* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 11.05 MB | |
| 2010-02-19 10:23:13 | |
 | |||||||
Nyilvános  1338 | 4272 | Zalai Közlöny 1913. 009-016. szám február | Zalai Közlöny Megjelenik hétfőn és csütörtökön 52. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGYKANIZSA tg.3. FEBRUÁR 3._5a-lK ÉVFOLYAM. 9 SZÁM HÉTFŐ ZALAI KÖZLÖNY Migjilinlk hittan 11 ciDIOrttklIn. £ianc«Utl árak: Kgéis 4»ro 10 korona, (éUvra 6 koron*, Negyodévto S korona 60 flll. — Egyaa axim ára 10 Ml. A M«rkestté»ért ffllolöi: IPJ. WAJDITS JÓZSEF Szirknztitéi ftt klaiihlutil liák-tér 1 Tala\'on : tlt. — HlrdaUaak dljaaabAa aaarlnl. Társadalmi kötelezettségeink. Ez a téma önkéntelenül kívánkozik a tollam begyére s bizonyos aktualitást kölcsönöznek neki a közelmúlt eseményei. Az emberek maguknak elnök, önzők és mégis másoknak élnek. Hányszor megtörténik, bovy valahová bivnak bennünket, nem akarunk menni, (le el megyünk, mert oda illő elmenni, meg azután ki tudja nem vonjuk e magunkra mások nehezteléuét, s nem fog-e távolmaradásunk tüntetesszáiuba menni. Minden osztályban megvannak ezek a kötelezettségek. de a társadalmi állás nagysága szerint nóuek. Társadalmi életünk úgy "van berendezve, hogy egy bizonyos fokig senki aem vonha\'.ja ki magát bizonyos foru.ai kényszer s társadalmi kötelezetlseg kényszere alol. Legyen az a legexluzivebb arisztokrata, vagy a legutolsó kishivatalnok — milliomos gyáros — vagy a legigénytelenebb szatóos, egyformán éreznie kell, hogy vannak bizonyos keretek, melyekbe akarva-nemakarva bele kell illeszkednie. Vegyüiú egy példát. Nagy bált ren- deznek a városban — az egész város lázban van. Ott lesz X —Y grófné — a főispán a feleségével, aöt a város képviselője, az államtitkár ur ö kegyelmessége is. Azt mondják, hogy ilyen fényes bál még nem volt s a a helybeli lapok azt irják, hogy a szegénv árva siketnémák javára tetmn"S összeg fog begyülni. Ilyen előkelő bál nem lehet lady patronesZ\'-k nélkül, mert a grófnék, fóispánné es államtitkár neje, osak nem ülhet egy szintén a többi halandó asszonnyal. Persze gon doskodni kell töbn lady-ról is, akik környezetül szolgáljanak. Ennek azonban nagy az ára. meg kell fizetni a pozioiót s a városi notalabitások asszonyai, akár tehetik, akár nem, leszurkolják a 100—200 koronás védői dijat, megszerzik a drága toiletle-ket — kirakják a családi összes ékszereket, mert ilyen bál nem volt s a város első asszonyainak ki kell tenni magukért. A szegény hivatalnokuék a VIII. fizetési osztályon alul, aiknek kevés családi ékszerük s még kevesebb goinbostü-pénzük van. már nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust, sok pénz a 100 korona is. a toilettet is drá- Mese. Irta: QÉOZY ISTVÁN Egy fürtös tejO ifjú lovag, nevető kék szempárral, rózsapiros aiccal, tiszta, mint szálló hópehely ; ázép. mist Adonl,; bölcs, mint a Korán és vitéz, mint Bayard luvag, fiaiwl szivének rajongó lelkesedésére! sliudult a nagy világba, hogy lemondva miudeu loldi h\'uságról, érzéki gyönyörről diadalra juttassa att, a mi utáu telke anuyira szomjúhozott, az „lgazság"-ut. Hovszu, iáradságos vándorlása közben egy idegen országba jutott, a hol szétszórt holttestek bevertek, felégetett falvak füstölögtek s roiudeuntl gyász és pusztulás hirdette egy lefolyt háboruuak borzalmait. Minél tovább haladt, aunái több temetetlen bolltetetem feküdt szerteszét az országúton, árok partján, mezóségeu, miudeuütt a m,\'rre csak a szeme ellátott. Feje felett mint szakadozott terhes fel tiö kóválygott a hollók és dögkeselyűk tábora es az a szálló f.-lhö vezette ól mindég beljebb, beljebb a kipusztult országba, mignem agy os«udes. csillagos éjszakán rabukkaut a legyőzöttek láborára. Harcedzett férfiaknak kőnvtel<-n, keményszívű tsszonyok öntötték a golyót, köszörülték a kardot és buzdították a vezér nélkül csűggedíket uj harcra, egy végső küzdelemre. Itt tudta meg a vándot ifin, liogy egy boldog, szabad kis oraaágra ráfeküdt egy óhos nagy halalom, bogy nyers erejével, seregeinek meezámlálhatatlau sokasáirával elsöpörje a lérképról ezt a szabad kis országot s dolgos áezü népéi rabigába hajtsa, szolgaságra v„s»e. És az ifu hós, lázban égó arccal, kesébe ragadta szablyáját s magasra emelve megesküdött. ott a csillagfényes éjben, bogy diadalra visz: az eltiprolt „Igaz-ságol"-ot; I,\'győzi a győzőt és tisszavivja eonek a maroknyi népnek legdrágább kincsét, -— a szabadságot I Kiadót fúvatott; azUu : Hajrá, hajrá! Neki az ellennek I Mint próféta vezette, vezette a népét ütközetról-üiközelre ; diadalról diadalra. Egyik kezébe halált oszló kardja, másikban a rongyos, tépett, véres zászló. Harcolt a maroknyi nép próféta élén, hullott az ellen rakásra, mint ószi levél viliarzúgása közt, halottakkal telt meg minden taipslattuyi tér, mintha csak a végitélet napján temetővé változna át az egész nagy miudeuség. Do az elesetlek helyén uj hadsereg lámadl és a miut fogyott a hősöknek száma, ugy uótt, mindég csak nőtt a szabadsaglipró vad csorda Egyszer aztán kieseit a próféta keiéből is a k«rd, földet ért a zászló, elveszeit a szent ügy, legyőzték a vezéri és « durva nyers hálálom ől, az Igazság bátor hirdetőjét, láuglelkü harcosát, ledobta a tömlöc fenekére, néma kísértetek és patkányok közé. Hogy elűzze magétól a kisértő árnyakat, barátságot kötött a patkányokkal, beszélgetett velők s megértették egymást Megoszlottá velük kenyerét, melyei naponként nyújtott be egy láthatatlan kéz, a patkányok azlán hálából apró erős kis fogaikkal egy éhes vasszöget rágtak ki a falból, a melylyel ő liz gálják, meg kell hát elégedniök, bogy a sátrukban elárusíthassanak a a plüs kerevetek-röl vessenek elejtett pillantásokat barátnéjuk felé, aki most mértföldnyi távolságra távolodott el tólük. Dehát ilyen az élet. Az irigység tart egy hétig, a fényesen lezajlott bálról még itt-ott beszélnek, de az ezredesné szép bóko^mond az albiró feleségének, hogy tudod drágáin ez a grófnő ilyen figyelmes volt, a kegyelmes asszony ezt mondta, azt mondta és szent a béke. Az ezredesnének került vagy 600 koronájába ez a tréfa, de teheti mert vagyonos leány; a kis albi-róné meg vigasztalódik, hogy, hisz ó is ott volt, hogy ilyen bál ugy ninos mindig, s ha legközelebb lesz, addigra már ő is a ladyk emelvényéről pislant le ót irigyló barátnőire I)e ez osak egy konkrét eset arra, hogy néha kelletlenül is részt kell Tennünk olyas miben, amihez sem kedvünk, sem módunk nincsen. Ez még magában véve nem volna baj, de az igazi baj abban rejlik, hogy ezek a formák néha döntő súlylyal nehezednek különösen a hivatalnok középosztályra. Az a szegény gyermekes osaládapa, aki bosszú esztendő nehéz munkájával akkora uyiláat vágott a kőfalon, hogy kiférhetett rá|ta és megszabadulhatott nehéz rabságából. A haja már deresedni kezdett, acél izmai megtágultak. el^óngtiltek. de elméje még élesebb lett, megtanult a sötétben tisztán látni, bölcsen gondolkodni és lankadó erejét visszadta a bit, mely megszállta l&lkét, hogy elméje tisztaságával ki fogja vívni azt az igazságot, amit nem tudott diadalra juttatni szive lelkesedésével, acél karja erejével. Legelső útja egy nagy városba vezette, a hol a tágas fóléreu felállított emelvényről díszes mennyezet alatt a város bírája osztotta az Igazságot. Már csak egy pörlekedő pár várt az ítéletre. Az emelvény előtt porban fetrengve siránkozott két sápadt asszonyszemély, míg fent az emelvényen, a bíró oldalénál gőgös pőffeszkedóssel magyarázta panaszát egy gazdag ruházatu kalmár. A vándor odament az asszonyokhoz és megkérdezte az idősebbet, miért siránkozuak annyira, miért fetrengenek a porban és mért verik homlokkal a tőidet. — Ó, jó uram, szörnyű a mi bajunk, szörnyű a mi báuatunk. Az a gazdag kalmár, a ki most panaszol be bennűuket a bírónak, ötven aranyat adott nekem kölcsön, beírta a köllevélbe, bogy birtokomból bármit elkobozhat, ha az ötven aranyat a kitűzött időre vissza nem fizetem. Ez az^ídó elmúlt, él nem tudtam fizetni, fel is ajánlottam neki minden vagyonomat, de ő a leányomat követeli, azt állítja, hogy joga van hoazá, mert a leányom szintén az én tulajdonom és én fel- a ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR 3 kénytelen fizetéséből megélni, örül, ha a legszükségesebbet tereuiti elö minden hónapban. Költségvetése nem engedi, hogy a társadalmi kötelezettségekre külön tételt álliison be, pedig cizel ma már ugy kell számolni, mint a ruhával, vagy az élelmi cikkekkel Egy-egy bál. hangverseny mulatság, bankett stb. alól a kisvárosi ember ki nem húzhatja magát. Egy-egy estét — teát is kell adnia itt-ott. ha társaságba akar járni. A nagyváros ebben a tekintetben sokkal elÖnyösebb a kisfizetésű hivatalnok osztályra, mert ott az ember élhet visszahúzódva s nem érzi ugy a társaság hiányát, mint a kis városban, ahol az emberek jobban egymásra vannak utalva. Ha az összejövetelek — szórakozások nem viselnék magukon az örült pazarlás, fényűzés jellegét, még nem is volna olyan kényes ez a kérdés, de a kis városAközönsége ugy él. vagy akar élni, mint a pestiek, külsőségekben utánozza őket. Nálunk épugy vannak jótékony bazárok, vásárok, piknikek stb mint Pesten épen olyan fényűzően mint ott, — öt órai tea — fogadónap — zsúr — 80iree __ házibál majdnem minden családnál. A pesti kishivatalnok a kávéházban, vagy egy jobb hotelben jöu össze ismerőseivel ha-vonkint egyszer, estélyeket osak a középosztályon felül állók adnak nagy állagban, nálunk azonban nem lehet feltűnés iiflkül élni, mert a társadalmi kötelezettségek hoz tartozik, hogy mindent viszonozni kel amiben az ember reszt vesz. Panaszkodunk a drágaságra, de azért mégis elfogult egy .kissé a mágnások jivéra, tm semmi sem oly drága, mint a társadalmi kötelezettségek, melyeket jó pénzen kell megfizetni, — Eötvös József báró ii. A legszabadelvübb alkotmány pedig az, melynél fogva mindenki részeltetheti magát azon többségben, mely miudeu egyesnek cselekvései fölött intézkedik/ Ez tulajdonkrpeu nem más. mint az általános választó óh választhatósági |og. Busseau szerint hz egyetemnek ónak egy érdeke vau s ez a közjó így a* egyénnek sokszor kell alárendelni* saját skaratát a köz akaratának. Kiért a parlamentben is Eötvös szerint a többségi elvuek kell érvényesülni. Etek az elvek igazi hamisítatlan szabadelvű elvek, kissé radikálisak. Itt érdekes le»s Kossuth és Széchenyi álláspontját érinteni, akik koráutsem vol-, lak annyira szabadelvűek, mint Eötvös. Széchenyi Eötvöshöz képest valóságos\' konzervatív politikus volt s mégis jellemző az akkori vi-szouyokra, hogy Széchenyit radikalizmussal vádolják az udvarnál Az 1831-iki orst. kolerajárvány idején ezt híreszteli a kormány, liogy egy elzQlött ügyvéd h Hitelt olvassa fel a parasztoknak; demagógnak nyilváuyitják h pestisnek nevezik a munkáiban hirdetett elvüket, melyeknek terjedése veszély a nemzetre. De az iljabb nemzedék lelkesedéssel csatUko zik zászlaja alá. Szecbeuyi muukájával kezdődik az a mozgalom a magyar nemesseg körebeu, melyli.z hasonló niuiut egész Európa törieneliueben, hogy a nemesség min deu külsó kényszer, vagy nyouiaa hatása uélkül mondott le százados kivált-ágairól, nemesi privilégiumai rót 8zéebuiiyt és Eöuös isdeinokrata.de Széchenyi »gy ajánlottam neki mindent, » mi m enyém, szól az irás, — ha fizetni nem tudok. Ez a mi nagy bajunk, jó uram és nincs ki segit»eu rajiunk, nincs, i ki jó tsnscscsal megmeut-seu e szörnyű veszedelemtől — Szárítsd fel omló könnyeidet szegény meg-gyötrött lélek te nem oly rosszak az emberek, mint ahogy hisszük. Éu leszek a tanácsadód, én leszek a védód. • Megszólalt a bíró; a vád ím elhangzott, van e valaki, a ki vállalkoznék a védelemre is? Át idegen előlépett, hogy megvédelmezze az árvákat, elhagyottakat. Ragyogó ékesszólással, meggyőző erótel verte le a kalmár követelését, napnál fényesebbeu bizonyította be az üldözöttek igazát 8 a vádló kalmár berteleu követelésének isteu és a földi törvéuyek értelmében való larlhatatlauBágát. A tömeg ujougott tapsolt a védőnek és ugy üdvözölte ót, miként egy uj Messiást. A biró pedig kérdőleg, gyauakodva nézett a kalmárra, — Hallottad ezt kalmár, az ügyed rosszul áll, az igazság serpenyője félre billent, bizony, bizony mondom követelésedért nem aduék egy fabatkát. — Kegyes biró, válaszolt a kalmár. — Nagy az éu bizalalmain az ón igazamhoz s magad is befogod látni, ha ügyemet jobbau megvizsgálod. És a bíró zsebébe csúsztatott egy erszény aranyat, i— Való igaz, rnoudá a biró, hogy jól megfontolva a dolgot elmémben javadra kezd derengeni az igazság, ámbár a serpenyő még mindig ellened áll. — Nézd meg jobban, ó bölcs biró, azt a serpenyőt, világítsa fel az ég a te bölcs elmédet. Én újra a bíró zsebébe csúsztatott egy kövér arannyal lelt erszényt- - Igazad vm derék kalmár elmém már tisztén lát és el nem vakíthat egy idegen koborló hazugsággal teli védő beszéde. A leány a tied. jogod vau hozzá, megfizettél érte. így iiéiek én. az igazsagos biró I Es a tömeg, a mely az imént iné* uj-m^va üdvözölte az Megun tudóst, gúnyos robej közben kiverte a városból, lökdösve, leköpve az igazság legendás bajnokát. Kmos vándorlást közben, a mikor már osak ugy vonszolta maga után az életet, egy oly csoda „tép v>dékre vetődött, a minő csak a part iicsomkerl lehetett a bűnbeesés előtt. A kék égboltozatról tisztán ragyogott le a nap s feje felett aranytollú madárkák röpködtek 8 bűvös daltól zsongott az egesz környék. A fáradt aggastyáu félig elkábultau dőlt le a puha, pázsitos fűre. Egyszerre a bokrok árnyékából egy fekete fürtös iQu és egy arauybaju leány jött ki. Az ifjú olyan volt, mint ó, élete tavaszán, a leányka pedig Ode, mint egy májusi költemény, ártatlan, mint a meg nem született gondolat. Hooszu arany baját játszva csókolgatta a napsugár s szeiue kék egében üdvözült, a ki belenézett Szerelmks odaadással simult a leányka a legényhez az pedig izmos két karjába zárva rátapasztotta ajkát a lány ajkára a csók csattauásában hangzóit el a világ legszebbik zenéje. A vándornak pedig, ott a rejtekhelyén raeg-dobbaut a szive, egy édes zsibbadás reszketett át rajta s ősz fejjel tudta meg, hogy mint fürtös fejű ifjú, rnilyeu közel volt kitűzött céljához, mert egy igazság van e világon, melyet be nem mocskolhat semmi földi piszok, kedvesünknek elsó szűzi csókja. érthető is. A mágnásokat fogékonyabbaknak tartotta a reformeszmék iránt mint a köznemességet s mikor több megyei ur látogatja meg, felkiált: „oh mily kellemetlen, képzelődő órabérek ezek lH 6, aki * külsőre is olyan sokat adott, nem tudta szenvedni, hogy a (alusi urak, nem fordítanak annyi gondot * kezek és körmök tisztítására, mint a mennyi kivánato* Tolua. A Bok pipázás és dohányzás következtében sokat köpködnek a nemes urak s ezt senki sem tartja illetlennek, Hzért elhatározza, hogy cikket ír ellene, „ötven tudóst megvendégelem" — írja, — ^ piszkot csináltak, a szőnyegeimet leköpték * Megütközik azon hogy a kést az emberek a szájukba vi>zik. Deáknak pl. soha sem tudta elfelejteni, hogy logail villával piszkálta s bár jó véleménnyel van róla, mégis sainália, hogy nincs semmi nevelése. A köznemesség iránt érzett ezen előitéléte igen meglátszik Kossuthoz való viszonyáu is s talán a inillieu és fel lógás közti kűlömbség is okozza a gyors eltávolodást. Eötvös pedig a köznemes Kossuthoz csatlakozott szívvel lélekkel. Érdekes, hogy a köznemesség volt mégis at a réteg, mely Szécheuyi eszméit magáévá telte. A parlamenti felelős kormány eszméje hidegen hagyta Széchenyit, sőt még Kossuth sem lelkesedett érte s hogy programmjába felvette, ezt csak Eötvös kedvééri tette. Ebben az idóbeu Metternich kormáuya még oly erősen áll, hogy szinte vakmerőségnek látszik ennek az eszmének még felvetése is, a rendi alkotmány bivei pedig a nemzet önállóságát féltetlék a felelfis kormányzat behozatalától. Széchenyi szelíd, konvulzió nélküli reformot aknr. Kossuth pedig mege|ég*zik most még a kancellária uemzeiibb és önállóbb hatáskörével. E<hvös a/oubati a lelelós kormánnyal a yégleges megoldást sürgeti A szabadelvű párt szellemi felsóbbsége már az 1-46 47-iki országgyűlésen kitpnt « a vezető férfiak \'gvénisége és népszerűsége elhomályosította a konzerv* livekét. a hogy a párt nem forradalomra, hanem békés fejlődésre törekedett, bizonyítja egész összeállítása, melyben a nemzet minden rétegét képviselve látjuk. A főnemessé); közül olt van Króf Batthyány Lajos, báró Weselényi Wiklós, gróf Teleki László, báró Eöivös József, gróf Andráss.v Gyula, — hogy csak t kiválóbb neveket emliteem — a köznemesség közül talán elég. ha az e*y Deák nevét említjük Ugyancsak Desk volt az, aki az ellenzék programmját 1847 beo meu formulázta. Főbb pontjai ennek: a parlameuti felelősség elve (ezt a pontú! csak Eötvös hosszas argumentálására igtatták a programmpontok közé) a nyilvánosság szerepe közélet minden ágában (parlameut-törvénykezés stb.-nél) szabad gyülekezési és egyesülési jog. sajtószabadság és uj sajtótörvéuy megalkotása ; Erdély és Magyarország egyesítése ; a vallásszabadság kérdéseinek rendezése. A közterhekeu való osztozkodás, népképviselet, tőrvényelőtti egyenlőség, az urbériség rendezése kármentesítés mellett, az ősiség eltörlése s a hitel visszaállítása. Folyt. kör. lakásunk művészi berendezése. Irts: Pfelfer Elek. IV. Mielőtt a lakás egyes helyisi^einek tárgyalásba bocaátkomék, el nem mulasitliatoiu a fal élénkítésének kérdéaét rOviden érinteni, tini különösön festmények é» grafikai mű»ekról egyet és roá»l elmondani. A kép a falfelület disiitésére Biolgál; a fttggökép önmagában egy külső é> belaí egyaég ál- FEBRÜAR 3 ZALAI KÖZLÖNY < i tal bezárt egész, nincs Összelüggénbt-n a környezettel\' hanem önálló életet ól. lulogikus dolog volna tehát egy nyugtalan, vibráló tapéta, avagy egy túlontúl disten eikornyás keret által a figyelmet a lényegtói, a festménytől elvonni. A festménynek fölényen hatását osak ugy biztosíthatjuk, ha egyszerűen festett szürkés tónusu falra aVasztiuk és fóleg a \'behatárolást hangsúlyozó nem feltűnő sziuű keretet alkalmazunk rá. A keret egyszerűségében rejlő logikát csak ugy tudjuk megérteni, ha tisztában vagyunk avval, hogy a keret tulajdouképeni célja a behatárolás, a kép önálló, a környezettel össze nem fOggö önmagában létjogosultsággal biró művészi egységnek a nyomatékos kiemelése. A festménynek a környezettől való emancipáláni rendeltelését tehát a keret csak akkor fogja betölteni, ha hajlékony vonalakkal élénkített cikornyás helyett egyenes lécekből vau konstruálva ugy, hogy minél energikusabban kifejezhesse az arcbitektónikus körülzárás gondolatát. Hogy ezt a gondolatot sziuben is kellő nyomatékkal hangsúlyozhassuk, legtanáosoaabb a keretnek lehetőleg olyau színt adni, amely a képben neiu igen fordul elő. Itt felmerül az a kérdés is, hogy metszetek, karcok és lithographiákoál meghagyandó-e a papír-szegély vagy nem? Itt teljes mértékben egyéni it-lésünk lehet csak döntő, mert ha éppen érvelni kellene, ép olyan nyomós érv hozható fel a szegély ellen, mint mellette. Ua azoubau a szegélyt meghagyjuk, feltétlenül tanácsos egész diszkrét keretet rá alkalmazni, mert a fehér papirszegély már mag* is a behatárolás momentumát kifejezi. Sót legizlése-sebb a boritó üveglapot egyszerű vászou vagy papit -siegélylyel ellátni tiokszor vitás az a kérdés is, hogy kézi festményeknek, vagy reprodukcióknak adjunk-e előnyt, Hiszen ha telik rá, hogy jó eredeti festményeket beszerezhessünk, az természetesen a legbelyosebb., ha azoubau olcsó tucatmázolmányokat vehetünk csak, akkor tanácsosabbnak tartanám jó reprodukciókat felakasztani. A mai reprodukáló technika már annyira! fellett, hogy kis költséggel olyan darabokat s a másikét s így kizártnak vesszük még azt is, hogy egyébként talán jó festmények ilyen zsúfolt környezetben kellemesen hassanak. Az egyszerűség itt is csak előnyére válik az Ízlésűek és elegáuciáuak ; * képek mluősége és a jól megválogatott hely zsinórmértéke a házigazda mfi-izlisének. Folyt. köv. HÍREK. Böhm Emil. Társadalmi közéletünk egyik jeles munkását siratjuk el ezen pár sorunkban. Böhm Emilről irunk, ki tizenhat éven át adta oda gazdag egyéniségének tartalmát városunk mflvészi életéuek fel pezsdítésére, fejlesztésére Lelkesedése, önzetlen munkássága nyomot hagyott maga után miudeuütl, hol mfiködöll, tóképpeo az írod. ós Műv. kör dalárdájának életé- beu. Érdemeinek elismerése és méltányláséra gyűl leső sokakat visszatartott az eljöveteltől, tek egybe csütörtökön este a kör vezetői, igazgató- zenekedvelők és zeneértók feszült érdeklődésiéi tanácsa, a dalárda tagjai s veteránjai, hogy tisztele tűknek a búcsúzás perceiben ünhepies szíut adjauak 8 megmutassák a távozó, fáradhatatlan munkás vezér, nek, — emlékét őrizni fogják mert szép feladatát híven, érdemesen töltötte be. Horváth Gyöigy, fógimn. igazgató az írod kör elnöke szólt előbb. Tartalmas, szép beszéde után a kör tiszteleletbeli tegságáunk oklevelét nyújtotta át Böhm Emilnek, ki a kör ezen kitüntetésével t isztelet láncaival kapc-olt magához. Dr. Neumann Ede főrabbi, alelnök sziutén magas szárnyalású beszéd kísérői ében nyújtotta át a dalárda örökös tagságának emléklapját, melyei az összes dalárdisták autogrammjai ékesítettek. Böhm Emil az üdvözlésekre meghatottan vá Jászolt s mintegy iogadalinat telt, hogy szivéhez forrasztja ezt az emlékünnepet minden szavával, melyben ifjúkori lelkes munkálkodásának legszebb napjait élte át ismét. Ezután a családias jellegű szórakoiás következeit A dalárda kezdte. Búcsúzó vezérjét gyönyörű hetünk be, melyek nagyon hiven adják vissza eredeti kv.liuUokat ig, iilfcr.jlentf i, Daniiba- j ^\'e\'k.ri.nokk.í Sai»p*lto. Beélbtuk . régi tagok is Mértékük ugyan cmMj. d„ -1, ,M|( j, énekn|toll , ^ ,l|(M| w , ^|ikok ami at 4tlag embernél a fí - dekoráló 4. lélekne-\' M , ^^ , |v|knllben. Mmult idík, el-meaiUl potenciájuk Kokkal oagjobb ni, miüt a .ok-| „,„u „^^ n,„ljek ÍBmél „„gelevanedlek. örömbe- ringattak. A zene sem maradt távol. Eljött kamara zeuetársiiságuiik is, hogy édes testvérének, a dalnak üunepeboú osztozzék. Megszólalt, Schubert, Mozart kai költségesebb negyed és ötódraugu piktorok alkotásai. "Persze az emberi himmunak ilt is sokszor döntő »zava van; sokan azt bUzik, hogy egy-két rossz eredeti kéjnek a birtoklása műértőkké teszi őket a világ szemében. Különösen a vándorpiktorok fércmflveitől nem tudom eléggé óvni a közönséget. Mert amellett, hogy gazdasági károkat tesznek a vevők körében, erkölcsi értékekben való pusztításuk is nyilvánvaló, ha elgondoljuk, hogy a kultura és művészet hangzatos cégére alatt ueres művészek neveivel visszaélnek és komoly szakemberek i* lóit fej- J „j^jákí leszló törekvéseit a köztytség körében megbénítják.1 A képek felakasztásánál lehetőleg arra ügyeljünk, hogy egy-egy helyiségben körülbelül egyforma nagyságú képek kerüljenek, még pedig ugy, hogy a felső vízszintes keretlécek lehetőleg az egyes nagyobb butordatabok felső bezáró részével, vagy ha az ajtó nem túl magas, ez utóbbival egy magasságba kerüljenek. Nyugodt és egységes tiatár csalt ilyen analóg magassági méret által érhető el, ez ad a szemnek kellemes támpontot. Az természetes, hogy kisebb képek lehetőleg lejebb kerüljenek mint a nagyobbak s ha egy falra több darab jön, akkor azok a szim inetria követelményeinek megfelelőkig ugy helyezendő, hogy két vagy három festmény szimmetria tengelye *gy függőlegesbe essen. 8ok kép kerülendő, galléria-szerü hatást idéz elő, a/, egyik kép hangulata rontja művészi viszhangbau Hoírichter Emma, dr. Králky Istváu. Gürtler István, Szauermann Béla hangszerén. Azután ismét beszéd. Nem is egy. A megtelt szivek kicsordullak Szép szavakban öntötték ki tartalmukat-Eunyi volt. Késő éjszakáig 1 Böhm E. már elmeut I De neve vártsuuk kultúrtörténetébe bevésődött, ha egy- L. J. Benttik Ferenc dr. szerénysége bizonyára tiltakozik minden elismerés ellen s oly ritkán kínálkozik rá alkalom, hogy a meleg síinpátia tolmácsává váljon Nagykanizsa közvéleménye. — 8zolgáljon ez ai ürüttyül arra, hogy melegen köszöntsük azt az embert, akinek ugy közéleti, mint társadalmi tevékenysége mély nyomokat hagyott társadalmunkba. * A közgyűlés egyébként az alábbiakat választotta a tisztikarba Elnök: Dr. Bentzik Ferenc. Alelnök: Faits Lajos, Titkár: Dr. Bosenberg Mór, Háznagy: 8aunweber József. Pénztáros : Eperjesy Gábor, Ügyén: Dr. Etlényi Géza. Gondnok: Tóth István, Könyvtáros : Hoffmann András. Vasárnap este barátságos lakomára jöttek ösaze az egylet tagjai; az estélyen számos fel köszöntő hangzott el az uj elnökre. Bentzik elnök igen szellemes tósztbao válaszolt a köszöntésre. A lakoma a késő esti órák-bau ért véget. — Oalasanai ünnepély. Tegnap este tartotta a főgimnázium ifjúsága a „Polgári Egylet" nagytermében szokásos Oalasanzi ünnepélyét sajnos nem nagy közönség jelenlétében, miután a szakadó A helybeli vár- ták a műsor megkezdését, mert azon nem kisebb számok szerepeltek mint Beethoven első Simfonlája nagy zenekarra ós Bériot Ballelt jelenete magán hegedűre zenekar kísérettel. Mindkét szám a legkellemesebb meglepetést hozta részünkre. Beethoven, szi-goruau klasszikus remekművét, meglepő preoizitással játszotta a zenekar, szintúgy a Ballet jelenet kíséretét is. Itt feltűnt a magán hegedűs Kovács Mihály 6 o. t. játéka, ki a nehéz hegedű szólamot igen tisztán játszotta s a szokatlan kiséret nem betolyá-solta játékát- A műsor többi számai is jól sikerűitek. Érdekes pontja volt a műsornak Horváth György igazgató felosvasása a piarista rend alapitójáról, a szép felolvasást a közönség lelkesen megtapsolta. Az ünnepély rendezésért ós a zenekar precíz betanításáért Lukács József tanárt \'illeti az elismerés. — Áthelyezés Major Fereno váci főgimnáziumi tanárt a kegyes tauitórend kormánya gimnáiiunkhoz helyezte át az elhunyt Zimmermanu Gusztáv tanár helyére. — Alapszabály jóváhagyás. A belügyminiszter a nagykanizsai ált. ifiuság önképsókörónefc alapszabályait jóváhagyta. — Szanatóriumi piknik. Minden évben a farsang legsikerültebb mulatságai közé tartozott a szanatóriumi piknik s a várakozásokuak teljesen meg felelt ezidén is. Igaz, hogy sok kellemetlen kósza hir tette a sikert kétségessé s mégis oly fényesen sikerüli az estély. Arról volt szó, hogy a katona-zonekarnak a hadtestparancsnokság betiltotta a pikniken való részvételt, de ebből csak annyi volt igaz, hogy a tisztek az udvari gyászra való tekintettel nem mehettek fel az estélyre. így a lányok nagy szomoruaágukra sok jó táncostól estek el, de a Keszthelyről átrándult 19 jóvérű gazdász kárpótolta őket a veszteségórt. Lelkes hangulatban járták a táncol hajnalig. Vidorné és Boérué uruók érdeme, hogy a piknik minden tekintetben fényesen sikerűit. E helyütt talán külön is meg kell emlékezni Frichay karmesterről, aki utolsó alkalommal jelent meg köztünk s tudásának javát produkálta a remekül összejátszó karral. — öngyilkos kávés. Boros Benő muraszombati kávés — mint tudósítónk jelenti — péntekre — A .Polgári egylet" közgyűlése. A .Polgári-egylet" szombati közgyűlése kiemelkedett a „,„ _u,„u„ _ rendes szürke közgyűlések sorából, meri ünneppé | J^diTéjíeT7r t é nn\'e\'l Tn^ mérgezie"magát. avatta azt a kör népszerű elnökének Benttik Ferenc .,. . f^sz, dr.-nak elnökké történt újbóli megválasztása. Mint gjj- miligilZOlIp HirOll olvasóink előtt ismeretes Bentzik Ferenc dr.. aki 881 - eveu ál viselte ezt a tisztséget s naggyá és népszerűvé! tette az egyesületet vonzó és mindenkinek tiszteletet | parancsoló egyéniségével, lemondott az elnökségről s az egyesület tagjait körlevélben kérte, hogy ne rnunszkodjanak többé jelöléséhez, mert érzi, hogy a kör vezetését már nem tudná közmegelégedésre vezetni Erro a kötelességérzetből folyó, szerénységsugalta nyilatkozatra felelt a „Polgári-egylet", mikor nagyra-beoOlt elnökét egyhangú lelkesedéssel újból megválasztotta elnökké. Az osztatlan bizulomnak a gyűlés folyamáu való lelkes meguyilvánulásn, mégis csak maradásra birta az elnököt s a tisztséget elfogadta. manriala, datolya. vírmrinci.\' citrom 1 figi, mogyorót nagyban ét piotacioiaiakéat laj-oletftbbaa szállít ti. Qbornylk toa Fluor "ü IFJ. WAJDITS JÓZSEF1* Könyv és papír kereskedésébe egy csakis jobb családból származó kisasszony ki német nyelvet is teljesen birja, és az előkelőbb vevő közönséggel bánni tud azonnal jó fizetéssel felvétetik. EFBRUAB S. ZALAI SOHÜKI 4 líníttílírsasíí i ■■ * a i. 11I- = 1913. óvi február hó 16-án délelőtt lO\'/a órakor • \' ■•\' 1 ; -L^-r tartja saját helyiségében rz;: . ■ - 1 68. évi rendes közgyűlését, melyhez a t. cz. részvényeseket tisztelettel meghivja Az igazgatóság. r, • { .. \'•«, < lull.l.t i Tanácskozási tárgyak sorrendje: 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések. 2. A mérleg eliterjesztése, az osztalék megállapítása, az igazgatóság és felügyelóbizottság felmentése feleit! határozat huzatai 3. A hivatalos közlöny kijelölése. 4. Az alapszabályok 25., 27. és 43. gg-ai értelmében kilépó D\'r. Fábián Zsigmond alelnök, Blau Lajos, üjnépi Elek Qeza. Fesselhofer József, Grünhut Honrik, Körsobner Ignáo. Rosenfeld József és Dr. Sohwarz Adolf igazgatósági tagok helyeit 3 évi időtartamra, Dr. Rothsohild Jakab, Dr. Fried Ödö», Goldhammer Károly, Heimler József és Forintos Károly felügyelő-bizottsági tagok helyett 1 évi időtartamra leendő megválasztása. — A kilépő tagok újra megválás-/,thatók. 5 Netáni indítványok. Jegyzet. A t. c. részvényesek figyelmeztetnek. miszerint azavaiélapiaikat 1819. éli február hó 15-ik napján délelótt 9— 18, délután 3—5 óritií az intézet helyiségében személyes vagy meghatalmazás alapján átvehetik. Megjegyeztetik, hogy az alapszabályok 11-ik § a azeriot nzavazati jogot csak az gyakorolhat, kinek részrénye a közgyűlést megelőzőleg nógy héttel nevére átíratott. „ . MEGHÍVÓ. A Nmtaiizsai \'fo Hl A rn helyszűke miatt olcsón TORlj. I -i kiárusittatnak ■un i- h "» .!•• EPJ. WAJDITS JÓZSEF hang-szerkereskedésében Deák-tér 1 ,1 ....... „Jfe; Y ,.,,„„.1 I lle.! \'.\'.u- it .1 n;i. i : \'• : 1 fkbbdab 8. ZALAI KÖZLÖNY 6 Meghívás. E Zalamcgycí Gazdasági Oharéhpénztár Részvénytársaság fNagykanízsán XVI. évi rendes közgyűlését 1913. évi február hó 9-én i. c. I- II órákor. Hajít helyim-gében tartja us, melyre il | ré«ivéuy<-seket liallelfttel megbírja „ i"} Al Igugatóaái a KÖZGYŰLÉS tárgyai 1. Igazgatósági én felOgyeló-bixottaági jelentések n 1913. ári Qilet-menet és siániadáeukról. 2. Az 19IS. éfl szárasdáaok elóterjesilése, a mérleg megállapítása, a nyereség felosiiáaa iráuti határozathozatal éj a felmentvény megailása. 3. Al alapszabályok 6. §•» értelmében a táraidat hivatalos lapjáuak kijelölése. 4. Egy igazgalósági- és egy válaaitmáüyi-iagnak két éfre, négy fel-Ogyeló-biiottaági lagnak egy évre való megrálmtáaa. 6. A i alapszabályok módosítása. Kelt Nagykanizsán, 1918. évi január hó IGán, JEGYZET: At alapaíabelyok n. J-a aaerint saavaiatképei réaivényeaek aiok, kik legalább 5 nappal a kójgyúléa megtartáea elítt la naro járt tielvényekkal apilu oly réasvényt vagy réaxvényekc\', mutatnak lel at iméietnel, melyek legalább három hu al a kdZfyúics napját megelőzőleg iratuk a nevükre. A tea*vények feimulatáeáról elismervény adatik, mely IgainlásDI oaolgál a koigytilésen vatd réstvételre. * VAGYON NéRLe6-82^)MLH TEHER iuiit Pénzkészlet ,........ Osztrák-magyar bank giro-azámla . . Magyar klr. postatakarékpénztár . . Más intézetnél elhelyezett tóke . . . Váltólt .......... Jelzálogkölcsönök....... Elóleg értékpapírokra...... Átlósok.......... Kardos Sándor és lársa (kefegyár) társasági részesedet* . . Értékpapírok......... Ingatlanok (paro.-llázás coljából) . . Kiiitlevó kainaiok...... b.\'léti korona fillér 89.613 12 31.731 35 1.294 90 189.246 63 04 3.065.264 43 4 310 — 636.230 70 20.1100 952.203 — 927.403 60 17.601 36 7,896 683 12 Bészvénytóke .......... Tartalékalap*.......... Külön tartalékalap......... tíyugdijalap**.......... Belétek takarékpénztári könyvre és folyószámlára ........... Hitelezők............ Viss/.iw/ámitoll váltók....... Áruházon jelzálogkölcsönök...... F<\'1 nem veit osztalék....... Áitneneli kainaiok (1913. évre) . . . . Nvaroeóff 1 mult Atlio«»l 11.264-47 llJTOCg ) f 0?j ,jsala nyereség 1 48 38B-97 * aa idei hozzájárulásáéi 450.000 koronára emelkedik. •• . , , 77.000 tllljt korona 1,000.000 426.000 87.000 70.826 4,720 672 34.262 1,233.889 163 820 338 61.231 169664 7,896.683 TBBr 12 TARTOZIK veszzesée- és NYeResée-szfljviLH Költségek és üzleti adó ....... Kifizetett és tókésitett betétkamatok . . . Betétkamatodé...... Értékpapír árfolyam kolönbözet . . . . Nvpppcm \' mult évi 4ll,0Wt \' ■ 11 264 47 flyereseg } ft óvi li8zu nyereség 148.389 97 ÖIIZEO korella fillér 63.239 76 214.254 35 21 425 46 47-918 — 159-654 44 606.492 01 KÖVETEL 11" korona Nyereség áthozat 1911. évról..... Kamatok, jutalékok és ingatlan birtoknyereség Saját értékpapírjaink kamatai ... ,, Biztosító ügynökségi jutalék ..... 264 9.760 46.119 347 606.492 01 KOLLER ISTVÁlfs. k. Kelt Nagykanizsán, 1912. évi december hó 31-én. KNORTZER GYÖRGY s. k. KLEINFELD IGNÁC s. k. elnök. ■ / fdköny valí. Jelen mérleget és veszteség- és nyereség számlát a bemutatott fó- és moilékönyvekkel teljesen megegyeznek találtok. Kelt Nagykanizsán, 1913. évi január hó 21-én. Dr, PLIHÁL VIKTOR s k BRANDLHOFER ANTAL s. k. FISCHER SÁNDOR s. k. LOEWY ARNOLD s. k. leülő, bix, etaík. r.iu«y. bia. tag. "HW- bia. u* IMa- bla. Ug. ji^iHqal! u»J*iAl)an.luvtnúil lotiiúL alUj|»Y< .pl fc0íipl.|í>IW4<il » I imrnW ZALAI KÖZLÖNY FKBRÜAB Í. HANGSZEREKET ÉB HUZÓHARMONIKÁKAT I-sőrendü minőséget ajánlok a következő árak mellett. Szétküldés utánvéttel. — Keieskedek arrél, hogy csakis jó és u értéknek megfeleli hingmeroket átállítok, ennélfogva megungedem a kioserélést ha ai 3 napon belül az átvétel után történik. — Megsértett árukat nem fogadok vissia. Ai árak darabonként értendők. Hegedűk. IskolahegedUk : 8, 8, 10, IS, 14 kor.-ért. — Zenokarhegcdük: 18, Sí, 84, 80, 40, 60 kor.-ért. — Hangverseny és mener-hegedük: 70, 80 egész 300 kor.-ig. - HegedUk: \'/, és •/, nagyságban 4, 6, 8, 10 kor.-ért. - HegedUvonók: 1, 160, 3, r6<> 3, 4 kor.-ért. HegodOronók fernambukfából nagjon\' könnyű 6. 8, 10 kor -ért. — Hegedütokok: 6, 7 60 kor. és feljebb. — Hegedlllábsk: 4. 10, 13 K és feljebb. - Álltartók: 1, 140 K és feljebb. - Hurok minden árban «s minőségben. — viola avagy Brácsa és alkatrésiei 10»/0-kal drágábbak -Cello. Iakolacello: 80, ÍI6, SI7, 38 és 30 kor. - Zenekarcello: 40 60, 60 és 70 kor. — Cellovonók: közönséges l-60-tél 3 kor.-ig — Collovonő fernambukrából 5 kor. tél la kdr.-lg. — N.gybígík : \'/,-ea 73 kor. \'/,-es 76, 80, 90 éa 160 kor — Nagybógóvonó: 4, 6, 6, 8 és 9 korona. Ozitorák. Primoitora, jávorfa, gépewt nélkül: 13, 14 kor. - Palizander-tetővel 30 kor -tél 30 kor-ig. — Primcitora palizandertotő és gépezettel: 37, 30, 34, 36 kor. - Primcitora egé,z 64, 70, 80 kor Koncertcitora a fent felsorolt minőségben is, azonban drbja 4 koronával drágább. — Magyar népcltorák közönséges kivitelben, egcsa-kótáe 9 kor., jobb minőségű, fél- v. 10 kor., diófa-tetővel 12 kor , utanz pallaándfaból 14 korona. Ré zfn v oh ftnga sarak. Minden rézfuvéhangszer I. 3 cilinder géppel van ellátva. Trombita: 38 kor Basstrombita: 43 kor. Piston: 38 kor. Vadászkürt: 74 kor. Kuphonium: 64, 68, 60 kor. Ba,s: 40 kor-tél 70 kor.-ig. Trombitakort eo, 64, 70 kor. - Bombárdonok P: 60, 68, 78 kor Bombárdonok 0 vag, B, 110 180 188 kor. - Helikon: 108, 110, 133, 144 korona. Fuvolák. Fekete granatilfábél mezőst billentyűkkel: 6 billentyűvel 16 kor., 8 billentyűvel <4 kor 10 billentyűvel 80, 36, 40 kor. 18 billentyűvel 48, SO kor. 13 billentyűvel 50, 56, 60 kor.\' -PiccolóllóLák: 6 30, 6.60, 6\'40 korona Klarlnettok. fekete granatilfábél, ujezűst billentyűkkel: 10 billentyűvel 36 kor. 13 billentyűvol 42 koroua stb. Dobok. Nagy dob ré. faabroncecsal 10 csavar 66 kor. - Nag, dob rézabrouos és 10 csavar 90 kor. - Községi dob 14 ko\'.-lél 40 koronáig. Czimbalmok 70 koronától feljebb. Hazaharmonikák. Huióharmonika, 10 billentyűvel, dupla hanggal, kétjáratn fuvéval, réi sarkokkal, nagyon szép alkatú, kitűnő hanggal, drbja 9, 10, 11 koroua. Ugyanazok hfcomszoros hanggal 16, 16, 17 korona. Ugyanazok 3 soros, 1» billentyű dupla hangokkal é" Moll-bassus, dupla hauggal: 16, 84, 38 korona, 3 soros 31 billentyűvel: 48, 68~, 60 korona Kimerítő árjegyzéket Ingyen és bérmentve szállítok Ifj WAJDITS JÓZSEF hangszerkereskedóse NAGYKANIZSÁN Deák-tér 1 szám Nyom itott a laptulajdonos Ifj. Wajdits. József könyvnyomdájában Nagykanizsán. nagykanizsa 1913. február 6. 52-lk évfolyam 10 szám CSÜTÖRTÖK \' Migjilinlk hétfan éi ciütírtükön. <i«A«*téal *r«k! \'0 Korona. ÍAIév.o 6 k.jrona, 2 koron* 60 flll. — Egye* aiám ára 10 flll. •V szerkesztésért felelős: IFJ. WAJDITS JÓZSEF. Szirkeiztiséi éi kiadóhivatal Diák-tir 1 Tala\'ow : 19t. HlrdaUaak dljatftbáe eaarlnt. Farsang- után. Kövid volt a farsang s mintha az emberek mulatós jó kedve is múlófélben volna. H» rövid a farsang, altkor a logika is ugy hozná magával, hogy annál jobban kihasználják a mulatásra való kevés idót, de kinek van ma kedve mulatni. Valami általános uuottság vesz (írót a kedélyeken s szinte jrJinmel sóhajt fel sok ember, no osakbogy vége a farsangnak. Sok helyütt lemondták a bálokat a háborúra való tekintettel. De kérdem, lehet az ok a lemondásra, hogy a tórókók veszek-sienek a szerbekkel? Ez csak ürügy s mi síivesen keresünk kibúvót mindig és soha sem az igazi okot mondjuk meg. Nálunk is jóval kevesebb volt a mulatság az idén, miut máskor s ami volt is, nem az a kedélyes fesztelen, vig jókedv uralkodott azokon, tűi a régi farsangoknak elmaradhatatlan jellege volt. Azt hiszem a depressziónak sokkal mélyebben fekvó okai vannak, hogynem egy rivid farsangi oikk keretében a kérdést le\' tárgyalni lehetne. Kevés az anyagilag független ember, aki pedig van, annak úgyis mindig farsang az élete ; de másként van a nagy emberátlaggal, akiket u lét nehéz harca lenyűgöz s beteges kedélytelenséget süt rá az aroára. Az unott fásultságon nem segít a farsang, jókedvet eróltetni senkire \'sem lehet. Vagy talán megkomolyodott ai emberiség a a százados bolondériáknak fittyet hány. A leg-bolondosabb embert is komolylyá teszi a szükség; annyira bohémek pedig nem tudunk lenni, hogy utolsó garasunkat vigyük a vásárra s azután lessük a holnapot. A családapáknak tároáját érésen igénybe szokta venni a farsang s azok bizonyára örömmel köszöntik a megváltó bójtót, mikor az emberek ráérnek gondolkozni azon. hogy mennyi pénzt dobtuk ki hiába a nagy semmi\' ségbe. A mamák reményeiből kevés vált valóra és sok kis lány rózsás álma foszlott széjjel. De vannak olyanok is Carnoval herceg kegyeltjei kőzött, akiknek beütött a farsang, de ez olyan ritkaság, mint a főnyeremény. Azért mégsem lehet egészen letárgyalni a farsangot. Maradjon meg ez a bolondság, hisz az. élet amúgy is elég egyhangú, ha nincs ami az embereket kizökkentse a ren des kerékvágásból Mennyire lehet irigyelni azokat a könnyüvérü fickókat, kik jóformán áttánoolnak egy egész életet; még ez sem olyan baj, mintha valaki egy életet átaluszik. A munka — az egyhangú hétköznapi foglalkozás megkívánja, hogy egy kis bolondságot is vigyünk bele az életbe. A jó-kedély hiányzik a mai korból s azért ne engedjük kiveszni a farsangot a köztudatból. Most már post festa vagyunk. Az álarcok lehullatlak s a valót látjuk. Van olyan kinek a farsang sok örömet hozott, van akinek M)lc csalódást, de talán egy sincs olyan, akit közömbösen hagyott\' volna. » * * Átment a vérünkbo, hogy a farsangban bolondoBdit kell játszani s hiába való itt minden moralizálás, erkölcsi prédikáció, ha rájön az emberekre a bolondjár ás akkor még a legbölcsebb is beleesik ebbe a ragályos mámorba. De már itt a kijózanodás, ugyan melyikünknek nem hozott kellemes vagy kellemetlen csalódást? Mi az élet? Mi be életi Erre egy hírűivel humorista azt inoodá: .At éler bohézat számtalan felvonásban, lelve hométyoi jelenetekkel. 8zemélyek : A férfi — csodálatos állat. At élet — kedvese. A né — kígyója. A sors — udvarmestere. A remény — dajkája. A szerencse — hamis, kétszínű barát, A szaglás, hallás, látáa, ízlés ée tap!ulés, — awlgistemélyiele. ftyöngeség. szenvedély. hiba, tévedés »U>- — kellékek, maszk (magyarán: emberi dolgok.) 4 nétélér: a ISId, a eaelekvény addig játszik, uiig engedélyéivé van. Helyátak : Kiló hely: gyakran becsület ée ésszel lest fizetve. Ay állóhelyen lavó közönség reudeieu adós marad. At élet élletó kedve a Hereiem, legnagyobb kíutae a nwgelégedéa, legbittosabb jószága at égést- ja napvilágot." Most etl mondhatjuk : „Megpillantotta «ég, legjobb vigasta at alfái, leghűbb orvosa : egy, a világ sötétségét* s « ludat sokáig némává testi, \'gaii barát. 0>ak at a kár, hogy st emberi élet oly rövid M\'l alkothattunk, ha o«ak p. o. 70 évig Mathtiüalem . . . et volnt " emberi Ő 1)99 évig élt I Uag.\'juk el at dühös, boloud leit, csakis átért, hogy miért nem letl előbb okosabb. Pedig örülnie kellemi, hogy 40 éves korában nitt be a feje lágya, mert ha >u évei korában jön meg at este, akkor az 50 évet se éri meg : moghsl. Lehetetlen, hogy ép eszű ember 80 évet lóimul töltsöu a világon. De tudják-e kedves olvasóim, miért lett Mathutalem 999 éves? Én tudom sönök-uek, ha követik tanácsomat, elmondom Malhutilem átért lett oly öreg, mert osak 186 éves korában nósQlt ineg. Tessék megpróbálni és bi/lo»itbalok bárkit, hogy e msgns kmt eléri. Vaunak, kik at életet s vasnthot hasonlítják At emb\'er égést élete olyan, mint a vaspálya. A bölcsé a pályaudvar, a sir at illoleó stáció. Az emlwi léte vas erőszakkal van szűk korlátok közé storitva. Att histik olvasóim, hogy mi embernek örömest silllelOnk ? Ne higyjék. I)e stűletnUuk kell I I A mint at ember a világra jön kiabál, ordil, at égslj égésien idegen elótte. Atelótt azt mondták: „Mevpillantotla 8 hogy miért él némely ember csak 50—60 vsgy 70 évig, holott 100 évei lehetue, att a modern orvostudománynak köszönhetjük. Minél zajosabb at élet. annál gyorssbb at lilatáa ____utóbbi | a végcél felé s miként a vasút s föld a magaalatait kilencest, vajjou" melyikonk \' ól"Tddig ? Nem csoda,\' megíulja. ugy futjuk meg a nehézség ulait. At emberi »"\' minden ember áO éves koréban lest cs.k okos, í életben sok magas hogy van, melyei átlépni bajos, "« akkor tér éstre atulán, ha még él 30 ével, oly sót lehetetlen, sok sötét alagúttal találkozunk, me- 70 évig éllluk ? a mai korba való. et volna N lynu kermitül löruűnk kéli, sokat kell a vágányon mennünk, hogy elóre haladhassunk I At élet vasutjáu at igazgató : a sors, a mérnök ászerencse, a véletlen: kabint, at öt érzés : a mntdouy Vételé, a szenvedélyek : a|fi\\tó, at észés stellein|: a pályaír. mindetek mellett szerencsétlenség éa kár nincsenek kitárva s mégis at élet vaggonjábau kell maradnunk, még bs s szerencsétlenség elkővetlkezett is. Baki elébb ugrik ki a kocsiból, mielótt at utolsó stációnál nem mondják: .Most szállj ki I* annak teste és szelelne örökké meg Vau semmisítve I VégUl megéneklem t>z ember életét hasonlatok kai — de prózában : A koldus élete — hosszú bójti prédikáció. A polgár elete — hirlsp. A lnmp élete — dlthyramb (bordái,) A stolga élete — levél, melynek végén et áll: „alátatoB szolgája". A kacér nö élete — rövid idére kiállított váltó, mely ellen folyvást óvatol, ha le|árt. A vén leány élele — alraatiaoh, melybe kOlön-féle irék szerelmi történeleket éa verseket Írtak. A modern köllé élete — a valóság istirája. At élvhajhász élele — kéjnlatás, mely atonbsn csak egy pillanatra ától. Az orvos élete — a betegnek atóló nokrélog A kisember élein önéletrajz, mindig magáról beatéi. A napszámos élele — naptér, mert egyik nap- t ZALAI KÖZLÖNY FBBBüAB 6. Eötvös József báró liberálisára. in. , A párt kijelenii memorandumában, hogy u lí»0-ik tc. alapján állanak, l pragmatika eancUot el-iamerik, de vlazonl ragialkodnak ahhoi, bog; Magyar-oraiág siabadoraiág éa egész törvényhoiází rendswré-beu fllggetlen. de bangtulyoiiák. bogy olyan törvónye-kot nem boanak, melyek a felünk unióban éli Aueilria váltságát okolhatnák, hanem igyekezni fognak a méltányosság elapján a törvényeket a monarchia egységének vestelyeiletéae nélkül a a magyar nemiét politikai praztirse megóvásával öaaihangba boini. Ki a programra »oll nagyjában 8iécbeuyi és Kossutb programmja, de Eötvöst még ei sem elégítette ki, mert biényiotl belőle eok minden, emi as 6 politikai ideáinak íóeróesége toll. De a nagy embereknek megvan ai a |eles tulajdonijuk, bogy egyéni néieteiket alátudiák rendelni • köiös nemieti ideálnak. Hisien Síéobenyl, Deák, Kossuth, Deeeewíy Aurél sem látták telteeen aa 6 programmjukat megvalóailva. de 11 idóaierüaég ennyit parancsolt s ennyit keresittll .illettek a 9 hónappal reá, hogy • programmot közzétették, már fe|ed»lmí akárat sienteaitelte e programrapontokat törvénnyé. áokkal több valósult meg, mint amit Széchenyi remélt, Kossuth kivibetó-nek tartott. De bogy ei ugy lett, ebben igen uagy réaae Tolt báró Eötvös Jóuefnek n. akinek működését abban ismerték <1, bogy ai elaó felelés miniaitériumban őre lett a koltur miniailcri tároa. Mint minielter nemcaak a tárcája kőiébe tartóié ügyeket intéite, hanem nem volt olyan kényes pol. kérdés, amibei hoiiá nem síéit volna. Politikájában igen mérsékelt és loyalia volt. Minlaiter-tárai kötött ia ó folt ai, aki Deákkal és Síéohenyi-vel együtt ai uralkodéboi való föltétlen biialmat képviselte. Talán aienvedéijeaíbb temperamentum msUett ó is a uemiet mártir|ai kóiött lelt volna, de kékéé ós a körülményekbe! alkalmaikodó magatartása a késóbbi idókrs siólitotta ót. Csodálatos, bogy aki sokkal tóbbet akart, mint Biécbeuji. vagy Kopiiitb. idóvel minden programraiái valóra tudta váltani. Ai I84B-Íki kabinetben nem tudia elveit órvéuye-sitsni a midőn Balthyany eiept II-én lemondott, tói a másikig él, At ünnepek síért vannak benue vörös beinkkel uyomtalva. mert akkor véres verejtékkel sunett pénien siórakoihatik. A nagy ur élete — törvénykóujv, inert ceak parancsolni tud. Ai iró élete — eájtóbíbák jegyiéke. A tékoiló élete kóltói elbásléléa. A meghssoulott ember élete — hadüzenet világnak. Ai újságíró élete — rég eltűnt arany idók elégiája, • uiidén még a sierkeszlók honoráriumot adtak. A gigerll élete — modern vigjáték, aiaziuely-ból biánylik: jellem, humor, eiellem éa cselekiéuyj a telve vau oly párbeszédekkel, melyek akkor te\'szetó-1 atk, minél kevesebbet bestéinek benue. A iósvéuy élete — harc a milliókért. A táncosnő élete — ai ép ép elmét lenyügóió i epigramm, mert lábaival a legokosabb ember fejét is elbolonditja. Ai énekes élete — hősköltemény s ha ai ének- nem tartott Coasáthal, .hanem Münchenbe távoiott s i tanulmányokkal töltölte életét s siámitott arra, midin e tanulmányoknak hasinál is fog|a venni. Két vaskot kötetet irt önkénteí siámüielésében .A XIX. szálad uralkodó miméinek befolyási ál illámra -oiramel. A mó magában foglalja Kölvös égési politikai hitvallását. A kiegyeiée már nem volt mimió a Kölvös érvényesülésének ideje csakhamar elérkeiett, Bécaben és Pesten egyaránt tudták, hogy kiegyeiée nem lehet a 48-iki törvények elvi viasia-állitása nélkül. Apponyi Oyörgy és Deák Kerenc kénysier barátaágot kötöttek. 1866-ben Apponyi len kancellár s tólo várja Deák ia > kiegyetésl. A koniervativeknek aionban túlságosán stabadelvü volt ■ szabadelvűek pedig nagyon is kouiervativnek tartották, de sí adott körülmények kötött nem bánták volna, ha a kiegyezést 6 csináljs meg. Alóla kétsrcu Janue volt, aki ai egyik arcával a 48-iki alap felé, másikkal pedig ai októberi diplomára lekiutett. Már ugy is volt, bogy Appouyi Uyörgy kési tervvel áll n uralkodó elé, de Eötvös Jóiaef báró — ai élessiemü politikus — már régótátél bizalmatlansággal kísérte kétsziuü politikai magstsrtást a midén a Pesti-Napló ia látsiólag Apponyi pártjára állt, Audrássy Qyuláhoi irt levelébeu élesen |kikelt a Pesti-Napló ellen. Siiuvailásrs akarja birni Apponyit s midőn ei hallgat, Deák Eötvös agitációjára köliétesii kiegyezési javaslatát s igy az Apponyi — Majlátb féle lavaslat meghalt, mielóu megezületett volna Bár a kiegyeiée végrehajtását illetőleg Deák ós Majláth kötötl nincs különbség, mégis nagy aiereucse, hogy a kiegyezési, — mely az uj Magyarorsiág alapját rakta le — inkább Deák kötötte meg a nem a koniervalivek. Eötvös a 48-iki törvények alapján cenlraliiáll nemieti államot akart. Ennek ai lett a következménye, hogy a német liberálisok ia öaHefogtak a magyar liberálisokkal. Ua|Eötvös — ugjmoud — külön magyar államot akar, Auxitría mit sem veszthet s igy a német liberálisok bálrsn szövetkezhetnek lioHal, akik legalább a siabadság kérdéseit nem eugeduék levenni a uapirendról. Hogy Majláth ügyei éa számító politikája nem levetítette meg a magynr közvéleményt, ai egyenesen Eötvös érdeme. A kiegyeiée utáni vágy oly erós volt, bogy sít bármily áron megkötötték volna, de Eötvös sieuie jól látta, bogy a kiegyezés Ausitriára még inkább lét kérdés, raiul mireánk s igy a föltételek megaiabásá-bau radikálisoknak kell lennünk. Sokat kell követelni, hogy abból valami megvalósuljon. Ha keveset kérünk akkor abból a kevésból is lealkudnak valamit s ml leai ai eredmény 7 gvönge semmi. Leheletlen adott körülmények között Eötvóauek nem igazat adni. A kiegyezésoek bainis alapokon való létrejötte ki tudja inihe kerülhetett volna a magyar nemietuek Folyt. kőv. LAKÁSUNK MŰVÉSZI BERENDEZÉSE. Irts: Pfetfer Elek. V. \'(g* van, a bőst annál jobban bámulják. A bolond élete — moderu lirai kötet, azaz melyből hiányzik s jé gondolat s mely telve van eelejtea gombákkal. Miuden ember élete — pör a sors ellen, mely gyakran évekig tart. 8 ha a pört elvesztette, sokszor még halála ulán ia fizetnie kell a perköltséget. Azért kedves olvasóim ne pöröljetek a sors ellen s ue Illessetek, bsnem igyekezzetek sokáig élni. Tekintve a inai lakásínséget, mindenekfölött ökonomikus dolog hs a városban éló polgári család szükségleteihez mért lakást bérel Bérházakban a helyi viszonylatok szűk korlátok között mozognak, amiért is tel|eeen fölösleges éa elavult helyiség az úgynevezett szalon. A szalou eddig ai a sióba volt, sbova máskor sohse tettük he a lábunkat, c.-ak ha vendéget fogadtunk. A helyiségnek eien hivalkodó természetű rendeltetése azután magával holta alt, bogy mintegy családi muUtványos-bódé gyanánt kezeltük, hov a parveuítierO tüntetéssel mindenféle eailbetikua éi inesithetikus limlomot hordtunk öseie, szellemi ét anyagi jólétünk nevetséges demonalráláiakép. BU1 célra persie a legezellősebb a legbigienlkuiabb, , legvilágosabb szobát hastnáltuk, mert a vendégekig — ha akármilyen áron la — de okvetlenül fénjt pompát akartunk mutatui. Evvel untán ellentétbe bálónak a legsötétebb, n legdobosabb szobái buz. náltuk, mert vendég oda ugy se testi be > libát alvásnak meg jó. Alt bisiem nem szükséges bóveb. ben fejtegetnem ezen rendszer tarthatatlanságát, mi több, ostobaságát, testi és lelki jólétüukre egyaránt káros voltát. Ma már nincs sislon ; a már jóian korstellemben lakásberendeiéanél a legfontosabb Irányelv a célszerűség és hasmálhatóság. Különösen az a gou-dolal uralja a modern lakástervezőket hogy a lakiig arra való, hogy benne lakiunk, hogy tehát lakályos ia legyen, telesleges munkát és kiadást ne rójjoo ránk. A modern lakás tehát kell, hogy a követkézé részekből álljon : ebédlő, háló, szalon helyeit uri dol-goiósioba, nappali amslyet ssükség esetén gyerek, szobának ia lehet haiinálni, kouyba eaetleg elóizobi és mindenekfölött lürdószoba. Polgári minimális igényeket kielégítő helyiségek eiek, melyek aiután egyéni slUkségletek szerint szaporitbatók. Al elóaioba tudvalevőleg ai a hely, hova z vendég leteail kabátját, futólagoa pillantást vett a Itt. körbe, sebtében rendbe hoiza a frizuráiét és sióké-szül a fogadtatásra. Az itt uralkodó liaugulatnak kell hogy előkészítse z veudéget a háziúr egyéniségére. Hivalkodó pompa itt nem stílszerű, mert ez az el{. szoba elókésiitó rejtelmes hangulatát rontaná. Tekimie tehát eien helyiség rendeltetését, kell hogy legyen, benne egy ruhafogas, tükör, ernyő és bottartó, egy. két Uló-alkalmatosság, esetleg kis asztalka egy-két folyóirattal, a falou néhány olcsó de iiléses metszel, a padlón egyswr0 vagy aierény mioliutu szőnyeg, eaetleg linóleum. Mindezen darabokat legcélszerűbb olcsó fenyőfából c-ináliatui. fehérre vagy vil g\'e. szürkére helakkoztatui. A fő, hogy az itt lebegő li»u-gúlát derűs legyeu, amit ilyeu világos bulor éa világos fal mellett még azáltal ia lehet fokozni, hogy élénk piros aiónyeget és ugyanilyeu színű pároétoil siókekei hasluálunk. Egy-két ruhasiekréuy és igen alkalmas az elószobábau, mert a hélóbau lévő ruha-szekrény, ha akármilyen nagy i« — rend-zerinl elég. teleunek biiunyul. Ezen szekrényeket lehel azulta fönt égési a meunyeietig lakkoiott desika aitékkal kiegészíteni, miáltal igen alkalmas helyet uyerünk kalapskalulyák éa egyéb, egy hózlarlásbsn bőségesen előforduló limlom alkalmas elhelyeiésére. Sót ba »z előszoba oagyobb méretű, igen praktikus köröskörül a falak mentén egéaz a mennyeidig siélsiedbetí szekrényeket alkalmain!; ai Ilyen megoldás nagyon előkelő beuyomásu s ugy is minden háiiasszony o»-gyou jól tudja, hogy aiekrényekböl és fiókokbél sobi sincs elég egy bálban Nagyobbméretü hallszerü előszobáknál szekrények alkalmazása kerülendő; ilyen esetben nem épen stilaierOtleu egy kía monumenlálitáara törekedni, amit egy-két siobormásolattal, pálmákkal, oleánderekktl könnyen érhetűuk el. A virág általábau olyan kedves ée természelel dísiitó elem, hogy lakkoiott virágastlalkákou elba-lyeive uem eléggé ajánlható eierényebb elóaiobébao is, vagy a lakás akármelyik részén. Virágasztslozk is csak sárgaréz vasalással ellátott fehér Iskkbutort ajánlhatok, mert eien érvényesül a löld niu él • virágok tarkaaága legjobban. Foiru íbv. FEBRUÁR 6 Z li li\'l I , S O ! I, ö. N Y 3 A zeneértés, me^ az ékég. (— Mese- —) Én: Kezét csókolom Nagyságosasszonyom, már lökön sétálok legalább — — — 8 perc óta; igazáu olyan kíváncsivá tett azz.l a mese-Ígéretével, llogy hogy . ■ mótal, hogy---, —. Nagyságosasszony: Jaa . . . ? Arról a mesó-,61 beszél, smit maginak megígértem? Kíváncsi rá? Hát jó . . Volt egyszer, hol nem volt . . . azat van is égy iszonyúan jótékony és iszonyúan zeneértő művelt város. Azonban ne gondolja, hogy az h város ugy szimplán egyszér zeneértő, másszor meg jólé-kony . . ■ 1 nemi Rendesen egy- s ugyauakkorszo kotl zen sérteni, meg jótékonykodui is. Nem érti? Nem baj. majd megértiI Kendez az a város szanatóriumi pikniket, mert hát mondom, iszonyúan jótékony, aztán lerendeli arra a piknikre Székesfehérvárról Frichayt tuttl egész bandáéval együtt, mert bát mondom iszonyúan zeneértő s zenékedvclő 1 Hál kérem Én I az a piknik usgyszerüen sikerűit I — meg is irta mindekét várobel lap — pedi; azok értik 1 Frichay el kezdett dirigálni » a város egész zeneértő közönsége örömmámorban ú.zott, minden arcról a mennyei élvezet fénye sugárzott. 8 ez így tart az első három taklusig. Ekkor azoubau leinti fejét egy százfejű szörny (mint az igazi inesé brnl) egy borzasztó xárkáuy: az éhség, s szájával szedi áldozatait a közönség sorsiból. Hát elvégre, kérem, erről nem tehet senki, az éhség szuverén hatalom . . 8 a közönség a mennyei élvezet után valé sóvárgás magas pozíciójából egészen prózai dolgok után való vágyódás alacsony polcára pottyant I Mikor az első három laktusnak vége lelt, iutettek az éhesek a kiszolgáló kisssszonyoknak, mert ez így szokás, hogy hozzák már azt az adagol, bát elvégre azérl piknik I Na nem? De a kiszolgáló kisasszonyoknak nem volt olyan sürgős a dologi Minek? hisz ók már előre jól lakuk ... ók most már csak Piichay muraikájábau gyönyörködtek 1 És a közönség mit tehetett, lassan csak belenyugodott a mogvéltozlatha-latlauba I várt is vagy tiz taktusig — — (egy éhes embernek hosszú idő, hát még.-egy egész publikumnak?!) — skkor aztán felkeltek - elvégre enni csak kell I muszáj I azzal nem lehet várul I, szegények tudj\' Isten, inióta nem eheltekl meg aztán egy adag 80 f., ezt csak ki kell használni, hisz azért piknik I Na nem? 8zóval felkellek, s maguk kezdtek önmagukat kiszolgálni — jogosan, s okosan, mert ugyan ki vállalt volna felelősséget az éhségokozta súlyos katasztrófákért I Fricbay ? Megjegyzem, rendkívül vigyázlak arra, hogy Frichayt ne zavarjak, mert iszonyúan tapintatosak, meg aztán zenél is akartak élvezni, lusz azt lehet, akkor is, ha az ember járkál, Uirg eszik, liisz Csak a tűiével hallhat az ember, ha az ember, ha még olyan zeneértő is 1 Na nem ? M.-g kell hagyni, vigyáztak: lálmj|hegyeu jártak-kellek, csak halkan beszélgettek, uein is csámcsoglak hangosan I Az igaz, Bogy némelykor leesett egy-két villái de mindig oly ügyesen, hogy helepaszolt a muzsikába, és ha esetleg nem is, bigyje el, egy kis diszonáucia nem la ártl Fogadni lueruék, ez a jzeueértó publikum csupán ezért a jol alkalmazható diszonánciaért ejtette le a villákat. Most már csak azt nem értem, hogy az a Frichay mért méltatlankodott? Még neki állt feljebb I csóválta a fejét, még egyszer csóválta a fajét, — sokszor csóválta a fejét, mert ettek, mert 1, S . . 10 villa csörgőit I Hogy nem lehet azt megérteni, hogy ha az ember éhes. akkor éhes: punktum, hát éhea 1 Szép, szép a muzsika, de csak nem lehet kedvéért éhen halni I 80 Ullér sgy adag sült leával, I finom liba máj I meg ropogós nialacap^cseiiye 1, abból , csuk kell euni, amennyit elbir az ember . . . gazda-I "ági szempontból is ; nem maradt volna elég idó az lövésre ha a koncert alati nem titok volna! És még Frichay méltatlankodott! De nem is jön ám többet ebbe a zeneértő városba! Én: Pszt! iiagyaágosasszonyom! Ne olyan hangosan ! in-rt még meghallja StardstrOm Valbourg 8 6 se jön el! Nagyságosasszotty: Ne lélisa Svördströmot! ő lúgja, hogy az ó hangversenyén uem szokott evés leuni..... (A bevezetó információt (a személyekről, színhely róI stb.) elhagytam, mert féltem, hogy kikoty-tyautora, melyik városról van szó; bigyjék el, reud-kivül kellemetlen lenne, ba megtudnák I) Siván. HÍREK. táucestélyt rendez. Kz alkalommal az „Iglói diákok" énekes életképet adják elő Az estély védői: dr Bentz\'k Ferenené és Kóvesdi Boér Gusttávné úrnők, továbbá Bosnyák Géza, Fischer Imre, Kövesdr Bóér Gusztáv, Sieutmihályi Dezső, Taiuás Jenő és Vécsey Zsigmond. A rendező bizottság élén Babochay György, Dobrovics Milán és Földes Miklós állanak. Febr. 15-éu a Frauz Lajos és fiai részvénytársaság alkalmazottai rendeznek tombolával egybekötött zártkörű tánceatélyt Az estélyi fel 9 órakor Lukács Józftef főgimnáziumi tanár alkalmi beszéddel nyitja meg. Svárdströra Valborg hangversenye Az e hó 12-én tartandó 8v4rdström haiig»erseu> iránt óriási mértékben nyilvánul meg az érdeklődés Erre a napra sokan jönnek löl a vidékről is. hogy a migy mövésznó énükében gyönyörködhessenek. A hangverseny™ már minden előkészület megtörtént, bogy a művésznőnek minél kellemesebb meglepetésben legyen része. — Kötvények kisorsolása A p»lg egylet legutóbbi közgyűlésén a következő szánni kölcsön kötvényeket sorsolták ki: 9. II. 64, 92, 307, 331 332, 348, 352, 380, 400, 42.\'>. 445, 501, 592. — Felolvasás. Ffeifer Klek főgimnáziumi tanár a „Művészeti és irodalmi kör"-b«n e hó 9-én vasárnap a tájképfestészetről felolvasást tart. Az érdekes tárgyú felolvasás hihetőlég sokakat fog vonzani a vasárnap délutáni előadásra. — A férfi ós a nŐ. Ezen a lág keretű ci-men Király Pál természettudományi iró felolvasást tartott az Urániában. Bár helyesellök, bogy ai Ura-nia tudományos és kulturális célt U akar szolgálni, ez alkalommal nem hagyhatjuk szó uélkül az előadást. A cim egészen máat sejtetett, mint amit a közönség kapott s a közöuség meglehetős csalódottan távozott. Volt ott sok mindenről szó, de sem az összefüggés, sein a tárgyi csoportosítás nem volt 8fc*rencsés. Az előadás jóval alul maradt a gyönge középszerűségei!, semmi tudomáuyos jellege nem volt Képei közismert illusztrációk, arait már mindenki látott s igy israeretkörQukel seramivel sem bővítette a felolvasás. — Halálozás. Gruner György volt palini urad. tiszttartó 85 éves korábau Pötrélóu elhunyt. A megboldogultat a Kislaludi, Bajky, Freudeuhaim, Do mokos és l)anozig«r családok gyászolják. — Iskolalátogató. A zalamegyei polgári-iskolák látogatásával Békéi Ignác fiumei polg iskolai igazgatót bízta meg a vallás és közokt. ügyi miniszter. — Eljegyzés : Szentbe lloukát, Szenthe Fereuc csáktornyai állatorvos leányát eljegyezte Lehocky Zoltán tornaijai állaloivos gyakornok. — KözgyülÓB. A nagykanizsai önk. tűzoltótestület 1913. évi február hó 9-én délután 4 órakor saját helyiségében tartja 42. rendes évi közgyűléséi-Tárgysorozat : 1 ■ Eluöki és főparancsnoki jelentés 2. Számvizsgáló bizottság jelentése az 1912. évi számadásokról. 8. Az 1913. évi köstségvetés meg-állapítása. 4. Szolgálati érmek kiosztása. 5. Netáni indítványok. — Mulatságok. Február hó 8 án az Ifjúsági kór ós Sportegylet műkedvelői előadással egybekötött 6245/tk 012 \' Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék mint tkvi hatóság közhirié testi, hogy Hoffmann Sámuel veszprémi bej, kereskedő cég végrebajtatónak Kia Antal János kerecsenyi lakós végrehajtást szeuvedett elleni 62 K. 52 f. tóke. ennek 1912 február 10-tól járó 6% kamatai, 8 K 40 f végrehajtás kérelmi, 21 K 80 f árverés kérelmi s a még felmerülendő költségek iráuli végrehajtási ügyében a nagykanizsai kir. törvéuy-szék kerületéhez tartozó s a kerecsenyi G sttjkben I 5—8 sor 6/b, 2(5 i/b, 3ll/b, és 852/b braz alatt felvett ház és V, úrbéri teleknek Kis Antal Jáuosra néhai Kis Antal László után öröklés ciraén átszállott \'/4 része 850 K. a kerecsenyi 458 sztjkben: 1 2—7 sor 143/a, 179/b, 223/a. 269/a, 294/b éu 334/b brsz alatt felvett */k teleknek Kis Antal Jánosra u. azon cimen átszállott \'/, réwe 464 K a. azon tjkvben I 113/a brsz. szarkavolgyt szántóföldnek Kis Antal Jánosra Kis Aulai László után átszállott \'/» Tésze 106 K becsértékben. 1013 évi február hó 28 napján délelőtt 10 órakor Kerecaeny község házánál Fischer Manó veszprémi lakós felperesi Ügyvéd vagy helyette kötbeujöttével megtartandó nyilvános birói árverésen eladatni log. Kikiáltási ár a fentebb kitett beccár, melynek kétharmadánál alacsonyabb áron az iugatlan el nem adatik. Az árverezni kívánók tartoznak a becsár 10 százalékát készpéuzbeu vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóság. Nagykanizsa, 1912. évi dec. hó 2. napján. Gózony s. k., kir. Uzéki bíró. 4 ZALAI KÖZLÖNT FEBRUÁR 6. SSr Magárakat tavaszi elvetésre ismert kifogástalan minőségben szállít kertészeti és magtermeUai telepe HejVieSVÉR 41. ez. — Alapíttatott 1875. — Dusán ábrákkal ellátott faárjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve I IFJ. WAJDITS JÓZSEF Könyv és papír kereskedésébe egy csakis jobb családból származó kisasszony ki német nyelvet is teljesen birja, és az előkelőbb vevő közönséggel bánni tud azonnal jó Mzetéssel felvétetik meghívó. A nagykanizsai Takarékpénztár által alapitott ÖNSEGÉLYZŐ SZÖVETKEZET = 1013. évi február hó 23 4n délelőtt \'/,U órakor tartja — a nagykanizsai takarékpénztár helyiségében 16. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT, melyre a t. c. szövetkezeti tagokat tisztelettel meghivja w Xáii, lu malaiMzilli marim ■andiila, datolya, virnaranci. elírom fUB8 mogyorót nagyban éa póstaciomagokénl li>. •Iciékfcaa azilllt Ed. Bkiraylk tm Flunti. AZ IOAZOATÚ8ÁO. Tárgysorozat: 1. Évi jelentés. 2. A felügyelő-bizottság jelentése, ennek alapján a mérleg megállapítása, az igazgatóság és felügyelő-bizottság felmentése iránti határozat. 3. A szövetkezet hivatalos közlönyének kijelölése. 4. Az igazgatóság tagjai közül az alapszabályok 23. §-a értelmében kilépő Unger Ullmann Elek elnök, Tripammer Gyula alelnök, Blau Ottó, Dr. Fried Ödön, Dr. Mayer Ferenc, Seherz Richárd, Szedlmayer László és Dr. Schwarz Adolf igazgatósági tagok helyett 3 évi időtartamra, valamint n felügyelő-bizottsági tagok helyett 1 évi időtartamra ujak, vagy azok újbóli megválasztása. Nagykanizsán, 1913. február hó 0-án. JEGYZET. A fel ügyeló- bizottság állal felülvizsgált vagyonmérleg a szövetkezeti helyiségben bármikor belekintboté. Az üzletrész birtokosok könyveik felmutatása mellett szavazólapjaikat folyó évi február hó ás ÍJ-én a szövetkezeti helyieégben átvehetik. HIRDESSEK A ,.ZALAI KÖZLÖHY"-BEH K sült galamb ma már csalt a példabeszédé. Ha valamiben sikert akar elérni, akkor foglalkoznia kell az Ügygyei Ha eladui akar, ha venni akar, célját csekély munkával, kevés pénzért elérheti. Adia fel a szükséges hirdetését a zalai kózlony-nek, hol hirdetése olcsó tarifa melleit, pontosan az i n által kijelölt helyen és formában fog megjelenni. Tervezetet díjmentesen készítünk o o o o 0 A Linimenf. Capsici comp., a Horgony-Pain-Expeller pótlék. egy rugjónak bizonyait liizinzer, mely m&r sok év óta legjobb kidóiísolóanek bizonyult kOuvénynd. csiünál «t meghUléteknél. Figyelmei téléi. Silány hamiaitványok miatt beváaárliwkor óvatosak legyünk fa caak olyan oredeti üveget fogadjunk el, mely a „Horoony" védjegvgyel es a Rlohter oógjegyzfasol aflátott dobozba van csomagolva. Ár* üvegekben K -.80, K 1.40 ia K 2.- éa úgyszólván minden gyógyníer-Urban kapható. — KCraktár: Török J6mf gyógyazeráznól, BadapetL D[ RlcMer nrögysze> un tz „Artiy mszliitir. Prágában, I li»«li<\'ili«\'rtt-*i 5 non. Wmm/mmsmmmi Sirolin" Roche ezerszeresen bevált tüdőhurutok ellen friss és idült köhögés, hörghurutnál tüdőgy uladások után. Egészséges tüdők erős étvágy óvszer a tüdő vész e//en. gfBBÜlfi (i. ZALAI KÖZLÖNY 0 MEGHÍVÓ, j •l A Nagykanizsai Takarékpénztár Részvénytársasát 1913. évi február hó 16-án délelőtt lO\'/a órakor ____•_ , v f —;--— tartja.,saját helyiségében; — ^ — 68. évi rendes közgyűlését, melyhez a t. cz. részvényeseket tisztelettel meghivja Az igazgatóság. Tanácskozási tárgyak sorrendje: 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések. 2. A mérleg előterjesztése, az osztalék megállapítása, az igazgatóság és felügyelóbizottság felmentése felelti határozathozatal 3. A hivatalos közlöny kijelölése. 4. Az alapszabályok 25., 27. ós 43. §§-ai értelmében kilépő Dr. Fábián Zsigmond alelnök, Blau Lajos, Ujnépi Elek Géza, Fesselhofer József, Grünhut- Henrik, Kürsehner Ignác. Rosanfeld József és Dr. Sohwat7, Adolf igazgatósági tagok helyett 3 évi időtartamra, Dr. Rothschild Jakab, Dr. Fried Ödön, Goldhammer Károly, Heimler József ós Forintos Károly felügyelő-bizottsági tagok helyeit 1 évi időtartamra leendő megválasztása. — A kilépő tagok újra megválás-/,thalók. 5 Netáni indítványok. Jegyzet. A t. c. részvényesek figyelmeztetnek, miszerint szavazólapjaikat 1913. évi íebruár hó ló-ik napján délelótt 9—IS, délután 3—5 óráig iz intézet helyiaégéhüii személyes vagy meghatalmazás alapján átvehetik. Megjegyeztetik, hogy az slapszabályok 11-ik § a szerint szavazati jogot csak az gyakorolhat, kinek részvéoyn a közgyűlést megelózóleg uégy héttel serére átíratott. Grammophonok lemezek helyszűke miatt olcsón kiárusittatnak XFJ. WAJ9ITS JÓZSEF hang-szerkereskedésében Deák-tér 1 ZALAI KÖZLÖNY PEBROAK I Meghívás. £ „6éi3déi5ági ÖosegélyjS XV. rendes évi közgyűlését folyó óvi február hó 33-án délelőtt 11 órakor a „Zalamegyei gazdasági takarékpénztár r. t." helyiségében tartja meg, melyre a t. o. szövetkezeti tagokat tisztelettel meghívja Az IGAZGATÓSÁG. TÁRGYSOROZAT: í vonatkozó határozathozatal és a felmentveny megadása. ,,.,.,. 3 A szövetkezet hivatalos közlönyének kijelölése. 6 igazgatósig, tag helyett „jak vagy ugyanazoknak 3 évre, és az alapszabályok 40. , értei- méhen -gye.őbUo^ ^^ó évre való megállapítása. Kelt Nagykanizsán, 1913 évi január hó 16-án. JEGYZET • A felOgyelóbitotUág álul f.iQl«iu«ált é. btote.it.tt stám.dások U mérleg, ngy az ízleli jelenté, . nóvetketet helyiségében . hiv.-Ulo. érák .lat. ,uegl«l|:nthetók. 8t.va.0l.pok ugyanott február hó 20-án éa il-á» átvehetik. VAGYON )MéRLe66 TEHER Feloszlott évtársulati függó 1909 — 1912. évt. kötelező 1910 1913. „ 1911-1914 , 1918 - 19IB. . Ideiglenesen elhelyezett tőke Kintlevó kamat Pénztár számlában öli SE a_ koron* I fillér 9B 72124 60244 133560 163683 239994 3910 2898 35 687109 ö ■ » Z E O korona fillér 1909 1912 évt. üzletrész 1910-1913. , 1911-1914. „ 1912-1915. , 1909- 1912. 1910 1913. . 1911-1914. , Tartalékalap Függó kezelési költség Tiszta nyereség számlában tókésitett nyer. 155900 161258 169246 131185 9635 5928 2337 21586 4704 25327 T" 99 687109 65 *«< 4 Ml FAICS -LAJOS 1 *. elnök1.___/ Nagykanizsán, 1912. évi deoember hó 31-én. KNORTZER GYÖRGY s. k. ÓSTERREICHBR JÓZSEF s. k. ellenúr könyv.tó. Jelen mérleget a bemutatott fó- és mellókönyvekkel megegyezőnek találtuk. Nagykanizsán, 1913. évi január hó 29-én. ROTHSCHILD SAMU s. k. felOgy. bit. tig. KERTÉSZ JÓZSEF s. k. fsttigy. bit. tag. WALIGURSZKY ANTAL t. k. tclugy bia. tag. j Hogy bizonyos l«yen az ember, hogy csakugyan a 1 valódiAspiriat kapja,mindig Aplrin-Tablelta kell hogy kérje. Klek eredeti aOinagoliaban, 1 flvegcsö í 20l«F.mmoJ ttblcllávat K. 1 kaphatók. Minden \' tgyci tablettán rajta van az Asplrln szó. _ | j Farbeníabrlkezr vonn. Friedr. Bayer £ Co érteid u-d Ltwha» 1 t. m.Uku* *m Uwla. Mi LKA KÍTŰNÖ ALPESI TEJCSOKOLÁDÉ Nyom itott a laptulajdonos Ifj. Wajdits. József könyvnyomdájában Nagykanizsán. A NAQYKANIZSA 1913- FEBRUÁR 8. 52-ik évfolyam 11. szám szombat ZALAI KÖZLÖNY Nigjtlinlk hétfan is csütörtökön. I#||»l árak: Kgá»i évi« IO korona, Mlárrc 6 korona, gye.líne 2 korona BO flll. — Egya. axám ára 10 011. A szerkesztésért felelős: IFJ. WAJDITS JÓZSEF. Szarkaiztong íi klidóhluttl Biik-tir 1 r.l.fon : 112 — Hlrd.láa.k dlj.Kabát .I.rllt, A sztrájk. Abban az általános haruban. mely az egész földkerekségén széltében-hosszában folyik, szinte megdöbbentő az a vérfagyasztó párviadal, mit két nagy halalom : a töke ós a munka, illetőleg a munkaadó ós a munkás viv. Mint minden haronak, így a tőke és munka haroának is inditó oka a gyengébbnek elnyomatása, leigázása ós kizsákmányolása — egyrészről; a szabadság és egyen-IJaég utáni vágy — másrészről. A telhetetlen, kapzsi tőke elnyomni, leigázni, kizsákmányolni törekszik a gyengébbnek lálszó munkást; a munka érezve erejét, hatalmát, igyekszik felszabadítani magát a lelketlen tőke zsarnoksága alól, hogy szétfeszítvén, lerázván rabszolgulátioail, természetes öszlönélól hajtatva, egyenlővé lehesse magát a tőkóvel. Tőke és munka elválaszthatatlanok egymástól. Teljesen ogymásra lévén utalva, egyik a másik nélkül nem létezhetik, egyik a mánk nélkül nem produkálbai, nem termelhet semmit; mig ellenben igazságos alapon tör ténó kölcsönös megegyezésüktől, természetes viszonyuktól függ mindkettőnek produktivitása és az ebbe helyezett társadalmi jólét és boldogság. „Az emberi munka önmagában, hiányával minden kisegítő eszköznek, meddő marad, hiába való ; nem ront ugyan, dt»nem is produkál; gyümölosözővé. termelővé csak az eszköz teheti. Ez pedig manapság a tőke. Viszont a tőke emberi munka nélkül csak gyümölcsképos, de nem gyümölcshozó ; holt tőke; csak emberi munka élteti, mint az emberi testet az Isten által belélehelt lélek. A kutató, soha nem nyugvó emberi szellem feltalálhat gépeket, munkaeszközöket, aminők tetszenek, — mégis csak holtak, initsem élők azok, ha emberi kéz, nem kezeli, nem hajtja. — Mit ér a drága jó gép, ha ninos hozzá az éltető elem, az emberi eró?l (Dr. Verus: A szoolális kérdés.) Ebből következik, hogy miként a tőkét és munkát, ugy a munkaadót és munkást természetszerűleg a legbensőbb, a legszorosabb kötelékeknek kellene egymáshoz fü/.ui. Állandó, békés egyetértésben összeforrva, összefogva kellene munkálkodniuk, élniók. És manapság epen az ellenkezőjét tapasztaljuk Áthidalhatatlannak látszó mélység, ki-egyenlithetetlennek látszó ellentétek választják el a munkaadót ór munkást egymástól. Innen azután az a nagy elkeseredéssel és még nagyobb gyűlölettel folytatott harc. A vias-kodók legerősebb fegyverei : a kizárás (Look-ont) a munkaadó részérói és a munka/elmondás, a munkabeszüntetés (Strike), sztrájk a munkások részéről. Sokan, kik a sztrájkot talán osak h sztrájktanyáról, vagy a csőcselék utoai zavargásából, vagy pedig a sztrájkba lépő munkások fenyegető fellépéséből, magatartásából ismerik ós Ítélik meg, minden további meggondolás nélkül általában minden sztrájkot helytelennek, károsnak tartanak es fölötte polcát törnek. Téves felfogás, igazságtalan, elháínarkodott ítélet. Bár erkölosi szempontból minden egyes sztrájk ugy tűnik fel, mintha az a mnnkásnép renyheségének é* munkaiszonyának lenne kifolyása ; közgazdaságilag véve a termelés megakasztójának és a szegénység gyarapítójának nevezhetnék; társadalmi szempontból pedig ugy látszik, Huncutok. irta: KARDOS JÁNOS Az egyik / 8e seri se száma annak a teméntelen Bok visszaélésnek, a mit a váliópapirossal elkövetek b elkövetnek még ma is. Fortélyos, lelkiismeretlen emberek de sok együgyü, jámbor alperest állítottak már vele falnak. Kivált mikor még újság volt a hitelezésnek ez a módja Persze idók múlásával a szorult emberek is ellesték a váltópapiros minden csalafintaságait s ma már akárhány szúrösgubás atyafi ráes-kQszik a törvényben, hogy hamis e váltója, vagy más effélére. A Jászkunság egyik módos íaltijábau esett, — uem is olyan régen, — hogy két becsületes emberfia a törvéuy zavarosában halászva, c«ulot lettek egymáson. Kispál Bertalannak elfogyott a peuzmHgja. Beköszönt tehát a bótoshoz, Stern Bernáthoz, széliébe ismert nevezetes uzsoráshoz. — Jó reggelt — inoudja. Mögszorultam. Mög-böcsülne-e aratásig egynéhány forinttal ? — Adhatok egy keveset;.mennyi kóno? — Kéuo vagy háromszáz,\' — de egészbe\'. — Sok, Berla gazda, sok, — no de kend rendes ember. — Eddig mán vénánk Bernát; — de hát az inter? az mennyi lesz! — luter? Hm I Bernátnak támad egy öllete Mindig vol^ neki ötlete s jó ötlet**, NÍkereo. Egy ki-oit mintha lörle volna a fejét, azután hizelgó mo- | solylyal szólt. — Nem kell linkem kendtói inter ; kend nekem régi jóemborem; kádunk adok most csak ugy váltóra. Jó? Hozta is már az uj papirost, a váltót és beszélt szaporán. Minek ez az adóslevél ? Maszáj azt mindenkinek tudni, hogy kend nekem adódom ? Nem, ugye? Ihol a váltó, kettó is. Egyik az enyém, a inásik meg a kendé. Most ide uézzeu kend ; ráirom „háromszáz forint,1\' ráirom a másikra is „háromszáz forint." Aláirom ókét, így ni; ked is aláirja mind a kettőt. Az egyik papirost elteszi kend. a másikat ón. Szent Istvánkor lejár a váltó; akkor meghozza ked a tarlozást. visszaadja a papirosomat, én is a kedéi. Ez az egész. Oszt lássa ked, ide nem kell se tanú, se nótárius, a ki az adóslevelet megirja, azután meg szélnek eresxsze a hirt. így lelt. Bernát akkurátusan megírta a tanulat-lau kötelező leveleket, alá is pingálta u nevét. Berta gazda is megkötötte az ördöggel a kontraktust, ó is alá irtu a nevét mint a két váltóra Azután megcserélték az Írásokat Berla gazda elé kiolvasta Bernát a 800\' forintokat mind egy krajcár híjjá nélkül; csakugyau nein húzta le a kamatot. Berta gazda széles mosolygósan vágta zsebre a pénzit, meg az írást s boldogan ment haza. Otthon nevetve mondta a hites páriának: „De megbomlott a zsidó, inter nélkül adott pénzt. No ilyet . . Vagy bony kedel lelte lúvá — válaszolt a bizalmadul! asszony. — Nem ért ehliöl a fehérnép — vágta vissza Berta gazda fölényesen — hisz\' itt az irás . . . Elkövetkezett azonban szent István napja. V:tte B-rtn gazda a tartozását Bernáthoz; kiolvasta a bankókat rendesen. Kicserélték azután a váltókat. Bemm uem szólt az iuterról egy szól sem. Lám csak hu uonlalan beszédet tesz az asszony. — No Bernát, — szavalt Hertalan gazda hálálkodva — soha se hittem volna, hogy maga ilyen becsületes. Már igazán fajiu ember. No de majd megszolgálom. Megszolgálom. — ázót s« érdemel — vágött a szavába Bernát |ámbor arculattal — szót se érdemel. A jó barátság-rt sok mindent meglesz az ember. Bertalan gazdán hazatérőben igen kegyes gon dolatok vetlek erót. Hogy lám milyeu igaztalanul keltik rosszhírét ennek a becsületes Bernátnak. Fur c*a, nagyon furcsa ugyan Bernátnak ez a jámborságu Nem ilyennek ismerték ó kelmét ezelőtt . . . Hái bizonyosul! megtéri . . szeut Pál is megtért, po-gányból • apostollá ... tán igy a Bernát is . . Tiszta a sor: itt az adóslevél a zsebbeu, rajta már uem követelhet Bernát, de semmit . . . Becsület--lett a Bernát no, vagy hogy csakugyau megbolondul: No de jött az örömre a keserű csalódás. Bertalan gazdának meg kellett tudnia, hogy eben-gubát cserélt: meg kellett tudnia, hogy a váltó, váltó, vá-gyi8 pénz; hogy vele a Bernát pénzt pénzzel C8«- zalai közlöny FEBRUAB i mintha a kiélesedett osztálykülónbözet gyűlöletének a kifejezője volna, — mindennek daoára még sem szabad minden sztrájkot elítélnünk. „A túlságosan hos-zú, vagy fárasztó munka, vagy a csekélynek tartott bér — mondja XIII. Leo — nem ritkán okot szolgáltatnak a munkásoknak, hogy a munkából összebeszélve kiálljanak s önkéntesen szüne- törekvés az ipar tartós haladása mellett jogosult volt. Ha kedvezőbb föltételokot nem tudtuk megszeretni, felmondták a munkát és elhagyták a gyárat. Ezen raunkafelinondás strikenak neveztetik " (Dr. Földes Géza . A társadalmi gazdaságtan.) A sztrájk teluít a munkásoknak egyidejű, tömeges munkabeszüntetése avégett, hogy kedvezőbb munka- teljenek." Ezek után a sztrájk jogilag el nem \\ feltételeket vívjanak ki. itélbetó, dacára annak, hogy káros követkéz ményei miatt gyakorlatilag nem ajánlható, (Dr. Verus.) Hogy a sztrájkról magunknak helyes Ítéletet formálhassunk, különböztetnünk kell Van megokolallan, kierőszakolt sztrájk. Az ilyent önmagában és következményeiben is elitéljük és károsnak mondjuk. Van kellően megokolt, észszerű, alaposan előkészített és sikeresen végrehajott sztrájk. Az ilyen sziráj-kot, ba nem is magasztalhatjuk, ha nem is ajánlhatjuk, mindazonáltal mint a munkásnép legradikálisabb, jogos önvédelmi fegyverét mint legvégső önsegélyezési eszközét már Mik ezen kedvező munkafeltételek ? — Nem említve a mellék feltételeket, melyektől a munka megkönnyítése, a munkás életbiztonsága, egészségesebb munkahelyiségek, jobb műhely viszonyok slb. függenek, a munka fö feltételei a következők: 1. méltányos munkabér.•„■ 2. a munkás fizikai erejéhez mért munkaidő; 3. emberséges bánásmód. A sztrájk célja tehát a munkabér emu lése. a munkaidő szabályozása, lehetőleg rö- Politikailag tapintatosabb, észszerűbb eljárás nem is 1,.heteit, minthogy Eötvöst a kabinetbe meghívják Az udvarnál azért is szíves,"ii látott ember volt, mert s 48-iki eseményekben ektiv részt neiu vett, a ......- zet viszont Eötvösben a kiváló uagy jellemei, a módira magyar államiság nagy harcosát látta benne, E mindkét részróli bizalomnak Kőtvös s legfényesebben megfelelt. Uagyarorsiágnak eddig oupán pulitikuani vol-lek aki geuiiUk mellett is ritkán bírtak az államférfi speciális tulajdoueágávsl Bókkal iukébh öj.ziute politikueok vollak, hogysem diplomaták is lettek volna. Az ó őszinte lelkit politikájuk mindig hajó-lőrést szenvedett uz oszlrákok .-zámiló sima ilipln-iiiáeiéjén, skik mindig skkor húzták keresztül uh-miniseiket, mikor az eredményt a legbíztosabbuai hitték. Eötvös, mint ■ általában a doctrinairek a politikumoknak nem ebből a fajtájából való. Neki vaunak i Ónálló eszméi, sz okok következményeit kitlluóen látja e hiányaik belőle a hiszékenység. A politikában ugyan nem a muchiavelizmuel képviseli, de azéit át- viditése és az emberségesebb bánásmód biz-, |ít m4|ok re|l4|j„j „lOvevéuyes törekvésein Kossuth losilása. Amennyiben a sztrájk a jelzett oéltje8 Széchenyi túlságosan impressioniaták. a cselek szolgálja és el is érte és amennyiben a munkabér emelése, a munkaidő megrövidítése és olyannak tartjuk, mint amelynek nemcsak l a/, emberségesebb bánásmód a munkásnak, káros, de hasznos voltáról, következményei- a munkaadónak, egyeseknek, a osaládnak, a ről is beszélhetünk. társadalomnak es az államnak hasznára van: Mi a sztrájk? „Az újkori iminkástör annyiban » sztrájk hasznos; amennyiben pe-vényhozás egyik nagv vívmánya a munka- dig az ellenkezőjét látnók : annyiban a sztrájk sok egyesülési joga. mely elós/.ör a múlt század harmadik tizedében Angliában mon- káros. Alkalomadtán a sztrájk eme hasznos es datott ki. Ezen jog felhasználásával a tiiun-j táros következményeiről szólunk kások különösen azon célból egyesüluk, hogy j Iredvozöbb munkafeltételeket vívjanak ki. mely Borsos János. Eötvös József báró liberalizmusa. IV. 18i>íj dec 10-ére liivia Össze a király hz országgyűlést Pestre (ez alkalommal elsóizbeu) s az erdélyi országgyűlést elnapolva utaHÍtotta. hogy követeit pesii országgyűlésre delegálja Majláili « viUa87.iA>.okuhI h Deák pártot tá-no-gnlta n igy az uagy többséggel kerHlt be a parlamentbe. Végro a nemz-t többségét ia áthatolták azok e nagyszerű ideák, melyeknek köszönheti Magyarország egész modern állami kialakuhisAt — tTi-jét A régi feudAlis Magyarország romjain igy alakul ki az erős nemzeti demokrata állam. Eötvös politikai pályafutása két korszakra osztható. Az egyik a politikai tanulmányok korszaka, a másik a praktikus, aktív politikus, működését mutatja. Az elóbbiben a doctrinair Eötvösi látjuk, akiuek elméleti politikája még nem metil át az alkalmazhatóság próbáján. A szabadságharc s azt követö évek szomorú tanulságai eléggé meggyőzhették Eötvöst, bogy a radikális politika Magyarországon a jelen kö rülmények közölt még keresztül nem vihető Az öii- . kéuU\'S száműzetésben töltölt éveit komoly tanulmányokra szánta s itt irja politikai fóiuAvét A XIX. Bt hasonló beismerésekkel emésztette magát Berta gazda, I uralkodó eszméi címmel Itt látjuk Eötvösi n maga, — hogy az asszony csipös beszédjéről ne is szóljunk, ideális nzabadelvűségéheu. Filozófus lelkű a politikát — Hm I Hát e/, igy is lehel? — esett aztán mjui tudományt tekintette goudolkodóba szegény. Szidta kegyetlenül a inegroin- Az 184í$ iki kabinéi uagy lelentóségét e (i7-iki, lott világot s különöseu a hetedik nagyapját annak a „,ár netn ért« el. biányzoti belóle a három legki-laljánnak vagy, minek, aki az ilyen gouosz prakti- válóbb nagyság Kossuth, Széchenyi és Deák. A káju irást feltalálta. Uramisten. 300 forint uagy péuz, 48-iki uagy emberek sorából csak Eötvös maradt sok péuz! Ezt kéne valumiképen visszaszerezni I De meg. aki igy mintegy a régi kabinet nagy tradícióit réltetett, hogy az a váltó, a mit ó Bernátnak a pénz ellenében visszaadott, még miudég váltó . . . Harmadnap se telt, jött a pecsétes irás, hogy fizessen Kispál Bertalan 8teru Bernátnak 3<i0 frt-ot, amink a kamatját s még a tetejébe ennyi meg ennyi költségeket. Nosza szaladt Berta gazda szaporán a vármegyeházához — igy hívja a paraszti ember manapság is a törvényszéket — szaladt a fiskálishoz. Bizony, csak hiába szaladi. Egyet kérdeztek, egyet feleltek • mindeuUtl; ilyeuformán : Kendé-e at irás a váltón ? Ki látta, bogy Bernátnak özeiéit? . . Esküszi-e Bernát, bogy á váltó értékét fel nem vette? . . . . Bizony az fi irásn az ott a váltón . . . Bizony seuki se látta, mikor a 800 pengftt visszafizette ... Bizony esköszi a Bernát, hogy erre a váltó fa egy msz krajcárt sem kapott, hanem kapott a másikra: azt meg fi becsületesen visszaadta Berta gazdának . . . Mi lehetett igy ináé a felelet, tuint az: .Hát akkor fizeBBen keud — a váltó, az váltó" . . Fizetett hát B«rta gazda — fizetett. Megfizette mégegyszer a tio frtot Bernátnak meg m>g karaitól is és költséget a teteje^,\'. — Becsaptak, lúvá tettek csakugyan ! Ilyen s vósben a gyors elhatározás jellemzi fiket. A kivitelben ezek az emberek alkotnak nagyot, de és ez nagy hibájuk — nagyot is ronthatnak. Két ilyen temperámén-tutnu ós akaratú ember egymást kiegósziteni nem tudta. Eötvös n Deák iskolájából való, abból az iskolából. melyhez ilyen kiváló politikusok tartoztak, mint Andrássy Gyula, Szalai László, Oseugery, Hor válh Boldizsár, Kemény Zsigmond, Treffort Ágoston Hosszú politikai tanulmányok a viszonyok alapos ismerete, mérlegelése jellemzi óket. A politikát épugy tudománynak tartják, mint a történelmei vagy ter mészettudomáuyt 8 mivel a tudományoknak közös sajátsága e baladás és e levont tanulságok, ezt a politikára is alkalmazzák. Innét van Eötvösnek a poli-kájában ez a filozofikus irány. Pályája sokban hasonlít a nagy francia gondolkodó Montesquieu pályájához. A „perzsa levelek" világhírű szerzője is politikus és regényíró volt s politikai eszméit szintén a regény utján népszerűsítette A politikában azonban nem ért el olyan nagy karriert. mint Eötvös, de azért már H2 éves korában a bordeaux-i parlament eluöke volt. Monlesquieut a maró saiira Eötvöst a mélyen járó gondolatok jellemzik. Egy forrásból táplAlkoxuftk; mindketten a I)e>caite» féle eszmék hivei. Folyt. ktiv. hogyan, de miképen? Ezen törte m>st a főjét vitte át az újba. Erkölcsi presztízse, írói hírneve fényt. I uépszerüséget jelentett az ügyre, melyet képviselt. HÍREK. Alszik a város. . A csendes utcában kevesen járnak. Vándorai a késő éjszakának . ■ ■ Összebújó, sápadt alakok És lopva suhanó, siető árnyak. Siető árnyak. Pislogó lámpáknak már alvóban fénye, Sugaruk csak álmosan játszik ■ ■ ■ Sötéten — kéklő éjszakába\' Ködbe-borul a néma utcák vége . ■ Néma utcák vége. KBBBÜAB 8. ZALAI KÖZLÖNY 3 Lomhán ásitó palotasor fölött Pirosas fénnyel ébred a hold . . 5 valahol, a templom toronyban Álmos kongás*al már éjfélt ütött Már éjfélt ütött. logényaóguél igazi kdlturmissiiót teljesítenek. Az\' Pékár Gyula előadásokon az összes altisztek részt veszünk, a legény-\' novellát irt. előadások , Zoltánnak finom „Moáb esküvője" Nagyon érdekes címen színes tyrelon számban Ambrus - Soló. —. — A VöröBkerenzt uj vódőhelyettose. A hir laP Ifgutébbi száma közli, hogy Frigyes királyi harceg lemondása folytán a király Ferenc Szalvátor Királyi herceget nevezte ki a vöröskereszt egylei fédöhettesévó. Tudvalévő, hogy a vöröskereszt leg-[jbb védője maga a király. — Hangfveraeny. Sv&rdström Valborg fobr. 12-iki hangversenyére minden előkészület meglörtéut A művésznőt Taruay Alajos zeneakadémiai tanár kiséri zongorán. A jegyek nagy része már eddig élő-télben elkelt. — Főigazgatói látogatás Kárpáti Kelemen liahrUleti kir. főigazgató most Keszthelyen időzik s u ottani főgimnáziumban végzi szokásos évi látogatását. A jövő hét folyamán váiosunkba érkezik s a helybeli főgimnázium tanulmányi és ügyrendjét vizsgálja meg — Állatvédő megbízottak A budapesti állatvédő egyesület igen szép mozgalmat indított nz állatvédelem ögyében s kívánatos volna, ha a mozgalom nálunk is elterjedne. Az egyesület tagjai rendőrileg láttámazott igazolvánnyal vannak ellátva s ha áll&tkiuzási, vagy azok bántalmazását látiák, rendőri . segítséget vehetnek igénybe. Hányszor megtörténik uáluuk is, különösen hetivásárok idején, hogy * szegény párákat lelketlen emberek ülik verik s nincs, tki közbelépjen eunek a barbái izmusuak a meggátolására. — Felolvasás. Fényes Samu legutóbb elhalasztolt felolvasását e bó lu-éu tartja meg az előbb hirdetett helyen. — Viharos közgyűlés. F. hó S.án tartotta évi közgyűlését az Elsó Nagykanizsai Temetkezési Kg) let a „Fekete Sashoz" címzett veudéglőben. Az egylet pénzbeszedői állás kőiül felmerült szabalytalau-íágok miatt kél pártra oszlottak a jelenlevők. Az egyik párt az kívánta hogy távolítsák el a péuzbeszedói s váluszauak helyette másikat. Ez aztán e.óidóielt egt kis vihart. Egyébként a közgyűlés töt.b>ege a fel-raenivenyt megadta a vezetőségnek, a kisebbségben maradónak pedig agitálnak egy reudkivüli taggyűlés megtartása érdekében, melyen ismét a pénzbe^zedó ügye tárgyaltaluék. — Iskolai hírek Waligur^zky Antal állami polg fin és leányiskolái igazgató miut értesülünk lelépQlt sályos betegségéből s helyzete már auuyira járult, hogy hivataláuak vezetését átvette. A félévi értesítők kiosztása halasztást szenvedett s így azokat 15-én adják ki. — Küldöttség. Neumann Ede dr. nagykani-u*i főrabbi, mint az orsz rabbi egylet alelnöke küldöttséget vezetett a kultusz miniszter elé, hogy rabbik a lelkészi fizetés és korpótlék tekintetében •\'gyfonna elbáuásbau részesüljenek a többi lelkészekéi A miniszter igen szívesen fogadta a küldőitségel * biztosította a méliáuyo." intézkedésről. — Élőadások a honvéd legénységnek A 20. honv. gy. ezred legénységének tartandó eló-^tósok közül soron vannak a következők: Nagy Lajus tanító: A naprendszerről — légköri csapadék időjárásról febr. 10-éu; Tóth István gazdaköri \'Már febr. 17-én u trágyaiieinüekról; a tl)z, fagy és J^kár elleni védekezésről és a bizloxilásról, továbbá 4 gyümölcstermelésről ós konyhakertészelről. Február 86-án Csigaházy József erdőmester tart előadást az •fdőmúvelésről; febr. 27-én Nagy "Lajos tanító a háziiparról és a muukásjóléti iutézméuyékről. Az, előadások igeu szakszerűen vaunak csoportosítva s al ségnek azonban tetszésére van bizva meghallgatása \' Kemény — Gyászjelentés. Vettük a következő gyász- kritikája hirt: Kovács János helybeli adótiszt 8 éves kis fla: Károly ma délutáu elhunyt. Temetése lo-éu hétfőn d. u. 4 ólakor lesz. — Iglói diákok. Ma este adják az iglói diákok cimü kiiüuó énekes életképet. A próbák nagyszerűen sikerüllek s a közönségnek igazán élvezetes estében lesz része. Előadás utáu tánc lesz. Az Ikse agylátszik nem o»ak a sportuak hódol, de kiveszi a maga részét mulatságokból is. Az agiliB rendező-bizottság mindent elkövet, hogy a mai este kedves emlékül szolgáljon résztvevőiuek. Kabaré társulat Nagykanizsán. Bácskay Sándor 8 tagú társulatával városuukba érkezett s három estén át vendégszerepel az udvari kávéházbau Elsó előadás ma szombaton este lesz. — Mulatságok. A rövid farsaug kevés mulatságban részesítette a vigadni szeretőkei s ugy | a nagyböjtbe belenyúlik egy kél vigasság. Február fSdlSflau^^yp?^ essai-ja külföldi színdarabokról és Siinou .Magyar ujdonság"-okról szóló A gazdag feljenyzések rovatbau számos éleseu polemikus megjegyzést találunk. A Magyar Figyelő szerkesztősége és kiadóhivatala Budapest, VI., Audrássy-ut 16. sz. Az előfizetési dy egész évre 24,—, félévre 12 —, negyedévre fi. K. IFJ. WAJDITS JÓZSEF Könyv és papír kereskedésébe egy csakis jobb családból származó kisasszony ki német nyelvet is teljesen birja, és az előkelőbb vevő közönséggel bánni tud azonnal jó fizetéssel felvétetik. Asvirin-Tabietták ll-óíi a Franz Lajos és fiai rt. alkalmazottai readz-\' uek tombolával egybekötöll táncmulatságot, febr 22-én pedig a kereskedő ifjak imivészestólyét tartiák, í mely ulán szintén lesz lánc. A Magyar Figyelő most megjeleni 3. í számában lalaljuk vozetőhelyen Bét Mihály tanulmányát j a „Magyar demokráciáról., amely nagy elmeéllel fejteget aktuális problémákat. Welesz Jenő „A cézáiok hitvesei" címen nagyérdekü dolgozatot közöl, amelyben Ferrero legújabb münkáját ismerteti. Etey Árpád | Milano 1863-iki felkelésének 60-ik évfordulója alkalmá-| ból érdekes és ismeretlen adatokat dolgozott fel. I (a kOiUmert fAJdtlomcittUpMÓ i««r) Hogy bizonyos legyen az ember, hogy csakugyan a valódi Aspirint kapja, mindig A plrln-Tabletta formában ■ kell. hogy kérje. Ezek eredeti csomagolásban. I üvegcső 20Wlgrammos tablettával K. 1.20-ért. kaphatók. Minden 1 egyes tablettán rajta van az Aspirin szó. Farbeníabrlken vorm. Friedr. »«yer £ Co. ibcrlcld und U««k«MI Mülhelm «m Rhclo. MEGHÍVÓ. A nagykanizsai Takarékpénztár által alapitott ÖNSEGÉLYZŐ SZÖVETKEZET 1813. évi február hó 23 An délelőtt \'/,ll órakor tartja - a nagykanizsai takarékpénztár helyiségében 16. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT, melyre a t. c. szövetkezeti tagokat tisztelettel meghívja az iqazgatósáo. Tárgysorozat: 1. Évi jelentés. 2. A felügyelő-bizottság jelentése, ennek alapján a mérleg megállapítása, az igazgatóság és felügyelő-bizottság felmentése iránti határozat. 3. A szövetkezet hivatalos közlönyének kijelölése. 4. Az igazgatóság tagjai közül az alapszabályok 23. §-a értelmében kilépő Unger Ullmann Elek elnök, Tripammer Gyula alelnök, Blau Ottó, Dr. Fried Ödön, Dr. Maycr Ferenc, Scherz Richárd, Szedlmayer László, és Dr. Schwarz Adolf igazgatósági tagok helyett 3 évi időtartamra, valamint a felügyelő-bizottsági tagok helyett I évi időtartamra ujak, vagy azok újbóli megválasztása. Nagykanizsán, 1913. február hó 6-án. JEGYZET. A felügyelő-bizottság állal felülvizsgált vagyonmérleg a szövetkezeti helyiségben bármikor betekinthet/t. Az- üzletrész birtokosok könyveik felmutatása mellett szavazólapjaikat folyó évi február bó 21.- lm Sj-én a szövetkezeti helyiségből! átvehetik. 4 ZALÁI lOZLONT 11 MB8Ü4B 8. Meg-hiváis. H Dél-zalai Caharckpénztár Részvénytársaság 1913. évi február bó 23-íh napján délelőtt 10 órahor fSagyhanízoán eaját helyiségében tartja XLIII. évi rendes közgyűlését, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghivatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések az üzlet eredményéről, az 1912. évi számadások előterjesztése — ezek alapján a mérleg végmegállapitása, a számadók felmentése és a mutatkozó nyereség felosztása iránti határozat. 2. A társaság hivatalos kőzlöuyének az 1913-ik üzleti évre leendő kijelölése. 3. A megbízatásuk lejária következtében kilépő elnök, alelnök és 3 igazgatósági tag helyeit az alapszabályok értelmébi n elnök, alelnök és 3 igazgatósági tagnak 3 évre, — ugy a felügyelő-bizottsági tagok száminak meghatározása és 1 évre való megválasztása. Kelt Nagykanizsán, 1913. január AZ IGAZGATÓSÁG. 22-én megjelenni, gében betekintheti VAGYON A t e. részvényesek kéretnek szavsrólapjaiknak részvényeik eiémulstása melleiti átvételére a takarékpénztár helységében 19 3. éri február A lársuiati igazgaléságnak a közgyűlés eié terjesztendő jelentése a közgyűlést megelőző 6 napon át a t. részvényesek által az intézet helyisé- )MéRL66 1912. éVRÖL,_ TEHER Póottári készlet JelzAlogi kötelezők Törlesztéses jelzálogi köteletök Kezenhégi kötelelök Váltók t at . t. » (intéxati háx 250.000 K — Ingatlan birtok (egyíb lngaU*nok 882 K 88 í Értékpapírok Értékpapírok függő kaiualai Kintlevó kamatok Aranyok éa frankok Osztrák-magyar bank giró Adósok övam és bélyeg költségek Részvénytőke Tartalékalap Nyugdíjalap Tiszta nyugdíjalap Betétek és betétkamatok Betét kamatadó Vifszleszamitolt váltó Letétek Klóré felvett kamatok Aranyok és frankok Hitelezők Kperjesy Sándor iskolaalapitvAuy ÁrvahAzalap Szinliázalap Katonatiszti akadémiai alap Napibiztosi dij Felügyelő-bizottsági dij Fel nem vett osztalék Nyereség áthout 1011. évről 60 írkoa, 179 ar. 6092.67 1912. évi nytroég 60 63 , 169994,68 DR BENTZIK FERENCZ s. k. lárs. igasg. elnök. Kelt Nagykanizsán, 1912. december hó 31-én. EPERJESY GÁBOR s. k. REINITZ JÓZSEF s k. fópénzUrnok. igugátó. Ezen zármérleget a fft- és egyéb üzleti könyvekkel összehasonlítottuk és mindenben megegyezőnek találtuk. Kelt Nagykanizsán, 1913. január 27. HALPHEN MÓR s. k FA1CS LAJOS s. k. RAPOCH GYULA s k LÓWE ADOLF s. k í«»ügy. bit. Ug. ítldgy. bw. Og. íilügy, bla. Ug, felügy., bix. tag Nyomatott a laptulajdonus Ifj. Wajdits József könyvnyomdájában Nagykanizsán. NAGYKANIZSA I913 FEBRUÁR 13. 5a-IK ÉVFOLYAM iá. SZÁM CSÜTÖRTÖK ZALAI KÖZLÖNY Migjilinllt hition íi ciUtirtikín. , jii««u*i irak: kg*«« \'0 korona, íélivie 5 korona. ,ír«dévie 2 korona 50 011. — Egyee aiAm éra 10 flll. A sioikesilesért folclós: IPJ. WAJDITS JÓZSEF. Szirkaiztötéfl éi kiadóhivatal Diik-tér 1 Talajon : Itt. — Hlr< A mozi mint kulturtényazö. Jóformán pár esztendeje annak, hogy u első mozgóképek nagyvilági körútra injaink s ina már alig van nagyobb helység, ihol mozgókép előadásokat nem rendeznének. Már alsó megjnlenésilk szimpatikus volt s ennek tulajdonítható, hogy a közönség gyorsan (elkapta az intézményt 3 becéző névvel keresztelte el ezt a legujahh kedvencét. így lett a Gyuszi Stefi — Miéi stb. analógiájára a mozgóképek színházából röviden a mozi. A mozi 111a már fogalom, számottevő tényező kulturális törekvéseinkben, szellemi életünk kialakításában. Ha egy idegent gyorsan felkarolnak, becézgetnek, dédelgetnek, ki8*é önhitté válik akaratlanul s akik elóbb jóakarói voltak, ellenségeivé lesznek rövidesen; de tulajdonkénen nem tudni, ki inkább a hibás; az elka paiott idegen-e, vagy akik clkapatlák ? Körülbelül 11 mozival is igy áll a dolog. Alig melegedett meg, máris rajongtak érle az emberek. Ogyes spekulánsok kilesték a közhangulatot s a képek bemutatásában többé nem az ismeretterjesztés, a tanilva gyönyörködtetés lett az irányadó, hamun a közönség illése. A közönség Ízlése pedig nagyonis szél- sőséges s vagy a pikantériákra, vagy lehetetlenségekre törekszik. Iliért lett olyan gyorsan kedveltté a mozi? — mert fantáziánk osapongását híven vissza tudja adni. A moziban niitös lehetetlenség; valaki levághatja saját fejét, összeaprítják darabokra, bedobják az üstbe, kidönlik az üstöt s ott áll a hős megifjodva, akár a népmesében. Sárkányok tündérek,, idegen világrészek elevenednek tueg előttünk színpompás képekben s a szertelenül csapongó képzelet minden irányban kielégítést nyerhet. Az ezeregyéjszaka bűbájos meséi — a büszke Cézárok kora — a középkor a maga miszticizmusával, mind felvonul. Hely, idő és cselekvóny mind összeolvadnak a káprázatos színpompában. Dnhát ez volna-e a mozi igazi hivatása (nem is szólva az érzéki darabokról), ez a nagystílű találmány lehet e vájjon a játszi képzelet rabszolgája, vagy pedig a tudományosságot, művészi ízlést van hivatva szolgálni? Sokat vitatkoztak a mozik jogosultságáról hivatottak és hívatlanok és sok jóbarátja melleit igen sok az ellensége is. Az egyik morális szempontból szól ellene, a másik a művészi ízlés dekadenciáját a mozinak tulajdonítja; a szirti direktorok erős konkur- renst látnak benne s hadat üzentek neki. Annyit sikerült is elérniök, hogy a mozgófénykép vállalatoknak sok helyütt tilos a „színház" elnevezés. És ennyi ellenség közepette a mozi fittyet hány minden kritikusnak. Fejlődik tovább a közönség ez a dédelgetett kedvence, állandóan sokan látogatják, s ha egy városban 10 mozi is volna az építendő 11-ik is mindig tele volna. Egész uj műfaj van kialakulóban a mozi drámák műfaja, melyeknek épugy megvan a oselekményük, főszereplőik, megvannak a kedvenc primadonnák, színészek, mint akár-osak egy eleven színműben. Hova tovább az illúziókeltés olyan erős lesz, hogy szinte nél-külözhetóvé válnak a nagy mesterek darabjai; fölösleges lesz őket szinre hozni, alvégzi ezt a mozi. Furosa szerep vár a színészekre, mozik számára kell majd játszaniok és saját játékukat ók épugy végig nézhetik, mint a közönség s ha tetszik nekik, még meg is tapsolhatják önmagukat. Regények, drámák, operák, mesék alakjai mind felvonulnak előttünk. A mozit valóságos áldásnak lehet tekinteni, különösen a kisebb elzártabb vidék\' helyeken, ahol kevés kulturtényező áll a kő" zönség rendelkezésére. Mit osinálna a kisvá- Huncutok. Irta: KARDOS JÁNOS II. A másik. Kispál Bertalannak kemény kúti feje van. Aildig törte törte, míg egy gondolatánál aztán megállapodott. Hagyta múl.ii az időt. Egyszer szláu mintha mindeut elfelejtett volna. Be-benózett a Born,U boltjába Kezelt vele. tréfálkozott, csak ú/y, miutha mi Bem történt volna közöttük. Ara magában felsrófolta ravasz eszét; minden gondolata a 3tKl frt. visszaszerzésén járt Bűnek okáért minden bélen ott lábatlaukodolt |« törvényházban. Akinek ott pere volt, azt a felfii jlövirfll-begyire kivallatta. Ekkor oknélkül alkalmatlankodott a fiskálisnál. Komsságba kövéredéit a törvényszéki szolgákkal. Itt is, ott is, a mit letleloll, ellesett Meri hogy ó annak a gonsz papirosnak majd csak kitauulia minden csiniát-binját. Mikor már gondolta, hogy ért legalább is aunyil « \'állóhoz, mint egy csirkeprókálor, elfogta az utou Sós Gergelyt. Ez a Sós Gergely, a kire ezt a nevét > falu népe keresztelte reá, könnyebbség okáért, mert » igazi nevébe (3chosbergor) beletörött volna a bődületes kén uyolv — ez a Sós Gergely a Slern Bernát .cenzálja" volt. — Álljon csak ineg ogy szóra, hallja 1 — Bajban vagyok. Péuz kéne, sok ezer pengő. Tud-e keríteni? A fáradságáért 110111 sajnálnék ötven pengót. Sós, Gergely ne tüdőit volna keríteni pénzt? Alig felelte a választ, bog) lesz, már szaladt Bernáthoz. Kispál Bertalón jó pénz. Bernát állta az üzletet. Ad, jó kamalra. Sós Gergelynek ó io megígérte az ötven forint províziói. Félóra inulva |ötl is Berta gazda a pénzért. Hozta inimtjárl a váltóját is Készen volt már jó elóre. Bemein Bernáthoz, Sós Gergelyt meg az udvaron hagyta várakozóban. A becsületes Bernéi drágán szabta az intert, méreg drágáu Bornál gazda jaigalolt ezen, sopánkodott .. . hogy mégis ... de ilyet . ki látta azt . ..? Tetette magát csak, ravaszkodott. — Végre kivágta a váltót. _ Hát ill a váltó, adja a pénzt . . Megkapta. — A két emberen, ellentétben e komoly aktussal, csodálatos jókedv veti eröt. Mosolyogok. de pokoli ravaszsággal. — A vigyorgó szájakon olt ült a rejtett goudolsl: .becsaptalak" . Berta gazda még akkor is mosolygott, mikor kifelé tartott a házból. — Egyszorre csak megállt, psrasz szokásként lustán meggondolkozolt s visszaszólt- — Hallja Boruát, válami jutott az eszembe . . — No? — Sok intert szedeti . . Oszláu a Sós Gergelynek is én adjam meg a fáradsága bérit ? Lássa 1 Ehhez a váltóhoz uein kell se tanú, se nótárius miról jó az, ha tudja a Sós Gergely, bogy maga nekoin pénzt adott? Mondjuk neki, hogy nem adott. Legalább akkor meg se kell aduuuk s cenzálpónzt, se uokem, se inagánsk Mi ? — Jó lesz. Nagyon jó lesz! hagyta helyben a pénzsóvár Bernát. Elégedetten simogslta a szakállát; csupán csak azt irigyelte, bogy s paraszt gondolta ki ilyen okosan. Ebben msradtak. S a két becsületes ember megB orougalta az egymás kezét. \\ Az udvsron a provízióra lesé Sós Gergelyt maid fellökte Berla gazda, mikor Bernáttól kijövet cifia káromkodással Bzidla a vén uzsorást. Nem adott a vén . . . világosította fal Sós Gergelyt, Bernát is ilyeu szépen lisztelte Kispál Bertalant, hogy biz\' ó ilyen félének pénzl nem ád. Szóval Sós Gergely haza mehetett bosszú orral. Lsssao megjött ennek a váltónak a lejárti napja is; de Berta gazda nem jött Bernálhoz a péuzzel. Ment hát Boruát insga a pénze után, — Én, magától pénzt? — csodálkozott Berta gazda — Nem tudok róla Még bogy éu t csak nem vagyok sült bolond, bogy olyan huncut emberrel közösködjek, a ki mái egyszer becsapolt ? i UUI KÖZLÖNY PKBBDAR is. ros szellemileg tétlenségre kárhoztatott közönsége. ha nem volna egy hely, ahol a világ aktuális eseményei mellett, más világrészek földje, faunája, flórája elevenedik meg, ahol láthatjuk a történelem m~j eseményeit korhű beállításban. A kis város népe nem jut hozzá, hogy bikaviadalt nézzen Spanyolor-1 szágban, hogy Monté Oarlo rejtélyes kártya-termeibe bepillantást nyerjen ; a közepes niódu embernek nem telik arra hogy Nizzába menjen a Oarnevalra, vagy Stockholmba a téli játékokra. De itt van a mozi, a szegény ember kultúrájának mindene. 60 fillérért láthatja az Egyesalt államok elnök választását, megnézheti Wagner bármely operáját zongorakísérettel s ha ez nem is lesz igazi műélvezet, de legalább halvány fogalma lesz azokról a nagy kulturális és szeliomi megnyilvánulásokról. amik a nagy világban történnek. A moziban megdűl még az a elv is, hogy ha a hegy nem megy Mohamedhez, akkor Mohamed megy a hegyhez, mert bizony sokszor még a hegy is elmegy Mohamedhez, sűt még furosább dolgok is megtörténnek. Ha egy intézményt olosó pénzért ennyi szellemi szórakozást nyújt, akkor nem lehet fölötte pálcát törni. Hiszen mindennek vannak kinövései, de ezeket lehet orvosolni. [ Erre egyébként egy későbbi cikkben még rátérünk. — Eötvös József báró liberalizmusa. A 48-iki kabinetben Eötvös nem igen tudott érvényesülni. Lehet a rövid idő okozta, de lehet az ia, hogy a két nagy szellem Kossuth és 8zécheuyi között ez lehetetlen lett volna ; a második felelős kormányban ázonbau reformeszméiunk igen nagy szerep jut. Már 18H7-ben megszavazta ál országgyűlés a zsidók emancipációját még pedig egyhangúlag, de a polgári házasság Eötvös kedves ideája csak évek múlva vaiósulhatott meg. igy a liberális alkotások legalább egyelőre félúton álltak meg. 18»;8-bau országos kongresszust bivott össze a miniszter a fele-! kezet belső Ogyeiuak rendezésére, de a végleges rendezés a későbbi időkre maradt így a vallás és | lelkiismereti szabadság fogalmait mégis kiszélesítették a lehetőség szerint Andrássy miniszterelnököt ugyauakkor meginterpellálta az egyihf^épvisetó a zsidóemaucipációra ; célozva, hogy mi lesz a be nem vett feleketelekkel. Andrássy szellemesen azt felelte, bogy ilyenek nincsenek. De ha rolnáuak — volt a képviselő ellenvetése — akkor számukra is csinálnánk törvéuyt válaszolt Audrássy. (S amint tudjuk, atóla már egy felekezettel a baptistákkal ez meg is történt.) A polgári házasság s a polgári ügyekben polgári bíráskodás (ide értve a válás ügyeit is) Eötvösön kivűl Deák és Horváth Boldizsár eszméje is voll s Deák pár évvel később ki is fejtette abbeli nézeteit, de azokat opportuuisztikus szempontból nem tárgyaltatták. A párt vezető emberei a párt viszályai és közjogi viták miatt egyelőre lemondottak arról, hogy a liberalizmust szélesebben megalapozzák, mert a fődolog most az volt. hogy a kiegyezést megerósitxék. Eötvös legfontosabb műve a népiskolai törvény-volt. A népnevelés kérdésével Mária Therétia óta állami és művelődési szempontból seuki sem foglalkozott A „ratio educationis" elvei, hosszú ideig kizárólagosan uralkodtak a közoktatásban. Thun gróf me>ipróbálta a kérdést nemzeti ós felekezeti szempontból lárgyalui, de a kormány beavatkozása olyan visszahatást keltett, hogy minden a légiben maradt. Eötvös nagy dologba fogott, midőn a felekezeti és uemzetiségi érzékenységgel kelleti megküzdenie A protestáns felekezeti és nemzetiségi érzé keuységgel kellett inegkűzdeuie A protestáns fele-zetek régi hírnevüket ég befolyásukat féltették az iskolák ájlsmobitásától, mig a nemzetiségek nyelvük halálát látták az állam beavatkozásában. A kérdés körül oly vita támadt, hogy a javaslatot egy 25 tagú külön parlamenti bizotUáura bízták, mely a (eleke zetek vezető embereivel tárgyalt s vénre is a avas latot cs k alapos módosításokkal lehetett elfogadtatni. At állami iskolák mellett megmaradtak a felekezeti Az az időből leszármazott unokák még ma is csodálják, hogy Bernát e szavakra mércében szét nem pattant. Toporzékolt, tépte a szakállát, szaggatta a ruháját s kegyetlenül ordítozott. Majd ó megmutatja ; licitára kerül ezért Kispál uram minden jószága, feje felül a háza, de tizszer, de százszor annyija báoja ezt meg . . . Rossz volt nézni is szegény Bernát kiuos dühösségét. — Jól teszi Bernát — adta a szót Kispál uram rendithetetlen nyugalommal — jól teszi; ha azt gondolja, hogy a dupláiét veheti rajtam, hát csak pereljen. Gazdulion rajtam ha tud. Tudja, sok iniudeut megtesz az ember barátság fejében . . . Perelt is Bernát, d*< a maga káráu perelt. Készeu várta, — sok eszteudő gondjával érlelte — Bertalan a pert. Nem fizet biz\' ó — azt mondja — mert hát Bernáttól uein kapott a váltóra, de egy fia krajcárt se. Ha neki nem hiszik, tanút állit rá. Ott a Sós Gergely ; az máu csak hiteles tanu. Továbbá, hogy ó a váltót nem irtá alá, az az aláírás nem az övé, ha kell rá is esküszik. Ráesküszik I Könnyű azt mondani. Hát a lelkiismeret? Furfangos elmével kiteivelt plánuiná-ban erre is megvolt a gyógyító flastrom. Mert beji sok éveken által előre penitenciát tartott már Berta gazda azért az esküvésért . . . 8okszor jutott eszébe az a szörnyű csúf-ág, a mit véle Bernát tett. Ilyen kor akár az ördöggel i» szövetkezeit volna ellene. Hál a 3<K> pengő veszteség? Meg a miigaz, az igaz. Mert, hoi*y csakugyan is nem ó irta arra váltóra a nevét, hanem a fia, a kit szint azonképeu Bertalan uévre keresztelt a pap. * Sós Gergely csakugyan jó tanu lett. Vallotta rendesen -- mit mondhatott volna egyebet? — hogy persze nem kapott Bertalan gazda péuzt a Bernáttól: tulajdou a Bernát szájából hallotta ó ezt; hiszen azért nem is kapott províziót. No aztáu Kispál uram is — bár borzongó háttal — tette a hitei, hogy azon váltón hamis az ó neve írása. Meg is uyerte a pert takarosau. Még meg is szerződött a >0u pengő . . Steru Bernát megnyúlt ábrázattal hagyta el a törvényház kapuját. Lefőzték csúful, ót a 8tern Bernátot I egy sült paraszt I Haj de kacagtak : mindenki kacagta; senki nem szánta . . Hetek múlva látták csak Bernátot az utcán. Mikor ótt össze találkozott szive szomoritójával, igen keserű pilautást vetett Kispál gazdára. — No Berta gazda, ezt mégse vártain volua kigyelmedtúl . . . — Tudja-e azt, Bernát — adta vissza a szót Ki-pál Bertalan — tudja-e. hogy kölcsönkenyér visszajár? És ravaszul megsodorta a bajuszát. és magáu iskolák íb, de viszont a kötelező iskolalá-tOKfttást törvénybe igtalták s az iskolák számát teteme-sen szaporították. Hogy pedig az államnak meg legyen a kellő ingerenciáia taufelügyelóaégeket szerveztek Az állam egyeseknek és testületeknek megfúlhatja az iskola nyitási jogot, de miudenkor fentartja magának a kellő ellenőrzést és beleszólást. A népiskolákkal kapcsolatban polgári iskolákat is szerveznek — ezeket is a tunfelügyelóségek hatá-körébe utalják. Az állami és községi iskolákat felekezet nélküli jellegűvé telték, hogy abban egy felekezetűek se legyen több joga, mint a másiknak. Az egyházi politikában jó katolikus létére igen 8zabsdelvü volt s nem akarta sajál hitsorsosnit külön kedvezményekben részesíteni, sót hogy a pártoskodás látszatát kerülje, a pápai csalliatatlausági dogmu kihirdetését megtiltotta, mert ugy gondolta, hogy tz sértő lehet a többi felekezetekre s zavarokat idézhetne elő. 8 midőn a székesfehérvári püspök a tilalom ellenére kihirdette a pápai bullát, magához rendelte s bár udvariasau, de mégis erélyesen figyelmeztette ezen elhibázott lépés következményeire A humanizmus és a szabadság szeretete adják meg működésének fő irányát. Azt a nemzeti államot akarja rekonstruálni, melyet a humanizmus és a szabadság szerelete hoz létre s mely együtteseu biztosítja a közszabadságot. Legnagyobb politikai hibáaak tartja, ha a polgári törvények s a vallások között különbséget lesznek s egyiket a másikkal szemben kedvezésben részesítik Az államnak nem okvetlenül szükséges az egyház ügyeibe beavatkozni, mig az egyház hitelvei mellett ! kardoskodik; csupán akkor, ha rosszul értelmezed hatalmi túllépésből egyik felekezel bántaná a másik belbékéjet s ezzel a polgárok közti egyenet lonkedéüt idézne elő. Az államnak minden fel\'kezet tagia egyformán hú fia lehet s igy az állam köteles egymásközti civakodáaukat megakadályozni s a maga súlyával a testvéri harcoknak elejét venni. A fanatizmust épugy ki kell irtani az emberek szivéből, miut a vallástalanságot. Deák Autal elvét vallja hogy a szabadság másokkal megosztva nem fogy, sót erősödik és auuál biztosabban áll. minél tobbeu lesznek részesei. Első minisztersége idején a közbejött szerencsétlen korszak ; második iniuisztersége idején, röviden bekövetkezett halála ok»ztu, hogy a zseniális ember eszméi még életében nem öltheitek testet A nagy én sokoldalú elfoglultság megőrölte öt íb, mint sok má« kiváló elődjet, de nem tudta megőrölni esz inéit, melyek az ui Magyarország lelkébe mentek át E>zméi tekintetében annyival is szerencsésebb volt a liberális elvekben zseniális elődjénél II. Józsefnél, hogy mig az halálos ágyán egy tollvonással 8eraisilette meg összes rendeleteit s látnia kellett, hogy hiába élt. Eötvös előre látta és biztosau tudhatta, hogy amit eszméiből mog nem valósíthatott, azt a jövő. az uj Magyarország fogja valóra váltaui s igy bátrau illik rá Horatius moudása: Non oinuis moriar (nem halok meg egészen.) Szviezsónyi Zoltán LAKÁSUNK MŰVÉSZI BERKNDEZÉSE. Irta: Pfelfer Elek. VI. Polgári bérlakások rendszerint olyan buosziásuak, bogy az előszoba utáu jön az ebédlő. Ezen helyiségben már évtizedek óta a legborzasztóbb művészeti Anarchia uralkodik. Az obligát plüsdiván oszlopokkal és ballusztráddal. tetején diszlányérokkal, az orma-iuentikán és konstruktív lehetetlenségekben bővelkedő kredenc, hatalmas miut egy olasz reneszánsz palazzó, telve architektóinikus hazugságokkal. Ehhez járulnak pebbuAb is. ZALAI KÖZLÖNY mtg.a támlájú kényelmetlen székek, lent keresztekéi elliiolt inpraktikus uital, a világosságot el-tlli nehéz pJSZtófüggtlnyOk, falon porlogóknsk ki-Ulótu bevált mskartosokrók, japáulegyezók, fénykép „ névjegytartók. Ima láthatjuk, ai Ízléstelenségeknek éa cél-„Oltleoaégekuek nagy gonddal Összeállított valóságos oomunia. Í1 ma már háta sí Iparmévészeti fellendülésnek Ujgttüut. A refonnélás s szék és asztalnál kezdó-jllt, «»n darabok képezik az étkezi helyiség lényegét, , lobbi kiegéazitéa. A széknél, mint egyáltaláu minden títorJsrahnil s reneszánsz és egyébb stllusutánzás hőében elfelejtenék azt az emberi test méreteihez j, formáihoz méAi. A jó szék legelsó föllétele. hogy ,[ ember jól érezze magát benne Magas támla ikidályoz a szervirozásban a légzőszervekre is kelle-,nőtlenül hal éa amúgy sem esztbetikus, megiut egy példája ama törvénynek, hogy a célszerűségi és witbétikai momentumok miudig karöltve járnak, fánila <áa ülőke legjobb fa vagy nádból, préselt bór M»k akkor ajánlatos ha az valódi. Utánzatoktól és uurrogátumoktól lehetőleg tartózkodjunk. A szék támlái* lehetőleg egyenes legyen, ha nagyon hátra-bijlik. oem célszerű a fal mellé állítani mert azt rörid idó alatt megsérti. Ez áll kQlönben a fotelre oétve is. Az asztal persze kihúzható legyen, lent azon-biu semmi eaetre se birjou keresztlécekkel, a lábak-161 ez úgyis hamar tönkre megy. Sokkal célszerűbb it ixztal alsó részeit kovácsolt sárgréz lemezekkel ellátói. A kredenc és pohárszék összes részletei körülirtak, a nyitott helyük alkalmatlan porfészkek. Az ínyig persze a tulajdonos tehetőségétől függ. minden tietre aicuban ajáulmto^ 8 az ebédlóbens a fényezett vagy Ukkoiolt bútor, azon idézi elő a porcellán. üveg é» eiDst a legszebb reflei-játékot. Ha sötét a bútor, kellemes háttér a világos fal. sötétpiros palisander t. mahagónihoz kedves járulék a galambszürke fal Divánboz legajánlatosabb a mokett v. bór még pedig bt piros a bútor, legcélszerűbb a dívául, a»ttalterilói (lényeget és luggönyt kellemes elleniéiként hideg-uiuekbeu u. in. szürke, pá^akók, vagy olivazöldbeu táliuUni. A bátor fal ér textilanyag helyes színbeli faubingolásától függ tulaidonképeu legnagyobb rííibeu a belsőség hangulata, melege, egé»z varázsa Lehetőleg kevés szín itt az elv, ennek szemelótt tartása nagyobb ellévelygé«eklól meg fog kímélni. Foutoi hogy az ablak középső részét egy széles átletszó uiooron oldalt húzható u. u. sztór foglalja el mely > fénysugarakat tompitatlauul átbocsátja, mert nap-wgár és mosolygós derű lelkünk és testünk leg-ndWgesebb életfeltétele. A mesterséges világitásnál legfontosabb az egyenletes fény, ez juttatja legjobban érvényre a lakás szépségeit. Ezen oélra alkalmas foggőlárapa, persze itt is csak egyszerű anyagszerű koostruktiv szépre törekedjünk, az ornamentikái és kölönöseu a figurális dekor leható mellőzésével. Apró dísztárgyak lehetőleg mellózeudók, vagy >>i már okvetlenül kell, redukált szám, jó anyag és illésen kivitel. Óra feltétlenül alkalmazandó, ha csak Wwt nagyobb állóóra faszekrényben a bútor htilu-iában Foljrt. köv. H ÍR EK. Svárdötrdm hangverseny. Irta: LUKÁOS JÓZSEF Nem mindennapi látványt nyújtott tegnap este 1 Polgári Egylet terme. Villanyfényes ghirlandok ékesitették boltozatát, míg a uézótóren a város éa környék közönségének elókelö része foglalt helyzet élén Zala vm. főispánjával, hogy megjelenésével emelje az estély fényét, 8 anyagi áldozatával pedig a megvalósuláshoz közelebb vigye az állandó sziubáz ügyét. Mindkét tette dicséretet érdemlő, mert tanúbizonyságot szolgáltatott azon tény igazolására, hogy nemcsak lelkesedui, hanem áldozui is tud a nemes ügyek oltárán. Városuuk agilis polgármesterét kell azután megdicsérnünk, kinek Ugybuzgósága hozta létre az esi* szép sikerét ugy művészi hatásában, mint anyagi hasznában A tevékenység embereit mind megmozgatta, hogy sikert érjen el. 8 szava visszhangra talált mindazok lelkében, kik a szép eredmény megvalósításának munkatársai, odaadó és lelkes segítői vollak. Sv&rdxtröm Valborg lépett fel harmadszor városunkban Első két szereplése a Kaszinó termében törtéut s művészetének szép emlékéi liagyla hátra föllépésével Tegnap este a Polgári Egylet éppen nem jó akusztikájú termében laláu kevésbé hálás környezetre talált, mely itt-ott letört valamit a sikerből. A hangverseny főszáma a Traviataária lett volna, finnél a azámnál azonban — szóljunk őszintén, a kötelességszel ü igazság hang|án, mert hiszen a dal művészet egyik leghivatottabb, országos nevU mű vészével állunk siembeu, — kevesebbet adott ininl a raeuuyit vártunk tőle. Nem ritkáu színtelennek s erőben fogyatkozottnak bizonyult hangja a nagy ária követelményeivel szemben. Bár oiganuina kellemes és meleg, mégsem volt egyforma csengésű minden re giBzterben 8 felsókviuljében a zománcos fény leolvad róla. A következő számokkal azonban a legnagyobb hatást érle el. 0 Löwe, Schumann, Gounod R , Alvón H Tégnér, Kórliug, Massauet dalaiban hangja minden c*utiisábau heuuelQltletelt az érzés, az előadásnak ritka bá|a a koloiatnra rideg merevségének hiányával. Legálói és szlakkálóí egyaránt tökéletesek s fermátái szinte végtelenségbe nyúlóan zengők s hajszálfiuom ságu trillái, — bár egy kis indispozició néha itt ii elólör, — gyöngyszemként peregnek énekében. — Gyermekdalainak előadására szinte mekanice tört ki a hatás a kö/.óiiség soraiból, melyeknél a tetszés főképpen akkor fokozódott a tetőpontra, mikor a Hófehérkét s a Hamupipőkét énekelte. Kiejtése alig mulatott valami idegenszerűséget. Gsiky darabjában pedig, a Kosár — nem várt tökéletességgel hangsulyo-zolt — Svéd és dán számaiban a lélek érzésének fokozódása vozeló, meleg melodikus vonalként húzódik át a szövegen és a dallamon. A szüuui nem akaró tapsot tobb ráadással hálálta meg, melyek közül leg szivesebben Sirauaz Si&ndcheujét említem meg, mert ezt a művésznő legcsiszollabb parádés számának tartom. — Tarnay kísérete banálitás nélkül alig dicsérhető. Ebben ó csaknem utólérhetetlen s az elsők kö-z.Mt foglal helyei Különbeu a műsor larkitására egy szólószámot is örömmel hallottunk volna tőle. Személyi>irek. Bálás B<Ma főispán nejéve! "városunkban időzik. Tegnap a Svftrd-ströiu bangversenyt hallgatta végig s még több napot s/.ándékozik közöttünk eltölteni. Tudvalévő, hogy a kitűnően sikerűit dalestét a/, ő személyt*8 közbenjárásának köszönhejük. A főispán egyébként is soha sem szűnik meg városunk iránti meleg érdeklődésének kifejezést adni — Az iflueág kópső eatélye. 8zombaton este a Polgári Egyletben tartotta meg az ifjuaág-képzŐ a farsang köréből kiszorult elóaadását. Szinre került szép számú hallgatóság előtt az Iglói Diákok. A szereplók mind tehetségük javát hozták 8 a dilettantizmus sabloujaiból messze kivált Brónyai Lajos (Odrobina korcsmáros) Danis Jenő (8zimák pedellus) Németh Olivér (Szidor Ákos), — kit már a kath. legényegylet estélyén is megdicsértünk, — művészi zoináucu játéka. Feldmanu Annuska kedves és haté os Éviké volt, még mellette Sattler Géza jóhaugja • Sehreiber Lajos szép játéka érdemel dicséretet. a* többi szereplők is jóra törekedlek s Dobrovics Miláu a lelkes főrendező, kit először kellett volna említenünk Oiömmel tekinthetett az estély sikerére. Faragó, Sasa és SasBnó featőmüvÓHzek a Rozgonyi-utcai uj elemi iskola tornatermébeu a hét végével nyílik meg képkiállilásuk Felhívjuk közönségünk szíves figyelmét erre. Franz alkalmazottai estélye. Emberember hátán lolong a korzón Weis kirakata előtt, hogy az értékes tombola tárgyakat megnézhesse, melyeket s/ombaiou sorsolnak ki a Polgá-i Egyletben tartandó estélyen. A nemes cél érdekében felhívtuk közönségünk figyelmét, hogy az estélyen megjelenjék, mely külső kiállítás tekintetében a legfényesebbnek ígérkezik. Hiszen ók adunk fényt mindenütt. valósziuü a lény szórással kitesznek magukért a saját estélyüköu is. — Az „Edison" mozgófónyképszinháa-ban (Szarvas szálloda) szombati és vasárnapi előadásán ismét nagy sláger képek kerülnek bemutatásra. mely remek művészi érdekfeszítő meseszövéssel vau összeállítva. Nem utánozható, mert a világhírű Gauinout képekből összeállított különös szépségű műsor. Az előadás másfél órát vesz igénybe. 8enki el ne mulassza e remek műsort meguézni, melynek mindegyike a kiuematografiáuak a remeke. — Betörés. A keszthelyi kerület országgyűlési képviselójéuek Rakooczky Bélának párisi lakására ismeretlen tettesek betörlek a onuét sok műkincset elvittek Tudósítónk még azt íh megjegyzi, hogy a műkincsek között volt a képviselő beszámoló beszéde is. Dehát ezt a csapást még csak el lehet viselni, kerül helyébe másik, de a műkincseknek ugylátszik őrökre nyoma veszelt IFJ. WAJDITS JÓZSEF Könyv és papir kereskedésébe egy csakis jobb családból származó kisasszony ki német nyelvet is teljesen birja, és az előkelőbb vevő közönséggel bánni tud azonnal jó fizetéssel felvétetik. Jf Magvakat tavaszi elvetésre ^ ismert kifogástalan minőségben szállít MÜHLE ARP AD kertéezetí ée macjtermeUeí telepe r6JV16SV#R 41. az. - Alapíttatott 1875. — Dusán ábrákkal ellátott fű&rjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve < ZALAI KÖZLÖNY fkbbuak 13. MeglilTájk, H Dél-zalai Caharchpcnztár Részvénytársaság 1913. évi február bó 23-íh napján délelőtt 10 órakor JNagykanízsán saját helyiségében tartja XLIII. évi rendes közgyűlését, melyre a t. részvényesek tisztelettel meghívatnak. TÁRGYSOROZAT: 1. Igazgatósági és felügyelő-bizottsági jelentések az üzlet eredményéről, az 1912. évi számadások előterjesztése ezek alapján a mérleg végmegáilapitása, a számadók felmentése és u mutatkozó nyereség felosztása iránti határozat. 2. A társaság hivatalos közlönyének az 1913-ik üzleti évre leendó kijelölése. 8. A megbízatásuk lejárta következtében kilépő elnök, alelnök és 3 igazgatósági tag helyeit az alaps/.abályok értelmében elnök, alelnök ós 3 Igazgatósági tagnak 3 évre, — ugy a felügyelő-bizottsági tagok számának meghatározása és 1 évre való megválasztása. Kelt Nagykanizsán, 1918. január 26. AZ IGAZGATÓSAG. A t: c. részvényesek kéretnek szavatólapjaiknak réBzvéuyeik elómutatása melletti átvételére s takarékpénztár helyiségéhen 19 3. évi február 22-én megjelenni. A társulati igszgatóságuak a közgyűlés slé terjesztendő jeleutése s közgyűlést mogelóző 8 nspon át a t. részvényesek áltsl az intézet helyisé-gében betekinthető. VAGYON JVléRLee <912, éVRÖL,__teher ÖSSZEG ÖSSZEG 10 franko^ ci. kir. 10 frankot ct. kir. korona fii. ül. art 7 Pénztári készlet 53 90 49280 62 Részvénytőke 51x10110 - Jelzálogi kőtelezők 1143 1732 1030678 89 Tartalékalap 7871*84 13 Törlesztéséé jelzálogi kőtelezők 3288666 30 Nyugdíjalap IOoOiiO — Kezességi kőtelezők ^8669 — Tiszta ityugdiialap 64870 04 Váltók 1631717 77 Betétek és betétkamatok 183 1269 4720437 K2 Tntral lan hlr.nl, <lnl<"U 250.000 K - 1 Betét kamatadó 10Í.U8 84 Ingatlan birtok (o8yib i„,,u,„ok m K 88 2508*2 88 Vixszleszámitolt váltó 1201696 6<1 Értékpapírok 2130390 — Leletek 12722,, -62 Értékpapírok ÍÖBgó kamatai 872119 — Előre lelvett ksmatok 9 19 03766 63 Kintiévé kamatok 1 12 631\' 2 98 Aranyok és frankok 876 2\'.S __ _ Aranyok éa frankok 10493 49 Hitelezők 864902 _ Osztrák-magyar bank giró 3019 8" Kperlesy Sándor iskolaalapítvány loOOO _ Adóaok 161602 26 Arvaházalap 38692 63 Ováa éa bélyeg költségek 600 — Szio bázalap 203\'ifl 22 Katonatiszli akadémiai alap 11248 — Napibiztosi díj 2400 — Felügyelő-bizottsági díj 2000 — Fel nem vett osztalék 1 409 — Nyereség íthosal 1911. cvról 00 frkot, 179 ar. 5092.67 1912. tvl nyer elég 90 63 . 169994.58 129 232 176087 2.\' 1197 1764 8576293 68 „97 1764 8676221 06 1 - l j Kelt Nagykanizsán, 1912. deoember hó 31-én. DR BENTZ1K FERENCZ s t EFERJESY GÁBOR s. k. RE1N1TZ JÓZSEF s k Ura. igatg. ilr.űk fúpínzlirnok. Igatguló. Ezen zármérleget a fó- ós egyéb üzloti könyvekkel összehasonlilolluk és mindenben megegyezőnek találtuk. Kelt Nagykanizsán, 1913. január 27. HALPHEN MÓR ,. k FAICS LAJOS s k RAPOC1I GYULA s k LÓWE AÜOl.F s. k (elügy. bit. i«g. ftliigy, bit. ug ftlUgy. bit. tag. íclugy. bit. ug. Nyom itott a laptulajdonos Ifj. Wajdits. József könyvnyomdájában Nagykanizsán. nagykanizsa 1913. február 17. 53-ik évfolyam 13 szám HÉTFŐ ZALAI KÖZLÖNY Migjalanlk hétlön is csütörtökön. jjflíéUíl árak! Kg*»» ávro 10 koront, fálávie ft korona. 2 korona BO flll. — Egyaa uim ára 10 flll. A síéi készletért felelőn: IPJ. WAJDITS JÓZSEF Szirksiztöiig ít kiadóhivatal Diik-tir 1 r«la\'on:ll2 — Hirc A sztrájk. ■— Második közleméuv. — Mull alkalommal hasznos oldaláról viza ■a a sztrájkot, láttuk, hugy egészséges illspotok mellűit, rendes viszonyok között, milyen nagy hordjtvjü, áldásos kihatasai lehelnének. Jelen alkalommal másik oldaláról Uéive a dolgot, jelezni akarjuk, hogy valóságban milyen messzeható káros következményei vannak. Nézzük elsősorban magát a sztrájk lefolyását. A munkások békés ütőn nem tudván kedvezőbb munkafeltételeket elérni, elhatározzák a munka beszüntetését. A vezetőség proklamálja a sztrájkot. A muukásnép ...... készüli kellően rá, mert nem is akart, meg azlán nem ia tudott. Denikve 90 százalékai készületlenül érte a boállott sztrájk. Tegyük hogy négy hétig lart. Ezen idő alatt is élni kell. Mibői? Megtakarított pénzről sző sem lehet, a kereset pedig a munka beszün-iével megszűnt. A sztrájkpénztárból ki utalt segély, amint a tapasztalat mutatja, a kolótiben nagyon ia hangos szirájktanyán el-ÍOKjaszlott pálinkára is alií elegséges.. A boltos és háziúr sztrájkoló munkásnak még í legmagasabb uzsorakamat mellett sem mívesen hitelez. A legvérmesebb remények mellett is legfelj.-bb egy hétig van hitel. Most mi következik? Huny a heti bolti kunlót és a heti lakbéri kifizei lies.se, a fi le fieg, kire most a osalád feittartáaának gondja egesz sülyával nehezedik, egymás után adogatja el potom áron. vagy honija a zálogházba legszükségesebb ruha- és bútordarabjait, íny megyén ez helról-hetre, ngy, hogy mire a negyedik het vegeit a sztrájk véget ér, » munkás osaládjaval együtt épen az anyagi romlás és nyomor szelére jut. Ehhez járul még az a mérhetetlen rombolás, mit .1 pálinkától gőzölgő sztrájkianyák dobzódásai. különösen pedig az ott elhangzó gyújtó szónoklatok, lelketlen, izgatások egy-egy elkeseredett > munkás lélekben véghez visznek. De hát elvégre is a sztrájk megszűnt, eredmény is van: a munkabér emelkedik. A munkás most már azzal vigasztalja magái, hogy amit a sztrájkban vesztett, azt a béremelésen megnyeri. Hiú reménység, balga számítási Igaz ugyan, hogy a sztrájkok állal kierőszakolt béremeléssel a munkásság milliókat nyert, de az is igaz, hogy a folytonosan meg-meg-ujuló szlrájkok az életet tetemesen megdrágították, a megélhetési viszonyokat megnehezítették. A nyereség tehát csak látszólagos, mert az örökös beremeléseknok az lett az eredményük, hogy a ruházatnak, élelmiszernek és lakásnak aránylalanul felszökött ára. Innen van azután, amit statisztikai adatokkal is bizonyíthatunk\', hogy ezelőtt 15-20 évvel felényi, sőt hartuadrésznyi bérből is jobban megélhetett a munkás, mint manapság a kétezer, vagy háromszor akkora műn .abérból. Ehhez járul még, hogy korunk egyik legveszedelmesebb fertőző betegsége: a naxyzási hóbort, az urhatnámság a munkásosztályra is átragadt. Tény a sztrájk állal elért béremelés nagyban hozzájárulhat az ipar és kereskedelem fellendüléséhez; viszont a gyakori sztrájk, amint kisebb, vagy nagyobb szabású, aszerint kisebb, vagy nagyobb fokban megbéníthatja az ipart és kereskedelmet és így káros kihatással lehet a társadalmi és állami élet minden rétegére. A munkaidő ntéllányos megrövidítéséből, mint a mult alkalommal rámutattunk, szintén jelentékeny haszon származhatnék úgy egye sekre, mint az ország lakosságának összességére. A mai gyakorlati élet azonban azt bizonyltja, hogy a munkásság tekintélyes százaléka munka után felmaradt szabad idejét nem üdítő pihenésre, nem hasznos és kellemes szórakozásra fordítja, hanem „Panem et Oir-oenses I — kenyeret és ozirkuszi játékokat" kiáltva bódultan veti magát a testet-lelket ölő kiosapongásokba. Innen van azután, hogy a munkásosztály testileg-lelkileg napról-napra sorvad, satnyul és elcsenevészesedik. Az emberséges bánásmódról aztmodottuk, hogy az biztosítéka a munkaadó és munkás kó/.ötti barátságos viszonynak, a társadalmi és állami élet békéjének. Nem egészen úgy van, ahogyan azt kontempláltuk. A kivívott Régi emlékek ... Mindent elveti a Teremtő éntőlem, /I mi nékem kedves volt az éleiben. 1Vem siralom, nem sajnálom semmimet Dt rózsáméri, éleleméri vérző szivem meg-I reped. Isten veled, édes rózsám, örökre. Gondolj nélia, érted síró Invedre. Hűtlen lettél, nem átkoztak légy boldog. Eltemetem szivem mélyén az emésztő bánatot. Elvirágzott, elhervadt az égő szerelem, Régen tudtam, hogy hamis vagy édes, [kedvesem — Választottam más szerelöl réges-régen már, Megcsaltalak én is léged, hűtlen csapodár. Leánykérés. i Tamás Mih\'Wy, a IsiiyiisgBzda, bmn 01 a cifra szobában ó* pipál. Valami n»gy notidia lehet, a nem initideunapi e-eten törlteti s fe|él. hogy idelmzódotl, ho«s csak akkor szoktak betérn\' Ita kedves vendéit érkezik. Az egyik karui-al rákönyököl az asztalra s megtániaszt|a a fejét, a másikkal, hol a pipil tartja I„|| .....g a kalapját tolla ra»jd előre majd hatra, ami igy gondolkodás kö-bett tisgton alkalmatos szórakozás Inguijsi könyökön idilli feltűrve, láthatók duzzadó karizmai, melyekkel könnyedén omeli a mázsás zsákokat, s a téliesen lesült bór se|t«ti, hogy a uagy-tuunks. az aratás után vagyunk. Ol. pipál és gondolkodik, azonban ugy látszik, rátalált a helyes útra, meri egyszer-egyszer holyben-lisgyólng bólint, sót a szabadon maradt kelével int is néha nyotnatékképen, miuthacsalt azt mondaná, ugy lesz A pipál.ásl sbbauhagyja, a a kupakol lecsukva, nohogy egy elszabadult szikra valami bajt okozzon, a pipát sz asztalra teszi, azlán kiszól a l a konyhába, hol a (elesége foglalatoskodik: — Asszony, kold be • Julcsát 1 — Mindiárt? Mert bogy épen sarat dagaszt a kemeuce Upaaitásboa. — Mindiáíriiát, betöltet ugy, ahogy vau, nem lart noká, de sllrgós beszédein van vele. Nagy kuriougaláa hallatszik, s kisvártatva, kö. n)öltével lökve egyel a félig nyilt silón, belép > a lány. SuuáruövéfU. de amellett vállas, egészséges teremtés. Szabályos, tojásdad, barnapiros arcából csak ugy villog ti a két koromfekete szeme a beszédköz-a hófehér fog-iora. A haja elül szsnsszéjiel, amint a kertben a szél széthordla, hátul beíouva leeresztve, s s végén egy kis kék pántlikával meg-\'kfltve. A. két kezét, melyról a sarat a vályuuál nagyiéból lemosta, most lörü a kötőjébe. — Hitt édes apám ? — Hittalak. Most néhány percnyi csönd következett; a leány a kérdésre várt, sz apja meg a szavakat keresgélte. — Azt szeretném mán tudni, hogy mi lesz veletek ? A leány e kérdésre lesüti a szemét, fülig pirul, » ZALAI KÖZLÖNY FEBRUÁR ír szabadság ós egyenlőség — úgy látszik — elbizakodottá tette, a testvériség cégére alatt hirdetett álhumanízTius hangzatos tanai, szólamai megszeditették és szabadosságára ragadták a szabadságot megérteni és megbeosülni nem tudó munkásságot. Saját szabadságéi mások szabadságának romjain gondolja félépit-hetni ós azért féktelen gyűlölettel arra lör, hogy megsemmisítse az uralkodó osztályokat\' lerombolja a mai társadalmi rendet. Ezek nagyjában a sztrájk káros követ kezményei, akkor, amikor a muukafelniondás eredményes. Ezek után gondolhatjuk, milyen nagy károkat okozhat egy-egy sikertelen, eredménytelen sztrájk. Pedig a sztrájkok 60-60 százaléka egyáltalában nem sikerül. Most pedig rakjuk mérlegre a sztrájk hasznos és káros következményeit. És mit tapasztalunk? Azt, hogy több kár. mint haszon. Mi ennek az oka, hol a hiba? A fóhiba nem a sztrájkban, hanem ott van, hogy ez-idó szerint még ninosenek adva azok a feltételek, melyek mellett a sztrájk, illetőleg az általa elért eredmények hasznosan érvényesülhetnének. A legnagyobb hiba, hogy a szocializmus gyűlöletet hirdet. Meg kell tehát téríteni, mint Prohászka püspök mondotta. ,A szeretet vallása majd lassan-lassan kiirlja a szivekből a határtalan önzést s könyörületre, irgalomra, emberszereletre indítja a fásult kebleket." Szepeu mondja XIII Leo pápa a francia zarándokokhoz 1889-ben : „A magasabb társadalmi osztályok szeretettől lángoló szivet mutassanak azok irányában, kik nrouk verejtékével keresik meg mind ennapi kenyerüket. A munkaadó testvérnek tekintse a legszegényebb muukást is s törekedjék sanyarú sorsát méltányos munkafeltételekkel enyhíteni, szellemi és anyagi érdekét előmozdítani, keresztény életmód által hasonló életmód követésre serkenteni és buzdítani. Ne mutassa soha, hogy öt a vállalatnál csakis a nyerészt kedési vágy vezérli, hanem bizonyítsa be tettekkel önzetlen szeretetét és igazságosságát." A munkások kötelességéről így szól XIII Leó: A munkások saját érdekeik védelmében az erőszaktól tartózkodjanak és soha lázadásra ne vetemedjenek s ne szövetkezzenek olyan emberekkel, kik mesterségesen ázitanak túlságos reményeket s tesznek óriási Ígéreteket, holott a velük való szövetkezésnek a következménye nent más, mint késő bánat és a jólét feldúltan." Ha a tnénknadó és munkás e tanokat követik, úgy nem lesz többé szükség semmiféle sztrájkra, mert e tanokban rejlő szeretet majd méltányosan meg fogja szabni u legkedvezőbb munkafellételeket (Vége., Borsos János. Sassek „Sassé*" — e szó mát> fogalom a kanizsai művészet pártoló publikum elölt. Értvén alatio a Sa-s — Sassué-Faragó művész kolóniát, kik minden évbeu bemutatják alkotásaikat s hoznak nekünk egy kis úi levegőt a íorrongó, alakuló művész-világból; egy-két friss impressiót, egy két <y meglátást s egy darabját Nyugatnak — hisz a mostani kiállításon kissé élesen csendül meg a müncheni iránytatok hatása. 8zines, tarka képe volt vasárnap délután a Rozgonyi-utcai klállitási-teremnek. A művészet-pártoló közönségnek sentáció volt a megnyitás. És méltán. mert akik méltányolni tudják az impressioiiisla-irányzatok jogosultságát s tudnak lelkesedui szépségeiért, azok a legújabb kiállításon rész-stíl het lek tiszta műélvezetben s egy-két szin belecseudül\'. azok szivébe is, kiket a kíváncsiság hozott a kiáflitWa* SHSsék művészete ma egy^erós lépéssel közeledett a dekoratív-művészet tulajdonképeui célja felé. Mintha München levegője felfrissítette volna a palettájukat; mintha a német ,Juge»4foirányzat tisztul-tabb belátást teremtelt volna. Dekoratív művészetük s mi közben a köténye sarkával babrál, alig hallhatóan kérdi: — Velünk? — Veletek. Veled meg a Pistával ? A Csáuyi Pistával. Mi lesz? — Éu azt gondolom, hogy vau neki valami szándéka. — Hájszeu hogy valami szándéka vau, azt éu is tudom, mert ha nem volua, uem járna ide inindeu másod-harmad nap egy óra járásnyiról t De milyeu száudéka vau, azt szerelném tudni. Mit szólt ? — Nem tudom én azt elmoudaui! — Nem ludod ? Hát taljáuu beszólt? Ha azt se tudod, mit beszél, akkor miért hallgatod ? De meg nem is a sok számársági a vagyok én kiváucsi. aiuit -ott órákhosszat ellefetyól a kis kapuban, hauein mondott-e olyasfélét, hogy elvesz, vagy uem? Mert azért, hogy ó a környék elsó gazdájának a fia, te se vagy a senki lánya. Oszt nagyon nem szeretném, ha valami hiábavaló szóbeszéd kerülgetné a házam Iáját. — Nol Mondta-e vagy se? Beszélj hát, édesapád elölt állsz, javadat akarom I — Annyit mondott, hogy ha a nagy munká-\' uak vége leat, akkor tuajd mindent rendbe hoz. 1 Közben észre sem vetlék, hogy a ház elölt kocsi állt meg, s valaki már be is nyitott az udvarra, csak a koloncos házőrző ebek nagy ugatása tette őket is, meg ax asszonyt is figyelmessé Ez ki is szalad az udvarra, nehogy a kutyák azt az ide vetődött valakit lehúzzák. Ezt most különösen nem lelt volna ajánlatos, merthogy épen Csáuyi Fereuc, a Pista édesapja jött. — Ooki te I Nem takarodsz I Hozta Isten kedves szomszéd! Nem mégy miugyá ? No nél — Magam is ugy szeretem) Adjon Isteni — Bizony kivitetjük a búbost, mert ilyen kedves vendégünk nem egyhamar volt! — Kár lenne érte. Csak be kölleue rakatni télire 1 Hát a gazda? — Ehuu vagyok el Jó mondta az asszonyi Mert ugyancsak ritkán vet&dik kend erre! No de csakhogy együtt 1 Kerüljünk beljebb. — Gyerünk no I — Nem arra kedves szomszéd, hanem emerre, balra, a, tisztába — No! Oda? Kár lesz bepiszkolni, Gyerünk csak uraidé, itt is jó lesz! (Folytatása követkenk.) I célja nem oly homályos körvonalakkal áll előttük; szépet akarnak teremteni, de ugy, hogy e szépet le ne biliuoselje az akaratosság, a hangsűljnzott egyé niség. — tiz uj belátást lehelli Sass néhány komplementer stilQ képe. A „Képakasztás", s a „Tükör előtt" cirnü festmények kitűnően hat a harmónikus szint -lés s az egyszerű forma alakítás. Finom díszítő hatása vau a „Lustán, címűnek is, hol a melegen csendülő, álmos, barna színek pl kifejezik ii „dolce far-nienté-t". Külömbeu találóan érzékit színeivel a „Osókravágyás,-ban is; a bűja zöld szín, az égő sárga fokozza a hatást. A müncheni levegő vibrál még a „Gondolatokban\' s a „Kertészkedő* cimú festményein. Ezek a haladás, a tisztábban látás legerősebb dokumentumai, mert például a \'Virágzó fák* s a „Kelengye választá»"-on már elveszítette a ts-la|l lábai álól. A színek zavarólag halnak & a vonalak ritmikája megtört Érdekes, hogy tavalyi képein legújabb alkotásai közölt mily finoman lehet határvonalat bűzni A mái tavaly kiállított .Élet* és „3ötét ár . " oimü alkotásai még tipikus Sass-kópek, felfogás, vonal é^ szín-technika tekintetébeu. Ölömmel szemlélhetjük dekoratív művészetének reneszáocát s e reneszátic még emelkedést, tökéletesedést jelezhet. Hangulatos virág paBztelljeivel, égő színeivel jól hatnak Sassué csendélet s virág festményei. Talán a legértékesebb a „Régiségek" s egy tájkép pasztell. A színei mosolyognak, égnek, de csak virág képeiu; mert táiképeiu a színek összetudlak s a túl éles vonal-technika éles ellentétet képez a dekoratív distitó hatással. — Faragó ugyanaz » bohém művész lélek, ugyanaz a temperamentum, mint évekkel ezelőtt. Odaveti a vászonra, amit érzései diktálnak, de technikai fogásokkal uem igyekszik leszűrt, átérzeti dolgokat tfik-röztetuí. Ha tud uralkodni magán, hangulatosat produkál, mint a „Kőkereszt"; sikerült szóles foltjaival a .Zákányi állomás- is. De már sziu-skálája\'ueiu az a latolgató, Unomabb skála, mint amely dominál Sass komplementer képein. Amit maciinkkal viszüuk. egy-két érdekes szin, egy-két rokonszenves alak rajza; uéháuy reális eszme, néhány életkedvet kacagó kép . . . Aminek most még halváuy körvonalai bontakoznak, azt meghozza, reméltük a jövő évek átalakulása. Uj értékekei, uj meglátásokat mesél az uj kiállítás terme. Soló Interieur. . . . Alkonvi, óra pici, kék szalonban. Bibor függönyöii ál búcsúzik a nap. A parfümölágy, meleg levegőben Édes almok és vágyak szállatiak. Kicsi amorellek lopva suhannak. Búja illalol lehel a rizsa. Vörös aszlaikdit. aranyszínű fennvcl Halkan- nótázva ballag az óra . .. . . . Illatos kezét szivemre szorítva Remegő vággyal hallgatom szavát S mig piros álmok hullanak szivemre. Lágyan csókolom csókos ajakát . . . . . . Alkonyi óra pici, kék szalonban , . . Vág)\'ak szállónak, mint a leheltet. S valahol a kis, rózsás asztalon fajkos amorett halkan felnevel. . — Soló - kebroar 17 ZALAI KÖZLÖNY HÍREK. — Hangverseny Még lilánk eralékeielüük. — K J Versei oein neknnk valók, lessék ■ ben van a fényesen sikerült8vlrdslrl)ni üllesle, niely talán a .Jé pajtásba" beküldeni. elyan (éuyeK anyagi és erkölcsi sikerrel |árl. amilyenre _ Személyi hir. A féispán löbb nap 6Uj.||g van péltla. A fényesen >ikerüll hangv-rseny art a dilik városunkban s nejével együtt melegen érdekló- , iudilotla Vécsey Zsigmond polgármestert, Itogy március jit Nagykanizsa minden atellemi és kulturális hóban még egy hangversenyt rendezzen a Svardström „^nyilvánulása iránt. Készt vett a múltkori 8vlrd»lr8in 1 bizottság Krre a haugverseurr.. Sándor Erzsit az .Itilyen ó» 8a.ssék gyűjtőmén ;es képkiállitásán. Váró- Operaház müvésznójél kérik lel, .kitel a tárgyalások jak elókoléségei közül sokan látták vendégül » , most folynak a lejövelelt illetóle.:. lípwiTü főispánt s mindenütt a kedves \'"zzteteu Felolvasás. Rótlt Miksa posta és Uv lyl ókedv uralkodott. Nagykanizsa társadalma annyira lupjíkedvelte a főispáni párt, hogy szinte nehezünkre (og esői megválni tóle. de reméllük. hogy a mi meleg szimpátiánkat azzal viszonozza, hogy legközelebb jibél közénk jön még hosszabb időre ügyelő a Haas—Faragó kiállítás megnyitásán igeu érdekes felolvasást lation a festőművészet modern irányairól. A kiállításról egyébként másheliüll emlékezünk meg. A Zftlamegyel gazdasági takarék- _ A .Társakőr" köügyülése. Tegnap este : pénztár igazgatósága a közgyűlés állal rendelkezésére tartotta a Társaskör rendes évi közgyűlését, melyen bocsájtou összegből követk-zó jótékonycélu kiorzlást t gyöDgélkedó elnök Závody Albin helyett Plihál! teljesítette : Viktor dr. elnökölt. A tárgysor eliutézése után lelmnntveuyt adták meg a tisztikarnak s a rég1 liatikart újból megválasztották egyhangú lelkedéssel Kloök: Závody Albin, Aleluök : Dr. Plihál Viktor,, Titkár: ür Dettre Pál, Háznagy : Dr. Kenedi Imre. Péuztárnok : Unger Ullmann Elek, Ügyész : Dr. Hajdú , Gjula, Könyvtárnok : Kmódy tíéza. Közgyűlés után barátságos lakomára jöttek össze a Kör tagjai. A lakomán a főispán is megjelent és számos felköszöntó bangzott el az estén. Plibál Viktor a tnaga és lisztlársai üdében megköszönte a választással megnyilvánult bizalmat. Schvartz Adolf a fóispáut éltette, mire a főispán Bálái Béla szives szavakkal válaszolt és mélyreható politikai kimentéseket is lett az általános rél&sztói jogosultságra célozva, kiemelte a társas élet jiQkségét, inert egy-egy társas egyesületnek sokszor fontos, sót dón tó a szerepe a közélet kialakításában, tlndu Gyula dr. az eluökséget, Tamás János dr. az agilis háznagyot, Kenedi Pál drt. éltelte. Remete Gúa a főispáni köszöntötte igeu szellemes tésztban. á társaság sokáig maradt egylltt lelkes hangulatban — A vendvidóki magyar közművelődési egyesület válsága. Muraszombati tudósítónk arról értfeii, hogy a vendvidéki magyar közművelődési egyesület válság elólt áll Legutóbb pedig az egyesüle\' flaöke Pósfay Pongrác főszolgabíró is lemondott, a lemondás okai abban keresendők, hogy a kormány írekkel ezelőtt középiskolát igért Muraszombatnak s «t hosszas sürgetés után sem tudták kivívni mind. máig. így eseti meg, bogy a szomszéd Werusee sleier kóitégben gimuáziumol állítottak fel s most oda jár Mura»zoinl)ai környékének fiatalsága. A lemondási egyébként az elnök az alábbi levéllel okolja ineg. .Magyarosító akciónknak minden eddigi eredméuye romlással fenyeget. A szlovén agitáció a szomszédban ttlovén iskolát teremtett, ahová mézzel csalogatják gjemekeinket. Ellensúlyozásul inagyai iskolát kértünk, odaadtuk érte évtizedeken át gyűjtögetett minden "gyonunkat, de odaadtuk volna az utolsó ingünket w. mert ez az iskola magyar törekvéreink elengedhetetlen követelése Ha nincs meg az iskola, elveszett 1 magyarság ügye. Egyesületünknek ninc* tovább ^Uja, nincs tevékenységi köre, inert nincsenek eszközei ^ polgári iskolát pedig ígéretek ellenére sem tudjuk megkapni Ilyen körülmények közi az elnökséget ""\'"mi esetre sem vállalhatom, mert munkánk sikere biilosiiva nincs, sói kezdeményezésünk balsikere egy-werQeu lerontja ellenségeink előtt egyenletünk Presztízsét." Mindenesetre kár volna, ha a határszéleu \'ínét ledőlne a magyarság egy bástyája. A kormány v»IÓ8ziui)leg\'gyorsan ieperálja az eddigi mujasztést s "eni dobja oda az egész vendvidéket a germauir.- musuak. — Főigazgatói látogatás Kárpáti Kelemen | székesfehérvári tankerület kir. főigazgatója megugatta a helybeli fógimuáziumol és a mai nap folyamán eltávozotl. Városi sziuházalapra......200 k Városi szegéuyházépítési alapra . . JOO k Városi szegéuyalapra ..... 60 k a helybeli népkonyhának .... .r>0 k „ szépítő egyesületnek ... 50 k „ , kereszt. |ólék. uőegyletuek 80 k „ „ izraelita „ „ ;>o k „ magántisztviselő eg)lelnek 35 k tűzoltó tuslületuek . . 80 k , „ felső keresk. iskolának . . 20 k „ n főgimnáziumi segélyegyletnek 20 k * n . önkép/.ó körnek 20 k „ „ községi ipariskolának . 20 k „ n állami elemi iskolának . . 4o k . „ Palionage egyletnek \'20 k „ Népkönyviárnak ... \'20 k „ ipartestületnek .... 20 k „ „ József kir. szanatórium egyesület tüdő beteggnndozó iulézetéuek 20 k a Zalamegyei tanítók iuternátusának . . 2o k a Tapolcai vinczellér iskolának .... 20 k a Keszthelyi gazdasági akadémiának . . 50 k összesen . . 950 K — A gözgópkezelők ós kazánfűtők legközelebbi képesítő vizsgái Sopronban március hó 2. napján délelőtt 9 órakor a Sopron városi vilanytelepeu fognak megtartatni. A kellően felszerelt vizsgálati kérvények a m. kir. ker. iparfolügyelőséghez külden dók Deák tér 8. Szerkesztői üzenetek. — Solo : Versét mai számunkbau közöljük. — L. Régi emlékek jön — Siván: Közleménye jövő számban jeleuik meg helyszűke miatt — A V. Csáktornya Minden tárgyilagos hangú felszólalásnak helyei aduuk. de a szenvedélyes kifakadások nem a mi Ízlésűnk szerint valók. Közgazdaság. Nagy szőllőtermós A gazdaság biztos fokozása legcélszerűbben állati trágyákkal érhető el és nevezetesen kóháuyai szárított hizó-sertéstrágya bizonyult igeu előnyösnek. A szárított sertéstrágya a legdúsabb állati táplálék alomeules trágyája éa így egész mennyiségében trágyaanyagokai tartalmaz; szórható száraz állapotba vau bozva, miáltal zsákokban ugy vasúton, mint azutáu kocsival a helyszínre olcsón szállítható és kényelmesen elszórható. A szárított kóbanyai hizó sertéstrágya csodás eredményeket szolgáltat nemcsak kalászos és kapás növényeknél, de nevezetesen a szóló, dinnye, gyümölcsösök ós konyha-ker.ek termését löbb miut kétszeresre növeli. A kő-bányai szárított hizó sertéstrágya hatása mindig teljesen biztos, kimaradballan és gazdagossága abbau rejlik, hogy mindaz, amit a növény rögtöu az első évben belőle fel nem használ készletként megmarad a földben, miutegy elraktározva, hogy azuláu a következő évbeu jusson érvényre; ebből magyarázható a szárított sertéstrágyáoak sokszorosan bebizonyosodott előnyös utóhatása. Figyelmet érdemel azon körülmény is, hogy a kőbányai szárított sertéstrágya a uövényt megerősíti és igy elleutállóvá teszi mindenféle növényi-betegségekkel szemben, a beérést elősegíti és igy épen a uormális érés idejében állani szokott elemi csapások ellen nyújt indirecte védelmet. A kőbányai szárított hizó sertéstrágya foszforsav, káli és nitrogén tartalmánál fogva teljes trágyázásra alkalmas, de a tipusoH szervetlen trágya-alkatréazekeu kívül tetemes mennyiségű szerves trágyaanyagokat is tartal-mas. A trágyái előállititó gyár, a Budapest Kőbányai Trágyaszárilógyár Bocsányi, Schictrumpf és Táraa( Búd*pest, IX., Ollói-ut 21 , 16 éves tapasztalat és a gazdák elismerő levelei alapjáu s legelőnyösebb terméseredményekről számolhat be éh e levelek másolatát közjegyzőileg hitelesítve kívánatra szívesen meg is küldi. Kivi, tia. nalagatzóllo. Marni mandula, datolya, vériaraici, citrom. fi|i. mogyorót nagyban ii póitaciomagoként log-olcióbban szillit El. Qbiriylk ni Fiume "M HIRDESSEK A „ZALAI KŐZLŐNY"-BEH MEGHÍVÁS. A Nagykanizsai e-1 Keríti tasztéay Fogyasztási Szövetkezet XIV. ÉVI RENDES KÖZGYŰLÉSÉT. 1913. évi február hó 36 An délután 2 órakor a BAo-ntoal Iskolában tartja meg,\' melyre a szövetkezet tagjait tisztelettel meghívja AZ IGAZGATÓSÁG. Tárgyak: 1. Az igazgatóságunk a tuult évre » a szövetkezet állására vonatkozó jelentéseid. A felilgyeló-bizoltság jelentésével a záró-számadások előterjesztése, a Mérleg végmegállapitása, a veszteség leírása s a számadók felmentése. 3. Felügyelóbizottság választása 1 évre. 4. Esetleges indítvány tárgyalása, mely a közgyűlést megelőzőleg legalább 3 nappal az igazgatóságnak Írásban be lett jelentve. zalai közlöny FEURH ÍR 17 MEGHÍVÁS. A Délzalai Takarékpénztárral Egyesült ÖNSEGÉLYZŐ SZÖVETKEZET folyó évi mároia. hó 2-in délelőtt 10 órakor aajit helyi.égében tartja XXXII. rendes évi KÖZGYŰLÉSÉT, melyre a t. üzletrészbirtokosokat tisztelettel megliivja AZ IGAZGATÓSÁG. Tárgysorozat: I A szövetkezet elnökének a lefolyt üzletévról szóló jelentése. II A felügyelő bizotlsagnak a szövelkeze\'.i könyvek és számadások felülvizsgálatáról szóló jelentése, ennek alapján a vagyonmérleg és osztalék megállapítása s az igazgatós»g ós számadók felmentése III. A szövetkezeti hivatalos közlöny kijelölése IV Az alapszabályok 22. §-a értelmében kilépő Fisoher Ignác elnök és dr Ollop Mór alelnök, továbbá Danis Kálmán, Frank Vilmos. Kardos József. Muzikár Vince es Singer József, igazgatósági tag urak helyett ujak vagy ugyanazok meíválaszliUa, végre az alapszabályok 47. §-ának rendelkezéséhez képest 3 .tagit felügyelő-bizottság megva- K.-lt Nagykanizsán, 1913. évi február 1-én. JEGYZET: A felügyelő-bizottság által felülvizsgál! vagyonmérleg a szövetkezeti hel;iségbau bármikorAbe!,-kH|lhe!ö B beJW„u mUlré.zbirtokosok szavazstlapiaikat folyó évi február hó SS-án éa március hó t-éu a szövetkezeti helyiségben átvehetik ; a közgyűlés napján «z«..xailapnk KI nem adalu.k I oSfeftS Pályázati felhivás! Aj; El«8 Magyar Altalánoa Biltoiltó TAr«a«Ag Nagyka-nizi&n, Fó-ut és CJsengery-ut sarkán lévő telkén álló ősszeB épületrészek lebontására pályázatot hirdet, melyre vonatkozó ajánla\'.i mihta. valamint részié tes feltételek, illetve szerződési minta Nagykanizsán, a lársulat fóügyuökBégéné, szerezhetők be. Az ajánlatok zárt és lepeosételt borítékban legkésőbb folyó évi február 25-éneh déli 12 órájáig az 6L&Ö JMH6YHR ÉLrHL^NOS BXZtOSXtÓ ZARSH-SÉ6 X6HZ6H"CÓSJÍ6^r>0Z (Budapest, XV. Vígadó-tér 1.) nyújtandók be. A társulat kifejezetten fenntaríjTazon jogát, hogy a beérkezett ajánlatok közül akármelyiket, vagy eseileg egyiket sem fogadja el. Budapest, 1913 február 16. 1912. 6548/tk. tk. 918. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék iniut tkvi hatóság közhirié leszi, hogy Dr. Dóri József végrehaj-taténak — Németh látván végrehajtást szenvedett elleni 177 k 6-1 f. töke. l\'J k 80 f. végrehsitás kérelmi, 30 k. :tO I áiveresi kérelmi és a még lel-merüleuitó köliségek iránti végiehsilási Dgiében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó a az eszteiegntei itif> szljkvlieii \'Jfi7l/li i. brsz. rét a gíiti lélekben 09 k — 3löi/b I hrsz. rét a kin- cses szeli .......... 83 k — az eszteregnyei 38 sz Ijkvlien V. a4l/o. hrsz rét az al-ó-mcai rétekben 61 k. f I3tl7/ti hrsz sz/.llft és pi..ce s Kishegyen 37a k _ al■ ■ /ltöS hrsz szálló a ciceile hegyen Un K. »z e-tler.-guvei lani sujkvben: 877.H brsz. ba- zsolol.li s/áiitölöMuek Né.....tll láttám illet" \'/, ré.zo 199 K. boc-énékben 1913 marcluH hó 3 napján d. e 10 órakor tószteregtne ko/aéjtházánsl Dr Dóri J-tzs- f ügyvéd felperes vagv h-lvüiteae kOzbeiiiOtté-v,\'l megiaiiandó nyilvános árv-résen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kilelt bec-ár, melynek kélharmadáuál alacsonyabb áron az ingailau el nem adailk. Az árverezni kívánók tartozunk a becsár 10 szá zslékát ké-zpéuzben vagy óvadékképes papírban a klknldotl kezéhez |,-tenui. A kir. törvényszék, mint telekkönyvi halóság. Nagykanizsa. In 8 évi dec. Iió 4. napján. Gózony s. k., kir. tszéki bíró. 1640/191<2./*égrh szám. Árverési hirdetmény. Aluli,ott bírósági vegrehattó az 881. évi LX. t-e. ni. §-s értelmeben ezennel közhírré teszi, bogy s nagv kanizsai kir járesbiróságuak 19 0. évi V, 7ti -/1 H.ámu végzése köv-lkeziéheti Dr Kóvss Jeuó veszprémi ügyvéd állsl k, pvi-elt Rau-nilz lgnálz Ve.iprémi lakós javára 478 k,.r s láradék ereiéig lltl . évi luliu- hó 7-éu foganatosítóit kielégiiési légrehallás utiáll lefoslall és t>32 kor. hec-üll kll iöotele szobrtbnlorekból álló ingó-águk nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir. lárásbiró-h,ig IIIIII, évi V. 7118/6 számú Végzése folytán 478 kor. tókeköv»telés, ennek 908 évi november hó I napjától járó «"/, kamatai \'/,"/„ válló dii és eddig i össze-en 91 korona 4n fillérben biróilag már megállapított költségek erejeig a fizetett összegek levő . nsssval Kacorlakon (a községi iskola epnletéliél) ! leeudó eszközlésére 1013 évi február hó 21-napjának délelőtti 9 órája határidőin kun-zelik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzései hi> ainak meg. hogy az érinteti ingó- , sáitok sz 1-81. évi LX t.-c. 11)7. é» 1"B. §-« értelmetlen ke-zpénzlizetés melleit, s legtöbbet ígérőnek beesárou alul is el lógnak adatni A mennyiben Ífj , az elárverezendő ingóságokat má.ok is le- és felni-y foglaltatlak és azokra kielégítési jogot nyertek volna, aj , eztoi árverés az 1»8I. LX t-c. iao jj-a és a vll W\\ ■ u. ZO. §-a értelmében ezek javára is elrelntellollk. Kelt Nagykanizsán, 1913 évi február hó 5. 1 Urtlijáll á Haximovlt* Byírgj "ét\\ kir. blrésáil liirlltíjlé |j-------------- II-\' /J%pirin-Tabletták (« kslíimérl MjdatomcintapHO izer) Hogv bizonyos lesyen az ember, hogy <»»)»,«J" J; kell hon kíric tzek eredeti csomagolásban, I üvegcső 20lilgrantnios tablettával K.t.«K.I,k.ph.tók, Minden egyei tablettán rajta van az Asplrin szó. i farbentabrlken vorrn. Frledr. Baycr Zl Co. u, . Llb.il.ia und L«.e,kut«a / ■ MSIh.lm ahclu. Nyom itott a laptulajdonos Ifj. Wajdits. József könyvnyomdájában Nagykanizsán. nagykanizsa i913. február ao._ 5j-ik évfolyam ,4 szám CSOTORTÖK ZALAI KÖZLÖNY Miglilinlk hétfőn ii csütörtökén. £löfl*éU«l Aruk: tigiit évro 10 korona, UUvic ft Korona, | r>cgjredévia 2 korona 00 flll. — Egyaa uim ára 10 Ali. \\ sxetkeszicsért felelős: IFJ. WAJDITS JÓZSEF. Szirkiiztötíg ét kiadóhivatal Diák-tir I Telefon : III. - Hirdetitek dljaiabAa •leríni. Februári napsugár. Időnként meg-meg ölel a langyos tavaszí széllé. A nap tüze olvaszlja a tél fagyos kérgét és ahogy bennünket, a hosszú tel gubbaszkodóit tüzes csókjával érint: szinte az életkedvnek klorofiljával telünk meg. Arounkra a fázó sápadtság helyeit az élet derengó pírja téved. Csodás változás egész bensőnkben Csak az tudja, a ki megfigyelte, mire képes egy tavaszi sejtető februári napos idő az emberrel I Egészen átalakítja. Önbizalom, életkedv, még fiatalos ábrándok is meglátogatnak tavasz fuvallnára. És milyen csodás varázsillat a termeszét birodalmában: s klorofil nedve füvet, fagalyát megfesti a tavasz zöldjével, a rügyek megtelnek. Csalóka márciust várják, hogy kipattanjanak. És mi rettegve gondolunk a csábító februárra, mely osak jálsza a tavaszt, megcsal embert, rügyet, minden élni akarói, minden életre támadót, nem, ez a februári napsugár még nem tavaszi S nagyon naivak vagytok ki-irthatottan fűzfapoéták s te is ezen poétozás-sal induló cikkíró, — ha ebben a tavaszi fuvalomban már az igazi tavaszt látod. A minthogy az igazi tavasz még nagyon messze van. Messzebb, mint sejtenék. A ter- mészet tavasza csak meg fog érkezni. 8 ezt várjuk is. a kik szeptember hó óla dider-günk a hosszú tél után. — de egy jobb tavaszt, mely véget vet ennek a kinszenvedé-ses bizonytalanságnak, nehéz napoknak, üz-let\'.elenségnek, nyomornak, — ez a tavasz vajhI — mikor érkezik? . .. Nem hisszük, liugy a Balkánon rövidesen beállandó osend meghozza ezt a tavaszt. Belső nyomasztó zavarok, külső gazdasági válság vasgyilrüi szorítanak. Még osak ezután következik a likvidálás. És osak akkor tudjuk meg. hogy mit vesztettünk. Kereskedelmi téren már látjuk az inszolvenoiákat. száz éves cégek összeomlását, a takarékpénztárnak teljes üzlettelenségét. Ipari téren megdöbbenve halljuk, hogy osak magában a fővárosban harmincezer a munkanélküliek száma. És mikor minden pang, mikor az ország ezer sebtől ver/ik — akkor jön még a nagy butn-bum: a fanatikus párttusa utolsó ágyuja. a tömogsztrájk. Nem látják-e azok. a kik szervezik, a munkaadóknak éppen kapóra jón ez a munka-megszüntetés? Nem látják-e vészes következményeit, hogy százezrek maradnak utána kenyér nélkül ? Föltudják-e mérni a szenvedést, a nélkülözésnek minden keservét, mely poli- tikai vakságból és egy hosszú küzdelem minden keserűségéből fakad ? Naiv álmodozók, kik ebben a helyzetben az élet lavaszát várjátok. Nagyon sok szenvedés, nagyon sok osalódás vár még erre a nemzetre, Váljon kibirjuk-e ? Nincs menekülés belőle másként, mint szilárd hittel és munkával. Azok. a kik nincsenek szerenoséjükre a pártszervezet vasbilinosei között és akaratuk, szabadelhatározásuk az övék, — azok szilárd hittel, nemzetükbe vetett megingathatatlan reménnyel dolgoznak tovább" Fergeteg készül tavasz nyilása előtt. Gátra magyarok. A mit balsors, szenvedelem, vakság és gyűlölet fölzudit erre a nagyobb esetekkel is dicsőségesen megküzdött országra, — azt a polgári munkának kell most is elhárítania. Mert végre is tavasz lesz. El fog olvadni a fagy. És jönnek jobb napok a nemzeti megpróbáltatás nehéz ideje után. Ebben bizzatok magyarok I Leánykérés. 11. — No ae leréfáljoti kend, fogadjunk csak szót az asszooyuak, néha uekik ia igazuk tan — No-uo, úgy — ritkában! Hát Istei neki! — Eju)* szomszéd, blzouy még rápirit az aaazonyokra I — Nem éu, de ha mindég az asszonyoknak volue igaza, akkor mink mirevalók volnánk ! (Ha egy magyarnak valami jó, kedves embere van, kivel rokonszenvez, kivel megértik egy-náat, s az vele semmiféle rokonságba!! nincs, akkor elnevezi szomszédnak, bogy mégis valamikép megklllömlöztosse. ilogy aztán az illető tószoniszédia-e vagy két órányira lakik tóié az mellékea.) Letelepestuek az asztal mellé, a előszedik a pipát Kézben bejön a lány s egy korsé bort meg poharat teáz íz asztalra. — Hozta Isten, Ferenc, bácsi! — Jó napot lányom. Ajnye, ile megnyúltál, mióta uoitt láttáink 1 Tán már dagasztani is ludaz I — Hájaton szégyen ia volna, lia mellellein még az anyámnak kéne aDlni I — Férjhez ie adnnk akkor I — Ahhoz ia lányra lesz szükség I — Meghisz.e a lakodalmadra V Kire a kérdésre a lány mentében az ajtóból lelel vissza. — Abban a lakodalomban a ahol Ferenc bátyám ott uem lesz, nem éu leszek a menyasszony! — azzal kimegy. Ezen a megjegyzésen luindkelteu elgoiidolkoz nak. Végre a vendég szólal meg. — Hál elkészültelek ? — liulakaritotluuk. — Mink is. A/ért ia iiioudtam aztán reggel az anj|ukuuinak, bogy raeguézlek mán benneteket. De meg a gyerek is kuuirozotl. — A gyerek ? — Az. A Pisla Hogy igy, meg amúgy. Mondok, nehéz sor leaz az, mert még uain tróbáltam Deliát Iateu u,.ki I Szomszédasszony I Kerüljél! beljebb egy kicsit ! — Hát mégis csak kéli az asszony is? — Mnuillam, hogy néha-néha költ. ide meg épeii. bogy kell I Hál ugye régen ismerjük egymást? Mondhatják o, bogy valaha megnem becsültem magukat? — Miuk ia mindig megtöröltük a ezeket, amire leQltettQk. Igaz-o? — Ugy igaz Mink hát megembereljük egymást. De az most mán a térdéé, hogy lélekszóuek a gyerekről, a Piatárul ? — Ügy. hogy derék legéuy. Tán uniazái ao volna mégis eltlljár a munkában. A katonaságnál is flrer volt? — Az ; olt is szerették, bent is akarták tartani, de uem engedtem Nem arra neveltem. Azt akarom, bogy vegye át a gazdaságot, mert mink már eleget dolgoztunk az anvjukoinmal — Minek is törné magát, mikor nem muszáj. — No ugye? Mink is igy gondoljuk, csakhogy valami baj vau, valami hiányosság. — Baj-e? Már méri volna baj, mikor ott a Pista ! Rá lehet arra bizni I — Hiszen arra rá, csakhogy — asszony ia köll ám oda I — Ja vagy ágy ? Az meg a Ivgifevesebb I Olyan legéuy tizet is kap egy ujjára I —• Kihiszem, csakhogy nekQnk se köll ám miudenféle I — Hát, hogy gondolja szomszéd ? — Ügy, hogy Qres kocsival szeretnék hazamenni, amint jóllein Nem tesznek bele valamit, na szólok? — Miuk ? Ugyan mit tehetnénk mink a kocsira? — Kosarat. Hát szó ide, szó oda, csak eló köll vele állui. Ide adják e a Julc^át a Pistámnak ? Frissib« szóljanak, mert látják, bogy fölálltam I Oszt, ha az* találják mondani, bogy nem, sohase látnak többet I A házigazda és a felesége egys/erre felelnek : ZALAI KÖZLÖN 1° FEBRUÁR 10. A hétről. Városunk kulturális és szellemi élete elég szegéuy uek mondható. Az idegenből jött embernek talán jobban feltQuik. az az úuott fásult közöny, • melljel mi a kulturális törekvések iránt viseltetek. Az utóbbi hetek azonban, miutha rácáfoltak volna erie a vélekedésre s a felolvastok, hangversenyek, előadások különböző estélyek mozgalmas életet, lüktetést varázsoltak az .álmos" városba. A Svárdströra haug-verseny — az Iglói diákok előadása — a 8ass- Faragó tárlat. kQlönbözŐ felolvasások, mintha egészen nagyvárosi jellegei adtak volua a városnak h egészen kicserélték volna. Társas egyesületeink kedélyes összejövetelei s a fogadónapok, estélyek mind méltó kiegészítésül szolgálnak e képhez. így szeretném én látni Kanizsát, mindig elevennek, mozgalmasnak. Ez a váró-, melyei aunyit szidnak, ngylátszik mégis csak éled s |elt ád magáról Miért ne lehetue lüktető, eleven táisas élet náluuk mindig? Miért ne tudnának, kulturális és tudományos ; irodalmi és társadalmi vonatkozása jelenségek állaudóaQ gyökeret verni náluuk, ahol a kultúrának |ó talaja vau és értelmes fogékony közönség áll a szellemi mozgalmak szolgálatában. A hangversenyeknek, eló-adásokuak, felolvasásoknak állandóan megvan a disztingvált látogatott közönsége és így miért ne lehetene a művészeti ós kulturális tényezőket állandósítani, népszerűsíteni. Most, hogy a főispán nejével több napig városunkban időzött egymást érték az estélyek összejö»e-telek s a főispáni párt bizonyára kedvesen lepte meg az a kellemes, szalou, műveli tóuus, ami igen elüt a kisváro-ok megszokott n.várspolgárias kalabriászos levegőjétől. Igaz, hogy az ő személyének ós neje vonzó egyé niségének igennagy szerepe van abban, hogy így mozgalmasabb lett a mi hétköznapi életünk — Oda. Odaadjuk. De máu hogyue adnánk Hiszen erre a tisztességre sohse számítottunk I No most még a lánytól is akarom hallani. Julcsa, ki a konyhán az anyját felváltotta, jó-lormáu minden szót hallott s a szive majd kiugrott a helyéről örömeben, miért is az anyja hívására jó-kedóflen, mosolyogva lépett a szobába. — Tudod-e lányom, hogy miért hitt anyád ? Viszlek magammal. Jössz-e? — Hogyne mennék? !>e hová? — Hozzánk. Tudod nincs lányunk, a te apádnak meg fia nincs, hát majd cserélünk Eljösz-e? — El én — ha édes apéiuék eresztenek. No azokkal máu megegyeztem. Rajtad áll a vásári — Akkor elmék. — Hátha a fiam leleségének kérlek, akkor eljösz-e? Erre a kérdésre a lány oda odafut az anyjához ráborul, s úgy feleli félhaugoean : Akkor is elmék. — No kedves öcsém meg szomszédasszony, nemhiába mindig jó emberei voltunk egymásnak, utoljára is rokonok, leszünk. Nem is maradok most mán egy percet se, hanem hajtok haza a jóbirrel, úgy ia tudom, hogy alig várnak. — De egy pohárral csak iszunk a tetejébe? — No azt még igen. Ekkor már az asszony is hozott egy poharat, s velük kocintott. A szomszéd felcihelődik, s Istennek ajáulva az egész háznépet, megindul ; de hirtelen visszafordul sz ülésben s odaszól: — Csakhogy Oies kocsival mehetek haza! De valakioek cs-alc meg kell kezdeni a dolgot, caak az első lökést kell megadni s megyünk maguuktól. Nem volua azonban teljes az én heti krónikám, ha nem számolnék be a sok fényes estélyról, a melyeket a főispáni pár idózése alkalmából adtak: A Plihál, Vioaz és Zerkowitz családok estélyei igazán mind a kedvesség jegyében folytak le s bizonyos mértékben intimebb jellegűek voltak Két estélyról azonban (talán a házigazdák megbocsátanak az indiszkrécióért) külön is meg kell emlékeznem, a melyek Kanizsa társaséletében esemény számba menuek s ki kiváukozuak a mi nyilvánosságunk elé. Az egyik estén Pálfy Alajos hercegi erdómester látta vendégül a főispáni párt és városunk számos előkelőségét a másik estélyt Vécsey polgármester adta a főispán tiszteletére. Mindkét helyen, igazán kedves szép meg lepetésben részesítették a házigazdák — no meg a szép hávikisasszonyok — vendégeiket s cigány zene mellett hajnalig szórakoztak « vendégek, legjobb bizonyságára a fesztelen jókedvnek és a házigazdák szives vendéglátásának. A Sass-Faragó kiállítás még tart; a hét végén Koiulóssy Emma énekel nálunk s megtörténtek az előkészületek Sándor Erzsi legközelebbi * hangversenyére is. A hét tehát igazáu mozgalmas hét volt s méltó reá, hogy krónikámban külön hely illesae. (Z) LAKÁSUNK (Ví„.) Illa: Pfeifer Elek. VII. Az ebédlőben történik ai étkeién, minek kő-vetkeitében központja az étkezőasztal; a többi járulék Az egvea élkezóalkalinak a testnek tlunapoi; mér Homér és uléna a rómaiak és igy fogták fel a családi étkezés proceszusál s raliban kulluránk egy lényeges fokmérőjét találjuk azon igényekben melyeket a teritetl asztal esztlietikai mibenléte iránt támasztunk. Sőt toondhalui egész intellektuális mi-voltuuk étkezésünk lefolyásából állspitható meg, legalább a praktikus angolok sokszor bevált tapasztalata ez A teritó sziliével már sokféle kísérletek foly tak. de úgyszólván minden egyes esetben s febér bizonyull ama verőfényes alspnsk, inelyeu a porcellán előkelően ragyogó zománca, csiszolt kristály üvegek és ezüat alkalmatosságok a virágok barátságos derűjével a legszebb akkordban cseng össze Majdnem oly fontos itt is a lelki szükségletek kielégítése, mint a testiek. Porcellánban is legelőkelőbb hatású festetlen, szűzies fehér A festés s pnrcelláuon sokszor hibákat takar és akármilyen diszkrét is, sohasem versenyezhet egy fehér készlettel A szerviettet az angolok már megreformálták, noha nálunk még a régiben van. Hosszúkás, körülbelül a mi törülközőinkhez hasonló alakia van ^a kellemes tapintatu, puhaazövésQ. A pohárnál lonlos, hogy szélestalpu, tehát szilárd állású legyen, egyhamar fel ue billenjen. Ennek következtében lent vastagabb az üvoyilöraeg, minélfogva a súlypont lejebb Háll, inig főni, shnl az ajak hozzáér keskeny az üveg, mert kellemes essk az, ha az ajak és s folyadék kőzött alig érezhető az üveg vastageága. Talpas pohár nem eléggé stabil s a tisztogatásnál hamar letörik a szára Az ezüst használatánál, twk ferde nézet kapóit lábra Ezt a családi ereklyéid itrinákliau üveg alatt őrizzük, c*ak kivételesen ritka alkalmakkor vesszük használatba s mindeu lelkieróukkel azon vagyunk, hogy azt lehetőleg olyan állapotban ahogy örököltük utódainknak hagyományozhassuk. Nem jól bevált praktikus használati tárgynak tekintjük, hanem mint- :»eládi)tifc miudunuipri egy családi ékszernek, mely bivstva v ősiségét demonstrálni Ezzel szemben olcsó pskfont használunk, aminek a tisztántart!^ sokkal nehezebb mint sz ezüsté, a hmnálatban jó val előbb megy tönkre s egyszerre csak amu ve.,, szak észre magunkat, hogy a gyakori péiltis ált,| drágább mini az ezüst. Az ökonomikus szellem egyáltalán mindig ,jj anyag és jó megmunkálás megválasztásába.....„t,,. kőzik ; a |ó sohsaem drága, a hitvány a legnagyobb fényűzés, mert a legdrágább. A terilelt uriaszlaluak elmaradhatatlan kellék, a virág. Habár az asztal minden egyea darabja egyei,, ként és sz elrendezés a maga összeségébon a háti-asszony egyáuiségének hé tükce. mégis a virágéi,, az a meleg, napsugsrse, hangulatot teremtő valami ami a nő egyéniségét lenkellemesebh lormábau vati hivatva kifejelni. A teritőn elszórt virágok gyorsan hervadnak, néha foltot is hagynak; legiobb liatásu , a vázában elhelyezett virág. Nagy virágtarló edények, nagy magas diszes lardiuierek inpraktikusoknak l.i-zouvultak, mert a szemközt ülők nem lálliaiják egymást lóluk. Eszthétikussbbsk és praktikusabbak st ujabb angol szögletes alacsouy virágedények, melyekből egy egész sort lehet az asztal közepére feláll,, tani, tömött ftlaosooy hokrétiikkal. Egy-egy vázáin lehetőleg egyfele virág kerüljön, inert a tark.iiig ritkán hat jól Különösen mezei virágok egyezeti] sziuhatáMikná! és kis méreteiknél fogva igen alkul-massk ilyen angol alacsony vázába. Sárga nagjnu előkelően hal febér teritőn csilloiió krlslályüvegek é* ezüBt kőrnyezeteben Sohasem felejtem el azt az intim, bensőséges hangulatot, melyet nomrég egy nierósöin avval az egyszerű eszközzel ért el, hogy fehérre terített asztalra alacsony vázákba gyermekláncfűvel lelt. Olyan hangulatos diszkrél kedven** fejeződött ki ezen egyszerűségen, mely egyszerttnéjt hs tudatos és ki.számitolt volt, a legkényesebb iparművésznek is kalapot kell elélte emelnie. Különben is a virág a legideálisabb szépség-kultusz tárgya. A ki benne gyönyörködni tud ez u igazi ember, ez az emberi érzésekkel bíró lény, u isteni szikrát magában rejlő tereiutméuy. Méltó is i virág arra, hogy a bölcsótól a koporsóig sót meg azon tul is kisérien, mert öröm és gyász, kacagás és zokogás a virág. Folyt. Iíöv. Gusztusos dialóg. (Ex a beszélgetés a Svárdström estélyról szól és nem s Frini-bálról. Exzet azt hiszem megmagyaráxtam mindent. Ai ig«, hogy lehetnek olyanok, akik nem tudják, ki az s Svárditröm és mivolt at a Svárdström dalestély, de hát az nem baj, nyugodjanak meg, hogy én tudori és elvégre mindent csak ntm magyarázhatok meg ingyen I) Nagyságosasszony: .Milyen szép, gyönyörű, nagyszerű, égigható volt I I I (egyszuszra — megfelelő gesztussal.) Én: Tudom, nagyságosasszonyom, hogy ezzel fogad; de megnyugtatom, nem igen mondott u|>t; hivz ön épp a 23:1. hölgy, aki ezt » tirádát harsogj* fülembe egyszázra megfelelő gesztussal. Nagyságosasszony: Úgyan, k. Én, ue Igy4\'1 olyan naiv, hát azt hiszi, hogy éu ezt akarom magának mondani: hatásos bevezetés csak kell! másképp a kanizsaiak bele se fognak, az elolvasásba, (aztán at már elég, ha a közepéig eljutnak és csak akkor hagyjákabba) Szóval nekem egy reudkivQl fontos iu-•jitványom van amelyet a városi tauács elé fogok terjeszteni. Hangzik pedig a következőképen (gesztus!) A legalázatosabb liaugon s formában indítványozom, annak közhirrétételét, miszerint a városi tanács által, vagy egyáltalában csak a város területén is, a jeleu- fíBBDÁB 80. ZALAI KÖZLÖNY 9 b(D lövftbeu. jótékony. vagy más cél érdekében. ,idéki va(0 rtvírosi m&véatnó illetőleg művész ki>iri\'mökődéaé?el rendező hangveraeny alkalmából tiló inegi«lenéi löllUfÖMu hí ép, elegáus ruhában, legytu at férfi, Tag)\' uöi ruha, nem törtéuheiik, aki eKUen a határozat ellen vét, a ruha elveiztóaére itélletetik, de at Ítélet uem a belystinen foganasittalik ^aaltuH s négyréten.) Nade kéreiu, ne bámuljon, ez M «u a ugy lesz . . Én : De miért nagyságosasstonyoiu ? (Gesztus _ lehel kelti is) Sagyságosasstony : Felsőbb művészeti célból. (141 kérem, elmentem a Sv&rdström eatélyre a lefivészrajougás caak ugy pezsgett benuem a az iblet „II léstkelt arcomon a ekkor — 6 iai I — a terem rilóságos Holczer csarnok : tele sárga, piros. zöld. torkist, bíbor, kék stebbuél-szebb ruhákkal És én elkezdek bámulni s irigykedni és bámulok, bámulok, bámulok . . ■ 8vérdatröm énekel — éa én még lui0dig toaletteket bámulok. Mire vége lett a hangversenynek ? tudtam ÍBmeröseim ruházatát a cipótól ■ leirájerig a vissza ... a 8v&rdatröra ? kapóit lólem tapsol a koncert végén, mert hiaz iameróaeim mind mondták, hogy gyönyörűen énekelt — kltlónben ludlam ezt én elóre ial (He|, STárdström. ó csak Siárdstróml) Na most mondja, uiuca igazam, mikor be akarom tiltani a gyóiiyírU ruhákban való megjelenést? (Oeszlual) Én: Érdekes, hogy e világos megokolásra nem líltem rá magamtól ial Azonban én egy pótindilvauy-uyal élek : iktallaasék be pótlólag a lanáca határozatai 161Í szintén lelaóbb művésti célból, miszerint a nók esik álarcban jelenhetnek meg a fent jelzett hang rsrsenyeken. — Függöny elvégzi kötelességét, vagyis fenu-atid éa látva láttatja a jövóbeli Kanizsa koncertjét Siván. HÍREK. — Istentisztelet Az izraelita terapl ómban \' a pén esti istentisztelet f hó 21 étól kezdve, további iucézkedósig \'/|6 órakor fog kezdődni — Mulatság. Must szombatou rendezi a kereskedő ifjak Kgy.-sUl.Uo hangversennyel egybekötött táncmulatságát A téli szezon ezen utolsó mulatsága iránt igutisokan érdeklődnek és sok jegy kelt már el eddig is A táncesté legvontóbh pontja kétségkivQl Komlóssy Kmrna föllépése lesz. A rendezőség élén Stréin Ottó az agilis elnök és Teutsch Ágost igazgató állanak. A Sass- Faragó képkiállítás. Sas-sék kiállítását állandóan nagy közönség látogatja és a kiállított képek közül már eddig is sokat megvettek a nagykauizsai műpártolók. A kiállítás vasárnapig marad nyitva. — Idegenek inváziója Alsólendván. Laptársunk az „Alsóleudvai-Hiradó" Messzitől jött emberek címmel arról panaszkodik hogy Alsólendván a benszüiöttek nemigen tudnak érvéuyesülui a sok betolakodó idegen miatt. A cikkíró igen haragszik a lendvai társadalomra, amely ur. idegeuekot részesiti elóuybeu a benszülöttekkel szemben Hát hiszen baj uak mindenesetre baj. hogy az iudigéu&k Ugye Myeu rosszul áll a városban, deltát vigasztalódjanak hogy majd ók is elkerülnek más városba, ahol viszont ők fogják a leuszülötteket beszorítani Mert hát kérem 8enkisein lehet pióféta a saját hazájában. — 600 cigaretta egy óra alatt Azok, akik maguk töltik cigarettájukat s igy jól ismerik a cigaretta csinálás unalmas és idótrabló voltát, bizonyára örömmel fogják e sorokat olvasni. Kgy angol mechanikus elmés szerkezetű gépot talált fel, melynek segítségével 500 cigaretta hüvelyt lehet egy óra alatt megtölteni. A találmányra Radó Béláué kassai dohány-tózadéje kapta meg az egyedárusitási jogot. A gép ára 5 korona s kapható 2. 3 és 4-es számú uagyság-ban. A gyorstöltő cigarettagépet Radó Bélánédohánytőzsde tulajdonos (Kassa, Deák Ferenc-utca 18.) utánvét vagy az összeg előzetes beküldése mellett küldi szét. Közgazdaság. Nagy szőllőtermés. A gazdaság biztos fokozása legcélszerűbben állati trágyákkal érhető el éa nevezeteseu kőbányai szárított bizó-sertéstrágya bizonyult igen előnyösnek. A szárított sertéstrágya a legdúsabb állati táplálék alomentes trágyája és igy egész mennyiségében trágyaanyagokat tartalmaz; szórható száraz állapotba vau hozva, miáltal zsákokban ugy vasúton, mint azután kocsival a helyazinre olcsón szállítható és kényelmesen elszórható. A szárított kőbányai hitó sertóstrágya csudás eredményeket szolgáltat nemcsak kalászos és kapás növényeknél, de nevezetesen a szőlő, dinnye, gyümölcsösök és kouyha-ker.ek termését több miut kétszeresre növeli. A kő. bányai szárított hízó sertéstrágya hatása mindig teljesen biztos, kimaradhatlan és gazdagossága abban rejlik, hogy mindaz, amit a növény rögtön az első évben belőle fel nem basznál készletként megmarad Ja földben, mintegy elraktározva, hogy azután a következő évben jusson érvény^; ebből magyarázható a szárított sertéstrágyáuak sokszorosan bebizonyosodott előnyös utóhatása. Figyelmet érdemel azon körülmény is, hogy a kőbányai szárított sertóstrágya a növényt megerősíti és igy elleutállóvá teszi mindenféle növényi-betegségekkel szemben, a beérést elősegíti ós igy épen a normális érés idejében állani szokott elemi csapások ellen nyújt indirecte védelmet. A kőbányai szárított hízó sertóstrágya foszforsav, káli és uitrogéu tartalmánál fogva teljes trágyázásra alkalmas, de a típusos szervetlen trágya-alkatrészeken kívül tetemes mennyiségű szerves trágyaanyagokat íb tartalmas. A trágyát előállititó gyár, a Budapest Kőbányai Trágyaszáritógyár Bocsányi, 8chictrumpf és Társa Budapest, IX., Üllói-ut 21, 16 éves tapasztalat\'és a gazdák elismerő levelei alapján s legelőnyösebb terméseredményekről számolhat be és e levelek másolatát közjegyzőileg hitelesítve kívánatra szívesen meg is küldi. Otthon... Néma simái állok, — nemesen egyszerű... Nem fakad rajt\' rózsa, sem illatos szegfű S mégis, milyen kedves, nekem olyan drága ... Apám, anyám s húgom áldott porát zárja.. Leborulok hozzá s hó imát mond ajkam: Boldoguljatok az örök nyugalomban! Összeölelgetem a kereszt márványát, Csókommal illetem minden porcikáját! S mikor lelkem könnyebb, bár a szivem fájmég Biztató mosollyal tekint rám a kék ég. Felszárad a könnyű nedves szempillámról, Meri hitem megcsendüli a viszontlátásról. L — A főlapén távozáea. Bálás Béla fóispán Hbbuapi itlartózkodáa után tegnap elutazott. Itteni i\'meróaeinek igérelel tett, hogy a tavasazü újból hosszabb idóre ellátogat hozzánk. — Személyi hlr. Brlogi Puhallo Pál a lozsonyi 1 hadtest parancsnoka több napi tartózkodásra Nagy-kaoizaára érkezeti. — Az ügyvédi kamara köréből A zalaegerszegi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Wollák Béla agyvéd Csáktornya székhellyel a kamara "üyvédi lajstromába felvételeit s Hajós Mihály, alsó-leudvai Ogyvéd, elhalálozása következtében, at ügyvédek lajstromából kitöröltetett Utóbbbi irodája részére dr. Hajóa Ferenc csáktouyai ügyvéd rendeltetett ki gondokká. Pályázati felhívás! --otaXBK?- Ak EUŐ Magyar Altalános Biztosító Társaság Nagykanizsán, Fó-ut én Csengery-ut sarkán lévő telkén álló összes épületrészek lebontásira pályázatot hirdet, melyre vonatkozó ajánlati minta, valamint részletes feltételek, illetve szerződési minta Nagykanizsán, a társulat fóügynökségénél szerezhetők be. Az ajánlatok zárt éa lepecsételt borítékban legkésőbb folyó évi február 25-éneh déli 12 órájáig az 6L8Ő JMHGYHR ÉUTHLÉJMOS BlZtOSICÓ ZJÍRSH-SÉ6 16MZ6HZÓSÉ0ÉDOZ (Budapest, XV. Vígadó-tér 1.) nyújtandók be. A társulat kifejezetten fenntartja azon jogát, hogy a beérkezett ajánlatok közül akármelyiket, vagy esetleg egyiket sem fogadja el. Budapest, 1»13 február 16. A L A I KÖZLÖNY FBBBUAR 2(i. ,fAz Érdekes Újság\'1 Március második leiében egy aj képes hetilap egyre szaporodó gyűjteményéből első száma fogja magára terelni a magyar olvasó közönség figyelmét és érdeklődését. Euubk az u) képes hetilapnak cime lesz: „Az Érdekes Uiság." Minden újság érdekes akar leuai ós az érdekesség egyszerüou kötelessége is minden újságnak, ha száiuitaui akar a közönség állandó szeretetére. De „Az Érdekes Újság" unmoak ilyen értelemben ipai-kodik érdekes leuui. Minden más újság között és fölött ó akar az az érdekes uiság leuui, mely csakis az érdekességek újságja Hazánk és a na*y világ heteukint ezer és ezer eseményt produkál, melyekről a zsurualisztika mai fe|leitsége mellett ezer és ezer újság számol be naponta. De ezekben az összehor-oott eseményekben az érdekes és kevésbbé érdekes dolgok ugy vannak összekeverve, mint a mesebeli Haiuurep\'-jke kosarában a lencse és a korpa. „Az Érdekes Újság" pedig n mese királylánya akar leuui, aki az események kosarából kiválasztja azt és csak azt, ami érdekes, aini becses, amit képben ós Írásban látni minden magyar olvasnunk öröme lehet Ilyen értelemben mondja magát az uj képes hetilap .Az Érdekes Uiság\'-nak. A mi idónkbeu, mikor a magyar irodalom termése elé lázas várakozással figyel at egész világ kuliurpiaca, ezt a diadalmas magyar irodalmai mellőznie vagy háltérbe szorítania egyelleu újságnak sem lehet. Csak természete< tehát. houy, „Az Érdekes Újság" tükre lesz a mai magyar iiodalomnak és inunkalársiii lesznek ennek u diadalmas gárdánál legfényesebb uevei. Minden uév, melynek c«eugá*e van M agy&t országon és a külföldön ott log szerepelni az uj képes heiilap sz pirodalml termésében, de még ennek a gazdag és telj-s irodalmi asztalnak is kUlön díszei lesznek azok a/, állandó rovatok, melyekből Molnár Ferenc. Nagy Eudre és H.-llai Jenő trófai fognak derül árasztani, rtlint ahogyan a len szebb bauketasztalok szépségéi is emelik a gyönyörű vázák melyokból friss virágok illata árad u vendégek felé .Az Érdekes Újság" szépirodalmi részű h-teii-\' kint friss bokréiá|át fogja átnyújtani a legértékesebb magyar irók legértékesel»b virágainak Amiben azonban páratlan lesz „Az Éidekes Uiság" a magyar képes lapok kötött: az a megin-: dúló képes hetilap képes és eseményes része. A fejlettebb kolloidon ma az illusztrált hetilap k a fejlő- 1 désnek olyan Inkát mulatják, mely Magyarországnak 1 egyelőre meg szenzáció. Egy-egy külföldi illusztrált, hetilap csodálatos köntöse mellett a ma magyar illusztrált lapjaink szegénysége e<yszei-másszor szinte fáj-1 dalmasdii érinteti. „Ai Érdekes Újság" ezen a téren ( u| korszakol fog jeleuteni, mert megszerezte a képek inélyuyomásu reprodukciójának szabadalmát és ezzel az illusztrált újságnak olyan uj típusát vezeti be a magyar zsumalisitikába, hogy ezeu a ponton se kell többé a fejlett külfölddel szemben restelkednünk\'. A mélynyomásu képek szabadalmával „Az Érdekes Újság" megszünteti a szomorú elleulélet a külföld, és a magyar illusztrált hetilapok közölt s a magyar kötőidé;; az egész világ heti eseményeit, azonfelül pedig sére ott szerepelnek még páratlan köuyvkedveziuéuyek | BT Kávé. tll. millgamllo margflj és meglepő művészeti kedvezmények, melyeknek j mandula, datolya. VÍmaranct. citrom fu0| mogyorót nagyban és póstacsomagoként |lg. o ______ rv-,— . magyar polgári isalitdok otthoninak üi>ze és gazdagsága fog kiala kuIni Hogy pádig „Az é\'dekes Uiság" a család minden igényéíés mindeu szükségletét kielégíthessék, az állandó szépirodalmi és illusztrált hírszolgálati olvasmányokon fehil külön inümellékletekkel fog ked voskedni az asszonyoknak és a gyermekeknek. A díváiról, a gyermékszoba várakozásáról, a sportokról és a hasznos tudnivalókról époly kevéssé fog megfeledkezni, mint ahogyau a caalád igazi barátja nem felejt el látogatása előtt gondoluj mindenkire és mindenre, ami a család öröméhez ós szükségletéhez tartozik. A család iKazi baráti* informálója, szórakoztatója, taniiója és földeriióje: ezt a szerepet vállalja „Az Érdekes Újság" s mikor néhány rövid hót múlva fel fognak tünui a fővárosban és mindenhol a vidéken „A-i É.d.kes Újság" plakátjai, ezek az önmagukban in meglepő művészi falragaszok a ma gyar képes hetilapok lörtéiieiébeu egy uj korszak bujiialliaKndását fogják bejelenteni. olcsóbban szállit Ed Obirnyik ssn Fiume Tabletták (• kOztv.ncri fáJdalomcitlUpitó «zcr) V Hogy bizonyos lexyen az ember, iioRy csakugyan a I valódi Aspirint kapja, mindig A pirin-Tabletta fomiiban i kell. hogy kérje, tizek eredeti csomagolásban, 1 üvegcső | 20 félgrammos tablettával K. 1.20-ért, kaphatók. Minden B cgye» tablettán rajta van az Aspirin szó. I Farbcnfabrtken vorm. Frledr. Bayer Zi COyj FJherleld und Lcreikiuta - \' b. Millhclm un Rhcic. ^........... Magvakat tavaszi elvetésre -33 ismert kifogástalan minőségben szállit MÜHLE ARFÁD kertészeti cs magtermelém telepe r6JVI6SVHR sz. — Alapíttatott 1875. Pusan ábrákkal ellátott föárjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve T MEGHÍVÁS. A Délzalai Takarékpénztárral Egyesült ÖNSEGÉLYZŐ SZÖVETKEZET folyó évi miroius hó 2-án délelőtt 10 órakor aaját helyiségében tartja XXXII. rendes óvi KÖZGYŰLÉSÉT, melyre a t. üzlelrészbirtokosokat tisztelettel meghívja AZ IGAZGATÓSÁG. Tárgysorozat: I. A szövetkezet elnökének a lefolyt flzletévröl szóló jelentése. II. A felügyelő bizottságnak a szövetkoze\'.i könyvek és számadások 1912. >\'vi felülvizsgálatáról szóló -jelontéae. ennek alapjan a vagyonmérleg és osztalék megállapítása » képzőművészet remekeit elyun raprodttkoiókbsu j 8 m jgazK!ltó.«g és számatlók felmentése fogin megkapni, aioiníkröl oddig álmodni m alig, j[[ A sz<svetk«zeli hivatalos közlöny kijelölése. mertünk. [y tit alapszabályok 22. §-a értelmében kilépó Fisohor Ignác elnök és dr. Ollop Sigjnrodalmi részében teiiessógre és IrisseBöégre. Mór alelnök, továbbá Danis Kálmán, Frank Vilmos, Kardos .1 ó/.s-í. Mozikár Vinne es eseménye* réstél..... az aktualitásra és nz Ixh-siM Singtől\' József igazgatósági tag urak helyett ujak vagy ugyanazok megválasztása, végre mérsékeli szenzációra, illusztrált részében pe.lu a, alapszabályok 47. g-ának rendelkezéséhez képrst 3 tagu felügyelő-bizottság mogva-képtoclmika legfejlettebb én legtökéletesebb erednie-1 lasztása. nyeiie óhajt törekedni .Az Érd. •kes Uiság" s márl Koít Nagykanizsán, 1913. óvi február l-ón\\ ezen a elmen íj megérdemelné ..t az Általános ér- JEGYZET: A felügyelü-bizolMg által fehllvizsgált vagyonmérleg a szövetkezeti helyiségben deklflde^l, mely at uttöröuek és a kullurharoosuak beiekinthetó méltán kiiír. De aionloMI ,Ai Érdekes Újság" elé-1 A iiirsnlal könyveibe üejoitjíett Oiletrészbirtokesok siavaistlapiaikst Mji évi\'MimJr hó S1!^" készületeini\'k luühelyébei. a nagykölöuség inegnyoré-1 és március hó 1-éu u szövetkezeti belyiaégOeu átvehetik ; a köígyillés mpjtii sta/azailapjk Wi Ham adatna Nyom itott a laptulajdonos Ifj. Wajdits. József könyvnyomdájában Nagykanizsán. nagykanizsa i913. február 34. 53-ik évfolyam 15 szám HÉTFŐ ZALAI KÖZLÖNY Migjilinlk hétfan ii cs 1)tőrtök0n. £iflf1t»l*»i Kgéit 6vr« 10 korona, félívic 6 korona. Negyedévre 2 koront 60 flll. — Egye* asAm Ara 10 011. \\ $ieikc5Zté«átt folelós: IP J. WAJDITS J ÓZSEP Szirkeiztosig ii kiadóhivatal Diik-tir 1 TaUfon : ttx. — HlrdaUeek dljaaabáa ■■•rlnt. Missziónk a határszélen. A zalamegyei lapokat böngészem. Alig van bét. hogy egyikben másikban ne oik-keznének kulturánk osódjéról. Az egyik helyen a közművelődési egyesillet feloszlóban van a részvétlenség miatt; a másik helyen évek óla iskolát akarnak alapitani és nem tudnak, a harmadik hiába kér tanfelügyeló-ségi\'t. Hazafias irányú felolvasásokat, isine-relterjeszló előadásokat nem igen tartanak ugy, mint a tótság lakla vidékeken. Deák vármegyéjében mindenesetre elszomorító jelenség. hogy a magyarság annyira passzive viselkedik s egymásután engedi át a teret idegen elemeknek. A mi földrajzi fekvésünk olyan, hogy nyugaton a németség, délen pedig a horvátság közé ékelődtünk. Ennek a kettős nyomásnak kellene, hogy meglegyen a természetes reakciója s ugy nyugat, mint dél felé éreztetni kellene u magyarság asszimiláló hálását. De futólagos impressziók alapján ugy látom, hogy a szükséges erőkifejtésre nincs meg a megfelelő eszközünk. Nagy tévedésben vagyunk, ha azt hisszük, hogy a határszél pontosan a földrajzi határoknál kezdődik s talán azért is tulajdonítanak Nagykanizsának fontosságánál jóval csekélyebb jelentóséget, mert nem tudják felismerni itt a határszélen egy erős kultur központ szükségét. Horvátország és Ausztria felél a legelső fontos pont Nagykanizsa Az idegenekkel való gyakori érintkezésnek önkéntelenül is kelleni; hogy legyen valami észrevehető hatása. De Nagykanizsa a teljes közömbösséget mutatja azzal a természetszerű kulturliivatással szemben, mely reá hárnulik ugy a földrajzi fekvés, mint lakosainak a számaránya szerint. Az ország más határszéli vagy nemzetiség-lakla holyeu lévő városai (Pozsony, Nyitra, Besztercebánya, Kassa stb.) minden rendelkezésükre álló eszközt megragadnak, hogy a magyarság hegemóniáját biztosítsák. Egy csomó hazafias szellemben szerkesztett tót-német lap segíti elő a magyarság kulturális törekvéseit. A közművelődési egyesületek iskolákat, ovodákat tartanak fönn; jutalmazzák a magyarság érdekében legbuzgóbban működő tanítókat. Népszerű felolvasásokat lar-tanak a népnek s minden kínálkozó uszközl és alkalmat megragadnak, hogy életképessé gükról bizonyságot tegyenek. Nagykanizsa szellemi életében, kultur- lörekvéseiben nem azon a helyes uton jár, amelyen hivatássszerüen járnia kellene. Az irányító körök, mintha nem éreznék s nem érezték volna szükségét annak, hogy itt a határszélen különleges helyzet illet meg bennünket, a mely egyúttal szigorú kölelezett-segeket is ró mireánk. Egy ilyen lakósu város, mint a mienk mindenképen hivatva volna rá, hogy szellemi középpontja legyen egy nagy területnek, gyökereit messzi távolságra kieressze. Zalamegyének ezt a színmagyar városát igen alkalmasnak találnám arra, hogy itt akár önálló közművelődési egyesület is alakulhatna a kormány erős támogatása mellett, mely kizárólag a Muraközre terjesztené ki hatáskörét. A horvátok titkos aspirációinak amúgy is mindig a Muraköz volt legfőbb tárgya s hogy állandóan erre is törekszenek nem szükséges bizonyítani. Ennek a szép horvátlakta résznek teljes megmagyarositása talán nem lehet közömbös ránk nézve. Valamikor a magyarság messzi benyúlt a Drá-vántulra s ma a horvátok már a Muránál sem állapodnak mog. Csendesen dolgoznak, de hatásosan s a mi nemtörődömségünk szomorúan megboszulhatja magát. Az ezredes. Egy darab mozaik a porosz-francia háborúból. Sápadtau és véresen kél fel s hold Olyan a silue, mint piros fényen a hatoltuk arca. A halottak arca, skik ott hevernek a sáros, nedves, őszi fövényen. Ousie-vissza, meredt szemekkel és összeszorított ok-lékkel Csönd vau, rettenetes csöud. A másféluapos agyongyötört, uiegkíuzott levegő összetörve, aléliau bágyadt le az őszi tájra, ahol néhány érával ezelőtt vigyorogva aratóit a csoutomber, a hadak réme, a kérlelhetetleu, szívtelen halál. Aki nem nézi, porosz *agy francia k-rhl-e elébe, akinek mindegy, csak fő legyen, hüszko, sisakos, fényes fő. Élet, reményt I >irágz6, duzzadó élet. Irtóztató ez az alkony. Mintha minden, amerre a szem ellát, egy rettentő nagy koporsó louno. Nsgy nyitott koporsó, amelyre nincs, aki egy szél virágot dobjon, Hollók, égszíuQ hollók kiáltoznak a söiétbou. Hollók, akik eljöttek a láthatatlanul zuhanó ctoutember ötén és rekedt, kacagó kávogással kérik a dijukat. Itt-ott megmozdul egy-egy véres ksr, mintha inteni , akarnA s korán jöttökéi: ne ínég, no még. Halkan, •zéttöredezve fáradt nyögések húzódnak a ködön keresztül, nyújtva, kétségbeesetten s remény nélkül, mintegy a főid alól. Azután megint csönd . . . Most valami uiegvillaut a ködön ál. Minlhs a halottak közül fellámsdt volna egy. Imbolyogva bukdácsol sárral takart vérea roncsok között. Megáll olykor, reszketve tétován mint, aki fonevadak közé dobta a szivet és visiza akarná kérni tőlük. Lehajlik hirtelen. Megint feláll s ugy rémlik, iniuthu a kardjához akarna kapui, hogy apró cafatokra vagdalton egy-egy fakó, vértelen tömeget. Bősi szitok pattan le ajkéról, s széttöredezve, széthulva, uehéz, párés sóhajban tész el. Azután megint megy, lehajlik, újra leikél, mintha a véros csatatér szivének fájó vouaglésit lenne az egész ember. Olyan s hold, mint egy sekélyvizű tó fenekére dobott ezüst tányér. Ahogy lukar fénnyel rávilágít a hollak között imbolygó alakra, megborzad s sápadt arctól, mely fehérebben mered a homályban, mint a sírkövekre csapódott hó karácsony éjszakáján. Meg-villsn olykor a reszkető fényben valami ezüst vagy arany ősik az ember galléijái,. valami liszt és mintha francia lenne. Talán ezredes, de nem látni tisztán, Csak a szeme csillog, mint azé, aki már nem tud sírni. Amerre elhalad ijedten, boszusau rebbennek fel a hollók. Ugy lebogntk a leje fölött, mint vijjogó. sötét, véres álok. Mi az? Valwűi rekedt, hörgő kiáltás szakadt fel a szivéből és leveti magát, oda-voli a hideg titlottsk kőié D írván féltemiit\' ogy letépeti véres">inberkarl, erőlködik, uyög, sóhsjt. hogy felemeljen egy törött égfjtffeket, mely ugy j borit be egy szőke, néma, hitMffltetel. mint valami régi. régi sírbolt a mámoipk iJkIüiii óráit. Végre, sikerüli a munka. Egy mozdulatlan alak fekszik a főben, arccal a földre borulva, mintha végső sóhaját, utolsó üzeuetét a löldbo esókolia volua. A tiszt bajlódik vele, emelgeti, vigyázva, gyöngéden, hogy megfoidithassa A halott arca csupa sár éa vér. Remegő kézzol egy fehér kendőt vesz elő. megáztatja s nedves, ködös, vértől csapzott fűben, törölgetni kezdi vele az egykedvű, közönyös halott homlokát, arcát és beszél hozzá, biztatva, lágyan, de inkább őnöttmagáhnz szólva. A ködön át valami lámpás fénye csillan. Alakok mozognak s fátyol mögött. Lassan kiválik a homályból egy porosz tiszt hatalmas alakla Utána néhány ember. Egyiknél pislafénytl lámpás. Szótlanok és fázósak mind. Keresnek valakit, ugy látszik. Vagy csak akarnak keresni. Az őrjárat lassan, komoran közeledik. Egyszerre a porosz megáll, minllia hideg érzések borzongatnák minden tsgjál. Kezét szeméhez emeli s merőn néz előre. Majd piszlolyához nyul s határozott léptekkel megindul. A többi utána mind. Ahogy a francia elé ér. az még mindég olt térdel, meghajolva mint egy korhadt, villámsújtotta temetői fa. A lámpás sárga fénye imbolygó, gyér sugarakat szór a földre s a porosz érces hangon, nemével a titkos öröinne|k töri meg a végtelen koporsó csöndjét: — Ezredes tlrl Öu foglyom. a ZALAI KÖZLONS FEBRUÁR jj Ha a kormány nem vesz észre bennüli- Koruuk praktikus gondolkotásmódja ezen a ket, akkor hívjuk fel a figyelmet mi saját- nevetséges augraáliáu már <tfgit»u. Polgári házban magunkra. Talán akad valaki, aki a módját iDiuc\' * Ví° ""\'J"1" urí Mjortnob., megtudja találni, hogy kulturtörekvéseiuk kifejtésében, milyen irány lesz a legoólra-vezetóbb. Hogy ide horvát internátust adja- nak, vagy közmfivelódési egyesületet, reál-isk"\'it. vagy lanfelügyelóséget, ezek legföljebb osak kezdó lépések lehetnek. De mindenesetre a kormánynak állandóan itt kell «gj hely. Uiíly a ealádtö egyéniségét vau hivatta kifejelni ahol a vendég tehát a házigazda szellem, bűvkörének hatása alá kerül. A háziúr egyéni lulnj_ donnádat fognak itt kifejezésre jutni, paaatiói és szenvedélyei, kedvenc szórakozásai Ezek az ejiyéui vonások diktálják azután azt; mii tegylluk az uriszobába Kllekiutve minden azubjek-iív voualkozéalól, valé ezen szubaba egy Íróasztal köuyyszekréuy. klubgariiilárb bórböl. esetleg dohányzó tartania a szemét ezen szép darab földön s i lléb4uJ luaU,eU r,jt ig i9|,„„ény a falon mesterséges eszközökkel is létre kell lioznift Ha a házigazda vadász ember, stílszerű egy azt az egyesülést, amit mi maguiiktól eddig stép fegyvertartó a falakon vadász jelenetek, a mfi-meg nem kíséreltünk. karát inkább néüáuy szép szobrot, rajzot és festményt állit be. Sót tia kell ezen helyiséget műteremnek is lehet berendezni. Aki belső életet él, az ki is fogja LAKÁSUNK M Irta: Pfeifer Elek. VIII. A azalón nem felel meg szükségleteinknek\' egy idegeu kulturából átvett helyiség, mely csak arra jó, hogy a házigazdának gond- és kiadás többletet a háziasszonynak és személy telnek pedig ^ felesleges munkál okozzon. Maga az elnevezés „Salone" olasz eredetre enged követkettelui b olasz palaiókbau találkozunk is ilyen helyiségekkel, melyek \'legnagyobbrészt fejedelmi fogadótérinek, ceremóniás ünnepélyeknek szánt helyek, melyeknek főcéljuk a repreteutálás. Nyilvánvaló tehát, hogy nagy tévedés sót egy jókora adat kómikum van abbau. ba a fejedelmi élet ezen , nagyhiiüségét szerény polgári vistonyaiukra akarjuk; alkalmazni. De eltekintve ezen jeltett illogikától a legnagyobb zavarba akkor jövünk ha az a kérdés inerü1 fél: hogyan reudezzük be a szalónt? Ilyenkor mindenféle procszerü liiu-lomot kell összevásárolnunk, sok fejtörést magunknak okozunk s a végén mégis csak egy üres baugulatnélküli malom kabiuettre tettünk szert, melyuek berendezése uagyzábi vágyból tóval felülmúljM tárcánk teherbírását. tudni fejezni ezt környezete által, meleget és varázst W tudui kelleni i« ilyen stilsterü környezet által a társalgásnak is ilyenfajta nemesebb irányi fog jelölni. Muzsikus-embernél persze ott áll a zongora esetleg hegedű, nóháuy zenész raeüstobor. Ilyen kórulméuyek kötött talán keveselib lest a felületes társalgás a pletyka és a távollevők gyöngéin való mulatozás. Komolyabb és uemesebb a környezet, tehát feuu-, köhebb a gondolkozás, bensőségesebb és színesebb a társalgás hungja. Foljt. köv. HÍREK. Töredék. Mondjak-e tenéked sok szépet szerelmest? Értésteli szómat hallod-e örömest ? Vagy talán jobb lesz úgy, ha stótlanul érzek 8 a te napsugaras stép stemedbe nézek!?! * Bárhol is keresem, bárhol is kutato(u, Nem találom párját stéles-e világon. Mégis elvesztettem, kit szívből szerettem, Kit más ugy nem is tud szeretni helyettem Pedig, de nehéz volt, mig ót megtaláltam, Egy lényre gondoltain s éjjel nappalomban, Kit majd szivem s lelkem igazáu szerethet. Kit a rút világon még szeretui lehet. De irigy a vilá«, ha boldogságot lát, Hacsak fedésben is megsajnálta mindiárt Irigykedtek ránk is, sajnálták ót uekem, Ki is szakították szivemből öiömem. De éu nem nyugszom meg e mostoha sorson. Keresni fogom majd ismét boldogságom, S ha szerencsés leszek feltalálom végre, A nagyég kegyéből zárom a szivemre. S akkor, gonosz világ, látsz majd boldogságot. Melyuek többé nemárt irigy csalárdságod, Mert, amit Isten ad. el nem rabolhatta, Semmiféle erő, bárhogy is akarta I Szóljak-e tehozzád szivem melegével, Mélységes szerelmem igazi hevével ? Daloljak-e neked bú kitartásomról Soha megnemtöró nagyakaratomról ? A frauoia uem hall, nem lát. A libegő lámpafény rávetődik a halottjára s keserű, gyötrő, síró pa-uasszal szól, önmagáuak iukább, tétova, méla fájdalommal : — Nem. Nem az én fiam. — Ezredes ur, ön foglyom, kérem a kardját, — szólal meg a porosz. A francia villámgyorsan eszmél. Fölugrik, ste-meit létováu hordozta körül. Álomszerű és mégis oly kegyetlen minden, ugy érzi. Hirtelen a kardiához kap, de a következő másodpercben nyolc vaskar szorítja le a a porosz pisztolyát rászegezve áll: — A francia szivét kétségbeesett, maró düh szállja meg Egy hatalmas rántással ki akarja tépni magát, de hiába Majd a földóu fekvó ismeretlen halottra téved a szeme, szembe látja a pisztolycső uyugodt fenyegetését, karjain érzi a nyolc vaskar erejét s lelke uéháuy másodperc alatt elhűl, meglágyul, lehiggad, elerőtleuedik a hidegen, fásultau oldja le derekáról a kardját. Aztán mogindul a menet lassan, botorkálva, középen a francia, elül a tiszt, hátul a uégy porosz. A hideg őszi köd szitálva csap arcukba. Félve járnak a síkon, amely olyan, mint egy rettentő nagy ekével felszántott temető. Félve járnak a síkon, miuiba attól tartauának, hogy egy-egy raéreV véres kar megállítja őket, lerántva a sárba, u semmibe. Egyszerre a Irancid megáll, miutha valami íe-uekotlen szakadék szélére hágott volna, majd a következő pill:;:iutbau üvöltő, siró hangon bug bele a roméuytelen sötétségbe. — Mon fils I. . . Mou chére fils!. . . S leveli inasát a földre és görcsön zokogással ölel át egy fiatal, szóké halottat, aki olyan szép, olyan szelid rrcu s aki mintha még mosolyogna is. A hatalmas, erós ember zokogása ugy hallatszik a tompa éjszakában, mint nagy távolról a félrevert harangok zúgása. Kellegeli, rázza, csókolta a hideg \' ajkat, rálehel a homlokára eszeveszett, őrült igyekezettel. Majd tomboló kiujábau búgva roskad a kedves halottra s fuldokló zokogásában véresre marja mindkét kezét a meggyötört föld hideg gőröugyén. A tiszt csak áll fölötte néináu. A hűvös köd thintha a vérébe suhauua, majd a szivéu át melegre válvH nyomulva fel a szeméig. A sötétben halkan ki-buggyau a könnye. Elfordit|a fejét, hogy megtörölje köpenye útjával a szeméi. Azután embereire néz. A A uégy marcoua poroBt Osóndoseu, némán, végtelen szomorúsággal arcán, lassan a Csákója utáu uyul. A tiszt megint elfordul, majd óvatosau leteszi az elvett kardot az ezredes mellé, azután halkan, mintegy sugva odaszól a katonáinak : — Hátra arc, indulj Es megindulnak gyá zos, lassú menetben, némán, — lehullott fővel s meg-megborzougva, amint a ködös távolból gyötrón irtóztatón, tompán hat hozzájuk a hang : — Mon fils!.. . Mon chére Üls ! Borbély József. — Szigliget romjai. Az ország külömbóni pontjain stelszórtftii fekvó váriomok, melyek fentien hirdetik h rég mull idők nagyságát s a magyar natnzet \'dicső múltját, pusztulóbau vaunak. A Műemlékek országos bizottsága, mely feladatául tűzte ki az ország történelmi becsű műemlékeinek védelmét I okozol-tabb éberséggel kíséri a Balatont övező hegyek vár-romiait is és ha arra s/ükség van. utalva ez omladékok történelmi becsére és kulturális értékére, felhívja | az arra illetékesek figyelmét: mentsék meg a mull ie fényes emlékeit a vé« pusztulástól a kései utóko* számára. Nemrégiben Szigliget várának egyik impozáns falát a szélvihar ledöntötte és ezzel a vár I igen sokat veszített szépségéből. A Műemlékek Országos Bizottsága e szép és impozáns vár helyreállítása érdekében el|áit a tulajdonosnál: FreistadUr Jenő lovagnál és kérte n még fennálló vártalak .iiiegerösitését. A kérelmet Freist&dter teljesítette A falakat földbe beásott betoutömlökkel és a falakban elhelyezett és vaspántok hoz erősített vasdorongokkal erősitik meg igy hosszú időre megmaradnak a festői . omok. Szigliget várát — a talárjárás után — Favtis, pannonhalmi apát épiitelte, 1872-beu, villámcsapás folytán leégett és azóta többé uem épült fel. A mull század 8<i as éveibeu az öreg Freist&dter eredeti állapotába vissta akarta helyezni, de az akkori hadügyi korináuy akadályokat gördített terve ellen. Azóta a vár falai évről-évre fogynak. — A ti-azdai&gi önsegélyző Szövetkezet f. hó 23-án tanlotta évi rendes közgyűlését Faios Lajos ügyvéd elnöklete alatt. A népes közgyűlésen Knortzer György szövetkezeti ollenór terjesztette elő az igazgatóságnak évi jelentését és az űzletév nyereségének felosztására vonatkozó javaslatát. Ugy ezt mint a felügyelő bizottság jelentését a közgyűlés egyhangnlág elfogadta és az igazgatóságnak a felügyelóbizottságnak és a tisztviselőknek a fölmentvényt megadta. A részvét őszinte hangján emlékezett meg Dr. Tripammer Rezsó alelnök, Gftrtner Vilmos igu7gatósági és Sohraiedt Frigyes felügyelő-bizottsági tagoknak elhunytáról. Emlékőket FEBBÜAB 84. ZALAI KÖZLÖNY jegyzőkönyvbe foglalva örókilelle meg a kóz-gyűlés. A/ alapszabályoknak különböző ponijai oélszerüen módosíttattak. Az 1912. évben elért nyereségből az egy éves könyvek 131 libán, a 2 évesek ó 38, a 3 évesek 12 40 és a négyévesek 22 44 K osztalékban részesülitek üzlelrészenkint. Az osztalékok kifizetése mindeu- pénteken és szombaton történik. A szövetkezet hivatalos lapjául a „Zalai Közlöny" jelöltetett ki. Megválasztattak elnöknek Faics Lajos, alelnöknek dr. Löké Emil, ellenőrnek Knorlzer György. A kilépett igazgatősági tagok újra megválasztanak 3 — 3 étre: névszerínt Guih Arnold. Roilisohild Zsigmond, Sneff László és Ujváry Géza, ful-ügyelő bizottsági tagul megválasztanak 1 — 1 évre Rothschild Samu. Waligurszky Anlal es Kertész József, pöttagokul Dénes Jenő és Kűrsl Sándor. — A tlzkoroná« bankjegyek be-vonáia. Az Osztrák Magyar Bank nagy kanizsai fiókjához a lefolyt héten mintegy ill) csomag 10 K-ás bankjegy érkezett, hogy azt tuás értékű bankjegyekre vagy esetleg érepénzre oseréljék be. Ez a szokatlan mennyiségű pénzoserélés egy fölösleges aggó dalomnak a következménye, A közönség lájékozatlan része ugyanis abban a leves felfogásban van, mintha az összes 10 K-ás bankjegyek bevonása volna küszöbön. Az 0 11. B helyi fiókjának vezetősogu erre vonatkozólag azt a felvilágosítást adta, hogy osakis az 1910. évszámti kis alakú lilaszinü 10 K-ás papírpénz vonalik ki a forgalomból. Ezoket az 0. M. B. osak f. hó 28-ig fogadja el. Azontúl osak a kinostár utasítására (méltánylást érdemlő esetekben) oseréli be a Bsnk, minthogy az uj bank-szabadalomnál fogva a haláridőig be nem váltott bankjegyek a kincstár tulajdonába mennek át. A nagyobb alakú, siiVárvány szinti, illetőleg sokszínű tizkoronások. melyek nem 1910-ben adattak ki, ezentúl is forgalom ban maradnak. — Az írod. és Móv. kör felolvasása. Tegnap délután Vegein Károly légimn. tsnár tartott elé-adást a7. Írod. .s Mér. körben a droluélköli táviró-ról. A {szépszámú közönség osztatlan figyelemmel fogadta a kedves tnodorn eléutlé minden szavát s bemutató kísérletét Annyi közvellenség volt előadásban, hogy tuáslélórás elósdá-a alalt az illó múlását is alig válluk észre. A közönség zaios helyeslése köszönte meg Vegele tanár fáradozását. Mi részünk-1 tél csak azt fUzzük az általános tetszés szavaihoz, 1 iiogv az értékes előadást még egyszer ineg kellene tartani, hadd váljék Markoni nagy alkotásának ismerete közkincsese városunkban A pártatlan és őnzet-leu tudomány arra jogigényt tarthat s megérdemli, liogy szavait kétszer is meghallják — Uj szénkéaeg raktár. A földtnivelés-°K>i \'II. kir. minisztérium Zánkán (/.ala vm ) a község kezelésében bizományi szénkénegraktárt állított lel. — Méhészeti kerületek újjászervezése A földmiveléstlgyi m. kir miniszter s méhészeti kerületeket újjászervezte s Zalavármegyét, valamint Zalaegerszeg és Nsgykanizsa r. I. városokat a III számú, kaposvári méhészeti kerületbe osztotta be. A kerület vezetésével Körmendy József méhészeti szak tanító van megbízva. Gazdasági tanárok előléptetése és klnevozése A ftldralvelésügyi miniszter Dr. Kozák László és Ur. Keller Oszkár gazd. segédtanárokat s IX. lizelési osztályba gazd. segédtauárokká nevezte ki. — B. Sándor Erzsi hangversenye. Az év-második művészi nagy attrakciója, mely eddig még ál iiein élt műélvezetet igér városunk műpártoló közéu-ségének, insre. ltj-án lesz a Polg. Egylel nagytermében. A művésznő, ki a M. kir. Opeiaház első büszkesége ez idé szerint, városunk iiánl érzett jó indulattal jön le hozzánk. A hangverseny jövedelme ismét a mienk, a városé, a színház alapé. Reméljük, hogy a váins minden polgára megteszi kötelességét s áldozni top városunk kulturális Italsilá-a érdekében. A művésznévéi jí> |)ieu,| Oszkár zongora művész s ami közkedvelt, művészi szintéin kamara zenelársa-ságunk is kiveszi részel sz est sikerének előmozdításából. A Iiagyiiizottságol a hangverseny sikerének érdekében agilis polgármesterünk isméi megmozgatta kinek tekintélye a Svárdström hangversenyen is 1525 .koronán felül szerzett sokat emlegetett színház alapunk tavára. A kereskedő ifjak hangversenye. Szom-tialon lezáródon a táncos estélyek sora. A kereskedő ifjak egyesülnie most is fővárosi művészek szerepeltetésével próbált |ó csattanót adni a loza|lott esélyeknek Sllém Oltó, az elnök, maga a tevékenység, ki ...... kis gonddal jár el a siker érdekebe -. Az estély első dicsérete is ót illeti. A mi nem sikerüli az sem sz ó hibája, hanem az importált művészeké, a kik bizony nem mindent megleleló formában adtuk le s műsorukból......... az esi közönségének lekicsinylése csendült v.ilna ki. Síréin Olló dicséretében osztozik Ur, Maliit János disliugvált zongora kísérete, ki itt is folülmnlts partnerét a művészies vonás te-kín telében. Osak szt sajnáljuk, bogy nem adott önálló számol. Pedig tiszteiéinek a soksságs kérte tőle ezt a csekélységet, Itngy pótolja ki művészi játékával sz est fogyatékosságál. Komlóssy Emma aiereplésél röviden ugy jellemezzük, — nagy hanganyag kevés iskolával. Gyózó Lajos hatásos conferencier, itt—ott művészt elósdó. de — a végső paródiát elengedtük olna nála is éa Koinlossyuál is. Ök ez alatt talán jobban mulatlak, mint a közönség, mely ezt jó szívvel alig fogadia. Közgazdaság. — Külföldi borforgalmunk. Az országos statisztikai hivnlsl állal közzétett hivatalos adatok szerint Magyarország bozkivitele az 1013-ik évben hor-lilnbau és palackokban együtt 1.491,(188 g. volt 6a.6l0.709 k. érlékbeu. Kzzel szemben behoztunk összesen 338 488 g. bort iíi.198.044 k. érlékbeu. Bui kivitelünk az utóbbi evekben igen örvendetes emelkedést mutat külöuöseu az 1909-ik év óta. Kivitelünk u^yauis: az 1901 — 1908. évekbeu egyenként ét Ing: 836,000 g. bort 29,600,000 k. értékben. I9i>9-beu 1,242,230 g. bort 84.552,667 k. értékben. iHlo-beu 1.097,till g. bort 36.358,913 k. értékben! 191 l-ben 1.407,302 g bort 57.145,631 k. értékben. i912-b«n 1.491,088 g. bort 69,540,709 k. értékben. E szeriül a inult évbeü — a rossztermés dacéra borkivitelünk mennyisége az 1901—1908. évi Ailagboz képest 78 százalékkal, a kivitel értéke pedig : a borárak javulása következtében 184 százalékkal uövekedett. Borkivitelünk lényeges emelkedésének kezdete összeesik az uj bortörvéuy (1H08 : XLVIl. t. c) életbelépésével. Ez a törvény ugyanis 19\'ur évi lauuár 1 -en lépett életbe és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a külföld bizalma évről-évre fokozódik a magyar borok iránt Jó részt a bortörvéuy xzigoru rendelkezéseinek tulajdónitható a bor. áraknak azóta általánosan tapasztalható emelkedése is. HIRDESSEM A „ZALAI KÖZLŐ//f "-BEM ht Magvakat tavaszi elvetésre ^S ismert kifogástalan minósgben szállít MÜ1ILE ÁRPÁD kertéozetí és magtermeléaí telepe "C6JYI6SVÉR ^i. oz. — Alapittatott 1875. — Dusán ábrákkal ellátott főárjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve. ^ucJW/tá KITUNO ALPESI TEJCSOKOLÁDÉ Al KÖZLÖNY PKBHDAB 94. HANGSZEREKET ÉS HtTZÓHARMONIKÁKAT I-sórendü minőséget ajánlok a következő árak mellett. Szétküldés utánvéttel. — Kozeskedek arról, hogy csakis ió és at értéknek megfelelő hangszereket szállítok, ennélfogva megengedem a kicserélést h« az 3 napon belől az átvétel után történik — Megsértett árukat nem fogadok viasta. At áiak darabonként értendők. Hegedűk IskolahegedUk: 6, 8, 10, IS. Iá kor.-ért. — Zenekarhcgedilk: 18, 2S, 24, 30, 40, 60 kor-én. Hangverseny és mester-hegedtlk: 70, 80 egész 200 kor.-ig. — Hegedűk: \'/,• és \'/, nagyságban 4, 6, 8, 10 kor.-ért. — Hegcdilvonók: J, 150, 2, j-6n 3, 4 kor.-ért. Hegedűvouók íornambukfából nagyon könnyű 6. 8. 10 kor-ért. — -- HegedUtokok: 6, 7 6u kor. és feljebb. — Hegedillábak : 4. 10, 12 R és feljebb. — Álltartók: 1, 140 K és feljebb. — Hurok minden árban ós minőségben. — Viola avagy BrácHa és alkatrészei 10%-kal drágábbak. Cello. Iskolacello: 2o, 26, 27, 28 és 31) kor. — Zenekarcello: 4tl 60, 60 — és 70 kor. — Cellovonók : közönséges l\'60-lól 3 kor.-ig — Cellovonó fornambukiából 5 kor-tói 12 kor.-ig Nagybőgők 7,-es 72 kor. \'/,-es 76, 80, 90 ós 160 kor; — Nagybőgóvonó : 4, 6. 6, 8 éa 9 korona. Nyom itott a laptulajdonos Ifj. Wajdits. József könyvnyomdájában Nagykanizsán. Czitorák. Primcitora, jávorfa, gépetet nélkül: 13, 14 kor. — l\'alizander-tetővel 20 kor.-tól ^to-kor^íg. — Primcitora palizaudertetó és gépezettel: 27, 30, 34, 36 kor. Primcitora egé»z 64, 70, 80 kor Koncertcitora a fent folaorolt minőségben is, azonban drbja 4 koronával drágább. — Magyar aépoltorák kózönségea kivitelben, egénz-kótáa 9 kor , jobb minőségű fél- v. 10 kor., diófa tetővel 12 kor, utánz. pallsándfából 14 korona. Rézfnvohangizerek. Minden rétfuvóhangszer la 3 cilinder géppel van ellátva. Trombita: 32 kor Basstrombita: 42 kor Piaion: 32 kor. Vadászkürt: 74 kor. Kuphoniura: 64, 68, 60 kor. Basa: 40 kor.-tól 70 kor.-ig. Trombitakürt 60, 64, 70 kor. — Bombárdouok F: 60, 68, 72 kur. Borabárdonok t) vagy B. 110 120 132 kor. — Helikon: 108, 110, 132, 144 korona. Fekete granalillából. uiezüat billentyűkkel : 10 billentyűvel 36 kor. 12 billentyűvel 42 korona stb. Dobok. Nagy dob rét faabronescsal 10 csavar 66 kor. — Nagy doh rézabroncs és 10 csavar 90 kor. Községi dob 1\'4 kor -l„l 40 koronáig. Czimbalmok 70 koronától feljebb. Huzoharmonikák. llutóharmonika, 10 billentyűvel, dupln hanggal, kétjáratu fúvóval, réz sarkokkal, nagyon szép alkatú, kitűnő hanggal drbja 9, 10. II korona. Ugyauazok háromszoros hanggal 16, 16, 17 korona Ugyanazok 2 soros. 19 billentyű dupla hangokkal Dur és Moll-bassus, dupla hanggal: 16. 24, 28 korona, 3 soros 31 billentyűvel: 48, 62, 60 korona —— Kimeritö árjegyzéket ingyen, és bérmentve szállítok 4 Ifj WAJDITS JÓZSEF hangszerkereskedése NAGYKANIZSÁN Deák-tér 1 szám. Fuvolák. Fekete granatilfából ujezüst billentyűkkel : 6 billentyűvel 16 kor., 8 billentyűvel ;4 kor., 10 billentyűvel 30, 36, 40 kor. 12 billentyűvel 48, 60 kor. 13 billontyüvel rm, ,\'nl, 60 kor. — Piccolódóták: 6-20, 6.60, 6 40 korona Klarinettok nagykanizsa 1913 február 27. 53-lk évfolyam 16 szam CSÜTÖRTÖK ZALAI KÖZLÖNY MilJilmik hition sí ctQt&rtSkün. £IOflzeUil Arak: Kgáit Ívre 10 koron . _____ Negyciltvre 2 korona 60 flll. — Egyea atán 6 korona, ára 10 flll. Felelős zerkesztő. SZELE ELEMÉR Főszerkesztő KEMÉNY LÁSZLÓ Szarkaiztöiéfl ái kiadóhivatal Diik-tir I Hlrdaláiak dljazabáa •■•rlnl. A\' zalavármegyei m. kir. Gazdasági Felügyelte 1912. évi A zalavármegyei gazdasági egyesület a napokban adta ki tartalmas évi jelenléséi, melyből közöljük az alabbiakat: Az 1912. óv a vármegye gazdaközön-ségére meglebetósen kedvezőtlen volt. inert bár a szalmalermés elég jónak volt mondható, a szemtermés mennyiségre is alatta maradt az elózó évek átliigánnk. de az aratáskor és osépléskor uralkodott tul nedves, esős időjárás miatt minőségben is reudkivül sokat szenvedett. Takarmány nem Qükljől az 1912-ik évi termés határozottan rossznak tiioudható, niert ugy a széna és mesterséges takarmányok, mint a sarjú .takarításakor uralkodott ósós időjárás, bár mennyiségre a termés kielegitó lelt volna, a minőséget oly annyira megromolta, hogy a takarmányok céljuknak majd alig, hogy megtelnek A sarjú takarításkor uralkodott túlságos esőzés sok helyt a sarjú felgyüjtését is lehetetlenné tette. A kapás növények termését iigiaiiostk a tul nedves időjárás rontotta meg, mert a burgonya ós takarmányrépa elég jó termést ado\'.t, de ennek jó része már a földben rothadni kezdett s rothadta kiszedés ulán is ugy. hogy a gazdák kénytelenek voltak a termés egy részét állataikkal sürgősen f.-letetni, a kuko-rioa bár jó termést adott volna, ugyancsak a tul iindves büvós időjárás miatt sok helyt nem tudott beérni, annak daoára sem. 4iogy törést jórészt november hó második felében végezték. A cukorrépa elég jó termést adott, de a kedvezőtlen időjárás miatt kiszedése s szállítása igen sok nehézséggel járt. A kedvezőtlen ősz folytán az őszi vetést osak későn kezdhették meg 8 az osak igen nagy megszakításokkal volt folytatható. Az őszi vetés teljes befejezést nem nyert, ugy hogy búzából a bevetni szokott területnek oirca 8—9*/0, rozsból 2 — 3*/0-a maradt vetetlen. A felügyelőség az 1912-ik évben tekintve a rendelkezésére álló, az elózó éveket jól túlhaladó hitelt, sokkal nagyobb eredményt ért el, mint az elózó ivekben, ugy hogy az 1912 évben már csak mintegy 20 község kérvényét volt kénytelen viss/.autasitani hitel hiánya miatt. A felügyelőség a nagy mólt. m. kir. földmivelésügyi miniszter ur kegyes rendelkezése folytán az 1912 évben Sohweizbó| inportált anyaállatokat osztott ki többnyire a vármegye középbirtokosai között, aminek oka az, hogy a kisgazdák az inporttól, mint egészén uj dologtól idegenkedtek, olyannyira, hogy nagyon sokan a már előre jegyzett anyaállatokról is lemondottak. A középbirto-kosok közötti szétosztás különben is indokoltabb, mert ók fel tudván fogni az inportált anyag értékét, axt -szakszerűbb elbánásban és jobb takarmányozásban részesitik. Inpor-tállatott az 1912 évben Zalavármegyébe 51 drb tehén. 28 drb Qszó és 2 drb bika borjú, összesen 84276 K 56 fillér árban, ebből a tehenek és üszők 1042 K 60 flll, a bika borjuk 955 K 30 fillér átlagárban. Apaállatokat a felügyelőség az elózó éveknél nagyobb mennyiségben szerzett be a községeknek. A felügyelőség hatáskörét képező Zala. vármegye területén köztenyésztésben sem a juh, sem a kecske tenyésztést nem űzik, igy a felügyelőség ezirányban tevékenységet nem is fejtett ki. A nemes baromfi kiosztás iránt a vármegyében ez évben is fokozottabb érdeklődés mutatkozott, mert a kisgazdák évról- Drinápolyról. — A miért a harc folyik. A kiújult balkáni háboruuak ugyszólváu egyedid oka Drinápoly, még diadallal állja a fegyver nyugvás megszűrne óla szakadatlanul rájazuduló bomba égőt. jMár II Szelim szultán világhírű mecsetje is áldozatul esötl\'va bolgárok ostrom-ágyúinak. Ez a szomorú sors visszaidézi a hires város nevezetes multu történetét. Hadriauosz császár alapította és a magi nevéről nevezte el ezt a vérost, a mely évszázukon át volt a keletrómai birodalom egyik dísze ós erőssége. Mikor a törökök betörtek Európába, elóször Hadria-nepoeliszra vetették magukat és a város elfoglalásával szilárdult meg helyzetük Napnyugaton. Murád szultán Kallipolisz és Osorlu bevétele ntán IHOl-ben ráküldte hadát a megerősített városra. Kurgaszban ült össze Lalasabin; a szultán hadvezére generálisaival. hogy megvitassa az ostrom tervét. A várost Hadriauosz védte, mint a hogy Kouftantiuápoly utolsó görög v.dójének isKoustiintiuosz volt a neve. A vitéz Hadriauosz kitört a várból, hogy nyill sikon száll|on szembe az ozmán haddal, de súlyos vereséget szenvedett és kénytelen volt a várban meghúzódni, itt is azoubau látnia kelleti, hogy nem bir sokáig helyt állani aj túlnyomó eró ellen. Éjnek éjszakfy\'áu elmenekült csa-1 lád|ával a ,Marica folyón. A fej uélkül maradt városi önként megadta magát »z jdóközben megérkezett | szultánnak Drinápoly uj hóditások kiiuduló pontja és1 négy oszteudó múlva a szultá>< fóvárosa lett. A Tuudzsa partián Murád fényes Palotát építtetett magának és utódainak. Ebben a kastélyban lakott a hós XII. Károly hvéd király, a mikor a polvai katasztrófa utáu menekülvén, a szultán oltalmáhoi folyamodott. * Murád szultánt, a kl Gusztáv Adolfként diadalmasan esett el a csatatéren elsőszülött fia, Baiazid váltotta löl a tróuon A szeszélyes despota egyképeu réme volt a tulajdon alattvalóinak és ostora a görög és szláv uépuek. Driuápolyból indult ki azokra a raldó hadjáratokra, a melyek nyomán átok, szenvedés, lérfiak hekatombá|a, rabláncra vert asszonyok siránkozása |árt. Ekkor Ázsia sötét méhéből egy ismeretlen vagy már rég elfeledett rém tört eló, a pogány tatár-iság. Timur az angóra i (a régi Aneyra) sikou lönkre-Itette Bajazid roppant seregét IJnSbeo. Európa föl-lélegzett, Magyarország is, a mely már Nagy Lajos idejében összetűzött a törökkel és Zsigmond király alatt még egy súlyos vereségei szenvedett el Bajazid-tól, azt hitte, hogy vége a veszedelemnek. Ha Nyugat uépei összefognak ebben a válságos időben, a mikor a törők erő összetörve hevert, a szultán trónja elárvult és Buiazid űai közt véres viszálykodás célja volt, akkor örökre leszámolhattak volna a közel Kelet veszedelmével. De az egység és összetartás, a céltudatos politika e napokban ép ugy hiányzott, mint később megannyiszor, ha a török belső gyenge sége rést tárt föl ós alkalmat szerzett rá, hogy a meg- támadottak megfordítsák a fegyvert és rátörjeuek I szorongat ójukra. Bajazid legtehetségesebb fia, I. Mahmud, okos én körültekintő politikájával kigyógyította a talárok és a belső villongás ütötte sebeket, ó aztáu végkép | pen áttette a szultaiiátus székhelyét az ázsiai Brust-szából Drinápolyba. Ekkor kapta a görög gyarmatváros a török Edrenech nevét és lett ékessé azokkal a i>ompás palotákkal, a melyek fölemelték jelentősége színvonalára. A görögök lassankint elhúzódtak a városból és \'beljebb vonultak a bizánci birodalomba. Drinápoly egészen törökössé lett, külső képe megváltozott, noha a háború rombolásaitól megkímélve maradt. Mire a török hatalom egészeu fÖloc-Midott a talár pusztítás okozta kórjából, körültekintett uj székhelyén és sorra foglalta el a közelségébe eső régi, virágzó telepeket. Kiesett Tesszaloniké (Szaloniki), a hol egykor Markusz Tulliusz Oiceró, a uagy római szónok és államférfi nyögte volt a számkivetés keserűségeit Végre aztáu hosszú és irtózatos, kegyetlen ostrom után a töröké lett maga Bizáuc is, Konsztautiuosz városa, rinápolyból indult el 1453 március havában a hódító Mahmud rettentő hadával és még rettentőbb dühével, hogy a gőgös Paliologot kiszorítsa utolsó, legféltettebb, legbüszkébb erősségéből. Konsztautiuosz császár vitézül harcolt és fővárosával együtt életét is elvesztette. Mohamed elvadult katonái kíméletlenül rombolták a gyönyörű műemlékeket, a klasszikus ZALAI KÖZLÖN í KKBRUAR évre jobban érdeklődnek a baromfitenyésztés iránt. A felügyelőség törekvése az 1912-ik évben is az volt tehát, hogy nemes apaállatok kiosztásával a inegluvA baromfi állományt keresztezés által nemesitse és javítsa. A nagyuiélt. földmivelésügyi m. királyi miniszter ur 11112. évben is kegyes volt nemes fajbaromfiak kiosztását engedélyezni, s ezen kegyes engedélyezés folytán a felügyelőség 1912. évben a kővetkező mennyiségű nemes baroiufii osztott ki kedvezményes áron és pedig 126 drb orpinglon kakast, 26 drb bronzpulykát, 40 drb pekingi kaosát és 40 drb endeni gunarat. Ezenkívül egyes kérvényezőknek kegyes volt a nagymeit. in. kir. főldmiveléBflgyi miniszter ur 1 törzs orping-tont, 4 törzs pekingi kaosát, 4 törzs euideni ludat a felügyelőség utján kegyesen adományozni. LAKÁSUNK MŰVÉSZI BERENDEZÉSE. Irta: Pfeifer Elek. IX. Az irówiUl oe legyen egy hasznavehetetlen diszes holmi. hauem egy eszköz a komoly muuká-hoz. Anyaga stílusa és készítési módjának lehetőségei persze kiszámíthatatlanok, a praktikus érzéstől és az egyéni Ízléstől függ itt minden. Arra még ím súly fektetendő, hogy középen előtte ülvén jobbra-balra és előre kinyújtott karjaimmal rajta mindent elérjek. A bevált méreti viszonyainál lógva nagyon ajánlható-\'egy amerikai Íróasztal mely félkörben veszi körOl testünket, kellő számú és jól zárható fiókokkal van ellátva, egyszerű konstruktiójával és sNa lapjaival az Ízlésbeli igényeknek is megfelel. A hatása azonban egy kicsit bürokratikus, (alán az az oka, bogy polgári lakásokban még nem tudóit hódítani. stilQ templomokat és palotákat s ba fékteleuségtlk-nek a szultán belátása nem szab batári, romba döntik a Szent Bölcseség csodálatos templomát is. A Hagia Szófia török mecsetté lelt A bizánci császárok felséges otthona a szultán palotája Mohamed elhány.a Drinápolyt és átköltözött Sztambulba. De nemcsak maga változtatta meg lakóhelyét, hanem az előkelő muzulmánokat is áttelepítette az Aranyszarv mellé. Drinápoly másodrendű provinciális váro»!-á lett( de megtartotta sokáig sztratégiai fontosságát és megtartotta helyét a szultánok kegyeletében is. A nagy Szelim építtette a város díszéül Szinan-nal. a mesterrel gyönyörű mecsetjét, a melyet II. Szelim alatt fejezet t be a művész És mind e mai uapig Adrimtpolisz egyike az európai Törökország legfontosabb poutjaiuuk. \\ vergődő, vonagló löróK népet e városhoz a mull dicsó emléke; és a jeleu legvitálisab b érdekei csatolják. Usoda-e, bogy beteken át alkudozott, vitázott, könyörgött fenyegetődzött megtartásáért ? A török nép ismeri jól a maga történetét é„ tud|a ad is, bogy a história eseményei tragikusan, megismétlődnek. Hatod fél évszázaddal ezelőtt elesett Hadrianosz városa. 8 nem egéfzeu száz esztendővel később osztozott sorsában Kontautiuosz vámsa A sorrend elkerülhetetlen végzetszerilséggel meg vau állapítva. És a mi gyorsan ölő koruukban a két tragikus\' esés időköze nem log még ilyen hosszura sem kiuyului. És ma azért ragaszkodik a török Driuápolyhoz, hogy ue legyen kéuytelen kifosztva koldusként, szégyeuszemre lemondani Konstantinápoly ról, Az üveglap az iró felületen (eltétlenül előnyösen hat, ha alatta plüs van. Klókelő hatású és köny-nyen tisztán is Unható; téleu kissé hideg ugyau de u kéz alatt úgyis iró mappáuk vau s igy az üveglap ellenfeleinek ez a „hűvös" érre nem áll helyt. Az előtte álló karosszék lehetőleg széles és karjai persze alacsonyabbak az asztal Írófelületénél. másk.p karjaink szabad mozgása az asztalon nem lehetseges. A könyvszekrény méi eiei megint nagyou egyéniek, stílus tekintetében azonban harmónia kell bogy legyen ezeu öss-zetartozó darab: Íróasztal és könyvszekrény közölt. Sötét mahagóni, palisandel, tölgy vagy diófa jól inegiuuukálható anyagok ezen célra és különösen sötét atiukdelétbeu előnyösen juttatják a szellemi munka komoly mivoltát, mely alaphangulatnak kdömben az uri dolgozószoba minden zugában kell, hogy lebegjen. Épen azért eléggé nem hangsúlyozhatom minden cicoma és disz teljes mellőzését. Kg>-egy pálma, egy-egy cserép virág, valamelyik sarokbau egy szép bronc v terrakotta esetleg inár-váuy, itt minden, ami járulékkép a szükséges bútordarabokat hangulati egységbe foglalja. A bór klubgarnitura az uri szoba legfontosabb része, különösen itt kiváuatos a körültekintés és jó iclés. Áll egy dirán és két karosszékből esetleg egy hokker. Bőrárukban vau manapság a legnagyobb szédelgés. Egyrészt ügyesen készített iinitatiókat áruluak valódi bór texturájáuak préselés általi megváltoztatása által adják olcsóbb bórfajlákuak a legjobb minőség látszatát. így például a birkabőrt olyau ügyesen tudják mesterséges erezessél ellátni, hogy egészen olyan külsőt kap, mintba sertés vagy szalfiati volna, még sertésbőrből levant-aaffian imitaticl állítanak elő. Persze. Iiok)\' ezen eljárásoknál szükséges erős nyomás és a savnak basxuálata ártalmára van a bór elleutálló képességének. Bőriparunk hanyatlását leg-jobban bizonyítja azon körülmény, hogy azon bőrkötések, melyek 20—30 évesek, foszlányosak és rongyosak, inig az évszázadosak |obh állapotba!, vannak mint az ujabbak. Természetes, bogy ilyen körülmények között legajánlatosabb egy megbízható céghez lordulni és az olc-ó árut határozottan visszautasítani, mert az okvetlenül imitatió. Plasztikai rnúvek c-ak kis számban álliiandók be, de azok minőségben kiválók legyenek. Márváuyra és btouora talan nem lelik mindenkinek, de terrakotta fa, esetleg alaliástroui domborművek és szobrok ma már nem kerüluek sokba, Ízlésfejlesztő és dekoratív haüsukuál fogva egyaránt a|áulhatók. Sokszor vitás az. hogy szines. azaz policbrom vagy pedig egysziult, azaz monochrom plasztikai mű-veknek ad|uk-e az elsőséget.\'A színes szobor minden esetre igen szép, ha a szinei harmonikusak; ez atonbau a legrtlkábo esetben található. A laikus itt I könnyen eshet tévedéseknek áldozatául, ezeu oknál i fogva legajánlatosabb a monochrom plasztika. A legfontosabb pedig az, hogy nagyméretű bzobrá* ati múv k kisebbített másolataitól miuden körülmények között őiizkedjüuk. Kzen monumentális művek, melyek szépséuükuek jórészét a hatalmas méreteknek köszönhetik, egyszerű-n groteszk, sokszor kóiuikns hatást (eszűek, ba kis méretben előállítva, megfosztjuk őket föékességüktől, a mominieu-tálitástól. A másolat is csak ugy k\'?pts az eredeti mfikivülósiigail énztetni, ba a méretekben is megfelel az eredetinek. Folyt. köv. H l R E K. Finita: rendezi a Sors. Önt lehal zárdába viszik. Indul egy más uj világ elé. Kacag a Sors kárncvetéssel. hangzó lelkem megrezdül belé. Haha! Sorsúr őfensége megint kaján tréfát csinált: vigyorgó kélszin udvarának kellenek a nagy komédiák. Öltölt szép szivarcol egyszer s ifjak dalos utján halad I: csodalánynak, fiúnak szwe szórt sok bibor érzés-aranyai. Elég! vijjog már Sors szava, dülled szeme, arca sálán: zokogna, de büszke a fiú, vonatra ül a fenségleány. Önt tehát zárdába viszik. Indul egy más uj világ elé. Kacag a Sors kárneveléssel, hangzó lelkem megrezdül bele! SIVÁN. — A haavétl ünnepek alkalmából Lukáos József nagykanizsai főgimii. tanár Velenoe, Floreno és Bóntába tanulmányutat rendez. A társaság Velenoében 2 nspol, Florenoben 3 napol és Kómában 6 napot tölt. Indulás mároius 16-én, visszaérkezés március 28-án. Részvételi díj: Utazás Budapesttől—Budapestig és ellátás Velencétől— Velenoéig 240 kor. Az utazás mindenütt gyorsvonaton történik. Hajóút ninos. Jelentkezni lehet a pénz beküldésével mároius hé 9-ig Lukács Józsefnél Nagykanizsán, vagy Berkes Ottó a keszthelyi fógiutn. igazgatójánál. Csak korlátolt számú jelentkezők fogadtatnak el. — Jegyaőv&laszt&s. Felsósegesden a minap tartott jegyzóvélaaztáson Nagy Karoly oki. jegyzőt válaltolták nteg. — A nagykanizsai Társaskör 1913. évi március hó K án. ss|ál Helyiségeiben könyvtár alaplz jsvára léoccal egybekötött családias jellegű ealéljt rendez. Belepó-dii: Csaláibogy ,\'t K Személieír > Kor. Tagok által hivott vendégüket szívesen látunk. Kezdete este 9 órakor. Bevont Uzkoronáa papírpénz. Mult szamunkban erre vonatkozó hírünkbe hiba osuszoll. Nem az 19,0 évben kihoesá-lolt, liiiueni az 1900. évben kibocsátott lila színű, kis alakú lizkoi-oiilix bankjegyek vonatnak be f. hó 28-áig. — Felolvasás. Vasárnap délután március hó ■2-án felolvas Pfeifer Elek tógiiiiiuSziuini tanár az Írod. és Mév körben .Tájképfestészeti paraJig-mák- ciméu. — Sorozás. Értesülésünk szerint az etidei fórorozáa Zalainegyében március t-én kezdődik. FBBBaAB 27. ZALAI KÖZLÖNY — Az alsólendva—nagykanizsai vauul ugy-Ui-zilc gyorsan halad a megvalósulás felé Fuss Nán-jor orsz. képviselő és dr Józsa Fábián lárási orvos az Alsólendva és környékbeli érdekeli községekkel értekezletet tat tollak a hozzájárulás tárgyában az érdekelt községek most elhatározták, hogy záros határidő alatt megállapodnak a hozzájárulásban és a törzsrészvények jegyzésében s a legközelebb Kerkaszent-miklósou tartandó vasúti értekezleten ezt a bizottsággal közlik. — A Zalalövői népbank rt. alaptőkéjét 60 000 K.-ról Ift0.000 K-ra emelte, 2o00 drb 50 K n. é. részvény kibócsátásával. — A Dél-zalai takarékpénztár részvénytársaság f. hő 23-án tartotta 43-ik évi rendes közgyűlését 35 részvényes jelenlétében dr. Bentzik Ferenc elnöklete alatt. Az előterjesztett zárszámadások szerint rendelke-tésre álló 12!) drb 10 Icos 232 arany és 17Ő087 K. 86 f. nyere-égból a tartalékalapnak 820000 koronára faló kiegészítésére 32916 K. 87 f. fordíttatott; az osztalék részvényenként 110 koronában Állapit tatot t meg. mely f. hó 24-tól kezdve kerül kifizetésre. Az igazgatóságnak és felügyelő bizottságnak a íelineutvény egyhangúlag megadatott. Az intézet hivatalos lapjaiul a Zala és Zalai Közlöny jelöltettek ki. A megbízatásuk lejárta következtében kilépeti dr. Bentzik Ferenc elnök, Beltlheim Győző alelnök, Ledofstky Ernő. Strém Vilmos é* Szűkíts Zsigmond igazgatósági tagok 3 évre; Faics Lajos, Halphen Mór, Löwe Adolf és Rapoch Gyula felügyelő bizottsági tagok I évre ezeu tisztségekre újból megválasztanak. A Dél-zalai takarékpénztár részvénytársaság az I9K\' évben közhasznú, kulturális és jótékony-célokra a kővetkező összegeket fordította: Árvaház alapítványának növelésére 1526 K. 47 f. Katonatiszti akadémia alapítványának növelésére 436 K. 76 f. Kpxrjegy Sándor iskolaalapitványáuak kamataiból kiadatott: A nagykanizsai főgimnáziumnak 2 ösztöndíjra 200 K — f. A nagykanizsai felsőkereskedelmi iskolának 2 ösztöndíjra 200 K. — f. Ezeken kívül az igazgatóság e ho 29-án tartott Ölesében a következő adományokat szavazta meg: Szegények lápintézetének 100 K Keresztény nőegyleinek 100 K. Izraelita nőegyletnek 100 K. Patronage egy lelnek 20 K. József főherceg szauatorium egyesületnek 20 K. Szépítő egyesületnek 40 K. Állami eleiui iskolák szegény tanulói felruházására 50 K. Főgimnáziumi önképzőkörnek 20 K. Iparos tanoncok jutalmazására 20 K IngyeneH népkönyvtárnak 30 K. Elsó magyar asztaltársaságnak 20 K. Altalános betegHegélyzó egyletnek 10 K. Iparosok moubár.ára 20 K. önkéntes lüzoltó egyletnek 60 K. — Feljebb húzzák a telefon vezetékeket A kereskedelmi ügyi minisztérium rendeletéből a telelőn vezetékeknek legalább "> méter magasságban kell lenniök s ugy most a rendelet értelmében a/, egész városban feljebb búzzák a diót vezeiékekei. — Kiskanizaán Templomtér l/a számú újonnan épüli házamat 4 lakószoba val és mellékhelyiségekkel nagy kerttel, jelenleg kitűnően íúenó vendéglóhelyiséggel örök érőn eladom esetleg bérbe adom. Anefc György VII. Oigány-utcá ^29. szám. - Sláger műsor az „Edison" színházban A szezon egyik leKkitunóbb műsorát mutat|a | be az „Edison" színház március 1-ón és 2-án! (szombati és vasárnapi) előadásán). A legérdekesebb és legművészibb felvételek oly gyönyörű összetétel ben kerülnek a szemlélő elé, hogy mindenki a leg-\'eljeaebb műélvezet kielégítő érzetével konstatálja, hogy az „Edison" színház isméi jó hírnevéhez méltói produkált A n. é. közönség szíves pártfogását kéri az igazgatóság. Irodalom. — A „Vasárnapi Újság- február 23-iki száma nagy érdekességü közleményt hoz egy magyar oroszlánvadász, Kitleuberger Kálmán kalandjaiból, pompás fényképfelvételekkel. Térey Gábor dr. befelezi a gróf Pálfly-íéle képtár ismertetését Szenzációs szépségű kép mulatja be a Nemzeti Színház újdonságát, Shaw Caesar és Kleopairája egy érdekes |ele-netét Pompás képek a modem plakátművészetrŐI, Nádai Pál cikkével, képek Scoit kap.táuyról s az elpusztult délsarki ezp diciójáról, aktuális a<cképek adják a többi képeket. Szépirodalmi olvasináuyok: Krúdy Gyula regénye, Kájel István novellája, Ha raszthy Lajos, Balla Ignác és Tóth László versei, eity érdekes Irancia regény, Schöpflin Aladár színházi cikke. Egyéb közleinéuyek: cikk és kép az asz-szuáui uj vizgátrol s a rendes heti rovatok : Ii odalőni és művészet, sakkjáték, stb — A „Vasárnapi Újság* előfizetési ára negyedévre öt korona, a Világkrónikával együit hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság" kiadóhivataliiban (Budapesi, IV., Egyetem-utca -4. sz.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplip", a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre 2 kor. 40 fii. Közgazdaság Tavaszi kalászosok többtermelésének fokozása. Tavaszi kalászosaink termésátlaga kicsi mert gazdakőzönségOuk különösen a zabot, de az, áipát is olyau földbe szokta vetni, a mely ki vau élve. Az országos magyar királyi növénytei melési kísérleti állomás holdanként 200 kg. szuperfoszfát használt fel, amelyet kézzel szórtak, 100 kg. szuperfoszfáttal, a mely Record nevü trágyavetóvel lelt a maggal egyidejűleg ugyan azon Korokba beleszórva. Az eredmény tavaszi búzánál szórta trágyázás uláu atlagosan 262 kg., a sorba trág)ázásnál 344 kg. lerméstöbblet lett. Árpánál szórva trágyázással 114 kg., sorba trágyázás, sal 240 kg. leriuéstöbbletet értek el. Zabnál szórva trágyázással 80 kg. sorba trágyázással 151 kg. több-termést értek el x a műtrágyázás következtében a löbb termés nem egy helyeu 300—400 kg. h egy esetben 800 kg. volt. Módjában van tehát minden gazdának ez egyszerű eljárással tavaszi kalászosainak termésátlagát igen jelentékenyen nagy haszonnal fokozui, a mire most annyival is inkább szükség vau. meri őszi kalászosokból sokkkai kevesebb lelt tavaly a folytouos esőzés miatt elvetve, mint más évekbeli, s igy e veszteségeket a nagyobb területre vetendő tavaszi kalászosok nagyobb termésével kell helyre pótolni. spirin 5 viligittríe Umerl fiJ<Ulomc*niap(tó txcrt Igrn gyakran tllinyabb Mullmfnytkktl hrljrdlctlllk. Hogy valódi ktailmtnyt kapjunk, ciakfi, Aipirin-Tablettát vrgyűnk, ai alábbi rajiban litható trtdell ctomagolái-v bán, (I ilvcgctó 20 félgrammot lablfHiyal Ara K. 1.20). \' Mindtti Ublrllán ra)U van ai Aiplrln ttó. |Sr Magvakat tavaszi elvetésre ^ ismert kifogástalan minősgben szállít MÖIILE ARPAD hertcozetí és magtermelésí telepe rGJVIgSVíÍR y. az. — Alapíttatott 1875. Dusán ábrákkal ellátott föárjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve . MEGHÍVÓK addig még nam Istazatt nagy válaizlakhan jutányos áron kéizlttetnak Ifj. Wajdits József köny vnyomdáj aban. Vidéki megrendelések gyorsan elintéztetnek. KKBItCAR J7. HANGSZEREKET ES HUZÓHARMONIKÁKAT Szétküldés utánvéttel. — Kezoskedek arról, hogy csakis jó ós az értőknek megfeleló hangszereket szállítok, ennélfogva megengedem a kicaerélést ha az 3 napon bellii az átvétel után történik — Mogsórlott árukat nein fogadok vissza Az áiak darabonként értendők. I-sórendü minőséget ajánlok a következő árak mellett. Fuvolák. fekete granatilfából ujozUsl billcntyukkol: 6 billentyűvel 16 kor., 8 billentyűvel billentyűvel 30, 36, to kor. 12 billoniyűvel 18, kor. 13 billentyűvel ím, 66, PiccolóŰóták: 6 20, 6.60, 6 40 korona. J.| kor., 10 60 kor — Klarinettok. Kékein granalillából, ujezűst billeniyűkkel: 10 billentyűvel 36 kor, 12 billentyűvel 4tj1koroun stb. Dobok. Nagy dob r.\'Z faabroncscsal [0 csavar 56 kor. — N\'agy dob rézabroncs és 10 csavar 90 kor. - Községi dob 14 kor-tol 40 koronáig. ( zinibnlmok 7l) koronáiéi feljebb. Huzoharmonikák. lluzóharmonika. 10 billentyűvel, dupla hanggal, kétjératu fúvóval, réz sarkokkal, nagyon szép alkatú, kitűnő hanggal drbja 9, 10. 11 korona. Ugyanazok háromszoros hanggal 16, 16. 17 korona Ugyanazok 2 soros, 19 billentyű dupla hangokkal Dur és Moll-bassus, dupla hanggal: 16, 24. 28 korona, 3 soros 31 billentyűvel: 48. 52, 60 korona Hegedűk. IskolahegedUk: 6, 8, 10, 12. 14 kor.-éri Zcnekarhcgcdiik: 18, 22, 24, 30, 40, 60 kor-ért. Hangverseny e. mcster-hogediik: 70, 80 egész 200 kor.-ig. - Hegedűk: »/, és \'/, nagyságban 4, 6, 8, I" kor.-ert. — Hegedüvnnók: I, 1 60, 2, .-6 i J, 4 kor.-ért. H.\'gedűronók fernumbukfából nagyon könn.ű 6 8 lo kor-ért. — Hcgcdütokok. 6, 7 6 . kor. éa feljebb. — HegedUlábak . 4, In, 12 K és feljebb. — Álltartók: 1, 140 k és feljebb. — Hurok minden árban és minőségben. — Viola avagy Brácsa és alkatrészei 10%-kal drágábbak Cello. Iskolacello: 2o, 26, 27, 28 és 30 kor. — Zenekarcello: 4u 6o, 60 és 70 kor. — Cellovonók: közönséges 1-SO-lúl 3 kor.-ig — Cellovonó feinambnkláhól 5 kor.-tól 1-2 kor.-ig Nagybúiték \'/,-es 72 kor. \'/,-es 76, 80, 90 és 160 kor. — Nagybőgóvonó: 4, 6, 6, 8 és 9 korona Czitorák. Primcilora. jávorfa. gépo/.et nélkül: 13, 14 kor. —• Palizaudor-tctóvel 20 kor-tói 30 kor -ig. — Primcilora palizandertotó és gépezettel: 27, 30, 34, 36 kor. — Primcitora egé-z 64, 70, 80 kor Koncertcitora a fent felsorolt minőségben is, azonban drbja 4 koronával drágább. — Magyar népcitorák kozouaégos kivitelben, egeaz-kótás 9 kor , jobb minőségű fél v 10 kor., diófa tetővel 12 kor . utonz palisándfaból 14 korona Rézfuvohangszerek. Minden rézfuvóhangszer la 3 cilinder géppel van ellátva. Trombita: 32 kor Basslrombita: 42 kor. Piston: 32 kor. Vadászkürt: 71 kor. Kuphouium: 64, 68. 60 kor. Bass: 40 kor tél 70 kor.-ig. Trombitakor! 6n, 64, 70 kor. — Hombárdonok K: 60, 68, 72 kor Boinbárdonok 0 vagy B, 110 120 132 kor. — Helikon: 108, 110, 132, 144 korona Kimerítő árjegyzéket Ingyen és bérmentve szállítok Ifj WAJDITS JÓZSEF hangszerkereskedése NAGYKANIZSÁN Deák-tér 1 szám Nyom itott a laptulajdonos Ifj. Wajdits. József könyvnyomdájában Nagykanizsán. |
