* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 19.68 MB | |
| 2022-11-24 10:05:07 | |
 | |||||||
Nyilvános  323 | 523 | Zalai Közlöny 1875. 010-017. szám február | Zalai Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai ügyvéd-egylet”, a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanító-testület”, a „Zala-Somogy" gőzhajózási részvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 14. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGI-KANIZSA, 1H75. február 4-én. Ttiennegyedtt Mafettfc* MtrSstasst € hásábofl petitaorbaa 7, siásodssor fl a minden torábW sordrt 6 kr SYILTTÉRBK* soronmnt 10 kzért Ti- ) U>IMk fal Hwttári illeték minden *fj*t hirdetésért kOl 30 kr. fiaatendő. elóbb: ntzsa várót helyíiatosaganalc. nemkülönben az „első zalai ügyvéd-eflylet<<, a ?ftafly kmizMi kere.kedelmi « ¡aaröanlc''« a naov kHnai tilm lír a .ztlamegyei *ftalánW tanító-testület«, a .Zaia-Socnogy gözhajozasi reszvénytársulat s több megye, es M^yesüíet SíT^^ Hetenktrit keiszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalma lap. Egyleti ülést tart: A „nagy-kanizsai takarékpénztár" 1875. évi február 1 l én Nagy-Kanizsán, saját házában.. A wcsab-rendeki takarékpénztár" márczios 1-én d. e. 10 órakor Osab-Rendeken. A «kőszegi takarékpénztár* íebr. 14-ón d. e. 9 órakor Kőszeg-város tanácstermében. A .pápai takarékpénztár" febr. 22-én d. e. 9 órakor Pápán, a virosház nagy termében. A „szigetvári takarék-p é n lit á r" február 28-án délelőtt 9 órakor Szigetváron. A „marczali takarékpénztár'' február 10-én délelőtt 9 órakor Marczali ban. A .sárvári hitel és leszámítoló intézet" febrnár 16-án, délelőtt 10 órakor Sárvárott. A „gy ó ri L loy d" részvény-társaság febr. 8-án d. e. 10 órakor Győrött. A zalamegyei általános tani tó-testület központi választmányának felirata az országgyűléshez. Mélyentlsctelt Képviselőház! Midőn az 186 7-iki alkotmány hazánkra felvirradt, nemzetünk minden osztálya, s így a néptanítók testülete is örömmel hitte, hogy évszázadokon át borongó sorsát egy jobb, egy méltányosabb kor hajnala válta ndja fel. S hite nem volt alaptalan, mert elér- | koeettnek látta az idópontot, melyben a nyers : erőhatalom letevén fegyverét, a világ-culüira tűzte ki fehér lobogóját. — Reméltünk, tudva azt, hogy tma már csak oly nép biztosithatja jövőjét és annak boldogságát, mely alapmunkául a köznevelés felvirágoztatását tekinti; reméltünk emberi jogszempontból, s mi lett hosszas várakozásunk, lelkesült reményeink jutalma? Keserű csaló-dás! . . . . Mert amellett, hogy 300 frt évi fizetés „éhenhalásra sok, megélhetésre kevés," magasztos hivatásunk anyagilag a legszolgaibb állások színvonalára degradáltatok. Nem akarjuk itt e sebet ujolag mélyebben érinteni, eléggé ismerik azt nagy-rabecsült honatyáink a néptanitók általános feljajdulásából. — Leverő fájdalmaink közepette egyetlen, némileg vigasztaló pont maradt fenn egyedül: a nyugdíj-kérdés mentő szigete, melyen a rögös pálya nehéz hányattatásai után eltöródött tanító, ha pálmára nem, de megnyugvásra mégis csak számított. Nem szólaltunk volna fel ez ügyben sem, ha az országgyűlés tanügyi albizottsága, Molnár Aladárnak, a magyarországi néptanitók Il-ik egyetemes gyűlése által is elfogadott, kedvezményeiben épen nem túlzó, sót mondhatni teljesen szerény s az ország pénztárát jelentékenyebb kiadással sem terhelő nyugdíj-javaslatán, illetőleg annak ránk nézve legérzékenyebb s így a tanügyre is kiható fontosságú pontjain oly változtatásokat nem tesz, melyekről önérzetünk s a jövő nemzedék iránti tekintetből is hallgatnunk lehetetlen. Mélyentisztelt Képviselőház! A zalamegyei tanítótestület azon nézetből indulva | ki, begy az ország kfcnevelódési állapotai hatályosan csak akkor javulhatnak, ha rendes fizetés megállapításán kivűl a tani tó jövőjéről is kellőleg gondoskodva lesz, a t. Képviselőház asztalára teendő nyugdij-javaslatot az országgyűlési albizottság szerkezetében teljesen elégtelennek, sőt némely pontjaiban lealázónak találja és pedig: a) mert a szolgálati éveket csak 1870-től számítva, azon tanitótársainkat, kik már évek hoaszu során át bármi kitűnően működtek e téren, móg a jövőben e pályára lépők számára kilátásba helyezett, úgyis elégtelen nyugdij összeg élvezésétől is megfosztja, s helyette oly csekélységgel kívánja kielégíteni, mely még kegyelem fillérnek is kevés. b) mert 65 év ezen egészség-hervasztö, sanyarú munkával járó pályán oly életkor, melyet aa összes tanítók alig 3—4*/0-a ér el s így a nyugdij élvezésére legfeljebb azok özvegyeinek s árváinak lehet kilátása. c) mert a kötelezett befizetések, a számításba vett csekély nyugdijösszeghez aránylag, fölötte terhesek. d) mert nem teszi lehetségessé, hogy a megállapított s kötelezett befizetések által elérendő maximalis nyugdíj-összegnél,'' — mely polgári és felső népiskolai tanítóknál az utolsó évben élvezett s amúgy is szűkmarkú fizetésnek, a lakbér leszámítása után csak felét teszi, — külön befizetésekkel nagyobb és a fizetés mennyiségét úgysem túlhaladható nyugdíj-összeget biztosíthatnánk magunknak. £ nyugdíj-összeg falusi tanítóra sem kellőleg elegendő, annál kevésbé városi tanítóra, kinek, tekintve a hazánkban tényleges drágasági viszonyokat, — melyek évenkint emelkedhetnek h — _w____ szempontjátift! ~tegafftt> uúfviMjtt ttítke-resnie, mint a mennyi a megállapított nyug-dij-összeget felülmúló éri ftsetéae, a 300, vagy 400 forintnyi nyagdijjal oúk eszkézt kap, hogy agg napjaiban, mikor már hozzá nem kereshet, nyomorát kétsserawiSreae. Azon szempontok, melyeket as országgyűlési albizottság MoteárJUaáár tör vényjavaslatának tárgyali« alá vételekor irányadókul elfogadott a melyeket, mint az emiitett törvényjavaaübton tett módoaitáaok kitüntetik, egész következetességgel követett is, megfosztották a jelenleg alkalmazásban levő tanítókat azon reménytói, hogy fáradságos szolgálati éveik után néhány évi nyugalomban részesülhetnének, és szomorú kilátást nyújtottak a moet és ezután alkalmazásba lépő tanítóknak a jövőre. Nem is hiazszQk, hogy tehetséges ét leendő pályáján szeretette] csüngd fiatal embernek elég ön megtagadási és bátorsága legyen oly térre lépni, mely elaggott napjaira ily szomorú kilátásokat nyújt; és ki csodálhatná, hogyha társaink legjobbjai fájdalmas szívvel vennének bocsát oly pályától, melyen — ugylátszik ~ örökké csak a szigorú követelések és súlyos terhek növekszenek, sőt tagadhatlan s mindinkább tapasztalható statistikai tény, miszerint a reménytelen küzdés e tövises pályán anj-nyira elkeserítette már is a kedélyeket, hogy soraink napról napra gyérülnek. Bennünket szintén fájdalmasan érint az ország szomorú pénzügyi helyzete, de tudjuk, hogy azt nem mi idéztük elő s hogy annak barmi silány financziálisállapotával, a méltányosság ily súlyos sérelmét indokolni nem lehet Még fájdalmasabban pedig azon TÁRCZA. Kemény Simon. Szép haza multadról ha levonj ok a mythogi fátyolt, Mennyi neme«, nagy tett fénye ragyog le reánk. Majd a béke szelid nemtóje aosoiygra karolt át, Hintvén égi erényt: hit-, szeretet- i a reményt ; Majd dörögő ágyak marijában a barcsi szerencse Véráxtatta babárt büszke fejedre le tón. TündöklO csillag Tala agykor e harezszeretó náp, Melynek fénye előtt földre borait a világ. ÓL, ka előttem a mait ragyogó eseményi lebegnek, Kéjre gyúlva szj^em néma imába merül! Itt, bol a aaende xephir suttogva mereng a viráoyon, Karcsú leventéknek n-rge vigadva remélt Hő»i erény lebegett e harcsedsctt sereg aracán, Gyűzni a jobblétért, s halni akart, ha bukik. Ott a török vad serge zsibongva kereste tanyáját, Kehront zászlaival játszik enyelgve a szél. Zajló tengerként hullámzik e tarka sereg most, Melyet a véss és harca dőlni — dacsolni tanit M*jd ide, Ktjd oda súg eleinte a tarka raháanép; Míg a pa&acs gátol nem vet eléje erőst. Klhsl a zaj, de helyén a szolgai tiszteiét áll be, Mert tdszögó ménről szókat emelt a vezér : »Allah közöttetek fiaim hareztéren erősek, RÍ ne feledtétek ast, amit hirdetek én. Ott a magyar tábor, nézzétek a büszke leventék, Sti-jird. keresbek, azért hősek a harcz mezején ! Hát a vezér a dicső, ki tenéktek annyi halált bo*,— Kettenetes kese hah hány törököt kaszabolt! Míg üli könnyű lovát s vérrózsás kardja kesében, Nem bir adni nekünk Allah sserencsebabért Wve avagy holtan kezetekbe kerüljön e leghósb, Mert ha e hói elesik, szétfnt s büszke magyar. Hajt* vitéz, ha tehát ót földre teríteni tudtad Pénz leszen érte dijad > less e hadakban erő !* igT Szólott a vezér s arczán a pokol — a kajánaág, Káini bélyege ült undorítón s gonoszul. ! Gyász ny ossoly áj áról leröpült az éjjeli szellem, Hintve a szép álom égi ajándokait. Csöndes az éj, lepihent már minden a föld kebelére, Méla tekjustetQ hold sem mosolyog szelíden. Lassú merengéssel megy as áii lebel a mesőköa, Lágy kebelfaa szomor haik snsofása besséi. Ah de ki sx, ki kemény sorsát kikerülni törekszik ? Ifjú magyar láncsban—s sjks panaszra nyilik : .Minden nyugszik rég, csak a rablánca csörren e kézen, Mely a csaták közepett fényes ácséit rsgsdott Hány ellen véres tetemén járdáit es a láb is? Mely a szabadságtól fosztva e lánczba szorult. Én és "rab — ki elóbb a halál száz képe előtt állt-- Ég és föld könyörülj, vagy »zabadits, vagy omolj 1 Nem !—ne remegj föld s ne omolj ég rám e magányban, Hisz Hunyadiak a vesér élte vesséiybe forog !* Így ssólott a fogoly, ki hónáért és a vezérért Élni akar újra, élni, de bős — szabadon. Villog a rab Ián cz és ssikrásvs suhog le az őrre, Aki hörögve terül földre a sátor előtt..... Megy a fogoly, kit az éj fátyolba takarva enyészt el, Megy a magyar néphez — társaihoz szaporán. Mély érzéssel adá tud tokra a szörnyű veszélyt ő, Hogy menekülni ha kell, tudjon s drága vesér. Megtudván a vihart a magyarság dísze Kömény, ki Annyi török harcsfit külde pokolra alá. Honszerelem kebelét nagy tettre hevülni tanitá, És szive oltárán gyúl fel az áldosás is. Ssent ihlet ragyogott arczán, a midőn Hnnyadynknál Lelkéből e szavak zengtenek el gyönyörűn : „NagyHunyadynk,te vezérfényünk a csaták morajában, Bölcs vezetőnk ott, hol béke virul ■ az erény I Gyáva török sergek vesetője dijat tüze fődért, ölni akar téged s porba tiporni a bont Nincs más mód» már nincs as oroszlányt földre terítni, Mintha a gyáva csoport csak-csak aa-egyre rohan. Száma httártalan és pénzvágya határtalanabb még, Tenni tehát szaporán kell a nagy őrs előtt Öltönyödet ha tehát és fegytendét veszem én föl, Mentve van életed és e- zel a harcai babér, így tenned köteles vagy, hogy e hazát fölemeljed, S széttörjed az igát, mit törökök keze nyújt. Vagy táa életemet sajnálod a harezba bevetni? Nem — ne remegj értem, hias e halál mi dicaó 1" Hosszú vitára Huny ad beleegyezik ebbe a cselbe, S öltönye-fegyvereit adja cserében eló. • * e Fényszekerén a dicső nap fejöve és bíboráról, Nésve a két tábort, vérsugarat lelövelt. Barcssort áll a sereg már itt is, amott is egéssan, Fényük a tok fegyver, fönt dobog aa*yi kebel. 1 Hősi Kemény 1 a halál iselióje susog ma fölötted. Áldozatul ragad el bérbe a hős Hunyadért óh nem a földi öröm lágy karjai bivuak epedve, Hósi halál és hlr néznek eléd e csatán. Mint két véssfelhő rohan össze, a harcztflkü népség Zugra, dörögve, miként nagy zivatarkor az ég. Vagy, mint két hullám a vizeknek nagy birodalmán, Hogyha a szél ordít, s vad kaczagása üvölt És a magyar tábor, valamint a szikla keményen Áll erejébe, híven s bátran a harcz közepett. Hősi Kemény is, mint az oroszlány küzd a tömeggel, , Hogy megmentse magát s törje a tarkoponyát Ámde a hullám caak közelébe tolul keveregve, így a dicső harczfl áldozatul esik el. .Allah legyen áldott, ki nekünk ada hősi babért most!'' így ordít a török s tnlörömébe piheg. Ámde örömhangjok mihamar lett vészkiabálás, Mert fiunyadynk a való jött boszutállni hamar. Fut a török tábor, valamint a pu<zta homokja. Elhányván ami ót futai nem engedi most. Mint bossuló Isten, ki keiét a gonoszra emelte. Sújtja le nagy Hunyadynk gyáva Mezid erejét Vér párolg e mezőn, hol szende virág kebeléből, o. Illattenger szállt, s égi Öröm nevetett. Most letarolva szomorbás képe a szörnyű halálnak, Mely hideges csókját annyi vitézre nyomá. Mindent vesztve Mezid seregét aászlót s hadi kincset, Sőt fis is jegyesül nyert örök álmakat itt. Most nyugossss Mezid leterülve a százados álmot A sújtó Nemesis érta »tol a kajánt Ós gyóső Hunyadynk keaeregve ülé diadalmát, Mert egy nagy hősnek hunyta szerezte meg azt Csöndes az éj. — A homályt villám kaszabolja keresztül, Melynek fényénél tévelyeg egy alak itt Megtelvén a halott tetemét takaró kicsi hslmot Szivszakadó jaj köst rája omol s kesereg : .óh férjem, féljem mi hamar beborult be egészen Drága szerelmünknek fénykoronáju ege I,-, Nincs többé, ki fejét kebelemre lehajtva pihenjen, Nincs, ki mosolygva felém tárja ölelni karát" Még egyszer ránés a halomra keservtali szemmel 8 lassú foháazszal a hü régbursuját rebegé : .Béke, malaszt nemtője körítsd koszorúddal e holtat Aki hónáért Hy drága sdót fizetett'' NÉMETH ELEK. A tűz. Irta : Bátorfl Lajos. Felolvasta Kis-Komáromban: Ukály J. Eaárj, 8zőllős-Györ&kön : Bakét ÜU. risstelt urak es hölgyek ; jobban moad re: tisztelt hölgyek ée arak ! A tűzről akarván rövid értekesést tar-.'' tani, ason kellemetlen helyzetben vagyok, mi-_ szerint semmi ujat sem mondhatok róla, mert */ tüs erejét mindenki ismeri; amit pedig min- , denk: ismer, aanak eml^geléee unalmas, ái'' unalmas beeséd pedig kiállhatatlan ] — iís* nini ! a tüa ereje is kiállhatatlan és mégis ok-kai-móddal sseretjttk; nem akarom ason ban mondani engem is, axas csevegésemet is okkalmóddal sseressák, mert a sokasig szeretete ép oly vessedelmes, mint a nagy tüs ereje. — Hs a világegyetemet komoly viasgálal alá veensük, ast találjuk benne, hogy a tüs volt as elsó s ebből lett a tJbbi. Megmondom miért és hogyan? ; Ha nagy tüs van, valóságos chaos fejlő dik ki körülötte; a világ pedig a teremtés hát napja előtt szinte chaos volt, nem sseoved tehát kétséget, hogy as ur e nagy s hatalmas tüs világot megfékesé s alkotott belőle egyetmést — Tudva van, hogy a megfékesett hatalom, hacsak uerét teheti, kitör; így van a tOs is; alig hogy meglett zabolásvs, haragja kitört s óriási pontot ¿kotott intő jeltÜ a nap alakjá« ban, hogy mig a világ világ less, gondoljs meg minden, éresse minden, hogy a tüsvilág nem vala teljesen ross s ami sem teljesen ross, ast '' megsemmisíteni lehetetlen; kitör és akkor ro»-bol; oksserüleg hassnálva pedig jóságot iáés elő. — Tetasett as oraak a tüsvilág s hatsl-—i tgyiliMfsrtl pon^a s mtgtmmá a téay,.j»gjwfcgye<lill » néptanító az, kinek fóradaknas működését a legcsekélyebb mérv-tt» szállítják le ott, honnan buzdítást és elismerést várhatna, méltán és joggal; hogy egyedül a néptanítók ügye az, mely hideg kőzönynyel találkozik mindenütt, hol meleg felkarolást vár s remél. Ez fájdalom ! kétségtelen jele annak, hugy a néptanítók igazságos üg\ének érdemleges elismerése még csak a messze jővó reménye. Esedezünk tehát a mélyentisztelt Képviselőházhoz : méltóztassék a nyugdij-javas-lat tárgyalása alkalmával Molnár Aladár orsz. gyűlési képviselő ur nyugdij-javasla-tát változatlanul, az országgyűlési albizottság módosításainak mellőzésével elfogadni. Azon reményünknek adunk kifejezést, hogy a mélyentisztelt Képviselőház indokolt kérelmünk jogosultságáról meggyőződve, nem fogja megengedni, hogy a néptanítók-iránti hideg közöny és lenézés épen felülről hasson példa gyanánt a "nép alsóbb rétegeire. ''< '' • " Kik: is maradtunk a mélyentisztelt Képviselőháznak alázatos szolgái: Kelt Nagy-Kanizsán, január hó 31 -én, .:• HAJGATÓ SÁNDOR, ■ » «»¡»megyei ált. tanitó-testalet elnöke, bizottsági tag. : HOFFMANN MÓR, testületi II. aMnök. bitót-sági tag. TEESZ JÁNOS, bizottsági Ug • •■- • t Figyelmeztetés. Sikerült Muraköz mintegy 30,000 darabból álló marhaállományát vészszel fenyegető keleti marhavészt Isten kegyelméből négy s fél havi pusztítás után megszüntetni, a ragály tilalma ellenére, rosz akaratú emberek által, szomszéd Horvátországban pusztító marhavészes helyekről vásárolt marhák becsempézésével idéztetett elő, miután a keleti marhavész szomszéd Horvátországban jelenleg is pusztitólag létezik, mindenki komolyan figyelmeztetik, — ha Horvátországból tilalom ellenére utóbbi intézkedésig Muraközbe törvény szerint kitiltott állatokat csempész be, az ellen az 1874-ik évi XX. törvény legszigoruabban fog alkalmaztatni, — .az elkövetett bün állat elkobzás, bebörtönzés és pénzbirsággal fog megfenyíttetni, — a följelentő minden becsempészett állattól 10 forint jutalmat nverend. - i rálynak, érvényesítse tovább is jóakaratát, jó szándókát, s tökéletesítse erejét.... Persze nagy volt Öroine a tűzkirálynak a miként mi észleljük, ha örömünk van — apró sziporkák lövöldöznek ki szemeinkbál: ugy a tüzkirály szeméből is sziporkázott az öröm a megszülettek a csillagok railiárdjai. A tüzkirály addig örült, addig örült, hogy azt vette észre, miszerint abzehrungba esett. Persze az örömet sem szabad túlságosan él vésni, fogyott, fogyott a szegény király b egyszerre c-ak utolső csillag képében eltűnt, caiélag hulla lett, de azért repült ide s tova: ennek emlékére a csilisgok ma is hullanak. — 1 41 A csillagok miliárdjai keresték a király t, s nem találtak mást,mint a napot,de ez elnyelte őket, megharagudtak reá s óvatosságból akkor jöttek eló, mikor ő napkegyelme távol kószál : maen van, hogy éjjel ragyognak a szép, a bájos «»üagok. Néhány csillag eltévedt, s szégyenébe« eJbujt: innen vannak a tűzhányó hegyek ; mások ellenben örökös bojdosásban szenvednek m e szerencsé« csillagok a hölgyek szemeiben r«»jietfék el magokat s innen lövellik tüzauga-raikatj mslyek oly gyújtók, oly égetők ; de azon szerencsét tulajdonasggal isbirnak, miszerint égés után phónixként születnek újra, mindaddig, mig Pető« tüzlán^szava szerint a halál szt nem mondj»: csitt! '' Különben a csittre nzt is mondja a férfi mlég: esett, amely műnyelven a háború tüzét jelenti, s^ést a tüzet oly veszedelmesnek mondják — méglehet! — de hát er. öldőklési tüz-hajlamot uem-e & nővilsgtól sajátította el, midőn naponta látja, tapasztalj*, hogy a konyhai tüz süMörgésére annyi baromfinak élete ohatik ki V inoen van, hogy a háború viselése az em bcriséif legbaromibb hajlnma közé sororható. K háború különben többféle: vau égi háború ia, melyben a tüznyelvek czikázva Ue-azélnek, sőt kiabálnak ia, aztán ütnek, gvujta-nak> mert nagy a tűsnek hatalma még a ter-hW4gj4bsn W! • • - . Megbízatnak a járás szolgabíró urak, hogy a helység biró, községi tanácsház hirdető tábláira és egyébb nyilvános helyeken ezen figyelmeztetés utóbbi intézkedésig kifüggesztéssé k. Néhány szö az „egy éves ankéiites-intézményről. A* áliaiáűoe védkötelezettség életbelép teukc alkaliriv.il a törvényhozás egy oly in tézményével volt alkalmunk találkozni, melynek nagy horderejű czélját kezdetben tévea iranvban magyarázgattuk s abban a valódi czél helyett, csapán különös kedvezményt vél tünk bírhatni azon fiatal nemzedékre vonatko lólag, meiy a tudományos pályát választá élet-czélul h azt hittük, hogy a katonai tényleges szolgálati időnek egy évi tartamra történt leállítása csupán azért történt, hogy a tudományos pályán levő fiatalaág tanulmányaiban érzékenyén ne hátráltassák; — a czél sokkal nagjobb horderővel bir, mint azt eleintén hittük s hogy az állam háztartásra mily jótékony hatással leend, azt már a közel jővők igazolni fogja. Régtől fogva jajgatunk már afelett, hogy az állandó hadsereg tartása roppant költséget vesz igénybe s igazunk volt réüben, mert államháztartásunkban tagadhatlanul legnagyobb teher a hadsereg tartása, — de ne feledjük el egyssersmind, hogy nagyfontosságú teher is, melyért sziveién áldozhatunk azért, mert tőle az állam léte tétetik függővé. — Azon korban, midőn az államok Spartaként, majd egéazen katonai jelleget öltenek, — kellő haderő nélkül lennünk anynyit tenne, mint lemondani állami önállóságunkról — kocakára tenni jog, kiváltság és alkotmányunkat; — est pedig azt hiszem koczkára alegönzőbb ember sem hajlandó tenni és szívesebben áldozik jogai épen tartá-sára. Vannak azonban sokan, kik ugy combi-nálgatnak, hogy a hadsereg béke időben oszlattam ék azét éa csak akkor összesittetnék ismét, ha a birodalmat háború fenyegeti. — £ vélemény nagyon csinos, — de asörnyen sántít. Nem ott vagyunk ám már napjainkban, hol ezer évvel ezelőtt voltunk, — most a nyers erő már magában semmi, — napjainkban képzett és fegyelmezett haderőre van azükség, hogy méltó ellenerőt képviselhessünk ; ez pedig oly haderőtől nem várható, mely feloszlatva, házi tűzhelye körül, mint a rosz czigány, naponta egy nótát feled. A tanult embernek is ernyedetlen szorgalmat és tevékenységet kell kifejteni, hogy egy évi tényleges szolgálat alatt a harczáazatnak c*ak a b c-jét ia megtanulhassa ; — az a szegény pőrfiu pedig 3 évi tényleges szolgálati ideje slatt bizony caak annyit tanulhat, hogy egy kis alapra tesz ssert, melyre még csak azután lehetne az építést elkezdeni s így csakis a fegyvergyakorlatok tartama alatt, melyre minden második évben behivatik, edződik valódi katonává. Állandó hadseregre tehát feltétlen szükségünk van, mely természetesen nagy De mi ez azon tűzhöz haaonlitva, mi az , emberi kebelben oly sok váriatióban lángol ? Mi hasonlítható a honfiúi tűzhöz? és mégis mi-ről van annyi balvélemény, mint épen erről? Az egyik csupa hazája iránti lángoló szerelemből bonfiai nyakára vezeti a muszkát; a másik menydörgős szavaival agyon hajigálja az országházban azt, ki más véleményen van ; a har-madik, mint például Bismarck, ráhág egy Na-poleon tyúkszemére, mely tréfának ezerek esnek áldozatául. És azt mondják, hogy ennsk igy kell lennie. Legyen nékik aző hitök szerint. És a szent barátság tüze ? Talán ez szerencsésebb ? Oh^nem ! ez sokkal silányabb ál--lapotban van. Érdek as egész. Keressük olyanok barátságát, kikről régen .megírták volt, hogy nem jó velők egy tányérból cseresznyét enni s mindaddig szépen megy a dolog, mig egy bécsi „Krach« be nem üt i aztán csak egy ropp s a szappanbuborék szétpattan. Hála Isten, van még egy, mely a hová befészkelte magát, állandóan megmarad. Azonnal látni fogjuk. A magyar nőt a világ tüzrő'' pattant menyecskének mondja s miért ? Nem akarom elmondani, hogy szende tekintetök ben lassú tüz, szerelmes kacsintásukban gyújtó tüz, haragjukban villámtüz pattog; a világ más hölgyeinek szemében csak olyan pislogó tüzecske van, mely mint a mécs világa halvány fényt mutat. Azért mondja a magyar koszorús költő a magyar hölgyre: Olyan a szemed járáaa, mint a csillag ragyogása. Nem-e * világ legszebb tüze ez ? hát még ha elgondoljuk a hölgyek részvét tüzének melengetőn boldogító hatáaát, midőn a romboló tüz'' leni okozta kár, szenvedés színhelyére mentő ángyaikéul jelennek meg s a jótékonyság égi gvakorlftüiiban fáradhatlanok, meggyújtják a remény, hit éa szeretet fáklyáját, hogy a Bzen-ved«» emberiségnek uj ösztönt, uj életerőt nyújt-»auak. . . . Igen ez. a részvét tüze az emberi kebelnek az, mely ha tanyát ütölt keblünkben, állandónu birja lakhelyül...... • összeget emészt fel ■ ez az tulajdonképeo, mely miatt az állam as „egy éves önkéntes'' intézményt rendazeresité, hogy általa idővel as államháztartásban tekintélyes megtakarítások legyenek eszközölhetők. Ugyanis: egy éves önkéntes csupán as lehet, ki érettségi vizsgát tett, főreál t, vagy valamely felsőbb tanintézetet jó sikerrel végezett s végre az, ki a nevezett kellékekkel nem bir ugyan, de magát egy előirt a katonai bizottaág által tartatni szokott vizsgának aláveti > a bizottság által képeaitettnek ítéltetik ; tehát oly egyén, ki tudományoe alappal bir. Az állam az egy éves önkéntesről fel-tételezi, hogy képzettségénél fogva is van annyi ambítió benne, miszerint amenyiben alkalma van egy évi tényleges szolgálatának tartama alatt Összes tevékenységét a harczászat tanul \ minyozására szenteli, hogy így az egy év letelte után, mint tiszt léphessen át a tartalékba ! s hogy az állam e hitében nem csalódott, igazolja a tapasztalat; mert napjainkban az állandó hadsereg tartsiék állományában már tekintélyes számával találkozunk a tiszteknek, kik ál-lsmi ellátásban caak az esetben részesülnek, ha a haderő hadi lábra állíttatik, mert ez esetben szolgálatuk igénybe vétetik. — Ezelőtt, ha s haderő mozgósitratott, nagyon természetesen ki kel le a tiszti létszámot is egészíteni a kellő számra s ez őrmesterek s hadapródok (Cadeten) előléptetése folytán történt. Mikor azonban a hadjárat befej estetett, a legénység fölös száma szabadságol ia ¿ott; de ezt a fölös számú tisztek« kel már nem lehetett tenni, hanem ezeket akár mily mellőzhetők voltak légyen is, megkelle tartani a hadsereg tényleges állományánál, mely ez esetben természetesen felesleges teher volt as államháztartásban. Napjainkban ez már másként áll. az állandó hadsereg tényleges állományánál béke időben a tisztek száma oly mérsékelt, hogy szásadon kint csupán egy s csakis elvétve ritkán van két tiszt. — Ha ma a hadsereg mozgósitta-tik, behívatnak a tartalék tisztek, kik oly ssám-- ban vannak, hogy a kellő szám velők kitölthető s mig a háború tart, húzzák a fizetést, — midőn azonban a hadjárat befejeztetik, iámét haza-bocaájtatnak a tartalékállományba s így ismét ^megszűntek ss állam terhén lenni. Ebből tehát világos, hogy az egy éves önkéntesi intézmény minden tekintetben czél-irány os,mert smellett hogy az állam általa nagy mérvű megtakarításokat eszközöl, intelligens képzett katonákra ia tesz azért, mely körülmény napjainkban, midőn az erő csak as esetben re-spectálható, ha észszel jár ksröltve, minden esetre tekintélyes vivmánys a birodalomnak, mert csak azon hadsereg remélhet jogosan győzelmet, melynek fő- és altisztjei nem egyszerien, de tudományosan képzett katonák, kik anyagi és szellemi erűt egyaránt képesek kifejteni s ast érvényesíteni, ha a szükség kívánja. ZALAY LAJOS. Helyi hírek. — Törvénysméki csarnok. A nagy • kanizsai kir. törvényszéknél jan. 21-én tárgyaltatott Bogdán Andor 22 éves pólai lakó« elleni Egy a hit, remény ós szeretet fáklyáját meggyújtó s a részvét által lelkesült nőt látni oly fensége», oly magasztos kép, hogy háls imát rebeg a nyelv a mindenség urához s elzengi : Nézd kedvesem! szép tavaszest, A nap bíbortengerbe száll ; A rózsa, mit arcsodra fest Szebb ég és föld rózsáinál. Fenn a csillagok tüze ég, Lenn fény bogár rezg fényesen : De oly fényt nem ad föld sem ég Mint a te szemed kedvesem ! Aztán: Emeld rám, emeld rám Lángtüzes ssemeid; Hadd lássam a napot, Mely mindent földerit. Fény van a világon Lelkem mégis sötét Egy külön világ az, Oszlssd el éjeiét. Minő fény, minő tüz, El nem viselhetem Mi a nap, mi a nap , Mellette oda fenn ? Mig a nap a földnek Csak egy felére tüz, Te fölmelegíted Lelkemet, mint a tüz. Ejh! de táncsra fel, tüz van a dalban, mely éget; de tüz van a zenében is, mely égi tűzre lobbantja még a szunnyadó érzelmeket jft, hogy lángnyelve az ég zsámolyáig hasson s kérje a társadalom szendén boldogító élvezetét, a magyar caárdás tüzes lejtésében, hogy a bu hamuvá s a jó kedv lánglobogáasá változva mondhassuk : Éljen a részvét jótékony tüze, Mely bennünket e szép körbe füze! bün per. Nevezett arról rádoltatott, hogy 1874. oktober 14-én esteli 9 órakor, midőn gazdá ja Balogh Jánossal egy két lovai kocsin a borsai erdőből lopott fát hoznának, az újhegyi «oro« és meredély« »Ion gazdáját hátulról egy bal tafokkal nyakszirten felül agyoncaapta, s « szándékosan elkövetett gyilkossági tette elph-lástolása végett, t. i. hogy az agyonütött a lovt,k által elragadt kocsiról véletlenül leesettnek vé-lelmeztessék, a kocsit pár száz lépésnyire fel döntötte 8 az*, is olt hagyva segélyért szaladt, de mire vádlott és a segélyül hitt egy férfi nt jével együtt megérkeztek volna, Balogh Jánost vérében fetrengve már kimull&n találták. Vádlott az esetet ugy adja eló,hogy a lejtő tetején gazdája vele a kocsi kerekét megköttetve,őt a tódorhegyi szőlőjében lévő pinczéjéhez küldötte, hogy &z ottan az nap délutánján abroncsolt hordókat a pinczében elhelyezze. Vádlott el is indult keleti irányban a pincze felé, de pár perez multán nagjobb robajt hallott, mi gazdája kocsijának a lovak általi elragadtatás gyanúját költölte fel benne. Visszaindult tehát, de mire megérke zett, a kocsit feldőlve, gazdája nélkül találta. Gazdája fölkeresése végett tehát s meredély nek indult, hol mintegy 3ő0 lépésnyire a kocsitól, gazdáját vérében hörögve találta. Hozzá is szólt,amaz azonban már mit sem válassolhatott. Erre segély után szaladt. Elősinényekül felhő zatott, hogy a faluban már bestéd tárgya volt, hogy vádlott a megholt nejével szerelmi viszonyban élt volna, s ezen ok, hogy az útban álló férjet láb alól eltegye indította tette elkó vetésére. A vizsgálat folytán kiheilgstott több tanú azonban se a vizagálat alatt,se a végtár gyalás alkalmával se a viszony létét, sem a ténynek vádlott általi elkövetését nem bizonyi tolták határozottan. Az orvosi látleletek és vélemények azonban a halálnak balta fok csapás által lett előidézését valóazinüsitették, még azon oknál fogva ia, mivel a corpua delictiül szolgált balta fokának az elhunyt kalapja- és koponya csontján talált szakadást teljesen megfelelőnek constatálják. Vádlott ezekkel szemben mindent, de még azt is, hogy nála, vagy gazdájánál « alkalommal balta is lett volna, hatarozottsu tagadta. E tagadás mellett még a betört kopony » csont, s meghalt kalapja, éa a balta felmutatá-sánál is állhatatoaan megmaradt. A vádló kir. ügyész a szándékos gyilkosságnak mi ad tárgyi, mind alanyi tényálladékái összetett bizonyítékok alapján megállapítva látván, vádlottat « száudékos gyilkosság bűntényében vétkesnek kimondani, s ezért törvényeink értelmében «t kötél általi halálrs ítéltetni, s az összes költs.» gekben elmarasztalni indítványosza. Védú, bi-vatalbóli ügyvéde a bűnténynek, se tárgyi, seíu alanyi tényálladékot bebizonyitottnak, s igy azokat megáilapilhatóknak egyáltaláu nmn látván, védenczének ez ok alapjáni teljes fölmenté aét s szabadlábra helyezését kéri. A törvényszék ezekután hosszabb tanácskozás után vádlottat a bűnténynek tárgyi és alanyi tényáiladék* meg nem állapithatása miatt bizonyítékok elégtelenaégéből fölmentette, s a szabadlábra helyezést a fellebbező kir. ügy és s ellenzése daczára is elrendelte. — BLertelendy Kálmán főispán ur ő méltóságának jói sikerült arcsképe Vereby Soma kiadásában megjelent és Wajdits József ur könyvkereskedésében 2 frtjával kapható. — A nagy-kanizsai országos vásár igen csekélynek mondható, beillett egy jó heti, de nem országos vásárnak. A szarvasmarha vá • sár megengedtetett agyán, de a hibásan kiálli tott levelek miatt sok baj levén, nem bocsátat-tak á vásártérre, különben csekély ár mellett is csekély vétel volt. — Táncxvigalmak. A ,Fekete sas-czimú vendéglő helyiségeiben ms febr. 4-én polgári tánczvígalom tartatik Kovács Gábor jeles zenekara közreműködése mellett. Belépti dij 60 kr. — Siskovics Jenő kir. adóhivatali tf-pénztárnok temetése múlt vasárnap nagy részvéttel ment végbe minden rendűsrangú közönség jelenlétében ; a boldogultnsk előzékenysége s hivataloskodésa szinte barátságos jó indulata közneretetet, pontos, hű és tevékeny hivatalos-kodása szinte köztiszteletet vívott ki, mely * | végtisztesség megadáaánál látható volt. A gyászjelentés következőleg hangzott: Á nagy-kani-zaai m. kir. adóhivatal tisztikara benső fájdalommal jelenti Siakovits Jenő m. k. adóhivatali iőpénztárnok urcak, 1875. évi janaár 30-án reggeli 8 és ■/» órakor, tüdőlobb következtében, életének 54-ik s hivatalos szolgálatának 37-ik évében történt elhunytát A boldogaltnak hült tetemei f. évi január 31-én délután 4 órakor tétetnek örök nyugalomra a nagy-kanizsai köztemetőbe. As engesztelő szentmise-áldozat pedig f. évi február 5-én fog a szentferencziek egyházában megtartatni. Kelt Nagy-Kanizsán, január 30-án 1875. Béke porain ! — Vihar folytán jan. 27 én a Kanizsabudai délutáni postavonat 5 órától éjféli 1 óráig állott Siófok és Lepsény között mozdulatlanul, az utazók fáztak, különösen Kozma Jáoos ur, ki a kairói magyar-egylet jegyzője, látoga-tánra jött Magyarországba, a megszokott melegafrikai éghajlat helyett ily sordonban kellé veszteglenie. Kanizsán pár napig időzvén, sok érdakttt beatéit as afrikai álstről. tir — TJj *enernü. Táboriak y ¿a Parach uk zenemúkereakedésében Budapesten meg jnient és beküldetett hoxzánk : ,Aua dern Cir-t''iis Kent" polka francaiae über beliebte Melo tJien hub Aachenbrödl and 8cb .eewittchen für dus Pianoforte von A. Qairl. Ára 50 kr. — KámaTlAmán gróf Niczky György ur 6 mga gazdáaaatiból január 29-én hajnalban 11 hizóeertée tolvajoltatott el, a kár mintegy 400 frt. — Simon József volt pötrétei tanítót, jelenleg pacaai körjegyzőt mélióaágoe Horváth Mór kamarás szolgabíró ur állásától ideiglenesen felfüggesztette. — Merész tett. F. évi január hó 16 án Póczak György pötrétei illetőségű katona N.-Kanizsáról Pötrétére volt a vonattal uta /andó, de mivel Pötréténél állapodáa nincs, ¡Szent-imhályról pedig gyalog viasza jönni rös-telt. mid/ín a vonat Pötréte mellett haladt, kiugrott a kupéból, szerencséjére baja nem történt. — Mult héten a keszthelyi tináncrok czirkálás közben dohány csempészeket csíptek el Zala-Apátiban, azonban a községen kivül a dohányárasok vas villát ragadva, a pénzügyőrök akaratának ellenszegülve felültek kocsiaikra s tova hajtottak, a pénzügyőrök pedig társaikkal csstlakozva a csempészek után iramodtak, utol is érték óket Pacsán, de este lévén, a finánczok egy házzal távolabb szállásolták be magukat, mint a somogyi atyafiak, másnap ellenkező irányban haladtak, igy történt azután, hogy Szent-Mihály községen kivül a csempészek he-ivett egy pár radai embert a finánczok elfogtuk, »zokat elverték, az ütlegelésekkel is csak akkor hagytak fel, midón a«t kiabálták, hogy ők utasok. s nem magyar dohányt árulnak. Pncsai járásban a községi képviselők minden egyee községben megslakuluk, s az elöljárók a törvény értelmében meg választattak, több községben előfordult azon eset, hogy a megválasztott bíró a község bizalmát visszautasítva befizette a kimondott 100 frt. bírságot. Sajnos! ellenkezőleg állt a dolog Padár községben.Most emiitett helyen Peresztegi András óhajtott bíró lenni, de a választók más egyént jeleltek ki eaen állásra, őt ii megválasztották ugyan elöljárónak, de nem rendes, hanem helyettes bírónak ; ezen nem várt eset oly elkeseredést szült náls 8 benyomást gyakorolt lelkületére, miként később a választás megej-iése után, ha valakivel találkozott és szóváltás közt a megválasztott bíró mellett nyilatkozott az illető, arccal ütögette. A szerencsétlen helyettes bíró ma már, mint veszélyes őrült a hatouág további intézkedéséig szoros őrizet s felügyelet alstt tartatik. — Zalamegye egyik községében bizonyos catholicas egyén ajdon született gyermeke keresztatyjául a helybeli izrael. vallású mészá ros iparost kérte fel, kinek neje? a kisded ke-resztelése végett az illető plébános urnái mégis jelent, a plébános azon előadására : hisz ön izraelita, nem lehet keresztanyja ezen kis gyermeknek, mert nem hisz ön a Jézus Krisztusban s a keresztény anyaszentegyházban, erről p-dig vallomást kell tenui keresztelés alkalmával, — a keresztanya mindezekre röviden vála-szolá : ne törődjék vele plébános ur én akármit hiszek, csak keresztelje meg, mindenre felelek s mindent elhiszek ezen kisded nevében, majd ha felnő, a többi legyen az ő gondja. — Gelsén mult vasárnap délelőtt na^y tüz volt, elégett 22 ház a melléképületekkel együtt; szerencsére 20 ház biztosítva volt, I l a .Centrak« nál és 9 más biztositó társaságnál, A vész keletit estét szántszándékos gyújtásból eredetinek hiszik, a vizsgálatot erélyesen telje-Biti Kovács János járási szolga bíránk. — Bővld hírek. Szegeden mait hétfőn éji 1 óra tájban menydörgés hallatszott — Almássy Albert gróf váltó hamisításért 3 évi börtönre ítéltetett. — Ujabb fejedelmi találkozásról írnak a lapok. — Az előpataki fürdőt Károly oláhorr^ági fejedelem nevére akaiják keresztelni. (Min/ha bizony nekünk nem lennének nagyjaink!) — A nemz. muzeum 400 db. romai konzularis pénzt kapott Szatraár-megyéből. — Nyíregyházán uj év óta három fiatal leány mérgezte meg magát. — A bukovinai magyarok Hadikfalván olvasókört alaki-tanak. (Könyvkiadók!!!...). — SzL-Pétervá-rott agyiét alakult oly czélra, hogy hölgyek számár* egyetemet alapítson. — Budapesten a rendőrség 220 lakáat,mint egészségtelent kiüríttetett. — Petrozsényben (Erdély) a kőszén-te lepek munkásai közt zsvargás lámsdott — Liszt Ferencz f. hó 10-én jő haza. — A porost koronsörökús palotájából sok értékes tárgyat loptak el. — Millár nevü gépész Londonban olyan betűszedő gépet talált fHl, melvlyel egy szedő 4000 betűt szedhet e?y óra alatt. - A leydeni egyetem háromszáz éves ünnepélyén a budapesti egyetem is képviselve Jesz küldöttségileg. — Dr. Fleischer, a tővárus egyik elsőrendű szülész orvosa agylágyulás következtében megőrült — Tóth Ed* ¿A kintornás családja* czímú uj népszinmüvet fejezett be. Vegyes hírek « — Alagút frunetiti ¿a nngolormlg íött. A Calais és Dov»r közt tervezett alagút hossts Tartozik MÉRLEG-SZAMLA 1874-dik évi Deczember 31-én. Követel i Oszt ért | I oo ■ ■ s CO 1 * f-m c—; e-, | 1 . frt. kr. 114 Kötelezvény számlának .... 1206313 _ , 78 115 Váltó „ . . . . 172''J28 89 80 125 Elölegezési „ (értékpapírokra 1 33714 — ! 108 94 Butur „ .... 1450 — 95 Értékpapír ,, .... i \ i 40839 75 109 96 Házbirtok „ .... I 88141 69 131 127 Kintlevv kamat számlának . . . 43197 61 118 130 Házbér hátralék ...... 1741 42! 119 120 Aranj kötelezvény ,, .... 1240 — 83 132 Arany kötelezvény kamat hátra- 26 — 1 85 lék számlának...... 1 86 116 Pénztár számlának (készpénz élőiét) 96* /ioo 1665 31507 68 87 103 \ ! 104 * \ 1 121 \ í 126 \ 1 111 106 \ 128 \ 79 • I 90 \ I 1 ■ 1362u/,oo 1665 1619834 04 Részvény tőke számla . . . Osztalék „ (fel nem vett osztalékok) . Betét Betét kamat S J__l Oszt ért frt k r. 1--- I H 30000 791 M • •» Betét arany Betét frank Tartalékalap „ Előre felvett kamat atáinla Nyugdij-alap Iskolai ösztöndíj Vegyes Százalék f Árvaház-alap Bélyeg illeték Költség számla (jelenléti jegyek. és jutalék) Értékpapír szelvény ssámla . . . Házjövedelem „ . . . Részvény tőke kamat . . . Vesztesség ós nyeremény . . . 61 "U ,1280"/,- »» » n 11 » íj ''1480503 I 43149 1665 - 12939 13984 8575 40 69 27 100 16 20"/,. 1362"'',«I 3296 2627 6511 1800 -15400 ! 59 44 40 10 96 79 35 47 84 93 86 25 06 1665 1619834 04 Nngy-Kaniisán, 1874. Deczember 31-én. Darás Ágoston, könjTrirö. Horftchetxky Frigyes, pénztárunk. Tóth L^jos, Gelsei Gotmann S. H., igazgató. aligaagató. -». - A fennebbi fŐmérlegeí a szabályszerűen vezetett könyvekkel tételről tételre megvizsgáltuk s azt azokkal tökéletesen megegyezőnek találtuk. Nngy-Kanizsán, 1875-ik évi január bó 25-én. A számvizsgáló bizottság: Yágner Károly, s. k. Nncsecz József, s. k. BUn Lázár, s. k. Sommer Sándor, s. k. 22 angol mérföldre, átmérője 8 méterre van felvéve, 18 méternyire fog a tenger feneke alatt feküdni Átfuráaára egy év, teijes elkésri-tésére további 3 év lesz szükséges ; kerft) min tegy 6 millió font sterlingbe (§0 mifttt-ezttst fortnt> A tenger mélyaége Calais * Dover kfet átlag 30 méternyi, alatta 800 lábnyi vastagságú összefüggő kréta réteg fekszik, me lyet agy lehet fúrni, mint s sajtot. A biztossá got illetőleg a mérnökök s Northumberlandi és Mutharveni kőszén bányákra hivatkoznak, me lyek tekervényeikkel együtt még egyszer oly hosszura nyuin*k be a tenger alá, mints tervezett alagút. A léghuzamról a két végpont ég bajlati viszont-ní közötti különbség fog gondos kodni. Ha a terv sikerűi, miben a techniea jelenlegi állásánál síig kételkedhetünk,— pár év múlva egy órányi idő slstt s szárazföldről ; Angliába utazhatunk, nem törődve az éjszaki , és atlanti tengernek fejünk föiöu csapkodó vi harhányta hullámaival. v — A budai alagút mult évi összes bevétse 57.706 frt 73 Va kr. Az alagúton 1.31»,055 gyalog egyén, 6< »87 targoncsás, 147309 egylovss és 193,037 két lovss kocsi ment keresstül. Történet! naptár. Január 30. 1545. Bécsben as első német ima könyv nyomtatásban megjelent. — 1830. Virág Benedek haláloka. 1849. Bem győselme 8*elindek-nél. — „ 31. 1804. Bajza József •aületésoapj*. 1849. Klapka tokaji győzelme. Február 1. 1687. Caraffa vértörvényszékét Eperjesen megkezdé. 1849: Czuc»or „Riadó" czimü verseért 6 évre ii^l-teték. . 2. 1339. Izabella, Zápolya neje Szó-kesfejérvárott királynénak koron»a-tátik. — 1809. Székács József s*& letésnapja. . 3. 1114. Kálmán király halálozása. -1538 Ferdinánd király elhagyta Budát, azután 223 esztendeig nem látu királyát, míg nem Mária The resia 1751-ben megjelent. — 1809. Mendelsson születésnapja. - 4. 1848. A magyar mágnási tábla a jobbágyi tartozások megválthatását határozza. — 1849. As oroszok Nagy-S^bent megszállják. n 5. 63. Pompéji és Hercofanam földrengés által nagyréssben elpusztul. — 1788. Kiafalady Károly születésnapja. — 1818. Öörgei Arthur születésnapja. — 1849. Ghiyon bra nyicskói győzelme. — 1857. As osztrákok Pármát elhagyták. . 6. 1386. Kis Károly király orozva megsebesitteték. — 1867. A fran-cziák Bazaine tábornagygyal el-1 hagyják Mexikót. Szerkesztői üzenet 1601. 8. Téth. Semmit sem haaaaálhatuuk brISIe. 1602. K. B. Máikor rékonyabb papíron írj. — La már a költemények értékét nem dijaahatjuk, iáért fiseudk a papír súlyát Bdatetéafil 10 krt. kall« a<et- | Dünk. 1603. Q. J. helyben. Még a látottat a«.«n, hit még a láthatatlant f Érték- ét viitéfoJyaa ftbrtiár 2. 5*/« metaliques 70.35; Ó''/0 nems. kftloanu 75.65; 1860-ki áiiaáalmi kólosön 111.—; bank réssv. 9 56; hitelintézeti réssvények 216.50; London 111.— ; magyar földtehermenlési kőt vény 78.25; teneavári földtehermentési köt vény 76.75; erdélyi földtehermentési kötvény 75.60; horvát-slavon földtehermentési kötvén v 80.—; ezüst 105.75; cs. kir. arany 5.24^-Kapoleond''or 8.90; — 100 mark D. R. n.54.55 Felelős szerkesztő s kiadó : Bátari Lajta. 20,000 forint érték körüli oly birtok kerestetik vételre, mely egy tagban s vasut-állomáshoz közel van. a vételár aranyokban fizettetik. Értekezhetni a „Zalai Közlöny* szerkesztőségében. (1670—3) (1671-2) A legnagyobb IÀSI0T0E6YÁB Bécsben, III. Márxor utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek. ± 50 kr. 1000 Ducaten effeetiv in Gold. Die«e vom M»fi»tr»te der 8udt Wien mm B««tso de« ArioeofondeJ veran»U]t«tc Lotterie, cnthJLlt Treffer ron 1000, 200, 200, 100 100 Ducaten in Gold 4 Treffer k 100 fl. Silber, 1 Original Creditloa, 2 Treffer mit je fl. 100 Wiener Communal Prämienlos ^und viele andere Knnrt- and QQQQ Treffer Werthe 60.000 fl. WW Werthtetenrtiade, «Mum OVUV 1 rCllCI Ton UV.V/VV 11. l>ie Ziehung erfolgt unter Controle dea Magistrate, der Stadt Wien am 9. FebruAr 18<o. (1609-8) Bei auiwärti*en Aaftrifen er«neht man um ^efUli^e frankirt« Einaendung dea Betraget and BoiachloM von 40 kr. för Franko-Zu-»cbduDg der Low o. ». Z- d«r Ziehanf«]«**. , , , . T - «, _ . __ Wechselstube der k k. pr. Wiener Handelsbank, vorm. Joh. O. Sothen, Graben 13 SB #r LotUri« 4 50 kr. pr. Sttck tiad auch au baaiebas durch : Herr« &«ai OtkHa !■ fir.-KaalZM. A valódi oras. atab. legajakkaa S Feleéfe ¿lui kivüud< rai kitűntélett, ax trv*tl UrtftJ MefvlZtfált, a aikarwnek uiált eierfélek^pen kipróbált titkon azer a pfttfcáaycfc, hájj a MIÉ tft rak, vakaMak éa svakek Uijea k:irtÁBára,(a«ty«c aokfeU me^-próbáltak hamiaan utánosui » árulni,) htaéalttu minöaégbau Nagy-Kanizsán ROSENPELD ADOLF ur Pécsett Z s o 1 n a y Imre és Vilmos urak,, Kaposvárott: POLITZER R. úr kerMkedóaében, Peaten SCHNEIDKR G. Upót nt*«»i kerMkrdé «¿ben kapható. (1M4-3) Egy nagy bádog | frt kia bádog 80 kr. Kgye* bádog megreadrté«« ia utánvétel nM»lt«tt gjroraan Uljeaitt^tik. HIRDETMÉNY. Mintán fgrréeirfll ti általa.» m. i. deczember bóban 500 és 100 darab város (Bécs város dlj-köl< »öue 1874-ik évről) álló társas caoportulatokon a njojtott előnyök miatt oly isáaoi voli a résztverés, ho«7 Ufjobb akaratom melléit som voltam képes valamennyi hi érkezett jelentkezésnek eleget tenni és miv,-l má részről fnljtouoaau kérdések intéztetnek hozzám, vájjon lehetséges-e még agy csoportulatba léi ni. elbatározám magam, ez által számos rétről ..< lUtkozr.tt óhajtásnak is eleget téré csak a nagyobb nyereményt r-ményre jogosító 100 darab Bécs város sorsjegyeiből álló társas csoportulatokat aiakitaui. * 2) ▲ csoportul* tok (társaságok) olykép alakíttatnak, hogy minden csoportúiét 100 részletből áll éa minden ré«le«-jegy birtokos* nem égy sorsjegyre, hanem a csoportulathoz tartozó őssses, 100 sorsjegy r«-. a befixetés tartama alatt történő 8 huzáaon játsxik és a csoportúiét feloszlása után minden rés*let-jegyért egy darabot a csoport«!atbau foglalt 100 sorsjegy közül ksp. Jelentkelések r cs«portnlatokra f. é. január 15-kétől a következő faltételek alatt fogadtatnak el. H^* Egy részlet-jegy ára o. é. 125 frt. melyre a jelentkezésnél 5 frt fizetendő, a hátralévő 120 frtnví ös«*g peuig, 1875. márcziustól k*zdve 24 egymásután következő havi részleten & fnjáral tőrlwatendő: aayattal azoa elcayös intezkedés tSrtéat hogy aladsa rásrtvavé a jtfaatkezés keérkezts «tán a réazkt-jstyiyel a«r8tt 24 tfrk bénaeatss. ugytr posta utalványt kap »elvek -ár e«eszea kiállitvik éa eeapáa a péetattvata''ttl 5 frt lafizeteae Mllett egye,,r ré«-letjegyért ftMetwfc. Miáltal a réeztvevl ariadea kiadástól éa fsadtól megkíméltetik Minden 5 frL beküldésénél nyerendő pósta» vevény (Bece-pisa«) nyugtául szolgál. A fő-nyeremény a 4 évi-húzások mindegyikénél 2000.000 frt, Tannak továbbá 50.000, 10.000,5 á 1000 frtos stb. . . meiléknycremények. Minden nyeremény, mely a béfixetés tartama alatt történendő 8 húzáson a csoportulatban foglalt sorsjegyekre esik a 100 rész-lK^jegy birtokosai közt az újonnan megszerzendő sorsjegy árának levonása után oaxtatik saét. A befiaeté« tjLruma aLitt történendő 8 húzás következő L 187$. április l-jén, 8. 1875. oktober l-jén, 5.1876. április l-jén, 7.1876. oktober l-jén, 2.1876. julins l-jén, 4. 1876. január 2-kán, 6.1876. julins l-jén, 8.1877. január 2-kán. Itt nincs szO oly egyes sorsjegy megszerzéséről, melynél a vevő a nagy nyereméayi reményért valamit fizet, hanem egy a sző sxo-tos értelmében legnagyobb biztosságot n\ ujtó értékpapú ről, miután e aoi jegyek játéktérre nemcsak hogy minden veszteséget lehetlenoé tesz, hanem azáltal, hogy a legkisebb nyeremény már most 130 frtot tesz és ''200 frtif megy a tőkét is kellően kamatozza A mondottak bebizonyítására c»ak megjegyzem, hogy & 100 frtos 1864-iki sorsjegyek ugyanazon játéktervvel már a 140 frtnyi árt a szintén 100 fr;os hitel sorsjegyek már a 165 fitnyi árt fölülmúlják. * Misdee t cz. resztvevő, ki tttbb reszletjegyet száadékozik veasi, szivaskadjék kijaiaataai, vájjon aresxlstjefyeket e«y éa osoportalathál kíváaja-«. Miután a képzett csoportulatok száma korlátolt é* lehet^é^es, hogy a jelentkezési határidő nemsokára besárva leend, felkéretnek a'' t. cz. résztvevők a jelentkezések minél előbbi beküldéseért. '' Jelentkezések kizárólag alulirotthoz Bécsbe intézendok. Ferdinánd F. Leitner cs. kir. udv. váltó-üzér Wien, Börsenplatz 3, and Esslinggasse 1. A vidék hölgyei gyakran zavarban vannak, midőn Ízlésük szerint akarnak öltözni s közvetlen környezetükben nem találva e czélnak megfelelő anyagokat, a fővárosból kívánnák szükségleteiket fedezni, dee szándékról — megbízható czég ismeretének hiányában — az izlés, divat s anyagi előny rovására, többnyire fénytelenek lemondani. — fízenkellemetlenség igen könnyen elkerülhető, ha a t. cz. vidéki hölgyek minden, a női toilette s a fcíai szükséglet körébe tartozó kelmét, vásznat, szövetet sat. bizalommal csak HAMBURGER ADOLF Budapest IV., uri-utcza 8-ik szám alatt, a postapalota átellenébeni hölgydivatáru-raktárából rendelnek meg. Fennebbi czégem, fennállása óta folytonosan oda m&ködött ós működik, hogy azon hölgyeket, kiket lak-httlvíik távolaága a fővárosbani személyes beváaárlásbangátol, a legszigorúbb becsületessége pontosság szemmeltartása a a legmérsékeltebb árak mellett, ellássa mindazon szükségletekkel, melyeket a jó izlés b divat mindenütt megkövetel. Vidéki L cz. állandó vásárlóim ezerekre menő száma eléggé tanúskodik arról, hogy ezen üzletiránynak minden tekintetben kielégítően sikerül megfelelnem. A t. hölgyek általános tájékozásául szolgáljon a következő kivonati Wl ruhakehaék legdjí nbb választékban, rőfönkínt 30, 40, fiO kr — frt 1 '' Mosó-rahakehnék. perksl- s batiaztban rőföukin; 2Ü, 30, 35—40 kr. Poszté-, flanelI s ripiz gyapjukelaék, rőfönkint ft 1, 1 50, 2—2.50 Selyemszövetek, tafota, Faille * Grosgraín, rőfrtnklut frt 1 .50 ^ ''2 50-3. Setyengazir, IIln*ion- « báliruha-szflvetek, rfiffinkiüt «0, 8<) kr, frt 1—1 50. Poapadoar Caobearirok reggeli pongyolákra, rőfrtnkint 8tl kr, frt 1—1. iO. ; ~ A*#at bársoayok. teketék . szraeaek, rSfönkint frt l, 1.50, 2 -2.50. Selyeabársooyok, mindet! színben, rőfönkint frt 3, 4. 5-10. R*kap«rkatak, «zíneaek « mintázotuk, rőfönkint 30, 35,40— 50 kr. fiyiazketealL, luatr«-, ca«-hemir-, terno- stb. szivetekben, bármely árban. Lcazér, berlini gyapjú- s moir-alaószoknyák, (jai.onok) dara-bonkiut frt 3, 5, 6-8. HMfykalapok, fejkötők « baalikok, darabonkiut frt 3. 5 « - 10 Badatnak éa bartslók. .legnjabh divatozikk.i •la-ahonk int írt 10, 12, 15—20. Na^ykeadtk, Longahawlok a PlaideV, daraboukiut frt G, 8, II) 15. ReczéskeaJik. berlini írvapjuből, darabonkint frt 2, 3, 4 5. 6y«pjakeadflt,kicsinyek * félnagyok, darabonkint frt l, 1.60, J—3. Sotyaakaaéik, minden aainben, darabonkint frt 2, 2.50, 3 4 £oáarpo ok, a brochekeudők, gyapjú és selyemből, darabonkint 5o: 80 kr. frt 1—2 ''ftotai-k, csipkékkel ragy hímzettek, darabonkint frt 1 1.&0, 2 — 3. A|y. »asztalteritök, bármely sain- é« minőségben, darabonkint frt 6, 6, S- 10. é« aaé-orayók ue nkülönben legyezők minden árban . fMÉI- és azitÉIial ''vaazaak. 80rSf&sek. TéMnkint frt 8, S, 10-12 Craas- é* bórvászaak, fehériteUek, 30 rófösek, végenkict frt 10, 12, 14—15. Raabarai váazaak, legfinomabbak, 30 r.r.ft)s«k, ▼¿genkint frt 15, 18—20. Irhoai és bollaadi váazaak, 50 róttsek, végenkint frt 20,22,2ő—sO. Rambarfi váazaak, kéaifonálből, 54 rőAteek. rAgeukint frt 25, ao, 40—50. Lea- S pateat-csiavatok. fehérek, 30 rőf»sek, végenkint frt 10, 12—15. Czéraakaaavászok, ágynemfiekre, 30 rőfft«ek, végenkint frt 8, 10, 12-15. Naaklag, ágynemfiekre, sárga és fehér szinll, rőtftnkint 30, 40, 45—50 kr. CMffoaok, fehérnemfiekre, (1 vég körülbelül 70 rőf,) rőfönkint 25, 30, 35 - 40 kr. Lepeitfváazaak, •/« 1« *zéles%v, rBf&nkiot frt l, 1.20,1.50-1.80 kr. Pikét és kordás parketok. fehérek, rófflnkiot 40, 60, 60, 70 kr. Derékalj- s bntor-eainvatok, színesek, rőfhnkint 80 kr, frt 1. 1.20—1.50. Asztal- a kávésabroszok, színesek, minden nagyságban, darabonkint frt 3. 4, 5—6. Laa asztal- éa Hrlfclxi kendők, tuczatonkint frt 6, 8. 10 12. Cl—tm mhjgmifc, bármely szinben.tucaatonkintfrt 2.50, 3-4. CsipkefBtfŐsyÖk. páronkíut frt 8, 10—15 rőfSukínt 50,75 kr, frt l. Bator ripszek és cretouok, svinesek, rőffinkint 50, 80 kr, frt 1, 1.50—2. Mollok, crépe-lissek és Urlatánok, végenkint frt 4, 5, 6 8—10. OrgaathMk. fehérek éa színesek, végenkint frt i, 1.20, 1.50. 2... Lea-zaefckeadék, fehérek i* színeaek, tueaatoukint frt 2, 3, 4,6- 8. FSzIdarekak, hölgyek számára, derék bőség szerint, darabonkint frt 3, 4, 5-6. KeltérueinQrk, urak, hölgyek éa gyermekek számára, a legjobb minőségben, dús választékban s rendkivül jutányos árakon. llftlKj ruhák, bármely kivánt kelméből, választékosan, haladéktalanul s legolcsóbban, a legüjabb divat szerint készíttetnek el. ~ ö ; -er j Mejr*nd*lé*€k t bárminemű levélbeli megbízások, minden, habár üt nem jegyzett czikícre, a legciekályebbtöl a ZZ!1? *rtíkül9> a* ár''óztztg postai utánoéf.U vagy előlegé* beküld*,e melUtt — csomagolási dij felszámitála '' ''_ nélküL ~ " l^ynagyobb figyelemmel haladéktalanul eszközöltetnék. Mn eahttbleg meg nem felelb áru visszavétek s legkészségesebben becseréltetik. L.evéibeh kívánatra minták, a rőfár s kelmeazél^iég pontos megjelölésével, bárhova ingyen • bérmentve küldetnek. 0486-10) Ingyen mellékletek adatnak: minden ( 10—25 frtig egjr elegáns legyező, ) aránylagos iiiegrende- ( 25-50 frtig egjj berlini gyapjukendő, ) árengedmé-léanez : ( 50— 10<» frtig «gy hzép kelmeruha, ) nyül. Üres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb «er, mint dr. Papp J. fi. rxáj. fogor-roa úr (Béosrároa, Bognergaaae Nr. 2.) f o g A n j a, melyet mm-deaki könnyen és fajdalom aélkBl behelyezhet odva» fogaiba, mely aztán a fogréssekkel és foghnsaal teljesen egyesül, n a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat caillapitja. A ii a ther I ii - száj v i z Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fugorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. Svefokkea I frt 40 lir., a legkítnnőbb »zer a csűzos togfájdalmak • ban, gyuladá«okuái, a fogüos daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létező fogkövet és megakadályozza annak uj képződését; az ingd fogakat a foghus erősítése álul szilárdítja; s midőn a fogakat és foghnst minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a aaájnak kelleme» fiisseséget kölcsönöz é« már rövid használat után el táró Htja a kellemrtlen szagot. (1540 - 4) atnerln foffpaata Dr. POPP J. G. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Eaen kéazitmény a lehelet frisseségét és tisztaságát fentartja, azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsönös ások romlását megakadályozza és foghnst erósbití. Dr. Popp J. G. növóny-fogpora. A fogakat oly sxép^a tisztítja, hogy annak naponkénti használata által nemcsak a közönséges togkő eltávolíttatok, hanem a fogak zománrza éa Bnomaága is mindinkább tökéletesbtü. Kaphatók : Xagy-Kanizsán : belua Jóaaef gyógyaze., Hosenberg [Bosenfeld, Weliach, J. é« Feaaellioffer J. kereskedésében. — Pápán ?»ebepen J., Keszthelyen : Pfiszterer gyógyszerész, »inger M. Weiss |A. Zala-Egerszeg''b : leóó Fgyógyszerész. Kapronezán : WerM gyógy-írész. Varaadon : Kalter gyógyszerész. Sümegen: Dorner Kajet. Szom-jelyen: Pillieh Ferencz.éa Eudolf gyógyszer. Határőrvidéki áz.-Györ-rön. Fibic E. C. Vezzprémben : Meyr Tuazkau, ugy Öuthard Tivadar fiainál. — Székesfehérvárott ; Legmann A. Braun J. gyógysz. "Lovas ¡Serényben: Heialer gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyaseréaz. Kecs teméten : Milhofer éa Maehleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógy»« Körmenden: Horyáth J.Somzenrend gyógyaz Kapoavárott: Kobu J. lögl, Belua és SchrŐder gyógysz. ázegszárd: Brahsav gyógysz. ¡Bonyhádon : Kramolin J. Sziget vár ott :Rarwarth, Salamon gyógy»*. -■Baján : Michitseh Bt. és Herzfeld fiai, ugy Herzog Ignácznál. - Pécsett lolnay W. és E. Zách, Sípőcz gyógysz. Kárádon: Zadubánszky gyógy« líarczaliban: Kiss gyógyaz. — Tolnában : Qratf gyógyaz. — Duuatnld rárótt Lukáca gyógysz. — Szent-Györgyön : Nöthig. — Alaó-Lnodván |Ki*a gyógyaz. — Kohonczon: Simon gyógyazeréaz nraknál. Hertelendy Kálmán badacsonyi szőlészetéből, az 1875-ik évi tavaszi metszésig, L.-Tomai gazdatisztjénél V. Kastens urnái, u. p. Tapolcza a következő ^egészsé ges, minden betegségtói ment rakni való sima vesszők ren delhetők meg; n. m : Muskotály ezere.........5 írtért. Olaaz Rieszling (vels.^ ezere......5 p Rajnai rieszling ezere....... . 5 n Legjobb kevert asztali fajok név nélkül ezere 5 „ Burgundi ezere ........... -4 ,, Tramini ezere..........4 , Szagos sárfehér ezere ........ 4 , Világos (rag. v. rátok) ezere .....3 . Fekete kadarka ezere........3 „ A megrendelések pontosan eszközöltetnek, becsomagolás mohában és zsappban a kiállítási áron számittstik, a vesszők Keszthelyig Huffman vasúti szállitóhoz ingyen küldetnek. Kelt L.-Tomajon, 1875. január 18-án. (1557-2) A t. cz. hálrendezőknek legnagyobb raktáromat «otillon-jelvényekben, legújabb cotillon-játékokban, valamint b o h ó c z s a p k á k b a n leszállított árak mellett, van szerencsém ajánlani. Nemkülönben mindennemű tállCzrendek csinosan és igen jutányosán készíttetnek el. KanitE C. diszmú és papírra ktárában (1561—3) Budapest, Dorottya-utcza 12. sz. Hölgyeknek nélkülözhetleii! avissant Félre nladeaféle ártalaua arozfestékksl! Félre a rizsporral! Ezak el ár aljak «agakat: Csak a aiérafMatts, Mvatatoaaa »egvlzsjált tiszta éa telfeaen ¿ártalaiatlaB (1569— RÍ.YISSAXTE, Dr. Lejosselól Párisban, ,bir aaon erővel, az emberi bőrt minden sérflléstől megmenteni, utőbajokuSl megóvni és szépségét s örök ifjúságot biztosítani. Már aa első kisérietmeg fog bárkit győzni arról, hogy minden dicséret fölösleges. •Kapható nagyban éz kicsinyen Budapesten: Dr. L«j«s«« főraktárában, Király utcaa 15 az. I 19. Egy üvegtok ára 1 frt 50 kr. Vidékre utánvéttel. Wajdits Jóasef lap-ós nyomdataiajdoooe gyarssajtó nyomása, líagy-Kanixsán. SAOT -KAXIifcSA, 1875. február 7-én. • * '' U-Uc szám Tijsennegyedlk évfolyam. DlUzetésl ár : ..gear évre • • & fri :''éi evre.... * . jegyen erre . í . nzítm lO kr táSHt A « Hlriiturt »> hasábos petiUorban 7, m*»oàszor 6 s minden loráhbi sorért b kr. . XYll.TTERBKN •oronxint 10 krért vé- ''.PUieK M .Kincstári illeték minden., jegyes hirdetésért kűJőnT £ 30 kr. £s«t«nd6. t i '' '' miM SOMOGYI KÓZLÖIV féagy-Kanizia váras «helyhatóságának, nemkülönben az „ a »zalamegyei általános tanítótestület*, a „Zala Somogy6 Hetenkint kétszer, vasaroap- s aga* * y I mim ''2 A lap ueUemi él § J''in y agi reaaét illeti kôa-l j lemenyek , előfizetések, h reclama tiék aat s szer 1 kesztS-kiadóhoz bernien m» imtéeendók : NAGY-KAN1Z8A Takarékpénztári épület, földszint. Bérmentetlen levelek csak umert munkatársaktól fogadtatnak el. H Crátok rirni nem f küldetnek. k —-■-''-■Oft eiJ zalai ügyvéd-egylet'' , a „nagy-kanizsai kereskedelmi s ¡parbank", a ,nagy-kanizsai takarékpénztár" gőzhajózási reszvénytársuiat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. csutOfiORôfl, megjeieuo vegyes tartalmú lap* Egyleti közgyttlént tart: A ,n agy-kanizsai takarékpénztár" 1875. évi február 11-én Nagy-Kanizsán, saját házában. A ,csab-rendeki takarékpénztár* márczius 1-én d. e. 10 órakor Csáb-Rendeken. A »csáktornyai takarékpénztár" márczius 8-án d. e.- 10 ürakor Csáktor nj''án. A „kőszegi takarékpénztár4 íebr. 14-éu d. e. 9 órakor Kőszeg- város tanácstermében. A „pápai takarékpéuz-t á r* febr. 22-én d. e. 9 órakor Pápán, a városház nagy termében. 7: A »szigetvári takarékpénztár" február 28-án délelőtt 9 órakor Szigetvárott. - A „marezali takarékpénztár" február 10-én délelőtt 9 órakor Marczaliban. A „sárvári hitel és leszáraitoló intézet* február 16-án. délelőtt 10 órakor Sárvárott. Névsora Nagy-Kanizsán legtöbb egyenes adótfizetf\ képviselőknek 1876. évre. Karczagli István 995 frt 25 kr., Karczagh Béla 995 frt 25 kr., Dr. Press-burger .Jakab (orvos) 832 frt 12 kr., Blau Pál (kamarai tag) 756 frt 42 kr., Tóth Lajos (ügyvéd) 685 frt 92 kr., Horváth Lajos (ügyvéd) 590 frt 52 kr., GelsoiGut-mann S. H. 588 frt 85 kr., Rosenberg Israel 464 frt 97 kr., Dr. Szukics Nándor (orvos) 459 frt 30 kr., Lövinger Israel 436 frt 84 kr., Sombor Ferencz 427 frt 51 kr., TÁRCZA. Egy bálban 1876. január 7-ón {emiékül M .. . na A ) Mégis mik szép Az a nőnem ! Ha ngy bálban, Vígig nézem : Egvik szőke, Másik barna, Mint az eaer, Egy éjszaka ! Piczi lábak — Tündér-viliik... Némelyiknek Ez agy illik T A hullámzó Kebel dngad. . . . S Nincs annál aaabb A nap alatt! És a szemek! AD int égnek. . .. Egy világot Itt felérnek ! Halk fohászok, Bok karxér bang — Van érték, de Van is sallang ! Hat a fürtök És chignonok ! Megbámuljak, A lyonok ! Bajiul kell Ifja, vénnek — Bókolnak is . Sok Syrénpek. Az uaxályok, A sok csillár, Blau Lázár 389 frt 87 kr., Wiassica Aulai (ügyvéd) 362 frt 20 kr., Veiser József 339 frt 41 kr., Ebenspanger Manó 329 írt 62 kr., Ujváry Illés 314 frt 67 kr., Grünhut Fülöp 313 frt 13 kr., Babochay Jánus (ügyvéd) 301 frt 6 kr., Lovák Károly (gyógyszerész) 295 frt 58 kr., Sternl. Mór 295 frt 49 kr., Mártinkovics Károly (ügyvéd) 291 frt 64 kr., Lövinger lgnácz 273 írt 73 kr., Tersánczky József (orvosj 253 frt 66 kr., Hirscljl Ede 224 frt 46 kr., Eper-jesy Sándor (ügyvéd) 224 frt 2 kr., JDob-rin Benő 223 frt 87 kr., Knorczer Frigyes 215 frt 18 kr., Koch Mihály (ügyvéd) 210 frt 76 kr.. Fesselhoffer József 205 frt 25 kr., Dr. Horváth Antal (ügyvéd) 201 frt 94 kr., Schönfeld Miksa 199 frt 79 kr., Vueskics János 197 frt 90 kr., Olopp »Samu 196 frt 28 kr., Hauser János 191 frt 8 kr., Velisck József 183 frt 75 kr., Lövy József 178 frt 75 kr., Do()rovics Dömötör 178 frt 55 kr., Prager Henrik (orvos) 178 frt 10 kr., Axenti György 177 frt 51 kr., Kiss József 177 frt 36 kr., Bettilicim Samu 165 frt 16 kr., Neusiedler Pál 162 frl 90 kr., Blau Nándor 159 frt 27 kr., Varga János 154 frt 18 kr., Smidt György frt 6 kr., Reichenfeld lgnácz 150 frt 69 kr.. Fürst Simon Í49 frt 1 kr., Klein Illés 146 frt 79 kr., Baráth János 144 frt 93 kr., Sommer József 144 frt., Blau József 143 frt 79 kr., Richter Mór 140 frt 58 kr., Gáspár Ferencz 137 frt 91 kr., Hencz Antal 133 frt 42 kr., Rosenfeld Sándor 131 frt 59 kr., Knorczer Károly 127 frt., Ladislau Mór 123 frt 58 kr., Eisinger Henrik 122 frt 5kr., Benczik Ferencz 120 frt 86 kr., Reichenfeld Márkus 119 frt 50 kr., Mayer József 117 frt 78 kr., Petrics Ferencz 116 frt 54 kr., Kürsch-ner Miksa 116 frt 14 kr.,^íchberg Adolf (Uiniló) 114 frt 50 kr., Szűcs Ferencz 111 frt 83 kr., Ratraann György 108 frt 80 kr., Scherz Albert 108 frt 50 kr., Fasciatti Bertalan 107 frt 5 kr., Török Tódor 106 frt 60 kr., Klein lgnácz 102 frt 56 kr., Schlesinger Gyula 101 írt 99 kr., Szom-mer Sándor 101 frt 45 kr., Baj György 101 frt 4 kr., Prager Lipót 100 frt99 kr., Nendvich Gyula 98 frt 82''/2 kr., Lettlinger Kelemen (plébános) 97 frt 76 kr.,.Kohn Fülöp (kalapos) 97 frt 60 kr., Boronkay Károly (tanitó) 96 frt 72 kr., Fríedenthál Jakab 96 frt 29 kr.j Mersch lgnácz 95 frt 88 kr., Deutsch Sándor 95 frt 32 kr., La-kenbacher Hermán 93 frt 73 kr.. Zerko-vitz Albert 93 frt 20 kr., Veber Mihály 92 frt 79 kr., Gutmann Simou 92 frt 12 kr., Rosenberg Sándor 91 frt 99 kr., Her-telendy Béla (ügyvédj 90 frt., Bauer Jakab 89 frt 66 kr., Valbach Jakab 89 frt 63 kr., Milhofer Salamon 88 frt 59 kr., Scherz Lipót 87 frt 81 kr., Lausch Tódor 85 frt 20 kr., Nagy Ferencz 84 frt 99 kr., Goldstcin Fülöp 84 frt., Stemmer Kálmán 82 frt 80 I kr., Kohu Gyula 82 írt 20 kr., Weiss I. ÍI. 82 frt 1 kr., Hoch Fülöp 80 frt 62 kr., Fischel Fülöp 79 frt 44 kr„ Chino-rány Boldizsár 78 frt 21 kr. A zala-egerszegjárási tanítói kor irata Csillagli László kir. igaz-ságiigyministeri tanácsos nrlwz, mint azon kerület országgyűlési képviselőjéhez. Méltóságos m. kir. ministeri tanácsos és képviselő ur! Ha állami viszonyainkat gyökérnek nevezhetjük, melyen nemzeti életünk faja alapszik: ugy a tanügyet a levelekkel hasonlíthatjuk össze, mely organumra nemzeti éltünk fájának ép oly szüksége. van, mint a gyökereket kepező állami viszonyokra. Sokáig kétségbevonta az emberiség a tanügy valódi fontosságit, Át századunkban ez már elismert igazság; mert ha Washington, a szabadsághős, végrendeletében nemzetének a tanügy felvirágoztatását meghagyá, mennyivel inkább fel kell tennünk, hogy a civilizatio zászlaját .oly magasan lobogtató Európa, haspn véleményben van. A tanügy feivir''gozásának első és legfőbb kelléke a szakszerüleg képzett tanítók. De, hogy egyes államok e teiántótbeu értelmes, a kor kívánalmainak megteleló, állásukat lelkiismeretesen betöltő tanttök- • á / kai birhassinak: első sorban me^kiváltatik, .hogy azok anyagi díjazására kalló [gond fordittassék ; másrészt, hogy az elaggott, munkaképtelen tanítók nyugdíjban részesüljenek, hogy igy, hosszú évek során a hazának lett szolgálataik ne koldusbottal jutalmaztassanak, hanem állásukhoz mért, tisztességes ellátásban részesülhessenek ! Hála a nemzetek felett őrködő gondviselésnek, hazánk, a tanügyi reform mezején törekszik nyugat felvilágosult népeivel lépést tartani. — Ezen nemes törekvésnek kell tulajdonitanunk azon élénk mozgalmat, mely jelenben honatyáink körében, a -tanügy egyik legfontosabb, mintegy lét-kérdésének : a néptanítók nyugdíjazásának megoldásában nyilvánul. Amily örömmel üdvözöltük azonban e téren Molnár Aladár képviselő ur nyugdíj-javaslatát: ép oly lehangolólag hatott Bá! királyné Éa bálkirály Fényözönben, Illatárban Gyönyörködnek Most egymásban. . .. De nekem ez Még sem tetszik ; Szivemen most Egyéb fekszik, Teher van rá Bekeblezve, Mit törülni Nehéz lenne. 8 z 6 k e fQrtök, Ég szin kékazem Oka, hogy e Terhet érzem. Azok miatt Itt a bálban, Egyebet tán Nem is láttam ! Vagy bár láttam, Álmaimban, Mégis caak a Te képed van! Mosolygásod Látom épen, A hódolók Özönében. . . . Látom amint Szép termeted Elragadtat Minden embert! 8 mint a tánezban, Repülsz tova! 8 nem érhetlek, Én el soha. .... Mért vagy sorsom Ily mostoha f ! TUBOLY VICTOR. A hazug férj. Farsangi fotographia. — Jenvay Gézától. — Laczi igen jó férj volt. Heteken át nem hagyta el a házat, neje kontóit minden zúgolódás nélkül fizette, szeretett bálba járni s mig ott kedves életepárja a huszár tisztekkel enyelgett, addig ő a kártya mellett ásitozott. A házaséletben minden előfordulható interpellatiót, petitiót, aprehensiót türelemmel hallgatott végig, imádta nejét; de azért nem volt féltékeny, szóval mindazon jeles tulajdonokat, melyeket a modern világ egy jó férjtől megkíván, magában egye-sitetés. Csak egy hibája volt: szerette a farsang-vasárnapi álarczos bálokat, vagyis inkább a bál szép maszkjait. De erről neje természetesen mit sem tudott. Laczi szépen megezirógatta Elvira bársony arczáját, egy csőkot nyomott piczi ajakára, azután azt'' mondta, hogy elmegy Pistához vagy Miskához eetélyre s elment — a maskenbálba. ^ A nőknek az a szokásuk, bogy férjeiknek addig, mig valami hazugságon rajt nem csípik őket, mindent elhisznek; de ha azután egyszer kisül» hogy a kedve« férjem uram néha-néha füllenteni is szokott, akkor meg a legszentebb igazságban is kételkednek. így történt ez Lacziéknál is. Elvira bár egy kissé furcsának találta, hogy férje minden vasárnap estély re jár s nem egyszer támadt lelkében azon gyanú, hogy hátha ez caak ürügy arra, hogy ¿jelenkinti kimaradását igazolhassa; de nitt még is szavainak; mert hiszen Laczi nem szokott hazudni ? 1 " — Kedves Elvirám ma ne váljatok va- csorára — ásitozott Laczi egy vasárnap délután ismét, — mert Gyulához megyek estélvre. — Gyulához? — kérdé gyanakodva Elvira — hisz ő ma reggel elutazott; Elutazott!? — szólt alig titkolható zavarral a férj — az lehetetlen ! végnap este még a casinóban találkoztam vele! Különben meglehet, hogy csak néhány órai kirándulást tesz, vagy uj lovait próbálja; de estére minden bizonynyal itthon fog lenni, hacsak fel nem akar bennünket ültetni. — Azt nem akarom hinni ! de látod kedves Laczim, azt egy kissé mégis különösnek ta- 1 lálom, hogy te minden vasárnap eetélyre jársz. I — De már miért volna különös ? egész héten úgyis a házat őrisem s nég attól is megakarsz fosztani, hogy egy héten egyszer barátaim körében lehessek, vagy talán azt akarod, hogy papucs hősnek gunyoíjanak ? hisz tudhatod, hogy a legény kori barátok mindjárt aszal állnak elő, ha az ember kérésüket teljesíteni nem akaija. — De hát miért épen vasárnap tartják barátaid az estélyeket? — Hm! ennek igen egyszerű oka van — egész héten el vannak foglalva. Különben is farsangon a vasárnapok oly napok, melyeket illő, hogy vígan töltsünk el; mert nem azért csinálták a kalendárium csinálők a farsangot, hogy akkor szomorkodjunk! — Ugy V? tehát bizonyosan azért, hogy akkor a féljek nejeiket unatkozni hagyják ? — Unatkozni 1 hát nem voltunk már négy bálban, s nem megyünk-«el mindenikbe? ha még tizennégy lenne is ? Te a bálokban mulatsz, én az estélyeken, s ez nagyon terméssetes. De várj osak a böjtön milyen jó ffirf lettek is- reánk aíofl szomorú tapasztalat, -hogy a tanügyi albizottság ezen javaslat leglényegesebb, a tanítókra legkedvezőbb pontjait vagy teljesen kihagyá. vagy részben meg-nyirbálá olyannyira, hogy mire az tárgyalásra kerül, legkedvesbé sem tekinthető az eredeti javaslatnak, hanem egy egészen aj, a tanítókra nagyon is kártékony hatású s így a tanügy felvirágoztatását zsibbasztó ela bóratómnak. — E lesújtó körülmény késztetett ben-uünket. hogy a jelen hóban Csácson tartott járásköri gyülésünkból határozatilag kifolyólag méltóságodat, mint járásunk országos képviselőjét felkérjük, miszerint ezen ügy nyilvános tárgyalása alkalmával szi veskedjék az eredeti javaslatnak egész terjedelmében törvényerejűvé változtatásán közreműködni. Ismerve méltóságodnak a tanügy iránti meleg rokonszenvét, azon édes öntudat dagasztja keblünket, miszerint méltóságod, kerülete tanítóinak ezen, a jogos méltányosság körében mozgó kérését komoly megfigyelés tárgyává tenni s azt hathatós befolyásával támogatni kegyeskedik. Kérelmünket megújítva, vagyunk sat. UDVABDY IGNÁCZ m k. járásköri elnök. MOLNÁR ANTAL, járásköri jegyző. Milyen burgonyafajt termeljünk ? Nem lehet tagadni, hogy számos burgonya fajtával rendelkezünk e ha egyik vagy másik magárus árjegyzéke kezünkbe akad — ismét ujabb és ujabb fajokkal találkozunk, melyek nem ritkán tuldics>»retekkel vannak elhalmozva olyannyira, hogy az ember azon gondolatra jő, miszerint itt már a ,ne tovább" eléretett. Sajnoe, de igaz, hogy a könnyű hiszékenységnek itt ia meg kell adni az árát s ha nem is akarom egy vagy más faj kiválóbb tuisjdonait elismerés nélkül hagyni, mégis helyen látom a termelőket figyelmeztetni, hogy a faj megválasztás körül óvatosak legyenek. Art állítani, hogy ez vagy amaz faj általában véve a legjobb, — teljes lehetetlen, mert nemcsak mindenkor, de mindenütt is Bzámba jő a talaj minősége — az éghajlat es a helyi viszonyok, — ezek pedig rendesen döntő be folyással bírnak. Míg valamely vídékeu egyik faj kitűnően díszlik, addig meg vao egy más vidéknek más kegyelt faja. Általános'' tulajdonok csak általános viszonyok közt fejlődhetnek ki s egyes különlegek, valamint jó, ugy ross befolyáaaal ia lehetnek. mét, egész nap szoknyádon ülök, segítek czór-nát gombolyitani, divatból kiment tunikákat szétfejteni, tűbe fűzni, czukrot törni, szóval mindent megteszek, mit egy jó férjnek meg tenni kötelessége. — De hát csak oly aoká ne maradnál el ! — Ne buauljo^ angyalom, ma korán hasa jövök — hízelgett Laczi éa egy csókot nyomva neje orcsájára, kalapja a botja után nyúlt a elsietett. Elvira azonban moet már tudta, hányat ütött az óra. Férje irományai között talált női álarca elárulta, hogy Laczi vaaárnapottkint nem barátjai eatélyeire jár, hanem az álarczos bálokba. Amint tehát Laczi távozott, becsengeté szobaleányát s titkon meghagyá neki, hogy esti 7 órára két álarczos jelmezt rendeljen. Kí-lencz órskor Azután fedett bérkocsin a bálba hajtatott. A kivilágított teremben már szólt a zene, a párok nyílsebesen repkedtek, csak itt ott lehetett egy-egy andalgó párt látni. . '' Elvira a terembe lépve, önkénytelenül visszariadt vakmerő terve kivitelétől ; de legyőzve félelmét, szobaleánya kíséretében az ujongó tarka-barka tömeg közé vegyült. Laczi természetesen már ott volt s egyik ablak-mélyedésben egy csinoe kis dominóval •sn gêne fecsegett. Igen jól mulathattak. A szép maszk gyakran hangos kaczagásban tört ki éa sorba kritizálgatta az előttök tánczoló alakokat. Most egy elegáns leogvelnő haladt el előttük. Laczi bámulva nézte a azép jeleneéget, azután valamit augott a kis dominó fülébe a helyét odahagyva, a lengyeloő mellé ezegődött. — Ki vagy te azép maszk ? kérdé édes mosoly lyal. — Hát nem iameraz ? volt a válasz. — Nem ! de talán megengeded, hogv ma megismerhesselek ? — Lásd pedig ón ismerlek téged ! — Ismersz engem ! hogy-hogy ? :. — Igen. igen ismerlek téged s Elvirát is. ... ~ Elvirát!? - kérdé caudálkozva Laos» — micsoda Elvirát ? Van egy nagy hibánk a es mindinkább előtérbe nyomul — nevezetesen, hogy szeretjük az újdonságokat; — képesek vagyunk azok kedveért áldozatokat ia hozni s mi több — mellette ismert fajainkat hanyagoljuk el; — figyelmetlenségünk által jó tulajdonaikból kivetkőztetjük s aztán végül reá fogjuk, hogy lejárták magukat s további termelésre n*m érdemesek. Ezzel pedig saját magunkat károaitjuk és pedig annál érzékenyebben, minél inkább hódolunk az ujabbaknak. Nem azt akarom mondani, hogy jelesb, ujabb fajokat figyelemre se méltassuk ; — de igenis azt kívánnám hangoztatni, hogy becsüljük meg a meglevő oiz-toaat — a hozzánk szokott régibbet — műveljük ezt azért figyelemmel s kellő gondozás által fokozzuk jó tuisjdonait. Ápoljuk a meg. levőt mindaddig, mig jobbat talajunk- éghajlatunk s helyi viszonyainkhoz szoktatni nem aikerült. A burgonya jó tulajdonai alatt értjük, hogy mig egyik kellemes, jó ízű, liaztea éa pa-ráza; addig egy máaik igen nagyra nő éa a termés hozamot lényegesen emeli — vagy iámét egy harmadik gyorsabban fejlődvén, korán ad eledelt asztalunkra. Eszembe jut ezeknél egy jó barátom, ki nőaülni akarván, jó- szép és gazdag feleaéget óhajtott a minthogy ilyenre nem birt akadni, máig is nőtlen maradt. Félek, hogy így járhatna azon burgonya termelő, ki oly fajra vár, mely korán érik — nagy ia — jó izü ia legyen. E tulajdonok ez eddig valamely fajban ösz-pontosulva még nincsenek s netáni lehetőségük mellett is a jövő titka marad. Ott van iz-letes azarvaaburgonyánk — jóságára még eddig egy aem érte el; de hasztalan várunk tőle — a legjobb körülmények közt ia — fontos gumókat. A hat hete« jakaboe burgonyánk szintén jó izü — korán ia érik — de még ae oda, hová érintett azarvaa burgonya. Az amerikai rózsa — a grammonti óriás mesés nagyságú gumókat hoznak — a szász vereshagyma, burgonya igen bőven és sokat terem, ámde asztalunkon még sem látjuk szívesen. Sikerült ugyan a mű kertészetnek jeles tulajdonokat mesterségesen párositani; de mind es eddig ezen ujabb változmányok tulajdonaikra alig mondhatók állandóknak (constans) legalább is azon mérvben nem, hogy a kiterjedtebb mezőgazdaságnak átadhatni lehetne. Ilyen mesterséges termékenyítés szüleménye a legújabban égig dicsért hópehely (non flocke), mely egy jeles magoncz (anya) az amerikai rózsa burgonya (carly rose) himporával ^apa) keresztezés eredménye. Lehet, hogy je-1*8 tulajdonai állandóknak constatáltattak; de nem mernék jót állani mellette, hogy mig elterjedésre kerül s igy jó hírnevét megállapítja nem-e ugy jár, mint már számtalan t. i. hogy tulajdonaiból kivetkőzik s termelésre alig érdemes lesz. Hogy mindennél a kellő gondozás hiány is nyom a latban — nem vonom kétségbe: de erős meggyőződésem ismét, hogy a — Hát nódet! — Nőmet ? hahaha ! hisz még uem vagyok nős! — Nem vagy nős? — csudál kozott a maazk — hát azon nő, kivel tegnap karonfogva sétáltál a főutczán, ki volt? — Azon nő ?... dadogott Lsczi. — No látod, hogy rajt csíptelek a hazug ságun1 — De hát ki vagy te szép alak l — Ha tánczolsz velem egy mazúrt, ugy talán megmondom. — Oh ezer örömmel I válaszolt Laczi, azután magához ölelve a szép maszkot a táu-czolók tömegébe vegyült. A máaik pillanatban azonban már egy ablak mélyedésben látjuk őket bizalmasan csevegni. — Hát csakugyan nem akarod megmondani, hogy ki vagy? kérdé ismét a lovag. — Nem ! — de ha megvallod, hogy jutottál el ma a bálba, akkor..... — Akkor? — Akkor talán megmondom. — Hogy jöttem el a bálba! ? — az legegyszerűbb ! nőmnek azt mondtam, hogy egyik barátomhoz estélyre megyek, és ... . — És eljöttél a maskenbálba ! ugy-e bár V Hahaha ! ez valóban elméa gondolat, e leiemé-nyességedért egy csókot is megérdemelnél, de nem nődtől, hanem tőlem ! — Oh egy caókot boldoggá tenne szép maazk ! rajongott Laczi. — Ha szépen tudnál kérni! . . . — Tehát ha szépen kérnélek, megcsókolnál ? — Talán! — de itt a bálban nem. — A bálban nem ? hát hol ? — A helyet határozd meg te. — Ugy hát jöjj el hossám. — A szép maszk gyengéden saoritá meg a rajongó kesét, azután karját karjába öltve, elhagyták a termát Laczi egy bérkocsit paraa-caolt elő i lakására hajtatott....... — De moet csak megmondod, hogy ki vagy ? — könyörgött ismét Laczi, amintahal-vanyan világított szoba egyik pamlagán helyei foglaltak — oh ne kínozz, ne titaolódzál tovább! — folytatá, szenvedélyesen magához ölelve a n<U — vedd le ez álarczot, hogy láthassam, kinek ajkairól hallom ez édes hangokat! A maszk tagadólag rázta fejét. — Ha leveszem e szép arczot — azonnal megtudod, hogy ki vagyok ! úgymond s gyengéden kibontakozott az ölelő karok közül — mert te már rég ismersz engem ! — Én? szavamra mondom,soha nem láttalak ! — Soha nem láttál ! kaczagott fel hangosan a nő. — — Nem! — de as egekre kérlek, halkabban beszélj — suttogott Laczi — nőm a harmadik szobában alszik s ha feltalál ébredni. . . — NjM alszik ? Hahaha ! ne hidd te azt, El vira a bálban volt! — A bálban Tolt! ? dadogott a bűnös férj. — Igen ! a bálban láttam ót egy fiatal emberre], kivel 2 óra után a terembői eltűnt. Te akarod őt kijátszani balga férj s mégis ö szedett rá téged. — Ördög, ne kisérts ! kiálltott szenvedélyesen Laczi. — Ugy ! tehát most már ördög vagyok ? kérdé gúnyosan a maazk, mi közben letépé arczárói aa álarczot. — Mit látok ! . . . . álom ez, vagy való ? . . . nőm I — Elvira ? dadogott a meghökkent férj. — Igen, igen ! nőd Elvira ! volt a gúnyos válasz. Laczi megsemmisülve állt neje mellett s erősen megfogadta, hogy többé soha nem megy maskenbálba ; de e tettéért keményen lakolt: a hosszú böjtben nem volt ssabsd a házból távoznia s amitől mindig annyira félt, most mégis bekövetkesett: a világ papucshőansk csúfolta. kiterjedt mezőgazdászat a termékenyítés műszaki részeivel éppen nem foglalkozhatik — ennek edzett — úgynevezett kemény természetű fsjra vau szüksége. Valamint több má* növénynek, ugy a burgonya újdonságoknak ia nemcaak eredeti őa, de mostani hazája is Amerika. Innét jön as importálás s megy helyette szép pénzösszeg át. E cserével meg van az élelmes amerikai elégedve — nem kíméli fáradságát és folyton újdonságot teremt. Eltekintve ezen viszás helyzettől, ezen importacziók reánk nézve még veszedelmesek is idhetnek; mert könnyen megtörténik, hogy azokkal bajt és veszélyt is hozhatunk be, mely á meglevő egészséges fajainkat is tönkre teheti, Ameiika nemcsak hazája a burgonyának, de egyúttal ős féazko azon számtalan rovar és férgeknek, melyek jelesb éa hasznos term^szt-ményeinket tönkre tenni képesek. Igy hurczol-tatott a szőlőtetü (phylloxera vastatrix) áthozott szőlő vesszőkön Európába — igy emlegetnek egy veszedelmes rovart (burgonya cserebüly — Colorado — Erdápfel Kafer), mely szintén Amerikából hurczoltatott volna át s a burgonya termelést végvessélylyel fenyegetné. Mindez csak néhány vonás ások részére, kik minden jó- szép nemes és hasznost Amerikából várnak, s a hasait megvetőleg lenézve kiszorítani törekszenek. Mily fajt termeljünk tehát ? — kérded végre türelmetlenül szíves olvasóm — s én ismét csak türelmedhez appellálok. Az alkalmaa faj megválasztásánál mindenekelőtt tekintetbe jő a talaj minősége, mely rendelkezésünkre áll. Anélkül, hogy földkóe-tolók lennének ismernünk kell talajunk alkatrészi összetételeit — ha bármely növényt is haszonnal akarunk termelni; — nem ssabad tehát e körülményt akkor sem számon kívül hagyni, midőn burgonyatermelésről van szó. De a főfigyelem mégis azon pont körül legyen összesítve, hogy minő czélra óhajtjuk termelni. Ha jószágainknak van takarmányul szánva, akkor kevésbé kedvező talajban is az amerikai rózsaburgonya kielégítőn terem, mig ellenben televényes tápdus talajban, főleg ha annak idején az elaő nem hiásyzik, úgy a grammonti óriás mesés nagy gumókat — a szász vereshagyma, burgonya pedig igen bő termést ad. Nem mondom, hogy ezen fajok az emberre nézve élvesherlenek; de nem bírnak azon jó ízzel, mit aaztali burgonyáinktól méltán megvárhatunk. A kései kék és sárga éghajlatunk és viszonyainknak leginkább megfelelnek s nem is lehet panaszunk reá, hs a talajt — magot s munkát helyesen alkalmaztuk; — régi ismerőseink mindkettő s azért újra ajánlom, hogy ne pártoljunk el tőlük. Ki azonban korán érő jó isü, hogy úgy mondjam finom burgonyát akar, az gondozza a szarvas burgonyát; — a konyhán ez legnagyobb alkalmasást talál; csinos alakja, ritka simaaága — s kitűnő izletessége áutlán ked- veltté tessL A gumók ne^ leesnek ugyan na* gyok, de termékenysége belyre hozni iparkodik. Az úgynevezett hat hetes jakabos burgonya ssintén jeles tulajdonokkal bir, jó izü, korán terem aat. de már a talajban igen válogatós — as időjárás iránt fölötte érzékeny s igy termése nem mindig sikerül. Ehez hozzá járul, hogy igen könnyen elfajzik s ennek következtében megesik, hogy hat hét helyett tizenhat hét alatt érik. Kerti termelésnél — hol több gond s nagyobb figyelem fordítható reája mégis megérdemli, hogy teljesen ki ne küszöböl tessék. Ha a számos faj kösött csak e néhányat említem meg — nem akarom azzal a kísérleti termelők kedvét elvenni, — de megjegyzem mindenkor, miszerint kísérletnél jogosult reménynyel fellépni nem lehet — b igy biztos eredmény sincs kilátásba helyezve, — mely körülmény pedig a termelőnél nagyon i« számba jő. György bányatelep. LIEBBALD BÉNI, s baranyainC^yei gaxd. agyasaiét titkára. Helyi hírek. — ZcUamegye bizottmányi rendes évnegyedes közgyűlését Hertelendy Kálmán fő ispán ur ő méltósága febr. 3-án személyesen megnyitotta. Addig is, mig a rendes jegyzőkönyv nyomán kivonatos közleményeket hoznánk, jelezzük: hogy szent-gróthi szolgabíróva Erdős György, árvaszéki jegyzővé pedig Nagy Lajos urak választattak meg szavazás utjaui szótöbbeéggel. A főispáni nagyhatású beszédet s egyéb közleményt lapunk jövő száma hozza. —[Nagy-Kanizsa város képviselő tea tülete febr. 4 én délután a városháza nagy termében közgyűlést tartott. Elnöklő polgármester ur meleg szavakkal üdvözölte a nagy azámbau megjelent képviselő urakat s a közgyűlési meg nyitotta. I. Az évnegyedes jelentés tudomásul vétetett s a jelesen szerkesztett s a város víszo nyait hiven elötüntető érdekes jelentés a .Zalai Közlöny"-b.-n egész terjedelmében közöl tetni a e szám valamennyi képviselő urnák ki-osstatni rendeltetett. II. Az ''ügyvédi kamara kérdésében a kanizaai a e vidéki ügyvédek kérvényének ''támogatására Csengery Antal képviselő ur képviselőtesiületileg felkéretni ha tároztatott. III. A helypénzszedesi kérdés ügyé ben élénk vita fejlődött ki, határozatba ment, hogy ez ügy akót város delegaiiójának adások ki. Megjegyzendő, hogy s helypenzszedéai jog jelenleg 45Ő0 írttal toüb jövödelmet hoz, miiu előbb, vagyis 11*505 frtoL IV. Kihirdettetett az ez évi vároei virilisek névsora, melyet lapunk mai száma közöl. — Boldogult Siskovics Jenő helyére & nagy-kanizsai kir. adóhivatalnál helyette pénz tárnokká Fleíschacker József sümeghi Kir. adóhivatali pénztárnok ur neveztetett ki. — Alapítási emlékünnepélyét a nagykanizsai „polgári egylet" mint mindeu évben, ugy az idén is febr. 2-án diaalakomáv^l ülte meg; réezt vett 27 tag, Babochay Jáuos s Sza. konyi József urak pohárköszöntését emeljük ki-Óhajtandó volna, ha ezen alapítási emlékünnepély megtartására más nap tűzetnék ki, mintán febr. elején évről-évre a megyei bízöttmá-nyi kösgyűlesre utaznak sokan s igy e neveze tes napon az egylet diszlakomáján nem vehetnek réezt. — A „kanizsai dalárda* választmánya ezúttal benső köszönetét nyilvánítja Rózsavölgyi Szidónia, Wilheim Szelina kisasszonyok, — nemkülönben Mihály J. Endre, Olopp Imre, Rosenberg Rezső és Bischitzky uraknak, kik a Sylvestcr estély szellemi re szét kedves műkedvelői előadásukkal nagyuu is fényessé tették. — Nemesirányu érzelmeik méltó elismeréséhez azon óhajt kapcsolja a vá lasztmány, hogy továbbra is méltóztassanak be cses jóhajlamaikkal és támogatásukkal megajándékozni. — Kelt Nagy-Kanizsán, 1875. jan. 30-án. A választmány nevében. SINGEK SAMU, egyl. titkár. — névváltoztatás. Ofner Alajos nagy kanizsai magyar kir. távírda tiszt vezetékneve nek „ Etel vári ura kórt átváltoztatása f. évi 4742. sz. belügy ministeri umi rendelettel megengedtetett. — A nagy-kanizsai , kereskedelmi a iparbank,u mint értesülünk, minden egyéb réasvény után a mull évre 5 frtnyi osztalékot ad; es biztos jele annak,~ hogy a bank viszonyai oly lendületet nyertek, mely a közönség bizalmának teljesen megfelel. — A polgári egyletnek táncxri galma Csáktornyán február 1-én kitűnően sikerült; nemcsak a szó szoros értei mében elite bál volt, de kedélyesség tekinteté ben sem hagyott semmi kivánni valót hátra. Jelen voltak a város éa vidék szépségei és úrhölgyei s oly magas fokra emelték a jó kedvei, hogy még másnap délig sem akart kifogyni belőlünk ! Ott volt Horváth igazgatóné, Zigler La-josné, Koch Mihályné, a tánczosok sorá ban Laky Kriatófne, Zakál Henrikné, Ko-nyánné, Caeazuyák Sándorné, Koch Izidoráé» JLayasrné, Fáj Adolfná, Döme Géziné Molnárnó ztb. úrhölgyek, — Zigler Etelka, Tódor Hermin, Inkey Stephanie, Marocvus J rma, Csesznyák Laura» Gtfnez Etelka, Kollay Ma, Tkalcsics, Sulek, Szíj Laura kisasszonyok »tb. — Nyilatkozat. Hoffman Mór urnák a .Zala* t. szerkesztőjének. Van szerencsém ön-uel tudatni, hogy az önhez szives birálat végett ueküldött „Faust- töredék közldeét nem helyeelem és mint czélxataimmal ellenkezőt, azt irói u^vemre nézve károsnak tartom. A nevezett t.>redék közlését irodalmi morál tekintetében ifi, teljesen viszás eljárásnak kell neveznem. Egyszersmind kijelentem, hogy bármily szerények munkáim, lapja munkatársai közé többé ne soroljon. Kiváló tisztelettel maradtam. Kőváry Béla. — Alsó-IJendváról a .Zalai Közlöny - -uek. Folyó hó 1-én az alsó-lendvat önk. tűzoltó-egylet a szertár gyarapítására ssját zenekara működése mellett a „Polgári olvssó-egylet* a&gy termében zártkörű tánczvigalmat rendezett, mely mint eddig, ugy most is s legjobb sikernek örvendett; a luttenbergi tűsoltó-egy let Öt taggal képviselve volt, köztűk Steier főparancsnok ; mely alkalommal as egylet „ tűzöl tói— olvasó-kör1'' czimmel ünnepélyesen nyitá meg » kör olvasó helyiségét Mozer Alájos ur elnök-leír alatt, a mely Hajós Mihály fő- és Kelcz «j vula alparaucsnok urak indítványára az egy-iei által eilogadva létesíttetett. Örömmel üdvözöljük ezen fértiak űgybuzgalmát és fáradhatatlan tevékenységét az egylet élén ; óhajtunk minden egyletnek ily erélyes férfiakat, kiknek Ugy buzgalma s népszerűségük méltó elismerést erdemei. — A tánczestély slkalmávsli bevétel beléptijegyek és felülfizetésekkel együtt volt: loó frt 50 kr., ebből levonva 92 trt 17 kr. kiadást, maradt tiszta bevétel 73 frt 33 kr., melyért a t. pártfogóknak köszönetet szavaz az egylet ne ve ben : A rendezőség. — Gyásxhir. Zalamegye ej^yik óa-régi eredetiségü részében, a vadregényes Göcaej Idősb Skublica László találós ttzava szerintj bazifias szeliemö bánja, id. Baán Ferencz Bara-bassz^gen meghalt. Azon vidék sokat vesztett benne, mert a népnek hü tanácsadója, szaka vatou, kitünó gazda s példás vendégszerető ílaxad volt. Az ós göcsej e patriarchalis nesto-ranak emléke igen »okáig kegyelettel fog emle-gettetni, vajha fiai apjok nyomdokába lépve azon nép lelkes és oly tapintatos vezetői lennének, mint a boldogult volt. Nyugodjanak békében az elhunytnak porai! — A zala-eyersxegi takarékpénztár olv nemes intézkedést tett, mely méltán köz-elismerést érdemel; ugyanis a zala egerszegi polgári tanoda tanszereinek beszerzésére egy ezer forintot adományozott. Jól esik a tanügy ieiviragzáaának előmozdításához ily nemes tettet registrálnunk. — A déli vaspálya moschganzeui állomásához közel f. hó 2-ka s 3-ka közti éjjel a vonat egy 40 éves embert tiport szét A vizsgalat kiderítette, hogy a szerencsétlen parasztember búbánatában lón öngyilkossá, mert neje előtte való nap meghalt, a mozdony elé hajadun fővel, mezítláb vetette magát. — Pályázat. Postamesteri állomásra Balaton Kdericsen (Z ilamegye) tiszti ¿zetződés es 100 frt készpénzüir.t08Ílék letétele mellett. Évi járandóság:2C0 irt évi fizetésé« 24 írt irodai átalany. A kérvények három hét alatt a soproni postaigazgatósághoz intézendók. Sopron, 1875. február 2-án. — Rövid Mrek. A franczia nemzetgyűlésben a köztársaság egy szótöbbséggel proclamáitátott. — A zombori uj főispánt a jegyző szerb nyelven üdvözölte, mire-a főispán magyar nyelven a tény feletti megütközését hangsúlyozta. — Győrmegye főispánjává, mint hírlik, Kadó Kálmán van kiszemelve. — József fhg. elutazott Brüaselbe a Koburg bg. nászün-uepélyére. — Fogarassy már bevégezte a vasúti műszótárnsk nyelvészeti átvizsgálását. — Szeged febr. 2-án megnyitotta a városi közkönyvtárt. — A polgári házasságot Németország véglegesen elfogadta. — A budapesti pós-utisztek olvasókört terveznek. — A Párisban megjelenő hirlapbk száma az idén 754 re megy. — Két oroszországi leánygyermeket mutogatnak Berlinben, egyik 2 éves és 106-, másik 5 éves és 264 fontot nyom. — Lukácshá^in egy gazda római régiségre, drága kövekkel kirakott övre akadt. — Kecakeméten a „nazarénusok" nagyon kezdenek mozogni.—A „Jó remény- fokánál egy db. 7 millió frtot épő^gyé-n.ántot találtak. Vegyes hirek. — Eltörhetetlen üveg. A „Berliner Frem-denblatt* szennt f. hó 15-én a berlini Hotel .le Romé nagytermében összegyűlt üveggyáro-*ok előtt egy franczia oly találmányt mutatott be, melyet korszakot alkotónak nevezhetüuk. K franczia eltörhetetlen üveget és porczellánt későt A bemutatott üvegtáblákra jelentékeny magasságból nehés óngolyókat ejtettek anélkül, hogy a táblák eltörtek volna. Az üveg és porczellán tányérokat ée poharakat a boltozathoz dobálták és a falhoz verték, anélkül, hogy sérülést szenvedtek volna. — A franczia találmányáért, — a Franczia és Németország közötti viszonyra hivatkozva, minden egyes némettől 1 francot, — tehát Baeirwrn 40 millió francot kér. Hogy e feltétel el nem fogadható, magától értetődik, 4 millió francot azonban már Ígértek a francziának, mit ő egyszerűen visszautasított. — Egy Un bosxuja. Folyó hó 23 án ítéltek el Párisban egy 60 éves öreg embert, aki nejét m. év szeptember 13 án fejszével agyonütötte. Fia, midőn as ntóbb-neresett nap estéjén hazatért, atyját a tettben egy gödör betöltéeé-nél találta, kérdésére atyja hideg vérrel vála-szolá: — Anyádat temetem, kit imént agyonütöttem. — A biróság előtt azt mondá, hogy neje ót verte, tűrte amig lehetett, végre azonban megsokalta s végett vetett a dolognak. — Midőn ittlétét, — mely élethoeziglan tartó fogságra szól, — felolvasták, igy kisütött löl: Istenemre! még nem is sok azon örömért, melyet éreztem, midőn tőle megszabaduléi: — Garibaldi Komában az olasz parlamentben ülését elfoglalta s az esküt az alkotmányra letette. Megérkeztekor fogadtatása leírhatatlan lelkesedéssel ment véghez. Az indóháznál roppant néptömeg várta, mely láttára egetrázó „evviva* kiálltáéban tört ki; kendők lobogtak, kalapok repültek a légbe.Kocsijából a lovakat kifogták és a nép búzta azt tovább ; a tolongás azonban oly nagy volt, hogy a kocsi összerombolásától kellett tartani, ezert az öreg hőst karos székbe ültették, melyet négy markos legény vállara Kapott s a legközelebbi fo gadóba vitt, mivel lehetetlen volt a néptömegben utat törni. Garibaldi rövid beszédben kö-azöné meg a fogadtatást s a népet nyugalomra inté. Rendzavarás nem fordult elé. — Négyest, már. t. i. két tiut é-j két leányt szült a : „Giornale de Padova* szerint Corezzolaban, (Olaszországban; egy asszony. Mind a négy gyermek él, anyjuk a körülményekhez képest, jói érzi magát. s — A györ soyron-ebenfurthi vasút f. h. 1-én tartotta meg alakuló közgyűlését, a báró Erlanger által bemutatott aláírási ivek szerint 19,392 actia, 3.878,400 frttai Íratott ala. az igazgató tanács megalakult, és 5.817,400 frt. értékű prioritások kibocsátása eihatárostatott. — Házasság göxerövel. A szombathelyi tornász bálon a napokban igen érdekes leány kérés történi. Egy fiatal ember bemutattatván magát egy csinos lánykának, azonnal következőleg szólitá meg: Bocsánat kisasszony alkalma tlankodásomért, de én ezennel megkérem kegyedet. A leány eleinte szabadkozott, időt kért gondolkodásra, stb. utóbb azonban mégis igent mondott. Erre egy gyors polkát jártak el együtt, aztán a mamának mint leendő házaspár bemutatták magukat és a rákövetkező szombaton megtörtént a hivatalos kézfogó. — Négy millió örökségi adó. A nem régiben elhalt Rothschild Anselm báró összes hagyatékának, a mennyiben az az osztrák törvény alá vonható, értéke 236 millóra rug. Ebből a férfi örökösök a nő-örökösöknek, kiknek tudvalevőleg a végrendelet szerint csak 700— 700.000 járna ki a 200 millió fölötti összeget átakarják engedni Az államkincstár e hagyaték után 4 milliónyi örökségi adót huz. — Mentség. — Ez ugyan nem szép tőled kedves férjem 1 Alig mult el két hó egybekelésünk óta s te az éjjel mégis éjfél utánig kimaradtál ! — Annak egyedül csak te vagy oka kedvesem, mert lásd a kávéházban rég nem látott barátommal találkoztam, kinek elmon-dám: minő kedves, minő szeretetreméltó vagy, eközben oly gyorssn telt el az idő, hogy stb. — A nőnél természetesen kész volt a bocsánat. Következő éjjel: — ma meg már egy órakor jöez meg éjfél után, csak nem találkoztál ismét valakivel, akinek elkeilett, hogy dicséijél ? vagy mi V — Nem kedvesem, de ez alkalommal arra vártam, nem jön-e valaki, akinek el-dicsérhesselek, azért késtem oly soká. — Ezúttal azonban dem volt szó a bocsánatról. — XII. Alfons magyar barátja. Az ifjú spanyol király míg a bécsi Theresanumban tanult, nem egy növendékkel állott jó lábon. Őszinte barátságo*. azonban csak as ifjú Inkey Tódor iránt tanusitott,kivel az egész napot együtt tölté, és akit bárhol volt, mindig felkeresett. Midőn a spanyol trónra meghívták, testvéri szeretettel bernit magyar barátja keblére, és öleléssel és csókokkal búcsúzott el tőle. Barátjának Inkeynek emléke, mondá az ifjú király ifjúsága legszebb óráit fogja eszébe juttatni. Természetes, hogy a magyar ifjú is nem csekély rokonszenvet érez hajdani: „bajtársa* iránt A nagy-kanizsai takarékpénztár 1875. évi január havi forgalma. i BEVÉTELEK. f 3 ft "Pénztar számi* 15. Hitelezőnek. Betét a záraiának Váltó Kötelezvény „ Előlegezési „ Bélyegilleték . Kötvény ée válté kamat n Beiratási dij Késedelmi kamat „ Költség Százalék Házjövedelem „ tiázbér hátralék Kamat bátralék Arany kölcsön kamat, ftrtékpapir „ Értékpapír szelvény. Betét arany „ Betét frank „ Arany és frank „ Lejegysé», dij „ 76,816 86 46,516 21 8,186-35,190 8 8,269 81 87 98 38 26 86 840 24 89 459150 529 69 54 - —'' 20 8,297 54 6« 20 169 X18 «8 ■ i ''- KIADÁSOK : Adós Pénztár számi. •zámla Betét Váhó Köteles v én y Betét kamst Költség Kötvény ét váltó kamat n. Béíyetf Hásjö vedelem Tiszti fizetés Házbér óvadék Előlégesési Sáásalék Adományozási Betét arány Bútor i> i* számla •I t össsss iorgalom. 64 r 61,484 48 68,346 6,050 11,«85 3,374 181 1698 46 320 9,000 2 10 43 15 68 72 ;i 60,106 49 20 329,420 17 Papírszeletek. — Hol lakik kee.atyafi? — Keserűdön — Mi a kee böcsfilstes neva ? — Torma Pisti. — Mit árul kee ? — Hagymát. — Tyű fénye : h''ss kee rsups keserdaég. A hasai vasutak egyikéoek igazgatóját K n íjnak á egy magasabb állású tisztviselőjét O c h s-nak hívják. Beállít nem rég as igasgatósági irodába X. jómódú polgár. * — Kérem, O c h s igazgató urat tisztelhetem ? — Az a titkárom — felel az igazgató — engem K n h-nak hivnak. — Bocsánat, tudtam, hogy ön is valami olyas nevfl, de a nevét elfeledtem bíz* én, mig ide ballagtam — Q h y c z y minister urnák kesébe adja a hasa megmentésének kalózát a „Lala" ezimfi népboldogító ujaág, midőn második számának .UjdSBSágl" rovatában „kfllönös figyelemre* méltó s tudvalevőleg (oh, oh !) legrégibb és legszerencsésebb (!) üsletot melegen, forrón, tüsesen ajánlja, oh tisztelt magyar pnblíknm ! es nem teréfa, már „Sek fSZdSf tfktpél-zessé lett,'' aztán „csekély betétért nagy t o k ék ny e re t (b e t) n e k, végre ,e báz a nyereményeket mindenütt kifiaeto* legvégtére : „bizalomteljesen forduljanak* oda. Ez ajánltatik „magyarul" a hirdetés persse „német," a nyeremény marka." De miért nem is .markol* e „markak''-ba pénz -Sgyministerünk, hogy meg lenne a haza mentve. Csakhamar fizesaen el5 a „Lalá"-ra És áldás száll e szegény magyar „Hasá''-ra. ,GlQck und 8egen bei Cobn* több millió falat, Nézd, ott van ép a szerkesztő neve alatt. Piaeri árak. Hivatalosan jegyaett piacaiárak Nagy-Kanizsa város piaczbiztosi könyvéből: 1876 éri február hó 3-án. Gaboaanemüek: agy ala. snsst m —mist Boaa 87 — 90 fontov 4 frt. 60 kr, 85 — 86 fontos — frt — kr. 88 - 87 fontos 4 frt. — kr. Boss 74—7« fontos 8 frt 40 kr. Árpa esrfSaésrs 68—70 foato« 2 frt 90 kr. etetésre való 2 frt. 60 kr. Zab 1 frt 90 kr. Repcze — frU — kr. Lisstnemflek: egy bécsi mássá szerint. Liszt legfinomabb 18 frt. — kr. Zsemlelisst 12 frt — kr. Fehér kenyérliast 9 frt. — kr. Fekete kenyérüsst 8 frt. — kr. Basadara 15 frt. - kr. Árpakása 16 frt. — kr. Rizs 17 frt — Hl -velyesek: egy alsó ausst mérősaerínt Borsó 10 frt — kr. Bab 4 frt 60 kr. Lencse 10 frt —kr. Elles 6 frt 60 kr. Hajdina (pohánka) 4 frt — kr. Ka-koricaa 2 frt 80 ki. Burgonya 1 frt 10 kr. Hu»: egy bécsi font saerint Marhahús 28 kr. Disnóhus 3? kr. Juhhus — kr. Boijuhns 82 kr. Zsirfálik: Disznózsír 60 kr. Marhaasir 60 kr. Ssalonna 45 kr. Szappan 24 kr. Lámpaolaj 36 kr. 8tearin-gy«rtya 66 kr. Faggyú-gyertya 32 kr. Bor: egy alsó ausst. akó 40 pint saerint ó-bor 8 frt — kr. Ui-bor 7 frt. — kr. 8 ö r: egy alsó austr. sörakó 42 pint saerint Legmagasabb 9 frt — kr. Lagalaesoiwakk — frt — kr. Tflii fa: 1 bécsi 61 36 bttvsljk fcosssu Bikkfa 14 frt - kr. Tölgyfa 6 frt. — kr. KSezés agy bécsi mássá 70 kr. Fassén egy mérő 70 kr. 8 s é n s egy bécsi mázsa ssarínt 1 frt 50 kr.S z al ma 1 frt — kr. Napszám: Élelmezéssel egy féri fr kr. Uielmesés nélkfll 1 frt. — fa. Élelmaséjsai m nő 50 kr. Élelmesás nélkül 70 kr. sl «gy gyermek 30 kr. Élelmezés nélkül 60 fa. Kiadta r? (P. h.) Meninger Józaef, -_ rá- érték- és váftéfWyaii február 4. 5*/, metaliques 70.50; 5nemz. kdlosfia 75.70; 1860-ki álíadalmi kölcsön 110.—; bank rószv. 9 57; hitelintóaeti részvények 217.50 London 110.90; magyar földtehermentósi kötvény 78.50; temesvári földtehermentósi köt-vóny 77.—; erdélyi fóldtehermentési kötvény 75.50; horvát-slavon földtehermentéai kötvény 80.-; ezüst 106.75; cs. kh. arany 6.Í4-Napoleond''or8.90;— 100mark D.R. n. Vasúti menetrend Érvényes november 15-töl 1874. A kanizsai időtmatató óra szerist,. Mai Kanizsáról (Ksnizssi vaspályán as órák pontosan a helyi időt matatják.) Vonat hova: "¿m óra Fare. Idő 205 Essék, Mohács,Dombovár s Fiúméba 6 2 reggel 215 Mohács, Zágráb és Dombovárra 2 82 délet. 912 Budára..........6 17 reggel 202...........I 52 délít. 204 „ .......... 10 37 estve 813 Ssombathelyre (innét délatán 6 óra 26 pereskor Bécsbe) . . 5 37 reggel 301 Bécsbe (Szombathely, Bécsnjh. felé) t 7 délut. 311 * „ „ „ 10 47 estve 203 Pragerhof felé Triesztbe .... 4 42 reggel 201 „ Grács és Bécsbe S 12 délot. „ . „ - „ „ „ 11 37 estve Xrkesik Kanizsára hontiét: 216 Mohács és Zágrábból ..''... 4 8 teggel 206 Eszék, Mohács, Fiume sDomborárról 1 23 délat! 218 Fiume és Domborárról .... 9 46 estve 203 Budáról .........4 17 raggel 201 „ .........1 51 dél«. 211 ........... 9 23 estve 314 Szombathelyről.......10 26 raggal 302 BécsbSl (Bécsujh. Hsombath. felSl) 4 29 raggal 312 „ „ „ n 10 10 estve 214 „ QriczbSl, (Pragerhof felől; 4 44 raggal 20? Triesst- Bécs Giicaból „ „ . 1 13 délut 204 „ - - , w . 10 18 F*rnár 7-tfl 1841.117». A napokban egyik szolgabiróságnáí bekopog-Ut egy panassos asszony, átnyújtván folyamodványát a ssolgabírónak azon kéréssel : hogy a kér. vény oyakára bosssu kötelet ne kössön ám. LottolMuáa. Grátz, jan. 23-án: 11, 63, Temesvár, „ „ 24, 25, Brünn, „ 27-én: 52, 65, Lincz, , 30-án: 70, 29, Triest, „ „ 16, 6, Buda, „ „ 53, 70, 49, 26, 4. 73, 28, 21. 67, 24, 70. 86, 67, 13. 4, 18, 40. 51, 44, 35. Szerkesztői üzenet. 1604. Alsó-Landvára. A gyengéd kezek által irt sorokat köszönjlk, de bálkirályt nem nevezhetitek megi még eddig nem voh szokásban. ^«06. Ujolag kérjük a tekintetes kir. postatiset arakat, hogy lapnnkat ne küldjék maguktól vissza, mint ,ez ujabban több rendes előfisetőmk lapjával történt 1606. I. „A sserelemvallás három módja* ezimfi muakát köszönettel vettfik s mielőbb közöljük. 1607. 6. L. Jó, cssk egy kieait szeretnénk vál toztatai, alkalmilag jelessfik. Hó- és hetinap Katholikns nap«! _^ I Protestáns aap tár __atj. 6. Ötvened vas. — Kat ev. Magához Vevé Jézus a tizenkettőt. Luk. XVUL 31—48. — Prot Ep. 1. Kor. Xin. 1—10. Ev. Luk.XYIlL 81—43. — Oör. ev. Luk. XEL1—10. 1 VaiárnM C. Farsangvas. C. ötrenedv. 8 Hétfő Máthai János Salamon 9 Kedd Húshagyó kedd Apollonia 10 Szerda Hamvasé szard 8kolastika 11 Csütörtök Eulália Árpád 12 Péntek Jézus5sz. sebe* Eulalia száz. 18 Ssombat Agáb barna s 3S s if* Pelelós szerkesztő s kiadó: Bátort Lajta. Ja Csáktornya, febr. & Jáaes végzett jogász ornak a .Zalai Közlöny* £ éri 7-ik számában üméMmt Jéztsf könyvvezető úr dien tett felszólamlását »okan igen tévesen nekem, mint UM iáses ur főnöke befolyásának tulaj donitiák, — kinyilatkoztatom tehát, hagy miután én LanttalMT Jézssf urat év«At kos— során át, mint bnqpft, szzkavatstt s a felek iránt igen is Mkmy tisztviselőt s hivatalnokot lem «Um s ötet különben 2s őszinte barátaim közé «rtnláWs, - Éhez xur véleményét nem esik soka taxa, — de annak ellenkesójéről levén — ugy is mint ügyvéd — fél, ugy is UÉWMr ur irányábsni tartozó vélek e felszólamlásommal eleget tenni. — SAABT YINOZS m. k. . köz- és váhó-lgyváá. ♦) E rorst vállal a alatt köziöttárt felelősséget Jelen számunkhoz van mellekelve FLEISCHMAN és WEBEE urak mag- és növénykereskedésének árjegyzéke Budapestről. Ajánljuk a t. közönség figyelmébe. An Herren Schneidermeister ! " Die Tsohwsarc« Hsdsrtsf von Jstass 6Sazber| in Gratr, in Steiermark, empfiehlt grosse Vorrithe »Her Gattnogen der elegantester und BodctDiteo Rock und Hosenstoffe UfcSO—l) a Zongora-eladás. (1571—S) Y xu sehr billigen festgesetzten Preiste■ Auf Wunsch werden Mssterfcartea gesendet. (1579—1) Moll a. seidlitz-pora. £ porok rendkiiilli ta legelterßbb e*«t*kben bebisonynlt gyógy- __ Binden rácséból keseinkhos küldött hál»-ir*tok s legrfosUtwebb«a taen-»itjik, bogy « porok ibgxOu szsrslássksál. ssisszthststlssséfsksél, |ys ■•rtèvsél, további girsslk, vsss m iisf-bajskbss, srivtfsfrsgásaál, Ms Cség okost» fífájas, vértsinlás, régtu kystsriára, kikér in bazaaie« yásrs bejUmuál & legjobb aikermi *lk*ltn«.n«tn»k, ■ a lagtart^nh ry^gyhatiúit eredményeitek. (15+7— 4) Ara í eredeti doboznak használati utasítással I frt Zala-Egerszegen egy jókarban lerfi régi ,Bösendorfer"-féle son-gors eladandó. Bővebb értesítései a sserkesstfiség fog szolgálni. 2ÖÖÖÖforint érték körüli oly b i o k kerestetik vételre^ mely egy tagban s vasut-átfflmáshoz közel van. A vételár aranyokban fizettetik. Értekezhetni (1570-4) A legnagyobb SBüTIRűíA® £s Táraa-é, Bécsben, III. Marxer utcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldntnek mindenkinek. TÓTH SÁNDOR SÓVAL. RAKTÁR asztalos és kárpitos saját fcészitményü A legmegbUbatdbb orvotaser a icsnvedő emberiség segedelmére minden beliS é* kül»ő gjaladá*, legtöbb bet«gaég, mindnnae-sofi ieb-, fej-, iUl- ¿a i''oyfájá», régi «érvek ét nyitott «etek, rák, fene, •cemgyaDadi*. bénulii ét mindennemű nérülé» ellen, >tb. «tb. I pajaczk ára használati utasítással 80 kr. RAKTÁR butor gyári raktár ™ganyos á g y a 1 j a k matráczok, és SZOMBATHELYBŐL (1545—2) bútorokban, _ é9NAGY-^NIZSAN '' ^ székekben. vasut-utcza.a városházban, tartókban. -ZSIROLAJ. 321. ifim. 1876" Hölgyeknek nélkülözhetlen! avissant Feir-> aiadasféle ártslfus arexfestékkel! Félre a rizsperral! Ezek dáraJják Magákat: Cssk s «éregswstss, hivatalosai átvizsgált. tiszta és tsljssss artaiBstUn (15«>9—i) RAVIHSANTE, Dr. Lejuasetól Párisban, bír az»m rrővel. az emberi bort mindfn sérüléstől megmennni ntóbajokuil megóvni és srépgégét & örök iQu»*got biztosítani. Már az els6 kísérlet meg fog bárkit g> Szni arról, bo«y minden dicséret fölftsleges. Kapható nagyban ós kicsinyben Budapesten: Dr. Lejssse fóraktárában, Király utcza 15 sz I 19. Egy üvegtok ára 1 frt 50 kr. Vidékre utánvéttel.? A legtisztább és leghathatósabb orvosi sser Norvégia begyeiben ''nein caerélendő fel a mesterségesen tisxtitotr balmájxsir-olajjal. A viüódi Dsr sok-baissajzsir-slaj «sJI- é* tldó-bajsksál, sorophs las- és rstWffs-betegségekben legjobb gyógjhatás«Al ran ; meggyógyítja s légidOltabbkiszvésy- éseSBZbaJskst, valamint ax időszaki bérkStSgSket. Ara I üvegnek használati utasítással i frt Baktárak Nagy-Kanimsán : Bel as J. gyógyss Lovák gyógyss. Feaselboffer J. és Rosen felel F. uraknál, ivárstt LakoTins Q. Letsayts Kalivoda J. gyógyat ktarsyáa '' " Pályázati hirdetmény. CtAktsfsyáa Kárán a CScryéS KraUler Dávid Ksfssvárstt Kobn Jakab iMTMSZás Werii Sáod. gyógvaa. Kssxtkslye« Wünaob F. ksrssxtss Breyer Jakab fiai ftfatlfSS Caacaioovlts la tv. gyôgyaa. Iaxtl Nándor Séssk*Szt^flyirnria Fibies J. gy. SzsafcatMyaa PU ich Ferenc« gy. Sipriljflu Mesey András gyógy». Mittelbaeh Za. gyógyss. Ceyleck J. J. gyógyaa., Hrwaia« Fr« gyógyss. Nagy-Kanizsa város hatóságánál a város tanácsa által kinevezendő és kOlön szolgálati és alkalmazási ntasitás alatt álló állatorvosi állomásra pályázat nyittatik. Ezen állomással évi 100 frt fizetés, agy a levágandó szarvas-rr i marhák, sertések vizsgálatáért külön szemledijak vannak egybekapcsolva. Pályázóktól megkívántatik: a) a magyar nyelvbeoi tökéletes jártasság, b) állatorvosi oklevél. c) legalább egy évi állatorvosi gyakorlat A kellő,m felszerelt kérvények a város tanácsához czistezvs, legkésőbb 1S75. évi márexias hó l-ső napjáig nynjtandók be. Nagy-Kanisaán, 1875. január 29-án. Belus József, polgára erter. (1673-3) Pályázat. Zalamegye Sormás kütségén k r. k. tanítói állomása üresedé«!."!, lévén, erre pályázat hirdettetik folyó évi april 24-ig. A tanítói fizet«-, rendes lakhely S ssoba. egv konyha, beit« telek becsárban 40 frt., a &> xóben 1 hold föld 16 frt, egy és fél hold rét 20 frt.. 25 mérő gaba:,* fel* bnaa, méreje 4 frt., 8 öl tűzifa öle 5 frt., 20 akó bor, akaji 4 : : készpénz fizetés 114 frt; lélekpénz 14 frt., a stóla 14 frt ¿s fél sze*íz;„ utáni legelő; harangozásért 14 mérő gabia, méreje 4 frt., eztkrenci»-a földeket, réteket készpénzzel számitva, ugy a gabnanetLÜfket, — f». összesen 494 frtot. — Felhívatnak tehát a tisztelt pályázni kiráaó ar:ü hogy folyó évi april 24-ig magokat rendes okmányokkal ellátva alulírott nál bfyelentsék. Kelt Sormáson, január hó 17-én 1875. (155;—3, Bokán Farkas, iskolaszéki elnök. Keller Ignácz (1548-3) JVagy-Kan 1 mftn. Ház eladás Marczaliban a főtéren, a templom átellenében, mely áll négy lakásból, ugyszinte két utczai bolt minden üzletre alkalmas, hozzá mészái-azék és egy nagy konyha-kert; a venni szándékozók jelentkezhetnek személyesen,-vagy pedig levélileg Geirz József urnái Nagy-Kanizsán, Kereszt-utcza. — Az eladásra irt ház évenként mim -egy 100 frt jövedelmet ad. (1560-::, Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, hrtl-gyek, és gyermekek számára való topánrak-tárát s legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron. Ugyszinte figvelraéb.- ajánlani bátur va gyok a cs. k. katonaság s i. közönségnek, hogv megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bór ból elfogadok és készítek, az árt legj utánro sabban azárcitom. Az én raktáromban váeároltakat kijavi-táara elfogadom. Empfiehlt sein reich aasortir.is L,a^er ¿Her Gattungen Herren-, Damen- und Kin-der-Stifletten von bester QualitHt und su möglichst billigen Preisen. Ferner mache ich das k. k. Militär und verehrungswurdiges Publikum aufmerksam, das« ich &lie Bestellungen vom besten In- und Ausländer1 Leder verfertige und prompt und billigst berechne. Auch wird von mir gekauft- Waare zu repariere.n angenommen. kraay 00» Első s legtöbb jutalmat nyert órák legbiztosabb megrendelési helye AUER JÓZSEF gazdasági gépgyáros 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint: haladási é s é r d em-ér e ram e 1 kitüntetve, Bécs, Favoritén, Erlachgasse 22. ajánlja ki tünó szer kezetü Barett-féle sorvetf-gépeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más iiyen gyártmányt fölülmúlják. , _ . Továbbá készleten tartatnak : Kézi cseplogepek legjobb szerkezettel, járgánynyal, vagy anélkül. iai*ai*k es iárgány-csépiőgépek. Hmmby-fék gabonaresták LhtíiHler-féle legczólszerQbb konkolytiaztitó gépek és ilyenek Pernollet-féle szerkezettel. RÍCtMD0ml i (fe Ugyszinte eredeti angol Beotall-féle szecska- g^-geiek, iuikoHcza-norzsolók, kézi-, ló- és gőzerőre. Repavago és répazuzé gépek. urlő és daráié malmok gőzzel, járgánynyal vagy kézzel hajthatók, zazd-malmek Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzékésárjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a Szombathelyen, főtér l. sz. a. lévő gép raktárban. m kir. szabadalmazott chronometer és műér ásnál SZEGEDEN Midőn et alkalommal leszállított árakkal ellátott árjegyzékemet a t. közön »égnek bemutatom, reménylem, hogy a nagy közönség elismerése mellett elegendő ajánlatul azolgálnak kitüntetéseim egész sorozata, melyeket egy magyarhoni hason üzletíi sem birt ily rövid idő alatt felmutatni. Czáfolatára ama számos szédelgő reclamnak, mely a valódi művészet rovására és a t közönség károsítására a valódi azorgalmat és bizalmai megingatni törekszik, kénytelen vsgyok kijelenteni, miszerint hitelt csak az érdemel, ki állításait igazolni és képességét szakértő bírálatoknál is érvényesíteni is képes volt. A legközelebb megtartott bécsi világtárlaton kiállított uj találmányú óráim mini fejlődött korunk mftvéeseti színvonalára emelkedett versenyképessége által va-lamenuyi hason nemű kiáHitva volt órák felett győzelmet aratván, a bíráló bizottságtól baladási érem, mint első kitüntetéssel — az 1871. évi londoni vílágtárlatnál angol diploma a m. orsz. kiállításnál ezüst diszérem, ő felségétől arany érem s. a. t. által ettek jutalmazva. A r j e g Órák urak részére: y « sat. sat. Finom hengeróra ... 8— frt. Ezüst hengeróra 4 rubinnal. 10—12 „ , „ krist. üv. . 16—18 „ „ d. tokkal . 14-16 , , horgonyóra 15 rubinnal 16—18 „ „ . dup. tokkal 21—37 „ „ valódi kulcsnélküli re- montoir horgony óra . <28 — 34 , • ugyanaz dupla tokkal 34—38 „ Arany horgonyóra 15 rub. 35—58 „ „ ugyanaz dup. tokkal. 54—100 „ , valódi kulosnólküli reaiontoir horgony óra 55 —80 „ » ugyanaz dup. tokkal 82—150 é k: órák hölgyek részére : Ezüst hengeróra 4 rubinnal . 12—17 frt. Arany hengeróra „ „ . 24— 29 , „ „ sománezozva 30— 35 „ . dupla tokkal 44—47 „ „ horgony óra 15 rubinnal 43—48 , d. tokkal 48-5ő r » valódi kulcsnélküli remontoir horgonyóra . 54 —60 „ , ugyanaz dup. tokkal 75—180 r Inga órák : Ingaóra 8 napi felhusással . 21—31 „ , , óra s félóra ütéssel 37 — 42 „ , , negyed » óra ütéssel 59—69 , Havi regulátor. . . . . 35—38 (1575—2) Wi üj órák eladásánál 5 év, jaritásra adott óráknál 3 évig kezeskedem Ezenkívül felszerelt üzletemben kaphatók senélő-, serkentő-, bronz és mindennemű „ órák, nemkülönben arany- és ezüst-talmi-é. aczél láncsok alegjutányosabb árak mellett. — Órák becseréltetnek és javításra elfogadtatnak. — Vidéki megrendelések a pénsössseg előleges beküldése, vagy postai utánvét mellett pontosan teljesíttetnek. Regulázásért külön dij számíttatik. — Egy inga óra csomagolása 1 frt. 50 kr. Toronyórák — valamint kastély és teremórák jutányos árak mellett a legu- , jabb rendszer szerint készíttetnek, »«gódek és tanoncsok ss óraművéesetbeni kiképzés végett kedvező feltételek mellett felvétetnek. . - (1543—2) tztot iiszársi 1872T nyomása, Na^y- rT<. ''»J >AG1-KANIZSA, 1875. február il-én. i »retr itt* . :éJ »TT*> .... + .x aecr«1 "■rrr ■ 1 - fj^X ttom ÍO kr. Hirdeteask 6 hmbon petitaorhaa 7, m**oá*«or fi ■ minden további sorért 5 kr. t XVILTTERKKN lo.-onKin: 30 kren ré- űrnek fe! Kincstári illeték minden j hirdeténért kfllö 30 kr. őzetendS 3 különf Tizennegyedik évfolyam. i«menyek , előfizetések. [ reclamatiók tal a szer kesstö-kiadéboz t>«r. mentTd iBtéeeod/.k • XA(iY-KANIZ> a (1 T a k arékpénxtiri építlet földszint. Bérmentetlen levelek csak iamert mnnkatár-taktól fogadtatnak «1 elóbb: -SOMOG közlőn Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai ügyvéd-egylet", a ..nagy kanizsai Kereskedelmi & iparbank", a , nagy-kanizsai takarékpénz tár« a „zalamegyei általános tanító testület-, a .Zaia-Somogy* gőzhajózási feszvónyíársuiat s több megyei es városi egyesület hivatalos érteoitéje. Hetenkint ketszer, vasarnap- > csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap* Egyleti közgyűlést tart: A ,csab-rendeki takarékpénztár* márc/.ins 1-én d. e. 10 órakor Osab-Rendeken. A .Csáktornyái takarékpénztár" márczius 8-án d. e. _J.U_/>rakor Csáktornyán. A „kőszegi takarékpénztár4 febr. 14-én d. c. 9 órakor Kószeg-ván>s tanácstermében. fí „pápai takarékpénztár* febr. 22-én d. e. 9 órakor Pápán, a városház nagy termében. A „szigetvári takarékpénztár" február 28-án délelőtt 9 órakor Szigetváron. j A „sárvári hl''tel és le-s. z á m i t o 1 ó intézet" február Ifi án, délelőtt. 10 órakor Sárvárott. A „pápai népbank" febr. 25-én d. e. 9 órakor a városház teremében Pápán. A „pécsi egyesült külvárosi takarékpénztár- márczius 7-én d. e. 10 órakor Pécsett, Király-urcza 42. sz. alatti házban. A ,szombathelyi lesz á-iu i t o 1 ó társulat" márcz. 7-én d. u.2 órakor a városház tanácstermében Szom-bathelveu. Az orszátrgyűlési képviselők választására jogosított választó ktpessty meghatározásáról. Alig képzelhető nagyobb mozgalom, mint ép most ez időszakban, midőn a választó képesek összeírása foganatositva van. bárha az 1874. évi^ XXXIII ik törvény világosan megjeleli''a választó képességet és jogosultságot, mégis töblTalkalommal ad irányt az eszmecserére, igy p. /»káért oly helyeken, hol az úrbér értelme szerint ses-sió birtok nincs, de különben a községi birtok az 1848, évi V-ik törvény rendelete alá eső. igy ezen helyeken a választási törvény 4-ik §-sa és annak a ,3-ik kikez-dése szerint a szomszéd községek birtok viszonyához aránvositandó é< mivel nem rit-• — kán fordul elő eset, hogy az ily községek birtokosainak a szomszéd községek határában is Yan birtokuk, -ezt is szeretnék azon község határában lévő birtokukhoz felvétetni, melyben laknak, de mivel a törvény 4-ik §-sa világosan megmondja;választói jogot gyakorolnak, kik kis és nagy községben nrbéri értelembe vett ''/« telket, ugy ezzel hasonló kiterjedésű birtokot bírnak, miből világos, hogy a szomszéd község határában birt birtokuk e helvütt figyelembe nem vehető. Ily eltérők a vélemények «^ oklevelekre nézve, vágynák, kik aztállitják,~hogy egy okleveles egyén, ki a törvény 9-ik §-sa szerint választási képességre jogosított, akár fizet adót. akár nem, választó képes, állítják, h ogy nem az adó az alapja a felvételnek, hanem igen a kiadott oklevél, hogy mennyire tévednek az ily véleményben lc- mutatja a törvény 33-ik § sa, mely ; tagosán mutatja, hogy az összeíró küldöttig munkálatát egyedül az 1848 — 1872-kig készitett »összeírások" az egyenes adók községi főkönyve (B. tabella) a földadó telekkönyv, hol tagosítás megtörtént, a tagosítás telekkönyv, igy tehát ha az alap megjelelve van, világos, hogy attól eltérni nem lehet, nem szabid, mit hivatalosan megjelel a hivatkozott törvény 118-ik §-sa,meiy igy szól: „ Az első névjegyzék megallapitása alkalmával, ha az összeírás az év első felében veszi kezdetét, a választói jog meghatározásánál a megelőző évre kivetett ad ), ellenkező esetben és a névjegyzék minden további kiigazításnál azou évi adó vétetik alapul, a melyben a kiigazítás történt. Igy tehát világos, hogy csak azok vétethetnek fel, kik az adó fizetési főkönyvben mint adótfizetók vágynák felvéve, akik ezen a törvény világos szellemével miért vágynák ellenkezésbe, azt megmagyarázni nem tudjuk, óhajtandó volna, hahogy ezen állításukat megmagyaráznak, mert a törvénynyel ellenkezőt állítni s ezt terjeszteni, mint egy bujtogatás a törvény ellen. KOVÁTS JÁNOS. emelés, mely már az első évre ia 4000 frtoyi ^ jövedelem többletet eredményez. A téglagyár bérbeadása, a helypénz felemélés is elaggott erdeinkbeo az önmagoktól értéktelenné váló elszáradt fák részletes eladása legtöbbet eredményezhetnek, a pénztári egyensúly helyreállítására, habár az utóbbi csak az it által volt igazolható, de szükség által is paran-. csolt, mart ezen eladandó száraz fák különben minden haszon nélkül elvesznének — mig igy legalább részben megmenthetők cs értékesíthetők.. Tanügyi türékvésőink még eddig kevés tényleget mutatnak arra nézve, mi a nőnevelés javítása és a kereskedelmi képzés behozatalára • vonatkozik, és a magas kormányhoz intézett 1 kérvényeinkre csak némi szóbeli biztatásokat 1 nyertünk, de ezek is a tanítói karnak e téren megindított mozgalma némi kilátást engednek kedvező megoldásra. Mindezen általános jellemzések befejezte előtt jelenthetjük azt is, hogy az oktoberben lejárt kövezet-vámsztsdési engedély közbevetett kérvényünk folytán ujabbi négy évre meghosz-szabbittatott. * Különös kimutatásainkat a következőkben terjesztjük elő. Nagy - K a n i zsavuroa képviselő-testülete elé terjesztett évi jelent ét. Tekintetes közgyűlés! Az 1874. évről *zóló jelentésünk általános részében csak egy-két kiváló és a közönséget érdeklő mozzanat van, melyek bár általánosan ismertek, mégis felemlítenünk szükséges. Egyik azon törekvés, mely a megyei kor-máuyzat vezetése körül oly élénk mozgalmat idézett elő, hogy abbau a közönség luiuden része legnagyobb élénkséggel részt vett és hogy mindezen tórekvesek eredményre nem vezet-hettek, a politicai viszonyok kedvezútlen aila potanak tulajdonítható, unuden esetre azonban oly erkölcsi elismerést szereztek varosunknak, hogy törekvéseink egyidőre történt elodázása mellett is azt elejtettnek nem tekinthetjük. Ezen törekvésünk mellett a pénz viszonyok ziláltságánál fogva épen nem sikerült a városház épitési kölcsönét biztosithatnunk — és habár pilianatuyi remények kecsegtettek is — ma a kölcsönre nézve oly viszonyok állnak fenn — hogy a legnagyobb aggodalmakat okozhatják. K.olcsönünk bármely órán felmond hatók — és ha fel nem mondatnának is, a magas kamatláb éa törlesztés hiánya a legsúlyosabb, mi csak ezen építkezést éa a várost terhelheti. A kölcsönre nézve fennálló nagy bizonytalanság és kedvezőtlen eshetőségek valóban megérdemlik, hogy a tekintetes közgyűlés ez ügye'' a pénzügyi bizottságnak külön figyelmébe ajánlja — és az öaszeség. ugy mint egyesek, högy a kérdés kedvező megoldása körül működő hatóságot segítsék, illetőleg megoldási tervet javaljanak. Belgazdasági viszonyainkban kevés változás történt. Vagyoni állapotunk ugyanaz maradt, az apróbb változtatások a gazdálkodás terén kevés jelentőséggel birnak, legfontosabb, hogy a 2 éven át veszteséggel kezelt telekkuti téglagyár 400 frt évi bérért hat évre Urbe adatott. A külgazdaságban nagyobb reformok keresztülvitele, a két város közt fennálló kapcsolat és peres viszonynál fogva, melynek megszüntetése vagy békéskiegyenlitése több izbeneredménytelenül kisértetett meg, lehetetlen — nagy értékű vagyonunk alig hoz 2%-nál nagyobb jövedelmet — ez is kevés biztossággal van összekötve — és a per teljes bevégeztéig kedvező átalakulás alig remélhető. Legtöbb eredményű volt a helypénz fel- j A) Tanács: beérkezett 3900 ügy, elintéztetett ebből 3879, eliuteztetlen 127. Az eliutézés történt G közgyüiében 40 db. 17 közöskép viseleti ülésen 167 db, 36 tanács ülésen í»25 db, iiletékeaaégből a kapitányság altal 210 db. a szállásbiztosság által .~)42 Uü, a mérnöki és számvevői és adóhivatalok alul 71 db, levelezés állal 2318 db. Iparigazolvány kiadatott 49 db. Pénztárvizsgáiat 1874. juniu* és deczem-ber havak 23-án tartatott és a pénztárak teljes rendben találtattak. B) Népesedés. Születés : a) római katholikus: férfi 332, nő 338, összesen 670-8-1*/®- b) izraelita: férfi 70, nő 42, összesen 112, c) evangelicus: férfi 4, nő 4, összesen 8, 71°'' 1 '' / V d) görög n. e. nő 1, 3'' 0 „ összes születés: férfi 406, nő 385. össze sen 791. 7 2%. . Halálozás a) romai katholicus férfi 320, nő 257, összesen 577, 6-9%. b) izraelita: férfi 47, nő 23. összesen 70, 07 0/ * 1 ¡9 c) evangelicus : férfi G, nő G. összesen 12, 9-57,. d) görög n. e. férfi 1, összesm 1—3 •/„. összes halálozás : férfi 374, nő 286. össze sen 660, Ó-9°;o. Születés több 131. Esketés a) romai katholicus 165, 3*9*/« b) izraelita 26, 2% c) evangelicus 5, 7-9®/0 Ü*zesen 196, 3''6®/« F) Tanügy a) főgymnasiumba jár 308, b) polgári iskolába 65, c) városi népiskolákba 815, d) izraeliták iskolájába 768, e) evangelicusok iskolájába 22. Owzesen 1978. növendék. d) rendőri és vagyonbiztonsági 1557 ügy, e) letartóztatva lett 975 egyén, kik közül a járásbíróságnak 32, kir. L vizsgálóbíró-ságnak 22, katonai parancsnokságnak 4, idegen hatóságoknak 8, a tébolydába 2 adatott át, rendőri megfenyités alá esett 198, a városból kiutasitatott 97, kötött menet levéllel 31, eitolonczoltatott 300, a városi kórházba küldetett bujakórban 144, egyéb betegségben 137, f) munkakönyv-igazolási jegy és cseléd-könyv kiadatott 195, g) az állategészségi és keleti marhavész ügyében intézkedett 597 esetben, h) cselédnyilvántartási ée tartózkodási jegyzékbe igazolványok mellett beiktattatott 1295 egyén. A rend és csend fentartáaa a közegész-ségi, tisztasági és más re ^dŐrí ügyekben elintézett tárgy összes száma 7458. A befolyt pénzekről. i) Bírságokból bevétetett 395 frt. 95 kr. k) különféle nyilvános mutatványok éa tánczvigalmak tarthatására szükséges engedélyekért pedig 295 frt. 50 kr. Őszesen 691 frt. 45 kr.Az az hatszáz kilenczveoegy frt.és 45 kr.'' osztr. értben, mely összegből a tekintete» városi tanács jóváhagyásával a szegények alapjára forditatott 395 frt. 95 kr. a kórház javára pedig átszállittatott 295 frt. 50 kr. a marasztalásokból ez ideig benem folyt összeg 80 frt. Kelt N.-Kanizaán, ¿1875. évi január 15-én. ALBANICH, r/S kapitány. Nagy-Kanizsa város kapitányi hivatala által 1874. évben tett munkálatok és elintézett ügydarabok feletti kimutatás. A kapitányi hivatalhoz beérkezett 1407 ügydarab, melyekre nézve átíratott és megkerestetett 1317, b) távsürgöny küldetett 43, c) a tárgyalási jegyzökönyvekben elintéztetett mezei rendőrségi 72 ügy, Sommás kimutatás a Nagy- ée Kis-Kanisaa városok közös adóhivatali adóhivatalnál 1874-ik évben kezelt állami és községi adó, valamint más pénzekről. a) Á 1 1 a m a d ó. Hátralék 1873-ik év végével egyenleg 23178 frt 53 kr. Folvó 1874-ik évi előírás egyealeg 64712 frt 59 kr. Összesen egyesleg 87891 fri 12 kr, össze--sen 87,891 frt 12 kr. Szaporodás az év közben egyasleg 5492 frt 25 kr, összesen 5492 frt 25 kr. Összes tartozás egyesleg 93383 frt, 37 kr, összesen 93383 frt 37 kr. Apadás az év közben egyesleg 111 frt 39 kr, összesen 111 frt 39 kr. Helyesbített tartozás egyesleg 93271 frt 38 kr, összesen 93271 frt 98 kr. Ebből behajtatott és a helybeli m. k. adópéoztárhoz beszálitatott egyesleg 74600 frt 48 kr, összesen 74606 frt 48 kr. Marad hátralék 1874. óv végével egyenleg 18665 frt 50 kr, ösazesen 18665 frt 50 kr. Tehát a hátralék a mult évihez képest kevesebb egyesleg 4513 frt 3 kr, összesen 4513 frt 3 kr. b) Községi magán pótadó. Hátralék 1873-ik év végével egyesleg 10011 frt 83 kr. A 2.tétel alatti 64712 frt 59 krból levonva a két várost közösen terhelő 2305 frt 23 kr és a kis-kanizsai adót 8430 frt 79 kr, igy összesan 11236 frt 2 kr adóösszeget, marad magán pót-adó alapjául 53476 frt 57 kr. és erre 26*/, os pótadó egyesleg 13903 frt 91 kr. Nagy-kanizsai uradalom s fóbérnökség a vasúti társulat és személyzete által közvetlenül a k. adópénztárnál fizetett és az adómentes házakra esedékes 13872 frt 4 kr. adóra 26*/. v*i egvesleg 3606 frt 73 kr. Szaporodások 1874-ik évben 5492 frt 25 kr. után számítva 26%-kot egyesleg 1427 frt 98 kr. Magán pótadó ösazesen egyesleg 28950 frt 45 kr, összesen 2895 '' frt 45 kr. c) Községi közös pótadó. Hátralék 1873 ik év végével «gyaiUg 3774 frt 18 kr. A 7. létei alatti 53476 iri 57 kr. államadóra l2*/0 val egyesleg 6417 írt 19 kr. A 8. tétel aiatli 13872 frt 4 kr. állaroadö-ra 12%-val egyesleg 1664 frt 64 kr. A 9. tétel aUtti 5492 frt 25 kr. allamadó ra 12#/0-val egvesleg 659 frt 7 kr. A kis-kanízsai 8430 frt 79 kr. államadó után 7. tétel) 12%-val egyesleg 1011 frt 69 kr. Krtzős pó;adó ö»szege egyesleg 13526 frt 77 kr. összesen 13526 frt 77 kr. Ósazes előiras mag és kózoj pó iádéban összesen 42477 frt 22 kr. d) Lerovás ¿a apadaaoK. 1874. év folytán bebxjiatott és a városi magán pénztárba 23146 frt 38 kr, a közős pénztárba 6ü37 frt 55 kr. egyesleg 29183 trt 93 kr. Kis-Kanizsán külön kezeltetik egyesleg 1011 frt 69 kr. Apadás 806 trt 71 kr. sdó után kimuta táa szerint mag-in pótadóban 228 frt 55 kr, közös pótadóban 96 frt 79 kr. egvee^g 325 frt 34 kr. Összes lerovás egyesleg 30520 frt 96 kr, összesen 30520 frt 96 kr. Marad hátralék az év végével összesen 11.956 frt 26 kr. Tehát a hátralék a mult évihez képest kevesebb összesen 1829 frt 75 kr. e) Megyei és városi közmunka váltság. Hátralék 1873. év végével egyesleg 533 frt 40 kr. Folyó évi kivetés összege egyesleg 1854 frt 60 kr. Összes tartozás egyesleg 2388 frt, összesen 2388 frt. Ebből betolyt az év közben egyesleg 1840 frt 60 kr. Összesen 1840 frt 60 kr. '' Marad hátralék az év végével összesen 547 frt 40 kr. Összesítés: Előírás : a) államadóban egyesig 93271 frt 98 kr. b) községi közös és magán pótadóban egyesleg 42477 frt 22 kr. c) megyei és városi közmunka váltságban egyesleg 2388 frt. Összesen egyesleg 138137 frt 20 kr. ösz-sresen 138137 frt 20 kr. Lerovás: a) államadóban egyesleg 74606 frt 48 kr. b) községi közös és magán pótadóban egyesleg 30520 fri 90 kr. c) megyei és városi közmunka váltságban egyesleg 1840frt 60 kr. Hátralékok : a) álUmadóban egyesleg 18665 frt 50 kr. b) községi közös és mag. pótadóbsn egyesleg 11956 frt 26 kr. c) megyei és városi közmunka váltaágban egyesleg 547 frt 40 kr. • Összesen egyesleg 138137 f: t 20 kr, ösz-szeson 138137 frt 20 kr. • f) Késed, kamat cs v/greh. költségek. a) államadó után végr*íh. költség befolyt egyesleg 857 frt 93 kr. b) községi pótadő után késed.kamat egyes i*g 404 frt 16 kr. c) községi pótadó után végrahajt. költség egyesleg 276 frt 73 kr. Összesen egyesleg 1538 frt 82 kr, össze-seu 153S frt 82 kV. Végrehajtási eset 1874. évben előfordult Nagy és Kis-Kanizsán 3243, árverési eset pedig 13. Kelt Nagy Kanizsán. 1874 ik évi d^czein ber hó 31 én. ZAUSCHNER HENRIK, pénztárnok. OSZKSZLY ANTAL, v. ellenőr. Nagy-Kan izsa város szállás biztosi hivatalából. 0 A) Állandó katonaság létszám 1874-lien volt. M. k. 18. honvéd dandár 1 törzstiszt, 1 kapitány, 1 főtiszt, f> legénység. 77. hon \ éd zászlóalj 1 törzstiszt, 2 kapi táuy, 7 főtiszt, 60 legénység. 48. tartalék parnnesookság 1 törzstiszt, 2 kapitany, 6 főtiszt, 25 legénység. 48. gyalog ezred 4. zászlóalja 4 századdal á 70 ember 1 törzstiszt, 4 kapitánv, 12 főtiszt, 280 legénység. 48. gyalog ezred 5. »zászlóalja 4 századdal á 70 ember 1 törzstiszt, 4 kapitáuy, 12 főtiszt, 280 legénység. Cs. k. lobi-szerzési bizottmánv 3 kapitány, 20 legénység. Cs. k. ménlótelep 1 főtiszt, 7 legénység. Élelmezési tisztség 1 kapitány í főtiszt, 4 legénység. '' összesen 5 törzstiszt, 17 kapitány, 40 főtiszt, 681 legénység. b) A laktanyákban el volt helyezve. I. számú laktanvábsn legénvség 20 II. szimu laktanyában legénység 121. - III. számú laktanyában legénység 55. IV. számú laktanyában legénység 32. V. száma laktanyában legénység 51. YI. uámu lakta''nyában legénység 140. VTI. számú laktanyában legénység 70. Összesen 489, magán házakban 192. c) fegyvergyakorlatra beidéztettok. a m. k. 77. honvéd záazlóaljhoz 35 napra 600 ember. A ca. k. 48. tartalék parancsnoksághoz 3 hétre 900 ember. A ca. k. 48. tartalék parancsnoksághoz 3 hétre 1200 ember. Összesen 2700 ember, de ezek a lakós-ságra kedvezően vohak elhelyezve t- i. együttesen istállókba, pajtákba, kocsiszínekbe és egy téglaazinbe, ugyszinte gondoskodva lett, hogy a katonaság maga főzzön, nehogy a polgárok ezzel terhelve legyenek. d") Az átvonulás kővetkező volt. 10 tábornok, 23 törzstiszt, 51 főtiszt, 10.000 ember 2500 ló. c) előfogat 130 lett kiállítva, f) a katonai nyilvántartásnál 900 különféle változás adta elő magát u. m. bejelentés, eltávozási jelentés, beidézés, kézbesítés stb. Kelt Nagy Kanizsán 1875. január 13-án, SMETTANA FERENCZ, ▼sxáliásbiztoi. Város erdészeti hivatalos jelentése. 1873. év végével a maradáa 592 h. 1421/* b. összeg 734 l/v 1874. évben uj vágatás 952—2341/,— 1186V*. Ösazeaea 1244. h. 377 b. 1921—51, értéke h fának 8592 frt 45 frt, kiadáa 2614 frt. 1874.a kiadás tesz 1214 —350—1564-öl. 1875. Maradás 330—27 357 öl. 1874. évben fenntálló fa 940 drb, dűlő és tuskó, ugy ágfa 360 drb eladott, melynek az értéke éa pénz kamarási számadásában levő jegyzéke szerint teáz értéke a fának 2763 frt 40 kr. 1874. évben. A felső erdőn a békástónál éa récsei határ mellett tüske irtás usque 25 holdat napszámokért fizetett kiadáa 177frt 40 kr. 1874. évben a vágások begyepüzésre tüskevágatás és gyepüzésre napszámok 920 futó öl kiadás 83 frt 80 kr. 1874 ki évben a vágásoknál árkot metszetett s az előbbiek kiigaaitatott 1626 öl, fizetett kiadás 150 frt 36 kr. 1874-ik évben faiskolai regolirozás és a munkabíró faiskolában pedig vagyon 10,000 nyárfa, 220 drb. vadgesztenye és platanus — 180 drb nagy levelű azederfa, 1073 drb acatia szelid gesztenye és tölgy csemeték 3473 db. Felső és alsó erdőben 144 mérő makkot szedetett és a vágásokban 117 mérő makk el-üketés, ugy három, as as 3500 tölgyfa csemeték a felső erdei vágásban átültetéshez szolgált napszámok, mint a jegyzékek igazolják kiadás 318 frt 7 kr. YTágásokban ágbogfa összeszed és és tisztogatás napszámok jegyzéke kiadás 46 ft 70 kr. Nagy és Kis-Kanizsa közös kutak, hidak, lámpa és épületfa kiadatott 54 eset értéke a fának 147. Összesen téazen értéke a fának 11502 frt 85 kr. kiadás 886 trt 43 kr. Kelt Nagy-Kanizsán, január hó 15. 1875. BOTFY KÁROLY, erdőmester. Egészségi viszonyok: általán kedvezők voltak és városunk a járványos betegségektől általában ment volt, az év első negyedében a tüdőgumókor uralgott leginkább és pedig halálos kimenetellel a légző és emésztő szerek hurates és lobos bánta) mai. a Il ik negyedben a tüdőgumókor fellépése szűnni kezdett és május havában már az egészségi viszony kedvezővé vált és akkor már leginkább a váltóláz és szórványosan a hagy máz lépett fel kedvező befolyásokkal. a III. negyedben az emésztő szervek hu-rutos bajai különösen augosstas hóban feltü- ■ nően fordultak elő véihaaaá is fajulva lefolyásuk azonban kedvező volt, előfordultak a váltó és epelázak — ez utóbbi hagymással párosulva, lefolyásuk azonban csendes volt. A IV. legkedvezőtlenebb volt a gyermekekre nézve, kiknél a heveny bél hurut legtöbb-nyíre halálos kimenetellel, majd deczemberben a romboló torokkal uralgott felnőtteknél pedig a légző és emésztő szervek hurutos és lobos bán • talma léptek előtérbe, sokszor hagy mázzal párosulva és ez esetekben halállal végződött. Egészségi tekintetben legkedvezőtlenebb hónapok voltak mártius, junius és október, legkedvezőbbek május, julius és augusztus hónapok. Kivonat a nagy kanizaai városi kórház főkönyvéből 1874-ik évről: 1873-ik évről 1874 ik évre átmaradt beteg 22. 1874-ik évi január hó 1-től deczember 31-ig felvétetett ösazesen 362, ezek közül meg-gyógyult 315, ezek közül meghalt 43. 1875-ik évre átmaradt 26. Ápolás alatt volt összesen 384. A holtok közül 10 haldokolva, 1 p*üg halva hosatott. Kelt Nagy Kanizsán, január 12. 1875. EÁCZ ANTAL. városi kórház erros. As állstegésnégügyi viszonyok általában kedvezők voltak és városunk s pusztító marha-vésztől megzneotve maradt ; ezen kedvező állapot további megóvása és a közegészségi viszonyok biztos és kedvező fenntartása, főleg a mészárosok és általában a husnemfl árusok irányában ujabb intézkedések tételére ösztönöztek bennünket és az uradalmi vágóhídnak városi vágóhiddá átalakítása czéljából teendő bérletre indíttatván nevezetes átalakítás és bővítés által ezen most már városi vágóhíd az igényeknek teljesen megfelelvén, általa azon veszélyek, melyek a szétszórt állatvágás által főleg nyári időben a közegészséget veszélyeztették, szerencsésen mellőzve vannak. A tekintetes közgyűlés helyeslésének reményében egyúttal a városi állatorvosi állomás rendszeresítését is szűkségesnek láttuk, és pedig oly formán, hogy a városnak teljesítendő összes munkálatokért évi 100 Ért. díjazást vettünk fel — mely összeg a vágóhigjövödelmében találja fedezetét és az ál lator voa a tanács kinevezése alá esik és ez alkalmazott és kinevezéae alatt álló kezelő hivatalokkal egy arányba helyeztetett. Mely jelentéseinkre a tettes közgyűlés jóváhagyását kérve, vagyunk kész szolgái: A Táros! tanács. Jegyzőkönyv, a zalamegyei iskolatanács 187ö. évi febr. 3-án Zala- Eger szegen a városház tanácstermében tartott üléséről. Jelen voltak : Nucsecz József tanfelügyelő ur, mint elnök, Krób Pal másod tanfelügyelő ur, továbbá GHavina Lajos, Nóvák Ferencz, Molnár István, Bezerédy Elek, Dr. Gráner Mihály, Dr. Horváth Karoly, Liaziák Ferencz, Hajgató Sándor, Babochay János,Udvardy Ignácz,Győrffy János, és Pöltz Pál iskolatanácsos urak. Elnök tanfelügyelő ur örömét fejezi ki a felett, hogy a mult ülés berekesztésekor kifejezett reménye, mely szerint a» 5 évre szóló megbízatásáról lemondott iskolatanács tagjaival az uj ülésszak küszöbén szerencsés leend ismét találkozni, ezúttal csakugyan valósult. Köszönetét fejesi ki a megye bizottság tagjainak as aj szerencsés választás megejtéseért s a jelenlevőket szívélyesen üdvözölvén, az Ülést megújítja. 1. A mult ülés jegyzőkönyve felolvastatván, hitelesítetett. 2. Olvastatik a megyei bizottság átirata as iskolatanács tagjainak választásáról."— Tudomásul vétetvén, az ötévi időtartamra ezúttal újra megalakult} iskolatanács saját kebeléből jegyzőkké Győrffy János és Udvardy Ignácz iskola tanácsosokat választotta meg. 3. Szakbizottságok alakitáaára kerülvén a sor, a községi iskolák évi számadásainak meg-vizagálására bizottsági tagokul meg választattak. Krób Pál másodtanfelügyelő, Udvardy Ignácz, Dr. Horváth Károly, Dr. Gráner Mihály, Gla-vina Lajos, Babóchay János, Hajgató Sándor és Talabér Zsigmond iskolatanácsos urak ; as egyéb szakbizottságok szervezését, illetőleg pedig kimondatott, hogy a felmerülő egy ea esetek alkalmával mindannyiszor saját kebeléből választandó bizottságot fog az iskolatanács a körülmények szerint kiküldeni. 4. Olvastatik Bedl Gusztáv tapolczai felsőnépiskolái rajztanítóvá ideiglenes minőségben történt megválasztatásáról szóló;jegyzőkönyv. Tudomásai vétetik. 5. Olvastatik Réfy Lajos sala-lövői tanítóvá végleg«« minőségben történt megváiaseta tásáról szóló jegyzőkönyv. As 1868. 38. t. cz. 120. és 136. §§-ai szerint lefolyt választás helyben hagyatván, megerősíttetik s Réfy Lajos tala-lövői tanítónak végleg megerősített dij-levele kiadatik. 6. Olvastatik Dikay Károly s.-koppányi tanítóvá történt végleges megválasstatásáról szóló jegyzőkönyv. As 1868. 38. t. cz. 120. és 136. §§ ai értelmében megtörtént választás helyben hagyatván, megerősíttetik s Dikay Károly z.-koppányi tanító végleg megerősített dijlevele kiadati*. 7. Olvastatik Sormás községnek Unitója Poer Antal elmozdittatáaa iránt megújított pa-naazkérvénye, s ezzel kapcsolatban szóbeli jelentés tétetett arról,hogy Sormás község iskolaszéke be sem várva az iskolatanácsnakjez ügyben hosandó érdemleges határozatát, a tanítói állomást megürűltnek nyilvánította s mint ilyenre e pályázatot önhatalmúlag kihirdette, említés tétetett továbbá arról is, hogy a sormási iskolaszék határozatsi illetékességi kifogás alá vehetők, mivel a nevezett iskolaszék megbízatásának határideje az 1868. 38. t. cs. 118. §-a értelmében már lejárt s daczára ennek le nem mondott, melynél fogva azt újra megalakítani nem is lehatott — Tekintve azon körülményt, taksermt a sonnAsi tanító elleni panaszra nézve a salamegyei iskolatanács határozót, az iskola széknek tanítója ellen alkalmazott eddigi eljá rása,a pályázat kihirdetése hivatkozva az 1868. 38. t. cz. 138. §-ára megsemmisíttetik s egyut tal a törvények tiazteletére, és csakis hatáako rén belől való működésre komolyan utasittatilc; amennyiben pedig akár a tanító elmozdítására, akár az iskolaszék illetékessége iránti kérdés tisztázására ujabb határozathozatal szükségeltetnék, a jövő évnegyedes ülés elé beadandó jelentéstétel kötelezettsége mellett a helyszínén megejtendő vizsgálat teljesítése végett Nucsecz József tanfelügyelő, és Kovács Jánosjárási szol gabiró urak kiküldetnek. 8. Olvastatik Aurbach Paulina és Boenig Mária nagy-kanizsai lakósoknak német nyelven beadott az irá nti nyilatkozata, hogy a közoktatási törvény evillemével és világos rendeleteivel elentétben al.ó magán tanintézetüket folyó évi május 1-én önként befogják zárni, mely ideig annak létezését megengedni kérik. A zalamegyei iskolatanács, bár sajnálattal veszi tudomásul, hogy a tankerület területén egy ily zug iskola is létezik, s hogy különösen Kanizsán ilyennek fennállása lehetséges, továbbá hogy folyamodók beadványukban a helyi nemzetiségi és nyelvhasználati viszonyok által sem indokolt németnyelvet használták a diplomatikus magyar nyelv mellőzéaével, mind amellett, tekintve azon enyhítő körülményt, hogy a törvényellenesség megszüntetésére, in tézetök bezárására ők magok önkéntigérkeznek: ez idő szerint a törvény szigorának alkalmazását csupán loyalitásból nem kívánja, az ígéretet tudomásul veszi s a kérelemnek helyt ád ; nyi latkozókat azonban oda utasifja és arra köte lezi, hogy aláírásaikat a városi hatóság előtt szóbeli nyilatkozatban magokéul elismerjék és hitelesíttessék. Az esetben pedig, ha a kitűzött időben, vagyis f. é. május hó 1 én igéretöknek meg nem felelnének,tek.NucseczJózsef elnök tanfelügyelő ur felhatalmaztatik, sőt határozottan fel kéretik, hogy az 1868. 38. t. cz. 22. § a értelmében nevezett zugintézetet azonnal bezáratni s erről a nmélt. vallás- s közoktatási m kir. minister ur hoz jelentést tenni szíveskedjék. 9. Olvastatik Pulay Károly hahóti felekezeti tanítónak a községi lakosság, de különösen a helybeli plébános ellen beadott panaszlevele. Miután a hahóti iskola hitfelekezeti, az ügy az érdemleges határozathozatal végett a tantel ügyelőség utján az illető felekezeti egyházi hatósághoz áttétetni határoztatik. 10. Olvastatik a nmélt vallás- s közokta tási m. kir. minister ur magas leirata, mely sserint a magyar-szerdahelyi községi iskola és tanítói lakhos szükséges melléképitkezésekre 1707 frt. államsegély engedélyeztetett; s ezzel kapcsolatban elnök tanfelügyelő ur jelenti, hogy a nagy- és kis-.páli községi iskolára hasonló czélból 1511 frt. államsegély lett kegye sen engedélyezve. — örvendetes tudomásul vétetik. 11. Olvastatik a zala-egerszegi községi elemi tanítói-testület folyamodványa, meíysze rint fizetésük rendetlen kiszolgáltatása miatt or-voslást kérnek s jelenlegi nagymérvű fizetési hátralékaik behejlását sürgetik. Erre nézve határoz tátott: Az illető járás beli szolgabíró ur folyamodó tanítók fizetési hátralékaik azonnali behajtása végett megke restetik, aki egyszersmint az iránt ia felkéretik, hogy a zala-egersze<i községi iskolaszéket a jövőre nézve komolyan figyelmeztesse, miszerint a tanítók fizetését ezután megerősített s így törvényes szerződés erejével bíró dijleveleik értelmében kellő időpontban kiszolgáltassa. Ezen határosat végrehajtásával Krób Pál másod tan felügyelő or bizatik meg. Az ülés véget érvén, a jegyzőkönyv e ponttal bezáratott. NUCSECZ JÓZSEF s. k. tanfelügyelő, mint isk. tanács elnök GYÖRFFY JÁNOS s. k. iskolatanácsos és tanácsjegyző. Helyi hirek. — A nagg-kanitsai önkéntes tűzöl tó-egylet tánezvigaima oly népes volt, hogy 300 frt. körüli tiszta jövedelmet eredményezett. Általában fesztelen jó kedv is # jellemezte az idei farsangi ivad ez utolsó tánczvigalmát, melynek nagy réssé a bájos Hencz Antalné úrhölgynek, mint bálanyának köazönhető. — A „Korona" vendéglő éttermében szombaton,febr. 13-án tartatik a nagy-kanizsai úrhölgyek néhánya által rendezett tánezviga-lom, melyet a hölgyek 10 frt részvénynyel rendeztek. — A „magún-dalárda , melynek . működő tagjai a főgymn. tanári s községi népiskola tanítói karából áll, mult szombaton este tartotta hangversenynyel összekötött vigalmát a .Szarvas* vendéglőben. A jeles és szabatos , dalverseny müélvét fokozták a kedélyes toasz tok, melynek legszebb s oroszlányi résss főt. | Farkas László fÓgymn, igazgatótanár urat il-! leté meg. A barátságos estély hajnalig tartott — A .Zalai Közlöny 8-ik utaiban IkUsóIaIÓ Filrat Lajos állatorvos urat felkérem, hogyha valamelyik megrótt orvos urnák nevet óhajtja tudni: legyen szíves azon , Választ" «•lolvaani, mely M. betűs ciikkemre íratott. — Mem volt cz^lom ártani egyeseknek, hanem használni a közönségnek, ezért irtam meg a tényeket és hallgatum el a neveket. Különben arra, kit azon nemes önérzet boldogít, hogy az emberekre nem ragadó vészben Muraköz érde kében a réd bízott teendőket feláldozással végezte: arraM. úgyse vonatkozik. Elhiszem, h igv t. Fürit ur — senkitől egy fél krajczárt »e vett el; de, hogy a perlaki véstkerületi ál-jatorvos ur — egy uj hosszúságú üv«gecskébe i&rt folyadékért 200 egész krajczárt vett a nép-tói an tudom azoktól, kik tőle vettek. Ilyen vevők hivatalosan kiállítandó neveivel és né hany tivegecskével szolgálhatok, ha kívánja. M- — Folyó hó 7-éti Alsó-Lendvára in duló posukocsit Csáktornyáról délelőtti 9—10 ora közt Strukovecznél ismeretlen tettesek megtámadták, a postaládát feltörték; de a kocsis azt mondá nekik, hogy csak csupán újság és közönséges leveleket tartalmaznak a csomagok, mire a csavargók félreálltak, a küldeményeket sértetlenül hagyták j — miértis biztonság tekintetéből a postával naponkint egy rendőr fe dezetul alkalmaztatik. — A soproni pénzügy igazgazóságnál alkalmazott pénzügyi üg/éaz teendői, f. évi martius 1-től kezdve — a budapesti kincstári ¡ug ügyek igazgatóságára ruháztatik át. — A nagy-kanizsai pinczérek f. évi február hó 11-én,» a ,Zöldfa" vendéglő na^y termében zártkörű tánczvigalmat rendeznek. Belépti díj : 80 kr., Családi jegy 3 szemelvre 1 frt 50 kr., karzat első sor 2 frt., má-»od.''k sor 1 Irt. Jegyek előre válthatók: Waj-díts József könyvkereskedésében, Neutra és Tórök urak kávéházabao és estve a pénztárnál. Kezdete 8 órakor. — A keszthelyi tanítói kar f. hó tí án a polgári iBkoia helyiségében Bíró József elnöklete alatt a „tanítói nyugdíjról- tartott értekezletén Ujlaky Mátyás urnák nyilatkozatára — „tekintve a esekóly nyugdijt, erre-nézve az országgyűlési albizottság modosítá- — valóban szomorú Kilátás éa szánandó jovC nez a tanítókra ! . . élénk ós beható esz mecaere után következő határozat hozatott és fogadtatott el: „A zalamegyei ált. tanitó-tes-tiilet központi választmánya által kiadott és a kepviaelőházhoz betérjesitett „Memorandum-" huz — meg egy reszietebü irányadó munkálat — tek. Tolnay Károly képviselő urhos oly kórelemmel leend inté£?*e, miszerint az országházban a tauitói — nyugdíj, mielőtt törvényre emeltetnék, — azt, a tanítok érdekében szeretetteljes jóindulattal pártolni szíveskedjék." A felterjesztendő munkálat kidolgozásával Bíró József, Bruiler Mor, Szeitz József és Ujlaky Mátyás bízattak meg. — Uj zenemű. Táborszky és Parsch uruk zenemúkereskedésében Budapesten megjelent: „Az erdőben'' polkamazur ifj. Fahroach Fülöptől. Ara 50 kr. — Hymen. Márkus Sándor nagy atádi Unito e hó első napján vezette oltárhoz Kör-inendy Sándor galamboki körjegyző ur kedves leányát Ernin;i kisasszonyt, — febr. 4 én prdig Németh Antai uradalmi tiszt tartotta esküvőjét Istócíy Eliz kisasszony nyal Szombathelyen. — Hirschier Lipót alsó-domborui lakós Kő-nigsberger Hermina úrhölgy gyei váltott jegyet Bécsben. — Ujváry Sándor tóvárosi pos-tatiszi eljegyzé magának Egyedjlrtna kisasz-szoiiyt, Egyed József Vasmegye rábaszt.-ke-reazti földbirtokos ur Bajos leányát. — Gróf Batthyány Zsigmond szent-gróthi országgyűlési képviselő ur elnöklete alatt „Orion" czimü uj biztositó intézet alakult. — A „ Vasárnapi Üjsilgu február 7- íki száma következő tartalommal jelent meg: Tánczzenének teremtői (Lavutta, Bihari János, Kuzicska és Rózsavölgyi arczképeivel). Evva Lajostól. — Izmailía. (Baker expedicziója Kö-zép-Afrikában, két képpel). —A párisi uj operaház (o t képpel). — Délibába a jég között — Utazás a föld közepébe. (Verne Gyula regénye, képpel) — Innen-onnan. (Tárczale-velek.) I. — A karneval Olaszországban. Kiss Elektől. — A vaskályhák és a fűtés. — A hétről. — Irodalom és művészet, közintézetek, közlekedés, sakk-feladvány, stb. rendes rovatok. — Előfizetési felhívás az „Egyetemi Híradó" ctimü ifjúsági ssaklspra. Az „Egye temi Híradó" a hazai főtanodák, jelesül: a budapesti és kolozsvári kir.) tudomány-egye temek, a budapesti fcír. műegyetem, a haza ös-exe* jogakadémiák, a magyar óvári gazdasági akadémis, valamint a többi gazdasági-, bányá-watí- és erdészeti felsőbb tanintézetek ifjuaá-gának közlönye le/»nd. Mint ilyen, az „Egyetemi Hiradó" első sorban a hazai főtanodák ifjuságanak érdekeiért íog küzdeni; felfogja tárni az «zen tótanodákban eddig észlelt b a jövőben netán felmerülendő hiányokat: tudósításokat hozand a főtanodák kebelében fennálló egyletek működéséről, gyűléseiről, valamint a Lapunk ezen szama Nagy haaai « a kitűnőbb kűíföldi főtanodák ifjúságának körében tapasztalható minden figyelemre méltó társaséleti mozgalomról. Hozni tog ** n^gjetemi Híradó" ez« ukivűl, a tudomány minden ágába vágó értekezéseket, „Tárcsájában" pedig érdekes, vonzó szépirodalmi dol gozatokat. Az „Egyetemi Híradó" megjelenik 1875. évi márczius hó 1-től kezdve, minden hó l-jén és 15-én. Előfizetési árak : Félevre (márczius augusztus) 2 frt. Negyedévre (márczius-tnájus) 1 frt. Gyűjtőknek 10 példány után tiszteletpéldány jár. A* előfizetési összegek, tisztelettel alulirt nevére czimezve : Buda pestre, koronaherczeg-utcza 3 ik szám I. emelet, küldendők. Budap-steu, 1875. évi február hó l-jén. NASZLUHACZ ÖDÖN, ügyvédjelölt, felelóa az*rkeszt<5 laptulajdonos. - Rövidhírek. Bib arvármegye a közbiztonság helyreállítása végett rögtön ítélő bi rósjigéri folyamodott. — A debrectoni színházban egy gáztömlő szétrobbant. — Hol ián Ernőt emlegeti a hír Vasmegye jövő főispánjául. — Sarlay János szarvasi tanár az indigó gyártás Uzhetésére áilam-se^élyt kap. — Laibach környékén a m. hónapban csereboguruk röpködtek. — Szegeden egy vőlegény, kit házas ságra erőszakoltak,e*kuvője »-lőtt felakasztá magát. — Fussuf Tbn Él Kh «líd Jeruzaal^m polgármestere európai útjában Budapestet is meglátogatja. — A m. hó végével az o8«z<>8 britt szigeteken nagy viharok, m nydörg«*aek é- villámlások voltak. — a cbinai c á^?arné férje halála miatti bujában öngyilkos akart lenni. — Bercsényi kuruez vezérnek titkos jegyekkel irt leveleihez Thaly Kálmán megtalálta a kulcsot. — <j felségének dalmátiai ntjabun Rudolf koronahrg. is kísérője leend. Muraközi keleti marhavészről járvány-tábla. JZ u « C se £ -CS N _ ¿Í. ■ÍJ A járvány kiütésé'' tői sept. 7. 1874. jan. 3. 1875-ig összesen tc Járás Hely -ec N SI Csáktornya c J o N « tx X > s c -ce > u -CS o Z. P-, © ifi fe o a bt OD > CS ss tac o ** c JS te i- e >> te S5 ! ec te Zl — &c s » £ io s :-o * S oc £ '' « : S d<5 -ce S s u a S -3 08 ta « e ac S u. a « s -c c > o c N cc. -es tt ftL K Plaezl árak. •— Péesstt frbf. 6. Bm«m 3 90 kr.^4|*f-ikr 2 frt. — 3 frt. — Ro»« 2 frt HO__ iK) kr. Árpi 2 fr». — 2 frt. lft — Zab 1 frt. 7<i — kr. Kőkori«-** 2-4r,_&0. Sxínt miuija 1 f.t. Öo kr 8í»lma máxftAj» »«> kr. üajdin* 2 frt 10 kr. — Siowbatbeiy. febr. 6. 1876. Bu*a 3.ÖO—á üOkr Roxt 2.80— kr Árpa 2.10—20 kr. Zab 1.80 9U kr KakiTtcra 2.65--kr. Marb&bo« íoi tj* 30 kr B''irjabuii lantja 40 kr. fiertráihaj fontjn {»2 kr. óbor a kaja 12 i''rtif. Ujbor 6 — 7 írtig. Keaif-uii« Öle 10 - lu frtijf Kósiefleo 1873. febr. 3-áu a buaaifit. — kr 4 frt. kr. K-m 3 frt. ¿0 kr. S frt. 60 kr. Árpa 2 frt 2<J kr. 2 f.t 40 kr. — Zab 1, frt. 90 kr. > frt — fcr. Kokoricaa 2 frt. 90 kr. 3 frt., 10 kr. - H.ian l^lff. 13 frt., momlliaat 12 frt., ro*»li»rt y barna !i«rt 8 frt. —, dara uií.öje 15 frt. — Lencae 10 i''.t Bab 4 frt Üí»kr. Ká.sa 12 frt. — kr Bargonja 1 t,t. 20 kr. Fa ki-wénv 13 — 15, puha 9 frt. Marbabua 2o kr. tebén*«ir 6<> kr disxn^hna 32 kr., diaxnózair 52 kr borjúhús 40 kr. birkabu* 20 kr. — Sténa m. 1 frt. 9U kr. Szalma ír 1 frt 10 k r. — Papa, Jebr. 5. Buta 3 frt 60—4frt 40 kr. — R>u 2 frt tO-3 fr: — kr. —Áj-pa 1 frt 80— 2 frt 20 kr. - Zab 1 frt 50—80 kr. Kukoricra 2 frt. 40—2 frt 60 kr. — Sopron feb. 6. Bura 3 frt 70—4.70 Bot« 2.80 — 3 50. Árpa 2 frt. 20 kr. — 70 kr. Zab 1 frt. 75 kr — 2 frt. 10 kr. Kukoricaa 2 frv. 75 kr. — 90 kr. Széna taár«¿ja 80 kr. — 1 frt. Saalma — frt. 70 kr. * Jegyzet Perlak Peklenicza Pi>d turen Férketinecz Macskovecz Hlapcsina Szelnicza Márof Senkovftc* Csáktornya Újudvar maj. Lopatinecz Sztrálioninecz Miklavecz Dekánovecz Dotnásiiiftcz 279 43 760 121 « áó y4 134 198 45 432, 4 1 110 153 536 127 176 330 179 366 yó8 »I 1 ; 3 1'' 5 149 78 68; 553 280 265 61 26 32 i>0 38 78 20 15 -1 17 3 45 4 - 17 - 3 - -264 133 101 11 1 3 7Í 208; 288 472 34j 60 52: 82 581 liO 19 413 i 30 Vasúti menetrend Érvényes november 15-től 1874. A kanizsai időtmatató óra szerint, indul Katiinkról (Kanizsai vacpáljáo aa órák pontosan a bsl>i időt mutatják ) Vonat hova: Óra Perc. 145 205 Exzék, Mohica,Domborár s Fiúméba 5 2 ref^sl 215 Mohaca, Záfráb ¿a Domborárra 2 ¿2 <lélut 212 Budára..........6 17 rePfel 202 204 1 52 délai. 10 37 e«tve Fó-osszeg 4832 274 1314 607 5ÏÏ9 52 56 TÏÏ7 4125 •I Gracs.inv Oyula míni«-teri kiküldött állatorvos Le^í''lőkön volt a ví^s* 31a Szombathelyre (»Dtiét délután 5 óra 26 percakor Bécabe) . . 5 37 reggel 3"1 Béc»be ^Szombatbclr, Bécaujh. felé) 2 7 délut 311 „ „ „ 10 47 íttre 203 PrA^erhof felé Tri»>»rtbe . . . . 4 42 reggel 20Í „ „ „ Qrics ét Bécsbe 2 22 délut ! aJ3 « . - „ „ „ 11 37 estve •Srkesik kniiizsara honnét: 216 Mohács és Zágrábból.....4 8 inggel 206 Esxék, Mohács, Fiume s Domborárról 1 23 délnt 218 Fiume és Domborárról .... 9 46 estre 203 tíi.dár,''»! ........4 17 regg» l 201 „ .........1 51 délut. ........ 9 23 estve 314 Szombathelyről.......10 2b reggel 302 Bércből ^Bécsujh. Sxombath. f^lSl) 4 29 reggel „ „ • „ „ 10 10 estve 214 ., GracxbCI, (Pragerhof felöl) 4 44 r.''ggel 2<)t Triesxt- Bécs Oiicaból „ „ . 1 13 délut. Kelt CaáicJLornyán, íebr. hó 3-¿n 1875 2t4 10 1» estve. HORVÁTH GYÖRGY, vész bizottsági elnök. Felelős szerkesztő 8 kiadó : Bátor fi Lajos. Vegyes hirek. — Büvétz fogút. A napokban Wlas chimba CseliorsaágAiau utuzú: „Buvesii" erkf-sett aki nagy falragaszokbau htvá ineg a t. cz. közönséget nagyszerű: „Eiúdasara." K^te a né-zúk nagy számmal se reglet te k össze, élvezetes estére számítván. — A „professor* ur netn sokáig váratott magára és tudatá, hogy legelőször is, itt még soha sem látott erümutatváuyt fog végrehajtani. Felsrólitá a jelenlevő legerősebb urakat, hogy egész erejükkel támaszkodjanak neki a terem ajtajának, ö majd az ablakén kimászváu, kívülről betogja nyomni az ajtót. Néhányán a legerősebbek közül neki is támaszkodtak az elreteszelt ajtónak, a művész ur p^dig kimászutt az ablakon. Eltelt öt perez, el egy negyed ora, el egy felóra is, de abúvésc csak nem jött, végre a t. cz. közönség elveszté tUrelmét, az ajtót fölránlá s meggyűződék, hogy a „Professor uru pénz tárnokostul eltűnt, magával vivén a beszedett belépti dijakat is. — Practiau. Venezuelában a köztársaság elnökének szobrot akartak emelni, mivel azonban Venezuelában az elnökök igen gyakran váltakuznak, elhatározták a szobor fejét, agy kéezitni el, hogy azt le lehesen csavarni. Ha egyik eln:>it megbukik s másikat választanak helyette, a szobor fejét is lecsavarják s az uj elnök fejével caerélik kL Aa egyenruha os diazitmény úgyis valamennyinél ugyauaz. — Uj kertsutmóii. A Fraucziaországban az elsaasiaknak és lothringiaknak nyújtott k.ed vezméoyeket nem egy kópé zsákmányolja ki a maga javára. A napokban a párisi fenyítő rendőrség előtt egy egyén állottt csavargásért. — Mestersége ? — kérdé az «lnők : — Elsasaí. — Miből él! - Mesterségemből. bizalom! Bocsásd bérbe búdat, bánatodat! Bit. bor barátság? b^irat^H, birvn bájos babád.Mt ! H.-ir b.ils-irs bőssdlten bonyolodjék beléd, bátran bíisxkéu billeg. t^srl bajuszod, böbugyogrtju bas*, begyes bár<>, br-csfllftes baukárkéut ballaghais» bízvást. B»-széli bucsuaót, bár bajbicsului ; bi*ony ba-* rátom. bőbcu''l bilükutr.uál bucsuKÓ bajtárs bánkódva borulok balomra bonyodalmas beszédemet bebujtat-▼án belsőm birodalinaba; bécsi b adaniágpal, billiós bauya bizalmával betálalt beszédemet bocsánattal befejezvén : Boldogság, bizalom, bosxonkodást bontson ! bírd boldogan, békésen bájoló babá lat ! 1 > • - Bacbus apánk egyik j ilclkil tisztelője bólin-gatva s tántorgó léptekkel mérte szdk nu*xáját hazafelé. Az utczában egy szamár is rágódott. Kmberünk véletlenül megbotlik a száraz rén kérődző állatban. — Állj félre öcsém ! — mordul a .szegény állatra szitkozódó hatigou — nem látod, hogy én is hazafelé tartok : Mindenkinek különös figyelmébe ajánltatik Dr. Forty-féle általános kő- mely rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő és fájdalmat cailiapitó Uatása állal leggyorsabb, iegoizto-sabb s egyazermind gyökeres gyógyulást esznjüzöl különnemü bajokban. — Ily bajok a toroKgyulladás• légcsőhurut, b 5 r k é »-baraág, hártyásgyik ^Croup-augiual mindeucmQ megsértések, harapá«, száras, vágás vagy égés által támadható sebek, xnegiVirrá-záaok, daráxs- vagy méhaauráaok, konok-fekélyak. zúzatok (cpntoaiók) — meglepő gyors i''ájdaiom cailla-pitással — rögzött daganatok, gümŐk. tályogok, pokol-var (c*rbanculua pustula maliguaj, inegkuméuyedések, genyedések, vérkeléaek, mniaden mirigybetegségek, görvélye* fekélyek, fagydaganat, ujjféreg. körSmmére^, vadhua, tagszivacs, caontsr.ú, kiticzamitás és mc^rán-duláaok, helyi esti»; továbbá a sztllés folytáui láb-felfakadájiok és sebek, fájós ú-kc.yzet: vagy már genyes n5i mell. — Sok nő inár csirában volt emlőráktól, — a különben eikcrüihotlen éietve.s*élyes sebészi műtétnek mellőaésevel — egyedüi ezen jelt** sebtapasz használata által müe«küit meg. Végre a testbe teljesen betnélyedt barnnoioiii szálka, vagy darázs- és méh miauk ja csupán ezen tr.pasznak rft>id idei haar.uálava folytán annyira elő tűnik, hogy azután a testből közönségesen *gab.vl kézzel, sebészi mfitét.é* tájdalom nélkül kúuwjeu kihúzható, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik. Ezen megbecsülheti™ gyógyszer, melynek jeles-sége cghtteleaebb egyének számos s különös kivonatra bármikor feLmutatható bizonvitványai által wár régen a legt''éuyes«.-bbea eliamerteteU — reudkiviil^ s h-gkülHnnemQbb esetekben megpróbált hatásánál és teltünő sikerdús eredményeinél fogva, melyek basznál laia által még elavult bajokban is eléretnek, jól London 111.15 ; magyar töl itehermen l^i lcöt-*-M: ^ ^^ hirét ''^«»ógbevonhatlanu. vény 78.75: temesvári földtehermentáti köt- ^ vény 77.—; erdélyi földtehermenuiai kötvény Kg}- valak'' legújabban tyuk-tojató gép«-; talált fel. mely által egy tyúk naponkint 10 — 12 to-jássál ajándékozza meg a boldog tulajdonost- — A gép nem egyébb, miut egy fészek, mclyiiek feuekéu a tojás nagyságának megfelelő lynk vati ; — amint a tfuk tojott, a tojás eltűnik * az látván, hogy tojá«a nincs, megerőlteti magát él 10 — 12-m is rávihetni, ilyeuaép a naponkinti áldást. — Az a legszebb, bog}'' ezekről a geniális természetbúvár u«ljesen ineg van győaodve.'' Ertek- es valtófoiyam február 8. 5*/t metaliques 70.80; 5% nent». kölcsön 75.80: 1860-ki álladalmi kölnin 110.60; bank-réazv. 9.60; hitelintézeti részvényea 220.25 ; Papírszeletek. Orosston köz^é^ben van két szerenr s^tlen felnőtt fite^tvér, az «gyík jobbra, a másik balra sánttt. együtt hordják a ceöbröt vállaikon naponként a kútról. ilypukor egymást öss''ze-vi<s*a sridjak s káromolják, mert mire az istállóhoz érnek, majd alig marad viz a caöbftrben, mind kilocaogatják. 75.ö0; horvát-slavon földteherm»inté«»i kötvény 80. — ; eaüst 105 70 ; es. kir. arany 5.25 — Napoleoud''or 8.90;—100 mark D K. n. 5.46. Keaerveaen panasskodott egy anya a sa;M» stédaaszonynak tényleg szolgálatban levő baka fiáról, hocy jelenleg aa i»pitábau kao-v^rt^l, ^magyaral b«s- t<»g ápoló) mire a saomazédasaxony vigant*lólaf U«zolá: sobaae hasaljon aton kedves komám aaz-saony, inkább üröljöj, hogy nem nőstény verte «1. Prága. febr. Lemberg, p Lottobuzán. 2 an: 11, 44, » 58, 12, J. 77, 54, 34, 12. 71. választáira rt-r- Szerkesztői Usenet ltioü. Az alaó-mikályoveexi bir» vonatkozó közleményt jövő számunk borza. 1609. Peták Mihály. Bpest. Ön több lesz petáknál, azért eaak »ga*i nevével értekcsahrti aét, de akkor is e rovat alatt. 1610. Alsó-Lendvára. Nem lehet; szerkesztő-•égi titok. 1611. ,A n5k • férfiak »«»ettbaaonbtó psycholo-giájának rövid vázlata" érdekes cuin, wielőbU eloltassuk! Mii dinkor szives»-n lá''jük Kókadja ildvöz- — V 5 1 r g é n y ü ea. Buzogjon benned boldog * Utflnket Kgy cao mag ára 50 kr., nagyobb caoiuag I frt, baaználati ntasitással együtt, postán küldve 10 krrai 1 több. — ügy frtnyi caoma^nál kisebb srálhtmáujr '' D«m teljesíttetik. Központi kQldem-jnyeső raktár: Pestes Törik iŐZSSf gyógyszerész umil király-nteza 7-ik mm atatt. Továbbá kaphatók : Mafly-Kasizsáfl : WAJD1TS JÓZSEF nrnál. Pakson : Malatinszky S. — Pécsstt ; Sipöcz J. — Sanetea: Stamnorszky. - Sz.-Feke. vt-rott : Braun J. — Szombathely SS : Pillicüi F Veszprénbeo fereuczy K. - Zagrábkaa : Mitlbacli Zs, Sop''osban : Bork .1. A t. cz. ^yógyszsrés* é-» kereakedÖ urak, kia raktárt elvállalni hajlandók lennének, tVisaólittatnak.. miszennt e résxürui ajánlataikat ezen gyógywer készi tőjébrí F0RTY LÁSZL0HŰZ .a.mezve: Budára, , Rácváros, foutcza, .VJt). szám) b.-kílldeni saiveskedjenek, '' ki megrendeléaeki-t is pontosan teljeait- Vidéki bérm»utaa levelek áluli megreu-deléaek az árúak késaptrnzoeui bekdid黫, vagy postautalvány vagy utáuvét mellett tílstént és lrgponto-1 aabbas teljesíttetnek. íj K M.vjt aUtt k«íl<Jtt¿rt felel&saéget ne.o vállal a _s«»rk -Kaoizsaváros képviselő testttlete miaden tagjauat hivatalos meghagyásból kózbesittetik. Éhen János urnák Csáktornyán. A ,7.»l»i Kö«1öht* et íri 7-ik nÁmintk nyih-tiri rovatában B«k«xn utó 16, foppit*kálf ati.«i óriji-bu ásitosások kört m«gixfl lem lett éretlen kifaka-dásaira annyit rilaxaolhatok : Mert, bo(j ¿de» amice jo*á*r.om nem tudja, hogy másolatokat a ftlnek a UlekkÖDjrekbSl késai-toni dmb — bad, arról n«m tehetek ; aa Bn által annyira hangostaiott nyflránkSnyr természet« nea abból ül, kos7 •zétfbe-ho.szába ut kény ekedre rint lemásolhassa I A*ᣠha 0. ríc«tt jegfasaak kfctBH magit, ergo mftr.U embernek «kar tartatax, de miféle na-t>o aa, ki Mm kort, sem állást nem tekintre A magas kormány wolgálatában 20 ¿re fárado«ó mnnkáat oktalan felkerültében alaptalanul pellmférr* akar álütani t Menjen eitk tÍmu édeském ugy a gT»n*-,ímíxm owtályokba a ▼•fj« még órákat 11 illemtanbél is, tökáleUaen reá jön. — No mint jogáéi méf ast U tudhatná, hogy ha sérelme ran egr-nerre két fomm elé jogosan nem szaladgálhat. X* még astán ön beaaél Ölemről ? tndja mit nekem ab- béi klgyje el - aanyi ran, hogy enosuntigizolgÜ-kaftok. Hogy jövőbe« tat üy éretlen regdalódzáaok-tél megkíméljem, kívánok boldog faraangi bohó«-kodáat! Laubhainer József telekkSnyrresető. Z.-Szt-Orith, febr. t itt*. Foky Zsigmond járáa baromorvos nr Tflrjén ▼egye hivatala körflli pontos és szakzratott eljárásáéért nyilt kösaönetét kötségünknek; mert tCbhcic közt a nar«bban az ngyneveaett .Rflnbányán" lefoglalt marbsiVa* llgyébeD történt tevékenységének kf»-«Önbető egyedöl aa ia, hogy a 18 frton váaárolt, fj éret ngyan, de több ido óta betegesked5, «inlŐH-" Ökör buu nem vándorolt át kenerveaen aserzett ¿1 kr.jával fontonként, vagy tán */4—*/« fontonként földi tetemeinken. T8bb 2. »2Mt gróthl polgár. HIRDETMÉNY. Mintán egyré.tröl as általam m é. decxember hóban 500 ée 100 darab Bécs város (Bécs váró« dlj-kftleaftne 1874-ik évről) álló társas cso porta latokon a nxnjtott előnyök miatt oly saámos volt a résxtvevés, hogy legjobb akaratom mellett sem voltam képes valamennyi beérkeaett jelentkesésnek eleget tenni és mivel másrészről folytonosan kérdések intéztetnek hozzám, vájjon lehetséges-e még egy esoportalatba lépni, elhatárosám magam, es által srámot részről nyilatkozott óhajtásnak is eleget téve csak a nagyobb nyereményi reményre jogositó lOö darab Bécs város sorsjegyeiből átló társas dSöpcFrtniatokat-------- alakítani. (1563 - 3) A csoportul* tok úárnságok) olykép aj akittatnak, hogy minden csoportalat 100 résaletböl áll és minden réule''-jegy birtokosa nem egy sorsjegyre, hanem a csoportnlathoz tartozó összes, 100 sorsjegyre, a befizetés tartama alatt történő 8 hozáson játszik és a cioportnlat feloszlása után minden részlet-jegyért egy darabot a cso porta latban foglalt 100 sorsjegy köaül kap. Jelentkezések e coportnl-itokra f. é. január 15-kétől a következő feltételek alatt fogadtatnak el. Egy részlet-jegy ára o. é. 125 frt. melyre a jelentkezésnél 5 frt fizetendő, a hátralévő 120 frtnyi Összeg pedig, 1Ő7&. márcainstól kezdve 24 egymásután következő havi részletben b írtjával törlesztendő; sgyittal azofl eisaySs istezksdés tőrtést. hogy miadea résztvevő a jele sikeré« beérkezt* etán a részlet-jsfygy el sgyitt 24 irh. fciranataa, magyar pésta-stalvaayt kap aMlyak már sfészsa kiálJItvák éa ősapán a péstahlvata''zál 5 frt tsfzstese «ellett egy egy réaz-WQefyért átadataak, aúáltal a résztvsvl alsdn kiadástél éa |eedtél megkíméltetik. Minden 5 frt. beküldésénél nyerendő póstai vevény (Réce-pitsc) nyugtául szolgál. A fő-nyeremény a 4 évi-húzások mindegyikénél 2000.000 frt, vannak továbbá 50.000, 10.000, 5 á 1000 frtos stb. melléknyeremények. Minden nyeremény, mely a b*fizetés tartama alatt történendő 8 húzáson a caoportalatban foglalt sorsjegyekre esik a 100 részleg egy birtokosai közt az újonnan megszerzendő sorsjegy árának levonása után osztatik szét. ▲ befizetés tartama alatt történendő 8 huzás következő : L 1876. április l-jén, 3. 1875. oktober l-jén, &. 1876. április l-jén, 7.1876. oktober l-jén, 2.1876. jnlins l-jén, 4.1876. január 2-kán, 6.1876. jnlins l-jén, 8.1877. január 2-kán. Itt nincs szó oly egyet sorsjegy megszerzéséről, melynél a vevő a nagy nyereményi reményért valamit fizet, hanem egy a sző szo-ros értelmében legnagyobb biztos« ágot nyújtó értékpapírról, miután e sorsjegyek játékterve nemcsak hogy minden veszteséget leheti enné tesz, hanem azáltal, hogy a legkisebb nyeremény már most 130 irtot tesz éa 200 írtig megy a tőkét is kellően kamatozza. A mondottak bebizonyitá-iára csak megjegyzem, hogy a 100 frtos 1864-iki sorsjegyek ugyanazon játéktervvel már a 140 frtnyi árt a szintén 100 fr.os hitel sorsjegyek már a 165 frtnyi árt föl ttlm alják. « az. résxtvsvé, ki tifcb részletjtfyst azáadékadk rmd, azJvafkadjék kljeleetesl, vstfea a réwlttjegyskst sgy ét sgyssazss Mintán a képzett caoportnlatok száma korlátolt és lehetséges, hogy a jelentkezési határidő nemsokára beaárva leend. felkéretnek a t. cs. résztvevők a jelentkezések minél előbbi bekflldéaaért Jelentkezések kizárólag alulírotthoz Bécsbe intézend&k. Ferdinand F. Leitner es. kir. udv. váltó-üzér Wien, Börsenplatz 3, and Bssiinggasse 1. A nagy-kanizsai kereskedelmi és iparbank folyó éri márczins hó 7-én délelőtti 9 órakor Kágy-Kanizsán saját helyiségében a hetedik rendes közgyűlését tartandja, melyre a t. részvényes arak tisztelettel meghívatnak. Á közgyűlés tárgyai: a) üzletjelentés és a szám vizsgálók jelentésével ellátott zárszámlának elót erjesztése. b) Az osztalék meghatározása. c) 4 igazgató-tanácsosnak és 3 tagból álló számvizsgáló bizottmánynak választása. Azon t. részvényes nrak, kik a közgyűlésen részt venni óhajtanak, felbivatnak, hogy id. részvény jegyeiket az alapszabályok 47. §.♦) és 53. §~) értelme szerint, folyó évi február hó 18-dikától bezárólag febrnár hó 28-dikig, naponkint d. e. 9—12-ig, d. n. 3—5 óráig az intézet pénztáránál téritvény és szava-zójegy átvétele mellett letenni szíveskedjenek. (1582-r ^ agy-Kani zsán, 1875. évi febrnár 10-én. ~n Az igazgató tanács. •u** i. u* jLÍ7* ^ Közgyűlésen c*sk szon részvényes bir saarazati joggal, kinek részvénye lagalább is U nappal a közgyűlés n?** ** ö ,neTére Tmn beirvfc- » részvények átírását és az alaDkönr»-bei bejegyzését az igazgatő tanács eszközli, SuT^L aaabályszejü bélyegilleímény^n kivRl egy-egy részvény a tán egy o. é. forint átruházási dij fizetendő. — Egy részvény wtxn egy u»uut. k.-ttő ntán 2, bárom atáu 3 > s. u szavazat esik, tiz szavazatnál többet asonban nem gyakorolhat senki, bár-■ennyi legyen^részvényeinek szsma. , it - . JJ- közgyöiéseoi »zemélyeseo vsjy megbízottjaik által részt venni szándétoró részvényesek 8 nappal, vagy a tLtVÍÍÍi v" ««»P011»1^ ♦***tében 5 nappal a közgyűlés elótt részvényeiket (elizmerrényeiket) a még le nem járt szel a rílííi» z PenttárÍQA1. «ww nyerendő téritvény mellett, mely egyúttal belépd jegyül szolgáland, letenni tartoznak. Aiwveayasea* JMt részvényesek névjegyzékében mindenkinek neve mellé, egyszersmind az általa letett részvények és az ót megillető urnátok saáma is kiteendfi. '' Eladó paripák, A Darnvári (Slavonia) grófi istállóban két tökéletesen betanított paripa eladásra felállitatott — az egyik szegsárga kancza 15 m. 3 h. niagas, apai részről kisbéri származású, a cs. k. had^regnél is már használtatott — a másik világos fakó, fehér serén/nyel és farkkal, 14 m. magas, hat éves, kitűnő hegymászó. Venni szándékozók az intéző-séghez forduljanak. (1583 —1 Üres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb szer, mint dr. Popp J. 6- adv. fogorvos ár (BécsvÁros, Bojneigawe Nr. 2.) foganja, melyet min-denki könnyen és fájdalom nélkül behelyezhet odvas fogaiba, mely astán a fogréaiekkel és foghutfsat teljesen egyesül, n a fogakat a további elromlástól óvja ■ a fájdalmat csillapítja. Anatheriii-szájviz Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. üvegekben I frt 40 kr., a legkitűnőbb sser a csúzos fogfájdalmakban, gynládátoknál, a fogbns daganatai- és sebeinél; felolvasztja a létesó fogkövet és megakadályozza annak uj képződését; az ingd fogakat a foghns erSsitése által szilárdítja; » midőn a fogakat és foghngt minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönöz é< már rövid haxxnálat után eltávolítja a kellemetlen szagot. (lf>4<>-5j foffpasta Dr. POPP J. G-. cs. k. ndv. fogorvostól Bécsben. £cen kéaaitmény a lehelet frisseségét és tisztaiágát fentartja, azonkívül a fogaknak hófehéreéget kölcsönös aeok romlását megakadályozta ée foghut erősbiti. Dr. Pöpp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly ssépea tisztítja, hogy annak naponkénti hast-nálata által nemcaak a közönséges togkŐ eltávohrtatik, hanem a fogak zománcma és finomsága is mindinkább tökéletesbül. Kaphatók: Nagy-Kanizsán: tíeios József gyógvaze., Kosenber^ iEosenfeld, Weliaeh, J. éa Feseelhoffer J. kereskedésében. — Pipiu : Tschepen J., Keaathelyen : PTuaterer gyógyszerész, Sínger M. ^eiss A. Zala-Egersaegen : l«óó F:, gyógyszerész. Kapronczán : Werlí gyógy-sserész. Varasdon : fi altér gyógyszerész. Sümegen : Dorner Kajet. Szombathelyen: Pillich Ferencz és Rndolf gyógyszer. Határőrvidék! Sz.-Györ-gyön. Flbic E. C. Veszprémben : Meyr Tnszkan, ngy Gnthard Tivadar ée fiainál. — Ssékesfehérvárott ; Legmann ▲. Hranu J. gyógysz. Lovas Berényben: Heialer gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Kecs kaméten : Milhofer éa Machleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógysz CBrmenden: Horváth J.Somzenrend gyógysz Kaposvárott: Kohn J. Bögl, Belna éa SchrSder gyógysz. S«egszi-d: Brahsay gyógysz. Bonyhádon: Kramolin J. Szigetvárott:Barwarth, Salamon gyógysi. — Baján: Michitsch Bt. és Herzfeld fiai, ngy Herzog IgnácznáJ. — PécseU Zsolnay W. és E. Zách, 8ipocz gyógyaz. Kárádon: Zadnbánszky gyógysz Marczaliban: Kiss gyógysz. — Tolnában : Qraff gyógysz. — Danaföld várott Lnkáes gyógjsz. — 8zent-Qyörgyön : Nöthig. — Alsó-Lendván Kiás gyógyaa. — Rohonczon:. Simon gyógyszerész nraknál. (1671—4) A legnagyobb YÁSBOTÖ&aifÁa Bécsben, III. Marxer ntcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek. Hertelendy Kálmán badacsonyi szőlész étéből, •X 1875-ik évi Uvaszi metszésig, L.-Tornai gazdatisztjénél Y. Kastens urnái, u. p. Tapolcza a következő egészsége«, minden betegségtói ment rakni való sima vesszők rendelhetők meg; a. m: MaskoUly ««re.......... frtórt OIak Riescling (veb.^ ezere......5 Rajnai rieszling ecere........5 ^ I^gobb kevert aaxUli fájok név nélkül exere 5 Burgundi ezere........... Tru&ini eeere........... S«ago« nárfehér ezen 4 * Vllágo« (mg. v. rntok) exere ..... 3 [ Fekete kndarka ecere........3 •, megrendelések pontosan eetkötóitetnek, beenomago- ¡T m?hfbVj§ »appban a kiállitáai áron ssámittatik, a vesszők Kenrthelyig Huffman vaauti azálÜtóboz ingyen küldetnek. Kelt L.-Tomajon, 1875. január 18-in._(1567—3) szakács Ajánlkozás. Egy 16 éves i^n^ ki már két év óta ortsági mell ertt jó sikerrel mint gyakornok, általános nevezettel mint 1 KUKTA.« működött s ez állomást az uraság külföldrei költözködése miatt kellett elhagynia, jelenleg szolgálat nélkül van s azért azonnal helyre mehet, s jó bizonyítványt matathat föl, hasonló knktai állomást keres. Bővebb értesítés nyerhető ez érdemben e lap kiadóhivatalában. (1581_1) An die Herren Schneidermeister ! Die Taohwaarta Nied erlag • ron Jahnas Gfiaxbarg In Grata, in Steiermark, empfiehlt grosse Vorritte aller Gattungen der elegantester and modernsten V Rock und Hosenstoffe xu sehr billigen festgesetzten Preisen. Auf Wunsch werden gesendet (1679—2) Hölgyeknek nélkülözhetlen! avissant FHre mindenféle ártalmas arczfestékkel! Felre a rizsporral! Elek eJársiják magákat! Csak s méregmestes, hivatalosan msgvizsgált, tiszta és teljeses ártalmatlan (1559—5) RAYIS8ANTE, Dr. Lejossetól Párisbao, bir aaon er5rel. az emberi bört miodon sérüléstől megmenteni, utóbajoktól megóroi és st^ptégét s örök iQusigot biztosítani. Már az első kísérlet meg fog I bárkit győzni arról, hogy minden dicséret fölösleges. Kapható nagyban és kicsinyben Budapest«n: Dr. Ltjasss főraktárában, Király utezs 15 tz. 1. 19.1 Egy üvegtok ára 1 frt 50 kr. Vidékre utánvéttel. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mel lett, utánvéttel eszközöltetnek. Wijdita József lap- ós nyomdatulajdonos gyorsssjtó nyomása» Na^y-Kwinto, hirdetési ügynöksége Budapesten, Bécsben ós Prágában. alapíttatott 1856-ben, számos német, osztrák, svajezi. hollandiai stb. hírlapok hirdetmény-bérlői a Havas, Laflte, BsIHsr L Co és Ch. tagraso«. Cerf 4. Cs. párisi társulatok egyeüüli képviselői ma)d minden nagy párisi birlapaak és 200 első rangú francziz provis-ozial iapokaak; a brflsseli , Isdépesdasoe bel se'' (riláglap) s több mí-semstsrszáfl. asstrial és svajozi lapok bérlői, eszközölnek iurdeté) sskst miadea hírlapban, szaklapokban, árkeleti és utazási könyrekbe, naptárakba és egyéb hirdetési közlönyökbe az azok álul kiszabott árak szerint ajáalatakat hirdetésekre elfogad és köxtetú minden dij felszámítás nélkül, hírlapi és hirdetési viszonyok tekintetében tanácscssl szolgál költség-Tetének, hirUpjegysékek tapsa és héfaatvs. (13^1*) NAff\-KANIX8A, l&?5. február 14-én 6hi«éhrn nititinHrin ?, wéiiiáwor 6 a ai*4 további toréit & -kr. TTILTTÉBRKK /orooriut 10 krert » , -ütiMk tel. £i«c»tÁn illeték mwdin Tizennegyedik átfolyan. -- M osiéa | Leté kóa-l A lap IMÜWŰ ayagi réssé | iemények , előfizetések, '' reclaaatiók tat a ué> kesstő-Uadóbos bér- SAöY-KAJíIZSA Takarékpénztári épület, föidasint. Bérmentetlen levelak euk Uattrt annkitár-•aktét fogadtatnak át előbb - BOMOG ÖZLOKT Nagy-Kanizsa város belyhatssagának. nemkülönben az „első zalai ügyvéd-egylet'', a .jiagy kanizsai kereskedelmi t iparbank44, a .nagy kanizsai takarékpénztár'' a .zaiaMfgyel általános tanrtó-testület'', a „Zala-Ssroogy gőzhajózási reszvénytársulat s több megyei es városi egyesület hivatalos értesitíjo. Heteitkliit kétszer, vasarna|>- x esfliortőko», megjelenő vegyes tartalmú lap. EgfMiUagyJUéat tart: A „csab-rendeki takarékpénztár" márc/ins 1-én d. e. 10 órakor Osab-Rendeken. A „csáktor''nyai takarékpénztár* márczius 8 án d. e. 10 órakor Csáktornyán. A „pápai takarék pénz-t á r" febr. 22-én d. e. 9 órakor Pápán, a városház nagy termében. A „szigetvári takarékpénztár* február 28-án déleJóit 9 órakor 8ziget\árott. A „pápai népbank* febr. íő-éu d. e. 9 órakor a városház teremében Pápán. A „pécsi egyesült külvárosi takarékpénztér* márczius 7-én d. e. 10 órakor Pécsett, Király -utcza 41. sz. alatti házban. A „szombathelyi leszámítoló társulat'' márcz 7-én d. a2 órakor a városház tanácstermében Szombathelyen. Megy ei közgyűlésből. j Hertelendy Kálmán szeretve tisztelt főispánunk a f. évi február hó 3-ára hir- ; detett megyei közgyűlést szép számmal meg- '' jelent bizottsági tagok jelenlétében nyitotta meg oly tapiotatteljes beszéddel, melynek majdnem minden részét a bizottság megéljenezte, lehetett látni, mikép a kedélyek örömtói átbatottan élvezték azt, mit szeretett fóispánuuk tapasztalt szilárd jelleme önzetlen hazaszeretetétől minden körülmények közt remélhetett.v Beszédjének fó részét képezte azon | mélyen átérzett és határozott jellemben fel-, tüntetett mondata, hogy sem kormányunk, sem parlamenti életünk jelen zilált pártvi-száiytól üldözött állapotában a haza óhajainak megnem felelhet, kell tehát, hogy a kormány, ugy a parlament a neki szánt magas feladatának megfelelhessen, hogy a pártok közt fentforgó szigorú ellentét valahára a haza jobbléte és felvirágoztatása tekintetéből a merev ellentállásból kibontakozva, a hazának egy szebb jövőt biztosiison, hogy pedig a baza jobbléte minél inkább eléret-tessék, óhajtandó volna, hahogy a megye bizottsága feliratilag adna kifejezést nzon óhajának, mikép egy független nemzeti bank felállitásá« a haza megmentésére irányzott intézkedéseknek tekinti és elvárja mind a parlamenttől, mind a kormánytól, hogy e tárgyban a lajtliáníuli kormánynyal a nemzeti bank felállítását lehetővé tegye, megemlékezett továbbá megyénket legközelebb sújtott, üe most már a végleg megszűnt marhavészről, valamint Horvátországnak Magyarhon iránt tanúsított ellenszenvéről, bárha ez utóbbi állapot ujolagjelzi a szomszéd országrésznek a magyar alkotmány iránt tanúsított ujabb merényletet, mégis ugy látszik, hogy ezen intrigua ellenében sem kormány, sem megye a kellő erélylyel fel nem lép. miből azt következtetjük, hogy sorsunkon átok fekszik, ez a muraközi kérdés megbűvölve van, hogy annak eldöntése oly soká hallogattatik és folyton sggodalom-nak tesz ki bennünket, végül a lefolyt évnél jobb és boldogabb évet kívánva, a gyűlést megnyitott na k kimondotta. Ekkor az alispáni évnegyedes jelentés olvastatott fel. mely a helyzetet iparkodott elótQntetni, melyből meggyőződött a bizott- ság, mikép tetemes az adóhátralék és nevezetes a közmunka hátralék, miért is a bizottsági tagok közül többen felsznllaltak és a szbirák mulasztásának szerették betndni a hátralékok magasságát, nem ügyelve ar-ra, hogy múlt szeptember 1-tól kiütött marhavész miatt betiltott marhavásárok, különösen a vészes kerületekben felfüggesztett közlekedés indokai annak, hogy mind a közmunka váltság, mind pedig az adó befi-1 zetése a kellő en dményt nem tüntette elő, no de az igy szokott lenni, hogy a szbirák, kik legközelebb hivatva vágynák az adókekelés körül megtenni mindazt, mit annak behajtására czélszerünek látnak, hogy jövőre nagyobb erélylyel járjanak el és ezzel a költséges adó végrehajtás megszüntetését lehetővé tegyék. Midőn az évnegyedes jelentés már több jeles szónok által történt hozzászólás által megvitattatott, következett az üresedésben volt tiszti állások betöltése, a sz.-gróthi szbirói állásra Erdős György, az árvaszéki jegyzői állásra Nagy liajos szótöbbséggel választattak meg, kik, miatán a hivatalos esküt letették, az elsőnapi gyűlés befejezettnek kimondatott -és másnap 10 órára folytatás kihirdettetett. Febrnár 4-én a gyűlés megnyitásával a 3-kán felvett jegyzőkönyv hitelesittetett, ennek megtörténtével Cstitor Imre alispán ur Szigethy Lajos letenyei járás szbirája ellen a kanizsai törvényszék előtt emelt vád miben létéről tett" szóval előterjesztést, mondván, minthogy amúgy is általánosan bevett szokás, mihelyt valamely ügy a panaszttevő tetszése szerinti gyorsaságban élném intéztetik, szeretik a hatóságot az agyonhallgatás vádjával terhelni, nehogy / « tehát e megyét Szigethy ssbiró ar miattaszal vádolják, elmondja az ügy állását — Szigethy szbiró azzal vádoltatott, hogy as egy nőt több ideig elzárva tartott volna, ezzel hivatalos hatalommali visszaélést kivetett el, igen világos, ha ez igy volna ét az elzárol ás a szbiró önkényéből folyna, hogy azt követett volna el, de hogy panaazlottat a vád alapján a visszaélés miatt elmarssz-talni lehessen, azt is megkérdezni kellett, ki ez ügyre vonatkozólag nyilatkozott és bemutatva azon iratokat, melyek alapján s letartóztatást foganatosította, ezek agy a szbiró nyilatkozata a kanizsai törvényszékhez áttétetvén, azok ott léteznek, tehát nem bennünket terhel az agyonhallgatás, ez tudomásul vétetvéL. áttért a közgyűlés a pacsai kerületben megejtett megyei bizottsági tagság megválasztása folytán sz ottani megválasztott plébános választásának történt megsemmisítése folytán beadott rekri-minatióra, melyen a járási orvos és tiszteletbeli szbiró is aláírva van, mely kérvény* ben erős fenyegetelódzés tűnvén ki, igen természetes, hogy ily nyilatkozatok, midőn tisztviselőktől is istápol tatnak, megvizsgálás tárgyát vonják magok alán, mi végbél Eováts János kanizsai járás szbirája és Csertán Károly bizottsági tag ur küldet tek ki a vizsgálat megejtésére — ezután s közmunka felosztása vétetvén fel, mi is a mérnöki kar erős megtámadására adott alkalmat, többször alispán ur is a felületes mérnöki beadvány ellen szólt,mi is a bizottsági tagok tetszés nyilatkozatával találkozván, hogy elvégre beállt azon idő, midőn ezen fontos tárgyhoz a közmunkák helyes és czél -szerű befektetéséhez mind a bizottság, mind pedig a tisztviselők érdekkel hozzá járnlnsk TÁRCZA Jegyesem. -r H''aller. — Ott ült a lányka a én elStte Térdeltem, — egy ki* uámolyon ; Fejét »«.tét fonat övezte, ívként a márvány homlokon Arcián a axépaég ugy vúult, mint : Máj na haván a rét a l<(ret, — S tavaaa, ha jé éa gatdagon hint Eser élé drága követ. Drága a aaó, mely dallamoaan Elhagyta bíbor ajkait: .Iga* gyöngy" aa, mely raalhaiciüan Megnyitja a axiv tárait. Oly «gyaaerü éa mágia : oly axép, Miként, ha volua égi lény, Oly ábránd«* angyal axelij kép; — Nem írhatom 1« híven én. Mi boldogság, mi végtelen kéj l!y hölgyet birni Ictenen- I Kisek axerelm« tiacta éa mély S «.« angyal: — aa én jegyeaem ! _ KŐVÁRT BE LA Kisvárosi életképek. in. A farsang ntán. Irta: Jenvay Qhta. Ha Caroeval hercteg könyökig oy alt zsebeinkbe a utólaó fillérünket ia caÖrgŐ aapkájába dobta, ha vége van a p*pák álul oly hosszú-oak — kedves leányaiktól pedig oly igen rövidnek tartott faraangi beteknek, — melyek a zord tél havára ia virágokat azórnak a tün- dér hatalmukkal ragyogó édenekké ráltóztatják a aetét éjszakákat — ha elhangzik a zene caábitó hangja a kialszik a csillárok fénye, ha a kedv a mámor rózsaszín felhőit tova űzik a kíméletlen böjti szelek, ha caillogó cotillion jegyek, rongyoí keztyük, örök emlékül eltett bouquetteok, fizetetten kontók melleit a farsang boldogan átviraaztntt éjei felett merengünk a hamut hintve bűnös fejünkre a világ mulandó-aágán gondolkozunk, akkor szokták a kisváro-aiak azt mondani: hogy itt a saiaon n*orte,más azóvaJ : itt a böjt! A teremtő azonban nem azért adott az embernek értelmet, hogy a sora moetohaaágán kifogni meg ne próbálkozzék ! Az emberi leleményesség — elűzendő a holt idény unalmait— a nagy városiak azámára a hangversenyt, tombolát, azinházat találta fel as asszonyi leleményesség, pedig a kisvárosiak számára a pletykát. Nagy városban megkezdődnek a conoertek, különféle színielőadások, kis városban is kezdetét veszik az előadások a — nyelvészetből. Szarkay ur a város első adonisa, mint szorgalmas méh, fárad hatlan buzgalommal gyűjti azon érdekes adatokat, melyeket szebb ssó hiányában pletykának ueveznek. Bármi történt, vagy történni fog,szóval a mult, jelen a a jövő eseményei figyelmét ki nem kerülheti. Ma azzal lepi meg az egyik mamát, hogj Nelli kisasszony kiadott régi imádóján,Nináért duel-Iáitok az udvarlók, holnap Karvayné selyem ruháját dicséri, szóval mindig tud valami újságot a kedves ember. Egy-egy uj toilette, vagy a mult cotillion egy ujabban leleplezett titka azután napokon át izgalomba tartja a kedélyeket, mig egy barátságos estélyen az ellenséges nézetek a a különböző érdekek édes csőkok s ölelgetések között mosolygó arezot öltve színleg ki nem békülnek. Mikor azután már mindenből kifogytak, újra visszatérnek az elmúlt farsang eseményeire Szénássyné újra, meg újra megszólja AImásinét, hogy a mult bálbán még oly tűzzel tánczolt. — Hisz már 35 éves! (zárjel között legyen mondva, Szénássyné mindenkinek tudja életéveit, csak leánysinsk, születés napjára nem emlékezik.) Azután a tánezoaokra, majd a tán-ozosnőkre következik a sor, akarom mondani a nyelv. „Seandal! hogy viselték msgukat a második négyes alatt Lujza és Andor!" „Feri roppant ügyetlen tánezos a hozzá még csúnya ia 1"— itt iámét caak azt kell megjegyeznünk, hogy Szénássyné minden fiatal embert rútnak deciarái, ki nem leányainak hódol. „Tluska két négyest végig ült! hahaha !" Ha azonban Szénássyné már nagyon unatkozik, mi többnyire akkor szokott történni, ha kedves életepárja a casinóból már épen semmi ujaágot — nem hoz, akkor estély t ád. Kigyúlnak a sálon csillárjai, a mama ráveszi lilaszín selyem ruháját — ebben tetszik magának legjobban a azon boldog időkre em lékezietnek, amidőn még előtte térdeitek kedvea Irányainál most oly nagy kegyben álló hu-azártiaztek ősei — A ruha még moet ia oly azép, oly fényes, oly elegana! — Hiába a selyem toilette csak nem csal! Gabriella, egy magas női jelenség, a mama kedvencse kék buaavirágos ruhájában, Emília rózsaszín ben lesz. Egyet-kettőt még igazit barna fürtjein a kis leány, azután valami dalocskát dúdolva a sálonbs ugrál, végig billegeti s zongorát. Majd a kávézó asztal felett tart azemlét, a hová minden esüatnemfi, micaak a házban található a szemét kápráztatni képes fel van hordva; mert ma kiállítás lesz „en gros en détail." Nem sokára ezután meg érkeznek a vendégek : Lina néni, Mari néni Izabella, Gizella, Gabriellának legfőbb barátnői — mert hátok mögött őket ssokta leginkább magarólai — a végre Adorján ur a család született ad varlója, kinek tagadhatlanul nagyok érdemel» melyek még mult farsangról datálódnak! asaz világosabban szólva: Adorján ur ssokta a Ssénássj kisasszonyoknak a bálokban a tánezosokat szerezni. Angelika tensas.zonyaak persze csupa udvariasságból azt mondja, hogy e fesch tán-czoaok mind a azép nagysádok után epedtek! „Adorján derék fiu, jó tánezol, csinos fiatalember — gondolá magában * mama — s ami legfőbb, két leányommal egy bálban három francziát s egy cotiliont lejt, csak egy hibája van: — a házasságról nem igen szarét beszélni.* ... — No kedves lelkecském Adorján ur — rikácsolt Szénássyné — öntsön még egy keveset abból a kávécskából! Ejnye ! ejnye, hogy elgondolkozott bizonyosan az a kis ssőke. . . . Gyönyörű kis teremtés, azt meg kell engedni, ezt az irigység sem tagadhatja meg tőle; de nagyon keveset tánczolt s 7-ki bálban! — Meg egy kissé büszke is ! — kellet-lenkedett a hoassu Gabriella, ki a fentebbi dicséreteket nem épen a legörömestebb hallgatta. — No pedig ugyan nincs miben gőgös- — és a könnyelmű tiszt\isclőt felelősségre \»uják. Végül az nap főispán <"» méltósága Tárnok Alajos veterán irónak gróf Batthyány Imre boldogult főispánunk életrajzát elótüntetö muo! álatát, mint Z.ilamegye monográfiájához uiegbec^ülhetlen művet mu-tatá be, mely munkáért a megye bizottsága jegyzőkönyvileg elismerését fejezvén ki, a gyűlés ismét befejeztetett. Néhány szdazolvasó-körfikrol. — „01v*»ni é* tanulni olv «*Hk-c «>"llemi ¿let f>jle*rt*«íre, mint a két »ir.rpalni-» műkft-1é«e az Spuro» »lőn>«»<li«á- •áia - — T Darm IgeD elteije<lt és mondhatnók : uagy mérvben fölaarolt lazméket tudunk fejtegetni e sorokban, — melyek épen minden osztályra kiható fontosságuknál fogva méltók azon figyelőmre, melyet, rniut eralieők mindeuütt keltettek. Mint czikkünk cziméből kitűnik, fejtegetéseink tárgya nem egyéb : mint az önképzés ¿leghathatósabb emeltyűinek a nyilvános könyvtárak és olvasó egyletek alakítása körüli eszmék tisztázása. Alig van honuuk magyarok által lakolt részeiben oly varos, vagy nagyobb község, mely egy ilynemű „kör- cairájávai nem bírna; — csirájával mondjuk, mert nagyobb részben a buzgalom hamar lelohad a kezdeményezőkben éb tagokban s ez okoknál fogva az egylet napjai, vagy megszámlálvák, vagy oly tengődés-ben telnek; melynél caaknem óhajtandóbb a teljes megsemmisülés. Egy tekintélyes olvaaó egylet, vagy nyilvános könyvtár, mindenesetre csak áidás le Tiet a vidék szellemi életére és egyszersmind oly becses része a közvagyonnak, melynek kamatai a művelődés es polgárosodás áldásaiban -sokszorosan pótoltattak. Számtalanszor hangoztatott megrovás nemzetünkre, — hogy : rsak akkor vagyunk áldozatkészek, ha az adakozás oly dolgokra és körülmények között történik, hogy biuságunk, vagy hírvágyunk tápot nyer az „általánosan is mert nagylelkűség" fénysugaraiból. Igaz, hogy a szerény olvasó egylotek segélyezésére, vagy alapitasára áldozott ötszeg uem kerül oly fé ,''nyes társak közé, mintha a „képcsarnok," „emlékek" stb. alapítására szánt adományok kevésbé fontos rovataiban diszt-skedik. Az olvasó-kor csaknem mindig a közép osztály, vagy épen iparos polgárok természete«, hogy igénytelen áldozatai által létesül, mert közvetlen szükségek csakugyan ezeknek vau a minél kevesebbe kerülő művelődési eszközökre. — A gazdag vagv magán könyvtárral bír, vagy a kölcsön könyvtárakat hasmálja. Az irány tehát félreértbetlen. — Azon osztályoknak önképzése forog itt szóban, melyeknek arra törekedni legégetőbben páran csolja a szükségesség; — mert bármiként tisz teljük is általán az iparosokat, mégi-í megkell engednünk, bogy egyes kivételek leszámításával nem igen emelkedett ezen osztály azon színvonalára a szellemi képzettségnek, melven a külföld. nevezetesen : Angii*, Franeziaorsz^g, Éjszak -Amerika stb. ipart>8.«i oly nugy mértekben fénylenek. — Ennek oka minden kétségen kivül a hiányos művelődési eszközökben keresendő.— Az ipsrosok tanonczai legnagyobb részben az írás, olvasás alaptudományán kivül igen szerény adagban egy kis aziimtaut tanul nak és ezzel azután elmondhatják, hogy tanulmányaikat elvégezték. — Később midőn óu-áilóságra jutnak, kell pótolniok az alap nevelés hiányait. Nem tagudjuk mí azon alapigazságot, melynek így sd hangot Györffy János : „Irány eszmék s nevelés köréből" czinoet viselő sok »zakavatottsagsal ée jeles tollal irt neveleszeti müvében : „Téved az, aki a nevelés eredmé nyeit egyedül as iskola falai között keresi, '' vagy azt a növendék ott elsajátított ismeretei szerint akarja mérlegelni.- (106. lap) — mégis j szt tartjuk, hogy az i«kc)ikban elssjátiiott j alaptanulmányok leghívebb kísérői az elmének a későbbi kor''mélyebb, esetleg különleges (spe cialis) tanulmányai közepette. Az iparos tanoneznak annál szükségesebb az alap képez te téa, mert caupán abban áll (legtöbb esetben) minden ismerete, mely nem foglalkozása körébe tartozik. Ily körülmények közt épen nem kell csu-dálkoznunk, hogy a különben életrevaló éa hazafias magyar iparos-osztály nem bir feljutni azon magaslatra, hová művelt embernek mia-den körülmények között feljutni szükséges. Ez előzmények annál világosabbá teszik az olvasó egyletek és nyilvános könyvtárak fontosságát és szükséges voltát. — Ezen intézmények idővel pótolhatják az ifjúság mulasztásait és megsserezhotík a kevésbé képzettnek is azon ismereteket, melyek ma már minden osztályában a társadalomnak életszükséggé vÜtak. A hírlap olvasás szintén elősegiti és pedig nsm jelentéktelenül az ismeretszerzést, de egyedüli, kizárólagos eszközül e czél eléréoére, szilárd, megingathatlan meggyőződésünk szerint nem való és nem használható. A tanügygyei nem foglalkozváu, nem fejtegetjük az iparosok alapképeztetésének módjait és szükséges voltát; — érdeklődő szak fér -üak lehetnek e téren leginkább illetékesek. (Vége köv.) Alhó-mlhályoyeczi biróválaszta*. Zalamegyének e. f. hó 3-án megnyílt közgyűlésében egjik köztisrteletü választmányi tag G. ur az alispáni jelentésből azon szomoritó körülményt is kiemelte, miként a veszekedés, korcsmai kardoskodás es ezek folytán az ember-Öies egyrészről, másrészről pedig a nép „mozgalomban látható apadás: aggasztó tért kezdenek foglalni nálunk;s hogy ezek aze^yéboftok mel lett kiválóan az érkölcsidenségből erednek. Hogy ezen állítás valóságát a t. megyei közönség átérezte, arról tanúskodott a beszed alatti mély csend, és az ezt felváltó hangos helyeslés. Mi in az erkölcstelenségnek egy jelenségét óhajtjuk a nyilvánosságra hozni. Muraközben AUó-AIi-hályoveczen január 19 én J. J. helyet les szbíró ur jelenlétében községbirónak egy olyan fiatal embert választottak meg, aki törvényes feleségét és házát elhagyta, és egy más nővel* élveu botrányos viszooyb&u, korcsmároskodik. Miután a testi büntetéseket alkalmazni tilos,csakis a morális erő és tekintély maradt a község bírónak, melylyeJ kell, hogy hasson községbe-lire : de mikép lehetne ily embernek esen tekintélye,ki a többinél mélyebbre sülyedett épen e szempontból. Hi.gy ezen biró a korcsmai kihágásokat, az éjjeli dobzódásokat korlátozó megyei rendeletet num bírja, de nem is akarja ködnie — contrázott Milicza - hisz atyja csak egy megyei tiszt! Mi az az apus hivaialahoz képest!? — Jsj! pedig a büszkeség nogy hiba a szegény leányban lelkem gyermekeim ! — vágott közbe némi czélzással Mari néni; mert közben legyen mondva Angelika tensaaszony leányaiban is meg volt e nemes erény. — De mégis csak volt egy hü lovagja ! kaczagott fel Emília. — Barna Gyulai ? — kérdé gunyossn ■Gabriella — Hahaha ! De kicsoda, micsoda az a Gyula? hiss még csak e«küdt s mi több, még csak nem is fertály mágnás. — Apropos! — szólalt fel Gizella — hallottam nagyon jól mulattatok kedvesem a bálban ! De azon mit sem csodálkozom, akinek ily hü lovagja van, min'' nektek Adorján ur, az csak. . . — Ob angyalom, az ismeretség nagyon kereset határos a bálban — affectáh Gabriella — én majd miodig ismeretlenekkel táncsol-tam, kik mind maguk mutatták be önmagukat. — Nemde Adorján ur? Adorján bár az egész bál alatt ösztönözte, hurczolta, mutogatta a tánezosoka: Szénáasyék nak, akarva, nem akarva^ „igen"t nyögött/így mulatóit körülbelől 12 óráig a társaság. Éjiéi tájban ölelgetésck és caókolódások közölt azután szétoszlott a kávézó klubb. De a barátnők távozása után újra keadődött a pletyka. Még a kis leányok is előbújtak, hogy kihalássszák a tányérokból a maradék piskótákat i megszól- ják az éhes vendégeket „kik mindig oly sokat esznek.* Angelika mama ugy találja, hogy Gizella, mint mindig, ugy ma is nagyon ostoba volt.* — Egész ittléte alatt alig szólt hármat! kaczagott Emília. — De láttátok milyen különös frizurája volt Mari néninek !? — j^gyzé meg naivan a legkisebb Flór*. Másnap azután Szarkay ur vette bírálata alá Szénássyék estélyét. Természetesen nagyon rosszul ütött ki; mert — ő n«n» volt hivatalos. A casinóban pedig már azt is tud iák, hogy Angelika tenaasszony ismét tórtéiieti nevezetességű lilaazin ruhájában volt s mi több, némelyek arról suttogtak, hogy Adorján ur ro-gkérte Gabriellát. Adorján ur pedig, hogy Szénáasyék kegyét méginkább k»érdemelje.Izabellát,*meg Gizellát rágalmazta, kik azonban szintén nem maradtak adóaai Szénássyiéknak. Alig, hogy haza értek az estélyről, már mindent elreferáltak a mamának, hogy „milyen rossz volt a kávé, bo^y Adorján ur ismét ott volt, hogy bizony az ő toilettejük i* van olyan, mint Gabrielláé, meg Emiliá-é.* Azután útkón a papa irodájába lopództak, hogy felkutassák a me gyei lapot, amelyben, mint Széoáasyéknál hallottak, a 7-iki bál meg van említve, mi más szavakkal annyit tesz, hogy valami X. vagy Y. a bálban részt vett hölgyeket egy koszorúba fűzte s azon tépelődik, hogy a sok szép közül kinek adja as elsőséget? megtartatni, azt előre láthatni, mert hiss korcs- , máros és ez anyagi hátrányára lenne. j Azonban van egy magasabb álláspont is, mo.vből e választást kell, hogy elitéljük. A házaasági frigy — valjuk be - megszentelt ■ lapja a szülők iránti gyermeki pietáanak; és viszont a szülői szeretetnek gyermekeik iránt; vagyis alapja — hogy ugy mondjam — s család összeolvadásának, összetartásának ; minthogy pedig egyes családokból áll a község éa az egé-»z nemzet: világoe, hogy magából s* állami publicistái szempontból is védnünk kell ezen összetartó kapcsot, me iy nélkül család és nemzet szétbomlik, miot megoldott kéve. Ezért és, hogy birói pálezával ily házasságtörő embert kitűntetvén, az erkölcstelenséget hívstalosan szentesíteni ne láthassunk, tisztelettel kérjük a tekintetes slispdni hivatalt, hogy Muraközben az alaó-mihályoveczi biró választást megsemmisíteni méltóztatnék. Sümeghi mozzanatok. Elmúlt a farsang, beállott a böjt. Míg as elmúlt vigalmi idő búcsúzó napja után egyesek a lefolyt mulatság kedves perczeit iparkodnak elméjükben minél élénkebben ápolni, — mások a harang búskomor zúgása hívó szavát követve, Isten házába sietnek, ott imát rebegve emlékezni meg ezen igasat jelentő mondat érteimerői : .Porból lettél, porrá le-szesz!" Eszerint hamvazószerdán mindkét fél jól érzi magát: az első csoportnak egészségben eltöltött élvnapjai felett való érzete, a második résznek pedig vallási lelkülete sd megnyugtató pillanstot. - A tárgyhoz térve — mozzanat! vagyis iokább a farsangi időszak alatt történteket késértem elmémbe visszahozni. Első helyen, mint elsőbben történtet megemlítem városunkban létező „Polgári önképző kör-"nek azon becses figyelmét, melynél fogvs a sümeghi tantestület összes tagjait tiszteletbeli tagjaiul január hóban tartott ülésében meg* választotts. Ezen tény nem szorult magassta-lásra, ugy hiszem általa fényesen látjuk igazolva, hogy a kor szellemét megértő polgáraink gyermekeik nevelőit igy tüntetve, eszerint becsülve, igen jói tudják hazánk és boldog jövőnk megalapításának, hol rejlő kulcaát?! Ugyanezen „Önképző-kör- ssját alaptőkéjének gyarapítására megtartott tánczvígalma, moudhaini oly kedvdúsan, minden fesz, igaz magyar barátaág jellegét tünte''ő módon sikerült, hogy a jeles voltak bizonynyal mint édea emléket tartogatnak belőle jővőre is. Tiszta jö-vödelme 50 frttal eugedé növelni a pénztárt. A kiadedek kedves nspja sem maradt el jan. 30. ns. Ramazetter Viocze és t. Cseh László iskolabizoituiányi elnök urak intézkedésük folytán a vendéglő uagy termében kellemes vigalommal végződött a kisded ovodáa gyermekeknek, úgyszólván vizsga napja, melyen ál-kalmunk volt ismét Németh Béla ovodás, valamint kedves nejének is, az alap cevelészet körül kitűnt — dicsérendő tevékenységöket a kis tanítványokon, — örömmel és élvezettel láthatni. E jól sikerült estély az ovoda javára 111 frt. jövödelmet hozott. Jótékonyaáguk felváltva érték egymáat évünknek már első havában is. „A sümeghi népbsnk és segélyző-egylet" zárszámadása alkalmával az ovoda résziére 25 — a helybeli polgári koroda számára pedig20 frtot volt kegyes adományozni. Esen ifjú társulat rövid fennállása óta már is virágzásnak látszik indulni! A sümeghi takarékpénztár, melynek elia-meréstérdemlő tagjai, már más évben is de „Gabriella mitsem akart tudni sz egész báli tudósításról. — Gyanakodott Izabella — bizonyoaan kífeledték; de ugy kell neki!?" Végre a kedves apus Írásait balomra pzórva, megtalálták a keresett újságot. Gizellának piros orczáján, amint kezeibe vette a lapot, az öröm s a boszuság kifejezései váltakoztak. Örült, hogy Malvin,Katicza, Gabriella kimaradt a bálkirálynők sorából, de bo-szankodott, hogy Lilla s Mariska toiletteja aoy-nyira ki van emelve. — Csakhogy Gabriellát kifeledték ! ujangott kárörvendve Izabella — De nincs is azon egy csepp szépség is, olyan bosszú sovány, mint egy pózna s azután milyenek a szemei! i Gabriella pedig otthon sírt, darabokra tépte a silány újságot, melyben szépsége még c<ak említve sincs, azután megígértette s papával, hogy többé nem fogja e hitvány lapot járatni, pedig mikor uj évkor a családi confá-rentiában arról volt szó, hogy a farsangi saison alatt melyik újságot hordassák, épen ő volt az, ki a megyei közlönyt a legmelegebben ajánlotta, mivel tava! elegáns báli toiiettejáról nagyon elismerőleg nyilatkozott. A kis Mariska ellenben nem győzte mamájának eléggé dicaérni a megyei közlönyt „amelyben minden hir oly szellemdnsan van megírva." Hja! női szeszély alatt nyög sz egész világ ? miért képeznének épen a hírlapok kivételt!? . jelen évsárlat *fcalssiv*l különösen kimutatták, hogy a köijd előmozdítása lobog társadalmi zászlójukon. A takaréktár által adományban részesült s helybeli reál tanoda tanszer, különösen madár gyűjteményre 200 frt., a főelemi osztályok szegény tanulói részére könyv adakozás 50 trt; a bukovín ai magyarok se gélyezése, kiváltására fO frt., tovább Sümegben egv utczaí lámpa fenntartására a városnál letétetett 50 frt. Ezen áldozatkészségek közlése ulán nézzünk is inét egy kissé szét, — ho^y ne csak a teremben, hanem ar. utczán is halljuk to!yioa a jókedv danáját, arról gondoskodott a katonákat sorozó bizottság, mert megérkeztekkel jót; s virágzó fiatalaág, kik közül jelen évben több nek is, mÍDt vélték volna igen hamar lőn hamva zója. A süniMghi 3 korosztályából besoroztatott a reud.-a had vreghez: 64, hivatalból állitatott 8, felüiállitatott 3, póttartalékba vétetett 31, a gy«''og honvédséghez 45, a lovassághoz pe dig 4. - Febr. 7. és 9-ikén : félre innen caun.ló pad, ostor, balta, faragó szék, be kell fejezni a farsangot ! ezen napokban volt csak az igazi hadd el hadd! — hogyan volt? .Jancsi!" akár hogy vót, de biz már itt s böjt, hallgassunk a vígságról, — tegyük félre a hegedűt, ugji« elszakadtak már húrjai. No Jancai! ha te el dugtad nyirfa vonódat, ugy ideje lesz, ha éu meg befejezem különösen az elmélkedést azon estékről; melyeken oly remekül tánczoltattad talán úgyis viHanyooott ujjaidat! Sümegh, febr. 10. 1875. SOMEBODY. Helyi hírek. — A nagy kanizsai önkt. tűzoltó-egylet f. hó 6-án tartott bátjs 285 frt 35 Rt. tiszta jövödelmet eredményezett, ebből 133 frt a feiülfizetéaekre esik. Névsorozata a t. cz. felül-ázetó uraknak : Lőwinger Ignácz és Izrael 10 frt, Karczagh testvérek 8 frt, Berényi József 8 frt, Hirschler Lipót Dombomból 5 frt, nsgys. palini Iukey László 4 frt, Belus József vár. polgármester 4 frt,Torma Imre 4 frt, Lessner Henrik 3 frt, egerszegi tűzoltó parancsnokaág 3 frt, a caurgói tűzoltó Vendégek 5 frt, Valbach Mór 2 frt, Zerkovita Vilmos 2 frt, Tandor Ferenci 2 írt, Oszeszly Antal 2 frt, l>ndvay József -frt, Ebenspanger Leo 2 fri, Outraan lsidor 2 frt, Sauer Ignácz 2 frt, W-iheim Félix 2 frt, Rechnits Vilmos 2 frt, B ttelheiro Győző 2 frt, Löwy Adolf 2 frt, Ebenspanger Lipót 2 frt, Klein Ülés 2 frt, Mítxky Lipót 2 frt, Schore Zsigmond 2 frt, Pollák és Kohn 2 frt, B*ch-rsch G/ula 2 frt, Tóth Lajos 1 frt, D*r^ Zsigmond 1 frt, Knorzer Frigyes l frt, Veiss-mayer Mór 1 frt, Blau Károly iQu l frt, Dob-rin Béni I frt, íScheiber Ignácz 1 írt, Fieisch backer Ádám 1 frt, Ung^r I. 1 frt, Wajdits József 1 frt, Engl Adolf 1 frt, Gross Albert 1 frt, Koch Fülöp 1 frt, Baum I. 1 frt, Hager fő hadnagy 1 frt, N. N. 1 frt, Porhoncaák sótár nok 1 frt, Topolits J. 1 frt, Báron Ign. 1 frt. Weíss Jozs. 1 frt, Posmann I. 1 frt, Ollop Imre 1 írt, Kremsir Adolf 1 frt, Neutra Dáv. 1 frt, Trautmann L. 1 frt, Reichenleid 8. 1 frt, Koch Sam. 1 fit, Eichberg Bódi 1 frt, Milhofer Ödön 1 frt, Öteíner Ign. 1 frt, Wagner M. 1 frt, Schulhof B. 1 frt, Bauer Mikaa 1 frt, Greiner György 1 frt, Bogyay Ödön 1 frt, Kaiser J. 1 frt, Grünhut Alfréd 1 frt, Singer Samu 1 fri, Vágner Karoly 1 frt, Kronpacher J. 1 Irt, Weinberger Sím. 1 frt, íSallér Lajos 1 frt, Síu ger S. 50 kr, Friedenthal ifj. 50 kr. Összesen 133 frt. o. é. Fogadják a t. felülfize''ők az egylet nevében legmelegebb köszönetemet. Valbach Mór, egyl. elnök. — A n.-kanixsai kir. törvényszék előtt január 28 án a vádlottak helyét Horváth István 23 éves I ső és Horváth Péter 50 éves 11-od rendű vádlott becsehelyi lakósok foglalták el. az ellenük emelt vád a következőkben vonható össze. — Nevezetű egyének 1874. november 12 én estefelé pólai szőlőjükben bort adván el, midőn a borral terhelt kocsi Il od rendű vádlott kíséretében lefelé haladt, a keskeny uton három erdősfái horvát férfi és egy gyermek jött szembe velük csekélyebb terbü szekérrel. Egyikök sem akarván kitérni, czi-vódásba keveredtek s Horváth Péter a horvátok közül a 37 éves Kardos Istvánnal össze-tépelődótt, mire Kardos társai őket szétválass tották. Ezzel Horváth Péter a pólai hegy re István öcaéért vissza szaladt s mindketten — egy durong és egy préshajtó fával — fölfegyverkezve a czivódáa helyére siettek; hol Horváth István azon kérdés után: „ki bántotta bátyámat?" Péter által megjelölt Kardost a préshajtó fával ugy, csapta nyakszirtén, hogy eszméletét vesztetten azonnal öaszerogyott, Horráth Péter pedig egy másikrs, minden ko -molyabb következés nélkül azonban olyat ütött, hogy botja^« széttört. Kardos István ex ütés következtében november 14 ig meg is halt. — E vád ellenében II-od rendű vádlott a cu-vódást s azt is, hogy az első összekzpás után — a borra előlegül kapott s dulakodás közben elvesztett 10 frtosért visszatért öcsével együtt a színhelyre, beismerte, azonban as elhunyt, vagy bárkinek is bántalmazását, — I-ső rsndü vád. i lőtt, pedig még azt is, hogy a dulakodáson egyáltalán j*len lelt volna, — állhatatosan ta-eftdia.Tóbb tanú azonban határozottan vallotta, hogy bátyjával visszajőve, a meghallat prés-hajtó fával caakugyan Horváth István ütötte uyakszirton. t- A halált az orvoai látlelet és vélemény is tompa eszközzel ejtett erCs ütés ¿¿¿iatt létrejött vérömleny által az agyra gyakorolt nyomás következtében létre jött guta ütés folytan beálltnak mondja. — Ezek alapján 1 só rendű vádlott ellenében az ember ölés bűntényének, — Il-od rendű vádlott ellen pedig az abbani bűnrészesének, mind tárgyi, inind alanyi tény állad éka megállapítható levén, a törvényszék Horváth Istvánt az emberölés bűntényének elkövetésében, Horváth Pétert pedig az abbani részességben bfinftsnek kimondotta és — tekintettel m^gis arra, hogy vádlottak és az elhunyt is, a tanuk vallomása kint boros állapotban voliak, sőt az orvosi vélemény* «érint a Breazes italoknak elhunyt ál-tai éhébeni mértéktelen használatának káros uyomai a máj, a hzív és agyon nagy mértékben mutatkoztak s a halál el őségéi yésé re e körülmény igen nagy befolyással volt, — I só rendű vádlottat 1 Vz — H-°<1 rei dü vádlottat pedig ''/» szigorított börtOnre ítélte s az elhunyt ki-k rn árvái részére l.r*() írt. kárpótlásban t »17 i llum kincstár részére a kíilts^gt-k Uiepiéri teát-ben elmarasztalta. —- MeteorologUii észleletek a nagykanizsai főgymnasiumnál 1875. évi január hóban. Közép légnyomás : 750*45 milliméter; legnagyobb légnyomás: 700-3 mm. 28-án délután 2 órakor; legkisebb légnyomás : 730f> mm. 22-ön délután 2 órakor. — Közép hőmérséklet: — 1-27*0 ; legmagasabb hőmérséklet : 0.21 ób 26-án délután 2 órakor; legalacsonyabb hőmérséklet: — 14-4*0. 9-én reggel «■ órakor. — Közép pá rányom ás : 372 mm. — A levegő közép nedvessége százalékokban : 87 37,; legcsekélyebb nedvesség : 4Ö*/0. 23-án délután 2 órakor. — Közép felhőzet(O tói 10-ifc •zarnitva): 6*3. Egészen derült ég észleltetett 9-szer, teljesen borult 31 szer. — Közép szélerősség (0-tól 10 ig számivá): 1-7—93 észlelet közül jegyeztetett összesen 83 szél, éspedig: északi 19, északkeleti 2, keleti 4, délkeleti 24, déli 28, délnyugati 4, nyugati 1, északnyugati 1 : szélcsend 10 szer. — A lég korbeli csapadék ee<3, hó, köd,) bavi összege: 1 155 mm. Eső esett 3 napon, havazott 2 napon, köd volt 7 napsu. — A hónap első tele kemény télies, ió szanuttai ; második fe!.e azonban enyhe s csak a végén fordult ismét hidegebbre. A vastag hótakaró 16 án kezdett jelentékenyen olvadni s a folytonos lassú olvadás által annyira fogyott, hogy a hó végén már csak helyenkint volt látható. F. — A „Zalai Közlöny" 12 ik számá ban megjelent czikkre M. betű alatt azt válaszolhatom t. M. urnák, hogy a választ olvastam, melyben felkéretett a t. ezikkiró, hogy nevezze meg azon orvost, aki 3 frtot szedett a mészárosoktól, melyet még idáig nem tett. — Ami sz uj hosszúságú üvegecíkéket illeti, a zárt íolva üékok, azt büszkén magamra vállalom, csak azon megjegyzéssel, hogy nem 200 kr., hanem vannak urak Perlakon, Hodosánban, N. Kanizsán, sat. hogy 25 frt. az az 2500 krt. adtak ilyen kis üv.-gecskécrt, de vannak olyanok is, akik 500<Kj krt. adtak ilyen zárt folyadékért; tehát, ha én valamely szegény polgár marháját az elhullástól megmentem és szert is adok neki, ugyhiszem, hogy^teljes joggal, mint orvos kérhetek 200 krt. tőle és ezen csekély áldozatot örömmel hozták, de megjegyzem még azt is, hogy igen kevesen vannak azok, akiktől 200 krt. vettem, de igen sokan vannak azok-akiktől egy félkrajczárt sem vettem és még szert íb adtam ; ha a tisztelt ezikkiró ur azt nem tudta, hogy egy orvosnak szabad gyógyítani, a szerét és fáradságát megfizettetni, igen jó lett volna előbb azt mástól megtudni, és aztán irni. — Fennevezett zártfolyadéknak felfedezője és lulajdono*a.Fürst Lajos állatorvos N.-Kanizsán. — Következő igazolás közlésére kérettünk fel: Kőváry Béla ur a ,Zalai Közlöny" vasárnapi számában megjelent következő sorokkal tisztel meg : Nyilatkozat Hoffmann Mór urnák a ,Zala" t. szerkesztőjének. Van szerencsém önnel tudatAÍ, hogy az önhöz szíves bírálat végett beküldött .Faust" töredék közlését nem helyeslem éi mint ozéizataimmal ellenkezőt, azt írói nevemre nézve károsnak tartom. A nevezett töredék közlését irodalmi morál tekintetében is, teljesen . viszás eljárásnak kell neveznem. Egyszersmind kijelentem,hogy bármily szerények munkáim, Ispja munkatársai közé többé ne soroljon. Kiváló tisztelettel maradtam, Kőváry Béla. Átfesti állítással exemben itt közlöm Kőváry Béla urnák levelet, melynek kíséretében a lapunk január havi 1 ső és 2 ik számában közlött .Faust" töredéket el küldötte. A levélben nincs kelet, a postabélyeg szerint a levél múlt év deczember 7-ikén jutott kez mbe. A levél így hangzik: „Tisztelt barátom: Van szerencsém Ígéretem szerint a „Faust" egyik érdekesebb részét ide zárni; — kissé szabadnak fog tetszeni forditá •ont, azonban ns feledje tekintetbe venni, hogy a német eredeti is e humoristikus helyeknél leginkább maraebssiti a fordítást.- Különben ezeket ugy sem kell önnek mondanom, meri bandához sem illik, s attól is több képességet tudja, hogy a szóról szóra való fordítás fából kívánunk, mint mieink minőt tanúsítottak, csinált vaskarika. Je me souviens! Maradtam I — A keszthelyi takarékpénztár a köz- kiváló tiastalettel tisztelő híve Kőváry." Kő- , ségi szegényebb tanulók részére rubanemüekre váry urat valószínűleg emlékező tehetsége 30 irtot utalványozott. hagyta cserbe s a kézirat kíséretében hozzám — Fellegi Viktor «Apollo« czimö irt levele elolvasásakor be fogja látói tévédé- zeneaüfolyóirata negyedik kötete legújabban sét. Mikor a múlt évben, gondolom november megjelent második számának tartalma: l)al-havában, vagy tán előbb is Kanizsán volt, aa- bum lap, zongorára szerzé Beliczay Gyula. 2) ját jó szántából megígérte, hegy a .Zala" szá- Tündér álma, salondarab kiakomlósi Hölzl Lő mára fóg küldeni valamit, mihelyt haza érke- ríncztől. 3)Jfagyar ábránd BauerLajostól.4) An-zík, én mondám neki, hogy köszönettel ve*n- '' dan«e, zongorára négy kézre Schmidt Pétertől, dem. Deczember 7-ikén vettem kéziratát, hogy * 5) Rózsa és pillangó Vachtel Auréltól .6) Két ő-ezt azives bírálat végett küldte volna, annak népdal. Hova csikós olyan szaporán ? II. Édes nincs értelme, nem is hiszi el senki, hisz itt • anyám rózsafa . . . átírta Kapi Gyula. Elöfi-közlött levelében ó maga mond bírálatot a tő | setéai ár egész évre, mintegy 100 válogatott redék felett és világos másrészt, hogy a levél zenemAre 6 frt., félévre 3 frt. A jelen szán» 1 nek máskép kell hangzania, ha bírálatra kér * írtért külön is megszerethető. Az előfizetés vi- \ fel. De a mi több: A töredék két heti idő köz- ! déken legczélszerüebben ^ postahivataluknál ben a .Zala" ez évi 1-ső és második számá- - postautalványozás utján eszközölhető, Budán ban jelent meg és Kőváry urnák most hetek az „Apollo" kiadóhivatalában iakcla-u''cza681. után jut eszébe, hogy ez ellen tiltakozzék, j sz. a. Minden eddig megjelent szám és kötet Azonkívül a .Zala" mult évi 50 ik számának folyton kapható, szerkesztői üzenetében tudattam K. B. úrral, hogy a .Faust" töredék közlését az uj évi első számban kezdendera meg. K. B. ur tehát már jó eleve tiltakozhatott volna. Hogy Kőváry nff a töredéket közlés és nem bírálat végeit küldé, bizonyítja az is. ho^y kézirata első oldalán jobbról elég olvashat« belükkel ez van írva : a PZalá"-nak. Ha czélzataival ellenkezőnek ta lálta* közlést, minek küldte be? De még akkor is jó korán vissza vonhatta volna, hisz a beküldés után csak négy héttel közöltem, egy részletét. — Most még csak ennyit. Kőváry urat azért, mert ama töredék fordítása a „Zaládban megjelent, nem tekintettem a lapmunkatársául, fölösleges tehát az érdembeni tilt; k«i-zása is; — mert nézetem szerint egy közlemény még nem avatja fel az írót (?) valamely lap munkatársává. Mí köze van az irodalmi morálnak a töredék közléséhez ? azt én nem ért hetem, de talán nem is jó, ha az ember min dent ért. Annyit azonban tudhatott Kőváry ur is, hogy illetlen dolog olyanokat mondani, mik igen könynyen mogezáfolhatók. Je me souviens Kőváry Béla ur , Je iue souviens. Kérem a „Zalai Közlöny" t. szerkesztőjét e felvilágosító sorok átvételére. Kézirat é« levél nálam bárki által megtekinthetők. Hoffmann Mór. — Sajtóhibák Laponk előbbi számá ban foglalt „Egészségügyi viszonyoka 4 ik és 8-ik sorában „tüdógumókor" helyett .tüdő-gümőkór", — 12-ik sorban „ befolyásokkal* helyett .lefolyásokkal", 18-ik sor-ban: „csendes* helyett .rendes", — 22-ik sorban .torok kai" helyett „tor ok lob" értendő. — Uj könyvek. A tevékeny „Franklin Társulat" ujabban igen érdekes könyveket bocsátott közre , nevezetesen : Bernstein A. kitűnő német mőve után: természet könyve" czimfi közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből 3, 4, 5. és 6. füzete, ára e havonkint csinos s tartalmas füze tekben megjelenő műnek 50— 50 kr. — A közhasznú családi könyvtár 8. és 9-ik füzetében : „Egészség könyve*- kél részben, írta K. Be-niczky Irma, ára 40—40 kr. — A magyar ko róna területén fekvő összes vasutakon érvényes uj vasúti üzletszabályzat. Második javított kiadás, ára 5''J kr. — A falusi könyvtár XVI ik füzete : népszerű és a gazdaság minden ágaira vonatkozó mezei gazda napiára, az uradalmak tisztjei számára. Egy, a marhavészt távoztató j s elűző rövid jegyzettel, Ring ÁdorjántóL Ára . Febr. 1 i r f» ft-. * 50 kr. — A magyar hitel-törvények gyüjtemé-«• nyének I. és Il dik füzete : A magyar váltótörvény s a magyar csődtörvény, amaz 1 frt, emez 60 kr. Jelen kiadvány már második kiadást ért. — Végül a magyar törvények rendezett s kiegészített uj kiadás 1 1-ikjtüzetében : Második függelék a köztörvény hatóságok, köz ségek és az első íolyamodásu bíróságok rendezésére vonatkozó törvények és kir. ministeri rendeletek gyűjteménye. Ára 80 kr. £ három utóbbi törvénykönyv Szeniczey Gusztáv ny. kir. váltófel törvény széki biró által van jegyzetekkel ellátva. — A ke*zthelyi áiarczoe bálról, mely e hó 7-én tartatott meg az „Amazon" féle ven déglő nagy termében, közöljük a következőket. A tánczvigalom esti 8 órakor vette bár kezdetét, de as álarczosok csak 9 óra után kezdettek szállingózni s összes szárnak alig ment 30-ra, mely szám jóval kevesebb múltévekben tartott : áiarczoe bálban megjelenteknél. As álarczosok ! közöl egy pásztor és egy aratóleány, Quasimodo, ; és egy rococo öltözékekben megjelent álarczo-sok vontak magukra a köcönség figyelmét. : Sajnálatul kellett tapasztalnunk, hogy a fény- '' üzés az uszályos ruhák, mar ide is kezdenek elharapódzni. Voltak a hölgykoszorú kozt oly j virágok is, kik elvetve ama nagy tényüzést, ** j egyszerűséget válassták s illetőleg jelelék ki, s minda mellett oly csinos és izlésteljesen voltak öltözködve, hogy as est királynőinek, s kossora legszebb virágainak méltán nevezhetjük őket, Zenénkről caak annyit irhatok, hogy czigánya-ink nem érdemlik meg a pártolást, miután játékaik s rou^ukviselete nem egy városi sese '' társulat, de egy legutolsó faluban élődő cúgáof '' Vegyes hírek. — Rottenburg polgárainak egétzaégr. igen rósz lábon kell, hogy álljon. A „Nerkarbnte" ban ugyanis az ottani fő állatorvoa 1874. évi jelentéséi ugyanis így végzi: Helybeli polgárok közül, (vön,hiesigen Bürgern) 1 ökröt, 25 tehenet és egy bikát, mint gyógy ithatailan betegségben szenvedőket le kellett vágui, ezek közül egy tehénnek husa egészen élvezhetetlenné válván, eiásatott. — Az oroft minitUrtlc fizetései. Az orosz tőzsde hirlap szerint az orosz miaisterek évi il letékei 1875. következőleg vannak roegálla pítva : az államkanczellar (Gortschakoff her czeg) 40000 rubelt (60000 forintot); a had-ügyminister 12000 rubelt; a belügymioister 25480, a közlekedésügyi 18000; az'' igazság ügyi 17640, az államjavak ministere 19,600, az oktatásügyi minister 17640, a péuzügymi-nister 23520, a tengerészeti segédtisztjével együtt 24794 rubelt, a legfelsőbb számszék elnöke pedig 19056 rubelt húznak. A hadügy-minister illetéke a kimutatott összegnek (12UOO rubelnek) kétszeresénél is többre rúgna, de ó, mint »demokrata" nem akar nagyobb összeget elfogadni. — Ifjú kivándorlók, Selmecz-n egy 7 és egy 12 éves fiu valami csekély vétségért félvén a büntetéstől, Amerikába skart kivándorolni. — Léváig szerencsésen el is jutottak, itt azonban a rendőrség kézrekeriteite és haza szállíttatta őket. Midőn az idősebbiktől kérdezték, hogy merre akarta útját venni, így felelt : — Elébb Nyitrára, onnan Pozsonyba,Pozsonyból Fiúméba, innen pedigAmerikábaakartunk menni. Akkor szülőink nem találhatlak volna többé meg. Nyitrán nagyanyánktól kaptunk volna pénzt az útra. — Ez a gyermek jelen leg az első gymnasialis osztályba jár. — Tis forintért. Egressy Nina aaszony Nagy Váradon a napokban egy tiz forintos bankjigy elvesztését annyira szivére vette, hogy e miatt öngyilkosság™ szánta magát, gyufáról a pbosphort vízben leáztatta s e halált hozó italt felhajtván, iszonyú kínok közt mull ki. — Muszka törvénykezés. Amint a „Gólos" irja, ezelőtt két hóval déli Oroszország börtöneinek egyikében egy rab meghalt A börtön felügyelője az illető bíróságnál jelentést tett a halálesetről, itt azonban senkinek sem volt tudomása a fogolyról. Végre hoszas kutatás és kérdezősködés után kiderült, hogy az illetőt 9 év előtt zárták be valami csekély vét ségért. A reá vonatkozó iratok azonban a biró ságnál elvesztek s i - y a szerencsétlent 9 évig feledték börtönben, honnan csak a halál szabadította ki. (Hála Istennek, mi még nem jutottunk ennyire!) F&pirszelet. Z si dről egy csomagot akart bizonyos egyén Budapestre küldeni, s a r no magon következő «zim-írat vala olvasható : T C Jósef város Körös nca hát nomera 4 első emelet jabra utolso ajtó pesten Karra iztfan KHmk 8. Történet! naptár. Február 7. 1561. Michel Angelo halálozása. — 1664. Zrínyi és Hnhenloe győzelme Eszéknél a töiökökön. — 1849. Bem hősi küzdelme Puchnerrel. 1795. Ssphir születne Pesten. — 1813. As oroszok Varsót megszállják. 1817 Trefort Ágoston minister születése. — 1849. Arad felszabadítása as ostrom alól. >1458. Mátyás király ünnepélyes el jegyzése Kuniguada, Podiebrád leányával. — 1842. Dessewffy Aurél gr. halálozása — 1849. Bem győzelme Pisidnél. — 1850. Ausztriában a bélyegtörvény behozatala. 184Ö. Vajda Péter halálozása. -J848. Bem alvínesi győzelme. — 1867. Pákh Albert találósán — * j 10. 11. 17*8. Kovács Pál, novellaíró születésnapja Sümeghez). — 1849. A szegediek visszaverik a szerbek támadását. — 12. 1554. Gray Janka lefejezése. -1808. Ghyczy Kálmán születés napja. 13. 1141. Vak Béla király halálozása. 1713. n. Rákóczy Ferencz tiszteleg a franczia királynál. 14. 1831. A magyar akadémia első nagygyűlését tartá. - 1849. Eszék vára megadja magát. 15. 1789. II. József hadat ízen a törököknek. — 1855. gr. Teleky József halálozása. 16. Mátyás királv fényes bevonulását tartja Budári. 1539. Zápolya egybekel Izabella herczegnővel. — 1811. b. Wencheim Béla születés-napj*. Üzleti szemle. N a g j . K a n is ia, 1875, febr. V2. I d S j i r i a : Béggel rendkirül hidsg, nappal derfllt, keriW Pnged^kPny. Orsságotak mefUhetS« j*k — (" i 1 e t i forgalom. A mai hetivásár, ép-ngj a* r*t m«*gel5tfi szerdai gyeugén rollak látogatva, a behoaottak azonban a kiváló biányo» rétal-k*dvet bőven kieligitSk. — Árviwonyaink a óvárosiakkal lépést tartva, egyaránt retrográd irányt követnek. Utolsó tudósításunkban kifejezést adott acwc nézetünket, hogy a kukoricaára divó kiváló előszeretet- és napról-napra felstálló árába nsm sok bua-lom belyexbetfi, aajdnom nyomban körette a derouts elSidéxve keademényeaoleg Tries- beváaáríáaa^nak rögtöni megszüntetése által. Azóta « caika 30—-40 krnyi vissxamenést sxeuvedett és a legkivalx rímen kivfll hagyattak kfixé tartoaik. A többi gabnafélékre ugyan eddig kevés mér-trkbeti gyakorolhatott befolyást, de további árcsökkenése esetére i,«q fogja azokat ia énntetLeiitll hagyni. Busa uémilag hiáüyosao van késsletben ; ne-héx «6 — 07 fontos minőségek kedveltek és jó árrsd fiaettetnek; könnyebbre hiáoyaanak kirde*5sködés«k és aránylag olcsón - ütnek. Koas I.anyag. Réaaletek tömegeik. Megrendelések ritkák Ara csak nagynebeaen tudja magát képviselni. Árpa rouxaal egyenlő irányt követ, csakkogy a speoulatióra jobban megfelel«. Zab váltoaatian csendet tapasstal. Vevők ur-tótkodók és csak a legstttkségesebbekre ríflectálaak. B a b ára utolsó jegyiékünk ellenében megrendelések hiánya mellett hátrált. Bükköny keresett caikk és ma 20—30 kr.-ral jobban adható el. (Ily gyors varriatio-bau egyáltalában nincs bitAlmuukj. Mai jegyaéseink : Bura minőségéhez képest 3.80 - 4.75—4.86 kr. . . 2.80—3.M) kr. Árp« . » 8.40—3.10 kr. - Kukoricta , . 2.40-2.65 kr. Zab 2 frt Bab fehér 4 60—70, * tarka 3.40—60 kr. Bükköny 3.60 -80 kr., aabos 2.60—80.—3.20 krajcaárig 90 Repcte téU 4.30 60 kr., nyári 3.40—70 kr. 76 , SINGEK SAMU. 90 fai. 80 fut. « . 90 , 60 „ »0 . Szerkesztői üzenet 1612. U. SOmegh. Nem lehet. Mindkét tárgy kényes természetű. 1613 8«. Saent-Láailó-Egyháxáu.Sserdáu, febr. 17 én délutáni vonattal; hacaak valami reudkivftli közbe nem jő 1614. G. Ssent-Máriáu. Fogadja szíves kössö-netünket a figyelemért. 1615. K. Lctenye. Örvendünk as ismiti ssel-lemi találkoxianak. 1616. V. Kassa. Lehetetlen. Lottohuzns. Innsbruck, febr. 3-án: 68, 44, 22, 65, 60 Bécs m 6-án: 58, 51, 5, 13, 70. Grátz, „ . 33, 89, 80, 20, 16. Temesvár, , „ 40, 42, 41, 15, 49. Érték- ét váJtófoJyam február 12 ÓV, metalíques 70.85 ; 5#/| nemz. kölcsnn 75.75; 1860 ki álladalmí kölosön 111.25; bauk-részv. 9 62; hitelintézeti részvények 219.50; Ixmdon 111.30; magyar földtehermentési kötvény 79 25; temesvári földtehermentési kötvény 77.—; erdélyi földtehermentési kötvény 76.—; horvát-slavon földtehermentési kötvény 80.—; ezüst 105.75; cs. kir. arany 5.25-Napoleond''or8.90V,; 100 mark D.E. n.54.70. Feirzár 14-tü ísiraár 20-% 1875. I Protestáns naptár 4 otj. Hó- éa heti- Katholikus nap-__nap _tár__j 7. Negyvened vas. í. böjtb. — Kat ev. Jésas a pusztába vitetek a lélektől. Máté IV. 1—11 — ?rot.Ep. 2. Kor. VI. 1—10. Ev. Máté I\7. 1—11. Gör. ev. Luk XVIIL 10—14. 14 Vasárai* 1 C. 1. Bálint lö Hétfő - Fauaxt., Jovit Keód Julianna Szerda Donát Kánt. t Csütörtök '' ftimon Péntek | Jé* az. tövis. + 16 Ell 18 18 20 Szombat ; Eleutber C. I. Invocavit) Pauza ún Julianna Theodul Concordía Zsuatánna Eukário Felelős szerkesztő s kiadó: Báttri Ujtt. ----v. '' Gesebftfts-Anzeig el Die Leinen-n. Modewa aren-Fa briksniederltge in Wien, Josefs tadt, Kochgasse Nr. 36, Kingang durch die Alserstraase. hat »ich ent- Wiener 0 s Umdruck - Fab-riksoiederiage. Wir «»r.l«aben uns nach*t»-b»''ud liiliigst gestellten Fabrik« Prsis-Csaraat für die Saison 1875. ergebenst vor>ulegon ; Wir vem-ichn^n b&mtuiiicb* Erznuguisae in i*ei Qualititen and hürnen för vollkommnn? Gare ders'' Iben mit der Yprticht-rui g. das« jeder Auftrag auf Oku Ret liste ao ausgeführt wird, »1» wnn er pertönlich gewählt wflrde. Auf geehrte« Verlang- o «enden wir Mutter and aabfOhrlicben Preis-Coarant. Indezn wir unser Unternommen aoP« Beste empfehlen. eeichnen wir Hochachtungsvoll Die Gesrhift»IHlting. Preib-Courant: Elisa. Waare Eigene» Erzeugnis« in Percaline n Hemdstoffsa p Eile fi. . . Cosmano«er Er-seagni«« in Per caline, Creton« und Hemdstof-fec pr. Elle fi Neankircbener Erzeugnisse in Battirte n. Jaco-net p Elle S Französisch e«Er-xeugsiss in Ja-coneta u. Mousseline p. Elle fl. fiirsfié-flrsfta, d. Nssssts ia Ball-md Si—iHkH-«•rstaffnpJE.fi. TdrkucheSchlar-rock-Creton« in d. neuest Mastern p. Elle fi. Möbel per caili in allen Farben u. Dessins p. E. fl. Gemusterte französische Brillantine pr. Elle fl Weisse und glatt-flrbign Brillantine pr. EU« fl. Weiss« u. gemusterte Kleider-Körper p. E. fl Cotmanoser Leder für Frauen-uud Kinderklei der per Elle € Eagliaobe Lsiaea-Kleidsrstoffe fBr HassklsMsr per Elle fl. . Wei«ser Chiffon, Schirting und Haasleimraad p Elle fl. ... Hemden - Chiffon od.Hemden-Per-cail pr. EUe fl. Weisser Damast-gradi u. weisser od. gelber Nanking pr. Elle â Handtücher inJa-qaardo. Damast per Elle fl. Schwarxe''Orleana per Elle fl. . . Schwarze Lüster per Elle fl Schwarze Seiden-lüatrin p. Elle fl. engl, schwarze Kleiderripsev « Kleider od. Dol-ma. per Elle fl Kleiderstoffe in glatten od. gemusterten Farben pr. Elle fl Eiazeise Sifick- waare. Ramburger Leintücher oha.Nath 2% Ellen breit, S Ellen Lang, pr. Stück fl. Färbige Caffeetü-cher in alln.Fsr ben pr. Stück fl 1 Stück Kinder-piquetdecke, w oder firbig pr Stück fl. . . Eine Garnitur Bettdecken in Piquet, färbig, p 2 Stück fl. . Tischtücher in Leinen - Damait I. —.25 -30 -.30 -.40 —.45 II. Qaal. -.20 — — 25 -.86 —.40 -.30 -.35 —.30 -.85 -.90 -.35 —J30 -.30 —.25 — 45 StBek-Waare mit 30, 50, si. 54 EL *l4 30 ellig Garn-leinwand p.St.fl \ 30 ellig gew» scbeneCreaslein-wand pr St fl 7« 30 eilige gewaschen*- Stuhl-waare pr. St. fl 74 SOellige gewaschene Stuhl-waare pr. St. fl. •L 50 ellige Holländer Leinwand pr. St. fi . X 50 ellige Belfaster Leinwand pr. St. fl. . . ^60 eilige Irlän-der Leinwand . St fl. . . -i % Rumburger (nur May iL Hol-feld) in 6 Borten fl. 25 bis 30 40 —50—60 -70 ■ Stück, 54 en. . . I. Qual 8 - 8 — II. Qual 7.— 7 — 10.- 9.— 12.— 11.^ 14.— IS.— 25.— 12.— 15.— 20.— —.40! —.30 —.- —.25 —.36 —.20 .30 -.30 — 30 —.25 —.60 —.40 —.70 —.60 1.20 1.— 1.60 — 40 1» 101 tt 1« ur fl.8,3,50,4 50,6 50 4 — -.80 1.30 6.— 1.30 ■tt 12 8t Kin der-Taschen-tüchel m. Bilder oder färbigar Kante per Dutzend fl Mädchen-Taschentücher mit färbiger Kaute und gesäumt pr. I)U. fl . . . Dameu - Battizt-od. Jaconet-Ta-I kchentücher mit; farbiger Kanten per Dtz. fl. Herren-Taschen-tüchel mit färb. Kante and ges. per Dtz. fl. . . Rumburger Lei-nentüchel per Dtz. fl. . . . Lrländer Leinen-tüchel in fünf Sorten fl. 4, 5, 6, 7, 8 p. Du. Eigene« Erzeugnis» Cattun-Kopftüchel per Du. fl. . Cosmauoser Erzeugnis«, Cattun od. Batci«t-Kopf-tüchel p. Du. fl. Foulard- Kopftü cbel pr. Du. fl. CosmanoterFon lard-Tascbentü-çl>el f. Herron 1 — l l.Ui 1.60 3— 3.- —.30 3.— -.05 -.95 1-30 2.50 per Eige Du. fl. l.lo fi- nes Erzeug-nis« Tascbentü-chel f. Herren pr. Dt*, fl. . . Leinen - Servietten in Jaquard pr. DU. fl . . Leinen - Swrviet-teu in Damast pr Du. fl . Leinen - Handtücher in Jaquard pr. Du fl . .1 Leinen - Han.itü-j eher in Damast pr. Dtz. fl . L>es*ert - Servietten, weia« oder färbig, in Damast pr. Du. fl TSrkisefcs Haga b*g . Haadlieber pr. Du. fl. . . 3.80 3.20 3 50 3.— 4.- 3 - 3- 2.50 4.— 3 — 6 — 6 — 5 — 4.— 7.— 6.— 3.50 Garnituren, w. od. 6Pers 12 Per». 18 Per». 24 Per«.-färb, in Jaquard, fl. 5 fl. 10 fl. 15 fl. 20 I * Garnituren, w. od. 6 Per«. 12 Per« 18 Per«. 24 Pars-/ • färbig, in Damast, fi. b fl. 12 57^8 » Versendung mit Nachnahme, Packung zum 8elbst-kostenprei« und bitten wir auf Firma und Adres«^ genau «u achten, um nicht ron misjgflnstigen Coucn''rren-ten getäuscht zu werden. Wiener Catt»-Dnick-Fal)Hk«-MiedeHaoe Stadt, Ruprechtapiatz Nr. 3, nur Nr. 3 xückwin« der RuprecbUkircb«, >i«-ä-ri« dem EftSrasee ___ror Sacriatei. schlössen, ihre Erzeug nisae statt wie bisher nur an die 27 kr Geschäfte abzugeben,sowohl den En gros«-als den Detail-Verkauf selbet zn besorgen und für alle Artikel den Einheitspreis per Stück mit -0 Ellen um fl. 7.50, per DuUend m. l2Stück um fi. 3 — fe«t-iui«u«n, u. zwar folgende Artikel in SO Ellige echt-färbigeTer-caline, Battiste, Jaco-neu und Mouseline, moderne Kleiderstoffe, sowohl schottisch als auch glattfärb ig, Garn Holländer-, Belfastar-und Hansleinwand, weisse Schirting und Hemden-Chiffon Schnürt u. färb. Kleiderbar eben te, englische Leinenstoffe für Hauskleider, weisse Zwilch a. Damast-gradl, färb. Bett - Caua-vaaae, weis, and gelbe Nanking, bunte Mö-bel-Ziu u. Möbel-Gradl, weis. SpiUenTor-2.60| hänge, Da-aoast und Zwilch-Handtücher Ferner per DU. mit 12 8t wei««e Rum burger Leinen-tüchel, fein. BattiktU-schentüchei mit färbig. Kaut, Servietten in Zwilch und Damast w. und färbige Reinleinen-Deitert, türk. Pi-queu Handtücher, Bat-iist- u. Cot-ton-Kopftü-ch''-l.färb. u. blatte ttsr-reniaacbeif-tücber und alle in dieses Fach einschlagen de Artikel. Aufträge aus derPro-rinz werden ebenso ge-wiiiseubaft, als reell ausgeführt, so als w,-nn persönlich gewähl würde u.Nicht-conreniren-des an- s tandslos retourgenommen. Adresse: An die Fabriks Niederlage, Kochgasse 36 in Wien. 2.— 2.— 2.60 3.- An die Herren Schneidermeister ! Die Tadmaarss Niedsria«« tob iskssa Uszfesrf In Grau, ü» Steiermark, empfiehlt grosse Vorräihe aller Gattungen der elegantster und moderokten ___ Rock und Hosenstoffe zu sehr biilijren fe»tg^tzt-n Preisen. Auf Wunsch werden Mastsrksrtsa «esendet- (1679—8) (1671-5» a legnagyobb ÏASBÏÏTSaSYia M nnTA. SE IDLITZ-POR A. E porok rosdkirSli s a legeltiríbb eeetekben beblaonjrnlt fyógjr- ___hatimk által minden, eddig elUmert »«áai »«erek kilx-Ut, tair» lhautl»- oal a» elaS helyet foglaljik el; mit aa «ok ezer, » o.uúri l>irodal«.u minden ríszíböl ke«einkbe« küldött hála-iratok a logréaaleteaeb-Va Ur»..-•itiák horr • porok lOgxött tzaraissskaáj, smésztlwtstlssssfsksel, gy* swrtéva^, továbbá férssék, vess 4« Wst-ksjskiss, sziv4shef*«sál, ide aassss okozta fi faját, vÉrtsIstás, ''égni SystsHárs. kikér é« huzama« hiayásra h*jlamnál a legjobb «ikerrel «lkalm**t«to*k. « a ryAgyhstáet eredményeitek. (1517-6) Ara I eredeti doboznak használati utasítással i frt. SÓVAL. Bécsben, Ilí.Marxer ufcza 17. sz. alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kivÁnAtra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek Eladó paripák. A Daruvári (Slavonia) grófi istállóban két tökéletesen betanított paripa eladásra felállitatott — az egyik szeg-sárga kaueza 15 m. 3 h. magas, apai részről kisbéri származása, a cs. k. hadseregnél^már használtatott —a másik világa fakó, fehér serénynyel és farkkal, 14 m. magas, hat éves, kitünó hegymászó. Venni szándékozók az intéző-séghez forduljanak. (1583 — 2; J A valódi orca. >ub. legajafcbaa 8 Fetaáge által ki«áluág gal kitüntetett, aa arvssi kartél mSfVtZSfÉlt, • sikereenek talált eserfálekápen kipróbált titkot txer a patkáayok, kézi « mszd SfS rak, VSksMsk é« tvSksk UQe« kiirtáiira, (melyet sokfelé meg próbáltak hamisán ntánoxní a áratni,) kamisttias roiuőiégben Nag,y-Kanizsán 0 ROSENPJBU) ADOLF ar Pécsett Zsolnay lmre ésVilmos Kaposvárott: POUTZER B. úr kereskedésében, P e a t e n SCBNEIOER O. Lip^t ntes«i a ében kapható. £gy nagy bádog I frt, kia bádog 80 kr. £g7ea bádog megreudeléae i* utánvétel mellett gyorcau teljealttetik. A legmegbízhatóbb orToaaxer a axenvedß emberiaég «cgsdel-mér* minden belaC éi külaő gyuladá*, legtöbb betegség, minioiiue-œfi «eb-, fej-, íill- ¿a togrfájáa, régi aérrek éa nyitott «et*k, rék, »tü«, aseag) »lladáa, bénaláa éo mindeutmmfi aérüléa ellen, ttb atb. i palaczk ára használati utasítással 80 kr. D i«»- ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. A legtiartább ét l.-^ludi.-it^aabb orToai ater N orr égi* h egyei lien nem Raer<-ieudR fel a n.oku^eMD tiaatitot! halmájasir-olajjal. A ralódi Oepscb-kalmájzsir-slaj mell- éa tltfi-bajsksál, soroph« éa rssWUs-betegaégekben legjobb gyógyhatáaaal ran ; meggyógyítja a 1 egidlllubbkiszvésy• éaosértsjskst, valamint a« idS.taki MrfcltS«Ck«t. Ara I üvegnek használati utasítással I frt Raktárak Nagy-Kanlu*An: Belus J. gjógyss Ix>Fák li. gyógysz. Fesselhoffer J M Kosenfeld F. uraknál. Seievárett Lakovic* Q. Csákterayáa Káráar. ». Ctarfés Kreitler Dirid Kapasvárstt Kohn Jakab ksprssszás Werli «ánd. gy^gy«» ISSZtkSlySS Wünach F. lUrssztsa Brey a r Jakab 6ai KSlZtfS* Csacainorita Itt*, gyógyat Lstsayéa Kali »oda J. Çjàfjn laztl Nándor Fibica J. ny. _____ ___ich Fereuca gy. Ssprssyfess Metey Andráa gyógy^x ZáfTÉkkaS Mittelbmeh Za. gyógyn. Ceyleck J. J. gyógyn , I''rweiaa Fr. , gjógy»-- Sássk-Szt-fyérfyis Szsmbstkelyea Pili« 311. «»im. 1875. urak, k«re«k«dé (16á4—3) Hölgyeknek iiéikülözhetlen ! a vissant ■t H''^l Fsir mindenfele arfalta«« arezfsstékkst! Fel.» a [M rizsporral I Ezek stiralják magakat! ^H Csak a Berefmeatss, kivatalssaa msfvizs«Alt, tiszta éa tsUsssa ártalmatlaa , (i6iS—S) K BAVISSANTE, Dr. Lejossetól Párisban, ^H ^Bbir u.iu erővel, aa emberi''búrt mind *n sérüléstő'' utóbajoktól tnegórni ét seép«é^ét a ■ ^Hórók ifjúságot biztosítani. Már az első ki^érletmeg fog ^H.^Hbárkit |?y6*ni arról, bo <j miudeu dicséret ftMttegSS. ■K H Kapható nagyban éa kicsinyben Budapesten: ■H HBDr Leissss főraktárában, Király utcza 15 I 19. Egy üvegtok ára 1 frt 50 kr. Vidékre utánvéttel. Vidéki rendelvények a legs/jgornbb titoktartás utánvéttel eszközöltetnek. Pályázati hirdetmény. Nagj-Kanizaaráro« hatóságánál a város tanácsa által kinevezendő éa külön «»olgálati és alkalmazási utaaitás alatt álló á 11 a t o r-t o a i állomásra pályázat nyittatik. Ezen állomásai éri 100 frt fisetés, agy a levágandó szarva, marhák, sertések riaegálatáért külOn «aemledijak vannak egybekapcsolva. PálTéaóktól megkívántatik : a) a magyar nyelvben! tökélete« jártasság, b) állatorvosi oklevél, c) legalább egy évi éllatorTOai gyakorlat ▲ kallóén felaaerelt kérvények a váró« tanácsához cziaezve, legkésőbb 1S75. évi márcsias hó l^ő uapjáig nyújtandók be. Nagy-Kaaixaáa, 1875. január 29-én. (1573-8) B(^lus József, p.iiglrmetter. Cs. kirt szab. déli vasúttársaság. Több a vasúton talált és átadott tárgy, melyeknek tulajdonosai telnem találhatók, árverési uton 1875. márczius 7-én eladatnak. (1587-1) A vezér-igazgatóság. hofherr m. gazdasági gépgyár«>8 az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint: haladási é s é r d era-ér e m m e 1 kitüntetve, Bécs, Favoritén, Erlaehgasse 22. ajánlja ki tűnő szerkezetű 6arett-féle 80rvető gépeit melyek a legnjabb javitásokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fóltlimalják. Továbbá készleten tartatnak: Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel, járgány nyal, vagy anélkül Járgányok és járgány-cséplőgépek. Homsby-féle gabonarosták. Lhuiliier-féle iegczélszertibfa konkolytisztité gépek és ilyenek Pemoliet-féle szerkezettel. Rictaond & Chandter féle, ogyszinte eredeti angol Bentall-féle szeeska-vagó gépek, kokorícza-norzsolék, kézi-, ló- és gőzérőre. Répavágé és répazuzé gépek. urlő és daráld malmok gőzzel, járgány nyal vagy kézzel hajthatók, ZUZÓ-malmok sat.sat. Kitűnő anyagért és hibanélkali szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal előtolt jegyzék és árjegyzék kivánatra bérmentve küldetik''. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a Szombathelyen, főtér h sz. a. (1575-3) lévő gépraktárban. Wajditi Jéok^ii^êiadÂt^jdetoi j ¿4 O) U M fl 4) S V) fl > OD « «» - « I o r; <* • 1 0/3 iC S > ® — -s » ® S «"O * — » h ■ J o 2 tz fc £0 SS^ »¿M . O - « eo "2 ^ e» m _ « >.í o ; ïi-Ss a _ o -v S — •s SS«- S • M ¿a & . ^ — *>M S Jco n _ - fc -a Sîa -o M m a » % -S 2.1 gg^* S " ¿-H i Hirdetmény. Vasmegyei S*.-Keresrt bely-ségben 300 frt kéaapén*. szabad lakás éa fél hold kert javadahnával egybekötött községi tanítói állatná» elnyeréaére pályásat nyittatik -képzettség igazolásával felszerelt folyamodások f. é. márexios 14-ikig altüirotthox benvnjtandók. Sa.-Kareszt, febr. 12. 1875. lnkey Sándor, cs. k. kamarás, községi iskolaszék elnöke. SA6Í-KANIZSA, 1875. február 18-án. f Oltzstssi tr i *fear err* . . á tr*. •él «rre .... , jeturec "STt . 2 . sx£tm 10 kr. ... . . :--i- nirsersss* 6 haaábos petiUorbiLC 7, másodszor 6 a roinden további sorért 6 kr. JTHLTTÉRBEK toronkint 10 krért v4- :etsek fel. Kincstári illeték minden egjee hirdetésért Tizennegyedik évfolyam* A lap sxeüemi ét anyagi reax«t illeti köi-1 i iímayet , előfizetések, reclamatiók ut a ittr-ketztS-kiadóhox bér-oearwi tntásendók: SAGY-KAÜlZtíA Takarékpénztári épület, fóldfixint Bérmentetlen levelek csak urasért munkatársaktól fogadtatnak el. jegyes hirdetésért külön/T J 10 kr. fiaetendG. . k tegy-Kanizsa város elóbb -somog rí KÖZLÖNY.'' helyhatóságának, nemkülönben az „első zalai üflyved-eflylefSa.^nagy-kaiízsai kereskedelmi s iparbank", a , nagy-kanizsai takarékpénztár" a .zalamegyei általános tanitd-testület«, a .Zaia-Somogy gózbajézasi reszvénytársulat s több negyei es városi egyesület hivatalos értesitije. Hetenkiiií ketszer, vasarnap- s cstttflrióköH, megjelenő vegyes tartalma lap. Tizedik közleménye a Leégett bucsu-szent-lászloi templom s zárda jelépitési költségére gyűlt adományoknak. Kiráh ő föUége magijipéiizíjirából o«t0 frt A boldogasskonyi {Mosonai^gyóbol) plebHui* hívet 3j írt 20 kr. A vallási ai*p 2000 frt, * r.alamegyei m«-írén s''spitványokat k-ael.i vál»--t nátiy JO R) frt, »rexm 4»3?i frt 2u kr Előbbi közlemény 4''ójő frt 2ii krt tesz, ezzel együtt a főösszeg: 8650 frt 46 kr. TAKCZA. A szerelem boldogsága. Oly édes látni akii szeieUink, Csodálni sndsiitó beszédét, Illethetni selyem lágyfflrtjeit Koronárs díszes ai.gyslf^jét. Hsllgstni s siiret, tneiy solujioz, At í> hangját, szelíd lel.c.letét, Tárgys lenni bájo« mosolyénak 8 éretni »»emei tekiutei^t- Olj édes még magányán hallani Az 5 rsendet elhaló .¿pteit Ugy a titokszerfl éjhomálybau Könnyít nihsinsk »abogásit. Érezni az 5 szoritó kezét. — ízlelni majd egész édenében Gyöngédsége eg¿9* boldogságát, A hosxstn csökoknak özftnábsn < De az érek bfitlen lefolyás« Elözenrfi édes örfimUnket, Az öregség: szomor napjaiban Gyöngéd sóhaj nem boldogít minket. Az ég csak uapot hágy lételUnkre LetQnt ott az örök semmiségbe S baláhtnk kezdete egy ssirsohaj Fölleli is-relmttnknek régperczébe. (Francziából.) L S. Mcghivás. A „nagy-kanizsai kisded véd ó-egylet4* megalakulása érdemében a már eddig e rzélra névleg al ál róttak közöl egy „Szervező bizottság" kinevezése lévén szüksége«, tisztelettel felkérem a nemes ftgy lelkes pártolóit, de különösen azokat, kik e humánus egylet létesítéséhez aláírásukkal járultak, hogy fo 1 y ó é v 1 Te b r u á r 21-én, az az vasárnap délután 3 órakor a „városház« tanácstermében*'' megjelenni szíveskedjenek. Egyszersmind tisztelettel felhívom még mindazokat, kik az egylet tagjaiul nem Íratták be magokat s szándékoznának városunkban ez oly szflkséges Intézmény pártolójául belépni, ez még mindig eszközölhető, csak szíveskedjenek nálam szóval, vagy levélíleg bejelenteni ebbeli szándékukat Nagy-Kanizsa, febr. 16. 1875. Belus József p(ilgÁrroe*t-r. rékpénztár'' márczius 1-én d. e. 10 órakor Csab-Rendeken. A .csáktornyai takarékpénztár" márczius 8-án d. e. 10 órakor Csáktornyán. A „pápai takarékpénz-t á r" febr. 22-én d. e. 9 órakor Pápán, a városház nagy termében. A «szigetvári takarékpénztár- február 28-án délelőtt 9 órakor Szigetvárott. A .pápai népbank* febr. 25-éu d. e. 9 órakor a városház teremében Pápán. • A .pécsi egyesült külvárosi takarékpénztár" márczius 7-én d. e. 10 órakor Pécsett, Királv-utcza 42. sz. alatti házban. A.szombathelyi leszámítoló társulat* márcz. 7-én d. u.2 órakora városház tanácstermében Szombathelyen. Egyleti közgyűlést tart: A ,nagy - kanizsai kereskedelmi s iparban k" már-cziui 7-án d. e. y órakor. A ; n a g y - k a n i z s a i b a n k-egyesület" márczius 14 én délután 3 órakor. A ,c s a b - r e n d e k i t a k a- Somogy megye közgy ü léséből. Kaposvár: Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága által folyó évi február hó 1-én s folytatva Kaposvárott tartott közgyüléshen több érdekes tárgy került szőnyegre, melyek hosszas vitára adtak alkalmat. Az alispáni jelentés, mely a szokott sorrendben soroltatott elő, legélénkebb pontját, a személy és vagyonbiztonság állapota képezte, melyben — e lapok hasábjain is közölt - - hárságyi rablógyilkosság elkövetőinek kézrekeritése adatik elő, — melysi-kerdus eredményért a közgyűlés Csépan Antal alispán urnák gyors rendelkezései, valamint Igmándy Benedek és Gosztonyi Lajos szolgabíró nraknak tapintatos és dicséretes intézkedéseikért, jegyzőkönyvileg elismerését jelentette ki. Ezen jelentés után a nagy-atádi járásban üresedésben volt szolgabirói segédi állomás és az igali járásban elhalt járási orvos helyének betöltése képezte az első nap harczát, — megjegyzendő azonban, hogy e harcz minden párt érdeket nélkülözött, tisztán a pályázó egyének iránti vonzalom jellegét hordta magán; — miután pedig a választás szavazásra került, a nagy többség bizalma Éhn Sándor szolgabirói segéd és Schmidt József járás orvosnak megválasztásában Öszpontosult. Az eredmény kijelentése után azonban néhány bizottsági tag álul a járás orvos megválasztása ellen óvás és fellebbezés jelentetett be azért, mert illető a törvényben megkívántató két évi gyakorlattal nem bir. Ezen eset folytán keletkezett az érdekes vita s valóban egyedül az erre vonatkozó törvény helytelen fogalmazás következtében, miután a törvéin ezt mondja : ,Diploma és két évi gyakorlat" szükséges ahoz, bog}* valaki járás orvosnak megválasztható legyen. — Schmidt József 1872-ik évben végezte el orvosi tanulmányait s fejezte be a szokott vizsgával, diplomáját azonban csak 1873-ik évben váltotta ki, de 1872-ik évtől fogva a pesti Rókus köz-kórházban mint segéd orvos v«n alkalmazva s kitűnő bizonyítványokkal bir a legjelesebb tanárok által kiállítva a jelzett gyakorlati évekről, — tehát két évi gyakorlattal bir, hanem a törvény szavainak magyarázható-sága itt is lábra kapott s az ellenfél óvást tett azért, mert nem a diploma kiváltásától számított két éri gyakorlatul bir, az pedig, hogy a diploma megszerzése előtt 10, vagy 20 évig gyakorolt, az egészen számításon kívül áll, ltihet az szorgalma és tehetségének bármily elismerő bizonyítványokkal igazolható. Ez pedig teljesen hibás felfogás és igen helyesen kifejteite Bárány Gusztáv bizottsági tag ur efeletti beszédjében azt: hogy a tapasztalat bizonyítja, miként a vagyonosabb osztályból az orvosi pályára ez ideig igen kevesen vállalkoztak, nagyrésze tehát vagyontalan levén, a hosszú tanéveken át anyagi erejüket kimerítve, az amúgy is tetemes költséggel járó diploma megszerzését nem eszközölhetik s kénytelenek addig segédeskedni, vagy más módot keresni, mig a kellő összeget megszerezve, diplomájukat kiválthatják, — ezen indokolás megdönt hetlen való, sajnos ugyan, a tények igazolják. Én megvagyok győződve, hogy tisztelt olvasóim közül egy sem találkozik, ki ily esetet ne ismerne, de hány eset van arra, hogy az orvosi pályát befejezte valaki 6, 8, 10 éve mar s még ma sem bir diplomával, mert képtelen az ennek kiváltására szükséges összeget előállítani s ha a véletlen a szerencsében részesiti, hogy a diplomához jut, egyszersmind valamely járásbani megvál&szthatása is bizonyos, ekkor a törvény magyarázható oldala áll előtte, mint-két év előtti elérhetlen hosszú ut. Valóban feszült kíváncsisággal várjuk a ministeriumnak ez ügybeni határozatát, mely határozatot annak idején szívesen fogok közleni. A fenti választási ügy befejezés? után olvastatott a belügyministeriumnák 530.28 A végzet áldozatai. — Beszélj. — Irta: ifi- Tersánczky József. 1873. május hóban az s—-i temetőben sétáltam. A temetőben egyedül yélém magam lensi, mert figyelmes JtÖrüitekiotés daczára sem láttam senkit. Kezdetben alig hallható s később mindig hangosabb és érthetőbb segély kiálltásra lettem figyelmes. Legyőzhetlen kiváncsiság, — de nagyobbrészt a sajnálat kényszeríti e kiáll-tás irányában indulni s egy tiszta sirnál csakugyan láttam, gazdagon öltözött, alig 18 éves ifjút térdelve: mellette, nálánál sokkal idősebb ember állt, mozdulataiból Ítélve, az előbbinek szolgája lehetett. Hozzájuk mentem. A fiatalabbiknak szemei mélyen bevoltak esve ; magas homloka, mondhatni, kellemes arcza s oly rokonszenv ébresztő volt, hogy as első megpillantás után barátjának érzem magam. Arczát kö nyeivel áziatá, melyek megható kifejezést kölcsönöztek neki. Én bensőleg örültem e találkozásnak. Néhány peresig néztem s nem tagadhatom, bog)* szánakozásra -néluS helyzete könyeket csalt szemeimbe. Többször megszóli-tám, de nem hallotta s hogy figyelmessé tegyem irántam, a sir túlsó oldalánál elmentem. Sse-meit lesüté s mivel látám, hogy jelenlétem kellemetlenül hat reá s hogy felkelt, megszólitám: „Folytassa imáját, hisz a holtakért nem szégyen imádkozni^különösen nem,ha kedveltünkért teszszük azt." Gyermekies tartózkodással nézett reám s nem szólt semmit. Az idősbik észre sem látszott venni engem, ábitatosan folytatta imáját. „Ki nyugszik e sir alatt?" kér-dezém részvétteljesen ós közelebb léptem hozzá. Kezdetben gúnyt vélt szavaimbau ; de midőn feltalálta azokban a komolyságot, az őszinteséget, elmerengvo nézett-a sírra, azután reám s elfÖdé arczát kendőjével. „Ne rejtse el könyeit, mert azok tanúi lelke tisztaságának" szóltam én. A kendőt levette arczárói s bizalmasan, a fájdalomtól vontató&n válaszolt: „E sírban nyugszik egy rokonom, ki ártatlan volt, mint a jóság s szenvedett, mint a vétkes." Annyira raegbarátkozánk, hogy sétára tett ajánlást, mit én sziveseu elfogadtam. Miután szolgájának kézmozdulattal adá tudtára, hogy ne kövessen bennünket, elindultunk. Szavaiból, melyeket nagy érdeklődéssel hallgattam, megértem, hogy ő kész nekem titkát elbeszélni s kérésemre csakugyan elkezdett egy szomorú történetet, melyet, mint monda, kivülein még senkinek sem leplezett fel. * » * Sikertelenül színlelt nyugalommal igy keadé barátom: A már-már lemenő napnak sugarai az s — i erdőtől elbúcsúztak, s a közelfekvő b. hegyeknek mindinkább magasabb részei verék vissza azokat, mig nem a legmagasabb csúcsokról is maga után vonja a nap sugarait, b a távolban usső felhőket aranyozza be velők. Néhány perez még, s a nap letűnt az s—i vidék láthatáráról. A hegyek közt egy utas, ki most azon sírban fekszik, melynél megismerkedtem önnel, haladott lassú léptekkel, vigyázva azokra, nehogy az utja elé tátongó völgybe essék. Vissza-vissza tekint, s ismét előre megy. Egy magas hegy aljához ér, hol utja megtörik, s jobbra kanyarul, melyen az utas bohózatos helyre ér, s ott leül. A bohózatos hely tulső végén hajlongva néz minden irányban ; felkel 8 tovább i folytatja útját. Az eső sürüen hullott alá, s nem talált as ntas egy házat, melynek födele alatt védhetné magát az idő viszontagságai ellen. Az ut csakhamar eltűnik, s egy mély völgybe kígyózva fut le. E völgyben, ugylátssik, elhatá-rozá as utas az éjt tölteni, mert lement, s egy terjedelmes fa alá ült e saavak közt: .mért ébredt bennem azon szerencsétlen gondolat 2-- ugy tán nem kellene örökös küsdéesei tengetni e nyomorult életet. Oh szegény testvérem, téged is igy üldöz a sors? — De félre ! ejh, min dig ily sötét gondolatok gyötörnek!" Nemsokára erőt vett tagjain a: utazás fáradalma, elaludt. De álmai kínozták ; foNtön kétségbeesett szavakat ejtett ki. Emberi hang ébressté fel, mely fokozatosan érthetőbbé iett, s az utas ébren maradt. Néhány perez múlva egy feltűnően alacsony ember állt előtte, azon férfi, kit a temetőben mellettem látott, János a neve. A sebes lélekzetvétel miatt alig tudott szólni: — Bocsánat uram, már több mint egy órája, hogy kiaérem lépteit, nehogy eltévedjen e veszélyes helyen. Itt történik a legtöbb sse rencsétlenség. Csakhogy utolsó nyomába tehettem lábamat ! — Jó ember tán tévedsz,;— felelt as utas — s nem utánam akarái jőni. Lásd, itt sok utas megfordul s irányt vesztve leltél fel engem. Azután ily párbeszéd folyt kőztük: — UraLi parancsából bátorkodom figyelmeztetni a veszéiyre, mely e hegyek közt önre várhat. De különben, ugyhiscem, csak kötelességemet teljesítem, ha est teszem. Ám, ha ön nem akarja elfogadni szívességemet, agy bocsánatot kérik. Hogy önt a veszélyre intem, ne kitüntetés gyanánt fogadja, mert bárki, erre tévedt utasnak jó tanácsokat szoktam adni, melynek segélyével a veszélyt itt kikerülheti. — Köszönöm, köszönöm. Megbocsáss öregem, hogy oly nagyon kifárasstálak. — Azt tekintetbe sem vessem ; csak tanácsomra hallgasson s akkor fáradságom gazdagon, nagyon gazdagon megleend jutalmasva. — Hogyan? Van mégis lény, ki megmutatja a vewély t, hogy abba bele ne rohan- ez. alatti leirata Somogymegye közönsége által „& község jegyzői nyugdíj intézet* felállítás« iránt bozott s múlt évi deczember hó 17-én felterjesztett szabályrendelet tárgyában, — mely leirat szerint emiitett szabályrendelet 3. §-sa aként módosítandó, „hogy a szóban forgó nyugdij-pénztár alap" tőkéjének gyarapításához a megye területén levó minden község egyszermindenkorra a község összes egyenes államadójának egy százalékával hozzá járulni köteles, mely összeg a községi kiadásokra nézve az 1871. 18-ik t. czikkben megállapított módozatok szerint fedezendő s az 1875. év folytán az illető helyre pontosan leszolgáltatandó leend.* Eszerint tehát Somogymegye községe és körjegyzőinek, ugy ezek özvegyei és árváinak sorsa tűrhetővé tétetett; — lehet-len nem üdvözölni Somogymegye közönségét azon nemes gondolkozásáért, hogy a nép szolgáinak sorsán enyhíteni hazafias kötelességének ismerte. Olvastatott továbbá a somogymegyei ügyvédi kar kérvénye, melyben az igazságügy ministeriumnak azon eljárása ellen : hogy a somogymegyei ügyvédi karra nézve is a felállítandó ügyvédi kamara székhelye Zala-Egerszegre tűzetett1 ki, — sérelmes és a méltányossággal össze nem férhetőnek nyilvánítván, ezen ferde intézkedés ellen feliratot intéztetni kérnek; — indokolván a következőkkel: tekintve Somogymegye területi nagyságát, annak népességét, tekintve e megyében lévő ügyvédek 70-re menő számát. tekintve a törvény azon rendeletét, mely az ügyvédi kamara felállítására 30 ügyvédet elengendónek állapított meg, — s ▼égre tekintve azon távolságot, mely Kaposvár és Zala-Egerszeg között létezik, oly megczáfolhatlan tények az intézmény feladatának kigunyolására, mely minden józan gondolkodású egyénben szánalmat ébreszt, mert, hogy képzelhető az, hogy egy ügyvéd által sértett fél panaszra menjen Zala-Egerszegre. s tegyen 40—50 mértföldnyi utat, magával hurczolja tanúit s költséges-kedjék? inkább tűri a kevés rosszat, s elnyögi a sérelmet, mint nagyobb aggodalmat szerezzen a m- gmérhell*n távolság miatt. Indokaik figyelembe vétele mellett, kérik a somogy megyei ügyvédekre nézve a kamarát Kaposvárott felállítani. Mely kérvénynek a közgyűlés helyt adván, az indokolás értelmében nagyméltóságú m. kir. minister elnök úrhoz pártoló felirat intéztetni határoztatott. ERDÉLYI. jak — kiálltott fol az utas. — Azután lassan, szomorúan moodá: S2egeny öreg, nem nagy szivességet tettél velem. Kimentettél a haláltól, melynek karjaiba szívesen dólnék. De azt itt nem tehetem, mert látom a veszélyt, mely megsemmisitéssel biztat, éltemnek erőszakos kioltója pedig nem lehetek. Szótlanul nézett pár piilanatig az öregre, azután folytatá : — Mondd caak, merre van az ut, mely e gyilkoló helyről kivezet? — Ily későn, ily sötétet időben csak jobban eltévedne. — Itt leszesz tán reggelig, hogy elvezess innen? Oh azt nem engedőm. — Elvezetem önt hozzám s holnap uramhoz, hol önnek jó dolga lesz. — Nem terhellek édes öregem, majd — — Oly kevés értéke van éltének önmaga előtt — szakitá félbe az utasnak szavait, ki nem válaszolt reá, csak arczának kifejezésével állitá — miszerint igaza van. Az utas eleintén le nem küzdhető félelemmel kiséré az öreget, intésére, mit észrevevén sz utóbbi bátorsággal biztatá. — Hogy hivják emberszerető uradat? kérdezé az utas némi gvaouval. — Oh az igen jó lélek : örül ha segit-h-h a szerencsétleneket, — válaszolt a másik, dt a nevet nem mondta meg. Az utas nem ismétlé kérdését, mert azt vele, hogy titkolni akarja előtte. (Folytatása köv.) Néhány a* olvasó-körökről. (Vége.) A nyilvános könyvtárak kétségen kívül csupán magán adakozások által jöhetnek létre és állhatnak tönn ; az egyleti tagok által fizetett tagsági dijakkal kiegészít¡etve. Ilyen alapon több, mint száz olvasó egylet létezik hazánkban, azonban legtöbbjében hiányzik az öaaxetartaa, buzgalom és áldozatkészség, mások politikai clnbbokká alakultak, mt-rúben eltévesztvén a czélt, melyet létezésükkel elérendők voltak, — sőt azzal teljesen ellentétbe helyezték magukat, mintán a politikai küzdelem és párttusák közvetlen csak hátrányára lehetnek a közös művelődéinek éa a karöltve haladó törekvésnek. Nem lehet tagadnunk, hogy magában az iparos osztályban sincs mag a vágy mindig, magát képezni és az önképzés eszközeit gyakran azok utasitják el magoktól, kik azt okaze-rüen épen nem nélkülözhetnék. — Pedig, — ismét általánosságba szólva — lépten-nyomon találkozunk az iparosok törekvéseivel, oly állások és czélok után, melyek eddig elérhetlen magasságnak látszottak előttük, szóval szellemi tevékenységüknek tért kívánnak, — és jogosan, teljesen jogosan, csak azon képzettség ne hiányozzék, mely egyes polgári állásokbsn természetszerű szükséglet. Nem ritkán panaszok is hallatszanak, hogy mellőzik és kicsinyelik az iparost; — iga*> hogy : társadalmunk némely osztályai nem eléggé mentek az előítéletektől, de a mellőzte-tésről szólva meglehetnek győződve, hogy nem az iparost, hanem a nem eléggé képzett egyént mellőzik. Mi őszintén becsüljük as iparosakat! — őket tartjuk azon elemnek, mely hivatva van nemzeti előmenetelünk nagy munkájában nagy és nevezetes helyst foglalni el; — szóval a sas rep. melynek betöltésére hivatvák irigylendő, de, mint testületnek haladniok kell és buzga lommal fölkarolni mindazon tényezőket, melyek, habár csak lassan és lépéeenkiot segítik őket előre az uton, hol az előre törekvésben minden osztálynak találkoznia kell. Ki mondhatná, hogy nem fontos, ugy szólván : nélkülözhetlen segédeszköz a társulati könyvtár és olvasó egylet ? — Bizonyára senki ! — És aki mégis ily nézeteket vallana, nem haboznánk szemébe mondani, hogy a mult század óta nem változtatott divatot. Elősorolhatnék: a franczia, német és an gol nyilvános könyvtárak szervezetét; — előttünk vannak e nemzetek gazdag nevelészeti és a közművelődést tárgyszó irodalmai, de nem használjuk föl őket azon okból, hogy nemzetünk viszonyainak annál inkább megfelelő eszméket hozzunk felszínre. Ez eszmék , mint fennebb megjegyeztük, eléggé régiek és nem újdonság az, amit itt elmondani jónak láttunk, de oly ódonzágok, melyek sohasem fognak elavulni ée belbecsük örök időkre érintetlen fog maradni. As olvasó-egyletek és községi könyvtárak azonban jelen vissonyaink között csupán félsikert képesek aratni, mert az egyszerű polgár, vagy kézműves nélkülözi az alapképeztetést és sok esetben nem bir hajlammal az ön művelődési eszközök okszerű felhaaználásár&. — Bátorkodunk ismét Györify János „Irányeszmék a nevelés körébőlu czimü müvéből idézni: „Vannak községek, melyek a „községi könyvtárak" eszméjét fölkarolták, ujabb időben Ímt megvalósítani is igyekeztek; néhány könyvet összevásárolván, szerveztek olvasó egyletet; as iskolai könyvtárak azonban mindezideig! igen kevéa figyelemben részesültek. — Ezen körülmény első tekintetre jelentéktelennek látszik, ha azonban a doiog lényegét mélyebben tanulmányozzuk, csakhamar észreveszszük s feltűnő ellenmondást, következetlenséget, czélszerütlen-séget és viszás helyzetet, melyet a községi könyvtárak, iskolai könyvtárak nélküli felállítása feltüntet.- — (171. 1.) Igaz, hogy az úgynevezett „félművelt* egyén jobban Vonzódik a ponyva irodalom termékeihez, Bncsánazky Alajos és Bagó Márton által kiadott badarságokhoz, mint a valóban irodalmi becacsel biró és közhssznu munkákhoz és e hajlamot csirájában elfojtani az alap-nevelés feladata, de talán az alkalom hiány és a je lesebb magyar müveknek roppant ára tartóztatja vissza a népet a helyesebb irányú olvssás tói? — Hs e körülmény képezné a bajokat, ugy ez az olvasó-egyletek és nyilvánoe könyvtárak intézménye áltál meglenne előzve és Tatár Péter szörny-eposai, valamint Karikás Pista csudatörténetei, elvégre leszoríttatnának a térről, melyet oly régen bitorolnak. Nem tudjuk, az érdekeltek mily czélzatot tulajdonítanak e soroknak, annyit asonban tartalék gondolat nélkül nyilváníthatunk, miszerint azoknak indoka nem egyéb volt, mint feléleszteni azon nyugovó törekvéseket, melyek néhány év előtt annyi tűzzel és oly kevés kitartással megindultak. KÓVÁRY. T&Usz a ,Balaton és Vidéke* czimü lap 6. és 6-ik számában közlött pandúr szurony Jéle téves kirre. Pandurszuronyok: A „Balaton és vidéke41 caimü lapban jannár 31-én 5. sz. slatt s helyi hírek rovatában megjelent hírre, melynek megvizsgálására hivatva valék, a következő megjegyzéseket vagyok bátor alattvalóim részéről a n. é. közönséggel tudatni: Megelőzőleg, ha valamiben hátrav agy u n k, ugy bizonyos vagyok benne; hogy a rendészet is oly parlagon heverő tér; melyen mint as amerikai őserdőben sokat kell irtani és javítani, míg as hasznos növénysetet termő kertté átvar-rázsol tatbatik: Ily lábon állunk s msi rendőrségünkkel is. A feont cz. lapnak t. szerkesztője írja, hogy ugylátszik a pandúr düh hozzánk is elharapódzott, pedig ez korántsem ugy van, egy ferde állitásnak önhitelt ad ? és nem gondolja meg azt; hegy csikkjével nem csak az igazságosan eljárt közbiztonsági egyéneket; hanem még másokat is megbánt. Mig egy porban csúszó-mászó féreg is küzd szenvedése és halálaellen; mert as önvédelem kötelesség, miért ne tenné meg ezt egy rendőr ; ki s személy és vagyonbiztonság védelmére felesküdve van. Igen nsgyon meghiszem, hogy a pandúr káplár, (ki mellett az egész város bizonyitólag léphet fel; erkölcsös és józan magaviselet« értelmében), hogy akkor, a midőn a csendet és rendet helyreállitni kötelességének tartá, embereivel a terembe lép; és anélkül, hogy ideje is lett volna a veszekedő népet rendreutasítani, jó becsületesen arczulcsapják éspedig ugy, hogy ütleg helyét még mindig hordja, képzelte v. képzelje magát abban a helyzetben t. szerkesztő ur, és most szabadjon kérdenem mint rendőr, kinek személye szt. és sértetlen, nem vezényelt volns-e ön is szuronyt tűzz ; de nem szuronyt szegezz, hogy ez utóbbit a foglárok ugy vele parancsnokuk tette volna, hazug és aljas állítás ; ezek után pedig még mindig nem lehet azt állítni, é« következtetni, hogy dühöktől elkapat-tatva valakit keresztül szúrni akartak, mert hogy ilyes valamit tudjanak tenni; továbbá hogy vitézségüket is mutathassák; martalékot jöttek lesni; minths talán sz a pandúr tudja Isten miféle vad vérengző állat volna. Tessék meg hinni s t. szerkesztő urnák, az a rendőr szívesebben marad honn, (különösen a keszthelyi, kiknek szolgálatok nagyon terhes) és piheni faradalmait, minthogy még este is azolgálatot tegyen; a mivel ugyhiszem, és ha nem csalódom, a közjónak teáz baaznot és szolgálatot. Hogy pedig azon ¿11. rendű korcsmában előfordult botrányt, melyért S. nevü egyént a helyben székelő tettes hatóság megbüntette, a katonák pedig feljelentve lettek : egy a czirn-zett lapnak 4-ik számában közölt z.-egerszegi esettel; mit szinte lapjába ferdén ad elő, öez-haaoulatosságbau hozni nem lehet. Azon, hogy a pandúr vállasott fegyverrel megy az utczán csak szembeötlőnek is lenni, továbbá hogy ugyan így bemegy a borozó szobába, onnan a konyhába; és a tánezoló közönséget veszi szemügyre, megütközni nem lehet, és mert tudom, hogy ön katona nem volt, e czik kjére én felelni sem akarok. Azon állítását, hogy a pandúr szuronyá-val Deutsch András korcsmáros urnák homlokát megsértette v. megszúrta, gslád hitvány állítás, mit is ezennel visszautasítok vala, mint as is, hogy a pandúr valakit keresztülszúrni akart és csak a hátul álló egyén mentette meg as ember életet, mert a pandúr kezét visszarántotta, szinte sijas hazugságnak állítom, minthogy a vizsgálatból a pandúrok rendes eljárása kitűnt! a bűnösök pedig úgyis bűnhődtek, de nem ám a pandúrok, mint Ön legutolsó lapjában a csikket visszavonni akarván és ellenkezőleg a nagyérdemű közönséggel tudstja, hogy csakugyan a pandúrok bűnösek és mind ilyenek meg is büntettek. As asonban kiderült, hogy t. szerkesztő ur, habár jelen volt is, de épen s veszekedés kezdeményezését nem látta, és így csak más kofa állításának adván hitelt ugy, amint önnek referálták, lapjába be is tette, pedig nagyon kár volt vele a tért vesztegetni. Hogy kinek az előadása után tette lapjában nagyon jól tudom, as illetőnek, most csak annyit, hogy az ő hosszú állásától senki mit sem tart. Végül én is nsgyon jól tudom hivatalos kötelmeim teljesítését, és ha kormányom alatt lévő egyik v. másik foglár vét, a legerélyeseb-ben szoktam megbüntetni (míg körömhöz tar-j tozik, és a megbüntetés jogosultságom határát j tul nem haladja, ha igen, ugy felebb jelentetik) mi mindig a legnagyobb igazság utján történik. Ha pedig majd a mai rendőrség önnek ideális gondolatja alapjára s a mai divatra lesz helyezve, midőn a fegyverfogás és a szurony vívás helyett a foglárokkal az illemszabályok lesznek közlő szerint tanítva, ugy majd elvár-| hatni tőlük azt, hogy a pandúr fegyveresen '' még a legutolsó helyen se jelenjék meg. Ezekután én régiemről mindent befejezettnek tekintek. BAKSAY SÁNDOR, csendbiztos. Helyi Ilirek. — Valbach Mór ur, mint a nagy-kanizsai onkéutes tűzoltó egylet elnöke koazöne tét jeleuti ki általunk a február 7-ki tánezvj-galorn alkalmával történt s utólag befolyt rtsz aaegekért és pedig K&livoda János letenyei gyógyszerész ós Blurn bec^ehelyi birtokos uraknak, kik az egylet tőkéjéhez 5 — 5 írtai, összesen 10 frtal járultak. — A m. kir. távirdai igazgatóéiig helyiségében f. hó 11-én tartotta alakuló gy űlését a „u .-kanizsai tiszti-egylet", mint atávirdu-, posta-, adó , só a pénzügyi hi vatalok összes személyzete a maga körében oly cséllsl «kar létesíteni, mely egyaránt haazuo«, csélszerü és az anysgi érdekek előmozdítója legyen. A szép számmsl megjelent tiszttársa kat Opris Péter táv. ig. titkár meleg szavakkal üdvözlés egy korelnök és ideglenes jegyző vá lasztására hívta fel. Korelnöknek Dávid Jáno« kir. adóhivatali ellenőr és jegyzőnek Szommer táv.tiszt egyhangúlag megválaaztattak.Elnök ur felteszi a kérdést, hogy slskitassék-e tiszti egy let? — mire egyhsngulsg „igen''-nel feleltek. Hogy nyilvános vagy magán jellegű legyen, s mely irányban működjék? e két kérdés megöl dásához többen hozzá szólottak, okszerűen elemezvén a kiindulási pontot hstároztatott, hogy: nyilvánossn és három irányban u. m. befektető, előlegező és fogyssztó működjék. Végre egy öt tagból álló bizottság küldetett ki sz alspszabályok kidolgozására, mely bizottság szavazat többséggel a következőkből alakult: Cimponerin Dénes, Opris Péter, Ch in oráuy Géza, Szita Gyula és Kinszly N. urakból. Örülünk a helybeli tisztvi-selők tömörülésen és óhajtjuk, hogy fáradozásukat kívánt siker koszorúzza! — Korh Józaef vasúti mozdouy vez-tó régi ssolgálata és sok alkalomnál mutatott ba torságs s több emberélet megmentése jutalmául az ő felsége által neki adományozott ezüst érdemkeresztet s nagy kanizsai pályaudvarban levő fűtőház személyzete s a tisztviselők, vsla mint Nagy-kanizsaváros néhány tanács ta>!j* jelenlétében Sochór János vaauti inspector ur által f. hó 14 én ünnepélyesen átadatott. Ez.-u derék s már 60 éves, de szilárd erővel működ « egyén 20 évig katona, 20 évig mint tnozdoo > -vezető szolgált, a ki tűnte test méltán mege. -demlé és sok szerencsét kívánunk hozzá í — A nagy-kanizsai kereskedelmi ifjak önképző egylete mult szombston tartott zártkörű ráncz koszorúcskája a vártnál szebo sikernek örvendett,könyvtára számára pénzösszeget is eredményezett. — A látogató közönség ugyan nagyon is egyoldalú pártolásara mutat az egyletnek, de annál inkább megér demlik a buzgó tagok, kiválóképen a jelenlegi tapintatos sdministrstio kezelői méltó elizmeré-sünket, mert nagy erőfeszítéssel, önfeláldozással — túltéve msgát minden skadályon — szilárd léptekkel haladnak előre való törekvé sökben és kitűzött czéljukat egy peresre seui tévesztik szem elől. — Tárgyalóterem. A nagy kanizsai kir. törvszék bünf. osztályának f. hó 18. 19 és 25-én tartandó nyilvános üléseiben-a - következő bünperek vétetnek intézkedée alá : Febr. 18 án Boros János és társa elleni tolvajlási bünperben végtárgyalás, (Előadó: Gabelics Imre kir. törv. bíró.) Tóth István elleni szőlő-bántalmazási ügyben végtárgyalás. (Előadó*. Gózony Ferencz k. t. biró.) Topiák ''János és társa elleni tolvajlási ügyben l*gtőbb itélőszéki ítélet kihirdetése. (Előadó: Gabelics I. k. t. biró.) Febr. 19-én Horváth Vendel és társai tolvajlási bűnügyében kir. táblai ítélet kihirdetése. (Előadó: Gabelics I. k. t. biró.) Eáry József elleni gyujtogatási ügyben ugyanaz. (Előadó: előbbi.) Decskfr Pál elleni tolvsjlási ügyben legfőbbszéki ítélet kihirdetése. (Elő-sdó : ugyanaz.) Hanzerga József, Veiss Henrik és Tamás Jóssef hasard játékosok és csalók elleni bünperben végtárgyalás. (Előadó: Gózony F. k. t. biró.) Febr. 2f> én Csóka Ferencz és társai ellen tolvajlásbani bünrésseaeég miatt indított bünperben végtárgyalás. (Eló-sdó: Gabelics I. k. t. biró.) Somogyi Ferenczné elleni súlyos testisértéei bünperben kir. táblai ítélet kihirdetése. (Előadó: ugyanaz.) közli: Zalay Lajos. — A sorozó bizottság a kanizsai járásban, Nagy-Kanizsáh, a „Zöldfa" vendéglőben 7 nap alatt és pedig február 24-étől mártiua 2-káig fogja végezni : a) a felszólamlások (Ideiglenes fölmentés iránti folyamodások) elintézését ; b) a tényleges szolgálat alól való fol-mentés iránt beadandó kérvények tárgyalását; e) a hadi szolgálatra való képesség megállapítását ; d) a hadseregbe (hadtengerészetbe) való sorozást, avsgy a póttartalékba való beosztást, a sorsszám rende szerint, a meddig ezen jutalékok fedezve lesznek — és esek fedezése után a honvédség állományába való sorozást; e) ke-re—lképességö*. tekintetéből leendő megvizsgá- i lását ason hadköteleseknek, akik a hadiszolgálatra alkalmatlanoknak talákatván, vagy ideig len felmentetvén, be nem sorostattak s akik a lörvényhosás utján utólag meghatároaandó ka-tona-díjt tartósnak a rokkantak ajapja javára tizetni; f) hogy ások, akik a sorozó bizottság előtti megjelenésre köteleztetnek, a fentebb ki-iűzött időszaknak minden egyes napján csak annyian jelenjenek meg, s hányra nézve az ujoncsállitási eljárást el lehet végesni : e czél-ból a következő napirend állapUtatik meg: ugymint: g) a felszőlamlási folyamodások tárgyalása az I és korosztálybeliekre nézve iebroár hó 24 én fog történni, a III ik korosztály február 25-én ; h) a tebruár 2« «ól kezdve mártius hó 2 ig tetjedő idő az ujonczállitáai eljárásra van azáuV». Jelesen : február 26 ín a hivatalból állítottak és az L korosztály, ason rtső korosztály belieknek kell megjelenniük, a kik az l-iw sortól 350 ig terjedő sorszámok alalt vannak bejegyezve; február 27-én azon korosztály 351. számától végig és a Il ik korosztály 200 tolyó és 321. sorszámig. Február 28 án szünet. Mártius hó 1-én a Il ik korosztály hátralevő része és a Ill-ik korosztály egészen. Mártius 2-án az idegenek és a lezárás. — Hírlik, hogy a „keszthelyi dalkör'' m idén viszoaozni szándékozik a „kanizsai dalárda- mult év pünkösdi látogatását. — Emié-kezetünkben van még a keszthelyiek akkor tanúsított kiváló vendégszeretete, miért is örömmel üdvözöljük az alkalmat,szeretetet szerelettel, jóságot jósággal illetve é* tárt karokat njujtunk a testvéregylétnek, melvf*k<»t hőn dobogó, hazafiúi szivre szoritandják. — Hisszük és meg is vagyunk győzőiive, hogy városunk t. közönsége az e téren? versenyzésben (már t. i. a vendégszeretet dolgában) dalárdánknak segédkezet nyujtand. t^- — Lovák Ede nagy kanizsai kir. törvényszéki aljegyzőt a kir. igazságügy minister jo^yzi''ivé nevezte ki ugyanide. — Lapunk mai számának hirdetési ro vataban ohusható „Ling-Look" hírneves egyén előadásának jelentése. Csak azt jegyezzük, hogy ee előtt hat évvel nagy pártolásban részesült Nagy Kanizsán ; mai febr. 18 iki elő adása egyszersmint az utolsó is. — Árpiimén*um a hullák elégetése mellett \ Ámbár elvből nem vagyauk barátai, mégis csodálatra méi.ó, hogy M*gyar-^rsz&gban, ahol földben még nincsen hiány, ?an egy helység, névszerinti Galambok, ahol utoljára kénytelenek leaznek a hullákat elégetni, mivei a temetőben nincs helv t. i. mikor hullát temetni akarnak, kénytelenek a még egészen el n«-m mhadt holttetemet nyugalmában xavarni. Hiteles szemtanuk azt mondják, hogy ulvkor a hullák ép^-k, 8 még ruhadarabokat is^ áanak ki. Nem tudjuk mi az oka, hogy a sírkertre alkalma* darab szántóföldet uj temetőre nem tudnak kisajátítani, hogy egyszer vége legyen e botránynak, miszerint minden temetésnél egész csonthalmaz ásatik ki s hevernek az uj sir körül — üj zenemű. Táborszky és Parsch urak nemzeti zenem ¿kereskedésé ben megjelent: „Ablakodig sétáltam," — rTegnspelőtt csütörtökön," — ,Lágy a fiskális pennája," — .Édes rózsám'' csárdás, zongorára szerkeszté Tisza Aladár. Ára 60 kr. — Be küldetett. Február 7. Letenye. A bál, melyet a letenyevidéki urak több .tagja" rendesett, nem volt felette látogatott, de annál kedélyesebb. — A táncz reggeli 8 óráig tartott s a derék Csáktornyái czigányok beigazolák, hogy méltók a „magyar czigány" névre. A kellemek ben dús hölgykoszorú virágai voltak : A bajos Svastics Hugóné úrhölgy, Vizlendvay Magda és Récsey Rezy k. a.-nyok. A vigadó fiatalság nem merült ki az éj örömei miatt, mert következő nap 8 órakor kisérve a .barna legények* tői végig vonult~a városon, geniális lánczrendező: Tuboly Victor ügyvéd és költő vezérlete alalt. — Curlosum. — Kalivoda János lete-nyei gyógyszerész ur éjjel térve visasa Tóth-Szerdahelyről, útközben revolverével mintegy harminc* lépésnyi ivóiról egy nagy hím rókát ejtett el. — A golyó fejét suzta ssét a vadnak. — Káptalanfán egy Csordás János nevezetű 19 éves fiatal ember, mintán a falubeli fiatalság ót állítása szerint megveti szomorúságában (jobb lábáról csizmáját leveté s hüvelyk ujjával atyja puskáját elsütve,) msgát sgyon-lőtte. Mielőtt ezen tettét véghez vitte volna, két misét is hallgatott a helybeli plébánia templomban. — J&ftflxetési /elhívás ,rz életből és a színpadról- czimfi kétkötetes munkárs, mely 12—14 nyolcsadrétü iven fog megjelenni, a .Z s u zs á n n a" czimü egykötetes regényt, a „Rengetegi Jón ás vagy egy opera , operetténekes és színész viszontagságai a színészetnél ■ humoreszket, rU t i k z 1 a n d a k i-ráiyhágónát* caimü leírást, a „Szórakozott" egyfelvonásos vígjátékot s a „Nemesek kapitánya* népszínművet tartalmazva. A két kötet april hó végéig okvetlenül megjelenik az előfizetési ára: fűzve 2 frt, dísz kötésben 3 frt 50 krajczár. Előfizetőimnek minden 10 példány után 1 tisztelet-példány-nyal saolgálok. Az előfizetési pénz lakásomra (kerepeo-ut, Bazár-épület, 2. ao. 14. ss.) küldendők. Budapest, 1875. február elsején. Odry l>ehej. — Rövid hirek. Porosz statisztika szerint 50,000 drb. vasúti gózmosdony van as egéss földtekén használatban. — w Stuttgartban egy Siemens-féle hullaégető kemencsét állítottak fel. — Londonnak 245 vasúti állomása van. — A budapesti dalszínház tervét, melyet Ybl építőmester készített, a király jóváhagyta. — Berlinben egy elhalt koldus ruhájában 30,000 tallért találtak bevarva. — Angliában a munkás osztály erőszakoskodásai következtében a korbács büntetés alkalmazását kezdik javasolni. — Koburg herczeg nejével megérkezett Budapestre. — Mikaa császár Özvegye veszélyesen beteg. — Bécsben a napokban egy lóvonatu kocsi meggyuladt. — A török kormány a jezsuitákat és a ref. rnisaionarinsokat kiakarja utasiuni birodalmából. — Csehországban egy 103 éves asszony, kinek 80 éves fia van, férjhez ment egy 60 éves emberhez. — Az edin burgi szinház 20 év alatt harmadszor égett le. — Vinlovcen postarablás miatt e hó 1-én a rögtön itélő bíróság nyolcz egyént akaaztatott fel. — Y ttl&sz. Hoffmann Mór urnák a „ Zala • t. szerkesztőjének. Mondhatom, hogy meglepett az ön által a „Zalá''-ban közlött és a „Zalai Közlöny" által is átvett válasz, mely nyilatkozatomat bizonyára semmivé tette. — Azt nem tagadhatom, hogy ön tárgyilagos volt, hanem azt i» Leláttam, hogy a .logikát4" nem igen nagy szorgalommal tanulmányozta, ha ugyan vett erre táradságot magának; mert az álkövetkesteiések ezen gyűjteménye a nevezett tudomány ágban i teljes járatlanságát árulja el. öa eredeti levelemen kívül, meg a kéziratra jegyzett „Zalának" azót is eszre vette, nekem pedig el kell hinnem az ön nyomós szavára, hogy az csakugyan oda van jegy esve ; — ha tehát így van, akkor elismerem, hogy hibáztam, mert a kéziratot két példányban ké-ssitvén el, ön azt kapta, melyik másnak volt száuva. — Különben is személyes párbeszédünk után ön tisztába lehetett cséljaimról. — Az ön által köslött levél pedig nem támogatja asokat a fennhangu állításokat s ön saját gyengeségét bizonyítja legjobban, ily tarthat-lan bizonyítékokkal szállván ki a síkra. Azt is kérdi: miért nyilatkozom caak most! — Megmondom: Én nem voltam megelégedve azzal, hogy ön nevesett töredéket első pongyolában közölte — ön ezt mint iró(???) belátja, hogy nem is tehettem. — Különben az időre nézve azt hittem, hogy az idő nem igen sokat változtat a dolgon. Ha ön más nézetben van : — élvezze háboritlanul győzelmét! Hogy ön nem sorok lapja munkatársai közé, nekem őszinte örömet okoz. — Az a pár munkatársas ön lapjának bizonynyal több, mint elégséges. Arra nézve, hogy iró(?) vagyok-e vagy nem, ön nem lehet hivatott bíró, mert a „Je-richói rózsák" koszorús (? ? ?) költője (? ? ?)(nem áll azon a roppant írói magaslaton, hova őt sebesen repülő képzelődése (!) felhelyezte. — Különben hajlandó vagyok szintén, ugyan azon jogosultaággal, ugyan azon nézetben lenni ön irányában. Az ön által összehordott egész adathalmaz igazságában, mély hódolattal szabadjon kételkednem, miután meggyőződtem, hogy as igazmondás nem tartozik az ön fő erényei közé. — Egy példát hozok föl: — ön nyilvánította, hogy a „Zala" expeditiójához semmi köze, holott, mint fül- és szemtanú állithatom, hogy ön felette sokat foglalkozik nevezett ügygyei, sőt mindenkit megkérdes ismerőseinek neve iránt, azon világos czélból, hogy őket a „Zalával" boldogíthassa. Ha amit itt elmondék nem tetszenék, vigasztalja magát amint tudja, hogy nem despe-rál, arról megvagyok győződve, mert a nagy lelkek erősek. Ha kedve van polemizálni, hát csak rajta, én talán figyelmen kivül fogom hagyni, mert önnek mindig van polémiája és még letalál győzni! Kívánva, hogy önt as Isten „Zala" javára sokáig megtartsa, hazafiúi tisstelettel maradtam : alázatos, búnbánó szolgája : Nagy Kanizsa, 1875. febr. 15. KÓVÁRY BÉLA. y- - SsértncUt Svédország! A Svéd fő consul január 25-iki jelentésében as állam jövedelmeinek többletét 1874-ban 14—15 millió koronás tallérra becsülte. £ becslést azonban a valóság még meghaladta. A hivatalos kimutatás sserint a többlet 15.340,000 k. tallérra rug. Svédor-sságnak ily aserencsés pénzügyi viszonyok mellett nincs más állami adóssága, mint as, a melyet vasutak építésére vett fel. A vasutakra beruházott összeg tavai 5% jövedelmet hajtott. — Magyar hangverseny Bécsben. A Petőfi szobor javára Bécsben magyar hangversenyt rendeznek a Bösendorfer salonban. Földi eink Bignio ur as udvari opera színháztól és Szika ur a Wien melletti ssinháztól közreműködésüket már {elajánlották. A kíséretre a zongorás Jankó Pál ur vállalkozott. A képviselőház háznagyának fia, Kovách Zoltán ur pedig Petőfinek egy költeményét fogja szavalni. Minthogy Bécsben több, mint 40,000 magyar tartózkodik, hallgató közönségben, reméljük, nem lesz hiány. — A magyar nyelv a vasutaknál. A ms-gyar államvasutaktól közelebbről mintegy ötven tisstviselöt bocsátottak el azért, mert a kitűzött határidő alatt nem tanultak meg ma- 1 gyárul. A Tisza vidéki vasút igazgatóságánál ugyan ez okból személy változtatás vsn kilá tásban, az éjszakkeleti vasút központi felügyelőjének Stolle urnák pedig az igazgatóság a napokban szintén fölmondott. — Franc ti aország hitelé. Pária városa közelebbről 220 millió franc kölcsönre nyitott aláírást. A bejegyzések f. hó 8-án eszközöltet tek s a kivánt kölcsön 42''/, szer jegyeztetett tul. A Párisban lefizetett biztosíték 84* milliót. az egész felajánlott kölcsön önszesen 9336 milliót tesr. — A minist*relnök párbaja. A napokban a budapesti rendőrségnél két parbajt jelentettek föl; szokás szerint a rendőrség a párbajok megakadályozására igen későn érkezett. Az *gyik párbaj színhelyére a biztos épen akkor érkezett, a midőn a tanuk egyike a kardokat kezdte el csomagolni. Ez az egyik felel megnevezte ugyan, de határozottan vonakodott a másikat is megnevezni. Midőn azonban megszorítottak, a biz toshoz haj-olt és fontoskodó arczcza! sugá fülébe : .0 excellentiája a ministerelnök." A közbiztonság embere elsápadt és leverten sompolygott tova. A tanú pedig cselfogása sikerültén örvendezve odább állott. — Deák Ftrenct tanitója. Közelebbről hall meg a magyar tudományos akadémia tagja, utolsója Deák Ferenc/ hajdani tanítóinak : Czinár Mór Mártonhegyi szerzetes. Deák ugyanis 1817—1818-ban a győri gymnaaium-ban hallgatta a latin nyelven tartott előadáaait a természettanból és vegytanból. Mindig kegyelettel emlékezett meg utolsó tanítójáról, de ez is büszke volt tanítványára. Midőn a negyvenes években a mártonhegyi apátság a győri componesorabussal perbe keveredett, valaki egy társaságban ason indítványt tette, kérnék fel Deák Ferenczet, hozna ítéletei ez ügyben. Czinár azonban nem egyezett bele mondván, hogy ez as ügy nem érdeme« Deák közbenjárására, foglalkozzék ő csak továbbra is a haza megmentésével. — Az érdemes tanár társai ennek nem is mondhattak ellen. — Lefoglalt szöUdveszsök. A kereskedelmi minister ur meghagyásából Budapesten egy Fran cziaországból érkezett ssőllővesaső küldeményét a rendőrség lefoglalt, mivel a szől-lővesszők behozatala Franciaországból, hol a Phylloxera-vastatrix roppant pusztítást visz végbe, tiltva van. — FasKít talpfa helyett talpvas. Kleber Ágoston mérnök a közlekedésügyi ministernek tervezetet nyújtott be, melyszerint s vssutak-nál eddig használt talpfák, talpvasak által volnának heiyettesitendők. Esek ha egyik felük elkopott, a másikra fordithatók, amit a talpfáknál tudvalevőleg nemlehet tenni; ezenkívül az eltöröttek is kijavithatók. Ámbár beszerzé-sök többe kerül, egészben véve a talp vasak sokkal olcsóbba jönének, mint a talpfák. A mi-nisterium a tervet tanulmányoztatni fogja. Tud-e kend diákul I — Tadok két ssót, veszett volna as srssága t portio, executio. Vegye® hirek. — Nevezetes álom. Kecskeméten köze* lebbről egy kis leány azt álmodts, hogy nagy" anyja meghalt, anyja, a kinek álmát elbeszélés nagyanyjához küldte, nézné meg, nem történt e valami baja. Valamennyi ajtót bezárva találta s midőn azokat fölfeszítették, a ház asszonyát csakugyan halva találták ágyában. Azelőtt való este lábát melegítendő, * alami vasedényben szénit tett volt ágyába, melytől ez meg-meggyult s az öreg asszony ágyában nyomorúan elégett. — Tekintet*, aram, elhoztak mi is «xt ss egy önkénytest, akit a mi falunknak kellett állítani. - Hát csak kOldják be, hol vsn ? — Odakünn van a kocsin; a nrt|Tftffi kötöttük, mert ssmmiképen sem akart eljön n í. — Tamás, fogja keod ezt a rongyos baakét, hozzon egy itese bort. — De hátha nem re szik el ifja aram ? — Akkor hoteon kend két ítesét hitelbe. Papimelet — Na czigány, mi nyomja még a lelkedet? kérdi jóságosan a titstelendft nr. ▲ moré neki bátorodva egéss elssánUággal mondja bfinbánólag. — Hát bim én szeretem s kantomét. — Ás nagy baj, as nagy vétek, inté ai istenfélő tisztelendő nr. Hát aztán a kántor tudja-e ? - Hogy a kántor tudja-e ? de még s ksntorné «se tndjs! Kimegy a palóca egy itcxe pálinkával a ssö''116-hegyre, hogy már 6 hasa se megycn. mig az egész munkát be nem végzi. Amint kiér, megisaa a pálinka felét, s munká-hos lát. TanyaSrsS kutyája esalatt addig fészkelődik, mig kidönté a maradikot. Délben kenj erezni akar a palócz, legelőször is a korsóhoz nyul s ssflrnyfi rémületére csak a helyé« találja a pálinkának. Bsitta, elnyelte a föld mind, még csak a saaga sem érsik. Összerakja szerszámát, vállra réti tarisznyáját 1 baaaindulvs, bátramorog a szSlleje földjére: — Ha megittad pálinkámat, hát herpri is utána. liörgési bányamester Erdélyből ralami galiba miatt kénytelen rótt Bécsbe f&lmsani. tiasdag ember léttért most is SSak pityká« dolmányban, ssijas nadrágban Uaem Béeshsc a özei a pörge kalapját elkapta a szél. ott pWtf akkoriban nem kapott még aa ember három araszos köesögkalapnál egyebet Tehát azt roh kénytelen viselni a pityké< dnlmány mellé, amiért már előazör is nagyon megnézte minden ember. Délben betil valami vendéglőbe, kérdi tőle a pinczér, hogy mit hozzon neki t — Hát ami r a n. — De itt sokféle van. Tessék a speizsetli. — Sohse speizczetlizz te nekem, hanem keed el elöl s hordjad amig benne tart. így szokták azt becsületes ebédnél. Jegyzó uramnak az aa 6 tulajdon szokása vaia, hogy mindenuap ebédután a pincsébe leballagott va-la és ott a legjobb bort tartalmazd bordóhoz tért vala. ast megkoczogatá s ¡gyen szóla vala : — Adjon isten hordócska ! > — Fogadj isten, Jánoska ! (ezt is maga mondta, de t. i. a bordó nevébeu.) — Vtm-e benned, hordócska ? — Tele vagyok, Jánoska. — Aztán jó vagy-e te, borocska ? — ízlelj meg, Jánoska Km Jánoska egy bébérrel kihúzott vala. Megizlelé s igy azúla vala : — Hatalmas jó vsgy te borocska, — Rakodj meg. Jánoska. Erre Jánoska ugy megrakodott vala, begy a maga emberségéből soha föl nem jShetett vala. Üzlet — páz A U k e r- 1874-ik évi decsember kavi it«lelkimutatása. — K hóban a társulatnál bsn/ojU-tott összesen 371. hsvsllis 1,028.037 frt biztosítandó Oszsseggel és pedig ; 249 bevallás 730.611 írttal halál-e«btre és 122 bevallás 297.525 írttal életesetrs. KiálUtra Ka 244 kötvény 564 221 frttai halaiesetre és 137 kötvény 812 914 frttai életesetre ; össsesen tehát kötvény 877.7IS frttai. A havi bevétel volt 166.7S4 frt kaláleseti díj fés 159.880 frt betételekben, összesen: 326.664 frt. Ez évben benrujUtott 4347 bevsllás, 10,394.399 rttal, és kiállíttatott 46S0 ¿tvény. 9,143,255 frttai; ugyan esen időben bevétetett 2,807,201 frt; — halálesetekért pedig kifisenetett : G79.305 frt. A társaság működése kezdetétől fogva halál-esetekért ki&setett 5,961 .586 frt, ée az 1871—4-ik túlélési társulás (Assooiaúo) eredménye 3,R90.774 frt volt Szerkesztői üzenet. 1617. hl. Kővágó-Eörs. Ssjnálatnnkra s 102-ik * sr.ámmal nem srolgxlhatnnk. teljesen elfogyott 1618. 8ümegbre. Mindenkor asiveeeS látottak loraid. 1619. A Szegedi Krtzlöny''-nek olykor egy-egy számát, z ,Somogy*-ot pedig rég nem kapjuk. Ha rendesen nem küldetnek, zajnálatcakra a cserepéldányt beszüntetjük. 1620. T. Letenjén. Teljesen magánjellegű levén a különben tapintatosan irt költemény, nem közöljük. Alkámilag kézbesítjük a kéziratot. Ertek- és váitófolyam február 16.- 5*/. metaliques 70.90 j ö*/t nems. kölesön 75.80-, 1860-ki álladalmi kölcsön 112.50; bank-rész v. 9 61; hitelintézeti részvények 220,-- ; London 111.35; magyar földtehermenlési kötvény 79.25; lenes vári földtehermentósi kötvény 77.25; erdélyi fóldtehermentési kötvény 76.—; horvát-slavon földtehermenlési kötvény 80.—; ezüst 105.60; cs. kir. arany 5.27 — Napoleond''or 8.90—; 100 mark. D. R. n. 54.70. Vasúti menetrend Érvényes november 15-től 1874. A kanizsai időtmutató óra szerint, indul Ksnixssról (Kanizsai vaspályán as órák pontosan a helyi Időt mntstják.) Vonat hova: szám óra Perc. Ido 205 Essék, Mobics,Dombovár s Fiúméba 6 2 reggel 215 Moha«*, Zágráb és Dombovárra 2 32 dékit. 212 Bndára ''..........6 17 reggel 202 ...........t 52 döou 204 , .......... 10 87 estvs 313 Szombathelyre (innét délután 6 óra 26 pereskor Bécsbe) . . 5 37 reggel 801 Bécsbe (Szombathely, Béesujn. felé) t 7 déhit. 311 „ „ „ 10 47 estvs 203 Pragerbof felé Tríesstbe . . . . 4 42 reggel 201 „ „ „ Grácz és Bécsbe 2 22 délut. 213 „ . „ - „ „ „ 11 37 estve Érkezik Katonára fumnét 216 Mohács és Zágrábból.....4 8 refgel 206 Essék, Mohács,Finme s Dcmbovárról 1 28 dábt. 218 Fiume és Dombovárr61 .... 9 46 estts 203 Budáról .........4 17 refgel 201 „ .........1 51 délit. 211 „ ......... 9 28 eslre 314 Ssombathelyrői.......10 2ó refgel 302 Bécsből (Bécsujh. Szombatb. felől; 4 29 reggel | 312 „ „ 10 10 j 214 Grácsből, (Pragerbof felől) 4 44 202 Trieszt- Bécs OiIcából „ 204 „ - - „ . l 13 détes. « . 10 18 Felelőt sierkesxtó s kiadd: »•V. ■—r* ■ -fr '' arany mi Stein S. Király uttjsa, 48. a«. Akáczia-utcaa •árkán Budapesten, ajánlja arany és eiüit órarektárát. Mindenféle órsjavitás.t a legolcsóbban eukosöl. •) E roTit alatt kfl«lritt*rt ffMfinépe« nem vállal • Ä»wk. Titkos swrekkell|nyeré8£kedé8 tilos. $ Fflrst Lajos áHatorro» ornak a .Zalai Közlöny* f. éri lS-dik saámfban közté tett nyilatkozata aa-játaágoanak tant AH, melyben b#*a$a bísonyoe M. urnák, hogy aeon nj koswoaágu ŰTegeoak. sárfolya-dékok, írelyekksli nyerA«kedéj»eért a perlaki járáa ban vádoltatott a kérdSre is vonatott, d» 5 *aok%t »»játjának b- nem Ismerte, S a« Ogyriaagálatát ia kérte, — caakugyaa tóle aeáratasnak • »toknak 5 a felftdSsój* a a tnlajdouoaa. \«xtsrát. d« álUlában minden ilynem« nem FM Lajos^állatcrvo. nrnaktjmg 1 UtWtíloa ..erek váaárlá^uS, ol- dani valóak van, hogy jegyessé meg magának hogy **s°aa aaon csak a perlaki járásban árnlt titkoa saerót nem kodjék a t ga*daközKn«éRM. ismerj tik, s hogy Tala* titkos a^* ¿rulbas.on, Bl ^ „Br(>vkel r,*k ¿-ti. < erre bizonyítékok alapján kormány engedély a «» ><«*> " b ad alom artkeégee a igy - ».dalom nílkfl. tHko, 1 k.dé. «1* t,k azorekkel tíxirkedni nemcsak nem aaabad d. i.nn- | ^ ......K tetéj terbe alatt tilo. is. Eaea körülményt midón a aalamegyei ümic. ü v ú í v ■ t e r d i t urak figyelmébe «janijuk • try-«eramind bátorkodunk a t. C. gazdaköaön.é^t a kft.jó érdekében in figyelmeztetni, miezerjnt Für«- ^ fl cérkedé.ro felhaarnáll e&éaten ..meretlen íu- i*: ROBEY & Comp. Limited gazdasági gépgyámokok, Lincolnból, Angliában, Budapesten, Üllői ut 1-szám. Legnagyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó gépkiállítás, készletben található. Sorveti-QŐpek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 13 soros vető-gépnek ára Budapesten 32 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható. Amerikai röfltörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló- és arató-gépek. Lógereblyék és szénagyiijtók rendkívüli olcsó áron. Világhírű Robey-fóle fekvő és hordozható gőz gépek. 6őz-csépiő-gépek Patent vasra csávái és vasgerendával a legtökéletesebb csépi 6 gép t világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl. Kézi cséplő gépek, lójárgányok és lovas cséplő malmok, szecskavágók, szé ieió- és konkoly-választó rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök. N. B. Községek számára, kik gózcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk RobeyA Comp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zalamegyében, sem Vasmegyében tőlünk gépek eladasára megbízva senki nincsen és közvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk. Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeii használt gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk, (1589-1) ROBEY & Comp. Limited Budapest. keller l»i lácz (1548 -4) Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, hölgyek, ós gyermekek számára való topán raktárát a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron. Ug}szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a ca. k. katonaság s 1. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bór-ból elfogadok ée kéazitek, az árt legjutányo-sabban szárnitom. A« én raktáromban váaároltakat kijavításra elfogadom. Kmpfiehlt sein reich uaeortir.js Lag.;r aller Gattungen Herren-, Damen- und Kin-der-vStifletten von beater Qualität und zu möglichst billigen Preisen. Ferner mache ich das k. k. Militär un.J verehrungswürdiges Publikum aufmerksam, daas ich alle Bestellungen vom besten In- und Ausländer Leder verfertige und prompt und billigst berechne. Auch wird von mir gekaufli Waare zu reparieren angenommen. A „Zöldfa" szálloda nagy termében csütörtökön, február 18-án nagy és fényes müelóadás tartatik a világhírű chinai imro-LooK a 19-ik század csudája által, kinek teste a londoni .British Museum* számára még éle tében 3000 font sterlingért van eladva. Jegyek előre válthatók Wajdits József ur (1592 <—i) könyvkereskedésében. Pénztárnyitás 7 órakor. Kezdete 8 érakor. üres fogak kitöltésére ninex hatályosabb ¿a jobb azer, mint dr. Popp J. ndT. fogor-I tB4<UTAr0«. Bőgne, gaaae Nr. 2.) f o g 6 n j a, melyet min- denki könnyen ¿a fájdslom nilkfll beheljwhet odrM fogaiba, mslj ''«tán a fogrinekkel éa fogbuwal teljeten egyeiül, s a fogakat a további sir omlástól ÓT)a ■ a fájdalmat ciUapitja. Anatíierin-szájviz Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, £tadt Bognergasse, Nr. 2. , SvagsUts I frt 40 kr., s legkitűnőbb aser s ciúxo« »og fáj dalinak -tan, gyuladá«oktíál, a foghu« daganaui- 4« «ebein«!; fölolvaaztja a létaaó fogköret ¿a magakadályoaaa annak uj képaődiaít • ai ing<5 fogakat a foghna er&aitéio áUal ssilávditja ; • midőn a fogakai " ''or^a« minden ártalmai anyagoktól megtiartitja, a »tájnak kelleme« friaseeéget kölcsönöz 4a már rörid haaanálat ntán eltávolHjs a kellemetlen asagot. (1540—6) AnatUerlnfogrpaBta Dr. POPP J. ö. es. k. udv. fogorvostól Bécsben. Eaen kiasitmény a lehelet friaaea^gét im tiaataságát fenUrtja, aao ofarttl a fogaknak hófehérság* kölraönfta •«kromláaát meg-akadályoaaa 4a foghnat eróabiti. Dr. Popp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly aaép*. tiartilja, hogy annak naponkénti haaa-nálaia által cmeuk a körönségea togkS elUvolitUtik, hanem a logak aománesa éa finomaága ia mindinkább tökéletesből. lUpk^ók: Kap-Kamwán : Belna Jóaaef gyógyese., Boaenberg. loeenfeld, Weliwh, J. éa Feaaelhoffer J. k.re.k,-déaében. - Pápán Paohepen Jn K«atbelyen : Pfiaaterer gy ógyameW aa, 8inger i£. Weiaa IA. Zala-Egersaegon : lsóó Fí gyógyaaeréaa. Kapromncaán : Werli gró«-kteráaa. Varaadon : Balter gyógya.eréaa. Sflmegen : Dorner Kajet. Hrom-, athelyen: Pillich Ferenca éa Rndolf gyógyaaer. Ha3 íárSrvidéki St.-GyörJ irOn: Flble £. C. Veaapréinb.o : Meyr Tnaakan, i így Qnthard Tivadar ■ fiainál. — Saékeafehérvarott ; Legmann A. Brv m J. gyógy««. Loraa arányben: Heialer gyógyaa. Kalocaáa : HorTáth SL gyógyaxeréaa. Keca-ketxétan : MUhofer éa Machleid gj ógyaa. Pakaon : Flórián J. g^ógya* Körmenden: Horváth J. Somsenrend gyógyaa. Ka, ooarárott: Kohn J ''•Sgl, Belna 4a Schröder gjógyaa. Sxegaaárd: Bri iuay gyógy«. -»ayhadoa: Krmmolin J. Szigetrárott :Barwarth, agamon gyóera*. -iajan: Michitach St. éa Herafeld fiai, ogy Heraog Igx ácanál. - PécaeU a tolnát W. ée K Zách, SipSca gyógyaa. Káridon: Za, inbánaaky gTÓjryaaJ karcaajiban: Ki« gyógyaa. - Tolnában : Oraff gyó gy„. _ DunaföldJ rsu I^nkáca gyógyaa. _ 8aent-Qyörgy5n : Nöthig. - Alaó-Lendrán: " — Rohoncaon; Simon gyógyaaerém nraknál- An die Herren Schneidermeister ! Die Tsehwaarea Nledertafe von iokans Gflnzberg in Grau, in 3t<»i«''nnark empfiehlt grosse Vorrftthe allpr Gattnogen der elegantester nn<t modernsten Rock und Hosenstoffe («Ti--«) A legnagyobb fiSBKTOaSYÁfi síi s''''hr billigen festgesetzten Preisen. Auf Wunsch werden ■■SterfcartM gesendet. (1579—4) Cs. kir. szab. déli vasúttársaság. Több a vasúton talált és átadott tárgy, melyeknek tulajdonosai felnemtalálhatók, árverési uton 1875. márczius 7-én eladatnak. A vezér-igazgatóság. Bécsben, III. Marxer ntcza 17. sz alatt van, honnan képekkel ellátott árjegyzék kívánatra ingyen bérmentve küldetnek mindenkinek. Konyhakerti magvak, (1587-2) nemesitett rózsa-, disz- és gyümölcsfák legszebb faj- 8 választékban • (1593- 1) Iháros-Berényben, Ullmann Venczel aradalmi múkertésznél jatányos áron kapható. Hölgyeknek nélkülözhetlen! a vissant I Félre sBiaéaaféle ártalaas arozfestékkei! Félre t \ rizsporral 1 Ezek eiámlják aagekatl Csak a ■ tréfásátss, kivstalssss «egvizsfált, tiszta és tel]eeea ártalactiaa (1559-7) RAYISSANTE, Dr. Lejossetó. PáHsban, ^bir aaon erőrel, az emberi bőrt minden sérdiéstfil egmenteni, utóbajoktól megóvni é% sxépségét s török ifjnaágot biztosítani. Már as els6 kitérietmeg fog 1 bárkit győzni arról, hogy minden dicséret fölösleges. I Kapható nagyban éa kicsinyben Bndap esten: iDr. Lejeese fSraktirában, Király utcza 15 sz. I. 19. Egy üvegtok ára 1 frt 50 kr. Vidéki rendelvények a legszigombb titoktartás mellett, utánvéttel eszközöltetnek. Wajdits József lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. Árlejtési hirdetmény. A tapolczavárosi gazdasági felsőbb népiskola építésére ezennel árlejtés hirdettetik. Az árlejtési kikiálltási összeg 12,000 forint, melyen felül árlejtési ajánlatok el nem fogadtatnak. Az árlejtési határidő 1875. évi mártins 14-ike, mely napon reggeli 9 órakor fog ugyanaz a városház tanácstermében megtartatni. A terv s költségvetés, valamint a feltételek ugyanott naponkint megtekinthetők. A vállalkozók a fenntebbi napra 10% bánatpénzzel ellátva szíveskedjenek megjelenni. Zárt levélben tett ajánlatok csak ugy vétetnek figyelembe, ha a bánatpénz mellékeltetik. (1591 — 1) Kelt Tapolczán, 1875. évi február 15-én. _Az épitő bizottság. X ÜA6Y-KAJFH58A, 1875. február 21-én . 6 baaáboa petitaorbaq i 7, maaodasor 6 a Biadta I további sorért 6 kr. j| TTILTTfcRRRX Isoronaxnr 10 kr*rt vé-:l -.eraek fel. {Siacatári Uleták min |«C7<m kir daciaért ki 90 kr. ficetendS. TUewiegyedJJk éYíolyam, rwrUitiók mL a kesztő-kisdóhoz bér- SAÜY-KAWIZSA f Takarékpénztári épület, földsaint. ! BérmenUüen levelek eaak úmert moafcatár-f, aaktdl fogadtatnak k előbb: iMi c «i. -SOMOGYI KÖZLŐN NaQy-Kanizsa város halyhatásaflának. nemkülönben az „eiső zalai üflyvéd-egyltr, a ;fnaay-kanizsai kereskedelmi s ¡parbaAk" a nagy kanizsai a .¿alamegyei általános tanitó-testittet'', a .Zaia-Staugy gőzkajózasi raszvénytársulat s több »agyai és városi egyesület "hivatalos ertesítóje takarékpénztár --------------------* --------- ^—----• luuu »oV7«3 ö» városi egyesuiei mvatalos ertositője Hetenklm keiszer, vasárnap- s csütörtökön, megjeleiiö vegyes tartalmú la''pe 40. tpr. 167b Az összeiró küldöttségek által készített, 8 beterjesztett választói névjegyzékek megvizsgálása végett összehívandó, s a törvény 41-dik szakaszához képest naponkint ülésezendő központi választmány ülései első napjáal folyó évi márcziUs hó 2-át tűztem ki; — mely napon Zala-Egerszegen a megyei nz^y teremben reggeli 10 órakor kadétét veendő, s az átvizsgálás befejeztéig naponkint íolytatandó központi választmányi ülésre a t. cz. választmányi tagokat ezennel tisztelettel meghívom. — Kelt Z.-Kgerszegen, febr. 16. 1875. CSÜTOR IMRE m. k. ¿liapán ■ kncponti Tálsazunányi elnök A siimeghi járá* tanítói körnek Budapestre küldött irata. Méltóságos gróf Batthyány Zsigmond országgyűlési képviselő úrhoz! Élénk emlékben őrizve méltóságod na k bizalomra felhívó szavait, — elérkezve látják aródót, midőn azt felhasználni qem egyedül önmagunk, nem közvetlosűl páljautódaink, banem általunk közvetve a sarja-dozö ifjú nemzedék nevelése érdeke is az, mely szólásra, mely méltóságod megkeresésére bennünket késztetve kötelez. Ha édes hazánkban a körültekintő szem a társadalmi rétegek vizsgálódására fordítja figyelmét, látni fogja a tanügy terén történó mozzanatokat,, — látni fogja a néptanítók működését, mint törekesznek köreikben elkövetni mindent, mi a nevelés emelésére — általa honunk szellemi emel- tyűje kimagaslására irányozva, nem kis horderejű levén, a tevékenység kifolyása csakis az el nem maradható áldás megter-mését eredményezheti. Bevalljuk, felülről jött az irány; de akik azt rögtön felkarolták, azt — be nem várva, az anyagi jobblét megérkezése idejét, azonnal munkához kezdettek, azok a néptanítók voltak. Küzdve, remélve, hogy valahára meg fog érkezni enyhitó balzsama a 300 frt minimumnak, mely elég sajnos, a legtöbb helyen maximumnak vétetik, megjővend a végmunka után leendő pihenés felől való nyugdíj gondozás. Midőn rég táplált reményét majd-majd testesülve látta, — várta törvényre emelését szerény óhajtásainak : előlép a bizottság, törli úgyszólván mindazt,ami benne a fáradozó munkás nyugalmi enyhéül még szolgálhatna! Ha már az ókor Vespazianja tisztelni tudta a tanítót, gondoskodott illó díjazásáról : mennyivel inkább követelhető ma — egy müveit európai országtól, hogy legalább a szolgai magaslaton felül emelkedő fizetésén kivül oly nyugdíjban részesítse azokat, kik a npmaot nagygyá Jejlesztésóro hívat **« l, mint a minót a kegyelet is jogérvényesnek ismerhet el. Ezen előzményeink elóbocsájtása után azon kérelemmel járuluuk méltóságod, mint kerületi képviselőnkhöz, legyen szíves figyelembe venni járáskörigyülésünk választmányának ezen megkeresvényét és bizalma zálogául fogadni; melynek eredményeül kérjük, miszerint honatyáink elótt letárgyalandó tanítói kérdése alkalmánál, méltóztassék közbejárásával oda működni, hogy a tanügyi bizottság módosítása mellőzésével Molnár Aladár országgyűlési képviseld urnák a tanítói nyugdíjra vonatkozó javaslata egész terjedelmében elfogadva, törvényre emeltessék. A sümeghi járás tanítói kör választmányának 1875. febr. hó 13. tartott gyűlése megbízásából maradunk méltóságodnak a kör nevében legalázatosabb szolgái : POLGÁR JÁKOS, elnök. BRUCKER ALAJOS, " járásküri jegyző. A „Zala-Szt.-Gróth járási taultá kor* irata a tanítói inpigdij tárgyában méltóságon grój Batthyány Zsigmond nr Szt.-Gróth kerületi or*z. ktpnise.ltihcz. Méltóságos gróf! Mélyentisztelt képviselő ur! Ha az emlékezetnek felgyújtott fáklyája fényénél beutazzuk tanügyi multunk mezejét s ezen a néptanítók helyzetének épen nem virányos vidékeit, azon tapaszt a látra jutunk, hogy különösen a legközelebb lefolyt alkot mán vas évek .sora alatt több o^ojyrtes mozzaeat, reform és "figyelmet keltó intézkedés történt e téren. Belátták hazánk sorsát intéző honatyáink, hogy a nemzet szabad, — akár anyagi, akár szellemi tekintetben pedig boldog és erős csak akkor lehet, ha polgárai a szellemi setétség átkos álmából föl-ocsndva, bevezettetnek, ha nem is a inagasb értelemben vett tudomány, de igen — ennek alantabb fokán álló népműveltség csarnokába ; meggyőződött manap már minden előretörekvő nemzet a mondat igazságáról : „A nép szabaddá nem válha-.tik, mig azt sz elletni .s e tét séf. jfogjs körül!" Meggyózódött, mert ! éló tények tanúskodnak amellett, miszerint: | „A nemzet, mely egy másikkal •szellemi tekintetbeu lépést tar-• tani nem akar, vagy nem tud, {kitöröltetik a nemzetek sorá-jból.'' ... . _ 4 Azonban, — fájón vérzik szivünk azon lesújtó öntudatban, hogy nekünk a haza szellemi harczosainak, kik társadalmunk megrongált erkölcsi hajóját tataroz-gatjuk, kiknek önfeláldozó munkásságainkért vén napjainkban, a midón a felettünk elviharzott idő mély barázdákat száptand arezainkra; a midón a harczban kifáradt karok elgyengülteu hanyatlanak majdan .alá; a midón munkásságunknak annyira megérdemelt gyümölcseit akarnók élvezni : jutalmunk leend a koldusbot. Igen! — fájón vérzik szivünk, ha meggondoljuk, hogy a midón vállainkra egész a legörnyedésig rakattak a súlyos terhek : nekünk néptanítóknak elfeledtek kenyeret adni ! A remény biztató csillaga d'' engett j a mar-mar caomredni akaró szivekben, c | midőn t. i. Molnár Aladár országgyűlési képviselő urnák ismeretes nyugdij-javasla-ta által némileg biztosítva láttuk jövőnket. i De vajmi lesujtóan hat ránk a körülmény, hogy az oly régen fellegtakarta egünkön megvillanó s a nemzet tanitóiba uj életet ontó eme reménysugárt, csakhamar setét felhók készülnek újból, talán sok időre, talán örökre eltakarni. — Értvén ezalatt az országgyűlés tanügyi albizottsága által Molnár Aladár képv. urnák nyugdij-javas- ———■ TÁKCZA. Bányászokhoz. Csak ásaatek le mélyen, mélyen. . . . Leas aéf arany a föld méhében ; Hosaátok • sínre a világnak : Hol oty aok árny van, fényt imádnak ... SuSriátok bflran, aaerteaxét. Hadd ékitae a SOtét lelkek boraalmaa éjjelét !. .. . Ész és sziv. Agyamba fond, dermerctó oéxetek, Keblemben enyhe, aaép útik ; Itt békadal, aaelid virág (akad, Zngó rikarral küsd amax. As éaa világa oly magaa, bideg, Telén felbfi felhőt köret; Kélek : tovább Jtaaáll a fergeteg, Éa — megfagyaaatja aaiTemet. HAJGATÓPÁNDOK A végzet áldozatai. — Beasély. — Irta: ifj. Ter»á*cuky Jémmrf. (Folytatás.) — Mi csélja Tan e begyek közti utazásának — folytatá az öreg, a beszédnek czélzato-mo más irányt adandó. — Nagyon háladatlan táradság az s ön nem riad viasza ? — s a feleletre kíváncsi tekintettel szegzé szemeit az utasra. — Nem. Engem s halál sem riaszt viasza. — Igy tehát Önnel nem is jót tettem ? — Beám nézve nem kimopdhatlan örömöt. Hanem köszönöm, legslább látom, hogy a jóság még nem halt el egészen e földről. — Ne köszönjön nekem semmit — szólt az öreg, s szemeiből csekély felindulás sugárzott. — Én köszönöm önnek,hogy elfogadta segélyemet. — Melyért mást, megbocsáss, nem adhatok, mert nincs semmim, mint őszinte köszö-temet. Ssjnálom, hogy mással nem tudom vi-azonozni pziveaségedet Hanem megjutalma-zand az s kívánom is, ki szivednek t szép tulajdonát adta. — Uram, kötelesség telj esi léséért köszönetet nem fogadok el. Nekem pedig az kötelességem, hogy e hegyek közt jáikáljak ■ ha utast találok, segédkezemet nyújtsam neki. — Valóban, könyekre indítasz, melyek oly régen áztalák szemeimet. Ait gondolám, — a sok szenvedés kiazáritá könyeim patakját, és-- Szavai zokogásba fúltak. — Mért könyezik uram ? — Jóságod meghat! — Tartsa vissza könyeit, mert hervasztanak. — Ha a fájdalom csalja őket, de ha az öröm, akkor nem. Nekem pedig ez utóbbi édes-ge''é szemeimre a könyeket. — Mi okozza örömét ? — Ha éreztél nagy örömöt, tudod, azt kimondani nehéz. — Most is érzem azt, mert ön nem veti meg segélyemet. — Ha kívánod tudni könyezésem okát, megmondom. — Tanúsítsa irántam azon bizalmat, ha csekély személyemet méltónak találja r«á. -Édes sejtelem ébredt lelkemben. — Félbeszakitá szavait, de pillanat múlva folytatta: — Csekélynek vallod magad? Örökre nagy leszesz előttem, mert szivedben angyali jóság van. — Mi jóaágot vett észre ön abban ? Hiszen a kötelesség érzete minden szívbe bele van oltva. — Bek van, igen, a tiedbe. Hanem mi kor érünk el urad lakásába ? — Most nem mehetünk oda, mert sok völgy felett kell keskeny utakon haladnunk s sa ily séta, különösen sötétben, nem kecsegtető. — Hová veset tehát most jősaivüséged V — Előbb háaamba megyünk, az éjt ott töltjük s holnap reggel elmsgyünk uramhoz. — Hol lakik urad ? — Benn a hegyek közt, egy várban. — És a te házad hol van ? — Nemsokára oda érünk. Aa utas megkettőzteté lépteit, mit az öreg nem birt, lassabb menésre kérte őt, okul adván részint aggkorát, részint ama óhaját, hogy akkor tovább vele lehet, mit részéről szívből óhsjt. — Egyedül lakol házadban ? — kérdezé az utas, miközben lépteit az agg lépteihez ará-nyositá. — Egyedül. Nőm meghalt. Egy fiam vo!t> ki nem régen e begyek közt leié siiját! — S te nem félsz attól ? — Oh uram, csak büszke lennék annak se:telmére is, hisz akkor nemes őséiért halnák w '' % meg. Néhány lépést szótlanul tettek, azután is mét folytatá as utas: — Nem látogatják olykor házadat a rablók ? — E vidéken nem ismerjük aaokat. De ha jőnének is hozzám, tőlem semmit nem vihetnének el. Ami csekélyem van, as az utaaoké. Azoknak nagyobb szükségük van reá, mint nekem. t — Sokat utaatam, de ily lélekkel nem találkozám még. Félóra múlva magas hegyre értek, melyen tekervényes ut vesetett fel. — Ki készítette e fáradságos utat, mely a meredek sziklákon van vágva ? — kérdez te az ufss, s borzadalommal nézett a mélységbe. — Én, hogy könnyebben feljöhessenek hozzám az utasok. — Egyedül magad; jó öreg? Nemiokára egészen besötétedett — Még fiam élt, segített e munkában, ds mióta meghalt, egyedül dolgozgattam rajt. Alacsony ház elótt álltak, melyet az utas csak akkor vett észre, midőn gyertyát gyújtott vezetője. Az ajtón rajt volt a kulcs, mi as utsst nem hagyta gyanú nélkül, s e kérdést intésvs hozzá: — Nyitva szokod hagyni ajtódat, ha elmész házadból''? Aa utas viassa nem fojthatta félelmet, s irtózva nézett a házra, majd az öregre, kinek előzékenységéből nem remélt e pillanatban semmi jót, megfordult, hogy távozzék,de féléi • mét el nem árulandó, tettetett bátorsággal visz -szalépett. '' — Igen, mindig. — Na, na, öreg ez mégis sok. — Ha megalázza magát, ha nsm sérti •iMt J latin tett módosításokat, melyeknek keresztülvitele esetében nemcsak hosy jövőnket nem látnók távolról is biztosítva, hanem másrészről azon szomom meggyőződésre jutnánk, hogv ott, hol kedves hazánknak tett szolgálatainkat leginkább kellene - és hisz-wük. hogy akarják és tudandják is - méltányolni: ott tekintenek bennünket a nemzet.''az állam legmostohább gyerme-k e i n e k. Ismerve méltóságodnak a tanügyért, nemkülönben a néptanítók jóléteért fennen érző nemes szivét, a .Zala-S/.t.-Gróth járási tanító kör" nevében alulírottak mély tiszteieltel kérjük méltóságodat, mint kerületünk országos képviselőjét, miszerint Molnár Aladár orsz. képv. által tervezett tanítói nvugdij javaslat ellenében, az országos tanügyi albizottság által — a néptanítók helyzetének manap már elodázhatlan javítására épen nem előnyös, hogy ugy mondjuk - czéliránytalanul megváltoztatott nyugdíj javaslat tárgyalása alkalmával, méltóztassék az eredeti javaslatnak minden változtatás nélkül leendő íörvényrei emelésén hathatósan közreműködni. Legyen szabad reménylenünk, miszerint méltóságod, mint tanügyünk bnzgó apostolainak egyike, tiszteletteljes kérésünket nagybecsű figyelmére méltatva, a szqpt ügy sikeres keresztülvitelét, illetőleg buzgó pártolója leend fentebb elsorolt méltányos kérelmünknek. A midón kérelmünket ismételten becses figyelmébe ajánlanánk, hódoló tisztelettel maradtunk stb. stb. GLÁSZEE JÓZSEF, a kör elnöke. ^ POZSOGÁR GYULA. járásköri jegyző. I. Somogymegye szabál) rendelete a koldulás megszüntetése iránt. A községek rendezéséről szóló 1871 évi XVIII. t. cz. értelmében, minden község — a helybeli viszonyokhoz képest goudoskodni tar- szegenyek^ effa^arol, Itfk magukat közsegély nélkül feiitartani nem képesek; ennél fogva a koldulás korlátozása illetőleg megszüntetése czéljából rendeltetik : 1. Somogy vármegye területén az országutakon, vásárok, bucsuk vagy nyilvános ünnepélyek alkalmával, ugy idegen,mait hely beli illetőségű koldusok által eddigelé űzött koldulás, valamint a községbeli szegényeknek koldu lás végeit más községekbe vagy más törvényhatóság területére átbocsátása — ezi^oruan eltiltsák. 2. Ezen tilalom alól kivételt képeznek a büszkeségét alacsony ajtóm alatt meghajolni, méltónak találja bátorságomat. Bementek a szobába, melyben egy-ágy, két szék, egy asztal s egy óra volt. Minden szegénysége mellett oly tiszta vala, hogy szükség esetében bárki is méltó köszönetet mondhatott sz ott időzésért Az ssztslt kinyitá a háztulajdonos, kést és kenyeret vett elő, kérvén az utast azok elfogadáaára: — Nincs egyebem, mint ezek. Fogadja oly szivesen, mint minő szívesen adom s akkor hálás leend irányomban. Mindketten leültek. Az utas nem akarta azokat elfogadni, meri fajt neki azon tudat, hogy egy szegény azzal kínálja, melyen kívül semmit nem bír. — Jó öreg. olyantól akarod magad megfosztani, melynek élvezete neked is hasznos volna — szavakkal utasitá vissza az emiitett tárgyakat. — Megveti szívességemet, uram ! — Tartsd meg magadnak, mert vétkezném Isten ellen, ha ezeket elfogadnám tőled. — Fogadja el, mert fáj látnom szegénységem megvetésétFogadja el, mert visszaélnék Ónnek jóságával.---• — Jó öreg, ha akarod, hogy házadat el ne hagyjam, ugy —-- — Az égre, uram, mit gondol? Ilyenkor., elmenni! Megfogta az utasnak kezét b folytatá : hogy nem lesz kegyetlen itt hagyni házamat — Ha ennyi szívességgel nem halmozol el, igérem. — Jól van — szólt örvendve — meg van az alku — s mosolygott, mintha nehezen véghez vitt munkájára gondolna. — Hanem önnek ezen tárgyakra még szüksége lehet, kéregető sserzetes rendek raagbiaettja, iskolák és jótékony intézetek vagy elemi csapás által sújtott községek számárs adomány-gyűjtés végett kiküldött egyének; ezeknek is azonban járatuk ezé! ját igazoló illetékes hatósági biso-nyitványnyal kell ellátva lenniök, mit a község elöljáróságának bemuÜtni tartoznak s a községben - csak az előljáróaágnak meghatározott időtartamra szóló engedélye mellett kéregethetnek. 3. Minden község tartozik munkaképtelen szegén veit évenként Öaszeiratni, azokat a községi vagy ilyen nem létében a járási orvos álul megvizsgáltatni és munkaképtelenségük megállapítása után, a közsegélyre szorult szegények jegyzékébe beírni s ellátásukról s törvény értelmében gondoskodni. 4. Az elöljáróság; a községben illetékes szegények számára — megbatározándó bizonyos napokon — a községben gyakorlandó há-zankénti koldulást megengedheti; az undorító nyavalával eltelt koldusok számára azonban, nyilvános kolduláars engedély — semmi szin alatt sem adható. 5. Ha ezen szabályrendeletben foglalt tilalom daczára, koldusok — illetőségi helyűkön tul más községben koidulni merészelnének, a községi elöljárók kötelesek az ilyeneket azonnal letartoztatni s illetőségi helyeikre visz- szak i sértetni. Ily esetben a kihágónak az illető szolgabíró által leendő megbüntetése végett sz illetőségi kösség elöljárósága felelősség terhe alatt jelentést tenni tartozik. — A jelen szabályrendelet áthágásai ismétlés esetében súlyosabban büntetendők. 6. A megye területén bárhol s bármiféle alkalommal netán megjelenendő idegen koldusok megyei vagy községi kózbiztouaág közegek közbejöttével letartóztatandók, esetleg a vásár vagy bucsu tartamára és azután illetőségi helyeikre tolonezozandók. 7. A megye határszélein fekvő községek elöljárói külőnöeen ügyelni aötelesek, hogy koldusok a szomsséd törvényhatóságok területéről — be ne lépjenek ; ilyenek azonnal fel-tartóztatandók s a megye határáról viaszauta-sitandók. 8.Minden község az 187 l.XVIII.t. cz. 131. §-a értelmében,a szegények létszámáról s a szegény ügyre vonatkozó intézkedéseiről, a törvényhatóságnak minden év végével jelentést tenni tartozván, a községek elöljáróinak kötelességévé tétetik, hogy ebbeli jelentéseiket, sz illetékes járási szolgabírósághoz további felterjesztés végett pontosan beszolgáltassák. 9. Ezen szabályrendelet pontos foganatosítás* »orhan « Irnsju^fri elöljárók köte-(ősségében álland; a felügyelettel és eiiouorxe»- sel a járási szolgabírák illetőleg kaposvári polgármester megbízatnak. 16 sz. n. kózgy. Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának 1875. évi február hó 1-én tartott évnegyedes közgyűlésében szolgabíró — illetőleg kaposvári polgármester ursknsk közhírré tétel s alkalmazkodás, nemkülönben tiszti orvos uraknak tudomás végett kiadatni rendeltetett. azért — megszakasztotta beszédét s a kést, kenyeret az utas zsebébe tevé. — Tehát menjek, ugy-e öreg? — Ne, csak azt ne ^egye. Hát nem azért láttál el ez utisze- rekkel? — Nem, uram. Azért, mert most m-m akarj-i elfogyasztani a kenyeret^ de majd jókívánságai emlékezik vissza ennek adójára. A xzobában keresztül süvöltött a szél, mi hz utas képzelmét nagyon felizgatta. Már 12 őt is elütött az egyhangúan ketyegő óra, s még mindig fen voltak. Oly bizalmasak lettek, hogy multjokról is kezdtek beszélni ; mintha régi ismerősök lettek volna, örülvén a találkozásnak. — Folytassa megszakított előadását sorsán .k, — kéré as öreg. — Ne óhajtsd, ne, hogy elmondjam. Ne légy kíváncsi reá, mert nagyon szomorú. Ne óhajtsd megtudni azt, mit én szenvedtem. — Bár ellenkezőjét állithatnám annak, mit most mondok : én sem vagyok ám a sors kegyeltje. Folytassa, reámnézve nagyon érdekes. — A te multad olyan, mint az enyém nem iehet. Nincs más, csak én, kit a sors oly kegyetlenül sujt. — Ne gondolja uram. Sok szenvedő var. még közülünk, kiket a sora épen ugy üldöz, mint önt, mint üldöz engem. Hanem mi viga»z-talhatjuk magunkat azzal, hogy méltatlanul szenvedünk. Nemde, uram? — Igazad van. — Mit is mondtál ? — tevé hozzá futólagos gondolkodás után. Vigasz-talhatj uk magunkat azzal, hogy méltatlanul szenvedünk ? Nekem épen as fáj, hogy méltatlanul szenvedek. — Hiszen mindenki boldog nem lehet A községi erdők Jentartásának biztosítása és használatuk kellő ellenőrzése tárgyában. I. A községi erdőkről. 1. Addig ia, míg az. erdőkről s azok használatáról általános országos törvény intézkednék, a községi erdőbirtok meg nem változ-taiható, — el nem idegenítheti''», — és feloszt hatlan. 2. A községi erdők fen tartásának biztosítása czéljából minden községi erdő általában és elvileg hatósági zár és tilalom alá helyeztetik. 3. §. A megyei hatóság által elrendelt zár alá vétel a közaégi erdőknek mérsékelt b használatuk tarUmosságára alapított rendszeres üzemterv szerinti nssználatát nem gátolja. II. A községi erdők használata s az erdei haszonvételekről. 4. §. A községi erdők közös haszaálat tárgyát képezik s közös kezeié» alatt állanak. 5. §. Bárminemű a községi erdők használatából szármszó haszonvétel és jövedelem, az erre jogosított községi lakósokat jogsrányban illeti. 6. §. Községi erdők használ Útnak : a) faisás és vágatáa, b) legeltetés, c) erdő termékek felhasználása és értékesítése által a) Vágás általi haszaáiatrói. 7. §. Ott, hol a községi erdő szakértő erdész véleményézése szerint egészben vagy részben vágható fából áll, a község köteles czélszerü vágatási tervet késsitetni • erdejét s fák növekedésére megkivánUtó forga-tartam megUrtá-sával végszskaszokrs (pagony) feloszUni. Ezen vágatáai terv a megye bizottságé nak bemutatandó s jóváhagyatván, — szabadságában áll a községnek évenként egy-egy vág-szakaszt kivágatni s az ebből nyert fát az illető birtokosok között, - birtokuk srányában felosztani, — vagy közmegegyezés folyUn bármely más módou értékesíteni. 8. §. Letarolandó pagonyaiban köteles s község holdsnkint a vágatási tervezetben meghatározott számú és minőségű hagyás fákat meghagyni és fenntartani. 9. Azon esetben, ha az erdő állomány tulérettsege miatt szakértő erdészi vélemény annak egészben vagy részbeni egyszerrei ki-vágatását tartaná kívánatosnak; e fölött a község folyamodáaára s indokaínak tekintelbevé telével a törvényhatóság határoz. 10. A kivágott erdei terület azonban szoros és teljes tilalom alá veendő a hol sarjad -zás és hagjás fák általi magvetés az újbóli be-«oH/Uitésre nem elegendő, ctt » Lopuw talaj rendszeres vetés és ültetés által befásiundó. 11. A beerdősitési költségekhez minden községi erdő birtokos, birtoka aranyában járulni köteleztetik. b) Legeltetésről. 12. §. Legeltetés a községi erdőkben csak ott engedtetik meg, hol ez az erdő talaj rongá-láss, és s fák növelésének akadály ozutása nél kül gyakorolható. 13. §. Tarvágatokban, b kivágott pago nyokban legeltetni a fennálló erdei törvények és szabályok á!ul meghatározott időtarUm lefolytáig semmi szín alatt sem engedtetik meg. Fii Az entemttvalés».k*ri*kony ál- latokat, legeltetés vagy bármely más czélból, az erdőkbe ereszteni tilos. 15. Minden község szakértő meghallgatása s a közigazgatási hatóság közbeujötté-vel meghatározhatja azon arányt, melyszerint az egyes jogosultak a legeltetést jogaikhoz viszonyítva gyakorolhatják. — Ezen könn^ egyezéssel megállapított számot senkiuek túlhaladnia nem lehet c) Erdei termékek használaU ltj. Az Tdei termékek, minők a makk, gubacs, stb. mikénti kezelése és használása fölött a közjség szabadon rendelkezik. HL A községi erdők kezeléséről: 17. Minden község az erdők iénUrtá-sára hozott országos törvények és törvényhatósági szabályrendeletek szigorú megtartásával — erdejét önmaga kezeli és használja. — 18. §. Minden erdóségg«} biró község szakértő álul kidolgozott, a használat tartamos-ságára alapított üzemterv s erdőgazdasági rendszert és rendszabályokat alkotni, — s ehex szo rosan alkalmazkodni köteleztetik. 19. §. A gazdálkodási rendszer jóváhagyás végett — egy óv alatt a megye hatóságá nál bemuUtandó. 20. §. Az erdőknek üzemterv és gazda sági rendszer szerinti szabályszerű kezeléeéért első sorban a községi elöljáróság felelős. 21. §. Az elöljáróság saját kebeléből vá lssztott egyik tagját bízza meg az erdő haszná lat és kezelés fölötti kösvetleo felügyelettel, — ki a községi egyes lakósok által elkövetett visz szaéléat a község elöljáróságának hsladékula-nul s felelőség terhe alatt bejelenteni köteles. 22. §. Minden erdőbirtokos község az erdó őrzésére megbízható személyeket, erdóóröket, megkivánUtó számban felfogadni és tartani köteles. 23. §. Az erdőőrök hivataluk elfoglalásakor járási szolgsbiró, illetőleg polgármester álul felesketendők. 24. §. A községi erdőkezelését s szolgabírák illetőleg polgármester ellenőrzik, kik *t erdők áJlapoUs mikénti kezeléee felöl közegeik, illetőleg a jegyző és biró bemondása nyomáu évenkintegyszer a törvényhatóságnak jelentést tesznek. 25. §. A megye felügyeleti jogát az állandó válaazlmány Ugjai közül kinevezett állandó erdei választmány közbenjöttével gyakorolja. ; . . ^ 26. §. Ezen rendszabály alkalmazandó mindazon erdőkre nézve is, melyek s volt ur béreseknek úrbéri rendezés folytán jutotUk, illetőleg melyekről az 187!. évi 53. t. cz. tzól''. • »6. »«. «-'' • ... Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának 1875. évi február 1-én tartott évnegye gyedes közgyűléséből kiadta: MAÁR GYULA, főjegyző. Enyhítsük fájdalmainkat azzal, hogy nem Urt örökké. — S azért oly mértékben uralkodánk rajtunk, melyből, ba örökre élnénk, örökre maradna egy kevés. — Minek beszélünk a fájdalomról — hangoztatá az öreg, mosoly t erőltetve ajkaira — Maradjon az annak, ki vele törődik. — Ig", ugy van. Feledjük a fájdalmat, — szólt az utas, székéről felkelt, s az öreg kezeit megfogu. — Mondd, hogyan hivják uradat? Útközben kérdeztem, de nem adtál reá választ. —Bocsánat nem hallotUm. Ville Richárd. — RégóU a várban lakik ? — Születése óta. — Milyen tulajdonai vannak ? — Nagyon jó. Ennek köszönhet egy szerencsétlenséget, mely nem rég történt a várban. Egy vörös hajú szolgája, kiben nagyon megbízott ; pedig tul merték ben megvolt benne a vö-röshajuakról állított tulajdonaág. Én figyelmeztettem uramat, iránUi bizalmának hűtésére. De a vörös annyira behízelegte magát hozzá, hogy uram róla semmi rostat nem tett fel; sőt, hs figyelmeztettem arra, még haragudott Csak most bánja, hogy szavaimra nem hajolt; most, midőn már a kár megtörtént — Minő kár? Nagyon kíváncsivá teszesz. — Elmondom, uram — szólt az öreg s fejének bólintáaával akarván az uUsnak szavait elnémiuni. — Egy szép nap kic*alu Viliét a szabadba. A szobakulcsokkal a vörös hajút bizta meg, ki felhasználván a kedvező alkalmat, felfeszítette sz értékes tárgyakat tar-Ulmazó fiókokat, és--- — A gazember vörös. — Engedelmet, uram. Midőn Ville hazament, a szobaajtókat mind nyitva találU nagy Helyi hírek. — Elsó gyűlését ma, vasárnsp délután 3 őrskor Urtja az alakuló .Kisded védő-egylet'' a városháza teremében, hová az eddig sláirot-Uk s aláírni szándékozók minél nagyobb azám-bani megjelenésre kéretnek. Igen óhajUndó, boazuságára. De boszujs későn volt, mert a vö röst sehol nem találUk. Kétségbe esve nézé meg uram a fiókokat, s el képzel heté meglepetését, midőn azokat üresen találta. Azt gondolni sem merte, hogy a vörös rsbolu meg. Dehogy ! Egyik szobából a másikba futkosott: rögtöni elüzetést ígért a szolgáknak, ha a kárt meg nem téritik, mert azok álul vé*é elkövetettnek e hallatlan merényletet Este midőn a vörös nem jött haza, gyanú ébredt aramban iránta, mely gyanú nemsokára alaposnak bizonyul: be. De képzelje uram jóságát: visszavette a vöröst, ki Ugadni merto a szolgák álul reá bizo nyitott merényletet. — Lehetetlen — szólt az utas, — a szék | támlányára dűlvén e szavakra. — Igen, visszavette, és a vörös Ugadni merte a szolgák által reá bizonyított merényletet Uramnál halt meg. — Hányan laknak a várban ? — Az én uram, s tudja Isten hány stolga. — Urad fiatal ? — Az. — Nős? — Felesége nincsen. — S fia? — Hisz még majd nem gyermek. — Atyja nem él ? — Meghalf! — szólt egyhangúan, s elgondolkodva hajU le fejét — Ideges bajban szenvedett, — folyUtá, miközben fejét lassan felemelé. — Szegény, Isten boldogítsa, halálos ágyán magához hitt, s azt mondta : öreg Ferencz , latén veled ; azuUn meghalt! Én igen aserejtem. Már régen meghajt, kinek bölcsője az ő kopor sója volt, az már kiléphetett a gyermekkorból. Minden héten kétszer lement neje sirboltjábs, és dolgot adott onnan felhozni, oly mélyen imádkozott De volt egy rosz tulajdona, az: t i. hogy e nemes intézmény létesítéséhez tömeges részvéttel járuljanak. — A nagy-kanizsai fegyházi iskola megnyitása f. évi február hó 17-én történt meg. A királyi ügyészség által Juhász Péter ur a agy-kanizsai községi elemi tanító alkalmaztatott a tantárgyak elóadáaára. A megnyi-taat a kir. ügyész ur megbízásából Acs Imre togházfelügyelű teljesité. Az elóadáa hetenként háromszor teljesíttetik egy-egy-órára; kivéve az évközben eaó augusztus és szeptember havi szüneteket. — Fölhivá*. Egy helybeli kereskedelmi ifjút, ki jelenleg Sziléziában'' van, a sors annyira sújtotta, hogy üzlethiány miatt elbocsáttatott; eszerint ö sem tovább, sem pedig hazajönni nem képes. Szánalomból a helybeli kereskedelmi ifjak néhánya az ő számára adakozási ivet szándékozik nyitni. — Felkéretnek tehát mindazok, kik e sorstól sújtott ifjún segíteni szándékoznak, forduljanak Mayer S. A. úrhoz, ki az adakozó urak neveit feljegyezni a e lapban közre bocsátani fogja. — Megdöbbentő hírt veszünk Galambokról. Ugyanis egy ottani jómódú lakos neje 3 napig szülési fájdalmakban szenvedvén, csak akkor küldöttek orvosért, mikor már az orvosi segély sikertelen volt ó a nő meghalt. Az eset a kir. törvényszéknél feljelentetvén, a vizsgálat elrendeltetett s ugy tapaszul tátott, hogy a csecsemő egyik karja kiazakitátott, a bábáknak itö''-eiesaegök lett volna a szülés kezdetekor orvosi segélyt venni igénybe, de ezt tenni elmulasztották s a két élet áldozatul esvén, életbiztonság elleni vetségben vád alá helyeztettek. Dr. öchreyer Lajos kir. törvényszéki s megyei t. főorvos ez usetet Kovács János szolgabíró urnák is bejelenté, jelezvén, hogy a galamboki bába 80 éves és tehetetlen tehát szülészeti gyakorlatra nemcsak alkalmatlan, de veszélyes is, az egeaz vidéken okleveles bába nincsen s ennek következtebeu számos eset van, hogy a nők magzatjukkal együtt elhalnak; szükségéé, hogy mind Galambokon, mind más nagyobb községben okleveles községi bába alkalmaztassák. Ez elhanyagolt ügyet a;megye bizottmányának eréiyes intézkedésébe ajánljuk. Megdöbbentő körülmény úgyis, hogy az igás állatok megtartásához, vész és nem vész idejében ezreket költünk, míg a lakosság a nép életének fen tartásához százakkal sem járulunk. A roppant halálozáa teleti jajveszékelünk, dictiózunk s egy járási orvos, okleveles bába fizetését egy egyszerű k«>cais fizetésén is kevesebbre igyekezünk venni. — A magyar kir. dijjutalék sorsjáték 19-ik húzásában következő sorozatok nyertek : 292. 968. 1427. 1705. 1799. 2134.2244.2437. 2928. 30o6. 3418. 3676. 4080. 4793. 5674. 5968. és 5977. — Sdniegh város képviselő testületének f. évi febr. 7 én nevezetes tanács ülése volt: amennyiben megemlékezvén nag. Kama-zetter Vincze ur kiváló érdemeiről, különösen a legközelben mult 24 tauulónakj hogy iskolába jarhassanak ruha készíttetés szép tetteért is, a város küldöttaégileg tisztelgett a nagyra becsuk családnál, inegjolenésöket jegyzőkönyvi átadványban is örökítve meg. A küldöttség hogy őseire büszkélkedett Hanem ezt mondhatni, joggal tevé, mert oly nemes családnak volt sarjadéka — ezt másoktól hallám, — mely dicső ősöket tud felmutatni. Oly jó volt min-deuki irányában! Örömmel dolgoztak neki a szolgák, mert tettöket nem gáncsolá s nagy ur létére sem volt meg azon szokása, hogy mindenben kifogást találjon. S valóban, örülök, hogy tőle függtem egykor. — Hogy, hogy? — Az ő szolgálatában voltam. — Tehát miért hagyták el, mikor oly jó ember volt. — Nagyon hoszu annak története. — Nem emlékezel mit mondtam ? — Ön, nekem ? — Igen, én. Azt, hogy mi veled történt s történni fog, engem érdekel. — Ha meghallgatja szívesen elmondom. Hanem órákra nyujtá a perczeitet. Hallja tehát. (Folytatása köv.) Dalok. xin. Jöttünk •mentünk a hegyek kört Napkelettel épen szemközt Andalogva, gondolkodva . . . Oda jutok mindjárt nyomba. Oda jutok, liol a hársfák Titkodat majd elsuaogják 8 milyen édea les* ax álmom, Egyedüli boldogságom Csalódtam, a hársfák Arnya Kitűnt, el az e*t homályba. No de láttam: a ki« «lányka Hogy est mondta, ngy megbánta. Búbánatos szép szemében Csillogtak a kCnnyek épen. Almomban mind lecsókoltam. Sajnos, hogy ezt csak álomban! élén Ferber J. ügyvéd, Ssakmáry József v. bíró és Mojzer Imre urak üdvösölték őt, feb. 9. délelőtt 10 órakor az ünnepelt férfiút; felhasz-nálván az alkaljnat, egyszersmind 69 születési év napjából is üdvözölni — ahogy hallottuk — a szónok föntnevezett ügyvéd ur megem-lékesvén a német tudományosabb haladáai korszak kezdetétől fel hozta, hogy azon korban, valamint az országnak, ugy egyes községeknek is születtek szorgalmas és áldozatkész fiai, kik az ipar terén szerzett tőkéiket a tudomány előmozdítása cséljából iskolákra adván, igy kamatoztatták pénzőket, a haza és az emberiség czéljára stb. továbbá születési év emlékeül is a város nevében megható szavakkal üdvözölvén őt. — Ugyanezen 70-ik évbe lép* napon nagyszerű ebédet adott az ünnepelt férfiú, körébe gyűjtvén számos barátait, melyen több toaszt mondatott; ezek közül leginkább kimagaslott Ferber József ügyvéd-é, — ki következtetést vont le az ipar és tudomány fejlődésére — megemlékezvén Justinian görög császár uralkodási idejéről, mikor két keresztény szerzetes vándor botjában hozta Európába a aelyem tojásokat — még is szent Benedek rendéről, mely akkor keletkezett, hova fejlett az ipar, a selyem és egyéb kereskedelmi czíkk-tere — hova fejlett a tudomány a Benczések kezdeményezése folytán — áldváu a sorsot, hogy Sűmeghnek Kamazettert adott, kí tanított az ipar terén, közvetlenül, amennyiben vi lágra terjedett borkereskedést létesített — ta nitott közvetve — mennyiben tőkéjének egy-részét szent czélra kamatozás végett tanodák létesítésére telte le — ma a jólelkű utasó — 5 tanteremmel bíró főelemi — 2 — leány — és egy 4 osztályú reáltanodát, továbbá ezen virágzó intézetek mellett egy kisded óvodát szemlélhet meg Sümegben, — melyek lét és alapkövét e kis város hőse tette le sat. ezen felktazöntést hosszan tarló éljenzés követte. Ezt a házi ur érzékeny szavakban köszönte meg, biztosította a várost, valamint a küldöttség előtt, ugy most is, hogy mig szive dobogni meg nem szűnik, a város tan- és humauuxi intézményeit támogatni folyton fogja. Üdvö zölte még ugyan ekkor t. Ferber ur az ünne p-lt férfiú nemeskeblű, minden szép és jóra fogékony, ritka angyali jósággal megáldott nejét és méltó párját Kompanik Zsófia úrnőt; áldváu a végzetet, mely őt Sűmeghnek megszerezvén és egészségben megtartotta. — stb. Ezeket azért turtottam kötelességem ne k köztudomásra hozni, miszerint tudja meg a nagy közönaég, mennyire tudja egy város hálálni, nagylelkű polgára és nemeskeolü nejének, a tudományoaaág előmozdítása czéljából tett du-aan kamaloso nagyhatású alapítványait, mely nemes tettek igen azámos éven át folytatandó — gyakorlására — mi is szívből kívánjuk: éljenek nagyon soká ! X. — A pées-egyhAznvegyei növendék-papság szomorodott szívvel jelenti szeretett társuk-, Galambos Antal, pécs-egy házmegyei növeudékpap- s IV. éves hittan hallgatónak élte 24. évében, a haldoklók szentségeinek ájtatos fölvétele után f. év február hó 16-án délelőtti 9''/% órakor, hagymásban történt gyáazos kimultát. A boldogultnak hűlt tetemei f. hó 18-án délután 4 órakor tétettek a buda-külvá-rosi sírkertbe örök nyugalomra. Az örök világosság fényeskedjék neki ! — A veszprémi takarékpénztár 78 forint dividendát fisét s jótékonyczélokra 1500 forintot oeztott ki. Ugyancsak Veszprémből írja rendes levelezőnk : Márkus Lajos földbirtokost, különben is elmebeteg, nagy csapás érte: jólelkű neje elhalt s mint a közmondás tartja a szerencsétlenség hármasával szokott beköszönteni, valóban itt beteljesedett, amikor a jó nő halva feküdt, egy hútelen cseléd 48 darab ezüstnem öt, készpénzt összesen 20 ezer forint értékben ellopott, azonban egy máaik szolga által eiámltatván, az ezüstnemüt a magtárban levő buza közt, a pénzt pedig a szőlőben megtalálták. — Ritka korú nőt temettek febr. 16-án Veszprémben nagyszerű részvét mellett, nagyságos Talián né urnfit, ki 108 évet ért — Rövid hirek. Párizsban a mult év ben 1164 tüzeset volt — Ugyanott a ,Bájróna" cximű operettet egymásután 100-azor adták. — Liszt Ferenc* a hollandi királytól meghívást kapott, hogy a tavasz folytán egyik nyári kastélyában pár hetet töltsön. — A brassói román gymnasiumnak a bukaresti kamara 15,000 frank subventiót szavazott meg. — Jókai Mór 50-ik születése napjára az írók s művészek társasága banquettet rendez f. hó 28-án. — Szö-rénymegye Kornyarcaa községe a királyt akarja megválasztani képviselőül. — Wenckheim Béla gr. édes anyja meghalt Pozaonyban 84 éves korában. — Eszék táján 41 és ya hüvelyk hosszúságú és 16 font sulyu vadmacakát lőttek. — A porosz cselédek kitüoőbbjeit arany érdemkeresztekkel tüntetik ki. — Bécsben 4000 lakást mondottak föl a házi urak, mert a házbért nem tudják fizetni. — Dr. Assmann 75 éves hires történetíró Brannschwftigban tőrrel végezte ki magát. — Legát Bertalan trieszti püspök meghalt. — Kecskemétben 100 vékányi 192 éves árpát találtak a piaezon furt kútban. — Szakáll Lajos népdaliró elhunyt Kőrös-Tárcsán. Papirszelet (Jókai takarékossági tana.) Azt mondá Jókai, nogjr e mondatot: .ne költs többet, mint a mid van* arany betűkkel kellene irni minden magyar ombernek ajtajára. Már miért arany betflkkel ? hát kalimáazszal, vagy krétával nem volna-e takarékosabb ? — Tolt komám a lakodalomban ? — Voltam biz én komám. — Hát vót-é jó lakodalom ? — Vót biz a; ca ak lé féle vót hétféle. — Mért vagy olyan bús, Nácxi » Hitz mind hallom, háaaaodol. — Csak azért Bandi pajtás, hogy feleséget is kapok hossá. A szomorú időkből. Hát kis fiam a kát lába szárnyas állatok közt melyik a legerősebb ? — Hát a aaa. — Honnan tudod azt kis fiam? — Mert az elszokta a juhot, meg az ökröt is vinni. — Láttad-e már azt ? — Láttam bizony ; bíró nram hozott egyet apám uramnak, csak papiroson volt, mégis elvitte ar ökrünket. — Útra megyek, kérek alásan patsost — Hát mi a neved ? — Jakab. — No I a másik neved? — Jakab. — Hogy lebet neked két neved? — Jakab Jakab. — Hát bé, több neved nincs neked ? — Elmegyek é«> evvel is. — Né csak komám, e mái csak derék darab ember ni, szól András, midőn a kövér embert meglátja. — A bion felel Jóska Kitelnék belőle két olyan legény mint te, meg én, meg még egy juhászkutya. (Kofa áhítottság.) A nagy templomban mi»« van. A hátalsó padban kát kofa fll és áhítatosan énekelnek. .Im arczankra borulunk." ,Bábi. nem tudja, hogy mi jött ki a lutrin f* .Előtted istenség.'' „Melyiken ?* .És éoek szóval áldunk.* „A prágain.* „Hallgass meg oh felség." „42, 13, 20, 65, 90 • „Hm, nem nyertem!* Egy nagyobb községben, az az mezővárosban az nj bíró, ki válaaztva Tón. e választásig városi tanú volt és ebben a minőségben mivel többet irni ngy se tndott, ekkép iri magát „városi tinu" (vagy is t i n 6*1 most pedig mivel avangerozott f>hát irjt : avárosí bíco" (vagy is bika.) Tánczvigalom után gyengélkedő lett a bálkirálynő, a meghívott orvossal a figyelmes gyógyszerész is velement, mire a fő bálarengenr következő keserédes megjegyzést tette : Hallatlan! az orvos magával viszi a pati Várast is, igy csak uem lesz komoly baj. Történeti naptár. Február 21. 1440. V. László magyar király azületésnapja Komáromban. „ 22. 1732. Washington ssületése. - 1848. A párisi forradalom kitörése. „ 23. 537. Sophia templom slapitása Konstantinápolyban. „ 24. II. Károly király a visegrádi várban megfőj tátik. — 1468. Gutten-berg halálozása. — 1750. Révai Miklós születése. — 1836. Berzsenyi Dániel halálozáaa. — 1849. Vecsey czibakházi győzelme. 25. 1441. Erzsébet királyné Sopront III. Frigyes csássárnak 8000 aranyért elzálogosítja. — 1820- Va-* hót Imre születésnapja. „ 26. 29. Kr. e. Cleopatra mérges kígyót hagyván testén mardosni, ön-gyilkolással kimúlik. — 1398. Zsigmond király a körösi (Hor-'' vátorazág) gyűlésen Lacskovics erdélyi vajdát felnégyelteti. „ 27. 1849. Bem megveri Úrban seregét. 1849. a kápolnai csata — 1865. Jósika halálozása. „ 28. 1794. Uranus hatodik holdja, Her-achel által felfedeztetik. — 1836. A „Hugenották* czimű opera első előadáaa Párisban. Piaczi árak. Hivatalosan jegyzett piaezíárak Nagy Kanizaaváros piaezbiztosi könyvéből: 1875 évi február hó 17-én. Gabonanemtlek: egy als. aoast m. szerint. Buza 87— 90 fontos 4 frt. 50 kr. 85 — 86 fontos — frt — kr. 83 — 87 fontos 4 frt. 20 kr. Rozs 74—78 fontos 8 frt 46 kr. Árpa aerfSzéere 68—70 fontos 3 frt 05 kr. etetáare való 2 frt. 60 kr Zab 2 frt 10 kr. Repcze — frt. — kr. Lidtnen flek: egy bécsi mázsa szerint Liszt legfinomabb 18 frt. — kr. Zaemletiast 11 frt. — kr. Fehér kenyérliaat 9 írt. — kr. Fekete kenyérliszt 8 frt. — kr. Bozadara 14 frt - kr. árpakása 14 frt — kr. Bias 16 frt 60 H ft v e l y e s e k : egy aísó anszt. mérő szerint. Borsó 6 frt. — kr. Bab 4 frt. 50 kr. Lm£t« 12 frt. — kr. Köles 8 frt — kr. Hajdina (poha-k-.) 4 frt Ú0 kr. Ku-koricza 2 frt 70 kt. Burgonya 1 frt 10 kr. Hu s: egy bécsi font szerint. Marhahús 28 kr. Dissnókus 3* kr. Juhhua — kr. Borjúhús 32 kr. Z s i r f é 1 é k : Disznózsír 60 kr. Marhaxsir 60 kr. Szalonna 45 kr. Szappan 32 kr. Lámpaolaj 36 kr. Stearin-gyertya 55 kr. Faggyu-gyertya 32 kr. Bor: egy alsó ausxt. akó 40 pint szerint Ó-bor 8 frt. — kr. Uj-bor 6 frt. 50 kr. 8 ö r: egy alsó austr. sörakó 42 pint Szerint. Legmagasabb 9 frt. — kr. Legalacsonyabb — frt. — kr. T Q a i f a : 1 bécsi öl 36 hüvelyk hossza. Bükkfa 14 írt. - kr. Tölgyfa 10 frt. — kr. K6szén egy bécsi mázsa 70 kr. Faszén egy mérő 70 kr 8 a é n a egy bécsi mázsa szerint 1 frt. 50 kr. 8 z a 1 m a 1 frt. — kr. N a p a z á m : Élelmezéssel egy férfi 70 kr. Élelmezés nélkttl 1 frt. — kr. Élelmezéssel agy nő 50 kr. Élelmezés nélkül 70 kr. Eleim ezéeael egy gyermek 30 kr. Élelmezés nélkfll 50 kr. Kiadta : (P. h.) Maniüger József, _ v. aljegyző. Szerkesztői üzenet 1621. R. Veszprém. A piacai árak közlését szívesen veszszDk. 1622. A bor éj lepke históriát már lapnakban közöltök. 1623. G. Zalabér. Caak ,Nyílttériben kftsöl-bet j fik. 1624. K. Kámaháxa. Még egy kicsit várnunk kell vei*. A ,Refora*-ot köszönjük. 1625. Sz. V. Nem közölhető. 1626 X. y. z. Jobb a béke, mint a harci l(i27. L. Marcxalí. Nem tehetjük meg. 1628. B. K. Zala-Egerszeg. Majd a uyáron. Érték- ét váltéfrJyui február 19. 5*/, metaliques 70.90; 5*/, nem*, kölosön 75.75. 1860-kiálladalmi kölcsön 111.75; baak-részv. 9 60; hitelintéseti réssvények 220.20; London 111.40; magyar föld tehermentés« kötvény 79.80; temesvári föidtehermeotéá kötvény 77.75; erdélyi fóldtehermentési kötvény 75.80; horvát-slavon fóldtehermentési kötvény 80.—; ezüst 105.70; cs. kir. arany 5.26 — Napoleond''or 8.90V,; 100 mark D R n.áá.TQ. Vasúti menetrend Érvényes november 15-től 1874. A kanizsai idótmntató óra szerint, indul Kanissáról (Kanizsai vaspályáa az órák pontosan a helyi 146t mutatják.) Vonat hova í '' szám óra Perc. Id6 205 Eszék, Mohács,Dombovár a Fiúméba 6 2 r«gg«l 215 Mohács, Zágráb és Dombovárra 2 S2 dálut. 212 Budára..........6 17 r*fgd 202 ...........t 62 dálat. 204 ........... 10 37 astve 318 Szombathelyre (innét délután 6 óra 26 porcakor Bécsbe) . . 5 37 reggel 301 Bácabs (Szombathely, Bécsujh felé) 1 7 délut 311 „ „ * 10 47 estve 203 Pragerhof felé Tríesatbe . . . . 4 42 reggel 201 „ „ Grácz és Bécsbe 2 22 dálut 213 h . „ - „ - # w »1 W ertvs Érkezik Kanizsára honnét: 216 Mohács és Zágrábból.....4 8 i*gf*l 206 Eszék, Moháea,Fiume sDombovárról 1 2J délut. 218 Fiume és Dombovárrói .... 9 46 estve 203 Budáról .........4 17 roggol 201 „ ... v.....1 51 dAut 211 „ .........9 23 eatve 314 Szombathelyről....... 10 26 reggal 302 BécsbSl (Bécsujh. Szombath. felSl) 4 29 röggel 312 „ 10 10 sstv. 214 „ GriczbSI, (Pragerhof feiíl) 4 44 raggal 202 Trieszt- Bécs QiEczból „ „ . 1 13 dálut. 204 „ - - „ „ • 10 18 Mtr. Fefcrsár 21-tál fsfcrzár 27* 1875. H na heti- Katholikus nap- Protestáns v4 nap tár naptár otj. 8. 11. vas. böjtb. — Kat ev. Maga mellé vevé Jézus Pétert és Jakabot éa Jánost Máté XVII. 1- -9 Prot. Ep. 1. Theas. IV. 1 -7. Ev. Máté XV 21—28. Gör. ev. Luk. XV. 11—32. 21 Vasáraap C. 2. Eleonora C.2. Reminiac.1 ¿J 22 HétfiJ Péter székfogl. Cszög. Péter M 23 Kedd Viliig. Reiuhd. Vilii r* 21 Szerda Mátyás Mátyás ti 25 Csütörtök Flav. Gotthárd Ki 26 Péntek Victorin Sándor pfispök é ¿7 8zombat Leánder leánder M Felelős szerkesztő s kiadó : Bátori La|«t. • NyrLLtX&i:.*) Az .I-ső nagy-kanizsai keresk. ifjak olvasó egyletének.'' F. hó 13-án tartotta meg sz egylet tánczkoszo-rucakáját, amely ugyan aegi«btt5ss& alkerilt; mindamellett nem haUgatbatom el aa egylet elleni pass szómat, (a rendeaó bizottságot értve) ugyanis : Én, ki a* egyletnek alapitója, «gá«« mostanig működő tagja voltam, a tánezkosaorueska előtt irás-belileg beadUm, hogy néfj^családot, kik ugyan nem az ariastocratiák közé tartósnak, hanem azért mindenkor becsületességük felett koaeskodni marok, 5ket meghívni méltóztassék, vagy ne» áll ez egy oly tagnak jogában, ki az egyletet alapítani törekedett T Az egylet pedig ugylátazik, hogy e pontot készakarva megtartani uem akarta és a-m a fennirt négy családot meg nem bita, sem pedig levelemre nem válassolt. E sorok be zártával egyszersmind a t. egyletnek kijelentem, hogy a fennebbi pontok benem tartása végett megszűntem a t. egyletnek tagja lenni s nemcsak én. hanem rövid id5 alatt többen ia, kik soraimat jónak tartják s velők az egylet szinte igy eljárni fog, mint velem MAYER 8. A. vállal a •) E rovat alatt köalóttárt íelelőaaáget saa W I LHEL M-féle ver köszvény és csúz elleni tisztító t h e a mint téli gyógykezelés, xi egyedüli biztt* hatású vérüsititósa^r minthogy ne , Buropa" első orvos tekintély«! tói a legjobb ereduiépynyel haMnáltatik s ajánliatik. te-n tbea tiiztnja az összes .zerrezetot; mh.t erani más szer átkutatja u^z t-t rezeit * belsd használat által ''»távol''tja «ott tálaltat* tisztátlan, lerakodott kóranyagokat: a hata.a b.awsan ttrtóe. ^.aitatousztatian , k|tzvéliyMll csuzuak, gy.rm,klabaknaké. üdült mxk&cii bajoknak. folyton genyedó ».bekn.lt, ».Um.nt »te-nemfl és bórb.joknak, persegéseknek a t-steu vagy »rrzon. aoinöröknek '' -tátott er tbe. máj ^WJ, euIásóknál valamint sranyér bajoknál, sárgaság, hev^.dc-g, izom, forgocsont-fájda^pak. gyo.órnyomás. «élbánUUak, d„gulá«,k, rizdet bántalmak, ondóömlé*. m-mi gyengMegekdel stb. Beteeseoek, mioó a görvéiykor, mmgydagaoat, ezen th.s .TÍuU. ta! gyor«?? alaposan gyógyíthatók, minthogy gyn~*u oldé és ngy • h4jtÓ Tömege« bizonyítványok, elismerő és 4ice£5 iratok melyek kívánatra ingTen megkQldetn^k. igazolják a fenntebb, jelzéseket. A. mon-dottak igazőiásaul közlünk áéhány elismerő .rátol: W-.ÜMta Fere.CZ gyógyszerész urnák N. -unk.rchenbe^ Kiad no, Praga mell"«. szept. 4-ca 18i4. Miután már egv idó óta az ön által kísaitett rsuzellen^ rér-tisztitó tbeát sikeresen használom, nem mulathatom el e bier kitüúó haiásv.-rt önnek köszönetet szavazni. . . '' Gerber Béla. bórkereskedó. WUbela Fereecz gyógysz- rész urnák NVunkirchenben. Grubiunapolje (Bellovár megyében) szept. ö-án 187T ^rrreskedjék «z-imomrs az ön Willielm-féle c«uz«?llenes yertisztitó theájábói inolag e** rakasaszal a lehetó leggyorsabban küldeni*. Hitása mea a »vidiiliükua-''bőrbetegségek ellen is kitűnőnek bizonyuit. ^ * Maiirh Jóaset. járaai orvos. Wilbei» Ferewr gyógyszerész n-nak N.-unkircLenben. ► Nürnberg, »zeptemb. 22-én 1Ö/4. Siwián egv bécsi barátom által az ön kitünG theájáról érteeOl-v tem kértem az illetőt, egy rsomagot részemre beszerezni, — melyet is az utolsó adagig felhasználván, hatás* tökéletesen megfelelt rarakozá-. somnak . minthogy azonban idült gyomorbajljan szenvedek a gyógymódé folvtstni szándékorom, — miért is kérek számomra meg négy csomaggal küjden; - Kiváló tisztelettel . Deinzer András, kapntollnok a „fntir- kapunál Noriubergben. Ovás a hamisítás és felcserélés ellen. A valódi Wllbela-féle antiarthritis. autirheiimatikus rértmtitó-thea csak az első nemieti Wllbela-féle rértiszutó-theag) árban Neunkirchenben Bécs mellett, vagy áltálára a lapokban kijelelt raktáramban kaphatók. '' Egy doboz 8 adagra felosztva, orvosi ha»zi:álat- és utasítással ''elláiva 1 frt.. a bélyeg és pakolás-dij 10 kr. A t. cz ktízo''iség kényelmére a valódi Wllhelm feli antiartbritle it witlrheuastikus vertisztitc thea kapható : Nagy-Hasiz san: Rosesbs/g Fereeez urnáJ. Zágrábban: Mittlbach Zsigmond; Kőszegen; Csacsiuoviu X, Keszthelyeit: Roaenberg Ema-tuelnél; Kapronczáu : Werli gyógyszerész; Sopronban : Wrchorsiky ; Saombatbelyen : Pillich Ferencz gyógyszerész, Szatmárit: J. Bossin gyógyszerész és Szigetvárott t (irftnhut Miksa uraknál. (159T—I) E®silt nur eine Probe! um sich von der Güte meiner Waar* sn dem staussend billige Preise von goaak, Thíb«ta,Ga«iere,Barege,glatt nad gestreift, in allen Farben, pr. Wiener Elle kr. au überzeugen. Leinwanden. fi 1 St. öOellige vt breite Webe 13.50. , 80 . */. „ Leinenwebe 8 10. , 30 , , , Garnlein w. 8 10 , SO . . „ Creasleinvr. 8.10 oder pr. Wiener Elle 27 kr. Seiden und Sammtbänder. Fall oder Nohienr-Seide in allen glatten modernsten Farben, auch mit f&rb. EücktheUen.Fünt Finger-Brf ite pr. Wiener Elle 27 kr. Zwei Finger-Breite zwei Wiener Ellen 27 kr Ein Paar weiese oder gestreifte Frauen- oder Kind.-Knieatrümpf. best. Qual. 27 kr. Ein Paar Mlnner-Socken 27 , Bin Paar Strumpfbänder m. breiter Seidenband-Masche geputzt 27 , Ferner weisse Damast-Handtücher. Leinen-Bettaeuge. schwere Laufteppiche,Mö-belgradl, Neu- und ZiU-Vorhänge; echtfärb. Percailin, türkische Schlafrockstoffe, Barchente, pr. Elle 27 kr. Sc hafwoll-Kleiderstoffe. 4/4 breite schwere Ripse, Lüstre-Dia Hámos 1 • y a Ii. Gróf Jankovics urasági istállójában Daruvárott Ein Stück Fächer in allen Farben . . Eine Garn. Kopf-n. Brostms-• an he mit Sammtbänder und Husen geputzt.....27 , 1 P. Mansch, sammt Kragen 27 . 1 Kopf- o. Taschent. echt färb. 27 , Î l^''inen-S*ektnch . . . .57, 1 leinen-H«rvjette . . . . 27 „ 1 ^clùldkrou - Haarkamm . nvuester Façon.....27 „ 1 Fiisir- und Stiubkamm . 27 . Eine Leinw.- u. Schiingscheere 27 , 1 Angot-Diadem ganz m. schw. Pi-rien bestickt, d. Allerneue. 27 p Eine lederne Geldtasche . . 27 . 1 CaffeelöflVl aus Chinasilber 27 , Aufträge werden gegen Einsendung des Betra ges oder Nachnahme prompt effeduirt. Muster franco zugesendet. En gros-Känfer erhalten Rabatt. Die Waare unter Garantie der Qualität u. Echtheit verkauft Nicht.-onveni-rendes anstandslos retour genommen •Beck''s Grand-Bazar múltkor 27 1er. drb. j ó 1 a j d o n mos 1 ó eladásra kijelelt 2 darab paripán kívül ujolag 2 betanított és már használt t u-méneséból származott ha-eladásra kijeleltetett. (1594 -1) (i67i-7> a legnagyobb IASBÖT&R6YÁR ReloU^rd & Táraa-e, Bécsben, III.Marxer uicza 17. hz. alatt vau, nau kopekkel ellátott árjegyzék kívánatra in-ltven bérmentve küldetnek mindenkinek. magvat, Wien, I., Adlergasfee 4. Man bittet die Adresse aefzabewab reeeed eíob eelbe geu« a An die Herren Schneidermeister ? Die Taebwaaree Nlederla»e von Jebaaa BKazberf in Grau, in Steiermark, empfiehlt grosse Vorräthe aller Gattungen der elegantester und modernsten Rock und Hosenstoffe nemesített rózsa-, disz- és gyümölcsfák legszebb faj- s választékban (1593- 2) Iháros-Berényben, Ullmann V^nczel uradalmi mű kertésznél jutányos áron kiható. OLL A. 8EIDLITZ-POKA. E porok rendkirüli a a legeltiríbb eaetakben bebiaonjult gjórr-hatáank által minden, eddig elismert hási *a«rek között, tagadhatatú nul as eleS helyet foglalják el; mit az sok ez*r, a eaáazári birodaioa : minaon réazíbRl kexeinkhec küldött hála-iratok a UgrámUtaMbbeo tano jíitják, hogy e porok lögzöu szeralasekaál, eméaztbetetleeeéMkeél, evs-■ortoveéi, továbbá girotfk, veee ás iáe|-bejektaa, ulvMMtuéj geeséf okozu flfijás, vérteieláe, rágfll byeteriára, bekér éV báayáere ha fiamnál a legjobb «ikerrel alkalmaztatnak, a a legtartó»o ¿■jrógjhatáat eredményeztek. (1547-5^ Ara I eredeti dobeznak tMeznáUti utitttással I frt CRANCZIA BOASZESZ SÓVAL M su sehr billigen festgesetzten Preisen. - Auf Wunsch werden Histerkartec gesendet. Hölgyeknek nélkülözhetlen ! Ravissant Félre eüMteefele ártaleras erczfestekkel ! Felre e^ rizsporral ! Ezek Hámlják magukat! Csak a méregmentes. bivatalesaa ■egvlzsfált, tiszta es teljeeee ártalmatlss viT> i9— RAVISSANTE, Dr. LejoaeeuSI Párisban, bir azon erővel, az emberi b5rt miud-n sér(llést5l megmenteni, utóbajoktói megóroi és szépségét s örök ifjuaágot biztosítani. Már az első ki>erletm« í fog bárkit győzni arról, hogy minden dicséret fölösleges. Kapható nagyban éa kicsinyben Budapesteu : Dr. Lt>«sse főraktárában. Király utcza 15 sz I 19 Egy üvegtok ára 1 frt 50 kr. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mellett, utánvéttel eszközöltetnek. I A legmegbízhatóbb orroaaaer a azenredß emberiaig aegeöei- (1Ö79—6)|i mér® hel.5 éa kOl.ő gyaladá*, legtöbb betegaig, mindenna- ____! mfi »»h-, fej-, ifll- éa iogfájáa, régi a érvek éa nyitott aelek, rák, fen* ««»mgynlladáa. bénaláa és mindennemfi aérdléa ellen, sth atb. ( palaczk ára használati utasítással 80 kr ORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ A legtieztább és leghathatósabb orroai aaer Norrégia hegyéiben m caerélendS fel a meatereégeeen tiastitott halmájatir-olajjaL A valódi Dersob-bakutjzslr-elaj aeU- éa tMé-baiekaái, sorephs les- é« raobUiS-betegaégekben legjobb gyógybatásaal van; meggyógyít;« « legidnitebbkisxvéay- ¿«osézbajekat, valamint a« idő «aki birkflto«eket Ara i üvegnek használati utasítással I frt Raktárak Nagy-Kani**án: Belus J. gyógya* Lovák K gyógyír. Feaselhoffer J. fa Rosenfeld F. uraknál. Belsvirett Lakovioa Q Ceáktereyia Káráas H. Kr»ial*r Dávid äaeesvarstt Kohn Jakab Kapreeezáe Warli Sánd. gyAgyst. Keszthely es Wanach F. Keresztoa Breyer Jakab fiai K''''>cxegea Ceaeainovit« l«tv. fjAfyn. Ii Leteeyee Kalivoda j. gyógy«x ■arozallbas IsxÜ Nándor Fibie« J. gy. ''ilicb Ferenc« gj. Sepreeybae Mesey András gyógy-x j Xáfrsbbaa Mittelbaeh Za. gyógy««. Ceyleek J. j. gyógye. . | Urweiea Fr. , gyégyev. Báaek-Szt.^yirgyfte Szei -eatbelyee Pilic A helyi és vidéki olvasó közönségnek s 300U-.kötetből álló magyar-német Kölosön^öny (1596-1) ajánlja WAJDITS JÓZSEF könyvkereskedése Nagy-Kanizsán. Olvasási dij havonként könyvek kicserélésével együtt csak 50 kr. gazdasági gépgy áms az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb úgymint : haladási és érd era-ér e in ni e 1 kitüntetve, Bécs, Favoritén, Erlacligasse 22. ajánlja kitűnő szerkezetű 6arett-féle servető-gépeit, melyek a legújabb javításokkal ellátva, eddig minden más ilyen gyártmányt fölülmalják. ____ Továbbá készleten tartatnak: Kézi cséptógépek legjobb szerkezettel, járgánynyal, vagy anélkül. -Járgányét és járgány-cséplőgépek. Hornsby-féle gabonarosták. UwHlier-féle legczélszeröbb konkoly tiszti tó gépek és ilyenek Pernollet féle szerkezettel. Bichmend <fe Chandier-féle. ugvszinte eredeti angol Bentall-féle szecska-vágógépek, kukoricza-morzsolók, kézi-, ló- és gőzerőre. Répavágó és repazuze gépek. urlő és daráié malmok gőzzel, járgány nyal vagy kézzel hajthatók, ZUZÓ-maknok sat. sat. Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség váUaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldetik. A gépek megtekiuthetók és'' megrendelhetők a Szombathelyen, főtér 1. sz. a. (lo7o—4) lévő gépraktárban. ROBE Y éC Comp. Limited gazdasági gépgyámekok, Lincolnból, Angliában, Budapesten, Üllói ut 1-szám. Sajdíts Jóxaef lap- ós nyonKUtalajdonos gyorstó nyomása, Nagy-Kanizsán. LegMgyobb gazdasági gépraktár Budapesten, állandó g é p k i á 1 1 i-t á s, készletben található. '' Sorveté-gépek különösen magyar viszonyoknak megfelelő könnyű 2 közönséges ló által húzható, rendkívüli tartós és egyszerű 13 soros vető-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható. Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötőttebb földben is használható. Amerikai kaszáló- és arató-gépek. Lógereblyék és szénagyfijtók rendkívüli olcsó áron. Világhírű Robey féle fekvő é» hordozható gőz gépek. Géz-csépiő-gépek Patent vasrácsával és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl. . i» x KM csé^ő-gépek, lójárgányok és lovas cséplő-maimok, szecskavágók, sze lelo- és konkoly-váiaszto rosták és minden más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök. . N. B. Községek számára, kik gőzcsépló-gépet, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. NN- BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Robey & Comp. Limitedhez Budapestre czimezni, mivel sem Zalamegyében, semVasmegyében tőlünk gépek eladására megbiiva senki nincsen és'' közvetlen érintkezés folytáni olcsóbb árakat is szabhatunk s gépeinket vagy B é c s b ó 1 vagy Budapestről szállíthatok. [ '' ^ Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli használt gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk. (i- ROBEY & Comp. Limited Budapest. NAGY -KANIZSA, 1875. febnikr 25-én. Tizennegyedik évfolyam. Elifzststi v v A •?c*ar evre . . 8 tr. «íi «vre . . * . tfgyeu ♦ÍTTP - . füry ****** M Hlriitiiik 6 hJutából petittorhan | 7, nuodnor 6 ■ roiuneu ( j további sorért 6 kr. NYILTTRKKKN >soron*int 10 krnrt «»• :ecnat fel. j Kincstári ilUték miuden jegyes hirdetésért kflíft J 30 kr. fizetendő előbb: LA-SOMOG ÖZLÖN A lap txeüeai ét ^anyagi réesét illetó k&s-| Müneny** , előfizetések, reclamatiók tat. a sxer-ke&ztó-ki&dóboz bér-mffnrv* -.ntésendők: .\A<7l''-aANIZÜA «Taksrékpénatári épület, földszint. Bérmentetlen levelak «aak ismert munkatársaktól fogadtatnak ei. 1 Kéziratok vissza nem Q 4 küldetnek. ] Nagy-Kaniz*a város helyhatotágának, nemkülönben az „első zalai a „zalamegyei általános tanító-testület^, a .Zala-Somogy" ftfleierikint kétszer, vasarnap- s ügyved-egylet", a „nagy kanizsai kereskedelmi s ioarbank", a ,nagy-kanizsai takarékpénztár" gőzhajózási reszvénytársulat s több megyei és városi egyesület hivatalos értesitije. csütörtököm megjelenő vegyes tartalmú-lap* Egyleti közgyűlést Urt: A .nigy - k<to ii-ftii kereskedelmi s iparban k" márczius 7-én d. e. if órakor. A , n a g y - k a n i z s a i bankegyesület* márczius 14 én délután 3 órakor. A ,csab-rendeki takarékpénztár* márczius 1-éu d. e. 10 órakor Csab-Rendeken. A „csáktornyai takarékpénztár* márczius H án d. e. 10 órakor Csáktornyán. A »szigetvári takarékpénztár* február 28-án.délelőtt 9 órakor Szigetváron. A „pécsi egyesült külvárosi takarékpénztár* márczius 7-én d. e. 10 órakor Pécsett, Király-utcza 4í. sz. alatti házban. Jte a régi óhaj... A „Muraközi kérdés'''' tujrminczedrgyik köwlemtnye. Ne vesse senki szemünkre, hogy vén xzigány. fluidjára csak egy nótái huziuik ; a vén czigány minden nap egy nótát feled, cs^k a legkedvesebbet — hattyúdalát — sem emlékezetéből, sem a fájón s majd felriasztva rezgó hurokból nem képes kiszakítani hanyatló kora. — Nekünk is van egy nótánk, most már mindennapi imánk ! ne bántsanak bennünket, ha annyiszor elre-öegjük, tán eltanulják tőlünk mások is és táu hamarabb jő meg igy a közös imának várva várt boldog sikere. ?Gutta cavat lapidem — mondja a közmondás,— hátha a mi parányi szavunk is lesz egy-egy csepp, már pedig sok csepp a követ is kivájja. Ideje is lesz, ha kívánja azt a megmohosodott sziklát, azt a „Muraközi kérdést* (bár jönne el mielőbb országod !) aztán ha kimosta ó?i fekhelyéből, mi is szívesen elfeledjük — Te Deum után ezt az imát, ezt a nótát vén czigány módjára. Bizton reméltük, hogy a közelebb elmúlt évnegyedes közgyűlés erélyesen hangsúlyozva Zalamegye hazafias kivánatat, végre valahára meghozza Muraközre a feltámadás, a boldog egyesülés örömünnepét, azonban a főispáni megnyitó lelkes beszédben viszhangzott csak a közóhaj, hiszszük a jövő gyűlésen máskép lesz, azért e reményben ismételjük e kérdés nagy horderejét, nagy fontosságát, e reményben szállunk ismét sikra . .. Beteg volt a gazda, ott feküdt a halálos ágyon kiterítve, körülötte értekeztek a világhírű orvosok: éljen-e, haljon-e ? nem volt, ki a beteget ápolja, csak az a jótékony titkon működő természet: — jöttek aztán a régi jó szomszédok, kiket a beteg gazda mentett meg az enyészettől, mentett meg a krachtól s most ezek a jó szomszédok kapva kaptak a koncz után, az volt szerencsés, ki nagyobbat vihetett; és ezek a kedves testvét ek Zalamegye egyik szemefényét, ^a muraközi részeket vették kegyes pártfogásuk alá ... . Jött aztán az ébredés korszaka ! a beteg lábbadozott s meg is gyógyult; '' — kezdte mozgatni elfásult tagjait, csak egyikből hiányzott és hiányzik a valódi életerő ; olyformán volt és van vele, mint egy zsibbadt részszel; tudja, hogy van ; tudja, hogy az övé, de nem érzi, nem használhatja. j Z&lamegye déli része, a Mura és Dráva közti terület visszacsatol tátott az anyaországhoz, azonban csupán igazságszolgáltatás és közigazgatás tekintetében, de nem egyházi kormányzatilag is! hanem tudnók, ha nem ismernók is a papi hatalom befolyását nevelésügyünkre, még akkor sem hagy-hatnók szó nélkül azon ferde viszonyt, hogy törvényes jogczim nélkül, ami sérelmünkkel, ami kárunkra már egyházi hatalom uralkodjék rajtunk ; egy szolgának két ura meg nem fér! Az őnfentartási ösztön sugallta eszme á népek gondolkozás módját, felébresztve őket tetterőre sarkalja; minden apró né-pecske mozog, életjelt ad magáról, megsemmisülni nem akar, féltékenyen őrzi nemzetiségét; — mi magyarok annyi idegen elem közé szigetelve, elszakadva véreinktől, nemzetiségi politikánkban nagyon is méltányosak, nagyon is engedékenyek vagyunk és voltunk, de legcsekélyebb jóakaratot, egy parányi elismerést sem tapasztaltnuk, tehát ha ilven eredménvt mutatott a rnult e'' w s ilyen a jelen, ne legyünk annyira engedékenyek, annyira méltányosak eszélyessé** szempontjából, hacsak önmagunkat eltemetni nincs szándékunk és ha akarjuk megvalósítani ama nagy jóslatot: „Magyarország nem volt, hanem lesz.* Már pedig megsemmisülni egyáltalában nincs kedvünk ! rajtunk volt a tatár, megifjodtunk; másfélszázadon át nyögtünk török rabigában, körültekintőbbek lettünk. — »megfogyva bár, de törve nem élvÁrpád nemzete!* és bár a vész megroncsolta, letördelte .a tölgy ágait, maga az ezredéves törzs merészen daczolt vészszel, bőszült orkánnal s villámmal! Ez volt a mult! hát a jövő? 11a jól akarsz nyugodni barátom, készits jó nyughelyet; ha hásat építesz, szilárd alapokat rakass ; mindenkor tehát élj a jelenuel, hogy a jövőben mulasztásod felett keserű könyeket ne kelljen hullatnod. Éljüiik a jelennel! tegyünk meg mindent Muraköz meg magyarosítására ; két idegen elem karolja át Zalamegyét, Stájer (Német) és Horvát, két elem ellen kell, bogy harczoljunk észszel, szivvel és tollal ; — itt teremtsünk a Mura és Dráva partjain egy erős, átszakithatatlan védgátot, nemzetiségünk védfalát itt rakjuk már le3 e hazafias nagy munkában jóbarát és saját vérünk fog velünk kezet, egyesült erővel kivitt munkán van az áldás. lepjünk az iskolába, nézzünk a családi szentélybe, ott lesz hivatásunk tere, oda kell a magyar erő, oda kell a buzgó apostol, ott kell a magyar nyelvet, érzelmet és magyar gondolkozást fejleszteni és ápolni; — tisztelet Muraköz hazafias papságának — mig Zágrábtól meg nem szabadulunk, mig magyar egyház, magyar érzelemben nevelt pap és tanító nem jó a nép közé, mig ennek figyelmét el nem vonjuk Zágrábtól, hova gyermekeiket küldik, mig e helyről szólnak hozzánk, addig Muraköz magyar- nvelvü soha nem lesz, intézkedéseink fél- • * rendszabálylyá sülyednek, a legbátrabb, legtevékenyebb munkaerő elcsügged s egy feladat megoldásának reménye letűnik. Egy-két ember,egy-két pont van a nagy muraközi területen, hol magyarán beszélhetsz s magyarul is megértenek ; egy-két váz a végtelen Saharán és akkor, midőn idegeu nép közt, melynek nyelvét nem bírod, siket-néma módjára talán jelekkel értedheted meg magadat, csak akkor tudod, TÁHCZA. Ml a szerelem, — szeretet ? Kérdezzed meg a virágot Midőn a napfény sugara k Először reszket kelyhében Mit érez e szép, sznzara ? Vagy a hideg sir ékjében Júlia hfi, néma szivr Romeo lángzó csókjától Megszólítva, mit ¿reze ? Ks az ifjn. »zi-nd<* nőnek Mily üdvtől guzdsg kebele Ha saiv-harangját érinti EUó angyal szárnyGtése ? Vagy, ki gyönyörnek szemléié Égő, elhamvadó jobbját, Elhald ajkán a mosoly Mitől uyeré szent nyugalmát ? Éh-halálra kárhoztatott Agg titkon lánya emlőjén ¿1 s ez hervad.......mégis mitől Hervadásán az égi féuy ? Vagy midőn a nagy mindenség Megteremtve lett általa, 8 egy köny ragyogott szent szeméu, Váljon e k5n y mit mondana ? '' Ne kérdezzed, nem felelhet, Örftkké szeretni lehet De hiven festeni soha, Ahkor sem. ba meglophatnád TUndérek ragyogó álmát. GlOTH GYULA A végzet áldozatai. — Beszély. — Irta- ¡íj. Teraáiirzky József. (Folytatás.) Az utas kezeit keresztbe fonva, mozdulatlanul ült, jeléili annak, hogy most elkezdheti beszédét az öreg a hogy Bzivesen végig hallgatja azt. — Csak e^y völgy választa el a Ville vá-rat egy másikról. E két vár ura nagyon jó viszonyban élt egymással. Egykor lakodalom volt Hollenstejn — a másik vár uránál, melyre Ville, mint akkori legjobb barátja, meg volt hiva. Fiát, ki most uram, magával vitte, ez alig volt 10 éves. Mulatság közben Ville fia, Holíenstej-nek ugyanannyi éves fiával összeveszett, s azt, nálánál erősebb levén, irgalmatlanul megverte. Azóta a két vár ur közt szakadozott a barátság fonala, melynek száJlaíból nemsokára a legnagyobb ellenszenv fonódott, s a két jó barátból két halálös ellenség lett. Ville, Hollenstejn vára alatt, mert arra volt rendes sétája, naponként elment. Egyik nap észrevevén ezt Hollensteja, boezuja oly nagy mértékben felgerjedt Ville iránt, miszerint megparancsolá szolgáinak, Viliét lőjjék agyon. A szolgák, urok parancsának teljeoitését ismervén első kötelességüknek, lementek a vár oldalára s szegény Viliére reá lőttek ! A golyók mellette fütyöltek el. A lövésre figyelmes lett, körülnézett. Azt azonban nem gyanitá, hogy a csövek, melyek oly nagy durranás közt adák ki mérgöket, <5 reá lettek volna irányozva. Tovább ment. Ismét lövéseket hallott s a mellette levő fákról pattantak vissza a golyók. Ekkor véletlenül a várba nézett; véletlenül, mondom, mert egy idő ota nem emelé fel hozzá tekintetét. A várnak lejtfjén néhány ember siete, kiknek kezeiben valamit csillogni látott. De ily vakmerőségre nem gondolt. Midőn azon helyre ért, hol sétája után megszokott nyugodni, leült. A gyepen vért látott maga körül, mely egészen fris volt. Azt vélé, hogy a meglőtt vad futott erre, s e véleményben meg is nyugodott. Huzamosb ideig volt ott s a vér cseppekből vér tócsa lett, s ruháján is mindinkább növekedő vérfoltokat látott Kabátját leveté s azon kis lyakat vett észre. Hátán fájdalmat érzett, midőn kabátját leveté, mert ez megcsiszolta a belső, finomabb hust. Ekkor tudta meg, a várdombján felsietők mit vittek. Sebét behegeszthetni csak boszu által vélé. Másnap egy várabéli katonát küldött Hollenstejuhez. De ezt nem ereszték vissza. Ez eset Ville boszuját szította s többet nem is izent neki, hanem másnap reggel csatarendbe állitá katonáit, Hollenstejn várának lerombolására. Ezen tett sikere által értendi magát kielégítettnek azon alávaló megtámadás miatt, mely oly •ok vérébe került. Fia eléggé könyörgött, hogy ezt ne tegye, mert átkot hoz saját fejére, átkot családjára. De ki tudná a felcsigázott boszut fékezni?! Ville nem hallgatott fia szavaira. Meginditá katonáit, s daczára aggkorának, maga állott annak élére, kitartásra buzdítván katonáit. A csata után életben maradandóknak 20 aranyat ígért, mely összeg nem is maradt hatás nélkül, fellelkesité azokat, mert tudták, mit Ville igér, az már övéké. Csakhamar Hollentsejn vára alá érkeztek, melynek lakói lövöldözésekkel üdvözölve fogadták őket. De semmi pusztítást nem tett köztük, sőt kitartásra edzé őket. Amint a vár alsó oldalát borító sűrűhöz értek, Hollenstejn kis csaptával találkoztak.A küzdés meg- kezdődött. Villenek be kelle vallani, hogy amily jók az ő katonái, ugyan olyanok Hollenstejné is, s ha le is győzi őket, drága dicsősség lesz at. Legyőzte őket, Holleustejn a rövid ütközet áldozata lett. Ott hevert katonáival együtt, élet-teleuül. Felmentek aztán a várkapuhoz. Oly csend volt belől,|mintha ott is a halál szedte volna áldozatait. A kapu erősen be volt csukva. Körül mentek a vár dombján, de sehol alkalmas helyet nem találtak a bejutásra.Ámde Ville lele ményes esze hamar fedezett fel módot, melynek segélyével a falakra felmehettek. Csakhogy az élet veszélylyél járt. Ugyanis erősségi fokozat szerint egymás vállaira álltak, s néhányan feljutottak a bástyára, honnan alacsony és alacsonyabb háztetőkre léptek, végre a földre ugor tak. A várban maradtak ezt észrevevén — kirohanni nem mertek, mert sok katonának ben-létét sejték — elbuvtak. A várba jutottak égő tárgyakat halmaztak össze az udvar azon részében, melyben a konyhára szükséges száraz fa volt. Azok csakhamar lángra kaptak s Ville örömére ki-kicsapkodtak a vár rovatkáin. Az elmenekültek, miután már a tetők is égni kezdtek, buvhelyökről előjöttek, kegyelmet esdvén, de valamennyit leszúrták. A vár leégett. Az igért 20 drb. irányát mindeniknek megadá. Én e csatában nem vettem ré«t, s azért rósz szemmel nézett reám, eljöttem, de halála után olykor elmegyek a várba. — Mért küldte katonáját Ville, Hollen-stejnhez^ Ha ezt nem teszi, könnyebben sike-rülend neki a vár lerombolása. — Mért ? mert védtelent megtámadni gyávaságnak tartá. — Így boszulta meg magát Ville ? Előadásod alapján jobbnak képzelém. mi az, saját véreid kört élni és meghalni ? Menj Orehoviczára, tekints be a község iskolájába, ha magyar vagy, ha büszke vagy e szóra, ngy megdobban benned az a kis tömeg, mit szívnek mondanak; azon gyermekek. kik azelőtt a magyart talán meséből ismerték csupán, 25 - 26 eredeti magyar népdallal üdvözölnek, azon dalokkal, melyeket édes anyánk avagy dajkánk dúdolt csendesen bölcsőink felett altatóul ; lehetetlen, hogy ennek hallatára egy édes öröm, egy nem köznapi melegség ne vonuljon át egész valódon, lehetetlen, hogy^el ne sóhajts, bár zengene fel Mnrakőz minden polgárának ajkain azou édes magyar szó, mit nagynevű őseinktől örökölve annyi vészes, viharos korszakon át sértetlenül megőriztünk! De hogy e jámbor óhajunk beteljesedjék, ismét csak oda térünk : magyar'' egyházat, magyar papot, magyar tanitót adja tok Muraköznek, hogy e magát büszkén emelt fővel magyarnak valló polgár nyelv-beu, érzelemben és hazafiságban egygyéol-vadván velünk, megifjodva, megizmosodva tűnjön elő Árpád .nemzete a földmivelés, ipar. művészet és tudomány ferén, a legszentebb kapocs által összekötve, kölcsönösen egymáshoz ragaszkodva, egyesült erővel fáradozva lépjük tul azon nagy jóslatot „Magyarország nem volt, hanem lesz", — az összes világ bámulva ismerje el a haladó, viíuló ezredéves Magyarország nagyságát, fénvét és hatalmát! TÖRÖK ERNŐ. Jegyükön) Felvéve N.-Kanizsán, 187ö. évi Jebiiiár hó 11én a ti. kanizsai takarékpénztár közgyűlésében. Jelenlevők: Elnök geUei Gu''tmaon S. H. másod igaz gató, Darás Zsigmond jegyző könyvvezető, Axenti György, Babochav János, Belus József, Berényi József, Blau Pál. Blau József, Bogyay Ödön, Chinorany Géza, Ebenspanger Manó, Ebenspanger Lipót Ebenspanger Leo, Engláu der bnjos, Eperjessy Sándor. Faszéi H. B, FesseIhoőer József. Fischer József. Guttmann Simr.n, Grünhnt Fülöp. Haaser János Jack Frigyes, Juhász György, Knorczer Frigyes, Lovinger Izrael, Maschantzker Mór, Mayer József, Neuaidler Pal, Naciecz József, Plosszer Ignácz, Práger Henrik, Ro.-enfeld Sándor, Ro-senfeld Adolf, Kosénberg Izrael, Rechnitzer Vilmos, Rátz Antal, Schr-yer Lajos, Schertz Albert, Strém és Klein. Somrner Miksa, Sanve ber József,Szűkíts Nándor,Schertz Simon.Wagner K&roly, Valbach Mór Warga János. Weiss Maoó, Weie* Samu, \Velleruis.nn János, Weiss mayer Mark, Weiser I. C. Vveismaier Mór, Valbach Jakab és misefái Fabiánita Ignácz, összesen 55 részvényes tag, kik micdöszve 187 részvényt képviselnek. — De tekintetbe kell venni, hogy magasabb rangú egyén nagyobb boszui követel, mert azoknál a kis megsértés ít nagy. Az utas felkelt, s a szobában fe! a alá jár kált. Haját hátraigazi tá. — Szavamnak hitelt adhat, — szóit az öreg. — Azoknak igazságában nem is kételke dem. De hagyjuk ezt. Inkább kérdéseimre légy szíves felelni. — Melyekre őszintén felelhetek, orom mel. w — Nem volna uradnak oly egyénre szükségééi nem a legdurvább szolgálatokat végezné? — Kerestetfegyvertárnokot, de még nem kapott, azért hiszem van egyre szüksége. Fegy-vertárnokja ritkán van, mert fegyvereit oly becsben tartja, hogy e tekintetben nehéz kedvére tenni. A fegyvereket ügyesen kezelőnek jó helye lenne nála. — Mit gondolsz, az én szolgálatomat elfogadná-e, ha azt csekély díjért, akár ingyen felajánlanám ? — Mindenesetre, uram, ha az ott szüksé ges teendők ismeretének birtokában van. Még előnye is lenne előleges ajánlásom által. — Megkísérlem. A sok fáradság után, gondolom édes lesz s nyugalom. Az utazásba beleuntam. >. — Sokat utazott ön? Irigylem sorsát. — Sohase irigyeld Sok viszontagsággal kell azálta! megküzdeni. — De kárpótolja azt a tapaaztálás. — Ki elégszik meg oly tapasz taligái, hogy a nyonurt látja maga körül ? — S hát, ha nem szeretett utazni, mert tevé azt? — Gondolod, élvezetből? Ha azt, akkor megcsalt sejtelmed. — Nem élvezetből ? Miből tehát ? Gelaei Guttmsnn S. H. másodigazgató ur előadja, hogy első igazgató Tóth 1 ajos ur megbetegedvén, a közgyűlésben meg nem jelenhetik, ő tehát igazgató tiszténél fogva ezen közgyűlésben az elnökséget átveszi s e minőségében üdvözölve s határozat képes számban megjelent részvényes tagokat, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánítja. A megállapított tárgy-sosozathoz képest eiuöklő igazgató ur a számolási jelentést következőkben terjeszti elő : A korábbi években tett számolási jelentésekben hangsúlyozott azon tényt, hogy a nagy-kanizsai takarékpénztár a betevő közönség tántorithatlan bizalmát birja, a lefolyt év üzlet emelkedése ketségtelenué tette s az inté zet anyagi erejének ezen fokozatoa növekedését rredményezé, hogy még egyrészről a jelen pénz válságos viszonyok között is a hitelre szorult közönség minden jogos és méltáoyoa igé nyét kielégitheté s ez által a földművelés, ipar és kereskedelem érdekeinek elősególyésében közhasznú hatást gyakorolt, — másrészről részvényeseinek is jelentékeny hasznot hajtott, mely eredmények elérésében ügyeimen kivül nem hagyható tényezőül említendő meg az igazgató választmány tapintatos eljáráaa és az iutézet érdekeinek megóvása feletti lelkiiaui« re tea eberaége. Az ezen jelentésben nyilvánitotukról a t. r»-s/vény esek a kezeikhez nyomtatásban kiosztott üzleti forgalom és mérleg áttekintéséből meggyőző tudomást szerezhettek,, azonban bővebb felvilágosításul szolgáljon a következő részletezés : I«73. év végével a betétek összege kitett és p.-dig készpénzben 1304318 frt 26 kr, H47*''Y1W, arany és 830 franc értékben 4825 frt 49 kr, öszvesen 1309143 frt 75 kr. 1874 év végével pedig kitett készpénzben 1480503 frt4u kr, és ^O^/it* aranyban 1665 lranc-ban, tehát a betételek összege szaporodott 171359 frt 65 kr készpénzzel, 432fc%ou arany-uyal és 835 franccal ebez hozzászámítandó a''tőkésített kamat 43149 frt 10 kr, és 61*71W, darab aranyban, a mult évi öaszes betéti többlet tehát kitesz 1874. év végével készpénzben 214508 frt 75 kr, 493*7. oo drb arany és 835 francban, — eszerint az 1874 év végén maradott betét összeg kitesz keszpénzben 1523652 frt 50 kr, aranyban 1341*7» wí francban 1665. A mérleg kimutatása szerint a lefolyt évi üzleti ny ers haszon 35074 frt 21 kr, és 203/fc darab arany, melyből levonva, az alapszabályok értelmében a tartalékalapra 10*/« 329Ó frt 86 kr, a nyugdíj alapra b9/u és a tőke 7*/0 kamatait hozzáadva 2101 frt 59 kr, öaz tön dijakra 40 frt, igazgatósági jutalék és a napi biztosok jelenléti jegyeire 3296 frt 86 kr. összesen 8735 frt 31 kr, maradt még felosztható haszon 26338 frt 90 kr, és 203fk drb arany a mely következő bevételekből származik : aj értékpapírok jövodelméből 2627 frt 25 kr, b) házbér jövödelemből 6511 frt 6 kr, I c) részvénytőke 6*/o kamataiból 1800 frt, d) tiszta nyereményből 15400 frt 59 kr, és 203/% drb arany, összesen 26338 frt 90 kr és 20»/» drb arany. Ezen tiszta hasznot az igazgató választ- — Kényszerűségből; a kényszerűség vitt rea. Szüleim gyermekkoromban elhaltak. Nem hagytak semmit, szegények voltak. Rokonaim kitagadtak, mert nem tudták volna visz szafr/.etni azon költségeket, melyeket neveltetésem vesz vals igénybe. Egy helyen dolgoztunk testvéremmel, mígnem a sok ütést-verést megunván, utazni mentünk. Több évi utazás után elvaltunk. Apám nevét nem ismerem, s Kei-chiuiHÜtz nevet vettem fel. Hogy testvérem mi'' nőt, nem tudom. A sors volt tanítóm. A kegyet-ien sors tanított szenvedni, as tűrni a nyomort. És mégis itt vagyok. — Minek én szivemből örülök. — Nemtelen tett által nem akartam szerezni kincseket, Bem pedlg^ütéssel, azért szántam magamat utazásra. S ha sokat is szenvedtem; ha csábító körülmények közé jutottam is olykor, nem sugalhatja lelkiismeretem semmi rósz tettnek nyugtalanító érzetét. — On gazdsg. — Én, gazdag ? ha, ha, ha! Tudod mi sz én összes gszdsgságom ? Azon tudat, hogy mások szerencséjének ronpjain nem építettem boldogságot sohs. — Épen ezért gazdag ön. Mert mit ér a szerencse, melynek birtokában másnak kárvallásával jutunk ? Mit oly szerencse, melvet méreggé változtat azon tudat, hogy még mi azt magunkévá tettük, azalatt százan sülyedtek a szerencsétlenségbe ? Semmit. — Saját lelkem szól belőled, öregem. Ugy-látazik, a sors azért hozott ösaze bennünket, hogy egymástól soha ne váljunk el. — Bár ne kellene öntől elválnom soha. — S mért óhajtod azt? — A barátság első nyilvánuláss, a rokonszenv miatt mány akkép javasolja felosztani, hogy nnn- '' den egyes réssvény |elolyt évi szelvénye 75 • frttal váltassék be, mely kitess 22500 frtot, a ! fenntmaradó 3838 frt 90 kr. és 207% arany- . ból pedig jótékony czélokra adományoztassék 1138 frt 90 kr, az ez után fennmaradó 2700 frt 2074 drb arany pedig nyereményül az I 1875. évre áthozaasék. A jótékony czélokra adományozott 1138 frt 90 art, pedig következőleg ajanlja fel- I osztani: A gymnasiumi muzeum s könyvtárnak 20 frt, a polgári iskolánál szegény gyermekek taneszközökkeli ellátáss s könyvtárs 50 frt, a községi iskolának hasonczólokra 100 frt, az izraelita feJekezeti iskolának 100 frt, az evangélikus iskoláoak 50 frt, a görög iskolának 30 frt, a keresztény kórháznak. 70 frt. az izraelita kórháznak 60 frt, a keresztény házi szegényeknek 130 frt, az izraelita házi szegényeknek 130 frt, a tűzoltó egyletnek 50 frt, a be-tegaegélyző egyletnek 30 frt, árvaház alapra 100 frt, a kisded-óvodának 100 frt, intézeti szolgának adomány 10O frt, összesen 1120 frt, a maradék 18 frt 90 kr, további adományozásokra az igazgató válaaztmány rendelkezésére fent hagyassék. Határozat, a közgyűlés az előterjesztett számolási jelentést örvendetes tudómásul veszi, az igazgató választmánynak a haszon felosztására vonatkozó javaalatát egyhangúlag elfogadja és ugy az igazgatóknak, valamint a választmánynak ügy buzgóságaért elismerését örömmel nyilvánítva, a lefolyt évi működése iránt a további feleiőtség slul feloldja. * Áttérve ez után a következő sor szerinti tárgyra, elnöklő igazgató ur felhívja a közgyűlést az 1875. évi üzleti számodá&ok és mérleg felülvizsgálására egy 4 vagy 5 tagból álló bizottság megválasztására. Megválasztottaknak nyilváníttatnak. Nu csecz Jjzaet, Sommer Miksa, Wágner Károly és es Rechnitzer Vilmos részvényes tagurak. Elnöklő igazgató ur továbbá felhívja a közgyűlést, a 3 évet kitöltött igazgatók éa aor-rendszerint kilépett választmányi tsgok megválasztásához azavszstszedő bizottság megválasztására. Megválasztattak : Berényi József, Weiser József, Wágner Károly, Engländer Lajos ós Rechnitzer Vilmos részvényes tagursk, kik is a szavazatok beszedésére és összeszámítására kiküldettek. A tárgysorozat 5-ik pont alatt megjelölt Eb«nsp<>uger Lipót ur által tett indítvány tárgy aláaa kerül ven a napi rendre; az indítványozó ur felhivatott inditványáuak kifejtésére, minek folytán : Ebenspanger Lipót részvényes tagur előterjeszté, hogy miután tett indítványa az alapazabályok némi módoaitását czélozza, s magas kormány által előkészítésbe vett kereskedelmi tórvényjavaslst pedig áltálján a pénzintézetek alapszabályainak nagyobb mérvű módosítását fogja igényelni, tehát nehogy ezen bekövetkező nagyobb mérvű alapszsbályok változtatásnak most már eléje vágjon, indítványát ez alkalommal visszavonja. a közgyűlés az indítványnak inditvá- — Öregem, - szólt az utas, s mintegy megütközve az előbbi szavakon, gyorsan eléje lépett — szivedből szólj ! A rokonszenv ébredt fel benned ? Én irántam ? Oh ezt nem hihetem. — Mi lehetetlent talál ön abban ? — Sokat, nagyon sok lehetetlenséget — válaszolt halkan az utas, msjd sebesebben folytatta — megvetéssel találkozom, bár merre tekintsek. És te azt mondod, rokonszenvet érzel irányomban ? — Azt, bocsánat, oly mértékben, mint még senki iránt. E szavak után az öreg földre süté szemeit, félvén az utasnak harsgos tekintetétől, mely szavait Jcövetendi« de az utas nem tekinte reá, hanem érzékenyen szólt: — Oh mért nem ily álom húzódik egész éltemen át De majd felébredek, s akkor ez álom is fáj, melyet hamar elragad előlem az ébredés. Oh ily álom boldogít! Kendőjével törülgetó szemeit, fejét hátra hajtá, majd hanyatt esett Az öreg pillanatra nyitva feledé száját e szavakra, z az utastól mindinkább távolodva igy szólt: — Ha ily állapotban van uram, akkor óhajtom önnek az álmát, mert arra szüksége van. Az utas nem ismervén m«»g e szavakban j azonnal az értelmet, tétovázva válaszolt : — Almst ? Piszén most álmodom, boldo-gat álmodom ! — Az Istenre kérém, ön megőrült? — szólt az öreg s a kimenés haaznosságáról gondolkodók — Megörült! Segítség.--Örült, őrült van hazamban. (Folytatás köv.) nyosó nr által tett viasza vonását tudomásul vessi. Elnöklő igazgstó ur felhívja még a közgyűlést netaláni egyéb iuditváayok tételére, ilyennel asonban a részvényes tsgok közül sonkisem jelentkezett. A szavazatszedő bizottság bevégezvén működését, eljáráaa eredményéről következőkben tesz jelentést. A két igazgató ur megválasztására be adatott 171 azavazat s ebből kapott Tóth Lajo« az I-ső igazgatói állásra 171 szavazatot, gelt^i Guttmann S. H. a 2-ik igazgatói álláara I43 szavazatot, a 10 választmányi tag megválasztására beadatott 187 szavazat, ebből kapott: 1. Weisz Samu 187 szavazatot, 2. Weisz Manó 185 szavazatot, 3. Berényi József 17» szavazatot, 4. Plosszer Ignátz 176 szavazatot 5. Valbach Mór 176 szavazatot, 6. Ebensp«n ger Manó 171 szavaza''ot, 7. Rosenberg Izrael 170 szavazatot, 8. Lövinger Izrael 167 szava zatot, 9. Blau Lázár 158 szavazatot, 10. Mayer József 131 8zavasatot. Póttagoknak meg választattak : 1. Vellermann János 60 szavazattal, Dr. Scherz Simon 47 szavazattal, 3. Vágaer Károly 28 szavazattal. A közgyűlés a választást tudomásul veszi. A tanácskozási tárgysorozat ezzel ki le -vén merítve. Elnöklő igazgató ur, miután a mai jegyzőkönyv hitelesítésére Warga János és Weiser József v. tagurakat felkéri, a köz gyűlésnek az intézet arányában érdekeltségeért köszönetet fejezve ki, a közgyűlést befejezett nek nyilvánítja. Kml. Guttmsnn s. k. elnök, je^yzette Darás Zsigmond a. k. Hitelesítjük : Weiser József s. k. Warga János s. k. Jegyzék a zala-egerszegi kir. törvényszék büntető osztályának 187ő-ik évi mártius havi nyilvános üléseiben eUkidandó bűnügyekről. Mártius 3-án. 73./B. 875. Sz. 1. Salamon György és Miklics József súlyos testi sértéssel vádlottak elleni ügyben királyi táblai ítélet hirdetés. 101./B. 875. Sz. h. Sóos János tolvajlás sal vádlott elleni ügybeu kir. táblai itélet hír detés. Mártius 4 - é n. 59./B. 875. Sz. 1. Németh János és Vi-gánti Pál emberölessel vádlotta< elleni ügybeu királyi táblai itélet hirdetés. 87./B. 875. Sz. I. Ángyán Károly »zóio tolvaj lássál vád.''ott elleni ügyben vád alá helyezés, esetleg szóbeli végtárgyalás. 98./B. 875. Sz. I. Balogh József és Tolnai Anns súlyos testisértéesel vádlottak elleni ügyben szóbeli végtárgyalás. Mártius 5-én. 100./B. 875. Sz. !. Klinger József fatol -vajlással vádlott elleni ügyben folyt szóbeli végtárgyalás. lio./B. 875. Sz. 1. Tóth József tolvajla» megkisérléaével vádlott elleni ügyben szóbeli végtárgvaláa. Mártius 10 - é u. 72./B. 875. Sz. 1. Mohári János és tár* a tol vaj lássál vádloUak elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés. 81./B. 875.''^. 1. Varga György súlyos testisértéssel vádlott elleni ügybeu curia itélet hirdetés. 96./B. 875. Sz. 1. Zsidó János és Vendel János tolvajlásssl vádlottak elleni ügyben királyi táblai itélet hirdetés. M á r t i u s 11 én. 123./B. 875. Sz. 1. Halász Vendel súlyos testi sértéssel vádlott elleni ügyben szóbeli vég-tárgyalás. Mártius 12 -é n. L. t. Prosberger József gyilkossági bűntettel vádlott elleni ügyben szóbeli végtárgyalt«. Mártius 17 - é n. 133./B. 875. L. t Anda János emberölés -s*l vádlott elleni ügyben királyi táblai itélet hirdetés. 143.,B. 875. Sz. 1. Grünhut Dávid és tár-sai hamis adóslevél készitéssel vádlottak elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés. 155./B. 875. Sz. 1. Köbli György és Kovács Róza sikkssztá8sal, illetőleg sbbani bűnrészességgel vádlottak elleni ügyben kir. táblai ítélethirdetés. 162./B. 875. Sz. 1. Kovács György fatol-v aj lássál vádlott elleni ügyben kir. táblai itélet hirdetés. t Mártius 18 - á n. 112./B. 875. Sz. 1. Smercska Venczel sikkasztással vádlott elleni ügyben szóbeli vógtár-gyalás. 1629-ad 1414./B. 874. Sz. I. Eibersücz Neiti férj. Marton Lipótné birói tárgyak elsik-kasztásávai vádlott elleni ügyben szóbeli vég tárgyalás. Mártius 19- én. 124./B. 875. Sz. 1. Huibert József bíróilag lefoglalt tárgyak elsikkasstásával vádlott elleni ügyben nzóbeli végtárgyaiás. 154./B. 875. L. I Kurvet LJssló ember- . ó!és miAtl vddalá helyezés, esetleg szúbeli vég- j :.«rt;y alás. Z.-Kgerszeg, febr. 20. 1875. ---- j 11 Hibfift szók és szólások javítása. Hugj valamely ezónak helys vagy helytelen vultáról mindenki előre is némileg tájéin ozhassü magát, a magyar nyelvbe bffsuszott helytelenségek és idegeuazrrüségt-.k kiirtá-sa. tiéljábój Budapesten tartott legmóbbi gyiiléft kötelességének tartotta a nyelvtudománynak ide vágó megállapításait megismertetni. Általában vév« hibás minden 0 1 y a n ujabb keltii sző, amelynek megvolta akár jelentés, akár alak tekintetében **gé-tzére vagy esakegyik tagjára nézve is m a g á b ú 1 a nyelvből v i i á''g o s a n nem igazolható. Ilely-telebek ennélfogva az oly sznalkotások : 1) A melyeknek alakjuk és jelentésük is teljesen ismeretlen. Ily íajta koholmányok : nyák (nyákhártya;) pamlag; b u r-c b á n ; (Balgfrucht ;) e 1 e c s ^butotuus ;) h ö g (bö^hurut;) b o t r o g (ollótlanrák ;) 1 b I á n y (jod ;) i m o 1 a, sat. 2) A melyek akár való, akár csak gou doll képzőjüktől megfosztva, csupán csak sejtett. de világosan ki nem mutatható jelentésben önálló szókként szerepelnek ; p. o. z ü m (zömök bői ;) táv (távolból;) v e g y ^vegyit;) t á p (táptól ;) gép (g é p e 1 y ;) c z i in t^czimer;} 1 e p (többlepü, leped-őból V) v i r : (virágbólc s i r (csira;) b u r (burok ;) | c s i r b u r (csiraburok h.) Ide tartoznak azok a csak kizárólag cselekvésjelelú szók itj, a melyeket minden alaki kifejező huzzajáruiása nélkül tárgyszókká erőszakolt a nyelvújítás; pl. t ö r, kótör: saxiiraga ; véd; csuk: h ö r g, stb. 3) A melyekben kifogás alá esik minó a ! lő, mind a képző : t a k á r ; I o b o r, k ö n- e n y, k e a z e n y, h a in a u y, atb. 4) A melyekben a képző kifogástalan, de a tőnek vagy . alakja, vagy jelenlé«e nem iga ( zolható : n e d-é 1 y, t ö k-é I y, e g y l-e t, stb. Ö) Oly szók, a melyeknek töve helyes, de kifogás alá esik a képző. Ezek haroui osztályba szakadnak, a) A megmerevült képzők- '' kel alkotott szók : fö''-ep, kor-any, j • z a k • in a. b) Idegen képzős szók : toll-'' • nuk, hord - ár. nye-lü-cze, stb. c") ! A melyekben a képző csak tictio : 1 o v a n c z, j tol-uncz, jég ue-lioaz-nya fta- i Lár,) n y o m d a, f ő s x, b o r - o s z 1 á u y . ^Kellerbals,) ny ak-orján (Giraflé,) slb. 1 űj Mind a tő, mind a képző helyes, de a képző alkalmatlan ama működés végzésére, a melyre alkalmazva van : ö u k i v ü 1 - e t, uk ra á n y, feat-ész, gazd-ász, stb. 7) Nem fogadhatok el helyeseknek az egy vagy egy-két analógiára támaszkodó alkotások sem, kivált ha magukhoz az analóg példákhoz 18 kétség fér. Helytelenül hivatkozuak tehát azok, akik a szeszély, lábtyu, okmány, stb. képzéseket csinálták a s z e m-é 1 y, k e z-t y ü, zsákmány analógiákra, i mert ezek magukban állanak: azonkívül a vélt 1 képző is homályos. Kérdésest, i. vájjon a s z e- j uj e 1 y, k e z t y ü nem öaszetételek-e. A • zsákmány p-dig idegen szó. A mondottakat röviden egybefoglalva: a nyelvtudomány itélős zé ke ¿''tik az oly ujonnn alkotott szó jogosultságát ismerheti el, a melyben nem csak hogy az alapszónak jelentése tiszta, átlátszó, nem csak hogy a képzőnek értelemmédositó ereje érezhető, bauetn megkívánja még, hogy ez utóbbit csakis azon működés végzésére alkalmazzuk, a melyet a nyelv szelleme eléje szabott, s ezt a határt szándékosan sehol és soha át ne lépjük. (Folytatása köv.) Helyi hirek. — A nagy-kanizsai .kisdednevelő egylet" mult vaaárnap megalakult, jelen volt t>5 nő > 48 férfi. Elnöklő polgármester ur lel- Vesitfl szavakkal előadta a P. Szathmáry Károly » képviselő ur által városookbaa megpendített ; ügy állását, utána Hajgató Sándor ura körül- '' menyekhez mért s a nemes czél négy hordere-jét előtüntető, lelkesültséget méltán előidéző felolvasást tartott, msjd Mihály J. Endre ur | egyik titkár olvasá fel az alapszabályokat, melyek el is fogadtattak. Alakult egy 40 női tagból álló „Szervező bizottság." mely működését azzal kezd«'' meg, hogy az alapszabályokat meg-erősités vételt felterjeszti. Az ügy állásáról bő-vi bb tudósítást hozaniiunk. — Nyilvános köszönet. A helytelen épitkezes folytan kibérelt lakasomon ép a kémény mellé telt kapcsoló gerenda a kémény liasadasán at meggyúlván, f. hó 23-án ««ti ll3/» órakor már már az egész ház veszélyben forogván, r legnagyobb aggodalomnak kitéve valék, tnig az igen tisztelt tűzoltók megérkezvén, alig óra alatt nemcsak a lángoló tüzet, de a lappangói is mely már tova harapódzott,lö-keletfcse.il eloltották, miért is hálás köszönetem nyilvánítom. Nemkülönben a legforróbb hála köszönetem nyilváuittom, mint a cs. kir. 48. számú ezred tar.alék parancsnokságának, ugy a 77-ik honvéd zászlóalj parancsnokságának azon szíves jótéteményéért, hogy a lakásból kitakarított bútoraim és más eszközeim hűséges roegórizietéftérói gondoskodni szíveskedtek. Ismételten tagadják a legforróbb köszönetem. N.-Kanizsa, febr. 24. 187;"). Kovát» János szbiró. — A keszthelyi pályaudvarnál egy fiatal vasitti tisztviselő vigyázatlansága lolytán a vonat lépcsőjéről lecsúszván, egyik lábát a kerekek öszszezuzták.a kanizsai városi kózkórházba szállíttatván a városi s vasúti orvos urak által összezúzott lába térdéhez közel elvágatott. Felgyógyulásához remény vau. — Krói) Pál ur Zalamegye 2-od tanfelügyelője körutm indult a Balaton vidékén fekvő községek iskolái meglátogatására. Kedden, í. hó 16-án a cserszegtomaji községi és cserszegi felekezeti iskolákat látogatta meg. Ez utóbbi hegységben, hogy mily szánandó állapotban van a tanügy, bizonyitgatni neui e sorok Írójának feladata. De hisz mit kiv.''nhat az ember egy oly egyéntől, ki egy évvel ezelőtt mint asztalos dolgozott Keszthelyen h ugyanitt'' az ugy nevetett „ puszta torony l>an harangozó volt, most p«dig tanít, különben 2tM) rt bakteri fizetésért mii is kivánhat az ember. Tanfel ügyelő ur szerdán a Balaton partján fekvő hegységeket látogatta megs innét Tapolcza felé vette útját. — Hirdetmény. Németország és Svajcz postahivatalaihoz az 1S7Ö. év febr. hó 1-étől kezdve imndeu magyar postahivatalnál 7f> o. é. íorintig terj«?dő p;nzósszegrt lehet utalványoz ui bankjegyekben. A kifizetés Németországban és Svájciban ottani pénzértékben történik, a befizetett papirpénz és a kifizetett érezpéuz közli ágió leszarnitassval. Hasonlóan iehel utalványozni ugyanazou időponttól kezdve a magyar postahivatalokhoz és minden német postahivatalnál 1Ő0 birodalmi markig és minden svajcíi postahivatalnál 187''/a francig terjedő összeget. A magyar korona területén a fizetés bankjegyekben történik, a befizetett érezpénz és a kifizetett bankjegy k^zti ágió hozzászá-mitásával. Külföldre szóló utalványokra külön utalványlapok szolgálnak, melyek az azokra nyomott 1U kros levéljegy áráért minden kir. postahivatalnál kaphatók. Az innen utalványozott összeg a feladó által cssk bankjegyérték-ben irható az utalvány lap szövegének megfelelő helyére betűkkel és számokkal. Távirati utalványok nem fogadtatnak el, expresse kézbesítendő utalványok azonban felvétetnek. Ugyanazon feltételek alatt, mint Németországba, küldhetők Luxenburg és Helgolandba is pénzűtalványok. A t. közönséggel, tudomásvétel végett, — tisztelettel — közli a m. k. postahivatal N.-Kanizsán. — Gyászhír. Egy ritka jó nő s köztiszteletben álló családtag haláláról értesülünk: Dallos Imre maga és gyermekei: János, Dénes és Mária, férjezett Gyapay Győzőné s unokája Gyapay Dénes, — szomorodott szivvel jelentik, szeretett neje, édes anyjuk, illetőleg nagyanya született: Szabó Rozáliának folyó február hó 22-én, éleiének 52-ik, boldog házasságuknak 32-ik évében sziv viz-kórban történt gyászos elhunytát. A boldogultnak bűit tetemei e hó 23-ikán reggeli 10 órakor Nagy-Faludon szenteltettek be, és érette a gyász mise Zala-Sst.-I vány-ban ugyanakkor megtartattak. — A gecsei sírkertben pedig február 24-én tétetett a boldogult örök nyugalomra; s ugyanakkor Gecsén az engesstelő áldozat s mindenhatónak bemu-taitatik. Áldás és béke poraira! — Perlakról írják nekünk, hogy ott Lisziák Ferenc* ügyvéd ur lelkes kezdeményezése folytán az »önkéntes tüzoltó-egylet" meg alakult; működő tagjainak száma94,oly gyorsan szervezkedik, hogy néhány nap múlva tényleges állapotbalép. Az alapitók és segélyzők száma jelentékeny, a nemes ügy iránti buzga lom dicséretes, mely körülmény folytán a lelkes perlakiaknak gratuiáluuk. Az egylet főparancsnokául Lisziák Ferencz ügyvéd ur választatott meg egyhangúlag. — AL nngy-atádi gazdasági kör jutalmat tüz ki azon községek és egyesek számára, kik az utak melletti faültetésben legtöbb eredményt mutatnak fel. — Veszprémből. Azon hir, hogy nagyságos Taliánné urnő meghűlt volna, alaptalan és kérem ennek helyreigazítását, os*k annyi igaz, hogy 108 éves; és oly roszul érzé magát, f. h. 16-án azon hir terjedt el, hogy meghalt, holott ma is él. — Alfib-Jlajk községben 1870-ik évben az iskolaszék megalakulván, az iskolaszék élén álló egy éuek, a tanügy körüli kötelmüket kellően teljesítették is; — de a három év eltelte után, a volt iskolaszéki tagok magokat ez állásra nézvést megszűntnek tekintvén, a mai napig községünkben iskolaszék nem létezett;-uehogy a nevelés szent-ügye e községben háttérbe szoritva elhanyagohassék, tek. Stingly Károly gelsei körjegyző ur, mint a tsnügynek lelkes pártolója, és barátja több községünkbeli lakosok, és elöljárók kérelme folytán szives volt mai napon megjelenni köztünk, s közgyűlést össze hivni, — a hol a számosan egybegyűlt közönség álul lelkesedéssel egyhangúlag iskolaszék elnökének tek. Stingly Károly gelsei körjegyző ur, iskolaszék jegyzőjének aiulirt tanító, gondnoknak Boros Márton,- tagoknak tek. Modrovits János, Tóth Pál, Varga Ferencz, Kontó Ferencz, Kukor György, Németh István, Gyeroy Gábor, Varga Imre és Varga Mihály A.-Rajk községbeli lakósok és birtokosok választattak meg. A megválasztottak a törvénv ben előirt esküt a közgyűlés előtt le is tették, mely jegyzőkönyvileg véletett föl. Így az iskolaszék megalakulván szeretett elnökünk szo kott tapintatos modora, és eljárásával azonnal az iskolaszéki ülést megtartatván, mindenek előtt a gyermekek iskolába jártatására a szüléket serkentvéu, figyelmeztetve az ellencseb-k vöket e tórvéuybeu kiszabott büntetésre; utasítást adván továbbá az iskolaszék! tagoknak sor rendszerint az iskola látogatásira, kegyes volt még intézkedni, hogy a tanitóilak két szobáját, mely "ddig padlózatlan volt, a legrövidebb idő alai: kipadlóztassék. Adjon az ég u*a igen sok ily uemesszivü tanügy barátot, mint szeretett elnökünk;— akkor biztosi iva van a iakósság, hogv utódja nem marad el u sötétségben ; de hálád előre. Kelt Alsó Rajkon, 1875. febr.20-án. Horváth János tanító és több alsó-rajki Iskós. Érték- és váltófoiyan február 23. 57, metsüques 71.—; 5*/« aetnx. kölcsön 75.80; 1860-ki álladalmi kölcsön 110.80; ban k -réssv. 9.62; hitelintézeti részvények 220.50; London 111.35; magyar földtehermeniési kötvény 79.50; temesvári föidtehermentési kötvény 77.50; erdélyi föidtehermentési kötvény 76.—; horv^-slavon földteherm-jntési kötvény 80.—; ezüst 105.65: cs. kir. arany 5.26 — Napoleond''or8.90y2; «O^mark D R. n.-.-. Papirszelet. Nrv^lő kerestetik egy uri liáxbot nyolr*., hst-é* tisrmiley ¿v kfteatti gyernek részére. Megkívántatik, ti ugy as illető értsen s lóiisjtásbox, éUxertisr-tog»tá«hnc és az ssztali:áll szolgálathoz, cemkfllfin-ben szUkséges. hogy jog-, bölcsészet- ét orvostudor legyen » a spanyol*, német-, angol*, frauezia-, dán-, svéd-, orosz-, éj görflg- é« perzsa nyelven kivül még a «7jiu*zkrit-, héber-, gíVr«g-. latin-. khá)d«us- és hiudn nyelveken folyékonyan beszéljen. — Fizetése: 100 oszt. ért. forint, egy elnyűtt oltoxet, teljes ellátás és egy pár fejelés csizma. — ▲ cssiádfó reményit, bogy a vállalkozó kerti munkákbél sem iogjs magát kivonni. Jó feleletek. -• Nagyon iszákos volt a fréter és emiatt a guardián megfeddette őt, igy azé Iván Hallom, bory te a bort igen azereted ? — Szent atyám, a bor Krisztn* urunk vére. — De te a sok bort szereted. — Krisztn« urunk sok vére is caak vére. — De te mérték nélkQl élsz vele. — Csak nem akarja axent atyám, hogy a korra-mároaok hamis mértékével éljek. A hévviai gyógylürdSbe''n, tudvalevőleg, mély korparéteg képezi a víz fenekét. — Két nr használta egy időben a fUrdőt, egyik zalamegyei, másik jászsági, kik egymás rovására nem ritkán tulbizai-mas éleseket engedtek meg maguknak. No már látom, — mondá a zalai — bogy a rokonszenves tárgyak nem Tonxédnak egymáshoz. Miért ? — kérdé a jászsági. Mert, hs e feltevés állna, akkor Önnek fejjel lefelé kellene állania a korpában. Felelős szerkesztő s kiadó : Bátorfi Lajos. Válasz JxLnbhaxmer JózseJ urnák Csáktornyán. Nyílt levelemben az foglaltatik, hogy a »telekkönyvet bárkinek szabadságában áll megtekinteni h maginak abból a szükségeseket kijegyezni;- czá-folatát ennek nem adta, nem is adhatta; hanem iparkodott a tényt „másolat* szóval alattomos utca clferditteni,pedig az ilyeténképeni elferditteni akaráshoz nem kevés arrzátlanság kell! . . . Azt i* mondjajhoztám intézett *oraibaa, hogy „két fórum i-lé szaladgáltam,* — holott bölcsen tudni méltóztatik, hogy én ezt nsm tettem ; sSt azt hiszem, emlékezni fog reá, a midón soraimat kezében, több tekintélyes egyéniség előtt azonnali afeljelentés* és nem tndom, még mivel fenyegetett; de ezzel kudarezot vallva. Ily aljas s ssemélyemet lealacsonyítani akaró modorral akarja tisztázni magát; — egyátalán nem levén luyére, bogy jogot végeztem, sőt még azt tanácsolja, hogy menjek a gymnasiumba illemet tanulni, pedig jó maga árnak a gymnasinmnak csak külsejét látta ; — lássa én nem kUldOm önt oda, mert onnét már elkésett, d* jó lesz, ha ebbeli bOlcs tanácsait csemetéinek tartja fenn s azokat küldi oda. Poraira még azt jegyzem meg, bogy jól j e 1 1 e''m z i k s tüntették fel pftkhendisége egész nagyszerüségében személyét. Ezek után pedig kijelentem, hogy ily egyénnel polémiát folytatni nem tartom érdemesnek. ÉHEN JÁNOS, végzett jogász. S t e i n .S. arany-míves, Király utiza, 48. sz. Akáczia-utcca sarkán Budapesten, ajánlja arany és ezüst óraraktárát. Mindenféle órajav itást a legol csobban eszközöl. Mimlenkiuek különös ügyeimébe ajánltstik Dr. Fort) -féle általános * uiriy rendkívüli gyógyereje, elválasztó, érlelő és d&lmat caillapitó ü*tá<a által leggy.u-abb, legbi sabb s egyszermiiul gyttkere* gyógyulást eszközöl kiilOunemG bajokban. Ily bajok a toroagynlladá«-legcsőhurut, bőrkéi-tarajig, hinyásgyik (Croup-augiua) mindeuemfi megsértések, harap»«, szúrás, vágás vagy égés által támadható sebek, megforrá-zások, darázs- vagy mébssurások, kouok-fekélysk, znzatok (contosiók) — meglepő gyors fájdalom csillapítással — rOgzOtt daganatok, gflmők, tályogok, pokolvar ^carbuncuius pustula uialigna;, megkeményedések, genyedések, vérkelések, mnindeu mirigybetegségek, gOrvélyes fekélyek, fagydaganat, ujjféreg, körömméreg, vadbus, tagszivacs, csont^zú, kificzamitás és megráa-dulások, helyi caáz; továbbá a szülés folytán» láb-fel fakad ások éa sebek, fájós fekélyzett vagy már genyes női melL — Sok nő már csirában volt emlőráktól, — a külOnben elkerülhetlen életveszélyes sebészi műtétnek mellőzésével — egyedül ezen jeles sebtapasz használata által menekült meg. Végre a testbe teljesen bemélyedt bárminsmü szálka, vagy darázs- és mébfnlánkja csupán ezen tapasznak rOvid idei használata folytán annyira előtűnik, hogy azután a testből közönségesen subád kézzel, sebészi mfitét és fájdalom nélkül köauyen kihúzható, mire a seb gyógyulása nemsokára bekövetkezik. Ezen megbecsülhetlen gyógyszer, melynek jeles* sége egbitelesebb egyének számos s különOs kívánatra bármikor felmutatható bizonyítványai által már régeu a legfényesebben elismertetett — rendkívüli, s legkülönnemübb esetekben megpróbált hatásánál és teltünő sikerdás eredményeinél fogva, melyek használ-lata által még elavult bajokban is eléretnek, jól megalapított és elterjedett hírét kétaégbevonhatlanul igazolja. Egy caomag ára 50 kr., nagyobb csomag I frt, használati utasítással együtt, postán küldve 10 krral tObb. — Egy frtnyi csomagnAl kisebb s/állitmány nem teljesíttetik. Központi küldeményező raktár: Psstss Tirik JéZSSf gyógyszerész urnái kinily-utcza 7-ik szám alatt. Továbbá kaphatók : Nsfy-Kasízsás : WAiOiTS JÓZSEF uruál. Paksss: Malatinszky S. — PécSStt ; SipŐcz J. — Sfisisfes : Stamborszky. — Sz.-Fskérví-rstt: Braun J. — Szsabatfcsiyea: PUUch F. -VeszprésibSB : Ferenczy K. - ZágrábbSS : Mitlbacb Zs. Soprssbss : Bock J. A t. ca. gyógyszerész és kereskedő urak, kik raktárt elvállalni hajlandók lennének, felszólittatnak, miszerint e részbeni ajánlataikat ezen gyógyszer készítőjéhez F0RTY LÁSZLOHOZ címezve : Budára, (Eácz* város, iontcaa, 5iK). szám) beküldeni szíveskedjenek, ki megrendeléseket is pontosan teljesit- ff^ Vidéki bérmentes levelek általi megrendelések as árnak készpénzbeni beküldése, vagy postautalvány vagy utánvét mellett tüstént és legpontosabban teljesíttetnek. •) E rovat alatt kösldttirt felelősséget nem vállal a Sssrk- An die Herren Sehneidermeister ! I>ie Tsobwsares Niederlste von Johann Güszberfl in Grat/, in Steiprmark, empßebli grosse Vorrätbe aller Gattungen der elegantester j und modernsten Rock und Hosenstoffe zu sehr billigen festgesetzten Preis« □. , Auf Wunsch werden Msstsrksrtss gesendet. Konyhakerti magvak, (16-i—sj A legnagyobb YÁSBÜTORGYÁR nemesitett rózsa-, disz- és gyümölcsfák legszebb faj- s vá- RelOtlárd. & Tá»rBa-é, lasztékban (1593- 3)! Bécsben, III.Marxor urcza I7^.sz alatt van, hon- Iháros-Berényben, üllmann Venczel képekkel ellátott árjegyzék kívánatra in. (i&79-g)i. uradalmi műkertésznél jatányos áron kapható« - | gyen bérmentve küldetnek mindenkinek. Lapunk mai számához van mellékelve a „Magyar Tudományos Akadémia" könyvkiadó bizottságának felhívása.E nagy horderejű vállalatot pánijuk a t közönség figyelmébe. Hámos lovak. Gróf Jankó vics urasági Istállójában Daruvárott a múltkor eladásra kijelelt 2 darab paripán kívül ujolag 2 drb. jó betanított ¿s már használt tulajdon méneséből származott hámos ló eladásra kijeleltetett. ___(1S94-2) Halom eladás. Zalsmegve Hegyed kftzs^gél.-ii e^v ¿ipar k*re d..lgotá szitás vizi m.lom alidó 6*/,, láb esettel. 3 s^babol all<S molnár lakás«! és cserénsindellel fedett és portosai, psdlástai. ellett ,„.lo»épül«ttjl, melynek belső világossága a kSp.doil 4 öl szeles. a hossza pedig 8 öl, faev ti elszáradástölWmt elegendő vizz»*l. Az eladandó malom még azon elómnvel is bir, hot^y a malom xla.tt 1»*vő eset felvitele és fekvése folytán k^véa koitál nagyKrrU iövodelmet igéró 4 pár kGerejtt múszcrk.zetü malomra ¿i*l.ik.thaiö. 1 Ezen malom 1875. évi január 1-f.l k-adődú 12 évre un haason-bérbe kiadva, éveukint 1090 frt. készpénz, G mérő merő rozs haszonbérért, továbbá mindenféle uj és a*et csináltau«ok. tűzkár ellen, biztosítás, vé*re 110 frt. jövedelmi es etfyeb tulajdonom adok megh- zetési kötelezettsége a bérlőt illeti. . .. , A venni szándékozók. alkuszok kizárásával személyesen vagy le-vélileg a tulajdonos Lakosi Józsefnél Nagy-Kanizsán a k.ni«H.tczában 22. szám alatt jelentkezhetnek. _________ Hölgyeknek iiélkülözlietlen! Ra vissant Félre mindenfele árUlaus arczfestékkel! Felre a rizsporral! Ezek eláruljak «agukat! Csak s meregmentes, hivatalosai megvizsgált. tiszta és teljeses ártalasatlan (15;9-9j RAVISSANTE, Dr. Lej''.saetól Párísbao, _ bir azon erűvel, az emberi bőrt minden sérüléstőt megmenteni. utóbajoktói me^vni és szépségét s örök ifju*a«ot biztosítani. Már az első kisérletmeg fog bárkit *vőzui arról, bocy minden dicséret fölösleges. Kaphai''ó nagyban én kicsinyben Budapesten : Dr Lejosse I¿raktárában. Király utrza 15 sz 1 19 Egj üvegtok ára 1 frt ;">ü kr. ajy Vidéki rendelvények a legs/.igorubb titoktartás mellett. utánvéttel eszközöltetnek. Arlejtéi hirdetmény. A tapolczavárosig gazdasági felsőbb népiskola épité- sére ezennel árlejtés hirdettetik. Az árlejtési kikiálltási ősszeg 12,000 forint, melyen felül árlejtési ajánlatok el nem fogadtatnak. Az árlejtési határidő 1875. évi mártius 14-ike, mely napon reggeli 9 órakor fog ugyanaz a városház tanácstermében megtartatni. A terv s költségvetés, valamint a feltételek ugyanott naponkint megtekinthetők. A vállalkozók a fenntebbi napra 10% bánatpénzzel ellátva szíveskedjenek megjelenni. Zárt levélben tett ajáulatok csak ugy vétetnek figyelembe, ha a bánatpénz mellékeltetik. (1591—2) Kelt Tapolczán, 1875. évi febrnár 15-én. Az építő bizottság. eteli n z Hirdetmény. Lakócaai Somogymegvében fekvő kir. közalap, uradalom rendez-ménvéből 1000 »érő tavaszi árpa és 2100 «ér* zab T évi «arczias hó 3-a« Lakécsáa az uradalmi tiszttartónag irodájában reggeli lu órakor nyilvános árverésen távirat utján eszköaleudó felsöhbi jóváhagyás fen-űrtásávaJ elfog adatni.—Kellóleg 60 kros bélyeggel ellátva szerkesztett s az árverési feltételek elfogadását kijelentő zárt ajánlatok (offert) is az árverés szóbeli megkezdéséig elfogadtatnak, — melyek is a szóbeli árverés után bontatnak fel. — Mind a szóbeli árverésnél, mind a zárt ajánlatoknál az árpára 200 frt ; a zabra 360 frt bánatpénzül lete«udó, illetőleg melléklendő. — A gabonanetnek csak mérőnként adatnak el; vevó tartozik azokat átvenni. — A feltételektől eltérő és utóajánlatok eloem fogadtatuak. — melyek is, ugy a gabonanemek, az uradalmi uszuariosaguál megtekinthetők. (15*9—1) Kelt Lakó* sán, 1875. febr. 16-án. Pót-hirdetmény. A f. hó 16-án kelt árverési hirdetmény kapcaáu a felsőbbség kívánatára pótlólag közzététetik, hogy a laköcsai uradalmi mártius ho 3-''iki gabona közárverésen még 1800 mérő majorsági ; — és 100 mérő tV-'' les búza is el fog adatni — A majorsági búzára a bánatpéoz 540 frt ; — a teles búzára 30 frt. o. é. A feltételek a fő&irietésben toglalvák. Keit Lakocsán. 1875. február 18-án. A kir. alap urad tiszttartóság;. Wiener Citttondruck-Fabriksniederlage. Wir erlauben uns nachstehend billigst gestellten Fabriks-Preis-Coarast für dieSaisou 1875. ergebenst vorzulegen : wir verzeichnen säinmtliche Erzeugnisse iu zwei Qualitäten und bürgen für vollkommene Güte derselben, mit der Versicherung, dass jeder Auftrag auf daas Reellste so aufgeführt wird, als wenn er persönlich gewählt würde. Auf geehrtes Verlangen senden wir Muster und ausführlichen Preii-Courant. Indem wir unser Unternehmen aufs Beste empfehlen, seiebnen wir Hochachtungsvoll Die Ge»< härtolritung. Preis-Courant: ROBEY SC Comp. Limited■ n«einVprobe- 1 um sich von der Güte meiner \\ gazdasági gépgyárnokok, Lincolnból, Angliában, Budapesten, Üllői út 1-szám. Waare an dem staunend biliige Preise von 27 kr. zu überzeugen. t á 8s Legnagyobb ga/.dasági gépraktár Budapesten, állandó g é p k i á 1 1 i-készletben található. Sorvetó-gépek különösen uiagvar viszonyoknak megfelelő k ö n n y ü 2 k ö- z ö n s é g e s ló á 1 t a 1 h u /. h a t ó, rendkívüli tartós és egyszerű 13 soros vető-gépnek ára tíudape-ten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható. Amerikai rögtörő. meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló és grató-gépek. Logereblyék és szénagyüjtók rendkívüli olcsó áron. Világhírű Robey féls fekvő éshordozhato gőz-gépek. Gőz-csépiő-gépek Patent vasrácsavai .- vasgerendával a legtökéletesebb cséplőgép a világon, mely minden más hasonló czéir.i készült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl. Kezi cséplő gépek, lójárgányok és lovas cséplő-malmok, szecskavágók. sze lelő- és konkoly-választó rosták és minden mas a gazdasági gépszakmába vágó eszközök. N. B. Községek számára, kik gözcsépló-gépel, vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. NX. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk HobeyA Comp. Limitedhez Budapestre czim^zni, mivel sem Zalamegyében, seui Vasmegyében tőlünk gépek eladására tnegbizva senki nincsen és l özvetlen érintkezés folytán olcsóbb árakat, is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk. Végre Budapesti gyárunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli hasz- ; nált gőzgépeket is jutányos áron becserélhetünk. (1589-3) ROBEY & Comp. Limited Budapest Leinwänden. ti. 1 50ellige 6.4 breite Webe 1 1.50. 1 > » *, r ^ Leinen webe 8 10. I p 30 , „ r Garnleinw. «10. 1 „ 30 „ ,. „ Creasleinw. 8.10. oder pr. Wiener Elle ul kt Seiden und Sammtbäuder. Pail oder Xoblenr-Seide in allen glat- I ten modernsten Farben, auch mit '' lärb. Kacktbeiien.FüufFinger-Breite ! pr Wiener Elle 27 kr. Zwei Finger-Breite zwei Wiener Ellen 27 kr Ein haar weissf oder ge$tr.-ifte Fraueu- oder Kind. KuiestrünipI. be»t. Qual. 27 kr. Kin Paar Männer-Socken 27 p Ein Paar Strumpfbänder m. breiter Seidenbaud-Masrbe gepuut 27 r Ferner weisse Damast-Handtücher, Leinen-Bettaeuge, schwere Laufteppiche,Mö-belgradl, Neu- und Zitz-Vorhänge, echtfärb. Percailin, türkische Schlaf-rockstoffe, Barchente, pr. Elle 27 kr. Schafwoll-Kleiderstoffe. V« breite schwere Kipse, Lüstre-Dia-gonals, Thibets.Gasiere.Barege^Iatt und gestreift, in allen Farben pr '' Wiener Klle Ein Stück j Fächer iu allen Farben . . 27 kr. ! Eine (iarn. Kopf-u. Bru»tma-sehe mit Samtntbänder und Kosen geputzt.....27 „ ! 1 P. Mansch, sammt Kragen 27 . 1 Kopf- o. Taschent. echt färb. 27 „ 1 Leinen-S^cktncb . . . , :7 , 1 Leinen-Serviette . . . . 27 „ 1 Schildkrott - Haarkamm neueater Facon.....27 , 1 Frisir- und Staubkajnm . 27 „ Eine Leinw.- u. Schliug*cbeere 21 . 1 Angot-Dradem ganz m. schw. Perlen besückt, d. Allerneue. 27 „ Eine lederne Geldtasche . . 27 , 1 Caffeelöffel aus Chinasilber 27 . Aufträge werden gegen Einsendung des Betragesoder Nachnahme prompt effectuirt, Muster franco zugesendet. En gros-Käufer erhalten Rabatt. Die Waare anter Garantie der Qualität «. Echtheit verkauft Nicht* onveni-rendes anstandslos retour genommen. Ós, kir,szab.déli vasúttársaság. Több a vasúton talált és átadott tárgy, melyeknek tulajdonosai feluemtaiáihatók, árverési uton 1875. márczíus'' BeCk''S GranÖ-BaZaP T-éli eladatnak. j Wien,I.,Adlergasse 4. vlD''<"3''____A vezér-igazgatóságé[ Wíjdits József l*p- és nyt>m4iXolajd<mQV Kforssajtó nyomása, Nagy- • S f , • ( ; I j • . ••.,.■ . .. . EHea, Waare. Eigenes Erzeug nias in Percaline u. HemdstofTen p. Elle fl. Co8^.^no»er Er-zeugni •« in Per caline. Cretons und Hemdstoffen pr. Elle fl Neuakirchener Erzeugnisse in Battitte u Jaco-net p. Elle fl FranzösischesKr-zeugniss in Ja-coneu u. Mous-seline p. Klle tf ßirofle-Girofla, d. Neaeste i« Ball ■ad S—erklel-derttoffe« p.EJ. TürkiscneScblav-rock-Cretons in d. neuest. Mustern p. Elle fl Möbelpercails tu allen Farben u Dessins p. E d. Gemusterte französische Brillau-tiue pr. Elle d Weisse und glatt-färbige Brillan-ttne pr. Elle d Weisse u. gemusterte Kleider-Köper p. E fl Cosmanoser Leder ftlr Fraueu-and Kinderklei der per Elle fl Englische Lelaea KleiderttotTe für Hauskleider per Eile fl. . . Weisser Chiffon,! Schirting und Hausleinwaud p Elle fl. . . .! Hemden - Chiffon od Hemden-Perrai I pr. Elle fl. Weisser Darnast-gradi u. weisser od. gelber Nau-, kiug pr. Elle d Handtücher iuJa-ijiiardo Damast per Elle ti Schwarze Orleaui per Elle tl. . . Schwarze Ldster per Elle H . . Schwarze Seiden-lUstriu p. Elle ä. •|4 engl, schwarze Kleiderripse t. Kleider od. Dol-ma per Elle Ü. Kleiderstoffe in glatten od. gemusterten Farben pr. Elle fl. Ekuela« Siöck- waare Rumburger Leintücher ohu.Nath 2''/4 KUen breit, 3 Ellen Laug, pr. Stack fl. Färbige Caffeetü-cher in alln.Karben pr. Stück fl. 1 Stück Kinder-piquetdecke, w oder färbig pr, St&ck Ü. . . Eine Garnitur Bettdecken in Piquet, färbig. p. 2 StQck fl. . Tischtücher in Leinen - Damast 1. Qunl — 30 -.30 II. I 1. Qiitl. Stück-Waare mt^ual 30 50, od. 54 El. ,4 30 eilig Garnleinwand p.St.fl. 1,30 ellig gewa-s ch eneCreasl einwand pr St. fl. V, 30 ellige gewaschene Stuhl-waare pr. Ät.-fl. 30»''llige gewa-, schene Stuhl-waare pr. St. ü. 50 ellige Hol-länderLeiuwand St. fl . -.20 -2: -.40 -45 —.40 8.— « — 10.— 12. - -.30 • —.35! — 30 — 35 - 3o 35 —,3<i • — 30 • - 2i - 45 — 4<> -.30 1 —.25 -.20 —.36 — 30 - 3o —.25! | - 30 «5 - 50 -.40 —.70 i— 60 l 20 ! 1.— 7Ui.[ per fl.3,3^0,4 50,6.50 t.tíO — 40 4 — — .8<) 1.30 G.— Pr 50 eilige Belfaster Leinwandt pr. St. fl. 50 ellige Irlän-der Leinwand p. St. fl. . . . */, Rumburger (uur May u.Hol-feld) in 6 Sorten fl. ''25 bis 30 40 -50—60 -70 per Stilen , 54 Elleu. . . . Oitzeadwaare. Mit 12 St. Kiuder-Tascheu-tücbel in. Bilder oder farbiger Kaute per Dut-| zend fl. . . . Mädchen-Ta »chentücher mit färbiger Kante und gesäumt pr Du. fl Dameu - Battiftt-od. Jaronet-fa-schentdeher mit| farbiger Kant«n per Dtz. fl. Herren- faschen-tüchel mit färb. Kaute und geb. per Dtz Ii Kumburger nentüchel Utz. fl. lrlauder l^einen-t tüfbel in tünf Sorten d 4, 5,j ü. 7, a p. Dtz.l Kigenes Erzeug-'' uiss C a 11 u n-KopftürUel per Dtz. fl. . .. I Cusmauoser Er-«eugnigs.Cattuo-od.Battist-Kopf-tüchel p. Dtz. fl. Foulard- Kopftü-cbe! pr. Dtz. fl. Cosmanoser Fou-lard-Taschentü-chel f. Herren per Du. fl. . . Eigenes Erzeugnis« Taschentü-chel f. Herren pr. Dt*, d. . . Leinen - Servietten in Jaquard pr. Du. fl . . 3.— Leinen - Serriet-teu in Damast pr DU. fl . . jLeinen - Handtücher in Jaquard pr. Du fi . . Leinen • Handtü-1.10 eher in Damast pr. Du. d. . . Dessert - Servietten, weiss oder farbig, in Damast pr. Du. fl. TBHtiaeiw Haga bug . H&adtSoher pr. Du. fl. . . 14.— 16.— 25 — 11. Qnal 7 — 9.— II.— 12.— 15.- 10.— Die Leinen- u. Modewaaren-Fabriksniederlage in Wien, | Joaefatadt, Kochgasse Nr. 36, Eingang durch die Aiserstraaae, --1 hat sich entschlossen, ihreErzeug nisse statt wie bisher nur an uie 27 kr. (ic. Bchäfte ab-zugeben,sowohl den Kn gross-als deu De. tnil- Verkauf selbst zu besorgen und für alle Artikel den Einheitspreis ]M»r Stück mit 30 Kllen uni fl. 7.50. per DuUeud m. 12Stück um fl. 3.— fest-zuseuen, u. zwar fol-geude Artikel Iii JU Ellige Kcht-färbige''Per-caline. Baitiste, Jaco-neu und Mouseline, moderne Kleiderstoffe, sowohl sebot tisch als auch glait-färbig,trarti Holländer-. Bellas ter-und Hausleinwand weisse äcturting und Heu-den-Chiffon Schnürt u färb. KJei-derbarebdu te,engliscae Leinen»tot l''e für Hauskleider, w euse Zwücti u Damast-gradl, laro Bett - Uana vasae, w»ia und gelbe Nanking bunte Mo-bel-Zitx u Mobei-Gradl, weis Spiuenvor hange, Lu Uli! UüU Zwilcti HaudtUcher Feru<?r pet Utz. um VI St. weisse Kumburgei Leiueu-lücbei, teiü Battistta scüeuiüciie; mit Kaut., .''Se; vietien Zwilch und Damast. und faroigt-ReialemeE ■ Uesiert. türi P-queti(Hana-tücner, ba: tist- 11 I.V. ton-KopiiiJ. cliel.Urb. u blaue He-reutaiCtieL lücher ucil alle in di«-ses Facti einschlagen de Artik-i Auftrage tu* JerFro-vinx werüeu ebenso gv-wigseahai: , als reell ausgetührl . so au wi-nu persöniirli gewalil wurde u. Nicht cObveuireu-des an Standsios retourge-nommen. Adresse - -S5 1 Ü5 — 95 '' 1.6<» l.St 3.- 2.50 3.- 1.30 —.30 6 — 2.5«» 2. - 3.80 3.20 3.50 3 — 4.-'' 3. 3.—'' 2.5<) 4.- 3- 6 —5.— ;». — 3.50 4.~ 4- 6 - 2.50 a o Garnituren, wr. od. 6 Per». 12 Pers. 18Pers. 24 Per«, färb, in Jaqnard, fl. 5 fl. 10 fl. 15 ^Garnituren, w. od. 6 Pers. 12 Pers. 18 Pers ■färbig, in Damast, fl. t fl. 20 / . 24 PersJ fl. 24 ) d. 12 fl. 18 Versendung mit Nachnahme, Packung sum Selbstkostenpreis und bitten wir auf Firma und Adresse genau zu achten, nm nicht von missgflnstigen Concnrren ten getäuscht xu werden. Wiener Cattun-Druck-Fabriks-Niederlage. Stadt, Ruprechtsplats Nr. nur Nr. 3. rückwärts der Ruprechtskirche, vis-ä-ris de« Eiogange __xur Sacristei. An ciie Fabriks-Nieder-lage, Kochpusae 36 io Wien. NB. Als Probeaufträgi versenden wir 16 Ellen und halbe Duuende mit 6 8tück. auch halbe Stücke mit (2586 —2) VAG1-KANIZSA, 1875. február 28-án ám TisennegpMIk -*— m ■ 1 MtaKÉH ár: & > *l«u rrrt . . 3 fr. [ (tTTt .... 4 , || i«Cy®fl «TTP . 0 . j| Hírtfttstftfc 6 kuibo* petitsorhsa 7, naásodssor 6 ■ minden további «őrért 6 kr. 3TYILTTÉRBKN scroafcint 10 krért v*--.eniak fal. estári illeték minden | jegyes hirdetésért kttlön^ J 30 kr. fisetendff. k gg" ■■ —■ «a8« előbb: ▲ lap milaal ét itfagi réaaót Oletó oláfiaetéaek, reclaiaatiók nt i -SOMOG ÖZLON Nagy-Kanizsa várat helyhatogaganak. nemkülönben az .,eiső zalai ügyvéd-agylef , a ..nagy kani2tai keretkedelmi « iparbank''1^ a .nagy kaiiizfai ttkar^kpéwtár'' a .zalaroegyei általános tanító-testület", a ,Zala-Saq*gy gőzhajózási reszvenytársnlat t több megyei ót városi egyesület hivatalos órtetftéjo. Hetenklm kétszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lapc Anyanyelvünk. Jelige: rHemn>i >e eme] nyelvet inkább, mint ftnuftk általán»« behoz i se a jó társaság köreibe. . . .* OMfttwfy Aurél grrtf Mag}''árny el vünket mi — magyarok — azért nevezzük anya-nyelvnek, mert ezen szó által is kiakarjuk fejezni azt: mily nagy befolyással bir a nő, különösen az a n y a a nemzetiség föntartásara. ügy ide gen ajkú nőnek magyar férfival való egybekelését az idegen nemzetiség győzelmének tekinthetjük, tudván, hogy az anya mindig (mily ritka kivétellel !) saját nyelvén szól övéihez. Csak forgatnók fol a történelem mohos lapjait: hány ezer meg ezer példa tűnnék fel előttünk ! De minek itt lapozgatni? . . . a gyászos Bach-korszak igazolja egymaga is állitásom valóságát. Alnémet elem terjesztése németnyelv, német íu»repi-szer, német hirlapok, német kormány stb. által mennyire aláásni iparkodtak anyanyelvünk repn tátióját 1 Ebez járult önmagunk könnyelműsége. Nagyjaink idegen nyelvet csepegteti ek gyermekeik szivébe és szájába. Inkább angol és franczia dajkákat, nevelőket és társalkodókat fogadtak*családjaik körébe, mintsem magyart ; s ha az ifjú mágnás a nyilvános életben kezdett szerepelni, nyelvünkhöz vajmi keveset értett. A nemes gróf, kinek szavait mottóképen haszuálom, »Magyarnyelv és elókelőiuk uevelési rendszere-czim alatt irt értekezésében ugyancsak érzékenyen kelt ki eme hazafiatlanság ellen. Azóta — ugylátszik, — épen főuraink adnak legszebb példát arra, miként becsüljük drága anyanyelvünket. A legelső magasrangu hölgyek beszélik azt. azon tár- salkodnak, magyar írók műveit nagy galommal olvassak, stb. Azonban még két factorral találkozunk gyakran, melyek az anyanyel vet nyomják, irtják, - vagy legalább nem terjesztik. Ezek egyike a német sajtó. Nem vagyok ellensége annak, ha pl. Budapest fővárosunk néhány német napilappal isméi teti viszonyainkat a külfölddel; de határozottan tagadom azt, hogy a vidékek ne nélkülözhetnék azt a borzasztó sok „Wochen-blatl-"ot. Csak Vasmegyét említem. K megyének két magyar hetilapja alig tengődik, ellenben két német lapja szintén megél, s azok egyike külföldi illustrált lapokat hoz mellékletül, melyek egyenesen a német szellemet lehelik ki magukból. Arról, hogy egynémely szombathelyi s más városi nyilvános helyeken csupán csak uémet-, s még a helybeli magyar lapok sem találhatók föl, most nem is szólok. A másik tényező, mely anyanyelvünket kellőleg nem méltányolja, számos leánynevelő intézet ferde felfogása és hazafiat-lan rendszere. — Igen ; mert német neve-ló nők működnek azokban, — franczia tanítónők prüszszögnek orrukon át hetenkénti 4 -6 óraban, — szegény anyanyelvünknek jut a legkevesb idő. Persze, az iutézet-tulajdonosnő programmjában dicsekszik a híres, müveit külföldi „tanerők"-ben ; ellenben az anyanyelvről nem emlékszik meg. fts a jégre vezetett apák s anyák mennyire örülnek, midőn kisasszony-leányuk egész mondatokat pergetnek le Gö-tbének „Die Leiden des junger Werther-jéból,* vagy talán Grillparzer Ferencz „Das goldene Fliess''-jéból. Az apai-anyai öröm -csak foknródik, ha a. kis szép még lord Byron, Dickens, Rousseau, Uugo V., fíeran- ger stb. műveikből is tud idézni...... Soha sem kell felednünk, hogy addig él nemzetünk, míg anyanyelvünk ! Ne a tündökölni vágyás-, ne a külföld majmolása legyen fótörekvésünk ; hanem az elfogadott jelszóhoz: „A haza minden előtt!* — tegyük hoz?á: „És az anyanyelv minden előtt !* BARABÁS GYÖRGY. i »Magyar könyvesház.* Gyűjteménye a régibb és ujabb magyar é* külföldi, valamint ókori (hellén és római) jelesebb müveknek. A szellem hódításai képezik in i ii (i e u művelődésnek alapját! hz-u sarkalatos igazságtól áthatva, elhatároztuk egy oly vállalat megindítását, amely a világirodalom remekeit mentül szélesebb körökre nézve hozzáférhetőkké a at által kózbir-tokká tegye; mert mennél nagyobb «>!vaaókö zouaéget tudunk nyerni az elismert jtdleaégü müveknek, annál szélesebb medret áauuk a kör. művelődésinek. Midőn tehát a „Magyar könyvesház" egyrészt a külföldi irodalmak sekélyes tormákéit (a melyek nálunk, fájdalom, ijesztőié»; elterjednek) a bitorolt térről leazoritani igyekszik : addig másrészt törekvése leend a pouy vairodalom káros befolyáaát mindinkább csökkenteni a ellensúlyozni. E culturalis nagy c zé 11 gondos vá-laaztáa, valamint rendkívül olcsó ár által reméljük elérni. A választásnál — melyben szakavatott írók tanácsával ¿lünk — azon szempontból índu lünk ki, hogy mig a költők fenkölt eszméivel az elmének foglalkoztatjuk, a mellett a kedélynek is nyujtaunk táplálékot szórakoztató olvas mányokban. Minden először eléforduhS irót rövid élet- és jellemrajzban fogunk bemutatni, hagy ♦ sáliul a jalaaak nissnnts|séjf i»al > iainerkedheaaék, éa rajta példát vehessen a fogékony kebel. Az ókori remekírók,és a modern külföldi írók csakis kiválóbb költői s prózai müveit fog ja a „Magyar könyvesház" jó fordításban közölni. A magyar irodalomra különöa súlyt fog fektetni a „Magyar könyvesház", éa mivel régibb jeles iróink müvei vagy egeaaen letűntek a kony vpiaczról, vagy fölötte ritkák, vagy drágák, vagy pedig még öaazegyüjtve sincsenek; ennélfogva idővel régibb iróink minden nevezetesebb müveit fel togjuk venni a »Magyar könyv esház''-ba, a mennyiben ások már olcaó kiad sokban meg nem jelentek volna. Kevésbé kitűnő régibb íróinknak, gondoa aaemelvéuyek-ben, válogatott költeményei s prózairatai fog uak a „Magyar kőnyvesbás''-ban megjelenői. IJjabb Íróinktól szintén fogúnk eredeti müsa ket közzétenni, még pedig részben eddig meg nem jelenteket, részben pedig lapokban és lo-ly óira tokban elszórva közlötteket. Ezekre nézve meggyőződésünk az, hogy a válaaztáa asigo rát szabad alább hangolnunk; de azért ezek kor.ül is csak jót, és érdekeset adunk. A „Magyar könyvesház" 1875. áprihól fogva, 3—5 íves füzetekben (azükség s/.eriut: kettő« és hármas füzetekben ia) jelen meg és mindeo füzet egy egészet képe«, ugy, hogy törndékea vagy hosszan elnyúló befejezetlen müveket egyáltalában nem adunk. Ennélfogva minden füzet külön ia kapható. A , Magyar könyvesház"-ból egyelőre évenkint 2 folyam (kö let) vagy 20 füzet jelen meg. Előfizetési ára egy folyam-n a k 2 frt! Egyes f ü * e t á r a 20 kr. A füzetek az előfizetőknek bérmentesen küldetnek meg. Minden egy folyamot képező 10 füzethez külön czimlapot és tartalom jegyzéket nyoma tunk, ugy, hogy a füzeteket együvé ia be le-hessen köttetni. Fogunk továbbá olcsó a díszes bekötési táblákról is gondoskodni éa ezáltal eló TÁRCZA i Emléksorok B—(. A—f. barátomnak Ha éliem óráim régre jár. S fölöttem elsajlott a ribar; Ha e szír dobogni megssQut már, Ha majd hideg sirgSrfingj takar; Ha almait bú-bánat. •Szenvedély, barag ; Ádáz sori kiuomon Ha már nem kanig : Jöjj akkor siromboz Hol kerrsztem áll, 8 mondj imát, ki tniudig Hfi barát valál! POZSOGÁR GYULA. I ; A végzet áldozatai. — Beaaálj. — Irta • ifi- TeraáitnzJcy ,Iox**f. (Folytatás.) Az öreg kiakará nyitni az ajtót, de az itaa szeliden megfogta kezét, visszatartotta, s mosolyogva szólt: — Öregein! Ily gondolatokat táplálsz fe lőlem ? Nem vagyok — itt elereezté kezeit — bár lennék őrült! Akkor tán annak képzelném magamat, mi nem vagyok, boldognak ! — De az Istenért, mi lelte önt ? — Semmi, jó öreg, semmi. — s közeledett az utas felé. — Kérem tá—tá — vozzék, -- de ne— ne az Istenért! Ijedten nézé a caekély távolságot, mely közte a az utaa közt volt, — Mit mondaaz, távozzam ? — Nem ; azt mondtam, ön — Istenem hogyan vagyok — ön meg — igen megijesztett, mert ön ő — —. Kiakart futni az ajtón, de az utas útját állta. — Segitaég — kiáltá az öreg s az aazta! túlsó oldalára sietett, ugy, hogy az utaaaal szemközt jutott. Kezei önakaratlanul megragadtak egy széket, hogy azükség esetében — az utast őrültnek tartván, őrültaége által netán elkövethető tettei ellen — azzal védje magát. S midőn az utas zsebébe nyúlt, az öreg által már előbb beletett élelmiszert ki teendő, kirohant ez utóbbi az ajtón s az ablakon nézé mint pusztít az utaa most mindent el. De az utas nem nynlt semmihez, hanem leült s várta az öreg bejövetelét, ki meggyőződvén, hogy e jelenetet caak saját ijedése idézte elő, bement, kimaradásaért bocsánatot kérve, mely által palástolni akará helytelen képzelődését. Közel ülni hozzá még sem mert, mivel még mindig őrülési rohamoktól tartott, s az utasnak mindec azavára felemelkedett székéről, hogy a futásra készen legyen. Majd az utasra, majd lopva az ajtóra nézett. A gyertyát majd eloltá a szél; az utas lelke előtt lebegett a kiállótt sok szenvedés, s zokogva szólt;. — Szenvedés, ez dul szivemben, ez J — Kérem inkább arról,--caak erről ne, — esdeklék az öreg, a arczának vonásai eltorzultak az ijedségtől. — Honnét is jött ön e hegyek közé? — Meaazirúl, — válaszolt az utas, — haraggal az öreg magaviselete miatt. — Ugy-e? — szólt az öreg csodálkozó arczkifejesésael a örült, hogy a beszédet «.láa tárgyra viheté. — Hol? — E begyektől messze--messze, tul e hegyeken I Oly szomorúan mondá az utas e szót .tul," mintha elmúlt boldogaágot juttatna eazébe. — Nagy vizén is utazott — kérdezé öröm tői sugárzó arczczal. — Nagy vizén, melynek aikja egybeol vad a láthatárral. S ha a szél azt felzavarja, a hajókat idestova dobálja,--azt nézni, azt élvezni, oh az gyönyör ! Te még nem láttál ily nagy vizet? —" Ezen hegyek közül soha nem voltom ki. — Akkor hiszem, hogy szeretnél utazni, — szólt az utas ■ fejének bólintáaaiv&l kiséré e szavait. — Az utaa azigoru figyelemmé nézett az aj tóra, s aztán szemlélődve jártatá szemeit körül a szobában. — Mi az? — szólt az utas rémült tekintetet vetve majd az ajtóra, majd az öregre. — Az ajtót, hogy zörgetik! Hová vezettél ?-- Gyilkos tanyára,--átkozott I--Hová jutottam ! Szemeivel menhelyet keresett, de erre alkalmas helyet nem lelvén, elszánton, némán, állott a szoba közepén. Az öreg most már meggyőződött az utaznak őrültségéről, az ajtónak rohant* melyet kívülről erősen döngettek; de az öreg félelmében aemmit nem hallott — Nyisd ki öreg az ajtót. — Menhelyet adtál a rablónak. — Nálad van a rabló — hangzott kívülről. Ekkor lett világos előtte az utas félelme. Megvetőleg nézett rá; visszalépett s gondolkodott : lehetséges-e az, kinek beszédéből Ítélve a legjobb ember, egy rabló legyen. Sietve kinyitf az ajtót, melyen bárom ember fegyveresen lépet* b*. — Megkell kötözni, megkell kötözni — iamétlék a bejövök, s nem épen megtisztelő sza -vakkal halmozák el. Megkötözték. Az ntaara oly meglepetés volt e támadás, hogy nem tudott magán segíteni. | Elvitték. Az öreg lekiséré őket a hegyaljáig, '' azután visszament, lefeküdt. Sokáig nem tudott '' aludni. Előtte lebegett az utaa esete. „Hála neked ég, hogy megazabaditottál tőle--a gyilkostól," — sóhaj tá midőn álmából felijedt. Az öreg naponként megtevé sétáját a hegyek közt. Egyik este, midőn hazament, valaki megszorította kezét. Kiálltani akart, de épen akkor mondá diadalmas hangon szorongatója. — Jó öreg nem ismeraz? Csakhamar feliameré benne az utast, kit tőle elvittek. Eleintén tartózkodott tőle, s cask néhány órai együttlét után álluk iámét a régi lábra. — E szégyenteljes esemény oka, kénz«ld öregem, mi volt ? — szólt az utas némi dühvel, s lekönyökólt az asztalra. — — Félreértés volt hiszem,—válaszolt higgadtan, ezáltal intvén az utast hason beszédmódra, — m*rt oly tett véghezvitelét, mint a milyennek gyanúja miatt elfogták, önről nem tételezem fel. — Egy tolvaj azs-i falut felgjujtá, — folytatta az utas nagyobb dühvel, mint előbb s kezeivel oly heve« mozdulatokat tett, hogy az öreg tanácsosnak itélé néhány lépést tenni. — Engem, ki abból raitaem tudtom, a szerencsét tegiteni azt, bogy bárki » bárhol idővel igen c B i u U » könyvtárra tehessen azért. A a g y a r könyvesházat* * köveikért művekkel indítjuk meg: A D y o « iJ»l költeménvei. h. á r-m áD Jd''t» e f : Fanni hagyományai. Aris- 1 „ p h a a e ►: A békák., fordította Veres. Iguácz. T u r g e n e f f: A latol»!». H^tély. T\ u n y s o n: Knid , kira0-idyllek.) I-ordi-lutia Csuksssí József: Erek tn a n ('' h a t-r , d D : FranoZia életképek. .S a C 1. e r-M a-„ o i- K 1 loldaa ój. Beszél}''. Tervbe vettük továbbá s részben mar .ajtó alá rendeztetjük a következő mag var írók, részint fedeti, részint fordított műveit: \ u y u s Pál (prózai iratai i, 15 a r-e í a v Ábrahám, Kár ó c z y S á n-d o r,'' B e n ő f y Soma. Bessenyei György, Bozzay Pál, C sá.z a r t é r e n ez, Czak ó Zsig m o n d, Day-b Gábor, gr. Dessewffy Józset, Döbrentei G á b o r D u g o n . c « András. Fábián Gábor Falud. K e r e u c z, gr. G v a d á u y . J o z s e , Horváth Cyrill, Horváth L n d- r e. ''K a z-i a c « y F e r e n c z, kii J> no a, Kuthy Lajos, P * c * el , Jo 2 « e t R é V a y Miklós, K { B k o Ignác», Barótí Szabó D A v ,.d,í>zen t-mikló..» A 1 aj os, S ze n v ey József I). Takács Judit, I i u o d i ^fb-styén, TóthEn<ire, Vajda Péter. Végre: Székely Sándor népköltési gy ü jt e mény é t-mintegy 121H< számra terjedő ballada, népdal, mys- lerium slb.) Midőn a rM ag y a r könyv e s h á-z a f a magyar nemzet partfogasaba naolanók, reméljük, nem less o 1 v a s ó kor, c a s i n ót egyld» önképzőkör, k o » s é g i es népkönyvtár, a mely azt örömmel ue üdvözölné; de számítunk azonkívül az irodalom barátok, l e 1 k e s z e k, t a uárok és tanítók, a lelkes nők, és * -U> rekvő tanuló ifjúság tömeges támogatására is! Csekélynek látszó eszközökkel nagy cul . turalis c z é 1 t akarunk elérui a azért bizuuk a uemzet jobbjainak tettleges részvétében! Budapest. 1875. február hóban. AIGNER LAJOS, kiinyvkUd«''" hivatala Hndaputen. ti ztelendő Tislér József azt. györgyí plébános e Zabavník Alajos szt. F-renczr.-ndü páter koz-r. működésük mellett nagy néptömeg jelenlétében. A templom zsúfolásig tel»- volt. kepviselve voit a caAktorny nai kir. törvényszék, jaráabiro ság. a járási szolgabíró, városi t.inara »•» az osz sxes községek elöljárói. Ezeken ktvül a mágus m. kir. földmiveles- ipar- éa keresked»Jmi mi-niati-riumot Kiima Miklós ország.»» állatorvos képviselte. A vendégek között k ülőn oaen^m egem liteudó Kovács János uagy-kanizsai járási ér den.dús szolgabii ó, mint kiküldött vész-bi/.tos, végre Horváth György ur, miut ve».ibi zott*ági elnök és tobb m-gyenek. kik megjelenőnkkel ez ünnepélyt emelték. Az énekkar, mely oskolás gyermekekből lön - osazeaiiilva, magyarnyelvei! meghaioiag működött. Nagyon tisztelendő Peczek Péter szt. F«-renczr".ndü óldozár és hitUnár vezetése alatt, köszönet ezen derék, és hazafias közszeretetben álló hitlanárnak fáradozásaiért. A hála isteni tisztelet után Szávert Antal vendéglőjében díszebéd volt,melybe í reszt vettek uagyságos Ink^y Kázmér m. kir. honvéd uh-zred-s, Piakor Tamás kapitány, D<-s Loges lovag S főhadnagy a 4H. gyalog ezredből, Klíma Miklós országos aílatorvos. Kovács Jano» kanizsai járás érdemdús szdgabirája, mint vmdé-gek, ugy nem külön ben Vrautsits Károly a járás szolgabi rája. Krassovecz Iguácz és Ottó urak. és ínég számos személyiségek. Az ebéd közben ko vács János szolgabíró ur ék»í*i»zólásaal emlékezett meg a marhavész elfojtása körül érdemeket szerzett személyekről, mely fel köszön lésre Vrantsits Károly járási szolgabíró a távollevő ii ag von risztéit tekintetes Csutor Imre alispán és Horváth György bizottsági elnök, ugy Zig-ler Laj.s urak nevébe a reájuk emelt felkö-szönté''-t megköszönve, éltette Kovács János szolgabíró urat, mint szinte a marhavész elfojtása közül érdemeket szerzett egyéniséget. Ezek után Kovács János és Vrantoits Károly urak tíarlal (iyörgy rniuister ur ő nagy méltóságát élt-tté^^atyhí gondoskodásáért. Végre Tislér János szt.-gyorgyi plébános és leik«« magyar hazati a vészbizottság összes tagjaitéltelte. Ezek után az ünnepély igen kedélyes társalgás után az esti órákban véget ért. Adja az ég! hogy ezeu üuuepélylyel szeretett hazánkban a marhavész pusztítása is örökre véget érjen ! t HORVÁTH EDE. . Csáktornyán, febr. 22. 18V5. n Csáktornya városunk folyó hpl21-én kettős ünnepet ült; mert a Muraközb^ uralgott keleti marhavész megszűnte következtében a vész bizottság indítványa folytán, t<:nli napon a Csáktornyái fára templomban, hála isteni tisztelet tartatott. A hála isteni tiszteletet nagyságos és főtisztelendő Nóvák Károly nedeliczi esperest plébános és tiszt, kanonok ur pontificálta. nagyon- ~ILT ~ " — s mint tu- lenség okoz<>jáuak engem tartottal/ dod, elfogtak. — És ártatlanul szenvedett. — válaszolt őszinte sajnálattal. — Mit csináltak önnel uram ? — Mint a lt-gutolsó uionállót, börtönbe taszitottak. Miután azöregiiek tekiutetéböl kiolvasá e szavakat: .valóban sajnálom." megelőzte azok kimondását : — Soha Be puzarold azt rám. A korra hagyd, ha majd lesz ok. Inkább örüljüuk, hogy itt vagyok. Ha lett volna pohár s mit beleönteni, bizonyára nem hagyják érintetlenül «-gyíkét sem, azok hiányában bizalmas kézazoritán vol''a kölcsönös elismerés. — Elfogadsz-e tőlem egy szívességet V — kérdezé nz utas, észrevehetően lesve a hatáat, melyet szavai idézeodeoek. — w Készemrőli nem teljesítésének gyanujain ön állal, megserl eng«-m, — válaszolt tiszlelettel. - — A sors eme méltatlanságáért jobb kezet nyujiá nekem, de én azt a te kezedbe adom. — TI a jól értem szavait; ön uram jóban részesült, s e jót —-- — Igeu, én e jót neked adom — szHkilá félbe. Csekély ajándék. De ha elfogadó.!, engem gazdaggá tett v«le a sors. Egy kis jószágot kaptam a méltatlan bánásmódért. De kárpótlást nem sren-zhet semmi a szégyenért, hogy niegkötórve vittek el! Ez sérti becsületemel — s remegett megsértésének érzetében. — Hanem jutalom kell e fáradságért, uiít neqj én osztogatok, hanem azt az Isten vállalja magára. — — — Boszumat kérem fejetekre, és e boszu — — legyen e boszu az ég átka. — — Azután eedeklő.moeolylyal folytatá, fogadd el ajándéko-mat.Nem csekélysége miatt kérlek elfogadására, hanem azért, hogy sziveaaéged»-t, habár meg sem közelilŐkg viszonozhassam. Ha ezz~l nem elégszel meg, íme éltért a tied; ha ezzel Bem, ugy meghálálni egyébbel, mint köszönettel, nem tudom. (Vége köv.) Farsangi ntóhanguk böjti predlká-ezió helyett. Ilyen szigorú, értsd : hideg böjt elején, mint az idei, kerepztény embernél nem lehet kegvdetesebb foglalkozás, mint példásan megemlékezni az Istenben boldogult rövid életű tarsang végnapjairól. Jámbor cselek vény az; Carneval urnák hátrahagyott álarczait, kopott doaiinóit, bari -quin bugyogóit most ugy a meleg szobában — szellőztetni s elgondolni, meunyi sóhajnak, ábrándnak, édes szerelmi intriguának, cáncáuuak, titkos vágynak, haszontalan hiúságnak és a gyarló emberiség hány ezernyi apró dőreségeinek voltak ezek a mámoros éjjeleken áriatlau — takarói ! Rajongónak kellene azonban tarlatnunk, ha az l*75-ki magyar dalidonák bármi tekintetben is dicsénekel zengedeznénk, meri azl valóban nem érdemli meg; rövid életű is volt s mi több : legnagyobb hibája az idén is az vala, hogy zenéje legtöbbször a „s í r v a v i g a- d ó t" hangoztatta.....s aztán valljuk meg az igazai hogy ez idő szerint mi nem is tudunk máskép tánczolni, mini ahogy nekünk — h e-g k d ü 1 n e k ! éa megint, hogy egy szerelmi mámorban ringatodzó illatos éjszakán tán jzoivu, rej/g.-lre kelvén,azon veszszük magunkat észre, hogy < xequensek ránczigálják a — frakkunkat! Ha az idei farsang álarczát l»-rántva an nak élvsovár szemeibe mélyebben belenézünk, látni fogjuk, hogy jótékonysági szel'' lemé túlnyomó tekiutetet ád neki, de ép azért üres is vált ám a — zsebje, — ép ugy, mint feje . . . s igy a túlnyomóiig mellett a kívánt benyomás mégis elmaradt. Legtöbbet érnek, mint mindenkor- lábai, ez azonban vajmi ingatag alap, mert könnyű velők a — félrelépés. Ruhája a moise-antique ragyogása, a tuil-le an^lais s a volánok légi röppenésétől kezdve t-gi''-sz a térdszalag eaáhitó csokráig és a legyező szelletéig fejedelmi volt; mert hisz a rengeteg uszály előbb csak királynők ékeüi szolgált s apródok vitték, most meg « p-r ó d o n k é n t rsngyolta szét egy-egy lopá-nvos, amint rezgőpolka— suhantában beleakadt a — lába! Ah ! mikor ugy lHtjl-ben a boldog 1 emlékű sarkantyúkkal divó bálokban is iivtin uszályok kózé keveredhettünk volna ! Sarkantyúról szólván, illő megemlékez- • Iliink a larsang hősi erényeiről is ! Mert, • l iába. az ütközet érdektelen hősök, a kert virágok, az ég csillagok nélkül ! Nekünk t é-n y e k kellenek, ha már báli krónikát ecsetelünk. De ha jelen krónika — ez- í úttal - csupán a leien vei feb- ruAr,G-íki bálra vonatkozik;, annak Egyedüli oka az, hogy mi letenyeiek — legalább nagy részben - teljesen megvagyunk «-/ idénre elégedve az érinteti bal vívmányaival .... B édesen pihenve i t t szerzeit babéra iukon, jóizüeu kinevetjük azokat, kik — (a mostani szigorú rhidegJ böjtben valahol künn u tczabadbau fázva szenvednek, míg mi a kan-U;»lló pattogó luze melletl bálreferádat Írunk.) ÍJ»- rátérve a dologra : tehát pár komoly szóra jP érdemes letenyei tánczvi^almunk f.f.^bruár hó 0 xi: — ép azon eale, midőn jó Kisczeli barátaink IS oronirs.-ppekbeu ízzadozának vala a csángó mag; an-k jóvoltáért — a» itteni, még uebai gróf Szapáry építette ödonszerü, egy koiideguásziÓH vendégfogadóban uiegtartatoit. Mondanom aem kell, bog) a bal jótékony-e/.''lu volt, mert azt koldusbotra jutott néhány tódszerdahelj i égéit horvát atyáukha javára rendeztük s elmerem mondani, hogy a bál az e nemben adottak egyik legazebbike volt. Kevés^ bár, de a zártkörű czéluak mégis meg felelt kellő számú vendégkoazoru családias otthonához a tánczkedvelő, fáradhailau letenyei ifjúság kitörő jó kedve járult éa „kivilágos ki-viradtig" — gyönyörködve annak bájos virá gaibau elvitázhatlanul jelzé azt ; hogy arra,miszerint jól mulassunk, uem épen fölös szám szük-ségtrs. hanern egyetértéssel párosult kisebbkörii kedély hangulat is elég. A bál kiválóau üun-pelt hölgye Vizlend-vay Magda úrhölgyön kivül Récsey Teréz ur hölgy, Svastics Hugóné, Haydeu Dénesné, Szánthó Pálné. Vizmathy Antalné sto. úrnők bájolák el a jelen voltakat. A különböző lánczok a legszebb rendben s örömsugárzó aiczoktól villanyozva hajuali 5 óráig tartottak s a csinos kis társaság csak reggel 7 órakor is teljes megelégedéssel oszlott szét és e sorok írója, mint rendező büszke volt és máig is az a letenyei, bár csekély ezámu, de magát spartailag viselt azon fiatal urakra, kik a bál xerxesi ellenségei daczára magukat oly elismerést érdemlőleg kitüntették, uuért is fogadják ezeunel mindazokkal együtt, kik báluu-kat^megjeieuésükkel szerencséltették — nyilvános köszön etemet. Sajnos, hogy a vigalom anyagi oldalához a tótszerdahelyi szegény égettek javára leen-dett tiszta jövödelemhez kötött reményeink nem teljesedték. És„veuis nunc...." az igazi farsangi hősökhez ! Bizonyos urak ugyanis uem tartották értelmi bivaloltságukon alóli dolognak el lenségeívé lenni egy jőtékonyczélu bálnak ! és nem jelentek meg, de sőt a meg nem jeleuésre másokat is izgattak ! Nemde szép hősi szerep ez? 1 la uem bálbukta.ási czélukkal csizmadiát fogtak, vagy miattam akár c s i z-inadíánél, lakatosnéts nem tudom még mit uem — azon bálokban t. i. melyek ugyanazon este szinte itt Letenyén tartattak — mert, — fides penes authorem — ugy hallani, hogy azon urak némelyike ama bálok hői* «ól: ! Kezdete mosogatás után, vége kályhafűtéskor! Kell-eennél szebb farsangi episod ? S ezzel farsangi „emlékeinknek" végére jártunk volna, ha az utóbbi sorokban említetteknél költőibb tárgygyal nem akarnám befejezni böjti elmélkedésemet s miután böjtnek azonos fogalma a koplalás, ennek pedig rokona az é h s é g, igy az é h e z ő tót-szerdahelyiek javára ezen prédikáczió, szószék, plébános, vapy káplán, avagy kántor nélkül is — kiknek mellesleg mondva — ott. a hol bálokról, szép asszonyokról, sth. szó van, ugy siucs — a kántort kitéve — semmi dolguk — teljesen bőj«i, az az: áldásteli lesz, ha még ama uéhány nemesen adakozó nevét is, kik bálunkra felűlfizettek, ideiktatjuk, félülfizetéseket tettek ugyanis Kálivoda János gyógyszerész ur, mini a bál pénztárnoka utján : Hirschl Miksa Domború 3 frt., Legáth Gábor Pécs 2 frt., Tamás Ferencz Letenye 5 frt., Schmidt Emil Pola 3 frt, Faits Károly Bánok-Szent-György 2 frt., Kohn Samu L^ienye 1 frt. Ösz-szesen 16 frt. és kik a szűkölködő tót-szerda helyi tűzkárosultak nevébeu fogadják őszinte hátboy il vánitásunkat. TUBOLY VICTOR. T. Bak sav Sfcndor umak. (Keszthelyi csendbiztos) A f. hó IH-án megjelent 14-ik számú .Zalai Közlöny• -ben, lapom ez idei 5-ik számában, a helyi hírek rovata alatt közlött hírnek megezáfoláaára irányzott választ, erkölcsi szempontból, agyon nem hallgathatom, mivel abban nemcsak lapom és tollam, de személyem is sértve van , és arra a következőkben vagyok kénytelen viszontválaszolni: Baksay nr válaszának magasztos irályát és szé p helye«-irását nem tárgyalom, ezt azok bírálatára bizoin, kik i li let teljes tollának ritka szüleményét átolvasui szerencsések voltak ; csak a nekem irányzott fi-n o m modorát szándékozom visszautasitani. Ugy látszik, B. ur az emberekkel való bánás módot az általa fölemlített regénves amerikai őserdőkben sajátította el. mert különben egy csenbiztosi állást elfoglaló egyén léttére nem használna .hazug ós aljas," „gálád hit- yáwj* ^a''.aljas hazugság4 szavakat újdonságom megezáfolási törekvéseiben ; vagy azt hi szi biztos ur. hogy mihelyt öu kimondja: ez vagy az „ hazug e» aljas állítás,u már akk''jr önnek van igaza? Ha ily hiszembeu él, ugy igen csalódik! Mert az igazaág nem caupán egy ember tagadó ítéletén alapszik. Máskép pedig föLtéve, de meg nem engedve, ha mindjárt eg\ hajszálig igaza voina is, még akkor is laasabban az agarakkal, mert Keszthely városa nem az amerikai óseriiők közepette, hauem a müveit európai szehu éghajlata es Magyarorstag egyik szeme, fenv e. a regénye* Baiatou partján v«u, melyben ounéi aligha Jeuue taíalható vadabb intelligens ember. Mert ha öuuek müvek e« higgadt gondolkozása volna, ugy nem tüntetné föl a maga aiiasat is. ininl csendbiztos, a kövat kező vad szinben : .Megelőzőleg, ha valamiben bátra vagyunk, ugy bizonyos vagyok benne; hogy « rendészet is oly parlagou heverő tér ; melyen mint az aiuenkai őserdőben sokat kell irlani és javítani, mig az hasznos növényzetet lermo kertté átvarázsoltathatik. Ily lábon állunk a mai rendőrségünkkel is." És ezt B. ur, mint csendbiztos, áliiija í Ezt eddig uem is álmodiam, és hogy rendészetünk oly parlagon heverő tér volna, mint az amerikai őserdők, én ezt még csendbiztos ui állítása után sem vagyok hajlandó elhinni. De ha Ön rendészetünk ily parlag álla potáról meg van győződve, miként vádolhat engem hirem közléséért azzal, mely egyedül az ön parlag alattvalót illetlen magaviseleteinek megrovása és rendre utasítása czéJjából, a közbiztonság érdekében lett írva, miszerint: „nem goudolja meg azt; hogy czikkével nem csak az igazságosan eljárt közbiztousági egyéneket; hanem még másokat is megbánt." Már ugyan kii bántottam meg? Ugy látszik, egyedül csendbiztos ur, vak töifuvalkodásábau, találja magát sérive ! Hogy soraim valakit megbántottak volna, az ön alaitvalóin kívül, (ha ugyan azok rajok nézve bántók, és uem igazságosak voltak,) ezzel uem csak a nagy közöuség, de még az ön igazságos föllebbvalói sem vádolnák. De Igen is B. ur válasza bántalmazza uem csak lapomat és saját személyemet, de föllebb-valóít és saját hivatalát, a mennyiben czáfoló dühébeu (mert minek is nev -zzem egyébnek V) először is reudészetünk terét nz amerikai parlag őserdőkhöz hasonlítja. Ez utan ficzandola-sai közben oly rugdaiódzáasal ront nekem e« lapomnak, (mint C. Caesar*; a Herculanum vidékbeli igeu gyönyörű nyári laknak — melyet csak azért rontatott le, n-ivel anyja abban valaha őrizet alatt volt, — és ez által annak sorsát nevezetessé tette;) mivel abbau alattvalóiról néhány szót bátorkodtam írni, gondolváu, ho&>" egy rúgásával röglön mégsemmiaitend. De nem sikerült rósz szándéka, mert ezen elragadtatásában csak önmagát sértette meg; és nem tudom, hogy nem ficzamodott e ki saját laba V De hogy a szeme és esze ki van bezárnod va, azl bizouy uja azou körülméuy is, hogy a lapomban irt .szuronyt föl !" szót .szuronyt szegezz !--nek olvassa, s .hazug éa aljas alíi-tásnak" mondja saját elferdátését. Hogy pedig Deutsch András ur korcsmája III. reudü volua, (hol a varos több tisztessé ges polgárai törzs vendégek,) azl a józau és* kereken tagadja. Azon állitásom, hogy a pandúr szűrön^ a Deutsch András ur homlokát megsértette vagy megszúrta, nemcsak hogy uem „gálád hitvány állítás," de a legszentebb igazság, melyuek bizonyságául Deutsch András ur önkéntesen adta a következ»^ sorokat: „Bizonyítvány, hogy a lolyó évi január 24-én saját házamban altalam reude?itt bál alkalmával előfordult kellemetlenség közepette a jelen volt, ittas állapotban Jevő pandúrok közül az egyik szuronyával homlokomat nem csak hogy nem érinté, de azt meg is kar czolta ugy, hogy abból a vér is megeredt és ru ham is véres iett;de ha a szúrás érzeténél fejemet nem sikerült rögtön visszavonni, meg igeu komoly következése is lehetett volna a pandúrok elhamarkodása és ittas álapotának.De minthogy ezen sérülésnek. Istennek legyen hala! semmi komolyabb következménye nem lett,igy az ezért méltán büntetést érdemlő pandúrok iránt teeu dő lépéseimet is abban hagytam. Hogy a fönti tény való és igaz, azl ezennel jó lelkiismerettel és saját kezű aláírásommal bizonyítóin. Keszthely, február 21 én 1875. Deutsch András." Azon állitásom, hogy a pandúr valakit keresztül szúrni akart és csak a hátul álló egyéu mentette meg az ember életét, mert a paudur kezét visszarántotta, szinlén nemcsak hog} nem .aljas hazugaág," de a vövetkező sor ük szerint vr|ó igazság: „B i z o n y i t v á n y, hogy a folyó évi ja nuár 24 én Deutsch András uruál tartott bal alkalmával tortént veszekedéskor az ott levő *) Zsoido* lg-ná<-x altal t''ordiiott Sautca'' dqú-ká> 1.''3 kpja. Ajánlom e nugy ber«ü munkát B. ur h«-vr» indulMiii m.-raéKl^sénck tanulraányozá«« cxél-jából szivra fi^almébe. S. Gv. pandúr közül az egyik (tUt álapotábaa sturo- ijvo« fegy vrrét t. Kórmeudy Lajos ur basának íz<-gezte, és ha a* illető pandúrt karjánál fogva viasza nem rántom, köunven h it-gnagvobb aze ''''t*i.ceétlenség lörléuheirtt vu|ii:i. H«>g\ ezt n álii ,.e>m valu éh igaz, ueuieoak moat jó lelkiiame és kezem aiairasaval bizonvitom, de ez^n r ..itasomat óar ruikor is kész vagyok esküin u.e. te mtgcji''-siteui. Kesztheiy, február 21 éu 1875. Székely J á a o s.u Így miudeu egyes czáfolólag hatni akaró /iiitaaai hit«i<-s bizonyítványokká! torolhatnám v issza, de nem akarom a t. közönséget e tárgyba! tovább is untatni. Meg csak azt óhajtom fölemlíteni, misze :;uicu legkevésbé s«iu szándékoztam lapom t :k szamahau „Közbiztonaági hatóságunk «;ré i.et-segr- híremmel az ;'') ik számban megjeleut .püiiüur bzurouyok" eseményét uiegczatolni, í.lienkezoteg .-«enJbiztos ur igazságos fell*-bb v ioit óhajtottam megdicsérni erélyes eljárásai K<_rt (.uoha ezek nem igénylik hatás nélküli csereiéi metj, mert éppen erek keli párbeszé ciem után értesültem az ügy erélyes elintézésé 1 ts n^tncaak az S. csendháborító és katonák i. egtenyitéaéről, de a csendbiztos urnák ki-.ott sziguru utasításról is,mely utasítás után a i- ¿közelebb tartott hál alkalmával ug\ an csak . megrótt és szolgálatra kiküldött pandurkáp- r; mar csak fegyver nélkül láttuk a bálterem- '' . u küszöbén állni; és ez igen illedelmesen 1 ih Volt. Mert nem vagyunk már a Back szurony -ud»zer alatt, igy nem türünk el ilynemű iíack huszáros eljárásokat, hanem tisztelje a t<»:idur a polgárt, ugy tisztelni fogja ót hivatalos eljárásaiban a közönség is. De ha rendetlenséget tálunk, mindenkor köteleaségünkuek tart ik a közérdek mellett tollal emelői. Végű1 adja meg B. ur is minden polgáriak az illó tiszteletet, és senki fölött ne akar i"Q basáskodni, ugy nemcsak alattvalói, de az .;szes polgársággal együtt tisztelni fogom én íb. Keszthely, február 21 én 1875. SÓGOR GYÖRGY. Helyi tilrek. — A nagy-kanizHtli kisdedneve!ő egyet „Szervező bizottsága" ma, vaaaruap, febr. -^-au dé:után ''á órakor a városház tanácstere-tűében ülést tart, van szerencsém ez uton is a ui70ttBRg tagjai'', szíves megjelenésre tisztelettel ielhivni. Kelt Nagy-Kanizsán, febr. 20. 1H7") Martinkovits Károlyné m. k. a szervező bizottság elnöke. — Törvény széki csarnok. A nagy-K.tnizsai kir. törvényszék a napokban végtár- alta a kir. ügyészség által a hamiskoczkajá-tekban, ravasz csellel, álnok egyetértés állal elkövetett csalás bűntettével vádlott Weisz Hen rik. lUnzerga József és Tamás Józse* n.-kani-zsai illetőségű ismeretes csavargók és hamis játékosok elleni bűnpert. — Nevezettek f. é. j.inuár hó 3 án Nagy Kanizsán Hoffmann Hen rik u. nevezett kis sörházában mulatozván, a hamis játék könnyű ezerével kívántak maguknak egy kis péuzmagot szerezni. E czélból egymással szövetkezve, egyikük — Hanzerga József — .a korcsmáros ur," misikuk — Tamás Józ»ef'' — ta fövadáez ur" szerepét játszták, a harmadik pedig — Weisz Henrik — a játékot kezelte, melyhez 3 gvüszüt és egy szem borsot használtak, mit a gyüsxük egyike alárejtve, a ki eltalálta, melyik alatt van a bors, az nyert. Hogy az ottan levő egy ügy übb vidékiekei minél könnyebben lépre csalhassák, legelőször is Hanzerga kisérleite meg a szerencsét, egy egész osetr. értékű foriutot reszkírozván meg, és ó .♦sodák csodaja! az első kísérletet is oyereméuy koszorúzta. Másodszor pedig Tamás „a fóvadász ur" már 5 frtot mert koczkáztafní, és oh hallatlan szerencse ! ő is megnyerte a tételt. — E közben persze azt sem mulasztották el, hogy a köael ál^ló együgyű parasztokat a nyereményekre figyelmeztessék, biztatván közülök kü-lönöeen egy áldozatul kiszemelt kerecsenvi föld-ruivest, kinél egy pár :"> frtos létét megszagoi-ták, midőn ez az elfogyasztott étkek árát kifizette. Ismét tehát egy ó frtos lón csábétkiil kitéve, mely könnyű szerrel hozandja vala meg az áhitva sóvárgott,s más tulajdonát képező társait. Nevezett együgyű paraszt eközben rábámult a játékra, de amiut bebizonyult,az unszolás daczára is caak azt mondta — „hiszen ugy is eltalálnám" mi közben mintegy a gyüszük ?t-lé mutatott, de szándéka nem volt játszani. Azonban a gyüszük egyikét felfordítani azok M-zelóje tiem volt reet, mely alatt bors nem levén, csak ugy kapták el a szegény paraszttól Kezében levő, s épen tárczájába teendett egy 5 ♦rtost. Az unszolás még nagyobb lett. hogy csak próbáljon tovább, hiszen busáson visszanyerheti, de az erőltetett próba után sem volt bors a lelfordiiott gyüszü alatt, tehát újból egy 10 írtoet ragadtak ki a megzavart, bámulatba ejtett paraszt kezéből, s ezzel ,ill a berek, nád a Kerti" Kerek et oldva eltűntek. Ámde parasztunk sem volt rest, a ha be nem is érhette őket. 2. 3. r 1 4. o. merre, nyomban kézrekeriték őket. Eközben azonban a jómadarak is megsejtvén a sáfrány illatát, a megkeparitott p^nzt igyekeztek tiízto-silaui. » hogy meg ne találjak ualuk, egyikük Weber kávésnak 1)0 kr. adósság tórletzicsére egy ő frtost oly hozzáadással adóit át. hogy alkalmilag a többit adja vissza, 3 azzal elsietett, mielőtt Weber vele szot válthatott volna. E 4 frt. 10 kr. meg is került. — A másik pedig szintén egy f> frtosl adott ál a korcsmán» fiának, állítólagos adósságuk törlesztésére. A töb bit pedig ine .kerítetlenül elrejtették. — Aztsló lege* vizsgálat, valamint a végtárgyalás alkalmával is — kevés elhallgatásával, mindunt csak nem egyhangúlag bevallottak, s aljas tényüket a megcsalt káros éa az esetnél jelenvolt más szemtanúi vallomása isigazolta, valamint azt is, hogy Hotfma"ii Henrik korcsmáros is jelen volt | ekki>r üzle''éb-n, s tudta, hogy a jómadarak mit müveinek s mégis megtűrte a azenye* üzlet folytatását, miért is a kir. ugyszség a három játékost a hamis koczka játékban ravasz csellel, álooK. egyetértés állal elkövetett csalás bűntetté ben bűnösöknek kimondani és ezért ü havi szigorított börtönre s a kár és költaégeknek egyetemleges megtérítésére ítéltetni indítványozta; Hoffmann Henriket és fiát Hoffmann Kálmánt a hamis koczkajaték eltűrésének kihágásával vádolta, a őket egyetemleg 10o— IUU frt. pénzbirságra. nemtizete» esetén 20—20 napi egyszerű fogságra s a kárs vizsgálati költségeknek a 3 játékossal egyetemleges megfizetésére kérte ítéltetni. A kir. törvényszék pedig a bűnösséget a vád értelmében a játékosok éa Hoffmann Henrikre nézve ki is mondotta és a3játékoet, mint rovott előéletű s viaezaeaő bűnösöket egyenkint 4 havi szigorított börtönre, Hotimanu Henriket pedig 15 frt. pénzbírságra s nemtizet heté* eseten 3 napi egyazerü fogságra és előbbi ékkel együtt a kar ea vizsgálati költaégek egyetemleges megfizetésére itelte. Hoffmann Kálmánt azonbau bizonyítékok elégtételenségéből fölmentette. — Elmarasztaltak ez itéleibeu megnyugodtak és a kir. ügyészség sem fellebbezett. — Bagonyáról irják uekünk : a szőllő-begybeu lakó Weber Mátyás tolvajok által megtámadtatott folyó hó lü án este 9 órakor, midőn a zörgéet hal Iák, a férj fejszéért sietett, nejét, ki az ablakon kinézett, egy ott álló által mellbelővetett, a lövés jobbfelöl történt a mellen, golyó hiányában gömbölyű gombot hasz náltak,ez alatt a többiek az istállóba rontottak, hol két kecske volt, az egyiknek szarvait letördelték. ezt ott hagyván, a másikat magukkal vonszoltak és a Bellatincz filé vezető ut mellett megölték; az istálló mellett hagylak egy tar solyba: tükröt, fésül, egy nagy srófoa pipát, kis kést és egy zárnyitót; az asszony a lövéa után rögtön meghalt, ki már 57 ével élt. A látleletet folyó hó 18-án Feichtmann kerületi orvos és Dervarits Kálmán albiró teljesítették. — OUárczon bizonyos Gyurka Péternek e hó 22-én tudomására jutott, hogy 30 éves János fia a hegyi pínczéjcben borát élvezi, minthogy pedig a pinczekulcsok honn voltak, fölment tehát pinczéjét megnézendő, melyet föltörve s benne fiát meglehetős ittas állapotban találta ; kit tettéért dorgálni kezdett, de ez állítólag az apa felé ment azon szándékból, hogy föl taszítsa, mire az a kezében levő kis fejszével oly ütést mért fejére," hogy azonnal szörnyet halt. A szerencsétlen 65 éves apa másnap azonnal önmagát feljelentette a bíróságnál s bemondói ta, hegy fia rósz erkölcsű s tolvaj volt mar korábban, továbbá, hogy özvegye s két árva siratják halálát. — Rőrid hirek. Liszt Ferenczet a hollandi király meghívta--Azálgróf Wicselszky Nagy-Váradon elfogatott. — Rottár Mark ezredes, mehadiai „Hercules-fürdó* volt igazgatója meghalt. — „Vörösmarty és Petőfi" czimü 1 felvonásos drámai költeményt irt Marbach Ernő az „Üed. Nóu szerkesztője. — A „Hon" öseze-allitása szerint a legújabb válságig kormányunkon 7 éven át harminczegy minister váltakozott. — Jókainé márt. I én lép fel üoriolanus-ban. — Margitay „Cserebogár" czimü népszínművéhez Erkel Gyula írja a zenét. — A „Bom-be"jnémet élezlap 2O0 frtot kért Tiszától, hogy arczképét hozta, ő azonban következőleg utasitá el a tolakodót: hogy fizetnék, mikor a magyar élczlapok egész éven ál ingyen hozzák. — A fő varosban a tnult héten 274 születés és 252 halálozás fordult elő. — Az angol trónörököst ap-ril 28 án iktatják be a szabadkőművesek nagy meateri méltóságába. — Osernovitzban német egyetem felállítását tervelik. — Bécsben a mult héten nyitották meg a légnyomású postákat. — Sopronból irják, hogy ott a magyar színészet az idéo sem czél-, sem időszerű nem volna. ^Miért ?...'') — A spanyol király Mac-Mahon nejének a .Mária Lujza* nemes hölgyrend szalagját ajándékozta. — A torontálmegyei főispán a bukovinai magyarok javára gyűjtőivé-ket bocsátott ki. (Követésre méltó példa.) — A uieklenburgi hrg. könyvet irt a legutóbbi 1 Uu me^*,djük- Vegyes hfr. — lfju ara. A „Rumburger Zeitung" szerint egy Zinnwsld melletti közaégb^u különös menvegzót ültek nem régiben. K. Anna 103 éves özvegy ugyanis negyedszer ment férj hez egy hatvan éves ftavegy emberhez.A menv asszony öregsége mellett ía még igen jó egesz-ségnek örvend és minden dolgot a házben maga szokott elvégezni, egéaz életében egyetlenegyszer volt beteg mintegy hal hétig iskolás gyerek korában. A menyegző igen vigan folyt l>-. a meuyaeesony gyermekei mind megjelentek, köztük a legöregebbik nyugdíjazott hivatalnok Prágában, már túl van nyolrsvanadik évén. Papírszeletek. A .Zalai KOzlőujr" 14. »/.imában x helyi hirek rovatában m«gjrl»at „Beküldi tett r< «-arioaum* ra bátor vagyok megjegyezni, hogy a Leteuyéu. f. hó 7-én tartott bál ai itteni érteniük szerint Kalivoda Jánn« gyáfyaser^az ur, mict fSrendeEÓ által létMittetétt, — • a híre» rókát pedig hir azertol Tuboly Viktor Qgy-vfcd ur ejté el, — egyébkent megjegyzést érdemel, hogy a tinit* s derült farsangi napok nagyon krd-vexók voltak a rókázásra, a mit több vadászat ked-velóntk volt alkalma tapasztalni kQlftnftsen a bált kOTető uapou, a mikor egy még sokkal nagyobb róka ejtetett el K. S. or által. Bftjti m. k fclgy állatorvos, ki sc&rnyen boszankodott ston, hogy fitet barátai doclornak bírják, c-sak ugy bírta Irsruktatni a Tustaéléotől, hogy mido.i barátai ,jó reggelt doctor* mondák. ,»erTii* patien« !" válaszolt Történeti naptár. Márcziua l. 1456. Kr. e. Mózes halálozása. — 1649. Bem győzelme Medgyes és Kapusnál. 183:''i. Fereucz császár s király halálozása. 1407. A kunok egész Magyarorszá gon vámmentességet uyernek. — 1853. Noszlopi és társai, Pesten kivégeztettek. — 1858. Bajza halálozása. — 1860. Gr. Széchenyi Döb lingben kimotoztatik s levelei elvétetnek. 1173. III. István, magyar király megmérgeztetek. — 1849. A horvát bán megtagadja az elűzött magyaroknak a visszajöhetést Horvátországba. I3l6. Nagy Lajos. m. király születése. — 1687. Carafa 30 bakót fogad b Eperjesen azetaó lenyakaz tatásokat eszközlé. — 1849. Damjanich szolnoki győzelme — 1850. Báró Bémer László, püspök, akasztófára ítéltetik. 909. A magyarok Altöttinget puaz-tiiák. — 1480. Mátyás király Pet-taut és Radkersbnrgot elfoglalta. 1351. Nagy Lajoe ünnepélyes bevonulása Budára. Érték- ét váJtéfolyan február 26. 5* , metaliques 70.95 ; 5*/t nemi. kölosöa 7;~>.8<T 1860-ki álladalmi kölcsön 111.25; hank-réazv. 9 64; hitelintézeti részvények 218.— ; London 111.25; magyar földteherraentáti kötvény 79.25: temesvári foldteheruietitétö k6t-vény 77.50; erdélyi fóldtehermoutéeí kötv^j 76.30: horvát-slavon földtehermontéai kÖtfé»f. 80.—; ezüst 105 20; ca. kir. arany 5.26 — Napoleond''or M.HS — ; 100 mark D. R. n.5i.-0<* 11 Frtruár 28-tel Bározlu 6-l| 1875. H/.- é* h««li-nap Katlmlikus naptár Protestáns uaptár 9 111. V*. bfljtb. — Kat. ev. Jétní ördögöt ki. Lak XI 14—28. Prot. Ep Efes. V. 1—9. — Ev. Luk. XI. 14—28. — G«r. m. Mát* XXV 31—46. 128 1 2 3 4 5 Vasarnap Hétfő Kedd Sxerda CíütHrtök Péntek 6 1 Srombat C. 3. Román Albin püspök Simplicins Kuneguuda b. Kázmér Adorján Frigyes C. 3. Oculi Alb n Aimplicius tiitada Kázmér Ad. Jenő Frigy m 6. Piaczi árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsaváros piaezbiztosi könyvéből: 1875 évi február hó 23-án. UabonanemQek: egv als. aaszt m. s''serint. Buza 87 — 90 fontos 4 frt. 50 kr , 8f> — 86 fontos 4 frt 2T) kr. 83 — 87 foutos 4 frU — kr. Rozs 74—78 fontos 3 frt 5<) kr. Árpa serfSzésre 68—70 fontos 2 frt 45 kr. etetésre való 2 frt. 50 kr Zab 1 frt. 90 kr. Repcze - frt. — kr. L i s 11 n e ra ü e k : egy bér^i mázsa szerint. Liszt legfinomabb 13 frt. — kr. Zaeoilelisxt 12 frt — kr. Fehér kenyárlinzt 9 frt. — kr. Fekete kenyérliazt 8 frt. — ki. Búzadara 14 frt. f>0 kr. Árpakása 15 frt. — kr. Kits 16 frt. — Hüvelyesek: egy alsó ansit. mérő szerint. Borsó 10 frt. — kr. Bab 4 frt. 60 kr Lencse 10 frt. — kr K-V le* 7 frt. — kr. Hajdina (pohsnka) 2 frt. 60 kr. Kn-koricr.a 2 frt Ni ki. Burgonya 1 frt. 20 kr. Hu \ egy bécsi font szerint. Marhahús 26 kr. Disznóhús ! 32 kr. Juhhus — kr. Borjúhús 32 kr. Z s i r f é 1 é k : | Disznózsír 60 kr. Harhazsir 60 kr. Szalonna 4f) kr Szappan 24 kr. I^ámpaolaj 35 kr. Stearin-gvertya í>6 kr. Faggyu-gyertya 32 kr. Bor: egy alsó auszt. . akó 40 pint szerint ó-bor 8 írt. — kr. Uj-bor 6 frt. — kr. Sör: egy alsó austr. sörakó 42 pint » szerint. Legmagasabb 9 frt. —kr. Legalacsonyabb — '' frt. — kr. T ti z i f a : l bécsi öl 36 hüvelyk hosszú 1 Bükkfa 14 frt. - kr. Tölgyfa 10 frt. — kr. K5szén \ egy bécsi máasa 70 kr. Fasaéu egy mérő 70 kr j S » é ii s egy bécsi mázsa szerint l frt. 60 kr. S s a I ui a 1 frt. — kr. Napszám: Élelmezéssel egy férfi 70 kr. Élei mezé* uélkül 1 frt. — kr. Élelmezéssel egy nő 50 kr. Élelmezés nélkül 70 kr. Elelmacéasel egy gyrrmek 30 kr. Élelmezés nélkül 50 kr. Kiadta : (P. h.) Maninger József, v. aljegyző. Felelős szerkesztő s kiadó: Batorfi Lajflt-Vallásos intoierantia! A zsidók egyenjogositásának áldásul gyümölcssi, bazánk legtöbb részén, különösen Zalamegy«, Zalabér helységén is mutatkoznak. Zaidók és keresztények, kik ezelőtt a vallásos eszmék tulcsigázottan elferdített értelmezés« tolytán született elleuségnek tekinték «gymást, most Ustréri békeszeretetben osztják sorsukat, öröm- éa bánatban közösen részt vesznek, egymást támogatják, sőt a családi örömek által családi köteléket is léteaiteni törekednek. Az egyetértésnek ily izép ét nemes példája, ha általánosittatnék, a paradicsom jelsaó ,egy akol, •gy pásztor* mielőbb valósulna Qünaberger Johanna, zalabéri lakósnő még a helybeli keresztények közszeretetében is részeiül aay-nyira, hogy gyermekkereaztelésak alkalmával már többször keresztanyának felkéretett. Nehogy pedig a valláskülönbség a szertartás akadályán! szolgáljou, a keresztelétkor a keresztény gyermek a keresztény társkeresztanya karján tartatott és ekként aa ünnepélyes szertartás a helybeli káplán által mindw fen-akadás nélkül végeztetett. Más fogalma van azonban a keresztény- és emb«rszeretetr81, különösen a vallási türelem és keresztény alázatosságról a helybeli pl* bános Szél János nrnak ; mert midőn Qünaberger Johanna Cseh József álul keresztanyának felkéretve f. évi hamvazó azerdán keresztelés ezéljából a templomban megjelent, a kivételesen jelenlévő fenntnevecett plébános álul következő vallásos jelleméről tanuskod.ó kitételekkel fogadtatott: „Kicsoda maga ? Menjen ki !a és midőn ez meglepetésében mozdnlni is alig vala képes, lábtiporva, magánkívül ezt parancsolá : .Takarodjék ki, nyissák meg az ajtót» és hogy érzelmeinek még draaztikuaabb kifejezést adjon, a remegve elsietett asszony utáa áldást szórni hivatott ajkaival ezt kiabálá: .Mi sem megyünk a zsidókhoz metéltetni.* — A tisztelt olvasó közönség bölca Ítélete legjobban irányadó, mennyiben lehet felvilágosodott századunk korszerű szelleme mellett ily botrányot jelenetnek helye. Ha közönaégea, a régi idők valláso. rajongásában felnevelkedett, bnU éa műveletlen emberről lenne szó, ugy sorsa álul lenne némileg mentegethető. De elkövetve ez egy köztégi plébános által, kinek egyházi és polgári köteléssége nyáját x vallásos ét minden gyűlöletet kizáró azent elvekben legeltetni, ki hivatva van esen vallásos elvet, hogy .szeresd még ellenségedet is,* meghonosiUni, ki a béke, szeretet és testvériség példa adójául kell, hogy tekintessék mindenki, különösen a községbeliek álul, — azon szomorú meggyőződést kelti minden felvilágosodott emberben, hogy ily eljárás álul az ily lelkiatya nyáját kegyetlen hyenákká változUthaUiá, hogy valláai türelem helyett az inquisitio rémnralmxt inkább hono-sitná meg és hogy ily lelkiatya mellett a katholikns község nélküle jó erkölcsökben még jobban gyarapodik. Kelt Zalabér, február hó 18-án 1875. GCXZBERGER LORIHCZ. Szerkesztői Üzenet. 1629. A zalaegerszegi álarczos bál leiráaa megkésett. 1630 Qy. B. Budapest. Örvendek a viszonti találkoráson. Mielőbb magánlevelet irok. 1631. A. Karád. tudtul adum szívesen mindegyiknek. 1632. B. lnke. Nem stirgős, majd személyeim a tölibil, ba alkalmilag szerencséltetsz. 1633. H. Sárvár. A lap viseaakttldetvén. mos-'' tani rprUmálá* után ujolag postára adám. 1634. N .Üti fresrnk Göcsejből.'' JőtŐ stám- Lichtenstern B. és Társa első bécsi 27 krajezáros kézmű- és divat-bazárjának ujonan nyitott fiókja Budapesten, kerepesi ut 15, a Ró-kus-kórházzal szemben, ajánlja gazdagon felszerelt raktárát a jelen idáé^ re a legújabb G i r o f 1 é-G 1 r o f l a- e L u cc a ruhaszövetek bői; .továbbá Barege,Gazé, MozambiquK, Plaid és Diagonaletö-vetek, L üstre, Rípsésészakearkis «0-( vetekből; ugyszinte flanel!, zeinóroe j barket; és rumburgi éeeeiléziai j vászon, valódi és mosható c s é r n a-i á g y k a n a v á s z, »/» rózaaezinü n a n-j k i n g, */)> d a m a s t- és c e i n r a Jt-t ö r ü 1 k német franczia háborúról. — Egy datál hollandi Amsterdamból Szent-Pétervárra akar gyalogolni. — Alsó-Austriában a közegészségügyi de a. épen ezembeUiált reodőrökuak megjeleni | uoác* » tette az esetet. A rendőrök pedig már jól is- 1635. P. P. Zala-KíertZHg. A czáfolatot lapunk jövő stáma hnzza. i Bécs, Loltohuiáa. febr. 20-án : 83, 80, ö z ő k ; V» ** Vs c h i f f o n ; mosható ée valódi franczia é« coe noanosicreton és percail, ba tiszt és jaconet, piquó, brillantin; bársony -és selyemsea-1 a g o k^ legújabb háromszövéeü szőnyegek, "/» szalmazsákvá-s z o n és több más czik kriiyl euy»én»-a áro». Gazdag mintagyüjtemónyck kivánatra ingyen és bérmentve küldetnek. Vidéki ren-delmér.yek az összeg elóre Tató beköldése, vagy utánvét mellet pontosan és lelkiismeretesen eszközöltetnek. 4o, 62, 61 í — vállal •) F. rovat a alatt közlóttért felelősséget Aeerk Lapunk mai azAmahoz van mellékelve BRZORÁD J. RÉZSŰ ornak körlevele a nagyhírű sárospataki kova malomkőgyárról, Hirdetmény. I akácai Somrvernif-Kvélwn f"krf, kir kö/alat» rir.''alom r»nd| meuvéból »000 mero tavaazi arpa ^ 2100 meró zab f- év. »arczias bo o 1B Lakacaaa ax uradalmi ti*7.ítartó»A»r ¡rodajali»;» rogg-h 1''» 6ra*''or uvilvi.no» árverést*ti távirat utján »»ezköxleudó f.-lsőbbi jóváhagyás fen-¡¿riáaával elfogadatni - Ke!WI«-g «»kros békegiH ellátva wrk.-axt.-tt ar árverési f»"ltéu-|pk elfogadásai kijelftitó xWrt ajánlatok loflVrt) is lt arvtréa saübeli n>egke*d*seÍK eltogadtataak. — m*ly«*k is a szób-ii arr-ré. után bontatnak M. - Mm..! a szób.-lt irri-MD^I. mind tt x»rt ajánlatoknál a* árpára 2í*> frt a tat.rn .«»>«> frt h-tiiatpmxlll leteendő, illetőleg melléklendő — A eaboü iOe.u.-k .-snk mer..nk-bt ..¡.unok el : revó ''artoxik azokat átveuni - A íeitet-1 ktől -itero ub.aianlaiok élnem fogadtatnak. - melyek is. ugy a jtil.ouai.e...... u/. ''^adalm. u&rttartosagnál megtekinthetők- (:&»»—-) (1601—2) A valódi WILHEL M-féle köszvény és csúz elleni vértisztitó thea mint trJx gyógykezeUs. 1 az ögvndiili l>irtó« huUUu vértÍBX! i ''-óazt-r minthogy az Kelt Lakócsác, 1875. frbr. 16-án. Pót-hirdetmény. A f bó 16-áu kelt árterei hirdetmény k.ap.ián a felsőbbség kívánatára pótlólag kőzzététetik. hogv a lakó. sai oradaimi mi. üu» bo 3-iki gabona kóxárverésen még 18«*» in.-rő majorság ; - 100 merő^ felek búza is el foe adatni — A majorság, ».nzara a bauatpeuz :»40 írt ; _ a feles butára 30 frt. n é A feltétéiek a f5hirdet-sl»eu foglalvák. Kelt Lakórsán, 1«7.">. február 18-au. A kir. alap. urad. tiszttartóig (1597 —3) fc««il< nur eine Probe! um hieb von der Gate meiner Waarp zu dem htauuend billige Preise ton gonals. Tbibi-ts.Gafiere, Bar ege,glatt und gestreift, in ailen Karben, pr. Wiener Klle 27 kr zu ilberzeng''-n. Leinwanden. fl. 1 8t 50ellige V4 breite Webe 11.50. i ,''30 , 4/- , Leinen webe 8 10. I \ 30 „ , , Garnleinw. 8.IM 1 " 30 , , , Creasleinw. 8.10 oder pr. Wiener Elle kr. Seiden und Sammtbänder. .Eaü oder Noblenr-Seide in alleu gla: Kin Sliick Färber in all.-u Karbeu . . 27 kr. Kiue tiarn. Kopf-». Brii*tina-aebe mit X.immtbiiider uud Hosen ffi''putxt.....27 , 1 P. Mansch. stammt Kragen 27 „ 1 Koj)f- o. Tawheiit. erbt färb. 27 , 1 Leinen-S-ckturh . . . . -7 , 1 Leinen-Serviette . . . 27 , 1 Scbildkrott -Haarksuira ueneater Kar.ou.....27 . 1 Kn-.ir- nml Stonhkamm . 27 „ Eine Leiuw.-n. Srhlingscbeere 27 , 1 Augot-Diadem gau* m srhw. IVrlen bestirkt. d. Allerueue. 27 , első orvos tekin''élyei ____tói a l«£joi»b eredmény nyel használt:, tik s ajánltatik. Kzea tbea tisztítja az ös*zi»s axei vezetet; mim semmi más sxer átkutatja ax eKész te*t re^zeit s belső b i-.zualat által eltávolítja az ott találtató tisztátlan lerakodott kór4nyac"kat; s hatása biztosan tartós Alapos By*iy''táss s kSsivéay''adt rsúsnak, gyermeklábaknak és (idült makacs bajokaak. folyton griiyedö sebekuek. valamint mindeu-nemü és bórbajoknak. persegénekuek á testen vagy arczou, aömuröknek i bujaszenri gyülevényekn-k. ..... Különösen kedvező eredmeayt matatott exen tbea maj és lé dugulásoknál, valamint aranyér bajoknál, sárgaság, bevés ideg, izom a forgúcsout-fájdalmak. gyomornyomás. széUtántaltnak, duguláaok, vixelet-bántalmak, ondóomléa. nemi gyengeségeknél stb. Betegséfek, minó a górvélykor, mirigy daganat, exeti tbeaivásaál-l tal gyorsait és alupo^n gyigyitbaUSk, mitttbogy gyengén oldó és ugy hajló sxer. . .... Tömege* bizonyitványok, elismerő es djesero. iratok, melyek kívánatra ingyen megko''ldetne''k. igaxolják a fenutebbi jelzéseket. A mou-dottak igazolásául kftzlQnk uébány elismerő iratot: \ Wilbeha Ferescz gyógyszéréskfurnák Neunkirrbenben. Kiad no, Práca melktt. sxept. 4-én 1874. Miután már egy idó óta az <>n által készített otuxelleaes vértisztitó tbeát sikeresen baaxnálom, nem mulasxtbatom el e sxer kitttnó hatásáért önnek köszönetet szavazni. Gerber Bé!a, bórkereskedó Moll a. seidlitz-pora. E porok rendkívüli s a legeltérőbb ee«t«kben bebixooyak f?ógy-hatáaok által minden, eddig eliamert liáai axerek k&aOtt, tagadbatau« nul aa elaK helyet foglalják el ; mit a* aok e*er, a caáa»ári birodalom minden réaxéből kezeinkhex küldött hála-iratok a Irgréaxleteaebben tana- aítják, bogy e porok idgsöu szaralssokaál. amósrtfcototloaoéf káét, (y0 ■orbevaél, továbbá girosök, vsse éa lda«-bajskkaa. síivdakogasaál. id? yesséfl okozta féfajas. vértolulss, végül Bysteriara. kikér éa k«za»«i káayásra bajiamnál a legjobb «ikerrel alkal ry^gyhütiiit eredményeitek. (1547 7 Ara I eredeti doboznak használati utasítással I frt. RANC2IA BORSZESZ SÓVAL. _ A legmegbízhatóbb orvosaaer a aten-edő emberiség aegedet-mére minden belső éa küla6 gyaladáa, legtöbb betegaig, miudenae-mfi aeb-, fej-, i"ül- éa fogfájáa, régi aénrek éa nyitott aetek, rák, fent ixemgyiilladáa, bénaláa éa mindennnmfi aérfiléa ellen, atb (tb. I palaczk ára használati utasítással 80 kr. lORSCH-HALMAJ-ZSIROLAJ. teu modernsten Farben. aucb But|i£ine lederne (ieldtai. ''.ie . 27 farb. Kürktbeilen-FünfFinKer-BreU i Caff.-.-loff-l an» Cbmasilber 27 , pr Wiener Elle 27 kr Z*ei K.nger- Aufträge Breite zwei Wiener Ellen 27 kr. , ^ Kin Paar |werden gegen Kiuseudniig des Betra- wei.se oder gestreifte Krauen- oder g^"der Xacbnabme prompt rffectuirt, Kiod.-Eaieatrflmpf. beat. 27 kr | 3t|u^u''1le^ n- Ein Paar Männer-Socken 27 r gros-Kaufer erhalten Rabatt Die Eid Paar Strumpfbänder m. In-ei- « ™ter Uarant.e der Qualität ter Seidenband-Masrhe gepetzt 27 r 11 Kchtheit verkauft Ni,-..t onven.-Fem»r rendes anstandslos r.''tour ^••n»mmeu. weibae I>amast-Handt0rber, I^iue» Bettzeuge, schwereLanfteppiche belgrádi, Netx- und Zitz-Vorbüng.-^ . echtfirh^ Pnrrailin. tlirkisrbe Schlaf- Wjen j AdlergiSSC 4. rock Stoffe, Barchent", pr. Elle kr. '' '' ° Sobafwoll-Kleiderstoff-. <Mas bittet die Adresse aufzubewah-4 4 breite schwere Ripse, LiWir.-Dia-lrea and sich selbe geaaH za merke«. H Beck''s Grand-Bazar unt1*''* -, Wllbel* Fereacz gyógyszerész urnák Neunkirchenben. G r u 1» i a n a p o I j e (Bellovár megyében) szepL 8-in 1874. Szíveskedjek számomra az ön Wilhelm-féle cauzellenes vértisztitó theájából ujolag egy rakakxszal a lebetó leggyoraabban kaldeni. Hatása még a ayphilitikus bőrbetegségek ellen is kitűnőnek bizonyult. Malicb József, járási onros. Wllhelai Fersacz gvógysxerésx urnák Neunkircbenben. Nürnberg, sxeptemb. 22-én 1874. Mintán egy bécsi barátom által az ön kitauő tbeájáról értesültem, kérti-m ax illetőt, epy csomagot réaxemre beaxerexni, — melyet n, az ntolsó adagig felbakzuali*án, batási tökéleteseu megfelelt várakoxá-somnak ; minthogy azonban idült gyotaorbajban szenvedek a gyógymódot folytatni szándékozom. — miért i» kérek számomra még négy csomaggal küldeni. Kiváló tiset.-lettel I) e i n z e r András, kaputollin-k a „futár- kapunál Norinbergbeu. Ovás a hainisitas és felcserélés ellen. A valódi Wllhelai féle antiarthritis, autirheuwatikus vértisztitó-thea csak az első nemzeti Wilbelai-fele vértisxtitó-theagyárban Neuukircheuben Bera mellett, vagv általain » i&pokban kijelelt raktarambau kajtbalók. Egy doboz 8 adagra felosztva, orvosi baaználat- es uuaitázsal ellátva 1 frt.. a bélyeg es pakolas-díj íu kr A t. cz. közönség kényelinere a val&di Wilhelai feio antlartbritis éa aatlrkoamatlkas vértisztitó thea kaphat.»: Nagy-Kasizsaa: Rosenbe g Fereacz uruál. Zágrábban : Mittlbscb Zsigmond; Kőaxegeu: (Jsacsinovtta N, lve>xtüeljeii: Koseuuerg Euia-nuelnél ; Kapronczán : Werli gvógysxerejx; Soprouban : Wrcbovsxky ; Szombathelyen : Pillirh Kerencx gyogyazeréaz Szatmártt: J. Bossin gy<>KVsxere»z Aa Szigetvárott : Grflnhut Miksa urakual. Dl_____________________________ A legtiaxtább áa leghathatóaabb orvoai axer Norvégia hegyeibao nem caerélendő fel a mesterségesen tiaxtitott balmájaair-olajjal A valódi Dorsok-luűmá]zslr-alaj mell- éa t«dé-kajckaál, soroske l«l- éa raeWtls-betagaégekban legjobb gyógybatáaaal van; maggyógyitj* a legidiiltebbkiazvéay- éaosázkajokat, valamint ax ídőaaaki kérkfllegoket Ara I üvegnek használati utasítással I frt Raktárak Nagy-Kani»*án: Belua J. gyógja« Lovák K. gyógya*. Feaaolhoffer J. éa Koaenfeld F. uraknál. 8 als várt tt Lakovica Q. CsSktorayáa Káráax H. Csargéa Kreialar Dávid Kaposvárott Koha Jakab Kaprsaczáa Worli 8áod. gyógy««, kssztkslyoa Wünach F. keresztaa Breyer Jakab fial KSszogsa Caacainovita La tv. gyógysa. Lotoayèa Kalivoda J. gyógyaa lirmlftu Iastí Nándor SáMk-Szt^fy«rnr*a Fibic« J. gr. Szomkathdyoa Pili f h Faranes gy. Safraaykaa Mesey András gyógyaa Zágrákbaa Mittelbach u. gyógyaa. , Ceylack J. J. gyógysa , lírwaása Fr. , gyógyaa. Hölgyeknek nélkülözhetlen ! AVISSANT Félre ■ladsafélo arUimas arozfestékkel! Félrt a rizsporral! Erok Hárfák magokat! ''Csak a meregmeatss, hivatalosaa átvizsgált, tíazU és teljese a ártalmattaa (I5ö9—lOi RAVISSANTE, Dr. Lejoaaetól Piriaban, jbir azon erővel, ax emberi bőrt minden sérttléatől ¡megmenteni, utóbajoktól megóvni és szépségét s örók ifjúságot biztosítani. Már az első kisérietmsg fog bárkit győzni arról, bogy minden dicséret fölösleges. Kapható nagryban éa kicsinyben BuJapesten iDr. Lejosse főraktárában, Király uttza 15 sz. I. 19. E-y üvegtok ¿ra 1 írt 50 kr. Vidéki rendelvények a legszigorúbb titoktartás mellett, utánvéttel eszközöltetnek. ROBEY ÓC Comp. Limited gazdasági gépgyárnokok, Lincolnból, Angliában, Budapesten, Üllői ut 1-száin. I (1571—9, A legnagyobb ÍASBüTÖKSYÁa — w -A- ctii OCU-O, Bécsben, III. Marx^r urcza 17. sz alatt van, h«»u-nau képekkel ellátott árjegy zék kiv/ínatra in-gyen bérmentve küldetnek mindenkinek. Legnagyobb gazdasági gópraktár Budapesten, állandó g é p k i á 1 I i-t ás, készletben található. ^ SorvetÖ-gépek különösen magyar vis/.o*iynkuak megfelelő könnyű 2 közönséges ló á 1 t a l h u z h a t ó, rendkiviili tartós és egyszerű 13 soros vető-gépnek ára Budapesten 320 o. é. forint, kovácsolható vaskereten és hátulról kormányozható. ^ Amerikai rögtörő, meglepő könnyű és a legkötöttebb földben is használható. Amerikai kaszáló- és arató-gépek. Lógereblyék és szénagyüjtók rendkívüli olcsó áron. Világhírű Robey féle fekvő és hordozhato gőz gépek. 6öz-csépió-gépek Patent vasrácsavai és vasgerendával a legtökéletesebb cséplő gép a világon, mely minden más hasonló czélra készült gépet, munkaképesség, minőség és tartóság tekintetében felülmúl. Kézi cséplő gépek, lójárgányok és lovas cséplő-malmok, szecskavágók, sze lelő- és konkoly-választó rosták és mnideu más a gazdasági gépszakmába vágó eszközök. N. B. Községek számára, kik gózcséplŐ-gépetf vagy gőzmalmot akarnak beszerezni, különös kedvező fizetési feltételek szabatnak. '' 4 NN. BB. Megrendeléseket kérünk közvetlenül hozzánk Robey & Comp. Limitedhez Budapestre czimezní. mivel sem Zalamegy é b « n, sem Vasmegyében tőlünk gépek eladusára megbízva senki nincsen és* közvetlen érirukezés folytán olcsóbb árak a: is szabhatunk s gépeinket vagy Bécsből, vagy Budapestről szállíthatjuk. - _ Végre Budapesti gj''árunkat gépek javítására is felajánljuk és más gyárbeli használt gőzgépeket is jutányos áron becserél hetünk. (1589-4)_ROBEY & Comp. Limited Budapest. mm m. I e I gazdasági gépgyári»s az 1873. bécsi világkiállításon a legnagyobb ugviniut: haladási é s é r d em-ér e m m e 1 kitüntetve, Bécs, Favoritén, Erlachgasse 22. ajánlja ki tűnő szer kezetü 6arett-féie sorvető-gépeit, melyek a legnjabb javításokkal ellátva, eddig minden mis ilyen gyártmányt fölülmúlják. ..........Továbbá készleten tartatnak : Kézi cséplőgépek legjobb szerkezettel, járgánynyal, vagy anélkül Járgányok és járgány-cséplőgépek. Hornsby-féle gabonarosták LhaiHier féle legczélszerűbb konkoly tiszti tő gépek és ilyenek Pemollet-féle szerkezettel. Ríchmond & Chandler-féle, ugj-szinte eredeti angol Beatall-féle szecska-vags-gépsk, kukoricza-morzsolók, kézi-, ló- és gőzerőre Répavágó és répazuzó gépek. urlő és daráló malmok gőzzel, járgány nyal vagy kézzel hajthatók, züző-malmok sat. sat. Kitűnő anyagért és hibanélküli szerkezetért kezesség vállaltatik. Ábrákkal ellátott jegyzék és árjegyzék kívánatra bérmentve küldet ik. A gépek megtekinthetők és megrendelhetők a Szombathelyen, főtér l. sz. a, lévő géprakUrban. Wajdits József lap-és nyomdatulajdonos içyorssajtô nyomása, Na^-Kani»án, 1 : {.. 1. . V I • 11 íj ; l . \ ) r h I- '' i I ''J I« : i ; : V |
