Zala 1878 01 január.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	18.57 MB
Keltezés:	2010-05-20 16:14:49

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1495
Megtekintések száma:	5708
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (377.1 KB) Zala 1878 január Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Pfccfcal fttfif! >l«>t>»\'i«>\'<>" ÜJ»»rtfc»i llm lkán [MiM ár k . KgM dl I fr» WMfis t frt Ntfy«S ém I fr» PiO k» I yiO"\' T ffc .Mtmftn ft k M««t<i1) 80 kr ZA T A rut\' köiUii Hová » Up astúisi rMM ilicP kftiUméajrtl MlltMAk* W timIm vm«í Ml m. U\'. ;Át«V tlMt* \'»-»« jfiü\'fftimk «-• NyflMr: htltiiri 10 kr HlnI«l4Mk«t MmtóU Utm Bwbpt r«Mk bt »r ll w- t- A. V. rfcUtwsar Biukjmt fkmimlr uteul, « Á 0\|ip«!\|u mm htuunu^ l m. — w«u Mór hm 11 ttóor. mm U m. Rubimitfliii íwrük Urt »■<»■«» Klrtlyateu If. K L ta. -7 ......... 4 V<#kr Béa I. WiMnligirt tó. » - » ! j \| I ,. I ■ , ~ MEGYEI\'ÉRDEKŰ. KŐZ M 0 V ELÖDÉSI, TÁRSAD A LM1 íis GÁZDÁfe^ATI, tJETILAE? fjtilatHegyei Q-axdmtígl-■ Egyesület, a n -fcauizmi tiszti fmsegélgM szövetkezel és tötyb ihdéjiyfftet fclmtalos jpMftng* jk \' \' \' \'\' , . < , Hhr I. szam. \' . Nagy-Kanizsa, Szardán 1878. január 2.1 V. Évfolyam. Előfizetési felhívás „ZALA" czítnü megyei érdekű, közművelődési, társadalmi és gazdaszati hetilap a 9Zalamegyei Gazdasági Egyesíi-iet" hivatalos közlönyének 1878-dik évi V. évfolyamára. Lapunk a jelen számmal; az V. évfolyamba • lép. Kezdetével az uj esztendőnek, -hódolva a bevett szokásnak,\' lemét t. \' olvasóközön-ségünkhöa forddluak, kikérendők an-uak. további, pártfogását és g.yámoli-tasat, melyet nehéz időkben, saöyarú v evek íoiyámában tőlünk meg nem Toút. £s valóban sanyarúak voltak as elmúlt évek mind. gazdáttat, a közművelődés- teren csak itt ott Jattmiit feltünedezni egy-egy bízta \' tól>b sugári. A többiekben bizony meg mindig a kiüontakuza* stadiu-maöaii vagyunk. -l)e átintik íejlűdese uern rövid liuuapuk; rövid éyek munkája; s nem egyesek művé} a nemzettest legparányibb tagjanak keli erre közrejm unkáim, s valóban ép wly bűnös az, ki magat a munka alul üivonja, mint az, ki a ozel ér-l dekeoeu kúsreuiuukaió legszerenyebb e»zauzt is kicsinyít. ily szerény eszköz, aUlAuüacn a tars\'idalmi elet,\' a Közmű velóa^s, et> ismeretterjesztés teren akar lenni tóval) ura is e lap, mely immár 5-dik evi puiyafutas«u kezdi meg, felkérveu ezuianra is a t. olvasóközönség anyagi támogatásai, t. munkatarsaiuk szellemi kuz-* remii ködeset. «—» Tarsudalini mozgalmaink, baja ink, szukaegletemk megbeszélést;, igazsagus megvitatása ezután is 1(5-ngoutljat i\'ogjaa képezni - e lapnakl tuiudig önzetlen szószólói voltunk és leszUok tovább is a jónak, szépnek és neiuesuek, barüol találjuk azt lei és úsztélettei hajoluük meg a nemes szaudek, a ju ügy irauu buzgalum -v üiövi meg akkoi is, ha annak megindítója szemel)e§ ellensegüuk vuina. Alegüódoiuuk azuu elvek és igazsu-gok előtt, melyeket az irodalmi tisz- tesség íe\|adatuftkkú te«z»* s iparkodunk óvái lapunkat n^indazon ■közleményektől, melyek -éz ellen vétenének. ♦ " L -\'J Ismerjük különösen azon feladatunkat, melyet reánk, ?— a mennyire szerény eszközeink mellett, szerény tehetségünk megengedj — népünk közművelődési tekintete ró. A magyar köznépnek még igen sokra van szüksége. Buzditani, hathatósan e téren, gondosan!feljegyezni az e téren felmerülő mozzanatukat, utaaitást adni a szükséges és hasznai intéz-\' menyek életbeléptetésére, gyámolítani minden a nej) művelődésére czélzó törekvést, elriasztani azokat, kik bármi önző éjrdekből akadályozni óhajtják,\'ez a vidéki sajtó egyik kiválóan nemea faladata, melynek a „Zala" tehetsége szerint eddig is iparkodott megfelelni, s, melyn»k ezentúl még jobpan megfelelni kötelességének tartjja. — . Mint. a; iZalamegyei Gnndasiiji Ejyesületnék* hivatalos közlöny^, ez egyesület gyöleseiről, intézkedéséiijől kimerítő tudósítást hozunk az évén; át. — \' r \'. •. Tarcza közleményeinket ezentúl is minél változatosabbakká igyekszünk tenni, ezentúl is novellákat, kisebb iajzokat, • némelykor költeményeket és egyéb közleményeket a tarsaselet, művészet és irodalom úgy az ismeretterjesztő\' tudományok kO\' réből foguuk hozni. így egész bizalommal ajunijnk ujolag lapunkat t.\'olvasóközönségünk nagybecsű pahiogasaba, és kérjük at elófucléatiktt minél előbb megújítani. A szerkesztő,ég. . A lap előfizetési ára marad az eddigi: / , ! .1 í ..\' * \' Egész évre • 6 frt. Fél évr>> r 3 fri. Négyed évre 1 frt. 60 kr. A tZalameyyei Gpzdasági Egyesület* Uujjaí rtutrt: Egész, évre csak i i frt. Fel é.vre „ 2 frt, Megyéd évre „ 1 frt. 1111 - 111 W Kérelem! Azon tJ olvasóinkat, kik a lap dijaival még ez évről, stft a mult és azeiőUi -évről hatrálékbap- vannak, tiszteletteljesen kérjük a\' hátralékok sziVö^j és hala-dékialuo békíiIdősére, hogy a lapéri hozott néni jelentéktelen áldozatainkért né kéuytelenitiessttnkf külön levelekben is kérni a dijak beküldését. V A. kiadóhivatal. Uj cv<napjáuv (H. M.) Mily szíveaen mondunk „Isten hozzád"-ot a vendégnfek. ki nem igen volt Ínyünkre, ki vendég-azeretetüukk 1 visszaélt, s ki a reá halmozott szívességeket azzal hálálta meg, ho y eljárásival folyton azon óhajt kelté fel bennünk: vajha távoznék már. A* i\'lnm t évvel , is ugv vulánk. Hánvian lesznek, kik Petíííivel azt lógják mondani reá: „Te sem vagy feljegyezve ott, hol boldog évim feljegyezve vauuakl" Hány. ember csalatkozott reményeiben. melyeknek téljcsüléaét hiába yárl^\' Háu) au viszik át a oalatko-zás kes rü érzetét az uj évre? Újra tárvH. újra remélve^ Hiaz-n a re mény és várakozás emlőin tenyészik az, amit az embei^k tür lemnek, kitartásnak neveznek. Bizony érdekes volna megtudni, hogy van-e ember a föld kerekségeu, ki elmondhatja magáról hogy as elmúlt év 366 napján semmi baja Nem volt, s hogy ai uj évbe a megelégedés jótékony érzetét viszi á C6H azt kivánva, hogy a jövő esztendő is csak olyan legyen, mint az elmúlt volt — Nem hiaz-szük, hogy yolua ilyen ember A afors minden halandónak, legyen az á legboldogabb is, az öröm mellett egy kis Ürömöt1 is nyújt És valamint a tiszta igazság nem az* embe- é H&üa" tarczaja, A magyar nyelv példabeszédéi betűrendben. Gyűjtötte és tuügyarásstokkal ellatta wrrr fülup. Hé hátán is kiocset ás. és talál — minden vállals\'a siker fii. Magyarországon legtöbb hó vau, inert as egész Sv csupa hóból hóuapbó.j áll. Hava van — holdkóros. Kei jöu a hava — bolond óra jött rá Azt sem mondta: befellegzett — szó nélkül távozott. Egyik bakot tej, a másik rostát fart alája — egyik ha#»outalauabb muukát mivel a másiknál. AIbakéi is megfejné — felette kapzsi. Majdnem gombjába került — fejebe, életébe. illa berek, nádak erek; illa berek, iáért, kerek. lU a berek neá a kart — ehllairt, eMköU. Ok 09 mondd János t (Tréfás asójá-rás) As egyszeri csismadia leréwegidre kaaaMé támolyg^u, utja egy tndoo veaet^ Ha keress tűi, a ftld \'oldalán álló «láooe eaob-IM ily módon ŐdvGsölie: Jé ra0, szép végy, miat a cisliag fényes vagy, &re a kettes, ki a csizmadiái meftáteáa, a sso-ber hála arffé bnjt, igy viksaoH: gonosz eeaa/a vagy, auat a dissaé riseeg wÁ wiaiJa aat gaedelváa, bfigy s fokH mtki vmmm, egéaa áÚiattai ,Ok, m Máé aat János 1* raknék való (Laaaing szerint) ngy a tiszta, zavartalan boldogság sem osztályrésze az embernek. Talán él sem birnái Maidnem észrevétlenül anhan el melle^tUnlx az idő ezárnylebbenéee. ai ó év elmerül a végtelenségbe , megöpzfllten, magán hordva napjai viszontagságának bélyegét, s as nj esztendő vidor fiúként, gondtalan derült homlokkal köszönt be; olyannak teremti a képjelet az ót, ilyennek az uj évet; pedig ennek elaő napja is csak egy k is idöazak az idők végtelené ben, melynk kezdetét nem sejti és végét ueui tudja emberi éaa; csak egy gombocska azon végtelen fonalon, melynek legombolyitáaában népek és nemzetek merültek el az enyészet tengerébe és fognak ele-1 enyészni az idők folyamában. 6 mikor az emberek ily gombooakáhos érnek, azt mondják, iámét egy év mnlt el S ekkor mennek üdvözölni egymást. Nyájas arezot mutatnak egymásnak, s üdvözlejük oly forró, mintba szivük ajkukon volna. Mily gyakran ném szívből jön az üdvöz* let! Uyeukor igazolást nyer Talley-rand szava, a besséd csak arra való hogy általa gondolatainkat eltitkoljuk. Ha ilyenkor szivébe lehetne tekinteni némely embernek, mikor nyájas arczczal közelit hozzánk, kekünket mély hajlongások között megszorítja és sima, szép szavakban az ég minden áldását kivánja reánk — 8 mialatt \'ezt mondja, talán arra gondol, miképeu fog bennünket egy óeji-val később rágalma/ni, vagy miképpen hasznaihat fel bennünket — eaját érdekében. Hja! A modern kor vívmányai közé tartozik a töShi között as ia, hogy valódi arozunk voltaképen ál-arcz, nem merjük érzületeinket, gondolatainkat nyíltan beismerni, a míg S^MáS^, íf """ , fe^ 4 k0CiÍ\' "Mrt 1 ~ L.u.bbw V]í« iri«l! — nőin k«U mTld" ^IhiktrBuk r\'T ^tol\'^\'iSL kéu.. I í h1\' ^ Jó a jószág, de jobb a jóság. Kiállani a sarat - akadályok, kfis-! vele, ha vsa nyele I — íenyege- Nem takarhat aopyif a kakas, hogy delmek daczára helyt áHani. ; kihívó viszonzás, a jérese ki ne kaparhassa — akármennyit j K,C8aIöá a íebéoból a borjttt — hi- f a nyelvet ossk füstölve szereti — keres a gazda, ha az atsszony nem .jó gaz- I zel. . , , dasszouy elvész a gazdísá". Krcsmy a bors, de erős -4 kis ter- meiü, nagy eszű. Kicsiny tűiké nagy der^-lill, hámot i* r Kinél a kese bej holnap a oyakába — trélas atok a haraugosóra, mikoi solrat ka-raugos. . Lapát .hátával mérni a borsót — ú ^n t-leuül vágesm valami\'.\' Mas lépé, mas képe — más a belséje, mint a küíoejo, Klsssutsni a aaigány lován -- hasadni. Nem használ a jó ló, ha a kocsi* utam jó —- nem ér semmit a joésa, ha nem tudjak hsasnslni. Lacza kalendáríoma — időjárási figyelőt Looza napjától karácsonyig eső ! 12 napon, aminőn minden nap a következő év egy hóupját jelöli, a köznép azt tartja, hogy amilyen as időjárás e tizenkét nap valanteinkén, olyan lessen as időjárás a megfelelő hónapokban tis. Luóta saék némely helyen a köznép által babonaságból készített szék, melyet Lacza napján kiadeuek el t kari esőn előestéjén végesnek be; aat tartják rola, hogy a ki,éjAi mile alatt ezen fii a templomban, maglátja a bossorkányt vagf kiket láttii óhajt InMn ered \'a iséjfiáa : isssss késalii, mint a lucsassék A paréasbél ss olvasató kemenoséhe — a eswgóból a aahanjrba — a csöbörből a vödörbe — kisebb bajból a nagyokba. llÚ>.i<Í «S ép mint a kifurdii;. nyn. A kit a kigyó nepnart, uyiktől isfál Aj baj, Kilciicz tehén, még! sincs vaj — najgr a gazdaság kevés a bafsoo. NyügUlanit a kinűs — akár van akár I nincs. Nyalka leány apácai^ rongyos uadrág nádpálosa,— nem együvé illők. Vén leány annyit ér, mint tagy meg-irott, de el nem küldött levél. I Megiágta a szíjai — saavát nem tar ■tóttá. . A némsi mesterektől aokat lehet ta nalni — a könyvektől. Mész, bors, osuklyasok rossat elifsées. Ha a larkast tniatyánkra tánitod, báránylábal kiált. Mértek neki nadrágéi. hapi<kék pi\'ss-tóbóL hapi-kék a bála, jajvöröi; a eaornbj* —■ jól eiegverték. Hapi-kék — jseeainfi, Utotlaa eaial tréfásan) — Nem miadaukor otvoS aa eka, ha meghal a beteg ogyik kapssi, a mánk habaei — egyik o(yan mát a másik; habasi — tel- oJyaij tudósról mondják, ki nem szeret a \' nyalyószettel fogialkosai. (Kovácstól nem k<\'i v«tntti ssebst — máson knibőí nc<n jó vásárolni :Ü4«reiiaet, hunitól nehés eltitkolni. ;M"<ldi{ hordód teli, addig léuessdeli de bá egy-zer üres, megve minden rdbee j Nem, mind tudós ki pápssssmet hord ; Gyors a ijyij, gyorsabb a bossu leggyorsabb a megbánás, ba utóbbi s török nyelyktnos egyik gyöngy•>.) A iiifllüsiilt 1 nem tanácsos al venni: S hetetlen, mohón evi ember. Benée lduna három depatteaientbin ntkitá párját.\'Bódítószépség, vélt \'i a gyönyörű bajsat dás volt, mint as ernyő-ákács lomb-jsj sötét, mint .a vilagtalan éj, mnouií iSÍttt a pillangó himpeA. Ások a ragyegéí sernek agy néztek a htleed-\'ra, mini derült égről a mosolygó nap, angyalin, mint angyali volt a lélek ú, mely belőle sugáf- -sott ; ajka, mint a bezárt róssskshelyi termete karcsú veit mint a minaret, leijei, mint a saobráts remekei ttok ssivet meg is öltek aaek a ct» I gfogó sasmek, kik égtek birai a lerssués eresünk barátságot hazudik, isivünk ^gonoszt fotrml. m«rí a társadalmi IV \' em aok mind\' nt megkíván, ami uél* i kill bizony ellehetnénk. Mióta mindenki burát, aki egya%er látta egymást vagy ivott egyutáaaal, azóta az i\|u barátság, -.a eg.yeues uyiltszi vitaiig félre húzódtak, a nem igen nagy becsben réezeeültiek. Pillantsunk-e vissza az elmúlt év napjaira, h gy ezekből vigaszt merítsünk az uj évre. Vannak-e a mult - vnek. magát a nemzetet illető oly luoaauutai, melyek emlékünkbe idézésénél különös vigaazt menthetnénk a jövőre nézve ia ? Bizonnyára kevés, ha egyedül a kézzelfog hatóság elvéből indulunk ki. S habár bizonnyára rosszabb volt az elmúlt év. mintsem azt aok tekintetben reméltük volna, a babár töi-bet nyújthatott voliia, mint a mennyit nyújtott éa igen aok tekintetben csalatkoztunk várakozásainkban, egészen gyümölcs telennek, hsszounllkelőnek nem nevezhetjük. A politikai helyet áttekintése nem tartozik\' küiüukhe. Foglalkozzanak azok vele, akik a tőrténeimet, csinálói" se^itik. Kgy pár közkézen iorgó frázissal úgysem segíthetnénk a doljjjm, akármily borult ia legyen körttlöt-tuuk a láthatár. Közelebb fekszik hozzánk mindaz ami a nemzet társadalmi vívmányait, közművelődési haladásunkat, kítíöfcféle jntézméuye ink virágzását, egyszóval anyagi és szellemi gyarapodásunkat illeti. — Mindezekben ugyau nemzetgazdasági viszonyaink folytán, sok a híáuv és t\'ógyntkozás, de még sem oly sok, hogy ez teljes kétségbeesésünket igazolná ö így ha nem is zárhatjuk be az évet a megelégedettség teljes érzetével, a jövőbe való tekintet sem oly reménytelen, ;.ogy a viszouyok javítására kilátás nem volna - C\'saJc legyen erő és erély elegendő mindazon akadályok leküzdésére, melyek a jobblét előidézéaének útját állják j legyén kitartás és igyekvés a közös munkában, uiely a csél elérésének a Jöltéteíe; a csüggedés átka ne súlyosbítás a nemzet egy fiának muu kaját sem J mert „nem l-het, hogy • bogy ésa erő és oly saent akarat, hiába lorvadozianalc egy átoksúly i alatt. * Kivanunk boldog uj évet a haza j minden jó fiának; éa boldogabbat aa előbbinél és hiányának és fogyás* kozáaa nak orvoslásált édes hasán íjnak. r I iCvele/w. Kövágó-Oi-a, dec>. 2l>-án. 187í.j. Sokszor elgonilo\'kozUnii -»--. tl»bV>ek közt asou is: hogy magyar népünk uiíért enged út egy éa más . iparágot — egy és más tisztes keretei módot, kizárólag* a szqiij-szed cseh, talián is német atyafiaknak fi"*-Láttam akárhány vándor német\' „Sirjgep-geseUcbaftot" jobbat, roszabbat, de csafcís németet. Láttam tiátes ősz családapákat fiaikkal, lányaikkal városból városra, jtűt faluról tálára egy ross hárfa és kpadetM-ges ének bármoniával vándorolni. Ks megéltek belőle. .Sőt néjba télre is tettek keresetükből, Mintha láttam volna egyik .másik ifjú, lány árosáról: hogy. dal kösbeu\' is haza gondol: bogy majd mi jó less egy kis pénzzel hazatérni, - a lisztes keresmény jó lesz még .. násshozománynak is. Igaza volt Utaz is — bzerez is! -£ miért nem önön magyar lányaink is teszik ezt ?.. Dalra ők is képesek, -4 jól ia áll nekik, Dalunk is van elég — több, változatosabb neinondjaih : lélekemelőbb is mint a külhoniaknak. Publikuma is van a dalnak mindenütt, meghallgatja s megfizeti a magyar dalt a nem. magyar ajkú isi Ily gondolatok és óhajok mellett jól esett hát, midőn tegnap egy „Magyar Sm? gergeselchaft" jött városkánkba. Kcresztély János veszprémi születésű volt iparoa — sziute középkorú\' nejével és 8 élő gyermekével alkotta vándor magyar ídaltáraulatávál (mert a 9-dik még a bölcsőben «..színfalak mögött énekel j- tótul) már 2 - 3-szor fellépvén : viszonyaikhoz. és korukhoz mérve csak szépet, jpt jelezhetek róluk, — spí egy tékintet--beu barnulni valót is! t. i. Két m. e. \'ifi j 17 évei- üa után lói 13. 9. 8." ti. és 3 évea láiiykái —\' apjuk vezetése mellett a legzaina\'osabb régi és ujabb népdalainkat — oly üteéisaeröeu és főleg a kicsik oly iá:szólamos őrzéssel éneklik, minél többet tőlük kívánni nem\'lehel. . beu pedig táucsolnak magyart, skót negjest sat. kielégitőleg. De líem ez a tő, — hanem. hogy a négy ki lauy oly feaztelen <íy helyes fxini előadás részleteket játszauak, (mint a jbsén rricizv „Piros Panna— „Csikós boj.ar- — „.Szerelmes molnár" .—\' „A szunyögi uemesek" saL) hogy a néző nem tudja váljon a kis láayokst, vagy betanító jakat. bámulja e ? Fő -ép érdekes, ritka és méltán megbámulni való az 5 éves kis Irina: -r- aki egy eslr egy \'/a órában játszik komoly férfi szerepet higgadt feszteleuüi, és rögtön a hüle, tajbász r riitzik, csinált ostoba rö-hügcsKel. jó srcr., szemjátékkal és taglejtéssel, azután Bandi csikósbojtárt Füredi vagy íamási kosztuinébeh — csipet cxilra „ir, sip aHa ing. ken^oMerja ii kosssal. - Urna megkért Erzsikét apjá-tói — anélkül bogy elvétené, tsjp yner ! vetné magát, — mélkül.hogy .uKá«t várna, j — oda toppant és elfordul a kemjSnywts\'ü apától énekelvén hogy: „Ha Juliskát od\'adta kend máinak ,• viselje hat gondját a uyájádsJc\'M — ugy, hogy a néső majd lecsókolja e kis\' tsrsintéát i színpadról,/ — szívből éljenzik, de dárfde ae igen hederít, tyvpesi a aeki dobott fingot lomoíya\'u,. mint egy nagjr, ráiáwa^s-kodik réstokosárs elbúsulva láínt egy \| valódi Bandi 1>ojtftr! — 5 éves és léáay títf, mek! —- Igazán -bámul ni\'~v alél Vsjlóaijbs sntó juhász ed- miiáature l i J Megérdemli a megnézést — s^k áes-érdemleué az ersa. színi képezdébei Wvételt. - u/ert^e kislány igazán a uiinpsmjn született éa íá született. «, j Tanolesa Keszthely- Sümegfelé szándékoznak. Rendekre is — ,bo( már egyizer jól fogadtattak (pedig akkor á. kis. Irma in ég uéui volt koronájuk,)..\' p \' i . \'•] Menjen elöl jé hírlik - megérdemlik. . " I .Tíi Kl . Ktogat bennünket s lefyen meggyőződre, hogy mindig kedves vendégünk laend. 0 r ■ é a y 1 a, srátámist egyik Is* hetséges tagja jutalomjUékául saját müvét mutstá be: ,11 Rákóczy QyÜrgy" a darab jambusókban van írva s feutartom magamnak a részletesebb bírálatot jövőre Balost Q(:a V A dal hala, ma. Veszprénf, 1877 deczem. bó t\\ én. 7. tiurltttíú kt\|.\' Utolsó\' tudósításom ótf sok érdekeH dulog történt városunkban. Volt kisdepo-vodai bálunk, hangverseny, vendégsseqop-\|és stb; de menjünk sorbat Kiss Frí-d e r i k a kisasszony egy év előtt nyitott városunkban Fröbel-féle gyermekkerteU Kezdetben sok nehézségűéi kelle küzdenie, de végre sikerült i mos* inát? a szülék belátván ez\' intézmény ssüluégességét^váro* sunk hatósága is tneggyőződvén a gyermekkert jó és czélszerü berendezése, át külö-iiöbeii Kiss Friderika gyermekkertéssső ügyessége és ssakavatottaágáról szintén segély esi ; így tehát egyelőre bistoaitva volna. Miután azon tan a derék gyermekkert észnő be is akarja b\'isonyitani, nogy nem érdemtelent pártolnak, e hó 10-én gyermekbált rendezett az épiteudő kisdedovoda javára, mi mindén várakozáson tolul, jóí sikerült Mily őröm volt nézni e jó keavü lúskede ket, kik oly bátrán és leszteleúül játazot-tak és tánczoltak; hogy pe&g ezután a nagyok ut m maradtak ki a táncából, az nagyon természetei . lígvuu e bó v ón. Lánger Károly ur hangversenyt rendezett a „Korona8 termében (Vadászkürt) (Flügelhorn) steier ezithera és hegedűn játszván, mely művészi tekintetben remekül sikerül\', de az anyagi eredmény minden várakozáson alóli volt. Végül hagytam a j^vát \| Szuper Károly ssiniársulstáuak a mult héten igen kedves vendége volt: Nagy Julcsa kisasszony csak 4-szer iépeititeL de a veszprémi közönség snnyira megkedvelte, hogy itt nem tapasztalt tapavibar, virágcsokoré* koszorúval fogadta, rizen ugyan , legkevesebbé sem csodálkoztunk meft egéaz megjelenése oly kedves, hogy akaratlanul kell tapsolni, játéka mélyen áiérzjett, természetes, éneke biztos és jellemén, tehát minden együtt van, mit. dépssinmáénekesnőoél követeibetünk. Itt: Tüudétlak Magyarhonban, Sttíke, Toloncz ás Kényes Bertókban lépett fel. Reméljük, hogy Ő sem feledi el egyhamar Veszprémet éa nem sokára meg- Messze — régen — a hajdankorbao nem, —• még előbb: as emberi nem keletkezésénél kezdődik a dal hatalma as ember kedélyére,— leikére, egész valójára! Tán már Moe Isapáuk is énekeit, mi kor a galambbozta olajággal azárazlöldte léphetett. Hzent Dávid már bizonyos, bogy hárfáa diaiammal dicséré az „Urat11. A görög-mythos Syrenei dallamokkal bűvölték el a hajósokat Hun őseink a harcai tárogató dallamára rohanlak a csata veszélyeibe. — A setét, de lovagias középkor törté netét vándor dalnokok örökiték. r~ A Wres fraoeaía „Marsailles", a magyar „Rákóczi induló", a német „VVaeht am Rbein" a lengyel „BajoneU dal sat csudákat mi vei tettek 1 — irpád-házi királyainknak állandó ad vari bárfasai — utóbb udvari zenészei — un . arjainknak udvari csigányai voltak (a mult „neiuadósom világfl-ban,) Dalolt a magyar ember és dalui rörö-mében bujában" Dalolva altatja el a magyar dajka a bölcsőbeli csecsemőt — s éntfkkel hantoljuk el a sir halottait! — mint Petőfinek saját fájdalmait, — írván, bogy: „Bölcsőben sir az éber csecsemő A dsjks dal\' míglen elalszik ő, r-ttok szenvedésim siló gyermeke a fájdalom : Dalt dalra költők, s dalaimmal elvitatomla Nincs mii vészét, mit a jelenkor dúsabban fizetne, mint a daimúvéssetet Egy híres énekesue mesés összegeket gyűjt Európa sziupadjaín; Honunkban legújabban lábrakaptak a .\' dalár-egyletek. Majd minden vároaunkbao Bzerveztetiiek. £venkiiit országos dalárdái gyüleke/.éáUK tárlatnak Budapesten. Közök látási miuuteríumunk egy ez évi körreudeletébeu egy nj találmányú pbis-barmoniuui-ot ajánl a uépízkolák száuiára . 20—40 frt urküiömbözettel . azt hiszem az orgona és a .zongora közti hangszer ez) . metylyel a tanítón könyebben képezhetik növendéseiket harmouikus ének és daliásra. 0 mert a \'harmonikus dal felmagass-tal — megszentel! Mert a harmónia (össz-baug i nagy dolog — bűvös dolog 1 — Hegel azt, monda, hogy „Isten a legfőbb harmónia" t i. a sok külömbféleaégnek miu-den részletességűek egy közfts egységre, egy fő összlmngra vitele. A harmónia: igazsag, — azért mond ják a uem belevaló baugot .hamis nang\'-nak. — Jól válautá motto-jáal egy ik vidékvárosi (jóformán pécsi) dalárdánk ós írá lel helyisége ajtajara e kis versecskét: , „Jövel mind kik dalra egyesülnek ! L. Mert kik dalolni szeretnek : Roszak nem lehetnek!" Még az állatokra ia bűvös hatású a <}al. lí&gy Sséchehyink döblini fogháza-ablakába fuvolyával édesgette a lég ma- e remekéti (le nem volt elég léiekersjöl; közeledni; megvakitá őket a\' fényesség. Két itjú volt csak, kiket a szerelem óriásokká tőn ; esek megmerték közslitaí az istenség remekét, — Egyiket Vailly Aiaade . a másikat Ö r i 11 o i s J u 1 e uák hívták Vailly Amadé középtermetű, barna liú volt t akiaztmoodta volna rá, bogy aaép: nem mondott volna igssat; aki csúnyának mondta volna, hazudik, Olyau volt, minő legtöbb van a világon. Különben emelkedett szellemű, szép készültségi! egyén; de boesúálló. Kffe azok s mély tüsu szemek a boázd villámait \|ö-velték, sohasem teledheté. — QrtUois Juies ellenben ssőke fiatal ember volt Ábrándos kék szemekkel^ szépen metszett görög orral: szabályos, szépen sarodó ajkakkal OváJarcat ssőkor se lyatasaakál omlá körül. Termete nyúlánk volt és karcsú. — Szelíd, mélázó ssemei bői csak jóság sugárzott; a sötét gondolatokunk még nyoma sem volt azokban. Ez a két fiá küzdött azért a gyö-nyö ü Idaért — A lány szelíd volt és komoly; mindenki iránt nyájas, elősékeay; anáikái, hogy a közeledésre alkalmat adott , volna. Fél évig udvarolt már Vailly és OlilUtf* neki, s meg egyik sem tadta, hogy kié less a győzelem. Végre megunták a várakozást s mindketten egyszerre kérték meg. — Ekkor aiár ismerte ldaaa is ssoro* kötelességét i a termeszei örök törvényénél lógva a<mak adott elÖnyt, kihez angyali ssive vonzá: Otilloéshas matti nőül. VaíŰynek inegkö-eeéftte a kitüntetési; bocsánatét kárt tAe, s barátságát tavabbnyis kétte. Áldott léUk veit; jó férj«t válasstytr li As tj pár egy hónapon át éiveste már a házasélet paradicsomi éíveiti Abban a ssakbaa még aiaaeea a lóasának tövise. Mindet ki áldást kívánt ro^jok: minden ki évMtéayet hallatott boídofságik És-Osak agy eaiHsr kia»k sseasébon a be«é ttilám ákásstt, a\|káo a kegyatisa düh tajtékot vert sria a gondolatra íi, hogy Őa boldogok: V ailly. S fary napén magán ktvüi futkozoit fel-alá szobájabán. Kinek lelkében a bo-szű gondolata U\'eggyökeredzett, annak olyan szüksége van azt kielégíteni, mint a békés halandónak étvágyat. — Pam\'.agáia !veté magát, is silrün ösz^ szeráncolt bomlpkkal gondolkozott Ajkán néba-uéha ördögi mosoiy vonult végig s képzelt diadal öröme varázsolta oda.— „Megvau !B .j— szólt hosszá gondolkodás után ;.nagyot ütve asztalára. — Mikor boldogságuk tetőpontját éri el, akkor zázoin össze azt. — Ahogy ők feldúlták nyugalmamé\', oly joggal fogom én is széttépni az ő uyugalmokat Hahaha ! 4Ug hangzott el a rémes kacaj, gyenge k»pogtatá* hallatszott az ajtón. — „Szabad I" Kgy Vailly vei egykorú fiatalember lépett; oe: Annaade Je.iu — Semmivel sem külöub amannál f csakhogy őt as ég fzép külsővel ajándékozta meg; s arcán nem s boszúálló, hanem az élveovár lélek kínyomata ült. Vailly kiisé rsvarodottan, de örömmel Üdvösölte a nálánál semmivel sem különb cimborát. — Armande bámulva állt mec Vailly előtt. " — Vailly neked valami nagy bajod van!/Vslami titkos betegséget kaptál?" — „Még annál is rosszabbat, pajtást Ka is titkos betsgság. csakhogy a apecia- lié BSVf: kosáf.* ífr* „\\liceoda V csak nem ment el ak esse.d, bogy nősül in ^kartá. Micsoda ostobaság ei l — Hogy történt aa a komédia: hadd baUjam^ - ,£s Raaáo 1 danát kértem még agyi-dŐbeo Ori\'llois Julesval A válaastás koe-kája as A réasáre dőlt, s én mellőav* láttass,* « „Bagy ördögbe lettél volna mellőzve ; ■lülaai nem lebtt asC aki egyeaeeea oál\|af felé tart —- Mintha bizony te is nem űzhetnél szerelmi kalandót ? 1 Aztán a kecske is jól laknék, mega káposzta is megmaradna.\'\' „Némileg eltaláltad Jancsi, forralt tat-vemet; csakhogy as enyém (rettenetesebb leeud. — Rettenetes láint mellőstetésem tudat*. Ha esámithatok mint eddig, őszinte, barátságod — és- támogauuoilrs^ eléd tá- rom. — „Kész szolgád vsgyok föltétel nélkül, íladd halljam!" — „Bizonyosan emlékezni fogsz Llu-cietis és Sextus esetére. Ennél rettenetesebb boszút nem isiberek ott, hol a sái-Vek egymásért dobognsk, s minden dobbanással egy-egy üdv ízületik. Eu nem elégszem meg most már tbég e nő bűnös szerelmével sem; összetöröm őc is, őrültté teszem a férjet is. Enyám le^z a kielégített buszú üdve; a férjé a megtnentségtsleni-tett nő. — „Hagyd el, pajtás 1 — Nekem jtlz egyáltalán nem tetesik. L4tod as a Sextus nagyon bolond ember jvolt Másként is meghódolt volna neki Lupretia. Legjobb Ipsz az én, tanácsomat követned j mert a te terved Kivihetetlen." — , — „A boszi sikerültének édes gou-dolata még as ég ellsa is harcsra biv. — Csak bízd rám, én mindent elintézek; te csak gyámoiitásodat ígérd aMf.* — — „Már megigéHem I" — „Ma szerda yen. Holnapután, ssas pénteken fogom rettenetes boazumat as ^nek és pokolnak [bemutatni Hogy wú-ként,\| as aa én gondom. iTe csak ennyit tégy, hogy pénteken éjjel féltisenkettőkior Onlloís J u 1 e s házak örül néhány caimbo-rával álcsásottaa rejtőzzél el 1 A rejtekhelyet ió{ megválaszsaátok ; aokan na legte-tsk, károm r$fj négv elég! — Mikorba golybuhogást fogtok kallasi, jöjjetek gyfr-ssa önlloisék kapojabos ! én sár ott Is-mL( - Elvált egy máétól a két áÁosftt «Aa-bora. — Mehéa volna aiegeoadaei; melyik nek lelke volt sötétebbb; azé-e, ki ily po-\| koli boszút forral, Vagy azé, ki eskK<^évé I alja-nlt — Mikor Annande eltávozott, Vailly fülelni kezdeti: nem Ball-e neszt a szomszéd szobából, hol Qrilloisuak egy beoső barátja, Maupas Sándor lakott — Semmit, sem hallóit — „Eh, mit — gondolá — hisz oly lassú haugou besséltünk, hogy hallani nem lehetett másnak. — Különben ugy is a hivatalban van." — Elfeledte, hogy a szenvedélynek nincsen suttogása. IIL Sötét, csillagtalan éj volt As egész város fölé sűiü, átlátbatlan homály boralt. Mindenki aludt csendben, i.yugalmasan; Csak a boszuálláf ördöge nem piheni, s kiknek szivébe fészkelt egyre inté őket: „Ne eladjatok 1 legyetek kéezen! t. boszi, órája ütött". — Es esek szót fogad ak neki e\'elindultak. — Péntek volt, szerencsétlen nap. — A toronyóra rémesen verte el a tizenegyet Már minden ember ágyában pihent — Szomorú nap a péntek, kinek volna skker kedve mulatni! Grilloiaék háza a város egyik mel-lékucsájában volt — Csendes, nyugalmas bely, a boldogságnak és gonoszságnak egyaránt kedveső. — \' A boldog pár békén sludt As álom I akkor legéd<webb, midőn felettünk a ase-relem virraszt, s akkor lenzebb, mikor a valót festi. — A szerető pár álmodott szé-I pet, édeeet —- (Vég* kór.) sm. a fáira bagyja «»a> í\'M^íl, — TátaAr láttam, ugy u okoi vuula rftftta afcol »ougoráu»k, m iMvt bájtéit ökrök pedig rnegál-aak m ablak álitt \| kihalló aeuearéra. Sok tekén p&ne csak is os gt roegfiyetui, A* emberi műnk* is körtuynbb dellal ét dal mellett. Ohsj\'andé volna: feöjry népesebb fal-vainkban i» alakulnának d&lirdák. Mily kel* lenMM — nemesen lehetne esekkel W tölteni a téli hosszú festéket, névnapi- lakodalmi- tor- ée búcsú-estély eket, aa örfl-kfts ivás — örökös káityásás helyett, vágy Mennyi 10 azt ól tartuuá nemesre serkentené és a .\'iák fölváltva is riasta — mennyi t Ili mert a kik dalolni szeretnek: 1 pjában roaszak nem lehetnek.) Ceiffájty Károly. • 1 IIolyI megyei Itirek — (Megyei tisztújítás.) Mig lapunk e száma 1. olvasóink kezeibe kerül, addig megkezdődik. a\' niegyé székhelyén; Zala-Égcr<wcgeit> a tisztújítás. Az eredményről) nagyim természetes csak iövő heti számunk adhut felvilágosítást. De sukkal komolyabb foniu»sa«;uitk tartjuk az alkotmányos pol "ári jogokuak, a tisstujitásban nyilvánuló gyakorlatát, mintsem hugv néhány szóval kifejezést ne adjunk azou reményünknek, hogy a tisztújítást gyakorló polgárok e uagy Inlefrsséggel járó joguk gyakorlásában mellőzve minden személyes érdeket bIsű sorban csak a megye és kösvetve a isza érdekét fogják szem előtt tartani \'Ippeu azért, mivel az önrendelkezési jog éltékcnyen őrzőit kincse az alkotmányos, tzabad polgárnak, óppsn azért hallgatni kell a személyes érdekeknek ott, hol kiválóan a kösérdek forog szóban. Adjk ls len, hogy a megye tisztikara ugy kerüljön Li a választási urasából, hogy a közigaz-jutás és egyéb más téreken netán mutat-losé bajok szUnjenek meg. A jó kösigas-rntas sok más bajnak is elejéi veszi Azou leméuyüukuek is adunk kifejezést. )»gy a elválasztott tisztviselők megfelel** azon nzaloinuak, tnelylyel a mogyt iontos hi-atalaira kiszemel tettek, mindent el fognak lövetni arra nézve, hogy a bizalmat ineg 0 ttu\'ihassák. Ezen reménvben üdvözöljUk f megválasztandó uj tisztikart előre is. A uegejteit választásokról ós a valasztás le-olyáHiuóI jövőre bővebben értesítjük t. ol-raséihkat. — \' y—, (Tánczvigalom.) A nagy-kanizsai •ái saskör január 7-kí tánczvigalma, melyre a meghívók a szélrózsa minden irályába már szétküldellek Kiválóin\' fényesnek ígérkezik. A vigalomiendező bizottság mindent elkövet, hogy a közönségnek miséi kellemesebb estélyit szerezzen. így biz-furrisból Írhatjuk, hogy a tánczvigalmon az Ernő főherczeg gyalogezredének zenekara fog működni, mely kétségenkivttl uj vonzerőt tog gyakorolni tá-iczkedveló minJ-két nembeli fiatalságunkra. S miután más részt bálijuk, hogy az e táiiczvigalouira való készülődések in nagyUn folynak, biztosan következtetünk az idén a fényes sikerre, mely hogy wiyagilag is gyarapítsa a társaskör vagyonát őasiutén kiváujuk és óhajtjuk. — ián szükségtelen felemlítenünk, hogy a tánczvigalom a „Szarvas" vendéglő nagy termében fog megtartatni Személyjegy 3 frt; caaladjegy 6 frt. Karzatjegy 3 frt. Névre szóió belépti jegyek válthatók a társaskor helyiségében január 5., 6., és 7-én déluiáu 3-6 óráig. — Maday Izidor a „Földmivelési érdekeink" eddigi szerkesztője már jövő január 1-től fogva Mórócz litvánnal, az országos gazdasági egyesület titkárával együtt fogja ssarksssteni aa ena l/amába RpŐj irkessteni a „Qssdasáál lap gazdasági egyesület XX. lépő köslönyét. — okát,0 évfo- — A nagy-kanlzs^l kereskedő ifjak Onképaő egylete állal december 20-án tombolával egybekötött táncskossoru/osks a vár rakosáaou leiül jól sikerült Nagy saámu mindkét nembeli közlnség volt jelen,\'mely ugy a tombola alkalmával, mely 9—\|fig \'.ártott, mini az ezut&Q kü,vetkezett táncz-nál mely oeak fél liégy érakoV reggel ért yéget, fesztelenül é* kedélyesen mulatott l és megelégedéssel távozott. A rendesők ! mindent elkövettekJaz est sikerülése érdé- I kében és láradosásuk nem is [maradt ered- ) méuy nélkül, a inonuyiben !á bevétel 83 \' frtot tett, melyből levonva aíBbj frtirf ki- 1 adást 45 frt tiszta jövedelem fi aradi. m\|)y összeggel könyvtárát .fogja gyarapítani az egyesület — A rendesőség a kii vetkező hölgyeknek és uraknak, kik a tombjl\'álios szíves- \' kedtek különféle tárgyakat adományozni ezennel nyilvánosan köszönetei szavaz : ! Neu Joseta k. a. Neumann Amália k. a,, , Sebwars Sándor. Singer Ignács, Pollák Gyuía. Marton Adolf, rráger Gyula, Grün-snan Lipót, Killer Lipót, Fleiscbacker Gyula, : Horváth l.inre, Bamek, ltosenberg ignács, Hreuer Jakab, Lazái* Albert, Kürschner Jakab, Scherz H. jpfeifer S. Liug Gyula, Waifk Józsei, Kohu Izidor, Deatácn Lajos, Grünbaum Antal uraknak ; mégis Löbl ; Miksa uinak, ki 2 frtot, és Varga György urnák, ki .\'i0 krt ielülüzetett. —: — A yummi jatokazerek veszélyesek, j A berlini rendőrség több hozzá érxezett j panaszok .folytán,, iodittatva íreztc magát \' több gumini. játékszérl vásároltatni össze s . azokat megvizsgáltatni, 1 az eredmény az lett, hogy ^\'aineinyiben nagy mennyiségű siukéleg találtatott, (a hHinutartalom 60/u-át tette az, ami tehát a játekszerek snlyá-nkk m. e. felét teszi ki) s miután azt a kis gyerinokuk rendesen a szájokba ^oisik s es által inérgesécdk jöhetnek e>ő, jó lesz olyakat a\' gyermek kezébe nem adni J E. L — Beküldetett a/ „Orpheus" zenemű-folyóirat IV ik évfolyamának első kettős \| szama, a következő érdekes tartalommal: \' I. Fanzler L: Torok népdal. 2. Schloit K. és Goll J : Gallilaczi induió. négy kézre, j 3. Goltsch F: Dsl szöveg uélkül.T^ F. ul-wetter A. cs. k. karnagy: Jeanne, Janoite,.\' Janueton, ttánczia négyes, ó. Kisrómai M. B: Szép kilátás, polka franoaisj Ns. Dr. . EinmerOoruel orsz. képviselő úrnak ajánlva, j 6. Mutseusueu F. Ottó: Jégvirág, polka : mazurka. 7. Kapp iíáudor : Pra ludium, I bármóuiuiura. r— Mind az eddigi 3 évfolyam\' munkássága, mind es ujabb bővített tartalom kezeskedő k e zene mű folyó irat megbíz hatóságáról. Változatos, bő tartalma, és olcsósága miatt a legmelegebben ajánljuk a t.\'zeuélő közöuség ügyeimébe, annyival is inkább, mert tehetiéges és elismert szakté.daktól hoz érdekes darabokat — Előfizetni ára : egész évre 4\' frt 50 kr, léi évre 2 ii 60 kr. negyd é v/e 1 frt 30 kr Sserk^sztő éi kiadó hivatal: , Budapest, 1L ker. io* utcza 20-tk sz. a. 4— v —■ Mai számunkhoz vau mellélolve „Franklin társulatinak kiadásábaó megjelenő hírlapok előfisetési felhívása éb különféle köuyvok dí«zes [sgyzéke E jegyzékét ajáuljuk olvasóink Hg^elinebe. A jóuevü társulatnak ugy lap., míia köuyvkiad\\á^y\'ai, melyek külső kiállításuk mint belui. ;almuk tekintetében egyaraut jeletek, nem szotqI-nak egyébiránt különös, ajáuigatásra. — C CD s á b 5 • »z ^ > 5 ce o 43 9Já g ír ® ~ 43 N 00 -s uS I - « Eb w co S w . L C -4 tJ> o ® TZ E £« e ■ © B í-rt Jt.-5dS 5 ^ H 21 W 5 3 Zo n "9 >■• 5 c ■ eS.S «a s 2 o h-9 C © c bO = * .ÍS* r-a S - 2 2 S • 50 « < S • S-s = á^j 3 o o g -S S .2 M ~ z « K3 >> 1 o «• •5.2 tegfifl .0 > -S — •O "í — to S ü \' • . js « d •• •« Siíz-A • als boc^S B ® u •c ® « ja Hí > « Eo ■ S •« « b « ■ =3 . g-cl n-lfT- m tt <a C3 T a ! o - «-B >JJ3 a a 2 u M 3 T3 « 3 C ■ 4> - 2 r B B ÖD • 3 2 tS-J »\' S M O S? o na C ^ o> 5 o - Z <n § (b a q — ok 3 M -O 83 1 k » $ ~ sM\', * « 0 > "2* b0 o s « o i k : S m* V ű "O ■ r.® i I 60 CU ® ® CO ooH ■III 2 ® B7 S 0 > M ra g 4gv>> a •Oj - -B S E ® , 4 a t -a c m ® • ** —- 4) M <21 .m a a S« i X c < jí i 8 H ! til Ohm G. O. ziim Budapest V. Józseftér 16. helyettese WJieler k Wilsou cs. k. udvari szAllitókuak Mfg Oo. New-Yorkban, ajánlja a tisztelt háziasszonyok, és varrónéknak legjobbnak elismejrt varrój-pépeit. Iparosok szálaira nagy raktárt tartok a legcséluerübb varró és séfeitö gépekből a legjobb feltételek mellett Kegyee figyelembe ajánlom jól felszerelt raktáromat mindeilemü tár-tyikbói házi- ée távírdák viUámháritók számára és elfogadok minden e Ip váfó múüküui. "018-4 U.Poiit det irta\'-l Ikoldunfi. (É miI I I) \| MMM. UaaS ydmos o tán $ ri ti mi mu 4l$joi. (KolyUU) M«m kevésbé ro)t Josefa dicsőségére barátja előtt: as is. hogy ugyanazok voltak as 6 kedvencs költm ls. Bár egyik másik költeménynek aesthetikai fejtegetését még csak először hallotta Fröbentől; de felfogo ifeluUaege, természetes tapiutataéa gyöngéd ériulme,— mely egéasen a költő iUetében élt,, — még mielőtt barátjátéi bizonyosságot saersett volna valami tölöit, legtöbbször\' megtaláltatta vele a valót, a helyest. „Mégis gondolattal teljes esen Hespe-rus!Ki) uiondá egy napon. Minden emberi érzelem, legyen as öröm és bánatban, szerelem és fájdalomban, széttagolva fekssic itt előttühk; s virág legbelsőbb részeit, finom leveleit, porodáit, oly éléuken leírja, hogy szintén édes illatát véjnők beszívni, aunélkül, hogy a virágot szétboncsolná. — Mert a költő mély titkát éppen abban vélem föltalálni, hogy minden mélyebb érzést nein is körülír, hanem csak mintegy rémültet, és est sem fatélag, hanem a^ hasonlat finom górcsövén tett mély pillantást as ember lelkébe, hol gondolat gondolat után felbusog és a széni meglepetten, de elbájolva a csodálatos teremtés-fölött, könybe lábad.11 — „Un" yálsazolá a vendég — rugy tűnik föl előttem 4p e szavakban valóban a költő titkát monata ki. — Előttem semmi sem oly gyűlöletes, mintha valamely sserső észrevehetőn fáradozik, hogy olvasójának világosan tüntesse iki, egyik másik hőse, mit érzett vagy gondolt. De költőnk! — Mily pompás, mily dtis e pontban is érzelme ; az éppen itt említett műben a költő által nyilváuitott ininden mozzanat akaratlan lelki szemeink álé állitjs as abbau sse-replő személyek minden életmozzsnatát. — „Lásna, mondá többek köst Josefa, az egész regény, melyuíek legeslegrövideb vá-zát cdjuk, tsrtalinál illetőleg, különös jó hatással van rám nézve. — Mennyire örülök, hogy éppen o ikedvencz költőm, feltaláltatja szép munkájában a szerelmeseket, hogy a holtoujielan holtodiglant elmondhatnák egymásnak. ~ Gondolja cssk mily fájdalmai lett volna i^nk nézve, ha a pár reménytelen végeste volna be életét! Mert a férfiú, különöaen,. nem bír viszonzatlan szeretni. ^V aljban, ast hiszi válaisoiá Frö-ibeu íajdaimas.m mosolyogva. „Qli mily ke-Wsaé ismer bennünket, mi\|y kicsinyleg gmidolhat róluuk, ha annvi erélyt seui enged nekünk, bogy e rövid életed keresstül szeressük, még annétkül is, hogy szerettetünk !u. t Nőknél lehetségesnek taHom," mondá kaszép hülgy; szerelem viszonszerelem nél-ül mély szerencsétlenség és a nők inkább arra teremtvék, hogy teljes életökben csendes fájdalmakat viseljenek. A férfin ss ily bánstut magától dobná, vagy annak heve megeméssteué őt 1" „Egyiket sem — hisz élek még és •seretek, mondá Fröben szórakozottan msga ujé tekintve. n0n szőrét!" kiálts Josefa, és oly különös kitejeséssel, hogy a \'fiatal ember ijedteu tekintett fel; Josefa leiüté szemét és midőn tekiútete smsséval találkosott, mély pir boritá] el arcsát, mely ugyan oly • gyorsau elenyészett es holthalaványságnak engedett helyet. —> ) Vslóailnttlilg Jaas Psl munkáiról vsa iti sió. „Igae. mondá $t mialatt fáradtaágfa ■kertit tréfás kaagaa folyutá ; vas nst mellet 5a itt káatf eaíntén baaonüt a a enytmékes, ée még most is sseretok. talán több nyugalommal, de nem kevésbé bensőn aseretek. mint as első napon, sőt majdnem reménytelen szeretek, mert szivem nem is tnd szerelmemről és, amint látja, még sem emésztett meg a bánat, — - tyjtstás* tíf-) • Közgawlaság. — A borseprő értékesítéséről ss egri arfcjálóiáf alkalmából megjelent „KíáJli- következőket mondja : „A !t táai Ertesitő" borseprő és borkő képezi a jelen kiálUtason a borosztályban látható, Róss Lajos Ede, újpesti vegygyáros ur által kiállított terményeknek, tenát a borolsjnak, a sep-, rőpálinkának, bórsavnak ée seígnette-sóaak nyers snysgát. Miud megannyi becses termény. A borolaj az erősebb s finomabb szeszes italok, lepnenrök készítésénél a bor* sav á kelme s főleg a selyemfestéssetnéi, gyógyászatban, főlíg a pezsgőporok készítésénél : a seignette só a gyógyászatnál talált a visz fontot szerepet. A borseprő kiréselve, vagy pedig szárított alakban al-aluias a gyártásra^ « ha meggondoljak,, hogy ez ideig bkzá\'nk legnagyobb részén trágyául vagy még így sem használták j jelenleg pedig 100 kilóg, .préselt seprő 4 forinton. szárított alakban pedig 10—U forinton Újpesten a vegygyárbsn eladható, mindenesetre látni fogjuk, hogy a- magyar gazdászatnsk egy fontos tényezője az igénytelen borseprő. Hogy mily\' tekintélyes tőke az, melyet a termelt seprőben birs közönség. egy rövid számvetés igen szépen megmutatja: vegyük például a legkisebb ösz-sseget, no^y láger városa évenkinl 500 mé-termáss ilyen seprő: termel, méter in ázaátá. 4 forinttal számítva már 2u0 forintot, mely eddig ::iind;a évben majdnem teljesen kárba veszett.11 ... Ha ineggoudúljuk, hogy a borseprő egy azon terméuyek kózül, mely a 4— 5 mórtföldnél távolabb szállítás díját fedezni nem képes, de el kell ismernünk, hbgy a-seprőből nyerhető tormenvek előállítása, mtnt est a ssesskészitésról hozott csikkekben kiemeltük, szorosan a házi-ipar köréhez tartozik Közönségesen azonban csakis a seprőpálinka előállításénak mesterségét gyakorolják, és pedig est sem s legjobb eesközökkeL A borkő, borolaj, borsav és seignetie-só előállításának mesterségét még nem ismerjük. A seprő-préselés mestersége tudomásunk szerint cmkis as újpesti vegy gyárban gyakoroltatik. pedig nem mindn embernek van kedve csupán a seprőpálinka-kétaitéahes, mely ugy látásik legkevésbbé hasznos ágazata a borseprő-iparnak. Erdemet dolog leone tehát a seprő-préselés mesterségét s ennek nyomán ss említett vegytermények készítését, házi-iparosainknak bővebben tanulmányoznak. , (HaL gda.) Szerkeztői üzenetek • Drávahát y. „Névnapomnak előestéjén^, Mem közölhető. Ö.i egyáltalán niég nagyon messze áll attól, hogy közölhető verset irion. — így tehát „szerény mutf-kaságávaí még ne)! sorakozhatik munkatársaim közé. K. fi Az ígért memoiret hiába vártam. F. A. Tapolcza. — Kedves soraidat Fr. ur levelét illetőleg biztosan vártam. Pedig szerettem volna, mert a dolog elavul. A másik dologban is kérem meleg érdeklődésedet. —- > L. u r n a k Keszthely. Csikkét jövő számúnk hozza. Üdvözlöm. — Felelói szerkesztő : HOFFMANN M OB . ^XX XXXXXXXXXXX XHXXXXXXXXXXXX^ X !! MELLBETEGNEIt ü 5 X A X Á X * A A A X A X A X X X X X X X A X X i 5 i Ú N B <S ± i ÍJlSJ íi\'A f * TI •fi • 1 11 ? mell betegek száiuára II & ■r w 4 s w i—•—B —--—o-— —r—— tw---o ^ • !! Idr^biíj és engí^ség ellen 1! : Enge liofior i.ikouittóiaögc eiiciajaaromittíkus kávám aovóiiyekből Kétségenkivül jeiés szer rheumatikus arcs- és oeentiáj\'dalmak, aaédülés, ke-reszt fa jdalmak, ideg- és.testforengeség ellen, különösen pedig s nemzőrészek gyengesége és énből gyakran oaoaott tehetetlenség w ellen. • . Ára egy flYegnek 1 frt. l\|F o g f a J a » elleni! Stomatlkon szájvíz. Dr. BfUnD bédst fo\|orvoBtél. Ügy jelentek bizonyult Máilvis a f-ghus énentaitáaa és erősítésére^ a ssáj. rósz esaga elljen és keadődő fogromlás ellen; Ára egy fiveknek bü kr főraktár msgyi>tiorssági: TöWk Jéssef gyégyssartárá. Nagy- vaniasa: Belns naeirt EoaenbMff Ferenea. Raktár Magyarország minden na-gyobb gyógyszertárában. 454 5—12 Jóssef győgyi Á x fi fi X X X X X X X X X X X X g X X s Klárában. Oft o—is POZDECH JÓZSEF harangok aj felaaeiVlésének és harangillvinyok fclUlálojuj kír. lub. fuyócsyárnok és •aftvaserkovács Budapesten, VI, ber., \|tArB(r» h. uját hátéban, ajánlja faUIm* nyalt a tisztolt építészek és érdekeltek becses figyelmébe. Tisztelt épitének akármikor megtekinthetik gyáramban & különféle lúiPlÁkat, harangok fel$»erelé<érfll éri tornyok herend«*é«éról. Kikészít «Jál szab. modora szerint wj harangokat E«n modor alkalmasáéinál n harang .n^m rrppdhet meg; 24-szer toriba tart mini a régi iGlsxiíeolésnM, m-partja eradatl tlssla bansJU. Siflk tornyokban nagy harangok is alkalmashalók; a falaaaánk semmi rengést — a melyot a régi fel»rrti-létnél kikerülni teljes lőhet ellen — nem szentednek a a h^raacoiátUai hatodrs»é HOtti uaWg<lu>ük aaoa erőnek, mely a régi módnál, Számtalan bizonyítvány ItfasoYja Mit. Ezen nj ielizerelési modornak célssarfteége s elAnye aiiajtta «1 van i»merve, hogy nemcsak Ma gyár-, Erdély-, OttlrAk. de Bajorr, 8sáss-, Fraaciaamág-baa éi Sisrtttbaa U aíolialájó harangokat -felszerelt és szállított, — Ki jett pedig ezen találmány tüntetvekét izben már « Felsége a király által, két rendjellel a kövejkezfi helyeken: Magyar iparcjjvesölet által lM7y magyar gazdasági b\'fcfe-sftlet! által Íe61, Londoni kiállításon 1862., gjirrtáéki Idr állításon 1 LltfL orsz. gaxcL •gin. kifiUtási ÖjC 1865, bécsi kiállításon 1866, párisi vl- •apinj úw HHffpf íw 9 kiAlp}KivIT ina « miIlltitíPíí i í i ? l fi " I ;ltÍiPvrcU* i\'IS^^H\'sSíaa- íÉ\'tfiiMStih^li » a. ti H ^ „ o H lágkMllit&eon IV,7 kiállításon 1H72..- kscskatutU Ipar-mnkiállltátnn IS?2., bécsi ¥ " mdt kovós kivátollol mimliuttit >!■ \|Ipar< világkiállításon 1878,, m a aza-kiállítón b7Ó-ban; o 2-a» .—> n "I S ~ ő cr et 3,s _ ■ E ö\' JrB.tr; 5 * « írSíí L Erit .mg • & a „ sl 1 Sí £ eL iifsi MT Árjegyzékek klvanságra díjmentesei kiildataek. .sflrendQ éranmei vagy díjjal.\' Gyáramban minden nagyUgu harangok öntés és felss«r><lé«A \'elvAllnltatllc • legrövidebb Ydé alatt eszkSzOlteilk. óoaka harangok ia .itrcto nok ■ fel* izeraliötnek, s rrpedt h rangok 1116 ár mellett nj barin* .HfVIlrtllilrif itlppífcpHií1 Si sl^e P> £ X ® o.5c fL9w. F — - ^ » H r . g iá, í^f -8.2.MÍ fcSÍE* ■okkal-átOMréltetnek Tottbbi. ajánlja az njonnan feltalált hárangillviuyait koráoaoH ▼aahöl, melyek s-kkal kisebb tért foglalna1 el éa szilárdabfefk mint a faállványok. - Az elefl magyar, ugy bfl- mint kOlföldön legjokb klraávbcn álló ftiTiUgyársm kdvácst^tholyekol dns válisitdkban kékítheti. Mloíenffile horgonyok és satuk ül/lk cIVA a cél 6z tatnak készülnek továbbá kovács-, lakatos-, kőbányai wefizámok, maloa«tefigi\'i\|ek, lánonk, Italapíc^. 1: T THURY JÁNOS luTÖ-kéflsitó és nagysier-kováe i _tJJ l BUDAPESTEN, \' Gyárutca 44. iz. az oiftrák ál-. lamvaspálya indóháza átél lené-1 bén, vagy váci boulevard 39 ik tz. a.att, - • t ajánlja magát mindennemű i fúvók 8 hordható kovícsiízhelyek,, kovács, lakatos, kflíaragé- 1 4 atat. i, J* rézműves-műszerek, nemkülönben minden e szakba vágó munkák készítésére, j Úgymint úlok ACélozasa, vaa horgonyok kijavítására, uj éa ócala harangok felszerelésére a heletó I legjntiiivoKabb árakon. — Tontos és szilárd szolgálat biztosíttatik. Pserhoíer J. gyógyszerész Bécsben, Singerstrasse 15. „zurn gold. HeiclisapfeU\' janija a t- 0lva«<>knak as alant jegjsett e» sok éri tapissUlat utjaa juleacznuk bizonyult gyújyixeré. •zru aioalege»aégeket és bataaos házi szereket. kvnun a czim és postaállomás pontos megjeiOlósét. — Az. alant íeborol-foVpi. »i»u. uieg <ol fgyeb különlegességek vannak készletben neuian kealotben netuj levA szerek ^nti uiegreud«ioM-k lugióvidobb idő alatt ós legjuUnjosabban estkózöltetnoic, M felvilágosítások leg-uagy >bb ké»z»«rgg<;i di\| iiéikfit adztaak.\' - KiUiiouiúnyo^ a vidsare, büriuuute»itutt póitzbékuldes vagy iiuuiv,-t ihillbtt - ViaóKÍ uiegi\'endeiuükiiél csomagolásért darabouKint lü arajcsar HzmníUatik nagyobb attldeiuénjMnel i •ouugolaa saját költségre. IsméuiarusitAk juulésbnn lástes&ínafc. 455 8 1 uvagtM I ír! ü _A fület mindig melegen ás nedvaaca tartja, tiinlinaav insgkftltia m «nn«a htoalkamtHMijrai eltou; Kfiivoüti —baijroa kéjt- •Mustikon (í&iscfez) fCali.^mH t\'iíkaMél, ikitünp ster a bör i üvegesé 1 l\'rtj. 1Sl^mÉ^.mátmm ) Leudtner testvérek hires tyúk- tQl hajnali Havasi tu-&zesz Cb» Ol\'V\'lSl i^Mtliatyu \' .in ífit-sii n cllt-M t r(vi Utta. 11 erubárdtól Muncliuiiben, a luaachsoi Mdtiiuljína alul lagaiMuobb hásMarnaa luiuiii-uueiuu gyüut-^roajuk , aulmn\'nrii uivágyumii), g)\'«iuorburut, Mit, MCMW öevnlt. ()(i\|Wjc 1(1 kr. AuieiiJüu kösjsveuy-keuöcs, fíJJJ: ua liiito, keue^u\'lvuul Iu^jüOO ssor laíuilúfi kvMUVc-uym w íMHtt imj, u^tuiMia luiganacsti^, ug-fak\|WH\| gurut, i>Mg«* ú/gijjijiui, lejinjiii, lúlsüaKg&Ui átU- mii. ulieu 1 m w ár, vi\'/HinMnaMyA duboxokbiw U daiab W kr, bzemuipditód, 3 dan\|t w kr.; 1-ltít-ubötíiiczia (prágai cseppek, \| svéd cae^pokj \|iuegrotnli\|\|i iijumiur, rwt Üíúbkílt\'s. HliflWunMIlÚ tesij hnjbU ulleii, «itUiM» tiásuser. Ivgy kifagcMSUlu. \'válödl erellnii. Igei?\' inagthi-mva a legKiiiJubdi) iniuvMga. Aimtherm Uyu i yj/ vuluili l\'opp o^V J, u.-ui, sltsUmtMiii tfÜMuen icgjoiib lugieataiVi «s«r. 1 üvegcső l trt SU kr^jOMf. özeai-üsseutia dr. lío»• ráütana«utó 1 a Uwnl erviiu9cr« h leudtrút-ootdvb üvegúk\'iUMU * z irt kr «s .l li flll a. Uauberlól, kituuo nw njru. Mit«a eliao. (egely Cöukaaiáj-olaj, liyj dyeg, l irt. Moüauövéuy-szeiötkók, ^ílSir1 bcrgalM I\'uuou/Inui, kiuiuo gyogyaMT kuttogM, re-l fciMtM-g, liurut mo. eliuij. iígy uuOuc ib kr, llKIŰUlláV gyugyiaprUsiói, alpesi iüvmUmí kfáiiiicú uwvauyai- VmuH aü*<r<a\|M, caUSlM UiiÓlMMH pátiig UUUtluli gjeugMagi oaj^k ülleu. liigy uvvgcde l! in,, an>Mwu\| luu.j u i \'in. to ar. . Kollarits Józset es Fiai legelső kész fehérnemű, vton, asztaluemu ésUzaíki; aru gyári raktarakbun az „TPSIlaANT£"-iioz Budapektou. viiö^i-utozA -fc-ilq r&atii aiajcti íi r a 11 A z b W-n kaphatók iniiulunueiuü kész férá-, aöi ós! gycrluekieiitít\'atit^dtítv, víiszuak c asztalnemfiek a legnagyobb választéUbau ék líitiiuo luiiioaégüeu a legjutáuya^b __I arakon, j \| • Férfi-ingek, rambmii bollaudi vágy irlaadl váasoaból, darabfa 2.60, S, ájfri), 4. á.50, \|i, AJKl. S, 7,8,1U, II (t Fetti-iugok, hluiutui raljiá;Si 4, A, ű, -j Kerti laadapolaa inge Kürti ásiaas thgok, fi iánál ft&U, 3 írt; Kerti asima nitgol latoril-ingiik, darabja Si&O, 4.76, [kél Un" k, iiisdapolaniMi\|\| melle vaason. da- , a, lu, u, U-iao inig k, drti. IM, Z, töO, a, a,üO 4 írt. fiO. 2, 2,50, fi irt. Két ktilöii gal- 6, vaskoubul ÜiU, 1.S0, 1.16, 1.76, t irt. rumburgi rsasoobol jNéui\'Oxyliü, l\'aeraoier J-töi üeuozes tapasz ura M áUjttat. Vertisztitó iaüdausok ü»lfttw> Uoio UUi; U UWVtí IlÓVct uilj\'ea , iu«g<!riiuiuliK, laivcJ csakugyan alig IdMt úetegeeg, uv\|uw« Iimk^ii cmmi iiiienisav nmüomm <m iMtu OisuuyiiutbíR volna. A M^iitMtMu M«lea-m«, iituiyoKiiwi tnnnlea <ag}«M» uur aiMTMteutfl u-a>iim iuhuu, +tut iuOv,ujLáu« tuHiiiuiouaii/r ee a leg-iitM««Kt NU «lstt toijtíí gy\'ógjruMt «mübihj bjms. i ikHM la uudacKwi Xi sr, l uuiu b dvwuil 1 m a kr, \|mmuii uiun 1 irt lu ar yl leaerawl (.uiceuUu íkoíi Kuldt\'uk uél.) SmiBiiUii lovei eraa-Mrtt awiyaa sa uui mi-iriini\'r e y uiakert malyek-itea • ioj<ÁaKí;>i«ÍJ\' \'.ni n m^mI^muni imynuwii ««nguá mijr... tumi xi>Mi<i»k. A ki vmu egy-UMMM u-fi Veltift, IttttUu fgaii^a, tiiMüou aroiiiktÍBétí," M, mmtj Mbaáuytáa MO. -awirtaesiaaiiya, 1 — dcutSMf atyi-Mr. Por lábizzadás eíleu. ffiJZl^1 s as esaital keimsMO kelUiiuetleii WglX, cpeu unj 41 « btoüelit, es druliuatlao ssaraea vau j beuuoüyutri Lgy ik/Ovt mi aü kr. l"jn»w7fiinrtr ir- áltaH0"11 jeH,cf\| XjUiUS^kUpur vJi#nK»t luutwr snmyere o«j0k, g/u^onavauy, gyotaurSeV, etvagy lilkiijí, dugulás Mit. mJéii. Ügy; iímom I Irt, 20 kr. Ie( iIuIhmc N ar. Taűüocliiiiin-luykeüöcs Xfi^ií Cd iatkusuk eltal valaiáeuiyi liajiuiveaziu szer KMU j a Isgjwbituak eilsiHorrc, l cnumui kialSiuU nagyi ssalaow I m.. Egyetemes tapasz, ^ fejjí kelsréuyak, a láMa regi, IdbasaaetdUastelaylIi) kel-)éa«i, makaót inirlgykm.osoa, liyu pojcúivar, eabas \'6- i j gyuili-\'-T"1 m«li, uiugtagyuti tagok -kyMreuy éa kas \| suulo teyuk oiten juuaa uuouyult. lágy i legely 6V ar [tluiuu toileiie-icappiáii a\|nae gtáfta. Henaiaii wmm MM ea MM 1HMM H^llt S taft eé ja MM aaami. Agj «ani a liigtókélctc-$ a#M> a neyyn-Mtr saanewiijr euaa tart wag. igvu wtaaig Buiiríc/i A miiaart Wí-tiH. m NMM. » 19 v. iiaker ts^ea Wt aaywei. I jtfai késteear ka-mb. elUu, Egyetemes tisztito-só uiegeav\'iirt eoraastás iniiideo kövelkciúUcnyal, 0. itt milm seéüiuea, gyouuMgorea, gyoiiiofbov aranyér <Í^\|u{m eta. .ailew. i eevuia^ ara * lit. Fni/táiiM/ P\' W.tól,Svak VfyviíjpwHip uu lyaaae lugak iqjjdtinibirüsMaril, hlg/obil1 sseiilí áaaarée. i eiul 1 Irt tJ kr. külön gallérral darabja 2.«0, 6 írlJ Férti-gatyek, iiiagyiir, \|ulinagyar vagy franczia eabásra paoHUMtl 1.2U, l^tó,. 1.7\' vaasoaból, Í4>ü i, 1Z6, tH 3, 3JU Férd baiÍMiyak, paáiulbúi fehér vagy színes tuexatja 4, 160, 6. 6-öÜ, tf, flőO, 7, 7.W), 4 -14 inig- eséraabél (éber tuiuaga SM, i, 4.W, fii, i\|, í, ö, 14 trlig fiUiaHsayaa, íubifituümi viw/.uuiuj, vuruitak,tncsá^á •l.ötl, ti, < irt FérS-Mebkaudók, fehér vásson, t\'uratjs S, 3.50,4. ÍM, &, t», 7, ti, U, 10, b-20 írtig. Férü-sseblwuilók, vauoubél i\'euiír ssíims stéllel T irt. 10 l\'ri íjáiLnböi asúiee eséllel 7, tí.űO (úuet pamut-ssebkaadók ilbju.jüU kr. tó krj, 40 kr, pamut batist-ssebkeialok ssiuaá (tellel, tueiiá^a S Irt Ferti-gallóoik luindeu turaubau, lugliuoinabb tucutja S irt 3.60 j Férd késeldk, tuczá^a 11 pár, J-0 Irt. ■ Női iugek, rmnburgi vássoabul álma ilarabja 2,83, 2,50, ._S, 3.u0, 4,6 írtigjaliogeli S. sJáO. 4, 6 Írtig, iraocsia mellvarraeeal é» wmséttek 3.60, 4. 6, ö.úu, 0, 7. H. 16 Írtig, madaptfliuibtii eima 1 m jO, 2 Irt. slingelt 160. Nüi luilü-cursctfek inadapolaobói, egyszerűk 1,30, táU, dlssltatt 1.76. Mt, 160. 3, BÍU\| 4. 4.6U, ő—10 írtig. Nöi liibrnvitlák, msjtapolftübol, sima ssegél/sett, drbju j 1.00, sliugelt 14KL (Üedteu 2,íi, 8,50, 4,160 6Ürt%, \| M61 alsótaoknyák, jiuidapolaúbél. BWgelyekkel és di-Aütaaeal daratya \'i.60, a, 3.25, BJO, 4, 4.60, 6—löftig uswlyly.il 4. !>, U. 7{ 8, 20 inig. N6i bansuyak pamutból, kitüuO1 infoSaégbao. tuesavja I ■1, 6, &6U, lí, 169, 7, S—XI fiiig, eséraábél tui-uiyu 10,-11, IX, 14—n inig. astoe««k pamutból pArjn 73, W. UU kr. 1 Irt, 1.20. 1.30, ijfi, 3,60 kiig; Xöi ssebkenddk, leiiér IS prtig iont iik/úwl ,II<ÉÍdr taaár uieslleee asaríttl, egy dobosi Mt lu. \| tWv-baizíiain •• imn»iu# legMsiuaé aearaea vaa aitemerre wtMMemtaeiá m&y&k ea wK sabaa sut, cii«u, I [llut-kivoiut ^^bBB M M ÍJik Jbogpyr \'Miadeeaainl (bgpmvk, paesiák áe liafciarak. Fot/árvAnií vök l41^\' * &fruif,uí í0, XU66/UU0/UI^ lüMának ujígKüunyilcícre Kgy\| mmag XI n. •\' »------:-----------•■ • ft • George i\'ate pektoraje-ja, dós, kwaüga^ keaedueg, huíwi, mali\' «s imldb^ok g«H»ÍMtelié eélmi i^ycrbu éa legkal émmebb sa-\|ek\|if«i> aWaaaimM,eiii iisna. 1 Üéws MtVkf tér ráasonbc\'H, taosa\\)a 110, S, 160 4, 6, C, 7, S, ÍS Írtig, angol ^tárasbaüsstlNU, lebér, 4, 1 «, 7, á, JO frt NSi fraucaia darékMaSk (Miadai), dlyá 1J0 ISO 1.76, 8, 160, 4 frt. öOJkrig. Kiu-iiigek, ti évaeeá es»mus. madapwUNból, dl(j» 1 ft 1,40 aslaas 1 Jt W. 1.40, Vásémbol ll<^ Í40, féima!* gyár gályák r.td I<10 j S é»Mpcku»k iiigdk madapo inából l.lil,\' 1.30Í nwiiik t.aá, 1.66, váasatibAl S40* 2,46, gályák 1J1 1.40; 10 étssékaek, madapokakel 1J0, 1,60, siluyek 1.0(4 I.7&, vassmiból ISO, 165, gályák 1.36, LSOi IX éveeekwk iugek madapnlaabul IM/I W, eeUiák 1.06, IJNl^ váMoabél X m 40, 1 As ártki fQgjutáuyosabbsn saabotiak, J ba valáini a megvett vagy \'eudolj árgyákból akár uii oknál i\'ogva tetsséare neu lenue, nap aiatt, ha as áruéi\' vóuyilhkkel el rftii látra, uemosak ssivesen liioseréltotik, Ide kivá&aágra as árte ti-setett össseg is visasaadatik. Levél áluü Imegrindelések még as nap, melyen érkezook, kfllQatts tig/eleui-mBJéspoal^ nem saájoUuuk. éOÍ 4—4, 3ü0, gatynk 1.65, LSű; 14 eveseknek iugek imula-,:> faiibol 1 irt 40, llliO, niiawek 1.76, Illó, 3.16, 4 1>. gat^aa 141 X irt; ISat Uspuiauból Ím esuMMfc -Lió, lsO,,-vuuiat)>, % ii, 3.60 4 4/60, gyuyaa Í76. 1 2,2.7. \' K«É MbtnM,uilti teauyuk e«» inéra, údiideii uagysi^ bah ée iiiinöSegbeil, ugyaMute ueecseiuáa ssauiura, • intlyekiol Kiftuluni nagy lemegy lakiakét bermeau- Sdu or,kül»ijúk. Totabbe jamjuk omj raktárnukat vásson éa aestal- usmilakbau. \'• J j - j Ktukburgi rassoi 44 métaij (64 r5f) vége SS, Sá, S5 XI Él, XI 30, 32, Sá, M, 40. 42, 46, 60, 120 Útig. Uoliaiiiii vagy iriaadl] vaeeúai 3X méter (60 rat) XI SÍ XÍ X6, XI 26, 30, 42, 44, Sé, 46. 40, 4ó, 60, ItW Itig. UoláuKÜ vMsua gytymeS^dheriieiBiWkri (. agyuemü-earo, 31 o* bsr-toti^agyod uwivr ^4X rút; vege lö, lí, la, 13, 20, XI, XX, »J, 21, 1», 2ü. SS, w) írtig, Creáe-v«ss<Mi, X4 ca let uicter \\JU ríl) v«ge W.öü, 11, lLoO, IX, 13, 14, 16. 16, 4Í7, la, lg, XS, 30 Írtig, Lapnié-vásaon egy aaelbea,- ttf méter {ti röi) IX lepa> U,)lV VOge JJ, Ju, 2U, 40, U. io, 4S, 4J, jO, IlAJ lúg. Feuer pauMtcemvat, ágyueialteaw, 1 méter 31 40, M, 6a kr. . hliu\|i«)><>laii v^gy Uiijiluu, vége t6 metar \\$i ríij 176, «.b. i.10, Up, ll.ii), 12.26, 13.76, lHl Ssiurt aaaavaM, XX ee lel metar -\\M tdl\'j S, laOy 10, 11, It, 11 la, J^\' ort Dsíism nthaparaal >k Sím vefauutókbaa, 1 méter M, 3S, 4V, öo, 6s, 64, óö ár, Vástim msli S euibk iiuigyck ét arak ssátnára, tacaa^a: S.fiO. 3, ÍM, 4, 6, B, 7, 0, », IU-SI mig. rArélaúsák, UMta váesou, lucionje 640, jJŰ, fi. CJO,. litt 11 10 XU fri aaamlkeail6k, tinta k-n, tuou^a 4, 4.5Ó, 1 ISO, 190, 7,1a, a irt, abroaeaá 11 10, II IS.\' X4 asemélyn. ili\|rat^a 1 irt w kikél 14 Alig. Daaaei aaateh tariiéaaa, t>; ssmélyan 1 160, 7, IM, V, 10, 24 irty, IS eetmetytt IX, llall, 13, 14;öo, • 11 ll 11 XV, lOjirtig, la SMwelyra 2j, Zf, 3X. 4e írtig, X4 saamalyrs SX, 44. 40, 4i>, Ál, 76 litíg. KáMee kendék axmib es ichtjr; daraiga 3, Ifo; 6, 6.60, SJ11 loriutíg, t-aawcgv-avudók tacsa^a 3, SAO, ISu SrPü krig. . UetúioiuggOcyuk, 1 kbiaknl ÍJW, 4, Í60, 6,160,1 oiiüi i, 1 U, 10, ll írtig. igjTteritök tikra t^* <j.áo, a, 1 nmiiu ripabél 0^0; asa- tálierUftk, ISU Sr^ m> ^Wd * At áVkr. iejpoknksok. kleewmk 4^0, 160, nagyobb S, 160, 7, lM 11,11 írj-60 kr. MsSyaauouyi keadeiskkel 180 írttól IIOó írtig «w fel-jijbb. kaa> leUememQ ée vSoioabaa a legaaeM* Uálli-taiMtt asulgalbaiaju^ esetről áqqgysttkiúikei kíraa-ságm bérmwiweeibekükyak. HHÜI iiik.1 I " ^ »* ojffO^c 2 a* fcr r5n 5k ,11 ifc H tRsro -tg." <» a c » m m. v f ^ ^ ^ ^ ^sg g, _ ^ jLnjj; ^ S i® flM ^^^ 1 J - HÍ IJs. W ISáBi fi&ffsESSf?. lL £I IS S. ® . ** 5.-5s. tf ti Z\'ts ■ 5 Sa 2 e- u \'I H&. uovut aumi iue\|[euueieeoa uio^ as nap( inoijoa eramw, kuiojiiw a^yoieui- üte pektoralü-ja, I^iLíí I ^jj^^pjjjjjjjjjj^^ ^ fcj. i■ ; ir }\'{ í;\' iJu - ^ . .. I , - .; dl, K ! fitty HigirbnáiMll. tyvfaskáa ttauMI náír (HMM Arik. i «r fi fri FMra • M w I M 80 kr iiúlho m— V Mlwöii HriiijUwM • kr Uíjítidij 10 kr ZALÁ \' Pátit tora IQ kr tartMi \\fléit , HotíI « l«f toltymi ffcssl llltli kft»Um<rijr«.k MM»«4Ak« 0i vártakét ««mn1WI sa. RérmimMlMi Iiv4l«tlr n«»k l»innr[ kttokMI íoftdU\'Mk •! t\'IW.tok «IMU MIII ISMMUM HlnUU»k«! UlMMMk Rudolf Mmm Bedáfwl Ptn.mUk bt II m. — A V. Máfcaanr UiukpMt Satnimlr Mml, — A OffMMI Mm llrtáilX la - Wtlw Mór Mm I (.\' Tábor HMM \|\| m RoUaaWB Jtotb 4a Unta BwUftMt Király utat 17. n ■ A VogUr Mm L WiHéiiI^bi 10 • lm -I MEGYEI ÉRDEKŰ. KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSADALMI G AZDÁS t AJITHLETI LA P A Zalameggel (tn^inmiglEgyesület, a n -kanlxml tUtíi 1ÍMbgálgi »lfoetbe»eF A* tftbb iki* egylet Mviittlm MiII\'HJh 2. szám. Nagy-Kanizsa, Szardán 1878. január 8. V. évfolyam. I3T Lapunk jelen száma aZa-nifuegyel Gazdasági egyesület min iIfi tagjának megküldetett. Előfizetési felhívás • ,2 ÁL A" csitt ü •n^yei érdekül, közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap ü ,Zalamegyei Gazdasági Egyesület* hivatalos közlönyének 1878-dik évi V. évfolyamán. A lap előfizetési ára marad az eddigi:. • • v • Egész évre l frt. FM évre r - \'3 frt. i begyed évre 1 frt. 50 kr. A,Zalamegyei GazdtibágiiÉyyesü-let-tagjai róssérejl. Egész évre oeakl * i frt. i?\'él évre „ j 2 frt. begyed évre „ 1 frt. G3T Kérelem i Azon t. olvaaór inkát, kik a lap \'dijaival még ez évről, sőt a múlt és azelőtti évről hatrálókbsn vannak, tjiazteletteljeaen kérjük a íátralókok azivea éa haladék lalan beküldésére, hogy alapért hozott nem jelentéktelen áldozatainkért ne kénytelenitteasünk, külön levelekben ia kérni a dijak beküldését. — A kiadóhivatal. ZuUuiegye Hitújítása. Elmultak a reatauratió zajoa napjai, megyénk székhelyén Zala-Eger-azégen ia Még az élénk mozgalom behatása alatt irjuk meg a tisztújító közgyűlés lefolyását, egyszerűen csak a tényeket mondva el. A bi-aottaági tagoknak, mint kik a Tálas* titok easköslésére jogosultak éa hivatottak voltak, nundeneaetre a közügyekben való élénk részvéteiére matat, hogy mindenfelől elég a tép számmal jelentek meg a megye Isékhe-lyéu jogaik gyakoijláaára; igy a közgyűlés előtti estén már 448 igazoló jegy volt kiadva álképviselőknek. A megye azék^elye maga as nj év első napjaiban már élénk mozga* Jom színhelye volt. Már e napokban érkesfok oda oaoportoaan a vá aaztók j ét a január 2-án esti 7 órakor megtartott nagy elŐértekezlet már együtt látta a választók jelentékeny sokaságéi Másnap január 3-án déléig 10 ónkor kezdődött a nagy alkotmá nyos actus, a midiőn ia a megye köaüsatolstben és szeretetben álló töisplnja, Örményi József ér, £ je-lenwU közönség zajjoi éJjenzéseitfll fogadva « megye érmébe lépett, s melegen Üdvözölve a mindenünnen öazoeereglett válaaatékat, a tiastujitó közgyűlést msgnyitottuak nyílváfti-totta. mt A közgyOJés msgnyiléaa ülés II UmtwmlőUg Jetysönéss kö- vetkezett. A megye őav alispánja, ki annak asolgálatában lelkiismeretes buagalommal oly sok évet töltött a maga éa tiasttársai nevében leköszönt, megköszönvén egysseramind a megye kösöuségének irányuk tanúsított eddigi hisalmát A megye kösönaége hizonnyára csak a kösóhajnak föleit uieg, midőn Pály Jánoa bizottsági \| tag felasóllalására a visszalépett tisz-I ti karnak elismerést szavazott. Megválaaztatván most a válasz tás folyamára-jegyzőül: Molnár Elek; ügyészül: Herteleiidy Béla, főispán úr kij< lölle az egyes bizottságokat, úgy a maguk részéről a képviselők is; és pedig : , A képviselő biiottaág tagjai; (főispán réazéről) Gróf Deym Nándor, Horváth Mór, Átpay István, A képviaelŐségl részéről, . í \' >! Tolnai/ Károly, (xlaeina Lajos, ,V Nagy Károly urak. A azavazatszedő bizottság tagjaiul, Kanizsa, Nova, Pacsa, Egerszeg és Keszthely részére Stabó Imre elnöklete alatt: Belus József és lEpeir-jesy Sándor; a többi járások részére : Árvay István elnöklete alatt faoó "Alajos és Skublicl Jenő urak 4 A válaaztások a következőképpen történtek meg. Aliapán : Svastia Benő (volt főjegyző) 151 szótöbbaéggel Csutor Imre ellenében. Főjegyző: Gózony László, egyhangúlag 1. aljegyző : Botfy Lajos, egy ha n- 2. aljegyző: Gzukkelter Lajos azó: többséggel 3. aljegyző: Bajky Lajot, szoiöbb- séggel Főpénztárnok : Skublits Zsigmond, Alpénstárnok : Ma jer János, Árvaszéki elnök : Csettán Károly, Első árvss. ülnök: Donáuy Perenci 2. „ j, Braunstein JPál} 3. „ „ Thatsy Kristóf, 4. w , Nagy Imre, nev. többséggel. 6. , « Horváth Bertalan azav. utján Főazámvevő: Gukeltér József egyhangúlag. Alszámvevő : Gsoknyay János, egy hangulag Számvevőségi jegyző: Medgyesi Lajos egyhangúlag. Főorvos: Dr Qri$jf János, (194 szavazatfal Dr Mangin 101 szavazata ellenében!) A járási tisstriaelők Tálasztáaa a következő eredménynyel ejtetett meg : Kanizaai járásban I •Szolgabíró: Brastíts Károly, segédsseJgabiró: Erdélyi, orrot: Teraánczky József, tíl^iorrot: Msár Nándor. Perlaki Járásban: aaol^abiró: Caeaznák Józaef, aegédszbiró: Tet\|>óoa Emil. Egeraaegi járásban . azolgábiróNagy Jóijséf, aegé^lazSíró: 1 Tomaaiob, Sándor Keaathelyi járásban: ssolgahirh: Qöde Lajos, segédszbiró: Gaál N. Novai járás bán: szolgabíró: Zarka Miklóa, segédazbiró \\ Paiza Farkas. Lendvai járásban: azolgábiró.: Nagy Józaef, / segédazbiró: Bertalan Pál. Tapolozai járásban i szolgabíró: > Ádá m József, aégéds/biró: ^zentmiklósy Gyula Csáktornyái Járái ban: szolgabíró Wranoaioa Károly, segédazbiró: Kollay Alajos Sümeghi járásban: asolgabiró: Bogyay Antal, aegédszbiró; Kováoa Sándor. Pacaai járásban: asolgabiró: Eajky Lajos, segédszbiró: Khrenreich Nándor. Még hátra van megemlékeznünk az qj alispán azékfoglalójáról. Még a 3-diki válaaztások közben a megye termébe lépvén, kitűnő beszéddel, melyet s közönség z^)os és lelkesült éljenzéae többször szakított félbe, foglalta el a díszes állást melyre a megye többeégének bizalma emelte, Az uj aliapán már előbbi álláaában ia, mint a megye főjegyzője sokator adta kiváUó képességeinek jelét, a a főispán bizonyára sokak szivéből Bzólt, midőn meleg azavakban Üdvö zölte díszei állásában átadváu egy azeramiud neki, a megye pecsétjét. most hazafiaa Őszinteséggel üdvözöljük az uj tüstikart Üdvözöljük őt mint aron kart, melynek buzgalmától, lelkjiameretea szorgalmától függ nagyrészt a megye jukósságá-nak jólléte, biztonaága. A választás zaja elmúlt; a kedélyek ósillapulni kezdenek, a kisebbség, mely talán keserű érzülettel látja egy-egy kedves derék emberét mellőzve, nyugodjék meg az eredményben igy ia Az aíkotmányoa élet valódi corollárínma meghajolni a többség akarata előtt Üdvözöljük egészben ia öaazeaégben a megyének, a megye közönségének azabad akaratából válaaztott tisztikarát. A megválasztott férfiak hazaaze-retetében nem kétkedünk, a magyar embernek az erénye, de kívánjuk, hogy az úr Isten adjon mindegyiknek erőt éa egéazséget, kitartást, hogy a megye javára irányzott buzgó törekvéaük fényes Sikert ia etedmé nyezzen. uyotnori túlterjeszkedésnek elejét vehefnók; UssoeM ia egyébiránt eleget. Sserk.) de Hs\|nosst\| kell tapfustslnuuk azt, hogy meo* magasabb lépcsőre li&g as omber, a nél krajc7ir egylet. Teljesen biaván aaon ügy Istent esél* jában, valamint a nemeien tondolkosó kö-aönséff érselmóben, egjr több uelven már áldásadsan mukijdó intésméayrs bátorko\' dom falhívni a t közöqidg figvejlmét, mély által téli idében küldnöien sséfyadlos szegényeknek, kik kétszeresen értik a nyomor fájó voltát, segítségére lehetnénk. Pénzben és foldj kincsekben bével-kedÓ duigasdagjaink vállvetve baaaeg sokat tehetnének es irányban, alapítványok és egyéb adakosások által\' a ssttkség és ! eatdagsls és .a jólét iétráj&u, (tisztelet, a \| KjivétüluleTc) annál tompább érzelme szegény ! embertákiai irányiban. E sajnon tUnetnéojr •gyébíraót tarméiseisserUt zOvstkesménye • aaon kOrttlményuek, misieiínta óvugssdag többnyire elsirkósoU életriszonyban lévén t csak hajiuiiló körökben mozos, >1 szegény OBztálylyul osak ritkán érintkezik éa a ssilk-sAg tuiánkját, csak uevéról, de nem ta-psaztalásliól iímeiOÉp azért a tömör kö-sépos\|t«y, fnely a jaiikség aainlmU én gyak-rabbsn Ka nzemólyenéii megfordul, Hokazor a nvomo\' éa nélkalüsés tanyáját ott leli, \| abol azt, legkevésbé gondolja, — van ki--y&lólag hívatva, jótékony egyleti i ítéznié-nyek áljai odahatni, hogy szegény ia szükségben élő embertánaiih ifőkóp a uemeny iJih évsaak beküszütjtóséV^l, mikoro 1 a dolog beáal á napi ssUkséaletek ellenben mind minő- mino mennyiség tekintetében lelszükksnuek, némi anynjgi angélyt\'ixya^- I tani, ama szegényeknek, kik azQ iaég -t azen-vednek. [Mert nem a puma szánalo n kifakadása, liUnem a tónylegtíi adakozái csendes minden titogtatát nélküli gyakorlása viseli homlokzatán as emberi méltó iftg leg-dicsóbb j bélyegét - Ilyetén jótékonyság eszközlésére pedig véleményem ezerint al-kalmasb! intézmény a „fillér-egyletn il" alig létezik, j miuthugy ehhea ssegény. boldog egyaráoti járulhat, as emberi érzelem nemesi tését a legterjedetm\'esb módon Cizkösli, minélfogva mar erkölcsi assinpontból* is igen sjánlatos.\' Lgy ókorbeli biilca, ki erkölcsi mondásai által as utókor örök emléktáblájábs véate dicaí nevét, egyéb tételoi kist as-. ts aondi : „Ha magam nem, bit ki tesz érettem? ba osupána magamnak i ek, rní vagyok V és ha nem mostao, váljon :iát mikor?" Igaa és méltányos! Kiváló tiastelet-nek örvend általán honának miudazon polgára, ki akármely állásban becsülettel és verejtékkel keresi kenyerét, családja tisztességes t\'euutrrtasa és jövője bistoaitáaa után komoly akarattal és szilárd kitartásaal szUn\'eleú iáradozik .; de ezen Ügyekvés mégis csjak önös és kopár marad mindad-dig, mig as illető liongolgár néba-néha szeA retetadományai áltnl azt nem tanuiitia, miszerint ssivkamrái egyik asugolyáoan a felebarát) szeretet sseut lüke nom ég, tnely fillérek adakoaásai által njéha áldásos melegét és fényié sugarait siétánuztatja szegény ielebarátai körében, s pedig szívélyes és gyors késssé^gcl, a latin mondat szerint „bis\'i dat, qut ci\|o data féleg ott, ahol a szükség uralg. De \| tulajdonkénen mi\|ada nekem indító okot, bogy ezen ügy Wdakében szerény helyzetembél a nyilváuosság selejtes szinterérf lépjek ? líöveikoző soraimban est hiv tárgyilagossággal etseteleudem. A közelmúlt egyik borús zivataros őszi nspok egyik délelőttjén ojságot olvasandó lakomból az olvasó\'egyletbe ép azon időtájban menék, midőn a népianoda csarnokaiból a vidor tanonczok serugei csoportosan kitódulva hazafelé sietének üzemembe Ötlék néhány a szüksége4 és nyomort hi-ven ábrázoló hslványarcsu ssogény győrinek, kik mezítláb, kopott és loasluU öltözékben dideregve futának ius ntezákon keresztül haza. L látvány legott a aönyŐrület érzetét kelté fel keblembe.), annyival-inkább, minthogy logice bátran föltebetém azt. miaseriut ama ssülő, jki .\'(yermekét e hideg évszakban külső elemek ellen kellő ruházattal védetni nem bírja, l uonnyára a belső báái szükséglettel is ktisdenie kell. Bánatos gondolkozóba esvén Miuét látnom kellett, miszerint a mostoha si rs as ártatlanokon is suhogtatja a azükbé; és alásta-tás oatorát. De iá\|dalom jtuy.vgi tehetség hiányában én e gverkőozéket csak a szá-nakoaat pussta s&hajával kis rhetém, és eme fájó éraet is mint rendese u a gond és gondolatok sumébeu osak gyoi san báltérbe vonult, Ugyanaaon nap délultán án szórakozást óhajtandó a társaság! g/Alpontjára , ugyan a kávéházba meuékL r.ho\'i a véletlen aaesaélye ugy hosá magával,* hogy as itteni ifjak \' egyik legoemesbike, ugyau as általán tisztelt Lázár Ede ur mellett foglalók helyet. Feketénk szőrpulgetéso mellett beszédbe elegyedvén, a jelen sanyarú életviszonyok, továbuá a ssegéuy osztályban uialgó szükség uóba kerülvén, a nevezett gentleman erre ekkép uyiiatko-■ék: aHs néha éjjeli órákon pilláimat as Éom Jierüli, gyakran tünŐjlöm azon, mi módon lehetne valamit intéáni, hogy a léi közeledtével, vároeunk ssegéuyetnek, nóm- ee#4lvi uy ej ihatnánk, Ai mod pmiiuul tipli be itegyjgy sásét, bogy baráijaikö-iwu mAr évek előtt Uid$ványo«á e oélta Mi vkr^joaár egyhíí»l" de +redméuy nélkül, mivel némely eurher faluét oly (égburok tekerje, a melyen « könyörület nyilat át nem betolhatnak-E pkihantropk\'iis.iiyilat-koeaf gyorsan tmlék<mbe villanyozta fel délelőtti MjuM láiTwro\'Hit, melyet imént is eleven eaiutkkal lt«inU. E lelőtt ug\\ saintn a „krajcaár egylet lelett essmecaare keletkezvén, ama ljaiaio4«uH érleli beu-. nem, hogy «a ügyb\' -i nyilvánosan lülntú-lalaiiduk Legyen b«r "rfd<aéuye, vagy ti^m, de azon édes ün aulát ■ nyugtai meg. bogy • nyilvánul töi&sü!uiiUoiuat a liukU köaöpKég roaf la>a nem •ejiandja. k\'tHh\'trr Jói/Hif. 4V#g» í • ti^yrói másról. (A Siáüoáxekro. és a közónaégiul.). IL M.) Vége a aziui évadnak. Mik-ieay ar szeptember ón kezdte, január ljéu végezte. Jókai Miltonja voit az első darabL melyet áükiu.-y ur láníttiata előadott a „aamhazi bohóságok u netejeaok a saisont. A beköszöntő melyet Mikiosy a közönség-oéz uiiézeu hosszú volt, — a búcsú aunai tovidebb. iáiért neui nn-gioiditva?J Vs^yr a hossziT beköszöntő es a töviu eucs usxo mindkét részről .teljesen mdoku.; Y A sauti Jvad anyagi eredményéről nem szóiba; u\'ik, csak sejthetjük. Az ukai tutut heiyen iog-juk keresni ós valosáin\'üifg yjegt atklui. Az ivád közepére esik Jlu.nar György vendégszereplése. A- recitál óvdiu na legjobban volt \'képviselve. A uepj<..uii az utolsó tokon állott. lÁ\'vek .tett tapasztalásunk: Vidéki szín társulataitok teljesuu összevágó j ju nep.színművet ueuí buuaa adni 5 pedig <í! uu ezeiupla docent, esek legjobban jo vedel- [ me/mci.ek. - A végére esik Bogyó vendégszereplése. A. aauizsiu k<^ouége I OyörfJ vandégsssiaplése n\'ódi drámai óás itott ái operettek ét .Volksetüek\'-ok sivatagjában. i • 0 A kauizlai publikum, amint as utolsó !i }_rr \'ür éft W, alkalomnál is t apa italt uk kelMK uaiu sse rat a tölöeivges reclame-ot éa még vnlajnit. Padig a uélkttl nincs a mai világban suitiiui. Mikloéy ur bizonyokon isak a publikum azon réssé kedvsért, eainált raalamaot, a aiuly est határo-uitau x^rja. Enuvk m«ig< iiéláaáre a lefolyt julalomjáiékok egy k{a vi\'agoa»ágot nyújtanak. D<* a következtetőt jobb lesz később vpuui a tapaaataltakbél. Mi vsak azon buaaai^kodtuuk mindig, bftgy snknyor N-nek neve volt a apiulapra ii va, éa X. Y. lépett ki helvétte. Ka na\'aninrí- ... ... ,- ljr .. .. szór tilrléiit- hogy a publikum igaaán hé- , kák éfu,Í.m4í » __ \\ t«m..u... j«xt x. nem álraoaak. Kdea mamam. 4- iv wa aert. — N(/ hát még egypt j éiT- m<Íg gyet: még eaak egy piciikét. A ciatátér heatelt Miklósy úrra, a kQiOuben derék éa ttgyes áainigasgUéra. Vidéken ilyeaininek nem szábadua tOi\'énni, még pedig ok néU kül — aemmiképneu. No de. ki lebetue a couliaaák titkainak megmondó ja bufetben, ai éltammben élénk ittfA^l fo-gáa j aaei etiléin ugyiin idatlafioé mfiáiliipU tani, liány liba. Oaii\'ka, luoaa, aobnKaii; b«-•flleak ntb. iTógykiizti}l»ti el, uiemiyi bouin-nUr éti Badapaaien ai álütpittatoit in«ig ItatiaUee, Itogy aj év na^jáii i SJ08Í) málaezof ettek meg, de tudom nogr kevéa nem volt, ha azon munkára kilretfieatetünk [ inúlyj a báli teremben végeztéiéit, K azután i«m<it t^iio.l h az idd múlik, iuindig gyoraabnan éajgynr\', aabban tüunek ii pefoaea én az éráa. Aj tapák már tefjeaen \'jóllaktak\' a* niattiák , j\'/.doiiolc elá\'\'mosódni, nem noda blasen. azflrkOliij1 kezd; már a gkalfmpa\' aeuk ég oly fényu/el, mintha íz « Ijglpfá-radt volna a aok vílágitáaba,.e(Mtk 4 lány-\' nég egy ! Ureaedni kezd, ínég \'két pár járja rkttint-j hetién bátoraággal. A terem uadlatia sem féuyea tübbé, itt ott egy ruha iqaalán^fék^ szilt, győzedelmi jelvénye egy lakjí\|cáipő-, í ,. ... ...» PHR j P>foat lebérr tóid, (pipába nem it* lyek esténkint inégia egy kiaaé benépesedő J Jj}H oabndoa. iaiuét a terem, melk\'még tek. A színészet múzsája elmout, Terp- J AZ imént felhangzott a vigadók záfátSóF ayehoré üti fel bei ipOi 7-éu sátrát és Qttiqpi , Csak egyegy elláradt kollnur ojiossog vé Most iámét csendeaek a \'érmek, ine riniia i\'og dicsekjcdui benue gyditeliuévol. lünk, hegy a a.-.iutáraulat vigan bitoauaott él; a közOijaég jól mulatott, legyen jó jel az egész évre nézve. Vihar hatalmas alak volt. Leikeirjizö volt különdseu aaoft jelenet, mikor ik-tózatos dorongjával iiiarát hasán keresztül azúrja. — Ok el hagy fák Kanizsát, és biroda mukba veszik Kapósvári Ki áujuk. bogy inig. a. táiaulat visszatér állandó ! a/.iucaauiokot találjou Kauisaán[ ha eiu ákkor egy pár. tagot másutt feledve ró\'kk\'ei nüvekedv i«l várjuk ^ig rajta önelégülten ué«ve magát éa jrakk-ját a tükörben. Mindenki nyantlamnak adta át magái. A város vuy íjtozel még alusaik, egy kis része yn!\'»HzinUlag páro gi Helyi" ós iiit^yiM liirek (A 7-iki) Jelentőségen »záin Kani-l\'u és vidékének tánczk>dvelo hölgyei és jnoggj ozte u^yau jö hangjaiéi, dé "auuak Téi tiaira luézve. S valamint a fecske, mely használhatóságáról ném;; uo de esuiiya, M őszi lűvös idő beálltával ölliagyván jó veszett idő volt, mikor iz ugész vúag rekodt í l^dha lészkéi a tavasz megérkeztével ismét azokott lenni. — felkeresi, ugy \'a tér vissaa miudeii télen és ^ 5\' % pedig január <-ép a kanizsai elite-bál is, azigoruuiy ragaszkodva a^, számhoz.mely alatt fényesebb időkben inegállapitotiu hi- A oéesi iocalposaékat, nielyekúe^iua-gyar sziupadou aosolute* seuuni ^rteime Uiuosen, le kel\|eue tenni véglegeoeo á; magyal vidéki színi repertoireroi. Unalmas daiabok] meiyek ueiu erdemei.ék meg a lefordító taradisagal.\' liái a betanulás üs jelenetezestLgy szo mint száz, magyar sxinuju tfészetúiik eiidegeuesedott, csak a nyutv magyal\' még. A kialuta* költségeit nem Otrjaa töilözui vidéki színigazgatóink azért az é nembeli előadások csak uui, au) arnyai a valódiságnak, uunál is inkább, mert rebdeseu a színpad is kisebb a kellettnél. tizent iga., az, hogy a vidéki szín * íguzgaióuak nehéz dolga vau a közönség gél szemben, de uem keves >é ígaamH Uogy a közousognek dolga a aziuigazgató-^ vai szeinben niug — nehezebb, fcuuek okát azon eleinek bol iebet kiniagyáramúi, iií c-lyeküől ungyohbrószt ugy a publikum mint a ozin.ái\'suiat utlauak. Lassúk bat a kólCsoucs viszonyt. üLig a vidéki o^iiiész sokoidalusuga uieileu uiájduciu miudig egyoidaiú marad-, a pnüiütuin bgyoldalu«aga oieliett is aok-oiu«iu; illegj egy zeni kérem alasau itogy aiUlaüau (lisfiugualok, — üéuégte-leuui igaz, hogy az operettea állal a ihü-veszi a«.(Uvidua<iuuiuiaa egy U\| ueme kelei-keacii\| thjkitjr a sziáeaz ós auincdias iko«iö;t az aiaay középutat járja. Ü)ii«iuk l\'ulyjüiu miudun Színész vagy saiuezzuo, a kiaek csak uciáikepeu has^uaihato Hangja voj t — uuutau az euek jobOan jö vedel meze ti, at-csapon aa opereuebe, a ez altal kevés kive-leltel minden inas sziutnüi geureia nézve eiwsaeu, baszuaiatlan lelt. A A\'tUeken azóta \'áll sokszor a tragédia oily .közel a kotné-dialioz, uiéüt tuikepe.i íwifkub«tjuk meg, bog) agy süiuébz, ki itta például a Kéksza-kaiuöuu igeu neiyeseu aia»itoua Bobecb ki-raiy i, másnap valamely dramabau XV. Lajosi jauzsza. A puoiiaumuak ungy része pedig uiau iiaziaoau sajai izié\'aovel. &gy rftsáenel a sznihazoa jtu\'ás szeszély kiqle giiese, pu»ztan szórakozási* vagy, muideu liiiTrlveAei igénye nélkdi Kzek legjobbau uiúiátiiak, lia a sziuesz a ióizlés rovására ■ komédiázik. iSáek áz\'opérettek kedvelői — aaouOan tzekuél az éoekréa-zíetek caaa tpasodi auUá dolgok, ha\' nem egyszersmind hieius-.\'riua, iiogy rajtok jól lehessen ka-Ozagui. Lgy Uiat» it»eoo rési.ej a magyar sziupailon magyr étetei akar látni, htfk eg<i»jH»t.;g\';tt er^kasl biruak, .t sziuinUvésaet itaowuol ea teladauiól svjdiieuek vaiamit. üja, de aopetvii« eíroulutíá a iiépsziumű* vet, e a uimv Inac tenuaOM <toiidtuk, « aziui ivaiá aikaluiavat is upaqataluik, tiogy a uep«áinuiui btoadso* aua atiau uaia «ike-ruiitaa, pedig nagy voazarvv^i ijmtakj s csakugyan Maauina aaetiui kevesebb ink-veeaw Mtl eunek etéuaaiééérs; A kacaáaaoB tnladtaia Laii, tan, lári, lan, (ari Ián. \' M&at akaiwej aXevar népdaln\|k éraaleu-a»«i tafé eléuakMeáre. Kgy kw köz araaaa-goaeaa.vaii eaak a «ainbásláu>gató pabli* aambaa, aa afeea tartoaik a sainpadet ma-faiba sifaipouiból fogják fel, • miudaat a au • aie«natui elleakeatk a sainpad MÉiMI MV «yiusaaaa urt* rét. S yiluuiint-a^iebsie, ha .véletlenül meg} nem találjtf té-zkét el nem k«d vettenédik s csakhamar ujat rak, olV juil\'ógylúitátluu a jó kedvbeu a 7-iki bal derék .rendező bi-aottsága, el uent csüggedvén ha egyazer nem is sik"rüi ugy, amint az várható vóltj\| meg iévén erősi. ti győződve a 7-dikéről, hog} . .in hoc siguo vinces." As valóban győzött ia. A „Szarvas veudéglő* nagy termének minden tuga úszik a fényben, s a fényesített padlón, mely szükség esetén tükörnek is megjárná vidám, derült, mosolygó arczu hölgyalakok lebegnek, szemeik ve-sa^delui** sugaraiV-.1 versenyra híva a gázlámpák féuyea vi ágat. — termen keresztül a pajzánság angyalai vonulnak j láihatianul, bűvös erejökbói juttatva még auuak u egy cseppet, különöseit pedig azok-i.ak a számító napáknak, akii; holnaputáu 1 edős homlokkal loguak végiguézui aszáin Ián, mely a nélkülözhetetlen szabó\'kegyelméből hivatva vau hatalmas ,rést ütni az illa us bórbugvellárisoit. Hag/jan ! most derült homloka, miül a havai csuc a, mikor ,a r gyogó napsugár ériuii, a a tiiz aiatt töieugednek a lagyoa gondolatok, helyet\' adva azon igazi örömnek, melyei az ily papa érezhet, ki leáuyál maga előtt elíe-j begi.i látja, oiy boldogan\', oly megelégedetten, hogy csaknem aa Egység kezdi ma-gat befészkel ni szivébe, visszagondolva azon évekre, mikor ő ia fürge lábakkal táncsolt a- bálokban. Mo«t csak a nézés osztályrésze. Jaj ! de hol maradtuuk el V Kílierczeg £rnő 4b. ezred kitüuő zenekara, ebben a líj fokos hidegben jött boáztuk soprouból, íölWerelve kitűnő hangszerekkel; tanczked velőinknek aligha lesz pauaszuk a zene fölött. De mit mondunk aligha ? semmiké-peu sem! A kitüuő sene ugyan kiless magáért ; ugy talp alá hozzák, bogy még olyanok is iudiltatva érzik inagnka\' á táuczba elegyedni, kik azelőtt neui igen rakták. Ks azt bölcsen cselekszik — Mert higyjék el hölgyeim, uraim, az bölcs ember, a ki t^u-ozól, s ha véletlenül talál kőznék u bölcsész aki nem táuczol, ki tudja, nem e yolua bölesetib, ha tiuczolna. Otökvidámifjúsági Irigylem boldogságodét. A rósz politikai birek mákouya sem el uem altat, sem meg nem kavarja boldogságodat, inert bölcs vagy. Sopkiákat találsz, anélkül, -hogy a csatatérre meuj, örömest\' hódolsz iaeg egy mosolyért éa boldog vagy, ha a harmadik négyest kaphatod meg. A csatarendet legfeljebb egy ügyetleu tánezos pontja inög, s a zenekar oly jókedvű, hojjyí szívesen el-foja tueg egyazer azt a részletet. A csárdás mélabús dallama üti meg. fÜledei a mikor megszóltál a fria, miutlia uláin gyúj-iotüik volua a magyar lábnak. Feeaül a iunl\|> dagad a kebel, a a tánezos párok mozdulataiban a dalban kífelezésre látott szenvedélyek szerelem láza nyilatkozik. De cak Kzép ap a neiuaeü tánoz1 A páholyok. J&uortserliuk csak saer^uyaégből nem ne-vizte eddige é igy, siiutén telve vannak vig»dó péppel Az urak, kiket Ter-psyeboré már nyugalomba Mely esett egy kis ebrfteske éa borooaka mellett < lelpolt-tizálgatnak. Beszélnék a legujábbról, á mn-gyei jtiszLujiláafói j a tufgvAlisatotUk kff ail itii-éity. kUlöuöeen aa uj megyei fő* >aé. fcae* a taemebb vijjjáíékok a drámák jég/4öfJony Láffló 0r baíáteágoa, me ariUa lawgaiái a «a«k#e aéave Molnár \' \|al ddiöaletakre talál. Aa éjt\'ei eimtik A korhelv levest iszik, uielyoen 1zc4 Iiuíkanalatok uazkorálnak (k límues foglal íjbzá^i). Es nagy része bizonyosan tovább alipodja az édes, boldog éjszakát, inig a mama be nem kiált az ajióu: 12 óra vau. Jó rej\|gé!tl Emlitsük-e névleg azou szép hölgyekel kik jeleulétükkel valóságos1 tüiidérpalotává vl« rázsolták a táneztermetj. Fonjunk egy koszorút azou virágokból; kik\' inailutt alJcert virágai elhalváuyuluak V üdvözlégy Cjinié-val, ki egybehözád őke^, s miutáu uralmaid uiég ez évben jó liosszü, fuzd össze p virágokat minél többször I szép koszorúba. A ssépség és szeretetreméltóság büntesaep meg Ivgjgézőbb mosolyával azért, hogy igazat mondok, ha azt ijióiidoiu, hogy piiud szép volt. A reudezőaáj^nek pedig, uieiy-uek élén Weszter Imre úr áil, koszorús elit-mérés a kitüuő rendezésért éa fáradozásért. t H. M. Meyluvas. A aaiamegyei általános taiiitólestülot központi Riasztmánya fi hó 12 éu, szombatou\', déhiun 4 órakor Ülést tart, melyre a testületi tákok eseuuel üaz-l telettel meghívatnak. • Nagy Kauizsa, január 8-á\|i. " Az elnökség. . Hkiulozkt. Zaláiban, Csab-liende-kéu iláczky Jíaliuán 01 a^aggyülési képvi* selŐ altaláuosan tiszteit és szeretett neje jobblétre sv.euderülL -1 l boldogulj a megye egyik legtekintélyesebb föld-birtokosinak, tíarcza Kristófnak egyetlen Jleánya volt. Halála általáuos részvéteikéi-:, tett a a váratlauul mélyen suly.uit csalad, a szerető térj >s uégy árva könnyezve gyászolják a legjobb hitvesi lés auyat. tToniasjyieu Kolyyáia.) A uagy-kanizsai tornaegylet e hó 12-én délutau 6 órakor fogja- megtartani éz évi kösgyülését. Vaiobau kívánatos volna, hpgy e jóravaló egyletet varosuukbau altálauosau fmkiiijol-nak és jövőjét oly fényessé teuuélL uuut vplt uiUlija. A tornászali gyakorlatoz, iinut bosszú idő óta, az uiolsó\' időkbeu is csak gyéren iatogattatuak a a tornázzak erot edző gyakotlasa ugy latszik, már. egészen elvesztette azou vonzerői, melyet azelőtt oly nagy jnérii\'kbeu gyakorolt A [tornaegylet á mint ertesülüuk a tél folytait valamely mulatság rendezése ukai életjelt akar magáról adui, legalább tervije van véve; de e fölött yalóziuüleg a legközelebb mégiarlaudó közgyűlés log érdejule-ges haiaroaaioi hozni. • Mí a tagok\' külön\' is meghivatuak, e beiyü ligyoluicztet-jük a szombaton megtarianúo közgyűlésije, kiva.iatós lévén, hogy e tjsztujitó gyűlésbe uiiuél uagyobb szammaj jelenjenek uiegja tagok. - r .1 \' . —: Véletlen szerencséllenség. Saékerés József kész hely-vonyarczt hegyi lakó» többéi talált inni az idei savauyó uiurczibJl,, mint. meuuyit ereje elbírt. (Szeles jó kedve lámadt a ily állupotaban borát lehető olcsón adta e„y keszthelyi korcsmái\'osnak. Midőn e miatt néje a leluőlt gyérmekei kérdőre vquták s szórul szóra öaszepörlekedtekj, öáekerea atyai hatalmat páakavni akarvákt érvényre emelni, azoubau\' azt maga elé lejtó, mely elaülvén, őt lágyékon találtá. röjtaa, apró arél, inelylyel a fegyver töUvs volt, a belekbe hatolt* A akereucsétleu éle-téhez kevés a remény. — (Post föstum.) A társaskör sylvea-teresti tombolája ós (áuczipulatsága kitüj-oőeii siket ült. A helyiség éppen elég nagy vplt, hogy a tánczolni és mulatni vagyókat lteíógadja. Ö miutáu miudégyike a jókodj-vet ia magával hozta,-nem lehetett kétség benne, hogy aa estély kitflnőeu és mindeulű megelégedésére sikerülni 1og. — A tombola 111 aga is uagyou éidekes volt. £rdekeseé» gél emelték aa adomáuyoaoti értékes aaép largyak ist melyek a megnyerés titkos ?áf gyát ébresztői lék fel abbau ia akinek tábj iája véletlenül nem a aaeienoeéaek kbs4 tartozoll. — így a mulatság mellett sokan még kedves emléket ia vittek magukkal ai éatélyrőll \\ de kedves emléket fog ás visa-j eaahagyni kétségtoleuttl azokban is, kik ké»-aelfogbátót ugyan uent vittek magukkal, de aa élveaettel töltött pár wa emlékét bi4 ■onyosan. A rendesé bisottság tőle hihetőleg mindent alkövataU, s igy alismeféat \' érdemel. Még i Jelen oÜ ssép hölgyko-saorá kedvaa viiágssálait egyenkint meg-l naveshelnők, de legyeu elég mondva ap-j ból, hogy e kosaord Kanitak legszebb vi-\| rágazálaibél állott. 8 a ku itt előaetesen Terpsyehoré gyönyöreinek áldozlak bizonyosait azon ígérettel váltak meg tí^ymás-tói. A viszontlátásra [7-dikép a sr.om saádban. \' —• Sopronból agy ritka ssivjóaágu ur J - neWi uera tudatik. - 50 aaaa ötven fo-(inint küldött Kaaathely város tauáusáboz \' oly caélbóí/My azon dsszegbol szegény\' inoláityermeaekpek Karácsonyi ajándék osataaela ki. A tiávtaleis urnák, kit aa la-teú sokáig éiteseen, \'midőn legforróbb köszönetet mondunk, egyúttal feljegyezzük : hogy ő már több izböri \|a küldőit axeg/\'py iskolás gyermekeink réézére kerácimnyi ajándékot. T-i — A keszihoiyl pp;y. plvi&o egylet. 1878-ik évre megalakulván, elnökévé újra Lénárd íöruőj köz és váltó ügyedet választ A meg, — Meghívás A keszthelyi m. királyi gazdasági tanintézet hallgatói által 1878-ik évi január\' hó 19-én. a segélyző-ejgylet javára áz .Amazon" szálloda nagy termében aoraiátékkal egybekötött zártkörű tánczeslély rendezt ük. A rendezőség; Nagy Utván b. b. elnök. Szigligeti Mór, Auerbammer József, 1 lonrz Sándor, Gábriel Aladár, Ojeleta Ist-á . Ilenca Oyula, -Aschor Ernő, Semetke Józs-;, Horváth László, l.uperszbqk Lajns, Tóin ka György, Kufly Pál. b b. pénztárnok Vértessy Ti vada- h. b jegyiő. Vér-tessy Kálmánj b. b. alelnök. E\|$y csaUdjegy áta 6 frt. szejnélyjegy 2 frt egy darab sorsjegy 10 kr Belépti\' és sorsjegyek kaphatók az intézeti olvt.sótereiubeu naponta IU—lüóra közt,, valamint Wüusch Ferencz és Lázár Iguácz uraknál* — Kisoisolandó tárgyak éa felültizetések köszönettel fogadtatnak. — A kik meghívót nem kaptak voliia, és erre igényt tartanak, szíveskedjenek aj, bizottsághoz lurduini. — Kezdete 8 óni (tor. — Wttgnér László a kir. mfiegyete\' iiioii a mezőgaisdasag- és erdészetigu nyíl-váuos tendes tanára 1878 január íió 1-től elvállalta a „Pölduiivelási érdekeink" és a „Falusi gazda" szerkesztését. Ajánljuk ezen két jeles képes gardasági szakkök lönyt\' a magyar gazdakpzöuaégjpártfogásabaJ A n löld-uiiveléai. érdekéink" ezimű hetilap > olőjize-tési ára egész évre 6 Irt, a „falusi gjazdáu-é 3 frt. Az előiinetési péuzek Légrádi test-vétekhez (Budapesten, V., nádoruteza Üas.) a lap sselleini réssét\' illető közlemények pedig VVáguer László czime alatt\' (Budapesten, V. Erzsébettér 10 sz.) küldendők. — tyaszhir. Legmélyebb részvétet keltett Keszthely közöuségében ama sziv-ráaó halaleset, mely az itt igen nagyra-becsült 1 tisztelt Simon családot újra pótolbatlanul érte. December Iá-én veszté el a csalad egyik 19 eves bői tagját; 21)-kan ágynak esik a caalad legifjabb tagja, a 9 éves, szülei testvérei, tanító a tauuíó-társai altal oajssaga, engedeimességv, előzékenysége — Stb. erényeiért forróu szeretett Kmiua leanyka s a róucsoló-torok-lob iiTj-ón reggel luoita szegényke életét. Okossága s szülei irauii forró szeretete mily nagy volt, bizouyitia a kis á<tallauuak eme utolsó szavai: „Faj, hogy Julosa uénéiu u au nekem kell asóuual meghalnom j de meg jobban fáj szerető szüleimet itt hagyni 1" Ezután imára tévé össze kis kaosóít a airó, égre emelt szemekkel igy könyörge: „Edes jó Istenem, adj az éu [jó .szüleimnek erői: e fajdalom elviaelésére 1" — A kedves gyermek — halóit teiueléee dec, iiO-áu, tehát épeu két héttel nénje örök nyugalomba helyeséin után, a csikorgó hideg dacaára nagy saátnu résztvevő közönség jelenlété-bői! folyt le. „Oh nyugodjál csendességben, s légy augyalok seregébén I" Ameu. — — A keizlbelyi fiatal say 15-ös bizottsága által a haaiszegények segélyezésére rfepdeaeu „SzjlyeBier esti — 1877. deca. iíl-iki — zártkörű tánczkoszorúcska várakozáson főiül jól sikerült. J^agy számú közönség diszité az „Amazon" szálloda tágas termét, mely reggeli 0 óráig volt sainhelye a teszteien s kedélyes mulataaguak. A iraucaia négyesekben K.eszlhe\'y legigózóbb hölgyei közül sokan állottak szemközt, mint valódi vetélytársak a szépség minden ár-nyolatában Keriugők, pt^kak, csárdások nyomon követték egyuiásL anélkül, bogy a hivatalos szflnórára gonaoltvolia valaki. A szó szoros értelmében kedves, s fal ette kedélyes est volt ez, melyre a jelenvoltak, Ugy hisszük, kellemesen fognak visszaérni-lékézuL A farsang e félhivatalos estéjén a többek köst ott voltak: Qarger nővérek, Pataky nővérek, Kugter nővérek, Beck nővérek, Oppeuheim nővérek, Gróber nővérek, Galba iunilia, Streker Vilma, ÜLohn nővérek, Rovat Lóri, Grünbut Karola, Hofman Regina, Szabó Matnka, Pintér Júlia k a. Ür. Singemé, Uaronné, Bohnerné, Maoroil l).-n«; stb. úrnők. A rendezés körül legtöbb érdemet szerzett PölU P. Vértessy K. 8aig-ligeu M. Egleaz P. ea utóbbi zenerendeső láván, hölgyeink örömére a már-már divatból kimenő jé magyar "tárdásókat többszörösen rábuaatá. melyeknek astán végük 4 a haraáuy „újra" miatt alig aurt azakadui. Aa estély tisatajOvedalma körülbelül 100 frt Végül mofflnlitjlÜL hdgy • „ 15-ös bizottság* a farsangén mác kélt\'yen táucakoezorucsaát óhajt rendazm, melyek, bogy Hintán ify Jól aikerttljea- k, mint a Bylveeier esti, melegen — t — imitál litt p \|\|i 14&Ó* * tlÉt" "\' «3m*tt Mp • kJriaéfébee tártkörtl .Jelmat bált" rea- •e\'.rw » mt«h»vók ssétkaldsttsk; kik méihívór »éoyt iarUnak li tvedósból »em asptak volua, ssivetked-jee«k a bélhéeotUátfho fordulni Jelmessk £écs uíu^i isinig*gnlóaél rendelhetők ••s _ > G. A ~ A .flRUió irodalomtörténeti kös-föor jaaán iúm kikerült ijtó «Jél Trtlm : Miket Keletaen müveiről, jtkui Lajostól, A XVi ■tini égyhási ly tájt, Bodnár Zsigmondtól. Seant Hiltriű. Bsrosati Gyulától Fábiáu Gábor, Abaíi Uji-iítól. Báró Aiuad* Láasló unr költemé-_vérói, Imre Lajostól. Alvineai Péter akros-ortouja, TWllécay Lajostól. Bacaáoyi élet-rajtshaq, Baysr rereucatől Kazinczy Fe-teoc ttvelai Cerei Farkaaboz, Horváth Döméül. Keváes Fái, Beöthy Zsolttól. A «agyar verstanhoz 1. Kovács Ferenc leve)?, Horváth Ádámhoz. Abafi Lajostól Hói\'-ssv Ferenci levelezése Uniót Láaaló-vei. Abafi Lajostól. Irodalomtörténeti repertórium, idősb Szinnyei Józseftől. Kisebb köalemények: Rabelais és kora. A magyar syomdásaat történelmi fejlődése. Folyóira-wkról. A „Figyelő* e számmal a negyedik évfolyamba lép ; e folyóiratnak mint egyedüli irodaloratörténeti köslönynek iaük-íégesaégét ét tartalmast ágit füzetről füzetre elismerte a kritika. Feladata jövőre is aa Ibse, hogy egyróeat kidolgozott értekezésekkel járuljon a magyar iiodalom általá-, 8<» és részletes ismertetéséhez; másrótst pedig eddigelé ismeretlen adatok közlésével a jövendőbeli kutatást elősegítse ét megkönnyítse. A „Figyelő" 1878-ban is — jú-liu* é* augoaatus kivételével — havonkinti öt ivet füzetekben fog megjelenni. Ár* * 10 füzetuyi egész Ari folyamnak 8 forint Negyedévi előfizetés el nem fogad tátik. tizet ára 1 Ért. Ajánluk e vállalatot aa irodalomtörténet tanárainak ét b erátai-ttak figyelmébe, külöuöten * középiskolai könyvtarak pártolásába. A pénzek, Abafi-Aigm,r Lajos könyvkereskedésébe küldendők. — - — Magyarország ét a Hagy világ 1-tó szamanak tartalma: * 8zöv%: Két építés?. JTelfner. Nándor. Láng Adóit (F. J.) — Aa öreg ditán, Költ. \\Jkb Ödön.; — Fényét házasság, fiegény * magyar tarsadaluii életből. (Vérieasi Arnold ) —\'\' Egy egyptoini királyleány, 1 ör-tónelini. (Irta: hbers György, fordított: iiuazár Imre.) Eltő rész — A év története. l/j-évi mese, ;Andersen.) — Elfelejtesz, Költ. (Vay Sarolt.) — A természet könyvéből. VL A lég hőméhéke. (Kankel Alajos.) — A páriái nemzetközi kiálJitáai paloták. — Betlehem. (F, J.) — A Boapo-rus, -— Itten veled. KöiL (ibolya.) — kü-löniólék. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerkesztői üzenetek. Bajxok: Két építés. Feliner Nándor. , Laug Adolí. — A párisi nemzetközi kiállítási paio^ak A Marsmezei paiot. A Tro-cadero-paloU. — A Boiporus. Betlenem. ~ Lapunk jelen tzámábói közleményeink Östze halmozódéi uiiatt * tároaban folyó beszély tolytatass kiszorult. Jövő szamunk melléklettel fog megjelenni. — fl As ötea gépin n véss oyilatkosata tts-n«t a gdamaUsD gépsi * héi utol.ó hmJí-vl uljwsR fftl voUk AlUiv. - A báré tivs örftmébto, hogy malmában a* sltő KiaéHet tiktrlL as örsg ural ét legényeit gatdagott mtnjándékotv* bootálá l ét vasárnapra minden saomsaédját kit Qans Wpi tgybehívta Bármily stsrsnetét és vig volt e napon, bármily vidáman ét fé viáUtkn togadta ssámos vendégsit, mégsem ktrttltt ki ftgyslmét Fröbnk, mint kinő** Josefát saát mg tá* m*bi4t ét rendelettel ét hogy semmit tem bírt InyéH tenni. —- Uajd * konyhák* kUldé, hogy * ctt-lédség körül iegyéh és ott is tegitten, majd tüielmetlenségében kétségbe krt esni, b* nem tittett gvorau lépotőastre * vendégek fogdAár, majd rtu>áalán volt mit écaároini ét a kávét é* thát majd kertben kívánt* flhordaúj Angyali türelem mel ét megadással viselte miudezt J ott la, mi Fröbsn előtt megioghatlau volt- Jótét* mindenütt jelen volt, mindenről gon-dotkodott ét meg rr i» tUlt időt, hogy kedvet vndégbrátot megkérdezze miért éppen ma oly uomóru ét ipwkodött őt feívtdUni, hogy ** általános vidámtágban réast vegyen* Általánosan tetastt háziasszony ttép-sé^e ét taorrot figyelme: afirtiak satrtu-csétnek áldák * bárót, ki oly kiootet hír házában, aa$dőtebb böígvtk nyiltn dicsé-rék Joaef ritka tehetségét * háztartásban, aa ily fiatal nő belátását ét rendtzeretetéL .Látod1, telypelygé * szerencsés Fröhen-nez, „látod, mily osodákst ifivel az én mód-szerpra ? Egészben véve m* megvagyok vele elégedve, de ha mindenütt titokWi nem segíteném, mint állna mott a hásiaat-szony becsületével I Azonban meglehetősen megy már; bit* mindig mondtam, mjd megy." A általános jékedv ét bor Fal-derűt miudiukibb bevitették és ideje volt már, hogy ** ebédnek vége volt, mert néhány ur oly tréfákat engedett magának, mi a finomabb hllérskr* sértőn hatol!. • A* .aj mlomhos kocsikáztuk, melyet tréfa ée nevetés köt fölavatuk, azután iámét visssatértek ét újra ctodálkozUk a* íalésteljet ét kényelmet rendelkezéten, mit Josefa a kertben eközben eszközölt. — Saját találmánya iserint gyorsan készíttetett fiatal aöld lomba fákból ét abban ajahelő frisitő étel és italra várt* a vendégeket, kik a háziasszony rendezőtehetaége fíilöH általános diotéretre fakadtak. (Fol/tstass Un tbuniük. A „jfüttc des Artd\'-i kolduHiio. (31 a v -0 KJ a.) , .véuitttbúl. §aaS )r ilmu után § r u dm a aa £lajos. {i\'ujytatás) 20. ptÁ szabad tudnom" moudá bizalmasan, de miként Fröbeunek tetszék, reszkető hangon, „uabad tudnom, ki zon ize -renctót \'( — f „Ah, lass, ép ez a szerencsétiensé-gsm, hit magam sem tudom, hogy hol urtóakodik, és mégis szerelem; igen, második Don Quixoté-nek fog nevezni, ha éimondom, hogy Coak néhányszor láttam ót. akkor it futólag és csak arcs* némely részeit ét azóta kóborgok szerte a világ bao, de nem tiáiom s kedvett sehol, nél kále pedig nínct nyagrásom." — vKülönös\' jegyié m£g Josefa, miközben gottdolkvdólaf tekintett reá j „különös, igaz, kofl képzelhetek magaumak oly ese-méijrt, Sí mégis ritka kivételt képes ön, kedvet Frfftoi. Tudj öot hogy szerettetik 9 vÍMont ? B\| uiatadt öonek ama le-éayf - ,SBflut sem tudok mindabból," vá-ítnoii búskomoran, mutlhogy tserenctet volnék, h *oo lényt enyémnek mondhat fiáin ót otakis tangjon fól tadom, hogy • ssfeturséról örökre i« kaii moudauoa. — Miaél ntkáhbaa nyíiváaitoU* a fiaui ember S áöldttt értelmeit, nnál ktJm sabbM tolait • perowkbeo * iijásiom ór-itit saivóbc mrtj Um gyösgóotk éresta -i^t — (syaraaa föiktft ó a lugsból a káMéij kié tartott. — Jomüi Moabaa tű-mmtt^m óa« atéon j köy k>»j öíiö 0««\|/«sóa l§ araaáa i stidóa gyorsaho»6 psrgtwsk U keóra, ébfWt M Ttsste Aéciadaaáfból % I ntatfeft étím Iákéi klnttU voiaa «L nk h ktudtyét ár0ó «MM«ir« tsonti. Zaltmegyei tíaadiuágl £) e^iiet hivatalos értenit<ije. Jegyzőkönyv a Zalamegyei gatdauűgi egytbülri Zl-£gersegen 1877 évi ootober hó H-áu tartott közgy ül étének Jelenlevők: Árvay litván ügyvesető elnök, öl-vina Lajos, B, Patheani Géaa, Farkas Dávid, SúgeJiy Antal gazdasági enretületi Ugok.es utolsó ugy it mint jegyző. Elnök ur * gyűlést megnyitván s következő tárgyak vétettek Unácskosás aft ét intéstettek el. 40,110-4817. QUvin* Lajos ur mibt * folyó 1817 évi május 7-én tkrtott közgyűlés í9,07 számú végzésévei kiküldött bizottság elnöke ts egyesület álll rendezett s 1877 évi u-goitui hó 23-án Nagy-Kanizsán megtartott II. gabona ét borvásár eredményéről tsó-beli je«entését, az összes iratokkal együtt, és as ogvanaaon ssáina végzéssel költségek fedezésére z egyesület pénztárából megszavazott 500 frt összegről ét vátár bevételei ée kidáiról a számadást a í43 frt 27 krt maradvány nyal együtt beterjeszti\' értetitvén a közgyűlést, hogy a nmi Utó földm. ipar ét kereskedelmi ügyi kir minis-tér ur a keszthelyi országot gazdaaágí tn-intézet ig*gtój* mint é esélr* kiküldöttje által képviseltette, — továbbá felhiván \| közgyűlés figyelmet * bizottság october 6-án tartott liléiéről felvett jegyzőkönyv 25 számár) mely szerint Belut Jóssef ur mint Nagy-Kanizta város polgár mettere e várót nevébeu. a jelen voll többi bizottsági tagok pedig mint kereskedők táját ne-vökben — tekintettel azon körülményre hogy a rendezett gabona ót borvátároól Nagy-Kanizsa városára, vidékére, i a köt-forgalomra Háramló haszon eredményeséeé-ben fó érdem a Zlmegyei gazdasági egyesületet illeti, ezen érdemek téliét méltánylásával hálát elitmerétt nyilvánítottak ** egyesületnek azon áldozat készségért, melylyel * vállalatot kézdeménvésjte. tike-retitését anyagilag át erkölonltg niitoti-totla dlavíaa Ljos randesó biaottsági elnök amak as ügy iránti busgslmát tana-tuó jelentése a kÖsgyOlée által tássteleUei tudó máiul vétetvén, nint hogy á gabona ét borvátárnak álért sredmóaj^e főkép aa ó bölcs tapaszUlásokban dut trélyst vese-tétíntk, bizottságban kiküldött egyeaü-letí tagok erélyttiégÓBlk, s * bízotuágb* meghiroit Ns^y-Kniss várót polgár! ót keiatkedői ttfves kötremüködétenek tálai dooitható i a kötgyülés Olsvins Lajos tinók ornsk, ki as sgyssfllat álul a megyei gaad* kóióatóg) termény ksmkfdslmilor- < galom a as állaláaet kösjé érdekéből ót ! tmslóte eaéljából k*demóí\|yeatt eft vál-latot mint rendeső bieotítáf elolke * 1 kösü^ért élő nemet lelke teljed buagtlmá-vl bölcs ét erélyes vtsetéeeVél aa elért (iker eredraényéhst el\|utt4tf distltn od-dé fáradesátaióri (egytőkönyViUg hálát ktttaönttét, a bizottság Összes egyleti étet tgyletsn kívül álló ahoa tpeghifoU Ötssss tagjainak osdig a légjobb fttjalltl iüpf-Iráati érdekeltséggel, t t>ttsgalommÜ Mt(J»- • sltett hassnof körym\|lkö4ót<Üdkt ée ts egylet e vállal!* támontáaáért legttivtsb köuönetét és i\|lbmerót«t löjexj Ríj t azt Olavina Iájet\' urnák valsmiat LNedtozky Jenő, Mártinkovits Károly, Tlbér 2tig-inoni Jokty Lássló, Béla K^mán , Bo-gyv Ödön, 8stlctv Farkas, Lkng Iienrik egyleti tag uraknak * végzés oieAÜlésével tiistelettel tudomátára jattMvia,)Belut József ur ugy is mint * bizottság alelnöke, ugy it mintllagv-Kaaisie varot polgármtt-tere e végiée kötlétóvel ttlkéretik, hogy t kttagyftlés e határozatát mind üjinmg* tudomásul venni,\' mind pedig arról WonJheijm Ernő, Weistmaver\'llér, DobrinjBsni, Ont-rnann Vilmos, Lengyel Ignáca, jíasohaaez-ker Mór. flteru 1. M., Miozky Bernát, Lö winger Ignáoa, Wtiss H. I, Eogl&ndeivL-lot, uagy-kanizsai kiretkedtlili teitÜltt-ből közreműködött f ét Ko<láot Jánot uolpbiró bismtaági ig urakat,! Wohlbeim £rnő\'urok mim * bizottság volt jegyzőjének e uiinőségébsu ífáradhatlan kitártát-tal i a jó Ügyért buzgó kóttóggel teljeti-tett müködéeeért is aj egyetilefl kütaönttt l^ifxjesésével értesiteni szíveskedjék.\' A vátár forgalmi eredménye a nmtaágu földm. ipar- és kereskedelem üayí kir mi iiistoi iuuiuak bejelsntotni, egyszértmind azon b<n»ts ükeiméért • hogy [á vásáron magát kttlbn küldött által Tkédviseltetvén erk\'ilctileg fámogatui ajéltós atoll, az egye-tület kössöuete kifuj«Utni hstánistátik. A mi a liizottiág által b^terjesktet t számadási illeti, mely ittrínt i álul köluegek fedeaétére frt * belépti jegyekért befolyt ftjtl trt az i<tlokért bt vett 139 frt ót ** ejárverozett peUcskborokért bejött 110 frt 7ft kr összeggel * bevitel 1260 frt 74 kk * kiadás 920 frt 47 kr. ét * készpénz maradvány 848 frt 27 kr o. é — tett, — mint minden tételeiben igssolt ét számszerűleg is helyei jóváhagystik, helyettitetik éé * bizottság\' állatjában és különösen Belát József aleluük ui a keaéim kiatl\| 600 frt öttsegre a további leleloség terbp alól felmentetik, — készpénzben beterjesztett 343 Irt 27 kr. o. é, összeg pedig * pón^ tárba beutitatatik. t mindeaekral Olavfn Lajos bisottiági elnök, Bélai Jőttef /alél nők és Ttuuiy Lajos pénztárnok urak jelen végzésiéi értesíttetnek. — ■ A számadás előadott eredménye sz -ríut — tekintve, nogy * gsdsájn egyesület a kiadások fedezésére 600 irtot adott, látszólag 156 It 73 kruyi hiáuylat mutatkozik ugyau, miután aaoubau .. (palack borok kiállítására szükségelt állvány beszerzése ét feltaereléee 20o frtba került, mely állvány as e^yeiület tojajdonába ment át, ha ez ezeu 20o forintban meglevő értéknek tekintetik, - - a gabona ét borvásár eredménye gyanánt a kiadások levonása után étén fsllll Járót* mellett ím-lk évi fvahu hó !4a Htfy-tsoisaán aa ortsácot tásór alkalmá-vrteovét4ilsl vátár tog Urtotni kl.et-keső htárottk mtUtU melyek egytsert-miud gy tekintendők mint * Nagy-Kanizsai tsnyéts állat tár tsbályit lÖr. Kfjy tsámot Ugból álló biiotttág aa egyétüiet ált) válssatstií, mely" a vásátra átlitndó leoyói állatok minőtófót ét lkJmt voltát mtgvbt^álja, víugálala eredm\'oféft Ugvsékbe veszi, ót s (eyét* állat. tuUjtíolionával ag vei l^sU. t-or Ksan vásárt* etk jelee tényét ugy * jsleatkeső vevő- álUtok álllttthtnk ki a kor ét ate- sgya^Ület loótt 600 ét as 500 frt. előleg Viitzstéri 48 ft 27 kr * az Negyvianuyolca isonhétjcrajozárnyi többlet mtu* A plokborok kiállítására mott érintett állvánv és foltserelv víns Lajos biaottaági elnök ur szerint Bélai József árnak inint forint hu- iosik. LeescrseU énye lölaj- értatítése N^Ksr uist várót polgár mester ét bizottsági 1-elnök kesére adatván át, — sse intélke-dós jóváhagyatik, t Belus József] ur mint Kanittt várót polgár mettere e közgyűlésiből is felkéretik, hogy *t z egietttlet nevében e végett megkéreuttő N.-KnnÍ£«a; várót közönsége engeaelméból * várót hásá* bu leendő gondot inegőrzéi végett átvenni, t as eirőli íeltárszerU átvételi eliámervényi a egyesületnek megküldeni, valamint * bi-l sottság bejnem küldött peoiétjét ii bekül-i dtni szíveskedjék. — A rendsző bizotíaág utolsó üiétébsn Nagy Kanizsa városa, vidéke ét kereike-dői nevében az egyesületnek a Nagy kani-stai gabon* ét borvásár ketdeményeséeéért\' s rendesóieért nyilvánított eliimprét ét s kereskedelmi testület álul jövő és * közreműködésre sjánlott késsség tsiyet tudomásul vétetik. Aa 187btik évi gsbon* ét borvááárt illetőleg * határozás él intézkedés ss egyesülői jövő évi tavaszi köagyüióténsk tarjta-tik fenn. 47(102-1877. Olavina Ltjos ur mint ** 1877 óvi május 7-ki köagyüiét 10 uám alatt hozott végsétével aa i878 évi jauiot hó 3-án Nagy-Kaniatán megesendő ortságos vátár alklaávl z egyesület ált rendettudó teuyóts állat vátár, — ét tenvén állat kiállítás létesilése oséíjából tsükséget tsljst ée körülményét tervetet tlkénitfaáre télkórt biottsáf slnöks. a bisottságüak mind aaon síükséges intézkedésekre klUijseststt munkálatát benyújtváu: A biaoiuag által bstorjsisMtt tervezet a nagy-kanisssi tenyées állat Míállitásik, valamint s rendeső bizottság ót bíráló vá-Usatmány öttss állilátár a bfrálát módo-sstár* és slvsirs, * jutalom dijak fa, a vátár ós kiállítót helyiségért, az Aliitok élelmezésére, aa eladásrs kiállítók fltal \'fiaé-teudő dijakra elfogsdtatván a közsyülét kimondja mitssrint Zalamegye ássdatágt egyesüists által ta^ál readeséte és aöaban- nyóstétrt szembe -tlnólec nem ajánlbilók, be nem fogadtatnak, kitUithaiók: teayées mének ét mén otíkók egy évtől kesdvs, —\' kanosa lovak kis csikóval, kanosa csikók agy évtől Kezdve; -4 ifrvimarhából; tsnyéttbikák ét hik* pórjuk másod óv kezdetétől, any* tthenenét Attők egy éréstől kezdve, ~ Birkából1: öieg előhasi ét tokló kotok, Öreg tnyii slőhsti ét tokló juhok. - 3-or. Az illető tulajnonosok tartoznak kiállitáai szándékukat ÍBV^-ik óvi apríl hó 1 -lg Zala-1 .gérszegen a gasdsságl tgyesületí Utkárí hivatalnál, azutáni pedig legkétőbh 1878-Ut évi apríl hó lMg Nagy-Kanizsán * vátár lendező bizottságnál szóval vagy bérmtnitt levélben beieléntaflii £sen bejelentétnek ingábn kell foglalni. a) a bejelentőnek vagy megbiSoltjának nevét lakáséi, utolto póttát és vstuti állomást - b) se eladásra kiállítandó teayées ál-latok kárát, — * hol lehint — leszármazásukat ét ismtrt tal\|douikt, otvtsiteien: lovaknál valljon ezek telivér, félvér, vgy közönséges leszármazátuak; — vér 1 kainknál fogva koosi lovaknak vagy nyereg •Iá inkább lkÍmnk? * Szarvasmarhánál, valljon az any* teljén inkább s telelésre vsgv igavonó marha ttnyéaztésrs al-kalmatoiabb-e — vagy tnjnd * keltora ? — A juhoknál * gyapjú mtdnyiség ée minőség a mérvadó, azért gyaojabaa állitandók ki. o) as tladáara kiállitoftt állat árát, tneljr a ki állító kívánságára a bizottság által u meghetározUtik — d) as eladási kiállításra bejtleutótnól mindenki nyilatkosni tartotik, váljon állatai ólsliuezéiét a gaadiiágí egyoettlit utján ki-, vánja-e eiskösöltetni V As -egyesület állali élelmezésért díj Eztt\'eudő. e) minthogy ez alkalommal — Nagy Kaniitán a lelíebb kíieleU helyitégben a vátár előtti napon gazdasági teuyéez állat kiállitái it fog tritni, ha a teuvóss állat eladátra — kiállító)* kösÜl vliu a gas-daaági tenyéiz állat kiálli^ituál is vtrte-nyesni éi dijat vagy kilüntitéit nyerni ohj tana, ez eietbeu a vásári Itjeleulósuél ex it megériuteodő, megiegyzesdő hogy verseny uállitátbtu csak * megyebeli allatok állíthatók ki, ét t részben a kiállítás s*-bálysi mérvadók. 4-er Aa eladásra kiállítandó tenyées állatokat már a vátár előtti! uspön^ vasárnapon déli 12 órakor s kiállítási helyre kell beallitani. — Ha a vásári hliálliió egyszersmind s gazdasági kiállításra teuyéa állatjaival versenyeam akar, asoia esetre állatai már a vátár előtti isombaton déli 12 óráig beálliUuidók. Ö-ör A kiállitátí hely: Ngy-Knist, az orsdslmi tánosi majo^. 6-or As slsdátra kiállított állatok a bisottiág birálsta alá boosátiatn-ik. Halas a kiállításra alkalmasunk nőin találtatik a bizottság álul vissaaulasitlAtluuic- 7-er Az tldáti* kiállitott tenyészállattal díj fizettetik és pedig a mm egyetfl-leti Ugok állal — egy darab lótól ....[. •! 1 ft . „ szarvasmarhától . L . 60 kr , , Johtól ...... 30 kr v „ térteitől . . . . . 20 kr a* egyotületi tagok e díj jak fölét fisstik. Ezenkivűl az eladott tsnyétaallak vé-teláráuak «/f%^t az s félsaás.ilékát f Bn>r As elsdátr kiállítandó állatokra nésve azoknak a tenyésztési etélr* v16 jánlhtáiakt vsgy czólszerű tenyésztésre nem alkalmas voltukat as egyesület bisott-sága által meghatározva ugyan-a bizottság fogja azon eietbeu, ha a vásárra kiállító kívánja az eladandó tenyéta állát >k becsárát ip meghatározni, mely beosttnót asouban * tenyéaa állatok tényét* becse kend mérvedé\' ö-er * kiállítandó állatok tartására nézve kijelsntetik, hogy a taéoi ét lom szalma rsndesó bizotttág ál al tteres-tetik be ót * vásárra kik áTiitaii ló teuvéss-állatok tartás* a bizottság állal meghatá-rosaudó árjagysék totrint meglitetondó. A zab vagy mát ttémet gabona minden kiállító által taiát állatjai részére Vagy maga által állítandó, vsgy migüzetendő, 10-er a vásári kiállitók ezen szabályok nsk magukat alá vetni tartósnak ftfytatésa k&v. Polelói szerkesztő i HOFFMANN HÓI. . i i i • POZDECE JÓZSEF ^aiamok aj felszefld^éi^ ét haran«4ílTAayok felUliiója- kjfc hsulH. íavógyiropk él eaf^qgrluTjQEi. Efiyyf<ft\'^tl tl k©r.f fvfcr-«<a L6 » isjttfcMtya. ajánlja JP\|\| i tmtelt tfms$\| \'é» éw^kcltt\'k flgy^wék\'. IT^zMi, [építéiizek ^^BP.^ akánnüwr ■egUkiotbetit gyáAáUáYWHJflÉfjle ra 10tiktt, harangok feWrdléiifil éa mMi-f tornyok bereedezéiérol. ^Hl ItUcfcrft aa9i4«n NÉMI aj kAnaiakat Km« annior »lkal«aa»4iUV < harang in r\\Ah* íf-aaur torit* UK akt a réfi WwwbIMb\' I. llu»- \' ingjál S»flk l narathsa aagj kMiMik It l>MliSMhNék; a jk\'aaalok mta ni r-z-W — a mfyi réri fal Mert- «\' \'iinll kUlMlllM 1 rflaa .W>ltlff\|TL "T W®f\|Hk l kara-\'u-iak"- katodrfck kubaiunk ^■XLU\' aotc eriii£ "áalr frfffmóAU. HAifltá\\ká KüöqjrltVáo\'jr iguolja est HB Km tHttifrow ■•éareak ot)aar«a4f« a alleya aaajiá «l vm íaawrfk h oonmk Ma- ffar-, Brdélr-, í>mirik,„4* A.\' lAgkiAiHtAaoo 1867., noukVKi r.ajor, fMs», fnwliuwéli \' 1 Mt^ j \'. i ki&lllUioB 1872, kacakMBtu BeertUbee w ajrjujalrt \' " \'I\' \'Itn íp»renikiállitáaon 187Í., btal (\'•rMfokst M^^ lnSur- flMKj r^TgfffS jny^\' 5 ^MWiiiifiwa 187a, hk m> , itiaj mmuiifbtlfwktamár. KAa kitétellel mlodetiüit A Felatea a kirAJy Alul kát 17 ^WrT ■pw T w "értad® éretnaal raflr díjjal.\' r^djfUd a kdntnpA halra- N^^Klf ^rMl f?flANfekH OjrArtmbto minden ntf-ytigu kan: Mftf^ipw^iwcl áftal 1 / ^^Kwí j HtnioKok öotéaaóa fc1«<r\'f •nifi\'iWynKíM uáwTV ÉmhsSS^lffiL. - —l\|V " lagfj. ilitt «kflrtlUHlk. ócaka ha. ati\'táioB IMk atraHrili\'WtKmmmmmmMmmmmmmmammímmmM rangok teáivátemek a fel- AllifáaeB\' 1M5.. oi. oimiiKsd mJP\'ÍJL -SLV^slx \' j.__jí.. . , axeroltelnok, aratunk h ran« -?-n. fciÜMUM Altat 1K£m. ^ ■«\|«wiaata tenatae* ^ \|ok m ^ mellett uj hü Ali- ra. kiál litáspn lWb.. pétw . , tokk») A(ci«réltctnek. i tWw>A \|ttam m ujooaaa Wulilt UuriiagÁijlirAayit korÁcaolt TMbélj \| taeljrtk « kkal kitebb (Irt f^\'a\'ua! >1 M líilírdabbak aut % fEÜlríűyok - Aj HM mifjAr, agy bal- raiot külföldön 4ffj«M> ktraAvben Allé • 4 füró-jf.rAram > wa«itt»halfek»í ^4lM«ékbao Mvitbati BliolaöWI•[ h\' .- nrok / Vi «iji^ttalnak. ülik Hk^ • \'.o-Utaak i MUtUlikIctAbbi kOfAca-, Uk uoa , MbAnjaiu^nj\'lfflhk. w.il vu-íav•-»\'%■!* \'iqanlr, kaUpkc-ok, bii .L/it ÉINDER LEO [zen eoi \'eritáérüttfi intézet tullíjilouoaa. tff alnpidja Béca, K.ürtnerstrii88e "i5. gyógyszerész böcsbeii, SiDger8tru^Re 15. „zuoi golrf. iteichsaplel," aulja a t alfMknak al »l«mt jafjMt\| é aok ari luplut^Iat utjAb jaltsekutk bUolmiit g/^ffak\'-\'v - ^MumtMl\'f1\' ^Mflvp^ga^V\'* li^taaoa házi /oteraket. AH, JlflgfiijtyalMtkMl karam \'& ctim éa uAktullooiáa [»oatüi. mt^ji-lúlöhéi. — áa iJftut ftworwi->wwi kivQi ínég aakafrAb liA16nlagp»é«ak vannak kófciletbon iwuian kéiwiatbeni oeut lovfi aieiy* ranti la^ridabbJda alatt ö* lffint4ii/oaabl)iQ é\'a\'fafnlafutttiaoV lt^- Mífib MUMffei dí\| Iiálkü^mak.Klililtiuiúiij,\'* u vilftra; Mroléiuaftttttt ptnxb»«kuldo» yugj llatt, xr. ytdá^JWWnfittw\' darabvoaiit 1U knyoaar auláitt-<tik ung(•«•<■ • lünlatúAnj^KMl eaomaguiM Haját kMulgra. jWúTamtitlk jaulAkbaa ra«aMfknak> ikustíkóa (flífc>z) 1 A Í\'ülít. .hUiuliu iaelafM m, upjvas«n uU«Jis«fu iu«lmlf» n «HK\| kbndMaritfil allau; Uiiiwl uuUjrM Mp> a W iáira»k. awiynak^ h.üajra lüvka eljr M»k ullN^Mk. í . W. O l \\ m. H #•» n ti t r d l«\'l ml>ark\|lii i hálMHiai\' «!«• MVtBÍi lekint»!)t;k álul kgkltflnfibli létUMl miattauiierou j()i<ii> írbwjuii , külDntVi\' 4, ,<3t)^uii«u), jjjryiut\'rlmrui. »> ■feti.a i •• «i OTVAIC 70 III. vinéfütal ■ói Saio, aNW< •k^AUíS Jfyfl\'S ■ «•>•. «Uau 1 ut -kenőcs, gc;- •aar aitadau kAaar> -AllUUMai .vuaüieriu bay-vu, X itficit (cyjubli h<giwUirt» iirt. 1 uvejfcsu 1 Irt tflUMir ^tíiu-össmitia ■ ■r.i} mnJcti ttragcaaklMMi atflhMáraal &Mli\' >irf, Kaubariwit kltuiw u^ tapaai uyíli a»b«k üllun, ftí) «ra tv Uijcwr. »örtwztito labdacsok aWamik neve lu; «i utóbbi »•»« Mjo^W1 ii^vnlámtttE,) mivoi <üig lauuUf; úialt\'trcii c ta4>lác«a. rtirlr- lutaaukiU imbmmíii ;.«! mtim wuonjruwuikk vólim. A Ivgutakacanbt) aaetak-\\ mdyvküMi luiiulaa «n>< i>b sukr,»«kcrtíl«niiJ .ju- - -\'wt- Vrtr «ua Ulivu:«\'?«\'K MAiiiialíúbiur aa a K-j; ,.>vi Ki/.iii kl» aUil- Iwjts íj »h)ui»i cr«nlu>L\'u)iiűüls. i oimmm la-MuiaMaaat ai Ju, k.Káarv a dtiik^il i irt it kr. puKftii kiUtt 1 irt 10 kr (1 takarcanel tuMkbm fcládatik tt&> ^iia^Ua Ivotl adt<i-/Mrak irói i>«J»v taooÁUnak e piliukkm aialyak-m W^kniuutetebb N leJ{kulychniUti Wiagaigeábeu t <ata<a»aaa áalynwItMawn Ummtoik. A ki cmk ag>-Mt uMf(>> MU v,tfiikk. ti>Vnbt» , ip^. arotöró&J, spssír^r léLitadjr Máijtai atbu kunÍMarfajt, 1 MpBH aVr^iAr. uiiiúái toiletteraaappau, lÜ^t. , gittit* Ima. liMHkto uUn a üör bnaut; lám aa wmi aalki— Magul tart meg. i\|u ankáig i«i áa u mm immí hej áutl) M I .ak»r«nnr M1^"* imMt ^Aáíattr W-1 l»W\'pur( rnt, r«ke\|wfü, Ixjlákfih alb. eliáo, • \| Aatak M kaataaar. ; j i. .. . . ___ riii\'k«ril J.\'W!; éfftk éli ingy-twtoam. ^^^kU^e iídMHMMaoMi, fenmd « MM utak Mk rllen. I ii_t___iu. ^ItMi.MMiiilMf^ UUS-lti^Onat aafcr. a l+J* itr^iM rva> Uot/TA-btlnam, + ,1 Wlr r, 1; Lír.ko\'r-tőlj !Uitüuő a»ar i búr ivall-C^itUü, tU-i\\t»Uiifágal el Ion 1., á.13., t. sMinu. i Qfagaaa 1 út. jnr— Loudtuer testvérek, híres tmk- .^.,MÉi»»ni>k><M> dobo«okb\|Pi It darab W kr, szemtapasia, s darablíkr T i Jut esdeuczia (prágai cseppek, •v » I \|.j»\'nn »li \\ fyomur,lío»i fS\\ Lll C>CppLKy emaailoa, inimk uuemn n-imii ljok ellou. aitüno básiuar.lágy ü»\|{cae Mkr I \'im^tátiklá i waltkH aredaö, igán meklak\'- Vy^lllkalHaJ\'UlaJ, tilva a lafkh&nöbb minMég^ • Ku) üreg l m. Mülmftuvéiij srdetkék\'L^^®- r„\'.\'rtu1 1\'oíAmylUu. lltüo6 tféfflut kC\'högéí,\' tr kt«H#«g, bunu »iu. rJUta iúg) i\|oUm 94 kr. Nanroiviib i^^usr aL^^, ji-. x^uuí v.vj illi; fQvekáöl mnuIbU iK»ve lykí-vui.,u kMcvauy^ uüsua. k&IOnúica pedig mi adan g^üiigác\'gi lauak nlüin. Hgy brá^rU l iH.ltaitttbb iiitijv "1 ín. iu kr. íor libizzadás ulto, feffiá^ • a& uaalui k<ilaikai6 kaUamadau Magot, apan ttur^ja ■ luiibuiu, áa irtaiuulUu szernek tan bcbüoayulv. Ügy flyBwi Ani MJ kr. \' 1 rmuCifiiuAr Ér- ÓdUf tól áhkÜneaáa jelaiiek bl!leS2t0p0r eO«aMrt té^Tknajer* bljok,\' gyeinoftííiv anyj gyonioHiír, $tvag^klAhy,^ag«Lkal HÜ «U«ii. EH d«Uoa 1 Irt, 10 kr. fal dbbos 84 kr. i - --T • T - - —Ji-i. L\'aiuiociüníu üajlceuocá fe^pl 19 Í«\'kiuúk úliil v«la ■neunyi liajuujia/tó aur kóiúti a l«gJuSboak jiílisincrve, 1 eámúáa kiallitótt. nagy -sicloitzc t úti Egyetemes tapasz, kalavwjck, a libák régi, idó<2ükui kiullelnyUo kel-lései, íTiakac\' aln^kuwm, (^imolVir, /ttbtk é- gyulladáaúa li-fl. inegl\'ugjuu tűnkwtarilr áa\'kaa Mota b«\\)ok attéa jónak tiUonyult. mj légaly &0 kr Egyétomes ti^titó^o. magaavart láwiWi nilmt kSrtlknatéanli u. in lyjuja. aaádiltk QriMBorgures, gyotáurbév araayir dqgvU* »tb. eilfn. I efxMg Ém;4m. I löíaiiáái oa. air, Mf naii- fe W^tói, érik XU^U&poaa, „u Iynka4 íogak dAplombirozksáxa lagjBSb\' urrtnMmrfii \'j aW-l frt WVt. Fo^poi\' tanár utaaitáaa .stajnt, egy dobás Mind—emá lugytirak, paaatak éa twirik. Wggj-öiiói ^MfeíSf\'fe U^orgé VkUi ^ktoraiu-ja, iák, MMgáa, alailKg, ham. Máll-Iiaa iMM<Mk gg-rMMÉelwak ena lagMha la lbgM%MllMk a-gaéaa««ak AláBláMíaa awaarva. l \'4fMI áh* Az aru ép termény íorgaioni flziutugy a me£Őgtíjz(l istz,ali- ipar- hegyi és erdei termények kotorni irodája! Aruk éa ternie.s?t\|néii)rek rovése }é« eladása bi/.oraányila^, minta é* bi-zományi raktár,I tjz\\ntu^y pó^enlegek bármily mennyiségben mindj/irt adatnak; uagyoljb műn (álatoknál kzükaég esetére jelentékeny összegek is i endelkezédre áiíuinak gyors1 és pontos szolgálat mellett Általános kenv-kedelmi ügyn0ks(jg be- é^ kiviteli b-zomáuyokért képvjs -letekkel a bel és, külföld ül legtissteltebblÖsszeköttetésekkel Európának mi iden nagyobb kereskedelnii ipari és kikötni városában tiilldér iiWriláll BeőS, Kürt-u r-ring, és 55 ss (ez;n üzlet liécsben lébi él óta létezik.) Külön osztálya a Invatalnoki Ügy emberszerető intézetének és mindkét nem magas rkngrai eliiely\' zésének, állást keresők a kereskede-mi, technikait erdei, gazdászatir ipati, mnvóssfti,zenés-eti, tudományi, tanítói és nevelői szakmában. fezen utóbbiak nyelvi, éjuek és zenei ismeMtekk ! is már évek óta elis mert szakértelemmel a tisztelt ion )kÖk. íparo sok, intezetek, társaságok, magas uraságok és c^alápok kívánsága és megélégedettaége serint ajánltatik, t4 vol \\niudep nyereLégi vágytóJL távol minden pjénzbeli has^oulesétői, csu pán emberszerető szándékokkal feláld izó igazán atyai gondviseléssel eey tiszta embérszeretői czél követtetik. Jeiige: Vizsgáljatoa mindet.t é a legjobbak a kaiiu&szátok. árosok és bortermelők nyissAtok fel; sftMueMket I Epén mo»t jeléut meg jA bor-szabalyozo", 1 leghőbb éa legdaegbiahaLóbb Uuácaadóa íegbizfcosp és leájoöb bjr-iivitO-, nemebiUi éa szapOntó eljárásról inely által, ha a iegtiaktább tennéasatea bör már a hordókbau vau. lagalább ia még kétszer annyi bor, jBientékenj^b jobb minőségből, éretik el. íleg^yakorl ttibb utmutatáa leászkolj, még fiatal bóijok, uemtt»itéaa éa ajtApotiiiaárA éa caekUjr. roat, alibit óboruk javiubárk KUlönöaen alkalmas a\|nnuőnséget iUetó rosz borter- mések alkalmával, jKistot éa jé/aredménjrért kezesség válíalutik. fsÉT Szia meg azáz biToojfitvái^r rakaiik elŐttüuky, maljek mind erőaiuk, bocy csakis ez eljárás as egyedali legjobb, ldt^yakoriatibb éa legegyszerűbb a vemák.kfafil igep aokaa, csakis e köiyrvnek köáiüiilisiik jiöMű-uí jöllbtölcőt és gaicUkgaágakaL " Fönuebbi muuKa igén kBüjdjyen érthetó atyibea raa irra, a aat minden 14\' kos, 6t minden gr érmek it jfoutoaan magértheti, egyébiránt kéasek ragyánk,! még közelebbi fdlvilágositásokat i adni, dij nélkül, k# tiaatell tevőink előtt Vála^ mely pont homályosnak tűnnék iöli Ara 3IH. Megrendelések kére\'.aak^üáavét rqff aa fiaazeg előzetes beküldése melleci intéstetai\| a kOvetkeat oKim alá 462 5-fi ! \| .A Bor-aisöslyezs- kiadó-hivalaU : i Wieu, \'l^lklrstrass^ üotei xam »«chwaxeB Adler4 iíjiomát}* ós kiadja Fiséul Fölöp Nsgy-Kaniteán 1878 haran^ltványok feltslájóia. kjir. kfT, gvhr-uiim LS ét7Í4ceItük b-C4« Hg^itjébe. ITiHH HUmÍm iniDtÁkii, harangok f«I tornyok berendezéséről MiAátfr mMt\'Mk. Mlan aaaHat aj kAiaacakat Üaaa a»o4ar alkalauu^ni rfpedbrt íí-aaur toribli tasL.«kÜka.rágl ÉiTliBraHae^l, n vjfkrMa ereJ^í Kint\' i tntyokkaa asü k na mié li alkaiaauka^k; % jk\'Matak aata ni t — a niMy. - aaat aaafwaik sa karaadatáakf- < katodrMt • ÖaAataUá kiaoaylUaa; ifaa«l>a uL \' r ; - ■aéoraak oMaaarisIfa a el®aja atjuyítja al vaa Uaiarta, h fyar-, BrdAly-, OétrAt^^éa lUjar-, í\'sn Aa BatrMibaa ta.aMtolAM • rangokat ffluerflll élttiUl* Ml. - fli pedig aaaa ta* « mány Matatva két ma «Ar a Fflaéga a kirAly Alul kát rendjeim a kö kan: Mtf^nriyaric 147., uaaavaa anipt Által i^, •Wiáioa !Bfi27 all itAion \'19®., ■ ar£ü\' s\|M -r aa. kttlHtáM Által 1865., ké r«i kiAlUtásaa ltMfa, pAaW .^ wmmmm TÉSEK. \| iilh ai i\| ill l! a nr L^ ^s éh • •Í Z trí a • s El t 31 V/ f • "8 ti"\' !■ A\\ l "I O i n ósíl tf ! i TW J a5J!i 3sm 1 4 I \|C ÉméliilH cH 4 £ jís saSi "3»o» 4a" +{ L v c a ^L * E s jc- n ü -8 ^^ h? ífiiíl ^J - 3 # " ta % Ki II o-tj I Í2 h álíi f isi? \'Bn-ss tss\' w is?s wn elf= Uu SÍX2S l-f,\' ■H M ~~ mmm cöw ** S-g . ^S - r u % fc s Z o a U H fl s ; 9í_J * 5 55\'\| p 2 . mmm f a=5 1 , S^S Rt® 5 £ I ^ ^_« •o h" € t álil lt * fttaMl 0)rm44» iHu Ml uám IlMMM tok H« #.r» I ÍH NUvn t frt INfy4 4m 1 frt 80 Irr NMHHMMÍt I \'.L11-- pSuw nyi— 1 kr, ftmn hM«Unti \\ kr 86 kr Nyttttr: P»th ion 10 kr M A MEGYEI ÉRDEKŰ. KÖZ M Ü V ELÖDÉSI, TÁRSADALMI éh Ö\'AZÖ ÁSZA \'jJ^HEJ^ILA P 4 ZiUiitnegyei O-wlitsiigi Et/t/osillet, a n -knnlvsal Hűti ltn>MQél\\j$á üsÜMImet- 6ii 01)6 tfidf ItiorUnloH bftüfinye Revá s Isf mllmi ÉHi lllA khMifil klMselA, 0\| vimUs iku Itl ss. MtmoMm Imiik ml l«mri kmkMI fsfsétstosk «l &éslrsi#k vImis ijem klMstasIr 1rliO»«k1 felv«MMk l ItU( Utm Sttop fmiiÉik U tét II m. - A. V. OoUbMr Ond^pMt Bauliulr «Wul, — A OpiMtlta 14M Ittb-hmS I M 4 Wnlw Mör M« IL Tikw. fMSSS11 jft, HMnatoln Jm»)j KM IIUiUpwl Xbtl/vkH tf. ■ L U. - lliiiiiiidi i Vagfer Mm I. W Ikiiilgim 10. 3. szám. Nagy-Kanizsa, Szardán 1878. január 18. V. évfolyam, Előfizetési felhívás „Z A LA" czimü megyei érdekű, közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap a .Zalamegyei Gazdasági Egyeafl-- let* hivatalos közlönyének 1878-dik évi V. evfelyamara. A lap előfizetési ára marad az eddigi t * « m Egész évfe 5 frt. Fél évre \| 3 frt Negyed évre 1 frt 60 kr. A . Zalamegy ct Gazdasági Egyesüld* tagjai részére: Egész évre csak , ^ « Fél évre „ 2 frt. Negyed évre ,, ■ 1 frt. 5F Kérelem! Azon X olvasóinkat;. kik a lap dijaival meg ez évről, sőt a múlt \'éa azelőtti évről liatrálékban vannak, tiazteletteljeaen kérjük a hátralékok szives és haladéktalan beküldésére, hogy alapért hoaott nem jelentéktelen áldozatainkórt ne kéuytelenittessünk, külön levelekben ia kérni a dijak beküldést. — . A Kiadóhivatal. Xagy-Kanizsa, január 14-én. „ Kétségtelenül igaz. hogy a legjobb rendszert ia tönkre silányitja aroaz kezelés és működés, mig másrészt a a legrosszabb rendszer mellett ia Üdvös lehet as, ha caak van intéző k.évi, mely ennek netán károa hatását ellensúlyozni képes. Ha vannak elleuaégc-i megyei reiidezerüuk nek a jelen alakjában, akkor caakia azok lehetnek azok, kik a dolgok felületéből Ítélve, a mutatkozó hiányokat a rendszernek hajlandók tu» lajdonitani, elfeledvén azt, hogy a „Zala" tirczája. Tövises bokor .... • Tövises bekor tetején Virul egy halvány rózsa, Körüle r.epdes egy kis méh Dalom halkan suttogva. Ah 1 rózsát hordok keblemen 9 szivem, a tövis bántja, Szeretlek téged szép ifjú — Szen^edésim virága. ZSANKA. A melloxfttt. {Fö\'rt. é tégi.f Azalatt egy sötét köpenybe barkóit fér* haladt el a ház mellett ; ovalesau körülnézett, s a kapu mélyedésébe vonta magát. Aa éj koromsötét volt: egy lépésnél nem láthatott tovább senki. Csak a boszú-áliás pokoifényéaél működeitek as ördög oaíssboflki. Síri oaead volt, Aa álcsás fért, kire aömvea rá lehet ismernünk as álcaa alól IftMsévtJléJiiei i«> elé sae tűéiről, még lilék-seiés ia vi»<slijis \'— Néha-néha nem annyi** a Isll^wsme- ! ret vkrt a fálelsm riesaavoualásra képeté ,* I ée a hmaélléi Möga bódító haagea eog- • legtöteletéeebbuek látszó emberi in-téamény sem oly tökéletes, hogy abbau hiányt felfödösni nem lehetne, éa hogy\' sokszor nem annyira a rend* szerbé a fejkssik a hiá\'ny\' oka, mint inkább azon személyekben, kik valamely rendszernek jó oldalait nem képeaek vagy nem elég busgók tel-jeseu érvényre emelni. A megyei tisztviselők választásának alkotmányos aktusa uáluuk Z a 1 ameg y é b e n komoly éa di-eaéretre méltó higgadtaággal ment végbe, örvendetea jeléül annak, hogy as autonómikua jogok melyekkel a megyék rendelkeznek, daosára annak, hogy az iönrendelkejdési jog arra nézve, ki vele helyesen élni nejn tud, kétélű kés.; nagyon is arra szolgálnak, hogy az alkotmányos érzület, mely a józanul felfogott szabadság — nem szabadosság —\| talaján terem, folytou nemesebb óh nemesebb ir áJy-ban fejlesztessék és fejlődjék. Tetterős, hazát \|szerető . a szabadsággal józanul élő, jogait és kötelességeit egyaránt ismerő uépre van szüksége hazánknak, \|s erre nézVe jó, ha idő-közöukint kilép a síkra, hogy mog-valaszsza azokat a férfiakat, kiket bizalmára méltatva, kezeikbe teszi le, ai megye minden téren vaió baladásának Ügyét. Hogy miudeuki aszal, ami itt történik nincs megelégedve, az minden emberi dolog természetében fekszik, ne ha ebben áll u rosz, ami vele jár, az elenyészik azon jó mellett, ami benne vau. II) forrná^ meg lehetünk elégedve a Zalamegyei j választás okkal. Azter mészétes, hogy egy-egy csoport .vagy párt, egy-egy állást mással szeretett volua betöltve látni, de sz alkotmányos usus természetében fekszik, hogy ott hol egyhangú megválasztás nincs kilátásba helyezve, s a pártok nézeteikben szétválnak a több)-aég azavazata dönt, Az a kiváló férfié, ki a megye 1 élén, miut főispán áll, mig\'djárt méltóságának elfoglaláaa után mthden jó hazafiában azon reményt keltette fel, hogyj a mtgy* ügyei avatott éa egyazerm\|nd szeretetteljes kezekbe tétettek lé, ki böloa vezére leend azon tiaatikarnak, melynek buzgal-mában, azakavatottaágában a megye nagy többsége megbízott. . , Most részben uj tisztikar foglalta el az előbbinek helyét. As aliapánli székre egy tetterős, nagy képességeiről éa ernyiedetlepi buzgalmáról eddig is iamert [fiatal erő lépett. Ily vesetők alatt megyei, intézményeink virágzásában m fejlődésében nem kétkedüuk. Még ve, melyben a hal hatatlan emlékű Deák Ferenoz született és lüíiködötjt, kel hogy "iriagá-ban hordja a fejlődés feltételeit.* Kit a külföld irigyelt tőlünk, annak szel leme legyeu mindazokkal kik e me gyében hivatva vannak a megye dol gait és ügye it«bÖloa belátásukkal, üdvös mlíködésükŐel előbbre vinni; halálának évfordulója icözeledik, janii kora hazábaumindén úgymint a kuuyhóban lekét felidézzük lelkünkben j kinek szelleme felhív bennünket az önzet len munkálkodásra, melyre senki sem volt annyira képes, miut ő Megyénkben (de nemcsak nálunk, hanem másutt is) alig van Ügy, mely az illető tiajstviaelők szorgalmát annyira igénybe fennél miut az árvaügy, ennek rendszeres vezetése az a körüli eljárás a megyék egiyik legfontosabb teendője aninál is inkálbb mert egy téren sincs annyi időnként felmerülő panasz, mint ezeu a téren Ez ügyek is oly lfezekre is vaunak nálunk jelenleg ))isva, melyektől nemcsak a legjobbat várhatjuk, ha nem a netán létező fogyatkozások fokozatos javítását is remélhetjük. Ép oly nagyfontosságú a közegész- tt, a palotában c egy ele tes em- ségttgy, melytUkljó állapota minden egészséges államszervezetnek egyik fŐfeltéte; melyről azonban más alkalommal bővebben ézáudékosnnk szólni. hrajo/ir egyleú (T^lyt. 4* vé\|«.) Ds mi logven továhbá as érintett „kraiozár o\|vlst"-nek esélja, illetőleg hatásköre? /Italán a •sükség és nyomor tulter-íaszksdéséiisk ineggátláua, de klUöntfnen a zordon téli év szak beálltával egy ezen oélrá választandó bizottmány álul kikutatandó •zttknéget Mzonvedé családokat téli iával, gyor.ueksikst pedig Ijéli ruháaattal ellátni. Az olsdkst a nyombrtól megmenteni, as utóbbiakat pedig kémessé tenni, hogy as iskolába rendeséé járbassanakL s as okta* tán áldásos malasztjában akadály nélkül részt vehessenek. A szegények részéről as iskolástatás úgyis országszerte statistikai adatuk szerint nagyoij is hiáoyoa, de ilyetén segélyezÓB folytán nemosak várni, de az illető telttgyeldsé^ részéről a rendel és ssorgos iskolástatás jogosan követeltethetik. Eltekintve tehát e jótékonysági mozzanat erkölosi oldalitól, neveléssel szempontból ia jelentékeny borderövel bír. meri ez által a ssorgo* iskoláztatás előniosdittatik, a uii ssintén a társadklom előnyére válik, mert tBrtéuelmi források alapján kétségte-len, imgy gyakran a legu\'olsobb virkóttan is, hever oly ssolleimkioos, melynek rendes oktas áltáli kicsiszolása oly gyémánttá vál-batik, mely majdiiiem dioslényt árasat hat huuára és igy mint honinak művelt és hass\'-! nuh polgára a jótékonyság fejében reá fektetelt tokéoskét dúsan megkamatostathstja. Végül pedig mi módon nyhtassék meg a közönség előtt as adakosási tér ej nemes oséla intézményre és minő igaaga-tási laervesettel bírjon? As első kérdésre vonatkozólag a fent érint ott nemeslc! kii ifja véleményét tolmácsolván hiszem, hogy ezen indítvány általán a józanság helyeslésével találkoaik, — I Ugynn állíttassanak a! város alkalmas a ( egyéb nyilvános bedyeirS, ahol a közönség néhu összpontosul U- m. olvasó- gyttlés- és disti iguált közönségre számított mulató helyek .fillér egylet" feliratú perselvek, és tétessék ozélja közé. Hajdanta a\'fillér vagy persely adományozás, ez as emberi ssiv ! gylikörén megssfllemlett és a nemes érzelmei: emlőin táplált jótétemény, templomokban és szentegyházakban eszközöltetvén as ájtatosság dolntegv gyakorlati oldalát i.épesé, de miutáu jelenkorunkban tud-Vftlevoleg a templomkösönség szemlátomást gyéiill, a jámbor hivők száma rémítő módon l\'ogy, gondoskodnunk kell annyival in-káb > arról, ha már as imádság as ajk e I dosá : „Ne mcíij Íj maradj 1 Ütött a boszu 1 órája r — j Különben utár k^ső is lett volna. A! város ellenkező .oldalán halván^vörös fény látszott az égen. Amint a rejtező Vaillyj észrevette, pokoli mosolyra nyílt ajaka. „ A cimborák jól mdködtek lu — diiny-j nyögé. — A fény egyre terjed s az eget bíborvörösre festé. Tüz van ; tüz van ) — A véazharaug megkondult, s rémes haogjtf felriasulá a nyugtou alvókat. „Ébredjetek !nyugalmas lakói az árnyékvilágnak 1 Jöjjetek felebarátáítok megmentésére." Mindenki rémült arcsczai, eszeveszetten ugrált ki párnái közöl. Senki se n gondolt álmára ; a közös veszély mindent elfeledtet velünk. —I Egymást taszigálva futott a nép a vak aötétségbena borzai inas viláciiás felé. A közös vessély mindent elfeledtet. Itt ott félmeztelen gyermek futott jaj-vessékelve atyja/ragv anyja után j inig as karjára kapta, •jazaál együttfutott tovább. A zajra Gnlloié Jttíes és neje is ijed-I ten hagyták el ágyaikat. A férfi rögtön ru-hát kapott magára, s nejének megliagyvs, hogy a szobát belül zárja be s el ne hagyja mig vissza nem tér: alroliaot A irohanók egfre kevésbedtek; utoljára csak egy>kettő ssáljinkózott; végre as uioa csendes lett Akik elmentek, nem tértek viasza; akik pedig bonnmerautak, a házat Őrsék. — A távolbél aürzavaros zsivaj hallott borzalmasan, hasonlén a távoli tenger-véaa rémes moiniolásához. Ekkor VaÚly kilépett rejtekéből, hol a legaagyobb nyugalommal várta apereet. \| , Látta, midőn Griliois futva haladt ki a ka-I pún.. Az emberek me\'lette rohantak el. Ki-l\'nek jutott volna essébe valakit ésarevenui \| a rémületben, kit különben is a sötétség eléggé eltakart a halandó szemek előL r— Óvatosan körÜlto)úntett, aaután két kezét ajkához emelé s \'bagolyhuhogást hsl-I látott. . A jelre az átellenes kapuból egy hasonlón sötét alak lépett ki; ugyan igy a két mellette álló bás kapuiból egy-egy ; s vigyázva közeledtek a Qrillois-nás kapujához. — t • Amint oda értök; Vailly magához egésseu kösel vooá Őket és as ármány sut-. \| togó hangjun igy ssólt: „Armande te jöjj veleq ; ti pedig I) várjatok. Aa általunk kínozandó ueines telhet futva fogjuk ssállitapi a közeli temetőig ; ott vár kocsim. Onnét én • • # • . utoza 33. ss. földszint j ajtó számba visaem. Aa áldomásra éjfél után 2 ómkor várlak benneteket. A két átkötött ovijtosan Imént I be. Orilloisné aszni la előtt Ilit éa olvasott — Egészen pongyolában, csupán osak I egy köntös takarta el nénilsg ss^ditŐ \| bájalt. Amint a két oaimbora a folyosó elő-résséhes ért, Vailly megálU. tItt a poroz Janón En most lábhegyen as ajtóig megyek s ott] vállak: t»1 pedig elég határoaott léptekkel höaeledjá) I A no fórje jöttél vélve, fcinvitja ajtiyát. Kn rögtön megragadom, száját betemöm s akkuira te oda érss, és segíted einélui a drága terbét. — Orilloisné initseai sejtve, lelvilett te* vábh ; de szellemét nem kÖtheté le a könyv; folytou férjére gondolt. — Egyszerre férfi lépteket hall; örörare- (iQBVt! futott as ajtóhoz S elfurdita a zárt lófeliér kezecskéiénék nyomásától felemel-\| kedeit a kilincs. Félig feítárá aa ajtót, hogy férjét Üdvösölje vagy egy angyali ásókkal megbüntesse el késéséért Még szóhoz sem juthatott szegény \| \' Azon pillanatban durva kés nyomása a\\att megnémultak ások a kedves ajkak, melyek már mosolyogva nyíltak fel, hogy szóljanak, bogy üdvözítsenek -4- Száját betömték, kezeit és szemeit lekötötték ; aaután menüi sem engedve, Ölükben vitték. — Mindez pillanat gyorsaságával megtörtént, anélkül, bogy valaki tudomást vehetett volna róla.Akik éaarevették volna, azt a tüzot ojtották, melyet Vailly lé-lekvesstett osiinborái a terv kivitelére támasz ottak. A cselédség saobátja egészen félrersett; különben azoknak kisebb gond jok ii nagyobb annál, hogy most árnőjök alusa k-e, vagy élet- ualáii közt van ? — De ki is sejtneté osák távolról is a nemtelen srenvedély a borzasztó tervét ?1 — Az ördög ssövetségeaei élvsovár tekintetekkel, kéjvágytól villámló ssemekkel vitték a már félig élet nélküli nőt Nem sokat kellett menniök!; az utoa végére értek, a alig 20 lépésnyi távolban a temető sarki nál állt a koosi. — A nőt gyorsan beemelték; V^rily utáni! beült, mialatt a kocsisnak mérsékelt hangm paranosolá:" utoza, 03, Is, A kocsi hamar altlat aa éj sötégébta, 1 osak dübörgése hallott mind agyic alaa-I lébbaa — I dicső tísetelete hányatok, a* t felebaráti serrtet alapján , fkUkitoK ókori intéamény • neméi nem nei^\'mexosorbttatii eugedjük, eőt esi wég tágabb alapra íoktötuí töretünk. ÜTiMok irkál át t pMwIjridl-kőié* a világi helyekre, ét gyakornitaaaék • iótékonyaág a szegénység é nyomor enyhítésére i legterjedelmesebb módon isin* •dhIoI, vámsunkban, éa megyénkben. -— As utóbbi kérdés ugyan a kezelést éa igaa-fratst illetőleg, aemiui ésarevételt inárssou kt tőa oknál fogva nmn kocab ástatok aiart a kérdéa elŐasftr i« aa Ügy érdemlegeasé-gébe nem vág, minthogy kiki tudja, hogy s namaacaélu intéaméuy nem s pusata szervezési hanem a jétékouyaág • akármely módoni gyakorléaáu alapszik; máeréeat pedig gye torlati ember e tekintetben nem lévén, ennek maguldáaái bátrai] bukatjuk azon aeoieeaaivü emberek e, km eaen oszmo felkarolása- ée eaen egyleti intézmény létesi-téee mellett busognak. \' A jótékonyság intézmények által rend-azereeifése soha szükségotib nem vala, mint jelen\' korunkbsn mert a asivélyea kedélyesség még meghitt bar\')tok közt sem lé — A asny-keelml főgyinn ifjúság jftváre 1878 február tí-kán Nagy-ganiesán a „Hsarvw" oalinű vendéglő urgy tóműében hsogversenynyel egybeaÖ tölt eártkörü lánoavigalinat rendes. - A rendeső blsottináuy elnök; Hsmodts Győző. A reudeaő bianttmány : Babos árpéd b ellenőr. Báidio György, línsii yák Qésa, Bos-uyák Zoltán Oaurda Andor. Jtmerjeasy Béla b. pénat. Hegedűs Fsreuoz, Khíti Fere <oa tánoar. Kováos Gyula, Laky Aipád, Méhes Kálmán, Rózsavölgyi Aulai, Stooker Antal, \'S\'igetby Aisdár b. titk\', Webnr Pál. A meghívó másra át nem ruházható és annak valódi feladata I előmutatáá m-llett névre esőlé belépti jó-formalitásokon, I gy<<k válthatók a „8 arvsa" vendéglő I emeletén, 18 ss. slstt, február 4i 5, és (f-áti d. e. 10 • 12, d. u. 4—0 óráig tyémély- és karsat)egy 1 fttöO kr. Fölülfisetések kösö-nett»l fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztál-nak Kezdete 7 órakor. \' Műsorosat: 1. -Ima a hasáért.41 8saó-lamu kettős kar Malmitól, harmónium kisé ret mellett énekli ja főgyinuásiumi énekkar. 2. „L\'inquiétude moree..u de ©oiioert,* Drey-eehook A.\'tói, előadja Rózsavölgyi 8«iduuia kisasszony. H. „Az Ot\'Ök zsidó," Arany Já- tesik többé oly mérvben, mint azelőtt; to- nostél, előidja Ssinodis Győző Vili. osat. váibá a asnysru élei viszonyok közepette a vagyonoeb éa tehetŐsb ember is.a uspi gondok terhe alatt állván, saegény felebarátjáró! könnyen megfeledkeshetik. £ nemű intésméuyek kösött pedig a peraely-lélo módosat a legalkalmasb, mert a kösöuség nek a jótékouyság gyakorlásra a legiágasb tér nyittatík, szegény eiu bér társai irányában a ueuies érzelmeket kelti, folyton ébren tartja és ssivét minden cgjéb jó tettre ís fogékonyuyá\'teszi. Íme I eH^ocsátonTe esikkem indítványát e becses, Miuinden humánus iutésményt hiveu szolgáló, hírlap szárnyaira ; vigye és közölje a megye Sfilöu pontjain, \'lián ipeg-fogamzik valahol a kihintett mag? Forrón s szivem mély\'éből óhajtom, tegyén hatást, eredményezzen némi síkéit, szolgáljon tu vókéut imitt-amott a- emberi szív pa< ászában nyugvó nemes szikrák fellobbautásáTa éa égjeu szent tiiz gyanánt ea nemesem-béri aseretet oltárán. Ason uieguyugtató érzetben teszeni le tollamat, ha már e ma- f;astitos ügyet anyagilag.nem, de sze\'leuii-eg sjeolgálhatám, a ha jeleu lelssóllalásoin áltaí aá íudítfáuyosolt cgyle\'i érd"kébeu a rnedye i valamely pontján osak^orssemnyit lendíthetnék, életKoMsiglaiW alaanám napn I pm ezeket, melyeket e ctkkem megírására ssentelék. Löwtnger József. llHyl és literei hírek j — £ deaes iiifiuversBiiy vau kilátásba halyasvs e hó végére varosunkban. Ti maii u u Verák. a. zongoraművésznő, Liszt Feieuczuek kívánó tanít vanya ki mar 2 év e ott nagy te\'azés mellett hangversenyzett varot-unkban, a ki \|elejleg, miut a lapokban olvjiot.uk, Becabeu és Budapesten ii\|Űvitai jatékuval eltagadja a ballgntosagot, Suydi liiereia ki •asszony i)yal, beg< dumú-vécéével iai Uur Jl-e.. „Aiuiiy 6zarvssM vendéglő iiagyuimeben hangversenyt rendi a, amelyr<; mue.ió varösi es Vidéki kö sÖnséguiia tigyeiinél mar most teihi«jttk. Az éi\'dokesn"iv ígérkező hang versenyről és auuak inűsorozaurói jövőre i bővebben fo-guok luegemiékezui, — tanuló. 4. rQuurtetto I. Mozarttól. Hegedi, viola, gordonka és zongorára Előadják : Maywald Jóasef, WeuoselRosső, Qrossuiann Ignáos és Berenz laire tauikr urak. 6. -Népdal egyveleg.* összeállitotta Káljly Ayula énekli a főgyimnásiuuil énekkar Q. „Zongora- és haruto >iuin duett," előadják: Be-recz Imre és Maywald Jósset tanár urak. 7 „Kossuth Induló," a zenekar kiorete mellett, énekli a főgymnasiuini énuekkar. — (Ehósek.) Az utolsó időben — oly számosak a síkos járdákou aa eséseic t hogy 4- bár most as olvadás folytán kevésbé veszedelmes a j \'rás — mégis ssdk-ségesuek tartjuk legalább a jövőro nézve a felssóHálást. \'— Az ily es^ek által előidézhető sserenesétleuséig talán mégis arra bírja háziurainkat, hogy a trot-toiroKat bchiutetik, hogy a járókJők kevesebb életveasélylyel jarhassanak az ut-czákon. Az ilyeii dologra a kanizsai heiu rakat uein is kellőibe figyelinuztetui; k hogy kell, • léggé sajnos, pedig jó volua más kisebb városokkal sseiubeu arra is hivatkos-h>tni, bogy ily dolgokra uéave naluuk a rendŐii parancs már teljesen teloaleges. —\' (H.Oaioaziias.i Lapuuk muU ssau^uak vezérczikkébeú a pacsai szolgabíró úi neve hibásan vau kitéve, ileiu Ka j Jty Lajos, hanem Kajky Zsigmond olvasaudó, amit kijavítani kórttuk. — \\ — A Zal .eyerazegi ton a-tilsoító egylet 1878. Január hó 2ö-án Zala-íjgerszegeu a „oassiuó" termében Taráuyi Fereuosné szül. Br. Rifl Mária 0 Aiagysága Vedanya-aaga alatt sássió svatási ünnepély költségeinek gyarapítására zártkörű tánczvigal mat reudes, a reudezőeég. Üzeiuélvjegy 1 tt., — osaladjegy 2 ft 50 kr, Kezdete 8 órakor. Belépti jágyek előre válthatók t. tíorváih Miklós ur keres-keuéaéuen es estve a péuztáruál. A meghívó inasra at nem lubázbató. (A tíi.tkomból.) Ks>aczime Koboz Isi-váu a „Somogy" szerkesztője egy diszeseu kiállított köuyvóú\'ek, umly éppen most hagyta el a sajtót,, és azou toástokat (fel-köszöutéseketj tarts fuiazzs, melyeket Ro-bos ur kttiönféle Ünnepélyes alkalmakkor majd magas személyeket, insjd dicső e. z- ••«kst ünnepelve, inondott. A kÖnyveeikf (V és 180 I.) kösel 40 toastot főfal ma fában és felöleli as 18ÖO-77 kösJ éveket. A szerző meleg szeretettel irt törökben Zoltán (Iának ajánlja a munkát. -< A nü aa agyas felköesöuléaek beesét illeti, jobban iMiii lehetne azokat fellemeaai, mist est sz előisóban aserső teszi > „Jót kívántain ; ez bslssains, nyugalma óráiinnak. • • A valódi érdem és tehetségnek tömjént gyújtottam: es hivatásom erköloil ér-\' téku Habzó poharam gyöngyeit leraktam \| a dionőség oltárain : volt Istennek? j isáat áldozatom. ílsgy essmékuek^ vi^Uaui . napksámo4a : ea, kÖtelessá\|e éiétemrieaLv 1 rW valóban a tisztelet, bála, baráti érzület,\' ; hszsss\' retet, as érd\'ra öusetlen el ismer Ajw-} a nemesnek\' és jónak beosilléss ssép és lelkesüli szavakban iivilatkoSflak e tojtok-\' bsu. Államférfiad, irólt, uiAvássék, főpapok, lelkes .honfiak, jó barátok; a ssapuem ki-válló képviselői s polgári erény, a munka Uiinspeiteiuek e köuyveoskében, mely s de rék sserkesstő én buzgó honfiú ssáiuos .is* merőte és barátjának igen becses emlék leend Mi részüuktől kívánjuk, hogy a sztr-adnak még sokszor legyen sikálnia hilliho-mát feleinelve a szép eesmékaek lelkesült kifejprést adut. A könyv maga^ amfut al kalmuuk volt értesülui, s legnagyobb mérvű, hazánkban majdnem ritka pártolásban ró- 1 ssesült, ú<4y hogy voltakj k k 10J előfizetőt is gyűjtőitek. Kzstl legyen olvasóinknak is ajánlva Koboz ur könyve. Arat tűzve 1 fri: diilköiéxben 1 frU A ssnp kiállítás ITisohel Fülöp (nyomdájának ér* qetne. — Biba Eujenia kifssssouyról olvas- gokat li felemlltjlk aáviserfnt i Dr. Lfl wensohnné, if\|> Lessner Jésssfné Martna Róza, Ooldstain Henríkné úrhölgyek i. -4 Uoobeiidteiv nŐváffk, Wéjes Riess (Kör Ifiörsről), Hoffmann Berta, Hofifmaoii Helsns, Balosbsrger Neiti, Orünar Ifirssébst k. s at. — A malatség rsagslig tartott. — \' 4 [ — Fo\'yű hé 20-án a tspolossi iparo-li]uéági-egylet, könyvtára gyarapítása ja* vára, a Mojzer-féls nagyvendéglő nagyters mebeo ének- áp isavalattal e&ybekötött tánnssstélyt reudas. — Belépti díj 1 írt. ff Műsorosat: Nyitány: „Overture 8b-íiiíraiys" operából. A helybsh zenekar által. aMymiius" KölcseytŐlj énekli ás ípa-iljuság ÁUkdre Hzavalat. . /félen nyáron puszta as én laká -somnépdal, ybekisérutiel; énekli Marold Miklós gr \' [ I V ~T\\ ■« Szavalat. „Hsh szomorú * es élet énnekem quartett „Jer ölembe ;M vígdtl; énekli si egylet da köre. Szavalat. „Dalár induló, dalkör. énekli aa egyleti euk a berlini „Theater • Moniteurtf ukttlfl lapbau. A„Bűvös >\'adá«su utolsó elősdaiából külouös elismeréssel kell tieineluünk BioA kisassony játékát Aenuo ion" sserep^bsa* A limai művésznő most inár előbbeoí fé* léukséget leküzdötte, s siereps fölött teljes szabad tággal uralkodóit, ugy auiíyira bogy uom kevésbé tet-sett ssép, üde hangja miu jó elóadáts ós keoses aUtcltasa. Biba kisasszony a közönség áltkláuos réssvétele j mellett hivatott. — (Honi u il.J ügy eriesülüuk, bogjt a kisdediievető egyesület derék hölgyei honi bált loguak ea évb m rendezni, tí kez deiuényezés* {IszitiJóu üdvözöljük, mert ;)»í-zuuk a tauosvigaluiu teljes sikerében, me-lyet ,gyaki-;au a téöyesnél fényesebb uiuet-tek akadalyosnak meg Ar egyszerű Öltöny daczara-.nzépek éesze etetreméltok lehetnek bölgyeiuk, Uk egyszerűen ís sok ia-léssel bírnak öltösködut. A gondolái, sokkal dicséretesebb, mintsem hegy annak aívite-lébeu kétkedjünk. — I -á (Carneval.) Tapolosárói írják de-küuk[\|. Folyó évi január 6-án a „lloflf mán- Féle kávéházbau táuczvigi lom tartatott, mély a jeleu idővissouyok tekiu-tetbe vétele melleit, moudbatui ssépen sikerült. Szép szaoiu közönség volt jelen, iázámüzve levén a (eszesség, és a jó kedv a vigadái leaföbhj fokát érte el. — Azonban uein csak kedélyessége említhető ezen mulatságnak, hanem szép hölgykossotujs is volt. E kossoru legéssbeu véve is megérdemli, hogy emlékét megörökítsük más időkre, de ezen kjvül amennyire a korlátolt éberség megepedi, a köveikeső virá- A amarra. cziuiborák elmentek j ki erre^ ki IV. Mikor Qrilloísék kapuján a szegéuy védtelen uót a los&uaila* öi\'üógei roh>iuva • kivinek, s az éj aöcé\' jubeu el üutek, a kapú bjaisó zu^aoól MÍutéu egy sÖtet íorli aiak lepett ki; s gyors futással as utcza e<len-kezó oldala leié tailott. Az oioilit és hatodik ház között álló lámpa uiegvilagita arczat j Maupas Üán-dwr voiL Vaihy és Armaude bóssutervét miud hal oiia j oaak azt n.in tud\'a, bogy hova s miként szándékozik^ elragadüí a azegeuy j pas bankót nyomott markába. Szolgai [alánét e Mkiuuiereiéből kivetkezetl\| átjas lé- zatossággal kezdett hajlongni, leky — kűlöiibeu feltette uiagaban, hogy \| — „E házban a földszinti első lakás barmi áron megfogja akadályozni; de egyik j ki van adva neuide ?u — szólt szigorral óhajai kep^ste a boszual o Vaillyt elfogni j Maup.is. (iriiloiaaal egy szót em közölt mind eb í _ .Szolgálatjára nagyságodnak l Ép határozottan tudtt, hogy Vailly kocsiját uieg fogja előzhetni ; mert uiig as melléku-tukra vau utalva, ő egyenesen baladhat. ~ A rendőrökkel együtt kocsiba ült; a kocsisnak kiutalta: „V legrövidebb uron • aaé uioa á J. sáuihoz I 1 Villáingyorsasággal robogott el a kocsi s alig telt el óra, az említett ház előtt! voitak.- Maupaa kiugrott és csengetett. A jelre egy öreg, ráncos képű házmester jelent meg; s morogva nyitá ki a kaput. Ha-agja hamar lecsiilapult, midőn, érsé, hogy Mau- böi\\; tudta, hogy tajougó szerelme és szenvedélyes haragja csak elrontauá a terv kivitelei; s V aiüyuak még mindig, íuaradua e\'eg ideje a buszuallasra. — Föltette tehát magabau, bogy tirilloisék kapujaboz rejtőzik; azt könnyű volt eltalálnia, bogy Vailly s ineueküineias ssempouijaból miu-dsuoaeire kívülről log elrijtősiii Fenteken s reudórhivataihos ment és esti 9 óiara 4 reudőri kért. Ezekuea meg-monda, bogy egy bérkocsit fogadjanak s ugy 10 óra köittl jöjjenek s kocáival a gymaaeium-épület déli sarkához s barmi történnék, uig ő oda nem megy, állomásukét el ae hagyjak. 0 maga már 9 órr. után elfogalta a kapa melletti ír állási. Jól vélekedett A ■ár elmondottakból tudjuk, hogy miadaat hallott ée látott. — Halioua, mikor moadta Vailljr : utcza 33. as töldasiut I. ájiAmam. — Ezt jól megjegyeste. — „Majd tariilLtaz te áldoioáet j de as áldomás ktajaid verejtékéből less ká-s^tvs — motgá fogai kőét Maupas. — Mihelyt eltűntek acimbo/ák, ijurna faioit a grmaasiam déli .sarkáboí inély uys agy iJü vagy bü lépést tett ki. —A kessii a I raaddoal együtt ott találta. Aat I pen tegnap ve^te ki euy előke\'ő úr; egy uóra uiar fizetett s a kulcsokat átvette." — „Jó! as as ur jő eressese be, de I ha íttlétflukről Oi>ak szót ii kiereszt ajkain hnlál fia " . A házmester alázató* meghunyássko-dással jelenté, hogy megértette. — Ekkor Maupas sz egyik rendőrhta fordult: — „ On pedig menjen, és a kocsival; várakozzék valami szeiu elől rejtett Itelyeu, s jeladásunkra rögtöu jöjjöu 1" Azzal Maupas egy csomó kulcsot vont. elő köpen#e zsebéből. As eshetőségekre lehetőleg elkészüli A második kulus inegtayé a kellő szolgálatot; as ajtó feltárult. Mau* pas a két rendőrt magával vouá: s aa, első szobán kerasstül a mellékszobába küldé Őket, As ajtót belülről újra rázárta, ssutáu maga is a mellékssobába uieut s aa ajtót kissé, alig áiarsvsbetőleg hssita\'tau hagyva, várták a hwgyrábló megérkeatét. — Nem sokáig kellett várakoaotok. Ko-csirobaj ha lateaott, mely ép a ház siőt némult sl Csengetésre s házmester kapat ayitett, — Vailly Öléiben hozta be a hölgyet; a külaő-saohs paujlagára tévé, már egÓMen élet nélkül volt. ( Vailly körültekintett, e egy üvegcsét vét elő, hogy pokoli boazuje kielégiiéeére idunát teUbreoae: mialatt kéjiuas, ádás tekiutettel szemléié, aa öntudat uélkilli nőt ,—- I d u u i nem ébredt fel; sötét bársony-uoinpillái eltakétak gyönyörű szemeit mint aiuiai lelhő a tündöklő napot. - Az ég megkönyörült rajta Is ogyidőre elvette eszméletét; inert külöoMn a aínok őrültté teeudik. —f A bossóálló már as üvegeaevel a hölgy orrához közeledett! Ügyen e percben érckarok ragadták meg két felől. — „Megállj gonosz I t-\| dörgí Maupas. •— A bün, molylyel másfi akarUtl megölni, önmagadnak lett gyilkosa.M — — „Átok reád !4 — sziszegő összeszorított ajkakkal Vsílly. — Többet nem I ért rá ssólní; a rendőrök megkötözték i Msupas parancsára elkísérték as élők purgatoriumaba; A szabadító as eszmélotlpá uŐt as elő rendelt kocsiba foktaté s visssaszálitá; mielőtt a férj hazaérkezett volna,\' — Rögtön orvosért küldött, aki éleire béaá Idunát A asigétiy nő másra hetn emlékesen mint csak art a, hogy száját betömték; s lekötözték ae-ieit és szemeit Mire a férj Háza jött iniutba se nmi sem történt volna. - Grtllois bámulva né sett Maupaara és [na orvosnu —■ Maupas el monda a boraa^aió eseinénwt — Qiiliois eleinjte düliöugöit nemes ha-ragjábau; később hogy haragja osillapult, hálás köuyekkal borult barátja keblére. — A bfln, melyl/el a sséretó ssiveket a bossuálló megölni akarta, opnjagáiiák lett gyilkosa. — Tis Ővi börtöut kspott. — Két év múlva a kielágittetlen bokaa ssativsdé-lye fölemésztő, meghált — St. 8. — Rövid hirakvViktor E nánuel t-ime-lése e hó 17-én lesz. A vaukén rendeletére n Pantheon1 templomot raudnlkezé«ére bocsátották á c\|yáass»er(ariásrr. (Jmberio király csütörtökön fogja letenni as s«küt a pa \'liaijientboiii -r» A fegyverszűuet megkötése Orosz- éa Törökország között valószínű, egy legújabb távirat szeriül Oro/.-ország már tudajta a portával a o ékelölté-teleket ill otőleg aj békeelősményeket — VViji-tert a Bécsből megszökött bszárlulajdonoet néhány mértlöldfiyire New-Yorkiói elfogta az amerikai rendlraég. Az elfogatás nyilt tengeren történj, még mislőtt azon hl jó, mslyen Winter ézökött befuthatott volua a kikötőbe. A jól madár eddig már útban van hazafelé. Hainbtirghau egy oaztrák rendőr fogja átvenni) — Míraliori grófnő az elhunyt ole«a király \'felesége életveszélyesen megbetegedett — Oaatelár a hírneves spanyol bsaáfi óij szónok táviratilag fejezte ki fajdalmát a hazafijai olasz király halala fölött - A „Falu rosasát- legközelebb Helsingforsban fiún nyelven adták elő nagy hatáe közölt. A fiuu FiuUm Rózsi lAspsgrény asszony) mint onuan a nép-szininű lo.ditója Almberg Budeus tanárhoz irja, a „Fogadasom oltja szeretni" oziinü d It magyar uyslveu énekelte. Szegéuy Tóth /■.de, ha est me^é\'hetto volna. — Miletioa Svetosár pőrében as ítélet pénteken fog hosstai. — \' \' Irodalom év művészet. . — Eloflzatesl felhlyai a „Kertészeti Füzetek "-re Alulirt s v e I a cg/ütt bizonyára az egéss magyar gszdakösönség órai egy olv kertészeti közlöny hiányát, mely a mivel-tebb kertészetksdvelÓk igényeit kielégítetti képes lenne. Esen indókbójj de főkép azért mert a kertéssqt küllnbösiő ágaíuak felvi>ágaááa nálunk osak ugjy várható, ha a közönség, a külíöldös a tökélyuék már oly nagy tokát elért kertéaset vívmányéival s a folyton felmerülő ujitások s javításokkal megismerkedvén, saját hatáskörében haladni és iavitaui késs leend elhatároztam, hogy jelen év»ől kezdve „Kertészeti lüsetek* cím alatt a kertészét minden ágaira kiterjedő havi folyóiratot indítok, mely válialkoeásom-bsu biston merem réuiényleni, a magyar kertésskedvelők ugy szellemi mint anyági közreműködésükkel támogatni isi/esek le-enduek. Ezen havi folyóirat a gyümölcsfát^* nyésstés, virág- és kinyhakertéMet terén a bel ée külföldöt] felmerülő miuden mozzanat világlatban tartása mellett, as uj gyű mölos, virág és aöldségffjiákat kitűnő áb\'_ rákban ismertetni tog\|s, alapos útmutatá_ sokat fog hosui a gyÜmöloslatsnyésziés, ne meaités, gyümölcsök keselése, eltartása é értékesítése, virágoknak kertek és ssobák bau nevelése és ápolása, kertek bereude* sáse, konyhakerti teíjmények u agy bau mi* veléee és értékeeitéee köréből. . Munkatársakul a követkeaő urakat voltam eddig asereucsés megnyerni: Berecky Máté, Bitó Pál, Dr. Krkas Mihá y, Gábor József, Olocker Károly, Orubioy Geysa, Ueykál Ed. J., Kovács József Kunst Ja-uos, Köhler Vilmos, Lukácsy Sándor. Má dif ltidor, Maro Ferenoz, Báró Myáry Gyula. Riohou Agostbu. villaay Pál. A „KERTE^\'jTI FÖZiÍTEK* minden bó 16-én,. a leg&ioiúabb a >gol cba<uois papíron agy uagy ivije terj dő fuaeibeu szá mos jelee ábrával fognak megjelenni. E\|őjfi/.etési ár s 9 írt évenkint, melyre ösaseg euy-nei re li-gj bbau utalvány utján .KKRTLSZET1 íŰZETEK- kiadóhivatalához (Budapest, hurouaherozag (uri) ut-oaa 14. es.) küldendő A lap szellemi véssél illető köslemé* nyék és késiratok, Kndetéeek a asqk díja-ugyanosak alulirtbos küldendők. Mutatványjpsámnk a kiadó-hivatalhoz intézett megkeiosésré dij úálafll küldetnek. \' Tiss lelettel Mautbner Ödön. «tta«l Néplap" u«rkmti (M- ksld Béni tytar-fcinjrateUMn (Péoa mellett — Baranyában), Ara i\|in ém \\ frt A 4 ik évfolyam tsŐ aaáma kttvetkesŐ gasdag- változatos ét vyakorlati iránya tar* tatommal Jeleat mag : Haladjunk I Vaoaal Sándortól. t. A taadaeág vesetéaéről és latéeke-iéáMkréi. Bbner 8-té».. 3. A magánlegeltetés káros volta F. a ftH 4. Miért kéenek al a gaadák rendesen o tavasai munkákkal f Valter Lajostél. 6, A rtbló méhek. Fényei Kálmántól. Hogy a fának gaadag gyökeresete légyen, . Etbé Bennóiól T. Miiven esőiőfajt ültessüuk. Dombo-bovari Jenőtől. 8. A \'oroklob. Röstler Károlytól. 9. Apróbb vegyee közlemények. \'Gaek eem holmi mulaudó hírek, hanem oly rövid mesterfogásuk, melyek kiható hassnoaság-gal bírnak, i \'( £ lapocska kiválóan a gaadasággal foglalkozók számára van írva — s )ó lé lekkel ajánlhatjuk, a megasersését oly csekély, hogy a legszegényebb földmives ia — saját bassuára - megssereahti. Aj elet A kormány réuérÓI — írják a „közigazgatási Lapok ■ -4 esaklapunk minden kitelhető erkölcsi támogatásban részesül; - de a köilöny törekvésünk iráiit ép aion körökben legfőxbetlen, hol leginkább \|kel lene törekvésünk aiterének éreztetnie. Legújabban. a belügyminiaater ur as össses tör-vény haóságok hu* intéseit körrendeletben, törehvóeüukuek^ teljes mélutása mellett ajánlotta szák\'apunkat es illetők figyel inébe. Munkaié rsainknak is bUsditásul éa elégtételül szolgálhatván a korirtány elismerése, — közöliük a belügyminiszter urnák tentemlitett körrendeletét: V al a raja n u V i törvényhatóságnak. Folyó évi [január 10-én 4i szám alatt kiadott körrendeletemmel Dr. Dárday Sándor fővárosi lakót kérelme folytán, a tör vény hatóság figyelmét a „Közigazgatási Lapok41 éaimü és nevezett szerkesztő által megindilott szaktoly iratra irányoztam, mely a közigazgatás érdekeinel előmozdítását, aa aira vonatkozó kérdéseknek elméleti és gyakorlati oldalról való fejtegetését és meg vitatását slb. tűzte ki ttd ös oséljául. E szaklap pályájának első évi folyamát befejezvén, most már biztos alapot uyujt aunak megítélésére, vájjon az eléje tüsött nagy fontosságú feladatnak megtelelni hivatott és képes-e; — mire nézve as eddig elért eredmény után ugy az egyes közlemények elméleti és gyakorlati értése, valamint a vállalat körű\' csoportosalt szak erők jelentősége tekintetében, ezen szak köslönjr sikeresen czéljaértuek és valóban héaagpóüónak bizonyult be. Ezn vállalatnak feunállása kellő anyagi támoga áx nélkül bizto itott nak nem tekintethetvén: újból felhívni ki váutain a törvényhatóságot, hogy e szak lapot tisztikarának és a nagyobb községek elöljáróságának figyelmébe ajánlja. ^ Tina. •souban oly saeretetráiaAHé ralnt tudós M. . íeldlok, kl a Turenue ulosa köss- Csarnok. A • Pont des Artrf* 1 koldunntf. (No ▼«! Is.) . fömiobst. §anű Vilmos után grtidaaaa $lajos (Folytatás) 21. Faldern meglepetésében nejének köszönetet mondott és megcsókoló homlokát. As alatt a vendégek asztalhoz ültek. A férfiak hozzáfogjak a borosálhoz és nem sokára általános vidámság ragadta el társaságot — ü/lczes, ssellemdós játékok játszatlak és midőn a férfiak pajzán szeszélye fokozódott zálo\'gjátékra is került k sor — így történt, hogy Fröbennek is ki kellett egy sálogot váltani, és Josefs, kire a bün ■ telis kimérése bisva volt, inegparaucsolá neki, hogy valamelyígaa történetet be-sséliso el síját életéből. Altalá os tetszésre talált e büntetés neme, a báró örömében tapsolt ue,e okos Öt\'etén és mialatt Fröben vonakodva eugedett a leárótt büntetésnek, kiáltott: „No beszéljek én valamit életedből? — Tatan a Pont des Arts-i leány pUtáni történetét. — F<Öbeii pirult és roaxalólag nézett barátjára ; de a társaság, mely talán vig titkot srjiatt közbekiálts: .A leány történetét, a Pun\' des Aris történeiét I" és lalau csakhogy barátja kíméletlenségéi kikel ülje, engf\|.tu as általános kivanatuak és meg-keidé a történetet; a báró pedig m«gigéré s társaságnak; hogy mihelyt as élbe sélő as ig»«eg\'ói altér, azonnal kéznél less a kijavítást eszkösölifi. 22. J ltan \'adom ~ kesdé el Feriben — hogy isiii\'veleé-e a \'átSaság előtt, bugy tlibb évvel eze«őn t\'áldrrn barátommal utaztam ttsvfsei*** i\'lfwsbaú tartózkodtunk hess-assbb idnií( ed< fgy házban iskisok. — i •Manna t ama majdnem Ujcf < nezok voltak, gysnason afnlkdu • ogt Uífüóval együtt ü\'.hoí.k mindeuáit é« ess\'\'ri;»í vlválbadan vitinái egymással Kösös bará\'ank is veit, JL áoktŐr. i«iw<m, m p i unoui uiuaa l lében lakait, amely Isasreteasn a Hst Do-mmlnue utosábs vasit «sly s Hsajna bal* partján vaa. — Mi ketten, a Vlktolr társa laktunk, meglehetősen távol a Turenue utosától ás uteukat mindsukor a Pont des Arts fslé vettük, a Louvren keresatül, hogy ne kell* jen a sok meliékaton mennünk. — Egy este, úgy 11 órakor lehetett, — kissé esett as eső. és a aaél különösen a folyó kösé-lében hidegen, metasőu folt, — a Mala-quais tárról la a Pont des Ártson kereastűl a Louvre felé mentünk. A Pout des Arts csak gyalogosnak közelíthető meg,1 és igy történt, hogy kevés élét matatzosott a hídon és körüle A köpenyt szorosabban össishusva, lassan mentünk a hídon át; már leaksrtam a lépcsőssten a túloldalra menni, midőn egy meglepő tttuemény visszatarlblt. nA hidra táiossskodva, egy uv\'ulánk/ köséptermetü nőalak állott. Fekete kalapja mélyen atoaába volt husva és ftllötlegdl söld fátyollal borítva: fekete selyeinköpnuy tödte teatét ét a szél. mely e pillaustbsu a ruhát jobban testéhez siinitá, gyöngéd fiatal termetet engedett si>iteni; a köpeny bői kis kéa nyúlt elő, tányért tartva; előite fledig kis lámpaállott, molynokfénye nyugu hu lobogott, és % osinoa lábacskára \'ömlött, Talán sehol sein lehet annyi nyomort tu Iái ni a legnagyobb fény és jólét mellett, mint e városbau, de mégsem látui vissouy\'ag suk koldust. — Ritkán tolakodnak sseuitnlonill a járó-kelőkhös, hogy kérésük kel oatrotno jáa . £s éppen aa ily szemérmes sségéuy teremtések birták kttlöaöien a f«tl«Uar.Uit sseretet érzőimét benuem fölkelteni. — Beburkolt fővel, mosdulstlsn, sásmériussen ál\' ott a szánalomra méltó teremtés, várvl, mig valaki önktayt adja tányérjára a könyörüllet filléreit; barátaim a«\'ról bistositottak, hogy az enemü koldusok töoboyire a jobb, osztály hos tartózlak és » sgeteneajmonség áldozatéi lettek üu hibájukou kivül, óu csak akkor fognak e végső essküzhöz, midőn már semmi módon sem bírják magukat tón-tartani. —■ Es osstáiyba tartozott e nőantk is a Pont des Avison,. tekiutele ellkuálüiatl^u vonzott — Közelebbről megnéztem I tagjai a hidegtől reaskedtez, de ő hJlgatott; nyomora es a hideg éji sséi ssóltak\'belye te. Apró pénzt kerestem zsebemben, de egy sout, egy frankot sem találtam. Faldernhea fordultam kitől apró pénzt kértem,.do ó el kevetlenitve a hidegben várakozás. által nyelvünkben igy azóta: „Hagyd a koldus népséget és siess, hogy ágyba lekhei«sUnk, fázom\'I" „Caak egy par sout, bmáoi," kérem, de á megfogta köpenye met és eía-kart onnét hálni — kikkor az elfatyoloautt hu\'gy, rem< do csengő hangon, caodálsozásuúkra jj met hanglejtéssel moudá : „Obi Uraiul gyenek irgalmasak Iu E baug, e azavsk nyelvünk oly mcgiuduólag hatott rám, hogy még egyszer kértem Falderutőlapró pénzt. U nevetve mo\'idá: no hát itt van uolnilny trank, próbáld üdvödet e hajadonnal, de menjüulc a. légvonatból. Kezén be nyomván a pé at nevetve tovább ment. — E percben osakugyan zavarban Voliam, mit iu-gyek; hisz hsllaúia kellet\', mit mondott Faldern, és a szerencsétlent ■ semmi eaetre sem akarom megsérteni. — Tétovázva léptem közelebb. . f . . : (Mlyi kor) \'» a>nr. korea vagy kevirt (a\|, — II. a kiállítás lutalooidilait A jutalmak éa kitllatetáaek k/tf:iék nénibeli juulomdljak él dleséró ok\' ik. levele] A pénsbeli dllak as sserlnt három rendbeliek ! ér^ém fokozata ji. nl. első, pá- laeglegyséssel, hofV m sk»p fogókból választandó biWUó Váll snd, és hurmadtoidltek j égy éaiab inyolos-forinios árany ilÓ rraakoah Így Aarlh négv forlntotf acauy\'(10 I anVos) ás két ontN* ért. esttat frt. dijs\'ásisl; a dlcjsérŐ oltlevo-Ibk as érdem Inkozata sserlnt két rendbe-lisk u. m. kl Qnő miuőséáMéil l-ső reddd és jó minőségfiért 2-od rnudŐ oklevél A pénzoe<i dijak tmmássetben sdat* usk ki a bírálók Hélsis folytán as Illető tulajdon** tokna\'t elismore oklevelek kiéére-lében, és a juh ssarvasmarhs, ló, él sértvén iutalmasásokra fordiilaUiuk, «uök kiállítási osoportozstai szerint a következő kl* tUséaael i \'\\ * a) julmknál, a tjsnyépstő nemüekre kosra és anyára — mind két oséportozat szőritit égyiormán éa ppdigt,\' l\'so reudtl díj t\'kosra - egv nyoléa orintos HiH.ny, anyára U- egy nyolos forintos, arany, ; í-od forintoa arány arany — rendtt díj i) kosra — egy négy anyára egy négy forintos 8 ad reudU di{ :\| koara ozüst lóriul ányárá két 0* é. két 0. é. esüst frt b) Szarva4 marhánál: a tenyés? ők és igavonókra — bika, tibén, és Ök>írre —>a kUllila* U eU» csoportosai a száriul egyformán és p«d\|í l-ső .rendű forintos arany, 1 íij: b Uhén uniós arany; arany. ököili\'0 likára — egy uyolö 1 egy nyolos to-egy nyoléyj forintos Hámosabb lanstmány ás áifatok bírásánál a ffcári éa állat kiállítási , bíráló blsottságokra! OMtasaék fel. Ezen biso\'tságék msRbalároaaák t S) S varaenvna klálltott állatoknak \|a\| éa oaalály sseHmi dijssását vagy a dí« . oaérő oklevélre érdarnes voltát; — li) as eladanió állatokra nézve szók* . nak n yauyésmtést okéira való.\' ajáalbatása-kafvyagy a eaélsssrU Jéuyészlisrs aem sl-kalhiáa voltukat, ugyan **u bizottságok , fogták azihi es«iban, ha a yáiáfia álUtékl- < vánja az etadaiidó tsnyéiz á\'laiek beeaárát iá me\|bstáTorni, mely becattné! azonban a tenyész állaek tenyéaz beci< lesnd rríéiV adó. Ezen bíráló bizottság meg választása \| [aa egyesület tavaszi kösgyttUsére tartalik lenn. A he\'yisé\'gre nézve minthogy a bUiOU-ság jelentése szerint as általa kiküldött al-bizottság Karcsag urakkal, a kanizsai uro dni.Mn fobérlrt\|ivsl értekezvén ők a Bánczi oiajurban, mely a kjzuiziai marha vásártér szomssédágábsu fekszik sgy 40 öl hoaasu i) öl j! láb asélss gulya islálójakst szíveink voltak tol ajánlani a vásári Unyéss á1 latok agy a gazdasági tenyóaz-állat kiállí-tál olfogadásam, hozzá engedvén a bekerített egáaz udvarnak éa as épület éasski szélén több mint ssás öli hossza 12 Öl széles l\'aaor térnek hassnálatát ia, a ezán épülőt ós helyiség e osélrs több évre is ingven uda enaeateték : miután ez épület és tér a vásár és kiállítás megtartása oséljára a bizottság véleménye szeriut teljosen megfelel Kai t\'zag urakuak e ssivességeért a közgyü-lés előleg eseu is kösaönetst fojeiyén ki s ast nekik e végzés megküldésével tudomá-aukia hozván, a bizottság javaslata szeriut 2-od rendű dij: bikára p egy négy I a vásár éa kiállítás helyis íoriutoa srany, ; tél toa arany, ökörrei-egj 8-ad rendű \'mj : azüú toriul, snyájra \| éure egy uégy fönn-■ pégy foriijtof arany, bikára í~ aét 0. é. két 0. u. ezüst c) .loviijkii leijyéaztőkra -IJjuiónre kand/.ára a kiállítás két első cskportosata szórtul egyformán és pedig : 1-sŐ rendű díj: ménre, nyolos forintos arany rab nyolos jforintes 2-ud nendü\', nij uégy foríutba Araljiy, rab négy tofiiitdej ara 1 \'S-ad rend^jdij ezüst forint, eaüst forint, d) Seftvéaeinélj: ükre —\' kánra él pgy darab ■ - kaneaáfa egy da-rwy, Í 11] ménre — égy darab három pedig; darab nyolczfoi iiiiu darab ffyolcz fo« uitoi ar«uy, — 2ad rend<! \|lij foriütos arany, — e fonutua arauy, -4 Öad reudŐ !dii toriul emsérei ké mondott zi maiorbeli épület, udvar és fasor tér ulfogadiatik s minthogy ezen épület, mely kiHé fallal van bekerítve az> udvar felé pfld.^ kő oszlopokon áll s mely 100 darab azál 1 marba vagy ló és ehoez arányulva juh befogadására alkalmas, okak a fslaéo -léb«n van etető rácsokkal ellátva as épüld két hosszábau a szükséghez képest szai-,va« marha, ét ló jászolok és közfák (Ölál-■litásúval lesz a \'czélnak msgfelelőlsg baren-\' dezouuí, mi ia esenuel elnatárostatván, a isi dsső bisottaág utaaittstik, miazetinl ezek lét\'> ütése végett a vállalkozóval ugy egyes-kodj\'ik, hogy mind eseu felazerelési anyag a ha isuálua utáu a vállalkozó tulajdona maradjon; éa eaak a munka a az anyug hass uálata és a moudott czéira lett földolgozá-sáért áiegtériiési ára jöjjöu számitánba és fizlesék meg a váltakozónak A bizottság által a bíráló választmány számára javaslntbü hozott, Sölles deszka bod \\ \|kol ségesuok találtatváu el mm fo-I gad :ti\|k s a bizottaág utasiiaiik, hogy a bikaura qgy darab négy \| ra\'.ó valaszlináuy részére ha a kiáíiilaudó nsére egy darab négy marhák száma engedi aa épűlelbeu e^y al- kauozára egy da-ny, - ménre kjhezára két 0. két 0. a tenyéaztő e Imiére — neinű-kiállitási csoportoza. istrint egyformán és l-eő rendű díj; — kanna — egy srany, — eaiaéro egy kanra\' két 0i 0 é. .ezüat, Irt. 111 ind 111 egyéb tárgyai, ijazaa roya;Ib«n nin-ánál: bárány , ttrű, irhánál: jiorjjjt btval, herélt és fényűzési éaeknól; malaoz, ár-oklevslék \'tolul jutal- Zalamegyel Wazdaságl Egyesület hivatalos éne^t/ije. Jegyzőkönyv a Zalamegyei gaidasági egyesület Zala-Egerszegen 1877 évi october hó 8-án I tartott közgyűlésének (fplytatás.) ToVáhbá s közgyűlés határozati Ing jcimoudjai miszerint ugyan az eg esűlet. ál tal Nagy-Kanissán 1878-ik évi juuiui hó 2-án mnit\'l^ Nagy-Kanizsai országos és ugyan akkor as egyssület által megtartandó tenyér állat vásárt megelőső napon jutalmazással egybekötött gazdasági tenyéas állat kiállítás is fog tartatni a következő határosatok sseiiutl melyek egyszersmind ugy tekintendők mint a zalamegyei gasdu-sági ejnresűlet!«áltsl\| 18/8-ik évi juiiius hó ?án oagy-Kairíssáe rendezendő tsuyérz állat kiállnás prograjnja. — A kiallitásnak melyek a pénzbeli zseuek ilyenek ai bii tokló, — Szarvasi m lovaknál : Csikó, csoportozat; — sert táuy, caupán dicsérő msztatiiak. 111. Áltsláiads tudni valók l-ör A\'jutsabinjdij versenyni csak a Zalsmegyében asüleiettés teuyéistett gazdasági tenyéss á ku\'inas rSszt\'slrekeistve működő helyiségül é ezüst l .reudiszen be, avagy egy fa bódét vagy sátort kibérelve a moudott céha szerezzen bo. Á költségekre uétvs szon előteiiesz-, tóst tejréu s bizottság bogy min áu a kiállításra] úgy a vásárra, bejeleu endő leiyéss száma és ueuie élőre nem tudalik -ör. 1878-i Isfok állíttathatnak ki. — vi spril hó \|ljó-ig tar-az egyeaűleti .Kkári tozik minden kii Bit hivatalnál Zala-ligeijízegen iráabau bejelenteni, hogy nineinű tárgyakkal j fog a kiállításhoz járulni d-or. A ke I. Iáj kiá lilás (árgysi: I 1 sáak.: jah, iuegkülwüböz/elv:e két csoportoZatbau u. m. 1-ÖJP gyapjú finomaág — viszonylagos iniiiősáicgel, U/ssak. Sszrvas inarha megkűlöm-böztutvé 1 légy csoportozatban u. m lhör« tisztán tsnyéssiett mag) ur faj, 2-or lisstán tenyésztett killüMdi faj; 3 ur ko.ica va^y kevert faj j — 4-er bíval, Ilf. sz"k i ló/ — megkü\'ömböststve tiároni c-»oportojiatbiin u. m. I ör. gaadasági czélokra való faj jj 2-or közhasauáJatra való és a neme-siiett t$l, 3 or. tslivérd és a fényüsési faj , w IV. ásak.: Sejivés. — megkfllöubös tetve három cseporUtzatuáa a. m. I ör. tissiáu teuy^szteit magy r faj; 2 oi. usstáo tenyéestett külföldi Isj I 1 lő igaaolasi levelek melyekben világosa^ loitéve legyen a beálli-tónak neve, lakhelye, utolsó postája éa vasúti állomása, valamint la b.\'állított kora, faja és tenyésztési helye as átadáskor a rendező bisottságnak\' átadandók! éa a fentebbi bejelentésbe is foglalaudók annak ki-nyilatkoziatásávall yaljou eladók-e vagy pem ? V 4-er. A kiállítás 1<78 évi junius 2 án délelőtt 10 órakor log megnyittatni és tart június o-áu délután 4 óráig —• a bírálat a kiálli\'ás -sŐ .lapján délután 4 órakor hend. 5-ör A kiállttá »rs azáut állatok 18 78-ík évi junÚH 1-én déli 12 óráig a kiál i■ás be-Ivére; Na^y-Kanizsá urodalmi sáucsi major a fentebb meghatározott kellékek szerint a törvény szerinti marhalevelekkel ia ellátva ia beállitandttk és s rendező hisot\'-ságusk átsdsudók. ö-or a kiáilúsadó állatok takarmány és alo ubeli e látásáról la kiállítás ideje aiati a rendezd bizottság gondoskodik és a ver-aenj kiállítóknak i ígyen adatik. A zab vagy más ss-m-s 1 abon.i vagy maga a kiállító által álliiatidó vu\'ty megfiseteudő 7-sr. Az 1 a38 évi spril hó lö-ig Ibe-kűldötl bejélent^ek nyomán ás egyeafllsii titkárság által e^y Ikiállhésl jegyzék fog kiadatni jéa nyoitustótt példányokban a rendező bizottság állja! megállapítandó díjért kioastatui. Az Alin fok neje eotéaérdl vesetendő ik-(stó a biztjuság\'által 7. éa 8, alatt beteljesített mintázat! sserlnt megállapittatván annak ások szerinti felkéasitésére as egyesületi titkár utasiutlk: A biráíó iijtlilMtmanyok elnevezését és iöloaztasa1 as ü<íül«ik évi módsseriot a közgyűlés czélawdhak találván az a 2. alatti mintásul szeriut megállapíttatik azon tusa; al rozui ■a álla old L a luiliitás költségeit bistoasu meglistároanr u\'\' in lehet, mind az állal ugy vélekedik-; hogy s-kiállítás és vásár kétsége a hirdet méuyekkel együtt de a jutalmazási dijaaon kivül iuint egy SQO fial fedezhető leend es valuiúijit azon je\'entAse is Hogy a vásárra Ugy a versenyzésre kiáíiilaudó állsiok tar költségét már most elére meghatá-inte uem ledet áiert ára a jövő nyá* aj most még bi^ouytalau : tudomásul veteik de a roudexő bizottságnak a czélnak megfelelő nm.den intézkedések ittoc-téMhioeu a legnagyobb: takarékosság ajánl-tátik. A költségek fedesésére izflk égs öss-sioi- utalványozása valamint a fÖ\'dmivelés ipar és kereakedelem ügyi kir niiuiazieri-umnak as iránti felkélésev hc y s tunvéss ál\'a verseny kiállítás euieléle végett a ki-állit.indó teiiy.éaz állatok terjedelmes dijja-aáaára az egyesületnek aegél) rnyujtan\' iré\'-tózutiék a tavasai közgyűlésre hagyatik lenn. [ < , ,\\s ügyvezető elnökség él titkár a hirdetmények kiboe4jtáaával a mej^ei gazda kötöttségnek a tenyéss állat vásár és kiá\'litákbani részvételre felhívásival és aa orsaág minden gasdssági egyesületének ér-iesil^évei megbisstnak és mind esekról Qlavius Lajos u** mint a rendezd bizottság elnöke a végzés megküldésévé\' értesíttetik. 4^.82—1877, A Békésmegyei gaadasági egyesület 870^77 ssám alatt lámogatá* végett mec-küldi a Nagyméltóságú királyi ;uio.isUr élv nöka^gji\'iz intézet feliratát melyben előadja bory állat tenyésztésünk emelkedhetéséuec akadklyai egyik legaolyosbikál azon hasa szert 1 divé rozs szokásoatt ii találja msly szeri it a 2—3 éves fintal marba mászár-szék bükben roppant mennyiaégben vAgatik éa ezsel a szarvasmai hának kivánatoa iza-porit\'á4a meg drágitátik a meaÓ gazdaság •uly-< hátrányára oiáknmn lehetetlené té-tetik.\'i hogy midőn e baj elhárítása céljából vekkel ez elÓtt a magyar királyi föld* intve \'éli ipar éi keiaskedelem ügyi minise-teriu ítél /1 fiatal marha 4rágatásának tilal-masi át kérelmezte, asou akadály.a tőn figyel isstetve, melyről rendszabály ellen.a tulaj juiog szempontjából emelkedik: azonban lokkm salyosabe lévén a hátrány, mely ama káros szokásból masőgasdasáfuak jö. véjere háramlik sem hogy annak migwMa. taUsére hittárt tyskorolkaté Ur mely téekedéeek oaélueiü alkabaaaéiável fölhagyhatnánk, f«lkiré 4 a<plÉ<luk\|» <kt-rilfi minttaretnök urat, hogy a földiáivá léw ipar kaeSakedelem (Upéftaagyi királyi niinisteriuuiakkul egy start te oly irtaimíl térvény hosataiákesaUleölai ígyekesaék melynél fogta a \\ —á éves fiatal sáaská-uak vágatta ily vágatáénak tmndeu haa» oél löleméiatő de hát aa eddiginél tokkal uia^aab fogyasztási adóval rovataik mag; Mait a reudsssbály mig egyrészt sértaile-ail hagyná a tulajdon jogot másrétst ki-isáeiltbatlau Udvüa hordáréval bírna áJJat-tenyéeatétlnknek ugy a talaj kímélése éa javításé, valaiuint a hua termelés érdakéban oly aaayira kívánatos eiaeléaa oaéljából. — A közlött fölírat ugy kiindulási alapjában valamiül kitütött irányában indokaiban és a eaél el élésére javaslatba hoaott rendntabály létesítése tekiuietébten a köz-gyttléa által helyesusk találtatván annak támogatása végett a nagyméltóságú ^magyar királyi, mínister elnök nrboa annak értei-mébeu felirat intéztetni határos tátik, 4963—377, A Békésmegyei gazdasági egyesület 371j877 szám alatt közli a nagyméltóságú királyi mínister eluök úrhoz iniétett fölíra-tát melyben elóadá hogy: Azon körülmény, iiiclytaeriut bétánkban a kereset források között a mezégazdaság mérv és terjedaég tekintetében, míuden egyebet messze tölül mul és valamennyinek\' alapját, a közvagyo-noseág és adókepeaaegnek legbővebb ós legfontosabb forrását képezi: eiutaaithatla-lannl látásik követelni, hogy tejleastéséru a kormány és hltóstgok által a többi érdekek felett\' kiválló gond iordittaSsék, Pedig nogyves nem így van, bizonyítja a külön tftldmi vetési minisuriu.u hjánysu kívül azon tény-is, hogy mig a törvényhatóságok közigazgatási bizottságának aleg-t ujabb törvény -álul megállapított szervezetében minden egyébb allami s közérdek saját kosege allafkepviselve van, a legfontosabb óideknek, a kÖzgazdasitgiftak hiányaik ily sösege, -iiolott annak szükségét es érdeknek \' épen haaankbsn kimagasló fontossága ígaaoijá. Hiányzik a közigazgatási bizottságban egy köteg, mely törvény hatósága területén a köagazdászi tuák minden igát. annak fej-lődéaei és hanyatlásit figyelemmel kisérvén, érdekeit a \'közigazgatásban képviselné, tarról időukiut rendes jelentést adna be s a szükséges rendszabályokat — szakértelme s íiivatasanai fogva iudiiváayozváu, azoknak éleibe lópteiósfeviel megbízatnék. A közgáz dasagi ügyek, a mig azok magi n és t-gy-leti (Ígyez, maguktól élnek és fejlődnek ugyan, é» hatósagi be avatkozást nem igé-nyelnek, de miheiyt z közállapot általános-sagara emelkednek, hatósági vezetési, o-1 iáimat, sőt sok esnbeu kényszerítő rend-szabalyozait is szükségeinek. ily utóbbi értelemben ez ügyek jelenleg, miuden képviselet nélkül allanskatör vény hatóságokban, miuok sajuos, kiiuarad-haiian következménye ez ügyuek elhauya-golt szomorú állapota s az évről évre fokozódó hauystlss, melynek okát egyréazt a hatósági gyámoiilás képezi. Felkéri enuél togva a nagyméltóságú lur. mínister elnök urat hogy előterjesztését bölcs figyelmére méltatva, az érintett hiányt egy pót torvény javaslatnak az országgyűlés előterjesztése s anu .k törvény erőre segítése áltai pótolni méltóztassék. — A közölt fölírat a kö gyűlés által az mét ee amlltsU két IpfvAg fr\|Uestéeének olőmotdlltiára ftlmvji Valamint erre, hogy M egyesületnek vélsméayét ismerje esőn iftteekedáeek Iránt, melyeket aeükségesok-nsk tart effs ésve, hogy at említett két iparég közül aa, mely sa agytsQlet testü-letéu noeos, vagy bouoaitbeió, s Ishető elterjedést és tökéletesítést nyerje. K végből felhívja ss egyesületet, ml-sterint beható laaáoskoaás utáni áHapitss meg mlnáenek előtt sat, hogy aaiillstő ipar ág fe\|lődéaének ml áll útjában ? mslyalq aa akadályok? Hilkép lennének elhá\'itandókV mély easkOttfkkel kellene a jrssdskötöusé-get sa emiitett termelés felkarolására serkenteni? mspinyiben lehetne a mieisterluinuak teendő iátéskedéseiben as egyesület köser működésire stáinitknl V mely kötegek vagy tényeaők; köaremunkálása volna kivánstos? Eaeii valamin} egyébb itt nem érintett, s a tárgyút minden oldalról megvilágító kéltlésekre uetve tüzetes véleményét mielőbb terjestsse \'tel, — Minthogy Zalamegyében s mursköti járás lakossága foglalkozik leutermeléssel, — Zigler: Lajos ár a miulsteri leirat s jelen végsés kiadásával felkóretikj hogy as abban feltett kérdések, s egyéb e tárgyra vouatkosé körülmények iránt a jövő közgyűlésre véleményét beterjeszteni ssives-kedjók. f , 51,65 —877. Fölemivelés ipar és kereskedelemügyi kir. miuitjterium 764Ö,187(5 szám slstt kelt köriratáváI, s vaauti éa hajósási állotuá-aoknal a jmarhp fel- és lerakodás ellenőrzése és megvittgáláta oaéljából sservesett szemlélő bizottságok áltsl követett ssabály ejleuességek raegaaüutetéao oaéljából ss érdekelt \'törvényhatóságokhoz uienesstett körrendelete j mstolstát ss abban hivatkosott mellékleteikkel együtt tudomásul .vétel és aa egylet uzakközíö\'nyóben leendő kötbirré tétel végeit megküldvéu. — TudouUsnl vétetik, — és aa egyesület közlönyében közhírt é tétetni\' hat-iroz-tatik. — I 52.66—877 A páriti világaiállitás ügyében iuú ködő Sopron vidéki bizottság tudatja aa egyesületiéi, hogy megalakulása a nagyméltóságú toldmivelés ipar és kereskedelemügyi kir. mlnisterium álul (helyben hegyet-ván, mdköuését megkesdette. — Tudofnásul, vétetik.. 53.67-r«77- . Földmivelés ipar és kereskedelemügyi kir. ininisieríum 9410(877. stám sUtt keli köriraiaval az orosz hadseregnek V Besss-rábíai területről Komániaba történt benyo-mulasa következtebeu baaáukia nézve s keleti msihsvéat behurosolátauak tenye-gető veszélye tekiutetéből as orttág törvényhatóságához intézett körrendeletéi meg küldvén, -j- Az egyesület közlönyében kostélé-tetni határoztatiá. — A68- 877. A nagyméltóságú földmivelés ipar és kéieskedeiémügyi kir. mínister ur 8701,877 Korísmics Lásslóuak az országos gazdasagi egyesülök ^elnökének „Tanulmányok és reflexiók az osztrák magyar\' monarchia ki-és beviteli forgalmát illetőleg" ozimii munkája egy példányát inégkülavéu Köszönettel fogadta lik s s könyvtár-bán eltétetni határoststik: s tekintve, hogy ezeu dolgozat s vámügyi kérdést tüzetesen érintő értékes adatokon kívül szárnoq igen becses következtetést és utuiutsiási foglal vasUlri* Pltylozera vastairjz bahuroaolása all«n Wt óvíutétkedésb ^Mségeseknek mstatkosaak, s miután aunak j mreodeléMk. hogy s megye ni nemÜ stőló vesszők be ne liotsttsusk, pl f helyi iutésks4és volna-stőlőoiivslőkre a ssük- tsrületére ■•mmt 7J U metlen, s másréssről islnt •red<uéuylalsa lenne. — étetik. - \| és 76"18tt. sskadstini M.iparkeufsra aradi ga«4&4l\|Heáraitt-T slstt, \'átUellsiltket lelő bálhot beterjey\|lelt törrényjsvsslst ellen a ^ntésett felirataikat, auyak támogatására hívják fsl abban kü\'ejtett iudokokból és előadotr cél magéban, melyek a gasdakösöuség hgyel- mét — megfoutolás végeit annál inkább megérdemlik, miután a muukában szerző meggyőző érveléssel serény muukálkódasra, yiszonyainak a kimutatott módokou leendő javítására\' öbrkeújti j j— a ozímlzett munka az egyesület tagjainak Ügyelmébe ajánltatik. 85,69-877 Zalamegye 1877 évi május 7-én p folytatva tartott bizottsági közgyűlése 2886,35. szám alatt hozott végzésével értesiti az egyesületet, hogy a megye tulajdonát képező a gazdasági egyesület használatára átengedett bellaíincsi megyei kertnek — esen egyesület 877 évi május -áu tartott közgyűlése szám s att hozott vég- zése értelmében beterjesztett kérelmet foly-tán nyilvános árverésen leendő elsdását s s betolyt vételárnak szinte s megye tulajdonát képeső és csupáu használatul a Zala megye gazdasági egyesületnek átengedett Zala-egerazegi kert nsgyobbitáss czéljából zz egyesület rendelkeaese a\'á bocsáftását oly kikötéssel elhatárosts, hogy s vásárlandó területre nésve a megye fulájdon joga telekkönyvileg bekeblestessék. -4 Köszönattel tudomásul vétetik, és a vásárlandó tarületre s megye tnlsjdon jogának telekkönyvi beltebeleztetete annak idejében telfekittetni elhklárottátik. 6670 877. Zala megye 1877. évi május 7-én s folytatva tártott közgyűlése 3851 77. szám alatt hozott végzésével értesitti as egyesületeti hogy ss 1677 évi május hó íkén stám alatt hosott végséee értelmében aziránt hoztá intéseit kérelmének hogy a Phylozéra vastatrix behureaolátának meg-skadályosáss tekintetéből mindennemű »se-lővesssőnék s megye területére leendő be- tekiutetéből helyezeltetvén támogatása vé geti a nagyméltóságú kir. mínister eluök urhoa toiirat tu.éztetni határoz la\'ik. i \| 50,ó4-r877 Földmivelés ipar és kereskedelmi kir uiiiiísterium 8900 b77 s.ám alatt kelt leira-taban előre bocsájtváu, ^úögyi: A kender és lentermelés hazánkban koráutsem érte el azon fokot, melyre fejlődni képes, ugy annyira, hogy nemcsak a folyton tetemes nyereséggel biztató len es kender kivitel hazáukból oly csekély, hogy aunak némi jelentőség alig tulajdonítható, hanem a termelés még a beliöldi, illetőleg Jk osztrák tartományok esükségleiét sem fedeti,, el-annyira, hogy as utóbbi., évek átlsgában esen ctikkekből a bevitel 8—10 millió jo-rint értékkel mults felül s kivitelt — Ezen egy számadatból it eléggé kitűnik azou tanúság, hogy kender és len iparunk még nagy inervü fejlesztést igényei még akkor is, ha az etek a belföldi to gyasztás kielégítését tüzué is ki felsdatáu!, huloll mindkét nyers anyag oly természetü, mely s küHoldi piscson it miodig növekedő keletre talál, s e sterint tul termelésnek sggálys nélkül e két csikk előalli-táas még bosszú évek során át nagy mérvekben fokozható. — Esen következtetés eléggé íudokoióuak tünteti fel e ministeri-umnak mar eddig is számos intézkedések altal jelzett azon törekvését, hogy a kender és isntermeléet, mely a túlságos mérvű aabua termelés okozta bátrányokat több Hányban ellensályoani leeue hivatva, min* deu rendelkezésére álló eeskösökkel elő-mosdiisni i^yakessék. Azon ejabban fe\'merült indítvány, hogy a otisMurmui "jutalmakat lüztön ki azon gazdák szamárt, kik a kendert kik a kendert vegy i lent lőrdaikba leveszik, ujsbb alkalommal hozatalát sslbályiendtserileg eltiltaná szolgál erre, hogy es sgysvülstask figyel- sson okból helyei nem adhatott, mintán a mely ssyréssröl a tégen felül kénVe uein elleiiőrisbeta Tudoniánul! 1 57.\|11 Az aradi ke 1087II 877 és sa Itt 900:877 ssám kötölvé a a klpiri stesa adó iráut} képviselő káshot kérv \'nyetés Utján! st egyesületet :} I . Mindkét feliijat mint kivjflólag a mesei gatdástat jól (elfogött érdekében stük-aégei módositásuHra irányzott pártoltatui t et érdemben á sépvit^lő háthoz kérvény intéztetni határoktátik. — M72-J377. Földmivelés mar é» kereskedelmi kir. miuister ur llMűp7i. státff alatt a „Qal-lus" folyólrlt 1871 évi 5-ik ^tárnát inutst-váuykénV azon ^fölhívással küldi mea, nú-sterint esen folyóirattal, mely a gazdasági\' termelét oly kisebb ágaival foglsikosia, maivek közgazdasági jelentősége mludiu-kább előtérbe léii, tudomást saereavén , ugyan esen s^ániliaii Bár/» Ainbróay Bélától s gazdasági egyesülethez intéaett „a gazdasági egyesdleiek s azoknak feladata" caimü felhívását figyelmére méltatta. A Qellut cjtiuiü 1 olyóírat jelen végzéssel st egyesületi tagjai figyelmébe sjánl-tstik, s Báró Ámbrósy Bélának ugyan azon folyóirat iníegküldött 5-ik számábsu a gazdasági ogVesületekhez a tengeri nyul tenyéxtté* érdoiijlóbeii intézett ielhiváta má-j solatbiin Bááii Kálnián állattenyésztési stak-osttályi elnök uniak oly felhiváetal adatik ki, hogy as iráom Véleményét a jövő kot gyülétre beadni Miveskedjék. — / ■ ma-877. 8toluok — Donoks megyoi gazdasági egyesület 8,877 mám [alatt kelt átiratával azon egyesület működése megkezdését tudatja s aispstabálvei rogy példányát megküldi . TadOmasul Vétattk. 7-60,/44l877. Arvay ittváb ŰgVveaetó olnök u<-előadja hogy 11. n^éítóságu gróf Festeties Tas-siló ur at egyesület lp77 évi májUt 7-diki kötgyüjise 11144 b7ü; stámu vénésseli» 1-kérése folytáu meg engedvén hogy ftiak-ler és . Escheubacker bécsi luttssski válsl-kesók at általuk tekélyetetbiteti és s gasdssági czélokra alkiűmaaott dynaiuit robbantással a keszthelyi uradalmi területen sejai kö.uégüköu csak e folyó évben kísérleteket telietaeuek, — est sNméltóságu földmivelés ipsr és kureskedelem ügyi kir, minitlehuiuuak bejelentette. — Tudomáaul vétetik. — A kssssi iu.I kir.I gazdasági lauintéset értesítője as 167L évről megküidetvéu. A könv vtarba eliéietui hatsroztatik, — 6-Í77-4877. " Nedeczky Jenő fcoráiaati rsakonztályi eluök ur fölhívás a paritsi vilég Ujrlaira Gollectió bor kiaiiilás [rendezése végóit. Miuthogy a gatldasági egyesület at 1876 évi tept, ho\|\'<!tí-s\|u Keuztháiyen tartón közgyülésébeu a földmivelés ipar es kereskedelem ügyi kir liiuuiazteriuiuhot int izeit felterjesztésében ilagyarorezag részéről Col-leciio kiállítások teudezésót véleményezte, a\' Zala megyei gsadasági egyesület részéről rendezendő kiállítások iránti vállalkozást pedig elnem határozta, s ily irányban eddig sem iutézkedejlt a közgyűlés a lölhivás értelmében már csak idő rövidség tekintetéből sem járhat el. — \' 6^18—18i7, J Nedecsky Jenő ur ss 1876 évi noV. Ü-iki közgyűlés . . . ssám alatti vég-sése folytán s Bállá György nemes vitai lakósuak a fsteiiyésstési jutalomdíj tejében adomáuyozott • három darab arany kézhez adásáról Balla QyÖrgy megisuiervényét magában foglaló Nemes Vitán 187? évi május 31-én felvett jégyiő könyvet betdijészti: Tudomásul vétetett. 64 B0- 1877. Földmiveiis ipar és kereskedelem ügyi kir. minlsterium 1Í527877. szám slstt értesitti az egyesületet hogy Ssalay Imre ország gyűlési képviselő által s .gyártott borokról7 benyújtott törvényjavaslat által érintett fontos kérdés ügyéheu — á képviselő ház pénzügyi bizotiaágánsk határozata folytán kikérte as oisságot in. gazdasági egyesület, as országos ipar egyesület, 1 at összes kereskedelmi és Ipar kamarák véleményeit, s ezen felül s fennforgó kérdésben illetékes vagy érdekelt körökből, u. m. termelők, kereskedők ée a tudomány fér-fiaiból ssskértői értekezletet hallgatolt ki. Az igv gyűjtött anyagot ki egészítve, ugyan e kérdésnek Ausáriában éa kfljföl dön tárgyalására vonatkwólsg össze állított sdstokksl, azon fölhívással küldi meg ss egyesfiletuek, hogy ebből s kérdés jelen állásárs nésve tájékopáat merítvén, a tárgyat tdsetet vitatkosásí alá vtgye, 1 ennek alapján véleményét Vele kötölje. — / A megküldött törvéhyjsvsslat él adatok, es utób\'iiak vittsa váréi mellett, Medtcsk Í<M borásssti aashemtályl, e nök mukk oly fslkéréMtl edstaak kí, kogT indokéit véleééoye eléurjtsatését mielőbb beadni ssiveskedfék. —• 66)81-877. Soproni kereskWelml és ipar kamara \' 1IU.1M7 mám alatt értesiti ss sgyssü^taU hogy a Msgyar-Övárí m. kir. /gsálaiágj » akade«sis tanáraitól ason értsaitéat oyerte hogy: A Esgysr-öváli magyar kir. geada-aági akadémiának tanáraiiélaa alólirt ks-nara aaon tudósitáft nysrte, hogy s .Fsrt- \' vix piusrisimstf eevfl lepke ,hernyója tavat s/varaeoai asőllókbsn oly nagy pussti-táit \'tett, horjr mintegy 1500 hold területen nem oitk ttftlŐ nem termett, de junim havában asm levél, sem fiatal venyige ason látkstó nem volt, ét hogy Mesonymagys több atőllőilen ezen hernyó tsinte már me-tatkeeik. Amint továbbá e ksmsiá másuton értesült, ezen hernyó s soproni és ruasti. valamint a FeftŐ mentében lévő más stőlő hegyeken bssoulókéji már észre vétetett. — Miután feltehető sőt valótstaü, hogy esen félette veszélyes hernyó más vidéke-ken is! előfordul, és hogy ennél íogvs — ezen szép, nagy bortermesztéiiel dicsekvő kerületnek . szőlőhegyei vettélyestatteknek létll^Mk; s kamara ssükséMsnek találta s közípgeköl\' e bécses birtokukat fenyegető véizélyre Légy felhiváaban fir\'elmes-tetni, és azokat telhivní, hogy s kérdéses rovarnak jókori kiirtása álül magukat le- \' beto nagy kártól megóvják. — megkeresi azért as egyesületet, hogy at st érdemben megküldött iölhivátát a közönség érdekében köetétéve terjeszsze. — As értaeités kössönsttel fogadtatván — a fölhívás as egyssület kötlöuyéhícu . közzétételül határoststik f 66,82-877. Aj soproni kereskedelmi és iparkamara 65, p. v, k szám alatt értesíti s egyesületet, hogy st 178 évi párissi kötkiállitái ügyében működő soproni bizottság gyűjteményes kiállítást kíván rendezni melybeu , s gatdástat ét1 erdészetnek termékei a kamara egész területéből képviselve legyenek aSeu kiállítás tervesetét megküldi annak sikeres elősegítésére aa egyletet fsl-hivjs. 4 \' \' A megküldött terveset as egylet köt-, löuyében kössétéve aa egylet tagjainak tudomására hoaatui hetárostatik. — 67\|83-877. Frsnkliu Urtulat magyar irodalmi intézet Sporzou Pál ét Ebuer Sándor által iterkesstett (iaadasági olvasmányok csimü müvet ismertetés végett megküldi. Köszönettel iogsdtatik és a könyvtárba eltetetni s könyvjegytékbt bevesst-tetui határoststik. — 68,84—877. Zala megye alispáui hivatala 4i 72,77. aaám alatt a megye tulsidonát képssstl perlaki, ugy nevesett stedret kert vétalá ráutk 111. ik ét utolsó réttleta tejében a 1ÓU Irinyi báustpéut levonáta után lefise lett 465 frtot kamst lejeben 18 ti 6 krt s így össseseu 48J frt 6 krt aa 1877 évi má-t jut 7 én t folytatva tartott megyei biaott-sági közgyűlés 373919 számú határozatához képast st egylet ügyvetelő elnökségéhez oly megkereséstől küldvén át, hogy az Összeseu átküldött J8ad frt 80 krról széllé nyügts aa aliepáni hivatalnak Kül-dessék meg, egyleti titkár szóval bejelenti hogy es utóbb átküldött 4)3 írt 60 ki-\'í\'ha»sy Lajos egyesüleii pénztárnok urnsk készpénzben, már előbb pedig a folyó év-márczius 4-iki kötgyüléi 1J.877 stamu beutaló végzése saeriut a tala-egerszegi la-karékpéutiár ttámu betéti könyvecs< kéjéi el 813 frt 40 kr és a 2492 számú betéti könyvecskével 1375 frt 20, kr már át-adatott s e két betéti kö^yvecskébeu foglalt össseg s pénstárbs beuiaitátott as öss-azes 1858 frt 80 krról ssólló . yugts pedig j a megyei alispáni hivstalnak s ügyvesető ( elnökség áltat már megküldetett. As ügyvesető elnökség eljárása és egyleti titkár jelentése jóváhagyólag tudomásul vétetik, s a 483 frt 61) kr Thatsy Lajos egyesületi pénztárnok ur keseléte 1 alá jelen végzéssel s pénstárbs oly utasi-I tát meUett utaltatík be, hogy esen összeggel mind s zala-egerszegi kert nagyobbitá-sáia fordítandó alaptőkét as előbb nyert utasításaiból képest külön keselje. lV4\|s ktv.) Közönség köréből/) !P. 6nrk—tó ur! 0 lapja 51-ik számába Ca . . . B .. tapoiozai tkvi truok urat a rajtam és. tártaimon elkövetett térelmekért elégtételre hív tam fel, — iniaiáu azonban időközben alél-írott fentnevesett ellen s tapolosai kir. T. Jarátbiré uraál tett panstsom lolyián (a mennyiben sértő ellen kért dorgálás és feddés megtétetett,) elégtételt szerezvén, kéiem tehát L szerkesttő urat, esso torokat b, lapjában kötséteani, misterint nekem Oe. úron teiuini keretetem, illetve vele temm bajom már moet ninct Tspolese 877. Deos. 19. Friedrick Ferencs. #) ás s rovat alatt klslBttakért dij uem jar« s ftlelŐMáf sioabas a bstUdot illeti Swri. ~ Felelős uerkesxtót HOFFMANN M O B Nyomálji él kiadji Fiscfcel Fülöp Nigy-Kánixsáo 1878 —- — —\' \' \'-- - — \' < —I—— Melléklet a „Zala" 1878-kl 3-lk számához. hatóságilag engedélyezett lilvgíntéidéb enj JVL• Kanimáv mind Mnemf arany- ezüst ép ók-aaertárgyikra, valamint eoreie* gyek ói értékpapírokra ii a le» lehető legnagyobb összeg adatik, a legmérfékeltebb kamatok fizetnie mellett, poétán kllldött • nomtt tárgyakra \| hasonlóképen kész vagyok aj megfelelő űiiseget pon\'oiau éa gyoraau átküldeni. AU 21 Pserliofer J. gyógyszerész Bécsben, 8ingerstrasse 15. „zum goid. ftelcliaapfelt" i ? jánljs ■ t. elvssóknak as alaot jegyzett és sok évi tapustalat uijaa jelvseknek bizonyult gyóiyizere\'- f dsttti knninleg«(»ugskut ét li.itsmM házi szereket. 7 AMI. HegraadttluMAiiol cereui a c<iui és pontsai i;nu& pontos uiegjeiflles-.t. — As alant fétitfvi- \\ tüuii ki»tti uiég »on tgjcu aatouiegveaegek vannak kéixl.\'tlwu ée netalán keuletlwu uoiu lévé itirc i ( iránti megrendelőiek legrövidebb Mó alact-ós legjutauyos iM> m e«k$tóltetacx, t* folviliigósitésok leg- / uag/\'«to ií\| a«uu< ndafittu. - K<Udcm:tt,v-» .1 vidékre,\' wrineatssitctt pöwbekUidei vagy UBtnvut lusiiatt — ViOtfíi ui ó\'rcn Je-i\'^knél csoiungolaiért Unbontint l(j kcajczar seajnittatik nagyot) u ( kuideiaeu/eauei caoiuagoue eajat sóluegre. Lsmétolárnsitok jutilékbnn réssesölnek. 7 Akllfitiknn 71 1 1 frt * ) K"ili.prÁnitt PfrkaMM, kitűnő ezer a M ziaubujíuii ^mia^e L) A ítal„ ^^ ) JUlll-OrüUltí, ttatiuLuaáfti ellen. 1., ., l, i. , 3 melegen e» uedvqaeu taraja, oltalmam meghűlés <m \\ ttimu, 1 üvegese 1 tojt. j aotH kflveUtesnieayei eileu, koíVKiiti uabulyui kep- / ■ í ■ % — • / ) Leudtner testvérek hires tyok- i 1 nauáa \' dobozokban li darab 60 kr, ) tkvasi KÍ-SZH8Z Ottm. U.rn bárdtól 8ZüintapaS2a, Jdaiabwkr. f ixavo&l IU-S4US4 aju.,,,,.^, » Bnacbeai \\ ________________- —----- ) •Uo orvosi uikiuiul)ok altat iugatiuuuiib huzu/cruck / i"»\| . lBB,.n/1»;„ , \' \' uuunnulf i sjMilwtoU rtuiuisuiMtuu gymuuriMjutc . kulouOsuu \\ Müt-CbbOlK/Md ^pidgdl üaüpjjün, } sinsssust gyon<oa«jí, otviigymsuy, gyuuvrtiurui, • av\' 1 ..wl.n_tI\|.\\ inojjroinlűtt gyomor, ro»s . sitsu ■ i»ov«U. uv»ges»ye TO kr. \\ OVoU OööppOa^ emssitis, miiulo imumu ni- / tssü Iwiok olluu, fcitOaft iiftífcwr. %y üvegcső 30 kr. J Amurikai ktevéuy-keuöcs, KS ) ) sau üti tó, kétség taeuai lugjobU sur uuiutan ktesvé- ) vouiuiiliaj-vjlaj j a legkitüuölib uiinossgfl. f uyss as csussws txy, usvsMUssea iuígenucUsj, ug- / Kgy Qygg \| ot, / mt\|nl»i\| görcs, Magas Jogúja,ítymas, iiUssaigaiss \\ -----—; . - { Molian^véuy-8ieletkékllu^£r í B\|Í atáj-viz, LrSte^ft^/íííK ) - aliamort legjobb togiautartu r. 1 Uvsgcsa 1 irt 4ü / j ...__________ , r ) Vpnrnvvlin ^^ABSfV gyógyuacu^l, / - ; ~ ( liöUlUAyuu, pMt rbvskbAi kósxitctt uövóuykl- V SxMm»MAOMiirÍM. U\'iiuersnanssntol a \\ ronal kOssvényes, cstuos, kfllóuflssu ustlig inbiüoii / OiMU1 W»ülltia látcn, •Tosiicsoro «s tciiUrtt- / gysng^ biyok eUeri. Egy Uvogcso 1 frt., orfssbb V •sár* i sroOsb úvegesakben a í írt 5U kr es l tt W k. \\ hattiyu I frt. ,2ü kr. \\ \' f ijöuczóü tapasz / Por lábizzadás ellen. .TmÍSL" > ua 60 knycaar._________ ) s as ssáltai keletkező kaltameüsn szagot, épan tartja a \'T ,/ , , j i Pi»rhn/«r J^U \\ a lAbbaüt, 4s irtalnuüsn ss«ro«k ran bebizonyulva. \\ Vértisztito labdacsok \\ fbo^wkr.___ labdausok uevo alatt; as atvbbí nevet telise juiotal ( _ „ ■ . \'... T ^ ^ í Emészflöpor bon, melyakbou miudeu cgyübb szer siXteiouül ul- ) ^ 1 &t, 10 kr. y dobos Wc. kaluuutaiotr, hm iabaacMk stsnnslsmror as « teg- / •»»• \'.» • pM.h r J Ml rövidebb ido alatt «\\jes gyógyutot eredményeztek. ) lannOCUinin-liajkönOCS Jvlk öuorv^ ! mTw l4ÍW,<T!J -1 1 \'P^8 ö < \' és laikusok által vslameunyi bajnüvesztS szer kásM LÜAr\' PWlí.U-,1kí,.Uvu. 1 "7 10 "f I a legjobbnak elismerve, 1 csbuaan kiáÜMt nagy . kövesebb Ueui küldetik tuA.t aiámtslsn levél érka- \\ szeicuc.ce 1 frt aatt melyek iról hAlat mumlanak e pilolákért melyfk- \'_____ ______ . „\' ^ mk a legkülüul\'élébb és legsúlyosabb betegségskbeo ) prvfma x Steudsl tanártól vágott J sgaaxsaguk Uelyrealiitasut kúszőwk. A ki csak egy- i l^yctütUUO td-J/cWA, ^ g/1jrt ss«r kísérletit tett,Valiik, tovább Raulja. j kel.vények, a lábak régi, idóasakonklnlfelnyllú >et- ( lései, makacs Hdrigykelissak, Uj» pokolvar, sebes e- ríhanhnn »millMtÍH^M ) gyulladasoá mell, megfagyott tagok kCssvény és bas Vliaciioil aiOlildllSÖÜ, ksUe^w ( Um b^ok ellen jön^c bbonydlt. Kgy tégely ftO kr . tét, mlf dohánjfMs stb. következménye. 1 sselencsa ) ... i I - f • Egyetemes tisztító-só " Oliioai toilette-szappanj ) 1 k gyafUs flórán. Uasualata utáu a bőr bársony sima dugidas Mb. ellen. I esomag ára 1 At \' m mm as kallaiiies ssag t lart meg. Igen sokáig ) ,-r- ——— . ■ —-------- ■ .. tart sa gi uawaaárad Kgy darab 70 kr. fi^Airt-iivic/ u- ^ "^b. Wflrk W-tiil, évek ftl _ _ xu6LUr<U5Z,í óta lyukas fogak óapkmbímáaára m ^ ^ CUeU\' ( fogpor H^^^^nt, egy dobos 6, fagy-Ulz^am, ft^íi^SSLÍS ) r-^vi^ snaésasmiil fagrbaíok f»z i-iúit aeük «lb. idk-n. IS .. 7 - ..„ , , KI SrS^.^ > i\'ogMngyök, ^Ti^X a » ÍI U- a Liíblg Btasátas. earnalkrr » ^em^I fit. m H U8-ki vonat ui\|T, , \'^>\'1 m;- \\ —2------—H-- r az ?r h" • ( George Fate pektórale-ja, Stt 4 Z? , \' / dás, kttbdfét, rakedtaéf, borsi, nmII- és (Méb^ok /1_____ ,. . * umkwbst ts«r aMikéroe \\ gégabaatJwsk silsa Isgjwhe és IsgkeJ emasskb se UOl\| va OdlZham, „Ti .U., \| Avagsae éQkr. { géaeseraeá állsláansas siismrv. 1 dobás ára áOkr ^XXXOOOKX\'XXXX^CXX Ú>,XIIXX XXXX .. .XXXX^ 2 X {! VIELLBETEbWGH H 8 I Q . "30"év;é^ikedTelt és orvosi jóváhagy is folytán soksaoresan kipróbált ! • Q ; 1 ijf rö™™™-^ I il A s III;; 11 j • ft bü Q i J\\ mellbetegek H/mnára. r 1 X, . Q _ Q 4. , X Mindig triss miuőségb en kapható ®gj are« ^ ^ Q 5 I I! Idegbaj ég gjeng^éRjllcnM__ 2 Engelüoíer I.izom és idegesendájaaromntik\'^ növényekből ö Q Kétségenkívlll jeies uer rheumaültus arca- és oion. •UÍ<UllDa> B,édUléi» X Q reiatfájdiímak, ideg- és teitgyengi\'iég ellen, küiünö>n A * r éi a ek\| gy é n g eié ge éi eobdl gyakran oaoaott lohetetleneég 5 ai- Q ellen. w j ö ira egy üregnek 1 frt. ^O )( , i 1! F o g f a j a s ft I I e n 11 __ * ^ Htomatikon szájvíz. / Q re- q Dr- Brantt bécsi fogorvost(JÍ. \\ O 5 ^gy jolesáek bizonyult uájvis a f.gbui épootartáia és erŐsitáeérej a iaáj X J\\ roaa szaga ellen éi kezdődő logromlás ellen; X j X j Ara e/y üvegnek 88 kr I, X X főraktár magr^roriaégi: Török József gyógyszertára. Nagy- aniasa: Belui • József gyógyekert. Koaenberg Ferenoa. Kak ár Magyarország minden na- ö J j gyobb gyógyszertáriban. 454 6—12 Q £ Qxxxxxx)ocxxxxxxx ix>ooo<x;<xxxxxxxy üt b. \' _ , U ---- \| • \| \|\| ■ _ y- Jfjllge: Vizsgáljatok mindeút a a legjobbat alkalmazzátok. Korcsmárosok és bortermelők nyissátok fel szemeteket ! ir < Épen most jelent meg „A bor-szabályoda leghőbb és iegmegbiahatóhb [ tanácsadó a legblztoabjés legjobb bor-j ivitó-, nemeiiW éi szaporító enárásrűlt mely által, ha a legtisztább természetei bor már a hordókban v\'an, legalábh ia még kétdzur annyi .bor, jeleniókanjren jobb minösrtíböl, érj»tik el. Leggyakorlatlbb utmutatái leáizkolt, még natál borok neiuesitésn ée uaporitáiára éa osekély. roiw. i állott óborok javítására. MC KOiönOion alkalmáé u minŐnséget illető roaa bortor* » mések alkitlmával, Biztos és jé eiedményéit Icezeuég vállaltatík Száz inog izáz bizonyítvány fekszik előttünk, melyek mind erősítik, hogy csakis ea eljárás ia i egyodnli legjobb, loggyalcorlatlbb és legegyi\'.erflbb i vevőink közill igen lokaa, csakis e könyviiek kÖszBuíjetik moataol jólletoket és gazdagságukat. Fönnebbi munka igen kttnnyen érthető s\'yiben.van irva, i aat minden laikus, aöt minden gyermok ia. pontosan megértheti, egyébiránt kéeaak vagyán még közelebbi fóivilágositáeokat adni, díj nólk&l, ha tiiztelt vevőink előtt valamely pont homályosnak tütinék löl. Ara 3 frt. M igiendelé^ek kére\'.ukaitánvét n(j aa öaiaeg előzetes bekUidééo mellett intéztetni, a követkeaő oSlm alá 462 8-14 4A Bor-szabályozó" kiadó-hivatala Wien, Taboratraitöe, Hotel zuui vsciiWdrsoa .idier \| I f » \' \'Tv :.\' - - ^r1 ^~n vi^f wm * vi^FTWi9Air harangok oj félszerelésének éa harangállványok feltalálója, kir. aitb. fuvógjirnok él nagyszerkovács Budapesten, TI. ker.9 gyár-uIca a^. s«jut házában, ajánlja találmányait a tisztelt építészek és érdekeltek becses tigyel^néb. Tisztolt építészek akármikór megteklntheUk gyáramban a kQlönféle miotákat, harangok /elszereléséről éa JSÜtv torsyok hereodezéséról. BAH\' Elkészít sajít ssab. modora sserint al haraniokat Kzcit modor alkala.it io&l a harang nom repedhet meg; U-sser tovább tart mint a régi telsserolóiail, magUrtjk tissta hangját. 8iAk \|MB toruyokbaa nagj harangok la alkalmashatók j a falazatok somnii resgéit t «ilyet a rém (elssero-lésnél kikerűlm teljes Tehetetlen — nem ssenvednok s a haraaaotáahos haio.lr.> u-.e sem nOkségeltotlk CMBLi^ azon vrflnek, mely a régi módnál. Saámtalaa bisouyltvány IguoTja «t J. I , - Ezen aj leiszereiisi modornak céhserQiége ji elönyo annyira sl tan imorve, hogy nemeink Ma- gyar-, Erdüy, Ossuik-, da A láslűállitáion 1867, mouVrsi ; Bajor-, Szátr-, Frsncisomág- ^^^ , klállitálOD 1878, keciksmMi ban és 8ierbiabaa is aieltalJó ^-j^^^fegfcjyBW^Éfjr . ■-■ ■ jn Ipsr-mukiállltáion ln7i., bédi hsraogokat felnenlt ós nálli- ffiB^BBj jWnffllntfhi víláfIdállitáaoa 1878, és i ím ilminy tüntctve^^ibeff már !§fj\|\| ke»éi klvétellol mindenütt él* 4 Felsége a király által kát ly^^^HI/^ ■■] T^j f" Sn lőrsodQ éremmel vagydijjil. rendjellel a következő helye- \'M^^^BkM ^ftiüliL ulfellH Gyáramban miiiibm oagyiúgu KM: Magyar iparegrmOlst által * / \' KMÉrnB ! T\\ . harangok AotéM és folstt rilíw 1847., magyar gazduiei cgyt> V\' . - W—ntfiri.tL lj. elvállaltoilk s Irgréridrbb lűi »l!ct által 1857, Londoni ki- /M---" - \' _yg alatt csxkoxfilu-tik. ócska ha- itUtiioa 1%.\' győrvidéki ki- ■■■■■MMnBBBMV-\'VSHB rangok U átvetetnak a fel- S\'^S\'&Md- - Á^iif w,i»»,r. « yfír", Sí t.i kiállításon 1866.. párisi vi- gokkal átcjerélttUiek. Továbbá ajánlja az újonnan föltalált harangállványalt kovíictolí vasból, melyek sakkal kisebbtl)6rt fogtaínatt 1 el és nilárdabbak mint a faállfáajofc — Az elbo mugyur, ugy hol- mini kSlföblOa legjobb hlmé7bon álló \' % * Aivó-gyárii iu . . ko/acstüxhelyeket dua válaaztékban készítheti. Miodsolilj luo miynk és satuk {djnlttatoaK, Ülők rtliíííilí.-\'-ii-i acülP2tatnak; készülnek továbbá kovács-, lakatos-, kőbányai sserszám^, mf löm ton^elyek, láucok, kubuácsok. \'.\'.í jv\' \' . í/ Mt \' 1 í > 1 /OOOOC ilíii i^j -. j ilf] M* I VJI r \|\| 3 If-tíŰI \' Zív!lí \\l\\li- .: Km t / ^ ú, 1 ^ S; i1:! / "S j « P Íí Ü41 \' ^ \\± á: l\' " ü i fV0 ^ - íwi. Un i - jg H* — N >. 3 / -- •• ja % m _u \' ■F ! > ícjl I t «G3 # E uj > . c /.»»-. B ^ fcli h-\'S il! I 1 J i ü évek ttttr\'flennálló és 8 legjobb hírnévnek orvpndö \| könyv- míl- * hang] egy-kereskedése Nagy-Kanizsán ajánlja a n. é. közönségnek dúsan felszerelt nagj lak tarát ,j\|\| * • . agy mini: - ; \' ; j út• Pompis ftszmivek magyar, német és kanala nyelven. Gyönyörű képes könyvek magyar, német és franciia nyelven. Ifjúsági iratok mindkét nemb<rti ifjúság számára magyar német ós franczia nyélven. Elegáns levélpapírok és borítékok1 csinos tokban színes monogrammal. Mindeinemí köszönté jegyek nagy választékban. . ot Mindenféle házi, ügyvédi, orvosi gazdasági irodai és tárcza* ™ naptárak a legjutányosabb árakon. ^ Egyúttal bátorkodom a n. é. közönséget értesíteni, hogy {dl berendezett könyvnyomdámat, a már benne levő két nagy gyorssajtón kívül még egy jl^j LEGÚJABB SZERVEZETI) AMERIKAI GYORSSAJTÓ m \| J beszerzése által nagyobbítottam, miáltal azon kellemes helyzetbe jatottam, hogy fid , némi nyomtatványokat mint: névjegyek, meghívók, gyászjelentések és névvel ellátott papírok es borítékok, leggyorsabban és rendkívüli olcsó árakon szál- Iíthatok. j $61" Megrendelések pontosan eszközöltetnek. \' Fischel Fülöp * Airai- MK> ifonnúllA Áa A lnnrÍAhh lilftiétnolr itrt/anilA fMl Vtltf Weyfksrwkeiéw. tJjwmliM «ku 6W. iu» Eliflietkl ér?k. Kim ém 6 frt WMm S ft\'t NgJé <v& l írt 00 kr NHttaéayvk: I kMáWt j>4titw ♦gyíter T \'kr. MkaMi blnUtfauit I kr Bély^dlj 80 kr ZALA P»Hl aura 10 kr tartM* Iftfc. Ivá » mUmí iM lltetf kftaWa klMomÜSk* nj vémhi* Ku SIS n WmMlMlM< imWk ernk liu>#r( ktttkWI %»4utetk »\| \' kttiralvk Imu útul külilitiivk u 1 ■\'-4$* ..i• 3S3firi\| "j • ■hlttfcili* Mnwik\' Uáát Kmm Nfcpig \'ii ka \'11) «. - A- V. Mippr BwAMri liÉrir «WU, — 4 •MíTm -Wita MAt IL TftWr. JM1> \'»iftw WíitöH KMítMwa \|f. m V«fJ«l ttft I. Wkliét >.\|um \|0. \' meg Vei érdekű. KÓZMÜ VELÖDÉSI, TÁRSAJDALMI te GAZBÁSZATI HETILAP .1 Zükttnegyei-Gmdmáffl- Egyesület) a n^hanixmi tiszti fimegAlyvi nwootk<rtbt ét több má$ egylet hlwiWm hftMnyo 4. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán 1878. január 23. V. évfolyam. lat dámunkhoz fél ír melléklet T1D Ohtttolvtl. Megyei ügyek. 402. - ■■ ■■■ Zatavugue aliipáni hivatalától. \'ni 1878. Hirdetmény. A gyámi ági ós gondnoksági ügyek rendezéséről azóUó- I877dik évi XX-ik törvényezikk életbe léptetése a üagy méltóságú magyar kir. belügyministemm által folyó évi január 15-re\'elftndeltetvén, a. múlt év september 3-án és ugyanazon £vi október 22-én tartott bizottsági közgyűlések által, u hivatkozott, törvény 173 és 240 §§i alapjin. a . községi gyámok fölállítása és a köE-ftégi jegyzőknek leltározásért járó di jak megállapítására nézve ^ ^s számok alatt hozott és féltőbb tóéágil a g jóváhagyott határosa tok értelmében, következeik tétetnek köz-líii ró : Az 1877-ik évi XX-ik törvénycikk 178-ik szakasza által dltendelt községi közgyám a megye területén mindeu önnálió \'nagty községekben alkalmazandó; ellenben a szövetkezett kis községek a rendszeres eljh- 7HU Ifi ha- SvHstics Beuő, Zalamegye ál ispán Jának ZuUmeiijic köMtgajigatdsi bisonságu f. 1878-iL évi január hó lé-ki\\ Ménében a wyypi közigazgatási ágak mult de-ember havi állapotáról i\'l őt erjesztett havi \\ jelentése. AUekiutetes közigazgatási bizottságnak ;\|elen január havi rendes Ülésében a negyei közigazgatási ága knak képviselete azou oknál fogva, meit s folyó január bó 3-án tartott megyei tisztújító közgyűlésen ezen megye alispánjává- megválasztottam — reám há rámolván, ehhez képest, midőn mély tisztelettel megjegyezni bátorkodom, hogy megyénk lefolyt december havi állapotát előtüntetó jelenteimnek adatai oly\' időből származnak, mély alatt a hivatalos Ügykezelés vezetése még tisztemhez uem tartozott, és igy iuémely fennforgó hézagok Kitöltése iránt nem intézkedhettem, a hivatali elfldöiij után maradt e részbeni adatok alapján van\'szerencsém mul\|depzem-ber hóra vonatkozó jelentésemet követ* kezókben előterjeszteni. — Az emberek egészségi állapota múlt december hóban a megye egész tecüle-téu általában kedvező volt, a betegségi forgalom ugy a halálozási esetek a rendes számot tul nem haladták; e hóban . orvos rendőri szempontból hatósági rást igénylő községi közgyámi Ügy _ vitel és arra képes egyének tekinti- J ^iedlTsik Guíto\'kööégben Vált "szliki tőből az idézett törvény alapjan kör- \| ^^ hol a j4rvinvosan de mM jel-jegyzőségcukét egy közös közgyamot leggel fellépett veres\' kanyarénak rövid kötelesek tartani! \' A körjegyzőségi közgyám választása a törvény által a körjegyző választására nézve előirt módon — vagyis a szövetkezett kis községek képviselő testületei által fesz mielőbb eazközlendő, \'s hogy az ily körjegyzőségi közgyám mely községben lakjék és a szövetkezett községek mily mérvben járuljanak a közgyám tartásával esetleg tikssekötött terhek viseléséhez. azt a hivatkozott törvény értelmében esettről esetre aközigazga-. tási bizottság határozza meg. Itt megjegyeztetik, hogy a szövetkezett kis községekben közös gyámi tisztre oly egyének is választhatók, kik díjazást nem igényelnek. A községi és körjegyzőknek leltározási dijait illetőleg pedig a már többször hivatkozott törvény 240-ik §-a alapján szabályul megállapitta-tott: hogy 500 frtig becsült hagyatéki vagyonnak a községi vagy körjegyző általi leltározásáért 1 ft.,500 frtot inoghaladó hagyatéki vagyon leltározásáért pedig 2 frtnyi dij jár, ugy azonban hogy az 1 frtban megbatározott leltározási legkisebb dij ihinden esetben, az 500 ftot mégha j ladó hagyatéki vagyon leltározásáért meghatározott 2 frtnyi dij pedig, a minden esetre járó 1 frtnyi dij be-azámitásával a hagyatéki vagyon ac-tiv állásának a hagyatéki tárgyalás alapján eszközölt megállapítása után AzetendŐ. —• Végr* a körjegyzőségi\' scékkelyen kivQl fekvő községekben teljesített leltározásért a körjegyző a fentebb említett napidijakon felül a természetben kinem szolgált fuvar költsége ősimén kilométerenként 14 krt számitkat föl, kötelessége azonban a köt^egysőáek a fél által meg-ajánlott természetbeni fuvart íjain-deakor elfogadni, mely esetben fuvar dij felszámításának helye nem leket. —- Ksh Zala-Hferssegen 1878-Íkévi J aavár 164a. fhattia Bmé m. k. idő múlva bekövetkezett megszűntéig az iskola bezáratott. - A hasznos állátok egészségi állapota általában szintén kedvező volt, járvány vagy ragályos kór kiütése nem tordalt elő* — ; Öfömmel jelentem, hogy ,áz előző havi jelentések mindegyikében jelzett öngyilkosságnak sajnos. esete, valamint mérgezés, sem magzat elhajtás vagy ai-tevés és uj szülött gyilkolás, sem mülegés beavatkozást igénylő szerencsétlen szillés, december havában nem fordult elő. — Elmebetegség azonban két sajnos esetben fordult elo, t i. Stíksz Ferencz volt söjtöri és jelenleg zala-egerszegi lakos elmebetegség miatt főorvosi észlelés alá vétetvén,, miután felgyógyulásához remény vau, az országos tébolydába leendő elhelyezese végett a kellő intézkedések megtétettek; Szikora József nagykanizsai vasúti mozdonyvezető pedig meg-őrölése folytán közvetlen a déli vaspálya társaság által az országos tébolv-dába elszállitatött. — Véletlen szerencsétlenség általi halál esetek következők jelentettek be: Szabó Anna ötvegy: Szive Józsefné, felsó-Ha-hő\|on december 1-én a pálinka f9zdéből este történt eltávozása után harmadnapra a falun kivfll lévő közös ruhamosó tó-kában megfúlva találtatott; a teljesített vizsgálat a hu 1 Ián az erőszak legcsekélyebb jeleit sem tüntetvén ki, az iszákosnak. és rendetlen előéletűnek tanusi • tott nő szerencsétlenségét legtöbb való-^szinüség szerint pálinka ittas állapota idél^eló. Láng Imré lángvízi lakos december hó 2-áo öcscsével Láng Mihályi/saját hegyi pincséjétől hazafelé menetelt» alkalmával útközben visszamaradt, él a setétben eltévedvén, a földek köst lévő egy csekély tókába esett, ámbár később hazatért, a meghűlés folytán másnap estére meghalt; a szerencsétlen már több Ivek ót^.izélhüdé* folytán beteges volt, ml elfregité rohamosan bekövetkezett elhunytát, — a teljesített vizsgálatról ázóló iratok azonban ii kir. járásbírósághoz terjesztettek be, azon gyanú feljelentéi folytán, bogy neveset-tet óciceo Lái^ Hfhály )6ktevn \|qs szándékossá a tókába, f- Rzeu két tókába esés kövstkezté-bcui sserencsétlenségekre oéive a ronat-kezó szolgabírói jelentések nem tanúsítják azt, hogy s tókák olkorlátolását rendelő szabály foganatosítására; ez alkalomból a vizsgálat kiterjesztetott volna, miért is annak pótlólag teljesítésére az illető szolgabirákat utasitanl fogom. K sseiuéh és Vagyonbiztonságnak több időn át kielégitq állapotát december hóban egy rablógvilkossági eset zar várttt meg, ugyanis: Dautich (lyflrgy kis radai lakós 50 éves tóldmflves 6 élő gyermek atyja decemoer hó 14-én szelemenhegyi piiczéjébeu l>ort adván el, annak 388 frt vételárát a fevőtól — a bor rakodásnál! segédkező (Hegedűi Bódi 22 éves nagy radai lakós jelenlétében felvette, él miliőn esti 5 óra körül 9 éves fiával szőlőjéből Kis-Rada felé hazament, a pincjzéből már jóval előbb eltávozott Hegedűs ;Bódi ós ezzel szövetkezett Hompó János bzfntjc 22 éves nagy-radai lakta által orozva megtámadtatott, fejére mért több több baltaütés-•Bel leüttetett és pénzétől megraboltatott; fia a rablógyilkosság színhelyéről iutásj sal megmenekülj maga Deutsch György pedig a kapott halálos sértések következtében december hó 16-án meghalt; az iszonyú bűntett elkövetésénél hirt nyert Dömötör Antal kiskomároai foglár tizedes Kltics Károly közfoglárral rögtön a hely színén megjelenvén 2 napi buzgó erélyes és tapintatos eljárásának sikerült a gyilkos tetteseket a fentebb nevezettekbeu kinyomozni, élőket az elrablott és nálok felosztva megtalált 3881 forinttal együttj a pacsai szolgabírósághoz kisérni, honnét a nagy-kanizsai kir. törvényszék mint rögtönitéló bíróság elé állíttatván, ennek december hó 23-án lielt ítéletével mindketten rablógyilkos ság miatt kötél általit halálra ítéltettek, és a halálos ítélet rajtok agyún december hó 23-án déli egy fél órakor végrehajtatott. Ezen rogtönbiráakodási eset tényvázlata a szabályok értelmében rettentő példa végett nyomtatásban megye-szerte kihirdettetett. A rablógyllkossági eset ás a tettesek elfogása december hó 19-én jelentetett be az iíietjő szolgabíró ur által az alispáni hivatalhoz, és ezen\' jelentésben is kiemeltetett Dömötör Antal foglár tizedesnek és Kivics Kávóly közfoglárnak ezen Ügyben tanúsított erélyes sikeres eljárása, mit a nagy-kanizsai kir. törvényszék elnöke is megyénk főispánja 0 méltóságához intézett átiratában teljes elismerést érdemlőnek jelentett ki, ugyanazért helyén látom a magas Belügymis-terium áttal a rablógyilkosok felfedezői és kézrekeritói részére engedélyezett 100 frt jutalmazást \'alkalmazásba venni, ugy a nevezett foglárok valamint netán a tettesek\'kinyomozása és elfogásábau sikeresen közbenjárt más egyénekre nézve, oly arányban, amint a e végből. teljesítendő külön vizsgálat az illetők érdemét jutalmazásit méltónak tanúsítania, minek eredményéről jelentésemet annak idején a tekintetes közigazgatási bízott- j sághoz beterjeszteni el nem mulasztan-(lom. — Emberölés december havában nem — de lulyoi teati sértés kettő követte-tett el, az egyik eietben kénél szúrás éc a másikban véletlen meglő rés által, mindkét esetbeu a tettei elfogatván, az illetékes bíróságnak átadatott; —• A vagyonbiztonság ellen elkövetett kisebb nagyobb merényletek állanak; egy lólopásból és bt sertvéitolujiági esetekből, melyek jtösfll az ötsaesen eltol-Ivajlott 18 db. I sertvések tamdonesaik-j hoz visszakerültek és a tettetlek elfogatván a bíróiágnak átadattak, <> a léWl vajlást vándor czigányok követték el, kiket elfogni eddig még uem sikerült. Veltöréttes párosult tolvajéig el-követtsteu 18, \'4 köztük egy magtár feltörés 24 inéró gabona eltolvajlásáfal. 1 bolt feltörés 86 frt értékű boltieik1\' beknek ét 1 szoba feltörés 16 frt. kéiz-péu/iiek eltolvajlásával, a többi esetek uúl ksiuara és pincze feltöréssel kisebb értékű tárgyak, leginkább élelmiszeri;\'k és ruhanemüek lettek elorozva, de a lettesek mindenkor elfogattak és a bíróságnak átadattak, p- -\' Egybzeríl lopás elkövettetett. 11, melyelj közül két esetbeu 18 frt és 5 frt «:észpéuz, egy esetben 16 mérő gabona, a többiekben pedig ruha és egyéb kisebb értékű csikkek képezték az el-tolviíjlölt tárgyakat; a tettesek mindannyi esetekbea elfogattak. — ; Tűzeset kettő jelentetett be ugyan is - a felső habóü szőlőhegyben Pá-czek Józscfné pinczéjénekleégése, mely-* ért a gyújtás gyauoja Káté János ha-héti lako t terhelvén, ez elfogatott és a biróságuak átadatott, továbbá a Rád köz-ségbeu december ll-éu reggel 5-6óra közt özveg} Horváth Gáborné házának kigvulásával támadt tüzeset melynél 3 lakház, 2 kazal szalma és széna kénlet 800 frt értékben hamvasztatott el; az elégett épületek közül Horváth Gáborné háza 217 trtig biztosítva volt, a tűz keletkezte iránt a vizsgálat folyamatban van — A természetbeni közmunkákra nézve a havi jelentéseiket beadott sümegi, bak-sai, perlaki, keszthelyi és zala-egerszegi szolgabiróságok járásaikban az 1877-ik évi ösiaes közmunka napszámok teljes leBzolgálását jelentik, es ámbár e részben az általam folyó január hó 15»t6l 25-lg terjedő időre járásonkint kitűzött (Jempotus eredménye fogja az ügy állását az egész megyére nézve, előt&otetni. annyit mégis a mult novemberi ülésben előterjesztett alispáni jelentés nyomán már most jelezhetőnek vélek, hogy az 1877-ik érről jelentékeny leszolgálatlan ii&zmunka napszám uem fog fenn maradni. — A közmunka váltságdíj Összes hát-iléka 1700 frt 70 krt tesz ki, ebből esik a tapolczai járásra 1135 frt 40 kr., a sümegire 15 frt 60 kr a kanizsaira 88 fii 40 kr., a zala-egerszegire 227 frt 20 kr. a baksaira 7 frt 20 kr., a letenveire 204 frt. 90 kr. és a perlakira 22 frt; mely hátralék összegek a közmunka Com-putus alkalmával igazoló felülvizsgálat alá vétetni fognak. A tapolczai járásban fennforgó 1135 frt 40 kr. váltságdíj hátralékra nézve tisztelettel megjegyezem, hogy a tapolczai járás szolgabirája az 1877-ik évre kirovott 4663 frt. 80 kr váltságdíj összeget teljesen és kellő időben beterjesztette, miért is fenntebb kimutatott 1136 frt 40 kr hátralékát főleg a hivataloikodása előtti időből fennmaradt régi vagy is \'1878-ik évi hátralék és az 1876 ik évben le nem szolgált természetbeni közmuuka kétszeres árának be nem hajtott része képezi. — Végre van szerencsém a mult december hó 29-én teljesített havi pénz tári vizsgálatról szóló jegyzőkönyvet alatt mellékelten bematatni, mely jegyzőkönyv a teljes rendben talált pénztári kötelén hiáoytalaniágát uoositja. — A fentebb még tisztelettel előadottakkal végéhez értem ason időszaknak m% havi jelentépeiM^ek tüzetes tárgyát ké* peiheti, k a mel^eú való tnlterjenk* dél (pűgiavaráia teuae azon aatttyu sorrendnek, melynek keretében megvéuk köaigiisgatási hivataléi ügykeselése a te* klatetoi MieMg bavonkéuti siámoii vé* tik alá terjesstendó: ugyanazért esitul csak annyit említve fel, bogy akftilgai gatáai ügykezelés a folyó január hó 3 ós 4-óu tartott tisatejttó közgyűlésen 6 éves törvényes időtartamra újból megalakított megyei tisztikarnak kezeibe helyeztetett, és ezzel igazolva azt, bogy a tekintetes közigazgatási bizottság jolou ülésében ennek törvényileg kijelölt tisztviselői tagjaiul alólirt mint alispán, to-l.vábbá (sertán Károly megválasztott árvaszéki elnök, Kro&ctt János tiszti ügyész, Dr. Urész János megyei főorvos és régre Gozouy László megválasztott megyei fő- ml- katouai elkülönített Igtatóköhyvek ve-settesenak. - A fentebb elsorolt szabályon ét íjésu beit teendők ai éllttieléptetett uj savv aet teljességének olt elougedltetlejt kalló kelt képésik, isslyszuek fontos nagtértá-aát iiletŐleír haladéktalan futatni osltását állásomból folyó felelőssége műéi fogtra Ínul" hstlanul esskosölnöm ken; ugyanazért 101-bivom n ssoltabiró urakat, hogyjflen rendeletemet szigorú miheztartásul jvévl, as abbau előírtaknak haladéktalanul teljes foganatot szerezzenek, a annak megtörténtéről az 1-ső! pontra\' nézva as illető érdekalt ssolgsblrÓ ui\'ak -r a 2-ik poutbáu foglaltakra nésve pedig as összes szolgabíró urak hozzám lehetőleg mielőbb igazoló jelentést vss sikertelen uyomozása Illetőleg letsrtóz-tatásénak uern \' kö4ölbeté«p tárgyában lŐcsnnábialoa iíij által ulasiHsonibos köpést\' folyó jssua> \|hó[18 áa- leljsSitétt rissgaiar-ól tsollé}jegyspkÖu,yi\'ból k tujiik aa, hogy )isnisdis Józsijl sala ngtf«4gl slc^endblz a Krohupr .lózielet lehelő gyújtás jegyzőnek engedély melletti távollétében j tegyenek, abban különösen kitüntetvén azt. Bolty Ujuís l-só aljegyző, Czukelter \' hogy hivatalos állomását és a székhelyepi Lajos 2-od és ftajky Lajos 8-ad aljegyzői; vagyunk szerencsések helyt foglalhatni, kik is á ]. alatt mellékelt névjegyzékben a tekintetes közigazgatási bizottság szíves tudomására hozott megyei uj tisztikar összes tagjaival együtt a Jekllitetes közigazgatási bizottság kegyességébe magunkat mély tisztelettel ajánl-jut - SVASTITS BENŐ m. k. i alispán. 227 szám. i. m> Zalamegye alispáni hivatalától. Valamennyi szolgabíró urnák! S A folyó évi január hó 3 és 4-én megtartott megyei általános tisztujitásból tolyó első teendőt a hivataloknak as illető megválasztott tisztviselők által való átvétele, illetőleg hivatalos álloináasákuak köy^éssóg-saerü azonnali clioglal^sa képezvén, miután nem kétlem, hogy ez a járási bivatalokuál is már téuyleg megtörtént, a hivatalos ügymenetnek legasekélyobb leunakadást nem tttrő érdekéből még a kivetkezőkre- látom szükségesnek a szolgabíró ..urak ügyeiméi különösen is felhívni, —^ 1 1, A megszUiitetott skúutgróti, lete nyei és baksai szolgabírói hivatalok átvéte lére nésve külön életbeléptetett uj 10 járási beosztás a megmaradott járások legtöbbjére uéave is ol) íéazleges területi változásokat alapit meg, melyek egyes községeknek megfelelő cicsatolásával veendők foganatba E szolgabíró urunk az * . alatt mellékelt uj járási beosztás szerint a járásaikból beosztott községekre vonatkozó hivatalos iratokat haladéktalauui átadjak, illetőleg átvegyék, * ekkéut az uj járási be-outásuak akatósagi Ügykezelés tekinteté -beu is szükséges tényleges és teljes foganatba vételét eszközöljék; — megjegyez-tetvén itt is, bogy az ujonezozás keresztül vitele illetőleg aa eddigi sorozó járások feuu-tartása egyáltalán az ujonezozási ügyek tárgyában rnult évi december hó 5-éu 9229 szám u. í. 877 alatt kiadoU a helyi rendelet — azon értelemben, mint azt a -. alatt mellékelt s annak idejéu közzétett ielhivás tárgyaaaa — a közigazgatási uj beosztás által nem érintetvén, az teljes érvényben fennmarad. 4- 2. A szolgabírói hivatalok belső szervezése is a szolgabírói segédek felállításával némi változást szeuvedvén, ene nézve mult évi septemhsr hú 3-án a folytatva tartou bizottsági közgyűlés tijlB\'liO jk. szám alatt kelt s a uagyme>ió»agu iu. kii\'. Belügynuuisterium által is helybenhagyott hatarozalaval a következőket rendelte Let, u. m. a szolgabíró miut jáiási főtisztviselő, hatósága körében mindenért első ; sorban állandó lakását ugy a szolgabíró valamiét a segéd mely napon foglalta el tettleír, megjelölvén ogyutlnl a szolgabíró által felfogadott irnok nevét is. -» Z.-Egerssegei) 1878. januái hó 7-éii. I \'SVASTJfTS BlfíNÓ I ■ sltyián. H244 ss. ii i, 877. A megyei \'isszcs szolpubir/t uynktuk, A gyámsági és gondnoksági ügyek rendezéséről ssoíló 1877 évi XX-ik törvény caikk U-ik rész Vl-ik fejezetében- szabá-lyoaott eljárás alapját képezi a haláleset felvétel. Miutáu as emiitett törvény folyó évi január hé í&-én a nagyméltósága magyar sirályi Belügy ministerium által éíetbeléntet-tetett, annak lti7-ik §-a alapján megállapított ügyrendben a hivatott törvéuy 25 ik §-ábos képest: foglalt s a haláleset telvéte-tére szolgáló A és B-vel jelölt mintakat avégből] bek) a halálesetek a törvéuy ki váualmainak ineglelelőiog telvétethessenek, kellő szárny nyomtatott példányokban •/.\' alatt aazal küldöm Iu szolgabíró urnák, miszerint ezen* mintákat az 1877 év X^X-diz lörvónyezákll 221, 222 és, .223 tjze.iinl a halálesetek felvételére hivatott ^Üzegek ^illetőleg a községi jegyzők os körjegyzők - varosokban pedig az eri$ leadclt hivatalon közegek; közt haladéktalauul kiosztva, azokat as életbeléptetett törvényrendeletéhez képest azoi\\uai alkalmazásba veie»se. Végül as illető közegek kellé uiasi-\| tása é« ligyeliueztetése végett megjegyzem,, hogy az A-val jelölt minta szeriuti- haláleset felvétel minden eset beu az 1877-ik évi XX-ik törvény uzikk 227-ik (}-ához képeit az illető királyi járásbírósághoz, gyámhatóság alá tartozó örökösök lete beu pedig a B-vel jelölt, minta szerinti haláléi et felvétel a hivatott törvény 22b ik $-ához képest as árvasaékhez lesz beküldendő. —-Z.-Égerszögen 1878. jan. hó 16-én; SVASTITS BENO alispán. ol_ tóinak vádj lüseset\'napján esiiv 10 óra közti uvouu Ság l( gálát len 1 452 szám. n. i. 87$. i A megyei össze* szolgabíró uruknak, \' A gyámsági és gondnoksági ügyek rou-deséséról szólló 1877-ik évi X\\-ik törvény r ozikk életbeléptelését a nagyméitósagu in. kir. belügynunisteriuin iolyu évi január lő-ére elreudelvéu, az ennek következtében kibocsájlott s a községi illetőleg kerületi gyámok fölállítására, valamint a községi és körjegyzők leltározási dijainak megállapítására vonatkozó hirdetményemet kellő számú példányokban, tudomás s a járásabeii köz j ségek között azonnali közhírré tjétől czól- iseset napian est Időben foljoleujotvoii, erreja- nevezett sl-osendbiztos aaosinalf kösVetlé^ ésASssrflé-lyes veaeiése \|ilt\|Ui "Ijárás «u \' mi kötelességébe^ fki^íoti vplua r saját bsi« merést szhrint is elé^ié^eli\|el^ (aiioliajf^y foglár állni az őrfárnlot teljesítő % fog\'ar után külOíllt isjoiioü;! útóUbiákat vátlIyM- nal( nyomoxására és fetiafttás \'osoíójí létar-tóztatására utaskauí, sőt ineveiett slcsépd\' biztos a kövelHszf) napon !a letsrtóztslás nem foganatosításáról vett (elfutás után is hasonló lelülsteij eljárási tanukitoU, minek főleg tulajdouitliato az,^ho\|v !a különben is rovott olőéletéről eléggé iisjueretoN vádlott, ki a^tUaes^ óh unnak feljelentése utáni napon még déli 11-M2 óráitöali időben is a váron ijgyiki főutezájiiflf iiia^ánlakokba nyilván, járva koldult, ugy jly hdlyon as őt terhelő gyujlfM vádja niiiti^ tliiiént olu-taaitása ut^u a jrárosból eltávösaatétt, ak-\' kép, hogy későbbi szorgos uyioinozás mollon ,(jin volt tÖabé löltalálhatí). Mindeaekupl Ingva .Csizmadia JósSef aloseíidbiatosnkk es Ugybeu ai. altul is súlyosabb boszáinitás alá eső ieljáráíát — mort gyújtás vádjával terhelt s igy sögtöu bíráskodás hatálya alá eső egyéu letartós tatása-niulasztatpU el ~ köteldssógéviol ösx-saoegyestethetőnek uem találván, » különösen tokiutotbb véve, hogy \|a közbizton-legfőbb érdéke és a kozuistonsági szol-elengedbe(leu csélja az arra közvet-hivatott ktyaegeknek inindeh esetben pontos ^s a lehetőség szerint sikores eljá-\'tását oly anuyira mulasathatUu követélményéül szabja élő, hogy\' annak körében a kötelesség sértése ép oly kevéssé Valamint a kötelesség hanyag vagy elégtelon s felületes teljesítése mint egyaránt veszélyt okozható szolgáiul! vétség egy eselbeu seiu maradhat megtorlatlanul; ugyanazért ueveaett alesendbiztos ellen as 1870. Vli-ik t. oz. 2\' - 8 és 4 g-tti alapján a tegjjclmi eljárást nlesendbiztosi állásától való lulfüggesztése melléit ezennel elrondelein, s felhívom fő-osendbiztos utat, hogy erről uevezottet azonnal óitesityéú, egyidejűleg Őt ez általam megtartandó leg}\'elmi vizsgálat végett folyó jauuár bó 21é délutau 2 órára elém reu-delje. * Ezen fegyelmi ügy befej eztéig a felfüggesztés által üresedésbe jött zala-eger-ssegi alosendbiztosi állomásinak ideiglenes helyettesítés úijáui betöltését; szükségesnek és cxólsaerüuqk főleg azóu oíjból nem tarthatván, nehogy e ozélbóli idblglenes áthelyezése által a köabiztouaági ^tplgilat egyéb pontjain a kellő vezonyletbeh \|uany tauiad-)ou : e végből meghagyom ! föusendbizlos urnák, bogy a aala-egeiszegi: alcstmdbiztosi állásnak ideigleues üiesedésbén léte tarta-I inán át az aloseudbiztosi teendők ,poUtos teljesítését saját köavetleu sasmélyes felelőssége alatt akkép láttassa illetőjeg lásc>a el, hogy a köabiatousági >zolgalat bánni tekintetben a legcsekélyebb hiáuyl se szenvedje. — Végre lölhivoui főcaeiidbiztos urat hogy jeleu leudoletom taitaljuiál —- miut hasonló luiudau esetben a uegye közbíz-tousági érdekei iráut vállalt \'felelősségemnél fogva olongodhellenül aüvelendŐ eljá-ásómat, iníboa taru* vógeuj a in egyei Összes alosendbiatosokkal hivistulból kjözöíjo. líolt Zala Egerazogou <d[l8 jaiti. .i8-án. SVAStÍTS BENÓ i alispán* felelős lévén, a felügyelet üszte, közvetlen ÍAbóf lörtf"»dó sürgős szétoszlás végett, .. a _______A„ _ • alatt oly fölhívással küldőin ki szolga- ő hatásköréhez tartoaíjc, és a hivatalos ügyeket eliulésés végett a szolgabírói segéddel aráuyossan osztja meg: — a segéd ki a szolgabírót távoÜélébeu felyeUesili, a hoaaá utalt Ügyeket önállóan intézvén el, minden hivatalos cselekmény óéit szintén közvetlen felelőséggel tartozik. — Mindketten a járási székhelyet egyidejűleg el nem hagyhatják, illetőleg egyiköknek a székhelyen kell a hivatalos teendők ellátását folyton teljesíteni. Köteles továbbá mind a szolgabíró uiind a segéd állándóau. a járási székhelyen lakni, azon oknál fogva, inert \| főleg reudőri de más ügyekben is gyakoriak aa oly esetek, uielyekbeu a szolgabi-róség álial meg a hivatalos órákon kívül is rögtön intézkedés teendő. — Az >igle!ói, másolási és irattárnoki te-ondók ellátása tekmtstéből minden ssolga-biróságuái egy 400 fit tizetéssel díjazandó s a szolgabirú által saját felelősségére löl-fogsdauaó és általa el is bocsátható iruok alkalmazandó. Az uti és irodai éialány a saolgabiréanak rendes tiszti illetményükkel együttesen szolgái láttatik ki, kötelesek lévén esek a hivatalos utazásokra szükséges tuvarköltségei kielégíteni, valamint á megye éa a köasaolgálai tekintélyének még felelő hivatalos tmlyieégről, annak fűtése és vttágításáról, ugy saiutén az ieedat szerva bseserzáséril gondoskodni. - Végre a szol* gabiréi hívatáfokna! vezetendő mJ igtató miaták a megyei számvevőség utján már a saelgabiré araknak megküldetvéa, eseu mintái a jelen évi január hó 1-tŐ! fogva penies és reaáaeeres kitöltéssel alkalma Mwla ?«taéüt ea ügyvöá rendiserr ige bee\'en eefávai aat, he^r téían^leg a* u^yek oly töihivással küldöm ki szolga biró urakhoz, hogy a községi ós keiüleii kösgyáiuokuak a hirdetmény értelmében leendő megválasztatása ivaut késedelem nélkül intézkedvén, és a köaségi illetőleg kerületi kösgyáiuokuak megválasztáséi a fentebbiek értelmében ugy a uagj\'iközségek bén valamint a körjegyzőségtt székhelyeken saját vagy segédjének személyes elnöklése alatt logauatositiatváu, niindeu éietre legfőbb igyekezettel az iránt, hogy az árva-ügyvitel erdekében oly uagy fontosságú közgyáni tisztre a legali.aliuasabb egyenek választauansk. ennek megtörléutét a megválasztott gyámok ueveinek megjelölése mellett, ugy kösveileu a megyei központi árvaazékhez. valamint hoaaám minél előbb okvetlen jelentse löl. . Ezúttal tigyelmeztetem szolgabíró ural, miuoríut a községi és körjegyzőket szigorúan ellenőrizze a végből, hogy azok, a leltározásért a hirdetményben megállapított dijaknál többet ne követeljenek. Zi-Egerszegen 1878. Jan. hó 15-én 8VÁST1X8 BENÓ. alispán. 668. ni. 8Í8 J\'ékinUsUt Kihass Mihály főcsendbistos urnák iA csacsi kegyen foyé január hé 7-én HetéWi Fereacs pineaéjének gyújtás kö ▼etkeetébeai elégése miatt a f jávai alaposan terhelt Frohaer gyujiis r József vád-sala- •wéeége seerw: — p. kSaigaagatásí\' gyá- ^ egeirsaégí illetőségű s ott taitéakodó kőrntt Valami a mi tarsadulitiunkról. . (H. M.) A következő sorok talán böjti predikáczio alapjául ia szolgálhatnának, pedig a lahaug kellő közepéu vagyunk, s ilyenkor iukább valami farsangi elmeluttsitást kelleue írnunk. No taláu némelyek auuak is najlaudók vonni, mindegy, bisseu a vígság sokszor nagyon is kösel fekszik n szomorúság uoz,\'osak egy érem-Inek másik oldala. Hogy egyesületi életünk folytonosan hanyatlóban van, s bogy legfeljebb as olyjan ogyletok képesek legalább a látszat szerint magukat uémiképen fenntartani, melyek. tagjaiknak szórakozással, mulatsággal szolgálnak, af tény, éa el-ismert dologi liogy a U)bbit4 csak tengjenek, s bogy a legtöbbek réssé • röl\\ részvétel is osak ertiltetett, azt mindenki látja és érzi, aki osak akaija, s lrogy társadelmi életünk ennek fólytán nem igen örvendetes Jcépet nyújt annak a ssejnlélónek, ki a dolgok felületes megvizsgálásával nerp elégszik meg, nz oáak természetes folyománya az előbb mondottnak Ka a tapaszolás oly tbe mára v zet b^nhünkejt, mely taláq sokaknak nem lesz inyééa; de feladalunkat ■ félreismernök, lia - bár ismételten \| reá nem mutatuáilk a bajra. Változf \|E tassanak azok rajta, akiknek fU(í sorban hivatásukban és tehetségük-beu áll As orvost is fájdalmasan * f érinti, ha metélni kell. — ^JÍébáoy év óta tett \'tapasztalás után szólunk, Itt ast mondjuk.bogy báljaink vérszegénységben szenvednek.\'Azt %karjuk mondani, hogy a bált látogató hölgyek száma nem áll arányban azok számával, akik el szeretnének menni. A divatozó luxus áthághatlan falat emelt azok elé, kik ii fgrsang idejében az egyik másik bálra el szeretnének látogatni; de azon gondolat, hogy lesznek ott h0l-gyekj kik ^tudj Jeten miiíft szabótól készittefik a ruhát, s a kevésbé fényes toilctte talán egy pár szánalmas mosolyra indíthatja a szerencsésebb vetéiytársnftt, visszatartja s ugyanazért a pénzért ellátogat a karzatra, ahol ugyannyit fizet, de egyszerű toiletteben nézheti a lenn hullámzó fényes toillettett, mosolygó ar-o/.ú Éva leányokat. S ifikor aztán egy átvirrasztott éj után — mely azonkívül éies-onalmas, lehetett, ha\' satér, önmagának éa máaoknak is azt hazudja, hogy kitűnően mulatott. Már engedelmet kérek, a ki est nagyvilági mulatságnak tartja, az ép ugy Ctttyij ti meg önmagát miut az, ki a karzaton töltött egy éjszakát, s a mulatság árnyékát veszi mulatságnak. Az kisvárosias bizony; sőt valamivel még több ennél. Tiset teszek ogyre,. hogy 7,,-edrésse azoknak, kik akár náluük akár máautt bálba azoktak menni, uem mondhatják, hogy mulattak. Az a tuleágoa luxus, melynek némelyek — boldogabb helyzetükből kifolyólag — hódolnak, töukre teázik egyébiránt legmulatságosabbpak ígérkező vigalmamkat, és anuyira ellen tét bon állanak egy kisváron általános társadalmi állapotával, hogy enuél csak az a felötlő ellentét komi kusabb, mely e között e a valamivel egyszerűbb toilette között léte\'M, K komikumban meg van azonban a dolog szomorú volta, mely báljaink megölő betűje és társadalmii életünk kifejtéséuek legfőbb akadálya. fin uem tudom, mire valók a zártkörű bálok, ha nem arra valók, hogy a társadalom intellectuális tekintetben egyenrangú tagjait egy pár órai szórakozásra — élénk szórakozásra - egyesítse. Ha ozéljuk más! akkor booaánatoi kérek éa egyazers-mind felvilágosítást valamely országbeli bálrcndező biaotttfág akármelyik tagjától, bár nem hiszem, hogy e sokéi fáradozó urak közöl egy is ad- . hatna felvilágosítást arra nésve. Aaok a hölgyek, kik nem tőrödnek azzal, hogy egyszerű toilettejüket nem fogják bámului és irigyelni, igen helyes felfogásból indulnak ki, s rendesen legjobban is mulatnak, mert nem érzik azon feszt, melyet a megközelit-hetlen fónree toilette magából kiá-raazt, egy másik része azonban, melynek tehetségében állana, hogy fé. nyes toilette iránti \' igényeit kielégítse, de jól felfogott érdekből irtózik a tulhajtástól, a fényűzés idétlen fiiogtatásátóL, ki vau zárva a rnula-tozók köréből. Igy állítjuk fel magunk a válaszbalakat a társadalom nem egyes oittályai — hanem egyes osaládjai között, s nagyra vagyunk ott, ahol voltaképpen semmi sinoe. t r\'olyi&uu a mellékleten. i ftrtr* ét keiaiktdelem kir, sslaisttr ar I améhóaága Í47HI877 rnni hönrai baa étimáú n sgyesSletet, \| aeadasá{p efyletek ~ u általak íifríl tddre reudlim taokott kMU«tá«oíu gépver-awtyek váadetgyuUatk ttb. alkalmával rendesedet aaoo kéréssel furdallak hossá, hogy aa enlilsU kiállításokat ét ttléasket lálo-gaték, Illetőleg as oda kttldatui uánl tár- Írak seálKtására nésvs at illáid kötleki-éti vállaltion rétaérŐl kedvoamények en-gadélyeteaét eatkötölji ki. A hivataloi ügy »w«Hit Kotta magárai, hogy at érintett lo- lymmudváityok AUala pérlolé raegkereiét kiiéretébau aa Ugy érdeméi nézve iMeté-kea küzmúuka éi közlekodéai ininitlerium-hoa tetettek át. -- Imént nevetelt miuitte-tiurn feltaélilátiia a közlekedési vállalatok rendaaeríat engedély ozték it a kivájt kedvezményeket éa eten elintézésről ei«5 torban a közmunka, — ét köt\'ekedési [minia-teriumot értetile.ték, honnét az érteiitée hozzá, éa végQl as eredeti beadványra válaszkép a kó vényeié gasd. egylethez juttatott. itaeu hottttdalmaa ej áráénak az ügynek minden oldalról leható gyora elíntézéte ruo lett it -r a gazd. egyletre nézve több etetben azon kadvezőtleu következménye volt, hogy a kért szállítási engedmények megadatáaárél kétőn, némely etet #en már akkor lett érletitve, midőn a kiállitát gép-veneny aat. ntá. lelolyt, ét ip.y a kedvez méuy előnyeit többé nem élvezhette. r- Ai imént jelzett vitzáttágok folytán az Ügymenet egyiterfiibttése ét at oltuté-tét gyorsitáta érdekében toVabbá tekintettel azon körülményit), hogy a közlekedési válálatok t kiállitáaokta ttb. tzáut tárgyak taállilátára nézve kötöt in egállá* podát tzerint bizonyos elíró meghatározott ét tzorotán körülirt kedvezményeket engi-d ;lyeznok, melyektől etak it igen kivételoa etetekben történhetnék eltérét a lontériu-tott alkalmakkor jövőben követondo eliárán tekintetében figyelmezteti a gazd. egyletet, hogy as eaetieg kivánt kedvezméuyek kieszközlése végett uz általa kiadandó igazoló jegy mintájának bemutatása mellett ideje koráu közvetlenül azi llető köslekedéti váll-íalatokhea iorduljon. Tadomáaul vételik ét máaoiathaii a végeéttel együtt Gleyiua Ltjot urnák iniqd aa 1878 évi aagykaaiaaai tényén illat Ivá-sir és gaedaséfT Jssféas ált 4 kiálUtáa ren-desésére kiküldött bltotuág elnökének la-dámát és elkel meeát végett megkttldetal határoítallk. 74$1~K77 \' { Küliő-Haolnek megyei gazdasági egylet évkönyve az 1872-, 1871-, 1874-, lm ét 187H évekről tmegkttléel vén, köszönettel fogaJtaÜk ét a köifyv-tárba tétetni határoztatiki -76pS-ö77 A Koloza-Monostori in. kir. tanintézet trtfsitóje 1876(7 taiiévró 1 megkfildetvéu. Köszönet\'el fogadtatik ét a könyvtárba átadatni hataroztatik. — 76\|93-«77 Hevet megye ói a játzk-cUlet <Xz datági (-.gycsüitíténck Gyöngyösön Ib77 évi juliua Í2féú kelt értaaitéie az iránt hogy 1877 évi aeptember 16-áh licvéi mezdvá-rotbau lértnóny kiálUtást rendez. Tudotnátul vétetett — . 77198—877 /lryay ittván ügyvezető elnök ur be jelenti, hogy báán Kálmáu ur az 187ö évi febr. hé 8-ik napján tartott közgyülét 29\|8 ttámu végzete l\'.lytán a inogVett bika ára 180 (i\'U\'ól kiállított rdóa levelét, ügyvezető elnök urnák átadván, az»-ó Dhatny Lajos egycaUleti j.éuzlárnok ur kezére átadta. Tudomátul vétetvén, Tbaaay Lajos egy Hületi pénztárnok ur e Végzés kiadásával utaaittitik, hogy Báán Káluifu úrtól a kötelezvényből! lejáratkor a 180 irtot be-vévén azt mint az ogyetület : nlapvagyouát kezelje. — 1 78\|99—877 \| Földmivelét, ipar- éa kereskedelem ügyi kir. ininiilerium 8637/^77 tzátnu köriratában tud a* ja, hogy : az ortzágot gazdasági ogyetület f. évi 2(K) tzám alatti feliratában közölvén vele a phylloxeia Ügyében tartott Hzaküléa határozatait -f lelkére hogy javatla^ainaK zái pontja általi u gazdaközönség ügyeimébe ájánitHisék. B pontok egyike a phyllnsera veszélynek huzninoaabbsn ellenálló Suierikai rTay- ler éa Soag" tidldfajokaai a\|«ilaiás at^ai taaporitáiára vonatkozván — intézkedett a nm él tótága kir, minittérium. Éogy aa ifi fiij«»k inalja jflvd tavaszra behot «aték, -r Másik pont a Káli »tagéav lalrinak htniuvali trágjyázáaörói azél mely mflveiet míg egyrAixt a kérdéiet rdiár elles kSa [ veUen óvtserül állítatik alkalmaslaténak lenni, ugymáiréaSt a tőke tenyéat erej\'t sinnivéii ■- e^t a rovar megtámadéssi el-lené »en érdtől. Ajánlja azért a fentebbieket az egye-tttlet fi gyei mips. Tudomátul vétetik ét jelen jegyzi-i könyvnek as egyesUlet közlönyébea közzé tételével a gksen kÖzötitég tudomására jut Italik. — \| . . • \| Árvay István ügyvezétd elnök ur el6-sdja, miizeriot Zalamegye tiszti ftgyéeattdl 1113(877 azáoi alatt á végett kerestetett megr hogy iuiután a Bejílatinczi, megyei ken mely a megye közönsége áltál e gazdasági egyesületnek ctak : használatul cn-gedtetetett át a helyszínelni alkalmával a Bsllatincsi 36 tzámu tjkvbeWA 1 sor sz. alatt léveten „Zalavármégye gazdáazati-egylete" mint tulajdonol javára lett felvéve, ennek kiigasitát utján Zalamegye mint tu-lajdonoa javára !cendő átiratbatála végett a szükséget furmttzerfi nyilatkozatot az egyesület nevében állítaná! ki — a megkeresésnek eleact tett ét a nvilatkosato! 1877 évi septeiuber .1-én 1 (J0jl>77 tzám alatt kiállitötta. \' [ : Iielybeuhagyólag tudomátul vétetik. wjm-tfi) Földmivelét, ipar- ea kereakedélem ügyi magyar,kir miuistejium 18U80/877 iz alatt a Major Pál volt Imiuiateri tauácaoa állal storkektell éa kiadót! itatiitikai táblázatok egy példányát az «^yMÜlet könyvtára azámára megküld vén. — ■ Kölzonettcl logadtáuk ét a könyvtárba eltétetni liatároztalia. — Eartásaeti tzakoestályi eladk mték-aaényékea képest jelea véfsés kk a pályásad kérelem és iMllékieU Gergely orahevisaa aéptaaité Mail aaaal kkldeuk vitaaa, bory aálfáaaii kárvéavél a .megállapított kir&faénvet felkirásekaaa /éssletesve kasáé tett ssaMl/ak aaariat fsl-sssrslvs ét kiegéttitve tarjesasas W. — 81\|111—877. Jknkovica Józteftzülgabiró ur2202)877 tzám alatt átküldi Szlatiija Qergelv oreho-Vicai lakóa néptanító pályázati kérvényét a néptanítók részére az ag) íiület által alapított iaitkolák kezelést pálya dijára. 82. Árvay látván ügyveaatd elaik Br alfadia, hogy Kaíter Zsigmond ar sa sgya-•ület rendet tagja, ki as etyesllat Ht7 évi májas hé 7 napján tartett közgyflléss 16 és 10 számú végzéteivel as egyesilat péaa-tárnoka ét a kertészeti ssakasslély péaa-tárnoka tsámtdásii megvizsgálására ki-kildve volt elhalt, miért is aaaa tsémtdá-tok megvizsgálására egy egyesaleti tag vA-1 osztandó. — A közgyülét dssfote sajnálattal vsasi tudomásai Kjúser Zsigmond eryesftlsti rendet tag elhalálozását, t erről Thassy Lajos egyesületi pénz tárnok or aa illetdaak jövőre a tagok torából kivezetése végett ér-\' tesittetik; Thsssy Lajos egyesületi pénztárnok urnák as 1876 évi májas i-ttt 1877 évi májút l-ig terjedd idő szakról és lsoé Ferencz ur kertészeti szakosztályi pénztárnok 1876-ik évről tzólló arámadásai meg-viztgálátáia kiküldött bizottságba Dr. Osáa-I der litván ur egyesületi rendet tag megválás tátik, éa erről ugy Ő valamint mg?s.Dr. Horváth Károly apát éa Farkas Dávid bi-zo\'teági tag urak a végzés kiadáiával éetd-sittetnek. — f 83. A jelen jegyzőkönyv hitelesítésével Farkas Dávid Br. Putheányi Gésa arak \| bízatnak meg ée teljesítésére fslkéretnsk. Egvéb tárgy nem lévén elnök ar a gyűlést befej esettnek nyilvánította kmf. Ár-vav Ittván m. k. elnök. Farkas Dávid m. k. B. Putheaui Géza m. k. Szigethy Antal m. k. jegyző. [— Felelős szerkesztő-. HOFFMANH 10 Fweríioíer J. 405 1— 12 gj\'ögytízüi\'tísz Bocsben,^Siiigorstrassc 15. rKum gold. itelciiBapfel," janija t ti elvaaókitak aa uUnt jegyzett áa aok éri tapiáttalat útján jaleaakíok l\'laenjrtüt gy^i/ateré-aaau attiön lffftaégekct é« baUaas htii Mcreket. an. M«grao(laiéaf>aoal kéreui a caiin és poataatlo«áa jtwitos megjclölést-l. — Az alant Irlaorol-takou kivSt mag aok agyak teióaiegeaaégek vuuimk káaitetbvii ei netauia ktsaletben iiinit Iav6 aierak iránti ui«greudritf»ea ic^iúridauu ut alatt ra lagjutiii/oaaubiii aaikdaoltatava^ óh Íalvilíjvaitaaok lfg-nagyiba aaaaaa^tfi di\| neitü a<i«tiua. £Uida<asjiy<u a ridaara, baruiaacasilett pénábrKaldea vagy uUuvet luvilvtt — Vid«ai in.<g.«ade^akknél oaemagulaaért darabaakint 1U trajexar aaauiitt ttik nagyuüb KuidciueujamW < • >oj aajat ayitío^ro. laiAataiaraaitak jatJaaban ráaseattitiok.\' Akustikon (tOlsze z) i.\'TSL\'^ tnelogen aa uoüvuaoti tartja, uiuliuuu iiiagliüma. «t annea W>vcikozuiuu) ei aliou ; töavaiill satalyo< ke\|>-aMaaSt a laiaairnak. inel/n«k íumIjh looíu oly wk lUibaJnak. I-Iaüaaj fn.o\'/uu/ Ottm. Jlcriih»r d 161 iiavaai iu-azeaz HumeltműMO t m luuut.\|lolli aiaa urruai taaiutai/bK által li^Kituiidiiü béttaaamak ^aiiltataw ioiikIbíiiiciiiu gjruMívflMjua , mitauoata tumilMl ifnyiMg, utvagjruiiiiiy, g^uiiMftiurut, mIIbm a Iuhm^w liavaii, Ovagaarjn JU m. Amorikai köa/.vóny-kmiöcs, aaii iiaift, kalao^uuuui Ii^ubu aaar unutlaii fcuaava. iifaa ei uautua uaj, naraa«it«Mii H«igoriliL\'«uaj, tag. Maagata! gwrct, ciugun lwgiaja«\|l^\|iajaa, iut<aaagMaa ate. au/. ttlieu i in 40 ar. Anatilleriá száj-viz, I ívigw I irt 40 •uatffvrt 1 ugjpbfi kragaaar. ngivutHrt\'i aa«r Szein-caseutia ától a HBPmBÜPL laatarta aara; aradatl fivegi-aekbcu a ^ Irt <K> kr áa 1 tiiiu k. Jlaabartúl, kitűnő uw liytii mM rliaa. íígy tagaly Bvuczén tapasz ara M kn\|\|iMr. Vórtiaztitó labdacsok i\'aarbuíar J\'tól aVaMtt af/ataioaa lubtUc^Qk mii ulait; aa ntobbi nat ut taljaa Juggal inugwduIldik 1 iiiivel vaakiig/aa alig laladk hvtugaug, malybiii a labdacsuk camua liftuaukat aaaniMniaan tM ncHi Uaawyitvilák volna, A laginaaacaapu raatak-buu, MdjNMn iiiuiden agfébb aa«r aikanalantll al-MlMuiUitt, vmu IHmuni aaaiouűaiiM«r aa u ii;g-rúviaubb Wo alatt tnljea gy^gyuiaat crediuuiijrcKtiiK. I cluui)/ ty JaiMárat aai XI kr, 1. takarva tt duboial 1 Irt J kr, Jwaui) kulavu 1 irt 10 kr UkarrauSt kavaasbb néui küldetik uét-/ SuiuUUa levcl «rko-m<U itMlyak iX\'ii lului mondanak 0 jalulakart moJyok-uek a Ugküloiiif\|«ati éa lagaid/uaabb batrgaagnsbeti •gMiaagtik iMrij-raalntaakt wudallL A ki rtaa ««jjy-a«r n\|iirl(tlvl tvlt Valiik, lovabb ajmiljiv. . üiittoiióú ai-omatiBeö, S^uT. leti uwly á)ldA)W alb. kúvetkeataeuya. I aavkiK-ar Vi krji-/.«r. Üiiiuai toilottti-szappan, k Ivjfi-\'ki\'lok" ibb a aaappan-10* lltta/ualaU utau a bar baravnj aima m kaM«ifi> aaag«4 tart meg. jgaa aokalg Mit ear»i Sgy darab 10 tű. háalaaar hu-íyjtököli alb. ellqu. Kiakai\'.iini1 allaláoM iatnart lala iiaam pot, rut roiMdU4g ^ 1 (Ivboi M kr^Jaaal. Knirv-ÍMkÍ£flülIl f\'aarkaíar tf^ídl, évak dia £aÍU UM,°LU\' iagMaiaak aaaraak vau allanarva ni is.......al Agyinak aa Usta aabak átb, atlae. 1 tágaly 40 kra}w«r. HtiftikivAnaf * b «Aait4aa aaarint ké- aua aivonai ^^. uawg umaágui mr Baataabaa, araSaS éaalaitaaikbta lkam ajo .tsiai, Uá írt 144, tm H kr. Öoiyva-balzaain, MháSkaai aaar aaltkéroa ayak aUa«,l ftvagaSa 40kr. bd, 1.4 I/«II rtt.Artí^v IMrka r-tül, kilbuO atar 1 bAll-CTüme,> u«tAulam»g»i ill n t.,1 ■laina. I fivagcaa 1 írt. Loudtnor testvérek liires tyuk- H\'/oliil\'ih\'K\'/\'i dobotokban li darai* »W kr. bzüiuupditóa, 1 4gnib ta kr Klüt-OMseuczia (prágai caeppW, BVÚil r^auin.lí \\ "•«\|r«>w,,S» gjfoumr, \'r«a» svau UbüppUJt; ,mM„a,; miudaiiiianift.al- taatl lá\\\|nk allén, kltttab bkSa\'vr. Ugy üvagvbu 20 kr Caukamáj-olaj,! ^ ^ !«•» wm- Ngy Urag 1 frti. \' dtva a Iiígk\|tini0l\'l> iuinuvj\|u < kalavAbyck, a Ikbak rcglf Idvatakjiiikliiti\'eliiylli liul 4H>kvdyar, avdea k kflfijvéiiy aa ba* lnaul; makaci inlrigj kaitnaek, t\'ajó gyalladkaoa ineJI, iiiogfagyoU li amiki lnij.ik elleti Jónak biioiiy Egyetomea tisztitó-só ■egtavart emáeiM* inlMea k\|f< Ikaaai4nrai ivijtnj«». aaádáléf, gyoiSoitSN dugalaa atl). olNit. 1 raimiag ara I y<nn(»rli6v araufar Irt. kir. ált. aaa^j i: Ogtapaaz, úu \|yaiu« I.^ oaplomblrinl^m b\'gih\'bb Btorttl bmarve. 1 al\|i 1 li\'ALriinr Hattar Uiiki UIHÍHAÜ A UUIU1 \|o kr, Mltttlaunaaid l\'ógjfordk, pnialák 4a ioggyöug^k,. aMik^^fö ■aoaag i írt. Georgé Pate pektorafe-ja, dia, kék Méta g4Si»wak Akata 11 oaan\' rU«!"or ii. I dia, kdkOgfs, lak«dU4g( keéii^batt ■uJaaak aUaa lagjabb ci Kgy tógfly M\\ kr Jlullrlbíi A. wXfl, KltUbO ItkataAT InkttfAk. Mo\|uiuüvéayaitílütkák, Lii^rtti\'iV\' bargertbl l\'ouuiiybaa, kltllnö gy>\'g\|a<er konbgaa, re Uinltaitg, hurut Hl) (Jlicii.\' í.gy UnluM UM kr. Nftumxvliii \' liURNV sfW\'wiiasi,. ai- v J i pe«i Irtvúkliúl iwa«itotl iiOVttuykl* vonat kóa/.v<íiiyea, iptvi, kiiituiOiuu pudlfj luiiiden Siyaugaaegi l»wjuk ellen, Kgy bvegcie I irt., arbeebb lamiyii 1 Irt. fü ki. j « Por lábizzadülleu. \'b.\'aíX a as aaáltal kelatkaal kellemetlen PMgot, A]ion lar^Ja a lábballt, éa artalmaiUu a«<rn«k kaa liubixonyitlya.. Kgy Sídma ára lő kr. l^mAuvfAitAi ajtaliiVnan Jelaauak JlilIlOSZtOpOl cHlmfrt báiliM^.y.raa lAJák, gyouioraaraiiy, gydutorliév, étvágyliláiiy, dugaláa alb. oUáuJ Kg> d\'iboa I Irt, SO kr. lal Sobos Hl ar. TaniioeliiiiimhajkenÖcJ i^\'í^is i (•a lailuiiok által vatanianuyi ImjiipvoerUi aaar kO0tt . a legjobbnak oliamerte,. I nditoau kiálllloli nagy mliMia \'i Irt ; Egyetemos tapaaz, írE/ffitit jWütit \\v.t>ii,6r«k Ouplóltl rt SU kr. aearinl, agy iImiu aluyálljpao-tüaábjUok lagkelomc»«blíl »e-\' Bra M kr 439 v. 877. Árverési hirdetés! Alólirt végrehajtó ezenuel köa-Jiirré teszi: hogy Csepregi kir. járás l.h-óság 4378 számú vógxése által liaranyay József és neje Yágusr Izabella ellen, Barauyay László mint Feiglstok Mártod eugedmónyese ré-tzóre. 2682 ft 16 kr tőke és járuléki végett elrendeli kielégittési végrehaj liía folytán bíróilag lefoglalt a 800q írtra becsült 8 lóerejü gözmozdony é§ cséplőgép minden hozzá tartozókkal nyilvános árveréa utján sladan-tiók, minek Tárnokon, Deák Lsjos ár tnsjorjábau leendő eszközlésére határidőül 1878 évi január 31-dik napjának délslőtti 10 órája tűzetett ki, mslyre a venni szándékozók meghivatnak. Keli Zala-Egerazsgtn, 1878 é* január 10 én Németh Sándor kir. ÍV HfiakaM. 470 1-2 Jelige: Vizsgáljatok mindsut s a legjobbat alkalmsaaálok. Korcsmárosok ós bortormelók nyissátok fel szemeteket Épon utoat: jelsut meg „A bor-szabályozi0, a leghdbb és legaegbishatébb! tauácaadó a idgbiztoéb ét legjobb bor-javltO, nomfiitö ét szaporito eljárásról, mely által, hs á lsgtiaatábk terméaaetei bor már a hordókban van, legalább it még kétszer annyi bor, jelentéksnysa jobb minőségből, éretik el. Leggyakorlatibb ut mutatás leánkolt, még fiatal bortík nemetitéee ée szaporítására ét osekélj, roiz, állott ^borok iavitiiára, tf^T Kütönöisn alkalmas a minőniéget illetd rosa bortar-métek alkalmával. njT Biztos és jó e> edményért kesssség vállaltatik. C^T Száz meg tzáz bitonyiivány fokszilt előttluk. molyok mind erdsitik, hogjr osakis es átjárás aa. effjreítili legjobm Isggyakorlatibb éi legegyszerűbb t vevőink közül igen tokaa, csakis e könyvnek kbtaönhstik mostaal jóllotöket és gasdagságnkat Fönnebbi munka igen könnyen érthető etyibea van írva, s aal mlnitl lftl\' kos, sOt minden gyermek is pontosan megérthaá. egyébiránt késsek vágynak még köselebbi fólviligositátokat ii adat, dij nélkftl, na Uaatelt vevdiak előtt vala-mely pont homályosnak tttnnék toL Ara 8 frt Megrendelések kéretnek aláavét vagy az öaiseg eldtetes bekttldése melleJt intéztetni,^a köveöceaő ozim alá: 462 í U f .A Nr-usbilytié" kiadó-hivatala j[ Táborsirasse, HoM hm t8chwire6ii \\iler Ih ^ i • \| á 3. E5 S: mJ 1 2 S g. g- "n jrr cr P « 5 a. . P ^ « ^ S CD- c * í i P 5" < ■ -mm p 0 \| g: < , £ Wi JU 8S.g g- c 5II SS. . 8 irm ► ÍJ^ ■< "IIiisUsC 2 .d íi\' cn V ö> pl c \| Jf Z HSIÍ suliid \' elli P.fc l: ^ &B r S e cxni • f ^ ke a S b n o«\' T -SB S B Jk C zl 6 e-" p K K < ^^ ív* K\| fO •z E- ■ ^^^ IffE £Í tg\\ III í* w Fischel Fülöp evek óta fennálló és a legjobb hírnévnek örvendő könyv mü-fc hangjegy-kereskedése Nagy-Kanizsán ajüiilja a n. é* közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárát ugy mint; \' ÉggT és Iranczia nyelven. Gyonyörfi képes könyvek magyar, német és Iranaia nyelven. Ifjúsági iratok mindkét nembeli ifjúság sz\'ámárh in.Hgyi^- néniéi és franexia n el ven. Elegáns levélpapírok és borítékok csinos tokban színes monogrammal. Nindennemű kíSMiííjcjyek nagy vfalekkan. Mindenfele házi, ügy védj, orvosi gazdasági irodai és tárcza-naptárak a legjutányosabb árakon. Egyúttal bátorkodom a n. é. közönséget értesíteni, hogy jól berendezett könyv -nyomdámat, a már benne levő két nagy. gyorssajtón kivíi! még egy LEGUJAGjB SZERVEZEJÜ AMERIKAI GYORSSAJTÓ M beszerzése által nagyobbítottam, miáltal azon kellemes helyzetbe jutottam, hogy némi nyomtatványokat mint: névjegyek* meghívók, gyászjelentések étij névvel ellátott papírok es borítékok, leggyorsabban és rendkívüli olcsó árakon szállíthatók. Megrendelések pontosan eszközöltetnek. "NyÖfa k kltdjt 1?ISI FÖlíp NwKu&3C fKU 11091108 Alélták lel a „Zala Folytatás a főlapról. Innen onnau üt év* len, hogy a nemzetga? dásági krach megrendítette aa egész birodalmat az egyig batár-széltől a másikig, éa aok a kraeli előtti évekbeu az uborkaiára kapaszkodott gaadag éa nagy hit ty embert íameretlen exiatenciájáuak szerény vi-szunyái közé visszakergetett Ideje volna, hogy a leguagyobban mint a legkisebben józanabb elvek jutnának uralomra, melyek uemzeti lé telünk re sem volnának rósz befő yással éa tár sadalmi létünket is a fejlődés av.on igazán íldvöa ösvényére vezetnék, melyén ugyan kevesebb oly fényes toi-lette-vel találko/nák, melyek egyen kint egy azerényebb igényű nő félruhatárával felérnek, de több igazi éa nem csinált kedvvel, és egészségesebb tárpadalmi élettel: Addig peftig "Utánozhatjuk a nagy városi társadalmat mindenben, de hogy nem aa^ leszünk, — az bizo- nyon. Hely t\'s megyei lilrek 1 J\\ 6LI6ET Tt EDE.\'* \| A magyar nemzetet ismét érzékeny vesztesség. éite. Szigligeti Ede, kinek szá-•jaos művein! & nemzet mindért* rétege auy-riyiszor gyöuyöíküdölt, z ki^ok termekeny-aége egymaga folyton ujabb és ujabb be-• cdéö müvekkel gazdagított\'Zuiúgy sem bó-ségesou termő eredeti szunrodalwuukat, io-vid tel úcai szenvedés, után szombaton éjjel meghalt — Szigligeti életéről és működéséről aj jövő héten részletesebben fogunk megemlékezni. Az érdemekben dus elhunyt Ősz térti u végperczeiről a kl>Tétkezőkét közöljük az „E-—rtí utáu : Megdöbbenve hallották ma reggel (vasárnap/ a gyászos hírt Szigligeti E»de\' leg-f közelebbi ismerősei ia. oly hirtelen s egészen váratlanul köveikesett be az. A nieg-boldogult tegnap egész nap derült hangulattal végezte dolgait a nemzeti színháznál. {Délután a dramabirájó bizottság ülésében részt vett s onuan öt óra tájban ment haza családja körébe. Otthon uyugodtsu inegva-csóréit s tiz órakor pihenni ment. A család is lenyugodott. \'1 izenegy óra utáu éles kiáltás reszeuté fül a megboldogult nejét. „Mari a cseppeket !u kiálta a hirtelen rosz-azui lett ősz tértiu, ágyábsn fölemelkedve Neje s a közelálló rögtön segítségére siettek, de már hiába. Fogait görcsösen szorít! össze, a csöppökből, melyeket szívbaja következtében rendesen használni szokott, csak erőszakkal önthettek néhány ceöppöt ^szájába, á haláltusa tyeküveikazötl s alig tíz perez múlva egy nagy lélek és nemes ssiv hűlt ki. — Szigligeti Edének .mái rógeu szívbaja volt, s többször szenvedett is benne, de a közeli uapokban nem panaszkodott, sőt tegnap meg s színház udvarán jóiaüen beszélgetett és trétált többekkel. Délután egyik hírlapíró társunknak hosszabb levelet irt, s es volt utolsó1 késixata. A gyászos hír lesujtóan hatott mindenkire. A színház táján lehangoltan, bánatos aiczcaal rajzott a közönség. A nemzeti szinbás tagjai gyászlafyoli kötöttek kalapjaikra, a nők gyászruhát öltöttek. Szó volt arról, [npgy az előadás elmarad, de a terv caak annyiban valósult, bogy boluap a temetés napjau uem tartanak előadást. A halottas hasnál csak a család legbizalmasabb barátai jelentek meg, hogy mély bánatukkal ós részvétükkel enyhítse* . a vigasatlllbailan család nagy fájdamiái. Jókai Mór és neje inár kora léggel,» uniit a megdöbbentő hírt hallották, eíettek a legjobb barát hűlt teteméhez. Tors Kaluian, dr. Mudr. ny Soma irótárssink és dr. Ketly s megboldogult szeretett vejei, s mélyen sújtott, zokogó özvegy ts as elhunyt leányai siratták a legjobb hitvest és apái. A kör, mely isméi te az őss kó.lőbeu as embert is, azt a nemes, meleg szívet, melyben a jóakarat és emberszeretet tüze egy pillanatra sem aludt ai, niegbatoiiau adou kifejezést bánatának. A gyász hangulata borongott u színház tájékau, JBiudeu ároson szomorúság s a váratlan veszlesaég érzete ftlu A ravátalt holnap délelőU a színház asgy csarnokában fogják főiáJÜtaui. A te-metee délután \'L& érakor töitéuik. A ravatalnál Feleki Mikléa mond gyászbeszédet, s népesiukásnal Kákoei Jenő e kinn a temetőben Paulai Ede. As akadémia, Kisfa-ladi- és Fetőfy-tánaság, as írók- és művé-aaek társasaga képviselve lessnsL Gyáes-jelentést a család, a neaaeti tataház, aa fék- és alvéaaek társasága, a Petőiy társaság adott ki. As irodalom gyáwa a lagaagyobb. A 1878-ki 4-ik szamához. kegyelet töredezett hangján adhat nik hí* fejesést mi is tuély fájdaluiuuknsk s a nagy vesstssség érzőténük , mely \'önkényteien adja ajkunkra a költővel a Kérdést: j>Vajj\' ki lép ürült nyoiuodb* VI . . — (A 3l-ikl haaoverienyrs) melyet vá rosuukbsu a két kiváló művésznő! Vera IV matoff és Soydl Tbereáiua rendes, nijm tartjuk feleslegesnek újra; lolhi.vni a\' t. közön ség figyelmét. Habéi\' az előbbi helybeli fellépése alkalmával már a utult évben isi általános (eltűnést keltett inüvésst játékával, egyező tudósítások szeriutas^ta -1 w menynyire még ily müvéssnőuek baladni lehet, ismét haladott és bevégzett művészi játékának több ízben fejedelmi ssemélyek jelenlétében adta jelét. 8eydl Tlierczinában pedig kösönségüukuek alkalma lesz,egy ritka technikával bíró hegedű művésznőt megismerni . ki ugy művészi leíiogásával, mini hang-ezer* csodás virtuozitasu keselésével elragadja a közönségei. A műértő köéöulég bizonyára érdekkel uésle uangveseoy elé Műsorozat: l.j Spiintá (G-l)ur^ zongora és hegedű, RublnsteinlŐI. Előadjak :\| Tirasuutí és Seydel k.ia — a\'. WohiuY Schuberttől, b. barkanolle. Uubinsteintől c. l\'resto. Meudelsohntóli Előadja : ] Timanoll k. a. — 3.) a. Melancbolie, Ilellmesborger-től. b. Borcense, Hebertnl. Előadj S: $0)del k a. -f 4.; Ének, Mpyerbeér prólélából, Előadja: Bischitzky űr. — 5.1 a. M szurka, Beschetiizkyiől. b. Balleisoeuo, Kubjusteiu „Feraiuoresből". Előadja Tiníanolf ki a. — (V.) Folouaisc,\' Laubtóli Előadja: Seydl k. r. — 7.) Tarantelle, Liszttől. fclőadji : Ti-manofi\' k. a, — Jegyek a hangversenyhez. Körszék : első sor 2 irt. 2- és 8 ikj sor 1 frt 60 kr. h Zártssék: 1 M. — Karzati ülőhely : 1 irt. 20 kr. U Belépti-jegy : öj) kr. — Jegyek eiőre válthatók Fjscnel. löp könyvkereskedésében. Kezdetej pontban 8 órakor — A tornaegylet szombaton tu-totta meg tisztújító közgyűlését Waíbath Mór ui eluöklete alatt. A válásztasok IJf alelnpk.; Wcisznuiyer Ölúifj j követ-slbach gyzt fésűiét icsére-eiüuk tuierik ein- kezőképeu ejtettek még: Eluök Mór Hotfuiaun Mór; pénztárnok :\\>:cru 8íudur; műlölügyelő : MiíhotTer j Ödön; sáert írnok Lőwy Adoli j Valasziuiáuyi tagokireger Miksa..Benézik Ferencz, Ebéuspaugsr Leo Babosk László, Póltagúk : I G^ray Benő Bacbracb Gyula. —• Ónajijuk, hogy iz egylet ez évben \'inindeu tekintetben gyí rapod jék. —\| — FajűaltnasaD értesűltüuk tíels^i Guit mann HenrlikuŐ, a \'kisdeduevelő* eg aleinökuőjej s. a. jótékonyság terén lesen ismert urliblgy beiegsegerŐl. együtt bizonyara mindazok, kik i őszintén óhajtják, hogy uiiuól elobt épül jön föl teljésen betegségéből - (Haroiüuor eijen 1) A valódi berbaráti szeretetnek ós neiues jótékonysági érzületnek fényes qelét adta Oszeszly Autalné úrhölgy az által, hogy egynmga 10 szebbnéj szebb tombolatargyat kéaitvén, ezeael a íugy kauixsai kisdednevelw egyesület javára az „Arany Szarvas1\' vepdeglő nagyienuebeu e czélra rendezett tombola estelyeii kisorsolta, ez által a leni jelzett czélra szép összeget juttatván. A tombolánál közöutfigtak szuie java megjelelt, A tárgyak a legvidámabb táisalgás közepette sorsoltattak ki a a kellemes estén kívül a kisdeduev uló .egyosüleiuek <r { értesüjósünk szerint) 100 frt. jövedelmet hoztak, jliabár az ily uemes, nagylelkű ceelokodemek legszebb jutalma ás — öntudat, kötélességüuk-uok tartjuk a nemeslulkü úrboJgyuek ez utón is elismerésünket nyilvaiuj^am, i ki jó szive sugallatai, követve minden alkalmat megragrd a jótékonyságnak alégueiaesebb érteiembeü való gyakorlására. Tartsa és áldja meg az ég ugy, a mint megérdemli. — (Dalárda! estély.) Ugyanez OBtén, melyen a löntemlitett tombola tartatott meg. a dalárda is kiválóan, sikerült tánccsl egybekötött estélyt rendezett. iírtesÜlésüuk szexiül a dalárda ugy az erkölcsi iiiiiat az anyagi sikerrel teljesen meg lehet elégedve; a mennyiben az előadott dprabók ki- vétel nélkül tetszettek, kedv legteljesebb értelmében általános volt. So-kt.u a .tombolái vígság után jöttek a dalárda estélyéhez, hogy »z ott jól kezdett dándót ÍU egy kis láuczbau folytassák. — (Gyászhír.) Weisz Mikta urat és családjai nagy csapás érte. E bó l#áa esti 5 órakór halt meg tÜdővészbeu\'24 éves Ha Weisz Szmu ur. A temetés vasárnap tán 3 órakor volt a legáltalánosabb vet mellett. Béke poraira! A nagy t szolgáljon a gyászoló családuak néni vi-gaszadl, —\' t— (Hymen.) Eisler Miksa ur 80-áu Vezeti oltárhoz Spitzer Begij asssonvt Siklóson. A batal házas] árnak annyi boldogságot kívánunk, a inenuyjt csak elbírhatnak. — -r (Caraeval.) A kővágörsí íf hó 13-lb taluíros, kedélyes es jóiz\|l körű tánczeatélyt rendezett. A táncz! \|\| 6 zart-B órakor vette kezdetét és még csak reg jeli 6 órakor végzddött. — Víg kedélyiyf folyt a tánca. Es estén csillagokként n gyog-tak a szón tánezosnők, níelyek közfli bajoí egysserüség^k almi kitttutek, ntfieaete-sen j Veiss ÍBóza, Mluuionfeld Joseüáa (Mo-noealérél > Guth Hermin, Veiss Auna sat k. délu-lész-izvét f. bó á kis- s, és Mémsth Jóssemé izüL Fapp Matbild úrhölgy - l - A honvédmenház érdakében. A honvédmenház bizottmánya a ueeieslelkü egyar sek, péiisintésetak a egyéb testüleMlbez a következő felbivást\'\'in(és i jMrlöáH ev\'dlki honvédmenhá/. bízottiuán^a.által IHlB-Jévi deos. lú-rrtl a bon nemesUlkÜ! fial és W nyaiboz ii\|tézeti lelhivások eredménye \' oly kedvező helyzetbe Juttatá a menbás ügyét, bogy az akkoron 4— 0 (égUŐUállott lutéset anuyira bénépeéittothotett,! miként jelenleg 00 szerencsjtlen régi hn\'ivédbadtársunk re-ssnsüi t<üjes ollátásban. Asonoau eredeti osélját iiiiudenuek daczúrs eem érhettük el, hogy a monbázi tagok létszátnjt ;HÖ ra egé-azittexsék ki, iiliután a bizottmány u»m reu-delkezett Uisooyos alappa!, nyijylyfll esek ellá\'átát bistosiíhatta volua.^ehát/iíO bajtárs élvezi ti tnbuház jólékúiiyiáuátf s babér a méftoha pénztári viszonyi^tc uem engedték is a léUzámot 60-ra dinéini, lény-leg, — legalább a\' befogadott;00 rokkant honvéd jövője, hfgy biztosíttathassák, abi-zottmáuy lutndeu lehető s rendelkezésére bocsájtott eszközt, fölhasznál hogy a már bevett bujtárlák ne tassittatbsiaiauak abba a nyomorba vifsza, á melyből kimentettek ; de miután a lelkes támogatók! száma részint halálozás.; részint xosz totóén vagy egyéU csapások miatt annyira leapadt* hogy thiudiukább tartani lőhet átlót jbogy ome csupa \| emberbaráti kegy öleiből dutyit nieu-ház mint jótókjiuy iiifézd üaezepQlui fog ; nehogy azonbaii ezon sajuns eset beálljon, s ez által szeréucséllcn bajiáraalnkat az éh haláluak és kióo* nélkülözéseknek áldoza taiul aduók, kényszerülve ^agiyüuk a fent tisztelettel czftásettekhez e/.en! kérelemmel fordulni; miként tekintettel as Ügy kegyeletes és jótékoíiy cséljára ús árra: ha már a pénsvissouyok nem uyujthainak arra kilátást, hogy a menház tagjainak jelenlegi számát eredetileg tét vezeti 8üi\|á emelhet-uők fel, — legalább a már lelviett üd^k-kaut honvéd jjíivöjét lii/.to. itliaiisuk — az ibtézet fénntariásáboz egy bizényos összegű kegyes adomáitynyal uag) l.clküon járulni méltóztassanak) A beküldendő kegytdotnányok, melyekbe lapokbsjnr közléseu felül nyugtaítatni tognák, •— a l%uvéd-menház bizotlmáuyá-lioz magyar-utcSa 18. sz alá jcziinezendŐk. Kukkant nonvédcinket nagylelkű pártfogásukba ajánjuk. Ilazatíui tisztelettel. Budapesten 1878 óvi jso. havában. A honvéd-menház bizotimünya. a physíkai téren asonnal ismertetnek, s világos rajsokkal illustráltatnak. A „Borászati lapok" megjelennek minden hó 104b 25-én, egy-, a saükségbea képest másfél tömött ivem — Előfizetési ars eeész évre 3 frt, mely egyszerre kttl-denw he — Félévi előnzetések nem lo gádtakiiw el. As\'előfizetési összeg leg-jí/bbsb postautalvány nyal alólirotthos, Mint \\ budai órszí borástali intézet igazgató tanáráig* intézendő Budapestre (vízivárosi posta. HA „Bo/ászati Upók" külön is meg lógnak jelJsinfi év végén j dr 4 frt bolti áron, s ily böjti példány kevés fog kées letben tartatni. Előfizetési felhívás a\' „Z A L A m czimtü raJníértkíkü,\'kuzműMélődési. tár-sudal^ni és gazdászatí hetiljap a ^Zulamcgyei Gazdaiági íKijyesőiétliivjitiuos köztouyéuek Í878-íli;k évi V. óvfolyamara. A la\|> Előfizetési újra marad az eddigi\': Egész évre f 5 ftt >«} évre \' 5 frt. Nedved évre 1 írt. 50 !:r. A ,Zulmegyei Gazdasági Kgyzsú: tagjai reszére: m Jígjész jéüio csak i4j frt. Fél év^re „ 2 frt. Negyed évre ,,„ 1 frt. kérelem! Azóp ti olvasóinkat, kik. a lap dijaival móg ez lévrűlj sot a mult és azjelőtti évről liutralékbun vannak., tiszteletteljesen kérjiik a bátraiékok szíves és liala-iiélvluiiiü beküldésére, fobgy a lapért hozott uciii jelentéktelen áldozatainkért ne Jiéuyteleuittes^Unk, külön. levelekben is kérni a dijuk beküldését. r- A kiddtiiiivatai. Irodalom és művészet. Előfizetési felhívás a ití io r á s s a t i Lapok* 18t8. évi lolyatnára. A „Borá-Bzáti Lapok es évben az ó-ik, illetőleg elődjével a Borászati iüzetek-kel a lö-ik év-íölyamatba lécnek. Oly idő es, melyet ily speciális szaklapök közül kevés saokott megérni. Eseu körülméuy arról tesz tauu-aágot, miszerint a „Borássati Lápok" csak-ugyau ssükséget és pedig tekiutve hazánk óriási bortermeléset, s kmidetleges ssőllő- és borkeselését, valamint a csekely-nek sem neyesbető kivitelt — égető szükségét nótolnalc. Hoznak a fl Borászati Lepok* eredeti és\'fordított saakcsikkeket a asŐllómivelés és. pinczekeséiós körébői \| iigyelmestetni \| fótiak a t. bortermelő köslöniéget minden \| ujabb mozzanatra, mely Őket érdekelheti. 1 - Ujabb találmányok akátía ehjemíai- akác Utidapesten, 1878. januárhó 15-én. 7 MOHNAK ISTVitó szerkesztő éa kiadótulajdooos, — MaQyarorstái ét a Nagyvilág S-ik számának tartsbua: Sfcöveg: Bodenltedt Frigyes. — Mirza Saffiból. Költ. Csukássy Jóssef.) — Fényes uázasság. ltegény a magyar társadalmi életből! lYórtewi Arnold,) II. folyt. — Egy egyptomi királyleány. Történelmi regóuy. (írta: Ebers György, fordította: Etttizar Imre.)\' II. folyt. — ,V-dik Ferdinánd/ Kajz. (G. Büttuor Júlia, i — Egy repülő gép terve. ~ Török péídasaók a keleti kérdőhöz. (Györy \|J.j - Olaszországi képek. — Nemzeti sziuház. tes.) — Bécsi kén. (F -s.) - Különfélék. - SakJdeladv. Képrejtvény. — Sserk. üzenetek. — ^ Kajzok : Bodeustedt Frigyes. — £gy repülő gép terve. — Bécsi kép. — Répa. az uj királyi pár. — Üroberto királyi Margherita királyné. Vegye* kftgleoiéuyek. Viktor Emánnel magánéletéről a Üui-riuáiban a következőket írja egy római levél ! i Á király sajátságos életet folytat. Már négy órakor talpon van s egy csésze feketé kávójl iszik, aztán szivarra gyújt, hajnalhasadáskor sétát- tesz a kertben, ha ugyan ■ nincs az „agro romanou-n róka vadászaton. S ilyenkor kedélyesen elcseveg a kertéssek-kel, uiegtckinti munkálataikat. Nyolcz óra felé visszavonul lakosztályába, elvégzi afo-lyó ügyeket, a minísterekkel, aláír és fogad. Két órakor könnyű reggelihez ül« A jtulajdonképeni ebéd ideje éjjeli tizenegy órakor vau. Éjfél felé szokott lefeküdni s igy összesen csak négy órája maiad alvásxa. Bizalmasabb embere nem sok Van, c«ak Mcuabrea tábornok és Rattazi dicsekedhetnek barátságával. Morgauatikus házasságából ssát mázott gyermekeit nagyon BzeretL A trónörökös nejét, Margit savoyai berczegnöt is reukivül kegyeli. A király kerüli a nagy társaságot s idegenkedik az etiquette szokásaitól, a miket kéuyelmetlenekuek tart. Mint XI. Lajos franczia király, ő is szereti igénytelen i\'inberekkel környezni magát, akiktől nem \' kell magát feszélyeznie. Augbemo az inti-Htűsii, a ki .egykor bádogos volt, s egyes-i;d-dobo$, a ki Mílletiorí Rosins grófnő, í\'.íyjii pártlogása által jutott aa udvarhoz, hol a király cabiuet-titkára lőn. Nem mondható u n. „szabad-ssellem-Lek," filozofnak II, Frigyes értelmében, de i.eiu is szeret tüntetni vallásosságában. Öthat alamizsuáaa van. s vaááruap meg szokta hallgatni az udvari káplán által fölolvasott : liséí Sőt uzt ís megtevé, hogy sétakocsisás közben találkozván egy pappal, a ki valamely haldokló számára a nalotii szentséget vitte, megállította kocsiját s levett kalappal várta meg, mig amaz elhuladt mei-, léttel Magaviseletében szereti azt tüntetni, \'hogy ő csak egyszerű katona, semmi több. Do ez nem áll egészen. Kem iskolázott politikus ugyan, de céljaival tiastában van, biztosan irányozza ások felé hajóját scsak a folyó ügyek intésését és a kormányzat részleteit bízza minisztereire. Praetor miniina nou cural De azért nem henyél, és saját szavaival élve, enged annvi hatáskört minisztereinek, a mennyi nélkül nem viselhetnének felelősséget; de ssükség esetén féken tartja őket. Még Cavouraak ia meg keílétt hajolnia a király akarata előtt akiről pedig mint igazi sportáman igy nyilatkozott: „Cavoúr teltvér angol ló, s hegy lri ue rusjon és le ne vessen, nagyon--szigorúan kell magamat ahoz tartauom, hogy asemem-sm<d mindig a két füle között lássak el.* i • ai \'■ e . . Mint olasz hazafi Cavoura-azivarokat : szili melyek darabja őt csentesimi (két krajoár) n melyek Olaszország tiszta; le-vugojét annyira megrontják. — Gyakran látták as utaaákou, kivált felső- és Közép Olaszországban : Turinban, Milanóban, Ge-nuában, Fl^rencben vagy j^óinábau. Bcu-desen egyedül, incogmto járt, egyszerű-polgári ruhában. Ismerte ugyan minden gyermek, de megtették neki aat a szívesség ós ugy tettek, mint ha nem ís ismer-n^k. Turinban közbeszéd tárgyát képeatlk esténkiuti kalandozásai a legssegényebb ée léglétreesőbH utcákban. Vuttor Emáuuel ily enkoi\' Uarun ál raaíd saerepét játsaotta s. ját füleivel győződött meg a néahangulaiá-(ó\',sajAt szemeivel a leányok ide bajairól Csarnok A . Ponf iifN Arln\'-I koliliiMiio. (V* .s >.)«•) Ma*. jfaf Yümos ataa gtitimiMM £lijOi (M/taté) .» 83. Von\|kodva koaelsbb léptein. -Gyermekem* mondám. „ön igen rosz álláspontot választott; itt es estén kevés ember fog elmenni.* Keni válaszolt azonnal. „Ha csak" ssttögá kis vártatva alig hzllbetón, „e kevesek érzéssel viseltetnek s szerencsétlenség iránt!" fi válás* meglepett, oly keresetlen 4* mégis találó volt. — A leány nemes tartása, a hang a molyíyel e szavakatJ mondá, képzettséget sejtetének. „Földiek vagyunk, foly tatám, szabad kérnem, hogy megeugedje, bogy többet tehes-eek érte. mint ily elinenés közben történhet ?• „Nagyon szegények vagyunk" mondá, Jussé bátrabban, Bes anyam igen beteg és segély nélktfl fekszik, -- Auuélkú. bogy \' gondolkoztam volna, csupáu azon határozatlan érzéstél, melylyel a leányhoz vonzódtam, indíttatva mondám: „Vezessen el hozzá !* 0 hallgatott; ajánlatom meglepetni látszott őt. „Ne vegye azt lilásnak\'loly-tatám: „mint béfcsüUttea akaratomnak, önön segíteni, ha tehetem. Ugy jöjjön, mondá a fátyolos n&, fBivsvé lámpáját és eloltá, tányérát köpenye mlá burkolá. . ,j 33. „Hogyan?" kiálta a báró hangosan nevetve, midőn Fröbeu hallgatott, atovább nem akarod elbeszélni, hogyan volt V — Ugy akarsa tenni, min( akkor \'/ .í4 • T. i. eddig, uraim és hölgyeim, teljes t&téncti hűségű ez elbeszélés. i» eugcuu távol hitt, es éu Hz lépésnyire állottam es épületes saiuaritánjelenetucl a palota bejáratánál és nézője veítam ; hogy a párbeszéd vsakugyan j ágy folyt-e, nem tudom, mert a gálád azél a szavakat elfutta," de azt láttam, bogy ama j hölgy lámpáját eloltá ós tele,ment a hídon át. — Az éj hidege miatt nem követhettem út kalandjában, de végre,\' fogadni mernék. i sem beteg m&mát, sem más ilyfélét nem Játott, hsnem s ront des Arts-i hölgy a régi nótát eseu módon fújta." - Elesét\' hsngos kaczaj követte, de a hölgyek lesüték szemeikel, és Josefa férje szavaival nem látszott megelégedni, vala-mint barátja különös elbeszélésével sem ; I mert holthalváuyau tartotta a tálezát kezében ás a fiatal emberre oly tekintetet vetett, melynek ez megszégyenítő jelentést tulajdonított. — „Ugyhiszem" mondá Fröbeu erős haug-iiyomatékkal a férfiak hahotáiát félbeszakítva, „hogy sálogomst kiváltottam, de ss-ját előnyöm ugy kivánja, hogy ez eseménynek ily jelentőséget ne engedjek tulajdonítani, íuiuf a milyent barátom előtérbe tolni szeretne; megengedik hát bogy folytassam és élelemre k levé hozzá, miközbeu elpi.mt és szeme feliagyogott, „a tiszta igazságot fogják tőlem hallani." A leány azon hídon ment ál, melyen magam jöttem. Mialatt hallgatagon meuteiu el mellette, slkslmsm volt őt kóselebbről megtekiuteni. — Termete, amennyite kö- ltik a nmsaris utesán át, több ki-sebb melékutcaáu hatoltunk kerssatül, midőn ejryqmrre megállott éa pauaeskodotl, hogy fis utat eltévesztettük, - Kérdésemre melyik utoaában laknak V sst. Severiut ne-,vese meg. — Magam is aavnrbau, voltam, mert es utosát nem birtsm megtslálni Nem tudom, tflelem vagy hidegség okozta-e, de erében resiíketoU, - Körülnéztem; egy pi-lÍBMmérélben még világot lá(lsmr Eéréui, hogy várjon és bementem hogy sa utat tu-dskoljsm. — A kívánt fölvilágosítást inog. nyerve, visssssiettem és akkor égy lámpa gyönge fényénél ésarevettein, hogy két férfi ellen erősen Védelmezte magát. Odasiettem, és kösbeszóllásomrs s két egyén elsietett. — I, Továbbmentünk, s szegény gyerek usgyon reszketett. ..még mindig ksromst aaoritá keaével éa ájuláshos közel volt. — „ Bátorság" mondám} „azt. Sevsriu nincs távéi nem sokára otthon lesz." Nem felelt aeiuinit; ínég mindig Ürt. - Midőn nma utczába értünk, jnely a nyert utssitá* szeriül, csakugyan as Voit, megállolt és inon-dá: „Uram, ué kitér jen tovább, neui «sa-bad megtörténnie!" i)e útiért}\' nem, bá eddig megeugedte kérem a legjobbat teheti föl rólam! K szavaknálj aiiuélkül, hogy idtam volna, megragadláin kezét, mulyot igtön visszavont, mondván: „Üociusou eg, hogy ez ügyetlenséget elkövettem, magamat eddig ej kísértetni; kérem hagyjon magamra 1" Krzém, hogy az előbbi je-\' lenet uiegsérté, hogy tálán bizalinatlkusá-got saüil bensejébeu irániam is, es éppen < ea indított meg leirhstlsuul; a Fsidnertől kapott ezüst pénzt akartam most neki átadni, de azon gondolat, hogy e csekélységnél rajta uiucs segítve azon elhatározásra hozott hogy a nálam levő aranypénzt adjam neki. —" „Keze reszketett, midőn elvette j ezüstnek tartotta, de mégis megindító benfő hálával mondott érte kössüne\'et." f— i „Még egy szót, mondám és visskatar-tóztaltam, remeuyleta,kogy anyja fiílgyó-gyúl de még lehetne valamire szüksége, ön pedig gyermekem nem Való ily esti sétákra, mint a mai volt. Nem jönne el öit 8 nap múlva az M. — féle palota sArkahoi, hogy anyja hogyléte felöl tudakfzódjíefti V" „Habozott", de végfe, nigeuM-t mondott. „Zöldfátyolos kalapjai ismét föltegye, hogy ráistneijek" tevém hozzá; meglesz mondá és mégegyszer köszönetet mondva, az ul-czában elsietett és magam allottsui. . . A gypse asgyobb eredményt mélát szárazabb talajon, mint nsdvesen; ugy ezinte ssérsa időjárással nagyobb erőt tsjt ki, mint nedvessel. Különösen aa égetett gypsz uas-kély hátául muist nedves idŐ^beu, Kgye-<1(11 oly saáutéföldekeu, melyek soha nem voltak trágyázva, és a, melyekben legese kélye\|ib televényt vagy márga kuyagot nem rejtett el s természet s egyedül csak fálmt\' Koszt és Sovány, ritkásan levfedSao\' iivS\' ket teremnek, M/tyMn láisjik a gypiiiifk hatása Ellenben minden más földekre w»ly kitűnő eredméuyayel hinthető, bogy\'valóban csudál kozásl kelt. Ugyanis/ie60-bsn midőn Sopron megyében a gypsz erejét \'sovány rozs vetésen kísérlettem Aeg s egy fóihold hitvány rozs vetést már ősstssj anuyira be-hiutetteui, hogy s fiíldje fehéredett, sugysn eaeii rozsra isvasssssl 1351-ben lóhere mag lett vetve : ,-— uemcssk gypssesett fél-holdi a, hanem a többire is: íj- szón s részen mely őszssel gypsaet kspott mind meg borult s tsrló lóher, a másikon pedig nem lehetett tsrló lobért kaszálni, oly silány volt s a reá következő évbeu is es a rész csak fele termést adott, miül a mállik. Továbbá. l&öH-bau sovány buza vetésen tettem kísérletet ; reá hintettem egy taagySr holdra öt mázsa gypszet május clejés, á sárgaés ritka buss egy hét elforgasa alatt inegte-keiedettéssürüsödött, tuessse elhagyta szom- szédom buza vetéséi s \| uiidőd kozott, csudalkosva kérdezio veléiu talál\' tőleiu. mit tet em buaavetésemmel, hogy oly kitűnővé lett.* — penye azt kivenni engedé, egéss tartáss, különösen hangja fiatalságra mutstott. — Járása gyors, ne könnyű és lebegő volt. —-Karomat visszautasitá, !inídŐn aztf^lajánlot-tam neki. A hid végén a mazario utcza felé tartott. —» „Régóta beteg már anyja ?" kérdém, miközbeu ismét oldala mellé lépteié és megkiaértém fatyolán keresztül arcvonásait szemlélni. .Két év óta," valsszola sóhaHOzva.; „Sokszor volt ön már auin helyen\'?" ,Hol ?" kérdé ő. 9A hidon." „Ez este először," ny. rtem válaszul. .Alckor (Falj* Uvjj llikép leliet oly réteken, melyeket h/ árviz oem terniékenyit, sokat termei ni\'! Ha már olyan rétet, mely két kaszálásra egy tnagysr holdról 750 kilo takarmányt ad, igen jóusl ssokták tartani\'; olyat pedig, mely tiOO kilót tereni jónak mondanak, sőt még ast sem szántiák fel, mely 400 kilót ssoigaltst két vágitera, mit taita-nánk oly rét felől, mely két kaszálásra 1500 kilo szülésségel jutalmazza gazdáját V — Ez pedig ueiif mese, hanem tapasztalán által igazolt állítás. Egy külföldi gszds, kit Gsrdner uek iievezuek, 1125 Q öl rétre, melyet ő rosz rétnek moud: — ámbár 1 ;)ü0 kilo szülés-séget termett éveukint: iiiutetl léi mázsa salétrom, ssvss nátront, mely került\'3 forintba. s kapott utáuus 2,20\') kilo szülése\' get: — mini tftepkeus Henry mezei gazdasági —: könyve mondja, hzt nem kísérlettem meg, mert es előtt tíz évvel, midőn SalomV&roil gazdálkodtam, még nem olvastam -felőle. Hauem megkísértettem a gyp-szel iilár Ifóti ik étben <Sa!oinvárott midóu még csak kevesen is nerték gazda társsim közül ezen nagy hsszuu ásváuy anyagot. Eunondottsin tehát, hogy ez a gypsz : nem valami liszt uiiut ok vélekedtek : — Az öt mázsa gypsz ára volt skkortbsn Sopronban Öt fdrint pengő, de a bnza tnbo-let fett 8 merő, mit világosán tanúsít as, hogy a szomszédom ugysu egy-liuüf föjldje termett 10 keresst aratott busát, ajz enyim pedig IV keresztét s az a saomsséd U) keress-tos kepéje az esViin mellett csak össze zsugorodott, mit a\'\'rövid busa csalnia okoÁott. Ebből latsaik, mikép a gypsÜ még a kes-keuy levelű növényeknek is, haszpál, paak hogy ezekre egy-ket mázsával többet kell hiuiétií. A szeles levelű uövények közt egyetleu egyet sem tapasztáítaiii l mélyre nagy hatással im lett volna a gypsz. Megkísértettem a fehér gypszvetésjd lóhjerre, repezére, káposztára, burgonyaraj kujcori-czara, dohauyra, kuposzta \'paláninra,, kenderre, lenre, ezukor répára,;,burgundi palántára, mákra és a sovány j rétekre \'mindenütt. kitizette magát dússu. Ugysn is a lóhere magol meg szidtam nedvesíteni lés t)nom gypszporral auoyira kcverili, mennyi ipsak rea ragadhatott, s így vetettem cl kora tavasaszál, az így kezelt mag már kikelés slkslinávsl vsstsgsbbusk és feketéobnek látszó hajtást tett, miot a melyik nem volt meg keverve\'^gypszszel és a tsrló lóner ka-s^alást biztossá lelte. \|gy kezeltem a lóher polyvát is, csak hogy annak csekéljr víz keli és miég is elegendő gypsz por ragadott rea. lia az időjárás, vagy a góisíi told soványsága miatt: — mert Idherrel vetettem oly hitvány földeket is, melyek emberein-iékezetére soha nem voltak trágyáz • a és a feíiór kosstól el lepve voltak: srstásslksl-mávsl soványnak éa aárgáuak láttam az imitt amott lengedező lóbert, akkor tüstént a gabona összekepetése utáu uégy uiázsa gypszet hintettem egy magyar holdra, s már tarló ióhert lehetett kaszálni, kővetkező érben pedig jó két vágást vábbá vetettem a Halom vár V \'é vonal el nem késallt. Hoeronbél kellett tengelyen hosstnom, tönb pénzembe került, de miután 200 ináféát as as sgy vnggon* ual hosattattam, nem \'"került többe 70 kr. nél Hsentivánig mázsája I/ássuk most több évi eredményét. Egy magyar hold rétre ssükségsltetett 4 mázsa vágy 200 kilo gypss, es került St .-Ivánig #70 krha, onnét Náloiévárig }10 kr, s jgy (Ili kibe kerül a iiely színére kihordva és qlhiW 10 krba, összeseu 1 írtba, a négy - mássHehát 4 írtba, A többlet mi lett a«t ^10 évi álitifeiiál holdsaként, két luAsélás etán bátrsn jesjíein 160 kilóra, vagy \|f» maasáfa, Üs miután az jelsŐ öt évét vshe-tem esek közvetlenül s gypsz hstáaánsk, ennélfogva 75 mázsát számítok, mely Ösz-szeg miudeu takarítási költség levonása utáu is megér mázsánkínt öOkri, igy » 75 inázsá vagy a 3750 kilo értéke fíO frt, mely-. bél levonván- a 4 frt.\' kiadást, msrsd ím írt, tissta haszon; ezt csaz husz holdrétnéf aj-j kalmazva 1120 frt tiszta haszon. A lóbernél szinte 4 mázsát vzgy 200 kilót használtam egy m. holdra e es két; vágásra/többet adou 1—9 mázsánál; tehát vészéig s M mázsát, melynek mássájz vagy 50 Ifilója minden takarítása köluég le^o-uása után megér 90 kit, így a 3 mázsa vagy 4Ül) kilo — 7 frt 20 Krt. Az utánaj következeit buza termés nagyobb lett 150 kilóval, — mint azután a lober után, mely gypszet nem kapott, a busának 50 kilóját! csak 4 frt 50 krjával számítva tes; 13 frt) 50 kr. tízalma is több voit 4 krszttel holdaiH kint, mely is 40 krjával ér L frt 20 kr. Ebből kitűnik, miszerint s 200 kilo gyp/ sdott 2l frt íiil.kr. mely öissegből levonván s gypsz árát i frtot, marad tissta haj azon 17 frt 9(J ki> — Szoktam gypszezuí 30 hold lókért, mely után tolyionosán bu/iaj vettetett, így 30-szor 17 frt W kr, T.38 frt lett a haszon. Valóban nincs nemesebb és magasztosabb hivatás s földmivetésnél és nem ii annyira hálátlan ijiíut sokan hiszik, csak szolgalom, kitartás, és az ujabb ismereték^ uek féthasználása kívántatik hozzá. A fölq-mivelók osztályán nyugszik az ország valóéi jóléte, az erő, a nagyság, melyekre ec nemzet öumagából emelkedbetik. Simunyák An(nl.\\ f nyertem, i határban! To- Itá- rosz helyei választott mondám, más utak j hauem kén-kő \'savanyes mósz, mely több nyíre fehér pzinü. de liz valamely más anyaggal vsu vegyülve, sstirkés vsgy ham látogatottabbák." mondám, már meg ▼sím megsérthették. De mi közben ezt í* bántam, mert sza-Visszafojtott sirás- il snttogá: „Oh, hisz isme<etlen vagyok itt és — sségyenlem s tömeg közé menni Mily hstártalsn lehetett a nyomor, mely eseu teremtést koldulni kénys«eriié Megvallom, bennem is támadt oly Fsldern félé gondolst, de mindig elenyészett, mert esstelen és nem természetes volt; ha ama romlott osztályhoz tartozuék. miért állt e magános helyre ? — Miért oly termetet elburkolni mely, miot futtában láttam, biso-nyoesr s szebbek közé számithstó ? Nem, bizonyosan nyomor volt, és azon gyenged ssémerem, mely s meg nem érdemlett szegénységgel jár, mely s szerencsétlenséget \| oly megindítóvá teszi. .Van anyjának orvosa Y* kérdém ismét kis vártatra. „Volt neki egy: de midőn már nem volt pénzünk,,a gyógyitiistlsuok kórházába akarts küldeni, éa - i esi uem bírtam elviselni. — Ok láteuem, szegény enyém a kórházban— Menuyi mély fájdalom volt e leány a\'olsó szavsíbsn ki feieevfi* — ^Sírf, ée kendéjével fát/ols slá nyúlt, •aemé» leMrftlsi és így s kesében lévő ti-ayée ée lámpa akadályosá, hogy a szél éllel seétbsmlott köpenyt öassessóHua, és ekkor éaseevenem, begy nem csalédtem; termete !ee«, Adar volt, egytsert, Ü«ata tikéi flielL ssit futó pítísnatbsn észrevet- I fém Gyorsan köpenye ntán kepotl és wwaabew seytaégérs voltam, lágy, puha kesét értelém meg. — vss ssiuü. Áll s gypsz. három féle alkati részből, és pedig 3«f %-zalék inészföidbói 43 "j#-zalék kéu-savauyból és 24 %-ssáza[ lék krístál vízből. Ha tűzbe teázik a gyp-] azet el\' veszti kriatálvizét a 24 "j,-zzJékkal könnyebb leend. s ekkor igen könnyen porrá zúzható, de euuek uíuqs oly nagyi hatása, a növényzetre, mint e megneui ége-teunek. i-z, valamiül a fehér gypsz, ma lomkő által suzslik apróra. Nagy mennyiségben fordul elő a gypsz némely helye keu s egész hegyet képez. Ved oly hegy is, melynek sljából por slskbau jön ki gypSs é est eleinte élvezhető lisztnek gondollak ss ottsui Iskósok s kenyér liszt kö£é keveivén megsütötték, de bászuálhatlan lett 8 elrontotts s keny ér lisstet is. Továbbá vsu jtő alakú gypix s ént nevessük közön «éges mesei gypasuek. Ennek fájj a a alabástrom. A gypsz trágyáié erejét már több századokkal ezelőtt fsmmíe némely vidék, de igen nehezen terjédétt. — Cbak 1760 körül ismertette meg jobban a gasds világgal a hirea Mayer pap. ElőesÖr Üelvé-csmbsn terjedt nsgybkn. Utóbb Néuiotor-aságbsn s nagy novü Schubert mutatta meg meu nyíre gyarapítja a lóhere véleményt. Nemsokára Franesísorsssgbsn Háría tájékán karolták fel s gypsa luisseálatát és pedig oly nagy mennyiségben ásták ée-őr-lötíék, hogy smsriksi hsjók több ssáseser mázsát vittek kf k Montmartrei gypssből i nagy kiterjed élben hintették Vele s ssabad népek földjeit possta i\'opozét, s inidőn láttam, hogy a ve-lésuek egy része igen silány, hidtetteib egy holdra 4 mázsa gypszet és ez a rósz dúsabb lett és magasabb, uiiut a jónak! látszott és meg nem gypszezett rész; később a meg nem gypssesett darabra virágsás alkalmával -4 rea esett a földi balhs • igen megrongálta, de a gypssesett részt, noha öas-sze érlek, nem báutotls. Egyébiránt s gypsz hintést Mein szabad szeles, vagy eaoa időben lenui sem pedig fagyok köseledtével, mert a -szél el-liordja a por résseket, ss eső. lemosás és megzövesiti s gypszet, a tagy pedig elnyomja hatását annyira, bogy későbben sem lóg eredmény látassui. Legianácsosabb te hat a lóbert, a gsbous letaksritáss utéu tustént; a rétet pedig akkor, midőn fagyoktól nem kell tartani, valasuut a fent említett töbü növényeket gypsseini. Különösei! a rétekuél tapasztaltam, hogy olyan I helyen, hot.előbb csak hitvány kóré termett, melynek lekaszálására maguk s napszámosok ssjnálták s drsgs időt vesztegetni, holdsukén* négy mázsájával roppant nagy hatást mutatott s gypsz és pedig uem egy vsgy két évig, hsuem öíjg.j Ekkor leikezdett ismét ritkulni rajtok a fii, s lóher eltűnt s mintegy maga s ftild kérte ss állati trágyát, melyet a dúsan kernelt rét! vsló-bsn meg is isolgált. Nein; is ssabad két ízben közvetlenül gyptselni, mert a túlságos phospor ssvsny műiden lu gyökerét kiégeti s helyet hogy növesstené. Meg kell említenem, mikép s gypsz hslápsrs nésvé nem tesz as különbséget ha reggeli vsgy esteli harmattal hintetik cssk nagy ssél ue fújjon. Bietoean állithatom, hogy aok évi haesnáiatom alatt soha nem csalt meg a gypsz, meri vigyáztam arrs, miszerint hsmisitottst el1 ue híutsek, inkább vissss küldtem s homokkal hamísitoiüU, mint sem elhintettem volna. Megismertem pedig arról, hogy egy tálspáttyl felvettem, es s usp leié forditoium, ha \'csillügó ré sseket vettem benne ésisre, hsmisltottnsk nyilvsuitottam. Nem törtédt ily baj többször mint két isbsn Körmenden. Ekkor el- \| határoztam magamat arrs, hogy Mödliug-bői bossessk — Steyer cségt^ kel 15 kr. oU bécsi mázsája; ínég s ázenúváiü vssüu j Zalamegyei Gazdasági fi^yesflíet hivatalon értenitiíje. 1 JegyKOkOny? 1/ Zal\'tmegyri gaidatági egyesület j < Zaln-l\'igerssegen 1377 évi october hó rt-áu tartott közgyüléséuek \| • 09 W—877. Néhai Sípos Károly ur egyesületi, rendes tag 1877 evi juuius hó 4-en történt el-haialozasa uojeienietyéu. — öj jnálatial ludouiasu\' vétetik és Sípos Károly ur elhunytáról pénstáiáok ur jelen végzéssel értesitetÍK. 70,07—üli. Nuduuzky J,enő ur Arvayiisiván ügyvezető elnök úrhoz intézeti levelében értesíti az egyesületet, hogy folytonos szembaja miatt a borászati saazosznuyi einöluégroi lemond. - - A közgyűlés mély sajuálattsl értesül Nedeozky Jenő borászati szakosztályi elnök ur saereucsétlen azembsjarÓi és e feletti részvétet jegyzőkönyvileg is kifejezi: azon jó reulénybeii asouoau bogy a u^ztelt eluök ur szembajauak állapodban javulás állott be es a közgyűlés legbuagobo óhajtasz és kíváusága szerint terjesen uieggyo-gyulaud ezen végzés megküldésével ügess bizalommal megkéri, hogy a borászati szakosztályi elnökséget melyet eddig oly buzgalommal, sakavatousaggs. es hivatssssl viselt tovabuá is folytatni ssiveskedjék. 7Í,H«— Ass lb<Ö-iki párisi közkiállitás magyar orezágod központi bizottsága felhívja az egyesületet hogy aaját hatáskörében is tm-. net teljesebb gyüjieméuyes kiállítást egybe alhiaui és azt a tölfuvas azeríut ez évi ja-nius lá-ig bejeléuteni ne terheltessek. Miuibogy a bejelentésre végső határidőül öl? evj juu. lö-ike tűzetett lu a megkeresés pedig julius 20-án adatott postára és julius r^-és eraezett az egyesülethez a fulhivás {értelmében iutézkeüui még Ügyvezető eluöktleg sem lehetvén\'— tudomásul vétetett. 7Í!»»-877 Földmivelés ipar- és kereskedelem Ügyi m. Jui. uiiuisleriuui 13250 szaui álátt \' megkiLiöit körirata mely szerint as eddigelé „alsóbb rendű erdeaaeti állam vissga" elnevezés Uait eveukiut eseu muusterium lei ügyek le alatt megtartatni szokoll vus jgák sörüli eijarás szabályozás ais vstetvéu, a tentjetsett vizsgálat ezeuiul heiyettesitó a „ordo ón azaz vuüga" czim aiatt msgtar-taudó vissgék rendssesére voustkozoiag s péusügy mmiáterrel égyetértóleg kibocsáj-ióu szaoalysai atogküiiietik. — V 1 Tudomásai vétetik ée aa egylet közlönyében köi-zé téteuii határoststik. — i olyiHlas a főlapon. um wvttai. Kinfhul K«löj> kfayfkiW«4én Uj városkát lku ftlU. u EUIxstM iraki K\|Nn étrt ft frt Fttém I fri Nefjwl ém I ftl M kr Hlríitwéayik; I \|>liu:r Iftm ? kr. (Ah«t.\'>n hk.Ut^v.ít A kr J iélfféij W kr Nyitttér: P11 il • u r« 10 k r Z ALÁ MEGYEI ÉRDÉK/0. . .< h SrwkMrtU kUi -, Hm» % lm mllMil rénrt IIUM kkWaétytk HMntfi 0\| váiMkás rtw III, ss. fWrmMirtU.. Ufdak Ilik Uptrl knskMI fofftdUtatk tl <• Híretek fiam m« klUrtMh. ■MMMkrt u\|»»«u»k üfi4oir Hmm •V fi m - A V, fl< ilkMii Niym I OppttiU Mm Stábén Ixurtti l a — Waiti Mér IMm IL\' Tábor. m. BbMmMa Jma* * Buduwt Klrilyotm it, liM^é Vagfar RéM 1. W»JIÍ>mm 10 KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSADALMI j&H GAZDÁS£ATI M ETILA P ! Zttía megyei- Qaxdasdgl* Egyesület, a th-kmízsül tintl Ihmgélifxtt szlimtlMXjtt 4$ több info eggint \'/Umiítlm Müönye 5. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán L878. január .30. V. évfolyam. Megyei Ügyek 674 Izáro. ii. i Zala megye alispáni hivatalitól Valainennyi szolgabíró urnák ! T:. pasi tiltatván az, hogy a vadászati kihágások, » nem kevésbbé aa 1875. XXI-dik t. czikk.éUal a vadászati jegyekre nézve elászabott rendelkelések megtartása feletti ftilfigyelef e megyében nem a kellő erél^el gyako.\'oltatik, +■- minek sajnya kiivetke/.-ményekint a jekeit kihágásuk .éa ^visszaé-íések napi renden vaunak, a nyilván űzetnek. u nélkű\', hogy a::ok » furzényazabta megturlás alá\' vonatnának: uiiutáii ily reud-ességek megtörése a közszolgálat elen. hatály itoiútásával ikezik, ugyanazért az abbólTolyú fe- ^edhetlen követelményével, -,de bari, levő törvény kötela%foganatol , IcMtcgre való figyelmeztetés mellett felhi-voi<> szolgabíró urat, hogy hatósága területén a Kiválóit törvények \| ontoa\' megtar-. láa.\'t illetőleg megtarwiá«áf..ma!a>-thatlu i \'•ioéndoi közé sorolván e \|égb;>I az évi Vl-ik t. ez. "34—3V§S-ai és az 1375. , évi XXI-lkt.cz. llf 1- {j§?ai alapján folv-\'on a legerelyesebb felügyeletei éa ellenőr-küdébi gyakorulja illetőleg gyakoroltassa az iránt, Hogy az előforduló kihágások éa visz-szaélések feljelentése ugy azoknak törvény-szabin megtorlás alá vonatása, minden eset-\'bet liiválalból éá luuthatlauul eszközöltes-■■»ek. i.t különösen is felemlítvén a vadászatról "ízói-\'ó s elóihiraikozoU 1^7\'í Vl-ik t., i í. 10—1 12 jvaiban elrendelt tilalmakat —\' általaban a vadászatra » a vadak némely uein inek bármi eszközükkel elfogására tiltott időszak alatt árulása/ éa ve-vésére nézve -- főleg pedig kiválóim szolgabíró ur fi gv elméim ajánlva as utóbbi idézett löló :XXl-ik t. czikknek a vadászati jegyekro vonatkozó tüzetes rendelkezéjeit, e részben nzonual éa kellő intézkedés tételére liivom l\'tól az úáut, hogy a rendőr közegek bár hol tartaudó kör — társas vagy nugáu vadászaton talált egyéueket, minden különbség nélkül bárkik legyenek is azok. vadászati [együk -olőmutatására felszólítva, az igazolvány nélkül vagy olyannal az említeti törvény 1(1—11 ós • 15 ^-athoz képest jogosulatlanul — vagyis tuás nevére azólló avagy már letelt a így érvénytelen jegygye! vadáazókat minden esetben hivatalból feljelenteni, aa ily tetten irt ismeretlenek iránt pedig a törvény 14 §-a értelmében eljárni elengedhetien szoros kötelmüknek ismerjék. — Részemről a kellő foganatazeraés iu-dpkából egyidejűleg intézkedtem az iaánt, hogy egyfelől a rendőri közegek közvetlen a megyei tő ós alcsendbiztos urak utjáu is aa etekintetbeu szükséges szabályos uta- sítással elláttassanak oly képen, hogy aa i őrjárati könyvek külön rovata alatt ja rendőrségnek a vadászati kihágások iránt teljesített köteles eljárása mindenkor aaigoru saáiuouvétei tárgyát képeahease, -- valamint másfelől iutéakedtein aa iránt is, hogy ezen évre, illetőleg aa év <égéig érvényes vadásaati jegyet váltott egyének névjegy-aéke a kiszolgáltatott jegyek aorosámainak megjelöUsével járásoniint külön aa il etŐ szolgabíró uraknak ea esetben niost — jövőre pedig íninden "gyes vadásaati jegy íci szolgáltatásával egyidejűleg kellő nyilván-tartás és sikeresebb elienorködhetés csáljából kiadauék : - mindezek alapján elvá-rom. hogy a fent jelzett visszaélések meg-szüiiieiéséiiek biztos sikerléso tekintetében szolgabíró ur a kellő erélyt és buzgalmat akkép fejtendi ki, mint azt az ügy érdekéből éx jelen rendeletemből folyó fe> Irflőségéuél fogva megkövetelnem kell. lQrZala-EgMrszqgeu, 878 Január 20-án. ÜVA8TIT6 BENÓ, aliipán. 771 \' I . / ■ ni. K78 I \'"Inmen Hifi: iiolrjabiró iifaknnk. A közigazgatási járások ujabb beosztása szükségessé tévén az eddj^i íoglarál-lo\'másokon elhelyezett foglárság létazámá-nak némi tekintetlen megváltoztatását, miután ezzel egyidejűleg a közbiztonsági szolgálat czélazerübb bereudezéaét ~ illetőleg a foglárok elhelyezésének a viszonyok kai egyezőbb megállapítását is eszközölni kívánom : a végből \'/. alatt mellékelve közlöm szolgabíró úrral a jelenlegi fogláiallo-tuások és azokon beosztva lévő személyzeti létszám kiuiutAtáaát, valamint az általam czélbavett ujabbi beosztás tervesetét, olv telhivással. hogy ezen tervezetben foglalt beosztáa azon részét, mely a járásabeli foglárok elhelyezésére vonatkozik, a vidéki körülmények és közbiztonsági viszonyok valamint a czélszerü szolgálati eljárás szempontjából fontolóra véve, e részbeni észrevételeit 8 nap alatt teendő jelentésében ter-ieszsze elém; különösen is megjegyezvén, íiógy a mennyiben netán a czélbavett ujabbi beosztásnak szolgabíró ur jár&sát érdeklő iészére uézve akár az átbeljnezéaek akár az állomások tekintetében mddoiitást találna szükségesnek, ez iránti véleményét tüsetesen és körülményesen indokoló jelentésében fejtse ki, — Kelt Zala-JBgerszegen 878 január 22. SVASTITS litíN(\') m. jt. alispátj (H. M.) Csak tomboljatok elemek! Seperd n havat -lllbörgíJ izél; rázd meg a fák hó és jég bontotta gályáit; sivíts kereuztttl az erdtfn és a gyásslepel borított síkon : te hü képe vagy azOn báuatos érzelemnek, mely e aapou fájdalmasan keresztül vonül a szíven Kem tudom, hogy más is érzi-e, de a január 28-diku nekem a: bánatos elmélkedés napju, Le\'ki szemeim előtt feltűnik a dicsőült nagy honfiú nemen, méltón;\'igtel-jes al tkja, azon tündöklő egyszerűségben, mely ragyogóbb mások pazur gyémántfényénél ts erényei foiJU elmélkedve, melegszem ások sugarain ál. melyek fénye és ^melege annál hatásosabb lesz, mentől tovább haladunk az időben; mert nagy férfiák erényei annál ragyogóbban tűnnek elénk, mentől tovább fedi porladó hautjukat a sir; és Deák erényi — ki egyike volta legnagyobbaknak^-nál tündöklőbbek lesznek, minél in-\' kább elmosódik emlékezetünk ben a dicső elhunytnak földi alakja. Megyénk szülötte volt, de .sokkal nagyobb a hazaszeretetben, és sok-/ kai dúsabb u honfiái erénye\'.ben hogysem nem n haza követelte volna magának; s sokkal dicsőbb képviselője a nemes emberi erényeknek, hogysem a világ ne irigyelte volna ttflüuk. És asért einWi ós hazafiúi bün volna-" egyaránt a nagy férfid halálának évfordulóján rá nem mutatni ez erényekre, melyek egyenkint becsültté, tiszteltté tehetik az embert, s melyek összességükben több diast és fényt kölcsönöznek az embernek, mint a mennyit aranyból és ékszerekből vehetni magára. \'Deák emberi és hazafiúi erényeit értjük. Oh, ha az ő nemsete, milyet 6 annyi ragaszkodással szeretett, melyért oly nemesen lelkesült, és oly melegen érzett, ha nemzete teljességében felfoguá azon példát, melyet Deák Ferenos életével adott. 0 as őszinte, becsületes magyarságnak prototypje; megtestesülése a nemss egyszerűségnek, a kevéssel való megelégedettségnek; ki magas polcsot, rangot, ősimet, fényes szerepet megvetett, hogy -el ne veszítse általuk a legmagasabbat a derék, Önzetlen polgár nevét, mert nem!c s gondolkozása, melyhez netu fért az tílokoskodás árnya se, ezt tartotta dicsőségnek; példát mutatva v.ok Üres, léha, szájbősködő hazafiúnak, ki minden szolgálatért, melyei nem a haza. hanem saját hasa érdekében tesz, jutalmat rárj ki nagy tettéit, bámulásra méltó cselekvéseit világnak hirdeti: íme, est tettem I jutalmazzatok meg. Példát mutatva sok gazdag czifra urnák, ki a fölöslegből juttathatna a hasa oltárára, melyuek nehéz talapzatát a polgár verejtéket kiváut munkája késsité: sohasem voltisemmije, * milcor adakozni kelle, akkor volt neki miből, PéldiU mutatva arra, mi képen lehet ix magyar névnek beosületet és tiszteletel szegezni a külföldön — ide-Példát mutatva mindenre, a mi magyar nevet emelheti dicsőség- / ben és beosülésben. De busdulnuuk kell e példákon Minden nemzet bámulással vegyült tisztalett dl tekint azon férfiaira, kik bizonyos erfeyek, melyeket Összeségben ritkán egyesit magában a közönséges yiaáa. a mai A „Zala" iáfczája. A regény <% inmak viszonya a társadalomhoz. Irodalomtörténeti vázlat. Azon különféle szellemi termékek, melyek ntiud uieg annyi mozzanatait tüntetik elénk a nép értelmi é§ szellemi fejlődésének, már e körülmény folytán bizonyos vissonyban állanak valamely népnek a fejlődés különbösŐ fokozatain feltüntetett állapotjához. Valamely népnek szellemi életi, értelmi fejlődése különféle irányokban érvényesítheti magát, de csak annyiban, a mennyiben e nép széliemi tevékenysége és értelmi fejlettsége I oly tán bizonyos föltételek birtokába jutott, a mely föltételek rnellŐzhetienQi szükségesek ah-a, hogy ama fejlődé* aa egyik vagy másik irányban érvényesüljön* Ez irányok aa emberi cselekvés mindmegannyi ágazatait képviselik, és annyiféle van, ahányféleképpen ama cselekvés nyilatkozik. Vannak olyanok, .melyek aa ember atyafi%aáijiak előmozdítására szolgálnak, ilyen as ipar, kereskedelem { vannak ismét olyanok, melyek- as ember szellemi és srköfes! cséljait vannak hivatva szolgálni : ilyenek a m4véssetek különböző ágaí, a költészet és a tudomány. Valamint aa egyed életében, akár as aayam, akár as értelmi és sasllsau fejlődést Ánwik. nincsen tecméssetaHeati ugrás, és Maes/oe logikai folytonosságét tapass-talaak a féjlődltben, mely egyea fokozataiban mindig as ok és okozat közötti ti* ( szonyt, engedi megismernünk, úgy népek t életében is mindig átfejlődés [azon alakjait látjuk kifejezésre jutui, a menyeknek elő-föltételei meg vannak valamely népben, vagy a melyek birtokába jutott fejlő,_ processusának folyamábau. \| Így valamely nép bizonyos műformákat, különösen olyanokat, melvekbeu sajátlagos szelleme bizonyos érintkezési pontokat feljstnerni képes, önmagából fejleszt, mikor a hozzá alkalmas talaj, legalább a kezdetleges alakításokra nézve, már meg van. — Látjuk ezt a múvésset különböző ágainál, az irodalom különböző fajainál s a a tudomány kfllönböző téreiu. Különösen a költészet némely műfa* iáiról áll ez, melyek, hogy valamely nép-ben fejlődhessenek, vagy valamely nemzet szellemi életének nyilatKozási\'formáiul szol-galjáuak, abban a műveltség kisebb vagy nagyobb fokát igénylik. Így a költésset -két alsóbb nemét a lantos és elbeszélő költéaaetet a művelődés alsóbb fokain álló népeknél is feltalálhatjuk, természetesen csak igen kezdetleges formákban. Amaz az érzelmek, ez as események költéaaete; mig a ssinköltésaet, r mely a multat jelenití vagy a jelent mutatja a cselekvőleges költésset tftkrében, csak vagy történelmi múlttal bíró nemzetnél) vagy a társadalom kezdetleges formáit már lemkőzÖU mozgalmas jelennel bíró népnél találhatjuk kellő fejlődésben! Esek is többnyire csak saon fajokban a [melyek a nép jellemének, múltjának vitssa tükrözésére hi vafvák. — jii Üiaonyns műformák ksletkeséséuok általában két módját lehet megkülönböztetni.\'A első az eredetiség, a második az utáuzás módja. fejlődési Tagadhatlan, hogy mindeu nép, mely Is művelődés kezdetloges állapotából kivetkőzve, tehetségeinél fogva a uemzetalkotás föltételeivel bír, bisonyos általános szellemnek is birtokában van, mély nyilatkozni jkiván, mely nyilatkozásokban a nép sael-lemének és gondolkozásának valamint kép-aelmének sajátságos vegyülékét látjuk, a melyekből bízvást lehet következtetni nemzeti tulajdonai és erényeire ; s habár e nyilatkozás! formák nem i« Klelnok meg a műforma igényeinek, de léuyegre néave teljesen azonosak azokkal, a melyek később a nemzet haladó műveltségének uiegfélölŐ-leg, szigorúbb műformák Iköretében nyilatkoznak. Igjr például a magyar népnél, mely majdnem ejser éves alkotmány nyal diosc-keahetik, tus idők változása^ változó kor-mányforiuák daczára, daczára a politikai j viharoknak, melyek hullámosapásai a nemzetet igeu Sokszor oluyelésicl fenyegették, as alkotmáuyos szabadság iránti érzelem mindig erős volt, s uiajd enyelgő lágy hangon, intve sSoretetteljeaeu: ihajd buzdító szóaat gyaáánt, a lelkesfdos kitörő hangján, majd maró gúnynyal a keserűség pa-nsssos szavával, mindig és akkor nyilatko-zottj miker a nemzetnek legnagyobb szüksége volt iá, hogy vagy édes haugokon intessék, vagy a buzdítás lelkesedésével éb~ resstessék föl ssunnyadosásából, vagy a maró gúny keSerá panaszával láaaaaék í\'öií, aléltságábéj], lm gyáva és tehetstlsn kor tespedő álma nehoSodett r.dbbasat41ag ki gsírs. A lisxatiui Islkeaédéa buouyosau legrégibb kor dalnokainálps ép oly hathatósan, érintve a nemzet érzületének minden burját, nyilatkozott és ép (oly közvetlenül, habár nem is azou szigora .műformákban, mint Berzsenyi, Vörösmarty vagy Petőfi * gy a Mhof! I , , I ben. KI kellene tagadnunk hogy a magyar nyelvűek van ryhmusa, ha abból hogy Berzsenyi hazafias lelkesedésének ömleugéseit clsasious formákba öutötte, as elleukeaőre akarnánk következtetni miután ebbeu csak egy kor iránvának kódolt, mely a méltó tartalmat majanem csak as antik tormákban tartotta lehetségesnek. De vissont bármily nemzet szellemi művelődésének történetét is tegyük viss-gálódásunk tárgyává, mindenütt ast fogjuk látni, hogy a fejlődés proceasasa folyamában idegen elemek is vegyülnek, melyek tgj ideig idegenszerűvé teszik ugyan a szellemi termékeket tartalomra és formára, lnL nom is a nyilatkozás anyagjára néave, dé mindenesetre termékenyítik est, és kásásé tesaik idővel gondolkodásban és tárgyán magát felszabadítani az idegenszerű-süg járma alól. Es a műfajok keletkezésé-nea másodikmódjs. Eszmékben ée nyelvben mindig bisonyos forrongásnak a jele, a melyből később ssokott kibontakozni aa anyag-ban és saellemben egyaránt nemaeties műalkotás, Népek, vagy ha egéubeu vsssszűk az embert társadalom életében vannak oly korszakok, a melyben bisonyos műalak ki-víilló olŐsseretettel műveltetik. Hogy a tuŰ-al-iknák ezen kiválló előszeretettel való o)klvalósé bisonyos korszakban ha nem is mindig embjui és politikai, de többnyire táradfe\'mi és nemzett vissonyokbau leli ma* 1 e^aré atát. ast annál természetesebbnek fog-\' jak tn lální) tűiméi inkább ismerjük el ast* halandó, Jképviselöi és hordozói vol tak. MiSfc VezetHisiilagaivá leesnék h nemzetnek, melyek követése méltóvá teszik a fennmaradásra valóban, ha Deák nagy erényei lassankint átszivárognak népébe; lia es drága örökségül tekiuítuíé azt a példát, melyet ti életében adott; ha miuden lioivfii\'ibnn >>ntudaltá válnék as, hogV mi vo t Deák Ferenc/, mini ember, mint hrunfi, i mint j>i»j-gár, mint államférfiú, mint szónok; Ua^t-kgegyazerUbb honpolgár képes leit te felíogu i Deák Ferenc/, tör-véuytiszteletét, akkor ragyogó nap derüliié Magyarország ezer éves fennállásának emlékünnepére, mely der\'ijében mutatná ujabb eser éves fennállásának biztositékát. Mert helyeden mondjá Dr. Dob-rángzky Péter, Deiík Ferenc/, jellemzésében : „Nem léiltető meg Deák nemzeti mérték szerint sem. KJ.inóM: iák kicsiny ö hozzá. Deáknak .mérteke az etnber.ség. Valamint azon eréuyek eS \|igygágok j melyeknek Deák élű\' megtestesülése volt/ nem \| csupán uemfeeti erények és igavsá gok; ugy ; Deák példája világra sz#ó; Viszályban élü néptestvéreket\' kiég) estetni; igazságot osztani; vala- , mely mozaik állam népelemei k«i..<>tt, a férfiúi cselekvés sissbályáv^ tenni a mérsékletet és méltányosságot; tör he t lenné tenni a jellemet a jog é* igazság ,békés, de ha^thatAtlan köve- , lésében \| uem iiljasitaui soha áruvá a becsületet a lia/afi ij^ot; ha küzdeni \' ke l uem ismerni a gyűlölet szenvedélyét, de erény nyé" emelni még elleneink emberies kíméletét is; áldozni egész életen át nemzetnek és emberiségnek és imádsággá miigaz to>itani u hazaszeretetet; eszmények, I melyek uemcsak a magyur szívhez szóinak, hanem kövcíésre\' hívják az emberiség egyetemét; és az apostol,! ki e tanoknak sze itelé nagy életét, a magyar Deák in incsak a magyaré, hanem mint erényei és igazságai hí >-mberisú0é! Igén ! csak nz ö pél iájának követésében, les/, és lehet, a magyar nép nagy. Ápolván a/.on erényeket, melyeket \'6 nagy lelke mocsoktalanul Őrzött, b melyeket $ ugy gyakorioit, mint senki más, a nemzet mindazon föltételek birtokába j t-hat, melyek a nép uagyaágának és jólétének legbiztosabb, meri \|egertf sebb talapzatát képezik. Legyén emléke őrükké áldott közöttlnki mert aréuyei őrük példái a valódi emberi nagyságúak. ^ Letetostifl. Tauolesa jsnuái lióbsu 17. •St«rfomii> ni\' Amint:becses Ikpjá utóbbi szá előre jjoilezvp volt, l\'spoloaán )\'. áyl 2(>-áit n Molzer féle iisgyveuá\|4jjlÓ un «1H. nábsu anftár rnio nagytér méhen a tapolczai Ifi. iparogyíet én ik és saavalattal Egybekötött táuotyitéiyt rendezett, mely ktlünŐPif sikerültnek fhötjdható. A vendégek megérkeztekor a helybeli sopekar „vuverturrel" a S^miramls öpe-rábnl-nyitotta meg sa estélyi;\' azután as egyleti d síi k 8 r t a g j a I aa e esélból készített állványra lépték és kuriu<tsta\|-U)c Goldsteju Henrik Ur nzakavatott vezetése alatt eldizör is a „llymuust" szép sikerrel énekeltek 1- Ezután T. Szabó Dénes volt tiszt, ezolgabiió ur helyett, )ci (elhalmozott dolga miatt1 uem jelenhotclt inog az igért szavalmány etszavaláse vég<>tl, tjohogy az egylet finsotyl csináljon t- Frioduianti Alajos Ügyvezető aleintjk t^r szavalta el az „Augyal éa az ördög" ózímü költeményt (Szász Károlytól) szabatos hangsúlyozásai j a közönség élénk (sóssal jutalmazta a szép szavalmány helyes ejtzavaláa^tl. f- Következett Maróid Miksai ur,- ki ftfoupkianretloi énekelte el;a nTóloii iiyárou [puszta ns én lakásom" czimü dallamot; az énekes szép tctior hangja, viharos tetszésre rugrilta a a ktfzünaégét. Azután Kolb Kálmán ur szavalt: szinte tapsokat \| és élénk te(széat "rá tott humorof szavaliijáuyáért,; mi u egha-zatiaaabb érzelmek kifejezése volt Végre <t dalkör altul Uüib dara keltetett, mely a közönség bsztatlnij szését nyerte meg. Goldsteib Hem WÉHBÉÉHHUi rövid .4 heti: tanítás után valóban sikert mutatott fel ; köszönet J érette n ifjúság részéről; legye.; meggyőz hogy íuaradáudó emlék fűzi Őt ke >loi távozta után ia! — MiutitujaConcert lefolyásáról röviden szóltam . legyeu szabad cgy.ötiui\'ísl a tánca lefolyásáról Imoudanoui. t Az estély jótékony dzéljátj tekintve tiéiW volt zár körit, de mégis \'tayike volt \| legsikerültebbekuek, mik évek ota a középosztály ál\'nl il I i\'a-nolrzán raiitattak. — Mindenki t isfeta-luita párját és kébve kedye sz< rint 1 ej tó a helybeli zeniekar állal .jól jútszottlláiiczda-rabokat • - Az eztély, ily láoiidlíató u lény es\' rendezését illetőié* 4Jr. Löa\'i nsohu Mór elnök ii Friedmanu Alajos ügy rezető alelnök uraknak \' kall öszinto /kösz üu^tet szavaznunk az egylet nevében ; cz urnje. húr nem iparosouc, magi* iparkodna\'t az iparo-soknt valódi hiv.itásuk incgiMeíévére uirnj; ily nemes vzi\'l lobogett -szemük előtt uitltín e jótékony bzélu estély ren4ezéséu<( ly kö-vnrkezetesen, uiijuden akadalylyal meg-kíizilvi» táradozbk. \'4- Hogy mindenki jol mulatott ann ik jele az, hugy még t> órakor is javában izóit a zone. Ily széles, jó kedvet sokat K kedves Iniznliukunk éa honjeányokif Metu, i-álóban ijem lehet e bezárnoui, l\|ogy a deli, szép utticosuől cüérőleg eiuiiiést ue tegyek. Első űinlílésl érd; neluek Juíhveusohii lika, i\'ouo-tet-k ut" glepó aki sz !dyp , khez Helyi én megyei lilikek -Néhány nap Ml msp» vendég id^z vArosánUl^sii, Poroséi igazságügy miniszter lír ő KagyméltóaágM, ki koi\'^zilll utsatábsu a köslekedés to(jea ItiUaiMdása miatt kénytelen volt Kanieián maradni Kgyoisk, (M tületek teázik tiszteletüket 4 Magyiágánál. Ili (lkot ssiveson fogadja ^ ordekiődésael kérdezősködik állapotjsinkr^l.! -jCdioo koizoruoikf^ A ^l^-an- iiizaai kladiMlnevefŐ egyo«ttlpt válimziinényM január Mki ülfisdbsti határozta hogy február l(Wwi calica koszorúcskái rtnraéz az Aiany Szarvat- veodéglőben. Mi ugyan hallomás után jelű\'/.lök itiác, do örötntael említjük fol- ujra\'mjut, határozott t\'éuyt, és Utöinllukaek kifejezést aoutila kfblŐÜ, ftQgy t. hölgy Választ máuyuujt az egyesületnek jól fjlfogoti érdekében- upm fénysa bált, Its liiíin egysaerü köszönicplíilt rendes, mely )-emél\|Ük annál réuyeséoben\'az tgyentl-létre uézv.o jövedelmezőbben fog níkörülni. Egyáltalán nzeret\'iők,\' ha jícálico bálok nálunk egészen moghonesaéeájnsk, áíniter-mórzoteseu jóréést hölgyeinktől fü^g> Azért Udyözöljük a Visdediieveiő .\'egyeaÖiet vá-lasstmáuyáiiak. kezde(néntoZéaét, ululy uöke Martinkoviis Kúnolyue urhíiljjy óuagy-aága indítványát liZöt\'innl magájává\' telte. A belépti díj egy forijitrii haiáro/.tal\'4l. -— Meylilvu A l-nagv-kjweiv.\'iaí tak\'i-rékpéuztár réstvénytárHiiaág" ur. a unazd-bályok 52. $-a érteimében ín yó IHlíC évi febtuár hó 11 -ik napjáu a délelőtt) órák-bnn saját holyiaégébeu közgyűlési Un\'taud, melyre a részvényes tagok ezennel tU\'.t\'elot-toljeHen niegbivatuak.j A közgyüléa tanácdkozási tárgyai: -1 Eluoici joleutés 2. Az igaz.ntóság leszáinólásáuak inog-vizsgál itsii, a ii^rleg íuegállajiítáta, és n nyereség 1\'oloiztáRfl, a felügyelő l-izottság jelentéao alapján. 1 \' 3. Az igazgatósuk és iojügyolőa-bizott-ság lelmentóae, és a választai-l idő tartamot kitöltött liótli Lmos (jlini- ugy Gelnni Gutmauu 8, 11. másod-iga^iitó urak, va numnt a sorrondszoiiilt kilépj) tósagi lag. nóvszei\'in\'-l: \\V<jisi\| Manó, Axeuli > Oyöigy, \'Fíokái Valbaoh Mór Elieuspknge^ Let berg larael, Luu-iugerj IsiaplJ Bl és U. Si\'hertz Himou urajk M felügyélűbizoltsági tajtok, uévaz 10 Hiúim igazgá-uJ VVoísh mami Annái YVcilói Ivén és Qolditeii úrhölgyek, ! azutau Kó\'olci^cier Sz Dukeuz UóZi>, MojzeP Márij Feiiel Brachfeld Zaéni és Frisch Hcgina vanok sk. -1 porokat ről di torban Fried-Ucrta ü\'áfiu, Liua, kisftsz- rzouyok. Végre köszüinete mondok a & egy let iiuvébem uiifidszokuak, kik mog eleué-aük áltál ügyüuket támogatiji sziveskedick. Fclülíiztítések: Tajtúca Jenői tir 2 Irl... Székely Emil ur 1 f(li. és S.\'effaui^ Jáios ur 1 íjfi Kodolányi Jánoa ur 1 trt. -- -Erf uraknak ktilöuös köszönet tjzivés jóakaratukén. — I q j FKIDKICK FEHENCZ »r\| Iirnácz. ! ban \'f ml Hosen- uak, iiu Lázár, 1 iu iveí yalamint a \| telt. j érint: 01- erényi .ló- adási; ,\'vagy ezek ; lzabc jfW \' tagok mely ! tolt. A holybeü pol-mint dicsőült nagy zsef\'urak hely%l ujak választiása újbóli megválalztása., \'ó. NelalAni inditjváuypkj Jegyzet: A t. ck. részvét sznvazó; lápjuknak átvételére, a tajcaruK-pmiztái helyiséében tnlyö S]S?Hl évi leb-ruár hó. 10<ilcj(unpjáii ineeje(-Miui t\'clkéret-nek, \'fltton hoizáadássnl. hogy nznlapszabá-. lyok .14 ij-ft dzerint szavazati jogol csak az igényeibe\', kinek róskvénye 4 héttel a köz gyülé* elő t iifivéio átiratnit. — (Deák ünnepély.)! gári tanodáiiái; liétfőn, hazánkiiáuak Deák Foreiiczuek halálozási évfordulóján Deák fünnepély volt, melyen a tanulók Deák na£y és elenyészhetlek otó-uyeiitek utánzás ára buzdittatának. — — Tlmanoff. és Seydel kis asszonyok hangversenye a közbejött forgalmi akadály miatt szombaton február 2-án tartat ik meg — A naoy-kanL\'jat keréskedclmi ifjak önltépzŐ egylete f. évi iebraár hó 9-én saját helyisében csinos és értékes tárgyakból összeállított tombolával egybekötött zártkörű táuczkoszo rúcskát rendez, melyre á meghívók már szétküldeniqk. Belépti díj személyenként tagoknak 40 Icr ue-ntagoknak Öl) kr családjegv 1 frt 50 kr. —Kezdete 8\';-B órakm . hogy az író vagy költő, ki mint ilyen egy egész nép nemzeti éneimének vágyj gondolkozás módjának tolmácsa, uraga is ikorá-• nak gyerupeke, és épeu élesebb látásai vagy éraóke következtében élénk ÍWhmi Igyakran titokszerü sejtelemben érzi s társsdálmi és politikai élet külöuböső voimtkosasaiiiak egybetüggését. A ki csak kev£sé Ismeri a forradalom eiotti kor irodalmát, ar. es áiii-\' tást helyesnek fogja találnia A jelenkornak ia egy ilyen\' áttaláuU-ean előszeretettel ápolt múfonnájá\' van — a regény, mely ez igénytelen értekezésnek tárgya\' képezi. Általánosan í?m ?jt tárgy ez. lamerik a kuuyhótól vagy akár a konyhától egéss s palotáig. A társadalom min dsa reuaje,minden osztálya inegíslálja benne azt, fmí egyéuileg is érdekein\'-, mert hőse lehet épegy a lejedeimi egyén, mint sz igénytelen munkás, \'"e\'y képviae\|Jjévö té-. tetik valamely állaláuos vagy kftlönie^es eieméuek, amely kösé a kor rajza csuuur-tosittaük) s a hősnek élete letoiyAsa kös ben a társsdalommsl való vonat kosát aí festetnek. Mint <ssŰ£a\|t a köveikezókénen irhat-uék körtf a regény fogalmát: A regény a táraadalaii élet eszményi képe azaz: a regény a társadalmi életet mint eszmél lógja föl; alakja tö/iténeti a inenuyiben az esemény időben történvén, a társadalmi éleinek eseményei essméuyittetnek. A regény Mysmábsa elbeszélt eseményeknek azonban okozatos egybefügaékbeü kell egymás-hw\'. állaoiak, azas e^yma«ból ktríl Isjlőo-1 nrflk, sületlen lasáu vagy •ehogy som -.-^j -Miggő váalatvk: esak as kóiesoutish ji /«-\' lóssuiuségst. —\'A ssefelem, a bátora^, a jámborság^ becsületesség és más magosabb eszmék kölcsönöznek a regénynekI egységet és magasabb aosthetÍKai értéket —\' J.zek a kiivetelniényíjpc pedig föltételeit képezik a i\'^gény helyes alkiotásáuakl E föltételek főbbjei: n lolytonos érdeket keltés; a bouyolódáé érdekteszjtő volta, a régzotre való tekintései is kielégíti? megoldás, élénk, a képzelmet ís foglalkoztató előadás. A bo-nyolódásnak és megoldásnak azonkívül természetesnek Is kell leupie,s megkívántatik a jellemek bktározolt rajzolása s cselekvésben. Üogyba e szigorú elmélet vílágáuál szemlét tartunk azon különféle r.egények fölött, melyek — akák* hazai akár idegen lermókek legyenek azék, óvenkint a könyv- . píaczot elárasztják. Síi dácsára autiek nem \| aépesek kielégíteni az olvasási vágyat, ak kor nehi nagy nehézséggel felismerjük, hogy a regény a uiiudnek az a gyakorlati : életben mutatkozik, már régen áttörte a j ínűfajszabta korlátokat, s mikén a rohauó ár uemcsak uUt tört jfnagáuak, liaaem különféle irányban ujabb és qjabb medreket is áaott magának, melyekbeu a társadalmi élet legalsóbb ágy, mlut leglelsŐbb érdekei \| kéuyelmes nyilatkozásra jutnák. Számos aesthetikua nem uereti a re- < géuyt műfajnak tekinteni, mióta kevésbé irodakui, mint társadalmi szempontból in- \| kább a mindennapi szükségletek kielégítésére szolgál, de éppen ámuiaj határtalanul j gyors haladása és feiiódéie a Komolyabb sosthetikusokat is felnivja, hogy számoljanak vele, bár napról napra neliesebbé válik a különléle itáuyok ssétágasó szálaiban a fejlÓdés kiinduló pontjaira akadni Es valóban a mennyire áz egyik vagy másik regénynek az olvasóközönlégre való hatásából, vagy azon nóprzerüségből, táe-. lyet áz egyik vagy másik regény Írójának szerez — lehet következtettünk, nein iiuní dig a szigorú elméletnek éa áz ennek alapján kiindult széntaui. itélétnek ^megfelelő regÓfiy dicsekedhetik a legbagyuhb népszerűséggel. E körülmény a regény széptani elméíetérS ugyan semmi befolyással niucoeu, azt föj nem döntheti, de kétségeukivül azoii iránytű, amelynek ut mutatása mellett log-bistosabban kereshetjük fúl a regénynek a társadalomhoz yalo viszonyának legalább uémeiy pontjait. IÁ regénynek erede\'e regi korba vihető visszá, A rogény tárgya\' intuden időkbon ki-vállóan a szerolem volt \| Hogy e műlai különösen a középkorban is Máit ápolókra, s as ujabb kori regény forrását ott kell keresnünk, hol es Fraucziaországbsn, a lovagiasság és regé uyessóg hazájában legelik talajára lelt, azt a középkor sajátságos állkmi és tátsadaitni viszonyaiból is lehet kimagyarázni. Frau-cziaország déli részében külöuoien a Ián-toiköltészet ápoltatott aj Troubadnurok által, a kiknek édes cssvjegésébÓI, inelylyel a uói ssépaégoket ésérényekot megénekelték, a német ffminneaAdgerektt is ellestek hangokat, addig Fiancziaorsság északi részében a trouvérek kíyftllóaii as elbeszéld költészetuek voltak műfwiíói. Zamatos kttl-téázuttel teljes mondák voltak ások, melyeket a kereszténység első fezredévében meg-ór.elt az ember eredeti magas röptű kép -J selme, s mely mondákttan M anyagot U-\' A msghivók eldmu\'atásávsl jegyek előra yáltbslóiL Stern Ignácz urnái (dohátiy (őtőzsdn) és este a pénztárnál. Az estély tiazta jövedelme s« egyleti könyvtár gyarapítására íorditlaiík. Ssírsa fslümsetésiok kössönettel ingádtatu ak, és j hirlapijág iiytfgtástslnak. r A korcsolyaioylet \'koszorúcskája kevéajtzámu de yig közönság jelenlétében\' folyt ik Hogy s különben kitűnően sike< rllltii szokott mulatságon os. dvbfn oly kevés -i/ziiinu közönség jelent tiiog, ogyenUl az^rldzstos vilismak lilajdonithatú, me ly nzojlkiiátou este dühöngött: I i (plofé fa.) A helybeli urotUloift s In árát jálentéksnyeii\' slábbszállitotts. Tudor másulimiudssoknsk,- kiknek s kemény télben n]ég iáfs volna szükségük {- A lals-aQSriZBjl dalárda lolyó hó l\|.diHóij iv „Zöldfa" vendéglő usgy ter-ulobfln\'daloötélyt rtyidez«tt/ ine!y egy igeu-diszes éa l^togató^ vendég koszorú előtt kitűnően sikertrt. — > A közremüküdöttl tagok közül külö-iiöaeit\' kiemelést érdemelnek Csonka szám-tis-ít, Kréb Pál tanfelügyelő, Linter Pál poa-taliszr, Jloschán tömil és Deutech Ödön ke* roskeőő ur.álc, kik lizép hangjuk és nemes el/\'ttdaHuk által a közönségei megleptékf — lyzuiáii általános letazéssel Katona Pál ur előadta fuvolyán „Souvenir des klpes" D,oppioi tol.. — pe ezen mulató estélyuek i\|y jó si-kcrélijez kiválóan hozzájárult \'épeu Bécsből liSzaéjrkeZeU Uünsberger Adolf (Dont J. b:v esi Uuár tanitváuya) urnák szívna közre műkőidébe, ki hegedűn uly művésziesen elő-adta LLc 8ouveuira Daukla Károlytól éa .Scéijn de bajiétu Benőitől hogy a vámsunkban éddig fellépett uiűvéézekAl háttérbe szórj töt llt és művészies, biztos, correct vouó-lluzáij, magas hang, tiizuv intonati<o. és jóf hallható p í a n i í a i m ó előadása ra( minden várakozásunkat fölülmúlta, elő. adátiát bui\'ü tapsok kisérték éa befejezése-kpXf elisuieréiétil egy babér koszorút \|\|tH? tutink uekj át. --- Ezen üatal-művészünknek tiazta szi-vünkből! kívánjuk, miszerint a társadalom-. azerinti álláat vívjon ki mugá-\' l mi\'anuál is inkább örülnénk Megemlítendő még az hogy eseu eíó- Ezen előadások utáu táncz követeti Méltóságos Ürínéuyi Józsei főispán és nagy. Svastiis Beuó alispán urak azösszés . itt levő tiszti karral ezen elő .dánokat látogatásukkal kitüntették. — (Elkéseti ■ — A kisbirtokosok töldhitelszövetségé-ne . végrehajtó bizottságu, f. hó 12-én tartott! tei\|es ülése s illetőleg a választások után, azounal megkezdte működését. Az ala-p^ácbau leendő részvétre való. iolhivatások s a\|airási ivek a jövő hó elejéu osztatunk szóí, s aprít elejéig meg leend tartva az alajcitó közgyűlés. Must ^uár itt az idein, hogy a néptöldhitel st.övelségr melynek tár vezete\' három év^előtl jött létre m^gteate-sitteséK annyival inkább, mert azóta a ija-zai; kisbirtokosok viszonyai uemcsak hogy nem javultak, sőt határozottan roszabbák. Most már elkerülhetlenué vált, hogy a \|a-gyonosb osztályok, a honfiak^ a főpapoicjs általán azok, kik népünk sorsát szivuukkjn hordják, hozzájáruljanak dgy országos futl-hitelintézet létesítéséhez. Szabadjon remélnünk, hogy a tény fontossága s nagy hordereje, egyensúlyozni, sőt tutsulyozni fogja azon nehézségeket, melyeket a mai viako-nyjok közt hangozgatni azokáa. (B. K.) láttak a trouvérck, regényea elbeszéléseik koszi lésére ~ A középkorban korlátoltabbak voltak a társadalmi élet nyilváuulásai. Mind es , tuiud pedig az állami étet és reud egészen más alapokou nyugodott; szűkebb körben ia mozgott tehát a regény anyaga e ko«-bán, melyet aronbau költ& formája dacsára bátran a modem regény ősatyjáuak lehet nevezni. — Ha két ssóban akarnók jellemezni azon külöubséget, mely a középkori és modern regény között létezik, azt nioud^ hatnék, hogy amott a kép se lem, itt az értelem a tálnyomó. A középkor most is a regényesség varázsával bir előttünk. Mas időz más emberek voltak stzo«, az egéss kor azeude félhomályban derengett. Zöld sziklák 1 ín ölt meredő régi lovagvár, melynek környezete sajátos bűbájbau tűnik eiéuk a rezgő nold világában; a társadalom, egyes rétegeiben\' ssigoru elszigeteltségben egymástól, vadsága fellett vigaszt talált az erős hitben, inely egyik jellemvonását képezi a középkornak. A hübéresség rendszere legteljesebb virágzásban, 8 ki sem hitte volna, hogy egy bar széjjel dönti az öröknek hitt szürke aetet. Es volt a regényesség kora. • társadalmi életből szármasott viszonyok laia voltak a kalaudosságnak, a a képkelet édes meséket szőtt e viszonyokból, mely tiszonytik újból kiserteni jöttek a sjémei romastikus iskols törekvéseiben, melynek feie Tieck Lajos volt, kinek egy regénye ről még futólag emlités tétetik as, értekesés folyamában. E középkori regényesel- (Vásár.) Ab ulolaó napokban ke állott roez idő, miatt ina))* u utakat nagy* réaat)járhatlánakká tetie a hétfői országos vásár meg ani tailatbatotlhogy mikor laaa, arról mk később éittithet)ük olvasóinkat. - Hvmen • IV ftezoy Staudo ur öu dapesten legközelebb jegyezi\') ól magénak a kedvei ét aaeratremélló Bakonyi Sarolta ki«ai»ouyi, Bakonyi Jiiksa uroak, a PPan mmta1 derek igaagelö iának leányát. Az iij párnak tolt boldogsáoi kivárniuk o írig) hes. É» - Wtaterröl a megszökött bazárUi lavdunotról hosszabb tuaósiiást közöl \'a\' „Nen treie Presse^-. A bazárt u\'ajdono.-i tudvalevőleg \'a lierder hamburgi porion fogták el, még pedig uyilt tengeren New-Vork közcléneu. Kt amerikai cll-»gatá-« csendben éa rendben történi, mert Win-ter, niíbolyt a flerderre erker.ő réndőr-hívatalnok nevét \| kiáltatta, azonnal jelentkezett. A b»z\'Ai;tu!ajdi>nps • követkexő éjt a uewyorki állau\|börtöuben töltötte ; más-nap röggel a PonroráiJay bajéra vitték,mely r Euiúpába lio/.ía Vi»i«.üi. Útközben egyre * állítgatta, hogy MrtAftpft a hogy önként jelentkezett. Aa elfogai ásnál 9000 dollárt tf-lálta^ r.áia, iii4)lve. a nevvorki osztrák-m» -<gyar konzul vett utánoz. A toglyot n roiueiú\'iiiu liujvii a kapitány gondjaira bízták, ki első helyin Állott Winici élc laká>\'. Az o»<vi. Különbsemmi kény* :oiuek s,ei volt alávetve, loűlokó\|j, hogy folyvást szeiu-niűl kisézték. ATomernnia kö/.ijvjött, uka dúlyu\'lt fiiiatt\' lOikc helyett csak 1.1-eu vi turííUhatott el, a mi a kapitánynak természetesen nem- kévé* gondol okozott. Azonban minden a legjobban folyt le. A Pnmp lainju, 11 én c^akugyím. elindujhnioU n »/. időjái aihoz Uépesl rendkiv\|\|/: gyors, jdig 1" napi uUi/.m* uláu saerencaé^n Plymo\'ótba, később pedig^Oherböurglm \'érkezett. Ai Po-inoÉRauiáti való df?»ga! áfakor NYjnteruél liat font sterlinget iiéliáuy iratot éj, ugy inog tollún revolvert találtak,* tncl y megfoghat-lihi módún jutott iiirtokájm. Mindezt elszedték lŐ)é Hambui^ÜMi. UtüárSaiu&k folyvást azt ismételte Win tor,"bogy .<&íyik üz leltár nát ákn rí a mfrglálo^a\'ui Auleiiki\'tnu, hogy aa egész doio^ tévedéseu "\'al.ijiazik s.Jiogv maia i.niiiH<\'káiu Ke lügja ■ bizonyítani ái lalíaij.saffái. Az ugész ulou nagy önbiziumui árult ej, de nyomott hangúin\' veti \'rajta erőt, midőn a Cuxbaveu foljó gózifoö^ érkezett hamburgi rei.dőlök vc\'ték őrizet alá. Erre nem kevésre folyt ne a/, a kö illiuény. bogy a szép gőzösből egyezerre ci:tk a bü; tön rideg lalai közű iútta magát áthelyeztetni. Erőszakoló ugyan magára vidámságot, de uem bek sikerrel. Mjdőu elfögták üornu aattrko plardet, szürke öltfeo\'toi, kis fekete kalapot viselt, ;azo<>kivül kis j kézi táska ia volt nála. Winter igen mipadt éa egészen uiegtoröliuek lát isik. Aj börtönbe kocáin Bzá\'litolták. Kttlönbeu Amerikába mint nagy gavallér uta/.ott Wiutcr h livid \'reu. iSokat j..tszolt a egy izbeu [ÖtiU doilán nyert a kártyán. Winter tél még egy jó madarat hozott via: za n l\'onibrauin. Ez aa Amerikában elíogo\'t Wigftnd heaaen-dariuatadti lauácaoa. ki sikkaaatáa j miatt Mökött meg. nigaud öB éveas toauapelőtl este egy alkarján ejtett vágás által öngyil-koarágot kiaérletl még. Azt hiszik, hogy bele ia hal a vágásba. Whilei t legköaelebn tiécabe kísérik, hol inár hitelezői tárt kaprokkal várják. Egyelőre u csőd kimo^dásál kérték Wiuter vagyona fölött, a mi már meg ia törtéül. tifirnok. A hltdflli botoron. (l\',Mt hara a hiW AttUM ti chtiuhhl kÜiQtí Ltiuitt»hri&tl<jhM )j 11a jél tadoui, ágy Kant Immauuel moudla. valahol, liogy nem ártott sobsem a liiiotíeuiég a világnak annyit, iáint a menynyit ártott a hit, ha azöveíkeaott vele a vak- és álhit. Bebizonyították ézt újra a hirliedt koloiuéai csodarabbi asout Keb Ilii lel tószu>nszé<ljai — a amjátyni aaidók. jléufi lapok u^yaiija egy tragikoinikua etetőt közölnek, mely csak ott történhet\'tt, hol a vallásos fanátianiui a rajongó töine gót beatiahtáara izgat)p ; piert különben hogyan teledkeahettok volttá inog maguk-fól az erÓazfkoakodáauWról nem igen hiroa iengyelaaidék olyannyira, ihody kivetkőzvén azokéit jambér azelidaégUkjbŐl, botrányt jeieuetezték, uíélv a középkori baromi iiép-zudulásokra cinlékeitel. — . Keltét ez eaotuek, mely lolyé hó 10-kén n hé^ii nninmit/S-azéket foglalkozhat ü, még az 18S4-hézcsapáaért -- vagy inoi k év őszén kell kereanüuk. Ne* ? akkora isniatyui aaid\'éiágol (Ijúkj inkább ogépz Szniatynt. uiert ugy1 híj zöm jegy keresztény som lakik ottan rab gál\| hogy „li juk ineghalt. IC/, okot szol-ladék" éa nuhnszidoV- (azen-tok) hajba Idupjanak- Az ottani „haladék" oiyuuokat kell értenünk, !<ik xainkkal öjazehas nlitva, még ; oadijtkképzelhetni ezután, aii.Ü azouba á mi orfhodi valóságós v iilyeu«k loí ladék" a jáw jrondi Kappaport Mózos váílblj] a chavido pedig — kik az imént nevezeti jelölt, tisztel iiidoaégébjBii egy megrögzöti ántiasidót láttak, kitiszoiit csuk eretnek vá» laazthat maginak pásztorának — a (lusztei n Üaeáa kezébe akarták nyomni éa lázas gyÜlésen kereaztül egvftiasztíjláeál, A ^liíiladók" ségb reátok efelett, forrtak éa daddig. inig az Ifi^ö-iki lm -cii tör\'ént az dső komolyabb mely a szent Üuucp i az akáriuiuomtt kézimunka ütieggol lett illusti\'álvá. rabbi ttntiepélyei bevonulása tizenegyedikére\' volt Mhdzv rabbi Elbogi a páaatorbot is vitték it iiinjdnem Vél fonaltak mi: véli .ünnepeli összeütközés, azon. be ti] toll d.sczára, ken »om A\'zj uj . 1.675 május é.i achasaidok — kivívott győzelmük érzetében, lel n alá büszkélkedtek íu üíczúkoii, niinlha nem ím léteznék már „haladó s?-regb a lia minden chaszidiíak ináckaftáiija zseliébeu vo/i a [laraJirnuiiVba váló belép* tijegy. - . . .It\'íb Juda Birnbanm á Rtüldesur,u a haladó pár^ legbefolyásosabb tiigja, azonnal Wirnitzbc utazott, megkereaefidő aa ottani labhit, ki Elbogeu Ozeás jóh&rátja volt, hog}* ízi a veszélyes «/.e\|it hívata^ el neiu fogadásira bírja. De luiztalan, rábeszétó tehetsége cserbeji hagyta, olv makacs el leutállóra akadt a wirniizi rabbiban. „Mog-ölöm, ha be mer vonulni ! buzgólkodott Keb töldesur, mire dagadt epével és forró méreggel visszautaaotl, hol puithivei Iázni izgatottságban válták küldetésének eredményét. Midőn ezt megtudták, buzogni kezdett erejükben u pogányirtó Mukkabáusok alkohollal elegyített vfero, s éjgy tervet érleltek, mely mái\' hónaipok éja a párt ke* elébéu cs?rá::otjt, t. i. hogy Elbogeu Oze* ásuák nem szabad majd a finíatyni hivatalába belépni. A jövő nap tuájushé válságos 11 ike volt. Már kora regnél vándorolták ki a chijBzidok Szniályuból gyalog éa kocsiu az uj rabbi elébe: jöriffel Simon házában pedjg fűtőitek és főztek, smultak és liszt ugattak, kalács és pecsenyeniiag töl-tölto be Á Imz minden izugál, a a háziast-szony legaranyosabb lejkötőjébeu s ünneplőjében várta szent vendégét, ide akarták hogy szálljon. A ház előtt azoubau tömörültek a haladók aggasstó ssámban, s szán- dékukat és hangulatukat neiu igen titkolták. uieit iiiihoTyt egy a hounuiaradt oha-isiitekből aa alosán megjelenni mart, lett - hupikék a háta Jtivtyrö* * asombja, olv kegyetlenill elpáholták, lügési nap Itt »• boroztuk, és a késleltetés minden érája caak fokosln haragúkat. Vétre kéiő»dé)u-láu, meahalladssik a chaszidok kurjantása és gyéftelmi állelujája j bavonnlnaft a rjibbWsl, Íío mikor a nagy térre érlek — lá^Mkjböl UveiiyészÜtt lorlaszőkia akadlA ^Iri ctend nra)kolli\|{, mint\' vUlám éé dörgés köst<)4# uuakirt opy nlllanatig, asláu pokoli zaj Hör 1 i i a chaizidok átkoznak és lombéinak, a haladék zégé szítok éa ffánynyal fülelnek. Csakhamar ráakadnak nauet ;Eibogtm ko-osijárii, ós igen tiaateleiieiAl dobálják meg a tisctelendot dögliit! patkányok és macskákkal, i még más tárgyakkal is, melyek már v egy folyamaton keresztül ununluk, ugy I hogy az igy tisztálalaiiitolt ssent Üzeás (oge\'ább iii «4 éiaig uem fog mosjalonhetui aze..t helyen. Fölváltva \'su\'vosjob lövegek is .kezdik a ,,bovon tatottat ^ /Jtollomotlonül j bántani, mely válságos pillanatban mire ■ nem képei a nicgszorultság I -4 két magyar példabeszéd jut eszébe. Az egyik! a szentnek i» magafelé hajlik a keze j a másik: ; Illa bérek, nádak, erek; pártját oláhoknak j lekiutvéu a faképnél hagyja mint , ama bi-l sonyos collegájf, és GrilTní Simon házába ! menekül. \' Alig vették ezt 5szro a hoki tüzese* I dett haladók, midAu.már is egész kŐzáporl I irányoznak a ház ablakaira, cl sorlövésnek j egy ablak sem állhatott ellent] Azutau rohamoznak, de k\'apu és ajtók plévnaazerüek. Most rendes körülzárolás és uuiubáaás kö I vetkezik. A halálra megijedt i rabbi a ház I hátuUó lakosztályaiba vonul visszá. hová félelmükben hívei is követik. De a hala* dók nem tágStauak; ott fektanyásnak\' eg^sz éjjel s csak időnkint sütik el j— köveik — éa botjaikat, ugy hogy az ostromlottak már-már azt hiszik, f végük vtiu e reszketnek ( mint n nyárfalevél. A szenté* jinegazálljn n I halovány irlózalj, sápadtsága ijőltönlnő,halkon imádkozik,: irtibeu vlas..Uj tisztelői so-gilik. Cink Griffel- Simon iiqui vesztette el báto ságát A házi\'gazda teei dŐi és köte\| lesiégei aczéluzzák izmait és inait; buzdít mindenkii aa utolsó provrant \'s-tas utolnó korty páliukáyal. Hisz a pálípla bátorít. Azeufeltil bjzik iSanct Elbogcij jelenlétében s,azt hiszi hogy megvédi, hogy, ha rabbi O/tfás a (Jhaszia akarja, uctji! elletik le egy veréb eéi\'n % fejükről és egv hajszál sem a háztetőről.\' — Múlik az éj — egy éj melyben kevesou aludtak Sziiialyuban. Heggel uj rohamra commandírozza Keh biiubauui a ÍÖldosui ármadiiiiát ~ de sikertelenül, inert miuden ablak és ajtó el van torlaszolva * De mihaszna I Sokáig ugy seiü tarthatják már magukat, mert— pálinkájuk logvláu van; s kegy ujat kapjanak — arra kilátás 1 nincsen;. Kirohanásra készülnek. lelvegyverkoznek kövek — éi bo* I tokkal; De olŐbb Griffel mog akarja kisér-I teni a 1 ékoalkudozást. — lluiagszom rád, május tizenegyedikének hajnala ! Miért hasadtál oly vérvörösen V Ha te oly vérvörösen nem hasadsa, akkor az \' eddigi bohózatból szomorújáték nem válik, ! akkor a sznintyni lengyel zsidók, kik közt \| eddig gyilkos iiein akadt, embert nem ölnek ! De megiörtént, és nekünk kötelessé-, günk a megtörténteket elmoudaui. Griffel •jítvion kilépett áz utczárs, s kélte az os* \' líoüilókat, kímélnék meg kását; ~* Kern ; tudhatni — mert a törvényszék lein derit-Jiettp ki — a ubasiidók részéről száudékolt . perhdia volt-e, <agy szoieuusétleu \'véletlen H elég az hozza, midőn a haladók a pfr j laiueuUrozni akaró Griffelt kö.ü^áltolták, I ennek háza ablakaiból kőzápor zuhant le, \| luiie a/, igv dupirozoltak oőitült\'orditáiaal , szintén koíövegekkel felelték!, a szegéty Griffelre is törve— de oiak néhány má-sodpereaig, aztán — mint a kravall keade-lén - ugy most a vé\|én is síri csend állott be.Jtlsák még egy halk elfojtott mor-moláa vraaglott végig a hagyományos szakáitokon, megdöbbenve álló\'tak 1 mag, aztán lábujjhegyen osontak el -rr,lnart aH\' jelent köstük a fojtó halálan\|yal szikrázó pallosával, szemük káprázn i, füleik ug-de a fojtó angyal utánuk dörögte a legnagyobb törvényhozónak, Mózesnek e / -^Dorzalöm elkersette valamennyit — ári ueii\|j egy oU maradt hrdegi n a njdeg fűidén; i szegény\'Griffel merevült ott kif nyujtotlan - noftau. £ay(ileuegy sebe volt a fején — de ez a lyuk elég nagy volt, hogy utón nsílljon ki a boldogtalan kor- < lei lelke. — —y. i, liöletek pedígn\'lí szniatyni vtkbuMÓk pártk\'lllönbség nélkül, tí fekélyek a,igaa vallás s az emberiségVtestén, tőletek -kár dezen.: Mit loglok felelni az\' ur szavaúa: Káíufajzat, testvéred vére égbekiált boa-aám á földből, hol vau A bel testvéred ? — rizálljittok magalokbit, imádkozzatok\' keve-többet és gondolkozzilok többet, na tanulmányozzátok annyira azt a Geinarráth és a lvn; bál át mint iiiekaunyí titokiaetü abr rakadab át elég lesz ha uaponta egyszer \' átolvassátok a liz parancsolatot, hol e két szó ia áll:l^ne öljV - Elbogeu Uaeáa eltűnt SanjatynbóL s azóta megszűnt minden perpatvar. De a ko-louiéai járásbíróság nem felejtette el az esetet, hsnem vád alá fogta a „haladók" egy egész seregét, s el is Ítélte mindnyájukat zsarolás éa súlyos testi megsértésért, egy h aiaplól kezdve egész kél évi nehéz börtönre, Az elitéltek seinmiségt panust jelen-toltok bo, mely folyó hó 19-én tárgyaltatott &\'o viselőjük Dr. Markbreiter volt, ki igeo haiuatós érvekkel védte őket, többek köat felhozván, hogy Griffel épúgy egy a saját pártja által az ablakból ledobott kövei üt-t\'Miotetett agyon. De az ítélő szenátus visz-ö. autasitotta a semmíségi panaszt és hely-b^uhagyta a járásbíróság ítéletét. A vádlottak küldöttsége hasaméul azzal a hír él vigaszszal, hogy az ur akarata sserint e. máskép nem lehetett. „ Az ur adta, as ur vette — a szabadságot — dicsértessék az úr neve lu Hogy van-e már azóta \'Ssniatynnak laiíbija —- ueip tudom; de ugy hiszem,. hoj;y nincs — mert hiszen nem olvastuk, hoj. y azóta ott egy „szent" — verést ka poti volna! — Witt Fülöp. m 2Uü \| XKi \| SOI 21? ! 311 sőt l\'ülti 214 m HA V u 8 u11 m eii etreud. Érvényes május 15-től 1876 budu-pesti idötmutató óra szerint, Indul Kanizsáról at hova: i óra ]4re léé. £iu(;,l(obscs, Deinborári Finniébs\'4 4S rtg. » m . 2 90 délu. Bodn-Psatm........4 68 ra\|. .........• . 1 «6dflu. „).......... 11 SÓ estv. Bécsi s (Szombathely. BécaUjhely felé f. 8 reg. .\'..... 11 48 bsty; So\|irúabs 9 \|Í8 déla. Triísítbc éj Pragetbofoa korrntDl Grilo.: ét Bécsbe 4 60/\'reg. i 47 m Érkezik Kanizsára honnét: Elzái, Mohso>, Dombóvára Fiaméból 1 41 iléln. ,» ,. ,, 11U sstv. llu.lii-Peitröl 4 20 rtg. « r. déiu. , 9 44 Mtvp Uc^b l (Siciubstbsly Bfa\'tjhely) faléi 10 27 est „ • ,. „ 4 5 rsg.i Soproabél \| II 63 délo \| Itécsbél Giicx, Msrburg. Pragerhof felöl 4 12 reg\' Irieit- éa Bécsből......I 21 iiilD „ éa VUlaehbél ..11 - aatv beazéléaeknek egy része, körutat tévén a müveit világ minden némzetéoél. sajátságos sorsban részesült, uiég a jelenkorban is kurtítva, átdolgozva a ponyván áraltat-uak a nép saámára, vagy taűujpágos elbeszélésekké alakítva érzékeny olvasmányát képezik a gyermekvilágnak; némelyek• még több változáson is mentek keresztül. Eredetileg kötött tormában, versben írva, ké sóbb a kor kívánalmaihoz képest prózai irályba dolgoztattak át, a legújabb időteu jpépg Tatár Péter ismét versbe dolgozta át, valószínűleg áthatva a középkor lovagias szellemétől, s ott sseréuykednek a ponyván, meiyek egykor a legmagasabb körök élveaetes olvasmányait képesték: Fortuná\'ua, a hét bölcs mester, saent Genovéva históriája, a szép Magelloua, Mo-losiua, Csontos Hzieglríod , s a brill eredetű Griaeldis. Ennék tartalma az omiitett viszonyt, mely különös regényességet köt- J csönöá a oeolekioényuek legjobbau tűuletil eláok. Griseldis a póroaatálybos tartozik, do saépoégv egy dnsgaadag lovagot aaeire-ieiars gyuiaaat iránta. Maga- származású lérje azonban naháa próbákon vitai koreaz-tü\|, da minden kísértés daczára hűnek és eofedaltneeaek találja. Halni német\' költő, dráíoairó dvlgoata át a tárgyat, aa előbb említett rogáuyas elbeszélések k^adl több a romantikus költészet löléledéeéfol o már •aliteti Tíeck Lajos által dolgozíatótt.tyl dráawtlaf* Egy aj vihigráaa íellödöaáea, a hit-llfitái s eanok (öl/tán támadt hitasokadás, a kftoyvoytnHatáe meetoreéc* eioealailák a léíWflaaiyt, $ mikor a aaeliaen raagő bold thAot, s hájwaí derűit a regónyea köaép-tóiésuíényeáe akkor látták, hogy, esak a kor külseje oly fényes, de bolül majdnem miuden \'rothadt, összeomlással-fenyegető a az enyészetet megérdemlő. — Az átalakulás aaonban hosszú idpíg tartolt Uj \' iszonyok spjasein létesültek erőszak nélkül a régiek helyett. Erős megrázkódtatásoknak volt kutévp Európa. A társadalom szigorúan elszigetelt osztályaiban évszázadokig nem változott semmi, az uj kornak feladata volt a művelődés elemeit azou osztályok közé is vinni, > melyekről a kiváltságos rend még miudig azt hitte, bogy kedélyeket és csolokvésre készt* a cselekvésre hivatott erőket. De nem caak ezeket hanem a hívatlanokat is* Kűlönöieu a roforiuatió tűzhelyén, Németországban a társadalom nagy átalakuláson kezdett ke resztül menni. A társadalmi\' rend felbomlott Az erkölcsök, különösön a 30 éves háború behatásai kövelkezliében. j * lazu\'ni kezdettek, kalandorok, rablók barangoltá k be az orsaágot a a német ntyélel sajátságos ziláltságot mutatóit e kui\'bná, A német parkaztliáboru, mely köifülbéléi lOlév művelődés bofogadáaára képtelen. Olaszor- \| vei később dühöngött mint,n véíellen ok szagból,..me\'y fgyes részeiben köztársasági j által olőidéztt pórlázadas Dózsa György kormány formákkal dicsekedheték (melye- Magvarorsaagon, ei északos eezkösök- ket azonban neiu a mai felfogás értelmé- kel kisériette meg a nép felszabadítását ben kell gondolni) indult ki a tudományok akkor, mikor as arra még uBm érett meg. és inűvéraetek ujjáébredésének mozgalma. A kor erkölcsi romlottsága tehát elég auya- Átlépie volt tuár a tudományok és uiflvó-! got nyújtott a szomlélődő szellemnek a szetek fénykorát s némely nagy szellemé- gondolkodásra, ja lerde viszoíuyok kihívták g»í, ÍEOli! tesz ki e jele. uen ne nyo\' ir6cT bor ben sejtelme ébredett az olau egységuek, de a regény uiűvelőkre nem talájt Zilált fiolitikai viszonyai között a regény műve-ökre nem talált. A kisszerű viszonyokhoz képest a szellem is kilsaerü műformák mű-veléeévpl elégedett ineg, fe igy látjuk a re- maguk iráut a keserű gúuyu igazságtalanság, a jognak lábbal tapodása, beusmériése mindannak a mi ssent napirendeu voltak, a az egéss í6-dik századon át még mindig ea át* és átdolgozott lovag- ée hŐaregéuyek uralkodnak a torózábau, Ínyére (lévén ea fény helyében keletkeani a novellát, ineiy ; as amúgy ie kalandokat ssomjazó romlott kis keretben ceak aa emberi élet egyes 1 kornak.. epizódjait tíntili elénk, uu eseményt ; lakkor félttáudos időköibeu egymás-uyujt cselekvény helyett a magasabb egy- ^ két regény ielent mes. Az egyikFran* oziaországbau Kabelaís-lol a máiiik Gor- áig érvényrejuttatása uélkül. A rfosgalnias uépélet, mely a rofor-mátió idejében koletke$éUi a ezellemok érintkfaése és hatalmas eUrlódáza, különösen pedig a külön féle érdekeké ogymáisal váló kikerülbetlen össaejltköaése az emberi tevékenység iniüÜen terén. rniudonült a hová áa uj taL hatott, izgalomba hozta a vautei Dou Quixottja. As utóbbit mely a kor divatos lovagregények a vele a lovagok kalandos életét leszi maró guuy tárgyává, aa agésa müveit világban ismert Kitüuő magyar fojrdiláiát is bujuk már Uyőry Vilmostól a Kisfaludy társaság kiadása- I buti. Dou QuiaOtte de la Mtuicha é« aaoi* 1 a Sancho Pansa különféle visaontagsá-amannak novetséges hóbortja, emeuuek lolysíga és bámulatos élese classikussá ik e regényt miuden időkre. Cervantes, reg ínyben korának (a regény 1604 ben it m . g.) irányát akarta parodizálni, talán is á\'modta, hogy évszázadok után, bénáját nemzetének r kópét testette. Spa-ország, melynek Vmind nemzeti mind \'\'mi fénykora már rég letűnt, a hó* s lovag képét mutatja. Hofimtmn Mór. (Folyt kt\'v j > Vl88faplllantáN. Buliáuatoa, fájó éráé* Látni rózsa hervadását, Liliomnak, szén ssegfduok halálát, elhullását Szomorább as if\|u szívnek Boldogító uereuceéje —-Szívet, lelket micinditó S&ereleÉuiok feledése. Legizomorább egyedül és Búizn a sir szélén állni; S földi létnek, boldogságnak Elenyésző képét látni. B. H, i\'elelus szerkesztő; hQ ?FiÜ ANN MÓR