Zala 1879 05 május n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	25 MB
Keltezés:	2010-05-21 13:53:26

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	828
Megtekintések száma:	2518
Leírás:	Zala 1879 május Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: IQaáMvatal feltol rilip UJHmUe III. nkm, MIMM Mi K\|«it ém I M féléirt 8 fri Ntfjsd 4m 1 frl 60 Irt NHsMysk: I >Mrt\'— HT"M 1 kr. tfthstffl Wrt.lUnil I k> •élysfdlj 80 kT. ttyMMr; Pilil io r» 10 ki MEGYEI ÉRDEKŰ, KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁÍRSAD AI. ZATÍ HETILAP y, ■ « A Zalamegyei-QaxdaságíEgyeaillet, a n.-lcanizsai tiszti önsegélyző szöoetlcezet és tőbp más\'egylet hivatalos közlönye MI íjs GAZDÁS lurimtH Ma Ho.fji » U\|> MftilMii rfaét (llsll k0il«minjr«k kll4ift4Ak Oj városkái itoii III. n. Héri»nWtUn Isnlsk e»»k l«m»rl k«i«kbAI fofftdtfttaslr Kátírniuk vímw •• ktldalMk. HlHattokst felvonnak ítudolf Uom flwUpMt Vofonwlok fa* ti.\' M. — A. V. Ooldborg* BUdstowl taaműr almi. — A p«lik Hím HtubeuliMUi \| «uJ — W»l»* Mór Bfc* IL Tibor 11 \|i, Kiibiiiit«i« M«lt éá Ur»»Hu<l»p«rt Klrily a Let* 17.» pm.U IÍMJ(i)u«Ula a Voglsr IWci í. WÍUbb\|ism 10. 19. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdái 1879. május 7-én. VI. évfolyam. Mnnka és lomhaság. ,Ei u élet ugy som sok: Használják u okotok." „Csinálj magadnak jó támpontot és mozgasd a világot" mondja Göthe. Vannak emberek, kik rendeltetésüket kellően . felfogni nem bírván, önfeledten a semmittevés koros állapotába sülyednek; innen van aztán, hogy vágyaikat ki nem elégíthetik és hogy mindig boldogtalan helyzetben tengnek. Az idő pedig bár gyorsan szárnyal el fölöttiífik, mégis ón-lábakon halad, midőn munka s tétkör nélkül állunk az életben! Az ember —j igaz hogy — nem gőzgép, nem hivatása annyit ésaddig dolgozni, mig ereje elfogy és izmai használhatta* nokká válnak; de tagadhatlan, hogy csak akkor felei meg létczéljának, ha munkás életet folytat és serényen működik. — Valamint az egyes ember jólléte folytonos tevékenységre — ugy az egész emberiség fejlődése valamennyflnk összmú-ködésére van utalva. .Igaz, hogy e lázas működésnek határai vannak, melyeket átlépni nem szabad, mert könnyén válhatunk véges erőnk áldozataivá — amint ezt számos kitűnő ember élete bizonyítja, kik az ebberíség legfőbb érdekeiben fáradozván, túlságos megerőltetésükkel hasznos életüket megrövidítették ; de kétségtelen az is, hogy ézerszet jelentékenyebb azon kár, mely a lustaságból és tétlenségből Káramlott nemünkre. Az élet czélja — foglalkozni, hatni, haladni, mert a munka nélküli élet mig egyrészről unalmat szül — a mi mint természetellenes állapot: a legnyomasz-ióbb érzemény, —\| másrészt anyágilag sem juttat bennünket zöld ágra, — Mig a tétlenség csak ugy nyilvánul, mint pihenés létért való küzdelemben —-káros hatása kiegyen üthető. Sőt e mulasztás még előnyt is hyujthatna, amennyiben egészségünk javára szolgál és^\'erőnket növeli egy ujabb tevékenységre. A lustaság azonban ott kezdődik^ midőn meg van az i erő, képesség, alkalom ~ és mégis tétlenségben töltjük időnket. Ez a tétlenség nem olyan csekély hiba, milyennek első perezben látszik, mert igaz ugyan, hogy a ki nem tesz semmit — az rosszat sem tesz, de nem kevésbé igaz is \|— hogy: „A lustaság sok bűnnek szülője.* .Szegényé az alamizsna" tartja a közmondás. Mert sokszor, véletlen balesetek, elemi csapások egy egész élet verejtékes szorgalmának gyümölcseit egy pár óra alatt is tönkre teszik, és azért a szegénységen tehetség szerint segíteni elutasithatlan emberi kötelesség. A rest embert segíteni se érdemes; de a szorgalom a szenvedett csapásokat is többé — kevésbbé ki tudja heverni a pár év alatt ismét az elóbbeni jólétet hozza létre. — De ha nem is: van a\' munkásságnak egy .oly áldása, mely fel ér minden gazdagsággal 4- és ez az önbizalom. „Tud[ok dolgoziji, és megélek a jég hátán is" tartja egy másik közmondásunk, és ezen önbizalom mellett a száraz falat is jóízűen esik. —■ De van lelki lustaság is — mikor az ember szellemi és erkölcsi tehetségeit nem működteti kellőleg, ami bizonynyal nem kevesebb hátrányára van ugy az egyes embernek, mint a társadalomnak. Sőt mondhatni, hogy á kiben a lélek eléggé serény —. ott a test sem lehet henye. Ni Nem részletezzük itt most: hogy a magánéletben mennyire hátrányos a gondolkodási restség ; úgyis találunk arra elég példát saját életűnkben.- „Ha én akkor erre vagy arra gondoltam volna, mindez nem történik M — akárhányszor mondjuk ezt késői bánatunkban. — És váljon miért nem gondoltunk erre vagy arra? Azért mert nem szoktatjuk elménket a józan gondolkodásra, s így lelkünkben: a megfigyelések, ös&eveté-sek, a visszaemlékezések és következtetések lassanként élrestülnek; beszélünk, cselekszünk anélkül, hogy a körülményeket és tényállást számba vennők, a következményekre gondolnánk — és ennek folytán magunkat és mieinket sokszor kikerülhetett bajokba ejtjük. A társadalmi életben szétnézve gjfák-ran látjuk a gondolkodási restség lazo-tnoru következményeit. Az alsó nép osztályokban még íply* fást csaknem középkori sötétség : babona -8 \'kuruzslál, egy felül vakbuzgóság éá türelmetlenség — másfelül erkölcstelenség^ edérség és trágárság divik 1 Első tejcin* etre szinte lehetetlennek látszik, hpgy < végletes ellentétekoljan közelről érant* 1 eshessenek, egymás mellett megférjenek. ] logyan lehet babonás, a ki Istent hisz i — \'fagy miként lehet az ilyen erkölcstelen (letű ? vagy türelmetlen ? És mégis ugy un; ezer meg ezer lélekzik még dzen 1 >lki fogyatkozásokbairt Azt hiszik, högy ^ allásosak, mert templomba járnak. 1 [opt imádkoznak, és egy qra múlva még nekjik sincsen annyi ördögük, a mennyit; a s emberekbe bujtatnak, és szájuk c»k4 ;y gőzölög a trágár szidalmaktól; -kortyát vettetnek, és betegjüket favks-onynyal gyógyíttatják —• és mindezt rt, inert restek gondolkodni. Hát a felsőbb osztályoknál — a rajig- és czimkórságtól, urhatnámságtól live a sok hiú jgyengeség váljon^ hjon-nai származhatnék, ha nem a gontjol-lási restségből ? jjobb, nemesebbé les ember az által^ ha nevéhez czi net gomblyukába kis szalagot aggatni k ? kit ámit vele mást, mint önönmag bt ?. vannak érdeméi van-e szükség kljlsó cza frangra ? nem tisztelik-e anélkül És ha nincsenek érdemei, hiszi-e, ftogy e i liatt a külső czafraug miatt, már t sz-telik ? És ha szembe mondanak is qeki v\'al imi bókfélét, hiheti-e, hogy ezt yan teszik és háta mögött nem czakják ? Hiszen, bog}\' ezt belássa, ahoz nei i kell egyéb, csak az, hogy önöniji* gát >1 kérdezze, niikép vélekedik — ilyen emberekről? Nagyobbra bee őket azért, Hogy külső czafrang tyej rajtuk, mint annak előtte? De erek nagy része nem szeret gond 9-íi — lelki restségben szenvednek. rss Jl fényűzés-is átkos szenvedély — társadalmi betegség, mely mellett a testi és lelki erők munkálkodása elvesz — tanítók és tanulók Is a puszta, termők* telen földön szántanak. A kisebbség e hibán túlemelkedik és megbecsülhetlen szolgálatot tesz az emberiségnek; a többség azonban a régi kijárt széles úton halad és csak annyiban szolgál a fejlődésnek, amennyiben a természet rendőri I tisztét ellátja és\|az élhetetlen gyöngéket i eltakarítja. A földmivetésnél, iparágaknál régi , eszközök és szokások tartatnak fenn, í\| \' még akkor is, midőn ujabb találmányok* ! kai ugyanazon dolog könnyebben 0 ol- I csobban lenne végezhető. A közoktatás különléH ágai elavult ; vagy hevenyészve ujjitott intézkedésekkel vannak elhalmozva, csupán lustaságból. Ezek, természetesen, a fejlődést gátolják és hátramaradást szülnek. Nagyon káros hatása a tétlenségnek a régi eszközöknek és módoknak czélsze-rüetlen fen tartása, mivel, igy hasznuk a kiszabott időn tul kárrá változik. Mert minden újítás csak bizonyos ideig Lehet czélszerü, minthogy csupán átmenetet képez egy magasabb, de nem a legmagasabb fejlődési fokfra. Midőn a régi [időkben szokás volt az elfogott ellenséget I leölni -— tagadhatlan, hogy e helyett\'a a foglyok rabságba elhajtása nagy jelen-P tőségü ujitás és baladás volt; de: ezt idején túl is fentartva, kegyetlen Üldözéseknek nyitott tért és majd csak any-nyi emberélete került, mint az elfübbi rendszer. Régi időben a születési kiválbág fontos szerepet játszott. A hadúr önkényét megtörte; tudományt és művészetet honosított, a földmivelésnél dicséretes példákat nyújtott hasznos újítások által, de túlélvén magát, ma legnagyobb részben a fejedelmek\' csuszó-mászó hízelgőjévé vált és az államháztartás rovására élősködik. Hasonlóan lehet a zárdák alapítását üdvös intézkedésnek registrálni ese- A „£flla>" tdrezdja. Mi lesz a költészetből ? A „La prettt0 után ifrancziából fordította: MDU ÍÍK08. A Niagara zuhatag szélén ültem, lábam lectüngetre. Egyedül valink, kettecskén, a subatag és éta. Étx nem tsrtosom ama lelkesült utazók kős^, a kik minden lépten- nyomon felkiáltanak: Oh idős l óh természet I óh véghetetlen bölcsessége a teremtő hatalomnak! és a kik aa égre emelt keiskkel hívják segélyül a napot, holdat él a Sinust « Nésrén a iép smaragdssinü folyót, prosai türelmetlenséggel rártam as ebéd ídejArs; mert a nagy visek látása hatba té«au elősegíti as étvágyat ; s íme, egy magas v«ek<te ember jő íel^m, jól és tiisteseu oltösve, útitáska a hálán, e mellettem ssó nélkül helyet foglal. E hű képmás után •mberemben ön oisontosan angolra ismer. Angolom kivett táskámból egy ssép darab sültet, egy nalaesk scherry bort, kést. villát, $ stónélköl elkesdett faiatoaoi. E látvány felipferelt s elhagya»la velem\' ülőhelyem. Fele^ém mondani, hogy én nagyon ideges vagyok, nem töröm bogy előttem egyenek, mikor én ehetném: viszont aa is i\|\|as, hogyha jóllaktam, kSn volnék kihir-cettetai, ssint .a mandasu tatár khán, hogy a flllduek királyai aeelalboa Qlbetaek. Ad-geU«a a Calafoeáe kö»W<n véhilenSl áaare vette táveaáeowal Aa angolnak sokféle fa)taja va« a világon, e nagyon eealatkoaik • ki mi hisaif kogf mw4 egy tormába vei- I nának öntve. Az én angolom a fecsegők . fajához tartozott. Szeretett csevegni, kér-\' desősködni, felelni, dicsekedni gacdagságá-val, a vén Angliával, a lordok házával és a községek házával, tudakolni a földek, házak, boltok, sör, hus és tojás árát as utasok poüticai véleményét, —■ Négy szem közt. azt hisaem hogy a mister a Times levelezője volt Nem tudom micsoda eszme villant meg agyában, velem raajdjuem egyszerre ő is felkelt, e meglehetős irancziasággal ezeket mondá: —HJram, én sir Gvoseberry Pisistratus vagyok, barog.pt Lancashirben, pamut, festett szövetek, s- nem is tudom mi mindennek az árulása jután, miket már elfeledtem, midta baronet Vagyok, módomban állt báróságot venni és bejutni a parlamentbe, \'hol szavazok fojnt nemeshez il-Ük, az az a grófokkal és marquisokkaí, Cobden, Bright és a többi apró emberek, a péiistár ezen nyomora csonkitói ellen. £e én felelék a régi íjallusok udvariasságával —» Le bar b u Clauue vagyok, egyetlen 6a náhai Lobarbu- Jánosnak mig élt becsületes baláss mesteiuiek Dieppóben. Ezeket mondám, folytatpi akjirtam utamat, az angol azonban karon kapott -j- Uram, — mondá, — ha semmi sürgős dolga ninos, kérem üljön le. Mig as ebed késa lenne, csevegjünk, s igyunk egy Ricsit Igaz jó fele seuerry borom vmpv á borértők szavaiként vJódi gyöngy és f,nor8auxi borom, melv megjárta Indiát, s mélyet a boldogult d\'Aoiscora martfuis 6 kegyelmessége palackban levő gyémántnak méltóztatott nevezpi. -j Hogyan uram I kj/Utéjc el(ás4bitUtva, — ntgjárta- Indiát? Indiát és Ceylont. Igen Watt éa magam vittem oda s hoztam II-\' víbsz i, hogy bizonyos legyek \|>onne. Hí it volt nit.tennem? Hé} leányom férjnél nyoli sadik Preciosa spleenben ssenved ; h i asm télided teli vőimmel s unokáimmi.l Fatn im kellett, és én megsétálcattam bor» mat lés Precioiát. j— Gvoseberry kisasszony egéssségér 11 mondám és lelkesülten üritém poharam, felsé jes bor és a baronet megnyerő modo olyai jó kedélybe hozott, hogy nehái y ssea pillantás alatt a legjobb barátokká Is vénk { elbeszélte nekem szerencséjét s nácsí ival halmosott el. Kedves uri barátom, ~ ihondá n T gadn mernék, ^n költő. — Én éppen Aei i [— Ne tagadja, a tapasztalt szemlélő előtt jslárulja Unt lecsüggesztett feje, m«re v gő é szórakozott tekiatete, kiváltkép pe-dig i agy étvágya. Nos bigyjen nekem, az nagv \| kár. -A költészet szánandó kereast mód, U- $izonyságim az istenek, hogy költő nem Vsjgyok. Rám sem hallgatott — A költésakt uram ;a zöld ssin, a kék szin, a remény, a szépiég, a kellem, az ooeán, a nap nyugja és a napkelte is, a hegy. orma és a völgy mély \| mosoly és köoy, de mindenek felett: mód nem enni, csak egyszer hetek-kint. Már uram, a ki clgy hétben osak egyszer ebédel, nem civilbált ember. De nyi-tann egvaUva, mit is tüdhat valami okosat, bölci it, magasztost, fenségest írni as ember Íven éves kora előtt — Hány éves ön S r Pisistratus ? fialtvan. Mi tekintélye lehet olyan embernek, a ki egyebet sem tett ég, mint metapnoráket gyűjtött idese legm tyobb réssében, s a ki sem fÖldmive-lésht , sem gyártáshoz sem bouoaoláshok Bein perlekedéshez, sem semmihez a vilá -cfou nem ért a mi valakinek használhatna? Jó! — mondám ■— mit tart ön Shakss-peareről? — Csavargó, a kiről ugy mutatják, hogy értik, és a ki űntatja as egész-világot 1 — Hát Byron? — Rajongó, erkölcstelen lord. a ki gúnyolja as embereket, képtelen aolgokat hadar össze és visz-ssa. Homér ? — Koldus. Göthe ?»- Fecsegő, a ki arra volt teremtve, hogy a hátán kulosot viseljen. — Hát Corneille ? — írnok, ki nem felelt meg hivatásának. Az én ideálom uram, vjalau\|int minden Okos. emberé i harminca esztendőig bankár, azután költő I — Ha a költőiség akkorára ki , nem hal as emberből. — Nem hal ez ki soha! A bank a metaforák haaája. Mondjak e példát? Melyik a világ legköltőbb népe? Igaaán nem tudom uram. A görB-,gök kora lejárt, aa olasz haldoklik, a spanyol beteg, Németország a metaphisika ingoványába tévedt; én nem látok mást a rranczián kivül, a ki e szent (\|izet meg őrizte volna. — Vak! Hát az angol? Anglia uram, > ■a költők utolsó menedéke, ott gyártják azi igaai válasatékos szolid és első Jóságú po-ezist, melyről egyszerre esszünkbe jut a manchesteri és birminghsmi gyárak kereskedelmi hitele s iparos jó hirneve. As eljárás nagyon egyszerű, s feltalálói as egész világnál közölték Készíts jó vaskos erkölcsi költeményeket, tele komolysággal és unalmássággá!, keverd fel jól bibliai lével, vess bsle egy kis fttsaert a mennyei jelenésekből, s néhány oeengő phráaist as angol ssáss fajnak aa isten választott népének Uicsőitésére, a kinek as egész fttld urává kell lenni, öntsd ezeket mértékbe és rímbe ZALA ket a megulc idejében a haladás elóhar-csoeai lakták, világosságot terjesztve ínfűden föléi ma már — kevés kivé-téliéi egta mások. A tétlenség az egyes emberben is folytonos aÜiálya fejlődésének; elhatározásainak legnagyobb részé, elmarad; a legkö vetkézmeny dlisabb tettek nem bujtatnak végje Imidőn kivitel nem követi a tett szándékot. — i r « Az élet\'J czélja, hatni, foglalkozni és haladui. 4- A ki nem halad : as vissza esik. j .Dolgozni ernyedetlen(11: ez korunk legfőbb jelszava 1 — Munkává dicsérjük az „Urat" ! — Munkávajl róhatjuk le csak Isten és ember iránt — önmagunk és a társadalom iránti} tartozásunkat. — Kiki a maga tétkörc szerint. — Munka azon szép és hasznos kamat, melylyel a természettől kapott nagy tó-kének az életnek tartozunk! — lem, aa iatoui sasllemet mértékan fűlött bíró Jeaus lott, azlistsni Mellemnek lüké-Iqtos szorve mi éroaből való 6i tüzes kígyóval, mélyet Móbas la pusalában fölállított, hasonlit\'atQlt agyba! (Ján. 3, .14—18.) Ka aaonbau a vijl lám kígyót állította old, ka égi Kis tollát jelképe a saatleinoek vagy Kriss-tusnak, kit Hál aa laton eiíoj Anolc neves él egysasrstniud a sse lemi faikláuak, moly aa israelitákat kjüvqtto A világosság 4- nap é« tUs-oultusnak maradványaival f későbbi és taostaaji idd saokásaiban w találkozunk elégszer.! Szá-! moa emléknap is Világosan\' oda mutat, A \'mondottak eléggé mutatják aa őskor tliz-i symboiicumának jelentőségét. Hátra van még ennek egybeftt^gését aa őskori halót-I tak elégetéaével jelozni. ÍU. • halottaikat bebalzsamozták és eltimették. — Krisstus idejében ugy látásik i halottak elégetése a zsidó népnél már egésaen megsaOpt. Ugv látásik, hogy aa ő ikonban nem is képzelhették a sseílem exii entiáját a test nélkül. A halottak elégetésév il a tóéinak egyesülését as örök fény biro talmába előre sietett N lélekkel látaaottak i sélosní. Biatosan feltöltető, hogy a hullák « tttanek és á\'tala a levegőnek\' nem egészséj i szem* pontokból adattek ál, hanem a mi r emiitett vallási esamék tétel eaték fal aa a módú halotti eltakaritast Míg a halottak elégetésének aa embernek istenoel, a vil Igosaág atyjával alapját, való egyeafilés eszméje íöldbo való eltemetésn 1 Friedrick Ferenc. Halottak elégétése őtkori vallásos as bkorbanÁ kapcsolatban ai nézetekkel. (FelfUtás és vége.) 11 Az ég<> bokorból htvá Jehovah Mó aest, a sinai zivatar felhőjéből fogadta la rel népe meny dörgés és villámlás között a törvényt, a viharfellegébe szállt Mózes, hogy Jehovah val szolhasson. —JA látliatá ron felszállt 1 fellegek hegyeknek és szikláknak látszották. A sziklából adott Mózes az izraelitáknak vizet; Bunseu symbolice fogja As őskor Lép f^jat között ugy látszik, hogy a turiai halottait kitárélag eltelette aa áriái ellenben hulláit elégette. A halottak elégetéséről ia némi támpontokat nyújt a biblia. — Aa iaraeliták s-miták voltak kik áriái eleibeket vetlek föl magukba, s a sémiták között ezen ariaiak voltak,; kik halottaikat eléáették. Midőu .Saul a p iilis-teusok ellen vitt csajában fiaival a Gilboá hegyén elesett lés azoktól kiraboltatott] Ja-bet lakósai Gijeadban, elvitték a hullákat, elégeték, és a maradványokat Jabetbeli eltemették. Zedeluasunk, a Dájvid nsinaitsé-géből való asioó királynak Jeremiás íéta által ez jósoltatott (34. fej. 4) : nem halsa meg] a háljotuban; hanem i fogsz halni békében. As valamikép i atyáidat, kik előtted királyok voltak; égették, ugy téged ia elégetni és m<i ratni fognak: .Oh, uram I" Asa ivirályról (Ohronj 2. 10, tudósítanak: Ka eltemették őt sírjában melyet magának Dávid városában és íokhelyére iepették, amelyet a szerészi múvésaet szerint készített fU képeste k más jró -Te •égte el-gsi- 14.) a ásatott, gy^gy- rekkel töltöttek meg, és nagy égést csii á1 takEzen tudósítások szerint ugy kedtek, hogy as akkori zsidó népnél c ak té- jhl az elbeszéjlést fái apostolra való utalással, -ki ugyan azt Kon L 4: é. í. aziutéu jelké-pessen veszi, — IBuuseu Steiutbal szerint (Zeitscbriít lllr Volkerpsychologie) a következő furgyarázawt adja: RMdzes botjával vizet ütött aj sziklából. A bot a villám, a azikla a felhő, a jviz az eső ö Pál mondja Kor. I. 4: A szellemi szikla, mely követte S\' a melyből az iaraeliták mind ittak, Krisztus volt. Ez vezet bennünket a lelhö- és tüü\'sslopra, mely az izraeliták előtt járt a pusztában, v; így • péiuelykpr őket kövétte is. Ezt Bunsi n saent tűznek magyarázza, mely a nép slőtt a papok által vitetett. Ez az Isten lugyála, mely Izrael serege • H^lőtt járt és nögatte is ment, az angyal, nhlybtn1 Jeh ivali „neve" vau. (Móz. 11. 28) 20 st.J A szöveiség-eáti r felhooszlopá-b^u jelout mi g aa Ur dicaősége. A sala-iiiotii templomban unnék helyébe a ÍUstöjgő oltár lépett\': Bunsen így mond: Valamint aa oltár lángj i as Isten nevéuek emléke sete, úgy a li ,n§ a felhőben, a név as au-v! gya\'baii, melj mint a szél által űzött felhő Izrael előtt já \\ Aa uj testaineutomuan név azonos jelent íségfl Isteu szelleme, szava és ereji&vel, K isiülsud (Kor. .2. 3,17 ; kor. 1. 18\'. 23; G«L 1,115.) Mivel a tüs a szentlékek symbol tma vala(Maty. II ; Luk. 12,\' 49). KisztUs álszent lélekkel és a tűzzel keresztelő királyok égettek! el. E vélelem azonban ves. A hullák elégetése a bibliában ci ak \|Saul és Dávid kprálvolc diuastiáiuál oin it-tetik, kik a rechabiták vagy keuilák >oz tartoznak, a többi zsidó dinastiáknál e li\|ul Iák elégetéséről említés nem tétetik. A iottak elégetésének egjr másik nyoma a 1 [r, el. 790-dik évbeji fellépő Amos prófétái ál mutatkozik. Izrapl és Juda elvezetésé jósol f ellenség fog beqyomulni, mely a lottakat el fogja égetni. Amos 6, 9 10 következőképen ssól: .Habár csak 10 fék fi marad meg egy hásbap, mégis meg k halmok, hogy mindegyikét rokona és elé{ e-töje veendi, és ai csontokat a házból i togja vinni és umndauij: Vau e belőlük ni többtf Y Az ellenaég.-Aasur, mely a halót kat elégeté. Ezzel rokon Bileain jósli Móz 4 i. 24. 21.L22. jEs látta a kenitáldst te lakásod, te fé kedet sziklába rákiad ide óh Káin, (Izrall) te el fogss égettetni, ha Assur téged elviss." A keniták idegenek voltak Izrael kapuiban" ; ők az assyroékhoz hasonlóan elégették halottjaikat. A héberekkel Israpl népévé egyesitett áriaiakhoz tartoztak. Is-el keuitái vagy recnabitáihoz nemcsak aul, hanem Dávid családja is tartozott, labár a keniták némely időben elég hatalmasak voltak, hogy \| vallásos nézeteiket éa szokásaikat érvényre emeljék a politika mégis követelte, e \'luulomuÁ . mérné-1 kelt használatát, inert fz izraeliták népé ze- le- eszme saolsált alapul. 4Z ombor teitét agy-behasonlitás a vetőmaggal, mely a földbe téve elhamvad, de uiégis a földből csírázik és uj életre kel és vii ágaik. Mi! lelyt ez eszme, mint a keresztényi, elismeré íre jutott, a kereszténység elterjedésével, a hullák elégetésének lasaankéut egészé a meg kelle szűnnie. Ezeu felfogáahoa illett a Mózep Ij 2. szerint as embernek a földből való ereldete és Jehovah büutető Ítélete Móz. 1.3 i ftrozod verejtékében egyed kenyeredet, mig iainét földdé válsz, a melyből vétetél, inerit föld vvgy édl földdé leendesz." A régi időkben tehát valláaos néie-tek voltak irányadó befolyáasal a halottak mikénti eltemetésére/\' Ugy látásik, hogy e tekintetben jelenleg csak két ténjjesŐ jő számításba: A szokás és a \'tudományos megfontolás azon Veszélyek fölött, melyekkel az eltakaritáai módok as élőkre lnésve járnak. A jelenkor [inkább reális tényezőkkel számit mint valláaossakkal. Ami] azon érzelmet illeti, melyet az elégetés vagy el temetésre való goouolat előidéz, abbi .n\' log mutatkozni, valjou elviselhetőbb e a lestiel-enyésaténelc gondolata égő gázok által. Hogy s teinetkesésí helyek a vízre <is Jo< vegŐre nézve valóban oly elmérgezpk e, mint azt ujabb időben állítják, azt a gáló természettudománynak keli eldöjoteni. (Németből.) ől la l;i-ig a-ta lett,! t. i. az Ur, a ki a szel- I nek nagy tömege héuerekből! állott) bik s készen van a haionlithatitatlan költészet. Képzeljen ön száz I zenészt, mindegyik viszi a magáét, nem ügyelve szomszédjaira, nem hajtva karmesterre sem. — Egyik szerelmi buját énekli, a másik a házibajokat, harmadik a ujeuyuek angyalait, vagy a tengert, a kéziuuveket, vagy a jókava-dássstot, a czéllövéct, vagy a nyájas Midd-lesexet, a köd és a kőszén hazáját — íme itt az angol kn\'téntet az ő csalhatatlan s változhatatlan készítés módjával. Uram, fia reme a Mi.\'tnn unokatestvére, és Dávid ki-rálj a saoltárokkal együtt szavs\'ta a loga-ritbmatábiát. — Honnan szánoazik ez az egész köl-téiset? A prózából. Lfn extremes se toucbent. — A végletek tamlkoznak. — A számolás végeztével verset ír ; as ember, miut tüzet rak ha fázik, hogy , melegedjéik. A hatás ellenhatást szül; ezt miadufájáu tudjuk] — Isten őrizze mfeg Francsiaorsságot,moo-. j dám, hogy kö\'tŐ légyen valaha ezen áron.\'** — Majd megjön aL Mennji költő támadt már is a ita^y vámosokban a nto között 1 mennyi lélreismfrtj varga, pék, iodráss, v. Kírvétiyszolga, a ki mind rőffei méri aa ftlexandrittusokat, minden egyébb hivatás tíélfcül, mint utálaiból a csizmadia ár. darás ztó teknő, borotva és hosezu levél iránL \|z tehát as oka, fogy miut egy huss év [ts egy «iagy költő sem bir tamadni közünk. A kohói ihlet, mely máskor még öt b{«\| iőken összpontosult, ma aaétpazlik aa gés« nemzetben. Tolt eddig nebáiiy csepp Ífelftak, vae noéfi ritka tejttuk egész bor- ICedree barátom aram, — mondád* ironet, >— a nemzetben mindég van biso-roe mennyisége aj kftiiéssetitek, — éten snsyíség sem neit> fogy sem nem ssapo-dik, hantin feloszlik a véletlen ragy a - 1 ■ természet,- a törvény és, a szokások kényle szerint egyenlőtlen adagokban. — Minél jobban közeledünk a czólhoz, á mely felp az emberiség tör, aunál égyeulőbbekké válnak a részek, és ez igazságos, így van bölcsén rendelve a nemzetek és egyedek jólétére. — Egy kis költéssel boldogít: sok belőle felforgatja — megzavarja az észtL Gondoljon ön ama költőkre, a kikel nagynak neveznek önölc: Lamartine, Hugi Victor és de Musset. Mit hasznát nekik á költészet ? Azt, hogy irigylik egy gondtaf lan pásztor ember sorsát Ott látod őket dolgozva, küzdve ismeretlen kinok közötti melyeket senki sem szán, senki meg nem ért. mert senki nem oazjt. ügyetlen gyógy) • uram, ^sót, kapát fogni, vagy poszj I tót mérni harmincz eszjteudeig. Jót állott I Önnek, hogy verseik töubet érnének, s őU \' maguk nem vernéuek ijöbbéi olyan * lélekn í hasgató kiáltásokat — fés azt gondolja ön] Sir Pisistratus, hogy költői dicsőségük nem] 1 fogna az által csorbulni r — Talán nem beszélnének annyit a holdH ról és csillagokról és nem álmadosnánaki a.tavakon vagy \'itegyek. totŐiu, legalább! megértenék egymást s őket. Ast véli uramj hogy valami nagyon hízelgő rám nézve, éu sokat adok rá, hogy ja francsiát értem, hogy egész lapokat\'olvasok, a mikből mit sem értek? Beszéljenek arról a mí engem\| érdekel; én ast asóreteuj f pénzemért megkívánom, hogy mulatta isanák Ha én k^nyvárushla megyek olyat! könyvet kívánok, a mely mulattat, vig,köny nyü olvasni, és édeaden [áltat el, például as önök Paul de Kok jav E2 astán as igasi filosophúet éa rémek iróJa lángeszű logény41 ivó, a kinek munkái as öt yilág részt befutják, nagy gyönyörért a ínyugjatf indiai nagy úrhölgyeknél ás Pémáré királynénak. Lássa; ön uram, a kíftéssstnek, mely egy lr#bt akar\' használni min I a költőnek mind [Helyi és,megyei hírek. A hivatalos lapból felsége u küve(kezó kéziratut\'mollóz- Cöbb ■b J :atott kibocsátani: Kedves Tisza nint harmiuez évi\| uralkodásom alatt lioly pillanatok mellett sok öröuib< u is >$ztóztaiD uépeimijiel, dejtisztibb és bet* ióbb örömet alig élvezhettem, mint a egközelcbb napokban* Népeim sze\'ele-ének \|köszönhetem ez örömet. £n §s ,a Cii ályné mélyen meg vagyunk hat a az igziute szeretet és hfl ragaszkodás ezen inzéstelen nyilvánulása állal. Egyes :k és így leteké testületek, községek és ha ósá-;ok, minden ország képviselői rész írói, lakosság minden reodtl rétegeibe 1 szinté őröm megható bizonyítékai egszi vél jesebb üdvkiváuatok leltek E e tárva. Biiszke vagyok s boldog í zersmind, ezen birodalom népeit 1 agy családomul tekinthetői, melyn apókban minket környező szeretet hatását látjuk ama meunyei áld lelyért huszonöt év előtt egybekelt Ikalmával frigyünkre az oltárnál tünk, a- melyet a Mindenható kegyelajétól közönségn^ csak e két dolgot kell tár-giyazni, kereskedést vagy politieát. — Mii den e ;yéb csak szappau buborék, mely elenyéj* s[ik a legkissebb lelielletre. — Ugy nyugodt lehet ön, költőink Kezdenek nasznosabbá lsnni: belaresákedtek a politikába. — Igen, Lamartine és Hugó 11 elkezdték, de szerencsétlenségükre mint ti pasztalatlan gyermekek a kik ólronjják a gépmüvet, melybes nem értve hozzá nyúl* n ia. As igyekeset megvolt, de a siker h ányzott. S mit csinált de Musset Alfréd ? Tiz vsgy tizenkétezer verset urain, mellek é ni fognak míg egy franciia lesz. \'á mit b; ólna ön, ha még éliében feledékenysé ;be u enne, a melyben anuyiau esnek hah lok u án ? — Az lehetetlen, Francaiaorsság 1 eui lihet háládatlan — Jeleiéra erősített bi-s nyossággal. — Valóban bisonyosnak t irt-h itja önl hogy halála napján senki 1 em f(g Párisban gyászt ölteni. — Néhány 10-d ímár, Illemből kifogja kisérni koponó át, a többi ha marad valami utána, as ör lkai get kéri. a nap történetének irói pedig — e másokébol elődők, nagy titkosan elbes tó •. li 1 sseuvedéseit melyek kevésbé ismeretei ek h rüknél. Im ezeket irta\'néksm 1853-ban Oktb. I>én a Niagara zuhatag mellől az én 1 i b it bu baiátom as nAktwIabetf iregát se >é-82 e. J£lháll£atom a levél többi réssét, hc tj nint ajánlá oda a baéonet aa 6 nyolczai i^l l< ánfát, iniss Preciosal, tiaeser font aterl ng h izománnyal, a jó sebésznek: mint ha >o-z U ez ast elfogadni ,s mint lett semmivé\' v makodása « bájos fiatal baronesse látás n, u in^ pusatitist vitt véghea a beepüle es si ép sebéas deli szép külseje Preciosa s ti- ■ v iben, házasságukat, melyet Buffalóban as E rio tavával aaemben ragyogó nap al itt Q tek meg, és a boldog pár megtelepedói ét u (Dalledoniában, hogy tat népesítsék éa p )lgttrositsák 1 három saiofl lobogó védel 10 eddigi családi boldogságunk és szeretett gyermekeink javára, valamint a hazs üdvére tovább is remélünk. A zajos ünnepélyek elmultak, de ezen napok hálás emléke soha sem fog sziveinkben elhalni. Személyesen és élő szóvsl a milliók csak köveseinek köszönhettünk, hirdesse tehát ön mindenütt és mindönkinek legbensőbb é< legszívélyesebb köszönetünket. Kelt Bécsben, 187U. évi április hó 27-én. , Ferencs József s. k. — Varosunk derék srttlőtta Dr. Vlaesiu Gyula úr a május 5-én és folytatólagosan megtartott megyei bisottaág gyűlésen tiszteletbeli megyei főjervzőfé neveztetett ki. — örvendünk a jeles, nstal jogtudor eaen kitüntetésén s némi előleges bistositékát látjuk abban, hogy jeles ismereteit majdan egéeaeo a megye szolgálatában értékesítéséi. — A nagy kaniisal kiededoevilő egyesület pénztári forgalma 1878 ápiil 1-től, 1879. márcziua 31-óig. — BsvéUl. Pénatáii élőiét 1879 Aprít I-én: 46 frt 10 kr. Tag-dijaktól befolyt 876 frt Tandíjtól 1079 frt. \' Egyleti ház utáni bér 185 frt. Érték papír szelvényeitől 6 frt 60 kr. Jótékonyczélu előadás, bál és aárttnnepély jövedelme 406 frt 44 kr. Nagyi-Kanizsa város által adott évi segély. 580 frt, Kegyes\' adonfáoyokból 85 írt. Dél-zalai takarékpénztárból kivétetett 60 frt. Egy darab ezüst forintért 1 frt 6 kr. — összesen 8263 frt. 10 kr. Kiadás: Nevelő és nevelőné illetménye 850 frt Dajka fiaetése 145 frt Egyleti szolga fizetése s. beszedési járuléka l\';a évre 122 frt 62 kr. Háabérre 869 irt 4 kr. Költségekre, apróbb kiadáaok, posta költ-Bégek, játékszerek, kőiuivea és ácsmunka, épületek tatarozáaához 360 frt 66 kr Öl-fáért és aunak íel vágásáért 69 irt. Állami és községi adóra »j4 évrs 106 frt 40 kr, Orsságos kisded rédő tagdíj 10 irt 5 kr. Tűskár elemi biztosításért 4 irt 80 kr. Beruházásokra, as egyleti hás átalakítása, ajtós ablakok készítése 216 irt 94 kr. Szegedi viskárosultaknak adomány 100 frt Dél-salai takarékpénztárba elhelyestetett 200 irt Pénztár 1879 márcsius 31-én 2l8 frt 79 kr. Összesen 3263 frt 10 kr. Vagyon. Pénztár számlábsn készpénz élőiét 218 frt 79 kr. Dél-zalai takarékpénztárnál 1703 sz. könyvre elhelyesve 3652 frt 87 kr. Ennek három hsvi esedékes P\|0 56 frt 78 kr. 1897 as. könyvre 891 irt 76 kr. esedékes °\|„ 13 frt 36 kr. 1034. sz könyvre 467 irt 66fkr. esedékes 6 frt 85 kr. 2265 ss. könyvre 474,39 kr. esedékes \|t 4 fit 11 kr. — n.-kanizsai tskarékpénstárnál 8542. sz. kőjiyvre 202 frt. 6 kr. esedékes °\|„ 3 frt 3 kr. üásbirtokbsn 3548 frt 88 kr. Egy drb. 100 frtos magyar földhitel intézeti részvényben árfolyam Kenut 96 frt Fölszerelésekben 10° a éhék leírás után 297 frt 62 kr. összesen 9923 irt 4 kr. Kelt, Nagy.-Kauizsán, 1879. évi márcsius 31-én. Knáuss líoldíiiár, i. k. •gjesulrti pénz tárnok. — (Nemzeti színészet.) Szerdán april 31-én Balogh Árpád jutalomjátékául Luká-csy nópssiumüve: s Vüröshaju adatott. A középszámmal megjéleut közönség figyelemmel hallgatta végig a sikerülten előadott dsrabut. Qe őty, (Veréb Jankó) a ialu bolondjában kitűnően színezett; Baloghnak, Tolnay Herminnek néhány igen aikerült jelenete volt CiiUöriökBn május 1-én a „Káromosőrü kacsa" caimű op eret te adatott elő kevés közönség előtt Dacaára e körülménynek össsevágó volt as elősdás s a közönség alatt Réaslete,k melyek kevéssé ssükséges-sek s történethez A mit tulsjd^sikAp —b-daui akarok, abbót áll, hogy Pisistratus ur angol létére okos ember. Jóslatot mondott és jóslata teljesült: egéss Páris láthatta ast tf usset temetésén^A kik hajdan borról, szerelemről, a napról, szépségről, istenről és természetről énekeltek, s költők esontul versbe aaedbetik Quillanain állam gszdá-aaati zókönyvét, vagy Malthus „Essaj sur le principe de population-ját — A költészet Frsncsisországban soha sem volt egyéb, mint megvettetett kereaet mód, tnegvette tett még azoktól is, a kik késükét nyújtják a költő felé. Gondolt volna valaki Cor-neillere, midőn egy padlás szobában haldokolt, ha Boileau nem kér vala alamizsnát es< ember számára, kihes haaonlót nem lát többé Francaiaorsaág. llát Raoine ? Melyik udvaronca iamerte inog őt, azután hogy el-vessté a király kegyét? Mit mondjak Mo-liéreidl, a kit eltemetni sem akartak a király különös parancsa nélkül. — K. Mai hl ld k. a. emlékkönyvébe. Harmat képében jöttél a világra, Májusnak egy mosolygó hajnalán, Hogy lelkednek ssende csillogásán Gyönyörködjék a mindenség királya. Vajh ki a férfi, a boldog virág, Kinek keblére száll a sok közül, Hogy rajta csüngi, s majd róla elrepülj ~da, visesa, a honnan szármásott 1 i baaádba aaollemaaáruyakon ? % Rédey István. többwÖr élénken roogtapiolta a főbb aaa-rőtöket — Fahérváryt Toldyt, Tolnay Hirnifll ftntekms Qerífv jutalmául „Hamlet, a din királyfi " Shakeapeara drámája. — Qarffy, ki távulalának itt idÓaéie alatt a lagkllfafilábk oldalról mutatta ba nép te-hétvégét e aatéo ic fölötte élveaetei órákat vaeraett a magiakétól Mámban megjelent köaünséguek. Rendkívül nakéa aaere-péval likőrrel birkóaott meg, majdnem min* den jelenetben megtapsolták. Aa elóadái általában aikeittlt Stombaton. Egy katouatörténete, má- J eodiaor. Volántap. i— Qiröfyné harmadik fel-léptéül: A cornevilli baiangok, Operette. A aaakadó tU daeaira aeufoít ház; a ked-venea móvéaanót1 gyönyörű csokorral lep-ték meg. Hétfőn. A aárga ciikó. Ezen előadás a legsikerültebbek közé számítható, Tpl-nay Hermin (Bakay Erzsi) ez alkalommal ép oly jelesen játszott, mint jól énekelt. Xöbb dalát ujráatatták. Gerófyoek mesteri alakitáaa Mái ton gazda. Toldy, Fehérváry, tnint mindig ez alkalommal is jeles színészeknek bizonyultak. Balogh szépen énekelt. A közlekedés minden oldalról meg-uakittatván a társulat még uéháoj előadást ad. Kedden. Tóth Ede népszínműve: A tolonca (Hytnen.) Dr. Setz Károly, cs. kir. ezredorvos, Gyula-Fehérvárról eljegyezte magáunk Kuausz Margit kisasszonyt, Kuáusz Boldizsár szép és kedves leányát. E szép frigyet Isten áldása kisérje. — — Műkedvelői előadás a szegedi árvízkárosultak javára. — Műkedvelő előadás ▼olt e hó 4-ikére hirdetve Bakónakra. — A kedvezőtlen idő folytán valószínűleg csak a!következő vssárnapon fog megtartatni. ElőadrtiK : a „Falu rossza". Tóth &de kitűnő népszínműve. Személyek: Feledy Gáspár gazpag falusi földbirtokos — Tóth An-lat} Lajos, Boriska gyermekei — Rosók Jfnos, Babice Róza ; pátky Tercsi, árva, Feledy gyámleánya - - Salamon Terét; Göndör Sándor, szolgalegény — Bor Sándor j Finum Rózsi, menyecske Mérty . Hermin; Csapó G. gazdaember, lvúnovics János; Clapóné, Sulyokné, Tariisny\'áiué, módos asszonyok, Tuboly Irma) Leránt Lina} Bő-röpr/y Mari; Egy öreg paraszt, Sándor Janóé ; megyei csendbiztos, Kónya kántor, Hunhojftr Elek; Gonosz Pista, bakter, Men-dely Károly: Gonoszáé, Gazsi Ráta; Cserebogár Jóska, szőlőpásztor, Qeresdy István] Czene, czigányprímás, G\'qldfinger Jó-zs\\f; Adui vén czimbalmoi,i Friebelt Jó-zsh; Makkhetei, korcsmároi, Odor László; -rj Helyárak: Számozott ülőhely 1—2. sor 4öl kr; ülőhely 30 kr; karzat 20 kr; gyermekjegy 10 kr. 4- A rendezők Menaefy Károly és Bor Sándor urak. Kívánjuk, hojjy az erkölcsi és e anyagi siker egyaránt elégítse ki a szép czél szempontjából fáradoió műkedvelők. r I — A balatoa - füredi szeretetházban. 0 r eliégök össsekelésének negyedszázados emlék-ünnepét ápril 24-én a b.-fUredi n9ze> retetház" is inegtttmeplé. A templomi iite-ni-t\|ÍBzteleten az eső miatt nem vehetett ugyan részt, de a helyett az igazgató az intézet; imatermében, aa intézet összes esemélyze-! tének jelenlétében, hazafias oktatást tartott s alkalmi imát moudott. Ezután a növendékek magukviseletjéMl a nevelők jelentéseiket előtérjesstvéo, a legjobb magaviae* \| letü] növendékek kilttütetésben részesültek, Aa ünnepélyt lakojna követte, melyben vesz-prémi Micheliui Jánosné, született Oukás Rozália úrnőnek nemeuzivü adománya folytán réwesflltek aa intézet növendékei. A nevezett úrnő ugyanis, szép levél kísér e- j lében, 7 osztr. ért. forintot és tél borjut küldptt a nörendékeknek a jubileum nap- I ján Való megvendégelésére. Kedves köte-Ieiaéjget teJjesit alóurott, midőn a nyiivá-1 nos téren is köszönetet mond a nemessaivü II nőnek ezen nem első jótéteményéért aa intézet növendékei és igazgatótanácsa nevében. Nagy Áron igaagató. Munkatársunktól Kábdebó Ferencz urtóli egy kis röpirat hagyta el a sajtót e csini alatt: Egy szó 1 na nemzetiségi kérdés álhametikai világításban" czjmü röpirathoz, Nagy Szeben. Schmiedicke A bi-zománya. Ara 60 kr, A nemzetiségi kérdés államethikai világitáibán" jelent meg Drv Persa Adolítól, melynek tartalma ellen fordul munkatársunk fentebb emiitett röpirata. E munkának, mely d eiérendŐ nyiltizivü-séggel védi magyarságú okát, uagjr érdime az, ímgy bizonyos uemaetiiégi aspirátiókat és féltékenységeket leiiillU eredeti értékükre, Dr. Peresnek aa endélyi saásaok érdekében kooskáatatott némely állításait komolyan tollhegyre veszi. 4- Ajánljuk e jó magyarsággal es sok hazaszeretettel irt röpiratot az ily olvasmányok kedvelőinek figyelmébe. — — A íz,-fehérvári országol kiállítás megnyitási ünnepélyét a jvégrebajtó-bizottság e hó 4-én tartott Ülésében kénytelen volt május 17-ére (szombatra) halasztani. Az utóbbi két hét folytouoi esőzése miatt ugyan-ii az ujonnau tervbe vett oavillonok. a gépcsarnok egyrésze s a dlaaalkápu fölépítése és diszitése nem képzelnet el teljesen. Ben a termekben is, a rendkívüli erőmégfeszités daczára, aránylag lassan balad a munka, aj minek oka az, bogy a kiállítók nagy része\' még miudig késik a tárgyaik beküldésével s így a rendesés fáradságos munkáját még jobban hátráltatják. Május 10-ére nagyjában késsen lehet ugyan a kiállítás, de az elnökség inkább teljes, mint hézagos müvet kíván bemutatni a magas vendégeknek s a nagy közönségnek. Biztos forrásból írhatjuk: hogy az uralkodó ház több tagja jelen lesz az ünnepélyen. József főoerczrg, a fővédnök ugyan is Béciben, a királyi pár esüit lakodalma alkalmával, élénkUzót emelt s az.- fehérvári kiállítás mellett, j s számos főhercseg megígérte, hogy azt megfogja látogatni. Az Írásbeli meghívókat az elnökség már el is küldte. — (A csodaszép Május.) Fűtött kályha mellett lehet most kényelmesen gondolkozni az időjárás abnormis viszonyairól. Napok óta szakad aa eső s a szegény gazda sírva nézi az egymást űző felhőket, melyek mindegyike önt le aa áldáibql annyit, hogy valóban nincs már köszönet benne ; folytonosan komor sötét aa ég^mintna már meg sem akarna ssünni az eső. Pedig valóban ideje volna már, hiszen a viz máris annyi kárt tett, nemcsak a. Tisza vidéken, de másutt is, hogy a rósz termjóa ez idén éppen tönkre tenne számtalan gazdát, kinek még ez az egyetlen reménye, mely ez1 évben tetemes kárának legalább jiémi pótlását tette volna lehetővé. Ily formáp azonban valóban kétségbeejtők a kilátások s különösen any-nyira sújtott kisbirtokos pépünk nem igen remélheti viszonyaink jobbra fordulását, a mire pedig már nagyon is szükség volna. oooooooooooooa::o::aooooooooooooo FEL IIJ VAS Ö a ltiiitil»ur\|{l (tllnm által biatoi{toit nagy péuzlotteria nysreméuy-esélyeibeni Q ■ részvételre, melyben 1870.ijuoiui ÍMŐI 1H7U. november 12-eig Q S millió 1U.600 r. márkát o bizonyosan nyerni kell. A 7 osztályba beoistott uj játékterv 80,000 sorsjegy Q közt 41,000 íiyeftneénfi tartalmaz, esetleg 400,000 r. márkával éi pedig: A nycr«B)énjbiBÍsok Urmsrttltf m hivatalosan vnimak iQsgillapitva. Éten iwgy óén kinorsoláH Ugk6itUbbi DjfmmfojkusiiShM egy S\|ms r«dsti Mrj«gf CMk ti múrk» vugy S\'L írt. fél " Felelős szerkesztő: HOFFMANN M 0 R Földbirtokosoknak! Bécsi is budapesti földhitelintézetekkel való összeköttetéseim folytán ké~ pes vagyok a földhitelt igénybe venni szándékozó földbirtokosoknak jelzálog-kölcsönöket gyorsan és jutányos feltételek mellett közvetíteni. 597. 2~io Gottlleb Sándor, ügynök N. Kanizsán. 260.000 márka 1 \\ 150.000 t 100,000 \| [, 1 ,, (50,000 , 1 „ 60,000 L 2 „ 40,000 [, •2 „ 30,000 „ 6 „ 26.000 1 ,, 2 , „ 20.000 ;. 12 16,000 i „ I „ 13.000 I \|, 24 1 10,000 „ o nyor. bOOO msrk» 2 nyer. 0000 \|„ 54 nyer. 5000 „ 6 nyer. 4000 71 nyer. S000 ; „ t!7 nyer. 2000 8 nyer. 1500 „ 2 nyer. 1100 „ 651 nysr, 1000 „ 07$ nyer. 500 L 950 nyer. 300 L 24,650 nysr. 138 L ■fchJ stb. l u ,» " í „ rií írt, nmi „ r, .. \'-00 kr. és óii eien állami ag bithuiloiV erciUii lortjiwtkil (nem tiltott pronsssek) ai umrij btkildit 1 mellett legtávolabb vidékre U bériiiOUteMU elklildöui. Csekély 5sssec«k 1 aiUjegy^ktao is bekftldheték. ! A Siiimltclur 11« rövid idő sl-itt VJbflOU HOjltOO, W000. \'iO.OOQ t&bb ! IUJÜ90 »ti>, mürki i nyrremenyeket fi<etett ki vev5iuek,ess ilUlsok-€M« \|4d sseren<e^jének meg tUpitMttbos járult. I A betétek i ni\| y ii)«<reii^gkilaU«okbot sránjlaf igen csekélyek. é$ a »serncs«kis^rletet cesi ajánlani lehet. Minden réestvív I megkspjs u megrendelés ilkslmávsl i hivatalos tervet, ée m baus nl in s nyoreaiénTlsjatromot. A nyeremények (kifitetée és elkülíl^ee » iserenesée nyerSk kivintige e i H ■ - -•■ ■•• sierínt Urtrssertu Uegbisssok min d5k u alulírott k írókéit riai mé/ke}. isiklsdltetlk. ene^tre míg f. ki 30-Jiktr rlött bizalmasan Intésen* Í!EINDK(!KER, Dammthoratrasse bank- é» véltófiib\'t llnmhiirgbai. (/. I A Sleinártbrr-hdt — inindenfltt mint nilérd tt kutat kiteli is-meretei — nem szmil kiiiúnd rekUcura; miért is ai metlftitetik, mire t. kfltönség flgy Imestetik, 606. 1— x. oooooooooooo§::o::®ooooooooooo( Nyujtsnnk keajet a szereucHének! -400,000 j^iéuxlsisu tgujn\'»6 n«5ji jifnikiionolái, mely a magae kérni] néhány lyiM orsoUsbin 41 fiOO k»<tak 400.Ott) (tnyi (Inyeremény, rútleg pedig- rőiiycroiuéuyt nyújt kedvs>6 esetben, i altul jdfiuagyva és bizlnsitVa- van. Ezen uj terveret eléoye abban all, hog nyereminiiHtk okvetlen kliorsoliis alá kuli. kcrQli 1 nyerem. » m.250.000 A nyoreményhutaiok t«rv<erint hiratalojiaii állapíttattak meg. 1 nyerőm, a m. 160,000 A legkötelebbilel6, az allum hIl-I liiitoeiMt nyeremépyhusás i 1 nyerőm, á m 100,000 kSretkesd OMtegbe kW: 1 nyerem, á m . 60,000 I egéss eredeti sorsjegynek ára ceaic 6 marka vagy 3 frt 50 kr o. é. b 1 nyerem, a un 50,000 1 fel „ T •„ „>3 ,, \'„1 „ 75 2 nyerem, á m. 40,000 1 negyed „ ,, B\', — „ 00 ., „ • 2 nyerem, á m. 80,000 r Valamennyi melrbi/iis az iwiztjijel5log«g bek(lM<fee vagy postautalvány mellett osonnál és a Te^titgjobb guTdd tl e<zk</olt-tik, mindenki magát as állam csiinerével ellátott eredeti «urijt>gyHt kapván tAlttuk keséhez. A megrendelései-h<z a megkiv^uUtií hivatalid terves»tek dij nélkül melléksltstnek, mindcu Ihii.h utuii pedig feluxóliUs nélkül küldjük résztvevőinknek a hivatalra hutaai jegyzéket. A nyeremények kifizetése iiiindVnkor pontoian az állam jótállása mellett tfrténik • akár köztetUji megkQldée vagy kivanatra érdekeltje-inknek Ausztria mindtn nagyobb piacziin fennálló 6iszeköttetéseink alul késbesittethetik. • \| Vállalatunknak mindenkor kedvezett a szerencse, sok más tekintélyes 673 nyerem, á m. 500 nyeremény k&iótt gyakran as els5 főnyereményeknek örvendvén az, melyek 950 nyerem, á m. 800 as érdekelteknek közvetlenül fizettettek ki. 24.750 nyerem, á m. 138 As ily a Ieg»iurd4bb alapon nyugvó valUlatnál. előreláthatólag mindenütt biztonsággal a legélénkebb résstvételre ezaiuithatvon, kéretik* mar a közeli buzés miatt is minden megbixast minél előbb, de mindenesetref. é, május 15-ike előtt kfisvetlenQI alulírott b^h... intézni, ivaulinami & Simon bank- és vá!tő-ihlet Hamhur^baii, bevásárlása és eladási mindennemű államkötvények, vasúti részvények és ktflcnönsorsjegyekntk. U, i. KöizönetÜuket fejezve ki esennel réatunk eddig tannsitott bizalomért., felkérjük as uj kisorsolásnáli részvételre, fötörekvésfink ezenltnl is oda iranyuland, mindénkor pontos és szilárd szolgálat által tisztelt érdekeltjeink teljes megelégedését kiérdemelni. Fentebbiek. D nyerem a m. 25,000 2 nyerem, á m. 20,000 12 nyerem, á m 15.000 1 nyerem, á m. 12.000 24 nyerem, á m, 10,000 5 nyerem, a m. 8000 54 nyerem, a m. 5000 71 nyerem, á m. 3000 217 nyerem, á m.20Ó0 631 nyerem, á m. 1000\' Párisi vilástlállitas 1§7§. 2 arany érem gőzmozdonyok é$ cséplőgépekért, duzokmány utt mozgonyokért és tőbb mán díjjal. Marshall Sons & Gomp. Lmtd. gazdasági gépgyárosok 6AIIHB0B0ÜGH (Angliában) KCT" Budapest, váczi körút ______ í Tiistelettel meghívják /a ^áruknak, u. m. nngyobbitott tüiwekréoy lyel, stflbadalmazolt Expansiv-Excenterrelj elímelegitŐTel, isabadalmasott iialma- rkc fűtési kéiaülékkel^ ngf anélkül; legújabb mrkiaetfl GrŐZaaCLOZd-CXL3TSLÍlc, "_____á elkéiiiuí művel 4a al eddigi mlndin teljlntetfaen czélezerűnek bizonyult • álfalibái kitűnőnek elitmert űizög-kéizQlékkel íHímalmaik itb. megtefcíotfcér. Marshall Sons & Comp. Lmtd. 4 L ea. köiőnséget mleidbbí megrandélééré felkérik, hogy a köaelgd esi plési idényre minden kívánságnak pontoianf iaegfelelhetiinek. Képeit írjegyaékek kívánatra ngyíen él bérmonlye- ™ fl^ I § J\| íi^iliill^HilI .-So^llII \| U ~ » ^ M 0 0««OWK>NHHHH J.J t3 e 2 2 «JQ • ■ „ 2 0 V, £» S 3 © h fc ■ •\'►•íísfc^!?!?!? ^b-ío H\'9^ -o á 2 -S5 22\'® h fla 5 5 j i l-5 5-í Bi-\|\| i-o^s Z-S E - 2 •£» _ Bi ha®. SíS»í»82f sep . . SJ-s í R. c uü fc—BS ^ So Ta 9 \|s\|----1--js S5 • ^"l^-ls sf 15 • a O m QQ if § 2 g csraaaaaaaaaliaaai 8s 8 f ls!i-»\|l -a3 íl S ® TT1" I 1 i\|\|P.\|iipiiiij\|ii:l!\|. .^llíLlf üjlffli g >o 4 B 3 , üláááááaaaaáBáBBá a-ia " ^ Iüf. i? u 1 2 ^ u. o _3 H NQiit>«((«\'**t r.fiS - Ér « ! iin .i. P ~ jj i ,§ t • "I ^H-T^Ii^l I i fe .5 sa_ tt d\|r.—Ss 12 -5 i - Párisi világkiállítás 1878-ban. oi gőzmozdonyok, vaskeretü cséplőgépek BUDAPEST. 603 1-Í2 Irodahel jlaéc: GyÉrhelyiiég: ____ IX. ki ttllÖHit 35. színi. IX; k#1 Mltofe-uícá 7. dz. jiUu gőposdonyok. Arany érem és több mfls jutalmat nyert a legjobb -Sl szab. „ROBEY"-féle álló gépek, malmok, stb.-ért. ekéke egyszersmind kjinlunk Járgáni-cséplooépeket 6or.yi tógépeket, , boronákat, •flii riihtn •tsrftkel. sxecs karigókat, nvd minden SzabÉd. vaskeretü cséi más tg] éb a gazdasági szakmába vágó t a legkitúnf ksutü i éj}* ét eszközöket. ffc^ i rjegyvékek ét felvilágosítások Ingyen és bórmentve küldetnek meg. BV1 indennemft javítások Jól és olcsón eszközöltetnek. sser* 1 yomatja és kiadja Fiecbel Ffltöp Íiagy-J 1879. Hirdetmény* Alóiirott tisztelettel jeleutem a t. ci. közÖnBÓgiiok, míszomlt az EI16 mi^Aar Jógkárbiitösitó társaság N.-Kauiutai füttgyudkiégút átvettem Kz alkalommal bátorkodom a t. ez. küzöueégot mindazon olót^ókre, mo Iveket emiitett biztosító társaság uyujt, tiszteletteljesen figyelmoztotui.r késui, miszerint niindeunemil tudakozódások esetébun hozzám alulírotthoz fo vessed jenek, mely alkalommal nem fogok kósui a további felvilágositást szükséges nyomtatványokat díjmentesen megküldeni. Az elsÓ magyar jégkárbiztositó társaság díszámítása mérsékc kiv\|ll a biztositolt felek az alapszabályok értelmében azon kiváló elón bog)\' a társaság nyereményének 50%-ban részesülnek, s mindazon bizt öoTfituyi dij fizetést teljesítenek készpénzben 10% elengedést élveznek Összeget váltó mellett minden év septembqr 1-én fizethetők le, jégkái pedig az azonnali kárfelvétel és teljes kárpótlás biztosltatik, s igy bátran 1 az jeisó magyar jégkár biztosító társaságot mint legolcsóbb és teljes liztonságot nydjtó intézetet. Végül bátor vagyok tek. postamester, jegyző, lelkészek, gazda •nitd vagy kereskedőd urakat kik kedvező feltételek mellett hajlandók le társaság részérdi képviseletet vállalni, ez irányban mielőbb hozzám al fordjulni s elfogadható nyilatkozatot tenni szíveskedjenek. Kelt 2tagy«Kauizsán 1879. Nentvicli Oyulá, u Kl«6 magrar jégká»bi»toiitó táraM^ fö.ügynöke >Tagy Kanizsán Ei>tr0s tér 10. szám.__5>9. 1-6 •X««X«X0X«X<»X«X«X«X«X0X«X4IX»X9X« egyúttal dúlni szí* megadva, lt és azon* t élvezik, )sitók kik 1 nagyobb esetében jánlhatom. tiszt, tanének a ilirotthoz mellbetegek szúnií Öviis ennek utánzása eÜen!! M«r több mint 30 év óta kedvelt egyedüli és legjelesebb gy wszer a torok és lélekzó szervek minden bajai ellen} mint : köhöft X nátha, rekedtség, torok- és mellbaj sat. • A STfilER NÖVÉNYNEDV üvegeire e szavak : „A p 0 t • ke zurn üirschen iu Gratz valamint a jegy J. P. vaunak Xnjjomva, azonkívül a rugjegyeken a készítő névaláírása: J. Purglí ® n é r Apothekerkék színben van feljegyezve. O I A számos utánzás és hamisítás ellen intjük és kérjük a t. c. S tvfket csak azon üvegeket miut valódiakat elfogadni, a melyeken O ebbi ismertető jelek iáthatók. \'— X Ára üvegenként SO kr. o. e. • ! 1 ■ — X Föszélküldési raktár :! Pargleitoer J. gyógytár* Grátz. W főraktár Magyarország részére : Török József gyógyszerész urnái Budape X\' RAKTÁRAK NA G Y-KANIZSÁN: Belus József gyógyszerész urnái, • ger\\ B\'la gyógyszeréit urnái, Rosenberg Ferencz és Schwarz & Tauber uraknú X I 568 5-12 •XMXIXIXIXIXIXIXIXIXIXIXIX^ VALÓDI Wlllielm antiarthrltlkaB óh unt rhouinttlikuH VértisztitD STEIER \'(hatásáról kővetkező cliiifoorő sorokat ösöljük: 1. iovól t T. Wülialm Fersnet gyógi sutén urnák NEUNJUflCHENBEN. Gieradorf, Hirsc\'ibergi kerüli t, 1877. apr. 16. Poitautalványnyal küldök ma 6 márkát, ái kérem nekem ez öuzegirt az Un Wil-helm-féle antiartbritikui éi, intirheumutikus vértiizlitótheájából forduló f ostával küldeui. Tiiztelottol S ihttttgen K. 2. levél, \| Tt Wilhelm Ferencz urnui < gyógy tűrést ÍIEUNI ÓltCHENBKN. Gieridori, Hlrscljdorii keijülot, Slésia, 1877. májúi 10. • Hét évig irtóuatoBau ezen beatem a rheu-nmtismusban, hasztalan volt 1 z orvoBÍ segély, az Un Wilhom-f\'óle vértuztiló theájának 8 napi használata jelentékeny j jbbulást hozott, éi 2 csomag elhasználása után egészségei vagyok és pedig oly ogéizspge\'p, mint már rftgóta nem betegségem előtt,\' iimerőieim mind as ün Wilhelmf/le ▼értintitó theáját kétik, miután ezek rajtam moggyoződtek annak likeriről; ezt bizonyilqlcul önnek l\'e-nyoiuatás végett. Kitűnő tisztelettel Schüttgon Keresztély, • f klr. gtjpju^m. Egyedül valódilag készítve Wiihelm Ferencz gyógyizeréizKeunkircheuben(A\|ióÁuitría). Egy ciomag, 8. adagra oiztva az orvos előírása szerint késsitve — használati utasítással együtt 1 különféle! nyolvokon 1 frt, bélyeg és cioutagolái kütönj 10 kr. Wühelm-féle Schneeberg növény-allop Wllhelm Fr. gyógyiseréiatől Niuokirchenbin. kitűnő haláláról Wilhelm Ferencz gyógyszerül urnák. NEUNK1RCHENBEN. Kalteru, Dél-Tirol 1817. február 16. Tekintetes ur ! Még 6 év dlőtt, mint 24 évei nemselőr egyik naeyobn íegyvergya-korlat alkalmával meghűltem 4i nehéz mell-bajba eltem. Mellizorulái, nehéz lélegaéi köcbe-küzbe kellemetlen köpet vérrel vegy tve voltak a jelenségek Ez évről évro ismétlődött különösen őszszel és tavaizizal, u^y hogy az orvoioki lemondtak rólam. j^kkoi1 mult év őizén Dr. Papeticbek törv. orvosunk az ön világhírű RTilnelm-féle havasi növény italát ajánlotta melyből 10 üveggel bevettem éi ime azóta nem köpök vért, egy napon át lem feküd kereihetek ii ismét magamnak. Mellizoru lait lem éreztetnél könyebben Ujabban egy egész napon á ban voltam 2 nap óta iimét érzek éi neheze »m éi még élegzhettem i- a izabad-ellizoruláit en léiegzemj lélek tehát XX1XX2CXXXXXXXXXXXXXXXXXXT) Ifi Óarany-, ezüst-és bronz " A legmagafiabb kitfintetés, A becsületrend lovagkeresztje és á érdemérem• érőm az Qsszes nemzetközi és ^ r js \| I mezőgazdaságr kiállításon BUSTON, PROCTOR és TÁRSA sgyéb Bndape^i, nádor-ufiriá 41. simn. q ajáalaoaki dóttn felszerelt raktárnkaH: javított gő.zmozdo nyokat fa-, {szén- és 6z»lmafatésre ; jrőzcsépMgépel^et > fisségtifititó készülékkel; malmokat, Bacjker-^rostákat, 602, 1—10 atb. Btb. stb. trieureket hogy ismét fért köpök, olt iMrataék bi. akadályoani. Aafrt tekintetei urat igen kérem, mint-hogy Wilhelmféle havaií növényitalban ígeD bizora éi biato gyógyulásomat tőle váron sziveíkedjók nekem néhány üveggel ku\|\' deui. Mély tisztelettel Rí CO A BON A MIHÁLY, c«. k. rokk»at uemzstór ftradssi. Minden üveg haiználati utáiitáiial lii-tatik pl. Egy lepecsételt eredeti üveg ára 1 frt \|26 kr. i lolyváit üde állapotba kapható 4a egyedüli feltaláló Wilhclrrj F. yyógys/.erés/: NsunVirohenben A.-Awlrlábas kapható, Oiomagolásért 20 kr. laámiltatik CkiÍhz. kir. kizárólag ezabadalm. Wilhelm folyékony növény-sedativ „BA8HORIM" Wilhelm F. gyógyszerésztől Neunklrchenben; Wilhelm Ferencz gyógyszeréit urnák, ■ NEUN1URCHENBEK. $ehvent, poit Köisen, 1876. máj. 14* A Wilhelmféle antiarthritikui éi antirheu-matikus vérlisztitó thea által köizvényes bajom; jelentékenyen javul. Kérem moit nekem két koreóoska ci. kir. kis. isab.Wi\|. belm-ttle íolyékony növény-aenativ Bauo rint küldeni. Tisztelettel F1LZER GYÖRGY, pintér. Wílhelm Ferenci uyóuusterést urnák, MEüMKlRCHENBEM. Foltíschung, a Moldvában, 1876. jul. 2. Wiljielm-féle vérlisztitó theájának hatása \' után iiélve kérem a mellékelt 2 ft W krért két korsócska cs. k. izab. Wilhelmféle fo-lyékony növény-sedativ nBasiorínut küldeni. Teljes tisztelettel Lubosniai Tretter Neetor lovag. Egy kőkoriócika orvosi utasitáual együtt 1 frt. b. ért. Bélyeg él csomagolásért 20 kr. külön. Wühelm-féle rég kiprób&lt római, valódi fő, seb, égén- 6b fagyellenen álta-íánoB gyógy és buzó-ír. WtÜielm Ferenci gyógyszerész urnák NEUNKIRCHENBEN. Három év óta folyásban szenvedek éi mindenki tudni fogja, mii szoktak ilyen idő alatt alkalmazni, amit én ii tettem de hiába. Ezen gyógyerejü, régi római flastrom használata óta lábúm meggyógyultak. Flatz, 1872. lebr. 20: Trlmmel Antal. Wuhelm Ftrenct gyógyszerén urnák NEUNK1RCHENBEN. R a n n Steinbruck mellett, 1870, febi — A mellékélt 2 ft 20 krért kérek öt ikatulvát az ön hírei ciuda flaitromából poitaforuutj tával lulldeni. Becses czimét Eiienitlder, urnák Icöizünhetem, aki azt mondá nekem hogy csak as ön rég kipróbájt római oiu-danastroma szabadította mog lok évi 14b-bajától.i elvárva a flasirumut tiszteletteljesen maradok Mer.ionlta Antal, fe Uruba késsiti. Ewn ír valódil«fC egysdBl Wilhelm Ferencz gyógyszerésznél Bécs mel- léttl Neunklrchenben kapható ^^J Egy skatulya ára 40 kr. o. ért. 2 skatulyánál ktvr-sebb nem küldetik el « \' a kettő ára bélyeg és csomagolással együtt 1 frt. oszt. ért. Pöntebb) késiitinényvs v.«i ii uiinfoégbeii kaphatók PragerB. gyógyszere néi N. Kanizsán. Legnagyobb fontosságú báirlLi sxemelneh A valódi Dr Whiteléle szemviz Traugott Ehrhardjtól Grorábreitenbachban (Thüringen) 1822. év óta világhírű. Ugyanes üvegecskékben 1 forintjával PRAGER BÉLA gyógytárában kapható Levélkivonat: - Erhardt Tr. umak! Három év óta egy gonosz szemgrul-(adóion iienvedtein, mely minden eddig liMsn4l{ izer ellen dacsolt, inig végre egy jó barátéul által önnek valódi Dr. Whiteléle izemvisére figyelmestettem. Meg is próbáltiíijn, éi már egy üvegecskének hais-nálata uján bajomtól teljesen megszabadíttattam, o szem visel tehát mindenkinek aki szembajban szenved, teljes meggyőződésből ajánlhatom. Koipoda ao\|4. 77. 516. 1-4 TRAUGOTT KRAUSE KütfMvtUt ti»ch»l rttlp l^sr UJ4mk4» utou III mUi. CtftsstM trik ben W" \' M- N«fH \| frl IN) k> Ntráttaéayak: I itfan jrtt(i«.«r H\'Mr \' W. MbssAr Mr4ite»> 1 lí» 8<l\|»g(Hj 80 kr NyUHér: P»tilsuri» li) i KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSAD ! j»whwtél \|rH« Rt** » «<ÍImih rétt4( illatA köi\|(.H,í„r#i, üj vter«»»h* uleth Ali. n c megyei érdekű HiriiittitrtUn ImsImftk isuisri k«Mkb6l fofii«tnk Kft\' • » V >iwu iitiui bQH>tiik. íllr<lelé»®kot íelvMíuW klJdull Mf\'tts íJudapMt Pursncxfok I/* tár II 11 — A V. Mmm r UiJiIsjimI rteirjimtr atcui — A OpjwUk Rím StuUabMui ti m. — W«l»» Mór Biti IL Tibor itrMM II n tttibiiMltiii 41W és IÁr«»Hu4xpeil Király Miu II. m I. mi. — H« mi Bitit" 4\'VftgUr Héei I Wsllflictigus* 10 A Zalamegyei Gazdaság iEgy esOlet, a ^kanizsai tiszti Önsegélyző Vetkezet ég több más egyik hlmUüon közlönye 20. szám. Nagy-Kanizsa, Szerdán, 1879. május 14-én. Országot mozgalom hazat Ipárunk érdekébon Miofig I kötelességünknek tartották a hazai iparunkat érdeklő niozziinatojc-ról felvilágosítást adni t. olvasóinknak, Annál nagyobb örömmel tettük ezt mindenkoron, \| mert hazai iparunk felvirágoztatása leginkább képes első sorban anyagi jólétünkén nöplni. A nemzetnek pedig erre talán Bohasem volt annyira szüksége, mini a Ijelenben. — Nagymérvű mozgalom indnlt meg ismét nz (ország iparosai körében, amint azt a ll.iorsz- iparos-gyülés programúi-jábúl lítjdk, és iparosaink csak önmaguknak aprnak jót, ha saját jól felfogott érdekükben komolyan hozzá fognak sajAt ügyelik minél jobb rendezéséhez. A hozzánk beküldött programmból látjuk, hjigy az 1878-ki I. országos iparos-gyűlésből kiküldött központi bizottság elnöke] f. évi január hó 15-én nyilt levejet ipt^/ett a hazai ipartársulatokhoz, jmelyjben egy a hazai iparososztály háttérbe szorult érdekeinek ér-vénvcsitésfet él különösen a kézműipar fejlődését gátló törvényhozási intézkedések megváltozatását czélzó orsz. iparos gyűlés megtartása tárgyában elóéftekez-letet hitt egybe a fővárosba. — Az előértekezlet1 meg is tartatott február 16-án, mely iparos congressus egy-behivását: egyhantfulag szükségesnek ismerte el jés annak székhelyéül Budapestet tűzte kii egyszersmind a központi bizottságot bizta meg azzal, hogy a II. országos iparos! gyűlést f. évi május hó 1-dik ér e és június I jére kitűzze és arra az Összes j hazai iparos szaktestületeket meghívja) Az átküldött program mban a bizottság elnöksége az előértekezlet jegyző könyvének lénieges pontjait is közli. Az elóértekezleten \|31 iparos egyesület volt képviselve. E jegyzőkönyv pontjait egymásután köziem iiem Szándékunk ugyan, de iparos-köreinkre \| rtagyon fontosak levén azokat ismfertetjni* annál is inkább kötelességünknek tartjuk, mert örömmel akai a lendt 1 láttuk bennök azon komoly mely ugy a központi bizottság r mint a jelenvolt testületi képviselek szóról kitűnt, hogy hazai iparúi végre valahára a szükséges meg adják. Az előértekezlet dicséretre buzgalommal oldotta meg feladatát. Károly orsz. képviselő elnökölt, nőkké RadvánJ\' István (Miskolez) zókké. OeUérí Mór, hazai iparunk és fáradhatlan harczosa és Fritz választattak. — A napirend első jául az ipartörvény módosítása jai tátott felvétetni. Ez ügyben ajai elkészítésére egy bizottság határos kiküldeni, mély bizottság tagjai központban : Ráth Károly, Bakay dor, Szabóky* Adolf, Mudrony Gáál Jenő, Steinacker Ödön, Bobul nos, Csepreghy János, Gelléri Mói lasztattak. Ennek kapcsában az szakoktatás szervezése a napirend pontjául vétetett fel. j— A napirend további pontjai, m sikeres megoldásától valóbán ipa helyes fejlesztése függ, a következők Az egyetemlegesség elvére alapítót vetkezeti intézmény fejlesztése. 4, 1881 esetleg 1882-ben Budapested tandó orsz, iparkiállitás ügye. 5 hadfelszerelési és egyéb állami szü leteknek a hazai ipar által való fed< 8.) A vásár ügy rendezése. 7.) ifjúsági egyletek (önművelődési és egyletek) támogatása. 8.) A házalás törvényhozási szabályozása, főtekin a vándorraktárak- és az ügynökös hatósági ellenőrzésére is. 9.) A fegj ipar rendezése. Ezek valóban mind \'oly .dolgok lyek rendezése nemcsak igenyelheti mégis érdemlik saját érdekükben i saink fáradságát. — A központi ság és iparos gyűlés hivatalos közlőr a Gelléri Mór által jelesen szerkei „Magyar Ipar- és Kereskedelmi választatott. — Megalakulván az e szitó bizottság és magát több szal é jjjfcfo\'* tdrczija. Schiller gnóuiáiból. Zent Herkuleshez. Nem nektáromból ittad te az isteni létet Néked a nektárt útiak isteu-erŐd szerezé. Ránykiliönbtiy. Van nemet as erkölcsben is. A pór azzal, (amit Úti, Alt boeaut, ára a n»mee — egyedül as- (i»al ami. j AW«. Legrosszabb késből isi hathat a tiszta igaa-íí a népnél a edi\'uy adja a bél becset isi evsmrnt/. : Miadeuiké, aa a uilt tyowloléitf tied aa, (amit éru»a; bited aa iatant, biroi ha akarod őt. Jfomikitt t<idd. Miuden légyen igaa, iuit téssaa, le elég lé-(gyen ennyi: 8 mmdtni, a mi Welye», ine^jeeUkeani \|n« merj l Hahe elég, ha tökéletea aa, ami v<ra,\' i ne \|kiván\|ad álimjfóeáfgal, hogf a Mily legyen iU. 4 Utgftm d\'lam ,Hof) tr«l Mm erem én mag a legjobb [államot ? AMI Mirtl a ladabb ntft aasfei aa aaél faldia. /Mar ÁHloi \| Llzlke Eredeti b«azélj Irta: Rottar Vlinoa. Köael a Balatonhos, a Csobánc* tövénél egy csapszék áll aa orsságot lett. Jó aa^gligeti és\' badacsonyi bort o Icsón kaphatsz, Ott, ha a tejtehér országútr< I be térsz pihenni. A komondor, ha jösafc, egyet d as iauieretlon jövevényre, /le mintha ura békés természetét, kutyájára is hásta vdna, miatha nyájai éu "mindig solygó arcsvonáaaiból kutyája is olvai ta és tanulta volna, Uogy a vendéggel ca uján kell bánni, csak hamar szétosztanak e > ag tgodalmai. és 4fark- és tejcsóválva i yalja as uti port kezeidről, és vihogva kis< r be a nagy ivószobába. Ez a nagy ivósxoba semmit sen lömbüsik más ily te le lokalitásoktél. f köittl a falak mfcllett hosszú tölgyfa i lak, a mcdyeknak vastag födelébe rau vághatnak a vandégak éles kus késeikkel usíudetiféle ákom bákom kai, és félni nem kall. hogy valaha liM kaaatjuk. 4 Aa aaataíok mellett éze thai A LMI fcH GAZDÁSZA II É ET I LA ff VI. évfolyam. tot, éról ráknak etet méltó Ráth Uel- jegy- uzgó }éter >ont-asol-aslat tátik al a NTán-oma, I Jáváipari 2,-ik ilyék runk ;3.) 8ZÖ- Az tar-I A is ég-zése. Ibaros spgéiy agy. ettel ödés encz me-4e iparo-zott-yéyé ztett tott tag által kiegészítvén migválasz-totta elnöknek: Rátíi líároly, \'[jegyzők-ttck: Gelléri Mór és Faitz Péter urakat; megválasztotta továbbá az előadókat és pedig: f.) Az ipartörvény revisíóía és az ipar-szervezet. Előadók: Mudrony Soma és Bakay Nándor. 2.) Az iparoktatás szervezése. Előadók. l)r. Szabó cy Adolf és Steinacker Ödön. 3.) Az egyetemlegesség cl1 tetett szövetkezetek teijesztése 1 Gáál Jenő és Gelléri Mór. 4, pesti országos kiállítás. Előad ner Károly Lajos. —5.) A biz ap\' óké- ava- ére ,fek-ülőadók: ) Buda-I Pos-z állami szük8égletekhek (a hazai ipar által való fedezésére. Kióadó: Cseprefjhy >J mos. — 6.) A vásárügy rendezése. Előadók Lengyel Antal (Szolnok) és Di bay Jd nos (Gyula.) 7.) Az iparos ifjúsági egyletek támogatása. Előadók; Gel éri Mor, és Szilágyi Mihály (Veszprém.) 8.) A házalás szabályozása. Előadók : Seentlé-leky Máté, (Pozsony) és Frit\' Péter. 9.) A fegyence ipar rendezése. ílóadók iryubek Lajos (Eger) ós Jónái János, me, mennyi termékeny donfolat; mindmegannyi tényező, hogy iparunk végre valahára kibontakozók e< digi állapotából. Kívánjuk hogy munkálkodásuknak sikere legyen s teljesen egyetértünk az előkészítő bizottság elnökségével, mikor felhívása vegén mondja; Végül alig szükséges a II. országos iparos gyillés ügyét a t. ipartársulatok s általában iparosainknak legmelegebb pártfogásába ajánlanunk. A hozandó határozatok csak ngy fognak értékkel bírni és egyaránt felfelé és lefélé (érvényre juthatni, ha- a nagygyűlésen a Hazai iparosok impozáns zöme érvényesei szavazatát ^s ezáltal \'erkölcsi súlyát. És reméljük,/ hogy a házai iparos-osztálv, mely oly tokszor eiiielte föl szavát a hazai ijfer fojlödéséW gátló intézmények ellep, ezúttal seni fogja az alkalmat elmulasztani, . l^ogy együttes és, egyetértő föllépése által érvényt szerezien azon jogos kívánalmainak, melyek megvalósu- lásától u ijiazui ipar, és egyszersmind az ország joiib^léte függ. \| A 11. orv/, ipar. gyűlés elé ter« jéMíendö indítvány: At iparos hmiI,•oldat(is ttirvététéről. Mondja ki s/. iparos-gyUlés, bogy: 1 1. Az ijparos szakoktatás «z«fverése \| Magyarorskágoan ai állam legfontosabb és legs\'irgrisejib feladatai kőzé tartozván, azt ar. ország iparának gyakorlati fejlesztése czéljából \'rendszerHs terv szerint olykép kell foganatoüitaui, hogy a felső egyöntetű vezetésnél a hazni ipar gyakorlati szükségleteit ismerő körökből szakArtö egyének közreműködése is igénybe vétessék. 2. Ai iparos oktatá* vezetése illetőleg szervezés" enuéHogva f, Icözoktl és a fííld-mivelés-, ipar- és kereskedelmi iminuterium képviselőiből és a czélbavett ipari szervezet ktizpoiili közegének (közpouiiibartanáci) képviselőiből összeállitandd külisa batésági testületre ruházandó. 8. A-i iparos szakoktatás olykép szervezendő, j a) íidgy mint annak legalsóbb foka az or\'xzág minden városában és nevezetesebb helységéndn, a létező tanintézetekkel ösz-szekötteté<ibeu és e/.ek helyiségeinek, tan-eszkHzeiiiekt és esotleg tan-TŐiuHk felhsss-nála a melleit lehető rövid idői alatt ipari továbbképző iskolák .(tauoncsfiskolák — legalább esti «\'s vusáruapi folyamokkal) létesíttessenek, melyek as egyszeiiUbb kézmű-: iparágak ízéséhez szükséges általános kép-i zettséget nyújtják ; b i hogy az építészeti, gépészeti és ve -\| gyésieti iparágak számára jó munka- él . gyárvezetőknek alapos kiképzésére az ország nagyobb iparos ■ központjaiban foko-j zatosan külön ipari közép anooáz állíttassa-I nak lel, ililetőleg hogy létező tanintézetek , ilyeuekkérátalakittMssanak ; c) v^gre, hogy a művészeti iparágakra I való kUlöaós tekintettel a legtehetségesebb j iparos itja\|k kiképzésére az iMriuűvészeti \| muzeuinmal kapcsolatban egy mdipar-iskola \'alapittass\'Hc., 4. Ar. ipari középtanodákuak és a md-\' iparj tanodának költségeit ép li^y, mint a \| liuiuanistiMus és teolmikai oktatását az államnak keli viselni; áz első fokú ipari to- j vábbképzd iskolák költségeihez járulniok i kell a városoknak és községeknek, az ipa-I rosoknak és aránylagos hányaddal as ál-! Iámnak. 5. Az iparos Szakoktatás szervezését j és a költségeknek az állam által viseleudő \'\' I hányadát külöft törvénynek kell megállapi-[ tani; unnék végrehajtására, illetőleg a szer-j vezet okszíerü kezdeményezésére és tényleges és keresztülvitelére, kelfő-\' leg képpsitiott kfllSn ipariskolai biztosok al- hegv mai- orog mái" ráru-mo- küh Eörös íztat bát Uuiá akol- írenk. enta ki haacmló ptfdoft vantak, éa a boysau egyik sarkálbán ott Vjsn a! lécses kára a meljrjbin agffcáe tölé tortíyoaul ■ aabB uagyopb palaoakok éa poharak tésziR egy kis aasjalkával egyetemben az dgéaé bútorzatot. J .••] 1\' A asoM (alsó Wwaérpl egy ajtó nyif lik ba a oaálád lakszobájába, mely Jé aii ál koavUTgyasá^t asolkáJ, da nmron szépen fahérra meszelve égvszerü baréidaf sése daoaárf ia - «agjárja lakaaobának. De térjünk át a lakókra. I A korcsmáros potrohájs, vástag kiduzzadt ajkai és nagy vizeuyős és kifeje-] zéstelen szemei igen is békés természetre \| mutatnak, és czifra aallangós hálósipkája í valamint hosszú, nem intudig kellemes illatot árasztó török pipája, ugyszi ite testé-! ről bármi gondosság mellett is la ivó öltözéke soha sem gyaníttatuák, hogj ő 1848-ban strázsamesteri rangot viselt éi a sza-badságharcz lezajlása után ésak kii sibe inult bogy be nem \| zárta az a „ kutya német", kire mai napság i> haragszik, — ha t. i. íősgyökeres magyar vendégei ugy akaiják. Határt nem ismerő haragja nem gátolja, hogy a német respeoientet, ba al letátogat hozzá, egy-egy pohár suapi zszal ineg ne kínálja, De talán már érdemén félül soká fog lalkoztunk nfon korcsmárossal, ó lesz tá-vozui tőle és egy. másik személy! fel, érdemes oldalbordájával, közelebb isii tretaégbe lépni — Ez már aokkal érdekei sbb persona, — Alakja magas és karcsú, homloka szinte magas, de már agy kissé ledŐe, szemei leúró tekintete könnyen kijbi ? bert forgatni nyergéből, is gye örülnek, haaasorráratölteszii a pá^uzemet és igy arcra békésebb kifejezést Valaha szép is lehetett, ds ezApségébőí vájmi kevéssel dio nyér. hajdani ikeidnetik már ma ; hisz a aaépaég megőrzése tekintetéből szükséges, hogy az ambet gokkal foglalkozzék, mint börmt más életmódot is viseljen, mint a fukarkodó Fortuna egy falusi koréimároané •sémára kimért Mikor ő _ nagy,bátyjátíál Bécsben mint oly i( más dol-réaaal éa nunőt a üamalyik Ős leányt , mint a milyen idős leány nyal most már \' ő dicsekedhetik, tisztességes körökben fordult meg, az udvailók csak ugy sereglettek lábaihoz, és \'a mint est ő maga szokja mondogatni, annak a szemébe nevetett volna, a a ki azt jósolta volna neki, \'dioay ő még valaha falusi korcsmárosné less. De mi. mindennek nincs az ember kitéve í — Most a mindennapi munka megkérgeaiti tenyereit, el barnítja és bebarázdálja1 arcaát és régi bájaibiéi már niuos egyebe, mint villogó szemei. FérjeI imádja ót, és mindig kész meg-hajolui akarata előtt; máskép soha sem nevezi mint: „aa én drága Bettikém0 I A családhoz a már említetteken kívül ínég éppen egy fél tuttat gyermek és a már e miit ejt komondor ezáuutódjk, három kiskorú fiu egy 10 évOs, agy 14 éves és agy 18 éves leány. A legidősebb leáOyt Lisikéíiek nevezik j még oeak ennek jkörvoualoaására akarom aa olvasó türelmét igénybe venni — Vannak arozkifejbzések, melyek anélkül; bogy kirívó szépek volnának, nem idézik ugyan elő a mohó! élv saaltnalángját, de ha közelebbről szeiúléljUk, eUénállhatst-lau vonaardvel\' birnak. És ezen erőt aaidő nenv hogy tuökkenten6, de csak fokozni hsrja. Ilyen! arozok mellett az elkéuyaate-tett világfi hidegen megy el, de Ilyen virágok nem is azért uyiláak, hogy tövükről . letépetve elhervadjanak hanem, hogy aa Izten szép természetét miné) tovább ékesítsék, és" illatuk minél; tovább tartson, babái messze uem tarjad ia- — Uyan vo\|t Lizika. Az ifja, tissta kedélyének álomvilá* \\ ZALA kaltnaaandók; emellett mindenik előtt szük-ége», hogy a koiiuány alkalmas tanerők kiképzéséről goudoskoajék. Dr< StiMkf Adolf) Staiiuuler Ödön, előadók. Helyi é« megyei lilrek — A nagy-kanizsai főgymuásiuinftkn u írásbeli érettségi {vizsgálatok május lió 20, és 21. napiéin fognak megtartatni, a szóbelink pedig ]uuius hó 7-én veszik kesdetöket. N.-Kanisiáu, 1879. május 12, » Az igazgatóság.- (Bellis Józsefnó "jV Ossinte és fájdalmas részvéttel registráljuk azon megrendítő csapást, mely városunk egyik derék lakosát (volt polgármlestert\'t a társaskör elnökét Belus József urat érte.(Drága és jó neje rövid betegség után e hft 12-én délután jobb létre raeuderQlt. Gsák az, ki az elhunytat közelebbről ismerté, képes valódi nagyságában felfogni aatl a veszteséget, mely a mélyen éujtott férjet és családatyát, az elárvult gyermekekét érte. feláldozó, hű ríŐ, gyermekein bzerető hévvel csüngő családanya, munkás, fáradhat-jau házi asszony, a szegények zajtalan, de .aunál bőkezűbb jótevője volt Nem azok közé tartozott, kik szerepelni! akarnak, de gyámolitást, segélyt i úndig kész volt nyújtani. Qyermekeit mindenekfölött szerette, s esek betegségében egész az öhmegíeledke-aésig gondozta és ápólta Őket. Áldott jó lelke tiszta, derült voft, inégWlt évi Bü-r lyos betegségének idejében is — A mélyen sújtott férjet vigasztalni nincs efőnk és képességünk. Kívánjuk, hogy az idő1\' gyó-i gjyitó balzsama lassanként hegcszsse be a t-zi-vén Utütt sebet. Némi vigasztalásul pedig szolgáljon neki azon általános, meleg részvét, mely városunk minden rendű és rangú lakosságában oly ősziutén. mutatkozik.. Az elbúnyt hű feleség és példás anya emléke legyen áldott, és legyen \'kou nyü, neki a hant. mely földi tetemeit takarja. Nyugodjék békével. — • \' / \' . Akiadott gyászjelentés igy hangzik\': Belus József, tnaga és gyermekei: Euiilia, Lajos, Anna, Pauliu, Teréz és László,\' ugy édes atyja id. Belus József, ueinkülöubeu testvérei: Belus Károly, Anna, férjezett Samodics József né és László uevébeu • fáj -1 dalomteljes azivvel jelentik felejthetetlen jó neje s illetve hőn szeretett édes anyjuk, menye és pógosnőjük Belus József né, született Vidra Terezia asszonynak élte 38. boldog házassága 19-ik évében hosszasb betegeskedés folytán május 12 én déli 12 órakor történt gyászuB elhunytát. —f- A drága : halottnak földi maradványai f j hó 14-én délután 4 órakor fogtak örök nyugalomra tétetni.; az engesztelő szent mise áldozat pedig másnap, 15- én d. e. 10 órakor fog a Ösent-Ferenczrendüek egyházában a Mindenhatónak bemutattatni. Kelt Nagy-Kanizsán május 12 én 1879. Áldás emlékezetén ! Béke hamvain! — A nagy-kanizsai nyilv. Ipolg. isk. ifjúság egy uj zongora beszerzésére 1879. május 24-én Nagy-Kanizsán, a „Zöldfa" czimü kertben hangversenynyel egybekötött airtkörü tavaari ünnepélyt rendez, melyre tisztelettel meghívni vau szerencsénk. Klaua Lajos, elnök. Rendező biaottaági tagok: Deutsch Jakab,FriédlSuder Zsigmond, Hicr.l-bérger Lajos Keresatury Kálmán Komlósy Kálmán t. r. Lublitz Zsigmond Ószterreichör-József Ress Lajos Schalier János Tripámmer Jóaaei Vörös József Wielaud Gyula t. r. A meghívó másra át nem íuházható és gában a legfenségesebb és legdicsőbb után terjeszti ki karjait, kinek eszményképét még a rideg való be nem fertőzte és el nem tor-aitotta, kinek kebelében még él az isten-saikra, mely enyhe sugarával a valónál saebb és dicsőbb világnak szolgáj éltető napjául; aa ilyen if]u ily leány nézésébe él el szokott merülni addig, uiig benne álomvilága megtestesült a\'akjsi egyenként előtüriedeznek. és az egy emberi alak ezer angyalit öl. — Legyen aa ily leányok külső meze bárni egyszeiü, vagy bármi színpompában diszlő, nyíljanak az ilyen virágok, büszke palotákban,\'varázserejük, mivel ez nem testük, hanem szellemük szépségeiben és tökélyeiben gyökeredzik, első esetben pedig nem veazitnek semmit. Mit toldjak még hozaá ezen ecsete-léshez V — Kék szemeket és szőke bajfürtöket már láttak. He még szép, tiszta, magas homlokot az arezokon az üde egésa-ség két feselő rióaaáit, és azt a 18 éves nyúlánk, de még is mindenütt elég dom-bp u testalkatot hozzá gondoljük, akkor roegköeelitŐlegf de csak aa igen dús "kép« aelo erővel megáldott, alkothat maginak képet elbeszélésünk fősaemélyéről Szeszélyes áprilisi nap\'volt;;— Az ég bolt aödfodoraatát el al Űzte a áttörő verőfény, de ea újra meg ujr iissae tornyosait, hogy a naptól ismét szétossiattassék. Liaike aa ablaknál ült könyvvel a kesében, de ebbe csak ritkán tekintett, inkább merengett az ablak előtt álló fácska bimbain ét a kutgéinen turbékoló galamb-páron. Édes Anyja a „drága Bettiké" bites társával nron korcsiuároesal künn ll tek a fa alatt meghitt beszélgetésbe merülve. „A bornak jó ára van,* mond nron korcsmáros, és nekem a fekete begyben ■kégtehatős sok termett Tudod, i belső piacaében a bordók még mind tele vannak, Körülbelül négyszáz akó.0 Bettike helyeslőleg biccentett fejévej. oaakis eunsk előjuiutatása insllett válth lók belépti jegyek fölyó bó 22- él 28 án léll előtt 10—-12-ig éi délután 4 ~ö ig a pol [ári iskolai épületben földssiut jobbra p • iám a\'att és este a mustárnál. Belépti dlj ize-mélyeukint 5Ü ki Felülfisetések köszöni Uel fogadtatnak és hirlapilagt nyugtáatati ak. Kezdete d. u. 5 órákpr. Kedvezőtlen idő esetén május 3 l-jén tsrtatik meg. Műsoro iát. 1. „Szózatolőanja a polg. isk. ének-1 ép aeueksr. II. Kivonat a dalműből, előadjs a polj „Keserű pohár4 „Bánk I adja a pojg. i«k[ ének-Szavalat. Előadja Keresatury Kálmán, fSovillai borbi ;. isk. zeuekar. Ián" dalműből, és zenekar. oszt. tan V. „Magyar Népdalok", ének és zenekara. VI. előajdja a polg. iflk. senel4ai. I lő. V. yí előalja 8i ív. i e- a polg. isk. bŐt", polka, VII. Karének a „Lucia* dalműhői zenek kísérettel VIII. JA bajusz" Arany Jánosiéi, szavalja Sülét Gyí, IV. osst. tau. IX „Tán ra fel }u gyorspolka előadva a polg ének- és zeuekaija által. Ajánljuk e meg vót olvasóiuk figyelmébe, felkérvén mes. caél pártolására. (EQy tiszteletreméltó fóur. GrófZio JenŐ, a székesfehérvári országos kiállidíi tárad hat lan buzgálmu elnöke egy rendi vül fontos indítványt telt Fehérmegye in jus 8-iki közgyűlésén, mely el is fogadtl tott. Az indítvány röviden ez: „Mondja a uiegye közgyüfése határozati)ag, hogy i t-irattal felszólítja a haza valamennyi uat ságait, iparkamaráit és iparegyesülete hogy kiállításunkat tekintetnék meg ez< czólra külön, juuius 15 ére kiküldött kéj>-viselőik által, azoknak meghagyván, boj y azt\' tanulmányozva arról és a hazai ip viszonyainak mibenlétéről kimerítő jele i tést tegyenek azon testülethez, mely ált kiküldettek.a A hazafias érzületü nem gróf indítványát a sok szónál fényeseblx szóló számokkal jindokolja statistioe kim i-látván, hogy hazánkból évenkiut 4.00,000,0(\|0 frtnyi összeg vándorol ki a nyugati ni e zokra; a hazánkon keresztül meuŐ ár i csikkek, értéke pedig jóval felül baladja 150,000,000 forintot, oly áruezikkek, m lyek Európa\'nyugati Államaiból a keleti .nálunk átszáll itatnak, a moly piaezra egy <10.1 a mi Vázánk volna jogosan utalva. Az inditvány megtételére a buzgó főúrit az is ösztönözte, Ihogy mint a székesfenéi vári kiállítás bizonyítani fogja, aa áruezii keket, melyekért j évenkiut száz és száz mi lió megy ki az országból, hazai iparunk ép oly jól, sőt még J jobban és olcsóbban k pes kiállítani. Őszintén óhajtjuk, hogy nemes gróf intentióiuak meg legyen sik res eredménye. — — Kovács Gábor. A szegény Kováds Gábor sem hegedül többé a kanizsaiakuul A betegség, mely az utolsó hónapokban soi vasztotta, de már előbbi keletű volt, az utols 3 időkben nagyou ís erőt vett rajta. Májm K-én halt meg Pécsett.\'-— A czigányok kc zött valódi specifllitás volt, s édes-bús né táit sok genialitással tudt- húzni. Szerették is őt nálunk ezéit.A halál véget vete sok izben hányatott életének, melybec nei i kis része volt saj^t szenvedélyességéuek.- -Most végre nyugajmat talált és negedűj nem szól többé olly szívrebatóao. — Balaton-Füreden a fürdői évad hó 18-án fog megnyittatni. Több oldalrdl többféle kirándulások terveatetnek e kiéi és most már kényelem tekintetében is mind inkább megfelelő első rangú fürdőhelyri hol az ujabban eijielt építkezések bizonyár meglepetést szerzendbek <a fürdő-vendé ■ geknea. * — Egy fiatal vatpályal hivatalnok Di cső Lajos vetett véget életének öngyilkos .Mit gondolsz drága Bettikém, ueií i jó volna eladni ? — Most ugyan nincs nag, szükségem a né izre. de ki tudja, ma hol nap mi fordulhat elő ?" — A korcsmárosné szúró tekintetet-tett hites társára. „Mit akarsz inondsni Áron ? Tálát csak nem az az elcsépelt férjbeaadási his tória forog agyadban ?B — „Elcsépelt história I morog Áron korcs máros, v„már csak engedd meg drága Bettikéin, nekünk hat gyermekünk, és ezel között három hajaidon leányunk van." Bettike felkajezagott. „fe nagyon kü lönös egy apa vagy édes Áronom, talái inár a Mariskát, (Tgy nevezték a 10 évei leánygyermeket) iá lórjhez adnád !a Ne erre már Mron is fblkaczagott, ugy hogy potrohája a legszebb polkát tánozoUi volna, ha nem lett] volna annyira nehéakes De azután komolyan jnondá. „Tuddd < drágja Bettikém a leányok akár aa ágy alá dugod őket is megnőnek és Lizikének mondhatom igeu derék kérő: vannak. „Hadd el, aal Isten áldjon meg; egy siót se többet 1 Hrtned föl a korcsmárosné. Mintha éu leányomat együgyfl zsidi legények saámárá neveltem Volna. Ai én nagy apám Lembergi pap voltj nagy bátyám bécsi beraiáner és milliomos búgom a hites P-aek la laniaerkesatőnek a vje, és én leányomat majd minden jött meifttaiftk a nyakábk akasztom ? — Aa én leányi, és eat nssaosak én mondom, ha nem már máaok is\| mondták, giófi koiouál érdemel) Vlyán szép Je\|lny, és még mind ösaae csak űaénnvolpi eaatendős, minek bocsáMam, már áraba ?* — v Áron korösaMlros [leosüggesitett fővel ült neje mellett, dl magsaóllalni nem mert Mély gondolkozásba nfortlt; talán borát haaonlittt^av^esM leányával és itt olyan \'ellentélre akadt, ipelyet kiegyenlíteni sác által. Hsorgslinas, rendszerető ember volt, mondják mindaaok, kik őt Az öngyilkosság oka eddigelé isméi itten még. (ErdóÉl (Bibe) tugenla. pesti nemaeti zenede hang versen o Felségeik eaüst menyegzőjének tért rendestetett, városunk eeüiHte Óiba Eugtni i kisasszony is tel lépett, gándalt éuhkeljt „Luoia^ operából ujuló tetszés nyilvánítások között (lapesti ,lap ezeket jegysi meg ró n leien jszép rolqoiiszenves Nemzeti ha pár taná ha-uéaetbeu íaaai erőknek ismerték. A buda-rén, mely tisztele- Egy ina-meg-meg Egy bu-i A kis- mi- asssony igeu hangfal és iniiidou mozdulatában, sainbáaunk helyesen cselekednék, szór fölléptetné s talán vissaahód zai operánknak. Mi is ebben t-a vagyunk, és ssivesen látnók, ha ink nemaeti iiitézetüukbeu nyern nél inkább nekik megfelelő állásl, ha kedvük és tehetségük van ittuon működni Mert néni.mindig: „Művész hazája nagy világ." — "Oukei Manó. Ezen Tap^lczán közelebb elhalálozott derék férfiúra a következőket irják nekünk Tapolcáéról Született J 808-ban Tapolczái, 2alame-gyében, Ineghált 1879 április 28 án. Mint jómódú szülők gyermeke, tanulc lányait szülői házban kitűnő uevelők vet iléso alatt kezdette, a veszprémi gymiiasiuu ban foly• tatta, éi a pozsouyi tógymnasiui abau végezte be.. - Mint 19 éves ifjú tud pmáuyok kai terhelten tért hasa szülőihez Kflíöuö-seu kedvelte a magyar és >hébei nyelvet, mely utóbbit szabaa óráiban a 1< gnagyobb buzgalommal ápolta. — A lán\| ;eszü ifjú nem folytathatta tanulmányait mer; föníorgó körülményektől kénysaeritve egy év múlva megnősült, és a kereskedelmi pálvára ló pett, —\'.30 évig munkálkodott, e téren. — Hasábokat kellene megtöltenünk, ia a bol dogul t elhunyt életéből minden említésre méltó mozzanatot leírni akarnána. Mi te* hát csak a tettdUs élet nevesetespbb mozzanataira kiváuuuk szorítkozni. 4- Kereskedelmi elfoglaltsága közepett, mint városi tanácsos tevékeny részt vett a közügyekben és közel busz évig munkálkodott e minőségben polgártársai javára. 4- Kortái-sai beszélik, hogy mint helyettes -városbíró t számtalanszor tanújelét adá igazságszereie-tének. A szerencsétlen üldözötteknek pártját fogta és minden cselekvénye la nemes emberbaráti szeretet bélyegét hordta magán. — Ha tekintetbe vesszük, hqgy a boldogult elliunvt már a harminczas] években birta — felekezeti kÜlömbség uélkQi — \') polgártársai osztatlan tiszteletét lés szeretetét a legnagyobb mérvben kivívni, ha ehhez a boldogultnak a negyvenes években tanúsított\' lángoló haaafiságát hozzáadjuk, akkor a nyájas; olvasó nem fogja kúlaásnak tartani, ha e nemes emberbanlt leihunytát aokogó szívvel siratjuk ba annak éövid életrajzát megyénk e közlönyében megörökít-í«k. - . Csak kellett látui, mint apostolkodott a viruló férfiú a szegéoy ügyefogyottak fel-segéiéséu; hány gyűjtést eszköaöft ő szegény polgártársai saáinára I Dukes Manó adakozott mind kit kezével I Ki birná jótékony szivének száz meg száz jó cselekedeteit előszámláld ? Tudji az J$g, csak hunyta után lehet a \| aegények egész seregéuek jajvesaéklését a: élhuuyt jóltevő vesztesége fölött hallani. — Valóben ritka jellem! Salamon király mondásával: „Titkon tett; de dúsan (selekedte a jót," És mit mondjunk 26 évj postain- \') Jele\' annak, liogj iuár a liarmifii )>eu méltanyolui birta a iniveltséget Is lozas Ivek* kacsüságot, (Stlerző.) mélyedt, izonyos, most a gerófi és\'nagy-előtt, — vatalí működéséről? — Nem vétünk as igaeság ellen, ha e réssben is méltó elismerésünknek adunk kiíejeiéet; hivatalában lelkiismeretes pontossággal iáit el és ritkán ölté föl aa e hivatallal járó komolyságot. — Társas körökben meg oly nyájae. derült hangulaiu és élezés volt, hogy valóban litkitotta párját. — A 76 éves if)u • aggastyánt sserette mindenki: kedves társalgásig modora mindenkit leoilinceelt, férfit és nőt egyaránt. — Boldog ember aa, ki agg korában is megőrizheti ifja korának ; vídorságát — Hogy mennyire tisztelt és j szeretve volt az öreg úr, azt tanusitá városunk I polgársága, midőn őt oly roppant ssámmal örök uyugbélvére kisérve, utolsó tiszteletét • megadta ueki. Mintha a. halál, a folyton if« judqtt erővel muukálkedó emberbarát életéhez ébrenlétébeu nem mert volna nyúlni 1 — A tisztes agg családja és polgártársai mély fájdalmára - két napi rövid betegség után — anril bó 28-án 9 órakor este, az élők sorából kiragadtatott. Béke a boldogult hamvaira j emléke áldott lészen örökké I -[ < \|. — Gyujtogatáa. Gonosalelkü gyujto- Satók már több bét óta rettegésben tartják .ősség lakosságát. Mult vasárnap két kélvén rakott tűset a lelketlen gonosstevŐ, de tetve nem sikerült Hétfőn újból kísérletet tett, de ezúttal sem követte siker lelketlen törekvését. Szerdán végre elérte gonosz caél ját, mert egy ház a melléképületekkel együtt elhamvadt, éjjelenként nagy saámu őrjárat járja be a várost, a lakosságnak megnyugtatására. Mint a nVasmegyei Közi. jelenti, több gyanúsnak tetaső egyént elfogtak inár eddig, de a tettes ki* punatolására nincs kilátás. — (A kilátások.) Mindenfelől ssomoru hirsket vagyunk kénytelenek ijegistrálni. As utolsó betek teljesen ahnormis időjárása kimondhatatlan kárt okozott mindenjftt. Eltekintve a köziekedéi majdnem permanens megszakasztásától, mely nem kevés kárral jár, meaőgazdaságunk keservesen meg fogja linvleni eat a tavaszi időjárást, aminőre vén emberek sem képesek visszaemlékezni; A viz pedig minden ssámitást felülmúld károkat okoz, \'i rohamosan növekvő elszegényedésünknek ez kétségen kivtyl egyik fő oka Kottoriból értesítenek bennünket, hogy ott a víz oly rombolásokat okozjott, hogy alig 15 ház fog teljesen épen maradni A viz rombolásai kimondhatatlanok. Gazdáink pedig éppen nem tudják ; már mit legyenek, nagy része annyira háitiamaradt a munkálatokban, hogy azon inák alig lehet hathatósan segíteni. Csüggeteg arczo kat, igy nem c<oua, ha miudeuüti láthatni. Aa is jellemaetes ez időjárásra ntsve, hogy fűtött saoba és téli kabát került elő ismét — meddig, azt bizony előre meghatároatii senkinek sem volna merészsége. — (Figyelő.) As Abafi Lajos által jelesen szerkesztett e czimü irodalomtörténeti közlönyből megjelent a VI. kfetet!6. füzete E fűzet tartalma: Révai iskolázása Szegeden 1761,—176},, CtapLír Benedektől — Tompa Mihály költészete, Kerékgyártó EUk-tÖl.— Erdősi János nyelvészete, Jnncsó Benedektől* — Kaainczv Fereucz levelezése Edes Gcrgelylyel, Abaji Lajottól. — rCzu-ezor Gergely, fíayer FerencxtöL — Irodalomtörténeti repertórium, tizinnyey JózieflöL — Névmutató a figyelő V. és VÍ kötetéhez.— Ajánljuk e kitűnő folyóiratot aa irodalomtörténet kedvelőinek fieyelmébe. — Rövid hírek: Jóaeef fóherczeglegközelebb Szegedre utaaik. — Pécsett ja félbeszakadás roppant károkat okoaott* — Győrött a különféle egyletek ea&ma 61; mind kitűnő pártolásnak örvend, j— Veaa- bogy ief bírt Szerette volna mé;legelését és érveléseit nejével köaölni, ho§y Lift leány öregbülve értékét\' veaati, míg a bor becsnen emelkedik, de nem mertj. saólni szegény pára. Bettike is gondolkozásba ugyan mire gon dolhatott ? — hogy előbbi hangos gondolko: hangtalanul folytatta, bizonyos, hoi korona tündökölt anyai szeretetét\' ravágyásától elvakított lelki eaem Az anyai szeretet, ha a nagyfavágyás aal egyesül, visszasaokta varázsolni kz anyák nál azon kort, midőn á serdülő náiiy jö vondőbeli férjét a legszebbek, telnemeseb bek, leggaadágabbak és legjobbak között szokta keresni és as, kinek benőtt imár a feje lágya, ha ábrándoaásokbs mélyed, ritkán szokott egy hamar kiábrándulni, mert itt az ábiándoaás már nem a vérmérséklet hevének kífolyáaa. hanem valóságot kórállapota a léleknek. Éb az aránylag okos nők a) nagyravágyás által legkönnyebben engedik magukat elragadtatni; ugyan miért 7 " \' A nőnek műkőre korlátolva van, és ha ésatehetségére őzen korlátok nyomást gyakorolnak, és közülük aaabadului még sem lehetséges, akkor a saellemi [visszatér tásból nagyravágyás származik. De ntkán tűnik tel ezen föl felé törekvés mint nemee arabitló, hanem mint a ais-iergŐ láugok köattt fölszálló füstoeálop, mindenféle kicsinyes gyakran neveted ges alakokat vess fel. — Még tovább ii lehetne fejtegetnem ezen különös tilneméi yt, köabe fonhatók volnának, itt eokféle női gyengék, mint fény üzés, kscsérság, divst • a többi, de siessünk inkább vissza elbs uéléeünk fonalához, mert ea, becsületemre mondom, uem volna báládatoe théma. Áron koroamáros ueháakes léptekkel eltávozott és belyét Lizike foglal) a el. Kéúauakávtl kezében oeendaleq belyet foglalt anyia mellett, és kendőjét saemére husva szótlanul hoaaá látott dolgához. „Hány Óra?" kérdi aa anya. „Négyet ütött édea anyám éppen aa imént." .Már? Ét még nines itt?" — Liaike elpir%l(. „£s te oly nyugodt vagy édee leányom ?tt „Mért ne volnék anyám, hiee tudom hogy nem eoká késik ?tt „Mint éeare vessem.1 ssólt,- az anya mosolyogva, „igen sokat bízol Lajosba, nem e fogss csalatkozni édee leányom?" — „Az nem lehet," ssól Lisikje, Lajos nem tartosík aaon férfiak köaé, jkik élvet hajbássolva, nem törődnek aa eukösökkel, melyeket oséluk elérésére felhaaanálnak! „Lajos becsületes ember I" „Hát ha osalódoál leányom ?" esóla köabe as anya. Liaike fájó tekintetet vetett édee anyjára mintegy szemrehányásul, hogy aa ő ssive választottját becstelenségre képesnek tartja. Talán aa egy Istenben való hit ia legelŐsaör szerető szívben fogamsott meg, ée asétt bírt oly mély gyökeret térni az emberiség kedélyében. A szeretőnek hite aa áltató napja éa enuek oly eailárdnak ée rendítheti ennek kell lenni mint as égboltnak, mely ftlttte kéklik. mert legkieebb iugása, a kételynek ceák egy fuvallata, oly duló sivatart, oly végtelen savart idés elő beneőnkben, hogy kelélyünk vad bullimsásainak gyakran a szív legdrágább birtoka: a szerelem less áldoeatává. (Folytatása köv.) prémm agyéban a magyar nyel? terjeaatéee körül eikereeeu fáradoaó tauitók kÖUl tftb befcat pénibeU jutalomban réeaeaittettek. — A« iparos congmausra 1400 ipartársu-lat é« 29 aaaktéatület lett meghiva. — kg oroMók uiegkeedették Kumélia kittritéeét. — A bolgár fejedelom, 1. Sándor, Lirádi-ában togja fogadni a bolgár kflldfttteéget. ~ A hivatalai lap eaeriut »ssegedi irviekiro-aultak javára eddigelé több wiut 1,700000 frt. g>Ült egybe. — Dr. Haynald Lajos ka-iocaai éreekielvétetett a bibornokok torába. — Uj-Peati Napló oaiin alatt aj politikai napilap indul meg. —- Közgazdaság. A gabonafajok megválaiztdtáról.) Hogy nem mindegy, akár milyen fajtájú vetomagot használunk, aat ina már, az okaaerü gazdák példájából okulva, belátták azok ia, kik csökönödén a régi magvak mellett maradva azt mondogatták: jó bia a régi fajtájú mag ia, caak az Jeten áldáat adjon rája! Igaz bia az, ceakhogy a jónál van jobb ia, a kapóénál ram kapósabb ia, a a hasznúénál van haaanoaabb ia. A mai moatoha gazdasági visaonyok közt a gaadáknak oly vetőmagot kell válaaa-tani,\'mely. minden máa hasonnem ü magvak köat\'a legtöbb terméat ad a a legjobban eladni lehet. Hogy tebát a mezei gazdálkodással foglalkozó közönség a gabonafajok megválasztásánál aattkaégeajtá)ékoaáaaal birhaaaon aa Utazik első rendben asükeégeauek, hogy a gabonátajokkal egyes termelők által tett kísérletek eredményeiről hű és pontos értesülést nyerjen, hogy igy a kiaebb gazda-közönség a tehetősebb a ezért éaaleleteka tanulmányokra e téren iukább hivatott gas-datáraaik tapasztalatain okulva, minden gabonanemből maga réaaére aat válaaat-bissa, ami aa adott körUjmények között legjövedelmezőbb. Ily caélból óhajtottam én aa annátéa a ohevalier (avalié) francaiaorasági árpa úgyaaintén a pignolctto tengeri körül tett tapasatalatokat megismertetni. Midőn láttam, hogy aa iamétlődő rozsda éa máa oaapások miatt aa Őszi vetéaek nem jövedelmeznek annyit, hogy a .befektetett tőke kamatait megtérítenék, oly tavaaai mag besseraéaóre törekedtem, mely mig egyrészt kereteit piaczi caikket képez, másrészt hivatva legyen n hibáa őszi búzatermés mi att a jövedelemben mutatkozó hiánjt némileg pótolni. Választásom az annát árpára esett, 8 midőn azt első iaben vetettem, hol-dankint J0V« köblöt fizetett. Látva a jó eredményt, próbavetéat tettem. Két éa fél holdba ugyania vetettem •) Kfaöljük a korszeril csikket a „Népbarát" ozlniQ lümeretteriesztfi lietilipból. í»zerk«»xti üöndöcs Benedek lelkész én npát H.-Gj ulAú. annát-árpát, ugyanén ityl ugyanoly minŐaégU földbe .éppen aaon a napion pedig közön-aégea hatsoros árpát. Az eiedméuy meglepett — mert aa aunát-árpa nagyon abkkal több éa aaebb I aaemtt termést adott, mint a közönséges, hatsoros árpa, liaatjp pedig mégegyaaer-annyi lett. A nyomtatáía ia sokkal könnyebb volt, mert mig a hataoru árpa kaláaaolta-tásával sokat kellett veaaődnöm, addig aa aunát-árpa egyaaerll nyomtatáa után egésaen tokáaatalanul aerttU ki aa ágyasból. Sőt aat tapasztaltam, hogy aa annát-árpa közt\'már aa éréa idején ia talál kosnak bajusz talan kaláaaok, kaláasa pedig uem törik le oly könnyen, mint á közönséges árpa kaláaza. Saalmája pedig takarmányozásra osak oly jó, mint a közönségé árpa saalmája. Ezenfelül héja puhápb, s egyenlő körülményék köaött saine mindig fehérebb a köaöuségea árpáénál: ugy minőség, valamint mennyiség tekiutetébeu a többit fölülmúlja Továbbá Íiorhanyóságnálj fogva söriőaésre alkalmas évén, minus Keresetnek örvend és sokkal drágábban el lehet adni, mint a közönséges árpát, mely osak- takarmányozás és sertés-hizlalás caáljábél vétetik. Ezek a annát-árpa nem megvetendő előnyei. De uem mulaatlnatoin el a svaiéi árpáról szerzett tapasztalásokat is itt röviden közleni. Erre vonatkoaó tapasztalásom azt bizouyitja; hogy egyenlő erejű fődben ~ de mmél korábban —\| vetve a. svalié-árpa több esetben nagyobb, de, kisebb termést sohasem adott, juiiut a hatsoros vagy köaön-ségea kétsoros árpa éa igy a avaliér árpa termeléa által aj* gazda, mennyiség tekintetében ha nem nyer, veszteni sedimiesetre sem vészit; aadnban a htitaoros és közönséges kétsoros I árnáfcoa I hasonlítva, nagy előnjrt nyújt a kvahé-árpa termelése az áí-tal, noffy ezen járpa kelendőbb, jobb minősége miatt jobban fizettetik. A svalié-árpa egyenlő időjárásban mindig fehérebb és finomabb, mint a hatsoros vagy közönséges kétsoru árpa. éa ezeiij tulajdonságai miatt sörfőzésre alkalmatos lévén, jobban fiaetik. mert puha, nem aozéloa, nem kövea. Ami aa összehasonlított i rpák szalmáját mint takarmányt illeti, az sohasem tapasztaltatott, hogy a jószág az egyik saalmáját jobban szerette volna, mint aj másikét\'. Aaon hátránya van aaért a svaliér árpának, hogy ha túlérik, kalásza hamarabb lenyaklik és hamarabb letörik, rniut a hatsoros vagy a közönséges árpáé; igyekezni kell tehát a gazdának, hog)r a svaliér-árpát idejében vágassa, ha kárt saenvedni nem akar. A midőn itt árpafajokat, termelésök előnyére vagy hátrányára összehasonlítottam, nem tehetem, hogy az árpatermelést a búzatermeléssel össze ne hasonlítsam. (Ez más tárgy ugyan, de esametársitás folytán jövök reá.) Az alföldi gazda, különösen aa alföldi kia gazda, az árpatermeléare majd semmi figyelmet nem fordít, és alig termel ftfnyi \| árpát hogy a aallkaéget fedezhesse; I az\' alföldi gazda csak butáéit rajong, ha íehétne, háza tetejét is busával vetné bt. Már pedig más növénynek, különösen aa árpAnK rovására sok busát vetui mennyire otélsse-rűtleii ezt a közelebb lefolyt 5—Ü élri roas-da és assályosápóeok eléggé mutatják. ,Hol holdankint 4-4\'/, métermázsa silánv butát arattunk, ugyanaaou években 6—Ij/b •métermázsa árpát adott holdja, éa midőn a búzát 7—8 frt ért nagv Ugygyel-bspjal\' el gten váalatoa előadásból U kétségtelenül kiviláglik először aa, hogy az annit-i éa avalié-árpa. valamint a pignoletto-tengerí j termeiéit több juutaonnal jár, mint a nat-I vagy kétaoroa árpa a a közönséges nagy-szeinü, későu érő tengeri termelése; másodszor ez. hogy a biuát éri annyi csapások, a a mai nyomolt árak mellett tavaszi! vetemények vaunak hivatva a gazdáikodátban megzavart epyeuaúiyt némileg helyreállít-taui: hogy tehát a gazdaközönségnek érdekében áll ezen jobb fajtáin magvakból ne- tudjuk adni, .akkor a jó fajta árpát ti—fl rezui vatőmagvakat a jobban munkált föld frt. 26 krért aaiveaen megveszik ; tyun skük séges, hogy még a buaa- és árpaaaklmaér-ték különbségre is utaljak, hogy u árpa több jövedélmet adott a búzánál. AUzjtmi-tás az árpa részére még sokkal jobtani állhatna, ha a gazda uem oly mostohán lennék el az árpával; ugyanis a buzátl.rendesen kapált földbe veti, az árpánac pedig alig karmolja fel a buaatarlét. .riem akiirom én aat mondani, hogy az árpát Véstük! ka- fiáit földbe és a búzát tarlóba; \'hanem tfzt iogy az őszit, tavaszit ét kapást he}ye$eob arányba hozván, az árpának is részoeu- Jutna kapált föld, és amennyiben kapált föld nem jut, az árpáuak való földet legalább ősssel kellene megazáutani Ezenkívül próbái tettem még; a tengerivel ófJ vettem elfajzott cainkantiri-tenge-rit, mert tiazta csinkautin tengeri nem kapható, s az adott iie\|cein egy uold utáu r 80. vékát, a mellette vplett pignoletto Hengeri pedig sziutén egy bold után 91 vé)dát.; Megjegyzendő, hogy csiukautia-tengerit két lábra veieltem egymástól^ a piguo-letto-tengerít padig) I\'/« lábra, mert 41 pig- noletto sűrűbb vetést kiváo. Egy te rŐt lemoraaoltam mindkettőből, a p to egy ötödréaazel többet adott mint kantiu tengeri, aaemei • azebbek éa sabbak voltak. Ha a tökéletesen n; otiukaiitin köble egy* in.-inázsát nyi kor a pignoletto téngerí köble d val többet nyom egy-egy m.-máasái pedig mindig 40 vagy 50 krral d mint a osinkautiné.! A törése, igaz, juiunkásabb, mert hja egy holá csín kantin-tengeri törése és folsztáááboz 7 embír kell, akkor egy hold pignoletto töréso és (osztásához 8 ember kívántatik, tehát a p guolet-to tengeri többet igényel egy inu likával. Igaz az is, hogy a Ipiguoletto kórójkt ko-rábbau kell lerágni, mert különben nagyon megszárad, de ez [legfeljebb csak előny, mert jgy a földet elŐbl) be lehet vélni. Ős mé-gn^let-a tísi 11-sdlyo-egérett m. ak-I kiló-ál, ára •ágtob; kissé Ami a vetés idejét illeti, aat tapasztaltain, hogy a pignoletto-tengerit nem jó korán vetni, mert érzékeny a hideg iránt legjobb május 5-ke körül kezdeni a vetést. A leglaposabb földön is megterem ■ korán érik. Karinthiában és Olaszországba!! a pig-noletto-tengeri második növénynék vétetik; i aaért nálunk, ha a repcze vagy a dohány 1 kivéss, legjobb pignoletto\'tengerit vetui helyökbe. bei több gonddal termelni tz eddig kévét figyelemre méltttott — mert kevésbbé jÖ* vedel mezőnek vélt — tavaszi veteméuyeket. Itt még megemlítem, miszerint annátárpa méh. Beliczev István ^urnál Csabán, ■valié-árpe tek. Wagner János uraijL inspektor urnái Ü-Kigyóson, pignoletto-tengeri pndíg t. w. 8tark Adolf urnái Caanán kaphatók. Gfhulöct Benedek. Vegyett. — Am-nhilw\'. A yankeek minden demokrata intézményeik mellett is, nem vetkezhetnek le bizonyos aristokrata 4$lyfBt, melyet a színes emberekkel minden előfordulható alkalommal éreztetnek. — Steren-csére azonban az amerikai törvényszékek gondoskodnak arról hogy a rost hajlandóság mély gyökerat ue verbeseu, s erős rep-ressiv rendzabályokat alkalmaznak az el-leu. A mult jióuapban egy Cooper! nevű négert >idobtsk a Newhaven és NeWyork közt közlekedő hajó étterméből, liiiőn a fekete a brutális bánásmód ellen tiltakozott, kidobták a kajütbŐI is, ugy hogy a hajó Newyorkba érkeztéig a fedélzeten volt kénytelen időzni. Cooper sértve érezvén inagát jogaiban, port indított a gőzhajózási társulat ellen a ar. 1875-diki polgári törvény alapján $00 dollárt követel attól a étteremből való kiááratáaért, a ismét íi00 dollárt amiért a kajtttből ia kirekesztették Az emiitett törvény azonfelül a bűntény itő eljárást is- lehetővé teszi az ellené^ vétók elen a 30 napi vagy 50 tői 1000 dollárig terjedhető bírság büntetést szab ezekre. — Cooper ügyvédjének kértére Choake bíró elreudelte, hogy a uewhaveni gőzhajóa társulat- vagyona a bírságpénzek erejéig lefog-laltaaék. — Egy kotábbi hasonló esetben, midőn egy sziníis papot.családjával, együtt egy bostoni vendéglőből kidobtak, a bíróság a sértett félnek 8000 dollár kárpótláat ítélt meg KelfeJős szerkesztő HOrPMA\'NN MOB. t nyaram, á m.2&0.000 1 nyerem, a m.150.600 1 nyerem, á ui 100,000 1 nyerem, á m 60.000 1 nyerem, a iu. 60,000 2 nyerem, á ni. 40,000 2 nyerem, á m. 30,000 6 nyerem- a ui. 25,000 Nyujfsank kezet a szerencsének! 400,000 fónvereményt nyújt kedvező esetben a legújabb nagy pémkhortolás, mely a magas Aornuíni által jóviihagyfra és bistoeitv* van. Bian uj tarveret elóaye abban áll, bogy néhány hónap lefolyása alatt * sorsolásban UftOC nyereménynek okvetlen klsorsolátf alá kell kerülnie, köztük 400,000 ftnyi flnyeremény, részleg pedig . A nyereményhusáaok tervszerint hivatalosan állapíttattak meg. A legközelebbi elsfi, az állam által biztosított nye\'reménybuzás kővetkező Összegbe kerül: I egész eredeti sorsjegynek ára csak 6 márka vagy 3 frt (0 kr. 0. é. I ! W • H M ,„ „ 3 „ 1 „ \|& „ 1 aegJv, " " » i •»\' —.. 5b ,. „ valamennyi megbízás az összeg előleges beküldése vagy postautalván mellett azonnal és a legnagyobb gonadtl eszközöltetik, mindenki magái 2 nyerem, á m. 20,000 j az állam czimerévei. altatott eredeti sorsjegyet kapván tőlünk kezéhez. I 13 nyerem, á m. 15,000 . A megrendelésekhez a megkíván utó hivatalos terveietek díj oélkfl t nyerem, á m. 12,000 mellékaltatnak, minden husás után pedig felszölitás nélkül küldjük részt 24 nyerem, á m,10,000! vevőinknek a hivatalos hnsási jegyzéket. A nyerem, á m. 6000 A nyeremények kifizetése mindenkor pontosan ax állam jótállási »4 nyerem, á m. 50001 mellett történik a akár közvetlen megküldése vagy kívánatra érdekeltje 71 nyerem, á. m. 3000 (inknek Ausztria minden nagyobb piacúin fennálló összeköttetéseink átta I 817 nyerem, é m.2000 kézbesittothetik. 581 nyerem, á m. 1000 J Vállalatunknak mindenkor kedvezett a szerencse, sok más tekintélyei 17$ nyerem, á m. 500 nyeremény között gyakran az első főnyereményeknek örvendvén az, melyet 960 nyerem, ám. 300 j ás érdekelteknek közvetlenül fizettették ki. \' 24,750 nyerem, a m. 138! Az 11 y a legaailardabb alapon nyugvó vállalatnál, előreláthatólag mindenütt biztonsággal a legélénkebb résztvételre számithatván, kéretik! már a közeli huzáa miatt is minden magbUast minél előbb, de mindeneaetre f. é. május 31-ig Mőtfc közvetlenül alulírott bankháahoa intései. Kaufmann & j^J bank- és váltó-üzlet Hamburgban, ^ bevásárlása és eladása mindennemű államkötvények, vasúti részvények éa bölcsönsorsjegyeknek-. U. i. Köszönetünket fejezve ki ezennel iréntunk eddig tanúsított] bizalomért, felkéljük uj k (sorsolásnál! részvételre, fő törekvésünk ezentúl Is oda iranyuland, mindenkor pontos éa sziláid szolgálat alul tisztelt érdekelteink teljes megelégedését kiérdemelni. fentebbiek. Párisi vílatflLíallira^ l§78. 9 mrnny érem gőzmozdonyok én cnéptúgépekért, diniokmány uii mozgoúyokévt é$ több mát díjjal. Marshall Sons & Gomp. Lmtd gasdaságl gépgyárowk cjlINSBOBOU^H (Angliában) IMT Budapest vac Tíiiatelettel meghív ioAgyobbitott tQaaa ífűtési kisiülékkel, frkörul mi i-t ák ra\'ktát\'uknak, a. ni. ikrényliyal, aaabadalmaaott £xpanaiv-£xo ▼agy anélkül; legújabb lurieaetfl •n tekintetben czelizerunek bizonyúlt • _ & Comp. Lmtd. 1 t, oa. k^oaéget niellbbi megrentieiéiré felkérik, hog/ a köaelgí cwpléai idényre minden kivánaágnak Képet! áijagyiékeik kirá útra Ingyen éa bérmentve* Q-őzxn ozdc3nL37,SLÍlc, P-nI^I elkéaaittf művel ée aa eddigi Mint WSeyi.OgeyeiJC íHflmaltnaik atij, megtekintésére Marshall Sona mterrel, etőinelegitővel, Mabadalmaaott ualma-UtaUban kitűnőnek elismert útiig-kétxOlékktl pontosan megfelelheeeenek. ? 11 Mii 1« -1 g \| \| J^lj >1 g ^ lüíl : a3 tn t § i; ^ ^ \|t é í 3 \\\\1 — C g -S\| g •4 2 =5 « ? íll mT i si sí! \|r-ji \| ^^^^^ \\ \| ! \|\' II ir delin cm. Alólirott tisítelüttél jelemetii u l ci. kttiduiégti«k, miszeri magyar Jégk&rbiitoiitó társaság N.-Knniml fűltgyiiftuógót átvettem Ex alkalommal bátorkodom a t c/,. kft/Aiiiógot mindazon dói Iveket emiitett biztosító társuUg nyújt tiszteletieljoaen Ügyel ineztotui, kérni, misteriat mindennemű tudakozódások esetében hozkám alólirottlioz fi veekedjenek, mely alkalommal uem fogok késni a további szOkst1 elői y felvilágosítás, nyomtatványokat díjmentesen megküldeni Az elsó magyar jégkárbiztositó társaság tfiIs/imitájjá uiérsék kívül a biztosított felek az alapszabályok értelmóbeu azon kiváló hogy a társaság uyereméuyének 50%-ban részesülnek s mindazon biz 50 frtnyi dij fizetést ieljeaitenek készpénzben 10% elengedést élveznek, festeget* váltó mellett minden év september l-en fizethetek le, jégkü pedig az azonnali kárfelvétel és teljes kárpótlás\' biztosltltik, s igy bátran az első magyar jégkár biztosító társaságot mint legolcsóbb és teljes nyújtó intézetet. ; Végül bátor vagyok tok. postamester, jegyző, lelkészek, gazJ nitó yftgjy kereskedő urakat kik kedvező feltételek mellett hajlandók I társaság j részéről! képviseletet vállalni, ez irányban mielőbb hozzám fordulni js elfogadható nyilatkozatot tenni sziveskedjenék. í Kelt Nagy-Kanizsán 1879. Nentvich Oyu az KIbö roagyiijr jégkárbittoaUA tor Nagy-Kanizsán fE0(vös tér 10. H/ám, mmm OOOOOOOOOOt:íO»«OQOOOOOO FELHÍVÁS a hamburgi állam állal bistosito\'t nagy pénzlolteria nyeremény-ét részvételre, melyben 1879. junius 11 -tői 1879J november 12-eig § míll.o ltt.tiOO r. márkát bizonyosan nyerni kell A 7 otztályba beosztott uj játékterv 86,000 ei közt -14,000 nyereményt tartalmaz, eietleg 400,000 /\\ mai kárai, ét pedig: 1 onc. 2&4I.OOO tunika . 1 \' „ 1 t. 160,000 n KXJ.OOO .. f j.. ! , 60.000 .. \' 50,000 .. 2 .. 40.000 2 80,000 5 . 26000 -,. 2 .. 20.000 • IS .. 1 „ 16.000-12.000 ,. 24 „ 10.000 ,. 5 nyer. 8000 márka 2 nyer. 6000 „ 54 nyer. 6000 .. 6 ■yer. 400"\' ,. 71 nyer. 3000 „ 217 nyer. 2000 „ 2 nyer. J500 .. 2 ajer. Tinó „ 6SI 673 ■yer, lODO nyer. 600 §60 24.6&0 nyer; 300 ^ njer. 138 „ stk stb. A i»y«■ t • e m Ö 11 y 1111 / :i• lizen ii;igy p-Mizki-epy egédi H vevőinek, s az ált rt. rt. oinessek) elküldöm. .000 több I «nk csa- ik t\'M VMerQlfg e. ljiva tilosán vannak mej .r>ulj» Iegkri2n\|ijl)bi nyeremfoyliuzástfaot íre-leti sorhjegjri «rii oiiflt (T m-,rk:v vagy fél .. .. J 8 .. -31lr\|, nefred „ „ .. 1\'j .. 90 V í M én ezen éUnmlng bitlotiMI eredeti sorsjegyeket fiiéra tiltott \|i , «» auieg beküldése melleit a Icgtuvohibb miiekre Í4 bemente"!! ! Csekély összegek posfcijugt ekben jís beküjdbétAk. \| A Sniwlecker hát röviií idő alatt f25,000, 80000, 30.000 110,000 atb, níirkas nyereményeket thetm ki líd szeren\'-séjűm-k- nipg^i .\|>ituához járulj A letetek a nagy nyeie-ségkiluiásokhojj aránjliig igen cvekálde\' Fztnaciekitíérletet c«»k rj uilani Wit. I ! Muui-n ré*tm6 iu«g-<»\|ij» 1 megrendelő* alkalmáról a hiv; vet. ét a hazái atán a tírvinenyUj»trojnoL A nyeremények kifizetése é« ewQldto a »»«ren>\'sé* njer&k •zerint WvnzerüU\'g eszközöltetik. ilegbízások inindeneietre még f. fii 30-dik* elolt blutoniaan dflk az alulírott kipróbált régi ciégkei M. STEINDKOKÉR, Dttmmthon\|trasse bank- és váltóüzlft Hnmlmrbi«ii. A Sleindrcker-kiii — miudendtt \'mint tsildrd ét biitoi nem szorul kfllOnös reklámra J miért i» az mellőztetik, mire mm t ur. JvM vükre, inn-i egyi^t^al rdulni ixí- megad vu, ült ÓH azon -t élvezik, ositújf kik A nagyobb r esetiben ajáulhatom biztonságot atiazt, ta-amiének n lólirotlhoz Wj g rt-llgyunliO 599. 1 6 "jegy ál la (ti tv.i tlo t T- V. I meretet t. közönség fiijyelineitetik. ioooooooooo»non«ooooooo v a L ó rn WIMelni-féle ttiiliartbritikuH éri iNitíKhftomntikii- V é r t i hk ti ió4ih e a* Kzeu tbea megtiiatítju it/- egész szervezetet, mint sem mi mátféle szer átkereii a teit mindon részeit éw belbaetnálat után eliávc/ütja a lerakódott k óraoyagokat ugysiinte hatása biztos és tartós. dVlapóHíiij uyöKvitji cHÚvt, gyermekágyi lábbajokat köntis bajokat a saUiileleii g kel, ugysainte mindenemi- és tegségeket; a testen és arezti t a kösivény, és idillt osü -inyedí sane-idrkiiitési be-u I,ev5 ptfrse-nési kbt, HÖmiírt bujakóros Tfel élyeket. Kiii(>rioHen likőrt mutat eaeu thea a máj és lépt dulatnál nem kUlöhben aranyeres állapotbiu, sárgaláz, éles ideg-, in- izom és csukló fájdaltnatyiá!, továbbá gyomornyomás, síéit ántalmak, al-hasi dugulások, hudcsóbánUtt íakj, magömlés, íérn-erőtlenség és a nők; 1 olyáu&nál stb. Oly fájdalmak mint görvélyes-be- tegségek, mirigydagan atok, g rórsan és alaposait meggyógyulnak tartós beaivás által — miután ez enyhe, (felold >) és vizei etilajtó szer. I Epy csomag, 8 adagra isztva az orvos előírása szeunt készítve • - használati utasitással együtt s különféle nyelveken I fr», bélyeg és csomagolás kttlpn 10 kr. (v\'sns/. kir. ki/árólag nzabadalm. Wiihelui folyékony n5veny-HAdai1v „B4ÍÍORI1" Wilhelm F. gyógyszerésztől Neunklrchenben, az egyetlen, tnely a magas cs. kir. egéazw ségügyi hatóság által szorgosán megvizsgál-\' taiván — 6 felsége 1. Perenpz-iíózsef^-[által, kizácól.iszabadalommal tlntéttetott ki. Ezen szer oly készítmény, \'mely be-dörzsölésül alkalmasva, gyógj[itó\|ag, nyug-tstólag, fAjdaloincsillapitó és jengesztemleg hat ideggyöngeség, id\'gbántaíom- és fájdalmakban, testgyüngesógbeu, esusos ideges köszvényes fájdalmak- és csúfos fájdalmakban, tsgszNggalás, izombáutalitiak, arcs- éa csuklófá)dalinnkban; köszvény, csuz, fótá-jás, szédelgés, fUlhasguatás, derékfájás, tagok gyengesége — különösen pagyobbsserü gyalogolási megeróltetésekuéli (katonák, erdészeknél,) oldalsznrás, mindennemU ideges betegségek- és más idttlt csuznál. Egy kókorsócska orvosi utasitással együtt 1 frt. o. ért. Bélyeg és csomagolásért 20 kr. kttlöu. _ Wilhelm-féle Schneeberg növóny-allop Wilhelm Fr. gyógyszerésztól Neunklrchenben Ezen nedv rendkívüli hatást gyakorol torok- ét mell fájdalmak, hohhurnt, rekedttéa, kohögé it ndthabítnál. Sok vevók erősítik, hogy ezen nedv élvezetéuekj köszönhetik kellemes álvásukat. Különösen kiemelendő ezen óvószer ködös és zord időjáráskor. IC Ásod t. os. vevók, kik aa áltaUn. 1855. és óta kéesitett kitűnő Schneeberg. növény-allopot valódi mínÓségbea kapni óhajtják — szíveskedjenek határozottan : Wilhelm-féle Schneeberg-növény-atlopot rendelni. (Jlaritái fl\'iuthm palaakhut nalléluUttik, Egy bepecsételt eredeti palaezk ára I * frt 26 kir és mindig f» i« állapotban csakis az egyedüli készítő Wilhelm F. gyógys/eres/ Nnun • irchtebsn A.-Auitrláb« kapható. Csoínsgolásért 20 kr saámittatik. Wilhelm-féle rég kipróbált római, valódi tü, 86b, égéu- és fagyelieues álta IáuoH gyógy Aa huzó-ír. Ezen ír 6 Felsége és római császártól szabadalmaztatott. As erö és halát ezen Írnél különösen kedvező mily, tzéttépetí vágót I és sztirolt HcJíHknM, mindennemű rou-fajú \'d>iijrtút!(nl(ndl.i ugyuiute elévült időtea* kankiut killtu csökönfts mirigyda- gátiatok it fájdalmat folétek- ét Ujjféregnél, ttbet h tjyuladátoi öntöknél, égett ttíxlc, t</uk-tMtnt, tusotok, fagyátl tagolt, köttvényfolyiu és hasonló bajokban. K{u ir vulódiUg tuk SgfeéSi • Wilhelm Fereoez gyógyszerésznél Bécs melletti Neunklrchenben kapható Egy\'tkalulya ára 40 kr. o, ért. 2 IMp . skatulyánál kevntcbb nem hlUAdik el a kettő ára bélyeg ét etomagotástal együtt 1 frt. oset. ért. Mutelbi kóriziti)iéii)vk valódi rainfiiégbeu k<q»\|»tÁk Pragér B. gyógyszerésznél N. Kaulzeáii icMimniéeeti £ngol királyné szálloda büdapb;ste> 0 El km raii gu jó hirnek örvendő szálloda a Duna mellett, a gőzhajók kikötőhelye közelében, a legelegánsabb és legforgalmibb város- ^ részben fekve, ajánlja magát 160 9 kényelmesen berendezőt szobáival \| fritól kesdve filjebb, elismert kitűnő konyhává\', fcávó- és kitűnő italokkal Jutányos arakon és pontot szolgalat mellett Kiváló tisatelettel 610 t- 4 Bnhalek Linót u I Földbirtokosoknak! Bécsi és budapesti földhitelintézetekkel való összeköttetéseiül folytán ké-N pes vagyok a földhitelt igénybe venni szándékozó földbirtokosoknak jelzálog-köl-csönöket gyorsan és jutányos feltételek mellett közvetíteni. 597. 2-10 Gottlieb Sándor, iigynök N. Kanizsán. Párisi világkiállítás 1878. A legniagaHabb kltQntetés, A becsületrend lovagkeresztje és 4 érdemérem♦ 60 arany-, ezüst-és bronz- (rem az összes nemzetközi éa egyéb mezőgazdasági kiállitáson. RUSTON, PROCTOR és TÁRSA Budapest, nádor-nfrr.a 41. smm. ajanlassk dúsan felszerelt falc tó -ukbul: javított gözmozd fa-, széü-.is s\'ülnnflltésn pzcseplósein iUzbgtijiztiió ké87.uiékkel; malmokat, Backer-\'rostaki 602. 1—10 itb. stb. itb. onyokat t, trieureket Párisi világkiállítás 1878-bai Arany érem és több más a legjobb jutalmat nyert gőzmozdonyok, vaskeretű cséplőgépek, szab. „ROBEY"-féle álló gépek, malmok, stb.-ért. ROfi-ljT wfi BUDAPEST. 809 l-lt Irodahelyiség: Gyár helyiség; IX. k,f Qllöi-ut 35. szám- IX. L Rákosputca 7 Jftyitott gő»rao»donyok. •fmer^aind »)alunk jirQány-c»éplOB«pekít Bomjő-gépeket, ekéket,1 boron áktt, \' Bak\'tr-jfile rnlUit Irleur^krl. üMakaváiökit, vÍíúdímí minden Subád, vaskeretű caipldgének. más \\egffb a gazdasági stakvxdbv vágó t a legkvúnóbb uef (hmm 0p- és tsrkdtőktL \'irjogyaékek éa felvilágositáiok ingyen ét bérmentve küldetnek mag. WTltíBdamwt javitáaek jél ée oteaón eokMNataek. aiuzsán 18 i ó SI 5 E D 83 S - o J M I t * ^ ® j, E js A I w- » t Si? X 0 I g ff © © £ st b£ £ m I Qx £ * ía ° „ o«3 w! £ 2 25 \'S a 2 , . I j \|ra.f g!- jj I <D§ 2 "5 S ® SI C h . 5 m & -s a- 9 Sj - § \| a-s 1 fl ,p § $ 1 g.g I CO (i) Ö R S^c^í I — ^ m © 2 » a) c ff!) 0 SIs tiBslö MaSMüvatai ÍHM %OT\|TÍried4w. CJriroshái utou III. mim DNtttM irik K«to \|m 6 Irt Félét» 3 írt N«f j».t évr» 1 frl W k Nlrést«My«fc: I UwUW »»ÜtMr HTar 1 ÜÚT« MbuAn h.r.Uu««ii í k> JftmR). 30 kr Nyllttér: P« Hl »«r* 10 \' I l \\ . rEz^i Z Á LA megyfJ ERDRK öx KÖZM Ü V ELÖDÉSI, tÁRSADALM I ^ o\| A Z L> A S i Ztilamegyei-QazdmáglEgyesület. a iL-IcanizHal tiszti ymQQélyzft szövetkezet Ah ttiflL 2J. szám, -----1— Nagy-Kanúsa, Szerdán, 1879. május 21-én A takarékosságról A gazdáik bek okos és .he gazdaggá Angtí oi>zágut, útig \|ülterülő dús f nemzet zöme u Szegényedik, pu felé siet. SúrfcN«t«i Mi lm (mIImiiÍ riiift Illaté trftslrnlft/sl klIdlndAk Uj réroibát ileit 611. n il»Hah lofilik cink] Iswirt irnakbftl fogad UÍmI al. f/(lr«t>k vn»m kflMtiik. , IIIrdaléa«k«l falvaaanak Undolf Moaaa Oudipaal Farenwlak bt r\'tt «z — A. V, (\|rjdbarg.r BoiLwaai Stmaalr utcttl, — A Wata MÜr Héci II. ip«\|lk Hiaa StabmbMMl\' 4,i w. Tibor rtlaa 11 m BnUiutala Jaknlí ia tiruBuiUpaat Király DIcu 17. ii - liaManalaln k Vi»(l«r Báaa I. WtllflichgMH 10. 2ATI HETILAP ná$ egylet khuUalos közlönye 1814. 1879 K „A nemzet gazdasági j Egylet,4 vá-I la-iztmáuya (aláírva KorizuiH liászló, elnök Qalgócay János, titkár) elkül-dötte nekünk közlés végett Lábos Imre, szombathelyi igazgató-taui tó uruak „Er-t»!kc7és az iskolai takarékpénztárakról1\' c/imü s ő Nagyméltósága ja vallás és közoktatásügyi miniszter t)r intézkedéséből állani költségei) kinyomatott mii vöcskeiének egy példányát. Hogy a ,Nemretga;rdftagi Egylet <>/. iígi pl magáévá \'tette, azt annál hc-UvseMmek tartjuk, inert valóban élet-kétest képez az, hogy miképpen fog nemzetünk a iiapru) napra nagyobb ter-\' &g egyes magán j»\'deluiet öltő elszegény edéstől megsza- I Kedi M % ba\'dulni. Ha a folyton kisértő panaszoknak csak fele is igaz, ugy nemzetünk szOmoní anyagi jövőnek néz elébe éa \|ideje miiiden eszközt megkísérteni, mely rohamosan terjedő elszegényedésünkuck gátot vethet. Nem akarjuk eldönteni, hogy menynyiben czélszerü az ez elszegényedés meggátlására első sorbán syflkséges takarékosságot már a gyermekekben nö-\|velni, de az előttünk fekvő munkálat. irtlás eme két tényc/.őj jes alkalmazása tette ol\| i, Belga é« BViincziü * Duna és Tisza pari iu anaában lakózó magva ibról napra mind inkái utul, s a bukás örvényt (1\'ólyV köv.) részint a folyó é i>. alatt kelt vár elrendelt állaláuo oai pénztárba b uül a Nagyuióltó ter ur 0 Excel le Az összesen tőivből 9-iven be a.) Lövingei \'ur gyűjtése: Líivirger lg VI. évfolyam. mutuiáhti asou összegeknél:, mélyek Nagy-Kanizsán i Martius 17-éu I i29\|«79 oki kjösgytiléai határozattál gyüjlés, — részint po-adakozások utján a ize izkároiultbk javára a vá-iíolyfc és iuuét hü..vetio águ jii. kir, Belügy minis-iitiájáhbz felterjesztettek: kibocsátott 26 db. gytij-ólyt] Jguácz városi képviselő íácz $ irt. Schvariz és Tauber 2 Irt\'. Soi iineé Sándor 2 frt. Hirsch-léi- éfj Hlatko 2 irt. tíinger Lipót 2 ft. Ge- brüder Goldstein 3 irt I. H. Ikchr 1 frt. Krunfeld M kr. Or. Rapoch 5 melyet a közoktatási inihisztcr úr méltónak talált arra, hogy államköltségen "> ii Bettellioim SamUel iich I frt. GUrtler August ór 2 frt; Fischel 1 írt 00 irt. Löviuger Izrael S frt Max Löviuger 2 frt. \'Maycr József 1 Irt Roseuberger Izrael 1 frt. Hergenrötlier 40 kr. Réchey üyüjgy 1 frt bauer és Kobn 1 írt. 8ehii[\'er Vilmos 1 frt. Sto\'^er Gusztáv 1 frt Iíju Löviuger Laios 1 irt kinyomatta, h „ Nemzetgazdasági JOgy- \| Sou»mer Iguáca 1 frt. Sommer Lajos 1 írt. Soinmer Miksa 1 frt Bioch Adolf 1 írt let* pedig magáévá tett, oly sok egész-égés. és inepszivelhctó igazságot tartal-• naz, hogy mindenesétre megérdemli, ini-pp\|i(í minél távolabb körökben terjesztessék. Ez nálunk is elhatározó volt arra nézve, hogy papunkban azt főbb részleteiben közöljük. A szerző egy ál-laláüos bevezetés után, mely sok keserű igazságot is tartalmaz négy szempontból .vizsgálja a dolgot és pedig 1.) Lélektani szempontból j 2.) Nevelési szem-i pontból, 3.) Erkölcsi szempontból ; 4.) jfapasztalati szempontból, -j- A beve-\' Kétest,- mint mely általános becsű gondolatokat tartalmaz, ifit közöljük egészben. i Valamint nagyban véve az államok jólétét, nagyságát éJ hatalmát leginkább jól rendezett s kedvező pénzviszonyaik teszik, ugy kicsinybén egyes családok ré- I * í . * , tóé, hogy boldog megelégedésbon ül-\|if<aék körül tüzhelveiket oly vagyonos állapot kívántatik, mely szerint uemcsak jiajn\'ól uapra legyen mít apritniok a tálba, han^m jusson is, máradjon is;, sót ezen felül egyéb szükségleteik fedezésére is kellő pénzerővel rendelkezhessenek. Pénz hiányában hanyatlik az.ország, pusztul a család, 8 pang minden üzlet Ire« zsebbel kedvetlén, s önkényt meghunyászkodik az ember; mert hisz tudjak: szegény ember nem nagy or. Vannak ugyan emberek, kik fáradság — a többnyirv érdem nélkül -» is. tagy ÖrÖkléa utján J vagy a szereiicse <tgyéb kedvezménye totál ingyta gazdag ÜUpotba jutottak, db az emberiaőg nagyobb réaae a vagyonosodénak alapját kitartó munkásság- é veteódséggel maga kénytelifi^aegvetai;! fen tartani azonban feíodmk, nínd imaaok csakis as okos ftsdálkodás két fóCéoyesőjével, n. m 1 ndrgtlaas, figysi nufikáirAféi tflkftrékoiságfil bírMfc Brüder Gstettoer 2 irt Reicbenfeid Ignácz 1 frt. Kohn fivérek l írt Torma loüre 50 kr. Weiuberger Simon 2 frt Láng Henrik 1 irt. Sigricz 2 frt Filrst Simon 1 frt Ald-stedler 1 itt Alex FUfit 1 "fi. Bacbracb Isi-dor 1 frt. Dr. Blau 1 frt. I. M. Steru 3 irt. Löviuger Herinin.i2 írt. Bjau duuior 1 irt. Kaiser János 2 frl. Leopold Scbertz 1 irt. Lövy Adolf 2 írt \| May Mátjrái 1 frt. Síeiner lguácz 1 frt Uusquitter "2 frt. Alt-itetter Lipót 1 frt íí, Mitzky 1 frt F. Sebastiáu 1 írt Dr. Sshkiei 5 .frt. Olvas-hatlan aláírás 1 frt Bbjtelheim Xark 2 frt: Lüvy Jóasei & frt. Lackenbacher 2 írt Blau 2 frt. Még adatott & frt. Wilhelm Weiiicb 1 frt Blau Lajos 1 fit. b.) Ebenspánger \|Leo v. képviselő ur gyűjtése. Babocbay György & frt. Ebenspauger Leo 10 frt. Lengyel lguácz 2 frt. Wei ser József ft irt Wolbeini W. Berlin 10 frt.l Wolheim Emil: Berlin 30 frt. S. H Gutt rnauu 30 Ért Streui éJ Klein 4 frt. Beni Dobrin 10 frt. Oivasbatlan aláírás 10 irt Cflv. aláírás 5 frt Hofmann Salamon 2 frt. Rosenberg és Wellisch 5 frt Üivashatlau aláirás & frt Eugel 2 írt Karczag Béla és István 100 frt. Daneberg és Weiss 5 frt Scbertz és Englauder 5 frt. Weiss Manó 20 frt Weies Nina 10 írt. Ebeuspanger Lipót 10 frt Ebeuipapger Sidonia 5 frt Fischl Pál 5 frt. Bettalheím Sigfrid 2 frt ZerkoVitz Zsigmond 10 frt Ebenspauger Rosa 6 irt {tosenfeld Sándor & írt. Weii-mayer Isidór 2 frt c.) A uagy-kanizBai kávésok, mészárosok ób vendéglősök petegsegélyzŐ egyletének gyűjtése: A* egylet\' adomáoya. 50 fprifit. . j d. Kovács Jánjos [városi képviselő ur gyűjtése : ■ - I Daxuer 50 kr. Pillák S Í frt Axeuti György S frt. Guttinan György 2 frt Got-liéb Sándor 2 frt Olrishatlan aláirás 1 ft KnOpfler 30 kr. Nagy £ árojy 30 kr. Schlech-ta 10 kr. Borger Imre 30 kr. Kramuacher 20 kr M F> 20 kr.\'Al irobám Heléna i írt Kúvics Pálné 30 ki Olvashatlau aláirás 1 frt Vaohter Gyula 40 ir.^Olvaihatlau aláirás 20 kf. Simon Gytrgy 30 kr. Olvashat-lau aláírás 20 kt. lm sy Katioza 40 kr. Kaspár Antal 10 kr. Oivasbatlan aláirás 20 kr. Botfr KároHr 2 frt fóth Lajos 10 frt. Plihál FVrencs,o A-f. Ieuedck Jáuos Í frt. 20 kr, Pr. Horyáth Ai mű S frt. Schfeiin- j gtr Saad 50 kr. Htrvkth N 3\'írt. Ősim Mek Jáuos 2 frt Brinnsr Mátyásné 90 kr. Sabjáa Aona 10 kf Olvashatlau aláírás 10 kr. Ólt. %fái^ 10 kV. Juhása Sát dqioé 10 H Varga Juli 80 kr. Barnaky I János 1 (ét Bognár liiván 20 kr. Olvas- I batlau aláirás 3ú kr. 01 vi aláirás JJrl 0\|v. aláirás 20 kr. Vitmaa Mári ki\'. \'Horváth János 1 frt. iizv. Pálíy Jánosné I üt Suilcz íCároly 1 frt. Kuortzer KArüliy 1 irt Balog István 50 kr. KercsmUr 10 kf Király Jáuos 10 kr. OlvasbzlUu aláírásra) kr. Dökker Foreucz 30 kr. EderkoÜor Lajos 80 kr Cseplics István 30\'kr 01 vasba -lati aláirál 10 ki. Samusl Jdzsef .10 ktl olvashatlau aláírás 20 kr. olvashatlkA alairá» 10 kr. Kis János \'10 kr. Kuortzer Auua 2i) Kuortzen ..áiolyné 40 kr. Mátusek Mári 20 kr. Olvasli a<lau aláirás 20 kr. Kauui aii Sáudor 1 frt Kovács Jáuos 1 frt TÓ kr. e,j Kasztuiri. Jáuos városi képviselj ur gytUtése: Kasztuor Jiuoi ü frl. Gáspár Ferpncá 3. forint.. i.) A nagy kjauizsai önkéntes Tliioltó egylet Tettes eiuiikségéuek gyűjtése. ^ i öbb tag frt. Bajor László I j irt. Mautuauno József i frt, rerkó Péter íjC) kij. Herky Ödön 1 Íílt( Fleischbakker 501 kr.. g.) A uaaykanúiai táriaskiir . Tskiu* tetei eluökfiégéiiek gyUjtéio. Bolus József f» frt. Dr. Lakv. Kristóf ő frt Leopold Cleiucnt Pallin f fl. Lqváli Ede 2 írt. Erdődv Lajos 1 frt. Hauser uo\|) I) Irt. Varga Lajos 2 írt. Gózouy 2lán[ dor 2 fn. Longye-l Lajos 1 frt Töms sic. Pál 1 frt Ebeutipánger Leo 3 frt Ha Elek 1 irt Veruer Károly Károly 3 frt. IloŰjuiann Mór Szukici 1 frt. Horvát 1 frt. 50 kr. Gózouy 1 frt. Gr Dr be( m A Nagy-kanizsai polgári egylet filiy 1 frt Vá^nef 1 lóriul. , Oiaterhui Hugouai -1 Jái- , b.) ue vében: Darázs Ziigtnoud elnök 50 irt i.) A csizmadia ipartársulat T. elii ségéuek gyűjtése. \' Csiszár Ferencz 20\' kr. Cscmica roiy 1 frt. Némotll Mihály 1 írt. Maj. Lajos 1 irt . Viola Józsei 50 kr. Drc Antal 50 kr. Korduczy József 50 kr. M lec* Mátyás 50 kr. Magyar József 40 Osvald József iOj kr. HoiTáAi István Magyar Foreucz 20 kr. Gosál Mihály Ferk Márton 20 kr. Virág Jószeí i>0 Mesteri Foreucz 30 kr. Topolicti Józm frt. Sabjáu János 20 kr. GZvetkó Ta Horváth Józref 20 kr. Nóvák Jánoi 1\|) Samu József i irt Horváth Jáuos 20 Koicsák Mihály 20 kr. Prikler Jáuos kr. Nováczky Imre 20 kr. Topolics Gvctrgy 20 kr, Rei uoícr J.uio- 50 ki. J.\'ik ístjvád 20 kr. Skergnia János 20 kr. M\'tskó Gy 40 kr. Svuiécz Audrás 10 kr. Murakjftzy 9SH ök\| Ká-yar ven bá-krl 20; -50 kr, í 1 nál kr kr. 20 Audrás 10 kri Jóasei 30 kr Logár. Ferencz 20 kr. vos linre 10 kr-. ({Horválli Józsefné 10 Uasztics ^oldiinár 30 kr. Farkas Viátoij 20 kr ^ovács György »0 kr. Fridrik \'. Iá? tvái 20 kr. Uu^ir Kazamér 40 kr. {Takács! József 40 kr Ivurvátli Ferencz 50 kr. JoV dics Fcroiiczl30 kr. Troikó Péter 40 krj Tiiboly Sándor 30 kr. Varga Jáuos 60 krj Fullér József 1 fft. Kolla\'rica János 1 írt. Trojkó János 30 lfr. Harsay György. 30 kr. Petrovics Ferencz 20 kr. !l A többi ivek üreseu érkéz vén be-.- Aa üBszes gyűjtői vek főösszege: 666 frt 2u krsjezár * U. Külön adakozások.utján befoly a.) A helybeli polgári egylet által J^áárczius 15-én rendezett társas vacsora alkalmával történt gyűjtésből írt 11 kr. \'\| b.) A helybeli keresk. és ipsrbuik részvény társulat adománya tejében 10,0 frt. I c.J A helybeli baukegyesület adouiá-úya\| caiméu 1(X) frt. d.) A helybeli „Dél-zalai takarékpénztár \| adományaképen 100 fr.t, e.) A Flandriai f grói 0 Fenségének pallinl urodalma részéről 600 frt ! tj Dr. Pressburger Jakab helyb. orvos úrtól 26 írt. ** , : g.) A helybeli polgári iskola ifjúiig tói (a tauiutózeti igazgatóság utjáo) 12 frt 83 krajezár. \' h.) A helybeli alsó- fi- és leány oia~ tályokból (a tanintézeti igazgatóság utjíju) .79 irt.. 18 kr. i ) A helybeli kerenked^luii itjuk 1. önkéffkó egylete által a tissavidéki árv károsúltak javára rendezett haugyerse tiszta jövedelme csimén 161 frt. 31 kr. l\'ÚNscseu: 1216 frt Wiu* E szerint a jeliu kimutatás — főö4a szegő 1882 frt. 63 kr : Kelt Nagv-Kaujafán 1879. május IC A városi tanács A fi/ym én amink ápo\'ása. A górög bölcs \|at mondta: 0isn ten magsdat.* És ha nem bölcs mondta volntt\'is, b mondat még is böloamondkt lennel mprt valóban, miélótt az ember i ját éájén ItivOl eiő dolgok éi saeraélye kel Vkar mbgjismerkedni, as önistneretet kell előbb elsajátítania, mert a továbbiismereteket csalc auuyiban lesz képei\' saját javára fordítani, amennyire szükségleteit ismén és szókhoz alkalmazni tanulfa a kül vilAggalt ismerttié^ét! \' ^6rsi, mint azomevilágát" Ka ogy nlind«tauaul IcOzmoudás, mit az elővigyázat és gondosság legmagasabb íokául szoktunk emliteni llogy pedig NzemUnk világának őrlésére mindég hátalinunkban lévő óvintéaks-désektst megteszünk, az már magában mu-tatj i, hogy saját énünk egyik ajkatréiaé-uek, a szeuiuék iontosságáról tudomással birunk, mutat\|a, hogy as öuisinerettel — bár ha csak disztöusseriileg ii foglalkoztunk, és e iíoglalko\'zaskau íölismsrtük annak előnyeit , mit az a fontos .szerv, a szem, az I egész nzervezetre, az ön-i\'cutartásra uapi loglalkozásaiuk közepette, és átalábau erkölcsi- és anyagi — életünkre nyujtaui képen! — Ai önism\|iet kissebb nagyobb fokát az alkotó, föutártó és oktató természet nem csuk embérekijok teszi sajátjává, hanem maguk az állatok is biruak annak\' bizonyos fokává\'! , lliszcu tudjuk, hogy az állatok gondosan ovakodnsk minden káros külhatány-tói, az egéssiégUkuek ártalmas eledelektol, és ha a szomnél vagyunk, említsük föl, hogy miudéu állat ölztöuszerüleg bezárja szemeit \|ia valamely tárgy jut közelébe, a íui an-uak sérelmét okozhatná és elkerülnek minden hatást, ami éujök éplétét károsan be-folyártö\'hatuá Öutud tla^ul. és csupáu as ösatön bci\'olyána alatt puiudsn megtörténik áa ém-bérnél is, de méltó és kívánatos, hogy a tci-omtiuéuyek ieguemesbike, az értelem-bmi óm goudolaUit szavakban kifejezni él mákokkal közölni tudó emberrel- máskéut legyen a dolog, és ez a léuy ismerje köae* lebbról önmagul, ismerje a „mikéntinek pmiért"-jét, vagy is előzetesen tudsjtával bírjon auuak, hogy est, vagy azt as óvintézkedést miért kell ^igy, és nem ináéként tennie 1 — I • E táráadal\'mi lapok hasábjain, qol a nyilvános élet uiiuden mozzanatát figyelemmel kell kiiérui és bár mindeme kiterjeszkedve, clai\' az igényekhez miérten Miet \'a\'-.nely irányban a h-\'yes utat ki-inuutni, a t^v«>iet kárhoztatui, de nem lehet egy \' er«miiit szakszerQleg valamely do* logbau azért a szemről láólva i.-, — a nélkül, bőgj a szem izorkezejts ós annak l\'vuv- és eleUaui működéséuek\' ismerteié .ével behatóan\' foglalkozhatnánk, meg kell . iégeduüuk avval, hogy reámu-tstuuk egy fent alió hibára és óvólag int-aíifC olvasóin\'.;ai, amarJiiua kerülésére.! —. Ha .« vilái vakok intézeteit sorban kúti \|uv iizetaseu utáuua kérdezőskö- dünk, miként vakullak el ama szerencsét-ionok, ,ugy azi lógjuk találni, hqgy azoknak egy 4iarmada mindjárt a aztfletólt kör \' vető napokban föllépett szeiugyuladásnak i lettek áldoza ai és cak% két nariuada aa összes vakoknak lett másnemű betegségek\' \| következtében siegfosztva az épélet egyik legfoutoiabb működésétől I — aliként törjtéuik ez ? — ■ Mint már bmlitve volt, — a természet adta ösztön; folytán önkénytelenül vé-I delmezzük magánkat a káros behatások el-I len és különösen szemünk van esen tulajdonsággal felruházva még pedig az élet \| legelső peresétől kezdve; mert amint aa ujszülöt\' a teugélettől megválva as elsőié-legzetvétellel megkezdi önálló — életét, már ösztöne működik, és a körülte elterjedő világosság ellen, mely látsserrére még ogéssen aaokatlau, védi szemeit szorosan bezárt saemtájai;által! Hogy aiégil ebben as időben annyi tok újszülött kap veszélyes áoUgyuIadáit, annak oka a szülék tudatlansága, az önismeret hiányának; harcsa as össtön ellen 1 Tudvalévő dolog, hogy a felnŐtttek, kikuek szeme már hozzá szokott a veiu múködftéhez íöltjétlentil szükséges világossághoz, ha huaaiaoiabb ideig sötét hejyeá tartóakodtak, midőn onnét kijövet ogyssérre nagyobb beltarjü világosság hat szemökre-kényfelenek azokat befogni és csak lal, sankiut képesek > ismét használni, mtdon a világosság báhatásáhos ismét hossá szokott szemük I Ha aa\'igy van a felnőttekkel, mennvivel inkább hathat károsaq a rögtön beható világosság egy újszülöttnek szemeire, aki épen e perosben \| jövéa a nagyvilágra Mernének még égésieu idegen a világosiág. Nem ii nyitbá ki as as ártatlan aj-szülött semmiért a iseínét, ha egy egy ttt-datlau bába, .tagy egy egy szomszéd vagy komémassaony kíváncsisága nemi volttá oly nagy megtudili Mt, vajjo kik vagy fekete sáeme van-e áa ttj honpolgárnak; u u a kíváncsiság oda hajtjá aa említetteket ai ablakon bejövő napiugárhos. vagy aa éjjeli lampafiuyhsa léi addig ingerlik aa ujsaülöUet még kivánesújáguknaa meghódolva kinyitja nemeit I \| f /5b ea a j saemkinyitás nagyon eokiaor eredményezi annak örökös elzáródását Aa ily módon rögtön beható világoiaág ugyanis? veesilyes, genyedő gyuládéit idéa élő, mely gyul adásnak eleintén eemmi fontosságot nem tulajdonítván a környezet, el ii hanyagolják éi kés\'Ő bánattal kell beér-uiök tudatlan kíváncsiságuk jutalmául 1 Hogy az ily módon bekövetkezett bájt miként lehessen elhárítani, arról későbben emlékezem meg, valamint arról is minő óv-intéskedések szükségesek ennek töllépését meggátlaudó! f Esknláp. Xebáutg-vl rágok. Kertészek — lányok — iŐt néha éppnn legények ii ismerik as e fajta\' virágot — sol zfile sziu vegyületben, ,du illattalan. — „Nebántsvagy ne nyúlj hozzám" ne-^ét lem .éppen jól adták reá, mert nem olyan mint a miraosa, hogy isirmai az érintéire behúzódnának — sőt leszakítva — vásákba áthelyezve migjobban pompázik. Polgári és törvénykezési életünknek is vannak ily ínebánfs virágai." Mindenki tudja róluk, hogy illattalan, gyümölcstelen, elavult intézmények -r néha éppen károsok is, — ha külöuben nem hát csak aaért is, hogy már haiznoibaknak i korszerűbbeknek helyit foglalják el. Mégis töretnek len-tartatnak. A magyarral vele ssületett sserénység — sőt as álsseméremig menő ildoraoiiág éi a megszokott iránti respektuiból.— Mái intézmények pedig — [amik nincsenek, de a kor igényei közé tartósnak, halasstatnak, — ismét nemzett loaylii természetünk s némtt keleties marad^idi karakterünk iserint. Lássunk néhányat e „nebánt* virágok" közül. 1. -A polgiíri házasság : Ország világ érti — a tudomány megengedi — a gyakorlati élet égétően követeli — a szomszéd modern államok példája csábitón sürgeti — nagy Deákunk natlyu-dal besséde kösel kilátásba tette, — mégis-mégis kélik,- hu~ zódik, mint a Delibáb — mint az áloralá- kik örült eiaaiéjüket falragaszokkal J (or. fslolvaiása Pozsonyban 100 frt. tiJtfeW jéieteni igyekeznek.Jó volna aj ily delmet hozott. — l)óczy Lajos 9pió)?-ját népiserü törv!éiiy! villám háritóul sető csatornául ls. O. Helyi és megyei hírek - (Belut József né temetése.) A korán elhunyt derék nu temetése megfelelt azon tiszt eleinek, mely ly el lakosságunk nöi erényei iránt viseltetett. Gazdag éi »ze$ény egyaránt megjelent a végtisatességnéi i job ban mint ama szalagos koszorúk, mell ek a boldogultnak koporsóját fedék, tőnél bizonyságot a mély részvétről azon kötjek, melyek ott ragyogtak sokak izemeibe i. A kisdednevelő egyeiület választmánya teljes számban jelent meg elhunyt társának neg leve* K. MII ■■ Popüvics Döme kilü^ő mdfordiló. sserb nyeltre fordítja. Megjelen a -Zvor-. oaimü újvidéki lapban. — Balajthy Imrei bélflgy-\|\| minissteri tanácsos, a városmajorban\' isiven i lőtte magát. Nagy réisvét kösött Itetoette \| tett el. -4 A fölaraivelés ipar éi peteike I delemUgyi miniszter megengedte, i hogy i I székesfehérvári orss. kiállítás juliili alM\| \| inoglIoNizabbittanék. Trjeistuerr polgár i mestert választottak. Kétszeres Választás ji után 28 ssóval 25 elleu Uazzoni lett k no-\| deszta, — Deveoserbsn\' egy oioflastüföU \| volt a napokbaniátható egy inalaczslakban; I bőre egéizen kopasz,, feje egiisfu majom f fel. 4- Budapsiten ingyenes dunafürdőket \| álíittenak fel. ( A budapesti kereskedői adandó a végtisztességet a résztvevő tnek \| kirándnláet terves eeitergoqba. — Az belátbatlan hosszú sora kiiérte a hal >ttai kocsit Beethoven egyik gyászkarának fa aug-jai mellett imkösfeon helybeli tanitók által erőibült dslkar irtnekelt. Sseretett öve inek megindító zokogása közepett adattak át az eny logy Pfgy- zott vilet-szi-ent- abb ero úr bb me- vét ánl-fiáyel-ü( yek tás testeéülése. — Pedig beteg társadalmi életünk galvanizálására — az elvben eltörült, de tényleg még fenálló éi lidércz-nyomáiltéut neheskedő kaiztfalak lebontására — és gyors összesiinittására, — anyagi viszonyaink restaurálására — lőt keleti mér lancholikus véralkatunk keieastezéiére fp es lenné egyik legjobb ut mód él alkalom — inost míg még nem késő — mert például as eddiff praédominált nemesi osztályokba még most örömeit olvadna az alsntabb volt polgárság, j— örömest vinne pénst a névhez, munkát as úrhatnámsághoz, — most még tartaná fenn szerencséjének. De ez nem soká less így Azért nem tudják mit cselekszenek, kik a polg. hásaiiág gyors törvénynyé tételet késleltetik 1 és — apróbb melléktekintetekért „uebánts-virágot" csinálnak belőle. 2. A földadó yrogrusivitás: Termelő ország levén — és a fifldmivelő gazda jö-vödelmétől függ nálunk as iparoi éi kereskedő jobb sorsa is 4* azért ezek éppeu nem vehetuék rois néven hahogy a törvény• hozás per emiueutiam a fóldmiveléit részesítené néniü dédelget és ben. — lla például törvényi tenni a progreisiv adót. (Ez aztán a más osstályoki<t se irinteué — de intre muros lenne nagyou igaaságos.) Könnyű belátni hogy midőn egy kis 10tf holdas gasda — holdanként l írtjával 100 Irt fOldadót fisét akkor as 1000. hol-dumák 1000 frt. adója aránylag kévéi 1 — Mert as a 100 holdas ii nálunk már kii ur, — maga ritkán ssáuthat, állása, tnivelt-. ■ége majd oiak nem oly háztartást, annyi szellemi éi erkölcsi igényt annyi néha több gyermekneveiéieket követel, mint as 1000 holdasé. As is bisonyos hogy ha a 100 holdhos 4 ököl éi 2 bérei kell — a 200 holdhoz már nem kell 8 ökör és 4 bérei — a 300 holdhos nem kell 12 is 6 — is igy tovább át eser holdhos ippen nem kell 40 ökör is 20 bires —• vagyis nem kell tia annyi erő nem kell tíz anuyi kiadáe. Tehát több Huta jfivödelme van 100 hold földnek, ha másik* 100 hold ii van mellette késben, mint ha ngyanasoq 100 j hold van ciak egy kézbeu. Tehát a 200 holdas v. 1000. holdas miltán több adót fisethet a 2-ik 3-ik v. lÜ-ik saáaholdirt holdanként. Belátták est már a régi romaiak, saed-lik is a progressiv adót Belátják est jelenlegi honatyáiuk — olyak is kik maguk is beleesninek es emelkedésbe; — »de hát — ily kérdésekre nem igen Írnek reá, — csak marad es „tfoli ine taugere" marad „nebánts virág.* — Pedig jó velna hossányulni — főleg most — mi dőu ár-vie* fergeteg, hallatlan eső özön dúlja vetésé-lüket — mikor p. u. a százholdas kis gazdáit elsöpri egészén, — a nagybirtokosnak pedig ha 2 helyen elsöpri is: magmarad a S-ik arodalma. lé Volna rá egy kie időt íórdilaui üflH midőn kösel seosieeidankban: tt ektelaa baromi nihilismtts vadvirágja bur-jámik\' — eőt Pesten is Urt Rmák virágokatM ye- bi-áth irt-yek t na- rző 1 livó özek, egy iép ott elhunytnak földi maradványai a kei lirnak — Nyugodják békével l — Fel kérettünk annak közlőiére, azok, kik netán liogot tarthatnak a kanizsai polg. iik. ifjúság által rend hangversenyre való meghívásra és lenségből meghívót nem kaptak volna, veskedjenek azért as illető. helyen je: kesui. —\' — Várotunlt izépüléie ismét egy u lépésiéi halad elpbbre a főpiaca klink sárfa által melyet Hencs Antal építési fog eszközölni, mint a ki legjutányo; feltételeket szabóit. Es neveseteien lendi as utcsának szépségét. — — „A Zslamegyei Gazdasági Egyjiiú-lel" májusi kösgyijlésének jogyzŐkön rendkívül érdekéi tartalmánál fogva juk külöuöien gazdaközöniégüna mébe. Mai közíeményünk egyéb mellett különösen a Székesfehérvárott i ieg-tartandó nagyfontosságú gazdaéctekezl etre vonatkozik. A mint olvasóink a jövő számban köalendö részből látui fogják, daiági egyesülőt Nagy-Kanizsán, augusztus havában, gabona- és borvásárt rendez kereikedőiég közbenjárásával j amit lőre jelezui óhajtottunk , (K.) A zalanegyeí közegészségügy zottság a mult napokban nsgos Dr Hor Károly apát ur elnökleté alatt gyűlést iart-ván, több fontos határozatot hozott, me közül a következpaet van szerencséül; olvasóink tudomására hozni: 1. Minden gyobb helység —j vagy mezővárosbsn a hatóság által euigcdélyjezett ciefédiz intézet álittassék fel, hoey. a most zugfészkek, melyek az erkllcsiiég és 1 ;Öz egészség mételye^ői, inegszttiitethesse 2. Minden két-két azolgabirói járásban kösöi kórház álliktasiék föl, hogy\'a köi nép köaött felmerülhető ragályos betegségei alaposan gyógykezeltethessenek. 3. Hévtr un, mint igen látogatjilt fürdőhelyen egy gy >gy-esettár léteiilteisék s a iürdő-évad i latt honorált fürdŐ-ormsa legyen ki ott is lak ék. — (Hymen.)i Szedimayer Jósief p icsi takarékpénrtári lisztvi elő ur eljegyezte na-eáuak Csáktornya egyik izépét Mareo rits Irma kiiasizonyt. \' — Kottori ijgeu sokat izenvedet a Mura kiöulése által. A házak egy ki-lebb része egészen összedűlt, egy t ite-mei része megrí ngáltatott teljei épség )eu pedig csak kevés; maradott. A bajlék léikül maradt szegély lakosokat. segélye dk. Székes-fehérvári kalauz czim i alt Prém Józeef könyvet irt, mely a kiál tás meguyitása uapján (május 17-én) jeleu neg s mint egyedüli katalógusszerű mű a kiállítási pénztáruknál 50 kr.-ért lesz kaphi tó. E könyv az egyes I kiállítási csoportok isn er-tetését, a fonto"abp iparágak \|ellemsés41 s általában a kiállítás figyelemreméltóbb rét Beinek leirárát nyújtja. Megrendelhető a ss érzőnél Székes fehérvárolt Palotai kapu 7. szám. — A székesfehérvári orsz. kiállítás megnyi ttatott, s amint a lapok értesiten >k, a váiakozáson felül sikerültnek mutalkoi ik. íme,mire volt képe^gf.Zichy Jenő fáradhat au buzgalma Székeijrehérvár ünnepet ül, a munka ünnepét, aa oda lereglők earei U ni fogják, mit képei!teremteni a magyarkfc. Kívánjuk, hogy tanulság nélkül egy sejlj-jön vissza onnan. Ásóknak pedig, akiket ik tehetik, mánljuk az Odautazást, lanulsá(os és jutalmasó lesz az reájuk nésve mind n-képen. — Ások számára, kik oda uta ni ssándékosnak, felemlítjük, hogy a kiálli ás tartamára menft és tértijegyek adatnak 1 i: Kan ináról Fehérvárig éi vissss 1L osst 8 frt 32 kr. III oujt 5 frt 54 kr.; Kom r-várotról 7 frt 30^1 illetve 4 forint 86 k .; Keszthelyről 6 irt 6 kr. illetve 4 frt 4 I z. Belépti jegy 50 kr. . — A három fagyot ezeat ugyancs ik reánk ijeiztett. Két napon át oly kegyeli in hideg volt, hley téli kabát, meleg kályia ismét járta; tt? a harmadik napon mé\| is Ióbbra fordul) as idő, s ha akkor is aa< la ii is jutott jpcíkán, as esőből, p fagy 61 migii megóvbtt bsnnüuket a jó ig. — 1 [a l hétfőn) isBiÜX derült tissta idő van, n< m bisunk benne, hogy teljesen tartói legye i, mert egy-egy telhpDeke nagyon is komor >n tekint le r.eáuk, pjeditf tegnap és Icülönöi n tegnapelőtt csakugjr a Olt as eső as eg k csatornáiból. - T-\' Rövid kirak. Irtózatos tüavisa pui i-titotta srOrenburgot. -r Páhsban a naj y opeiábau juwua.7-én uágy seneesfély le a a sse^edi árviakánwdtalTjavára. + Jók ú oistrák-maffyar bank főtanácsa elhatározta, hogy a budapesti főiotéaétnél életbe lépteti közelebb a giróüsletet —■ A ciáasárfürdő május 15-éu nyittatott meg. 44j) elitélt nyert kegyelmet ujabban Franczfizország bau. — Kózmttípa osok országos Arteiitője jelen ineg Gyöngyösön Stroitmamj József sserkeiztéiében. .— A lap igen jmelegen lfarolje fel az iparosok érdfekeit éi megje-leu minden hó lÖ-éu. ilra 1 óvré 3 frt. poráizati oongreisui fog ez évben s^epte ber hónán Bécsben tartatni. — A Feiencs-csatorna társulát egy indigógyárat ssándé kosik épitsni. {— — TérszQke m\\&\\\\ tárczdfflxleipuUyttnk ez alkalommal kiszorult. Zalamegyel Gazdasági figyesQ-let hivatalos értesítője. Jegyzökönyve. n Zalamegyéi gazdasági egyesülete Zala- Egersgtyen /8 7U. ujus 6\'én tartott] közgyűlésének. Jelenlevők. A követkeső urak. Árvay István ügyvezető elnök, Baáu Kálmán, Beiseuvéi Ernő, Bogyajl Antal, Glavina Lajos, llácsky Kálmán, Kalabéri Horváth Mór, Königmayer János, BL Puthe-any Géza, Skublics Jenő, Szekere* József, Szily Dezső, Tarányi Ferencz, Szigethy Antal ^azdaiági egyeiüle\'i tagúk éz utó\' szor nevezett ugy is miut jegyző, ["Tbassy Lajos pénztárnok. Ügyvezetó eluök ur üdvözölviii -a szokottnál nagyobb számmal inegjeleiit tagokat, s örömét fejezvin ki ezen buzgalinuk-kért, \'miután . megemlíti hogy a t.fi. feb-uruár hóban azirt nem hívott össse közgyűlést mert megyei gyűlés nem tartatván, czélsserübbnek vélte aat ezzel eéyidőbeu megtartani, és a kösgyüléi ezeu intézkedését helyeselte — a gyűlést megnyitottusk nyilvánította, melyen a követkeső \| tárgyak vétettek tanácskozás alá és intézteitek el. 1. Ügy vezeti elnök ur előadja, hogy in meggyőződéitől indíttatva, hogy az egyeilllet tagjai azon őszinte öídmükuek amelyet a legmélyebb hódolattal \'é(i hűséggel szeretett Apostoli királyunk és királynénk IO felségeik boldog házasságai negyed sázada inegünnepelhetése felett téresnek, — mint erkölcsi testület kifejesékt adni, igazán érzett örömét megörökíteni, a* utókornak habár szerény de maradaudó emlékbe^ átadni legbuzgóbbau óhajtják,, minthogy a hódifiat ód kegyeletes1, öröm élelmek\'Ünnepélyes nyilváuithatáiára közgyűlés hiáuyábsi) akkor alkalom. nein nyílhatott, sizon biztos hitben volt, hogy az egyesület óhajmsa szerint cselekssik, ennélfogva az egyesület készséges örömmel fogja jóváhagyni azon tett eljárását, miiserint ő os. éi ap: királyi felségeik boldog házas-éga negyed századának a nemzetláltal általános lelkesedéssel lett megünneplése alkalmából f. >1879 april 24-én a Zajbmegyei gazdasági egyesület nevében a fentebb ki fejezett öröm érselmek maradandó emlékéül saját telepén három uássfát és pedig két piroi virágú vadgesztenyefát. 0 cs< kir, és apostoli felsége éi ő ei. kir. fensége a koronahercseg, és egy esüst levelű hársfát .0 felsége a sseretett királyné emlékére ültettetett, és ea utóbbit a felséges királyné saját családi ssiueivel jeleitette mei A kösgyülés általános lelkesedéssel helyeselvén és insgáévá tévéu ügyvesető elnök ui\' örvendestetőleg hatott djoséretei eljárását, — kijelenti a feletti legwsiutéBb örömeit, hogy ügyvezető elnök ur sülét tagjai érzelmeinek oly igaz lője és tettekben nyilvánuíó bű vala: a kösgyülés ügyvesető ülnök előadását s össsss eljárását mint selmeiuek e óhajainak nyilvánul át terjedelmiben magáénak vallja, si sokat as O os. és apostoli felségeik ; iránti hódolst kogyelei hűség és ragasskidáa vál-toaatlau érzelmeivel jagysőkönyvi^fn megörökíti. \' < 2. Ügyvesető el&ök ur fájdaloi lati fel Isoó Ferenos ur — gasdaiájgi etye-lületnek keletkézéae óta egyik nusgó, a kertészi izakoutálynak odaaaó muijkásságu, jeleseu szakavatott tagja, — tevékeny életinek még alig hanyatlani keadő siskán váratlanul bekövetksaett gyássos elhunytát, a előadja, hogy a kertéiseti péaztárnoki saámidtet s iratokat a boldogalt még életében neki átadván a pénztár kellő rendben találtatik. egye-tépvise ^olmácu ir egéss íját ir-U egész ininds- imknal A kbzgyPlés mily sajnálattal veszi \' tudomásul ;lsoó Ferenos ur miut az egye-sí\|let tevikeuy buzgó és szakavatott tagja gyássos kimúltál, s a boldogult iránti tiss* telete emlékét, ii elhunyta feletti fájdalmai részvétét jegyzőkönyvében kifejezi, Isoó Ferencz ur elhalálosáia folytán 1870 évtől fogva as bgyeiület tagja lenni megisttnviu eriől Thassy Lajos pénztárnok ur értesíttetik, a kertészeti pénztári iratoknak s pénztárnak Árvay István ügyvesető elnök ur által lelt átvétele pedig tudomásul vétetik. —j I 3-]l25 - 1879. ügyvezető elnök ur előterjeisti hogy Nedeosky Jenő ur az egyesülethez beküldött levelében előadván, hogy a borászati szakoistályi elnökségről,, és a székesfehérvári országol kiállítás alkalmából a zalamegyei gesdasági egyesület területére megválasztott kiállítási bizottsági elnöklégről lemondani ismételten kénytelen, mely iza-vakban hangsúlyozta, hogy az általa kiválóan nagyrnueciült e megtiszteltetést nem éi ez egyesület;íráut érzett izolgálati készsége cíjlkkjeuéit éi nem a bizottsági tag urak irányában! tisztelete hiánya — kiknek, iilápoláséval egáis örömmel képviselné ize-retett megyéjét, — Jianem azon gyakori erői izembaia, mely miatt néha hónapokig nem iruat, is csak csendes időben használhatja a isabadbani mozgási is — kény-iseritib őt jel nem fogadbstni, mért is mind-"két becses megbizatáiáről lemondását elfogadtatni- leérvén —. lemondása következtében nbholgy a megyei kiállítás ügymenete bizottsági elnök hiányában fennakadást sssn-vedieu as jügy közérdekű fontossága tekiu tétéből, miptnogy gazdasági egyesületi közgyűlés még ossk hossabb idő után volt tartandó, ügyvesető elnöki minőségében méltóságos\|Báró Putheanv Géza urat felkérte, hogy a közügyek iránti ismert ha-ssfiás- buzgalmával — ezen egyesület és megyei lermeléiüuk éraekében ugy a bo-i ászali szakosztályi, mint a kiállítási bizottsági elnökséget eltogadni, s mint ilyen as egyesület területéről a kiállítás létesítésében erélyesen eljárni miltóztasiék, — ki azon felkórÓBiick — minthogy tőho tagadó válaiz nem érkezett, megfelelni isivei volt. A köigyülés őszinte részvéttel érteiül Nodeczky Jenő ur lolyton tartó szembajá-ró, mely őt a borászati izákoiztály sikeres tovább\' vezetéiébeu akadályozza i e feletti lajualata iiyilvániláiával, ugy a borászali szakosztájy i valamint a székes fehér-vái: kíállitáira, e aalamegyei \'gazdasági egyeiület területére alakilott kiállítási bi-sottiág elnökségéről lett lemoudáiát elfogadja, egysizeriinind ugyanazon elnöklégek vitelével ügyvezető eluök ur által Br. Put-beauy Géza urnák lett megbízatását helye- • selvéu s jóváhagyván es alkalommal. őt a borászati ssakosstály és kiállítási bizottság elnökévé egyhaqgulag megválasztotta s erről Báró Putheany Gésa megválasztott elnök urat a\| jelen végzés kiadásával éitesit-teni határozta. \| 4.7 és 37 — 1879. As országol magyar gazdasági egyesület $25jl879 sz a. értesíti ezen egyeiüle-tet, hogy közelebb tartott igazgató választ • mányi üléiÓ\|ieu a Sikeifehérvároll f. é. május 10-ltfl iuiiius .15 éig tartandó általános gadaiagi és ipirkiállitáit valamint a Fehér megyei gazdasági egyeiület által ugyunolt juniui 1—8-ig tervesett gasdák értekezletét támogatni határozta el nevezetesen 1. Kiállít bort és vincseHér . kép ez-déje számos ujabb eszközeiuek kiállítása . melletti előadástartásával bizza meg az intézeti igazgatót. ■■ • 4 2. A gasdák ^értekezletén küldöttei által vesz rjéizt, S a mennyiben az ^tt meg- , vitatandó kérdéiek előre kitüzend ők, ezekre nézve izakavatott tagokat nyert meg, i azok a következő kérdéiekrŐI fognak értekezni u. m.j a gabona tul termelés melletti árcsökkeués követkestébeu szükségessé vált teendőinkről as átiattenyésztés melegebb fellfarolása, a féldmivelés előmozdítására hivatott közegek sservesése a gazdasági munkás kérdés, a szőllőmivelés és borkeselés haladása vagy hanyatlása okairól ii a bo-rássst jövöaelinének emeléséről aa üssög elleni teendőkről,, végűi a fehérmegyei be-fásítás állapbtáuak ismertetését hosta javaslatba az ottani gáadasági egyesületnél^ — 1 Továbbá 4351879. ^ss. a. megküldi ason gasda értekealet programját 15 pél-dáuybsn, és testvéries biaalommal felkéri as egyesületot arra, hogy ugy a kiállítás miut a gasdák értekezlete megtartásának minél nagyobb sikere lehenen a kiállítás-hos tettleg \'hozzájárulni, arra a vidékbeii gazdákat bifsditani, a gazdák értekealetén pedig magát minél ssáinosabban képviseltetni, s erre megbisott tagjait igaaolvány-nyal ellátni ne terheUessék. A Székesfehérvár sa. kir. városában m 1879 évi oisságos kiállítás alkalmával junius hó 2-kól juuius 5 ig bezárólag tartandó országos gasda irtekealet programm-ja: köve kelő. A ssikes-fehérvárott tartandó országos gazda irteUeslet Magyarország gazdáiból nivatik ösué; as összehívást a gazdasági egyesületekben intézett felhívások utján as orsaágos gaadaiági egyesület esiköjslj. Cz-ilja I A mezőgazdaság Contosabb napi kirdiieit beható taaáoskoamány . tárgyává tenni e as igetőbb hiányok is akadályokra utálva, azok orvoslására a tftr-vényhozás ik kormány figyelmit fölhívni. Sserpeste: A gasdák esen onzááos érte-kealeti\'iek isikéit elnökei: KohsmlcsLásaló komámasszony kíváncsisága nem Volna oly ■agy mtgtudtfi aat, vájjon kék vagy fekete szeme vau-o aa oj honpolgáiuak j aa oá a kivinoaiaág oda hajtja aa einlitettaket aa ablakoa bejövő napsugárból, vagy aa éjjeli lampafénybea ét addig ingerük aa ujaaülöttet még kíváncsiságuknak meghódolva kinyitja •aemeit 1 Jw ea a eaemkinyitáa nagyon eokaaor eredményeai annak örtköa elzáródását l"— A a ily módon rögtön beható világoaeág ugyanit veuélyaa, geuyedő gyuladátt idéa elő, mely gyuladásnak eleintén eemmi fon-toeaágot nem tulajdonítván a környezet, el ia hanyagolják éa késő bánattal kell beér-niök tudatlan kiváncaiaáguk jutalmául 1 Hogy aa ily módon bekövetkezett bajt miként leheaaen elhárítani, arról későbben emlékezető meg, valamint arról ia\' minő óv-iutéakedéaek aaflkaégeaek ennek föllépéeét iúfcggátlaudó I Eskuláp. Nebáute-vlrágok. Kertészek — lányok\'— sót néha éppen legények ia iamerik aa e fajta virágot — aol aféi. aziuvegytllotboo, de Uluttalan. — j „Nebántsvagy ne nyúlj hozzám" nevét eem éppen jól adták reá, mert nem olyan mint a inimosa, hogy szirmai az érintésre behúzódnának\'— sőt leazakitva — vázákba átbelyeave mégjobban pompázik. Polgári éa törvénykezési életünknek ia vannak ily „nebánta virágai." Mindenki tudja róluk, hogy illattaian, gyümölcstelen, elavult intézmények — íudha éppen károsok is, — ha különben bem hát csak azért is, hogy már hasznosbaknjak s korszerűbbeknek helyét foglalják el. Mégis tűretnek len-tartatnak. A magyarral vele született szerénység — sőt az ál szem éremig menő ildomosság és a megszokott iránti ijespektusból.— Máa \| intézmények pedig — [amik iifacsonek, de \| a kor igényei közé tartoznak, balasatatnak, — ismét nemaeti loaylis természetünk s némtt keleties marádósdi karakterünk saerínt. Lássunk néhányat ej „nebánts virágok" közül. 1. A polgári házasság : Ország világ érti — a tudomány megjengedi — a gyakorlati élet égetően követeli — a szomszéd modern államok példája csábitón sürgeti — uagy Deákunk hattyú-dal beszéde közel kilátásba tette, — mégis-mégis késik, húzódik, mint a Delibáb -f mint az álomlátás testesülése. — Pedig beteg társadalmi életünk galvanizálására —- az elvben el- j] törült, de tényleg még f ónál ló és lidércz-\|~ nyomásként nebezkedő Uasztfalak lebontására — és gyors összesimittásárs, — anyagi visaonyaiuk restaurálására — sőt keleti me-lancholikuB véralkatunk jkeieaatez^pére -j-ea lenue egyik legjobb útj mód és alkalom -j-most mig még nem késő — mert példát}! aa eddig praedominált nlemesi osztályokba még most örömest olvadna az alantabb volt polgárság, — örömest vinne pénat a névhea, munkát aa urhatdámaághoz, — most még tartaná fenn szerencséjének. De ez nem soká leea igy Azért nem tudják mit oaeleksaenek, kik a polgj háaaaaág gyora törvénynyé tételet késleltetik !éa — apróbb inellékteiiutetekért „uebánta-virágot" csinálnak belőle. 2. A földadó yrogréssitilás: Termelő orsaág levén — éa a fölainivelŐ gazda jö-vödelmétŐI fUgg nálunk az iparoa és kereskedő jobb sorsa is — azért ezek éppen nem vehetuék rosa néveujhahogy a törvényhozás per emiuentiam a loldmivelést részesítené némtt dédelgetésbeu. — lia például törvényé tenné a progrewiv adót. (Ez az-táp a más osatályok:>t sej érintené — de intra muros lenne nagyon igaaaágoa.) Könnyű belátni hogy midőn egy kis 100 holdas gaada — holdanként 1 írtjával 100 irt iöldadót fizet akkor az 1000, hol-dainak 1000 frt adója aránylag kevés! — Mert aa a 100 holdai\'il nálunk már kis ur, —\' maga ritkán aajjuitnat, állása, mivelt-. aége majd caak uem oly < háztartást, annyi szellemi éa erköicai igényt annyi néha több gyermekne velóseket kövelel, mint aa 1000 holdasé. Az ia biaonyoa hogy ha a 100 holdhoc 4 ököl éa 2 béres kell 4 200 holdhoz már nem kell 8 ököí éa 4 béres — a 300 boldhoa nem kell 12! és 6 — és igy tovább át ezer boldhoa éppen nem kell 40 ökör és 20 béree — vagyis nem kell tíz annyi erő nem kell tíz annyi kiadáa. Tehát tdófr Huta jslfidelme van 100 hold tőidnek, ha másik 100 hold is van mellette egy kézben, mint .ha ugyanazon 100 hold van csak egy kéabOn. Tehát a 200 holdas v. 1000. holdas méltán több icdólt fizethet a 2-ik S ík v. ilO-ik saáaholdért holdanként. Belátták eat már a réti romaiak, szedték is /.a progreaair adót Belátják eat jelenlegi honatyáink — olyak ia kik maguk ie beleesnének ea emelkedésbe; — de hát — ily kérdésekre nem igen érnek kik ürült essméjUket\| falragaszokkal ia 14" jesateni igyekeznek, — Jó volna aa uépazerU törvén; villám háritóul.— lev aető csatornául ih. Ch, A\'. Helyi ék megyei hírek. r«á« —» csak marid ea aooli tne tangere? mafad „nebánte virág." r- -Pedig jó volná koazáayului — főleg moet — midőu ár-víz-fergeteg, hallatlan eső özön dúlja vetéseinket — mikor p. u. a százholdas kis gazdáét elsöpri agéaaen, — a nagybirtokosunk pedig ba 2 helyen elsöpri ia: megmarad a S-ik uradalma. \|\| volna rá egy kia időt fordítani seoel midőn kftael eaomeaédunkboa aa oktelea baromi aikiiismus vadvirágja bar-jkmmk — fŐt Pesten is tart „ mák virágokat* — ÍBelua József ne temetélt.) A koré i elhunyt derék n? temetéae megfelelt aaoi tiszteletnek, mejylyel lakosságunk női er -nyei iránt viseltetett Gaádag és szegén \\ egyaránt megjelent k végtisatésségnél s jol ban mint ama szalagps Koszorúk, melyek boldogultnak koporsóját fedék, tőnek aonyságot a mély résavétrői aaon könyel, melyek ott ragyégtak sokak szemeiben, kisdeduevelő egyesület választmánya telj ssámban jelent még elhunyt társának mof adandó a végtisztességet a résztvevőkne beláthaflan hosszú sora kisérte a halott kocsit Beethoven\' egyik gyásakarának hang -jai mellett miközben helybeli tanítók áltil erősbült dalkar ia énekelt. Szeretett öveine : megindító zokogása közepett adattak át a elhunytnak földi maradványai a keskeu sírnak — Nyugodjék békével 1 — Filkérettűnk annak köalésére, bog azok, kik netán jogot tarthatnak a nagy kanizsai polg. islc. ifjúság által rendezel hangversenyre váló meghívásra és vélet lenségből meghívat nem kaptak volna, szí veakedjenek azért az illető helyen jelent kezni. — Vl - - Városunk széplése ismét egy ujabl lépésééi halad előbbre a főpiaca klinkero zása által melyet! Henca Antal épitéaz fog eszközölni, mint a ki legjutányosabti feltételeket szabott Ea nevezetesen lendi az utczának szépségét. — — „A Zalamegyei Gazdasági Egyetú Ut" májusi közgyűlésének jegyzőkönyvé rendkívül érdekes tartalmánál fogva ajánl juk különösen iaadaközönségünk figyel mébe. Mai közleményünk egyéb ügyel mellett különösen a Székesfehérvárott meg tartandó nagyfontosságú gazdaértekezletrc vonatkozik. A mint olvasóink a jövő szám ban közlendö részből látni fogják, a gaz tlasági egyesület [Nagy-Kanizsán, augusztui havában, gabona- és borvásárt rendez kereekedőség közbenjárásával; amit egyelőre jelezni óhajtottunk. (K.) A zalamegyéí közegészségügyi bi zottság a mult napokban nsgos Dr Horváth Károly apát ur elnöklete alatt gyűlést tart váu, több fontos határozatot hozott, melyek közül a következeket van szeiencsénk t olvasóink tudomására hozni: 1. Minden na gyobb helység —j ragv mezővároaban egy a hatóság által engedélyezett cselédszerző intézet álittaaaék fel, i hogy a most divó zugfészkek, melyek nz erkölcsiség és közegészség mételyeftői, megszüntethessenek 2. Minden két-két szolgabírói járásban egy köaöa kórház álltyassék föl, hogy a köznép között felmerülhető ragályos betegségek otí alaposan gyógykezeltethessenek. 3. Hévvizen mint igen látogatott fürdőhelyen egy gyógy-szertár léteaittessék s a iürdő-évad alatt honorált fürdő-orvosa legyen ki ott ia lakjék — (Hymen.) Szedimayer József pécsi takarékpénrtári tisatvi elő ur eljegyezte ma gának Csáktornyái egyik szépéi Blareovits Irma kisasszonyt. — Kottori igen sokat szenvedett a Mura kiönléae által. A házak egy ki aebb része egészén összedűlt, egy te te mes része inegri ngáltatott teljes épaégbeL pedig csak kevés\|m áradott fi hajlékaiéi kül maradt szegéiiy lakosokéi segélyezik — Székes-fehérvári kalauz czim alatt IWm József könyvet irt, mely a kiállitái meguyitása napján (május 17-én) ^jelen meg s mint egyedüli katalogussaerü mű a kiál litésí pénztáraknál 50 kr.-ért less kapható £ könyv az egyes kiállítási csoportok ismer< tetését, afonto«abb iparágak jellemzését általában a kiállítás figyelemreméltóbb része inek leirárát nyújtja. Megrendelhető a szer aőnél Székes tebérvárott Palotai kapu eaám. — A székesfehérvári oraz. kiállítás megnyi ttatott, s amint a lapok értesítenek a várakozáson felül sikerültnek mutatkozik íme,mire volt képes ghZichy Jetaőfáradhatlan buzgalma Székes-Fehérvár ünnepet ül, a munka ünnepét, aa joda sereglők ezrei látui fogják, mit képes tiremteni a magyar kéz, Kívánjuk, hogy tanulság nélkül egy sejöj jön viasza onttan. Azoknak pedig, akik caak tehetik, ajánljuk az odautazást, tanulságos és jutalmaaó leez az reájuk nézve minden képen. — Aaok szamára, kik oda utazni szándékoznak, felemiitjük, hogy a kiállítás tartamára menet és tértijegyek adatnak ki Kanizsáról Fehérvárig és vissza IL oszt £ írt. 32 kr. III outfS frt 54 kr.; Komor torosról 7 frt 30; Illetve 4 torint 96 kr. felolvasása Poaaoovban 160 frt ti i»ta jöve delmot hozott. Pupovios Döme Dóoay ki tűno Lajos műfordi tó. \| saerb Zvor" \| ozjinü oelflgy- Osék"-ját témetto keroake- bfígy » Uts\| 15-ig i polgár-választás eltl a po- Keszthelyről 6 irt 6 Belépti jegy 50 kr. ■\' —( A három fagyot reánk ijeeatett. Két hideg volt, hoanr tél iemét járt ír. illetve 4 frt 4 kr tZfflt ugyancsak napon át olv legyetlei kabát, meleg kálvbi harmadik napon még* jobbra fordult aa íd(f, e ha akkor és aaóti ki ie jutott jócskán oa éeőből, a .fagytó mégis megóvott beilnttuket a jó ég. — Mj ( hétfőn) ismét derűn tiaata idő van, qpi) bicunk benne, bonn jteljeeen tartós legyen mert egy-é^y ielkodft^e nagyon is.komorai tekint le reánk; pedig .tegnap és kfllöuöse tegnapelőtt csakúgy dült aa eső aa egei OMtornáiból. — Mvld hirek. Irtóaotoa tűzvész pusa tltotia el Urenburgot 4- Párisban a uag r opeiában juiAnrl-éii nagy zeneestély les i a eaegedi árviak&roédltak javára. — Jóki i nyelvre fordítja. Mealslen a . újvidéki lapban. — Balajthy fi I minisateri tanáOsos, a városmajorUan szivén • lőtte magát. Nagy résavét között I tett el. — A íoTainivelés ipar és I deleinügyi miniszter megengedte • szókosíbhérvari orsa. kiállítás iu \| megbosazabbittaasék. «— Triesztid j mestert választottak. Kétszeres i után 28 sióval 25 ellen Baaaoni \| deszt^ — Deveoserben egy cabdsssüfött \| volt a tiapokbaniálható egy lualaeaalokbád; I bőre egészen kopasz, feje egészen melóm- fej. — Budapesten ingyenes duqlifűrdóket álíittanak fel. -I A budapesti ijereskedői kör kirándulást tervez usztergomha.. — Az osztrák-magyar bank főtanácsa elhatározta, hogy a budapesti főintéaetnél élotbelépteti közelebb a giróüaletet — A csáseáríllrdő május 18-én nyittatott iheg. — 4ái elitélt nyert kegyelmet ujabbao Francziaország-ban. — Kéaműipa osok orsaágos értesítője jelen meg Gyöngyöaön Streitmaln Józeef aserkesstésébeu. — A lap igen] melegen karolje fel aa iparosok érdekeit és megje-len minden hó 18>éu. An 1 évre .8 frt Borászati oongresaua fog ez évben atepteni ber hóban Bécsben tartatni. — A Féiencz-csatorna táraulát egy indigógyáral Szándékozik épiteni. — —- Tér szűke miatt turczakőiemínyünk ez alkalommal kiszorult. s A Zalamegyei Gazdasági Egyesület hivatalos értesítse. Jegjzö könyve. A n Zalamegyei gazdasági egyesüli tu \| Zala-Egerszeyitn 1679. vHájus 5-én tartó t közgyűlésének. Jelenlevők. A következő ur a kL Arvay Iatváu ügyvezető elnek, \| Baáu Kálmán, Beaaeuvei Ernő, Bogyjii Antal, GHavina Lajos, Lláczky Kálmán,. Zalabéri Horváth Mór, Königmayer János, ÍB. Puthe-any Géza, Skublica Jenő, Szekerla József, Szigethy ez utóf-Thassy v\|Sn a szo-ut tago- Sztly Dezső, Tarányi Ferenci, Antal gazdasági egyesülőii tagok szór nevezett ugy is mint jegyzi Lajos pénztárnok.- Ügyvezetó eluiik ur üdvözöl kottnál nagyobb számmal inegjel kat, s örömét fejezvén ki ezen biásgaljnuk-kért, miután mogemlité hogy a {. é. feb-l ruái hóban azért nem hívott összd közgyűlést mert megyei gyűlée nem [artatváu, czélszerübbuek vélte azt ezzel agyiidőben megtartani, és a közgyűlés ezeu intézkedését helyeselte — a gyűlést megnyitottunk nyilvánította, melyen a következő tárgyak vétettek tanácskozás alá és intéstktek el. I. Ügyvezető elnök ur előadja, hogy azon meggyőződéstől indíttatva, Ihogy az egyeaület tagjai azon őazinte ö0tn¥kuek amelyet a legmélyebb hódolattal Ip* hűséggel szeretett Apoatoli királyunk « ljirály-uénk O felségeik boldog házasaán negyed zázada megünnepelheténe lelett] éreznek, —: mint erkölcei teatÜlet kitejedat adni, igazán érzett örömét megörökiteul, az utókornak habár szerény de mafadiudó emlékben átadni legbuzgóhbau óhajtják, \| minthogy a hódolat éa kegyeletes öröm ételinek\'Ünnepélyes nyilváuithatásáráj közgyűlés hiáuyábaii akkor alkalom nem nyílhatott, azou-Juztos hitben volt, hogyfaz egyesület óhajiása Vzeriut.oselekszik, eLnéltogva az egyesület készséges, örömmel fogja jóváhagyni azon tett eljárását, miperint ő ós. és ap: királyi felségeik boldog házassága negyed századának a nemzeLáltal ál-talánoa lelkesedéssel l.ett megünneplése al: kaiméból f. 1879 aprií 24-én a Zálamegv^i gaídasáüfi egyeaület nevében a fentebb ki fejezett/öröm érzelmek maradandq emlékéül eaját telepén három náazfát és bedig két piros virágú vadgesztenyefát 0] cs. kir. és apostoli felsége és ő cs. kir. feusége a koronáhercseg, és egy ezüst levelii hársfát 0 felsége a szeretett királyné Umlékére ültettetett, és ea utóbbit a feleégea királyné saját családi saiueivel jeleitette \'meg: A kösgyülés általános lelUesedéssel helyeselvén és magáévá tévén ftgyveaető elnök ur örrendeatetőleg hatott aioaéretes eljárását, —- kijelenti a feletti legpeaíutébb örömeit, hogy ügyvezető elnök urjaz jegye-sület tagjai éraelmeinek oly igaz! képviselője és tettekben nyilvánuló Eű ! tolmácsa vala: a kösgyülés QgvveaetŐ oMklur egész előadását s öesaes eljárását mint jkajtat érzelmeinek e óhajainak! nyilvánuláélt egész terjedelmében magáénak valljaj a mindazokat az O cs. és apostoli felségük iránti hódolat kogyelet hűaég és ragassKbdáa vál-toaatlau érzelmeivel jegyaőkönyvépen meg-örökiü. ( 2. J Ütfyveaető elnök ur iájdalommaj említi fel Isoó Ferenc* ur — gazdaajagi egye-sflletnek keletkezése óta egyik buzgó, a kertéeai szakosztálynak odaadó muakáaságu, jeleeeu szakavatott tagja, — tevékeny életének még alig hanyatlani keade aaakán váratlanul bekövetkeaett gyászos elhunytát, • előadja, hogy ak kertészeti pénatárnoki azámadáat e iratoksít a boldogult i még életében neki átadván a pénztár kéllő rendben találtatik. A közgyűlés mély sajnálattal veszi tudomásul Isoó Ferencz ur mint az egyeaület tevékeny buzgó éa szakavatott tagja gyásaos kimultát, s a boldogult iránti tisa-telete emlékét, és elhunyta feleiti fájdalmat részvétét jegyzőkönyvében kifejezi. Isoó Ferencz ur elhalálozása folytán. 1879 évtől fogva aa egyeaület tagja íénni megszűnvén erről Thassy Lajos pénztárnok ur értesíttetik, a kertészeti pénztári iratoknak s pénztárnak Arvay István űgyveaető elnök ur által lett átvétele pedig tudomásul vétetik. . [ 3.(125 — 1879. Űgyveaető elnök ur előterjéazti hogy Nedecsky Jenő ur az egyeattlethea beküldött levelébfn előadván, hogy a borászati szakosztályi elnökségről,tés a székesfehérvári országos kiállítás alkalmából a salamegyei gazdasági egyeaület területére meg-yálaaztott kiállítási bizetteági elnökségről lemondani ismételten kénytelen, mely szavakban hangsúlyózta, hogy az általa kiválóan nagyraoecaült e megtiszteltetést nem és es egyesület iránt érzett szolgálati késs-sége csökkeoéae ée nem a bizottsági tag urak irányábani tisztelete hiánya -f- üknek* istápolásával egéaa örömmel képviselné szeretett megyéjét, — hanem aaon gyakori erőa szembaja, mely miatt néha hónapokig nem irhát, éa caak caendea időben használhatja a asabadbani mozgást is — kényszerítik ót el nem fogadhatni, mért is mindkét becses megbízatásáról lemondását elfogadtatni kérvén —- lemondáaa következtében nehogy a megyei kiállítás ügymenete bizottsági elnjlk hiányában fennakadást saen-vedjeu az. Ugy közérdekű fontoesága tekintetéből, minthogy gazdasági egyesületi közgyűlés még csak hossabb idő után volt tartandó, ügyvezető elnöki minőségében méltóságos Báró Putheany Géza urat felkérte, hogy a közügyek iránti ismert hazafias buzgalmával — eaen egyesület és msgyei termelésüuk érdekében ugy a bo-i ászali szakosztályi, mint a kiállítási bizottsági elnökséget eltogadui, s mint ilyen az egyesület területéről a kiállítás létesítésé ben erélyeaeu eljárni méltóztaaaék, — ki azon felkérésnek —- minthogy tőle tagadó válasz nem érkezett, megfelelni, szives volt. A közgyűlés őszinte részvéttel értesül Medeczky Jenő ur folyton tartó aaembajá-ró-, mely őt a borászati szakosztály sikeres. tovább vezetéaébeu akadályozza a e feletti sajnálata nyilvánításával, ugy a borászati szakosstályi valamint a székes fehérvár\' kiállításra, e zalamegyei \'gazdasági egyeaület területére alakított kiálíitáai bizottság eluökaégérŐl lett lemoudását elfogadja, egyszersmind ugyanazon elnökségek Ivitelével ügyvezető elnök ut által Br. Putheany Géza urnák lett luegbizatáaát helyeselvén e jóváhagyván es alkalommal őt a borászati szakosatály és kiállítási bizottság elnökévé egyhangúlag megválaeatotta e erről Báró Putheany Géza megválasztott elnök urat a jelen végzés kiadásával éltesitteni határozta. 4,7 és 37 — 1879. Az országos magyar gazdasági egyet-sülét 22ö\|1879 sz a. értesiti ezen egyesületet, hogy köaelebb tartott igazgató választmányi ülésében a Sékesfehérvárott f. é. május 10-től juiiiua lő óig tartaudó álta lánoa gadaaági és ip irkiállitáat valamint a Fehér iuegyei gazdasági egyesület által ugy-.inott juniua 1—8-ig tervesett gazdák értekezletét, támogatni határozta el .nevezetesen t 1. Kiállít bort éa vinczellér képez-déje számos ujabb .eszközeiuek kiállítása mellett, előadástartásával bizza meg az intézeti igaagatót. 2. A gazdák értekezletén küldöttei által vesz részt^ s a mennyiben áz ott megvitatandó kérdélek előre kitüaendők, ezekre nézve szakavatott tagokat\' nyert meg, s azok a következő kérdésekről fognak értekezni u. in. a gabona tul termelés melletti árcsökkenés követkestébeu szükségessé vált teeúdőinkről az ánatteuyésstés melegebb felkarolása, a földmivelés előmozdítására hivatott közegek szervezése a gaada sági munkás kérdés, a ssőllőmivelés és borlteaelés haladása vagy hanyatlása okairól és a borászat jövödelmének emeléséről az üszög elleni teendőkről, végfii a fehérmegyei be* fásítás állapOtáuak ismertetését hoata javaslatba az ottani gaadasági egyesületnél; —- Továbbá 436 1879. aa. au megküldi azon gazda értekealet programját 15 pél-dányban, éa teatvéries bizalommal telkén aa egyesületet arra, hogy ugy a kiállítás mint a gaadák értekezlete megtartásának minél nagyobb sikere lehessen a kiállításhoz tettleg hozzájárulni, arra a vidékbeli gazdákat buzdítani, a gaadák értekealotén pedig magát minél ssátnoeabban képviseltetni, e erre mogbiaott tagjait igaaolvány-nyal ellátni ne terhelteeeék. A Saékesfehérvár az. kir. vároaában aa 1879 évi oiaaágoa kiáUitáa alkalmával juniue kó 2-tól juuius 5 ig bezárólag tartandó oreaágos gaada éitekealet programm-ja: köve kMŐ. A ssékea-fehérvárott tartandó oreaágos gazda értekealet Magyarország gazdáiból i nivatik össáe; aa össaehivást a- gaadasági egyeeflletekhea intéaeU felhívások utjáa az orsaágoe caadaaági egyeaület esaközli. Czílja: A mezőgazdaság fontosabb . napi kérdéseit beható tanácskoamány\' tár cyává tenni e aa égetőbb hiányok éa aka-ctályokra utalva, aaok orvoslására a tör-vényhozás ée kormány figyelmét fölhívni. SzensnUi A gaadák eaen orsaágoe értekezletének leikéit elnökei: KoriamicaLáealö ée Kenessey Kálmán urak,; lekért jegysfli: Mádai laidor és Boné (Jéjia arak. Ai el-nökak akadályoaáaa* esetében aa alnOki tíeatet a fekériuegyei gaadaaági egyesület el n Oka tölti be. Tagjai esea értekealetuek aa oreaágoi ée vidéki gazdasági e^yeaUletek réeaérdl e caélra kiküldött megbiaoltak, kiknek iga-aolváuyoyal kell ellátva lenmök. A >n. kir. ftldraiveíési miniiterinin feikéretett, hogy inasát eaen értekezleten képviseltesse. Az értekealet nyilviuoi. Helyiség a megyeház nagy terme •Sorrend: Junius 2-án esti 7 órakor a „Magyar Király" vendéglőben ismerkedési estély as alsó teremben. Junius 3-án d. e. 10 órakor az alakuló ttlés megnyittatik az elnökök egyike által, számba vétetuek a megjelent tagok, az ügyrend me gállapittatik s na szükségesnek Tátsaik szakosztályok alakittatnak. Az értekezlet azonnal a tárgyalásba bocsátkozik. Az első napon megvitatandó kérdések : I. Az amerikai s oroszországi coucur* rentia folytán beállott gabonaár csökkenés, a tulnyomólag gabona termelést Uző magyar-gazda létezhetezét nyomasztóvá tévén : mi a teendőnk, hogy megálhaaéunk s ugy az állami, mint a család fenntartás által reánk rótt kötelességeknek eleget \|tehessünk ? bé* veaeti: Keneseey Kálmán II. Mimódon kellene Msgyarorsaágban a földmivelés előmozdítására hivatott s alkalmas közegeket szervezni, miként lehetne a földmivelés érdekeinek megfelelőleg nyomatékos s szakadatlan működő képviseleti rendszertanain-dert irányban létesíteni ? bevezeti Máday Uidor. D. u. 5 órakor a kiallitási helyiség gazdasági osztályának megszemlélése. — Juuiuz 4-én d. o. 1(> órakor ülés. Tárgyalásra kerülnek. 111. Az 1868 évben Bpesten tartott orsságt s borássati euquéle óta a saőllőmüvelés és bortermelésben ha* ladás vagy hanyatlás <ka miben áll, s miként lőhetne annak útjába gáiat vetni ? be* vezeti Molnár István, j \'IV. A nemsetkö^i gabonakereskedés fejlődése, történelmi s statisstikai oldalról megvilágítva,- beveaeti Heumau Ármin. V. Gazdasági munkás kérdfts a mezőgazdaság jelen körüliuéáyei köst, visaonyitva egy részben a gépek \| hasauálatálios, mái részben a munkás kén, illetőleg a népesség szaporodásihoz; bevezeti Galgóczy Károly Junius 5-éu d. e. 10 óikkor ülés. Napirend. VJ. „Fehérmegye földrajzi tnezŐgsz dasági és statisstikai viszonyainak ismer tetéie" bevezeti Kin László. \' VII. Hogy a gabaa árak csökkenése a magyar gazda lótezhetését ne veszélyes-tesse, aa eddigi üalet rendszor változtatása szükséges, az állat tenyésztés melyik ága szttkségli viúouyaiuk köz.l a melegebb felkarolást ? bqgeaeti Torjnay Béla. VIII. Ujabb időben az üszög kiszá-mithatlau károkat okqaván a gazdáknak, mit kell tennünk, hogy e veszélyes uövény betegségből szabaduljuijk; bevezeti1. \'— Ugyanaz nap d, u. 4 órakor az értekezlet tagjai által beadott indítványok tárgyalása és sár ülés. l£ste 7 órakor bucsu estély a „Magyar király" vendéglőben. Gazdasági érdokü kirándulások és szemlék iránt tett intéfke-désekről as ülések folyama alatt fognak a tagok értesíttetni. A salamegyei gazdasági egyesület örömmel üdvözli az orzeágos gszdaéitekez-letet, mely a mezőgazdaság oly fontos\' n^pi kérdéseit beható tanácakozmány tárgyává tenni, az égetőbb hiányok s akadályokra utalva azok orvoslására a törvényhozáz és kormány figyelmét felhívni czélozva, s te-, kintve az értekezlet nagy horderjét a leg nagyobb készséggel használja a szívesen nyújtott s köszönettel jogadott alkalmat, hogy magát az értekezleten küldöttsége álUl képviseltesse, — s annak eliiökéül Bvastlcs osnŐ, — tagjaiul Modroviii Gergely salavári apát, Baán Kálmán, Belns Uf siet, Beuenvei Kruő, liácsky Kálmiij, Zs labéri Horváth Mór kir. kamarás, iKönig-mayer János, Báró Putheány Gésa, íkub-lios István, Hkublics Jenő, Hsekerei • óseeí, Szily OezsŐ, Ziégler Lajos urskst ss egyesölet tagjait egyhangúlag megválhatván az országos gazda-értekezlet programmja egy példánya és jelen végzés kiausávál, melyre egyszersmind az Ügyvezető íjsliiök s titkár aláírásával ellátva, s asegyesÜbt pecsétjével megerősítve aa illetők nővére szól ló igazulvány is reá vesetendő, az ecMiület-nek a gazdák értekezletén leendői kép? i-seletére megbisatuak felkéretnek, a erről ugy az országot magyar gazdaságii jogye- sQlet titkári hivatala, valamint a fehérmegyei gazdasági egyesület igazgató válását-máuva is a végzés és igazoTmány minta megküldésével értesíttetni határostatik. 8,30-8711 Zieg!er Lajos urnák, mint a ssékes-fehérvári kiállítást a Muriköz területére ttf lssstott bizottsági tag \'bejelentése, hogy s kiállításra MurasÖsből dohány, len, kender, tengeri küldetett. Helyeslőleg tudomásul vétetett. (Folytatása követkesik.) Itybljíi fizurki\'bzto. HOEFMANN MOB tekintély Dökségek mi\'.icit l valamint binatiokl ia homoém AzM31fik évben TRIESTBEN alapított $ kir. szab. biztosító-társaság X ■ I f Assicurazioni Generáli, melynók hrezérfipynökaégi irodahelyiségei Bn-dapesioi, az intézet hazában, Dorottya-utcza 10. S\'/im alatt léteznek, és az ország minden esebb heh inégoiben fő- és kerületi ügy-ál tal képviselve ran^ a legolcsóbb dijak iztosit\'tüz-, szállítási és jégkárok ellen, az ember életére a legkülönbözőbb kom- NyuJíHunk kezet a szerencsének 1 400,000 aaciéjílca. által j»»L E/.en nyereménynek iivujt kí-ilvüző OROtbéii a legújabb nagy penikisorsolái, mely a magas kormány bistoaitra van. íj j_\| . \| . " ét etönye- ab! klsorsul<w itll XXXXXXXXnXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX 2 11 ull, bffjr néhány hónap lefolyása hlatt \'t sorsolási) »n HflOO Li\'ll kerl^nie. köztük 400.000 ftnyi Í^iijereiuéiiy, r^zlfg \|»etlíji: A nyereiUf wink tervszerűit hivatalosan allapittitUk ineg. A lüJíkötelebbi elsft," as állata iilt?l bizloait^tt tiypréiuúiiylyizás a kővetkező 6\|)«i?gb<> kert1: ! , v l\' nyerem. á luj 60,000 I eredeti ■pnjegjnek ára c<.ik 6 marka fcagj 3 frt 40 kr. o. «: b 1 nyerem, a m. 50.000 I fel „ 1 / „ „ ".. 3 ^ „. 1 I ft 2 njurem. á m. 40.000 > 1 negyed ., „ ,, „ l\'L „ — .-i, -\'90 „ í „• 2 nyerem, á m. 30,000 Valamennyi mogbizái az öir»g előlege.-) bekniiléso vagy poBtaii tal vány f» njorém. á uiJ 25,000 j mellett azonnal ós a legnagyobb gonddal eszközöltetik, mindenki magát íí nyerem, á u>- 20,000 az altam czimorével ellátott eredeti sorsjegyet Kaprán tőlünk kezéhez. 12 nyerem, á tt 15000 ! A megrendeléMUiez a megkivantató hlvatalo» terveietek díj oélkBI 1 nyerem.á m. 12.000\' mellékeltetnek, minden hutái után pedig felixójitái nélkül küldjük részt* 81 nyírem, á m,10,000 vevőinknek a hintaló* hmáii jegyiéket. A nyerem, á in. 8000 A nyeremények kifizetése mindenkor pontosan nz állam jótállása 64 nyerem. ii iu. 5000 mellett történik ■ akar kftivetleu megkBldé«e vligy kívánatra érdekelje* 71 nyerem, a m. 3000 Ininek. Auutria minden nagyobb piaczaín fennálló öisieköttetóaeink által 217 nyerem, á iu.90901 kézbeilUetketik- 531 nyerem, ám. 1000\' • TjVállalatuuknak mindenkor kedvezett a szerencse, sok más tekintélyes 678 nyerem, á m. 600 nyeremény kötött gyakran az első főnyereménywnek Örvendvén az, melyek WO nyerem, a m. 800 aa érdékelteknek közretl^&I Siettettek ki. 24,760 nyerem, a m. 138 Ax ily a legszilárdabb alapon uyngvó vállalatnál, előreláthatólag iniudenütt biatontággal a legélénkebb résztrételre ezámitnatván, kéretik \| már a közeli húzás iniutt is minden megbllált minél elHb, de mindeneeetre f. é. májai 31-ike élAtt kfllvetlen&l njnlirott ^h^u^. Kauímann 4 Simon bank- és válto-özlet Hambargbau, bevásárlás. ós eladása mindeau^mfi államkötvények, vaaiti részvények él kölcsöusursjegjekuuk. U. i. Köszönetünket fejezve ki ezennel irántunk eddig Un mi tott bizalomért, felkérjük az ^-^fe^öKe az -1570 i evftpf aíapittátott ^épíyarnaK l&I^Ét^pL&-S0NS THETFÖRDBAN.ANGLIA ii eDvesíUtt csépiöÖépék feltalálói, ajánlja, wen igfir felulmulhiUan ^özmozűonyait és Qozcséploit nem különben mindennemű mező bazdasa^i gépeit a letyutanyosabb árakon ét kedvező feltetelek mellett Képes artehzékek kívánatra ingyen it bermentve_Á (Bizonyítvány) Az öuttfl yett Burrel fóle gözcséplö készülékkel igen meg vagyok elégedve, valamennyi dgyébb gyártmánynál előbbvaJóyá teszem, a nem J^ maiítastbatom el önnek eziránt! teljes elismerésemet fejesei ki. W Déva, 1878. augusatos 10. HJOOOOOOOOOOÜÜOíOK Lázár Lajos. ej kitonwlúoali rézv«talre. rámrekvénfink azentnl i« oda iranynland, mindenkor pontoz ét eailárd JC iáKtáH>1KKK VK VM W szolgalat álUl tiutelt érdekeitiáink telje megelégedését kiérdemelni. . FóntebMek. U Párisi vílttK 2 arany érem gőzmozdonyok é* cséplőgépekért, kialliias 1§}§. dlszokmány utt mozgonyokért és több más dtjjaL Marshall Sons & Comp. Lmtd. G-6zrc^qzd.canL3rsLÍlc, tűjjajgp gazdasági gépgyárosok 64IN8B0R0UGH (Angliában) Budapest, ráczi Tiíztelettfel meghívják Mitíl -g^szftm. raktáruknak, u. tn. el rényi ny^l, szabadalmazott £xpansiv-£xQeDte .1. Qfg^^p^o^é^DiUsC SffilÜ! ÜJftM fdt&Ü kéjfcülékkel, >jagy anélkül; legújabb nerkeietű tekintetben czólizerunek bizonyult sí ál i\|rel, előmelegitővel, szabadalmazott saalmain kitűnőnek elismert úizftc-kNzllékkil taláb őrlőinsjmailk stb. tnegtekintésire 607. t-6 a L cs. köföfliágetl mielíbbi megreadelásre fólkérikj hodr ^ közéig \\ gkpi á^efeyiékek kiváni t Marshall Sons & Comp. Lmtd. cséplési idényre minden kívánságnak pontosan msgfelslhsssenek. Ira ingyen éa bérmentve. " Ifi 10 \|l -s ti L > c m\\ a Sál Q 3 ss owk 31 o 1= Mi * 5I In í. C j\'SSj illsi i : ír llílill if ir-n X 3 Wffl mmi ki a) p h S "i S »o i 1 C i 1 Jy s si sli. -i \| ( i ^ ^^^^^^^ 11 ■MMMMDttéMi . Muammmmmmtmmammmm 1 ^ \'l\'i ll ! Jé- ÍÍÍIImíJS^ág^ltfíi i i C 731 éjié 6* S .í I S fl illhsaaaHaallEsaaa \|í 4og\|\| \|\| \|-s - I Iffí a I iliiliflilsisgSI58 ff 3 U Sl i* ; í í jasiaassi—-aj fel i - a j\| ji * x tt * a S-S®* r íj f g-o 5^2 °2 * s Se -tís •* £ li 1T&1 h a a a S\'a s a a.f S e a c © «Ll íll^ -a -5 " i 2 S nh B f H a p-«.- <v> <u p « ® a>! ® « í■ fa « R K tej! S.-\' .2: A l 03 . g :S3 £ ••SgifefcSfeSSSfcS^öigfe Sffi ^S-g • fl iS\'l » cS Xf 2.ti 5 kisispö Í-H © « ■ "Totox^H a. <ov>& SS ág v^.jL B S-g o gSS, <s S S ^ ~ m Oj n— S Cí A - ííísííiüíííísiííÍ g>T» Í5 w «JS aP> Sas 9} ^ Ifí _ r - 1 J w B .1— MJI jjutjfji^jtji^jijijajt ŐW « a a .SojjS ~ o ac rl tt 22 5 -\|Ső \|\| e as ?a s sa^aia be a a s a.gü ® s 8 jfssS-! -ti- g 5 p s 5 * J-2SS?222C°22S920° "H "Sli\'S f = * -5. = 5 JZ ö d) r " íí is? í ojojiOoí őp; ja fl tr LiíSi BSr"S"°~o a u t, a J fi o o.oöo o 5 o 53o j* . ® S ® R R-C,^ J •«> í c S ^ cs £ Z a ^2gQoqo«oo«no00-»(Ofl 2.!:^ b^^ 1 S & fofls* > N\'o i a a lliisiaiiáiiiiÉfiááInfcl •lillklí\'l-JFlS-s •O O, & glIsacccBccBBBoaBa a$>2> c í fl ^ § a ao § ^^ a^^-H \'fs Ss UJ i Hirdetések: I • l^B^TUBB^ a«ögfci«titó készfilékkel-; malmokat, BacKerfctelostákat, ti ) -- - * —p 602, I—10 atb. atb. sib. íxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxcooo: lUKlMljt\'lh. Alólirutt tisztelettel jelentem a t. c. közönségnek, miszerint magyar Jégkár biztosi tó táisqság N .-Kanizsai föÓgvnüksógét átvoitem. Ez alkalommal bátorkodom a t. cz. köiönsógot mindazok elóíiyflkl c, ine Iveket említett biztosító társi.4g nyújt tiszteletteljesen flgyeluieztetui, s c [yottal iórni. miszerint mindennemű tudakozódások csetóbon liozzta alóliroúhoz fordul li szil Ilit teskvdjeuek, mely alkalommal nem fogok késni a további felvilágosítást ^/ükst\'gts nyomtatványokat din mentesén megküldeni. Aa első magyar jégkárbiztositó társaság díjszámítása mérsékelt kivüI a biztosított felek az alapszabályok értelmében azon kiváló elónyt hogy a társaság nv erein ényéufek 50%-ban részesülnek, s mindazon biztosít >0 irtnyi dij fizetést teljesítenek készpénzben 10.% elengedést élveznek. A n igyobb gzeget váltó mellett minden év september 1-én fizethetők le,, jégkár pedig az azonnali kírfelvctcl L teljes kárpótlás biztosi tátik1, s igy bátran aján a első magyar jégkár biztosító társaságot mint legolcsóbb és teljes biztc nyújtó intézetet. Végül bátor vagyolf tek. postamester, jegyző, lelkészek, gazdatisat ni tó vagy kereskedő urakat kík kedvező feltételek mellett hajlaudók lenné társaság részéről képviseletet váltului, ez irányban mielőbb hozzon alóli r fordulni s elfogadható nviiatkizatot tenni szíveskedjenek. Kelt Nagy-Kanizsán 1879. Nentvich Gyula, • at Kls6 raagrar jegkérbiitosité tnr-.i»g főj Nugy-katiizháu Eötvös tér lí>. szűnt. 5í>9J gadvi, azon-vezik, r kik etében hatom u ságot ta k a )tt hoz ügynöke 6 tlflliftelünp-féle. an tiuribriU k iis é* upuiicumalikuK Vértlsaílíó-H^a. gyogyhatásáról kdvetkezq elumenő sorokat küzüíjuk: ■fi Ml MKUMKIBCfl£MB£N. Giersdorf, Iiirac\'ibergi korjllet, 187[í. apr. 15. márkát. ff >000000 KUX:»OZOQOZCQQOOO FELHÍVÁS a hamburgi állam által biztosított nagy pénslotteriaj uyereméuy-eaélyeibi részvételre, melyben 1Ö7D. jumus 11-től 1879. névember 12-eig § millió A77.0OO r. márkát bisonyossn nyerni kell. A 7 osztályba beoastott uj játékterv 86,000 sorsjeg közt -14.000 iiyerouitfiijt tartalmaz, esetleg 400,000 r. markával, és pedig: 1 njrer. 250.000 marka I A iwrriaéiijhiitauk tervszerüleg á* hiv.it;ilo.caii vannak uiag&lbpit 1 , 160,000 „ I Kzcn nngy ]iéiuki»0ra0lui> lugküxt\'lftbbi 115 i• 111 ly71u\'/ 1 100.000 „ , I \'egy ma eredeti sornjegjr »ra csak Gj iiiurk.i vagy 3\'L írt. I Ö0.000 .. \| m .1 „ „ „ \' .. S .. \' lJ\|j frt. 1 , 50,000 béHÍ:H\' ,.\' • } lL :,. 90 kr. éa én MM államilag hiztoiilotl eredeti tortjejgtket (uf\|u tiltott \|>mmf: I <1 itUej beküldése mellett a legtávolabb vidékír i» l)éri)i<iitoW»Mi flkflld \| CmMjt ösiiegt\'k postiji\'grekb^\'i is boküblbotAk. í A Sliimleckcr hét rövid idő alatt 1M.OOU, 80,000, 30,000. W.0001 10,000 atb, mArkaa nyereményüket fizetett kj Terűinek, A ax alul ank c-Ud szerencBÓjém-k mfgala\|>itaÍMhos járult. A lietétr-k a nagy Qyereégkilaiáóklioz arinyUg ígeu ceMjek 40,000 30.000 25.000 20.000 •16,000 12.000 10.000 5 nyer. 8000 marka j rtereucsekiwrletet onk aj:inlani lehot. 2 njer. 6000 51 nyer. 3000 S ayer. 400«» 71 nyer. 3000 217 nyer. 2000 2 nyer. 1600 2 nyer. 1200 GS1 nyer, 1000 613 nyár. 500 960 nyer. 300 24,650 nyer. 138 atb. atb. Minden rvttrevA megkapja * \'nifirrend^léa alktluiátal a hiratnlim l j vet, éa a bután utau a uj emuén rlj-truuiotf A ny^rein<riiyek kifift<Me ét elküldi a sk»>réii<\' uv»Tűk kivn» íazerint torttuerflleff <-s<kdzülU>tik. . llegbiaMKtk inindenctetre még f kó 30-dtka elölt bizalruar<n intézni dSk aluli rutt kipróbált régi nigkei. M. BTMDECKEa, Dammthoretraa • ráltúözb\'i Ifuiiilitir^ban. V. I A SleÍMileckrrVnii —; sti\' denött iniat sn/iird ét bntot kiteli meretet — nem nóml MIődm,rrklauin: miért ia .íz niHIAztetik. m a t. kn/önm\'^\' li.MfliuOZt-tik. [ OIKí. 1— zi ..i p O O C Postautalvány nyal kU\'dpk ma í és kérem nekem ez összegért az íin Wil-holiu-fóle antiarthritikus él antirhi umatikus vértisztitótheájából forduló poetávi I küldeni. Tisztelettelv . jSohÜtt, fon K. 2. levólf 7\'. Wiüteltn /breucr urnák gyúg fnertu NEUNKIBCi tJvNHKjt^. Giersdort, liirscjidorli kerUI< t, tílézís, 1877. május 10. Hét évig iriózatoasn ssenveqte u a rheu-mstiauiuiban, haaatalan volt as orv< ai segély, as ün Wílhem-féle vértlssftitó thoájáusk 8 napi hsazuálsta jelentékeny jobbulást hoaott, és 2 csortiag elhnazuáláaa \| után eeéssaéges vagyok és pedig oly egészséges, unint már régóta nem betegségem előtt; ismerőseim mind az önW)ll)eliiifAle Irértiszliló theáját kéiik, miután ezek rajiam \|ueggy<\'>aődtek annak sikeréről; ezt bizouyitékul duuek le-\| nyomatáé végett. Kitűnő uszteletjel Sohüttgejn Kereeztély, kir. immjiif jor. Kgycdül valódilag kóazitvejmíhelm Fereucz I gyógyszerész Neuükircbeupen(AljéAustria). Egy csoinsg, 8 adagra osztva az or-I vos előírása asennt kéaziUre — használati \| utasitáaaal együtt a külünléle nyelvekeii 1 tr», bélyeg és csomagolás külön 10 kr. OOOOOOOOOO <MOtfOQOOOOOOOQC 00 Willielm-félrt Schndeberg növény-allop Wílheim Fr. gyógyszerésztől Neunklrchenban lcitiinu listásáról WíViqIih Frrnicz (jijrfíjiiiücríiz íu n ik. MEÜMKlKCikNtíBN. Ksltern, Dél-Tirol 1877. fobi uár 10. \' Tekiutetes ur ! Még 6 év előtti mint 24 éves nemzetőr egyik uagyobb légy ver gyakorlat alkalmával meghűltem és nehéz mellbajba oateui. Meliszorulás, uehés lélegzés kös>be-ktfzbe kellemetlen köpet /érrel vegyítve1 voltak a jelouségek. Ez évről évro íauiétlődoit külü-uüaeu őszszel és tavaszszal, ugy litigy az orvosok lemoudtak rólaui. ékkor múlt év ősséu Dr. Pupetschek törv. orvosunk sz ön viiágbirü Willielm-féle hsvssi növény italait ajánlotta melyből 10 üveggel bevettem és iuia azóla nem küpftk vért, egy uapou át aem leküdtem és még kereshetek is ismét magutnuak. Mdllszoru-lást sem éreztem és könyebbeu lélegzhettem Ujtbkhii egy egéi>z napon át a szabadban voltam 2 nap óta ismét íncilazoruláit I érsek és nehezebben lélegzem, félek tehát hogy ismét vért kőpfll^ mit szeretnék megakadályozni.\' Asért tekintetes urat igen kérem, minthogy Wilhelmféle hsvssi nOvényitsiban igon bisom és bistos gyógyulásomat tőle várom, ssiveskedjék nekem néhány üveggel küldeni Mély tisztelettel KICCABONA MIIIÁLV, ea. k. nlUat-otaiHir ftvcdáaz. Minden üveg használati utasítássá! láttatik el. Egy lepecsételt eredeti üveg ára J frt 25 kr. s folyvást üde állapotba kapható az egyedüli ieltaláló Wilhelm F fyéfysisrsst NcunHrchenbcn A -Auatriáb m kapható. Csomagolásért 20 kr. számíttatik. kir. ki/ifőlag Bzabadalm. Wilhelm folyékony növény-sedtttiv „UAMiORII" Willielm F. (lyóyyszerészlól Neunklrchenbsn; Wilhelm Fereucz gyógytterétt nrnnk, NEUNKIRCHENBEN. Schvent, post. Kőaaen, 1870. máj. 14\' A Wilhelmféle antiarthritikus és sntírheu-mstikus vértisstitó tbes által köszvényes bajom jeleutékenven javul. Kérem most ne-ken} két korsóoika cs. kir, kiz. ssab. Wíl-helm-féle lolyéköny növény- enativ Baaso-rínt küldeni. Tisztelettel F1LZEB GYÖRGY, pintér. ■ Wilhelm Ftrtucz oyóoytztrttM urnák. NEUNKIRCHENBEN. Foltischung, s Moldválsu, 1876. j\'ul. 2. Wilhelm féle vértisstitó theájánsk hstása után Ítélve kéreui a mellékelt 2 ft \'JO ki ért két koraócska cs, k. szab. Wilhelmféle folyékony növény-sedaüv „Baaeoriutft küldeni. Teljea tisztelettel Lubosnisi Tretter Nestor lovsg. • Egy kőkorsócska orvosi utasítással együtt 1 frt. o. ért. Bélyeg éa csomagolásért 20 kr. külOn _ WUhelm-féle ré# kijmMiAlt, római, valódi fő, Heb. é^s tís fiiíryellenes álla Iintos g) ói;y én lnizó-ír. Wilhelm FÍ\\ ics uy íjiftZ\'rreő urna* NLTKKIRCQKNBEN. Húrom év óta folyásban szenvedek és mindenki tudui fogja, mit szoktak ilyeu idő a\'att a\'kaluntzni, amit én is te\'teiu di? hiába. Ezen gyógyerejü, régi római flaatrom hasz-niLlata óta lábaim meggyógyultak. Flatz, 1872. febr. 20: Trimmel Antal. Wilhrhn Ftrtncz \'/\'/"\'/\'/-\'\'rgz útnak NEUNKIRCHENBEN. R a n ii, Steinbruck mellett, 1870, febi.— A mellékelt 2 ÍU 20 krért kérek üt skatulyát az ön hirea csuda flaatroiuából poétafordutl tával küldeni Becies czimét EisensUlder, uruuli kössünbetRii^, aki a/.t moudá uekeii/ hogy cuk as tiu rég kipóbált római csu • daflastroma szabadította meg sok évi lábbajától. elvárva a flastrumot tiszteletteljesen maradok Mersonits Antal, férfiruha Ezen ir vaMilag «ak ea redBl Wilhelm Farencz gyógyszerésznél Bécs melletti Nóúnkirchenlien kapható Egy ikatuly-i ím 40 kr. o. éri. 2 ihitulyámil kev sebb nsw killddikel ~r- ■ - a lnt\'ú ára bi-iyeg ci caomaqolái&al együtt 1 frt, out. éri.\' Föntebbi készítmények valódi iiiinöiégbeii kaphatók Pnigcr B.. gj\'ógyszercsznél N. Kanizsán. Angol királyné S szálloda BVDAPESTEN.Z Első raugu jó hírnek örvendő (} szálloda s Duna mellett, u gőzhajók kikötőhelye közelében, a legelegánsabb Jegforgálmibb városrészben fekve, ajánlja magát 160 kényelmesen berendeaet szobáival 1 frt tói kezdve feljebb, elismert Z kitűnő konyhával, kávé- éa kitűnő r italokkal jutányos árakon és pon-69 tos szolgálat mellett § Kiváló tisateiettel 1 # 6io 1—4 Schaiek Lipót A szAllorla tul:i] Ionos. i yomatja él xii^ja Fii ebei Ffliöp Nagy-Kanizsán 18-78. OOOOOOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXIXXX xxxxxxxxxxxxxxxxx Q Párisi világkiállítás 1878. I6( arany-, ezüst- és bronz- j 8 A h11« iSil k,,Dré8\' érem az összes nemzetközi és ei\'él) x A becsületrend lovagkeresztje ; T \\ \\ X és i érdemérem. mez(%uzd:i\'SiÍííri k i:\\llit4S0ii. 3 \| RUSTON, PROCTOR és TÁRSA \| 5 BiüíapéM, na<lor-uurxa 41. /áii. > X ajánlanak doaan felszerelt raktárakból . r ^P^J javított §(1zino/i\'donyokaí ^J \| í JBdR rfÉgMjí > ; malmokat, Ba(;Kerfetorostákat, trieunk t ^^^^^^^^ } ) - V G02, I—10 atb* atb. stb. 1 C \'VVW^WVVVVVVWWWVYW^^ YVVYYYYVYYVVYYVVVS Párisi viJáírkiallitás 1878-ban. J raűy. érem és több más jutalmat nyorl lúr a legjobb -£4 gőzmozdonyok, vaskeretű cséplőgépek, szab. „ROBEY"-féle a 16 gépek, malmok, stb.-ért. « iinír?jfioMP, é^i. minylépideépikit 1 f Tlílfi lí JR\' Í r " WÖN. feorveto-gépeket. IPK^^MSU 60$ 1 — 12 jT fiPj____\| \' C^^^K^^^SJHAW • l-.\' mindén Szabad vaukéi etil cséplőgépek. EaA^K^ nds tyyro o, gaidatdgi unkmHb^ .vágó s n legkitQ\' M ttor IrotUhely Ifléip • mv tij&rheljli««: ^S^Sg^SK *** s4-f i- Miif a. nr , J. ív l n __n. ~ wf* Arjbgjjsókok és ffeivlUfoaitasol ingyen és bórmantve [. K., (illoi-ut 35. HZÚru. IX^ k.t tuko^lltea 7. 8Z. Javított gőzmozdonyok. ál^tnek meg. • ■ v " ÍV Mii donnömö javítások jbl és oloaón oazkösöltetnok. ■■■■■ÉMHHipBBBBiHHHBH^^ KlattMvital Kitek! kftnyvkwMkaMMk UJviroiLt uh-m Ml. Hám ElOwtMl arak( m b frl FWw 3 frl ) 4vr« l frl RO NlrdatMayvk • teáiba p«Utaot i\|rmr J kr. »«bw.v i htni«l4«n4l I •4lf«dij 90 kr NyHHér: P• <l\| »\'o ti 10 kr MEGYE1I ÉRDEKŰ [ tizerkné/lől írods tl irn » li\'i" M«JlaiM rfcalt Illeti kftil»m«nyk k8I4«n<IAk fjj ikrtihn 513. tt. fUrm»oW4lM ItvftUk t»A lanrurt kastkMI fogad Utoltk «l. RAlirathk viliin n»» hlldHaak. HirJcléinktt falvaüsnik: Hodolf KoM Badapttt FtrenctUk bt ■U II. n. — A. V. Qo\|4b«rg«r BodapMt Sorannlr atrui. — A Opj.tllk Rím H(ttbenbM\|el •». - Wtín Mór Biei II. Tibor ítíBMfl 11 li; Rfjbínilíin iJak«b íi táruRodap*! Király otro 17. n i »rn. — HMMMHIII & jVoglw Bki I. WftlI&Khfuu 10. KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSADALMI nw GAZDÁ9ZATI HETILAP A Zalamegyei Gazdasági-Egyesület, a H.lcanizsui tiszti önsegélyző szövetkezet és mhb hvíh egylet hivatalos közlönye 22. szám, Nagy-Kanizsa, Sze rdán, 1879. május 28-án. VI. évfolyam ara latos szívós [kitartás jellemezte s egy munkás! a haza üdvére és jai felhasznált, elet ragyogó képét nyújtja Azt az ideaiismust, mely a dicsőült fiúnak egyik! jellemvonása, sokan bikául e* ük. tfcr-a Emléktzpbrának leleplezése alkalmából. (H. M.) Ha valaki, ugy a dicsőült bizonyára megérdemli, hogy emlékszobrának leleplezése alkalmából nagy érdemeihez méltóan megemlékezzünk róla,; ha gyétfge szavunk erre \'egyáltalán képes ; s egy levéllel járuljunk azon koszomhoz, melyet a nemzet bálája neki fon ii melyre ő annyira érdeves. Lehetséges-e egy rövid, czikk keretibe foglalni, hogy mi volt Eötvös nem;?, zelének ? Egy hosszú élet dicső érdemeit lehet-e néhány sorban csak jelezni ? Képesek vagyubk-e szellemének kiágazó su-gárait egy gyúpontban összefoglalni, s méltatni a dícsóültet, mint mély bölcse-«égü államférfiut, mint lángielkü szónokot. mint költőt és irót, s első sorban mintv nemzetének egyik legragyogóbb tolla, legnemesebb lelkű nevelőjét? Ha akármely nemzet hírneves iróit a nemzet nevelőinek tartják , kire illik hazánkban ez a név jobban, mint Eötvösre, kinek lelke a nemtelen gondolatra, érzülete a nemtelen szándékra képtelen; azon időtől kezdve, mikor legelőször tollat fogott, hogy szelleme ragyogó termékeit leírja, a nemzet legszeretetreméltóbb nevelőjének mutatta magát. S valóban műveinek akármelyikét vegyük kezünkbe,rajta vörös fonálként húzódik végig azon mély erkölcsi alapon nyugvó tendentia, mely nevének legalább a nemzet jobbjainak lelkében örök emléket állitott, örököbbet, tartósabbat, mint azon kő és érczemlék, melylyel a nemzet maga magát tisztelte még, mikor utolsó lehelletéig munkás és hű fiának emelte, bog}\' nemes alakja^ az utónetnzedék emlékébe vésődjék, s nyó-i mfn. lelkesülve, müveiből tanuljon műveltnek, nemesnek és magyarnak lenni egyaránt, és munkásnak is az élet utolsó pillanatáig. Eötvös József korunk kimagasló alakjainak egyik legki válóbbja. — A legdicsérendőbb idealismus mellett bámu- \| Látjuk ugyanis akár naponta, hogy. még rótták fel néki, —- mi pedig Eötvösi ideálismus nélkül képzelni sem birj — S ha közoktatásügyi ministerségé lek első idejére tekintünk, mikor ő e czát elvállalta, az általános tespedésb közoktatásügy terén csak az ő ideális-musa volt képes életet és mozgást hozpi Miniszteriégének első éveihez közök tásügyünk legszebb eredményei füzvák. —Csak az a lelkesülés, melylyel E( vös feladatát megragadta, volt képe§ kesedést ébreszteni a közoktatásügy utolsó napszámosában is, olyannyira, ho, nyomai még sokáig kimutathatók lesznejk. Intentiói pedig, a melyek őt minisztersége alatt bárminő intézkedés létesít sére vezették, mindig olyanok volta hogy azok tisztaságában nem kétclke hetett senki. De eltekintve buzgalmát melylyel hivatalában eljárt, élete jav nak működése nem kevésbé méltónak tünteti* fel. őt a nemzet hálájára. Regi nyei mindig magas polezot fognak elfoglalni a magyar j irodalomban, a magi gondolatokkal és méjy bölcsészeti eszmél -kel telt Karthausi, e kételyektől tépeit sziv megindító rajza, — a falu jegyzőj(, mely a megyei életet, a magyar társa • dalmat oly hű és találó ecsettel örökii i meg. A 19. század uralkodó eszméi, mc ■ Ivekben a bölcs és államférfiú oly szé i egyesülésben nyújtja szellemének éret: g}ümölcsét, a „Gondolatok", melyeke a szikrázó elme fénye Ömlik el, — Eöt vös művei mind tanúságot tesznek a di csóült férfiú szellemének nagyságáról. A: emlők pedig hirdesse az utó nemzedék nek, hogy vannak példák, melyeken lel kesülhet, melyeket követhet. ete 1 azok is, kik a mindennapi tyényen {Utal huzás-vonás ős görnyeszti fáradozásra vannak utalva, Veritékök,gi\'ü mJMéftóem becsülik, nem takarítják .nicf; kelvén ke* resményökből bőven költenek és, pedig többnyire haszoiitalanságolfn, söt Jcor helységig; minek követkekt talaiiszor megesik, hogy a sem lévén pénzök, nélkülözi rogniok kell; — arról pedif laha zöld ágra vergődhesse^e! nem is lehet, mert nincs iben I szám-szükségére iök, L csiko-, hogy Ura-;, szói sincs, immi igye- kezet bennök. De a világ, akaz hazánk színpadán, — majd minden kpzségjbcú a könnyeim it pazarlásnak, enn él .mégl sfco-moritóbb jelenetei is tár ilnak\' elénk, melynek, t. i. főszereplői ama koldusbotra jutott dúsgazdagok, I ikjnek jtöljb-nyire! ingyen jött szép vagyonát nem az elemi csapások, s más szerencsétlenség, ktjalan ifény -Skoklis h<gy l énic-ilója mc csal sem r jel él- embe eket A takarékosságról. (Folytatás.) E nagy, s hazánkat veszélylyel fenyegető bajnak oka leginkátw abban fekszik, hogy népünk keleti nép lévén, 1-ször kényelem-szereteténél fogva nem eléggé munkás, de 2-szor könyelmüségé-nél fogva sémmit sem takarékos. — A „&ala" táiczdja. A legszebb virág. A róssa tg/kor kéjben álmodott, Ssépet, mosolygót inint maga; Álmodta, hogy sok ssás virág felett • Pompája szebb, dicsőbb vala. S midőn sugár, gyöngy-harmat csókja köst Tündéri bájj&l ébredett, Meghódolt néki ssegfll, liliom, Mind mind, — s fyirálynö dizze lett \' A lányka jő, ke lilére tűzi fél Örömre nyíló bimbaját; Ily trón nekem, üljf lét 1 susogja mot, „igén, gyönyörben élve át,ttj — Egy angyal is leszáll, s mefad nyájasan: •s»«ip, ftfépi esak hiú remény: — VegjéUk tőlem saent emlékbe, nogy Lsftaebb virág a Bjő-erény[ tiaifjató Sándor. Irta Lilike beatfly Wttter f llmee. (VolyUtás) Hát még Unka hite milyen volt. In-kAbb elbítts tóba, hogy a vfll\| kifor^ü sarkaiból, % • nsp elUreati esíilagttiját, mini kegy omk gondolni Hírt volna aa ss-katlséfTi, kogy Lajos aiegsaagi ígéreteit és fegi4ássil. .— Aa orsaág tton IWobogás kallatsaott, és Lisike elpirulva hagyta el ülőhelyét és a szobába menekült { anyja o(t maradt hogy a jövevényt üdvösölje. A jövevény Sárkösi Lajos volt Lisike imádója, sugár termetű sötétbarna szemű körül belől 27 évee fiatal ember,.—Lepattant lováról éa azt esirógatva vezette oda a korcsmárosnéhoz. nJó napot mamácsks," szólt Lajos saéles jó kedvvel, „nézze csak, mit szól paripámhoz ?u — „Isten hozta nálunk, nagyságos urat, bizony szép és nemes állat, hol vette nagyságod — „Ma reggel érkesett Angolbonból, ugy e bár szép ? A közeli lóversenyen reményiem, hogy nem less áz utolsó. De bot van Liaike ?u A korcsmárosné a nagyságos urat kesénél fogta és bevezefte imádottjához, a ki egy kissé elfogultan bár, de benső örömtől sugárzó tekintettel fogadta őt. Ismerkedjünk meg közelebbről emberünkkel, vessünk egy futó pillantást múltjába, hogy sis elbeszélendő e/eményeket annál könnyebben ítélhessük mjjg. A Sárközi család az ország előkelőbb oialádjai közé saámittWtott. mert vagyona akkora volt. hogy a környéken oly dus családot nem lehetett találni Ezeb kívül a vagyon ősidőktől ipgva osztatlan lévén, mindig csak a <család, ebősaülött sarjára szállt. Lajos atyja ige? jó, sőt .hírneves gazda volt, és miután á nagy ^birtok igazgatása ée rendeséee egész idejét igénybe vette,\' nem sok gonjdót fordjitbatott ssemélyésen fia neveléMra. hanem »zfc nejére és^íogadott nevelőkre bízta. —Lajos egyetlen fi lévén azon kjvfil ssép ktfisera és még szebb szel-lem) tehetséggel megáldva éoes anyjától hanem a sok eszem-iszom, t üzés és henyéléssel párosult emésztették fel elannyira, lyiknék végtére koporsóra maradt. Hja 1 nincs az a s< ne fogyjon, ha belőle minc ig vesznek, de hozzá nem teszi le Az imigyen gazdálkodó az eddigi iskola nevelte. A munkásság és takarékossii gnak tehát, mint ikertestvéreknek Uaröltv< jár-niok és — miként egyik kéz a másikat mossa, egymást segitniök, gyámoli niok kell. — 1 % Az iskola, melynek fe adata csupán tanítani, hanem egysziersmin^ az életnek nevelni, hogy szegénvedési junk elhárítására segédkezet jiyujtso gazdálkodásnak az élet viszonyait sz lyozó és a társadalom jólétét legb sabban eszközló jelzett két főtény jét figyelmen kívül .nem hagyhatja, vatási és hazafiúi szent kötelminél fogva növendékeit a munkára munkásság á a takarékosságba takarítással neve kell. \'! Ámjiár a munkásság és takar egymástól elválaszthatlan és takarkt [annak léki testvér-tényezői a gazdálkodásnak, de miután valamint meglett emberek néha munka nélkül jingyenvalóhoz, ugy gyermekek i» olyÜjor-olykor ajándékpénzhez jutnak, és euiick becsértéke éppen annyi, mint a mit fáradtaággal szereznek, s ily esetben egyedül a takarékosságnak kell a gazdálkodási szerepet játszania; továbbá, miutáni az egyetemes taultógyülés 50 es bizottsága által csakis a takarékosságnak a gyermekekre vonatkozó és arf iskola teendőnek sorozatába foglalható iskolai takarékpénztár kérdését illető tételnek előadásával vagyok megtisztelve, ennélfogva további előadásom tárgyát kizárólag az „Iskolai takarékpénztár" képezendi. 1 Előre bocsátva a takarékosságnak gyermeki szempontból való meghatározását, mely nézetünk szerint: a gyermek minden vagyonának, u. in! táplálék, ruházat, tan- jvagy játékszer, pénz, erő, egészség és idejének megbecsülése a végből, hogy m\|ndezt, a mikor szükség kívánja, részint maga, részint mások javára felhasználhassa. Az iskolai takarékpénztár, mely kü-lönleg a gyermek pénzzel való takarékosságát cúlozza\|, emiitett egyéb takarékosságának fentiirtása és ápolása mellett abbait áll: 4- hogy a gyermeki felfogáshoz mért rövid magyarázat, s életképek\' feltüntetése által1 a takarékosság fentebb körülírt! eszméjének megértésre, felfogásra és gyakorlásának megkedvelésére vezetett növendékek nélkülözhető krjai-kat, nehogy elveszítsék, vagy hiábavalóságra költsék betéti köuyvecske vagy lap mellett tanítójuknak önkényt átadják a végett, hogy ez valamennyi takarító gyermek jfénzft gyümölcsözésül a helybeli, vagy illetőleg legközelebb eső községi takar^ponztárba elhelyezze, és ekként idóről-idpre gyarapuló pénzökből egy kis szerény kamatipzó tökét alkosson azon cz élből, hogy amikor és ameny-os\| j nyíre szükségletök \'fedezése valamely ér-;szó { dekes tárgy megszerzése, hasznosan mu- [lCltl bá-n, ja ibá zto- 2ZÓr hi- rendkivttli, ugy szólván határt nem ismerő szeretetben részesült, és igy nevelése lem; lehetett minden tekintetben czéliranyos és jói 4 Utnt kisded egy játékszertől a máink-\' hoz futott, ezt összezúzta, amazt eldobálta/ de egyn\'l sein időzött soká. Mint tamiló minden tudoiuáby után mohó vágygyalj nyúlt, de soha semmit be nemi végezett. &ok nevelő közolt csak egy őszinte, és hí-, vztását Komolyan vevő egyén ulálkozott; ez elment édes anyjához panaszra, azuián az anyát magát panaszolta be a higgadtabb és komolyabo atyánál; de „szólj igazat I letörik a fejed!" a szegény neveld t elkerg it ték ősaiatesógeért. A középtanodából Lajos Hó benheim ba ment a gazdászati ,főiskolába. Itt né éven át sikerült neki egy jó csomó 2d ságot csijuálni, miután atyja est illendőképen tisztába hozta Lajos miot blazírt, le még ís ojiiudig jókedvű fiatal einber Urt haza. De úgy mint a túlságos aserencsi t- lenség és nyomor, úgy túlságos élvezet hagy kiolthatlan nyomokat hátra la kedél ben. — Minden muísndó, e kiiakadássil kezdi bblcs Salamon, azon mankájávi 1, mely által a nbölos* predikátumra szert tett. És esen munkáját aaon idaben irt i. midőn már több száz feleséggel [és töb b • eser paripával bírt. „Még sem er anny t az egész élet, hogy terhét hordani megé demelné,41 gondolta Lajos midőn a feketb gőzsz&rnyu ló hazájába vitte őt. A inamáeaka Bzeifölött örült kedves iának; a fiu is örült ugyan, ésj mm s szenved kétségei, hogy öröme őszinte, é> izivből jövő volt r azonban aa égyhang i falusi élettel, és ezt ki venné neki rosi lévsn ? 4- nem bírt megbarátkozn i, és e{ f ssép reggelen, álig négy héttel megérkezte után, bucsut vett szüleitll böröndjét kocsira tétette és elhajtíatott Tizeunyolck hónapig kóborolt külföldön. Látta Olaakbon régi szobrait és fest-méuyeit, valamiut friss déli gyümölcseit, kóborolt az auvergnei paraiatok és uracsok között, hézte Madridban a bikaviadalokat és Loudou oluubjainak is vendége volt. Mindezt mohó [kapzsisággal élvezte, és mindenből oly hamar jóllakott, hogy rövid tizennyolca hó Után már nem bírt vonzerővel rá az olasz nő nagy, méla szempárja, nem késztették csókra a franczia demi monde hölgy carmin-piros kéjvágyó ajkai, és a akót kacér Kleopátrák nem tehették őt Antóníussá. -4- Eleget látott, eleget hallott, és eleget élvesett: csak ugy súgott a feje a sok- élményektől, midőn visszatért hazájába és szerétett anyja karjai köaé. Áron korcsmáros csapsséke fél órányi távolságra esett a Sárközi kastélytól, és b \| Lajos itt találta Ínég jtzt, a mit Európa nagy résaébeii hasztalan keresett: egy gyönyörű ssép leányit, ki őt igazán szerette, ki máskép, mint teljes szívvel lélekkel szeretni nem is bírt volná. £9 a gazdag, világlátott és előkelő fiatal ember önmagának már százszor bevallotía, és Lizikének már ezerszer megmondta nogy á nagy világban igen gyéren tereiunekj azon leányok, kik oly egyszerűen és teimécsetesen, de még is oly indulatos hévvel és önmegfeledten birnak szeretni, mint Liaike. Aa igaz hogy a „drága Bettike" egészen más eainbenlátta a dolgot mint leánya, de ilyen kis speculátio as anyának ha nem is egéssben, de részben megbocsájtbató. Aa éidemes korcsmárosné tudniillik még mikor ZÁ1M \'tJfTr.nwi irmntriirfi lattató élvoxtt, .vagy mások segélyezése kívánja, abbéi ismét kivehessonek. A gyermekekkél ily Szellemben megkezdett es folytatott! iskofiu takarékpénztárnak nagy hordejü czélja még a növendékeknek takarékosságához való szoktatása és közvetitésökkel a szülék, s házi környezet által leendő megkedveltetése, a családi körben és műét mind tovább-tmább leeudő törekvő terjesztése, s ez untii a haza gazdagítása, boldogítása. (Folytatása következik.) Helyi és megyei hírek. • — A nagy-kanizsai polgári tanoda ifjúságának tavaszi1 mulatsággal egybekötött naugversenye e hó 24-én megtartatott. Ha bár azt minden tekintetben jól sikerültnek kell mondanunk, anyágilag mégis kevesebbet eredményesett, mint azt vártuk volna, amely körtflinéuyt egyébiránt csak as egész napi áprilisi időjárásnak tulajdoníthatjuk, mely közönségünk egy jrészét visszariasztotta. Csak hat óra utáu tisztult ki az idő egészen, ekkor kezdett a közönség is tömegesebben összegyűlni, s a hangverseny kezdetét vehette. Miután á hangverseny programmját már közöltük, itt a musorozat egyes darab jait nem tartjuk szükségesnek újra felsorolni, — 8 csak annak felein ütésére szorítkozunk, hogy úgy a zene, mint az ének-rézzletek, melyeket a: jelenvolt közönség zajosan és" lelkesen megtapsolt, újra bizonyságot tettek azon lelkiismeretes buzgalomról, melyet Berecz Imre zene tanár ur kifejt, s melyért teljes felismerésünket érdemli meg. — A bzavalljatok is sikerültek. — A hangverseny titán vidám tánczra penderült a kis és nagy fiatalság és jókedvben járta éjfélután hároai áráig. — Nyilvános köszönet. A nagy kanizsai polg. iskolai ifjúság e hó 24 én megtartott hangversenyéi agybejött tiszta jövedelem összesen 174 írt. 25 kr. Ez ősz-szegből 32 irt. 90 krt. tesznek a felülfize-tÓHirit. Az alulirt igazgatóság kellemes kö-. telességet teljesít, midőn a szivés felülfize-tüknek az~üuvüs czél előmozdításáért hálás köszönetet mond. Kelt Nagy-Kauizsán, 187U. májua 26. Movgeúbesser János polg. isk. igazgató. Felülhettek: Wolheim Ernő 50 kr-N. N. 1. ezüst forint; ífj. Tripammer 50 kr; Nucsecz József 80 kr; Neumark ur 3U kr. N. N. 60 kr. Özv. Unger Lőrinczné 1 frt.i — Plihál Ferencz közjegyző 3 frt 50 kr. Szabó István 10 kr. Nith Norbert. 1 frt N. N. 1 frt. Bicza I. k. a. 60 kr. Kovács János 50 kr. Komlossy Ferencz 50 kr. ürossmanu Ignács 50 kr. Hirschl Ede 50. kr. N. N. 50 kr. Hanny Elek 50 kr. Farkaa László 60 kr. Vőnekv Pál 50 kr. Halva 1 frt. Schwarz N. 1 frt Ková-csics József 2 frt. Kroupekker N. 1 ezüst irt. Mager N. 50 kr. Berger N. 50 kr. Weiss Manó és neje 5 frt. Hám 50 kr. Schultz Sándor 50 j^kr. Ebenspanger fiai 2 frt. Dr. Rácz 50 kr. Morgenbessei János I 3 frt. Hotfmann Mór I frt. Összesen 32 I • frt 90 kr. — — A Gelsel Gutmann kanizsai czég kiállított hordói ugy a fa minősége, mint a kitűnően szolid munka folytán méltó figyelmet keltenek a aa. fehérvári kiállításon.. A hazán túl is jó hírnévnek örvendő czég a .Székesfehérvára küldött kiállítási tárgyaival igen helyesen inkábba gyakorlatiaaem-pontnak kívánt érvényt szerezni; azért a kiállított 10 dairab kisebb nagyobb I ordó, tani mindinkor délelőtt 10 éi\'akoi melynek Jégnagyobbika 260 akós, Borkereskedőknek és termelőknek akart alkalmat adni o kitűnő készítmény 11 targyakkal ismerkedni. Személyes megtekintés bővebben is még fogunk amlékasni meg-után nind* t. azon tárgyakról, melyek városunkból I latva megyénkből kiállíttattak. — Pécs él Kanizsa. Ezeu ősim alatt a következőt ifja a „Független Hiii Emiitettük e két város versengését a nántul központosítandó honvéd tábort i I előleg. A „Pécsi Figyelő" távirata sí érint Srende bonvédelmi miniszter a székes! shér vári kiállításon e tárgyban igy nyilatki zott „Pécs most nagy harczbau vau Kaniz iával a honvéd baraktábor miatt A mi eigem illet, én határozottan Pécs mellett vaj yok, mert, a mint itt ia látom, Pécsnek feji itt és életképes ipara vau, ezen kívül Pé( snek kitűnő vize, hegy-völgyes vidéke van; ez utóbbi körülmény a katonaság egésiségi nagybátyjánál volt Bécsben igen sok regényt olvasott, és ezen regények által bizonyos regényes hajlam fejlődött ki nála, és miután ó hajlam leánya regényes szerelme által reális kifejeaést nyert habár józan esze mindig nyugtalanította őt, á viszony szorosabbá tételére minden lehetőt megtett Jöttek a iuniusi esték ; egy ilyenen Lajos liiaikével kisétált a közel ligetbe. — Fa ée ffi kábító ambra illatot árasztott azét, a fUlemile bájteli haugja csattogott, a lombos fák koronáiról; a patak zsongó mormogása és langy esti fuvallat mintha a fel-, rezzent légben egymást ölelve víg tánca-bzn lebbentek volna el a két szerető előtt. A hold nyájas teli képe oly saeliden, oly bátorítólag tekintet le rájuk mintha mondta volna; „Ily eaték a szerelemnek, aa élvezetnek vannak szentelve." Későn ette tértek vissaa a csapszékbe. A lakazobában pislogva lobogott az éjjeli méca. Lajos szorongva buczut vett kedvesétől ás eltávozott Lizike benyitott a szobába, aa esése Család már csendes álomba merült, ceak édaa anyja feküdt álmatlanul ágyában. Lizike elloitott zokogással ée sürfi könybul latással borult anyjára. Miért nrzz leányom ? kérdé ez benső megindulással* mart leányát szerfölött szerette. Liaika Jtovább zokogott, de egy eaót sem felett Éjiéi tájban o ia lefeküdt el-el aaouderült, de álmából többeaör felriadt, akkor újra csendeseu sírni kezdett, míg-újra eöweuderüít, hogy kínozva borzasztó álmai-tál újra felriadjon. »\'• Mai anyja szomorúan csóválta fejét ée fegai közt mormogá: „Ez nekem sehogy aaw tataaik I" ^ As emütett aet után követkaső reg-g%len Lajos, alig pitymallott, már künn se- visaonyára aa előbbi pedig azok hely csélsaerü kiképezbetésére nagy befolytssal van. Igen, Pécs e tekintetben sokkal több előnnyel dicsekedhetik, mint Kanizsa." (Minden megjegyzés nélkül közöljük e sorpkat, ugy mint a lapban találjuk. Saerk.) — A nagy-kanizsai bankegyesület késs-vény társaság tudatja érdekeltjeivel, logy as osstr. roagy bank ujabb intéakec ései, valamint a kamatlábnak % %-ol való ductióia folytán indíttatva érzi mag^t a kamatlábat az érdekeltek betéteire nizve ennek megfelelőleg szabályozni. A ka nat-lábat pedig mától fpgva továbbra .tők >be-tétekre nézve 60 napi felmondáira 6°/( 30 napi felmondás mellett 4% 15 napi f«lí ion dás mellett 3% \' meghatározza. —{ El Sbbi tőkebetétekre nézve ez intézkedés f. éi ju lus 1-jétŐl kezdve jő alkalmazásba, —, — A n,-kanizsai köss. iskolaszék, ma kedden, május 27-én délután 5 órakor tart ülést melynek tárgyát a polgári és népi kólái évi vizsgálatok sorrendjének raeghitá rozása s a jövő évben használandó tanki ny-vek megjelölése fogja képezni. — — Meghívás. A keszthelyi m. kir gazd. tanintézet hallgatósága felerészbei „Segély-egvlet", felerészben pedig a „Deák-köuyvtár" javára 1879. évi junitu i-én „£ év vízen" zártkörű tavaszi mulatságot ren< ez Kezdete dél utáu 6 órakor. Egy család j így 3 frt., személyjegy 1 frt Jegyek előre v IIt hatók az intézeti dlvasó-tereinoen uaponl int délelőtt 11,—12 óija között Kéretnek a hölgyek lehető legegyszerűbben megjelel ni. Rosz idő esetén ugyan e hó 14-én tog m ig-tartatni. Felülfizetések köszönettel fogad at-nak és hirlapilag nyugtáztatnak — Gr. Zichy Jenó tiszteletére írja a Bz és y. egy művészi kiivitelü, értékes album og készíttetni, — melyben egy emlékirat l<iz, a végrehajtó-bizottság tagjaitól aláírva; 0-vábbá ugyancsak gr Zichy Jenőnek, m nt kiállításunk létesítőjének egy aranyból 1 é szült értékes emiénérem veretik; mely gróf urnák annak idején egész ünnepély séggel fog átadatni. Ez érem mintájára ezüstből és bronczból is veretnek érm ik eláruxitás végett A részletekről annak iqe jén tudósítani fogjuk t olvasóinkat — (Gazdaértekezlet.) A Zzlzmegde Gazd. Egyesületnek Izpunk múlt szára A n közlött jegyzőkönyvi részében közöltük azt k névsorát, kik ez értekezleten a megyei ga i dasági egyesület résééről megjelenni fogna i Az országos gazd. értekezletre utazókk il tudathatjuk, hogy a küldötteket a vasútn kl Boné Qéta elnöklete alatt fogadják: Dani z Béla, Felmayer Károly, Méss&y Géza Tóth Aladár, Ezen congressusnak tagjai ül seiket a városháza nagytermében fogják tai a ezep-nfem volt Időjárás nagy A miot olvasóink már tudják as ^rtakasl\|Bt jjuuíus 2-ától tí\'ia tog tartatni. — 2alamagya közagéizsegi állapota a megye alispánja jelentése szerint tember —j novemberi időszakon át kedveső, ami különösen a nedves káros behatásának tulajdénitandi» mérvben léptek fel a huruton lobi é bántalmak s ámbár a felnőttek közt járv lay vagy ragályos kór nem uralgott, \| mégis a beteg forgalom ée halálozások a! rendes arányt jóval túlhaladták ... A déczerobiri hideg idő beálltával a közegészség} állapot jobbra fordult, s a folyó év néJy hónapján át folyton kielégítő volt a lenflyai járás egyes vidékeit kivéve, hol a gyermekek! k#zt a görcsös hörghurut, hártyás toroklop }- sőt némelv községekben a diphteHtia számosabb kóresetekkol lépett fel. Afe aprjl hó végéig terjedő főorvosi jelintés szerint a közegészség! állapot a megye egész terű- étlenség kórnak a,me-ontel-sgalom tált a kertben. A félig kinyílt virágokról harmatcseppek csüngtek alá, és amint a na > első sugarait küldé a kéklő\' hegyek csv • csain keresztül, mint átlátszó gyöngyök tün -dökölni kezdtek. A természetet azon haj nali lehellet lengte keresztül, melytől min az édes anya cs ókjától as alvó gyermek^ aa alvó természet is mosolygva ébredezn kezdett A lég oly illatos, a növények olj frissek és Üdék voltak, minden oly édesei mosolygott és örült a hajnalnak, hogy a sé táló keble önként kitágult, lehelíete mélyebi és mozgása élénkebb lett. De a külső csent és béke a benső zivatart nem bírta elfőj tani. Lajos szemei különös tűsben égtek ajkai majd vonagló gdnymosolyra, majd epedő fohászra mozdultak meg. A természet szépségeit észre sem vette; itt egy virágágyban barangolt ós a legszebb bimbókat taposta el, amott a lomb közül a pacsirtát üste el, mely rqggeli dalával akarta őt meg örvendeztetni. Azután egy lugasba tért, ott a harmatos pássitsaékre vetve magát as ágakból összefont asztalra könyökölt és ne héa fejét tenyerére támasatá. „Különös rejtélye aa emberi természetnek". mormogá magában, „hogy magyarázzalak meg?" A vágy tündöklő világot fest elejbenkv é^ aa élvezet, mint köny-nyfl ködöt a napsugár, aaétoaslatja. A mit tagnap, midőa még pem bírtuk, aa élet legfőbb tincsének tekintettünk, az ma haszon-talan lommá válik, midőn birtokunkban van, és igy boldognak nevezhető aa. kinek vágyai és raméáyei messzebb terjednek mint ereje, üaálylyef ezeket túlérni birja.— „Lizike ! Liaika I* inoijmogá aautáá éa ismét hoaesa gondolkozásba\' merült (Folytatása köv.) l" és latén olyannyira kedveső vél vált, hogy as időszaki betegségek aránya is a szokottnál csekélyebbre apadt\'— A [lefolyt] £ havi idősaak alatt 16 öngyilkossági eset fordult elő és pedig 8 önmérgesés, .6 felákaaztás, 5 agyonlövés, 1 szándékos kutbeugrás, késssurás által. Véletlen áaeran áldozata összesen 14 volt: az eh 3 eseté fordult elő; a véahimlőoli gye területén összesen 13,052 ajtói jeaittetett sikerrel; a népesedési pedig as egész megyében 1878 szeptember l-jétől, spriTis 15-ig. 9377 születés és\|7953 halálozási eset mellett 1424 szaborodáat mutat — Szt.-Györgyvar, 1879. május 25. A keszthelyi járási tanítói kör kiváló fontosságot tulajdonit annak, bogy .gyűléseit ne állandóan egy helyen, hanem ha a körülmények engedik, felváltva faluhelyeken is tarthassa Számos érv van a tsjnitóegy-letek gyűléseinek falvakon leendő [megtartása mellett; a sok közül Csak egyet: a Ic\'öenépet megnyerni az Úfalának) ■ b&rátjávií, pártfogójává lehet tenni euk fohtún, és ez már maga . elegendő, llogy a[ tauitó-egyletek a keszthelyi járási tanítói kör ezen elvét elfogadván, érvényesítsék.]— As előbb nevezett \|kör az idei tavaSsi gyűlése helyéül Stent (hürgyvár köz aégét tüzé ki, hol az tegnap, május 24-én következőleg folyt le; Viesé Károly kör elnök meleg hangon tartott mognyitó beszéde után ajknyvek olvastattak és hitelesíttettek. Ezután elnök\' J gyülps által nvert megbízásai eredményéről, továbbá arról tett jelentést, hogy a „Z. á. Unjestület" központi válautmánya, az elnökséget semmiről sem értesité s igy ő a megyei ált. tantestület életéről mit sem mondhat — Sajnálattal tudomásul vétetett. Klug József pénztárnok jelenté, hoay z kör pénztárába ez ideig összesen 31 frt 50 kr. félyt be, mely Összegből, levonva az uazoltl kiadásokat, marad a pénztárban 24 frt. 51 kr. — Tudomásul vétetett Ezután elnök maga és tiszttársai nevében tisztségükről lemondván, uj tisztviselők választázát kéri. Meg-vá-asztaliak: Pöltz Pál elnökké; Németh Károly alelnökké; Klug József pénstár-nokká, Ujlaky Mátyás jegyzővé, Mzgyar József kőuyvtárnokká; választmányi tagokká pedig Wiese Károly, Belányi Tivadar, Ertf Károly, Vörös János. A tisztújítás után Belányi T. tag, Fábry János tanár által feltalált térképet ismertette, mely ismertetés nagy köszönettel fogadtatétt Egy tag indítványára elnök felkéretett, hogy tegyen kérdést a „Z. á. tantestület" kösp. választmányánál : váljon fog-e ez évben tantestületi közgyüléV tartatni s hol ? s mely tárgyak kerülnek Szőnyegre ? Még néhány kisebb tárgy megbeszélése után a gyűlést elnök bezará. A keszthelyi járásittanitói kör es alkalommal 4-szer tartja falun gyűlését: a mily örömére szolgált a kör tagjainak a bárom első (Rezi, Zsid, Zalavár) községben a köznép \| érdeklődése a tanügy iránt, mely a gyüléspn való megjelenésben nyilvánult, ép oly leiverőleg hatott a Sst Györgyvári lakósok közönye, kik közül, daczára nógy ünnepélyesed meghivattak, egy sem volt jelen, Ez apóiban nem rettent vissaa bennünket; kitartás és caélt érünk 1 < Az óra d. u. 1 órát mutatott [ midőn az igen kedves házi-asszony és nui ur, Magyar József sürgető kérésére a tanügy ide aarándokolt, apostolai as ialetesen telteritett asstalhoz ültek. As Ízletes ételeket fűszerezték a pohár köszöntézek; Wiese K. a tanfelügyelő, —■ Ujlaky a házi asszony és házi ur, 4- Belányi a jelenlevő érdemkereszttel kitüntetett tagtárs, Németh Ká-itoly, — Németh K. a kör ösazes tagjai Qgésísségére ivott — A kedélyes társaság ebéd után is együtt maradt s esi eayüttlét határtalan jé kedvet idéaett elő, mely csak növekedett, midőn, egyik különbéi nap vígnak ismert tag t ár s igy kijUtittlfal: n\\Jraim I oly jól érzem mace mat, hogy ezan egy időben kétezer sseretnék jelen leniül\' Hdgceó. — T. olvasóinkat figyalmaatatjOk a „Délzalai takarékpénztár" kebelében szervezett eyqjiő- és önsegélyző szövetkezet igazgatóságának lapunk mai aaámápan foglalt I airdetésére. Miután a szövetkezét kös-gyülésileg elhatározta Végfeloealását, telszó-utja mindazokat, kiknek netáni jogai volnának a szövetkezet állán, bogy éieket 6 hé alatt érvénvesitaék. Ütalonk eg^r ibiránt a nevezett hirdetményre. — — Országos váeárnnk még agy jól látogatott hativáaárnak sem illik béJ~iSzen nincs ia mit oaodálkoanunk, mert a fBldai-velőnek aa előaates sok aaőa idő tolytán most van legégetőbb munkája hogy egy kis száraz iaőnek örülhet. -7 Igf a kei sálét sehogy sem felelhetett mag a kínálatnak, sőt as előbbi is kevésbbé élénk volt, mint egyéb vásárokon szokott lenni Szarvasmarha egyébiránt középszámmal hajtatott ba. — Ennek a lefolyásáról aaonban bővebb tudomásunk ninos. — Olvasóink lapunkbői is értesültek már, hogy a kiállítási tartam folyamában Székesfehérvárott as iparos ifjak is fognak gyűlést tartani. Mem toaom nálunk mozognak e ez érdemben, de nem ioss volna., ha iparos segédeink^aösől többen rándulnának e czélból Sz, Fehérváira és a harmadik iparos ifjúsági vándorgyűlésen résatvennének A veszprémi iparos ifjúság egyletének elnöke e czélból meleg hangú felhívást intés a hazsi iparos íflusághoz, s felhívásban különösen oda mutat, hogy e gyűlésen as iltalános betegsegélyző intézkedéseket döntsék el. — . — Balaton-füredi kies fürdőnk a melegebb időszak beálltával élénkülni kezd. A székesfehérvári kiállítás látogatói kösül is többen csoportosan szándékoznak átrándulni Balaton-Füredre, mit bizonyara nem , lesa t>kuk megbánni. — TQrJén április 24-én kellett volna váeárnak lenni; ez azonbzn elmaradván a hivatalos lap aaerint e vásárnak e hó má jua 30-án való megtartása megengedteti. — Magyarország és a Nagyvilág 21-ik sBámánaa tartalma. Szöveg: Huszár Adolf és az EŐtvös-azo-bor. - Utófájdalmak. Költ (Bartók Lajos.) — Dubrovszki. Orosz elbeszélés. Irta Puskin. (Az orosz eredetiből fordította Tímkó Iván,) Folytatas. - Jó bort iszik. Szerb költemény. (Wutz Albert.) — A kelet-ru-méliai nemzetközi szervező bizottzág. — Regék a holdról. (Requioyi Gézz) — A zulufőid i angol tábornan. — Patkányok. (K. T. K.) - Az ujjTitania. /F.) — Rie-ger László. - A vér. („Strathmore.") Regény. (Irta: Ouidaj) XX. folyt. — Szini és művészeti szemle. (S. K.) — Különfélék. — Sakkfeladvány. — Képrejtvény. — Szerk. üzenetek. Bajtok: Huszár Adolf. — Báró Eötvös József ércz-szobra. — Az uj Titania. — A kelet-ruméliai nemzetközi szervezőbizottság. — Riger László, j— A zuluföldi augol taborbanr — Rövid hírak. A párisi os kir. nagy-szöVetség által eddig hazánkba juttatott szeretet adományok 240.349 frankot, 4 aranyat és 300 frtot tesznek. Ujabb hírek szerint a király megfogja látogátni a székesfehérvári kiállítást. — Az akadémia főtitkárává Fraknói Vilmos lett megválaastva. — A Laube társulat Dramaturgja Strakosch Budapesten részleteket olvzsott Hamletból, Faustból és Schiller „Harangijából. - Bat-tenbe-g berezeg 22-én Berlinbe utaaott, onnan Párisba megy. — Gabonakivitelünk a Sváiczba az utolsó időben rendkívül élénkült — Ssende miniszter elismerőleg nyilatkozott a kiállítástól. A Z&lamegyei fíazdas&gl Egyesölet hivatalos értesítője. Jegyzőkönyve. A n Zalamegyei gazdasági egyesüld" Zala-Egerszegen 1879. mdjttf 5-én tartott közgyűlésének (Foljtatss.) 6\|38—1879. Ügyvezető elnök ur előterjeszti hogy a mull 1878 évi nov. hő 18-án tartott köagyfl-lée 88(878 számú végzése szerint a jelenlegi közgyűlésnek tartatott fenn annak elhatározása, hogy a nkanizsai gabona és borvásár a folyó 1879 évben megtartassák e ? miért is e tárgyat tanácskozás alá boosájtván^r* habár a vállalat az ahhoz osatolt reményeknek a termelő gasdaközönzég érdekében meg nem felelt, sőt czélszerüsége ellen a gazda küzöáség köréből kételyek is nyilváníttattak; tekintve még is, hogy a gabona üalet forgalomra élénkitőleg hatott, tekintve továbbá, hogy a gabona és borvásár rendezés az egyesületnek anyagi veszteséget a lefolyt években nem okozott, — a rendesésre fordított kiadásai a vásár bevételeiből megtérültek volt, á gabona és borvásárnak Nagy-Kanizsán a folyó 1879 évi augusztus hót tan az egyesület rendezése alatt a kereskedelmi teetület közreműködése mellett az 1876. évi april 6-iki közgyűlés 45\|49 juuius 24-ki közgyűlés 79 ezámu végzésérel megállapított 1877. évi máius 7-iki közgyűlés 9;57 ss. végzésével módosított szabályok saerinti megtartása elhatároztatott ; réndazéeévfl aa 1877. évi május 7-iki közgyűlés 9 57 és 1878 évi február 25-ki közgyűlés 2jl2 számú végzésével mec-választott bizottság megbizatik, annak idő-kösben elhalt tapai helyett kiegészítésére Glavina Lajos bizottaági elnök ur felhatal-maztátik, a a jelen ^végzés éa ösazes iratoknak kiadásával felko-etik, hogy a közügyek s as egyesület iránt kitftntetett mindenkori hasafia s buagalmával a vállalatot aaon óhajtott esélnak elérésére melyért as egyesület azt létesíteni törekszik, sikeres eredmánynyel vezérelni a arról annak ide* ién az iratok és saámadás beterj sütésével jelentést adni méltóztaaaék. A gabona ée borvásár költaégaioek fedesésére előlegül 500 frt. 0. é, ezennel meg szavaztatván, annak Balos Jóaeef ur mint a rendező btaottaác alelnöke kesére ée nyugtáiára leendő kifizetésére egyesületi pénztárnok ur jelen végzés kiadásával ér- » sxam sekkel egy, elAbbí évekhes aőkönyvokj hirlápok, köuyvsk baktttássira, de oankis a íoliWllUijdÓ ssUkséghes köpost 1 elnöki utalvány melleik leendő hasanálatra \' elfogadtatott. Aa egyeeuket kbslöuyér* aa 6-ík pont alatt kitett 160 frt tekintettel arra, hogy as egyesUlat küsgvullésMtj a megyei kliagyUló-idöl ben eaokta tartani, a így aa bea képest! éveukint kevesebb kOagyttlés tartatlik, tehit a kOagyUléaí jegy-adkOnvveket tartalmazó közlöny számok szétküldéséből jtelraerUlő kiadások is megkevesbedtek, feleslogeeuok találtatván a 150 írtból csajk a folyó 1879 évi deczem-ber 31-ig eaedékes rész összeg fogadtatott el; egyszersmind ügyvezető elnök ur megbízatott, hogy a Zala czimü lap, mint aa egyealllet jelenlegi közlönyé kiadójával, esetleg más kiadóvá! a toa alkalmaakodás végett Ügyvezető \|r is érteaittetik. • (Folyt, kftv.) Inuk fenntartásával közgyűlés jóváhagyása egyezkedjék, hogy az egyesület közlegényeinek közzétételére s a tagoknak megküldésére olcsóbb álért vállalkozzék. T a 6. pont alatt aaaámadáahoz szükséges kimutatások elkészítéséért pénztárnok ur részére kitett 60 frt. még ez évre, a melynek lefolytáig t i. a kamat ós tagdíj hátralékok tisztázása remélhetőleg rendbe ho aatik — helybenlhagyatik. A kertészeti szakos ztály részére a 7-ik tétel alatt ielvett 400 frtban elfogadtatott. A aatflldmüyeléaí jutalmazásokra a 8-ik pont alatt javaslatba hozott 200 frt. mint \| rendszeres kiadÁé töröltetett, aaonban határozatkép kimondatott, hogyha akár a szól-lőszeti, akár bármelyik máa szakosztályban jutalmazásra méltónak találandó aet merül fel, aa illető szakosztály ast a közgyűlésnek jelentse be a kiosztandó jutalom öaa-Bzegét hozza javaalatba a közgyűlés a fennforgó körülményeik szeriut esetről-esetre határozni fog. Ezek szerint as 1819. évi májua 1-tŐl 1880 májua l-ig terjedő évre következő- Vegyes. — Kettői yéret gyükotság, Saegézár ou e bó 11-én reggel Szentes, jbidósági t tatót ágyában véresen meggyilkolva! ta- \\ Jalták. .Szentes a gyilkosság előtt éjféli Után l két órakor ment haaa. Ajtaját mit sem Wya- 1 í itva nyitva hagyu. — A tettes aa laldo- \\ i atot uját tőrével szúrta le, mely aakulán 1 I ikttdt. Ekkor ftlieaaitatta Íróasztalát U ab-l ól 200 frtot, egy arany órát láncz\'ozkl a \| i gy revolvert vitt el. Mikor a gyilk<W el-, égeate szörnyű tettét, nekiált és megmosta 1 ezét a szobában levő uioasdó-edénytben. viaagálat megindult, de hogy ki lelhetett gyilkos, aat aenki még gondolni Böjti.ké-es. Az kétségtelen, hogy a gyilkosság Irab-ksi szándékból történt. Pár nappal ajbtött 1 áró Wimmersberg Quidó Szentesnek orintot adott át rövid időre megőrzési vé tett, miről a gyilkosnak hihetőleg tudomása olt. A báró aaonban máanap visszakérte l J] lénsét Szentestől, s így a gyilkos terve 1 i géaaen még sem sikerfllt. — Ugyanason ijel egy másik gyilkosság ís történU Heg I el a várost átszelő patakban egy meglett }oru férfit találtak agyonszúrva. Hagyon alósainü, hogy e gyilkosság a másikkal ilémi összetUggésbe van- — Az időr majd 1 ideriti. llirdelénel: Hirdetmény. a naQy kanlxsal polgári egylet tulajdonát képező bérház, kert és ital mérési jog bárom egymásután következő évre i. évi október bó 1-től bérbeadandó. Ajánlatok f. évi juuius hó lb-éig bezárólag aa egylet elnökéhes irásbelileg nyújtandók be. Bérleti feltételek az agylet elnökének I éis titkárának lakásán, valamint az egylet l helyiségében bármikor megtekinthetők. 1 Nagy Kanizsa, 1879. májua 25-én. 1 613 1—3. Az elnökség. Felelős szerkesztő; IHOFFMANN M Angol királyné szálloda B U D A PESTEK Első raugu jó hírnek örvendd l szálloda a Duua mellett, a gőzhajók kikötőhelye közelében, a legelegánsabb és legforsalmibb városrészben fekve, ajánlja magát 160 kényelmesen berenaeset szobáival 1 írttól keadve feljebb, elismert kitüuő konyhával, kávé- és kitűnő italokkal Jutányos árakon és pontos szolgalat mellett Kiváló tisztelettel 610 i- Bchalek Lipót HzAlloda tulajvlonoe. kép állapíttatott sági egyesület kö 1. Titkár év 2. Ugyanani 3. Pénztáruo 4. Saaklapo nyomtat? neg a Zalamegyei gazda-taég vetése. fizetése . . . 400 frt. ak irodai általány 100 „ k évi fiaetéae . 1Q« , n Íra, könyvekre, nyokra, könyvkö- xxxxxxxnxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx :XXXKXXXXXXKWXW»XXXKXXXtöüOOt téezeti munkákra 5. As egyealllet közlönyére a f.- 1879. ovi decseinher végéig esedékes réasletben as évi szerződéses díj . . . 6. A 8záinadáshoz asükségea kimutatások elkészítésért 7. A kertészeti szakosztály rébsére . . . . . • Ouzeaen 1250 frt. Az az egy ezerkétszáz ötven frt o. é. j A 1. 2. 3. tétel alattiak folyósitnak ■ a végzés erejénél [fogva az illetőknek év-negyedes részletekben, a 4 alattiak a szükség le thes képest, az 5 alattinak a szerződés értelmében a kímutaaok elkészültével, a 7 alattinak a kertészeti szakosztály szükséglete szerint ügyvezető elnök ar utalványára a pénztárból kiszolgálására egyesületi pénztárnok ur jelen végzés kifdásával utasít tátik, s mindezektől tuaomás és ah- (Bizonyítvány ) Az Öntől veUlButrelféle gőzcséplő készülékkel igen meg vagyok elégedve, valamennyi egyébb gyártmánynál előbbvalóvá teszem, i nem mulaszthatom el önnek eziránt teljes elismerésemet ie]®zni ki. 1 Déva, 187B. augusztus 10. 1 Lázár Lajos. :»ÖÖWWÜ0ÖÖÜ00<K»00ÖC XKXXKKKXXXXXXXKXXXXXXXXKXXXKXKK Párisi világkiállítás 1 legmagasabb kltUntotéj A becsületrend lovagkeresztje és 4 érdemérem, XXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ 160 arany-, ezüst- és bronz- 9 • érem az összes nemzetközi és egyéb # , mezőgazdasági kiálWÚson. RÜSTON, PROCTOR ésTARSH fi. javi Budapest, natlor-nlc7,a ajánlanak d&un felszerelt raktárokból: 1 ott gözmozdonyokat fa-, síén- és iszlmzffttésre ; Srőicséplőgépcket üstögtisztitó kéuülékkel; i? maimókat, Backer-^rostAkat, trijBureket 602, 1—10 stb. stb. itb. tesitUtik, arról egyaaersnind Qlavina Lajos \| s bisottsági otnök ur s általa a rendező hl- d aottaág értesíttetik s a biaettsácnak a ren- \' c deaés folyamában a tslmerfllenaő kiadások \\ e tekintetében a legszigorúbb takarékosság és minden elkerülhet* nélkülöshetó költsé- a gek mellőzése kiváló figyelmébe ajánltatik. f 7 39—1879. a Árvay István ügyvezető s kertészeti ® saakosatályi elnök ur előteriesati miszerint " Zalamegye közönsége a Z.-Egerszegi 190. B tjvben A 2699 h. aa. a. foglalt, ,a Zala- * megyei gaadaaági egyesületnek egéeB fenn- n \' f állási ideiére aa alapszabályok szerinti hssa- ? - nálatra átengedett telkének mesnagvobbi- b táaára aa eladott galambold, perlaki, Bella- ® tinoai megvei kertek ára felhasználását " megengedvén, e csélra a gazdasági egyesü- ® Jet nasanálatában levő úgynevezett gazdasági l egyesületi kert déli szomszédságában fek- 1 vo bel te leknek a bemutatott váaraja sae- € rinti azon részét, mely a kért mellett "kelet a felől elvonuló taliga ut délfelé kinyújtott , keleti vonala nyugoti telén\' fekssik egyedül \' megfelelőnek találván az illető tulajdouo- fi sokkal alkudozáaokba bocsájtkoaott, b eu- < nek folyamában annyira haladt, miszerint 1 megajánlják, hogy azon szükséglendŐ te ek 1 részieteket négyszög Ölenként 80 kr. aaaa 1 nyolcsvan krért o. é. tulajdoni joggal el és átadni fogják, kéri aaért a közgyűlés hatá- t rozatát, hogy az ajánlat elfogadáaa esetében aa ügy a tek. megyei közönség jóvá- j hagyása megnyerése végett oda felterjess- i teth essék. i Miután esen ügy beható hosszabb ta- j nácskoaáa utján megvitattatott a egyrészről j a telek tulajdonosok ajánlatának a követelt 1 magas ár mellett a caél eléréaa végett el- \' fogadása azon tekintetből, hogy aa egyesü- £ let a gyakorlati kertészkedésre terjedeimesb > tért nyerhessen, nagyobb a eredményeab mű- t ködést kifejtheaaen aa egyepület érdekében állónak véleményeztetett; máa réssről pedig 1 még asou körülmény tekintjetbe vétele mel- 1 lett is, hogy a megveendő féasletekkel as c illető\' tulajdonosok beltelkei két réssre oes-(a\'nák a Q ölenkint igényeli (80) nyolca vau krajcsár oly tu! csigásott mjagas árnak találtatott, mely á fennforgó körülmények szerint aem aa ingallau bírtak árfolyamával arányban nem állván, sem egyébb nelyi vir szonyoknak aőt as egyesület érdekéből fel-febb kiemelt tekintetek figyelembe vételével is a méltányosságnak e^y ál talján meg nem felelvén — el nem fogadható, ason kérdés eldöntése, hogy váljon a tekintetea megye kösöniége által átengedett megvei kertek árán aa egyeiületi kert közvetlen szomszédságiban levő telkek kijelölt réace u négyssög ölenkint igényelt 80 kr as az nyolezvan kr. átért megvétessék-e ? szavazást a. bocaájtatván akkép, hogy akik a megvételt kivánják „igen" akik a megvételt el-leuáik „nem" szóval nyilvánítsák akarata-\' kai\', „igennel" szavaztak: jGlavina Lajos, Szekeres József arak, — nnemmel" szavaztak: IBessenyev Ernő, Szily Dezső, Háczky Kálmán, Köníg-msver János, Tarányi Ferenci, Zalabéri Horváth Mór, báró Putheany Géza, Skubücs Jenő, Bogyay Antal, Beán Kálmán arak, ez szerint nyolez szavasat többséggel elha-1 tároltatott, hogy a gazdasági egyesületi kert \| szomszédságában levő telkek a tulajdonosok által igényeit négyssög ö jenkin ti nyolcsvan kr. áron nem vetetnek meg. 840—879. Egyesületi pénztárnok ur beterjesztvén as 1879-ik évi májas hó 1-től 1880 május l-ig terjedő évié a költségvetés előirányzatát b az tárgyalás alá vetetvénjaz 1. tétel alatt as egyesületi titkár javaslatija hosott eddigi 500 ft évi fizetést Zalabéri Horváth Mór ur 300 ftrá lessállittatni, ennek ellene Qlavina Lajos ur ,ast 400 frtban inegálSanittatm indít ványozván, azon kérdés hpgy JOO ft vagy 400 frtban áll\'apittassék-e meg? ssavyáa utján eldöntetni kívántatvánJ a titkári évi fizetése 300 írtban megállapítására Zalabéri Horváth Mór és Szily Dezső urak, — \'400 ftban megállapitására Qlavina Lajos, Bcjsse-nyey Ernő, Háczky Kálmáa, Köuigmayer János, Saekorts József, báró Putheáoy Géza, Skubücs Jenő, Bogyay Antal, Baán Kálmán urak szavaztak, így az 7 asavaaat többséggel 400 ftban megállapittatott. A 2. tétel afatt kitett 100 írt o. é. a titkár résaére iroda általánykép megállapittatott; a pénztárnok évi fiietése a 3. tétel álatt felvett 100 ftban elfogadtatott: a 4-ik tétel alatt kitett 50 (t szaklapokra,. könyvekre, nyomtatványokra, jégy- 22 M iSBBtfBBMgeSBBBB U 1 J* 1 S S \' t . 1 N O ^ ® O U w J- u u w i. u u U u y u u H 9 lí lij 41 o#a£ f B Bl I a ?l BBaHBlSsBaflsaB i & ^ggll £ > I;. • \|p \| i 2 Hlpippillsal:® 11 1 j1\| Ill\| \|i 1! Z\' 8 "a © h ►«i ^K^K^kkkkk ss^iA^ 5 % ^^ ®3 2: • • e " I \' ^ is KgaaasaisaearsB c p _ R !» s5 « * a I ■ \' H ■■!! ^ B f 1111111 Is i ic s: ű 8Í 1 s-fl1 1 S?f fi t &5 X10! íü . 3 fSJl E 1 Blif f M üf^ «< £ o % TS^S Q M c g •«» ^fll 3: qq fi ^ 3 t ■ 18 K^KKK^hKii^c ^ s r I . í s II W S 5 (í ■ A & "f m m e V a a ¥ a a a a nm JJg g^^j t * "C Xa 5 -2 . " 1 li állá 4ii\|\|s s: r 1: i11 fiMllllilllllilllUI \\\\hM i liitl TT\|á I J utiimiiuilini^ lli\'v in%Á r 11=1 141 & f tifni Htiiriü :hI IMéhMp III 1 h\\pilflpliliiíp"fisfPiinifhl i KX>OOCOOOOOIOOOOOOOOO( i i i ? m i e < i n ♦ ® fe-elií O C 5 B > ^ a o Q < «o e Ö O 0 2 N _ >3 — c eS £ Tc N t > 5 « w a) Ki - ^ Q3 .ris - ít Un -ÍSOOLSÍmp SsSc-rfefcw* fl 9 N i 0) a . u ÍJ Q ed T C OOOOOOOOOOOIOOQOOOO Pár Ibi vi 9 arany érem gőzmozdonyok és cséplőgépek la«hlalll<a« éri, diszokmány uli mozgonyokérl é$ több más dl ff ml, Marshall Sons & Gomp. Lmtd gMals^I gépgyáros )lí GAIN8B0R0Ü6H (Angliában) ICT Budapest, táczikőrui -ffifc-szám. eghivják raktáruknak, u. m Tisztelettel a nS-^swvM^ fsr^A ^n^s n nagyobbított tüsezékrénynyel, szabadalmazott Expansiv-Excenterrel, előraelegitővel, szabadat mázott szatma- ^ cyiAy fűtési készüli kkel, vagy anélkül ; legújabb szerkezetű d^Jeaíá\'vSl ÁavhA-í—"1—. elkészítő művel is aa eddig minden tekintetben czólezerúnek bizonyált t általában kitűnőnek elismert uszög-készülékkel WOÖ^JiWg^epeiJS őrlőmalmaik stb. megtekint,sére Marshall Sons & Comp. Lmtd. Ö07. 1-6 i L ci. köznséget mielőbbi megrendelésre felkérik, bogy a Képes Arjegysékek közelgő cséplési idényre minden kívánságnak pontosan megfelelhessenek, kívánatra ingyen és bérmentve. Nyujteunk kezet a szeren ősének! <400,000 aM-drlca- főnyereményt .nytfjt kedvező esetben a legújabb nagy piütitsoldt, I mely; a magas kon* által jóráhagyva és blstositva rán. Ezen uj leneset előnye sbiban áll, hogy néhány hónap Iefotynsa alatt fí\' Sorsolásban !,(00 nyttmbutfntk okveüen kisorsolás\'aU kel^ kerülnie, közlök 400,000 ftnyí ílnyersuiény, részleg pedff: A nyereményhosásük terVszerint hivatalosan állapíttattak meg., A legközelebbi első, az állam álftl biztosított nwreménybuzás f 1 nyerem, á m.260,0001 1 nyerem. á m.150,000 1 nyerem, á m 100.000 joniss 11- és 12-dikére megállapíttatik. 1-nyerem. á m 60,000 1 egész eredeti sorsjegynek árs csak 6 márka vaigy 6 frt 60 kr. o 1. nyerem, á m. 60,000 1 fél J „ „ „ „ 3 • „ L 1 76 „ á m. 40,000 1 negyed „ „ „ . > l\'fc L L II 90 „ \| á m. 30,000 Valamennyi megbízás az összeg előleges beküldése vagy postautalvány á m. 26,000 mellett Ikonnal és a legnagyobb gonddal \'eszközöltetik, i mindenki ma( m á m. 20,000 az állam czimerével ellátott eredeti sorsjegyet kapván tőlünk keséhez? . á m.15,000 Aypiegrondelésekhez a megkívántató hivatalos tervezetek díj nél 1 nyerem, á m. 12,000 mellékeimnek, minden busás után pedig...... 24 nyerem, á m,10,000 vevőinknek a hivatalos bsaási jegyzéket 5 nyerem, á bl 60001 \\ nyeremények kifizetése mindenkor hjbntdssn \| az 1 nyerem. 2 nyerem, ő nyerem. 2 nyerem. 18 nyerem ssóütás nélkül küldjük rés; állam iétáUdsi 64 nyerem, á m. 6000 {mellett? történik s akar közvetlen megküldésé vagy kívánatra érdekelt 71 ayevsm. á m. 9000 inknek Ausztria minden aagyobb piaezain fennálló összeköttetéseink állal 217 nyerem, á m.8000 kézbesittethetik. 631 nyerem, á m. 1000 Vállalatainknak mindenkor kedvezett szerencse, sok más tekintélj 678 nyerem, á bl 5001 nyeremény között gyakran az első főnyereményeknek örvendvén az, melyek 660 nyerem, ám. 800 \|as érdekelteknek közvetlenül fizettettek ki. As tlr a legszilárdabb alapon nyngvjS vállalatnál, elöreláthatól tg bb résztvételre számíthatván, kéretik már s közeli búzás ml alulírott bankházhoz intézni. 24,766 sysrsm. ám. 1681 mindenütt biztoasj__ is minden megbízást-miaél mindenütt biztonsággal a legélénkeb 1 előbb, közvetlenül Kaufmaun <& Simon bank- és váltó-üzlet Hamburgban, bevásáftási ás riadása mindeanemü államkötvények, vasa ti részvények és kllcsönsorsjegyeknek ü. Í, Köszönetünket fejezve ki ezennel iréntnnk eddig tannsitjott bizalomért, felkérjük aj klseseoláttáli részvételre, fötörekvéeünk ezentúl is oda iranyuland, mindenkojr pontos és szilárd szolgálat által tisztelt érdekeltünk teljes megelégedését kiérdemelni. röntebbiek. «y ooooooooooooooson a kam 1 1 , 160,000 „ t „ 100,000 „ 1 „ 60,000 . 1 60,000 „ 2 40.000 „ 9 h 30,000 „ 6 „ 25.000 „ S „ 10,000 \|\| 18 16,000 „ t „ 11,000 „ II » 10,000 „ 6 nyer. 8000 márka 2 nyer. 6000 64 syv. 3000 6 nyer. 4000 71 nyer, 9000 217 nyer. 2000 2 nyer. 1600 2 nyer. 1200 €61 nyer, 1000 676 nyer. 600 660 nyer. 300 21650 nysrJ 166 stb. stb. Az első nyereménykozás 1878. jun 11- ái 12-dikerc van hivatalo an megállapítva. Ezen nagy péotkisorsolás legközelebbi nyereménybuzisAbos «Jpr^ ...... s eredeti sorsjegy ára csak (j márka rágy 3[\|, frt. ... ^fi—.JIM—JB «s tuug bckúldéie mellett a legtávolabb viéjskre is bérmentesen elküld és én ezeii negyed éUmml ekben is beküldhetők. xx»oooooooooo»«Q8toooooooooQd at ül FELHÍVÁS ihurgl áll Mm által biatoeitott nagy pénalotteria nyeremény-esélyeibe sí részvételre^ melyben 1879. juniusí 1-től 1879. november 12-eig § millió 177.ÖOO r. márkát biaonyoean nyerni kell. A 7 osztályba^ beosztott uj játékterv 86,000 sorsjeg^ költ 44,000 nyereményt tartalmaz, esetleg V 400,000 r. márkával, ée pedig. 1 nyer, 260,000 márka 8 „ Li lu frt. í\'i, i, \| r 90 kr. miUg bisiontott eredeti torsjejneket (nem tiltott promesi >k) m. ■y összegek A Sttihdecktr hd» rÓvíd idő alatt 125,000, 90,000, 90,000, ->0,000 ti bb lOfiOO stb, márkás nyereményeket fizetett kl vevőinek^ s az által sok család szerencséjének megalapításához járult, \| A betétek a nagy nyereségkilátásokhoz aránylag igen csekélyek, és Fzsrencsekieérletel csak ajánlani lehet Minden résztvevő megkapja a megrendelés alkalmával a hivatalos i r-vet, és a- hozás után a nyereménylajstromot. A nyeremények kifizetése és elküldése a szí szerint tervszerüleg eszközöltetik. Megbiaások azonnal bizalmasan intézendŐk as ialuíirott kipróbált M. 8TEINDECKER, Dammthoratras bank- és váltéfislet HAmburgban. 0. I. A Steindecker-Kái — mindenfitt miét nÜérd éi biUos kileli MŐrstcs — nem szórni különös reklámra; miért is> az mellőztetik, m a 1 közönség figyelmeztetik. .. [ T I 606. 1—x szerencsés nyerők kfránsl ga m VALÓDI Wtlüelm-réle antiarthritikoB és antirheunitttikus Vértisztitó-tliea, Ezen thea megtisztítja az egész szervezetet, mint semmi másféle j szer átkeresi a test minden részeit — és belhasználat után eltávolítja a lerakódott kórinyagokat j ugyszinte hatása biztos és tartéai Alaposan gyógyítja a- köszvény, csús, gvermekágyi lábbajokat ér idült osö -könös bajokat, a szüntelen genyedő sebeket, ugvsainte mindenemi- és bőflkiütési betegségeket ; a testen és arczon ievŐ pörse-néseket, sömört bujakóros fekélyeket. Külöiiősoii kedvező sikert mutat eaen thea a máj és léptplulntnál nemkülönben aranveres állapotbjan, I sárgaláz, éles ideg-, in- izom és csukló fájdalmaknál, továbbá gyomornyomás, siélbántklinak, al-hasi dugulások, hudcsőbántalmakL magömlés, férfierőtlenség és a nők folyásánál stb. Oly fájdalmak mint gürvélyes-be-tegségek, mirigydaganatok, gyoráan és alaposan meggyógyulnak tartós theáivás által — miután es enyhe, (feloldd) és vizelethajtó eaer. . Egy csomag, 8 adagra osztva az orvos előírása saennt készítve i- [használati utasítással együtt s különléle nyelveken 1 frt, bélyeg és csomagolás küloh üO kr. Gsász. kir. kizárólag szabjadalm. WilMm folyékony növény-sedativ „BASIORII" Wllbelm F. gyógyezeréoztól Neunkirchenben; az egyetlen, mely a magas cs. kir. egész-ségügyi hatóság által szorgosan megvizsgáltatván — 0 felséee 1. Ferencz-József által, kizáról. szabadalommal tüntejttetett ki. Ezen szer oly készítmény, mely be-dörasölésül alkalmazva, gyógyitólag, nyugtatóig, fájdalomcsillapító és engesztefőlog hat ideggyöngeség, idegbántalom- és fájdalmakban, testgyöngeségben, csúzos ideges kösavényes fájdalmak-és csusos fájdalmakban, tagsaaggatáa, iaombántalmak-, arca-és csuklófájdalmakban j köszvény, csüz, főtá- jás, szédolgés, fülhaagoatás, derékfájás gok gyengesége — különösen nagyobbszerfi gyalogolási megerőltetéseknél (katonák, és erdészeknél,) oldalszurás, mindennemű ideges betegéégek- ée más idült osuanál^ £gy kőkorsóoska orvosi utasítással együtt 1 frt o. ért Bélyeg és csomagolásért 20 kr. külön. , _ "Wilhelm-féle Schneeberg növény-allop Wllhelm Fr. gyógyszerésztől Neunkirchenben Ezen nedv rendkívüli hatást gyakorol toroi- cs mell fájdalmak, töhhurut, rekedUéa, köhögés és náthaldxnáL Sok vevők erősitik, hogy ezen nedv élvezetének köszönhetik kellemes alvásukat Különösen kiemelendő ezen óvószer ködöa és sord időjáráskor. Qp^T Aaon t cs. vevők, lók az általam 1855. és óta készített kitűnő Schneeberg-növény-allopot valódi minőségben kapni óhajqák — szíveskedjenek határozottan : Wilhelm-féle Schneeberg* növény-allopot rendelni. Utasítás minden palacskhos mellékeltetik. Egy bepecsételt eredeti palaozk ára I frt 25 kr. és mindig friss állapotban csakis az egyedüli készítő Wilhelm F. gyógyszerész Neunkirchenben A -Asstrlábas kapható. Csomagolásért 20 kr. száiuittátik Wühelmfüe róg kipróbált római, valódi fő, seb, égés- és (agyellenes általános gyógy és buzó-ír. Ezen ir V Felsége és római császártól szabadalmaztatott. Az erő ós hálás ezen írnél különösen kedvező mŰy, széttépett vágott és stwrott sebeknél, mindennemű rots-fajú daganatoknál\\ ugyszinte elévült időszakonként kiütő lábsebeknél, csökönös mirigydaganatok és fájdalmas kelések- is Ujiftregnél, sebes és gyuladásos emlőknél, égett sebek, tyúkszem, zúzások, fagyott tagok, köizvényfolyás és hasonló bajokban. Bzen ir valódilag csak sgyedül Wilhelm Ferencz gyógyszerésznél Bécs melletti Neunkirchenben kapható. Egy skatulya ára 40 kr. o. ért. 2 skatulyánál kevesebb nem küldetik el a kettő ára bélyeg és csomagolással m5-® együtt 1 frt. oszt, ért. Föntebbi készítmények valódi minőségben kaphatók Prager fi. gyógyszerésznél N.-Kanizsán. Párisi világkiállítás 1878-ban. Arany érem és több más jutáimat nyert La legjobb £! gőzmozdonyok, vaskeretQ cséplőgépek, szab. „ROBEY"-féle álló gépek, malmok, sa-ért, egyssérsmÍM sjinluai lárfány-ceéplófépeket sonetó-gépeket, ekéket, boron iktt, m\|\|\| ttiiuii rtMlmiftfctel, vaiqmóid minden Szabsud. vaekeretfl cséplőgépek. náe egyéb a gazdasági szakmába vágó s a kghtánóob szerkezetű gép- és eszközöket, MT ixjogíyzékek ée felv&ágOaitéeok ingyen éa bérmentve kŰMetnek meg. M~ Mindennemű javítások jól éa olpeón oeaközöltetnek. BUDAPESTI M 1-11 Iroiahelfliég: . öyírlielriség: IX Lt fiüői-ut 36* nánd DL fc, BAk^ntca 7* sz. Javított gőzmozdonyok. V *g 2 > \| ^ 3 iv 5 -II si? íí 51 ! Jj . mT •< Sll f1\' W \| oó J j C^k ^ ^a J R- B"\| I 2 - wK t II dl Jlf !} 2 H [ il Í a irum ím