Zala 1880 07 július n.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	30.82 MB
Keltezés:	2010-05-21 15:42:54

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	799
Megtekintések száma:	4163
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (388.37 KB) Zala 1880 július Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 27. szám. Nagy-Kanizsa, 1880. julius l-én. VII. évfolyam- Kiadóhivatal: Fiaskói Fitty könyvkereskedő. Üjrjunt«his irtesa. fi 13. asám. KMAaetáat árak évte 6 írt. Fél- öi* I írt- Htgyedévi* 1 írt. 60 kr. BlrteUMayek 3 k»ék<x petitsor egyszer « kr. ttbhatn hirüei&mél & kr. Be-IjViÜ 10 kr. ZALA MtiGYEI .ÉRDEK G Szerkesztői iroda. Hóra alap az^llemirészét ijifito közlemények küldendők U) yároaház utasa 513. sz. Rérmentetlen levelek csak ismert kaaskW fogadtatnak el: Kéziratok rima MO küldetnek. Nyilttér: Petitsora 10 kr. KÖZ M Ü V ELÓOÉSI, T Á R\|S\|A D A A ZALAMKGÍlil GAZD. M I rtH G Á Z D Á S Z A T I j H ET I L A1 P MÁÍ5 ÜGYLET HIVATALOS KÖZLÖSKÉ. Előfizetési felhívás „Z A L A" • c»im li mégyei érdekű,- társadalmi, ismeretterjesztő éi gazdasági hetilap; a Zalatne-gyei Gazdasági Egyesület hivatalos közlönye IBhi y-dík évi 7-dfk évi folyaminak harmadik negyedére Klöflietésl feltételek: Negyed évre FAJ évre . Égést évre 1 frt. 60 kr. 3 frt.— 5 frt. — A 9Zal amegyei Gazdasági Egyesül el hidjai r \'utre: Negyed évre ... 1 frt. Fél évre.....2 frt. Egész évre .... 4 frt. Tisztelettel (elkérjük azon t. olvasóinkat, kik roult negyedévi eltf-tfzetéseifckel hátralékban vannak, azt mielőbb kiegyenlithék, nehogy a lap Mzétküldése akadályoztassék. SterkfBitó^q és kiadóhivatal. Az iskolai év végén. (H Al.) A múzsafíalí elszéledtek, az iskolaév véget ért. Kicsi tanulók, kik még a gyermekkor rózsás idejét élik, nagyobbak, ki az arany ifjúkor már kissé komoly, de még mindég friss és élvezetes világában a jövendőre nézve arany álmokat sídnek, 10 havi fáradozás után, kezűkben a megérdemlett bizonyítvány* nyal repülnek szüleik, szeretteik körébe, hogy a szünnapokban kipihen c a/. isiueretgyUjtés fáradalmait, uj erűt szerezzenek és gyűjtsenek, hogy a azfln napok elmultával ismét • issaatétjouek a mázsák csarnokába, — hogy tovább haladjanak szép és neme* rendeltetésük czélja felé Hány auyának keble dobog reményteljesen, várva kedves fia megérkeztét, hogy anyai karjaiba zárhassa, dobogó keblére szoríthassa, hogy örömkönnyeket sírjon kedves fia láttára; s mint ragyognak szemei a büszkeségtől, mikor á fiúi bizonyítványát veszi elő és önérzetesen nyújtja át, bebizonyításául annak, hogy a szorgalmi időt nem haszontalanul töltötte, hogy időtrabló, fölösleges séták, egészséget rontó mulatságok nem vonták el figyelmét a tanulástól; hogy gyarapodott ismeretekben, nemesbült lelkében és szivében, hogy nőtt hajlama a jó iránt, hogy kötelességeit duzzogás nélkül szíves örömest teljesítette, mert tudta, hogy szüleit megörvendezteti és Szorgalma, jó magaviselete, saját ma gáuak hasznára válik. De fájdalom, eouek az éremnek is két oldala van. Hány anyának örömkönnye változik át fájdalom könnyévé; mikor az örömmel várt és fogadott fiu habozva- nyujtja át bizonyítványát, melyből az örömest áldozó szülők a maguk részére bánatos keserűséget^\' olvasnak ki. Azokból a gyenge vagy éppen rossz osztályzatokból olvassák ki a liaszontalanságokkal töltött órá- j kai, a könnyelműen elfecsérlett drága I időt, a gyermeki meggondolatlanságot s talán a rossz magaviseletet is. Mily keserű ürömcsepp ez a jó szülők áldozatkészségeért. •— Valóban, az életben a legnagyobb há-ladatlansággal a rossz gyermekek fizetnek. i— Minő kétes, komor szinben látják a fáradozó szülők az ily meg* gondolatiul! gyemnek jövendőjét maguk előtt I Mint halvánkul el a reménynek ama fényes osilliga, mely az éven át, magukat ama csalóka álombau ringatva, hogy fiuk jól tanul, előt-tfiU oly ragyogóit tündöklött 1 Mozgalmas az élet színpada. A koit felváltja a kort\'; az egyik a másikat üzi, mindegyik a maga szellemének bélyegét hordva magán. — De ja kort túlélve örökké magasztos valójában áll a társadalom egyetlen OHzlopa s a társadalmi erők egyetlen tápláló forrása — a c s a l á d. A társadalom mind megannyi osztálya innen veszi folytonosan uj erfijt, munkásait) tényezőit, hogy folytonosan megifjodva, az emberi munkálkodás miilden terén haladhasson. Ennek egyik lehetőségét pedig; a társadalom egyik legfontosabb intézménye az éijtelmi, erkölcsi és szellemi kiképzés \| intézménye — az iskola nyújtja. Felismerték ennek fontosságát részben már az ejlőbbi időkben is de joly általánosan sohasem, mint koiunkban, és örömmel mondjuk, fontosságát hazánkban is általánosán eliamerik. As iskolaév vége, midőn a deák-sereg elszéled, nagyon alkalmas e tárgy felett való emelkedésre. • Korunk jelszava, hogy a műveltséget általánosítani kell, s hogy a szükséges iskolai oktatásban a haza minden gyermeke részesüljön, nagyon helyes. De kétségtelenül igaz az is, hogy a legczélszerübb és legszebb elvnek tulhajtása nagy veszedelmek csiráját hordja magában. A szükséges ismeretekkel bírjon mindenki, s a polgári társadalomban bárminő szerény állást foglaljon is él, értelmi kikép-\| zése e szerény álláumak legyen \'megfelelő; bírjon jó erkölcsökkel, lelke, \| szive legyen a jóra hajlót hogy em-I berileg méltó életet élhessen, s ne \| legyen durva lelketlenségpen, gonosz ! hajlamokban, tudatlanságban rosz-szabb és alacsonyabb folton álló a vadállatnál. Míg tehát a legszegényebb gyermek részére j is joggál követelheti korunk a szükséges elemi inmereteket, bizonyosan nem követelheti, s nem i* követeli azt, hogy már most mindenki, ha más téren sokkal hasznosabb tagja lehetne a társadalomnak s korán szoknék a munkához, mely egyaránt táplál és nemesit, végig keresztül Idzessék az iskolán, hogy azután kikerülve leg-iáj ebb is a szellemi proletariátust gyarapítsa, s a társadalomnak egyik munkátlan,\'veszedelmes tagjává váljék. Kettő at ok, a rnelyr által az oly könnyen, megtörténhetik. Az,első az, hogy sok szülő (amit Egyébiránt csodálni nem is lehet) túlságosan elnéző lévén a gyermek hibái és fogyatkozásai iránt, erővel tudományos embert akar belőle nevelni, nem törődve sem a fiának másfelé irányuló hajlamaival, sem pedig talán nagyon is középszerű elmebeli tehetségétől, s igy számára öntudatosan nemi választhat, nem is választ pályát. Fájdalom, nálunk a becsületes és - tisztességes ké-f ziipar iránti idegenkedés még nem veszett ki egészen. Másokat meg, különösén igen szegény szülőket a tanitál olcsósága csábítja arra, hogy gyermeküket a törvényesen kiszabott időn felül is járassák iskolába, gondolván, hátha valamit faragnak belőle. Ez igen dicséretreméltó buzgóság, na valóban a gyermek jövője iránti gondosko- dásból ered, s ha a gyermek valóban oly tehetséges, hogy remélni. lehet, miszerint szorgalma le fogja küzdeni az akadályokat Ámde nem rítH azon tapaaztalás, hogy a gyenffek éppen semmi tehetséggel s ennél fogva hajlammal sem bír a tovább tanulásra, s az ilyeneknél minden év, melyet haszontalanul tölt az iskolában, ágyszólván életéből veszett el, melyet haszuosan tölthetett volna. Pedig e szülők ismerhetnék gyermekük tehetségét, s oly időtrabló kísér letektől megóvhatnák őt No de mud minden vissza fog térni a rendes mederbe. A tanügyünk egén felmerülő visszás jelenségek idővel el fognak tűnni. A jobb belátás utat fog törni magának nemzetünkben; az ipar felvirágzásával 8 a jobb gondolkozás meghonosodásával a kézmiiipar iránti idegenkedés is meg fog szűnni, s mind általánosabban el fogják ismerni a munka uemesitő, boldogító hatását. — S ez üdvös nézet elterjesztésére is sokat tehet az iskola, melynek mint nevelő-intéxetnek folyton hangoztatni! kell a munka üdvös befolyását, jótékony hatását egyesekre és nemzetekre egyaránt — Sokat mond az általánosan ismert rövid mondás: Imádkozzál és dolgoiazáll Édes hazánkban pedig folyton szaporodnak, a nevelés és oktatás csarnokai, s a fenállók minél virágzóbbá tételében nem marad hátra, városunk lelkes közönsége sem. Egy város iskolái mindig a benne lakó értelmesSégnek, a hatóságok és elöljáróságok jóakaratának hévmérői. E tekintetben városunk elismerést és dicséretet érdemel. Iskolai hatóságunk minden üdvösnek szívesen párt- it „£a/a" táiczája. i méhe átktJj Picziny virágoeska Ur illőit ktinu a réten, Egy leányka ImsakitA — Oly >i! áili kesében. Pedig ágy könyörgött Á rét kit virága: „No eaaluts le, ok, ne tépj le Falu iegasebb lányai* .Van egy ssép kedvesem, Ne szakíts el föle: Eljő hoaaám nem sokára Csókra, ülelúre." „Ne caakits le lányka Osak mig Őt meglátom: Huestt csókjától megkönnyíti Rettentő halálom. hm hallja a lányka, Mist sir a virágosa; Letépi és oda lüii Keble bó-baJmárs," ifin a dongó méhe Olelm virágát: H mm találja, esek otthagyott Megcsonkított ssárát Mac srnák ftWaJma, Átoe/n aytl ajka: Jílak arra, lu fii tőlem %y sLmahrtotta ftOrvké ssa&Jfk K EMe virágát, ftek\'se lássa M\| kit kérés; Irts Ifi párját!* Mm tt§ a Mayka snfcs4ss, hk máks: M 9éH Mi M mi Zöld erdő mélyében Eped érte párja..... Brdo \'léién, bokrok alatt Orvkés lesi várja. Sötét bokrok alól Orv kéz kap a tán na : 8 beteljesül a kis méhe Fájdaiomtelt átka...... Messze-messze nyúlt már As erdőnek árnya: tiötfl tiruybwi hurvetlt virág És égy hatvány láuy\'ctt. Qaray tiándor A tanár és védenczei. Irta: r\'lyjmre-Carl^n Kmilia. ForditotU: FBIBDMAIflT ALAJOS. VIII. Rém látsfatáss a tanárnál. (Folytatás.) Mi dón Rózsa a kiliqoset megnyomta a tanár fólig aa ajtóhoz fordalt, és mihelyt ésirerotte. ameonrtre fájós lábai engedték gyorsain felállt ülőhelyéből és fiatal vendégének ksáet nyújtott és kiválé nyájas ban-I gon saéla: „Isten hozott, kedves gyerme-I kem I Egyedül jösz t Nándor veled van ? — j A képé tadathatta volna velem jöttödet." „Bocsánat, kedves tanát ur, ha alkal-\| matiankodom, kesdé Rózsa azivélyesen, Nándor teljoseo ártatlan: mrt{nem tudja, hogy ^jöttem. ,iíól van, jáll mindenkor ssireson látlak, (a miattam történik látogatásod. De most rneoj a kis aobáka, araelf balról, gyér-M jó meleg vsa. Mnlaas sásai, amit Iáin; azonnal Üt leszek.\' ftéssa hiíáldisasii intett a házi araak U a jel-■ott szaftéba lépett mely sokkal nagyobb és kdlii mtkk vall, mint as elsé Mivel e be-lyeo ssgysisyisé\|i ritka serény, miket a \| tanár kedvtelésében növelt, - található volt, j R6m\|i nem unatkozott hanoin sorra nézte a gyönMrü növényeket — E közben a tanár szobájába hivta Urun asszonyt. „Gondoskodjék kiváló jé kávéról," I monqá a házi ur, teriisen as aranyozott ke-\| letindiai kávéskéaletra és hozasson a leg-jobb\' süteményből, mit a nők kátéba mártani sseretnek, hogy a jó italt elrontsák vele." A gasdassaony\'gyorsan távozott, hogy a nyert megrendelést észközölje. „No, nol\' kiálts la tanár utána, „ugyan ne siessen annyira! hová as ördögbe siet ! Nem látja, hogy avét ihálóksbálomban vagyok ? Hozza el kék felső kabátomat és segítse e csizmákat felhúzni I — Oh, oh —» . ugy j- az" ördög vigve e lábat, alig birok rálépni I Adja ide a botot 1 — Ugy — és \' ott a; pipáin — \'nem I nem azt, azt amott I jobb felől as arany ki pakkal! —- Jól van i— most kérem doMnyzscskAmat — igy van jól — és most m< g csak ama skatulya kulcsait! — No most reodben vagyok. —I Siesson Bran asszony, két ha miden rendben van, vigyen mindent a sárga szobába." 1£ szavakra a báLi asszony as egyik ajtón kiment, a tanár pedig a másik felé tartott Mintui meggyőpdött, hogy minden rendben van, ajtót nyitott és belépett Róssá-hoz, ki szép kalitks Jmellott állott és adnak szép kis tollasott lakóit szemlélte. „kiég egysifir üdvözöllek, kedves gyermekem 1 mondá a tanár, és irályét foglalj, miközben fájdalmas vonás vonalt el ajkain, iparkodván fájás lábáí kényelmesen elhelyezni ; egyszersmind ülteti Rózsának s pamlag másik végén helyet foglalni. Róssa azonnal észrevette, hogy a tanár kiváló (td variaaságot és beoMlési erről meggyőződött ak nak kSlsojébso történt hmm „de ugyanekkor lábait ilistőleg adn neki. f- flaivélyes nyáji .Kedvas.jé nem sst valóban asm vábfai magyarázat néll tanúsít irányába, aa cor, midőn a tanár-lőnyös .változást bm«-st is ésuevette, hogv fájdalmat okos \' moadátahát: ai teketória I lom." — üss to-gyorsan bement a dolgozó szobába és mosolyogva tért vissza az Öregnek ódon nagy papucsaival. Nem mindenkinek lett volna tanácsosi ily figyelmet tanúsítani. A tanár aak természettől bizalmatlan jelleme ez eseményből a ssolgálara kész vendégre nézve éppennem kedveső ítéletet vont volna; de nem úgy Rózsánál 0 oly egyszerű természetességgel tette az imént elmondottat, hogy a legélesebben látó ssem is észre veszi, hogy csupán jó szive és nem önzés, vagy behiselgési vágy ösztönözte e figyelemre. — A tanár tehát; e meggyőződésben meglehetős jó kedélylyel fogadta. Persze kissé elleazőleg mondá: Redves gyermek, as nem lehet; valóságos goromba fráter vagyok!" Azonban méffis szívesen se-jgitó a kínzott lábat bőrburkolatából kivenni és örömmel ölté fól papucsait! Továbbá nem ellenezte, hogy Rózsa egy nár pamlag vánkost tolt lábai alá, és midőn mindez megtörtént és jó tanárunk elég kényelmesen elhelyezkedett jé hánaulátban volt, Bóssa ar-ezát megsimogatva kérdé : „Mos lányom valami ügyben jöttéi hozzám?4 „Csak szüleim tiszteletét vagyok átadandó, egyszersmind mindnyájunk részéről azon kérelemmel járulok eleje, miszerint Ling nagybátyám, a karácsonyi ünnepély alkalmából, házi körünket juserencséítetni szíveskedjék.1 . „Oh jaj, oh jaj I válasaolá a tanár \\ plátod, hogy as nem megy, gvermoketo I aa iaomesáz teljesen megbolondul miMa utoljára nálatok voltam. Olyan kirándulások nem valók as öreg Lingnek, honn [kell maradnom, ha gonoss ellenségemmel pékében akarok élni." „Ast nagyon sajnálom,* rálsssolá Róma, és bisonvooan szüléimet és Nándort is Minoritám fogia.* „Hm 1" vélé a tanár, és gvnymosoly-lyal ajkán mondá: tOh, as ily ssonorko-dásnak nincs jelentősége. De még sem sae-renék valami kérelmet megta^uím. Kérj kát valamit és látni fogom, nbm teljeaithe-teme. „Uram bátyám, csak as ígérjen előre" szólt Rózsa mosolygvaf „valóban késs vagyok. önt szaván togni. \| i„Tedd azt lányom, de gyorsan, minden habozás nélkül, mert est nem szeretem. Szólj bátran, ha érdekedben kérsz valamit" (Folyt, köv.) D al o k Rédey Istvántól tiazdag ni éj . .. . Qatdsg aa éj, \' M»rt caillagi megssámlálhatlaaSk; De én aa égnél gasdsgabb vagyok, Pedig nekem esak egy csillagom van ; 0 de os egy szelid sugarával j Rám nappal, éjjel egyiráht ragysg.... Hog) is ne ragyogna; hisz osplagom Te vagy, U vagy, édes kis angyalom 1 Ragyognak szemeid. Ragyognak assmeid, miut a Nap vakító sugarai, De Islkednek sötétségét Blég se birják eloaslatni. Volnának inkább nemeid Borultabbak a fénysstbb lalksd : Szebb volnál akkor ó leányka EaersMrts, elhiheted. SalberU ét Afrik. Szibéria és Afrika, Mindakettő Föllelhető Te nálad leányka. ISgyaaar szemed tekintete Lelkemet majd elégette 8 másosor után Ugy néatél ránt, Mintha lelked Hideg jégkegy Volna aa éaaaki sarknál. aiaaasvarba, mely Őket u uzsora flldokif sarjaiba hergeli, tehát tLjf országban Md válhank divatot éggé aa adóckeouÜA él u uzsora Működjék tahit kasre a hazának mm dón egyet polcára a köpjíó lelkes ölőwozdi-táaára, mert o» taindeu igaz bonpolgárnak lagaleő ét legfóutosabb kötelessége. Esen magaattat közös caél kell, hogy lebegjen mindnyájunk elő ti, arra működjék kötre mindegyik tehetsége, állása éa hivatása szerint. Az iakolai takarékpénztárak életbelép < tetése olsŐ sorban éa k átveti énül u iskola-tanitók hivatása ugyan, de azért minden egyet tágja a táraaaalomnak at ügynek inp hasznos szolgálatokat tehet, ha, a Unitokat ■ ir&nyban Hgyohuess^s teszi, okot "bátorítja éa buzdítja, hogy csekély fáradozással ét némi áldozatokkal a kasának oly kat tegyenek. nagy saolgálato \|\|\| l^m mi Iskoláinak emelésére oaéfea. Most p«di\| iámét viaeaatérvk odt, a honaaa kiindultam, u elasé-taaaióaaragbe\'S. Aaok, a kik aiagfeUItak kötelmeknek és kall gátiak jéakaró vesém k csakis Ud-ygkf eaélsé intéseire, élvezzék öröm* mt\\ és naagelégedetten a ssttnnapok fdittf űröméit; akik padig vétket kanaycltnOaégők kesfirű dijával lépték ál aa itkolaház küszöbét, éa bánatot érzelemmel kénytelenek visz-uafetrni a szülői házba, szálljanak utasukba éa tegyenek fogadáat, hogy •fcrkáfokat jóvá fogják\' tépni,- A? áldozatra késs ssülók megbocsátanak ka javulásit" remélhetik annak, ki tti vüknek annyi kesarűeéget hozott, t a buzgó akarat a fin részéről a fájdalom könnyeit iámét örömköny-nvekké változtathatja/ Ugy legyen! A magyar keresk. csarnok éti az luk. takarrk pénztárak. A magyar kereskedelmi csarnok, melynek elnöke Neumlt Armtjn, titkára ur. Ütktryt Jákob a következő felhívást intézte tagjaihoz at iak. takarékpénztárak Ügyében: A tor káruk, csarnok legutóbbi választmányi Mlétében elhatározta, hogy saját rést éréi szintén pártolás alá veendí aa uiai>b idékben Magyarországban it életbe lepett i t^kartkpénMtárak ügyét, mely intóa-my uemjetgazdáazati liorderejénéjl és eddig tapasztalt áJdásdáa működésénél fogva két \' tegkivui hivatva leaa, inkább könnyelmű I ét bármily értee\|tésekkel tziveaen fog szol-pazarlásra, mint éazazeru takarékosságra hajló gální oemaotgasdaaági szakosztályunknak nemzetünkre ét annak jövőjére a legjótéko- - - -- Uraságod mint kereskedő gyakori tártat, érintkezéabo jtyt a közönség értelmiségével ét befolyással túró részével, a .hs lóságok kai, a lelkészekkel, raa iskolaszékek tagjaival ét magukkal a tanítókkal. Ez utóbbiaktól legelső sorban függ az iakolai. takarékpénztárak ügyo, mert ezeknek feladata a gyermekek Z\' \'amát nevelés által, a helyes útra veaé-i, őket a könnyeim0 tékozlástól visszatartani éa a takarékosságra szoktatni,, hogy majdan okosan takarító, becsületes, vagyonos ét tekintélyes honpolgárok váljanak be* lőjük. Működjünk tehát közre mindannyian, hogy őzen magasztos ozélt elérhessük, és hogy pazarlásra hajló honfiainkat jövőben okosan takarító nemzetté átidomítsuk. . Aki cseu szép esél eléréaére köaroinű-kOdik, az a haaa különös elwmerésérc teazi magát érdemessé. Uy módon nyujlhitt Uraságod hathatós ajánlat éa pártfogás által segédkezet aa iakolai takarékpénztárak behozatalára éa tar jofztéséro és ez által hathatósan fogja elősegíteni, hogy hasánk a külföld müveit államai között méltó helyet foglaljon el. Hazahas üdvözlettel: \' A.mnt/yar kerssktdslmictm»k. Kívánatra \' bővebb felvilágoaitásokkal nyabb belolyáet gyakorolni Midőn a .rnowar ktreskgdAni csarnok" a Csati czéí átérésében is buzgólkodik, es ál-tal sgytaortmiod azon mély meggyöaódétének ad kilejeaéet, hogy ha édes hazánk Jialvirágzását bizton elérni akarjuk, akkor nem csak a jtleo kor taámos Egészségtelen kinövéseit kell urvowbunk, hanem le kell fektetnünk a bíztat és egósaaőget alapot, malyen a jövől neautdek az áJtalunk megkezdett munkát terényen fnlyltihitta(• Urúuunel tapaastaljuk. hogy a legutolsó évekUa a tártadalom miuden osztálya egy-, aráat átérzi éa felumvn azt, hogy csak a becsületes munka azerezhi-ti meg az eg}\'eaek, valamint az Ót—égnek az anyagi jólétet. Haltakban a székesfehérvári kiállítás ideje óta aa ipar ét keretkedelem tág körében ha-taimaa törkvéeek nyilvánulnak, melyek mindnyájan hazánk gyors anyagi felvirágzását ezélezaák; de nundezea buzgó törekvések állaadó ét biztat eredményre nem vesethet-1 nek, ha a munkás azorgalom nem párí>iut éaaateht takarékossággal, mert mint már fraokhn aa amerikai búlas államférfiú helyesen ttondotta;. \|A ki ntkitk <ut mondfO. hagy om tsi\'wl riatff tvrtiií a mmkén és t«knt ékondt/an ki\' I •á\' mtibMt Ufót javitam, ae tiUwégtok, tu\\ mtjf M<u tifkt mtrg$£i* Ue nem otak at idegen, hanem hazai nagy fértiaink aranymondataiból is idézhetünk számotokat, molyok a takarékosság erényét érdom szerint magasztalják, ét így láthatják, hogy ezen nagy igazság hazánkban ta uiiadig talált ékesen szolé prófétákra. Legyen mabad e helyütt eaak néhány nagy IvrÜu atavaira hivatkozuunk: Hét- tő*** ait irta: RNáluuk az emberek nem eléggé szorgalmatosak, de még kevétbé előre* Ifilék és takarékoasak". Vetik fWmes aa itkulai ukarekpéaatárakKil azólva azt mon* dá ■ „Éu it foglalkoztam e tárgygytJ, at régi ohailásem", CtfHgtry Áttol aat mondta a taatigyi bizottmányban: RUa sehol a világon nvm létaaoének iakolai takarékpénztárak, nálunk mégis éleibe kallene léptetni azokat". Igun erdokes ét tauulsági>s képet nyalt aa iskolai takarékuéaatarak Ügyének lejifi* dtM a mdvatt európai államokban, név tze* riut i Franeaia éa Angolonaágban, Belgiumban, Olaasoraaágkan, Skóeiiábui ét ítehweita-ban, hol az tskulai takarékoénstárak pártolásra találtak ét már Örvendetes utódon taa* porodtak. — Így például Kraneziaországha^ mult év auguaatos havában takarékpénztándr 12,()U iakolában voltak behozva, ét a gyér-maksk által betett Ösazegek 187tt-han közel 8 millió frankra rúgtak. Magyarország ben mult év junius havának v^fén 41 iskolából 2ÓÖ0 (prermekJHOOO frtot ?alt képes megtakarítani (Jélonleg aa iskolai takarékpénztári intézmény már (24 lakaiéba van behozva. Ant kérdésre, hogr mit tehet Uraságod aa iakolai takarékpéastárak ttgyében, nagy hasánkial, Haéehmiyi ét Keaeath mvaival MMtak. tfaédhaayi iMlbcs aa akadémiában aat mondotta vUegvUak nwcrMibii, hogy Htéii vagy fctrraswin— •v«títíve,Wji ^yfen-ktat aamUn hal, leket JaiahXt amilniéja wrfytafaiiak JÜtav^la, awnzamnk niatMgra HMÉjf; aaaáltagva töltse ke belyjét maden magyar kl MfduaMft^ * Kowsáth ytdig sai ma; ,kim maMeaa iMaaiikal a rauts* aírtalg kétiaiiél, haaa >aiwitaan a Iktdriu MA, asnyM* átépít wmkéetá^s maUett avtlt aÉBérakMT, ÉMpli W\'ltaeiftkfatt a takarékot\' légi ka^aawi, mm lUtt WÍÉ heg* tafcsaée álml serára eset eaaMie* MeHak kaKiiÉii»i, mfctiélmsaág által yamc még MMrf Miért ÉH aat .s HMl Im0 takarékwaágm\' —rttatatl ■MlteaUtaa éi feaéeeahiM H iMM ka>»ltaHHitki»k, aa Oét H iMfiaM* én mt$ mm JlMtah éj eböke Weita Hnrnálli Kerenez kir. tanácsos ur, lakik; T)oák Foréiiöz-utcza 21., az. Budupettan, 1880. május havában. Gabona és borvásár Kanizsán. Nagy* A K\'.ilauiegyei gazdasági egye> tület, amint auuak idején emlitetük, május havi gyűlésén isuiét elhatároz-ta,kogy egyetértve a nagykanizsai ke-refkedelemmol á több év óta meg* tartott gabna és borvásárt ez évben is meg fogja tartani. A \'Zala-megyei ^aad. EgyeaUlet ezen üdvös intézkedését piakis helyeselhetjük, belyesellietjQk ez idén annál ii inkább, mert az előrelátható jobb ara- tás következtében, talán élénkebb és kinálat, mint az volt, s a gabona és lesz a kereslet a mult évben \| borváaárboi kötött remények talánl jobban és nagyobb mértekben fognak teljesülni, mint teljesültek eddigelé, bár nem mondható, bogy eddig egyáltalán nem feleltek volna me<? a várakozásnak; babár nem tagadható, bogj a körülmények kö\' vetkeztében, melyek a tényezők teljes erejének kifejtését akadályozták, teljét nein lehetett a siker. Udvi\'wnek tartjuk a Zalamegypi gazdasági egyesület intézkedését azért is, mert hazunk anyagi érdekeinek gyarapodása és dméiéso, mezőgazdaságunk és kereskedésünk fejlesztésé-tói fttgg jó rétzben ; nem szabad te bát egy oly alkalmat sem elmulasztani, a mely bon a kettőnek érdek-közösségét feltüntetni, s ez érdekkö* aösség< alapján termelőt és kereskedőt egyenes összeköttetésbe hozni lebet Tagadhatlun ugyanis az, bogy előnyös hatása vlan a közforgalomra és éppen a közforgalomra való elő* nyös hatása igazolta eddig éa igazolja ez évben isi a gabona és borvásár megtartását. A zalamegyeI gazd. egyesület fá-radbatlan tevékenységű elnöke (fto-t\'MM Lajoi ur e bó 28-án bivta össze a gabona és borvásár rendezésére kiküldött helyi biaottéágot ülésre. Ez ülésen megjelentek a zalamegyei gaz-dasagi egyesülőt részéről: Qldvina fajéi egyl. elnöki; Inkty Lásxló, Ta-Ittbér Zsigmond. Wagner Károly, Ko-níet Jánot i$ Lakj Henrik egyesületi tagok; a nagy* kanizsai kereskedelmi testűler Kebeléből kiküldött biapttság részéről: DlauLajot,Eben-t^M^fr fopót, Lenjjt/el Ignác, Wtiss HMl Wmuwutfir Mór ét Wolheim jfirfó bizottsági tagok. Aa ttléaia, mint alakulta, Ola-viaa Lajos trr elnökölt, ki a negje lattt tagokat a kjgssivaeebban üdvö* aOltéa, előadta, Mgy a Zalamegyei faidaaági agyacQllat tekintetbe vette a aolt évi fabotU éa borváaárt raa* ém6 bisottaágialj zárjegyaökönyté-bea ki/iiaett aaén óhaját, mely sas- rint Kagy-Xaalasán as évbea ha-soalé gabóai és borvásár rendes tessék, • egyszersmind azon reméhy-nek it kifejízétt adott, bogy ily kitűnő erők közreműködése mellett a gabona és borvásár az óhajtott sikert fogja eredményezni. A bizottság megalakul ván, alelnöknek Kovaa János ur, pénztárnoknak tVciuMMer Mór ur és pénztárnoknak. í?/öm Lajos ur választatott meg. J; .T. > t \' Ak eÜd!zg megtartott gabona és bor vásárok [tapasztal wtai folytán- a biapttság tágjai közpl többen üzen vélcménjrüknjok adtak kifejezést, bogy mitől tapasntalás szorint a gabonavásárral öasalekötött borvásár eddig is aránylag igen esekély eredménynyel bitit, talán ozélzzerübb volna a borvásárt\| egészen beszüntetni s csak a gabpna vásárra szőrit kötni. Ez az indityány nem volt ugyan reális alap nélkül való, mert a borvásár iránti részvét valóban és különösen a mult évben .nagyon csekély volit; albizottság többsége azonban nem hajlott e felfogás felésinkább jónak lajtta megállapodni abban, niitzerint éppen a mutatkozott baj* nak elhárítására szükséges eszközökről és módokról gondoskodni, blaz vidékünkre nézve majdnem oly fontosságú g bor mint a gabona. Ugyanez ülésen a gabona* és borvásár megtartásának napja iránt is hozatott ;határozat, A bizottság ugyanis augusztus 30ában állapodott inéi\', mely 4 gabona és borvásár napjául ki is tűzetett. Miután még végűi alelnök Kovács János ur aziránt kerestetett meg, hogy a inuukaperv megállapítását óla teendőktsorrendjét illetőleg, ezt a titkársággal egyptértőieg meghatározva legiltozfelebb ülést hivjon egybe az .elhök az;ülést bezárja. A bizottság további működéséről t. olvasóinkat rendesen értesíteni fogjuk. Fővárosi levél. (ÚJ Irodalmi vállalat — Nemzeti színház. — népszínház. \| Hudapeit június 27. Aa nlóbb lelolyt napokban nenseti luuvelődé-üiik Itkiutatében umét uagy hörd-ersjü niussmiat mutatkozott. árteiu a JÖkai Mór, Falk Miksa, s ■ több Éiás jelet ifó ét haaaű keademénye ! aést lulyláu luár niár alakulóban lavó irodalmi rteavényláraulatot, melynek osélja a népies a mindamellett irodalmi asiuvonalon álló könyvek.ét folyó iratok lehető legju-lányosabb ár mellett leendő tarjesatése. A vállalat ínég irodalmi emberek ntzéról it kttlöubözó fogadtatáabau résstsüU. Anuyi azonbáu tény, hojgy nagy feladata van. A ponyvairodalom lutzoil\'.asa, és a uép ialé-tének nemetitése oly hathatót Ntköa, mely minden jó magyar lámogatáaát teljes mértékben megérdemli. Ami a vállalat anyagi oldalát illeti, a lét kérdése aeéil aem jöhet iskíiitsiüe, mivel sgyet Maeoenások, t ssutáu a léasvémeatk tömege vagy egy sasrtmiudtnsorra. vagy évenkiuű bizonyos tagtági ötssegek !fisetétért már eleve meg* vaunak nysrvs. Az irodalmi körökben s Vállaltit iránt itt-ptt mutatkozó eileuszenv valósziuüleg onuan saármaaik, mert többen aat lusaik hogy aa által aa egyik vagy másik basoncsélu egyesület mükodétébsu ép-ptn a uemaeti irodalom hátrányára löbbé-ksvéebbé koriátolva leaseu. — 8 meglehet hogy vau a dologban valami/ mert ka például a KiifalotU^ I\'elfyi\', Kemény stb. féle Uu-.uiaiuk Inkább egyeattluéuek, a így való bau ortaágra szóló, nagy irodalmi tgye-Sül siet képtsuénsk tekiuiélyes voltánál leg-Va a köarssavétat biztosan maga mellé ta-islué, habár miudagyuük a nagy egészben eddig követett külön irodaiuu oséijst mégia megtartaná. Aa iljreu minden kiválóbb irodalmi tekintélyt magába foglaló, a minden igényt kielégíti testaietuek ítélete t Isvss* íáta asaotta a bel* hsntm a külföld slótt is mérvadónak takiutstnék. s a uemstti irodalmat a hátban kellőleg pártolua, a külföld sldU padig tiszteltté ét érdtme taeríut bsetflUtté tsnué. A nemuti aaiuháabau I. hó 3U-án ksa-iódik a saUnst. Hslyéa leas ea alkalomból es intéast Isfolvt évi működéséről rövidsu Smtitést tanai. Teastsük ezt, aa igazgatóság által kiadott a eanpáu drámai eléauáeokia sao-Mkotó jsitutts alapján, E sasriut a Isloiyt évbea adatait 184 dráma, melyek köaül 6y eredeti régibb és \'11 u) darab. Ka utóbbiak köatl 0 dráma, 7 vígjáték, 9 egy lel* Voaáaos aaíndarab. A klaaatibútok wivti 86 Setét töltöttek ki. Legtöbbsaör adatott Sa, eredsu darabok kbaul a ,iWfcáréB (li-aaori. A bevstai ssea 184 eióadáa atáa 1879,80 baa 858U2 forist, 70 krj holott éa előbbi években tokkal kisebb f—sitt srtdméayeaeu; — Így 187f\|77-bo« 528U8 lorint. 20 lút„ 1877^8 baa 68070 forint, 9S kr^ 1878,70-bea 78Ő73 írt. 80 krtl Aaúat látásik lekét a ntmaeti iatésst ■ftkéeéet Iráatl érdeklődét a késéssé réeaéeól tata* MNMB smsikedtH Mas csoda j a kÖaöatég Itt igaaéa mdélveaetken rétassll. Hgyattal la Brveadslss jelenség a fő várót kösöaaé- géeek ntmosak niérzste, hantin Magyart todátának jeléül taklWÍŐ. A népstinkdiban aiuos salsidl, <\|Őt a tevékeny igazgató még mosl a holt idény* beu it ittjati valameljy aj darab tatarsko> salaiból Koudoakodilf. Jelenleg et íuiésst* bso rllasty lika vsadéfsa<»rtpel ét ptd/g asép aiktiral, ágy h<\|^ aj bó I leendő viss-seasaeraődtstése mi.jdueiö biatqa Imatáfbs vsa helyatve. lljási fírigps. U 11 jegyzetek. Irta: Virqghtgyi Jóiul. mooruí koroikodőwj ömlött a bor, mint a lytkaa hordéha. Kgy Haakát meg A d fogott, éa I ki nem nj : tette aa ei szemét bel HL addig se le nem tette, so szemeit itatta, míg ötak ftíí\' nem börpen-észét. Uu tapintatosság is veit unynia, igy legalább nem látta azt az élv igygrirjoutö mindenféieséget, ami \| aa Üvegbei i usákálgatott. Jigyknátutáu hajtogatta ki az/ Urogekei. De, a hatás nem I maradi el. Szem oi kigyúltak, Jáglejlései élén* kültak, beizédébeu olykor jfáttagzott a sfllt éa sületlen élez szipöfkája, míg végre töké-leteeeu Nounak bibliai áUapoisra jutott, s erőnak erőjével megakart fürdani. Csak ne-beton sikerült eszméjének bolondos voltáról kapacitálnom. A székről leesett, elaludt, t Triesztig élvezhették hslltzerveim melodikus hortyogáaái. ismét a már egyszer lényoidalaiért elŐ-nyöeen kioluolt 0Stadt Wien" botéiba azáll-tam. Már s kapu alatt megütötték föleimet s vsndéglősué gondolatainak harsány kifejezései. w Ette kértem a ninoért, hogy tartozásomról állitteon ki számlát Egyuc kezével szőrmontos állát simogatta, szemeit egy jövő titkait 0-vaaó iátnok merevségével tapasztotta maga elé, t rögtön készen volt aa összeggel. Sajnálatát jelentette ki,\' hogy számlával nem szolgálhat, mort itt a! számla kiállításának pinosérrrény gyakorlását megnehozitó szokása nincs divatban, j- luuiem magától értetődik — tzámii; mindenki ugjA, aiuitit épen eazébo jut, vagy auiiui az ugyazeregyet elemezni tudja, illetőleg uuurja. \' Távozásomat tj vendéglőhüz tartozó egétz taolgaliad kiszimatolta. A szoba ajtajának küszöbén állt aJ tzobaloány, tzerenctét utat kívánt t foszlik tigyelemmel kísérte kezem mouulatái. A lépetőzet minden harmadik fokán dülleazkedett egy egy íiélkülözhotlen tagja a személyzetnek. Zsebemben az aprópénz Reményre jogosiio csürgéaétől indíttatva, min* deukinek tiáta alásatot bókra görnyedt. A lépcsőzd aijáu guggol\' p uczéiuuk — kiről nem Judtam hamar\|átian eldönteni ha vájjon az orangutáng, — vagy az uiauea Hajához tartozik-e a majouiu^k, vagy talán emberi lény t — nem adtam jogyebet nyájat tekiu-tataél, mert kollegái az aprópénzt már kiarivattyúzták zaubeinbol. Megelcgedett eve-le V — tlzeretak bouu« kétkeüui. ,0 is rebegett egy lauyar nglUl(liclio \|Kvisou-t, de fogadni mernék, hogy Jmagábau hozzá tette — a pokolba. Még csak nóháivy porez hiányzóit, hogy a föld egészon megfotdu^on sajái tengelye körül, mikor vouatveáetonk egy szép, nagy állomáson kikiáltotta t „tz. Péter, oly operai haugon, melynél i különbet méltaüautág lett volna akármelyik ropodt lázuktól várni. Moipheus már kezdte tzemeimet lenyomogatni ólomkozével, unnék következtében a waggonból nem auUak lépotőjére, hanem egyenesen a löldVo léptam, ami kevésbé mnlt, hogy egyik lábamba Lem került Útitársamat pedig Csak ugy tudtam (elkölteni álmából, hogy belemarkoltam hajzatába t a kímélő-tesség követelményeinek nem legszigorúbb takiutatbevétalével rázogattam azt Eleinte dörmögött, majd káromkodásba öntötte indig nálódását gyengéd bánásmódom Iblött. Útitársam a mély alvázból fölébredt, botzutágával tudakozódott szállás után. Tudakozódására egy vktuti szolga azt válaszolta, bogy itt szál át nem kapható. fJtí-tártam intatta a szolgál, hogy no bolondozzék, mert most eléggé jókedvében találja ana, hogy magáról sunyira megfelejtkezzék, miszerint valamit ábráaatán talsjtaen, a mit Ő aem fog elfelejteni soha. (Folytatása követkeaik.) Helyi is roey)ei hírek. — (ZárOasspély.) A nsgy kaníssai 6 osztályú polgári ítkola e hó 2tf-én délelőtt tí órakor tar tolta meg aérünnepélyál, szép számú, dítzet, különösen hölgy közönség jelenlétében. A sárttanepély mfisorozata a kö-vetkeső volt: 1. aKsstarhásyinduló" zenó-kar. 1. „Víg vadassok énekkar, á. „Le Hu-isseau" £ tutié de Sálon par Faoher. zongorán előadja iíláu Krnestín k. a. 4. anid-ava-tas" Arany Jánostól, {szavalja Eett L. V. oszt tanuló. 5. nKartf á Ttroubadour dalműből j énekkar. 8. Magyar Darabok, zenekar. 7. Magyar népdalok, énekkar. 8. „Ví-lés Jónás, szavalja béhwarts Ö. UL N>wt tan. 8. „ Hajnalkoru, Polka, ének és 8tna-kar. Mindezen darabok] a jelenvolt közönség élénk tatásét nyUvámiátm között adattak elő. - A Hunyadi induló előtt éfrffuls* str János polgári iak. igScgató jól átgondolt és meleg érseaasl előadott bessédbsn fordalt a koaouségnez. fleeaédjében, melyet helv ssC-ke miatt \|stan<sg nem klalHkeilnk, de melyet lapnak legközelebbi tsámábsn általános erd«kü tartalmánál fogva koeleoi fogank, a polgári iskela eaejját lejtagstte éa .basdité szavakat tataaeu kölopöeen a tanodát jelenleg végzett tfjutáriboa. ffégal pedig a kifltatatt tanulók köaőtt ntletttlr ki a ja-tátinak. — A 9H^aalkor* polka zárta be aaépoly sikertlt, mim lélekemelő ünnepélyt. — (iHÜiMyeiéH levaan eetataa.) A lentabb rOnöeo váaolt aárűnnspélynsk toly- tatása is veit; a ■sunyiban a nagy kanímai polgáriskolai tanulók tzeg^tiyebb torsa pel» ttk.tanulók folssgélyeaéséré ugysloesak Véa eeta bal órakor tánaatsal egybekötött tavs^ raulalaágol rendeztek, maTy ugy anyagi mint erzöleai tekintetben a legjobbao 4. került ^ hangverseny mfisorozata a köv«t kaső volt: 1. .Boccaccio induló" Ztat-ksr. 1 -Indul] ifjú sereg u ftnek ét atat-kar. 8. Kivonat aa ezred leásva" dahnIUl. Zeueksr. 4. .Magyar Népdalok" ének fa zenekar 6, A fülemile.\' Arany Jáatnél, ssavajja Berger Oyala 6. oszt. tan. 6. satrelmes müvéss.1\' Polka Mazur. Zeseksr. : 7. .Hunyadi induló," ének éa aentkar. A ! zene ét teskkar a buzgó zenetanár A, Jmrs ur vezetése éa kitérőié mellett oly fcj. tünően mflködött, hogy a nagy ttámatf megjeleat díszes közönség minden darab uUd ■ lelketült tapsokbt és éljenzéeekbf tört kí, fa több darabot ismételni kellett. Az anyagi s\|, kert illetőleg örömmel említhetjük, hegy a bevétel közel 800 fit volt, melyből 46 40 frt s felülfizetatt összeg. A jövedelem rést-letet kimutatását egyébiránt jövő számunkban fogjuk kösölni; de ez aikslommal sms mulaazthatjuk el il kAsOutégnek meleg résztéléért hálát köszönetet\' szavazni. At idő fölötte kedvező volt. — A M\|y • ksnirtaí jfpsros te gédek önképző ét bstsnsgélíraő egylete" at önképző egylet kebelében létező dalárdája közreműködésével, mind a kot agylst pénztára javára f. é. juliua hó 4\|én azaz vasárnap Ra polgári egylet\'1 kerti helyiségében dsí estélylyw egybekötött táaezkoszoraeskát rendet, melyre a n. é. közönséget tisztelet tol meghívja a rendezőség. Belépti díj: tte-mélyenkint 40 kr. Kezdeti I órakor. Mfi* sorozst kapható ssto a pénztárnál. Pelülfise-tések köaaönettal fogadtatnak és hirlapilsg nyugtáztatuak. Kedvezőtlen Tidő esetén as estély a reá következő vasárnap tartatik jncg. — Ukolnl énesllés. A nsgv-kanlassi izraelita Miuda elemi és korpkodelmi !oaz-talyaibnu a vizsgálatok az alább kivetkező rendben fognak megtartatni. Ssfilekét tanügy barátokat o vizsgálatra iltstelettal me\|-\' hivatnak. Viugálatok torrendjp: Szombatén jnlut 8-án a női kési munlták kiálbtáta. Szerdán, {juL 7-én délelőtt I.T fiotztály délután I. ét 11. leányoaztály. Csütörtökön, juL 8 án délelőtt II. Hotztály, délután Ilii éa IV. fiotztály. Péntoken, jul. \| U-óu délelőtt III. ét IV. leányotzt Vatánikp jul. 11-én délelőtt V. ét VI leányotzt {délután V. ét VI. fiosztály. Héttőn, jul. » délelőtt és délután kereskedolmi osztályoL. Kedden, jul. 18-án érdemsorozatok kiosztása. At igaM<]al6s4g. I \' — Nyilvános taámadás éé kószönet At I. nagy-kauiztaí kereskedelmi] ifjak Önképző egylete által 1870. iuuint hó 20-án rendezett I k«rti ünnepély alkalmával befolyt belépti dijakért 87 frt 8X kr., felülmetét útját) 15 frt 80 kr, ösazeeen Htt frt 93 kr., — ebből levonva kiadáaokért 80 frt H7 krt, aárad tiszta jövedelem 22 frt 7 kr.,iae)y az egylet segélyalapja javára jordíttaUk,; Szivetek \|vol-lak felUlhzetiii: Lengyel Igaáez ur II frt Hirachler testvér urak Domporuról 6 frt Fried Vilmos ur 30 kr. FisehM\' Tivadar ur 60 kr. Stréui Józaef ur 50 kii Poliezsrj Albert ur 30 kr. Scherz Albert ur 50 kr. Qrossinaiui tanár ur 50 kf. Hlhu Lajol ur 50 kr. Kbenipanger Leo urj I frt oO kr. Vágner Károly úr 60 kr. GijUuhut Alfréd ur I frt. Hein Mihály ur 601 kr. Szigritz Kobert ur 1 irt Qrflnhul Honrik ur 1 frt Lackenbaeher N. ur 50 kr. L— Mindezeknek az egylet nevében háUs köatönetet mond n oúlosttummj -r Srép élvezet vár legközelebb közön tégünkre.A budapeti nemzeti jninház énekkariból ugyenit férfi négyes I alakult Mey Dávid kitűnő hangú elaő busata közreműködése mellett, mely körútra jndulvs, váro-tatkban it daleatélyt tsándéközik rendezni. — Mindenesetre nemesebb élvezet lett őket hallgatni valamely körben, mint holmi kiéhezett operette éneketeket, siket a tzom-tzéd Stájerországból ideütött a kétaégbeeeéa, hogy a mit a németeknél nem (találtak meg, itt találják fel s magyar publikumnál. Hogy az említett férfi négyet mikor fog vátosunkna érkezni, sddig még erről nem értesültünk. . — fiyászhlr. Egy dsrék listai aaiwr, Kugler Adolf, Kuglor antal arany mi vet fia hányt el legközsle b 34 évet karában. {Temetése junius 28-án volt Nagy számú {barátok ét ismerősök jelentek meg a halottat hátnál, hogy a boldogultnak a • végtisztességet megadják, igen szép virágknszorulktt hozva az elhunytnak ainára. A; boldogult; tá mepza volt öreg atyának, gyetjgédkn szerető tettvér ét őazínta barát Legyon neki kqny-nyü a föld I — A franctii beszélés wedetí mó\|\|a élelmet intézeti igazgatónő volt agy nagyönb német városbsn. Tudvalevőleg nem a Uay-nyű dolgok közé tartozik a nem francaiénak a franczia orrhangokat oly kifogéstahÉsal kiejteni, mint aal a oorreet fraoesia beaiéd megkívánná. A nevezett ígszgatónő tehát azon? elmés ötletre jött, hogy szokat a ralia-szári tó esiptatőkst osztotta ki frauesláal tanuló leányaÖvendékai kflaött s bocy at oit hangok annál tisztábban ejtessenek ki, wi-pette orrukra; igy azután as ilyen szavasál, mint: ftrtkoaiy öoséi, eéísu, Mádoni egészen könnyen ét kényelmesen kiefthjsUék. — Ugy s tisztelt igazgatónőre, tojni növendékéire nézve nagyon tréfás hatást gyakereh, mikor a frsneaia nyelvóránál ott ültek fstfegyter-kesve a csíptetővel De oaaeét vették ennek a deák ank is, kikask nem esekély anuat* ságot okozott, síikor at ateaán ilyen iáié-zetí hölgysetkévsl találkoztak, évrevétMnű) odatiitff orrukra a ta-eaipteiŐt és tiaztfst\' taljes köesönéeael meitettűk elmentek. — EHesytét. Oyűrl Pssgráea dgyjréd Kövae-Kállárél e^jegyezta Bélyomy Nafvía kisasszonyt 8ólyomy Lipét balatoa-silsrtea földbirtokát leányát Tasak vpltak K# polyi Károly spstean tanár és Msmat fe* rsaes kömendi iselgakué. i^. ÉLésÉ! A I ak tek MiM ériüi^t: Wgkiaahaby s^mébaa nk A» táö rtvtdaágv MNK MmH ; asfen e érkeaea pMBH r T Hl—I. MM kaih. tatiÓV K. H-JAm <Hái • ■MÉMi Ü rii * I0« ra>ó. A niL aai U MéfP 4.: békül óljából ktiiön\| rova UftH • száltt alkalommal 4 HJ-+ D-A Uff $ aleti il é na^ kamseai wsHje u líiV- tWlki fap J\'tn- , nMbnul «1 oldaon Pkp Hp linr\' kaik. fe-r társbi< fái ím w il — fcéáw 4* mindvégig von^ó maty* jövé saámunkbam kiitta tárgyivá lógunk aant Ai ér e»i-Mp ii na, iö«ly a fögymnaaium UU* ábrázó itt- — 1 \| A nagy itamilag segéiyeze t tonép djiIt ükük nyolczaiHk éru-oitője at tanév vegén terkes é: M»r-ien — 3) A nagy kani-u- és <i?lfő leányiskola érfesi-A <\'aák(orny a-városi községi 4mt népiskola ér esi ője az 1879—80. laa-♦vröL XI. évfolyam, Közli: J«nt) Gnutát, iga/ga o tanító. — Mindezekről jövő számunk bau. - Ovrtfc eleimentök Z a I a e g • r-• 19g x ő I írják nekünk: Június hó 26-án P. K. kereskedő segéd tobó fiatal ember tár— ságában almmn\'a Zala Mj6 üdítő, de eaalákony hullámaiban türudui. Alig volt a vízben néhány perezig é» alig teU egy-két lépést előre, az áraui, mely a nagy, vízállásnál ftfti igen erő volt, elragadta őt, a mivel UKZKt nem tadott, magával sodorta a mélységbe, és egy saívrepesztó jajkiálifássnl eltűnt. £zen hajmeresztő pillanatban Graner\|~ Ernő és Qéza testvérek minden habozás nélkül • életük kocakáztatáaával bblerohau-1 tak a vízbe, utáuaa úsztak aa elmerült 6a éa legnagyobb életveszélyben forgó ifjúnak, \| kit MtfWHMbMi meg ia ragaJuk ea a biztos haláltól megmentettek A jeien volt /fürdőközönség, mely élénk részvéttel kiaorte a caak ihIiadn \|i<:rezig tartó, de léiket ztibbaszló cselffkeüntet, kunuyebbeu íellélekzeti, és l«ar-aán áájMifkJul iogama a darák testvérpárt, nemes, önfeláldozó tettért nyilvá-1 ismerést érdemül. Karikái Lajot budapesti tértid jvat-k-gközeiubb városunkba jönni érkfi-aönsegmikuek érteaitoae aaeriat lebér és aiu-nea fértiiugvkbim. aagul utazó plaidok és pkréeaukbaii, \' »aru) ők, itarianyák, uyakkso-dok, tug é« kúaalo gotnbuk, nap<rnyuk, so-i^L>mk«md\'>k. awbkeudűk, áa egyebb idová ryé onkkakbMi a Isgváiogyatouabb kOlftu->Hga—égokst bemulaim. A krddi ünnep miatt U punk egy nappal később jelenhetett ««eg. — Törvényszéki csarnok. trdskea biinflgyi táfgyalás folyt le f. Av június U-i\'tt a nagy-karnisai kir. lonyiti tOrvénysaék «lóu, a bol golaui lakos Balogh János, mint vádlott, Kováes KLurucz Júase^ Ufyaoeaak golsia lakos a\' volt kóaaégi bíró, ag> un vart? tusi: «écu(t a nóta kUlyi űgyéatnek átadja Közv^ló a lírgy, téoyáUást iené t^va, MóttasikaHÜt éa ugy 4ryadalm>, amint logi •aempoutUI áiW^N jUskm olSadott b«-édiáL a hallgatók fesUlt fígyelme és éidaklódéee mellett aünowiva^ vádlotiat a uáadékos emberölés büiiténVében bttnMnek kimondani és ót bárom bar vodóaéw, ugy á\'megültnek tdjenkint 00 frt, a rabtartás í költségek megtérítésére i\'é Mire védő ttgyvéd. Df. Fi börtön elsfen-árvái számára éé a vizsgálati telni kérte. — iek László a kö- ikivonatban)\' mely as« uoaau is ártfc adatunk és Uaoayosan hoaott itéloi aryaast u te aunk, «gvsj m miatt állott. Htm lévén lm* ki válásunk á Nrvénysuélu tanács Iclkiismordos msgiontoUs után ét bírálat aiá venni, itt oaak az iyáfladék elbesaeleséee saorítko-niMunid bővobb kivonatban kö* Qgyvcduek sMvs Dr, Férnek Láaaló védő nagy kalást keltet védbasaédét. A trnyálladók röviden a kovetkeaó: Balogh Ján«M, ki ncjóvol H óv áta házasság-bau élt, t évi február kuaaadikáu feleségét in flagranu hfltlenaégen lelte. — Félreint-■ádván, ogy rudat ragadott fel és a félssar-ben laté lertiut aaial agyba-főbe verte, melynek következtében a gonosz csábító, iCováos Kuruct József tolura múlva meghalt. A toltea átadatván aa igaaságaaolgálmiásnak, onnét nékány napi vizsgálati fogság után, saabad-lábra kolyi\'ztetott. A vizsgalat menudittat-váu a.kírayi ügyész aaáudékos uiubeiolóai bönU uy in tat! vádat emelt Dalogk János ollcn, A mint már fentebb mondottuk, a tárgyalás juntus 24-én tartatott mvg. A tör-vsayasék alakult: Uiklós SÍároly, törvény-aaéki Uiró ojnöklete alatt, Ur. Horváth ta-reoea éa Gulyás Jenó saavasó birákból. Ki>a-vádló s. Ur Lak/ Kristóf. Védő ügyvéd: Dr. Fárnek Lásaló. Aa ttlós, tokintve a tárgy kéajemégét, tártnak mondatott ki,» ottpán If/Védak tis jogásaok, mint szakértők jelen-haltak tueg. — A kOavádié előadván vádját, a tftrvénvsáéki olnOk aa iigywt jól\' felfogott AsMSftaésban. a részletek behati\'-an ismertető Mmrnlánával kimerítőleg letárgyalván, a vádlott éa asámos tanuk kihallgatása és ítébkak mrgnsketése után, a vád beaséd vetkező vá^bessódet mondotj Tekintet* kir. Töi büntető bíróját! Komolyabb bönflgy soha sem fordúlhál elő egy biróaág előtt satu, mint a jelenlegi"; a hol és a,melynél a tény kire taaga mint villám emkáau át a környéket, s hullámzásba hozta a. kedélyeket a szeiin\' amint a jónak vagy rostnak fudám a kivánesiakat kiiílégi-teni szokta. A dráma tényezőinek egyike a iöbűnös és fo bOnsseraő a kflzdtéren maradt, mondhatni élettelenül; a másik főb\'i-nös és iőbíinszerző bűnének tudatában iue-nekalt a sajtó ka elől, s a törvényt szabó éa igazságot pzolgáltató fél, a harmadik té-n) ező, vádlottkiut a bűn tető törvényszék elé került. Vádlott, cselekedetének ismeretében, nyugodton maradt, és sorsát egy megyo .közönsége kiséri feszült figyelemmel, s tekin-teti\'-t aggódva fordítja a bíróság felé, mely törvényt és. igazságot szolgáltat a bűnösök siápián de reménynyel néz tol hozzája, mégis, inert hiszen erkölcsi értelemben e tény fölött a közönség már itélt s biztosítékot talál azon birák nemes jelleme és igas-ségsseretetében, kik o nagy öemény ío\'ött törvényt mondaui hivatva vannak, s igy a lázas izgatoMság esendesülui s visszatérni kesd rendes medrébe, mert hiszen e botrányos Ügy ia, miut minden egyéb végétfogja érni egysser, éa a zárszót; — nem e«ak a nagy közönség, de vádlott is nyugodtan s bizalommal várja, tud \\ án m ndenik azt, hogy vádlott ténye babár türvfeny aaerint kifogásolható lehütue ia, — di- urköclsi szempontnál lehull róla a bűnösség fekete látyolo, s százak ajakán reppen «-l egyszerre a varátaaaó, mini biívűs jelige: és is hasonlóan cselekedtem volna Csudálatos körülményi az, ki megölve lett, a közönség által elítéltetett, s ki halálát okozta, annak lelmenlését óhajta; aggály és kétely szállja meg még a bátrak szivét is, mert habár a bünöat az igaz, megbüntetve akarja is átni van eset a a mostani okvet-,\'; lenül az, me\'ylyu a vádbeli cselekmény elkövetőjét felmentetni kívánja És a tett elkövetője mégis büntetőbíróság. e\|ött a vádlottak padián áll a vádlott Balogh János, kmek védelmét vagyok szereucsés a tek. I örvényzék elé terjesztem Lcy vádlott áll tehát a tekintetes kir. Törvényszék, miut büpteto bir»aág előtt, ki az általa elkövetett cselekményre nésve önmagával é» lelkiismeretével leszámolt; egy oseiekiuényért, melyre nézve Istenével is kibékülve van, mely iránt esupád földi bi- ! iáinak ítéletére várakozik. Ha a szőnyegen forgó liüuügy esküdtszék elö\|t tárgyaltatnék, megvagyok győződve róla, hogy annak tagjai vádlottat egyszerűen bünteieunek nyilvánítanák i a vád \| l«r)te aiól felmentenék; mert haliár a birák a szokásos kérdések elsőbbjeire „igen\'-tl mondanának is, az utolsóra, arra: vádlott -vétkes-c V egyhangú „nem^-mel szavaznának. VédeneMm azonban nem csküdtazék, — liánom büntető bíróság előtt áll, és igy itt asou különbitég adta magát -elő, hogy míg vádlottat aa esküdtszék tagjai lelkiismeretük a meggyőződésük szerint az adott körül uiéuyeknek figyel mos számbavétele után mentették 101, addi^ a tek. kir. Törvényszék, mini büntető bíróság, a -hideg törvény szavait is fogja alkalmazni, s a büntető tör Vény §§-ai által u fogja indokolni íelmnntö ktgyet oeUtét. — Ka meggy Sződéaem. Igen, tak. kir. Törvényszék 1 meggyőződésemet vagyok bátor előzetesén nyilváni-tani, mert Gerencséré védeneaem Ügye az oraaág azou büntető bírósága előtt tárgyal-I tátik, melynek tagjai elfogulatlanok, s nemcsak kitűnő törvéoytndósok, hanem a mi fő: ipaii\'útH<\\k is. — Ezen szól: igazságosak is, JmBguulyoaoro, mert az igazság és törvény közölt gyakran eltérés van; az igazság nem üt mindenkor a §§. egyenruhájában ; a §jj, esak a törvényt Mlitják szemeink elé ugy a mint van, hideg állapotában, de aa igazság oly isteni ajándék, melynek segélyével a bíró az elejébe mért szűk kor átokon télül emelkednetik, megszűnik rabja lenni a holl betűknek, a ás igar.ságszolgál-ta\'ás magasztos eszméjét ugy fogja föl: hogy habar valaki a bűnt, tő törvény száraz kerekeinek küllői közó került is, ez még magábaii véve nem elegendő arra, hogy annak alanya által saélyljel ia morssoltaasék. KU moat tsk. kir. Törvényszék \\ áttérek szorosan á kin ügréss ur által előadott tár gyi tényálláirH s annak alanyára, t megfő- T gom mutatni, hogy a tárgyi lányáliása nem • elegendő mindenkor arra, bogy annak ala- ; nya a mtles el is maraatalható légyen. • Ném vonhatom kétségbe, hogy a vád-beszédbbh előadott tárgyi tényállás be vau 1 Sőzve, azt is el kell ismernem, hogy annak \' mya n vádlottak padján álló Balogh János, de I minősítésre nézve azon. megjegytéfet kall tennem,,{>ogv aa omburtíléa, amrmnyiben azt ugyan máskint nove mi nem lehet, öp-védelmi ^jvelyxetbÓl szánu uott, s a lelki fáj i dalom\' RÍgmagáaabb fokár i csigázott önkivüli i j állapotban lön elkövetve, — a hol a cselek- \| vény beszámításának bel rt adni nem lehet\'I 1 — Art. hogy a cselekv ny önvédelemből, I í önkivüli állapotban és ■ életlenből eredeti, \| s ezért beszámítás alá ne u eshetik, véd be- ! , ssédem tnvábbi folyatnál an törekszem be- győzni,, s megmutatom, b< íuéuye nem bűntény, a Í£ tetbető. Uog) azonban t tt kellően teljesít bossem, — izUkségesnek gy vádlott cselek- n,, y az nem is liün-,! tét megjelölni emberi szenvedély és elragadó fájdalomtól emberileg kívánni nem lehel. \'Vádlott ms^iátnadtatásé kettős volt, ét pedig: nhysleai i srkAlesit a physieai meaiámadást Kováss Jésaef intésig midőn vádlottjmk melMfeagadta meg, s ettőli menekülés végett vádlott több Űtéet ia kényszerült mérni Kováesra; az ösztöuaaart önvédelem volt, melyet elvitatni nem lehet. Ha vádlott büntethetősége mindezek etflnérs is kimondatnék,\' joggal lehetne, fei-vetni a kérdési: ki fo^ja imiuár oltalmazni ai 19 ik izázad ezen útdlao réazébeu, ezen nágyszerüen niűvélt, Civilizált világhaa a csendes házi tűzhelyekét? ki fogja megbüntetni a hívatlanul betolakodó, a női erényeket a családi becsületet^ tehát többet, mint vágyon t elrabló bűnös merénylőket, ha maga az wteiji éa emberi törvények által oda emelt szentesített úr, — a családfő, mint házának ura és bírája sem tehetné azt megtorlatlanul V Talán a törvény ? mit nyerne egy férj. egy csuládlo jly sérelemnek bepanaazo által? semmit — Vau é valahol törvénv találom, h< gy ah- hoz egy kis bevpietést tei jrek, melynek meg hallgatására a tek. kir, 1 örvényszék becses ügyeimét tiszteieltel felké om. Tek kir T<írvénysz ik! Az erköloste-lenség a legközelebbi idöUben megdöbbentő mérvben halad e\|őre, kead az emoeri keblekből kihalni a szép éa nemea iránti vágy és tisztelet; minden csald a pillanatnyi szeszély éa érzékek kielégiiésére látszik irányulni, báltérbe szorítva mindent, még a legnemesebbet, azt, melyet ősatyáink ezredév óta széninek és sérthetetlennek tekintettek: a házi tűzhelyek szentélyét is. Az emberi érzékek bisarrsága, a nemes erkölcsök megvetése, a nők iránti tislteletleuség a ezek nek. mink tárgyaknak tekintése---- nemtelen! nagyság netoW bbját érte el; nok elcsábítása és azzal már köaieezéd tárgya t szelíd angyala az ifjú talál imiijór saját szerény gának helyet önnön oltári imádkozva fogja is azt o t ^aíó kérkedés ms iiiui boldogság v\|tgy szép nő nem kunyhójában ma-11, mert [ találui e habár __ry ké- jelgő féifi, elazaaitja onu ■ , kiragadja üdvösségének Bphaerájából, s i megWstelenitett nőt könnyelműen veti a megcsalatott térj lábai elé oda kisérve ördö ;i guiykaczajávaL is átlátta m^r elyek békéjét vé- A törvényhozás magja régeo^hogy a családi tüz deimeznt kell, s kitalált e ményt, melynek neve: a s ezt rendőri felügyelet esi siti csupán azért, mert min szükséges rosszat vélte alkalmazhatni a kik állatima ösztönük s ér tése nélkül iiak mint doló szellem vihar azon gondosan ápold i-re egy oly intéz-k íjhölgyek tanyája, oltalomban része- jből, hogy azok, tékiségük kielégi-L-ltzi nem\' tudn k, ne to\'akodja s mini romboló Hkertek élővirágai-hoz. kiknek nove: ne árulj hozzá !* s. ne érintsék azoknak szirmait [lagyoa leheíletük-k^l, mert hiszon nyomuklian vész, kárhozat és pekol teoyéss Mennyilien felelt meg ozeu rendőri intézkedés feladatának, s n családi béke ^s boldogság boríts ege fiilmt biztos villámhárító-e,? annak inegbizonyitása jelen véd be-\' szédom k«-r"léhez nem tartozik, de a felhozottakat elkellett moudanom azért, hogy inegmutaasam, miszerint ! ily körülmények között, ha egy férti valamely család szentélyébe ddJó szellemkint betolakodj, — az kétszeresen bűnös; bünöai egyszer öncselek-ménye miatt, s bűiiös uiMoaszor azon eseményért u, moly egyedül az Ő tettének következménye volt, sőt egyedül ő a bűnös a következményért akkor ia, lia annak folytán egy harmadik egyén követett el valamit, habár ezen cselekmény [más körülmények közön bűntényt képezne t. £s {most azt kérdtUi: egy önérzetes ferií, mégha nem férje iaj egy elcsábított s meggyalázott nőnek, mint férti, már hivatva van megbüntetni a csábítok; bát egy férj, kinek neje vagy éppen ötpeesületo drágább e^y életmU, — mert hála a gondviselésnek, ily önérzetes férfiak még vannak, s nem szabad oly veszedelmes iatit állítani föl a társadalomban, hogy a fén jogai nem azéj-jedhetneU tovább mint sHbeesületsértési 20; frtoH perek -4 mpndom, ija tőle ezen kiues lett elrabolva] nem önvodelmi jog-e «en rablótól szábadului ? svmI azou önérzetes férj, ki npjét, s tnags s hsaládjának\' becsületét szereti s tiszteli, —- a , szerényen visszs-vonulva látván nejét a OMStelsaaég posványába szemei előtt más\' által tiportatni, s nem tartaná elengedhetlen erkölcsi kötelességének a Minőst megbüntemi; s hol van a halár, mely megjelölné ama vonalat, melyen túl a fékteleu szenvedély büntetlenül át nem. törhetne;! hol a megállám pont, melyen tnl a fenyítés neta mehetne ? — Ily határpon- hely, mely elégtételt nyu)tána az ily módún mpgrablott férjnek ? Ninc/en tek. kir. Tör-véuvszék, s ns is ámitsult magunkat törvé uveink által nyuitbató elég ételei, mert akkor kigunyo\'nána ntagát a természetet; az ilV sérelemnek bepauaszoláss által a férí caak a maga s családja becsületét tenné ki pdlengérre a nélkül, hogy méltó elégtételt uyerhetne. pedig nagyobb, sőt pótolhatatlan a szenvedett kár erkölcsi értéke, mint egy közönséges rablásnál, mert egy közönsége* rabló által elvett érték vissza it szerezhető, de a női erény é» a beesület egy kincs, melyet sem agy fejedelem, seut egy világ nem kárpótolhat! s mégis uiig azon ] kisebb rab-I lót, ki csak Vissza is uyerhető vagyonié\' fosztott bennünket meg, a törvény gyakran halálla\' rajtja, ezt, aki egy .tejedelem s egy világ által stnu kárpótolható kincstől fosztott meg, a törvény eütéleüenöl hagjyía. ks most tek. kir. Törvényszék, véd-boszédemet befejeztom, s azon hijben vagyok, ! hogy védenczeni eselekvénye nemcsak a ter > mészét törvénye, de positiv törvényeink alap-. jáu is büutetien, és igy őt minden mellékes\' körü\|\|iéuyek nélkül is felmenteni kell, mindazáltal érdekében, miut fölös védelmet^ ii kö-. vetkező enyhítő körülmények\' t. figyelembe öenni méltóztassék: HnyhltŐ körülmények: 1. Vád\'ott 26 éves ifju eknber, tehát a neién elkövetett megbecstelenítő ná\'a hevesebb indu atrohamot okozott, mint okozott volna egy idősebb s higgadt emberttál,\' 2. Nyo\'cz évi liázassága aiatt gyermek: te\'eu maradván, a családi örömöket gyepnek-ueiuzése álta vág)ó férjnek fájda\'mát fo- . kozta azon kétségbeesés, ho^\'j\' nejének il\| \' hűtlensége okozta á raagta\'amjágot, s a különben igen jó módú a vagyonos vádlottat a gyermektelenség már is apályba* ejtette. 3. Az eaeménv vádlott házénál, ennek bonniétében, tehát külOnös vakmerőség a a férj jogának kigunyoláaa meüstt köveitekén el, a házigazda iránti mogvotost tanúsította. 4. Azon gondolat, hogv vádlott\' családjába s jelentékeny vagyonába-ogy ily gyermek ülhet be, s nevét o\'y gyermek viselhetné, ki nejének hűtlenaége folytán a bün tertőjébő emelkedik ki, az undor és bősz düh a nemes gondólko4ásu \' vádlottban az, \' öntudatlan cselekvést fejtette kv mi ■ 3. annál inkább igazolható, merregy-í szerű nevelése, a polgári álláaa azon jkört I rendelte számára, a hol a visszatorlás egy műveltebb lársada\'mi egyén cselekedetével egybe nem hasonlítható. 6. Vádlott többször intotteKovács Józsefet, hogy hagyjon fel neje elleni csábi tgatártaival, mert a mgbizouyoaodás eseténél, szenvedélyén uralkodni nem tudna, ő tehát nemesen, mint férfiúhoz illik, nyílt aisakkal sző la\' t löl, s igy megeaaktáaa innál kihívóbb lett. 7. Vádlottnak a Kovács Józseffel való kö»l rokonsága méltán fokozhatta vádlott elkeseredését, s azt jogosulttá és igazolttá teszi. Végro: 8. Vádlott erkölcsi magaviselete olyan, mely a közaégben példánykénül van felállítva, mit erkölcsi bizonyítványán kívüI igazol azon körülmény, hogy őt mint 26 éves, huzamosabb idő óta hegybírói tisztet visel, a mi a község lakosseinak elismerését bizonyítja Esek után kérem a tek. kir. Törvényszéket, begy védeuezemet az ellene emelt ▼áíleaelekméuy megbüntetésének terhe alól, is cselekmény meg nem büntetbetése indokából réakint azért, mert ugy phyiieai, mint nora\'is életének önvédelmében ve t, részint Inert lettét öntudat\'an állapotban, tehát bohém számithatás molett követte el, résziut végre mert ugy morális, mint positiv Idények a\'apján eselekvénye jogosultnak mondható, és legvégül, mert a halál vélottenUl köveikért! be, feltétlenül felmenteni ktígyo«-kedjék. E védbeazédst azért közöltük bővebb kivonatban, mert msgs aa esel a közönségesnél érdekesebb, a mert a kitűnő védő ügvvédnek némi eliaiuerést akartunk saol-gáltatrti, bemutatván közönségünknek, mily lelkiismeretes buzgalommal mélvedt el \'ár gyáka, megvilágítráu azt társadalmi, jogi. embsii éa erkölcsi fsempontbóh Közgazdaság. Selyemlubók, melvek nem termeltettek szerződésileg teások részére, nsm főfalt állapotban, caak is \'magán alkalommal oda szállítva beváltainak Szegszárdon ésPanc«ován, az ottani kir. gébé-beváltó intézeteknél, és pedig: I-ső osztályúak 4- (teljesen ecéitzsé^csek él kemények) ki-léja 1 frt ?Q kr, 11. oaztá\'yuak: (lyukas, puha, foltos té duplák\'; kilója 50 kr. Posy tán, vasúton, vagy gőzhajón szállítva ctoki/ fojtott áUapotbau váltatnak be azok a szeg-szárdi kir. pete-kioszt^ éa gubó-beváltó intézetnél, éa pedig: 1-aő osztályúak (teljesen egészségesek és kömények) 1 frt 60 kr.; Il-od osztálvuak (puhák, foltosak, .lyukasak és duplák) 70 kr. A nem fojtott gubók magána\'kakimmal történendő szállítása kosarakban, -r a fojtott gubók szállítása nem magán alkalommal közönséges zsákokban történik. A csomago ási eszközök kívánatra viaz-szaküldetnek. Azok, kik a jövő tavaszszal, a szükséges flelyeinteny észtéá.. utasításokon kívül tel-jeaen áij mentesen kíflnnak kapni az alólirt intézet részéről selyemérpetét— felkéretnek, hogy ebbeli kivánaágukat okvetlen C június végéig az intézetnél bejelentsék. Azon községek éa egyes személyek, — kik szederfákat nevelni, vagy léteső szeder-fa-ültetvényeiket nagyobbítani óhajtják — leikéretnek azt szintén junius hó végéig az alólirt intézetné] bejelenteni, — hogy számukra a szükséges fehérgyümöleai azerdertá (Morus albaj-félo mag még annak idején megszereztethessék. Az illetők a vetésre szükséges magot az intézet részéről jövő tavaazszal szintén dii-mentesen fogják megkapni — Azon feltétellel, hogy f. évi október hé végéig egy ható-ságilagT hitelesített okmányban tegyenek jelentést az intéietnél az iránt, hogy az egy iteze mag elvetésre szükséges á^ras (1 öl széles, 6 öl hosszú) kerti földbeú alkalmas helyen 2\'/t láb mélyen felásatott. A niflyi/ar kir. á\'.lymirpitt kiontó-gubó-beváltó iníéiet Sltgittirdon. Nyilttér.O Karikán Lajos I fchénicmQ és férfi divat üzlete. Budapest, V. Dorottya-ateza, 3. sz. A tisztelt férfi közönség szíves figyelmébe. Van szerencséin becses tudomására adni, bogy néháoy nap múlva gazdagon I felszerelt fehérnemű és férfi divat áru raktárommal, nevezetesen: fehér és színes ftrfi Ingek, harisnyák, zsebkendője, gallér és kézelők, franczia illatszerek, angol utazó takarók, esernyők, sétabotok, kézelő és inggorab.ok stb. Nagy Kanizsára megérkezem, miért is a tisztelt közönség szives látogatását szállodai lakájomon, — melyet megérkezésemkor falragaszok utján tudatni lesz szerencsém, - már eleve is kérni bátorkodom Tisztelettel kmrikái Lajoi% fcliérnemS és férfi divat flslet uitajdMas. Büda pesten, . V. Dorottya utezs, S. sum. •) Ai\'o rovst alatt kozlBbtekért nsm vállsf ftklMpt a Sxerk. l\'elclös szerkesztő: hoffmannmór I E r E T HCH Hl» Ms} gépgyaros, MARSHALL SONS Sl Cmp. Lmtd.(Gateough,Angolország ajánlja fAűgynöke lladape§l, vAczl-uft 12 Göxilioedotiyait, IIifkeMl, f»,«4a , ssalmslmtésre " layujsbb sstrkssst, kslltfs lisatité-mdvel, ssabadflmuott állilkató kalöoaŐli«ngarrel , w B 1 ÜszÖaválaaató Orlőmalmaits G^rplogépeíl^ MfHűliaU késallék^ sáabsdáliaaaett bUoöa\'ági ö"uétftő kéasülékkeÍ Tsg> anélkül! Továbbá és fofaskerékbatás, saját gvártmáuf angl rendsaUrs, s minden a meaéfsadaaágt szakmába vefé gépskst. krjHTto* teirtUfodtáat nynjt HtainUt Éér N.-Ksuissáu. Mh Irírc/^kek kívánatra li\|y« é* béréeieitve. "W ("« ® relrllá\|«ilUital é» J^jriékke] késwéggei saolgál StdnIU Mór Nagj-KwilEsAü. és } í ifi I Q I Ál tej toi ■i M ^ n 9 Z 9 ■ g® ibíím ; v műi\' J^ij Mell- é» HidőlieiegelCMeh SCHNEEBERG NO VEN Y A L LOPJ Aj Wllkebi Fercnei, íjéffueréu XeHikirckfibfi w A.-Anaztria). 25 ér 6t» • légftőaMmk toegbetégodéw slUn, torok- 4i fc\|oncbí»l!cUrb»li», Mm, 4 ogyéb torok- é« {Uddb»lg«égek ellen a legnagyobb tfégysrdvel éi báláiul. Kutftnbeo figyelemre méltó taeu uörp Artoorfi! köaöa át hideg időjárásnál. Roodkirfl kollotHi í4b4I lógva gyermekéknek i» buuoi] tüdőbetegekre nétte m—aolkftigot} MMkivil wlktégM mr éoofcotokotk és asóadkokuftk fátyoloson baig ás rfca4taág el Un, SoáoMN WtMmjitvinj MofortfsUi a fentebbi ál liláéi. MK MjafreDdaLbeti Magy-EaniMáo Práger Béla gyógjjaseréai urnái. ^flÜ A I. c. kMtty 0/fmutn a WühtU-fcU Srkmm^trg n&vétib-atlojwt kérj, miután ti mk téhm ÍMHttík ftfeMn, $ « Bmr Gyula jtbém akU Mpl ddhwkrg nlhénp é-V/ jMMft «Mk niiiM, mJg+ól hUMhm émk. Nyomatott Fiscbel Fűttp laptalajdonosnáí, Nagy-Kanizsán, 1880 Hi T fe =5 í 1* 88 \|f Iftll ! i f1 flHfiii ? Hí w ül! . i ? -ÍJ -S í 1 9* 8 iii JILII -1 §! I 1 2 Hf IX fi OMMO j « « -íl f i 1 . HÍ! gi 2 .2 i -S: I 1 ! f öt, SM i » . -t. \' 2 i; XI B. I^^JÍ gí 1 f 1 fi M K5í m í í 1 1* 83 tliPIDíí 1 i \|\|1 N I c r 11 ,£ M\|i{ tll í-í í I III fii Jlj félMJu lift \'1 :<°íí!?tíX JEÍ F \\ bflHli-14 mi? ailJlM Ír ! smüj II" j lifií líLni •IHf J1<i.\| i] fiiii it^UI \'i Éiffu \| A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság \| tisztelettel alólirt igazgalóságfiii ezennel jelenti, iiögy Zala, Soniogy, Baranya es Vas megjyék réflzére kilerjedfi hatáskörrel ! j N.-Kanizsán vezérügynökséget állítván fél, annak vezetését ^ Gutmann S. H. úrra í ruházta, kit egyszersmind a tűz-, szállítmány- és jégbiztjositási ágazatokban jogérvényes/ biztosítási kötvények kiállítására, károk felvételére úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia bizto$il<S-n\\s/Aény társaság igazgatósága: Schwciger. Moscovitz. Iv£©.g3rsur-frs.z^czia- "biztositó xé&z^épjy-téix&SL&éug igazgatóságának fenn többi közzétételére hivatkozással alólirott tiszteiéttelj jelenti, miszerint a \| Nagy-Kanizsai vezérügynökség e vezetésit elvállalta • a vezér Ílgynö\|csó£í irodát megnyitotta, bol ia biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási izletre, vagy a társaságra vonatkozó minden-féle felvilágosítások legkéazségesebben megadatnak í BízIomH pedig a hu Maga ff a) tűzveszély és robbanta által okozott Urok ellen; c) g^rlzoil vagy vizén szállított jurák károsodása ellen ; b) Jégkárok ellen \' d) az einber élötöre minden {ismert módozat szerint. A Magpar-francxia bixtostíó részvénytársasáff, melynek 20 millió frankot, azaz N millió arany forintot tevó alaptőkéjéből a részvényesek álul mindjárt kezdetben 10 millió frank,, azaz 4 millió arany forint készpénzben befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államérté vekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló közgyűlését, mekon. a társaság Ügyvezetésének élére következők választattak meg. Tálai x í na ány. i Felügyel biaotUág. \' 4 . f • "i . • * \' \' iP "^ \' \' Elnök: Bittó Irtván, ó Felsége val. belső titkos Unácsosa, aLipőt-rerfd nagy- B6ck Nándoi. a lnagJ&r joirálog-bsükuak igazgatója. keresziese, om. képviselő stb. Budapesten. I L ánczy Leo, a msgy. ált. földhitel rószvóuy-Ursaság igazgatója Budapesten .Alelnökök: Báró Bánhidy Béla,földbirtokos, orsz. képv. stb.BpwJu. Lewin Jak\|b) a kereskedc]ini akadémia igazgatója Budapesten. Bonteux Jenó,. a párisi 8ocieté de lümon géberale elnöke stb. Pásban. Serreboureé Jos. Aíá.ia Kmil, a párisi Societé de l\'Uuiou géuerále vezér . Választmányi tagok. \| ; felügyelője Párisbau. Bobért Morln marquis de Bannevitle, az osztrák déli vasút igazgatósági tagja Igazgattaág. áN^welt Árnrin kir. keresked. tanácsos Msgykereskedó. ! Igazgatók: Dr. Hillef Albrccbt, kőz-és váltó-Qgyvéd Bécsben Uvagzápori Regen hartKerencz, az Albrecbt-vsspályaelnöke stb. Bé»\'«o\|n. . _ Ivistenm a c be r Károly a „Iioftmam. József- nsgykereekedo czíg főnöke Bu-8 v á b Károly földbirtokos, orsz. kédviieló stb. Budapesten. 1 «pe«te». v Báró Tinti Károly cs. Ur. kamarás, az oszt déli vasút alelnöke, az osztrák \| Schweiger Márton kir kereskedelmi Uuácsos Budspesteu. nrakbáza tagja stb. Bécsben. \| Vezérigazgató : Moskoviez Lajos Budspesteu. Tekintve a társaságnak fenntebb kitQnetett tőkeerejét és az flzlétvezet\|s élén lévő, hazáukbau is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehfkt, hogy nem volt még az egész monarchiában biztosító társaság ininUi ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint amenyuyit neki c társaság, mindjárt kezdetben nynjtani képes, s a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra uézve, hogy a társaság üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség inindoi követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottságs az iránt is kezességfii szolgál, hogy a társasig a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. A midőn tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát azjaltala képviselt társaság iránt újból felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind,\'hogy a vezérQgyuök-légi terflleten a vidéki Qgynökségek szervezése teljes folyamatban vsn, és hogy tikbizjositási ajánlatok a már felállítóit flgyuőkségek által készségeseu elfogadtatnak, N.-Kanmán 1880. májusban. maradván teljes tisztelettel \' • • I I n A Magyar-íranc/ia biztosító részvény-társaság vezórögynöktége N.-Kauizsán. Gutmann S. H. $8. szám. Kiadóhivatal KWAel Fülöp könyvkero. l\'jrimkái itea. Mft. Mám. Klö&Mtm ArU t tifefea évre & Filém I fii Hegyedén I fin. 50 kr. Hirdetmények; 9 hasábos petitsor egysaér 7 kr. tötitoftri hirdetésnél ;> kr. Hé-.. lyegd.j 30 kr. Nagy-Kanizsa, 1880. szérdán, julius 7-én, ZALA MEGYEHI E VII. évfolyam ftzerkaezUM Iroda Hova alap szellemi r&-szét IllótŐ közlemények kUlílfndnU U) városház Meze 618. ifit. jiúriri^aotibu levelek epk ismsft kesK»kl#fl\| fogadtatnak el: Kéziratok vissza nem küldetnek. VfltiXér i rotitnwft 10 kr. KÓZMÖ V ELÖ D ÉSI, T A RSiA 0 A L\|M I G\'AZ.D A SZAT I H ET I LAP A ZAUMMJYIíl (Él. KGYKSÖLKT fiS TÖBB MÁS KGYLKI HIVATALOS KÓZíMfc Előfizetési felhívás IC jyZá A. L A. cximti megyei érdekű, társadalmi, ismerettel-JttSktű és gazdasági hetilap; a Z&lame-gvei Gazdasági Egyesület hivaalos közlönye 1880-ctik éri 7-dik évi folyamának harmadik negyedére Előfizetési fellételek: Negyed évre FAI évre . Egész évre 1 frtfiOkr. 8 írt. — 6 irt. — A 9 Zalamegyei Gazdasági Egyesület* tagjai részére: Negyed évre ... 1 frt. Fél évre . . . 2 frt. Egész évre . . . . 4 frt. Tisztelettel felkérjük azon t. olvasóinkat, kik lapdijaikkal hátra-lékbaub vannak, hogy mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fennakadás legyen. Sserkeutáség ét kiadóhivatal. Az aratás idejében. Ha híreink nem csalnak s a termés valóban ugy fog fizetői, a mint azt a legtöbb helyen remélik, akkor e<ry nagy nyomás alól sza* badulttneg ismét Magy arorozag \'fül d-mivelé népe, mely mindea esztendőben ujfa- meg ujra\'ólorasulylyal nehezedik reá és bizonytalanná teszi jelenét, bizonytalanná jövújét. Any-nyiní vagyunk, hogy már a jó középtermést is az ég és a gondviselés különös adományának kell tekintenünk, visszagondolván a majdnem évról-éVre, sok aggodálomra okot szolgáltató elemi csapásokra, melynek keserű levét első sorban fjild-mivelő gazdáink it»zák meg. A sok szép reményből, melyet az idei termésre tápláltunk, legalább valami maradqtt meg, habár, hogyha az időjárás folytonosan kedvezett volna, az idén minden tekintetben kitűnő termésünk lehetett volnál kivéve ta Ián a porti mert szóleinik a hosszú tél fagya által igen aokat szenvedtek.! — ■ \| Hazánk földuii vel<3 lakosságát keserve}} napok várják, hogyha a rosz eredmény kilátásával mg az aratáshoz, annál jobban örülünk, hogyha kedvezőbb eredményt regis-trálhatunk, mert a fölütni velő országra nézve, melynek j sem ipara sem kereskedelme olyan, hogy más külföldi államokkal versenyezhessen, \| valóságos életkérdés a Jó termés, j mely ha elmarad, anyagillag és szel-I lemileg a legsajnosabb visszamara-dottságot okozza. , Igaza volt annák a német atyafinak, ki egy magyarral beszédbe ereszkedve a nemzeti népélet fölött vitatkozván, azon jó akaró szemrehányást tette, hogy a raagyir ember nem tud — speculálni. ] Már pedig ha azt akarja, hogy anyagi i jólléte és gyarapodása ne esupán a remélt jó terméstől függjön, s uogy a rosz időjárás vagy máa elemi csapások okozta eshetőségeknek ne legyen annyira kitéve — szükséges, hogy minden erejével oda törekedjék, miszerint ipara és kereskedelme mentől szélesebb alapokra fektettessék, mentől nagyobb kiterjedést nyerjen és mentől jobban virágozzék. . Ha vannak még most is magyar családok, még pedig talán nem kevés számmal, kt méltóságukon alulinak tartják, hogy férfi tagjaik iparosokká és kereskedőkké legyenek, ez oly szerencsétlen előítélet, mely kárára van a hazának, s mely ellen küzdeni mindenkinek kötelessége. \' Minek engednők át az emberi oselek-vőségi tér legjövedelmezőbb ágait j .másoknak, s miért ne törekednénk arra, hogy iparunk, kereskedelmünk , 51-■ ... i\' a szó teljes értdmépen magyar le-1 Kyen. J Nem tagadhatjuk, hogy az utol hó években, különösen mióta a székesfehérvári kiáltité* oly rendkívüli ered* méiiYt* mutatott, jobüuitakj ° tekintetbon \'viszonyaink s mind a gazdasági, mjnd az ipari mozgalmak legalább is jobb jövőt helyeznek \| kilátásba, azt juelegen óhajtjuk is. \| De hiszen aratisról kezdettem szólni, Illő tehát, hogy nzzjií a tárgy-gyal be is fejezzem] A föl dini velő gazda pedig bitouityára szívesen vesz egy jó tanácson, móg akkor is, hogyha az a harmadik kézből jő. A „Magyar Fö)d* czimU jeles gazdasági napilap julius tórtfl szóló számában 2 jótanácsot ád a gazdának az aratáa megkezdés jit és az élet be-hordását illetőleg. Bővebben kifejtvén ugy az első, mint a második pontnak szükségességét, a másodikra vonatkozó fejtegetéséi szószerinl kö zöljük, nekünk az érUek nágyon világosaknak látszanak. — Ajzt mondja ugyanis: A másik megrayand^ mulasztás az aratásnál többny nikf jiógy a hordás elégg^sfetnek. A birtokos fogatai vé^ik, do a köpések a felrakásnál éi a kazalrakásnál szintén segíteni tar óznak. Ezen okból a hordáshoz nagyobb részt csak akkor iognak h ozi 5L he az (itatás már ,as egész bírt okon be van fejezve, és ekkép a keresztek kelleté- re abban törté-ál szintén nem irdást ugyan a nél tovább km ma 2\'—8 hétig állandó, egy középnagyságt veszélyeztetve ván, az utolsó 2 évben ezen körülmény fol elromlik. Nézetünk szerit dolog az, a termett ha nem is a födél kazalba betakaritai den nagyobb birtoinál ugy kellene berendezni, hogy m aratott gabona ólyia száraz, hogy adnak. Ha nincs q idő, akkor már birtok termése ás ha mint épeu ólt, a nyár esős, jrtán nagyon sok miután a fő iletet a mezőről á, de legalább az aratást min- behordható, a bordás a cselédekkel, napsxámos asszonyok segítségével megkezdessék, mig a köpések az aratást folytatják. Azon jizükkeblüségt miszerint inkább kinnwagylákállani a keresztieket, mintsem hogy a köpések nélkül kezdenék a liehordást, gyakran keservesen boszulja meg magát, mórt a kedvező id$ ezáltal elmulasztatik, minden kinnlmarad a netalán bekövetkező hosszabb oső-zésnek kitéve, és az egész évi fáradságnak eredménye veszendőbe megy. Azon ellenvetés, melyet némjely gazda felhozand, rüiszerint ezáltal!az aratás rendjében zavar támad,, csakugyan I tekintetbe nem vehető; ittjnem sza- j bad magát a régi szokáshoz kötni, I mely annak idejében helyén volt ta- \| Ián. midőn nagy birtoknál is sokkal j kevesebb volt a kalászos térmény és aránylag több volt a munkás, de mindenkép Igyekezni kel 11 hogy az aratott élet mielőbb biztosságba hozajisék. — Összefoglaljuk tehát az Íratásra vonatkozólag* a mondottakat azon 2 pontba, miszerint az aratás jókor kezdessék meg, nehogy az élet túlérjen .és sok mag kihull jon, és másodszor, hogy a [hordás is, tekintet nélkül arra, vajon az egése aratás be van e már fejezve, vagy hátra van-e még valami a birtokon, megkezdessek, mihelyt caák lőhet a learatott élet egy vagy más részét behordani. Levelezés. jél saorveMtt színtársulat Károly Lajos mfi-vaptétD alatt múlt liA 20-éu OySry Vilmos kiJ/.k-dvwK^il darabjával a Mólás Katával • Hziuión mii ^kntdtu nn1k/í(\|.W)t, A tárMlat lift általinussájfában nnm is áll jobb erőkből mint tavaly; dtt vau néhány igen kjUtnű au\|^síniafl alakja. KlllOnbau o Uikiutetlmi majd essk kétébh mondhatunk moggySwí- % désU&kből merített iffaxságos ilclotoL / CVaknuin mindon oste van tombola leg\' tül»bxitr tánoccxnl ogybűkötvo. Oyakran rcn-drattntnek kirándulások ssáraaoo ét vísso a vidék loHtöibli pontjaira. Tegnap nyit atott meg ttnnspélvossu és adatoU át a oarsaloa a klkOnsógnelc. A megnyitási délolGil U órakor mozsarak hirdették, mire a xenukar kesdett el játszani a gyógyureinben, hova a közönség gyttlt A mitguyjtó bossédet Kesy Lásiló für-(iii igar-gaió ur ne ndotta nagyszámú és ssé\|) liii/iiiiHÓg iilSit. Utánna Kndrodi Sándor költő mondott a kfoOniég névében a filrdfitulaj-dono.4 Simon Zsignmnd lilumyí apát uroak lolkos szavukban kAwDiietet a Ulrdoközön •ég érdekében tett M tétlen fáradozásaiért és áldozatké\'éxcért. Víglll Simon Zsigmond apát ur nyilvánította óhaját, hogy a íflrdo-kii/.iiiiiurg nlérjo testileg J» lelkileg mindazt, miért a kies íürdöhelyety felkereste. J Kftuk uiún a zeuokar a lUkocsy indulóval hezArta az ünnóp(;lyí s a közönség megindult megtokinteni aa épület egyéb oss tályait. A bútorzat, a berendesés kdlönO-l\'son a miiosetályban valóban elegáns, csak a gy^gyterom tetszik kis^ pusstáuak nagysága ■ miatt; de az is lakályosabb szint nyer, mi-Ihelyt falai be lesznek festve s t\'rasaóképe-kot nyernek. KulOuben ai egész gvógyépQ-let, Agy kivttl mint belül a legjobb benyomást Iteszi a szemlélSre. A fllrdóvendégok asáma jelenleg hat-hétszáz. Fundi P, llelyt az először H.-Ftínd 1880. ju\'Jtu l8 rtu T. Szerkesztő ur I A saisou B.-Fdreden közeledik lény-pontjához. Pezsgő élet, általfuos vidámság terül el az egész lUrdűintézotuu. Mindent föllelhetni most már itt, mi a nzemoek, Iliinek és ajknak osák kedves lehet, — mi Bo-hizelgi magát a szivekbe s mi lebilincseli a figyelmet, mindenki megtalálhatja itt a mit csak egy Hlrdóhe yeo kpreeliet. A diplomata, a kOltő,, a kereskedő, a polgár ezer apró tárgyat talál, mely öt érdekli, mely szórakoztatja. Van kitűnő zene, mely reggel és este mulattatja a voadégoket. A székesfehérvári A szüret. I Mninioáiij/Ml: Arvsy István tnjtó alati I Uö, u ta\'amtjjyti\' yatdaidgi rgyuüUi állal. jiitalmaioit ily aísifi munkujilMl: 0<sisr\| ésbannot bortirmslés kézikényvi. Sok ember ;t/.t hiszi, ha sok és ) jó fajú szőlőt termelt, már teljesen biztosította azt, hogy sok és jó bora »is lesz, s a szüretnek egyéb czélja nincs is, iuin( a fürtöket összezúzni, azok levét hordóba tölteni. Ez nagy tévedés, mert a szőlő csak anyag á borkészítéshez, • va- A „Zala" , tdiczája. Kemény. Ki mindig utamon Talál, Kinek kecsegtető szavát követtem, Felhőként mért repülsz el most- lelőttem\' Kit hűnek véltem, el- miért hagy ál.. ?!* Hivém, nálad csendes menhelyt lelek, Követtelek, mint átas délibábot; De fáradt utasként a pusztaságot Lelem c«ak, mint feléd közelgetek I\' Aa ember éltetője vagy Kemény I Kit elhagyál, mint holt van eiieledve; KSnn fekszik az: aa dók airhelyéo. Már nékem is megástad nyughelyem ? I Ha aewu, vedd ásódat gyorsan kezedbe, Obajett ayagtom végre hadd lelem I .. llahitz Fritryt. A gyűlölt ohajtottak Waalay Sándortól, t Máalméw ur frlme. — Mefáüj, Jammi I — kiálúa a robogó 1 kmé hátsó iltiéril ás «r. A mQvéswtébou I ■<\|f«»ili koens rövidebbre fogja a gyeplőt, \| agy áfas* iUíyeai és a négy féjtehvér to- i UnéWva éU m+\'Z......falu kősm táján, I baréésAfas klls^s urtlak eldti 4 fül! udvarában aa ebéd ntáni mos-tém vép ptpm* Mtü nagyságos Iss immy áynm «rf tötó javadalmak nak - a á. I héjdfpk vmm királya. A mm a m.ftHé ke«H mlát\|s, a meny-fljrts \|««te tmm vékákéi MMLi ksswk MrMi ; Ik mmmtá ar 11- Hált tkusú ÜÜÍ - M kom* Hpatt - Ut ül -ti" jto* ss«g a«t a Haaaé nagy Ekkpr a kocsihoz ért s aa enyészet symbolumaval vastagon ékesiteU úrral kezet szorított, \| — Ino is kérem — telel aa utas. — Tyüh, pűh, szörnyű por van — igen is kérem. — ÍJü, he, be I Jó újságokat hozok. — I Látogasson át szomszéd ur! Na lesa ám valami az én kopómbói. — Igen is kérem. Hát várom szomszéd ur I — Mehetsz Janc-i. As Öreg Jancsi — kit egyébiránt a falu régení János bácsinak keedezet\' — neki ereaaté a négy telivért s csak ugy porzott a \| kűliők köstti. Tiz peroznyi haladás után a kocsi az ejuilitettnél rangosabb urí lak udvarába robogott be j s a nagy saáruyas ajtó előtt megállt. A kocsizörejre görnyedt, öreg ember lépett ki. Öltözete félig urí, fölig póri volt. Oörnyedt alakja által sokat vésztőit eredeti magasságából j hajlott, saéles vállai hajdani erőre mutatták, a rajtok fekvő élet szinte egy asáaadot teve ki — Isten meghozta nagyságos uramatj — köszönté as érkezőt az öreg. jában cztpelve dédapját ik mitliologiai ala- . ton és.Kazimér uraknál is, kik ily egyszerű, kokkal ékeskedő tajt-pij lát. Az ős urí-lak a nagy jnvadalmu, nemes, noiuzetes, vitézlő boltíves pitvarján alig tml néhány lépést, s legelső ajtón hatflma^ Ijujjft tehetsége sze- tán nyújtózkodva a tőről metszett «r, Z... .élet rint kopogtatott A. szobában pami várta mkghivott vendég magyar sarjadék, nngyatófeos Eüry Kaziiuér szintén több rendbeli javadalmak ura és ... helység kiskirálrjj — A gondtalan mosolygott pozsgásl képével; s mind alakban mind egyéb omliügyar tu a bonokban méltó párja kedves raUdégjének. £z a két oredetiijai, igazi magyarbarátságban élt egymásijű. Szomszédok is voltak, hogy útikéul, uleUfltoódom. A p...i szőlőhegyen volt mindkeiDonek saőllőUrtoka, b ezek egymás mellett fij\|jldtek. Innét eredt a szomszédság.. A magymiak vérében vau a saomszédoskodás, mar Ihkk azért ts, mert nem szeret békében. óluij; i Ágoston és Kaziműrj urak azonban, miután ott voltak szomsaidok. hol minden becsüleUjs sziv és torok mbgbekél, á legjobb Na Józsi, nincs baj ? — szól as ur \| egyetértésben éltek. Még á jíielység is uazte- aa öregbea. — Hejh, de hogy nincs, de hogy nincs. Csak már nagyságos ni am ki ne venné lábát a házból I Mindjárt beköszönt a szerencsétlenség. — Ha, na, oaak nem égett le mindé-ntlhkf 1 — Hát könyörgöm alásan, a kárvallás, ka nem tfts is, csak éget itt volt...... De hát megtisztelem a inagyságos urat, a kocsin feledkezett y — iga* ám. w)h, ejhl Wa hát nincs nagy baj. Ka alátt a kosairól lesne\|á hatalmas mmsí fiíödttssaj ékeskedő mtvoltját As öreg Jérná meg le podgyásaolt, s as érksaő cselédnek adá beaerdasra; azután a nagyságos ar atáa sietett. Félérával káeőbt méltóságos léptekkel jW> aagyságos JUndsirosay igosÉDa w, saá- letben tartá egyetértésüket Isi hogy valamikép meg ne sértődjenek, ranitÉyeulŐség szempontjából, as egyiket viczh-Ja másikat kiskirálynak titulálta. Ebben feküdt as elmés kőznen guuyja De a fenti! eárbeszédben ész lelhető félszegség sem kerUjté el a nép ügyel mét, és Ágoston urat .Hál ízé", Kazimér urat pedig Hlgen is k\|éMmM-nek keresztelte. — Mindketten abban ai boldog (í) kor szakban születtek; és nevelaodtek, mikor még igazán ur volt aa ur. — Amoktói örököltek istentelen sok birtokot, jé [térkot, jó gyomrot és ráadásul határtalan élsbuli rövidséget. Gondoskodjék, a ki abbéi ki Volt nekik elég pénzűk a méíi eszére. Ékl nom is volt aa rosss szokás, mikor más jenével pénzolt, a kitől tellett és más pénaémj oszolt, a kinek jobban bírta a feje. Visxáwag ritkán van a társadalmi vissonyokbaa. Kaa dolog abban sarkallik, hogy as ur pokoman is ur és as ÖkÖr Béesbea is esek ökön l«y volt sa igos- és soha Itarczban nem levő földes-urakat vérig sértő titulusra bizonyosan sírjaikban is megfordulnak; pedig hát a titulusban nincsen halhatatlanság És a kiknek kos-tökjükben is több lakott, miut kten nemesi ereklyének iiyakukou hordott n<-trokonáb«n, azok rettenetes kutyabőrük daczára sem számíthattak holtuk utón más tnegdiesóiiisre, mini hogy őseik példáját ususlxfl követvén, egy egy testameutouiilag megmándékozou ko ostor vagy templom\' lalárit Kuikasztottúk nőuioai czimerükot, tuelyou Knbztustaiaiiul ag)\'ba-f<Ibe titulálva elmondták, liogy hány Inemos vármegyének flrökö«\' uik, totspáu, Tviczispáti, táblabíró, feő-stráiaainostsr, meg as éfí Istenoui tudja: mi. ! A jobbágyok ped\'g elmentek mindnyájan temetéseikre robotból. — Legyen áldás azok porán, kiket igaz szívből mjigköuyozett a uép! Voltak ilyek is Na de kát eat ugy is tudja minden ember; térjünk I viasza tüa zimér ur lakába. Minő érdekes dulgokát volt olbeszélendő nagyra becsült »zop Ágoston urnák. — Hát izé, m(t is akarok moudani V Hát izé, mi újság van Pesten ? Kjezdé Ágoston ur. — Hali hah, sok jó I — laeui* kérem. — Sándor tiatn igen-igen takarékos ember lesz. — Hogyan? — Hát tudja szomszéd uram, egy krajeaárt se kért tőlem, Hókeho Igenis kérem — A mit küldtem neki nfeizt, el. se költötte. Aszal Íratja be magát, a taínt mondta, a másik félesztendőre. — Igen is kérem. — l)e én nem tudom, most megint uj morcát kezdenek ott aa aniversitáshan. Igen Is kérem. A fiam egy söld papiros! hozott I elém, ráíratta a nevemet; valami stempli- I félő Is volt rajta. — Németül rojt; hát any-nyit Ókósodlam belőle, mint a Pjiti bojtárom as evangvohombéL — Igen is kérem. — Ast monaja a fiam, hegy aa as, atyai elis- j mervény, hogy én őt osakugyau be akarom \| iratni. E nélkül most már nem írják be. — Igen is kérem. — No, de kedves szomszéd uram, — liát izé - ez még is csuk inpertinens iniuriul — Minden módon turbálják, adóztatják a ueiuos eiubort llát izé, es majd utoljára is roiz. vért szili, aztán hát- izé, egyszer csak l meg lesz a conjuratio. — ige ti\' is kérem, az meglehet. Hanem , ez éuráui nézve kuebb adózás, mint mikor \| Üres bugyelláríssal jöttem haza — igen is kére n, mikor — mikor a< éa kópé Sándor Itaui volt az adószedő. Majd mindjárt megmatatom egvik no.atioma\' a pesti utazásbóL Kz/.éi Ka-.imér ur odament azckréayé hoz, melyei még valamelyik dédapja vettetett a gyöngyösi bokutatómban, s annak egyik liók\'jnban as egyutásháián nnmesi ké nyel miucl és arrogaatiával heverő sárgult ireiuáuyok lukött keresgélni kezdett. kg>. S4ér esak a fenékről acta alakban Összehajtott durva papír-ivet ven el«>. í \'u \\ olt egyike ama költségjegyzékeknek melyet 6 retiquia o! áért tta^y gonduaati összeállitótt és eltett, hogy majdan a késő unokák uak legyen ször-uyüködni valójuk; tauu»itván: tinre nem jut még a nemes-ember is. Kaziiuér ur egyébkor sokat hordó, sommit mondó arozuútját az olvasás nagy ludamáayáhoa méltó vonásokkal ^«sdtve, Ágoston ur we\'lé áll\', s elvasá a hitolcs manu seríptamot, a hol ott is a következő gyomor adalékok valáuak följegyezve: ffointto « p*li uth<i l«U ICxpiHKttuivól, . aia\'io Maga u, Ko sis,Ló 1 p"ngőForin». IVito. D. 5D p. kr. U.8>aio Üe\'io I III. H D. I Kerék Örésa Oarpen\'arusnik i p Pes\'eu. Kél Kunokig éle cm Magamnak. ao\'iisaak, Lének 5 p. Sándor Fijamnak 100 p. Visaának a feut nótáit S>a\'iokon 8 p. FWti\'ek. Summa sammanim 1 la n. reríntok és M) p kr. (Kolyt kSt> Forin\'ek. Korn\'ok. )•!■* mindenben határos a keae % legMképpee * botnál, min (\|m a ttttrettál fdgg. — Frlaotit ereaig b« a borkereskedők ntgy ré« ste mustot, hanem stólót vásárol, tat otatályoaaa, maga présel-teli, • utoa tudj eaak A brtr" tik ttot mlaősAgét megadni, ame-Iwt kíván. Tehát tuégfgyiur ii figyeladkbe ajánlom aitQretuek fon-twaágát, t mindazt, mit a szüretre vonalfceiólag mondok. Megyéak nagyobb részében, még t nemeiebb port termő hegyekben U sao.ká.8 a szüretet lehető korán teljeiiteni. Mihelyt a apóid puhul, reá fog* jik, hogy érett, darázeok, legyek tok kárt tettnek, rothad, lehull, a taeaardUuk. — fitOretoljuk at érett fürtökéi kulön, figy a* éretleneket it. — Ki utóbbi jó leik munkát bornak, t nem rontjja meg jobb féle borunkat, melynjek árából a mnn káltatát kölltégeü kell fedetnünk Figyel mextot^m önökot, egy tolt ét felettébb karót t/ukásra, mely nHreteléinél áltiljAbah elterjodve van t. i. a szedők mértéktelen tsőlőevéiérei t felkérem OnÜket, ezen roii ao-kápnak kiirtátára törekedjenek. — Azt izokják mondani, ennek védelméül: „nyomtató lónak izáját be-kötni embertelenig, Igaz, de meg kell gondolni, hogy a szedő nem oktalan állat, továbbá: hogy a nyomtató ló eaak \\$ppen\' annyi kárt toa?«, amennyit megetzik, a sz«<dő ellenben hordóba mi sem marad, — néme- a gazdától nemei ak azt vonja el, lyek már kitattzony körül izednek, mit mértéktelenül felfal, hanem mi-gzt Mihály utánra alig marad ize- j vei a legszebb fürtöket, a legérét-detlen szőlő. — Ez pedig nagy hiba, j tebb szemeket válogatja, i ezt any-önmagunk és a közjó elleni vélek, nyira, hogy ha több napokig it tart mert az Itten nemes adományának a szüret, egy szép fartöt csöb rbe teljes megérétét be nem várva, gyer- nem visz anélküli hogy az érettebb meki türelmetlentéggel azt alig hatz- szemeket a füribal ki nem harapná? náihafó állapotában leprédáljuk, i ez által legnemesebb részétől fosat-jó bor helyett lőrét szüretelünk, — ván meg termésütokot, annak minőéképp jövedelmünket izándékotan ségét silányítja. -J- Hiiz mái oiazág- tíl figfi a mu$t egyen alkatrészeinek f gy mázhoz i uránná, de aU6l ftgg az ist a legnemesebb alkatién a muriba megy í, vagy a \| Úrkölylycl kidobatik. A szüreteiéit tiszta napoi idő ben tegyük, miaőn a i/őiőlálaj izá-raz a fürtök kiszikkadlak. — Ks«-ben \'vagy etŐ után azonnal szedni nem tzabad, tói vál t lia a fürtök rothadtak, penétneáek, mert a rothadt éi penészei bogyók sok vizet magukba vesznek az eiőbdl • azt a mustba átszármaztatják, — Még a silányabb fajoknál, a közönségei bornál ii — kivéve a tótszőlőt — alán lom a szüretelést aképpen intézni, hogy a izedett éi jól öitzezifzott i sőlő egy nap kádban tartif\'asék, ( a a préselést osak akkor kezdjük, >a szólónk legalább Ill-od ostt egy stemélyre 24 óráig igy fM penl szüretelt uo állandóbb, izálli rik; meg nem \|i A finomabb ctoukítjuki — Ugyan mit izólnának önök, ba valaki azt tanáciolná, hogy buzájo-kit zölden aratiák, vagy a kukon-ezát tejei korában izedjék ? Nemde kinevetnék, t azt mondanák; ki ily ban éppen azon szép szemeket, melyeket nálunk ra szedő(c íel/alnik, egyenként kiválujgatják, i ezekből kétzül a metét áru ugy nevezett Cabinet bor. -— Egyék igenis a szedő. Istennek csak; akkor H/.ujb a harmat leesett, ugy intézzük, Ifo jainkat csak dél üJt. — Az o kép-r hamarább tisztul, ásnál meg nem tö-rulósodik. , és nemes borok előállítására szál t fajoknál a r..edést td kezdeni, ha már sőt ha lehetséges, gy a finomabb i-t-itán szedjük, midén átmelegedtek. tanacéut ád, \\agy nem ért hozzá, hála üeui julíottuok oda, hogy vagy szándékosan károsat taaáciol. Webaráuipklól- ezen élvezetet meg-Éppen igy vagyunk a szőlővel V0MÍ kenytelenittesiünk, hanem te-is, mert midőn a szőlőszem puhulni, W, mift hazauk ueveze- édesedni kezd, az mé^ koránt tem j toaebb hWein B\|oká8 : ereit, abban a ezukor résznek még I Kodéí ptt bevitznek a fejlődni, tömörülni kell, ,i ki ennek \| a szedőft szápiára elegendő bekövetkezte előtt szüretel, éppen ügy cselekszik, mint ki buziját zölden, vagy kukoriczájái tejesen takarítaná le. — Várjuuk tetbát a szürettel addig, mig a fürtök teljesen éretlek, mi körül-belüf Október hó közepe tájáu szokott bekövetkezni, A késő szüret alul azt fogjak elérni, hogy még azon hegyekben it, hol eddig ctak rab-vallatónak csúfolt lőrét izüreteltek, legalább megiható bort nyerünk; a hol pedig a Szt. Mibálynap tájbani szüret mellett is tűrhető1 bort termelt, bizonyosan igen jó minőségű bort nye-rendünk. — A kora szüreteléien kivttl silányítja borunk minőséget azon rosz szó kát is, hogy érett, éretlen, fehér, fekete, pitot fürtöket vegyeten ötz- •zőllőt, melyet liel reggelizvén a izedéihez látnak, t nem izabtd ctip* kedénel, szemezéssel az időt tölteni, a termést silányjtani. — Oondolja meg a szedő it, mitzerint a szegény szőlői gazda nem azért van, hogy Kénaavti méssélogtt... Szóusavaa ménélaget ...... SxáuMVM koMréloget ..... TnuJüldot,....;......íj....... Vm <m os«leu7ÁleoMt Kovtuwyut .................................277115 •Murvai üujragokat (................. \'JjUUü , . , Vuut ...........■,.[•[•...........................Wt.W munkásainak préáá\|a legyen. — Mi \| A vewte«ég.........».L................................u54 Oimomu ... 7.">7ü l\'J a füttülc némileg (Fol;tsiát küf.) A balaton füredi gyógyfürdő, rövid ismertetése. //»% fürdők. (Fülytf»lA« é< vége.) . ^ A ba atooi isi ujj og j polgári toatban tarta\'mas: sieinert. Kénsavas stikélegel................. ít> 34 iáfau mi-jo 11-íXJ marad neki, ha tiermésóuek java ré- j izót a izedők, a többit a metszők, kapátok, kötök, iaiiyazók, bojtók, iele^iétztik ? Miből lizeti a súlyos adót, a miveleti\| kölHegeket ? Miből a szőlő arának kamatjait ? De térjünk altal már moit a szüreteiéire. — Kétségtelen ai, misfcriiit a síire-téléi (Ukalmdváli eljárás borunk minősegének első alapja s a szüretelésnél el- t ba\'atooi inap vegyi alkau^ieiaé lugva a kttlbdh^e keojve erob^on iigatoia; iiat; s bórt mogvoriiniu, Mtsdelbou vuzketegcéget, kéiöbb egwt okot, <oc gyakonbb a kaluit-iá«ná egy és ugyaoa«on lieiyen bór ubot ia ideubet elő, xnióri iá ennek használata fókép gyengébb bőrüeknéi ovauuugoi igenyel; iaegxsábák 04 idU> t [csúzos bántalmak eilen kitUnö hatású. k b Ide,\'fŰrdö i árózitbálya: 1. oszt. magán balatobi fürdő jF®1 m köeetett hibát semmiféle borkezelés többé I r \| Jj » helyre nem hozhatja, mert a szüretelés- o«tályn egy sztmélyre JJg^ ^ » fsggel 80 kr dJiTtáo 1U „ Férík^teM^dábaaízak)^}® • Wfií ktefUrdó tt uvodábtn............80 „ v havó-győgy mód. ICmlitéet érdemel Iklaton-Fdredeo a iavJ gyógymód. A kOttl i\'okv<í Tibtnybtn naponkint \|&)0~tfUU0 aoyabirkát fejnek, mely birkák a tihanyi begyek lUfitres iegeifl\|éu nyerik tápláékakat s Így a legtartaiomdu sahb #at»it ngiytjuk, melyet tta\'aton-Füredeo orvosi íelOgyoiet tlíUt \'ogy\'ivijözi kéisit tt s azon áltaiánostn elismert jó bimtk örvend, hogy gyugybaiáiirt é« könnyen emáMthe-tősógóre nézve egv a magi nemfbeu. Friss savó naponkint kétszer kapható, regg«l él este Ó órakor, tigy tdtg, \|apobár(7Ugrm.) árt 0 kr, melyre jegyek ts igtsgttói irodában válthatók. ttaőlő-gyógy i«6d A rendizares ss£ll6-kúra npttmber i -júu. kozdódik, a legnemotebü, legkitOnőbb s mzöIIo-gyógymódra legalialmajabb ssoDólafoklul, melyeket az igazg^tun&d naponkint a tUrüö-intézet küzveUen kOzoluben >ev& azoilo-begye ken triss tőről azedet éa< n igtsgttóaá^i up-dábau jutányos árou, kuogramonkéot árusa el. K gyógymód, mtlykt nm ajánlhatunk elégve, a lUi-donuteztt bézártáig, azeptember lb-tig tart. Alindezeket Üeazoyévt: Btlalou Füred enybe éi egyenletéé legkbri viazonyti* náléakiiünó juh-aavó uttéMtéuél logvs au« lonüaen t\|áulhatO idúll vegeriturut tt lUdá-buHlalmaKtiiH; ógvéuyea, sóa, azenaavaa, va-•as lorráai, bul g é< meleg azenaavM lürdot, góslUrdói s a noi-, ea iein-uazuuávti ptiiioU balaton-iürdoi javallvák : gyönge emeutéat idült gyomor- es be hurut, naai pozsga, uiáj-éa lépoajok, hólyag-buruJt éa veaeb»(ua, aranyér ea uoi bánttiiuik t\| len j továbbá ver-azegényaeg, aápkor e« jfürve»ykóruá, óita-lánoa g/eugoaog, gurmoJ-agy ea idegbántai-rnakná. K ürültek lii let. Bt\'aton-Füred nébány év óta rendkívüli éa gyora virágzáaua indu t, a<m kivá-lólag diNK/u Zugnoma liilauyi apát o nagyágának lobét koazbuui, unut t mely apai-nagiioz a balaton- lüredi gyógyiurdú tulajdona tartozik. Az áldozatkeez apat retzérol minden lolielo el iott. küreive, nogy o ♦ már régibb időtől íogva nagy uepazerüaéguek a kOzkedveltaógnea OrVeouu lürüohelyei, az eu-rOpai iegelao iurduk miutá\|ára rnindou igényeknek megleleióvé a kitogaatalauná tegye, A parti séutuy (uaplauag<t; dáa pasasával, lomboa alée-ival, az uj lurdúliaz elogaaa termeivel on lurdoivel, vabuniut a oaak ;moat be-t\'ejezeti s immár tuljeaen lelazerelt iwy Jimu ggoggc/jUUt l&uraaluu) azé oa loddtl lulyóaoí val, tágas, éa dlazes termeivel (uői éa lerh olvaaó-tormek, aongora-terein, nagy közterem), az. uj lenyvea, a meguag^\'obbitott ká-1 vébáiu oaarnok, imotte a partuanui ssép ki-iátáaaal ekeakedö kényelmea UyOnyőrdével: inuid az v marádaudo erdemei a oly ujitáwk, molyok — a azintéu ujountn épült diazoa maga ivuiákat is ideazáimtva — iialaton Füred regi aitzát teljesen megváltoztatták a va lubaa inegezépitieiék. A Bslatsil\'drsdl fiiriltfldtéa/ nujm io-an nguiaí/tt meg. Ajánlatos a látogatáat nem a Rlrdő-idény lŐszakára halautani, mert épen májua éa ju nius hónapok a legaebbek és legkel eme-sobbek a tiaiatou melleken a ép igy a gyógy-iilrdő használatára is legalkalmaaabb, vaia mint izeptember, mely álandó enybe idójá-ráa miau, fókép azoknak, kik a szőllő kúrát akarják használni, nagyon ajánlható. A közUkmlit Balaton-Füreddel szerte- Ittt olteó és kényeiotes. Btdapeatrői napon \'kint két vonat indul Kióíok-wé s ogytatty-nyi Kaoisea felől iá At érkttő vonatokat Htofokon t BKiaftludiu gŐzŐs várja, mely lenen egy rövid éra óra alatt átssáílítft t ven-dégekot Üalatou-Füredre, Earaktval tiUo-yírtról mindin tzomkolon 4 tíannpH mgtíótó n won UjMMlok kSt\'tkd<ik reodlurfllí #1 osa áron (II. btly Budapestről Htófokig, Innen gőzht\'ón Füredig s viasza 8 napig ér yéoyos iogfgyol tí frt i% kr.; Akik a riá Wt Damaadvélik, Veszprém-felé jóbotnek a innen kényelmes bérkoiseikon másfél éra auttt Balaton -1* (Íreden vannak. Hivatalok i A fürdő ielenlegi igazgatója aetg L a Kerenez József-rend lovagja lía \| gánlakáw: Nagy vendéglő épdlttébnn. valalos irodája: a gyógytéri sétáoyoo Hivatalos orvosok : Hendtlő ÍUrdA-fŐ orrot i ár. Harag Jrtp in. Lakása: Üjfíiraő-ház 1. omolet, leién át Budaptattn, ajvilág-atoza 1-sŐ szám alatt Uradalmi orvoa: Gp-mahl László Ktrtstüiáz. Uyakorló orvosok; Dr, Üangold Hdr vátll-ház. í)r. legel O/öla 0 ház i. em Uyigyasoriár; Orbán ígnácz gyógy • •zertára a gyógy téri aétáoyon. FürdŐbutosi hivatal: M* ff vendéglő n szám. / Távirda: Keresztháx 1. emelet/ .Postahivatal: NagyreodéglŐ épület. Vwdcg\'Ők, éikttét, l) aároli Nándor Nagyvoudóglője, kitűnő konyhával, elegaaa termekben; eate ázép időben l upozana verandán rendkívüli azep kilátáaaal fi Balatonra. Zene. (Ka a legdiszeaobb a UUogatottabb hely.) i) iiabsoli itobert a<állodája; kényelmes esinoa helyiség, jó konyba, mérsékelt árak, \'i) Kaona Fercucz vendéglője: egyazertl. Iiaziai konyha, oieaó. 4l Izraelita étterem az amó Süiáuyou, hol m illetők valláauk \\ síé " rínt jó ételeket s ita okat kapnak. Og tggdijak. Három napi tartóakodáa után 2 frt., J nap u án 3 lórin\', 1U nap u\'áo 4 loriu, hafvhétig ó irt. Ezen túl Ü frt A lődóbely belterületéd kívül lakók t dijak nak leiét tízotik. Caelédekért egész idényre 1 Irt. Zenedíj: U orai tartózkodás után 60 kr., három nap után 1 IrL, tíz nap után t Irt. ótoinik <iru. Az urodalmi épü etekben melyek egyenea üaazekottetéaben állnak a lödutt lolyosokkal, a gyógytornáin <í, étiere uin-tl s kávéházzal, t. í. az Uj lürdőháa-bau ^legelegánsabb;, a Nagy vendéglő épU-leteben (igen kéuyolinuaj a at ó-fUrdúbáz és K.ereezthá4Uan 1 trxtél 3 frt 50 kríg. A többi veudégiakokban, minők a Horváth hár, Uabach szállodája, FililOpház, Talián-ház, ugyezintéu a villákban : meghatározott árak aaarint. Ngaralák. Eazlerhá«y - Lá-tsló ^aároadi), Ü2eay JLáazló (lllrdúigazgató/, Jókay Mór,, Halász Uedeon, Dory La;ua, Huray 1. (fürdő • luorvoa;, Lonkay Antal, Horváüi Kálmán, iizÜö»-tJaory, Urményi J izsoí, Xeaadeale VU moa, iluluar Aladár, PethŐ léje stb. gyarlók egyrészo berbe iá kivuhető.: Hollók^ üzletek. Nagy mennjriaégben* különféle czikkökkel az uj 1 üdült sétány á alt, a gyógyteri aétányon e a tomp\'bmhoz vezető uton öurkan budapeati kereakedő párisi éa uUrubergi diazmú auruakedése a Nagy vendéglő éttermének főbejárata mellett. teHgkt péurt. Lengyel Samu íényir dája az alaó sétányon. iVóÁvi >/c a ruha-ssnhdtb\'in! (uj, kitűnő éa gyorsan elaajátitható rendazer mellett) ok-látást ad Lengyel {juiHuné, asszony. iUutuUág, izórakopitok, kiránduLit, A aziukőr: jó operotte, vígjáték is népszlnmfi társulattal. E-öadáat délután 54-7. A nagy-vendegőben gyakori tánez éa tomboia esfé-télyek. Jutiiu 2b-án a tiaitoufénypontja, az Anna-bál I A gyógy épület díszes nagy termé -ben hangversenyek. A aétányon reggel és este zone. Sétaesónakok mérséke\'t díjért a közönség rendelkezésre. Messstbb kirán- A hQtlenbez. Itten veled, lelked, szemem fénye, Érted éltem, érted stivem ége A szerelem égi lángjain. Isten hozzád szerelmem tavasza, Niuoa mi nekem többé viaaza hozza, Sírba készül halottnak.velem. Fáida mámra njilt e földi élet Örülnöm ennek itt, látom már nem lehet, Isten hozzád éa, én elmegyek. Csillagos ég. bánátim tanuja, Csak te vagy egyedül a megmondhatója, Hogy itt, mit és mennyit szenvedek. Ha eljfiez majd villám s fergeteggpl, Látaa távozni engem megtört siivvel, Nrass meg ég harmat képében. itfert aiaes könye annak, itt ére\'tom, A fc* pedig oly forrón szerettem, htfaaa meg te, harmat képiben. Hndlg Jattot. A tanár él védenczei. Ina: f\'lygart\'Cai\'léo Urallla FaftHetU fauiMAMii aLAJoa ? ▼III. ■iasa lálagalÉea a liaáriál oly Ián a) > M m vAkai«a » iagjobb bátyám, Mt mséisMU* vaa klrtitai OsMs, t t at, \|agi ÉÉ Ms\|bs MginIgMar* láprfia^ „Ciftei j\| mék a tatár ét mtmMiokm immlmbéiMk, 9V«a aMjos iwmmbs \| méi mf: éaftilkésy ^kasiélaal- lani. — De mindegy, halljak gyermekem, miről1 van saó I" „Oh igen, t dolog röviden az, hogy Nándor, ki rövid idmtt ismeretségünknél lógva jellememet éa goíjdo kozási modornál nem ismerheti, mint ma< nemünkbeliről ítélt meg, azt hi^én, hogy én [is kedvelem azon cae-ese-beeséket, unt a leányok piperéül használnak — es e részben elég neuieekeblüen oly áldozatot hozotü mi állal önmaga érzé-k«ny veszteséget szenvedett j és ez keuze-rea ttjdalmat okoz, mivel e cselekedete ál tal valóban kevés bizalommal viseltetik arája iránt isi — A dolog ugy áli, hogy kívánságai jövedelmével nem levének arányban, amiért is oly nagylelkű volt, hogy szép barna lovát a gazdag urainer iéatőuei elzálogosítottá. tíiztos torráaliól tudom ezl, es benao óhajom az anyámtól! e etelra kapott Oaszeg gof szereteti nagybátyám közbenjárárn toiy-tán, a lovat kiváltajn ét Nándornak elküldeni anélkül, hogy Valamikor eaak sejtené is, ki tette neki e csekély szolgálatot; mert ha megtudná, ágy bizony nvtl sértve erezné magát és ez a Jó birtokát megkeserítené nelu." — A tanár Rózsa egyszerű előadását figyelemmel végig hsillgaua. Néhány perozig ballgiitagOD ült, azután megfogá Kóaat ke . tét ée szelíden mondá: „Aemesielküséged\' valamint gyöngédséged egyarant boesulettdre válik, és öesemet,.á ha gát, szereneséenek tartom, hogy oly nőt kap, mint minő tt vagy. A\'lovat ebálogotílan, a mit én adtam neki t %t még hoücá brenner festőnek, a vési gaaeaberuak, kiről tadja, hogy ki nem. állhaloM I Nem nagyon könnyelmű, nagyon swggeaéolaUan t liatkó 7 Azonban, ba a dolgot ktaalabbrül vtssgálott, ugy atl találom, hogy sa sgytstr, jé stáadékbéi követett sí balgaságot él BUatán e ezélra pénzt nem tálam neki, mi oaak ugyan kOtslességsm lett veiaa, agy kalyéa .van, hegy at Igytl ma gamra váUaiiaa, a mi ■iaisassttrs legjob tea Is Uhk • a Igen, ée kodves bátyám, vistonaá Rózsa, vnem igy gondoltam én. Uost egy örMntől megfoszt." i „Azt bizonyosán nem lessem, kedves gyermókemu, vissonaa a tanár, „ha a dolgot jol megfontolod — Nem akarom hinui, hogy cselekedeted hiúság ösztönéből folyt] és lia ez áll, akkor inegéngedod. hogy Nándor daczára minden ovíntezkea isnek, a dolog valódi állását megíuüuá éa uiár azon gondolat, hogy tenmagad tizetted me^ j^yajándékodat, férfias büszkeségére keserűen sértő volna. N?in, engedd át a dolgot nekem; jobb ugy reád nézve is, mert megmenekülsz a pletyktkanáes támadásaitól is. ttósia egészséges ítélőtehetsége és linóm érzelme belátni engedé, hogy a tanárnak igaza van. Hálásan szorít i meg kezét és inondá: „Nos, igy tehát, kedves Líug nagybátyámnak engedem át az egész ügyet, csak aat ígérje meg, Nándornak e miatt nem fog szemrehányást tenni.1", „Azt megígérem", biztosítá a tanár.— dzóval sem akarom la dolgot előtte felemlíteni.—De hagyjuk o tárgyat; dicsérd tboit a jeles kávét, init lóhivaio gazdasszonyom készít." Midőn Brunn itMzony a kiválóan di-szes tálczával belépett, és e ránézve hízelgő dicséretet hallá, motolyogva rakta terhét a nagy ó divatú asztalra. A tanár udvarias hási gatda vo\'t és néhány óra kellemes be-széágetésben folyt ell mire Rózsa hasatért; de magávál vivé a házigazda szívélyes meghívását a gyakori látogatásra. Másnap reggeli, még mielőtt Nándor fölkelt vo\'ná, inasa jbelépetl és egy kis, vékony levelet adott át neki. Qyorsan feltörő t peósététi gondolván, hogy valamely hite-ieseje zaklatja; de pint csodálkozott, midőn a borítékból a Breduernek adott adóslevele tOat ki. (Hoanét as öraögbt vetted «t ?* kérdé at inast é$ kéuy elmesen elnyujtózkodotl a pamlagon. JCjpr fiulól, ki a lovat idt vetette.* Örömteljes csodálkozás közt gyorsan felőltösködött sorrs tudakozódott t nagy- szerll meglepetés okosója után. — Távo ról sem sejtvén, hogy a keresk. tanácsos családja valaiuely tagjának köszönheti azt. — Midőn tudakozódása aikettelen voltát felit-merte, Ureuuerhoz lordult, lu ogyszerttun azt mondá, hogy nagybátyja őreg inua volt ez ügyben at aikuu — Megszégyenítve, dé egyszersmint mély hálává! eltörre, aiutett nagybátyjához „ugy, ugyl4 kíálui öcaese olejbe a ttnár, midőn éazrevélte, liova akar • a dolog kilyukadni, tudván, hogy Nándor ily alka lommá\' kifogyhatlan a balákifejezéasel. „Nos, jól van; azonban jegyezd meg migádnak, ha ezentúl ily bolondaágokat fogsz elkövetni, aeuiuii kedvei sem érzek, \| té^ed t hínárból kisaabaditni. — Jövőben tehát okos és be-caulotea légy é< tadd magad az angyali leány birtokára, kit nőül vonni romélsz, érdemessé. „ Valóban, becsUlotemro, szép remény l* kiálta a kapitány könnyelműen, a reggoli jelenetet caakliaujui elle<eáve. - B Isteni remény I mivel egy szóval tem említtetik, miből alkottaasék aj paradicJom, melybe azon angyal vezettessék ; vagy legalább — alak-zatosan szólva -j mit kahok, hogy kettőnket fönlárthassam. Pár nwpal ezelőtt bőszét tem a tanácsosai és kérem, hogy halározsf meg moniiyog/.öjik napját, remélve, hogy valami okosat f-yok hajlani a howmányt illetőleg, de 8 ügy vélé, még rá érttnk, míg nagybátyánk e tárgy fölött nem nyilatko-aik." - „Jiit, hogyan ?u kiálta a tanár hevesen. „Eu, én nyualkotsam I Kz ember megtébolyodott! De ugy vau, a mint mondtam, az egeas család, Rózsát kivéve, egy balkát sem ér I AlatUhués, lukat teremtések, az ar os felesége. Ssirstuék as Öreg uiedvet aieg iognil üt sokkal okosabb, nunt ők! Nándor, fieskól egy fillért sem kapas I Nem H0 segélyen, iiyl ásódon vagyonomból egy balkát sem kapnak, inig wlötte rendeütetem Ki haliéit már ily igényekét oly módon érvényesülni akarni I Ha somigam kértem volna meg a leányt tt araes rétiére agy még értem a követelő íetlépist; de most-midőn sem ás egyik, sem a másik fii uem tartotta szükiégotnek a dolog fjött tisztába jönni, hanem luiuwgy belerohsiu\'ak % viszonyba, melyből neuéz menekjulö utat találni, most várják nyilatkozatomat I Nos, meg ma kívánok nyila kőzni; \\ mert nyílt játékot szerelek éi azé;t is mogirom a ta-uÁOtOauak, hogyoa a báuuaág aaon föltétel tői függ, hogy én vagyonomból áldozzak arra ataor tevud, m irt sem ni eseuo sem szándékozom többet éretted tenni, mint a mounyit a felpénzt illetőleg tettem." Nándo.- fájdalömtó hulváuvan haltgatta bátyjá? nyilatkozatát, de uem segíthetett a dóigou, azért kényaerült nyugalommal mon dá „Jól van, nagybátyám I semmisítse m«v — nem titkolom — utolsó reményemet, zilált anyagi körülményeimet ismét helyreállítani 1 Üértae meg. a osalálol, mely ■ lósággal fogadott körébe 1 Kiváusága teljesülni fog, mert oly semmi által som igazolt nyilatkozatra, tagadó váiaszuak kel) következnie, B* mennyire fog a deli, gyengéd Rózsa, tanúsított magaviselete álul szenvedni, arról hallgatok Azonban, édes bátyá n, siutud v .kábán nem akarom megutotorítan. Csele* kedjék, amint azt éppen jónak találja; csak azt tartsa aaem előtt, hogy os tolt utolsó reményem!" „Reményld!4 szóit a\'tauár ntóg.-előleg { de hangjából észre lehetett venni, hogy esil-lapodott haragja Csekély, szereensétfen remény at, kedves Sáudorom és én felek, hogy körülményeid nem foguak jobbra (találni. —* Ha a leányt szeretea — a mit pumagáéri megérdemel a kedves — akkor egftaaen máa* ként állna át Ogy. Nyíltan boval 6 tad elől-tem, hogy eaakia pinsügyeid rendtaéee oaél-jából óhajtod e hásasaágol; és ez esetb»u tanáesom, as siettesd (^y annyirá a taeny-nysgsőt. (Folytatása klv.) áa&ttlm Ytfftftg; R»k4rt Laadsnkél jeti ha-ké*\\aee fc ^Itl hajót a anlhaiék H^^eiwW magánhajókat i\' 4pit.} Ki M»k: t\'ihuuy Asa\|4i\'ság klast IWN Ikm irtíi tuw)tu\| fktk>« <r\|\|f ko m «g? Út. llyalogafcákra wte» Vejíeme* Hkt»n Knisd kosvvttao köt^rvk MmmU itpáíiiii^i beiyek: k^u I 4 itáayue\' a Kisfaludy ááader ált) fttwg&ie káét gp4a<M » egényee, salai Ugk >aig-kgeti, t aokéaea, Tibii, Smi Qjéra, Staegi Í UWrudsts mfcitt. ka • I fméiUf** . mt ijtifédt >ghoi. A polgári iskola. feeeser Járae ifsxgstc fceszéüe ■t \| •iaei,i«J. \'árfBWii^fía.t Vágyjátok, hogy pályát válasszatok - (Wk kérehnetf ?«>: gondoljatok mindig viss « eeen tantntésetr; akár felsőbb t«um< lésetekbe mentek, akár gyakoriali uályéra léMMok, un sMonysaaéiak b»j eosn intézet-m« hírnevét, «üt legyetek non jhogy liire Ivekedjók; iparkoujntnk a uow\|lán itt el- mu\'wtwtukat helyre pótolni Uti j Tvtie megkoiiöaött. szorga\'ommal e g y z e t e k. V. M 10 évvel ezelőtt hazánkban is hogy ntntek tudósokra, ttt^.u miiveit kermkedókrc, iparosokra, jilákra áserdiiezeknj is van szüksége az or-aguak i lá\'ták, Iwgy a középiskola no:n Lií^áthat előkészítő intézetül mindezen sza-►kra.; « »ztikség érléből teremtette a ftly V« látású miuieter Kötvös ,rózsef káró ►olgárí \'fakotikat, melyeknek rendelteié-művelt középosztályt nore\'r.i, mely kö z poaztálynak i elad a\'a mc-gint az, hogy az országéi fenntartsa Hosszú 10 éven át zűr/a varos volt a poig. iskolának állapota, lady á\'lapot egósz iH~i\\). évi szepL 0 ig tartóit, útidon a valjén éi közoktatási m. kir ininister araion élet pályákat ure^határozta, melyre a polgári iskolát it«tt o»«rodák«k léphetnek. — Est ük itten (eiso tiazJ.i\'i k« do báiárku iskolai érit A/ « hosszaaaim i-gre aósve mélyen volna: a-, es evi ban még most a polgárt is- iára Iwm Ügyeimét •ükre felhívni t értmitőben fogta t íuinisterj rendelek. iis\'iígáiiauak tá\|ek<«taláiul a ssű \'Itíknvk, kiknek nagy léssé vaW eein ittdjt, Ittígy miuó wkoia a kola, mi aiiuak exélja; kiknek igöíí nagy réeae tiitiU\'-rt ugyan <>uu ik louiu^ságát és a benne intik d - taueiuk odaadását, do igí?tt Mtjá\' ■ íoi módn — Ua ugyanis vala-m-ly Mtuté .ok h/.\' i-llfiui ískóhibftu két tia van, kikivk egyikét; ifhetség^Bl áldotta meg as itten, Máaiká\'iA pedig iuinó\| kevtutebbet juttatott a bolcse»0g lorrásáliol, akkor a íó-i sííj a gyaiaá«iumba m^\'gyr a uiá<ik a pol-gáriwkoiába jóu, mert ugy gondolkozik a •/uh-— ka i\'t nem Ikra ^uak . uebílc embert, akkor aiás iakolábatt épen jbautalannl KH-tenu fltjof — MiudiO iskolától miudenek előtt • »ü«^rk<)vetuljük, íiogy vallás- erkölcsi nevelésben réssesiuo iioveudékeit. A polgári iskolák tanterve ssmtén kötelezővé teszi a hit- és erkölcstan tanulását\' — Iliden hit-leiekeset r tekintetben szabadon rusdolke-sík híveivel j ar. iskola pedig mindenkoron a Irgsaivssebben dk.«f fjt e tekintetben. —f Valóban as iskolán nőin múlik, hogy a tauulAk megtanulják ismerni imádni a mindenható Istent. \'i>vábbá megkiiveteliji Láiujuiu iskolától, trhá\' a p \'gári iakeiáiol is, liog_, a tttdományokben a művészet elemeiben oktassa nuvrodrkeit »Száli\|unk tehát magunkba é» vizsgáljuk lelkiisiiieretílnket, liogy mt tanítók luegleleitUnk-e e/en ko^eiclme-\' nyokn/\'k t\'S ti.tanalók kiíejtol éUtk-e azt a bu/.gziniat, m«-)et asUhátek és tanítóitok tőletek umiuu várhattakv — indmki magának legrosszabb bírája j azért nem íogunk magunk magunkról heleuit mondani, hanum bizsuk ax Ítéletmondást aaokia, kik az egész éven át ot^iglígyeluik működésünket és tanitváuyaiuk iráuu úr/iliiotUnket; bízzuk s iteletmondásáí ínég az értelmes, i-llogttiai-lan kuaun«ógro és azon taamiéxetek tanáraira, melyekbe növendékeink léptek avsgy lépői fognak. fia mindezekhez még azt is hoazáte-ssetn, hogy a nm. vallás- és közoktatási m. Akárkit kérdeztünk* miiidenkitő ason vígasztalé fsléleti\'t\' kaptuk, hogy itt nincs szal oda Fg ségvs kilá\'ásl McgWrduatlInk egy hivatalnokot is, ő is megerősítette a szolgák áUiiásá\'- Lábfeim már alig akartak engödolmoskedtii, szeineiinnek poolg- egyá\'* talán nem vehettem snnitni hastioát, mert as álmosság miatt nem vo\'ta<n kénes felnyitni, s düledeztem jobbra-balra Egy hivatalnoknak mégis volt annyi embersége, hogy otbaigaaitou bennünkot Kemesak azt mondta meg. bogr hol kaphatunk szállást, haaeiu megigérW\',. hogy k vánsáxunk telje-süléiét kitfllnetóleg elősegíti, smeuityiben van itt egy alárendeltebb vasúti hivatalnok félti, ki a ideg aorult utast esakély pétikért része-siié a szállásadás meghálálhat lati jótéteményében. A hivatalnok kíséretében elmentünk as említett* lérfin lakásához. As ablakok sO-tétségo elárulta, hogy a hátban mindönki\' nyugn ómra há;toltaTiejét. Vesetőuk irgalmatlanul megdongotte aa ajtót, mélynek sá-1 rábán félóra mul\\a inogonn d-irmügés ki-sórettbon csík drog va megfordult a kulcs. Vez«tőuk megkérte a kijött szállásadó haziga -dát, hogy fogadjon he bennünket az éye m lakásábk. A ga/dit vonakedva liár, belyot adott kérelmünknek, • nemsokára egy esinosau butoritott, kcnyoleiume\' és ízléssel berendezett tágas ssobábsn voltunk Korán tkgel a házigada bejött hosszán k egY imádságos könyvvel, nielv azonban köselebbi i vi«»gálá« után pálinkás há-d g-öéu\\n-k. bi/«\'ii»ult. Kívülről Csalódásig bírt a könyv álaltjával, egyik oldalán- még a kereszita is ki volt domborítja holott belül oly imádnágot tartalmazott, ibely nőin zsámolyá\'ioz jutni kii. ininister ur igen szép é\'etpályskat és t\'-isább Uniulé .eleket jelölt ki, melyekre és mely ok br a polgári iskolát végzett uöyeü dákek Mpbetnok, akkor meggyőződhetünk, hogy a polgári iskola akár mint olyan intézet, Wel) némely leUóbb tanulmányok hallgatására slokésait, akár mint olyan, mfely-nek növendékei korán keresctképcsekkó lo-betnekt mindég megállta helyét. A mi \|ir<lig titeket ilet, kedves újak! tirólatok tanúbizonyságot teazen értesítőnk etaiisiiksi táblázata. Kgyik vagy másik közületek megfe-Jedkese\'t évkö/.i>t-n telje«itendo kötelességei-ről j ka tfdiáf usztáh ozása szomorú érzése-kei kelten^ benne, tqgye kesét szivére ésl kérdezze iarg lelknsuieretét, hogy szigorúak voliaitk-e iramában, nem fejtbetett volna-eI lű na\|}wb4i> szorgalmat V aagy tanrendszerünkben keressük a bajt V Igaz. «>kai beszélnek]a tand-k túl-tri- i«t«.. ., n igaz is, bagr sokat küve-laáiak t iM\' itjasagntf. <Amde mennyivé jutnak hozzá, mint régeb-J ko j méi flcéas Irgkornuk ati j ma minden \'jjmttdk soi olyat m^tafiulhat, közönsége tánalfái ktiskva, minl régebbet ez fskaég Íegalíowk mm vth. — De elólttk va» a két kavi saiasdf: mmMji hibái k-km kéf kéuap aiatt jóyá tenni í Ajáiíl«/M is ■eA^éssá as fmgyja sasa iéti is ka-wwetfeifell mags ssefletl ^mntaü. Tt \'tót Méekksé Hlsfc tssékrk i Mw% t^mUüé $ migtfémltll s/npl-MM «fNNgkfea, kagy )M\'ála«évbea meg-m^N e^a kmtHlHÉt^mtté $ mbi-wip — I^M^ek, mm I* héaafeai ál issh iái műnknek isgfljett MyAi ^^ ing) ínnríi[\|TT szátjatok km mk «r>a, amA a (aeeíUkáí A-«smé Ili stftétffcfcaa Irffcirtféffc , e* i JS fim fmk i átérni t«t nfkánr ammm Ué* ikmábá, kémt ám ét t& ktímmk* el wétaM^as, szokott ;iz egt tTön 8eiverősiiót. -Kngem kínált tucg először. - í Ajln\'o.s ká\'hohkus létemre kitartó buzgalommal és val á-ios ihlettel húztam belőle egy. \| miatyánkot, hanem igaz, hogy utána keresztet ve-totieni magamra, mert a torkomat jnajdnem kirágta Ijüiársam pedig benediktinns or-rosnövendék, tehát szerzetos vpii, valláű kotelességénnk tartotta á* könyvből a meny-országi uiok»ég . biztositáia czéljából egy üdvcAitő imát szintén kiolvasni. Ilögv umtlmanknak egy adag cyanká-ht ad unk be, .letelepedtünk a restanráezió egy4 gnmltóiyl a«ztaia mellé, s másfél ó-a múlva (esak eddig kellett várakozut rá) előt-tüuk pa otgoit a rostélyos orrisavaHtó guzo, melyu-\'k a \'.on kut ajánlatos tubtjdonságát konstatálhatnia, hogy nyers volt, és bog}\' a hus állott«ágát •áruló kitűnő anbraillatot árasztetta szét. Alig maradt annyi időnk, hogy í\' pin-ezernek kiliebtlmttük meleg szavakkal legbensőbb köszönetünket a hozott ételért, mert egy bakter kitárta a restauráció sjtáját, I s velőt rá tó svábdialektussal figyelmeztetett bennünket, hogy ha iu nem akarunk, ma radni, akkor Üljünk fel a vonatra, mert tüstént megindul. Leiititöieg oly kupét kerestünk, melyben gazdánk, állal megrabolt éji uyegalmun-kért háboritlan kárpótlást saen ..hutnénk, de <ihajtásúnk a\' vonatvoaetó szokásos elutasitó dan aaágával találkozott, s kúuyieiunok vol-tuuk a Jege lőszer elért kocsiba leiugorni. Itt osak azért, není volt több ember, inert már több ntm fért ,el. A nem tetszés lelkesült moraja üdvtadty bennüuket. Mindenki ígye-kezett testén egyet nyújtani, hogy a hely annál szűkebb légyen. Áz egyik pad végén egy kendővel letakart kosár tornyosodott. Sso neikül\' megmarkoltam, leemeltem a padról, s leültem; jütitársoiu pedig, miután hely nem jutott nel^i, az ablaknál ált, nagy Örö mért az ab ak mellé kuporodott taliánoknak. Velem szemközt egy bosnyákbuntí bólogatott bozontos fejével: álip sokszor kon fliktusba jött térdével. 1 úszouiszedsá^ában egy magyar huszár káplár 1 eszegette inel ét, olykor olykor esintauul oldr ba simítván a szundikáló újdonsült honpolgárt, mire ez feltűnő te szemeit, e alázatot hunnyászkodássa\' I vigyorgott a termetes huszárra, s minden •felébredés alkalmával rágyuj ott százszor elaludt pipájára. A légáram 4t közvetlen or romba hajtotta az istentelen dohány lüslöL Minden szippantás után agió nélküli hatalmas lássiásokat hullatott szá.ából bel a padlóra, hol egyiknek-mánknak csizmájára, majd mozsdfetáahoz nem szoktatott két ujja közé szorította amának a szag felfogására rendelt bus darabját, egyet fujt, e annak értékéé terhét a hasai sapkáshoz híven a wag-gon piaiondjára, vagy onnalc oldú ára essp-ta ö ha az eltévesztett irájuy közvotkézte-beu egyik-másik utazó volt szerencsés a pla-lőndot helyettesíteni, ártatlan nevetéssel igye-kesetl a .csentrumot" kieotesztelni. A huszárok közmondásos hnaaora a mi káplárunknál sem hiáüyzoU. Mikor a bosnyák elszunyókált, a huszár papirossal piiaká ta löletj a bosnyák l bosaankedva a véli bogár seemtelsniiégén, anélkll, hogy Bsemett kinyitotta volna, akkora pofisvest ajándékozott s^fát kép^hek, mekkorával el-lessége is Megelégedhetett vfelna . &áfri*tt iMs u^agyarjul, hogy dm-érdembe windeii bosoyák as akaiztéfái, seelt-e már lópetkót ipékrilve, szereti-e a takáakómet l—geiinnva t A bosnyák ot-reabáa v^yW^va, igsnlóieg Ueesátetl fe» Mvet geomssádea egy mafjr Mtf ki e btré tevaél ^ysrS e bM Mórelte, sásból és tspasstalataínk Öregbítése végett utazott fiaméba. Arai iieltem ulftw\'lr feltűnt raita, eli imponál > vörös orra veit. Nyakából egy jéiora tarisznya <^esakdatt le, mely* bői náljátt üveg kiváncéian kandikált ki. Ugylátsnik, hegy taposstala\'ait leginkibb ai üveg lettekéről szereti gyűjteni, inert az üvegeket szüntelenül háborgátta Megkínált, enj gem is, és boesánatot kéj\'i, hogy cgyóbbói nem szolgálhat, de ő reggalire megőTégaik egy-két pohár liorral, aa (fölér a világ Ing linoiimljji kávájával. A httszár osztotta u • zetét mit r-lgtön hn is;\|bizonyított azáltal, hogy a neki nyújtott Ovegat Üroseii a lá( vissza- a szívélyes tauilóüKk. A kedéyee bssnélMtés ós tréttlkodás közt o y gyors rt^rnvaákal repült ft\'. \'idő, hogy Ó4re sein vettlllft, éji vonnunk már a fiumei állo\'námá\' dilbörgntt. - Kolcdékmiységbői-e,] vagy hogy lanu jelét alja a mágyarok iránti hzorototéuok, a német votmtvezoiő a mi waggonunk ajtaját liyitoUa ki legutóljáu MiRor kiszálltuuk, akkorra már minden kocsi le volt foglá\'va, egynek kivételével. Hanem es mé\|\|án okot adott a tanakodásra hogy ne gyalog mot>-jlliik e bf a. városba, metil életkoezká\'.tatá* volt abba beleülni. Kerekei oly garbón lúg tak as tyssae-viaua toldozott tengulyén, hogy alsó, részéi majquem ériutkestek egyiuásszj a hágesóutk esak rozaanl tnaradványai látszottak. Szerencsére, hogy at eléje iogott két ló iio/.zá tolt istrángolva, • különben a Ssél fok^pta volna őket, punyira soványak voltak., (Polyt, kW?) . Halyi és megyei hírek — t <»eager) Anuil* oi mély saj-úála\'lui iilvasouk h lapozbso, bojjy á\'lapota folO ts «ulyoi. Só\' a usmnkbau az a hir ttf\'i elterjedve jBulMposioii, hogy állapota íshiéiiyisleu. (/sslyts OrdniUnkro azonban s hir tulUuiskj bizonyult — Flgyelnieztetéa! A nsgy>ksni-sssí takéékpénstár t.-os. rászvényosei ér issitteliisk, miszerint uj részvénye ki s t ai nspti&i kezdve a d%\'ftni érákban 8 ió\' 5 ig hz jn\'ézet hivaialhelyiségébeii a régi észvény[olőmu\'a\'ásit miliőn á\'vshstlk. Kelt N. K uiasán, 1,880 juí hó L én. — \|llyiueii Dudis Studo:, gslse-szigeti tAjiiié, ós R»/.j;o\'iyij Viliim, B iz^onyi Nándor sz«>petnel(i fóeidiai ár kedves le-\' ányz jinittaJi au dé u\'án 4 órakor esküdtek cgyniásnak örök hfi>éget a szepttiieki \|ieiupioml\|nn. Ztvarlalan bp\'d<igságot kivá-uunk a sK \'p IrigyHes. — Kiegészítésül. A lapunk mult •lámában o»«)4i«.eut BTö« vényszéki cs»ruoliu osimú ki)slsiuéuj[ba pólólag nié^ lel említjük, hogy a tői vény szelt 1 luientő I ítéletet hbsoiU 1 —- $}i Ivánoa kösiöurl A helylieli polgári iak ifjuiág ál ul rendezett bingvor-I Beuynek összes jövedolrao volt\' 328 Irt 25 kr., ide sz&mitva a lelüilizetésekei is; \' evoiiva a 80 irt 1:1 kmyi költségeket, maradt tiszta jövedelmit! \'242 Irt Oj kr.,\' moly összeg a ta-karékp<a>uztá:ba elheilyeztetelt. — Kelül fizot" tek: nm\'(gu Ür. Kovács Zsjg.uond vuszpré.n-cgyháziueg.ei püspök ur lü Irtot, llirschler ISándor ur Pozsonyból 3 Irtot, Bogyay K. ur jO krt, í). li. 50 krt, Nidi Norbert Ur 00 krt, Ebenfipaiger Loo ur 2 Irt, N. N. 30 krt, tiein M. ur 50 krt, Kitupjsr K* ur 51 krt, Hám J. «r 50 krt, Lubici Gy. ur 50 krt, Berkes J. ur S" krt, UrtUsmnuu 1. Ur 5U krt, N. N. 50 krt, ttbenspánger Lip t ur I frtot, N. K. 50 krt, N. N.^0 krt, M. N. 50 krt, ti. N. 50 krt, Pliliál F. ur ÜO krt, Ma lonyay 1. ur 5U krt, Pollák ... ur 50 krt, Troikó iJ ur 50 krt, 8eiu<áko L. ur 50 krt, Valbach M. ar.ftO krt, W<WN. ur 20 krt, M. N. 10\'krt, Lüveusohu E. ur 50 krt, H N. 1 frtotl beidl 0. ur 1 irtot Barabás IŐ-hiulnagy ur 1 irt óo krt, (Irünliut il ur I Irt 50 krt lUthmaun Uy ur il Irt 5) krt, Oszeszly A- ur 1 Irtot, Urüubuk Alúrod ur 1 frtot, Kosouberg Izrael ur il Irtot és Mor-genbesser J. 2 frtot; — ölszcsott >15 .frt 80 kr. — Van szerencsém ozojuiol leghálásabb, meleg köszönetemet nyilvámtani ugy a szívós lelülűzetóknek, vuliimiilt mindazoknak* kik inegjo)enésükke) a szegnoy tanulók javára szánt összeget növelni szíveskedtek, továbbá Berecz Imre zuiictanár urnák, ki nagy buzgalma állal a JegfényostAb síkéit muta ta fel. Nagy Kanizsáu, IbiO. \|Ulins bó.^án. Aio\'rgenbr.fAcr polg. iik. igazgató. — Hibaigazítás, ijspuus mu t ssá-mánák; »öous es borr^sai Nsgj\'-\'íaoi ssáu" cznaű csikkébe (olihjbn ctuaöit be. Ugyanis s esíkk 5 bekezdésénél, a hol a bizottság álakuláaáiól\' vau szó, ez áll.; péuz-tárnokiulk B au Lájoi ur; e helyett: jegyzőnek B «u Lsjos ur —érténdő. — (Ilyuacu.) Weiscb Ado\'l úr, tevékeuy ,li»\'al keieskedo a mu\'t na- Sokban jegyezte el a ssén és szellemes reier Zsóti kisssssonyt Kismartonból. Kívánjuk, hogy Irigyük a legbo\'dogabb le gysn I — — A UözlekeUéal minisztérium a in agyar áilamvasntsk gépgyárának igazgatóságát m-gbizta, hogy miélőöb dolgossá kjós terjessze fel a budapesi-síoionyi vssut vonalon építendő ujfidék-riétsrváradi híd terveit és költségvetéseit. Aj Duns medrében Újvidék mellett esasl egyidejűleg ujabb furstásokst landoltok el, melyeket már ui«g ! is kezdet lek. (B, 0.) j . — A IM\|ysr büntetv Urréiy kényv, aiint aa életbe léé\'stési itfrrény rend dt, e folyó, ér sssptsmler 1-én lépvéu életbe, ss iigaesáfIgymiuissisriu a ksbslé-ben már felyemaiDsa vennék ason tetemes jfi$mttnkáietok, melreket, begy e codox iUnlrfttw eaver elánul lOiuuhsesék, még «a élstbsléetetés sIÓlt kell írégesnl FólOg vsustkoiuak esek e feekéskk bereadesá sére, a járáskirólágok Ügykörének bénulására e a szolgabírói a égjék slséloku kesigaagstásí katóságek sl.árá^ le ügykö rének seekályosásárs, et uióbldaknál • bel- ügy •ninlestsrlnraraal égystértésbsn. A < seekrs vo\'iatkosó s e Wéságelibes s lOrvéayhetó •égőkhot intésendd tsrjsdslraes miniszteri rendelstsk — mini es aK\|yeiértés* értesül — s jlvl hó közepéi) má* msg (egnsk je Isilfei. ■ - Zala-HzAil-4irAlbrél írják fia. künk : Ju\'ius I én volt Zels-Kopuánban ai ottani kösségi Iskola részérő a tanító válasz tá-i. Mint vá\'ssstó elnök működött ralgoi llorvéth Péren u kir. kamerás és sZU-jnthálrí foldbiriukos ur Ez sikálom na! 21) Mlyáió közül a iizt -grótlii liatnl és Ugy buzgó tanító nr, llékeB Berkovitsi Klek egynaugulág táuitÓuak megválasztato t, ki is siugu«zlu* I • n uj állomását elfoglalja. Az ég áldása kísérje öt e- uj bolyon isi As a blsottaág, mely a ságráb károly városi vasű\'vooa\' S\'sd iis, illktvs á-i étele czéljából kiküldetett. Zigráobsn ju-liui i - ón 0isseült, A küslekedési ii\|íuí>m(iu-riu no\' CsOrgeA osstálytauáosos, al vasu\'i é« gŐzh.ijó<áii lói dűgyslóséget Bála Pe\'er f\'lügye\'ó, a magyar állam -asuuk igUzgstó* ságát llorVá\'h igszgaló • J kezeiül o íztá-lyok főnökei, a déli vs u\'fárss«ágoj végre B hiu felUgyelő • s kezeiéai uiztálypK vs seiői képviselik. A jegyzőkönyv imgsser kesztéss u\'án kezdetet vette a leltár 11vételé, a mely munkálat G napot fog igénybe vonni, u\|ire sstán fölveszik s sái jegyznltUny-vol.. A forga\'mat a magyar áilaiuvasu\'ak igssgstósága már a iu ilui 80 dika éj juhui \| sej- közötti éjjel átvstls. (B 0.) ] — Magyar taufo\'yam tanítók részére. A k<lsoktatáiügyi m.iniaiter a magyar nyelvben inni jártas néniikolai lanitók atámára a magya\' uyelv loliető elaajá\'i\'ása végett a nyári szünidő a\'a\'t Pécsen 0 heti péttanfo-lyan tartását rendelte el. A tanfolyam meg kesdi\'isének napiét Salamén József barinyame-gyei tanfelügyelőre bízta. A\'pútanfolyamra oly tényleg .mfikötlő tanítók . veendők fel, akik a magyar nyo\|vbon vagy egjszen járáMannk, vagy essk kevéssé jár as.ik- A tani jók ín-gyen va0\'y lcüutő el^oyOs olhelyozáaé^ől a tanfelügyelő gondoskodik az ottani legyházi és polgári hs\'óságekkal egyotér ve, Mindeu tanító kap a hatheti póttan folyam nla\'t 70 kr. napidíjat, as illuttt köcségektdl pedig az utik.il bzen pótlaiifolyaiura l lj) tanító vé\'.etikTcl, egy-egy ta iité napdiia luit hétre 30 firttalssamittatván, 140 taniló dija \'.ás\'ik szükséges 420O irt. Elihoz járul iiióg al póttnii folyamon működő két tanár tieztelotdi\|aimég \'podik at egyiké, ki áx igazgatói téondokot is végsmdt, lü) Írttal, a másik tanáré l\')0 irt\'al. Így a pófaulölyam-összes községeire\' 4550 Irtot boesátott a tanfelügyelő rendelkezése alá A tanítás sikerű a tanítás módszerétől függ s csak az által biztosítható. E módszerre nézve egész átalánoságba\'i .a miniszter azt jegyzi meg hogy e tanításnak egészen gye\' korlati utou járónuk s ulyauuak kell leuni, melyből míg ogyfulól maga a uoin tuagyarajku tanító olsajátitjs a nyelvbeli lugszUasugosebb alapismereteket, illetőleg a beszédet, mállótól mintegy utasítást nyerjen arra uézjVejis, mi módon vezoste ó aiieni ma^yarajku iskolát gyermekeket fokoz u osan és gyakorié\'i lag a magyar nye\'v i moru éro Miudkó eztii e érésére >eggyakor a ibb u uak mu\'a kozilt, ha a aniiú va amin1 majdan ájta a at iskolás gyermek, a beszéd ós érlcleingykkorla-tokbau megjelölt m >don tauulja ismerni a körülötte «eo mmdeiinnpi tárgyak és szeméhek neveit, azok ró •zen. lu«ajdon»ágait, eso Közgazdaság. Krtelt h a keleti murimén álláiárti, t ejfyéb fa-gályot ét járványos. Állati hél6fi$Í06kwi folyó évi májút 16 tói június hó 22ig. 1. Magyarország területe véssmsotes. t. Horvát Bzlsvonországban uralg a marhavész a káro\'yvárosi alispánság területén Prílesee, Janlani, Paks, Poljé Boeo»aj-Mik, Klanoe, Pravolina és Matho nevű köz* •égekben; tyoUg kitttöt a tüarliavész a elszelel sllspániág területén Kozjaca kősségben. 5. Horvát-szlavón katonai határőmdé-ken aralg a marhavész az ogulin sslniní kerület Ogtt\'in, Brezovae, Bassara ós Biuko-vcc nevü községeibee. 4. Beérkezet távirati jelentés szerint Kíumeban és vidékén ez állategészségügyi állapot teljesen kielégítő. \' 6. As osztrák tartományok teljesen vészmenteeek., • Kelt Budapesten, 1680. évi június hó 22-én. t A földmiv«léit ivar- ét k«rm-k\'MlemÜuai n. \\ir. mini$tU- \\ rtusi dUatiyéuiigrtndóri / osttülya. Nyllttér.) Karlkáa Lajoii fehérnemű éi férfi divat Üzlete. Budapest, V. Dorottya utcza, 3. sz Mt A tisztelt férfi közönség szites figyelmébe. HH Van szereucfiém becses tudom&sara \' adni, hogy uéhány Itip múlva gazdagon fcKzerolt fehérnemű éi férfi divat áru raktárommal, nevezetesén: fehér és ^l-uea férfi ingek, harisnyák, zsebkendők, gallér és kézelők, franczia illatszerek, angol utazó takaró r, eseroyók, aétabotM, k\'tfclp és inggombok stb. Nagy-Kanizsára megérkezem, miért is a tisztelt közönség szíves látogatiiát szállodai Ja-ká-omou, - melyet .u^gérkezésemllor fnlragaazo\'c utján tudatni lesz szerencsém, már eleve is kérni bátorkodom. Tisztelettel karikái Lafo»% fsb4rn«niB h fsrfl d »«t ftslst tnlajdsaoa lludapoNteu, V. I) irottjrs utéia, * ssám. ■ •> á» s rorst alatt MzlttuMrt-aun villsl fslellséfft Sisrk. [ KelHős szerkeaztó; HOFFMANN MÓB. méuy«nt é* OMilekveuyuit, a tárg» és tueg nu.\'atúsn utján a tanító ezekró részei való es boszélletéso által\': e közben é* üzuii .i.tal \|UKutunk el a magvar nyelvtani iegi\'ii\'b és fbglontosabb atakok : hasz* nála n a ós ismiretefe, uiiguo.u vé^re a közbeázúilbun elutorduló 6* itigaűksé/esjbb mulvtaui többi alakok isinefnicvel k\'bó-VKtetjk á kozdetbeo szerzett nlapisme-rot. A gyaltoriuti beszédút e közben iu\|ig le-he\' gyökereztetni a beszédbeü itmeroúöl lépést tartó írásbeli gyakorlatokkal s uly\' ol--vasó könyvek sogitségével, melyek ulvluniá inai a szorzott logalmak óiisóumoretdkkörében vaunak tartva. i — HÖ%ld lilrck At idMbéos^gab navásar sujussius 10 mii és 17-én logjiimg-tartatni. —\' A porta biztosi küldött N »vi-b^sárb, \'aki vissgalstot Ing inditaui Hasz-szán pasa gyilkoui ej-sn, — Alrsnctiiis\'s-1 iiatns azon módoiiiással fogadia sl az am nestiáia vonatkosó iö<véiiyjavafla\'otr hjigy n köaöns^ges bűutettsssk kivétutuék alóla. — Vasarnap juÜui II-én nagy luunkásgyttlés lesz. — A bdciűiei szegénye osiiuü Inép-ssimnü létsíkért arato\'t a uépssmháibsn. \'—" Öpi\'seder Adélt, a hírhedt szód tlgd n<St isiuét elfugt >k A jaiubor bajorok másodszor is ráfsed\'tlék nisgukat. L^gu;bb adóssága 378ÜÜ0 mátkára rág. — Ajneri kának Usorgia .államában ftuinnael Giun-tyban egy 20 érss tiégei aissuny s nsnok* ban nagyanya lett. Még s krs vibstf. — \'A vasárnapi munkaszünet érdskébsn a fő-városi ksreskedói körökben mosgalow io-duH msg, uisly uiá<u\'t i« utánzásra fog találni, -r- T;iv;ihzi cura. — Nyári ónra. WILHELM-féle köszvény- és csuzellenes vertisztitó-t hea Wllhelm Ferencdíil I gyógyszerész Nsnnkirehiubsn (A.-Austr.) Alapos gyógyulást esskösOl osáz, köss-vény, gysiluskágyasoz iábbstsgségsiben és I idült inakaci bajukban, miudig evesedé se* j beknél, vslemint innidan nemű és bórkifl-\| tési bstsgségskoél, pórssuésskuél as anjat ban vagytss en, sipoly és bujakóros dsga-\| untoknál, a máj- és lópdugulásuál, arany-\| «res bántálmakuál, sárgaság, heves idsg-, izom- és könyökfsjdduiakbau, gyomorfájás, i ggelek báutalmai, allesti dugulás, viaeléei hajuk, magömlés, f^rtigyöngeség, udi lolyás j stb, elien. Önrvély és mii így daganatot tartós 1 használat folytáu alaposan gyogyil, mivel i enyhe oldó és vizelutbajtó izer, ami eser-i íiyi elismerd irat által bizonyitlatik\'. Bizo-I nyitványok kívánatra ingyen. Kgy 8 adsgra faioiziott osomag 1 fo-j ríut bélyeg és osomagolas külön 10 kr* Ofakodjék mindenki hamisítványnk vásárlásától és iniudic esak as ismert tör-vényeien védrtU nWilhslm>féle köss vény* és csús-sllsiias Vértistiló iheát" kérje. Kapható Práger Bla gyógyszertárában ifagy-Kauizsáu. (724 7 -26) öisi cara. — Téli cura. Fennáll 1847 éls HüKlyek Vlsremfees Socicíé Fraiifüise de Natérial Agrirole francia társas ig gazdasági gépek kéaltésérs, S\'sMtt CeleetlB Qérerd Ylsristksa (Cbsr- DsysrtssweU, 230 araay érea, 84 aifiit in, diai- oMsvsIsk, 3 nagy dlj, a krcalffio lovag kereaatje, \' s frseei s sllsa ersSsisaeai azaititOja [ gazdasági gépeit: sOiatídMytjk, ciéplógépek, lárgáay, borpétsk s\'b. slb. f Rív i.ó munkaképesség, ttOnnyQ szá \'itás éi pan\'os késbeei>ée. Árak félétli felv<la«aeliait, vslaÉiat képes árjeiyxéaekei kéuié\|fel uétkAM BADBR HL, mérnök, S \'snáss iésssf-rsfeá lersgjs. l-é Vetér-képvíaeló Aawns inyartraiág éa a Daaafejadi\'eaié^\'t rétiara : Wien, I1M Henali«i\|aM« 11 Magyarom égi képnee\'ó: Blaez leis Bér Budapest V, Széchenyi-u\'ess L BfftMUr Th, Ifi Drinlitke Coplrplat für Patent Autographie \|iM 1000 MAmtn ohm JWM ■mi Urwttvttfcvii «MÍ VtlM w ,« Ei««(k mű Mfc«ft n»» i««(kriUMB i>iaQ Őrig(110 i-éj 9t NajraUrdruok und Aüllienvertahren. » .« fii Vtffcfer II Rh »uf éu Ckrumo B fim H«4ut« iiiAWUr: mm Ajperel uiamt Q Uf«Mr 7 I mim. JE [Aiíg«aíi« t&srkMDt bwte, leiobi ibjrMofa-U bar* Q CflpirmtMe p»r Kilo fl. 1.60 bit fl. 2 20 f* [(•aoh Wassergebalt), io Vtnraodaog bfliiuj fk, k Miuiileriura des Juncrn, Fin«n»miui» fieriuin, Südbahn, StaxUbfthu, NordwMtbshn,] iNiedoröit. G«werbever»iti, IngBUfurvtreinj r A.; tdblrtiobeAuerksnoaugt-Zuichrit-t«n (m Prímen liegen nu Ei licht mű. iAnijin-Tinteir Sl^MU \|W«r liobuckt* actnrsrse, tar VurUg«Q Behörden geignsú Abttíge b«beuQ rili, wtndc lieh daher imi dia * FNiederlage: Wien. IV , AUeegaase Hr. 8.K :xxxxxoxxxxxy UMUHHHUHtU**UU***\\ Árverési hirdetmény. Nagy-Kantonén elhunyt KUs József hagyatékához % tartom nagy-karnisni hát, folyó 1880 évi julius h6 22-én délelőtt 9 órákor, a nagy-kanl£ai városi árvaszék hivatalos helyiségében tartandó önkénytes — bíróságon kívüli árverésen eladalik. Ezen árverésre, a venni szándékozók oly értesítéssel hivatnak meg: hogy bánatpénzül — az árveres napján 3800 ft. — vagyis a becsár l()°!0-tf készpénz vagy óvadékképes papírokban leteendő, — és hogy az árverési fel* tételek az árverés napjáig a városi árvaszék hivatalos helyiségében, nnponta — a hivatalos órák alatt, betekintheted v 768 Kelt Nagy-Kanizsán a városi árvaszéknek l&M). évi í 2 junius hó 22"én tartott ülésében Mnbn kidllnU n U A* kdmérmmtl f küUUUhH, k kilti éra* ftwfc ÍÍTU m Ml M _ fl iBrogle J. és MOller^ jd íjép- és ronU-lemez gyárt ^ A Bad»pent«n. ^ ^ a Margit-híd k ö i a I i b a o, kfatft J A Trlrurttket (kookolj rálutló 6 kfl L ^ IdniéU usgyaágban. y ► t I, 12 f\'T,_ i tU\'Jt E ít, m. Lm í XXKKKKKXKKKKXKJtKXOXKKKKXXKXKKXKXXX Trlcar hengereket malmok aiimára kaplaUkat, NMlfll mlákat, \' NilUluit éa rotUkat caépldgipak k 702. 20-»50. ^ A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala, Somogy, Baranya es Vas megyék részére kiterjedő hatáskörrel N.-Kanizsán vezérügynökséget állítván fel, annak vezetését Gutmann S. H. úrra " • y>t ■ ] , . • ruházta, kit egyszersmind a tűz-, 8zál\|ilmány:^~é^ jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására, károk felvételére úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott Budapest, 1880. januárban. A Magyar-franczia l)iz(osil(i-rószveny(ársaság igazgatósága Schweiger. Moscovitz. J&. 2s^ag3ra,r-£rajn.czia, "biztositó rész,T7"én.3^-táLrsa.sáLg, igazgatóságának fpnntebbi közzétételére hivatkozással alólirott tisztelettol jélentí, miszerint a j, Nagy-Kanizsai vezérügynOkség vezetését elválÚIta s a vezérügynökaégi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó mindenfélé felvilágosítások legkészségesebben megadatnak Biztouit periig a lára»ág a) tűzveszély és robbanás által okozott károk ellen; c) szárazon vagy vizén HZííIIlíOtl javak károsodása ellen; b) jégkárok ellen d) az ember életére niindenj ismert módozat szerint. A Magyar-franexia bixtositó részvénytfrrsaság, melynek 20 millió frankot* azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek álul mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzbeü befizettetett, s részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államérté cekben és elsőbblégekben lett elhelyezve, f, é. október 14-én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság Ügyvezetésének élére k&vetUezők választattak meg. Vál x tnsá n y, Elnök: Bittó István, ó Felsége val. belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend hagy-keresztese, orsz. képviselő stb. Budapesten. Alelnökök: Báró B á p h i d y Béla, földbirtokos, őriz. képv. stb. Bpesteir] Bontoux Jenő, a párisi Société de lllnion génerale elnöke stb- ^Párispan. Válsutaáifl Utgok. Bobért Morin marquis de Banneville, az osztrák déli vasút igazgatósági Jtagja stb. Párísban. Neuvelt Ármin kir. keresked. tanácsos nagykereskedő. Lovag zápon Hegen b a r t Ferencz, az Albrecht-vaspálys elnöke stb. BécsbenJ Sváb Károly földbirtokos, orsz. kédviselő stb. Budapesten. Báró Tin ti Károly cs. kir. kamarás, az oszt. déli vssat Valelnöke, az osztrák nrakbáza tagja stb. Bécsben. Felügyeli blsotuág. B e o k Nándor, a magyar jfilzálog-banknak igazgatója. k Láncsy Leo, a magy. ált földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. L e w i n Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója (iudapcsteu. Serrebource Jos. Maria Emil, a párisi Societé de l\'Ünion génerále vezér felügyelője Párísban. I\|SI\|SM\|A\|. . Igazgatók: Dr. HilUr Albrecht, köz- és váltó-Ugyvéd Bécsben. Kistenmscher Károly aj„Hofimann József* nagykereskedő czég főnöke Bu dapesten. Tekintve a társaságnak fenntebb kitflnetett tőkeerejét és mondható tehát, hogy nem volt még az egészmonarchiában biztosit saság, mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a társaság ezc ochweiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budspesten. Vezérigazgató: Moskévicz Lajos Budapesten. az Üzletvezetés élén lévő, hazánkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran el-> társaság mind ez ideig, mely a biztositó közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint amenynyit neki e tái • n, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra nézve, hogy a tár-üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsi iletesség minden j követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottsága az iránt is kezességfll szolgál, hogy a társaság aj díjtételek megszabásánál is kellé tekintettel fog leríni a verseny jogosult követelményeire. A midőn tehát tisztelettel alólirott a biztositó t. közönség bizalmát sz általa képviselt társaság iráut újból felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy s vezértgynök-ségi területen s vidéki ügynökségek szervezése teljes folysmstbsn ván, és hogy tűzbjztositási ajánlatok a már .felállított ügynökségek által készségesül elfogadtatnak, maradván teljes tisztelettel A Magyar-franczia biztositó részvény-társaság vezérügynöksége N.-Kanizsán. Gutmann S. H. Nyomatott IPiscuel Fülöp (aptulajdonoanál, Kagy-Kaniasáa, 1980. 29; szánt. Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, július 14-én VII. évfolyam KIUMvtM Flsefcal FiUöp könyvkereskedése. UjvimUi utcsa. MS. bs\|m. IKWitMI Utk. fc*«i ft fri. Fél-évra í irt. Negyedévre I fri. 60 kr. SlrdatBélflk: 9 balboa petiteor egysasr ? kr. ti^baflin hmirtésuél 6 kr. Bé-lysfdíj 10 kr, ZALA MEGYEI ÉRDEKŰ. ■ ti rjF « 9 KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSADALMI rtw GAZDÁSZAT A ZALAMEGYKIGAZD. KGYESOLKT ÉS TÖl MÁS ÜGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE Szerkesztői iroda- Hova alap szollomi nMt Hintó közlemények küldendők 1J\| várósbás utesa 618. se. Jlérmentotlen Itvslek euk ismert keokb5j fogsiHatnak ol: Késiratok vissza nma küldetnék. WylJttér: PetHsora 10 kr. HETI LA P ÍJ mJ CSENGERT ANTAL. 1823 IH80. A boldogult Eötvös József /noo-dütiu egykor .egyik beszédjében : „Fér. flss honszeretet, de egyszersmind as emberiség közös ügyeért való lelkesedés, Hiv ragaszkodás saját nemzetiségéhez, de vele együtt eleven érzete annak, hogy az egyes nemzetet, csak midőn az emberiség közös feladatain dolgozik, midőn annak küzdelmeiben és haladásaiban részt vesz, foglalhat el magához méltó helyet: ez az, uilnek a hon feunmaradását kf ni, * f h«>Q jövője attól függ, bogy azon irányhoz, melyet követve elődeink, e nemzetet annyi vészek között fentar-ták, hívek muráink." K szavak tefjmfli illenek Csengery Antalra, kiről a táviró azon szomorú hírt hozta, \'bőgj elhunyt. A betegség tehát, mely az utolsó nspokbsn oly ag-gasrtn fordulatot vettj aláásta a nemes let gyökerét s megállította a legnemesebb szivek egyikének dobogását. A magyar nemzetnek ismét gyásza van. A magyar közművelődés1 fáradhat -tan harezosa, derék bajnoka hányt el Csengeiy ben; ki mély tudományosaága mellett oly eleven érzékkel birt a köt-művelődé! apróbb kérdések iránt, miit kívüle e hasában csak kevesen. Valóban u boMognak szerette vo na látni a népet, mert műveltnek szerette vulna látni, s •• műveltség előmozdítására sokat tett és fáradozott. A szomorú hír lapunk tártakor érkezvén, e gyorsan írt néhány sorban még kimerítő vázlatát sem vadunk képesek adni Csengery Antal sokoldalú érdemeinek. Nagy tudomáuya, politikai bölcs belátása egyaránt képesítették út, azon szép és díszes szerepre, - melyet Deák Ferenez életében, a haza bölcse mellett s azután is mindig az országgyűlési bizottságokban, a tanügyi enquetek-ben, a tudományos akadémiában vitt. De vesztesége van\' a nemzeten és országon kiirül városunknak ős kerüle-tftnknek is, melynek képviselője volt. Választókerületünk bizalma harmadszor irányult Csengery Antal felé, mikor az utolsó választások s.kaiméval ismét egyhangúlag megválasztá, i habár beteges gedése nem engedte meg neki, bogy válssztói körébe jöjjön, az iránta való bizalom rendületlen volt, mert ismerték férfiú szilárdságát, odaadó buzgalmát, példás hazaszeretetét, s mindazon tulajdonait, meljrek ót a honatyai tisztre auy-nyira képesiték. Azért gyászunk őszinte az ő halála lelett; azért izivüiikbed bánatos szomorúsággal álluuk meg a boldogulnak ro-vatala mellett, s a nemzet genusával együtt siratjuk uemzeti művelődésünk buzgó bajnokát, ki szive minden dobbanása val a haza boldogságára törekedett, s-kivel ismét azon oszlopok egyike dóit kif kikre a hazának és uemzetnek any nyira szüksége van. Csengery Antalnak is voltak küzdelmei. 8 ó is érezhette igazságát azon szavaknak, melyeket\' a« már idézett Eötvös József s Kazinczy Ferenez fölött tartott emlékbeszé\'Iében mondott: ,A közvélemény fölkap és elejt, az egekig emel és lábbal tipor, majd a világ minden fényét árasztva kedveltjére, - majd arról, kit félistennek hirdetett, s ki sebhelyekkel, de a szennynek egy foltja nélkül ment keresztül élte küzdelmein, feltéve a legaijasbat is ; mintha az imádásért, melyre magát a gyarló halandó irányában elragad tata iz által akarna elégtételt szolgáltatni s^ját méltóságának, hogy egykori, bálványát most sárban hurczolja." I Osengery Antal a nemzet hálás el-ismerésére méltó. Neve mindig ott fog ragyogta!, ahol hazánk jobbjainak nevei; s azok között fog említtetni, kik a haza büszkeségét képezik. Egyike azon hou-fiuknakj jő, kiket ernyedetlen munkásságuk úgy a tudomány, mint a közélet, ugy a közmivelódés, mint a törvényhozás terén a haza oszlopává tesz. Munkásságát, a hazának szentelt életét ajftaóbb érdemlegesen fogjuk méltatni. Eletadataiból közöljük a következőket: Csengery Antalja magyar akadémia Másodelnöke, jeles iró, született 1822 ueiif .Nagyváradon, hol atyja jeles jogtudós ügyvéd volt, is fiának alspoa nevelési!adott. Maga ii kedvelője lévén sz iroduomuak, korán ismertette meg fiát a íomekirók műveivel. Csengery Antal a jogi tanulmányokat Debreczenben végezte; - törvénygyakorlaton Beöthy Ödönnői bihari alispánnál volt, s már ekkoí it^a megyei közigazgatásról. E munkája azonban nem jelent meg. Az 1844-dlki országgyülései - mint megyéje főispánénak írnoks volt jelen; midőn egyszersmind a vPesti pirlsp országgyűlési tudósításai is nsgyrészt az Ö tollából kerültek; ekkon irta ma magyar-országs kalouaélelmezésról s az r tárgyiam tanácskozásról" értekezését a llen-szelmsnit ál tal szerkesztett Vierteljabrs-schriit számára. Késóbo a .Pesti. Hírlap* szerkesztését vállalta el, melyét 1845. év második fejtől fogva egész 1849 ic vezetett, és pedig oly irányban, mely ai régi megyekormanyzati rendszer helyébe a közpoutositápnak behozatala mellett! buzgólkodott. —1 A magyar kormány álltt belügymisteri tanácsossá neveztetett, s leginkább törvényszerkesztési í munkával foglalkozott, j- A forradalom után Pesteu telepedett le s több barátjával a .Magyar Szónokik és Státusférfiak* czimú müvet adta ki. Magyar akadémiai tag már igen korán lett. Szerkesztette a „ Magyar , népkönyvet* Báró Kemény Zsigmonddal együtt; hosszú ideig: —\\ a „Budapesti Szemlét"; dolgozott a ,l4sti Ysplóba* s. a. t. Macaulay .Angiig történeténeké 1 általa eszközölt fordítása majdnem párst- j lannak mondható. 8tilje elegsns, nemes, és magyaros; e mellett magvas éa tartalom dúa. Az alkotmányok aera kezdete óta ismét tevékeny részt vett a közügyekben, a nép művelődését pedig az állam vitális érdekének tartja, ó volt megteremtője a polgári iskolának is. A régi deákpártban, a mostani szabadelvű pártban vitt azerepe általánosan iame-retea, bővebb jellemzésünk tárgyát fogja képezni. Nyugodjék békével 1 Legyen köny-nyü neki a föld I H. M. Hirdetmény. A nagy-kauizsai kir. törvényszék részéről közhírré tétetik, miszerint Plihál I iFerencz nagy-kanizsai kir. közjegyző ké-Ureliuére a pécsi kir. közjegyzői kamarának 1880. évi julius hó 7-iti 114. sz. a. kelt rendelvényével nevezett kir. köz-jegyző általános helyetteséül kirendelt s ezen kir. törvényszék elölt szabálysze-I rüen felesketett Dr. Karácsonyi Jenő kir. közjegyzői jelölt helyettesi működését nevezett kir. közjegyző székhelyéröli távolléte idejére f. évi julius hó 10-én megkezdeudi. Kelt a nagy-kanizsai jkir. törvuék-nek, 1880. éli julius hó 8-án tartott QlésébÓI. \' WIahhHh Antal m. k , (P. H.) Ur. taéki jabtk. Ijovíik Kde m. k., Ur. U4kj A szüret. Mutatviiui/ul: jArvay István mjtó alatti l»9Ó, a ia!<mjtiii gazdasági fm4ült aUal \\ jutalmai"\'t ily ezimü mu Jcájdból: Okszerű és bssinea bortermelés kézikönyve \| (Folytatás) A neuies fajoknál a íürtük »u-sás nélkül, épen szállitandók a présházhoz puttonyban, és száraikról lemorzsolta által megszabaditandók. A letisztázott bogyók szőlőmalmon áteresztendők, vagy ha malmunk nincs, azon esetben eusó fával ösz szeszakitandók, uiegtiprással is lehetőleg megzuzaiuLúk. — Az ily kép-pen összezúzott bogyók zárt kádba teendők, abban nyugton hagyatnak 48 . óráig, és oaak azután kezdődik u préselés. — Csak ily kezelés mellett kaphatunk aaroatos és tisata bort. Ha pedig a szedett szőlőt: azonnal prételjük, a legnemesebb resz, a za-tnat a törkölyben marad, egészen el-\' véaz. — A kellőleg megsütött szőlőnek 48 óráig tartó békés fektetéeel azért szükséges, mivel a bornak sa-matját, illatját — tehát legbecsesebb részeit — adó anyag a ezőlő bogyóban oly kemény, és fásult állapotban foglaltatik, hogy aat caaki szesz olvasztja (el. A lemuszolt szőlőben 48 óra alatt fejlődik annyi szesz, mennyi azon fás részeket fel-oldja, s a mustba vegyülésüket eszközli. — A must oltöltését mindig ugy intézzük; hogy a tiprásból jött musthoz a preselés leve egyenlően beosztva hozzáadassék. Épen igy történik a vörös bor* nak a szüretelése, osak hogy ag összezúzott szőlő 48 óra helyett több napig maiad kádban, és csak az-i után préeeltetik. .Hány napig kell a fekete sző lót hüvelyén erjeszteni, hogy a bor a kellő\'szint megkapja?\' ez a körülményektől függ. — A fekete spólő fajok között legtöbb festő anyag van az oportóban, mely ha tolyváat csak 18—20 foknyi melegségben erjed is, 8—10 nap $ „&a/fl" tdiczája. A gyűlölt óhajtottak Szalag Sándortól i. KAalsssér tir öröme. (Folytutár) Ksek válnának Kázimér urunk az \| 5 ^gyakori* orthegraphiájáral tett följvgyaé-ni, melyet sxomssédjának a summákhoz »ért fonteaságga] téteieukint falolvatott. Itn aagy megejégediwel tudati Ágoston Ur-ti, ho0 az a kópé most iolcsufolta, mért tOkl p«ng>* foriptokbó! még ez aikalouunal i vot nég ne.kiy hogy most\' egy táin krfj Út\\ » kirí éa még auaJ be is notáltatja AgMiea ur pdig nagy meca\'égodésrűl i iiuufc fib t^bé inuwokknl adá tudtára noa-iMjának. kngy mindez aa 4 feje szerint is j jms mtf deitg. Hanem mégis addig fúrta i m \'.vidatat a saá, végr Mk kirukkolt, hogy I j-át agyae s^g tavat is olyan nagy btload I •a a Ráodor* mint k». gyarasekkoráhao - I M«at máf «sak WNi pingál mmdent össze-nau t — ÜAtmir ar ■fayagtalá. Klpa-om 4<a, Ugy iagptábk látogatása alkalmá vei vw tssr* agjaa ilysimk 4a hát miatta Hásénr éámk igen a Ükére lUMdtte, l- icv •• #vsa Mielwsáfot ákább «sak hagyja a tatáimat, agy issssrtsji: most már aasa Imk hí. i a másik végén dobja le. — Hát izé, igy annál jobb; legalább szép javaink jó keaekbe kerülnek. Do hát izé, mért nem jOn haza egysaar aa a Sándor? — En magam m tudom. Hát igen is kérem — azt mondja, hogy nem akar kijönni a kerékvágásból. Igen is kérem, jól is teszi. Hit szomszéd ur mért nem hozza meg a lányát? Igen ia kérőm, hadd gyű nyürküdnúnek egymásban. Hogy a lega\'óbbi párbeszédet a k. ol-?a«ó megtrthewa, tudia keii, hogy az a kópé Sándor, m.g Ágoston urnák egyetlen, leánya, Jolán együtt nevelkedtek \'Ogy ideig: s a szülök egymásnak szánták [őket. — Jolánt édes-anya hiánysban már korán egy rokonukhoz vitte Ágoston ur nlvelésbe. Sándor csak később hagyta el szülei házát Ágoston ur Jolánt nem is szándékozott haza noani, csak kifejlett korában Sándor a szünidőt többnyire utazással töltötte ;j s tug Kazimcr ur nyugodt lélekkel azt jiivú, bogy aa Ő Sándorja kánikulái hévvet iasad a Corpus juris rettentő paragraplinsai között, azalatt annak a kópénak volt annyi esze, hogy ha már egyszer izzadni kellett, hát inkább elment a tiroli és sveiesü havasok közé, s azokat mászkálta elragadtatással. Sándornak bizony kisebb gondja is nagyobb volt a tőr-Festett, s ez irányban ta- nom tetszett ábrándos jéJ.VM -.<•+ lássa •suta Hát H, - I Mbrlas áa veit az a "Imiig aÉM artouam hegy — Ui izé ss^d nMaíaA aiea a darusáéra a ki s> mp mm Ám a mk Msaáel taséf lUt ttá - \'\'tárni telis mmméi ar Is •m mrH é swvtMé képéréí, aki sfyik ssli szaíadatlanu lelkének a szátta narsgraphusok tömkelege, asért a legoisűnol uaesnkta a könyvet, hogy soha többé ki uytasa. A két öreg tur otthon megnyngodtan Íomlóit arra a boldog jövőre, mikor aa a ét gyönyörfl domínium házasságra lép. Pedig abban aa időben még nem olvan igen könnyű veit kát domínium össtoházasitásá-val két szivet eltemétől. Akkor (még ez nem is veit olyan nagy divatban. Hátha/ A tár-sadslirss hibái akkor sem voltak kisshbek éa keveMbhfk. Ofak rejtettebbek. - És mégis ramhh aa a kor, mart uio t mindenünnen SaAaiék hozzánk aa tinttmté példák r^a, és még sem irtóeuttk. Kiég aa bosaá, btff igeston ái Kázlmér urak SBagáliajMtak, s hogy a fcét fiatal szive mit szól majd hozzá, azt a nagyon is szeszélyes sorsra biaták. Különben isi leh\'ototloU) hogy két egy fa\'uban laké fiatal egymáaba ne szun-ssen Sokat teremt az együttlét; s a megteremtettet fel-bonthatallanná teszi az ösézasaokás. — Így phyloMphálhatott a két ur, \|u ugyan iszaaztó munkának nem tartották káptalani bő&úgfctd esak Ürességben rendel kesa koponyájok számára ezt a könyvbe való gondot. Ágoston ur osak ostora hsjo va távú zott; fejében ezipolvo ama j határozatot, hogy \| a két egymásnak saánt gyérmoket meg kel* i egymásnak mutatni Sokszor ogy tekinteteu \' át is beszökik a szivbe a szerelem. a Aasa bizonyos .zöld psplrss." % Kazimér urnák örömmel teljes utasáss i után hárain hánap mu t élj Ez alatt az idő alatt igen gyanús dol* gok történtek. A második 1 hónap elején irt ! as öreg (Cssimér ur aa ő Mópéjának; de az i bizony hallgatott. Másodszor a harmadik bó-i nap végje] telé küldött „Atyaji Szeretői tel \| Ada«ék1 által nyomósitott [levelet; a felsiet ! késett. ftUr aggódott szörnyüon. hogy azok a kumulv atyai intelmek ; nem is jutottak rendeltetjük helyére. — Szomorúan lépegetett át .égyík reggelen kedves, ssomsséd-I jához. Szájából hánatossn csüngött le tajt* pipája, az]ő hangulatának mindenkor bősé\'-ges barometnoijo. — Alig haladott néhány lépésnyi itavoliA, mikor aa öreg Józsi, min-danSs utálja asóla, hogy hát, ha várakoznék egy kicsit a nagyságos ur; mert as ő öreg lábai bty«y már nohozou i bírják s sietést Kazimér i ur Józsijával ssémben pé\'dátian mogorvasággal állt meg. -TEt akarás? — Egy paksamétát hestak a postáról. Twtya aaílatéai ki küldtej?. A nagvságoz irfl sohasé szokott Uyen ieomta\'an levelet küldeni Más embar iában msg lehetne any-ayi beeafltet, hogy olbozná a szájában As öreg Józsi egy va(4\|ban\' szokatlan külsejü levelet adott át urának. Aggódva bontotta fel. A levél tartalma: Nagyságon ISGry Kazimér urnák Z...ben Pest, lé... aug. 18. Tisztelettel van ssereneiém Nagyságodat érteűtoui, hogy llHK) loriutról szulóvsl-tója három nsp uiu va eaedékoMé leás; mely-nuk rendezetére Nagyság&d»d tinste utiel fcl-hivom. —- Üzleti irodsin: Onzáguj^ 49. sz. Alázatos uolgája: Wélli Ábrahám, Msresksdő. Kazimér úrban kővé meredt a gondolat, elhalt a szó,\' meredten bámult Józsira; a ki a ssokallau arezkil\'ejeaél elől, ha öreg lábai engedik, bizony ura elliijott volna. A pukkadozó ur nst) haragjában agyonütötte a latin-grammatikát e két szóval: .Seandalum et granduuj I" Ez azután annyit jelentett, .hogy 5 nagysága teljesen ki van forgatva eszéből. Aa öreg Jósai sserenoséjére neui tudott diákul, hát nem kellett erőlködnie, bogy ne nevessen, Hanem abban as „irg5 dnrgék Imngu deák-sententiában valami a magyar j .nyelvvel született káromkodásoknál czifráb- ( hat gondolva, nem akarta azt >adefradálni, j hát inkább esak aa öklét ssoritotta mindig i összébb; utoljára a két ök>e nem lett elég; j fogait kezdte osikomi. Ez alatt Kazimér ur haragjában nagy esés áll be; magyarul uólt. nJózsi, fogass I" Bs volt minden szava. As öreg Jóssinak volt esze aaé néiklil meg- I érteni, áfáskor esak bátorkodott kérdezni, I hogy hova szándékozik mert hát Jancsi kocáin Most nem kellett kérdés. Ilyen neme. indulattal más hova nem indult még az Ura, mint esak Pestre Hogy miért? sa á nagyaágos a nagyságos ur r aszerint abrakolt ur dolga. De ő már azt megtanulta könyv nélkül, bogy mikor as 5 ura ilyen forma \| hangon kezdi, akkor Pestre készül. Az öreg Józsi szótlanul ment a napil parancsot kiadni. „Mit tátogatsz olyan sokáig? Holnap\| reggel már Pesten akarok lenni r Erre azután még is esak visszafordult I az öreg; valami különöset akart mondani] az urnák, hanem az egyre azt a paksamétát] nézte1, z magyar embernek meg az a farosai ssokáss van, hogy mindenkinek a szeme] köazé szeret szólni. Ha elfordul tőle va aki \| vagy ott hsgyja a faképnél, vagy visszafordítja. Nem szélt az urának,, hanem a fogai] kösől annyi njtö» osak kidörmögött valamiképen, hogy talán „bolondok vásárja lesz?\'! I — Aztán csak ment a dolga után. Egy óra múlva már az a derekas járműi erősen dörgött ki as udvarból, mintha értette volna ura hangját. Aa öreg Jancsit módban hagyta as öreg Józsi, hogy hát ha épen] kell, van ám as ostorhegyesnek füle. Az öreg Jánosi kieresztette a négyes ostort; mintegy megriasztott kígyó osanott az föl a levMŐ.\| ben; durranására minu a négy ló két láa állt, mflyukaik kitágu tak; a másik pilli natbaa már osak a porfelleg, s a szokatla nulWjs dübörgés hirdette, hogy ott a Z ..i\| kis f irály utazta. Nagyságot Ágoston ur mégis mégis-1 merte hatalmasságában vele versenyző ssom I ssédját Torkaszakadtából kiábált, integetett a tajtpipával, hogy há< izé megálljon egy [ szóra szomszéd ur; iwtu hallja há\' isé ? \| De már erre nem volt módjában Ka-aimér írnak azt mondani, hogy „igen is ké rom." A Jánosi már a kapuban tett ellene E ősük, meg ókét. e * As a bizonyos kereskedő, a ki Kaai-mér urat szives volt figyelmestetni, s a kitel fátum n<yn hiába keresztel\' aW i h I i a e kg] ott lakott - amint levelében is jelaé — aa] országúton, a 49 számban (Folytatása következik.) alatt töbéletee Mceto bort ád, ki-jslt ka valamelyes Isabella Catawba vart ffsstÓ (Ten turien) iiőlővel ve-gpttotik. - - A kik Burgundi sokkal kevo-sabb fotó anyaggal bir, aaért an-tak nagyobb fokú melegség mel-lett »• legalább 16 nap saQkaégoc aa fjedére ▲ többi fekete iajok még kevesebb ftatű anyagot tartalmasnak, ytrt eaek 90—85 foknyi melegségbet la legalább 20 napig a\' hüvelyén erjesztenek Ha aa erjesatőbelyiséget fűteni atm leket, s ibbon a melegség 10—19 tokig leezállv azon esetben a hüve-lyeni erjedés ideje felével megtoldandó.—!1 Magától értetődik, hogy aa erjedésnek kotyogó alatt, és légmentesen elzártan kell történni, nehogy a must a levegőből savanyuságot, - vagy éppen eczetességet okozó részt Tegyen magába. Vörös bor szürete léséhez szükséges tehát olyan kád, miuőt á francziák használnak híres vörös boraik készítésénél, kis kád legyen 3 láb széles 6 6 láb magas (ábra 14,) oldalán, egészen alatta fenéknél (a) csaplyuk vau, melybe a csap bele illesztetik, mielőtt a lemuazolt szőlő beletöltetik. A csap síébe fris venyigéből készített kis csomó tétetik, hogy a csapnak bedugulását akadályozza. — A kádat egéaaen megtölteni nem szabad, hanem abból mintegy araszt-nyi üresen hagyatik, hogy a forrás alatt történő dagadasnál a must ki ne folyjon, í kádunkat egy arasztnyi magasi ssgig a száráról lemorzsolt, és jó összezúzott fekete szőlővel leltöltvént erre jön a két darabból álló belső íenék, (b) mely egy hüvelyk vastagságú tölgy padlóból készül, s raju több lyukak vannak fúrva a caélra, hogy azon a lé feladhassa magát. A belső fenékre jöu kél heveder, (c) melyek mindegyikében két két egyenesen felálló, egy arasznyi hosszú láb van, melyek rendeltetése aa, hogy a külaő fedél a heveder lábakat, jesek pedig a belső feneket, s eszel a szólótör k ül yt leszorítván, ez a mustból forrás alkalmával ki nem dagadhat, hanem a mustban úszik, mi a testanyag feloldásához, a sa-vany felvételének meggátláaához múlhat lauul szükséges* — Ezután jön, reá a külső fedél, (d) mely fenyő-deszkából lehet, s oly széles, hogy körös-körül egy. ujjnyi a kádnak oldalán kívül áll. A kádnak ezen felső fedelét a kád füleiben keresztül húzandó técsczel (e) erősen lecsap tatjuk a kád oldalán kivttl átló egy ujjnyi szélét ngyaggal betapásztjuk, hogy a levegő be ne hathasson ; azután pedig a fedélen előre e végből készített lyukba illesztjük a kotyogót, Í) I hagyjuk osandesen feküdni ab-oa képest, a mint a kád melagebb, ▼agy hűvösebb helyen áll. Aa erjedési idő eltelte után trb-rös borunk préselésénél legeinőben is levesszük a fedelet, eltávolítjuk a belső feneket, megnyitjuk a csapot, melyen vörös mustunk legnagyobb része le is folyik, kivált ha suzó fá val, sulyokkal folvvást keverjük, és auzzuk. — A mi ezután a oaapon le nem folyik, azt présbe merjéa, s a szokott módon kipréseljük, h préselésből nyert must sokkal jobfy, édesebb, sürüebb, és\'"sötétebb, mint az, mely a csapon lefolyt, azértl a kettő mulhatlanul összekeverendő. A vörös borra vonatkozólag meg kell jegyeznem, miszerint a dér, es fagy a fürtökből a feetanyagot kiveszi, a vörös borra és mustra pedig a hordó kénezése gyakorolja ezen hatást, óvatosak legyünk tehát, hogy sem egyik sem másik tekintetben hátrányt ne szenvedjünk. Ennél fogva ha megtudni akan-juk azon hordónak tisztaságát, a melybe vörös borunkat fogjuk töll teni azt meleg irizzeli forrázás előtt kénezillk, u tárnia ki forrázzuk, friss vízzel kiöblítjük, — Végre mit legelőször kellett vol\| na mondanom, a szüretre vonatkoj zólag, utólagosan mondom el, t. ij a szüret megkezdése előtt a prést kádakat, csebreket, bordókat szóval mindazon edényeket, melyeket szü-j retelésnél használunk, goudosan kin forrázzuk, ki úsztitsuk, hogy minden idegen és ártalmad szagtól mentteld legyenek. Ssüret után hasonlóul minj den edény tisztán kiöblítendő, megszárogatandó, és csak ugy rakjuk el pinczébe. Ha kénytelenek vagyunk must eltöltéséhez uj hordót használni, a Öblítjük, dóba két p upofott evőkanálnyi törött konyhaaót, vizet, bevarjuk, jól megforgatjuk. Aa ak< idtfre leve tft adunk neki, iámét Jól megrázzuk juk. Negyi dóra múlva újra jól meg- rázzuk) Uti Irt hos lépett; a teszünk a 10 ak4p bor- reá öntünk két sajtár foró na kivételével pillanatnyi s csapos fenekére fordit* uásik fenekére (M/t ks»; fordítjuk. jegyzetek. : Vinig fogy i Jóm/. . (Folytatás.) V. Én volt ím első, ki elszántan e kocsi- kocsis ostorának segitségévol fölemelt a ícoc liba. Ugyanazt tette útitársaim-mai, a tani tó A ^Iiotfil Europs* minthogy uj hordóba csakis mustot tehetünk kár nélkül és soha agmj ó-bort, — az uj hordót következőképpen készítjük el a must kár nélküli befogadásához, lparkodjuuk az uj hordót legalább 14 nappal szüret előtt megkapni. Tele töltjük azt tiszta friss vízzel, és bennhagyjuk 1—2 nap, hogy a tölgyfának fanyar feketés nedvét, az ugy nevezett cae-renyt kiszívja. Az utan kieresszük a vizet, b friss vízzel újra megtöltjük, benne hagyjuk azt is egy-két napig ekkor kieresztjük s 3-or is megtölt* jük. A harmadik vizuek kieresztése után egy 10 akós hordóba testünk két ludtojás nagyságú oltatlan meszet, reá töltünk 2 sajtár friss vizet, jól megrázzuk, a hordónak akonájat egy pillanatra kinyitjuk, hogy leve-gót kapjon, azonnal leverjük megforgatjuk, s feuekére állítjuk. —. Negyedóra múlva ismét fcnegiorgatjuk, és a másik feuekére állítjuk s igy hagyjuk egy napig. — Ekkorámé-szea viaet kieresztjük, friss vízzel ki- al és húsárral. olŐtt elváltunk tő-lük, ■ mi kodon fbimentünk a szállodába. Fiaménak oz [a legel egan«abb szállodája, kö-iel fekszik a tengerparthoz, egyik réese köz-vetlon a tengerre néz. Dacsára miadssen előnyeinek olésó. — Újságot már régen olvastunk, legelső teendőnk roll kávéházba menni. lu örveu-detee meglepetés várt ránk. Nemosak Lajt-hán-tuli újságát találtunk, hanem képviieive volt a magyai hírlapirodalom is a „ Pesti Napló," - „Egyetértés- — ás „Hon" által. Hasat!ui örömömben annyira megleled-kastem magamról, hogy még a „Hont" is elolvastam. Alikor tud vagyuukat némileg ki-eléghettük, elsétáltunk a tengerpartra. A tengerpart itt kíépiuetieu a nivolli-rozás lassú munkája most van rajta lassú folyatnatban. \|A trieszti kikötőhöz nem is hasonlítható. (itt nincs perez, hogy ssásával, sokszor ezrévm uo emelkednének s magsa árboezok, itt wak egypár nagyobb halász-birkát láttam. Jtliudkéi kikötő más, ollen-kező benyouiált gyakorol a szemlélőre. Mig Triesztben mugdobbeutűleg, lármztólag hat a nézőre a teiwer sivár végtelensége miatt, addig Fiuinebai elbájolja a lelket, mert a tengernek a uandenielé kéklő hegyek nam soaunak beláthailon határt, a szemnek kpl-lornca pihend helyül kínálkozik egy-egy magasra nyaló h%/. — —• Aki szereti aa olajos eledelt, annak hasa itt tombolhat örömében, — mért lehet módjában válogatni benne. Étx megátkoztam nemcsak az ily ételt, és azt a gusztust, mely Uy ételtől meg nem futamodik, hanem aat a szakácskönyvet is, mely ily korrumpált tannak zászlóvivőjévé alacsonyodik Jo, mely ily csömörletes eszmének csinál propagandát. Útitársammal azt határoztuk, üogy poluára, de helyre kben kiváló sserepet ját-Iád hajdani várát,\' mely ineüett egy sziklás hegyen nap reggel néssük meg a alatt, mert az elviselheüea, n gondolni sem lehet arra, sziklákon e kimerítő utat hasai történél, sso Fraugépán egészen a v van, csak hajnal hős lopli rekkenő bő* hogy az égetó megtehessük. — Azonbim midőn másnap az álom édes bilinoseibqi kibontakoztunk, — a nap már szerteszét] hintette perzselő sugarait s midőn föltelintettünk a hegy tetejének idointalau Szirtjeibe kapaszkodó várra, mély löháaxasal adtuk egymásnak tudtára a hegymászás élvezete lolütti elüzuies kölosünös 0r-vendezésünket. — JNem csekély fáradsággal, de a képzeletnél mégis kevesebbel jutottunk löl a várba, mert a qierodok hegy egyik oldalába lépcsők vannak íllesxive. Ütnél magosabbra értünk, annál fistőibb ssinesetet öltött a regényes táj. A várban épen bucsu volt, sok vénasszony is csoszogott föl a lépcsőkön, iái- éra! pihenés általi srőt kölcsönözvén roskatag tagjainak. A vár nagyi terjedelmS, sgéss városrész, jelenleg is laknak benne. Minden ut-ssáját bobsraogoliok, de amit leginkább sze-rettttnk volna meglátni, oda nem mehettünk be, t L a jtápolnába. Ec be volt ssukva, s ajtajéa unni pillantottunk mag még agy kas-keny maadéaot sbin, mely bsangaqstt volna néznünk. A kápolna körül, kövek, épületmaradványok VMiimak halomra ssérvs, itt-ott hoaazabb, rövideUb mélyedések láthatók a ftJldben, valóssinÉag elpusztult kripták. A természet esöndoMn végzi as eayéeset munkáját, nem bír rohamosan megküzdeni a scá-zadok viharával doezolt falakkal, A kegyeletnek kevés dolga lehat Ht, nem látszanak as ápoló késnek legkisebb nyomai sem, a ssassélves úU kénkrakadvéra van bízva minden. Mig a terméssel egyrészről kiinéletlo nül pusztítja, rorajiolja a fislakat, addig másrészről repkénvnypl borítja be azokat, hogy az okosott fájdalmakat enyhitsa, vagy talán, ősért, hogy né 1 álltassa azomorn munkáját Még madarak ia csak elvétve keresik fal a pusztulás Mzj olhsgyatott,\' szomorú tanyáját Némáu/ rijpköd - olykor-olykor egy-egy madár o ttokfok sürü lombjáiról o ká-csaljhamar elszáll vidámabb hol énekejhet, és hol énekével nem háborgatja senkinák örök álmát Nem hallani\'mást mint 0 lombok bánatos susogását, na asellő zokogva elsuron feleUük, a összeöíalkeznok, o hegy tövében filstölgő gyárak súgását, s ogy egy bogár egyhangú zizegését, mely vaktában neki repül a tolnak, s élettelenül esik le. A vidék innen gyönyörű. AlaUank gyárak zakatolnak, morognak, büszke kürtőik vételkédui akarnak a körös körűi emelkedő hegyekkel, de hiába fcrtják oly büszkén fejüket, mert eltörpülnek a fehér síik-Iák mellett; li sörény dolog nyájas képe táríll elénk. A tenger partját felhőkhöt kö-selitő hegylánezolot azogélyzi, itt-ott kinyújtja kar,\'át o tenger közepébe, me\'yuek hullámai milliárd és milliárd tánesoló csillagonként ragyognak; miitlta az egész tenger egy, napfényre kitett óriási Üvegprizma loune, melynek jegoczoi eserféle ffivös ssinvegyű-leiben szemkápráztatóan csillognak villognak. (Folytatás köv.) Fővárosi levél. (TU\'rafjMQI«ti JtóifjOlfa. — Uotránf a •«inii»n./- db»ü. — He^iniilui) Budapuf,-1880. julius 5 én. Azon érdeklődés, melyet becses lapja a tanügy iránt is mutoi, reménylenem engedi, hogy az országos középiskolai tanáregyesü-letuek mai napon Buracz Antal igazgató, mint elnök által a magyar kir. á\|l. lelsübb leány-tanoda heiyiségébeu megnyitott közgyűlésről szóló következő rövid tüdósitást szívesen veaudL Elnök féltízkor mognyitja as ülést következő általános teuzésre talált beaséddel: „Mélyen tisztelt tagtársak 1 Midőn szívem mélyéből igazán őszinte szeretettel üdvözlöm a közgyűlésre összegyfl t országos touáregye-sűletí tagokat^ egyutial igen komolyan ajan-lom becses tigyelinüköe azon fontos tárgyat, mely tárgy kiválóan {vitatkozásunk alapját ezen közgyűlés alka inával képezné. Értem a ssolgálati szabályzatot. A budapesti vá loutmányi tagoknak majdnem egy évi munkásságának eMdménye ez. Ss ma; midőn ezen javaslattal önök! elébe fogunk lépni, önök vannak hivatva azt részben változtatni, de mindeneseire tökémtesbitui. As országos tanár-agylat mintegy \| alapját fogja letenni j egy olyan munkálatnak, mely a magyar középtanodai tanárok jövendőiére nézve í^ nagy fontolt befolyással fog birai. Hogy §J munkánál a tagok higgadtsága a keasE megfontolással mennyire szükséges, azt mű, danki tudja s tagtársak közöl, f n réssetsr^ ezen vitatkozáshoz sok szereneaét kivágj és egyúttal oha\|lom. hogy a középianodaj tanárok aaan munkálat befejezése által sn ]obb jövőnek vetné mag alapját 1 Udvösloa még az egyes tagokat, s esao az "rszégs, középtanodai tanáregyesület as éri köigyi lését magnyitottaak nyilvánítom." Hosssas éljenzés követte a Uszédse melyet a Woblrab Flórra által lelolrsaétt titkári- és Mayer József által beasutot-pénztári jelentés követelt Az ülés legfoata-sabb tárgya a „8oolgá\'oti szabályzat" vitatása követkasatt Előadó volt Beif iskj! ki hosszabban indokolta sa általa kidetgs zott javaslatot. A tárgy igan élénk vitét káltatt, mfly délig tartott s a javaslat Isg. nagyobb részének változatlan elfogadásával végződött — Eszel be volt fejezve s kttx. gyűlés első napja, s holnap még esak s tiszt, viselők újbóli megválasztása, indítványok tételi, folyó ügyek képezik a napirendet. Nagy botránkozást izgatottságot szil as illető körökben Festetidi Leo gráfnak si orsz. szidi tanoda igazga\'ójnnak el járása si intését legatóbbi Ünnepélyén. A zárünnopóij t i. asombston tartatott meg. Anak asz. dele 4 órára volt kiirva, azonlwu léi 5 u elmúlt, a nélkül hogy as igazgató megjeleat volna, a igy az ünnepély kezdetét vetts, melynek folyamában borohant az igszgaU a összeszemtalenezte a jelenlevő tanárokat, aőt az általánoaan tisztelt ssinészveterant és írót botul megakarta ütni. A botrányos eset az ünnepély (eloszláséi, s a közvélemény ingerültségét vonta maga után, a. megoértstl tanárok podig beadták lemondásokat Beavatott körökben bassé\'ik Feetetich dmo^díils, táaát (Mint fSvároai lapokban olvaNokjvízs gálát ibdult meg es Ügyben. Hzark.i 1 A népszínházban aira találkoznukjtzoD színi termékek egyikével, melyeknek szerzői a költői áftnbus alá Tóth Kde szerinti elérésére elegendőnek tartják a kórista nyomorúságot, a vidéki színtársulatoknál va\'4 tengődéit Makróczy műve .A becsület szegénye1 szintén pályázott a népssinház áltsl kitűzöU díjra\'a ^Legény bolondjá\'-val egyidejűleg. A műnek sok tekintet bovehető jó oldnls] vau, de nsgy hibáját képezik a Uilhoaazu beszédek. A dalok azépek a Tisza Aladár] termékei. Haláti Frigén. Helyi és megyei hirek. Belus József. Szomorú tisztet taljaaitOnk, mikor ejn élet-tragéda utolsó jelenetéről teszünk emli-tést, jelezve azon általános, mély részvétet, mely Nagy Kanizsa város derék polgárának, ti éven át volt polgármesterének e hó 9-én, délután 5 órakor történt temetése alkalmával oly impozánson nyiiatkozötti Nemsokára a boldogult uejének^ halála után; az annyira tisztelt fértiuuak lelke, elméje elborúlL — As egész város mély részvéttel viseltetett a derék csslád gyátzos sorsa iránt, mikor a családanya halála után, a szerető apát is kiragad ák körükből, hogy gondos, ápoló kezekre bízzák. Esek rövid \'időre képesek voltak vissza adni az életnek újra, s amilr általános volt as öröm, a boldogultnak, fajdalom esak rövid ideig tartó maggyógyajAsa fölött, oly általános volt a szomorúság, mikor a leverő hír érkezett hogy Balos Jó- A tanár íi védenczei. Ksféay. Irta: Flygare-Carlén Emília. Fordította: rBJlfíMálfW ALAJOS. VIIL Kéau látf tÉÉk a toatwil. (Felylktás.) Azonban a Icgbwsűletesebb módja annak, a tanácsosnak ipegmondani, hogy tőlem mit sem várhat! lulaidonképen szándékom volt, Rózsának egybekeléslök napjáé kis ajándékkal I kedveskedni, de as sohsem jutott volna kesesdhaa, — mart esak a kadvaa leány boa valp jóérsületamből történt vo na az. Semmi jkeavem hitelezőid aa-rsgét etetni j — e férgeket önmagad teremtéd magadnak és azért is \|gondoskodjál falánk- ságáoi ül csillapításáról ée súg egy M fogam fala osztani, d rtMti összeget kilátási iMn\'a óhajom, hogy (mwrtléu actsU tsaaké aaáaá gyangy, mslyisk értékét te nem érted. Bét aa valaáJ oly könnyelmű, kedves Nán daf«n, bogy érdamaa vataál a kadvas gyermek birtokára, ha soaSetaéd ée vissont aaa- rtlinaM általa — akkhr...... da hisz nam vo» aaétkaa annak ktrűliráss, mint volna toawyaa esatbaa, tudtán, bogy - nem agy Rózsát el\'enben aze-kenyeram lesz, mag sohaőam fogok hatá-i helyezni Asonfelül házasságból mi sem lött jó volna ilysug-E leán^r valóságos A tanár baaaées aéasbaa saraaatta, réaa-Us witkyiistti Mándot kapitány aéasagyai etoia mw>yt liayiissura tönbat maa-.4as« w^ybérya, aakstl a mmupk romélni avart. Hélfcma sswtiiá mag aagybátyia Ibasét és wmáá i 9 Ma saé^ee a taaáss^e-•ak «fU. ság 4 mánkoaaa a dolgot aséaya#«i aa rsmunk el legalább a fcsíá-4s a káaé békét" J4DP I aetít a tanár Makett ayn-gds » I^M Mhaái I részéről leplezetlenül elmondandom, — ami a nászajándékot illeti — aa Rózsa iránti ssar\'etatam záloga, és ez nem jöbet számításba." w Könnyebbült aaivvel távozott [él Ling bátyától a kapitány, bogy néhány vig barát tárasságéban bánatát (ókora adag puncsba temesse. IX. KsráeMBesL — A levél. — A családi ünnepély. Deesember 24-én délben, Mannerstedt Ferencz ki éppen akkor költé volt el szegényes ebédjét munkaasztala előtt állDU, és nókány énekdarabot, melyhez ő maga azerzé a szöveget és dallamot, gyöngyölgetett osz-j sze. Egy napon, midőn egyedül volt Rózsával, gitáron játszotta al és szép tenor hangjával kísérte azokat — A szép, szive mélyéből takadó hangok nagyon megtetszettek Rózáénak és önmaga kérte volt meg, adná neki a hangjegyeket. „Nincsenek meg" vilaasolta volt Mannerstedt ; „csak itt vannak ;* miközben kesét szivére tévé. tAs kár* monda Rózsa mosolyogva; oly nagyon sneretnéu) e hangjegyeket tla oly szerenoeéo lehetnék, kedves Wideh kisasszony, önnek\' .... Mannerstedt nem fejezhette be a mondatot valaki által Jélbemakitiatott Azonban gyakran emléko-aék meg Rózsa kiváaséga és szándékolt vá-laezáréi, és azért a {jpgjegyeket és a dallam saövegét Qsinoaaa letisztázta, hogy Ró-saáoak as aata átadhassa. Bátran tabaté, mert minden szó oly szint, oly tiasta volt bogy azon nyelvnek, mely óhajoknak ad kifijsaést nyoma aam volt benne. Ősapán iliietetj éaaa, lájdalmaj loholtok ,1 Mannerstedt a kie csomagot aaataiára tévé, aoáodéka levén, bogy aat astaerral BassakiHí. Étidőn as ajtéa kopogtattak. 4 «Hiabad I" kláltá vi-dámaa; mart laika tiasta volt éa asak világos, Ida kásák laktak savéban, — Ha^en aséasak éné SMgát, aíval naponként vá- gyainak netovábbját, Rózsát láthatni és vele beszélgethetni. 4- elérte. —• Többet kívánni, Őrültség lett volna tőle, és Mannerstedt ogész-séges eszű iíjuj volt, jó e\'vekkél. — likon derült, boldog napok, meggyőződése sserint, barátságii emléket fognak Képezni, mely a jövő változó események közt arany csillagot rajzoland aaou üres lapra, melyre Skulda rovátkáit jagysá) „Szabad," kiálta Mannorátodt és azonnal matatkosék az ismert bozontos haja posta iiu alakja.as ajtón. — Levelet adott át Man-nerstedtnek. Ferencz megijedt; az erős ifjú ugy reazketett, mint a-széltől mozgásba hozott lomb. A fiú elsietett; elég ösztöne volt, semhogy ne tudta volna, hogy most hiába vár díjra. Mannerstedt a levéllel kesében, ágyára ült tekintete homályba burkolt volt, alig . látta a czimnt; de a posta bélyeget, a fekete pecsétet és szegélyt nagyon is falis merte. — A fájtjalom és a megindító meg-rázkódás majdnem iohtlletét fojták a., végre lelke te^aa erejét] Öassessedvén, lalbontáale-ve.et — A boríték két levelet tartalmazott j as egyijt anyjától volt— Ferencé tekintem lelderflii; felbontván a levelet könyfátyolon át a következőt olvastál Ferenczem, gyöngéden szeretett fiam I docaáad meg öreg anyádnak ha mindinkább súlyosbodó egészségi állapotomról nom tudósítottalak. Gyermekem, jó, drága fiam, ki teljes életemben bűsskaaégam, remény am éa örömem, minden fájdalomban vi-gaasom voltál, ^fokadd áldásom, utolsó dáa áldásomat, melyet gyenge reszkető késsel Írok, á dásomst aiwn kimonhatkn meleg sze retatért, melyet öreg anyád iránt tanúsítottál, mindazon örümert, melyet as által see-reatél neki, hogy folyton az erény utján ha-ladtÜj él aoka aata vatéd mag tanáoíait, hanem Ésaksdatlanwl törekedtél életet édaélssL. lűadás. közelgő végparasaimben, nwesattf bogy al nam kasarit, aőt szivemet a Isgna* gyobh békével, a legfőbb boldogsággal tölti at Msgyak, hőgyl rSgsn nélküKsöU tériemmel luitun egyesáljünk, hol mindketten ked-vanazűnk jévoltáét imádkozni fogunk, hogy mint eddig ágy ezentúl is ugyanoly lelki erővel birja ela viharoi, mint a derült na-yokat, — és hogy sohasem feledje el azon magasztos, csfilt, mely atá% oly szép törekedni. — Uh ptanozjóm, ha a szerető anya imája moghaligaitatild — éa o perczem a hit éi reményinemtői körültem állanak éi bíztatza lelypSlyegve j teljesedést — akkor még a siron tál is fénylő sugár fogja azon kédfátyolt áttörni, mely ifjúságot tavaasaaára terült és férfikora! virága üdén éi erőteljesen fog termékeny talajban megállani. „Azonban, szeretett fiam, nam mindenkor földi vágyaink teljesedése az, mi boldogságunkat megállapítja, üyakran tana\'-nank kell, azokat talán nagyobb hasznunkra legyőzni, mert önmaggufckal való küzdéi nélkül, tökéletességet sem érhetünk el Sokat gondolkoztam élted folyamáról, midőn fiatal romlatlan szivedben azon zzenvodély első benyomása fogamzik meg, mely azt gyakran éppen ugy elronthatja, amint ne meaitbeti is, és nagyon keliane csalódnom, ha es eset nem köszöntöt volna már ia be; da a részben, réád nézve, nyugodt vagyok. — Oly lélekben, mint minő a tied osak tisate érzelmek lakozhatnak. - • De ha esek csapén beosűletek vagy kötelességed és nyugalmad árán — mert benned hasztala törekvést nűltek valamely távol, el érheti en eaél után. — maradhatnának fon, úgy magsva-gyok győződve, hogy elég erőd éi akarnod leend, a kísértés alól menekülni: igy aztán lassanként és könnyebben legyőzheted szenvedélyedet — Azonban ne nagyon bízzál erődben. — Vannak perezek, hol a legjobb éa lagaróaabb ember is, ama mindenható ér salam játékszervé válik. — Fusd tehát a kísértést, bármily alakban is jelenik mag előtted, éa emlékeaaél rá, bogy a "an vadéi tévedés és ritkán hosaak örömöt ,£ sorokat, kadvas gyermekem, több-aoöri telbeaaakitással irtom, mart naponkint gyengébb lessek. — ILimondhatlannl lói esett volna, ha még egyszer aa életben kadvas-aaamat szivemhez saor.tbattam volna, és magvagyok győeődve, bogy a legnagyobb áldo- zatok árán ide nettéi volna beteg ágyamhoz; de, Ferenesem, e benső óhaj teljesülését]megkell magamtól tagadnom, mert a látandók gyöngéd szivedet nagyon megrázkódtatnak és hosszabb ideig kötelmeid telieaitéeétül kivonatnál- — Azonfelül jövedelmed is csdtély ily tetemei kiadásokra. Nem, nem itt, j-f te szivem bálványa — láthatjuk egymást: hanem ott fenn I — Néhány év több (vágy kevesebb az idő mégmérhetlen tmprMw dobva, nem oly sokat jelent, mivel elmúl hatlan viszonlátáira van reményünk. n£s most élj boldogul — élj boldogul szeretett fiam, káprázik szemem éa a\'ig bírom a tollat tartani. — Barátunk Sfver tanácsos, mindenről gondoskodik, mi a aaekély hagyaték tőkésítését illeti. Isten segélyével elér leend, hogy leendő pályádra becsülettel előkészülhess. Légy okos, kedves, szeretett fiam, mint mindenkor és viseld e csapéit amint az, Krisztus valódi kővetőjéhez illik I Perasetm megszámlálvák, nyugalomra hajtom táradt fojamatl nam aokáta minden elmúlik, ét mi, aedveoesem, földi éltem\' öröme, a Mindenhatónál egyesülve vagyunk. — Min den kegy forrása ömleezsze rád bő áldásit Hű, boltig szerető anyád: Jkaiwrstoir Rnrktlt. Ferencz aresán könyük peregtek le; mély, kimondhat\'an megindaláiasl, mintegy halálos lélalam közt aaoritá a mélyen szeretett, imádott anya ea utolsó zálogát, ajkaihoz. Hosszú, borzaiató pillanat mull al, mig annyi bátoraéga volt,Sivf«r tanácsos levelét aló venni. — Hisz előre tudta tartalmát )-Nyoka nappal kéa&bban volt irva, mint a másik és arról értasté, hogy anyja jo^b létre ttenderült, mely után utolsó teendője Ferencz levdének magiráaa alán különösen vágyott A mit Stvfer tanéeiai a kiiebb ügyekről irt, azt Manaeretadt ássre sem vatta. Agyára dobta magát mindkét levelet atb-roaan kezében tartva. Könnyei elapadtok már. -— (Folytatása klv.) j - mmí awgwűut ékü MégMimihi .mtuden jó eaabar fas«4ét Mo« elmultak az I kínjai » ás ifvaaAk aaaal. kinek hjüáia annyira les^éatts Mkát égy feldúlt* estvét. Nyu-HM* Ükére) I A tsmaééijé MkéUe méltó léasiédei (Mimt A nyilvános intézése*, mint a , T annak ör. „KmlwinovelŐ Jbtiméri egylet* s aa .Önkéntes (Mié egvlrf* k.tdsték lobogőíkat Egyenek él leaMküek «mlagoé kossorokai koldottak a barátaág.atíssttelet, a rémnél jeléül, hatóságok, MMfalM i nagy «éty kteflaség pedig o\|yim-nmm MMlM képeset t, miuőt liWMto ritkáé tátaú. K nagy rlinvál aapWáljoB né-atkéy t^aasáui a méitáu kesergő bánata* teáiéinak A kiadott gyáaz jelentés igy haagwk\' Időáb Beles Jéasef a maga. úgy Kwils. Lajos, Aaaa, fanla, Térés és László ggfermekek, még is tíelua Károly, Aaaa fér-pmm Hsiaiém Jéaefoé, és László testvérek as»ébsa niélveu szomorodott szívvel jelenti kadvos fiának, illotrtleg gyengéd jó atyának s szerető testvérnek Bulus József gyógysse-nos uraak 1880. évi julins 7-én d. n. 4 órakor koaasas szenvedés, u\'án 49 éves ko-rábaa Budapesten tőidén\' elhunytát. Hfl t tetemei Nagy-Kanizára szállitafnak; a Gsea-gery-utczában levő lakásánál besxenteltet nek é« as itteni családi sírboltban Ché.\'9-én déhiun 5 órakor fognak elhelyeztetni, Aa engesztelő szent iniae áldosat f hé \|0-én reggé) y órakor a szent-íerenczrendiek egv bsaabau fog megtartatni. Kelt Nagy Kani-r.aáu, julius ri áu 18ÜQ. Áldás enilékeaetén I Béke hamvairat - A nagy-kan innal lar. taas* dál»au juhos 13 án fejeztetett be a tanév as értesitók kiosztásával. A vizsgálatok mindaz elemi fi- és leány tanodában. mind a kereskedelmi osztályokban as u o!só nyolca napon tartattak meg. a siker álfa ában igeu kielégítőnek tuondha\'ó; aa iskola bizoúság tagjai, szülők ás tanügy barátok ssépssám m;il voltak nundig jelen a vizsgáin okná;, mi. meleg erdekei eégről ess tanúságod Különös dicséret tol kell telemii\'enilnk a tanoda ma- 1 gyáros szellőmét. - A nagy kanizsai gabona éa borvásár megtartanának ideje augaas tus 23\' ára te tete át. - A aalaaaegyel Ali. laiillAi-taelAlet folyó évi aug 2(i-án d. e. 9 órakor Keszthelyen a m. kir. gátdnaági tan in táaot helyiségében közgyűlést tart, melym a testület rendes, alapító és pártoló tagjait, \' valamint a tanügy bará\'okat tisztelettel meghívom. Az eluértekezlet 25-én este ti órakor veszi kezdetét, mit azzal a kéréssel hozok L tagok tudomására, hogy ezen is minél számosabban megjelenni szíveskedjenek. —I Tárgysorozat: 1.) Elnöki jelentés a tantestilet iegküzelebb lefolyt éri műkődésérül. \| Ezzel kapcsolatban felolvastatik a nm. val-j Iá* ás közokt. m. kir. miniszter urnák 18S0. máj. 11-éről 118(8 nik. leiráaa t) Zala-megye tanügyi állapotáról ieiolvasást tart tak. Krób Fái kir. tanfelügyelő ur. 3. Taft-tootüle i alapssabá yok módosítása. 4.) Á gyümMut ismerteti Bénii Alajos fümeghjá-ráaiklri ehiük. 5.) Segélyegyleti nlapszaba- , lyok megvitatása. 6.) Az iskolai és népkönyvtárakról értekesik : Tóth Lajos attmegh-mi-hályfai tag árs. 7.) A megyei tautestületek hatásköre \\iasélssbitéso tárgyában értekesést . tact:. KKéd-y Ferenea, esáktoroyai tagtárs. $.) A tanítók tisetésének megvizsgálása és szabályozása Ügyében előterjesztést tesz: Hock Pál s. sst gróilii jküri elnök. 9.) A jövő évi I közgyűlés be\'yének meghatározása és a köz-1 gyűlésről fel veendő jegyzőköny vnek hitele aitése. Keit Koszhelyen, 1880. julias 10-éa. üntkt Al\'tjo* tantestületi elnök. TíirJérflI irja t levelezőnk : F. hó 8-án d. u 6 órakor temettetett ol Oógánia község 84 éves veterán tanítója. A nevezett köaaégben 60 évig hivataloskodott; a mely idő elég arra, hogy tanúságot tegyen aa elhunyt agg taaférnu mait állapotáról. Meg-•jegyzendő, hogy a végelgyengülés bokövet-\| Beatéig kitartó buzgalommal működött tor hes pályáján. Neve volt: Hadik Fttnci. Második neje, mint szintén igen öreg özvegy maradt hátra gyermek nélkül. Első nejétől \| maradt egy fia, ki Szent-Qróth in városnak egy előkelő polgára és több unoka; kik mélyen gyászolják nagyapink halálát Aa egyházi szertartást ftdő ráíy János sümegb-kerületi esperes ur volt szives elvégezni; a helybeli és gyömörői plébános urak "Segédlete mailett Mielőtt a sírba tették volna az elhunytat, nej^itilt esperes ur megható szavakkal ecsetelte az elhunyt agg tanférfiu érdemeiP^Kblönösen figyelmébe ajánlotta a jelenlevőknek as elismerésre érdemes tanítói kart; felhozván: hogy ők megmondhat-Ián jótevői és hassnos tagjai á társadalomnak, és mint ilyenek megérdemlik, hogy a lignagyobb tisatelet és kosbeesltlésben réase-Szóval: megmutatta a fentjelaett irók kiválóbb aredsti mflveit olesó áron fogja nyújtani as olvaaó köaAaségáaak, Ssámitunk a nagy köedaség pártolására, araij kétségkltül jól tudja, hogy a nemse* ti irodalom virágsása a kősművelődés és a nemssti lát egyik hatalmas lényssője, s begy immár idsjo nisgbeoáttlni mindazt, a ml mi-ónk. Ha nem kapkodnak annyit a küHBId-aek, gyakran bizony elégné selejies, termékei atán, de a magunk irodalma isié fordulunk: busditó részvét és ksliő pártolás mellett aa Irodalom mnlhatatlaaal erős-bődnk gyarapodni fog, s oly gylmOlosökot tsrsní melyek biavást versenyoobetnsk a a külföldi termékekkel, sőt esek közül igen sokat tál is saárnyalbatnak. Vállalatunk msginditáaának ozélja tehát aa, hogy a magyar olvasó kteöuság figyelmét visszatérítsük a hazai saáp irodalomra, és snnsk számára visszahódítsuk azon tért, melyet a küllőid selejtes féroselméayot bitorolnak; ennél fogva jóoevU írók oly erfdeti mávsit n) álljuk, a külföldi jelesebb termékek jó fordításai mállott, melyeik saivot-lolket ne-inssitő kellemes ssórakostató olvasmányt képesnek, s Besaegyljtvo bármsly családi vagy házi köuyv\'áinak valóságos disaére válnak, ki osélbos képest vállalstunk ssük-ségkép két irányt követ, Mig a „Magyar Kt<ftny Ciarnoku kizárólag eredeti magyar rngényeaét boa, addig a nMagyar Szépirodalmi Köuytíár* külön külön kőtelokbeo he-esélyeket, költeményekst és egyéb ersdeti •aépirodalmi, sót könoysd ssáptaui művekét is uyájt, a nélkül, hogy külföldi kiválóbb művek gondos fordításait teljesen kizárná. £ kétirányú vállalatunkat a Isgsséloiébb olvasd köaöuságre alapitván, kiadását aa annyira kedvelt olcsó füsetek alakjában fogjak esskösölni, és a ifiastek kiállítására s a hozzájuk csatolandó képekre különös gondot forditaui, ágy bogy azok már kül-, sőleg is ialő nemesitőleg hathatnak. A n Magyar Régény-Csarnokot" Jókai Mór kosao-rús régényirónk -Amoi$yi kitér — ItUn kitéri* csiniű, legújabb budapesti rejtelmeket, uihilutikus mosgalmakat stb. tárgyasé érdekiessitő regényével kesdjük meg, és ezentúl is aou lesaüuk, hogy mindig csak oly regényeket válassaunk, melyük as olvasó kösönség várakozásainak megtelelvén, vállalatunknak •bosesá életet .bistosiísnak. „Magyar Saépirodalmi Könyvtár" fttasteit* fiudrödy Sándor jelea költőnk „Heine költeményei" osimű fordításaival indítjuk meg, melyek a nagy német lyrikus logssebb dalai , romáaosait, elbeszéléseit stb. foglalják agyivá ás jellomső bsvesetésével is el lesznek látva fi munka mintegy 20 íves kötetet fog képesni. fist Aboayi Lajos, Bsláss Sándor, Milkó Izidor, Tolnay Lajos, Vér-tesy Arnold stb. stb. réssbsn most második kiadást érő, réssbsn egésseu áj munkái követik. As első füsetek julius bav. bau jelennek meg. Előfiaetési. feltételek. A „Ma gyar Rsgétiy-osarnok" kéthetenkint egysaer jelenik meg 4—4 íves tűsetekben, ssép 8-réi alakban. Minden fflaethea egy egylcép járul Klőfisetéai ár: Félévre (13 füssUe) 8 frt fr kr. Egéss évre ilW füsetre) 7 frt 50 kr. Egyes füset ára 3U kr. — As elÓfisetők s füseteket bérmentve kapják. Egéss évi elÓfisetők a bektttéssi táblákat itiyyea kapják, — A „Magyar Sséoirodalmi könyvtár" kéthetenkint egvusr jelenik meg 4—4 ives füzetekben,, saáp €L-rét alakban. Minden kötethez a sierző lény nyomatú arozképs járul. Előfiaetési ár: Félévre (18 füzetraj 3 frt 76 kr. Egésa évre (26 llaetre) 7 frt 50 kr. Egyes füzete ára 30 kr. As slőézetők a füzeteket bérmsutvs kapják. Egéss évi előfizetők o bekötési táblákat ingyeu kapják. Aa egyes müvek bolti ára tetemesen ma-gssabb leea. Előfizetőket gyüj ők minden 5 után üaateletpéldányban részesülnek. Meg vagyaak győaődre a tolói, hogy o kettői irányú vállalatnak kellő felkarol tel áss nagy résaben megfogja* oattntani szépirodalmunk pangó állapotát és azt mipdinkább aa óhajtandó viragaásrs fogja, juttatni. E nagy caélt biaonyára méltatni fogja, minden a ágy és saáp iránt fogékony nemaetflnk. és, ebben bisva, aa 6 kesébe tesssOk Is válíklá-tunk és etyutul saépirodalmank jövój4. és egyúttal saépirodalmank Aigaar Lajot kiadóhivatala- — Al nOraái iilAg^ legújabb (XV.) füzete megjelent Eláő pzikkej „Egy kis rab meg egy kis koldus almait (rajz) Beöthy Zsolttól. — Utána Jaka5" Ödöntől „Bíró Márton" (ballada kénpel). — Góbi Imrétől „A szenvedőhöz" (költ)-— Peletei Istvántól „Sebestyén Eszti" (elbeszélés). — Régi dolgok. •— A bűbájosok (két képpel). Szilágyi Sándortól. —Az ón első írói honoráriumom. Jakab E.-tŐl. — Király-látogatók. Hőké Lajostól stb. — A XV. füzethez a „Pontyok" caiinű ssép műlap küldetett mel- WIHB \| lékletíil. snlieaea. flaoval: megmutatta a fent\|elsett { tavM ur,\' hogv ő nem osak buzgó pap, I ~ ®J MememiÉviek. Pirnitzer Fri-hmmam egyazenmind páratlan lelkes tanügy- j zeneműkereskedésében Budapesten meg * - jelent: Mána V alen\'a-főherczegnő-induló ion- • gorára sserzé Kiotsehis Arnold. Ára 60 kr. — ftlhlfiaj As «apole„ senemfllo lyójrat kiadóhivatalai a lap folyó évi julius — deeseaberi folmmára előfizetést nyit Annál késuége»sobl«i aján juk s lapot a t zenekedvelő figyelmébe, m«rt a tb évi sok-•sojr küsdelemtelies fennállásának ideje alatt lUn bebizonyitoti\| életképességét, s fa idő \|alatt számos oly kliünő zonotnűvö) és dallal gasdagitá aenslrodálmaakat, melyeket etak a jővő log ke lőéa méltányolni, emellett olosóságra nésve is vetekedik az „Apolló" e kqlföldi azon olcsó kíadtáoyaival, a melyek tőbb ssázeser példányában nyomatván, a aia-dónakgasdag nyereségéthpinsk. As „Apqllo" julius havi tűsein Állaga ;Gésa jó nevű se-oelréknak VőrÖsmamT (pngor és Tünde Isinjátékálios irt, s a peiQseti ssinhásban is több isben előállott melodrámáit, Berlioz Hector Hanoid Itáliában ezimfl symphoniáiá-ból aa Estijnát zengő \| éaréadokok indulójának Wacbtel A. által sserkosstett s kitünően\|si kerül songorsátiratát s Qols egy talon szerzeményéi tartalmazza. A laphoz minden negyedévben egy jflles zeneszerző aresképe van mellékelve, s a művéar élótrajza a lap bo ritékán közöltotik. Eddig Liszt és Paganini arozÜépo és életrajza jelent meg. Az elöfize-zetéai díj félévre & frfi,\' mely as .Apollo" ki-adó hivatalához Hudapiest. I kerű\'et, Verbénai uteza 179. sz. a\'latt Itüldoudő be,, leg ozélstertteblien postsutalvány utján. Vegyes közlemények. májáé tS-á aópsaségé löbv miot ssázssorosa oaea siáieask Bármfnuyjre tattóskedó és ! sshssn niegköxélíthstő az aagol arisoiokra-esla a Dsrby nspon msgssünik miadsa raog j különben, Issreasksdik a prolsiárságboz, vagyis inkáb\|\|ast féléméi! \'magához, még Eetfig a seó Ifgtzorosobb I értelmében, t i. it osak köselibeti msgnlllantsnak a fényes 1 fogatokban ülő urak. Mohamsd hqriaiiioz j bá(onló delnők, mágushoz szólítják, meg vendégelik, pezsgővel itátják s bájos ka-\| otóikkal nyuftják as édsa kalácsssélsteket. \| Kivált szeretik, ha külföldiéit iránt mulathatnak ily előzékenységet A roppant fogadások egymást érik és némelykor egéss vagyonát vmtbéti ol valaki, de ép ngy nyerhet nagy pénaössségkkét Így [eleiül egy nyugalmason angol százsuoi, kinek egéss vagyona 9000 lantból és egy lóból állott, itt saarsett magának tetemes vsgyont. Daniéi O\'fturks nevű lova, ki ellen a fogadások mini 1 i 23-hoz állolt, mind«ssss 48,000 Iont. steril üget oyart és saookivül lovát 6000 fontért adu el. — A futtatásra vasulon, de Isginkább noélskooeiá szoktak menni, ezen postakoosut négy lovasok ét a kocsivezető hoosu /ssüsltrombitál hangost al, ha ezen kocsik visssatérnek Londonba ás végigvágtálnak a Regsnts-Strés-tan. A Lobdonhau maradtak is ssenkivül órdsklóduék e futtatásért éi sgéss délutáni 4 óráig órsnegyedeiikiut érkesnek s táviratok és falrsgassokbsn jaltnnsk msg. A Is-pok pedig több kisdásbsn nyomatnak. karát is. Oly szivrekatá volt magasweUemű beaséd te. kegy a jelenlevőket könyökre fa-\| kaamotta A miért ama szívbeli óba]ómnak adök kifejezést: hogy adna a jó Isten sok ily ésaa bsslasl és a asent Agy iránt lel-keoilat tadé eek derék férfiút kedves ha-sáakaak , mint a minő f\'dő Pály János kis-ffW ^éUsst és espnies ár ■— Fogadja a pisa vofc taailák legforróbb hálás kösaö anát % jtttnvóti. - VylIváMé kéaséart. Boldo gak IMas /éaoet gyógysearéas alhaláiosása alkalmával laaamlett rásavá<ért, a temetke-áaaM asagieieat hatóságok tontAletak, ágy sgy«»aá fogadták a kiskora árvák aevébea báláé Iwawsiiiilakal — Nagv kanisaa, \|uí. l<Ma lafll He.« LAmU, Pbskál tmmm lyáf-k.- — fetklvAa wépiredafmaek érde-Iftem mtéU íredalmank legjobbjai is * éfgédta kfiissá gjágyS»K a^a kelek e^, wat o emgyor fltfeeé kSeSas4ge« mmá \|»Mma Is >eklma elfeafák a kaaei n íjii ndii isi léi s Igy el mát maldném tóiá-gg e U4Ni ior«éáok félé Mtyék : ^■•eal, eéi >atiiágoia>fc tartkk éf máf féMv1 — „Bfeveltf-InMaet" gymnasiumi ta-s nuló ifjak számára. Vargyas Endre, Oyőr-I megye kir. taafelflgye\'ője, gymnasiumi tann-1 ló ifink számára a jövő tanévtől kezdve „Nevelőintézetet, eonvictust nyit Győrött, melyben elhelyezést nyerhet mindep 9—18 évéé, illetőleg I.—\'Vili. oestá\'ya Istíniskolai tanuló, akik az intásetben teljes ellátást, tanulmányaikban útmutatást, rendes felügyeletet s nevelést nyernek, a gymnásiumi tanfolyamot a győri szent Heoedek-rqodi főgymná-sinmban nyilvánosan végsik, illetőleg tanál-mánysik éazközlvsére ide bejárnak. Alkalmunk vak a hozzánk beküldött Programból meggyőződni arról, hogy aa intését reális alapokon nyugszik s költségvetése a lakát* logmáltáayasanb, miért is as intáset, mely, a nevezett kir. taaieJttgyeió goadosáae aselMtt mlinafl vezetés allatt áll, mekgoa aiáaljuk a vidéki jobb módú boaaratiorok, bírtokoeok a egyéb tebetősb saőlők figyel-méhe. Aa intései tnlajdimos, kinek lakása Qyfir. király ntesa, 4. aa. alatt vaa kivá-aatra bárkinek mi vesén aaolgál bővebb fel-rtfjgwiiitl, figy pqpraaaal. ClOdatték Körülbelül bsrmiuos évvel ekelŐtt sokai besséltsk egy csodassek-rényről, aiuely, (él lakásfslsssrelést rejtett magábau. Est a oaodsssskrinyt egy uj föM találó túlhaladta. Találmánya olyan ssék, amelyet mindenes lehet hassuálui, s a mibes képest as a csudaszekrény osak kis Miska. \'Kaiossaék formája van, de belsejébeu, nem ksveeebb mint bet más kerosssékst rejt.Van astán bsnus egy Öt rőfnyi étkeső asztal mindeu hozzávalóval, egy hat rÓl magas és hasa rőf kerüleid sátor, kis éléeksmara, olvasó polcs, könyvtár, iróssital, irósse r ikkel együtt, nipaióríum, ülő és j/itszó óra, menyeset déli álom saámára, ójjeli aaatalka mosó készülékkel együtt, miudenléle játék. Ugyaaaat a széket át lehet alakítani diránná vagy parádés ágygyá, amire ssüksége vao aa smberuek. S mind es átváltosásokbos elég egy rugót msguyomni- Tintát, tollat, papirost, a birtokosnak egv ssereosen nyújt áí^akMt jobb sséktámláoól ugrik slő, ps Ofétvisss\', pecsét nyomét, ostyát sgy pin-cséruó, ssivart, donáuyt, pipát egy szolga. As se megvetendő, hogy na valsmi vesse-delmeé látogatója érkesik as embernek, nagyon szép szeiivel lőhet elküldeni. As ember egysserQeu. ráülteti a csodassékre, megnyom sgy rugót és •— élss tőrök ugranak ki á ssék vánkosából. A feltaláló est as egéss sséket kiosibeu már elkéssitette, s most nagybau is megcsinálja; ba kész Isss nyilvánosan fogja kiállítani. A berlini reudórfónlkségné\' e végből már engedélyt kért. Hogy vajion a céoaassékbsn nem Isss-s a sserecieuyeu,; pipatóríumon, pinosérnőii, éléskamrán stb. kívül még egy tengeri\'vitorlás hajó, borbélyműbely, nyomda és angol kert is, nrrol nem saól a króurks. De bogy a« uborka-ivad felé erőieu kösslsd-betüok. bisonyitja e hir. — Bibliai ztidék éi iioltánjuk. As angol lapok legújabb saáiuai táviratot kő-sölnek Alexandriából, mely sserint Éjszak-Arábia hatalmas eniirié Ibn Basid is fÖlli-sadt a.szultáii ellen, a ez időiseriu^Bog; rab erősségst (Hsuraaban) tartja megszállva. Erről az emirrol, ki a bécsi keliti akadémia egyik tauáráuak "gykor vendége is volt már, a következőkot irjáki Éisak Arábiában, és pedig ason utakhoz Köaa^ msly Me^ dinából Bagdad felé vealt, még ifledHig is néhány ssiuó nomád töras él, melyek még a templom első • ssétromboláss alkalmából kiránflóroltak Palesüuából s Arábiában telepedtek le. E törzsek lÖlőtt. uralkodik Iba Hasid, kiask ssék városa Ssubek. A törzsek még ma is a Biblia taaait köretik mig a talmid s a rabbik •asbályreudeletsi teljesen isméretíshék előttük. Anyanyelvük arab, s osak kevés tad közülök héberfii. E törzsektől saármsaott Zaiaab ssidó bős Idény, ki Mshomsd prófétának azért, mert JBebár fivérét ki akarta végestatoi, mérgesett [ báránypeeseoyét tálalt flM, melytől a próféta I nagy kínok köst meghall. A (őrsiek még ms is, mint 300 évvel saslőtt sátrakban élnek • táplálékukat leginkább szarvasmarha képeli. Vitézségüknek s bsrczíss szellemüknek köszönhetők, hogy függetlenségüket s hitüket a mai napig msgörialiették. \| Nagy barátai e törzsek a többi zsidóknak S Jeruzsálembe msnsp is nagy pénaaia-misanáket küldőagstnsk. — A Dcrfey nap A lo doniak valamennyi nénüunepi közt első és fő helyet foglal el a Űerby nap, a világ leghíresebb lófattatáéa Pedig a londoniak nem ssen-vednek szükséget népünnepekheu. Ilyen a Quv Fawkes napja november ötödikén, a lord mayor körmenete, a ny«ri regatta aa ozfordisa és cambrídgsiek közt a királynő születés nspjs, a skót táucaüouspély Holland lord patkjában, a „Jankó a nőidben" május finnspély, a greeuWici vásár sat Ds mind esek távolról sem hasonlithatók a Derby nsphos, moly ép ugy, mint a fenn említet Inaepéiyek minden évben megujul. Rendesen májas hó végs leié. o hó 26-ikán ssokott tartatni. Esen nap fontosságot semmi sem- jellemzi inkább mint aa, hogy oaea napoa még partamenti ülés sem tartatik, mert aa ftlimli elnöke ka tartaaa is ilyet, osak üres padok előtt elnökölhetne. Alig van ember egéss iLondonban, ki életében legalább egysaer ki nem meni veltfipeom-ba. a fatlalásrs. A tf di\|, L i, a Derby dij 2000 font sterling ás Bieskevíoé Ernő „kiu-cismjs" oeen dijt is elayerta igysser. Így tehát Magyaroraiágbáa is nsgy fontossággal kir a Derby nap, Epeom maga jelaalákle-lea kis fala, alig egy pár eser lakossal Dl Közgazdaság. Meghlv&s. AltaUnoi hatdrótaiok, at JB80. évi aumue-int 9\'én Budapttln táriandó VII. nemetí- köti gabona- ét magránlrhot. A budapesti áru- és értéktőzsde lanácss határozata szerint, az idei, egy gépkiállitásssl egybekötött budapesti VII, nlnlselközi gabona és magvásár f é. aug. tí-ik napján fog megtartatni. Midőn az alólirott gabonavásári bizottság t. uraságodat esen vásárra tiszteletteljesen meghívja, kéri, hogy egyszersmind az flMAbbi általános határoza\'okat szivei tudóméiul venni méltóztassék. Kelt Budspes-•ten, 1880. évi julius havában A budspesti áru* és érték tőzsde gabonavásári bisottsága.\' a) A budapesti VII. nerasetkbti gabona* és magvásár as „Uj világ" kerti helyiségeiben (a Tüköry-féle töltéseu) f. é. augusztus 0-én neg-geli 8 óra-kor osengetési-jel mellett fog megnyit* tani, és upyan ily jeladás által délutáni6 órakor bezárztui. b) Belépti jegyek laugusstus hó 8-áig délelőtt, 1 frtnyi díj melh-tt. a tőzade titkári hivatalában va\'thatók.\'és s gabona vásár napján csákii a gabonVvásári pénztárnál kaphatók/ c) Külön helyek, asztallal és ülésekkel ellátva, 10 frtnyi díj előleges lefizetése mellett kaphatók. A kik oly helyekre számot tartanak, szíveskedjenek f. é. sug. legkésőbb 1-éig s tőssde titkári hivatalában eziránt nyilatkozni, minthogy külön bolyok csakis korlátolt ssámban állnak rendeJVesAsre. d) Hürgönyök és levelek fel- éa kiadására, külön m. kir. távírda- és póstahivatal fog íeiálittartii. A gabona vásárt látogatói félköreinek, hogy a Ijozxájok intézendő sürgönyökéi és leveleket, lehető leggyorsabb kéz-bsaíthotáse végett, „Budapeit, gabonavásár\'j (jtadspest, Haatmarktj jelzés mellett ozimsa-^ tessék, e) A tőssde titkári hivatal esen nspon f a gabonavásáron Is irodát nyit, a hol a látogatók, szükséges fsj világosi (ásókat késziég-gel nyernek, és a tőssdei ssokásjög^hat tartalmazó füzetek, úgyszintén fuvartáriffák is kaplmtók leesnek f) A labonavásár ^ép-kiá lilással, továbbá a malom- és szeszipar szakmába vágó szerek kiállításával leél egybekötve. Ksen kiállításhoz s lejelentések s sztlkségelt tér terjedelme kijelölése mellett legkésőbb I é. sugifeztni 5-éig a tőzsde titkári hivatalához intézandők. Minden k\|áHHó 10 frtnvi. dijat tartozik e helyért fizetni* g) A es. kir. Dunagőzhajózási társulat swsmély-scálliió hajóin úgyszintén sz üszög tdöháesi vaspályán a gabonavásárt látogató L közön-ség számára, — az ide- éé" vissza ataxásra 38\'/i1siyí menetdíj leasállitáit\' engedélye zett, mely kedvezmény f. é. auguiztitt író 4-étől besárélag 12-éig érvényis ifnnéi fogva figyelmeztetnek at idegen látogatók, kik ezen utazási kedvezménybon réésásfllni kívánnak, hogy idejében rendeljék mjog a szükséges igazolványokat, a melyeket aa 1 frtnyi belépti-jogy előleges váltása ellenében (de nem utánvét mellett) a tőzsde titkári hivatala as illetőknek azonnal meg fog küldeni A magyar úgyszintén az osztrák vaspályák ellenben\'a menetdij-leszáilitáeát ás idén megtagadták. Nyilttér/) lierr JoHcf Wa\|illt«, Bucb-Kooit-Musikilienhftodléh Bnchdruckereibeflitzer de- etc. wird hiemit fiffentlich aufgéfor-dflrt — naclidcm wiedcrlioUc Privatüilb-nungen erfolglm gebliebeii — mir Ideo aus Mii und Juni uocli UckBtttnd\|geii Gehalt im Betrage von 54 fl. 60; kr. endlich zo bczihien. Or.-Káoizai, arn 14, Joli 1880. Joaef Mair, BechluiiéluafSfesUís. •) Ai c rovat alatt köilétIfiért nsm\' vzlUl fslsiéséfst s ttrní. Felelés assrkaastő: HOFFnABfM MÓR. \' BERGMANN Hzeplft- M/appun u a naplók teljes eltávolítására, darabja 46 kr. o. ért . Nagy-Kanizsán PBAGEB BÉLA 711 15 - * gyógy ssertárábsn._ mi.Mla polgt 110. Hirdetmény. A nagy-kanizsai \|iir. tőrvényszék részéről közhírré tétetik, miizeriot Plihál Ferenc/, nagy-kanizsai\'kir. közjegyző kórelmére a.pécsi kir. közjegyzói kamarának 1880. évi jiilia3 hó 7tén 1114. az. a. kelt rendelvényével nevezett kir. közjegyző általános helyetteséül kirendelt s ezen kir. törvényszék előtt szabályszerűen felesketett Dr. Karácsonyi Jenő kir, közjegyzói jelölt helyettesi működését nevezett kir. közjegyző székhelyéróli távolléte idejére f. évi jnlios hó 10-én megkezdendi. Kelt j nagy-kanizsai kir. tvszéknek, 1880. évi jölios hó 8-án tartott üléséből. „ WlARüIfs Antal m. k\\, .■ j (P. H.) I \' kir. tsséki elnOk. >Ji j JjOT&k Ede m. k., kir. tsséki jsfyté. Faaaáll 1147 éta. Műhelyek Vlénssbaa. Sociéíé Fraiifaise de iMrial Agricole francit társaság gazdasági gépek kétsitéeérs, esolött Qellltin Górard Visrzoabu (Cher-■ DspsrUnsai). 230 araay érim, 84 azflit érta, dm. •klivilik, 3 nagy áij, • bffileglé lovag kereaa^Je, a frsaais aiiaa-aralalsasak szállítója. sjáalják gaadasági gépeit: gőzmozdonyok, cséplőgépek, járgány, borpésok stb. etb. Kiviió munkaképesség, könnyű sxá\'iitás éa pontoa kézbeaités. Arak fölötti felvilágosítási, valamint kepei árjegyzőiteket kéizieygel izétküld 111U U It .TI., mérnök, a Perrnci Jézssf-rend lovsfjs. 717, 1—4 Vezór-képviseló Auiztría Magyarorizag es a Ounafejedilemségek részért t Wien, II., HermloengaAe 191. Magysrorssági képviseó: Blaas Coitu Mér Budapest V., Széchenyi-ntesa 1. deli- es imloheieKelLuek 725. 7-26 Wilheim-íéle SCHNEEBERG NÖVÉNY ALLOPJA H\'llhelni Ferenrz. (yéfyaaeréaa Hraaklrekrabra (A.-lueztrla). I i S I 85 év éta a légaőssarvek megbetegedése ellen, torok- és bronokial- 9 katarhslis, kehe, rekediség és sgyéb torok- ésMüdőbetegségek ellen a legnagyobb \| gyégyerővel ée hatással. A Különben 6gyelemre méltó esen ssörp óvcserúl ködös ós kidsg időjárásnál. H Rendkívül kellemes idénél lógva gyermekeknek is kasanoa, a tüdőbeto- B gekre nésvs aaooban asükaégéi; azonkívül ssükséges saer énekeeeknek éa asó- ^ uokoknak fátyoleeott hang és rekedtség elten. — Számos biaonyitváuy insgerősiti M a fentebbi állítást. mk Megrendelhet Xfagy-Kanlsaáa PrAger Béla gyógyeae- réaa urnái. A f, aa. kitémtég syywLwn a WiMm-félt Schnttbtrg növény-alapot hérfa miután u ttok tóim kéuitMik littUk, t a BÜntr Gyula jtltétt alatt tUftédi Boknttbtrg növény allop-félt ^KsUayeá ttok afíaséseá, nMytktV WMssa émk. C • ww*, ytxxxxxiönnii?^ l\'T m-mw . ,\' l^tt hor fa<Bd«a g ^ • íj 2 m uJSXí .r, -rn k LIL, \\USr I ,y mmm. i* 8 Árverési hirdetmény. in w* í fíír I ,1,bárom ém béri* adatik. Aa eMQ \'fi 4 rfímM V E r i \'ÉÍ iVriotr* vonatkozó feltétulek lnO 5 Nagy-Kanizsán elhunyt Kiss József hagyatékéhoz fi 1 t^ML , T IMbJ iW MKráui ca^l MarcaaUban.0 8 IhHozó nagy-kanizsai ház. folyó 1880 évi julius hó 22- 8 I I ffft L feK ~ Wvi^m8 5 én délelőU 9 órakor, a nagy-kunijai városi árvaszék 3 j ! k l! R3!ílS __1 2 hivatalos helyiségében tartandó önkénytea — bíróságon * 1 pH--\|P rjZvÜP " N £m»JM jjjT Egy zongora 7,11 ^ 8 kivöli — árverésen eladatik. 5 A i1Tii«i émi ** k •ff\|ujr,i I1 S S Bzen árverésre a venni szándékozók oly értesítéssel 2 jRrnnlp I ÍQ Mdilprk 3 i ÜfMKcí * $ hivatnak meg: hogy bánatpénzül - az árveres napján S <ör09ie J- 68 mUHBr^ f 1 MMM $ j \|\| 38^0 ft. — vagyis a becsár lOfy* készpénz vágyóvá- 5 "J Lép- é* roMtu-ienié/, gyára k £ I ~H\|Mri34< j( fl^^^^^b w 2 dékképes papírokban leteendő, — és hogy az árverési Tel- « j \' Badai^ten. V Jfí o> 0 OSt JK X tételek az árverés napjáig a városi árvaszék hivatalos 8 ikargit.kid kTs«iéb«>i, ké»itp lls^tjO^ r, ^^BKSfiJ^ Jv ! 8 helyiségében, naponta — a hivatalos órák alatt, bele- 2 iMMrikei (kouk.oiy ?áiaa»té, 8 ka k I>* f;^ iíl J I 0 © 5 iinthetetok. 1 II JlVJeur lienjferéket malmok .simán. I ^ \| g\|\| Oeiffántrgont bilientjűvei, 3 keresitfuwitt 13 Kell Nagy-Kanizsán a városi árvaszéknek 1880. évi 2 r \' « * U^j Wés érezlemezzel legolcsóbban eladó Win-W \|8 juniu-i hó 22éü tartott ölé8ében. 3 jMíákmí én rAtákat cripldg\'pik k f lll ll^íŐ? ^kler Teréz asszonyi zálogházában. ff \| UUHHUXX*HHUKHOUMHHHHHHHHHK f T^ \' \' ^ \' ^ 1 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság i tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, hogy Zala, Somogy, Baranya e« Vas megyék részére kiterjedf hatáskörrel IB1 m N.-Kanizsán vezérügynökséget m állitváp fel, annak vezetésé^ 3 Gutmann S. H. úrra 8 ruházta, kit egyszersmind a tűz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására, karok jOEK \| felvételére úgymint ezek azonnali kiRzetésére is felhatalmazott. ^H^. 1 HB A Magvar-fraiicv/Ja bi/itositó-pé.s/ivényíársaság i^azgntAsága: flft JlH Schweiger. Moscovitx. mSt ^R -A. ZL£sLg^3rsLr-£rsLn.czia- "biztosító rész■T^é3n-3^-táLrssLsé-g, jia I Hl igaagatóaágának fen n te li bi\' Itíizzé tételére hivatkozással alólirott ti«7. tol eltol j<\'l<mti( miszerint a WKm < ppí • Nagy-Kanizsai vezérügynökség » ^^Bfi vexetéaét elvállalta a a resérUiryaOluégi irodát megnyitotta, hol in biztosítási ajánlatok elfogadtatnak m a bixtoaitáiii flxletre, vagy a társaságra vonatkozó minden- s^KE \' 9H fílzíonlt periig a hn nnaaq Hitt WjRu a) tűzveszély és rohluuiűs által okozott; károk ellen ; c) Hzárar.011 vagy Vlxeil HEállltOtt ja vak károsodása ellen j 9H\| b) Jégkárok ellen d) AZ eilll)6r életére minden (Ismert módozat szerint. \|HE 1 SSK A Mayyar-fran ovi a Mxloslló rénxvény társaságf melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevó alaptőkéjéből a részvényesek KB jKV Altti mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint fflffi jfjj^H készpénzben befizettetett, s réazidt a fóváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államértékekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. október 14-én Jí-XpBl tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság Ügyvezetésének "élére következők választattak meg. j^RE jflj Yálasztmány. f \| l Felügyeld blsottaéff. UggS SE Elnök: Bittó István, ó Felsége val belsó titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagy- lBeck NAndor\| a inagyar jelzálog-banknak igazgatója. M . Jmü kereiztese, orw. képviseló stb. Budapesten. J. Lánczy Leo, a magy. ált foldhiiel részvény-társaság igazgatója Budapesten flBK A 1 e I n ö k Ök: Báró B 4 n h i dy Béla, földbirtokos, oraz. képr. sth. Bpeiten. L e w i n Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesíen. WS* ^bltt Bonteux Jenó, a párisi Societé de l\'üuion génerale elnöke stb. Párlsbán Serrebourc\'e Jos. Mária Brail, i párisi. Societé de l\'Union génerále vezér # mtXt Válawtoaányl Ugok. felügyelője Párisban. 1 \|HK i\|W\| Hébert Morln oiarquia de Banneville, az osztrák déli vasút igazgatósági tagja Igssgslóeág. JUfW \| ^ SleTw^lt Ármin kir. keresked. tanácsos nagykereskedő. lKargatók:Dr. Hiller Albrecht, kfiz-ésváltó.Ugjrk Bécsben jgJjF Lovag zápori Kegenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. \| I Kistenraacher Károly a „Hoftmann József nagykereskedő czég főnöke Hu- Hl \\ Sváb Károly földbirtokol, orsz. kédriseló stb. Budapesten. I daPesten: , ,. , ! , , n . 4 BB Báró Tioti Károly cs. kir. kamarás, az oszt déli vasút alelnöke, az osztrák ! ocn we ig er Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. ^um •■B urakháza tagja stb. Bécsben. Vezérigazgató: Moskorilcz Lajos Budapestén. lung Tekintve a társaságnak fenntebb kilQnetett tőkeerejét és az üzletvezetés dlén )évót hazánkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran el-j nSlR mondható tehát, hogy nem volt még az egés/. monarchiában biztosító társaaág mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, miiit amenynyit neki e tár- <H9v IJgrju saaág. mindjárt kezdetben nyújtani képes, s a midőn a társaság ezen, eddig páratlan tőkeereje és az Ólén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújtana nézve, hogy a tár- alEf aaaág ttzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottaága az . jtBíft iránt- is kezességQI szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog lenni a verseny jogosult követelményéire. ^ j^^K A midón tehát tisztelettel alólirott a biztosi tó t közönség bizalmát az általi képviselt társaság iránt újból felhivja és ké(i, megjegyzi ogyszoraraind, hogy a vezérögynök- SgK WdK fégi Urlkten a vidéki ügynökségek szervezése teljes folyamatbán van, és hogy tftzbiztositási ajánlatok a már felállított.ügynökségek által készségesen elfogadtatnak, IjFGSfc XXfi N,-Kantaán 1880. májusban. maradván teljes tisztelettel kJ^V A Magyar-franczia biKtositó részvény-társaság J^ \|\' íHH I vezérügynökaóie K.-KaQiisán. \| . \' \| • Á11 Gutmann S. H. J\| ^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^^ NxuuatuU Furhel FiHOji lajjlülaj^^^üi, N\'-i^y Khii/.^i, HlilitH klAttildtm nt Mi érHmfrmnd kiiUuiéta. mgr kiiHi r»»u 1H7H f MtrenHbtfl a oagyveödégfo^ \|ndó bor ém t^redOli admiér^ai Jog-11 gtl jövfi ^vi tnárrtiua I tői tolvaj I ■ ikirom évrw bérb« adatik. Aa eMt< ihletre vonatkoaó feltótelek I^en l (jgrel éa Kráut oxágnél Marcaalibaii.l iWint tulajdonosoknál —- bövebbtml /jnettudbatók. ,m . . z tMHXUHXH***KMQX****XUnUHH ^ Árverési hirdetmény. i j Nagy-Kaniziián elhunyt Kiso Józnef hagyatékéhoz 8 j tartozó nagy-kanizsai ház. Tolyó 1880 évi julius hö 22- 8 m én délelőtt 9 órakor, a nagy-kanizsai városi árvaszék M a hivatalos helyiségében tartandó örikénytes bíróságon £ l kivűli — árverésen eladatik. 5 Ezen árverésre á venni szándékozók oly értesítéssel S hivatnak meg: hogy bánatpénzül — az árveres napján 3 38^0 ft. — vagyis a becsár lO°\|0-a készpénz vágyóvá- n dékképes papírokban leteendő, — és hogy az árverési fel- n tételek az árverés napjáig a városi árvaszék hivatalos 8 helyiségében, naponta — a hivatalos órák alatt, bele- 8 iinlhetetök. H Kelt Nagy-Kanizsán a városi árvaszéknek 1880. évi S juniut hó 22\'én tartott ülésében. 3 mHHUM>HHHUOH**UHUHH*HK* Egy zongora pép- ée roHtn-lenie/i gyára Budapesten. » Margit, hid kttsaltbau, kéiaitj ITrlenréket (koukdy tálMtté 0 kü y Ittiilélt iiftgy-AgBuii. TTrlcar hengereket malmok asániárM Ktplalékal, \|HeIe»« roNtáknt, M>IIAk«t éa roatákftt o«4plőg4pik\| •tárnára. 702. 21 elefántcsont billentyűvel, 3 kereszt vassal1 és érez lemezzel legolcsóbban eladó Win [kler Teréz asszonyság zálogházában. ruházta, kit egyszersmind a tüz-, szállítmány- és jégbiztositási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására, karok felvételére úgymint ezek azonnali kiRzetésére is felhatalmazott. Budapest, 1880, januarban. A Magyar-íranc/Ja bi/itosi((i-r<\'\\s/iVény(ársaság igazgatósága: Schweieer. Moscovitx. •g»zgató«ágának fenntebbi\' közzétételére hivatkozáasal alólirott tisztelettel j<»lenti{ miszerint a • Nagy-Kanizsai vezérűgynökség vezetését elvállalta a a vezérUgyaOluégi irodát megnyitotta, hol íh biztosítási ajánlatok elfogadtatnak h a biatositáni flzletre, vagy a táraaaágra vonatkozó mindenféle felvilágosítások legkénzaégeaebben megadatnak Blzíonlt peillq a lar»n»nq a) tűzveszély és robbanás által okozott károk ellen; : c) szárazon vagy vlxen HEállltOtt Javak károsodása ellen b) Jégkárok ell en d) az ember életére minden lismert módozat szerint. A Magyar-franczia Mxtositó résxvúnytársaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany {forintot tevri alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 mipió arany foriiit készpénzben befizettetett, s résziét a fóváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig magyar államórtékökben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló közgyűlését, melyen a táraaaág Ugy vezetésének -élére következők választattak meg. Válasstmány. { Elnök: Bittó István, ó Felsége val belső titkos tanácsosa, .aLipót-rend nagy* kereiztese, orsz. képviselő stb. Budapesten. Alelnökök: Báró B á n li i d y Béla, földbirtokos, oraz. képv. sth. Bpesten. Bontoux Jenó, a párisi Societé de l\'Union génerale elnöke stb. Párlsbán Válassteányl tagok. Róbert Morin marquis de Banneville, az osztrák déli vasút igazgatósági tagja stb. Párisban. N e n w e 11 Ármin kir. keresked. tanácsos nagykereskedő. Lovag zápori Kegenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokot, orsz. kédviselő stb. Budapesten, v Báró Tinti Károly cs. kir. kamarás, az oszt déli vasút alelnöke, az osztjrák urakháza tagja stb Bécsben. Tekintve a társaságnak fenntebb kitühetett tőkeerejét és az üzletvezetés ólén lévő, hazánkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran el-j mondható tehát, hogy nem volt még az egés/. monarchiában biztosító társaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nynjtott volna, miiit amenynyit neki e tár-! aaaág. mindjárt kezdetben nyújtani képei, s a midón a társaság ezen, eddig páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújtana nézve, hogy a táraaaág üzletvitele a méltányosság, a pontosság és a legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottaága az; iránt is kezességül szolgál, hogy a társaság a díjtételek megszabásánál is kellő tekintettel fog lenni a verseny jogosnlt követelményeire. ) A midón tehát tisztelettel alólirott a biztosító t. közönség bizalmát az általi képviselt társaság iránt njból felhivja és kéfi, megjegyzi ogjWimind, hogy a vezérügynök-•égi területen a vidéki ügynökségek azervezése teljes folyamatban van, és hogy tftzbiztositási ajánlatok a már felállltolt.ügynökségek által készségesen elfogadtatnak, N.\'KanistAn 1880. májusban. maradván teljes tisztelettel i A Magyar-franc/ia biKtositó részvény-társaság vezérügynökaóie N.-Kanizsán. Gutmann S. H. Felügyeld bisottaéf. II o c k Nándor, a magyar jelzálog-banknak igazgatója. Lánczy Leo, a magy. ált fóldliiíel részvény-társaság igazgatója Budapesten L e w i n Jakab, a kereskedelmi akadémia igazgatója Budapesten. Serrebourc\'e Jos. Mária Emil, a párisi. Societé de !Uuiou génerále vezér felügyelője Párisban. IgasgaMcág. Igazgatók: Dr. Hiller Albrecht, kőz- és váltóUgyvfcd Bécsben. Kistenmacher Károly a „Hoftmann József\' nagykereskedő czég főnöke Budapesten. Schweiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató: Moskovicz Lajos Budapesten. Nyomatott naobel FÜiüp lapíoiajdonoattál, TUgy ÍCauizáéu, 188) 30.. s/am. Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, július 21-én. VII. évfolyam. Kfc46fctvatal Ffcafel fitty könyvkéné Méw. tyrárasbás uu»a 618. Mm PftHlé^ Ariit: Egé» ém ft frt. félévre S flrt. Ntfv^ávrt I bt M> kr. UráHlajrak I hasábot péti tsor egyszer < kr. tóbbsaün kudeUsoél 5 kr. Bé ZAlLA MEGYEI EFíDEKÜ KOZ M Ü V ELÖUÉSI, TÁRSA D\'AI.M I ^ G AZDÁSZA TI HETILAP A ZALAMKGYKl (ÍAZl). KGTRSÜtKT 1\'íS TÖBB MAS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztői Iroda. Hova a Ijip szellemi ré-ssét, illető közlemények küldendők Uj városház utezs 618. n. Iléroienletlen levelek caak iaraert keaekW\| fogadtatnak el: Késiratok visssa nem küldetnek. Kyilttér: Petitsora 10 fal Zala-megyei Uaidasági egyesülettől. Hirdetmény. A tavaszi, főleg pedig takarmány magvaknak magkereskedőktől való beszerzésével összekötött nehézségek éa hátrányok elkerülése, a megbízható beszerzési források megismertetése, a fogyasztóknak a ter melőkkel minden felesleges közvetítők kizárásával leendő ériotkezbetése előmozdítása ezéljáböl a „ Magyar) Föld cziind közgazdasági napilap a gazdaaági egyesületek által gyüj-j teiulő adatoknak a termelik érdo-j kében díj mentes közzétételére ajánl* kozván, felbivatik a tisztelt gazdaközönség, hogy & nála készletben levői eladó magvakra vonatkozó adatokat: a „Magyar Föld" cziwU lapban leendő díjmentes közzététel vége\|t a! Zala megyei gazdasági egyesülethez Zala Kgerszegen — beküldenij K\'/.iveskötljék. - Zala megyei gazdaaági egye-1 •illet. i Ssigelhy Antal titkár. A nép érdekében. Sokat irtak már avatottak ugy, j mint laikusok,a ponyvairodalmi fércz-j munkáknak, a népszellemi fejlődé-i é« helyes irányú felvilágosodására nézve felette káros hatású vol-\| tárói. ~ Egyesek, tanítótestületek,, kormány és megyei hivatalos köze-1 gk, a jó akaratnak minden számba-1 vehet\'* nemével igyekeztek azt a czélriak megtelelő valódi útjára téríteni sőt igyekeztek azt létjogától■ teljoaen megfosztani. • Megkísértették a ponj-vairo-1 (lalmi lüzrtkék alakjáho* és árához hasonlóij— zamatos, a nép nyelvén irott, szív és ész nemesítő olvasmányok terjesztése által amazokat hát- térbe szorítani; a „Z 8/.t.-Üróib já-rági tanító kör" pedig, e Sorok iró-jápak a tárgy felett tartott érteke-zéae alapján a megyei közigazgatási bizottságbozegy kérvény felterjesz- \| tését vélte szükségesnek, melyben e nemzeti szenyfoltnak, a ponyvairodalmi botrányos müveknek, vásár és egyéb népünnepélyek, buosuk alkalmával való elárusitásj&t, rendőrileg betiltani volt kérelmezendő} — mindezek és több más lkuzgólkodás daczára, a ponyvairodalom mai nap is aranykorát éli még. Legközelebb több hazai capaci-táaunk kezdeményezésére, irodalmi részvény társulat van Alakulóban, melynek a többi között ejgyik nemes czélja, egészséges\' tartalinu könyvek kiadása és olcsó ár melletti terjesztése által, a szó szoros értelmében vett haszontalan népbutijtó, babonní és erkölcstelenségre vezető ponyva-] irodalmi.uüvek leendő leszorítása. Miut a népművelődé? érdekének tettel, tollal és szóval harjezoló egyik szerény munkása, hivatva, indíttatva érzem magamat e t&rgyhoz hozza szólani, s ha bogy tán aj jó ügynek! hasznára lehetnék, több bví tapasztalatokon nyugvó nézeteimet másokéval egyesítendő, nyilvánosságra hozni. — Nem tartom mágamat csa-j latkozhatlannak. a ki czélszerühbet! jobbat tud, ám nyilvánítsa nézetét, éa ilyen előtt szívesen meghajolok, ! azt tartván ugyanis szem előtt: győz-^aön a jobb! A ponyvairodalom leszorítására, vagy legalább is ellensúlyozására és a nép számúra irt, mindamellet irodslmi becscsel bíró olvasmányok terjesztésére\', első sorban! a naptárak vannak hivatva. Ezt minden ember, boldog, boldogtalan; szegény, gáz-dag egyarant olvassa. Hjt más féle könyvet soha nem is, de] „kalondá-riomot* bár Utolsó falatján meggazdálkodott pénzecskéjét is\'adt^ érte, minden szegény ember vásárol. — Jöjjön csak a naptár idény, a csa- j Iádnak mindén tagja éhjes farkas é „£fl/g" tdicidja. Gyengédségek. ■. - • L Szeretlek én kis leány, mert Szép vagy mint a ssépség maga, Áldott lelked csupa ióság 8 tissta mint aa ég harmat. 9 hogy szeretlek, megmutatom Azzal ia, hogy nőül veszlek: De tflrelem I — Majd előbb még! Megnézem a telekkönyvet —- II. > vagy. bár bogy szépségedet, Mi eltezaa. asm kutatom, —" Kellőn* vagy; bár melletted fitot* magam azörnyfi nagyon. 9 a utácmád egészen a K<srfsg<n bolondulok; Mjérd#i»ied, — minao láttam: T«aMruMariM a birtokon. HU* l»t» A gyűlölt óhajtottak nzalay Sándorul II. 4«s Msstysa .a 14 p^li\' (Fsfytaiás) Uh s«s sa é Ép mtíw m í m& amk mi w fii M rnmá s toM** aesi fmm MMlá «• vw téas! Ott nem nézik senkinek a kábáját; ott nem keresnek diplomát : uera kérdezik, hogy ason a vessedelmes 6(10 forinton felül mennyi fedezetre szolgáló fizetése van? Ott osak azt íftsik: mit hoz a kjaében vagy félénken rejtegetve a ruhája\' alatt? Egy arany-gyürü, arany-óra, vastag arany-Ián ez, talán aa utolsó darab értékesebb ruha: az nekik mindegy, caak értéke legyen. Ha van. akkor annak a harmadrésze erejéig kölcsönöznek rá. Nem kérdezik: hol vette ? Lehet kegyeletesen őrzött utolsó kincs, egv kis gyürtt, vagy kereszt, mitől talán a haldokló anya uto só sóhajával vált msg, hogy legyen talizmánja gyermekének. £« nem csalódó t. Aa utolsó ajándék hozza az utolsó falatot, mely éhhaláltól ment. De hát azután ? — Vihet oda mindenki mindent., — Kiviheti a rabló a rab ott kincseket, a tolvaj oroztná nyát, a temetők hiénája a rothadó hulláról lehúzott ruhát, aa Öldösött anya egyetlen, elveastefi gyermeke hideg ágyáról asokat a kincsül őrzött holmikét,- ások a tárgyak olyan érzéketlenek: azok nem beszélnek. fa hátha?! Igen, azok e tárgyak beszélnek; de ssak néma nyelven. Talán nem is érti senki, mint a ki folyton as 6 társaságukBan él. — Uyen ember aa élelmes Wéhli Ábrahám is. A neve nincs Iffifa as üzleténél. Minek? Elégeségér ott aa a veszedelmes ördögi ssé: Mnéns. Mihor est elolvassa aa, a ki már rfirg volt tőle, mintha valami titkos kába lat fogná el; nézi, nézi azt as egyszerű szót, ■mb valamelyik kentár piktor remeket j és annak a aéáy bolt betüuek mindegyikéből mtr gyrénae! ki; hall a szerencsétlen má-maeU ssaét, zsongást, mintlm rejtott para ilisssmktl jtoe; liaitr sJakok rehanaak el <dmtS2 ssemaikbmi fészegitf s láag. ^kal-kp0 »é\| ilmifiHt a kéjre csaló mosoly j nwgy, íwt atáaak, s mikor már megkapná, »kkor jé nagy Zléet éres homlokán. Abba a táblába fttótts Ú}m(ok\|át> a hó) ts s Ütvény sU éü: Jféift Ott wtodjájt «ésa advanasaa ké+Sk, hm ^ \' \' A ki^asMt aé^saében kéüt rohanja meg a vásárról hazatérő családapát, hogy vájjon bozott-o hát kalendáriumot ? Van csodálko- \' sás, öröm a .azén képek felett"; —?! bút \'még a benne levő „mesék," — I „Tündér Ilonáról/\' — „Hét fejű sár-\' kányrólr* stb. no meg azok a szép ! nóták (yersek), \'melyekre az az Er-\' zsák leány olőret és oly mobó vágy-gyal veti sóvár» pillantásait, tuon-dpm mennyi élvozetUujes órát ígér- j nek mindezek ! — Nem légből kap- [ kod ott frázisok ezek uraim, az Alpi, I a mindennapi életben szerzett ta; pasztalatok aduik tollúim alá e szavakat. A naptár bibliája, kcdvenoze, és a liosszii téli estéken nélkülözhet-len muljattató társa a családnak, — Ha egyik elolvasta a magáét, kölcsön adja viszonkOlcsön fejében második, \|mrmadik, negyedik szomszéd\' jának, m egénz falunak ; igy végre a hány féle uaptárcsak létezik a faluban, annyifélét olvas el minden családnak kicsinye és nagyja. Visz-szakevülvén mindenkinek a nagy pá-lyakort megfutott saját naptára, uj- \| ra, meg j újra, olvassa el azt mind- \| addig, inig annak minden betűjét, egész tartalmát Icöuyvaélkül el nem mondja,\|akár a „Miatyánkot.11 Ebből én legalább azon logikai következtetést vonom le, hogy t. i. a naptár tartalmához és erkölcsi irányához képest vagy nemesittetett, s műveltetett a nép eszo és szive, — vagy megmérgeztetett, megöletett, — jobb esetben megmételyez-tetett, uiégsebesitetett annak gyanútlan lelkei Figyelmet érdemlő körülmények ezek, megérdemlik, hogy az illető körök behatóbban gondolkodjanak felette. Ivivele hát a naptárakból holmi zsivány Icalandqs, babonás, lidérczes, lélekjelenéses, csodatüOeményes és netán íanjstikus vallás rajongásra vezető büzllödt tartalmú olvasmányokkal ! - \| \| Az ily tartalmú naptár tűzvész, jégeső, ragályos pestis,/ egy szóval"! veszedelem a uép között mely bő- \' ven zsákmányolja áldozatait, — tűzre vele tehát 1 — Mulatva oktató, hasznos és tanulságos olvasmáuyt nyojtsunk a\'-nép tauulni vágyó lelkének. — Nem mondom, távolból lem kívánom hogy ne legyenek a naptáiban humoros, kedvderítő él köuyfakadásig nevettető furcsaságok (adomák;) de emellett és pedig IcglŐképpon kell, hogy képviselvé legyenek benne, az or* köles és szív nemesítő elbeszélések; a történelem, és főkép a magyar nemzeti történelem, ezenkivlll a ter* inészettan, nemkülönben az okszerű gazdálkodás, föld és szólőmivelés és\' végre az álattenyésztés. kÖré\|>Ől helyesen választott, és népies jnyelven irott olvasmányok. - Ezekből fogja aj nép ÍPgyrészről a jó, erkölcsöt, szép, igaz és- felebaráti szeretetnek, nemes erényeit megtanulni, szivóbefültetve elsajátítani; — másrészről iámeretei gyarapultával finomulnak erkölcsi érzékei, tökéleteseditek és neimesbül\' nek ízlései, s mint ilyen, megvetéssel fordoland el mindentől a mi rut, gonosz és erkölcstelen, undotral fordul and el fajunk eUalnyul \'isúnak is végromlásának egyik hatalmas tinyció olcát képeid stercncséticn szenvedélytói: as iszákosságtól, tudván hogjt ei, emberi méltóságának as állatok körébe való lealacsonyítana. foxsqgár GyUla. (Folytatás köv.) Forré napokban,) Az ember egészsége a igy az élet fen-tartására legnagyobb .befolyással bir a tisztaság. — A rendes élet folytatásáról s a kora reggeli aétákról, mint a teat rugékony-aágának éa az étvágy megteremtőiének egyik f5 rugójáról ssólni sem akarok, mert azt igen avatott toll hozta már a .Zalai Közlöny" L évi 1-ső számábsn „Boldog újévet I" czim alatt ismert irónk Uózony Forenos úrtól, s a mit ő ott a mozgásról irt, as egyenkint vévo is, mindmegannyi a\'ápigazság, s kiköt caak iamortein már s ason sséláat •) Közöljük I. inn.kiitAraunk jó indoktól tiirmai\') (sikkét, Ur tervit kivllictollaiiuok Úrijuk; úiha ima, Uf di ás, liogy IqiuitaitlutM.Q iiugit\'/ A iiidev jfúnlö nádig, umMj«I jelenleg birunk, mégM asgy hiáajt pótol. Sun. gyakorolták,mindannyian tanúskodnak visuló Sgéazség á\'tal késő Öreg korukban is. Elmondotta közlő ur, mily hatása\'van a rsn des mozgámak, s hőgy mily jé hangulatba / képes tartani azokat, aik rendesen használják azt, erről tehát uem szándékom ismét lésbe bocsátkozni, hanem visszatérek az első poutbao említett tisztasághoz. A tisztaaég tehát as egészség és élet fentartására hefolváasal bir; a tiaztanágot pedig nemcsak lakásainkon és ruliázatunk ban Keli keresni, hanem, s (Őlog magénak a testnek tisztáutartásábau is. A test tisZUuágs moaakodáa éa fUrdéa által éretik el. A moaskodás, bármily rendesen gyakoroljuk is, csak réazbeni liazta Ságot biztosit, meglevőt! annak nehésaége különféle a\'akban, melyek egyenkint véve, magukban caekélyekuek mutatkoznak, de eredményükben mégis ltt összpoutosuluak, hogy nem elég; mert a mosakodás mindé nekelőu csak részletes szokott lenni, s s viz elősserzése, az edények, miket erre hun nálunk, ss idő, a mit arra fordítunk stb. mind ast hagyja maga után: nem elég. A mosakodás tehát csak piÜanatuyi (Idttlést okos a testnek, s ea is csak, miut moudám, részletesen. — A fürdés az. a mi összpontosítja a lisitaségot éa a test QaUléaéi A romaiak és görögök már mesés költekezést, sőt pazarlást tznozítotiak a fürdői kro, s nem ok nélkül, mert mig egyrészt a legnemesebb időtöltést és mulatságot ké pezi, addig a teat és lélek Uditós&t szemlátomást növeli; s hogy jelen időukbeu is a tehetősek miért iparkodnak nyári napokbau fürdőkre utazni, a dolog természetéből a tapasstalás eredményéből indokollia\'ó. Azonban a nyári napok eseu kedves felhaasuálását uem engedi meg minden embernek a körülménye; vannak, kiket sserúuv anyagi helyzetük tart visssa, a vannak, kik a közérdekek, a küsouaéenek való haoná-lá.uk lolytáu azt uum tehetik, s esek ssáms sokkal több, mint a tehetőseké, s ezek is emberek, sőt esők nélkül zmázok lennének kénytelenek gazdagságuk daezára is hátrányokat szenvedni, s igy ezen utóbbi osstá-lyok érdeke as, a mi jelen dolgozatomra .indított, s mégis nemcsak ezen, hanem amazok, t. i. a független gasdsgok is osztozhatnának azon előnyökben, mik az essme keresztülvitele által létre jöhetne. As eszme: egy rendszeres hidegfürdő I felállítása Nagy-Kamssáu Ezen rendszeres liidegfűrdő alatt pedig olyan iürdőt értek, a mely folyóvisből táplálkoznék, s ez nézetem szerint létesíthető volna ugy, hogy azon csatornát, vagy annak \| egy mellékágát, mely tüa-Ksniias alatt foly. : Kanizsa n á vezetnénk a például a Kanizsától Kis-Kanissára vezető orsságut jobb oldalán a vasúti töltéaen tul, tehát ott, hol a rég as üzletbe; pénze nincs, hogy azf mondhatná : venni ákarok; hát szégyenében o\'öveasi az óráját, azÉakfrja megnteoi, hogy sava rát elrejtse: hány óra ? Akkor már azt ao kérdik: „mit tetszik- parancsolni — Azt már értik. Segítik lebontani. A megszédült alak,. ki mindezt csak regényékből vagy esimbarái után isineri,< megmerevüljön néz rajok; és,mindent enged szégyonébenl Kap egy csomó pénzt, meg egy czédulác. Társai azután tisztába hozzák a dolgot is, jmeg erszényét is Azért kapott as órájára olyan sok pénzt, mert tudják, hogy kiváltja; meglátták rajta, hogy ártatlan. As ártatlan embernek nagy kelote van, ha hozzá gsadag, is. Ennéi is beszélt az a holt tárgy; az az érzéketlen áranyóra. Megmoudta, hogy a gazdája toliekős; a gazdáján meg jól látszott, hogy azt as\|órát ilyen módon még nem bőszé\'tette. & tárgyak ott beszélnek. As a matag, szép aranyj-lAncz, a mit a rabló, bogy jobban sajátjának tartsák, órájára akaszt! bessél. Kagyogó fénye, ssép csengése megmondja, hogy az a kopott ezüst óra neki sohasem vol házastársa. — As a gyönyörű aranygyűrű — mit S tolvaj zsebéből vess ki- -j- elárulja, hogy őt nem rejto getve, hanem gyöngéd kózeken hordozók. Csakhogy a Itolvaj kese vastagabb! — A temetői hiéna kesében as aj ruha valami olyan különüli szagot terjeszt, mintha földön feledett hulla volna közel; ezután milven gyászoa és nagyúri, és kopott köntösben Tisslk oda. Ások a piezi ágynpmllk; mit az a halványaraju sfayá erőltetett mosolylyal Byujt át, uedVeeek Miért ? As anya mosolyog. Aaokvu mégis egy pótolhatlan veszte-tsate könyüi vannak wáradatlánul, termékenyebbé tetten as emlékedet által. Igy beszélnek a tárgyak Wéhli mfllie-lyébou. f \|fFolytatása kfv.1 Fővárosi tárczalevél. Aiak a régi jó ldl«k. Hogyha a kedves nagymama, vagy a jé Öreg nagyapó olykor olykor télen mi- \| dón a doczombori zivataros éjek egyike van, . a kandalló kirkialvó tüzénél egy egy kia \| elbeozéléat mondanak azokról a régi jó idők- [ ről,\'azok bizony legtöbbünknek rege-meseként tűnnek fel. Mert vájjon melyik mai korbeli ember Ihinne oly viszonyokban, oly időkben, amelyekben a felebaráti szeretet, szent kötelékei fUzték az egész emberiséget egy családdá össze. Mindeuki ezen essmét csak a jövő inegfejtlietleu ideáljának tartja. \| Magam som hinném, mert nem vagyok liajlándő még azou csodákban sem hinni, melyek az emberek idyllikus életének kólához kötődnek; de a most elbessélendők vaiópan lelébroszteuék beuuem aa arkadiai idyll] utáni vágyat. \| Kgy ssép nyári napon kis társaságunk kirándulást tóit, amely annál pikánsabbnak mutatkozott, minthogy egyrészt szép hölgjek Ígérték jelenlétüket, másrészt azonban több nemes sport Ásásé ről volt ssé. Áteveatfluk a Duna babjain egyik szigetre; már maga ezen utazás is sokakban közülünk ábrándozást keltett. \| Szeruneséseo megérkeztünk ezélunk hoz, volt czéllövés, társas játék s több efólq. Eddig minden \'még a lehető legjobban ment, s most már kis msaitfi Után usatünk s csárdában, melynek eségerén nagr betűkkel volt felírva: „tigetrugó" .. A csárda! Milyen nagy tényezője ea a magyar Juépétetnek I Ha pépsainmdvet fráak, olt a cslrda, ott a caigiáuy, ki a busáié legény nok Nótáját AÜébe húsza; hogy saerstéM hűtlenségét elfeledtette vele. ha rémiwényekot iwak, mölydkhen betyárokról, gjükojáaról, tsgy kincsekről stb.-rAl van ssé, ^uindebbjm a ceáida nagy sserepet játszik aa illető \| író felhevült fantáziája álul. Ha a czigány gyávaságát, a betyárok tanyáiását akarnók feltüntetni, ott van is-i mét a csárda. De nincs ia vslami azebb kép a csárdánál eate — midőn ninoa benn aenki (a\'íg hissein a csárdásra nésve)l A csárda képe a folyam hullámain nyugssik, s a leáldozó nap utolsó piros sugarai bo-bekacsintanak a kis ablakon át a szerény hajlékba, hol nincsen senki a vén bőgősön kivül, ki a lóesákon, lakhelyén nyújtózkodik. A szelíd esteli szellő pedig gyengéo lóbálja a azégert a bemenet fei\'ett. A gazda a pinesében bort csapol as asszony pedig vacsorát készít, mert vendégek iőnek. Be kell jelenteni előre, ha ha akarnak valamit kapni nehogy ügy járjanak mint mi. gz az „Egeirugó külső és belső képe; valuban ogetrugó egy jelenség. Beléptünk a csárdába; minden csendben volt, csak egy hangot sem hallottunk. Elcsodálkoztunk. Egyszerre iszonyú ásitosáa kelt lel bennünket uámészkodásunk-ból, s ha első pillanatra nem csalódtam a mellék szobából. Nemsokára a csaplárosné kerek alakja lett látható, amint kihivó álás-aal elénk állt —( Ki aa? Hangzott szájából a szó oly mély hangon, mely egy résat azon meggyőződést keltelte fel bennem, hogy a jó hölgy neiu ellensége a jó pálinkának, aőt nagyon is él a szeszes italokkal, másrészt pedig ágy hangzott ssava, mintha mondaná: ki meri megzavarni éjjeli nyugalmamat. — Ki aa? Szólt mégegysaer, szemeit törülve. — Megmondtuk látogatásunk oaélját, s enni is kórtOnk. -• Nincsen semmi! volt a lakonikus felelet - — De talán mégis less valami ? I — Kincs semmi ? Kérdeztem a kétségbeesés hangján. , — Miaaa semmi I Feleié síri hangján szemei villogni kezdtek, piros orra pedig még tftsesebb lett. rir helyiség rondái illmá — vagy más jjiiN helyen — egy nváwm ss hwegftlrdő ftailhr mely a ktetmaéguek haseaáletára SmNL A M valamely váJUIkusó.okvvtat-lasai kiv»wsá> > 14,0(11) iákkal báró váres qpta \|«niMkedaák, hogy nyári hó napokban ím iehrt Kanizsán asegWrOdai A váltalat jövodelmesŐ Inunti a bérlő aik/jovedelsoenŐ a városnak, kaasaos sőt ^■rSliwtk* saakséfst pótló a kösóiU\'guek, A vÁltalit karétátül vitele oousortiuuí a rinw illa\' lenne ótaközölhető, • esetben a vár« etodáshatattan kö- . ^jelölése nem lehetett feladatuk. t»ii<f volna azt mielőbb eszközölni, ea ■ \' _ . , tu-.t. 01 ZmTkieaotagos áldtuatiól sem riadni vima. ! Ennek kapcsán megemlítjük aa „B1 - fc^vabaánt « város á tal hozandó áldó- j lefiőr" legújabb hirét a julius 19-ki szá-tat otahia lá\' rtólagoi leitua, mert a vállalat mából: nagy-kanizsai képviselőjelöltül ntiw uétibou psegjegyetnl: bogy a küldöttség e várai (eem a választókerület, mint a ,,Pesten lilojd" is tévotfeu hozta) megbízásából ment Csengery temetésére; hogy a kö-j vet választás kérdésével komolyan nem foglalkozott s nem is foglalkozhatott j 1 hogy a küldöttség tagjainak eszük ágán ban sem volt B pesten, oly dolog felől értekezni, amivel óket meg nem bízták] Tehát sem egyesült ellenzéki, sem Iflg-j getleniégi párti képviselőnek in petto dúsabban egészségben. ujabban Dr. Wlassics Gyula igazságügy -miniszteri fogalmazót is emlegetik — — A vállán-éa közoktatásügyi miniszter egy legközelebbi köriratban ki4 emelte snnak szükségességét, hogy 1 zéljuknak ugy is teljesen meg nem felelő eaagot kap, s aa át megy a borba, és azt megfonja. - Különös »n pedig tanáoslom, bőgj borssessaeli hordó pörkölést eenki mog ne kisövtéen, mivel bá a kellő m\'értéket el!bem találja, veszélyes, munkája, költsége kárba veesett. üa kelleténél több borszeszt ád bor dóba, aaon esetben a hordó ssétrob-bauik, ami számtalanszor történt már a vigyázatlan,8 hozzá nem értő hordó pörköltfnek {tetemes, sőt,nem ritkán halálos sértésével Azért ujabban is ajánlom, a kádárnak p rkölésl álli tárára ne hllgaaianak, a hordópör-kőiéibe pedig semmi szin alatt ne kapjanak, hanem bá ifanak el uj bordókkal az általam leirt mód szeriot, éusau ttsMite uetizi Hiszem \| hogy jelen körülmények között lemnek. kik eien eszmét nem fogiák pár* tabu, klluváu, bogy van itt hidegfürdő, • aa is gyéren látogattatik. Kz igen szegény ellenvetés lenne, mert s mostani hiaeglürdő hthriségünk még hiányt sem pótol, nemhogy hidegftrdőnek lenne joggal nevezhető, miután ; jokakademiák\' fclhagyassanak" s az ezeii mely veszélyes soha nem lehet, a először nem folyóvíz van benne, másodsior ™ nem tiszta; tiszta nem is lehet, nsert a bányán megfUröduek benne, egymás saeny-nyét kall maguktól eltávolítani, • ezer és ezer egyén van,\' ki ily fürdőt nélkülöz Inkább egészségének is rovására, de még sem hsscuá ja. Nem is akarpk szólni még esuttal arról, hogy ezen ily fajta hidegrardónek mily egyéb karos következményei is vannak. Ajánlom oszmém felkarolását a szükséget szenvedő értelmes kösönség figyelmébe. Dr. Fárntk LUtlő. intézkedés által felszabaduló szellemi és hordót pedig a mustnak felvételére auysgi erók jobb módon használtassanak CBalhatlunul\| alkalmassá te"szi. — fel A közoktatásügyi miniszter miit a , Általában annyit mondhatok, Bud. Corr. ettesül, azou intentió által , , .4 , , vezéreltetve tette ezt. hogy mielőbb le- \\ ]l°P bordawk "ágától tehetővé tegye eg}\'harmadik egyetemnek nunk j^aága, annálfogva hordatnkra Magyarországon való felállítását. Aj 1 kényesek, ét a legnagyobb gonddal nagyrészt felekczb\'.i akadémiák helyetti; legyünk. — Mihelyt egy bordó ki-ugyanis egy feladatának \|hasoulithátlanül\| \| ürUif tt\|tAr ijf 0 bor volt ab- iukább megfelelő egyetem lesz feláli- ban, azonnal mossuk ki azt miudad- Közérdekűek. — A nagykanizsai követ-választáshoL - Az „Egy elét tér* mull szombati számában a Csengery el* hunyta folytáa szükségessé vált követ-valasziás ügyében oly nemű közleményt hozott, mely vagy lévea informálták után készült, vagy pedig tendeutiosus száu- tandó. A közoktatásügyi miniszter ezi . ^ ügyben egy kimentő előterjesztést iutél i mi» °KfMZ0Q tlMt» >lz nem Jön zc-tt a király ó felségéhez Is. \| belőle, tegyjlk ki aat — akona luk- — GaboiiaUkrkásalt fol- j jávai- lefelé funlitva — legalább egy álllUkaa. Egy baukezég igen ólctrcrt napig száradni, de ügyeljünk arrs való eszme kivitelóu fáradozik Oxáljal I 1.___IL l______ — * ugyanis: 4 millió tőkével a gzbovake-retkedés foutösabb piaczain tárházakat építeni, melyekben a földbirtokosok gabonájukat elhelyezve, arra előleget vehetnek löl. A jó időben a gabona bel detbol bocsáttatott szárnyra. A kózle- { uállitUtiiék, a kedvező piaczi viszonyok! me«} szerint ugyanis a Csengery teme- \| fölhasználhatók lennének, mert j ^ittden m4ipdik hóu ufán lesére Budapesten járt küldöttség a le- 1 készlet rögtöu ázállithato lenne. Kü- 1 ^ ,. _ endó követ megválasztása iiánt is ér- I löbben oly intézmény az mely a u^ai teáezeU volna. A lap egyszersmind etn- j viszonyok között majdnem elkerülbetleu hogy eső, hó, harmat ne érje. — Ha így All^jt egy uapig, azonnal bekéueaendő, dkonúju jól beverendő, és a pinozébf teendő. Ha hordáit^ hosszabb ideig üresen feküsznek a pinezében, a kéuezés legalább is liu Kerkápolyi, Somsich, Schwarz ue- szükséglet és különösen a gazdaközön- veit, s mellette azon remény ének ad kifejezést, hogy a kerület ez alkalommal függetlenségi partit fog küldeni az országgyűlésre. Nem reflectálva, az „Egyetértés, következtetéseire, csak annyit akarunk r- No, no I hiszen megfizetnék, nem kérünk mi ingyen semmit I — Nincs Semmi I mondom. — Feleié dühösen. — Ohó, várj. Sugá egyik jelenlevő barátom fülembe, én ismerem szeszélyét. —- No de egy kis bor csak less, meg ksayér? Szólt barátom. — No bizony még aa se legyen egy olyan asszonynál, ki 7 élő gyereket nevelt fai? — — Qyőzeleml Suttogá fülembe barátom. Hát vaj, tej turó? — No má\' as csak lesz I — Kélele télig a bosaankodás, léiig aa elérzékenyülés hangján. — —r Hát adjon I Aa asssony nem mozdult. — Hol van? — A bor a pinezében. a kulcs ott lógg a talon, a vaj, turó, tej pedig a kamarában, > nyitva áll I — \| Könnyebben lélegzőnk fel. Erre aj jó \| asszony, ki 7 élő gyermeket nevelt fel, el-1 tttnu Nem volt mit tenni, mint akarva, nem \' akarva a bori a pinczéből, melynek kufesa I falon lógott, s a vajt, túrót s tejet a ka- 1 mariból, melynek ajtaja nyitva állott, ki- { légnek nagy anyagi előnyöket nyújt. — A közlekedési- és pénz ügyi minisztériumok, továbbá a vasúti ós gőzhajózási felügyelőség, végre a magyar államvasutak igazgatósága kép viselőiből alakult kiküldött comité, i magyar államvasutak újjászervezésére vonatkozó tanácskozásait befejezte <1 javaslatait a miniszterek elé terjesztette, Most már a minisztertanács fog határozni. Valószinü azonban, hogy az ösz-szes államvasuti vonalakra nézve egy közös igazgatótanács msrad meg, melynek tkgjsi aztán mindnyájan ujjonan fognak kiaeveztetui. A forgalmi igazgatóság hasonlóképen decentralizáltatni fog. Maga sz igazgatóság szervezésének utja és módja még nincs megállspitvs, bárha már pénzügyi szempontból is valószinü, hogy egy igazgstóság lesz megtartva, -r-B C. Á szüret. tyiÜatvúnyul: Ár va y István tajtó alatt I ísvl, a iniaaitgyei gatdatágt cgy«iUUt állat jiUalmatotl ily eiimü mániájából: Okszerl és hsszaes bortermelés kézikönyve (Vége)\' így marad a hordó mig benne a 01%ozsá láttunk a falatozáshoz; majd\' forró viz «g^Zün ki nem hült. — pedig Inasanként bebújlak a caigányok, luk \' Ezután kieresztjük a vizet, friss viz-paramswmkra jáh^k ., nótat s tánezol-; kétW(,r kiöblítjük, korcsolyára tunk, ugy ahogy csak esárdaban lehet, tán- ... . t , . csoltuk ulsesen esárdást a csárdában. « ,éírár» fordltjuk, akonájávalj A távozásnál elöhivuik a osaplsrosiiét, \' Itíeló, hogy a viz belőle tisztára ki-bt od^g nem roll uerWnk w utoUÓ „iyárügjon> így feksaik a hordó leirt találkozás óta láthatni színről színre. ! . , ^ . — Mit g^aruak VI \'Szólt az álmosság fél napig, ekkor egy 10 akóaba gyújtunk jó három ujjnyi hosszúságú ként ennek elégése utáu as akonát lever 1 hangján. — fizetni í — Azért keltettek fel 1 — ÍU néni 6-setaek. — Most már igazán megfogható lan volt sMUose as egész. De midőn a pénzt sehogyan sssl akarta elfogadni, elmentünk, megío-(sstva, bofy még gyakrabban eljövünk. e KMm élményem engem a „régi jó 1 * boldog idejére emlékeztetett. ^ Milyen Jó volná, ha aa emberiség iáin- ( den ben VT esslekednék; nem volna akkor élaaí kswus \\ asm tolna nyomorgó ember e MátaL De talán balwsbt ígjr a világraad. hsfy stég kell fizetni a korosmában a 4 knyesárt qj masssÖ borért s a 2 krajcárt «gy hm/érért • e \' e Us éa m%ftm adom M wliymit aa aiat, kenr aa eafcssüáég viseaá isgiéíral a rttó Jé üw áesMa mkétmmt s iripa-esa h\| AÉrai mm a tóUrs, sesly* Hl trsnwisit éta éasksftsk a MMk. 0 éym+ laheilek aaak a rfgi fy idökl Btmy fé\| ia veMalt \| tímtété r,tffm. jak, s igy marad a hordó mindaddig, mig a must töltés sora reá nem keral. — Ai akonát csak akkor veeeadk ki, midőn a borvályu a hordóra jön. — Uj hordók vásároláaánál a kádárok readeeen elhitetik a jó lelkű vevővel, miszerint ők hordajokat ki-pöreOléieel nnapra előkészítették, hogy abba nem oeak mustut, hanem méf 6 bort ia káanélkQl tölteni lehet És ea nem igas, mert ij hordóba aoba eem esabad ó bort tanai, hasam lagalább ellő fejtésig musthoz liasználaudo az. De a kipörkölés még ahhoa eaa elegendő, sőt néha ront aa a bordón, ahelyett hogy javítaná. Ugyanis a kádárok aa aj hordókat Az ily j képpeq többször kéne-aett hordót, \|ha használni akarjuk, mielőtt bort teszüuk bele, kiforrázzuk, friss vízzel kiöblítjük, hogy u kérnek füstöllepedését eltávolítsuk belőle. - 7 A 10 akós hordóra előirt két ludtojás nagyságú oltatlan uiéss, és két pupozot^ kanálnyi törött konyha só, jo húrom ujuyi hosszúságii kén arányában veszünk a kisubbr vagy nagyobb hordóhoz, de egy akóshoz nem kevesebbet, mint egy tojás nagyságú meszet, egy kanál sót, egy uj. nyi ként. Megmagyarázom még a/.t is, mi az a kotyogó, mit a vörös borús kádra feltenni javasoltam, s mely nélkül mustunkat forrni soha no .engedjük, ha annak zamatját, erejét nagyrészben elveszteni nem akarjuk. A kotyogó annyira elterjedt, hogy azt többnyire minden gerencsér készíteni tudjaj — A kotyogó kétféle, én osak a \| Ljobbikat, és jczélszerüebbet fogom le-\|l irni, mert csakis azt ajánlom. A kotyogó;egy mélyebb tál alakú cserép tedényi, melynek mélysége legalább 4 hüvblyk, szélessége 6—8 hüvelyk. A tá\| alakú edénynek közepén egy hüjvelyk szélességű lyuk van, melyből egy csap forma 3 hüvelyk szár megy lefelé; ugyan ilyen vnn benne\' az .edényben is szinte 3 hüvelyk tágassággal; ~ Másik része a kotyogónuk u fedő pohár, melynek szélén 3-4 csipkesaerü bevágás van \'L hüvelyk mélységgel, mely bevágások arra szolgálnak, hogy a hordóból kitolakodó szén gőz a kis csipke nyílásokon által a visbe, a ezen keresztül a szabadba törhessen. —4 Aa ily kotyogót alsó csapjánál fogva, melyre egy rétüen gyékényt tehetüuk) a musttal telt hordóra caak harmadik vagy negyedik nap illeaat-jük, midőa ti i. a must as ugy nevetett zajos forrásún által esett. — Előbb azért som tanácsos, mert megtörténhetnék, hogy a sajoa forrás alatt a must felsainére jött ssőlősze-mek a kotyogó caapját befojtanák, ml ha megtirtéalk, a hordó múlhatatlanul saitrobbánik. — Arra ia borszesszel pörkölik, mely eljárásnál j Wl ügyelni, hogy midőn a kotyogót ha nem vigyáaaak, a hordó égeti r a hordóra teessük, legalább bfp Jó bivalyét tenyérnyi bésag legyen a íinilt felszínéig, mert ha a kotyogó csapnak vége a mustba ér, a hordó sziate tzétvettetik, t mustunk el-folyik^- Mihelyt tehát a must a zajos-forráson által esett, a hordóból any-nyit kiveszünk, bogy egy hüvelykes tenyérnyi üreg legyen a; must felszínéig, a kotyogót a hordó akona lyukába illesztjük, jól bele nyomjuk, hogy levegőt ne kapjun, a kotyogós tálat friss vízzel feltöltjük, — any-nyira, hogyha belső csőből egy ujjnyira való a visből kiálljon; azután a beltő csőre Veá borítjuk a fedő > poharat* — A kotyogó alkalmazásának as as ered mén yo éa haszna, hogy a mustból a forrásnál - kifejlődő fojtó széngős feletlege a vízen keresztül a hordóba kibugyoghat, ellenben a vizén keresztül a külső lovogő a hordóba be nem hathat, a must elzárva forr, erejéből zamatjából semmit eem veszthet, mi nyilt forrásnál mindig megtörténik. — Azon haszna is van a kotyogónak, hogy a mustból kitörő fojtó levegő kártékony hatását elvonsty, ha a kotyogó visébe pár dió nagyságú oltatlan messet lessünk. — A kotyogónak a bor jóságára nevezetes befolyásán felül különösen ajánlja azt azon előny is, bogy ha pincsénkben minden hordón kotyogó van meszes vissel, vessély nélkül bemehetünk abba, holott kotyogó nélkül óiár sok vigyázatlan ember eletét vesstette a fojtó sséngős által. A kotyogó marad a hordón mindaddig, mig mustunkat fejteni nem akarjuk} de benne a vizkéihe-tenkint felfrissítendő. — A bornak tisztaságára, szí néUek, Mlkrénók állandóságára lényeges; befolyással van az, bugy a muatuak forrása meg ne ssakiiiaasék* — E csélból arra kell lOrokedoi, hogy pinczénk légménéklete a forrás álatt egyenlő • maradjon. A meleg gyorsítja a forrást, a hideg pedig \|las-(litja, sőt ha a hideg behatása na-gyobb,* a forráa egészen mog is! állapodik. S ez a borra legártalinasabb, mivel a lóiig haladott forrás a mustnak némely alkatrészeit már átváltoztatta, másokat kiválasztott, a seprőbe levert, annak folytán a must nem bírja többé kellő arányban mindazon alkatrészeket, melyek a forrás ujabbi^megindulásához, ren-dee lefolyásához szükségesek. — A mely mustnak forrása félben szakadt, as teljes tisztaságú, szállítható bor toka sem less. — üti jegyzetek. Irtat h\'rtiyásyyi József* j (Folytatás.) V. Hogy egy kis touristai műveletet hajtsunk végre, nám a „rendes úton\' jöttünk le a vároól, hánoiii egyik saüdárói a má sikra mászva es ugorva a hegy meredekebb, járatlan o:daláp, a ha olykor egy egy mik-Iával nem is talpunk érintkezőit legetsóbben, mint es igen gyakran emlékezetes osatály-részül szokott \|)Utni, a touristáknak, ea nem riasztott el bennüuket nyaktörő utunk folytatásától, s minden baj nélkül le is értünk, kivéve, hogy utitársom orrát egy szikla egy „ballépés" következtében meglapította. VI. Derék ukitársomtó! — kihez a rQvid ismerettség daására is élénk rokonsasov 1U> aött— sajnálatomra buciul kellett vennem, mert ő Zágrábba ment, hogy a kurta\\saó-rakozás után I ismét hivatásának saeaMlje napjait, én pedig egy jól megrakott teherhajó legaránybeabb lielyére keveredtem, s két órai kinosl várakozás után ^^gfidnmfr ti-1 toriákkal Pola felé indultak Hajónk minduntalan ki-kikötfltt, hagy \| telhetetlen gyotarát megtömhessa zzákokkal és egyéb neki való táplálékkal Azért mindig kösel a ssjklás, termékeUeo partokboa, és oly lassan ment, hogy ennél már as or-ssággyülésen hsladwak lassabban sgy-égy fontos ügy iegtuaboiyuásában. Egy tengerész mtUénf ült s olvasott jva-huni olasa könyvet Mikor aa olvasást megunta, felém fordult, s kérdezett tőlem vala 1 mit olaszai, mire én Ossaedve 0 asznyelvbeni gyarló tudományomat, valahogyan megért-ils, bogy nem tudok olaszul, és hogy magyar vagyok. Kitörő örtsstNl kié lott fel a legtisztább alflüdí kiejtéssel: — On magyar ? — s a kölcsönös bemutatás után kőzett szorítottunk. Assnaal elvezetett a ssin\'én msgyarajku lengMsi kapitányhoz — ki azonban a \'»agyartysi> vet meglehetős idegen hangsúlyozással beszélte, mart több évig tartózkodott Atnerí kában, Indiában, s eem nyílt slkalaa a magyar nyelvet hsssnálni — bémutalott neki, s vigporliáreseagések és ssivar^k mellett sok hajmeresztő kalandját mesélte ol, melyek, nek valóságáért kezeskedett ugyan, de étr némelyik mellé mégis kérdőjelet tat em. A hegyek tövére az alkony félltomá lya fátyolt taritott, mig a hegyek hftpasc trraait a hanyatló nap rezgő sugarai tilsltik át, mint ezer évek torho alatt as göroysdm , Oyklopoltat a pajzáu tündér ; - •ugárksr^ mindinkább lehanyatlott, uíig végte hussa-csókot hintvén legmagasabb homloka Cvkls póknak eltűnt, A magukra hagyott Ciklonok e szomorodtak, és sötéten meredetudt ég felé. • As ismertető vörös lámpát fslhtzták hajónk árboezának csúcsára, lementem aká> lütbe, s esek akkor ébredtem fel, mikor másnap hajnalban Polába értünk. A derengő hajnali szürkületben a tor nyoknak\' és há/aknák esak dmosódó korrajzai látszót ak, mintegy festónok vászonra f etett ákoiu-bákoin\' próba vonáaai, Nem ba\'lalssou ogvcb ogy egy kocni éleeen visszImuczó dfl Mkgésénél, s a tengerpart köze\'ében bizony-talanul elnyújtózkodó katonalaktaaya kapufa előtt iárkáló ői mog-megujoló ének-szerű kiállásánál. Sokáig bolyongtam a tengerparton, mert nem la állam egyetlen bérkoosit sem A hajnal blborfcnyo győzodolmeskedott a sötétségen, as épületek na ározott alakot öltöttek, s az ágvából derülten kilépő nap aranysugarai mellett azon vettem tnagsquit észre, hogy a rómaiak „ártatlan" maistié-gainak sztoholyo előtt, — kotossális síuplu-tliGatrum Maradványa előtt állok, hol a t6> maiak gyönyörrel nézték egykor f gladiátorok vérlagyasztó élet-halál viadalát a fenevadakkal Kocsi nem lévén, magam voltam kénytelen szálloda ulári nézni, ue egyikben sem kaptam lakást Homlokomon már barásdá-kat szántott a töprenkedés ekéje, végre hoes-azaz járás kelés után a „Hotel Pavanollo" ba jutottam, melyben sikerült szállást kajjuom. A nap még alig kelt fel, s inárisj oly pörkölő hőség volt, hogy majdnem megpukkadtam. Ha es igy növekszik a nap cuőlia-ladtával, akkor nem lehetetlen, hogy lobot vetek. Lementem a - tenger partra, de mire odaértem, elkábultam az iszonyatos forróság miatt, a kalapomat as iasadtság leiemhez,ráragasztotta. Minduntalan viaszakeuett tnen-nom szállásomra, hogy ttngömet kicsavarjam, s mással váltsam fel A lengor partjánál hatalmuknak mintegy Öntudatában méltóságosan álltak hossai sorban a pánezélos szörnyetegek, a hull! mok nem bírták őket megingatni Aliáuyst lép az ember, mindannyissor tengerészbe U kőzik, oly bőségesen vannak itt Nem is igen látni a városban mást ezeken kívül; hófehér nadrágjukkal megeleve-I nült porczollánkéut sietnek ide-oda. Az ázsiai Usztaaággal versenyző utezák mindegyikében láthatni a höloseaség uégy-\' lábu, hosssulülü symblumait lombán caamj mogni, hátukon egy két nyaláb forgácsot ezipolve házról házra. Mo\'lettflk baktuto gazdájuk ösztönzőül nagyokat esettant hében korban hátukra a sudár vesszővel. Nmeik nem koll torkukat fárasztani holmijuk I ki-nálgalásával, mert a fülnek philosophikus ordilásukkal tudtára adják a venni szándékozónak becses jelenlétüket. Délfelé rotteotő fokra hágott a meleg ség. Olvadoztam mint a borba áztatott piskóta. Hogy a forróságot paralysáljam, etyik kávéházból a másikba mentem lagyláltot keresni, de aehol sein kaptam. Egyik káréházban azon kérdésemre, ha van e fágnalt, aaon feleletet nyertem, hogy igenis van. Ho-zatam egy poresiót Azonban aki azt Uisn, hogy a pinosér fagylatot tett elém es pa-lódik. Hozott egy eséssé meleg vizet, elegy pohárban valami zöld folyadékot Őszintén megvallom, ilyen sajátságos fagylaltot hirlből sem ismertem. Ki is látott valaha \'életeben gőzölyj fagylaltot ? Visszaküldeni nem akartam, vártam hogy ez talán esak hirnöms a fagy altnak, a hagytam párologni, mert nem tudtam vele mit esinálni, megmosdjam-e vele, .vagy a csizmámat kenjem be ? Körülnéztem, ha nem látok-e valaki előtt ha«onló folyadékot. Szerencsésen, .helyesebben mondva: azsferenosétlenségemre a szomszéd asztalnál észrevettem egy öreges arat, zsebkendőjével szárogatva gyöngyöző homlokát, ki épea ily „hüsitő" italt hozatott A meleg vizet beleöntötte a zöld folyadékot tartalmazó pohárba, összekeverte a a kéj oly föbsmerbetien ki-fejozéaével emelte ajkához, hogy semmi kétség sem táplálhattam aa ital nagyszerűsége iránt, s a legkecsegtetőbb remét y fejében hajtottam (el belőle egy kortyot Mikor saásnba vettem, egészen ízetlen volt, a következő peroabea olyan kesdrü lett, hogy asemfcim kidudorogtak tőle, mikor podig lenyeltom, akkor erteebb lett a spiritusnál. Irtózmoi hasesijtarást és fejssédttlést kaptam tőle Ve linói többet a pohárba hagytam, nem eeekély megütközésére a pineaérnek, ki valószínűleg afölött bámult, hegy én e kitűnő italt ott hagytam. A bensőmet gyötrő folyadék kezet fogott aa amúgy is tikkasstó forrósággal, s ájulás környékezett E kellemes állapotot a hasrágás és tő&jás nem seelidi tette. Megkértem saáiáeomou a saobapinesért, bogy ^áatjen egy helyet, hol nem olajjal ké szitett était lehet enni. Mutatott agy helyet, melyet a legelső legkeresettebb „legnobe-labb" ebédeső helynek állitoU aa egész váróéban. Délben bementem. Amint beléptem, azonnal tisztában voltam a pmoséruah a nobel Iránti focahaával (relyt köv.) lm Milyi it megyei hirek. Xi\|y>IUaiM váres ktafidi listnlst* wréáti tartott readkivtUi khs-(iiMi A kliDfÜM. tiíejy (intái a Cm. fery fcaiüa folyté* —ifciifasaá lelt t«end$k-ről ve t «<>, a kémknt klárwiok Kom\' tok I) Nagy Hmwim rénm jegyaókönyvi-Xf ad hjfafefrei résaveiénsk a umasot négy aáaak, Omigery Antalnak eihaayta felett, ssátt aaoa áréaaiakat negyeket a vároa korai, mím TáhtrtékortlWuak onuágyllléoi topfisaiIjis m samaefe. fi Klkatároaza hogy rwrémM iáiéi aa alhaart Oavegyáhaa. Wevéw Arök a«ákel iétekonycaélu a a pauáavt Ma, seatynak inodozatait a városi iaa«c« aMga tapiiésa után, egy közelebbi hösst eléa íéfcja v«glegaii meghatározni. 5) Vaiga Lajos ügyvád indítványára öt tagu katAsttaigai meaesit, — melyet aaial is mgtaoU, hogy koszorút tegyeu az sitaayt ravatalára. A küldöttség mely l\'a Utákay Uy^rgy polgármester vezetése alatt Varga: Lajos, Vóneky PAj;\' Hoffmaun Mór 0e uuuuaun Vilmosból állott, szerdán éjjel utazott- .Budapestre és küldeiésének eleget leu. iíudajjoaien csatlakoztak a küldöttségbe* Veezter Imre tendva kerületi országgy. képviseli, és Hertelendi ö. Ügyvéd urak. Az előbbi a temetés elölt, mintás a gyönyörű koszorú Csengery rovataiéra elhelyezték, bevezette a szabadelvű párt elubbhelyíségóbe, a honnan azután a je envolt miniszterekkel és ortzágyüléu képviselőkkel együtt indultak 5 órakor az akadémia épületbe a gyász-•zortar.áshoz. Miután ennek tqrjedalmeeebb leírásával úgyis post feetam jönnénk, s a apok erről bőven ínt-gouilekestek, itt csak röviden említjük, hogy a temetés a roppant hőség daoaára, és daczara annak, hogy Budapestről most számosan távol vaunak, as elhunyt nagy nevéhez ós érdemeibea méltó volt Pap Károly aa egyházi szónok ép oly niogiia tóan és szépen szónokolt, mint Szász Káró y, az akadémia szónoka, kinek szavát .beszédje vége leié, elfojtotta aokogása. — ■cglslváa. A nagy-ksnizzai kereskedelmi testület 1, évi juhus hó \'22-én dUniám 5 órakor a nagy-casinó helyiségé ben reudes közgyűlést tart — A közgyűlés tárgyai: 1. ülnöki jelentés. 2. A stámviaa-gá ó liízot «ág jelentése a pénztári számla KeZMetéfÖi a. Az ezévi köbségVOtési elő-l jránvzat tárgyzfása és aa évi járulék meg i állapítása. 4. Belus József elhalálozása folytan megürült karesk. ülnöki állomásnak vá-laaztás utjáni betöltése, 5. Az alapszabályok értelmében 4 választmányi tag kisorsoitatván, as állomások választás utjáni betöltése, ti. 3 tagu wtámvizgáló bizottság megválasztása. 7. A tagok á tal netán beterjesztendő indítványok tárgy ahua. — Ougy llkuMug OeaterreieherSándor aa „Oeetarreicher testvérek" eaég egyik tagja tagnap (kedden) este a szabadhegyi szőlőben ereit folmelszette. Csende, egyszerű ember volt, kiről eenkisem gyanitha.ia, hogy ily süét gondolatokkal iépelödik.Jjéke hamvaira l m V — Vettük a következő sorokat: ?. Satu kosztól ur! iáfcokolatláa támadás van a ,Zalai ttdsLjny.j július 15-diki számában. A PZ. K." egy munkatársa ugyanis megtámadja, mint ő nevezi, Kanizsa „egyenjogú polgárait* felelőssé tévén Őket azért, hogy a pesti nemzeti samháa kardalnokaiból alakult négyes előadásánál oly kevesen jelentek meg, vádolván egyszersmind azzal, hogy akármilyen •"Mingerites saivesen ellátogatnak. Indokolatlannak nevesem azért, mert senkit sem lehet józan észszel kényszeríteni, hogy 30 loknyi büécg mellett egy terembe Üljön, ha miadjárt első rangú, művész játszik; hiszen más réearól is keveseu voltak, és Székesfehérvárott a második napon, suuiut a lapok írták, senkisetn volt, úgyhogy nem is énekelhettek ; indokolatlan másodszor azért, mert mikor a kertben, tehát uyilt helyiségben játszottak, a kert tele vo-t j indokolatlan harmadasor azért, mert, ami elég sajnos, és amit az illető munkatárs maga is tapasztalhatott, a „Sángfrei\'-ok látogató közönségének nagy contingfnaét aa „egyenjogú pol gárságou" kívül inas polgárág is képezi. A „de gust>bu« nou est disputandura" e vénél fogva pedtg plán minden ember, amint saját isi ám szerint eszik és tösik,. ugy saját ízlése szerint mulat is. üo mindezektől eltekintve^ a ki ilyen hőség mellett egéea nap izzad és dolgozik, attól nem lókét kívánni, hogy este is tarembe zárja magát Es aa évad nem az iiysa oeoovrtiriMásnak való. Jó less akkor, mikor nem ezükaéges, a kákán eeomót nem kereani. - Még aa nem mérve a liazaÜság-oak, ha\', valaki akármilyen nagy élvez- tat ts Bvéotsége vagy kényelme árán szerez meg. A aaidalnokoa éneke pedig uiűvéaseiflk tráau minden reepeetusunk mellett, .még ilyen MM VOlt i — Q taWs. -t Keli 8eeaiAdoijáeoe, 1880. 1 alias ttáa. Béke hamvaira 1 a r AUélsadvai (áfás. \' Osai busa és ross jé. a tavasai roas jó. as j árpa jókeaép termést Ígér. Z«b lói áll. Ka- \' kortosa és takarmány jól taatatkosik. OyB-mólee és saőli kevés. Otáktorayai járá. I Orai átpa és roas jó kfteép terméét ígér. I Tavasai baaa és árpa saiatéa jó kOsóp ara- , táat matat Saéaa ksvéa, egyéb takarmány jó. SaÓlő kevés. Egsrsasgi járás. Boas, árpa és busatarméee jónak mutatkosaak- Kanizsai járás. Roas jó eredutéuyt ad. Basa, árpa saiatéa jé tarwéti ii(érosk. Msatereé Sas takarmány Kitfluő. Szóló saépsa fsjlő-ik, gyümttlca kevés. Ksssthslyi járás. Busa, árpa és aab jó termóst ígér, kukoricás é» burgonya jókozép; termést matat Saóló kevés. Lateuyei járás. Basa, roasa, árpa, jó kiaép, aab, repeae tengeri és hüvelyesek jé (srmést ígérnek, Ibkaruiány kőaép. Novai járás. A busa igen jó, a foss ritkás, árpa, aab és burgouya jó termést igérask. Tengeri, eaboe bükköny jókOaép termén adnák. Saéaa kevés. Szőlő jóközép termést igér. Tapo\'oaai járás. Buz.-i, ross és korai árpa jókősép termést nótán. Zab szintén kiolégífó termést igtir. Kukoricsa fonjad,\' Szőlő saépsu fejlődik. — Eala>EgerssefrlI írják nekünk: Osai gabuatermésünk szalmára és szemre is sí Ián van fizet; azonfelül a boza szerfelett rozstms, a rozs apró hunyt szemű. A szőlő keveset hozott, ennek is ugyobb része virágsásnál lehullott GyüuWicsfáiukj a téli fagy folytán mindegyre száradnak. Csaknem fele megsemmisül L Táearél írják nekünk juh 17 diki keltezéssel. Igaz ugyan, hogy beoaes lapjának tulajdonképeni hawköréu kívül fekszenek a nemmegyei ügvek s érdekek, de felbátorítva azon általános figyelemtől, melyet as a! közérdek irányában tanúsít, iparkodom az itteni agy hely-, mint vidékpeli eseményüket összegesni és beeies lapjának beküldeni. A hét esemóuyei \' között kéuégkivűl kiváló mozzanat a ma megtartott honvéd-emlék-ünnepély, az 1849, évben itt vivott csatában elesett honvédekért A városon kívül at úgynevezett ^hét-kápolna" mellett a dicsőség tísátu megörökítésére emelkedik már évek óta egy kő alapzattal biró szép ércz-emlékszobor. —-Ezen ércsszobor átellenében levő temetőben van ismét egy emlékkő, mely alatt mintegy 680 honvéd hamvai nyugszanak. Ugyanezen temetőben van báró Gütz orosz vezérőrnagy sírja is, aki az ütközetben — állítólag -r egy esigány által lelövetett lováról és itt lelte halálát Siija az orosz pénz segélyből ápoltatik és\' tartatik fenn. A tegnapi misén is a lakossági tömegesen vett réxt; egyszersmind babérkoszorút tett le az örökkévirágzó hála és kegyelet jeléül a névtelen hősök sírjára. F. hó I J-án sajátszerű tüneménynek voltak tanúi a -váeziak. Az égboltozat nyu gati részén ugyanis egy piros, tűzhöz hasonló harezos alakja jelent \| meg és körülbelül félóráig volt látható. — A\'babonás nép persze ebből háborút, vérontást stb. efélét következtet Zvertieh Imre, a híres atbleta, ki volo-eipeden jött Londonból Budapestre vissza-uiaztakor városunkon átutazott; a lu\\iónál sokan várták megérkezését, a ki is rokonszenves éljenzéssej fogadtatott E«atcrgoosbais f. hó 14-én írják nekünk —■ nagy záporeső volt, mefy magában a városimn rosz következményekkel járt. A pinczék és alantabb fekvő házak alsó réasei teljesen vízben álltak. A kávéházban ép néhány lia\'al ember, köttök egy molnár, oillardostak a zivntjir közben. De hirtelenr beütött a villám a házba, s aa illető molnár szétzúzott koponyával feküdt a földen. Az eset ragy részvétet keltett £ zalamigyei gazdasági egyesillet hivatalos értesítője, - (Hysisa) Sehwara József tapol-aafei tMal kereskedő e hó 16-én jegyet váltást kasaMbwgev h. özvegy ve Loszaer Fe-rasMi tapolasai lakos leányával. Boldogtág k(NSSáSM e £ngyf. — A aspskkaa egy hatyki 23 éves paraaat fafáay islslilli a hagyról haaajőve, tan épss tttjába eeelt hármow malom alatti jy^toyétas Hsttdai szándékozván — a telt á később airajárók a azaren HMmaá raMjját a parton találva, vssaélyt yyaattawaá, — Késő lévóa ae irfó. esák Mtasp sskartM aagy smImmm ea ysitilen - Tkass; WsMeahi, MrjeaeSt Cs»-t«y ftertataa* j TVmsv Ida, láMsa Bsn \|áa«et»4, fW«y Abl és > talrnv lt«sa hí; iájjd»4»aJ atilf edasei\|iflb I Aaire siiljih j 8», JWíMf tfááeradsw. l^üifsses iaaólit smaaeiságwak, íolyó M Mg hó PÍk reggel I énkar, íl mm llÍP Is^fláattvfésrtf/á. H kémmb BPKHl hftlt taioMMl t. éti IpÉ 9 la éálsétit W Mar a sa.-Mpitf Üli fiMiM iM aya- Iv" A közönség köréből/) Ige* U\'tleil Sierketxtú ur! Sok év óta ú\'am évenkint legalább \' egyszer vezet Kanizsára; mindenkor őrömmel tapasztalom, hogy a Város azon törekedik, liOgy mentől jobban megfeleljen azon követelményeknek, melyeket egy jó közigazgatásiéi váiiíák,különösen kielégi tetf-azon tény, bog}* a nyilvános tiaztaság külöttia gondoskodása lárgyát képezi a hivatott közegeknek. Amit aaonban legutóbb volt alkalmam tapaasta\'ni, azt gyanifatja velem, hogy aa utazók as ég gondjaira vannak bizva, mert emberek úgy látszik itt nem működnek, — vagy pedig oly jelentéktelen \'mértekben, hogy működésűk nyomát nem lehet látni. Mindenféle piszok, ssemét és söprödék a mit a boltokból kisepernek, di-saiti af utoaakat Több nyilvános kát van, a melylyel lehetővé tétetnék az utesák ön* föaéae, agy látszik azonban, hogy eaak aa akarat mellet, marad, mert nrinata jóaka-ra om mellett egyebet sem láttam, a via kocsiknál, de hogy a bérlő mégia\\valamit legyen, a talán félig megföl\'ött hordókat rbaaatja időről időre aa niczákon végig, hogy a tekintetes lanáes, ha véloJlenül az a& lakon kinéz, aat h^yje, hogy öntöznek. Hogy a város eaért tn4\' jelentékeny áldó—lei is hoa^ valóságos pazarlás, mert as agésa semmit sem ér. Ugy Imssmb, e gyengéd figyel mesiei&i elegaadó leea áira, begy a régi jé rend 14 ■ét fcsiyre áüjou. Km utaló. 1 is tarai stei kiáse hm Mu s Mihályi Háczky Kálmán,! Kftnicmáver János, Szíly Dezső, Szüts István, Skublios Jegyzökönyve a Zalkmeifyei gaidosAai egyesület /alá jfoerssegen 1880. éoi\\ május tó H én s folytatva tartott kösgyülésének JelenlavŐk: \' r í" • ti i\' • Qlavina Lajos egyesületi elnök, Arvay István, Svastits Benő, Kovács János, Skub-lila Ifliváíii Teréstyánsaky Lajos, Szekeres Jószel, N. Modrovlts Qergaly apát, Tliassy lnMöö\\. , - • Zsjg\' mond, Hkublits Jenő, Skublits Sándor, dr. j Cainder István. Szigethy Antal egyosületi \| tagok, j es utólssor nevezett ugy is mint jegysóJ Qlavina Lajos egyesületi elnök ur üdvözölvén a megjelent tákokat, s örömét fejezvén jlcí afelett, hogy Ily számbsu inegio lenni szíveskedtek, az ülést megnyitotta, melynek folyamában kövotkpaő, tárgyak intéztettek ál.: \' . l\|38~lŐ8ö. Nagyságos ModroviU Gergely ur mint a páiyamunka bíráló bizottság elnöke jelőadván a biráldt teljesítésében követett dljárást, l\'ololvastaiott a bizottság írás-beit jelentése, mely szeriht azon kellékeknek melyek; a pályaműben as egyesület 1878 ik évi szeptember 2iki közgyűlése 6U\|9ü szám alatt hozott végzéze s ennok értelmében ki-boesáj:ét: nályáaatí hirdetmény szerint meg-kiván\'atnak, as I87tí évi június 26-án 76. iktató szám alatt, beérkeutt, a bírálat folyamában 8ik számmal jegyzett: „Okszerű és hasznos bor termo é< kézT könyve különös figyelemből Zai.imegye helyi viszonyaira" — ezimű: .Ne hagyd el magadat és megsegít az IstenJ jeligével ej átott pályamunka leginkább megfelel, minthogy a saőlőinfive lés gyakorlati méaját Zaamegye szőlőművelési qs bori<szati viszonyai figyelembe vé- telével világos elő, f4 kiosztái aatkozí ajánlja a fogadta kűlönöi nyaíra megsegi munka gyűlés alaposan, jól, röviden de kielégítően népies -nyelven lés ni odorban adja\' mért is azt nép kpzött ingyen leendő végott történendő, kiuyomátásra vo-éürovételei kíséretében jutalomra bíráló bizottság eljárása köszönettel váu —• jeletitése alapján, az „Ok szerft^ö lUlesznos bortermelés kézi könyi figyelemmel Zalamegye helyi viszö: esimü „Ne hagyd ol magadat és t as Isten" jeligével ellátott pálya-az 1878. évi szeptember 2ki köz-50,90 számú végzésével kitűzött öÖ drb. tíz frankos arany pályadíjjal jutalma-zandóuj k kimondatván, s a jeligés levél fel nyittatván, a mű szerzőjéül „Áivay litván tűnt kiJ — kinek is a jutalom dij kiszolgál tatni egyszersmind a -pá yamű a végzés értelmében az egyesület. költségén 100U péi-aáuybaa kiadatni, a tagok és a megye nép -ség köaött kiosztatni határozatott s önnek — a bráló bízottság által kinyoiuntás esetére tot észrevételek belátása szerinti lel-használt sa mellett — leendő eszközlésével az Ugyiozető elnökség. megbízatott, egyesületi titkár utasíttatván,\' hogy a többi pálya munkákat igazolt szerzőiknek jelentkezésükre kivánatakra szolgáltassa ki. Emu végzés Arvay István urnák inint a pályalíjas mű szerzőjének úgyis mint ügyvezető elnöknek, és az egyesület pénztárnokának kiadandó, * 2jD27—188Ü, Elnök nr elő terjesztvén hogy sja 1879 évi november 24 iki közgyűlés őő]l«3 szám alatt hozott végzése szorint a „Gabü na és borvásár" iránti határozat hozatala al f. é tavaszi közgyűlésre halászta-tott — Ámbár ,az egyesület által az 1876. 1877. 1878. és 187U években Nagy Kanizsáu fendezeti gabona és borvásárnak a termelő közönség érdekére alig észlelhető eredménye volt, a borvásár pedig az utolsó évben majd nem teljupu sikerületlen maradt, tekintve mégis hogy az egyesületnek eddig anyagi veaztess%et nem okozott,Is a bizottság beterjesztett jelentése szerint annak megtartását a kereskjedelmi testület óhajtja, a gabona vásárnak! a bor vásár nélkül Nagy-Kanízsáu még a folyó évben az eddigi módosai >kr és seaifályok szerint megtartása elhatároztatott a rendsaésével\'az I e87-la évi május 7-iki kózgyülék (jj&7, \'lo78-ik évi február Rí-iki közgyűlés tszámú végzésével megválau-tottMpw4tSág megbízatík, (ilaviim .Lajos nr nunr annak elnöke az időközben netán ei halálozott tagok helyébe másoknak meghívására feilmtalmaztatik, a jelen\' végzés és összes iratok kiadásával a gabona vásárnak a bizottság közreműködésével s a lehető leg iegnagyonb takarékosság mellett reudeaése-vei meguizatik, annak lelolytár il az íratok és számádáa melléklésével jelentés tételre félkéretiu. A gabona vásár költségei fedezésére olő légül &UU frt összegnek Olavina Lajos biaott-sági elnök ur kezeire és nyugtáján leendő kinolgáláura pénztárnok ur utasittatik, mi végből jelen végzés Qlavina Lajos elnök és Thaasy Lajos pénztárnok áraknak kiadatni rendeltatif. 3,125-1880. Thassy Lajos egyesületi pénztárnok előterjesztvén, hogy miután as 1879-ik éli november 24-én jközgyűlés 62\|Í83. számú végzésével elhatároztatott, hogy a számadások az év január 1-től deezeinber 31-ig lefolyt idejéről veactCoasenek, s a költségvetés is a január 1-én kezdődő és de-csember 81 én végződő évre terjesztessék aló, ekkép aa 1881«aík évré a költségvetés a t évi jissi kűsgyttíésen leend beterjesztendő ée tárgyalandó, a mnlt ISIIMki évi májua 6 iki k«fl\|MUés 8140-j 1879 saámu végzésé vei pedig a kűltaégvetés aá 1870-iki évi aá-]tts I -tői 1880 aprtl M>-k bedtrólaa lefolyt időre áBatittamt meg: kéri a folhatalroa-aást —gftattii, hogy aa 1971. május 1-441 1880 Apvti »>4 lefolyt idóra megálUpitott k5Hságvetés egyes tótaki saerint a fiaetésa- ket a folyó 1880^ évi május ij-től 1880 dees. 31 -ig terjsdőidőszakra ezen ijlő atinyá-ban teljeidthiMse. As indokolt előtarjésztés folytán pénztárnok ur felhatalmaztatik s utasittatik uogy aa 1879)8ö ik évi költségvetés saerint a fizetéseket as 1880-ik évi május 1-tól IS8(ídik decz. 81-ig terjedő időszakra is folytatólag teljesíthesse, s hogy a költségvetést a ísds-zet, az egyesületi vagyon és jövödelem ki* mutatásokkal, as egyesületi alapító ,és rendes tagok névjegy zekével felszerelve, a folyó. lH8(Mk évi őszi rendes közgyűlésre, az 18H0, évi deezomber 81-én lefolyt időről vezetendő ■zámadását pedig nz 188 t-ik évi legelső közgyűlésre .betorjesttse. Jelen végzés ügyvezető olnők és pénztárnok urnák kiadandó. 4 128-1880. A költségvetés iránti ha Nyilttér.) Herr Jossf Msir hat sleh di Prsthait gseosimsn, dsn físrrn Josef Wajdits —■ nm noeh jhm kommsndsn Oshalt im Bstrsg* voa 84 II. 60 kr. — im „Zala" öffsnllicb -•ubutbrdera; als ttacbtsfreaod des Ilerrn Josef Wajdits gebe lob sbsnfalls auf öffsotr lichsm Wsgs aur Keiiatoíss, daes iob isi Mámén dss Qsrrn Joasi Wájdíts sin össucli Cto 87 fí. 60 kr. bei dsr bieeigeo Btadt-börds sub Nr. 29ll\|880. sehoo am 17. Jnái I. J, eíngereloht baba, worín gewűnsohfe Qsgsnfordsrong tohon abgazogsn worden UI.\'J.Dás Ussultat diesss (issucbss wsrdá íeh stíanfáli* auf diesem Wsgs aur Kenuioi** des w, Publicams bringán. Gr. Kanizsa, dsn ^10. Juli 1880. \' * i\' Adalb. v. JltricUndy, ádVKSt tárosat alkalmából felemlítetvén h OM egyesületi közleményeket tartalmazó „Zala" eziiuű lapot a tagok vagyj éppen nem vagy rendetlenül kapják, Arvay István ügyvezető elnök -nr a* végzés kiadásával felkéretik, miszerint Fischl Fülöp lap-kiadót utasítsa hogy az összes jiél-dányokat, melyek a gaxdasági egyesület ren-dos és a apiió tagjainak á szereŐdés értelmében küldendők, a cziinazalaggal s portó bélyeggel ellátva-a postai szétküldésére fel-, szerel vo —\' egy esoniagbaii az egyesület tíU kúriához Zala-Eger^segre küldje meg, ki is azokat az egyesület béilyegévol jegyezve aa illetőknek leondő kézhez juttatás végeit a zala egerszegi póslán föladni fogjai Minthogy pedig a rendes tagok száma jelentékenyen csökkent, s a kiadóval a szer* tődéa a folyó évben lejár, űgyva\|etŐ elnök ur\' megbitttík, hogy az egyesületi közlemé-; nyek kiadása vagy valamely lapban leendő j közlése iránt as illetőkkel értekqsvén^ a f. , évi saeptemberí közgyűlésre jelentését s ja* \' vaslatát beadni szíveskedjék. 8)119 é« 12S-rl8^0. Az 1^78-ik évi , május I-tŐI 1879-ik évi jtpril végéig lefolyt idorőll botorjeaa\'ett pénztájri számadás meg vizsgátasára az 1879 ik évi május! & ijt\'i köz-gyűlés "Jtt száínu végzésével kiküldött bizottság jelentését a mogvizspl\' »\|áiut^Assal s molléklejeivel együtt (M\|ter\|esztvéu. Minihogy a jelentés; szerint i a számadás bevételei közé az 1878, évi szeptember* 2-iki kösgyűlés "\|ll4 száma végzésével jóvá\' hagyott 1877 8, évi számadás eredménye sze-rint maradott 952 frt 48 kr. kéizpónz egy drb. esűst ) frtos, 6 drb. ezüst auszas, és a hátralékul ki nem tünletet kamatok és tagsági dijak felvéve, a kiadások nyugtákkal igazolva, a bevételi és kiadási tételek számszerűleg is holyeseknok találtattak, Thaasy Lajos pénztárnok ur, az 1878-év május 1-tol 1879-ik évi anril 30-ig lefolyt időről beadott számadásai jóváhagyatván, aiokra a telelet terhe alól felmentetik. Megjegyoztetik hogy ozeu- számadási sxériot 1879, úvi april 30. ig bezdj^ólag a bevétel volt 2rdrb. Uz frankos , arany egy. drb. ezüst 2 forintos, 82 drb. ezüst I Irtos, ú drb ezüst húszas, 3527 trt 51 kr. készpénz, a kiadás: 2 dr\|j. frankos arany és 2695 frt 85 kr. készpénz: a maradvány pedig 1 drb. ozűst két forintos, 32 drb. esüst 1 frtos, 5 drb ezüst huszaa, és 831 frt üji kr. készpénz, mely maradvány tehát a következő évi számadásban télveendő leend. A számadás eredménye szerint az egyesület vagyona az 1879-ik évi april 30 áií következő volt: alapítványi tőke rendes kötvényekben, II6UU frt, alapítványi tőke kötelezvény nélkül 1200 frt, alapítványi tőke szőlőváltsági kötvények 10700 frt, földteher mentesítési d-to 1785 írt, egységes államkötvényekben 300 Irt, takarékpénztári botét 4987 frt 7ü kr, egy magány kötvényben 180 frt, kamathátralékban öliO frt, tagssgi dij hátralékban 547^10605.)\' Összesen Iutí05,4l8d070 Egyesüloli titkár olóadása szurüit azonban, mint a pénztárnok által 123j8Ö0. szám alatt .beterjesztett jelentés és kimutatás alapján összeállitá uz 1879 évi május 1-én ibtH), évi april 30 ig a kamathátralékból 5140 frt, belolyt 270 frt, tagsági dij hátralékból 7475 frt, befolyt 750 frt) a hátralékukból ösz-szeseu befolyt 1025 frt, maradt 95ötf. 5 miután a beteqesztett kimutatás szerint a hátralékok az ügyvezető euökség ismételt felhívása daezára is alig apadtak, s azok az egyesület működésére hátrányosan hatnak; Arvay István Úgy vésető elnök\' ur a hátralékoknak ugy a még be nem fizetett a hozott végzések értelmében behajtandó alapító tőkék törvény utjánj erélyes behajtására a végzés kiadásával ismételve is lelkérotik és felhata nmstatík. 6 510121—1880. Néhai liotkaj Imre ur alapító tag legidősbb fia liotka Mihály ur a részletezve leihozott okoknál fogva kérelmezi miszerint boldogult édes atyja, által az 1862. évbeú a gazdasági egyesület részére \| kötelezett 200 frt alapitói tőkének kétréss-ben u, m. 100 írtnak azonnal 100 írtnak pedig 1880 évi oetober 1-én leendő lefizetése megengedtessék, s auuak te jesítésével édes atyja tartozása teljesen kielegittetnek nyilváníttassák. A kérelemnek a felhozott \'\|okokból hely adatván jelen végzés megküldésével j Botka Mihály ur felssóliuatik, hogy jtOOfrtot azonnal, a tOO frtot pedig t l&büj évi oe-1 tobor 1-éty mulhatlanui lofizetui aaiveákedjék, I minek a jtitűsött idében leendő teljesítése! esetére boldogalt édes atyja Botka llmro ár I ösases tartozása kiegyealKeUnek tekintetűt I log. tinói ügyveaetö elnök és pénztárnok \| urak » a végzés kiadásával tudomás végett j ér teai Uatnek. Aat obiges im Auftrage dss Hsrrn J. Wsjdits durch Ilerrn AdvokatensA. v, HsHslendy singsssndts Iossrat sshe íeh miéh vsranlssst su srkllrsn, dsssslis angsb > liclls Ösgenfordorung von 102 fi. nur eíus/ IlluiiOtt ist, um ebsn dia Zahlung dsi wirk-licljsu Scbuld vsrzögsrn su ktfunsn. Sollte geiiannte ,Aogabs* wabr sein, so wsrds íeh dso Bewsis dalür bei dsr eompstspten Bs-^örds ,enlgsgen nehiuen. L lm Üprig su hslte íeh msins Fordsrung sufr\'eéiit, Jottf Mair, \' \\ • .;\' Ouchhsndlungsfehtlfa. , •» A» • rovat slitt kiilfttWkért nam vállal r«ls\|MÉst s Szerit, HIRDETÉSEK. w.v-yZk A IBÖRSE AUFTRAGE P vollführt ooulant und diskrst das ;.íípankhau8 Anion Koritz u Oó.,p DudapeHt, j/xteke Waltznsrgssss und altePoátgaaae. 1) bel blos bsschnnkUia^jt Vtriait (V«rsielMrusg>^H prAinio 10 fali 25 fl-I^ (Dr 1000 fl. eífeoleni 3) i>b tlfc CnrM sleigen oünr fnllcn. 3) kfinnen -die VMekUu^A bei uut solsnp in jiot likibsa. bU nityA áewíuu laalislrtwird.v^.\' Céiirhftrte — mit nur 23 kis 40 fl.^ PtckaBf ÍCr fl- 1000\':% _ Effsktsa Psplsrs wtrőco ss dsr B&ne aui billiptsiivH fsksnít and bcstsns vsrksaft I ^ •poq.anff. OT Gold-Rente\|\| QP 7(Ú,1—8 H j íjinil jetit xar Spsculstlon besteni gcignet Hí ^Keiod Baardeckniig erforderlich^ :<uFroviuc-Auftr&geu wird allé Sorgfslt/4 aud Coulance sugswsndst £ 8L und ivar: riKonsortial- Tavaszi cui\'a. — Nyári cara. köszvény- és csnzelleues vcrti3zf itó-thea Wilhelin Perencatől gyégysasrész Nsunkirehsnbsn (A.-Austr.) j Alspos gyógyulást ssskőaől osűa, kősa-vény, gystmekágyasok lábbstsgségsibsn és dűlt; makacs bajojeban, mindig evessdő sebeknél, vslamint minden nemű és bőrkift-tési bstsgségsknél, pörsenéseknél aa area, bau vagytsstsn, sipoly és bujakéros daganatoknál, a máj- és lőpduguláanál, arany, ares bántalraaknál, sárgaság, bsves ideg-isomí és könyőkfájdalmakban, gyomorfájás szelek bán tal mai, altesü dugulás, viasíési bnjok, magömlés, férfigyöngeség, női tolyás slb. ellen. Görv^ly és mírigydaganatot tartós hassdálat folytán alaposan gyógyít, mivel euyha oldó ós visslethajtó szer, ami ezernyi alismerő irat által biaonyittatik. Bizonyítványok kívánatra ingyen. Egy 8 adagra feloeatatt csomag 1 forint bélyeg és osomagolás külön 10 kr. Óvakodjék mindenki hamisítványok vásárlásátél és mindig csak as ismert tílr-véuMsen védett aWilhelm-féle kősavéay-é*dfáa-ellenes vértistité theát1 kérje. K«phaté Prácer Béla gyégysssrtárában Nagy-Kanizsán. t -2ti) Öszi ctíra. — Téli oura. 94 (Folytatása követkssik.) Felelős sserleeati: HOrt lálkX UÓM. BfillGMANN izeplö- Mzappimn a szeplők tellea eltáveUtásáia, darabja Áb kr. a. ért Nagy Ksnissán PftittKK BÉLA 711 gyégyswxárábaa. ) ^ MarcaaHban t oa^vendégfo-J jaéó bor ét i^wtöli flrn»ónWi jog-, pl jövd évi márcxiua 1-től fügvaj pmrom évro b^rhe adatik. Az exem tórlMtií vonatkor* í^üételek Len pv" ón Kráui (7t^n«vi Marvialiban,( Itaint tu^f dánosoknál — bövi -M^ud hatók. daliban,L > ^vebbenC Egy zongora •ftntmit billent) övei, 3 kereszt vassál érczlemezzel legolcsóbban eladó Win* Teréz asszonyság zálogházában. ■111 mm i III 1647 éta MOhalyak Viér/oeban Soriété Fragilise de Matérial Agrlcolc francia társason utrtdasági gépek kitaitfaéra, «-»..i4tt Oalaatín Gérard Vimonbii (GW< DejuUfiiieiil), 230 arány érem, 84 azSit éram, diai oklovnlek, 3 nagy dl), a béealrglo lovag kereaaljr. ji fraaoi I allaaaraSalawuk iiállilója ■ • • , i - üjáuljáií gnzdasági gépeit: gőzmozdonyok, ciépléxének, járgány, borpéaek eib. stb. Kiváló munkaképeaaég, ItOnnyO uá\'íitéi éa pontoa késbosilés. Arak fölötti felvilágoeltáat.yslafcimt\'képes arjayyzékakat kéataéggal szétkOld lláOBR TI., mérnök, a PtrMca Jóí»flf-r«nil lovagja. Ül, 3 4 Vezér képviselő Ausztria Magyarország éa a Duaafe\|odolea»éi;ek rénéra: Wien, II., pernlnengaase IS. Magyaforaa-gi képviae\'fi: Blaaa jciossn Hór Oudspeat V , Sséohenyi-utosá 1. eh* Mhidtn khlllildto^ at tUé éráiméttmml kjttíHMvé. BC KtIM thm Parii IHJö 9g J. és Műller gép=Md rotfta-leiucy, gyáíra Budapwten. aMargit-hid küsoMbsu, késeit Trleurttkct (konkoly válssstó) 6 kl lÖnfélé >iSgyaágb»». Trleur hengereket malmok asámára Ksplslékk Maolelfl réatáksl, Nsl Iákat jtm rostákat oaéplőgépsk asámára. f 7Ö2. 21-60 xxxoxxxxxxxxxxxx Oirll-Ingenonr Tb. Oetger\'s Orgaulaebe Coplr platté flír Patent-Autographie gibl 1000 trhusarti Abellrj okm Pr«„s ■h OrssksraaÉNvl lé und Wslxc •« Kíjiem síit Mkvaraar TiaU fMcfarkbaaao latot UWIi«inl. » Orlglaals. (lm t-t Negtttlvdraok und Anilienveriehrtn !jn psl Varfsbrss 5 mit «ueli au/ és* Cfafcjtoo. ftaías Haktogr «wföWb.r: atía Afpsrst i.mtnt Kutf«l4r 7 1 min. Allgsmein ansrksunt beste, leiebt abwa\|wk-bare Copiasese per Kilo fl. 1.60 bis fl. 2 20 (naoh WaMergebalt),iaV«rweodaeg tíoith k. k, Misísterium des Inoero, Finsnsmiau terium, Slidbahn, Btaalsbabn, Nerdwsatbsb, Nisdsröat Qswsrbsvsreiii, Ingsuaarvaraii U. v. A.; sahlraíoba Aiierkeununga Zuackril ten von Pnvsten lisgea sai £i aiebt aut. AnUín-Tinteii Ytr, vials liebteohts schwsrss. sar Vorlaga au dié B\'hördsu gaignste ÁnsAgs haban will wands síelt daber an flis Nlederlage: Wien, IV, AHeogaflae Nr 3. XXAXX < XXXXOX 3ÖÖ0K A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazgatósága ezennel jelenti, ltogy Zala. Somogy, Baranya es Vás mepyják rezére kilerjedfi hatáskörrel N.-Kanizsán vezérügynökséget • állítván fel, annak vezetését • Gutmann S. H. úrra !\|S\|\|JHH ruházta, kit egyszersmind a luz-, szállítmány-JégbizlotflAtf ngazaloklnn jogérvénycs biztosítási kötvények kiállítására, károk Budapest, 1880. januárban. felvételére úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. A Magyar-írancm bizfositö-r^szvénvtársaság igazgatósága Sh Schweiger. Moscovitz. k 11; "biztosító részTré3nL3r-tá-rsa.sáLg^ igazgatóságának fennt^bbi közzétételére hi vatkozással alól írott tisztelettől jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai vezérügynökség vezetését elvállalta e a vezér (Így nölcaégí irodát megnyitotta, hol in biztositáai ajánlatok elfogadtatnak s a biztoaii/wi (Izletrc, vagy a társaságra vonatkozó mindenféle felvilágoeitáeok legkészségesebben megadatnak BlziouH pnltg a hívnomg a) tflzvegzély és rollhahás által okozott Icátok ellen; e) gzííra/Oll vagy vizeik HzáUltOtt javak károsodása nllon; b) Jégkárok fel len i - d) az ember életére minden ismert módozat szerint. A Mnyf/ar-fraiiczia biztosító részréitytársasáff, molJnok 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő aiáptökójébrtl a részvényesek által mindjárt kezdetűn 10 millió frank, azaz 4 mllHó arany forint kéezp/\'uzbeu befizettetett,\' b részint a főváros legelső pénzintézeteinél, részint pedig, magyar államérté;oklmn és elsőbbségekben lett elhejyezve, f. é. október 14 én tartván alakuló közgyűléséi, melyen a társaság ügyvezetésének éléire- kj)vetkezőid választattak meg. V á laaitmány. U Elnök: Bhttó látván, ó Felsége val belső titkos tanácsosa, a Lipót-rend nagy-lese, orsz. képviselő stb. findapesten. \\ Alelnökök: Báró B á n li i d y Béla, földbirtokos, oraz. képv. stb. Bpesten. Bontoux Jenő, a páriái Societé de l\'Uuion génerale elnöke stb. Párisbau\'. Válaaztmáuyi tagak. Bobért M o r i n rasrquis dt* Banoeville, az osztrák déli vasút igacgatúsági tagja stb. Párísban. N e u w e 11 Ármin kir. kereslted, tanácsos nagykereskedő. Lovag zápori Begenhart Ferencz, az Albrecht-vaspálya elnöke stb. Béuiben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. kédvisellő stb. Budapesten. Báró Tinti Károly cs. kir. kamarás, az oszt déli vasnt alelnöke, az bszl-rát urak háza tagja stb. Bécsben. Felügyelő kinottaág. B e d k Nándor, a magyar jelzálog-banknak igazgatója\'. L«ánczy Len, a magy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten. Lewin Jakab, a kereskedelmi * akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos. Mária Emil, a párisi Societé de l\'Uuion génerále vezér felügyelője Párisbau. Igaigeláaág. Igazgatók: Dr. Hi 11e r Albrecht, kfi/.- és váltó-Ügyvéd Bécsben. Kiste nmaciie r Károly a „Hnftmann József* nagykereskedő czég főnöke Ba-dapesten. /Schweiger Márton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató: M o s k\|o v i\'c z Lajos Budapesten. Tekintve a társaságnak fenntebb kitQneteU tőkeerejét és az üzletvezetés jélén lévő, hazánkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, hogy nem volt még az egész monarchiában biztosító társasig mind <jz ideig, mely a biztosító kAzönaégnek annyi garantiát nyújtott volna, mint amenynyit neki e társaság. mindjárt kezdetben nyújtani képes, a a midőn a társaság ezen, eddigjpáratlait tlikeoréje és az élén álló egyéniaégek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra nézve, hogy a társaság üzletvitele a méltányosság, a pontosság éa ai legszigorúbb becsületesség minjden kövételményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottaága az iránt is kezevségQl szolgál, hogy a táraaság a díjtételek megszabásánál is kellő telein lettel fog lenni a verseny jogosult követelményeire. I A rnidón tékát tisztelettel alóürott a biztosító t. közönség bizalmát az általa képviselt társaság iránt újból felhívja és kéri. njpgjegyzi egyaaemmiud, hogy a vesérftgynAk •égi teffileUn a vidéki ügynökségek szervezése teljes folyamatban van, és li\'pgy fciizbfsjtosftákf ajánlatok a már felállított ügynökségek által készségesen el^gadtatnak, N. Kantnáli 1880. májusban. maradván te jes tíasteletlel A Magyar-franczia biztósitö réssvény-társaság > \| vezérügynöksége n.-Kanináo. 689 Gutmann S. H, 31. szám. Nagy-Kanizsa, 1880. szerdán, julius 28-án. VII. rvfolvam. KJttofctatal Punból Riktp könytkeros-kadéefc Ujrifinkií utesa. M9 ssám. H^flaeMai Aftk: ém 6 Al. Fél-ém 3 frt Hc^edévré I Irt. 60 kr. Hír J.ttQénjrtk 8 ludboi \|MÚUor«yiNr T b. tokknon hirdetésnél 6 kr. í$ó-tj«Cj & kr. ZJaM MEffi-YP ÉjRDEK 0. KÖZM Ü V ELÖDÉSl, T Á RS /L t) Á LM I ffw G A \'/. D Á S Z Ál A ZALAMlíGÉI GAZI). KGTESÜMT ESm MÁS KGVI.IvT! HIVATALOS KÜZí.ONVK towrk\'tttM Iroda Ifúva alapmmüciiií 41 illető közlemények küldendők IJj városház tilc/.a ,018. n. tyni"}iie,l\|fw ItVfltfk rnak ismert kozokbí>\| fogadtatnak ól: Kéjuratok vbu nem küldetnek. Kyllttér: I\'Mitaora 10 kr. I H ET I LA P Hirdetmény A közadók kezeléséről szóló 1876. XV. t ez. 29. §-nak 2. pontja, ugy a 30 és 31 f- értelmében a kereset adó IIL és IV. oea-tályát, továbbá a bányaadó\', a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egylotok adóját végre a tőke kamat és járadék adót (1876: XXIX, XXVII, XXIV, XXU. törv. czikkek) illetőleg az adókivetés alkalmával megállapitott adó összegek mérve olleu benyújtott fellebbezések elintézésére Zalamegye területére 1880 ik évre alakított felszólam-lásT bizottság működését folyó 1840-ik évi Julinsfcóg6-án megkezdendi, üléseit naponkint délelőtti B órától délutáni 1 óráig ZtlaEgertzegpn a megyeház gyűlés termében nyilvánosan tartani, a .fellebbezéseket a ■Nagykanizsai,! Alaólendvai, Letenyei, Csák-, tornyai, KeMqhelyi, Tapolezai Sümegi, Zalaegerszegi kir. adóhivatali járások sorrendje szerint tárgyalni s elintézni fogja. . Zab -Egejrszeg, 1880 julius 20. Stigethy Antal m. k. fslssólsalsst bizottsági elnök. Városi ügyek. Nagy-Kanizsa,\' városának folyó hó 21-én Urtotti rendkívüli közgyűlése arról tesz tanulságét, hogy. városunk az eddig annyira elhanyagolt közegészség terén is haladói kész. Már a közvágóhíd építőse közegészségi szempontból többé uem halasztható égetó szükség, a mennyiben a .jelenlegi vágóhíd helyiségei • egészségelleneaek és az ott uralkodó ál- \| lapotok többé nem tQrhetók. Aa uj vá- 1 góbid a kűze^észségflgy, a kényelem és mind a mészárosok, mind a husfogyasztó közönség igényeinek meg fog felelni, a mennyiben elegendő vizitel, levezető csatornákkal, bújó kamarákkal és tágas istállókkal lesz ellátva. Az annyira szükségek kórház építés terve is valahára kis lépést tett valósításához, a mennyiben, ámbár a kor* mánj a kért segélyt megtagadta, mégis a képviselőtestület a kórhíjz níltiöl elóbbi építését újból elhatározta és a városi tanácsot felhatalmazta a kórház alapjá hoz tartozó telkek és a mpstani kórház épttlet nyilvános árverés utján történendő eladhatására nézve a megyétől engedélyt kérni. A mint tisztelt polgármester ur ez /alkalommal szóval kijelentette; ó méltósága s vesztrémi püspök oda nyilatkoioU, bogy a ki polna az ujo-nsn építendő j kórház helyisége mellé történendő átvitele ellen nincsen kifogása. Igy talán nem sokára megéljük, bogy az eddigi czélszerütjen, szűk és túlzás nélkül mondható botrányos kórház helyett uj, czélpera, nagyobb kórházat kapunk. Eperjcsy képviselő urnák a. közgyűlés által elfogadott indítványa az uj épületek ideiglenes adómentessége érdekében azon bővítéssel; hogy nem csak az újonnan építendő egyemeletes, hanem a szabályszerűleg építendő földszinti házak is addig, mig az államádótól mentesek, a városi pótlékadótól jis felmentve legyeaek, szinte üdvös hatással leend városunk közegészségére nézve, a menynyi ben ezen intézkedés által több nj • ház építtetvén, némileg megszfineud a 1 városinkban napról-napra növekedő majd- i nem tflrbetlen lakásszükség, jA régi, félig romladozó, ktaegészségellenés, alacsony, ! nedves, kényelmetlen lakásol drága pén-1 zen alig kaphatók. A szegényebb tor-1 snak pedig istállókból átalakított laká sokban tengődnek, gyermekeik vagy ko-1 rán elhalnak, vagy, a mi még roszabb, \| görvélyesek, különféle szem-, flíl- és vér-betegségekben szenvednek, midőn olyan \| lakásokban, jpinqk a Király-, Árpád-, a Petőfi^ Téíeki- stb utczák némely házaiban uspvilágra \|önnek. és ott vilá* gosság, tiszta levegő hitínjában Összezsúfolva felnőnek. A vjfrrosi; hatóságnak feladata volna a közegé&ségi törvényi 11 fejezetének 11 §. értelmében ilyen lakások kiürítését elrendelni; de tudván, milyen számos magánérdek volna! az által megsértve, mjlyen nejtéz a I szegény embernek más olcsó lakást keresni, a menynyiben még Budsiteatcn sem sikerült az egészségellenes piuczelskasokst kiüríteni, ezeu intézkedés a milycti üdvös ős szükséges volna, síig kivihető* Talán az ál* tal lesz kivihetó ha elég számos, száraz lakást! épitetlek 1 akkór a régi egészségtelen lakások üresen maradnának addig mig a házigazda a \|hiányokat nem mellőzné,; vagy a régi házat le nem romhgjná. IA szegényebb sorsunk számára pedí^még elég tér voiua a városon kivül jolcsú és egé>zségtía lakásokat építeni. A város) képviselőség tehát okosan tette, hogy ezen tmlitett\' indítványt elfógsdta. Nem tagadhatjuk ol elismerésünket, tisttelt polgármester ur és a városi tanácsnak az ek ügy ben meglelt kezdeményezésért és legyenek biztosítva, hogy mindjg minim a haladás terén látjuk, Örömmel üdvözölni és érdemeiket elismerni fogjuk. Most meg egy szép jes árnyas séta térnek alapítása a milvenl olyan város* mint K.-Kanizsa, nem nélkülözhet, volna a közegészség érdekében kívánandó, mert épen netá egészséges, midűn a városi közönség esteienként a foprp nyári hóna pókban az utczai por közepett a kávé házak előtt ül vagy a járdákon sétál azt gondoltán, hogy i friss levegőt szívnak; áijnyékos nyilvános kertre volna H ^.Ükségiliik kisdedeink sfcámára, kik a városi módon .épült udvar és kert néi kü\'i magas házakban iuegbctegttzu"k. { MedicU. \' Fővárosi levét (ni a u.b.dU. —, Krttbii M ul>m — Ur. íufctty Ad l.) HuJrij»,i, 1880. fial\'Ui 25. „Ki a K/aliallwu hangzik inindonfelől. Az ember külöuÖ.Wt (lnn"p és vásáruanokóu cialádok egéBz\' karavánjaiba] jhlhIkőzik, mi-Ivek-mind mogsiiuyian a vf<ros tikkasztó lég-kjlréből menekülvén, a n varai o helyekben oly gardag főváros vidékének plldjeit korúik fölüdülés végűt\'. Do neui ejak egykek, háuem ogész tostUlntflk rándulnak ki, hógy a [napot az erdők » ligetek liű« Árnyékában "lelket j^ílü tár«algás«al. az osUit p tli^ testi kiváualmaiknak mogfolelőlug tán)-/.czal tö t-sé\|k. Ily Utóbbi társsa mulatság {volt ta uj-" pqsti rtnorm. hitközség által lüúnezoti nyilt-lci\|rüt s táncivigslommal egybukdiütt cstoly, mély a regényes pa\'otai ertlObijn tartatott mw nagy, jelesen fővárosi k<vz«jntég jelen-\' létében. A ló vonat u vaspálya ko<>ik folyton, hozták a vsndégekot a muiat«ág színhelyére. Killönösen az aristokráccia volt képviselve, minthogy Tisza Káliuánuó vplia Udy patro-nesse. A tánczvigalom 12 óra\' falú érrn ol totőpontját. A jó kodv a lcgtü\'.<)ÍHibb csárda-soaban nyilvánult; do a walzor meg a quad-rífle seiu liiányzott. 4 órakor röggel oülo\'t el] a diszes áratág a vigalomröl, melynek folytat sát mog ma, v^sáruap ÍmIo v^iják. A; tánc<, nemos ciéljáuál fog.va, — ugyanis jótékony cié\'ra volt rondozvo a derék réHzivivöket még nam fárnsztá ki. . Philifip\'irl, a hires franctia vállalkozó ajánlata, egy a város Jige-bcn ^liitondő fÜr-d«»t illetőleg^ újra a város ertlölwn á\'ló Art-h«v.i kútra irányai a fővárosi tSJincs tigj\'el -lU\'k Ugyanaz niuith\'pti csQtörtokün tartott gyjülésélivu szakértő bizottság kikü dését határozta el Kod , alpolgármester olnttkloto alatt e tárgyban leendő r«iirá\'á-«r t. Abalános várakozásaal néznok a bizottság tvrvéuok ulújn, mindaronáltal tagadhatlau a biaa\'iuat-lanság, melylyel a tóvárosi közönség a ku\' keze ése irán\' lanusi\'. Amidőn 10 évi ása\'ás u\'án, mely a (óvárosnak linuyL pénzébe kerül\',, a közönw\'g a kívánijezóii ulérvo; lá"a, ál\'alánoun rög öni akczié- várak a ku> kiltaaználásábsn; ami azoéban nem tör éu> mog. Kémelvek ez\' a fővárosi \'jmáci egyik biva\|akís li\'kának \'árják, mty<<kfaek ize1- f lős\'H\'ésé\' (<z alkaloiiOns\' hagyjuk azon re- / jnén) lum, liógy a kikíildö\'t l»i//»\'i«íg kiel\'V Ki\'eili r gja a boléliolyezeM várakozás\'. Min-jltn csak kissé el nem fogúit ember nem ismeflioli leire azon roppant anyagi és er-l<öleli <főnyöker. melyeit ily nagr szal>ásu fltdií a luki áséval a fővárosra, az országra liarainoliiiiiiak. i Ilázánkbsn úgyis igon gycng.í talajra épitMt farnak i^jik harkkíivo döfi ki dr. H/abpky Ado!l1wu, kit tegnap helyezek örök nyugalojÁra. Feddhet cnjellemének 13voná«a szigorú ígazság •<0n>tctébeu <u önfeláldozó frtnul.i/.áw\'il)Hn volt. Egyrészt több ípartámi-la nsk ö\'ótt állva, az inantak tett tnsgmér-li "tnt\|eu szolgálatot. nA^r.-szt a fővárosi re-«i-dtjil/iHaii taná.rkodvá\'), a mostani nemzedék egy röszúnek nevelésében szintén nagy. I\'éiwi vdll. A reáliskolában a magyarnyelv tanwkif bírta, s növendékéinek nemesak tanitása do lelkiismeretes oktatása által sxer sett ung^nak horvadlyttlan babér koszorút. Hogy tuennyirr nxrrették, bizonyítja ezt az-m \| rújizvét. mely miiidonüu iránta mutatkozik\' és a kosvoruk a«on nagy náma, me\'y«\|k javatalára té\'e lek le. Béae éi áldás lengjen a tevékeny élet pinléklén I Halát: Frigyet. A nép érdekében. \\A (Vége) fstnertessUk meg életrajz,i leirá-óokbaii \| nemzetünk dicső múltját, a nuptyto)vnsó kö/.\'"\'U»óggol. — Mint ügyije hazai élismort írónk mondja, a nem^s jellem fejlesztésében leghatalmasabb enzköz a történelem tanítása, ismertetése. ,A történőt a világ ítélete. Elmondja az egyes «m-l)er«\'k ék egyes népek cselekvéseit, <i jókat épen ugy mint a roszakat, el-•dntondja a cselekedet következéseit, meit az emderek és népek életében minden cselekménynek meg van a maga természetes következménye. Ily el beszélitek bői (leírásokból) tuogú-meri\' az illető a/on cselekedeteket, \\ é 4" tű0!-Csillag Bandi. • - fépiss sibsatfiét. — Irta: Rózsavölgyi Soma. Há\'ókuituat ölt; az aranynap magára. Fejét kimerülten hajtja váukosára, Ks anuat beliánpria para*-piro« szemet, Félhomály Üti ft\' tanyáját szorteszét. Most a hold, aj éjnek ragyogó királya, Felül callagokkal kivort trónusára; Csillag >s trónjáiiól letekint a földre flböXn pillant néha haraányi erdőbe. ({arsányi erdőnk gyöngyvirágos táján Vyatka jakáes legény bever suba-ágyán, (Jtyaa bánatosan sóhajt furulyája, Hegyka rifyajt egy egy «omoru nótára. Mm ik esak mak>gány csattogna párjának, gesrel«Ma xó^ajtna s««\|lŐ a virágnak; Miatba bés gsfliis sakogaa as ágon, Kinek messe, páija széfes e világon. limmm Isrtt i flava, éa gyönyörflaégem, Ugii/lijillh1! Virág a fóM kes.kségi n, tosMwieeii ftdra Harsány seép rózsája Jer ki, érted aéí^t Bandid tandy^a." Um mm mámjém elrepül a dallam, Btfcfc itkfcát miá\'ihhin" Wkan, • eánsk^ja tUnátf szép rfzsáj" tm ki, étMd sék^l Btmmé hmtíyá^a. totor Qm* tiaadi I já te gpft NÉM V MS bsa i hagyd itt • víd&etr %m mmmhm iK mm «ka<kai már au 1 ^mák i \'i rtii Máinak - - II. FoJpirult a liajnai, ott mosolyg az égen, Pacsirták dalától cseng a-vidéki régen; Most felcsillan a nap aranyos sugára, Rászáll a biróék háza abiakáik Talpon van ott ki-ki, apraja éa véne, Miként hangyabólynak sürög-forog népe. Serkent a birú is: „Mindeu legyen készen!" Hogyne ? hiszen lánya menyegzője léssen. Benn biróék lánya méláz csak jegyedül, Halovány orczája könyektől nedvééül: „Bandi, kedve. Bandi! Isten látja lelkem! •Szeretlek én most is, de másé Üli lennem!" Megered hő könnye, mint a sebes zápor, Felsóhajt, keservét elsuttogja ézázssor, Kem könyörül rajta a ki hallja I atyja, Aiya leányát csak szegényhez nom adjat? Gyülekezik a násznép ogyre-pgyrö jobban, Mindenkinek szive oly hangoannj dobban, Hogy elhal mindenki ajakán aa ének; Nem tudják igáznák higyjék, vsjgy mesének I? Harsányi erdőbe\' ma éjszaka; történt — Véresén, halottan lelték a vőtyg4nyt, Bandi volt a gyilkjoa, meg van nkr a nyitja .Szerelme, volt, 4- eltűnt, e ia bizonyítja. Elterjedt a rém-hif szétoszolnak ssépen, Csak a Virág Ferkó marad hátra épen; Egyedül megy, halkan suttogja ihagába: BMégis esak wyétn lesz biróéknjik lánya." .111. KobegAnyi börtön moh-lepte fenekén, Bekét vasat emel CsüJag Bandi, ssegény á vamrágta sebet nem árai már régtál, Hmmb inkább s^jeg smv. mély seliétdl. Bemál^es a bdrtBá, alig boasáljaj át A moaelygó saép eap aranyos .agarát, fliMÉljjssillli kMk káségM ■érelme, Is as egy kii sáfár, világba ok be. Ott a nyirkos <böjriön fenokiije téve Sínlik nehéz bábán, közel már egy éve, Szivének, lelkéuek egyéb ólmja nincs Meglátui kiesét, leliullváiiRi bi inra. Örül, lia láthatja, hogy még tan pár csillag, Mely fe ette [olyan biztatóan [csillog, Éa ha ezek közfll egy ékese m lehull, Szivében a bánat százszorta jobban dul. \| örül, ha kérdheti vándor madaraktól: „Mi hirt holtok nékem madarak falumból, Szeret c meg most is, szeret ■ e még engem, Avagy elfeledett, elfeledett régen Vu S lm a madár nem hoz kedvw* hirt noki, Ha az eget [sfiríi, sötét ftHlcgj fedi, Ha azivo i>ifarad á nyomaasio bábán, Kgy marad vigaszai neki e bánatban: Szolid lepke (gyanánt megjeleli az álom, Szárnyait már Bandi szerue fclölt látom, 8 az álom ejvissi Harsány i .eiMloím,^ Harsányi erdőből babája ölébe --— — Pedig már as erdő sárgul] halaványul, Haldokolva hull a levél le a]\|M, —_ És ahol legbúsabb nz erdőnél tája, , \' Oda jár bnsulni a biróék lánla^ Minden szársL bokór. minden fonnyadt levél Mondta neki \| Te iá boldogtalán levél 8 a hűvös őán néfi egyre csak azt sirja: aAz ürömnek) mindig bábánat la sirja." r tanyája, k azt váija, f trűlyája. Osendes/i néma li M\' volna mf De még minőig IMdit, egyre Valami ugy sugfa, ferzi szive Mugssólal meg ttt a pásztor Pedig talán »ha, séb\' áe lolu I Tu4\|a Ferkó\| hogy ja halót m Akkor-éjjel lli Mim íá ta, m ö hallgat és aá(a még jobbanl )r ag il lOvé, nővé.., voltak, holtak.. IV. Vidám danától zeng Virá\'J Ferkó lakj«; > Hogyne? hiszen Ferkó .lakodalmát lakja" Hát ki a menyaszony? ibróóknak Unja, Hiába sir szegény, atyja ugy kívánja. \'Felliarsog ar. ének, muzsikaszó rendül, Ciimbalom sarkantyú bele-bele pendül; Fütyöl a klarinét, muUtoznak nagyon, Mint ma esztendeje ép\' ezen a nápon. Fütyöl a klarinét, jxinög a ezimbslom y Forkó kiált: „Tánezra hopp ideanjryalbm! Törüld le könnyedet, nem erdemei künyet Akit gyilkolásért börtönbe vetettek j" Hiába nógatják, hiába a beszéd, Feledni nem tndia Baiylit, hfi kedvesét, Valami ugy súgja, érzi szive tája:! Megszúlsl ínég künn a pásztor furulyája. Muzsikaszó rendül, pönög a ezimbalbin. Mint] ma osatendéje ép eaon a napon,. Virág Ferkó halkan suttogja magába\' : ;:v aMégis csak enyém lett hiróéknak Uuya. Kgysserre esak elhal as tyongó . iligylenek e, nem-e a maguk szemének ? Zsandárok érkeztek, velük véres fegfver;, .HqlUed ez Ferkó I le gyilkoltál rvtU 1 - • Él, ki. rohan Ferkó, mint űzött vadállat, \' Üldözik őt, hajtják: ,Oaz gyilkos megállj caakr Do esak tova ltaj\\ja sötét gondolat ja,] 8 mig van gondolatja, magát meg uöju a^ja. Rengtfegbe rohan rémült, feklult areiaal Weg-megil ^liegve, s megint tova njareal; Kem ineimzo van innen a megáradt árok, Ha Átkelhet, nyomát vesztik a zsandárok. Skemel oly vadul, rémesen forognak Ssilajofi rohan a megáradt ároknak, 8 azóta hiába keresi a törvény > filtemetto mélyen a kavargó örvény K liarsányi erdőnek gyöngyvirágos táján Csillag Bniidi hever ujru suba-ágyán, Olyan mélabúsan sóhajt furulyája, Hogyha rágyújt arra a régi nótára. Szálló szeljü szárnyán elrepül a dalhun, Biróék altlakát meglebbenti halkan, — S elsuttogja újra: „Harsánv nép rózsája Jer ki, érted sóhajt Bandid furulyája." S nem hiába szól a pásztor furulyája, Kimegy aa erdőbe a biróék lánya, Ott enyelegnek és —f — de nem mondok többet, Még az irigy világ Mtogirjgyli őket. — \'1 [ A ta.iár és védenczei. lUg^uj. \'Irta: Rlyirare-Ctu\'len ICmilíu. I\'oniltai. PBIEDMAJíN ALAJOS IX. KarársesNt. — 1 levéL - A ess* lAdl ÜHUfpélj. ^ (K o I y t a táa.) , Mindennek vége, az utolsó kapocs széttépve, megmeredve az egyej.ou aziv, moly o földön övé volt! Egy lény sem volt a löí-dön, mely őt szereti, vole imádkozik, voie örvend és szenved I Kg>eUen-rokona és barátja uincftcu, olhagyotlah áll as élet nagy^ rideg pusatsján... Mélyed é> élénken éné; lájdalma ki-iiioadhatlaa fejit Kkködkeu éra éra után mait; suiét lett a szobában; ontsam tudott róta- Rug>ü elmúlt val. az idor hogy a tasácMsuál meg ke luu volna jellcnni Sem as időre sem a a meghívásra nem emléke-kecelt vúsra Nem énett a küté\'etből som-i mit, - de annál inkább sajgott a bensője; A tanássos lakó szobrában a iheaass-tal teritve veit. — As aistal fslsó végét a melyek agy ilp boldogságára vagy koUogtalaaeéfáre izoígálaak, i keble wwe ismeretek mellett emelkedik. i ^ » — s \|0 ée tgas megismerésével von-•Mik m igen ée jo felé, e gyűlölet-ül lelik el aa iránt, a mit gyalöle-teaaek iemert meg.* (Környeé.)\' ezépen mondat-a élj ilyen Nem eJág aaoaban tán kieeifráaott p mesterkélt • sz<rkenetekben ugy oda dobjv mondani, hogy a hazaszeretet ng amolyan honfiúi erény. Nem, ez nem elég! A nép. nem ily nyelven beszél, legalább még nem! — Érzékeltetnünk, szemléltetnünk kell még pedig a mi nem oly könnyQ dolog, mint a mi-nőnek lenni látszik, oly nyelven, oly amkban, oly kifejezési módokban, melyek a nép szel lemében gyökereznek, — _ A nép a történelem iránt mond-katlan nagy érdeklődéssel éa szeretettel viseltetik. vagy szőjjUE elbeszélé- elő- fel ve-nép- Beszéljen vagy olvasson laki annak az egyszerű falusi eek, valamely helyesen választott történelmi eseményt! — Szemükből olvashatja kí hogy megnyílt szivük sx elbeszélés tartalma alatt, s a körülményekhez képest, majd a lelke-•edts ssent tüze gyul meg szemeik-- ben, majd e hazát ért sok csapás leletti honfiul búnak drága kényei perecnek alá az arczokon. Ki nem aktija hinni, ám beszélje el ookik igaz honszerelem tói hevülő lelkesedéssel Hunyadi, Zrínyi, Dugavits, Kemény és más ily történelmi ériá-sok dicső tetteit; vagy bessélje el a siomoru emlékű mohácsi vérmezőn v\|vótt szerencsétlen Ütközetet; vagy ecsetelje basánk romlását a tatár-o^orda betörésekor; vagy mondja el az érczkaput döngető és Hadúrnak vérit ássál eakllt tett kaczagányos tisűk honsserzési nagy munkáját; vagy említse föl hazánk — külföldön élő -] nagy fiának lángoló, vagy bcjgy ugjy mondjam mind az öt világrészt tiszteletteljes csodálkozásba ejtő \|tü-nemenyszerü hazaszeretetét, — igen méndja, vagy irja le ezeket komújLy; higgadt, de mindenesetre hazafias lelkesültséggel, s azok utáa miket taáasatal, igazat fog-e nekem arra aétve adni, miket fentebb elmondó voltam. Ily, a lélekre állandó benyomást gyakorló, szemléleti példaképek előállttá* által tanulja meg a nép ha- aéja és fölkeni királya iránt, tartostt törhetlen hűség és tisztelet gyakorlását, megtanulván est bizton váií-ható, hogj bonpolgári kötelmeinek aa élet mindeb viszonya között késa-séges hajlandósággal tecnd eleget. A ki tudja, mily mértékben dul még a köznép között a babonába^ való hiedelem rákfenéje s as abból erédő kurnzslás, az belyt fog adni ason határozott állításomnak, miszej rint olyan naptár, mely nélkülöz valamely a természet köréből váj laaztott olvasmányt, — nem a nép keiébe való. 4- Az ilynemű termén esettani közlegényt, bele Qgyesen j valamely sQnkbe, vagy jelenjék meg az önálló oktató modorban. A fődolog — moly szem eíől loha nem tévesztendő — a népies és könnyen érthető irály. — A természettani törvényeknek complicált, ós a tudományosság szinvonaláh álló nak látszani akkró szövevényes tárgyalása, nem ajköanép eezéhez való. — Nem as a lényeges itt, hogy azt fitogtassuk, mit tudunk mi,. hanem hogy a mit tudjunk, azt ugy közöljük mással, hogy as illetőnek teljesen megértett és szellemileg megemésztett maradandó becsű tudásává, ismeretévé váljék. Mondanom iis felesleges tán, hogy őzen természettani közlemények sorába, csak á népet legközelebbről érdeklő, s a mindennapi életben elő- osalogányá iak, a nép költdk királyának örök isép dalai a köznép da-róöz fedte izivében. \| Taníts ik meg a népet a költéssel iránti szeretet és tiszteletre, megismervén annak szépségeit, szive mélyéből Ipg tiszteletre buzdulni költőink irint, s anyagi áldozatát viszonyaihoz mérten örömmel ho-zandja az i \'Jlogy i mékeit nyu hiszem én mindennap forduló tünemények s jelenségek jye-. jeleteknek kölcsönös kicserélése és yan ki rajjon endők fel. Igyekezzék az illető \|iró olvasóját megdönthetlen, könnyen felfogható éezokokkal meggy ózni, mikép minden tüneménynek meg a maga természetes oka. — A igy ir, az elérte czéljáu — Szólok még végül arról, legyen-e a nép számára irott naptárakban a költészet is képviselve. — A mennyire a naptár terjedelme engedi, a lehető ^értékben — igen. — Dalol a harczban , masírozó * dél-czeg jiadsereg, dalol a magyarnak apraja, örege vigalma közepett ujgy, mint fárasztó munkájában. — Tágas mező a költészet mezeje, s mért ne szá- rodalom oltárára, . költészetnek minő tartsuk a népnek, arra ugy-Üelyettem megfelelhet a élet. — Erkölcsneme < sitő alkalmi hazafias és tréfás költemények mellett igen szépeu megférnek a szerelem nép-dalok is. — Ne legyünk tülkényeskedők 1 — Ne gondolja senld, hogy az utóbb om« litett versekj közlésével károsan hatunk a nép lelki érzületére, hiszen a köznépnek íz. van szive, a sziv pedig szeretetne, vagy ha ugy tetszik szerelemre van teremtve a kunyhó és palota lakójáé egyaránt. Innen anuan hozzá fognak a jövő évre sz^ló naptárak ssorkesz-téséhezi — Ajánlom,-a mrlyiuele-geu csak lehetséges, az e sorokban: elmondottakat az illetők különös figyelmébe, annál is inkább, mert férfias meggyőződéssel vallva, újra meg újra kijelentőin, mifzeriut a névnap-táraknak mikénti szorkesztéso aj nép* művelődés es\'felvilugosodjis előhala-ragy halál kérdóse. Síkra hát, ki jobbat tudl; — A ozimaoil Szálloda helyiségében oMuge\'éai jel intUloU megnyj a\'ik, ée az nsp délu ám 5 órakór aásjria. — \|. Blép<i jegyek 1 Irinyi dii melleitek váaár napjáig s f\| kári hiva-luban válthatók, a gabona ée borvásár napján nedig csak a pénz árnál kaphatók. — 8. Haasnáls\'ra nsolgáló é> a »í»aárág-nál legkéeóblt sugusz us 20-ig megrenuiú-lendŐ assialok díja egyenként 4 rfr. — 4. Azon résztvevők, kik eladás vége t bor-mustrákat kiálli ani szándékoznaa, megkerestetnek, miszerint a palsoskokat viguetiek-kol — melyeken a b^ktlldo neve, a. szőlő hegy megnevcséso, a termés évszáma, az eladásra «ám borok mennyisége és ára ki\'űnielvi) legyen — gllá\'ní saivcskdtbenuk, Íondoskodva less, hogy minden kiállítónak ora oUtűlöni ve elhelyeztessék. és aa eladó Vagy megbízó (ja laifaaasék. Iiuezki állal dés a vevőnek bomuial-történt az iráni is dásának élet 7 megvitatása által ja levqgő r- tisztulnak az mély csak édes hazáinknak javára, mert irva szabaddá nem vállbatik, míg teremne az virágot a köznép mára is? — Mely nemgetnek van fogékony érzéke a költészet szép sége iránt, ha nem a magyarnak ? — kí a nép < között él tudja csak, mily ^honosak a népdalok bűbájos ] reggeli miut vihar után eszmék, vál hátik vagyou : ,A nép míg ust \|szellemi sötétség fogja körűi.\' Vonogat Gyula. Helyi ís megyei hirek. - \\ agy-kanizsai V. vidékbe II gabona- é* borvásár. A zalauiegyoi nzda»ági egyesület egyetértve a nagy-kanizsai kereskedelmi testülettel, as V. vidék-béli gabona- és borvátár rendezését slhatá-rocván, e vásár folyó évi augusztus 23-án Nagy-Kanizsán lou (ailsndó. Mely váeárrs az ajuljjft bizoKaág t. uraságodat liszielettel- teaen tiiegliiyjiv azon iigyelmezieiéasel, mi-lém az, lekimvel vidékünk ezévi kiválóan. iÓ lermáaét, elÓrej láthatólag minden irányban nagyáhlekűvd fog válni. .— A nagy-ksni^ai V, viduklicli gabona- éz borvár árra yonatkoió batároa\'ok. I. Az V, vidékbe\'i gabona és borvásár f. évi suguasius 23-án ^ " órakor az „Araoy szarvas"-hoz. ávirda á\'ogaói run- C\'illl- 9 hogy a borkiálli áara szinte külOn asz\'alok alkalmazlMiók, in/ilvok hasonlólag augusaius íM-áig 4 fr nyi Alj bfkűKlése melleü a \'il-kárságnál niogréudelciulók: oa 1 «e Utn s bokQluÖtt pslaüwok és á fllnmaradó bor a kiállító tulajdona marad.; — .5. SilrgtfnyOk Ibi- és kiadására a hulytLsinÓn kűlilti \' \|L hivatal fog fölállitiami, ;-a vásár I •fólkéruinek, hogy s hozzájuk intézendő sürgönyüket, g)\'oraobb kézpoáilhoiés czéljúból ^gabonavásár" jelzés mellett aimoz\'essék. — 6. Ati\'kárság a léinjjOtt. üzletkö\'éaokel a délu áni órákban jegyaőkOnyvbt ikta aud-ja. 7. A gabona- és borvásárral ga dá* esa\'i és ipari gépek kiáJlitáss lévvu igybtM küivo, e kiálli\'áara a bej\| en^éeek a atUlcsé-g« lt térleijodelom kijelölési melleit legkésőbb f. évi augusiitu 2U-áig a ú-kári pivk\'alhos ic\'é/endők. — ö. Küldemények levelek: „A 1ffl^y-lráiuz»ai\' gabona- és borvásár dező bitoi>ságáuak Nagjy-Knmx«anu sondflk. Nagy-Kanizsa, ItftfO. julius havában. A nsgy.ksuissai gabona] és borvásár reu-dezÓ buousága: Qlaciuu Lajot} elnOk. H\'au Lajoi, líikár. Meghívás. Nsgy-Kaiiissa város: képviselő válaaz\'ó kilzUuZége eg} része ál\'ál megválasztó it végrehajtó bizottság aZ ujounan válaaztondó országos képviselői átlás belOl-léso lárgyálian 1. 6yí julius 2K-án d. u. 4 órára a „tízarvas\'1 vendéglő nagy jíérmében elölegQH ériekuzletei hív jísszo, mellre jNagy?-és Kis Kanizsa város országgyűlési válasz ó-polgéraít lisz elonel meglmja, mely. érte-kozlo cn már ezeu alkalommal is\' az ogéaz válaaz ókerttlét válusa^>palgániii szívesen U\'ja. A Hl tagú ideig!, vógrehiajió bisonaág nevében: A\'o»uU János, jegyző, tlsite\'sndy Höla, elnök. — Ilyuieu. T. barátunk Sohultz Károly, polg. isk. rajtianár ma (szerdáu, vezo\'i ol\'árhoz a kedves Kováesics Irma kis-ssszouyt a helybeli plébánia tcmplombzn. Kívánjuk, lioip^rajzoló cullegánkaak kedves élete pzíjával a sors minél s<ebbjoVun-1 dó. rajtoljon, s hogy a rajzban men ol ke vo,ebb legjen as árnyéle, dd annál több a vil ájjo.súg, ha így kevé»bé is felölne meg a rajsmúvé«.i igényeknek..Sok üroinet és boldogságot luváuunk as ilju párnak. — (tyássbir. llergunröib-ir András mint \'estvér, á <0bbi rokon nevében isszo morodoit a-ívvel jelenti felejthe o\'len testvérének JJergenróihor álibáy uagy-kanissaí káu oroak f. é. julÍQS hó 2?-éu es e U órakor - é ötének 5tf-ik évében —■ a hallo\'ti sx ínségek éjia\'os felvé\'ele u\'án gyomorkor qtkozióbon türtént gyászoa olhunytá\'. A iogultnak hűlt tó entei julius 2i)jén d. u. rakor. fognak őrük nyugalomra lo\'ó\'elni, ongeaztelő áront mise álaoiat jpodig jul. án déleőtti 8 órakor a sz\'.-íeienczron-ditik tomplomában á Mindeulut ónak bému1-latjatui. Nagy-Kauiisén. JÖÖO. julius 28-ée. tíéko poraira I faaéasszony tisztelgett vendégeinél. Vsjmi tizizeaót nőtől volt körülvéve, tivolié.vő rekéaok, kik megfielelő "ávolaágban tartattak a tanácsométól. Csak Ünnepélyes s kálómmal volt sse-reueih jak s gasaag kereskedő asstalénál ét-kezkotai. — 6okzzor kénytolonittotlok a házi aasaeuy haszontalan eeevegésoit hallgatni. Staslu^y számos ur, alázatos ügyelő á\'lást toglalt cl a tanácsos körül, ki oaibulyát szívta o\'y kvgysa volt, barátait valamely iff jujkiri élményét tartalmazó adomával mu\'at« tárni. Jámbor hallgatói esodálkoaáauk ;öbj>] nomfl kifeieaéeével hízelegtek s házi gstdá aak. - Kgy ablaknál ült liózsa ée Náodor kassélgetVéa a tanár magányhoz való hajié\' mártil, ds mind ezen társalgás s nagytbj rwnhen levő gyermekek lármája által tul« harsegtatott. BRózsa, kedves Rózsám,1 kiáliá a Ú-l, aárseeaé ée kíseé félre ferditá lejét, aiuenV-ayirr ksménytteitt gslérs és azáinos filrt ng«<lá. — Jk lárma, kedvesem, k iái hatat- \| km. Msaj ki leányom éa esittiad a gyer; amkat Uummb, mily. boeaantó, hogy Man-i Swmdt ama kBa I Éppen ót aaemoltem lü, \' bsgy s gyer miseket mulattassa ée hangos bs—á^ fthaase Vrokt éra síomIí," lavé kssss a \'saássesaé és as óiéra nézett 1 ,á megélj ft* kűleakwi nem ssakia" aa alkal-feui elaialssoUMi egy eaéeae lkáéra inogjé-jmm \| ejtess, Mf r slaes rvadyéa a dolog. Iin>, 0andi>a, kaid ei LsiMokat « fcsaáastesd, a«s jfla e el a )sMi. lUssa hésasistl és rtfMs Mjeaité anyja f^mméi. — Asetéa Maa«ladi aash^éba és a aatéassaé ajáadééaliai b^mtsmt rmt Bét t m besaal VsH Hans entsdi ás Máfis «sakakk4r,mér IH§\| éiilsStik pl SissiJéI sOtét iaséks Ugy ét vffisfri É«l Umk askl fcaiéssaara^ e MMélMM, ká jkkMl lMi\|lil i, AÉéáMI ksasst séaa aokt f iMif »n>á - MEméEW Ea borsautó v Ina! o\|pgfcny, anánaJomrs tuéltó ifja, nem teljes még s mérték ?i Bóssa az ablsk mellett lévő sazlslokl állott, gépiesen tartva kezei közt bL számára rendelt ajándékot éa feazfllt figyelemmel tekintett le az utezára, Lairssohn jvissza jöttéra várva. — Vegre Laraaolin lelkendezve leijött a tépesőnj éa mielőtt szóhejz juthatott volna, Rózsa nem éppeu közönyös hangon kéruezé: Miért nem jön Uánner-sedt urf .Oh, rosszul van," válaszolt Lornohn lelkendezve, és iparkodott léleluethez jutni. Hogyan Y rosszul j? kérdé Rózsa halványan és reaakotve. — iHeteg? i- „Igen csakugyan boteg. Midőn ódaéK tem a második emeletben kérdeztem, ótthon van e a jelölt, ekkor a szobalány azt I végszóié, hogy már több érán át nem hatotta. Mér vissza akartam loKlulni a jiyertVflaszl meghozandó, midőn easembo jutott, hogy ,ó volna aaeniólyoseu uláuna ne/ni. — A osí-j galépcsőn lemenve, a jtitétbeu áa ajtóiutáif tapogatóztam, mit végi? megtaláltam él ko-poktattam; de senki sO\|i felelt. Fölnyitván\' az ajtót koromsötét szobába léptem.\' „Ijt van llanocrstedt ur ff kérdém hangosan. Cikkor mély sóhajt hallék a kamra egy sarkából. árra fölre tartva, kis asztalkát \| löktem felre, melyről bizonyosan egyet-mátt le-dobbtauL mett iszonyúan nxttgei. Végié közém köné került s jelölt Ur jeje. tüoofzna-lott kérek" sséltam, .ttint vai\|, aa latsáért ? Bózsa Usaseaouy kűldűtt, bogy utánnsjnés-ssk, mert as uraság sokáig várakozott." k osonom, köasönöm, asólt hslksu „jóll vagyok" t>s aem jé volt szegény { mert égett •tat a asrása. — Mért asm jön as ur, asm béísfc* kérdém tovább amadá & hova ötsnjek F ks Jöini," flSji a tanéeaos árkos, mmé/íf tadeni; a többiek ett fraa (Fely t. ikIv.) J 1 \|, A gyűlölt ohajtottak * 11 ---1* >\' • Szalaor Sándortól. In ! Ibis blsoayjse .zölil \|»it\|>lro««. Dolgozták ott igbn méltányos százalékkal. Há jva aki a jzálogtárgyra 5 Irtot ka-pptt, arrs I havi Kamat volt 60 kr. Milvun Kjjuek jutna eszébe itiána a jótevő kölcsön 120. frt !■— Azok a zálogosok igon e sok bajból kisegít \|k az ciekélyseg esi siárarM hogy ez\| százalékkal jár Y 1,1 béesüháe^ emberük embert.\' Xx a nagylelkű VVélili Ábrahám még esd a jíitevő kölolönnel sem elégszik meg. Ká még nem elég bly nemes, nagy sa vtól cg! nagy frsaénytól tax emberi nem, küjönö-sep a fiatalság boldogitására. Ü dolgozik sze-áltóltkal is. A megszorult njaga iria alá vagy agy s. — A maga aláírására \' Irtot; ba „jó" kibocsé a fctel-akadt réhy kauiaira lMalembj]r vagy Jé" kiboesétót k m ÍM írtért 3(K lója vau, jakkor ÖU\' Irtot. Kis városban felktt nagVot mondc ko ais együtt izzad lovaivali A négy szegény pára nag^\'okzt fujt n l\'árad«ág miatt; az jurok meg még akkor is nagyokat fujt mérgében. Mire a kocsiból leszállt,1 már a\'ázatos kézdömöléasel lépett eléje az Üzlet \| lonüko, Wéhli Ábrahám ur; .uagyi4g előtt a. ,teljes .czimÜ8ég.a fis milyen praktikus ember ax jen cziműség- j és milyen orrhegyen szemű ember a Rnzgyság.u Az alázatos Ábrahám nem szorult rá, — nogy a nagyságos urat bemu ássák neki; tudta ő már bizonyossn, hogy arról a kocáiról egy 1000 frtos szált le. „Alázatos szolgája I Islsii hosts nagyságodat 1* Így szólt, kisérve aaavait a zálár-kodás, a esn a sima ráizedps praciudiu-mával, kézdörasöléssel és hajtongásssl. A nagyságos ur nem szélt, hsueiu elő-ezípelte sst s psksauié\'át, a mit az öreg Józsi ugy megbámult, s a mitől Ő maga majd haléba vált. ■— Maga küldte nókum ezt a bolondságot. Maga asinum caput. Igenis kérem. Tudja Y — tisek valának Kasimér ur szá lyen Üzletük helyiségei ; JsUxjl a fogadj Istent ábrázolói sSSvak. betűkkel van fölírva engedélyezett zélogköl bogy vbatóségilag issöüzS maisat.\'\' l Altéi a járatlaki ember szinte megjjed; mert holmi hatósági beavatkozást ia goitdoh \| A fővárosiak • koaabbak \\ azoknak elég az ia bUvtSa, az a g< nősz, érdögí aaó: Rpéns.\' £s\| ss iául; a luUói lg csak másodrendű \| do HI Reggeli 10 érd lehetett, mikor nagy eégoe fcüry Kazimút ur a fenleirt üzlet slöu megállt mn\| léi egy henlár ugroj aes helyre voa^to \| miiitha essk a T ki. Aa űmé Jsaosi »tta ával. -4 A koosia msl-Is, a ki erre a képié-üt. — A négy teli Vért, áljából lógták vólna látszik élt s módtfsl { A rsvsss j Ábrahámnak oaze ágában sem volt ezeket a sértő saavalfSt mugérteui. Még soelidebben mosolygott, még alázatosabban dörasölte kezeit és hajlongott — Méltóstaeék besétálui nagyságod nak 1 Kssimér ur ezúttal talán asirusen on. gedett volna vagv 4H órai llegradaUot a nagyra tartott titulusból; de Ábrahám kér-lelustotleu a litulus dolgábsu. Ismeri az már a nlags omboréit Jól tudja, hogy aki akar valamit őtéla, as szeret hozzá közelebb jutni abbén is. Jobb míudekiauk löqbet adni, ak — Uyáashlr Kollay Rókus éagy. mokeí: Alajos, Alfréd, Ballia Ida, Lsjos, Ágostoa/és veje Ballia János szomorodott szívvel jelentik felel (hetetlen neje illetőleg anyjuk és napa aaUJ. Ujlaky Emíliának boldog hélssiégsnak 33-ik — és életének 47 ik évében f. hó 274a hó«MU)i ssenvedés utáa történt gyászos elhánytál * a boldogalt h&lt letemet folyó hó 211-éu délelőtti 9 órakor a helybeli sírkertben fognak Istétetoi; s gyász isteni lísatslet f. hó 80-án a helybéli pléU nía templomban fog meatsiiatni. Rouoríbaii, 1880-ík évi jsliuz hó ll-ki\' Béke hamvaim. — Ma^ebeuyl IsIvAsi gréflnlbirv máoyá>é 1 a következő sitatslot jelentési olvassuk. A néhai sárvár-lelsé vidéki gráf Széchenyi István fi ága részére, uéhsí sárrír. felsővidéki gióf Széchsiiyi Fsrencs álul alapított pő öskei (aalauisgyil elsőssfiliift-ségi hitbisoiuány a uagy-caenkí <sopreaais-gyei) I. ss. Ifiolokj»gyzőköíiyvbs fogalt, nagy-iezsuki uradaloimjial s < Ruda vízivárosi 71. fisa. ss. a. fekvő a a ljudei 032^. sa. telekjsgysőköuyvbe felnit 2246. hely. > rajsí ssániu palolával, nsiekflifittben a hadai 1131)7. U 1627. sz. telek jegyaőkőnyvbf írt 2201. és \'2248. helyrajzi ssáwu telekféazis-teket és számos ingóságokkal helyettesitte-lik; euuéllogra a pfilösksi \'. »s. lőtelek-jegyzőkönyvbe fölvett uradalom és tartoz-méiiyai s hitbizományi kötelék siói felöl-dattak és a sárvár-felső vidéki gróf Sséchs uyi Béla saabadreudslkezásű birtokának uviltállíttattak, ellenben ugysuenuek a fenti dagy-caenki és budspssli javai ezen a névsn „usgy-caeuki liitbízomáuy" aa ő saabad ren-delkezéie siói kivétettek s hitbizományi kötelék alá foglaltatlak. —, \|)r Apátliy István s letnysi kerület képviselője a váUsztókerŰlet muraközi réjisét vasáruap julius 18 áu meglátó-gstts, s .hol pitidén jegyes khsly«égbeii a legnsgyobb lelkesedéssel logsdták. — Kösségensint bandérium éléu egy Jiois-szu koesísor kiséits és beszámoló beszédje, melyben országgyűlési bazgó tevékenységét élénk szavakkal sOsstelé, szil tini nsm akaió Aljenséssel fogadtatott. Álképviselő — írják a „Hon\'-uak — aaon megyőző-déssel távoshsiott, hogy a polgárok iránta a legnagyobb rag«zkodáit taudsilják, és melyből bátrsn következtetni lehel, bogy a jövő évbeu tartandó képvifelóvá\'nsztásnál személye és eleve kfirfll s választó-polgárok összeségo osoportosnlni fog. As ^Ullrajsak \' folytatása m«i számunkból hely ssüke mia\'t elmaradt. — Aa ..Oraaág-Világ4\' 16. ftliee köve kőző érdekes faralommal jeleni meg: Elvileg. Víg beszély. Hu láza SándortÓ. Régi do\'gok. A lombok s i.e. Kemenc-ky Kálmántól. As áradások és hajdani halát.a uuk. Dn Csáki Dozaőtől. A doliáuyzásról. Sziuy-nyoi Ottomáriól. As obersuunergsui pss-\'siójátékok. Ró-ss Mórtól. Vé«zó. i Költemény.) ludzli Gyulá ól. Kis IndunánkróL (K <)1 cmény.) Tolnai Lajostól. Rodoy Lucia. (Fraucsia regény.) Fordiio\'ta Veres Sándor. Leve ozés. Deák Farkas éi. Kairói vunrus. (Képpel.) Kairói koldus. fKéppel.) A mosó leány, i néppel.) Egy ki* WcleJiÓ. (Képpel.) Szt.-iliháljn kápolna fKéppel. i Miskovsaky Viktoról. As üres órákban. (Képpel.) A betekints. (Képpel.) Koryiniea. (Képne .) Irodalom. S/inliáz. (f. j. b.i Zene. (H. J.) Oyás• rovu. Díva\'. CharlotietóL Pecsét és c«im-iér. Czobor Bélé ól. — Bövld hirek. A bajor királyi liáz tagjai, amint a N. P. J. egy lárezája \| írja, nagy szorgalommal tanulják a magyar uy elvet — Eugénia ozcaásxárné egészségi állapota sok kívánni valót hagy maga uiéu. — Miién szerb fojodelem gyorsan haza utazott, mert neje, ki áldott állapotban van, beteg. — Király Ő felsége augusztus 20-ig marad I sebeiben. — Görögöm ág elhatározta, a hadsereg mosgósitását, mire a postának a Iconferentia határozataival szemben való maga,tartása adott okot. — Szibériában oly ragályos betegség Ütött ki az embereken, mely lefolyáséra nézve majdnem egészen olyan, mint a pestis. — Egy fehér fecskét lóu a napokban egy kolozsvári vendéglős. A liikl példány a mtueum gyűjteményebe kerül — A távírás Balaton-Füredről Siófokig aug. 1-én lesz. — A védnök fŐherczog által ado-Hiányozott fődíjat a bécsi lövész-ünnepélynél egy lövésűő nyerte el, flirschhausen asszony. Amerikai. — Newyorkhan egy dr. Tanner nevű ember fogadott, hogy 40 nspig el tud lenni botevő falst nélkül: már U nsp Óls nem evott, (ha igaz) msjd meglátják, hogy kibiijse. — Nemzetközi posts cong-reuus Ul össze október l-én rárisbau. — Uamis tiz forintosok vannak forgalomban a lŐvároabaa, A rendőrség nyomoa a a ha miaitókaL — Bukarestben magyar s iniár- \| sulat fog\' előadásokat tartani. — A bejgák \' függetlenségi ütjnepük alkalmából ciha éroz-\| lék hogy 11. Luopold király számára gőa-racli o kézsiienek; — E hó 20-én bort osztó l jégeső pusziitoit \' oproumepye több közsé-j gében. —- Zichy Jenő, kí dr. Ssabóky Adoll temetésénél megjelont. a kormány megbiiá-aából Brüsszelbe indult as ipsr tanulmányozása végei i. Nagy űnnepélyraeécekkel ie-ték fel Jóluu egykori lakhátára Pápán aa eiulék TíÖvet i — Jókai ea alkalommal igen szép levelet irt Dr^ Fenyvesay Ferencihez, a w Pápai Lapok- tulajdonosához. Hirdetmény. ado kerül. < maga bnsljg gyimb lobogós ingujjávsl^per Ispls MmJokáróTs Verítéket terülui. A jó kor ssutáa as is többet ád; máoy csak ssavábs, aunak Ka a mágaaabb társala mi po i: • apecu latit) políuoávsl, és politíoa sp * \' * (Folytatása kOvetkei tiévsl. A Zalamogyei gazdasági egyesület ül kárjáuál uyilva áll aa aláírás a magyar korona területén foglalkozó\' gazdatisztek éa erdéasek segély- éa nyugdíj - egyesületének tagságára mely megalakult Budapesten az 1880 február 10. és 1 l-én tartót kflagyfl lésén. As egyesület áll <£y külön slappal ■bíró segély-egyletből és egy ennek kebelé ben alakuló \'jy»cd\|j in éastből. A) A se-\|élyegy»«fllel ozélja; Általában: a ^az-dstiaztek és snléassk érdsksiaek, képvisv \'< ffP ft \'\' • ■ \\ ■ \|aaak\'erkM ás anyag* helyzetének rótták, 11 W«rek, ti. torUvüDk, 16. I - luU további nlhaliHztanké\'ván.zky Imre foldieharin otséilési kötvényükké is lot 1878-1878. évi 10 forint hátralékaira az ■ifeaiiáitén 1 lélnséiw: nyujtá} ssórva vettt, 17. 18. moeaotók járgány- ur, niiut alepitólag iMréro B4iikováiw»ky sotheti. 62.18HÖ. Mán nlnU érW\'l postao\'slváov- e) a t^ ikaa^w álló «éiy.lap kamat injrol éa kényúr. Jt-\|U, darálók Járg. és Jánoá ur, mint akire a4 alapsakbályok 6. f-a 11.30-180 Joker HáuW ur kir. \| nyal IS frtot te ie törlesslMt, aaon idéssak-. jMMmfrfcfl, m«Ml é« kr« ., 11 -tl . suaók j. é. k. eJ 13-84 értalmébeu annak sfcoitói jvHH átMállt, aa kamarás posonyi la!lh kinyi\'atkoatalja. latigy . M tehát még (6 frfcel tar»ozá«beu van\' tatfaetalAai, nyi^4\'>aauiáe«a ínnyel nem ti pavágék j. é, k. Ú-\\20. azuAakavágók alapitötagok sóiéba Iktattad, réssér a neki „sUola e temmi i»"gfoglistó vagy<ma j nmlyoek l«6stáaér« M hívsük; as 1870 larí wgv«Mi « nw<ks tagak (iWwj — b) \|. <i. k. a, 91. gaadaáági kertéoaetl kési 1 „Zaluj* esiiaü Iskmak Iái fgyfvitlloii köile- mnna", a<ért pánija, bogy az egye«ül4 w\|ita« ! évtől. fogva, min< kilápott tag, as IHlU1 ú^ssis »i4gálaik»\'\|»U\'!<vagyoata eeakoaok. j mányikét tartalmasé >ámi inagküldéaér* f meg a poetabéfeket ás\' eaetlega* \|\|w:rkm.U<V 1 évi május b ki köagyülé* 43.47. számú vág. km n>«eak tagek »d«« Earukivttl a bíróság lúnyogoabti oltéró I ^wWl Fülöp kiádó, aj vég«-e\'megküldte. j nket éa s 200 frt\'alapítói tikét is 160 frt sóséul tyrökoteit. I**, - «c»eoam. wtul** tagúk ^(>rkoM.tu ifj^\'leíísfl! gópektól külön i V<J kálöoöseu is ntasUhtik. kamatokat írja U. . / \' , V),rt ké, . éa áivm rtsaérs Iv ,lMéc ne alusstályokat ia alakíthat, de ceak a Wcwt I . 9.180 -1880. Bálaky Kálmán ur oíi b\'Koy Sándor ur kir. kamaááa a vég. t »/ véén f«lie% adéw, d\| áiU».uá» nélküli jártok keretén belftL I fogadott, indítványa folytán, • f ( iéa megküldésével felhivatik, hogy Urtoiá- r^U \'H--4 hintése. II r uimimi:L „^.l. mél íH . Ilátsky Kálibán urWnükl.Tt»j alatt egy ah »át aiinál inkább haladéktalanul t»«fisetn» - . A aaéHa . k^^Wt aU,. j.4 ;gTuLJZTZISt lll bÍMillJág kuld» lik ki, mélynek tagiéul Uáuky elnc tuulaeuse, /sintbogy kUkhtljeu k»50j • mmmm NJ.Vk - » lüdbTrtoko- iTL^lltlo KánJ?8dU».^ánluetenw,Uor. kW aa agyüUt a. ^itéW va- l\| 1 r? ^Jfl^^^Jírt! C\'a atrvető V^l a u^ tífe^ ^T^^ 23 SSÍE** \' ^ T^ ^ \' ÉUÉ a^ T"1!^^ .! ,4 ! nagy •uUstsreniuml. t. A/. »-gvr.» ketia. é* ÍL®?? "Win! í « \|gao Kr.« Jáoa. ^ r« . • . ,a> • ••i-iiaiadf-kot, aaok 7u» • hl u m t Jak. kiliavélé«ia isvaalatot k* Iteniacteol asives- 1 tw-innj, Hgos Hovea Jénoa nrt1 . OTMERMf é^Vf uxf^iltiakat, árráiknak pedig ^ ^ n kXkl.Jrve ^Ij.i p^t «r k.i,l.nli. mis/erint a 200 frt sl^u,í I .iM^\'aev^ pétlrkut IV^XÍLfT kS iTk^iJk Sliffis SS as^daniiu-yok U nek kíeUglt^ iránt halála Jt^ Vá* ! ^TWW mm. As egy-rtlet tagjai: u A\'apitók, akik f w^JtóEu .íámbkn knlin Ti i »>h fiiban előirt teendők kó/IÜ a jelen vagy rendnh. leg mtézkothut, életéUn jnéposUu Vaftllti mAttAfrAnfi aa aljaira egy, legalább lOü frtos J ^^ ^ ! itívo éllioii jküiönOson iLyik.\'t fognnatoMtja fával őt áll, azért a tőkét uiogllzhlni n-i.. l"0"0"000- j ataji\'• 4u»i t\'-«nek. b) rártolók, akik ma* a\'JWiauiaa. I n vég+t, hogy tevékeaíaégének s nagy kö- wjMő a hátralékban /kitett, dz ... Ummin,áéi Im. . rka; a n-i.d^ .-vi járulekoknak üzetóséfo X. A d ij a s o 11 tfé p o k a gyáré- , .sönég\| által kiválóan Aílollwtő leiét és ta- 1870. U IH77. évi kamaüikat piiílíg M6rV- * .r UÁ ik, d« Mgélyzéere igényt nem tárta- nak vagy a megye kOzduarápimk óhajtásra pMalmBiaté oredméuyéi) adja, a az által a Kálmán urnák li/oj te le. J_í / k^séi; : iwk Iteude* tagok, a magyar karons és IwloégyezMvol, az előbbi o«tben a gyá- i KAMlaaigi egy«^ttlet ir/juti érdekeluégét ia Miuthogy s 200 frf alspitótua kiitele yflUít H4,n I óra. Pte. Hé. j ovHiá u teriUtftén laké, a meaő- é ordőgat renak, aa utóbbiban as s lu)s«égnek kő\|t I ébressiae s uíbmoaditaaX <(ó«t nem a préuoataág liánéin ngba JCütu W l«iék. Mokac, Uombovír 6 10 »«•! J dneag^a\'. valamint as ozekkol kapoaoía\'os éégón aa illatő küsaégbe ! azál\'itta\|n«k jfcs I n^gm, „Esélyben nnegliOito^1 fiion ur sajá^imélíébn tottoJ a mblt- «•» - . • l! l «2l /\| \'pafágakkal foglalkozó egyének, uevezelu#uu gyakorlatilag bemntattalnak. Nem ^ifi^ok" - 6s a „Wdbirtok «zóldara X 1 "ti&k. bobwrt,ae ss legyoalHol S^fbati tavsimastt 6 &é rJf.1 I gaidatiaztek, ardéesak á gazda^gi iparte ki iára\'nak. Aa intést as egylet vállasa holts/iicáról" as I87«. Ivi ősőn 8.8«mt- é"i<l, i.JblwzörH vég/éekkel (•Ihatározlatott, (fMUveatt) 1 < dílot. ! l#Mk tiezüei etb., a kik a MgélyagyW ko eiagára. I tivtirriOu tartott iraz<[a«áiH váodnravüléa "ájliiőlag Móroeza Kálmán urnáii lotizeteu (vfj«* toeat) 11 20 éjjtl Xk^Lbeli nyiiatkoat melwtto évre XI Ajyáro^k jjámára, a versenvék > Xffial taríott kVlIZ íHu j™\' " ^ pedig 16 \| Népvén, magukat as évi tagsági díjak pon- rende. lelolyáia érdekéién, rondasabá , g-oléa Lgyaőköny ve egy Uy példányát fóldm b,° 0>,u;k\' "tP™1* Itttíieela 3 40 <X tu* tU\'^éiY kötelezik, fcvi tagsági díj !> Iy o k fognak kiadatni, melyek a veren)-- f,;aróáL,p.^yl kir. nnuKrium 13!?. 1880. hiadá-ával a toké é 1H7Ő., 18.ll. és ^ pr,Kfr\|l0í,Kottorí, Ctáktornya 4 t* r«M«> Irt. t\'ii nade* tag i» flJO frt. tökének nőkkel előre kösO vs lessnek, a melyeknijk ^ 4 L.Kküldvóiu \| • H\'\'* 6vi llH,n"tf\'k azüMé^ etén b«r utján suo , M # 2 47 áéiat, letételével egyazM mimh nkorra megvá tliatjs. meg nem tartása a gépet diikóplelenáé JjJL-^^nyv j,tu\|rba eltétnik b^nóö behajtáaára ulasittaük, a űrről ngoa f\'l • • (fTwav-l • 0 M Atag>k jogai. I. Szavazati jog,1 e«dekvó tesai. a két drliíesóa p -digUiüts (.tván «gyeU- g2 Jáuo« ur éa Móroc/a Kálkián ur a é* r/,-uv«l?i, v»Uuxi.,kéa«W\'g. I Uiud«u Kelt as ígszgatóválaratmányusk Uésé- l«ti iagl urnak azok felóí netán teondf, véle vé8WM, \'"Jp111 wtoH.Uetik. ÉrkC\'/Jk Kftlll\'tóára: rend®, tegiwk, a ki u ővi t«Ugi. dijat 3 bői 13. Oaabán juoiu 20-á.i 1880. r. v^ott áladatolt , 117;4\',I"T,^10\' M,,,ál>\'Í ur ,ü\' rí egymáuiéo k .»etk.-^ éveu át megnaeiie, A békéme-yei gm^huági egylet. ! ,T n IKMll U. ma(ri..ir /. kainalhálralékot boküldvén,,a 200, Irt ala- 110 ZáUnj fW »V rttl víiv Ug,ág. járulékéi 100 &t4l megváltotta, ... v. , nrVu ImJ , m í ifnJh^S /íl \'fii S8> pilótóke befizetésére lmladékotkér.r. M . . ,!4!Ti jo^a van valaiaiut m.vM WifV uzveeve és tf,i,» ,V\'W Mut4» ^áuo«l b.ztosiuS tárzaság s 64.18Í-I879. Titkár jelentéi- wennt pénátámok - p - , _ ^ilJSS i^áiXw a" A^:ntT «ánSyaíatl ^ ^ ^» urnák átadott 10 frt a pénztárba Uutáltatik, J inugbatárazou ^ yeW igéit)bo vonni. - K ö « I 11 feí Tí^iíu •\'<> Vt tóke bolize.Lre a fclhioU okok J gS , to > Közli Xtia.ih. Autal kod vmi monyok iráni 12 fvi időtartamra la taki„u,lbe vétőiével 1880. évi ugáztus hé 307 Bécbél 7 4 l n»s{ * ; vavlu\'bá lett aaeraődést áz i«ra/gató»ág alá ai i,-!.--.!. 1 \' 314 . lo if« 0i AHtol I ^ \' írására! ellátva a elfogaLr"^™ meg- H O^lf Aadráol Ala,lár ?10 S»rnW1 " 4 ^ tHI«. kWidf\'H1^ IB.ÖO-1WÜ. Uröf Andrásé* Aladár KrUrkeí ÍJél (n»r«veaat) (Hifpl . U.l. •« , . «, . .. , ur mint gróf Andrásayné ssül. Hzapánr n . . i w .leint . i . ulSv^í\' ti. i Kielkf grófné alapító tagutódja részéről 20 , . . 10 50 éjll ErtOHltéH / rout bWnék; a Mag var Franca,, biztoaito- frl llA u6 t,;ki! ^ \|K)kü\|(ltílVrU. ---- ^ z ,,, r ^ ,lft . o táraM^ mng^reamtni MrozUtott, ho^ fi-kár joluuése azerin\' pénziirtiok ur- p.Ulőa azerkaaztő - IIOFFHA W ■ ÓR Közoazdasáa. «markQ9éi\' 8 ^rfl; ^ «i#en» , \'f » p+Mv u.k átadót. L 20 m a p^^árbá umtai- •MOFF3IAWIf» OB M S .^d/yoé ét jihványos állati btítittytkröh ^J^\'1; ^uterczé^ né kül, tán míg ...jk, a a nyugtának aa egyesületIköl<»égin MtV^üXŰHMgl grípver^uytf folyó évi jMlius l\'Mól julius 21 ig. f>»«bb folté tekkota kttívezmónyol\|\|y.ij- po.a utján alotenyei ura-Uíi tiattségbez ■■. - . \' * f 17ZZL tanní^nt az oljő magyar bizlo.itó tAf«uBá« Joeh(l6 ,U(J ^^órc u«uni ultk j * , Magyarw^ág trrüle\'e vészmentes 1 y.tjyáiiljn, rri>[ a rézlét.>k küzléeévol az 19.S-1880. Özvegy Uegedtls Józsefué \' IIIII HI^TI^QI?!^ \' frtiti íh é» hiMtkui »ia/if.«« at X. Horvát - Salavonorsságban teljesei egyaall^érteaíteni szivbakwljók. - Ma\|.Korkapoly UathUd amouyág: b«\|eleui. IllllUlJi 1 Eiljljill* a/fe/>í wáWo* turiai: megszűnt a marbavésa. f ... . Í^.^O-18^0. ililiA íerencz ur, kir. bü\|{y 0\|\|ia\|( ferjM ul4ll lnj, i0WiJrdkö^dvén, - S. A horvát-szlavon katonai Imlárőrvií köjegyai Nagy-Katnwáoilial svre az epre- luwk AUpi ótőko s kamat tartosáfát nem ■: VVMMX I. Versanyosnok: dákon megazünt a véss u ogulih-szluini ktj iíU®t r®ndM Uí»4ul w\'véjclro jelentkezik, s fiw \|\|f j# ~ . y.-ÍXSSm I. Jaiva«,y.M es kés. e^pl%é\|K.k (gúz- rülel Ba—m, Brezovac, fikaWac, Ótok és » bor^zati jxaki.,!áJyl>a kíván aoroltatm Ügyvezető elnök ur fell.iya\'ik, hogy n n/lnOT A I irTH á Lutők kúuráaávah. üataria nevfl községeiben, tŰlonUn még , l( Phl.ál Fureácz ur h« Vvre az ala^zs- ényállá. k üyomo/.auván, a Uhai a^iránl /;KUKShAUr I KAht^ I. lto«iák éa tii\' Urök. uralg a nuirhavéaz ugyanazon kerüty Ogu] I 9 t-rWIm.-bon á zala ue^y.M gaz- I a nmük eredménye •Zeriut in- I /A -oa ;v. Kk.-k (fül- é* altalaj-okúk, kapálok, liu flevQ községében, valamint a báni kerti-I l1"^\' «nde lúgjául lo vétutik, a {U ^ T0llft^irt ooulant und diskrst das y% \\ Hlflgwtők). tel Vidua>\'vae nevű közéffében. \| W? \| \' l^t 2ü. 7ö-lí,S0. Orngy 8oú Pálué ^- ^BttllkhftUH Anton KorftZ U Co J . 4. H-\'gtOrők, borunák, beugervk. 4. Fiúméba,, é* vtdekóu a, állategé.z j ^^ » f«lvát«li\| oktuány ^"g^ ,zon..,A le\|vi\|ig(,.i-á-i k/rv. u, hogy tn.uván Budapeat, W á Wtőg.p,k (aorliaés uórvavtők). ségügyi á\'lapot telje^n kieléaitő. ?!fJ!ÍIh aUpI.Ó tóko .aíozá-á. brkcbbrette,- iulur> Eck* Wailznérgaééé und ahaPoatgaaaa :" •i. M,rs«»V.k, da-alók, zu/ok, uocska 5. Az osztrák .artomluyok teljeéen báró ^"\' üéza ur, ogy ai cgy^t, Jfr ^ u«brtakJa iérgany é. kéz, ertie). véwsien^k. I pónalárnok ur is a vog^ luadáaával érte- Liemlőik, MOn oM) uiort a Ű V. Apróbb gaad. és kert. kési esz- Kelt Upeeten, 1880 évi jul. hó 20-an. . , „. . i . „ kamatokkal báralékban vau. yZ ^ "T C^SJÍ-^LS-W iu-k. ^^ ,„J I\' I 13.3). 66. 180—1880. A „Phy oxera • \'Jt ;u_imhii V-rk n,dr, ur ./m. aié.. ^ nn lér 1000 «. affaotm)« T A fő\'dmmlet, ipar- tt tcraa^ . ..,,,v * ... ,. ,, LU . <y—iew». raca UeUo ur.a/on ajan u\'nlllll V) ab dia Cora atataaaB <1 gépekkel a biráaág ó« kösuuség elótt MmUuui mAir. mó>itti.\\ \'^Kiu í. laei Imai, ho«\| miu án ő wortü. anf^i —— ^ iurfalÜ ^akurlau kixrlet tétetik p 0 végre minden . ,,tíJN aUaltaétttéartudöi i mÜ. .\'ífF\'u/j\'^Í, Ti körülményei uiiat. alapiló léke és kamat gg «adawr< 3i ktoain di« kfikUe^j Xr- iiy/•• g- u «ámára lu> lő tér vagy fel- outla . \' ^\'Sf1^, í""? .^^\'x41?1 ,rt ««nozá.ait lutizetni nőin képe., fogadja ol KOIISOTtÍlil" S\'kuÍ^\'JÍ^S Ziwandé imysg Um ki^tva. A kendet , ^ l mfl 60 péjdányba.; ^^ipar és korer- w nöj6l idó.uli IUagá? egye- Ci^^gffl •áríhu/á. államija meg. Egy g)árosnak egy _ ■ kéddom Jlgyi minttótor ui«« állal mé\'U mo- ,wileg^u a iizoté.ru leköieh-zni é. a tar- . - Ce.oMfia - mit aw 25 fcié W ráoporiba tartói g. pei koíől cak , f . ,pA" ttr k,°T,á> V 881 U,Pg\' lt)tát birtokaira jelzálogi be^blezéaael biz- & i„\|Ríyp. i^unf ftr A 1000^ aímely a Muaiaz^rt Wieli é. a gyároa A ldÁmN\\m OazdaSaOI küldotvéu 1 . ^ tosiiani fogja. AHHiK" Efakt^ « által kí^olteuk, fog vereenyecui. I^yai, Vk\' ih ll tftfl . . • W áönyvUrban ^ Az aTánlat elfogadtatván, Fafk Ocdő : í : Z aLn ^poitbeu a .end^l lény^U egVeSÜletHlVatalOS értesítője A\|;Sándor mőyóbél küklott ur f,.»„vaJk, hogy Arvay ltván égycaüleű ^„rl Ün, verUil \'f X, .. valamely g. p éa voraenvwíiot e, a \' p6I«lai»y pedig az egyeéüleu Uigok között Ug)vetetö elnök ur állal hozzá megküldendő VÁ - ^ btiáa dunti el. \' ktOMtatnii liaiámtatotU «zövug sseriut u \'öko és 0az<>azáidimtt ks- H W , ,, kilr élé\|gyz6kKliyye ,, As idó elhaladta I Iiat\'. a kil/.gyyllléa ^tukról as adó.lovelet királyi kö/jogyző ÍÜKOn QUfif. ® U0 d-RenteS II. Hrndezé Uarlóky Uvyakik * , folytatá. a következő na,okra halatttaioti, d-it nöióvul ^cu-mJegt- köidezotisc^l Bfi 11 L.al>án), kinél a g-p^k bejeleuteudok. a Aalamtyyei gaiilatiigt r<jytfület Zala- a jegyzőkönyv hilelo.itójvei Ur. Cainder kiállüváu, azt bokebloié* végeit ügyvezető ™ M.1-* g Ul. 11 »• j e I e n t é é i határidő j^rnegtn 1980. éoi május ha J4in ltí"iu Königinayer Jluoa urak bizat- ebük urlloa lialadéktélauul kük\\je be. « xí Twr8p?««l»Mon báteotgaignet ■ •appt. il-iko l>. OróUg, melyen tul bojeleu- a foliHaloa tartót! kötgyüléténck vAn , t 22.,«3-hö0. Molnár Alajo* ur alapitól ^KeittO BuartiCCkUllg erforderlichli t.át gép mar esak a gyároa által é* kóllaé- \' Folytatólag Arvay stván ügyvezető l(>kój0 hátralékoa kamatjaira 20 frtot beküld- i ^Proíiuc-Anftiilireu wírd alle Somfallfl gin «áfiitha»ó be ó. helyezhető el éa oau- (Folytatás) j ^ •öklelő alajt. vén. a tőkének a folyó évben leendő mulba g- \'^í" T^.w.ndíí \' l uán Itemutattathatik. d« nem versenyen. A 14.,28—J88Ü,jlfju Siihor Jiuop ur, kir. tallan behaetését igéri, nthljg pedig azorult 8 ■ bdje\|entái határiloré késvi- kérdéses ««?lbeu I 7.1—1880. Mzordahnly Antal ur szom- törvényszéki bíró VesspréiUam mint elhal\' körülményeinél fogva lialaaitáat kS}. I M-iv -.X:^-: <■>:■.•:xmxcM imaoiásl a b. rabai p,\|ial>élyog nyújt, j bathelyi \'ako kéri as egvesületut. bogy , Ueie Antal ur volt vossnrémi kauoook vég- Titkát jeleutéc azvnn> a pénztáruok urnák I 1 IV. .Szállítás A gi\'iwk az egylet miutáa bérleu-i kodvozöüen kiijjouotolo foly- rendeleti örokŐée $! 18.12. az. a. Caoto An- átadott\'20 frt a pénztárba boutaltatik, s a, , killtsrgéú etupáa a h,ii\'abai iudóliáztőí a ián körülményei annyira változtak, hogy tal örököaéhesi IntézeU felsáőlitáars kijelenti, űénttárnok ur a uyugtáuuk az og)uaülot i «<Vwny lielyére aaálhtüituak ; a vcrw uy Imi- koieloauttségcinok cak áldosaltai tehoins miszerint Huni j ismervén a mgcsimot, a mely- költségén megküldéMire utijaiatatlk, s tőke j ^arCZalibíUl a nagyvendógfo- l»Iről való . lailuá. ijiiíaiiiiut tuíu>U vas- ^\'g\'1- löke- és kamatkötelozetUégei bél az egyesük a • követehlst zárinastat\|a, belizotóaéro a felhozoU körülménynél fogv» I gadó bor éfi UCYedűli sörmérési ÍOff- utl fttvawlíi a ai.\'ioM illeti. A népeknek »lóí montau fel s a tagok aoiából töröljé ki. de különbén iá néhai Cseté Amál ur 1872. a folyó 1880. év végéig haluMiás •jugedte-1 , y . # . .„, 4.J 6 Mént. tg a bijaahai vautálloiuaon bér- Szerdahely Antal ur a végzi-s megkül- évben balt meg, a követeiéi\'s hagyatéki tér- tik, r erről Ugy vese ő elnök; ur ért^ittotik. \| ga» JOTO OVI DllircZlUS I-tOl togva aea-tsat. t «áihtaasal m.\'gi kdl érkezni >k. A ^•sév«d értsaitteük, hogy as es-tben, ha á bek közé Vagy a végrendeki .vegrelisitónál ti. I»3.\|17ÜÜ.—78.18ö0.FaduakvkyU- három évre bérbe adatik. ÁZ eZ6D lk4i. uMl.ni gi urk aa í«gA\'iet által ki nem 0 lrt 6i l^wá^ ^t a végzéa bejeleiitv., n.-ni volt, a az öjökösök nd iiili- joa ur 1Ö2.8JÜ. szám ala-t 120 frt tagági , \' . . 0 vonattQ£A fflltótc»lek I^n. \\slta oak A v.r^uv MejeaUng a gép el vételével uzonual, a mákik felét f. 1880-ik uuum kötéliuetiek nem lel, étnek, lénzóröl a d[j bálrslékot boküldvén -I78.II881K aa. a. ieiieitien i^n- t\|X vij\|0ty külÓnWŰ Jijki ptrl\' S. évi okiuber hó l-ig az og>eeüle péuzlárába köve olt ö^zoglioz a iizetóaávl jiuului uem érkesett levőiében a többi taftosáas, belize- gyül OS Kráüf CZÓgOel MarCZallbaO, V. a\'tóaro. tJiiök é kezejó azr 1 belisetk aa osetbon tekinlelbe véve a felhő- fog de ugy hiszi, a többi örökö-ök .,-m, lésérej: é uiájua I ig haladékot kérj mint tulüjdonosoknál — bővebben „ y .n ..... ... t sott indokokat a kamatok leengedtetni Jog* \'indi aon pert az egyoaülutJ majd abban a Titkár lelentcav azenui a pénztárnok I . I7jr XlZi\'k ? m ! uak, elrnkező eaetbou az egész tőke s ka- többit elmöndja. I urnák átadott 20 frt a pún,lárba Utáltatik, 1 megtudhatók, 7M.S-4 \' iuaitariío/á«a törvény utjáu i* behajtatni fog. lfju Siimor János ur, mint kije eutésf pénstárnok ur a nyugta megküldéséig uta- < VI. A ve.aeuy alaSt műkodü igavonó _ Aiirl,\| egyazersmind ügyvezető elnök és szerint nélmi Üaete Antal kanonok ur vég ai.tátik, - őrről l\'adu»ickyl Lejos uj- érte- j _ aiiatokna, feklolgosandii anyagról, kapá pémiártiok urak is értasiltatnck. ! rendeleti oiöküse, a végzés megküldésével „tinik a minthogy a kért (ujlaaztási jdő le- g^SSaeaa— k«d.. luluigt-tendé ^ugen vetésről (a) U.H4- 1WÜ. Sstankovánssky János ur, : órtoai<tutik, hogy Csete Antal a salaiuegyei járt, a hátralék belizetéáru fcUiivatiki ■ Q 5U , Jt i\'.rel ha a mrg\'-lu->ti idojáias rugedtes mjut uél<ai 8z(aakov«uzky Imre ur ürűköM, gazdaaági :ye»aietnek ax IMI. évben ala .\' I. W.-I88Ü. Ngo Tallián Kdb ka- ■ >4 E I \|l \| M aa eayU g-ai»d.»«kodik annak alapító tőkéje fjében ecy drb. 100.; piióiagja kt, ■ lmot ily^n d200 Irt alspitó- uöuok ur 10 forint tagsági diJbá\'iUékot ■ 3! . 9 H VII A bíráló bisottság két frtos ŐÜ48. számn és drb, 100 frtos j tŐkérul enntok aéapénzbóli iHizeiéséig ö^. bi-küld. H \| £ g;a\| ta\| j J ffi Mocuiyrs ue«iik, rudyk miadegyikeiwn as\' számú aaóóváltsági kötvényt aa 1880. évi kamat jSsetéé köteloaettaWe kikötésével Titkár ieleniéso szerint pénz\'árn«k ur- H ^ a jjj ogylffi ,1b «itai kuifvezett 3 és/ jehua l-én • azon iul esedékes 20 drb.szel- j adóilevelet jállit^U Mi,a kamiuoluit as 1871. uak átadva lévén, a péuztárU beuta tátik, \| H ; CM \|S{ ^ i M a tiyiinfn télasaioit m.r».k««lt véaynyol, megi* a kamáthátralékok fejében j évig Üt ette b,! amin idótól f^jvn azonban • ariól az egyesület költaégéu s nyugta \|\|H j I j ^ I • fi J I H —ff— Uaé iaa>lik. A* • osstály bi 40 frt kesspéust egyeaületi élnék urlms be- , azokkal is taiWáéban vsij. A gazdasági meg küldendő. lfl\| Íq 1.1 f« I H >al»a aa I-, A* b. 7 <a<> portol a 2 ik a kuldseu, li kár jelenti, hogy ugy a kötvé- I egyesület Uihát a kötelesvéiiy alamán emeli Íö.t27.—1880. fhaaay Imre ur a ta- ,H \| gj 5-\'t-s5 ^ aj f B i, é* ;>Kk"i A n «iia« bírálat ulán ®y k» valamiül a ^40 írt is a pédaiárnok ur- I ugy. a 100 frt Mka,i valamint 1812. évtóli go\|t aoráoól hátralékaival egypu magit ki- Hl ?5 át \| —^ c * H ■ egy«Wt>n, ítéiaUlkat végl^ meg nak átadva lettaki b. \'évi kéma^jai (ránt jotjos követeléaéi, löiiöltetoi kéri. H 1.Silll\'4 B 3 ■ atiaiHi^a, »»»••; ekei^aamaa éo a lapokban A l drb. Itai frtns ssőlőváltsári köt- melynek ledsoMé iránt as illető adós felett Aa 1877. évi május >-k; köz^yülé* fflj •. ^ j" 1 ^ H a «». t-\'i* véay, mint alapitótőke, a 40 Irt, mint kamat* a hálralákolt bttfiaetése szolrgbláoakor a vég- 22 4. számú végséae értőimében aa IH77. H M S - , H \' iriii ai ii H l boli felyié bevétal a pénatárba boutaltatik s aéeek különb*! ju 1870. evi május 6 iki évtől kezdve a tagok sorából töröl ejtik, QD 4 ö l-s I, I i* iR i / ! uiúV^f"\' l : egjosttlHi péns\'árnok ur aa erodeii 4)0 frtos kozgyttle* 1442. 1970. ss. a hosoU rég- vrrÜ Thaaay Imre ur, egy oaül(\'ü péiut Uok ■ ÍJ a H Bl I . A rp éra Vaaiié) Ij M.«ke J^ kötvénynek, s a 40 Irt kaniatokről téeenek ít ajánlott levélben .Gsote Antal * ügy vésető elnök urak órteatyetnek. ■ P .. Ijljjf* , H aom, 4 maakaiaMéeéfa, «, iMtika mmiy- klAIjl(aa4ó nyugtának rN. .Sataukovánazky liéköeeí Veéaprtlinben ozímyave megküldet Jfl.íH.Bl-1880 Egerváfy Károlv ur, ■ - H Ifl!\|l«\| J \| ny»fg>, .» vo.u ^ a«< art igMavleü Hio JáuM ur,lti( K^dam, Toluaimyé%en- tok, arról mí. át az illető örökösök tudomást lagpági díj hátralékai rássle ei törUa éin> I■ i 3 ■ i im\| i ii áNéé>iain<mal taJolhe ^w-nva,a* <gyeeülei költségén loeodó meg* nyertek. Miért íéminthogV, as örökösök 15 frtot beküld a még twl.it. mutakkoaó ■ j 00 ]} ■ ■ Mk A fcg> <* .rÍMuMé-u 4i .asagm nyert kaldisére nta^tiatik; — maenunuid arrtl aa Örökhagyó adéaaátáért asprökség erejéig Ifi frt liátralékot pedig hniaim-mm^mIi.i IJn • N iSbijkl { - " fl * f . a nyrtMak tlalaakaváaaaky Jáaoe nr Jelen vágná* ésaa egyetemlegesen iWelóak, ifiu Hirnor Jáuos azo^i felbozoÜ uknái mgva, mintha ol; ido \|J\|\| \| S j J • ff\| jj j\| H IX l/tjak e«M)»ert alaaatá aUpaaabélyuk <gy példánya mankttldésével ur felkéretikL hoty mint nélial CéOte Antal ről ikövetelts^iék, midén as egyesület tagja Jlf\| g \|\|\| J 9 ■ lyaksa eoakk, ia«ly k, klüa verosayeaaiA ritn, árUMUolik, nuaaariot aa 187W. évi aiá- kanonok ttr [beistaert OrökOee ja 100frt tőkét lenni magssünt. H .9 I . J J\|i£Í« JÉ . • k fel 6-tkl koagyOié 10.42- 1170. a, alatt a 1812. évtóli UL kamatjait annál inkább Titkár jelentése aseritt a péaafeMok ■ \|f l, - J B I JáagéNye .wfdék, Y kém lerplők, Ueett a lemé* «wfalmaó régsáss Is Hstan bslsotai ipskkoiUék, mlnthoir kllöoben a arbsk átadett lö frt a pénatárba U-utalia- U ^jJj \|\|1 l\|st\|« B 4 i >sará, á igns fckal^»-kék, keváaaskf Imié nr uiá^ai saun alatt ^wint tartoaás as jomillot végséail értelmében nk, ki ia arról a nyugta meglüldéaér^ uta- H L Q, ^Jj B < ft\'ttMé^aiafeá\'t háraaa* Wul«i<4ék, Ugy as Orökésék wm tadva aem valtak) törvény n^áá js Ukdtatni JogJligyasaromtud sitlíitik] miről llgerváry Károly •« u H -ji B • t i. lu kepéi - K^daoora a aaia eg«.«gi kir. pastakíva- srW»l w értMétUik, hogy a I lkát és Ml fii IMI Í806., W-187L, I87í-l8li\|v«k- J w y" u \' B éÜÉ, II éOétgeéá IS, lOgMrlk, IJ ba* lalaái a^áakitttavékiea ieiadva, laogküldeteit, ercéig a kamatokat is oaőllráltségi vagy ben vol ra egyesület tagja, a minthogy aa BBIHPHHHHHHHBBi Vasúti menetrend Közgazdaság. Mr/ugAitUrtágl K^pverteu)! ptul a /téfutiH, gatdatdgi egi/Ut B. Ch HHU uipt.mlt éa ét k>itth$tö napjain ambbi módoftfok turini: HIRDETESEK 4. liíigtörők, borunák, hongerek. á Vetőgépek (aorba és aaórvsvetők). •\'». il>irzo\|ók, da\'áiók, zaxók, stonka [>.»\\ .igék (Járgány és kéai orőie). 7. Auróbl gasiL és kert. kési esz- A zalamegyei pazdasági egyesület hivatalos értesítője Mjarczaliban a nagyvendégfo* gadó bor és egyedüli sörmérési joggal jövÖ évi oiárczius 1 -tol fogva három évre bérbe adatik. Az ezen bérletre vonatkozó feltételek Lengyel éa Krauz czégnéi Marczaliban, mint tulajdonosoknál — bővebben megtudhatók^ 7Mi M fmá* IMI ML NMflk VMnwM» Síriélé Fraiplge de Matérial Agricole francia társasig gazdasági gépek kéttícétóre. eielíU Cölestin Göratii Ytmoakui (Cher- DtputtiiirnO, 230 arany-érem, 84 szült éi-sm, diM- oklevelük, 3 nagy díj, • beesleglo lovag kereaztje, a franci a allzm -oradalonnak izállitija, jaj&nljak gaadaaigi gépeit: gőzmozdonyok, cséplőgépek, járgány, borprések atb. stb. Eválá mnnkaképeaség, könnyű szállítás és pon\'oa kézbesítés, árak feletti félvlagesltsst, valamidt képas árjegyzékekét készség (jel isétklld Il i DE II TI., mérnök, a Parraci .tóuef-rcnd lovagja 757, 4-a Vszér-képvísslA Ausztria Magyarerszág ia a DunafsJsdelomséRek részére: Wien, II., HerminengaHNC 191. Magyarországi képviselő: Blaaa Ceuu Mér Budapest V., 8zéobsnyf-u(caa 1.. Mndaa ááfláfdnu oi tlti érémérmmtl kitilnUlvt, ■ BC* Kalat érasi Pa/U l«7o "mm m Brogle J. és MQller gép- éfi rosta-lemez gyára \| Budapesten, i b Maiig! trhid kösslébsn, készít Trlen)rtiket (konkoly válsssté) 6 kü- \' lOiifé s nagy(ágban. Trlenr hengereket malmok Márnára* Kőplatókat. ÜMlelt rostákat, HalUkat é« rostákat caéplógépsk asámára. 702; 28 -60. Tlell- éa Itttifibelefelioeb 136. fl-26 Wilhelm-íéle ■ i SCHNEEBERG NÖVÉNY ALLOPJA H\'llhelas Peremes, g/fgyaaeréaa Weiiklrekesbsa (á^áaaitrl a) 85 év óla a légadsssrvsk roegbetegsdéss slleu, torok" és brouebial* katariialial kehe, nikedtaég és egyéb torok* éa tflddbetegaégsk ellen a legnagyobb gyógysróvsl és listánál. * * IKülöobsn figyelemre \'méltó ezeu ssOrp érassiftl ködöa és btdsg idéjáráaoál. Rendkívül kelleme* izénél lógva gyermekeknek is hassooi, a tüdőbetegekre nézve aaonban ssflkségss.: asonkivftí aaUkségea sssr énekeseknek éa azó-A nokoknak fátyolozott hang éa rsksdtség ellen. — Sssmoa biaonyitvány msgerŐatti a fentebbi állitástL Mjegrendelhetfl Nagy-Kanizsán Práger Bé a gyógysze- rész árnál Alt. cz. WMQittég tgytntten a WMm-jiU Schnetberg nSvfny-allopoilsérii, miután t» ctak lókm kéaüUtik tinié, t a Bittntr Oyuln jtlsist alatt tlőfordptí 2 Schnetberg növény aUop-félt gyártmányok ctak utámátok, mityktV. kü\'önSitn óvok. Q A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság tisztelettel alólirt igazbalóságra ezennel jelenti, Ihogy Zala, Somogy, Baranya es Vas jnégvé\'k részére kiterjedd hatáskörrel N. Kanizsán vezérügynökséget állítván fel, annak vezetését Gutmann S. H. úrra \'<-\|H\|8MH ruházta, kit egyszersmind a lüz-t szállítmány- és jégbiztósitási ágazatokban jogérvényes biztosítási kötvények kiállítására, károk j felvitelére úgymint ezek azonnali kifizetésére is felhatalmazott. Budapest, 1S80. januárban. A Magyár-franczja biztosító-részvénytársaság igazgatósága: Schweiger. Moscovitz. IL^SLg>3T3ir-±rsLZiC2SÍa. "biztosító részvéa^r-táirssisáig1 igazgatóságának fenntebbi közzétételére hivatkozással alól irott tisztelettel jelenti, miszerint a Nagy-Kanizsai vezérügynökség vezetését elvállalt! s a jvozérügynökségi irodát megnyitotta, hol is biztosítási ^ajánlatok elfogadtatnak s a biztosítási üzletre, vagy a társaságra vonatkozó minden féle felvilágosítások leg készségesebben megadatnak ÜIzJomU pedig a lárnaiág a) tűzveszély éi robbanta által okozott károk éljen; c) szárazon vagy vizén szállított Javak károsodása ellen; b) Jégkárok ellen \| \' I d) az ember életéré minden ismert módpzat szerint. A Magyar-franczia biztosító rénzrénytársaság, melynek 20 millió frankot, azaz 8 millió arany forintot tevő alaptőkéjéből a részvényesek által mindjárt kezdetben 10 millió frank, azaz 4 millió arany forint készpénzbeu befizettetett,1 b részint a főváros legelső pénzintézetéinél, részint pedig magyar államérté^ekben és elsőbbségekben lett elhelyezve, f. é. október 14-én tartván alakuló közgyűlését, melyen a társaság ügy vezetésének élére kö vetkezők választattak meg. Válasxtnány. Elnöki Bittó István, ó Felségé val. belső titkos tanácsosa, (iLipót-rend nagy- j keresztese, orz. képviselő stb. Budapesten. Alelnökök: Báró B á n h i d y Béla, földbirtokos, orsz. képv. stb. Bpesten. \' \| Bontom Jené, a párisi Societé de l\'Union génepüe elnöke stb. Pániban. Választmányi tagok. 4 Róbert Murin marquis de Banneville,jaz osztrák déli vasat igazgatóság tagja stb. Páriáin. • •\' N e u w e 11 Ármin kir. keresked. tanácsod nagykereskedő. Lovag zápoti liegen liárt Ferencz, az Aljbrecbt-vaspályaelnöke stb. Bécsben. Sváb Károly földbirtokos, orsz. kédviseó stb. Budapesten. Báró Tintí Károly cs. kir. kamarás, azj oszt. déli vasat alelnöke, az bsztrák \| urakbáxa tagja stb. Bécsben. Tekintve a társaságnak fenntebb kitünetett tökeerejét és az üzletvezető élén lévé, hazánkban is nagyobbrészt ismert és köztiszteletben álló egyéniségeket, bátran elmondható tehát, bogy nem volt még az egész monarchiában biztosító tájsaság mind ez ideig, mely a biztosító közönségnek annyi garantiát nyújtott volna, mint amenynyit neki c tár-«a«ág. mindjárt kezdetben pyujtani képes, s s mijdőn a társaság ezeih, edjdig páratlan tőkeereje és az élén álló egyéniségek jelleme egyrészről teljes biztosítást nyújt arra nézve, bogy a tár-natág üzletvitele a méltányosság, a pontosság és á legszigorúbb becsületesség minden követelményének mindenkor és teljesen meg fog felelni, másrészről a szakvezetés avatottsága az iránt is kezességül szolgál, bogy a társaság a díjtételek megszabásánál js, kellő teljinteUel fog lenni a verseny \'jogosult követelményeire. A midőn trhát tisztelettel alólirott a biztosító t közönség bizálmát az általa képviselt társaság Iránt újból felhívja és kéri, megjegyzi egyszersmind, hogy a vezérügynök-ségí terftleten a vidéki Qgysökségek szervezése teljes folyamatban vsn, ép hogy tuAiztoSitásí ajánlatok a már felállított ügynökségeik áUdl készségoseQ elfófktttstnsk, N.-fCmMn 1880. Bájosban, msradván teljes tiszteiénél Felfigyeld1 blxotUág. B o c k Nándor, a magyar jelzálogbanknak igazgatója. Lánczy Leo, a magy. ált. földhitel részvény-társaság igazgatója Budapesten L e w i n Jakab, a kereskedeljni akadémia igazgatója Budapesten. Serrebource Jos. Mária Emil, ja párisi Societé de rÜnion géuerále vezér felügyelője Párisban. I\|si\|st4sá\|. Igazgatók: Dr. Hitler Albrecht, köz- és váltó-ügyvéd Bécsben. Kistenmacher Károly a „Hoftmanu József nag}kereskedő czég főnöke Budapesten. 5c h we.ig er M\'árton kir. kereskedelmi tanácsos Budapesten. Vezérigazgató: Moskovicaj Lajos Budapesten. •It 80-61 A Magyar-franczia biztosító részvény-társaság vezérügynökségo N.-Kanizsán. _ Gutmann S. H. Nyomatott Fisobel Fülöp lapt tlaj\'donosnál, Nagy-Kanizsán, 1880.