Zala 1881 03 március k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	17.03 MB
Keltezés:	2010-05-25 11:44:51

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1200
Megtekintések száma:	3917
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (490.79 KB) Zala 1881 március Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: !h s/ám. Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, márczius 2-án. VIII. évfolyam. gtaááli tvatad tmk Ctöttis UH fttsk l bt VésdNt\' 6 tu kr, wbW&ti «dti 30 kr. i lUMft. £>11, áa o & itt, N fii, 50 bv i kr . Ué Szerkesztői Iroda. Hova a lap neUeni rácsét illető közlemények külidend\'ik U) rirfibáz utczk 518. ez. . Bérmentellsn lovelek.cwk iiníwl kssekbíl fogadtatnak el t I Kétíratok vissza nem küldetnek. Nyílttér: PstjUora iO kr. MEG KÖZ M Ü V ELÖDÉiSI, ÍÁRSA \|EI ÉRDEK 0. ALMI flw GAZDÁSZATI HETILAP A ZALAMIíGYEI GAZD. EGYESÜLKT ÍS TÖBB MAS KGSfLKT HIVATALOS K 4 laUM^yrl U«i(ÍNitá\|{l l.gy v»ült-t ktirébtil. A Zalamegyei gazdasági egyesillet úyix. 1 sHl ik év i iiiirczius hó 20-án lilutani 3 órákor Ztja-Kgerszegen saját •l/a ttTfuében réuilkivüli kőzgyüleat tart. ti\'U re az egyesület tisztelt tagjai minél ijgyobb számban megjelenni kéretnek. J A közgyűlés. tárgya a kővetkező: 1 Az orsrágos magyar gazdasági egye-ftsület arról értesíti a .Zala megyei gaz-1 detági egyesültet bogy a szövői kezeit gazdasági egyletek évi közg) ülésének leg-l foltosabb tárgyát egyes égetőknek ismert közgazdasági kérdések felülit lariácskq/á-l sok képezrén, két kérdést a melyet a saját jkebolébcjrt előzetesen folytatott ta-uáiskezások. által indokolva előkészített, u s/Wrets^g telsó közgyűlésének tárgyalására, javaslatba hoz, u. ra. A mezőgazdasági földbirtokok határtalan szétdarabol-tatásának megakadályozása. Általánosan ismert ma már, hogy korunk társadalmi és gazdászati fejlődése veszélyt rejl magálpn főleg a kisebb birtokukra fiézve; elég e tekintetben oonk arra, Wgy mily egyoldalú protec-tióval segittetik elő a tőke éraeke és hatalma mindenhol ott, bol mint társadalmi \'teuyezú áll a birtokkal szemben, és az évtizeddel ezelőtt felhangzott ama pnnas? kiáltás,"bogy „A földbirtok a vi; $/.yn\\ok feji\'»dése által mind nagyobb el-s/égéojjtídéHie kényszeríttetik", ma már kod fgflzsággá válni. , . Atnilc m;g sokkal aggályosabb azon Müta$}y, hogy általában a mjii modern törekvéséit odairányuUiak, bogy :lerontsák .meg azon utolsó korlátokat ia, melyek a földbirtokot természetének jogöli1 sajátos ■ jogaiban védik, hogy tökévé, ^könnyen jíotgathalo váltópénzzé alakim, hogy ibtoiut mozgó>ágotj a piaezon mindennap megforduló áru jellegét erőszakolják reá. Ha csopán az e tekintetben rendelkezésre álló, minden esotrd igen hiányos vUtUtikti adatokat veszszük, a melyek-bt\'ii kitűnik, hogy a földbirtokig vezetett adó-ágok lü év alatt megháiooiszorozod-ílak és a birtok változások száma ugyan-ezeu idő alatt a kétszeresre ejnelkedett "s lm tudjuk azt, hogy minden egyes úirtőkváltozás rendesen inprodtetiv terhet ró a; változás alatti birtokra, kétség-feléli, hojjv a földbirtok eladósodá-ápk • glifc főoka a birtok változásokban rejlik. Nem érhetné hazánkat nagyobb szerencsétlenség, mintha azon nézet ver gódhetnék túlsúlyra, mely a földbirtok megfartásánajc kérdését • nemzeti va-^yonosodás, illetve annak adó és jőve-jirhni képességéből ítéli meg. Nem ezen •zempont itt az irányadó. A földbirtok, uionövn a közép- ét kisbirtokok meg-tartásának kérdése a legszorosabban egy be <igg hazánk állami létének, védereje, efazeti jólléte és a társadalmi rend kér- Ha ralék tehát a földbirtok eladó-és elszegényedése miatt haugoz-\' l,lM panaszok ás midőn való az is, »»gy bu>ifly«M batáron alóli birtokon hasznos gazdaság nem Űzhető, ez esetben <-m szented Mtaéget, bogy a (Öldbirto-ot és fölílMftokpftt fenyegető veszély ngy váazt rpjt magában az államra >tz«e i", él ebből kifolyólag nemcsak í\'í\'jeífco indokolt, 4« kötelesség azon U>dén«i foglal kotmwk, nily irton é« T,i»i09t nevezetesen mily törvény hoz^si -intézkedésekkel lehetne ás keltene meg-» aláhozni » földbirtok túlságos eladó-4ását, a földbirtok határnéikoií szét- darabolását ét ezzel kapcsolatsán a birtok-üzérkedést. evezetesen: . Szükséges e oly törvény alkotást, mely I meghatározná azon minimumot, nelytfu al<il ing>tlau többé felosxtáiJiá eiülhet és egyszersmiud ezeu elv étbe vételével szabályozná az óiÖ-. h, Illetőleg a kötelet;tósztéijdését Tekintettel az eladósodás általános voltnijii, melyből kifolyólag nem igeu ie» tó, hogy a birtokos osztály önkény t, jő belátásának hódolva fogadná el ekintetbeni bármely czélszerQ in-léseket is, viszont tekinteti el azon rosz benyomásra és visszahatásra, y intézkedések ráerőszakofásk, kü-a az alsóbb néposztályra gyakorol-érdés, t hozaudő törvény kötelező avagy elegendő, ha faculUtiv. ia kötelező a törvény, mikor lép-atályba? váljon kihirdetése után, I vagy bizonyos batáridő, ukán,* pedig tekintettel arra, bogy a már csetVg felnőtt örö\'nösök nem vá- tek níéllu safát sz e tézke lehet mit i löu3s( hat, legyei jeu i uzonn urogv létezi) lasitb itván más életpályát, avagy épen ez életpályára neveltetvén, saját bttás-köi ük in kívül eső ok folytán igen nagy káros< dást szenvednének, nem szükséges-e a tör ény hatályba léptét bizonyos idő vagy feltételhez kötni; pl. kimondsni, hogy a törvény hatálya á kihirdetése után kötendő házasságokból származó gyern ekekre terjed ki. •. Az osztás alá nem kerülő birtokra nézve milyen legyen az örökösödési jnend ? kötelező legyen-e ez első szülét tr(fe\| vagy az örökhagyó saját szabad választása szerijti jelölhesse ki az örökösi ja^y tétessék az öröklés egyéb fel-U\'teii\'któi függővé, pl. hogy az legyen-b a< öröklő, ki a többi öröklő, társak kielégítésre legtöbb vagyoni tehetséggel bir. I Milyen arány szerint eszközöl-tessék a kielégítés és mi legyen az: bi\'csát szerinti ^ tok tv. vagy járadék, vagy midke.tó együttvuve. (. Az osztály alá uém eső birtoktest 1< kötijctö-e jelzálogilag, illetőleg terhelhet i-e zálogjogi kölcsönnel? Ha igen. mily befolyást gyakorolhatna, illetőleg mily áltozást idézhetne ez elő magára a rem íeikezésre ? Ha nem, nem volua-e hátrányos ezen megszorítás magára a gazdaiágra, pl. balesetek idején ? Avagy a birtoktest javítására terv szerint szükséges és felhasználására nézve,ellenőrzött k0Íc<ö\|iöszeg felvétele megszorítások alá essék-c? 7. Ha az ot-ztáíy alá nem eshető birtoktest jelzálogkölcsönnel terhelhető, nem szükséges e anuak klmoqdása, bogy a jelzáloggal terhelt minimális birtok végrehajtás tárgyát nem képezheti és cáupán hozama veholó végrehajtás alá. . a. A minimum, vagyis a felosztás alá uem eső birtoktest nagy.-ága az egész országra nézve áftalánoMan hatá-rozUssék-e meg, vagy/tekintettel a\' különböző birtoklási é{ gazdasági viszo nyőkra termelesi vidékek, vagy lakosság ar árnyai szerint ? ül minimum meghatározása holdau-ként fejeztessék-e ki, avagy a megállapítás jelek szerbit történjék-e? lu. A tíirvény rendelkezése alól kivéteisenek-e a váírosok területei? ► U. A mezőgazdasági hitel rendezése. A földbirtok hitelszükséglete ma ép oly nagj és ép ugy indokolt, mint akár a kereskedelem vagy ipar hitelszükséglete. A mezőgazdasági hitel a termelési feltételiek megváltozása folytán ma már elengedhetetlen feltétele az okszerű gazdálkodásnak. Tekintsünk bárhová, mindenhol találkozhatunk a gazda azon törekvésével, hogy üzeméi javítsa, hogy a kor haladásait magának alárendelje vegyük hazánk bármely vidékét, mindebből találhatunk még á földben rejlő, fel nem használt kin tyü: a tőke, nézve, hogy rekedjünk, eket, de hiányaik az emel a hitel. Kiég iudok arra nindeu tehetséggel oda tölgy gazdasági fejlődésünk ezen gátja Idbetőleg elbáritUssék, hogy utat és ruódot találjunk arra, bogy.ezen tógazdasági ig kielégítő és lényegének megfelelő hit 1 élvezetébe jtuon. Vannak, kik tekintettel éppen a birtokok elet ósodolt tollára tagadásba veszik azt, h gy a mezőgazdasági hiteiről nincs\'elegeudt kép gondolkodva felhozván, hogy a földi irtok az őt megilletőuél rendszerint tö )b hitelt kér és többet- is nyer. Ez nett tagadható, de^meg kell jegyezni, bog\' a bitéi ezen neme tu1-nyomólag czél alau, a földmüvelés sajátságaival eUen étben álló; a hitel ezen ueme ütötte a mezőgazdaságnak most észlelhető mél\' sebeit, es idézte elő oly fcok gazdának Öuhibájuk uélküii romlását. Ha teliá. a mezőgazdasági hitel, .daczára az ös zes közgszdatági tevékeny- ségre kiható elismert fófoi oly kevésbé oldva, és ha ^gazságot nem ineruiök, hogy nyedés miatt < ma már mindenki álul tosságának, meg mindig iielégitő módon van meg-nég azoknak is, kik ez fogadoák el, el kell is-az eladósodás és elszegé vról évre mindinkább és távolról sem ü iletszerüleg felhangzó pa- naszok, ép oly és szomorú jeli miuél szélesebi sebben foglalko :zunk azon kérdéssel, hogy: mi az oki &áuak ős ezzel désének ? Nevezetein 1. Nem sodáv a hiányo vagf javítások beálló hozam ci kifolyása-e az tok táláozásoki 2. Ila e lu nem előidézői iik-e nuiiuk ol állandó, miut okadatolt, nségek, — indokolt, hogy körben és minél tüzete- földbirtok eladósodá-a földbirtokos elszegénye- :ulajdonitható-e az eladógazdálkodás, rosz évek, uem eszközlése folytán ökkeuésuek ? Avagy, nem ladősodás a gyakori bírák (eladás, osztozkodás)? Irülmények magukban véve i eladósodásnak, nem rej-a a hitel rendszerben? Nevezetesen bel rés alapon van e szervezve hazánkban a f< l^hitel ? Megfelel-e a\' kölcsön Ji\'llt\'ge a Földbirtok termesztésének ? 3 Ha a , elenlegi hitelviszonyok a ézve kielégítők, kérdés tok termésletének megfe megfelelő-e a középbirtokra, és megf^eló-e a kisbirtokra nézre «i? - litel ezen neme a középem megfelelő, nem voliia-c bitei-ititézetek létesiténe, nagybirtokra bogy a nagybi félő földhitel, 4. Ha a birtokra nézve szükséges oly szolgálhatna idővel legczélszerübb hitelintézetül a kisbirtokosság személves fai-telszQkségletéueb kielégítésére? * 11. Nem ellenkezik-e általában a jogosság elvével, bogy az állam közvetlen a inezőgázdaság javára létesítvén hitelintézetét, közvetlenül közreműködik a gazdaosztály hitelének emelésére, avagy tekintettel arra, hogy.állami létünk alapja a \'.mezőgazdaságon* ny ugszik, nem természetszerű, hivatása-e ez az állam-hatalomnak? 12; Nem volna e czélszerü annak klmoudásá, hogy a nyeremény osztalékra dolgozó bizonyos pénzintézetek, tiszta nyereményük bizonyos százalékát, ily hatóságilag alakított hitelintézeteknek juttassák? IS. Mily befolyás biztositassék a gazdasági egyleteknek az ily hitelintézeteknél? 14. Mennyiben felelnek meg azon létező vidéki intézetek, melyek a személyes Isitel kielégítésére hivatvák, a földbirtokosok ebbeli szükségletének ? Mik az ezen intézeteknél mutatkozó leglényegesebb hiányok? Minő a kölcsönzési kamatláb átlagos magassága? Az országos gazdasági egyesület a kérdések közlése mellett megkeresé á Zalamegyei gazdásági egyesületet, bogy a közlött kérdéseket tárgyalás alá véve, nézeteit részletesen és indokoltan Írásban legkésőbb f. évi\' márczius 25-ig vele közölje, — miért is felkérem az egyesület ti\'itelt tagjait, hogy a közgyűlési tanácskozás könnyítése tekintetéből be. cses indokolt véleményeiket már előze-, lesen beküldeni méltóztatnának. Zala Egerszegen 1881. évi febr. 20. JLrráy látván na. k. ügyvezető elnök. honnan e bii tok esupán a földbirtok javára forditl ató és a felhasználás, iránt dlenőrizlitló kölcsönökben részesül nének 5 Szflkséj <s o a kisbirtoknak, és italában megég \|rező o ennek természetével a jelzálogos földhitel ? 6 nincs-e a kisbirtokos hitelszük séglele teljesen kielégítve, ha személyes hiteléről tjin kielégitöképen gondoskodva? és ha ennek folytán a menyek létesítésére .kel-nilyenek legyenek ezei vidékiek ? Hogyan ala ián a birtokosok szöyet páu a tőke csoporto>n-dbirtokos és tőke egy Itáliai kényszerrel alakiuk etek, vagy az illető vi-szabad hozzájárulása 7. Ha ige \| fősúlyt ily iutét lene fordltaui központiak, vag kihassanak, cstíj kezésé, vagy cS lása, vagy a fö tes szövetkezésé 8. Hatóság sanak-e ,ez inté; dék birtokosaié által? 9 A báródig! kényszer mellett alakult ily Ititelinti zetekre nézve elegendő e a hatósági erköl si támogatás, avagy szükséges e, bogy C! etleg egyéb támogatásban is részesülj) nek ? 10. Nem rolna-e czélszerü, ha a kisbirtokosak hli elszükségielénck kielégítésébe az állami apéság a\|apot létesitene, mely alap évril-évre nagyobbittatván, ik Farsang után. (Ilanivazé szerdai elmélkedés.) Valamint a természetben a zord telet a viri(gfai(fcsztó tavasz, majd a délibábus nyár, a aztán a gyümölcs-hozó ősz a viszont ezt a kietlen fagyos téi váltja fel ismét; ugy az emberi teloaztás szerint is cl van végezve,\' bog\'y: a hosszú farsang után következik a 40 napi, a nagy bj 0 j t. Beeárulnak a báltermek ajtai, elnémul; n zeneszer, a sima parketten már esak éhenbalní kívánkozó egorevake tévelyeg s ahol annyi bá-jos bölgyocake szőtte a hálót a férfi-aziv számára, ott már csak az ártatlan pókok eieaztik ennek szálait; I eltűnik a zajod élet, a vigalom gyorsan tűnő napjait felváltja már a magunkba szállás, visazatartőztatás, vezeklés laaau, \' unalmas ideje. A harangok e komoly ércznyelvek tompa zugáaa hívogat a templomba; hol az fgybáz gyásxszind ruhába öltözött a/.olgája hamut jiint homlokunkra, mondván: „Emlékezzél, hogy porból lettől s azzá fogsz ismét válni." Emlékezni ?l ... Én Uram és lstenom> hány ember halad tova e sár gömbön: hiány kalmár lélek, hány kuCár az«!lem végzi napi teendőit; hány üres szivűt léha fiatal-ember folytatja szokott körében öfuzeíűgés nélküli csevegéseit, szórja meggyé wíétt nélkül a bókokat; hány tetszeni vágyó kisasszony foglalkoaik jobbra méltó [szorgalommal piperéje rendezésével; {hány van, kinek jobb részében imnorotlen fogalom e szó; vEmlékeani 1* A fentebb ecsetelt váltósáét is, a csak halvány azinnel rajzolt különbséget is (arrang és böjt között kiegyeolitoite \| az átmenet \'nélküli hirtelenség széles árkát áthidalta a mai világ; idomítván a* emlsgetett beosztást saját kénye kedve szerint. Már nem -épen zajtalan a böjt 40 papja! Módját ejtik annak is, hogy egy kia muzsika ázót is csak lebwsen azért hallani. Hangverseny, szinháa, táucziskola, jótékony előadás, felolvasások stb. stb. - ilyenkor in fluribusl Az áramlat ej l*n nem Iphet tenni, ami elmúlt vissza nem jő, régi emberek régi szokások kai eltűntek, megszűntek ötökre; falra hányt borsó volna most, itt arról beszélni! A meglévőben kell tehát a jót az üd-v\'jüst keresni 11 9De Utálunk e?1 Ne többé e kérdést 1 A thai előrehaladott kor azokásatban is van kétségkívül igen sok szép jó éá hasznos. Suba sem és aebol sem lehet például az ^utíle cum dulci"-féle helyes elvet azebben jobban a sikeresebben alkalmazni, foganatosítani mint e böjti szórakozásokban. Vegyük cjiak, mennyi-társadalmi intézményünk i várja támogatásunkat ős mennyiféle jőtőkonyaágot lehet íl\'y mulatságok által gyakorolni ! Mit tegyitnk tehát a böjtön? • km szálljunk magunkba, vizsgáljuk szigorral fogyatkozásainkat, talál miudenkijnugában kivetni vagy rostálni valót s tegyünk is ,erős fogadást fejtaünk ki töredeimet > bánatot ; mindenesetre az égieket keressük ; de e?t. téve ne merüljünk azért conlemplativ életbe, hanem az élet kerekeibe kapaszkodjunk. Mozogjunk minden irányban I Ápoljuk a művészetet, s azt ia a mi nem művészet — de saáp. Ám rendezzünk tudományos felolvaaáat, hogy nép-szerüsitsük, gyújtsunk lámpát neki; járjnnk el színházba, rendezzünk jótékony czélra előadást, hangversenyt, csak túlzók n«f legyünk, takarékosak és fényűzők né! Legyünk beosztok, takarékosok ! Karoljunk fel mindent, mi által a közügyek javulnak s társadalmi életünk szebb lendületet nyer. -Lángoljon bennünk a hazaszeretet magasztos érzete, pártoljuk fél-tett kincsünket, nyelvünket, irodalmunkat. Ne affectálja a \'nagyságot kisasszony a jó nevelést s magasabb műveltséget az álfal, hogy utczákon éa aétatéreiun egy-két szót pettyeg franczia nyelven; igaz, miért ne vallauók be, hogy a franczia nyelv a tökély magásabb fokán áll, de végre is nekünk mint magyaroknak legkedvesebb legyen a mi édes anyanyelvünk. s korcs az, ki nem igy érez s jobb szeretne talán máawem-zet fia vagy itfónya lenni. Nyelvünk a nép, a nemzet elő nyelve ez úseink-tői ránk maradt legdrágább legfól-I tettebb 4 bármi áldoza\'ot megérdemlő I kincsünk különben ia annyi elemét rejti magában áz eredetiségnek, változatosságnak, hajlékony fordulatoknak, zenélek,ritmusnak, erőnek gyengédségnek, riivid^égiiek, áradó bőségnek, hogjy ,(lia ugyan képesek lennénk is rá) ^fiiek yolnu caeréluünk a föld bármely nemzetével. Pártoljuk hát tőluük telhetőleg irodalmunkat ! Tudom, hogy nem hangoztatok ujat és loíy sokban iatuétlé-sekbe estem; de hát eszembe jut, hogy a kis via-ctepp, mely folyton egy darab kőre hull és foUton(ugyan-azt mossa, végre ia tért váj abban: ugy a gyenge szó is, ha folyton ugyan egy nagk* eszmét emleget, behat a keblekbe. így munkálódva a mai nappal megkezdődött jjseUfles böjti napokon, előbb-utóbb ütjn^pélyt Ullietilnk mi is a feltámadáaj az .eszme győzödelmi magasztos üaadpén a húsvéti szent napokon. Bckj KUL ZALA Névmagyarosítás I U» (Ért 1S eeikkenet ttzal vign-MŰ i iM ii«a honi éneke, m tagyt, — ét nt mm - hogy if«H — tégyeu boatjá hazafias érié k t és >HJ> \| — I Ke at idők intelme ét Nemzetiaégünk jogot kívánalma S Ltgköealebb * balt hóban Rónay Já-(Ml ur (mióu ktr. fdvari magyar történ®-Int tanárt) aat irta a poasonyi „Toldi kfir"-•ak hagy: .Iltiia kotk nem tehettek bttHitbk t zo lgála t o t, mintha legdrágább kincsét — nernz c i i t é glinknek legnagyobb — mondhatnám agyatlan bíz* tesitékát: a magyar nyelvet kétágasén 6 ri izllk, ápoljuk!" — Kiváló »tó e* — hm a pumából do a fejedelmi udvarból, j— Még . utóbb — a mait héten Gróf Zichy Jenőj ur a patti orn. iparegyeslleti gyüléten tartott felolvktátában azt moodá: Jnvolr — semzetitég tokai el-▼ áladat 181 ü nk,{— kik ctak akkor leesnek mégbizbató. igaai magyarok — bakiak t nemzetiségünk torait teljeseu maguk-énak valló házaltak: ha egyszersmind sengaetes magyar n y o 1 v ü n k 1 e a a a a r a n y e I • v fiaiul" Grófi programm:— roclam os Patton a Haza füvében! Mondják-o még önök, hogy ctak kit embere1— tknblertk — idealisták bibe1 lödnek magyanttáanl, lent a völgyben kit beiteken 71.. Mpndják-o még hogy aa kictinyot 4-mtliékn dolog ? 1 bogy tonliufontalis \\iffr —- a Teálit korban, — bogy nem boa\' i konyhára?! . . Do igonit boai — „Ha ornágunknak 16 millió magyarja Ion — nyelvben — ufóban névbon — érzelemben : akkor hatalmának (anyagi erőjének — kereskedelmének) aülya it nagyobb len* mondja a uemot Úrét (aki hatalmatb, az gazdagabb it. — Például: bornak a vi-lág piacián log többnyire osztrák bor czimeo taarepol — azért it mart tán valamr „ Erger-Berger-Ontterroicher novfl (magyar) ember kaidé ki. S a kóstoló küliíld a firma neve után Bécsben teáz utánrendel éti. De La magyar nevfi cxég küldi ki, — a magyar név után már Petten vagy Kaniitán totzi utánrondelését — bevásárlását \\ Ctináljon bármi felfedezést — találmányt — uj gépül, akár. Debrcczonbon lakó magyar, do p. u. Schleeiuger nevfi barátunk: azt írjén a német lapok bogy német találmány — de .Brázay tósboraan* találmányra tobal — V Ha Petfifink a régi „Petrovita" családi nevén irta volna világbóditló mfiveh — azt vélné a világ, hogy horvát költő volt. Látják-e már hogy a név magyaront ?4 Látják-e bogy a magyar név fofrditja Magyarj ortzág félé a világ figyelméttzolJemét— — ke retkedelméi — tehát péjn-aé\'t itt . . Anyagilag ia előny., nát a aévmagyaroátái magyar izr. kcrbtk\'cdőink-hek if. —. Hogy aiaekoiiatío ia — etetleg felkarolható „elemek* zivatarja ellenében: M csikkemben már baugoztatám — tehát Otzélyet it. ,Vettit factt moi ráttá a barátot — mul a ruha pedig ha tiszti a tzerint Moltbetifik pouként 2-ar it, do a tum a ruha teszi bá-itjá a szerzetes it, — ha botrány ?.. ■ levethetjük na-lév, őrökké ott fityeg ----- A „jak"] iiiciija. Lesirta már az őszi szél.. I Leairta már az Sasi átél A fik aánal levelét, az elhullott leveleket ia, hajtja assrttszáL Mint az finnek hideg taele, Elhajtotta a [bánat, Keblemből a boldogságot, Ctálfa leányi utánad. Kivirulnak a kelettel A lik tartott árai; Vissaa fog-e boldogságom Még valaha inállam ? Megérem-e, hogy vittxajó 8aivembe a kikelet? Vtgy havival "a komor tél Mindörökre eltemet I Híg motoiyaott a tsarelam Eletemnek vére, Csalit ssavsp amig nekem Menyoruágat igére; Boldog voluin véghetetlen, Véghetetlen {boldog én, Boldogtalan vagyuk mottan, Mint tebki t föld asinén. fia meghalok, jöjj el honim, Még utónorJ csalfa lány, Szemeidnek jbűv út, bájos Sugárival leninit rám; Vett egy hantot sírom taéléa A koporsóm falára, 8 OdrOaűltn -arttta lelkem A ctillagoe i Csillag lőttel (Mag szolid Minden sete Boldog vagy-k Ua boldog Csillagsagár aaába. ás lelkeai e tUgáít, Isesáll bouád: leányka? reád lúataaa slkaaw, megasóhtutáanakaál — firmán aál — tlá-trisaakaál. - El w fogídkatjt ki Veajuk meg azon dket, a t otak lát-•tatát it un okoknak, melyek firfayt alatt a mull héten 1Q0 egyotetu pol ár (usulgtlt Mamái. — l)o ae Ultjuak a qomzál w — hazafi" okokat - a Rónai étZioh -We feoebbi 13. próbát nyilatkozatokat 1 . , Mindezek alapjáé a névm gyantát kívánalma réetfinkrél nem alamfa na kérés de j 01 a nem magyar nevfi ma [yarra nézve ped% ketolosségl VannakpáUe: kStelssségf i Ouzefilkö-zéte — midóhegyik miatt neo tehetjük a mátikat De itt nincs! . . 8 még ha volna is? .-t i Haza minden aléttl . . \' „Satut reipublkae tuurem t lrx etto! Izr. keretkedSink legteljeb» ctak azon kit cllonokot mondhatják, boi y p. u. a aSchvarz ét Tanber* czég aeW régi — ismert — hitelképet; ha eet nti ;y«roiitják: lesz uj — itmeretleo -> Bitóiké itclen. (?) nem ok — nem meotáég - nem való. S ha való volna ia, celűcJ 2—3 hétig lenne, untán megtanulná/ rá tz >kna, mind a belfdldi mind a.kfilhomÍKund chafi. De addig it teoték rajta j 1 gy segíteni bogy az fj név mellé teujék aá plbo írni ^ régit it {agyideig) még igt it r< ridobb lesz mint a Spanyol ét Kínaiak 3-> aprót, zű-JkOgSt neveik, — a nem\' len o\|< nyelv fka-mi tó tem. \' Pedig a kereskedelmi világ megtanulja a kinai bottzu nevet is í— hi fiuete kívánja. —\'* Mi baj marad fón hát? . i Csak 2—3 boti rássokáti székely lielteztég,) — tán egy fél perczent jövedelemnek elmae dán 8—3 hétig ? — , 1 • No már est nqm fogadja o! aet Qéniuta —\'a néji kivéualmi követelése! mert: J)o ut det" adjatok ét ad - Kt már megadva van. ára dotálnák (ha az m). KlSJcgaete ezf már a lovagiat ét civiliaált Magjkr törvény-botáa, izr. polgártáraainknaik.. Ea egy t«eu maradnának i lósuk hát ? (máshol agy te azok). A nemzet, jogot l Z á m I tzek kiegyenlíteni ctak ? -i azér túr. kOveteléi czimén vagy kot r ban küldetik újévkor? . . , Nemcaak kenyérrel él ám de egy kit bazafitággal it. < 8 a czigány katonának it gaza volt minkor (mát izem pontból) azt mc odá hogy ta Hasa én vagyok^ mar a Hazának jobbléte -r lénye — hatalma: az og)< teké ial Gondolkodjanak — do, no etikáig! a K. Egerszegi levél. 1881. fobruá 27-éii. Tudtam ét e!5re mondtam, h i szegény ember igazat mond, betörik a fejét de bogy ébnényéim már oltS kOzIésd utál mely a legártatlanabb dolgokat tartalmazta, ejtelmem beteljesüljön, azt már nem hittem roloa. 8 ki az, ki a biztot létből ei ;em meg- ml a nem- - j4°« kik, í kit ál- áját kémért nem lo alakja- is ember, támad. Egy K. . . (olvasd tlr) ala „Sio", egy báránybőrbe öltözött f nem csak fejbetüréssel fenyeget, ha burkolt rkat, ki mm kénnek látszik engem kegyetlenül n sgfojtani. tani meg yan más ek mint De kedvet gyilkotom, még nem a< magamat, én ia birok fegyverrel, n fllnkb"" it nem it oly vonedelmo az ön élet fogai ét pedig az oIt ázballan tények ellentállhatatlsm dárdájával Sídre fogom önt aujtani ét az igazság fénylő lim- Megtekintem napom nap át, Két ragyogó uomedet. Ha bánatot vagy könyel ot. Látok halvány\' arezodon, Hnllóetillag len bolfilom; Ét aa eget elbagyom; Elnágulaok metne-metai j, Hol ntnot bánat, narelen A csillagok batárín túl 8 a végtelen egeken. Dabroncii G\\ uJa. A tanár és védencz^i. Bsfit;. J- Irta: Flygsro-Carlén ilmí la. Forditotts i TBUDKÁITH ALAJOS XVI. Al elaiék. - Aa uj altkda. Mannerttedt ajkai az utolsó kz valtat flJlfogák; ét mott küuu volt a lépjal aeteo, az utczán, ée nem állt meg előbb, mi {Ián- obogó kjuos rnifja n ni imtslten tba a goló arczczaí, szikrázó neinekku és kebellel a tanár előtt állott, ki nsjv székébea fenyegetóleg emelé fel uiját felé. .Fél vonalayit tem az ongedé)y ásóit jókedvvel Mannerttedt ée OíjDi kezet csókolt a tanárnak. aIgen, igen ngy" néaen ld, megengedett vonalokra gondolhattál. i >lat, véjé^n^^Ast bizonyotan elfelejtettéd, -b\'tm, lelkemre, atyai barátom, • ■tá Maanentedt komolyan. .KtgyélU, tatlanul asm bagyhatűa iujeliatD Mobl biaonyotan nem I — JDe aemfe mondta, legalább kOteleaő ígéretet ott 7* -Twménetoteu bogy ilynmil adai-tam, ét igasi jé tetted, bogy mélyen eW led navauaai, da legalább kölotOnÖt Mmí- gon- bútornál-kSrol. Ön ia pijival ugj\| fogok finnek basa világítani bogy az Uafotáo kerantfll it rá lelie^U-\' Merni, kinek anilami gyermeke ón. Tehát kl a tikra, ka a férfi aajaaiu alatt férfias báloraág it rejlik I Ellenfelem aaoa alatfotnot gyanúsítás-ni lép fal aa agortaegi kötöatég élten, hogy részvétlen negényei iránt és ntk «zomorá tortával mit tem töródik, a mely állítás az utolsó nfiegvleli bálon dactára a IU7 frt tinta jfivdeletanek világosan bebizonyult. Igeuia, bebizonyult ezen merész állitán, begy czikkirónsk nincs tudómén azon námos, ugyan csendesen, de ildátonn mQkddő agy-letokrSl, melyek ompán a szegények gyá-molitátira és segélyezésére alakultak, mart máskép ilyen támaaáú az egemegi közOn-tég ellen nem intézett volna. Van-e tudómén arról, bogy a nfogyléjt ceak a műit évben 1000 frinál tObbrt Ontott kl, részint botegek, réuiut mónkaképtqea Özvegyek ét más- szűkölködők kfaL Tadjt-e továbbá, hogy un nőegylet a téli idényre népkonyhát felállított, hol naponta 0—10 negéűy I inrren élelmeztetik ét pedig tisztességet étellel ? Nem itmerT a 2 ik kórháza^ kü-lönfisen a Stern család kérliázat, hol minden I szegény beteg. menbe\'yet talál, ét gondot \| ápolásban részesül. A avfirfit kereszt* rgy-letrfil, a kisdedovödáról, tűzoltó ét betegte-scgélycó, népnevekéi egyletrül és más köz- \| haasuá intézményről ueui is szólva; ,ki más * tartja ezeket az t^yleteket fenn, inlnt az egemeei közönség, ét pedig bectfilettel,\' és némelyiket áldozatiéi it,. mert ami közön-•égünk nem vagyotw. Et[ utoljára, de nem I azutoleóatakarikpénztár, mely éven kint ezer I ét több száz forintot adományoz a váró jótékony egyleteire & szegényeire, ezen tény maga nem tanúskodik ológgó az vgereztyi közöntég kiváló jótékony indulata mellett? Et etek után azt állítani, liogy„asen közűii-tée részvétlen negtayei iránt, ez már nem j tudatlantág vagy tévédét, hanem stélcsa-É pát minden\' áron. tn most szép«-\' kém, rakja le álíiok fegyveré kivesse \|« Immár álarcaát, hadd lássa minuwki a szégyentől piruló arc/át, — ugy it rájtmertel^ önre — On egy —► de ezt csak .falebe sírhatom. Az igazságot mindig kidoritü alázatos szolgája Eytrtltii baLtrr. folytakkal serkenteni, l a létesítést buzgó támogatásokkal elóaegéljoct méltózt«-aaaak. — • ZaU-Kgerutg, 1^1 febrj 26-án. ArViiy Itttán na. k. ^niBrti slatt. Helyi és mfegyei hírek. f Hsat.6 In re . A léginél}ebb >ajiiiikozá^al re^azfik azoo bírt, bogy nagyméltósága Szabó Imre, uompaüidyi megyés püspök nr, o félségénük val. belső titkos Uutácáoea e bú 28 án reggel 5 órakor meghalt. E jeles tulajdonai miatt kiváló cgyhádŐ halálát oraxágizAie méh részvéttel fogadják,, mert nemes éa tiszta baufisága, emberbarátí nemes lelke, nigyleikfi és, más vállá-tuak irányában sokszor kj matatott példás tfirelmeséjte éf egyéb nagyJeré-"íél; a magyar l\'^apságnitk egyik diaclvé tették, éa minden jú ember szeretetét és1 tiszteletét megnyerték számári — M örök világosság fényeskedjék iipki. \' Béke hamvaira! naklrt, a ksmksdalai ikaeaiaét a a M gáti tgjjaaat, hol mkidtefln nlvei fjjjl »kr. Iy 65 1881. Felhívás. • A Zala megyei Gazdasági egj\'esfi-h\'t a 1. évi Májas 1-én rendezendő gépkiállítás alkalmával n kítQnuitéudó gépekből, gazdasági eszközökből 1500 .frt. erejéig a gazdaközöuség köréhe eljuttatás végett bevásárlástltesz. \|— Ezen gépek, s cszkjözök főkép gépbeszerző szövetkezetekudk előnyős törlesztési feltételek melleit adatnak át: miért is felfaivom a tisztelt gazdaközőn-bég figyelmét, bogy saját jói felfogott érdekében a kedvező alkalmat felhasxnáj landó ily gépszerző szövetkezeteket alakítani. ennek elhatározás esetében a gazdasági egyenlet ügyvezető elnökségét a legkészsőgesebbeu tvljoitimdő szervezési közreműködés végett értkitteui, s a gépek átvétele iránti jelentkezéseket mielőbb megtenni igyekezzék; a gazdasági egyesület tisztelt, tagjait pedig felkérem, bogy a gazdakor ínséget 1 ily szövetkezetek alakítására kücvetleq személyei be- FeUlvBaáa. Il.gedfi- Sáfcdoi j országgyűlési képviselő miiit ujabbsu ér- I tes&lOns a legközelebbi szolnbatoji -már-cziu 5 éo fogja tartani lelolrasmt\' a f heh beli kereskedő ifjak köre -és a veres kereszt egylet javára. A j kitűnő férfin a kereskedőkről és hivatásukról fog izőlni, s a.felolvasás után kiozonloka rendeztetik, hogy a hasznos m«llfctt a kellemw sí\' hiányozzék. Figu-imeztetjűk a közönséget ezen felolvasásra s azon jótékony nemes .pzélra, mely 1\\ el egybe lesz kötve s kérjük, hogy nagyszáma látogatásával ai erkölcsi és anyagi eredményt mentái fényesebbé tegye; — • \\ng)K«iiizta tárm képvi I seiö testülete a mull ctQiört&küfl\'tartá első illéséi, melyben a bizottságokat iváiaziá I meg. Kijzdljiik \'csen bizotitágok-megválan tott tagjait 1) Az iskolaszék tagjai n követ-1 kezűk: Bperjossy Sándor, Ebensuaeger lápot, Özukiu Nándor, Kuaosz fiojdizsár, ^iu-etecz JóZsef, Schreyer Lajos, Lőtri József, Plotn<T Ignács, Bebochay (\'yörgy, \\Véi»s Zsigmond, Pap János, Toboly tíyulá. Vőneky Pál, Kichberg Adolf, Laky júzs. f, Sanweber József, Merényi József, Hegedűs László, Uaba József, rUnder Károly, Paiu Lajos, Prenburger Jakab, Tomsits József, Ter-sanczky Józaef, Wolheim Ernő, lloffmaan Mór, Lengyel Lajo^ Uertclendy Béla, Lengyel Ignács, Topotikt József. A többi 8 városi bizottság tagjainak névsorát lapunk jilvö száma hotza. — A helybeli vem ke^szt egylet 3 fiókja által gyűjtött péntOsascgek meghaladják a 600 lr-ot; az alapító ét rendet tagok azámaS36, de folytonosan gyarapodnak. A helybeli választmány által a badapnii központhoz iotéaendó jeleuiét \'ez cgyletaok várotnnkban való megalakulátárél a helyi lapokban egén terjedelemben fog megjelenni. — I nger Alajos képviselő a a-pókban jxerenoséltatto látogatásával a .Tár- FfUIrttáti A I kejfesk. ifjak .Önképző kértyea (íttgtr jJ kab ur a világm^tésérft fsbr.> ké ti rméuettndomáoyi Moitttanl tartecL jJ víbarral fegadta a Otgjmmk hallgmó^.1 fe%»ót, niijaiyttrilftK\'u érdnél szép M^égl törekvő Utal »aber — ^ tzorgalommal kidolgozott felolvatásáéi L —Klatnlatáa. A nagy ksuu^L Uttnli egyetaltt ét izr. afrgykt %,;] hó 19-én méwtt titen^lnB bnH»iJ Vétel volt 753 írt kr. :\|úadát "217 6t9 kr. e ««rmt tMKta jiHcdflmü) a két cstéljaira maradt 635 frt. ei k r F/-! J1 tiwi ■ Tass Simon I írt Simon (Jábor 2 frt fuB Imre 2 frt Seben Irén frt LAna^jl uáet 1 frt H) kr. Mm Pálin- i itt Orttl Alfréd f frt 50 kr. lU^rMítt Hemi ,1 kr. .Scbea Selina 2 fit.\' Üc.z> Aaüj \\ fri. ^ommer Sáadorné 5 frt lldoojay 11 ván ót kr. Ebenapasger Leoa «5 frt gyei ígnáez ? fit Dr. Pr-»l»ar?n Jtk\'-a frt Kínán Jáan I frt Smin Kár I frt Oeltei Gutman Vbpn 5 frt Uilat és Hincbler tü frt Biaa Lajot 2 frt Sn tica Benó 1 frt M kr. Varga Jáan J * 50 kr. Qaotl Adujf 3 frt Pap Jáan I k Beraay Elek I frt Hám Jéuef I frt k bodiay Gyiirgyné 3 frt Ko^n\' 6v«Iá» frt Buchgmb»;r Aaoa 2 frt Krisztina 2 frt. Muimk Kai wt 2 irt. Qy ófi Jáaoné 2 frt. Likvag Ult«rM r<nw • 90 kr. Lurag llúdl őnmgr ui Mibályné 1 frt Öttsc»m M frt — Hrfkivá . A talanegvei lS40-ki llonvcdek egye^jéte tÚL. i \|j inárczius Kdikáa délűtáti; 3 urakor- Kacrl Ksnizsán aP .Korona vendéglő 1. ^ r jábaa koj^yölés tartalik, anéyre a » t gyei Honvédlnjtálhak , tisztelettel , k nak. Tárgy: a f. e, márezioa 15-én Ba i» pesten tartandó offzágn rcnákivali lW«f gyBiéare küldendő egyksi .képviselek tán. Kcrkáp.oly JTójr aa. k. ehBkTjj - (Jlymen.) B^mkay AaiaU j\| a. múlt ctSiörtűkun eskiaíütt \' T\'i\'^1 Paisnrp l\'ais Eodréaek. Kiváojak, eg áldja meg a fiatal pár «tp irigye. - (iyáaahlr. Mut Pmfk.« <z- i •letett «1 nagy mr«i mdUtt Ibbig Jana j ■ tsul ltoM-nbeig Hzelina anzeoy; ki kestM gepvedéssk után 3&- éveljen ualt- nics, v\'á raj«a kivttl 4 árva ét számút rokon sirat- í a boldogultál Béke hamvaira. Nilaétiel Sap - K&ufzsán (lerCfi Andor •ziaigazgatőTur njat jritim •Zerint e hó -3-án U>g>a uajffk<t>bmi -. cüj ntrkitUnx operetté í-i népuinmúi tána&i . val. tieróti Andor társulati jő tsalékate^W van. még kúzOoségtaknél, a a. mint az üld . lapokban olv«ankr minil SzékesIeW-.f-mind Veszprémben a kfa^tmg a ImUtj van megekgedre; a táiwűat mSk<4-wT egyaránt dicsértéé az mmtüs műsort ét. társaim utszovágó,, • luaganiib igényüket kielégítő játékát. — I\'jtersttát ItlatieiyéWt IS8I-\|híu. Az Bjwamti tuáresia I -«» v j ni laMstét ké •orotó Usolttág elStt\'AJ egyia bizottság kezdi N. KtfciiaaÉii Itt oám 1 1-aJWM a felsrőltnift-i, K\|-Kanon vsr» I >or«ó járátni nézve, 2. c* 53 án Uj<>«ezuU\' 4 élyialnúúyuláf, n.-kaniztái jarasos ué*t" mttfozát^K-án szSoet, 7. ?». Sorozó jliii\'if -í j fiskor Tan avató tiszt Jer kovicz György t- . hadnagy; pulg. elnvk\' wtiuB •:<> ;ili«píl -orvos Ur." Gresz János i\'iorfras. llárezius 10-éu utasát Kesr hatasd H-én fpUzólamlát, Hét ajOneznás, IHra nttant, 14. 15. 1$. tl-án mobeamás. Stmg hizotiság: lovag Pakor Tatan tnü...; tini Jerkovicz QyűtgyV olnSk Ösp; Máté, orvot Dr. tfrén Jákts. m maradt el, ha a jelek ak nem tagadod kedres meitek valiomán u< nem cnlnak: ezt 0 Maonerttedtem .Isten őrizzen,r második atyám, hogy éltem legboldogabb .óráját, Ön eldtt tagad jaml De igéretét nem kértem ét nem ball gatbatom el, bogy fi önkényt megnerenctél letett rtlL\' \| j „Igán, a lányok azonaal kéznél vannak az ígérettel," vélé a tanár mosolyogva j „azonbáii azt hiszem, hogy mott szavatartó len. -f- De mott utaznoa kelj, kedvei fiaml Íme itt van ígéretem tzerint, mivel tanulmányaid folytathatod.. — Tudom, aaorgalmat. beotdlatat ét kitartó lenen, hogy a eaélod mielőbb elérd, itten veled I: Semmi kOnOnetl Tudod, hogy ezQ nom uenvedhetem. Cselekedeted, által fogúd azt megmutatni. — Írj gyakran ét ha néha Kózn részére pár tort akarsz kOldeui, zárd azt levelembe ét az Breg férfin Oreg . napjaiban még játnani fogja a szerelem apostolát ét bébe-korba mellékel majd tfilf it számodra pár tort • Mély hálát - érzettel Oltié át llannarttadt a tanirt Rózsát tiszteltette és asután tzánra Olt és n nyü.ebfsséggel elhagyta a váróit — Szép, holdas éj Orveodnleté az utast; ét minden fénylő csillag az égen lénytugarát Alanntrtiodt szivében látnék visentükrözni. ílíjgy is ne, hin az ég boaolt abban. Ugyanazon év juniua havéuk egyik roppant forró napián egy flret ó-divatu hintó az unalma hosszú fáradtságos gmliki hegy-háton felfelé tartott A hintót egy pár roppant nagy taheraakér kOvet-e, niely ökrök-tfil huzatra, gyanittatta, bogy valamely en-lád valaljova költözködik. — As utazókban két el fittünk már ismerfis bfilgm találnnk t i. Borgenaköld atnony ét Hildára, kik Liodtlbrana szándékoznak ntaani, azon jószágra, hol Borgeesköld hadnagy mint fel-figyelfi nyert alkalmssátt, A ttngtri ut ne-ntrnatlatn megtétetett, ét vidámj megindult éraelemmel néttek afcon pillanat eift, melyben a férjet ét atyát ismét látandják. K pillanat-baa iaaynnán egén i6gydmpk al mégmlkhe^ leo magáttágtól volt igétffbe véve, mely elfiUdk feküdt, ét melyet minden áron meg-mánniok kellett, ha ctélt élni akartak. Hilda ép égy mint anyja nem nuku volt meg aa utazás fáradalmait;, ét azort nem is lehet modálnunk, ha a tártalgái a Icgkbtelebbi tárgy kördl forgott „Kedvét Hildám" szólt Borgenaköld atnony ki éppen a partiházból kijött, bol egy pohár tejjel fldité fel magát sgondolod-e, hogy valaha ide fe\'érek ? Miaes helyén, bogy nem azon útra keltíink mi is, merre podgyánunk tart Ha as úton kimerülve, elérem, vagy a mélyaégbe való nétét-nél szédülés vett rajtam hatalmat, ki segítsen akkor? Valóban nagyon fölek; nem jő lesa.* „Mfea valóban rntgijrestées," szélt Hilda, de nem. hitsom, nem len oly veszélyes u ut Oyakrsn fogunk pihenőt tartani de aztán anyám, .ne néuon ám le a stálybo, hanem erősen támaszkodjék karjaimra. Én srfit vagyok, bizd rám magad. Uidfin Hilda e szavakat mondta volt, mfigfittdk uj fogat jöveteik lehetett hallani. ,Hóha, pszt l* hangtik egy kellemes férfihang. Kissé kiváaonan hátranézett a két nfi és igen csinos fqgalot vettek észre, mely-bfil a pillanatban egy fiatal ember aaállou ki. Kyájann köszöntre a hölgyeket utánna látott homlokáról az izzadtságot letúrt hu, ét rukáját kíné rendbe hozni. Azután gyönyörű lovát kifogta ét abrakot adott neki. Uidfin n megtörtént ismét a nőkhöz fordult ét midőn Borgeotkild atnony a«febér féltő kabát alatt a papi öltönyt énre vévé aa idősebb nőknél feltalálni szokott bátorsággal kérdisaé, vájjon a tinteletn ur ugyaaaana utálatot hegyi uton fogja-e útját folytatni t mely esetben nerencsésnek tartaná magát, tártatágáhan utalhatni, mivel a kocsit már előre van. tllindenetetre én It aren n «tea fogok menni.* szólt a fiatal pap meghi^otva. aHa Szolgálhatok", taté hozzá ayainmo tolylyaj „ngy nagy örömömre fog nolgálni.\' -Kkkáabw fekete natllogé ettme Bor genapld asszony roppant karimája kaltfjáa I és llüda napernyőjén Mrkée^ye áthatott t ^ I f nep, zavarba )útt May arésát wemlélu-- -Elpirulva és zavarodottan anyjának fillfitt az országúton i»merqttégekei ImCb Hilda ott állott s as eruyfiiwk azt ea^4 beárnyákólni, ami éppen kanak tetnsc mindaddig arcaát nem foéé be, mig é«r nei& vette, hogy a fiatal pap oly küijnén tflggnnté rá tekintalát, mely világosan akt tat hölgy iránti érdekeltségről tanusitett. „Ah, uram I knedé isméi Borgak&,. I atnony a féibmakitott támlgást »acya lokötelezue, ha itt tfttsfé tárealgaüval Mf , taerenoséltelne benaftnket — Dt ssahk kérdenem, kivel vau ahumwn ? — A u\' ket mér az ily heg} hám mánaéi s«n tar tőstathatja vissza kiváac«iságtjkm amUgiw ^Sureten, maonyom,4 Haizita f . idegen mosolyogva. tNevem Waiiindof, e\'3 gémeikén a.B-by lelkészi hivatalnálSn tandban. aAb, kin az nagyaa nép találktta* Háa Itteni* kiáiU Hor^vutkald bsmm ürömmel t Tinletet aram, aklnr biw M na ismerő* Borgvnskőld liadnagygyal, ki t8 ilgyelő Lindsfaitlbaa \| Tudom, mt üs 9 jószág a H-hy plébániában feksuk,* „Igen, van Attamsén gyakran \' nagy urnái egj -egy pipá dohányt elfújt ét Válóazínüít^ oly nereaesét vagy ok att* nejét ét leányát, kiket e hó Wg#N itt önökben AÍrOaOlWtal „Igen, sál Istent kiálta BtigniHk I ansony, * helyesen vélökedék I Ak aniy ktl J lenn n; jogosan mondhatom, btgy n a j tani gondviselőt akarata, hogy iu réIeÜ4 a találkozunk. Ea Itáayoa; iUy keHwm I Hildusom,hc^y az egén uton tíy kedvel tár 1 aatágban Imánk. Esatmbt jut moat, hofl 9 papa aoknor emlité Walliuder felként; #\| toka nm kittem volna; bogy Wkáni tónkban Qy fiatal, advarin embert fogási 1 itmerbeUií. (Folyt kOvetk.) 1 Névmagyarosítás. I a 11? «im8 l-ió otikkówol azzal végei-teán, a kinek ninoi hossá értik i, ns togj\'o, — de w \\öo»t oda módosítom hogy igofjii — Ug y * ti boaai haaaliat érié-k • éi tegyel — Ka m idők intelme 4a Némaetiaégüuk jogúi kívánalmai UgkPaelabb a mull bébi Rónay Jé-eaiul ur (mióta kir. udvari magyar történe-Iwtt tanára) alt irtá apoáaonyi ,Toldikör"-nak ltogy: „HRti.nknak un tolib-tftak b eo he a e b b aao gálatd t,. mintha 1 agd r á g ább kincsét — nemsetlaégUnknek lognógyobb ) — mondhatnám; ogyo.lon bit-tositékát: a magyar nyelvet hűségesen 6ribzUk, ápolj.ukl" — Kiváló szó et — nem a pus lébóf — de a fejedelmi udvarból. — Még utóbb — a mult hét m — Gróf Zichy JenőJ ur a peeti\' oru. i] aragyoaületi gyliléién tartott felolvasásában ízt mondá: „Ny.elv — nemaetiaég i okai elválaszt tőlünk, — kik csak akkor leainek m ogibizhi tó ígaa:i magyarok —kaBánk a lomsoti-aégUnk sorsát teljoaei magukénak valló hazafiak: ba egyszersmind \'aéngzotos magyar nyalvdnk leaa in finyil-vünkl" Grófi programm — roclam oz — Pceten a Haaa uivébeu I Jiondják-o még önök, bog caak kii emberek — akriblerek — idea iatik bibe-Kidnek a magyarittással, lent i völgyben, kii holvekeu VI,. Mondják-e még bogy oz kcainyos — mellékei dolog ? 1 bogy aontimo itáliai vágy — e reália korban, — hogt nim boa • konyhára?!.. . L De igotiia hoz I — "t „Ha oraiágunknak 16 milli1 magyarít len — nyelvben —• szóban név >on — ér-aelembon : akkor htttlmáuak (ni yagi erejének — kereskedelmének) súlya i i nagyobb loáz* mondja a nemea Gróf. (aki hatalmasb, aa gazdagabb ia. — Például: bo unk a vi* lég piacaán legtöbbnyire osztrák ior cximen azorepol — átért ia — mert t in valami „Erge r-Uor gor- 0 osz to rr oichor nov l (magyar) ember kaidé ki. S t kóstoló kall íld t tirmt novenáán Béosbon teez utánronde ónt. Do bt magyar nevU czég küldi ki, — t mtgytr név után már Peeten vtgy Kan aaán toizi utánrendelését —• bevásárlását. Csináljon bármi fölfedezés! — talál* (mányt — uj gépot, akár. Dobrecz inben lakó magyar, de p. U. Schleeinger nevfl barátunk: aat írják a német lapok bogy német talál-jmány — de^Brásay lóaborszeaz" találmányra aohal — Ha Petőfink a régi „Pefrovjtj* családi nevén irta volna világ bódiltó mfireit — ízt vélné t világ, hogy horvát kGltff [volt. Látják-e már hogy t név magyarosit? 1 Látják-e bogy a magyar név fordítja Magyar ország felé a világ f ínyeimét — aae Illem ét — — koreakod elmét — tehát péni tét i11. . Anyagilag ia eifiny hit a névmagyarosítás magyar ixr. koiöskodŐmk-nek ii. —• Hogy aaaekuratio ia — eaotleg felkarolható „elemek" zivatarja íllenébeu : l-6 csikkemben már hangoztatán — tehát . eezélyee ia. „Vestis facit monpenm t rali i toszi baráttá a barátot — mutatja t aa irzetea ia, a ruha pedig ha iMztoaség -7 ba t otrány ?.. -t aaerint felöltbeiiük vagy leveti etjük na-ponként 2 or is, de a név örökké ott fityeg magwólittatáittnknál — firmánknál — alá . Irálunkuál. — KI se fogadhatjuk \| Vaujuk meg tton okot, i6t oatk lát-eaatát Is tton okoknak, melyek (IríUye alatt a mult bélen11O0 egyetemi polgár UsateIgeit Uióczvnál. -— De ne felejtsük t nemaeties — hasa-fita okokat -7- a Rónai és Ziohy-féle fonebbi 13. próbán nyilatkozatokat I . . .,. Mindeaek alapján a névmagyaritáa kw vántlma réazUnkrSl nem alamiaana kérés de jog — a nem magyar novli magyarra néave pedig kötalaaaégl Vannak néha: kötoleaségek üíizoUtkü-\' téee — midőn egyik miatt nem tehetjük aj máaikat. De itt nincs! . . 8 még ha volna ia? . . A Haaa min-j don előtti . . nSalus reipublicae suprema lox eato 1 { tar. kereskedSiuk legteliebb csak azoui kii ollonokot mondhatják, hogy p. u .a\| „Sclivarz és Tauber" \'caég neve régi — ia-1 mert — hitelképes; ha est magyarositják: lou ui — ismorotlen — hitelképtelen. (?) Nem ok —I nem montaég — nem való. 8 ha való volna la, csak Ü—3 hétig 1 lenne, tsután megtanulná, rá ssokna. mina a belföldi, mind a külhoni Kundschafi De addig ia teesék rajta ugy segíteni hogy as uj név mollé teseék cárjelbe irai a régit ia (egyidoig) még igy is rOvidebb lou mint\' t Spanyol és Kintitk 3—,4 soros, tő-kltgfia neveik, — a nem leu oly uyelv fica-mitósem. Pedig a kereakedelmi világ megltnuljt a kinti hosssu taovet is — ht üzlet0 ki-vánjt. - Mi baj mtnul fon hát? . . Cstk 2-3 heti ránokási ssékely nohosség, — tán egy ftl percsent jSvödelemnek olmartdást 2—3 hétig?-— No már est bem fogadja okul a némáét Géniuia — a nép kivánalma — jógols kOvetOléae I mert: J)o ut dea" adjatok és adatik, Es már megadva van árá — e kis ál-dosataak (ha az is). El^legeite est már a lovagias él civilizált Magyar Ulrvéoy-bosáa, ízi. polgártársainknak. Ez egy téren maradnáuak adósok hét ? (máshol úgyse aaok). A nemzőt jogos ssámláját késsek kiegyenlíteni csak ? <— akért mert num Uirv. köveleléa csimén vagy konfo alakjában küldülik újévkor? . . Nemcsak konyérrel é] ám az ember, do ogy kis hazafisággal is. 8 a czigány katonának ia igaza volt minkor (mis saempontból) aat mondá hogy „a Hazit^sé-n vagyok" mert a Hazának jobbléto — iényo — hatalma: ts egye-aeké ial \'Gondolkodjanak — do ne aokáig! v Cr. K. Egerszegi levíl. 1881. február 27-én. Tudtam éa ol6ro mondtam, ha szegény ember igazat mond, betörik a fejét, de hogy élményeim már első kOslése után, mely a, legártatlanabb dolgokat tartalmazta, sejtelmem1 boteljesűljön, aat már neio hittem volna. 8 ki az, ki a biztos lesből engem megtámad. Egy R. . . (olvasd c!c) alatt burkolt „Sie", egy báiránybOrbo UltUzUtt farkas, ki nem csak fe j betöréssel fenyeget, hanoin késznek látszik engem kogyetleúUl megfojtani, De kedves gyilkosom, még nom adtam meg magamat, én ia birok fegyverrel, ugyan más alakban is nom is oly veszodoltnesek mint aa On éles fogai és pedig aa olvitáshatlan tények ellentállliatatian dárdájával földre fogom tat sajtani és az igfzság fénylő lám- é Maija Lesirta már az Hszl Lesirta már aa őszi azf A fiák sárga levelét, 8 aa elhullott leveleket Üzi, hajtja azerteazét. Mint az ősznek hideg fzelo, Elhajtotta a bánat, Keblemből a boldogságot, Csalik leány, utánad, Kivifáinak a kelettel A iák tariott ágeí; Vissza fog-e boUogságn Még valaha Beállani ? Megérem-e, hogy visszi jő Szivembe a kiíolet? Vagy havával a komoi tél MinaOrOkre eltemet { Mig mosolygott a akerj li Eletemaek egére, Csalija eaavaa amíg na Menvorssánt igére : Bolaog voltam véghete li Véghetetlen boldog \'én, Boldogtalan vagyok m Mint senki a föld sainéb Ha meghalok, joij el h >zzám, Még utósMr, osaifa Ián Szemeidnek bűvös, báj Sogáríval tekints rám; Vess egy hantot sírom saélén A koporsóm falára, •ti üdvözülten szül a Mltem A eállegoe hasába. Csillag lestek ée lelktt Gstiag szelíd sugáré, Minden este Jeetáfl há Boldog vagy-e, leányka^ Ua boldog Umm, réád Na tea CsillagaugAr lelkemet, izél.. lem em len, léatan, Megtekintem napom napját, Két ragyogó szomedet. Ha bánatot vagy kOnyeket, Látok halvány árasodon, Hullócsillag lesz belőlem És aa eget elhagyom; Elaságuldok messze-messso, Hol ni nos bánat, aserelem, A osillagok határin tói 1 S a végtelen egeken. Dabronesi Gyula. A tanár és védenczei. Biifcj. Irta: Flygare-Cai\'lén Km 11 la. VsrditstU i JTBUDKAirír ALAJOS XVI. As alasék. - Aa aj otthon. Mtnnersiedt ajkai az utolsó ssavakat fölfogák; és most kllnn volt a lépcsőzeten, az uteaán, és nem állt meg előbb, mig lángoló arczcaal, szikrázó nemekkel és dobogó kebellel a tanár előtt állott, ki uapy karos székében fenyegetőleg emelé fel ujját aaifju felé. ^Fél vonalnyit sem as engedélyei) tal" szólt jókedvvel Mannerstodt és OrOmtelten keset csókolt a tanárnak. »Igeii, igen ugy néeeaa ki, mintha a asegeogeaett vonalokra gondolhattál volna," téflhje. ^Ast bizonyosan elfelejtetted, gon- -Nem, lelkemre, afyai barátom," bizto-sitá Mannerstedt komolyan. , Kegyét ily mél Utlanul aem hagyhattam unroSaon lüvOl. Nem, bisonyoean nemi — De nem-e Ön ii moadta, legalább kStalaaő igéretat nem ?■ ,T>rmésaet<sea hogy ilyesmit mond\' tam, ée keo jó letted, begy osél/eo berito-ted saa vaunat, de legalább kttlosOaOe érasl bájával ugy fogok üntfbk hasa lilágiuni hogy aa áltrosán keresstUl U rá marni, klnak aaollemi gyermeke öl . ToliAl ki a .ajkra, ha a férfi kUlatin M bémU Is rejlik 1 Ellenfelem áz^ii alattomos gianuiitá* liil lép fal az ogcjrszegi kősOnség aílpn, hogy részvétlen szegényei iránt és ezek szomorú torsával mit aem törődik, a mely állitáa az itolió nőegyleti pálon daczára ajlU7 ArU< iazta jövedelemnek világosan beUuonvált. igenis, bebizonyult ezen ineréas állítása, hugy aikkirónak nincs tudomása azon 1 szánts, igyan csendesen, de áldásosán mükjld^ egyetekről, melyek csupán a szegények gyá-nolitáaára és segélyezésére alakullik, mert náakép ilyeu. tárnádéit \'az egerszeg) kőzOn-ég ellen nem intézett volnk. Vnnjo tudj}-1 nása arról, hogy a nőegyUt csak ja mult ívben 1000 frtnál; többet osztott ki, részint lójogok, részint munkaképtelen Özvegyek j&s nás szűkölködők! közt. Tudja-e iovábllá, togy non nőegylét a téli idényre népkony-lárftlálliiottj\'uoli uaponla (J—10. asegény itgyon élelmeslotlk és ppdig liatcuégos tjollol ? Nom ismeri a 2 ik kórházat, kii-OnOsen « Hiern család kórházat, hol minden zqgény beteg in<\|nlio\'yet talál, és gondos .ppláübán rósz^Ull \|A „vOrOe keraszt* fcgy-etrŐl, a kiidedovodárólr tűzoltó és betegse-egélyzŐ, népnevelői egyletről éa máa köz-aazud intésméiiyrol nom is szólva; ;ki más arija ozokot az egyleteket fenn, mint as 01 Közönség, és pedig becsülettel, és ét áldozattal ia, mert ami kösön-égfluü nem vagycjno. Bs utoljára, do nem iptolaóaUkarakpéuztár, mely évenkint ezer >s több száz forintot adományoz a város jó-ékony egyletoire és azogényoiro, csen tény aaga neiu tanúskodik oléggé az ogerssegi iOzOuaég kiváló jótékony • indulata mellett? kiesek után azt ^llitaui, [hogy oson közön-ég réazvétlon ssegonyei iránt, ez már nem 1 udatlauaág vagy tévedés, lianem s z é 1 c sa-á\|s m i n d 011 a r 0 n. E1 most szépecs-rakja le álnok fegyvorét, vosse le ha-i tar álarczát, liadd láíisa mindönki a szé-j yentől piruló arcsát, — ugy is ráismertek nra — On egy -H do ozt csak fölébe ingatom. .\' .. \| .1 Az igazságot j mindig kiderítő alázatos l áolgája 1 I / R<J«iC\'<jt bakter. j 65 II881. Felhívás. 1 j A Zala megyei Gazdasági egyesü-nlja 1. óví Május 1-én rendezendő góp-iijlitá8 alkalmával a kilüntcfendo gé-ekból, gazdasági eszkűzökból 1500 frt. rejéig a gazdakfcönsóg körébe eljutatás végett bevásárlást tesz. — • \| Ezen gépek, s eszközök föltép gép-íeszérző szövetkezeteknek előnyös tör-eustjéai feltételek iiiellcít adatnak it: nidrt is felhívom ja tisztelt gazdaközön-;ég figyelmét, liugy saját jól felfogott érdekében a kedvező alkalmat felhaazná] andó ily gépszerző szövetkezeteket alt íitani, ennek elhatározás esetében agaz-iaaigi egyesület ügyvezető elnökségét a egkéazségesebben teljesitendó szervezési lözreiuúködés végett órtcsitteui, s a gé->ek átvétele iránti \'jelentkezéseket mielőbb negtenni igyekezzék; — a gazdasági igyes&lct tisztelt tagjait .pedig felkélem, iiogy a gazdaközönBéget ily szövetkeze* ;ek alakítására közvetlen személyes be* folyásokkal aerkenteni, 11 létesítéstluzgó UmogaUiukkal clősegélyeznl méltőtUi* uuak. — . Zala-Kgerizeg, 1881 febr. 26-áa. 1 \' Arvuy litván m, k, afptieté eJDüii. Helyi és megyei Irirek. } Miabé Imire A jeg mélyebb sajnálkozássál vesszük azon hírt, bogy nagyméltóságú Szabó Imre, szombathelyi megyés pdfipük ur, ó felségének val. belső titkoi? tanácsosa e bő 28\|áu reggel 5 órakor meghalt. E jOlps tulajdonai miatt kiváló egyházfő balálát országszerte mély részvéttel fogadják, mert nemes és tiszta bazalisága, emberbaráti nemes lelke, nagylelkQ és más vallásúak irányában sokszor kimutatott példás tQrelmességc és egyébiagy erényei a magyar főpapságnak egyik díszévé tették, és minden jó ember szeretetét ,és tiszteletét megnyerték számára — Az örök világosság fényeskedjék neki. \' Béke Jinnivaira ! - FelülvnaAa JJügedŰs Sáudor ors^ággyllléfti képviselő miut ujabban ér-tesdlQnk a legközelebbi szombatoj, már-czius 5 éa fogja tartani felolvasását a helybeli kereskedő ifjak köre és a veres kereszt egylet javára.; A kitűnő férnu a kereskedőkről és hivatásukról fog szólni, s a felolvasás után k<iszorucska rendeztetik, hogy a hasznos mellett,a kellemes se hiáuyotzék. Figyelmeztetjük a közönséget ezen felolvasásra s azon jótékony nemes czélra, melylyel egybe lesz kötve s kérjük, hogy nagyszáma látogatásával az erkölcsi és anyagi eredméuyt mentől fényesebbé tegye. — JVagj-láanliM vitroi képviseld teitQloto a mult csOiörtökön tartá meg elrf ülését,. melyben a bizottságokat válaaktá meg. Közöljük osen bizottságok megyálake-tolt tagjait. 1) As iskolaszék tagjai a következők : Eperjetfty Sándor, Ebonanangcr Lipót, Szűkíts Nándor, Knausz üoluizsár, Nu-csecs Jóssef, Schreyer Lajos,. L#wi Josaef, Plosuor Ignács, Babocliay Oyörgy, Weiu Zsigmond, Pap János, Tubolv Uyulu, Vűncky Pál, £ioliberg Adolf, Laky Jósam, panwewr József, Borényi .József, ilegedáa László, Iiaha Józsel, Plander Károly, Faits Laibs, Pressburger Jalub, Tomsiu Jóssef, 1W-sauezky József, Wolheim Krní, lloffmsino Mór, Lengyel Lajos, Hortolondy Béla, Léi^ gyei Igtitiá, Topolits Jósse(. A többi 8 vá-rosi bisottság tagjainak qévsorát lapunk jövö ssáiua hotza. —< A helybeli voras kereszt egyjlet 3 fiókja által gyűjtött pénsösssegek mégna-ladják a 600 irtot; as alapító ée rendes a-gok ssáma 856, do folytenoun gyarapodnék. A helybeli vátasstniány által a budapoiti központhoz intézendó jeloutés oz egyletnek városunkban való megalakulásárél a helyi lapokban ugées terjedelemben fog megjelenni. — Unger AUJua képviselő a napokban szeraposéltotte látogatásával a BTÍr- uakör\'t, a kereskedelmi kaszinót s a Polgári egyletet, hol mindenütt szivei fogadj. __ tálban részesült. — Felöl vaaéN. Az L nagy-kanizsai ifi koresk. ifjak Önképző kötáben Oeiger Ja-a kali ur a világtoremtésérél ídbr. LÓ 22 ét 1 tcrm^azettndomáoyi Wolvaaást tartott. Táp» ■ viharral fogadta a nagysafinu ballgatőság »\'l falolvasóf, mit valóiéban meg is érdemkit 1] asép tehetségű törekv? fiatél ember nagy M Szorgalommal kidolgozott felolvaaáaáért. — KlaaaUUto. A nagy-kanizsaikí-dedoevelft égyesűlet és izr. nőegylet által L hó 19-^n rend«zeU tár.czesíAJyen bruttó bevétel \'♦olt 753 frt 28 kr. kiadta \'217 frt 42 kr. e sserínt tiesta jövedelmit/ a két egylti Outijaira maradt 536 irt 81 kr. FelOltizettek: Tasn Simon 1 frL Simon Gábor 2 frL ÖM) Imre 2 frt. Scherz Irén L frt Lövinger lg-nácz 1 frt 60 kr. Blao Pálué S itt Orflubet Alfréd I frt. 50 kr. MayerhofTer Henrik S0 kr. Schorá Selina.2 frt. Oszeizly Antal 2 frt. Sommer S.áudorné 5 frt Málonyay bt. tán 50 kr. Ebenapanger Leun 5 fii. Lcii- jfl gyttl lf(üía 2 frt. Dr. Pressbutj^er Jakal 9 5 frL Kovács János I frt. Svastiei Káro^ V I frt. Uelsei Q\'utmai) Vilmos 5 frt Ujla\|ty 1 ú Ilirschler 20 frt Blau Lajos 2 frt. »m-1\| tics Benó 1 frt 60 kr. Varga János I fit ff 50 kr. Gaasl Adolf ? irt Pap János 1 frt Itersay Eiqk 1, Irt Hám JÖzsof I frt. Ba-bochav Oytfrayné 3 frt Kolin Oyuláné 1 frt Bucitgrabér Anna 2 frt. Weg-íhwder lírísstiua 2 irt llatosek Kaulin 2 irt. Györffj Jánosné 2 Irt Lovag Blaschek őrnagy ur 5ü kr. Lovag Midi Őrnagy ur 50 kr. Kod. Mihály né 1 frt. Össz&rcn 94 frt — üeglilvá-. A zalamegyei I84H. lS19-ki Honvédek egyesülete részéről f. é. [ínárczius tt-dikáu délután 3 órakor Sazy-\' Kanizsán a aKorona vendéglő 1. az. esogá íjában.közgyűlés tartatik, melyre a znlaiiw-[gyei Honvédbajtáraak tisztelettel meghivat-\|\';n\|tk. Tárgy: a £ e. márczius 15-én Budapesten tartandó országos rendkívüli Honvéd-gyűlésre küldendő egyleti képviselők választása. Kerkápoly Mór m.\'k. elnök. — (Ilyaaea.) Boronkay Amália k. mult csütörtökön esküdött őrök lifiségtt l\'aisszegi Pais Eudrének. Kívánjuk, hogy az ég áldja meg n fiatal pár szép frigyét. — (iyáaahlr. Mull Pénteken temet \| lúlott el ujngy réssyét úellett Uobrin Jánoni EZ(il. Kosenbéfg üseliua asssony; kl 1kMs«s« szeuvedések után\'38. évében halt meg.- A férjen kivfll 4 árva és asámoe rokon siratjt -A boldogultaiSBéke hamvaira. \'\' 1— Mslaéaaet Nagy - Kaalssáá OWfi Andor szinfciizgatö ur saját jelo^lese szfríut e ,hó «tán ingja megkezoeni előadásait kitűnő operette -és népisinmdi társalalíá j v«l. öorőli Andor társulata jó emlékezethet van még kösönségtlnknél, s a mint as illeU lapokban olvassuk, mind Üzékesfeliérráratt mnid VossprémUm a közöuség a legjobbja I van megelégedve; a társulat • müködéeérél 1 egyaránt dicsúrvén as - islései műsort Ős a ] táraulat ősasovágó, a magasabb igényeket «s kielégítő játékát. — l\'Jonraoaáa Xalaaaegyébeli. IHSl-Iicm Az njoncsusás márczius l4n j azt kezdetét kél suroső bizottság jlőlt As 1 agyik bizottság kezdi N. Kanizsán. Ittmáros. í í-én lesz a teíszólamlás, N.-Kauisaa vároa sorozó járásra nézve, 2. és S án ujoucsosás,. 4 én felszólamlás, n.-kanissai járásra uésve,.\' 6-én ujoucsosás, 6-án szünet, 7. & 9>te -ujenezosás. Sorosé bizöt Piskor TamA« fsáaado, arató tisat. Jerkovics Oyony főhadnagy; pelg. elnök Sr««ulrB-uA alUpA, orvos Dr. (írass János l^orvos. lldníziui 10-én ntazáa Kon\'holyi, {Irén felssólamlás, 12-éu ujoarxosái, 19-án snluei, 14. 15. 16. 17-én ujonezosás. Sorozó. I bizottság: lovag Piskor Tamás sK&udós, avaté I tiszt Jorkovioi György, p\'tlg. elnök Begsy J Máté, orvos Or. uréss János. Ű neitek vallomása nem maradiéi, ha a jolek iám csalnak: est csak nem tagadod kedves Hannorstedtoih ?" \| .Isten őrissen, második atyám, hogy illem legboldogabb óráját, Ön előtt tagad-ami De igéretét nem kértem és nem hallathatom ol, hogy ő önkényt megsserencsél-, etett vele." Igen, a lányok Zsonna) késnél vannak ui Ígérettel," vétó a tanár mosolyogva j -* ,azonban fst liiszoml hogy most szavatartó esz, — Do most utaznod\' kell, kedves fiam I [me itt van ígéretem ssorínt, mivel tanulmányaid folytathatod, -r- Tudom, szorgalmas, beosülstes és kitartó leaseaa, hogy a osélou mielőbb elérd. Isten veled I Semmi kössöueti Tudod, hogy ast nom szenvedhetem. Cselekedeted által fogod ast megmutatni. — írj gyakran és ka néha Rózsa részére pár sort akarpz küldeni, sárd ast levolembe és as örag íérfiu Öreg napjiaiban még játssani fogja a szerelem apostolát és hébe-korba melléael Imajd tőle is számodra pár sort" Alóly bálás énekei öleié át Mannarsledt a tanír\'. Rózsát tisztolujtto és azután azánra ülj éí> oz nyii\'?«hessóggol elhagyta a károst. ~ Szép, holdas éj orvandesteté az \'utast; és minden fénylő osiUag as égen iéojysuga-jrát Mannorstodt szivében látszék vlsoatük-rözuií Hogy is ne, laka as ég honolt ábban. Ugyanazon év lufiius havának je^ik roppant forró napián [e^ üres ó-uivatu hintó aa uáalmas hosszú fljraí Itságos gjjltiki hegy-1 háton fölfelé tartott. Al bintól egy páí rop-{pant nagy jeheraaakék1 követ-e, mely ökrök-Mi hjtzaiva,] gyahittatu, hogjjr valamely esa- jlád vbiUboVk költözködik. — As utaátkban két aőttünk már ismerős hölgyre találnnk \| L l. Bortfonsköld awteony és Hildára, kik Lindssordoa ssándékoanak ntasni, ásón jószágra, bol Borgonskőld. hadnagy mipt fel-"I nyert alkalmasást. A tengeri ttt ase-losieen megtétetétt, és vidám, megindalt iérsel^nmel néztek astm pillanat elé, melyben és atyát ismét látandják. K pillanat-ónban egésa figyelmök a megmérbet-volt igénybe véve, maly előttük feküdt, ét melyet minden áron mpg-mászniok kellett, ha csélt élni akartak. Hilda ép ugy mint anj^a nem saokta volt meg az utazás fáradalmait; és aaért nem is lehet osodáluunk, ba a társalgás a legközelebbi tárgy körül forgott. „Kedves Hildám" szólt Borgousköld asssony ki éppen .a partiházból kijött, hol egy ^pohár tejjel üdité fel magát .gouaolod-e, uögy valaha ido felérek ? Nincs bolyén, hogy nem azon útra koitfluk mi m, merre podgyássunk tart Ha aa utón kimo* rfllve, eleaam, vagy a mélységbe való nésés-nél szédülés vett rajtam hatalmat, ki sspt-sen akkor? Valóban nagyon Álak; nem jó less." „Mama valóban megijesztesz," szólt Ilílda, de nom hisaem, nom less oly vesaélyjes as ut. Qyakran fogúnk pihenőt tartani , ue aztán anyám, ne nészen ám le a mélybe, hanem erősen támaszkodjék karjaimra. £u erős vagyok, bisd rám magsd. Midőn Hilila e szavakat mondta volt, mögöttük uj fogat jövetelét lőhetett hallani. f „Höltaj psat I\' hangsik egy»kellemes férfiháng. Kissé kivánosian hálranésett a két nő és igen Csinos fogatot vettek éssre, melyből 0 pillanatban ugy fiatal ember saállótt ki. Nyájasan kössöntve a hölgyeket, utáuoa látott homlokáról as iszadtságot \|eU\|rtÜni, és ruháját kiséé rendbe hoanL Azután gyönyörű lovát kifogta és abrakot adott neki. klí dőn es megtörtónt- ismét a nőkböa fordult és midőn Borgensköld asssony a fehér felső kabát alatt a papi öltönyt éssre vévé aa idősebb nőknél föltalálni szokott bátorsággal kérdésé, viyjou a tiiateletoi ur ugyanasen utálatos Itegyi uton fbgja-e útját Jfolytalní t mely eeetben sseronasé«nek tartaná magát, társaságában utashatni, mivel a koosii már eiőre van. .Uindeneeetrá én-is azon as\'ÍUton fi-\'gok menpL" szólt a fiatal pap miabajelva. aHa ssolgálkstek", tevé boaaá nyiias ssé eolylyai «ugy nagy örömömre fog samgálai\' Bor- I genaköld aseeany roppant kanmája kalapján J ás Hilda napernyőjén fürkészve áthatott és a ssep. zavarba jött leány arcsJji (sémiéit. — Elpirulva éa aavarodottan anyjának módja fölött az orsságuton ismeretségeket kötni, Hilda ott állott a as ernyőnek aat eogedi beárnyékolni, ami éppen aoimk teiaasU: mindndrfig. arcsát nem tödé be, mig éesrr nem vette) begy a fiatal pap oly kifeyeeéiMl lüggessté rá tekintetét mely világosán, a fiatal hölgy iránti érdekeltségről tanúsított „Air, anuo I* keadé ismét BoiyasuköM asszony a Cél bonkilo tl tárealgárt, „wagyoa-, lekŐtelerae, ba itt fMüsM társalgásával msg-saerencséltatne bennünket. — De saabad kérdeoem, kivel van szeranoaém ? — A alkot ■ még az ily hegy hátú márnái sem .tar tó&tliaija vitssa kivánc«iságukat kielégitsoi „Szivoson, asHonyom,"- yálannlá as idegen mosolyogva. nNevom Wallinder, ae- , gémelkéaz a B-by lelkészi hivatalnál 8ma landban.a „Ah, hiú aa nagyon szép találkocás; Hála Isteni" kiálta Boiytaaküld asszony örömmel. „ Tissleto uram. ptkor bizonyosan ismerős Boigunsköld h«dnagyg)\'sJ, ki felügyelő Lindstanibaa ? Tudom, hegy asoa jószág a B-by plébániában tékseik.* i pIgen, van szerencsén gyakraa a ImhI 1 nagy urnái ogj-egy pipa dohányt elfkstölsi I éa valóasinűleg oly isarsaesés vágyok annak H n«jét és leányát, kiket p bő végével vár, \| önökben fldvöaöfhetni. aIgen, ssent Isten t kiálta Borgensköld asszony, helyesen vélekedék I Ah mily kellemes aa; jogosán mondhatom, bogy aa is- i teiií gondviselés akarata, bogy itt véletlas \' találkosank. £s leányom; Mily ka-\'lemes, HihUson^bögy es agécs uton ily kedve tár ssaáfosn leszünk, beembe jut most bogy puw iokaáojr Malitá Wallinder leikéit; as sdba sem hittem volaa j bogy lelkásii t\|ifi- L tónkban ily fiatal, udvarias embert fogunk I ismerhetni. Ekköaben íekoto csillogó (Folyt köyctfe) 1 Min- tB4n utaá« Pimtaj 194 MUla.uiáa, 10-itt sstinei, 91. tt M-éi •ttfettoate, SM« ártott, ÍÖ-ia luxotuág: lovag Pisakor. avató t J.jilvwa Qy., H\|. <M i %ay !•»*« erétt Dr. m ? é • llána. gí-ée ulosés & \'íúh ÉMamlás. 3w. 31. éa \| I áfc ujooctocA. Socnaé : Pisakor hím dj MI& i JeiWiw Öv,, polg. eluök S«Mws ekapáa,\' orvos Ur- Uróa^. J- Apr Sán tWasif Nűnieghre, 4-ón fel* 6, 8 7. H. B-éu ujoncsozás, lü-én u4Mt 11 ilioiu\'íOián. Sorozó! bizottság\' l«W/P^ksr, avató l. Jerkovies. polg. oí mjT Svmhu ulinpáu, orvos Dr. Fiscber já HU orYöí. Apr. 12 én uuizás Tapolaalra; 13-éo iépMtilH U—18 szünot, l9-tll;ig ujoii. paotiw. Sorozó bizottság: Lovuk Fiskor századin:, avató I. Jerkovies ífö\|iadijngy, jiolgi finik íüvmtilí alispán, orvos Dr.< (íré* z. ] A másik sorozó bizottmg tuárcz. I -én Lot ínyére utazik, 1U 2-án leondi a lelssó-lam ás, 3. 4. ífeén ujonezozán. Sorozó bizottság : Katonai diiük Szordie ftk\'zoilt\'dQM, a Való tiaz ÖoriítiVök V- fohsdnagy: polg. elnök : Sd iaíd( Emil, orvos Dr. Hambuger b, j. orvis, Jtfárez. 8-án utaááa Porlakra; 9-én frl-uó smUs. 10. 11. 12-én ujoncsosás, 13-in art ietj 14-én ujoncsosá. Sor. kis. kat el-níjk: Hordio alezerodoa, av. lint Screniak, ■ jiolf. elnök. Terbósz Gy., orroa Dr. ílüh\'m j. <j rvoa ftfárcs. 16-én utazás Csáktornyára, líi-i n felszólamlás, 17. 18.19-én ujouczosáa, 20 i n szünet, 21. 22-én iyonc«ozáa.Sor. biz. kat fin.: íáerdio nlvzr., avató ti»zt: Siye-1 inal, wlg. eloük C»eaz)ták Sándor, .orvos Dr. IvnUoveex járáa orvos. MArcz. i3-án tila/áa Leodváre ;, 14 én fols ólamlás, 25-én\' asűnet, 26-án ujoncsozás. \' 27. ftJ-án ízdiK\'t, 29. 30. 3i án ujouusosáa. I Sor jbiz". kai, elnök Sordio álezoreuva, arató j liasi. Seremák ; polg. elnük Horváth László, orv<s Dr. Polácaek m. t. Riorvoa. Ezután Nován oszkilzilltotik iiz njonczo-I tk, bol aorózó bizottság; kat. elnök Serdio ! a les . avató tiszt Sere mák, polg óliiük, Ár-Vay JstvÁn. orvon Dr. Oréaz tóorvoa. < — KöuinrlayllTáaltái. Alulirt ! kedu-a köleleanégeinnek tartom a iK-kHuí^ni t.ilía -ékpénztár rétftvénrtáraaaág (ok. igaz-■\'gató rálaaztinánya áltál a bolybuji kátb. iVigy no. tnua^uma r-^szúro ajánlatba hozott •\'« m nagy^yQlói által f. bó 15-co ungylel-kttra m^gatavMMi éa kezeimhez jnttalott 2\'\' t t. íjáunékí-rt a kalb, iogymn. uevéiinii sliálái köszönotomot. fz\' utón i» nyllvánitáoi. A Jírtjynm. igatyatümig. — IRrghiiái. A „mury-kaoisaai tár-■aaki r-0fik L tagjait a f. e. márptiua bó fxán d. ii. 3 órakor\' n táraaakör belyi»égé-bun artaodő rendkirlili kiizgytllómö ti«tö-Intiel uiegbivom A kösgyQléa tárgysorozata: 1.) J ivó «vokr« a társaskör asámára beiyi-»«g I ibérlóao iránt intiakodéa, ezzol kapaio-laUw n ciotlcg a tagaági dijak felemelődj, 2.) ( nnálló indítványok. (A monnylben a»k flöli\'l omu, az alapttabályokbos képoat, at IMttöl lágoól iíojoloniotimk. A tárgy nagy fon toaaá ;ánál fogva, tömogua iiiogjclunout kérek. Kaniaián, 1881. íobr. 23 án. . Dr. Laky KriiMf i k. i— (Tovaaz.) Még talán korán irtok jrtt a! kicai, de uindonkiro nézve jkoilemos •cót é kűslomény elérő; de ld8jÍrásunk nz. utóbbi napokban kUlönöaeo, tavaszira fordult Van rey kia fagyooéka ójjolenkinL ído azu-\| ián o y verőfényes kcllonies nap, injgv mindenki liat at üde lovegót élvesni. Már a I kedvds kis ibolyák ia űiugiploutok, leány kák ! árulhatják, s a kellemM illet, melyet a az»bb l éveaűt e korai gyermekei terjenieoek, fül- ébraatik mítulcnkiben a vágyat, vajka.már aa\'enyhébb lég megengedné, boay tflmege-,m»m bajhatuáiiak ki sülét sírinlip) a kedves Uva«a moaolV0Í gyonnokoi. Téli időjárásunk •általában kielégítő volt; volt hideg, bó, oed-veeség elegendő] s a mosUni idSjáráa ia elég nonoália, bogv gazdáink reményekkel né»-betoek a jövőbe, a me ybe vetett bizalom vajha reájuk nézve ia beteljesednék már, s adna isten tnár egy Mer megint olyan jó eszteodót, hogy paoasara a rt«z ihiatt ne nyílnék senki ajkai .i \' - • — T. slrssélikst ezennel figyelmeztetjük lapunk inai atámának elsR Özik-, kére. A áalamegyei gazdasági egyesület ki-Unó Ugyveaető elnöke, Árvay István ur által roárczins 30-ikán agybeuivott ttléa bi-xonnyára nagy látogatottaágnak fog Örvendeni, mert az esun -ülésen tárgyalás alá véendó két kértjét) oly nagy fontosságú, s e kérdéseknek caélazerD megoldása nemzet-gaadássati vlsaonyainkra néavo és eiiuek fvlylán nemzetlétünkre olr életbevágó, Irógy azok olól immár! nem sárkoabatik íl aenki, annál inkább nem, mert Kikeres megoldásuk megbectfllbetetlen haszonnal jár. — (tertffy sslntáraulaui - írja a .Vossiirém f- a lefolyt héten folyton telt háplt olótt látszott városunkban. Bogvó, ki raornyj okból húzta, halaaxtotta ax idejövetel\', -végre lemondott erről a igy Gerő-fyé inára4 a tér. 11a yngy holnap már ismét megkeidik eltiadáaikat a aaerdától kezdve húzamóab ideig állandóan játazanak itt llia-szük, hogy kösöoaégttnk pártolása poiu fog caökkeoni o derék társulat iránt. — A \|»A\|»akmzlhH)l vasul végrehajtó bizuttsága tagjai tiaztelotlel meghívatnak, ativoakedjenok márcziua )4-én d. e. !• órakor Pá\|táu a vároahác termében niec-jvlenui, hogy a uiagyar vaauti bank, ugy máf pénz intésot éa vállalkozó kiépitéai. módosa-,tai fellett a tanácakosáa mugtnrtatbaaaók. Pápa iobr. 25. 1881. Kisi Láisló v. b. b. elnök. — Maerearaétlcuoég. ínraebl fod-ráasnak 4 évea kia fia aserenosétleufll járt tegnap. — As utczán játssadozváu véletlenül egy nagy teherrel rakott kocái lovai k«tsé került éa agyontiportatott. Ho^y menynyiben éri a MelGacg e ssereocsétfenségért a kociat as eddig nem jutott tudomásunkra. — Tspéloárél írják uebftnk: Ismét meunyi ólvez«t«s este múlt el a múlt héten! Közönségünk föltalálja Thália toniplo-mában azt, mely után, oly jógóUn epedett — Sok ujabb lerínék u színműirodalom terén \'lapolcsán még nem adatott ée közönség link valóban köasünett"! tartozik Balogh Alajos asiutársulati igazgatónak nzoif áldozat-készségéért, mely azeiint a heti ssiuműaort a legjobb \'éa legújabb asindarabokkal öasseál-Utva hozta színre a közönség élvezetére és bnulattátáaára. Szivből kivánnók, hogy mfiis-léaca közönségUnk-a lehető legjobb tárnoga-iáaban réaseltetué e durék tánulatot, mely bármely vidéki nagyobb vároauak\'is becsü-leiure válik. ^ A mi a lieti répertofrt illeti, as úgy-ran Oaazeállitva, hogy a bérlő kösönaég nem janasskodbatik, mert fléggó változatos ia mind jri darabokból ál}, u. m. Éfétlon, fobr. _2f-éu \'adatott: „F á b r i« Jius ur tvánja" sünmfl 3 felvonáa-ian. As est bőse, Balog Árpái} (Fáb-ncius) valódi mflv£sz$tet fejtett ki; azere-» itt kiváló gonddal tanuluiányosía 6i kitü-lóen aikerült neki a jelenetek kidomboritáaa. . Kliameróst érdemel B a I o g n é (Rein* I old Ida) asabatosi természetim játékáért; ollóban m<-gl\',p\'\'«cu alakit e derék nő. ^ társulat egyéb tagjai kösül fólemliteiidő még RO v i (Kplf). — As előadáa teljesen sikerült Kozöthég kovés asámmal. Kejlden, február 22-éb. „Dorsáné Ma esá\|a", behésat 8 (elvonásban. Usó hely nkjemelendó Tornayné (Maresa); Agy játékával mint énekével nem egyszer tana a rágódta a közönséget; egésseu elé? méb n vplt éa élethiven alakitott szerepében Ba tf\'gué, iamót feltűnt, aaaUatos játékával; ajramdÓK gasdaasasony talál élég időt asert \|>&iék kifogástalan megtanulására. Megdicsérjük Kővárit (PáVelka) ia; hü j tékával nem egyszer nevetteti meg a közö laégM; Kővári oly mesterkéletlen, tef-méazitee hfiségge) játssza - szerepét, hogy bánt tdy sdnpadnak is dicsérstérs válnék. Závo Iszky k. a. (Farkasni); \'e t hölgyet nagy >bb laserepben aseretnők látói ibllepnl iloit még meglátáséit rajta hogy beteg- —• A di ltári}ttlat tagjai közül kiemeljük Balog Árpá lot, ILélimann Linát, Ligéthy és ások igazi itóját Ernyőit; a eaenabistos (Kön) derei aoatt ímeAfelált szerepéneki; éneke tetszik. Végül fel ke!\| említenem Gyúláfi (Grüo) játék it; Grün jól julja a zsidó kórcamárost ; de I ginkább éri a zsidónő i olakitátáhoVi Gray iriió] (Grünnó), kit rftyid lefenetében is megt psoltak. — Közönség íjép asámmal.1 Ssfrdáu febr. 28-án. \|A „Váltó" nsiiin ü [6: felvonásban. E nehés menetű da-rabbi I Igfsán tasépen megbirkózott as \'"egész testül it, úgy hogy a közönség megelégedetten t ígyta el a szinhásat \'Leglukább említésre méltók ; Kőváríhé. (Katalin); Balogué (Széli slyne); \'jelenésüket meg is tapsolta a közöl ségí továbbá Balog Árpád (Andorlaki) Kívá i (OsékV Köviné (Margi ); ós Kövi. (Kevi.) As eíősdás öaasevágó és sikerült volt Kár ogy as usaoiiit szerző nem zsidó ál-tol al ikitlütja. KözOnság asép námmid. , ^stllörliikön február 24-én. --^nstaskéd uram kaklasa" nép-izinm i 3 felvonásban. Megemlitésro méltók: Tumi iné I Panni) ki énokével és játékával evőn) ürködtctto a közönséget; — Balogné (Klár a véo süket asszonyt igen bfleo ábrázolt ; Köviné (Trézsi szolgáló) a buta ssol-gálót gen jól alakitbtta; Kővári (Peti) a nősülni \'Agyó vagyontalan kurta nem est igen élethii en alakította folytonosan jó kedvben tartott i a közönséget bu\'iuorjAtnl, mely oem csapot át túlzásba: továbbá Klivi (Jóaka) a gazda fiutudrán adta, éa aikcrdh nép énekével ,\'yöiiyörködtcté a közuoaéget; Ssentea érf Li ;»li Imcgleleltok szerepeiknek. — E darab, bár\' a lársu!at tagjai jól jáUzlák szerepeiket és \'dicsérőtől j érdemelnek, általában azon )enybmást tette a kösOatégre, mint másuti nagyobb városokban, aliol a? adatott 1 Ösűoség szép számmal. .. tudósítást természetesen folytatom. Isteu fnnol I Maradok tisztelője Bald kti Ödön. KöveakAlról IrJAk uekünk. j,Egy lis helyet nekünk is Ilai kicsinyek vagyui k ísilK népdal. — Kövoákálról írták a ínul báljuk pt\'boli mükke fs az jellems tétünk hogy bet ne i hn i kell heti „Zaládban, hogy a febr 13-iki lelülmu\'ta minden eddigi báljukat, ugy adyngi\| mint erkölcsi aiker (?) tekinti ében is. Már csak -est as .utolsó szót ne irti,volna a tudósiló — hagytuk volna ág önelégültségében Do — engedői-— mi is köveskálliak vagyunk, — ,e r k 01 c • i s i k e r* oly elaalicus is, hogy bátrak vagyunk — sőt kény rá ielelni — nem ám azt tagadólag, réastvevők magaa érkötőm igényel-lég valami kívánni valót, — lianeiii mbor olvaaó ozt ugy érti (pedig ugy enie) hogy es erkölcsi siker a bál-. kivQlro is szól, — már est tngad-y legalább la kellő miniatűr mér-zállitanunk kell. Ugyanis: A bál-váUasünányban oyilt asavazánra izon . .koraserü" (?) kérdéa: liugy «seuek-e vagy ne a helybeli izraelita termen nunk i lékre rvudos\' került beeress merjük polgárt rsak is ? no — auum cuiflue — be n igonuel szavazó valódi szabad- elvűek mövfiltségét, (kik nometak theorii-ban demoetrák) — de a leesavyó többség-jnek... bocsásson meg a magyar nemzet éa Hasa geniusa, ihely oly áleaen fai bennünket magyar izraelitákat, e fogyó nemzet sorai-Inak kitöltéséről — Mi mégbociátjuk — de ijelezni erkölcsi, és bonfiai köte\|eeeégünk -4; Iigazolásául annak, hogy nem mindenütt as [izraelita magyar oka annak, ha egészen magyarrá) nem lehet -— de okai azok akik nem \|engedi\|t 1 . . Csak ne éppen most történt -volna, j — mikor ás Istóesy cu\\tas ugy is jpróbskjőre teszi a magyar loleraocsiát, jóssi-püségei és miveltaéget 8 ne éppen most, mi-\|dőa a szomszéd KővágóörsQo a mull hiten oly szép harmóniában együtt bálozott as izraolitk és magyar fiatalság a kőv.-örsit ov. lelkén ur és Czigány Károly Ügyvéd ur el-nöklésóveL Saj\'náljuk, hogy oly messze csík Köveakál a szomszéd Kővágóőrstől .... As „erkölcsi sikert\' hál kéljük igy kiiga-tiiaui •—f i vagy jövő reményére asaignálnl A kizAbiást szavazó urak neveit mój<hroás-kor. — isiiét hogy e „jnisagriití-et nem is égyedüi ők okozták, mint tán etek u omi-ooius 13 aa szám, melyen tartatott^ TWt küvukált úr. finlal tmbtrtk. - Kövld klrek. Tabon a szabadelvű párt jelöltje Fekete Lajos választatott meg képviselőül iij. Csorba Ede ellenében, v— A szery skuptuna e^rhangolag elfogadta a asjtósaabadaágról szóló törvényjavaslatot. J -j- Hatvaoezer forintot aikkasztolt-el Bejna-zjoviea-Viktor János, a galicsai Stryj község péuztárnoka, mint a Peatcr Lloydnak távir-lik. A sikkantó vagy Bécsnek, vagy Bo-I dapeatnek Vette alját \'— Aszódon ssobeot száfd\'-koznak emelni Petőfinek. — Több I Holyon lépétt föl a himlőjárvány, Véged éa Batyk kösségekbeu valamint Péosett is. — A f-lállitandó teclmologiai muzeum számára József (oberexeg és Klotild flignő 10ÖQ frtot adooiányostak. — A főpapi hagyatékok kémlelésére nézve as igazságügyminusteroek fel-\| hstalmasás adatik hogy a vaHásügyi minis-: tóriummal egyetértőleg rendeletet bocaásaoo i ki, melyben a (opapi hagyaték tjjfxsvagyo nánál a magánoliárea s a tOrssvagyon köve teléseinek elsőbbsége más követelésekkel szemben megállapittatnék. — Székesfehérvárul 200-on felül fekssik a beteg gyermek kanyaróban, de a betegség oly caybén fo lyik le, hogy szigorúbb intézkedéseket dem kellett tenni. \|— Veszprémben 8 nap múlva alispánt választoltak. A megyei lapok után , ítélve Véghely Dezső es időben megyei ti-jegyzőnek ki közlisztélotben részesül log e diasea hivatalra emeltekiL — A király tneg-, adui az engedélyt arra, hogy a nyáron pro-testaoe zsinat tartassák. Irodalom. is a ptvst alatt falemiitett móvnk kaphatók ás a»jr rmlülMk Xiij-baiiill Fisrbal rtUp ktajv* lereikodfiuil, — Eltfflaetéol, illetve megrendelési felliiváa a „Lóiame", tekintettel a boocz- és élettanra, a fajta- és fogtanra, patkolástanra, bol- és külbetegségek megismerésére és gvógy-késelésére irta Dáakál György m. kirTbonv. íoállatorvoa csimü munkára. A stareó Hb évi; résaint a cs. kir. méntelep, részint a mezőheg vési ménesnél stb.. uerxett saját tapan-lalatain alapuló, csen kizárólag gyakorlati irányú műve a magyar irodalom teién egyet leu a kiválóan bésagpótló less. Szerző a ki tüaött anyagot gyakorlati (szempontból tár gyalja a .müve felöleli magában a boncs-j élet-, fajta- és- jogtant, küllem- és patkolás (abt, a kü.l- és belbelegaégok Ielismerését és gyógy keedését, úgy hogy nincs lovas tiszt, gazuu, lótenyésztő, gyógykovács, sőt állat orvos, kinek e munkára szüksége ne volna, Quem dii oderunt. + A kit ax istenek ^ülőinek. Szalay Sándortól. (Folytatás és vége.) ( > 1 Élet a halálbad. • flA cséndőrmagyarságot nem értök kod-kéért ide teszem eredeti magyar fordulásban, i.Másik faluba láttak birógaada ogy kauáas juenni] Mem drre gyűlt?") jUejb kedves barátom — felelt as Brrg DMO olyan vidék es a mienk, hogy qlyab-íiijta «\|nber\|knek is kenyeret adhatnánk. Ikf-iiiigurik élbossflnk." Eaji asopot Gsog saifany rebell Báj aooyi. Mokfokoyi muaaaj." e jjtmr aa öreg érdemesnek találta a lialláaiást, azért egká cinikus motolylyal {iieghaitváo magát a csendőrük, előtt németül \'U ^puohpn Siol Wenn Sio otWQt fin.4 4 ii pmdtn, e s wird I h r E i g « u-tií\| Sem 1" 4tán «gyot fordalt ás intésére ^ mind ri liáruían a laaliáxba mentek. Az üreg éa H-ziiké nyugodtak voltak, de Péter, a tuin-ij n«a, iMtros ptasko orcsa feJtÜnóen halvány •^t, fmkor a szeiflélyleirási olvasták a • \' udí^nk. Ikmadnapra két kocsi robogott bo \| rtátkiáuoe aram udvarába egymás atáu. j »nlÜókiMá iaádjokUn vok egy ináét meg u ííi ufcartu a rájok rakodott por miau. Kksúke OrOsssikoltás^al futott a beró->\|á kicsik olé. Üliaa 4űexőgM aé üreg \' w, a mantyire sírt került lábai fogetf saálkak lo a kóosiról, \| agy »rro miíutok as teng «r Má, Ai odvaroa, kaaoiben az aj aiadooos dtfigoagatott Makrait kivette uájáUlj a iQMvaoa grüt agyat verejtékes bajjMán-Üi\'kM i aaki olyas aás asórfl un oép* >? 0aao», a Itf agésaso köwUbeji áll, aytteáa kallkatta volaa, a mai mormogja: \|Ml a naauydtegőa máakü bomosia \|imé l\' tettek, csusolt pót ült kurptori Uoilváth Íme, Bgyik utas tuár le van álczácva. legoduii, Ások a feltűnő ho«ssú lábak i^en sokat zelom-n á rultak el. Az aoiikisem lehjet más mint Ivo-> / Ő pias István. De hát táraa ki lobot? Annyi gycruie : első pillanatra kitűnik, hogy Kopasz ba- vetett \\ tunknál sokkal idősebb. Oda lép as öreg Horváth János elé. .Legalásatosabb szolgája, Nagyságod- ÍM wIslon hozta, Isten hozta kedves (is-kilis url Alig ismertem föl ebben a poros v iágban. Mikor a két éltesebb ur kezet akart foroi, már négy kés kezetlenkedott egy-is előtt „Kedvéi li.kális url" l „Jttjh, be (TrülÖk Poroszkay url" .Hat áloék drága clarissimék Igv tűrtek ki ax Orömigék a táíálkozók kain. íebát a másik utas Poroszkay üs> Mii ur vált jCsnkhógy itt vannak. Jajli, de jókor ik, édes Pali barátom, kedves Bandi im la Kiáltozott torka mélyéből a becsű-prókátor, ki egy Qrüküeödéai prooessus [nyoróiómik se Örült vo\'na enynviro. As üreg Horváth János, mihelyt a Bakdi nevet hallá, a kese ügyébe oső három kezet megmarkolta. K« atyai ösztöne megsúgta neki: melyiket lartsa meg kezében. Au asután. ugy megnorította. mintha sohasem akarná dereesteni. Ea a kéz gyermekéé volt, egyetlen gyermokéé, a ki neki utolsó, miadeoe volt Asuláta átölelték egymást az atya és fiú. Az agg qgéss testében reszketeti!\', szokatlan volt doki as a nagy öröm. A többiek efnésték a szegény Üreget, a Isiből as öröm gyermeket calnált elhallgatják azokat a gyöugéd gondoakodáit ta-nosjtu ssavakat, a mi kot visszatért fiához ialáUtt. . .Ugy-e még Unrcvl oam kaplatok r Hae-génir líaiidi fiam ínég <aak egy pár dtipfiro valdl sem klll4be(uiia I Kaptetek o ptpiant? Ugjjaaoaak kemény ídó járt ebben as ess-#3ébee.e j I \| Ssegéoy Öregnek essébe sem julott bogjf hmé volt asokwl a jó flakdak miiéi me- >k, a harcz, a dicaőségvágy ésja győ-émon olyan jó meleget tartott hokik I ig Horváth uram kérdezöaködéséuck, 1 (Iniiuénok Poroszkay fiikélis ur égeti i I könyörgöm alázattal én igen lontos ügyben járok és gyorsan is aka ízni, jinort nekem minden percseni és sürg rok VH( ■■ igeu dri ga." \|A liskáíis ur szavai annyi hatást ^ y óra múlva a fiskális tir igy bu ogy mindnyájan a liázba vonullak. j „1 rgo mához egy hónapra.\' „íj jen. igen. — válaszolt ÖrCg Horváth uram - aaldor legyen öröm Izraelben I Pap és jrőlef iny dgyszerre.-I Ej y hó múlva OcoaziálYa koltős ünne- Szeut Gáborné sozony, as erdemea azivai béleltek. A mely napon Bandi mouyeksőjét tartotta 1 Bodor Eszlikéi tl, ugyanas napon választatott Orosz- raeonansaá. Az ckklezsia ;e köztük maradt, ilienyekzon joleuvoltek: Aiidóuy Pál \|: Fvagó) Poroszkay és semdo : •tvádL-(ujabbau: Radó) Az eskelés ütá\'ií Eo ószkw, — miután mult ottlétekor úgy ihat rosták Horváth urammal — kijo-hogy özvegy Drávatzékyné minoeu ingsl^sn vag)onának kizárólagos liodiir E)nlikét, most már Horváth! Em rénéljtette; miről a hiteles végrendelet kei (ii küzt van. A vagyont bármely i átvkotl Esztike visnaemlékesett atyja utolsó „Ha s nagyuénéd birtokát fagyná, fogadd ol, de egy no jhaianálj boléle, oszd a liiogényak k0«6^la ndiárj folssámitolták a birtok ér bbau állapodtok mea, hogy esen I Antalfalrán temolomot, iskolát i wluiaradását lundalióval bíz íuonk^vül üroesfslváu aa iskolát nagy^bbifák te részére ssinién alaptőkét b(s-i még lenu maradó rteal elaggott ta falván jó Baati 1 A íujjauban Kopwi lentétte, ingó.; éi öröküaév pillafaatb De MMilft.l neked fjílkrt el árá Ks ott m tékéU i orükiigbi építettnél , toaitják. —jjoobv loailnaki uilúk Olt égym él évéi rteaére tókésiúk. Faragó Pál (Andódy) ki a forradalomban a végaó időig, mint őrnagy, jelentékeny szerepet játszott, hogy a follödóztetés eshetőségének kovéibbé legyen kitéve: Anlal&Iván lett pappá, magával vivén rektorul Radó Istvánt (Kopasz) ki eddig Poroszkor uram mellett rejtSzküdOtt, mozdítván annak ügyeit lelkiismeretesen .... bálra. Talált Péterből, (Hajas) ki mindeneai tisstjét pontosan belőlté, későbben öreg Horváth János uramnál ispán, kaszuár, szám-tartó, tiszttartó, bonorum diredor lett egyszerre, a meunyibeo a jószág mindennemű gondját átvette. És as öregoek egyéb gondja io volt, miiit átsétálgatni rési saokáasként a paplakba s Ott gyönyörködni gyermekeiben s később as unokákban. Horváth Bandi kedves Esztikéjével élt asegéuyen, do boldogau, valamint boldogan él a nép is, itjert szellemével, példájával^ derék pár uj felétől teremtett a községben. Minden család i emelkedőit jólétben, mert a munkásság aaelleme töltött bemiudon bajiékot. Horváth Bandi izobájábáu ott volt as a hűséges vándorbot; már caak elmosódétt vonásokban látszott a joligo: „Tovább \|u Nem is volt rá i szükség, mert bovéaő&ött az már gazdája szivébe. Lz a jelige nem hagyta ót pihenni, es aészlé munkára, tettekre, On-feláldosásra. Mim riasstá viasza as elnbűrok kösüuye vagy gúnyja, sőt kettőzteti munkakedvéi, nOvesslé arélyét Tudta, bog}- a jelen, nem talaja nagy eozméiaek, lOreavé-aeinek, de hit egy jobb, leltben gazdagabb jüvÖMn, a mikor nemcsak ások lesaoek ta-nitóvál a kiket as istenek gy Akiinek, a o Három éyiizod zajlott íe aséta. Sókat haladóit a kór ttgy mo^alnaji indultak iÉeg minden téren, lurlapiaink hirdetői a tanügyi íasméknek; elismeréssel Mébkk azok-ról, a kik omüJ csztaókook laroMMal A kft-■Onséf tiszlolkfol emiili a ltanitó<> nevet: részt voss gyűlésein, basdi^a, lelkesili az aj noutzodék ne<elóÍL Az igérót i földjére jutottunk, ttmlékaéiiak m« Uézosamkról! M \\ mi af alább közöli „Előszó" és rfTartatemu-ból eléggé kitűnik. A mű körülbelöl 25-30 naay nyolizj^lréiü ivre teljed ée 120 kitűnő metszetű ábrával lész ellátva, mi a munka értékét nagyon emeli és érát drágítja. — Megjeíon { tv júoiui bóban és dőázetéai, jllutvi megriudíilési ára C év márczias Jtó vénig 8 frt* 60 kr,; később bolti ára sokkal \|Öbb lesz. Az előfiielésekal, illetve meg-/eodeléatket (es alábbi, esetben z maka meg- 1\'eleoéaekor alán vétel lesz saerencsénk meg-Lűldení) kérjük a kitűsMI határidőig, legftl lob 1. év. máresias bó végéig beküldeni, kogy a raffaek ábrákkal elláfoit nagvon költséges kiadásánál a szükséges példányszám iránt lájékocva lehessünk. Gyűjtőknek 10 példány után egy tisateleteéUányoyal ked-vesksdőok. Keűkemét, 1891. febr. bóban. MeSter jóetéj kiadó könyvkereskedése. — IJ aeaensdvek. Táborszky és Psrsch nemzeti senemfikereakedésében megjelent : „Freie Wahl" p.ilka fraacaiae zongorára szerié Fahrbacb Fülöp junior. Ára 60 kr. — Továbbá Pirnitzer Frigyes kiadásában mégjélentck: ,;Der Enrte Kasa." Mazur-Polka saersé Beinprect A. Ara flO kr. — „Attoehement" Polka iraocaise ssersé Klin-ger Sándor. Ars 60 kr. — „Edehreiaa-Sirftaacbeo" Polka-frnnciaisc szorzé Beínprcct\' \|A. Arm óa kr. — Legkedrshebk aépauhási Ioperettek,. I, Vernay: Tiszt urak a zárdában. lAra 1 frt 60 kr. I — Alguer Lajos köoyvkiadó biva-Italában Budapesten megjeleiit : „A zsidó, kérdés Magyarországon." Irta Farkas Ödön. Ara 60 kr. I — Aa «Oraaá\|f> Hág** cx. folyó irstból \\V)irksos F. C. és Fia kiadóbivata-llábaa a XII. fűzel énlekos tartalommal éa Ittáinoa képpel megjelent. Egy fűzet ára 40 jkrejezár. Vegyes közlemények. Nuppaakasűsllás. a napi szükségleti tárgyak közt oiaos tán egy sem, melyboo annyi hamisiláa történnék, mint a mpannal Valódi tiszta nappaot alig találni mór a kereskedésekben, a. a mit ilreo gyanánt árulnak, í ez tubbnyire mind telitolt, . vagy u. n. kevert szappan, melynél alighanem több a fölöslege* víz piszok, stb., mint maga a jzappaoanyag. Es érlókteléu anyagokat a\'.tán perese ugy fizetik meg a vevők, mintha egészen jó, tiszta szappan volna. Valóban bámulatos, hogy egyaa gyárosok mennyire képesek fokozni a szappan víztartalmát, ugy hogy nem ritkán fiO százaléknál is többre megy as. De ezeokivfll más idegen anyagokat is Kevernek némelyek a szappan közé, u. -ta. vis-üveget, agyagot timsót, krétát, buigOnydisztet, gyantát stb. Esen anyagok leguagyobb ré^ze pedig \'károsan hat ugy as emberi bőrre, mint a rubaszfr vetekre ia. A gyantás szappan megtámadja a bürt s a lenrostot sárgára festi. A burgo nyaliszt ft rostoknak1 kcménvitovel > aló telítését idézi olű, minek kóveuoztébeo á szövőt bizonyos idő mohra megsárgul. A víz-üveggel kevert szappan hasznalatánál az üveg kovssaviaak egy féaae a szövet rostjaira Vakudik, minek következtében as meg-\' durvul és a dfasúlés által hamar tünkre megy. llyeofete hamisiusokai főleg házalóknál találni, a miért U minden gazdaasszonynak óvakodni kell, hogy ne ilyenféléknél vásárolja be szappainát Cnrljlc a birüa angol lóHéoetirxl nem rég meglialt Oarlyle I iH5. deczembor 4-én szülotuti. Gumfríealiíro-bibt, b\'kóioiszág-bon. A theoleciát végoste az edimburgt egyetemen, de köven a meonyiaégtanusl is fug-lalkoaott, hogy kéaóbb e láigyuak e ftfesbirei collegiumou tunára legyen, b kuzben jelent meg több eisaije több folyóiratban, igy aa „Euimburg ReWöwa-ban; továbbá Goethe „Wilbclm Heistsr\'-éeek angol fordítása és egy csomó német kúltó éa iaá ismertetés lS30-boá Londonba köItSáött, és itt keodő-dák nagyobb tevékooyaége. A franczia forradalomról írt aagyboéaű müve erre a korszakra szik. E hires mfi magyarra k le van fordítva. Egyniáiütán jatatttek meg «sután nagyobb müvei Így a ,Chartismua"-réi irt munkája, továbbá fissaysei, 6 kötetben, Oas-szegvajiOR le vei éi bőszedéi Legjelesebb ujabb műve 11. Frigyes története, mely művéhez, hogy tanulmányokat tegyen, 1852-ben Berlinben tartózkodott jé ideig. Carlyle évek óta cholseai birtokán, London mellett lakott 1806-bon a cambridgoi egyetem rcc\'ora lett, mint Gladslone Utóda. A néinet-francm bábom Idejőbeu Nűiuotoraságuak fogta páriát, 1875-bon ülte meg 80-ik születésnapját, mely alkalommal számtalan óvatiúban részesült Aegajabban megjelentek ló le „Tho ^ariy kiuga of Morw»\\", B\\u oaaoy oa tko por-traite of John Kiioi". Végső uaplait visesA vonullságben töltó és csak egyes, kiválóbb kérdéseknél emelte fel szavát, többnyire cou servaliv izuUumbeü. üzleti tudósítás Markkreltcr Llpéllál K..KzilnAi 1881. Má^aa. 1-éa. ál Mljatis ésf«h a» g/sefs. á faltwslrak ntsaatea Wi>olkdí»t kúrrtaH\' mluün boh ».ut t te wHljittn aanUvalh. Baiat IS la il frt 10 ár. Tl g. U.H» frt. Vérte TS-ií K. kr. Íassj Jű álMfsie f htia-41 kr. rési avflsáa«a u-tlgilá jó mteéaSftea hl* teptfc Ai4- IIIM frt. Kikjrlnt: Mkb tah: Maliin • H IMI In BlUlay. vetew alkalaaa itO-1 frt Bab: jut—I fit ^ \' Koltlii t* hmXÁ\\ HOFFHAHH ■ "Wó 1881. saját P «■ ."■> ti " 1 1 i "" 1A Nagy-Kanizsai B n B : m JBí\'asi li n ■ S n JIk^Q 1 ■V, mellett. mm Iffí wVt) >, L XiCar&etése £ ankegyesiilet Részvény-Társaság évi márcilos 13-án délnlin 3 érakor helyiségében li@ted.ife évi rendes közgyűlését fSXX íffifl i»n« I X/a tartamija, melyre á t. cz. részvényesek »tis%teleüel- meghivalnak. Eg i A közgyűlés tárgyai: a) Üli eti Jelentén; a számadások ős mérleg jóváhagyása e- I d) A felügyelő, bizottság megválasztása, letti javaslat ja, felügyelő bizottság jelentése \'alapján. b) Az ,i8öÖ-iki osztalék meghatározása. c) 2 igazgató tanácsos választása a sorri nd szerint kilépő Karczag Béla! és Sommer Miksa urak he^yejt vagy ezek újbóli ÍS megválasztása az alapszabályok 15. $-ának fgyeíemben tartása dositása. Azon tisztelt részvényes urak, kik kJ kftzg) ülésen szavazati jogukat érvényesiten felhivatnak, miszerint a még le nem járt szél vényekkel ellátott részvényeiket f. évi márczius hó 4~dikétől egesz márczius 12-dikéíg• terjedő időközben az egyesületi pénztárnál kjtéteményezzók, ím; Keh Nagy-Kanizsán, 1881. februári r 9. f Az igazgató-tanács. e) A mult év márczius 14-én tartott közgyűlés alkalmából i. tett indítvány tárgyalása. Ti\' ) £". . t j ; \'i\' ^H f) Az alapszabályok II. fejezete, 6-ik §-a e) pontjának mó- óhajtják, az alapszabályok 35. §-ához kép 819 3-5 FISCHEL FÜLÖP évek óta fennálló és a legjob b hírnévnek örvendő körtyv-, mű- és hangjegykereskedése, Nagy-Kanizsán ajánlja a nagyérdemű közönségnek dúsan felszerelt nagy raktárát, úgymint: Pompás diszművek magyar, német és íranczia nyelven. Gyitayörii képeskönyvek magyar, német- és Iranczla nyelven. WKBlánlegesiéfeL\'Vf ITECLLEB J. L, Ifi ii* a jf l mindkél nembeli ifjúság számára magyar, német és franczia nyelven. I r a l o li VADÁSZ mEICX ön. otMi fflitaartárM „A yiIlÁGKIRÁLYNÉHOZ" BÜBíJPEgTEHi ÍFflUzlet. IV. koronahiroziB-utoa \| RókttM : . 2. szám (Párisi-ház.) \| véorl-utor a IMI szám. \\ POUDRE DE SERAIL .Blabáné Ltixa minin* kiimti imftrt, I I * Kim tmfti, t«fJMo\|l«H MttlMwtlw, »Hm imMki nnklll —Hé MM mrntémm B K-Mt kfi»\|<_________ "I Mttl Marj u kitÍim! m <J\'1Jr4j Itlhaito l«Mj>toIM M^K m mhI él • MMurtj^- HfiW <\|\|IH«M >lt» Hi,io, Wp k IMHikM —■ M>» i part M* I i»:hi:h.\\il m i sut m« i h,u m> m hr. SCHE POHPiOODi ll<«luí{iU* l» tfkfMl •»•• wt M <o4ta Hiú\' N UMpIfk MUIUL bp ■ «pt _ _) ri » ikiuii keif.^Ufuv, m » ............ 4MM ■ M» 1 I \'.»»l MIImiI loAdra «ÜI\|1» bmbC nliMU)! A (MH flB,IÍM» IMi ff <» m Ij.l i\' .tlMiubl, fUMUtk Hí UCJMi «M»»4»i»kkir», • MM UMWkkl, ClIkM li kkkl hMlKlil tMUl MM Ml UttlJUk. U>ail «i>#i»M « BIMM a*É M MM »»■# r-»V ft in OMlfk BUlli tttL « HM IMil W Mrtlklatml k ,fn> SmOMkl fcr .)• I M M kt •w I H Elegáns levélpapírok és borítékok csinos tokban, színes monogranmai,! S J S S • kllity választékban, Abbá Mindennemű köszőntójegy Ajánlom to ^Tewg^rszenj. pa-p melyre nézve azon kellemes helyzetben 20 %-kal loszállítottam. if ^iWfiWfiWffl^ IWIIWFWI irrsufetá.rsusícis-t vagyök, hogy a különléle papírokért (Wi 1 • Vffl Ram «J ilUimr m«m IIIm m kMM «________ JÜá LYb.íií^" ^^■"^••\'í KID DK SEBAIL. y umá\'MMi - We wn »i» páti oomrins aienn. zsz , UM k tant kluAndlkt Ak, - M * WoM> Iwpíi, ariffkn k unt M uuat i-"-— iliii oy«jilui»>i. tan ftAUj j w kokkal 4MMH mm lkak W Mái. MM • ntMMMM«bka >)W \' k. wt» )««<>•» kW** lm, nii»lii> m4«i Uul) w««tbM r«lUk - A il\|wli mm umtáu* — mm tv Ml hUM M • í»lkk»l, MlkkL bMT kkkmiá MH, é MMI ■ kM"<> 1 nuiii^f\' i kikkt - y- \'T \'-i- -T 1 tok t»l«l4<iw«a E mm tf mrnmt^m mmK k ■Mii. mm wut Ml BJ« Mki< M>w NtewtM ««1 - ka U4t.au* tok I I ^míflLtGEIIR 4e«üíri« U iMtk (MTh.)^* Z, knMkk, Mjf kkkiilii MM ki voKiujiiroepoL Hl Hitit «k MMk M^IHI kikkkllntkll k N\|rtil 4) Mm Ma f^Mod rmlrf -T wnira-s roifoi1^4^ #u SAVON lunuun liilii-fyilér^MM,) Sirr^TXr MH njimwlll Mta llrtlWMI ü«ll>i. - in 1 MM Nk IMIM MM ikU»ti—M\'\' MMI Mlülklm MM ■ M< MII mini MM m >rMa Main JlMklM 11 Ml— Mm im MIM \|>«l IkiM kMk MndMVmW-gM Nk Mn. tfkill MiW» MM Mii■ Mi ----ir~\' "\'•\'"* I \\ MN iliiillMM • ImlMk n«rt ím. m VIMU MffwMéMk MÉMM MM pMMM MfeM"\'\' J^ifyiMI hévímmétm M NrUMlM Kaphatói Hoílóny E. tfógyucrfa turnéi M&Egtmqtn, oraíkOt FÖfel Fülöp UpMi^doQOtnil, Hfc\|;\'Kai»i> 1891. 10. ft/jtiii. Nagy-Kanizsa, 1081. szerdán, márczíus 9 én. RltélMvtlal IWM KtiMf kjurkorea-Ét«4e. (MnUi Mmí AH ai«i Klflíxetési Arak Ggésa ím A frt- Fél itff I fti jegyiéin I frt. ftU kr. Hlr<leiaeey»k A hosáta p»tftMr\|í.vcr í kr iSkkssSn liöü«(ié«n41 9 kr. IU } }y«gi}>i 30 kr. ZMA M RfílV lT/i lilRniílíí fl VIII. ÓvfolVAfll. K 07. M (Jj V FJLÖ.DÉSJ, TÁR jí MUMOYD ÉÉ KGVIiS Felhívás. I A Xalamegyoi gazdasági cgjosQlet I l é, májiu l-óii rendezendő gépkiállítás alkalmával « kitUnfetendA gépekből, gatf. eszközökből 1500 frt. erejéig a faalakltliig körébe eljuttatás végett bevásárlást tett. Ezen gépek, s eszközök főkép gép-IjíJSi erző szövetkezeteknek előnyös törlesztői f^jtételek mellett aduinak át: miért is felhívom a tjtttelt gazdaközönsig jigy ilmét, hog/uím jól felfogott érdé kéb o a kedviíó alkalmat íalbaaxoálaiidó ily lépbeszerzc szövetkezeteket alakítani, enu ik elhatározás esetében a gazdasági egy sflet ügyvezető elnökségét a leg-kéci ségesebben teljesítendő szervezési Jhü/i emúködés végeit értruitcui, s a gé-jii\'k átvétele, iránti jelentkezéseket inier jőbl megtenni igyekezzék; f- a gazdasági egyesület lisjílclt (aljait pedig fel-fc»íwi,,hngy a gszdaközönséget ily szO-jvellaczetek alakítására közvetleu szemé ilyes befolyásukkal serken teui, s a léle-J jsitéat buzgó lámogitásflkkal elóaegifeui niéltjiztassaiiak, Zalá • Egerszeg, 1861. febr. 26 án. Arvay látván m. k. ügyvezető elnök. MEÜ Y KI ÉRDEK 0. 5A0ALM! ítN GAZDÁjSZA TJ HjÉ \\ I LA F OfcKT fiSírOBB HÁíj liGVÍJÍl lllVAIAILOÍ KÖZLÜNK. Serk\'Xtői IrodAV llev» a lap szdlémt rá-W<j iilótí kozUainySk kOldeodák 0) i limUi utcsn £>13. es. U\' fiiK\'iiU/ilou levelek oaok untért iuMkbtl fogodtotnak el t Kéziratok f \'mia nem küldetnek. wyIIttér t )\'«tiuer 10 kr. Egy grófi programm falusi » nyelven, a JA* már aokaaor megesett, hogy almoa aoya agyon nyomta mellette háld gyermekét, — de arra alig volt! még eset, hogy gyermek nyomná Igyon igy — szándéktalanul — édes uyjit jNo hát mi magyarok produkál-rak az esetet ia —- midőn — mint iulftnben jó honfiak n földadók tul urhével - - o tul modem perrendtartással — li i t.e lm ani á v a I f- szabad uzsorával iát. ag \'on nyomjuk ex óiJea hazai anya fölüti... r 7 Es est megint nem egyedül mi falusiak mondjuk áim, a/.ük lálkö-rUilkbdl, — bangoatktjs eat T. Konzuli t» ur ia — egyik fd nemzőt gaidászunk — Lónyai urboa i intézett nyílt leveleiben. Mondta már űr. Ziobjr Jenő at oran. iparyyÜlésen. Mondta a jüult a héten Qr. 1 3ít liy Fprenez u felad házban 8ta-tialikiy sxámokltai mutali ki: iiogy a í lldadA hóíioI a continensen nem oly maga —^irányiag — mintná [Ilin f — s ri indirekt adó sehol oly lievfa — aránylag - mint nálunk. Máii ak a dirwt ndá ftüt ai iudirarl 49K. Au\| iában „ Kii „ 8.H%. Ana liiábaa „ ;i()% „ TU\\. Kraécsiorub. „ 1Ű% N\' Hü. így birta kiAkoini ex utóbbi a uén etsarcx miliárdjait^— alig érexve virulva I . . Láttuk be már f a fcávécukur-«dr indireut adó nk (már basxOkségeltetjk) Jogos Mxélyes is! — 8 bogy a földadó sulján fi leni méltányos éa égetőn goa ia 1 Intéző -Mreink alig tudják a bir» viszonyok miaeriáit alig ismerik ii komoly keserü-kOnnyel kuttA } Ext kell bit védenünk ~ segit\' tentl nk {mint Ásvlla —• mint Bis-t) — annyil-iijl inkább inért íjm-kereaifeúe\|mUnk és (nem lévén kflíkiHitelllnK) a lm/,ni bir(o> an (alájlj fogyuxtdt mely ha sxe* mar runJ uag kosi génj — alrlor De bugvan egy(nea ailól sxi — i inat még tá kerülő Kuk scgii aéget .a mii birtqkoi u, rör. A te íjak - Ivás itt "árn e m i Méri ii(\|m fogyasatbat A már kirótt llan( nenj pxokáa, n jiieiii is icliot. — oii kell hoinj oldal dlsii oldalról n/.ij»o-pixtály tlmogatá- direkt adókai rnint más állam. — I.Ojj nú a e 8X0 tok axt XDtl népdalt: A sok adó súlya alalt árgerendánkmajd te szakad!" • . • A £öldbirtok nálunk a legfontosabb gaxdaaági tényezői Foutoaabb mint akár Ausztriában —- Német országban v. Angliában. Nemzeti vagyonúnk túlnyomó nagrréezét képexi, mit a nagy Széobenyi oly fontosnak tartott, bogy még a hitel rováaára is o 1-taUm az n i a k ar t, pedig ő volt még idáig legreálisabb oeconomi-kuafcnk. nem ebben! is maimoliuk őket, miut] egye^fkbjn b — Mért nom keress! k ebhrn is a LC ii 11 u r ál 1-a-m o : ni vUa ujá t° mint axuxtora lelsz ibaditáaánál] ■[•- a hitelnél — a méregdrága köf^jiyyxőség folállitá-sáuá - a lot éliArJéséuAl sat. sat. Kért 6\|»\|m\'ii (\'.ük ex egyben nem 1 Azért! tán inert a bankár A jj kerei kedő csoport (jajveszékel ellene, — p idig ezt ia visszavetné a birtokos vállaira —j csakhogy in< diri ote, 4- de igy már kőnnwu-ben iselné ez, -U mert akinek ter* liea i, kávé és sör ! adó : igyék vizet — 6 et van foriije (főleg nagyi tó llvegi n, r~ élet). í or. P 9 r re u d t n r t árs u »-kat i um anisájju kl liám Ausa-tria ■ - melynek pedig hitel viszony ni bixon ára jobbak — • nemzeti va-gyoni sinos ugy a földbirtokra con-cutrál a, — lám elvetette a mi „modern perredtartáaiinkat" mondván bogy resséltes a társadalomraf . . Moderinejc lehet ax, de gyilkost.. .. AiabálváUyoxott 9Iti-tbl" I gye sem kibánja ezt á revolver g; oriaaágu Jicilatiótl Lám ott a Telekkönyv\' (e költséges ve-sződséj es apparstus) tessék a hitelezőnek cebletAasel uiztoaíttanl. Ezt is a .Hitel\'-Ari hoztuk be — a hitelt pedig a földbirtokért (h» \| igaz) csakhogy — mint kjső uxikk-ben irám a MIliteI( pnjcxélját (a birtokot] faijai fel — münt\'Saturnus a sajáti fiait! J . Aüsitijibán 3— 4 -4 Németországban 6 évig Is el\'Uuxbató b j r t o( k ■ i r y or éae : Áqdig a jgény liirtókoa lélekxetel! \'vehet löbbsiflir arat - , fi/\' thet ia — földje Is .luegjunijutl A iiiiiH\'/kn pláne b^vsáron alul nem I ijpx i t á 11 i L * 48; elölt íuálunk a földbirtok végrehajtása. éves 6írói ti I o g b a ajl á s s a 1 t ör t é n L Ez iiássxolt e rurftiis nép sxelleméhex. (Nem mondom, bogy ezt hozzuk vis-áza — csak hasonló félét, mert ak-kor a nemzet y.úm véréből való vér hoztu a tiírvéuyt, J- tudta mi való neki. Most azok uagyróset vissza vonulunk, — vugy ba az. orsxágház-ban vannak iá — nagyrészt liull gatnak, tllriiekf látván államunk nagy terheit, — vuj);y tulkinbáltatnak a jpiek-aut felesipépedéit uj nemzedék vagy uj por.itentumoknak tbeoriáktól saturált borura- derűre codificáló fajától,. — kik nem — vagy nem rég ismerik uépünk érdekeit — életviszonyait jogfejleményeit, hanem fialni megöregedett (sokszor confun dátl) fejjeljuriua doktori pápa szemekkel gépilqg gyártják a §§ ok légióját (döntik iuint vágóból a szecskát) - Icgtübbflzör imitálják — ne mondjam majmolják a \'külhoni oo- dexökotl Czigivuj K\'iroly. ItfWd. A kereskedőkről és hivatásukról. HEGEDŰS SÁNDOR túl. Azt hjszem, hogy vannak, akik a kereskedőkről már Gokat olvastak és több felolvasási hallottak; ezek bizonyára azt hiszik, bogy j én is azért Qlteo ide, bogy elkezdjem a kereskedés históriáját eló- adui; vagy unalmasad elmondani, bogy az első kéretkadu nép « foeaidaiak voltak, litigyj kefeslfedók alspit\'Hták él kor-Hiányozták Caribaget és kéaóbb a hatalmas Vélenczéj; bogy Cicero és a rolnii irúk általában müven rosszul gou dulkoztak la kerekedé rél; bogy ez még .< kA/épkorban • megvetett állapotban \| volt; /lankára áiuiak, hogy a »kereaztes hadjáratul^ alkalmával uemeak baulma lüiui kifejlett; de lényeges befolyással volt a fejidaiisinus megbuktatására is. jlgy folytathatnám aztán hosszadal mamii sokáig, mialatt kedve-\' hölgyeim sz&rnVil-jképen unatkoznának éa a férfi közönség is csak udvariasságból figyelne reám. De Ihát; csalódnak, én a régi dolgokat nem bántom, tisztelettel viseltetem ugyan a uniósok tuuománys, a történelem támlása és azi emberiség fejlődésének első Mzilelmei plánt,\' föl tndom azt, hogy lek nélwÜl igon tudiitlau-ik és szegé-\' Imek h-iiiiiiiií;, de étf az «jk»ir gyermeke kagyok; ánit bizonyít az s körülmény huny újság író lettem; 6n ebben a\'\' korban éráim jól magamai; /aifnak eredményeivel jés helyzetével foglalkozom és igy iiiidőii mai elóadásom tárgyiul a kereskedőket és ezek hivatását válasz-tám, axt ^uarom röviden eltudni, hogy milyen erőf, fa halaimat képvisel az uj-korban a ijereskedeiem és# mílyen befolyása van a nemzetközi viszonyokra és eny (irszágj társadalmára, nemzetgazdaságára, n kerjískedó osztálynak és bogy főleg nálunk jmi a hivatása annak. Kedves • hölgyeim mondani fogják, hogy lii»zen ez sem valami mulatságos tberaa ; tökéletesen igazuk -van; de ba kegyesek lesznek ncbány pereznyi türelemmel w figyelemmel megajándékozni, látni fogják, bogy lőhet abban élvezetet találni; mert az\'ó nemes azivök bizonyára éresni fogja az újkori vivmányok ertjét ós azokban a kereskedelmi osztály jelentősegét. — Legtöbbször, találkozunk azzal az előitélettel még most is, mely alapja volt\' a régi tudósoknak éa régi nemzeteknek a kereskedők- iránti ellenszenvének és ex az, bogr k kereskedők nem A „gala" tiiczdja. Ágota klsassieny.\') Irta (Gcurr.) Kiss Jöxaaf. .Tiblsbiró volt u édos npjt, Kicsi, telkét, hátát ráj« Imgytn, S mióU sx Hrökébo lépett, Folytatja as fai moatersAget: Van\'egy pOre — ut miveli nagyba: Éppen agy mint hajdan édes apja! Farosa pör u I szomorú is, víg is, Aki hallja, mosolyog is, sir is. E> js mondja iűnek-ftnák rendre, S nioct kitAl ily biztatást ne pyerne: „Jó Ágota, as isten megáldja I Nagy kpresxtet márt a sors magára.\' Régeirég volt A megyéhes járult, Pimasst tenni keserves bajáról: .Kfrtwu alatt jár aa ellenségem, ReeÜj^bontja iai Ortkaégem, Qy\'áíoá ESrös \| fogát foni rája, Fékezse mag a vármegye asájaf 0«as is dlt a bölcs megye nyomba, Hogy a Köröst felelőre vonja, Díkcnfaak annyit és oly saépeo, Fennmaradt a híre a megyében, Üt a Kérfts tovább ám évrtl Jl^«t baaegai -Ágota kertjéből. BeáKt a tássaánhoa sím, Ai iséaái aajil kane irta. Ttaérisk as- Breg Utfi benne, Mtwnar.pl s ttrnM US«ls4gt sssriSait . 1isils\|ilfcSI sMé/Ss aásas Isfank tosMal te-• isrs liiiWrtUM i ^mllslil á fMteUtl IM->«4vH Utieself. Uéu al«rt niafat ssafslto »l flMa leásfásln MassU ■iln IhIésmII I8TK- f^t Ojrtlry VUshs «UÍ sivasistott * a JUs. tsisMig\'* a «. i)4al)Nl a sssnastfásslást tá-a ifsSijiiia u <i»saéMaSaaH IgjnMl» •sSrl. Bátha igy több foganatja lenne, 8 helyre Utui, bot a toll Ián vétett: j Jó Ágota maga jött a végett. Rókamállal béllelt ódon mente — Föispánhoc másba dehogy mernie I Fonnyadt nyakán aranyos láues fénylik, Kocsis keztyU ér a könyökéig, 10-divata köuönéae, bókja, Mintha saját édes anyja volna. .Méltóságod I" - s elfúl zokogásba, Borsódzik 0 méltósága háta, Csitítgatja, nevezi húgának, Majd végére jár é a kajának : Kic«i telkét vármegye tuegvá\'ija, I Megfizeti s kárát maga bánja. Fölforr erre Ágota kisasszony: Nem eladó as én ősi jttasom 1 Semmi kincsért, aoba, semmi áron! \|Az. a kft kert egyetlen barátom, Emiékimnek csöndee dajkálója, Dehogy tudnék lemoudani róla! I Minden göröngy nekem ottan drága, Emlékeztet fényre; ifjúságra, Tavasa-éjre a milyen azóta Nem volt, nem leaz — és psosirtassóra, Mely a smvben áh,csak egyszer oseodflL. I— Ú6 rege elhunyt jegyesemről I [Egy rózsatőt oitánk együtt ketten Holdvilágnál harmatos Kertemben, Aztán elment — a szabadiig hivta, Isten tudja merre, hol a sírja I Kápolnánál látták utoljára, Db, de él még, él • rózsafája. \' j 8 talaját ia, magát is magvédem 1... Adja viasza aa vázám, kérem 1 A királyhoz fogok vele menni 0 (og nekem igazságot tenni, báparancsol majd a vármegyére,. Hogy aa árva jussát miként védje I... ■asaket • dér aárgnló haránton, Lyre vénül Ágota kisasszony, SJábaa a fekete szál gyértl, Ali\| maradi itt-ot\| egy emlokül, Féu es szemét homályosra sírta, A ti Hat már vésetni nem bírja. Zári Ífottabb — nem olyan mint régen, Kitk n látni virágos kertjében, Fájlt it neki a pntttulás képié, A sir nem mer nézni a szemébe. Uyill os Kőrös I pttsztit kényejkedvre Már 8 ta már rnzsalöUt fenyegetve. aszcitón roSáatője mellett j Csak Iáiban ujrsj olmoroiigliotJ j Rózii iliat hirt liijjj neki róla, 1 Ki n Lr várja szép találkozóra 8 lel! én emlék K- pacairtaazd csöndül Oltlia atlan Örökj szerelemrfll I Jé sz imaaédok t tkon, lopva, jcshul Kiáss Jc a TÓ/.s»f •—"» fis ül létik beljeb íl tóvüstnl évről-évre Aa öl Ik snsnt ir nloin nevébe \|! Sfirfl Oda A ta lomály két kert — d iár és izomét megszállta, j a 5 már nem! látja 1 védenczei. ; V\' - ^ Irta: iHjygii-e-uii\'W" límllln. ! Foríitl U: F^IBDMANK ALAJOS. m (FolytUáa.) As ataiák. - Aa uj attksa. Végre ség forrása, késs előtt és biztosi tá a rá nézve, lehet Mintán vözIS fráasist fogott\'és kocsira tini, begy asonaal hí Igyeke hó\| f negasOnt iu anyai bőboszédü-1 lilda megUajolt WaOinder lel-a legmeggyőzőbb I hangon :et, bogy kiválóan hízelgő í hátralevő utón védőjük újra nabáay barátságok és Od-váltott, Wallinder lelkész be-BorjTnakflld asszonyt kéqrszenté úkBzben Udvariasan láztositá, megállítja a fogatot, mihelyt nom leliot tovALti monui és most lasunkéut lejtőnek menti a! kocii. Hilda,előre sétált és a lelké»a a fogat mellett ment, miközben tigyelmét a kocsiban Ülőre érfloprára irányzá. Iia pedig eiőija néaett, akkor figyelmét Eulda kiUlna, aecses alakja és egysserü ízletes öltözető vetts nmiyne. Wallindcir lelkésznek kakisen tetúaíuk a oiiuoia\'u öltözött leányok. Mióta a ftlre eső B -^by helységben volt, ritkábban I láthatott divatoson öltözött dölgyeUot, kivéve Ünuepnapokon.. „Nem, nuju, kedres lelkész uram la séakitá\'fölbe Wnlliudűr fígjoUteit fiiida öl-tüiiéke és.alakja fűlött, Borgeosköld assZony. „jjston inoúUca, hogy még sokáig lejtőnek tartson e fogat 11 Engedjen kisuUlnpjn, kérem. Meghalok lellumbou." A léikén udvariasan Megállította lovát és egy közeléban levő postakocsisnak a<lia át. Azután karját nyújtotta Borgens-kőid asszonynak\'és vágre a fáradtság teljes gyUliiki hegyháti útról a völgyibe értek. — Kkkor nnyi» és leánya az ódon hintóba Hitek, a fiatal ember, pedig\' gyorsan csinos fogatéba ugrott lés igy baladtak gyorsan egéaZ. napon át .Osak, rövid \'pihenőket tartottak, hojgy némi eoyhitől élvezzenek. iKUencz érakor este, $köij vonlléglíijélfez értek, bol éj. jelire mcguillmk. Itt folytoo panaszkodott Borgenaköld aSusony, hogy a vonjdéglő mS-giijtt elfolyó vijs súgása nuatt nem fog alud-IÍbIdí. de aáérti ciaikhamar elsseoderedett és még akkor sejn ébredt Jöl, midőn Hilda későn reggel föllelve, reggeli sétára sietett ki a szabaqba 1 \| „Talán aéátát akar tenni ?\' kétdé ijvelo találkozó WalMar. .Igen, nagypnl örülnék, ba kissé körül tekinthetnék" szólt Hilda; szép kilátás van o környéken. DUgy Itat legyen szabad kíséretemet ajánlani" válaszol Wallinder mesiarkéletlenal. E tájék jövendőbeli hazájához hasoulít, Borgenaköld kisasszony. Lindfors igen asáp fekvésű; de mlo\'óit odaénluk. nan egy osu nyjkJAjon kelj átlioiolnuuk, pár őriig tartó utdtr pedig a végtelenül etlarfllő Lungby puután is. Annál jobb, a szomilnk olőtt levő szépet ligyelmon kivül nem hagyni. Wallinder odanyajA kariát Hildának, mit es minden, szépítgetés nálkal azonnal elfogadott, és most kifelé haladlak az udvaron. Pompás reggel volt; minden oly csendes, nyugodt és békés<oz ogcsz tormészotben • Szótlan ol sétáltak nébátiyszor föl s a\'á, is ekkor reggelire hivattok. A fiatalok azonnal visszasiettek. Tiz érakor Langbyban volt a társaság,\' bol ebcdolní kellett volna. — Burgcniköld asszouy bár tárcsájára nézve nem {geii elő-nyÖ«nek látszott bárom személyre peronosok ebédet, mert restelte, ex úrias venaéglóbei az útra készített élelmi szereket .elővunni. De midőn os ebédet elköltötték és fizetni akart, irtáséra adatott, hogy o számla már IcicgyenlittetotL Oly érzelemmel,\' mely az öröm és némi megohuás közt ingadozott zsebre dogja i^rczájitt, azután\'bepakoltak és tovább utazlak. Másnap délben végre elérték utjok czélját „Utam onro tér" szólt Wallinder lelkész és udvarias fldvözlet ás. o jó, -ke\'lemes úti társaságért mondott barátságos- köszönet után, o baífolőii útra tartott, \'és engedelmet kértaa utazókat otthonukban meglátogathatni. Botgeusköld pmoaf srivélyesen «s lekOte-luto-\'eg kteunte meg Wallinder lelkész irányukban lánusilott szolgálatkészséget és biztosító, hagy sziresen látott vendegük lesz. —Uildá • ugyan nem volt oly bőbeszédű, mint o mama. de tfjwrüm kijelenté, hogy örülni fog, a aeUensa, vidám útitársat házunkban üdvözölhetni. .Alázata* szolgájuk, hölgyeim" bong iák Wallindd- ajkairól és. pillanatban tova robogott a fekat Sokáig utánna nézett Hilda és a mama mondá: jlstánomj Uram, mily csinoa en-. berl Nem .bitiem volna, bogy lalúu 3y derék papokat Uláiliouu Csodálnám, fio nős volna: elfelejtettem Őt kérdezni A lelkészi hivatal igea kellemes wmsaédsig volna okkor." BorgemÉöM asszony azonban magában szívből óhajtotta, begy a lelkész még nőtlen Iqgyen. • • * ; ."\' .i • la ■ ■■ n1 \\emIliit kisaiuirhetlrfi ésttályt <ak arésslrdnab, tafcál, W? agf Sí«val íejttum pl ma gamat; dm Humwé timüm^M, ler • m4 "tAM Kn 11 aJéHétafrt uiíg IMlt M MkM b IBí Mk a fcft/Öll- séfat rotfcfrek, »íé Még a tnduaoli hfizfll j., kik t adjál btígj Autóvá tegii igjobli ntwirtgaadasági Írója C«rrv, mil)< fi har-ot íratott • káztelHók eliíui, dt ez bi« •) aló. lelet, mért a fórme- irét nui4iiji pI" az, ki_ 8/ árokti fi fo gyasztó rendelkezésire bocnátjs és fi vágj mtaaíágnt fiij/cati, az kí agy a trr meléti, amint a fogyasztást lehető eg óléivá teszi; • távoifekvó szükségit ti tár-g)akat összehozza éa azáltal azokat mint egy megiefiiiiékciijiii. É* ha Indjik azt, b»»g) most már ciak fi • uemsetkóu kereskedelem áitfil forgatott ámk éri értéke 22 milliárd forint; tehát tix Uiiyi, míjít fi Ilire* franczia hadi kárnóllás; elképzelhetjBk, hogy mily <>riá«i Vagyont képvisel a kereskedelem; inert aj nem* letkOzl kertfik edelera aligha képei egy tized vagy egy huszad réazét annak; mit magoknak az egy es nemziUcknijk h l forgalma képvisel; tehát bátrául állit-hatjuk, bog) 200—300 milliárd írtra megy az, mit • kereskedő osztály fi\' világon egy évben megfvfg.it, • wibpl ki* ittnik, hogy mily hatalmas és jelenté* keny tényező az az osztály, melyhez azon egylet tagjai is tarlozéak, mélynek! esielyéa tuosl szerencsém volt megjelenni I a számok bizonyítják, hogy kezeik közt mily óriási vagyon fordul még és hogy abból mennyi jé és mennyi rósz uánnazhatik. Igen, de, hogy ily nagy östóegre emelkedjék lei fi kereskedelem értéke, ahoz szükség volt arra, hogy fi tanmeléi ne caak nagy mértékben fejlődjél; de az is, bogy fiz áraezikkek óriási [mér* lékben szaporodjanak, a fogyasztási igények és termelési szükségek nagy [mér* tékbep,fejlődjenek, finomodjanak; előálljon a diro, ez a szeszélyes de kedves szép hölgy \| fejlődjék a tudomány, fi forgalom és fi tivilizatió. Már pedig tnindezj nem képez egyebet, mint az emberiség jniye-lódéaét és ebben boldogságát; és\' bfi végig futunk a fentebb elősorolt tényező-kon látni fogjuk, hogy mindazokbpj fi kereskedelmi osztálynak igen nagy része van. liisz: ha fi vádakról olvasunk^ az útleírásokból látjuk, hogy azok civilizá-tiója azzal fi tollal, üveg-gyöugyel vagy puskával kezdődik, mit az nlazóki kflt e tekintetben kereskedők hozzájuk írisznek. JkliJjcIyeit fokozni kezdik vágyaikat, szükségeiket, azonnal dolog jutáu néznek, keresnek elefántcsontot, aranyat, termelnek, fimit csak tudnak, hogy\' legyen* mit adni azon csecsebecse lejében, miket hozzájuk a művelt nemietek visznek. Némelykor az igaz, bogy j sok oldalról kezdi a civiluátió működéséi; I mert italt és pusztilőfegyvert nydjt a vadaknak, kik paradicsomi ártatlanságban különben Mm élnek, mert fi bázi etkélcaőkról fogalmak sincs; no meg oly kor egymástjs meg — mlgaszik, de elég u hozzá, hogy a kereskedő Mii fel az aj szükséget, éi ez által fi munkát oly népnél, mely még életképei. ha a vadaktól a uivelt nemzetekhez fordulunk, láthatjuk, hogy minél műveltebb valamely. nemzet, annál többféle árnezikket fogyaszt. Hisz ma már alig van közönséges polgári háztartás is, mely fi világ mind fiz öt részének terményeit ne fogyasztaná; mikor az Amerikából hozott kávét, fiz Ifidiából hozott selymet, a Chifiából hozott tbeát, az Aegyptomból hozott elefántcsontot, az Ausztráliából hozott gyapjút fogyasztjuk, kevés embernek jut eszébe, hogy milyen szervezetet ké pez az, milyen hatalmas osztály működésének köszönhető az, ■ hogy mindez, minden nehézség nélkül, rendelkezésére legyen, az utolsó város, Utolsó kis polgárának is.\'Ugyanez áll nemcsak a fogyasztástól; de a termelésről is; mert az ipar, jót afóldmlvélés ia most már nemcsak maga terméseivel dolgozik j hisz csaknem minden házba bevette magát az amerikai varrógép; majdnem minden gszdaiágban vau amerikai gép; az ipar szükségeit pedig az öt világrész minden terméke éa fél* vagy egész gyártmánya van hivatva ■iodcnuap\| kielégíteni. 11« ennek következtében az emberek nemcsak > jobban élnek, szebben ruházkodnak; de gyorabban, olcaobbsa, sikeresebbeu termelnek Bt azt biszem ez csakis a ke-1 1 resketlflemérdeme,melynek termékenyitól halálát ezek a tények elég világosan bi-\| zonyftják. De nem csak életkérdés, hanem a mindennapi élet is bizonyítja. Hol van Ifi legnagyobb fejlódéi, skár külföldöt!, akár uálunk? Azon városokban hol a kereskedelem erős Nézzük meg most a népszámlálás eredményét: a vidéken fájdalom, a legtöbb helyen a lakosságúén hogy szaporodnék, de apad; mig Budapest ép úgy, mint Brassó; Temesvár ép úgy, mint Kanizsa a legszebb fejlődéinek örvend. Ét ha kell külföldi példa, nem fogom Amerika bámulatos példáját, vagy Páíis és London hatalmas fejlödé\' sét előadni; mert az ösmeretés; hanem felhozom egy kopár vidékeu alakult angol város példáját, Liverpoolt; minthogy ezzel van nekünk ís legtöbb összeköttetésünk, Liverpool csak a Mertry folyó által van a tengerrel összeköttetésben és mégis: 12—15 kilometer hosszú rakpartja van; ez ezelőtt * 120 évvel 25 ezer lakossal birt és most már lakóinak izáma a félmilliót meghaladja; forgalma 14 millió sommára megy, évenként 20 ezer hajó fordul meg kikötőjében. íme i ha a velenczei lagunákra, ha a Mertey terméketlen partjára hatálmas, virágzó várqst képes a kereskedelem teremteni ; csak nem lehet azt moudani, hogy terméketlen. De ezt egy hatalmas, önkénytes és mégis tökéletes azeiYezetnek köszöni a kereskedelem; megv fi legtökéletesebb ! muAsffloaztást, a legrövidebb ömzeköt-jtfitéaeket, a legbiztosabb érték««itést va* lléaiu éa ennek köazöuheud azt, hogy óriási ember tömegek mlode&oapi izük sdgieteiril ép ngy,\' mint haladás mará* dandó igényeiről ét \'^ejlódéséról agy goa dtjikodik, mintha mindenki asáfiiára kü ; lön, szolgálat állana kéázea, mintha a»o-ídaikj külön rendeltej volna megulkiég : leli czikjult magának. 1ía ezt nem v» jiuttii parancsszó, neui szabályiát id -zte elé; haiiem egyéni -tevékenység szabad \| fejlődése\' ée mégis szebb rra\'é ez: mintha {bármilyen mesterséges rendszabályok ha* jtopák vjrina. . A ;malt hetekbfo olvastam, hogy Loédonb^n oly nagy hófúvás volt, hogy néhány íjapíg az utczaia nem lehető ki-meafii, a közlekodés nem csak js vidék-Ike), de ínég- a váraiMu is teljesen szünetelt. £j az angolok megijedte^, hogy ki fogja uplAlal azt a 3 (Billió embert, [a ki Loinioujmn lakik. Kz alkalomból az angol iappk hoauú elmélkedésbe bocsát* jkoxtak, hiigy kai lenne Londonból, ha ez lállapot CHafc pár hétig tartana? 3 mii* Üió emberj meghalna élten. íme: a ke-1 ireakedeleifi kép». Seukisem gondol egy nagy vároabsn arra, hogy reggelijét hon nan veszi, ki káaziti mháaatját, fény\' űzési czikkeit, megvan mindene. Gondol ko#ik róla, a kereskedő. De az állam fejlődésére, alapjainak azélesbitésére, ruganyosabbá lételére is hatalmas befolyással van a kereskedelem Tudjuk azt, hogy a csak földmiveló or azágok mily könuyeo kimerülnek; mily kávésáé tudják idóképcmégüket fejlesz teái. Mig az iparos él kereskedő orszá gok sokkal inkább képesek az állami szükségeket is fejleszteni éa azoknak meg li felelni. Még uálunk is tapaastaljak, hogy nem a földadó, haaem a kereseti és jövedelmi adó igazán tejlódésképes, de ezt ki nem fejtem, mért félek, bogy azt gondolják, bogy valami uj adót vagy adóemelést akarok javasolni és azért bizony kár volt idejönnöm; van beuneré-izem Budapesten is. De, hogy még az iparos Angliában ü, mekkora különbség van az egyes oiztályok adóképességének fejlődése közt; azt bizonyítja a körülmény, hogy ott a közelebbi barminczév alatt a jövedelmi adó azon része, mely 4 földes úrra, házi arra és bérlőre nehezedik, csak 28\'j,-kai szaporodott, mig s a réize, melyet az! iparos és fóleg ke reikedó osztály fizet, 209\', -kai növekedett ; természetesen a fejlődés folytán és qem adóemelésből. Ebból kitűnik, hogy mily hatalmas snyezó az államhaztartáaban is a keres* idó osztály, sót még a pénzügyek keze* lesében\'és az államháztartásban is minin formaságot a kereskedőktől tanult állam. Hát nem veszódünk-e eleget mérleggel: nem csináljuk-e eleget azt, bil ellenzéki, hol kormánypárti szém-p ntból, csak bogy a deficzit minél na-obb vagy minél kisebb legyen ? ez a mérleg-theoria át vitetett a „Ob, bizonyosan . nőtlen,* rélokedvk Hilda, „hisz még oly fiatal I4. -— Do Hor-geiiskold uuoujr bístowii akarta ludul. — Hej, atyát, kiáita a po«takoculiciz, „uvs a B-by lelkúí ?" BÖU igen, már régóta. »llár régóta l" «zakilá öt lóiba Bor-gtoaküid aaazony csodálkozva, MUin nem oly öreg goudoliiüa ?* -Kém oly űrar?" ismótlé a. furaroi, ig<n,W már o«m ioéi oyttlacsk. „Kim, 1iáay étet lehet kúrOlbelOl, atytukaV tIgn ast uarn tudom, de laaet fagy úgy hatvan körül," B«fge&akold auzoay és liÜda habdtám fakidtak éa fi furaroa kissé nebeztelvc ft»ly-Utá: .Ast caak tudnom kfiU hány évoj te-ietkMxUok, hirö gyárak koromtól üjgra iÓD«r«m t» axotáu itgídöaehb fia u tu annyi tdái mint • segédiolkéta, ki itt vetünk •UsoU." „Vagy így," skólt Borgoiuklild aanony megnyugtaíólag, „hát u«in a B—by ialsén fdt m a fiatal or nige&, da aák helyettes minőségben. A dolog úgy 4U, hogy /l pvépoat már Qreg éo vak i éa azért küTáöttó "ki bárom évvol M«b« Waütndor arat a B—by lutkéui! hl-\| .tralafta Wy«tt«Mk. Azonban Wailindec ur ártaláiiij—a imtmti liistelt agyftn. I{ii4a M0«0lyg«tt ét Borganaklld áaz-SBMy a létraéiltaaut igaa mag ,volt ológodVo ; fi Imi^ij való tánialgá OffimOt szaríatt •aki aáótt továhkr hértksó: „Kos is a própoabiak vanuak-o mi IrteyatT* Jtm ós rij saópaky aáki fi Mp BwgMahlM asasimy «t már aasa \|U-fjMtft öí> és<akmfiak, Mt aa aMUMMi tagalóM* aa avalatiabb óni* vahalto vajafi ■tal raaskiWI t»ug{«, mtéim kánUaó, Mrykaa siaal s mór fi lányok agyiba. „lg» isár rtgaa" aaólt * kaoia, jas alsésó lakodalmát aMst hü tfdmdfu ftr- Ugy, sj, hm akkor mindeyájóroí gó«- doskodvn van,M mosolygott BorgoaskOld au-nonj igen nyáiaaan; — „ogy-o Liudadorfa as ott a hó»iak kOaiiit ?" vKem, még zusé várnunk koll; azon udvar as adóníadó-ó; Ltndsdurfs agóiaen máakópon fokmik." — Azután a kocsit lovai kfeé vágott é aa ódoo hm ló gyoraan tovarebogott ssóp földek óa rétek körött. Ekkor ilildnegynam kiáltott: „Atyus laaeau I leaciUokamott a merüa Ütöm átjárnál. Megálljon, hadd tsálljak lö. A hintó megállt: Hilda kSnnyedén leugrott ét a aaknlótölaeEen kereextal fatva égy javakorheli ári egyén faié tartott, ki ,óppeo a &ankásokkal btxsélgatott. A nyájaá olvasó elgood^lbatja mily kellemesen jattött Borgasakúid hadnagyra szeretett neje ós gyermeke várva-várt eljövc-tele áa alig -pillantó meg bálványát, kis, szerétéit Hildáját, mtdSn tárt karokkal elejbe sietett éa bénsö oerete(t«l átölöite. — „Pap** szólt Hilda tirta, navátve.a viaaoatlátáá örö-móbeo, „nem kell magadat elhanjagoluód bár falun lakol; már régóta bórotváikostál, mint öMxekarmolud uéiomat. „Ah, igazad van szeretett gyermekem, váhMaolt á papa, ianyatóvel állát czirógatva, „én bicouy * munka hevében egéaaan meg-faMkeatoa arről.,Igen gyarmekaa, es eaóaya eaók voltf no, no, majd helyre pótlom. —; l>) hol van mama ? Valóban ioeje, hogy eljöttetek.* (Folyt kúrotk.) Az ember Mvíliga és annak ismertető jelei. Irta Rdai B4U. fiesazetúzi kereskedelemre ís. Tudjö^ Mf • nemzetek egymás közti! forgal inát is méifegeini szokták éi a melyik államnak delotje van, arról azt kftíet Uatetik, hogy aaaféajedik. Pedig, hegy milyen tévedés ez, azt bizonyítja aa kóíülmény, hogy .1868-1878 k4aMt Aagiia kereskedelmi mérlege 8 milliárd forint hiányt matat fel, hogy Sémdne mf ia 0 milliárd forint hiányt, Kran biaomág 400,000 forintot; Uollaadia, Belgium 2 Milliárd forint hiányt mutat kait fel a nemzetközi kereskedelembe* és hogy a mIveit világ Muíhall Neumann\' Hballart kiszámítása szériát 1868—1878 közi 16 milliárd forint jiiányt mutat tel; ebból az kdvetkciaé* jkigy mindegyik szegényedik; pedig épen sz ellenkező 4U; ez btzo^yitja, hogy «t tói még néni kall megijedni, ha tóbket hozunk be k&lfAdról, míat mennyit i TÍUttnk. be nem csak anyagi hivatáu ratjr kdreskeió\' osztálynak. A avilizalin 4gyik\| előfutárja és állandó tényezője az mindenütt- ilondják, bogy a külföldön [á Vadak oly miveleüenc-k, hogy iz enyém és ti^d között semmi kjUAnbséget lesni nem wbak, mikor egy aUzó egy ^asell •Isó liget adott az egyikaek, az feldarabolta azt és szét osztotta társai kézi, hegy egy egy darab jusson mind egyiknek belőle; természetesen azt sem tadták mire való. Kzek-a vadak bizonyára később megtanulták ezt ia és ha sokszor megfordulnának Bálok atazók,kereskedik, lassacskán civilizálódnának is. De ha a vadak nem tudták mire használják az alsó inget, bizonyára eleinte ebben a helyzetben volt minden nemzet, a tívilizáüo minden szükségét, minden nemzet csak laasacskás ismerte meg és sajátította el. Mert jól mondja a latin: Ignoti nulla cupido. A kinek valamiról fogalma nincs, arra vágya aines. Ha végig iekintflak saját háztartásunkon, észre fogjuk venni, bogy mennyire elkényesedtflnk, mennyi finom dolgot megszereztünk Őseinkhez képest — és ezt a kereskedőknek köszönhetjük ; ok ismertetik meg a nemzeteket kölcsönösen egymással, ók terjesztik finomabb ízlést, ók keltik fel a szükségeket és csak romlott nemzet az, mely finomabb igényeknek, szükségeknek eleget tenni, eleget keresni nem tud. Először fel kell támadni a szükségnek, azután utána indul a munka, az erőfeszítés és ennek nyomán halad a civilizatio sót még a vagyraosodás is és a nemzetek közt áz életrevalóság mértékét épen az adja meg, hogyha meg ismerkedik a civilizatio finomabb szükségeivel és Ízléseivel, képesek-e azoknak megfelelni, annyit szerezni, bogy azokat\' kielégítsék, vagy nem? A vad és félméveit nemzetek erre nem képesek és ezért pusztainak; de a manka képes, a tivilizátióra képa nemzetek igényeiknek, szükségeiknek megfelelő mértékben fokozzák munka erejüket is, bogy azoknak saját erejük-; bői és\'nem adósságból megfelelni képé- nek legyenek, A kereskedők hazaiak is befcaaták a fawafct iffer- éa tijbéé csikkeket, sokan zagolódaak ezért; ha-ayaiMat, erkölcsi romlást is bikáét jé-sóinak belőle. Tévedaek, fiz táéktkég ■cü fi tadilliaaégbaa, sót nem ts az egyaiartséfbea v«l A fejlődés asetfer-sógas igáayek oélkől nem ké^zdkfli, ez a Jmladás feltétele; de a ki a c\'íwiíztijö szükségeit elsajátít^ asnak el keíl m-iátitaai aaaak maakaen^ét is; erre ta aitoak a kereskedők Ét igen szép kjratáask vaa seJdk az eszznék terjesztásében, a Uemaetdt egymáshoz k&sdJtáaébea ís. Azt saond/a a fiésset közmondás, hegy a ki sokai ataaoU, sokat tud mesélni. Még a vadaktól ia mennyi nj fogalmat hozaak az atazók maga«kal; hisz az afrikai, az ó mtticói ragy az indiai falvak szert?- . sete, eaaiádi élete, örökösödése nrujtja-a legbiztosabb kakaat fiz emberiség fejfó déséfiek megértéséhez. Húz az mduu ! mesék ép agy költizaek, mint fi madarak ; ugyanazon dolgokat fedezik fel az ; olasz, a spanyol, a magyar aéyeaékhaa, költészetekben, mik as jpdiai mesékbea előfordulnak; hát még a vallási fogalmakat mint lehet ayomozai, hisz a mesére ráakadunk az, egyptomi, az indiai vallásban ; • a szerzetes rendeket felfedeztük Indiában és így tovább. Mindezek, sz ftszmék pedig l>vgink«bb fi kereskedelem mtjáa haladtok és terjedtek. És ha mo-t ^nemzetek egymást testvérakaek u-kíu-(tsk; ha érzík azt, hogy ami az egyikaek árt, az kárt okoz a máskaak ís; ha a j raiiáaok egymás iránt türelemmel viseltetnek ; hfi fi nemzetiségek egymást becsülni kezdik: mindebben a kereskedőknek nagy részük vaa; mert ók cserélik nemcsak az \'áruezikkebet, de az eszméket és érzelmeket is," és olyaa terjeaz-tói az emberiség testvéristtlésének, mjntr legigazibb papok. De azért ha sok népet és sok föl- , det bejárnak, szivük mégis azt sagja, bogy „jobb otthon." — ía még erre. az eszmére kívánom tisztelt hallgatóim figyelmét felhívni. Igen sokszor vádolják a kereskedőket azzal, bogy koufiopoliták, hogy nincs meg beunök a hazához és nemzethez való ragaszkodás oly mértékben, adat pl. a földesúrban. Ez sekáíg nálunk általános előítélet volt, ezért féltek óseiak általában még fi városok szaporodásától is, U0, hogy pl. 1587-bea térvényben til-UU ezt ei. De most már njahb történelmünk adatai olr fényesen bízonyítnak a kereskedők hazafisága, és magyarsága mellett, bogy komolyan aligha vonja <zt valaki kéíségbe. De nem is lehet jez másképen, hisz: a kereskedő sokkal ín kább és sokkal előbb megérzi egy nem Zítnek figyfejiődését, mint haaysűáaát; mint a társadalom bármely osztálya ; csak egy kissé jobb esztendő legyen jobban megy az üzlet, csak a legkevésbé zavartassák meg a nemzet szabadság vagy fejlődése, mélyen érzi azt a keras- lád halad a talán még meesso előttünk lorö tv télj logmagaaahb pontjai felé, s mégis ni pjaiokban dácsára a folyioootao bíztató si ereknek, melyek majdnem csodával határa rak; égjeseknél ogy, mint tömegek, vagy ai agón embariaégnól ís, fclyton tühb az el gededenség, kiuzóbh a vágy, mi — ha ja is kevés idó a nyugalomra a lésérti kfls-dt iéjnbéií^ — azt U megrabo^á, -Oxve, hajtva a gondolatot, korbácsolva ass érzést. liova meneküljdok ez ijoaztú r«:fü elől ? ni: Vei tékeuOk vágyainkat ? hol találjuk meg az csiyhUletot ? Forduljunk taláo a termése Utas\'/ Aa még tiszta, kiújul a tavasz, hó i napieoyt és életet: fubo lába oly azik-rá , mely bukogva ólod. Való .igaa. hogy ki a természettel na-po ikint érintkezik az kOzalobb van \' iatenó-hé, mint ki az amberekkel jó miodennap 9* h \\ i ha igj vaa, az ia megmagjaráz ha ó, miért boldogabb és mcgeifgmettebb a ijójál 9raB páaztór, a. földjét tzáátó ÍÖld-mi vélő; kik aoraoaatk közt élve ngyasj mégis a ejeltttk \'mosolygó tneny áldásában a a W [ben, míslyhon Terítékük hull, bíznak. lÚón a bíúdom az ? talán a tát] er&t bii ilorn, ami\' ha csalódiat eredményez, foaa-tal a meg a elégedettségtől t Természete, hogy biialtnnnk alapján éb edhet ciak remény, s aa, ki nem reinéi, ue i U c«alódh»tík. De van-e ember a kit be csejétöl koporsójáig ne kíaéroe remény ? £s mi jó, bogy árajékonk a remény. Mi len * valóbsm teogés itt a foldön nntfkOl l 7 Nagy szükség van erre, mart minden tör skvó^oárinily caól alán,: esak akkor lanka aílan; ha remélni tudjidc majdan) eredné tjét A siksrtolan mankáróh meggvóaó-déj sohaaem tog sarkaló Srót ádni, hogy flt ilsaiwh ; a ki tapaartalá«ai foljtáb hitét vei Kté a jóreodóbea sfitét mapdáiaal várja a • életlennek intáakodéaeit L Maadcak hanem k a Oftódsn lakó-letasedés, de hiso&nyárs aa ast caóleaó tfi-rtkfémtk asáaads Ujit a kor, sHvstfdtk Valaminek eredménybe saját arankái-koiásank miadsassatre nagy befolyásinl van, 4a s kfirUlményék mégis twnyomö vákMta-tás áatalofitmal bírnak a Watt; a mijnhogy tár siáyai léuyak vágyunk,\' magfinkbaa hn-sos oklud éqptkeava fislytaa, ~ azbk, a i miénktől teljcion alfitö ezélért munkálva j akaratlaonl is oly fordulatot idézhetnék elő sortunk folyásában, a mit hajlandók vagyunk a Végietnak tulajdonítani j Oly tág e fogalom: „végzet", hogy róla, annak maghatározását csólzó taj\'ege-téaekkel köteteket lehetne betölteni, a mégis, sHjátképpn a véletlent\' másoknak taljín épen mi,éaaaok TalUak ssem beji idéak eló. • [ 8 kik így caéhtatosan vágj őntadatla-nbi egymás javm —■ s kárára élünk mi, aa embereid oly kevósaó isméjük egymást. A fóldmires ismeri, kitanulja földje termőkó-pesaégét, helyzeténél fogva hajlamát arra, mipől a milyen értékű veteméaynyel jutalmazhatja fáradozását; s aa emberek ráutalva a folytonos agytttt. való élésre, igen sokszor a hozzájuk legtermészetesebben kapcsoltakat sem ismerik; nem kutatják azok hajlamát, rénpáaaókletót, természetét, eiokása, alkotó-üdvös éa romboló — káros szenvedélyeiket. i Pedig, ha mint a. földmQveló ftrkéas-nOlt á talajt, s ha oly lelkiismeretesen fontolóra [Vennők azokat, kikkel miidMinap Ossukütlatésbeu vagynuk; bizalmank magvait i tal^n nem vetnóa oly helyre, a hol a legópdbB reményekből^ burjánozó irigysó-\' get, kárórvaudéat ás ártó saanvadólyeket aratuákJ f%- külső jelekből a lélekre kOvet-keztessOak, as eaakOaftk, melyek a eaálra rendelkezünk re állanak, mindenkinél meg vaunak, mart ast a természet altatta as emberbe. £b ankWk egyike részben mi vagyunk, ha figyelmesen vtasgálódve bizonyoa megközeliió eredményre jutunk; máarámt aa, ki ascmlólódóaa által a hatás folyttá aly vonásokat alt lel akaratlanul, a mi áraléja lesa lalka Ifegbentóbb gondolataiaak. Véleményt ás íWaiat alkotni első asa-kBa a figyelés, majd aa. BssaahasoaKtái. Ha ágysiaak agy areaot, ■aavadtlyA kitöréw-kar ée ispamtalaiakíal aat Ssawhaaeafojak• minaenesetre eredményeket fognak alámi Oda juthatunk saak folytáa,.hagy vév-baa tartóakodókká lamSak, • hol mély ér- zelmű szír, s nemes létekkel állnak szembén, szert taheténk egy oly rokonsaenvua lényre, ki még anyagi hajaink körött ia rigaaxtaió szeretettől tts embertanainkhoz; elaltatja a bűnök fejét az ünzézt, képesít a kózc&élra tanai, beÚttatfa saját magnak osekély váltát, s végre oly tapintatos modort MfleaSt, a minél fogva kiméivé mások ryUngóftt, mert as előttünk leplezetlen ; bttswva, a áfium tarekrósi, mert ast ia folfedsaaSk, aue dénkíhez rokoaulva, alkalmaik odra; mi kai-reaek teszünk másoknak azok , nekünk, ^a gyóksre itt lass óa így aaoa taatvériaa be\|-dqgaágnuk, mi alán aa emberiség ciredtác óta kazd, de nem haasnálja eaakizcpL Az easberarea nyílt könyv. Sokan megírták már, hogy: -A aaam alélok iákra a az awgdűntUtlea iga«4g," a hal beláthatnak a gondolatokba, sejte münk kél aa előfifiak álló belviügárÖ, s vagy allén, — ragy rokonszenvet kan as el»ő pillanatban. Láthatunk agy embert b* kötött öemekkel, a alkotnak ráta évatas Véleményt, a mi aaerftlStt dfltő MM aten benyomástól amit aa fedetlen szemekkel ráah gyakorolhat. A kifej saóausfc mindenható asafcBas a szem, mutyira! bármi más vonásunk vAltan tatása uélkal mutathatunk erőt. 0Safiáié 51, szilárd ulhsláraaáit óe ingadozó aavarí, lanágot, raa«óat, atáaalMBlóemigviillst, kaasnyt, lelkesedést, issi mist, mgjtéf tt is a minek forráaa a mrir, heécaéye a UH A nyugodt é* arüt takiutat éa a»y at \' fogadhaló hsaeayilék bkot bczoeyos kOrfilm* . nyék kSaStt. mrnt aa éléakaa maagó ayag tatsu aassaah. IWaanéajlsilan arfival haS aaeabaa ahaa fogának, hagy Ítéljünk a hárkftatfoa Isaiataitml slksasnak vÉásssáaTt, mari et IsahssIlM saját gyeogaalgnsk aaatt pirulánk Upmamtttk alatt: a ea«kis így foghataak kit lSahs%at tehetni n hajlam — véimiissk-Ist ~ fis jellemekről; caak igy maathatjs k mag éraálnay ,á a\' aakat a nnaaalsiltai a aiarsahetjfik meg a mi kelh—as; ennek alap jáa fsMbaillak mag aimiain emberi Kivatá btö fes MWfctk u fatto.a* ílíleti ér* V4H4 t h&alhax; hív?, if t kir ftsa s , ÁíWrtésakk!, IU mi megállapítva t$k anyagi, d« ttkftlcari emtoniiáje é » léldestr bisake az ósl jo-cá>. késyei oü b» elviét«; blsuityái a a Irtttkedó sokkal bttakéblt, ha egy légi í-i^jr képviselők én ha annak mocsok t a .Un tiévíit, U»l fckarj S ■ hiteit fontat tani, terjosí- inogtuk én hazafiságnak ti. ; ytn sunyi apostola a többi társa-.{a\'iuí 1 áh \|>su, niiut i\'bbon: hisz a MifóMdH Ali leghosszabb ÓSszcMltc t<vbef, boíptllotw üzletivel, hitelével, MteMKUaé$vt pnutos teljesítésével oincli as ország bücsUlelót hitelét; inig a legtöbb l\'wber olyau mini a torro&ba esett férvg; kis bürőii lul alig tud liutni • még ueiuséte óiilekőben is. Nekem ínég az ellen sincs panaszom, hogy L kereskedők eléggé magyarosodni ue akkruáuak. H4sz, a ki csak egy-két évtizcurc visszaemlékezik, annak lehetetlen észre nem vennie azt a nagy haladást melyet e téren is tettünk. Kein moiutap, liurgy még sok tenni való ne lemíus hisz jóformán rno&t vagyunk a fpjlóda közepén; dobálátlanságes Ügyetlenség a fejlődés elért fokát tagadul, /\'pbfn i\'llöiikozölcg erre kell emelkedni és innen kiáltani a kereskedőkbe* hu/, ditulaa, szeretettél az amerikai jelszót, iQualiűa\'d! Élííro 1 Igen, a magjar kereskedőnek külö nöken [szép hivatása vau. .A kultúra haj* uala, a forgalom, az izlés fejlesztője, a uiüukákság, az ipar ébresztője ide haza; a magyar nyelv és uemzeti&ég teijesztójc az ország idegen ajlfu vidékein; a magyar nemzeti lét, becsfilet hitel feniilar-tója oda künn a külföldön és miudezt oly; szépen elvégezheti, épen. üzlete (segedelmével, liogy uem kételkedem, uiint etidjig, 1 ugy ezentúl is megfogja tenni. Mert -sí nemzet mindnyájunkra kiszabta köiblességOnkC(t és csak a mely mértékben felelünk ennek, meg, azon mértékben vágniuk érdemesek a helyre, melyet a láisnüalomban elfoglalunk ; és ez alól kivonni magunkat nem lehet, uem szabad; kicsi és hagy, szegény és gazdag, uó lís .jférfi, egyaránt hozzájárulhat a nemzeti nagy feladathoz és csakis úgv j\'arqíbaí hozzá, ha hivatását teljesen fijl-f.iRjk H pontosan teljesiti; mert megvan írva: Írj, tégy, csatázz, kínok, niiut adák az Menék, Oltárai a hazának hadd fQs* tfllögjenek 1 Do kexdjak t\\M, Hegedűs Sándor ur a délutáni vouft-tal jött meg. L e u g y e I l guáos a ko-reakedó íliak testületének sluííki, ón Í3liituou-•ehetu Lajos, annak igazgatója fcomárváro-»>K mentők a tisztelt vendég elé, — a ka-aiuai pályaudvarban pedig asép aaámu kü-kUuaAg fogadta éljonzéijul, mikor a vonatból kilépett. Ut Rotachild Hnmu ur r^vid beiaé-tlet intézőit hozzá, melyre H. 8. szívesen válaszolt. Délebédre llorfoloiidy Béla ur von-dége vjilt, Kevésiel esti 8 óra után a torombo lépv\'én, aajoa éljenek kai fogadtatott. A izellemes felolvasás, mélyben a ke-rosjkedtlkről és hivatásokról szólt, nagy tetszéssel és zajos éjjenekkel fogadtatott á kö zünség áltál Jellemzését feleslegesnek tartjuk,\\ a felolvaaáat mai aiámunk egész teije-duliuébjm hozván. i Fjélolviti&a után a fiatalság tánezra pördüli éi; igen jó kodrvel járta. Ezalatt nz étteremben egy kia bankettre gyűlt öitze a férliküzkinaég jó része. \' Al többi Matalokniál együtt éa izorte-. szét, azep asszonyok küzjltt folyt a vidám beszéd. Aj banketten résztyovólc között láttuk: Habochajr .Qyilrgy polgárméater, 1Sj>orjosny Sándori Hertolenuj Uélnj l\'liliál Forencz urakat éa tok máa vároai áotabilitáat. Nagyon terméasstea, hogy aa aaául fején az eatuSae ilegeda i Sándor (llt. A máaoűik tál atán«s-után ra igeredtok as elmaradhatatlan tojtok is, nelyekelsejét Lángyel lgnáea ur mon lotta a kedvei vendégral Utána H o t-ichil I SiaWu (IgyvédjolOlt ur áll fol, ki a izóno c izarait kiogiiuteni kiránja: Egy bölcsééi irataiban olvasta egykor, hogy az\' ombern k ninoiouok érdemei, bármit eaole-kt\'djik, c»ak kötolcayég érzetének loli»morú kébeu vigy annak lel nsm ismerésében tör-téuik, a bármely polexra jut, bármely szere uut iáta ik, az uoui érdem, hanoin a kötelesség j italma. De a billcs azt is moudia, hogy ri nuak kivételek, ftiadeu nemzetnok voltak, rannan éa ieunvAzdlOttei, kik mát tekinteti kben. méltatandók, köteleaaégeiken fölül a j Ivére kihatólag a közjónak, a közéletnek izentelik magukat. — A mai est Un-nopeltje is kivétel, — érdemdds iérBu, mindennemi működésében lehet bámulni a szol-lemeL I iváuja, hogy a iniudouliató liegedlla Sándor i nagyságát tokáig fenutartu a haza javáfa (iljenzés). Ut ina II egedUt Sándor azóllalt fút mély csend közölt „Uraim 1 Tisztelt ven-dégkosz\' ra I Az \'a két mpgtisztolő köszöntő, mely im int elhangzott, úem adja hű képét azon iu< okoknak, melyek engem ido vezot-tek ; nc n adja hű mértékét caekély szómé-lyemnek Az utóbbi szónok teljeson lfolyos alap* bél iydu ki: Minden kötelességből foly és nincs én em. Er az én hitem, ez aa én meg-győződéi aa. Hogyha valamit a luuáért, édes nemzetül kért teazünk: as nem érdem, as kötetí saégl Ho gr én vonzatva a rokonérzelemtél, tudva ai on fontoaságot, melylyel a kereskedelmi ős itály bir, a hogy én eljöttem önök-bűz, bog r buzditottam önflket, iolkoltvo vagy legalább tígyolmeztotvo, hogy mekkora fontos kincs van a koreskodolmi. osztályban : neur érdemet, hanem kOteloaséget Helyi és megyei hirek. j— (Felolvuáa). IlogedUs Sándor onzakgyialési képviselő ur már lapunk mult heti márnában jelzett- ielolvasáaát szombaton este urtqttft meg. A „Szarvas" vendéglff dia/,-ternn a felolvasásra kitűzött időben igen rtépl tzninu díszes közönséggel telt meg, s örömmel! láttuk" kUlthtósen a szépnemot .oly nagy számban képviselve. akkor él teljositott mi. (Eljouzím). Mindaz, amit teuünk, ha.nem megkövo inzés, akkor kötélesaég. Már pedig elem annak elismerését, hogy önzésbél w m tettem soha aemmit sem j tehát kérem a tisztelt eléttem szólét, Imgy kivé telt ne tdgyeu. A szabály általános ét az alól a ki fel. Az ö tutiknak, Ismerve a jót s rösazat, tudva mi szép ós mi rut. • • \'„.. i _ A vazép és Hit közölt végtelen sok fokozat raa addig, mig az elsőtől he utóbbihoz árflnk, \'mert nem csak magában szén ét rut leljbt, hanem azok hatása ía^gén sok féle i\|>liótla mi má)d aa egyik — majd a mátik felp közeledik; mert valamint egyes t&rgyak közt, mint a viruló rózsa a egy foanyplt• kóró, suhogó iszapos hegyi* patak ét vuagoi völgyben folyó hulámtalau viz, • téli ftirgetbg és egy májusi hajnal; ugy a lélek ItOlökioöaé tulajdonai között is szárnta-so-fc \| változatosság ugy lényegre mint ha-táffa oéave is. * Egyií kelleaaee és jól eső gondolatokba jftéty\'etet, a másik megráz és elidegenít, —. t&K rágvat kelt, Unni ösztönöz, a ellouko-wje keuvétinnit és egykedvúvé te»z; van, a fflf lelkéaiii, pezsgésbe hozza a\'vért, a máik éjÜekieionné teez és még munkáMá-gaAkrfi is bénité\'ag roaa liaiásaat rtn. Annak tmyoiaMr elészerétéUgl ápoljuk, mm utóbi-■ \'a máíekálni nkarunk j- s ha igy cllesttlk Hr^eétesdk nem csupán a tárgyak, de a tények tuíajdóiMágait és azok hatását i«, agy aiwiir ott. de íu is a szép és kolle-mie« Iriiit vonzódni, a rát és bántótól pedig \'bvozui fogwik ; a mi egvss«rmind egy nagy é amákmre ké]MMté tudománynak oevoze tűsétkepezjí az ^emberismeretnek." Vannak elegen, kik\' e tudományt aaör-nylaA mondják, mert elhinti aaeabeigyd-8lei uÍHgvá.t, ha niindén roaa tulajdomtágot Mtár a Upiuztfilat: pedig ép aa ellaukwftre ;««et és ongUnit eebertáreamkal síteretnl, » mikor feltárni sMutak a lélek: mily alá-ktfléeoa mént éa megy át, mily körülmények lt\|m hatnak rá, s többet tudunk megbo-«sáüsas »nt gyflJolui,. inert a helyes Ítélet türkásal as okosat okát, «6t ebbél okozatra kOvetkiMat, s ekkor inkább szánalom ébred h inalná, Mint kéiisHHéi. SeÚMtn fogjuk ■egisléloi élé lényben Ut, s SÉ tlt t legcaapongébb (képzelettel wyáoil mseéibél SaaSttflok magmnknak, de W baacmló vooéeok üUaüek aMflOnkbe, ee <ks<llkailae varáaa sMtöl és lebiliaoNl. ételt csak az önzés éa hiúság állitja izés és hiúság tolja fol az érdemet. A köieloi ség létfeltétel Igen,\' ka azt mond-ják, hogj feltétel! bérnek, mindon reggel fel kell kelni: létiát az norii ilyen létfeltétele az emui embertársainak értelmét éi ér- selmát magnye tartó tetszés ny , (Taps, Iráuiláa). Esz: lényi alakot vagy urezot, esak is álmainkb n vagy gondolátbuu látliatuuk, mert, hog\|r iniuuen nemes és szép tulajdont cgyszerro ét öszhangbau megjelenni lásstinkí magunk ilőtt, az oaaknem lehetetlen. S még ez eszmény ok is természetesen kUlömböaök, mert nemjleliet a teljesen tudatlannak ugyanoly eszményképe, mint annak, a> ki csak kö-zépaaerfllag is, de ki van müveire. Egv gonosz hajlamú ember gondolatai azflkaégaze-rUleg\'elatpk egy gyöngédéitől, a mi folytán igen nagyi a különbség a tetsző és kellemesnek ^negvmlaaatáú módjában. bJtalánostágban mégis a vonásokból lehet valamely egyénnek lelkületére és természetére követkeatatui, s igy megállapRha.. lók hozzávotöleg a szép és uemeenek ismertető jelei, Imit örömmel szemlél a jó, a magába térvk pillinaiig sség}-eutelve, a rois. Senliiiem tsgadhalja meg, hogy a mely arezon annak liároia főrészé, mint a hóin-lok, orr éa az áll, aráuyot ás egyenlő liosz-szuságu,\' azon a kellemet lenyomásuak egy kelléke mar megvan, ■ a csaknem vizjrá-nyosan fekvő de nem magas és keskeuy taemöldék] határozott megátlapodásra vallattuk. — Már ff hol a szemek csillaga a felső szemhéj -által egy ötödréaanyire fedettek, ott nyugodt, da egyszersmind nemes gondolkodásra következWtlietUnk.; as ily ember ne-lírzen viszonozná beléjio\'yezott bizalmunkat visasaélésael, s aljas módon kiaaékenységttn-kot sem fogja kizsákmányolni. A mely arezon kissé emelkedett az orr, s a mellett széles hátú, ott bátorságot lelhetünk, » nUjr mellett vizirányoe, nem túlságos széles, de éles metszetű száj járul és élSra szökl áll, ott a jellemnek vagy nagyon kedvező klnyomatáit találjak együit, de mindezt agyesiiire oly ritkán, hogy majdnem ba-tároaetUo Ullitbatui, missenat ea uem is lé laaik. £ tulajdonságok valéaitauá«ak még egy valéban, a {mindén ízben eszményi arezot, a mi aaonbaii a női tökélytől nagyon, mssaae áll mert a leirt s/ma né csak is a termé sut saeaaé ye lesne és nea eaép. (»V;uum k«.) Aa mou(Q c, ha aa utesánl kimegyünk, embertársainkm k köszönnünk koll; us lét- feltétel, r-j éri oka nem; mert hát nem us vist alkatunk, imneibl annak a bolió azon ember kéj a táiiadalomba kell lenni, luei nem udvarias, ez? . . • Ha felismerve, as o érdem, 03 kölal mit teltem én? uem nemiem a izivokbél olvi Hzerotetltk, látta vatáiuk vnn foi \'\|r éljenzés, hosszan anniik a belső érzélemnok, hivatásnak kösaönOhk, mit — azt mpndják, hogy ^)\'másiráot udvariasnak kivetik maguk közül, ki ijelvós,; igaz. — De érdem kereskedelem fontosságéit (Itt kalapot,emelek, I ez nem sség, — Es tblajdeuképeu l En nem mondtamLujat és ■sdemot Önök iránt. En csak 1 siatit; láttam a1 hasa iránti tehetségüket, jiuoUjliW hí-a. — En a jOvOun tekintettem és ff mul kff vissunéztem, hogy milyen szerepet já ázottak a keroskot^k. En olvasni és irni [pad g itaui-ISrdom, nps. hosszantartó éjeiisés.) nim 1 As udvariauad ugy lőloip, hogy a helyeit a mit esak olvastam j tauak a népiske ában is; — ez lioni ez kötiilosjiég, ) Tiszlolt követelte volna. mM most elmondotta íj önök előtt, nagy dicsérettel feloljel^. — , íjniut azonban én ilom érdemet szereztem liánom kölólosségeinot tol-jesiteltém, ugy t uök. is, ha ezek szeijint cselekszenek, csak Kötelességet teljesítetlek. Engodjék í lóg önök, hogy a helyett, hogy dlctssavak t énekelnék önőkow, a helyett egyszerűen I gyelmoztetém kttlelMégükro. -Igon, olod zliatlan foltétol házánkbau a magyar keresi adolmi osztály, a.önnek fol-hassnálni miudai on befolyást, lörtéufluii értékét, melye] h fölhasználni 111 ra, hogy hazánk áuyngils { felvirágozzék I (Hosszan tartó éljonzés) gaz. az országúik] anyagi felvirágzása, puli ikal sorsa attól filgg részben éi pedig ni gy részben: felismeri-<• • a magyar koresko lel mi kar azt a kiuc- \', ,mely reá van biivá. Ez nem olyan kinct, melyet mirlegébi vehet fel; ez a talontuiu, melyről a biblia beazél. — Ezen tálentam nevében mondom: iparkodjanak mini eddig — teljes mértéklun magyar kernike-j d S k és jó keroi tedők lenni. (Eljonzéa) ále-.-t a tuely mértékbe magyar éi jó keretaodők lesznek, annyibai érvényeaiteni tudják kölcsi befolyásuk it; abban a mértékben azolgálnak a uem ötnek és hazának, (lielyesí Tapt. Éljenzés). Ne mondják nekem, hogy ctffk önző a kereskedő, s hogy önzésből dolgozik. 0 azé mit. — Ha podig minden liazah azáiaitásból dolgoznék: íelvin gosnék az ország. IA vagy nz izgatónak, ki 1 nelmekre dolgozik, nem 1 szándéka, hogy a illetőkot egy czélrji liosz-. nálja fel. (Qolyes és).* — Avagy mijdőu éu ide jöttem, uem egy csélra dolgozom je, midőn önökre akniok hatni?! Ha nem ii egyébre, mint em Ikre, arra • kérem önöket, liogy a mit moudi ttam, ne felejtaéls el.— Ha\'otthon\'és itt 1 lámitauak és mindig ezé\' mittanak, akkor í leln.ok meg hiratásjiknak, \'akkor érdemlik m jíj a nemzőt boosüldeét. — Miuesen tér. melyi n önöknek hivatásuk nem lenne. •— Ne mon Iják azt, hogy oOyiui előttük zárva a polit ka, ol vau zárva előttük a tédomáuy I Nem \| A koreikedőnek inindig helye van ós miód mtllt helye vau. -4 Az a tapaastalat, az a mogasabl általáma áttekintés, melyet a külfölddel való ösizfkötlel léi a kereskedők tok nyújt, az az r üzleti összeköttetés, moly oly tinóm, tuint [a ba-rometróm; \'az a I gbiztosabb utmutaló ugyj a társadalomuak Ss tudománynak, mint a politikának. — Ez ui három nagylontptságu ügynek kérem tart iák mog azon hivatást; legyenek ma ;yarok ■ keresko d ő k I.. Eljou a 11 sgy\|r koroskedő I (Taps-vihar. Homan tar é éljenzés.) , 1 Hegedűi Sándi ruak négy teUzéseeLés za jos éljonekkel logad itt nagyhatású feluélalásu után Plihál Ferena ur szolalt\' fel és szellemei modorbau, kodélyot m élczos szavakkal apost-\'rofáltn as ünnepelt vendégei. Tudótilásunk hosszura uyulván e ión és még néhány liotz-szabb felkösaöutést ósak a jövő számban log-jpk hozui. Plihál F ironcz ur után Kaufluuaun liélft ur, a koroskei 5 üjkk egyletéiiek atkán szólalt fel a v\|iudé\| ro\' űrit vén poharai. — Szóltuk még aaon kívül: Uofluiann Mór, az egyleti oluílkro Lengyel Iguáczllurra, mint ki a jézauhali dús ét mafyarotoaáa elvei azerint vezeti a derék egyletet —11 He-ged&i Sándor a liö gyökre moudott isép éi sikerült felköszöntőt I >Kemete U >za, Hegedűs Sándorra, Táboly,Vietoi Ugnranarra; — üli 11 m Hugó Jókai Mór ff, és Hegedős nejére. A kedélyéé lakoma Bjléltájban ért vént, — de a mulatság még uvább tartott, ét szép hölgyem k a pénsűgw bizottság komoly előadóját it megbűvölték úgy, hogy egypár ál dozatot hozott 1\'arpardioré ollár&j-u is — ebben is a mássák Kegyeltjének utUlULváu be magát. — Ounenelt vendégűuk 8 óra körül kereste fél ágyjat s egy pár órffl pihenés alán s gyorsvonat iámét elvitte körünkből Budapestre. Szavazzunk neki \|e helyütt is meleg elismerést áldozatkész fáradó réséért, — és eaavasMnk elismerést a kores-kédó ifíak körének\' ddrék ét tevékenV ol-nttke Lengyel Igháea urnok, kinek működése az ipffrkodé magyar szellemű tos-tület élén valébah eljimerésro és utáuffásra méltó. — ( KIIA■ teliéi.) A hivatalos lap egyik közelebbi számai hozta a hírt, hogy Király ő felsége Dr. LákV Kristóf kir. ügyésznek a kauiaráii méltó ti ;ot adományozta. A városunkban, humánul rzo\|ineiért s a köz ügyek érdekébea önaeUe 1 fáradozáiáíér« köztiszteletben éllé deritk férfiút e kitüijtuléi alkalmából ősnntón üflvi zöliük. — (Hsaffcnin y) SternZtigáiond ur a zágrábi aetteakaden ia tagja pántékeu, 1.881. máraaius hóllljén a „Oaaine" Helyi légébén Kohu. Hedvig é KdziavölgJ\'i wiüó ula kiSaaSonyok; Bédbéin Arthur, oiaebáuky Miksa, Oodrna La^ss, \| QHtnbst ~ \' ~ Olloa Imre urak mv lett kffsfveressjt r Henrik és I ösremöködéseTmel- iwouiiiMHMt imm- köv^kesé műsoto- saltal: 1) „flonrenir de Kanizsa" duo, zongorára és gordoakéiis sserzé a bangvcrienyző, slfladják i ftúzssvfitgyi Szidónia a.\'«. és s sstjraő, i; „Touritták" terCseítt Qeuéetől, éneklik!; Betlheim Alrihurl Bitehicsky Miki* és .Ollói) Imre uralt. 8} .TVovatore ábránd" Os\|rtl(ól, gordonkán< előadjaa hangverwnyz^. zongorán kiaéri Kolin Hedvig k- a. 4) Chopin Változatok: „La cildarem la manó", zongorái elö-dja, Kohu flód víg k, a. 6) Trió, Mohul; „Jotepli" aituü (ulművéból/gonJou-liái, fuvolyán és zongorán előadják 1 a hang-vesienyzd, Godiua LÍjoi éa, (Irttonut Henrik urak. 0) iKoMhangok11 koimertduo, azccsé a liangversenyző, zongorán éa gordoil-kán előadják Rótaavdlgyi Szidónia k. a. és ■torzó: Kezdetoi 8 Tél úriikpr. - • "\' — Uvaaen T. Írótártunk és barátunk Bátora Lajos urnákba\' „Zalai Közlöny" »ze\'táasztőjénök lUuyá, .Bá 10 r\'fi Emma kisksázony f«bf. 27-ptl váltott jegyet Pi I »• nolvits Jóséef m. kir. postatiszttel, Bujlnposlou, A kitűnő zongorajátékáról vá-l rosjmkbau előnyösen ismert kisasszony az orwigos zonoakádéinitt harmadévés núveu-déko, s azon kovesok közé tartozik, kiket világhírű zongoraművészünk Liszt Forencz az nkndeinia növendékei kösűl, tanítványainak kiizemolt. Örömmel veizűnk alkalmat magunknak, hogy kódvos barátunk nagy reményekre jogosító izénlelktl leányának el-jeg^zésélies a jegnssotnek őszinte lélekkel s/.oiJeuc«ét kjvánjuna, azon óhajunk kapcsában, vajha a derék\'jatys kedvei léányáuak zavjirlttlan boldogságában mentül nagyobb mértékben találhassa meg az övét 11. — llogy a >t ^iiniisMy, ki nnnvi tehetséggel és óly rendkívüli szorgalommal állott a zono itlotii múzsájának szolgálatába, ne(u lösz hűtőién ahoz, bízvást inorjlik remélni; . \| — (Hzliiésstt KaiiIsffAn.) Qerőfy Andor színtársulata 0 hé 6-én kezdette meg előadásait. A társulat e\'ső előadásául „Titilla* hadoagy cziuiü operettet adta, mely nálunk még e ö nem adatott. A szép zenéjü operetté, melynek növogét IUkoii irta, zenéjét pedig Puksch izerzette, ■ melyben egres igen szép részletek vannak teljes likerrel adatott elő telt ház előtt. A társulatnak uját zonekara van, mi operotteknél mogbocsüluetlen\' előny. Az élőadás pedig egy eliőrondfl vidéki azin-társulat becsületére válik. Kerek .él öaz-•zevágó volt, mi gondos rendezői kézre mutat. 1A karok jól énekeltek — mi gondos gyakorlás eredménye. A közreműködők kőzd) Ikicmujdk: Ucrőiynét (Titilla hadnagy) kit niegjuletiésekor tapsokkal és éljenzéssel fogadott a közönség. — Both Etol k. a. éneke, Locsarekné játékát Szombatliy, Fehérvárit^ s. a. I. Hétfőn: Bocoaeio adatolt jelei siker-) rol. [— Lapunk jövő számában megkezdjük rondei szini rovatunkat. A kitűnő társulatot aján\|juk t. közöniégünk pártoló figyelmébe. j— Bek üld elet I. A sala-egerszeri Ügyvédi kamara részéről f. é, niarcz. hó :>, napjáról M{\|»B8I fegy. szám alatti végzésiéi kimondatott hogy Dr. Férnek László nagykanizsai Ügyvéd ellen IM\|„,880 és !"\|lis88Ó fogyj szám alatt hozott ffzon határozat, melr szeriiit novfizott az ügyvédség gyakorlásától felfüggosztetott, tokiul vo hogy az ellpue omolt vád torlíe- alól jogszorüleg felmentetvén az id74\|: 34. t. uz. 105 §-uak utolsó pontja éV-tolmébou megsziiutettetett, a igy novezeit Ügyvéd az Ugyvédiégi további gyakorlatába viiz-azaliélyeztetvén, erről as Igazságügyi miuis-ter, at ügyvédi kamarák, a kamara isékho-lyén lövő kir. bíróságok a Ügyéiztégek itb, értesíttetnek, ORyisormiud a hivatalos lapban ii kösöltolui rendultotstt. I— As Állatkert (yakássata/cgyo-neseu angol-, Franczia -Olaszországból váitá-rolt kitü3^ tonyétt-egyodekkel lett felfrii-oitve. lluax különféle, ff teuyéiztéiro legeiéi-szorűbb tyükluj; frsaczia-ée németor«zági óriási\| ludak. A leguagyobb\' testű angol, franczia,. \| amerikai, • ctak legközelebb importált ép méltó feltűnési keltett pekingi réczék szoreztottok be. Mindezen barouiű-ielék to-jásalirk niogrendolékoket elfogad és kívánatra bárhová, póttáu, béhueutvo küld irjúgyzé-kot nz igazgatóság. —- Lóvásár <s Árverés. ,A <so-mogymegyoí gazdasági egywülotH-ezen megy 0 igen nevezetéi lótenyésztéséből eredő, kivitelre szánt lpvák jobb olárusitáaárá egy központot óhajtván létesíteni, Imi a tenyésztőknek a vevő közönséggol való köavetlen ösaeköttetéie által minőkét fel érdeke lehetőleg elő inozdittaaaék: folyó év márcziui hava 23 él 21 éu árveréuel összekötött lóvá-í •árt réudez Kaposvárott! A lóárverés 1881. márczlui hó 23-én IdéluUtn- 1 érakor, A lóvásár 1881. Március hó 24-én reggoli 9 órakor kezdődik. Lakásról és ellátást több ; jó voutléglő gondostodik. Az egy let közösei Alárczins 21, 22 ési 23 áb ff kaposvári inuó-háznál]\' fogják az érkező vovőko) várni. Midőn Hz alulirt nizotUáglaz éfdekiottekot ezen vásárra tisztelettel meghívja, egyidejűleg ez eddig áRvoréíéro bejelentett lovak {egyaékét is bátoricédik átüyűjtajii, inegjogyezvéu, hogy ea a vásárra hajtandó lovak esak igen ésokély részét tartaluiaxaa. Esse bizottság igen szí veten Izolg&l mindsnf kiváuható felvílágoií-láasal, mi iránt Fr^ntvltlor Vilmos úrhoz Kaposvárra méltózUusék fordulni. Kaposvár, 1881. Februárban, jd gréf ffoinsiiob lmn^ olnük. sommiieh Anaor, alelnök. Makfalvy Qéjza, jiegjaő. Bárauy Dénes, Boronksr Károly, Bptnyák Qtuztav. Döry Lajos, bgedy Sándori] Freiitidtlez Vilmos, Fink Agottén, Horn Fféreocs, Janljoyich Elemér, Jaukovich Gvula, Jaukovich Tivadar, Inkoy István, Király Ilktván. Kacikoviei Zoltán, Kacsko-vics Sándor, Kuud Béla, Kund Jenő, Márify Emil. Márffy Béla, MárfV József, báró Majt-hényt Sándor, Mais lettí Jenő, Peer Mátyás, Hióliníomky Miháy, Roboz litván, gról SzétíhoiM Imre, Ifj. gjráí Somiusslch Imre, óf BsUhésyl Fái, gróf Baéobényi Héaa, oouwigji Gyula, Ta .ián Andor. Véewy Mi-hály, Varga Béla, Uajahanan Leo. y I Jfsgjrsae r lévásárlás fiig tör téssi IsgsBssISbb lu láskbaa Frani aiaöróág ■sámáni és ebből iitiMi* a ftldtmveléai miniszter kllrrtindelfllilog felhívta a lótenyésztő bizottságok elnökeit, hogy ezen körűlméuy-ről a tenyésztőket, a mennyire lahetségoi és a milvr mérv\|NUÍ azt szUks%esnek látják, ér* tésilsék. Ezep mégofjlondő nagyobb (ovásár-lásról — igv szól\'ff körirat — azért kívántain értesítőéi elnök urat, hogy\' közölv^, il-teiőleg uiegujunrteU\'ü a leunfoigü körülményt a teuyésstókkel, az stóbbmknak alkalmuk legyen ms alkuizoa. és Ogyuökök uetáui árleoyömását. kikerüloiök, másrészről asonbau\' Ugyancsak ismerve népOuk azon rósz szokását U, h>igy kínálkozó vásár alkalmával legtöbb öwOjén tuhwrásott árkövetelésekkel álmák eljí — feli kell kérnem elnök nrtfl, miszeainl á tenyésztőknél oda hatni szíveskednék; hogy\' az esetleges vásárlást magas kUvétolfoáKKd meg ne hiuiitaák ; a minek követkozlélAin későbbbizonyára kéuy-telenek.lennének lovaikat olcsó áron elvesztegetni. - Jlngysr-Frsurila biztosit ó részvénytársaság \'(Frfttjcn Hongroise) 1891. éri február hóbsű a magyar-franczia biztosító tárta<ág életdszlálj\'ához bonyujtatott 4H ajánlat 1,074.81)0 iflj\' tőkéről és kí^liltatott 318 darab kötvény, 823,80(1 Irt biztosítási tőkéről. Az életbúfojsitáu -osztály működése megkezdése óm viigyii 1880. febr.-1-től 4610 ajánlat nyújtatott >űe I l;2óű,S00 frtról ét és 3878 kötvény állíttatott ki IMI3,800 Irt Ibizlosilási tőkéből, \' . \' — A Itnlaloii télen. A Ba-. latont érős jóglcéreg borítja még mindig. Örsről Siófokra kocsikon szállítják a köveket. Több lícium halászok lékeket vájnak, hogy a lúlászat rendszeres-sebb legyen. Foíiwra vidékén a H\'iinogv-1 ban levó nádasokai nagyszámú vadkárok lepték el. A dí»u stzkadatlannl folyik á Balaton ti iá < a partokon meg-r látszik, hogy a vit : jelentékenyen apadt. A kegyesrend ósz6di gazdaságából febr. 24 éu a Balatonon át egy kocsin ku-koriczát szállíttatott Horváth József ispán, Mintegy harmad vízen a jég megvolt hasadvu a lovak neki mentek, s beit- szakadtak. A kopás kiáltozására ész\' rcvetle azt a szemesi stácziófúnfík Ju-may Lajos és veje szolgálatban levó Tóth Já\'ios őrrel gyors léptekkel sjettek a veszély helyére, )s ess L ugyan szerencsére segíthettek jt í bajon s már 2 és fél öles vízből a jég alul a 300 frtot érő lovakat kihúzták, a kocsist s kuko1; riczát megmentettük s a lovak feldör-i zsőlictvén ismét liánon vehetőkké váltak. (V—m.) — Uyáresek orsságM érlekea-Ielé. Az országos\' magyar iparegyeeOlet igazgatótága az ország legtekintélyesebb gyártulajdonosaihoz a következő egyéueukénti megnívást küldötte azét. — A gyáripar minden fontosahb ágéban tiapról-naprs érezlio-lObbé válik annak szllkségp, hogy az egy-uointl gyárosok érdekeinek közős erővel való érvényesitéio véget egymással ériutkezésbe lépve, izorokaabbffu uüvetkazzeuok. B végből ez aluliroU ipnrqgyesüJo\'t már mult éri Lmározius 6-án kflt ItOrlévelével felhívta né, hány fontosahb iparág kiválóbb képviselőit, hogy ugyanazon hó\' 18-án közös érdekeik inegboszéléso végett ütszejöjjouék. Üzen értekezlet annak idején tüt Imtározta el, liogy s folyó évre cdy még nélesebb alapra fektééndő J országot értekezlet hlvassék egt be mely iia-túroznt folyamánvakést 1631. márcziiű 16. és 17-éro az országos \'értekezlet czenuul egy* behivatik. Aa onz értokozletoek kettős feladata lesz. Klűsziir úgj anís meg fognak be-széltetni — külöú-kditöu minden egres most eiuhtett iparág képváélőinek réuvetele mellett — az illető ipar legégetőbb bajai és fej-lödéséiiok legfontoiabb kívánalmai; másodszor leiadata lea na ériekrzletnek gondoskodni arról, hogy az llet<> iparág érdekoineltíoly-lonos fígyoleuunpl kitérését s annak lehetőleg hatályos kiavisfliését eszközölhesse. E kettős .csél elérhmse Végett az ipar-egyesület szükségesnek: vélte % tartandó orazágos gyáripaii értokcilft Uúiácakozásaít kellétag előkészíteni s c \'végbél, az értekezletben! részt veendő gyáripari csoportok mindegyikére nézve oly intézkedés történi, misaerint — minden teptériatett szakceop<ál sz értekezlet első napjáu Tmárva. llMu) délelőtt és oaet-leg- hasonlóiig délután kQldu-kUlön helyiségben tartandó szákgyitlésekbeu fogja aa öt érdeklő tárgyakat tanácskozás alá venni. Aa egyes saakgydlések megállapodásai pedig a tauáoakozáf második napjáu (márca. 17-éu) tartandó egyOttoa gt ttlésou lógnak előterjesztőim , éb eiHiuciatió tárgyává tétetni. Hogy pedig az értekesiet in••gá\'lopodAsai^ illetőleg javallatai írott majakzt ne maradjanak, as értekezlotuek föladata less a megállapodások érvényesiléséro -nésve már fentebb érintett sservazkedés létrehozatalával intézkedni, mire nésve az oitz. macy. inaregyosplet elére is logkén^gosebbeo lelajánlja•Jnluden tfilo tel* hető erővel való lámogaláiát éa esetleg kOt> romllkődését, Egyiitial kérjOk, hegy a uani-rendre kerülő tárgyak uiinél tnoglúlólŐnb Öaueáüitása vésett azon OgyeltM, melynek tárgyaiéi alá vételét netalán óhajtani méltóztatik, a napirendre Ipeadő felréJel végeit minélelőbb és legkésőbben folyó hó régéig alulirt bizottsághoz .irásbaa bejelentőm ssivMkedíék. As flg}* írdekébwí iaiv« kos reaűkod&ét kérvo, maradtuk hazafiúi •J Jvözlsttel étb. — Ktl^aede k&désff katonaságnál A hadOgymiuitsterisai jelenleg érdekes iér\\ déi megoldásává fnglalkosik. — Tudtuk, begy stámoi polgári- és vadásztestGlet létezik, melyek qgreomhát vicoihotnek s több kiváltságban is résaestt nek. A kéidás abbéi áll, hogy koisltsek-s a badiereg kötelékéhes tartozok, aa Qymt teUSbtek agras tWalsinek vágy a tesUiet zásdójinak a rendet kato uaí lusteletet msgsám T A hadügy muusite* I ÜS M ■ 2......■....... roma íÁ\'M lott Fiacbel üalö] lajjtuliydoíioanál, Xiég/- lUnmán 1881, ujiri.i, (én okvstlenüJ, jesetlen nljnii, lift ipril fll^ijóig ■ \|iyi})iit.i!ifin 6 Ipflldá nyelj > ima iránt magái tájékoáliiljaj pi (unióin fog tnegjelcnui.\' A \'Idlliíl Bírna beat ogjÍK otó rangú mfliiitazete által og Itiál littatpi. [Temeavárott IHKI. fuliruir Mfán. - CtrJmm UnfiUrktMyvkíadó liivAtnléban Dudapeaico, megjeleqt Ziétf, \'No Ilik RegPi\'V francaiéból fordította Julius. A magy«r Ikiadág forditáa egyik legkilüitölib möfordilpnk tollából eród én a ftajuczia il-liiaztráltj kíadái eredeti rajzaival lette c tufi díazitve. j Az egóax mű, HJvid ídókünben inog-jelen$, fü^etból fog állani, Ara egy (fizetnek 30 kr. Megroiúléilielő Finclnjl Fulüp kOnyfkqreekedisében Nagy-Kauipiáki •j— i TAborazk}\' ét Parach nemzeti zenemű-! kereakcdáaábo^! Budapesten megjelent :\|Dftlcsokor a népizlnliáz kedfjelt nép-dalaiból. I. EMeledik ajull a gulAaj2. Vadgalamb szállt. 8. Ninc«eii nálunk. 4. Elrúen-nék ma jiotzád. 5. Hólui Jovamj 8. Ulj\'aii eiubei (árra kérem,) 7, Jlars ad juri ti rangba voltam: p Iia to tuuuád.; Énoklikngra ion-gora iciaeretlol (vagy zongorára jküJUii) ni-kalmuzta Erkel üllek. Ara I írt. I Zalamegyei gazdasági egye-. sUlettÖl. A/j oiszágos borátaati kurniánj hűtős ur ijz országikuxpoifti roinUpi\'irti-ben kiállításra mustrául beküldendő b> riik s^llitására használandó palánkok s dobozok mustra péjd&iuát\' nx egyesület-jez megküld vén, a titkárnál bármikor mrgti-kinilietnk. Zalii-Kgi\'i \'/i\'g, 1881. raárcz. 6. Stúj\'thy Antal 1 titkár i KÖZGAZDASÁG. 60,, 1881 /■ila megyei gaiilaidyi- rgyiilMifí. Felhívás A feldiniveléi-, ipar- óa koreskedelem-ügyi to. Itir. minwlor ur o iiagyiin\'-lióaágának eliiaiározaia folyián borászatunk óntekei-nok omeleséru egy ujabb nagy JoolOMágu íntóznifiiifl lelt élotbo léptetve Ezen intézmény egy orazágos kOzpimti mintopiiiczénok a tülduiivoléai minisztérium épülőiében (Budapesten, Ferencz 3óz»i>tiór Nákó fólo báz) az országos boránali Ifor-niúuybi^toa felügyelete • a küzpouti pincze-uioalor kezelúse alatt leoudő felállítása\'. ligyi.K toczólja lévén ezen miutapincz&iiek az országban létezd külütíbüzö bui\'kéázlntek-. bői bizouvoa mintául • mintegy kiállii&su tárgyul aajolgáló ineiuijriafgnek elhelyezésire alkalmat nyújtani a ez által a bortevéket a lermelÓket kíízvoilen érintkeaiabe\' Jrnni: a kéielutuik\'it eladni kívánó trrwelÓknek aa-iál árdfkűkbeu kiráoatoft Jennft, liogjc éreti, Íiíft\'jlpt) bora/kból kicsiny ninU flrogekb0 tnegfalalS mmuiyiwégfti luinél előbb (flinta Téppon (földmireléftj miniazlertum, kíiíponti miutapinczébe csimaive) bek üld jenek. A muatra-kaldemén/ekre bídogatólen-cxikbe ctfüiuagolt 1% máafél docziliter nagy-aágu kíaebb palaczkok le«uek ajkaim-ttodéit. Az jly módon beküldőit bvr-üJÍúlák kapeaábao — melyekről randea kflo/v fog resettetoi,a borküídé által a név, ezim, lakhely, poata éa távírda állomáa, a bor ter<, meléai kelvén és évén kívül — l/a a \'termelő érdekeiben fekvőnek találja, kileendő még a rendelkezésre levő készlet menu/íftége • a beetolíterenkinll eladási ár. A minták a vevők általi megtekintésre a minta-pinoében elhelyeztetvén, a vételre komolyau reíleetálni kívánóknak isleléa végett kiadattuk, még pedig a beküldő let-ízöao b e tokinletbon nyilvánított b\'vánaá^n azerint dijtalunul vagy bizonyos áltála meg- j szabandó összeg lefizetése mellett. í Minden egyes küldemény a fent érin-" tett czím alatt Dérmentre lesz beiciildoiidŐ, ettől eltekintve a termelőt semmiftw költség nem terheli: mert a borok minden egyéb tekintetbeni kezelése teljesen díjtalanul eszközöltetik. Sőt a mennyibeu a pénzügyi > (Örvények Ő fflzele 94. g-ának Imiárezata ér tőimében egy küldemény bor meiinyiaége után a fogyaaztiii adó menteaelg egyedül azon eaetben alkalmaztatik, ba azt 2 krnál magasabb fogyaez\'áai adó nem terliali, ámbár Budapesten egy liter bor után fogyasztási adó ezimén 3% kr. kOrezeti vám czimén \' t ks» szedetik; e szerint tObb minta-üvegnek egy ládába csoraagoláia, mihelyt a küldemény 50 centiliternél tObbet.tosz ki, fogy asz-tái adó és kövezeti vám alá esik, .ezen czimen a küldeményeket terlfelő kiadás a fölŐmivelési miniftster ur ő nagyméltósága áltál fedeztetni fog. Országos borászati kormánymztoa ur a termelők tájékozása czé\'jából azoknak leendő bemutatáa végett egy teljesen felszerelt mustra doboznak ét üvegnek {küldését ígéri oly megjegyzéssel hogy a termelők, kik boraikból müetr/iknt beküldeni óhajtván, ily palaczkokat szerezni kívánnak, (eziránt az országos borászati kormáuybíztok úrhoz-iordulhatnak, honnént teljosen leiszerelt must-radobozok ^darabonként 17 krajezáprt tetszés szerinti mennyiségben lasznek I megszerezhetők. Ha nagyobb mennyiség szenén igényeltetik, ugy közvetlen az erre vállalkozó caégekhez fordulni legajánlatosibb, még pedig e palaczkokért Kosiueli Jáuóa üveg gyáros czéghez (Budapest városház kűrillj mely azokat dugóval ellátva 5 krért sxál litja; a dobozok pedig nagyobb mennyiség megrendelése mellett Sehück vaÖutŐ czég-uél (Budapest Váczi körút) ezrenkint 110-írtjával tehát darabonkiut 11 k(ért reudelhe-tők meg. Az országos borászati kormánybiztos ur felhívása folytán addig is, mig a kiadandó szabályzat megküldése mellett a minta\' ^ i cze egyéb czéljai és hivatásától réssktfl \| felvilá»{OBilA»ok<t adui kénes leepd, a jL \| lobbieket a t- bortermelőkkel közölve £ j felkérem, hogy az intézmény nagy bord«n. jét szem előtt tartva, azt a borp>Datrák«t minél nagyobb mennyiáégben leradő bakg. I désévsl saját jól felfogott érdekűiben a 1 det nehézségeiben támogatni,, élojravalé^ 1 «ütikséges voltát eá ííw, is igazolni,, a toj^ \| ges támogatásban, czéjjaiban eléssf^ly^ . emelkedésében, virágzóvátételébeji - aj, termelőkre jótékonyan visszahatni fog . közreműködni szíveskedjenek, . Zala-tyerszeg, 1681. febr. í6 io. Arvajf Iitoáii m. fc, tfJTWli éifttt. Felelős izerkeszto -EOFFK A NN M Ó fi Nyilttér.) jv/ilváüoff loarönet Isdras lílíleM&aininfc itutmat • migj$ Inteti UiíníU rém fia t Uruu/»t, mdj ad« •"JítLiitoíiUii IMvéajMsIm eutott * k í. hí p. ■ar Hl-ín m\'gtkrUti »«r#öíá» »H!mirj\| líL^iutt i{Bf Jvgjsni oün js\'rá iéiiptui. t—\'ftt Uiulft, i; iiuá* otni 4 lfjí»3ffj.»t>íí MitiwiKit ULétU , jj -luu kifli tfj (ir [«lj««\';n dljwiitc 1000 fit\' íf I kötrSnyt kéibnitltt a ■jtl««aiMS<f teréa íj rllu. S 11111 m tMhitlnnt ayílvapttaai » m I »n\| által. éfrtt UptcUU wnolünl I 0l«tbittult<:ii mwtuuWl leint a ifgel8ujü»íbWltti» 1 dMkiwt írltfra íjéM. ■ i•: < Kait Köitvit. IMI Mk. tt-V larexa ttfnubr I " rs!dlijrti)lu>. •) M n«r;»t alad Lojlnt^lürt aútf S ai\|an faliig—i .. »r w y Q Alulírott ajáuljá a nagyírdemü Q közönségnek az alább sorolt (saját X^gíártuiányu) tárgyakat: il\| K 3IEZEIGVPMZET j\| Q építészeti meszet, Q \| Q hyflraulictw me«ser, Q Romrtn-cementet, Q T^lótll porf Jttiid-ceipeiilet, Q perlmosl peillsad caatenl kövezeti * táblákat, lóvályuk, visveutő csövek, j iótttksru&oyí kagylókat, • i karsti márvány (3 féle) j homokkövek épitétre, j lépcsfk, oszlopok aat. s Üeulut é* ípilüja minden váüutlíkbcm. \\ Kályhák s /OldmlvelÁd (épek. C KiTánítrs árifgntktk k míaUlt- £ pvt IU4«tMÍ. ÍM * Martori Osbár ? Nagy-Kanizsán, Király-uteu I. az. tói 1-J Családi csokoládénk c»k ftkkorval* nBai\|H fs«f _ .. _ k\'vül mefl eien véd\|ajy vss alkalmazva raJoMgának p«pifbs. I a. Án a iS 1 , ISkr 1 w. „ .Saowibk- „ ISU . M 1. a „ „ k. ? „ Afear . > » I- _ KtkUr Na\|y>CaMÍiMa: RHttfald AWÍ ** Strem k Klala ara H eikeuy tni u(ilü-iuellczukorkakl * mii it ■rfi^ak. kélöjn, kMNf a I MManri WII«I D^fiHia a latmimi Utal « Maaw«St mik iri>ég lattm WHII megb, nftlkaÜM Mnf Mid aam mát •Mg M ntm Miatt titkot fc«MK wagakaa, mlutrini a giga «a Ug-tat twlner gyUbdt qikkbM lira hU mwI nm H auMl ■alia ej k mum>itiu DM Üteg «z«r««k k) égjaHati arisftM tk\| kliuUa gyártmá- / Ejroaknál auskorte kt>keor Bti/li!>;l Üu:« - V.gjalikr4l kaaaAvStak. kfttaa* >\|/iliiki k^ Ha<gilag kqhgjaf «é<\|igj>^»i. m. Sakaaaa M íiaaakai, mm caak ijmfiju aaaak «MMfM. Silimidc Victor & fiai C4 L.$tb. gyóntok liia, Wi$dm, AUtfém 41 ■C \' aftabira ara M kr Kafftaték; Fitew IMa pigrU Maa J. gyini » Kariiata, Kllhsda J. Utaejrta, KJa.. aHajl. A.-W\' tta, Dnai K^J ni u flUsnkaraakad. W—gia. I a. tmn. knwwtt. MM>, Nwattr, Vuttna. i JoM E u,VM I VMHw. mmr lUf j snk mm ujtuu Iiibííiéi^. ftugair ufü nft \| Foyfájdalmak ^jTÍ.1 Utol akár keMMk a Mm Mi4m fclvSas-fh k»MBÍl»t»ri\\ •MwMtaOt E mm atoJfcWt-tiaiigtiit TÜáfiim Mt assitli C7 aiilaáai^ as mOhmék Valódi kia «»frftb« «» 4.W kr. K«f Uktö ksn-Rsatdai tsftwi k TMftar Mkast. MM u&ái utftsiKH\'a a Hbadi Ka ka Urnái parancs kint Ajj^krtt. kugt a tárnáraticauokwgok ^ntruHásatt u>>lgári vadásaiefttüleiel^ jasiii. a puütika Imióaájfak mcgkértltut-aor vr4, AlmpiiVik t»»n, liMgy « kétUAst minél i4»bb ittfgaklatti ••» ás erre vonatkocó aza> bályvkat ut^állapitaui Ivheaen. Ur. ^cRnijl .ínbruM ur, a ,l,i}iti>.r li!rty»\|a aniert jelca muu katárnátol nagy tigyóiu el érdemlő caikk jt\'li^ii meg e cziin alat : A németség kiirtása Mig>arunoág» i, a Lindau Páli áital v.\'TkíífiíléU heili li pOcg^nwartk! czimü azcmlében. Ölömmel tudaijuk t,j olvaBÚlnkkal, hogy kit iné publicistánk e uaguVdegfl czikknt^k magyar fordítá-í síit átengedte lapunk Mániára. A jelen! • számra azonban\'későn < rkizvéiij közlését i csak a jAviü scáiubau kixdjflk meg. Nagy- és Kis-Kanizsa Tároxok képvIsel^tesiOIélébdl alakul l blzüittfftgok. Go.H.m iyi bit( lltiiif! Kbenspanger Lipó , Sonimer Nándor, Mirschl Kde, l^ibál Ferencz, Ujváv Illés, Hertcleudy Béla, iltui Pál, Kper jes) tSáudor, Uatinan Gj\'örgy, rlpsszwr I \| iguácz, Beiuv.ik Ferenc , Knausz llol- \| \\ dizsár, Áxcnii György Varga Imre, j \|. Kiss György, Thomka 1 Imlíc, Sreidl Já- ( nos. Juliász György, Swdlufayer László, r Plander Tiszai József, Varga l«ászló, Kuuiis, Gudlin László, B bocliay György, Senntkc Lajos, Dolmányos László. SiegfayBgyi biio ttdíj: Jlauser János, Dr. Laky Kristóf, Bchleiimger Gyula, Tubol) Victor, Lóvin-gei Jguácz, Hirschl Jícrnann, Oroszváiy u i [íj\'nln,. Szalny Károly, 1 eichenfcld 3J4r- • kun, Pukiiianu László. \' k Pfyiíilgyi bÍMOmfig: Albanich József, IAnclt László, m Bell llieím Samu, Dolmány«w László, i k Kpmjesj Sándor, Cseiiiiw Károly, Eben- j1,1 spanger Lipót, Kaita Jn/.sel, Grfiuhut j Küliip, Gnimaun Henrik, Herray György, . j,, iluVIil Kde, Kovács János, Lóvinger j A igtiácz, Pal Sándor, Plihal Ferencz, tto- ^ \'seubbig laraol, Sominer Miksa, Stéru if4 Mór, Wt\'isx kjamu, Welszinayer Mór, J-JV Wcisz Manó, Wcisz IL i. Tóth Lajos, Vágner. Károly. . te Építil2nli ibili i yoz\'í i nclrtuii bizaUsó.if í\'0 iieucZ Antal, Geiil Mór,\' Saller £ Lajos, Piosszer lgnárz, táguer Károly, ;fl\|, Gutmann Henrik, Győiflfj \'János, Kper- .Jí wIS "E »; I Jwt Sáihlor, Wei^z Samn, 1\'jiWI Ke \' renci, (JíUpár Ki-retic, lliiaelil J ide I Tei fcánczky .fozsef. Kltcnspaiigir Li wt, i\| Gulman Vilmov, Welsz Manó, Hír átli I József Vendéglős,1 Schrejer Lajos, 1 «r-; telendi Bóla, iRosenfeld Adolfl dirji- * mez György, Kiss Józkef, Feriid, í ar* i ton iiászló, Karlorita József, \'Lóritger k\'i Ignicz. Kdietfítstfijllgyi büollmgi \'J Dr Ditiicliiiein Dávid, Dr. 8c iri ver \' Lajos, Rá íz Antal, Práter Béla, \' er-[ siinczky József, Dr. Szukits j N ín or, j Balniss László, Práger Henrik, I^r. !\'r I bnrger Jakab, ltózsa Károly. í Jogügyi bitotítdy, ! Dr. Laky Kristóf, Dr. Tii!n»\|) (íj ila, llapoclt Gyula, Dr. Bonrzik ÍFccicz, j Sltuon Gábor, Oroszváry (gyulai, Fit clil Pali, Darázi Zsigmond, Varga La, us, Garal Benó. fogymnatiumi bitotíníg: Berzay Klek, Eperjesy Sándor, jtlli :n-spanger Lipót, Pap János, Hértclei dy Bóla. Sitiméit Hj\'l\'i bhaltitfy: Stolczer Giis/fáv. Knausz Bold\|zi ir, Knortzer 0\|flrgj, Kbenspsngor L\'ó, 1 Wollieiin Kritjó, Kováts János, Masnii z ker Mór, Semodits György, Polal Hó -n György, Roclinltzer Vilmos. irodalom. At t rarat alatt tSUmliUU mfivsk kaiibatük M i tg-randalhMAk NigyKauiiiin, Fifc\'liel Vftl^p iflnj r« k«mk(4l;iél, \| \' — HIm Jóaarf, olőlisetést nyit Ul-leméuyei második tetemesen bővített kín lá sáia. Az ellő 1876 ban megjelent knalás 1\'iibbadán még ugyanazon évben elkelt é a lünyvkereskodői lorgaloiuból letünL a ki tó e költomóiiyeket első megjelenésük áll ftl-mával buzdító elismeréssel logadta. A jje eu . második tetemeien bővített kiadás az\|<lső«. kiadásban megjelent darabokon kivül tár al\' maizni fogja mindazt,\' amit azerző az utó ibi • négy év alatt Ügyelőmre méltóbbat irt, e ek I közt néhány ínég aehol meg uem jelúut uji bb » keletű ^balladát a vegyes tartalmú liöllemji; yt. t A régiebbek közül fölemlítjük a:\' S«s uy\' i Arje. Simon Judit. Magány, lügy sir, IJ gy reform, lelkész emlékezető j m ujabbau p «g- n jelentok közül : Ágota kisastzouy.\'Szén la- é túlié. Kiuesea Lázár lánya, Gyilkon linít ig. i Hanzi cziinfleket. A 16-18 uyomalottj: rre n terjedő kötet kiállítása szokatlaual füi \|\'es n lesz. Előfizetési nm: ftbve, finom velSupap -on 2 frt diazkütésben 3 frt. emlékkiadási 10I- a laudí panpiron, czintrajzzal, kOtve 5 frtl Az b előlixotéai pénzek lolyó aprif elsejéig jl )a» ti Józsefnek Temesvárra küldendők j a k Itet a iiSiftii Koliarits József és fiai legelső ktbz febérnenill, vászon, asztalnemű és szövött ára gyári raktárakban az „YPSILANTI"-hoz UudopeHteu vucai-utoaa 5-ik ssain alatti aiuliazbau, kaphatók mindenueiuü kész férfi-, női áa gWraekt\'órtiüőmüek, vásznak éa usztalnemUek • ...--J ni ItfntjjtM idltnlikhm ii Uhtmt minhifim * ItfjaÜMfié ár«á»n. j Ktnn-ISUtK, railiűrgi, hoUutU rtfj iriaadi tft.1i 8KKZKK iagtk naulapolaabol 1 Jü, I.SO, nlawik MvaUiI, djuakja 3, iM, b, 6J> 6, i, 8, lü, 11 frt. UH, IJU. qwaaabúl z irt to, >, 5W, gatyák l,iS \' VüKrl-UlUlkK,biUi«Uak, HadaiioUiilíúl,;niali« vauua, \| I.SUi li KVKOKlUiKK wgU MaSapotatitMl 1 \' ftarátya S, i, ft, S, T, S, 10, ií, li—Ét Ictk. ] SO, 140, wla«a«k 1 It, t UL rtaaeobol í.ai, j li KtlIMHAlMlTJU.V-lMitK, ilaralga I.JU, Z, 140, \| I mJgalykk lak, I irt, U fcVtSabK midijw- i, Jiu, i in. laaboi 140, IlU, Mtaaaaa 1.14, W immM I tEttíl \| bZUiÜa-lNkiKK, Hltyt 1.60,! t, ÍM, S, m III, IhU, I, ibo, catjrafc 1.14, 3, SS6. 1 KiUkUlwu gallaral 3.40, S, 3,iU.; KKtiZ t KltJiiÜíEJlCliK Icaijuk hwIun, mladM KKICH íi/,i.Sl-,> AMUUL 0\\bUl(0-Ü<(lÉIÍ,ill\|]a ÜÍ40, ! pagjri^baa m mwMguaa, agjuuu* nacwaiua • kei kuluu W>lkiil Jl.jí J.W. 4 in. \| uáuMka, malyakrtl kiv«nata« uagy aijagfNauaaat ífcll lllAftlk, Ikág/W, yff Inuifu* aubium, ; lwnaéu««au wkuwljuk. iimibvl l.lo, l.i), 1.14, vauuiiWj IW, l.tili, Uiö TotSüta á\|au(juk aag/ rakiiruokat Ttwoa ét aaiul* i in, ruuiburgi nm^umIióI 3.35, tpil, S, S la. kU. ! ii«uiAiÍKbcii. Muri kHUUtüikíÁK, \|«niutlMlj lelicr n» ItUliUülUU VASZÚN. i3 ■iisr <4i iM) IS, 31, at, \' I.M, luc«»lj» 4, ÍL40, 6, ujMl, Öl sao, i tiO, S-tli . íw, It, t, JU, 11, 14, M, 10, 44. 40, 13U tlUg - litigL tatnabol, I icbár (ucu(j. Xb>>, 4, 4-40, 4, ti, :, IIUI.I.AAMI VAUI irlaiaü »«atoa, H ia.ur ti) E T\|MSIn. li DVg, ltiU»rw»oj»k, UIkfíIviUu u 33, li, U, Sa K>, U, M, it, M. Is, 4u, 60, liw uug. I uunuul, vaittrtwa, lucuijk 4^0, ti, I irt. j llul.LA.NUi VAtZUM gj«nMk4abanaauűw« at agy- I IfÉMrl tsKIIKKfiUOK, l.litr vutuo, lueu^a i, 340, \| utuiUkto, bmim ntt; »«g. IS, 11, IS, U, I \' 4, ÓI, 4, a, 1, b, ¥, U\'. 13 irt, ru iHig. \' I tű, XI, U. t ti, 3«. 3«, JU. 40 irtIg. fkKtl-ieutKkÍMUpK, tuiuubul, lüMr iatfaaa atélial CRLA» vAMt»N", mm (M iftlj i^a I04U, U I 4-Mlj 4, S, JAJ, k ballalMI aiiu. itallal, 640, 1.4o, ilU,[lS. IS, 14. ISI 16, 11, 1% IS, Sil, S0 uug !■ 10—41 In. Mtaak \|MHMUa«bkco<lkk Satalija S4 l»r. LKl\'KUÓ-VAüZOK ap Mtlixu, SS tmtrn \|»l rw.i It I 40 kr, panat Űutuaabkaadtk uumi (mU«I, iu- Wp^dra »»g« SS, W, SS, 41^ 43, 44, 44, 4». M I c«aua S Irt. i I . 1 \| \| Itv Mg. FkUVI-UALLUlUld niiudu iMialban,! Ugfiuuua^b bhlli.K lÍAaUTCSlaVAT, h3 o.u.m., 1 ohim H ■ , UMakg i itt, 40 ! I M, 4a, SS kr. fKUlMÍKZhUOii, LtataOa, 13 p4r,\|4 Irt, S frt ILUUruUN VAUT ClUmiM, »«g» 40 aMiar » Jo I SiÜl laUKK, niuibUrgt immbüvI, ttiua, dtya 3 40, B, 10, IlfSO, I>A UMk l»a^ ISSu, ia0, l», M. ■ UU. 4. 4 írtig, jíiugtlt, 3, UO, t, íi uug. KnuiciU SCIMM tfAüaVASZ, ti mMm (W wt) , IA 1 MÜkariMMl uIiüiumUok 3.40, I, 4, MO, 6, t, S, II, tlL 13, li, U UL f \\ i 15 likig, aadaiwitabul tiuw 1-40,11 luriul, alwgaii HZlUKa aUtUfUtkAUlK üm vtl.fauldyi,, I iniicr I t\\"t irll ül k-1 I 1 i 36, 3(1 is, 40, 43, vi, SO kr. <7 Vöt HALÓ uadapuliubiilj %jtjttbk VAU^O.N^UIKhli UOK IxilByak «a uiVk «iin« ■ ( IJV, 1-10, SMmU 1.54, SJO, 3 40. sjltu, 4, 4 40. latuÁi 30, 3, 3 W, i. », a, 1, a, », 10^1 KUg ■ I 4, 10 írtig, i 1 I TUkÜLaUZO, UMU >«M waaaye S«U, aaO, • ■ NŐI uAIIUavaLÍiM. awlapuiaaMl,! aUna aiagiijraaU, , »w. ÍM, S, S, > «. dlua l.W, ttiaktá 140, Oitiiuii 34U S, hr, AaZ\'iAl.atMHiK, uaMa ltu, UMaatja 440, k, 440, ■ 4 inig. I f, », S In, akrauM S, a, 10,11, la, S4 I M6t\' AUj»»HZOKK\\jáK, nadapolakbul, uogtlj.kktl M/rt, l ,n SO kníl 1 inig ia ilaillf tl. juAh)a 140, 3, (.14, 3.40, 4, 140, IIAMAM akZIALI T1UUrwUJi, « tmmtijn 440 k, 14, trnlg, uaulTltal 4, 4, a, \|, ». 30 írug g, gia f }ftu, a, S4 írtig, 11 >WI)I. 13, II KŐI U.Uil».S»AK {iuiúllul, kilttMi ■ikOatgi.ta, U- 40, la, 1440, 14, la, IS, SO, iO írtig, ,1a urnljn caa^a 4.W, é;\|UM"1, », SS l(Ug, <}«ri»U>l n- tk, St SS, « nig, M Matlyra 33, 31, 40, 4a, d 10, 11, 111 li, a írtig, \'Wiatitk jtammlnll, if lUg. Mm <4, ao, klü. 1 Irt, IJU, 1ÍS0,\'1M 340, kiig. -KÁVlOt ttfatHiZ aalaai it lak, dl\|j I, S.M, 4, 4 NÓ1 ÜöKUhKN kT ícliér raawa^U, luc«lj» 140, tu, flj\'ll írtig, nfaga-kalattk tucuga 3, 140,4 3, 340, 4, 4, i A S, IS IHig, Ugvli iMtoabalitf 40, kitt krtg. . UH i«Mt, 4, 4, « 7, H, 30 tru fT CSll\'AÜVpUUÜiiVÖK, I akkkia 3. 340, 4, 440, 5, Köt riuatzuliKHiúu\'Oaöa ötw«b, itya 140, , ím. £ is.&u, 1, a,», 10, » I4U, 114, S, íiiitrt 40 kii* \| AUViKUll\'ÖK, dúa 44»V 4, a. Ima rlptbál >«ft riU-CHUKa, S it«Mk ttaaaáia, ■Mn.JkaU, .lbj» I, AftZl\'Al.TKiUl\'Öa laO 4, 4 Bt, riptboi 140 kr. í;\|0, atlaaa I inkft, 140, vaaMakui ll«l,S4u, Ml- AUVlVUtOCZOK, kitabbtk 440, aag/uM S, Magvar gaiyak lku, 140; S ÜVKalikNítK wgaa <4o, 140. m 11, li irt. 40 kr. r»rtt\|HiiiVil luk 140, Mindwk lb, 1.44, .. MKMVAMZUMVI KfatfaUKTKKKIil. IBO OWt 16W uuuiwl 3.3o, Íi4lgai/ah 1.14, Í,i0; lu KVMkía- mag iá leijtbb kia* iikmaaae «■ aanakaa k Mg- NKK, ~ -tiVrail \'\' " - 1 Oo, 114 Mtiiü kiilliUibaa Malgtikawak. aaakMl kpagyaa. HwaM 3.3UÍ Sift, gályák IW, 1W{ IS Va- kllukrt kitaaMgra >ainwiai bakákyok, I Mit érmk Ip^mi1iÍ\|hMim\'itkitlMk, , ftd rrt/nwl • it«ja«b wfV wM Urffutttí «kdr m ateél fn— MMaS»r» mm hmm, II Mf a/aii ftJM al mm MMaa, mmul »mttm kixárilMak, M liMtl^rli •» irU fit,i,u knW u mim adtai. I ■ taaü 4m ntryi,mitUnK úif m\|wu, taWbtf \|rtat«ik, kiMait ftgftlitftl 4t yi^iaw wat#l \'•(»♦ » toafapMii Stfi awrtiwrtMk. 1 821 1—4 IV KBlőnlegességeL M ütLIiER J. li., smWI VADÁSZ FERZHCZ 6xt. otódi Ulatsiertírtból „K VIKÁ(«KIRÁLYNÉHOZ" BUDi^ESTEH: Föüzlet. IV. koronaherozieg-utoza I Fióküzlet. 2, szám (Párisi-ház.) \| váozi-utora ll-dlk izAm. POUDRE DE SERAIL. jBlabáni Luiit kMtni klimax mxfM. I >\',rn urtfm, •«7tuUt\| inw\|rl»«livc, mládtn árttlou tamkOl aitlii it oljr kMaS laUJdoni-1- J flu Im xv^it, linnr iMiW\|L ti M^flMMa kMtIMI porakil iSwrwt MMkaa\|M\| aan- i R ((„■/<= Irmrrt* at armt at u.>>». Ifcll—^— MrijMáMI nntAtl. aa ttrutk M t ittttilnntkJQa M I -«;(.-- .rlnru\'lfi tlilc. nOt, mj, bier » lt««lMtb nriuHm Uptt a port raJW MwctíbbI POI UMK II I Himi li >11 «f» i a^ft dabet 1 ftf, kb dobat — kr. . 1 Hl C£LMrP03IPlD0üi -vr-r^ErH^ I I - . ilfltttfll tB 4. Ltléku .IS4lliUc"m Rt Maa tur, n<l;l]rl a blraerá laa- I ■ 9 . umi wfi án k\'iniqi Mai India tartMl ru><U»irÜ«M. toílkBI. Irtor aa (Mt>4t4Mk art-tl I ,.hw> i mrn fan, xlawUtiaiB ti] a llnlrlt k6%)iiU(«M att a ItckalkalAubtaa tjínltnl. B WWn« • •. J ril rrliüctil • ri-njU fjjriniiiij! A-C\'eilfn T»mpm»ar mbidbl ttM. »N\|\' , Ifl r>\\ •..ataatMMk , nkmjök ti ui"a km TltnwdtitbUra, t bmM anaaakM, acHSaktt M kar- IV l.Vtt li<naMlfaitalaB >l M dm tórfiljak. Hcnfol ti^tfdi * aMUInl atak aa ttats Mgaaal • I \|\| „ov: tt éra BBla WfUrOfBl Al trexot anMa ba lakit kia Mai a .Puudro Serall\'-W, ~ Bgr Mrrfr í >ll J fft * ** I I II . 4 4mt a f trfl Bánt mj UlWlasar Mttt UbM> M kHSIS MfHwIgi áll al a l-V ÍUil LYSa T g \| I ff in tkT> tinin rn ligkrilw—k> Iliit, >\'■■> llfWda E««n klIBad runeili II iifttl tlL Ollttmu. > ilAnW. Jf Ulti. k«l«tl Kfttfll. - Iff lm «ftt P&TE DEKTIT1UCE SLYCim (FÖCTéT) i^.^SSTZ^XV I I l.tort i «tn* thtanAtM tUta. - Bttk * Utj- ■ k, aMljAM a MglMatltS 4t 4pa- , ■ tarti —t k.\'Mai kaUMn aém iMDaM. Kata hu rn Nkkal tJlátoHMtbb tttl Wr»»lj\' \| H MnMIftott^ c"W«M>ilartiHMb«B aril^k \' k, fin »«T aaM t«gly4»al wtknrol- I ■ Grtn\'Tkl Hü k«wi ).tMraM«ahaa rtjllk. - A \|i)»ita am lartileat mm mmufS taalar i tínt í. ,-tr i\'•« » Mtakit, aaMUI, NT uMltln trtiat, ihMmiii). > borkSfH 4t ***** ••» MlkNlt\'i.\'lY tM« a Mt* m>h okocty* tlf fa\|tl«akaak, Mtytkat a l^akatk -ttok- . If i. uk M.\'t. wM). g mr íp ffmdlitra tartja a nilú, nltil aaatá kell\'MtIlaa atagll, mtj bitó- H \' u ... 41 i.««»ii atjirtTarta twS. — lp yiwttat 4ta 1 fn. . ■ EUXIB QlTCfRlIE MírT« psir li lontk (Siájík) ST Zr Zitílí u.,11 4, iftfaarDaylUa a MakatkiMai akiMta M Wt táfU* a «»buil, a gljr«ri6pMlMfal »alA intüm alk^uttL Mj\'ta. iTaTartteffa —. UMa» hgtíitk, —>í aaaakMSl BdlM M kaUa- , waé mm> a WMkttw. - «C "y > VMflliífi ynOPflB k»n a lUklMaMttik tlUSHl, MMtp a ligkliakk i VEUUÍliiilRl I uurun. L,n«r.M«a mtnartit attUt M OaMi, lar4M4 irtalmn itpWr j ■M ttabad w iniiKk MHaaat tlilMH UH a Mgakat at Ingbart wMSta MJdatom 4t rooUttíl taar 1 ^»»k* r_ . \| •r. rogysroBPOH,\'^^ ...........i 8AI0I eCllADTI (lipiímpjilSS^SÍWsSí I taMM M\|H»aiMl rtaSaa bitklIÓwkMI (Mgitja. - ÁM I lartkaak IS«r. I dib S ftt 41 kr. # „ ^ Mladaatal ■■ikMWMjik Talddl MlaSaSahca kagktalk a fattll ITv f»u»lU»l iMMé at flrawMt Mladtt Jél«aidk«ar I7MI""\'«-, falban. SitMipa val<4l »«M»>M a )aMa XJtgjatM hLW.XB\' **** \'íV^t\'tM MlttMik talSdl trmmmim * aagal SlteW V^liirjB Nk «• Aiilíftfám ■ ItSaltMkk gSrl tmm. rn. onf ■tr VMÍM MSffSSlWéMk stiavit art >i«mai ssaMeMMsk. ,1rfs»UáMk X>»ialra i0pm ét hiimmltt. \\ \| Kapható i Hol lény E. [fgóggutriu urnái Ztila-Bjer»Mcgty. 9-10 \| 11. szám KlUóklTlt&l . Fiaehel FiUlVp küny fkerea-kedése, Ujvároshás aUsasu 618, asám.. llöflaetéal Arak: E&hia évrá 5 fi i.1 Fó tm S fH. Negyedévre 1 frU 10 Hirdetmények . 6 haaábos petitsófcpgyszór í kr, tübbssöri hirttotMl 6 kr. B6- lvgdij 30\'kr. Szerkesztői iroda. Bora a láp szellemi ré-wét illető közlemények k(Jldoud6k;í\|j-városház utcza 618. n. , üúrmehteiien leveliik csak iameH kesekbíl fogadtatnak el: Kéziratok visssA nem küldetnek. Hjilttér< l\'úliuors 10 kr. MEGYEI. ÉRDEK0. K ÓZ M U V ELŐDÉjSI, TÁRSADA LM I\'éh GAZDÁSZATI. H ET I A ZALAHKGYB GAZD. EGTES.OLBTM TÖBB MÁS ÜGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. i tel, ital, táp lá lépi Mert ezektől lesz az „anyagcBe,reujlerii). örvénye szerint a vér, a kus, a csoot\' — tobát az életi. íAzertj nevezi ez i mi okos nyelvünk a gabonát is élet\' nok s a tspeisl\|" Is „életes-1 nmrának.) Nagyon fontol tehát, j hogy íjiit i akogatunk o gőzkatlanba, —■ mit i dögatunk e zsarnok, de le nem ráz-I ató moloch* öröktűzérp? iojajat-e X : hogy lobogva gybrian kiég-,on? Itendos tüzelőt e — hogy i endesi\'o égjen ? Vagy pláne puska tort — hogy szétrobbanjpn ? Sokat i - - hogy elakadjon ? Kéveseb e — ogy elsatnyuljon? . , Fontos tehát a tápljálék mi- lége és ménnyisége?! * * Sokat irtak éB írnak a pálinka i tkos voltáról — mint mjttnk elese-i ovészitőjéről — népilnk olbutilójn i ól sat. megadták tőle,. Bipgy táplá-6k, rámond iák, hogy mSreg! Mindez igaz is, nem ip. Lássuk hát,laikus bírálattal. 1 ör is tudnunk kell léhát, hogy ni az a pálinka? .Miből áll? Mi az i Ikatrcaze? ifát. semmi más mint 1 orszesa (Alkohol) és viz. Tehát méreg is nem a. Sőt mint iinjdnem minden méreg: orvosság iDe sőt táplálék is. Tanuljuk tehát mogismerni, liogy miként és mikor méreg — mi-Kor orvosság—r a miként táplálék, nr.onpal készen leszünk ál kalniazásá- n ik szabályaival. « * * A növényekből .keményítő* ebből „mézga" ebből .cinkor* eb-b íl „alkohol\'1 készíttetik — s ez v zzel kevervo — pálinka. Bizonyos tehát, hogy] a pálinka tilplálék is Í r- mert kétségtelen, li így alap eleiuo -a növény — akar ni alakjában U, tehát alkohollá tételében is tápszer, do kis részben n viz is tápszer. Tékát mindkét ingre-dhjntiája tápszer. . Do sőt az alkohol olyan rendit i v U1 i tápszer, hogy inig más étel 5—6 órai gyomorban létei és gyomor működés után (ha ugyan ez jól működui- bír) lesz táplálékká: az alkohol azonnal vérbe megy — azonnal vérré válik- — röglön táplál! Ebben van babonaszerű hatása — ereje — valódi hasznossága.. * Tessék most még ebez számítani, hogy az alkoholt^ mint aetherszerű k Un nyű portékát a gyomor könnyeb — kevés munkával bírja feldolgozni, tápszerré, vérré tenni, ebben van czolszerűnégének bű verője. TnsHÓk még szúmitásba venni - más tápszerckhózi olesóbbságát, meg van\'— a Bzegjény nép irányá bani, csábi tó hasznojsságáiink kulcsa, pőt kényszer szükségletének panace-uja ! Szegénységének asyluma, menedékei • Sut — tiune venio ad fortissimum az alkohol (kis mértékben) szaporítja a gyomorban az emésztési nedvot.! Izgatja a gyomor falait, hogy nbbol azon nedvesség kiváljon, mely az ételek feloszlására — mcgcméazt-heteséro szükséges 1 Már pedig ha éhező ember volt és van, viau és inihdig volt és mindig lesz gyomrát túlterhelő ember is - még ínséges időkben is. A bajdani Romábnn mig a nép ,,pnínem Qt circenses"-t kiabálva ke nyérért ostromolta a Cupitoliuiuot, - addig] a gazdagok a lucullusi ebédeken a ságo-tói a pintyőke velő pastetomig minden ehetőt gyomrukba gourmano/.va később hánytató szo-rekkol szedték ki, hogy újra ehessenek 1 A pálinka e czélra is hatalmas segítség. I Dü p nem dobzódoknál is — I1\' gy»\'\'\'kr" gyomruiiknál — az idős embereknél — vagy kik önfe- 1881 Zftlamogyet gazdasági égyenfllpttM. Értesítés a t. megyei közönséghez, A nmgu. íbldmiveléa iparésksreskedi liui kir. ministeriuin 5641 aa. a: költ érted ého sserini a budapeeti kir. központi távrda raktárban juloutékonyobb mennyiségű elli jb-uált távirdai aodrony van kéuletben, n oly saStdmivelési és kertészeti esélokra előnyt yel lévénjfelhaasnálható, gazdáknak jutányos 4 ron átengodtótik. — A sodrony báromfélo vaatagaágu, 3, 4\'L éa 5 milliméter átmérővel. A 3. i i\|in vastag aodíwuyból 100 lolyó méter 5 kg um suly\'u, a 4\'\|, éa 5 mm sodronyból1100klyó méter 12—15 kgot nyom. — A 3 m\'.m aodrony ára 100 krgrám inként 10 frt, a 4\'\|, éa 6 nijm sodronyé 00 kgómkiiit 9 Irt. i E szerint a 3 nijm\' sodronyból 00 folyó méter 60 krba \'kerül, a 4\'\|, és 6 n jui iodi;onyból 100 méter mintegy 1 frt 80 — 1 (K 3ü krba. A sodronyt venni azándékozók a kiv int ■oűrony srastagaág és mennyiség megjelöl ina\' mellett a fent említett m. kir. távirdai k )z-[ionii raktár hivatalhoz (Budapeat VIII. Iónét\' utcza tf az.) forduljanak, mellékelvén egy a gazdasági, egyeattlet általlátUmozoU éa 150 kroü bélyoggel ellátott igazolványt \'arsól, bogy a HOaróny guzdasági kertóaaeti vagy \' atólúmUveléai, czélokra szükségeltetik, j—- E bekdványnyal egyidejűleg aaodrouy ára ialiekttldendő. A aodrony az ár lolito\'* láae után a raktárban aaonual átvehető, h— Ha asobban a vevő a aodronynak a budapali vmuI indóházak valamolyikétiez, vagy a gsx* hajó állomáa azáUitáaáí kívánja, a távji la — raktár — hivatni e aáálliltáat n vevő kéltségére küzvotiti, mely eaetben 100 kgmt n-Uit 65 kr. küldendő be. - A\'káazlethea képeat [a megrendelée jk tzok boérkezéaének Borrendje ateriut teljei it-tatoek, mire as ez iránt érdeklődők ügy d-meztelnok.;-- S«ala^Egtrasagen, 1881 mártius 8-án. Kösli: * tiiigtthy Antal Ulfcár Végre lakáank kapujálioz értek, á/iy bői ürQN ftzoii) hogy v%ru kedvw f»rj« oldala melfou lelwt, aaMBO^rre vevá a lakd h«lyi4get, niely tigy Utjlék uotu volt sgá-aaa\'u iiiyfyju éa a butur i wk kivánui valót , -hagyott. • Ilit gondola kinrwnu. HioRwoklihi«>l-« I itten ?* ltuhlt\' Boigtnwkokl imduugy U» rátaá^oan néseu Mjtré. A nő ktihOgi\'Mij.wiköxlieu ««t»ktoJuiát tartá saáU nlé, Jiugv lájdalinát olr»ita«v ln»»ly u viuuutíá\'á* óráméi"* ycgytllt. A«»itban uoraté létjí\'t, iniutsum -i»M»k«dvU»«\'gK»\| mo moritaoá, amiért i» uyájaika iuoiuIá kiaviiy om\|u mogüukvni, kwViM Aruiiu ; aIiö! te VagV, uftodaujttit jól vM«m magam, m»j4. csak télliilÁyuk magánkat." „Igsu, kedvaa EnHébeteni, éu u aat hiasém. Legalább Qera kell K unudeuu^ ke; nyérért aggódnunk, éa a mi a többit illeti, ugy kell magunkon iqnteoí uniat lehel Do mit meudaaa Loaaá, Hihlntu * „OH \'atyáui, éu aat tartom, huct i»\\u < dáutlit kelWmea itt 4« tokkal jubbuA láls Iont as. eM«M<i iiüivi aat atyáin l«vvliba MMflelo. alár aPia gvudolok, mikéut ii^jw 2(lk; el a tái^yxkiU, melyeket wmp»okk»l boslunk, ug\\ lúasout na^y terwOak tsgé ueá mlis alakot tug állalak nvcrui. \| Jlálit ltoiui<>k, kedve Wuyow I T* mlnulg- biiwi magadon »«gltwii 1 Möiibini mM tovább uéaaank. Uoti \|turgeu»ki>ld Imdjmgy ogy kw benyitó aj\'aial láru lel. melyből uagyaaerA kiláláa kitiálktHtOti • oeo daeáép tá)rá. I uiien egt sitiét latWU vw«th> kodiroanit, (torgenaáSM 4* vénre a keayhá ba llrtek. »Mert\' «auJl ltoi«ywdn>kl aa í«é»« m»kot hUtátek, kivéve kát kis padlá* Htöfál." t „Kern találom oly ruMunk, kMreaAr-hiiii," hlstséilá ,HMl\|iniwlent mogMcz-lóul ^ tioiéiom, liogy kja^wadság^fll tuln d«M i»i>dbrt h«wkatuuk.l»i»t<>ai«lak, Oregnin, koor fOviá Mé muiva tn\'ui /ogaa ai^gi var-laulm NNttBtm\' T HArrÓÍ áaeg vagyok gyáaftdve, kedvea KrsséUrtem,f esolt a- Imduagy be!ai ttrüiu-molj „Ba UÍ lu reudeaui (ajm, cagdáikosnwa kelleni, ha ó vaasakféasakre ráismeraák vánuló magas lélek jelenléte lehet sszktfsük. A rut és kedvezőtlen hatást astllő, Osasliang nélküli arcsok tulajdonosai, ozxél együtt a vért is (irokülték, a nehezebb as 1 ilyeneknek eröacn ragaiikudui • jóbux, meri vau benue lebetóaág, bogy aljaa torinissetU \| egyénektől asánnazuk, a> mikor réaaben a (ermétzet Is folytatódik, bár as idővel -a legkifogástala nabbá Iöhz. i. De ba nem mulaastjuk-űl a mugligyol-lietéai pílUuatot oly alkalmakkor a, ri\'iidei arczu egyéneknél, mikor valaiueur megrázó eseményt hallanak elbow\'dni, vagy gylllülu-tet keltő tetteket lát az illető, ott látui fogjuk a közönyt, ép ugy, mintha, jas aláttlo-moaágra kedvező alkalmat akaijak mégin-gadui, a elágedettcu hallgatják mások aze-raaosáüanaégél, s leliSt, hogy irigységet apui tudnák elpaiáalolni, valamely éméuienek el-, iauierleléaekor. Eueo igy történhetik a moatoha külsővel biroknál Ts, hogy egy magaaatoa pilla-natuál, azemükbeu follobog a nemésvbb lélek a ily tapaaitalatok édea jutalom losanek ii* gyeié* alakért, kellouiea caalódáa véUiaényUnk* ben, a mi aceretettel tölt el embertáraaiuk iránt. Hogy hossáveiőlog i* találó véleményt fogadjunk o] Valakiről, altos nem (oaupáu aa arez vonalainak alapos iimeréN igényeltetik, mórt nagy .bofolv/unl ven arra miig os egéas alakon nyilvánuló, igen aokféle váltoRáa. Bizonyos tulajdonnágra kOvetkestetbetUok a já-ráa. tnglojtöH, beozéd, evés, aőt még a ruhásaiból is. Tetasvágyó embernek modora vigyázó, behiselgfl éa hangja gyóngéd resgéaU. Ks azonban bisonyoe határig vaJóban asük-aége* éa el nem ilélitolŐ lulnjduniág, a mit gyöngédségnek éa finoinwtgnak leltet ne-vesui, mert ki ábreasteue tuaga iránt rokén* asenvet kiáltó hanggal éa nyers beesáddel? ép ugy, mint egy bisouyos pontig majdnom erény u uagyravágyáa, a ini hn itiao* meg, uem volna mi alán óhajtozva, azon terek-▼4a, a mi versenyre busdit és mások illló emalkodni kéast j \'4 nélkül aa emberiség sohasem mutathatná (el ason aaodaasertl ered-asáayekat, a molyok már mai nap is el vannak érve, « A „gala" tdiczdja. Hajdan és most. Imidaágoa könyvének él csupán, Ssegány üreg I .\' . a kflnyv lécaka tuái Alig hogy végzi, újra kezdi el, liuádkosik a a templomokba jár. Haját kitépte ájuló vihar,• Az élet —■ 4a a vén tapaazli Jáa : as arexnak — egykor puha bársonyán, Hsorgulmaaan munkál: redőiat áa. Ozoméimk fénye megtörött sugár, Kihamvadó, elégeti oaülagok . . . lla tbnt as épni Mliö uasiklát: i E fátylon át-a csillag igy ragyog. j Letdnt a hajnal, arcza őesi % Tavaaza nem less, fényre nem derül; IVét lia élté, napja ha lehunyt: .Örökre mély álomba szenderbL Pedig haj, egykori . . Esek á nemek Hánynak esivébe Üthetlek aebetl,\' Dehogy hivé leány korába\', hogy Belőle is hervadt vijág lehet. II tlaw Di\'a. Az ember belvilága és annak ismertető jelei (folytatás.) Kévéinek adatott meg mind e kellék S esek már kevés igyekezettől ia (ehetnek jó és kellemos hatásúak egyátaliénl miudoukirny tótíjréla esületatt Iiajlsmmal i* ujroajk a asépre j ise a kiknél túlnyomó rées hiányaik as ess-dipéekből, annak, ha jó 4e aemae ia, aekkal aahspabb eas beloaonvitaoi j eaak k maga-tartásak és a UUaikbeo iwiwbsOtlőlsg ayil- ledségból, avagy nyalánkságbjól, kissé több adagot^ vagy tukst^os ételt ettek; a pálinka segítségre megy akként, hogy a gyomrot iiz-gatva több és auuyi emésztő oedv^t csal ki, amennyivel a gvomér megbirkózik a.fólöslegcs nehéz ételekkel is —; tehát többet eméazt - több erőt — több életet ad. Sőt,a-gyomor romlás betegségét is\' egyelőre eit&vplitván: Kétségtelen :orvosság is! / * Átadóképpen itt a .bökkenői Mivel orvosság, ép azért méreg is — ,gyakran és nagy adagban használva! Knjgyon világos. Mert ha sokszor és nagy mértékben izgatjuk vele gyomrunkat, hát a sok izgatás folytánjgyomrunk lassankint olgyen--gűl és elpetyhűdik -r és naponkínt kevésbbé lesz képes eiuGszküti — véri és életet adni. egy. 2-or pedig elpetyb\|idvén (érzektelenedrén) .u Livomor — mindig, több és nagyobb .pálinka segítség kell néki, vagy\' hozzá aaokván, ha működésre akar juk veié ösztönözni, — annyira több jiogy uiig eleve a kupica is segitott már csík a liter segít. De ily nagy adag tegitségébeu niár nincs köszönet — de halál I Nem g^ors halál, - de eeunyábli: lassú fonnyadás — gyenge csr.nrvé-szedés j- remegő nyogleaég testileg, — kába elbutul.tU szellemilcgiés er kölcsi notha\'itaág ia többnyire! \' "Mert miilón n gyompr a pálinkában llönnyen és gyorsan vérré te-hévő tájiszert kap: uem iskixáuite hezebb j de tartalmasib .tápswrt, — atóbb mog\' már nem is birtápláióbb ételt, dé a pálinka mint cs.ik aethor-szerű táplálék: kevés táplálék le vén: keMslesia vér - kevoabb loat az erő kurtább az élet 1 A [ui link a (éá hasoniúk) .általi felfrissülés osak mesierségoa edsúdés lóvén, nem valóságos nyereség — aőt lolojind&s — bágyadlaág követi A nőknél a \'pipore »/.<•«>I itből fojlődött ki talán a totszvágy, és nődig iiniit-axollnini-leg mig a férfink toglalkor.ásn é* nyilvános sst \'enlése kovoaebb vngy éppé t Aitinuii idQt sor hagy as ilyeunkkel váló (ugtalkusá»ra ,\' a i út a nők. otthon laiftóskoavai lübbar.(lr, a ;ynkran inagukbnii gyakoivllialitak. Itt iuk ilib a külsőre vonátkosik, a sioiuru < aló Itat itt cftélossa, mig ftrfinknal ás t\'ttaliui ua( jrság a osél, ollsmeréa á jutalóiu. llogv mi láiilálja n ttllajdouaágol ? ■ aa oinboii iló log liiaRou bárklaitk la jobban ocik oóy it-lúni! mjii Ultöcött nőt látni, mint iióiu, bít^nia-. ogy >serüég as islés netovábbji. a %/noiiio« egjf serüaég hasoiilithatlaiiul l bb; (iszt)ijotot blzt isitana nőinknek as eddigi téM A kttlaőségekró rondklvü sojent adók reuiosen többek talán egy vár is. Vngy. még eun I )a nagyobb torüleloii la lók asámára aka nak feltfluőkké, a igy hám iltakká lenni,\' a es ik képoáik a\'sou osztályt a melynek mim ennél olőbb való a divat, ml kipótolja mint en azollpml fogyatkosáaukal; a legkisebb n jitá tra ügy ölnek a akkor válnak > valóbnu luivu .HÓgrisoltlfé: mikor izléstelu lül inukla ax ujat, de elfogadottat utáuos/ák Milin korllli ki é térségükét a legparányibb hutás, a inlt. elért i, a igy kifojlődik as Öiisé la, inort ma-gukit Kzui\'iitlk köspontul teknt>\'im; asel leinv légük nliiei, wri) uem ji t idő. hogy inflvi Ijék, környssejük oialódia ha \|.ői(ll[ valami várt. Esek táraaságjába jövő lati telelj futó P\'l-lanté it awktak iouni a jelenlet ökre, a egy r\'lHa at alatt kéasek as Öas< liaaanljlásaal. la is kndveső, leheteüen s\'rejeniökka eléged iséget éa derültek, élénk iees<UAk, Igen asnrn ik a táfaalgást a divatra terelni {] ha kedv uőtkm a tapaaatalat, ■ u dunk féjij «-aelib a a divathoz hívebb is van még jelűn: (illtotvotleuednek, de as Itl náluk külap\'cg íjkor serübb," — folytouoaan ii vau lévő pillát tálaiknak, nyugtalanok, i nolii titkán asabi dúlni igyekesuea a társas igbój. KlIenkesŐi ezeknek as ogUztit\'ll otjibo■> risk, lik kla tüslielvnek, ssllk lOrnak, a család 41 hlvatáauknaa élnek. Nem eséhjxya emU\| ettetást, kiaöuyöeeu sfiti saáliva né-sik 11 oileukeaQket, esek vérjuéraéklotil is j laasaubb uqin oly hoves. Társalgásuk nyu gndt. és éraokesebh, mélyebb tartalmú tétel «</.,nuítlc ti Uoisédbe, s ha oz ttoiu aikertll, rmi doti<n asjá> gondolataikba mélyoduok ol. Rá juk iiézvu tűm bossautó a\' köruyimot, buló találják magukal a\'helyzetbe. Mouieaebb tu ia\|do.iiságukuál fogva uélta önmagtiklMU i< számos ismeretség nélkül elégedettek, -vágyail kovvaobbek, járáauk lioilt kí\'rwi\'tt, laiSkaut tl\'H/.ir.don, Lmliik a JUrkéssO pi\|\|«utá»októ éa iii\|illi>tesaégi<ket nem koivavtt, tnindvu to-kimethou nyugodtak, \' [ (Folyl. küvetk.) A tanár és védenczúi, Ibgény. Irta: FlyjKai\'o-Cni\'I^n ICmilln. I Fanütatla i F-niBpMANN ai.ajoa m Aa ntnaék. — Aa iij •tlliois. (Folytatás.) jra o asavaknál iámét mosgáiba hozta a Hzjll\'ko kabátot, é« Uorgonaköld Imdnagy ,110,111 sokára háta mögött, hagyta ason kia léi\'b \'iituly másik éiuétől ttlválaastá, Arcaa ÓiiinitM augársott, midŐH drága Ersaóbetét iámét .lálta éa Uorgeuaktld\' Si«u)ur la aae-reuoaéNiek érté magái, midőn férjo \'k«hidéti nyugodott, mint as iakodahntik nnpján v\'olti Karonfogva mout a liásn<pár as udvar felé. Hsivélyewu éa hlaatinaan boscél-gellek! a falusi élet kelleineirél, a gas<laág külOnfiUoi ágairól, melybeu (Uorguiiakölií) munkálkédik.és aSonjáaságekról, miket mér a hadsagy asanojt. Mindouról ;ssáa«sor ia tyra wegknsdle a iMAsélgatéal, Hilda uem éijaeii\' örömmel lyillgwita a vidám heaaél-geiéal utköslicu asoii -virágok bél atoll vej melyekre! Wallinder HgynlnKuiieté, — Mwjk\'liot, llOgy átitáraára beus<i\|eg ia \\ iaasagoiraolt és aaivesw látta volua már «ate is, lm látogatóba jéu. \| z JEm\' > \' jm M Ir^SpFt j^ "•} f \'í\'^ • Nagy-Kanizs^ 1881. szerdán, márczius 16-án. VJII. évfolyam. Ne igyunk egy kis pálinkát? . Motto: Egéazség drága kincs . Legdrágább ott, ahol nincs 1 £ czim alatt ir az Vlstván háttól naptára0 osikkecskét. Érdemes szellőztetni. • ] Régi mondás, hogy Lép testben van ép elme, ép lólek.11 Az is biao- , nyos, hogy ogés^ség korában egészen ( más a kedély — más a tetterő — \| tehát más az egész ember- .Ugyan az az em)>er más, mi kod vidám Ude egészségnek örvend és iiiás (uem ám caak mikor már ágyban felevő, de) mikor ca^k fentjáró zsémbes kelletlen ( fél beteg is. , . Hegel phylosójiliiája azt ia mondja, nogy az egészség testi { erényi Ezzel ki pond v a van, hogy bárba egyikünk másikunk születik iregészsé-ge8uek,-tarlós egészséginket mégisifő- i leg Önmagunknttk köszönhetjük — de t ellenkézőjéért is legtöbbször öntna- i gunkat okozhatjuk. Pedig az önvádnál aulyoaabb nínes 1 t De viazont a bennünk rejlő oknak okozatját is könnyebben forniit- i hatjuk, mint a rajtunk kiv ül efcö i okokét Tehát egéazaégünk kulcau legtöbbnyito saját keztiiikb\'en vani i Az ie több mint fele réazben igaz, hogy kiai legjobb opVosU öu-niagának — ba Iiuzíuuohiui észleli \| önmagát s a neki haaznos éa jóleső, I avagy\' ellenaező dolgokat;—r hiapeeíe i — (bojgy tárgyunkhoz közeledjünk) i a neki j jól vagy nem jól eső táp-azereiketl Mért hát bizony tagadhatatlan a mi állattass&gunk azon tekintetben, hogy egész emberi mivol-tunknak alapfeltétele az a prózai gyomor,!-^- egész szervi gépezetünknek katlana, m o zd o n g é\'p j e , locomitivjc ő,; vagy még inkább amit belé ra-kogatunjt naponkénti robotban:\' az 6 K\'l pedig Mm ii 11? pétuer, J« • teriuéaaei iiyógy Uja IwjabltM nyi* HiKim alul! (A rfgljfoniiik ne» > tenktnl egv napon \' tán. ontinoiui pántokén — bojttól ttyugaizUlták gyomrukat - mi szántunkra ia okoi .\\áa követendő J^ példái — fóleg\' o biU böjti napokban.) j Alt hisaera :.megérleltük epbdl, hogy mennyiben tápsa^r mony* nyíben orvosaáir • s mennyiben méreg a pálinka iváa. A tanulaigot ia UjnnyA levonni már, hogy még kicai Magban ii ritkán haazuáljuk, ba azt akarjuk, hogy tápszer és orvosaáir legyen. Mint orvosságot is Keverve (felváltva) használjuk —- koronként mint rgy ojy kis „papra tüorgóúu Oly forrna ez, mint a l^vegdben az éleny, rnita ha cheum\'O külOn ve-ssUuk p. u. ogy Uveg^harangba — s j egy canárit ~ vagy akár magunkat bele cárnók : eleinte tulvidoran ugrándoznánk ia, ideg, ssiv és agy-fesaitó hatása miatt, de esakbamar bekövetkeznék a „subakk matt." Pedig „lassan menj, továb(bérsz." •S az életnél van tán egyedül azon 4 eset, hogy mentül messzebbre kiváltjuk a végczéltl Sőt mint ritka gyógyszert is csak az használja, aki magán Hasznosnak észlelte. Meri sokfélo a természet. A gyomor savanyoa embernek alig szükséges — alig hasznos. Egyik embernek, p.- u. a dohányzás ebéd után másiknak ebéd\' elölt jó. Volt egy porosz, katona aki soha se kívánt husi Utóbb a tisztje ráerőszakolván : frázt kapott töle — más ember meg\'csaknem akkor kap frázt lia hust iiein ehetik p. u. a nagyböjtben. • Iij Felváltva pótolható rt pálinka: a kávé és theaivássaí, ezeknek ín lin-aonló forma hatása van, d\|e szelídebb \|a tliea nagyon xaongitó js.) Mert bogy ár.< Uló — \|6s szellemi munkával foglalkozó embereknek •ily valami gyomor emésztési segítség kell, a kor igényelte sok tuuuka közben — uv. idegeknek slezek utján a kedélynek, szívnek, 6a észnek villa-nyozására x/. bizonyos. S ezek Tál-toztathatják is e segéd — s egyúttal táp és élvezeti szereket. ) Drf Rzegényebbjeinknelt adjuk azt a tanácsol, hogy igjék bár pálinkát de iuér.t6kj« legyen kicsi — ntí mindennapi a ne „lefolyó mérték luj - Ctigáty Eúiv\'y, asl z liit l kölj\|ielaé,v hogy bizonyji 1 helyen lalán ieutVog a saáuaék, hazánkra , minden .bantui skaro kutyát ráusailaiii.j\' Áj ónban a [dolgok mostsiii állás 11 mellett, ügy látásik, CkUpáu némely hirjan — azrrkesstft lg mess-izelátó ituiuzoli bfsaalHia vmjhnu folelfís-•égre aséd, hogy á némoi köaönaé bogy igy igen- könuafii kifiyezésssj éljek — any-uyira „Iává telelik1! liiínl es ma tür ánlk. No vedd hát rosa néven, te miiii en tisztelőire méltd németiköaötiség, hogy is ineri* iiiiuált ügyöt elfiádzndó, a vádlottak egyike juifr siemékoseu felkeres. Iliszen azoll mesebb ylig,v\| to Voltaire-nál, és táu igazi gosabb \|s, mind aaou apró?eaeprfl kis Vnitai \'e-\'knél, suijtkül íozárá- a kik némely „újságodat levele* Sújtják. Az „oitot" a pesti német sziábáz ráávnl kesd krílikutsá válni Vuiósáj gal pedig a dolog ugy áll, hogy a piwti német színház már egy évi óta be volt lesni va, mi művé-ixinliáz tt mű-ímesitS rabok-laosa1 után vállalkozóinak egé»z luregél szol töiikro jullktín. Most a iiéiijot kapui mból uyitjra állának és a juéu vészei bouue léiket és erkölcsöt m halast gyakorol a közönségre oly di ban a milyeu p\|. a „ Három cwrU vagy legjobb osblben is, -4 bizonyos i ui vekben, melyek a német szellemnek [oly büszkeségei,■mint a „Femíue Iá £11 azt hiszem, nincs azégyenitfijbb egy uémetre uézve, mint egy játugati iiáfbmi, melyért a német indlguatipnaá jogész záporai omlottak. Hz éy éta 0 j hídban a német nyoft as \'isléütolonségnek, a mosdat* lansáKuak és a legielíosebli butnságuik sxol- kiütni Ml," valami (fifil A németség kiirtásla Magyarországon Dr, Nmfnyi Ambruit (/. harczokl A 8ebleswig-Ho\'sleinért .... idején Bwmark bereceg vonatkozással 1 ama napoknak nem mindig iuipoaaps politikai lolvé- és rOpifataira, — azt irta valnmelyíki barátjának, mioeriut örvend, l.ofnr a dánokra fluiindeiMzgtttiii akaré kutyát ráuszitlist." Ha nem tudnék, mily Gasiutéli és becsülete ssándckuak moaUinság a kormány viszonyok Uéci éi Boriin között: a német\' Idrlspiivda-lom egy bisouyos réazéoeH Magyarország ellen szórt szidalmai bennifnk bizony még Í~ál. Ez a néinoL színház a kolelen 1 ori café cliantantok magaslatán Ali aohasoin hullottam, hogy a irauczii olasz reclnmált volna, ha ily !<-lo sei* Belgrádban, líuknreilbnu, vágj)\' 1 bezáratott, llivalkozom mindazon UÁ Vészekre, a kiket színházi ügynökök tak e«ábitaui arra, hogy ome színpnd dégszcrepoljonok, ám moudják meg, let itt fel valaha olyan iziuúizl, vagjT uil, a ki képes-lett volnn olyaumie uiondokát, bog}\' „a ló meg vau nyei Vagy n a gtólnö nzounal meg fog végig inouuiiiii a né,mot nyelvnek fégd trrább iuBuiíálám uélktll? llát ez az a uti vészot, a mely as ittoni német mzíihim védett hulyiságeib^u tanyázik! Vizou kérdezzétek meg Laubetől, a meininj vagy oly német fololvasókiól, mint stedt, Jordun, Brehm éa Lowiusky, aki valaha közönségre, moly művészetük gyobb háládatossággal ás több széttolt gadta volna, mint Budapostuek épeq 1 logynr közünségo ? \' Ámdo os csalt egy mozsanatá a hafezuak és n néiuet újságok napot ta. zZt hirdetik, hogy Magyar bmágon a I n moluk ugy báutuliuu\'/.tutuak, mint a boérok Duluf-rieában éi hogy lelloutlk a kiirtás í le;kímé- let Lonebb rundszore alkalmaztatik, mély litikai macliiavellistnus Valaha kígondi A zulu földdol és a boörokkel valú 0 sonlitásra podig egész tisztulettol azt í hogy a néinot Küz<luség a boerok és riká viszonyairól átalábiiu sokkal nluj ismeretekkel bír, .mint a raugynrorip\'i pótokról, mert Délafrikáról sokkal jjo met könyvek léteznek mint Magyarosa 1 Ha olvflfouk, mi miudent írnak néha 1 legkomolyabb német lapok Magyaron iiúiiút-ől, az épeu ugy .hnt reáukJ 1 valakinek ősiébe jutna hogy Bur\'.inm állapotát nzou rnj/ok után ociet^ljoj\' kot llacklknder adott\'évtizedek élőit met nKÍaiustadUJroirólM inidőu ak\'iu^ jébau állott. A néiuot illusztrált Hlz okról meg ópen»t-ggol...elmoiídlirom, — a )ié\|kül hogy izerkciztőikiiek valamiképen jiil ilsgiü - Hoií-: ieny» II 11 sima akarnék, hogy néha a geOrúbeii i^\'rtzá jttutö példáját nyújtják innak,, hogv nyiru elmoliet az emborí]eg}\'Ug)Uiég nus irodalom szolgálatában. Ndm ii lapoknak szólnak e sorok, mert \'ezel qem fognak Magyaroiwágról1 urna szólani, mint 1 a puszták kiuaz orszilgi melyben a rablók lenyüaznek, a hol) < bornok rulamenuyi czig^nynak kupilái Ném, bizonyos vagyok benne, llogy jövője, mindent mái izemmel iogok nézni^ és azt is luüoiu, hogy a mi lei flildáuk mindem aaépen bír rendbe bozui, bákbol legyen is az." I JHi 1 £« ebben igaza volt a jp , férfiúnak ■mert a következő •etie, -amikor Wallinder pásztort várták, a- nagytei%m ply tisztára sorolva és meszelve, viragoklml ellátva volt, mint valamely ara Szent János körül. A városból elbozotl függönyük Ízletesen fel leltek aggatva, a mamá régi, kedve* pamlaga előtt á jól ismert theaiszud állott a valódi táletákkal, meljeket Hilda számára a tanár vrty meg, tniilö.a Borgenoköldéla holmiját a . szereneséüen bukás alkalmival elárverezték. Az asztal l^tireeán.finoin fllzkonár állott fris pereczezel,- Iiilda saját, szép kezei jiltal stttve, .inert eltekintve, Ito^ a nagy. ut Uradalmaitól nem nyugodta ki macit, más hajnali 8; óra óta ibn volt ás mineeut renobo hozott i és ifty megalágeaást érzett, midőn körülnézve, mindent rendben talált \'.Jjjfc\'v^l \' . \'I Este <5 óra volt már. Hildái aa ablak welleíl tllve, atyja inggallérjain dolgozgatott; d« minden 1 tarraailik öliénnél kitakiuleit az utezára. E várakozást lassaukinll megunta. Bőrgvnsköld asiu>ny elégülten egy pamlag aarkába ereszkedett és lábodát Itisalilott a VHCsorálioz, a hadnagy pedig fÖl-alá sétálva, egyt-mást elbeszéli abból, amit] már fel-flgielfó kívaU\'kodáaának ideje alltt, tapasztalt ás ka\'Gnftsau érdekesnek tartott a béé-lartásra néiva. Miközben a hadnagy legjavi ban árte keneu, erls ftrü léptek Tisllatsaoti sk, Hilda nagy Örömére, ki atyjának, kél-, burgonya ás répáról való árt skáláénál, kegyi Um81 ási toaett. A Uirnácslos ayilá ajtó nyi iva lévén, ■H Vltol ryors loUt jegáasdk -a maguk Hatét ,minden J a wárdás táuca gyönyőreibe fajlaaztjiik.i^ Imiben- a kpíámy nétnal lapok jmi \'hi^\|zlik látszik, - Igenis lelietnKiek kissé vigyázóbbak ajaj-kiáltások megírására Mfogsdoll embereik megválogatásában. Nézzünk kát egy kjióé kljrllj elibenoz uj magyar államban, vájjon verne itt valóban elnyomva Valaki a Vau-e i különösen nömo-teknek okuk eluyomatáa • falait panaés-kodni? f Midőn körfllbelaj két évvel Ozo\|öU a belga igasziágfegy minisslar \'elrendelte^ hogy a büntető törvény-könyv vlitm -nyelven is kizdasaék, akkor ezt a rejniloletot ogésk Eu ropa a legkiválóbb azabajlelvUaég lényeként maga»zta\'ta. Kos bát Magyarországon\' minden (örvényt nyomban megjelenése után az országbairdivó mind a hét nyelven; néinot, azerb, tót, román nyelvenlépen ugy adják ki, mint magyar nyelven, Az első iolynmjodáiii bíróságok, a municipiumok, községek és egy liázi halóságok egészon szabadon élnek a maguk választolta; nyelv vél j a kormány pedig gondolkodik iutÓIj Imgy minden uem-aeliség g)\'ermeksi akadémiai tanulmányaikig anyanyelvükben okudiasmnak: a uüa-Icolálc hin.iak láu><ékekke\| a német iroilaloiii és a legtöbb u\\ás n)sn\|ze(iskg ny« vo I számára; a vallásmlekeaetuk,! közégek, ék ma-gáuosok fol vadnak jogosítva as or«lág bármely nyelvének ápolása czéljánól iskolákat (alróbb és miign\'sabb reiidüekei) irodalmi ugylulükitt, hirlapokai slb. á\'apítanl; a \| közhivatalok betölaésénél egyetlen nemzetiség sem bír soiuhi.ilelo olÓnyuypl, de a kormány IQrvéuv áhal kütolezvo vaij arra, hogy kinevezéseméi ügyeljen a nour magyar! korlllo-tekben úrin, hogy az illuiő hívalalnolf az ama helyen divó nyelveli vagy nyolveket bírja. Mindezt törvéoyok rendelik és mégis roszabbak a uémeiok sorsa a boereknél I £1 már most kérdeiem bárkíljl,. a kinek van fogalma arról, Ipgy mii jalent egy onzág közigázgatáaa; leliotM-ges o^ hogy lö millió lélek több mint 7 nyelven kjormányoztaBsék ? Képzeljük csak pl, ha valamely poroszkor-mányiól olvárnak, hogy kéi uyo\'voti kormányozzon, itélteis<\|n, tAniiiasjon, ki az; ördög akarna ott .akkor miuisztor, hivatalnoki bíró, adóizedó vágy uéptanitó lonni! T«kiiit • sók ciak a nem^otWgi árdskok éi numzuti; I légi liábortokért; küzdött szakadatlan bar-■ czokal Belgiumban, a hol iiinc* i« több\' két különböző néptöezsuél, mindjárt nem fognak oly félrovetőlüg ítélni a magyarországi ri szonyokról, a lioj két.uomzetiség- és a mo-hamodánt kivéve — Kurópa valtuiinn\'iiyí biti lolekezote képvisélVo vau. Do hát íiiiógl oz nom mindon. Egv sznrutetro méltó cjtlmogra-j pbictu véletlen ugy akarta, hogv . eznu Thét\' nemzetiség miiidcjgyiko nem Inkikáiu ogyülti kompa\'t egészként egy-o^y in<-gliatáro\|ott 1 régióban, hanem hogy osakuetn minden egyei toröloten külömböző íiemzotisógok találkoznak. Egyótlenegyj megye területén laknak \| néhol magyarok, juémolek, románok és [ló-! lok s négylelo hitközségek. Az a nemzeti-sóg, a mely obben a Icorillutbun többségbeo van, ai\|iabba» a kisebbségei képezi 4tb. A, nyelvi torliloloket lohototleu ogy mástól olliatároziii, és jugyauuzért a szernek és römánok 1868.-ban csak annyit kértek, hogy - ismarfe el az állam, hogy inindon megyélien a löbliség nyelve legyen az uralkodó, az az honV,a magyar ott, ahol több-séglrau v\'an, nyomja pl a többioket azzal a fóltétallol, hogy a szarbeknok, tótokuak stb. ailja meg ugyanezt a jogtalanságot olt, a JinJ az övék a lakosság többiógo. Minthogy tosilolt jogáról; melyek allilólag erősen meglőttek sértva Azt hisszük, bogy énen a kémét olyasé plClt nem lesz n<Jiéz éáen ezijn sérelmei kellőkép megvi\'ágit^nl Valahány-saor a szegény «iász uépet Kdelyben agyon fojtották, nzeknok a „királyi szabállalmi levelek á\'íal biziosílott jogoknaku mindmag-anriyksmr elő kellett állmok, — azonban az igosaságot ezeu jelszó felett ínég sohasem mondták el hémetors^lgbau. (Y4g$ Uf.) y gy«- én jvogr nuinto-érában lel inÖ el tpd-mlveii-oxiek-e zinéáz-Itjnloi ;o\|vé,u \'laniii* mfi-sokat iH\'g iáktól, Dollon-dták-e l ! na-l\'d fo- nagy legyztfkünyv feliJéteiett a magyar ortidgoa uijé\'yii nOqj-Ut Hafjjkan\'iiai vdlaitlm4nt/iínak 1881 áei fterudr 2$-i* Nugtj-Kmiuin tartott Uliiibtn, fit* hajol\'. Bbá- loíbin, Délaf- .fOliibb fllla ib. né-iffól. .PÖ a í tágról i limha k uui bwj\'o-iié- Lépen ól, a MM iyaéi púdig a németek — a miut nzt a nomoilolkd -ó^ixonyára sznTaJahető Eötvös József bo-bizonyította, egyetlen terílioten sem bírnak abszolút többségei éuuélfogva ők, éa épen ők lőttek volna kitévo a kiirtásnak, ha nem hozatik bo a mostani rend, a mely mellett az állam kiegyenlítve és ilélvo lép hatalmával a számtalan némzotiiégi párt köae. Do os ellen azt hozzák fel, hogy nem a\'törvényről van itton szó, hanem a magyarországi németeknek „királyi szabadalmi jevelyk" — verbrinfio Keolile — által biz- J e l e n le vó k Elnök: Plibál Ferenczné, választ, tagok: Ebeospanger Lipóiné, Somsich Lfiriitcziié, Lakj Kristófné, s Hoffmanö Mórné, — orvos: Dr. Tomcsányi Imre^ Jegyzék: Plihál Ferencz és \'HofTmsua Mór. ElnBki je\'sn\'éi at alakulatról. Elnök meleg szavakkal Qdvözölvéa a jelen levó tagokat, az Illés megnyitása után a magyar országos\' segélyzó nőegylet uagykanizsii fiókjának és választmányának alakítására vonatkozó jelentését következőkben terjesztette eló. Ugyanis a magyar országos segélyzó nőegylet központi .választmánya egyik tagjának ^megkeresése folytán a tagok gyűjtése • megkezdetvén, csakhamar 34 tag jelentkezett, kik sz alapszabályok 9. §-ának figyelembe vétele mellett folyó évi január 91-én alakoló közgyűlésüket megtartották. Ezen alaknló közgyűlésen elhatároztatott, bogy tekintettel a város nsgy kiterjedésére éa kznn körülményre, miszerint kis kerületekben az egylet főfeladata! képező emberbaráti és közhaszna tevékenység sokkal hatásosabban gyako-roltatbatik, — a város három fiókegyleti kerületekre osztanék fel akként,jbógy a uisjd megalakítandó városi választmány \| az egyik fiókcgylet teendőit fogja teljesíteni. ■ A három fiókegylet kerületének megállapítása után\', a két fiókegylet választmánya az alapszabályok\'10 § a értelmében megválasztatván, az a folyó évi február \'5 én tartott közgyűlésben a hamis-dlk fiókcgylet teendőinek 1 vezcté.iére is hivatott városi vála^tmányt az alapszabályok. 21 § a értelmében megalakította és az elnököket az alapszabályok 11 §-a értclmébe\'i megválasztotta! Az óként szabályszeröleg megejtclt-választás nyomán n városi fiókégylelgk választmányai következőleg alakultak meg. I. V-ár\'Osi választmányéi első kerületi fiókegylet. Elnök: Plihál .K^renczné; Yál. tagok ; Ebenspanger Lipóiné, Somsich hőriiiczné, ,Laky Kristőfnóy Weiser Józsefué, Hoff mami Mónié* Pénztárnok: Kusnsz Boldizsár, orvos: DnTomcsányi Imre, jegyzők : Plibál Ferepcz és Hplfinan Mór. .11. Második kerületi fiókcgylet. £lnök: Ebenspanger Ll-pőtné; vál. tagok: Knausz Boldizsárné, Vlossits Antainé, Eiiioger Heniikné, Scberz Mórné, 8ommer Sándorné, Blan Náudorné; Pénztárnok: Knausz Boldizsár; Jegyződ HoffinZun Mór. Ül. Harmadik ke r61et 1 1 lók egy Itt. Elnök: Somsich lU. rinczaé; Yál. tagok: ör. PesselboE Józsefné, Habócbay Öyörgyné, wX Samtajié, Körscbuer Ignáczné, Eosenbia Izraelné; Pénztárnok: Knaaaz BoldiőL iJegjló Pósfay Sándor. Midón tehát a választmány oknál az alapeubályok szoros megtartása lett történt megalakulására vonatig, jelentését azon forró ólisjtással zárná tv, bogy a váliflztmányokoak nemes czáln irányuló működéit siker koronázza; 4 egyúttal kéri,;h<>gy a Megalakulás tár gyában alapszabályszerűen szükséges b». tározat meghozsssék; mely elóterjeszks folytán Végeztetett A Nagy-Kanizsán siskáit bárom fioken let és városi választmány a magyar 01 szágos segélyzó nőegylet alapszabályai: minden változás nélkül elfogadja és ázol. határozmányait teljesíteni fogja, miról p központi választmányhoz jelentós teendI azon kérelemmel, bogy a szükséges pecsét éa nyomtatványoknak honnét és miként leendő beszerezhetését megjelölni, a vá J lasztmányt pedig a netán szükségesnél j mutatkozó utasításokkal ellátni, méltó* tassék. A vdlanfmányi tagok gyűjtésinek ortd ■ftsí. \' A három fiókegylet elóteijttzti, .sz eddigi gyűjtés eredményéről szóló jelen lését azzal, hogy a befolyt összegek » pénztárnoknak adattak át, mtlyre Végeztetetett* A beterjesztett gyfljtó irek\'a há rom fiók kerületének figyelembe téteh mellett kővetkező eredményt tüntet-nek ki: Alapilók I. fiókegylet — 1 tag II. • , 5 , 100 frt - kr. Hl. 1 „ 20 a Rendet tagok egyiier minden korra 10 fr futtiwl i flókegylef 2 tag 20 frt - kr II. . 6 , 50 k - . Itt , J 18 . 110 , - t Bárdot f/tgok 1 frt MfaelÜtd L Bókegyiét 41 tag 41 frt ~ kr. II. . 78 . 73 . _ íf ül . 148 . 148 , - t . Adowuny uft egytzer minden korra L Sókegylet 1 ad. 1 írt •— fcr. \\ II. p 2 . 4 . - , IH. , \'1 86 , 66 . 65 . \| < idllit áf szólt lelkészünk egy pillanat alatt, csinosU\' Adflsz \' öltönyben,-ft^yve\'rrel váll/m, kaiipnK libában a szöuliban állott. * JJ .Ugy hiszem, rgy lündér vsiiz Lindlora ódon féizkét isteni palotává Wallinder mosolyogva, ói az anyána ; kezet ciókolt, hogy ug)an ugy lehessen a ll iiyiiyáí saemben is, mini a ilSgi divat litrijal i nIgón, uein vagyok!»zereocséi 0 ibér vágóit közbe JlorgcnckiilH liadnagy imigón, iniközbeu mindon gazd, ki»érl«lról ni tgjnied-kezeit, melyekről e«a sz imént [ondolt. .Miud<-zt a mama, Hildával tegnap\' itlij esz< közOllék. — Mindenek elölt Oaou tan ne liagyjon inegfoledkozui árról, liögy\' Öniiok It-lkAie umJiuiiHŐlug kös^önetet\'niouda ikkáon szíves védeloméii, melydt nőm és gye mékem iránt Un u»ití\| t. Walliuder odrariaáan bizloiitá \' a jliad-nagyot, hogy e találkozás egyike a I Ifgizo-renesésebb éa legérdekesebb kúrfllméi yeknek, melyek valaha érték, lés niinlling} HUda varrását félre!evé, hogy [a llieát\' bq íjossa, lelkész levevé pásztortáskáját és lilái \| llilblt. „Iiilda kisasssonyj bociénál, sgy pillanntig" — As eisz&s végei uyira megiamerkediek, hogy aalior\| énskn\'d kisasszoiiy" megszólítás fnagyon fa vosnak teUzott. — „Bocsánat, engedje meg, nemee vadászat mesterség\'e kis rendelkezésére boosáűias^am I"1 A tá4t> nyitva, két lajdtyultot vélt ki belőle, mindegyik kezében egy tyúkot, térti i, mosolyogva meghajolt ás Mondái „Kö ttpj salváyeaaii köszönöm; Wallinder leíkf sa udvariasságáért ma este aa egyik iiifg»tts»llk." aMin4eakor sa lese jutalmam ? várion\' (lé anv- PÍÜ7.* Ifóbáiát 4tát fel-Iiilda évnek tyúkot kérdé tVullinder és bátran, tréfásan nézett Hilda aaeméber~~ - 17 ! \' Tkji aIgen, azt hinném, nem épen oly nagy" azólt könyedén elpirulva és é kézben anyjára tekiutve. \' * ,Noin, azt valóban nem hiszem," szólt Borgensköld asszony nevetve. „A \'legcsekélyebb mit egy vadán fáradtságáért kaphat,\' aaerintom as, hogy a vadból ililelnie sza hadi" iAz én véleményem is az" vágott kösbe a papa, ki miut házigazda isi szükségesnek tartolt valamit mondani, bár nojo már igen kolyoson nyilatkozott volt. „Nos, igen jó, ha a vadász tudja, niily 1 jutalom vArja csekély fáradságáért," t\'olyiatá \| Walliuder vidám hangon. ^Azonban még más űgyességbeu is mester vagyok." flUgyjan miben, ha kérd ásni szabad ?" szólt Borgensköld asszony. —! Hildf már be-tettu volt áz ajlól. \| , „Ua < hásissszonyom mogongedi, mái alkalommai kívánok erre felfalni," válaszolt Wallinder \'lis egészen elfogulatlanal Borgenl-kBtd asszony mellé, ult a pamlagra és Ogye* sen Segített lábodát tisztogatni. - Neliááy peres múlva Hilda visszajött! a tlieatálemvM. nAzt hiszem. Jó ,volna aa asztalt- az udvtárra vinni a liárala alá," szólt kérdéh%, kjmóUen lartván a lálotál és várvf a társaság határozatát. „Ah igen I pompás killlnő volna,* biz-toütá a lelkész, és osonnál kéjszeni veit aa áláoltozéanél segédkezni. ; A mama kötőjébe vette a_ zöldségei, továbbá a burnótsselsnoaét és a czukortál-J csát, Borgeeskold hadnagy a tbeakésaletet szenté öisss, Wallinder pedig erős karral kivillte aa kmtalt aa agyáb rajtalevőval a hársfa alá. \'M\| Hilda ia aaerelett időzni u atyja állal ddakásaitatt padkán. Azonban bizonytalan, merre járt a lelkész . szemp, midőn .aa asztalt letelte j me/t az asztalláb a piidkfm megütödött, mire az egész kosár pjreozosJ^ll, a magad puha fttbe e\'sutt, \\ .Ób, mindén pereeaem 1" kiálla Hilda aaivbój nevetve^ és azonnal térdre éneit Wal-Under mellé,\'hogy a ÍUböl v«so«sedje őket. „Ezer boosáaat, Hilda kisaásaonyí" esdejcell Wallinder, mialatt foltéit és a kosarat ismét as asztalra helyező. — Azonban hoziátevé i „Ha éppen nein volna csúnya és ódou ssokás, a Bokfélo feázist használni, mi kosaruk által idéztetik eló. aSt mondanám, hogy jó jel, hogy ea uio«t kezemből kieseti.4\' Hilda könnyen elOiralt,\' de vidáman megkéré Walliudert foglalna helyet, bogy azután llieát Önlbeasen számára. Az eal cssk-hamar és kellemesen elfolyt ás midón Wál-lindar kásón hazatért a plébánia lakba, magában olyaafélét gondolt, hogy bizony ea volt tudtával éltánek legboldogabb estéje. Mintán Hilda ágyát\'fölkersevsubdlonadékát fölbontotta, Imlkan suttogá: „Walliuder valóban igen udvarias akellemoe ember. Mily szerencee, itt s falusi magányban\' ily társa-ságrá akadni I £s amelísd igen csinos és megnyerő.- Mennvire vágyódom vasárnapi Íraoikácsió\|áimognallgaini; marta mennyire u a lelkész hivatását beosttlni értem, valamivel löbb kívántatik boszi, mint kellemes és mii veit társalgó lenni £p ágy kell bírnia lelkeasre hatni, mint képaeleiem és iaMasmra.w — HUda nem akart aaiváröl.beseálai; egása ártatlanul kiaárá és osak annyit tett még boesái Jkb, osak már vasárnsb >olaa r mlrs jovugodlan és Jól elaludt Wallindsr ssó-noklalára való goneolalával. (Falyt. klv) v Összesen 687 írt 66 kr. mely összeg a pénztárba ezennel beutal váqyoztatik azzal, bogy a már befolyt lés péuztániok úrnak átadott 606 frt 6Í> Fkron felül még hátralékban levó 31 frt«r az illetőktől beszedje és bevételbe !«<•. Kg) úttal a tagok névsora a magyar országos segélyzó nőegylet központi választmányához felterjesztendő azon kérelemmel, bogy az alapszabályok 14. ^-a értelmében a központi választmány rendelkezése alá boesátandó összegek bejjűi-désc iránt atasilást adni ssiv«»ke4jék,;to vábbá a névsor a helybeli lapokban közzéteendő, agy pénztárnok urnák éa a fiókégyleteknek is kiadandó azzal, bog) a női tagok nevei, vagy férjeik után, vagy aként jelez lessenek, bogy s szeméi\' ogyanazooosága iránt kétség fenn ne foroghasson. Egyéb indfoángok, Indítvány tétetett ai iráat, kogy az alspmbályok 8. és 17 g-albeakMi-irt teendők mikénti fogsnatodtására téave szakértői vélemény kéressék be, mely-Végez letett Ezen indítvány folytán Dr. Teái ftjsányl Imre orvos nr felkéretik, be«.i a fentebb hivaikosott szakassokbjn, ad* löuösen a 8. §. c.) pontjában körilirt teendők mikénti foganatositáiára n&ve legközelebbi Hétre véleménjt dóterjess-leni szíveskedjék. Ezzel a tárgysorozat kimerítve lé-vén, az ölés bezáralott Jegyeate: Plihál Peremei \|BUS. Fővárosi levél. , } Budapest márczint 7-éa. %Ibolyát Utaék I ibolyát nagyaád \' igy kaagiik minden alciisarkaa s a melleit 6 vooáaaal vaa zéró alatt a ki-guyosalap. A ködös til még káeynras-keiik és mladintalsn mec meg-liatel rgj- egy dtsi vag\\ bucad havazásul, bogj bebtzonj itu mlssariat máltai aa, daczára as Illatos kedves Ibolyáknak még az 4 komáaypálcaája alá tarteaik. Ég mát slésaediea tyárl öltönyéi-m»t jártam is kmtt uébáov napig, I •ss* jMMtiéa IjUi^M tyr<«ti¥4é«ét gfct yliii ruhámmal berátkatom mig éi b Wtfirfcn ssfirt* seijearinomsáM I öijjio jól, kel lemezű éretem H\|Wlt, IM« díftöluék Hí euktmii hjétgléggsl is . mikor oltás mi Ingni van 2U caodálkoszék nigysám eteu 144-uólsfn* ellentét foltt, vallja meg bon 6u ii immt tataaló érwhnet hogy tudja, mi u a b<íisé Üdvös melogi mely ugr kibékít a kübó temparaturával Milyen ju, mikor az ember megtalálta ideálját, melyet dédelgeábet él aKnlivQl menyi sjjt megttrkftfil az ember általa. Először haaaálkaip u ideált — kályha helyett Miyal a szerint- ft mint akarja több é( kfiresebb meleg fejlesztésére alkalmtzha t{\| as apám megengedné, én higyje sem futtatnék. de tele aggatnám szobi] mat az ,ó képével é« tsdom, bog; nem győzném magamat — fagylalttal Sajnos, u embereik sok kellemet lenség* van ideáljaira! (nem ojtvetloi tzflr ségét ugyan, bogy több U legyei egy időben.) jAz egyik\' nagyon közel vsu az em berbéz (áz is bibi), I másik meg nagy 01 távol; az egyik házas (as nem olyat nagy baj) a másik még nemi házas d< akarna lenni (s az baj) De hát az egyszer szerencsém volt ideálom megválsazl táaábau (mert ismerkedésünk otán másnap rá elutazott) és reményiem, bogyj ezúttal 3 évigmarad meg „idéál ugyani jjzon\' oknál fogva t. i. ft választója* se nem látja, se nem hallja ... De ó jak! ijedelemmel veszem észre, hogy a politika síkos parkettjére akatództam té-l védni, pedig dehogy nynlok ftpoliUkábos mikor annyit se értik \'hozzá mint Istóczy bácsi, Hj szinte talált innál — okosabb!?! íoglalkóidst. Külömljen igaza van, ha .haragszik.! i 4 re áóualr, mondja ó; van fnrfaugja és pénse is. ó pedig szegény! so pénzzel te miáttl rendelkezik. Azonkiyül képzel jék ezt ft merészséget, Feiglstock és [•Gtüherzveig TftlóssinQleg szemitft szár-.mazásfi házalók ,lstóczia rs magyarosi-] tolták nevüket. (Ezt talán csak nem 1 tették Szerk):_ Én lelkesülök a fnieroliteU.niagya-roMtási mozgalomért. Á ki magyfilr em-1 legyen névvel, szívvel magyar, de \| azért még se banezut s németi—nevű I A minap egy mi ember Sz-Fehérváron folyamodik valami hivatal elnyérése ciél-jából. A mérvadó egyén kegyét csak-j nem megnyeri • ez nevét tudakolja téli jRákóczy* felel a folyamodú, * sajnálom i zsidót nem basználkslnnk. „l)e kérem i protestál az, hiszen még az ap4 ae volt adó. Hm! Hát akkor hogyan hívják LKikóczyuftk 7" A mi ft uiuháukat illeti, szók az ntolsé időben sftjnoaftn tettek ki.magukért. \|A nemzetiben: a párbaj, ft sftökevéuyI és Don Garios premiérek voltak; a népszínházban .Apajune" operettet adták jtlótzör. >A párbaj" egy igen „gyenge" drámákká, első munkája egy botzolt akarom [mondani Porzsolt nevö fiatal embernek, hűben meg van a jó akarat és ia tehet-aég, de hiányzik ft technika és ft nyn-uod«ág. — Különben Schiller seni irta {Don Carlosát előszörre, ó ia a Uarami iákkal kezdte, • várjuk meg tehát tflrei-Lesen Porzsolt Don Carlosát ás addi^ néhány szóval is elmondom ft párbaj jartalmát, Egy nri ember megöli „tn- Íeflum" hauellenfelét, ntánuaazoijbau egy svegy . ós egy leányka marad zilált 4njsgi körülmények köaölt. Aj párbaj lée tehát vagyonát feláldozta az árván maradtak i rt, termétzetescu Indiákon kivAI kellemes önállóságot^jbiztosit siHifir, maga pedig kfilftHdre megy utazni. ívek multán visszatér és ftz ,ldó-sözben gjöiijöfU hajadon ni fejlődött le-ály kába isereimei les?. Sréelmé) viaso séutatoak, de midőn házasaágra ker&l ft dl«g, közbelép as anya, ki álneve alatt fn«t« meg nem ismerté a gjyilkost. Kétobb megtndjt ssoubsii a faanbánó uáftU is Uansltotl tWüslelkftségél és a kéi flatftlból bollof pár lesz ánélköl, big) a leány csak gyaaiUftá is miaxé-riái apjs gjilkoaébsz megy aőfl! 1 ,á ssőkevéii}" KArtby vígjátéka V\|fl beaee eUg já úilet is, de aajniw igen boámra nu sz cgAu aMbvs s az ew-fa veszélyes álkapoca kHkamiifteonk te-sd kl maiét, be végl^íioÁ az egész IHHmbsn \|. « érdemdas átriM. , Dm Garles forditáss aem jobb s régnél, Keváei ft nagy mivéss i tftalette II magái általa, ás előadás ia Uj ram fét, mint ft flüyen ft Mueti estit Hywr fordul elé\' éftnkinl. Vég szerepüket ve.» igen tudták m&vé-aseiak kittét ián klvévi. Apijnne, Milldker-fóle 0 -perelte III ns ju betűt nullának líézzQk, kés ft kritika. A farsang is klsdtá lelkét. Azon bftu nem merném szavamra mondani] bogy ez az állítás való. Először mer yuMftk, sót tokftn vannak kik még tovább is táuciolnak, másodszor mert — ba komolyan vizsgáljuk\' nem is volt benne iz idén lélek, a n i m é. De ftzért egy igen fiatat barátom miiiap lelkesülve irts szeretett franczia nagy . . . mcsterüiik-nek Jaeger bácsinak: .,Ob Monsieur le bal était superbe il y avait tant d\'animenz (állatok) (plnriel de ,.animalu). Itt az idei farsang Kéerologusa és ha- tán szép nagysád megharagszik, kivételes de épen ma jogos pestimismu-aomért, alázattal baj lom meg fejemet szép szemel bQvölő sugara előtt ét maradtam ebnek visszavonására is készen forrú tiszteletekkel Svnrce Jétui. KB. Ma van a franczia kör ban-quettje az Európában. Dellbes tiszteletiére. Táncz is lesz és feszülten várom s kimenetelt. Ms bolnsp már „Jesn\' de NiveUe"-ről is referálhstok, Délibe* maga fogja a zenekart dirigálni. Wtlt mama is bál* Isten már egéu-égw. Mindnyájan megijedtünk a felőle keriugő rémhircktól, de diesértetsék érte a Miudenhátó a csalogánynnknik már nem kell mái orvosság mint egy hatalmas ,.krígli" „Már-senpir". •) Helyi is megyei hirek. — (Inkalaasékl alakaláa) Nagy.-éa Kié-Kanizsa város iskolaszéke L hó 12-én délután 3 órakor alakult meg a városház tanácstermében, a kiUUOtt időben as iskola-széki tagokká megválasztottak majdnem teljes számmal jelentők meg a városházában, ltúviddcl bárom éra után, polgármester, Ba-bocuay György ter elfoglalta.az eloüki azé-\'ket, ée melegen udvözölto a mtgjélentokei, elmondván ft megalakulaara asüksoges intés-kedé«eket Elaő torban múgtőrtéutj a Uaztvi-wtlöknck (elnük,, a-eluók, gondnok jegyző) megválasztása. E« pedig megrálaszlatlak : olnökuük Üablfhay öy örgjy ur, ki a valasztást mogkliszDuto: aliilnflk szintén egyhangúlag Na sec z józaci urj ki séolgálauit ezuwira/is lolaíáalotu az iskolák érjlckóbcn ; £<>ndiiokú&k:\' Kosuiz Boldizsár ur; jegyzőnek: K é uto t Igu ácz. A választás .mégturténvéu, következett az eskUletétel; a mi megtörténvén, elnüldő Babocbay György ■r az ískolsasrket megalakultnak nyilván-totüks as Ülést bezárta. — Kívánjuk, hogy az ujonan alakult iskolaszék mdkOdŐM városunk közoktatásának felriráguzására mentül áldásosabb Ügyen. I— (llauifterweaj.) -Stero Zs. urnák a lapunk mult számában is jelzktt baog-vereenye a kassinú belyiséeébou iyen szép síkerrd tartatott m^g péuteaen este, A di-■aea ktrsünség. megUilU>tle a luuziné termét és nagy élvesetld hallgatta mind a baugter-senyzó mind pedig a ssives készséggel küz-Iremüküjlütt műlccdvolCk élvesetei es szép já-kát és énekét, melyet nem egy részben szigorúbb mértékkel mérhetünk, mint azt működve őkkel aem ben, egyébként a reo»eusi illem lucgoiigedué. — A hangvcnwnyzö 8lem ur, a ki aa\|át azérzoményeit ia besnntatta igen müveit zenésznek bizodyult be, ki liang-torét n gordonkát finoman és .művészi Igyességgéi kezeli. KózsavOlgyi Szidónia; k. kinek technikai készültségét és szép átérti játékát már több ízben volt alkalmunk ílvezettel hallgatni, a jelenvolt közőns%ei lost is lekOtelezt Kobn Hedvig k. .a. éfey lebéa concorldarabhan mutatta be noiii min-lennapi tehetségét s átgondolt játéka most megmuuita a küzon<égnek, mily I uehés leiadatokkal képes megküzdeni a kisasazojjy lép tehetsége. Godma L. ur iuvohtyátékn •kkal iamertebb városunkban, mintsem, hogy álékának bővebb dicsérgetésébe kellebe bo-eátkosnunk. @] a \'hangvursunyzö és UrÚn-, jut Henrik kr a válaszio.tl darabot és annak idén szépségeit tcljeseu érvényre juttatiák. lég kónleáségOnk megemlékezni Oliop lmre. Ipcbitzky K. és Bettelheim B. urakról, kik izép dall énekellek teljoa megelégedésre. A szép számmal megjelent kOzOnség min-darabot zajos tapsokkal fogadott a a IzremőkOdőket kivétel nélkül fényesen kiitette, a mit azok a fuuigversenyaóvel ült meg is érdemellek. A hangverseny egy ius táncz is volt, melyea a mind-nemű iiaialaég élénk réozt vett. , — (Ummgvrnemy.) Grflnleld Al-ur, • kitünfi zongoraművész., ki városi nkban is es^ hírnévnek örvend, s kinek a IvéaxeU m utóbbi év ékben a legmagasabb kfiek méltó figyelmében részesült, e hó ig-én. véréréi ÖHtufeld Henrikkel együtt, kj 0\| fika a jlenkor legkitűnőbb eollo-mflréss» ia k, liangrersenyt fog rendezni. Alig szük> sé ffa t közönségünkéi e nagy élvezetet ígérő In Dgverseiiyre fasjasikgai, mert meg ra-U nak gj Qzódve, hogy aCtai fog\' mindepln e ftka mflávsaifsa rémesévé l^nui. — A ■feorosaiot\' lapunk jl»í számábaú kfte- ijab. •i ft lsM< mpü saa«sskWI llssmtt — \| Ifcsrl. ■•II laáaaaakbaa magigértilk, hogy a HagaqlU Sándor ústsi«ére Hmda-Mtt banksttaa tartott felkOaaOatők közül még egy kettői pótlólag kitelünk; közöljük tehát Pkhál FWoncs éa Tufioly Viotor urak álta lmondott lUkOssÖntéaeket. Ptiháj Ferena ur falkflazöntőjé : gUrnm, aram, Hertclendy Béla uram, szólok as úrhoz I , Ma már mindig a kereskedőkéi, a mérlegről, azok állal cselekedett számításról van ssó: szabadjon nekem is, mint ki nem tartozik ezen osztályhoz, de mint ki czeu oez-tályt nagyon tiszteli (Éljenzés) özén ünnepélyhez csekély szavaimmal hozzájárulni, — (Halljok I) A regi ős időkbon, midőn még a napol az éj gyermekének, a sötétség előzőjének, a hajnal aieretőjének nevezték: akkor mig az emberek nagyon kevésigétinyelbir-Uk; de egy sajátsággal meg voltak áldvji a természettől ép ugy, mint mi most; ée oz az volt, bogy bennük voli á hódítási vágy. Igaz, bogy o bódításnak eszköze egyaser a rombolást mindig magával hordó nyers erő, másasor az alkotás után sóhajtó és a békét mindig magával hordozó szellemi fensőbbség volt (Helyeslés;. — E szellemi fensőbbség lelgi át ogész Európát ée mi magyarul?, különleges helyzetünknél fogva a fejlődés, az alkotás, as átalakulás mezején álilván: iparkodunk a szellemi fensőbbség iránt tiszteletünket és szere tétünkét kifejezni. E tisztelet e szeretet, ma a mai felolvasás után ason férfiú iránt uyilvánul ki szellemi fon-többségének erejével megmutatta uiiként lehet barnítani, miként lehet elragadni és elragadtatni hegedű nélkül is egy hegedűsnek; ason Hegedűsnek, ki a budget vitákban a financialis sonáták és sympboniák concertjé-ben, a leguohezebb réasét viszi; ki kedves hangokban rakta le kottára a kereskedőkről és azok hivatásáról szóló zengeményt Vannak többen, kiknek Hegedűs danája nem tetazik; éa es állal aoluser megtámadásnak és kritikának van alávetve, do ezeu kritikusok mégis elismerik, hogy amily korrektséggel, összevágó előadással teszi az egyiket ép oly igaz meggyőződésből indulnak ki azon hangok, a melyeket máskor és ma szellemi nyiretlvüjéből es szivéből osal ki. (Hosszantartó Űjeuzés, toiszésnyi vánitás.) Ila rajtam állana, megtenném prímásnak Eiztergombau (Teazésnjrilváuitáa. Éljenzés). — De mivel eui különféle okoknál fogva nem tehetőm, maradjon inog ő a mi Hegcdűsűnk. ki iránt tiszteletűnk \'azorejotünk és becsűlésünk — ugy hjszom — sohasem fog megszűnni (Ugy van. Éljenzés^ Ezen érzelmeknek akarok tehát, ma kifejezést adni; midőn poharat oinu-lék, és ozt kivttudm, hogy a nagykauizsai Ikeivali ifjak egyletének vendége,- az álta-luuK mélyen tisztéit nagyságos Hegedűs Sáiidor képviselő iirnl, az ur latén igen de igen sokáig éJtesse. (Hosszan tarló éljenzés.) — Tuboly Viktor verses fel-k«aa»at«Je. A! társas éleiben ai a legjobb tactica la kivan aárva onnét a political logy a mai társas ünnepélyen Páitkulömbség ninc» azt — engedelmükkel — ívelem ____„-,-„_/ szc- [pen hegedült logy itt reá mindenki fólltevűlt — ) ulyau llegedűs ki ssaváuak mindég ura; ! gr 1 aztán nem í» szakad el soha az ő bura! . mit olvasott kitüuő volt megnyerő és [jámbor ] egyen ily hazafiságból sokszor ide vándor. • Ujjjön el hozzánk sokszor is és máskor, ; l«züuui nem akarő taps és éljeuzéa) 11 tovább nem beszélek itt ugy mint egy i jjUáutor £ jen a jeles hazafi % \'— HegedűsYaudor • — (IpfjjárAa.) $sép tavaszi napja-I ii k Voltak inán sót as utolsó .szombat mé- l( te jiiiár nyárnak is beillett vplun. Do örtJ-u luk a jé idő felett nom\' lebetelt tartós. As u )l»ó napokban ismét kemény hideg van, m \|lyet kulönöeeu jiövel az erus hideg szél. T gnap (hétíőn) már egyes hópelyhek \'is sz ilinkóziak\'a levegőben, de rendes havazás ut n lőtt belőle: - Hl6fokról írják a „Veszprém" Jelen soraim két sserencsétleuség té- irúl tesznek tanúságot melyek a Hali és ennek egyik nagyobb kiömlő folyó-törtéutek,\' ugyanis: bsalay Imre jkiiili ialáj namiukénl feljött, hozzánk napssátuosí tee időiuea végzésére. Epeu ugy inostis miül mii dig, a munka, végeslével ugyik koicá-má a \'tért barátait bevárandó, kikkel azutau baz i szokott menni. Ez alkalommal azouban töb alj ivott kelleténél és a mámor volt erőt raji t, mely állapotban indult uinak haza felé.. UtJ ííuüu a Sió két partját VSsszokíltö ssili-pw akart átmenni, közepén azonban leje meg-ezét n — beleeselt és nyomtalanul eltűnt A l tidogult Bzeroncséilon ember családja ipár mái] megvigaotalődolt as ért veszlességon, midi a 10 hétre as esel után a már osaknem belil ;edl sebekot a saerencsétlen ember ert-\|ádji szivén a sors szeszélye telsaakilA tndii -a adatván nekik, hogy a heUlult ti\|Í torsi ült hullája ma feltaláltatott. ( A másik eset az, mely már röviden ey-iitvd s volt mint újdonság, bogv egy tibányi lakcéi koesijával a Ilalatouon akart átmépikíf a jég aaoaban alatta lassakádt, s daczára egy szelni rnu által hosott aeziteégoek —" késAn volt, bort as ember, ás kocsija felet arecsa-IgŐn l« nrmásra toluló és ssemlödőt képeső Sjáml ák mutatták a[ sserenc<étlni ember örokr i eltűnését. — Kzek as idei áldozatai a Bál ten és Hiénák. \| r. L - A aaMé4nMa Iscrarer ■Igi m. írta Karkas Ödön. A zsidókérdés rolept gmegjelent mioUen klayvkost alsg P\'ggH bban szól a Iá -gyhos, kiemeli a ssi i J I a zsidók és keresztények kősftt kőttindő báaa^ácok ugy Mosnak legjobban szabályozva ha kímondaük, hogy az ily báiaa-ságokból származó ;uindkéi nembeli gyw wjauntk ft karaaztááy egyházak vakme-lyíkáiez kell tarfozniok, mert -«- ugymOwl— mináéu fclvilágoioditlt zsidónak öwlánszrrü tudomással kel arról birni, Ugy a zsidó-elemnek a keresztény társadalom által előbb-utóbb mec kéli em észlelnie. ]— Felklváa a rosoi gyében Ulbb wer ember dolgozik -a gálftkoo^. Beficzei fStspán Gyulán eré^eten vac^í «" védelmet Adja Isten, hogy míg e sorok jölotiiiek, a i -esély elmúlt legyen. — Ma grarorsságon a moat megéjlett népszándálM SMriat lbáöí.723 lélek lakik. — II. JUkú-esy Kerisiiw szülőházát emlckláhlával jrléülc még. A bécaí egyetemi olvasókört s meos-kaswe miatt á helytartőság Mpezlatta. \'—•í A Coszniabsn azékelő lő gyralojrisred kfkő-ttlebb otthagyja atékbelyét éa Oréczlm indul mini nj állomásra. — líeazetl azlaéezet. Márcs. 9-éa azerdán adták Csobáaczi Kóródi Péternek 100 aranyal {ulálmazolt uépasíamflvét a ,J>- magyar vidéki vá-füszerkeréskedóihez, Ksrtárssk! Az 1381-dik évi IV. tőrvéoyczikk, wélr s czikor-, cznkorkák-, eiokoládé-, káré-pólolpányok- és sör-fogyasztás megsdéz-tatására vonatkolik, folyó éri\' április hó elscjéo foganatoflttstik. A nevezett ,tör-vényozík 6-ik §-ibsn nyilt községek izá- bolondját". A da.au színpadi értékét márai flÖirányzotj adórendszer : az álla- ^ bolhásét ilbtoW felemben vagroak i \'— l a iővárott lopok knulüi\|araL Hogy a darab méfpa olyan élvezetes e^ít nyújtott a közön- lányasás, és euuqk kifolyása, ft többszö rös megftdóitstá^i, oly veszély, mely krréiodelmi visamyaínk teljes átslsku lását, és előre meg nem határozható ál lapotákftt idézend elé, — oly állapotokat, melyes mindenesetre szomszéd tsrtomá-nysiuk — részben pedig országunk tárt városainak fognak előnyébe szolgálni. A nyilt Imrosok és községekre egyoldiflulag felrót terhek egyrészről, valamint öasze-liöttct^áejnk, sz adórendszer hiányossá gából eredó, teljes felbomlást és dsftt-uyulása által másrészről, szon wlyo-gond gerjesztetik fel bennünk: bogy fiz leteink romlásnak indulnak, vsgyonnnk sok évi tevékenységfink gyümölcse ~ \'.•égnek, az e!eő sorban der&, igyekvő, te-j IteleSgivi izinészeinknek kös»>n1iet}uk. G e-1 foíf n é — az ingó lélektani alapokén ! nyugvó • tterepbon — sikerülten alakított \| Mellette jól beiöltészerepét Balogh kt-pá d, kitől és Gerőfinétol az éaakas asere-■ pékben kdldnösen sok élrosotos f estét ró-\' méjunk. A többi szülésznők nagy munkát adott a kevéssé kidomborított alakok \| jellemzése. Legnagyobb márelégedésankrá sikerült e ieladatuk. — A ház saufdáfig telt meg. Máre, JO-én, ceűtSrtoBöa, színre kerüli Gsiky Gergely „Proletárok" ep-\' mű Aónmlve. Színészink általában igfo sí-kerfllten játszottak, különösen Gerőfy, Zá\'o-I nyi beueze azerepében; mellette szépeit ala-\| kitolta Caélcy Ilon SzederváryKamilla szanoét A darab maga ugy látszik azon dara5-\' és régkÖvetkézmónyül, szeplótleb neveink bok közzé tartozik, melyek nemigen érmk dó\'ság klőnyeit éa lubá módok I, melyek által_____________ teUistn nak. Nem sold i teasék magokévá Ibb eseméjét, f Uéal H olyat, bogy megjelöli aten as utóbbiak eloayéa- veszélyeztetnek. Kartársak! Alólirottak, [áz általak képviselt helységek nevében, rten aggodalmak és félelmeknek, egy folyó bó 10-íkén Szspáry Gynla gróf péuzügymiiiúter ó Nagy méltóságától nyert kihallgfttás alkalmával leplezetlen kifejezést adtak, és aggasztó helyzetünk igazságos elismerése mellett, ftzon kegyes igéretét nyefíék,: bogy egy éidekeltekból álló országos értekezlet által kidolgozandó, a nevezet adó kiviteli módozataira vonatkozó javsslst, a mennyiben a törvénynyel ellentétben nem fog állni, és sz államkincstárt nem károsit&ndja, teljes méltánylásba réazesülend. Kartársak! A válság, mely közvetlen előttünk áll, erőnk teljes megfeszítését követeli ftz iránt, bogy ft módosat, iqplyet teremteni feladatunk, a fogyasztási adót csakugyan fogyasztási adóvá tegye, — ne felejtsük, bogy az adó lehető legteljesebb kiaknázásában fekszik jövőnk Couditio sine qna non-ja, — terjesszétek ezen irányt minden rendelkezésiekre álló eszközzel, és gyülekezzetek személyesen, minél tömegesebben, s költségek tekintetbe vétele nélkül melyek, koczkán álló létflnk ellenében kérdésbe sem vehetik, s folyó hó 24-dikén tartandó országos értekezletre a fővárosba, bel a mfiködó bízott--ág „Grand Hotel Hnngária" szállodában, már e hó 21-tól kezdve állandóan gyűlésezni fog. Gküjtaéiek és reudezzé-tok addig kivonataitokat, —- világositsáltok fel sztán a igérvadó köröket érdekeitekről ~ ás tudjátok meg, bogy csakis az egész ország kívánaténak egy-, hangú kifejezése lesz döntő jövőtök felett, —> törkedjetek szellemi tehetségeitekkel oda. bogy a „Magyar gyarmatáru Urcskedók első országos értekezletre" elérje, ilirc hivatva van:. „egy oly adó teremtését, mely a kereskedelem kimé-lése melleit, állam ét polgárra nézve egyaránt;üdvői lectid.\'1 Iparkodjunk egye sajt crőjigi ezen czél felé, itt az al l,nloiii 1 Ij kelt széke-feliét virult, 1881 iki marcziusj bó 13án. A magyar gyarmat áru kereskedők első országos értekezletének mfiködó bizottsága: Mautner Adolf eluölt Plnkas Vilmos jegyző. Reicltard Alór-, Pmtgrácz Gynla, Kari József, Ko-véts Kátnly bizottmány i tagok. A nagykanizsai lüszerkereskedók nevében : Tan-lier Alajos, Strém Vilmos. A keszthelyi ÍDszcrkeráskedók nevében i Wünsch Fe-rencz, StmcifTcr Sándor, A szombathelyi nh/erkerétkedók nevében:. Hoffuiuii Igu, Kelemén Kep. Jáuos. A tatai lüszerkereskedók \| nevében : Mihály János, Ro seiibcrg Adolf, Zínk Antal. j— Rövidhírek. Az oroaa csér meggyilkoltatok^. A márcaiua U-i ki lapok a ad-vetkeső lájriralol hozták. A ezár kocsija alá, midőn lárnoit a lovardából, bombái dobtak, a mely fgeszen szétrombolta, a kocsit, de a ezárt nem\'aéfieite meg. As oda dobott másik bomba jazonban ebsakilotia a czárnak mindkét lábát.- A ezir oly súlyosan megsebesült, liágy ssobájába kellőit ét aaállitaol bot rövid\' időn meghalt. —•• As áradások ismét aokat gyizdálkodnak. Csabáról mérési os IS-ásj a követkesót sűrgönytik as tQ-lenőrnek": Gyaláa.a via több keljen lódall a városba. KisjenBról áradást jelesnek; a helyiét \|aH mtstka. Baélvésa dsbong. Meghalom, Kői Mladértr, éa Tarosa via alatt — OMbáa a vkaWpotlaág permaneu. á s» a asiapadon agakort fali ház, — Máres. 12-én, szombatom, színre hozták ítj. Duma Sándornak „A törvénytelen fi U* cziml 5 felvoiiásoa szinművé\', Fefékí Uüdóa lorditásában. A hatás, a mit kitűnő, szméázeiuk arattak, rendkívüli volt Cséky Ilon: (V\'ignot Klárft)és Gtrőfi Jaqaar, a Érvénytelen flu) (3^az9r részesűliek zajos tapsban és kihívásban. Kitűnően töllél lie\'-j \' szerepkörét t Takáls, (Dorge-baclj mxrquís) rehérTáry(Sternaj Károly) Lenaey Gyula (Fraiard Aríszfid rokoBasee-vea azerepébén.) A meglehetős száma küBia-ség raiódi elragadtatásban ti vásott. Ilindsnkí meggyőződhstau ez estén, hogy o derék társulat méltó a pártolásra. J Vasárnap máres.. 13-án £gerváry P. üdíin .Petőfi" czimü életképe. — A ház jól volt látogatva. Nagy deáksereg szent borzalommal hallgatta az egetverő pbráüso-kat górög tflzfény mellalt üwöli (Pstőtí," a. koltci, azt a szerepet is s#k diacretióval tudta érvésyeaitenL A képlelek szépek voluk. • H é fríjŐ-n márdnaa 14-én. "Berciénvi színmüve. „A váltó"\' Igen busszá darai; melyet azonban színtársulatunk drámai mé-mélyioto igen sikerűit előadásban mutatott be. Az előadás Összevágó vólt, s a sserepw rzooteifek mindegyike teljek wirtlet úelt 4 ház kiképsseriha volt látogatva. Kfddra, máns. lö-éit Bank-Bán, Ka. tona tragrdía. £ darab előadaiásának »ike múl caak jövő szambán írhatunk. 1— Geröfi Andor ssinigazgaió sr bérletet ínyit 12 előadásra, s es előad ásókat holnap (sserdén) kezdi meg a ..Szerelem bolondjai" uinmáreL A jalos társulatot fttde--leget ajáulanudk küzoniégflnknek. Irodalom. is t rsvsl abtt ItteaUüit sstvsk ksfhsték * asf-isatsthsit Ssgy-A"»u(M«n TncWI Filíj l8»/»-tsmlstlall. — l\'J aeaeaairek Msnelent és bo-kűldetett a saerkeeztősérlw aa Apvllo zeno* mnfdlvöirátnak folyó évi január és február havi ittjste. A január havi Ibset tartalma: 1. Bománcs, zongorára széné Halács János. f. A liutlj»esti városligete, idyll Hoieal Lv-rínestől. S) Séliorao Aliaga Gézátél. I. Bus aa idő,: dal Brogyányi VietoriátőL 5, A pisz-tor fia, dal Konerlo Közírói. (Mindkét dal as ortz. seneakademie hangversenyén adatott elő.) 6. Holdsugár, lenygvalke Banűiás Istvántól. — A február havi füset tartalma: lt Kisída, egyveleg keringő Gernio Uidiárd hason czirnjl anorotte je dallamaiból, llólzl Lf ríncstŐL 2. korcsolya jmlka (gyors.) Ucim preebl Klajoatól. 3. Ktnde Gdts .4. [Virágot ültettem anyám sirhahnára, dal P»-lőfitól, zenéjo Kaju Gyulától. As Apolló előfizetési ára egéas évre 6 frt Alévre 3 Irt Az előfiaeiéshpéas as Anotlo kiadóhivatalához (Budapest), rác, VerbŐczy atesa II) caimesve küldeodi be, Isgcsélsserűebbea postautalvány utján.\'A lap egéas éves eléftaa-lői két egy mfimolléklultel és négy világhirtl senewersó aretképét a ftléy—k tgv ma-nwllíkloloi ős két arasképH. kapnak. Uj olőfizetőknsk at edsig megjeleut (január mátt3m«i)iSsetk isfi^kllldrta^i. As Apolló ezen egyetlen) hasai apacsatoi klelOaySak & évi teanáiláae óta omt üf oly becses ma gyar ssnsiródalmi gyttjlemétjyt hoaatt léfrti \\ wely ugy kiálliiáa mini taiialdmraqésve ve- r tekedlk a külföldi áasaa gy^jW0M«jrkkel, j olosóságta aéave nettig kasai aaawwdal-muaklao kratlaaal áll. Aa ApSB* régibb évMyamaihú! fssMaarad\' agyiéi seéiek pe Um ái«a kapbalék a lap kiadéhJviula Ut- \| jáh I agyaais tgj nyóicrf oldalra terisi6 — { löbb atasoplvel tartalmasé szám 10 Itné\' t esárört, egy Ifi oldali, uijedo ssám » bért béhmeat^a klldebk. tolt, bizonyára aaárt, mért a né< nagyarosi táiiól mIiíwk ikuti i ii\'myíi-^ migyárci aodnl kívánó elameket viessfiart ni. M* másképéé állanak n do jok I Hál\' liliomok magári dk, In \\j polgár tárniuk témégeaen magyaroajljál novelket : a hisatUk, liogy legnagyobb rémi (inBotJii hazallsághél t>>/.ík. Hamun m «smuft ári zed a kiilljiilisao áa ttlolaó 2.- il éywliwi aaor aott lupaait utálok\' azon mAggyémlésre ve aeltek, lioáy u osaládi áa loióg a\| Usí neve kot nagyraest oly agyónok vasaik] kik a állni Ousd rzéloaat elérni imnéíri >k, rag) aszal kérkedni akarónk I Muri og] őii \\}h\\ (alvótok CMtéu, a föltételezett ham ti ni érze lem egyáltalán néni )(épes. aa illtilí t felinen leni aaon gyiinn alél, hogy a inig >\' néVve ÖsszdtülÖtt csiládi történet áa hagyémányok kan, jogtalanul osztozkodni- kiváti. iouyivaJ inkább, hogy Önérzetes, liatoe>/v<i polgá-rok, kiket tisztán igaz magyarosi! isi szán-dók vezet, óéin kapkodjak ősi, vaj yegyéb tiaatelt nevek után, gonddal kerUlíl azokat, nohogy a Uradalmi \'óljciben kolle nutlenaé-geknek tegyék ki magokat, Hiszen ezer ás eze{ hulyseg, vidék, tárgy, tiunjd,oi lég van . atl»., melybó választékot nyújt szebb léi szebb és jól liang/ó magyar nevekben. Látlttk eddigelé Kegyelmes I tl •, a lá paszlaljuk ma ia, hogy az ő«i nu et felve-LvÓk kü/tll legiobbou, a névcsoroín án I — 3 évvel, de néha ktaveüeu ulénua mii den tar-\' tózkodáa nélkül, nyilvánosan hiuu ilják az fiai név orlograpliíáját Példa ji u mtáróiban nem egy bolt feletti czéglábljk Ha felázólaláa nélkfll türünk ly visz-aaaéléaeket, hol a biztoaiiék, bog idővel a csimer éa praodiaatutnmal szemben imélele lebbek lesznek-e? Az Ily névbitorláaok, nagvii éltóságu Miniszterelnök ur, sokkal iue«szei»h fognak ■ ezethetnl, miutaeiu azt magunk (« feltenni karnók. nem is azólva ama szán m leire i rté», és gyakrau bosszantó kellet lotbmsé-j [okról, miket a társadalmi térim ol éatleuUl ; lőidézni fognak;. I(i mondhatjaj n ég nitt, 1 iiennyi bonyodalotfiuak, esetleg e alámalt i »lietuek szülő okai, cink ifélaáázadn ulva is, j ugi, osztály és peres kérdésekben éppou ; álunk, hol as OrfikbsUdési roild kel őeu »za-1 ályozva niue eu, s 1iol számos f c «Iádnak i lég ma ia, annyi oazlatlan állapotl au lévő j isiága, kütós tulajdona, s iniujdotilél»alapit-\'< áuya van. De eltekintve mindezektől, ha < mk futó j ilbmtásl vetünk ezredéves történél iittnkre, 1 ern tagadhatjuk, hogy a uiagvsrj ii mosség, tgy Jiarczhan fegyverrel, tniutjbéké hiu pol-\| ári erényeivel, hazája védőimében is szol-\| Matában oly érdemeket szerzett } u agának, Íuk kiijitrllii plroiicsjilt.íliii It aitliuiM és sk s iusljr sj 81 Ifcissrs diciáflvHO kWm*1" ~ gdUútig S btUg Urális ÍJ\'fJ" lény. inunkat vefSsnl. Ds iug ^""T1 uo\| uu at — He n gyA\|Jl»lrb>\'l oíjdoiW %j mí Mn. rosjdnMM uilsiUu btrdsús n\'tkW; pi i •k « sssr bumalt, k s unj ksrfiliiwjt il 11/ rövid-\'IdA alatt asm /rslsit »Ls(bA ea #íd»sici rsassk. Raktárak; IMjjimUii Térftkl Jk** «jKM«arott: Agosfem Á^mtiiiíl. KiiuiárUs: tippek Jáaot. Somai lUrkartA Ifsiil" siuricl Frldrlk, rintoiy KsL, Snlctlhi\'L V ismsfi Hullúiy J\'W. Tiiltiitionoi: Vhili A. J.\'Ji fvllí » .Wimaeil kAtrvtiia bél, melrel Abaá Lajá aaarkeeal, ■failaai a fi Hant. \| Ümi kláll^iáMi fmébé] havóukint I HsK i>Wik meg, HéiMéei áfa Rl évrs (II Htm) I IH A) kr., eMssétrt iléfBaei, i frt- Kgy Aaet ára 50 kl — Kiadja Alg-aer Uj\|i Ibidapost. I-. A ..■■saerNaUkiaa konyvtá^* kijm vvgénv folvóitathól Legjnlewt a 11—íö Msh. .A loilliomos" regéáy irta Kook Pál. 1! diaans kiálitfá\'U ntdhA), ] - moly négy ké-pet i< tartalmas — beinti uit egv fiiz^t jo-lomk vuog, ára Ift kr v Ü iAllsetéiára sgéaa évié • irt, léi évik 3 Irt 1 0 kr., Mgtewvra I iVí Mit kr, Kiatlja: Dobi ovrsky és Franké Badapoel — Aa „(Insaárn-TI Iá\' szépirodalmi képaa bnikpÜl — Wilke » F. C. és Pia kiadáséi - mMnekni i Xlil. ftizet. E iltVt tartalmn llizethw. t8a véi^y kis madár* eaimfl J^laloitikjép van e«ai alva, molytlek értéke már magában\' lulhala [ja az egyes lesetek áié\'. Egy ftlzot 40 I r. TAMmxky éa barack nemzeti zenemű kereskedésében fyiu ipesten megjelent. „A toborzás* fiáikay LAi sió eredeti nép-aaiumfivének Kvkedvolütbb dalai.\' 1. Gyöugy-vifág a bokor aljén. 2.1 Zü d leveles koszorú. 3. Kék csillaggal van telő. 4 Harmat van a faluban -r>. lláma kis le^nynek 6. Haji egyezer egy kii meuyéesk. künn a réten. {M 8íkes a zongora kisérot(el vagy aot kaimasla Erkel Elek. Áre \|7. Haris szállong Jhó. Énekhangra gorára kUllln nl-1 Irt 80 kr. , Vegyes közlemények. - A lottó számok éa lyi lapokban olvashatni az Iwlyi temetőbe petenkinl h [Ott vándorolni egy saránd liseuégvedik órijáhsn las vonul ki a mintegy ptvonL _ álló csoport. A temetőhüz í Te, nagy ráeső kapuja elfitl térare vetik tu igukat, s elmof moljáJk a halottakért valóa\|\| csoportnak három-négy lábbi hirt A ná-iqrómszor ki azo-kcáapal. Az éj ii, \' flunepélyesen irliból és nfibfil Holtak. NájK mát. Azután a f vénebbjo fölmá- szik a kapu teléjéro, a rács kba megky)>asa-kodva. Ezek a i\'noport jósa éa^Oleaei, kik merev pillantással néznek i temetőbe Így , múlik el az elao -negyed én álútatteliea várakozásban, s gsalatt mély* ges csend ural-kodik a efoport kOzt A hipa tetojén Illő egyik augur moit liirldleu i caiport felé fordul, s haJkan ulondja: li/.< nluit I a1 fejhfik kfiztll kilépő holn tizenhat i irkeresztct vilá-gitott meg. u Erre mindi yájsu keresztel veinek macikra\' lisetiliat Mii yánkat s ugyanannyi Üdvfizligret morino íiak. Tiz perez múlva a máxík augur mond a: „Egy kutya, egy kutya ! \'.\'hai I..." a mi iduyájuii utána sültogjájc ahat, hnt!" Azuti n ismét térdre vetik, magukat ja hat Min yápkot . és hat üdvfialégyet imádkozuak. A után lázas iz-gaiOtlsággal vásják ast a \|> llanatot, mikor a holtak a harjuadik nt is ludtukre fogják adui. Sokáig, nagyon tjukáig tart ez, lituz perczig, mely "gesz ür Jaké valóságnak tou/ik, auuélkttl^ hogy :a v rí jelek -fellün-uének. Néliányaa luozgolóti ii kezdéuok • kevésbé múlik, Ijögy at élű álból nem lesz istenkáromlás, mikor ujgyik gyermek, elkiáltja magát: „Néuotek csali. nézzétek, ott a sir alatt azokat a bolygó tizeket, melyek a sírokon ide-oda leb-gnek. Iz\' két számot jeleut, ö-üt és 1 If-iit " „Netii nem I" rikácsol az egyik augur, kinek k?pr bált kabalistá-nak kell lenni „Ezek pokol számok, a második szám ilu, ltrro igazi b morkányUnttep keletkezén, mindnyájan ugrl ínak, nevetnek, airoak, alig tudnak hova lui ni a nagy izgatottságtól a a kiivetkező p llanatban mindnyájan \|é(dro esnek s \' let lorzsolnak egy egész olvasót Mégvan 1 A h Itak megmond-ták nekik ast a mégy számo i, melvlyel aze-rencséjUket megalaptthaiják. E négy\' ezám ld, C, 5, 9j eaaa.meg kell lakni.i A névmágyaroaltái kérdéiéhez. Volt alkahijank emlilet i, hogy számoa képviselő kécvéntt szándéki tik benyuiiaui a belügytniui\'terhez, melybt u kérik, liogy az élő és ismert családi nevek IMvételo ne engedieasék meg. A kérvény igy hangzik: Nagyméltóságú Miniazujreluok ur 1 Kegyelmes urunk I Üzemben a inostunábau mogiudull név-msgyarositási inokgalomnisl, a melyot magunk részéről is\'.teljes inérU kbeu nemcsak helyeslllnk és méítányoluok, de tőlünk telhetőleg támogatni is készek vagyunk: azon \' tiaztelelteljea ée bizalmas kérisew fordulunk Magyméltóaágodh(>z, mlÍMrinl bfiloa belátása szerint, rendeleti Vagy egVétij alkalmas uton, oda halni, illetve ak ként nmdslkezoi kegyea-i krdjék, hogy: élő és ismert c«aládi nevek, vagy egyáltalán ne ailományouasaeaak, vagy ha igen, ugy vsak azon esothen leheaennak felvelietfik, ha ez i el len — miután a felvenni szándékolt nevek la „Hjveia\'ot Kl)zlllnyu-boijí felhívás mulloH fj- az érdekélt élő csaladok • törvényes birtokosai küzül saaki óvást nem emel. Mielőtt aksa, kérelmünknt indokolnánk, tekintver hogy kálOnOi súlyt foldeithik arra: ltiiiix«rint ez Qg\|ljeii (elineralt aggályaink félre nO lainerteasOnek, eleve kljoleíiljuk, hogy a névmagyarvsills Qdviis ntOKgalmának — tekintve annak hazafias oldaláttávolról\' sem kívánunk legkevésbé Is biaejodicálni, ~"fizokriek Uangsulyoaááa után, kétdl-\'\'mink índ»k«láiálVs részben védelmére lé-rtink ál. Uj klkotmáeyos életünk kezdetén jOU leginkább divatba a ctaládl jis külOnMen as fisi nevek felvélolp s fájdalom már is, teliét alig egy éviked multán, szomorú tapaazta latok igasoliák, l»gy mennyire aUposf sk as illető Osaládok sérelmei, A halál Ur k .fuglu)tDZs\|s V»lt M s Iff tliib e\|n bé«i álé unikst a EéCjév uilstsa sulin u melyeket as utókor a méltó sarjakban ke-gyeleiiel lariosik tisztelni, booiOlnl As lUéA\'ikl 4aomények, midőn asmas rondjttiiik Bőként és lalkekOlten mondtak le ÍiIiiiIaii ingük és kiváltságaikról, páralkn a amsetek történelmében 1 Ha valaki, \'ngy - á« niagVat irmeaség \| lud Itnvfllni és küziieui Bsaliaueívű eazmékén. De visaont, bármily isalislikus világot él jUnk Kegyelmes uf, (itiudnrájan vallásos lisa-tolelle1 osiggilnk aMládunk multjáu, s miután Megy méltóságod is, ngy kall hogy éressen, lerrnéazftesnek fogja találni, ha nevOa kel, melyei Őseink tissleltté tettek, s fuagunk is oly4unl fenntartani kívánunk, .mással — sok osetbén méltatlanokkal — megosztani nem akarjuk. \'IVrujészelosen ezen félül épep annyi\'joggal lélüwlné nevét a nem nemei-ki Bnérdomeivcl szerzeit annak fényi és kőz\' becsOlést. Végtll azon szilárd meggyősédésilfcn hogy Magy mé\|ió\'.iAgod iig^ndn\|iuunkit( félreis* merni néni lógja, » azokat a folyamatba tett iiévmagyaroaitás mozgalma ellen indkelt meg- > támadásnak nem veszi: tiszlekttel és biza-1 lommal ismételjük olfiadott kérelmünket, anyv I nyival inkább, mert annak igazságos és méh tÁnylis voltát nem kéji/ri)\|lialj<ík, hogy Nsgy* I méltóságod már a lentebb jelzett ijloadíWa\' előtt saját hőlei belátásából, kélségeó kívül \' állónak neiu lajlotu volná; miért is ez \' irányban történendő lehelfilfg gyors IntéAe-déseit elvárva, , Budapest, 1861. márcaus hó i-fay. maradinak Nsgriuéltéeágodnak liszlelfi képrjaelfi Uuvai: (kSvstkstatk as aBSásék.) ■ \'KÖZGAZDASÁG. — l\'jlff larl6 bnrgonya^T. s«er-keaztőség 1 Néhány éve ngy kitüufi ké«ei burgOuyufajt termelek, mely, a mellett hogy bőven leram, még azon megbecsOlhetlen tulajdonsággal ia bír, hogy késő tavaszig, sőt t\|yárküzepéig is megtarija kitüufi minőségét és még május végén vagy juuius elején is, — midőn a többi burgonyák élveshetlenek, tökéletesen jó, ép psráss, kem \'-ny ée mini uj korábau, olyan élvezhető, sfil uiinden éret lenül kiásott korai burgonyánál hasonlíthat-lanul jobb. Mintliogy ezen burgonyábó az idénre eladlialó készletel is reméltem, liogy annak kitünfi minőségéről as érdekletto-kot ténvleg léjékozzzm, 1880. juuiuibau, a ,\|0azd. Lapok" t szorkesatőtiégéiiek It) darabot ezou burgonyából azon kéréeem mellett kSlétsm be, hogy aaen 18W. évi tsr-I méstt burgonyái megvissgálni és msgislelni ssiveakedjéa. Erre votistkosólagl a „Qazd. Lapok" IB80. juüui 27-iki 30. ss.-han, fentebbi czim slatt egy csikk jelent meg, melyben a többi kOst, kövntkezők mondatnak : „Poleroczky Oyula t hazánk Ha Egerből f. évi junhis 20-íka köriil\' oly szép fris üde burgonvéi küldfitl lie asArkessIfiségilnkliOs, hagy azokat idei lerint\'tsosk gondoltok. Már e oaalódáa mutálja, hogy a bekilidWl hal vényuirpélA üde burgonyák mily épek voltok. Mintán ast véltük, uogy azok kétazerénfik, azonnal átadlak l\'eihó Miklós igasgatóiuk, ki azokét\'nz istvántelki kisóneti telepen el Is fll-lellollo, azon reményben, hogy azokról még ez\'évben tefínést nyerünk. Mit el ia éránk, ha a hideg idő beálltéval, a 40 bokor netaláa még sOlaelfi burgonya szárakat belakarjuk. E tévedés ugy történt, boci p lapok szerkesztői* egy hétre az alföldre.utazóit a Iá* \' volléléheu küldettek be a burgonyák minden ; értO\'ités nélkül.") — Kn részemrőj tOkélo- : tuson megvagyok róla győződve, hogy ezen fáj a burgonya netovábbja. A azAu\'á\'an korai (ajok kOzOl a korai 1 rózsái éa az extra early Vasmontot találtam termesztésre legérdemesebbnek. A Veamont hasonlít a korai rózsához, de sokkal finomabb, valódi asztali-burgonya; hasonló "kö-rfllmények kOat 12—16 nappal előbb _érik j meg; szára rövidebb és gyengébb mint á rózsa horgonyáé és mogéréskor szétnyílva ■ rogy a fóklre. Kik ezen burgonyák iránt érdeklődnek ! azt uábun következő árban megrondolhelik: kései burgonya, fentebb leirt faj, póstai mo-magolással 6 kilo X frt fiü kr. t kilo I írt 1(1 krTextra e«rly Vesmont, 6 kilo I frt. 40 kr. 2 kilo 65 kr. rózsa burgonya: 5 kilo 70 kr. 2 kilo 38 kr. — a pó«ta bér bér- j hová 6 kilóig 3-J krt, tesz; azivea megrendelésnél a néns előleges bekO/dé^t valamint a név, lakhely és utoaé posta olvasható fel jegyzéséi kérem; lej tissüpígáéri kezeaaéget vállalok. AzJíi részire, kik bqrgony ijukat az elkorcsosodáatól megóvni akaiják, aaon ta> uác«csal szolgálok: mieléu magnak félre-leeodfi burgonyájukat kiásatják, azedeaaenek ki előbb minden még züldszái-u bokrot, azonnali elhaszuálásra; a tettes széliteszlőséget Ívedig tiszteletiéi kArem, há ezen burgonyák, KüIöuOsmi az Újig „eltoiié4 tájnak eltenedé sét a gasdaközönség érdekében lövőnek bt- { szi, jekn közlejfténynak b. lakjának gaaéá azati rovatában helyet engedni méltóztasd Egerben, 1881. máraz. 2-án. Kiváló tíasiektleí; J\'-lcrwky OpU, Szerkesztői üzenetek. P. Oy. Ih.\'fíirtiiy. Ha « ver« jé röL akkor sem közOlhelillk volna, mini oévuk uül bekaidfittot; de rooai,\' még pedig ^ gyón rossz. Dabrüneti. Terjedelmei és kimsriifi jw-génlevél megy holiisp. Addig ú IdvBskt ét kűssOnet Vasúti menetrend. I Kltsa keiiUkbiS Vett laáal K.»l»- ár.l ksfS i r«ast nám Ón. Pút. <07 Biiik, ilub«i. Dsakevár 6 10 , s só > • Hl S02 Bd-JVitrí \|(/h\|«im\|) 5 55 KH ;>. (iwftsvsMt) S C 21* (•«/•• ronst) U 20, 311 Mcilx(Ssonib<tii«Ir,8.>\|.>oii\'M: 6 Ifi »t , 11 M 215 .Siipronb-t \| 205 i\'rsgsrtiol, Ksttosi, Ciiktorar 4 \'6 203 . • » . I 17 íül , , (cyen* ) a 10 M Érkezik KAulzs&ra: Iwantt; SIO JUl«»j> Ml %tl 311 . , • 1 41 . . \' II I 211 fln.U-1\'otUei (tifjN mint) 4 Ifi 2t»3 , \' (ysataveaat) t I 201 , (gyaffisait) 19 SO 303 éc«b»I - 4 1 114 . - W 10 flé BuprtaM Itf J \| M fngsrltof MM (cyemsasii 5 17-rt^l 20g . ,. lal J..-.1 j 408 19 )<> tj I Feleléi ixefkeixtó: HOfFUiNN HÓI UL I ttt I "«• I 1 £1 \'HP J ÍJ I mtf fi\'l ^ r torkából menekülve. « vuroibin, Sliawf.iit\'baii lloclidale in-ll^t fj Itirfiu tit, kínéi, ■bbdl 4l\'t. liufj a liiiirili-rOIrlctbfii niiml.it ii\'ton Kií« rinli,.> riiiin}c\|>b wsukst Ii elbirt.i, ftddlg, inig aoat enUl/sask tsf-a güiulri»rl4at kUstUtts, nny niejubb erSfriiiUsskiisk TltTSfl Int suiialtt vuiburtíil követelni leiirtne. •tt < ion eaibsr tj b«ts(s4( sldatilt lett, insly sisrvsMtcl (-.díjig air.i utilv.i, hagy (esti <^cj<l s* umnlsWuwwigét s lafst 44 céitdb/áiiiik íssatsrUars fsllnsiasljs, nirrt MinUrtsiaasi fufCMt. U""J \'\'",»• e.i-Lélj aiq(UUríUssit mulyi-k uaatsjsaslí f/taftaal rol-Utt.i A bftsy»z miadlaksbb Uaiful\'^tl, uilg b/iratonlt snpytrs Ug i4stilaih«to(t a\'iiatian trneitél; «ns/lra Hasit öi si üinstiiiiiiii. Imgy n ng4nj umber s Isgn i^ybli nsb\'iif ){Sl birt CMk letekint l vsnni. OuMLb toll, miiiU\'in liogy boldntinn i s b-gsiéliébb iirgtnj- kn At njt-ini/usritsUs(b<)\|{/ uu<wt m c<»l»dj«i si 4bbtslU>l lasgiiixit-* ajrat ktoail lauskst sssrsstt issii baay m\|bi (,) luresiij ktanjú Is rstt rím nuuiks (uielyst uiuit rzj ki< si rgjkor etj srAtstjfi erssttra s nuakst Is fstsdb,- nisrt kptsl«a volt iss. Ai 4lsl sbss volt fsa e4svs, és uf nthsubb sanak rnsgraiAiiUs. rant rtsl meg túliak silrtvs 4i Uteiólsc mamjtsünal Uaknest jdslnii inaj^nsin Islrbsttanok tsHsk 4s u orvosok Hsa bírtak isreini • . \' ouorti állapotban gondos burátok sgy kii (ritkát küldőink neki. sr klvozst \|ú lnlíjdonisgait * l>;i\|i«\|iiis ss rokon btlsgisguk IsaMt aaiagfiilas vssutj4b«a IsvA isstmuiát után kipeiikudik •JA Uui TUa ilbimk, U tJ " biUg si idAbsa igáss ctoatvau lett as sr>ak ■ Ai ss uisgmauU s bálát tsrkibot. sbwsutiiinas As as ssthms. a Hf4t ^Jtsssa aMgraatoU snásitás bstasaj gfSvaaa slWalsk hsn tsbbA hm ns Untnsk, 4s Sir hAas\|t •« »« si«b\' fofWkomk uun Utal Ai ki- « ■ . , . .V «4l.á ii A ..t .. .^..,1 I..I IJmA.AÍ Maai ieir maJSMIIllaaa uta 14 u\'máru TOrOk Jóutf yyóffiut-éjxn L kirillpulcsii 12 tt. i, i e<t lujioiilliil folftstá, iiipil aar asgfágjalais Ata 19 .. fing (lOUOUOtl) •ditott sl s null 1M0. 4vbsa Nigvbrltári-á mn simlitek ir.duitnii volt maljek elv fArfliktöl írsdlsk, kik-asMkkst Is UiAtUk. ily rsaéklrlll snduiMj ssani pus im niu kfivilkiitsUi nsiu voubatt, mintbogy s gybgyiurask v»l»- (027 l-l) . gy.f fMsvtárákia Klráljr-eAess 1 si. EsiAkso: Oobskl JAissl. rtrnr Juidor konArour^rhuiidtbsssr I.ijoi. Nicy-TsMteiAaj: Rogrlsa Kd l\'Aeii Irg4tuiuekasl, Kotici Hibaly. l\'esowe;: ifski Sisbidui l.ij\'ii \'■•ízoíeíp Féhárrar\'I Sig>Ra4., Ilrsoa Zsts- fnök\'M it Hfl/IIH í/iyy\'M- Erdély h Ihi Wontúg jpocococ* xxxxxxji i\'/ihli á «7flb. 01 Alulírott ajánlja a nagyi\'rdemQ kOzOnségilek ss alább sorolt (saját gyártmányn) tárgyakat: 5IKZKI líimiiT djjitteÜ ines/tMí hydfuulir\'iirt mötzot; 1 Román Qomontat, Tiilódl portlttud-cenieiilfl, psrlmoii porllsnd csment hévsxsll I táblákat. i ló vályúk, vizveselS csávók,. j lolukuniiányl kagylókat, kareti márvány (3 féle) homokkövek ipithrr, liépcaOk, oszlopok a. a. t. Ütttkait ifUdJa mimUu ni;n<tUkb«H. Kályhák "ti flUdmlveléei gépek. BP Rlvéaitra srjsgyiAkf. * aiiatslv \|«k kulitrtn»k. Murtorl Onkár Nagy-Kanizsán, Király-uteza I. üt. kii t-a J Mikor legnagyobb á szflk-nég lcgküZelubb u áogitség bál klvatalos hslosiiek által kiváló oiHysr«\|tak ootjstatálva Legújabb, gyé^tudéaitáa éa Hála Nsgésbak lm Aa Sn H«f Jsaoi-feUhíuiiprrili. . kivsasi «• iiiatxi • t6r MáMSepi II aisfast; B AL autste slMmsM.-A 10 dSkai ii, <úu rtakerks lillinjWih Isfutt Mf baat«ks4 Ai Ili éksasAga toll asaa tgisságaik: ..Mlkev Iwayeba i sslkisg. ts(^Ai»\'«bb s etturif.- felesA-pa s iéMAtlst yiiateein s rfeásHSav inrinl (nu k* miat s gjégjiosrl A b«tAi nsgiift s ajiMsa uvg >ill rslU-aaat bogy tssa bittmmH ilAitstit, aalylysl ilAkk ataása il/se fieAawi klv«n«t -IrsDt. vímIisUsm, 4\|4sss« it» rovAMsiL Mt »it Ii siUttok k«f a kl pééai sssWiveasM 4l>iaÉM iu«lt«tt a nef IIhcIw aíAvs ilvsasialst üissi. 4Sei;sa KB 4vs kurt-Ar «1. Igy 7, Iskst cuk iiireoi wp\'eiil tóiststti, M: bogy b» Sét uitud)«<i oAm a;tski» w, kl Aat mint I.Un Alt4 kMAÚ. aa> K)»t ukinti, l«4B«>tokb Msmst ki- \' Isjsisia. tek tsla nrin >MiSj\|6k.\'w»it a hsl klfijHÉián ■MKÉ ttflv. Jatokasaoa wi mm a Uisn Addig iimébiu, kegy * kikéit ^nwllkn ntin sgwailgisii hetreánlUfars. Ils \|pip hIimmI NsIgaUleB WMst keik (l\'M om m4wtNil, Mtsk uaasavft kntilijal iOliig iii.l.tufiit; \| kilo eMsta skakslaáMi lé d \'twi ra»lsu csaksstat Kujitta J. P. A WMdaésifi töré\'sfosittf /irraasdg Am.iffléí«fco j CWaaáW áír. éa ftMémi nyrfdl* - héMhí L ViítaMs H#m«i Seoasrir; utm muldia áweaal. —4 /. r\'waw Jémf: ^Mpessa át. (Unisfem Oiil". A u4m I HÍlf: kMn a tmi/yné aiflssi i <Aei InVil/y: Ofém/lutbim nílt JftdbswWf iScáwm ee^y htrtstg: „ KlUmrbmtV\\ Qr. •esi\' iwaaiáoaaiaá: laaéweseá i th. Jhiubt, fík Grty H,!in. tan; frr. QrmMHáthm, Hrtt-bm; — ür. Jmtáfty, JW#n4-rn; Dr. lKfi, {feala, /MmV- h lrnkim»m wMyik Eddigi a míg csak ssétváeyi dúltak e\|6 egres eoetek a ások sérelmaa volta már a dolog újdonságánál fogva is, kevésbé vek ssembeotlé, mindenki baliga- «* n v.ri II,... WTM, » Iffkliqufl\' Hkiliaul iWHAk,s llol-Wi meuu k..itn.lujf.pl. A IsfWkk sailaai hMam silMikes UsTf JsBSI tsrl Msl\|Nj«kes llslf JsBsi ml ss. k. tsaseiM \| s kineSi stM^vina-ksrwat UUj4eia. intgsi pm * •Aast 4rls»wa4aik l»v»g)it Wea \|yár IraksSksf 1 gyért raktár Illát msiaa > ka a ik aaai t FArsk Mr Nsgi.kmiiu FasssiNIfU Hm* a..Rgwsisg NaMaftj A ásfma W\'lvt P, Kwilbvlj WBasqk FAmet. IUmkw _ UJsenlg Aatal. 1 Nyomatott PTaöITel Fülöp laptnl aj donornál, Nagy-lMteál ImT n i Ü 31 ül H!? í Ifi t - ,É -yfiM it J® \|»:Mv «-i Pl iM wlrlli} u\\llifiB lllli P\' lrí íiá Il4í < í \' í H\'SlíjiiS^ 11 f vm\'- 8 - a 1g; f\' H<,V g p illtW r a M O. p ■ p g m i> ^ j 12. szánt. Nagy-Kanizsa, 188l.\| szerdán, márczius 23-án. KtsdöfelTttal FV taté. Újvár <M Fülöp küáyvkwotí ikát utyxa. 611. saám. Klöfiaatéai átik a m 5 frt. f, S fti. Ktf^Twim 1 frt, 50 ki • Htrclaunéwvek & hasábos potittor agyasai T ár. tölib«,ín hirdetésnél 6 kr. Báj tytgdij 30 kr. VIII. évfokatti, —..- ■ \\ Szorkoüztöl Iroda. Ilova alap szollemi ríj 87.it ill«tő k<itl«múflyok\' küldendők, II-\' vámház utasa 518. sz. ■ Hérmopwlon levelek csak Ilimért «ícez\'ék^8^_ fogadtatnak el t Késiratok vissza nem küldetnek\'. j Nrílttéf: Petiuora 10 kr. ^ !J KÖZMŰVEL A ZAI Pápa-Keszthelyi vasút >fgrehaj(6 bizottsági illéae márfzlna 14. Eaeu érdekes lilééről a „P. Lapok" a kftret-ki<í5 kimerítő értesítést liozzák, melyet itt ólán-kOaleni aatlkségesnek. éa csélsae-Tlínok tálálunk: Jelen voltak: Kiss Lászlóh. elnök, Pap János, llálzky Kálmán, tyáger Ágoston, Csendes József, Woita József, Voyta Adolf, H^iauer Béla, (jiUlden György, Steíner Antal, I)r. Feuyvesay Ferenca, Horváth Lajos, a keszthelyi érdekeltség n vasúti menet fennakadását miatt meg nem jelenhetett. H. elnök üdvözölvén a bízptt-RiVgi tagokat, különöseit a vidéj.ti..6r-dnkeltségot, felolvasta a legutóbbi bizottsági gyűlés jegyzökönyvét, mély észhovétel nélkül belyeseltetett. Felolvasta továbbá Gr. Deym Nándor Ó Méltósága leköszönő leve lé( a fiók "bizottság elnökségéről, Eitr nor Sándor ur leköszönését a bizottsági tagságról, ugy Lóskay Miklós, ur levelét,:\' melyben tudatja, hogy\' elfogadta a NM. ministerium által fúmécnökké kineveztetését, melynek folytán állását azonnal el ia kellett foglalni. Mindannyi sajnálattal vér tetett tudomásul, különösén Lóskay ur, ki a ,minö nyereség a min íb tóriumnál, olyan veazteaég a Pápa-keszt-hejyi vaaut ügyének. II. eJnök értesitt a végrehajtó .bizottságot, hogy a Pápa-Keaztbelyi •vasút.kiépítése az Arad-Kőrös völgyi mintájára L i. kizárólag az érdekeltség részvétével nem sikerült, a beétkezett aláiráaok csak 135,000 frtot .képviaeliiek, holott törvény szerint \| az építési költség 30 %-a — tebát a jelen osotbet1 \|ioz, hogy épi ték és az építi Midőn a7. \|ób\\ módozat k győződött, a n izükebb bizott járást pénzinté helyzetben vat Ita tervezet vá zottság elMer A szllkeb jelenti, hogy 540.000 frt kell ab dMi engedély kérotbos-i megkezdessék, elnökségi, ezen kiójpi-vihetlonségéről meg-ár e czélra kiküldött >ág megkezdte az után-Wtoknél és ma .azon , hogy egy finaiieia-latát a végrehajtó Illesztheti. Vaauti tervező tézetek azon t illetőleg kizáró ják kivihotőne) terbázy Móric tal műszakilag nek költség vet hatónak találjl annál 150-20 t^aát is remélőn A magvai latkoztatta, no Áelyt vaMit ki és hajlanaó az mada erejéig kamatozó\' elai\' teljes névérték) tőke után nen lem, sem kamf építési tőke mihden nehéza A_\'tőke frt — pénzin szerezhető ha nyos évek\' tar tositásását el v«i zottság erre n lapod ott meg vet kísérel me MEG ödésí, társ;. illlíísl GAZI). I Y El érdek 101 j d a lm i és gazdaszati hetilap !T ÉS TÖBIl Más KGYLld HIVATALOS KÖZLÖNYE. bizottság ötömmel a felmerült többféle t ik mellett a pénzin-rvnek . adnak olűnyt, ag azon irányt ti^rt-, mely ifjú G róf Esz-ur és érdoktársai ál-lőmunkál tátott, mely-isót teljesen elfogad-k, sőt egyik tárgyaló ).000 frt megtakjiri-tohetni. vasúti bank. kinyi-i ;y kész a Pápá-Koszt- pitésébon részt venni építési tőke ogy bar-- 600,000 frt 67,-al bbségi részvényeket fn átvenni, és őzen kiv&n, sem jövede-,t bistositását. — Az egy harmada tehát ig nélkül meg volna. -ad része —. 1,200 000 >ti /.etektől szintén meg-az érdekeltség bizo-aniára a kamat biz-: á Halja\'; a végrehajtó bi-izve következőkben al-lletyo következő ter-g egy résztől az ór- dekoltséj bankkal ■ 1-sz éréekolt illftőlog 12 évre gol, más részről a vasúti elfoghdtatni: )r. A 3-ik poiilbkii felsorolt ég elvállalja li 1.200,000\' frt az építési tőke f\|j-da után It kamat biztosiláaAt. 5\'l -ot o sőíibségi kijízotésc a törzsi 2-bz\|m\\ Kamat \'fejébon bizttiaít y formán, lliog-y ha az ol-részvéuyek. 6°;a katnutjának után a tisztaj jövödelemből észvények 6\'L kamatja nem ke^Üue, a hiányzó összeget fo-düíihi fo];)«, do egyúttal azt is ki-leöpt, JiOj y ha n kamat kikerülvén többlet : lutalkoznék, az \'j(od rÓBZ-•antirozó érdekeltséget, 5 ,-e<l i törzsrészvényeket, t. i. nz ke \'íj-át illeti. >r.\'A garantírozó érdekolt-retkezőlog vélné a végre* ottaág a kamat biztOBÍtására boai!a ga réizben építési t< 8-bz setét kö hajtó bi: felkérni !\' Min csül fel összeg n tet^jlő, a eglyáltali vajgy a nyjok ka tisízta- jö lőnek olőtt hozzájárulási kul-étetik 60,000 frt, mint azon oly olyan évben volna fizo-midőn a tervbe vett vasút >ban semmit sem jövedelmez nidőn az elsőbbségi részvó-natjai kiűzetése után semmi ödelem nom marad éa\' oz Veszpém dalom Deveeser Pápai ui P4pa vá jPápai PápAÍ felosztat lék, — lehetőleg az érték arányábi n — következőleg : Ifjú Gr0 Ffstotícs Tasziló ur,\' minden jó ügy barátja, s nagylélku pártol ja imint a vonalnak csaknem ML\'.rd löszén érdekelt fél 10000ft püspökségi r ura-\'. j-1. . . uradalom . . adalom . . \| . . os .... . akarókpénztár. 3000 ft. 3000 ft. 2000 ft. 2000 ft. 2000 ft. ireskedők testülete 3000 ft. pákai -4 Kovácsi — Dobai I — Bpgdányi — Alapit-I ványi — Gyulalteszi — Nagyvázsonyi — Tomaji I — Salamoni — és Tllrjoi uradalmak egyenkint 1000 • forintét . . , . . lOOOOft 12 nagy birtokos a vonal mentén: liogyai István, 8kubl\|ós Gyula, Svustita (iyul\|i, Tarányi Ferencz, Barcza Sándor, Hátzky Kálmán, Chernél Olivér, . Szűcs István, Beasenyev lírnő. BúróPutheány Géza v Ilertelemly, Törcky Ala* : dár, egyenkint 500 frttal 6000 ft. Sümeg város és takarék. pénztár közösen . . . 2000 ft. Tapolcza város, kereskedők és takarékpénztár közösen 8000 ft. Keszflrely város, kereskedők és takakarékpénztár közösön 4000 ft. Veszprém mogyo közmunka alapja . . -. . . . 2000% Zalamcgyc közmunka alapja 4000 ft; Ajkai.kőszénbánya társulat 1000 ft. A nyugoti és déli vasút ■ társaság. . . . . 3000ft.\| összesen ^ 60000ít. >• ■■. ■ melyet csak 37 fél biztosítani, a mi az eljárást igen egysznrüsitoné. Igen jól jegyezte inog ogyik bizottsági tag,\' hogy ezen kiszámítási ktfles korántsem azt jelenti, hogy eimyit kell a releknek 6 venkint íizetni, csak ennyiért koll jótállást vállalni, mert miért nc történhetnék itt. ezen népesobb,\' és kulturális vidéken is az, anri az Arad-kőrös völgyi, ínég akkor ?sák vasútnál megtörtént, hog^ első évben már 7\',-ot jövodeliuezett, akkor mer nem csak uem kellcriti kamatot űzetni, ; diH mindjárt lonne egy kis uyeré-\' jséj( ÍBÍ! \' \| « ? A végreliajtó bizottság tagiai A i tervet ^ívihcliübck, a elfogadhatónak tartiáfol csak aggály m«rult -fel aziránt, hogy az illető pénzintézet dgúl ki Valija \'e kamat biztositáaikötelezést\' tcleltkönyvileg bekebleztetni, mert! ezt a\' nagybirtokosok, aligha enged-; nék-még, a az ílgv ezen formaisá-\' gon -hájótürjL\'st szenvedne. Talán Iehetnq hatósági Ttözbejö vetél léi;ttstt kötelező nyilatkozattal ezt pótolni, — mindenesotyo ezen kényes \|kérdé»- legelőször1 lesz tisztába ho«, zatidó. , \' i . .1 I 11a a tőke megszerzés, és kamat biztosítás sikeresen megoldatod, még több fontoa kérdés ia lesz .me^vit;^ ,• taudó, kUlOnösou a garantirozó érdekeltség juga a vállalat .vezetésében /HÜ), de ezek később leázUek eldön- j i tendők.- Első\' dolog megnyerni a ga- j rántiát, illetőleg a garaotirozókat,.: és a részvényes bánkot.. Ezen érdekes, s -a bizottsági ta-■ \' f gólt tifindcgyike által élénken meg-1 vitatott tárgy után Ji. elnök bemutatta az\'ólőmiinkábitíí költségek azám-ndúsát, mely szerint fennmaradt é? a pápai takarékpénztárba tett 1300 frt. tov&bbi intézkedéBifí kamatozásra benn hagyandó -f éa bejélen tette, • hogy a ívű szaki munkálatok, illet(>f- leg a vaMiiti tervezet 2J. Grói\'Estor 7 házy Móricz ur központi ltlvmalában vau leiévi). • fónitán még Jclmerülí azon kér: désj hátha még mások is óhajtaná-miK a garantirozáHban részt venui az ajánlott,^ felkörendőktin Icíval ? ásókat ttrmészcseaei) el kellene fogadni A n&ala" tirezdja. A divat ára.,) Két nifvendék a ló partján Jára, Mikbr épen ssóit a harang UdrOslS. imára. Kalaphoz nyúl egyik a mint Hallja, Leveszi, hogy égbe szálljon Szive gondoltja. Uooy-moaolylyal nézi ezt a K 8 mondja": hiszen nem divat már, ■ Meg haszna sem rílik. Csépnek mond amegssokáa Kbben; Basznál misg as Ieten tudja Mikor vesazük épen.", 8 ii» a-\'rálasz caak alig hogy Helyt áll, Uáoyólénak aj kalapja Vlt takdrén úszkál. Kgr hirtelen ssél (bdétlen "Hafyía, Híg a másik ima végett Zért.kosekben tartja. * fisakbamsr lett így e-jónak HiTii; Es a káros, nyeri* fia > OkalhatoU rajta. Hajfutá fiándor, J , iurté ..Gjirmti >«riMi \' Az ember b alvilága és annak ismertető jelei. .j Irta Hahitjf Béla. , II. / j folytatás.). Lelküimore aa filrkéaséa és megfig^\'eléa1 U án a telfczvágy t ijlotClog -liláj\' n gyürnjíi-k iknél ia juthatni k bizonyoa mqgéllspodisra h ip os nagyon h itározatlan ép axért; mért, it még adui kürtbuények nem lehettek fejt. U ilásre hefolyáas) I, Seiu az itélet nem oly g\'ekorlutt, hogy az ;JcUlUni)s6gol teholno az ilitott érzelom U Iröi vagyollenltozil vuitárol. A gyermel dtttél, — azt hiszem, —- ei csak utáuaás, énlelnek, azt i dk akkor is, nent otthon tár oá az ellenkezót azon gondoskodá it a randfl talán piperéal igjulenés tetsu kuóit, hogy 1l láttatnak ni ( a I melyek folytán gyermekeik héave, mindeneae guknilk. vehetni ;yon kevés\' as >1 hogy o méf iIcid, mely ; később és i^vel oly a Imi sohasem en jedi meg is éredmén; káros pzhet, a mi á jellém kópzod\'aio tásu. Ki hon > a totdz vágy nngy fokot ér el, azt már i i u s 4 M> a k mondhatjuk, mert ott: tOkbé nom i^Zal vagyunk elfoglsiva, hogy mindi ikinbk tejszúaét bármily uton kinyerjük; hi nem talán esetleges ós ({Ihhswiri -kedvező oi ed menyek tudatában bizonyos pontra jutó tunk; a melyen követeljük a/.i, t. i. a mit kOrnyfzeUlkbea maguk-ia teszik, még po-> nyíivános.i helyen az at kkál Igyakran érintkezve^ látják. Ok rniidesea már folytán teaauek kttlömb-vtseletUSl nagyon eltérő, edéanek monaltaló kttlaí tSsségo és St egysserUaég taaeni vágyó szülők réasé* Iy aprélékos kOlsőaégekkel, a szülök hiszik, hogy ked: mátoktól nagyban kttlOn-re tnhh figyelemben része- Hiltetnokj a mi i Ián mindennél jobban eaik roaz ué«;en\'é. szeretetteljes ekesetét at ai jra Vágy apának ? Igen, de ik szálún, akik meggondol béin ia egéesen Öntudatos :^\'l8dés ols5 határai kOzdtt hatalmassá lesa; a bolértéket fo- kizuj a a lelki nagjaágra való tOrekvéat nqvaini, hanem eéakía, —■ akkor épen, ha sdménye is Vol; ^gy . van, — merd és csakis a namre I adwsS külsőségek elérésére OáttOnzi, a Iffllba MD (talán égési más gondol-k«tá#i irányra U rolhot\'3 gyermeket. Ez érzelem frjlődóae nehi csupán as tlshh említett föl Üsftwaég utáni vágygyá nff-vdkedhetik, hanot ifbből folyélag még sok mást egészen oh i öt talán még azt ia eliiitjatj(ll\| hogy föllépésünk hatástalanba etleb. ás ferde azüliUte a minden e n olt (otatelőiég utáni óliajiásnklt; ágyo /tOmjéuózSje .(Jnmigáijak. moras még nom fejloaztetlo Jel-jdonáU mégis plőszorotettOl\' táp* h, llbry . igj- kiblégitéat nyerjen. iiiieK bélványa ilumsga, ki meg-nejének éa elúmeréau\'i in üéinély sseronctés tulajdanái mindoil tűrekreae csakis arra ezt mások álul ia kimutatva szentélye iránt. Uu nom a kii-as általános eliamertetés a caél. emciak as arcs vonásain, de a is.(ellet, mert ily esetben nom huUámxaiossága, do az ogéas alak határosa lan ingadoaása is a diosvágyra vallanak. Sjez nagyon Ujrmésaótet uiou fejüiotS I ü mioneukiBOk éa minuonUU aa alig. tudja megállanitaui, sgatartjáau legyen, s ezek hm> ó bitinytalanságban i kérdik oaéljulut Mtétl^udl eléljék. néazQf k a nagy természetben, oean il és mosog; abban a nyomé t, jelenlétét ha bármily do mindenesetre felfedezattk. émbei és állathád egyaránt; lértélo) )n aaonhsn. a aürnyo-vadoi élS állatoknál, db hogy,másol it megjelenésUnkkc fodaluk, HÍ magunkkal, tolfesrat\' lejíii I fgy" berho jheiúol a éietvá 1 A dic mert liár eli: kéiiekU tufi látja elit tnaj Kt iiy. ssoklaj áldoi viseltetni, tal iránt s így iráéyull hogj \'látlinsná saját lOap\'t hanem ICzR\'éazlolni t magatartáson esak as arcz mag, marti tel szent akar, vájjon MlyC deaen ingadoi a módoi\| bog; Bárhová a bi önluda tetasvágynak panányuan ia, Megvan es ai mái éé jmás n zaijlnkhen éa vább vagy gjjsrmeki maibb ás mfívi a Bolgáííasodi műveletlen; liito-agy korsserflhb módon \' iitóíJ . rf Amazok hinságuk oszkilzéül a tormé-szoluok, — bizonyara legtisztább ■— szülő-méuyuit használják fol; emezeknél a\'tinomin hiiűvelt izlés teremti meg az ezer iélo pipé-reczikkeket, a molyokkol vagy sseronoséilpn fogyatkozásaikat rejtegetik, vagy a már meglevő aáeroncsés külsőt még megkapóbb, még hatásosabbá toszik. Egy irókéz, vagy indián nőkagylók, Vagy csillogó kavicsokból Híz tjyakára gyün-gyűt, papagájok <s inát sziuct, madarak tol-mival ékesíti tel ártatlan ruhátlanságát; a fclvilágosodottak a divat legutóbbi paran-oaait nem hághatják át é egész lialom 6k; (Kertül ragyogtatják —■ ha inást nom, — ányagiaáguxat\'; ezok számára az ontbori ész otodáaabunál csodásabb dolgokat talált ki, hogy táplálja totszrágyukst s igy nOvelje ás OuofégOlést, Napjainkban ez már kiirthatlannl el vau loijedve, a liaastalan volna mindey jg)-ekczét arnii tetuvágynak Itk\'dal Utanno. Ívj es tur-méssetes, litert a tnfivolődés Imladása eaak ugy történhetik, ka iojISdik a sz^p iránti Jraék, ha jpedig ez áll, úgy minueneaotre [{óbban esik egy oly személy, — tárgy, —\' [ragy dolog szemlélete a\'ki, vagy\'a mi kO-aelubb ált fi)jlőd8tt szépérzékünk; kiváoalmafc lios; mint jak, a mi attól távol esik\'; 8 blsonyos tokintotben os szQkségoa tulajdonaá& mert mi késstetne ssebhnél-sMibb tilla]donok]birtokosaivá lenni, ha nem°> ,épen a dioavágye sseranesés asonhanaktjóirány-\' . hon fojleasu és kolló határokop túl o tekintetben nomi lép. — Mjtjduem dllentétose, — bár nőni egészeu, w- e külsőségek utáni vágynak i \'as esam\'é\'nyi szépség iránti dolgo Itat eséloa a hajlam; itt a msgasstos és in kább elvoltak\' irányában toyilránul, 1 \' Es aj művelt lelkttletdhk (a\'ajdona a kik \'gondolataikkal as easményt kereaik; de azt nem találva soliol, alkotáak mogukuak egy képet, a mindast a mi ragy e kudvenea goiidnlatnkiiak tápo( ad, vagy a mi bár mily. kevéssé hálönlit is alios; tUstelettAl illeUk.-TerméaseteS, hogy es kiválóan akltlOüOaebh foglalkoaátnakaak lehet oaak pllogUlu óntól- úiilnk, min> a nagy tudománynak, — vagy műrészetekkel, togialkosóké : a tudomáiú sok kOzül is cmk azoknál fejjüdStt, kik nam, reálisták. Az ilyouek mindegyikének inogván hajlama és tehetségé\' sseriijii esaküte atra nézvs, hogy a nem található essmtnyuek \'bár mily módon ldHyotést udjoik Ezek íVf-lalkozás\\tkuál is gyüngódobbek s Mvtivedó-lyoknuk bár alávetvék, o, szenvedélyek hagy réat nemesek: mertérsól^akes gondolkodásuk nem Itogrja okét a tóthoz hr^aiarsonvodni sőt mindeá rosxban ii as eszményi oldalt fllrkéssre. ínég ott ia engoastolodés lép inkább el\'itérbo, miut sem a oénvedélyoa ha-ragtis kitüréu. — ■ Teiinó»zeiUkhüs iisjlaiuuk is csatlakozik, s rviKhwm ahol nji ritsa sint\'t a saspuek ■ ótt yáívó lolklik semmi rájuk u4a lt»s>awl niim latá\'va, at: egyki-Jvtlou \'ilkordli, vugy tinut énlemet-eot, réasivevás nélkttl uenileh. .Innút van os a rntglcpí kOiOiiy, mi netutdV \'kltUnő niffvójí vagy kdltő áii\'tnjjsáhan >* uiint egy egy caodálatra mohó tulajdonság bámuliatik; pedig miudtn ott ilalálja gyökig rút, hugy as ossményr szép hánt* , ... - , ■ vonsódái «>m idíit, »em ké»<sógv<t núm \' affl arra, hogy t«i!dr «\'■* megazakott test éf anyag\'\' hói áll.é dólog rá oly befolyást gyakorolni^ . miut arra ki uem hirv.t ea érzéket, a l«gk<i SŐBaúgqrobb iránt ia énleklödéssot viaclteiik, ■ Kiíwn tnliojloti a i«tgékoayság. asrab-dosen visaaronalt és. olvg tápanvagot • lel ntagányábán ; m-iiváiúw életben . ritkán sse rejwl, magstartása cendes; aresretuUain u> a-godtság látszik, mert »sópjrel logialkotra, at el torsi tó a«Bnv«délyék ólét és félrnkmerbet-lan bélyegeket uem fagyhatnak voná«aiu. As /lyennek boaié>lmod <ra sokak elölt aaokailani mert- ások a kikkel ö snllemiieg eassekfftletésbnn áll, nem mindeaki előtt is Aertek, i ost sokan nngélyaásoqk mtntdják elég tóVojen. Ások aduban kik aiegvrük. kelvmeaen órzlfe magákat os nmolkedett lélek"tarsK-ágában ; « hisaayhók sról a melloti,! hogy a. fc^mAlyebbea g\\4kw«4 vert rokénssenv fegUilihtnűi- ily rgyioáat ■ msgéttők küsOU létwüit. MA LA i\'Uu«\|rt» uiifiUtitmiati felül, MlfNIII ><BI ii\'itii" irMuég l■:\'»ltirn Ak, tiwW\'L rés is t«\|j«i<Hfiiuak Ifi mi, ill I.ÍOUHMH•rinthos k(ft/péii. AoljfáliiMMjit\'iibin júi nini. K\'i-kotait lívly. elnök u v.i iiinnf hu a git-ivéujfNi\'k tvlleg 11/ ben, vagy liijjolteágí t«i{\'k Miivet tureliuót "i rdekldklí •oi lucgköasttuvóti, azon riivta be aa tiltat, vii.il.ift- a garautiinyiik a Papa Ki\'"/tl kósguzilászuli á iielyiwélűn hatvn a t-Tver életre sogit előbb üsh/.cliivatliatnt\'k u ro ik közgyűlése, mely Irnuo a további eljárni. intézi A németség kiirtása yyarországon Dr. .Vnii\'nyi /lm.\'u-i/i V. óhajtással \'[kérendő i\'lyi vasul eitúl ülnék,a üli-garanti-liivatva edésekbm Ma- (Folytatás Kitárunk meg ijzea hiáuy t kipótolt Erdslyaek egyik zugában e együtt vsgy 180000 száz, akiK iuég ig<an iívid idővol ezelőtt ii kg ve ii hűvösen \'ptoiestá uik, ha euiber ókul uémolekuek uevézl >; ük cink sááuok akartok lenni, séiumi éj yebek. Ezek voloiuenuyi Magyarországból jo ró, jaj kiál tá* szerzői j a magyarországi ué aolok, akik olyan unpertineusek, l"\'gy neui veazik észt u\| . elnyomatásukat, azok az •• aze uUkbeu csak másod raugtt liéiuetek, vagy m lg ennél roszabbak. Ka ff kii, »l» de ek, nept« még úai időktől ingva bírt szá nialau pr vilegiuiumal, mélyeknek leglöuti sbika II. András, királyiéi 12H. cvból szár nazik. A kíi , vfelkeau királyok luegcróniték, k tngiták e MBpWM uépképvh otoiták ZOll időbeli, izsbsdalmskol,- a ssaszok kö kbustituálutlak, bírtak a naját[ let egy mjtutevoL szabaduu vnl a : valaluukaikat, biraikat alb. \| miliőn nyilvános jog egyállalál un alig ló iett, te< mé»ieiecit, hogy ciak sobádolmak-kai bírlak aa ország egyei oaz alyai éa uép-torzsni Kp oly regi volt a iua( yar-iintueseg privilégiuma, a moly lélszaUadi otta ót minden adó* kötelezettségtől és reá bizla aaöz-savi kurtnaayzat t. Ebből az i lübul származik az aiiatukratia Yolotueuny feudális joga ói egyei lis/.tu magyar uépHéj ukuukf niiut ff székely i-kluek, kuuuküuk, jii uukuak atk ugyanolyául «l<>\|ogaik v»ltakrn iut a szászok-unk. A ezaas privilégiumuk v«ltak az egyedüliek, melyek u legújabb idúki) leütni latiak. A magyar tieuuatiwg elveaste te ö»ze* »xa-bsdahuait; a vidékek, ezekek, előkezelek — miud alávetették magukat nzu i állam kfiz-{ugúiiitk, tu1y n közigazgatást ignis-iágszo!-gailaléol éa uépuevelést egyío uiáu rendező be valnmeutiy i polgára azamát >. Egyedül ff uáiuk kepoztek ki\\>ielt r ut a aaabadel-vllseg«\'l, a melyet ui»«t a un gttk azámára kmk, akkéul gyakorollak, I ugy a ktirdk-beu elu niag varok kai éa iui: úuokkal ugy bántak, mint lielwlakkal. S\'-iú uit\'élo utagyai Muumitole. rumáu ueiu léaiekullietett tuón azaliadaluakban, melyek luiiidj-ii ezaazt untg ,\'iílellok, »zffa lötdou yiag^whk\' é wlábok liiviitttlt m-m kaplmttak,, tuéhekbo lel uem \' vetültek, Yoldbrrtukot uetu Velették, hőt uiti-caeu ii oly rég még, hogy Siulxiubeii a ka-tbolikua í)>-;uüt«k,oíy „testvérJjanu>uiud-nak valáuak kitéve, hogy ^reuoe kormány r ndeletre volt aadkaég, liogy (émblomuk >iiéi<\'hvA telket kapjanak w várupi liivala-kat éi méltéeágokat nyenieismiok. • De léirejöll ISiÖ-hau! az uj magyar köt.máuyoH állam; uetu akart ea a Szánktól elvenni Mmmit, jjuoiein o»ak azt arta töltik, hogy \\;cuék alá magukat a Iztörvóuyuknok. Vyígy hiizi-é igazán jvu-ki, hogy alkotmánfMi állam uittgtQrlidt a Iga tei tlletén luai liiipsiig egy a\' Í3. éa 14. ai ázad törvényei w itokéaal turint korit ányzott izigetot ? jNem tokiutené ó u né«pot, franrzia, a belga Jmis tretáuuk, Jiu az ffm^ r azt mondaná jhéki, h\'ogy egyetlenegy Jbérprll-jidoul^ priilst. vagy gouveneur [ne inaitok ki az állam által, mi út a tiibbi ll imlllió ál áiu hivaiwuok, hanem\' válauja. ■zabadun ^al\|i>itenitaMfok vagy aáeut L ij«e idujébeu válaaztáii rend aZerint 7 Ilik iaítiely 2ÜU.UUU lelekuyi lakouAggal biré \' jioroaz pruviucaiá azt kivéiiiiúj hogy len-idtéiiiék m«& iidu, miszerint kivonván ma-az úiuláuoi itiiivéiiykozéii [rend ál ól, pbiei a maga uabadon válaaztott >birfi által jéztoíwonek; ha jL^zciibeii kikolnóiieltj az len,, hogy e néiuet uyelv még ciak ueúi ia öadimi uyelvttl, ltniiuut oupáii\' köte!«\|/.i\'t\| ti ((tárgyul ismerlocsék el az eleiéi iskoják-iffn j ug.vuu iui kffvutkeaéso volna as ily kmeró»égiiek ? Pedig a uiagfaj- uyel<\|uf)K daiueiutyi uépiakolábali kotelnffett tantár-ul való behozataléi. c«ak ISTty rendtjllék t síikor is s> uéiuot aajtóbau oztu iiitéue* mié* ellen oly Vihar kel«lk«-zett, mintha vallj Iwthliyiii gyortuekgyilkolás fé^-óK t jUa iaó. K* uiégii az erdélyi uémcl<-k\' fRQ\'-l iz\'Okltau inkoláikbau <•» ünkormáuyzatnkhaii 0>yira llémelek •\'» auuyuik azabadok, mint b trnu\'ly h\'gvzabádabb német állaiu lakoadigit. a IHO.otW azákz ueiu kovooebb, mink lü ■k lpvia«\'lni küld a mujyar urazággytllécie, u ry hogy uá uk 1UÖ0 lélokro Magyarurtizitg ind- ii tdbbi részúlhju pedig 34ÜUU lélekio t egy-egy képviiolü, \|n«iii vétetett, el a\'izáizoktól egy jog iu. mely egy luoileiii állam kortuátiysAjá-tl uu\'g«-g» e/.lelbetó, nnk uiá^réizt \'I ok iu i^koi KZoltuiii\' iK\'k éa a politikai rouduok — ily nz itt oltó négy-öt évazázffdou un-tyt fftl ián némi váltuzáaou — jognik\|iak h\'gcie-1 élyebbikét acm .nknrták áldozatul IliozuiJ i <-g a ui<iiie«ég, a azabtiduliuai városok sth. ;uk privilegiuiurél a má^ik\' után leiubud; k, az alal\' az erdélyi száatok akkora Inihot < uipiak, miiitlui ületUk é\' vsgyouuk v<í-;élyln< forgott voltui, jralaliáuyszor logosdinbb Itéztuénycik eltörlése szólta keddit s hilhó I ejárta egész néul<\|loraz^gotv szidták vég nél-Ul a magyar korlaáuyt és a magyar npin-4etet és a tűikor ezen irredeuiista komédiáuak ssnkadt, miután ezóu emiglsus csapat Bánkos — sót merem áliitani hazUgnal azugahb beszédekkel egész nttiuelországot lizólitotta volt ú á)ugyarurszág ellen való tutit hnboi uijii, skkór\' akutAu od« járullak magyar parlammit aziue elé és ti agy rettyn k\'ii csodálkoztak, iiogy. a tuagyamk nem Ivadoztak k szeretettől fta hogy.n parlament t a ;s koruimiy uem akartak .külön jutalmat jHtzui azon néptaj számára, a imely ép az j néni oly nouieanok, Itúiiek iiiél\|ón»k éa\'oly i ng^Ielmesuek mulatkozo\'t a hasai törvények ráüt Üu kérdoiu én, vau e uétes e világou irináuy, mely s welfek egy legiojáuak szu-Hilalinakat osztogat\'( Van-e ember a fÖldönj ki ha riigaltuaziulik és ini^madtatik, ne laaziiálftá fol Imlaliuát befattlotének és vs{ ^■ouáuak iu"gvédé»i\'re ? Kt ily kiirUlméuyok .<izt leliol-o iizoii eiodálkozui, ha azuu nél ueiuk, n kik luégtdguap uiiudent, a iuiu<)kma\| ;y«r volta ubveki guuyullak, bevádolták, s/i ialiuakkal illeglek, ha - mondom — ttgyau! oeu németek* hulnap magyar köröklieu ihíii »upa gyöngéd rsgasskodásra lógnak találni Kt o hajsza még eg) ívilatkd Itt (art. Jk És ez ás egtukinlp- Vsn egy \'kor élelUuklen , a mikor többé ~ kevésbé iniudoukibtjú megvan az eazményiség hajlama, de qzt js tapasztalatok megöl is, a luáiuorbói, mibe I jusaguuk ringat kijézsnitsusk s goudokl álmaiuk he-lyibé S való Mp és vs óval, f letczóvel sur-iódva uaponk/t, olfeledjük a Jlélitolleul. \'De azért koráuUein iuhnt uzoutéjliliiot elfogadni, hogy nuics ember, a ki késő korában is rendkívüli eszményi Imjlmuu léit volua. Nagy muberek példái mohdjálc, sós a ki nem műveltük között is, vag) ott, bál uem adhatott magáról életjelt ff tutsjdon, {ott is vsn eszmény uég iránti érsék. Majdnem léiig csuké^o t szemek, bágyadt tekintet, nyugodt art zvonások, zárt ajak közepes és mérsékelt kétségtelen jelei az esemény s mivel már ff jóság issiagyn azt karöltve jár. Kgy dalt arc* ember* lármás, szemei mozognak Ui loks változatos ráucMkat hsughurdosás, utáni vágyunk, kinek haugja egeikben, bemutat, ajkai ráu- gfftúznsk, asemöldei sötét ár lyékbs burkolják s villogó szemüket és ;t heves taglej-léeael jár vagy beszél j olt I s vau ia, kevés, vagy épen somtui sincs, mi ut eszményi szép iránti fogékonyságra eugedn i k<ivetkőztetni. Ks uem oak egyuaeki l, de csuládokat, sőt néptörzseket jellemes; a mire ugysuossk az éghajlat) ff foglalkozás i nagy befolyással van, (Folyt, követi.) A tanár és vedenczei. IrtsITlyi(ar\'>^\')il\'lén hlmllla, f^ottUitU j I FlUKÜMANft ALAJOS. A timpiem. - A tfélkáássl klrám-SalSa. -f lergraskllil ássseay és Jé fürje kés Cl MásélfstSa. , Péntek és Mombst itUlöuféle ksssnos liázi (ssnks kOSt jryorssn -jsUnsli) áaosbsii etkaassa sáste Uiklis issyiis aa érát, soka Msigraiis soliŰks ny yesebb német hirlapokbai\|\| — Uiud e mill^Vt kersze élvéfiák, hogy a isagy^r\'elem\'legyés inuál IlUríliliiesolib nieiit* I iuértektolenel\|b zi-lnliuak érik s magyar ftovel. De hát hpl ir. <>géa világou található ily.eu Onmegtagk-lAssfl biré uép, hol. ktllöáOsen ma, midőn a lemzeü buzgóság és tulliuzgóság hullámjai lagy és kis népesnél magasabbra napnak unit valaha? Hát igaaáh olyan Itallallán lolog as, hogy egy államrar akar lenni s naga liá/ábiui ? hogy megköveteli hivstalao-iiiitól, ímizeriut használják ss állóm nyelvét uiiidoulltti s hol esak loltétségee ? • Hogy polgáraitól kívánja, miszerint\' os«ék alá magukat kftl\'idbscg nélkül\' ssj 8 iirvényeiuek ? Áiu álljon elő és nevezze násg , nevét as ff német; a ki elmondhatja, nem ízt, liogy elég<Mlell((n a magyar viazouyekuil, nort hisz\'hol\'vau ország elégedetlenek nól-tOll lutm\'iu sít, négy iiz ő német vójin niiilt igazságtalaniágnak volt kitéve Alijóu ilő az a német és nevozze iln«g magát, ff:ki ilmosdhatja, hogy a inngyar állam alkaliffs-l itt\' ellepe olyau intézki\'diitj a melyet h\'a-lonlő körülmények kösötk a frauezia, oUítz, angol állam, vagy bármely mái legszabadabb legműveltebb állffuis Európának ellone.al-kiíltntu.otl volna 1 ■ I , \| A kUlönfélu ityWvfl lajtíV ezen orizk; bffti oly szabad él réz, mint az angol Mijió; az egyleteknél g^olfkezetek izabadok, yslatiioiiiíyi nemzetiség n-szt ve«s az dnker-míiiiy/aktlian, mely oly uleasze ható falikti-okká) van itt meghízva, sj milyenekkel alig bir máitiM a világ bárme y <(r«zágában: a.képviselőid szabadelvű válaaztáiilorvéuy alapján vá-la«ztfftunk. üfotlálatos dolog tollát, hogy esek nz ninyomuit magyarországi uémotek sem hirinjijnik, sein egyesi) etoik, »cm képviselőik által í uem adnakj^miiiiifúlo olyan j-lt, mely azt líiulatuá hogy elnyomatva érsik magukat. Mindezt egy inarokuyi sertge az érdélvi izgatóknak teszi föladatává.\' A pánszlávizmus ellen- vitt \'harczának közepello, mely panizlairismui esák ugy örökül elleuiége a uéiuot uemzotnek, mint kérlelhetetlen elleiisége murádi s magyarságnak, Magyarország latja, niiut szítják a uémH nép ullennéges indulntát as ő odairányzott torckvó«j elleu, liogy állomást erdsitsu ói védkjép»ié tegye. Kgyctleu hang iem ^uiel-kodott Magyarországon a Németországgal vnló\' Bziiveisi\'g ellen,, sot as /Ikntmáuyoiság holyreúllltast\'iuuk o\'aé napja éta Magyarország nllniuférfuii összes befolyásukat a birodalomban érvényesítették, liogy s Kéiueipr-■zággffl vslé szövetséget oré\|yeson kéurael-jék. Avagy hiizi-o valaki, liogy — tekintve Magyarországnak jtidi luntoi szoropéf a mp-uarcliiúbiui — ez a ^szövetség iétro jölietett volna Magyarország k<-sz«éges támögstasa nélkül? \| S ha az osztrák né TnatlV\' miuiisteiium alatt síláv-klerikális és födera-lisztikus\'elemek uralmát uetu érzik inégsu lyosffbhffti, azt Igszi e valaki, hvgy ebl>-n uiui\'« rúszo a Magyarországra való tokililnt-nok is? Mágyarország egyhangú óráit«t<lo Ausztria elizlávoiiaia elleu\' sokkal jobbau azilárditolik a német osztrákok 41\'ásáU/ \|iem-liogy azt néhány szóval jelezui lelietné- .Te-gyeuek azou osztrák-uétuotok, a kik az utolaó. évrk konu uiyatuak benső történetét ismerik, hizony«ágot arról, vajjou a Magyarország inuituk barátnak. és szövetséges társnak, vagy köftöuyöi izoiu»zéduak, vagy ellen-vűguok mutatta-e magát r ; A m\'-met közöuségro éa a uémet aaj-túra lüzzuk végttl iu<igtöutoláiát auuak, meny-nyibuu ueyezheto szoir magys\'rliajíz, mely most a biiodalombau oly lelkesedteu tlsutik, politikusnak, igaziágoauak, okosnak és ué-metuok? Mi ugy huziztlk, hogy bármily ( hatalmas ii kttiöubeu Népietoráág, talán nem bir még sem\' adayi megbízható barálr tál Európában, hogy isövetségs volna, iffes- térségéi uton magának egy Dániát lerptn-leni Is uj elleilsógek felMozéiét s ustuffs\'i Qgy iránt vslé éraewkép kitüntetni. Névsora a xiagyar erssitpos igr yró nfegyUl Nffgy-ÍM«MI ü\'íííinfmd\'iyii k: üUliíti t i>ii<£ áW-rom Jidk<njylel tqgjuiivik. I. Kcrltlot. Alapilék. — Rendes idgok egyszer s mindenkorra 10 Írttal, lléió 0aá Nándomé lO .frt Berdin Márlouuó 10 ftt. Bendes tagok évenkinti egy íoriuj fizetéssel. Albsüid) Józsefnél Bailos Ján<\|«tié, Barcs Oyörgyné,. öreg Ileuczik Férenuzn<S Uiau Qenovóvn,. Bolti, Cxnznák lika (Il.J)!a gyorod), Darázs Zziguiondné,\' Darás /igo»\'-tonné, Éporjossy Sándorné, Engel Adtifné, Fridetski, KreyWAdoll, Fwcher Jöziifu\'-, Urobetti AntonMníertelendy Bélésé, liuíjvátli Antnlné, ügyvéd Horváth Lajosné, Kellcjr Ig-uáczné, Kuöpfler Halén, Lendvay Jézsefné, Lendvsy Jánosoé, Mitkity Dezsőné, aent-wiflt Gyulánó, .tíroatáry Lujza, j özv. IPeresei Knrolyué, Ptihél F.irejiczné.\'JPJiíiál Fe rencz, \'Báts AntsInV, Schlesinger (iyiaán^, Svsstics Károlyné, Sehorp Ztöfia ^XVeilertjé nevelőnő), Tárnok Alajosué;.Tersáuczky fiyu-láné, Tóth Lajos, Dr. Tripitmiuer lj-z«">, Varga Lajosué, Wachlel Zngmoudné, usigs Imréué. Weiler Mérné, Zsdubauaky 1.»jo»né urak és hölgyek egyeuk. 1 Irt. — Aciomá-uyozó egyszer é« mindrukorrs. KómhWy Ke-rencsné I frt. Összesen H\'i tit. V II t II. K e r 0 I o t. Alapítók. Cbenlpsn-ger jUpétné Jt) frt. Kaiczsg Bélán-- 2U Irt. Ksrcssg Béla 2ü irt. Karctsg Isiván \'JŰ frt. Wei»vr Józacfué Ül) frt. Rendes tagok egyszer és mindenkorra 10 frttol, t)zv. bbenspauger Msuóné, lluron-nsy Sombor grófné, Walbach Mór, Weiser Jézsefné, Woisz • Manóué. ltendea tagok 1 ft évi tizetéssel. Aug nfeld Johauua, Auspitz Emília, Blau Nánt orné, Ufuiborger Sáudorui.\', Illan Siiuöuué, Uuer áliksáné, Bűtteiheim •Sniuuue, Bachraoi lai-dor, Otement Lipöt.ué, Cefiiita Kárélyné, Doinölki Anna, Eöeuapanger Lipótué, pbu-spauger Lipót, Ebeuapanger Leo, Klweck Maria, ösy. Ebenipauger Monéné, FUnsilg-uácz, Fleiachaeker J ózaefué, Fi»cher OpciUa, Kuícialii Jlertalauné, Outiiuauu Viliáoeué, Ua^pár Fereuczué, Hoffinann Mária t Palim, llalpben Mérné, &ubum .Boldisaánié, K\|ir«ch-uer lguáczué, Kai ser Sáftdorué, Koörtzer Károly, Knorlzer Fngyeau^ Koss JájiOMié,. Kulin Jozetiua, Elem l\'/luurUné, Lóv iu\'}p«r La-\|osiié, Láng Franciska, L">\\vy Adoilm-, Ló-wmger Iguácz, Ijöwingcr Nmá, Merkly Antal. Munquilter Károly, Milhotfer Ü(löuué, Milhotfer József, • özv. élatto»cli Jóiiefné, Miltoul^Tger Mána, Mi-rsch lguáczué, Hrager Béla, Reicbi\'ufehl Iguáczné, Riiuluer j Jfiiiu, Rotsehild Sámuel, Sommer Miksa; ^clierts 1. i\|úrol, Ssukits Ziigtnoudue, Suigér Ss-muué, Seliertk iRiehárd, Strain Julm, pzalay bajtttué, S/ignia Julis, Srhmidl Ádol, Schcru Lipótué; ifjú Nltp?lz Zsigmond,\' íseru 1. Morué, Steri\\Nándor, Simuu Anna, \\Vollu nu Ernóné, Varga Jáliosv \'WoUiseli Vilmosiié, Weiis Zsigmond .ölyved, Wiiliuger i ntalné Wagner károlyue, Weiiz Manóué,-Wulhettu Eniő,.Zstureezky ZsígmonUue (Palin, urak él úrhölgyek egyenkint I frt. Adományozók egyezer- éi miudenkorra. Toraai Auun 1 frt, Vuoakici Janoaue 3 frt. Dsuoseu HÍ íj-t. . 111. Kei:U l et. Alapilók. GelsK Out-maitn S. ll. iü Irt. i Rendes tagok egyszer mindenkerra 1 frtlal. Bnboehay Qywgyné, I^aselkofer Jé-nefné, ifjú Feaa\|lbálsr Jézsefné, Outmsnn UUsló, Hauser Jáudé, Heucz Antal, Lpwio-ger Izrael, Petrícs Magdoliia, Piakor Szidó-nia, Presburger Jakabné, UozAWsg Forencz," Rost-nberg Izraelné, Sonisaih L^riUoznél Rendes tagok évk I frt fizetései] A1 baitich Kálmánná, Blau rálaé, Blán Lajo^ Bisitzky 8zidoniur Bichlef Latira, Bergsr Johanna, BrUkler Hermina, Broeh Fanni,. Blaa Szidónia, Blankenbrrg Réza, Ba^ci H -nmia, Boehrorli. Linda, BartOi Teréz fogorvosát Bachrach Amália, Botfelheim Regina, Cm). ez»r János, (sswpsu JózH\'fuó, Dannenben Knteszlina, Dwiteek Róza, Deutsch Hóné, l\'.tdótly Lajosné, Buinger Heoríkné, K\'iínger ih\'iirík, Eísler Regina, Kísínger NaseUe, Fisdil Pál, Fürst Julis, Kisded Fülöp, Férnek Kálmán, F»dW Róza, Fi«eber JeseAs, , Férnek Ká\'feiáune. Aücony Mária, Qsrsy Benőné, GUrtler Teréz, Guiiuann Simeené, G.utmsnn György ué, örUniiui Fnlöa, Grttn-hut Alfréd, Gifliihut Hnrik.\' Goldschmiit Emília, Goldstciu FflMpsé, Gstrttuer Emilis, Oyérfy Jánossá, Hinehel lUza, Hí d Szidónia Hireekl Szálí, Hir«shl«r Mán, Hascsel-mann Emma, Helfy B., Hobinkáné, Hónig\' Jozefq, Hoffmann Lajos, Horváth Feresczné biréoé, Juck Károlyné, Kob n íjnrolta, Ko in József (üoldsleiiinéf), Útik Ferencsné, Kroa-paelier Katalin, Kanizer Anna, Kzd\'ariU Ja-Luos, Kliuger Zsólia, Kompért Fanni, Karc»-\|iuarol U-gítia, Kciudl Mari (vasúti, Kríppd (vasul), Kocli Miliályné, Kocsis Ferencsné. Kroitfeíd Auguists, Kei uböfer József, Kohn Regina, Kovács líiláné, Laky Krístófué, Laky Kristét, Löwy átkri, Lengyel Sarolta, Lem-Insc Hermina, iLokotclli Hermina, Lusztig Cecilia, Mascliaijzker Mérné, Masebanzksr Mór, Messoríui Játaos, Mesterics (vasút), Mark!\' Lui\'zu (vasutj,- Miklós Károlyné, Maucz Kim. \| t^szuszly i Aotalné, Oíterreicl.or Lina, Ullop Ssmuúe, Strem Józsefué, Pollák Fáuni, Plosi . mer lgáátsné, Pstoky Andor, Pikeui \'vsstt! j Pauleder Jósaef, Pressburgur Jakabot, Rosea berg P«shtu, Rwseuberg Ernő, Rőtenbert ■ Wbiiieh, Kosenfeld Adolfué, Reytmayer Károly, Rózsavölgyi, Antsloé, Recbnila Rém r R&poeh tíyuláné, Sommer Sáodorné, fiebsm Fanni, Stolczer Róza, Sebeiz Tivadar, S ic-mer Sáudi^, Satller József,, Schercz Albrrtné, Saly Lajosué, Székely Lojosné, Sniwzrcx«» iTuuber, \'Singer "Lipót, Szakíts Matild, ássar Mm kivánts annyira ss időnek;szárnyat ntj bfftui, mint most. Végre megérkezett s vái t Vffsáruap1; Hilda koráu fülkéit, hogy egy dili élvezhesso a reggeli érákat; muri ol f ximpás, nyugodt vasárnap reggel volt, kos r u angyalok is örülhetlek rujtá, — Midéi ílildn1 reggeli sétájáról visszaérkezett vo , izüh\'iuek bevitte s kávét és öltözékéhez Isti\'t, melyre ma kiváló ;goudot látszott fer-litsiii. — Papa éa Hilda gyalog akartak dl-lieuui a templomba, mivel sz egyik lé sáli-tiioll és így,tollát uem használhatták a hintót. A ihsuiff ss cgyülésü édou csézáa teite meg sut utat s templomig, klidőn s menet rendéz-re volt, Hilds Öuliéuytelou s Véklieldi ml-(ész és s vá>árrs menő cssládjárs gondéit, iloBolygult, midőn látá, mikéül meg a lóíis, uely ff cséza elé fogva volt, sántított és ifcr-;ött. \' . \| „Kelteje vau, kincsem," szó t Borgens-töld hadnagy, miközben a hogy nok gyalogolt.\' „Nem tudnál valamit ellene kedvesJEr wébelem wIgen, ast hallottam, hogyha lőtt \'ozielein nedvét itatják a lóyiill hogy Molgálatot lesz." . „Oh as pompás losz híucsem 1 I „Hiszen \'egesz rakás petreáselmtluk vagy hogyan ? — Ast ii hajlottam, meu gyógyszert más betegség jelien is a&lják: de nom árt kísérletet: tenni, uyem. Us egy bsjou nem Bogit, a má ikon esffk segíteni fog vagy az örate.,. !•} „Csitt, kedves Borgenskdld, nem illik vasárnap reggel vslsmit szitoklkai meg irésí-teui. Nsgyon roea szokás l ea, Inir&l 1< kell asoknod, nem valami jó lsangtá»u és n im Is erkölcsös." Kost éppen a hegyre érjok veit midén a jámbor férj nejét biítoiuiá, hogy mindmit el fog követni hogy lo" rtm mo< ásról leasokjék. Borgenkköld assasQyt uehfoy >t vágott s barnára, mely ísj sípul t >vább Ugatott Midén Borgsnaköld hadnagy ileji társaságát többé uem élvssbelts. luldára várt, ki ss árok gyopüjo sseilslt szálra lári vigyázva hogy aa oraaágat porát kik rttlje. — „Kíváncsi vagyok gyermekem,11 szélt s i papa éi botját goudolkodvs orrára tev^, \| „vájjon ms Walliuder lelkészt fogjuk e hal lant vagy as öreg Storuberget." .Aa üreg Sterilbe rget 1" kiálts csodálkozva Hilda, éi majdnem egy nagy kátyúba llépoiu Hát nem szónokol W. miudou vasár-napiM?" .Nem gyermekem, csak minden harmadik vasárnapon. Itt három templom éi hátoni pap vau; miuden -vsaároap váltakoznak." — „Nos, hisz skkor tuduis kell, kin van ms s sor, B -yben szónokolni ?" „Már néhány vsaárnspon nom voltam s temutombsn, kedvesem, és asért\'a sorrendet elfelejtettem." . : Hilda hallgatott ás msgábsu igyigou-dolkosott; Mágia boezsnlé volna, ha e hűség és,porbau egy negved mértföldnyire\'mentem volua, bog)- as Öreg Sternberg vontató szó-uojlilatét hallgatni kéuytsleu legyek 1 Hogy u«p kérdesósködiem mielőtt útra keltem I Mily úusimss volua 1" Ekkor egy paraszt egy. véu.góbén ügetett* ugyanazou utpu. BJóinnpot{ Óla apó,", oóll BorgMakÖld .liudnágy! ée megemolé kalnpját. „Nom tutija Oi« kpé, mely ik psp sáóuokol B—bybou, ésj mint vsn egészsége ?" „KöasönOm kérdését, anector ojr," vá-Isisolt s Rosiusnlo-lovss\| .Oaak ugy • úg^r I A mennyire tudom ma, Dffhlstedt yicsrius fog izóuokolni;" és ézzel Óla apé tovább 0(Mtett..\|- • ! „Hallottad Hilda, gyermekem, pia nem tidjvajnnsJ lelkészünk, bauem Dshlstodt, ki isimuyuak lassú és una\'mas, sőt aokksl ro»z-ssabp mint Sternberg. Félek, hogy miének elptW nem érünk as ebédhea. Ka. bosssnté válna; ék mit mondasz hozzá. UUdn fB Ji* is ugysnsson véleményben [vagyok, mint papa, éa ml több fáradt is vagyok éa •ffjl loszem, viaass is megyek* „lgsn, as éppen nsm volna olyj ostjoba, Klvosoái: kedvem Volna kmini. De mit teune anyád? Notp tudná hová lettünk és a barna k megcsököuyö-södliet, suii uem oly rilks osot; uem, kod-" veseiú,\' nem szabad visszstéruem; nyugis IsukodnáiuJ éppeu ugy mint moil Dnklstedt uns\'mss uéuoklsts fölött." „Mos, ugy hát menjünk" azóit Hilds, s valódi megadás hsugjávsl. Neiu sokára odaértek a templomhos, a reggeli fényben oly jé benyomáit tett a templom köruyéke Hildára, hogy a látónak elfeledtették vele s meghallgatandó aióuoklst fölült előre érzett roma benyomást. Most beharangoztak éa s templomba léptek. A pad, mely Ltudford-é volt s cho-ruibsu állott A nék elhelyezkedtek, ss e\|af> zsoltár elénokóltctett és most megnyílt s seg-reitye ajtaja. Hilda n^rn tekintett föl; de midtiu s lelkész első sssvánsk lisngjs Iliiéhez halott, tölemolé szemeit; ée imifl sz oltár előtt \|>spi öltönyben, Waltiadé" tfagai, imponáló alakját pillnniá meg. — Nyugod-tau és szelíden, de mégis teljes komolysággal tekintett Hildára. Tokintetébeu a béke és boldogság oly reménye rejlett, moly s földivel nem lókon, úgy hogy s loájny egész lényét álhstrs érmé, ée szive oly edea, ritka niugfoghatian és mégis oly szent éraeluutk-ben dagadozott. Szemét uem Urtff Wsllin-dértől elfordítsni. As ott térdeplő, as istoiii tisztelet oly erőteljes Aa mégis oly lágy hait gon végző tanító ugyaassou hatol ember volt-e, ki még oly röviddel eaelőtt oly vidámnak, oly megnyerőnek tűnt fal.Mat Miköaben a második ssoltár éuckel-tetstt, Hilda tohrton rátekintett; ia midén sz orgona utofsé hangjai \'ellisuátátink és Wslliuder * gyfilekwet félé\'fordult, ér mély haugja oly pompásan éa esengőn hstoit ál a téren, liitdff sst vélte, hegy a hatalmas értelmestől megreped; tejét lehajt! és\' édi boldogiló könyek hulllak Is artéán. Solia sem volt eselőtt oly isteni tíéatelepn, mely annyi hatással volt volna reá, (Folyt k«v.) József, Sauer Seün, Sehulez Iváro\'.yué, &is Uelen, Szapara Ands, Stemmer Kálmánná. Sehueider T. bankigazgató, Soinsios Lórísei, ISeheada EÜze, S«einiuz Hermina, Tubol) Vietorné, Tachsuer Fsnni, Tachuuer Júlia. Tomcságyi Paulina, Wlasrits Antal ué, Wsl beim Lujza, Wellisch Adolfué, Weiszmayer Uidor, Weiiberger Katalin, IVeim Heruum. Wyíszmeyer Ottilis, AVeiiz\'és Ledésrszky, ^Vóllieim Regius, Wesas Idff, Wlsseiu Antal, Wujdits Jóssvl, Wehmayer Aulnoia, Wvisj Sarolta, vVeíss Fonni, Wóiss Sarauné, Zer kovitz Janka Aduiuátiyozók egyezer, luiitdenkvrti Alimliam ffím* I frt, Asenti Qyöcgfsé \\ frt., lkilrgur Jáoesué 13 kr., Bsons S»miu-ÍH) kE, üouai Biii tiü kr., Borán Iguácz 2 Irt, Herényi Józscíné 5 frt, Babosa Beuedsk 50 kr, OilndMtein orvos 1 frt, QrttnkaT Klia I \'.frt, llerky Matild 50 kr., 1L H. I irt, Haha jtl kr., Jessenmkyné 3 frt, Jack Frigyes I irt, "Kin-houberger Klára 30 kr-Kutby Kinő 1 frt áO krn Kohn Feranez fiű kr, LeUinger Kelemen 3 frt Megyimorss 40 kr., Mikibeek 40 kr., Mohó: Fsrrae 21) 4it.. Nagy-Kanizsai takarékpénztár S te Nagy Béta n frt, Uit áti kr.. Ssalmsy Ks rvlyné 40 kr, Schercz El íz 14) kr. Soil>ffgy\| Gyula ? frt, Tieff Jáno>u« éö.kr., Tétk kr, Toeliauei Adolf I írt, Tnpontmnr GyaU l Irt, Wegaida Kn«úuo 5 írt, Weiler taá« ~\|l\'. íVt, Walbach Mór l fin, AVirt ^O kr. ~ ósüesen 31U Irt t>j kr. j ÖsSsesilés. I Kt-rilWt 62 frt. Ul Kerület 22T frt. HL Kerület 3lD frt 66kj Osaesen 600 frt kr. PUkél IVresezsé A szerkesztői csillag és nö emancipatio. A szerkesztői csillog nem valami as.v% érdooipéna "(mit is adhatna egy sasraay deki lap szvrkewő V) de még nem lilsssös Idijj — sót inkább kissé tütakosO 4vés mely idolt a szerkesztő urak tmgjegyai hogy nem egészen értenek egyet a iröjávsl. - \' Ily csillagot kerestem én a ^Ssk fí-ik saáiuábsn „Karcaolatok a szépsígrél ferkoiosról" csimen itt — sok belysn éM \|— néhol\'tapintatos — ügyes irályu, átlag (szerinleut) téves — Verde — vs\'étü — M sz embertan — lélektan «tks» tou sőt a vallás alvsiV%l is «nsotétbc czikkeceko alatt Mert e cukkemke tlekot ugyan. H még a végén csaliouik) de idáig » nél vrsebb és uem kisebb elvet tta ki ozte* mint o „nöemonetpotiét* és .„a nék-N egyenjogiLuluágá^ jógi — érkötési f liukai és társadalmi Iséuntetakbee ií! Ugy, hogy egy falusi olvssö >f** hozta boaiám — moudván: „Hm as ságos női- lázítás — (tetemre, kjvái) 7 ks est s nők elolvassák éa elbimik : j»j\' künk — szegény — nem kopsm — smugy is o»sk jogilag omk theorm1 uraknak,—-\' volöjábou nőtuk rabssolgaé* (legalább\' memélyoik rabjainak). Éppen ff moll év végvm járta tMí tekintélyeab lapokat m a sőt káidéa, mieá^ — a bgteklnlélyeab psychologW, jog"\' politikusok ütötték ele kérdést kurtán ^ r ionoson ~ adformám „de etrigis qm 1 sunt: nnlU qumtis fiat? vagyis 1 ve sas jüuk a nők teisoaboditáaérál, mikor Iáé1 is eléggé szabadok uálunk — holyly«l k tui mobodok is —.a \| rendelte betyieiokkea mérve: 1J Ifet4v..-. i uniiiiit readeh* tkiUégQkhdz iWÍTT l^ZgadbatfM* \\ Akái nt\' ísWiwH k nwm > mkh vitás m»o« atfeka ami emberi fcvéoy wWh alkotásuk a sÁiaég : es n KfW^Mt inövo A iáig wi^ pinoM, AVanv lájkM vahv mikor m ur ml v ala ,leyf« világowég* éa lén \' h^oiiuw* képp«ö tn»u4á —j iHitiiák\' Nk^B^n1 oicgtaromté h ftrRt —\| — lársol as 6 oldalbot d^já-Sí-U* MM] lWt HU »a I HQBliwl lUÍllt -j .in tojóból mini Apollo a liw-jjv? Mrtui — de amsuusk nlkul- Sklat niv>udók o kitregeképletek uki M«Tttáll hlria oj-kal I IV. La tett)- (nem phraaia), hogy miga u Aa ir{nöst telte a !s nemet il$ egészen ma ilelejessógef, — molyok éppen kiöl űrökre mások) ép aaért von-vmához — keresik egymást — fgvuiáal —\'1 de ép azért soha io iá ami a mátik, meri hisz akkor ihet}b<k tühbó egymást nem Vek-lohbé egymás után I éppen ez jkíiko egydiálutáui sódé* tartja leüt az emlwrí nemei 1 oit mint a nap voéterejn vonja a kfriiig kötrll\'te, lorgáai Idkereje rutjáu — de bele nem jsalad —• ;>r . megszűnnék fűid éa bolygó an i 4 aki ^ )M él t Hl 4 w Ínak s aéébéyt MfielT and k-r siilltaliÉi ,\| l\'k li\'Uát yo 11 libáét kijiér k #« ak T \\ i iwbog V ndk - - Ui)lli\|, hó Ke : IV t]tM b,i bojtok Idáiéi minua delej vonzóduak ös-ia dMzeértek eltaszithztják egymáat, tygké — nehogy egyeulóvé legyéért akkor nem körwhetnék egy-meéwUnnének mások loijni ! ... beteljünk hál — még tréfából ne Iánkéi nem teljéi fgyonlÓdléaérúl tUll vaskarika. Ne tólwattuk a természet -művét — ,\| Alkáli óiák mindenha vult ói tdrvényét \| Miit Ion emberi jognak —: ft-iink lehet nHalfát k lekérni. i i(jrmészei törvényét nem. »Natur iiicltt iwlligen". A lórniéejwit meg gát.\' Buborék leune aa elleti 1 jaaljé lenne aa arőlkfdéa J r K — Iteoud\' I 1\' IS -lléi.íiiii iíiin i J, . uv raikkjél csáloUa -» tiltja te-uélaoi e iiguagyoOk hateldiaiág éu h\'á kiirláp „noii potouiuu! Mettifagáló pedig ail mondja ran \|óImA ahogy vau;" ii oiélului Ígértem ót az euilin ten u -+ erkölcstan, a vattái — a tár- L. n.iillvi.il apeivin ÍW líítólflg —• torban így »• jó leaa. klawban ia ólvaatam már, hogy\': \'áifi jia\|aiui, rniui alértial uu te Itra a te* a férltbao: ugy e fér ■ yíizoilt a térti n nóbeu nöioa-l i a n», liojfyi ha mikor az ég /Ulaíiucik a Ici\'fl oldala mellé. — ><liil\|imp niéit fél — de mert gyen* — /Dizoiijr.ba «l>óai Kulit" • RZ egi bóborut, kuVOatUI ppe» lén valaki, Imgy ^gyonjugjuk jl^lieiuéiiek ép »ly gyengédek, íjráOat aal. ■nl wgy igául ,-Ul, ftfglalkoiéi - durvább i ijt\'O otyakká ionná\' Ókat I a] jogukkal kOleleeeégek (árnak, [k li\'l iinnt már, bogy. ba minden mii réize^ittntnének I nilkóiit.ffl-* ig ni ». cak a pi\|]]i, ili [k\'Velmwii«k\'/ Ilii egyéUi^ liá\| caak u . „Komábn ulazáink" A( • fi., lélrem iie teiaék tréiálni Hgj kónn U tpllliegVre v,énni ily nagy dnjf» g\'-íiét ; ^rrlniiindaaiaarkponlokat — .Karjaimén — elinti fuiUtáaul. Iliaaa fiitól a világ rá kidűlne oldigi- \\f naoiaipti +\| íégj\'ií,] — y Köli l:trr* ív akli aiteuMLmtyv írté inlki/jifclfn Ulm, valákoaa i : ftiilmiak ni u "í llát i < . A ii\' i -v1 I 1- A/ií» Tw i #«Vrd jwiTk MbnM ni (kirii ■- de ■MéMKl NukUont l\|lllliíll")l, • iák iffn\'tr pite. tlf lajt vég No Jvw\'irt^ V II ijfi • Iti IpMj átallj Mik Íely ha nyikorog ia, mur Ja pont a kitudja milyen litfliifti ag^Jn a«ri torwi?\'. . , v itai>Hi e oit\'aani Jókainak naír zikkjél a „Nói maláriutó^-ról f iflgpj rMlng bírónak i«m al/.ng nól laí v,J tafc nfioik vaJjfl. Lb oz u11 Nagy */« ám \'finJJí It \'<k jól, hogy aikat érnek. Ml ia ÍHo.k tói tfaiikézt kihallgattam már — de kuy ni km nifitf .tJgy vciidl arra, hogy h^vati\'ljaw agy«ijogoiuluágultat iqian-t«\|MMÍéjttka . ^ Áit 1 Iimm ii. ural ae. fj« a ■ ai X. Iilllgy W- aa a bizonyon lií«/niyialai — preteudálui a draatikua lórii Irakit é< tnnnl ia ennek uraMÜlua ktfjío)* iteit, én o gf\'in liinem, hogy nem Ima on be/<á iAf iMfjfiioflijlalii gyengéd verteket i\'^M — Farnál r«apna a utarkába \' fe<x4iáé anmti páfiii1\' éa \'aa 1$ Ouóbe, r\'ljei éélaa — ruíol bajláraéba. IgMi, ilf Mta bajükrat kerea ám a kél dem ágfmáikM. y v A Mj kAzdelflin legyen fltek a férflm a vigaadr\'a kfteny a kéé, KaJerepekel a legnagyobb iiigiiáa igaigaié\|a oiitá aí Így* ifem IrUt még eaak 4ene oooiun-4álm ea. I J(i liralné le gyeogóden a férlf fiijtn-baiÉMteigpt 1 kinek puha kace ilmliaiiá el a, férfi (tömlek gnndra<b)lt f — kloek Ii karja Unni k«rte a ftrUamképébaa\'( A rki tMtra^á* ?L. Mtet Jia a teUwégnui kJlgyiM vagji\'kAlaha leateii Cellegák brudaivk jjliMídMtk Mmépk. V. M leune jkl leoM aklter a békápart —1 a ajugpeiil « • bevte ki tudd - M it drága Adíalit — \| í radyel eddig a lóiw\'g kinoiM idoli a nőiség ?.. Vagy uu\'gforjlti lovagiaaaág Óul rágnám a legyvertJ 11a otezonyavik lenne a gyónitei 11a q3 birák udit felmentenének lédájában hogy hevflue a kiöl gyengédlég védel-a köaépk r „Pour la Dame" jel-jva aaariot ? Oea ikevtetetaé^ek a termé-•alotta aaerep k. — Nem nzoruluánk máara ily nemi tkokból. — .llitfil titen zen! Ili leuue abb\|l Bz a kia tn vagyok llelyik lenne kény? Melyik yék ? - Ha féleségen i ürneL elvesztenél i. Ha nóm is ki lOna volna: azonuál le-V a magyar népdalból t lány gyenge viola a táiuogolója" I nyárfa\' — melyik a u tölgy ? molyik az Qgyvéd lenno: minden is papok lennének] titkokból. lennének; mindeu bü-(Ki tudja ? Szerk.) Vagy oo ipa > megsaflnuéuek mind e po^ári állások... 1 szeretném látni aal az - katona •- ügyvéd éa lenne — megállhatna T No már aztái állámot, moly pap nélkül állani MtS; Árkádia sem Még a vallás -a iio elliagyji elhagyja oaaiác; >8 a biblia is azt mond anyját és küveli lórjól" nevel- kür^l s inajdueui mi douet uiil megi rakott Ez nem egyj jroujoguség — sffl ellen-kédójé. As igaz. De a 1 éri r ?,N o m. A t És panaszkoi 8úi,aaok k csináltuk e est rm észotl uak o érte nóink? Isméi uaaakoduak, akik nem ha{ fhatják el párt íjuk Ouál óságát, liert kapnak étkürt — uj jo o k a 11 Kapn I, mely nob Kapnak kis birod b e I á 11 z in belügy mii Jelóa miniszter retet sce a m íjával. Kapn m uak na ii a s sser Ju g ron d a se napjai a egével! \| Kapnak a lády ilutel (es óa ?d< Idtef — gond téli lik Utl& ablak kik.lelfoüuk a sonl idAk.viharát. aely a\' kályha molegén lálal mi ■ lléu! ■ /I llu napi dáari M* helyette a házas élőiben kat — nekik váló ik.cgy aseut házi o\|-Ók a le (ke ut pap i or\'szágot, egy Imati a családi melyiiek ók loiz-iz tler e i (Sokszor nem s ó t a i r á l y> u ó i 11 f u m á v a I —\' arany k lg)\' egeiz kis I, melyünk ok less-ser eleit fény éve ll 6nál)óaég helyett férji rejtély bilv taliziuáuyát) iskodánt. Ali vagyunk a a belső almiak, ■msik. Knnyi mindé logoa íilggetlu árliak is ijo at ba lehetne. Tettleg ugy iuk oyi verjük ma rváaalanczailia, IIo is. ügy k ssáláit. —■ Nnu elég\' jo ulég hatalom Kitenné meg í mugasüonéu1 ákjrbeu irftel; megi züniiéuok ui>k Kira Ugyalii lygó kis angyl ukini msaiggyt BMg ezer Más kéne menni V Vagy ián mi állap gyón vajui Osssa » külol is a/.t kúirtt ja uApap, ,kK 1 Ugyo mily a ki a t obb ezek bd-1 égekb&l -J leveréséből ? 1 itgy fűién já lérjééek éjf \'(éli éjl pÜraMj A höxasfííídik lért sok férfi elcmrélné iM-gét. Enuyi mindenért almazkodó feto»ég len\' . áll -á „uőuralom" mi ;unkat enuék rab, vagyis van ok itt iianaszra. I .oxallált kivétel nem. neifl Hág létkör — niudeal b o I v e 11 ü ii k, k niik leuui r jiUdig \'II... te jpgogyunlr.M.g mollolt lénui. inak azok a póly.übolí lók - lil i uiauiáuak léa\'re — predikaÜó inou-r»i/ vsllaui ira, háborúim, eaokuiióra drasslikusb J\'érll muu-linak teonók meg lm lysll lk o nói miink iaatV (Várjon >a iiiiiaaka n»rt a url riig( iiwptüulf luoat énh-kiy p ilban vau va yI várjon a Imíeg — a néi orvos maga is luoil • urdum o k III n n é ogból,. más jogbój o.\'l,y ó tebb kii le-esőknek flleserélésébél jön ki miitor a nfl aal lájJ/áli \|Rá kedves k«i(l motlboni.) tebll ÍOfk jogot, lübb Ingluvn ■i i iw legyék flSÜn. e h 41 u o k, nnkor \'saéget sduKjgh teŰvn<J\|n\|(levff kutehtie sok műül vM 4itni » H a k » sKe hu t hk«iit lugkiizuld »b vaunak Istenin* 7« \|i (Ártja feni akkor kii ast hissem, féli) minden holyaó a irgOiuhjéu a V«nut (Unláglól as Uranu<í\| etek ennyi joga, iwak atóiylT kötelme van i nóaek, ms ott la Van ffttd I"- ember tervéé/I llát a még nem egy lila klllOmb»ég\\\' r»bb itó levén iríkimk kür Ily Kő de es -Ör mind lóaéml , ,1 ■ vétowkért u«m l«di«t gátol, fii \'J-or láiti- ai már dlég Ónálló állás \|)o láttam éu l ár ternóti M-okJivelea tai tónót telMOII iiölfí as ünájl^ság Olggéi férji védalem ss oi Isnnészet rundéi \|/ig láuisdésait gyeiij gainhl— Movárng a li Va ha nfrgkauta is, i iMdit.\' lelt rtddilUdl. .vslte visssa a az oiiiberiségiitV.,. ligy a nagy Vtogyo- nál. Ignzo vei iozelll essembe a De kéritek k . ; Vag pardon. Kevi i uanobb nMisztelfi vzu- nálam-halonnr lapuk hassbjsin 4 óv -ir( bsikeiuim"l \'Is. De wha jutott hogy a Jogegyenlfisé g\| almi -dumál raclamáljam számukra. óinknek lem ám. Küssünik, nem ólo. Jó nekik igy. f * a türOk tiökról irt B...ur? akkor (Jiirjthiy K. Helfi és megyei hírek, Hsalay keres nmj rííl jsihor legkórekl deiék igi uak, ki ast a társi cai«á^al mai finlitl solk, Img 1 Ingnak ler nini. A tet.ui aigjul UÜvo j lesz. 1 kr. Ff4mrlh Antal gjSr tan-igazgató jjr é nigyaágs a helybeli alh. fogyhitu láiogaiésáia váró* kezott] Cdvütüljük a buzgó lau-ilnkbuji i kiréiijuk, hogy a gyiu-. násium oi üálysmak látogatása után uiegolé-gedejten i kvoiM libriinkliűl, a miben a foL lanáijok h isgóaága mellei], idlylyel nemes sk ^íegfiflcliiekí-JieiH ia kátéi- Váiosunk .egyjk \|eg-Igára idó4b jliiek Frigyes tuárcz. uyi. A boldogidt i\'gj ik alpitója volt I eg\\leti\|ok óa p takarékpénztárnak, itiü lótá tt\'jvékeuy imüi -bistm-ídiltt. Biületeit I71WÍV aeezenib^r I \'i órsktíf. remétéso iiágy rész-nt Béke luunvuij\'ii I 4 uipnak krilicll iutfnkalár«a Sándor ur, kit illvitsóink líísgyil-yar ziimiilu ijt sé\'lloinü ln»zé\'yei ük, egy lié\|}uiUtl!Üvol adott ^ ii, a j helybéli liutlIiüilO aziiitársulat jsu\'i\|ának, Ujerpfy Audor ur ilaiaból ukeráltnuk mondja és lat állal vl<\'\' l\'ogja adatni. Kivén. árjuk a MépleliHS\'tgü éi ssorgsl--i müvének , eNjadslását s luaz-a^ámárs e téren még babérai kerüjeli f kegvfisr. I sunkbu éi férlhit kü hivaláiuk kinllluk ]— 4>> Aaahlr. idóüiipb p \' 17-én ölhii a polgári melyaél r kéql tmtlk í)l\'-éd\|éjji Vétiolliori gtik ful)ián lAjva hiitoiitékót nyilának az iránt, hujiy á Mállónkra felirt jelszót,: sse-rátett hssáiik\' anyagi felvirágoztatását, diáin ha aegitsék. Kell Buda\|M>sii«, IH8I. február liavában A polgári kereskedelmi teetü let. Htrazser Alajos, eluOk- Aeb\'y Adolf al-elnük. ..• \\ — NzlüUrdulalnnk* A Qerófy án-i<lor sxintársulzts állal eíldig elóadoil dara bók erkOloai él anyZgi sikere egyaiánt meg-gfózott bouánket arrólf hogy • Városunkban twist időzó\' niniársulat oly van szervezve mind s dráiiiát, mind az operettet Illetőleg, hogy\' as a kényeaebb igényeknek is megfe-\' len s másréut arról, hogy kozüiiwgflnk pártolni kési m igy szervezett lárvulslot. 0«zin-téu óluytjükl1 hogy « páltolást, mélyet Gerfifv társulata teOfaeii uieg\'érdemel, művészet kedveié küsOnwgUuk továbbra is megtartsa a .derék társuliit számára I annál is inkább; mert (lerfllMia Izgujabli darabok adalásával est iparkod\|(i ki ii érdemelni. A társulat igen PdietséjrU tagokkal rendelkezik, otjn* nokkai, IdklplaÓ, rendű színpadokon ; is\' oá mól tonnéuw, .igen helyeseljük Qvfófy igaz galo urnák azon asáudékát, hogy Fiume de* rék uiagyarmolinü s-a liazál^os raga«xkodó Iskos^lg áhalj legújabb ué\|iszii)mdveinkvt tx\'i hány plóadáiban bemutassa^ Oasint^n óhajtjuk, hogy tterófy urnák özed dicíérviidö loiVf sikerűméi. Azérl társulata simára to-vihhra is kénük kOz^uségünk meleg párt lógásái. \' \' - •Ii mihelyt - A lungyirr orazágoa ltunk, uiárczius ÜOiui Ul-gtartotta jtlakuló kü/gyU-lését. Ajs uj niénsiiitétel réístéuytókéjo\' .tiiillió forint arativ\|ian, moly A»asegi\|ek le\'e 10 millió níiinyl\'oniit azonntl befizettetett. Miután s tényleg irtegtöriónt beliielétröl «zóló , jegi\'i\'íi okuizny előterjesztetett, Muyzi Meuy-nért gróf megnyitotta az Illést, é» e>iU«tatálta, hogy s részvény tuke iInim ami > ói jelenvan-I nnk é» s beljt téi niegtürlént. brre a küz kózöuiógot hgyelmei- \| g)lllés eu blbb eH\'tigiulVán a heiuututnU aln\|i t dankb előadásra ki I szalMÍlyt»lrve»lli\'t, nirgválasíiot\|a a Imiik ív M ll * í j I leikét, igszgslóját éa felügyelő bizoll>ágái. klrüulild AHrtd-! iy»«»kké egyhangúlag Ut»ay Menyhér angt^rariiy lk Urilulu\'d Henrik p 1 iinr ur Sztvea küsr na i auy sarvas1 igvonenyt rendeznek I) Di\'othoveu-Hoiiuti. a) Alleg\'ru b) Sclieiao o) Ada< m> viváos rUnliifuldi jAllred és (vl.\'mii.i A KWiul (jj/. Urüul\'eld ll\'/liniiiiii, llaugvorsany 2-ik ÓiUpfold (lourik. zongoramű luüvéai 011 mellett NoJy-Kui.izuku, IMI. éy bó ?Ü4n bléheu Ha műsorozaiti rés górdouk "gio d) AU\' Hcurik.^f) [Alfréd. 3 ! tétül b) 1 \|4i n\|-»Silas IkMOllUnltO <i Ld) Kubiu«l(\|u \| m<ui<ztikui \| kuiulójébol pi\'Iiludvl , l\'opper ; ürtyifeld -Holyárak: rés 6-sor I sotl karzati (állóhely 110 I válthatók 1 e stb a pén: mm* M — A. Ititagllel teg ! g)\'^ltaloir l\')tóvé(kó«ó i élouk- viaasl •ság/yülés leiwIVéii, \| indlva i«uií i igurdoulct\' mükodó« uiái csiui nagytér-kiivcikczo zougora leasnek, a ístaii ós Uy tennéiouli ftejse nóknél ? No van de nőm sok, •• illft -förll - nem jut isalólll külelmnk i««lj\'-i kevaaah1* kivétel, Ki-a alaptörvény i felfúr-Hy Ónálló niik ró van ttnuálló jHiilanw-a 4-4 érig asután férji láp sóvárgott es is M\'<ganta s sord yI* ;o karokksl parlros* fl védelmi mán odaadja érd független légéi — nnndanét 0n< liéul, (idus ürülnei. Minek hát oseki ik i« as a képului jngsnfiyelóség / Nem 11 haasuálhsils egássen, Chopiu. m iipoiv\'v Uávojlo •ijouiio \| hj lloazkoy/tzky — Üelmuiáa -t- jVogel als Pruphet Valao olluiiijuulo &).\'llu-dalok. ttlraass ,.A királypé olpko elóadja Ulup j\|mro ur. ilj a) baigo b) Cjhopiji — Kiudo c) Alastirka ijlrüiifold Henrik. 7» Faml-Abráiud Órüufeld Ali»e<l. ÍOrazuk \|-s4 sor 2 Irt. 2, 3, I rt 60 kr. Zártssék 1 frt. 8sámo ÜlSheíy 1 l>t $0 kr. Koldasiiili kr. Dóákjogpr 40 kr. Jegyük olöru réger Béla \'tr g)óg) tárábitq éd tárnál. Keitdote pontbsii 9 óra i uagy-kaulznal kereskedolmi ap, liúrlou Urtott Ulóaélnm lár-yudapesii kereskedelmi U\'Mület\' >l\|iiváa, mely a lo«lüle\| kio-ébon iapgra talált; — .A joienlngi ur Iteláó Üléssiska h£lu\|L\'C iéht)i ké-11 magyar neiusómlik tüvkl \|dó alkalma \|leis kijblulni a,im ii< vdakitl, a k k< a lugkófHilebbípvókben liKulvn séiuiet Miiaánzk ilutvsóaélMU lu- ssáiiadja míliefyi afsb a<liiaijz — Ipéa vég i \'Ajajntn is -r mlul a liltallotootf milior a laiáloi ágyén vlassa-lér. ^ mini Jöinf osá <ér, aki taslaiiimio MTSNIIioi elliü arOlta\' ly\'úkwiy réáa venni. As orsség tálátzió pol-g^iuira luii imló, f\'olidjit mgy jeleniótegéi é« \|aii;agl-4iel sütünk ktimulysagál tartván l/em elótl, ii/, m Illírt társulat lusalias kOtiilo> égm vé t»\|je«i( ui, uijilófi :SS\' Ui«iág kereskedelmi és ipsri éi lekeiuek Alifllniábau muukálkodó Unegylmo int éa luslüleúiket felllivjs, hogy ozeu légbe isoaebb alkuiután) ó* jogunk gyuV kurlásában ogyérlelml éd váíl^teM óljáuls-bau állap* ifjanak meg, A. litfkUiblobbí or* saággyűléii tok erós im^gjósóuuaüitk ■serínt egyik Í6h\\ idsta lus, jijt Wiiág anyagi ér-dakeiuek i rélyes felkirolésk it z piodiiclio érvényeiiiJ eifsére stiiMiiluós feltólulok Inog leteniléso klisl lütlz li^tnl, hogy a i\|onntul egvWSsl ii ngáilizsss l\|#l)4l s siolleiiil !e)óh\|\' ladásérl á as ant agl ttlgketlmségéH l\|tiropit müvíli ná elvei fulyiaioitT Ukóa kiíuslem- 1 ben, és bt jy Miásreail oiuklslelhiieiiii)<aiiiii ♦síilyoi j Ut \'itelmóuyekuea ii, ttieljtdtei a mudoríj ál Itnpolgáral iráni lániaasl. Ksen ha-•aAas ezöl wdlg eaak ógy liias Mitosan elórlietó, ha.a kép1 iselóliáz keböléoen. más orasagok Példáiára, ai eddignél ua^yohb ssámlmn roz-falúak he oly férfiak, ja kik szlmutiy fo> gékunyaái [gal bírnak M (pssAg kO/gaKoaaági éhli\'ke ii ml, a midi a ksreakedale n >•» ipar i«rn viih hivalásMerÜ munkálkodásuk loly-ián aiaas érdekek átKJlására kiválóm képi" litve is v innak. Alt hiiasük euuélfogra, hogy líeili e<ak spoeiálls süikétilbkeliikat sso\'gál-jull,-liaiie ii it oraaág lllwil\'ilijkéliúii la use-lekaunk, ha a ktlszoliüirlálló képvise\'ő.tá-lastláaok sJkHliuávsl oda tiiroksslluk, hógy kereslte h/i és iparos ositál/nak a tar vúiiyhwó lestüliklben ij» it megillutó telő lyás biste iia«iék. Tinteli pMyittársnk I As (Jrsiég ml idon vidékén foiyaitatben viütmik Ás- itekéiiülitek\' a válsisléil küsdeluuiro. Ili tehát jut idsji, hogy nif U\' haladék né]* nl meglldllsiik a uioigsimii, hogy a vá-laasló iHikáraág Oasaes kerasktNlÓÍ ás Iparos eleiéi Onludstes ás egyérleliutl eljáiásra 10-mtirjlljSuNk, llaaafla* lissteleilel felkáilllk eiilisl fo\| ra a L ciliuol, hogy írnél kürmwii mindéit ii kalmas Jorvéayil médon oda fiaiul ssiroskeil ék, mlsterlut pálysiársalnk a [kép viseló\'vél iizlásokbaii nioonél ]\|lljiiógiHiohhöii réssl v«g inek és sgyélteliuújfg oly firflik I loi válautottik ; ignrgalökká lláulfy U< gról, képvisMlnii Boiuie Jakalmt az osztrák magyar llauk j igaigalóját; Bercivás i.udiél. Ktztéi \|iá/y Islváu gróful, Frühlioh Uusstáv képvjiK;lót, Ilahu íi. kormán} tináeaqii sz oistrék tartéuiányi uauk vezérigatga\'ójéi; Heiler Uáhif,, í.utzko Aulai, Luéb Péjor, mini4eri taiáosuar, Hkeip1 Ágostéi, SznpAry IstyáirlÓiipáitt és.Ulhuanu M. U,-l a \'lelü-gyolö bizotlságba •llethleu Ahdrás glót gép vímIúi, Qaaawu\' Béla kir. koi;jegyioi, Puji-ctevicll J. K, grófot, Viufflicll Fllgleit, l\'ou-Uen Agoilot ] ós Ütroiny Nándori. Ak uj bank vtfiérigaigat^jáivk Borotvás, kindlo^e magyar állalnvastil igusgalöja- jrj^tvlell ki. ; — ^alargrrnsrgrgt iris levéloteűk\': Csiszár Ailuii) iz.-lóriuv/i lakusliak puik^ja [\' lévén, iut liiiielvn íj jel U\|egt\|t\|\|je ,W. églrtj mellé a litllioz teokta láHiáss\|a\|ii. r. hó Iti-iu roggbl türiónl, I ogy • aeul^i sJn\| volt a ss< bábau, mini ngt 4 éVes ligyermek, as egy székét víij aa ngyhqs iés arra rá másietl yalósufitllrg játszott a léio^wertvl, midöR aá véletlen ekük, óa a gyvriimk ogósi kop"-nyáját aiétroaibolla. As unva a uurraiuúnt hamar a siobábi \\iiotett, de gyermekét ar ágy sarkáháljtu^r\'■halva találta. X.M\'grrazrgrdl iris makett (ikjiiket sm szabad a levelező lakra Ii tegazt#ni A kös&saég figyelmez-ielflt, ln\| i póatnközi\'gnk aa esen azabály illijih-ro AáUitolt h\'velözfi lapokat-as aiutkal fólsdsj i iáud< kooíknsk, a szabályelkiMségis való llg) Huieiietéi ■ malist\' visiza adják, á . IsvlUgyÜ ifkn^k találtakat-éi as esteleg.mái iNielaniv taloktój «rkoiökH pndig jkíiu i\'jváh-liiiják, Ii iliein egyéb lórii küldauiéoyek mólt áia kezi l\|k. — ( i\|é\|Miálilálái rrl\'tlnsíiij r. Ai iHil , £vi (andár litvában régn4nj- I0l( ér É IMI. évi d\'-\' -\'emhi.r hó ,U-jki mii.. U,,, , . » It\'lMMmO etulUOtl!1\' H\', S, M\'IKHIuvrul, ai of- izágoi s ilisztikii kiraialoak a fóldatirof^s-, ipiíf- éii tjir-«k« dulwnügyi miuiiilerhei ,tett" jeletolés i tagján p küvetkéiÓ fó adatokat kÜ-i«l t A i ^gysr korona oracágainak lerAÍ-?-Iet4b 181 íj. deeiember 11-én Jejeti veit. Ma gyarorsu \|\|baá 0.742,\|lt)2 férli, 6.867,314\'uí \'1Ht"aen I3.70í>,i».>í Kíuméhan és (erflletéo 0^\'\' fér J II^TK lió.vsueeen ÍI^\'J II,.r-. >!• »SjÍ il\'óHiir.-zéghnii és hal áröiMilék\' u tjrfí, l\|ípj27){ niMiaisMftn llitfiliW 7.fií».\\73? lurtí, TiÖM.fiílt nó, oos-ni\' fuln.íjf.i, i ii<z.)liamnhuae«e>ed inéiiU- a iBtO-ikí uámlálás credménvévol, a mikor ií a migyarkoruna orazá^iíuak jelelivélr [iilgári pépesv/go lá.il7,;ilH lelket fzÁiiihrl\', (Kik j»l>i2. louji ssajiOrodás mu Utküi\'ik, ijii I.UVnak lelel tfa. Kü 11(1 lilrrk. >ik káil leaw<k W ml az á vin\'k hssáuk némely vidékein. Igy Dévánál iik kárt tatfek a-SJam ót Csérun tíiAwg i agy ré«ót i« olő.iiilrtu az ár. A lákátaukt ii kiiuenúküH lakos<ág ételem mH-kil éi <u iM>uUk^«r\'megfuisua keivti kt j-yoi.ftleié hr. emberbarátoknik. — Az idei\' 1\'Wiiky p wázatóp l^jvári soproni tah&V rkét\' ííffl" cai, í iig\|á?éku lünUrttotelt kn — Be-inak vári iá dobra\' keNl; 2v;i fri. (tetout ■iiii rí iMim ingatlanait lVl. íVtéklieu pléi vei^tikj v —\' A laiUrbi i takarékpémiár pnztirrmikp l\'nMiáitr na\'gy. »iákauu.i ki> vt«lt ej,-.jÍkteűU éllo^ipí. w Az órtx •Ujtríók\' .SiUiOor nünibalmos, \|iypuH>rhi«n uu lik. —\' Aa orvosi eg\\<teaMi iüj tauzékei tiyiJunlí,a aol- szeim-k, Mudoli\' itónoriko e M.l^áo\'a Meozlaeh limivadá^otl, d- a izél utiáil (éuyieh\'ii voll l\'ort iSuiillia p^enni. A in\'ue-r.ik\'S inocu Kairóba Miroi. A> fsknU(\'yiakarék\|R-d<tér«V ,inivzidén\\Ajt^J^ )u<atá4ra fn\'fim íVMten nvíuisstteV as Jdén i* 1(K\|U Irtat Vut-rijuüt a neisdétguila •ági Wiiilelzru^fn* tvtaií, tanio^k {lUulniiui •ára. - ftík Jkko.^kbanX.avjakaréWosláii késelik. — flllj,íJftwHn^CBiir nó\'jjüí^iiite^ iiiiuliin<hial( «h/(h< által adoll alk«t\|máufá. Irodalom. i r«i«ot. Islkl : iiita: :l IMf lK)imruik I lovolesóukj: A láásotlik o<<t liiraau^ utoljió I lóriéul, a ial.-iu hélylai templom msllctl, es Iktivés alkáluiAvil. A nép iiyenkm jiagton teeret pu«M\|mrll duijiogiilui, aigya vóhyvuy l\'oeeto egy llodel illoíisegil küshoiitéd n egy ross pkstolyt\'aaart elsülni; minthogy uoii-bsu \'ai nupi ikurt oliUluii aliuak okál ku-tntriti,\' baj) kfiul a. \'pl«fiolv ssájára telte, uiidóu as egysnf étnk cltüít^ éa a legény léi loiiyorét ifj qjvitlo. Kunok ueiu volt ngyatí oly Muumru lütolkeiéso, miul\'as elte iioi-Imii, du teljios es is,- és tuiiidesekból kitűnik, Ix^y %a kiisitép mily küiiuyolnitlvn bá-uik lofegyiMtel és, mily,kuvéi gouijói lordit arra, Imgy baj esáltal ktú lórlénjék, ■ — k á«ár. A l^ldmiveltei mluiiiler iii\'\'g"itjli.\'dlo, Imgy - üsab-ltandok klls-iégheit asjV lio (Mia kit(Iiiüit, dé iiieguim tartod fásár e h" 2H áu taitaisók meg, I\'oola. Xslsmegyé tislsmliok km sAgébjm a hó Jfl\'iöl kvidvu iHutaliivatal lén olotbe.\' - - .1 lÜln-iMluuirt gyalogléa Ifn Dküis Milliói folkéil míndasokMl, kik h niitsi-llume/ lávgyiloglásia pályám! asán \'\' dékomak, hogy nála- (jisliam uieia B.i II. óin.) a bo tü-án vaiámao délután A érakor továbbá f, hí) 2\'1-éii eslllllilükdn "ligjatiaiAui ólában gy (liléitek Ümzp, hogy uiAgbeaiólhes-sék a gyaloglál tenlstoit, — Iául lóriitól nják nelillnk máro. IQ\'óVSIi A loiuuyil kerülvt intfllllgntitii\\Jn teg> nap lloiiiboriui néiies ériekenlelwl larloil, Jelonvoliak lilhlifk küst Outié álál\|á» flég> rádi, Molnár Anial duniherui, Ooluh Játiot t\'J iriiPiallif\'k. J\'álHirwky > t roikkfái m "S\'t Ül\|vi(en. bolj.Hl/ \|lffiii !\' ,.K u in Ii I y í i jVrii K«\'oh, I ipari élet kdrtii sor ikosaabak. a kik ksrvskedilinl és terén klfojlolt oddlgl liTákeayié. viilovetei. Ilergár litván ssoiiimáitani, Kkjlay (ieigely ko\'llunj éi MesirHs Uálmr ilratkos veesi jiláháuotek, lov\'ahhá> Kollav l(ókuJ llllrselilur Lipól éi Miksa, itótsaf ílói . Hitll [vAgyl (J\\ itls lágrádl lolkéss, l\'ltky lulhAly Vniga Martin Inb. As érlikéilet \'egyhanoii lag. ihhan állajjotlolt meg, hogy a jalOlle^ elfogadására Isidét Apáiiiy Istvua kéii fél, \'kihn nyouiUpi [iltlvliiIK táviratai is küktett, JilültUnk gyilió iiiílni kóliég sem f«r. — I,ftrlf«á lapra weaa aaakail armntII ragMllaHl. A kos munka < a kOil«k«déa(lg)T\|(iiiiiisiier klvelkesó rendeletet liooiélolta ai t As egyetemes posui-egyaail^ Inti sseriuíilóahoíi laHpsó IngaiialosilásI asa-háljial XV«ik.\|.valamiül a Tevéi poita tsiifk lll\'ik nalkke é\|\|uliu«\'beu a lúvel^tí lapokims •« netán a ItérnMnleilte klsgissitéséro aattk atfgva livéljagyaken kivill nus ukrgysl ilht>t Imi vagy rá)i\|M;ragaastaui uvai uabad. Kodéi fogva külüit papirsaeletekr^ irt vigy nyo- hn nrunk baittdan ajéolvá< i> r á n d"." suugifám astese JAjii\'I InlOki ■ Tutahu IKÓ atúlgyi;fW ió««a kiailáséba; kis taMllványaiM^isk ^jévt meglnpeiéi>\',: iMnln ok kvdv»?Sj M\'pdsK\'klKH te«sn:yi(\|t«l v« úiiiiiiytl iiuilin hiiiij ki* kötte aikotlimiitv l\'óui I Viliuo. Ara i (iti kf; teViihba fisii ka 3lk\|iiK ■ ^zeraua uipóí ll Kagvsngiimtk rtéjiitul éuehhatigra és MHigmáia a\|kalniaW.k Nagy /(oltaiji Aia 10 i,«p<ialoak 1 Irt — „hana\'1 Md"uy 2-lls tliiele falóul pieg\' Os bekilldeleH\' kél kütal hosaaúk.\' - IJ avNOMA. l\'áberssky te IW\'h ué\|it«\'h leuemtl\'keioskgdesebm lluds\|nul»a Uti\'gjeeut >A lotairtes* Itatkay Lasl«> Wo , deli ii<\'\|i<fiiili(ilt«m!k li\'^Ki\'.lveltelilt űalai. I Uiünuuug K (Mpi: aljáw. H. AoldleveleS kos<iiU. i)i jzék mil\'n^gal Vau t\'-\'K-, 1, Itat ■ pist ten a lámtiaa ft. ilfUHa kiileguuynek. ll. Il"t • "fflf uii\'iiy^\'ikmi\'ai í. llsii. ssáliuug killpt a léksi. M. Nik"« a hü. \|;nekhaegii iMUtfota \' klséivitsl (Vág) jpiji . goraia killúlkl atkaluiluta urköl Kluk. AI a 1 1 Trlüo kr< f a Nemzeti színeszei - (I), Saardáu 10-áll aA asnv-lom lmloi(il\|it(rt 4 ftf\|voitá<>« uinunli illák Hiú\'uV;i" éal\'hibettk, fordliolta 1\'Vhtk) Mjkléi kenlll ssiiite, \'IVilalma megtolel a nim limb. és \|mMl\' aa i\'jjí\'M lig}eteii van aaévo llii\'Üli sok gyenge uluak van, msuskvl iuiiiilíjlil Miuteiejuk jo jaikkuk ábal el tudlak fi\'\|i>\|ltatlii. tlen\'n) Atith)l\\{ll\'ugé\|vii Amik1\' ki ssjtiuíjdait\' laptlisu té^noái/l, ugy inmi min I (Mg ejít.-.ileii vult • imigii heméW l\'eváM>á Tsltáei Aihiiii (liiiilkiii JftkafO, l^nki\\v Oyulá KUtuoji\'s ÍÜjOrgi\' jgi#j Ketenary l)»te l((.Vlros 1(hi\\ l\'^ikits tluasiav (Maseiay hv< eaegi, Kenyveaa) nmii (Froekaene líi^n\'ií, mind wvginuiaitak teli«iéc\'lknt. A nék k<t süti e\|m» lielyrl foglall el Tsáky Ihm, flii-molue gj\'óf ne}ei, klj ssétum ős baiáauwn jálssik, ugyanis meg vau wimn a óléuklég, as éi«i<k«ii,»nteut aiunvpérót jár. ~~ A Üaial áledgyasssai kvelln, kit tuovl már tukb HHHvpben laltaiik, mtndmkábli iilegityertit a. Ijlüitóllsitg lvsséél. a jó) bele uuljn tua^at as áril\'iaii vagy a i>\' teü* Ú1 Óvos leányka aseiepétiaélni te eg^áhnlftii érilnaiül léhotelet aa, hogy nélia nílis ivy igen kydvelt wtiimtei uéiikn lálizlk ulápte(>l> aiut neki usmosak \'.-iÜLi;;.- ■ i (KffiMS wit nnuK \\B) 0»iiV;^ ríiVk íí,w mároa. IT-An s.iuiv írftii mnéjMtt\'1 (atkij iIhí) vv.»n\\ f«lv»ínáxu őjwrolie iiiftk Lníot\'iu f* •utooK, fonttá Uáko»yj JtíQu n améjét v erió Eíí-ií Apwvttet már többasör vol itl-almuk látljittui a kiuii i taiaknak, do ) iui-iíj v a darab saép ami1 J»> dacaira, 09 1 1 gktMlv^tovUwk k.\\só ti tutik, tehát kíl tOn* L> VH\|ik mérsékelt Miit iban jfilimt jtwg A kwitl kitaníts l: Bo>b Ktnl, 1 ki lerotW N\' ua\|h beteg tekodéett föl)\'tán Mni jolftint^ u i. 11 legi íhwcbb szerepet volt éuviulw játaaani, de 1 oudltaljuk. bogy nőét \' loludhiivi a tuennyileii tfiln kitolt i ve-«\'iüt iWoMani. a tui neki jóformán 1 k?-^ii U a énnuk iulviátr aaak bútoritliiiijt k \'e ibb bisonyiti kát (11) Sióm ható 1 f. bállUni látott a ,ki. h<jnicgu oi> 111 (t operiíttc. Irt ik: Milbae ós llttliívi fimlití Rákosi Jfcoó amé-jtU óvni Liseeocg. Kai 11 operottu Lec >og »xraeményrj közt ncui a legutslaó be fél logUlja vi; koiwju nagy in aaép, éa kel len oa. A scút cgheu ueni taláunk valami -kit uó VíZíiuM, uiwrt a otelekvé y nagyon is e y-s/orll, de a seuoi réaaek dallamossága k iv pótul. Umuduket esért. Serófyné, kit kii p-U>kpr aaUunil nem akaró tajiaenl fogadott Q-tömegünk, ittly kedvesei áe sseretetremél d-sággai jáissla uerepét t . kia háreaog) 6a < ly (áradlliAtlauta, miutlia n >m ia 8 napig fekl ul volna betegen, —Ason ul ia sokszor ttlnt \'t teteit, ki tapiaal nyúl je »uetbtn ia. —\' fii tb Ktnl (r kír-Mietog telei ég) játéka éa éuu 10 igeu Jkioiágiti voli. — I litUad komikai a i-uéaiiiűuek. ai a magai abb igényeknek ia megfelel mulatL. be lua ;át moal már mást 1-\' ísbmij Jtooaijuk\' Gizella sáidsfiiutlknó), J i-lékáÍAn\\aunvi cluveuaét, annyi routiu is QgyDÉti\'g párjiaul a szer p iielyoa l\'eltugá i-val. hogy e iHUnó aainé <zuo múltán megt v delueltn e tapsol és kihi áat, melyből a»i házat aa utoleu zugig Ix Kihűlt kúsüuaég >1 kilUtiloté. — [Kehérváry iFriimer) áa llaio\| h tmelondók rnfcg ki. A ki rok pompáaau m • ködjük, aa •áornidt mi kívánni valót ao 1 hagyott maga uun, A halál torkiból menekülve Kft kis városi 111, kbawfvlt\'bsii Iittibd4l mi-IUtt igjr (arád üt, klalk «\|tatkosMa;atibi>l al\'. búgj a Ma/attiilHakMti akatka usauii £p\'< cuittfi ruit at « tr\|Sauifii>«l Ii uiuiii.ui It slbiiu, puliiig, tóig 111 il oMUljtiuk l#í* lötili ftinWn?i a girtidi i»»lal iÍMrUlta, m nhfjuiib «i (rttiUMkatk valssa US lutgat, ailat aiuü lil /iiultfi líl kataUlijl. Miátiia, fiat <(» ciólt sn tutlmt agy kstsgMgUlátrtaU I li, maly awrvesslel ktjaaaa aiaaU> Kilii ( arra uUlra, b>f/ t\'-\'fti tirjit t imialwképaft<)pH ja\' fjjat sa CMladjSaak l niatsrUaara (alh«aiuilja\| meri Í1 aUrtaMOH \|i>trikl L\|t}sftlui laii.i, ia caal atf ia\|UkariUaáÍt, iwjsá anwia) nak gyluiitioiaí iif• iák kiuiMfttai láiu - tMitytsg látadintabt) mujumjii, itg iikhuuhiv saniifa liroiMNll, hugf alig luUkaitulull a siatm ilawsatilt a nyiu luiaiie át as M(tiM» n it>uail<ii< iu. bogj a atagSaj tiijiliijr n isguagj itbl> nabs<aag\|#l liiil aak Ultkialai vuni. :> Inti blatSSüb »«\|t, inlutii\'lii kvgJ kuMiiljona a ^gaiélsébb augén;• l\| arra SMyaMfit llv, hogy inagat a* tiulintjut u< s halaitól awgaiaal, laoaey i^tjaa baral \| luniA luwukal •loCtsil ktaifara (1 aljat Mual w Ul •aaj um mag.) ilani ly tsauju is vall aian umlik v» »g)kur ulj n\|filal)h •uilivr VtatfbaMttan i BlUllkal la faiagta, juiarl »\|itálas tvll isa. ás altiam «miiíntf mbai vej n Hatva, da iaag utlitivbs autiti lUígawatiisaé. unst iua«il«aj aiatval ui^ t«!uk aailva \'4a lilSpiig iaiiii>i jfUlviiSl toliSratSva. iv-iimaiiak IShlaluiti iiaMnatii IvirbaUüUi/k! twiuVSt ti t>iv<vk Daai;biruk\' AluliC\'lj ajáolia 1 imgyánhttuli 1 késOoságnek «g aíábi sorolt (ss)ái 1 gyártf/tsi.iyti) tá/gyaka nou UIIInkkt ó\|iitt\'íH/^tí 10 < míy hyflfiitilíoui* mvfiiaeot, Boman^oomanttt, vulóill jfortliiíni^omoiilol, M\'hnail porlland omémI kávsistl tó(ilákat> lóváJynk, vUvoaeUl osüvek, lóUtkitriirányl kágyifikst, karait márvány (8 féli) homokkövek épílétra, Mpeatffc, aHsal«\|Mli «. m. I. ; I IlJiiikttii 4jiiM/amttüUn pdüurititími, j I / Kályhák a AM4mivJáei gépek, ttr givért\'Wtl ^tyagviSlLii # mliiUlt-Ji\'jk fcNldataak. <jH Muriorl IMUAr Nagy Kmi/\'üii, lííráli-Utat* I, SS, At gtiSMbb tiagAnj* halaitól Mr^pimlM-, \'íjat tattal iA U« g/kur ulj i\'\|Alat)H >wti im. ái alStsia atagtuMMiMaé. unst llatvnSl UiikratSve. rviyavk naait blitak Mikor legilftgvobh a sj\|í\'ic-mw ít^közúft\'bb a Hogiwg Imi hivatalos hatóságik aha) il-való tyágyero\|Qflik cogilatálva. Lvgujabb gyógytudósiláa (ia M\|a> ielirAt. r Msgilibujgi Ittid. Át Sa llnff JrtH(i»\'^l«{ilÍl>wfl«U livuuaj Sa MtlsU tör átttdiul«i<>«> ;A0 "H-tíK\'Mi í> kl. nmlitU «liiilolm\|i), 4aJ \|0 iIiiIihí lu ilits i\'ítikorka kallae\|ssta pssii iuag U\'iiiiOnkat s» UÍ bliuiikaégt; jotl . tiun IfaiMgaal; „Mlker Imo^.uu a •lUkfw, lagfcdn labb a aaglwif," télMS-griu tlkolO»iu \|i»iilotau a Iraíidabsiir alarlnt Vrtll ba hi\|Iii k tj\'^tj""1 á bnláa waglai^ # u/illin mag ksll <jt\|U> tiuui, mgJT Mull liataroiiilt ítéilaft, a mal;l;jt allbb wlHdaN llj-u Uudswéfl klvviiai lra»l vlaallattaiu, i\|«ii\| ,sl* .\'lijd«Jil. >iS\| «\|\| \|i allUtoi l, liugl » ki iaii<\|« tttbsliuisll dltUK -d iuíiuii a lli\'ltí JSmu.flIa inaUtt ivunajuk\| slvail, aSllii/tu IUO aia« lur Maliig; yltal nak illvkui lugaluia kAfiHaWi hugi w» iu»ir iniiijjtii ul h\' nsikbss ll, ii nitt iiilHt l<lan 4I\|«I k Udilll as< \' avtl MkiaUi lagiasiigaltb btllttsl kl-(iqaiau^ Muk Hét Daui litm altit, watt a iiilt; Blf^tisaSra ilfgSet a arslv. J\|\|UIiu(i)ís Isi uth s is tatán áadlg ituilláut, lugy a müoíí \'sistfsalibsti iiiih agMiiagi laak laliai litl/ieslIitoMls, III lift* s\|liHiuat Nulgsfttaa tsbitak, iWaSk tf\'OMsw rasdaliMttl, ►.mell.\' /uiiiii\|\|iit\\ inldmii M liag inalslsátrli \| \'kilu nitllla (M«l#is\|\| lú\'ilujifi msltk smketkált \'j /iWfiudj /, /\' A 111 Híjikktfi\'ijí lilrJtíntjlHfií i\'irt<i</jf kinmiima j Cádifiir^ kit, m J»td«Uni uylföL kajalok, , ,/• Kí/aipi It4ml cKltflr; ^/U^/\'i ttin mahiln hlüfiiiaí", » I, /Invitál J4ltlf I \'iüiívWH jjffe _ tílnIMm dnl", Au<Ut kinUtf tjtAí kaliiéu ii AiW/mó ngyiitoA, A 4<íh kim}/ ) (Ijitytíltöhliii sr<W Itm, klé(llmnrjj tMxMfm nétíp forrni/} tiítíiiMrétttiifi(lí yr> tipli nyíltk*Ml 1 mmnmvi J)r, pnHilm, IM Ortfft M<j> Imi \| v/Jr, Órntitkltíillit, Ufói* l/tin f ÍM Jandtiy, /W\'iwi\' H>ll 1 i)r, PíilH •imihif iMri#Wlf\| Is avk aiai les* stvss t iMklIISfUi dilmifskask lUIUk a llsff.ftls wtllls* kdllllwISfSkil. A iHiébbitirlpsI fejadelmeV itil> vsrl sisIlMJalisi II "íl Jmi$ srésk Ut k, iiiij\|(Hih 111 ksrsiiá* svan/Irtai* bsraiil lulijavutfM. tttsgtf \|w(Ml N niutti Ifilisirsndnik Isssgjs, * •éss. átér OrslN#sr 9, gyért raktár 1 llsái. árafesa IrSsasrsIrssM • NrSk Ur H%\|y.KinliM feMMkeffer MfSSt. K^Kgariiag Nstilaiky A a»pi»s MtMsr Kaaithalr Wfln««li FtrMei, kapuvar U)stiif Aslsl I,1 (WSB-á), sklratll/sa Uiis^aistsski Itig; ki s fogak fcktf \|yii» kasok sklr bs\|ssi(ttsk s iiiin Intfisa liltaMa* btnaálsldvtl slbSrlibtldk. If Mir nt«isikim< itaslglvsl klllfblrra \'ltll kiélt Sa tg; saiidássl síin anllliindl, VgiMI kii Stagtkban Si U Iá Kap-Intő Mtgy-KaeliaSa Náwsri 4 Tasbsr unksst. HM \|l Fogfájdalmak h yomatoU flg«h«l FulOp laptnl^jdonoinál, Nagy-Kaniaiáa 1181 (R;) Vasárhsp f, hó JK> án ssmfén sstt> folásig telt hásbau adatot iiAgnea asssnny,. ujabb népvsiitmdvaiuk og; lka, Alany János balladája utáu irta Litkát-aj Sándor Luká-osvnak mSvei a tövéi oti kritika által, oléggá vAtitmk isuiVrtotvi uUkaégislen ia-hát, Imgy asokimk botiéi itt uiiigdiofói\'ltlk, aaoubat) tljcsárutluk k\'utl aat, inigy ssltié-aseink a darab hatáaál, kftUnfl játékuk ál al nagyon emelték: A eaimsi yvpel.\'Ceéky Ilon játasotta, ki. minden uj pb leHépte által mindinkább meghódít (a ni igának a ktfcón-aéget. Kell is aldioa kii ^rtás éa szorgalom 1 de a6t kedv (anuno) 1% n ajd minden estén 11, ssoniorutág ót azerancsé lenség jelképét fel-Ultoni ós áat ágy ábtásoli i, amint álé a tor-mésiiotoaság meg, kívánja. ■ Q e r ű t y n é (lika fter^nében meg., mutatta, hngy neki\' a I ircírgMI, puratstj leánnyá Változásra osak\' 24 ura kell, aséu e-tiiiui volt S mint berezeg do uéui kávéabhé ssép mint parasztlány, há ótziutvk akJ^unk lenni, hát valljuk meg, lu ry oly talpráesott kia parasatlányt, itióg ed hg kívüle nem is láttunk, fittek és dalá ps ekte i\|i ugy mini miádig oliiagadták k kii öneómjji, esAkhugy hiába ujráauk a »ti)p éuo 1 kedtlidói, Qero-tyné szokása ellouérti nag on takar volt «s egyaser a ssép dalban, 1 0 do ánfyá! szobb éa kelleiuij* volt nz \|f» ját! ia, Aőnitvoene Ailna npgmutátá legmip hogy fi niullúkksol\'eput is é ilekessé tud tenni, sünit kittlno játékának* kOi sünhoti volt ntég B \|)ogh Árpádunk ki a mint csinos patipnttlagény N pett t\'e{, »sép éueko éa iáléka nag$<m jól hatol ak, \'lakáét Ádám pedig oly liiven) oly termi isotei^n ábrázolta aa Oreg higgadt egyénid \|ft, bogy méltán EIcz és tréfa. XrAfán kOltaményak l Ina: Osbrrnoil Syala. ab Ihlet S4apú Iiiiru diíltOng ► . Lóta had^-ol hadd tiiaaUa, Égnek azwngiilyói, .\'•>\'., Mjii a. fÜUJtt katlan. Irtó ssnmsugár! \' , Egy papírra ^fórnak, \' Helyen van hagy száma A rémgon.dolataak; \' Piinnájának ssára Agyai köat roppán lllmliukábh eróaen, Mimiig hángfliablmn. j B^raengnék habsáli { • A hemlok hullámsik, i Mindenik hulláma • . "" Issediágban ázik jUjszült vihar i tdinhol\' lláltorgó iVjebeit\'i \' j . Monykiícjapiís lappang Qoresöa [ét öklében. elismerést érdemel. A- un oeéretreméltóaá játarotlák, . I volt a eaigánybauda. folléj ise Bskhó Károly rezetáte alatt. (B.) II él 11 ó ii 211 1 hlrdetott1 ,,laa Qrófne" köabtijött akadály >k miatt iilmaradt a beívelte tSsigligMii kitillii a/iniOtive ,.Tttn-(iérlak Mag.* nibunbnii\'* I érült asinro. As elüadáa Igeu jól sikerüli a tuár\' táegiut főleg Clurőfyité volt las, ki a k isöiiM-gut (••ele (Maivsa MeiVpábeui. Mzéjn\'n alakitól tak még JtHlogb, \'laakáoa, Leukey oa Fény-vpay, a nők iköstil áled^ y«azai Kvelm ua Hapial Irén, luk igou luhttséges kezd" asi-uéaauók. —■ iw kedro: . Uídergű" udvari vígjáték vau előadásra kitiave. Huh! vil • Kecsesen, Kengoteg Róas liait áinlik is már.. ing as asstal.< nágv ökle ggal vagdal. Brum4iurudum, bum-bum I 3 dlll.a kalamária. A papirotj állal Kdly fekríte árvis. Rohan a kály bábos , Dliltöt >Szk\|tu Imre, 8 á bániul ráiinti A kigyósó tinire. As án igy aóbtiji fel: Ndvokvő ketervlien : „A iméta s\'iran Eliiieilietetleu iKvIulós sxerkesitó 11 lik, de eaihl* tikerlll is. Sí Itáti, ki asuubai jég 1 tokkal jobb »mir«»sné A 1 ejilküi, ason lulttdjon rgalmasan pályL aiknrt1 l\'e;\| érni. — 1 ovábbá oliümeré«n deiiíél Lót\'iSrekné tlgyc 1 játéka. A fér köfül ttodig Ralpg, Keh\' rvíiry, Lenkei laay^iuiud llifogáslalani I játssotiak. Ke! litondő még Uéukeyué b«n ssép ttdjtbégének l] adta. — \' (II) Haombato tott á .Ki* llomeg" a Milbac ée llklovi forditi \' íoeg. Ka n /{ét aaersé Lkvoeg. Ks snhwuényel közt neu toglaija ul; zenéje nagy A asuvcgltetj\' nem talá faamét, mert a oselekvé srerti, de a it-uei téssuk \|ióioL hannduket ezért. [ n>kpr aatiunll nem akaró lünk, ,qly kedvesei aaerepét 1 _ I miutlia n volna betegeit, —\' Aaon telelt ki tapaaal nyiit je xsühblln^\'iv^ xkt iflstm tiamni - r^^bkti\'. jjff f k<kii tnimuni á ia\|Mlban gondiia baráhilj án kii Iv tkal kOldutuk ntkl, < ^^^^ ^^ albskar ii«i..l, jii luíajduMaagttté \|iys\|>r\|>n • rukas uu^a^gf* gj4(lllatar4 "lic\'vfitc\'v1 kl* i«lifc. — Vslauiit tagfulas voaMi)dbu lavl ■s\|íiw«m alán k«\|>aSlk<ivlk! /sff vmuü\'iuii.iíj a wg fmllu • gyffit"/ \'} •luUt ialan alblillk, intgy k Mtag ai \|tií taa vgSSl íi\'iflHlj* -* m«h\| á áhéif/kiwiitl slul v(k«ti\|ui\|ii>olt n< a i\'nak éi ags«iifynall (b iin^ii)!>m<! i a btlsi lufksm<t á abtaiM4ltuiiia «i ai aalbmt, S waiiblím uljl\'^ti ti igiaiiWU twa«i\|aa li-jl^al áfuiun illUulak bugr ISbsl •Imis aa lSr)usk, Is ^tr M \|A\|\' atiualtavai, N ai \'itibw á.S\|\'M volt láian (ugjíllkuiti 1 fUM latot sa 14-\'in.iii) tfiiiiikaU Végaiai. >iie 1 ity tobkat it, á aa\|HMki«l futflale,! aivst sisr u igyégfalstt üt i l\'i béuakan al, I I i Mindvgkl atvgfag) aagi liti. bog/ ai asMlaltlt 1 »ig;llss, mig pddtg blywi, ni l;l bs ntia Isblt tHlenfil«al, iiisrl a KbaglorlEl pusUiosaUr vagy ititu ii\|« vts totiiil<i\|;ij «iabir a ml bb HiSHáulltk ijjfop-aagSI bálvgjt biUHitanl, At I Miask iiav« llngga ? tasi, i\'sal \'íamMS>bM HSaSfarlb 11 Ikxhdala anílHI i Anaotorvisglisni PtftWbÚ fsat imr itelJi. Nta\'l ug/tasua jtiroatl a lagnuátlsWtabb siksrskstfarsamsii/sits, tbs II as nlvti\'kiNk l<i<i;ii))l»>.«»i» tan attikaiig, akkor rjaiisk, akaor I1S1 aittk ll slldük »vi/\|tbSI dji Hgj < iolbáiltí a abákar \'Utytul i\|. , J I , KfkfjtiiW i\|iá\|i! aiá g/ ijlll\'iú Ivag ! xsswu) adatéit ai s jaiuU iiHU, I timi Nag\|bri\|Siil4< bán, !ii»)!.Iii«iií uiuidfii blrdatss H/lHll; «S awa^Jatib dk ar«diiunyi iul(, tMlyag oly (iil iklélstvdltk, kl\|> >ak • i»i baiaalt. ■-» 1 iiiv >aisiiiianj/t Hinioktal t ké(Sll«i>> ily rtagalfllt anptiula 1 avináii ttiss «l« r«\| l\|jr riWld tdn \|it íjahi ara «U al, abfál MA kát< ikailatsi jimim taubtU, iiilalllogy s /ág/iwrnab val\|> baO <\'«l«fin 1 vttMak, \' 1 • (Má/ í,. II), I AsMárski ikda\|twisn Ismk Jiswef g\|\'f/s rtdrabwi girsl/\'si\'\'sv f. p< Kásák m tMwki Jé/wl, K\'U\'MÍvsroH• AgoaiowAgiiaWal. kiaititflöNl li\'áuar V* in KufflSrom\' SrluaSdlb^iav l/t\|<a HtW-lMolfilÜV I \'•l\|>\|\'>\'* ,fitii>.» t„,.,.,ft, \|(M-kf IA i\'srkés/: ll"Srii l IM IV* ligalHiaMkHti, ás ut Mllílr. í\'uaavMljl I HmuÁfifuiiik, i\'lHtváv , hkilM. üf^nk1 «w adoa Ujai SMkaa>ifalAtarl Sig. tud,, \|lfUft, Zatá j ggtvaiagi iloiiMy J •♦mi 7ftó«á/o<a! Vm< A Ji \| ffitímMn ü s uugulm Afagyni\'\' törMljJ l fhr\\>iljw»i!tíéi 1 §itm in Torok •hhhi/ i/i/if y/uriinn l, áó\'ilijf tíctu 11/01, i \' I Cnaládi ládiínk Ül íl íl fl QijK YfWT VíftLs 0,Bk akkor mmu \\ ka minden r,,"mayoii feni\' Wllf^ aláírásunkon k\'vűl még aiafi ■KMB védjipy van olkalmaiva ára t Jé nln#a4(S««k ürga ptyl kta I H, SO kr it 11 mm . „ \| mmris 1 j „ 10 ff 1 ■ M 1, Savatabk 0 : mm I n H J /< n bgSa ,, fabSr , I „ I • „\| ilakUr Nifr\'IaiiiMAN. \'fii usfslii AMIf «f airsai 4 Ktolá urak ktrsskadlidbm I 8chniídt Victor & llui \' a k, itali, gj/iitvtok lléu, WUdi i,AlUyaiH 4H, ME l skaWvs árs iO I • -m§ H«i>Iíí\|i5í IVIsar tUU iftirl li Im !TavSavI N, KaoiMSa. KSIIvafi i. fylfiim.] Ktí i tJ/W * vi«, IfonUt )lij, vw la fwienwMkai RUMafM, Warfl M íl16!/\'\' Ht\|\'ru»«»u.jIStali. MMatl t VtMkrna. Italllit ■letaar K, inaiul S \'KgaraaafiMi, Kar «r kfSr <H»imif-gkofeb, W«\|hii (l/óla Saoiabalkaly. Sl \|tf IMp4i fulat. 1 1 ji i_t.\' . 1 . . . I Kollarits József ós fiai I logolRií kós?. fdlidrntuuü, #vászon, aaaUlotuufl éi wiovőu áru gyá raktárokban az „Y£SIIANTr-hoz Huda\|ifalfp vneil\'UlMA «Mk sisis nlaMl ai ulitabati, \|l kaphatók niiiitlounoiuii kbaa lórii, ndl ^s gyeiiuoklerliiitMinink, vászna és aaaiitlneinUok a rrfaafaail rdwitfiiit sí Itraai awlsiita a ItuaNQtti avassa I H.HH IbilMv iuMbu,Ni Mui^i uImAI SÜKNKK O^i •■■■ \' l \' I •• "" I »«.al\|W d«ni(i» J J s. SM V. i. a. 14 II m\\ I I S" I ni ■ 1 »»\'!«» I\' i tl-WI I lAltl\'A, l.ii,M.it. 4, u.M\|- i«i.i •...,!<• int, t< » HW-KSl-K NBgák mtffréitm, I dtrtlSt I. 4 o. I. a. le, U. III" liU\| 1 i ao. 1 I • \| Ili «MMMatl tal. Al I III UH NAIUISIUN Iktikh. •Uialtf tAO, V, \' I Sí galjak ISA. S AH \|S k>«Mkkk mU, I >, Sái I ut laA II\'1. t»«M* 11. vtMMtaul I H-KH IsINM INUHK. .hu I kO, I, SH\\4, ua ( W, «HJ. Oa gsMb lH. a tw, I kai kskw aaUMial sa>, á ISII , M >A »HlkMVbUi t K kamAk MASMM, \|IMÉ\| I rkiNH aiSlNM ANIIUI, u\\»"MI» IMIkfc, ,llg. tU, \' " w^u^ t»M\|M 411 kM kBlAa galtairal Jt(i» au S lit aaMM. S.i»-«>. tya\|i»«ttaki I VMl UkAlláa, anfjw, «aa, naa.t»« aMktaM. Mt»i«>ia UtaMjM I aiulU.I I ut, 10, l It, >Mj .aU>l 110, I k, 1II I iitOU MW>ll«t aag, <«t\|Haat»i >»•• H I : \| Al,. lUMiburtfi naavaMI I IS, ISt>, k, I AV to I rkMgl H.I.IUMISM V.lh, MOMMkoi. !•!<« Ml ; Ml\'MUt lllll » áSnS. ll AMW iH .«.« »\' ata, (m.«(j» 4, t Jai, í ke, IA«k ll TA I II N ll, »a M a\\ a »•■ Ifi AHa NHgiiMSlAabSI. Iflivr l«.»»i]» álti\| I, 4¥>. 4. a 1 ll\'U.t.\\\\rM VA«t (1I41-J1 •<». .> >- I ?, a, P IVI ll mifl, lalltaiMK^ak, tklpilMlM •» : It li ll M. i« v J: n »> .»\' »■•■ ■>»% MoaiStl. »an. iia\|, laataüt Mik s, I ut- \' Mul t zmii VÁwfciA a)M laá"»afV-i aa I lí-Utl ZauHKtMklh. I,U\| >»..», tw.tji ». atMtSfl M> \|a it l», t* I 4 íi\\ A. a, I, t, te. ll I" »\' Ulti >< i\' i n. >» A »v MMi i I VI.hi t ssi IIKI NItltA, ,,i l. i l . MlMt VtlUal i MM* V <>\'. t.-t« t. le»i II i i.•«•, a, ». i .v v, uu.o-il uiu Htthl, i likO, \|\| ii> ii im la. \'i. ia ia <• h ali\|, lo» tt Ini tilaaa MwMiaaltkaMitk daMlgt M kl. i MUtdM) VWS\'A M) MllilA la MMat lg A()tl I 41 klj, MIAMI ItaMfeabkataUt nimi a«IM, IM- [ M. I. » 4^\' ti. H t\' a>i t«a\|ia 1 iii im aila I H lll t iUt.l.KM\'iK, wtiMlaa i-ituaiNta i MUih I AMI M tlA I Ag)A»é\|\|B» i « I luiu»l>« a Vta, 41 i 4t la, \'■» kt I VljMpI M\'.AMaiA, WattlK IS hf\' * " \' N IIUnn^N V AUt t llll t\'Ui tSgr 41 ««»\' a f I Ni)\| laiilih rawbMi\|t stMüabol, mum, .Ul » o J j Hl HA\' ISkytSWi tSISS lAClasiV ia SA I f Üt A HUa altariair, I, »»•■ I.S IHI» tja«»» i MINl>« kAÜ4VAiiá. SS »M4S4 <•» >< A \|f \' wtli»Mia«»i aa t4wi»u»s a4" I. I. S.-S". a. I a I jl- II, IS, II, IS ot I\' tk »•(, "•f,l<\|r.iaal. l MitM 141 I MM, vlM\|>ll atUKI * kl llll t-MK il,"A ■!• 1 atafatu I m,- . \| fliiiMl kl I V 4 It, ki, íl >1 » Sl b goijulat\'msarii* awiar-umui. v^saunm^iiahnihik tut^ai i-t^, tili\', ;l iMi, diffltlll I Ik, I.Ai 110. 1 íj ÜU. lavinUa I I\'«\'. I STa.l\', K lO0^ g, mifftlg (\', itiMlü-niiSiih ........... o»*v. sí. . \' Teli UiÜlitAVáitOHi w»a>\|-\' laiil»d, MM aaMStiMi. wav* fJiillu M Ai. dM* I aii, HM^ak MW, illöllWI IM I, TsO bt, APhAbkkNlNlHi Haata l«M\|^t SSA k Ü Irtli , I . SS, ti K • iHi iUmma a n »n, Is, 1% »i «í» filll j AMl>»frl\|iNV,Ul, wMai- la»M, i dlUS I \|(l W k\|i,>\| II ii.„ 4a dafcllitail, dtHilAt iki, j. »l\'«, S4« 4 4fc\' l>,«tl iat tat l al \| i i mi ii mi m » h<.<w>i)<\|> (t.vii a li, sulg, m4tl\|i/tl i, s, s, I, t, itt inig I a 9Mt ii a IÁ H Mi%, i\| tutim lii )i Nói lIAHtaNVAK )i»ltlitjjhi\|i Mlftwl iHl«A»lgl«». Iif M\\ t.i. jlio, t->. ll \|S, A-. u- Ata. It m«Mi. fSSÜS SIÓ, S, KM T, S, N IH\'Si tllVltM\' M Sf ll, Jl ia nia i atwi,,. M N, m <MSM tMUt l\|t ll. IS, 14 N mlf, tAMMSk HMMlIaU, \'\'fttg \|«Ma tk sá Ptl kíl I ál, i !!> l-su. i SOriáU kiig káVKA ktikima (if<r^ K f>k<-v -Ilii* > \\ tn> a • KOI NaNIIKKNUuH, laMi V«h:«K\'l\| la«4Ut I 4». AA 1 II Uua, iommm* t.«aua l ka> 4 J I A diW\'i I, k •< \'i a lé IHlg, a^ial aMtéSMUal A<t. a «<• tng . táti ama i £ 9\|4> % w m> \' hii-miim\'\'uiíiimha i s. iai i im » i NÓI l\'IIANiMI,! UkUliKI\'OXillt (MWavt, ttliri IW, S ,te, s, ak I, t a ia ia B.aulHi, tt, 8,60, i itt su ktia állYikNinm, Aiua lia s. 4 eaa» waM iái I ritl>INI«»iA. I Ivaaal tMiMr. a4HMH dltjA t, AMg1Al.t4NII0k »\'i > Ai. kmm ím kt I 1(10, MSM I III Iá, 1:40. »St-M4il l-iv. Mii HM- áUfiVNÍ4A\'élK, kuahbik IS>1 « I <sisr gatitá Kl(>, i.0\| a avkakkkkk ivg«k sju T;tü\\ iá it, jt n< 4l ki taadllwlmkil l,tn, l>0). Mlsvuk IIA, IA4 trS\' MKüVAmÜiiJKV) AKái.INkkl< >•> AMI Vk\\ I M«awl V.K), l,IA,gtlrSk tilS, Mm U> kyiMMt < áta • S^labk k«4 ttAawii»\| sa imuL ( l I Nkk. liiditainitaiiM tiM, ISS atuttaak I.V\\ ll\|, aasV kMHtut«a t4fíllt»\|t)it"t <a>4t«i I vAiimlltflI SJU. S.SS, gtiftk iNi ISU\| II liVK kaakai klalaayva SwwMtaaa l^toi^aA ■b 4i dr«k fag/oMagaiiaa iMkortak, i aaAv«t » «aagvMi VApf am<iA miwíi rl m, . u.i i f»fM irMv tm Aa«. \|\| aa» ai.n ka at émthUfthM W »♦« uh. mmi+4 .»♦»♦».. I UMtfHtthi, ifi isás\|)M at \|!tif kialiK Svaiig u amia adeAk. ■i L4l Muli mtftndtliitk ,.t, tt *r mttf p l.iati, taW.4. nn.i,mm,; „ , i tliSlA ll \'Mmé+iktl gyí a««MMai>AWil NVI 9^ -4 I Külónlegességet\' M MÜliLEB J. Ia, t aaatStt VADÁSZ FEREHCZ 6n. b164i UlitlMrtírtW v wa tiuí(3iiualiynéflozm büdiá^esthti FŐÜzlol. IV, koronaherczej utoza I FÍóhlllet: 2. tzám (Párisi-ház.) \| ráoil-íloi\'i Mik "W. POUDRE DE SERAIL. Blahtné Ltiii tthimi kilrmx $rcif$r$. Kant aatavat, ••ajuniiw UltlrtMtia, Min imla^a atMMlSI mmtm H »b SHSaS MiMSaatS-r tat llmml,V» aa<Ma aM«j « I« I* IiSMIM SSmMM parakt4 ^kamwaa \'itali I\|\|\| , aao «nti r.^T.t. «a a,«4 M tDjarit Mn.»iAaa i«M/aati« aa ....... •» a taMMeaMiatla ynwMwxa •riariaUt kol(» •»»«, W\| kny.S HllSaaMS ■■■ ii.lliat a yan aJMMiiai\' MtSSI in. AfcftAfI. ara i ha I At, IA i^at ee hv. f ■\' ■ .......... CBEBE POKPADOÜB. M«a> inM Miaiai4\|ttaa la mllkta aHüMtaaMi Sa aaaa aaaf, a«iW A Mww lalawr ma-ay •«•" Mt karAa ftao Mu lataai ifaiitiiipat. aMisil.May m aMwSMMt a , : i» , aaMt aaai xlnniaiA al t um»»u MU;da«MS aa\| a U^MSaMMSkatt titalaM ■ SMa« % n. «>1 AUiiaalaM%4•>a«l ffanaAifl 4 rAMr«4»f atfiMÜr M Sat : i inwamtt, ,\|taaiat aaaita Ik« iat»wMt»a. • aaaal aiiwla, mMaM ai ta> tiarwai«a tatlli at ia «b ta>(;ai. Baa" iMiiall a laBMM aaM aa aiaMa tm 4 ____ ra ai\'ilta xr** \|m At uaaai arat* M lakat tiaiaai a ,hMl SaiaU\' laJ. - Bff <t~r u% \| Irt ao t«____\' f. IMI a V VTfl »\'.a>e aj lllaMair kMwi ituu M AlvAlA tsrAae«e Általa la\' Imamv LÍD aé\'a* rn." l,\|>Ma><\'kM> •lAUkaii. i«r sa^naiAi m deteeíil. FATK DEÍTIFBICE QLTCE&IH. (Fogpép,) ^Sf Uaw i«4>* a lafat iu»ar«Saa allaa. - M a i^"\'- • IwiaMpt, MfAa a <»a«t«a»n « M** taftS «n kittel kataalfa aaava i^JBllé. Im. Sagaaai p» aatkal \|)aa4aaaaaA u.r Maaaif iái aai katlaa tpiMM ti - Mai«i4t<>« »>it •» • », mttj Jf Sfr ih kp /\'\' . .<••»> .4, mhmiI aaaia k»lyi MUlf^aaatkaa i»jiu — A al,u>ta mm laniláaa aaaa anaA >•* im ■iill. I.11X KNI a i.i atat aMItO, iaa»ls«eeek aMaaa, a.\|iWlHfi a MA4MI ll MHM a i-HiMt-i. • ■ alkat a taatk lapaalil. mtlj >4aM\|a ai, ii\|<>)4ataaS, aalyata* a hatkaSa aaat-lak ialaji\|"aMaat R aaar p >a\'»»>l\|l aa tartja a taaiai. ami aoaat ItOnMM aaaaai. Mg Swa-ayai láfaaantl I. Uaaa lakattá M mkuW alt aaataoaaa Itt I ML euxu 8ltceeixe JrSS pur li íwkt. (Mjrit)»- ~ ^S JfaaM S "#<»4>")a 11» k^kajatat, \|4niia t MM Atya a S\|Mt a \|tftatn\|Miutal iái rf)ttta* aikalawa. A4\|taa Ki al HiOMta/a aa tASM ItfWíoaS, adf liailliSI AlkM Sl kaka t IMakiatu - tfw t.tf \| At vrnvriirfvi MAPAI ** tnú haswaMtuas a^aiant. utaiaayr » wytúatás V bn JlLIlíbiai I uurva. awa,i\|a m««uttia «t.l« k ltuiil, taaSMI áiutéaa Ml wM t» w h,iM Mwailainat a Ajakat la k\|ÍM akía iMlilf la wSM ki - ltja * \| 4iM Ia , Dr. HEIDEBÍrOOPOl. , • ■ • • ■ iirató (niit^fiíéfSS ^r^rrtetó- atakat mmimlal » u.ituiáMllt aeii> — Aia \| iwtatk Hb S M l irt Mkv í .... Mi laiaa wpkaaaA»M)»S taMSI alaMataa >a\|tMll a faaAl É tilMIII/l(AJii\|li4 m araaaa i»i»>tra Jilialltni) »>Aj>«aant< i. vdl\'.aai m .iikiifh «uaai ayAviMAay a laka kA\|M»Aall t<S\|«>< M ayj\'Att MtsgtM. k\'iaaiialk vAtataallk volSall fr.oitila A aa\|al HlaMAa-W, rak it iilJivra.AvtikAAA * ItfalMkli i\|ri ataw. na MT Vidéki Msjrsfldeléisk uUntíl miüiit gMlatat asikAUlMMtl \'rwyUktk kiváltaiig Utj/ym ás éárwsiilAft JT aphiüói lIollÓNy K. i^jyueréu urnái Xala-liferutffH, lo- irt H/am K ladOht VUtal Kwwtwl Fltep kttnyVkei-IMMW. UlWwAái 5IB. nái IMnIM áitk Kgésti ft írt E ám I írt. Negvwteviií I fft BO ki Szerkesztői iroda. Ilova atap willomi j-éj Hát íltot/i közlemények küldendők U-Városház uteaa 613. sz. Bérmeatetlen Imreiek csuk ismert kezekből fogadtatnak el: Kéziratok viaaaa nem küldetnek. Blrd»taéiifk; 6 kaaáboa pontsor agy J kr. lekkwri hn dttáauál & kr. \' tfoedii W kr. Nyilttér: PaUtaom 10 kr, Előfizetési felljivás Lapunk mai száma ea évnegyedben a* titblaó Tísitelottel kérjük azon t. olvasói ukat, ■ kiknek előfizetésük o hú végévtel lejár, bogy azt utentfll élőbb megújítani stiveakedjenek. Azokat pedig, kik hátralékban váltnak, a hátralékok aaivea bekáll* (lésére kérjük. Klőltzelést feltételek Negyedévre. . . 1. frt, 60 kr. FAI évre ... 8 frt.-* Egéas évre . . . 6 frt\'. A nZalaihcgyet Qtudiudtfi Lyijtsulef tagjai réaérr: Négyed évre ... .1 frt. KM éyre . . . 2 frt. Kg és/ tévre .... 4 frt. Teljea tisztelőitől A KIADÓ HIVAT Mj. \' — Mag mr paplrjáradék. Miután a L 6 >\'i költség vetóai hiány, bátralevő rémének és különböző állami kölcstinö: tőketörlesztési hányadainak fcdezé<o ctéljából pápirjára-radék kiboeaúláaára vonatkozó törvé nycziklek a zen teáit ve ée aa orasáftfl yülé* mind két házában kihirdetve lettek, aa o kijbooeáláa felét képező uintegy 18.000,000 frt névértékű kötvényeket a mag) a r általános i i te I b au k és\' con-aortiália tárni i a vétolár lefizetése mellett f. évi márcz. 8-tkán tényleg átvették. idő >ou hozzon a piaezra. E« aok 1 ese ben losaállitia a termékek értékét Aa nagy hátrányára van a koros* ked elemnek. Ila hozzá veR7.87.uk még ehhez az or.ui z éá amerikai gabona versenyét, mel f caak is az által válik oly mértékben lehetővé, met t közlekedési intézko-déa< ik fölötte előnyösök a hathatós versen; előmozdítás íra, akkor nem leltet kétiég abban, hogy oly intézkedések és <aköző\|c után koll, még pedig mei tul gyoraabban néznünk, a melye ; a versBny aikorcs ellensúlyozásán okvetlenül szükségesek. Ez intézkedések legszükséges-bik ■ a közraktárak felállítása az or-azá f oly pontjain, a hol a gabona \' éa egyéb termékek összehordania k \| sza tszorü kezelés által pedig kivitel époaaó tétetnek, ugy bogy a ke rea ut alkalmával kiterjedt mértékbei lehessen megfulelni az igényüknél . Nem hisszük, hogy valaki kft-teli udhotóék abban, hogy közraktárnál fölállítása közgazdasági éa ko-.res (odelmi szempontból szükséges és ele n)« r különösön pedig Kauizsán. Vi lékünk termelőképességei az\' or-szúg legkiválóbbjai közé tartozik; vá osunk fekvése podig •— ogy részről határán a bővítőit. s^ükséglő/ osi trák- szomszéd tartományoknak és kö elében a Trlest és Fiume tengeri kii ötöknek\', élénk érintkezésbe lévén a, íülfolddel, el só sorban vagyunk bi atva arra, npgy a termelők éa lőj ynaztúk között hatbatósau közben játjunk. — Ez azonban m^ nem mi »den. Nom szabad faladnün\|(, hogy Kaninaa maga fontos kereskedelmi város, központja a dunántuli gabna-kereakedelomhek, kereskedőinek in-teliigentiája és vállalkozó azelleme, a rendelke/.éare állö anyagi esakö-zök, földrajzi fekvése, vasúti összeköt-totóséi éa aok más olőnyös oldala olnő húrban \'hivatottá teázik arra, .bogy benne közraktár felállíttassák emporium legyen a nagyobb mértékben és sikeresebb eszközökkel vi-rágzásba hozandó gabonakereskedelemnek, hivatottá teszik arra, hogy főpiaezává váljék a közeli és távoli vidékeknek. fia pedig nemcsak a déli vasjut I melleit \'fok vő megyék koreakodoltni \'központjává válhatnék, bánom egy .az igényeknek megfelelő gyakorlatilag berendezett a a azükaégoe előnyökkel biró -közraktár által, a termékek szakszerű kezelése mellett távolabb fekvő vidékoket iaa maga körélio vonhatná, s Tolnamegyéből, a Dráva vidékéről, az Aldunáról, a Bánkiból és Bácskából, sőt Szorbia és Otáhqrazágból ia! nagy monnyi-afigü gabonatermékoket vonhatna raktárába, éa exportálhatná az osztrák! aaomazédtartományokba ób a külföldre,* mi a közraktár és a vole egybekötött tarifa engedményeknél-I küli különben sohasem volna úgy olóihető. Egy kanizsai közraktár még azon vidékek gat)onatormékoinek ogy részét ia körébe vonná, melyek a Duna-dnWai vasút által motsaotnek keresztül; a szqjiériili költségek többletét a\'dupla kezelési költségek és egyéb lletékek megtakarítása által bővoa pótoltatnának. Eddig csakis azon élőn yről azól-ti/hk, mely, a közraktár felállítása áltitl gabonakertyk«iiléaünkre Jtáram--lik, de kétségenkívüli az is, bogy nag^bab emelné a többi termékek, mint bor, gyapjú, gubaca, sör, méz, s. a. t. forgalmát is, és etek nftnnv lyikénok teljesen parlagon lm verő \' kiviteli, kereskedelmét hathatósait\' előmozdítaná. Minden bortermelt} tudja, bogy borkoreskedésünk sem áll azou fokon,minta minőt megérdemelj nének boraink. A közraktár felállítása igen aok kellemetlenségtől, fáradtságtól, : köllx&gtől mentené meg a vevőt, \|ci* nehezen gyüjthoti Össze .a termelőktől a kivitelre képes borokat. —: Az is ismeretes dolog, bogy Szlavónia termékei országunk egyet-lan központi rakhelyére. )lud\'apeatre , vitetnek, bogy qunnii iámét délre és nyugatra viaazasiállittaaaának. At emütűtt intézkedések életbeléptéié-aével e termékeknek legalább egy része bizonyára hozzánk jutna. —_ Do magára a vasutak forgalmára is nem caekély befolyással volna, eleje vétetnék a kereskedelem ideiglenes pangásának, a termékek mennyiségé-nek éa a munkaető iigyea felliaaenáláaa által, murt aa elónkebb forgalomban oly vidMték is réaztvennénck moat, me-. lyek eddig^távnlabb eatek a kerea-kedelmi \' forgalomtul éa érdekeik megóvására helyes eaaköit ueut la-Iá luk. Ezok röviden exok aa előnyök, melyek-egy közraktár (elállítása által el lehelne érni. Oly előnyük, molyok az érdekelt termelők éa ke-resked^k fáradtságára egyaránt ér-deteesok, A közraktárak szükségessége Kanizsán. E lapok hasábjain többször volt tuar szó a kü; raktárak felállításának szükségességé /U városunkban. Idő-azordnok tart uk, bogy erről eg/szer iauiét felazóll iljuuk lapunkban. Midőn ezt a következő aorokban ttiaz-azük, felemlii jük, bogy a kövotke-zőkben ogy ki tűnő kereskedelmi szakférfiúnak néwteire támaszkodunk, melyek miudsu tekintetben! kiállják a bírálatot. Nincs kft aég abban, bogjff a közraktárak felállítása által e^éazaége-„rbb viszony fejlődik éa fejlŐtUietik a termelő 6h koreskedő kö/D,tt, mert a vasutak j 1 iépitéae által annyira decentralizál atott a gabonakereake-reskedés, bo( y a kereskedő nom képe* már bel- éa külföldi vevői igényeinek meg ölelni. Ehhez jjfíriil. még ornzitguUink rossz volta a jtv termelőknek Hokaz jr leküzdbetlen indulen-tiéja, mely l ettő egy ült vélve lehetetlenné tesii, bogy a Itereakodő egyenlő mun alügd tVrmékat Határozott Zalamegyei gazdasági egye sUletttfl. A f. évi május 6—9 napjain Budapes len tartandó szarvasmarha é< juh tenyész állat vásárra szóló 1,0 példány bejelentési iv Nmgu föld mi ti-lés , ipar- ^Kereskedelmi kir. miuis7.tnriúiulól mai nan azon értesitéa mellett érkezett, \'hogy a bejelentések legkésóbb april 10-ig beküldendők. A tck. egyleti ingok felkéretnek, bogy amennyibe!! az. iveket igénybe vf\'nni akarják, megk\|ldés végett az egyleti titkárhoz fordulni méltóztassanak. Zala-Kgerazeg 1B81. március 27. Ssujrifaj AnUrf »\'jl«il" UifcSr. púnk kulcsára askqdliettlnk, hogy vosárj saotló, mort «eek,e lekiitUtben (Csodálatnál helyi ieinervlokkel hinták. Nuui valami osodáUtra méltó Ittuomét^v,, hogy a aaedúk a doákokai uiánAssák; vanj htiutdlk holmi deákhMe tuagaviwlot r« « áknk dalalt Is mind bet\|ve tadják ineMuL\' ntihea nagyon is illik a kis lto>yki> Ujuss! «<s néiualyikuél aa — ad>WUg. liseu, • dt«áköj kai uiánosni vágyé saen^lk <<ak né»aU«tk kor sailáig tntg, helyéin j)odig lép omtkj kbvül v\|fy. mdalssas vonás. Uetúisodui ssewlwu 1 Véeslorhw saó 11 Mibeht egy saadA ssi-nltm*, aiind^ oarrevtot oraaágos esaiut«á<rá vilik-wáu«k ket\'Ule végét lelaoti iniiálvti saala, Ion luoitdatuak, haantal »n i\'ó s a* li«lystt ,U ó a á l" saed, li r" Iwlytlt ^ U tárt" •osapN ílwlyoU ot» ,(vev} iu ek" bolyul „r y e i tu « k ir^ 1U a sattilDn kivál aitáa a X-orrreUii is aaarwlmrs, ugy a boldugtalau Iró\'kAnyswji rítta vau, mAvéuak égy uiátovnyi hosasti atdióhibal^jslromal utraVahkl edni. iMuslj sáriellHia megdugtam aa olvatónak, hogj\'ati AilÁtkeanak a sajtóhibák.) De hál ha maga a sattkeottA is »• roluiM I Urstii. na vidd ot kiséi lQ laiilának laeaikonyhalábán iwWW kaiyvalélit\'élékot kálijuk kitálalva t\'^TAll urd oljiigyosto tuagának I4 á n k(MM(nylJ It é k t» nsuivaira I" — A huniiibol éwij U\|ikni ma eakitdtHl Orok hitséj^t as oivanat évaa, Csorba grótnh — aranyaiuak. hsano* rodjstok és. vnkftúiyati.tk H —• arany«>Vl Jutányusan kapható «jty már, nata H). míg jó karban lévé ■gouvertiáip. — AlloiuM kar«« agy a tVaneslai angol, apanyal éa \|«a< lómi ny«ilvoi bnvé^t^n ultó songéra, liiótttl énért a iit\|ttdei«qttt«lioá. Aa nporáj esio féinusim •iaerah. — A „há«ak" alaM egy óriéai ssalmdsk megmarta Kéhhng táj nárt { hjlenea uap múlva ttít\'tok ki a diihfltllj ség JHn{ a faerMittáihm kutyán; HéhUngoakj kaiyah^a. - M igy tovább IH térjünk vtaaaa a Mcdóliw, kinél aj Mondén) még nagyobb aaerapet (átsaik sl hjwmjuál Vofákony saivo aUógarjabuét leg Kii es«s Lázár orra- sóha\|lva megstélnl: „N ni jiimiok 16 éried \'négy lovai hintóval N« i I(mc a ki tioke<l pnloiAt rakiuMoii, 8 1 árba vess OrOkra a tiagv«ágns asseiiy Me t Végsá intégbou iilont absértattoiu, Ar a yiitnuiudtiiiil, nagy fngadá! tol lom: Ka halál révéból megtér<a nekem njni, (M rt alleneiu együtt mind a kljvét fujjal) Ud i adlak téged,Onként oMogyeslok h afulolsónak j a logsaeMiiyebbnek, Ko diu ezegényok köst a íagkavélyiddiuek, He rtdhét országöli a ln\|t«a<)hb gyernkuek I Kii otra Láaár Essti nyiikáha borula, H< lalan gtünyUrlól lelke eUsorula. ös egy Halamouuá dt)ledi háalkója lg) épült fut ujia —- a jó Isten ójja I Karika gydrünro bulliaiutk etékjai. OaoMogó \|áráai ak hullani Imik nessAt * LhIiud) ja a ba eg Üáradtiui a ssomáL .-Mi a keresÓd itt ? Ki boosátott ide V Nincs is s aae\| éiiyiiok szeiiiéruii,l av Jliitn I Eih\'oid magad nyomba éhenkorán hallal Elbhjn kssarvi t a vén Láaár mega." Öxvi\'gy uimo f fa ismétlen IdinyiJiíig, ,Kem as udvi rhá/.hiiii tOmérdak nép slrOg. Tudom, anyán, vége 1 aat leinnti, Végó:\|. Miiiok o fiíldii k többé napja, Qdtdsaége I kiredi, aiiyáiii, eradj I sirasd al lielyetMin í Ma láeM aat i mki, hogy éu mivé Miaui I* KiiituMM Láaár íkiiá\'l iábujjlmgyen járnak, Uoktoiok, km uaalók kitárnak, egimásnak, Kívül a torsa aoé aliuuiMnái oidiink, Tainplumban 6 \'ásóidért papok iiáédkoanab, Do a kemény égoolt sUknt m iuáára: Halállal vívód kKinoaaa Láaár láWn. ^ . B Kinesaa L4 ár já^kél — mini uingboiii" liilt léink .Még egyet m < utolsót, — Jnijenra a vének lu Komor aagy aramba ndapitik Itwbo , & kö/ijltk lé] Láaár: RLissatokfrangtOrva I Dülyfóm latlp írva, gógöm magalwva I Da ha Isten tat — ha ongeiu megszáuna: Halljátok lm, hittel lássak fogadsjmat H helyeiifin i vének aorra bólogatunk.. „Kogadod? — „Fogadom — hiromaJnliováll" „Ainon! Ugyi egáljául—auttogvajmurinogák. i f .Kinosoa Lás !r Kaatl. én gyfinytrflségae \| Ilaloltaidhól Uliáuiadt OdvOaaégein I Titkos nagy Msxédrn, állj alám Mry aaóral Da alább ÓIK zködj fényes url mádra. Solyamba, ar mvba, oslllogó gyéiáániba. 8 mosolyogj nár agysaer a te fisa apádra 1" Kincses Láai r Kast! aaomorán elábo iMyoiiilic, ai rnvha gyémántoean (épo. — .Megkárctall tágad milliomos bankár, Márváiiyhásl a\' lakik, négy lováé Mulóli Jár Mii falaljüul naki Kincses Láaár Esall? .Hsófogadó knyuak novellái le imgom, A kinek te a áulái i- ahos kall altaauuem. — A „gal(t" táiczdja A betUszed^ Hzereline. „KI juhiba iránt Uilinl aaort. tolösqgéwf is mogalégsik.M / Olass kosuiondáa, Ha Imlépllnk/iigy nyomdába, holuivon a t ti tObh aaodA la dolgosik, ott látjuk ókat állt I závarltilnii nyugalomban^ a saotlA-saitg. vaa it bal Itéaban, jobb késükkel pmlig a bot ládából -r* mini galambok a Unta liiisa szó iak«t a fflldról uk OlllOlt helflknt lllO\' hón fnlstodni, hogy aa Oaszu* irodalmi bOh <iS«i léget állitaák üiise j ha Ókat. olt gitrhtllt hál al mintegy á\|tatosságha eliuonilvn táljuk: aat katlana hinnünk, Imgy a {totfliaodo a világ legártatlanabb éa legjámborabb amimre, aa igász egyiitotu legnslegiilonfélfihh Inraiut* méive. lllisau oly kosai fuksslk a gondolat, bog r egy smW, kl más féli évig mupáu eaa! a biblia ssedéaévol fogaik i^soil i kl Mói ss flt könv vét, a aaollárokat, Halamon bolt saaaégét Judit kűnyvél, a nagy piofélá\' kai és Náhumot, Hahakukot, 2onhai^\|át, llai Kall, /iakarlást, Mainkéit á« n VérMaÓ Nal ukodouoaor oíár kohójáhsn eouoertált lián iu il)u áuokét állította Üssae, shlotva vau aa ••laaúmenlum aaallaniétAI és raménylo-nün t katlana; hogy Halamon királytól legalább PZftA Magy-Kanizsa, P881. szerdán, márczius 30-án. Kincses Lázár lánya <Banu»> Kin J\'ht\'ftii\'. Osvagy Salamonná dttladl hásikójji Hegy éjiéit tej újra — van arra\'ogy nóUl Míík fiával Halamon 9t*gyg t Earc«i leg«ny asálas, mink sugár jag^nye: ^Képed is ui$gfogyo(t aaiueu i« elhagyott 8/ivi\'irib" nyilallik aok afiiű aohajod,\' TakinU^d anyádat, kovviiám^ugáram I • Végy arfit e azArnyü, a tumy\' imsiiláioii l KtdQu a htg/iuy szép főjét sOWan i ■anyám, lelkem, lanno <vs káifaomfj Ualáloaaii bt«g KinoaM Láaárwo)a, Ha maghal, meghálok nyomba Mi utána. Ha te oda mauuét, lia nakam 1/rt botnál, UáMi«aaaiv>tura gyógyító irt jVozuált H"géoy eavitgy aaaaouy kezét Oseteoaepja „Ir\|alniaas luiiiéktlnk ó irgalom atyja I Á oölfRiaj\'a pogány I a nyomotuli véről Láaáré, ki\'kotyát uszít a saegányra . . . . Jaj uakea anyádnak, mg vagy babonázvnl! Dé aaért caak megy, megy azngéuy aaszony fázva 1 Mintha hideg- leloé, a nagyári házba. mii him«» ponyván, posztó ajtót lebbentf # gya«ffl flsak ott vao, olt áll íeflslagbanti HattyttMáM ágyon nmn ottan fokszikjü ? H köszüötí fiiénkan I ffadj\' laton Eazlíko l .Fogadj isten, néném I Özvegy Salamonná ,1 Kerí\|if rózsafája él-e még ? virul-é ? Kmatka kertjébae, baj I osak agyanr jártanl Ks aaóla mindig, ae alvégbe vágytam. IU nokam ily ides, jó anyám lanatne, ftm kífánkosnáw ugy a magas maniiyakbi. ^cvagy BsUmonná édea—édaa néném I Kikaadet éa agyra, da olv nagyon kérném: Kaiika-gyürfioslta áevandekiiijamoa Viaalja aaslákui, im fogja, odadom. Ha majd drága keaát csókolja valaki, A szwMsztöi csillag és ní-emandipatio. (O. í. »r i<wm«$í# ttjtHilm>) Ka kwi a rairn I. Upuk 11-ik wiathm Wa * (SiWlrfl * BtiltMUl sék boljütt aíaálja, i eljfftu el\| vagdalja, hogy kéaytaloi atptt tort On uram ez>tv eey csikket, mai r i Ölceról" caimfi ki r-lyan vastagon ii» tkeera letten • igaztalan il vagyok ax igazai g MekéUia védol méVo kt lni.\| Essembe\' sincs aa i gondolat, miqti Lagamat ezkoxálni akai nám 1 Amit megi ■un mogirtam, — a ki t alaki tévedésemet, kfta önettel meghajole i abban mutatja nélkül, vagy fon a kall -hogy védje i liiajjein, ezt a jogoma j (légemet, aeol t ] \'edig ax öntámadajj y ite; de iia minden ók lapon támadtatom nt\| I ninganiftt — 8 ügy Íagy tán Helyesebben k \| uem vitafliaija tőlem I \| áram nakneint minden alapot nélküle.. SÖa, uian( valódi csprii-vol, szellemim [ iái bepses t-rá kében aa én igénytalon sorai ■ ujat pai odizáíjh, a es ellén még semmi kilo gkaom. mert nem is lettet I de egynéme); putjábap olyan etfs kitt VaUkkei gánoaok ik, hogy lehetetlen agyuzertt éles, vagy aka Lratau kétértelműség teáméban elfogadnom j líanein a tekijtitelbeu \'nom szándékom védő kuni, éá pedig előssör azért nem, mivel vissavágáaokat ily alakban tenni nem lova giksság, sVn agyátalán aem akarok pasquil 1 v«ny paiupblettet irni, 4- másodszor pedig mivel meg vagyok győzópvo, hogy nom rosi szándékból tette, s hogy a csapás, mely i ■ személyt Arin, f— cánOán i csikkben felhoaotl j pibblntna löuRretételúro \' olt szánva. j Ön urain azt állítja hogy czikkemnek \|(kJmelynek pgvÁialán mm a nőemancaipa-[ ctió képeai tárgyát: tehi l abban erről tüze toaebbeu nem is saólbat am) a\' nókérdésre vonalkoaó ré»se „téves, i erde, valótlan, as embertan, lélektan, aőt n ig a vallás elvei vei ia ellenlétben áll. (es val minden reál és morális alapot nélkülö ) mivel axiómája \'a aőemancsipaczió és a i ók teljes egyeüjo iguíága.\' Uram I ne vmtvo rc n néven, lm ut jálltom, hogy ön csikkemet vagy legalábbj j hálom héttel előbb ólvai ta, mint as önét irti, vagy rosasul olvasta el, vagy pedig és ez a legvalószínűbb k- félreértette ik még csak egy betűvel eet I írtam aat, hogy la nőt oly érteléjhbeu kell omancaipálni, mint jön [becses e/ik kében állitjL — s mint tart-hatjanságát (lm \' ugyan v ilaka ily alakban ;éleibelépnei igen azelleme mi és sok bolyt igen alaposan ki ia matai al — Már padig jemánczipálui nem egyedi, csak ily alakban\' lakat I — Ast meg pláne még csak nem ia gonpoltam soha, és anúá kevésbbé írtam, ihogr a nő a torával te jesen agyon-; j o g ii si 1t a « a é k és ii ivelltogy jog toliari ijiéllfU) nem labet: tehát tiindazon terheket, jmaljrekat a férfi vitel, a nő is -vüeljol —i lEz még gondolatinak ia ióre volm^Jtivi-jtelnik pedig í- kurtán n egvallva tf-^ebe-loUeiiM\'gi í Én csak azt állitotti m, — és azt most álli\'om, - \'hogy a nőn >k- több »zü»adá-got, több faggetlanséget, ■ - szóval tuDtpjo-:! f\' ;ur>kell adni, mint a mai nyivei a táraada-um által roárétt teher ar uyáboz képest je-lenltg bír. Természetesen son korlátok közt,; pielj.ok közé neménél fog a a természet élv tal van szorítva, és nem eéerőssakolni azt, a mply nek elviselése szerv seténél fogva kép- • téb\'ij. És ez, llígyjo el ui am, előbb, vagy utóllbj de bizenyosau bto log követkazoi fin mgalébb m^giugatlialla ml bíaem; habár mint öii mondja, a leglekii ítélyeeabb psyelio- í logok, jogászok éa polilik isok a n&kérdést egyoerüen ad acta tették i. tjzerencse, hogy nem így tőnek vele a pl losophusok is, kik pedig elsők vannak hivatva alm letilag dönteni tttl&Uat a többieké inkább saak a kivitel fogMatoaitáaának mondja. A titivul azonban Téra aat akarom mondani hogy elbiráláaára amazoknak egy át alán no ehetne befolyások. Különben a ml csak w llnetal, aa még nem szint meg egytfzoiamii d Es ba megszOot volná ia, nem zárja k, hogy azért egykor ismét fül na támadhatna, midé hz idő az emberiséget kellőleg mej érielte lett reá I . Beküvotkezend mondom, uiiiit lindoa természeti örök igazság, mely sokazoi ezred évekig van az emberiség ál világosi atlan-sága által eltemetve. Mert a nőknek az a nagy szabi Mg** a melylyel a flrjjei azeuibenjbtrnak s a mr lyet ön becses csikkében oly aoka or éa éyomatékosau emleget: nem egyéb, lint legtöbb esetben csapa gyengédaég, óaka> rai a elnéés a {éij részéről, vagy é kjii férj \'bágyuHága, éllietetlenaégo, a tűit aztán az életrevaló lifikus nő a saját Iniszu ,r« ki tud aknázni: do a melyeket akkor ouKat meg tő\|o \'a férj, a mikor neki tetszik és fiaikéi mwjének tudatában ákkb\'r válik z arno- aki iekin-állá-lehet rés^t i ciniiii Igétől kávL a mikor akar — szóval a férfi ratf\'a nőé ia. — (Kivétolt-képwnek o tetben némileg a magasabb társadflm suak, a hol már a nőnek is van ( és akarata.) Aa ilyen ssabadságőegnagyoh csak köfyüradomány ós egyéb, mely-mindenkor átérj uőkesűs ftgg- !\' V •. , [T III Aziaz illető falusi olvasó pouig, a ki engem nőlázitássaf vádol, aligl aszi> veoebbeu uem vette volna, ba a p a p i c »• kormány alóli emanotlpá aió lett vólna oaikkem axiómája. Hert nie ; vagyok róla győződve, hogv az illétó jta >uos-abaolutiamus alatt nyög, Agy legalább ii ssép .kilátásai vannak, hogy nőeu<anozipáczii nélkül is odajut nemsokára. De lér/ünk viesaa tárgyunkhoz. M^rn mondom én, hogy Üérfi lók legyeuek! hanem igenia • legyenek nőn abe-rek m azó legszorosabb értelmében: ti dui-illik mint ember felruliázva teljes joggi l és szabadsággal, (n#m a tértiét érteity f) és uint nő. gyakorolliatna a jogból ós saábadiá ;ból mindazt, amire 1 nirmészot által! képe itvu van. Ez volt az ^u csikkem axiómája és ettől uem tágitol^, iiuoot sem, ós ezutáu om, egy szomernyit sem. De persze ün erre azt foleliihogy nár úgyis gyakorlatában vannak teljeajoguk iák és a terméazot törvényeinek megesorbi ása \' nélkül, többét már nem adhatunk nekik Podig még korán sinosonek. — Do I m kikerüljem a hosszadalmasságot, nem iJlisz-trálom adatokkal állításomat, csudán \'(jsuk egy okot liokok fel támogatására. . A nő például- viseli a közterjiok m ií3-\' azon részéi, a im^et neménél fogva (iiác viselhet éa ki rő)t! rá ezqu terbekot? ki mondta ki, hogy\' Hleték^s rá ? és kikérd >zte meg tőle hogy igazságdknajt találja^, és elfogadja-e, vagy apellál r Es ha sóréhno rá nézrűi kihez apellálhat ? - -Ki. ndia je leg létező jogait ? ki kérdezto meg, h így vájjon megolégszik-e velők, vagy kíván i lég hozzájok ? 0 m/igii ? -- Komuo n törvi ny-hozó testület ? É« az a törvényhozó.; test tlet kikből áll? uemdo férfiakból 7 Tehát a \'ér-fiak hozzák fölötte a határozatot, 6k it lik el, vagy mentik fel aniiut Aekik épen tel-szik, s a nőnek még csak azt sem engodik meg, hogy Ogyét alöttUk védelmezbosse Hol itt a jog ? Vagy talán o«eu jogok gh a-korlatéval a természet törvi-nyeiu ejtet iék csorba 7 No ámítsuk őzzel magunkat I I eg-fölebb a^ szokatlanságot, idegnuséget meyol elvégre is minden újítással szembei^ viselt (ik a laikus, —• hozhatja fol -silány mentség o(ll okoskodásunk; de ogyebét nem. tílért aem logadiák ba a aő\| ii a törvényhozó laslüléha, mart neur, adnak tieki is szavazati jogot? liiss az ádót Ötöm is csak ép agy beexenaéljék, mint akáriijáyik Icrli-től ? Vagy talán a természet kevesebb ezol-)emi önállóiágfal ruházta fel mintj a (férfit a ilyen fóbtos dolgokra nem alkalmast vagy talán azért uem, mert erre csak a tprfiaknak van kizárólagos \'monópoliuu-uk.? vagy hát miért és miért ? I — Hol iu a jog vagy osak a méltányosság is 7 Vagy képzeljük megfordítva a dolgot. Képzeljük például\' a nőket féi fiak helyzetébe a végyük ugy, Búntha ők \'alkotnák törvényeinkéi a mi beleszólásunk nélkül éa ugy a mint npkík tetszenék: vájjon teljesnek éroanCk-e jogunkat ée azabadsá- 5unkát ? Dehogy éresnők I Azt a jpgot miu-onosetre knvelnluénk tőlük hogy tnajd a mi saját Ügyeinkben, a melyet inert a mienk, következéakép mi ismetjilk legjobban, — ba egyedül nem határozhatunk ia; de leg-alábobóleaiőlbassunk.. Pedig ni Öiikormányzási jog \|á loglŐbb jog és ssabadfág a világon, s n! melyet maga aa istenség alkotott az emberi kebelbe még a teremteakor, midőn azt inouda: 16 g y magadnak ura! Tehát, mint láthatjuk, a legtöbb jogukkal: az önkormánjrzáai joggal uem bimfk a nők. Ezen jog gyakorlatában pcdie még a leggyöngédebb családi kötelék aem gátolná meg őt viszont. Ennyit kívántam otak áJlitásom igazo-lásáu\' röviden megjegyezni, a ugy hiszem cl>-ben sehol sincs a nőnek a férfiakkal való egyenjogúsításáról egy sző seui, valamint hogy feutcub idésett csikkemben sem volt. Egyébiránt a nókérdésre, iniiita mult kor is romi\'\'uyl«ttoin, valószínűleg utég leend alkalmam visszatérni és vele, minli korszerűvel, n jelenleginél tűzeiofebben iogjalkozuj. Legnagyobb ézerencsémnek pedig azt fogom tartaui, ha Sgénytelon soraim önnek becses figyelmét minneu gyarlóságuk mellet^ is képesek leeudnok annyira\' felkelteni, hogy sscllemoi és egyiiánt -\|eles tollát, a moly eddig is o\'yan lok ssép ossraéuek élvezetébe juttatott bennüuket, ezen kérdésben\'is átengedi a hálás közönségnek.» Ha a föltett kérdésben teljesen nem szimpatizálhatunk is, sebaj: az idő \|ogbírto-aabban igazat ad, csak gvőzzűk — bevárni. > liedty Atedn. ) Az ember belvilága és ^jinaii ismertető jelei Irla UnUny Ma. (111. Folytatás.) í \\ Vannak koldusok a kik büsatébbek, jragyaoiu munkával keressék .kenyerüket, s épen azért adták magukat e szégyenletes foglalkozásra. — és vaunak ezeknek ellen-kesói is, kik koldmok ogyan, de oly büszkék, hogy lértve érzik magokat egy darab kenyér nyújtásakor j noltik pénz kell. Ha e tulajdonság még nincs elfajulva és csak középéé mértékű, addig önórzo-luö k ne-vesholjük, melynek szerve az agyvelő fejlő hátsó réssében van elhelyezve, s orvosi vizsgálódások bebizonyították, hogy oly egyé-nok, kik fejük e részén jettek megsértve, azok önérzotos hajlama később vagy nagyobbodott, vagy kisebbedett, a szerint a minő hatással volt e szervre a kdlbeíolyás. •Szoktatás állal is lebet ezeu érzelmet iejluszteui, mely aaoubau igen gyakran tul rnehot a határokon. • a helyett. <hogy talán, — a becsületérzésttébrosateltOkvolna fol; — tápláljuk anuak olmjulását a gőgöt és önfe- ) A kml/Aíi, oél/.sskks! cetapSrUisU és hm losslili, mim wm \' btgy ugy iü> 14 itiifjujuslim Ubstot vilemtaft autxltui. umm Is, bsuS «i iDssi, lUrskl MUrist k\|\|iru tm L itusksurumkiul. kikrt si igjrmit kötM ftríiuim vtlMI asO Uws rosta asm íug snaSstúl sWs<iMaL — • . ittrL Kiéget, mi ti ennek rovására talán kevésbé i Ita\'a a tudatlan sértőt, a afon Mfflemsl- fejlődhotik az ezt ellonaulyozé nemesebb ée magasztosabb érzelem Ebből származhat ik az On-tU bonsűléé is, moly magunkat minden más l<tfé helyez, s gáncsoakoflővá teás, a mit közönségéé nyelven önlüttaég, vagy OnUilaégnak mhnéunk. •Do a mini nagy mértékben káron as érzelem tnlfejlódötuége, ép oly oUajult Ivhet, lik ellenkező az-előbbivel, vagyis ha épeo nem volt alkalom mely azt lúgyobliitotia; a mi aat eredményezi, hogy tul isiázatosaá Lesz, s osak uem mások és szóval mindeuki szolgájává alacaonyit le. . Mint mindenben, agy ili is a két izél-sőség hátrányos, mert mí aa utóbbi, a gyönge Önérzet gondolatainak é« tettesük Imi aa önállóságtól löszt meg; addig az ofSiibí n meggondolátlanabb tettek e,lkftv«\'i<W;p- ra-gaabat, a mivel nem csupán magunk, ha-uein másoknak is a legnagyobb kelIeinH-leneégeket okozhatjuk, m« ly vrzé i-nt lui észszerűen korlátok közé u"ui szorittalik és folytonos eftdmény talenaőget tapastal; ej-\'k-ran a beteges izgutoitrá^ba mvgv át és ekkor őrültséget idéz elő. ] . « Csaknem bisiosau-állilha\'ni, hogy ason őrültek, kik magukat egy-egy király,\' had vezér, próféta-és más nagyoknak képoolik, a a rögeszméjüknek buitfgei; azoknál a túlságos nagy Önérzet idézte elő szánandó voltakat. Az ily egyének rendesen oly fontosságot kitinek MMinélyükbüz, hogy eaak nagyon keveseket méltatnak a yeífflc való érátke-sére; s leguagyobb megl^ántás-részükre sz, ba találkozuak olyanokkal, kik képzet fölényüket el nem ismerik s szerintük legjobban értett, vagy legjobbnkk hitt dolgok felett még vitába boetátkozni is ineréuefaek. Allilásaikban esek makacsok a minthogy önteltségük folytán önzök is; mindenkorra és minaeuÜU magukat h\'isxik köpontnak, s\'csak kevesek iránt mutatnak közié-keuységet, mert ierde büszkeségük, a szerint a mely alapon áll, vagy a inibőj fejlődött, rr vsgy szellemi, vagy anyagi, vagy uiá* nemű* velünk talán hasonlókat tudnak csak magukhoz méltóknak. Ilyeqek nagy riikin, vagy épen nem válnak iiójiízorílkkó, mert az emberi nem \| ugy tekintik mint embertársat, haném elég tévesen tatán csak is o.vzközakfll nézik (sáljaik elérésére felhaszuállmtókká; s még uk-kor is a megválasztásban reiidkivül óvatosak, nehogy azokkali ériotkezés miatt mások, Vagy maguk elüt pirulniuk ke Ijeu. Esen érzelem kisebb vagy nagyobb foka nyilvánulhat as arezuak vonásain, beaséd, modor, hang, tartás éa járáson. _ Ba mértéken uagyobb az önérzet, az ajkak végei lefelé hajolnak, s as orczi\|iips-uá(\' egész a szaj végéig \'l<-futó iáuez méllebb min ogyébké nt. Hanglejtésükön erőltetett uyugodiság vehető észre, s néha ferdiieU éa .szbkatlau maga a bang i. Taglejtékflk mint hogy mimlon inkább csak nem termé-oéle : e-miatt bizonytatau és épen nem odaíilló. a miről bestéinek, — fejtarlásuk öj egész testük fesses, mely minden niuzilulutot\' kó- kadni kéizti Az ilvfnok\' épen ellenkaoőí az előbbieknek s minneóki által nagyréost Ucaültetoek, mert minden lekiatetbeni tartnésaetességűk áz embeiíoég túlnyomó részébe inefoyerő U. tással van. • j Az agy* aeintetek r«\'zltáea^íbii jeliem.-léiénél említés leaz még enföl L mint tsiner< taté Vonásról, ia már e«ak áz jegymndé m\'-g, bogy a férfiaknál nagyobb mértékben, fej ődik ki aa Önérzet mint. a nőknél. A miat as önérzetből f$jődik, az aés és öntaiiaég, ép ^y i ióség ia, egyáltalán minden iráaffma a mi, él, mert valódi őfiérzete siswr, jóakaraté y agymenmind. liyakraa halijuk tawai « aaeginra it p\|ég»zer Heműnkbé ét;ö»tí hagy: vLr^éó* jalaloiu a tiesla <latadaiT - vkgyií , tiszta Onérsat, mit a jóakaeatu eamsrek gyakran érezhetnek. 1\'eUeik ka tiUpuluafc is valamely ssámitáeon, es csupán mások jóvoltát, vagy beiyae^a javulásé* ic-wlwta;. egy jóakaratú ember számtalan aprólékos, de jóleső lettét lebeletiea is meitóképyiu megbáláhi. Ezeknek természetük ben rán a hajlam, hogy jét tegyenek, jutalomra nem ezáatitvs, azt önmagukban találják meg; s es eUg, begy a keveseknél eíöfv/daló kellemes érala, ujabb nemes tattak végrehajtásira flazw-Inözzön. Nagy ember, kivátló jslleta, az emellett tulajdonságok nélkül aig lehet. Hz van, kinek nevét a történelem yn-gOröki-tette s kinél az önérzet s jóakarat szervi1 [hiányzott; as bizonyára valamely) mindenesetre szokatlan, do nem nemes tea áksl [lett nevezetessé. ■S hogy valaki akár egyesekre, akár nagyobb tömegekre aőt egész úrsada^tn, vagy nemzetiségre jótékony hatással legyeu Iannál nem hiányozliatik a jóakarat, mert cuj>áu ez képesít öiuetlen áldozatra akár anyagilag, akár szellemileg; s csak M tt adhat erőt arra, bogy valaki j no osupás; mint élő lény testileg Jae erkölcsileg », U töltse a magasztos hivatást . Bésztvevés ié és roszban, bizonyos jéié a jóakaratnak, a tkéssség i magunk hátúd vonúláaf, — de nem szolgai Ja j^ -— ezauér selemnek szintén istneriotöi, ami molieu tó liasem láthatunk megvető, kaméayen Jtöryo-usIázott ahavonásokai, sem Imtra szegeti fejet ép ugy mint uem agóg éa fenbéjáaá* által, felrántott, vagy biggyesztett ajkakat. Esek tekintete nyílt és őszinte, iu nem\' int ovakodásra as ide- s tova piUanló ezek, mely besaéd /kőzheu aohaaam találkozik a ml szemünk frajta nyngvó \|tekinleiérsl.>A, hang ily egyénnél rokonszenvéi és me\'ag. mely kbalékenységrs iiiijit, s nem öli meg i»gyasstó hidegségével talán tulbiaalmunkat ^"^.(Foy t. kövjj • Egy elkárhozott levele. A trfUú vijéril... MMcshu á«iv4bm. resottuek, vagyis előre megállapiiotlnakjtan-tet fel; járásukbau hiánjxik a kiluuyodség Ablakom alatt két saerelmes kandiir s ott is bizonyos torvsterIHég vehető é*ie.«\| monotogízála la Hamlet,- aa udvarkftsepvn . Leggyakrabban as ily gőgw laiulj ön érzete omlmreknéJ azokolt eloloidulni a negéiyexés, á mi nem kevéasser mélió nevetségre szolgáltat alkalmai ép ugy, o.iut -szú-nakozásra; osetleu fölssegoegeivel. Mig az ily egyének az ellenük intézed, de csak általuk sérelemnek kre«átelt ellouesegülést és esetleges megízégyoujtést látszólagos bílskkeségból észre soiu lálszaimk venni:} addig a valóban önérzetes eiáber azeréitységo mellett is sulyosau érzi a báu-talmakat és itt a való büszkeség vetteti meg egy istenlckm Ifldőjii bakter 11-ik órát; a falu sáros- torombitaíjat _r\|—utcséján végwv. [végig egy sereg kutya mahulja az általuk a , ilakart líiana vadászntálioa iaináít aeneki- ; hóns\'ot. A hold ablakomnál dagja be zcu- . telén sárga ábrázooitayát, liíelyetj éu mái \\ azért stun tudok kó\'iíHiiek turbuii;! mert al . \| aranyra emtékeaiot és aaeriniom iiidipcíéői1 olyant juttatni , as eüibnr oszéHo, a mi brílh pár son absencn asas biáaycíz. Hogy a szél odakünn a j l«ginAausaUi német nótákat fütyörészi, sz engem csak aem jöbb esetben egy varróleáiy éleszti, ki már két-liároinszáz forintot ösa ovarrógépalt magának, vagy egy szakácsul, ki gazdaasszonya nálkltl megy a piaexra és fez alkalmat igen - jól mlhksználai tudja. Tlncsközbon ismeri jneg a szedő <és igen válogatott kifejezésekben társalog yélov Szakácíi —- és Varrónők, judvialovő dolog, rajongó Is odaadó szívvel bírnak, és igy csak kevés holdvilágos órára van {szüksége a szedőnek, bogy a sserelem fájáijól a tudás első gyümölcsét asedje ma-■ fftnák. 1 Így járt öanuoiidi Űiceró ) is, szeretője Iván, még mielőbb* szándéka lett volna, jiogy legyen. De csinos aÜyia« és uj kalapja is van. Garmondi agyán még nagyon utal, de igen helyesen ámigyen calculál: lCsak legyen egyszer fdeééged, majd meg-yéná." Es e calculálásánik helyessége áll, merj ast a nők még álommin \'ia értik* Eddig agyán Cicerónk fizeléeévn bo nem érte, de .uerftőjéoek takarék pénzdtrí könyvecskéje vanj s ezenfelül bariinójo egy fiatal leánybak] kinek nővére Qarmoadi főnökének sógorénál varrogat* Szeretője barátnőjének nő-yéra által akar főntlkénéí müvesetói állomást ayerai a nyomdában, akxor pedig jövőja lnsiiaitva ieáá és két MesMat h tud eltartani] Katijának — ez a ésofető\|o neve — Íotikívül még más erénym iá vannak, görn-ílyjfl vkorpusaB van, a korpást) pedig iáéig kedvelte. Oly jói iáik néki, ba tóo-ieiője hozzá simul; a hal kaijálval átfogja oarokát, osak akkor érzi a nyomdász uiéitó-Ifcglt és a sajtŐ hatalmát.! Kimondhatatlan \|fcol<fogság a nyomdász boldogsága ! I Hangulata rózsás. Égisz nap inni, kug-Kzni vsgy galambjával sétálni való kedve >sn< Oatambja ólaaián magasabb régiokban ;lebeg: jKonsláblert bolygócslllagnak néz, asainárt nibitistéaak, jé. apgát pedig nyem-aai«dajdoeosaak bárom gyére- és két Káló rí-\|sis aajtóval. A adttdenaamaseágoe annyira «d tasrn magát, bogy a flivltnok faiáakoe bo- ion. Blati- ft atjsidt • IA Ml Ifi 1 ) as4Éma( tinw IjtimUl ksliá sg1 UssM 41 kstikasl s SNS es tMffes s •ssrfc. i észrevételei a javitékivbken többé nem sasntják. Hisz azért javunok, hogy javít Esténkint „jókedvűen" megy liaza, s K csája ajtajáig kiséri. Sserencsótlenség^re i ost verseket keli szednie, melyek még álmá >i is viaanangosnak benne; költői ilijet ssí meg, minek következménye, bogy há költeményt izzad ki. Megénekli Katica! át, a hajnali csillagot, és a trífolium barmi dik levele egy bordal „aörrímekkal". Csö órában kissedi, simítja az elkéssitett ke\|sle-vonatot/és átadja sseretőjének. Van-e kebel, mely ily hódolatra lobbot ne vess nJ7 Katicsa is lángra kap, da,o tüzet Otakha lar eloltja a balaaeméből kicsorduló óriási ör lm-köny. „Oh Ciceróm, kedves Cicám\|M Kinél többet nem tud örömmámorában \| kiejt tui. Minek is? Quid opus est verbts? I sto brevisl" (Horat. A P.) Cicsró érzi e o m-petons bírálat értékét, s magát mini kül ő^ minek követkasménye, bogy bal kosét mi Hé-nve alá dugja, jobbját padig a kárssí íre támasztja. Most legforróbb vágyó, mi tát nyomatva látnL Ismeri a „Múzsák troi bi-tája" kihordóját; eunek protekeziójának iÖ-szőni, bogy költeményei megjelennek. I ily bangoaau és örömiUasau dobog költői es ve. Adminlatrácsiói tévedésből még honoráriu lOt is kap — négy ezüst piezulát és Öt a ik-ugyan uj krajcaártA. Soká Ingadozik, nit csináljon ea összeggel 7 Tálmi nedáil mt vegyeu-o Katiozáuak, vagy beigya-o? .Vi tre boeszabb test éa lélek köati harcz u in, gj\'őz a szedő terméssete: beiasssa, ez I öl tóbes méltóbb — ugy ii bordaloak az i ra. Ezentúl csak kedvetlepűl\' áll ax ólomm ik* réoy előtt. Eltökélté Inagát. Költő és iró fog lenni, Hozzá is lát egy qovellá ioi Ny affai Bögömér álnév alatt. 1 sle Önti ssedőszivének\' mindén eredetiségét ée érzelmét, két helyen -sírt is; ax egyiken tol két leányasiv agyaserre szakad meg, a J iá-sodiknál, hol egy nyolosvan évss apát hal an évas fia váltja fel a börtönben, s az első as uióbhihes mondja i vási még se hitlam vo is, bogy táged is késre körítsenek I* E növel, i\|a is napvilágét lét a .fttsüűrodaimi ligetbs i." U nuért aa ? Mulíu^iber ost tam ma. u, ut non aliqua parte prosit. (Plin. Epiit. 3,3) Do ezúttal honoráriumot\' nem kapott; mit törődik vele 7 Hát Vörösmarty, Garay. Petőfi gyűjlöttok-e kincseket 7 Bátran tovább dolgozik, állását mint\'szedő feladja, ésKsticsá-val egybekel. Eunek megtakarított péusével a mézes hetek paradicsomát rendezi be magának egy külváros szerény utasájában. Tul boldog, és ideio is van akár a legnagyobb müvet megirui, .-Osak még csekélységek hiányzanak hozzá: a [tárgy és a személyek. —■1 De baj éri. Költeniétiyéii nem akarják többé lenyomatni, beszéljroi iont kellenek, de mind < ezt még elviselné, de hogy folosége fillérei fogytán vaunak) as az aggasstó bökkenő. Házassága után latolt egy év. Egy ssép tavaszi vasárnap, délután az egész város lakossága a szabadba megy, as örökké iijodó természetnek tisztelegni. Még egy év vél ezelőtt Garmondi ujjongással üdvözölta volna e délutánt, kocsin \'rándult volna valamely mulatóhelyre. :Most feleségével együtt egy kis gyarmatik oosit búznak. Garmóudi arcza sápad\', sseuvew, buoánattól elepesztett. A \| költői élet ős- aserahpo tették oly nyomóruljt^ Oda Katiiba fillérjol,. oda saját büszkosége, oda költői öntudata — egéss halmaaévajvannak otthon költeményei és beeátlyeí p- nyomát lanul, jiiypintalnniil elmerülnek w falevél oeseáojéban és kénysseritve van rajra as „élomexellában" dolgozni tiaearanga nyomdában. \' M Bár nejsseretett vona soha! U9ár vét inkább aayomdabotű-vogjyjgyal1\' aonyitva\'l— nem ismerünk IstenAlŐ sódíít Hoigeosköld asszony éppen kényeit szárítva, — és ha \| forradalom uéplásitó harangját 1 Hilda kariára támaaskodioU és kérdé: NÚycr félreverik, ők is segítenek az istrángot meg- I meáem, halóttál-e valaha ijr ssóuoklauit ^bésni és oU állanak réstt a torlaszoknál rr- A könyvkereskedő sserblme lényegiben különbözik a> szedőétől, amiért is annak külön tárezát szentelünk. Az igaz, bonr — ha kedvük tartja/nem nyomalják le, ao e lap. tulajdonosa, anua k \'idujébi m megígérte, hpgy lenyomatja és ígv szaván fogom. Hogy uii less a tartalma? Nem jó mindent élőre tudni, mondja THoeró is, de nem ám a szedő: „oaspt ne u\'ile íjuidem est scire, quod Tuturam síi. (Cie. N. D.) Wití FüUp. •- . \'.r\' íi . ; I I \' \\ [ V \| — A tanár és védenozeí. öntetté volna kii llógntn tudja Uast forioloyi beti fizetés melIeU KaúesdbŐl lett Katalin ssemrehányáeait nívisolpi, kinisk takarékpénztári könyveoskiéje és uj aalama voltl De miadeaek daczára mégis gyöngéd férj maradt: tudja, hogy felesége uMJDjeane, ha éifél előtt iönne iliam azért inkáno hajnali károm óráig marad el, mí anééhány pohár sörbe, theába, ssilvalieaába kértll, el-lokintvo attól, mit a«kátban* vészit! de fisleségére még sem (jósat rá. Ulolöbp o tárosét zárnám, még aa igaasáf oltáréi a\'ii kall agy áidoaaiot letonnem. Guttanberg léaoeon <kivfll — ás aa sincs még spodiküoi e bein- ItSKéaj. \|rta: Flytraif^Ciu\'ldn l<]mfllai rHIWUa t fBIlDMAlflf ALAJOS XViíl. A teoaplem. - A éélatéal klrám dnláa. — llorgessaköld aaaxany éa Jé fVrJa kAatl beasélgetéa. j (Folytatás.) \| A szószékről Wallinder ugyanazon tarlés és bistossággaj beszélt, miljrennal talán mások ia birhataak. de egyasersmíad oly lel késült hév és éMomaul, mi aanál rílaább. Ason sserenosés k&sépuioa mögött lelké-saűnk szónoklatában, moly énpsn ágy aa érseteai Oúatas éssbas ssóL Nywvoaeto tiszta, egyssert és mégsem köanapiaa &ávs3. a hu, remény és béke koaooroja, rígssatalélag hatottak mindoo aaivw, om(y utáaok epedett, éa mindaa hallgatója lelkét ssaat, aaaiid ér-selmakkol tólté el. Ifidőa as isméi setdgáhlnsk vége volt és a gf llekeast a templom előtti térre lépett, Hilda ssótlanul haladt aajja oldalán. H.W Hilda osak egy saóral: ^Heíi\'%1 m«a dóit. Ezután hallgatva \'folytatták útjukat, mig as otáanok lrttö Botgéoakflld lauigja „Érzsébí-tetn\' nem akarod a tslkása tkdvöole lét elfugadui ?" meg nrin állitá őkat. A hölgyek visszafordultak és BorgvsM köldOt VVnllitiderrel karonfogva jQfáti tataá A ásóitok ssép, férfias voaáaáiu még ami ; is aanat nyugodt komolyság térült bt. Bor-gensköld asszony soivilyewa Bdvftsölle a W- j készt és egyssórűen ée nsélyen meghatva aiegköozönte az épületes szónoklatot Wal lindér ssótlanul meghajolt; de midőn aiütán Hildji felé fordult, ki néma maradj és tuda kodÚoli, mint éwaib magái aa atoW -katta bks est őta, ekkor a hadnagy megragadó las alkalmat és susogva kérdé nejeim: Vaj íjon jehetne-ó p hHtésat ebédre nMgkivni." Bargonsköld asssouy Mt benhagyólag intett férjének és azután barátságosan meghívta ebédre. Wallinder néhány bók alán bátasitt Imgy nsgyon gyakran terheli őket látcfitá aaival; de Borgenskéld asszony valamint a .. hadnagy csakhamar saŐtowiata mcggonoo lázát és csakhamar útra kellak. As sntlési c4sa előállt éa mivel Wallinder c«ak egy személyre látott abban begyet Hildáhsq ter> dalra, kérdé, vájjon ő. rs lácsín msgy. £n a papával megyek." , „Akor talán aavee lem Hilda kisasz ssony vélem jOaoi? Vafóban elég bosszú séta, ha a templomba megy u ember, aaaál-kai hogy vmsaafelé is gyalog legyük meg as utat, és így remélem, ktmsesoqy nem tagadja meg kérésem tejlsaMsfiM aDe" vető allaa Hilda, nagyaa .unalmas volna a paripának, ha egyedül kaUooe mennie. Nem, ast nem engedhetem.* tNoa agy máskép legylsk* aaóh közbe Wallinder. .BorgsnskűJd hadnagy aa éa fogatomban teszi aMg as ital, ée mivel hármaa asm férünk mag benne éa Hilda kisasasonyt el- J i ártsémsimbaa áa beaaaat iU kd» .«• tanchupa mint l\'östan mohai »«Wá» W aa leeahnr n Me Ug Aj* apa karvklal kafc egy t>4lnu utéó Idrbeaa a kanjUllábau makngy röpj \\\\am a Ma miát lladoaó a saalmassá l<«s a végi feljött i mtig »tj phtlásopsiáboa folyamodom • - mMik. — ] taatmVr jut MgJ milyen jó — Mm u [ W t nemj én vagyok nz orosz oá mt ha <u volnék, kkkor már mu volné i toiutlivtev sa kelleiuetjen volna li£i >Ugy daiab tál g (liiow fain>\' .. Hajh!... így S ilyen liclylelei\| el leszek a . tUzro éa mcá theát négy üveg rut csinálják kérem ■ a nihil: Mákat ilkiii azok nei vei doléoznak: „Nihil nik ií nekik jpw ig „tuttö fratto. — íruttiíról jut eszembe) át>!<. <* ahfc lesz mit liwt» mért ha fagy dig mind a kottf» munkáinak. - rrt önteni az idén, yr totte azt hol a llum Uk vize. Legfeijlhlj kiket kivert a nmle uek a keae, a kittel._ azért -ne ki fyjfck,\\hogy a világ vi gén nincsenek mjitai tágok.i — Maholnap! t hogy ea ávhen inár arapni. — Vetni ^s iiucs, van eeő, már p ■ Jrüs ellensége a gazi rt ae igen lehet ma k ezer szántóból lüö hol a Tisza, hol a p ni leszünk aa Ürgék ■ Al annak a jó isloj trta-k — imádkosi lesz a kdmyákhan ngrándoaáasal ée ha mindeneseire asaaki ossaagek erejéig. ll kilátásúim, hogv i disans zenéje melle lábacskáim tapostat} Mpgoíigede.ji, taposás megeeiM kisebből az illénl Iái jnk küniiyvhhok ja csoda mikor iu a kom 4uvagul, asáiki éa fisz Mindezekkel n - hogy talun nincsen -» tus és paras zcréi /bél ellnnkeá\'d* dileUána eaiél, volnának tvukszciueii i ráhatnám Őket majj in megUbelés határoz I eljbeii i szál csigái: t dirib darabra fogni .bakja \| itt mlu oniljer tim m iw der He fág iág ters i"k, zokogd ir\|iliapléa"kk< l és j\'gy az Uii dámák mii dik órát jatoB, Ián ágyain feltár parni leié! wM bogy egy lökés... ff y füvároiman if, d< ak éa gyengébbek mou< ölgyecncék, -r- Nem 1 olyan\' jö a levegő is egéaz nap ~OMk sé\|á k. Egész. „Slarafiía." •m akarom azt mondai i izép aaszony szép Ián .; jyjöl egyaránt. — a fnluM hölgyküzOi \|ty éa előzékeny ,Fri mdaná a német inc a regényes rzi\'iljiot nyilatkozatoknak "li" érseleuidua „StUntfchoii i téveszti ul Itatását. Máiihogy Mzoubujk fi Imi a puslqaiartás divi Iiyulbf.it mi/ »7.en senkinek az ilyen then éa én? a sál ét el iáég lem. .nem tauácslpai rális jelmmteket, ánu ki is inkább, mert yi gy ózödii\'in, líogy I la! un pnakávgl az emué\' nek bármely réskét is „szikkor"-rp veeztl IH iiuo az jijji Ii őr már a tinzkN! ,lám álmosan pislog < i igézolog kacaut tana h\'ern virrasztón, éjftl van . . . lenynj •zom iliáiha ellátágnj hozzám valami... kisé lei, még van egd kje tln-n a ■xaiuurár aljl ban. egy kt* soiiku a láda üáliku ..... -»- talán inagalé\|B>daék vi4v —. ? i* \| Júui. mB^r ■ /Helyi és negyei hírek. • h Basfim Nay. ^iiihlold Alfre í áa Henrik urak eló o jeUotl hangverseny (i" áu <atii megtaria ott. Az elsőnek párat lan sáéptágd zougoi íjátéaái eddig, is isméi t.Uk néhány hangfei tanyából éa llmln\|\' ia ntagfuranlváii ilm leli ávben, az otti is, melyaM k vátol nélkül maga kísérem haza. li\'e n jnegy aa, hadnagy kérdé a visasatérl Irr jiol, ki éppen ml visaáa a tározó n jéaől. . tOb nincs i eiiltaég arra I\' Hilda elnu kst Örtnel, áu ped g a uirói bárlŐ awIiettH feóik, "ki szintén . /iádsderf félé megy. Jió km loliát- ne gondoskodjál, gyermekem.) -Akkor itiswa mind jól van* mosoly! 1/lt Hilda éJ Wdjlmdar fölsegué a fogatbi I mtáa msga is loralt ás melléje Öli voji .Oeki indult A fogat \| de nant\'valanu\'g) ora baladi, mr»rf Walhialar ugy ,véié, Itógy ua gyón hoizik az in ea asérl a kozná\|toi k tyágyta térni, mialajt lovát msgálliitaiá, Itog; a nőt ífll\' k-i maglik famti efvouultaasa. -Hilda azonban azj állitá, hogy tnooi sokká fOfzabli, mintha tjlfiro hajtoUak volna. .La** oak iwy megy. ba aa ertibe\' jól akar, vágott kilibe Wallinder. félig tréj-(áean, félig komolfiui. Ha HÚtK kiaamon. as ntra akarna nrau, akkfr7meggyflzŐdhai aák, hogy jól let ipa k kissé aéstti; mart mos •gyulán jmrf»lhő \|wmcs, ésia levegő tiazu Kon ágy van 7* i I Jrérszo; de laésőbben árflak haza mi4 [a töbUek." nK réeaben Mm károsodjék," biztosit Wálllndír. éa lova gyoraan megtette as uta Ludfatu Mi. Hojtfonsküld asszony elöesö érváa tsaa, mindent rendbe hozott, mii ssfikségeal frolt éa aa asztal ia t»i Z\'eaaJ\'olt roogienjve. Midőn lenltil, fiorgenaköld hadnag; loémiín keresve Imondáf> •Utköiban laláf kstsiaaa a po^ávaL] áe amennyire emlélui bét leijél is rolt aj csomagban hozzád atom [édes Hildátt* ■ Midón Bermieeköid a osbmót felbonl tstia éá orjéb lágyat, mint; Snemttvegé buí nőuzefénoséjét m kendőjét kedve szerín\| sikalyéaie voil, — végre előttiül a kát ki — azólt Iliidé Mg távé. - Tehát se aratott fiós«4m Hrvaad salsf ■SS mégogy vaiji \| asimet magtekict^, Éi m il, kJ aa, Fi íak^wí iMlefciUmil éa larté Katát aÜ Ml •ávéfikel lag szálnak ról i, értasttlutnk több ízben ji tálának műváa i UikályéWtl, Jiiazl kOnyU-•• oH "Hja ö; neg a zongorának\' uHai alatt engedékeny bil enty Min a legnehezebb problémákat a behi elegvo magát lelkünkbe, ájtatos hallgatám i késztet & elandalít, l\'rog-ammjának ml der eg) us darabját klilön fel-leuUteni főitek résnek tartjuk, de nem - nie-löabetjUk halig táaaal saját a^raeményét a „Faust-ábrAndii \' lAoly elragadó szépségeivel as érzetem hullámain ringatja leik ankét s a hnugokhit i, melyeket ujjaival kicsal, majd az édes I róm pajtán csevegését, majd a szenvedély n igráaó zokogáaát véljOk bal-lani llárom ki livás után még agy keringőt éa végUl kedve i magyar nótákat játszott zongorán, meg éraelmeinek, aa ezüstharang Orttn c e 11 o valób mertük meg. ugy as (iuállóái pro gramm «-l»5 tájn zongorárá aolta A rilüvésdoknok két g elalően a közönség magyar művész inlpnatiojn tiszlá mint csengése, tfcbnikája pedig egészen kifogái alán. í. \' d Il n n r i k úrban S művészi kezelőjét i» irnevéi, -mely őt ihegelozia, iátsrott darabokban, miut a [arabjában t Hethovi-n soua és gordonkám) fiajlown Iga- ___n. Jnyörtl selyem nyittatott át/játék kehben, ur, hangveiaeayaüik 4 jó ép da^t énekelt (az egyik teendője czimll operetteből) cféget zaj\'\'- tapsokra éa élj \'derék ek óta ist, me lylieá i^yi ritkij él szalsgu koszon Ollón lm aaelleme, két „királyné cdji mely a küzüu nekre ragadlak I A kellem .. . ,.__..__ -_ vezellfon té»zn llt mflvéMel-kedvelő Köifln aégflnk, sokái\| kedves emlékben fog ina radni. —IZZ - (NzC>4 A mérésnek igen z>ai kersakedtl tal, hogy 11 n lel kOrébeh I eiiilákefll szép melyet az Onm nácz ur a na) át a linziéit f« lúla és eli\| Izén jelét adta á nagy-kani! ífipa OnképsŐ egylotmaz ál-j LedUs Sándort (z/eg)! tinrég tartott foh\'lvuaaáitak üst koszoraval tisziolt\'o meg pzókor etnőke Lengyel lg\| okban személyesen nyu[U>ll tiunakHI^P (Jut llcisni;) JCnOpfler Mór 60 4v óta aaolgál\| ■ a bel) Coli ízi, hitközséget az\'utelsá évekl en mint karnagy. Ugy ártestt Ilink, hogy a I <-l) brli hilközHng al még \' óben U\'vő 12 éves férfiul í\'KJÍ évet Iwtoltött asolgmati id^jé k alkalmából! tüblj reudb«; kilUiilett-sInm f igja ré-z-\'siteni. A dt-rék-lár liu ki számos! (anitványuak a! bc^edUből adott okulást, n a zenookuitáa tfrfcn is éjv-demeket azerz< t magának, megénhfuli, bogy hoezú zolgáii a ulán a megtrd«iá\|ott ehs «b«u hteM litteasák. Kívánjuk bogy még •okáig járbasM n el liaztébeu, jó uróben po egász#gln>n. f Tnrci pápai f Lajos országsze^le ismert anár, mint Bécsből érkezett táviratok julcu ik ott meghall. Tarazy Laj< ugy bajban azeft veoeit, mely az utóbbi időbe i végzetest lbrdiihi\'ot vett, hogy B^eabe kellett íiaki menni operáltatni, A.ve-smlnlmiM m(!l< ieu kétezer áloaett már. iná áodizlmu annyi a kimerllll, hogy oévoaal le-mottdu\'. életéi il. Csuládja 1 léibe sietett ba láltis ágyálioK Tarczv tavaly, uov, feö-én (iu nep\'dlo meg li sárkodásáuak 5(1 áyee juhi leumát s oraxt gesarte nieleg rokoasienvvel találkozott. A Mildogult lötn derz. n-án »/Ul Heténvbstn, K mároin m^gyölten lhtil-lfi> működött ellsz >r mint Uniiu Pápán, rendes tanárrá 1h83-L in Imi ugyanott. Mávei un lyuk hgi\'nkáb \' \'——-....... gytink, már 1HI termé«zet ludomáiiy] tár 7-ben a« akadémiai jlagságot, ezenkívül lem lezelUnával iHáS-lmli at aka démia 8UU a« uiyos jutalmát nyciin a agy aethH\'kai dol ozalát 1897latna Kiisliiludy. láraaaág lutislis szia llieg. \' A bohlofloll Alfl kódéeének enjéke örökre Osaáe - (osz kap vár gyorsan ai aába aapkötl j oly lu^alnusan mfikiülltet az « knyésaett szerelem la.bH .Náu\| dor kapitány su írása volt. Walliud ef észre vette nogindulájiát át elhalványodoit N«ni bilUi aunaa ielletéségét, bogy Hiida sa ve már másé lehet, mw gon dolai villáinké it czíkásoU ál lelkéig és kel Jymellen világit volnll bela. Hildaftllpil-(aiilotl ás jtag \' nwgeiölletésébe kerOli jjWal lindar tekiulet ojia arcaába ben ólyasmll ásare vettni. mi «0kt«tA a vért. — iavél ánokaiettvérm i Liog kapítá/iylól való,* szólt meglehetős híi tosan. „Kgy ideig legjofili ba ipílány mm WiuJi rátnőmmel W deli Itó/sával volt jegyben j dn keileiinrfleii\' eaaládi viszonyok miatt « pari Ion felbon átoit." Wallladi r kissé megbajoli, inikáni azt tfulán tenni s aktnk. ha azt bissaák, hogy olyasmit Uees4 nek el nokfluk, mii máskép ia megyaráahi tutik. As asst tl fölötti társalgás nem igen élénk voll, és midőn a kávéi megiltáir volt, Hilda a leve ikei Walliuder föl !o> ürtvn, mondá: „Ivll ásattuk t^dja, hogy a kíván-(aiság eredem I bUndnk\', engedje meg toltál bogy azt kiét gíteem." Midőn 1 íjda lávosott és a haniaunr ia, miként bitu sarevétlen kiosont a azé bábéi, llorgensköld asszouy intőit Wallimftniok, hogy mellette helyet foglaljon a pan ágon. Tudja aa ég mi okból tarlolta sctil séges-ltok. minden élreértásnok olejó^ venni ennélfogva a fl\| velmaeeo hallgató Wat inder-nek elbeszélé Hildának viszonyát Lifg ka piiáoynval. a legkisebb körülményt aín Ital- j gatva el, val imlnt a kapitány uiiástdui iö- j fekvését \|s, I j Idával a régi viszöiiTtflely^ álbiaai. Vágd, bangsttlyosva monda: lililÖa \| ellenszenve a vlsaonyi magnjiiani jogyőzlin-lailen, mivel Nándor méltatlannak matatta magát becsüli wa — Jbeányemal somi pm ayöri el, máf iáit Iwwsátain esolva a ápai lóiskolá történetével. Es iskola föl ii,ágzáhái ás ő nevével köti it a a aVaa. u t ó k o r, ő létesitelle á nyomdái, i torna intézetei, az ő buzgahna ia hozzájá ult, bogy aa iskolából palota légyen ; ő ihtpitotta ak öqképső. köri, mely PeVSfyt, J íknvt és i^ásokul számított tagjai közé a u liiványai küzdi nem egy, (KörJcá-poly, Ko ma, Pap \'Uábor, Molnár Ahaiár at) nagy o\|«nitőségro vergődött. 1\' L helybeli Vörös-Km-eszt egylet flókjar .pi (választások mrgejlásá czéljából közgyöK;s keturtottake héten. Aa 1.. kerU leli fiók i ombaton tartotta\'mag gyflmáti a 2« knrll Mi liók vasárnap. A15. keriiloti pedig kt;d len..— Az országos - egy let budapesti ,kÖ«\| ontja májusban tagja megtartani köigyUlé* t Uudapeilen. — malutasrt.) Qerőfi Andor szin-láreillata olyion szép anyagi H otkülcai, síi kertel infi tWik városunkban.,Az utolsó ké\' t«-u lelo^lt tt darabok is múgiiyinfék küaQn-aégijnk n« kzésf-t. t\'sáky lynl kiaaasMojl a közfinség lilvokedö érdekWtségji jmall^t Ut\' szik Ma kedden) kertü színre Lee rtófné, Linwi P \| asiuműve. Legközelebb -Miská-nyii .fugjá i adni. Hsalay\' liarámok népsuh-máve pár uapra elLalainlaloit. Jgr folylobos úrdtlkea e tékbek néz elé közönségünk, j Orv ágon lóvásár Kaposvárott A mint olvasóink lapunkból értesüllek Kaposvárott a setiitigy a. gazd. egyeadlet orsz. lóvisárt rendezett, mely lekiutve azt, hogy> Somogy lui\'gyéboii ez az öUö orsz. lóvásár (volt, igen szé\|\|en si , ci ölt.\' S<iinogy megyo gaza "légi tehát éleire való intézkedést leli ik minŐM\|g és monnyiséK. tnkinlo-I lévre eiiiulknlö lótt\'\|tyéaziá«>, éi-\\ \|i>meges l»ejelentések, melyek a egyi>sUl«t( felhi sására történlek, giták, hiigy ezen.lóvásár egy r^ou lyi voll liívetvaiMtolni. A ezélnak lére a gazdasági egyesület stakértő iát küldött ki a lelbajiandó lovak óéra, nehogy silány lovak kerül-faárra. Hogy pedig külfbdről jövő il megkedveltesse a vásárt, a uyu-\' na\| yon ellerjedl é« általánosan aadká-t sást is felvette programmjába. As tervezett árverésre \'kétszáz tíz ló be l)n álialáltan is. uagv éijiek tt a lóváár iráni. A aok-jeieurolt remlil\|llk : Horváth tábornok, jmi-zlos, ll. (Ismulingeu ezrede, öl eltel, a bécsi lovakló iskola lujtári niagy és Komposl százados, aisz.-és oiorai méntclxpok parancsnokai, wireilos éa Ii. npnnaniu Őrti\'ngy tal a katonai lókiegtíazilő \' biiíutt-Karkas, Lipp«, llolozer azázado-I chávwl ur, niugei* Miksa udvari ló-kIm\|. Wolker, Sehlesingér, ICinbrb, láss lókereskodok. Hannover és Bor* OÜteorsiá&ból Ifibb lókeieikod/í; négssámos katonatiszt s magán vevő; Ii képviselj Súly János\'. Osávosv ur, pitáiiy, Sohmorek ezeredes. Cser* Horler föUdnagy, Péearől ; lóíiereekodő, Kdrstl J. lókereakedó, lókemkedŐ, Itádiuger lókereskedő, b. Kirolibach ll.r.U; állator » "jegí •sbidiévl <l.»kf-li.r {;aád»« teblzoi éiaált In A jolli eléi msnittH mogiekini jen <k vevpkkj gálán I soe ár .OtVen ló: j-l-lltel majáik kibUl me niMteril kiu iiiii llurtnan l\'t;li«\|rvn; lloQ/ei -több aákitag fcttkj ilb, SKáliló Uiv.V liulj-J czéjíkiv »(,\')■ Smi\' Kiírja, jeni « HaFm M FuHtuiaii (ítballnae l«g káuy t<i S. Oy B\'oljfnnai állaiiwrv II -IValröl W.J.-.S kaiijtt Kejál továbbá Vemé vle I anájij Mái lóit m el. iA «o\|jy Jólihtl in. f\'Hv\|>iigei ,d/#k ■msák kyfnődá egiésüli daaágí, d Kaeiasa 6 iói; egészség asám kó kául m k«iu\|és gmbb r HmnéaM kivételi. WÍ\'K- H VosI jBiedt "iuau Cszti.;, Kgán Kdo loldlnriuko, n Ilei talán Hajáról, íVulscb Márk. lukéról llareza, kuliurméraök, Bárány Délies . lloglárról, gl. esrudt\', Bore\'ukav Lajos, Máiburubél gf. r\'orgácb Aátm, lesz«iusaiiy Imre, Marion l/Hj"i, Somaaieh Imre, Boroukay Káéuly, ( yflrgy, Kraszuay Mibály, Jaako-pia, fíedeciky, Zaláliól, Jágiálloa l\'ot lakról, tVeijibergsr Pahteitton. lerés igen saép ktrediuányuyol laila-s rt/í\|iiius ló igfii já árun inlijioli Ir is a reményen lollll jó sik<illli. laposváriak uugyhnii gyakoreliák a yiir vendég szarotetel, azt talán bissiayiUiiuuk. j\\ uagy\'izáuiü Ven-ii Jól i érezték magokat ée a legjobb el távoztak Kaposvártól, azou lueg-ul, hogy a soinog}\'megyei gazdasági áuiit siolgálaiot leli a tliegyn iga/, kltlDiiösvu léleny aaztási érdekeinek. isi mi 10 Jár látta Zalaiupgte ásában IK90 évi dooamulief hó Hl. líiárcr, 20-lgu.a kis-komáromi körben 10 községlieu OOlH lélek össsaseu himlAlie esett 911, Kiek [fltfégyili 141. inegliall (lyógy- ilait van 43. Nagy láase ál, fegua* isdi módosilotl vagyis szelíd hhulö, himlőben 5 ssouvedetl. Keres mind iskolás gyermekeket lepett ha gazdag bátyjának ásáaan-is rendelaaoásérs. (felyi. követk.J lilAJáráauiils az lllolsó heteklieu fihrvást borús, kslleinHlen; nii\\jdiie\|Uifolyton ésik as aső, s áztatja á löldst, mely isméi alippodl Ma. lUtld lilrelt. Pdlnokon egy ré-•aeg pffasst fölgyújtotta ssimssédja házét, örült leki, hogy annyi emberi agy hélyre vnlt k pos bsalnl. A tréfás ainynlit a Isti vllsro t tték. — Kalmár Kndre, a Ijiagyai\'-oj\'szági kegyesreudfl sserzelosek tarloiuányi fjiullke, \'közelebb borúira indul, moly alka-lommá a kormányzása alatt álló szerzet házakat uglogja látogatni. -« A (láclsi érem donforj ttián, b/oly f. é, április \|U<én fog megny Ini, Magyaróraaágnt a iiíoimnililrt hí Vatalo képviselője mállott Hogsdds Sándor fogja ipvlselol, kit a pénallgyminisalsr elő-jegos tárgyalás ulán aa állásra kinevezett, r- fis na Feroncz, Sebnek Lajos áa Borján Tárná iparos segédek kezdemény aaáaére a bpastl iparos segédek Imaréi második nap-jára gy nagy munkás gydlésl tartanak, begy miighaszóljék aaon mádowlokal, mi által jebelne különösen a boaaáak, némator aaági fmunkimk által fimporiáil aeetalista elvekel eliensulyeanl a es aiöbblak bájiotoiá-•alt I ilástalana/ leuni. — Dr. lUlta Bánó veszprémi orvos 16 ávss jubileuma alkat- l máVal^UOO frlilyi alapítványt tatt a veaz-pfáml ifinél, népiskola javára, hogy annak évenkinti kamata két szegény sorsa fiúnak adassék ki. — A New Yorki világ kiállítást rende\|ő bizottságot értesítette Uránt tábornok, bogy lemond az elnökségről. Orant tábornok azért mondott- le mert nem bízott a terv aikeráben, továbbá abban sem, bogy I893hau meg lesz nyitható a kiállítás. Azt követelte tehát, jtogy az 1884-ro sőt Ö5-re balasstaaaék. Irodalom. ás s\'ilrst tl itl fal«alítsti mOvélc Isjtliiték éí ai»f rni-JflÍKiil -•sey-laaissm Fi«rhsl FQIúp lúnjs-ksrssjtsillaál, — „VfÚazaUI llrlllap- rzim alatt egy vblóbaii hézag pótló ás életrevaló válla huot indított meg wtlonda Bála mánök éa möegyejami m. tanár, a .Uazdaaági.MétnOka szerMamője. A lap czélu az általános mű-szaki isjnerctnk terjesztése ás fejlesztése, — knlönfis j-iokintetlel hazai viszonyainkra. Ennek megfelelöleg közöl alapos w szakszerű czikkekjd a mű ée középitészet, az ápitőás nűipar, az át-, vasnt-, Ind- és vízépítés valamint ^ gépézet ás gyáripar körébőL Kösli idóiiként e nevezetesebb szaklérfiak arczká-pél, éh^j* és jellemrajsáf. Közli aa ápiléai és stállHásl\'hirdelményekei és ások eredményé, »to. Blsp, száma, fehűnően duaes kiállitáaban a k>-Voikezü tartalommal jelent tneg: Vásárt helyi Hál mérnöknek, a Tiszaszabályozás uagynodd tervezőjének - élet- és jeilemraiSa azezk^ppej.) \'.Uj readsaerd hegyi vaspálVa (1 képpál.) A mull építő möVlüsaete éa ab-uak viszénya a jelenkor építészedéhez. — A budspoeti dalmö — szinháa (képpel.) Vas-\'rácskapB (képpel.) Vegyes kózlcmi\'-nyek a hazai aakdltdlai épiikseések ás műipar köréből Tudósítások a Mérnök- és bpiláss — Kgylol, áz ipar egyesdloi, a ÍSvárási köz-inuukft latiáns sth Illéseiről, Epitö anyagok ára éa munkabér az áraag külömbOzo vidéken. Afh\'ju t«sk ás pályázatok < a azok ersd-ménya.. — A Műszaki lietiláp megjelenik minii\'-ii osütörtökün, disztw kiállításbsu, kú< pekkej As rásflsirajzokkal gazdagon ilhisr* Irályai Eolóájzelátí ára erro as évre Csak 0 ftiriiil — Klótizeléauket I frtos részlclok-ben itj elfogad a kiadóhivatal (lludapest, -üllői ul I. szk) Ajánljuk e dis^ps és tarialmas lapot js mérnökük, épitéazek épit&mestarek, és vállalkozok szíves figyelmébe áa p\'riolá* kába r—* — Uj srarmávek. Táboraky áa Parsek* zenemű-kereakedésében Budapesten, magjelont: A sehonnai Oabányi Ar-páu uépsanművéuek legkedveltebb dalai I. Árok is van. 2. Még azt mondják. 3. Hej itaripám. 4. Fehér galamb. S. Te ária (aiitb. 0. Azt moudu.* 7. Ne lajtst k moado uiotHlása H. Tőlem fkai. Szegeiét láz. 10. Huzzad özigány. Enok hangra zongora kisé-réttel (vagy zongorára külön} szooó 8ig-mond Ákos. Ára 1 frt. 60 kr. W As OrazágVilág pompás kiál liláin, tartalomdus kénes lapbél, motyai most Wilelínna. F. C. éa Ha ad ki, megjelent a XIV. Illsol. Minden kél bélen egy lüzel jele ník meg. l^y lllaet ára 40 kr. EIcz és tréfa. Tréfán költomóny öle Irta. Dsbronoil Gyula. TöiiQgy. Juli néni az imáját Moudja koppanóra, Amennyiből! egysl-sgyst Koppan olvaaója. Tán nem látja rosaa aaaméval A beint a könyvben, Aaéri van eaak olvaiéla, Kilnyvn asárt uínosenr Delíogy nem Iái. nagyon iajél, dobban mint a kánya: Do nem tanult beldfélél, \'sa nem Járt iskolába Jüll néni lánykorában lakóin nem voll még, Aa annak asánl kövei, téglát Besaédbe ae vették. Ubát őraött Juli néai A bíróval egyeit, Könyvel, irkái — iskolában — Még a biró sa nyűtt. Ha valaki labareaolja Nevét a bírónak, A név után egy karasalat Nyomban oda vqnnak. I * Könyvet, Írási, ha aéabn vesa A falu taaánaa. tavarodva tekintenek Jobbra, balra, bátra. Mikor leás aa, oh éa uram, Hogy olvasni tudunk? Írásiadét mikor terem tasgány, meddft felünk M\' Minden meg lesa\| asak türelem j Nem kall lűár sgy aaáaad) A tudomány aaámára Is fipitaaek Irnaat. v Elég gyorsan ment az idő, j Század mégse\' Idát ol, Uj csarnokra tekintenek\' Telve jó remény nyal „Eljutottunk volna addig j De tanítónk nincsen; fogadnánk kell, ha előbb nem, Majd talán a télen. Ogy iftiek-e, miként mondák, Kosszá, lássak tehát I Választának-e unitéi Es ki ember fiát ? ■ e Gzípéiz uram megunta már, Készül más pályára^ Művészetét aínbau hagyja, Fejét töri másba\'. Tulajdnnkép* mi ía legyen 7 llivatalaok?. szolga? As nem lehet, emezt pedig Méltósága tiltja. Nem sokáig töri agyát: Konkurzust birdetaek: Tanító \|esz, ezt gondolja, Fölcsaphat ő ennek. Hé, atyafi, na neveudnk I Niaes babona ebben: Takácsból is lett Unité, ma se Ifbotatlaa. - Eljútt a nagy választás-nap. A falu házába (lyülekea a kapaktanáe. Moalar- választásra. (jres\'Zsobű, halvány sareg Altit \'a konea mán:\' „Megkísértsük: sikerülhet; Hátba elsül talán. Ily szavakat csal a remény A versetiyezSkbe. — Ugvan kinek nyújtják a kést A kenyrmegGie? . . . Pálinka- ás szalgnuával -Köszörilll torokkal Fegyverkezve állt á czipéu &■ teljes öniudattal. Bfirnynjtás kösl meggyőaődőtt Tjirka erejéről: l(sunyosan győzni fog 6 A falu kegyéből. Ssó, ami szó, mi tagadás. Torka zeng. retten tőn. .Ezt választjuk; nem is kall más !\' a a válaslQs ágy Un. Így gondolum: —■ aaól a esipéu Magában örömmel — Mart nem tudott egy mesterség, , Kettő tartson hát el I" \' Ma immáron más világ vao, &Wt tánitló vagyon, Npm nőnek fel a kis lányok Sjiiuk oly ugama. Juli néni JuüskMa Ha megy a tomplotnlia, Válloalatás végett gondol S néha olvasóra. Hiró uram fiacskája Uli bitóvá váiaud, Nem lessen ott neve mailett A kcmmuvonas majd. Könyvet, Írást, b\'á kézbe vesa A iMutaaáosa, Zavarodva nem tokjainak Jobbra, balra, bátra. A kondás Is less Idával Irialndó vagy mi... A falu bölea tanítója Nagyra fogja viuai. Vlosa éa otlciA. Vjcaa néni asieaátia F\|lngroil a kályhára. „Riaouyoeen hideg ld«>t érzess eiloia." Féaioe képpel igy alól, S nagyot alít Vioaa. Nagyot ásit a Viésa, Nyiijtóskoilik a csiosa. Vwaa azért ásít. Mmt, ott, aa a bögre Nem a (orrás viaről, A csapról van töltve. i lárt nyajiéalk a esleaa f I Nem tudja jut a Vlosa, Megmondjam vagy aaf Hm biaony megmondom i Njiiu maradi a konyhán Lfbahuá a osoatea. Klbábískolt a Víeza, bitói neki a esittai Béwakolal bak jé I Úgyis bó laaa vagv nü) Hasra, borra alkat Kissé MUbdikálni. mmm7 i Vegyes küzlémények. Felalvaaáa. mely buaa kihívással légződik. K bó Uéu esett meg aa afkreaa oo$t a nárial Boulevard des Oapnotaae Isme r^ea Molnaaó termében. Boulleau,, Loysea í • iilr\'jfife^i küÉ r,.p. kg/iéé ar S.-Kttimo zt>A#:j ajítl. mii fcbmllitliük, mlatte lltlff( tHfta i,vs ISriéal fu»\'4it»» mi Kirtfuif- h"fy lutatmg avatél •több l-tíii« - FISCflEL FŰü> tiji>wáiil. ) A* « r.v»sl «]tli kUttVkt»t\' Hl «JI»\| wpn Hin^m k \'SÍMÉ. K Mikor legnagyobb a szfik W J ség legkozt-lebh a «agíteég g X Mi hivatalos kstesagek áltál ki- . I jc val t,vtjy«rajéeet conaíalálvs- { W I^gájíwf\'gyógytudóeitáa ás hála- { i O f\'lir»t. { J O Hagéat-.ig. l^Ov 15 M Alja* Hf J.<u « OlettesrtuVl I Q a i\'. sMeMé i-; 10 I J mf kaaatiu.- í* • \' -1\' w H UH ;.MWr ^ • J aitaiíg MgléwSabk « \'»«•" * y f-a. a »■:.■!•.»<» f ■.\'•.».«- » V itríu< mii W anl i fj-ntj» "t A ,Q X iw( • ayt\'Un ii.-r •< »\'•\' • XMIDí k«gy IM UitfnUU átkukat. a y melyty) h,»h4» Hy« faa4ie«rt A * ilMit if«m uiitta » V «ayé«tt »t atl U kMttów, L » Q ^ ki h>4h aitMlf-uu il-tm ö »»ilatf " W a H»ff ÍUn-UU mili{t W q ilfu , itiajM hm #in koit Ig; q A Uklt i.»k. »ll,tu « i -\'.-i. * y kofj k• miodjait tt« mU Q Kii, liM súat I i S\'t-i a «f>t\'UsJMi, limUw<l ki- \' XK Q a litll klfijw«f» tteguff a ii/i-.\'«, ^ X lukliitiH M M( 1 I • !»\'•\'\' « Vf r-ioíl\'ii:, kJgj b laiili\'it! c!«/i:ídábffi Q Q »l»»\|(\'l\|r-<>\|.i \|» Jn l^ljl", ,l\'..n . J^ II gjwit* mijirtb\' 1 fi\'Jjni .Ufi Wi.hlfl, ! rj ktni niiMkit i i\'il.fjí Jo \|M X ataWUaori; a LiU ö «4M\| W O 10 -J-ib ii ut ilstn ranktfist. V Q Q Kupivá /. f. 4 mofd^mffi \' Q A lllihítlnniiá hirtang X q tiíUí.iri kir, ii Jtjtdrlmi Nymt- V * isiifsi U * /. 1\'íUos tiém-l tnivdr ; .Aiun D V uty i/iníií/(i kiMMrf4. — O /. /Vreitd Jdiff: fÜm*fH ki- Q (Untym M. A it\'itl k mlf : Jé K A Jtahiiu n knulgn-\' nufiniü. A lk király: tíydyyhniil»i{ U W (m, Mfc), rnihtu fj •<ifkptr//t htti/y ^ O krrtJtj i „AliiMrrMs\'f. r— Vr> Q ^S inti HíjibilkauitiiL : \| ; /% M l)r. \'i%uU, J)r, Vrtyt Jbiin- * ^ lm; lir, (JrnnkktUlMtn, lUu- U * Um; — Ur. JuiíJcsi/, /Yl/ttr+b Q W ro/l; lk, 1\'ÍKlrt óViífn, í\'driib-n u Sf »ns» • lnikiU)nitii> ff M -t>kt»«k>Utk lMW« i lljjt jjf 1 li II ■ k O A Iffflúbb fttrfi\'Al, f-jnjtlin. I ri A A mi niti \\.ft.í l(ffj-J xno < «k»Á ■ j <1 k. (Mxui\| w IiimS* ij^nií\'J\'m w kalrtlt tHl«l4i-ílií". y\'IMi «* O x ilmii hiliaim4n>t w^jy ■ flr ims. \|vár framtof t \|>srl it»lir: w y Italt CfilKP arAMSTflraass I \|r»k Q Isr Htff.ktHit- ImmmIIm Isiatf. X M I~8frrti«c H« May A Hgpi^ll ÉN Itt U K p krtil!, íj WmmcIi ismwi. hat C Lajpuiig a«isi K aU^Mk aa Wtkari aát r Hyadotlm^k vi-I kknMktrtU Jm« itn MTT íi\'!,ilv« \'á»l I tatsssasa a Jvsauiták Wfol iaáréias ogyl\'i ira, I U kikelt a vpUi i áa a m)mf, <\|« ktiu^.0 a UMllíták at! «, kik kosflkiK ka-fftnttia aa iiju+á^ imv ását, ast mén ial< isfcllu. iit n i2ái\' mag lhm it hosv kft a \|wMti4knak inuí<1^im á,!Krraaj<lflli vök k\'-jsü! n«t,ánv»a, kikaal vallásoa ír/.ü (?t\'\'l rt a aérutlf, pi« kgni kmitek. U aili- MH . tré dUi.ÜM\'i, k ;}••!« IMI«. liogvn H- chtí-«k«M( aUsái«Aa lakik >. wáa afatt, 1 ala> I iiiiLn italéit vivni iniwl kardra J iiiititl ttsz-I l\'-lyra, $ oltm la aiaváti ik áll, lat valak in-k I valimi kifogása vau «za: ai i-IIdij. lA mTi Ipa1 I iK\' tiiit <-gy kaligaió tt névjegyét l« irill 1 a fölolvaaó aastfiira, a ,Fignr«) SMríatj j>sk I dig uuntKga Iuiáuiii dúlj ák t»«v\|«g}flkraliof I laa leli\'1. Á fólöirMsóus. k imo^minii Iik-I: mar v^gm ssakadl. A a\' \'emp1* Mfurinl lüül-\| leau iiohaw\'ii] volt l/oyi )n abbé tIcéi un.t, Jj liati\'-m iúikor a jmanii i-riilíát l«Vt!t«i a I ((talliláu i?g) ká* (inbt-lél. j It\'peit, de w msa-kán aanokís bitet far ílott Aa() IlkswMágl) kiaáriet aaórak kott-\| aát^lKil. Hugi valaki ssirakoxHtaágiiúJÍ hk li vi>k»r ruháját fekteti a \'■ ágyba éa nu (pi a a^\'kfre f«4mk, as llt í-gM. Hogy tli aki- I atillakor vtí li«K vtt \'rui uual outi la-a f>»r- II ralói marliiikát, as is tár twgUirtéiV; >lr lton valaki s/úrako/Aa Ongj tlkoaaá^ l ki-stirli\'li\'t leg)mi, arra ta áu aa alálibi osí\'t, li nieljí íni lAuiiiiliikut Ván siódról tudáail u:»k,\' I ma nlaö: U. íj.-.oltani akoanak uiind iniol-I lett, már m-m liat il ás igen aaó ako-aoit, oainoa fiatal uej« an, kit léltáki nyeo Arii. As Üríy ^mrnvoitr bogy ntjo a i iom-, sti-ddal Isnifiio módon k waiiigai, ami ad ruyO \| dul.li" botia. Fol < • ali járt aiobájába kJ bal •aoraluiMttaágAban 1>nm vatte óaara, wigy M\|i ia jeleii van. mwwi Ogisált, b\'»gy i most aa wiiiIm i t lolúvi, leveli\' a tolt«tt piaaii lyt a falról, badouáaoit való, és végro Bb«ij meg gax\'-mlx\'V" küllAssal i nwliíhiak ssa ;wilo ast. M«i«* uoulian oda lugroli, és a<ói ika-I aottaági»ól fitlocaudott érti krzébúl k c»a-I Virts a piaxiulyL £ jeli natuak «radméi \| s a I l«rj át flwég küaii kib ikuléa volt. Kot p-■ axt a tUfretartioka írja Kél báré dal aCvel i a aQ ilyo. I király", tneyuek aaüv gét Kumóny £ iiíro I bátó irta. s llúuiy iyörgy astná m-I t^jét, ~ kar ült aainro < napokban K<> ost-I Váron. A dalmű, mely « j fokkal asűveg ben I és -Kuiié{óboii it liitoui: bb aa upeiottu nél, \| sifrp aikvrt aratott Ky< inyái, moly uia a U !lwcads zouui mii, megtii «oltákf a az eti uUs íolyamAn löbbaziii ki ivtAk fiatal, t betli %«« «wwM. A m>Hi ■ WU. FoigAr* afc I kául jolimnzi, bogy a wta, dallamot; tolt I bolyt tvutlkiuil ucu, d ti óba euilákeat it tt* I agyat ilaiaiáokra, t bár baugazoreióso [ dm, Qgy«a kézro matat akad baiy, In ( aa \| ujraAiuoifoaAsi ajáalau il vaunak k váló I pontjai a Z\')n"tiuk, oltpf líok, qunrtultb\' i 4a I üiiuUok,. inoiyokii^z vall nivél túbb toll llctt I Vttliik j a mjuakar oload Ift túiiiue ItW tt s il uagy kOz^üáégiiakf t Onboii rassa vau fia-\| szar mruiyj bárónak iíJ ki a liárfáit \|Au mtt, I s kúiou is róizotdU Uplban. A saóvog uul- A halál torkából menekülve Ktff kit srtsbut, hkat(<nt\'Sh IMUtls wllalt sgy l«i\|a alt, kiw. . . , . f«flalku«a sbb"l «l\'l. It-gj a ban; iImü rfeklwn akaakal •w h Mt Mk.1 iLi \\M\' 1 \' 1,1 M \'■<k"""),bb inaukai i« •limit, «4it>g. inig Mitt —it. j4ii.i m ii j ii i J . tSbb iMibrM\'l a g.iui\|ii»l«t UlStUti, wSg u.gj\' bk (illHnli>tn>t f.lira Ifi1 \' \|l alt luigai. Iliiül aiKinltl mulpi\'lAi Ml«l«lal In Ina. J \\féT- \' "» aluli ti.u aitlitr sgjj tMlafaff 14«\|U lati, waly SStffSMtat Tmí MM\' "fta -I UlJsMN alssata. i Jlig Jm aialiii hoff t##ti"»ji\| a mskeksfae#g#fr a íi" av\'tfS \'\'Í ^Hr\'" !\| *\'\' " í,-»1",\'jUilii f«Hatitaaau (Slli4\|ia«l\|a. unit fr\|iiiutu>iiak ÍuíiAm)\' I\|s9hR vt<I I ^\'"l""\'"\' \' "t "i M •■atfcolt lu.gt-iiatitaaall, umljrlk MMka)«aak yjlllll»irMÍ tol;. l^-tcvtlai^v\' I uk kt"l"rn1"1 lllu a lii\'ti\'\|{»c^ nilnihnk.tbb lr.\'(lj"l S tt, mtg ii,latunk .uniii) IJÍl\' fi S . \| Bltmici\'ilt, Iwfc\'j all\| iSatUgibtiotl 4 n»b » krta>ittl) auiijitt katsia él »a C \'M \'BRaJ^láll iif llium H •lisiaatianni,\'("fy a MwMif wff\'wr 1 Ii\|(ii\|\|jf4lit> Mhataqtg4\' btrl UjHP? ftTfl ctak Islrkiatat vnint. //f ,F\'>1 1\' Hivat MaikSii teli. atlaWat ksg\| VuMliiimt • a bftwUIbb »<rg...,. /■ 1 ff f Jt Q l.í 4g li arra katijinnuiu, Ilngjf Ilitől n cal.4j.tt ai thfn\'nU"! ITMMIH uÉmlt U ŰBXS "\'"""\'y li.iMt liiiiiirO wsaka^ tlatiatt SMNtira (lli«1]l»t lii"»V t1 Ma ;P)U 1 ŰPfSiff laany t«ii in»f.) thimllj MttUijH li ttlt wa atttka 4 i\|;if »lj «iAtvl\|n llfMmlmKm ^ttaitU\'SatWSI » munkát il IViadU, IU«rt kS\|itl>t toll ISI. Al ajalrai /1 /£M«Én!flBm iu»\|iiarsee mhi vt>t rak nSkt. taif Hibif-bk .iiaat Btugaiusaiiáaa, m> it 1/TvMsffHki\' »Niitt«l sitivSl ih\'K itlut MilN Sa ialni\'Ua itmMjUÜiill Uktnin J _J wi t ^vR/im tij. mrsaak fájilslinsl laaj\'lmtn lalituiiauvk v«lt»k » ai^t<>«tk infat birt,iK ^hhj^ianihk > aslü Nllsal iHtsial fS^Ktan a ia KOI 11 II laput Iin \|ti>4st iikrStiilf tg) My Irattal k\|léAti#k tall. ^ ^^^ intlyra Htiiliei klkyó<tt \|>> uií->)duni«\|\|slt• lijurjni 1 ss ftkat keWvMt"- gféglUttéf* <\|i> -<}l IfWfi klsattllfl. — VatalHil a IkagluU* t.m-):JylHU \|ai* •Ilim Misi ijtln l>i\|MMl • 11/; ritf\'M^i H\'»4 » U\' Sf"" já llttitt I lubli slliiiflt, liof) a Utr\| tti USkat fMi taal>«.« ■ifiokt A1 BllHii ai IV \'H • t itU;.il f\|iai«ada\|«\|\| al afuttak ti i\|.i«kU> m mrtfMialtlI IhUI tMTl^b.1. A ilMniN\'lisntui >1 al iitbiMt, a miijilliiiiilÁljlia iiH»\|itiitttt aiinailas lni-ttai tlUnltk l\|ii\|M UhW ti«ai\|t as Ui)lMkf ás atr liáiiit\|i i)lii,iiit itíl, ai sá viiitmr kí\|i»« mii i»i«\'l ti>gftlktias4 hmii utat a« i» ta«ft\| iNtahal tt\|siaf Us ui^ tokUit II, I nt^ii\|istitlal folfUU, luat altat nU \|\'i Wnijion at. - > i --Jij! * . • . , MlitáaiAI iat\|fu\|\|t lasijiii. h\'itff sít im4sMmi \|/é\|yltés, inif tlfaa. ttsltsl b> mm lilttl Mttayiual, uisit s MtaHísriiíi \|mft4nis«t«i t»§j m»» Its ists táklsts)/ss ««\|Mr a iunubii ia»u4,Uit u->i u\|U bti(i»K\|s bliM/kasii él ilMlask ast lltlggt liiati, l\'ssl Ismss\'ksa Hb^ttttlkaa Itmtiéal* (t(wlU Aa, ttorasglifts. KlutsbU hsi an Imuii, mait vgjisiioa kitssil a l#g<so<IA)Atosabb ilksrskst ar«<t«saré\'ia • b* sit fi\|Yi;aii ti biisSjlUtst\'a tan NlkM\|S, alku Irjaask, akk«i aiSi matt it Ilidét aal/a.liél i\|> ug; li tljnliil a lilksr klrosal kictél, J » l;\'H f/kf/iisikÁi uiiijdiisiii sfjr wlllU titg (inoflOWI) alatstt st s mull IM) Mm Nt«»kiiuria bni.,msj\'biwii miniifil lilfiiaM* nslkw\| ti aioa ajauikiut nD\'diuiiii/a^velt, amltvk tlj (étátkUtaratlak. »lk> isk a iltr Itasiaall, és s Kaf kSrliiiiail\|t luunklal U kliSIUl, Iff ranékltlli stmmsí/ Kmml Mis »i«» rsl ít rivM ld» altié asm srststl sl, abkll mas kéntktilsu* atm tsabaU, wlatWT * í/kfjitartafc iiilé* Imii sté«sl Valinak. • l\| / Naktérsk: lltál\'j\|<«ti<<i\'\'- "I«í»ok J.-a«f grrt\' i"tii.iban kitalpalt 1 m. Ksiikini "l»WI J\'ial g\'MataiuUi AgoiW/i Ait»»U»il> kltintrtwMf lliéntr aamii-v kuottrául\' MrktMiUiktMar l»a)»a NMt)-TsMl(tét)\' üaiujMk Jsaoa. Mu\|iiunt IMkv\'tó- l\'sikéai; llt\|t(sk KI \|r\|4iiaaiükail, R«n«i ÜIMÍ< reilun^ \| ilsmrlil Kildtlk, nsittrr M . Itisiltad. IM«ki lub>é< l.ajot St4ia<Kihlifr; a«f.H«4M ibsaa. íUia> Kgtliiiiui llullétf ,l.\'.;tnf. i\'u/iíjdoMOi i VkiU A»J.\\ fóiltjijnllkiófi éi iiu^yfi m Ihigyif ,Kidéig it Ihmituruilg ittiauJru iUt-tiá Jómf i/yttyyiiiniiHrl, l;(uilg-ul«iu 1)1 it, Vendi\'glö hafi^onb^rbeadáA! A. y.nln-1\'gersii\'gi Iv.r. Iillküia^g iiilujilonát kópoző ,a altld fáliof c«ioiű vouuógaaoliAk • ogyéb \'a/llknógoa épUletokkol ollátott nagy laálloda* óa ItávAliiMak 1881 óvi aaetit inlhAly napjAt^l aaámiUndö liat 6vre liataon* béVbo teondO kiariáaa vógott V 6. in&jttH lió Ift én •). u. 8 órakor i«> raólíta lillkOxsóg iroOÓJlibán nyilvánoa Arvoróa éa aérl ajénlalboli lirgyaléi fojjl tiirtivtnj. — A liaaxnnbérlftt foltétól! a hiiküuAg IrodAiéban bértuikor boU»kíntln»tók, — Koll ZaU\'Kgor«v.ngon 1881 mérolua hé 9b-én. KIBCI1KH LASSdaÓ NI t-\| bltkkaaági alMk. Nyomatott tísclirl PÍJIp laptuiajiionoipél, Nagy Kamaaén l»bl I lattató, eiehawas, gúnyos, a ifili vau r9pk, * találó uwsdésokkal, bibája, ikigy tgyas\' alakok aM rétsetUMek afl kén fsiiimin, g ubffiw^dfiak, bárba anyaguk megtalálta Tolnia a nag+obb iiiérvtl lÁloIge Aat. Mi«téje Ragliban jáuzik, liol egyjk kl. IHVa Atkáié-Jík a másik ellen, mire az idei Iüuimii im-gvózÁl kbaliCa gólyakirály képi lam iu<-pm» ifkill via«sakap)a a tróijét u meg afte-retójét i. A- tsAfagbtij t«bi> Oj yot eouplat Alii airg akar halit . N\'<-gy It^t-icl acebitt egy oéiiteioragigi m vlőn\'í évka* Mt\| Bodapmlrr, ki a Pám aiá lódéban vtjt lakást. Ott élio At MUiéq a un okai, várva, Itwgy műnkét talál, Imgy «lUzl «ti aa unalmai, és as unalom atili« láinn ányokat 1)<\| kát m nem törtaab meg. A « p ni nem ka1 nott fogbűkozéat, ott flltftgéaa napon a lobogó kályha melWtiéa íjrzlo i lángnyelve, km, a hamvadó iz/Apafazíat. Tegnapelőtt a nevalőn^ ct«tngototr^ uirt\' k az"baieánjr lii\'k\'ii bozié, hogy mit\' pant< moI? A tiíí kilőtte (ásczéjét ét kivetül he Ns pénzét f Ut fuénUtt. — K\'-zie léffrt — ntondá a aaobabiénynak< ili van fiai fi -int, fogja ét bosaaton iieki-in, érto ogy - -\' gy revolvert, vogy — i^ankAliii iWfiitléi eány tneróen nés«it a lift!avíry árrza ttfro és rémfllton futott tl. LóligcjfvéiplJ nójiíil ki»re<i« f«l a asállada-tulajilntmii, éf Vftf > ndta ittd\'ér, hogy a íievi-dóiiol megJiAcaii magát Oiip. Kz a einlwr it yyfly^- 0! orsan kecailta Olt r« a rmidóralkii^z bujtatni, hol \'dinon-dolt mind"Ui. m fendbraég nagy liOkaMi megidézi* a túrt! •■* kardőr" vonta. Iliért akar meghalnf> r>ie dtféif alt a f vr\|r,t,fi. Ilofv 0 u.-in akar mágMlni - AV-n, h»gv I vlliaKyatTa él á vilétum, b< i) ft róla elfeledkezett a világ. Kimoiidti i asag«i\|V nő, \'•og?\' W f"koma legél vb ato nldig, ar. küldőit neki mii len. hónapban pénzt; !)•• as modt Imllgai. 1 m levelet n«nt ir, »< pénzt nem kiild. Joli Itwz A neki MMrbalni. A rtikdőraAg \| « vi Komát folytén azonnal megkereséai infézelt t roknulioz, ki oddig a ii^t negélyft{U>, óa k. déat tett liosaé. Ilig a válaaz inegéHieaik, a< bg a ni rend, öti felltgvelat alatt marad, b podig a válaaf mégtagadja a péuikfilddat, i a itaValönTit — altoloDczoljék. Gazdászat, ipar- n k^s-kedelem. — A B.kanla<«al k íreakeddmi te tolat Uogor Alajty képkisoUl or által követ-kőző kérvényt terjeattetíi a l IpvisalóltézliOK A butíapnati lózadló vi laaztolt buóaég iutézmónyét a képviaoléltia jogUgyi bízott-ságának javaslatai alapján v saély fenyegeti. Ea íutézmó«y, moly neoosali a kcrotkedók, liiuieni ogyitrúiit a lermelók « iparosuk ér dakeit it ívek óta kiváltó sil orrol ót jelen-tókeuy eredményokkal képvi olle, niely kö»-ga<4aaági fejlődótrtnk\'étkami ledolmi éleidiik eg/Á leghatható.abb fejlatZK ja ét uéilfÜlöz-. btlen tónyezőjo volt, éa JOvt o lonni hivatva t , vanj aaootak a lévéraaé, hanem as egész orsaágé. i .annak ineglclelfi asiYvéaatota való fónnmaradíl^ii, ép oly mérték bén képezi a vidéki kemkadtlam t kózgazdaaági té-I nyazók Iegviiáli4bb érdekéi, mint a ktfcfr-I pontnak, tűért némosak általáuuúághau a kefmkfdaltMn yan általa ériat^a éa érdakalv^ I haó\'ein tniudaa tg)es .Üzleti ég, urinden tgyet 1 Uzi li \'aség, . Csak áltafniiosan\';/:rzolt-ét S efúbilis-aaj Hxleti világ által égy^rlelemlKüt haagoz-tát\'itt kSzVcIemétiynok; loléliink mag,, midőn I v^itaxioU. birútAg csonkiiatlaa fóuutariAaa ér-I djokében mi b felemeljük ^inuivnnkht ét a L képvi^lóbázlioi bazanaa bizalommal forda-Intik sürgői kérésünk teljeaiiéta érdeké-bn.. \' , \'8 midén oliamerjük, hogy ezen intés-utéuyU)f, mély az orazág lagatéletebb köro-iljeti a legnagyobb mérvé bizalmat e/ilemuito ki, néni médu\'itáaokat igényel ís, ezokot úazián azon irányban fogadthatiiók ól, melyet $ huibipoiti tUonOi dkaktaatniet j képvi-éelöibót aiakult értokozief kijelölt a melyek-I birii az érdekelt közgazdasági léuyuék tel-I jiia uK^iiyugvásukat találják. I I Kz érttiloiiihfiu kívánjuk lobét A tr.zt-I dtii, válaazloti bi^óség »z«rvit/«tére ós liatáa-I kíitérn tjézvij kis embiQii taattlluiak alábbi ja-vjta.aténak «rét^yie ainelétét, és a tézsdeoi-. tfcig halAakiirélÍRZ a j\'/gdéyi bizottság ja i.vaníatt «ö. fénák nt->;l4-l\'ilvjj, a kiivotkeg/í t^tek toluauak áialamhik: a) állit ni papírok, résatények, vagy más a kereskedelmi forgak>m térg)ét képezó ér-tskpapirokia vuoatk iz-ilng a lózadén kOtÓtl iiiiidtm üg)Mlt.i\| felmi\'rillt poi ••* kénlés; b) a kervak"leírni forgalom tárgyát képező gtbana^ leriiiénv VMgy gyárltaáuy-érura yonatkozólag a tóz«léti vagy a gaboiiaraar-link hall kiilult minden flg) latból folmertilt peros kérdés; , e) a kerotkedók kuzt kiiiOtt kereske-dohai dgyletokboi felmarilit \|teivg. kérdések, ha a lelök maguküt oem kivetole* biróaág-bak iréaliau\'alévnMtttk, vagy lui az Ug)\'ltl a tósadei jogoaitotl dg) mik kOsvaiités* mel lelt jOU, látta i a i-lek a kúzvetitó llgynök által, kéthetin it ét a UiZfleláróaégi vag^ téatdeszokváaai kikflt st tartalmazó tÜtade wpruUki (alkuszi.\' Mltjegyut kifogás nélkül eltogadták, Hg)\'szintéu, ba az Ugylst aa; áru • értöklóztidt Aokáaaira irisban való vilA-goa hifatkoaAa^al akár a kótés Alkniiuitvitl, likár később küttetett mug; (T»td«t rojiil Ídj\'a k0/kernel i lártaaáguk, a bététi saságok s az alkalmi og^onlléiek <agjai tüti !** egyiMiilúa, illstólog társ^uági szer lés megabtés* alkalmával kkAr késóhl vetették; , e) kereskedelmi utalványokból, iietr k ílónben pénzfiaetés vagy belyetuiáiiboió dol gi kr- vagy értékpapírok tzAJUtAa iránt vita tt Ittir kikülét nélkül\'-kiállitoU é* nmdeletn I si Sió kötelező jegyekből feliueredll petas kér i d tek, lm, eseii kivételes biróságuk illtHoaégt ai utalványban, illetőleg kiboTeő jégyber \' k kötve vau; 0 kereskedők, másfeléi Ben i kereskedők kőaOtt létrsáwt olyan ögylétből lelifierUjt peret kérdéeea, a mely ügylet aa 1814. évi XXXVII. t. ea IV.ÍvÖ, ff^aé érteiiaében, babér rnapén aa egyik axórz/kltt (Ura Mave it kereskedelmi flfíle-1 lat -képez, Ita a felek magákat ersM kjíéto- 1 1 le bíróságra vagy a agokványokre való bt- \' I vatkoaA«sal i/iubnii kifej^zedto akk at Ugj let kötése alkalmával, akér kétóbb 4Uvt- , 1 tették ; gl nem karaskedő leiomlőka-k, Ááro-, aokiiak éa a kit ipar jtörét totgbaladé Ö? \' leltei biró iparosoknak neoi krek«dfkkel katdU olyan flgi-letoiiiől felmartlli ptvMf kr-détek, a mely ügyletek az ípsruah<rx tar- . tozó termények, gyáriméfiyöK vagy í mar- i cakkak vételét, azálliiésát. ál vagy feldől- \' gozását térgyazták, még ha as ügylet egyik í I szerződő léire oéave sem képes kerskéwiiai \| ügyletet, lm a felek magukat esen kivétefes \' biféaégnak irétbaa kifejezetten akár az ügy- i let kőtéae alkalmával, akár k/-Ő!ib aláve-\'j tették, hí a lésedén vagy a gabouaessroAk-\| ben kótAtl Agyiét kOzvniiéaéből Iclóierfllt-pem kérdéaek ieltéilcnili: més helyen ltfT-tOtt ügylet kózielitétékől fébnerüll : porét : .kérdéseit akkor, ka az Ügylet a. szerződök I I ctak egyikére nézve is kemskfdidmi jl^yle- t \|eket. képes, azoircserződő elknébett, ki az alkaaz (ügyuök\'l közvetitő) iréiiyban iratban ; kifefesetten ei«tt kivétaiea Iriiéaájpiak magát I alávette; ■ii egyfelől^ közraktári vállalat, mfcafelől , \'a k&zraktári jegy firu- ék zá>\'og]t%i) birtokosa között a küzrakiári ügy^tbőpHturrÜli pv- I ret kérd-aek, ba ezny kivétele, bíróságok Uetőaége a vállalatnak közré tett Oabbi >za- > bátyaiban (Ií6. XXXVII. t; ez. 43-.. JO kiköt«e vn. J \'.{ • j Ulyau jogügylet Mklnletében, a melyr» J nézv ezen kiy> lelet hini.ág itleiőf\'-gtf a je* \' len törvéoypok ba\'ályba lépte előtt nkr ai* köt lelett, ezen illetőég a jelen törvény által\' vá\'lo/ánl lioill tiamved. A W. végmondatában, loglalt s aa elnök éa\' alelnök kmevezéséve; voaiki»élag 1 tervezett intézkedett haUrnzottan. tnellőaoo-! dtiuek véljük, mivel fs\'a. gyakorlaii élet < igény tinók s aa iniésaiény. szellemének nem lyloliti) meg. f Továbbá utalunk a 87; §. második liekoadétére, mely iiiti-zkedib-iB\' iráni, hogy 14 fél megjelenésre idaabeié b* s hiizzt kör-demjk iutozliutók, de .mán inléskadik azon Stliolőnógio, ba aa idézett fel többssöii tji«gt nvéa diitrzéru semJolimnék.\'. uiog. Végül a HÜ és HO. Sf okbui ongedé-yételi feflulyamoilátl i helyoaeljuk, de nitéz-jiedéat kérünk aa elleni, hogy az ■oknél-1 ItQli felolyaiuodának \'e.ejo véioasék és a túr-vény intézkedjék asoé ewtekm, a moljek I ueu ltzáiti makaet«ággal as ítélet jógeruroj wnlkdéaéiiak ét véjjrehtjiátáiuk ololdvxáta ■ esélottatik. Kl\'lt\'iirt fti\'fkfMtöi BOTFUANN IÓ1 W Kfllőnlegéaaéiflk.\' VI M ÍT L L E! B J. L, » aaat M TA0Í8Z mnez ŐZT. utóda Ulitfitftárákól 4 MHÁl.lKIKÁIiVNK ÍOZ" BUl)i.rKHTElTi Föüzlot. IV. koronaieroz«0 utoza I Fióküzlet; 2. izim (Páríkifbíz.) \| váozi-utora ll-dik «zám. POUIÍREDÉSERAIL. Blahání Llixt mttvéu li kiirmi trcipori. I"\' «\'ir ••• ju»ij«f lllllataattta. atata liMkaat «a«>MlM taaataa M ar itNSal >Ma\|l»a\'t i t\'.» -matti Mi; aitM «ttl( t \' M 4» StM Ma klaaüae ,wt»i nliiaitt MtlftaaJM I wr n»»t <• - \'.!• at »>•\'\'! at Mmimi laiMaetra uu tMS eagSfJa, aa ataaetk M aÍMMaMaaak láa M -i-\'ut.i iii» bi íI ./,, i • ff a laatinatg lunaa utai a pait ralia MntMl rai atr l.l h\| H>li .\'> \| M\|) 4I fn.lM 4Mj1 ae kr,_. J C MP DAMDAnAfTD ai UIW1»«I II<» Mtataaar ftilal IMMSatfH á tiUlb rUiiIi ttUUlia. M ...-t-ii i .<<>U«.\' i y «Mtil li «aaa Maa, im ,i,4 a Mtattat fm ■t uu ., .. aai U$ \' U4a M#tn i •• tattSit«tl. .a^nil. kugr at MMMtaéMjk ilt-M • \'aa, tlml aa> mlMli aata al t mttMI tla\|aak aM a ta^kamataaMMaa átállat \| keaa* ...• i . M.fi. >.«a i i i,m fmmpmémmr alMlf aMt M rrf ■ . ..(»...\'.\'• , i ufm m/ laua. * .»"»Ui»\|.>••«, t a»al inwtla, MalMakM St Im ,t ->»i l»4t,>ai«i laili ai ta wt MMJIl I i«.i W\|»IB a wltatai aaak t \|tai«a tt««ai i • -«• -ti »» m-itk —p -Mt Aa aaaaal a»at4a lMa bataal a JVatia taíatHIM - Bér MHf a>a \| Irt et 11 l\| A f fffl a\| tllalaeae kaiji Illata /a hl»alt iwi<tM\|a Sll al a l»a LÁi A li a m st\'a \'"\'tg\'rí " f"" ,"\'fekM> ajanikait. a«r stig snió Pad flf lift in —a\'A 4a larlaliaa aalA HIM, lanaak UlaMtaMa Ram ttUat t—mul bAll Vb OvBallf- ,, „..,,,, (■\'. n\'a,.i t.1.11 ataafkM tSwat. - a>r Srrt » fit. I PATE DEHYiraiCE 0LTCE&U (1 ögpéíUÍSf LatMa . \' • . ttaM Maaa •<■•« K.-t i—\' »•«»«•«« a, walf.tat a tagnaaUfTta l^i <»" •»«! l\'Ma« m\'mh t-i .a af)Matek. i pat takítl a\|4atataatta amr MflaMf Ml traal. »•«>« a t •»»• twtwaaaMeUe a,,I n > t, Mf a#« Mar ttM Ag4t^4.M aaakaa* awMMt eti krfyt au<,\'«m<«i ••JIM. é lliHM <at latltliaaa atai ttagaft, iaat Mi mit \'-.<i a Kia -i. aaattll. latfjr Ml etaaaa ••Imi, wgllatm)l a ktlktMI la Mgtfl a MM\|au , ntii a lf -iaa.\'.iti ntf A < -li U^tiliaataak, bmI/<4m a Itgakitk aaaa Ml »aia\|t. • f. hí v \'fatairtaa tartja l aalal, • aaaat tMl.aílMa aagtl, na, Maa a»-« 14,..- ■ n I tna. M a."t 4a «,..«<Wi -.<4 - Wéfff MnHa Ma I M, ELIXI1 QLTCÉlUi 5 tlcnlííríw ponr U ls»fkr.lSij»lt) ^ Zf SS llfia M •\'^«»»4\|,ki« i Mfkwfcajntal, M,a4\| M S4ta unit « Mgtaat, a glftaitoMaattaai <al wNa alt»i«...i. \' \',< a ka aa awtaMaya « a MSH Itnitil, Malf attiklHI Mlifj, laM mttm lN\' 4 Irtat i»M Rfj gaag I Irt. I ffllpll I IMI pflfl IftR Áí attlrMk ki il a itükínaintinik aJMSkatt. mMM.fT a>\|tMat VbaMlllMbini in Vw mannrulNlk m WMII4 ta\'iM M INaill, WratkM Irlalwa. ragrM* tw .«a 11 ai lawatltilatl t b) Iliit li\|kg alMa iHjtrlirt\' It If llMÍIMa, ír H2IPCEBFOem \'^4^"" .............. ■»> IAT0I •OIlAHfjjlilíniyíkéMii H ffiSÉSS^S; aaaaat tiraaa<aMat MMt bSOilUMaktfl aglfc - Alt I MuaM ut< IMIU SSSr, f , , JS\'ttiaaa tertMMllMMMi tU4l rttiefatghan ItgSita A Ma I M, .. Iilulflatl MfSaat ta arfM\| m!m4m JtiaalMiaf itlffim tt i kntlutd Miaiaa yf talttl irMlaMar • Jaltrrt aejbayetis M)aci i M7BM gr tl HiM atl44fa, iMm/HLB l/gaagrttl tMaéMk flMSi l»MgM te mmI lllalaa ■ IfM^B Vtk laU i\|,.r.\'lfakkMi ejlafalttteb gr Sri APMM. m mft\' VWéél MfMti éssá atMvét aiSllstt aaetttae inkliiaéfi. \| ^^awéésé MtdmKM én#ytiti4s Aérmeaé. UphaU t Holléa^ K. 0i/f/»miit urnái Ma-l\'lgtrtétgtn, 10- 10 - ; -- -..—.- 11--—«rr Wunder f n d it * t r I w. Ik It »h\\falMi\|\|att, VSa MM \|"tMa Hal CaacarsaMiaa 4H0 000 Out/ríni Seabeataak aaa >U« Ma.Ma gailMgaMMi H,.iiai.aaJ\'»\| M M Makit, aaMka h l la \|lale»» AtrtM" ta St4f j ttjába ftr MM t A Ml ki 4Íi« ksaM tar Ua>Ma 4t* Uwt\'> Ja* MtMaa \'A\'kSMtkaat\|>ta »-\'\'• ffiktrl.i. afaim JI li»i\|i i n ■ ^f1\' . itat M na4ltt\'\'.a M-e- -\'k- t« - k IbillaaiaMilw. IMtl -aa.. taM » -.tag%IwAt^ j l^ktt MM. a !Mttia4t4«h.r Makai MM • »-•\'- Mlak S gahtl ll,Hi<.kM«l« O,-.. -M \' II itt441 •!,■« .^Mfll-.. K«H.l» S t,a.n»l..l.a tlif, .»».ll.. tt. ..wl ,«l J I ba.Mata> kai. . I>,\|».. Kiirt. I Mbaai.-t IkiUtátaülb. »-iraa< u\|jm a<M tMaMi maik I ataaMtat RiMtattaiilkai Mib baakéfMi 4 aiktet k^al\'-aaW I HtWtaiaaat U, kiailittl I (a».k(»-rt, MMMa SeikitHaaa l wrtagtirkM it.e.i i.i aaitiibikake- i \| Itiiaatlkii MnMa, » I a->K-n. Stt»Twml»lMrt * I Mrail IIMlMf l.ltéilMttMttM I MttMta gtaatl aM lltumlil IkUMM a* maak AHa Mm aagaHtuMt \' M<t- k IWki ftfMt Mlaéa kaataa ntaan I A ki ka sm t» <m k« WgaMb la aa.li w- a. • J-. iMattl ktia Mátka UMafcaait MM i a UiMat t^M I- t-i a Liiii ^^ , a UaWia itta hatst tea s \|lkl ta bakai I V t aa.»i 4.1 ItaMallm^att ntw ttykiiafci. • t\'.iktrtgi tMM MMaaéaaa a^ta. • Maga 4m X <araik r*MM ithttalft tart llia v A. L QÜTTUANN, Üfbsrallnnl Atr MrtttkataailAaM^Wy W l. hsi akaim Nr. a