Zala 1881 09 szeptember k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	17.12 MB
Keltezés:	2010-05-25 12:00:33

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1266
Megtekintések száma:	2775
Leírás:	Zala 1881 szeptember Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: tyn m MM. MM1 iwhi mm »««y ft» mM iI0M ant le Mm fo Mf rntyim léilM k> SS MWini, • M (InM ftl Mw .Hifim ••<•»« sssa Nagykanizsa, 1881. szerdán, szeptember 7-én. I VIII. cvfolyL. K taáobl vatal i Métt. ibtt) i««« K Itó KtttSüéftl ifik! évtfc 6 §p Fél élte $ H. Negyedévre /í, frt, 81) ki-. WMstttttnjrak i b hasábos petitaoregytaer 1 kr. többszöri hirdetésnél 5.1ír. Hé-f lySfáij 90 kr. MEGYEI ÉRDEK KÖZMO V ELÖDÉlSl, TÁjRSÍAD A LM I (B A ZrD áí^Z ATI EJETILAiF a 7JIÁMK6É km. fiéEspi\' iís több has iígeiít innialös közlönye. Szsrfcesztfll Iroda. Hova • lap szellemi réí szét iljelö kötelflményejt klÉdeodík U\| városház utcza 613. aa. \| Bérníóuletlop levelek etek ismert kezekből fogadtatnak eh ] j jKézjrsjtok rima nem küldetnek. . Nyllttér : PelíUora 10 \'kr. Mezőgazdaságunk emelésiről. !;J ; \| . A IjjOíségben mindenütt van — lalán ííovób kivétellel — gazdasági pénztár. Iv pénztár több kelvt el van hanyagolva\', róla s/ámot talán nem ip mindenütt adnak, igy az a lenkié. Ez a pénztár nagy községek bon (Kint ielbntéklélen, kii községekben ín leírtét j pár iszáz frt, A községi gaz lácaulatu vegyese pénztárt\' kezelése álá,. és fordítsa\'. magái latold , lizerzéséife, ugy uitnt: bika és sorn téskan. iételére. A magái I\'atokat minn dtíu hár\|>na évbén {változtassák, hogy ue töréjuhessék vérei korcsosuláe. Ezt különösen meg kell1 tartanunk a ser4 ttacknél) hol világosan be van bi4 Konyítva, l\|pgy a sok diaznóvés^ a idagáilat elsutnyuli^ból származik! Ha a kóznég minden érófeszitése mell let sémi birna já magállatokat saját Erejéből szerezni, folyamodnék a me,\| jfj[ei egyesülethez, flftly adna jvagy Eszközölne -segélyt. Ceak a%.elstViuag? állat beszerzése lenne neliéi,j mert másodikat\'más az első árának csekély pótlásával vébotne. És ez, ha megnézzük kie mezőgazdáink csenevész hármait, roaz faj ai\'rtvéaeit, nem kis előny lenne, j\' A lótenyésztés előmozdítást az állam yette kezébe, de az is jná\'gyon drága, a szegény kisbirtokvs nem férhet bozzá.. Mert a legolcsóbb fedeztetés 5 frtba kertíl; Ez síz ötfo-rint pedig nem igen Hentereg k gazda .embernél. Erre nézve ajánlatos volna, ha az államtnéntelepekérvényűé léptetnék a szegény földbirtokosaid lovai részére az ingyen fedezést vagy a legalacsonyabb dij ?mellett. 4 torra- valók szedése pedig — [mely néha zsarolás is I) a legszigorúbban ■ bev tiltanék. Még ezek azonban msgokban nem elegendők e barom tenyésztés emelésére, ehhez ok vétlen (U kell a legelő. Nincs mán tenni ialó, mint újra kihasítani megfelŐ legelőket. Ezt már láttam is egy helyen p. o« Táijnokon Fehérmegyében. Az a le gelő Sok hasznot hajtó j fold leend, ha a mezőgazda istállója telvp leend barommal s a kis g^zda évente 2—3 száz forintot itud ; barmai eladásából beszerezni. Ezen legelőkiha-sitás már most életkérdés, másként teljes Onkénydlog uralkodik felettünk a sok elemi csapás. „Ember segíts magadon, Isten; is ugy segít elvet kövessük, s a mezőgazdaságot emelni fogjuk. Nagy hátrányára vau a mezőgazdáságnak, hogy nincs elterjedve kis gazdáink között a ,már nagyon élterjedt sokféle j ujszerkezetü gazdasági eszköz. Az élért eredmény sok idejébe van a gazdának, ezért mondja, mikor eladta termékét, hogy »még a kenyo-ret sem kaptam meg.* Az idő pedig pénz, kevés erővel, gyorsan sokat! végezni) ez a mostani Icor igénye. A, mezőgazdaság emelése Céljából elengedhetlen tehát a gazdasági eszközök megismertetéseit erjesztése, a kis mezőgazdáknak azoUc megszerzésére alkalom és segélynyújtás. Itt már a járási g\|azdasági körnek van kiváló munkaiköre. Ugyanis ez a kör érintkezésbe tenué ma gát hazánk első rendíti gazdaságii eszközök gyárosaival, és kieszközölné, hogy a járás bizonyos helyén a mezőgazdák részére állítson állandó eszközkiállítást. — Itt megismerked- hetnének kisbirtokosaink uz eszközökkel s azt megszerezni iptr-kodnának. Itt is lehetne segédkeret nyújtani az által, hogy az eszközöket jutányos áron, részletfizetésre re-hetuék meg. Aki látja a nehéz és fárasztó munkát, melyet földmivese nk a kur vívmányainak iuegisniorh( lésétől elmaradva r-\' véghez visznek, aki látja a sok idő elpazaílást, sokszor a nagy munka összetorlód lat; ez áltál az erőltetett foglalkozást: neu) lehet,\'Jiogy ne kívánná részeltetni a szegény népet az ujabb kor felta ált javainak áldásában. lm ezeknek éle ah \'léptetése votna Jiaihutús eszköze mezőgazdaságink emelésének, l^ogy pedig az okszerű gazdászat is terjedjen és ne csaj á könyvtárak pulezait gyön)örködt<ise az a sok jó mezőgazdaságot érntő könyv, ezeket is ki kell vinni a nép közé. Hiába tartunk fel olvasásokat „a gazdák körében* ott a főváros) an, hiába ír K«\'nessey, I^orízmics, S)m-sich, Mádai, Torma és a többi d< rék gazda, ha nem tud róla á nép, ennek pro Ina arr/i égető szüksége. Hogy ezt a nemes feladatot megoldhási uk, nélkálözhetlen községenként ,a gazdák [társulata." E társulat találjon ki \'.utat módot aljra, hogy iuegszer >zze mindazon müveket, melyek a m l gazdiaság Ügyét\'tárgyalják, és an szónak hasznos szolgálatot tenni ^hajta iák. Meg! kell nyitni a csatomat, mely a gaztMszati tanulmányok eredményét elvezeti kisgazdáink értelméhez. Nehezen menni; a dolog ke2det-ben, dé végtére mégis győznjnk, csak a vezér egyének lássák be, ^ ogy milfl nagy szUkség van ennek keresztül vitelére s ne 1 an kádjánál Mily ónási változást idézett elő a czivillzácQó, az igényeket ipely fokra elneltéj saját és társadalmi terheinket miként növelte, azt mindenki tudja, (és a mi gazdáink ezzel izémbenj moet is ott vannak, a hol voltak. Jövedelmeik szaporításáról nem gondolkoznak, talán nem is tújlniw. Cak párt említek: A földet most is hármas rendszerre használják. Pedig a menuyi munkáskézzel ól a kis gazda rendelkezik jó trágyáláa, helyes megválasztásu termelései minden földét használhatná, nort ugarban s gazoan, használatban a belevetett dövény használja a földet. Takarmányaink a kisgazdáknál: Lóhere, Muhar, Sürüku-koricza Haj 1 pedig már hányféle táplálói >b ós a talajra könnyebb takarmány is van már használatban. A trágyazásra is tömérdek a ki-yánni vuló, ebben is elkélne felette* kép eg ? — kia oktatás, A most hangoztató tt házi ipar, gyjdmölcsfa tenyésztél stb, még mindig ismeret-\' len a ilagy tömeg előtti Egyszóval a mezőgazdaságot csak az által \| birjuk emelni, mezőgazdáinkat azáltal segíthetjük legjobban, ha hazánkpan általánosan! meghonosítjuk a társulás szellemét. Ez az, mely a fontos földmivelést felvirágoztatni képes. _ fVzonban fájdalom a mi keb-mink\'rídeg az ilyen hsísznos mozgalom megindítására, illetve czéihoz vitelére. Az ősi nagyság, urhatnám-ság, oly erős békó akaratunkon, hogy tenni alig birunk valamit,, s bámészkodva nézünk a I közelgő vész elé. Ennek pedig az az oka, mert akik áIIaguknál] fogva [a nép vezéreij azok láfyhák, dologtalanok, közügy iránt részvétlenek igen! nagy részben. Tőlük ered a közönségre a zsib-. badtság! Ezt hárítsuk el társadalmi életünkből, felélénkül azj pezsgőmun- \\ ka foglalja el a tért Országos képviseljek ne érjék be azzal, hogy mandátuma ütötte markukat, ne érjék be a száraz politi* zálással, a meddő pártoskodással, hanem álljanak ^rilasUókenQleteik élére, s indítsák meg a mozgalmat, mely a mezőgazdaság emelését csélozza. Oh! mily áldásai lennének ők a népnek, mennyire megölnék a terjedő korrupeziót, ineljy immár árvere- 4 zésre bocsájtja a követválasztást. Igen, ha a nép közvetlenül Utná, hogy az ^ 6 követe sorsáról gondoskodik, dt* boldogítani törekszik, nem ejtené el a zászlót, de lelkesedve örömmel lobogtatná azt. I\'- > Ajánlom nézetemet az illetők becses figyslmébe, vigyük \'keresztül, s a sok sérelem orvosolva lesz. Sajnáljuk meg. magunkat, méltassuk figyelemre nehéz küzdelmünk-ket, s legyünk könyörületesek, öss-szetett kézzel ne álljunk ótt, hol muaka és munka kiált reánk. A ki a társulás szellemének apostola, az szereüT flrazáját, az műveli-nemzete nagy júv&jéti az épiti! a közboldogság hajié kát Ha a társulási eziellem köztünk továbbra is ily kitUsitotjt sehonnai lesz, ha továbbra is az elszigeteltség átka nyomja a mezőgazdák éle-tét, agy . . . mint! sk eloldosódótt kéve, széthullunk. Legyünk erélyesek^ sskmitók, kö-rálné^ők, haladjunk ja korral, tegyünk időszerül eg, jviszoüyoknak és Békéltetés. Ejnjro, -babám, ml » kánya! Hat m nu\'mt a»k , agj jtrjaf Har^gnolftán, bvriulUk, Att fogták rám, bmcmIUI&I? BccéÜeMii ialenérsl \|ti4 vittelek én n {égte: „Ufjra köitüiilf funt a Wktf\' Zttnbtta. dnsMm, mint vtrg. Miljar aulud a iratlaja . . . <Smi uáél, i>\'p ixéiúéddel., ■ Sfjoa faj u he&eid, bidd elf K« Itaij lut. Hirta iientjí, «6iult i» egy ü Ttgt: \' ..Lé(}n kdttSali nvnt i \'!. • Bég ewk twtu\|p miljreij; iléjíen Sajiil Imna iljoak^M : . LátüS BMCSÍ. OI/M mms T0>? H4 BMij il toég, kérlek aundjt* S M w m—teái, uBin, u «fn»; S m4áwk «ak « bére : .,Uil n mhi ím esMt a Mk« V N4 M Ml iiSj M tSbbei;! ! Stm^rtk Mt, Un* 0if MM* I* »i4 stfiaa, A aeelt W«m» ée m§ «4\|»n \' Hwfcl k kan fclsfMw. f«M Ut, Igfw f%sr „Cfi.it Hü tt>IS. M etocf mi. r Sa\| kkmá, tm «4» B«b, \|«l« MSS kttf ft MH r Jwibftk , - Ort\'MMi W\|4. \|kk IwM\' fiSif mart. ké MM -J,inm .SbaiMls-^ Iái t SSsASfeS mm » • I Ní Hetényi színtársulata. Oyör, DebreosSn, Nagy-Vápil, Skatluúár J 1806-1857-1858. Molnúr Györgyi öl. (FoljUtás.) j Mivé lehetett volna az isteni tulajdonokkal, ha a Öeniu* megszállta vo\'na lelke világát ? 1 UrM fej, áros kebel, a színpad neki oaak kiállítási tríbtlu, kirakat volt íuiiid annyi másnak, is, kik Wint C, as isteni szépség, a virágok elhűllalMával elaillöltek, mert támaasuk, álápjök nem a mindeneknél ssíebb, nem as igaz művészet volt! Amint a hódolók éa bwlitók elmaradtak, még nagyon korán, az élet elaS felének vége előtt mérgezéssel vetett véget életének, lm* az erkülcai erő és alap hiánya, melynek birtoka jegyedül teeai ki as isten képére termett embert 1 Még Folinnsné is a társulathoz jiitt, (kiről a föntebbi fejezetekben van szó) igy megerősödve, réaaben erősebb, (az énekes darabokban) révben gyöugébjj társulattal ment Győrbe Hetényi, mint ajLáng Bódié volt, A Mátrai leányok nem voltak egéaaen kipótolva és a szép Szabóné eem tudta Tótliné értelme* játékát raledtetnL : Eb, valauiiut aa is, hogy a* első évben mér kitombolta magát a ktijrtnség a magyar •ainésnt mellett, a már nem volt oly ingerlő mint u előbbeni évbeu, mikor »ák nébáuy UjR idősaak lefolyása után fiutliáttak a ha-gyar előaiáaboa — sokkal jOvedelmesőt-,l«aebbé tette a Hetényi táUnlat előadáMit, mint a Láng Hédié volt. Megijeát rá a Iféja Hetényi is már-már proporoim akarta fogsi a társulétöt, ha a kántor QvtúaS belé nem egyeaík, hogy igamrató tlreá legyen s ja ■unpedóa mtad kettőjük asri kiayomaseék. Pedig nem Volt ok a plejsaie, Bead #s igen rernése ée pontot SaaWvágö előedéaniéL cafról nafra Mfjebb kMUéfkel voáaojt-t«k a MinUebs s Habár nem is voltak oly basái aagy iffedelmek, mint m sltbUni évben liásf bédioak, dt a támlái giM* és a ii\|i ftsyss aj Weesreiéa, ksay1^ boruhazAhi tetemes kiadánok is fódOzve II s a társulat együtt maradva, a legezi iihen míudeu adóaáglnélkUl mozdulhatott; ki sou végén Bíbor és gyász, Braiikovics, Qyírben is nagy hatással és tübbszür adatott elő; lie-tény i Laura fíilléptei a uépsainniifivel ben, Follinusué mfiyészi játéka a társalgáei színdarabokban mindég nngy hátakat ic«ini Itak, káutor Gyuszi] a Shaksperp-i niűrokk ol és akkor nagy íbroréL csapott Ebbux gi iffalj & német alkuikat \|is bevonta a szijiháá »"a, Eg)\' derék, kíitUnS, élekelméjo sae fény fiatal\' íré pajtáé, a nokoldalu mivollséggil és nagy értelemmel híré Itóasaági Antal, - - kit Qy őrben mint unité ogy szépirodalmi i)lyó iratot adott kii havi füzetekben, se jitott; kántor Gyíiszinak iShakapere t a német osz-tetikusok .fitán mas^arázni. Egész éjeki t töltöttek együtt jSbakspererel a kezükben s valóban sokát köszönhetett a fiatal szín uz a mély értemül ifjú jrÓnák Sekalupere tn ígér-téüéhén. fa őeaiute kritikus baráttal va ó értekezésekkel érezte kántor Gyuszi, hogy még igou korájLfogott phaepérn-bez, le is let róla e csupán )I1J. Rikliárd királyt tátotta uieg, hogy ennek folytonos jatékúvul\' ueve iw és izmositea magát a művészetb^s, meg Lear királyt tanulta be VOrOeiuarty gyiiiiyUr l for-ditásábaii\| igy ő adván elő Magyarorsi ágon előjiáőr házassági jutalolnjátékául Le\' királyt — V^rflamarty,i^wi nyelven Gyírben, de Mutátyt tÖbjkféytg ezt1\'\'Sem vette el 5, — III. Ritfiárd királynál maradt\' ősapán, melyet nafty előszeretettel minden vámosba 1 löb-sztJrj tsTeléadett s mindég széé köz ínség elölj. , L\' w\'t-J ■ Gái^nyrAniyViMker jött a alusi tanúéi pélvárat a Innpajira. Kalmár és Ten-gerssaben Urnitt fijl,\' ArUiur szerepét j tata « elaő ftjllebie is áindeekit meggyőzöl asép leUuégéről L arról, lufe a mattrar síné-mm beone egy hivatott kaieés^ S(jerl > j Boliiai mthlen gréj^ Egwe«r ta iivé-jijrá mint tssw hamlet és AsI\|mí[bí Ivfk-lépett föl, Gsnpa benső Uto ée láu, , W-ealj Unl burkolt égő iaráasbél állott e ge->M világai Manyi saenvrilly a hideg!külső alatt? Mind a kát szerepet nagy liaUsslI adu, a közöuség nem fért a szíuházlia, nem csak a szokktlanaágért, hogy egy rnagyni;] mágnás szinpadra lép, hanem játékáért is\'iapsoltak neki. Hejárta, a nagyobb vidéki sunpikdokat és mint ia nemzeti azin-házbau Is, mindenütt diadalt aratott. A magyar színpad sokat veszitetL hogy a fia-üstö-kös rövp pályafutás után (etünt a világot jelentő tletskákrél. i Jéfltainé Stuart Mária, Dalma, Raven-nai viaáorbaui vendégszerepelt Qyőrben is rondkivuli -ikonéi,_ mint íüindetiUU, amerre nagy ritkán járt, 0 féuyes napja volt a magyar trigikai művészetnek, á gondolat is fitjó, hogy ily nagjjsé\| nem öröakön örökké ragjog, mint a Ivtaelenségbe világító njtpl Ai egész Győri sauon kevesebb külső zajjal, ae basinlithatlanul több művészeti és mólrobU beuső hatással folyt le íáiut a Láng Üódí sz nidényc,\' A kettui igazgatás Heténji családját kántor Gyuszi vál egyesitette, ez volt a Hetényi caélja. A 25 évbe kántor GyuMÍ Laura leányát nőül vette é> Panqonbiümán, a történeti űoVezetességil egyházban keltek öesze. Káutor Gyussi azt képzelte, hogtr a .direc-torkodáshoz (jkvetlenül (érinek aell lenni, különben ninqs meg a tekintély és mint nőtlen fiatal ember, nem vezet magára nintár eulatot 8 igy Inem\' tud mil»amarább Budára, álmainak és ideáljának meglraliai^Uára jutni, mert Histényi\| társígasgat^WTal mára győri sah011 alatt akt tapasztalta, horr teljes erő- vel és p nnáDqságg^l nem Ü elaő lépést megtette noár Lázaeeágával, bogy aztáo iknél hjsmaréhb apá átél külön válva önálló jgaigahást kezdjen. áj tánulatot Győrből Debrepseube ve-aették, jbo\| bájt a Káséai-ftli istálfé Saiaház-ban igén fénjws salöujuk i olt Innen Nagy-várnám mentek a ^Fekete eas" tágas termébe t kántor Gyassi vágja VeH ea, bogy édes s^alévéAsfaa bssraUMa ^sUdáaál és pátriájának egy kUüoŐen össetanult Mititár-aulattal élveaetoe sntvákM c ier«uSa. A saép tágas isreesba dÍMM nagy sispiW áltitta-tou ftá fwvári aataTviiU a disantestec. rhet qséijáriu As válódi ezermester, ki Id^ntér Gyuszival mindé több és több lelemenyességgeJ, njatódíl ujabb m^lepetéaeket kéditett a köidnség-uék, mely egymással színültig megtöltötte a nagy termet. KeudkivQl lenyes MÍeon volt, a mklyenre Vápádon is alig volt I példa addig, ápnár Nagyvárad mindenkor fártolta és soe-retto^á eainnázt élvezétekit A uagy liöeég ée rqplpant jövedelmek egy aréna épitMre szoritatlák a két igazgatót; feantor Gyusai mint váradí fiú nem taijtoita aséltrányoanak a távoleső Rhédey kertüeq Qtniösaze arénát, 6 a varos központjáu aj Bjadákné-félc kert bén eíő nagy űtm telkjit I szoiuoUe ki, hol nia isi áll a színkör, de j terméeaeteeeu pom pásahiji arányokban. A bifzkosL elhanyagolt kwt ajlasainő bérletében vélt a házzal együtt, a kaiiiné elnöke Masöhok\| renéőrfÖnök volt, a] hirlii\'dott Bach húszán, ti Lengyel nemzet -rdme. [Hetéqyi kedvelt em\|»r volt, előtte M furfangosan kitudta nála vinni, hogy az Üresen álfé kertet a kasainé Itengedte egy födetlen [ideiglenes sainkör épitisére. Á reo-deHBnjsk még örült, hbgV a kösöneégnek eaóralooeáea Iom ée annállnevéebé Tög poli-tíulníl pedig nagyon ieistjlt ebbeli kalknlá-jában,, inert aa aréna itfen kedves köspont-jflvá Ira a váradi közöuség táreM életének éi Fcstérvárj meg káqtor Gvnazi roodos-kpdtal\'réla. hogy a sAicmadco mindig 1& gVou kralami lelkesítő, butuíté m dembnstrá-ciiókaií előidéző dolog, psiyeket, mint azé-Ifltt KÍlényl, [most H^ténri is alig tndoit már lupariroznl Boppan^ segítségére és hatalmas ti Misáéra voít a ma^árj aaiiMasetnek agy HUkáés ,nevü rendőrbités, tatai njagyar gVerokJ la tJsm egyszer állása koeakáztatá-oKval u közbevette mag tt Masshnknél J a sít-náaset Igy ében. De a kárületj .fBaÖkséguál 4- Záíhy GUf belylar áilgi «Mt4lyá\|wa is fplt Mát hatalmas védő ej a ^agyar színé sáetnekj a rdndőábnük \' Oáüaésé dU, tlibáry (most a köziekeqám m liwsrilssShál ja va-■tiagisk taaAosdeá) és Gknwkld, kii tnost sásntMia isinÍMtenum[ egyik tanácsbelije, ezeknek halabnis védWárayai alaft raok Mabansajget (Mveaett a éaibpad • a rsadbft-»k bálinoeelt ők mindig MolldoUák. Mascbek 36. s/ánie a&rQltiiétytkaok ti* k<iV tnteak a Bár tudnám anivrti izétositani, btógy Kát pAiokldif )• a tpagor tnoa{a partig, mini a jó anya kisdedét ugy karolná át ntjiuMttiu mlnilon honfi saivét a tárturai) a köajóra (9 rekvln neme* Baelleniq óli! akkor, ikmii Ulköanénak lal)Hi\|»k oly Boa, liotorvoa áldozatba, melyek ott Ijé? verttok ax életpálya italéin. Tettre feli a Janiagnaduii&g l»a taluiss eméltyfljeftfiáráiihUi szellemi « Ingyen mindnyájunk öröksége, hagyják ezt unokáról K unokára, i /ti a/, ám! nagy én Mddd lcsx.cs/,. Vafiamr Balogh Lajos Csabrendek szept. 4-én. A csabroudoki tattaréjcnéuzlár úpllloté-i\'\|ŐI zászló leng, jolozva, hogy az iáiézetot mély gyára érté. Szerelőit alelnöke • vezér ■ igazgatója tok. Várbogvay Bbgyay Antal, o köasseretotben, általános tiskt«lutbun álló férfi meghalt orgyilkos kesék által. Sajug még [szivem, remeg még koteffl,[ midőn o sorokat írom, tudván azt, hogy e férflu, kit mindenki Mereteit, nemei uzivp többé nem dobog; mivel az oíjgyiíkoir -átkozott golyója Öt olr érte. llogy k\| volt\'8\', azt jatamegyei lapban részletezői feleslegei. Barátijai i tisztelői raá-ma itt igen nagy, i nérn (jsona I liiis ö min-jduukHiez nyájas, mindenkihez Jjó volt, s csak lakkor érezte magát valóban {jól, ha jót te-hewtt; hozzá bárki (oidulbstbtt, s meglehetett róla győződve: hogy nom hiába fordult hozzá, mert 6 mindenkin Wivesén segített, i\| mégis meghalt — meghált .orgyilkos kese Utal I Auguratus 31-én pálakt Kálmán ciab-rendoki földbirtokot aruál vadászat volt; melyen boldogult is ront vott, miután ois-ládától reggel olbuesuaott, az egész na-pou vadászott; esteiele visszatérve Háizky Kálmán urnái maradollt eatebédre. Többen voltuk jelen: midőn, vagy nyolcz s félóra ftlé az ebéálő ajtajában három fegyveres egyéu megjelenik, a pjaskát maguk elé tartva, kiáltják: „Senki meg nem mozduljon" Azoubau a jelen voltak mégis, a mellék szobába szaladtak; csat a házi kisasszony nem birt ijedtségből hplyéijől mozdulni. Ennek leírása folytan a zsiványok kö-séptermüekK német kayáttai, lengjél uadiág-gal voltak ruházva, fejükön jáger kalap volt,, az arezuk tökéletesen fe erősen be volt kor4 aiozva, ugy bogy az árezvonásokat kivenni\' y^tlun volt! M E gazok látVán, bogy az urak a. másik uobába menekültek, az ajtót magukra zárták, a kiiuzonytól ast követelték, bogy aa ajtót nyitássá ki, míg ez az ajtóig ment, a menekültek vélvén, a* ablakon át szabadra menekülhetnek,»Bbgyay ur leugrott \\ lálU abg érhették. a rolóét, midőn ktlun erős \'puska durranás Ital-látszott, melynek áldozatja] e drága/ e-tisztelt férfiú lett, a puska, mint későbbcóifc atatáliák, alleguagyoUb fajta nyulsréttpL vólt töltve, a sel) okvetlen halálos volt a-6. 0. i 7-ik oldalbordát szőttéi te s a tüdői ssaéj^J , inurczapgolta. / % Mid. in a puska jeldöriüjtf az áldozat, mint tisztelendő Czompó Uelybeli káplau de hiában mondát a Laláiéi sebet már mg-kapta, ÍOldre rogyottjr vérében fetrengett. j A zsiványok ezre\' penefcűlték, a \'ina* gyar uteaán át, a csabreodeki hegynek, fisén voltak nappal látták őket jönni, i nmni is látták; de ki sejthette volna, [ hogy pk aaén embert öltek oli kit Osabrenáekeo min-doiiki — ilju s \'Üreg — egyenlően neTet, egyenlően tisztelt. Ha önkénytelenül Hllkél bennünk ufón aggodalmas kérdés. Ihol van a köpiatonság, hazánkban megyénkben midőn egyik legné-pesb községben, a főtéren 8 órakor estézfr-ványok betörni, gyilkolni merilek; való lian ezek a zsiványok poliesiáhkai nem igen sokra becsUlheljk, de ennek róputatiojá kiváuja, hogy a legnagyobb erőjét, niegfe-saitie, a btlnöaöket kéarl keritM — esfpo* Iteziáák becsUleto kiyánia, de a (cüzség, az adófiaeté polgár joggal követeli,! hogy jia véres vérojléko szerzett vagyonának nerze-ményét, nagy részben adónak lizotl, akkor mm egyéni bislomága meglegyen, [mer! hogy lásson a polgár munkája után, ha félnf-o kell, hogy orgyilkosok útját á\'lják ? Mi kötelességül) knok tartjuk, szeretett alispánunkat (elizólUani, hogy a .kedélyek megnyugtatására, minden lehetőséget eíkö-; vetve, kézre korittusse azokat, kik a megyében köztisztelet s becsület ben,\' a kösség szeretetében álló lérfiát legyilkolták ; nyolos gyorinokot árvákká; teltek; i akkor „vé* rért-vért} halált a gtilkolóra II A saoronctétloa áldozat pénteken, a hó másodikán \'téteteu örök nyugalomra, e lleszentelést szereteti (őpásstortink, Ninlts. Dr. ttováei Zsigmond Vesspréiu ogyház megyei püfpük számos segédlet mellett végezte. Legyen ő Nagymétyóságs a kcgyoi főpap meggyőződve, Rogy ezáltal a osabreu-doki s moudhatoui a megyei köaOnség szivét még jobbau megnyerte, mert áz szero-tetijéooK mogtiízioltoióso által önmagát látja mogiiratalve. Hogy minő részvéttel iólotoit örök nyugalmának helyére, kitetszik abból, hogy uiár osütörtokön, noaicssk á köSség lakosa, de távol lalvakról ii jöttek a gyátzoló családhoz, meguézui a ravatalt melyen a driga halott nyugodott. Aa érczlioporsp számos koszorúkkal, melyek kiá litára gyönyört! volt, tjelvo volt, olt láttuk, aciabreudeki takarékpénztár koszorúját, uéles fehér selyém szallag -r e lelirat-tal: „Szorotolt alelnökének, a osabromleki takarékpénztáru.. j . Az izr. hitközség koszorúja, élő virág, kék izallag e felirattal; „Kegyeletének jeléül az izr. hitközséff Csalírenddkou." Koszorúját küiné tovább : A lümeghi szolgabíró hivatal, a sümegli vMéki vprös-kereszt nőegylet, ajvsümugbi olvasókör, a stlmeghi uépbank, aj iümogbi takarékpépzár. Jegyes tisztplőíi barátai á\'tal küldött koszorúk közül falípgyesUlk barátjának: 2Sós rjongrácz" jó barátjának Szűcs lstváu11 tiiztelele. jeléül Lőá Iguácz véltei Khon Iguácz L a. L A jelouvolUk száma, kik; a végtiszto-\' letadáira összegyűltek, több százra tujiető; Ott láttuk a többek között: mjsgyéuk alispánját, Svastits Bwőt, iSagys. Uvúniörei Viucze törvsz. elnököt,-, atb. • ,mondhatjuk, hogy akkor inid(u a szerbucsétlenuek özvegye Uyolcz gyerniekével a koporsó ülé lépett, s elbúcsúztak a lérj és apátó\', ki orr-ajilkosok áldofrta Tőn, néni volt izein mely •lrállivl.n nmn líl.o.ll! édes, a hant könnyű neki, Inbogjeji álja béke anjgynla ilrjis felett; viga^aljs hátra lilgyott gyászoló pia Iád ját, szán os bafájaít s lustáiért. __L % fi > A gelsei rablógyilkjjsságl* bünpör. H.-H^anniat itepteirttr,!\' 8 dn. Ma (raombaton) reggeli 9 össze ismét a helybeli kir. törvéi jk sensationalii\' bttnpörnek végtá^yalá^át l»e fejezze. j Blinök Qózony Ferencz, lást azznl nyítjii uiog, hogv vá pedig: Horozfeíd Sumut, Kiss G, otenuát és Dönczot, valamint a levő Marton Jóisefet és Kin 0 bekiiérteti. A tárgyalási teremben, vnlt mint lékteremben ii ma uagyszániú vau, közte nők is. \' Legelőbb is Kluger Betti, bála, Leitner QásnAr tanuknak, mer családnál szolgálatban-állották; erkölcú bizonyilványal olvastattak fel, - u olyek mind három taon felől igen slépcu Eb oly kedvezőek Gergely Keplár TamAs bagolai lakotok zonyit ványai iloti Józsefre nézve tübb jli ijyről érkeztek be bizonyítványok, melyek ic főbbje gya rakor gjjrült zák.nogy nni tárgyaltot lakat éi ura Jáaost, izabadlabon ura Jánost amel-hallgatióság Jiesák Borkik a Qom-I nyilatkoznak, Foroncz és( forkölcli bi- nui izinben tüntetik fel a tanul, ssak aziliá- „Feléjtlietien gFelejtliellen LVéghetetlen j „Mély rész- kónybe nem lábadd volna \\ nom volt sziv mely ne jajdultvvolna fel! t Kikísért Uk;- v^g nyugalmának helyére, midőá a pap letérdelt a végimát mondandó, riénfre borult miudebkj — valláskülömbség sélkül, ájtatos imát ktljdve a ineuuy urához, mondj: e szavakat mondá/„Ne bánUatok^fadjou örök békét aj drága halottnak; legyen M >\'» ....... ros-borényi bizonyítvány, küUi Dsen s szU péteri mondja szavahihető öreg mbernek. Azután a vádlottakra nép elolvassák a fogházi, törsskivonatot. Ügyész Dr. Laky Kristóf Boti Józicl-nok moghiteltotéiét a hallottak itán mellőzni kéri. Remete védőügyvéd ! dleubon kéri moghi tel totósét. . .\' \'A törvényszék rövid tan^i ikozás után flllmUrozta hogy a tanút meg! i em hiteltetii mit az eluök ki ii mond. fi 1 n ö k: Ezzel a bizooj itáii eljárás befejeztetvén, kérem ügyész t(r \'t a vád be« , terjesztéiére. Ügyész Dr. Laky Krislóf kiiüiiőén átgondolt vádbouédben, melybon k liizonyititsi eljárás és a vizsgálat alatt feln orUlt mozzanatok ügyes csoportosításban v link felhass-náh\'n, kötél általi halált kér, [ négy vádlottra büntető törvénykönyv V U} 314. és 99. §§-ai értelmében. V . A kitűnő beszédet inol\\\\n gy hnlás tett alább közöljük egész terjedőimé >en. Azután Dr. Fámek Lászjó, Herezfeld sorkezetben, j t niutén kö- ott a tárgya-ádlottak be- véíloje emel szót, kinek mind uiiua tartalomban jeles beszéd zöljük. Délután 3 órakor folytatt Iái; a térem tele közönséggel, vezettetnek. Eluök felhívására Sebestjén Lajos szó lal fel. Nom ismeri el Hercsfeld vallomásá nak igazságát. Kétségbe vonj uja tanuk vallomásait, mely változó volt. li éri védéuezé-nek a vád alóli íelmontését. s Ezután Tuboly Viktor l gy véd Bonez Jáuot védője emel szót • a l e yro noiíi hoc-lia\'ó büutetésnok közvetlen bi tonyiték nélküli alkalmazását veizély.cinél tartja, utalván számos ártatlanul kivégzél lek példájára, kiknek bűnösségük, lm csak alán u tulvi» lAgon nom, de ezen a vilácoi conslaiálva soha nem lett, hivatkozik l)é< aliára a jelei olaz iogtudóna. lloslZu eli>adátábau kifejt i ezután, hogy védencze olJeu\'a -közvetlen uzonyiték leüt nem lorog és védéocze uenélyét sem áz oda, iem a visszautazásban iei ki fel nem ismerte. Szépen és válégatott izáv akkal iparkodik bebizonyítani védeueze árt itlanságát. Hivatkozik a történelemre. Taga Íja, hogy jköa-vetlen bizonyíték forogna feni Bonez János ellaf. ÜsNsfeld tévtttri vaaafl a kir. törv/Né-keti a Valódi UtiosM hdlyfett ártatíanokkt jelenteit! be, hogv\' kjUertilje a .súlyos bünjo téstj Vódenczéneíuyenunéőyosztalék nem la láUftétt, kétségbeVűnjk a tanuk yallomáwlt A vágás nem fejaaévj, hanem mát eszköz zel ojtt\'\'\|tett { védencze érdekében törvényt és igaaiMeét kiván. I . J t I Remete Géza, Kiss Gyura János yé dőjé »\|L óráig tarOÓ beszédben mulatja Iki a térliefő Kluger Betti gelsei és Kap\'ár Tamás éa Horcztéldné bagolai tanuk ellentmondó vallomásait • támadja meg hitolképju-aégükeli A személy azonoiiágbjuii nsalstafa hatást izámos példákkal illusiírálja. A pénz kérdésnél egybehangzó körülményekre uial ■ kifoguolja, hogy három tanúja eiküre ném booaáttátott, a nagyhstással végzett beszíjde végén (elmenteIni kéri védaucséL Kovács Jluos Marion nevfl védenoze érdekében kijelenti, miszerint ninei beigazolva, .hogy £ bűntettben részt vett volaa. yjégűl rreyler Adolf mond pár • szót Kiss Vondol érdekében. Következett a replika és düplika, mely utáu a kir. törvényszék visszavonult áz Ítélet hozatalára. Vádlottak a törvényszéknek báromnegyedórai tanácskozása után bekisértetvén, Marton! József és Kiss Gyura Vendellel egjo-teinbeni elnök aa Ítéletet felolvasta, melysie-rínt a [ rablógyilkosággal vádólt\' llerezfdd Samu <éi társai bűnügyét szándékol em bőrüléstől párosult rabláii büntette muiősit-vén a büntető törvénykönyv 349-ik §-a ér-jtelmébsn, élethoszsziglan tarló fegyházra iléli és a felmerülő költségek fedesését a vádlottak flártosnak megfizetni. Km Gyura Vendel és Marton József á vád alól felmentet^ nek/Ajvádlottak fellebezték, a királyi ügyén hasonlókép fellebbezést nyújt be.. ■éjféli ; törekvéséig ö«4spento^uU, ezúttal fokrÓI-jfokra, lépéará lépéire mlfaaégyenitre s az igazság ténypi által iinegse\|nmisitve lett Most gaaán beteljesült «zen gejnoratevőkön • Lbiito gradu ad yii dietsm sui divína proes-nít irsi tarditateuMtle suplícii gravitate oooa-MDUL1 Mindenflkt\'Ijjtd báfor vagyjok oonstatálai MCt, hj>gy a végtárgyaláj iniudsn pháüuaí-Ibao igen esekály Mivétdlel a vádínditvány érveit fen tartotta és mögfirősiiotte. Feleili-goinek tartom teláj ezen Ügy történeti lefo lyását ismételni. I Miként á vád nditványban már kifej/ tém ismételve liujgsnlyosoo^ hogy jelen btlnüg) bea az ertelmi bűniferző, felbojtó [Vfigyiá a mozgatáerp flérccíeld Samu. volt, éi pedig oly kép, Ugy aa Ő vMeyélja a {ér- -boszura vagyis aj tornmer ossJád meggyilkolására volt iimin\'ozvji, mintliogy padig fara vagyona "ysiíi Irolt sem egyéb, más a -igalmu módja, Mártbn József tanácsára legal-fialmsMbb eszköákfut maga mellé büntáninl Kiss Gyura Jénait, az ismét Stenns Cseh a magyar színészek oyakárá hozta Gárré Ml \'rei lovar társulatát; ja zöldjk utcza végén épült az óriási czirkuszf Nig^ár^öou rég nem láttak nagyobbssérü lovartársulatokat, de inind hiában, a színezet élóak működése leverte a czírkuszt és három hét utáu megbukva, lovaikat eladva széiztllíöttek. A szombat és vasárnapokon bármire ía csordultig megtelt a nagy színMör, melynek óriási kör-galleriáján az ülokáyekeb [kívül 660 álló karzatjegy is elkelt és ea nem volt .ritka eset; Kikhárd tragédiára, melyet kánkor Gyuszi jutalomjátéknak vett, jvisszament a nép, "600 írton (Ölül volt a bhftto bevétel, epedig akkor még csak 60 krajezáros zártszék és 80 krajezáros körszéle árak\' voltak; páholy nem volt a izinkörben, ezek helyett fiild-kzínten emeltibb helyen — jobbról és balról két oldalt végig 900 körsaék volt Minden jutalom játékl szerdai napon volt ^s valamennyi asafoll háa előtL A födetlen aréná-baa as igazgatók oly sserencsések voltak, hogy a mikor a ktshön aa időadást hirdető awsti sásáé} (Maachek ezt lepi akarta tűrni, da a Kelytartóiág ebben is tasbé lépett s megengedte; a saaba<kágharcs óta ez veit as első nemzeti zászló, melyet Váradiak Mmtfl fényes mméi a. Éöjös fólöU vígan W\|»l láttak)" kitOÍetett, o\|ég ha borongós idt vwlt is, kitMstalt, pénteki napokon padig, l tartottak elrtadétt, majd mindig veit; egéae b^boftaságfaak Utat fi)l a Mi 4a <1 saötós caadák a nagy üÁroaság itku tajüálkaéé boamtkadámal iligstilk, S+ yklívan tflava a nsm-Hti aáaalL mag iat njen les a sió." (Phiri MvX A tanár éí védenczei. \' Irta: FlyigR^-Carl«n Emflfsu 4 Föirdiwiu: PEIIDMANW ALAJOS \' XXIII. A régen várt kértf. (Folytatás.) „Remélem, Rózsám," szólt a tanár szelíd mosoly lyal, miközben a fájdalom és nyug-talanságtól halvány arczát ezirógatta, „remélem, Istenem segélyével remélőm, hogy e iűs irigységet nem viszed el magaddal. Est hiszem és remélem I „0 nem, áeml" szakitá őt félbe Rózsa hangosan zokogva. „No szóljon tokvább erről, íakább minden leányi édes kötelmemet átengedem neki. Hisz tudom, hogy jól tel-jesíteodi azokat, i [ .Igen kedvezem, ast én is liiszem; de még is legjobban szeretném kettőtöket, illetőleg négyötöket együtt látni nálam. Bőt azt is óhajtanám, hogy öcsém ét családja, de mindenekelőtt Huaa ia itt volua. Igen jóravaló leány volt, és\| látod Róssa, ha végünk felé közeledünk, ha a hosszú, fontos útra kell elkészülnünk, akkor minden keserűséget elfelejtünk. Oly szívesen megbociájtunk és nyerünk bocsánatot; vágyat értünk magunkban, mindenkit, kivel a rokonság és barátság kötelékeivel Biszefttzvo vagyunk, szívünkhöz ssoritani. Asouban a osupa gondolattal kell megelégednünk.^ Kii vártatra! ismét alkeadé a tanár: „Két levelet készítettem el, az egyiket öeaém, a másikat Hilda részére, melyeket papírjaim köst fogtok megtalálni Ewket agyánjelen-tássel küldjétek alj nekik. Hildáról is meg-eralékaaiem, le és Iflílda egyenll ajándékban rliistltök, kivire a wariist \| és ba(^ls4k\| asoe kis sjándUht, melyben Mauuewtedt réaaeeül; heíealéea isegéoy Oeséa izámára is hagyoaányetNű f wm vagyon JKáadocé. hogy miaáaaayitok aagMak emmel eléged ve.- Dr. Laky Krislóf benzéde. Tekintetei kir. bünfenyifó T4rvinytzik !\' Aki a szőnyegen lévő nagy bünperrel tüzetesebben foglalkozott kétféle érzelemtől lett átaatva. Az •égyik az elszomorodik a tnáiik a gondvisejésbeui bizalom. . Éa is u mikor [a bűntett szinhélyén legelőször m ,-r\'-pillantani at egész vidék közüsztelelbou álió c«alád 3 tagját iigyonvngdrtlvá és saját vérük öwuétói elbontva, — mély szomorúsággal gondoltam az emberi elvelemodés ea iizouyu fokára, meg nem foghatván, hogy az litpu képére éi hasoulatosiágára teremtett lény, hogyan Jeliét képes uiidqk véreög-zésboil a vadállatot i is túlhaladni. Kérdés váljon/ mi volt nagyobb a go-uöizsag-o vsgy a gyáva kegy otlouség, mely egy öreget, egy asizunyt és egy szegény gyermeket, — a gyengeség e három képviselőit — válftaztá vérszomjas dühének tftVgyáitfl. Mái részrőljazonban a vizsgálat fejle-iifényeinél fokonként emelkedett bennem az isteni lés eiubori (vagyis hatósági) gondviselés iráuti bizalom, látván hogy a leggyalázatosabb bűntett mely valaha elkövettetett fdlfedpzotlouűl i mog^orlatlauul n/uradui nem fógr Íme a bűntett J színhely én a Itfgbuzgóbb réndőri, közigazgatási éi\' igaziágszolgáltatáai öiizujűködéiuek csak annyit sikerült először kidönteni, hogy .ja régibb időben ott szolgált iierzwid liűllcnségéort olbocsáttutváo, fenye gelések köst ttVozott, mely fenyegetés s Aiorososétlen csajlád kedélyére folytOu ólomsúly lyal nehezedéit, ■ 191011 egyedei! a nép közbeszédjén alapuló adatból oly lavina lett, melyIlefelé Súdijlra óriási mérvben\' megnagyobbodott, kilerjedett ■ most a gonosz levőkot Össsezuzui fpgja. E gondviselésnek tulajdoni lom, bogy a börtönök éi fegyházakbauiblnövekedett vádlottak zsiváuy uólcsességf, moly ,a legvakmerőbb tagadás] s a leaaiosátiauabb ferdítések s as igasfágszolgáítalás gálád félreve. nem birt felelni. A keserű\' gon-melyek bensőjébena 1 leratett aggsa- • Ró dolátokf ^_ ______ tyán elhunyta fülötl keltek, 4)kkal méTyeb ben hatoltak, lemhogy szólhati tt volna; csak halkan zokogott. „Moit ha4a kell menn»d, leáoyom\|,H szólt a tanár, ki benső réizvélel nézte fáj* dalmát, anélkül, hogy logitheifttt volna raji ta, „Nyugalomra van szükié{ pm éi neked ii haza kell mentied, - hogy vőlegényedről álmodjál." Rózsa- fölkelt,! csókot pjy >mot az> atyai kézre és aautan >Bran asszony t liiva, elment Másnap roggql, midőn li I barátját meglátogatta, Nándori a legnagyo )b uyugtalan-ságbául találta a unár nyugá yá • mellett Ülni A tanár nem panaszkodott ttdajdouképeni baj fölött; de aokkal gyengét\\>. miut közöjt-ságeseo és Váláhányizor Róza t átjött, azt ta-passtaka, hogy mindinkább f gvoti aa öreg ur erejébeü. Azonban még mindig fél napon át fönmaradljatott lés a Maniilritedt eljövetelére Való gondolati ii. öröminnlj tölté, és fo-kozáka rövid idő Óta oly. gjyura hanyatlás-nak induló erejét XX (T^a) A viueatláfái. Binkösd előtt néhány •tedt ü. ről elutazott.. Hiába érzelmeit tolmáesolni, azok < érthetők meg, l\|ik hosaxu tár idalmas zaráá dokljás után, a szegénység e* 1 Végre a régen óhajtott czél raasw i o * hagyomá fíniíTim, ttgradeiei gukát. K pillanatban, azön\| közi, melynek gyakran follo^ei teljes órái fölött a feledék fátj-p\'a borítá dAi redőit kösl, melyek világai fénylő világitvlák, és melfek fénye mat nyáit, saen jelentékeny ippal Maaner-isértenők mqg ik azok által Ikűlöaéi utniá, iái látják má-napok határa és fájd^ost-nyiéguek süiU azon napok hajnalpirtój b ► ékét éi ayaga fotdulé ponta köst, a lélek nünlagy két vi ág kfiat áll. A műit anyagi a nyugalomj* kelt; a J5l •aárnyain <mi r aa élő seellaw. mely a bit gasabb rétegekbe emelkedik ■i : Távol a létegekben lebegtek Manner-\'atedt; gondolatai miközben villámgyorsan fi.-felé áietett As lelmult .idő, midőn mint jsze] ffényi zenetauitój a gazdag keresk. tanácsos háza küszöbén {meghajlott, és asután lassanként a kegyben emelkedett, mig végre há-siliaáát-féle lett: mindez homályosan, tűnt fel előtte, crnoan azon est, melyen Rúzsa szorolme és liuiége fogadalmát mrerte el, mintpgy fényes csillag tűudökölt éítv t>géu és oly barátaágosso fénylett azon hely fülé, hol lelke az eímuít években anuyl Vággyal éi iserelemmel! időzött volt. : A tanár száudékosan titkoltad el Mau neriiedt érkozéiénok napját,1 bác Hóm könyörgött, hogy möndaná inog neki. Éjfél elmúlt volt, midőn Mannerstaat öreg barátja meghiváia fólytán, háza elé /éiajtatott. Ürun assaony, ki megérkeztén} elkészült volt, lejött fogadására és a lépcsőn a kapitány által ftdvö«öltetett,Ai hálóköntésben és napu-esősen ugrott elejbe, 8t testvérieien átfyleleüdo. Karonfogva sétáit a két fiatal ember a fd-^adóterembe föl. „Csendesen kall maradnunk,1 suttogott Nánjdqp; n bácsi gyönge és esak éppen most sranderedett el. Aaért jobb, ha isobámba megy (In k, és Bjruu i»azouy less szíves as iránt goödoikodní, bogy égy kii friisitőt kapjunk. Ezzel a kapitány utat mutatva, előre ment, miközben Mannentedl lassan utána sompolygott. «• Midőn a Onnos Ssobábaléa-tela, Nándor a várva várt drága tjmdégnek még egykor kezet nyújtót ésaaivélyesln mondát „Isten hozta, legjobb rectar ur: Iw vigyen el.az ördög, ha m úrra islerek,1 Nvé hoau, miközben Maanéetedt felél világítót, és va>] jódi magién el éml látta, «ént váltíiolt meg Mannemedt ^lőqjére, ouly lett a jjzép, aytt-láitk ifid, eí^tefj\|M pompás f&rfiuvá, kittek nemes és kellemes vonáiai tollas ^sahaiA-sásban voltak ázott tisztseéggel, itiely égéitj tal\|á#n\'Majáira veit A csinos ptipi öltönjy, j Manfentedt kM halvány arozéttoz, mdly •öért, ióf: ápolt körezakáliél volt á^ayékoWa, Istvánt és Jioncc; Jáuost választották, kibö vltve a gyilkosáéi tervet a rablásai i«. HogyJflorczfeld fódcélja] a bosszú, illetőleg gyilkosság volt 1 íjogy mindkétretfdbeli lüatott a oziukostársak előre megfontolt Szándékával követetett el, igazolják: I-ször Hercuad saját előkészítő beszél-gétése Mártonnál! melyben valamint^ utóbb még a jelen végfárjgyaláson is; a legnagyobb ézfluvédélyosióggél féizljit.czi ama kárt, mehet állítólag Stosimer okozott neki 150 Irt erejéig a székállási\' viszonyból kifolyólag. Bsen előadás rtiindenk.ii meggyőzlietett, hogy Ilercxfeld (lltávozása óta Szommeréktól ezek ellen folyton boezet liliegett íl-szor. Efén bosszú indulatot igazolják Orosz Lajik [Holczer jLipót, pdrovíc^ Mihály, de külofnöapn és legjhatározotiabbau pzólesí litván tanu,í kit$l ké^ezé „hogy van-jiak a kutya 8dmmaréktf ázón válaszra Jól, pzok boldogok fts folyton vagyonosod^, em perek* dühöien fölugorva s magából kikelje kiáltott fel: - iraegnyuaom Őket, íiom byu^sfom, U)íg a vprűklnm nem fürdöm." i - Ill-szor. Fobreáv \'4 én a mikor Gels^ liez közeledlek Uertsfeid és jrablótárssi, elit vették a lőfegyvert] ráat enősen f»isgti5ii.7i ték, holott ezeakitjül baltákkal ájCjUvk-kol is elvoltak látva, ezen előkészület egy een a gyilkossági szándékra enged következtetni. IV-szér. Hogy] a rablás csak a bűntársak részére kigondolt csalétek volt, az kiti-Inik abból is, hogy pepsfejd hosszas Szolgálata alatt Szominernál jól. kitanulta, mfua-jriut ennek mint kereskedőnek; a háznál nagyobb mennyiségű heverő pénze solta sem Iszokoit lenni. V-ször. Kligor Betti s a többi c««l<i. \'dfk mégis különösei Uerzfeld azon értesd s léséből és olőadasállól, melyet esinkoi tárauK \' 4ÓI nyert a rablás utáu, amikor Kaiiixaa felé vágtattak kitűnik: [liogy Sommerék — legkisebb ellenállási sem tanúsítottak, mindeu Cénzt és értéket Iá .\'rablókkal szobáról azo-ára 1 a boltba imán ve előadtak, söt utoljára a takarékpéustári könyvvel is őket megkínálták, miből vlágpsan kitűnik, bogy,a 3 áldozat megkötöMsa és legyilkolása a rablás és fosztogató béfsjazte utáu történt, te hát a rablást ille ő% ihiudeu szűkség nélkül. A legel vetemedebekb rabló ii csak elletiálr lás i fslfedestetási kilátás köaött szokot gy ilkolni, mitalhogu jbUm veetben minden kizárva van, ^é[ségtolen hogy a büiis/.övetaég előre megállapitatt terv aerint, 1 a fe\'bujtó kiváuságábos kfipqit a gyilkosságra, mint határozott esélra iá volt kanyarra, • ez által fejezték be á boiazuálias ö/dügi mfi.vvi! — Avagy mi mái ;értoline lenbe rablái utau a megkötözésnek a levagdalásnak I [Hérozfeld paáiu a bizonyítékok! súlya alatt különösen Iháikutaláskor nála teltaűlt rablott tárgyald álul legyőzetne, töredelmesen bevallotta, jhögy a Sommer család ki- rablására 6 Vöt kintetbon vallomásának minden szava a legrészletesebbe értelmi nerző, • e le- megejtett vizsgálat körül igei* jól illett. Folyt köv.) ményeival nupyira uiSge&iuz, oly sxortw tárgyai éi okbel Összeulggésbea vau, Imj^i-épea ennélfogva jenén bllnláraí terhelő vallomás Kii Gyura JáuU, Stonna Cseh litván Bonos János ellen teljesen bizonyító erővel\' bir. Hozaájárul Üerczfeld vallomásának bi-telesiégéhez asén [körülmény, melyaserint a többi vádlott tábak maguk sem állítják, hogy HwcafeMdel háragban lettek éolna,, tehát még csak iátasatatsaái mutatkozik, hofey ím> ssu vagy más mdálatból terhelné Őkoll Feltéve aaospan, de msg nem engedve, hogy UercsfeldneK btlntáreait tárbeli vah» mására eemmi inly sem belyeaéstaák ia, azok ellen annyi éi loly nyomói bisooyítákok mo-restettek be a.lrisfrgálst és végtáigy aláa o "rán, miként bUuötoégük teljesen begyW^t, sőt hogy a felsőbb bíróságnak kedVencs kifejezésével éljék; fannak tehetöéége is ki van aárva, Mgy eun bttniáuot mások mint ők követnemk volna el !ai, Htasen a bünteti élőtt, (alatt ét után víealt dolgaik lépésrŐMtipésrej loat^té báenyítékokkal 00a-statálváki Azok jolv szoros 0—efÜggésben vannak mint agy gep egymást mosgató ka rekai. Ezen toráéig bttntársi vallomáson ki-T<U beigawltatpttj ugyanis a vizsgálat és vég-tárgyalás jaoráa, \|ogV első, máiod, harmad és usgjreultadé vjfcdtattak a raklógrilkosság elkövetési előtt már 1,881. janjiárCíl-éu a kaníziai rásáij aucafanával Knérczei körös-májában w/ült voltak, hasotoléképeo a gyilkosság 4pjén vkgyis fabntár 4-én Mgy agyauou\|nuiél a négyen együtt valának ugyan Iwnaérall, aat maguk is baiamank, bogy hítalmaikn egytu böraitak, közörtu egy űvegUl ittak egása katároiettaa vallotta T&b lmn) taiju, jeaeakÍTfll Faijka vagy Vakén József igazolja a négy dnakoeUratak Íebruár4-éa igjtanbtt történt! taiálkeaáaát, legfontosabb «n4 tán* aMadáfaálaa, kegy s bünssöv^tsé); tagjainak egymáiutánját 1 Ilii. IJ^A Vttrűliaótysknek mpgfífMIftg, wibmk % Bár tudnám tat veti atéiuiattni bogy Kárpátoktól, \|t njtfltfgtor mosta partig, mint « jó anva kítftdét agy kiroliá ál RfiuMtuu ntlaüon uitM i tárm)ái\| ja jtOijóri tö f$kv\|* nctaee K«pllöű}d óti 1 akkor, u«ti ütköznének lábuijik oly iok, áldozatba,! nienyek ott ht vurunk a a életpálya bÍuÍoÍo. Tettre A;II a meidgHj&daaág li taluiaa íjneltyQje tlárftiláai «zollom \| e* legyen niindnyájt\|ijk öröksége, Hagyják e/t unokáról \|4 unokára Sli f nagy és baltira leaxeas. Vafiamr Balogh Lajos Csatarendek szept. 4-én. A osabreudoki takarékpénztár épületéül zászló leng, jelűvé, ltosy as intézetei mély gr in érte. Szeretett jululnöke ■ vezér • IgugitAji (ok. Várbogyay Bpgyay Antul, o közszeretetben, ált alánon tiszteletben álló férfi meghalt orgyilkos kozák állni. Sajog még szivem, remeg még kozom, midőn o torokat írom, tudván azt, Hogy lo férflu, kit mindenki ■aereteti, nemes tzivc \| tObbé nem dobog; tűivel az orgyilkos "átkozott golyója ót elr érte, J l \| Hogy kl volt ő, sst aammegyei lapban részletezni felesleget. Uarátjal i tisztelői száma itt igen nagy, i néin osojdu I hisz ő min-duukthez nyájai, mindonkilfOz Ijó volt, • csak akkor érezte magái valóban íjól, ha jót to-hotult; hozzá bárki íoidulbatptt, s meglehetett róla győződve; hogy P°\'m hiába fordult liozziá, mert 6 mindenkin tóimon segitott, > mégk meghalt — meghalt .orgyilkos keao általi Augusztus 31-ón pátakt Kálmán csab-jrendoki földbirtokos urnái Vadászat volt; uielyen boldogult is ront Tetjt, miután családitól roggol olbuoJuzott, az ngész na* non vadászott; estei ele visszatérve Hálzky Halmán urnái maradott estebédre. Többen voltak jelen: midőn, vagy nyolca a félóra feló az ebédlő ajtajában három fegyveres egyén mogjulonik, a pjuikát maguk elé tartva, kiáltják: „Senlu meg neon mozduljon" Azonban a jelen voltak mégis, a mellék szobába szaladtak; csak a házi kjfcaaazony nem birt jjedtscgből hplyéről mozdulni. Eunek leírása fon\'tan a zsiványok kö-■zépteruiüek,, német kalpáttaj, lengjél nádi ággal voltak ruházva, fejőkön jáger kalup vojt,, az aruzuk tökéletesen a oroson be volt korA mosva, ugy hogy az árezvonáaokat kivenni* Idétlen volt 1 ! j E gazok láttáin, hogy as urak a. máaik szobába megültek, as ajtót magukra zárták, a kisUzonytó) azt követelték, hogy aa ajtót uy\|Ussá ki, mig ez az ajtóig ment, a menekültek vélvén, .Invy az ablakon ál szabadrJ menekülhetnek,»flo-syay ur leugrott} lálitji abg érhették » földet, midőn künn erőa Ipusjiai durranás Hal-látszott, melynek áldopatjaj o drága, «• tisztelt férfiú lett, a puska, miut később\';cöifc ■tatálták, a lleguagyobb fajta nyu>srétu»l vóíl töltve, a seli okvetlen halálo* volt \|í\|ik oldalbordát szétteíte marczangolta. o. G. s tui^i Mtéi^ ds lilában mottdá, a jbalálet tebet már megf kapta, földro rogyni tárében föiiengoll. H A zsiványok ailrt- pjeuek Ultik, a • ms« gyar uteaán <ál, a OMbreódeki hagynék, ti* ■efi vollftk nappal látták Ókel jönni, • leenni ia látták; de kí sejfielt# volna, I hogy pit szén embert öllek el\| kii <0«abro\'ndickou mindönki — ifjú a \'öreg ögyonloen szeret, egyeolóen tisztelt. Qa önkénylelei Ul fölkél beijnQnk azon aggodalmas kérdés. Ihol van a közbiztonság, hazánkban megyénkben midőn egyik legné-pesb községben, a íütéreu 8 órakor este zü» váuyok betörni, gyilkolni mernek j valóban ezek a zsiványok policziánkal nem igen sokra becsülhetik, de ennek réputaltajá kívánja, hogy a legnagyobb oro út. iiiegfe-sailse, á bűnösöket jiézro koritsa — est po< lioziá\|ik becsöleto kiránja, de a község, az Mlófiaetó polgár joggal kövei elij hogy tia vérea verejtéke saersett vagyonának szerze* mónyél, nagy részbtfn adónak tizei i, akkor u egyéni biztouságaj meglegyen, raoií liojjy lásson a polgár munkája után, ilia félni-e kall, hogy orgyilkosok álját ádják ? Mi kötelességOaknek tartjuk, szeretett {ispánunkat (elszóliUni, hogy a kedélyek megnyhgtatására, minden lehelüséget elköv vetve, kézre keritUwse azokat, luk a megyében köztisztelet * bsoidlelben,\' a köiwég szeretetében álló iéiiját legyilkolták ; nyolcz gyormokét árvákká \| tellek ; s akkor Nvé-rért-vérlf halált a gtilkolóra II A tzorenciétleá áldozat péntokon, a lió másodikán \'tétetett örök nyugalomra, e Iftizenleléat azoretett (őp ász lóriink, Nmlts. Di. Kováct Ztigmoqd Veszpréin ogyház megyei pUsp»k számds segédlel uiellett végezte. Legyen ő Nagyméltósága a kegyes (ő-nap meggyóaödve. hogy ezáltal a ciabren-dohi s mondhatom a megyei közönség szivét még jobban megnyoiie, mert áz ssere-tetijénoK megtisziolt^tése által önmagát látja mogiisaUilre. [ Hogy minő részvéttol tótotolt örOk nyugalmáoak helyére, kitetszik abból, hogy már csütörtökön, nemcsak á küzsí-g lakosa, de távot falvakról ii jöttek a gyászoló családhoz, megnézni a ravatalt melyen a drága halott nyugodott. Aa éiczkoporsp számos koszorúkkal, melyek kiá litátá gyönyörű volt, tplvo volt, ott láttuk, acwbreudeki takarékpéuztár koszorúját, széles fehér selyem azallüg -\|- e lelirat- neki, azáu j \| álja édjw, a hantjkönnyS bóké aujgyala «irjia felett; vigáic alja kagyott [gyászoló paaládját a tiszteiéit. Iv » -, A gelsei rablógyilk bünpör. W.\'Kmiua, iteptm her labagjait os baiiutl LJ. jsságh in. rakor sylllt yszélt, ífogy nai tárgyii-llo\'ilakat és ura jánost, abadláhon nra Jánost tnl: .Szeretett alelnökének, a jotabrendeki Ukarékpénztár". Aa izr. hitküzspg koszorújaél6 virág, kék szallag e feliratul; „Kegyplétéuek jeléül az izr. hitközség Csabrondeikou." ... Koszorúját kitiné tovább : A sUnieghi szolgabíró hivatal, a sUmogli vidóki vöröskereszt nőegylet, ai sümegni olvasókör, a sümeghi népbank, a\| pömegbi takarékpépzár. Jegyes tisztelői \| barátai áital killdött koBzoruk közül feljegyeztük: ^Felbjthetlon barátjának: Sós fungrácz". Felejthet len jó barátjának tizUorf lst,váuH. i,Véghetetlen tisztelete jeléül LSI lguácz". „Mély réaz-véltei Khon Iguáoz ja. a. t. A jelouvoltak száma, kik a végllszle-\' letadásra Ut/szogyüllolc, több százra lehelő; Ott láttuk a többek közölt: megyénk alispánját, Svastits Benőt, JSagyi. Öyöínörei Viucze lörvsz. elnököt, stb. s !mondhatjuk, hogy akkor midiin a szerauciétleuuek özvegye nyolcz gyérünkével a koportó elé lépett, i elbúcsúztak m íérj és apátó1, ki orr-iyilkosok áldojata Tőn, nem volt szem moly \'köiiybo nem l&badlj volna\'; uom voll sziv melV no jajdullvvolna fel! l Ki kiséri lik ■ v^gnyugalmának helyére, midőá a pap letérdelt a végimát mondandó, Ifidón a puska jeldördülu^ aa áldozat, p;tórd/e borult mriudojiki — valláskülömbség mini Iniztelendő Czíjmpó j^lybeli káplau IJp^iaUl, ájtatos imátj kl^Uve aineuny urához, mondj: e szavakat mondá/LNe bántsatok Vwjou örök békét aj drága halottnak; legyen Ua (szombaton) reggeli 9 össze ismét a helybeli kir. törvén ^a leuaalionalia bünpörnek végtái^yálájsáj be fejesze. j Elnök Gózopy Ferenez, n lást A7.%\|\|l nyitja jiuóg, hogy vá pedig: lierczjold Samut, Kis G Stennát és Bonctól, valamint a levő Miikon józti\'fel és Kiss ü bakbérnü. , ! A tárgyalási teremben, vnli mint ainel-lékteremben is ma nagytzániú hallgatótág van, küate nflk is. Legelőbb is Kluger Betti, liesák Bor-l bálé, Leitner Qáapár tauuHnak, kik a Sóm-mer osaládnál szolgálatbau - állóti kk; erkülciij bizonyitványai olvastattak fel, u elyek mindhárom íhiiu felől igen sfcépeu n lilatkoanakJ Éji oly kedvezőek Gergely jFerenW ósj Keplár Tamás bsgolsi lakosok I prkülcti bizony i (Ványai; j íj. Boti Józtefce nézve több ih ilyről érkéz\' lek be bizonyitváuyok, melyek l< atObbje gyanút tzinben tüntetik fel a tanul, :kak az ihá-rot-borényi bizonyítvány,\' külei i)son t szL póteri .mondja tzavahihető üreg ijibernek. Azután s vádlottakra nézije olvassák t fogházi, lörztkivonalot. Ügyész Dr. Leky Kristóf nek meghitoltetését s hallottak ni kéri. Remete védőügyvéd \' > meghitelieléséu A törvéuyszék rövid taná elhatározta, hogy a tanút uicg i cm hilelteti< mit az elnök ki is mond. J31 n ö k: Ezzel a bizoéj befejeztetvén, kérőin ügyész úr ít terjesatétéro. Ügyész Dr. Laky ft islóf gondolt vádbeszédben, mclybofi eljárás és a vizsgálat alatt feln natok ügyes csoportosításban v nálva, kötél általi halált kér. lottra büntető törvénykönyv 2 99. §§-ai értelmében. A kitűnő beszédet melyen alább közöljük ogész Iprjndalmu Azután Dr. Fárnok \'Lászl véjló\'jo emel szót, kinek mind mind tartalomban jelet betzédi t szintén közöljük. Délután 3 órakor folyfalta :oil a tárgyalás; a terem tele közOuséggcl. Vádlottak bo-vezettetnek. Kluök felhívására Sebestjéu Lajos szólal fel. Noiii ismeri el IIerezte d vallomásának igazságát. Kétségbe vonjál a tanuk vallomásait, moly váltod volt. Kéri véJenczé nek a vád alóli telmontését. N Kzulán Tuboly Viktor! I gy véd Bonoz Jáuoi védője omel szót s a Ije yro noiii hot-ha<ó bünteiésnck közvetlen bi (Onyiték ndküli alkalipazását voszély.esuél tartja, utalván számos ártatlanul kivégzél lek példájára, kiknek bünösségük, ha csak! alán a iuUt li\'igou nem, de ezou a világo i éonstsiálva noha neiu InU, turátkozik Bf< aliára a jelos öls z jugtudésia. llosszii előadá-iában kilejt ózutáu. hogy védencze ellen1 a közvetlou n zonyiték fest nem lorog ót védencze szenélyét sem az oda, sem a visszautazásban sei ki fel Uom ik-merte. Szépen és válogatott szav akkal iparkodik bebizonyítani védencze árt itlautágát. Hivatkozik a lorténelemre. Tags Íja, hogy iköz-vetlen bizonyítók forogna feni Boucz Jánot Boti József-itáu mellöz-lleubonkérí tkozát utálj itási oliárás a vád bo4 kitűnően át* bizonyítási lerült inozza-llak felhatt* .négy vád 8., 314\'. és gy hutás tetl jen. ó, Herczfeld szorkezetbeii, ellóf liwczfeld lóvtttrjt vezeti skir. törv^ik-keti a (valódi tot«MSS Ji.wpK ártatlanoUat \|olí]itetc be, ltocy kí Merülje s jaulyót bűnje téetj Vódenezénef uyomményosztalék nem U lálljitblt, kéuéglie^oujk a tanuk vallomásait A vágás nem feiazévJl, hanem mát eezkös-zeí ejtetett; véttencza érdek ében törvényt ét ígáwUtél kíván. t j Stemete Géss, Kiss Gyura Jáno* vé dőjé s\|[ óráig tsrM beszédben futatja ki a t^rhejő Kluger Betti gelsei ét Keplár Ta mát és Herczléldné bagólai tanuk ellent mondó vallomásait t támadja meg hitelképes ségükfti A személy szonotaágbáni eaalatkés hatást ,ázámot példákkal illusztrálja. A pénz. kérdésnél egybehangzó körülményekre ujai \| s kifogasolja, hogy három tanúja esküre riéiu bocsáttatott, a nagyhatáatal végzett beszl!«o végén (elmen telni kéri védencet. K»váci Jlnot Marion nevü védenozc érdekében kijelenti, misserint ninc* beigazolva, jhogy Ja bűntettben réazt vett volna. VjégUl Froyler Adolf mond nár tzót Kitt Vptidel érdekében. Következett s replika élj düplika, mely után a kir. ÍÖrvéuy-taék vistssvonult az ítélet hozatalára. vádlottak a törvénytséknsk liáromoe-gyedórii tanácskozása után bekiaértetvén, Marton\' József ét Kiss Gyura Vendellel eg^e-tembcnL elnök sz Ítéletet felolvasta, molysio-rint ai rablógyilkosággal vádölt\' flercsfeld Samu és tártai bűnügyét szándékot em bőrülésből párosult rsblási büntette minősítvén s bllutetŐ törvénykönyv 349-ik §-a értelmében, élothotztzlglan tartó fegyházra ítéli ét a fölmerülő költségek fedezését a vádlottak tartoznak megfizetni. Kitt Gyura Vei del és Marton József á vád a\'ól felmentet nok/Ajvádlottak fellebezték, s királyi ügyész hatonlókópfellebbezést nyújt be.. D^. Laky Kristóf beszéde. Tekintetet kir, bün/enyOó TVrvcnytzik Aki a szőnyegen lévő nagy bűnperrel tUzetesCbbcn foglalkozott kétféle érzelemtől lett áthatva. Az égyik az elszomorodás másik a goudviselétbéui bizalom. . E i is mikor la bűntett szinhélyéu legelőször m --pillantain a& egész vidék közüszieletbeu álló Cin Iád 3 tagját agyon vagdalva és saját Vük özjiuétől elbontva, ~ mily szouioru g«l gmidoltam az emberi elvotemedéa iszonyú fokára, meg nom foghatván, hogy az Istpu képére ét hasonlatosságára terem tett lény, hogyan lehet képet undqk véreiig sétbeá s vadállatot iít túlhaladni. Kérdés váljon írni volt nagyobb a go uoiztág-e vagy a gyáva kegyoUentég, mely egy öreget, egy éazonyt és egy szegény gyermeket, — a gyengeség e Itárom kép viselőit — választá vérszomjas dühének tárgyaiul. Más részről í azonban a vizsgálat fujlo-ményeiuél fokonként emelkedett bennem isteni [és embori (fsgyis hatósági) gondvise lés iránti bizalom/ látván hogy a leggyalá zálosibb bűntett mely valaha elkövetteiett ldlfodezotlenUl t mog^rlatlauul níitrádui nem fog. íme a büuteh.- aziuholyén a légbuzgóbb rendőki, közigazgatási és igazságszolgáltatási ötszujűködésuekjesak anuyit sikerűit először kjiderjtoui, hogy .ja régibb időben ott szolgált iierzfeJd hűtlenségéért elbocsáttatván, feuye getétek közt ttvosott, mely fenségeiét t szoieaosétlen család kedélyére folytou ólom-sfilylval nehezedett, s ezen egyotleii a nép közbeszédjén alapuló adatból oly lavina lett, mely 1 lefelé zúdulva óriásj mérvben megnagyobbodott, kitejrjedett t inotl a gonosztevőket üssiozuzni íugja. E gondviselésnek tulajdonítom, hogy aj börtönök és fegyházakban,fölnövekedett vádlottak zsivány bölcsessége^ mely a {^vakmerőbb taganáa s a legaiczátlauabb ferdi-l tétek t az igaziiágdzolgáilalás gálád félrevej a magyar tzinétzek nj ret lo var társulatát; i kára hozta Gárré Iá- __,__zöldfa utcza végén épült az óriási czirkusz ; INágj^árjplou: rég nem láttak nagyobbszerü lovsrtárzuUtokst, de mind hiában, a szinéizet élénk működése leverte s csirkuast és bárom bét után megbukva, lovsikst eladva BzétxüjUöttek. A szombat és vasárnapokon bármire ía csordultig megtelt s nagy azinMör, Éelrnek óriási kör-gsllsriáján az Ülőhelyeken IkivÓl 600 álló karzatjegy ía elkelt és ez nem volt .ritka etet; Rikbárd tragédiára, melyet kántor Gyuszi jutslomjátáfeiak Vett, jviászamont a nép, \'600 frtos follll rolt k bntltó bevétel, Epédig akkor még cask 60 krajezáros zártszék ét 80 krajezáros körszék árak voltak; páholy nem volt s izinkörben, ezdk helyett földszinten emeltebb helyen — jobbról ét balról kót oldalt véÉig 200 körszék volt. Minden jutalom jáiékltzerdsi napon volt is valamennyi zsufoli báa előtt. A födetlen sréná-Us ss igasgdók oly szerencsések voltak, begy s naiker V kukon ss elősdást hirdető sttsssti sáasió. (Mseebek ezt sem akarta tű«u, ds s helytartóság ebben ít közbé lé-pett t SMfSBgedte j s tzabaOiágbarcz óts es vek sa slal nemzeti zászló, melyet Váraljak örmntői fényes szemei a Kötöe fölött vígan hka\|sl "láttak) kitüselett, még lia borongós idő V»lt ía, kiliaslsit, pénteki napokon ptdig, satkor nem UrtoUak elŐMÜst, majd mindig ai vek; «géss hébesstág^tk utol föl s térné, áa # tsMŐe gssdák s sagy flitt tijtíálkodó hoeiaiihtdáatsl ■iliginÉk, 4 gkl van tflsfs s nemzeti aáss)k taegint sem Ists Ili1 kövX Irts tanár éj vódenczei. Jfltgiuj. i F\\yypo-Cav\\éu Kmllla. j KoHltetu: FEIBDMANN ALAJOS \'n A rfgen várt kér. (Folytalát.) BHemélem, Rózsáin," szólt a tanár szelíd motolvlyal, milsözben a fájdalom ét nyug-tt lant ágtól halvány arczát ozirógatta, „remélem, Istenem segélyével remélem, hogy e kis irigy léget nem vitaed el magaddal. Est hiszem éa remélem;! „0 nem, aemjl" azakitá őt félbe Ró-tea hangosan zokogva. „No szóljon tovább erről, inkább mindm leányi édes kötelmemet átengedem neki Hisz tudom, hogy jól tel-jeeitendi azokat. \| ( algen kedvezem, azt én it hiszem; de még is legjobban azeretném kettőtöket, illetőleg négyötöket együtt látni nálam. Bőt azt it óhsjtánám, bogt öcsém és családja, 4e mindenekelőtt Huss is itt volna. Igen jóravaló leány volt, és látod Bózaa, ha- végűnk felé közeíedünk, ha a hosszú, fontos útra kall elkészülnünk, akkdr minden keserűséget elfelejtünk. Oly szívesen megboetájtunk éa nyírünk bocsánatot; vágyat énQuk magunkban, mindenkit, kivel s rokonság és barátság kötelékeivel összefűzve vagyunk, szivdnk-böt séoritani. Azonban s ctupa gondolattal keli éapsláfsdaAnk.\' Kit vártatraj íamét alkesdé s tanár: vKét levelet kéiaitstteta el, az egyiket öcsém, a máákal Hilda msére,_melye£et papírjaim köat fogtok megtalálni Easket agyátajelen-tM ktUdjétek elj nekik. Hildáról it w-■sláksalsa, te ót Hilda sgyssll ajándékban eéemlttök, kivivs a aMrstst: óe barátság aaoo kit ajándlkk mélyben iMsnswsledt rétaiül; baíosiósé tzsgéoy öeséis számára ít ksgyssuksyssSL a többi vagyon Mándori BféTws, kaflf toiadaenyilok meglenUk f^llllílliprflll \|íll\|llll Rózsa nem birt felelni, dolstok, melyek bensőjében a keserű- gon-oretott aggas- tyán elhunyta fölött keltek, s ikkal mólyeb ben hatoitakf semhogy tzólhatt tt volna; cták hslksn zokogott. ! nMo«t basa kell menn i\'d, leányom^" szólt a tanár, ki benső részvé lel nézte fájdalmát, anélkül, hogy segithei Itt yolns ny-la, .Nyugalomra vjsn tsűkté ^m és neked is haza kell menned,-hegy vőlegényedről álmodjál." \| Rózsai fölkeltJ csókot m; impt azl atyai kézre ót azután Brun atssonj l Híva. él ment Éásnápi reggel, midőn íi í barátját meglátogatta, Nándort \|a legnagyobb nyugtalanságban találta a \'tanár nyugá ja mellett difii. !A tanár nempalnaukodott tübjdouképeni baj fölD^t; de sokkal gyengét 9. {mint jközön-ségeseo ét valahányizor Rózsi eljött, aztta-paaztalta, hogy mindinkább f gvott aa öreg ur erejébeij. ózonban még in naig fél napon át jölimaradl atott [ót a Manii í-stedl eljövete-, lérS Való gondolat is örömmel tölté, és fp-\' kozák\'» rövid idő\'óts oly. gj )rs bsuystláii-nak induló erejét. , vfif: A vlnesUáll s. Pünkösd előtt néhány i appsl Manner-stedt tí.-ről elutazott. Hiába lisértenők niqg éraeGnsit tolmácsolm, szok c ak azok áltál értbetők meg, kik hosssu tár .dalmas zárán-dóljját utás, s szegénység és i ólküjözét utais, vésne a régen óhajtott czél iái látják mi-gutát. jK piHanztbnn, aaon napok határa! köaty •siolynek gyakran lelle e* és fájd^loiá-teljes órái fölöK s fnledék nységnek tOtfl fttjröís bsrilá dát radöit < t azon nspojk közt, melyek világos jénylŐ Imjnalpirtól bé-viiákitvják, éa tselfek fénye I ékét ét syugai-sut nyijL ezen jelentékeny forduló pontok köspíj lélek mimegy két vi ág közt A sin, át anyagi a nyugalom s as élő Mellem, mely s hit gaaébk rétegekbe imslksdik f kell, ssárnyam mé- Távol a rétegokbeu lebeglek Manner-itedtl gondolatai miközben villámgyorsan H.-felé BÍetett. As [elmúlt idő, midőn mint ize* ffény zenetauitój a gazdag keretk. tanácsos iázz ktlsaUbén megnajlott, és azután lassanként\' s kegyben emelkedett, mig végre bá-zilinéát-félo lett: mindez homályoisn, tünt fel előtte, ciupáu azon est, melyen Róza szorqjme ét hptége fogadsimát nyerte el mintegy fényetl csillag tündökölt élte^ égen és oly baráttágoian fénylett azon hely tol4 hol lelke az eíluult években anuyi Vágygyal éa tzerolommol időzött vojtl i A tanár ttándékocan1 titkolta] el ílauj-\' nertledt órkeaésénok napját, bác Bóym. kö-nyöíjgött, hogy\'mondaná mis neki, Éjf^l elmúlt volt, midőn Mannerstedt öreg bsrátjs meghívása folytán, háza elé hajtatott. 8run asszony, ki megérkeztére elkészült vott, lejött fogadására éa s lépcsőn a kajntány által jtdvösöltstett.Aí hálóköntétben ét napu-etotim ugrott elejbe, őt letlvérieien átölelendő. Karonfogva aétálf a két fiatal ember a tó-gadóterembe föl. riCiendoien kéli maradnunk," mttngoit Náodqr í a bácsi gyönge éa csak éppen most szenderedett el. Azért jobb, ha szobámba megyünk, és Brun djbiaouy len szivét az iránt gondolkodni, hogy ágy kit friisitőt kapjunk.\'" <~« Ezzel a kapillnj Utat mutatva, elóre ineut, miközben Üannoraiedt lámán utána sompolygott. -- Midőn csinos tebbábalépték Nándor a várva várt drága vendégnek még egykor kezet nyújtót ósszivSyejMn mondát „Isten hozta, leoopb rector ur: u» vjgyen tl.az ördög, ba u úrra ismerek,1 nvó hozxjfc, miközben Msnncrstedt fojé\' világitól,\' éa vk-lódi meglepetéseel látta, sánt válMaott meg Manneretodt előnyére, mily lett a stép, nyúlánk Ifjd, offtcljjM pompái férfiúvá, kinek nemet ét kellemet, vonáqsi tellet pítzháng-tátban voltak) azon tinteaéggel, njwy egééi tsM#0\'\|Td%jssve Vslu A osmos psjpt öltöny, Manferstsdt sissé halvány arssáftos, mdíy jé* ápolt körazakáltéi volt árnyékolva, igeKjól illett, - j i ÍM nf^"\' jwlési lörskvóaóliM ösazpontoault, szntial foksólfokra, lépéirá I Apfusre mégazégyeniive íjss igáwág tenypi által1 luogteiniúititve ktt nfost mszán betelleaUlt stes gonowtevőköu; Llonto gradu ad yii dictatn tui divjná prose-\|íít iraL tarditatenmue tumicii dravítate corn-jpénsaÉ." MíodeoskH\'Í ! bátor vagyjok oonitstálei »t, hógy s végtargyalái miudsn ^bázisai -jbsn igen otekály kivétdlol s vádindítvány jérveit fentsrtotts J4 megerősítette. Feletle-jesfnek tartom IsUt ezen ügy történeti Jefo jlyátát ismételni. Miként a vádlndilványban már kifm-lóm ismételve langtulyozoi^ hogy jelen bUndgy bes ss értsimi j biittéorző, felLojtó vagyis a motgaUbip Hjraíela Samu voít, p4g olykép, I»4gy az ő végcélja a fér- • imtzttfs vagyis sj Somnier citlád mcggyil-k«ilá«ára volt íijáinozv^, minthogy podig arra vagyona \'umji jrolt sem egyéb, mát s -Ishnasmódja, Kárfon József tauáeiára legal-1 lalmsiiabb eszköikfut liiaga mellé bűntársul Kiss Óyurs Jánost; ez iimét Stenns Cseh Istvánt ét llonct Jánost választották, kibővítve \|s gyilkosaágí torvet a rsblsasal Hogy Herczfeld iSséijs a bosszú, illetőleg gyilkosság volt\' i ltogr mindkétrétfdbeli bűntett a cziukoítársak ehjre mégfontolt Szándékával kövüitq\'tett el, jgácolják: Í-ször Hercudd saját eljíkéizitő best.\' I-gétése Martonnsll melyben rakmint^t utóbb a jelen végfárjnrsláson ír, a legnagyobb izeuvédélyosséggél pénletezi inna kárt, melyet állítólag SzommeT ökojzott neki 150 Ifrt erejéig a azékáJláii" viszonyból kifolyólag. lázon előadáá líiindftnkii I meggyőzhetéti, jiogy Herczfeld eltávozása óts Szommeréktó) ezek eílen folyton boisst lihegett. 11-szor. Ezln bottzu indulatot igazolják Orosz Lajéi, Holjaer Lipót, (jdrovíc* Mihály, de kűlMöien éa leghatározottabban Bzéleti litván lat u,. kilől kérdező „hogy van pak a kutya áómmerék" azsu váiatzra Jól, kzok boldogok ee fblytón vagyónoBÖdó^ on\|-lierek* dühösen fölugorta t magából kikéire kiáltott fel: imegnyuaom őket, ncnl byugtnom, iqig a .vprüklnm jicin (iirdöui." ! - UL-szor. Febraár U én ja imícor Oelsí\'-líoz kÖzeledlok Herésfejd ós rabló tártai, h\'i Vették; a lőfpgyvprt r ázt joijőiiou fmegiőliöt-ték, holott ezen aitjűl baltákkal kol it elvoltsk iitvá, ezen előkészület egy oite-een s gyilkossági szándékra enged következtetni. IV-szóí. Hégr s rablás ctak a büuiár-tsk részére kigondolt esslétek volt, az kitii-«-1J7 jjio^fgjj j,USSZRS ázólgá-sérsál j jól kitsnulta, micze-kefeskedőnek s háznál ns- " U heverő pénze tohs tem lilik abból it, hoj y lista alatt Szóim rint eunek mint gyobb inenuyisé{ ;i szokott lennn V-izör. RÍ többi ciel«< gof Betti I s idek mégis kűlötjöjon Herzfeld szón értiwü\\ LlésébŐl ét oiősdssáuól, melyet ezinkos társaK HÓI nyert a rablás stáo, sulikor Kauizaa felé vágtattak kitűnik:\'hogyjSommerék — leg-kisebb ellenállást sém tsnuiilottsk, minden pénzt és értéket fa rablókkslr szobáról sso-\' rars s s boltba jm^nve előadtak, sőt utoljára takarékpénzláii könyvvel it őket mngki--Inátták, miből vságpon kitfluik, hogy, s 3 [áldozat mogkötöjeése és legyilkolása a rablás ét fosztogsUjs befejezte utáu történt, te \|hát s rablást ilW őlég miudoo szükség nélkül. \|legelvútemedettebb rabló is csak ellenál-jlás t felfedestetárí kilátás között tzokot gyilkolni, minthogyj jelen esetben minden ki-Izárva van, kétségtelen hogy a bUmttöveUég [előre megállapitett, terv tserint, j s fe bujté kiváutégábos kppQtl s gyilkosságra, mtut határozott czélri is .vélt frsnyjpys, s ez ál tal fejezték be a boaszuálliw ördögi művét! U- Avagy mi más értelme lenne rablái siau a megkötözótnejc s levsgdsláanSk Herczfeld psóiu s bisonyitékok sulva slatt különösen Iházkutatáskor nála follaliUt rablott tárgyald álbl legyőzetne, töredelmesen bevallotta, i hogy [s Soinnfer család kirablására ő von érteimi szerző, i s tekintetben valliiuáiáoak miuden szara a legréazleteiebbe i megejtett vizsgálat körülményeivel onny ra\'m^gegy oa. oly ssoiHm tár gyai ét okbel Öusmggéebes van, hogy ipeu ennélfogva lezén Ulntársi terhelő vallom^ Kit Qyura Jáupa, Stenoa Csoh látván é< Bonca János ellen teKeaen bisonyitó erővol1 bír. Hozzájárul iierozfeld vallomásának hitelességéhez azéu körülmény, meljaasriut a többi vádlott tárni maguk som állítják, hogy Hercafslddel haragban lettek tolna,, tehát még osak lálszá(a\|tem mutatkozik, IkiWj Iki-szu vagy mát lidslstból terhemé ŐketT feltéve azonpau, ds meg nem enged ve, hogy Herozfeldpeli bűntársait terlielŐ valló mására eeinmi luly sem helyéztétnék is, azok ellen annyi ét joljj nyoméi bizonyítékok nae festettek be skizagálst ée végtárgyaiát során, mikéut bűnösségük teljeWn bcgrőiw-n, tőt hogy s felsőbb bmkágnsk kedVenoi ki-fejesésevei éljék ;Lattnak tehetősége is ki van aárvs, Logjy ezen büntettet mások mint ők követpieték volna el \\\\ Hiaaee s bűntett előtt, alalt lét után vakéit dolgsik lépésről-lépésre l^tujtó bizonyítékokkal oen-tutálvák] Azok uly taoröt össssföggéabeu vannak mint «feyjgéjp egymást mozgató ke reksi. Eseá ternelő bűntársi vallomáson ki-fül beigazoltatptt ■ ugjy anis a vizsgálat és vig-lárgyalás (során, ílögy első, másod, baruuuf éi negyeifitad^ vadiották a raMógjrilkosvág már IStíl. január Jl-én a alkalmával KsSreaer korcs Iták, hsaotolóképen s gvil-kgyis isbruá^ i-én íiögy négyet együtt vslának pst maguk is betsmenk, együtt borosták, közösen egéar határozottan vallotta ezenkívül Farksa vagy Vs-S négy qúskoetárNtak tt történt tslálkosáaát, tanú tétadásUál aa, kogy agyarnak egymáautánjit a elkövkóis elői IsÉhini 1® májában kottág ugyauoU "9J wh lm káis J tebruár levtontoial a bűMaöv ghlfrfu tttffél UesttlaliMal megeg) e\|Alag A —Iviala iftgjafoifk e^yMhoí \|in4lnmaéjéin s»ng«3 köverimiatetnü {mgy izmitól átvett őt é» tiVulluVőket Hm?Md k-tíiv^u^lvvl adták el • illák mag aafk totál. H«rustékl tarfceló tHewwii a hÍ M"^ ■ég éa wjjlás napján (íí>t»Hitj UlálNvJUttk ^mHm biaenyitekm kópeá yalawunnyi »adlott tjeü, álUrok uon shecialia kfirUI-conj^rc, »»lvek HarmMet) kivül ajöbbi tádleMaket HMfielik I 0) üra Jánost t irhel l-rtr Kluger Bötti tanu, ki vök baailtotvéf i felismeri i teljesei «z«n tablónak, ki h Bofuinor cspl yaita viaaaa, ki • bejárt • ki rák ebedlőjébe iörtént ] ujolsó 1 Wlaissott 4 meggyilkoltak j« " t-ar.jBtoeák lWllála ozoij alakja szúró tokintolol nján á tablót Üár iieia oly gw Bolti, felismert. határozol! nn, ram ZOlll" határoz )ttyi\| Moltdl 1\' llH/iU k a öoi ime« enionotpldutAú jjatáaa. Vádlott hángja golsoi QKVlk m BicsákiBor- p-oij. Császár Lajos íHiiu bálával láegegpzö rnílomAal iesa. 4-er. Horczíeld j-altoiuáeá szerint 1 ral>-lúgyilkosaág olkövolésb Után jknca Jáqns fo» gátján Bagolára vágtatlak, hol a korcsmában, mely líore/W\'l lakásij, több ottani jtalloüok által feliioorltirtt, Ilv lietároaott tantaMGoiv gely l\'Vtymz, loénink^bb a a leheld leuhalár lor.oitubbáti Kejplnr Tamás óa Luokoubjtelior Fáni, \| 6-öij. Ezen vádlott a lemvakmoj-öljb ha zmlozásukhn Jk.evered\\fóó arraj iiéayoJ hpgx a rablógyilkoeság olliövi>t<í»o utált általa ói szü-Jfi álul elpazarolt feltűnő nagy mennyiségű pénzt hol szerezte, léptoit-nyomou megfogatott ós elleutnoudásekba keveredett, így: ] Mikor jött össze Vjendel mstvérjjivpl Tatár Mihálynál^ továbbá ,aaon ailitására n ézvc. Üojjy a mint testvér jévol ösmöjött, laajuiial ct 20 irtot adójt neki, holott m állítja, liogj tuiu«lt>mo osak G írtja volt, I x Pazarlásait igazulják Neusinger Béla, 1\'iuijM Mari, Üsztovioa Éva,! Tóth Ki lalin, iiagvloiitöeágu Fiaober Móriéi tanú ajtón val-joíuása, hogy a Kis család végen tartimHi, rvui>-uyv sem volt, Ijogy pénzt Tcapjon, liiába ko»utóit a t\'gynercaaic ngcaa táratlanjullndóa-ajigot lizettdk. Haaouló at esdi Benedek Jó-anetnéf, kinél a 3 hó elolt tett aióaaágot ugyanokkor vimatisetiék. Logtoiliolübboii jolentkéanek akon- kíl-^rüJuiányek éa a valóaammlewjég bélyegül a(l-tik aaou előadásra, hbgy anyja 76 frioUadott volua a itehiu váaárláara, nnnt olyan tőke-p6nxt, malyljfel inár nem tuikák mit qainál-l»uuk, -4 hogy koroimáról-kbro«mána jtivor-uyálott Vendellel, hagy félmluua dohányvá-•árláara Krompaclier rál kakpnyai konsamá-loanak 15 frtotidott, eaenkivttl Vendel jicacae által anyjának leendő átadási végett [6u Irtot kéabeiiteit, — mindoaen tivohtya, atolatlan adóaaág fixetác, haszontalan beváaárláa világosan uiuUtjájk, hagy Kíbb Oyura wáuos axoo páiotel küvoltn el a fefet leirt báloykó-dist, mé^et a rablott Stommer-íélo poushŰl Bagolán oastal^kul kapott. I lüau \\ idloU g\|iuoac«ágara rautatj hogy azon vádlott tiraait, kikkel (együtt gjlerme-keskedetl a nevekedett fal UMgtagadta! Ijdgy iaoierné, eaak is\'azúrt,\' liogy [még á [átiza-\' iát ia allierUlje a gelaei rablóigyiíkoBhági aaü: vétségnek. II. 8iaiina Csen Iatvábt terhelik: {•szór. Kluger Betti, ki lérindléiiöl benuo ason ial) fit iamert feli a Mi legelfisaör lé-.petl ütofivierék szobájába. 2-eior. [liicsák Borb/ilá icrmutéről, agyanilyén hrtieló kÜTetkeztefóat loai illene. 3-azor, julergely F\|roucz taun a gyil-koaág éjjaléu II órakor benne aaon ogyéut tsinerí tisztán, ki a padjen legbellll Olt Herczfeldoél a bagoiai korcsmában. 4-azén Keplár tai^áa ugyanott dl képéről leghatározottabban feliamerte. íp S-ór. Hatsoolóképek Lackenbacher Fáni Vgyan\'ott ugyanakkor tilágoéan fuliamerte. vi 6-sáor. A házkutatás Alkalmával nála az ágyban elrejtve február 5jéu frisseij meg-töltött piisktrS egyéb liszerek találtatlak. 7-ater. Ellenmondás és hazudozáaban megfogadott február 4-én opto Kanizsáról történt hazajövetelét illetőleg, azt vállá ugyan-i«, hogy aa napoo eale / lés 8 óraközöli már haza ért, holott aa első kutatást tóljesitő l iglárok$ak mini Márfi János, Parrag Lure, llarió JóMe&ek azt vállá, hogy Bönea Jár uosekl egyQU a eunek azekárén éjléji egy éra után érkezett haza. 1- {• JI^ Bonca Jánost tja\'rha.ljk. 1-aaör. Kinger Betli, ki iarmetéré nézve liaaonléutk mondja aaon raMóval a ki a iafaUúk közt lép«U átbmmerék szobájába., 2-wtor. Dobosi Jánoa a Boncztólí lefoglalt k>galot hazoolónak mondja aaaal,\|a me Ijia-a flablék elvágtatlak. 3 «or. Kováét Fétor tajüu a Icjgliatá-] sottabk bizonysággal oonstakálja Bol.cs fo- gatjának azonoaságlU a rablóiéval/ állítván, hvfj Üiiroa-BarénylM — Béncxnál rögtön >\'isn«rt« aa egéiz fugatol. Előadja mi-sasrmt « aaakértM négyen voltak. 4 star. A Ötonna Oseh Istvánnál 7-ik fKst zUtl érintett tanuk vílégowíii uiegezá-\|«A4k Ijtytí® Jánosnak aaou sifi4im(uNrt kuktában a vizsgálébirö előtt teu valoaáa-sal ia eilankeáik) míntiia febi", 5»én roggol i éraka« Mk liavft séforáiól mont volna Wa, mert timm k4iégi«leo, hug) «jffl mán kárfM rabló csétohnráiát ptöíiaa (atváni Wiirtá kasa. KHUaaioi^áena Jeveröddil «ó-f^áral U nővéréTel.iaely atipewee^a MS aiaW kéfaa attama. Mr. Azon körtiim&yoál fogvaj kegy HwNtí vallomása és knéb fiatok Mytéa Mutstáln Ma íMhnM é »ab-iÁ %mm iáaae fogatán mm^ik OeUr* I mak rím* Bag^rm, rerftój^ M^W ki káfes 4ts« OasMy Feijená lm mrn M«\| bojjy Ml 4 én éy^ i» hMÉAiiI ■aféikiaHI ny<aé hitfUHsaaa Is........ m#i m Mi wwt, ki 111INkMb akvaket vi«U PÍ iafMr Tmü atyaiakkor «\| Jel Boioa János iaemélyét hangjáról, alakiéról leljeaen ós határoaollaa lalistnerte, a Homok Jáns félő logatpt a február 4-én Bagolán láiutt fogattal lulaonlónnk mondja. Tar. Ugyancsak Bonca Jáuoe ellen aa" ját boiemeróav valamint Wtiaa Jóaanf és Ii pót továbbá Voketa Mihály, Tóth József, tanuk vallomlsa Által ktllöuttaeá aaját anyja éa neje ollenmoudásqival bwyőzetéit, hogy á folyó évi január 16-áu éjjnl! Weiss Józeal kárára ulkp.\\rotoH\|^9l) frt órukű betOiéaes lopásnál habár^-laltleges kAnrpiufikOd6«o be lioin igaKoHiáló ia teljeaon, —j\' rátke^tége a jogtalan cjUjálitáBra néavo kctaégtelmi. ílindfv.okol egybflfoglalvk tehát határozottan báigaaollmik látom, I ogy Herczield rablási Qrtvy alatt s a gyilkossági boszu határozott kikötése mollott tobomá Kisa Qyu-ra János, Btcnna Cseh Istvánl éa Bonca Jánost a golsoi rémtelthea. s hogy a lőfegyvq-rck éa lejmék elŐkésailése kqránlaoin a do-lus aventualitására, hanem a djolus praedeter-minatus volt irányozva, líogy ilt nem a büntető törvénykönyv 340 §. utolsó bekezdése forog fenn már I—IV. alatt jnlealetétt. Ha yalabn óa valahol, jejen esetben feljogosítva érzeiu magamat azonl állításra, hogy a beállott eredmény legjobuan igazolja a szándékot. Tisztelőitől kéreiu tehái méltóatassék Ilorezfold Barnul a gyilkosság! és rablás bUu .halmazatainál mint telbiijtót éb tettest, Kiss ftyura Jánoa, Steiina Cseh Litvánt és Boncz jláuost mint a gyilkosság éa hü>lá« bQnha-hatalmaaataibani teltoseket a magyar bllntető törvénykönyv 278. 344 óa 99 ik §-ai különösen Boncs Jánost a 86& Q-á értelmében a jogtalan elaajátítáa vétségében bflnöauek ill«-tőleg vétkesnek kimondani a eaórt maguknak mégérdemlett büntotéaoUlJmáaoknák rot-tenio példájára kötél általi halálra elítélni, valamint mirid a al négy véd\'oítat egyelemlo-gesen a bSnvádi eljérási ós kulönlogaaon rab-tartási köllaégekbeu elmaraast\|űni Egyedül a lialAlbűuietés aa, mely vádlottak gonoaztetlével arányban állj a bttkv. igeu bölcsen alkalmazza o bQntotést a legsúlyosabb ibllulottekro; alkalinacsa mini a társadalom végső önvédeliuU csikótól azok ellen, kik auiul ielen bttnper vádlottjai ádás -dühöngésükkel közveszélyesek a az ember legbecsoaebb java az éjei és vagyok ellen irtóháborút viselnek. Vélekedj ik a szőrszál hasogató okoskodás bármiként, kétaéglolen hogy a halál legnagyobb bili tetéa,. — mert bármi szenvedés, bármi asigoiu fogházban a szabadulás a egy boldogabb jövő reménye megédesíti! az életet, de a haálbdnteléa hí-aonyoaaágá a túlvilág iszonyú rejtelmeivel a kövnlkezméityraivol lesújtja ij megremegteti a legouoasabb szivet \\ is, — hiszou mily igazán mondja Köleseink „halál a csatamezőn dicaőaég, j halál a kórágyon megnyugváa, de halál n bitőfán gyalázat, mely az unokák azivében is ég.u Noha Marton József áís Kiss Oyura Vendel ollpnébcn a vizsgálat I során «terhelő jelenségek! merüllek fel, jninCaaonáltal ol(\|-gondő bizonyiték elhéltotósükliMZ be nem sie-rezletlietvón, folbieulésüket innilványozom. Orom Lajoe ellen a viasgálat \'foganá-nnlosithatáaa végett kérem i vonatkozatos terhelő vállomásuak a vizsgáló bírósághoz leendő áttételét. \' Weisz Józsefet — kára teljesen meg-állapítható azuttal nem lévóu ■- polgári perre utasíttatni inditványoaom. Tekiutetea kir. Törvóuyskék I Önök előtt áll a vád összea bizonylataival. Ed mint a jogrend ; képviselője teljés bizalommal nézek határozatuk olé, s habár az Önök Ítélete véres sírjaikból fel nem tár maasthatja többé a saereneaétlen áldozatokat, de elrémileudi messae vidéken a gonosz tevőket liaaonló bűntettektől a aaou hitet fogja megerőaíteni « békép polgárokban-hogy van törvény és igaaaági . Dr. FAroek Lfailó Yé<ibeszéde. Tekintetei kir, törvénytlék, bünjenyitú birótáy ! Babláa jéa gyilkossággal! vádlott üercz-(eld Bamu részére a lek.. kirJ tazék állal védőügyvédül hivatalból \'kinevezve levóu, vau azereuoaétn ueve^ettnek rédmiuére követke aőket terjesateiii elő. Inkább kilenczvenkilenoz bűnös szabaduljon, mint egy ártallau elvjoszaaen. A keiieaztéuy egély eseb örök igazsága mindenkor Kit a mig hit leena e földön, azon fenkölt eszmének ragyogni éi élni kell. Alig van bünügy, melynél ne lehelne hivatkozni ezen kifejezésre, de alig volt büuUgy, amelynél inkább és jobban lehetett hódolni e nagy kifvjeaéaoek. A tudományi emberei egyenlően hajolnak meg eaen megtürhetleu Igazság előtt, a bölcsész vita tárgyává teszi ázt, mert axiómának tekinti, egyedül a jogász közönség az, mely még gyakran aláveti a száraz törvénynek s uem bölcselkodils, hanem (Q-fe hivatkozik • ítéletét ounét olvkaea ki, a liová a táreadalom aa igaaságot vélje letenni,\' a törvényből. De a törvényt,- még ha esupa böleaó-aaek állították volna ia nlő, azért emberek alkották é az emberi mőveknu örökké fog mutaikosai a gyarlóságnak kisebb-nagyobb, árnyéka lí ettől uem lúenlí még a büntető lörvéky sem, mert láttuuk, tudunk ós hal-IvtttnV eéeleket, midőn a legműveltebb nem zetekuél a büntető igazfág liisiáJra ítéletet hozott éa bajtolt j végre a törvény nevében a aa igaaáág rovására, s csak k védők uek jutott attk aaareooae, hogy a példán okulva, a jövő igáaságszülgállatáat tdkélyeabilse. Igaaaág éa lörvóay nem mindenkor it-r mag ogymáaaal 4a aiat jaaliua, porcai mun dWj elv osak visiaaylagúaan alkalmazható. Ha volt valaha nagy f* eansatioaalis büuflgy, agy eat tagadhautlaeul annak kall fliítfuj^ nOuk j de ka volt valkkk biuO^r, majy-ben a bbjó Ukiiatt midőn itálatéihiiüétta ki, agy a Wentetti kéiaégwaaül aaok köaé lag tedoiaá, m#bao as íjélk a végtárgya-Mb Iwíwjsaésa eMll kOaayaiibOn asgiiaekné, ÍI A \\ lí ; nak vélelmactatatti mlót annak vágozlé -ol, — mert az olifi benfómáa, mit a rémeseméi y a kedélyekben megafketott, fokkal orőfebb i olt, hogysem a totjesok felfedezéaéro aa ii ilat meghoaliatónak na\' vélelméaUatelt volna ée mert a midőu a vádlottak aziarŐl-aziore < lőí-tünk állanak i a vwtáigyaláá befejesve I5ji — azt láljnk i] azért kell meggyőződni hogy ai első bényomás szine ualaváuyddik a. a •bűntény ha két e\| lőtt is követve, letleaekre vonatkozólag habozás állott ell,a keblek hullámzanak a kedélyek .ingatott " bírónak nincs más léltó\', mint a törvjkny coll eh: alkahuaaása, melynél a jogásznak is meg adnia u bölcsész olŐU /\'bevallani kényti hogy inkább kilenczyonki<iinot bűnös szabaduljon. mint egy ártatlan \'olvoazszon. A szőnyegen forgó büuUgy tény áll a kir. ügyészség nesociak előadta, ha annak {hoszanalaitisjfestotto,még pedig iaát lem ig pouig azon élénk/ázinekbeu, melyek a védelmei .naj yon megneheaitík, a melyek a kir. ügyéaz ui ínk kiváló kéaaiiltaégére engednek kövotkozl tni, míndaaonáltal olőadáaának főbb ipoine itü-mai olyanok, melyek e kedélyoknek tem kevesebb lehangoltaág&t vonják szitkáé, ké-pou maguk utáu, mint lekötik a figyo mqt a felköltik a borzalmat. — • Beszéde szói ok-lat volt tek. kir. törvényszék inkább, ; línt vádbeszéd, mert mig atnanuak minden kellékével birt, addig jnáuyzott belőle azor bi-agnvitékok összegezne, melynek alapji n a biró nyugodt lelkiismerettel inondhatn t ki védonczoui ellen a kórt súlyos büntetést:. A vádbeszéd a megtörtént vádculek-inény históriai adatait magélian fog alja ugyan, ki is domboritotta mellékes adagokkal, sül a szereplő személyeket is b°niu atta lek y-zik iné- lei- ■alti egyenkint a nekik tulajdonított búiicai ményék mikénti elkövetéséből), de hián belőle ajz erő, hiányzik az egyes óseleli nyéknél ama bizonyíték, mely kétsége zárólag képes lehetne igazolni, hogy a Vádlott és nem inás<. követte ol aaon büntetéudő cselekedetei, mely annak tulaidonitva kan. Sajátszerű esemény ez \|ok. kir. ta lék; hallani a vádat, élénktm clSíik lárva láti i nz peiuény egymásutánjait, csaknem kézzé fog-\| lialólag mutatni a biiouyilékokra, a már már 1 elhitetni a hallgatóval, hogy a vádcselekv Ínyt I az kövolle al, ki^aazal a vádbeszédben ter Jielve van; — éa mégia a lélekbúvár nem habozhatik aaon hitében, hogy a \|küz\\ Adló maga ia leazállott a hideg váa közöli hol, ette egy lépcaőt foglalt el, mely, az éraolei nék imged tért, hogy bár fedezve, de njogin itat-hafaa magát nemes alakjában az iszony ébresztő cselekm,ény elbeszélésének ideje alatt az érzolmeken uralkodni noiu tudó miig rezgésében. Ezen lélaktani varázs áthat \| ám min-doo emberbe, sőt nem idegonkedik att U a jurísta Hont, mert 8 ib ember, nekie ii ok-, adatolni kell a határozatot, még pedi\|: inkább és jdbban, mint ^philosophnak, ki elméletileg (ejti meg feladatát; a jogáa a gyakorlati téren (is kell forognia^ paj ohologgá ia kell lennie a e mellett fegy viselni keblén á büutelő törvény poatu mait ia. f Igen tele.(kir. tazék, leszállott a I ideg állványról a kir. ügyősz ur, s fényesen igazolta, hogy szavai, habár szigorúi tört ény t követelnek, de iiem kevésbé követeli az gazságot is; éu a magam részér&l épug államügyésznek tekiutem magamat mos elfoglalt helyomen, mert közérdoket képvi elek közérdeket, moudoin követelve törvén t és igazságot. — mely\'et megtagadni védeni /.omlói uem lehet, tiltaná azt a közérdek. Igazaág és törvény I ezon két nag t szó aai mely; ma, mely ezen lefolyt ügybeu ittgy szerepet van lúvatva nem lejáltzauL Lt■ nem megoldani; de a kérdések nagy kérd tévé válik ilm, , vájjon lehétaégos-e törvény l ,óa igazságot a szó teljes értelmében jblon ügy uél szo<gáIlátni ? Én a magam tapaszt dása és jogi ieffogása után határozottan dedará-loiu, hogy uebezebben megoldható Így > tör véuysaék ítélő asatalán még nem volt soha szükség vau itt az eniboriaii, lélal tan tel-. jea, törvény tudomány ogyosiLésro, ezek sgyi kének elhagyásával mojst, oz ügyben tör ényt osak nak cho-érül attt- és igazságot szolgáltatni r~ lohentlsn nem is csoda, mert mig a szőnyjegon levő bünoaelekvéuy tárgyi tényállása kenőit taitó körülményeivel kélségbo uum vounatóli g fel van állítva, addig s3 aunak Qlköveté lével terhelt személyek közölt védenozeih az kit a közvélemény leginkább vádol s téiyek mutatnak rá, hogy mily nagy itt a tév aués. De nemcsak u kiizvéleméity vádolj i vé-deuoaemet, mely az ebő szárnyra kapóit hír után tévelyeg ja nagy űrben, lianoju vá lolja Őt uiaga a kir. ügyészség is,\'\'halálos b lute-lést kér a törvény ésij^fuíság uovébon t Iloné Ítéltetni ós én látom fú igeu tklnelt íjrák nemes homlokán, lidgy a törvény* juelU i al< kalmazhatásanak munkájában oda ko noty redők gyülekeánek, ue aaért bár min -lett légyen is védenosem égé zlborulvaL aa irt a villám losujtáaival —elemek hiányába), tar-tóakodni kall. Azt említettem, liogy a köavélkuiéi f vé-d<mozen\|et (orijéli leginkább ugy k. bü ic.ie-lekmény elhat^rozáaával. valamint végi (hajtásával lis ; ámde, mi\' az a kösvjélem ny ? s?gy sugár az, melynek eredetét uoni \'ti íjuk vájjon (a napból vagy holdból satroja itas-muK-o, ámaa ujiljiokraj! emez alin^öivei Mer mérlfölare Mk lőlünik és inOgw ama mak ■ngára melegít s szeműt kápráztat, émoi iben jiiiiéa meieg, iitneaon i]toy,:merl hiaaen, bágyadtsága mutatja, 1 bgy osak kölcsOiaött viliggaf kaozérkodik \| éppén \'ugjjf áll a köz-vélemény is. aasannt hslyas vagy Jiely< Men, a oiiat i eradeta biatoa kutionáabal, h (alas adatok iiyomán áll elő, avagy gyéngéhb iiap-ból, asák kökWnaött ISzavak, azdn ui< ndo> moádáp vfcal asárujázásái., j Aaeal láftolItU) védek Mm, Imm y I SommW Mm nak.- wjens^k»\| volt, i köv tke« ■ők« aj bfless jskvé^fi Ő gi)fldp\|ta; ki bem-esak, de aat végre is liajtotta. J- Mm nge- j dem, Mgy a közvélemény aa «lsŐ ké dési lielyeeen iogu fel, sőt Igioolva il van az- által, mett aa «\|/!nromozások ip ennek alapján lőnek megkezdve, sikerre is vezetty vizsgáló .bíróságot egészen a második kérdés magoldMy; ámde ilt felakadás törtéül, mért védéaosem nem habozott beismerni azt, a mit telt, vagyis Bzommar Sándornak ki-rá\|>ollatását 4crveltc oly módon, hogy még aat ia \|náaokka\| foganatosiiatta, maga! a lat-(ebeket asak/á helysainére vitte, s bár a rajbláa árán féarzctt pénzből osztályrészt vjítl is, azért ptel a gyilkosság nagy bűntényével alaposán vádolni s bünleiűi nem leliel, s III ezen kérdésnél a közvélemény habár ■meginnrad is teltevósébon, a mi oaalc kövutkoztaióé Álapján lett felállítva, la ja-gásznak .továbli kell menni, mert a mjUooik lépést vagyis a gyilkosságnak általa (stt el-követáaét vagy hozzájárulását védenctem <már nem ismerte be, következőleg a közvékmüény igazolásra azornK A jeled ügybeiv a legfontosabb kérdést ocvbtlonüiia gyilkosság elkövetése képezi, s!aat kell\'büntetni az arra mért büntetéssel, aki aat elkövette. Védonczem tagadja!, hogy a gyilkosságot ő követte légyen ol, aat is tágadja hogjr társait? áunnk elkövetésére fel-lilvta volna, sőt vallfemása as ollenkezGt bizonyítja, azt^Qgyanir, hogy a rablásra vál-lálkozolt társait előre oda utasitotla, nogv a SzomiÁor (íialádon testi sérelmet el ne kö-vnssonek, m a i\'uídőu ibindennek ellepóre a gyilkosság i olküvotvo lett, s nekie jtudtál aidatott, —j o fölötti keservében nirjt, s a tényeket megdorgálta. —i Mi követkozik ebből ?xaz, hogy o a gyilkosság végijahaitá-sában sem szellemi, sem anyagi móaon részt nem vett, s niacs is bizonyítva ellenek hogy abban bármily módon részes voloa, következőleg a gyilkosság bűntényében egyedül azok bűnösük, kik azt phytkailpg végre hajtottak. \| * Nem áll az, lioky miután védénozem felfogadta társait a r&lásra, ezlekkel legyen-lton bUutothe\'.ő minden további cselekmé ily ért is. Ez tévedés voloa a,biróswól s uem -helyes felfogása s alkalmazása Iknne .a tbrvényliekj mért átalános szemponllól te- Íiulve is biruiiqő dolgot, abban vahuki osu-án annyit an résaas, amennyiben tényleg ilészoso annik, egyik etnber a másik cselekedeteiért folelőséggol nőm tartoziki a ha már. védenc iont ellen nincs bizonyítva, hogy a gyikossáf ollcövolésénél ő is részes volt, 4- az muci bebizonyitya1, hogy a gyilkosság olküvotáaórs táirsait fellivta, sőt az s^m lett kebizonyitviliogy a gyilkosságot ő tervezte a Soinmer család ollón, — ugyan miként lehetne otot a mégis Megtörtént gyilkosság büntóuyében b\'ünösncjlc mondani ki ? \| (Vége köv.) Helyi és megyei hirek. \' — Kir 4 felvége Mező-Kövfesden időzik. A mogyo hntáráír báró Vay Béla főispán fényen bandériummal logadta. Mis kolczra e hó 10-ikóu érkezik, e már átvették a részére8040írtért kibéreli vqodéglőt. A közeli (negyék majdnem mindengyike doputaliót ((Üld ea alkalommal íliskülezra, mely féhy (ougerben log úszni. —A magyar igaz ty-kesudóssel tudja fogadni királyát. -- Elénév ndomáaiyozáaa* 0 fel-sége Cseszuiák László kir. tanácsos és készt-liolyi lakosnak, valamiül törvényes utódainak a cserszegi gárdái előnevel dijmentesen \|do- rányozfa — (llauKsrraeuy.) Városunk ked-j\'ei szülüttOj tírdosy (Biba) £ugienia kisaiszc&ty itthon tartózkodása alkaftnából, s mielőtt Berlinbe mfut, hogy a Friedricli-yilholmsiiidti sziuliáznál szerepkörét balölise, részben jótékonyezéíra egy hangversenyben j\'ollépöit, alkalmat (dva ezáltal nagyszámú is- Inorösei és barátainak, kik a t művésznő izladásál élénk figyelemmel kísérik, hogy losszabb távollét Után szép énekében gyö-lyörködjeuek. j A tl mdvéazuő kedves és szép olonség, aj ml ■ világot jelentő deszkákon p oly múlhatatlan kollék, mint az a szép, iáiig, a melyben gyökyörköduünk alkalmunk olt, s molyel a hangvörsenyen jelenvolt jcö-önség érdelnsiieriut mog^apsolt. A mővésznő okonszeuves és kedves jelenségét emeji a [kifejezés ttljes arezjáték/is ha már aa^ta, mióta a muvószuől nem látttik és hallotluk a haug erejébeu és nagyobb hajlékonysá£á-báu határoiott és saép haladéit kell ooa-slatálnuuk, a Ijaladás még szembeö\|IŐbb mind-azqkban, mik a saiuészuőre vodatkoanak, az eleveu tlglbjlésbeu, as arca- és eaemjátékban. — fluid as opera, mind aa ópereite róalekben jilkjalma volt a saép mfivéss- rangjának még a magasabb ia simaságát és hajlékonyságát, i; ép oly kedveseu énekwte ma áinkát, melyeket lelkesült taps-űálltásokkal fogadott ajiöaöuség. koaaorut is kapóit a művésznő, mondhat un k még (4 r o b e 11 i, J kisasszony sikerült sougorajá-, kedves fiatal hölgy /aaép teohuiv lkjaik, játéka nomos és átérzett^ iámét kellemes dörűlség^t [humoros előadása jvat KI is ta erest mnk Stern A. umak, ki. On^Tua Lajos ur hilyótt játszott ogy szép dmfcbot ~~\| fuvoláír, i v kinek hangsaora volujtépen cello, am izon -í* otthonosnak mutálta be magái. Mi Ie\| elismerést érdemeltek K o-Ádám és \'0 r Ü u h kft H e u-kik a zónipra kisénáel vállal-a. Qyfluhfit lleunk nr mini md-lértŐ áatiaki dvélő isi^erdtes már városunkban. Koeéaberg idáái umiiJoröauael énlilhetjUk, hogy; aa ra in bem msay viasna Qlatttwká, hol líitónő Bokgoramifésa hiréUn Ili, ha nem városi nkpan manati, a hol b\|llomásnuk szeriül zen islselát mm nyitni, ftfnek Városunk miivéi BetkedreluköBOaeéga osak örülhet. Egyét ázol ban emiítmtlenűl nem\'hagylmtunk, mart kaik lettenül érintótt bw^ünkM Aa t i. (hogy a mkmwii legnagyoÖ) résjtk kivéve aa S SŐ j sougnradarabot 4s a ta^gyar I H német voIl A hahgriMseuy nőnek Futamokban démouSIráli {yar uépd sal és éljon il látom saéj Csak saépe M a I v i ii i tékáról;; a kával rend Ollop lmr idézett elő kell szavaz aou Mrg r I k jurák, iák Murink j- mfisoréntok ílyatéd laaiaállitáea ellen legyon saabad tiaíteletteitoi on folsoó Halnunk); énnél ne csak a mfívészi epéi,\|liánom a nem1 aeti eszme is legyen íráoyMÓ, Idegen ml-fésítíl, h# véletlenül Ivirosttnkba tóval, iieiii kiyáiihatjuk meg, In^gv imkyarul énekel jen,] de liajzaí művésznő, ugy juascflk, aa u< domosság ellen is vét, \|» idegen nyelven zól(al íntjg \| mert lahatnpk I kfellraényok, itoglr a házai művésznő! a kélfdldre kény teleli fzentődtatni, de igkzi lelkeaUlést itthon csak a hsáai nyelvvel éri, it ;éj. .Ez műkedvelőinknél^- is szól, kik maskpr legyenek szívesek tákintetbe venni i <t is, hogy—ját-bárlmŰrééz haaáia a nagy világ — ini uijig is Magyarorsaágoan élünk -r tiakeaavésár A: nagy-kanizsai VI. viáikbeli gabonavaaá »t li(í ö-án tartatott mg, a közeli és \|tá< olijbh vidéki iw-reskedőf meglehelő r^zvét mellett a „Zöldfa-kertbao." Pont 9 órakor nyi ottp meg K h-e n-apanger Lipót ur a ketesk«lelmi: tas iIllet alelnöke, a gabonává lárí aj köveikeaő beaaéddcl. Igen tiaztalt uráim I A nagy-kanizsai, kereskedelmi testület bee • Megbízása folytán; van szerencsém öoöke mint a nagy-ka-nizpai vidékboli gabonavá tár látogatóit leg saivélyesebben üdvözölni, 0 iziiite örömünknek l adok kifejezést ason késas ígükórt, amdylyal meghívásunkra oly számoi an megjelenni szi • veskedtek. Ezon nagv rési vétük tanúskodik a ii.-kanizsai vidékbeli gab inarásár jogosultságáról, életrevalóságáról és jelentőségéről. ^ gabönavásárókon dívó a termés különböző eredményéről azóló\'statisa iktji adatok fe\'ao-rolását aa\' idén aunáíinkát b meBőzhetlkoek véltük, mert egyrészt a er:pég eredménye hazánkban önök előtt aajá tápósztalaiukUól ismerős, másróaat a- magi s liofmány által közzétett részletes kimutat taakbfil világosan kitűnik. Midőn ezennel 1 a n.-kaoizaai 6. vi- l dókbeli gabonavásárt - mo{ nyitóin, kívánom, hogy a hozzáfűzött jogos neménvek általánosan kiolégitő sikerrel valósuljanak. A vásár ugy mint á pécsi és budz-dspesti lanyha volt s mizdOma körülbelül I 30—35 ezer romázsa gabqilw áldatott el.)% — liáArveréa KUMress- Mint f1 foldmivolós ipar- ás kerMkelelini minisztérium értesitéáóből olvassuk: Kisbéren f. evi szeptember 28 án lóárverttéaj tortatik az ál-ladaimi ménesből. Eiadatilt >lu darab I éves\' angol félvér, íiíiud kanoaaj Kikiáltási árúk 160-180 forint kötött vUtákézik. £senki vttl eladatik több darab küjöntéle korú, a mónte\'epekből kisorolt mén 4* béréit. Az ár-vetés 9 órakor kezdődik. IA! megvett lovak az\' árverés után még uvolez napig — a verő költségére — az illető ménesben maradhatnak. Tfls. f. évi angiaajus 80-án délután 1 órakor hnrangoknaic ivéiutjelző kon-gása riaaatá fel Zalabér kkeit. Még eddig ismeretlen okból Kis Jóaéef I pajtája kígyn-laafln. 4- a pajta, ugy aa abhnn volt búza-gármada, ozqqkiVül mintegy (50—60 kereszt rozs, nemkűlimben az elsp saomsaédnak pajtája, szalma, gabona ás jalmr^iánya lőnek a \'pusztitó ellen martalékává 4- A hely bol, t jy a szppisáéflos Véged, Batyk ós Pakod kézségekből odaaeregtelt aépuek önlftláldozó éa valóban erői megfeazitfl z^-lS órát munkája után\| sikerült a tűa Ipváterjedésót meg akadályozni. — Gróf Pojáosevifcti Gábor ur őlmltaága! tüai feoskendőjéveJ Amelyet igeu kitűnően \'Juhász, uradalmi uépész kezelt — az elsők élén jeleni meg k Tesz satuhelyén, ajaa utolsókkal távozott pl junuan, lélek jelenlétéi, higadt aszélyeseépét ÓS ritka "saak értelmét tanesitó "szavaival éi példáival foly-tou buzdítva, serkentve él ^uzgatva a tűs elfojtása körül inűködőket.] Egy kut körül tömegesen süigőlődök közéti, ott láttuk 1-Kozáry Antalné urnót, lu ,ás oda hordott vizes edényekbe szakadatlan busgatoiumal meré saját keeoivel a knlj vízét. Valódi bős nő voli I Példája vwuoti — mondhatjuk uj erőt, lelkesedést (jntijtl a fáradt, e kimerült karozosok ereibe] -4- Ili. inig egyrészről sajnáltuk a báraot^y ptüia kezeket a durva kötélen, 4- í mási^nről ör vendetes büszkeséggel tölDttjel; bennünket a I géndolat, hogy a mi magj\'aiiuri I hölgyeink uemcsak divatosau öltöakadiá, juemosnK. el (esni, hanem sok nevű élvddik p«ldajuv)l tenni, dolgozni is tudnaki Ica embertársuk,\' ha a haaa üdve, java kivanja. —. Az tásőj sorban megemlített pajta ás gabooa, a liUVtj megelfiső napon leit 7ü0 frlí erejéig Utxto \| sitva. j I \' /\'. t. 1 \' — A Isiidaprel I állatot kösépipar tanodába (Vili. ker. Bodiialk uicza 28 az.) a <betralások e kó l-ső napján megkezdőd tek és tSióig tartónak; 4- jfelvélali viasgá latok pedig 13, és Í4"én lesének. t Kővágó lunaről írják iiekl\|nk esept. 3. káotjel; Ssept. l-óu kisérték Űrök nyugalomra Osetopáni Rmt Lázár földbirtokosnak ijejét kövágó-eörsi •eredolü QsUI Esilier asesöóyságot; a sae-gények ál betagok istáptátj a gasdaassso-nyok éa anyák mintakepéj, a Ring-Qold család djaéét, Osatopán éJ t^éaa környéké bel nagy kaimmal \|elentek ateg a gyásaoló liwtelőjk ék barátok, a siranltoitó szegény sé^, a jajgató bsclédség. A mAreaali pr- híikös-stjg macH-kiiigát tustelte jueg halottas koeai< jáuak Propánba törtónt álsaállitása által é^ derák lelkéasdk Maaoaily [ fíjrahbi Ur, tijóly teliéi (el és sAp magirarsággal eose ttílte áak JsHloayinak ritloa [női erényeit. A saámoa tágu gyáasgyülakeaej közt láttuk a jajáki nafsnn. egyház köattaaielotÜ lelkészéi, aj IAmmI urat egésa [családjával, a so- . mogyvári orvos nejét, aa klsó-bUki birtok bérlőjn jUwkr J. urat ós sUmtaiaa ecyéh h^uorálíiiijokát egéaa köhiyák^Ől. Mya géd{anak békébln ea állott aittlékü nőnek hamvai III. \' í \' • é - Uét-VMp, 118 . zug \\\\. Vasárnap, Sp-áh d. u m. \'1,6 óra tájban iaeoayetaaj szklvjhar kelet mfrtt a Balatonon, oljran, la $üWeure csak I > érvel azelőtti ka-íófok és haláaaok emlékesnek. A vikarásaak felől Mtt la csakhamar h ■njsgeaaágu halU- KilUntciva m í la6 éremmel Z -Et nmmi, ugy« iuiéo Hzfowóny vidéke (Hó. ríd) gaztlaiá\| ;i e#yeilet f. 6. juniua 4-ifc. gasÜss\'égi kiillitáíín. A mélyen tittUjlt gardák, molnárok gépál ak becses figyelmét). hogy nem sokért viwstér, sionbsn hogy gyanút qí keltsél), ssokásaaerlnt Imsárta maga után ti njU\'it; mire síUn visszatért, a pinexe már javáuan égett, á szerencsétlen né, ki nem tudván jönni, martalékul esett a rettenetek elemnek s midőn \| a tűiből kihuaták tlig volt rajta emberi forma. Másnap, azaz 29 én pedig ugyan- í csak Füreden egy fialni napszámos ful- ^ huft^a luftba, ia mint iazt, tisztogatni akarta. Íme ézck a szerencsétlenség stavV (iaztik&jáb&n e fegujabban kitöltött r\|ibf •\'itífák./\' Zddor. — A magkar sxent korona omá-gai vöiüi-koroszt \|ogylato igaagatóiága tisztelettel kéri tus egylet tagjáit éa pártfogóit, hogy egyrészt a tolt Hgélyfafi-nóeg) tol ttók- iáit as alapnabálvok 9. éa 10. §§. élteimében minél elébb jtUkitiák, olt, a hol még nem léteauek, uj fiókegyleteket alnkitaunuli éa a váliuatmány nóviorát vcítlnk k ötöljék, hogy még ez év folyamán a megyei, vidéki éi vároii választmányok aa alapauibályok 19., 20. éa 21. §ft. azttínt axerveakedlieeae-nek éa a kUsgyUtfta állal reájuk ruliázott feladatnak eleget télieaveaek. A .fiókegyletek m egalak uláiiról uóló jolöntóaoknt áiinálin-kább kérjilk mód ez ér november végéig beküldőn i, nogy a pecaember hó leginkább a megyei, vidéki áe váröeí váleaatraáuyak aaer-voaéaére forditlalliaaiék éa aa idei évi jelentéiben aa egyleti I működéinek Hű éa réaale-tea képét adtii lebetaégta legyen. AlaOuabá-lyokkal, aláiráai ivekkel w egyéb njumtat-váuyokkal a küaponli iroda luiuduukor káit-aéggel szolgál.— paivea (udomáanl k\'iiöljtlk, hogy aa egyleti tagok taáuia meghaladja a 2y,U00-et. Aa egweti vagyon pedig követke-aón áll: gróf Károlyi Gyula ur által a ta-karékpénatárba gyUmülcaötúlog pllielyextetetl 66,185 irt 30 kr] még be nem folyt tagdi-jak 8772 írt, kiijt levflalapitAnyok ia,9Q0 fii. A küaponli nóiiitfrtíal értftpapifokbau . 68,160 forint, takaa&pénatári köovjrekbeu \|\' 14,000 frt„ kéaapéiumeu ÍÜUtí frt C6 kr., kint- j, I levő ajánlatok » kétkáai alapra 97ÚO ít. A ii j köaponű pénatáruál\'Omeaeu 166,H63 frt. 86 I i kr. A tiókegy lele tuM kéiapénzbeu 28,225 ft,,j ! továbbá Uudapeat iuvároa által lelajáulott kér-báai telek ériéke 30,000 frt. Aa egyleti Va-j I gyon 219.078 frt 86 kr. A fent kimutatott ( Oeeaegból 21,036 frt a kórbáai alapot illeti. \| ttudapeet (11. lánlshidntfta l.j 1881. apguu-tua 28-án. I As igagaió»ug. — A Macit 1L te társa (üudapeit ( Sebeityéutér 6. iu kiadáaukbau mcgjeleuö \' ( „Naua Leányi" czintll regényből mogjelent \| a magyar luadáaaak negyedik ;Wzoto ia j a ja mint a.mű vet az eddig juogjulout lüzutokból ! magitéibetjUk, biaváit mondhatjuk, hogy a j magyar kOnyvpiapzou még eddig uem jelent I meg baionióan érdakÜNÜlő regéuy mint es. \| A regéuy erkölcsi tanúsága, mely ellon tObb lap jónak látta kikelni,; miolötl még annyi faiaoiágot vott volna magáuak, l)ogy a művet elolvasni, mar moit uiatáu tokánk \'olol-lünk ét biaváat ttllithatjuk, hogy a küuyv oaime alá o azó LK r k 0 1 o a r a g é n y nagyén ia illik, J még a liutal lánykáknak ti, melyek e könyvben ézórakocáat találnak bátrau ajánUiatjuiL — E lüaet ii: valauuat az el6z6k, caiuoiau vau ktáiülvu éi a azép melléklet 11 meglepően iiikerliit. lamétélve ajánljuk olvasótok íigyolmébe. [u (Moakját a bSiz hut-iiiyife verték idfwr Mimim kitillitiUon at tUti érdmtr»m»\\ j kitüntetve X OC Elült érem Piri 1878 ^W />di májúi 1-én 1881. aranyéroia. ZhIi Cgirizeg május 9-án I8H1. Ehftdijj ^p- ^h roHlit-Iemoz gyára Dfdapeiten. nlébon, kéizit < nr váleiató) 6 különféle psgyiáában Margit- Ili cl kOs :ó aallával (konko t Inalniuk aaáujára. Trlfiirókíl váltéi Trlrtpr lirngei\'eki Kőplatókat, Nxelelb róni Akai. Niltdkit éa roMli ikal eiéplógépek asámára. f TEMESVÁRY MÓR mUi BUDAPEST > K\'vJnni^ UlrAljr nlraa V. Ilr. Orry-félr hálj. ^Wv u njeltiijilniahl) éÁ Ufjo\'ótfíbti táját fiyártminyu lábMiA V\| fft^n mfobb i\'i Itgijaidagabb villanlrkbQn. j- » K 61 li K i: u. EbarUtkliiK r\|i\|wi tu\|i4ii aiivaU o NlrAWM tl\|>pfl alaf im f«(<<n ,,...... B í«l SO ti KlwrlMtliif f»mp»« topán Ukerr I, aréi Uljipvl . 1, ».,,,».» , L • - B m ÍMr Lm w n\| - •• aii^lt Utj»p»l .......... . . B «. k .. N .. arfM ugf MKilii-Mr uilritUlfa iiAfalt UlppA I n eO ki lt\'r eiofoi (4pá\| aergebArböl.i p éaatt •IdréNial iar U aal I tllai » » « >• 40 kj V, í I I It 4 K S .4 H. Topáiiuk ••frfa )«fr lergoliArUl arla talppit . . . . . . ............ b trt. MO kj n víiiiiMxiji l/Afkftl i\'i\'fi! mjii/iilt ketuti tuljiji il . ........■,..{.. I .. k\| „ bnKnrli bérlril aréa amolt aattéa talppifj , ,j........ . . . . a „ ki ,i \' oroít Uanríi Mr - a t. t . . . •• B •• r! M • \' butySUrbSI (Kalbakil) kltOné mMrigl) ...... ..... . . . . - p ., - kr llegntU Iái tfpupk i«r(( r«\|jr agrln bárkái .... I. . ...,,.... p ,. IKI kf Uianiák orAni rlalm v«gy lufpr» ItfirliAI «rófuU Icattéi laljipkl l«i(llnoiM«bli ..,♦[ • }• M Tánlcaiina h\|it\'j\|rarrotl CMlukki I kaltéi bárbál bárj-uuiur iréfutl Ulppiil vlimwiitM p M) kr Tárdcaliou ÚtulrarroU .orvai bi (áriából, biiouiaior arófált kattli Ulppal, vy- Jiiaij UMivHMf allai....... . .[.;\'\',[« « . , . . « . • 1)1 „ r ki OjrerHekctbák «lcbti vugy m«i nUl.......f . . ,1 . . , .. , , ,\'j, . \|i , l« kr l.»»uy, otlplle ab\|irluitlng vngy bárból.........." . , . J ..... IIM—Jjo kf üyaraak eilpfck y.....♦ . , . . ..............SO krIN - I frt »» írig HacrtadiláMii man\'át ragy ai i>ai\| »l&ltgw bkklldáai nfülatt •ukóilfllaUltik, j Nmi WUaá ara^ káaaaággal TlauMNNltaUit i- Arjagyaák klfálrati» Ingyatt. i\'eleljua sieckostlo: HOFFJMANN M 0 K OvoaaMoo tűig, bvgy i rlilátl ipr«ÍMauiak ká all Igjr durvul i uJgyurtfoiuu káulnaágaak bviouM** aunk, — imd uriiuk oif.iítrU, — akiijük ujumJaui Ltfár Antal i.-ag«riaa«) UldlMi kuroauiarva, ki Ua fvl/e llá y-n rwia iM)«tu a bttOaaáaUl/t Urtk jilu aorökol kiovbewfl ]íaa/ag»tr« t»ulitotu kurcainujH-bol, lalntíu bisea,\' ■at/ar gudag it, inni létoi né agf kía aluta vág/oá ia, kttiáiibaii aa uly Cftiakiuáii/ \\ín, uívljrheá* kuiuuuiiur agyáttnlaii-auiu kall; — « kOaSetagai padig Sc/atvacut^Qa, liogy karllja aiaa va4 áuibcrt, mart ijl u\| uaiu lnii, mmjtk vaa folyton kluva, uilkéat ía Mdubét n* karfii a vltlafeamit ttáikltl marad ] I .\' Xála-pgera&ag, 1801 > aMpUiabar Vén, faáá /Haitit. ) A> a reval alatt kljüáUakárt aaa -vallat magara faliltaatgaija álaark. pPif^T^Micimansu^Tg^ ikaiua.fiiiiip^i , iáa laima iniinoi iaiQinBMíiu\|iKHiiia» ihaáippfliiiiiainiiiiffl?nii\|ttiniy KflVAgO-Ktiraöa a Uslatonpai tjáu áteiienetieu a üogtári vasutáilouijás-uak m. e. tpo bold fOld-\'Cét éa.jer-dölegelő bérpe adatik, A feltételek-rél utóval vagy levélileg bóvebben értekezhetni (Jslgáuy Kárul y ügyvéd orral kovágó-Korsöit. Iskolai értesítés. 868 0^10. 10 H • ^WggpWIWPBMM fi B - BOser Miklós- 4] ÍBBSíH^n?7rf^ M/umatotl lKÍ FB laptulajd inosoii; Ma\|y-Jüai\|H«A 1981 mba Né«rta a Balatont Mok felé történ-Weáeát te Miím i«4nMH»éUeMéf. Nálunk I balittUjét éri a víiar a Balatonon, l et Ho-aUay kítMéla iMmSa vert Egy haléu-ka^ei. \|0 képémiyivo a partim borult M U. TtUlMél, kék Utal kaléai (lábé UyOrgv és Varga IWanee abrakámUk) >lettek a ví-kar ákloaalává. OS«Ulat«s volt — mig még a létkatáa tnata véH néani Kováoa LB-jiaos flUoai éatal kttiéelmeit Osak aia tekuye m W^r_ ___^r— bflun. ttio két táraain a oaóoak faoakéhMi kO-tOtw aa eityeuiuly megtarthatáiáén — maga ogy a aaél ej ne vigyél — ellen- 14)p aa ogvi a»ú.n-iu\|ba kormáoyeott evesé lapátjával. Sikrrttlt is neki — a toi majdnecá "liniotet-órai iszonyú kttsdolein folytán Leltén Soinng) bau) \' kikötni. Borzaatió volt e fariról oéíani kikdcljneit I Toronymagaaaágn ullámokkal ugy ktlfcdUÚ. mintha qaak egy (Ikdüti, _ i^gygyel leit volna iolga. Meg U menté la-iát éa; táraai életét. [Hokérdemeln bátor éa Uaiei lőttéért a legii4gab kitUntetéat. Mint aa ép non iuo«t átéraeM^t révéaMk mondják — Lftlléu B eaónak tidúliatoit, melyekjotl8-áo éjjel Tetet) ki oda aihuljtim. Kfeen oeénakok közt jk, fiá\| veuiott íspreutjíétlen apaj(Varga) megtalálta; gyermekének jélekveaatftjét. Meg visigáltám a kii laflikbt — mely inkább tekuyfinok. illenék bq i boraaaató, na gondolom, mily könnyelműek lehetlek aa el-voaaettek. A kia eionak darabokból van iiMaefércssIve. Találtatlak a eeónakna gatvai darabok, Makkéi akarták a iok lyukat be tömni a ajbnronoaétlenek de leliotwilon voltj bg)\' eliOuuii, hogy aa el ne merflljOn. Emii Iteit liúlléé talált oeénakok gasdáit még ma Min találták, meg — de nem ii tudtii az ol veicettek kilétét. Hiába a Balaton mem en ged - oaak izedi áldoxktait. \'Friődrick Fertnci. fttnsea-Pérael szept. 1-ról liják : T. szerkesztő \\ r 1 A levóÜró leg-l lájdnUnssabb>Abtele8ségéMk egyike az, midón u 8zerenes^ilt>n\|égek statisztikájából kell neki- n? ftros \| rubrikákat botOl-toni. Szotnoro fogialstjosság ez, séo nem is tenném cgyébbkéhtj habogy mint b. lapja Ogyik logigóiiytdloucbb iovjelczójé-nek, kAtoieiségem nem volna a részvétet az illető szereocsétleook érdekében fol-ébieszteni. Műit hó[\'28-6n, kévénél\' alkonyat elótt borzasztó orkán leptojneg vldékdokol s szünet nólbOl dühöngött rajt teljos 24 óráig. A \| vihar minden buvezótés nélkül s oly hírtelen jött, hogy csak nagy nehezen lehetett előle födél alá menekfllm, s, aztiii még ott is csak érezbelte volna magái az ember biztonságban ; de aet sóm tudta, mely pilla-natbatt oplik nyakába a házi Egy perez alatt ItUtbatbetlan sQrfl porfelleg takart mindent s a szél, mely keletnek.irányult, oly eróvel fútt, bog}\' 70—80 ezontime-ter áímórójü fái tépett ki gyOkereetól a íojtlből; a szllárliibb talajban létjezókot pedíg derékban tiirdel\'te ketté. KOlOnO-Káui a gyümölcsfákban tett óriási \| kárt: ágaikat lebuogatta, a gyümölcsöt leverte róluk, szóval eléktelenítette, ÖH^erom bolu 4ket,/Roppant sokat izeUvedtek még a házak Alig van vidékünkén község, \'melyben a tetők öeizerongálvs s itt-ott letépve ne volnának. Dej a pa-gyobb szerencsétlenségek még ezntán követkaznek : A községünkkel siomszé-. dui Német-Bamagon \' a gulyást {agyonsújtotta összeomló gúnyhója. Méoéshe-íyen tüz Ütött ki, melynek 63 liáz és a községhez mintegy \|/ \\\\ órányira levő „Gsemfa" nevezetű szőlőhegyen 2 pincze esett áldozatul. A két pioczét a inéi által a faluból kihozott tüzes szflángok gyűjtik fel. A roppant veszedelem gyermekek által, kik egy fahidasban tüzet raktak, támadt. A szerencsétléoeknek gabn^jnk, más élelmiszereik, takarmi-mányok, házi butoraije, apróbb Barmaik unod oda égtek. A izőszoroe értelmében nem maradt éppen semmijük. -4 Elégtek még ugyanakkor Batót és] Lóknt kMgek Is. Szinte ákker. B.-Fütiedoii a Teasdaleféle uyaialóboz átellenben egy pincze égett el, és pedig a körülmények mind oda mutatnak, hogy boszoból gyuj\' tátott meg A tulajdonos ugyanis egy 60— 70 éves ember fiatal kedvesével a pinczében volt, miközben vendégje ér- ! kezett, ki elől a leányt elréjtetté s ven-1 dégjének nem sok idő mnlva történt ti-vuztakor, ő is éltivozott oly feltevéssel], tiiztolt gardák, molnárok ek becses figyelmébe. Nyilvános polgári/és kereskedelmi iskolám 8 leTelö-intézetelnben Bu- \'laptflt, Káróly-körflt J2. i/iili, ar. u) iskolai év f. é. szeptember 1-étij veazi kezdetit A növendékek felvétele auguaztus 20 átólnaponU dólelutt 8 h 12-ig h déiután 8—6 áráig eezktnOtbelo. IdtéKeteoiot 19 év 6U skját offaből tartom! fenh, 6s már 800Ü nÖ-vmdéke ydt ííddi^. í i \' I \'\'í \\ folcári Ilkolámban a kereskedelmi pályára képeeittetAok as ifjak. Dlfál imIH KereekedeJDt ilkolln egyeniégu a kereskedelmi akadémiával s növendékei jogosultak a katonái egy évf tönkénteai szolgálatra. A neveli intétet aa iskolai épiletboK TID. Programmok kívánatra ingyen. xxxxxx»:xxxx^ •i; I ím ■ H í Ö ima I RBm, -l í V mBM 9 iiilB\'\' HŐ wt m l lfn W f i lÉÉL i ; I •! fiíil «il \|\|jf Ptl a.\'; \' Í49Ahí J i li i\'i i! t ÍIBIjííi I Fi \'I t s i#d iL l\'t 1 I Iikiü1 ,ií II ii % j i ll s (íti\'lill i lílll jPpliii] GBP8ZIJAI1 ■Ldae alakbun iikúm, ti\|y ksposyérl flókAilelesnben liowzu-utczft 7. ss. a. I • hgJaUarmftb Iánk mellett a mk\'liégírl nU I kaaaaaétfal kaphatók. ♦ A uig HjUI aa kJuUn irkrMI at^tk pMa^gt j U tognl ím mnii kOlfóUi lmmgT»rtmááj»ft) t i MklUa tt addif aiaráaal m árak m nwim cfantUtk a I kÖll\'űldSii náiMakakl, tfjgy Ma» ra»4u;l«Bi.aw\|) hmui uyartfHrinyoiH Ii kiljrae i»m1«Ij l«»kk. mulni/ok é» yipkaaak áiúl $gjt-Imn í\'f wáltilliyal, OMItlU bciMa wa^raiidaláiirt iwlMak [ kttató iaalalallat láraura iéuef fa. btrfjár SunallUi, ■CT Aijaiyulik j kirinatf* Uiuiantf* kSIdatotk Kizonylatok. I T. Xrauaaj Jéaaef fla urnák Karoaall. A nívltiiftiglw eróf llttnyadj t\'imri ur nilli rfa. \' inMnta aa&mlim pníl rami«li finrauloú fct m<t> aaa\| lijjroin Imvl htuujtim liiku Bwiraafc Mk^liiyi MlaUl trk a li\'iuA cuull VimkbtAaniak, Imiméi M\|\| ta j múlták miiivibftti, I háff « forruiloU licljek mai la j tüjjraen ímL « «H\|nh mhidaniallttt, I db. 41 )>»>.< ti* kl halkan lijuifkltmuk, alig 3-4 cantlui«t<r<t ml Utb éa ralo) kiülni jfjArtroiny a f«uii m»(imbau kkifkati in»j\|<iikinthct6k ( J lt^uMwi ajáiiUui mit küi«l»»ng«^ MklUtMB. \' Kolt Siillbiu, \|eei. jullaa XI) áu fWk Ámúm, unwkImi lnüUii \'. T. Krauaa Jöasef fla urnák WaroaaUbaD. JMfrtaaa tuJatJuk VnwkgwU), tnureriot oMk> M ii.lílPt^ti..«y»Vk( a\|kalma»)uk 4a axuk kliüuí ikiMa^a \' né) I.i^v.í, gliiMiiiiiik atilia h Maya atükaagltMl Ur\|ak\|wlakl náaatkanáék Mwol Kall IpUÉmM, 1SKL aiiialli \| Mn. ji>vWUll<! A Ht-martonl aiaSiailMi htmá»i\'u aiüller a.[k. T.- JCrauii ióaeef fia urnák Mirotuűlban, \'ttaiMm RWIt i, ért Jtlvkíi ÜBlót á»ir--li \' (élMlJ Ukalianiaks amik iá wloJatea »Mta laMa-leiben kiltfia, Aa « kíJlfiilJi ujartminyuAI J«ljk«n t>aéill ■mWI iMp >«lj)lia»nátatB«k, m»H aa fm Illat h»i Itqt Ma 4a ^Mk nyúlik. Ürvaailak iMli ii<«y ta * kani gjaripM nilérl la további MafTMMMav* mlnJankor w)ellk». Kall JUntiifekljcn, ihlW dwnmbfr ta TUaJaii^i Mérffy Caíl a I IlitmnAiiji rakiinik Xalttéisyllwi^ lt»\|qí»#iifi,\'"l 11. naiMkaiwkMÜNacy Kamikaii:\|Stprn k ratM«kaiwkadA\|l.JCir»ra«y. Pa«l( Vilaea v>a I nlfcltS f«\|iolcn. p uHawuwmuütiiottaijatitiiíkiiiMwiiiiaiiaiii^kwiiv \'taif\'mí\'f\'1 wyw^w^üatf^M^^iMwww^M^^M^\'K iimmfi)siniiniMiiBiin,r\' MKöTZÓRiLfeí p f^WWMt Bndapesl, flllől it 18. a H T^lSttgfl^^^^ Ajánlja a mfjua hó l-án Ad4h tartat ekoverasnyen •taö^WniSSai i \'iT mi*** ^ íwf ^^~ ""H . «í * elao cll.\| \| a11 arany áramaiéi 1 \' J I továbbá: A« a mAaodlk <lUJnl: osttát áramaiéi továbbá; E MAHiA««kAMii<aU kitüntetett aiabadalmaéott 4 r t t ti t U R Igözmozgonyait kottÓ8éshtiriIla9ekéít JÉÍpÉfÉiJ ip fi, nrt és KKtlfiianUAilioz, ^J . í I ■ ® ■ f Ö r I gőzcsépfógépeit mf \| tvnüvtíu mm, J^EhTWN M^lliiíbtá I 37. s/ám. Kiadóhivatal Kwlml Falap köwyjvkeres U\|\\\'áh»»h\|U \|\|l«. f>t;l MÁIII HAflt Ifini ftftffet fk \\{l l\'V\'lj .1 Irt. Negyedévto t Iri, $0 ki HlrdaUeényeJc: A hasábos petitwir jsg\\aer . 7 kr, takbaaori llirdotMI 5 lfi\\\' Bé-lyqpfcl ti) kr. • ll* W \' I I Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, szeptember I4^én ZABA megyei &rdb:kü. kqzm ü v elód el! el, 1áröada lmiíhc azdáspíl h e t i \|l a p I A ZALAHKGVKI GAZI). l öftsBift S TÖBB HAS ÜGYI ,1ST HIVATALOS KÖZI,ÖNVK. Vilii évfolyam. flzerjkosztöl iroda. Hova a lap szellemi íré* szét illető közlegények klljdeodÖk Uj városház utcza 513. sz. Kérmentedén Jsvelek csak isméit kezekből fogadlatnak el: íj Késlra(o)jt viasza oem küldetnek. Kyíltiér s Petíteort léjkr A zala-egerszegi gyümölcs-, szölö- ós borkiállítás. •Ezen kiállításnak napjai A»f» ok.-tiber 2, [éé 8-k» közeledvén, kötele* kéglinknek tartjuk különüBeu, gazda-1 tföztiftségllnk gyeimét reá Hhivni. ab október 2. és 3 án Zitla-Bgeme-tfen tartandó gyümolesV, sftflíö" 6a bAfckíálliták egybekötve; szőKttjiive-lóai, siüretelésijeszköt 6b gépkiállítással igen fontol tényezőnek ígérkezik, azért BzÓlÓmivetá és bortermelő kö-7,rtn«églli»ket a kiállításban való men t()l tömegesebb rész vétető lre kójrjük, hogy az minden tekintetben ibégfeleljen a hozzája kötött várakozások-1 uak. Zalamegye kiváló b^rteriáp me-gyo a igy valóban eioda volna^ ha r kiállítás a legjobban nem sikerülni. A kiállítani szándékozók számára a rövid szabályzatból közöljük ki vonatilag a következőkét miheztartás fegejtt * I * I. A gyümölcs kiállítási k5torjeaet«)tik az egész megyében termett mindcnnqmll éiae és aszalt gyümölcsre. A gyümölcs kiállítással üeseekÖtWtik az egéaz megyebeli gyüraillcsfij tenyésztés! körül kifejlett Szorgalomnak is mogjulaltuazítak. 1L A szŐÍŐ és borkiállítás kílcjrjéd Za-lamsgye {terOlete szőlő és bortermesem. Kiél\'ilásra bocaájtatik minden azőlöfaj ax illető iszjHőterek felaö, közép én j ajsó részéinek terift&sóbŐl. A kiállítandó szőlőfűrtöknok szőll leve feklm való cnömagol/iaa miniszteri rendelettel szigorúak) tiltva levén, ások göngYöjéaire kizárólag papír alkalmazandó, ZaláijEgorszeg határában termett azőlőfürt azonban Jagalább három levelet tartalmazó venyigévwl éa virág 6qi^pUen állítandó ki. Kiállítható továbbá Zalamegye területén fekvő hegységekben termett mindennemű bor is palaeikokoan, ha lehetséges ugyanazon faj bar több évekről a szüretelési időnek\' s a bor átlagos-tolyó árának atogjagyzéee mellett. IIt Kiállithalók sBClömivelésiiésj azüre-l telési eszközük és gépeK u. m. borsajt a, ssőlő-rnalpin, morzsoló, vörOsbor készi léséhez haaz-nálni szokott kád, egy cgv példányban. Hordók — Iiely szűke -miatt —- ki nem állíthatók. Ifiudoa égVes gyümölcafuj hérpm példányban állítandó-ki; — n borok smnto la-jonkint három palaczkbau léi fél Ijlei* tarta-l lofamal. <v"r Az elhagyatottakról. Nagy-Kanitia, saept. 10-én. ! A minap délelőtti végzett mtíta* kánt után haza kertll vén, un varomban az kjg^ik szárnyépület falából dőlvej egy líéi nyoloz évea gjyermck fe f küat, a fogvactogva, fázva aQtkére^j zett a napon, mig a CBel\|6(ls6g részt-vevőleg állta kOrül az elhagyatott teremtést, kinek beesett ezemeiből, hosszan elnyúlt arczárói, elcsigázott teáiéról 6a aárga azinéfől élénken leazólt az ébaég, a nyomorúság éa az ! elhagyatottság. Kérpéaemre azt paaaazolta a gyermek, liogy az apja vájamely kútban lelte halálát, az anyja pedig\' hat héttel utóbb lialt mag, a ó egyedül árván maradott vissza a világon éa aenkije ainca, a ki I neki pártját fogná. Az éjjelre csak boleveazí magát valahol valamely konyhába vagy korcamába, ha éppen könyörülő azivre talál, vagy a fészerben bál meg, nappal pedig az utcza éa udvar a tanyája, ha kap valamit eszik, ha nem kap éhezik, koplal. Akkor, mikor ez a gyedek a azemem elé került, nagyon él volt csigázva, már napok óta hideg, lejtej, a a napaugarak melegében ké-reaett kínjára enyhülést. A meleg éljél, melyet cselédem adott neki, láthatólag felüdítette. Nem tudom, bo.vá lett ez a fiu, azóta nem jött jiázám-ba, legalább én nem láttam. E lapok haaábjaii^ már többször, dicsérelesen és méltatólag emlékeztem meg társadalmunknak azon el vitáz-hatatlan nemea vonásáról, mely jótékonysági érziiletében rejlik, mely \'imlik azon jóindulatúi hajlamában, melylyel minden egyea tehetősb, aőt kevésbé tehetős ia nemea azive au- „Ztlsf" tározója Éjjel. Nincsen gTOngyebb, mint ad éj, S^OngTeob ennél ninesOn, ; p Mert ilyenkor nem perel H Aa éa édes kinesem. Űcy alustikj no de ágy, Hint a bomu bnnda; 0b, bárcsak ac éjauka Végtelenbe nyúlna I Mappái, mint a gereben, Oly éleeen néz rám, ; Ha megjön ac éjssaka j Szelíd, mint a bárány. Metnlokáról nlUtnnek As ijesftA ránocok, jaája körül bimbózni Kdes \|Doaolyt látok. fHasatár a bátorság Hzlvembo s felejtem, Hagy oly nagyon katonás Ae én Miesógem. 04 állok melléje. Csákot ayomok rája; jaL aa édes gaUmbom Bob stívesen állja 1 V KI mtnt lérJlie/< Faká»éoyea házban Vknm fwf» láay vaa. Nem btümlvái ftból a kéklény ? Tégla áaa NtJuMtt a csipkjín,\' Hé \| Jé áokes lányok, (Mai néMi rátok. )\|st U, Ott > üskémányOs kAstmn, ataáitok I .áUaank á séobában. A msiyt—nnv M« fé »aa páPwáava, 8 el ván hintve tiszta udvarába\' A meaonek sok aser virága. Ki mentjfárjhes mondja I Talán eávik caifra ? .Ri venuéBl a czifraj czifrákat ? Ki hintené nékik a virágot ?\' Három orifra házát Mostan Hezitálják. Ki van vbtve házuk udvarára Üífrom, saennyes osipkéyol telt láda A kisbíró botja A csipkét forgatja. Nevetgél és egyre kiabálja! „Aki ígér, azé csipke, láda." Alig akad vevff, Az is a rongysőedl; Msgvssei ea, meg, de potom áron, Ifajd eladja a lim-lom vásáron. Fakéaényes háabán Három kéoves lánpr vao Bánatoaan tektntnek wgymáSra, S panaszkodnak a gjonoss világra. I Dobróncti (hjtda, Hetényi színtársulata. Qyftr, Debreeaen, Nagy-Várad, Szathrnár1 1866—1867—\|I8M. . Molnár Ö\'yőréyfó/. (Folytatáj.) A nyári satson vége felé, mikor a s6II6 érni kaad és a váradiak a saAllókbe való lűráiklalásoliat tsaadk él szüret utáai jóidéig aainhásba hib meoask, már\' öt saar ieríaton MOl volt a Usa bevétel, a] kát igaaMté hasana. pedig négy lártulat és nac-gáaJk voltak oboa aa idabea mérve, a rartí-Ml sok kiadás is aa arsaa színpadjának uj Wlaas^alésérs. Ugyan ektóor, nagr kttltaágiol kiállitpuák Hargitai méjmOk áftandó saiar káai tarvél. a ■aawÉMHllia épOjet pompá. btMmm éa lwaa\|a»éatka> matatták. A galtnat kövbtve, az emberi nyomotp-aágot enyhiteni, azt Hol lehet imv-Bzdntötíi\'i iparkodnak. Ámde haboz is nélkül adtunje azon nézetünknek is őszinte k\|fpjezÓBt, hogy nem mi id arany áiuí \'fénylik, társadalmunk 1 ;i-váló\|jótékonysági hajlamúiban ntm mindig az részesül, vagy azok rÓB; e-. sülnék, a kik erre valóban rászorulnak. \| Mi kétségkívül jótékonyságot gyakorolunk, hogyha az egyik va ?y máBÍlc egyfsületnek saját vagy egy 6b czélakra rendezett vigalmán megjele-nfluk és filléreinkkel gyarapitjutc a, jövedelmet^ de kezet aszivre! muiy-nyiscer emészti meg a sok czi :ra liiu-lom, alias: vigalmi költ ég a jótékonyczélra adott fillére) et, vagy pedig ezeknek jóval nagyt bb részét; hogy a valóban nemea c: 61, melyre aziveaen áldozni akartnuk, \'ez áltnl caak félig lelt elérve, b zo-nyitáara nem azorul. És nézzük neg az érem másik oldalált óé kérdez ;ük magunktól azon felievéaael, i li így \'kérdésünkre őazinte féleletet ia ó iaj-tunk : Mikor éa hányszor segélj bz-zük, gyámolitjuk, a: valódi ügyflo> gyottsigot, a valódi .uyomort? J^l vunnak azon iui^zméuyeinft:, menyek által a veszni induló,nyomorban rangő elhagyatott, és elliiagyatotta^Hbnn tudja isten mire vetejnedő embert, a posványból, a melybe morülnieftellj kiomoljuk, a társndulomnak vissza- adjuk, az elBÜlyedéstol megóvj ez által nemcsak az elhagyatott lianem magunknak és a társada nak ia nagy és kiazátnitbatlan hasznot hajtunk ? \' Hiába keressük őket, nem t k, a iák, om- Jál. juk. Tehát ott, hol jótékonysáj jink kamatoHtul fizetné magát vissza olt licm láthatjuk hathatós, világod nyo- •mát. Pedig gazdagságonI^i11 szívben és nemes érzületben hirdetnék a azegáujr házak ország azerte, melyela nélkül caak léi munka azon iparkodéaunk, hogy a népetjja-vít\|uk erkölcsileg, Caak igazán\'munkás kéz nem (fen gyilkot embertársára-e nem nfujtja ki kezét a rablásra De ha már eszközeink elégtelenek a Bzegwy házak alapitáaira, —- hiszen mennyi sok üdvös dolog marad el kényelmes kifogás miatt, a! egy váróétól magától nem lehet kívánni, intézményt ■nyeink legtöl mert crJfrákj erején iul menő drjága teaitaen, habár intézné-b osetuon azért drágák, mert szeretjük, déidel-gotjük a kül/zintjja látszatot, a pom-várósj közönsége nincs ól. hogy saját elhagy a-ti ut()n módon ápolásba otberi módon ellátánuk-b különösen ajezü-aradt árvákank lohe\|tővé pár\' év múlva keinye-se. Itt kell a társada-iga javára mdködní, a pát, — egy felmentve afii töujait valaí rénzesítse, ról gondoskodjék lójk nélkül n tétye, bogyj rát meglcorel lqmnok a m gpny, de bep e fogad ssá 2[-3 évig \| ségre mohéi niaga betegingét a maga csirájában gyógyítani, j. Ezt megteheti olcsón minden megnrőltetés nélkül. £gy oly elhagyatott \| gyermekét valami i szo* lülctos család igen olcsón llásra és kosxtra, hogy iLinig- valamely mester-, ne lézengjen koldulva utcftákoi), az ískoláztatáa nem kell sokba,, s az ilyenek azok a va->ban azegéityek, kiket gyámolítani, illával, könyvvol aogélyezni kell, 4r- két bánom 6v múlva a Város megszabadul ennek a nyűgnek j sem nevozjiotő njhertől, a egy embert!mentett meg k^véa áldozattal az életnek éfi a becsületes foglalkozásnak;, és meginen lette a közönsegjot egy való-tíágob nyűgtől b talán a Ibörtönt egy majdani Ualcójától, Iuielbová szeretnoi irányozni a jársadalmi jótékonysági, üde folyóját, melv nem szónia meg áldássá lenni, ha szemetet ia perd magával, de mely. még nagyobli áldássá válik, hogyha mentül kovásabb szemetet honi. Az itt érintett gondolatokra feíbivjülc. mindazok mgiyelmét, kik telünk együtt belátják azt, hogv a városnak egyik vitális \| érdekét ké^ pezi a szegény ügynelcíezt az ágát a legjobban, a valódi harmaniamuB-Inak megfelelőleg reudozve látói. Közérdekűek. A lohányeaeiiiféttet tárgyában egy rendkívül szigora és altalános figyelmet érdemlő körrendeletei bocsátott ki a oapokbfs a belügyiniuisté\'. £ körrendeletből aljról értesülünk, hogy a nagyban űzött dauiiycsempészkellé-j következtében az állatit jövedelme aniii int megcsökkeot, begy a mull évi elóirányiaUioz Icúpeat, százezrekkel kevesebb felüt be ai állam-pénztárba. A körrendelet aeriot, az egyes községek1 vásárjain a I bijtrányig ftxik a csempésáélet, a kóuégj ejöjjáróság éa a közigazgatási alsóbb kDMek sieme láttára. Pölioszi a belfljvasDlstter.\' a tör-vfcnyhatÁjiágokr\|ől, líogv [az alkatmáuy lielyreálllUsa óta, a magyar nemzet tu Isjdonát lépesd ^lanuDatár «sM jöve-delméoek folytonos H\| jelentékeny csorbítását iliogtürni nemyfoaa, annál is in- kább, mint hogy az Ily iskedés ál- tal ax éHamkáxtartás köthl beálló hiány fedezései igép terméauUMn, os oiyzág becsQlems ÍM(oiságáua)\|. Vállaira uebese-dik. EipltMbAI kiindulva, felhívja a belügymlnis/lon köntpdélet a törvéay-hatóságnkat, hogy aa ttlamkincstárnaij Bziijészot nagyobb mérvű benvomáaa akkor általános érdekeltséget vert lül as állandó ssinhás építése iránt, molyre két uiűadás is jártatott! s az aláírások szép orodméilyiiyol megk]bzdetjok. Fájdalom, hogv annyi pv óta aajországnak oly kitünfi sziuliási kÜKtnaégo és [oly mivelt lakossága nom \'képes snódot találni, hogy mint már kisebb vártaikban is vao, állandó színházat építsen mag Inalt I Ugyan-e saisonban a vidéki színész n yngdij alap javára is tartottak elOadási, talá t olff* szúr ax orpságban. I A sjjürtíi beálltával a nagy üasst \|ü ha saonnal moadulni kellett volua a vi roaból a ssintársálatnak. De Hetényi nagyou jól találta magát Váradon, ktllönöton kánto Uyu-szi rokonai köaOtt, kiknél mindig a ka it ngv kis kouybáravaió egyettnás, e kívül Utói is tartott a vén Hetényi, hogyha 6 nu it néhány ozoij forint tisztát kétfelé osztja kántor OyuaSi mindjárt ott hagyja ésdirikesiót kézd. Koléáiváron a mágnási dirukezi i a ssi-néaaek eluraskodáaa folytán meghitt ván. a •ainliázat ujra magánig izgatónak ad \'ák ki. Hotényi táruulutu a váratli nagy siki r után nieg volt\|Vsle kinálvs: de 0 félt \'b ítuonni oy nagy igényű várojba és leánya mellé nem akarjl más elsíi rangju szinéasnőket a nzor-aodtotákH- igy a sserenosés Láng Iódi ju-tolt hó Kolosaván>, hol a mágnásol Igaz-Matásai uián á polgári elmekunk a mi gnások ellen való tflntetésMI, daesára hogy tföugo tarstalattal ment be, Láng Bódi isi lét fényes saiáont töltött, íényoaubbot a \| yÖrinél. ik, sfit mesés sikernek neveaték e. mert még aa oly) hollósatokra ia, miot , Doktor Pipitér és Retipipa akólgája* zsúfol házai tollak, ds a saison vegén mint.Qyó ben ia, járaolato megfh szétbomlott. Hetényit sehogy sem lőhetett \\ áradról kimosditaaí, o a télro is Váradon Hajtott maradni, a hol sgéas balriárkális mi don, el-betveakodetté), a vétf praktikua, non akarta •lliinai, hogy így egyjmsombau, saUi st után sem leaa Már kööiw% s hogy Uf> aaólván kimerill a publikum, teliát: uj vár • friss péaurt boa, ssoadOlai kell mondá ne ti kán- i tor Qyuasi ki Kolozsvárt Váraddal akarta (.nssaekütui. Aprón nyakas csak uom iongo-nett • igy kópioti szüreti vakációval »gyUÜ i\| gyönge oktiinej\'-iiovomboi\'i saisonra as ogésa nyári haunot rákellei fizetni. Boszeg ningijedt\' oito a vén ftl^ a becsületben inegpazült vén aaa és futott Ssatli-ntArrai hogy jázi oltani »j aaiiihátat klvogye, mely belolről [még késseu som volt,] osak- agv állottba miol as áook kosnkösül kikerült, iiár deoaotaibfsl i ebő naptára liirdetto aiueg-i üyitáat, ds kllufor gonilolA lungábau,; jiogy n fényen váradi saiut idényt ily kol-ditai iliódqn psák fiom lsj(uhotia bej tehát iogla magát és amig as ignsgstó tárJSzath náron járt, Műnk ácsi ríórát (Fofckinét) 6 vendég)átélirk, 600 forintért szoködtot-jj jo, rögtön éttán fel rag autókkal kíuTrdottoJ hogy Munkjaosi Flórát Bserenoaáa lévén] p vendégjátékra megnyerni, o readkirül érdekes előadásokra rendes hnlyárakkal hórj; \'[etet nyit s Jlogy as egye* előadásokra osakj rólomeft lielyárakkal lesz kapható jegy. Két nrt Áliit t- ja fekoto aas nagy törj méhen mitiduti jufüliulyot olkapkodtald. asonj kivtll a szinttaq körüli sarkok, zugokat alig; [győzték mégj betűs mákokkal bötUmni. 4\|\| vendég ÜsstSletdija duplán bejött, a kassza í ládában lialniiuial volt a sok uagy és kiW bsnkó, Jön\|rissaa Hetényi nagy pátiossaalU LUrain — íaondja kántor Qyusainik, ülcfl léstilcot mut}lvji, — igy váruak boinünk^ paaUimárt m, meg osupa arany nyal — sjj essünk I Kántor Gyuszi komoly ardaulatMI fröridon csalj annyit mondott orro, hogv előbíj lejátszásuk Munkáesi Flórával a 6 venffégjátdj kol, melyet ja dírokcsio uovében 6CK1 foriojj tál hl^loaltojtaiii neki, ráérflnk asuláuj is abU aa aranyos IBsíuhmáiba menni I .UwMtsá — riad fbl JUskényi s Végig saalad rjwssn öllösé saobi baji -r> mág. aa ingemi is rá \| megy, Utak a vagyok (éve, bár sobaa láttán j volna aa ni it lik" zsörtölődik és áftosédi kántor Qy láalra, kinek agebdOldak igéjl osakbogy ( v8ji megkaphassa ésJiAntor öyuj szil táraula Mura nyerbaess. Ft N Lffidí liéngie már magát" -sWpfeJ gató táraálfa kántor Oyasai ^ Ui aaítj£ gyémi maga nj^ikas feje űritett* ti a teli pánatár, asaal, lipigy nem akart yámdról kimoaduinii éa nükWolaaküdésből mégÍKolossvart is IW-áldoztam Amit as ön rontásán repeiiálni le-holott isgtetten, ime a!halom pénz] no féljen, bisfonitva van aa mgi nem fog belé veszni^ fele a rendégé, nácik fele a miénk, o melleit még naponta í i ma aaép javadé \|em, H; hanoin estei tu jasimg, hogi\' litaink Ssatl^nlroR tul elváltnál, gonoi >skoq(4k jól előre htisvélrél, mart élj nem átérj lettem igazgató társa, hogy olyan Maradi Jer* miássá legyek mint On.r I \| ( Ügy is történi, a ágii saintorSm min dfn xufa megtolt, még aj színpadik nyíló két szárnyas ajtón át ás lelfoaarnokbaa is ssékekes állva néaték Muimáosi Flóra gvö nyörŰ alakját,, asirbea Inaó édes besaéaát, ritka aéép gömbölyű fojnt, Lat a nagy lokálé éiuánt aaempárt, báMaaaiá selyem aattámaó fényei öltözőién, 1 asi a aokflls kék sain sehreu [drága sloppskoi ás kiiűnfi jéaé kát. A ihat játw kilonqtre nSlti ki inasát, valaméj)i\\yi agyorma silenel. I Qriseldis,— ah mily móp Ofiseldia vtjlll Mily lalségeaett állott leuyfliAz sn aj ostjpa asereleai csupa oda-adé tplség, ea a lm\|»g-gyöiörtStett liliotuasál nkaáe koronával, , ea a magtastesűlt asenvedl MwiaV KlŐsfdia íjtég Lecouvrour Adheno-t, Kaáez gróf hkn ml\' laud gtófnét, Lowoodi krvkt, .Dalmát is, Ili-bor és gyásat, Saép iiarémáaét, ICssmefál-dát a notredsístei toro yöfoali. Balommal hullott lábaihoe a kosaOru. viráapáaaiion járt, s ve idéciátékiia a Vidéki venttégnei enlééek agyi c czilíluaa volt. I Ha már Lak aa és kösöuségct, a ttrámai i afii togö pacsirták gázolnat alvilág erdőbak, a drájunaé előadój aa emhiri [lélek, samvedAly, jftllütö tnkrőstotöja, alhstMaalig feaedhet ji^y-Vét aaálat, ka Önben « lel S^rőll llogvjIs fordult, nagyol, ily auOaOsat eUs Wysi loaalla el taladA aslvéyi kords miröltnek a lelkek, amlékesStes teaaők Mokljk a it nom. A osat- iroll sbaáradt [araikként ily Biéjíytn i dő 8 AariőM aa Itároé a drásaa, a a nm kom ki koraUi\\líMtt- m •te annyira káioa, i krtfrend M kítóser-U.oélég kötetdméou\'ivtjl, rty skevé«aé Mfftgreié dobám partidét cH^Jtá\' 1 »ára,ífrélyeeéa Wfcr»m4pMal él a(\|ttas % kötngeit, valamint a ktlWégek otájjárölt * megy kir. péntiitf) i ha\|<»agi>k rnyfuua* ■ tékna támogatását a uUiaitani -ét ebbeli meg hagi ásánsk sikeréi fc \|iMiörr?»l el ne maltaataa. A körrendeletjvéRŰÍ kijelenti, üittrrúit a«on esetben, fia eme komoly ftlhivasuak kellő hatáaaj é$ eredménye nem lenne : a kormány esctlög a törvény• h»aa utján is konioly intézkedések rneg-íeöetMről lesz kéuytelcsi gondoskodni. Kptásbu helyezi ugvanií a- körrendelet azt, bogy alükfcég epetébén a vásátftart- j Itatási jogot is kénytelen lekz korlátozn-\' Vsgy épen végleg beszüntetni oly kézségekben, amelyeknek vásá jain a1 dohány-capmpészet széliére (l/.ofcil; a nélkjj), hogy az elöljáróság vagy a kpzigaxgatásj kö-zejgek föllépnének ellene.! A teleplMHi-öHH/ekmtet^Mek lé-1. tefritfao és az álján enwdélyoé\|jngá-öak fenUrtisa lÉJgvábaji x-HrtSlfljedési miniszter a ik\'a tffU^óiaiipéíetet bocsátott ki,: \'Jhidomftsopra jötiíjHpgy több Helyen kií<T \|ffck fHéwk köínásználatra szánt t^eplinu-összetótetíJeK jétositésérel sőtl begy egy ^irosTYSfv^nyfiatoság ily flsz-aíeküttetés léteeltéséro m azt kóré vállalkozónak apgedflyt is adott rolni. Ez \\ alkalominkl] figyelmeztetőn a törvényhatóságit. hogy a közhasználatra szánt te-hon-összeköttetések létesítése ós [üzlete \| állami jógngk van fynUftyn, kÖv«kezó-J £ jfc ilyek csak minisztert engedély alap-\| játj létcsitietók. Ily vállalatra a fővá- •tallernl vagy tnya^i érdekek elérését, -4 egyei, kAlnönOs: hatásukban fQgget* len önálló elemolnek, egy nagy össt-pontonilt hatalommá egyesítése. A tár* sulás elve S\' Ipsr íjs kereAed(\'li>íij miu-dtin terén joiszóvá llitt. Anuil feltűnőbb, Inigy egy kereskedői osztály, üzen MUgő tiilongás közepette, daczára azon \'hatal- mas állásnak, mehet az általa nagyszerű áruforgalom, tagjainal él minőlégénél fogva, ogy hu^Lukbsp mint a világforgalomban elfoglal sítva volna, \| — utóbbi időig e el ni ul asz tóttal hogy) ezen, ép ng, minden más kereskedő osztály na WlíüzÖlt szánja sak szprepo klosatatván ezek egyijte «s á -táji elfogadott i4 táral által ifeki Júliától t wolokvón körén túlmenve, eg; máa h«• flQnjó, vagy még iiag) obb bllutéit\' i követ sl, inólvrdl itó kűiii volt, a tárcák tel át aziráijt tioiu beaaéltok öacfee, .abban m<-g (qiii toki i részeaekűl neiti -is ajáulkoi Luk poiyW esetbou büulis-e i iár«, ha p. o, uiiit joleju eaetnél történi, hogy védoupeiu kilt ns utasán a uwkírrel járt le é« {fel, íár«ni megöl ll» g>ük0Mág bOoUttét kbrati u J - 6. Kisfaludy Árpid ralíonáaáiiafc flJy-liftlálUl büntetendc I , [ , po^t)« plá kalminál, [hogy vádetwi—j azt Kaou ÍOrránylielyiiftk egyetlen \|navát \| álljtaná, miMertnt >»efeer»u 6 tilt, melyet- íauu •em lo\|et védenesem ellun felál^leni,] toert j jelfett, • fnégi« ei, mendja Unó, fiogr bár \| f4- i jogp-íitnerni mint W- Umleges érdokei vannak, A gyarmatáru iflloalran n inegboetélt IvnU.\'irvilkiitÉávAt ii 6h tervelt lyett/gyilkoiaágot ia követtek áliiioiD, hogy, a büutáraalc ouk •zoriut bUiiOaük valamely btlutimy aénen, a mint arra vállalkoztak, n lalkotá után ré«nt voltok, a a fo xárolag a tette* 1 .vagyu végreha esik, fia a inegbeuóléé « laOvetkezée tártál-mán tul egy mátj talán nagyobb bűntény él- ki\'trsjii\'dclemrúí szólunk Nem csdkélyebb mert a totUw a mógbitóion : i , .. . I . t in xi I lonven. nem táriai, uanem onataraiat ur- aliAittAnfilalr mini n oviilrni. Aa llftval/t. I fi > \| \' , T .1 vétiyMitette; már pedig hogy oj yeulo lio- rabjfeJiB-£u akt n arány elkOvetfi> agy a vál-eföiég Mi-tó\' terhére eeitn §4ak saellemi réaae, «em wiyáííii eee> i lekvM iól levéve védencaem . éti IckedeM OH^ekottetéabe nem boahaté; ezjllomij fáeae j nem aiMmaaható azért, mert a tUodiitmég vódouojíéiu ellenében C4ak íeltevéa( a pp\|WM rasra vcivk a miniszteriiim mir állott i engedélyt s ugyanakkor az illető vállöl-koziiiúk teJcplioQ-összMöttetéseknék az brszág nagyobb városaiban való léítesité-kére az elsőbbségi jog isRnegadftjtotu Fel-] hívom entaé)fogva a (Őrvényhateságot) liogy ily -telephon-összeköttetések jiétesi-V tó^e iránt\' tárgyalásokba mindaddig mj / Imcsátkozzék, mig az illeti) erről\' szőlő engedélyokmányának elóinutatásáv\|il nem igazolta, bogy ily válla at létbsitéséré a ministteriam részéről engedélyt J nyert. Megjegyzem, hogy egyei lakásokban, épö-^etekben, gyártelepekenj és dzlitkelyisé-. : Egekben vagy ugyanazonItulajdonos birtokát képezó épületcsoportokban saját használatra száut telephon-asszeköttetBiek lé-- tesitésére, a mennyiben\'az ilyek jel^lli-tlsára megkívántató hazai vezetékek ide-gen birtok területre nem mennek Át és jitczákat vagy nyilvános tereket nem érintenek, engedély nem .szükséges. I A tnuKyuu Anímtaru keren-kodök országos szövétlezete vau alakulóban. Végrehajtó bizottsága, kllönösen eluöke Mantner Adolf és titkára Piukus S Viliíos fr é. ajig. 23 ápi Székesfehérvár I tról keltozett körlevelet, küldtek asjét, mely J a következőket tai tulmukza: ^Mik\'in jél/i j {nkább azon, kivált az amerikai jUlaiáok ban népszerű phráMit, Lsegits mágadmi, .. mint a inost . már nálunk ii szerényen felnierUlé törekvés: kereskedelem és köz-lekfflóai kérdések ügyében — legyen az eseménynek, mint k ezukor- éslkávéfo-gn\'asztási adótörvény behozatalának Cu-lajdotiitjuk, hogy az< epyesüles I ösztöne ezen jtereskedelmi agbati is felébredt lés iu mánczluR havában a févárosbau gyűlésezett országos értékezlbt azon liatároza-tliban nyilvánult, Ijogy Uözös érdékek védelmére, az országos gyjtrmaíáru szövet-kezet alapítandó s mondjuk ki pyiltán, nem létezik ogyköirnyeu oly állam, melyben egy ilynemű intézmény jogosultabb, Íigy jobb helyén tolna, mint 4peu ná-uk, a gyarmafára kereskedők osztályában. A törvényhézás terén jelenleg a kezdetlegesség pályáján1 lévén, számtalan Bontos kereskedelmi kérdés, várjjt még megoldását, az italmérés^ jog, a teher Szállítási dijak reiidszerMtése, párancso-lólag követelik kökbenjárásiiukatés miniének fölött, Angliához való\'közgazda fági viszonyaink nélkülözik azon aiajtot éi állandóságot, mely minden viruló ke reskedés főkellékéq képezi. Mily messze-terjedó cselekvési tér uyilik ezeu körül-inények között az égyeiált erővel! működő testülettel!. Egy a szakismeret, cselekvő\' ség és megbizhatűpág minden tulajdona i-jVal felruházott központ,\'elősegíti és fej-, keszti a ma még kereskedelmi Ijérdések-peu ingatag közvéleményt és Ügyvivői felszólaíásáiuak hatályt és tekintélyt biz-jtosit. Örömmel éi inegolég«\'dósscl üdvözöljük ,(ehdt ezen mozgalmat, uiiután meg vagyunk győződve, hogy ajkeletke zésben levő szövetkezet czéljainák állhatatos előmozditásaban, siker nem fog hiányozni s még csak arra akarjuk higgadt kereskedőjüket figyelmeztetni, j hogy a Heszperid almái számukra sem függnek \| oly magasan, hogy azok ép \'tetterővel és erftylyel elérhető^ ne volnának!* i exiiuitáa il)h(Uaeii \'léire, a. cselei vésnek uz OMiebcwoléi ó« jueg&llapodáiból, coll\' állapi, • (ciki csak axon !c§olokv6uyért feli lö», inelme elöseteaen vállalkozott, vagy eset eg a tény-, nél houájáruláa J vagy segély ál HU, \' — no mindig tudva —I közreműködött. Egy példát hozok fel a m )atani. espt-bcil. — Tegyük Jíol, hogy vódpn sem jfeliü-gíjdta volna vádlott társait a Szc minőn cw-fájl óieggyilkoláaára, a eaeket bektildutJto volna annak végrohajtaaára, de nielött esen tájraak a gyilkosaágot végrehajtó ták volna, aimegrenaelő a jgyilkó»aágot mej bán vb, még idjojén tudtul.adta lárnkínak, hog^ "\'ár npm kívánja a gyilko»aág-oikOveté«ét a/.t mag-bántu a via«Kalén; a réazoaok az mbau erre nem tlgyelvo, aígyilkoaaágot mé pa otktlve-tÍK, vajjuu noml.anjít nevében a felelSaaé-góró íotytalta-o ja réazoa bünüa áaolekedcJtét, lik mégia elküvétte volna a gyilUoenágoi a A viaxony inegforditya ia áll; bal vódenexotn gyilkoaaágra nejm aierzŐdötl, a\' aészeaok kik a rabláara lottók fpliogadva, a mrgi ízáu aku- Dr. Farnek Ijászló védbek^jle. (rolyt. éa vége.) Azon jogi nézetül nem oaziomi hogy mindazok, kik egy cselekmény elküretúaéro vállalkozunk, — i\'ayeiilőeu bl\|uösöa a egyeulo boHxámitái. alá e<rik eaelékményttk \' meg akkor ín, ha oaak k^zUl valamelyik a (ett elkövetése idojo előtt úttól, t. i. a oielekvóny-tői viszalép • társait elhagyja, mprt a viaz-azalépöre nézvo a I oaelekvéa eaak a kisérletig moui, a btlutettet 41 nem követte a éppon ügy áll a viazony hm. ki egy biiudselákiu^uy elkOvetéaére máaokkal aaövotkesiU a \| a tár- j rata h megegyjeséi nélkül olkjlvetett áiáa neuiÜ bűntényt ön kárukra a veazélyÜKre követték el. A büntető jog alapelvei iBltétlenelc m épeu azért mivel teltétleíiek, vi Hoznak \| alkalmazásuk szibályai a tettek módoaulLá-val mert az alkalmaaáai azabálvnak koli aa elv, • \|inom azl elvnek a szabály\' nyomán járnia. Föltétlen elv, hogy a LaazáiuitiSt a bűntett erkölcfi és physioai ere; ének üaazo-teU ismérve aaerint kell mérni, a a szabályosság azonnal megazUnik mili jly módpsu-láa állott elő a részeabknok ■ al ár egymáshoz, akár a -btiiitétő törvényhez való viazo-nyábau, s itt azon eaelt állott. elő, hogy a cadlokvény éa akarat üaazefUggaiben nincsön a nem ia volt,] mivel a bUntéuy\|végreba\|tója súlyosabb eredményt idézett elqfa foutosabb jogot ^értett slnnál, miut a melynek sérféaét a megQÍzó véaenczom akarta. 1 A btlntető ígazaágszolgálatásuakj fŐ-elve az, hogy az ,auyagi i\'éaavé el báriueuy-inyire közreíiapaon más bdntetti nek elköve-! léaére,: nem Vöd- maga után ré zosaégetl ha 1 nőm kiaéri a kOzronatáara irát yuló liatáro-I zott azáíuiék. A aSő^yegen le ö ügyben a gyilkoatiág azándéka a arra in nyozott akarat vfcleitczom ellenébon a llortiére néxvn nincaon igazolva aemiuivel, ennélfogva Öt a gulkoitxág bttutényében aeuimijbUutetOrvény •zerint\' »em Ipbet bűnös«é nyilvánitaui, !iuert ó aoin logikai aein phyaioai OaaeiÜggéa mellett azon csojokvéuyben részt iem volt kö-vetkozöleg tagadom, hogy egy alaposan készült jogáax öt az általam fiutobb jelzőit kOrUlméuyok; közüit g gyilkijiság tényében bűnössé nyilváníthatna. 1 ly érzelmű azelleni uralkodik .a\| rnb.-törvényben ia, s annak 1277. {j\| ezt mopdia:, hogy na k! embert olőrp fontolt aamdftkaal Oielekinésiv pedig osak követkéz etéaep ;ala« púi, de ni ind kotló bizonyiték hié lyában [van, •fit ezen] idézeti §. határozottan át áppítja meg, hocy a gyilkoeaágot as k íveti ej, ki azt végrehajtja^ s büntető tOrvonyUok sxel-leme a 73-dik g-bau kixáija, hpgv a részeaiég ezen bűnténynél hasonlóan büote-1 tessék l; i igy habár védenozem a cseleit véénél, ineljr úgyajiOHak rabláara volt irányozva, ! jelenvolt iaL a ezáltal a bűnténynek rált ré-woaévé, azért a gyilkosság bün lény ének ré-axeaévé,: uesu viH, s ha még\' rájeítohmh ie-helnejfulállitani azt, hogy jelealéle I á\|tal al f3bb bűnténynek i rérzesévé vklt, j-; a mi nem volt — a fentebbiek aaerint azl wlenej megáliapiUui nem is lehet, Mért liálállalj nem, joukia a btk. 28tí. §. alabján, mely SÍ78. fi-ban meghatározott bűnUny elkiivetá aére irányozott azövetféget bűnteái, ezaii- 288 §banl e\|őirt bűutotéasel sujthatól I I j \'Ilíp a rablás bűnténye eeta. aljamtharo meg yépoijczoin ellen, 6 abban csak mini részel\'Volt.^ a ezen köiűlméuy jbűntkásénelf kimérésénél figyelembe veendői s liabár a btk. fflj §,! etet ia a rab áara Iámért pűnt» lésol jrendeli sújtatni éa aa ellene a btk. Ili §. őtet is a rablásra kimért bOntetépael renj-deli lujtatni és az elleno a btk. 84» alapj-jáu, p az abban megbatározott idulartainsá mérlntÖ ki, asonban itt ii-Bgymemlje veeudtí aa általam előadandó enjrhitö IkOriilményÓK haluttaa. A védelomben idáig érvéa,a\'tanak vaj loniflaát k«:ll bonczkés alá venaemJü itt k\|-jolentem, hogy a kihallgatott Í7 tanú közül 41 ipnunuk vallomását egyaaertlen aueilőzöia, rl védincaein caelekvéuyérc nem vouat- egy ember Hit a nézte, de nem H tanú vallomásává [ 7. Szabó A. páddal ugyanazo/i, i zekjren, s azt Ö iol meg-rczftld Samu volt Eeen flzetnbön l \' al flana ki Kissslndy Ar-jelnetben vett j réeat, azt kocik,; elíoben a többi tiaenhijt taáu ; vallii mására megjegyzésem van és pedig: de ezek ünezjjaon bizonyítékot nem kénselhétnekl [ .ÍL Orosz Lajos vallomására jmegjegr hogy az Üt íigyeJombü aoin veiptő t, iniyol nem a vádcselekményje, hanoin azon tautibak saját egyéniségére vonatkozik, a védénQzom tagadáaával saemben, éten máktól átvett! vád ^fogadható néni lelist j> 2. Btolczer Jakab vallpmáijára meg-jog; \'zem J hogy ezen tanú sájátl előadása azo inti\' ánitésát nem köavetlen tapMstalatbél vos ti, hanem .másoktél i való . hpenue mondát ád elo, fa\', minek védenozem tíjgadáaával aze nben ! bizonyító erőt tulajdonítani nem leint. 3. Szélosi vallomását is qgyolinen kivül kéiem hagyni, mert exen tanú jatt állitá, hoj ;y pgy korcsmában beszélij volna védan-czammoiJ s aa előtt azidalmazU Soiumer Sándort a fenyegetését a\|zon tupiltUau fejeate kiJ hogy vérében m%ttirdik;higen de mig ezéu vÁd egyetlen tanú álu adatik elő, aduig \| védenozem kijelentett^ hogv uhut udu ia [iamori^ köVetkefcolfg fel aéjn teflmtö, lAgy . ily ember előtt a< jelsett /feuyemBtést tette vdna l különben a vád biaouvitékJ nélkül áll, 4. Udrovice Mibály Haiiuxá^ban •einnu terhelőt sem látók aaért, mivel ílv kifejeaéat „megbánja" lajekáa haasuálui\' nőin /enyege-tóLi, hanem más értelemben Is, uiely sajuá laiot fejés ki, Egyébiránt ezen tanú egyebet nem! mond. ;5. Stolczer Guaatáv.oa^k annyit tud, a annyjt állit, hogy védeuesetd garásda voli és uogy1 Sommer Sándortól hallotta, hogy át töío] - E&oíj vallomás ismét máa értelmű t\\ilutj aj többi tanúé, onuéli\'ogva v^donpaem tagadásával jszemben erőtleuné íjált. f— é állítja, hágj ne)mm lajtottak el; a kérdé ae\| szekér melleit éa] as ÜC söiétös \'volt, az]embetíkivenni]s féli Bihornjí nem le-hfljtett, Ettja tanuspány téliát az] előbbenit lerantja ét mitaen érővé tjeszi, védeneaem rmobAmé 4pségbén marad. 8. (Vükén farki Jóaaef tanaakodáa bárha eltenkezilc la (Ahi vádlottak azó\'n Al , litpbávalJ hogy fil\| OlAk el^b aj asztalhoz a i\'korcambnn, lépyegea kőrűloséfnrt pem ki pfxyéa, itt tttbbjme0«-gyexi\'i valóm nihea, iróut aa, hogy vodanmam vailomwa ezen kö-rülményfe néave aeml lett m<^czéfolva. 9. Hirschlqr Sjinon .tanú ] látja azon Egyént, a ki C éj feor. hó 4-én fJ.,V érakor rgy Üveg bort hozatott a Magyar kfré\'ynál, a\|Jiívitt<razt e£y sseaérbea. melr 0U haladván, —\| utánna kiéiított álljanak aie^a « bort bás együtt Jmeattik a saeikéren ülotcV loel, azért a vele szembesített Védesiozemet fél nem ismerte [azon egyénnek; ki a bö\'ri kivitte: egy tanú valjomáaa tehát olyan, mely sí poaiUritást is aétsweeaé leheti ; — védwi-dzein vallomásaJeneTszemben ie mfgáll. ( K , Tóth unrejtanu védenezemnttki vallomását bizonyina a Knorca^r Károly-fílf < Veudegl nben befplyt jjseinényra vionalkuzpiag, 11. Lackeijbacler Fáui a pagöláu! tur- ■ Jtent es< méuyt mint I tanú saőrél-s>éra ugy adja el >, mint aédenesem, vallomását tehát érösiii.l Íz. Klugel Balti, Horczftjld Samu kö-\' högéaét nem hallottá.\' li. Uiosák] Mbála éa ii C»áaaar Lajos tanú i védanexmet bent nun látták s esen tanú a{ köhögést ki vülről, áa uteaárél akkor balltytta, midőn a éaekérímár indtuéban volt a rablókkal. • Ip. Leituer Gáspár tanú gondolja, hogy a háai aaokást lsmerui kellett a rablóknak, azért mentek pénlelinu eate. Ejwu gondolat* Szerű puatta gvjnnita* semmi uo«it\|v adatot liem nyujti védpuozím elles, lasonykékuf el lem farad iiatouj. í j a lfe. Tanú gbotner Berta. Eseíi általam inoal nevezett tánUnjU meg kell állanom, mert iarról tjübh monpani valóm van. AŰdőn e lanu bevezetve lön a kihall-gutát dkalmávki, tagadhatatfan, hogy mély \'érzőimet kelleti a joTenlevőktxm maga irám js aa arcain vmsaiakrfiaÖU fájdalmainak « terem ihallgatói! kiv^tal nélkül réeseeivé .feltek, láttam aati is, tnidSu a hallgatók szemei ben al m^gindupás általános volt, - magam ia oaatot^m azt, azonban tanúskodását lörv& jaVes ttemponttól, moly a lélektani törvé nyekkel van támogatva, minden bizonyítok nélkíl inek kcpl Kijelentenem aaen oknál fogva] mert: X-szö\|. K\'uger Betli jelen veit > lanu, j valamintjBioták liorbila nem hallotta\' a köliOgéti. 2-pr. Csáeaár Lajos Uuu a kö< hOgé^ nem as udfar .falöli ajtóból, hunom aa QtfBzárél, a jwm ia akkor hallotta, Imidfii) a kifegáiolt táau, hanem káeöbb, midén a rablék a asekérrel indulóban voltak, tehát a vallomás hitataasig* meg van gyangitva, s Iha azt is hozm vMuwflk, hogy tanú bol állott, vagyis aj oaaládaiobában, vádlottat padig a folyoaé lelőtt, vélte állani, a helyaai s tanú njdalmasMlk\|Ulapota, melyben aaükség-képpen ttOuvodiii»j\| kellett a végre, hogy saját yaJlouiáaa saeHnt cak másnap reggel véltei fölismerni a; hangot, tehát aaen uyo< más ihatáaa ulán, inidön már a kOahaiiguíat -védepoaeiu névétj felkapvn,\' $tet bűnbakká állilötta ki, —\| mondom, ily elöuninyek utáa IIIIMIII --- } jobb a népazínmű éouke»nő kellett pőre-gftt)ában I Jelieuiaő ez, ue nugjoij, ám elég azomoruan korunkra oédt! A mély érzelmok Kihaltaik, s1 felületesség Űlött. tanyát aziVbeu, lélekben, fejben ogyaráut! ^ - I _ " í Mindenből valamit tudni, asokicléből ke-I veaet éa mindent látni, kurtán élvezni s tova azáflui a gór.paripákon u\| meg uj látványokra,; aa élet tuttí frnttijáU I j Mindinkább elmoisdhaté a drámai mfi-véK0U»f hpgy eaak irtóztatóbb és irtóztatóbb! kilátása vao s Jeliét amvfi napokra, — mi-ként Dánk mondja I;. i. . . \| (Vége kömeaik.)\' i A tanár és; vódenczei. »i \' I -i . írtai Klyiriti\'e^jjni\'léii lUmillní ForilMU* FRIBUMANST ALAJOS. xxjv. A vUzonltálAa (Felytftia.) \' Kándor iarqét felkiáltott: „Vigyen el aa fadög, asíot váitozeU meg aa ur, alöuyőeon l Maan«nrtedt neveteft és azt válaaaolá, hogy-a tebiotatben a kapitány urat illetve is e véle-néttyban van. „Koe, de mégis nevetséges," kiáltai Káodór vidáman usinro, „liogy #gymáanfc Biat két be\|<»nd béaoluak. Engedjük ast aráinkaak, kik jobbarj tudják mennyi aa éf-télsflnJt, ha bár nem iia saélnak erről ve Mtak." 9Ak, ea«k r«gg«J volna már lfl sóhaj-tssstt .Naosanrtedt. vTür«l«m I* aaék a kapitány; aneháay érái tg? magnókra hágyva kell aé tonnUnk. Ilog; k«MÍj(lk* — é» r aaavaknái agy kabaé «lwiBi\|Mtfai Jplaak dwgáaíál kíhuala — v igyunk Ifim künk agásneágéré. De smhd. alőasör ás áe teetvén a^raM poharát; mert Ufwlsysr ée reetor tsr aagyea idsgeasei rűen liSng/ik réasQnkre, kik Ör^g, necstlle* ie« nap báiyÁmbtin, jótevő atyát I tiaStelünk), kitől liaiuak noveBtetünk." j ■ 1 \' .Igen j igsa,f válaazolt Maiuiersftedt, kí poharat fölvette es Náodorral jmcziütott. vUgy barátom és loai vijieiu," \| szólt a kapitány miután azivélyoa átöwléa a teslvér-frigyét megpecsélelé, moat a hoUyeken a aor< Éjijemik IványaiuKl Válisnak r+nölPiíSi; képévé, hogy a legboldogabb féijékké le-j gyünk IV nBár mi. a Iférjek mintaképévé válnánk és Őket a legboldogabb nőkké tonnfik." „Neiu bánopn I" tréfált Nándor, >oz i« járja: de ősein tép szólva, azt vélem elsőbb! még la Jobban íuik." "Most Brunjaaspony feltálalta a vaesoí iát és a nap olae súgarai űdvöalék már a világot, midőn ajs ifjú urak, a pohárral közökben, aa élkezianél Ültek. .Nem, Nándyr, szólt Mannersledk és másooisaor félre tolta a palaczkot, mélyet V kapitány ismélolt^e feléje tóit. „moui valébán félbe kéli hagynunk a dörzsölést és pár óráig aludjunk. Nem szoktam ennyit élvezni, és bjsouyosán megbetegszem, Ha kényazorílesz, még többet is Íimi.H Ej, mtt, csevegés I eaak még ogy pp* bárral. Derék üregünk egészségére I Utolsó napjai örömére éa jévoltára l Nos, Ferenós, vonakodoi e toi stra, poharat üríteni ?f j ROgyan n ár kétezer iltunk draaalöfe-günk eJjeaségéíé," Vágott kÖabe Má%r-atedt; de megérdemli, hogy még egyszer igyunk .egéeaégére. De most, Nándor, egy oaeppot Wn ; Istenemre egy, paeppeúoiu j jó éjszakát lü H HNoa, ugV kUnyürülnöm kell rajiad, te asegéoy,11 nevetett a kapitány. A székek félre tolattak é« aa urak nyugalomra mentek, Kileaes óra falé Rósaa aj tanár szobájába lépett. Áa öreg felöltözve feküdt a pamlagon éppen reggeli pipáját akarta aaini; de aeboáy eem ment. nagyon gyenge veit. .Illat vati, legjobb uáoai ?" aaélt Bé-»« Haatvavölag lehajolt, hdgr a aaokáaoa bomlokoaékbai^. i\'éeaasi^ön. pj No, no, gyermokolji, -ugnL ügy! j Csak ^lauuerstedlet várom, • „Ali, ée én I" aaélt Rézsn oly bangón, mely a legnagyobb tűrelraefiéiuégot árulá el, „majdnem meghalok annyira vágyódom. Az óráauapokká,a napok örökkéyálóaággá^őnek. . V\'gűnJ kedresomi —^ tiataime vagyunk éa a vér 11 liftté iueMj\|\|ly .ereinkben.; azonban: »ifonAba;és\'hozd kia könyve^, zípaégeaen j lololvasol. \'Vaíóbán ugy van, ha saen és \| meló iiienj a aárgú inőlybpl kö-mitideut élj kisll liövotnünk, hogy a türellimbeu gyakoroljuk magunkat.41 „Igeu, valóban, -szükségűnk van rán vé\'é" Béasa és feluyitá aa anól t De hangos kiáltással deli ifarfhersteit kiiritú közé ea hangoaan dobogó szwéhoz.1 Ott uoon síri csead lett.] „Nosi mint vagytok gyerjnekek ?" kérdé a tanár éa hallgatósva (ámogatédaolt karjára. „Jorlek be gyerekok, hagy láthasaalak ; jártok, ha mondom I Földi örmjgyaluk szava a boldogokat áa életből a válófa köllé. .Lelkem bálványa, szeretett doli leányom szólt Mannérstedt é kimoudhatlau kéjjel saem\|éltp a gyönyörű, eser bibor fel* hotŐl borított arezot \| betekii tett kék szeme tísata, nylit egébe, éa biborpi ros ajkait még jpirosabbakra esókolá, Ekkor Rózsa sseliden \\ issaatolta és sut-fogáí „A tanár hl; siessüik hozzá, ki e Mlboldogiágot azoraé; érielmeink\' övAi." I Kosét kézben siettek ia Öreghos, térdepelve ragadták meg kezei és néma \'Végtelen megindulásban asoriigatiák. Örömköuv jdyeik jót/avő liarmatoseppelj gyanánt hull \'lak az aggailyán aaivére. I Noi, gyermekek, pihoujolek most; ugy-e ea aatán meglepetá« volti vagy. hogyai Rózsa leányom, n»m volt Mjtalmea léla «; iNttn, legjobb báon; osak telén vágyédtamt" válaiao\'á nsralmeeea fel aa gántó aicaoaal fordniva, kilát karóivá tarlá me«t Ismét feledve volt Liag, Pan ée áa a\| egéai világ; Oaak Öumaknkat láták, min den goodolat és áraelmOk mintegy Önmagából meglátott, a Ofésa lelkük tdkinUtbeu fakadd De nem \'sokára Nándor kipifány jött s njiumn uoliány pillanatig i eao idqs néaője olt;oseu némn,-de annál Ulbbpt mondó oao- éortáak. hozzájuk lépett és j vidám tréfával nlbeaxaailá, osendes, álmodozd boldogsá-gukluj . Tizenegy órakor Maueoratndt a kapi-iány táraaaágál>au jövendőbeli apóea ée tta-Uuál (iastejgett. A tanár aaivealúi ell^aérte volna védeúoaél, de netn Imgynatja él to* Wbb 4 azobát. Azonban miuuoat oly oko- Íian keszifúU elő, hogy tudta, iMaaneratodt irömmol éa őasinte g}\'öngédaéggel lesz álta uk fogadva, \| Róaaat valamivel előbb ment liaaa, bogy ssüfeil vőlegénye megjövetelérfil érteaitae. A tanácsos nagy léptekkel járt ftlalá a sáobábau. Fölytou igyekeaett aa átkozott szűk irakkot é« a rövid nadrágot gondolatmenetéből eltávolítani. A JObbins uésve re< mélte, hogy kifog bókűlni vqjével, kit a eore számáia rondelt : A fanáososné a legkoosesebé helyzet bon ül i a pamlagon, hogy i4gi kod vaumét, kit vá\'ódi örömmel fliáuaii gondolt, fogadja. nHalljad Róaaa kedveaem, beszélj rólál vaja-miul\'Még mindig osinos^ aseretetre jmélió, mint aadőti ?" i nAli l"válaaaolt Rózsa, „persze1 hogy ciuos, oaiuosabb mint valaha j ea ami aée-reotetre .méltóságát éa keesét illeti, aitél édea mama maga itéljeii. itt jő Nándorral;!* — A* urak beléntek le a tanácsos fontoa nrézeaal ment elejbe jövendőbeli Vejének. I >nNoa. jkedves,* — h- aaen jél Isnxejt heiapál Maímerstsdt Islle.aJétt a régi idők emléke merttlt fel és sem többét, eam kevé aefbet nem várt mint is uavakat: „Noe, kíövös jelöltem, nem stb.; de e helyeft ktjveikeeöleg fogadtat \| !. nNoa, kedves Manáerstedt reetor, Ud-vdalém, mint barátot éej fiamat advüafym U z4iuUa I ▲ tanár e beeéűletas fertiu mftistit réidba hoaott. VB saavakkal bár m% elég foiatlMsággal, de sfáwbsk véve atyailag kai -jajbé aárta a ftatsl embert MauaeraMit kél-aeje, lénye ée tartáea benyomáat tőn a gő- gös Arfiura la láfiiitó jóakarattal vsaetta ét najéhea. aUrísteij, SWniuerstedl, kadvoe tiam !* kiái Iá Wideaj aasUuy, félig nenetva, félig airvá „Mily dnliis, férfiaa és kellemdda lettél I Istenem InéiI ia különös a aére intézése a háaaaeágokfit Mlef I De erről kéaőbb latén áldjon Ineg jée tegyen boldoggá. Kő aeámmal egy0411 A tauáoaneéé faléje hajolt él ésékot nyemoli a mélyen elpiruló, majd nem félénk jrŐlefféay homlokára, ée anyai gyimgédaéggel k^dá Kiaui, J^renasem, neia werriinlek taiádiv í \' Sohasem v«t Wídan aiaaony aly asgr szerű és igaai talán sohasem oly eiéraékenyttlt, mióta 6 maga is jegybe lépett. , TiMtelettoljeaou ajkaAma eme\'é Msh na^itedt az oda nyújtott keaet, éa innen a Isgíiaatább éjwehWkt\'il dagaié kehléhea. Jeéágoa, jkiufondkailan drága aayáai I örökké aaivémbe fog élhi^ végtelen jósága, nyájat önáetlen iráktami goiiQoskodfaa áe seuVui víouy, eammi Viltoaás sein Ingja ea iréat alljomályoettiuii.^ Ugyanaz eáto aa egéat oaalád a teaár árnál gyűlt egyLe, hol a jegytvarűk váK tojtalt.t de aa tunep más napján a tan-osöné mindien áron nyilváaeaan akarta aa eUegysést niegűiiienelui, tuaiy i^kaiominal a nmgbivott siend%eR éaareveheiték, hogy Ké ssk most egéé máskép forgeáédott, miat elu iabeu. Hálás kös\|önettol lopdia MauupratoJi u fia nár asaa éjáaeiléeét, hogy hat ueti esa badaágot asakfalt ki saáaUra, valamint örömmel töjté aa is, bogy jövéada ipától hallá, Itégy még ott Mto alatt Uuiatik mag eáyba* kálésénék (fnaeéélye. Ea ut/ábbjj értoeitéanél saámtalan gond villant át agyá\|, amannyibaii aétleneági hely-aétének miatta, aok Ugy vár otthon méi aá eintéaáere \\ de jaairántta alosatotta gondjait a! tanár ési igf hfiaűuk toljeeeu ateog^dé májjal a jeion jioldegaégaak; aaapán aaka-•ariii meg boMogeágát, Ix^y \| toaár ereje folyion hanyattbtt (Vége köv.) ólodon slakbas nlUm, sgjj KnpiHtvari OAhü liftemben hotszu-jitezA 7. az. a.\' J Itgjuláajoubk Irak delittt * lagj<fcb jnlaftaiglrt nió • I i kexMMugel kaphatp, A afig tfréut as {általam gyáijtott nljak mlafotge pjt ingói 4 külföldi biaoiigrirlinlnj-nyiű a » eraaayi Uiállja la llÜgB^liéail II árak M Ifuinwrii ülcfóbbftk I Ijüllüldön fokmUtkakl, J igy bktoa bog; hazai gyurlmányom % mélyen Ímtói gaadák, molnárok él Wlp^Mk által flfjr-Iciure fog plllatUtd \' -^r,—n.—í—p- Susmm bfCM> magraniellilrt iiedetek Vegyes közlemények. Tj Wrjfir lUnrulíUo. \|&ii«iyflttek kifía»tr» Urt&Mftri kQldrtnak\' Hizonjatok. T. Krausz József fla urnjűc Msrozall. A mUllilga 0ér Himyady nrssK ur fiflli malma flimtt OitM rendik ümítud M lujtó <Ti»k három lu\|rt UhaáJst .után n»w»k lOMMeien misM illák k midit váakntixwk. tyainjn aiaket mÚ m muIUk aenjibéti bogy a (amutaü jkatjak mai iiftplg i» ieljcMit fji«k.J\| »«ijk mindamellett. hogy * db. W fián-fik kfi- bajtáim iuuaaUjetlek, Alig X-4 .crntimetf\'t nyúllak k timt kitúoO gYárjmány ft mm Milanbn ikáiuM mt kiii^hclúk tagjakban ajánlani m\|t ei k\'}tel«wgem-fiak (attnm. IJ. K«t Ztfllbaa. 186jl. jolíua 20-an I fink Agastsa. \' I uradalmi tiaattailo. T. Krausz József fla uraik Marceallben Bilraaaa tuiUtjuli L\'r»«igo<w4l. aiMfiH friiikú reedalt mnépik it«lk«lnuuluk fa aiok kMM mjnS4gfik "\'I g&pnaldnutk iMn aa] irióytJ uükaágtatatt Uraaágndkál atiadékaiaábk ladaaaL [ Ktjii &\|.-MnrloiiUtii, 1080 mWeintjrr IJ-íri. \' \| \'! TlaaUlMiai A szt-mfírloni műqöímatom kormány ilia • Müllijr a k T. Ejauez József fin urnik -MaroaaMbaa. Víin l\|^HDMéBi Unnak aaamiil nfenn keltem** Illa Mii"* lm lapyrtauar«H faddiitáat mini, taínariai aa flaall víw\'irnil tapadjak Ulje< magatyfwUaéMiM kifrdaweUik- K iüiií íyndmáii; uk mii i« iájuk bt cli»\|nffi>»rr mMa , \'miiHAih! it ajkkor, ha » ijjnil <iab»l<\|u céű ái ezek •H&ktjl irátáwft\' nm MMfc. d« III... ti nilulAak, « igy minden i ddig Uinert ki ifiíldj kéatiliilényi lul\|ia\|wnaki A «>M lilítoaiUMa I. hogy Júvai ín Mn<\'a>ikaág<<«\' mai úiiii \'I üjcotn Uw i, vacyok [ V K ílt X»py-U«jf>i, IMÜ deexe nber 10. Tutíí etlel 6Q 10- —l-l Böhin D. a. k i -j" ju">iun»linn. ihUjdoflat\' éa bétUi liUoináiyt mktanikj KiUiufffjéíivnc IC«i ckcafolil M; nkwrk+toktdf Sagjr Káafnkü.\|Ht«rn étTirit r g.ifa\|aUfwjk\|KM plnuVilnoi vrfiks- rmndó Tnpoluia, \| ^"lüingen^v^ í \'und ! 872 1-12 Magenleiden i ísreheiltl I An <Ui< k k II«ffia<aratttaa llani JÁaU Hnff, ktaigt Cumo\|i(I;M-ltalb\| lwaiiúr dti l^oilanan Vcriiirnal-kiataaa mii- doj Kim, lUljar tiobcr (Mas. £ p jf I n d « r und állexnigrr Kabrftant M« Jw- áoiTMbau Hali«x> tnct«a, Horii\'ftiránt \|ler mtiateii Kurtlen Bumpaa, la Wiriil Kabnk QralicnW. Diliiawiai t CwaaUir und milidíMrtlüt: OrabaaJ Hgiiwilriai mt 8- \'HfCtobta Mi! atlraclMtiMiv. 57-mnl von fcllerilócbiten Skilm «n»geiílpkwl Dia VMik tfbiaa, JrW«im! •Nud^o. Mnfcaaa H-dTafb» ^nuilMaliboabtiaa mi in hlaaat ríidra ; akta iMiatj rlrta ItlBmaiki (■ildaiaa dat Krflfdtrt Joiiann Bofi isi laa Fabrikál ^hlfedtt. HoFtcijö Mai -Chxoiadr mtf BrMl-MaltkMlaw I lA iilt — aiitem fÜrcblbaUn; Magmilaidaa; kát SpeijJ ohd Jadaa Oaiitak wwdalaaAri In Qaaiail «wr D 1\'auliJ jr»fihniil«n. kÍtT<a-ariig«i> Sukatani iaagia»rfca, I keiaajAfawi «alha fead lalaa mit ackfaaklkW I Eiiv aáw\'k\'aia la EnUrAfiung wjd Abmagarung imubia lailr «ju H-ffnumi aáí Oaa««íaagj ald lak aiaiai uÉaalg M IhfMi HaCatkanj MklMBMel aatna la aiatgw Ta-taa {•!<« aieh crbeilirbc llewfung Maekn Ű»M «< danka ico nur limai at^ne llbaariiaag Hilta an ruaawMM vi»n VI FUwUa MalHiuact I «aaudU»W • liirr, T Kilo Mai* ni«*lada uad l# H«ull Mahka» boua jilir ital* dukUrar VMlkor, Lk«dacUíta.Din>.Ufr , lo Kai-Ingalow Se. Majcsla( II I KDET^NEK: IN J , dar Hónig ron MflMWk Iffi d»in íPabrikanUn Herrli (Jlhan Heff Uorch A»ljojUinteÁ »tt-tíieiUij. d.iM «r din Wflrlh Ml\|(N Ml< ExtraOljw aahr boph anachlaflai ,,loh habéi" >» lauUla aif kitíg, licW\|KrklSruii^. „«iH Fr»ada> HelhrtHu\| <H mrjdwa M«h-fKtraolw M mt mi ■ifcraiia IIMMn uhu HIWM Mkr«tMHMi\' j : Untat X fli vud mdita rowedel Ilunp4r\|ll \\-Kaauia pai»t^io\|ar Jié-4irr.í£-£lárHay Hobin«ikr A. Safraa. V M« Wr; Jfaialia\'y: Wunaoh í-tahei; kpt-fdr: jlUjpeilg AtaUl; Kpapn: Bahr II 11-p«t{lf«raaAa : KMJ, llo^haingat A\|»tt»U« WHHIBr ) frt al) 3 .. j. kr. 3 I kr I . <0 Lr t .. fuk»; I frt. BO ka. 4 .. i- kr. 4 „ 50 ti b .; U kr. : I H í- kr. I m k». • ,V 1- kt. t pO ki .lí {-■ kn I lo ki IttMIiÖ it I trtsttjkrif Nauj f. T Vegyes közlemények, viMmlI \|dp«ak Uljai magal4giiiUiiitii«i kiirdawaUüi- K löní gyüHin/tii; uk annál iaiakábi ali^Mráara njellíV, whlAki it ajkkor, ha a ijjnil uabad. a «iű «n ezek wjökljí nyúvuv vew laaafc. •!« ii\|m ii uralnak. 44 igy minden i ddig ixmeri ki ifiildj kaatiiajéayj tuliialidaak. A »u liidoaáUuMa I. begy Júai ín kgdaa. \'aittaáglaia• mel Oiin >1 fogjam fedáa i, vacyok K ih Xagy Bajm, I8SÜ deexe nber 10. Tinit kilel 8B0 10 -W \| Böhin D a. k. i -j«, gú^maluin. inUjdooai- éa bitUj lliiOMlH if\| r«ktank 7. »Í4iurjfyéb»n- IC«tt clt<H^T*ÍaI M; flbmMMkédi V>Kjr KniiiuLú.\|St«rii éa Tár«» gilinnkmakpiii PUkj Vilnua TUk»- Dia akiiaij, aakiaa, »-hlríin! ncuJHi, íluiunn IMrarbaa, UniillMíjlib\'iuixtnt tjud la blaiiak- rijüro { akta reijl.ti \' rlrta lilftmaiki (■ildaiaa daa Erfl^utr Joiiann Bafi isi lak Fabrlkat mlkelil itío Mal>Chdcoi8da und Bruil-MaUbonlj llrJi Iilt an fi.jem toebtbataa I Magaalaidaa; iadf SpelM ohd jadaa OaMak wunle aallrt in Qaaialt mmi lauiiJ jwthtiulen. kktT<a-artig«i> Sukatani anag^wurfan; keinélAtufi valha helirn nnd indhe mii aekraaklkW Dia Ljiliiaiali EnUraiiung uijd Abmagarung isubia nür JlailofiMMg »«f OaaaMHgl icli mainc Zuüucl\|l n lbh<m HaCackaai MalMsUMI nalim la aialgaa "Ba-K«n íi<U aieh erbeiiir.be HaaaaéaM Nfccbal (fett «f-dankq ico nur limai ai^ne Iij<baaaniituii\| Hilta ujn XominK von ta jFiaaaUa M»l4iUMi-iiaaaadWaiM-Urr.iildlo Malt-iJI .tcalade Mfl lé (lajutal M»laha» boua jilir itat* dtakUrar UalkVr, La«dacbafU.Din.t«r [ lo naf-Ingal** dar mJé ron MMnrlt li<>fi dím tPakikajitau Menti Jahan Ngff darch ••iü\|HJ Ailjvn\'nteá »tt-tfieiltij. d«M ar dan Wtrih ielfjai Mkli ExtraoljM aehr bophanschligej ,,loh kabar lauUla dia kAnj; L lirVlKrklaranf. „Ml Fr»aéa> » HalhrtHumg iH Hafackaa M >lt £Klr»ciai bal Mr má ■Uraila Mitglidani wlwi Hinrt Mk^MHMi\' j Untat t fli vird niciit\' roűaedel rUaMár\|ial Maaiiü Paaa^kalar Jj« lifí. f KtertUf HuKimiki A.. Jafraa. f. Mm líiji\'i hti»thtly\\ Wunaqh r«ta\|lfii; tar; lilj \|>cíg AfutAl; Mapa: Bahr B Ki-pét\|VFcraaAa : UeikMafak AputkakU « ^Mi ikH i ijwll^ gÖrwkörti\'iWn a 1 Mi lélillltilU\| el (HMM bU^ttyiük mm áttaftlmiA W MMil Máknak plfttrbuM 4aávitl\| bA • Mr Ari^y^fc véiiMtii érJakibai M M köíiöim^uvekM u teíliO%BÍ. kéfvio a ia4. Mf> (Vaaikot Mokaak ÖgyoliuM ttag katíetládúr. VMeiAHi)! wint iwivi Vau, S^mitiiu SAsá^mAl M<t%4l«Aa, m Öl«t, mikéül v4d> i^M á)lt<\|a, HH^kArtkailoHa • Méi kiroaitAa >tjr «\|tMal%». olj aa<v NiértQ árut, toflrjr vú- ^Macaaik Mt a( nMt Majtkatt^ an^Malag a ••:uau helyt* »>«»n áUkatrla, aiuUttt MaaarQ* iMtban Miánitta (MflÁt el a nar^néMilan kitaboliftiátára, a liogy mi* aiAudék* vHljrM «a^jrobb bUuU^tty ulkUvetósc ékzébeu tolt) Mt ifMolja M ( követkt«etp» val-i.taiiaa, luoly tuagoailulatlauul áll\'; tejvábbá »aM B.viltaá\|, moljlyel azt lutlxááa inélkfll k ifim-\' OÍ^d biaonviték, azaz. .hogy 0 töb-k«t i* akart toiuii, mint egyszer/l riibojiftlást, kiwútttlvá nino«. TováJbbá, uiitlőu liirVvolta\'forl&iitgyii-\' koa»ácr61« azt azontúl roaeaalta, adtjairt ii {Ajiialtuábaui, ami kétaégteleuttl a jeikiuuuorol tgj oeinénobb búrjának érintéséből npriuá* \' gott • habár eat fi ttoak maga állítja íh, ál-I lkainak piindou irányban i így ozen irány-I bán ia bitéit kell adni, mert egyébként autót m&gúttia vádolja s bá a terhelő valloiuá-nU elhtMzllk, el kell a mentőt is hinni, ol-íenenétben] igaztalanok lehetnénk, aít U kell írinui Mért is, mert é^y a tények, valaminl az $ vallomásának további logicai monetw ellene mitMm bizonyít, söt hogy valqbau fá-jóan vettiv-az caotet a magát m uánaókoaan mogbüutcjiii kívánta ja rabláaért, mint általa beifitncrt bűntettért, igazolja ama esplókvé-uy®, mely vallomáiAban nyilvánul, az psziulo, bilubánó bei>mei-éa, a vagyonnak biápytalan risazajnttatása, Iiot a mi légion loaíibb mozzanat m, hogy egyedül véaencz«m volt az, ki uegát a vizsgálóbírót is a lőbUuOwk, kilétére a fellaláláaáiu rezotta, t^gysmnyira, hogv liatlrozottau állitliatoiUt misjsorint ha fi (agadásban marad, a táraakát meg iAiu nevezi, akkör ma ezen szomorú s imgylbntos-áfu végtárg)\'a\|ás ^ kUzbixtonBág rbvására egiüzon más tuádon !• jelentéktelenebb alakban folyt, volna le;\' Fel kell még említenem védőimére elhanyagolt nevelteiénél s azt, liögy ierkülesi l\'izunylata eUéttomedettségét nem mufatja . 1 Kérem a tok. kir. taxikéi, hogy véden-\' rzesaet csupán a rablási banrész^aaég-bűntényében li\'Unötfiiefc kimopdmii, ■ ezen bűntény büntetésével sujtaili, yllenbun sl többi (v/id (erl\'ie alél felineíneiii, s véljöi tÍK^leÍdijniuut 3ü»»s frtbftu megitélni ki^yikskedj^k. Helyi és megyei hirek — Iá irály A rVi»fKe a leglelkesebb bvfilíőU (árgtu Miikojcxbn. £ liú II-én lo gadti\'t, >i j luinuéndnneii érkéz"* küldöttségeket ti megyeház nagyiéi inéb«.n, a killdötlaégi szób uokok bosxétloire a legke^yevebb kilajexé •ekbeu \|elelve,\'i Tiszteleglek e, nkpoii norban; liarsotluiegye Oaszeif katboli\'\' ua egyházi hnk faágainak képvisel6i SamAs^a József •-gri ériek vezetése melleit; stánna ]t• kaConai személyek tisztelegtek G e s s n e r \| -aaázadoa térparancsnok és Lfieseí houvéd-ÁáiudoH vezetése alattkövetkezett az evaii-gMikundk küldöttsége P étj la y Tamás vezetése alatt; Abaujinegye küldöttsége l)ai!* va-s.lth re (oispáv feze**\' alatt; -Oömör-■negye IdflldÖttiége 8 /.ou t a gb tter t a La u alispán rver.eiése alatt; Hujdutnegye küldött-•ége M r s k o l c % j lőiapán \' vezetése alait; Hevestnegye kflldöttnégo B e öj t líy h a j o a . luispán vezetéae alatl; Mármarosmegye kUl-dtitíaége Miliálka Láaftlé alispán vezetése alatt; Szabolcsmegye küldiittsege ü ruefl x főispán ve^etéao alatt; Zemplémeegye küldöttsége [Jókai t0ipaii yezetéio alatt; Boraodmegye küldöttsége B r. V a y B é 1 a főispán vezetése alatt. — Debrecxeu város küldöttsége M i s k o I ex y Lajos (uispáu vezetése alatt. — Kassa város küldöttsége Münster Tivadar polgármester vezetése alatt; Hiakolcz városának küldöttsége Soltész Nagy Kálmán polgármester vesetése alatt. Tisztelgett még aji Ügyvédi lukaara Képászky elnöki vezetése mellett ; a kereskedelmi kamarsu K a d (v á n > i kamara elnök vezetése mellűt A nr. Ilit\' küjwég Dr. Ixel elnök vezétase alatt. Végül padig Borsodmagve I8J kösMge öastes köz-aégi bíráinak és jegyzőinek $ szolgabíró által vezetett küldöttsége kövatkeselt. Mind e Ittldöttségek szónokaiuak üdvözlő ibeszédeire a király igen kegyesen válaaaolt, jegyessége áHal iii"\'gliatva a küldöttség tagjait. — TanAf/l jeleatéa A n -kanizsai katlf. fSgymoaaiomban a pótiii iéiettaégi vizsgálatok szóbéli része t hó ]26, 21 ós 2^-áa, a azóbeli pedig 294n fog njegt art nini, ■wjyrül az aaaa vizsgálatra jogosítottak azon heeááadésiil értesítetnek, hogy mágukat f. bá 264ií M igazgatóságnál aaeméiyeseo be- .\\MeaÉiBÍ el M MBla^sgsaák. Am igai<jtóhig. — Paesal rakláal sset CtaáJ Ifik-lég panai azolgabiró a itövetkezökípen ina la a több lapban UKesen közölt papsai rab-Ián aastM ; —■ \'Koréin Lipót helybeli keres k# inult bá 28-án bajaalban rokonai látogatása végeit Díszeibe • ináén Veíapréaibe auaou, koesMát, Pöre Mibálvt, ki Magát tel-p résasgneh tetette, ettwM bágyla. A káMii ara ehároatával Monnal kereket eltett a aaoigáwi Myét elbagyta. Vevaeett ktiesis a lUwtí viMeeyekkal istsiHa levén •fef. U S9-ID közti éjjel — táriakat kei Mnrét mag Mattá —. elhatározta Kereia Uém kirabeUl Ka mag is iűrteul, Mert ifi Mnakt kenlvát — lilMr a Miien bró-há^aaiah UUtóloí — Ml báróéi helyen MMforvM* de mifllán behaietai mM tamk, \| Wey ksalléra saeaiah ás aaan iiIrMihMve hti\|MWÍlilHh m oU airé VineM Mári nevU oMlédet boboOsájttaUeukra; ki is Mt megteréa — uékio u^aghagyatoti, wiseerlnt Moedalui ne merjen <4- mert k U--lombén ftliél, orrát lovágják; e.zol a aaobába behatoltak, hol Koréin LÍpótnóJ ennek test-réie Tüoliier Boti á« a helybeli Lhbi leánya — ugy a dajké éa egy kía gyjot iuok aludtak, ezen aeonáben levő étintekrénybfil kirak váu a tányérokat m aaalalra, I— a\| szekrényt pedig, melynek felsőtiokjábnn Ult a kereskedő pénze -f kivitték a Lltba — ennek ajtaját belülről kinyitfán, Ízt elvitték a íolsfirajki uttielé levő Boros Lálzló szalma-kazaljaihoz — hol n fiókot kiiiFÍtyáb abból III frt papírpénzt, 32 frt ezttatLénzt,\' 5 drb. cs. kir. aratjyái\', egy női aranyj órát lánoz-ezal, 3 női pilbeváíót, 0 drb. Mis efeüst kávéskanalat, egy uj tej merők análat kolraidl-tak el, magukkal vivón a bolt fiókjában talált mintegy 17 frt késspéuzü is, ezzel ki* szórván mindent a fiókból ezt a szekrény-nyel ott hagyták. Igaz ugyauJ hogy a szobában alvó nők mind ébren tollak, sőt a helybeli rabbi, leánya Sobwarm kisasszony bátorságot véve magának hárOinizben kér4 deate: ki az! Monban feleleten nem kapván és Koreinuó által figyelmeztetve, hogy hallgasson —. elcsendesült. Így állván a tónyál-ladék — midőn miutegy 3 ara hajnalkor Koreiqué ^nár többet neazt nem halott, lelkűit és azonnal hozaám s a rendőrséghez küldött, nem\' mulasztván el kÖtulosiAgeinhez mérttou áronnál nyomozódásokjal teljesíteni; így történt hogy már 30-án reggel Vineze Mári cselédet és jPüra Mihályi, kik mindketten általam gyauusoknak tetszettek — ólfognttnm s teljesito\'t vallatásuk már délelőtti órákbau oredményeaték U- hogy Viil-ezo Mári bevalottá, miszerint a tolvajok közül P ö r s Mihály és Komáromi JáuQS ho\'ybeli lakosokat fölismert, állítván, hogy a harmadik totteijt noiu ian^ere éa ezt csak akkor ísuiernó feli. ha eleibe állíttatnék. Minthogy azonban uevozolt vádlottak „a tett elkövetését ducsása aunnk, hogy a furój, melylyel a bolt\' ujtaiáu fúrtak is feltaláltattam, mégis tagadtakj mindent, az összes vissgálati iratokat Vinoze Mári — Pörs Mihály — és Komáromi János vádlottakkal az 1878. évi 5-ik icz. 26-ik fejezet 233., 234., 23&. és 236 ik §§ ai értőimében a kanizsai kir. törvényazékhe\|E áttettem — illetve Vádlottakat átkísértettem. — Tehát tuiuden erfszak alkalmazása nélkül vitetett végbe ez egyezerü tolvaj lás éa tettesek som uagy késsel, sem pedig egyébbel fegyverkezve nem voltak, megjegyzem még, hogy tetteeek által a szobából kihurözolt szek-rényfiókba a papirosok közé elrejtve 400 frt papírpénzben -r mit meg! nem találtak — ott hagyatott^ — láo%\'Ata Zaigmond megyéa püa-pök ur fi nagyméltóságú inult héten ,lsz-kázról Nagy SzGUűsre ment\' bérmálui. Jtt Zichy Lajos grófnak vendége. lU ikén De-vecserben volt á bérmálás. -J- A mult napokban Marczaltőn — mint a nP. L"-okat utólagosau tudósítják — ritka fénnyel fogadták az oda érkezett püspökül] Volt két szép diadalív, bauderimn stb.j A püspök tiszteletére br. Üehtrits Kmil nagy ebédet adott.; A báry nem bírván jól \'a magyar nyelvet, németül köszönté fel vendégát, úgy végez-véii beszédjét, Itogy közmondái szerint, ha a vége jó, ugy miuden jó: 4- fi tehát ma-g) árul végzi, hogy beszédje, jól végződjék, s •i magyarnak tekintessék. Éljen a püspök I — (HnuUmhI kéakftrháa.) A szep-leiuber 5-ikéű és lolytatva tartott megyei közgyűlésen érdemleges végzés hozatott a helyben építendő kórház ügyében. A megyei közgyűlés ugyauis 50000 Irtot szavazott meg e czélra és igy biztosan hisszük, hogy a jövő tavasszal az építkezés js meg fog kezdetni, nii áltál városunk egy oly közintézménynyel fog ismét gyarapodni, mely czéljáuak jobban meg fog. felölni, iniut az eddigi\', a legégetőbb szükséget ugyan pótoló, asemiuiuól mindenesetre jobb, de ezéfjának teljeseu meg nem /felelő kórház. Ugyan e gyűlésen szavazlak meg az egerszegi kőzkórtiázra 100Ö0, a szentgrótliíra 4000 frt. —• Meghív A- A nagy-kanizsai társaskörnek t tágjait f. ó. október hó íl-ónl délután 3 órakor a társaskör helyiségében j tartandó évi rendes közgyűlésre tisztejotlelj meghívom. — A közgyűlés tárgy sorozata: 1. A pénztári számadás megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése. 2. Titkári jelentés. 3. Szerződések bemutatása az uj \|te-tyiségek bérlete iránt. 4. Aljövő évi költség ! vetés megállanitása. 6. Az „igazgató-válasz!H mányk lemondása; 6. Uj „igaagató-választ-inány" választása. 7. Jietaiáni indítványok tárgyalása. Figyelmeetetés. Azon t tagokj kik á kitűzött tárgysorozaton kívül eső, önJ álló indítványt tenni óhajtanak, szíveskedjenek ebbeli szándékaikat, nemkülönben inait-ványaik tartalmát, az fllés megkezdése előtt az elnöknél bejelenteni. Nagv-KsniZsán, 1881. szeptember 2-án. Dr. Laky K riztóf s. k. elnök. — Eeaaelakolát af It vároaunkban Rosenberg Adám ur, ki küllőidről visszatérve szülővárosában Ksnisaán telepedik meg. A zeneiskola, mely. énekisholával less egybekötve, októberben nyílik meg, m nüvendékek egyes csoportokban, 6—8, fognak taníttatni, előbaladásuk fokához és ismeretükhöz képest A tandíj havonként 4 ért. Ajánljak a jeles zongoramester kiküldött körözvényet a közönség figyelmébe. — fVUMM/el régéazetl kület) Exou egylet a legutolsó jelentéi széria! igán aaépeo halad, megkezdett alján. Az egyleti tagolt száma folyton szaporodik. Van aa ajgresületnek 10 tiszteletbeli, 47 alapító, és olt pártoló tagja. A tagoknak tudomámkl véteí végett közöljük a vasmegyei régészeti ogyfot t évi jul. [3 án tartott köz- fvfllésáaek jegyzőkönyvi kivonatát; g) Te-Inteltel arra, hogv as egy frt tagaUnij mellett a bővebb 7—7 ít tartalmú étipe-lentéioknek Ielemes költsM miatt ánaíá-sofcfa, rág. tárgyak\' ráaáriéeára osak éo-káb «mm\| (MPM (w i tagságdijakból M/t OB Irt, a feeuk kiállítására 980 frj) balArislatotl, hogy: nz évi jelenlések 4 éíjlfil kesave 1—2 Ív tartálmuak legyetek hí ndaddig — leszámítva a jövő évit, mely a régiségtor cataloguaát fogja tartalmazni -f inig az egylet vagyona oly öszegto nem éijielkcdiltl iiogy annak évi • lfmnaiai[ a hő* vubb láríalmu füzetek kiállítási kí\|ls<\'gei) (ollezzók. Az évi jeleiltéiek tartanod lesz eJnn kgd. Imtározai \|itolinól)ou: .titkári , pénztárnak!í jehjtitéa, a tagok névsor^ és as éyközbonl befolyt tárgyak leírasa esetleg il- IqtiriÜókkal. — njne* éa dalegyeaület Városunkban nlcséiates mozgalom indult meg .egy zeno- és bzzel kapcsolatos dslogyeaület mea-\' a nkitáaaléi\'dokóbeii. E hó 8-án ugyani\' kö-rulbelül 25 zenokodvolŐ egyén gyűlt Összdr\' lipgy ily egyesületnek mogslapitása íOlOlt ta-nicskOzMnak. Miután a jelenvoltak részéroí egy ily egyesületnek megalapítása szükség iiolt ós uólszerűtiek\' mondatott, a behívói Kartachmaroir, Orossmann ignáoz, Roaonbe Ádám és rrager Béla urak inait vátlyozáiafoli tan a jelenvoltak abban állapodtak meg, hoj i\'szükségez előkészületek megtételére, a tagi gyüjtéséije, egyleti holyiség megszerzóséro a egy héttagú bizottságot választanak. A I tugu bizottság Monnal megválaaztatván, az (jlöcrtokijzlet véget ért. — Városunkban,ja iiol annyi a zeneértő éa zenekedvelő agyán Sajnálatos és érzékeny hiány ily {alakítani izándékolt egyesület s ezért-a kezdemény ZŐket üdvözöljük kívánva, hegy fáradozásj kat mon\|üI előbb Biker koronázza, a az eL ifllet, melynek vároaunkban szép jövőjo vaii mentül előbb megalakt\|lhaason s a közönséj nek roenlül több élvezetet szerezzen. - Naép lelln fuunketAraui S/.alay Sáudor egy érdekos beszélyt lojöz^U bo, melyuek közlését lapunkban Icgközelejih fogjuk megkezdeni. — (?ek folyteiioann váltöználj a mi czigáuy zonészeink, különösön u priu á-« sokuak nincs türelmük sokáig egy helyi -n maradni, ^gy tett Z s á k a i Lsjos ia, ki n íg kedveltette -meg magát, már ia inegiiit öla e- \\ szedte sátorfáját 4s elköltözött mán hazába/\' Most holyette Darázs Miksa szép Ili ijek, örvendő népzeuész érkezett elsíí -zonekai ülik primáai helyét olfoglalaudó. Meki taláu iljbh kitartása leaz Kanizaáu. , — Ovodnügy . A nagy-kanizsai kis-dodnevelő-egyesületigazgalósága f. évi s^ept. 10-én tartott ülésében azt a nemes intézkedést tette, hogy a magyar mcsai ovoildba negyven szegény gyermeket teljesen Jlíj-mentesen felvesz ;\'szttkségos azonban, hogy az illető szülők vagy gyámok szegénységi bizonyítványt szerezzenek a városi tanáéitól s azt az egyesület igazgatóságának uyujliák be. Mjről az érdekellek özönnel értekittetijek. -—{A liClenyén megürültsegédazol-gabiróí állomásra Valentini úr választajotl meg. — T. olvavóköiÖDséKiiukel ij< lag figyelmeztetjük Molnár György »ir neves tr^gikai áiűvészünkiiek legküze\' )bb megjelenendő Világostól—Világosig ez uiü nagy érdekű könyvére, melyből a jelei »z rzí ninlátványul még egy igen érdekes - fejei elot engedett, át lapunkunk. Sioptolnbur l S-t ika után á köuyv csak könyvárusi uton 3 fi\|ért leaz riiegszerezhető. Szeptember 18-ka eli tt a 30 iyre terjedő érdekos könyv szerz ínéi (Arad, Veudel-utcza 6. szám) még az dőli zctési áron 2 írtért szerezhető meg. U- A caebrendekl gyilkoaság tétt seit {erélyesen nyomozzák; eddig száa egyént, kiket gyanú terhel, lógtak el. A gyegyülós e gyakrabbi esetek folyláu a lariumot kérelmezte a belügyminisztérium 1— Türjértfl irják nekünk: Kutalsy Béla ur, premontrei kánonok tttrjeil plébános folyó hó 4-dikén tari bucaiibeazédjét két községbeli hivői és mo« vidéki hallgatók előtt, — • Fentje I: plébános ur már 3(1 éve, hogy páratlau gÓság és pontossággal kecelte a nevezeti vataltj. Leereszkedő jó hajlamánál fog gyermekek teljes bizalommal\' és ragai dással voltak irányában. Nevezőit várói egy pontost és kötelességét lelkiismeretesei! nlje--. sitő napot vesztettel bon ne. .Csornára, alrend székljelyére költözik é hó vége felé, mini kinevezett alnerjel, hogy a sok .ftiradtaágjután öreg papjait nyugalomban élhesse, latén áldása kiiérje a derék hazafit és jó.papot, j— A .Jtudapeell HírlapUf, szá nole-ezér-a a s ulaj-oai nem- molyhek előnaetési felhívását lapunk ma inának hirdetési rovatában (közöljük, geu kjáuljtkk olváaóink figyolméne.. czikkeit á legelső magyar publicista K I v o r báró uja, szerkesztője és kiadó donosai Csúkásí József és Rál Jenő. Iránya minden ízében magyar zeti a teljes erővel azon- van, hogy a mi gya-rosodást terjessze, a közszellem emelésér lins-aón, üdvös mozgalmakat tániogasBon és kezdeményezzen, mint legújabban a „Király hyinnuszávai" tette« Pártérdekeket nenuaaí-gál, véleniény szabadságát^ a hírlapíró éz egyetlen vágyónál, oonkitatlauul liiugőrzi ÍÖI és le egykríut. Aj többire nézve utaHnk ol-vasóiukát Magára jaz előfizetési fellMVMre. -. ■i — Küvld lilrek. Madara»iy I ászlé keoskeméti m. kir. ügyész több rendbe i yAI-tóhamisitáat1 követett el. Mikor ázutáu \'ujro-mára kezdettek jünni, megszökött. A sitott válták Jöaszege, mini\' a lapok uj ják 18000 frtra rug. — A nemsokára megnyitandó képviselőháznak 24 journalist kával foglalkozó tagja lesz. — Strassburgbs \\ egy 91 évea katona él, ai.Mapoleon csatáit végig baresolta. — Az amerikai egyesült ál amok elnökének Qarfieldnek állapota, mint ujabban írják, már egésaen jobbra ferdült és it% mát oagyább a römény, hogy életbec meg-taftlák. flf\'] A nMszka osár egyik uki ialel-rendoli, iiogy aa idén 236,000 eknbor I nlyett I 212 ezrei áoijozajüiak be, — ea is elé; sato atám. ÍQange bauor Cölesatín bécsi éraea beikiatáM éi (Makpélyes bevonulása aa érseki palotába e bt lilén délelőtt maot vé) be. — A hivatalos lapí közli, begy Ő feleéj e Kő-sasgby Mihály, MMŐkOvesdi espereseit bános nak • Farsoos Jóesef-read lovagká észtjét adomáiiyoxU\|. — (Jhvczy Kálmán levelet irt az „Kllen\'iriji k", líiejyhen- az\| mondja, hogy egészségi álltpota meghűlés Itüveikezlébot; rövid id«ig ló ig vo\|t ugyan zavarva, dJdekyő Uleg nem yt It. E birt mi is örömmel közöljük. — \\ iji így. tudom, egyetem uj tanévének jluu"jiél m inegnfitáu szeptember 1 l-jén délul\'íii 10 i akor tqkéai ünnepélyes vVáili 8a\|icteM val. I V megnyitó beszédet azután Vé osey jogkarj dékán tartotta. izgalomban ember esett — fífp ilyei íitintfihj. Lilié városát nagy [l irtja egy bűntény, melynek több tldozatiil. E hó 13-án, a ÍO-dik pedig a doboz teb /.etf, mely számú bérln!«ia liatidobozt vett át egy dsi-nosau ültlizül uri (Mpertől, azon megbizásttl, hogy azokai a rajípk oivashaíó czimek szerint kézhez jzolgáltiissii. A kocsis az esső dobozt Brio) o vA>\|koroskcdőuel(, a másodikat Trachot uiaf áiiyzónak s a harmadikat Uel-neator áesna c kézbesitotte. A kapott dobozi a Deluestor os iládnál nyitották fel először rnzett. áuyja, mely alkalommal félje és lei uya voli jeleg. Alig nyilt fel irtózatos róhbauás köveiké-mind a\' bárom jelenlevőt füleire, terítette s t(j »bé-kevésbé súlyosan megsebezte. Alig tudják megmagyarázni,- hogy meuekjűl-tek meg a isláll^l. A jazoba teteje darabokban rzakad zott \|o, a szekrények felibraul tak s általi bau a robbnuás nagy erővel hatolt a azuhi minden részére. Néhány porcz miilva liako tló jelenet fordult elő Tmehetnél, hol a dob >z íelnvltásakor Tracliet aazopy unokahtíga és egyik fia volt jelen. A róhbauás fuind hármukat tö\'dro tcriletlo és inó-zatosku inercsonkitótta. Tracliet aaazonyiisk az zrcza ei eizei) összo van azakgatva, ál-kapezái ósizotörtek, álla bórzzaztóau meg vau csonki va s o zúzódások miztt halálán van. A fiatil Trnchetnok egyik karja törött el s nrcza igésze van marczangolva, a leány két helyen • sebesült meg. A harmadik , éa a többi di bozt [ n"in nyitották fel, mert a i ondőrség \| ;yoi nun intézkedett a további ize roticaétloiis igek megakadályozása végett.: A kdesis a rt inl\'"»rség előtt az vallotta, hogy a dobozok á adóját nem ismeri. A. további ku-tnt^n kide ailélte\| hogy a gonosztovő hétfőn érkezett n ág-Liilebe, ott egy fogadóba aaál-lett a s Dssbois utazónak irta be magát j az idegouek 1 öuyvébo. Azt hiszik, hogy a bűntett boszu következménye. — (hllft fiumei polgdrmeiter Ssilrtife-thérodr po nirmesterchez a következő levblot intézte.; . lélyen tisztelt polgármestor ur I Haza érkezvén a i ipvátoiból, legkedvesebb kiitelosség sínnek sutekl eleget tenni, mjUőu -azon IntzulinH s mélyen meginditó togadiatá-sérb moiiijtik kljszinetet ugy :i magam, mint polgáriAsnpiii nojvénen, — melylyel Székjme-liécvár netnes ,közÖnsege bonlinket ulköJben réazesitettl Az édes örömnek körünkben töltött rüvidf pórezei; az őszinte ragaszkodásnak tQndiklő jelei; a valóban hazafias szeletet gerjdtlelinei,a melylyel aiindenki egyaránt buzgólkölotl miuket üiiue\|ielni: iniuaez ki-töröThetlollül.vai) bevésve iniudnyájunk szivébe s oJjtk azt óhaiijnk, hogy viazont Ölel-ht\'aaük* vamikor Adria partiáu fehérvári tért-véreiiiketl Szíveskedjék, melyen tisztelt Polgármester ur, qbboli órzelmoinket a vúrpai lanára, valamint az egén lako>ság lőtt tbl-tuáaolni ji fogadja különösen köazönotűoket ama.neuns buzgódásért. mellyel a fogad tatáit oly l\'ényesaé s ünuepieaaé tenni gyekezet, Kézcsókaláaunk éa hódolatuuk a nemes keblű hölgyek hint, kije jelenlétükkel oly nagy mértékben emelték a felejthetetlen üimep azivélyeaégét. Vojye azi vesén, mélyen, tisztelt polgirmeaer Úr, megkljiömbUztotott tisztelem s likgyhibebsülésem kifejezését. Ciolta János mii polgármester. Felefííz sz^rkedztŐ: Hoffoiann ílftr. Kitllntetve az első éroiumdl Z.-Eger-szegen, dgyskiiitún a Saéc«éi\|yvid&ke (Sóg-i-Au) gazuasigi egyesület C é. juuiui] 4-ik-gazdasági kiállításon; A mélUcii tisztult gardák, molnárok g\|pé\|zük becses figyelmébe. (jnciem! tudatai, hogy btrgyánmbaa gyirttSI 5PS/ÚAK minden slskbss nilsm, ng/ kipmvárl flókAilttömben potszu btczA 7. siL a. a UgJsOayasabt Irak njeUctt a lagjtftb InlaAséfArt vsU • kaaaMggal kaphal á A Mg egyrraii aa allatain gyártóit laiijik miaMtf\' m aagal 4 igy\|k kUft^i bsaongrlrlplohiyal a rwsaayt kiállja la Éldli aiÉiiáail in Irak k lijaidiea oIcKíbbak a Ijüllöldön nliteUsknll, i igy bliloo ^mébyluo, hogy ha iai gyárhnúHjfom « mélyen tmUli gaadkk, molnárok ia iglpfnik által Igy-lamra fog pélutUL/!. \' Bujnoa byraaa magraaiailalrl iiede^ak kiflid itaaUlailal Hrauaz léiSff fia. kim ár ihrcuiiUn. MT M«gysikek kiyáaatra biilnaittvs kOlditaak\' Hlzonyafok. T. Rrausz Jómeí fla urnák KsrozaU. A MltMIgas m lltuiyady Favssn Mr aaMi (k-jnaliiu aalmkia Óntól rendíti forradcMlj U haJM MWtk báena halri Ijhnálil aiia nw»k lökdtetaaen wtfmI-lak k bottá hmoIí váMkntáaaak. taMfR siókat mM ia Mulwk JMÍarikM. kegy a fafTMitnu]betj(ek mai itipig i» teljeaen f)>ek.[\| adjak iftindainetlait. hogy 1 db. M\' "a" tiia kfr wjléirm luuanállatuk. alig 1-4 Scentinietct nyul-\|ak él aki letted gTlrjmány a mm indlontban áklHutól laaslfkiaikaUp ;r* lagjalhan ajánlani ax\|raa kitaliaa^gaai fiak \|aHajn. (í; K«t Stfllbaa. I86jl. joiíua 20-áh fink Ágoaton. \| uradalmi Üattati. T. Kranez József fla urasfc Marozalíban. Bilraaas iadaijsk t\'raaigoddil. aiiixtrínt gyáiihú rendali lájl\'iar.j]F»knl alkilnuuluk 4a aiab kltüa5 MaklfM l^nf. gBpnaldinnk minden asl Wsy# uttkatgtltaH JraalgndLfcl illádékoaaáitk tedaaal Kait Sít-Marloiiljtii, ISS0 uu4nnlU IJ-éri. \' TlaaiallMal A Szf-MBrtoni műqöímalom ksnaásytáss - klültijj- a T. Krsuez József fla urnuk jtfarozallban. yia tUwpém bitnek exeurjet akna kallaataa \|\|\|a-leli laMnULur.il laddiitáai mini, )iií/nrini aa Oaaél Lungen I und ! 872 1-12 Magenleiden i treheiltl I Aa dan M.ik. nnfliejerabtaa llenji Juhaim II "ff kAnlgl Coiiimiiiiina-IUllii Baaitaar daa \'gaMaaaa Venlienal kreáxea mii- dö\| Kraaa, lUljar fiober Ordaa. F/rf I n d« r und állexnigrr Kabrftant Mea Jii. AoiTMhau Maltoi tmua, Horii-farant jler meiaten Kinien Bumpia, ti U\'ienl Kaknk Qwljaakaf. ttrtmicr«raaia t Comptoil und Mbpki-Kiederlwe; GrabaaJ HmaaiiUrami It I Hsfsehta Msltsxtracl- Kitüutötve Öráez: 1880. TEMESVÁRY iMÓR BUDAPEST Király ntese I. Br; Orcy-me káa. á tytlegttiüulfy ii /ür/tírcrJÍ>l írtját gydrimriitifn itilMirk \'a jyaU ét /Jwwiysll t^katéma. . I! ! • HÓK BT JB K. Kbarfaitiif eio\|oi lepia saiva^aks Mlréaas talppal elegaui fwaas . Kberlasti ig citiáoa tepan UksmA, aris talppal . ,. } L •a. . . , Mr ..I ! .. aa%elt talpaal . .[. . . ri m [■ «) • aern vkfj ascns-kir aattslakt kalrf) íji tepia Mrjftíbörb\'il, praaalt iWi isii\' iar eat rljbn USr ciug Topánok aarrin vagjr sargsb&rbűt erti talppal . . fftbasp Mrbtl rk iráfolt Mm talppal %afar\|a MrMl srAs ;arvfolt aallta talppal oroai bararii U\'ir . , . _ _■ Jkciitiüliírljöl (talWkid) klttal mialalgl lagatta III topjíndk Mrga ragy aafris Mrktl . uviimák itta tfcbaa vafy kafarta MrMl irófolt katlAa talpúid Maaankb TVtwiiiaa kaéilvarrott csatokkal ka\|Mi kafaitaMrbtl kai ifMl wlfitt t tlppal ^iadktea TáráoaliMa hitttlfarrwtt oreai kafarlsWl. bsmnüur irófolt jbUli Utpf il. évpg anr aaávaaalg Mim laaav < üpáh ibeíUlltlag vs\|j Mrkil Oj»rtia nlslk; vicktt vagj aSKvisMI ImMiaskjstéartl ragy »i áesaf eltlagis ekSUaaa aitakt mk lllaMM. Ink kUl #HMHÍIil>it Árjegyzék kivsaatos! MMI Budapesti Hírlap A lególcsóbb politikai, gazdasági és szépirodalmi napilap. Arn egy évre lá frt, féterre 9 forint, negyedévre 3 \\Jortnt &ú hr., egy hónaprm 1 forint ZO kr. Megjelenik minden nip, ünnep éit yiwfiriiap utáni napokon In, gazdig ét Y-rdeks tartalommal tj& tizenkét, tizenhat oldalnyi terjedelembe!). jCülönös gond van arra, hogy a hölgyek is °!"ató 6s szórakoztató olvasmányokat találjanak a .BUDAPESTI HIRLAPVban. Minden bei- és külföldi politikai és társadalmi esemény a legjobb forrásokból híven és amoritóen közöltetik. A .BUDAPESTI HÍRLAP hazai és külföldi nevezetesebb varosokban rendes tudósítókat tart. I Minden fontosabb és érdekesebb esemény rÓI külön lUdÖNllól értesítik a köiönaegel. J í íj 1 fi (f A\' Tárca, ismeretterjesztő es apró hmiiorisztikus czikkeiu kívül rendesen közöl égy egy jelésebb regényt, f/f \'; • [ Művészéti, irodalmi és szakbeli rovjilaíj\'Valamint az iíjdonságojt rovata különös gonddal Ivan öszeáljitrs. Politikai maga(ar(&Btt ellenzéki, pártótlásfoglftlfc nélkQI, tehát f(lgg«tlen minden irányisn, azss a szabid szó, a szabad vélemény, a szabadjneggyósódés védelme és: képviselete. i í íi]\\- \'r \' í " -■\' J \'I It 1 ! A „BUDAPESTI $UlMPÖTa a stellepfi munka önvédélme pózvá\'n létre szembfn aMke s a t&sér zsarnokságával; kötelessége marad e lapnak továbbra ii a szellem fögetlensijpjének zászlaját lobogtatni szemben az anyag és tőke erószakosságtiv]. f i De minden dolgunk kenete és vége:, Magyarságunk inégővásn, szakatjtotJaii ,himgo/Autim nemzed érdekeinknek, melyeknek .minden inis tekintetet alája rendelQuk. Iránytűnk a magyar nemzeti szempont, czilunk a m gyarsáj terjesztése mindenek felett és mindea áron A ,BUDAPESTI HÍRLAP" rendes czikklróf kflzfll , TJ, J 7 /I 3] \| A „BUDAPESTI HÍRLAP" repttjs czikklróf közül , j . ; \| I J K A A S IV O R bárót e lap l«miiiikAtársAt én RÁKOSI JENŐT a vállalat társlolaJionosAt ] nevezzük jneg A belmunkatárs$k, kik harmadfél érm át részt veitek a régi firma alatt lápunk meÍMIapitátán és <ul népuzerüvé közkedveltségévé tettél, kirélel nélkül a „BUDAPESTI HlRLAlH\'-koz csatlakoztak. E kipróbált erija hírlapírói gárdát legközelebb éiár uj tagokkal egéstitjük p, mert közönségünk pártolta leketbégessé\' tette, hogy a lap réndcs mellékletit megnagyobbítsuk ét terünk megnagyobbodván a munkáétól is fokozni tbgjuk. J , j /Külmunkatársaiuk (iiszes sorában többoí közt helyist foglalnak : •\|\| Aggházy Károly, Ábrányi Emil. Agai Adolf, Almás) Balogh Tihamér, Dégré Alajos, Dócy Lajos, Dr. Dubay Miklós, Frankenburg Adolf, Dr. Hubay Károly és Je/iö, Huszár, Imre, Kazaif Emil, Szász Károly, Teleky Sándor Gróf, Üli Toldy: László,\| Tolnay Lajos, Törzs Kálmán. Az ujévneg.vedben megkezdi a BUDAPESTI ÍIIIiLAP Rákosi Jenőitek A LEGNAGYOBB BOLOND czirofl eredeti regényét, melynek tárgya az ötvenes és hatvanas évekből vén yéfs. \'J 1 i A •BUDAPESTI HÍRLAP" szerkesztősége mindezeknél fogva abban a helyzetben Un, hojra oly érdekes láppal kecsegtet he ti s magjsr olvasó, közönséget, egy se a magyar fővárosban megjelenő lapok közül. Hozzá mindezeknél olcsóbb is éi igy hizaloi jmal hivja fel az elvasó közönségét előfizetésre. Az előfizetési pónzW a .BUDAPESTI HIJiLAP" kudóhi ntalához (Tároslláz-tór 9-iJc szám) küldendőt.; UnlalYáoysxáinobbal ebesen szolgálunk. Kelt Budapesten, 1881.szeptember hóban. i P.onlriooí lÁrwLHf IM a^I Ia A „Bndnpeati Hírlap" kiadó lulnjdonosai. lá<vágé-te»ra»a> a Balaton partját átellenében a boglári vasútállomás nsk m. e. ioo hold föld rét és er dőlegelő bérbe adatik. A (éltételek\' rólIszóval Ugy levélileg bóvebbeu értekezhetni Czlginy Károly ügy véd arrfl Kővágó-Eörsön. i Fogfájdalraak i3ffn£l2r& \| kaik nkar MömS$»k * birrn Imémm hlronn-tolt hi.iiiíhtahl .\'IJinriIhstók. E u«r utoloihdtai-iemégívöi viiaflfim Utt uwt i$ egy uuűtdul mm raellúxendd. Viláll íkii SraptUa SS m 70 kr. Jí»p-bsté NagylKaaiiau -Scávm á TmW máaáL 2ala-Eíerwejep Helnttdi W.IL ankaéL Stt 2—10 I iK 1 Jmm ^BH w 4m -Tg ím" ——.-V^r^ legjobban osztályozásra alkalmas! m tríenr P 22.004» W A gyári ^Cc\' gép föwfö 864 4-9 vén) P^jí ha^znélauban ] livAi.tassék fi GROSSMANN J. I ^jvnezi körnt 76 \| BUDAPEST Iváczi kOnir I^mmmmIM ............. O . ~ ^ , i A . __ JHln<U» k iá Ilit dion a* Uó 4rd«mri/mimrf é J ^fjL^lJB BC \'\'Mt ir«« Párt\' 1878 1 j\| aTírLjjnB^j^—^^^^^^^ Ada májúi 1-én 1881. araayérem. J % )/2ala-E\|SrS2S\| májua 9-án 1881. Klaődij. I o í^aTHi Brogle J. és Mülleri ^ rosta-lemez <j6ri« C O A M a réi t\'-k í d k Oie I éb«n, kAasit C C r ^Trleuroket vrtltoró nxliaval (konkoly válaastó) 6 kalönféle nagyaáglmn. ( r \| ■ T^lenr hengereket malmok szán iára. Q f > liaplatékat, f J Nwlelf rtalákal, > J 1 Jteliakat éa rostákat caéplögépek számára. 889 22- \' 1 rxxx XXXXXXX^OOOIOOOICXXXXXXXXXXXX^ y Marokkói császárságból, Alrikábah, y \| »TKAVÉ,^W j K píirtólve éa darálva^ 1 kilogramm éa 680 grauini tartalmú b\'ádog f M awl««\'\'/ékben, valamint k^teaebb a nagyobb menuyjaégben, kllOíí- í ö rainmja I Irt 25 kr. kuldnöaeh ajánlható urij esaládoknál a a/.e- y Q mély/Pt ^anniára, úgyszintén ipsroatiknak, arálmos családtagokkal m D megál\'ioit p\'tlftárokriak, vendéglősök a kávéháx»tnla)dono<oknnk í fi M\'frfftdeléaekflt a mran/iséKhet képest platán vagf vaipályán fi O •« Art\'jk u\'úiivétele mellett caskftxöl a »6» ö—16 tierfby FíllOp. C y ( (IlMMfkaNakedS D^irnozcnbpn. G vxx* iTcxxyrx* xxxx xx x x x 0 írófflsii! raj ^ Ajánlja a májas\'hó 2-án Adán tartott ekevorssnyen K Jjj g ( ax él só dijjal: arany éremmel i 4CJB további: és a niásodík dUjol: oxiiat érőmmel továbbá: f 1 kitüntetettasaba8almaaott lf + , \\n , íj 1 "igózmozgonyait kettőgéshármas ekéit, larmpÉípil \|\| íftv szén szafenárairshez, \| ---- > « ®. » "Öf ffe ^^^^ ISáiili^ T* .w-,n I w- ^ -m. w —w. —\' — —----\' ■ \' if i Iskolai értesítés. \' f 1 ] i: l Nyilvános polgári és kereskedelmi -iskolám 6 neréM-inté/etembei Báj. apest, Károly-korüt 2Z. száiu, az uj iskolai év f. é. aacptauiber 1-én ve«zi ezdotét. A nüvendékek fölvétele augusztus 20itplnaponU délelőtt 8 - 12-ig s délután 3—5 óráigleszközölhető. ■ Intézetomet 28 évjóta saját erőáb^l tartam fenn, és már 8000 n8» , \'ondéke volt eddi^. I * ! j- \|,<f t fflíg ÍOlgarí Iskolám ball a keraskedeljni pályára képesittetnek az ifjak. \| ( iedelmi iskolám fjgyenjogu:* kereskedelmi nkadomiával s növendékvi \' { ltak á katonai egyévi dukjéntesi azolgálajra. \| ( íiovilő-intéz\'ot h iskolai épületben Yan. Programmok kívánatra j ( ígyoij. íj; .\' ; J 868 10-10, I j Böser Miklós m w rm j _ 3S. H/áin. Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, szeptember 21-én. VIII. évfoiynhj. 1 \' - 1 \' 1 \' ■ \' \' - • tti n. ? i i r \| i - tteéokiratál FömIiöI Fsfop kQayvk«s ks4vee. lljt árusítás ultae. 611. saim. ; Kjgésa \|> 3 irt. K<i()Né(ii »fi Irt. Kii írt, 60 kr, : fi hasábos petilaor agysser 7 kr. lébbaaön hudetéauél 5 kr. Bé-Intdtt SO kr. 3R ^ III JU jrimtmm IBBBIJI. ■■-■ .. I- líMjÜÜ- ...•■■.- Rr.erkeaztöi iroda- Iliva. a lap mUí részéi illető közlemények kÜldeidSk U) városház (iteza 518,. n. I iifmtftIon levofek euk Ismert keikből ! ■ fogadtatnak él i Kétúratok vissza nem küWetnpkJ ! — L . r faljttér t Petitsora 10 k MEGYEI ÉRDEKŰ. KÖZ M Ü V EilöDÉSl) T Á RSAD AJ^M I iéh G AZDÁSZATl H ET (LAP A ZaLaMIíGVIíI G/121). imSOlÉ lls íöBÍI MÁS IIGMIÍ IIIVATAíJOS KÖZLÖNY lí. 11 —<- azavunkkal is súlyt adjunk ő szavainak, melyből czélzatoa azándé-•kosságot caak a rossz akarat képes kiolvasni. A név mngyaroflitasok r legnagyobb ellensége .«— a pietás. Bármily paradoxnak tűnjék ia lel ezen állítás, van annak könnyen megmagyarázható éa felfogható értelme. Az idegen nevQek legnagyobb része azért irtózik neve megválásától, mert apja éa dédapja v(selto azt és belsőleg elegendő magyarnak és Intzatiuak tartván magát, azt a külsőséget feleslegesnek tartjaJ Ez bizonyára előítélet, megszokottság. Már most, ha a zsidó élé lépnek azzal a felszólítással, hogv magjyarositsa meg nevét, hogy legyen külsőleg is magyarrá, nem minOéu logika nélkül, azt veti viasza,\'van ittj elég más valláau néMetNnévil ember,! a kitől nem vesfeik annyira rósz néven, ha német ntyét viseli, S csak a zsidóra gyakorolnak ilyen pressió.t. Ez az ellenvetés nem égészéu helytelen, de nekünk az a válaszunk van reá, hogy a zsidó, ba képes mkgájt túltenni azon a p i e t á a. o n , \\ mely nevéhez fűzi, kétszeres okból cselekszik okosan, ha nevét megmagyarositja. Először azért\', mert ez által némi-képen elejét veazi annak a szemre-hányásnak, hogjy nem akar- a nemzetbe olvadni,! nem akar külsőleg .magyarrá lenni, és nevével még min, dig, inint idegen uianifestálja ma- .j gát, pedig ebez semmi elképzelhető oka nincs, mert német nevét József császár tukmálta reá és igy az még száz esztendős sem, — másodszor pedig a nemzet és a nemzet ! aspira- L tiói iránti ragaszkodásának adja jelét az által, í hogy gyermekeinek —,— követésére, mint a minők Németország iiémefu helyein, ennek a ^szabadelv gégével\'jée műveltséggel fennen dicsekvő\'század vége felél á német egyaég és műveltség nagyobb dicsőségére történtek, Börne Igen éleslátási fvo\'li. A mit ő párizsi leveleiben a németekről1 mondott, az, ha bizony és tekintetben túlzott is jrolt, mágiában éa lényegében igaz volt: hálósipkáé és a szabadságra valószín üljeglaz idők végéig meg nem érő nép voKim mindig; mért a szabadságot szerető ti,ép e szabadságot megosztja mással is, és nejm türelmetlen. Hadd hányják e germán kojompoaok az ostobaság czi-gánykerekéit továbbra iá, [a ha látjuk, hogy mennyibe desjavjouálja ax erkölcsi ejlvaduláé \'Németországban a Lessing-jGoethe és Schiller korát — nincs ék rá, hogy mi -zsidók, né-menekül mauifestáljuk martunkat nevünkkel, Logy néime\'t beszéd kísértsen cBaliíjdi tűzhelyeinken a hogy németül társalogjunk vígig a cor-s(o, úgyj hogy az idegen pmber azt híigyje, hagy valahol Jfemz-Scbleiz-Greiz herczegség rezidenciájának pia-ozán van\'j Különösen az (ifjabb ge-neratiónák szól .ez,* tud ez msgya-rul beszelni, sőt szépen íejezj kl magát e nyelven, nincs tehát ok reá, hogy a németet kji z á rjó j a g dédelgesse. M nemzetiség legjobban a a nyelvben jut kifejetékrp s a nemzeti nyelv elhanyagolását az idegen kedvéért Jennék negélyezésévsl egyenesen mégsórtésébek tartjük a nemzet geniusáoak; mert éppen linint zsidó vagyok jabban a meggyőződésben, hogy a zsidónak maiyaír zsidónak kell lennie a szd legteljdssébb értelmében, ami által aúitan.ennek a Névmagyarositó társulat. E lapok haaábjain Czigány Károly barátunk már többezöröaen fel-uólalt a névmagyaroaitáa ügyében, buzditVán {különösen zsidó polgár* tanainkat, jbogy külsőleg is, névlW is, lépjenek szorosan a haza kötelékébe a külsőleg is mutassák meg, hogy magynírok,Laptársunk, Babosa LÜtíó tollából \'hoz egy jóakaratú czikket, melybon cgy névmagyarositó társulat alakítását helyes érvelései indítványozza. Szükségesnek tartjuk egy névmagyarositó tárBiillat alakítását, szükségesnek tar U! a jelenlegi ifjú nemzedék teljes^ meg-magyarosodássi érdekében a inévma-gysrositásl^ de ezenkjivjdl\'méjr\'szük; »égeanek [tartunk másft ia, Imit; és miért? azt, el fogjuk mondani a kö-; vetkezőkben. \| A vidéki lapoknak valósájgOa Átka az,- hogy legjobb szándékuk mellett sem, kerülik ki a gyanút, .legalább a ezélzatoSsággyanúját uem, mikor bizonyos dolgokat pengetnek, S így a Z. EL." czikke^ mely alá Baboaa Láazló nevei "vwa írva, már ez utóbbt körülménynél fogva ia, aligha vikazatetazéat nem fog szülni itt meg ott, mért Baboaa Láazló nem nagy zaidó-barát hírében áll. Qe eb bői. még nem következik az, hogy őazjnte, nyilt és becsületes fel-szollalása jó érzelemmel ne fogad-tHssék, még ott is, ja hol őnem p\'ér-v sona grata, a mi üián különben nem}\' ahitj>zj[k. Azért irunk czikkéhezconK tuenitárt, iegyrészt, hogy megmutassuk inekrj hogy a Uíggadt felszólja las pindig talál oillanókra, kik azt (elértik, ibármely <ldalról jöjjön/ a/, másrészt: pedig nzéjrt, hogy gye\|ig<\' magyar nevet hagy, kik felnőve azt aeiui fogják tudni már, vjolte valaha máa né vük, a magyar néjven magyarokul f&ják erezni magukat. hí megforaitjulc a I kérdést, éa azt\'l/érderzüki mi oka. van a zsidónak német nevéhez ragaszkodni ? azt kdf.l felelnünk rá, semmi! és pedig azért semmi, mert a zsidónak inkább oka volna német nevét szégyelnie, ha az utolsó éveknek Németországból kiindult undort keltő mozgalomnak, melynek neve zsidó hajsz, mocs-kos forrásaira tekint,.mely fájdulomj hozzánk is étszánnázott.\' * Mikor látom, mily példátlan szemtelenséggel (ízi a német sógor o^a át nagy! Németországban izgató mesterségét, ■— ha látom mily embeiteleu cynismuvsal hordanak össze e müveit (?)\' németek boton meséket, hogy a zsidót, — ki Néj metországban a műveltség magas fo-j kán áll, lealacsonyítsák, gúnyolják rágalmazzák és sértsék, ha olvasom azbkat a példátlan ráiogásokat, mej\' lyekkel minden zsidót gonosz gazj embernek, csalónak, tolaködónákl minden rossz előidézőjének, a uép«.ai\| narasitáinak, élősdi férgeknek, becs(-zeleneknek tüntetik fel, egyszóvtu olyanoknak, kik emberszámba sem vehetők, kiknek családi élete utálatra méltó, ^kiknek vallása a csalást, gyilkosságot megparancsolja, kik magukat a világ urainak kép-ze(lik, «-j- kit nem fogna el taz erkölcsid undor o ponyvairodalmi termékéket gyártó, eszeveszett, mindep emberi érzésből kivetkezett csoport ellen ? A németországi évszázados vallási és társadalmi türelmetlenség bűzös fertőjében csírázott ki ismét az a méreg-virág, melynek kábító szaga egy pár magyar ember agyát is el-bóditotta., Á -német türelmetlenségnek legeűlalansabb példája az, hogy egyetlen nagyobb embere — Lessinget kivéve — nincs, ki az előítélet \' ködös burokjából kibontakozhatok volna. A farkas és bárány meséjét látjuk ismékelve azon izgalmas jelenetekben, melyeket az elkábított népcsoportok Németország egyes vidékein lejátssutnak, s ama nagyok példájára támaszkodik az a gyatra eszű vez^rhsd, mely féktelea ösztönében jogot csak maga magának Ismer, Mi, kiki csekély tehetségünk szerint hozzájárultunk a magyarországi zsidók egy sához, tudt politikai rántsem ótjk njogosittatásának kivívás uk - nagyon jól,- hogy a nanczipáczóval még ko> ezett el a társadalmi emanczipátló is, de azt 13 tudtuk, hogy ez évtizedek munkája a Bach korszak rendszeres germánisatíója után, de rosz módnak tartjuk, az átalakulás ilyetén\' csendes folyamát egy Németországból importált komisz* s\'ággal megakasztani, mert a zsidó várhatta a magyar társadalomtól, hogy a mennyiben kötelessége ő nelii e? átalakulási folyamat munkáján ernyedetlenill dolgozni, a mintheky a mennyire! lehetott dolgozott is, viszont a magyartársadalom neki módot és alkalmat fog- nyujtaui ez átalakulás mentül gyorsabb fejlesztésére. • • , Ez a megakasztás, melyet határozottan a német sógornak köszön betűnk, elég j baj ugyan, de bizonyos tekintetben intelem is, hogy a magyarországi zsidó szívvel, nyelvvel és névvel ragaszkodjék a honi íbld-büz, melynek népe között nincs talaj az oly pimasz ocsinányaágok el- lt!t(§" tárazéja Dalok. CMIÍI UKKJuinuk!) , Ifciii taántott. édes anyáin zzeretui, — M%is naraiüt belé tudlHiu UnUlni, Szőke kis lánjr szeme volt az ábécés ILibötűstem, s tudtam uii a ssen\'tcs. • ^ ■ ■ • - b ■ - Sokan mondják, — mérges a.to a jakod Álért á kit megosékoiiál - bolondul i Nem bánom éo, adj eiy csókot vagy kettőt, Hadd jegyek a siron túl U szeretőd t .— • ■ • + 4 Nem mondom, hogy nem fe\'edlekWka^em . \'Vagy idő a Rsoha\' idő énnekem \\ Add\|g leezek hived én c«ak wíg ^mWsk, Mert ha raegc«aUz,— elfeledlek^ t-li^nenTs 1 Barna kis Ián/ mondogatja magába, Hogy a isivem ellopja majd nréAba\', ^ Pedüig addigi megtévedett galambom, fairemet csak igazában adhatom. • . Km tudom én a táncs v«\|y a ber lievit, Avag/ as a Marcsi caigány ntelégit ? Fíeai sa<7ke menyecske ül ineileiiem, — Anaak bevét, annak tüzét éreaemk . % Meadtam kaki kiflii szőkéi H«r eewwaéi a sseásembe, Aáétg kaoeiBlsa, addig novetszj r— ánüg Utóbb — belém saefetaat ^ tiocre J\'tll/i j Hetényi színtársulata. «yir, Debrecaen, Nagy Várad, Saatbmár 18M-186T-18M. Molnár Ofiriitil (Folytatás és v^e). ibtttyl lársakto a Üéfm are4aénj4 HidspSiiÉu mkJaa ntáa SaathnUrra ment, hol a karacaouyi: Unoepek alatt megkezdé előadásait 1 Hát aj Hetényi által elŐio jelzett és patlieükusan ígért Öleld karok seholsem mutatkoztak, annál kevéabé as aranyok I • A roppaot sárféssékben alig tudtak a szekerek a városba behatolni. Sötét est volt,\' oly világlalao, oly rideg és visszariasztó j egy-két lámpa pislogott a nagytéren, évok óta sem tisstiloit, szeméttől bevakolt, hajdan Üvegtáblán keresztül. Az egyetlen szállóba mélyeo fekvő gö£rö> kapualján lehetett bejutni, ebédlő, vacsoráló szobának a paraszt borivó szolgált, földes pállézattal, hosszú tölgyfa asztal és\'leúyő gerendából hasított kezkeny lóezákkil. E mellett volt még egy keskeny szobáoska, melybe az urak járhatlak csak, t. j. a 3aehhuszárok, mert a Szath-mariak ottbon maradtak, otthon-I"gyásztóliák a karezoat; (kerti bor) ebbe as nrí ssobács-kába, mely frissen ki is volt deszkázva és a két asztalon, három hetes, —i mindenféle szónokkal és pecsenyeasafmjikal leöntött, ki-mappftaott — fe^ér asstalteritŐ U ékeskedett, jaa „ölelő karokkal várt" szinétztiép nem jépketett be. £z évben Jókai „Dózsaj ÖVörgy" drámája veit mindenfelé a kassza darab, a lelkesedésre buzdító nemzeti játék. Hetányi társulata nagy kiállítással, nagy pompával adta elő est is, még as apró\'darab díszleteket is elvitte magával Saaihlnánrá és* első játékául essel lépett a közönség elé. Aft^sj dráma, mely a jMsti előadás mán nagy birre emelkedett a vicéken is. Saatlimáron luég nem volt előadva, a Válaaztás tehát ugjr művészeti, mint peknniáiis szempontból • leg-bejrssabb volt. ~ Amde-a Hetén) i által remélt karok amint nem oyiltak még a ssinéssek ölelésére, ngy a zsebbe sem nyaltak bej hogy aa eiőádásra jegy«ket váltsanak, öt hat njéső volt a.sárt izéken, Uz»tiSeoöt a karaatoa, három p&noif-ban négy-négy személy osavarta a nyakát aa egyenes es nem gOnrbsIyit. rOsssnl épített helyekrífl a sainpvl felé, de irr is alig lát-halott valamit f Ilyen volt a Hetényi által petbetikasan faaagoatatott aranyos kfleöaaég íaaikaároa áa siső slőadás alkalmával Jó- kai Dózsa György drámájára ; Husrárcnny volt a második előadás,\'vasárnápra osott, ds azért erre sem igen volt sokkal több. i Az első előadás után niég nem, ds a második előadás után már Hetényi is megijedt vortjji a beesllletben megőszült fejét, de nem\' volt, a ki lássa és \'sonkákkal stburel méltányolja.\' j . pózsa György előadása után, színészi szokás szorinit elmenlek a nagy (?), vendkré* lőbé, hová ahból ia csekély ssárau közöm égből isi vetődött egy-két hosszúszárú csiznás ur, mert itt, térdig érő sár lévén, csak tér len felül érő. bivalbőr caísmában lehetett jánr, így is csupán a háesk eresaei alált, kö Un- ben e«isé>ásiól —\' mindenestől oda az ember fia. „Nbs h/lt, hegy teiszelt a liires tá lat első eiőaoáM? — kérdi egy vék lianjfu hetvenkedő ifioncz, óriási agarászd torát as asslalra dobva.; nNo, no hiszen n járja, felel egy !apj»ra • nyomott román Baehhuszár, akaeémikus képpel. nor-ssekuodos hangú\' léptető beszéddel - ■ de azért ne gondolják azok a színészek, 1 »gy olyan híresek, j ha száatzof is Váradról jöl teli, mert Szathmáron nsgyobb mű vésnek eis megkritizáltak inárl vIgsn, — szól rá is • mét a vékony hangú ifjloncz, aa ajtón jegy iieze bort ki-kiá\|tvn Urflgynl, csakhogy az ajtót kivághassa éf kritikáját a külső szbbá-,ban inajszólió jsíinéhzek maglaühassák 4- aa a Dóssá Györgyöt játssó ninésa olyan l paraszt, gőgös játékot csilláit ma első Mvabás\' ban s agy. lenéate az egész mindeuséget, mintha darogjUna neki Szathmáron játsaaui; ha a tántom nem tartja a kezemet a páttoly-ban, bit btzon utánpa bajitottam volni eat a kis agarássö ostoromat, hogw ne néz • le a szathmáriakat olyau paraszt gőggel" i i. Dózsa az elaŐ jeleoetbeó a főumk előtt j yen, esopa gőg As Msskeeég, melynél a fti irak lejnézését és gUnVját visszavert, [ez a ssreo-esétlea kritikus a színpadon való egyé litést aj hWsfrra vette.) Osajk egy jöatal ember lelkeaűlt <í I Jó kisi dráoájáa és a saioésaek játékán as ftgéss Ssatbmáron j— Koinócsi, a kitűnő humorista költői I ;. . Teli vílamossággal rohant másnap a szinpadi;\'ft, hajszálai égfeló meredtek, szeme szikrákat hányt a benső lángtól, a költészet és művészei hevétől; ő színész Akar lenni, minden ironj ^ mondja — vagy meghal belé, ha uem (lehet. Próbákat tett, kísérletet egy párszor, liiában, úeju menti „Gsak ő azt a Lőrinez diákot jauzhaUiá el egyszer Jókai Dóssájábáu I — sóhajtott fül. — Oh, ha Ő a pórláaadíók táborában arra a hordóra állhatna egysaer és elmoudhatná Jókait 1 — aznián akár mqg is haltja, belé, nem bánná," — mondta lelkésült vágygyal káutor Gynsai • nak I Betanulta, el is mondta Jókait, a hordón is állott; szörnyet is bukott, belé sem halt, bélálta, hogy nem való ő a színpadra j lantot vett a kezébe és megénekelte a magyar színészeket, színésznőket és Jókait! Szegény! Jó etimborájá lotl a színészeknek s-ő volt as egyedüli ölelő kar Szathmáron, ki\' tueleg szívvel ölelte köblére a színészeket s ha lett volna neki, kiönti vala zsobbit is barátaágbóll Mér aa l$S.^ki-uj évben voltak és a szRtbmán Uözönség-\'még mindég\'fídeg kö-aöuynyot viseltetett a stinésaek iraau Végre Vajay Károly, Veísz kereskedőik Foslr pos-talivat, kik folyton járták a ssiuHaaU, ré-sziiá aa összevágó pontos előadások SfdlöU valf tólbusdulásból, részült a véli Hiaányi (>eceUlelbeu megőssttlt leje iránt Való! fokin-tétből, nyakukéi vették a várost és a fél saiuháaat kiabónairoztaiták. A sainészetfhek esélyeket rendeztek^ a mit aztán máséa is köveUelí Vajay KáAly megmagyarázta, hogy aaért van as a kö^tiyi mert a saathmáriak ahoa vannak Szokvá,v bog>\' a sxinéss házaljon és pártfogást kérjen előbb és hogy velők -igyék meg daloljon nekik a család imahelynél, amit aánlbr Gyussi nem engedett) meg a társulatnak,\'késs volt volot.(rögtön\'elbe-esátáni k hésmó és dorbéaoló tag^k~Yajay-nak igiwa volÜ a kOaimeég nagy résae előbb básánáJ akarta jmagiaaáeraí a szinésat a csak azután tnent alssinbáspa, s csak azután, mikor már szejjJéiyétj úrnot^ tudott az isoM-rős játékában gyönyörködni s rstteueseket ka- csagott azon, mikor az ismert jwnész ugy eK t változtatni magát, Isogy alig umárbetett rál Ea tetszett és azután mmdíjo\|»ban kezdtek sziuházbajjárni. ,! j K-u\|(inö«en a kónnakidel. (tablókkal, esq-portozatdUkal lölezifrázott Lyj i d," Sagli-geti drátbjija, tetaseit a wsthniáaaknsk, erre volt legnwyobb k\'öaOnsáf lés! még ismételhetni is lénetetL . - A böjti időszak helyretolta as döbbeni hetek veszteségeit és a lámdat deficit nélkül fsjjeabette be a saiai-iflényi. Húsvétkor a kei igazgató kttlön vájli, IHetéayi Nagy-Bányára Ineut a társulat egjj kis résaéval, kántor Qjusai meg Dobrecaeut vette ki ayárí állomáswjk. A dirvkezionáíis \|sereeméay egy év alatt Sem volt tolosathstáJ mert aa mind Hetényit pllette; kántor Gyrnaü tabál általa másolt néhány s^iadarab lés isaját .kosztümjeivel kezdett direkeziót, imély összevissza annyiból [állott, begy aa egész könyvtárat mutató ifjára akaáatva efbonatta, a gaitle-robot pwig feleségé ftlkaijjéim nyalábolva is elbírta. A merész fhi 2ö éves korában i^r. ose-kély kellökkel, Orés zsebből zászlót bontott ésegy jtjét m.nlva tatár oly lirsulatla! kesdé meg Debreesenbea as Előadásokat, nieíy ugy mi&vésaet) értékére, mínljorgauikus szervezőiére jés számra nésvei eljtó és páratián volt aa >Srsaágban. A MAijrá^ lányok mellett j az igasgátás, a társu\'at fiínyk csillaga Pri-t\'llo Gonnélia volt mint primadonna I - A tanár is vílenczei. ttsféayJ I í iUUfi Jti,lygaie-Cní\'l^ti Kmllfia. v; r«HtMM. I raiaosiaNv alajos mpW j A slaaeatláláa i íj (Folyt, és téí) SfcLdván 154 as öriftll, osint as sgyi bekaM napja kitűzve éajáUijtáse szeriül aá ftnasMly egész cjnpdbea ssfát házában volt II ttíiirüofemJt oly tagjává fog válni,\' Mjkniytl »<iegauek aeakieeui fog tar-ée még íog}jk szüntetni aat sz alvslában jogtalan savumliányáat, ^ a Hidd neás akar » magyar niuztibe olvednij M«g vagyok győződve nrr»Vl is, »\|y fklm ni eWM •IdhOa tailtoaását, mely tűi va-fkk »le«ak\|dni nehéz éa fájdalmas \\ (aa, — a magyar nemzetiség istá-palása, u y.nidó család 6 társadalomnak magyarrá télele éslaz ezen czél-való buzgó törüli vés, oly köteles. »-gt<ijlitrs; mellet a nemzet geniiisa ,j\|suWi,Vu küvetelhejt tőlünk. IFogy e ti(>n»k n-ni a/okfy>z fjirjlulnak, kik tekintetben bii^ílitúara ninos t)/.uk^uk, aa nagyon I \'természete* nem árt aa ily dolgokat emléke zoti\'be hozni mindazoknak, kikét jjlH\'t. f 1 , . M I • r ,T Osztjuk tollát .Babosa László úr oOzetét a uóvimagyaroiftó társulatot jiltiőlcg, mejfynok megalapításában pá/.t; fogunk venni éa tiltakozunk az ö neveljen is otty felfogásé) len, mintlja o kezdeményezés akármint? ellenszenV-l »ek volna kijfolytáaa. Közérdekű. A fiumei kikOlőUcil a forgalom fo közlekedés elómozditiM czéljábél megindítandó munkálatok tárgyában a ,r. Cm illetékes helyréi a küvetkezőkről értesül : A kereskedelmi és ^közlekedésügyi miniszterek meggyőződést Iperezvén arról, bo$y a naponkint jobban j fejlődő fiaméi áruforgalomhoz képest a Ékötönek jelenlegi raktárai elégtelenekbe váltak, a két minisztérium közt mostanában tárgyalások folynak a fölött, mily intézkedések által lehetne ezen hiányokon segíteni ? A mint értesülünk, a közlekedési mimsz\' Irr uj (araktárák és uj molo építését\' tervezi; a kereskedelmi miniszter tárgya-, lásirkat indítotf egy raktár építése iránt, amely.körülbelül 1700 Kvaggonnyi áru bofogadására lesz képes; liezenkiyQi az államvaspálya il még ez ívben megindítja jelenlegi raktárainak meghosszabbítását, ugy, hogy a jövó év julius haváig bö-rülbelftl 2200 > waggonnvi áru raktározási helyéről gondoskodva lesz. Minthogy az épiteudő raktárak számára bajue lesz elég helyet találni, alkalmasint egy 80 méternyi széles és 200 méternyi bosszú mohi fog a tengerbe építtetni. Hogy mily Örvendetes módon gr a rapodik Fiume forgalma, az kitüoik [abból, hogy a múlt hóban. 1000 waggon n\\ i áru — nagyobbrészt Francziaországba szállítandó repcit indolt el a fiumei kikötőből. Jpvóre még a szlavóniai, j kö-1 H rfilbelől \|0 000- #000 □ méternyi er-dő#g fali vitelének Fiúméba való terelése raélostatlk j most es raktárak hiján lehetettel volna; az uj építkezések folytán áv.oitjbnn bárom havi szállításra számított fanu itnt iaég lósz elraktározható, Megjegyiondő, hogy ás uj raktárak ugy vannak tervezve, bogy "alítjuk pinrzrrak tárak lesznek, a mi trmngyarwszíi^i,borkivitelre nagyon előnyös Intézkedés. \\ KéUégteWn, hogy ezen ííp tkezésefe keresztülvitele a magyar tengeri forgs-lom és árurzikkeink kivitelének emelésére a legodvöhebb hatást \'fogja gyakotolnlj Tagadhatatlan azonban, hogy a kormány addig ia mindent megtesz, hogy a Fűk iriébáu \'Összetorlódott áruk mentül gi\'órl sabb előállítását lehetővé tegye és hogy a raktározási helyek hiján támadt késé* sek a szállítást meg ne drágítsák. Igya lemaradt küldcmtóuyok után raktárdíj nem szedetik\'; azonkívül az államjraspálya a horvát grrnoasium és a tedontc épületét bérbe vette és bennük , isktárakat rendezett be. Megemlítésre mólit) azonfelül, hogy az államvaspálya a forgalmat egy pillanatra sem szüntette be, habár a jövő vonatoknak a ftályludvaron kívül kell várniuk, míg a benlévó kitndúl. Végül még egy érdeken részleteti Jelenleg 5 hajó petróleum fekszik Bíuk méban ^körülbelül 20,000 hóitíó) A kr>z-\' lekedésl miniszter iUtézkedetrL hogy naponta legalább 20 waggou álljon készeit petróleum továbtyzállitásána; ezen in-i lézkedés szon bajban leli\' indokát, hogy Fiumében összesen 5000 hordóra van ki-rakóhely. Ezen adat illustrálja legjobban: mostani helyzet hiányait. \|A rósz létezett építkezések által mind e bajok és nehézségek meg leszuek szüntetve. A vörös-kereszt egyletről. í Midőn a mult év folyamán a fönti czim alatt N.-Kanizaán bárom fiókegylet kebelébii lettek gyűjtve a részivovő tagok, ac a rój gebben tlinállott, ós a „Magyar országos hoí gélvző nőegylet0 nevet viaelt egylptnok altp] szabályai értolmébou történt. /\'\' Azon alapszabályok értőimében pedig tiuálló, ós a központi egylettel égyuuoaoo közlekedő vidéki-egylet esak U nmgyei központban, vagy önuáló kormáuypni\|l„ kiró városokban sserveskedbetett, „vagy olyas fey vidéknek\' központját képező usgyobo városokbnn, molyokoéa három fiók ogylev alakult miodeuik fiók legalább ÖO—óü taggal lf Hogy N.-Kaniuia mcgxaerozliease as C vöröt-kereezt egyletének a központtal loeiidS cjgyonek öuzekOttotéifét: es utóbbi mód im-r\|ui ícollut vidéki egyletté alakulnia, kulöij-liaii Z Egerszeg fönnatósága alá lett volna helyezve egyletűuk. Mint a központtal egyenes összeköt teteiben lévff egylet ez év májua havában altit da^eatén 5 tönsóge Károly ( Lnjoa elnöklet\'\' ala\'t tartott körgynl^W-n az országon vüi>)k-keicazt egyletnek kép vitel ve egy\'letUnk in k£t küldött álUll Azon uagy gyü é«ou aztán, a volt Ór-^J •zágos tegélyző nőegylet, melyuek alapuZn-bályai Bzerint mi itten Kanizsán, hároiu tiúk egyletben egyletté Alakultunk, beolvadt a/i úgy nevezett oroágos vOrOs-kereast egyletbe, hova a vidéki ilynevü egyletek, sót a bor- \| vát slsvon vörOs-kore«zt egylet is odaíorrt éa j megválót n a or y I • te\' uyartl, isaouyun-ttol szem-doikozik t pwuii i \|vara«i vaiMZiiiiauy aiaaui. • ;Öjly \'népeiebh várói illetvlk köz a égek ben, mi ^meg^enilsékhely töl távo HcJts;znq/k ■ melyek egy- igyaaulegvletaek hivatalos esime tozvájjt -A magyar sssstko sságat v-erös-ikeresat « eaimjj vette föl, és uj alapszabály Aá uj alapsaabályok a mi kat itj irtódosilotlák Sközponti egyl közt, kmennyiben o 19. igy rei „19. §\| Minden megye >/iklitlyén me-■(gyei. [miuden ttfrvényliatózági iogg il bíró vá roábaá Váméi választmány alakul, okban, ily ok a __^ a bb Jts>,áofkl a melyek ogy-egyvi-de1i4oaúontját képezik, ugyan az.on i og gal éa,hajtás kör i el, mint a megyei, i 11 e tve \\ á\'vo s i álaszt-mánly\|okf vidéki válaiztn ány bk alakú Ihatnak azon esetben, ha em\\e Vá,rosok, i llet ve ku tsége\'k-ben jéjs\'v j dák tlkö n fekvő bolyáé-gokbjen a lakúit f i ók -0\| y le tok össaeaen legalább 300 ilapitó vágyj rendes taggal birnakl" fiaen szakasz érleimébou - 300 tag- igétj asviselss iMt s vele ke^dMsek sma IlMsIilpsh, mi) I k hcaásk eseményeinek tengerén mokat vi tettek e\'ly nagy a oly gythirörf hollá- unk csatul 4Mskls, aa omág intsg-dolgát viwgllni a XVIII. század n fde jntaj^ritás és alkejN Ozé rilákának folyamáb liazank I írtén eJ iné ben Mázadajtá ^.ányossá\| o káresett!! om gyanánt ulpat^ttu s igy egy fiaik néftt^fisagUni nem is igen ndó a vö-közgy Illés e az összes gal már. bir egyletünk megalakul rüs keraezt egylet, jövő hó 16-én loend a várósliáz termében, jnely tagok kéremek megjelenni. A köjzgyUlói föladata^ leenfl alaknláaon kívül, miként a 20 §. rendeli, a következő ís: „20. f§. A megyei! vidéki és tároki I— Választmányok, a\'két nemre, való tekintetből, kettőz elnökséggel, legalább 16 és legfölebb 36 alapitó, vagy reclea tagból oly módon alakítandók, liógy a lői éa férfi tagok azáma a két nembeli\'alap tó éa ren-tagok számarányának megfeieljei. Annyival ia öfvendetfMsebb az egy tömör testté alakulás lehetősége, mivel aunak idején, ha j tevékenyaéget /kell kifejtenllnk : azt cokkal nagyobb gy<>raaMggalj mondhatni rögtöu, tehetjük hrfliistai. nijá Hazánk integritásán a XVIII. isdtad folyatná >an, k ügye ép a mmiijribaa (IwkwHiilt vazyU á lúKikOk vegkipi klú«4aa alán mii ka\|NSa»tUtUk vlaau ■« uivaornAfhia . itrultuk f Értekező Irta: KüüÁHV JÓZtíl iF. A zeutai csata 1697. szent 11. mqg-aemmiaitette a jegazebb török. 1 adaereget es a keleti bátalontiuralmát a buk .a szélerő sodorta Ezen időponttól fogva már jiem volt vakmorőaég a haza leendő integritását sejteni, retnéoyleni ; Jiisz auent^i győzelem nagy liőao Jeiíí! "h^iczeg ia aurencaéa aikar után egy ideig I Teinftsvár ^ftglaláaának gondolatával tugtalkozont^etáw a tetneii bánság viaszucaa-tolásával Do ozeu eazmu^ nem {sokára ismét elejtette a a tegyvoizörgéa tojább tartott, mig végre a kárloviczi béke ltitfa. január 2tí. ennek ia Véget vetett. , \' E béke lőbb pontjai azeriiJt Erdély régi határaiban a eaáaz\'ii e,a teiue»i bápaág a zultane. maradt; Karáuaebea, Lúgos, Lfipa, Caanád, tí\'-cse éa lleCakerek p\'-dig lesontaudókuak nyilvaiiiuktiak, a hajóüázaa a Tiazán éa ála-roaon mindkét félnek megnyílt tott. A határokat a Titeltöl a tioezut loly i torkolatáig huzaudó egyetlen vonal, a Özá\\ a éa az llaua képezte. A kereaztény valláa egéaz török birodalomban szabadou gyako oltathatott, a foglyok miodkét részről azabad >u ereaztettek. Tököli éa mindasok, kik a háioru elején a cáazártól elpártoltak es után örök alattvalóknak tekintettek a a béke ta \'tama 25 évre határozta^ott. A Ipárloviczi békokötéa aik tekintetben ikee foga 1 ket a mii lobataéges. Nem ha^yHatjuk tehát szó nélkül azon moJgalmpAt. mélyek ép egy század elején kárjoviczj békekötés miatt as oraság alkot mányánajp iiitégrjtása védelmére keletkeztek mert a IMkáwy felkelés sem más által nen indokolható, áem másnak nem neveahslő. Ugyanis aj nemzet mélyen sértve praslt magát, négy e kéke imm a magyar király hanem á romai azeut birodalom \'császáránál pefjében iöttote^t, kinek Magyarországon leg kisebb rftbdolltof.ésí joga niocaen. Ezen ftiltl a tjlröküij\' ellen a orzágba liózott külpufél zsoldoa utonaság rendben uem tisettetvdu zaan>lásai ás pusztitáaa által orsaágaawts védtelen liép vagyoniban roppant- károks\' okozott. 0 I. í Minthogy azonban az idegen tsoldbtok száma igen nagy rpit a hazában a panaszok eleintén igen soká ösak titokban, meghitt baráti körökben törtek kij de s kedélyek ingertlltsOgót a titkolódzás esak uövelte, s igy? a kbrülméiiyek ugy neki mérgesedtea, hogy- már caak,egy izmos kar. hiányozott ia láaadás [zászlajának íönnen lobogtaláiáta. Az Ogy. diadalát hallgatag megeigyezéaael aa el gtílet enek Rákóczyban reméuylették iu valóaulúil i Rákóczy iFerenez a terméazettől ritka telietaégét uyort. Elénk beliató szelleme É> évjaa kaimban már teljes érettaégre fejlett kóra émtaégnék koazönbetier hogy Koleni éa )ez«una nevelői nem voltak képeáek nokí oly irásyt adni, mely őt kulömböző pályája tar\'andó a legközelebbi rokonok jelenlétiben.I Ue alponként gyengébb lett a tanár és a keitúa--ünnepély .közeledtével annyira rOaz-l a«ul volt, bogy az ágyat többé uem hagyhatta ok I \' Áhhiifk koronaügy éaz a a tanácsos meg-ki^eriék kerjwztul Tinói azt, hogy a lakoma tiaziuk egyikében tarta»»ék meg, do hiába az "ívjt :ár nem akart felőle hallani. Az öreg .\'uyu^ágyáu akarta magát a nagyterembe vi-Mi, Lol zaját azemévet kívánta az egybeke-t\|wi szartailáat látni. Most már nem mert senki sem* elle&aBÓlnj, amiért ia lassanként kéazUletek tétettek kiránaága teljoaiiéaérö aiécvv, éa Ahlmark valamint Widen aaczony egyedüli vigaaza volt, hogy közöa mulataá-got .adnak majd aa ünnepély befejezte után. Manneratedt megérkezte óta gyakári ta-nácakozáaok voltak közte, a kanitánv, Bóasa \| u\'-, 17"*! 1 — éa Karolina közt. Leveleztek deeonek itkoa- K .T,1 ■ .[^\'"T/TT nuk kell. lenni, mivel aeh-em bontották fel jjjjj^gjj ^gjMj^^ a leveleket, a tanár azobájában, gyanúját ktilönöaen as kelté fel, bogy aoha töbii, mint egy vagy kettő nem jnarad a no bábán. „Nem tudom" SzóH á tanár egy este n^ltáuy nappal aa Unuepély előtt „miért fut-kvstak el ide oda. liiaa mondottam, ueln akarok külön ünnepélyeket. Egyszerű legyen az, > a bég ia világoaan látom, hogy különöaen égj íW^olódlakf tníutba higany volna ben-zép rendesén mellén, éa ne u jéuk í«i«iiekei; a dolog még aem ,leas az-áksl U0se\|i«lyeeehk. „A j«g)«iek zavartan néztek egjlmáara. Viiá^oa voii, Iío^t valami szívttkön fpkaaik. tU Pfm aúaéta ityngialanaág náikdl pillán-t«« l«k a aárga aávue talé, hol mag/Iá férfi-alak és gyengéd, nöi lény a féligzáH a)tá fölváltva aimat. jAkkOabao a jiatalok fe^je^gyulKík/f s tanár bár gyönge volt, »»«gt« Mai«vet le meadelataikai. MzWsIvel aa ovékst éa ely liangon, tsely f«-aatk várakvsáat árait el, gyorsas káráét „á< -aem i laké eaehákaaT Míodeoik ^(IgiMt; sask Maséewtaéi kasü lp\| koaá. JDrig* atyán)11\' saóH MlIné ás ftrkM polastM vetett a ta- Nom ha-as öreg, nárra „Kívánságát eltalálni véltük ragssik érte ?\' „Ah, most tudom," válaszolt éa legtiaztább megoléj-edés mosolya játszik halvány ajkain, latén áldjon bennetek aaon Örömért,melyet ezáltalkéaaiteUeiokwáinomral lladdjjöjjeuek be Íj póuu gyoraan felnyilá as ajtót éa in-\' tett a . várakozóknak, hogy köse ebb lépje nek. Vallinder inkább •vitte, miut vezette reazkető aráját a szoba küszöbén át az öreg ágyához. Mélyen megindulva a szeretett öreg látásán Hilda zokogva borult lo. nyug-ágya elé. „Nem úgy, gyermekem" szólt a tanár éa igyekezett hangjának Szilárdságát adjji, könvét szorított öaase szemében. Így, jnézz fel hozzám l úgy virágsol mint egy rÖsaa, szivem mé-- A tanár beuaő jóakajratUil nyugodott, Wjtlliii-der pompás alakján. Ez molyen lehaioK az agg kezére éa meleg megindulással ajkaihoz scoraá. . „Nos, hogyan kezd tétek gyerméklotiii, hogyí ily megrepetjéabeo részeltetlek ?"\| szólt végre a tanár körül jártatva tekintetét, [ \' „Uauneratedjtteléa Nándorral -tanácskoztam es ügyben legjobb bácsi,4 szólt Rézaa, éa akntán mindhármam irtunk Hildának éa Wallindernek, kik örömmel egyeztek ajánlatunkba és annál»könny ebben volt az Ugéas eazközölhotő, mivél minden esetre a jövfi hó--bán tartották <-dma menyegaőjüket, Waliiu-der azonnal kilúrdotte magát, egyik társa helyettesíti és most itt\' vannak, hogy egy napén, kedvea bátyánk ssemeláttára, kussék meg a básassági frigyet. „Ea jól megv," válaasolt a tanú- és Wallmáer és Hildához fordulva maidá t „Félők, hogy e nekem ssersett drágjs óra sek táradtságtokua került, ^it mosdott iossá öoaém és ée sógétrafaif ők sgjs nem (jöhettek . r „Ők semmi esetre sem maradktiak otthon/ válaszol b Hilda, miköalmn báttia késsél kényei aaemaíis sMlá. v0k is eHMsk, vonhattM volua attól, mit rang\|a, nemzet gének történetis elébe asabott. A nagy gyakorlatai paedagogueok minden erőlkUdéat k mellett iem voltak képeaek elölni keblében a 1} éves koráig édes suyja környezetéb is nyert Muyoinásokat, melyek a szabadság l,: bazoszdiutettit és nagylelkűséget mélyen UM gyökereztették as ilyesmiknek fogékony\'m-lajkénl; kínálkozó ifjú szivében.\') Mijjőn. Tokai óa Ssalontai 1697-ben \|á-sadáat tltötl a lelketlen német saoldvaok zsa-rolása miatt; Rákóczy ép akkor zempléni lés borsodi birtokaiu mulatozott; de minőén vjaasavc duitsága mellett sem kerülhette ej a gyanút, mit ^ugy vélt magáról eliáribmi, líbgy vissza sietett iiéesbe a legnngyolib gyorsas iggal, de mégaem oly gyoraan, mint aj hír, \'ttely őt arról vádolta, bogy résstvisít jobbágy liuak lázadásában - C ak bajosan tudta elhárítani oz aljta-lémmail magáról a gyanú követkésményelt különben is kémektői környeztetni érezvén magát, jez óta !a színlelés álansát öltötte ma-gára. Hiúdig Uécabeu lakott, német köutöluw öltözött a magyarul még caak beazélni aem, akart, limbár a veazé\'y t ily módoo elkerülte,\' az udvarnál azonban meg ia teljeaen mellőztetett. Tán ez volt tő oka, hogy •. nehányí év inulvZ pamét viaazajötl aároai kastélytC6ai ii l\|t Longueval nevű német kapitány és várparaucsnok gyakran im^iordult. nála é reiiilkifül sima, ravaas modorával u\'at fúrt magáoák Rákóczy ksblélies, ki ez Utáu már ritka, nizalmas nyilatkozatokat ia tett ezen álnok pmber előtt, többi közt, hogy Villara, á franésia király bécsi követe egy ízben Útinak hatalmas pAt^gáaát ígérte, ha Rá kéesy saját Igésyeü Adély fojedeleaMégére vonatkozólag érvényesíteni akarná s ka nsao s^je jogainak helyré áfitáaa végett fofcelést insitani aaándékosnék. j Longueval nagy mér-tőkbon megnyerte a fnedelem bizalmát\') A vastag álarczi ember !7Ó0őszén tpoleg szabadságot ;kér>, ífa családját meglátogat-busa, de tulajdon képéi aaért, hogy Rákóczy nyilatkozatát Xl\\í Lajosnak megvigya. i?ken útjában aem engedte magát háBorgat-táini; d« 17IÜ. febh ll-én Ráljóozy ismét lévéivivésre alkalmazóin őt, Linczig iovább osabetett akadálytalanéi, itt azonbanj)t ravaas német éssjáfiás iaserint már elmhétett fogni őt; mert az éHagatássai a világ előtt ifagát kimentettnelj muetfe egy ily hsoatelen lélek, ki Kákóozyjnsk minden ssáodékát Béesben elárulta, miiijhogy alig várta, hogy IfákóozypaJd és XIV. [Lajosnak levelét is a kaján ellenségéniik kezébe vihesse. A bécsi .kosminy Szolári tábrnokot pdüttó {Rákóczy e foWtásóraj mi áprii 18-áu \|jjol meg iá törtéül. T Rákóczy Epoijare, innét ^ Kasaára ki Sértetett, hol a 8 Vayjtestvér: Adám.LMó és Mihály agyason vád terhe nfatt már fog fágban ültek, honnan mindannyian Ügyük bővebb megvizsgálása végett Német-Ujbeíybs vitettek. Rákóczy k sémetajkdyi ráír börtönének ép spon szobájában volt elzárva, mely anyai nagyapjának : Zrínyi Péternek asolgáít vala Börtönül. I J\' Fogságának 6-ik belében kinyilatkoz-1 tatta, hogy illetékes törvénysséknek esak a német birodalmit, lát ismerheti el, s uinden kérdésre. vagy a magyarországi dis^ ezek előtt, kéaz ia felelni mi hozzá intéztetik. Midőn VI. kv Horváth Mihály; 176. lap. Saatayi László: Vl kötf\'t 4Ai lap. Il«gyarumáf jMrtánet-M«gj.iroóiági t6rtssata. .Longuevalt szembesítették vele, ezen vásott embernek minden vallomását a legnagyobb méltósággal aljas hazugságnak nyilvánítottá. Minthogy Rákóczy ugy volt Meggyőződve, bogi ő fóljitté csak magyar \| törvény a magyar tarák IJózhatnak becsületes itéle-\' let, a vád aratót meg aem nézte, bsbem elég okosan miélőbbi megszabadúláaán gbndolko teott; mert ha a börtönben marad, a azok a sos német frgaasáeszdlgáltatáa mellett halála biztos. Az Jegykom jpzsuita növendéktárauak, látszólag aj legkajjánabb ellenségnek; de a paratlan hűségű és nemes saivüLslimán Frigyes barátjának, les! alkalommal mi^fr a bör tön felügyetőség kapitányának segédkezénél\' tehát igénybe ver éj), bécsújhelyi börtbnéhŐ-november 7-én ungszökött a már nóvember 24-én Lipót kiadhatta elfogatására >á következő reudeletet: LLöopoldus, Dúi grntia elec-tus RomaSorum imperátor, semper Augua \| tus (?) ac Oennmuae, Hungáriák Boli.-miaeque rezl elei -f — — Q<iand<rauidsta : Franciscus Rákóczyua antea Neöstaaii ob erimen renellioms areststua, epe et perfidia, I oujusdam [ capiUroeí desultoriorum jLelismnn I dicti, quíjvígilisjpráe erat die aepüma la-bentis adljuc inoasis sub vesperum srumpeu, j.quautúm investigáiWpotuit, ín Hang. et Trsna.* iaut ad partos sentomtríonalbs sese reoeperít, I Majeatatis veronostnse regiae et totiaa regm inostri Hugaríse Jntársit, ut hic íugitivus qui ad fidóljuin anbdktohun nostrorum et miserae plebia prrniciem \|?) inogná mala intendebai (wtógil szóra I) quuéuuque via, aut modo\' id Ifieri poterit,\' dopfolmudaüir, reguumque IM gratia jogo tuipicp eliberatnm, hujusmodi no via pertculis ekimatur. — Ob id nos ilh, vei illia, nui diojuis Rákóeayum vivum ad cuatodism iuterujn j atiterínt, d e o e m mii 1 i a, qui ivers mbrtuuiu ant eaput alUflerint, aut a aeioccisuti dooere poterűnt, sez mii-I i a florehoniin tbánensium certo et sancte dare elesssentáaaűssse resolvimua. etc. 4) x ÍFélyu köv)._ ») tnj Uiithric IUf. huhf. III. \') \\m. Ili. lap. i hogy gyermekeik örömiiápját megüljék és ?»nég iukább, hogy nelyüiy nyáj ia asól ballhas-Huuk azoá ajkakról, mely ok oly hosszú időn át zárva vojtak előttük, kselyek i sonban, biztosan remelen, a megjelenteket lehány nyájas szóval üdvözölni fogják." A tanár kiaaé felemelke lett. Itt van-ualc? k^rdozé lágyan. Teattórein, — hol vagy „Ármin." „Iámét feltárult a mell kszoba ajtaja és a teatvérek egymás karj iba feküdtek. Borguusköid assrouy reszketv».állott ás ágy lejnél, míg Hilda a tanárhoz 1 ájolva\'mondá: A mama, ekkor feléje ( nvojt i kesét és sógornőjéhez hajolva monda: „Keményszívű voltam; bocsáss meg Erzsébeti" E* minden eddig elvált szív,\' szent bél éa egyértésben együtt vtólt. Jy^v A asé-lartjU előtti nap n a tanár oly gyönge i volt, hogy az orvol lehetetlennek tartotta, hogy az áitálá megljatárosott ünne-pé\|y ideiét, megérepdi e, Botgensköld had tyy tehát \'kérdezte bátyjától, ne vétessék-e a azertir\'táal. as nap [eatfin ; de a tanár fHesoválva erőaen ra^ás\'zkojlott a kitűzött idő ós\' tervhk. A jesv^ek ihind körüle voltak éa vetélktiljikHgymássai, bogy legoae-kel/ebb! óhajait la teljeaitaék. Minden vé-déneae felé mosolygott: de mégis ugy látásik, leginkább akkor lágyult el, midőn Ró-aaa könnyes szemeibe tekintett. Wallinder-ssk susogta: „Testvér ur kitűnő feleséget kap. Igjsn derék leány I Olyan lágy, mint a víaas; de kedélye szilái 1 mint a vas. Kipróbáltam és megállotta a sarat, hol a legtöbb\'ínő habozott volna" , Ismerem értékét éá hjven megőfzöm a uetnes kinoset, mélyet áz Úr Vám bízott" válaasolt Wallinder, mi-köaben hálásan azon tolta im g a tanár kezét ím arájáról mosdott áiosérŐ jnyilatkoaatért. É féltájt a tsntf azt akarta, hogy a nátalok feküdjenek le; de Lidőu minaonik mkefre syíütá Mas kjzét, bágyadtan, ate\'ksllhatóu fsutloggá t „llahát maradialok My«msfcelm; é< «s ÜUnneialedt, olvass elő vWiawiL4 i \| M. néhány fsjeseut\' i bibliából fetfiftl Walliua i i i lasztóW. Sri éaend volt Manneratedt mély,, telided hangja, mintegy asellemsusjpgáu remény jéa boldogságot hirdetve, lengeti a moba korénj ját. j . \| Reggél Fölé a tanár neh&ny érai lidőn át aludt és SzU-Iván — este jobUan fetd \| imagáj, mint pár bosszú idő óta nem, Iragy bláu íátiaólagos fellángolása volt ez a meg lörtjerőnék, jnoly a reszkető életazlkrátj ínég [nohaijr máaojŰperczig. rósou akartai tartáni. ijEaté hét órakor kívánsága "saorjnt a nagy \| terembe vitetett, mely a-soksssra ünnepély eaéljából nagyszerűen volt feldiéaitve virágokkal, Nem sokára térdet hajtott k liá-rouijípoldog pár és fogadta a pap éldásst. \'rjfj Seinj [merev bókok, aeiu Ünnepélyes QdvkU vánátok liŰUItték le a tiszta lángot, mily uj liuaaoK bensejében lobogott* áliudeiíjcMii-dós yólUj Néniéni.bsuiŐn ölálték át aa hi liáH zaadk szülőiket és azután atyai, hárátjok nyuságyáhoá közeledtek. Ekkor as J önjg férfiú1 iuvezUlt mosoly lyal ajkain, kassá szorosai imárá kuloaoíva éa azemét végtelen aze^tettel kjtdvonczein nyugtatva feküdt jnyng- \'dám, áldólag emelje kedvesei felé, E\| mos- Csak nebeaen birta keséit fel dia gasat volt aá\' utolsó. Erőtlen hanyatló t »frász í I ágyárai, nyájas tekintete Srökr i eh-nyMtett, és Ling tanár holt teteme (körtát térdeljek a lények, alspitptta meg. kiknek aseeancai A végzetes eskllvö. (Folytatás.) i Általános feltűnést keltett, hagyj a Je-veM, — aki a ház Jégjobb barátéi kaié «\|á mijtátott, meg Uem jelent; — mindeu dolsak, jósak a valóra nem — rűlm a vigalmaL sgos-Sasvááy ka Néma osead uralkodik a kastély köréi; —; jvaaárnap reggel van. — A termé aet Itls dalloaai viáám áuekkel töltik be a \| arkil j a sap mókon oaókolja fal első ^gsi M a virágesoportoaat kamatát, mely mii I meg ansyi gyémásikáat ttadököl. ^ Szent a tennészet I szent; mert as Is teu képére teremtett ember még nem zavarja nyugalmát. %yassrre elhallgatnak a madárkák ; a nap forróbban kasztja izzó sugarait ; .. . léptek kösslgnek; egy flrfiu jelenik meg. . I I JJ . Lépteit egy márvány asstal falé intási, leül: mt bágyadtán kesére támasztja „MaiadhaMl" — saól önmagába „kegyelemből;; — nem Űznek el; na féli! éhen sem hagynak veszni I oh I mily jék as emberek I" „Maradkstaá I ismétli keserűn; — hogy kínjaid naponkint megutaljanak; — hogy peraaenkint lásd azt, kinek nyugalmát örökre elrablád 1* Nesst ball i ijedten viasaaferaul s maga előtt lália Laurát fenséges szépségében. „EliöltélB"!kiált fel borzadály lyal; asl\' \' jöttél r I M^y (számon kárisd megtört szived azenvedpaelt, á\'düztws itt ia T te kép, Üldö-seaa adnig,Nmm inog nem Őrülök ?IM flNévelő fur.\'l ssól komoly méltósággal a leányka; -4 ttrjen magához j én nem üldözői akarom 1 4- sőt ellenkezőleg, lelkének visssa akarom adni elrablott nyugalmát tfe IKnt egy ^aráaaűtéare téil Saaváry magához ; \| gépiesen foglalja el újólag helyét; \' izemben vele fa bárónő ül. Sokáig beSsélgottek együtt; hogy mit, ast soha senki itnng nem tudta; de midőn saátvállak, Láuta árosán menyei nyugalom, Sasvártén baiártalsn örOm sugárzott. 8í láoat jde\|egra)a ssól a bárónő aso bájába érve; — laui íróasztalához a kipirult Sfósoaal^c: j j LKsdvsé barátnőm I" . Amnt áu ásóval előtted el nem mon- \' dottamJí halljad ja bolt betűktől l — Sssvá. ryval mlá!kutmn; én kerestem M őu Megboéílájtottam aeki il azt könnyes tskst tem, mart $ Um vétkibaett Avsgy.fréjek-e sL bogy a szivet nem lehet wőltettu arra, begv szeressen ? j.. - A ki sst [véli, aa mb tkdjs, hegy a sssrslsm végtalsn éosetoJ melynek végét még nem látta sisski a Skelyjaek tetankére még le asm Beállt senki;* — a hntalmaa óaaeán Inkább SSI\|\' ü m Hslyl ét negyei hírek. — A fctllk. Ngf uáaftaaal ,a< s nkséa* ms llrteiM alakaáé gjwMt. A i\|<iá flh>tiliaáf ifasgató ur n> Hona m Wb<i aiHklil böéiivéi m ifjúságot, gptl rtwwttá mákadérs « a „gyakorló gliit\' WllMljll ÍHMét gtWlllllifi Hil utat kérvén tel. — AsatánHám tanái ttí kanéit lelkes Mii vakban aa íitt^Wí, a kossataiá a gyakorló iskolák iinéi«i ekla# Kaak után megtörténlek a ritotstiask. Ifi psd«g Ajagysövé: Eisler Plv VIII ofct tanaié, helyettes jegyzővé: M^da NI TUL f»st. tanuló, köuyvtár-Mkká. P1>WÜ Viktor VIU. osat tanuló, se-f«tlJttyvta«t»ikk4; Palkó Zaíguiond VIII tava-. » vögúi pónz. tárnokká Svastici ÍV?\'* VIII míU tanuló vá\'aiztatott meg. Vattás tőiy>alelndö Hám József tanár ur • ^ pályáastot bíríjeUtt ki. Az elfő pálya-át): a fb&ÉMdf igazgató ur áltat lolájín-két ái U araay, mely ly el egy terménzet-naésmá^J i kérdés legjobb megfejtője tog ju-H yjaiaststni. A második tek. Knausz Boldizsár v 1 db. aianya. Pályakérdés: agy aaabád táirya elbeeaélés. A harmadik flJt. Hám Jó JT tanár ur egy db: aranya, melyikei as if folytán a költészet terén legsikeresebben izftködfi ifja log jutalmaztatni. A negyedik m l87ÍMk érbőt végzett ifjak által felaján-foit 20 irt. Bályakérdéa: Nagy Lajos kor-\' nány tatának befolyása politikai és mdvtjlő-des történetünkre, (történeti értekeséa.) —* A kath. frigy\'nana* inai segély ^gfl^toj ugyancssk ma tartá alakuló gy Illést. A/bízol tság a következő képen alakult ut,\'g-.\' Elnök : Plihál Viktor VIII. oszt tanuló. pkár: Csák Máté VHÍ. oszt. tanuló. Pénztárnok: Svastics Zoltán VIIÍ oszt: tanuló. Bizottmány i tagok. A IVIII. osztályból Hsán Gézaj Dodiin Tivadar, Eisler Dozau, Fáraek László, Svjtstics Qéjla és\' Schönfeld I Nildor. A VII. osztály bóH [Duchöa Jézsefl ■Vitaiért, Keiudl Ágost, fonbenichlsg Béla, Orteleody Pál éa Plosszö- Lst váu. A VI. osktból Jousg Béla.és Tollaaita László. Aa V.oazíból: Ih-nkó Károly s Mészáros Lajos. — Kéaziétlral. A gyilkos keze által e «sett köztiszteletben állptf Bogyay Antalnak kmek halála megyeszerto olk- nagy rébzjvétet keltett, mély gyászba ejtett özvegyéhez Kain-1 megye közönsége a kUvetkpzö részvétiratot\' iatéate: éágós ötvegyl Bogyoi Autahü Mikúlovits Ida úrhölgynek (Jmbrendeien, Mi-\\u tisztélt Nfgysad.\' lyu risztét <is\| in é!y\'\\ i<tpfalom hatott ut Hetinilnkel ason ment-Indító I wtieteség feléli, mély\'yd " gondvmícs Jaiéai llogyny Antal tlrual; elliunytwuil Nagyifigvdat >1 Untéit családját sújtotta; ly tfitgy Utjdn-lamkot míg a rémit is «ggádba koséUti mert lejijyi\'igídebb, frawiW ttm törölheti b a kö-nyéket, mélyek még ott ig\'iek ások fs<ai/é«a, kii a tiiigon Htgktdtíetebbjalíd. vettick D\' hu vidoká vfgattt UtdhaU\'tl a tudat) hifky fdj~ dalmukS\'Ui nem •íVnak elhagyottan, ka J><daha megnxvyvn rbeüthetett aa általunk twatott-nak a küstUgttlttbtn febudgaictalt em \'i-lx: ~ tkkot Sagyt\'ihwi ét tisxtAl étalddja bitynyáru fel/ofjHk takimi n pótqlhatlan veeitesjo felett I értéit fájdalmuknak •Hy\\uU$rt% mert a\|boldogult, Iflinttk ravulatá>HÍ\'- annyi Jó b-rtit lókrfii el nemérodott szívvel aj uto\'aó ítten-úzzadot — i Jiibm Zalmnegy- kotünttge tgykoti kStr ueratttbm állott tvüteiőjM gyiszo\'ja: ;-f- nsm-esdb a ojHétbdnatot hagyta Övéinek öwkségül, hnnem amlikrrÜ vii^aragyog>iak i tájuk a UittUzUUt • és rti et\'t nyarai w, mélyek -őt életében mindenkér kürU\'fívttték. — fogadja N\'igy#igod ismételten ír. legbensőbb ristvétünk nyi\'éaniUéát* — Ilat V^EgerssegrCI énesitte^ tünk, a nuigu fóldmivelés-, ipar-és jepeske-delemügyi kir. miuisztetium, a gázdaaági egyesület ügyvezető elnökségejájtal léikéret-véii, bogy a £ évi október triro-án tirtaudó ktállitáira aa állami géngyárekbin késealt •aöretejew ás saéMuriveMal gépeksá, easköeö ket kultletiii iuéltóta»sélCi — a \|(ir. tuiniiz-WHmi válasza sMriat aa állami gépgyárakon alj eszközök és gépek nem kéuiftetnsk s igy olyanok ki sem állittathaniitk, — A kir. míhisatqrium axonban értesülvén a reu-dezende kiájlitásról kijelenté, hogy a rendn-sjmdö kiállítás költaégei iedeaéaébea IT<) forinttal jjárulni hajlandó, — mit az Ügyvezető elnökség köszönettel togadváu, a 170 forint folyóvá tételéért a kir. minisztériumot tiez lelettol \| megkérte. •i- Hirdetnií-ny. A közadók\' keze-léséről szóló 1876. XV. t. ci. 29; §-ának 2. pontja!a 30. és 31.f. értelmében a kereset a4é III. és IV. osztályát, továbbá a bánya-adót , a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletek adéját, végre a tőke kamat és a járadék adót (18T5. XXtX., XXVII., XXlV.. XXII. L csikkek) illetőleg az sdökivetés alkalmával megállapított adó összegék mérve ellen bepyvj\'ott fellebbezések elintézpsérofZftlamegye területére lBSlíik évre pia kitolt feiszóllamlasi bizottság működését f. 1881. evi szeptember 23 áu megkezdeui, ölé-seit naponkint délelőtti 8 úrétól 12 óráig Zala-agerszegen a msgy. kir. adólslügyelo ur hiTWtal helyiségében nyilvánosan tartani, a fellebbezéseket a csák tornyai, nagy-kanizsai; kesstlielyi, alsó-lendvai, letenyei, sümegi, 4a-polessi," zalnegeszogi kir. adóhivatali járások airendje aaerint tárgyalni s elintézni fogja, j— Kelt az adóíelazólamlási bizottság Zala-Égorszegen 1881-ik évi szeptember hé 12 én;tartott üléséből Ssigethy Antal m. k. bii(itlssgi elnök. L Előbbi hlrilnk kiegéezitéséOl értesítjük t. olvasóinkat, hogy a III. osztályú kereseti adó felszólamláií bizottság szeptember hó 12-én tartolta alakuló gyűlését, működését pedig szept. 23-án kezdi meg. A kir. ádófelügyelő egv termet szereltetett fel e czélra a kir. adótelügyelőség helyiségeiben igen díszesen, hol as ülések üyilvánosan tartatni lógnak. E bizottság elnöke Ssigethy Antal, alelnöke Árvay Lajos, kiket a bei-ügyminiszter nevezett ki. Bizottsági rendes tagok, a megye által válasatva: Skublics István, Gráaer Jakab: a pénzügyminiszter által megbiva: Osillagb Gyula, Tliassy Mihály. Megyei póttagok: ÍJzily Dez«ő, Izoó Alajos; pénzügyminissteriek: Csertán László, Kőuigmayer János. : Lapnak Banll számában em-litotijik, hogy a legutóbb tartott megyei közgyűlésből a megye közönsége, tekintettel az utóbbi időkben a közbiztonság ellen tett merényleteknek ismétlődését, a belügymiuiszle-riumhoz fordult a rögtönitélő bíráskodás engedélye végett. Az erre vonatkozó felterjesztés a következőleg hangzik : Nmélt. íii. kir. Belügyminiaztorium\' As alább irt napon tartott kösgyüléeünkben-elöterjesztést nyertünk, azou megdöbbentő bűntettről, mely f. évi augusztus hó 31-én Báczky Kálmán csab-reiidjeki földbirtokos lakáaán 6 fegyveres rabló által elkövettetett; továbbá ason intézkedésekről, melyeket a megye alispánja a büntetések kiderítése és a megrendített köS-bátoiság helyreállitáaa érdekeben ez alkalominal teljesített Különösen helyeslőleg vettük tudomásul as alispánunk a Nagyméltóságú m. kir. Belügyminisztériumhoz f.\' hó 4«éu 11673 ni 891. az. alatt a rögtOnitéló bíráskodás engedélyesése iránt tett előterjesztését, és szintén azon kérelemmel járulunk a nméltgu miniszter elé, liogy azt miut a gonosztevők merényletei által, minduntalan .megtámadott közoiztonság megszilárdulásának feltételét a rablók, rablógyilkosok ezek bűnrészesei, felbojtéi, bűnsegédei s orgazdáira, és a gyujtogatókra egy évi időtartamra engedélyesni méltóztassék. Kelt Zalaváraiegye törvényhatósági bizottságának Iö8l. évi szept \| 5-én folytatva tartott reudes illéséből. hajol egy felsőbb hatalóyi előtt, mint azon örök rwjtéiyű érzés, mit szerviemnek nevesünk..... Saaváry fel log téged keresni jj ha ast akarod, bogy ez életben nyugalmat italának, ugy légy nejévé; ~ a ti boldogságtok fogja kárpótolni szenvedé%imet. í B sorok szolgáljanak bizonyságul arra, hogy barátnőd ssemreliányásától mjtlae kell tartanod. Csékol uUHÁ.u Hárfával kesében ál\'dogál Lehjce egyszerű saobácskájái>an; — halvány j arczát gyengéd pif boriija j a hárfa méla j haagja ábrándokba ringatják. Majá leteszi \'a hang-azért, skövetkezőleg énekei: Fáj a sziv as elhagyoU;kebelben, j Fá{ a ssnv a veazteaég uján; Kincs remény a puazta képzeletben/ Caak bora ül gyásaoS homlokán. Jtk\| a szít az elhagyott kebelben" is-atédi, s hangja.re«ket a végtelen fájdalom-tél; — rfonMÍbatam,jr^folytatfiJZ- mint ttj sssgáay Laurám «pre. — Ó lat hissi, hogy én asm sejtem as okát annak] amiéit I assM a grófbak adta;; hirtelen, mintha komor jflttfclslsltól szabadulni akatea, to-VÜA tiUhi \' •. \' -Abíákomban hervadó virágszál] tKUt szivemben hamvadt érzelem;! Miaes idö, mel/ éltet voaoa rája, iaenie náfdéay, Boldog Aeralara." Aa ateáéa JárkálÓk szent áhítattal hallgatják e mennyei hangokat; éneko oly \'weíaará j — rnsriétss s, hogy a kaoaokoaiv-M JSkÉÉ ; édes anyja nem győzi szemei-tóö%etaí; istenem I ismét bánkódik-, ~ nsrmsf s tovább dolgozgat A nap magasan ragyog as égen; sa-arait íiM saár^a\'a lijra: mslwgaté a M-«•(, mely aaprél-napéa dermedtebbé válik. Hátat aa éáaa anya tátyá gyarmskébes, f is aay vIateaheasáMttf ífltáz oágyadt sswá-AVfll; mmligíJsttis uéki viaaaa aMmm, anbet a—asaéra el Isjrka0ai; nyugonaia kai \| fáradt sVarmsfcnsk , fa lavelkésik réfll, kegy tjvaasisl aasAl gas-; la vaa, abdaa arra .matat a természetben;.messze földre késsül\' i nek a váodormadarak ; oly holyre, hol reá-jok terített asztal vár. ffUa távoztok, kedves fecskék I" —sóhajt as induló féoekék felé Sasváry, — vigyétek üdvözletein uj bonotokba; uiidőa eljöttetek, boldogtalan valók; távozástokkor boldogulom küszöbén állok. Isten veletek 1* sóhajt fájdalmasan s gyermekeseu csókot vet a teoskék felé. Majd kalapjat veasi s sietve Lenkéhez távozik. A leányka énekétől áthatva áll az ab, laknál; a hárfát még mindig kezébeu tartja-„most\' már asabad sseretnem ;tt- sóhajt fel; sónajábau kimoudhatian öröm vegyűL Szeretsz imádott leány ? 1 vett a válasz, .ön hallpstódzott Sasváry ur I* szól mély haraggal Lenke. „Oh szeress és én boldoogá teendlek veté közbe Saaváry. Olvasta a leveltít ? — — Ön engem gonoszabbnak tartott, mint a minő vagyok; ön nem ismert mánál mit irántam,! ^Érzett ön Laura iránt ? I* válsssol engesztelőbb hangon Lenke. „Ön nem, nem ad hitelt szavaimnak / nem hiszi, hogy laurát egy szerencsétlenségtől óvtam meg; aragy ast véli, ártatlan lélek, hogy ha barátnőnk nőmmé lett volna ment lett volna szenvedett keserűségektől ? nem — nem! sokai Atyja átka kísérte volna as oltár elé; a mennyasaonyi fittyol egy megtört atya legédesebb reményeit leplezte volna...... Iamétald tehát ok leány, amit előbb oly édesén aasagtáJ, —\' s folytatja némi habozás etán Sasváry, szeretsz e.....\\ „Szeretlek 1 miként kívüled senkit :■ kiált fél szenvedélyétől elragadtatva Lenke, a félig eszméletlenül kedvese karjaiba dél.a... Néháuy fcétiel a törtéit tek utáu Lenke ée Gyula mannyekzője a lenagyobb esendbeu ünnepeltetett meg J csakis liatfra atyjával, és a ImAlmlsbld Mkeuok Jelehtek mag. SljUt, nertny Laart\| résst vett as Ofcaspélyeo-■eTvsa ssivs, » vele sgésa léu el lett te- mtn. lí+m. — FInasé pslgéi BiHinr OktU a következő meleg hanga levelijt iptézle vá\'-rosuok polgárméstoréhez Babdshay György tirhozMélyen tisztult Polgái n&stirr ni! Uasa érkezvén a fővárosból kedves kutnese^tnk-\' nek leesünk éleget, midőn sz »h UnuepM ás mélyen megindtté fogadtatásért mondunk Őszinte köszönetet] melyjyel N.Kánizsa város nemes közönsége részentett útközben bennünket. — Legyen azisaólóiik igen tisztelt Polgármeiter ur, bála érzetünk kifejezésében az egész várás hazafia* lakóssága vala-,-mint aa ifjoság «\|Sit i«, mely oly lekötelező I módon üdvözölt minket még a távolból U a fo váróéban v^ló Uitózkodésuak alkalmával. \| . Ama .fényes és testvéries fogadtatás kedvee emléke örökre azivüakbe lesz vésvej azon óhajjal együtt: vajha alkalmonklenae valamikor-kanizsai testvéreiuk veudégszere-j tatét részünkről viszonozni. Kegyeskedjék tehát, igen tisstslt (ioM gármester ur, hálás kössönetOnket \'tolmáj csolni, nemkülönben kézesókunkat és jtódw latunkat kijelenteni nemes asivü höKyeia előtt, kik oly nagy mértékben növelték a fogadtatás fényéi és nyájasságát, — és foj gadjs végül mély tiszteletem s nsgyrabeCsüj lésem kjnyilvá\'nitását. — Fiume 1891. év augusstas 25-én Ciottav János m. p. polgármester. —\' Tréfás adawának megjáró éij dekee adatot boaélt- el, mint s BP. Lapomban olvassuk, j Pi- Kovács Zsigmond veszprémi pflspök O.Exoellentiája devee«erí tan-tózkodása alatt : boldogult elődje, Ran\'oldei püspök,életéből, kinek ő titkárja volt. Igk a hatvanas évek ielejéa, midőn Devecser közt volt t, bérmálás, Ogyik faluban, Káptalantóti, nagy d^aael akadták fogadni a püspököt. A)i odavalói plébános éjjel nappal dolgostatoit a diadalkapun, melyhez hamarjában i disz téseket az Ur koporsójához való diszlet^kb kölcsönzé. Csak későim vette észre, miki már pOSpöke tréfásan mttdorgálta borzasz tévedését. A dudalkapu bejáratnál ugyan) e felirat fogadta ia püsjiököt: „Quis revoll nobis lánidem ab ostio monumenti". (J fogja nlskünk a Sir bejáratától ezt a kö elhengeríteni.?) t Halálosán. Vettük a köveik. gyászjdeutést: A Szent-Benedek-rendü tih uyi apátság tag\|ai szomorú érzülettel jele i tik szeretve tisztelt rendtársuknak uagyúi z telelett^ tudós dr. Schiebmger Emil bölcsé\' z tudornak, az apátsági Conveut perjelén élete 56-ik, szerzetes pályája. 42-ik, ünnepé lyeé fogadalma és áldozárságának 34-ik énében idült szövetközi májlob következtében) a betegek szentségeinek ájtatos felvétele u f. évi \| sseptemberhó \' 16-án esti 7, a órakor történt cseudes elsseaderülését. As elhunyt nak hült maradványai 18-áu délutáni 4 óla\' kor fognak, a tihanyi sírkertben eltak tat ni; az engósztelő szent mise áldozat dig lelki üdvéért az apátsági templomi szpt 19-én reggeli 8 órakor fog a- Mind iu hatónak bemutatiatní, Tihany, 1881-ik kj szept. \'16-án. Az örök világosság fényesk íd jék neki. r A eanbrendekl rablási kiséi alkalmával agyonlőtt Bogyay volt szol pi bíró gyilkosa pavauyu Józsi ismert fegyv csavargó — mint az EUénöruek Pápaiéi ják — a nyomozás elől megszökött s napelőtt a MeSőlak községhez tartozó tyusházi pusztán reggeli 6 órakor gazdai cselédek találkoztak vele és egy társá nü, amint épen Kei tor Dániai gjiréu korcsm ros 24 db. birkáját hajtották magok előtt ket azon éjeu tolvajóltak el. Savanyúnál puaka, társánál, Csuka Józsefnél, pedig vágott vasra iöltöM kétcsövű pisztoly A cselédek rögtöu Üldözni kezdték mire azok a birkákat elhsgyva, különböző irány bau menekültek. Közben á falusi is kitódult, köziilk több fegyveres, majd gyei rendőrök is jöttek, é* nem tudták Sa vauy ut inegköselileui, ki lábbelijét leru [va, a mezei munkások közt elmenekült, übb ízben lövést váltva üldözőivel, melyek k fctül egy sem ártott. Csuka (Fózaef cZalatt 11 £rnő Tima nevű pusztájára meuekült, itt a falu népe elfogta s á ssolgsbiró\'sághoi bekísérte, de ast tagadia, hogy jelen lett v >lna a eaabrendeki usetuél. Mondják, hogy n ikor a pandúrok Üldösték Savanyut, senki nem adetr nekik kocsit, lovaspandur pedig i iucs as. egész vármegyében, a törvényhati ság közgyűlés os irányban tett felterjeszti se a minisztérium által figyelembe nem vét tett. — Savanyut még ma is üldözik, de ugy-látszfk hiába. > — A Caabrendeken elkövetett rablógyilkoeság tetjtési közül Baksay Sá dOr, keastnelyi csöndbiztos, ki a gaztett ell öve-tőit 2 egész hétig polgári ruhába öltösl idve kutattk, — elfogta: Káplár Németh Józsi gyömörei osnrdást, Tápi Józsi sárosdi csordást. Hajdú Borzas Fereuos tornai ju iásat és. Bálint Jéssef -j Báczky Kálmán fö dIáitok os Sándor testvérénél Isakáaon levő irdó-őrt. Megugrottak: Beilovári Berkoviés <siga valódi névén Szűcs János iszkázi ju láaa-bojtár és Savanyu József iszkázi juhát l A gaa tettesek a sümegi járásbii óságnak a viks-gálat teljesítése végett átadatlak. — Melsacker Kárálj aeiemC-korosksfléaHyu Budápesten megjelent 1 áron kodéit népdal Nkgy litvántól: I. u. El-menék éa ksboazétok (az apád aa ai yád). 2. sn Fáj aUsúvem; teher nekem aa él st. 3. ss. Pirii\'mM, fehér rózsa. Ára 80 ki. ± tl\| acatnsi. Steioacker 1 kiadásában Budapesten msgjslent: Néta", Zieljy kiaasaaeayokaak ajánlva, hangra aoagnrakíiérettal, alkalmsata: jiúlmy Jaal in Ö0%r. Ajánljuk aaaakedv Miak figyelmébe. \' " uu pgy olt. ároly Zalai ülnek- — Kivid klrék t Az éjszakameríkal elnöknek Oaráddasl valóban roam napjai vannak. A szépít. iHiki táviratok állapotá-fiák ismét reanabVtüását jelzik : az egyik azt hírli. I>egy roétanyagtél megtisztított marhavéri feeskandSstak be, a mánk padig, hogy 17-én reggel liúsz percig tárté láa-boisongása volt s a beteg háayni kezdett. A helyzet válaágosA vált j— A horvátországi választások eddig a következő eredményt szolgáltatták : Koruiiny-párti 48; 5Irazov.es-párti Mi Staresevitepárti <9; azerbpárti 2 és a pártoukirüliaa 1 kerületben győztek. — Az aradi MeaoHpa-ftle j óriási szeszgyár leégett. A mint az. LArad és Vidékp" e gyár égését leírja, as vuóban borea^ió betett, 4ÜÜ munkást fogWkostsWt. A gépek a borzasztó tűzben egy óriási izzó tömeggé olvad* ak össze. Ii\|bl» máz ezer métermázsa liszt, gabona és kuka-fena a lángok martaléka lett, az iitálókjian 1600 ökör - volt, melyek még idején hajtattak ki. A gyárnak oly óriási forgalma volt, kogyj az állaimnak fogyasztási adó fejében naponkint 960 irtot fizetett — Király ő íuUége Miskolezrél távozása előtt 2400 -frtot adománroaott jótékony czára. — A közigazgaíasi töívéuyszék elnökévé Bécsben gr. Belcrsdi Bichard neveztetett ki. — A harmadik nemzetközi földrajzi congressur, melyén Msgyarornágnak is vannak képviselői, izept 15-én jnyitatott meg az olasz király által a királyi család jelenlétében a palazao dúcaiéban A congressus tagjainak száma meghaladja a 1400 at — Bécsben kiH irodalmi oongresiui Üléiez e napokban. A 7.aUmegyti ga/.(lasát;l egycttQ let ^rteiiíldje. Jegyzökönyve a Zulitmegyef gazdasági egyesület Zala- Kjer-tugm fö&l-ik \'épi szeptember kJ 5-én tartóit tisgyilésének. JnlenleVők: Árvay István ügyvezető j elnök, Mgos Gla-vina Lajos^ MgosjZalsbéri Horváth Mór, In-key László, bvaátiu Béuo, Farkas Dávid, Szalaeav Farkas L. lsoó Alajos, Beasenyey Ernő, Süvegjártó]L\|joa, Erdőé Géza, Derva-ríta Imre, Koller litván, Háczky Kálmán, Nagy Károly, Qiertáu Károly, Graner Mihály, Farkas József, Königmayor János, Sknblils István, 8zigeUiy Antal egyeaületi tagok as utóbbi, iugy is mint )egyzé, Tbassy Lajos egyesületi pénztárnok. Árvay István ügyvezető elnök ur szívélyes üdvözlete j mellett .örömét fejezvén ki azon élénk érdekeltség lelett," melyet a tisztelt egyesületi tsfcok becses megjelenésükkel tanuiitani méltwattak, U- a közgyűlést meg-[nyitottnak nyilvánította — ■ a jegysőkönyv I hitelesítésére laoé Alajos ós Farkas Dávid \' urak felkérettek -és megbízattak. Mielőtt a közgyűlés a napirend tárgyai feletti tanácskozásba bocsájtkozott, Arvay István Ügyvezető eluök ur — qem tanán-kozás végett, mért a jelen közgyűlés tárgyát nem képezi, hanem, csak a tisztelt egyesületi tagok előleges értesítése cséljából előterjeszti, miszerint a folyó év végével a megválasztott elnökök hivataknkodási \'időtartama lejárván, ez alkalomból fölemlíti, hogy ő ismervén egy gazdasági egyesület elnöke hivatása fontosságát s Unferve ía vele járó erkölcsi felelősséget, érezvén aa elnöki tiszfség sikeres folytatására szllkségbs sokoldalú mezőgazdászali szakszeri! tudományos ismeretekben erői gyengeséget, sohanekn érzett hajlat dóságot az elnökség elfogadására s midőn 1873-ik évben tartóit kösgyüléseu távollétében megválassta-tott, a legelső alkalommal s a későbbi vá-lasatások alkalniával is mindauuyiszor itido-koltau ezt előterjesztette, de a tek. egyesület annak ellenére n megtisztelő bizalmával megajándékozta és p iparkodott tehetsége szerint 9 éjen át as ekyesflleli tagok és közönség köseuyo mellettPs támogatása éreaheil hiányában is ás ügyek vezetésében tenni, a mit tehetett, mindemk felett a rendezetlen álla-pótban talált (jgyleti vagyoni állást tisztába liozjii, mi annyra sikerűit íi^ hogy az egyesült követelésed legnagyobb jéazben behajtva, a be nem hajuatak iránt a jperok folyamatban vannak. Á mepőgazdáatati érdekeknek a kormány résééről is nagyobb figyelemre méltatása és a gaadasági ^gy letek és* gaz-dástközönség íjészéről is remélhető élénkebb Srfámogatáaa azonban a gazdasági egyesülefak « ezek Ve a és lő elnökei eléfie soklcsl tontoab, le^edemesb s több oldala nsíklnródeket tüutek, mintsem hogy ő ssok megéidásara magát képesnek érezné és vállalkozni buaadó leuue, 1 anuál kevésbé, minthogy ngyiis már oly megjegyzések is tétdllek,, Irogy a gazdasági rcyesület elnöki tiasiségei viseltére lujesőgazfiászattal foglal* j kojjó töldbirtoloaok inkább iliotékesek; — kifejezvén azért aa eddigi bnslomért legsxi-vest) köszönetét, előlegesen i\| kijelenti, hegy hívataloskjodási idfjo lejártán tul, aa.elnMt-ségot olfogadui néni fogja. I . I A kOsgydiás kijelentvén, hogy Árvay István ügy vesekő elnök ur wluöki tiatsfee] vitelével lelje*} meg lévén blégedte s kib; jeavéa iránta hnalmi ayílatkásatát, mmlklpj ea Hgr a kflegyilés tsaáeskoeási Urgjráaneaa kópan s-J a mgyűléa napirendre tért < j i , j1\'\' 19,ÍM—1881. Doraebisg Hermán ur kaseeabésh dagfoi lakfs aa sgyeMlet tagjáal jelsnlkeavén >-- aa ílislpt évi tanpár eMétöl kmd ve aB egyesület rendes tagjáal hMkk véaj as jegyesflleti tagok aévjujaééribs ík-tsttatoi,ia fbldmivelési szakoáatályba eerea-tatni, nive a fölvételi okirat kiadatni s srrél Mnstáraok ur ü irtyitttni kalá roíjatoti. 79(278-1781. j Biroker áataF ar földbirtokos és aro-daltm tárat fWöskai lakói as énestlet ren-dea tagjául felvételre, jelentkéávln.\' ! Iá 18$1. évi jaonár l\|«fl kezdve az egjaaMt rendes tagjául felvátrtft, az állat-ttöjfészfési és borászati szakosztályba dszU-tot( lémére a felvételi okirat Soadatni, a rmiési lagok aévje^séltéka bevezettetni, s enjH egyesületi péüztárcok tuí ii értesíttetni haUrozlatoit. 71 m-1881. i f • Dnrvaríu Imre ar földbirtokos ,Kiíi-máni likoi áz egyesüiat\' rendes tagjául áni-véfeteü-— az öt foríat évi d^ (beküldésével jelantkézvén: — ip wesület readeé tagjáal folyó líÉII4lj évijjanuár (-tol msnlve félvéte-tejt, 4- ajRldmivelési tzaaáamályba osztatott ; 4- rtizére a felviteli okirat mégküi-ddtrn, k rendes tagok nézjegk^kébe iktat-tani, i- i .litkár jelentése sáeéínt pénztár-nijk\' urnák átadott 5 Irt tagdíj Va bevételek kané aeutalványoztatni s éijrffl pénztáritok uij is értesiftétni hstáreitatotá, \| 72296-1881J őa Gáza ur köz- és; yált^ ügyvéd ermegi lakéi és birtakás az egyest-des tagjául felvételre jelentkezvén: Jévl január 1-től kezllvb az sgyrefl-ides tagjául felvétetett, \| a borásaati aáakoáztálybe soroltatott, — J részére a fel-I tptcli jokirat kiadatni, s egyesületi pénztárunk or ii értesíttetni katároatatotL . 73302-1861 pchwarzenberg Dávid ui-pereskedő Zala-AnálUIakés az egyesület rehjlek tagjáal felvé-télre lelenlkeaelt s a végre öl ifrtot — mély tjtkáit jclenlése szerint pénztárnok urnák ái dmk\' -f; beküldött Scbvrareenberg Dávidaz 1881-ik <jvtől\|kezdve az egyesületi rendes tagjául felvétetni, a borászati szakosztályba sorozatni, \'részére a felvételi epéat kiadatni; s erről péuztárnok ur is az 5 írtnak a pénztárba lleutalán mellett érte4telni határos .tatoli • I J 74307-1881.\' \'Főtisztelendő Balatou jjftsef ur Pákai bléhános < birtokos as ygyésllet rendes tag-fául Jel vételre jelentkezvén,I 5 frtot tagsági dij fejébea beküldött, mely ilnasg titkár {e-lanlése szerint egyesületi pénztárnok urnák átadatott;- \' Főtiszteleodő Balatoni Jósaef ur pákai plébaáoi az egyesületi ireodes tagjául 1881-ik fevi január I-tŐl kap ve felvétetett, la, rendéi tagok névjegyzékeié iktattatott a jftfdmivetéai szakosztályba joéztatott, -\' "részére [a felvételi okirat njegkűldetni. — a beküldőit 5 frt tagsági díj]^ bevételekbe telivétetni a mindenekről péaa4roek ur is ér-tesitetfí katároatatotL , 7Ö-308-—^iséli Sckmidt Emil ur Ajiáamajori [utolsó Iposta állomás Letaaye) lak& földbiilákns fi frt, rendes tagsági dij beküMáse mellet^ mely titkár jWentcse szerint péuktáruok urnák átadatott — jelentkezvén. I I8Bl-ik évi Január jj-tői kezdve u egyesület rendes\' tagjául MVétstni, a föjdmí-velen szakosztályba Oestatpj, részére a felvételi okirat lu\'.-gküldclni az 5 fit tagsági dij a pciiztárba beutaltaim r erről péaitár \| nok ur is ert esi Itatni hatáfoztatott. 71^909—lflBÍ. I -- Svasfics Gyula ar fiMUiirtoko^ Bakion • Ederitsi lakós 5 ffrt tagsági dij beküldése mellett, mely titkár jelentésé szerint pénztár-uokurnak átadatott, azj egyestlat rendes tagjául^felvétőlre jekmtkt aa ^ 1881-ik évi jaai egyesület rendes tagjáal mivelési szakosztályba tagsági dij a bevételek Jlfcaé fslvétotm a erről pénztárnok ar is értMÍUetm halárus-tátott (Folyt kfv). ;_I f Nyilttér Or. GrOnhuth József u bsaiea orvoai tudományok tuflora, „a bécsi oa. k. Rudcjlr kórháa volt segédbrvoaa* urroai uifikodéaétbnly-Uou nMgkexdttf» Lakása aa „Újvári-félti hákban 1-atí eunlntben, rtmdal délelőtt ll—lá-jg, délután Í-r#-ig. KVeU) ~f 1-tő] k esdve as Mvétetvén, a\'föid-jitauit, as\'5 frt IIvánaa kkaaftnet. \'IttÉaset, tik fsfejHwtlio iém Upmi Hf&i Dr. Prwsr Userit i^nt im sal\|as tiSs^n Sa y uwlsa UU«MnsU klislakissa sIs<1sm> rt tMNUIsii kil^saáM Léit rsis«ta\| Msá. Vik « wUntftstet w«fs4 •M««s4lta) kst KiyWirRj ninmtj vetua bfUai tsyKjsVS ItHMÜsM. fctHiilsia kHds4ácaatjMá SmqM üt. Maa liMMiSi 4k, PlsS áftsrti át. tchrsjai Uiss. «s IV. asakln Ntator etfM akkaat ásott pánt* Isa fioéieBéri laUjakit S liniihi tsra^iw s«Wt ijMásgell gjéttku-Imw Wrttl sififtsai áivistáéiA, tíiyacnVAtasá-iraijil ijBimlliel <tp-lllÍIM jlftSJL tvi sMflMBhsf Mm ^raisr JXm Dr leUs Tmiái Uh in - FeWia ■ár \' f Budapesti Hirlap^g -K iegolcsiibl) politikai, gazdasági lés szépirodalmi napilap.; vO y Arm egy évté 14 frt, felévre 7 /oWn/, negyedévre «? /oWn/ 50 jfej egy hónaprm 1 forint ZO kr. i yk^ Megjelenik minden nap, tinpep és .vasárnap utáni napokon is» gazdpg ós érdekes tartalommal \\h, tizenkét, tizenhat oldalnyi jérjedeleijifíeji. ri£p\| M IW5 ; Különös gond tan arra, hogy a hölgyek is okutó éa szórakoztató olvasmányokat találjanak a .BUQAPilfiTI ÖIRLAP\'-ban. . fí \| I iuN Minden bel* éa külföldi politikai éa társadalmi esemény a legjobb forrásokból híven és kjműritóeu kiöiöltetikT \' j ,■ j .[ •) I . \' jTJ) A .BÍJDAPE8TI HIRLAfi" buti ét külföldi nevezetesebb városokban rendes todóiltókat tart. i j I \' , jjStv \| Minden fontosabb éa érdeke#b eieményról kIllőII (udÓHltöI énteaitika kösöuaeget. \\ . \\ \\ . \'■• I j ii:J \' M iáá Tárcsa, ismeretterjesztő es apró hutriöriszükus csikkéin kivQl rendesen, közöl egy-egy jelesebb regényt <• fi, < Rpj Művészeti, irodalmi és szakbwi rovatai, valamint az újdonságok rovata\'különös gonddal van öttcáljitva. - I \' SÍPÉ \' i ;tTv\| ] Politikai magatartága ellÖttze\|l, pártái lásfoglal Ah nélkQ(, tehát független mindéi Irányban, a/.az a szabad szó, a szabad vilem&iy, a szabad raegnyózódés vé- Sl/lf ... tóí \'lelme ésí képviselete. Híjr \' I j / I \'S [.\' . ■ - Ti\' ; [Í\'J [ ! ^li v r\'l\' j A „BUBAPESTI HÍRLAPOT\' a szellemi munka önvédelme hor.váö létre szemben a.tókte s a tuzsér zsarnokságával, köteleslége marad i l^nak továbbra is a szellem, UgjÁ fügetleuségénck zászlaját lobogtatni szemben az anyag éa tőke erőszakosságaival. , ] f^ \' \' í ]\' I 1 7- • SiylL. i De minden dolgunk kezdete éa vége: Magyarságiitik megóVAsa, szakadatlan hangoztatás neuizftl érdekeinknek, melleknek minden náu teklnle- 1 tet ali\|a rendelünk. ♦ 1 j I j] . fc ujj, \| F \| (te) Iránytűnk a magyar nemzeti szempont, czélunk a magyarság terjesztése mindenek felett is minden áron M (M ,.)\'■ } ti: j A ,BUPAPE8TI HÍRLAP" renldes czikkiróí lözfll \' \' i , l\\ ■ \| XÖ ! W m KAAS.I.TOR bárót M fii \' ! : é oV* h \' I \' J . eslap lőraimkatársát és f I® ■ " T \' RÁKOSI JENŐT 9 l®\| \' H 31 it\' \' •.•..{\': • » vállalat társtulajdonosát 1 \'\' gjffl ! nevezzük meg A brlmunkatár$ak, kik harapdftt hm át részt t etteti a régi fii ma alatt lapunk nwállaftúáJún és uzl népmertiv\'- kóeledvrltaniüvc trítékJkivnel mélkUl a ^éjá ^ i WÍ» „BVD4PEST1 niUlAi -hot qsntlnkojtdk E kipróbált erejű hirlajjírtii gardát lr<jk6tele% már uj lagókkall e(Ásítjuk ki, mert kőzönstgmk jijirlolána lehetsÁ/ensÁ (site, hogy . c^wfjr i a ^ Mikidét megnagyobbítsuk és terünk megnagyobbodván a munkaerőt is fokozni fogjuk.. ^ • i > /Ssl \' I \| KDlmunkatársálnk díszes sorában (i^bbuk köti helyei íoglalijak: ■ j ! \'^Vul I \' ii Aggházy Károly, Ábrányi Emil, Agai Adolf, Almási Balogh Tihamér, Djjgrp Alajon, Dócy Lajo^, Dr. Dubay! Miklós j > ,) \|f ^ Franicenbarg Adolf, Dr. Hubay Károly és Jenő, Huszár Imre, Kazár Emii,. S\'/fásí Kiároly, Teleky Sáádor (irólJ l)í. Toldy ^ László, Tolnay Lajos, Törzs Kálmán. , ! ^i/I <\\ fíS^ Az ttjévnegyedb\|n njégkezdí a BUDAPESTI IllliLAP Ilftkojl Jenífnek í ! ^jlj í i., i LEGNAGYOBB BOLOND" í ! ; ! I k.U í \' czimfl eredeti regényét, melynek tárgya az ötvenes és hatvanas évekből vau léve. J \| \'. j ; II ] Sfell j J/ A •BUDAPESTI HÍRLAP- szerkesztősége mindezeknél fogva abban a helyzetben j vau, hogy oly érflekes :lappal kecsegtetheti ja magyar olvasó közönséget, mini I A egy se \|a magyar fővárosban megjelenő lapok közül. Hozzá mindezeknél; olcsóbb is és igy bizalommal hívja fel az e)vasó közönséget előfizetésre. \' . r3?Jl\' 4 iáá \| U előfizetési pónzekí a .BUDAPESTI HÍRLAP" kiadóhivatalához (városház-tér ÍMk tzám) kOldefldök. tt ttatalYaD)náiuohhal Mijteseii s%olvá(UDh« ^rj1 M i ^It Budapesten, 18Sl.«e\|te»W hóban. . \' f CSOkáSSf Jtol, RáLOSÍ M, gi \| qoőoofjoooooooooooooooooooooooooo J^t^\'k^m ilÉ Imm ffb í Jt lg ,0, _______rád) gásUMgi egyoiülot f. ó. jilHÍu* 4 ik* JJJj t t W o fjmm uhMmutdionk M érdmé^i fi ^tBWSMBBBB^ gJ^á^iitáíon. \| cŰHfJ Üíí 8 Stf 8 ®Sb »wífe ,78.8 ! ........ 111 7W tiutelt gardák .nnlnárok i 11111111 \| \| f I o ___o: Lunnpn- 8épé8tek bcc9c3 11Ülm «f4M g I TOHgTn^jrjpi Zala-Egarazeg májai 3áa 1881. £laCdij. I-UIIIJVII Ttn ,te(ollu,»m tud>t„t, hoíy Mujiniu- iránti g < "IkíS * "w ft § L^S J; és Mű!ler § Maganloid^\' ^P^^ j fi P ! § ^ZEES? géP" Ő \' ^eilt J , Kaposvári aökú.lelcmbe. JJ wntmr BüdfpeHren. V Ari <i«» k k.\' H\'jiUtftmiitii iitini JutiAim tus, kAd\|i. r i10ma.tttatt 7.»s H lír a O 1 A M a i\' <r ■ I I, i .1 b «i r «• It I) O ri k focit O (•><\|\|IIÚ>«U»-R(b, llMÍUr it Cildri,»n VcrdMüM- IWWl«W»».w» WJ W Jfife<s4S yuf MS Ow A MSitgit^bid KesSISOSD, mit V kJ1IM llllt\'(lor Kronf Wu\']Mltl Ordon,; , ■> l^ctiuvoMbl- ink mollon. hűobb tónkért \| r ; \|£ «5 H Trleurftkel válUsá szitával (konkoly vAIhízíú) öjkülönféle iiRgyaághnii. 0« - . .i i k.M«ai a^tartk. ÜW , L t\|\|3 JDíJ J 0 Trlear hengereket innlnibk uámArii. j O 1 , „ i ,\' * ,, l.® J ■ J a mlK «MuUm gyirmu a^c W cf rM v 2% M lioDlatókal ..H.-. X ^ml U]jil(t« fabritoat jim JtkJtíTtém iUlyx- „ i4ll h Kb kWmUi im^hu^í my«i . JL Sk f f s\|J2Jt. ffc M vO n tnclw, NoiMmS to m«Uten Mwíeu- Kun.pu, lo u^u s eiX máwiití m árik ti uk^tiM a Ülj KS .O d T g^ulf.rrzLu L^k\| .„a, 0 fr^^-fciTí Mt-ÍP1S ?PÍ OOÖÖPOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO _ MUe»lruilü.ijnilwltih.>r. ; .^„IT jy^L^.H,^ I <4iÜI\|\|íí\|í Í\|\|\| t-i -\'--------1--—-----f" I DU anún. <-Mta, •rhMml\'íMiwlM,!Jihana lloffa»Htn \| I M«U Bwl«tkM \| » i \' _ í___-____I Hnui-Mlllnab<mi í>mí in IiUumi i;»i>im ; nbM r««bt- uin ti ujAiuf (!■ BBH^HB HHIBI^IH^HI^^^^B ■ killUIMMHHBIHIMIiaillffilll Miuumark. <IUUi.iM 4.1 KrtUtn Juhun fik, , T láraoss Jemel na. \| . ————— ^^■■■■■■■■■■■■■■■lllHBHBMaBBBBUiH ui dM F-uitai f\' II i^érfuw-uu- . II ! ^ KitUntotve Qrácz IS8U. ------4----- I MB Af^yOktk klráuks hfim it». klWfi^k t df j Hoff\'»clji> Malí-ChuoDiHdo und Bruit-Muhbonbojti. \| lllzoiiyllltok ■ S -fc S 1 TEMESVÁR Y luOR 6 >«h \'•« ■••««•« íur,l.n.«r.., UMm.J«.U « T. Krau»« Jómo/ n» urusk Mirotali. — f f q (qH/ • ^ ■ A MAVAAJiV « 1SS ! 1 A mm* rf -út ifc- J Í ¥ » WSF] ^ ^ \' * í&fe i\'lil\'M RáttiknTOmAI mák ühmmi kft k.j».> 4k -Lm ^ N D U U M r L O I iw- IfatkrtftM ífiVÖ Hm m í I , ... \' »ilT.mil.;«r«a«l AiiUmmtix. aSU Min, Zrtwbt Mttk MntSaTlagV a QmMli>U ktlTek mÍ m3 * _— »■ _ __JT Z. Mlrálj ulesa L Br. Oréy-fftle hás. "iryk \'WSSfíáfeí\'h/1! \'\'fr- fo- Ji^oltZi,»w^ t ul. « ^m,. í. ü j/L ,, , . , , ... L f i >Íl i:l > I í?köir ^ToT4? uT\'"? "hír ^ i k h mtui k.idnO * leáll mH-mUn .kirlíilf.1 JF n lfgetá!fi\\n»abb és fegőfaóbb sajat gyártmány* Umtlvk n tr.gka-\\ \| ^^ » "f, „«uuinUtH6k «■ hKütaa MiuW aaf«* k-.iri«^(j«jn< . L fc > , i , #j T i iiJ tt .,» wr, S Me JSeliHZkWlew W W Ileuwl Malthm- .-» . i aM m a. ffyobb ti leggazdagabb vaUui\'tkbau. kmikfM^Um j i iffi\'artlku, »v. Jkik. A BE I a nÉTlt ^ * S lí f \'-"\'\'T, Vaslksr. l.aiaKbtíU\'Uira^nr \' bBt -tM U LJ bPCp-^I ^X MÖK1ÍEIL , \| InNipi.f.i.w jjEJ - WT P H UÍ i- fi ^n topán éiirsl»ta félríjum Uippal fcean . . 1.....3 írt 30^1 j , ClL \|VIaÍ\|\|6^S1 T. Krsusa Jósasf fis ttrnsk ÜtroMtlbMi. N\|J T \|k f) JJJJ X \'tufst koMM Ukarral, tfis talppal ,-< ...... S .. - Vf, , líra [VIAIKqKA\|\| KsItmn tuJaijak (Iraa^foMai, SJaaarW L VT^ . p j . „. „{ \' „ Mi\'fvlt uippal i\'...... 3 • HL \| \' I Mdali)njin>ílj»k« aikalMMukaa aaak kilünft tálnwK^k STkjS^MM BE N urga ukj aagria-k&r ••WaJtkl ttSnit Uippal 3 .. ÜO kr, f \' I , }, „ \', .. 1 tí\|«í«gva, lAanalmaak miiiJ«u aa Irttayu at4a«g^«in m La IHH ^B Ti rJT tv^^ práMa . ; . :» .. 40 kr , fy Wffl.^^ . .líf^ L. fN BriaflLJSI -4 ^ Harru MMS Ncff durch aaiMfl AJjiiUnUn mit- SaH Mat.aiitaakao, IND feo««Mlar 1144 N L 1 f CBáKVilL \'[ UwllM. dM ar dM Warlh nMm Sal.tilr.otw ItanaWtuf cr M Kn^BgftM\' ^ .. __ , tthr Hdch Baichligg. „lob kaka," A UwtaK a la kiiiU A uUmarldnl mikiornalan knnan<ritj O Vcy IS I 1 a\|\|f «r«k4rWI ária talpal........ : « írt 80 t«L lkh, <;rk,a,UI%1Bll ínsSM NMhrirfcN. öe, A Ml-wrtWI karMaytUa ^ J) » «fík»«« Mrbfit rS» kt«f« talppal.............. 4 „ - k HolTM»ei Müi-£xtrotM bel rolr und mehreren l-l f i kafrt» MrMJrfi arélall iStti uippal . ............. 4 w »0 kt MilgMfri neinu Htuet » lahrfMMMti\' I i T< Kmut JósaSf fls uresk ÜtnAaiIbsi, llll I ^Sf I !»\' S®^ T >r.J».. J, , ..... f • 5 " "íir I 1 tíVsW sMM msM 0«a«%* réaMra ( »tljan>él . kaaaijlk4rfcl iSalUkid} UW44 «ta<adf«.....................>,• ~ U. __.____ .. „ . .. . . L \|4baal) alkalaiaafcaikal m»k M »Tkau- —- — i \' M* — lUf.\'ta M t»pM«k f,\|y Mfm bfWl ... ........- \| M 60 Ml r \|X« kH&rt. 4a a kiilfuldi\\rWiiHf jlj J^M I BMf tó arSa MkM fafj Uf^UMrUll ar4Mt katiA« l^pal UfaMüikk..........9 - r 7 HvMSuav A., Sapra«. \|>. , a^Ui U»aa aaU kaa-áiaiaak, wwt 4 «4 ikűW _ I a - r^turn kMl»a»r»a kaMla batf»r(»WlWI b4l»«Morar4Mt<talpptl ritttMUa 9 iU kr SmiAa/j: WQnieh l"«rtiic; krfja Min * iwrn {• arultk \| 2 XI P S rta Ir4<-«<iaa ktSrivarra «nm WfaridkM, MfMMMf móíoU batUa UUpal, éf> 1 AUtl{ ^-Wa; Habr « Hl* Om^fc takti. Uy f a ka* gyMp^t ^ 1 ^ K 5 ,f HA « .ryar4.kra.plk .MSM faf, ............. . . . \\ § .. !• hf. \| I . i, SWt BMMak^ IM rM t^ J. g^S V ,aipié UrU< . ....................■ } t»>-<40ir \\MMKBBKEV 11M>l<Nli Ifcrf, UlUk <» & R "" g fl / i * t«m( 771.T......... • ♦ • • as kr«4-r i frt so krif ^^^Hh^BÍI^BH^^ —r-—r--—r \' © w i a B Har-»ásMNk Mm nsy m Mf M«4d» «.<(.tt aaakMIkaMak. Na- UUi* ^^^^^^^^^^^^ ^^TlS-.üflff mÜ\'MKST ÍÍÍÍV S! ^ ^ • ; \| \| ■ • ■__Hl \|\|\' j f \|\' r. \' \' \' iM 1 \' í i I /^j Budapesti Hírlap A legolcsóbb politikai, gazdasági lés szépirodalmi napilap. Arm egy étre 14 /rí, félévre 9 forint, negyedévre 3 forint &0 kr., egy hönaprm 1 forint ZO kr. Megjelenik minden nap, flnpep ,vasárnap utáni napokon fltfj, gazdpg ós órdekes uruiommal tlz. tizenkét, tizenhat oldalnyi terjedelembe^. Különös gond ran arra, hogy a hölgyek is okutó és szórakoztató plrasmányoffat találjanak a „BUQAPJÉTI tílBLAP^-ban. . Minden bel* és külföldi politikai éa társadalmi esemény a legjobb forriásokból liivon és kjműritden kiözöltetikJ \' • í I • j A .BtJDAPESTI HIRI\'Aft* hazai éá külföldi nevezetesebb vártakban rendes tudósítókat tart. j i Minden fontosabb éa érdekesebb eieményról külön tudósítói ÓRtesitika kösönseget. \' • ! > j [11 i> ( \| Tárcsa, ismeretterjesztő es apró huníorisztikus csikkéin kivöl rendesen közöl egy-egy jelesebb regényt. <• Művészeti, irodalmi éa azakbttl rovatai, valamint az újdonságok rovatja\' különös gonddal van ötteáljitva. Politikai magatartása elMZék!, p&rtáll&sfoglalAH né)kQ(, tehát független mindéi Irányban, azaz a szabad szó, a szabad vulem^iy, a wabud meggyóz4déa ,vé-delme ésí képviselete. ^Imí A „BUDAPE8TI HÍRLAPOT" a szellemi munka önvédelme hozvátj\' létre szemben a tókte s a tűzsér zsarookaégáy^l, kötelessége marad i fojjntik\' továbbija is a szellem fQgetlenaégének zászlaját lobogtatni szemben az anyag éa tóke erósznkosságaival. i ] De minden dolgunk kezdete éa vóget Magyarságuuk megóvása, szakadatlan liaiigoztatáHji iieuizétl érdekeinknek, melleknek minden máé tekintetet alája rendel Qnk. J \| fi ; R Y^Jr Iránytűnk a magyar nemzeti szempont, czélunk a magyarság terjesztése mindenek felett és minden áron ; A ,BUPAPB8TI HlKlíAP" rendes czikkiróí Iközül KAASIVOR bárót ; r l«\|> lumimkalársát éa RÁKOSI JENŐT ■\' J II1 \' a vállalat társtulajdonosát nevezzük meg A brl munkatársak, kik harmadfél éven át rtsst .vettek a régi fii ma alatt lapunk fi&lállafyütUiun és In/ nvpmerit vf köeledueltséfjütié Mték. \\ kivétet mrlkn! a „BUDAPESTI riiniAi"1 -hot éntlakoztak. E kipróbált erejű hirlajjlrrii gardát UgkÖseleljb már uj tagókkall egéhssitjuk ki, mert közőnségimk pártolása lehetm/ensÁ fejte hogy a kp rindes mellékletit megnagyobbítsuk és terünk megnagyobbodván a munkaerőt is fokozni fogjuk.. ^ , Külmunkatársáink díszes sorában ,49bbuk köti helyet foglalnak : Aggházy Károly, Ábrányi Emil, Agai Adolf, Almási Balogh Tihamér, üégré Alajos, Dócy l<ajok, Dr. Dubay\| Itliktó^ Franlcenbnrg Adolf, Dr Hubay Károly és Jenő, Huszár Imre, kazár Emil,, Safász Károly, Teleky Sáiídor (irólJ Dr. Toldy László, Tolnay Lajos, Törzs Kálmán. Az ojérnegyedbén megkezdi a BUDAPESTI IllliLAP Kákoal Jenőnek A LEGNAGYOBB BOLOND eredeti regényét, melynek tárgya az ötvenes és hatvanas évekből vau véve. A .BUDAPESTI HÍRLAP" szerkesztősége mindezeknél fogva abban a helyzetben!vau, hogy oly érflekes:lappal kecsegtetheti a magyar fővárosban megjelenő lapost közül. Hozzá mindezeknél; olcsóbb is és igy bizalommal hívja fel az olvasó\' közönséget előfizetési í A* előfizetési pónzekí a .BUDAPESTI HÍRLAP\' kiadóhivatalához (városház-tér 9-ik ttolatYanyr/iinohhal Mijyesen 8%olvá(UDh« I Kelt Budapesten, 1S81.szeptember hóban. . I [ I Vi\|\|\|;4Uti lAn a magyar olvasó Icözöoséget, -iiiinl A „ltadapti.fi lllrlap* kiadd talajdonjbtal, KitUnteivo ss al«ö éiemis«l Z.Ks«r weson, ugyisintén s Ö«éc«én> viiéko (Nóg rád) gasusági ogjostllot f. é. juniui 4 ik gsadssági kiaJlitáson. A mélyén tisztelt gs?dák, mulnárok-gépészek becses figyelőébe. ooooorjoooooooooooooooooooooooooo axaaaaaixaxaaxKX Minden kidlUtdion ur Uö érdétnéremnift kitüntetve. fC EsBst rrem Pirii 1878. "M Ada májas 1-én 1BSI. srsnyirem. Zilt-Eflsrazeg májai 2 ún 1SS1. KUr.dij. Lungen- und 872 2~i;Z Magcnlcidcn ililii gyártod GÉPSZIJÁk gebei lt. an d«a k kí HoUdmolm ll»rm JuIiaiid tlolT. kAd\|l. < nmmltlym-Bnli,\' B«iiUr dw MldfUM VardlpaM-knUM mii tUr Kmm, ltiu«r\|Mir Onlio, II r f 1 ii dje p jutd alldnlctr Pabrlkant \|de» JotwllnflMb«n Malnjx. tnclw, floflWtrut dar nwIMan Knntcu- Kuru\|iú, ítn \' jVi«ufr Vkhrik: Önbenbot, llrtauiiwriMi I. Cuuiiitólr [uiul Kubrlkí-Niivlcrlu^o > lirulmii, látuntrtlraw* nt. 8. V \| A Msrglt-bid közelében, 0 Trleurttket váltósé szitával (konkoly ;vál«nté Q Trltnr heugefeket inalm\|)k uámáni. q Kőplatókat. X »«eWfl rostáikat, ^Tv^Kxitákat és rostákat cséplőgépek simára. 57-mal von aliarMcnalM ScÜm .iu>go\'>\'ioiinot. Wt ohifin. í\' /ilwi, iebklmMmm4a,} JohMM llotTMtin Hnut-XattlioabaM ilud la IiUumi IjHiiiro \| uhnv rwSt-rlrU Stkuumarlw ONUiiIm 4m Kriiucri Jubau HjjlT, bt (Im fibrlkii \|itiudii KitUntotve Qráct 1880. TEMESVARY MÓR BUDAPEST Uh liit u élnem furcjlillmraiil MagralaMcn; iéd S\|>«l»e iiihI J«íw Ueirank «mnl« MWrt In uulált mier t fKUIilf hwImmIm, hílIVt.»rlli(»i\\ HwNUairt ttttfr«MUat IuIim Arcnul Vollla belfvu ilatl mtljio mii MhnMklIlMr ku» hmwiji satbmaiav tiwf ulnmftniaf raqbt* lulr nllíj ll\'jlfiiuiig »uí U in miiig, fth 5cli indn* Zatturbl1 u tlir-tn lloftriitn Málw^iníct -iiillm. la «liilx«u T»-1 (>■ urtgti Heh «rtMUkb* H«»»rui«f - Nti-luLdoit «r> dauka m ttutr lhn«ii hmím I^ÍNMrUaWT lilitn iim ZttMudtaf viw Dl IWImii M«lMxtrnc(\'Ö<!undlHi\|u-Wm, I Xflu Hali t\'boaolad* und M Ueui«\| MaliUia-bout. Ihr íttw daakbanr VoelUcr, liAjidichafU-llír». t«r fis NNKÍfeicv lllaowNSrt riWitk hloHfláai a flnarkaraakalA Nagy Kaulwth. ftmmmtt l-hinwf. pakk [ • riakw><( Ta\|»olc»>. aéissáa IBtíl- 39. szám. gtaMhtvatal: ftsebol FtttOp M»nvjvki)iüii. kédéafe. l>jvárveltás utóin. 611 saám. KlöüáetéSi Araki leim Ivre 6 >k Fél évre $ frt Kegyedévre l fru 10 kr. M ; fi""- \' ; M:fí : l■ \'•!\' j\' Nagy-Kanizsa, 1881. szerdán, szeptember 28-án. viívj évfolyam. WMM Szerkosztpl iroda. Hova a láp{ sasflemi rí-■azét iílotöjközlemények Kuldefaők Uj város\|iáz jutcza 518. ss. \| Hórmojitotl Hirdetmények 6 hasábsa petiisor tegylszer 7 kr. többszöri hudeVtoél b kr. lié-tyigf) 30 b. [ MEGYEI ÉRDEKŰ. K ölz M 0 V ELÖDÉ$I, T ARS APA LM I fis GAZDÁSZATI HETILaM A klAMlíGlIlíl ÉZi). EÉISÖLgI ÉS TÖBB MÁS EGYLIT HIVATALOS IKÓZlMft levelek ciak ismert kezektől fogadtatnak •! iT\| küld Kézii ltok vissza nem küldetnék. Wjllttjér: Petitsora 10 kr. Előfizetésre való felhívás If t ISHÍ. éyi H-dlk folyamának utula* \\ ^:" j\'. i Jf • aegyrdire. Lapunk 8. évi pályafutásának utolsó negyedé no k küszöbén tiszte-lettéi felkérjük mindazokat, kifenek olŐífzotÓBO a hó végével lejár, Jfejjjy att! mentül előbb megújítani izives-/kedjjenek, nehogy a lap küldetésében\' 1 fennakadás történjék. — Felkérjük rgyszersmind \' lapunk t. pártolipit, hogy aztkürükbcn terjeszteni iparkodjanak. Programmunknak minden irányban eleget fenni iparkodubk. KOZérdekU .társadalmi vezérczikke-. ken és egyéb közleményeken jriiriü na$y gondot fordítunk arra ÍB,jliogy népszerűen írt tudományos, hazánjkat érd^lő közlemények és tárczáczik? ; kekkel több mint\' futó érdeket! köl-VsOnOztUnk9 lapunknak. A jeles ké-szultségu K o z a r y Józseftől, most ködünk ismét egy fölötte érdékes értekezést e czim alatt: Hazánk integritásának Ugye a 18. századba^!\' Kitűnő tragikus színművészünk ÍM öl* nár György túl, Jtinek fVilágoblól-Vií-lágoatg* czimu emlékiratai ép most jelentek meg, még égy érdekei fejezetet közlünk mutatváinyul tárcánkban, l\'gyancaak tárczánkban kezdjük meg szép tolltf munkatársunk S z a-1 á y Sándornak egy igen sikerült bcszélyét: tAz asszony, íha ördög" rz?m alatt. £ mellett nem fölcdke-zQnk meg megyénk gazdáazati érdekeiről iera. Vidékről legczélszerübb postautalványnyal előfizetni. Az előfizetési ár: I az oktober—deczemberi évnegyedre I 1 frt 50 kr. Gazdalági egyesület taigjainak 1 frt. A sKerkesztfeflég és kiadóhivatal. A szegénység és a — bün. * (ft. M.) A ki a bűnök történetét lapozza, nem zárkjózhaiik el azon gondolat elől, hogy az emberiségre néftve nagy probléma áll-mdgtoldásra, melytói a társadalmat, államok, családok b az egyeiek boldogsága és jóléte függ, a melynek^megoldáséban ép annyi részavanlaz, állani-férfiúnak és kriminaljstápák, a törvénytudósnak és orVosnak, a bírónak és népnevelőnek Tagadhatatlan, dolog,\' hogy a büntetitek J(4 részének a kútforrása a szegénységben kereseudó; az anyagji szegénységben, melyből igen köqnyen származik az anyagi és erkölcsi rossz. Mert a gyomor nagy ur b ennek parancsoló hatalma alatt ihamaf elhallgat a józan ész parancsoló és a lelkiismeret intő szava, s a bűn hamarabb meg van téve, mint meg-, gondolva és megfontolva! A hol különösen az erkölcsij élet kifejlődve nincsen,, ott a lelkiismeret szava mindig gyengébb, mint a kényszer hatalmas nyomása, mely alatt az akaratérő áll. Ennek a körülménynek lehet köszönni a büntetőtörvények az ember egyéniségéhez, gyarló, és gyenge voltához idomított lényegét, és a teljesen humánus alapon álló börtönrendszert^ mely a bűncselekménybe esett embert nem megsemmisíteni, hanem javítva a társadalomnak vissza adni! akarja. ..................-II .hm,. De as oly bajok ciak akkor redukálhatok a minimumra vagy izün telhetők meg némiképpen, hogyha -s bajok kuítforrásait llulat.v/a, azoka dugaszoljuk el, a melyre csak a tár sadalmi efrő.k tényezők egyQtthktáss van képesítve. BörtönrendszerUnl humánus volta kétségenkivül nag; javitó hatással van, mert ne \'feled jUk el, f\|* hogy a bűnbe slllyedtgonosztevők kötött igen sokszor van nak olyanok is, kiknek éppen séma erkölcsi érzékük nincsen, az elht nyagolt nevelés lefolyása alatt soht sem vo^tj nekik alkalmuk megismert, a munkai becsét s a mi velük egyu felnőtt, az a teljesen pallérozatla délek volt, melynek csak ösztöne v s mely oly finom külömbségeta szi% bad ós nem szabad között nem ig< tud tenni. De mint mondám a tár sadalmi összes erők és ténybzők közreműködése mellett a bajt gyökeidnél kelí -orvosolni, akkor a börtönök lakói \'isifogyni, nem pedig szk* porodni fognak. Yan sok igaz ejry kitűnő tudósnak azon mondatában, hogy népiskolákat kell épiteni, ajkkor majd kevesebb börtönt kell állítani, De ez á theuria csak egypl* dalú, s a népiskolák fölállításával igaz, hogy több alkalom van adiva az erkölcsi és ismeretekben való kiképzésre, de nem elegendő még. A nép nevelése, erkölcsi képzése, jótétének előmozdítása, mely mellett mindig kevesebb a bűntény, nemcsak magában az iskolában bírja csiráját,..vannak még egyéb tényezők is, melyek nélkül az említett egy csak igen kevésre mehet. )^fncs szándékunkban azon té-nyezőket, melyek a szegénység meg-gátlására abból a <czélból, hogy ez által a bünop cselekmények is ké-; vesbedjenek, — hatáskörükben egymásután feli>ralnj, egymáshoz való\' vhtfsonyulcat egyenkint taglalni, és ebből iövoní a kimutatni, hogy menynyire szükséges, miszerint egymással vállvetvii törekedjenek oly c^él felé, mely ni )k megoldása, vagy e megbldásnal: Csak megközelítése is bizQnyojian minden jobb ember óhaját képezi, de mely napról-napra nehezebben megoldhatónak bizonyul. £z czélunkiól igen messze vezetne.\' Csak oda akarok mutatni, hogy maga társsdallinünk ia> mely a jótékonyság ez< r és ezer csatornáin át a legnagyö »b bőkezűséggel iparkodik segiten a szegényeken, ez által koi.\'ántsem esi eloget, csak pillanatnyi, segjélyl nyujt^ mely rövid időre elhárítja uj;yan a szegénység elvi-selheteileniégét,. a nyomor kétségbeejtő arczára voti ugyan a derültebb fénynek eay egy sugarát, de tartós nyomot no:n igen hagy, tartós megelégedést lem igen szttlhet A; bű iös cseloknjiónyeket teljesen elen^\| szletni ez emberi társa-, dalomból, valószínűleg soha sem fog vak fenyu máso sikerüli mért az ember mindig ember lesz, gyarló-, ;.bünre és gonoszságra halló teremtés, melyet az , erkölcsi njog^noklós^I vagy a mély vallásbs őrsiéit,wagy a szigorú erkölcsij elv képes csak viszatartani; ési megmenteni. Hogy ama iok forrás\' közül,: melyből az emberi gonosz cie* lekméjnyelc ezrei ós ezrei származnak egyik főforrás betömethessék, szükséges, hogy a társadalom a gyógyítást magk-mbgán kezdje, a mit legjobban aa által tehet, hogy kevéibbé kiáltóvá teszi a gazdagság és szegénység llösqtti ellentétet. Két módon lehet bz\| (elérni. Eliő áórbán az áU tal, h )gy ja gazdagjokat a földi ja-kon Ihásználatarsl taaitja^ s a ;ékt kejvésbé airikrövá teszi, ée ik porban ajz fcítalj hogy a szegéi lyek\'bek bizonyoslszeiiay jólétet ipark jdván szereznn, a kevéssel való megelégedésre tanítja. Korunknak jegyili cardinália-^lbála a gazdagokinak. ulsagos--fényűzései hirtolén ímegaazdjagodási v&gffj komoly* és szorgalmas fáradozás [ nélkül, a mi természetszerűen fetkoitj a szegényebbek irigfnégét, ;{tik BptiBZOr? munkájukkal sém képesele kji(\|lé#iteni szűk-ségleteiljet, nagyon is érezvén azt a tátongó űrt, mely a gázdatgság és a szegényáég között van. Az egyszerű erénrekj lassankini enyiésánek, s bi-zonyjos J erényeknejlc nemLokára fogalma « kivész, \| a I modern ti vili-zatié alliotta ezüknégletoB: tömkelegébe. Eszünk ágában sincs dicsérni azt k jó régi világolL ja melyet né-melyekl I mivel csak iféáy^t látják, annfira \| visszsóhajtanákJ Rosszabb volt bízI az, mint a mostani. De léteznek \| bizony bizonjb^ családi és egyfeni ejrények, melredc le 4tor keretébe nagyon is* bpleíl(onjok, t melyeket kár] volt a solc rosszal együtt a lomtarba vetni, j A\' családi élet beosőbpi volt, ai a szent kötelék, melyet az ujkbli illőbén annyiszor fel bon lya, szétszakitra látunk, a^rt - < hetsenéub volt, llal toltak is kivé-1 tolek ; és által u Alpt í Is bensőbb volt, a pizonyoi lózait idealismus felé jiajló, melyet mostanában osak spora-dieje lá^asztalhaiunk. Az olyan óv-szőrnek I leltaláráea tehát a mely társat almi életüakcjt egfcszségeöebb ala-pótra! fektethetaé, : az egyszerűség el\' e szpmben az anyjag kizárólagos I 1 1 11\'""I adás után, melyek ruhatár hiányában nép. ssiutnü és polgári sainmllvekbCl állottak, oly nagy (titolre.emelkedő.t, hogy rOvid egy liéi alatt ak igazgató taljeaen fölsaerelt fénvei rulistárt Idésziihotett, melyet aatán egy-két magyar tqrténeti, meg idegen nemaetaégbali drámákban bemutatva, as eléadáaokat meg-saakamtotia s j társulatát Nyiregyhátára vitte, hol III eleadáara aa egésa kii Mnntermet kia-bonirejstáU. Kaalatt n Nánási udvarban isin. kört cpittkotl] molyuck tlgyea nagy mestere Fehérvári Antal a késGbbi koIoasvAi aaio* igaagsító volt. 1 Kyifegykáaán fulladásig tOmve volt mindennab a terem, a hé«ég sem tartotta vitsaala kOsOáséget a sziuioldadások látogat tásátój; még a környékbeliek ia eMpafoeen itttteki asj elékdásokra, melyekhes liasonlét Nyirogylipán nom láttak még. \|V ipnyes magyar Olrflnyük a históriai drámákbáii, melyeket, n vidéki ssinésaot lil* ree olfóea, a áadogó Kováci István rendki* vUli pompávni állított ki, a legnagyobb bámulni tárgyát voltak, béldi Pált a IS elő-adás kiwtt isuiételni \'kellett. A népiaiomQ-vek ininjén nagyon hatottak, a népdalokat jjetéuyj \|Laur,a és Bgyild térlll moUsett eló adásai nmn a ssinterouiben di\|dolták ssintéo és a uoKáxá«j>kra a publikum is hangosan Oaiaeverp sarksnlyuiü A kOMiitég aa alsó déadáaokra, a keadstQl kijelölt idÖ után sokkal kétilbb gvQlekeaett a snuháaba, %éldi Pál dlsil aléimáukor a kezdetnél egy lélek sem to t a jUremben, de áaért a> előadást elkeaüiék, játsaáni kellett én u\|y mintha lalelHt volná assinhái; Fehérváiiaémintfe judeléiunő épben as alsó jfleoéeét adta tel-jee kjoiáolysággal, mikor egy sOrgüs sarkaa-tyusjélénk ofeg ur eatlit oiákánvával berohan a hiúéig!« nfgy Hangú Üeitséggel ná ■aél a nateúkuaan suvalé neremára, a Ma-doloijmOro hdgy: „Ifjassaöfi^ tessék en al-oeit váUkouji és ne (árassee magát Inában a scjnklnek. mindjárt jön„a kUiüaaág, de elfibb k kávéhás előtt blémsal a fagylaltját, futott, és sisUetea őket. Betts\| ojjOtt aatás poQtMao a kOaOaség éa a ajomk Dssaevágé M?ala" tárczája, A Budára törekvő színtársulat. beírtam, Nyíregyház Baja, Pi\'ci, Katia, Nagyvárad, 11 iskola, Pöitony, Balaton-Fürea, Vttiprém, Szeged, 1858. 1869. 1800. Molnár Györgytől. (A* M nlwóüly— Ái al«S /oly«Mod»4\|iy BodAfjvr A nrir. kfttóiiK, — k MM IljMMnny é Mbym(na--T- A (Miniwel «r4tM A lUwtai hát M/n.-í\|PrteUé kor-IwuiiMx H1 rnSrcni w^lMc. — ii \|(J. l<eiUlV«i ját. — I mim. é hlrbMM d«br»oaii poljflirrnMler W t dltMlte-Awi rifjm\'. friahMflii — .Ktimtm urunk htn «í»-W\' A kttfcW (UtatSt MtctM ortmtn tUM Mm»v4á. — A« Sr. IMwrlielyl. -> A relfúxtdoa aWii <Mrj í/thtl. B«>/«{, i wiiÉwiiSii jctm«k — A SimI^ c«ly * ninUrQlUttk. — Majiálli OyGm in "mimim ** v. Horirt J6t$tí (» népaiInltAx i(tj»0 \'Hrf mipt vtléb. — ÍAml/i BlboesmáM » vl4ík nknkIi Hi — A Arinri kfiiuiinpj;.! — A BanránSi íémrtt MHM. - Kff^d^yWttmittjiitMtl — CufMU, Lmt ktrfy^aM l$itt tkmm, fl\'OiM Ofáil. p«ür hu w»ltdr «luá\|;Bnn. -r Ai f rmy btmtl Vániuhm aaélStML — vs> rtmmttií0iti angSar- W^SV <V\|Ua. — Kjrr«í aaUhL — At «ftA"i* tA aMMapiMi Jóka- vá Vttaiaa. — TMi KAlmti JCtj király. tJr élAm)* UftKtáik 19 tt Mgyváifedl iSifilw — Jókai Wf«<a Ia rIn 9yrtfU[+yA kM ■iyaawt MWtH áw mrn aiS mMiKn —i A jlmttné ulojArtaliit btkrt- MW)mdTbm. - AÍ nMW mUií/mJcl J«kri(.iiul \'mm rmikAgj a4S taaLaM) aMataál ffgttmmAu. — A I niiSiujd-sfciferty A mlwtvi tóiMUrtbol kAémvUi, rmmt A ■afiaáaOk tmpmtk kutyája — A JU&km laSt. Ité\'wáilww • máiM Nlaháikaa. — \|>v«í MfMnii.j>. A P9tmfi Mm aW •wk - tai ikwfl ifiMMk — A jtvittf aa abaékaa. A MSÉIMS nÉita4k t-tV ®«y»r Jó«#/ iMiairffaala. ^H bnti tt Ctám — A fdmr «Mm> MMrtw t fát?1 jwtlcwj 4»Mk. Vm — A matmji italáé •MeSaaaá, — A tthámtym aahm SutowIiSi laa mm- t{ maiS\|liia tt H&M Utmápo^ " A XM»t«ly JaiHli tny&ufU* - JóWM eítiaes aa a] ní«U» Uea-mf uas im mk iupi^é. - a tá •pmékti - A Kmtdmbu tmégruiiM mMm téf. A mitettá itSlitti — A «wml trimtá 4 Kmfm ÜjM, Shalar, a aaaajaS ^whg, A m«S issiiIiIiié — A mSlilli MÉtt V»aaaa»)~ aa«Bi>»Wa U4é — Mf- Jk/H kkUf laar éimm $ mm9 mtmmAm-mm imím, ipia m gwdl MdaSijra. — A> IBCl-kl örűimiajiok.— Apraxiu Julin, DallltAnjri gróM aBdafoglalók" IdriiuÁjal éa \|WKll fdlIApéiu a ariapadan, — • magyar Uraaaj élitUv — A lludira íul- aaal aaagadi asiuUraaUl boaa\'u cl&ad&aai) Soha merésaebb igazgatói zászlóbontás uem volt, mint a kántor Gyuszié Debreeaen-ben, ax oly szttk, és primiiif, ocsmány helyiségében mint a Nánási-félb istáló síin ház, hoizzá véve még ezt is, Ihogy nyári időszakon való kezdéssel, mikor egy egész téli idény alatt nyakig volt már a küzOnség a színészettel a a közönség inkább a gazdasággal foglalkozott, mintsem a sainliáara gondolt voloa is. A director ée feleeége félko-zQkben is elbirták as Összes kelléket, mely-lyel az igazgatást megkesdték. Péuatárláoa sem volt, a zseb saintén Urea. A lapokban közzé tett felhívásra a vidéki ssinésSot nagyjs-apraja, síetdUárvj igazgatósághoz kinálkozni, sstoraödni, aa attmnxiósua fiatal igaagaló ne-éette volna eaakuem az egész vidéki színé-aselet felölelni, magános szerzCdtelni, bízott, hitt remélt — de keveaet gondolkodott. Személyzete 1898. húsvétján \'hatvanöt tagbél állott — többnyire aa Hiúság virágából, korona gyanánt JPrielle Kornélia tündökölt a nmtársulat fején. Az igaagatói concéssió ígérve volt csak, de még nem volt e kezében. As első nagy akadály tehát már útjába kördalt a kezdő igazgatásnak. Maschek váijedi rendőrfőnök, kinek kerületébe Debreczen is tartozott, nem véleményezte a kántor Oyuszi igazgatói engedélyét, sőt politikai, kihéjjás miatt bOntebii akarta s mint ily vétaéget elkövetőt a budai os. kir. halvtárténál be is panaszolta, mely a N/-Várad kerűJeti jlielytartóaági osa-táJynál kérdezősködött a rendőrfőnök füljd-lentéea folytán aa ügyről aea hónapokig al-húzódott. Kántor Oyuszi ugyanis a Váradi utolsó előadás asíelanjáa, akkori ssokás szorint el-Imoausott a aötönségtŐI, kiem^te és pép szavakkal asegköaaönte a nagymérvO oártio-gást, lelkes saókkal aa álktudó asinkáa épi-láeére buaditoUa saOlóvái-oéáaak közönségét, azzal fáiesvén bo buosusóját, hogy a nem-zjotuek még egyedill meghagyott és e g r o t-IJen pálidinmá t, a nemzeti ny ol v et ■ fenntartó szinművéssetet no hagyja el, hi nem épitsonj lel számára állandó osarnekot. lfasohek ezt a szinlapot lefoglalta, majd Hotényji közbenjárására kiadta, de szinlop alján lévő neheztelt sorolul, nehogy vagy egy a közönség közzé kerüljön, saját koitoivél IpollózU s a loyalisnak véli Bzinlápószléval meg Ijotényivel egy két darab !oorpuz de-líoU-n kivül ttlstént megégette; de a loya-lis sziúlaposztó egy esőmét oioaont. vali mint a sainlapokból is néliánvat, melyeket íztáu drága salráu gyanánt jó pénzou elka kod-tak tőle. Nem szabad nemzetnek emle ;otni, hogy mindene elveszett, mindent elveltel tőle, é hogy egyedüli palládiuma a nyelv m iradt meg, melyet el nem vehettok. % Mu oltok szemében izgatás volt. melyért non hogy igaagatói engedélyt, de büntetést- kell i tabui a vakmerőre. Ám a helytartósági oszt ly, a politikus halóság — legalább a N.-\\áradi nem talált a dologban vétséget i végi s sokj huaavona után a /budai kortnáuyoaói ig ia ennek adván igaaat, már esaknem a tiaeu-kettedik órában megérkeaett Debreoaeibe a konoessaio is. Kántor Gyuszi első oselekede o aa igazgatásban ez volt, hogy a budai h< ly tartósághoz, városhoz és (roUmsnn rei lőrfŐ-nökhez Budán őszszel (ártandó 20 u agyar sziniSIOadáara engedélyt kéri. Tudta,, nem lesz sikere, de általa jogos aspi nak óhajtott kííujfaést adni,- melyet ni köyetlező években mindig megujito t olsji évben nemhogy rálasaoltak voln vényére, de áQt kmevették; Prottman i merő tolakodásnak nevaste s valóaágp htikai merényletnslc, mikor a iziuigazgatói kooaseseziok mindj aaaal a kikötéssel allitat-tak ki,) hogy kivéve Budapestet, kivéye Temesvárt, Pozsonyt, Kassát, Sopront, stb. és esak igy sjdatott ki as engedi 0ar szinielőadáaokra. A társulat it\|r saaranoeével léiéit fiJl Dabreoaenben és a bamuutó agy két elő* olőfdésok sebesen lefolirvá^ előadás\'után j mnlnthattak ia, a mjbea nem volt hiány, i mert\' az egésa idő slatt usgy kedv éa lelko-\' sec isbeii volt a kOiÖnaéfc I Á tiseokét előadást még hattal kellett mipüiblni éa a pá^tfogjÚ asslstt sem esOk-koál A nyirefp\'házi elSadáask alatt taljasan elHésziHt a debreeseni sréns, melybeo a köj söáség élflssSr néaliotett kényelemmel éa II] luiioval szialelőadásokat Pebraee—beo. A néiyssötll tágas udvar tőidre festett maiel dorakaj falakkal volt .alslrvá a saomsaéaes hátaktól és aa udvkri hás saélas MyosMál; •Fflktírben magasabb nnjelvénven két-két sef kéraaék volt alkalésaava páholrok helyottj, kösepélu 800 sártssftk a szinpadlelé mwedé-keaen kiásva, as oralinsíjnte, mint aa állandó ssinhátdkaá}, kúfói Ieá4ta és elkerítve, ás állóhely a zártwékkk ktírül volt s a ksrat ken öffiket sem áaVarta, mért a főldsaiate* állók fűlött láthatták a alinpadra; saáaOtve* kértali zárUzék rdlt Memalvéavta a kát-térben! i e mögött \'még magasabban káam-tora et4sitva aa ál\|ó kairast, a auupad jobb rél balról két nagy portáléval volt elsárvá, lijigy közönség ée lásson assinftlak kössél a]salnrad tető alatt volt, ha eső Kavarta ia enadijsokat, akkor eaak egypár lépéssel a színterem bo mehetett a kteouaég, hol a mw-sdakait előadáaok folrtaUattak. Aa egéks mjinkör a rendes állanuo mhibásak és ssin-pLlok képét mutalta\' mely njság lévén, ea-nbfogra is látogatott veit s a közönség aányiu megkedvelte a helyet, hogy kieefb ofcnél Inkább saeCnyő alatt ott néate vétig al előadásokat, fctntseti a kellemetlen Ná-nksi féle ssíakáebe be ineat volna, mélytál aram- meuyitása után sség jobban idegenko-t áiiot aa eléal ilindan kölöooaztályu l^lykfe külön bejftás Sjeít] (Folyt. köv). M , ■ \' < I «L baihásaásávalj a esaládi és eréurak folélpsatése, •tömben s t!: agoisniuspal, ti iljtjaAguak esen é1r«k iserint VaW ft»\|svflése tok oly hibától montéttó meg 4 Jfövtl nenwaj déket, molybi" ft itföfclnbt a íny lik, i mely bajaiért o«t\\k Önmaga foleMc^ A világ<j(tvitónnk mindig rum sorsa volt, » ritkán hallgattak reá* IttgtObUls&r kinevették. B soroknak alánban nemi fa na voll ozéljuk. De otéljit teljpMn elérte ha egy-egy fi-j g^nlmen é« kpuioly olvjaaó gondol* kulik az itt iolve\'tott eszmék feletti mert mi Ulréf-tagadáa ijenne, a bü uök történet jól megírhat t«ti téüoiét tan r«m<lkivtll asc vili azomoru 1 tériek sötét oldala csak az fogja egészen ti, a ki a szegénység ul Hiányozta. Mindkettő moru, A mint rendkij \' ] az emberiség türténe* Hazánk integritásának ügye n AT///J i:d:nii fofyimdban, ».\'«>»« » (iir.iliuk vrgnpi klúi^x QMa mí^pi mrju»f.K«p li\|hi->ÚUl( rltfii u «iiVji« MA}JI»)»* U •Uukásiioit V 1 7 J lerüíotek\'] í r • Irta -Krto koz ó i KOZÁKY JÓZSEF. (Folytatás.)! • K császári levél tartalmit, mint látjuk, nagyou Rákóczy e>lou volt jrányosvs; sse-renesére azonban a fajéra Ipgliegyelssse-srbben (T) kiürült díjnak nom vehette •enki kegyetlen JinsBnáf, minthogy 6 Lengj clhojtlm menekült, honnét) Berceényi László liniáijávnl 1703. május havában, áldozó cstl-itirtököli buzditój (elhívást \'ék zászlókat küldölt Magyarországba, különösen Beregbe, mely utóbbira nranynyal o afeók voltak bi* \'mez ve: .PfO Dfo, Patria hé Libertate." K közben Károlyi Sándor, mint Szath-márvármégyo. fojspánja a Wrcígmegyei láza-■ dókat űrnapjáé js/.éiverto a áz ..elvett 4 zászlót diadaljelül a királynak Béesbe vitte. Rákécsy 117011. jun. 7.1 felkelésre szól-lité fölhívást intézett a nenjsethea s 3 ezer gyalog és 300-nyi lovaahalldal fieszkeduél az országba lépvén, Munkácsnál táborba szál, jotl, Lcopold eközben a wpnpyol OrökOeödéai Jiábortthuv elfoglalva léván, a béke megszerzése végeit előbb Eazterházy iPál nádort, de tílu Rákóczy idegenkedvén] Széchenyi Pál . kalocsai érseket (bízta meg. At érsek 1704. jan. 13 Károlyi Sán-. Sorral (kí e közben már Rftttóczy hivő volt) Sümegen (aMIknzván, a Mosóny és Győr kuzt fekvő . Létfn-Szt.-Miklóst tűzték kí uj találkozási helyíl, hol a két emliletten kivűí még Bercsényi Miklós is jilleb volu A beszélgetés eredményéről értesítvén az érfek a c»ásrái t, többi köst ezeket mondja: „Cete-runi »penirem posso dare [média ad rernin istaium conplanátionem, dujii modo majestas \' vesira sacratissiiiia de inedutprjbus et secu-ritaia obaervatiouis traotasutim intorea be-nigne dis;»onerei dignoturM.5» j Mint látjuk, az érvek külföldi ^közbenjárást ajánlott az uralkodónak a kedélyek )«• cil lazulására, no egyúttal elég íjé hangon tigy uiiu«steti Itákóexyt is a fegyver utjának \'j i\'lí" * it ~\'i r i ■\|7 . V \| I 1 , ,, • I • llsusk, II. 1960. 211 ( elhagyására, aal mondváo neki \| -v Prísoepe sajt Patrn&e Gojendiasime I ele. qued uon tais sfs hao annexa eopia. quani ex aljis •jus díetis perspleuum esi. Ilaso s\| resndi niái, depopulatione regéi, multoque sangmne ulteríor stahil belli préeecutio, qnae Inslar aleae volubili* saepe pj\'ospera initia lugubri (Mt^onsnt oxiin." Rákóczy az érsek levelére 1704, felír. 8. Mlskolaaról kiléröleé válaszolt s gyanakodó bizalmatInus^gHL Lipót pedig ugyau-ee»U/ hónap 19-én költ; leiratában azt óhajtotta, hogy külföldi közbenjárók l»>ly«tt fiát, a már megkoronázott! Józsefet válaszszák. De est sem maga Kákéezy, sem felekwete nem akarta; haueiu hstároaottan külföldi garamiéhoz ragaszkodott: i 170&. febr. utolsó naáján fényes bevooulájst tartott Egerbe, hová Széchenyi Pál is nyomban követés hová as angol éa hollandi kövelek levelei is megérkeztek s kik uruk nevében as ogyozkedénro vonatkozólag a levélbe foglalt pontokat elé* sorolták, többi köcölt, hogy ö lelsége a osá-ssár az angol királynőnek a a ssövetséges belgiumi statusnak a megbékéltetés végeit vaké közbenjárását igen örömest elfogadja s igari, hogy minden karmadik évben diétát iog tartani, melyre, mlnlhogy maga nem ér rá jlerándulni, Józsefot, as iljn királyt fogja leköldeni: akonban a békétleneknek a szabad királyválasztásra vonatkozó kívánságukat nem teljesítheti; úgysem újság, úgymond, as auastriai háznak örökösödés szórtul való uralkodása már Magyarországon, minthogy \| ez már az előbbi századokban kesdftdött. ^ Fölemlítették továbbá a követek, hogy 6 felsége tzután a magyarok közül, a kik érdemessé fogják inagpkat lenni, bolso titkos tanáosps^kat veend maga inellé, kikkel nemcsak magyarországi, hanem más tartományi dolgokról is fog érlekesui. Abban pedig aemmi igáaaágtalanság sem esett, úgymond, hogy a kárloviczi békébe a magvai ok kösQl senki ful nem vétetett, mivel e békekötés által ast a háborút fcrilett leosdiidesiteni, mely a hazában Jámndá<i által iédittatmt; mindazáltal kivetkező diétán ö nblsége az ország ren* dcjrer és iránt is ugy fog végnsni, hogy miatta, a magyaroknak többé,semmiféle pa-naasa nem lehet L - A mi az igasságjlsolgáltalást illeti, ezen tnl a törvényszékeknél ast is ssentül s igazán teljesíti, továbbá általános amneatiát biztosit mtndaaóknak, a kik a fegyvert leteszik hőségére visszatérnek. Aj jezsuiták elinni panassok is, illff, hogy m^hallgattassaijak s a jövö dielán el-hánttawának ; a protnstansok vallására nézve, úgymond, ö fölséjge már ugy is nyilat-\' kozottT As orsaág integritására vonatkozólag pedig azt mondották- ja követek, hogy ö felségének királyi tisstej és tnlajdonjava is macival hozza, liogy a fegyverrel vissza nyert fold az országgal egy^esittessék és semmi attól el ne szakittassék. Az országban levő magányos jószágok pedig a régi birtokosok-nák visesadauanak, hogyha ezekhes jogukat betudják bízonyitani. Ezen alkudozást Lipót még azáltal is iparkodott eredményi p juttatni, hogy esentul a nagyobb bűnt elkövető magyaroknak kihallgatás nélkül való\' elfogaiását s az országból való kihurczoláktit a diéta megvizsgálására bízni hajlandónak mutatkozott Törsk-véae asonbsn csélt nem ért, mert 170S. május 5rén as slkudosás kosöU meglepte, öt a hu- ■ Iái s helyetio I. József"ült a trónra azon { erős elhatiirnzással, Imgy a belvillongásnsk-véget vetend s a magyar nemzőinek a rég nélkülözött békét viiezaadja. I. József maga ssólli\'otU fól az angolokat és a hollandokjat a knzlnrn járás elfogadása végett, kik aatán Sunderland Károly liercseget és Rechterin Adolf grófot követsz iáUl kiküldütlék. Celaleslne I Mlel&U aaonban S dlplomatia mlködés olkesdödött volna Békéoay t106. iaept. fisé nanján BséosSnlien gyűlést hirdetei, melyeit ö fojedojomnek s Magyarorsság rész i urának nsvestetvén, maga a felekerét a „( onfedera-lusokM vagyis a ssÖvelaégea rendik ősiméi I vetle fel, mint es n gyűlés napléjá tél Qséesi ] késirata azorint kiiünik.\'j A gyllléaéu olösaör is ss Isii i hivatott segitségaiknlöh a kálh. én a jelen olt egyéb vaílásfelekerelek Allál. M<gj»ilunvi n ezután as ország sátoriban a fblséges füjoi elem, egy msgysr nyelven önntags által díalált bőszé-det olvastatott foi aá orsság titkártu. Ráday PáUjtal. \| Ezután a fOjgyVemyngvás váetett tár- Íyalás alá, de maga Rákóczy is A fővezér, loroiényi tanácsára a háborút ajánlotta a német ravaszság ollém ,C«éo«i umanis ast mondja naplójában Rákéesvról :TRCeterum vero regnum lólutu ardeat hello," vágyis osak ott legyen osond, ahol a béke látgyaltalik. Ugyanssen alkalommal"! félodaleii vádolá a nemességet, hogy ők kocsisokra és-béresekro akarják biani a Jiáaa védelméKL(\|uae eét magns dehonefilaBO nobilitatis.11J Ssept 14. m gyűlésen d mjmosi rend kUlönvállott as etarliási rendtőj és\| a mágnásoktól, de másnapién elIjafározáit is megmásították a jiapok? , Ssopt. 10, a fejodolom éa Bo csényi tábornok a gyűlésben • megjelentek. Iiol Kiijali Pál ináilvány/jra Rákóczy fojflÜeío írnek kiáltatott s ugyaáekkor a mágnások a gyűlést neiu diétának, hanem „oonvontu generális ooulooderatorupn huiigaroruin" s 11 ákóösyt is osak adux cohloedei-aloriim" éhe v estetni. Ssépt 8v. 10 órakor a runlok mind- től Iák no- nyájan isssegiillskestok as ország [sátorában-, mert vaaárnap vsla, A misét Pel« András, ozimsetes ansariai püspük olvasia szolgálat síppal, doblnJ, trombii végbe. Ksuiáu a fejedelem as oltAá elé lépett a as áldosó pŰpök\| ködllvéve irigy pupté\'^ fÖlolvasá a fejedelemnek as ok( a szerint, inikép as ország kiváu ulán fbnszóvsl olvasta fiil a nüspi nyörgést, melyet maga, a fólUtte jedelem es alkalomra szorkoszleti, ves szórakozása volt as itnádsági ij -I \' 1 (Folyt kOvj). As isteni ival inent formáját, voll. Ez ason kii-vsllásos fe-kinek ked-ás. 4 Helyi és megyei hírek. - Zalaaif\|fe AlMM\|dlililosáléÍ a következő iholyréigazitó\' sorokat közli, a eubrendeki rablótyilkossác 4lköjetőinek ke-fogaláaára vpnntkozólag helyi flsptáraunk. Mintán a DaksayrS vonatkozó hír lapuokba is jutott, közöljük a helyiWasilftst is: .Becses lapjában a Qsabrondokj rablógjríl-kosok elfogadásáról mogjolOt\|í hirloly hsíiíIÍQii adatik, mintlja a Itottoéok i niáeokj hozzájárulása nélkül ogyedlll ogv spotnólyj által Iiyo* mostattak völnii ki. Minthogy aaonban ás eljárás sikerémiu e ssouélyeu kivijl mások/jak is vun lénjegetrésse, ennélfogva tek. ssorkesstő nr, hogy as igaiság és méí tányosság kedvéért eljárásunkré -Istot adhassak, mely alkaloinin. száraz lények felsorolására sso ilkozván bírálatot tek. szerkesztő úrra é közönségre bízom, A léa OsSpreghy János sümeglii tor a rablógyilkosok vezérét lár József gyOinörői csordáéi gaztett elkövetésére képesnek, rab\'lógyili ossáx éjjé* oglárŐnnes-Németli Kép-isi lerve ő\| ily minden, parancs nélkül lakásáu loiartóstalváu, a sü- meglii szolgabiréságnak szolgálta la át Ügyau ésen őrmester álinl puhatoltata t ki, nogy Nénieth Káplár Józsefnek a ra ilégyilkossú-got megelőző vasárnapon vend gej voltak\'a V ilsiink. U, 1BÓ0. 214.1. iiigedjo niog rövid, váz* csupán a olvasó utőn, kiköt ebéddel is msttraklált. Kéneth Káplár ,Jéassf s miatt fsMőeágre vonatván b^lámortoi hegy vendégei voltak, de $ava-nyit Józsefen kivul a ujhbjt msgoevasni nem akarta. J[4 voll eljárásunk kiindulási jpinlja lihiinét lováht haladva, Németi- Képtár Jé ssei c«elitljeíklöl s egyéb tátinktól +ltérŐ Métjegys^kek\'t nyertünk letUuwkrŐl, me lyeken nám tudtunk eligasodoi, mert min (fon más lanu kiballjpuásával » névjegyzék it váltóséit 13 jegys<\'kek alapj\'M-ssközUlte liaksy baudor alosendlnztos a Molgabiró«á\| tot^ltagyssábol aa elfugatásokal, mélyek nem jjirjtak ueliésségokkol, minthogy a lettesek agvaout Innguktól elháritaSdó, a szokoit napi fbglalkozásHkhos tértek visass. Így foga tptl el Tápi Jéaiúf sárosdl csordás és Bor ms FeroBoa tornai juháss is, A tettesek kö ?,ll\| teliét három kezeinkbe került nagyobi fjtrsdoséJ nélkül,, de osok közölt löhb gys i tú is voll, kiket smssokfól nmgkUlijnW/, tolni nem lehetőt!, mert ekkor még egyikül ■otn (olt [vallomást Műküdésünk 3 vagy 0 il napján ily formán állottunk, hogy \'auifák si kSreben magunk is kételkedtünk. Ekkor in dijv^yoiium a szolgabíró urnák, ki ai egéss ügyet maga vezette, hogy a tanuka 4« a letteseket, kik a hely ós idd iránt gyak rstn ellonmoudásokba kerültek, a helysainér yoz^jsUkj s olt hallgassuk kí. Judiiványon < liogudiittván, kimentünk két tanúval, kike azokban a kisérő foglárok személyre uésv< blté>ies8tyén. egy lanu helyett liorsss Fi roncs 1orna\| juhászt hoaták ki, kit én si éieiyeseu[. Kovács Jóasof és Dikliob jAluj íagláiok segilségóvel és goói Pongrlesssö gjibiró ttr jsleulétében szigorúan kérdŐro von (li\'u és os ekkor bevallotta, hogy 0 maga résst votjt n rsblógyilkosságban, — megm Í4tta a helyet, iiol össsegyOltek, , as uta iiiolyon Roidokbe\' hatollak és Uáeskv \|iásábsn<a \|helveket hol mindegyike lelá jltva volt á rahlógVilkosság elküvetésa pilli lialAban. Szoiuélyekro nézve azonban Borsi (oég liMUijiijt előliünk, miplbogy Savany I József\'éji \'as isskáai Háezky ur erdőse kihi gyásávaj még a réndeki csordást és ksnát ós Tápi István Ufi osordásl sorolta társái kilzé; de ozelr iránt öl a mezőn még ne i Vonluk Iszoróssbbjin kérdőre, mivel betnoi dását jegy^őkünyvilog akartuk (elvenni, a t e czélból Sümegl.ro Is kisértett(lk\'el. A k vetkező! napon llaksay otendbialos .minkét moilősvá Borsas ferencz czollájábs meni jött állil&\'ag oslcütléiol mellett Uorzaslél i erdős névét és Sávigiyu József közreműk jdéiót ttjdia meg s titkolózva lávosolt Bo sassal együtt Isskásrs. hol az erdőst lets r tóztattaTA tellesek toliál, keltő\' ki vételé vil, keseinkuen voltak s a hátralevff-hármat viil-I lomásrSj bírni smiál könyohh volt, mivel Biér-zas Ferenes teijedelmes vallomást tett Esssl asonlnán Baluay Bándor álcsendbistos érdu-ménéit kiváló résaét osonkilatol nőin akarom ; mort ^ volt as, lji as elfogatásokat néltts é^orgilómmnl loíjesitolto tí 0 birta a még hit-t\'alofo [három Imlest Vmlomásta s annak alsóján a rablásnál haásnáll I puskáim megssérosie; de a fonal kezdő végét Ostnii reghy Őrmester ée Boraas Fereuos vallomása, melyek! nélkül kliglla játunk eredményre, szolgálhatta kesűnkoo, s melyen avsUtlanj is is halasbatott vóliia élőre sikerrel. Borús Ferenci vallomáséval a nyomozás nagy rész-bon mér be voltj fejezve. A midőn lekinteios ssorkesstő urat ihegkérném e helyre Uy1* lésnak beases lapjába leendő fnlvételewt, egyssersmind engedje meg kiváló ÜsSteletám nyilvánítását, imdyiyel maradok teklulises ssorkesstő urnalc alázatos szolgája KUIhiis, , /á^ssndblslM. 1 — A veltseiel földrajal kong-ressusd\|ál legtöbb julalmat kaplak Magyaiwr-sságbdl: Budapfsl, Baeged, nsmseti museain, a inolerologtai j intézet, as államqyotnaa { I aranyérem okleveled nVorlok t a természetiu. díjíjmnyi társulat; Blttani intézet) iniékély* tóylot j r- aranVéntot {Hunfalvy, Pál, Uéobv \\ 4 esüstérmetHu4ens, Pty. a saégedi bi aotuág, Btaub Egbulierger\| tíomówá mű< ▼éiirt: — dlcajrő okleveleket nvörtsa; Dezső Bjáls, koller, íjorma, Varga Ferenes, üst-stjlrtk, Djvalil,JBes^édSs, Kárpát-egylsi. Oss-eaeswi kapott M^gfarorsság liussonayeles ja%» tálfnaij InliAl >] k\'állítók felénél lOlltf réssé-•Élt kiilftiinlátMii á refjak nésve Sfinylsg logJÍodv<Mbb SS ítélet. • — Ab arisIggfAIAs megnyiláss e hp 28 én délbén lés.I\|A király még ss nap eila B^nsbe uautikj httnnau október lén (ér itjiofil visssa Iiudanes(\|e, Kanttal as udvar bbsssasabbsn Iog \|tl \'lartóakodnl s ea idő sjstt fog történni \| a [ király állal a tervbe vjoít közítilézemk ^legfátegalésa/ OktéWM kjökepo Iáján 0 Félséj^o nyilvános sudieufjái fjig adsí. — A n^i mag) nraaltae Igyében éstekezlet volt] ms (\'jitán, esti órakor) n polgériskola- egvik\' iitnloruiéoen. A név-UiSgysrosilás Ügyének barátfi kosűj többen jelenlek meg és ó\|lekhzlolró s magúit küs^l (SSökül Kovács Jlnos Ügyvád umt, (egv-RŐjll Fisébar ufaasr, bwtositásl hivatal. n«ol válaeslvjáu, megbeszélés lárgvál a leg KÖselabbi loounők jképesték. As ^előlegea ér-tpfozlot abban állapodott meg, hogy három lagu bisottságél kuli ki as tdoaéisületak mt^lélele végeiL E bisollságnsk feladata as egvoeülst menjlalqilására ssükaágas elő-Itéssüíetek méffténlo,1 a miről a Isgkúsn-mbb ogybohiunndó alakuló kOsgydlée eK.it {■lentését iuogibgjij tenni. A,bisoUsáf BálorJ] lájoi, Bsboss László és llojfToiBoii Mór urak - Páll. — A brl;MI Insáégi nfpiskotébtn j jelen tanév [elején anayi gyermek írníko tolt be, hogy in énjei v nsstály isÁiél tél van löinvü. Ügy llusis hngy az osstáiyok ás ta-jiitók ssaporitésáisák kérdése városunkban, mely oly bőkezűen gondolkozik tanügyének emeléséről, évről I évre permanenssé less. Csak as a kérdés, j hogy miképpen győzi Imejd e fokosódé lucisidási löbblstal, memiek feszorzéséről, ha \'as (idén már nem is^ia iö-iQesstendöbenbisanyéfsn goadoskodnia ksll 1 — (Aa jéssL) Komor {mogorva arczá-ál hamarabll kliezíntOll as Ö«z, mint vfkttlk volná \|s njlntj sserelfceUQk. J\'edig as 3»i, stép vvinféuvus napok, mikor meleg t\'Sn, a nélkül\| hogy isi a mslegség kellemetlen volna, mégis Isak a lewsolibek az ogéss \| essteudőben- A iielVelt pár bélen át aötét borús ég „szürke jrnint, s bakkanc«os köpö pyog4; aa utolsói nspokbas iwdíg ssé sem vnlt arról, hogv kiderüljőo A hideg.\'Iftvsgö pisdíg már is iérzékqnuyé kcsdnlt viáluú s a kinek van jél teszi, ha ijicjfiiési télj kakáljál s ueláai fogyaikozássín idjije] korán ssgit. A még vá-rsndé ssőlő göndlljiö jiedve, Ilyen idő meliett a \' közelgő ssüretre való tok iütotjol ti^gyls iiiwy gon-dot osínál a nsagééy Wllés \|as4ának, kiSek a j lljálát borsogstja es a hideg, nedves idő akkor, mikor épen ié iupl% napsugaras idő kelíene. No de isién siijiwb ido\' lína, Síire s serek inogjijlftnnokJ ment 4 kaleodAriumoaénátékuak és aa ujságiijéknak ka a pqéhjllk Van, hogy éppen as elleukeMp esik meg annak) amiről paiiasskrjdoas. Bárasak felllllalae m " jidó.áiás mots is Ss kidorülno. — A issmg) mr pelrelsSsi\'Airrá Sokrél. Aj galtásíai petrelesn hányászás reiidkivüli efwményei keraánysn figyelmét is yköllülli\'jk, iiiimiklolvtán si Kárpátok tanul inányosása végeff több kén\|ett geolngus ée szákomber kiillliletelt, kik konstotáliák, ítégy a Kárpáloljuak uiueíisö násseiben ugyanazon petreleolm larislms ssnrkeielUek vannak, mint (Jilitjziábaii. A loimáay résééről fUldfarájok » íjssközölintlek, miáltal vág-legeeen kobstaláltaloU, bogy a patre\'eum Magyaroraslgou kélségbeyonljaüanul létesik, Az asszony, Háj ördög SZALAY sANDOR-tól. I. A lálogszerzOdés. Ezernyofczásznegyvqnki^ncz őszének utolja volt í Bevégződött édes lmunkban a szüret ( +»• leg^rtózttttósabb vérssüretJ minőt egy fél-J.olt oroszlán ffrlült a gyájva férgek serege csaphat Akkor lettek előesörls vérrel szenteli % honban as akasztófák valóságos — — — — i<Mz(Jletckké. iláefélssásados álma titán akkor mozdult meg koporsójában etysjvk y — — — II lUkóexj Ferenes tetens/ Óriási esel le niéuek még ériásabb (toidózóját sírja felé vesette hontalansága. L\'gyanajikor nagyol jnozdulhaloU sir-jáímn Karaim átokkal pirilott teteme is. Vérengző szelleme Haynaéban Selent meg vért szomjazó, tajtékos ajkakat \| A legbor^asstóbb iaqiétlődésp a magyar történet egyik véres lapjának. As igasi nttgyfr akkor csak vértanú, rab vagy Tionlalan lehetett Igen sokan voltak a vértannk, nagyon Sokan a hontalanok, és legtöbben a rabok. Mtiulen igazi honfi es volt wcfifle aj hazában. A lik a magyar vértéi párogló fl>ldön esabaooak érezték magukul, azokat egytől egyig ki kellett volna áu kosni a neoaset kebléből; \' Ya p-d>g ~ fájdalmi — voltak ilye-n«k isi be nem lolylalom. Klégvolt e pár sor rgy óriási hoaSkSnynek j \'elég volt annak, Imgy vojf boaásebeinet felesakiuam; mert imsm akarom, hogy behecsdjos. Sőt síromba ae viszem el, hanem SrSsll hagyom magsa* taimaak. Mikor feaákoev lelkők a konsae-retem boldogító, SSvOsílé érseimével UpláJ-keani kead: aiefam fogóm beleifielai a lton* ImMi sasUdsáflifaaábaa letiprott assnes lam retlaaeéee sorsát. A ki íelejt éseegboesét jé ksreasláwy, 4«sUr bOtis leÉNt, de sem iMgyar; és smnb sbUí s várbH máris ik, méj ossUa Ur- minczegy eestendőveí az innen • onnan\' eie-redéves hazáuk ffszüleleit vértanús/iggul szentelte meg. e\' e i e Azok a jóravaló, már élomedett korú hssafiak, kik „nemzetőr" név alatt a kusp-ricza pátslorság hjicsUleles szivet kívánó honfi • magaslatánál j megállojt nk : a foi^ra-dalom után szarényen meghúzódlak tűzhely eik mellett; a hol csakhamar visazalértek a kukorica- fugyasztáe módiában azon brök igaztwg alkalmazásaira, íiogv a sült vagy (ott kukoriessj mégis csak jobb a nypnl1 nét — Es a mily ni ven őrísták pár lióusp-pal előbb felebarátjaik kukoriczáját, éppen oly bfi Őrizői lettek saját feloségiukngjt * Va\'a pedig easn utóbbi dologra valamennyinél alaposattb oka nagvságos nys-kodí Kedeö Sánuipl urnsk Nyákodon, - öl - (udnilik — jámbor érzelmei daczára as a goromba megtiszteltetne érte* a szabadságbarcz folaamon, bogy a nemzetőr-séghes őrnagynak osztatott be. Állásainak nagy vitézséggel mogfelélt f $ mintán a so-Jiol nem mutatkozó ellenség elől néhány lié-tig bujdostatU osapstát, békét kötött a generálisok generálisa, s jé, Jeten, nevében és felossiaita Svugalom-edaett seregét. Hivatalos jelentésében erősen hangsúlyos ta, - hogy a csapat sok vissd ntsgaégot kiállót! ugyan, de a nideglölési járvány lehetetlenné tette a további hadjárat Viselést; emberei tisenkint dőltek ki., í Maga is basament kedvei fiatal oldal-bordájáboz, megpihenni babérain. Es igy lén hogy raleeégf leve a oommandans, ő pediglen beosatalott a papnői hősök soha ki nem veeső seregébe. Mit törődik p most már as elmúlt napok viharjaiva\' I ? Aa elhullottakat föl nem lámasatjt a aeaast millióinak könnye, jaj* •savai Kalöoboo is es s pár béaap előtt bős nemaei, s csaták arosslánja, most oly osen-des ás oly nyugodt Mintha osak vérpt álom, lett volna es agéis f egy óriáei álom, mely a •akedeégiéí sokéig \'gondolkodó nssszet Ilikén egy ssép ájjslen átvonult. A nyögvó hasán kérésziül is éppen olysn mély, titkos; fohássfelé vonul, í mint sz áln ából ébredő oroszláné. Fohász biz as, a i itgyogó álom kösben orgyilokkal korosztülvoit nomzot-sziv I halálnyügéso. Megértette ezt mindenki. Dejártf a pa-1 lotákat és kunyhókat a vülrfyot, bérczet, eget, földet Olyan gyönge lodpa, lelietellen sóhaj volt aa és mégis inenuyi\| szemből facsart könyet és hány szivei megrepeszteti, I Nagyságos nyakodi Kodő Sámusl ur-nak Nyákodon, az ő kedves ol leibordájának mellette, igen jól esik, hogy -1 k ősai vihar olysn Milajon liysrgslás, rásss a rengetget mosdatja a földet (Volt is neki mit lemosn rélali A sivartsrSsk as a jó tulajdonsága van* bogy a legszilárdabb c avsrgóbsn is fölébreszti as .otthon" iránti vágyat; más résiröl födél alá ssoritja ások t, kiknek telt jei féovnyel, teljes pomnávsl, sor örömével^ eser változatával, kiapadnailan (éjeivel nyitva áll a világ. ; Igy magyarázható mef, i ogy mig kflné olykn irgalmatlanul dul a vilu r, benn a nyakodi kaelély egyik termében igymás mellett űl a háa urá, nyakodi Kedeő Sámuel ér és bites-társa orrlflM Madaras^ Adel. Félig asáradt fa olthatatlan nap s gár-karjaiban, yolozott asflt \\ kálas-dél anja gaf-g U Ddkol éjd ; lépők ás kár-sssntet is. i* nojo aa ötven A nő két sötét sseme iefi aresa, ajkai rsjgyogók és djösŐk mint ss öröklét mosolya; hajzata szói leomlé, fekele, átláthatlan, mint egy világi termete, gföoyörfl idomai idóéi boiplba ragadnák a fölkeni Es es a nő osak huss éves;, felé járó KedeŐ Sámuelnak. A dolog különben igen KedeŐ Bámuelné atyja, valóságos orgiák tanyájává shujósOdéU. Később mindeá sőjtj kesébe kerflU Orriakot. miiásí, .ősi helvét kivéve. U-meg aJjas szenvedélyekéi anas lélekkel, Irss nemesi bugyeUkiasal él laasl esép leányával, AdáUs. mig élt liánt tette. Teljesin birtoka hitsje* i oealád sBár> lu kmédétt isajlolt tárttal, párat Azonban \|a nagyúri kényelemhes és nemesi (étlenséghoz szokott urnák műk voll Orrlak és kevés annak iovedelms. Ssesen-esétlesiéjgére szomszédságban lakott Kefioő Sáuiuél, özvegy] löldbirtoaos, ki e\|é« bolimd vala áa orgiáit\| levegőjében nfllt Adélt meg-izoréml.i Kedeő igén gasdsg volt i első hi ságáhpl e«upáu egy gyermeki élt Adél jóiiakj hiltA ogvi kis ferblit játasani isommédjával. \'A blatt Adél lén. Es a véii róka nem esalatkosott. K4d«tő a pokoli szépségre tette esreit, kéeöbbaaljd nem teljes vsgvonát elv formán, hogy swm-•sédjének miimenfelá félállott faszer I aztán arra ábredotl, hogy a hitelások öt lá< madták meg. Kénytelen volt (egesebb Jblr« tokaliéi: megvélni. kedves azomsséd uranód jára éiiipán őll uslyét, Myakodol, tariiat-vén n(V. Ekkor KedeŐ Námuel ast ss ajánlatot, kapta kedves tzomezéttyálól, M ad arany jOo-j deonlóL liogt ami még a bankban tsii, huzzá ki, a slattot meg tegye el érök em-j léknékt a bank-maradvány alatt Orrlákot, aa emlék blatj alatt Adélt ^risén. \|CedeŐ a,tanácsol elfogadá és Ugjl lön feleségévé Adél. iladaraszy Gedeon pedig beleufiváu jámbor felebsrli\|ai koppaszlásáus. jiénstolenj sági humorában mogpti ébállai Vsl Ion anpoi nyája keménvebbe vagy s golyó? Sakasji eséjére a fizikai tflrvény nem mendett I eaS-lörtököt ée a golyó seátsusta kopenvááu. Orrlak és Nyákod egy urónaiammá olvadt l\'M szép jüvedelem annak, a kjl kevésben isokott, semmi annak, kinek a sok is, kevés, j A dlqsŐ úrnő vágyai mesisí Inliértak, bogy ágy mobiÜsm tomboltak a kellőé birtok ank kstáraio. I (Folyt köv.) I > A végzetei esküvő. „ (Felylatáa és vége) Remegve saámlálja abaróai as éjéből mindegyik, mely eimBi, kOasUbb beSsa \|l nfeniiyskKŐjéhes\| As idő gyere esárayakoe re ; ijÉI; holnap után kell as oltár s>á lépnem,; u. szol kessrvUl áthatvaJ „\|e nem, enaek1 nem lehet ^MfS6r»Bnll atyimbes megyek, s megkisérism \| IfcheletltSi íelwiS«4 tonat Köpenyébij bjirkulodsva áthalad a gyón gén vllágített fmrésóo j végié eaéUibos ér \| mqréll; átfttssól bbbsíi lásawan dobogó eaii véhez saóríjja; 4- raélyes AtUéUkaik, i W ssáalan nyitja fel jas aftói i „Qytrmelmm I - szél a bélé SNglepetv^ -i mfnő sásrenSsééiek kOsaOSbetom s BokaU las létogaáét W Árasét. ms\'yM ssilárd e%Antság Mk> rOBÖdlk. aljára sssgnnvs válással í .IlolSspuljko ia«Hiyeksém nanja lem, — bsMSMáa k — Atyám 1 limot bMyV> rOgni jött beszéd őeénysá I U Holnapntán"\') suttog oly hangon, mely s bérét egén be* •ejébon migresjtkelléié. tOb ae ttivami, hsay sserencsétiinujé legyem azon fér iát akit beeeSlsi tassltaét saéta, amióta jmbgi«mertsM, de nom ssf-rstst* tDe kerojleioda ifért#d kiált fel indulatosan a béré. ffBár sok* tettem v«laa, de elrsgaltatva a íájdaloaitél, ast -vSltsm, hogy s m> péeem által fsíléws ébrfsatoai Bssváiybéu szunyádé «z">iajn>fi j mert én sem adtam !!• telt sorsinak J, i . Mwi} míaiáB a avéést kOsnlibbrlI sm\|-ismerten, — jsSóvai midőn aa agy gim-detkoeai kead4ti( as éee mag ijedi ba\'lépééé* tői, eeak akkSt- lettem ésnre, mit kövottsm el. A gráfot úeé tebetssi sserenoaétlssy i — psdic áa at Sohaeesi nzoreibelem I >l)gy ^ssslsm nélkül fj^gis boiaá oseasi in . gAfjráml It térdrim« kérl-k, - íí jttságom\'\|adrök( boldogságom esdekel kém-Séd; még ninss késő; vsad víesaa átfr vadat sqp^j Mrdábs tosuloöta I* Ifsrsvítt] tékiat a béré egyeden mag satára: á baiftl Mrtasztó ksee egyet l«s »í Is elrsbojta; Itérdesriéaagval Marwli étstbsa ■iaénssl kl#L kifcat\' vflsba saeresott."-KM pilsamé Siárséksnytti, de osak ^ * fKgj iMéHwl klavv.) I IVsfcd aye«dá)ábél míg « hét«m feírul ! y^WMM&éi as irvaolva»áa m>VÍ< j taigjalin. 4 köáyv —niji kasaági I myhrík Uiítra^t ftvdősi (öím) éfia k>MMMix«T, ki Wm aa altét. • ^ twMtAaaek egy mód fái i fejtegeti \|\|i. adurák ■inlltlt eae* * Vlrát tarosén : a&í-^pk, "g**4" ia ügyemébe ajánljak i fcaewtt aaokn«, kiket süaö torban illei, mi •ad Vefjr itt, Vagy pwiig illetékesebb helyen aaiiyveeekét MTebben fogjuk ismertetni. — A ..IIml• 11 Hírlapul, atirsek etoáartáei fölhívását lapunk I mai vAaáaak hirdetési rovatában küzúljuk, me-\\tftm a)Attl\|ak olvasójuk Érvelőiébe. Y«r> a magyar publicista k ja a • i er,Wi^ írja,. neili««it\|>je ie kifcdótalkj-ia»ai 0 » U k á a i Jjó a eje f és R i kJ oje i 1 Irány minden izében magyar nem- mt{ • teljes erővel aaon vájn, hogy a magva-MMilt** terjosaae, a küztfcellom emelésére t;iíV>iv ttdvüe mozgalmukat lámogaaaop\' és I fcMdmuyesseu, mint. legújabban a „kS.riily \| kviuassáveiM tette. Pártéraekeket nem jslol-1 vélemény saabadságát, a hírlapi tó ez qgyetleu Vagyonát* ceonkitotlanul megőrzi le egy áront A tübbire nézve utáljuk j ^vasúinkat magára aa előfizetési felhiváara. — lparmúhi\'ljrk a vldékia. i közoktatási miniszter a kövotkező körreu-ftletrt intézte aa ois7.es tanfelügyelőkhöz: 111 Tudva van (oaimed) hlőtt aaon (elha\'tá-roj^söm, hogy a feunáHŐ vagy kaleltkjeső uoljjáriiskolák mállott a vidék életmódjával, ftgy\'lpreaeii stokáaajval egybehangzó » abba bstttö ipari foglalkoaázu tanműhelyek Idata-»ftpak; kOttudomáau dologi bogy ezen ejlia-táfttástuinak medfelclőlogj mintegy uatJ éV I éta állanak ia fenn ily qpartanműlielyek a u ilyenek folyvAat keletkezűbea vanhákj. tanerő tea dolog aa ia, hogy az Ipartan-műhelyekben u iparnak j mindenkor daak ága a vétoiia gyakorlatba a arra a polgár-itáolának csak aaou nüveadékeí taníttatnak, kik az ipar l«lf4tt ágában kívánják magukat gyakorolni\\m idővel abból megélni; a j jniat ea aa ISTvJ évi szeptember hó ;lí-én 25,409. bz. a. kiadott rendeletemben, j nevezetesen a polgáriskolák szamára kiadott Un-terrbea eaatolt _«zükaégaa tudnivalóké 8. pontja alatt következőleg \|ki ia hirdettem. „A polgárinkola nbgyedík oaztályába átlépő tanuló, ha a potgáaakola mellé ipartan műhely ia van áfitva^ beléphet abba éa aa ott felvett ipárágat az iskola 4./$ éa 6 osztályában kiszabott: tantárgyak tanúláaa mellett megtanulhatja aiynyíra, — I nogy onnan a polgááekola hatodik oaztálya be-jvegeatével mint íparoe-sejgéd lephet á^ az-il-* Jlétá jparoa. tanműhelyébe,4 A gyakorlat tanúsítja már iaj hogy j nálunk, « hol kivált kiaebb városainkban a \' általábán az úgynevezett meaterinosokj ba \'azereabetnének ia gyakorlat utjain a magnk elé tffóttt iparban némi jártaaiágat, de az -ipar alapoe tudhatáaától[olválhatlau rajaoláa-ban, azámvetéabeu, könjyviiotbpn axfckaé^ea áa ajapoa umeretet aemmi módon nem ajá-titliaitván al, aa általam fenebbi módon \|ütfla5tt djáráa aa egyedüli mód á uűveltebbi iparo-aek kiképeaéaére. Miutíiogy tehát aa általam kitűzött ezen eíjáeáai mód a gyakorlat tanúsága j aéerint bíztoa utón vezet a oáéiboa; magkladett e réaabent törekvéseimet\' ée munkámat moat már hajlandő vagyok egéezea odáig kitor-jeaateni, hogy a Jeonálló, valamin t e kelét-keaé mindenik polgári éa felaő-nfoiakota mélté időről időre, terméezeteeen tokozatoa balaldáahan a vidék ezokáaathoz, megszokott életmódjához, általában (viszonyaihoz I alkalmasat ipar-taomőhelyt fogok felállítani. Felhívom ennélfogva eziinedot,; nogy a vezetáaére bízott tankerűletben márfeunálló, Tagy eaaüeg folálhtandó minden egtée pol-•gári avagy felső népiikólát vegyem gondo-1 san saamttgyre, vizegáljá meg a vidék éjet-, t iszonyait, külünJiaon eUben azt, moly iparágI as, a mire az ottani lakosok már eddig is kiváló hajlamot tanúsítottak, melvheá a kellő anyagok helyben éa olosón kaphatok s ba-■ szonnal, értékesíthetők, valamint azt ia, hogy a kéz munkák a már bizonyos irányt vett kereskedők ttján besaoaeal eladkai&k. Néasaa kldu, hogy as így kiválaastandó Ipaiíggyá-kóriásra fognak-e vátlalkoxuí a pplgári vagy a fölső népiskola növendékei ? }aa iskolai épületben vagy annak kexvetled kötelében lennem alkalmas ée könnyen megeierealiető h«ly taom&bely elhelyeaáeére atb. [Czímed tá-jékaaáaára meg kell ismételve ea alkalom-\' mai ia jerj-eanom, hogy általábán jövőben mint jelenben mindenesetre ily tanműhelyek eaak a fa-, vaa-, általában féim Vagy agyag-ée szövőipar körébe vágó ágak Számára ál-litbaték; mivel özek közül választhatók ki oly iparágak,; melyekre a polgári éa felaő népiskolai oktatáaaal kapcsolatosul inogsze-rezhotő miveltaéget haazonnal alkalmazni lehet. Ha az ipar idővel ide nem illeszthető más ágaiban u kifejléauek indulj áa ily ág azámára ia lehet annak idején a [nevezett intésetek mellé ipar tanműhelyt álitanL Azonban már most ia jeleshetem. hogy hazánk területén jelenleg loo-nál több polgári é 70-nél tülib felső népiskola van. Kpen esért midőn fentebbi kérdésemre pontot és a helyszínén szorzott tss>astalalain álló feleielét várom, szükségesnek tartom m^í6kjetq\'i hogy est egyebek közt azért is kell sűrgetőleg tudnom, bogy as ipar tanitá-•áhos szükséges tanít tatásáról éal kimiveléaé-ről as intézkedést moat már megkesdhesaem. — Itövld lilrrk Qarfiflld elnök néhány hónapi kiooa iienvedéa után mégis el-hunyt. a becsületes ember halála, ki egy romlott jron^atevőnek aáldozata lptt, as egész művelt világon mély részvétet li eltett ő el-lensége voltpanuak a nagy coi nfptiénak a közéletben, moíjq Amerikában < Iránt elnök-leto alatt oly nagV" tért foglalt e i. — As emberi áldozatold Indiában még mait semasűn-tek meg. így ratuiban bárddal levágták egy ember fejét i a kiömlő vért edényekben ünnepélyesen átállították Ouarioi jiatennő templomába. a gyilkosságot, habár igen sokau részt rettek benne, nehezen éá igen későn fedezték feL — Elhunyt jeles költőnknek Tóth Kálmánnak Bajáa azoblot akarnak emelni. Ezeq őséiből í)r. Hausér Mór bajai; polgármester ét Állaga Imre töjegyző felhív. ; )ák hazánk hölgyeit, ifjait a mindazokat, kik ; mindazokat, \| kik minden asépért és jóért lelkesülni tudnak, hogy a felállítandó szoborra adakozzanak. — a budapesti orsságos nő-ipar kiállítást még piudig igen adkan látogatják. — Alsó Ausztriúbau a.marhavész foly-ton fenyegetőbb alakot ölt. —j Az alsóbás szeptember hé 26-án héfőn tamja első Ülését. — a Gützel Lendel ügyből hírhedté lett Lendl kapitány Idr azerjnt beajdta lemondását. — 4 kr. követeléséit meggyilkolta ogy pécsi ember a margittai vámbériét és nejét. A zalamegyei gazdasági egyesület értesítője Jegyzökönyve a Zalamegyei gazdasági egyuÚUt Zala-Ejer-tugen lötil-ik évi szeptember Kó 5-én tartott k\'úzgijilictének. j (folytatás,) \| ; \' 7^312—1881. Toborfi Aladár nr haszonbérlő Gyű* rílsi \'lakos (n. p. Nagy-Kapornak) ö fórt díj beküldéáe mellett,\' a mely titkár je> leütése szerint pénztárnok urnák átadatott, az egyesület rendes tagjául felvételre jelentkezik. , Toborfi Aladár nr az 1881-ik évi (vi január 1-tól kezdve az egyesület rendes tágjául felvétetvén, yészére a felvételiokirat kiadatni, a föld növelési szakosztályba oeztatni, az b fii a- pénztárba beutaltatui i erről péuztártiok is értesíttetni batároztatott. ^7Bi3lá—1881. Erhard Gyula nr haszonbérlő pa-csai lakos i) frt tagság dij beküldésével, hogy harsgja annál ! nagyobb mértéiben tör-. jön elő. \' j I í I BVagy nejévé lessess a grófnak;0 szól dörgő hangon, — vagy átkommal aujlalakf A leányka felemelkedett, a mélyen meghajol atyja előtt. „Ls utolsó, szavad atyám ? I" szólt kttoyÖrgŐ szemeit atyára függesztve. „Miért ismételjem a már mondottat?" w volt a báré száraz válasza..... Laura elment azobójába; itt erőt ven pajta tomboló bánata. „Meg kell történni:* — őt még sem sodrom a eserencsétlenaég méif örvényébe I" — mond zokogva, a a pamlagra doh Volt idő, amidőn a vegyészeinek nagy kadvelője volt; azért senki előtt sem tűnt Mf sandőn másnap minden kiséset inélkal a vagytárba iadult. Borzadva lép be a terembe; estibe jn-etfak tfim oyugodt órák, melyakát e helyen ettOÜöU: akkor éa moat; ~ as éra ketyegése aat hallatja: „akkor — és mást.. Üvegesét veaasiagábot;meretlen;..!, •lejti; majd aSrafeMA limaaaontva, félemali, a kaUéba rejti. Úgy € j ■.. égy égí oaog; s tifwíag eiövéve, aaebjábe mélreefti.; — Aa M elárittaett; Laura imádkosik; foöjii bom* Miáróf a jeges verejtéket, s alowrangve ba-saál: . JDe miért le féljek a haláltól 1 ? nem \'jobb a nékem ott a sir sötét... i ölébe... ptmw i* . ahol eammi aem fáj; . . . a;áa s testvéreim várnak reém. Aki kai e Máia hagyok ások elfogják felejtem aesa-fáey aásöak; isagény — taadaf l f . . Me Ülj Laava I aa félj I . .. magefé-fathmted saár a aeaavedáat, . , . . oda Um ■M ara táj lemasí, »«» ftj eeiami." Egy gondolat villan á\| agyán; „tőle elbucaozom ;a szól a ir: Egyetlen barátnőm 1 llielőtt tőletek el válnék, halljad vég- bucsumat . . . Meghalni vágyom I..... Atyámhoz könyörögtem ; ő nem engedi meg, hogy kolostorba vonuljak:.....de tán oem is sok a kŰlOmbáég kelostor és .halál közt. Mindkét esethon „Jaten hosaádot"I kell mondani a világnak; ott laaaan érkezik a halál, itt egy perez, — volt —- ainwjf. Kérem atyámét, bocsáson meg, ha bánatot okozok neki; — imádkozni fogok a grófért, valamint mindnyájatokért Munkám be van fejezve; Örömest halok meg; . . . . atyám, édes atyám I úgy táj, bogyót itt hagyjam:.. Ha! haI hallod! hívnak.. . mennem kel;.. mennem 1 Isten veletek I A viszontlátásig . . . egy jobb . . . . világban. Laurád I e • , • Miként saQletáae napján, moat ia egyre ér-kesak a vidám vendégsereg]; már összegyűltek a fényes terembe; eaak a menyasszony* hiányaik ; a gróf érte siet. Felnyitja as ajtót; . . . . iatonyá sikoltással vissza riad. — Mit látnak homá lyotuló szemei ?......... Aeját kezoi álul rendtaett taritöiéo fekszik a szép Laura; jegea kezeiben levélkét tart; a mirthus koazoru dijosfénynyel övedzi körül aa alvé esaráfot; . . . térítőjén ie nép volt; mtnt aa ág angyala, oly saép, mint a saínŐ aaáoel oaaa mint a asaralmeeek álma teremt j «m saiat a költé képzete által alko-tott gondolat. \' - Korpád, Bék. nel) titkár jdeatéee weriht pénztárnok tirnak átadatott, az egyésűlet rendes tag* játil felfétélre Jelentkezvén. 1881-dk évi január 1 étól kezdve az egyesűit, rendes tagjául felvétetett, c a földmivelési szakosztályba.osztatott, ré részére t felvételi okirat kiadatni, az 5 frt a pénztárba \'bentaltatni s érről pénz tárnok ur is értesíttetni határoztatott. 79318-1881 Bakó iSzmu nr földbirtokos Felső-Rajki lakói 5 frt tagsági dij beküldése mellett, mely titkár jelentése szprinl pénztárnok urnák\' átadatott, az egyesület rendes tagjául felvételre jelentkezett 1881-ík évi január 1-tól kezdve aa egyesület rendes tagjául, felvétetni, földmivelési szakosztályba oeztatni, részén a felvételi okirat megkűldetni, az 5 fn a bevételek közé felvétetni, serről pénz tárnok nr ls értesíttetni batároztatott. 80338-^1881. Arvay István ur mint a f. é. ok tóber 2—3-án.\'Zala-ílgerszegen rende zendő szőlő, gy.iimölcs és borkiállítás -szóIM mivelési lés szűretélési eszköz é gépkiállítás rendező bizottság elnöké je lenti, bogy a hirdetmények, melyekre soproni kir. pénzügy igazgatóság a bé> lyegmentesiégfít engedélyezte, 2000 pél • dányban a űrlapoknak, egyesületi s m< • gyei bizottsági tagoknak, a szolgabíró plébániái, lelkészi közjegyzői hivataloknal köziégeknek a felkért központi és vidél i bizottsági tagoknak s szüretelés! és szók mivelési eszköz és gép kétzitö gyárosoi nak megküldettek, a földmivelési ipari kereskedelem Qgyi kir. miniszterínmni^ bejelentetett, a gazdasági egyesületek é teríttettek, a kir. minisztérium felkért-tett bogy az Jállami gépgyárokban k szittetni szokott szólómivelési, szüreteiéi eszközökből és gépekből a kiállításra pí 1 dán} okát küldeni méltóztassék,\'r—szór minden elóintézkedések megtétettek ; - -bejelenti továbbá hogy a kiállítandó g pek és eszközök elhelyezbetésérá az egy k sület telkén illetőleg az egyesüli t-háza udvarán egy fabódé vagy fi 1-szer fajállitása szükséges, a melyre tehát a [megkívántató Összeg nialfányozt tását Elhatároztatni kéri, a jelentés helyeslőleg tudomásulji é-tetett, 8 Árvav István elnök ura fané lé vagy félszer felállítására szükséges . B z-szegnek a pénztárból utalványozására \|í il-hatalmaztatott, miről egyesületi pénzt; r-nok\' ur is értesíttetni batároztatott. \| 81J3I4 1881. A f. 1881 ik évi májns 3-án s fo y-tatva tartott közgyűlés 7,321—1881 számú végzésével a gépkiállításon vásárolt gépek kiosztásával megbízott bizc tt-ság jelentését beterjeszti, ..mely szenti a beszerzést árak készpézbáí kifizetése n ellett a következő gépek vétették át: furat h és társa kézi cséplő szalma rá tóval Tbomka Endre nr álul .Nagykanizsán ,116. írtért; — Haczinger Kái oly szivstíynja kibrik Adorján, nr álul 25 frtért\\l\| iNicholion W, Fülöptől i ett vei Iák 3- frt 20 krért Háczky Káló ián nr álul; Összesen 143 frt 20 krért nely összeg a Zala-Egerszegi Ukarékpéuz árban elhelyeztetett és a 4555 számú betéti könyv Thassy Lajos egyesületi pt nz-tárnok nrnak átadatott, — a jelei tés beterjesztése óta pedig a Kühne Ed Itól vett vas eke Ulyigávsl Zalabéri I or-váth Kór nr áltál izinte a beszertési 28 frt 80 kr. ár készpénzben kiűzeése mellett .átvétetett s ezen összeg azo >nal Thassy Lajos pénztárnok ur ke ére fizettetett; továbbá kötelezvényre átvétettek szinte a beszerzési árakon: Íírn-rath és társa járgányoi. cséplő g -pje két ló erőre Deák József és Hor áth János urak petri keresztúri- birtok osok mint egyenes adósok, felemen Imri és Sipos József Tárnoki laktok mint é<zfi-zetési kezesek egjrtamlegefleu lekötelezett felek álul 345 mért, Brogle és Miller konkoly választó gépje ^esits Karoly ur álul Zala-Egerszegen 95 írtért éi Nicbolson W. M^lowardféle raJ bo-rónája ugyan Rúzsits Károly nr áltafl 49 Írtért együtt 144 írtért szaz egysáz-negyvennégy forintért; Iiáczinger Ki roly angol gyűjtő gépje Háczky Kálmái nr által 115 írtért, Mayer .E Hornsby féle rostája Deák Józse Horváth János petríkeresztnri Utó: tokos urak mint egyenes adósok, i Cetemen Imre fes Kjoesii József arak Tártok! lakói birtokosok mint késtfb iféal egyetemlegesen lelfttotaett felek álul 90 írtért; - Claytoá és 8cknttlei rorth 1 81 egyes ekéje 8kubiiu Lászlé dr álti írtért; Mayísbrt és társa izaakav 25 fiiért Baily Deasó or által fkyfiU 84 írtért; — Farsang Attilli egyei ikéja Ulyigával Salgethy Antal által 20 fia és bir- forintért j ] - önzésen 829 forintért, - jelentkw.\'Vk hiányában még át nem adatuk i Intézkedés tárgyát képezik a következő gépek u. m. Kűbne Edétől. vűt\| 15 terot sorbavetö gép Ültető szerkezettel 350. frt, Kühne Ede angol ló-kapája 28 frt, Závár János kukoricza morzík^eja 30 frt, Fehér Miklós darálója 65 frt, Háczinger Károly répavá-gója 36 ft. Clayion és Schnttleworth 4 drb. villája. 9 frt 20 kr., Nicbolson W. Fülöp i drb. vasiapátja 1 frt 50 kr., Nícholsön W. Filöp hármas ekéje 76 frt, Lancz Henrik kézi cséplő gépje 105 % a jeVeptést tevő bizottság eljárápa bely-benhagyatik; — a takarékpénztárba elhelyezett Í143 ft 20 kr, a melyről betéti könyvtárnak, nmák átadatott, ugy a Za-\' labéri Horváth Móc ur álul kezére fizetett 20 frt 8Q;.kr., valamint a kötelezvényben tartozások kamatjai a pénz-tárba beitalutnsk, az eredeti adóslevelek megőrzés végett pénztárnok nr-n«k átadatni rendeltetnek azon utasítással, bogy a^ kikötött kamat fizetési időket nyilvántartván a netáni hátralékokat bejelentse, — a teendő részlet — vagy teljes tőkefizetéseket pedig be-vévén, azokról jelentéit tegyen. A még át nem vett gépekre nézve a jelenték téyfi bizottság továbbra is inegbizatlk és Elkéretik, hogy a már megállapított eltek és módozatok szerint a netán még jelentkezőknek az átvállalandó gépeket adja át, azokat pedig a melyek a f. évi október hó 2-ka déli 12 óráig át nem vetetnek, október 2-án dél ntáni 2 órakor Zala Egerszegen és vidékén észközléndő szokásos kihirdetés nUn nyilvános árverésen eUdni s eljárásáról jelentést tenni szíveskedjék, — miről a bizottság tagjai és egyesületi pénztárnok ur a végzés közlésével értb-Bitendók. .82339-1781. Árvay István nr mint f. é. október\' 2—d^iki gyümölcs szőlló, bor — ogy szüretelni s szŐllómivelési eszköz és gépkiállítás: rendezi bizottság elnöke előterjesztvén, hogy a f. é. julius ll-iki közgyűlésen, midón t. i. e kiállítás rendezése jelhatáróztatott, intézkedés nem történt \|az iránt, hogy á kiállítandó gépekből fcs eszközökből, az egyesület álul vétessenek-e meg, i mily összeg erejéig ? ez iránt tebát \'\'határozatot kér. A tett előterjesztés folytán elhatároztatott, hogy á klálliUndó gépek s eszközökből az elŐrebocsájtandó birálat szerint jónak czélszerflnek Ulált gépeket s eszközöket 500 frt erejéig — mely ösz-szeg e jczéira ezennel megszavazunk i a pénztárból ntalványozásával ügyvezető elnök nr megbizatlk, — a rendező bi-zottiág az egyesület részére bevásároljon. E végből, de azon tekintetnél fogva is, hogy a közönség imár a kiállítás kezdetén a kiállított gépek és eszközök czél-szerűsége i használhatósága iránt Ujé-kozva legyen szükségednek találtatott, bogy az azok iránti birálat már okt. 1-én megejtenék és a kiállítás helyiségeiben kifüggesztve köizé tétessék,miért ia Háczky Kálmán .nr mint e bíráló (bizottság el- ; i aöke félkénetik, bogy ír irányban intéz- / kednl éé a biráló bizottáág tagjait a bírálat yégett már f. é. október bó 1-ére Összehívni \'méltóztassék. 83340-1881. j Háczky Kálmán ir előadván, begy a kÖztlpaszUlái szerint nsgy hiány vaa az ügyes, becsületes, izorgaldas hú cselédekben, «gy reményli, bogy ezen ki-vánUtáságek elsajátitásása ősztönzésül szolgálnak a cseléjulalmazások. mért is indítványozza, bogy azok éveakót rendszeresen ^\'tűzessenek és kiosztamsnak A. f. \| é . október 2-B-ki kiállítást rendező bizottság jelen végzésnek bízott-sági elnök nr részére kiadásival megbiza-tílí, htjgy az indítványozott állandó cse-lédjntalmazás iránt terjesszen be rendszerei javaslatot. I 84(341-1881.; Kolldr István felemlítvén, hogy a gazdaságnak hátrányára vaa, bogy a cselédek peszegódései nem a Rendszeres időben, hanem előbb is történek, i a gazdák által ez megengedtetik, indítványozza, bogy a gazdasági egyesölét e baj meg-szüntejtésej czéljából ar megyei alispáni hl-vstiltj czélszerfi intézkedések/ tételére V kérje {fel; a telit indítvány folytán megyei al-. ipáni hivatal\' felkéretni batároztatott, bogy a gazdaközönséget figyelmeztetni és kötelezni méltóztassék, hogy a besze-giídteiésck tekintetében a Február 1-től február 10 ig tartó időt sjjigöruan tartu meg \|és a gazdák elbooájtó leveleket előbb ki ne adjanak. 85342—188jl. I Csertán Károly nr előadja, hogy U-pasztalása szerint e megyében senki sines megelégedve a gazdasági egyesület működésével,. nem vizsgálja, hagy a közönség részvétleaségébcB>e ?\| vagy egyéb41 minő körülményekben rejlik az ok ? ő # csak a tényt constatálja. de épen azért \' mert e bajon segíteni kell, indítványozza, hogy! egy bizlttság küldessék ki, a mely kzQjEyet tanulmányozza és figyelembe véve a jelenlegi mezőgazdászául viszonyokat és emelhető igényeket s; hogy az egyesület az alapszabályok 4i az egyesület vagyoni viszonyai szerint mit tehetni ? az egyesület működésén) egy rendszerei tervezetet s javaslatot tirjéizen be; Az indítrány elfogldlktván. a javallat megtételére Árvái István ügyvezető elnök nr elnökletei matt egy bizottság küldetett ki, delynek tagjaiul Csertán Károly, Háczky IpUmán, Szily Dezső, Líoó Alajos, Kotorj István, Sfl-reg jár tó Lajos, Szekeres Jézsef, Stalacsy Fy-kas, Sknblics IstvánJ ütrvariö Ákos, Farkai József, Sknblics] Sándor, Nagy Károly, Könlgmajer Jáaoii urak válasz-Utták, kik is e megbjat^mkról a vég-téi pegküldésével érteejuwk. (FolyUtás UNJ Kelalóe uer^eéáto: HOFFMANN M Ó E HIRDETfiNEK; Uössmer József 5 rumbupgi vászon raktára »a menyasszonyhoz^ ö BUDAPESTEN, koronaherozeg- (uri) utoza 12. asám a Mtbárua utoza earkán ajánlja gazdagon fölszerelt raktárát a legjobty fajta raaUryt\', trfM, kfÜa»di\\ trfl\'iaz, fonal la Upedó-váemaUtf; ateldibcuútikUl 6 —94 ttemélyrcj ifkteaiiekUty umvait, fakard-, d>maast-, yrncft- ée hávéehrouekbál, tirülktoik, áaMl ée fian-esis baiiieet, valamint aailézia éa irlaadí edteöe n bkemlő&bu!, ataidl f Jiunell\',. tokánkból, utaor-, oiW- ie asiaaa ruhaborhételM, lNsÖ-j mOms, ehjfot^ angol láiriifi; és oxfomél Nagy raktár kéaa aét- Is j/i^i\'i^Hlf, nndrdgokr. eortkiUk-, aléd-uoknudk-^ lepedők-, párnák-, harmyiik lés j kaatttMél, hímzett váiaon- és batiett utietott, betéteketiptí^ kvtM- és paWrétóet, valamint teljee gponáeltföUiereíjeekbÜ, yiagj arhont gyártáaa flrtlklslli éa smaUlssesmiek. kihÓ7QQÍrÍQÍ kf^Qvlpfpk nwodoa aagyaágban a legjebbaáe4kSsÖtetnek MlldZdSIldSI R092I0IDIS Az árak alegolcaébbak valamkiyi ismert asi lárd czégekéi között, a hol jó és nebés Vásson adatik. ^ írjrgya^kek kívánatra megkűldetnek a vidéki msgrenfelégek utánvét n melilett a legpontosabban teljesíttetnek. 1876 l • ■ -■ Öt Marokkói császárságból, Alrikában, dörkölvp ée darálva, Jl kilögramm éa 680 gramm UAálmu bádog aftelencaékben, valamint kevqaebb • uagyobj) menayia^gbiBn, kilog-raoiaijt 1 frt 25 kr. különösen ajátolhátó uri CBHiátjjókílál a azo mélyzot azámára, úgyszintén iparosaknak, saámoa \' ci»ládtagokkal megáldott polgároknak, vendéglősök a kávéház-tnlajdapoiokwtk! Uegremleléaeket a mennyiséghea kéjest postán vagy vaspályán aa érték utánvétele mellett eaaklefll \| \| _ j 85310-16 \| flll* tm üebreoaenben. attüfi Érnmm \| Budapesti Hirlap l j A legolcsuDb politikai, ga/^lasági és szépirodalmi /napilap. Ara egy révre Í14L frt, félévvé 7 forint, negyedévre 3 forint 60 hr., egy hónapra 1 forinl 20 hr. CT Megjelenik mindé) nap JQII nep éf» vasárnap Ulftlll napokon ]H\| gazdiig és (rdokts tartalom mjnl llg, tizenkét, ílzenliaf; Oldalnyi terjedelem ben J . gjffi I (Jfö\' Különös gond i\'aV anJn hogy u Iliiig) ek is oktató és szórakoztató olvasmányokat taiáljhnák « ^BJjDAPEpí\'í HIRLAP\'-ban. \' ffiff a lijcy^ (Minden bei- és. Mwrfui politikai ós társadalmi esemény a legjobb forrjtoollból biven és kii ícrilónn közjiltetik. I öli \\ I fA. „BUDAPESTI IíjllÍjAP\' hazai és kfllföldi ncvcwtestbl) városokban rendes tadósítófcit tjirt. j . , \' fftö 1 ■ <£ > \' Miudcn fontussbb és érdekesebb eseményül külön JuiIóhIIÓI órtejjitik a közönségei. T ) • I i \' \' pLb,! j jTtírcza, ismeret terjeszt ó a apró humprisztikiia czikkein kivQl rendesen közöl egy-egy jelei íbb regénye. j j I ; írj Üjfij L \' ijjfS Müvészetj, irodalrtií és szakbeli rovatai, valamint az újdonságok rovata különös gonddal \' ari iíszcáliítja. . I I * OM ! I I Polliikul agatartása ellenzéki, pArlAllátffoglttlás nélkül, tehát független mii den ífiiiybajL azaz ia szabad szó, a szabad vélemény,.a szabad meggyizódés ré- (00 { IÍAtS i délinjj és képviselete. I ;( \' i\'< j j> i , . j. . « . j - áj* I fllii 1 \'fi »BUDAPESTI HÍRLAPOT8 a szellemi mnnká oijyédelmo hozván létre izemben a tiké i a tózsjlr zsuriiokság&val,\'kötelessége marad c lapnak további* ii a szellem VW \| ^■áá fögetlchséiénck zászlaját lobogtatni szemben aa anyag és tőke erőszakosságaival. I- í \' l\\ Tfl : j j ; SfU L í3v>> De minden dolgunk kezdete éa vége: JÍagynrs/íguiik megóWÍ8af.BzakadalIiii hangoztatása nemzeti érdekeinknek, melyeknek minden nriw leklnle- \| fet alá (a rendel Iliik. j • j r \\ : [. \| íj 7 \' gjylr \' , ; Iránytűnk a magyar nemzeti szempont, czilunk a magyarság terjesztése mindenek felett és minden áron (PJ® Blotó A „BUDAPESTI 1U11LAP* rendps czikkiról közül (j í Vjpij m \| 873 a-a \' :p KAAS I VOR bárót . M 1r\'v) J "-t-i \|l , t lap lőmnnkatárai éa ki- . H \| • \|{ - \' 1 l\'M " mlv IP I RÁKOSI JENŐT (11 I a vállalat Járfctnlajdi tnoaát \\ ( \|w\|H SSM^ I ncrezzök jmeg A brhnnnkalirsak, kik barmrldffl fnm át rrsefrvettfk a rt\'ffi firma \\alatl In punk mer/ál ■amtás in h azt nfipstcrüvf kfaktMMgüré MtH\\ kivét* ntlküJ a fflff Í,«fó> „BWDAVE&TI IÍJHL4lM:\'kot cwtluhozlakl k kipróbált é\'w hírlapim gárdát l0tideM m ír uj tagoklaí. egééitjilk ki, mert kfnűutégUnk pártolása lehelséfi^sé hogy jnfflf íüo I a Uj) retjífcs mellékletit megnagyobbítsuk és ferühl,\' meghiigybbliodván. a munkaerőt tii fokozni j\\ ujuk, \\ j í^y/Wl Külmttokatársaiiik díszes sorában többek közt helyet fogtálnak : \' l M Agghúzy Károly, Abrányj Emil, Agai Adolf, Almási Balogh T hamér, Jéijré Alajos, Dócy Lajos, !)<•. Dubay MÍklós, MII \\ Frankenburg Adolf, Dr. Hubay Károly és Jenő, Huszár Imre, Kazáij Emil, pzáázl Károly, Teleky Sándor Gróf, Dr. Toldy m jfjjj) László, Tolnay Lajos, törzs Kálmán. I\' . [ í 1 i. Az ajóvDegjlödben megkezdi a BUDAPESTI HÍRLAP RaikoHÍ Jenőnek l fi É \' ím: „A- LEGNAGYOBB BQLOND" ^ ; . ! .1 W ú Jil pSfx czimfl eredeti regényét, melynek tárgya-az ötvenes és hatvanad\' évekből van véve. 1 ... •. =-j j j j . . . [ I " • RfcWj • ■ A .BUDAPESTI HIULAP" szerkesztősége mindUeknél fogva abban a helyzetben an, hogy oly érdjokos lappal; kecsegtetheli a magyar olvasó közönségei, mint J egy se a magyar fővárosban megjelenő lapok közül. Hozzá mindezeknél olcsóbb is éj igy bizalom inal hivja fel az elpasó közönséget előfizetésre. . vUI\| ji i® Az előfizetési pénzek a ,BÜDAPESiTl IliiRLAP kiadóliivataIához (váröslUz-tér !)-ík szám) kflidendut l?lulal¥any§%áBiiobláaI »ijpesen ^olKálnoki I l í\' \' "HB M . ^ > : Jtei, Rákosi Jeni), \|\| í ij\'f\'V j • .\'• . A „Dadapeatl Hírlap\' kiadó lolajdonoaal oooQoooooooöoooooqoooooqoooooooo \\nmmm iiiíiiiiyiii a *************n o . w ! . 8 I Lungenj ; ^ juniu8 í,ik; Uj hordógyár. 8 \'W. 1878 2 , und I 872 A mélyei thztelt gardáit, molDárok : \' . • • . Ada má)ui 1-én Í8S1. aranyérem. 9 \| \|W» Pi^TI lf»l ll f»TI gépészek becses figyelmébe. a.-KANIZáAN. S ii/Zfla-Eoarizeg májm 2-áu 1881. EU/í díj. 9\\ • v.« ur.^ iISi hU löÍöSÍ^ uüioit Alu\|ifoU«jk tjwtelettel érjesilik a n. é. o íjr l-^Mj. / YT^y g I gelveilt. rilinLlffl I 4 i/ kWlniáfer, liotty a helybeli piaapo (a »a- 8 ^ ^i^^tli Broale J. és Müiler o ^„.r^r!^ GLPfeZlJAK Sf \\ 1 J \'11JW4 . kr»o»* Ml dkf Kr««., UilUf a.htr Orirt. ndndM »UkbM >4U«, Wa^/.íTI\'A ff O JWSbűa gép- én roBla-Iemex gyilra 0 i Erflndt r kipoavárl nókúaletemben noraoKjari Í77 iU% O i Budapesten. Q j u"d »ii«iniz«& Ftbrikúi (J«« Joh. lá>ftohra MaIms- boiuu-uteza 1. n. a. állítottak, melyben miodou nakba vigó man- O I j Ia Margit• h i d közeI áben, kUt fi feSTui^TJT\'SSJ^ iKu-Í . lejatiri^u ^ „.unt\|UjUW, «tí kálatekat a ItfcolUbju oiMá 0 f Trieurükel rá\\t<,z6 azltával (konkoly választó) 6 klulUnféie nagyságban. 0 tf 1 "f0"""^ rfr-* A l ^htiá Q Trlcir liruBer<>ke( malmok .zámára. Q HoffWie. ^nrxtricl-Seiefwmb »r. - ^\'g\'l^\'Lj^L^L^C^n^^^ VOtíKL é* H AUMCR 2 SZKS":Lk , » O l^Tv. allcrhooheteü Seitdt^T "XXXXXXXIXXKttKttK Nzllákal én rdulákat caéplögópok wámára. 839 24-* w j>ío .r.uii,Vi.un, »chWmWieiiűwi,\'. íttwuii H..ir«it„:» /#«.#if gym lí/tnnyuu* : j 1 „, j ]■ .M . » r . — • 1 , Uriut-JŰ«uboiil>MH alnd iu bUuin í\'a itra i ofiitn r«\|t»U . mihrwi \|Uut«H (kiütik, mutnitok 4a gipMuk Alul fljyí- Oooooooooooooooooooooooboooooooo gaagjasw^HPÍw^ÍP _______________i-----j _ HofT\'Bchö MaU-Chooóláde und Br Mt-Mal\'boibm. 8110 Hranaa Jóuer fla, ^Öi^ft iit^^üáií^ Hl - Uiffir\'M>tullti««. 1 \| . y ^ ■B ■gBMBlBWBBffl W—MBMWHBB leh Utt ui 4bim íluehlbsrti/: UUg»olldaii; lÍP ÁrtMViébtk kiTOQtln ÍMIruiiiti» tOlitctnnfc A , A ■■■■■■■HBnBMBfilHBBBHHiBniHIII Sp«tM uud Uttnnk wunl«.fcrfit w UmuIi <umt mi i i / , ^ - íCilltnlrUvn n. A.v/ 1K«rt ImuIík rtMlMiidui, b»ll\'co-»rtin«»i\'SnWtoiií mwftewurlciií: JSlZOII VIHlOH. * "J - & &. \\ p jvmimoivu uiaex lOOII. , . k.ÍM Arind woltl. b«if«u und in.lo( inti Khmkit«li«í _ : . . . —__________5 3 5 fc ? IXÜr±\\ \' J hn- iuu.iim.iMi. linikmtuuK liixt * Un^ruuu muiiik t. Krauu Jozaoi fla úrnak MarozalL - 4> wMv) • 10 ItliaUJTfügTT M Hff UJtAfl wlf »ll. Hoffuaug .uí U.U.MIU, «U t» mrii.. Zultucl* A méliMfn* grúl llun)»Jj r.rvm* ur mSN gfe- J \'u, S ^ "í * 1. \|<\|lfl\|<j3 V M H V 1 wl II ,»tt tkr.m limr.MU.u AUtxrxiraci m w In ium>u t»- nwlrn Hámin OniU inUi lunMiton ki h^ji-l 4-J .1 » - ^^ ^ KM ««iU ricfa .iMbtioti. ll.wcTUu\|\| SUltU U>Hl Ufnw UW »«W«iiíJál uU. u>i»tm1i IU<Ifl^u »H<«>•>- ~Z M K Utt»kp luli Illír 1 Ithin iimíihi J.1ÜHM IHIIUIIK IIIII* UI t.k luitiá cwloll HrakMUmk. Iwii.rej ««>k«t lelni m jjj HM 10-10 DlinADCOT Zu».udpnj r«"t >\'lwc»».u M»t« ,imw»un4l»«uu. taultkk t>itwu, liuuj . i.^rMti.u IhívcL mi » _ DUUMlC.0 I Uw, I Kilo JklkInUlicculiulo und 11 il.uM kUI«M- loljefín ^k, • »(j»k fiiluduwltail, Ihir) {l\|<t)i. 41 ■"" 1 Wa "" buiW, Ibr iltU ilMiktmrar, I < ki li^Knr* iMMMluiuk. uyát- Klrálj nleaa I< Br. Orej-féle ház. «ueiurr, lm I«cl»fu-Dir(u<ir « Mnt kitims tírntmkaj « .kArkiitU . In \'ííou ju8«iow \| j jw«lkl«^ík l^jobuu «JuUnl ^TJ a UfftUtj\'itHfibh h Ityo\'ctóbb inját gyártmányú látUU-h a tegnu- U ■ 11 -]ai.\|JÍ4 wiiud, imi. juitui soíAu CÜ fr nfcC^ V gyobb él leggazdagabb yátaniélibaii. ^ üti Í?I(1JIM(U J ^ ^ \| . \|N\| B ^ 1 N 0 K * K K. ÍBI Vo" MwMfk liu.ii ai\'ui ^briknauir t T. Krauaz Józief fla úrnak Kafeaalib«ii. \'{j N É gflri ^ HtCrti topta Hetf dureh »-ineu jAdjiitóultín mit- j fUvMa ladaüuk UrMá««aUi, r-ímuíhI gjinb O W 9?J bP) I SS -M Vir)itit rknfoé tollán itivfilnku fklrámáa tutppul eWnni fucon ...!...... fl frt 10 kr. H»üaa, um.\'br; den Wtttfc »In<« MalsKExMIp rewWIt iutuli»a»iuk .mák ktn\|uo t.r,.iWüük , ^ Hm ^H ^ Kl»>rt.tíiig (iiig\'if tuván Jkkarral, iré» uíip<il ......• 8 „ - kr. íelírtioohaMohtáBí-Imbn,"Wmui«t« m«kbaik ;;[\'«»jí\'Klíf. t m lA\|Í ^M \' S I VI, f ttltfit tíliinal . a _ I, ticli* tr»i»runrf, „mit Fr«uden dfe Hellwrkuog dM U«%«taát MuJékuuáak iadmO. CB M BI^^BI H f -x IHr mrMrMl. préHtt 4. arf .il.e . ..; 7; . . i 8 40 kr. "^t^líííSlk ÍSSÍf I V • A «t-wrtWl fgtoutm g N f) J UBAKHAK. I \' "rfiffit - \'álL1 TÖ sl±.T T. KrtuM Jóuef fia urnU IW.ttbaa. N ™ ^Hí t ® li^rtfíu Mtkty »ra Ipífüti (tU« Ulppat................4 j i 50 kr. Í^H\'L*1 Mi H V\' \' K«i><U«k Ulj« >••«««lcgc.\|Mmt. klérü..»kliM! v II i . M i nrmi tmjruría . . , „ ...... , J 6 — kr. »U»y Uíocb* ilgtír; A\|votllékkn> \' gUtoBaykrtartnyttkaaaálUtakéhka>aw»r4<r.\| í; \' 1111 "7 krMtj,lblrt4l iK.íIhUü) kltM mlMa^ffl ....... J............S i J, — kr. HKSBUBHSMSfliHfllH arfata^Mi akkv, U wüj.u má é* mk «m»- I I ; Mi fii I Ü»*U4 t\'t laMM\'ft mjp Vaff Mfriii bírbél ..........11 1, 60 kr. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■ H^böl wIimh d. 1 »,uUk . tg, g ^ c , »- • v.tl..i rlKÍ I.«rbíl .r .íoll Utt/W tdl.pil Mm.ai.bh..........91 - kr \'\' i \'\' ! 1 • 1 mt^ ^t% tm.rt kflll»IJI k^Uyyt «8 -M 9, Jf jjs TM M T^í.«a kaul».rrM» kata. b^HabífW! W^iaior Mfatt Síppal fiinaatoa kO.kr. _ . . , t j __.T~ ^ ^íJulSS ^ « ^ fi^í 9\| W ö Bjj\'a^ j i Foflfajdalmak JÍ^K\'ySp fr^^\'^^pf 11 3-a Pl / i U«»r«aketiptk vi«kaa ragv aayiiiMI.....j\'.I . \\ ..\'.\' !,\' ! ! ! \|1 L 10 br! Jk»««k akar baUiiidltak a kirak I ad..-kl»«é»«- « gg B I 11/ . téfk rag; klrMJ..................I kr. L\'1JT4.1^1 ««\'!írU 1,1,10fi •»•\' .öMnkto^wU^JLt iws - J ^^ S U;7tok caVk . • • ......... . .......... . 60 krtrtl - 1 fr\| i/0 krif flórra »i»U aiM nagy ••l.áaalUai „,,1.._____**** ,, . \' t^tift Xi-Jwjrták ki tanaira InMMt. I I ^TSTuuZTl 6»li - í\'Sr 1 r" ftK«kawak«t» N^ Kaiiiíwn, Zlkr* 4 Ti^a \' •hl MXW^f WQffK^MWB 1 í\'uwkai Fülöp lapuiiajdui oanal, Ma\|y-ÍCanj»zkn 18B1. \' ^^^Ti ^ * i\' * 9B i I I 11 \' j\' !j! i. j\| 1-P1 \'í i __\'_\' \'_\' . " \' , j \' i _II_r ■ . ; ■ • ■ \|\| ;j j I IJ.Vj ; • r \| \| _: )\| .; . . ■ ^A^ljjg_ Budapesti Hírlap I A legolcsuOö politikai, ga/dasagi és szépirodalmi /napilap, Arn egy révre /ié frt, félévre 7 forint, negyedévre 3 forint 60 hr., egy hónapra É forinl 20 kr. Megjelenik minda napjOnnep vasárnap ulíuii napokon Ih\| gazdiig és (rdckfcs tartalom mai tlz. tizenkét, flzenliat oldalnyi terjedelemben] különös gond rak arp< hogy a hölgyek\' is oktató és szórakoztató olvásmányokat találjhnák >a „BUDAPEST HIRIiAF<\'-ban. (Minden bel- és, klWmli politikai ós tttreadalmi esemény a legjobb forrásokból biven és kii ícrilóun közliltetik. ■jA. „BÜDAPESTI IíjllíiAP\' hazai és külföldi nevezetesebb városokban rendes tudósítókat tárt. { Minden fontosabb érdekesebb eseményül külön IuiIóhIIÓI órtc^itik a közönséget. I fl\'tírcza, ismeretterjúztó at apró humprisztik-us czikkeio kívül rendesen közöl egy-egy jelet sbb regénye. jMűvéBzctj,- irodalmi és szakbeli rovatai, valamint az újdonságok rovata különös gonddal \' an Öszcáilílta. . \| \'Politikái agatartága elléuzégl, párlAIlátffoglalás nélkül, teliAt független mii den irAnybiá, azaz a szabad szó, a szabad vélemény,,i szabad maggyizódés ró-delmp és képviselete. I ;I ■\'■ f II\' fi » • J. \' IjA. „UÜDAPESTI HÍRLAPOT8 a szeílemi mnnká ^védelme hozván létre szemben a léke e a tózslr zsarnokságával, kötelessége marad c lapnak továbbra is a szellem fögetlcnsé^énck zászlaját lobogtatni szemben aa anyag és tóke eíjdszakosságftival. F ] Tlj j De minden dolgunk kezdete éa végeL 3Íagyars/kguiik megóvfi8a,.Hzakadalltii haiigoztaf&Ha üemzeil érdekeinknek, mclyeknek mluden iliíis leklnlc-fel; alAJu rendel (In k. Iránytűnk a magyar nemzeti szempont, czilunk a magyarság terjesztése mindenek felett 6s minden áron A .BUDAPESTI lillUiAPft rondj» czikkiról közülj " 873 3—3 KAAS I VOR tyárót ■\' j I , t lap Kioiiinkalárei^ éa RÁKOSI J1SNŐT a vállalat iárlitnlajd< moeát , f nevezzük jmog A pelmunkatársak, kik bnrmrtdffl éven át rtszfr, itfttfk a rfgi firma alatt\' k mnk mer/ál ■amtásin is azt népszerűvé kőzkeMtségivé tetUk, kivétr ntlk&l a „IWDAVJCSTI ÍÍJJIL4íu:-hoz clatlakozlakl fi kipróbált erejfíhírlapírói gárdát itykfízele.bb m ír uj tagoldaí. egéizitjltk ki, mert közönségünk pártolása lehetségessé etli, hogy a lap retjdcs mellékletét megnagyobbítsuk és terünk megniigybbliodyán.a munkaerőt is fokozni fajuk, Xülmunkatársaink díszes sorában többek közt helyet foglalnák : Agghiizy Károly, Abrányj Emil, Agai Adolf, Almási Balogh T hamér, Dé^ré Alajos, Dócy Lajos, Dt. Dubay MÍklós, Frankenburg Adolf, Dr. Hubay Károly és Jenő, Huszár Imre, Kazán Emil, Bzááz Károly, Teleky Sándor Gróf, Dr. Toldy László, Tolnay Lajos, Törzs Kálmán. Az ujóvoegjddben megkezdi a Bü\|DAPESTI IIIRLAP Rákos! Jenőnek A LEGNAGYOBB BOLOND czimü eredeti tTgényél, melynek tárgya az ötvenes és hatvanad\'évekből van véve. A ,BUDAPESTI HÍRLAP" szerkesztősége mindWeknél fogva abban a helyzetben \' an, hogy oly érdlokcs lappiai kecsegtetheti a egy se a magyar fővárosban megjelenő lapok közül. Hozzá mindezeknél olcsóbb is és igy bizalom mal hivja fel az olvasó közönséget előfizetésre. / Az előfizetési pénzek & .BUDAPESTI üjlRLAP\' kiadóíi i vata Iához (váröslUz-tór\' í)-i k bz JlutaivaDyizáiiiobkal »%iníeseii MzolKáluob. . \' \' \' \' ■ ; ■ v ]. • nj í1 . \' \'44 • : \| ••... ,\'•-. UP j . ■ili \'1 Kelt Bodapesten, 188l.szeptember hóban. \\,)>\' - á^onljioDi lArvoi magyar olvasó kftönfigei, mint A „Bndepeatl llirlap\' kiadó lolajdonoeai. I Kitlintetv\'tí az e)a6 éremmel Z.-Egr üxegtln, ugyonntán a 8zée«éhyvidéke (Még-rád)igat£aági egyesiilut f. 6. juniua. 4 ik-gazdatági kiálíitáaun. A mélyeú tisztelt gardáíct molnárok gépészek; becsw figyelmébe. Vm iutcmmiii ludalai, hogj b6r0ilwiUa jjártuit X»XX»XXXIXXKXXXX Uj hordógyár. K.-KANÍZ8Í.K. j Alalirottak tjizlelettel éríesijik a n. á. kOzOoaágét, liqgy á helybeli piadon (a va-tuti BzAJljtmánjiok:\' raktárának éa aaólávaial áUaleoáUn Hordó/ryárt ^77 iL* állitettakj mel)fb«4 mindeu trakbaj vágóimua-kálatokafia icÉoitkóbUn oukfaiiUeltuik. I 9\'eljej tiaziéletteli VOtiftX éa W i(, U lt XXXXXXXXIXXXXXXX Lungen- , und J 872 3~1 Magenleiden geheilt I Míndeti kiálliUíion ai eU6 ■ éMemclemmel kitttnwvi. BC ^Gst érem PkrJ* 1878. "^Kl Ada má)ut 1-én Í8S1. aranyérem. Z^la-EBBrizeg május; 2-áu 1881. Eltfdij. GEP8ZlJAii An dni -k k. Hottlafaranlaa llrrru Jomim Ilotf, kAaifl. (iimiuiiluüí ltltli, Üaaiurr <Im goManan \\ crUi«u<(-. knua* ail dvr Krutta, UilUr láttat Ord.o, £ r fl U ti 1 r DM allatalf<ii Ptbrikaat jda* Joh. ikf^fehto MaImx-irMta., Iloűl.i\'.raiii d.r miaui fűiw.o Koropaa, iaj W l.u, r.iink UralMnbor, UrUMi»aaaa X. Cúuiálair uiiJ tatirikk-Mlailartaga; Unkán, l(rauo«rtrMM Nr. a HofT ickíi kt\'al\'PKlract 6ewaÍJhell»b rr, /T^^^^^^jlQ g^p- Ab roHla-Iemez gyára l^^^PHHII^ Bndape^tep. \|a Margit\'hid közelében, kéaal Trleiiröjket változá azltával (konkoly választó) 6 Különféle nagyságban, -Trlciir hpiigrréket malmok azámára. Hoptalákal. Nxflflá rozlákjal, ÍJ Hxllákal Í\'K rdalákat cséplőgépek számára. 839 24- ,57-mal von allerhöohsten Seiloi auBgLuelohnet. 01. antou, aclilw, .clil«lmli}Miiil«ii, < Urnil-kl.libonboii. alnd ili ülau.u i\'a i)ru fiotiutiiniirka (IÜMim il«« Jvriln bt diu í\'ulirlkKt gi\'liiii •lliauu IluflKb«a ilrc \| olina idkUÜ in JUumii tltC ilit . lek Utt mi cluiira nirehti<ara<f piag.olaidaa; jadaj Simím uud j«ilts Uetrimk wuni. .uKrl w UmuIi «aar laulig rtaatmidMi, bali\'ca-artÍKi" üalillaiu ttii»^éwartei\|{: kulim Ar/.iiui wiilllu balfuu uwl iiiuiu{ mit Mbrrckasbar KII.; aan.ftin.Ml. Koiknutuujf und i IwifMM muliib \| jnlr nU. Il»ffuauf hü1 U.uouuk, aU icli invlnn Zuttucta i ,U llirum ltufl,aaiiaa lUlutinci na< i\|i. In .uii^m Uj. KM uift« .leli «i\|itblialii) lic.ücfunti Nkelut Uuil »«■ Uanka luli nur Hatén nmtiiu Lniivl ire\|(uui;.. Ul\|la unt SSlMndnna vmi jtb >\'1mc1ivii MhUc .t\|acl-Uoiun>tlietU-\'lilur, I KÍio Mali<t\'iw«ulada un<l Jt Uul«l NataM-buna. Ibr alata daukUrar. % ttelteer,\'Lau Uckaftal)irak(<)r la kmi 1m\|«i«v Kitüntetve Gráez 1880. temesvAry mór »,»-» BUDAPEST dor Kttfllf vuu OSnemark liu.« Irin J^ábríkaaUir Htrrli J«»ta Heff dureh a>inau ÍAdjnuiiittíii iu.it;> tbi-ilan, tfaaa ar dan Wflrlh islnll aAlx-ExtraOtu MkrkMkaauklaia- ..tok liatie," nJmuiutu jitakbadT licit\' brtitrung, „mii Fretám n Hellwirkung án Hotraúhen txtr-otea NI ur und mehrerta MitQlldira áteiaei Huw Mkhrgenomiáeh" [ Uatar t lL wirt iiiebta >.ra.udii. llnii\|idr\|ioi; A\',-Kimúld 1 attalkoUr Ju> tiel. 1, HjrrÉtrf HubiiixK A., Hffirtn; jl\\ Mull.j, KriMkr/y: Wün.cb I írenci; KtfL. (tért l.aj \|icii\| Aiit.tl; KUe «.- JJelrr \|i. ai. fét;Wrf$éin i Küa/\| ÍIIocliv ugtír Apotkakkn.