Zala 1882 01 január k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	26.88 MB
Keltezés:	2010-05-25 14:12:40

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1680
Megtekintések száma:	6950
Leírás:	Zala 1883 január Zala megyei és helyi érdekű politikai, közgazdasági és vegyes tartalmú lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: BMRfP ipro ■i,jj.J!fFv..!f,t ItH \'\'FPIM I w»w._Hagy-Kaniz8il883. szerdán. Jahiiái; 3-án \' • ill ^vMywat. 11 1ffií 11 Ilf fii ["N®^ 1 Md fWöp kiMv-, „jssnbséém t^lnéii «MH. Silso tgá* lf • fii f!Ni» 4 li )%«tvt« t H Isto m»li\|rt> i mm iküiit fW T kr.. MfthsaSri k.idetéenéi ft kr. P<y<fd<\| 99 kr. \\ • egyéb kivalnloe hirdetné- ! o*k > kr. felül 100 saóig 1 anentnl iii jf ásóért \'/« kr. MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ <P0IJ[TU£n KO^AUASAGI B){mYp Ti " LAP. , Bhpiátiilii Isvslsk aaak imasrt ks-I sakkéi jfeÉsdtstnsk é. lérniok neaaa asm küHplask wyllttér: petitsors 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadéivá kör, ja Zalamegyei üiyvódégy et, á Nagy Kanizsai^ éJ Délzalai tikarókpéuztirak, Bankegyestilet ós Kereskedelmi batak hivatalos ktalönjne. ■ E6JCLENIK NE T C NK lm KtTIZIN: SZERDÁN Él SZOMBATON. a 1 1 ~ ■ ti ■ - i n • , i . m r.ri 1 i r A közeledő uj év küaxöbén olvasóinkhoz fordulunk, hogy olófizetéseiket megujitftni, lapunkat terjesztőin és szellemi támogatásukban részesiteni szíveskedjenek. E kérelmünket azon megnyugtató Öntudattal indokoljuk, hógy feladatunknak a lefolyt idfcfakban lelkiismeretes buzgalommal megfelelni iparkodtunk, kötelességeink tejesítésében a becsületes éa tisztességes sajtó munkásaihoz hiven, őszintén buzgólkodtunk ; hű <3rei és képviselői vilink a megye és városunk érdekeinek, egyaránt felemeltük szavunkat a kösgazdz-aági, ipari, kerea kodéira i, művelődési és társadalmi kérdések gyámolitáaára s az qlfognlatlan ítélet álláspontjára helyezkedve dicsérő elismeréssel adóztunk aalérdemnek, rámutattunk a hibákra, tévedésekre és netáni mulasztásokra. L Tudjak jól éa felfogjuk az időszaki sajtó hivatását s jelenségét, melylyel ez a működési ter&ül kijelölt határok kfet kétségtelenül .bir. Mert a mily tnértékbeu emelkedik valamely népnek az egyQvévalóság érzetéből kifolyó nemzeti Öntudata, számba vezetősége a világ alkotó nemzetek a államok társadalmába, s ezek elmarad fátlan folyományaként öreg-bodő oulturni haladása, és minél élénkebb, pengőbb, egészségesebb s műveltebbi as állam és társadalom élete: ép oly arányokban s aaaálinkábbszaporodnak a kOsegek és oj-ganumok, iielyekre beléletének nyil vAnulásai tekin ktéb en természetszerű áeüksége van. Rt ez igazolja a sajtó jogosultsá át. A sajtó mindig hü tükre a közélet állapotának, virágzásával \|lépézt tart s hanyatlásával túl fed. De a vidéki sajtónak: a mepyei\' ét helyi éráiké közlönyöknek méj speciális saját feladatuk \'is ra». Folytak fit/yclemmel kísérni a helyi élet minden nioszánp-téé, nsn/ycsávot éémssfrni a vidéken, a Ho! az orttágos metropolisoktól való nagyobb távolságinál fogva az (Irtcivonyok érezhetőin r rendszerint lazábbak, aluszékowyabbak és egy folyton éber tényező hiúnyvban szomorú lehangoltság és tespedés állhatna be. Éxvzlük. mi e szükségletet s a megyei kOx és magánélet egyetlen mozzanatát sem hagytuk fiuyi lmen kivül. A gyülésterem vitái oly tolmácsra találtak bennünk,1 mint a szűké bbkörü események s egyaránt méltattuk mindkettőt, inert a folytonos hullámzás képes csak erés, életrevaló kőzsstUemet ébreszteni. Vannak dolgok, melyeknek ép e czélból nyilvános szel-ldztetéo« elengedhetetlen társadalmi szükség; i ez képezi azon pontot, melyen p sajtó és közönség ét dekás érintkezik. Midőn mi e lap vezetését átvettük, elhatároztuk fáradkgpt s áldozatot nem kímélni, \' högy a ránk várakozó feladatok minél sikerssebb megvalósításé* eszközölhessük.! — Hogy . mennyire váltattuk be Ígéretünket, annak elbírálását á kOzOnségie bitsuk s ítéletét nyugodtan vii jul^. Egyúttal azonban nem vélünk szerénytelen reményekot táplálni, ha áldozataink viszonzásául támegezebb pártfogásra számítunk. A megyében mi vagyunk as jjgyedüli politikai kOzlOny s hely/.etünk igy a kO/Onaéggel szemben méltánylásra jogosít. A lap vezetésének átvételekor helyzetünk felette kényea volt. Mint politikai lap leptünk a nyilvánosság elé, anélkül azonban,, hogy határozott pártálláat foglaltunk Tolna. Mert hfuuk, ht-gy »z idő tájt megfelelőbb \'pártalakulások történnek. 4" Pártonkivüliek valánk, érfr egy pillanatra sem téroe el azon cardinalis elvünktél, mely bennünket a közjogi oiap t&ntorithatlan hivei kAzé sorolt. Közvetíteni akartuk a megyében súrlódó pártok érintkezését s m éles ellentétek némi kiegyenlítési után leheti összhangba hozni a politikai tényezők küzdelmét. De csakhamar beláttuk, hogy ez. erőnket felülhaladó s tökéletesen meddő munka. Éhez járult, hogy as ország várakozó reménye, — mely oly feszült figyelemmel nézett a jövő pártalakulások eU, — füstbe ment Nem tőrtént semmi, maradt minden a régiben. A f<kg.:"lensé/i párt szilárd kitartással fárad elérhetlen caélokért Szép Ideák azok, csábjuk csillogó fénye sokakatlelvakjithat, de — hasztalan mindenkor elérhetlenek maradnak. A mérsékelt ellenzék, il^ely ojy sok kiváló parlamenti tehetséget foglal magában, napról-napra vlesat számban és jérílletbeu, j— e mellett táborában s legchaoticusabb fejetlenség uralkodik. Á \'hányjember: annyi vtzén$ ahány meggyőződés: annyi árnyalat. Erőtlen összefüggéséi a leglasább Itapcsoz, távolé érintkezési \'pontok képezik. Ily körülmények kOzt htsba (vártuk Volna as események azon bata\\mas ▼iharsánál mely elszakga^va[a büvOs fátyolt, látni engedheté, k mini ai jeles állapotok határozatlan téveteg gomolyáljól uj életerőijpáflok bontakoznak ki. Másrésát mindinkább meggyőződtünk, hygy a jelen kormány, oly alkot átokkal lépeti s nemzet elé, melyek mindenesetre elégségesek iránta bizalmat kelteni. Nem lehet czélunk ez alkalommal sorra venni Owzoi működéséi, csak röviden utalunk arra, hogy viszonyaink kist a lehetőt megtette; a lehetetlenre\'pddlg még egy Mórmánf sem vállalkozott. Nem kételkedünk, hogy elfogulat* Isn ítélettel,, f— nem hallgatvái la p ár tizen vedéi y vak sugalmáiia, — politikai sllsafelsi sem vonnsk meg iolé minden elismfrésL Mi teliját, belátva várakwó álláspontunk eredménytelenségét, belátva, hogy a kormány feladatai tudalábán a nemzet joaéft igényéit kielégíteni képes ét azok elérésére hazafias kitartássalf és elssánt őn/Wíi/tíomsflf UhréMüfí \'s belátva, jáo^y s legfontosabb, a nemzetet mélyen érioU kérdésekben lépésről-légésre tért foglal Makásik számára s nemerak a dualismus viszonylataiban, hanem s nagy és művelt Európa concertjibyn i< nyomatékkal emeli fel szavát, — mindezeket belátja elhatároztuk, hogy{nemcsak éfiyeml meggyőződésünk szerint érzünk vele sgyüií, hanem lapunkat is e pártállás tényezőiévé s nyilt .közlönyévé nyilvánítjuk. — Nsgyban hozzájárult azon ki v ol a szűkség érzete, hogy az eddig \'sser^osellen szabadelvű párt megyénkben s í különösen NagyKa> zsán határozott alakban, szerjroeltj erftvel fejlődik mind izmosabbá, minek folytán egy hivatalos orgánum alapítása napról napra kívánatosabbá vélt És e1 lépésünkkel már haiérofott politikai szint pállottunk s prpgraamot adtunk. Azonban előre is tiltakoznunk kell minden oly szükkOrü felfogás ellen, minthsfeltétlenül — ugjy szólváiiij— ssolgllajtábah állanánk az aj iránynak! Neat, mi a tárgyilagos, higgadt véleménynyilvánítások elél softq el nem zárkózunk Nem jettük ezt a múltban és nem teszwák a jövőben sem jJOjjOs az bármely oldalról, minket nem fog soha az elfogultság köpenyébe gombolódzva találni. A méltányos eszmecseréknek — vezérelveink fentartása mellett — mindég tért nyitunk És ha ezek szerinti;ppKjtijcsi ellenfeleink nézetét, férfias meggyőződését tiszteletben Urtjuk, viszont mi js megkívánjuk és megköveteljük, hogy a mi intentióink tisztasága soha semmi oldalról1 a gyanúnak áijny\|ékával se érintessék. Mi nyílt sisakkal megyünk a viadalba, s ellenetekül viszont !ovagias\| férfias támadókat várunk és nem lésipuSkáeokst. — A talaj, melye™ xjrunk .egyenes, tiszta, t-, t ha mégis szemit akadna utunkba, azt vagy eikorgljük vagy felrugjuk, de bele nem lépünk sáka, Ezeket kívántuk rövidek megjegyezni. Lapunk ez uj évnegyedül fogva hetenkint — mint előbb — kétszer, de mindig egéss íven fog qiegjélenni. > \| ; r 1 A lap siófizetési ára égpss pvre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Az {Blőflzetési pénzeket a .Zala1 kiadóhivatalához, uj-városház-uteza 513. sz. alatt, a lap szelleoii részéi,illető kOzléméáyeket a szerkesztőségi irodába, Bajza-uteza 4. sz. kérjük czimeztetni. A ,^alsu uerkeutfséfe. misék olvsshstását Isbstövá tstjs, sgy kalap alá vonván miudén ének- és iaootshotaéget, s aki tndjs, mint slégedstt üsf 0 mindsa baxgalhiáért, mindsn ftradsSéSÍárt, a tísita OntadslUl, nsm ksrsavs j utal inat ét sl(>me-rést: ss bánatos ssivveí, Isíkéboo tép8 ttjda-IooiqmJ tekint sn njonoan foihantoll sírra, mely a jé papnak, a bosgé lasárnok, is Ür ftradhatadan snolgájáaak h<it porát Mi 1 Áldás, béke I Es volt as I ksdrsnos sséjárása. És valóban reá olkolmaskofó is, habár fájdalommal slkalmaasnk Is rsá. 37 évet éJL ti s rövid álst is olj Ai lásos volt t Hsfy mdoa 5 IsitwsSlaj, mikor Sg7 kis ssnsi tshsiiifit fsdsssU fel, menj-sjirs tmdou 6 Ilyenkor leik^tfsaL ÉN I, s ki s«ha ás sskol ssm ksréste ss eliimiorésl, jéletk* sgéss milsfévsl tiidoílt elicmérSleg nyibtksnsl Áldásos rol* Ls a Avii élet, mert a péWUvoas sas oly fe«ss lélsk, mint Mitésss lobot, MSB —Éáfclt hatás nélkül aasfcm, kik iMs lassMk. ta á mommáe sésss ajkaksa a b 4 k s Horn nA ssrf essfcorol éa sHisi%» es* minim silMÜm I, ks&m mi kkim wétMhzo tenás étMtlM volna táplálni ssivébéa, mert hogjhs Inemps arass szolid vonásaiban uisg is jelenti volna I i iiaaatujrira, a \' harag rntíté vonása, szelíd j sssmsiosk oogosstolö féojró elaiuiitottaf voliU sSosasl. Gyermeteg kedélye.nem is engedett vUna lielyet szivében a rát éa nemleljon ér-ashnsknok. Ea lelke és jelleme s szép Vonásainak köszönhette sson néésserOiéget és kodvelué-gist; városunk mindsn rendit és rangv lakó sántái, mely nsm pjilsnatnjyi szeszély követ* kssmsnys és kifolyása volt, mint ssékott Isnoi, hanoSs össiatsl és ssélyobb vonnslmon elspsiL j Szivjóságánál talán esők sasrtnységo I tolt nagyobb, \'moly sok ssély tudománya, Szgyl tisvékisnysAfS éoerzeUslársánsk rsnds-I 4en disse azokott lenni. .As a msgnysrö, le-hSröiö szerénység Volt as I sajátos jellem- , l VnaéSs, mely öttkénftslsodl tiastsletr^ készt1 I a sz jel ismerést sirlyfs, mely osután Önkésyt UjtiUn, \|^gys\|&g nélkül tayujiUtik. J I Hegy mennyiiw volt sajátsága s\|\|jsllsmj I veaák áUjin ijt Js Mvstksaö eset. II u I Másü vagy két és sKtt, miitor méi J Wai] ritka\'!olt sáltjak a bsnés míss^ vaeá] mm MálAsavs, vnismely Sese^yes «\|k4 (ifié kp. iá rnm. s m akMsma j kar tsgjsi kösül isipéhAnyst rendesen járatott msgélids, liogy s senei réasleteket bels-; uitas. A zenés miss szufán ssépsa sikerűit is. E fölött s lutísn öi\'ömöninek sdtom kifejezést éa ismérvén azerény ségét, sgysssrOen emlékeztein msg rolz, ski nélkül agy aaép, llonspélyss iflsniŰsStsIsttsl kévessbb leit volna. Mikor asntin hozzájöttem, azeretett volna j haragosan riám náSni £lértjettem. Es Sgy-aser — mondáj asjnján j- msgboesát, hsnsm \| ■Sáskor as töriánjék. SséiénységéU kifolyólag szerette a kis körben vslá, bsssnos, sajtklan működési, melynek várfiMsk snnyi voiéboa élvssstsi estét kSssünM^ J Saját ií Uty tsbstMgét alárendelte .városnak niov\|á»zi fidpkeínejc s a miben snft lan kifáradni, si[mit sokan meguntak volna, éldonott időt és fáradtságot, kilvaléhaa léteknemesitÖt, sat ké-bsgy jokH, éentül tSbb bwitohat »a p- 8 skiveisen jiogy s snéppj. a mi as MjUtisk j föléi, psaj meoial \'ugyUb körbej ssnsk msuto Mi ssrnetak e nüvéssstssk, a sNjéoek «U , éuaknak, bsSsm Snmsgéaab Art se Issaüna booqúm ^.ááwássás, az öaaio\'s tSrskvéa előtt meghajol ssindsSki, as kédolásra, szeretetre készt. Szerették, lisstelték azok is, kik mezont szivét, jó Isikét oask hallomás alán ismerték. 8 azért történhetett, mikor aa iskolaév elején sn s bir futott kerealöl a városon, hogy Groasmonn lgnácz innsn elbslyestetík, akkor mindenki ékajtotts vsjha as történnék meg, és mikor ki^sskösöltststt, hogy itt tea-rsd iámét, ép oly általános volt se S fölölti ■Igsléfslis. is fans, most slvssststtük Snlyos betegség képében kössMstt As-léje a halál dermésstö kese. Mégy hét előtt ágyba d«t Már napokkal snsttR éaWts magát rosasnl, ds s Mkiismsrstss férfin sst tóts, hogy mnlé haj. X sorok irdjsnak pzasmks dott pár sáppal snslüu, bogy ágyba Mt, hogy sséréa fájdalmai vonnak j és begy sMOo l#> gyen négy kínokkal teljes két, e ssfanafe gaté ft jdalmaknak bossna sora, est Mai bié-tem volna, és Stts hitte volna ssnki. Msrt as áésl ssép inakéban, a M évek tajjé4sn sankissm aasretí lásni, bsgykflftsivan s kob Iá) öidöklí ssgpéls, mely a még nsg^ tsvi-kaoyaégvs bivsttft Arisnak II lÉSSlII vág- t^mégm, mij HB u Előfizetés^ f e \|ilf i ttXáftAf XrP iiMjaaim i „Zala\'MérozáJas S ossmann lgnácz. üsáiiini bánialt meg senkit; oask a halálával okocott mély és őszinte fájdalmat msSásn b sah, kik ft assrették. És ki nsm mrnmot 6L? Azt a ft ermekdodkedélyö om-bpft, kioak szemeiből ménéig és mindig sn e jkiis^éni sngárneu ki, moly tiasta fSSs nsHMa lelkének oly kedves ^ptnSkonása volt. Ki aa sasaetís volna la-, ekványai kSsál nm no etjei jéságn tnséss séét. Ml n hangé snsüooö oktatót, W nsse \| tmd ideiének ll stfnésn érájét snlvesen ál- ! éoatn K aábsr bnmé tsnMAsért, Alvilágait* \| Isbt lerdnMnk A ki H iumsss Ignámot \|ai akkor, mikor éftakst a város és ei> lék. bSoSwifB smm jé nméákS hnnffsssa-Spsájf késaM stf a nlírMáksM, P ki est # Ulmrihs km^Assni lüe, mzéjot ké> Éfssw, «p> kAfhst oáoám agymná^ kagy s siw Mam^ kígf a tlftsifc Mm a ll StosépaSÉ éiamsSs kgyon, o ké -ÍWSSrtS • ümmi m+oommdXrn Bwaera és mm- Hfti keraak mag vaa 4 mag* _~ „ I táfheíiIoalMI m«g HMB Í mlft ál fonalait. be-Hmm i m port H M\| y uf t»o cin betegség, saert aa et\|befteff«l csaknem egy idtfe, 91 HHi ug y mint tűit Jirviayoe nagyobb, ro-IpWtim lép M éa II vénkor pusatilá Mű í inkább éta 1 el be tó k. \| * Lépést tart a társadalom jóllé lánel, amint ea kedvest: as uzsorának megsvuaák (balálma, ha pedig KMléi sülyad: u uzsora ereje eael • kedik l . Mini a közmondás tartja baj toka sem jár egyedül.• - A viliit vágyónkhelysejnek kel set nyújt az uzsora, hogy együtt műi ködve áldosstuk .részére megtöltsékl fnákaak kell védeUfattnk ax uss-WUek oselfogisai ellee, hogy a löi^ vtoy ea igorinak "Ifvényt ss^reahes •lek, meri lehel aiÍMlyhn Drikil as aa ussoretttrvéejé,^. tárgytalanná válik, mihelyt ss yeaOráe as adott kftloeönból elórí kiv«4eai at <5 totszéje szerint wemaMt kataatoi, aa lel niegkötéeénél pjem kellene F tehá hl i HP Hu< 1 a tféi^porarát jragy elkéssitáék koldaewU^H j kjitiden id<5ben védekezett a tár-udtiou eme gyilkos el leoaégn ellen, tolódig voltak lóvóreodaaabályok, törvények, shéljrek\'uek. föladata volt aa upaora körmei kttidi lehetőleg ki kaabaditani a kiscemejt áldozatot. De nfeaiesak hogy at uzsora\' pussú-/4ág\|kit ne£h voltak képese^ a rend ura jbál jok", törvény psragraphuaok meg-kanályitsili, Jianeui mindig nagydob gyobb téri foglalja polypus karjait minden irányból megizmosodva nyujtá ki. \\jk Éa dacaira a fönnüló lörvéflyek 0tB»mkt ígérő IntéxkmlAeinea, 1 aa anyagi-Jóllét süly édesével mindig több és i?bb á Mosat maradt fogva a polvpkarok \'között, honnét ha\' siker rül ia szabadulnia egyiknek, máaik nak, de annyira megróngjolsa, el-kinotva, hogy -hosszú pihenés éa gjá-moljtáara van ssOkeége, míg rendea>a • Iél^g7.1rrtt föl! Valamint a kifestteti, pók hálót nétb keres Vé is a kia rovar, abba be-lekerül, éopen ugy. az nxaora hatalma alul lem menekül bet liiitide\'u em-berv ha még olyan felórígyázó is skfrna lenni,- nem kell hozzá egyéb, csak egy ki könoyeloöfleég I Ismerek iQu\'embereket, kiknek bsqW Jó vagyoni helyzetbon éltek éa annak rovására nagyobb kQiteke-eiWkedtpk^ mint a milyenre « ov.Ulók feljogosított^, és ezea körülményt ÍOjljiiHZJiál va egyes tőasérek, alkalmat nyújtották a gondatlan if» juntk előlegek "által belemenni a hínárba o\| v tnAlyen.\' hogy mikorára aa spai öiöksty átvételére került a sor, már a* uzsoris volt abbaa as ur éa az örökös eiM^jk csak sifirja 1 ÜAt bisopy. ás ilyen esetek ismétlődni fognák mindaddig, mig emberek lesznek, mig a tőke jogosítva van kasnatbt hozni í \' EzzoJ/iem azt akaijuk mondani, hogy az uasora \'ellen a törvény min d*n intézkedése fölösleges és hatástalan, nem, csupán azt kívánjuk )e-lrzuí, hogy bennUuk, kik az íissora karjaiba engedjük magunkat, éppen annyi a megvetendő, mint azokban, kik könnyelműségünket kizsákmányolva, s .romlás, puaztulás o^é-nv.ébe tsssitaoak. És nekünk ma- éppen leg vériucKcbb. reményeiukbeo • báay-snor tsui tCflkra . fallové«eiaket a vigzetas sors. / ■ Da a mioö volt Grosamano Ignács éle> C^baa, olyan volt auljra« balogtégo napjaiban is.\' Ásna Itagytnvel dei ült kedélye niég beteg-sé^e^kinoe peremiben éa óriibao aeo. Igaai kareeatéayi türelt^nmd • tfirte a fiUainnkat é^yáhw, melyből ifibbé füHtelondö netn volt éi kebér reményei köiepeUf,\'hogy- kíélljs a aafyee belegeégei — ialenbon való meg sjngviml éa wgaéáStel. KieaeaveéeU. Még aa ég ia ktfsyeive! SfUki a fel hantolt aírt SÍM< a<ambereksek állják kd rfl a Mrt, mely befogadói káas a drága la segédktiet nyuitánunk as átaorisnak • törvény kijiltiJiral Hanem terjmésMtesen es csak elméletnek jirjs meg, aa életen azonban kiterjedt slIoaTmskist Qem nyerhet, mert köaöojségesei a végső saA\|-ség vezet as usíorához, mely szükség kényssere alatt belemegyünk olyan kivinalmaa elfogadásába, melyeknek káros kjövetljesményciit bár előre ia litjukj jdi a köralményejk javultival ások rdútbojó hstiait mér-aékelni reméljük,K. ama pedig rltkdjn követ kenik bel ^ Tékozló, könnyre miiekről ne saólunk, tnefl liiazén ezfck. maguk remiepek uzsorásokat és ezek érdevlTk sorsukat, —j hanem jfidőltében saólunk, kik jövedelmOH caélsaerü beoaitisátal költekcsnek, de valamely vársjlan MBr0liuény foly-sgzavartatván! Iiorulnak, ak ezé I óz msgn 1 blionyárs flgjik IsgkL sibbe^ése. l)e ulmsssbh «ivfé\|t- i med-ások Un asámitiaaikbf pillsnatayi segfeljj^o ilyeh<k megmenjéséri ss okauratöi j is I Es<\'knek kis\'igitéflT a legjobb módnak as kináfKoinlk, hogy sla-kulnának mindenliparl kereakeuelem éa mia f^glalkoaisi ij^ak kebflébn olyan iestületek\|i melvoka kartársa^ ikorula hel^z^tén egyutemleges jól\| állás ^nellelt\' valamoly szolid péiia-iiftésetbŐl (blveeedő kölcsön ál lesegítenének. Ezen teátalslek tsgjsik anyagi belyselét ismerve megitélliet-aék, kinek-kinek mi yen össsegig nyújthatnak hitelt,( illetőleg jótállást ós azon eiköloai tesíU letek gondoskodnának. arról is, jlogy ac illető adós kötél eset taégénef: kellő pontos-aiggál eleget tegyén.; Ilyen inódapa iansinkint a aze-mélyea hitdlt ia mpg lehetne erősül teni egyes pénzfrtéaeU ku^l, hol kipróbált jellemes emberek • esját be \| csü le tükre is nyeijhetén kalosönt, nem jöonének jolykn kényszerheíyp setbe, mély őkdt ss tissorások kör mei kösé hajtsa l At ussora Csáki III ugy sttünhe-lik meg, ha nei^i nier láplalélkot és kénytelen kissáfadfOJ jiint ailecas-pott posvány I A polgári egylet fei — leilöiijékt! ■Á W ÍMf lépéisysk, -p Ifogd riminuk ^aa a társadilíni fiaxosyok npm kielógl ÍUf H nein uílirdak, — [majd bizo< )bs IsiaiUiá - majd btsMferos m -tjetség Öwteljliotó társádalioi vHniMiysiiik* wT\\ i fi. Tv _ • • J?. Ne ktoilóttOk s dolgot váiljük\', meg byílUt, [ ~ bog}* az átóbbi idd* ijen polgári egyletünk tirsadal&i bely-iete a j vísxoiiys sem volt egészséges; -rí mílirdask pedig épeu nem volt mondj l\|ató. 4- BiibnvoH hullimzat jvolt abbáij észlelhető, — mely s társadalmi, — « különöseu a polgári egylet tártu életi viuoujira hóm szilirditólag hatott., — (I >6t ellsokesAlagt a társas élet falboalláaá-j uak csiráját hordta méhében. U- A pel-j Éiri eiyfet legutóbbi íráoys i működése uem a LitQíölt czél felé, — íbáuem el\| ItnkeiÓleg liaVut.. —\' Daczára annak ] jtpgy egyleti (lysulpunk jtivslása volua ÍM eask ai itttHI^Uivtl \| - I kflímOiblÖdéB tÜni IA- \|\|\'0littőf, tffliH tik vés áltál fiit cxéltl fiúméi iCikOttf és i magyar nHMf lisjózát djvergens el tóbbi időben wbelébeii s o\|Tasctau\|: sc lillBág I; ss léjlődött kii ieéyrésxfól s élelemben vptk iparoi - moket egyb\'j s bizalmat, egenkedésnek \|ogy neuié szd sEiiroasblj • más. rószrül pedig íntpllígM! osztály köiftLt, Aiotlbsn ismét nem skáruok félre éltetni; d két d a - Iái I vau tó) Iliik,( hogy mlf föntebbi, íolrainkksl az, egjjiet t<vgjaii fö ih\|<()pi\|i\|ti\|a oaztulldk\| j) ikö/Jük a mulat meg; hoztuk, 4-f i[ ben vott ipart)! osztály maréit íi>ná\|ip irosabb I érte! ti\'l az íi leiigei el yiiáziii akar oki Kniást sem ; — ezzel csak csoport A Franciig « y ö k et koslatja Fiam Bpáatsraa Van meglel méaa k aa Aaatria Isi sa tét éa fllkép a megjelcaS saakk ö.slö-már komolyabban foglal-n g e r i k i ktö 16 NemkQlOmbeta a _ (rencaia ée angol nyel-lepok ber&Unvitat{ák Fitt-r.lelatlel vklé versenyét fagMaroraság h Kelet kMHt eji stsu már kolm i a ja a f j e r tak e jílaátéság. fennálló ke^eakedelemra v«batkoaéls(. Aaon náaft ia, ibsly UaK/aroNaágoa Fiume jsleatéaégérfl i\|taláben eTvan tsijedve, rOk ben Franesiaor fitten aaíutén igaaaágO\' láada talált, mint eddig. Hogy a magyar t£ngéai kiltülö Fiume \'verseuy-\'J iprilktikua •IfinjOkei reaiéloek r áiiy ad eságban\|f aahb méliai illaísi vaaati íártuliUál aaemben -köv^ttak. Caan tánaaág, aielf egyike Eatép« \| hatalmasabb vaiüU tifaaaigeínak, eaéft egyi, j seU bele eaen saerafidáabe, mert a magyar I állam, a megtér állaaivaasuk hál4M<ánlt j tokélstea kiápitéef állal megteremjejlu asoi. \| follélelekef, mellek oékl a miaik \| fftliel-speaiban vaaeéij* veraeny kép«néi(et \| bíatoeítotUk. mindönki ienHMÍ «m« ég)»«rll hadi ewlt, a kÓMaellem eaan gaidaygi pe-ülikájkuajt aredmáoyát. (Folyt, kft) Fővárosi levél. - q év. - nMégia okoa dolog lenne, aj megcionkitani aa ujeastendót, il hátr \' alpeeaégé\|>i a, f r a nwjjajia1 Hlé tengéHI ker 46 easkns Mm bá\'ioaaUlij SRIHIlj iia-Ma iuialii^-áiú (elől Költ okkal tuérvbeji 4aái 4,í továbbá liogy a kiviteli« fprgnlomuak ia, mely egyfelől éarurmág éa Némeloraaig, máa-kíklitjj és kereakedehai baljai Iái kö tö - város akedelem nagyobb ,, továbbá hogy a k UlaOU Iái, ^jleaatéaéf reménylik, awa tiéave\' aMÉrdlJon elég éoeláftnns példám aaoo ktrfllméajj, iiogyi a Mágvsorsság irányadó ktreibáá ia íii\|in\|] a Magyar aajtóban uralgé néa^tvkel jF duio nlenlégi us jOveudőb«li je-\'aiitfibégér\|l 4- a mljr „\'nézeteknek a „Correa-l^ndauet) db ft^b" sa [utóbb kOvolkeaC kben \|d kifdjftséat U k Páriái lapok ée ^letoii p\| k\'Uiy^iöxoii I Kim«tániinApt>íyba\|i nS juaaágok( axéról séta reprodukál- sápjával megcionkitani aa ajeeataadöt, i inkább bálul hátra bijgyeasteuí exeu egy napol lfl . ktoudá a uiioap egy barátom. Li így ma ! fában iifm bírván meggyőaő erőről, a nagy oalendarisiS reformátor ia apelrövelkosőkép indokolta tervét: „Vágy gáadag vagyok, e ékkor egéas n)i^ou adok, vagy •aguj, » okkor kérek, I)I<hv<« kivinek boldog uj éto« I" Hát es talán megjárja amolyan Sylvaia-tori eaendoa pliiliwopliiinal^ (Sleg, mikor aa éra keb\'fjgéío uj jOvorényt kéaslUbéieienteáí. A liaonkoliudik Iliéi elhaagsott, a poharuk kiOrtfllek jp-^ hogy újra megteli^uek. Aa igakhivő megadja Caeaamik a magáéj: A tosl lottiiiik jait eíemelije MÍtjl a rlnt ipezt IS ;ni tudj ván az e, a ezi. Égyíkn .! -UI\'Ha a dili él rssqa d. Ipa VSg}\' tak helyeüehben sz egylet bontottuk ffil. I kát csoport — felfogásunk váioM polgárság válfaját &k s másik rá -szükségo liét csoport érdeUit egyez-) áll s hárindni/ meg s ezzel meg rtan Szilié-mi tlszony. ántsltikiiak, v g(jns elemtől; lat, a legsU bb omátb éf telembeu vett intelll-oum-k viazoqi pem szsbajd ia^ot — g) 14 < Ultién belól kdlön ottfilt I, smizzs KIM f IMKM-P<M!I jövöjéhez. egylet 1882. ^jteit tifí/,tujit(i apunk deczem tideu közéhe A uagj-kanizitaí évi deczember 26rái közgyűlésének eroumájiMo ber 27-ík szimib\'sn lett. Az eredinéntnyéll I mjégvoliiáiik gsdve. — Midőn] sioib fölötti mcgelégedééflo&s i gedtessék <.mcg \' nekDiil giri egylet mfikölléNér \\ tünket általiban jörvo al Nézetünk szprilit p — váronunk tárkduli ti kiotve -1- béssgpptlóf -sulat, melynek ezén oínil- fogva híva van. Az alapszabályok jelöli meg sz egwot ciélj sunk polgárai között a Ü nyok pegsziliidilisig ismeretek gyűjtését i ssi^k \'közötti terjesztői ■luui •n oly intéimény! es IN" körűi le- Zakegó pályatáreoi mellett aokogé ta-aiteáayai áliaaak, a a lakoeek aaéaai tépett kazallal — mWdegyik aat vessté fi, k kit fira aaartiett. A saaretet kíaagaartal. Búja m 9j0L wellaaM - Ml peA» mbáyéfrm ksyyiteUel emtékaastSk vksna, a Jé papra, a bnagé taaárra, a darák kasa-ftaa és wsksria, és sMagyfck a U sat Is elegy aiai éa — a Í4ejlU>at B$fmmm Mér. let\' ifi szerves mflködéséit ff nics, — akkor fblel tátinak, ba sz alapszak II 0\' elé, a választás ^filvátiltjuk, en hogy a pol énatkozó néze VLAWV. polfféri egj^st vlH/öiiVaJt te-hzQkséges tár kdll.igjíj\'l (íznü il hogy mindig a maguuk-m tki tel nompiebbii át k\| rh?is\|llj b ólat ckkj n)\|ünkN moI0 ibcn\|\|ettc triiimlanbjji náiáijl: hetik 11 r-alabctpiát, p4K ict«b ritn ka/. mMwlódéi ki mely ss áltslátmeíés li lésére szolgál. Városunk kojöobd ftgeiből, — 1 \\n váj viszonyai szeriotT div^rgjönH alakult polgári egylet mint sz ennek 6lqn á hélyesen Al, viro-rsadslml visio-s közhaszon éze\|foek polgártir-timogstisát tényezőnek, hálsdis eme- tirssdslmi ré- 01 mk lit, — vsla-annak élet igasgstó-u-meg valódi blva edÓ zett nskassibao élöirt ed&lra, s társadalmi viszoayok inegtnli -ditis^ra, — a közművelődés terjeszl^séfis törekszik j biraud aköz- fflásé e élsk< 11 W egy sóval helyes j érzői ínövelódés Igényei, -iritti Nem akarunk félrejérlésr\'e okot sdni — Eszünk igiban sittde 1 zt mondani, —] hogy s polgári Sf/lel hH kódése a köz-mflveiédés irint üz ideig nem dyilvioalt volta. — Ua valaki ítfts in azt hotni föl: ezt megezifofft a jpo \|irí egylet il tal, — as síig Mkátyj i r alatt besser zett, — kötet \|z4>t siirítt ssisskrt aieoó, - válogatott taria mu könyvtára, májé HininlMiwik, s jmmk tirsadalmi elemekbóU ok föntébb idé- al 0 hein czéljául (g) l< tűnk is, . 11 10 ji gárl föl Miái 1 m H nem lluMiu íjjurio n« ni pia -is oeai hehfs idegeti- ép>\'zui, frontot CMiiálei beszéd, miszerint azon — műveltebbek táiw-mert ff nálunknál mjfivja vsló érintkosés clwtk cl^ \| A s/oiosu iJitiroH os/.liil> ra te nsk elóny lenut, iiu^lí^eiilcbb ofcziái) ^} azzsl egyesülvé st iutelligens csuk bÍMilásii, törekedni. — ib érlc* uit\'i III III : B il- óiii\|-" társujá-oaztálj; j hanoin (hogy a ■W iBHHH kfljsmflv^ndAtt \|\'i« rjéastése áM a keteabó in iveit iHztáiyj nagálioz etneljo, zt c«ak uyor öikiucs, eaórt r I íj mert s ttlste tilt lcti\|4 iií\|y ,tt vezett latnln : mert saját {^rdekükot, — s let tléijit . — ha UJlH oaélok juiollt I lÉ [polgári rgui\'t ipMrns tag-liet, 1 ezrnf kapdjolatbiia k hivatását Ijt\'lyiwön.íOKn fccnkcdhetnt\'k 11 pnígásl I oMtályá-s pplgsii sk ugy inuukáljiM\' lielw-mtt\|(\|Oddiük(it nein sopsrá(\|i< ául taükkeblO^ógre, j-alif, V éltsliuob kőz [művelődési alipi\'t helytzik ; — m smU ben pjödíg a •aprostbb ér tolom bjin vfU ioUlllgetls oszttlyt nem n6lkaiOzhét\|k; lazkal karöltve lllill hsladniok. , f S\'ofolbtt kall tollát fOiuÜnk a Oo-roubb értelembso vett Iparos- éailotejll* g«us osztály közti,viszonyt; - e^)iikue\| a máiikra szüksége van ; ^ csak ugy frj-ílódhetik ki erÓH egészséges polgérl oks-ti y s eseu alapuló szilárd társadalmi viszony, ha e kél olum egymás liáut hl-u\|ommsl viseltetik, — át bldtljt at ojiHimzM vájta medert, — és éslsolldaríltisrs lép. VsM\' réméin ün\'k hlo j, hogy s pol-rl egylet tfjdnnsn aluáult Igssgató tsjiicsa t Jelzeid Irányban fog mttköaéi, nsgy löbpMgs helyes Irééyt köVflnl altaj s polgári egyletet fijikk: a HÚniPi kikötőről éa a hajésáarél plő«sür ia ast foj-magjar aajté mindig kOi«ÍM> Hteill»j hogy mindnal pár\'ulja, a \|fl Iférá\'ktjdda fojlenstóaAlio/. éa gasoatégi fuigolhiiaégéimk «ri láM éa gjjkUrlRlS alapba lakleiéaáhee hoaaá jipil, Ma«h\'Mora$ig é»tk lila milliókra m«nő suijvleniiiit Hztt ti o.itrák mag far ,LI«»j d" magyar leVlgcju tffioti, liqflr aégénk tok mi a mafl^iak MkgyarorJjiei adéaóktiak esen péosra Lloyrl pAasliraiban maid-, ^g Tria»ai vir^-<K értlekében dol-w ha naolutok ason tanért, h >gy ártalmai volua a fiumei ]elytélen volna Fiume éa jaenv kisárlli cokik. Mi w Tiioaat vip{ibká»a magyar kilétére. Trieael kteátl áthltgkailaa[ érdakelleiii-vaégat htani lélrk vag) a kél kikfltő kO/i -gy gaadaaági hf rca u (IkaégeaMgéről beaailnl. Aa <Wák magyar Uiouarohia kél államé guxd\|ppgi érlekeiiik kieogaatelAáéae aa jrL\'jyoMa által el lett érve ée mia-mely Magyaroruág é« Aua> W\'bn^it gssdaeági ax< inp -hiiiói imi. évi at»i intézi iHji kOiOa •árgyelja, áé a két ál (^gyealő joj Esenl oaamUénnli hftlyre ke\' aiU, még déiok ÜSa ulwfnua enméjére ván » séjtisaenípdő fél, mely t \|api\|v\| lolísaoi lakai I lir. SlNgfioMség, melyet a dusliimua degtvkléaliáaa által roii\|denUtt ilaav hol ér lekelleaeaaég léte- aftsaal bi esen évi aék as itek. A Itt sas a Ti ii latot soká á lumei jjtl pénaévp fok vésni t. Noiu grjin ia V téi jui gy« lé Wi» EuuAJI oka qr<aég aaoii ijul\|voiiiiót I: Dgj haael jkl^it imk alapiár .Mivl loKÍam«NMM m \|i(ja vjinaággk lekinvv liiimM Ura; ilttfsség kifejlvp, aséu kér melyek vonatko-liikliő állapotfra\' és iéntíéra; ii^elj 01 a magyKradé jrékfiiagya) Tjúy(ltf-nak tiaal-<P«iin\|,i\|ynk e>ajdnom k\'iaárélago-auak. Ejjon ál* m h elmúlt eesleudőé, annak a viavaa, lifli«\'gw< n kOvalrén lisankét éra tÖrtéimlét adjuk a Jde mortuM: 11 il ni«i b^oe* elvéi. F -It finn ok a mull év eaejjiényeineli kildképoi: a pole likas lársadaimi, a 1 esaládi élet moaáuatái botilakosnak ki lelki asomeink előt1, Ninaa talán ember, síki okkor ifc lenne nhlloaophos. (a« mondtain j volna,! hogy maid Vioe-v«raa uinjftí pliiiotiophui, aki ea a kálómmal ne em-bnmlnA imagát! De- eaitt! Hio m4g nincs líseukét jéra, m«K olégisáluitli !l Egy, kettő, .... Iiseukettőri Vivai acqu mi! Aljon 1883 I A vif pohAro-oi^óa a jövevénynekexól. Tárt\' karokkat fogadjuk, mert jéuak; tui tjük 5 jénak \'árijuk jmert\'— még nem irjiík 1 1 Óimot oaioak... Távoai tőlem sátán I HU es omeé. mondja mindég aolioáálé. aeoimaaédom I ö itik majd aa élaot, ide ogöas más eaélra. Uábora laaa. Mo«t még nárom Oaepp verea kor ia ráeoatl aa aWo«ara... Miai, mit mondtam véri három ré«aről fog aa, folyni oámal replll á lpeagő dugaasa lel f»ié ugaaaa oagr. durra Aha beleasélnak aa ág\|ok... Gasnya euteudő less .. (ások a ru« ti vegek, aiilyén faroaa anyagot tartal maaaak... tükröt vonnak a ma olé.X A hnlyeu, liogy lemmii aem láeaon aa ember^..\' miúdenl, egy fgéae világot lát ott!) ÍL hoky ifitftkTr, _ m lal diat. léaéigtalaoaág volna J ijr^ni, ha Haifjaroiusig B. u. é. kl Ahá I Itmerlek saép maask I Pfn 8ÜÖ napja s Hojtai tudja Itisy Peroae, IÁltalak.J itt rgjr forint 1 ... iMiljreW saeiéoyek esek a teremtmények! Nem i« akarnak vUsopt boldog aj ével.. eek ro hsnnak I) I Levélhonló, ii\|aAgkéabnaiiŐ, kéameaier, kéméuyaeprő .i a ji hány aaurtos aaöfnyaiege Vau aa urnaki mind eléd lép... Egy sséaat lolkoaili mindaunyijokat, egy éraetyn nyitja meg ajkukal..k m mankukat Ea«n Ihletlel- \|<i uioudá: 0. u. é. k. • A nagyojtoál, égy mint a kkainyekaél járja n B. u, K k. A kormáay, a pasaméul lati agilánl vi>r««nytáHei (0 ír hí gy ^ egyelőre o\|-gy áualriá raoa aéloaüaosvgot tartana som eluök fc párilqiioköa fogadnak ktildatiaége melyekutw profen flaavak lulí BtlsleM igell na évi IttUv tasSéki osak UéskedéaeUt teiiuj ea« Isaarpédés leláiai Idejéig,] fii EIQasOr Iétss8 ia I saeis I hír. Ikilaik<ifitss«in keapeo álni kall a követendő el)áráal előle mog jk• i ájlaniiauij akou időre, amikor aa oaatrák ajitisil k/jj\' Aaoo kérdssos jpí^ijxőil^a akkor álltiul xőd»W aéaiil fi fejleésU, hogy ez a ssó vtU nemesj éi tel méhen i polgári tgyliá less. Roábóljuk ! le tebit kOlosóuösen vá tsz falat, -4 [rügjük ki Itlpuokklúl bl: almailsniágot, tt\|ert tt ingatag, süppedékés talaj j; arra ogylotüillc jnviljet n alapitbatjiikí Megmutatta la kö-mull? Kft Ilyjalapra nem éplilietablf; Vö^lgi tol épttjoUkaruuk, — tgyelAak \'éjét asaSjsk; >egazilárdl^r ^ Ne I idogeiilledjék, ne sár sl tehát, t Nsotésabb iparos osztály a nálánál éislk érteletab^ii vett BallkságeiJi Kaulaiági )( máliynak m léget blslé\|ij§ liogy pártol) aa állal, mosiaaig a uomaell báj végtére, Inj^, krtiüti ui M.l,; y.i, hogy évenként agyar Lloydnak vnri Iwl hb léy •Iliéi árról, igyon akyasord ioÍta%eP\' ktráE ml liniiniKi aaeraOdés lételsl ikletto. rorassg \| úgyis miadig a llitáaéal leljo-italle olrá-am anol van ssé, hosy aegáből valami leengea-mttkséges olőlegos ieeu Hrdéé jknyeM aotualiiéi iiíéatj Uo 11 iiigyar 1 ii7o\|(\|á iiilé ioyd a ssersődéa meg* ikánifékL hofV megtagadlak ■fgslüéaáli vagy oaak reéj almegk)l\|iátra, ba a aaer iff niéduaiiiitik, nem iMgendő. \'"f/> előre kAéaiitesaeuek aaoo (élelpkll niélyok a maaj^ar kérik tlgyben gyakorlati lttgt«lles« oak, ■ a melyek megengedik, a aiwjtoli korwakodóíi vln butus aula bubvenlio egy léaar, mely jSiotl a Rmagyar ársulelnkk" ada««ék, és láagyar\' Llöyd dal \' Iea4 ji áá(í fi k. [Nvihukosajokj feliratok, krdéaek loltjlok, innlyeaimk vehjllk B. u. é. k. I Iliért o«fnál\|uuk ép mi kivétflt V l Teltél lijafelt olraaék: II. u. é. k.l KUlünfélék. u. f. éa \|e> «raaatamt N#e« Kihunyl Uralunk Igaáea laoaat* loai«téee a kiadóit l aa \|oa igj laovooUehos oly rakorlatibb éa Basa eiélfgoa maukálat tevéktjmységat\' ktvetel, s( legypo kénea alkotai. tok 1 kell elégithaiui a magyar kereekedéa aaá- falté elek tlakaaetjekL melyek gvi kéaael logkaUbb [stédon frplk Magyaroieeág gaadaaági értlkkail. .afélyes éa kendaej ttaly teljeiS aiervs EaeutMSi vsat fiumei ki kii őb«n BIOS aallk Már égető aat doáági kOs)ia ssereaea Al ka{dséej á gaaiae Itleellstk a gaa-jláaokst egy reod- itt Utivéketttaég álla). Mtéá iuttllfensebb f é klkpiö éa d magyar nemseu uját a INwhafalmaaaliD eaekOefk hgtédaaaégnek aallárd ée maf dOaibetlea] aiikpre, ukyaaéUán .neaaaoM in-téaméayek i akfpjara valé áakmiéeára Ckak gyáiaalu értei élében hói fő u déiatáa \'/,4-kor vetie keadeléi. As eeőa idő danáin a 0 k s«s \|áa\'if a m ejn Ő k ő a 0 n a é g aaráadoli a Eiallalák épülále elé, hol a llgymuásmaai lí« tséffr aa lar. tanoda odveodékeí r ér lel va» maa állítva, s as eső állal foláeiatOtt^H sok ksiaiameaő aéplémag leple el. — A kit lvái\| kápelnábé, a hol a raraial Volt felél* lltvk, eaak ígaai keveeeu térlek bele a így aa Impoaaaa gyáaáaaertartiat oaak kevsaaa kall* gatUtiák vAgíg. A tíyáatéiaorlarláa alán kíbeaatvih a koporaó, aeváea Béla ki\|.jbiré urv«tl bu«ai as elleinyttól a kOaOiaeég nevébeia, köveikaaő ssén besaéddel t IAegii\|jal»k még a koporaó vajamik néhány peroalg addig vérakosakf lökj mig Váreajiuk kOsdi/aége nevében bueasl Veaéek kedve : halolloaklé --. — «— Mamoeek roodtáreai siratják é htiny iái han a nemes akivtt roadtagot, uemoekk a la aulá íf)üaág ktnayeal kenne a kegyelettel Üasjolt éa aeerétoti taoátl j — aa agéss H\\ roejküillnaége gyásaélja Mj — • a mi ha? lötluuk 1 A mig kéadlillak élit — nssteaak ne* maa salat rendiére, —- nemesek tg/bugé tanár — s aa ifjuiág őre, — hanem vére ssakaak egy aképtekeialgt, - aeép mivolt* aégü, —■ mbdee aalto éa nemes iránya rekvéeboa r&ialvovő kiváló tagia voli» Ba aa ekf tíaatalt gyáaaoló koednaég. hogy bér rekoaek uinoaonok jelon a temet, kaaéapét, — mi mindnyájan mint rokonopj vsaaaaOk ktKtljS koporeétl A mig koabttttak éti, — ka lőtt, 4* isait „áldyt békeséa" vett a öt lagio áldás, — ingjál ii ja a M ke«ég volt t —j eb begy téltak ekávaaáat HM kételaaségM amtia ulvaéakot\'1 — i, : \' Mában ka valakli«k — lila el. meadhatjuk, kg/ áleléboo esakii sam kia- II Éfktiáse Vali Se karak erlaélla Ólau lelaaav. iaaa,— tatotjl: i* % eaek MiAlán) hábe m* m% - Alin iommjí1, ** tUÉ m nvtltaMk ejkwbtk e% mm ev»d»»ttééa tfc-nl r átin % Ununk » Yt IUmt «á ty<m * áa a serlegen* — » fett kft frulnteau i * v i*tvaiát IttnÉH jjíiggá telteinket ua\'áln f&IÓU! kéu — umt -, wit «uava. I birde< m Jm * L» Ml ránk Ordksé-v%ftin üwi\|iwUékWwülai ¥r 4 en efcuk i 4 ketetk-lyl titumi ég WnA iíwkt bivavih hrhnm. ____ • ttép Aii u bo^jy mottóba testeiét wigy mos -••In* perlő* M Hittek •■« 4V0k»égit. % Uh Mw halotti Földi mn-itlmniéM átadjuk m eayéetetuek ; — de nlM kMtUtk mered \\ k\\Ht ét béke lengjen airod felett l — UtT* ensUfceé áldott! — • kit»i reánk ük) — — Vigyük ki a koporaót m euy&taet or mágián t — — laton veled kedvet baJolt^l N) aggjai bAkávell 2>»i libi torra levit. Azután megindult a menet, moly a nagy oldaláról, ipbm r folylonot etőzée éett laetan szedelőzködött (mu. (k óra tele járt ea idtf, mikor a ue$y menet tt\' (nh^IiOi éti, m elhunyt lirjüioi, moly • yttf-niat volt belog;aduudó. a koporaót gyöu^\'drŰnél gjúuyoitlbb azaltgu azép ko«eo-rak fieeitettélt, mindannyi jelei ee elhunyt iránt; való kegyelete* megemlékÁétuek, a titztoleluok ét barát tágnak, a* 5»iil» wjl tatomnak át izeretetnok, moly annyi oldalról riyilntkozoti. a temoiG it alig volt képet befogadni mind as ember okét, kik a elhunytat aj úrig kitérték, megadván a végtitz-teeaéget. a »ít mellett a lőgymn. if). nevében ÉiOMnbei\'K m6r 8. ottt. tanuló mondott talv-reható tn^rakat. Legyen béka at olhuuyt eirja fölült. At örílk vilfcüoiftág l\'ényetkédjék neki. i — pfllut, UrtMBUB Ifláei ftgvfcnnázinmi tanár nr elhunyta niiuti a tár-I taakür Által tei vbe vett tylveazter estély el-mtradott, firotamnnn tagja volta táraatkür nek, át 4eek kegyeletét aa elhunyt iránt otak meleg tliwiráMl említhetjük fel\' . — ftltlTMái. Szombaton f. hó 6. mát fél órakor hoffmann Mór te-Hkereekedő ifjak flnképtő egyleté-mlelvatátt tart, „ Arany Jánot*ról, mely rHidégek it taiveten láttatnak. nom lem pettNt kiváajak, kegy virfu«MI& I \|artka«tM Oty tikOiiít gflUl at éVt »tyiv««ioriM \' j. J . rtiMkiyi — KtaiikelfML latigork mtiMeUel reít tiHra » tM^á\|«ak a Urtáake4á IdtMneknek a „BeMeg kivánáa A rendelet többé MVfcitp lAHatett it, óva volt a kötön^p wokátee leareUeekUl. — A kMnihelyl koatégli kólában W ni áv keedetén ukoUifj Jiarék pénitár lép életbe. — UJ héti lapét aaánüáktp: Ketat belyen rjry tárta-tág indítani, eetí i egétip fáma! Jtbb lenne, ha a t. urak mái egyebeken törnék fejttket \\ KetaáteljT\' kit tárót át kát lap! Kinek? — iHJer h ltnaé»nkl»t. A 0 ijwíöjt tnnban iá?éty i vetntd-ai ; eddig lenéi tilt i téti uár\'«r boti ni! hely boti isr. imaházban magyar Mttnóka klat Itee január bó 15-án, akkor fog ugyaait \| rókattó neklatet tartani Dr. Meumnnn a helybeli itr. bilkOntég erre jfoí — A kAcpon mány e napokbau tartotta k#rt mely alkalommal vóglege^u tb a megyebeli omággw<n kijp\' lasxtóknak 1883 ik évre éíjvt jegyzékeit: ezek szerint van a p^lig: a lapolczai válasitó 2131; a keszthelyiben 2414; gr«i!,.niiaii 2105 ; a 3117 ; a zaia egeisz^ibou J)0< •londvaiban 2959; a baUjii a letfuyoibeii 2085. j\' a cffl; 210Q vagyis összeseit 23(ét\|7< ai mait évben üszőüllUpti vögeig éi vényue választói núi szeriut^voU 22,807. Svap(\|ilj)tl\| váliaztók «Hma TRO-alsHÉÉI — (ígyvédi Lnmit DK N ?)Utt lánt tagok réeaáre belépti jegyei^ adatnak ki (höl> £ ráteére, ülőhely ekre teólók) melyek bánj fótóeedáben anoreabetók meg. i — Könxdnet nyllvánllát Mindet (lletek éa egyebek, kik a nagy kn* nitaai kegye* taniióreudi lártház tagjai «emtet< rumüársuk. Qrottmauii Iguuot tanár\' azon U grH\|n. tan WMmii. m "oktoU ii] kedjek, f -tat\|aiuak köazöneté rMaté* által okozott Wlmi(\|éfl Való llTQttt .ik fű-móly lítt\'lí1 la-egeruegi ttgvyédi karna liiiré tétetik, hogy Tnnd\'i dr. Ro\'h^chlld Jakab nagy ? dett e kamara injait o 1 lvótettek ; továbbá dr. -lATj^ f.-egoiBzegi flgyyé\'l lakhe\'ut ni^ára helyezio &t; Ségnil egerszegi és Lengybl Lajm Ogyvéd Ank. Icmoudáaak, otnf dák tornyai ügyvéd pedig el habozás, kö vet keblében töröltettek. — Hegdöbbenó Iftrtéut S íjtos-Kálon, Sojtl o Rupprecht I«ajoi uraság ._ ifflí ;rd<iesel (gyUU kiment yánts __\|m<-g- •eveinek valóban megható a á\'tal euyhiieni taivee-nton it a fánltáz Ut^et iftfill«m«idütt uivbót eredő hálát N.-Kantatán, 1883. jnn. 2 án. A l\'írahds főnöki g. — Krdtkft én etelalnágen 31-t«4t f»iéljf urtatott a kaniatei katainó be-Iyi4ágélien. A rendezőség nvhany jé zuutiáe én4k erő klltietnAkOdétét megnyerve a jln< Volt negytaámu könöntégnen élveeetet ettét M«rzeti. Sebreyer Berta ét Kobn IWta ki»ut«zonyok egy nyilány.t jáuzollak aanal a praci«itáteal, mely mind a két kit! attonynak jíitókái, mit a kOtöetégnek már toyb—n«r volt alkalma éltetni, oly mfivétnlvá lenti. T"rin\'»eet, hojry e nagy»nému kiW.Un-tég nem lokuikodoll litmetó lapuéival. Ifia ettftu ncltáiiy aeep éuekdarabut produkál ti egy tiaiai menyecske, O 11 e p Iiui éné ur- \| bölgy, kinek az/\'p iikol&zott hangja egétaen fel villany oata a kúettntéget, Lukrroia Borgi-ábe) énekelt «»gy áriát, asnkivül egy dali a ttrkg°tai i «it\'g6n5b61 éa a „Lili" czimll vandeviilebAi, m««iy nálunk jó emlékben tnn H gyí Atitu.va vend £fellt-ptc oia, r kukori-caa da\'t magvaru\', a k<töne^g zajo* teltzt-nyi<atkoeái»ai közt. B I a u Erneaaiin k. a. UJunod Haviuzi dalát jaiaiá ei beütő éiaét-t-l ét nép technikával. Végül 01 lop Imre ur i« egv íikcrillt keringőt t néhány mát tréját dalt ónoküii. Aa outadaitbokitl Ull«>p ^euú mi \'kiérte \'ungoráu. A xenei élvezetek után \| Uiicaraperdult a tiatalaág ét járta 1883]ig. A« nto>ó luuiuiozók lóra tájban taáiliuk^a-taa haza. ; — Wlanien Antal kir. trvteéki lel-i:<k m<M;rongált egé^aa^gi állapotéra tinletbol kérelmttoelt u\\ ugdijavtaliga iid:»-ivöu — aa iránti halározut! a w ér késett le, Qietinte szívvel ki-\' egy a közéiüli pályán eltöltött hoetau gáiatok után jól kiérdemelt nynt m \' negjtága tokáig örvendhettee. tpert A pz\'ini urod.tlomho/, tar-é r g á n i erdőkben Wíeb^r Foren.cz lr dewber 29-én }ól sik»r(llt hajtó iíimum r—deeett. a téknáay: II drb. njini, t téká ét egy In, melyet lapunk tter-kéüié\|9 feli tt<r—»eaée Mniinú. I Kmlbelftn ae é évet —> min len Mm é> ketervévtl — ee ftnk. tűzoltó. eg)lei itiMiiaal tgybklUHt teyleteeleri láoetivtgaitAa I«yié iHw> Iti. A g} átaterrt, ■e; ee .Ámenen\' «n4é eeápen lieaiteti atnnUi wiyt le, mk% kleftneég jött ftttet. «oh a báj ée k«weei« Beek Vilweené, «ni Bitié, Nagy Mavitke, Regen»j)«r-vnMMn, Wetener Adél, lioífetan K^gi, HKr Ónéi, Oiélw Uju, Benee Le* «e4, D^uli Kamik, WlMtner Kelmka, leg) 0»f In. Kettíiítíi n>f^éiek,Oytr<»a>by at) Wál \'e I IfiVé i karácsonyi linnepvkre nyula Két nyulat lóvé a fulti elill mént Rupprecht OÍNK péssel hátrább az erdős a\' U f kOielbói jA\|t lövésre riad (lel emelkedni érzi, fordttlnt^álai péstól oldalába kapott erői lü Összerogyott. A meréuyló! ;az mondván: „Nc kutsa, ík vártam" s azzal az erdéW kétszer lőtt ftnmsgábs, {lé isc zott lögt/mi halált. Uvpjjre mintegy negyedóráig fetreng a mikor kiáltozásait ésinwre - i világ otimfl rom mám j lent mán Boro»l>ML ketflétébenj s\'onyitja, jh\| kitOnl íoIIm jlegol6k«il4bl t^Magym emntpttr többek tfáedol- k E három így w költőink Kornél, _Bkrók L\|; FrankonSu g Adott, Adolf, Pet gtjda Mi iíj. Ábrányi Oergel>tln. Qyőry \|V Antaltól, j\\ Itftoények. Ede, kit lltott. valaszt-Qlését, Mito\'t iselővá\' es név ti (jgyébeú \'.iilet ben azeut-itji/snibnn az al ia\|j 3054; hyaitmn flitstó; jolyó éa [í) zékek \'tehát a világ" bi tokreoainjáit maga \'.Hagy. íj- gg nagy iveu tráeaióvnl. Aza-\|röl köz-ri\'MC^ és a« ftgjn Utólag Iatfán ^jfyKá- iMzlé z.-kanizsai Ferencz orénylet tfegyében. )liVér az hogy i •Ben haza ortlnltak. fliíuiy 16-ii,r egy kalapját Ni 10 lé-ést, mire rdos volt álkalotnia jlett, bo nem oko Olivér, t, k vnlá nefM vééi <<in w ■ esflbm 21 - Uili klrskt»&K tolták a mi-grcuilllü sziliéi Íj vosok a beteg jobb/ ktrából iából 8 Mtrélél Vt\'&e* l\|i,: k] lyebben fúródott jie, de az riiit nemesebbJ\'ís/.eket jm meg a á (slgy^aláa abpou Ctodálatos. hoj\\ az eléé Kii u\\át nem érte, bkacui a ku ként i)ukgat)a át, Az^ oi gjjtl sérlvlrc az tzolgáltíitoRt ok( t\| erdősnek a izolgálitot jjvnels dották meniheieilen mágavi a miért botxut forralt il B a megkistérlé. ^ I — Neghlvé. A rfétokil iklutáj^ 1883. január 19-án a „Mtgyar koro nfliozu caim-sett szálloda termében a hely bal kólák javára zárt k ürü t\| in,n t retídez. A Rálbieetttég: rik, elnök. Freud Imre, pénzti la van tilkár. Bizotlaági Mtgok\': Kopptein Ti\'moa, Kardot Ká Imre, LpÉr Oyu a, Mauay i kieii» KAiw. Botén fold Zig Edo, UreMt E nö, Veite Mik érékor. M\|énti dij: Bztmély Cta!ádj% 2 frt. FelHAatl (ügtdtaiuak é« hlr\'apilag nyu\| «k Irfet. jelepti Páriaböl, hogy Qái ibetta meg (\|l Inai & «Mret. fru, B-ta, Br. y Irma, aib. A wMlg\|ak. á« nmnyee »o\'>át (Oeol\'é Heéwlé ne Mg a nem egyeamkétok it) kMÉ magnkért, övék ae etumerén ée 4i• •tw mM, begy a gyéame>l4l vígan eeep* flsa< ne nféee aémUrtMif ee nj é»kn, Mp t halt. NA-geniália féfftjt elvett^ mélyen lógják ftjlalni egéte ban. — Gról Wiuipfftn, e«elrJi követ a franczia köztáraa«ágá/1 magái. —- Pápán Láng L&joÁ kápviaolSnék megválatatenl. riumbau januárban fog n bl aaavölgyi dalietljiá \| díug Jóki jáékából taeiaé. P megjeleni lett aong for. o. é. «ai "\' • p flf jitj- .1 : NhNWeéi m Hegy nn Mf\|v^ éi^K ltobél úi wekatlOki, a Klímán í !arialma aat, ni- ] é£lrketei6k, kiknek] á/kököiKég rtpgóia\' kedveli,, a anépirodlml]ipp4 ákarják teoni r»aáf és a IfagyvilágVát. Aa ktetlkön ítlvjl Srendii iró tárvkaá) ki i eeiátájjnl^l b ■Hl beetnt Jlett vá- tflMlb, ailtOTtll 8 Jmm\' 4 awéL^__ _ _I \'iwunk kötönt\|gétöl, iiiUféek igen békélve- Mlet eetát teefenv^ij okban. J\|H\| k^zfeli követkeajS e\|» tak dolgóá^lontt: ifj i pulmridy jGyiSn^JI mM Józtál, ÓiM Adolf, Petjei Lalvá\'n, gróf Teleky Báodor\| yjda Ián e. 4% A ibgküneleb^i,e%átBokban .á Emiből BeötlU Ziolttólj Caikv 0 t v\'B\|»i t 4 r o>J Tt ó íj ímottól, Tvlb Bélátél) Várady értetty Áinjon.jl ttb. Ittantk kOet £ ténye* uévaér, melyben egyr4 több elSke 6 irói név átatmkoaik, azt biaoj I\'l\|e, hp\|y a yIIt\|\|átoréatg ét\'a NagV * ÉÉÉ V egétáliéUI\'»tgkló azellemi arjaf mBBSm jelenik i^jof-et^mot ingyjjhzi lllfB ZttlAnn\'wyoi Ra^P«syetsüléii6Í léink \'étll j Ábrúyyí\|i W^M ekoveWei V Iednl \'ItlIétüM k\'édvi ■■ jmftai ujwi lláUialjttjjl \'Addig ia mbát la velOnk II F j\' L;T 45 liamkr nem Wgjuk taoubao jenő _ J\'él^^töúyl _ ékyetttletet kébvitete kuldütuég elülik* ir, mint aa Agáed \| Xelame^re gi I ÍJ nem-aeági által 4- A „Uaáyarnraaág éa a N> világ" ellfaetáu .ár\|i!:\| eg)\| évre 8 Irt íélévi fdévra 2 í,\|»f a\|aPetti Hiftap* f »ky..évre M Irt.® Br, C 4 Yrt, neg: IHikai natálappai egv évre lfii t« neRTedei kr. - Aa wág ét a ___ dapeet,« ní dor-uteza vAuaiíu u liivatal. ipviteto hjiÁerjeeatett jelentéé: Te,k in I etet g aednaág i egyjiaüietl j . -Tekinteti* \'H\|k«lfcy Kálmán tgyeiültti Qgyreeetl elnök nr áltnl megbízatván ae agárdi nemaelköei nkétertnnynn, ötét ea elnöki teendőkben klpneelni, van eeereoeeém at erre vonatkozó jelenlétemet n kövttkezŐI^ ben. eiftterjetnléni \| Miután az ottzákot; bizottiág alakuli •létét már teepmoper hó tartotta ttdk-ntk táttam, lilogyj ólt a lelzett napon m égyetttlet k«pv ittlétében tneg jtltnjek e meg bizatákuuihuz ké\|i<tl beUI«Hiiaem, hugy Háotky V tégfleket keeáéát Melf tekintetni Keit Döi ettkönöl il al$t« jelet ftrfték, kik ^ tétem tie éten 1881 •eolgáji t KX Jené m. k ttyleli II eiebök. Bkibllés gyei gazd. ar álUl 1888. i, salasae-évl miki- jené egyesület désére beterjesztett indítvány llletékg vasjat. Tejkintetee igazgató válaizt-nTiny. Tekintve, hogy gazdasági egyesült tank újjászervezése küszöbön áll, bátor vagyok a tekintetes igMgtlé-váliWtmény* nak a következő előterjesztéseket figyelmébe ajánlani: j Mindenekelőtt pálmán kuldoueé^i \| oök ur legnagyobb ^leíjliet^én, kéri magát i »ogy< előfiaetéti >gy hóra \|1 ft\' [pénzek a nMagyaro\| ! kienóliivatáláhoK B< ; aa. küldendők, f— ututyáüy^nmál nolgál á kiadj III - \' • L UJ nemá\|s\|tfvkk. Tábormky \|ft Paraoli n« mzetl seoetlűkmeakedétében Buil pesten m< gjeleni bkj: iVirftgos a rótt Megvj dal, énei hangrri i\|D\|igóra\| kitérettel " Thern Ki roly jelent R] \'aunbnik . ____ Tllonet i ftotton. Ára GO kr. Továljbá: jra ipn\|0raJ attérettel. ot [ Arai aiikrJ — Ugymjojt i onia Snlalóf zongoráija n éb tárna MaMnqkeretkedésé^eo jemflkeroakedv-nogjeltntek : ÜRégi da,H i Mór nDóziar üyürgy" ánek-heOBra zongora Ara ft) Ü-Zi ,Mauytr Ábránd nára aterat Zimay LAtzIÓ r, rné nek-lemé Hu-A költő itoméiu-fel bt (Bi 1 bálatára meg nnnk k birákSbiaottaágban ei kijelölendő tag áljai II ZéUi kOldötinég által, KelietteMttenLd Ezen feit«óllklá)ibm\| folyj tán elnüklŐ Gr Ziohy Nándor méni, hogy mindén jtiae); •nerínt kieglt»itlinti\| lta\|ok helyett u1i{kai ez os\'zlálS ok átalokU dottnéffi \| tagok köztj litjeléntétére határozatba ly Önmagát teteaéee netéo elmaradott aazl, wiinijk folytán Ijiátor tpltam kül-Kbnig\|nayQij Jánot ée vatlatba Jioilni, kik it ■kék biráló öíztályába non s vá aaj aU\|l w , tagok, kleil Siily DeztO uraknt egyhaogf leg ea a)tnl eopDatatiak £a[uttnl öriiinmel conatttálhatom, hogy knljlm^égü lúgok tjeljei ezám-miuden rétzéből tzá- r m kiaértt — Ugfan^tt egy népdal Ai m ju n Berta u rette 4. néje H\\ tem UJtl ikevoeekUet tem bobókw aeliet o emzeti színészet. b a t n á, deoe. íjátékánl „Titilla 80. Erdey nem etek a j1 mai- hanem megiréijk motan inegjolonidkJ \|[tel\|\|r ge^dagkitzöneégOak éidoklődéaéről öivebnelft uLoiáaét tufa. Ae egreaiiliit állal dijijaátra taánt 100 fnme arauyban, a küldóiiaég egyhangú ki-váuatáh^s képnél a voraenybeu reatt vett I. a legjobbaknak talált elizlaj ekéjtek iiéltUk oda mel\\e», Ternótjtty. OuNtáv ur által be u\|ulatvel Cbtrha dffilDl 4 taámu ekéje Ulm bal (Vunteubergi uyurt meg, mely mind eai lárd tart-keáete. niinq pedig kifogástalan mun kájz álul állaíááofl jtatnaáet araiolt. 11 Sok elitme étben ] rátaetQll jjnég Vineze ur áltnl tUmátálott hadnagyM elvoaiátbeul irta Ráköűí Jenő t ItandnM. mint jüLArbán; éR[ mini !B •emuuvol dftl-al mát (iperette, II dk általában ez jolv ent az.a kit ném* jak) mely lyel ■\|rP ogy a magyar aéu-pptn ueSi termitit komédiára. ! lay, Berlin i (teloiiOve a nngyojjj relnt, hal llett egó^ ónekolt, »támu kija mtégetV nem naudáwoz t . a hóban le, szálli-bs. Az or* h oldallök ]8 mólótól sói ( bZ? teltek ren/ólhcto n kopti pot tZIli-totségk ki-h\'^y az ve frlmon-!ct\|v miatt, kivitelt is Qreeiégekd (Jj kgy min"k mon ttgyantök in^gm^lial Br oaekéljj lialuuw miudam* izott ék rétére jv teteti K ropéneLc jól Ml Koveeé] Utóbb » sláirisi czélazerl volna iveket kibocsájtaol, melyekben ha\|\|dsulydzva lennének gazdasági egyler tüűk újraszervezése érdekébea mindazon fotkóssabb teendők, a melyek csakis * gasdaközönség hozzájárulásával és tAmo-gaká\|B&val eredményezhetnék azon likért, —4 Inely közgazdaságunk emelésére mnl* lisjtiannl nQkséges, -egyszersmind ntAlvt az\|)n kedvezmények^ is, melyeket egye-sOletduk nynjt. — [Ezen Ivek illetéltf felhívások megkflldftnének minden nagyobb gázdasággal\' foglalkozónak, n\|y-\' sziiite a megye terdletén nem lakó, de itleii birtokosnak, jalamint az öeszes lelkészeknek^ gazdatiszteknek és iszolgabi-roki^uk. \' I\' b) Mondja ki \|az egyesület/: hogy t njngye Osszefj közreműködő tagjai; ]s kik tnint[ versenyekre körjégyzéit és néptanítóit közé .(lijnélkQl M-jilyenek a kiállltáso-I közgyűléseken részt- ■ , Virág Hortáky féle al t^laj ekjt it, de kiUUnj bírálat tárgyát nem rolineu Uivdl htgytuk, figyel 100 Uépéste! A; 100 íírsjull^ oratágoi bizoltág ^lett onmntaUü. Muet még tgyeaUlrt hogy {ehéaaek aton Ua agárdi noiiizi tkiliii il stélé áeaé.m elitmervéoyt at van aaereDOsém eiiM eugedje meg n tettee egjegyzé.t elyet reám imely álialáuoajb« aipnyoui/aról, mtl aláuoa oui/aról, itktverttnlj tett, léteiben aa már a azkklupok . U állal ugyia elégkéjjwmértetvt le\' 1 ráta uapilapok I jlk<\\ mélyéből elk« Ptfc ií Mindenek feldűl « rendteét! tUnt feltaép oal, kedveeon tini kéltaerea dUcafv UuyüátUd emna ének Juft^ \'ill eak auiu Jmi est ilik. —• lem kovétbé bhai Etel! iá kel i mindonkjor anamtot mfivétai, i HÍkeré\\\|elL —1 KitUntok tovl A., Bárilt L. paeneeay^KruÜI mit. miii(link/fbb igazolja, hogy\' tabteo hivatom tebettég a hogv további gvakwlm\' alommal nibamarább aa elaő éfnlv köté log emelkedni. Caak elBré I mondjuk la kárnak it, molyj \|n(\|u\| vulfinik boHÓn lmltdni. dfoz. 91. A In ti „Krieatua Pilálua lövette: „Szerelmi \| jtalu óderette V felvonóban Muller AdwlilóL \|. Ktzdju eati 8 JkrjJkerJ leeeállilolt árrid. U i Baioi^Qadáa után álaroaoa fkvlvoeter- vadáta ka* ráhyUrtt 4000 hivatott U ét atorgal igen laleaik valami biukón lmltdni. . Vaaárnáp, déoe. 91. A hely azegúuwk javára ti „Kriaztua Pilátua m néma liiéplel. Eit «0vette: „Szerelmi vár ybali Ti Mát bohéUák •»\| évtí 8 Itlvojo mér. j-r legfrfis) I H bári k Bnylvetter-iétály, Eilélkor ai ó év Itöatégi is-c a v i g a l-j éini\'z H«n i iok, Baláie fríotl 8o;ue, ly, Károfy li idre, íeiri ind, T^Hg Keadeta^H I Irt. — kön0 mattéi liatHlnak\'. magán táv bizonyára tUCzinorazág-►egyar nagy-egyenlői te fogják ismét A miniénte-On munkába niuiwtv\'/uíjfokkkl, Éjfélkor fválloaáéaJ\|\|sat. ét főm januér lén, nA tét átos népaNÍumfl, irta Alwáti Tiha-Aa ujjétfl Udvótlei dlsselóadá n, al-kénlrtiel Aa a Hymnuaaal. darab iomntiója, —\' ugv látti lk -r lólben [it Mehet némi jellemet liláiul* „ ^ itsé.n^iéf dolog,...: teéraö II\| yeten kiken1 tití. Eppon ea aa, a ml uj ben m. De k\|U Önben it nkár egyea jeleuetelt, akár isoportoaitéilttit lokintjUk, lielyn felmutatnak, mi pdilig ine elöadáat illeti klll szerepéül jErdoy Horta (Qtuki Arany#ey II. ét Berateny Heey A. (Ilitra) ma ugyanotok aa lllö haláron! Berte^nyi Ml együtt e éi kotmkuai majdhogy Uratli nem ftjunl. — — A hornlonnaj jls még t^indig lirillfrror.. pediK már meglét\' mvelmeaietéalli ke<, (jé ha a\'ina0uaé)( aülletófeg n pedig iogésrn kiválj js dny jqa — Kiüjv ment (Ptútni kumm pontot btOtttMilfll a grófi kUrujékénL \|Ue\|v egy gy . holdat puszta nUnipén felütik, »j melyei gr, Nádatdy Ferencz ur \|iaaafiat Uétztéggel, rendeio bieottaág \'rendelkozéaá^e booaálottj de n mely még tépi jelelhetett meg teljeeen a oaéltaertttég lniolien kellék«iijek miután vrijaonyroj kijojell lér oly nagjy kiterjedéel volt hogy aat\' ál tekinteni tgyseer, avagy réanletoilMn tnnulinányozni alig! lehetett. Itgtrdekeiiebi} réeza mi$dtu biaouy nyál a gósekék ée mjok mfiköMte volt, me lyek Fowltr (MtJitburgi) ozág áltel lettek bemutalva. miedl\|ittŐ\|a Ibidet jttf— II hüvely kig egyenletesén rionkint 8-jO lOldat végzett Ha\|uoe, liony \|a Él wiaaouyaiuk kOtt a gőe taántáet még meá otak a jilvő ttnéjén kell tertaui, tnerí olt kálitWikkel jár, mf lyek loldUuk juv^dtlmévtl arlju^ban alig le he] nek A btmuinl^joeáÉ ode nylátkoeotl, bog báimtly vidékre!kése álmeniií almi holdi \' léé kig való lorg^táija bbldankln^ í—8 (orintbe ktrülue. Erdeket ieunnit«a toiaet u—1 s nnveiy-4n lurgetta a egy moadony na* hóiéul, a kettőn \| nedig IS—16 a legnagyobb breoitióval. \|á ml mttonyalMn kOtt a gőe u\| rui T itijU is tehetnek, de toxi esetben bírnának, ibeiratkoznak a mely kedvuzményeiben is kprien vtífe; kpnt Q vnliblnek, s inditváiii bku[uziiiLul csakis i hu jiundcü tagunk esc(ben az egylet rftizesQlnek. Ezen pont pjótlólag az alapaznbi-ikofcban felveendő jvolna. e) Tekintve, hogy a szarvasmnrht ten) Ó8zté8 egyik fy jövedelmi forrásé me-éyeukiLek s eilnbki emelésére még alig Történtek lnté\|tkrdlaék,\| elaé torban szttk-éénes lenne a tenvénkerflletek megálln-piasn és azok czélszerQ beosztásé, n tt* nyi\'HZtányag uiegviálosztása éa a tényén-iésre nlkalmatlnulnpré állatok kizárása, mely utóbbi intézkedés csak szabályren-llelet^el vihetp keretatfll. \' I d) Evenklnt a nagyobb emporínmok \'márhavásárjai alkalmával tenyészmarha-\|dl)azás volna tartandó, a mely aaon vi-lakó egyleti tagúk által köny- iiogy möo \|i liiAtottiiiuiák neki tgy [helyen feleeáe-re, eeitly nMwen iauuek 10—12 hllveljr- porija kább n zljnaéglinkiiél rdeket ivJt n raély\|luij agyobu tért Tátu •pöeeu )» Ar íió téal háhqaa ekék oan-átázik, hogy mlndlli* Ittad hóditeni gaedakö-molyen nagy heledát a a avitáaok miniltél ntme éatltlhtló volL . Aa elaő jarnnyéirmpt moet ia Milton Uo-d Iáit ojkéjji ujferte el, de aaért kitlloőntk oetladrorthk Qromuahn ét vatuíekék itmerietett el Krumpaob félé utóbb Uf ei I tük jéakefetn flkyelnieBietéaU> ket, dé bit aiiuétaot\| Emslr* nek vklóditátie ujj élelliStég) vau a It. Ius* attaouypkéiy ugv oaaji tet« privat\|ialétflk «/.erini tetaék ebéeaéu felytelni. — \'pbbirt noaeu aa kOeé noronlntdtl nálhnté. As egyis\|\|ké\| jobbat tíuliotit\|lil} tették kl ere Monyoknak I Emlilétij i«, kulu-aáaklanbk által la aaok mély mHénn talajon bata- eak ügyében lenáotkoamáoy initatuh —• Pá pán szivárvány volt látható deuember IR-áe. — A lne-ljben leaflkMö lovarda, mely eeténkint kOsöAségAnk által szép lAlogatottsAgnak wvend, Igen derék tagokkal len\'delkezik, Is a lóldo állási valamint a mfllovagliflbnn valóban merésre méltó ögj esaége\| fejtenek ki bogy lön Is meg rendelkező a közön- • Midén fciiiüi tjük még a^aghjfltnak, n tA> n\'al egyes tagjalréi b emlékezWk, a derék tagok társulatot méltán ajánlhatja aéf pártoló If) elmébe. ttOrge\'meeebb ézerep* előli ült va\'a- nénve pedig ^jéiiljuk lanuláiit, lm ngvan aáámitv mit aa elfogdletlnn kritika, ét nem tikiniik azt dalik Irté aeinháal parádéuak. Jélj kezdeni jé. de jél végézui Jobb. \|C e d d e n, január 2. K 0 h á javánj Nagy Pl-liv ené\|ketfebérvári I veadágiÖllép^lvsl »KiiJ doktor" opei felroentben. j,—• Dnozáin, bogy aa egj rali llrii, de auuál bulióbb kómédii Elélnék (Fluioltu) siktrilll taertpébe a/.ul»njo« enege, tnjng [pedig kedv tával Qnnepélyeésn kiemelkedni. —j M > il\|l 10 léltá jén mO lerlem álul n#H njjl\'e nduWLógri, i baalályánál mind leg-\| 9. eiáinu ekéjét IQn-iinel, moly a magyar vi- ti meg felél. jnég n Nilaon féle ka uihkjödéttj mely a fOlütüll I lett bemutatva, mely ab \|é, de sok tokélete-mig aat a gyakorlatban Etel jorista j itio 8 ie de-Kobaii ] tiiind \|i lakilá-% Ikudött! nom érőt u^yan, de kelemet, ttépemeeenglj Melohldr) lm többi séfarepmki MebékM salaaái\'ogeló gén velátl minin nek alapetai aitéare van alkalmtzul Ultbl, ilioh nebotalc köHségöt, hanem már a khsal Öttetrfkáaa oly jiouloa tágot, igénvei A mlt oank \| munkjáaokkal mii Ennél mg ▼én, az ngyik zöld lúoaejiiávrl egyik a IjÜgy azfiji be it erre líépaeU etde teljesíteni, kél rendibei kiaérlet létet kukoHakájral, -1 sánT aiksrOli. lili a fttlefrn it,1 mely máeik PiétA \| (Piéedló) fittonjé beláttál hangjlval. lUve^ty A[ Don Utamfán múlnHalott, jmig al aakuL eléget leitek\'esnittl etupa febdntnknak\' A jntaweaoltat taé^l aeámu Intellgena klzAntág Ul (.tette ki Ha e rid á\'o, jun, I. Ceiky Gergely VA Htemiey oaaiád" gyekor- tbab buinutlalbkttitf, ieaak jia na igen nrfgy lerjeéelmU gUéktááok által nyerhet elkel ijijtive lebát I mindent ellehet agárdi neiutel közi eke nden tekintetben nem féléit it öetse mondani i htjgjyj verteny,ba mtij meg aaon niigj küzUuaégllnkjki tágU lépéa VOI emelltére eegj aaért nem vjlfakokáejik lötött, melyet gazda, igtt négy lenlet« y löldmivelMok lyátl fog gyakorolni, tpz d^kt-n nvon eszközöltethetnék. — s a mely nagyban serkentétté a köznép érdekelt-[nági^t a gasdk^ágl egylet iránt egyrésatt másrészt pedig áz okszerl állattenyéaz-lÁit el^mosditnná. e) Végre többrendbeli dijjak1 tüzet-nlnek kl aaon njéptauitók azámára, akik Aa gyümölcateijetitéa körül legtöbb érde-uiot szereztek éa a kik saját kezoléaük ! alatt rendes lökségi faiskolát tartanak fenj^, e résaben ugyan történlek ezélaatri lutéikedések, de oly kis mérvben, hogy léazben a péptauitók érdekeltsége Ibl-ktltbetó u«n volt. I) a tiszt it Igasfaté-válasaUnAny fi gyeimét fel kell még hlnom egy sajnne Órttlményre\| mely lótenyésziésüac folytonos haiirntlásájban fekszik; mert n mlg máa szomszédos megyék százezreket vesz-nek be ezen czuuen, addig ml ugyan-uu)ii adunk k^ enuek ngyik okát nb-ban találom, hogy tenyéssnnyagnnk nem elegllóJ InésréÉt pedig kissebb gazdáink láges leplével nem rendelkezvén s kény-leíeiiek Isiálón nevelni csikóikat, a mi legtöbb eseKben csakis fÜ sikert emé-inényeshet; ennélfogva nagyon czélszerü ouno,, ha n gajtdaságl egylet kürilsé-Ityol ét pénzereje engedné, egv alkalmaa egeid bérlése, [a hol na egyleti tagok mértékeit élj mellett csikóikat felnevelhetnék ; — őzen gyakorlntl eljárás azt hiszem, hogv nem csak a lótenyésztésre volna kedvesé hatással, hanem n klaeebb gazdákat is az egylet kürébe gyüjtené* g) czélszerü lenne még, bn n ter-mési viszonyok jkedvezók lesnnnk, 18M-bee ez egylet székhelyén egy termény kiállítást is rendetnénk, mely na Mm mezei és kerti terményeket a megye területéről feltüntetné, annál la Inkább mintán e részben tudtommal még eeiümt twm történi, ptjdig M sorban uükséges volnt, bogy gszdsköaöneégünk saját tor* melvényét megismerje. Kelt Üöbrötén, IBII. nov. 10-te. beadja SháUm JmU mi k Hi t d elelek A vasúti menetrend tapls Mf K aa4aaa \| ItSMwlk 1 laéal 1 MHflSSMMMpÉOTMBSS 1 .Im ílltttS » Ara 8pl i\'gíjL. iLiai M y U 4. t>\| ah »J 44 II p ki Imi Séaa I tj" «. 4 A- IV p. \')!«.» U-i ^ H káayblL) I. 14. 41> II. 4) Bpaat j Pragaritaf 1. • » P- 8 \' 4 4 11* T (»• »)• l.H I 4. M p. ilpíuS 9.1! (aa.) 1114.10 p. (H. «I IM w, 11 4. • p\| éjjal 4 4. 14 \|JI raggal 1 ó. M pjf 4. u. I 4 45 p.! 4. U. 10 é. 10 pu aata 4 4. 67 p. raggal vagy.eaaat vagy. vasat vagy, vonal H0. vaut Ijm TO«I MB< VOMl • 4. I p. \| raggal pw fMtl t 4. 4 p. d. n. I mü. vaaal II 4. M p. <i)«l vagy. nM Felelfie MMrkMstS: TABOA LAJOI4. TániMrkMlfli HOrFHAHH IÓB. a. MvaU • ttS frt.Sb krra! krnia a, faltait 21 frt 35 vaaatt vigreliajtfat miy^l ÖHIIIII IM frt 66 kmbÉM taiioalkai fele réaaa m 1881 napján a. e. 10 Órakor Nad< aAuál tartandó ayüváaoe tji kikiiltJuí áron alul » »lads» At árvaraaai kívánók gallaaok kikiáltást árinak t ▼agy n 188Uri LXL m.r óvaoákkápas papírban a letenni, a többi feltételek l járóeáán4l ée alolirt takkkojy hivatalon órák tartama alatt Aj kir. telekkönyv! nján 1882. ávi neptumber 8 1-1 Ú NedM baeeOlt • 2«8Va ur> bafeefllt no* t netén állá i ;lt ingatlanok • ívj január Jió 28 iícz kökség bá-árveráeen a i fogaik, artoaaak aa iq-1 H kásppéaabaa \|S. I ánan elílct Idört küldött k«aébe» ies kOnég elfil-tí hatóságnál a íe tekinthetők. I atáeág Caáktor-I tó 14 napJáa. NEMZETI LOVARDA. v As újonnan épOlt kényelmesen berendezett lovardában ft főtéren. Naponta nagy előadás, VI-Bár- és flnnepnapoVon 2 előadás első déJnlán 4 órakor máaodik esti fél 8 órakor. Naponta változó és érdekes mfl-sornzattal A müsoiozat magában foglalja i. A magasabb lovaglás, lójdomitá, és gyimuasztikát, továbbá jejeaeefcét és némajátékokat. (Pantominikát.) BAvebbet a napi jelentének. 13Z3 2— Mély titttelottel Aa Igsagatieág. 224jtk. szám 1882. Árverési hirdetmény. A caáktornyai kir. jbiróiág mint tlkvi hatóaág résééről ezennel kOaltirré tétetik, miként a déJsalai takarékpénztár végreliajtatónak Filipite Péter éa társai nedelicai Jakóe végrehajtást scenvedÓk elleni 881 frt 19 kr a járulékai iránti végrehajtási ügyiben a nagy aaniaeaí kir. trvsaékbea tartoaó Csáktornyái kic. járásbíróság területén fekvS a nodehoti 13 saám tkvben A f 233 hcaaám alait felvett s 110 írt 40 km becsült; — 363 hm. IUE(iBETEG]8tGEK Mik as Idegek f As Megtp tulajdoaklpanl k4»vetit4\| dilndmi \| tataiak, mlndan kflUI benjofiiéat kBa-V«tl«Q n Mmk kímtUeaík Amily kfttSoMsák ss Okok oij külöriffUk ai Idegbe tegaégek js* eaalgal b, El a A aorbaa u dag ek 4ts>epi44as, mjUá. U tltrSlltMeddt, a (rfUti Jjye»jtUn (im- potonti^ 4a 4\|]ali ai\|la/M, mII a» il/állai téf fgnifáli$$. sápadt arca, W«m !4k körüUiö as«p«kj lat art kaueljáliapot, alsMiknUf, áalfria affpold^la fifajM), fajdalpak l\|yntlntii4ai 4a M^inanii, hraUrikaa (4ns4kj daftUa, eka4l-kOli nff"J», 1( Uraaagok ket4)4a* bataf-a4gak. uaagaaáfl álUpotok, «4rS>e«4éjs4c, kfta-féat a» oatoa kan tüaiak. M Ubra»alA\'» aSb, As Itt elősorolt összes betegségeket egy, a gyógy ismében eddig előfordult gyógyizer a»>m gyógyít oly bizonyosan és tökéletesen mint DB : WBUN PKBUIN-POB A (porulal r»óvényekből kész.íve). — Arial siatlasaáflért katetség vállallaHk. \' Bgy dobot áru ntoHldmol együtt I fa 80 kr j lak tar Nagy-Kaalua: P)rngo r B, Vasér-i DgjDfikarr: fiiaelwer A oki, (kinn. BVca, II Kaiier Jeaafatraaea 14 [ , Ó719-1. Í 1 I fi Aluirtt mérnök által pO-rOa ügyekben azakaégeltytÓ térrajzi másolatok éa egyéb rajzok, továbbá\' eredeti térrajzok, hiteles tervrajzok éa birtokkpnvvek oly földbirtokosok részére* kik ilyenekkel még nem bírnak, a lehel<5 legrövidebb időben mérsékejtdíj mellett, mely esetleg raasleiekben ia elfogad tátik, szerezhetők meg. VérUmj Miklós okieves mérnök. (e)8bb kisaémet) most Zridji-aiosa 620. L tJl—« 1 frt SS 1 frt» 1 frt» 1 frt 4Í 1 frt 10 A gyár felhagyása végeit! Csak 8 ftrt frO ír. ^iwtör^ 66 darab ^ Brittania K Z (] S T • K V Ö - K É X Z L E T gyáH pátent!bélyeggel. Halljátok, \| lássátok éa caodáljátsk! Egy valédiaakojelp^astiüiátlan, su badalmaaott étsl- ék dBfsert-késitet fioom /»M»éj! é« taasaiv ■rlllasla-etSatbÓl, mely a! valódi e^Oattől mkjd egy rangba belyeai bfli a a melynek fehéraégaért 35 élv! li a a a n ála i\|iM á ii 4o iráabaM jó I A liá s t >dok. {Eáen garnitúra elSbU lObb miu\' 30 irtliik IkerOlt és most az áfának negyédrészaért adatik. 4 drb. kltOnS BH UuU ÍxoJ-ki» M drb. aah4a HHtanla atfat-Ulla € 4rfc. aaMa mfcaalv BrlfUnla aaSat-kasál II drb. mUi iiiíumiv Hrij. ■ <fa<\| káaéa-fca^l J M. al\|4a iu-«iv HHI.-estaat Inmmm I Ara aakCa i«taai* Brit-aaM i«Jm»r.\', 5 ek. bdNMMkb BriLktlM mUiUIcu I Jn 4 drfc kMlaó Mtraa. áLuaft- mr)mn«kkia • írt 4 4rV MWa BHL^afrM Ikaaatt «0a1 J frt 4 4rt. Mbatattb k4aun4 (raataii 1 frt , \|»gfc llrít.- n. lrácbuos4 (kca éa «alla) I Öt 4{j hit j \' 14 aa -Mindaa 58 dlb.J ui«ly a fennebb! gyári bélyiggel vanjpiincirocva, kei Ul caak MT 8 frt 50 kr. Eaen táigyak ••gysnkint ia a fQoj tebbi árakéri adatnák a megrobdelóknek^ de a: ki mini1 aa 5b drbót megreodeli 14 fii 35 kr. bolyéit J mindigyfltvéirs cink §,50kréii megkapja Ttaaüui ifj ag\| fobMsS <15 kr, \| Mlndaq ír-ál ciégck Utal UHaicttgM\' ultiifik;;inm va\|6ill b illliaÍM a ü stbu \| valók 4a mk a tánna\| a UgrtoiaU Ma alatt van ákaOafcl vagy abg&kki vilaak. Eu a OsalaUj köiűuiigDek Ily gamiiurikat 2 írttól .olcaóbtíán auráik uiiut a hogy ami I oldal ró (; ajíjo ll lUik. ! Kk<taadal4aM caak u paiac* alftlagaa l>rkülilé«; vagy pdalal uUíy\'él mailéit taljeaittetaak, a dly meg r JiUaak injtéxá^dSfc: Íj. D/rlken, Brittan I a Siíbsr Fbrlck • H^uptdepot Bóbs 1. Maria Thereaia-utoaa Mi 92. ■T A Uaafc a laroi\'ira p« tataalk annak a pám ttfiidaá akadály l éikül «iees4dk, Jele n mdU véSi JX^ . i \| T-T- -na k t I k ■ósMsbllil kaMik «t4v4 dalink ;a \'aMiu taaat li\|«\'rini\|\|. tSaSI, i\|e\|M4U "ZÉZIa PSEBHOFER J.-féle B";:T:;ritr.. Vértiaztitó labdacsok \|\|sB.,!ma/iisa\|s IUMa«>a]i t4í» \|tl«akai U aaas :bi»»\'»jli«)itjk. rJm A Jrgiá-tk rÁ^ IfeateSMaLjfsMff jm Üeaa niadea ?ut atkavtettull - alUissaakataH I«k4afak aawt.i MS alkii laljta p4\|(\|aMa\| anSaMeiaalek 1 é^bes Ut bbdatie»«l ti Sr. t Uiam Hl kr. paíaán; A>kf» \| írt \|0 kr (l laktmaS IwiaaAA aM kiütik aaAM el }»U j»+t»alal» u..ll\'U- tsaaiUlaa 4riea»U. mMfek itf i bal.t u uu-iM«Ljrt Mrttrlaek i {r^l fc«f«4at fc M ag aiy ^.Lh bwVga^akUn WyraálU- A i\'i eáaf asi<w iii»w Wtt lalsT, t>/f l,b vj4»ii4- A aiaoMae iMai iralek IHiée LiiilOuk í u«li \' [W^iU aa Vbka áfa ISSa\'aat. SÍ. fMHfaaaa b<s4aet Jrl[pS4Sa]f ia4law areeyawkée-bahr(k«dM>«ii; arv twiutuin « —1—f, . w ta-.. y^ „ní^f vált, Im44 luM)t)áát fc lrwia^ (a __ köv«öiHtMb«ni; tlSaa 4»wi pápíaá a Ugöékályafab kai <nj «4jr UortH vtiat aratta la la, alig Urtaaa a. poffiuLU, uabec MSP 4a faSadéaaa nlaa ipiaiiíi állai, n»lg áaai\|iMsM aa ta. aaakdaa raaSlalna hattál TmMtU tMri-ift—Autákotl MjwtHtSaaii mejyék nníu in ttnittlAk lí) haltapkji. • aagaaaM watawa K y 4 I J\| a i;Éai\|; .bajomtól tsMIaaan magraaU-dltMtak. — Mlaak kfvattartáUa \|íu a UVInlnt» nraak vénlaatllj laUUmal » ináa ágvéb jerfiaitő HMantS own gyíaSai MiQkalaB^Uat l»i>liíriki>aa U-fcjaai. - lüvilj nály tU^UltlUl J\| í * I Ctliivjtr Jémm. I ■ TakMtaatS Utombáii 4S 4a alalaa Waat] M»tD gaSMáe UUi.iir UftAtlaa, i aaárt lagaSInbA kaSMMal aa Sa aihliil gyógy aaeraért. Ortfaa til^nifis-Tlli ZmÚmf M fHábmif Um. ____JMeUa sr! K»ral—— h 4r«eieiB, U UBfeObg vihanan^ gy^gyaaara kaaaaM kir. a. le hlraa fagy balseaeaval. wl/eBdé4eaB. [I[kll; ill 4t- Ut iCbb ma hgjSagaak gyaw <ji\' ifaa, dateára hoaa^tva aat, aliiMtai va- ica nrtjoly taa^aaaaái < alt—, v t lahSaiwikaa MtaM, mtlyak ui lakú -4 jkvak tta waraMi n i, tey fearáüifiin aa úp kMaft fel _______UkforojéaMtM, a aaaa 10 4rb U_ gaai\'ety (ama mSMaaaa b»l»rridliinW. hagy aa v»-M1 aaoAa. — Ipériaitat laauatt kirak ai\| agy aa»- IvSaaaaayi agjanapa agyi ____________________________ laartfaMak, <2fcnae4BlNB aaagaaat aa Sa vérttaXitá lafcéwialhiii M\|iaaijal, hagy aaaa ap»4 ga(y<kfeiifc eg4lyöv«l a>a^>r a jilfew Kg Ml 4«a tartott mmrnf-■wklaihni KÉtállallkaa aaai naaala* Saaak hiaaflaa4, mbaarial rf<1 bajwft a%y batíhaaawfcialBtáa la^aa "kfliliaaa aMMaiat, a «• aaaa hUMáW la- mmtmm Urtka éTkakáaikkH ajiaios Aa aaaa ttaaa ipWafekaa actanú tUanvaUMOi, ka Sa aaaa nttmt, — J4akat aalaMw alkk — a/tlvtaaaaig aU 4ki^fe lw«áJ»Wj M4ly ttadefettel T«k«l4l« Sa vértUűO/j Idákat mlvoilakj aallkaiUbm. «gy 4laaga4itt Wkifi IfeUaa aa caa- frj&jáa \|a kittaá feUlacaaiUl 10 4rk Iak4ac««á- B4aa, IMI tifcXl r. $. MgatkSUkaL; . Prtika, ISSl nm- II Fér Amérii. Rmka, ISTI atrvaaikar « TtklalilM tu I Jfe issfa 4tM kralra agy kai 4«i vlll4U \'"•y1\'4\' a agáwaa o4a ««lua, kavaadaaéU 4a\|kllklfaink,lsJw.aa«lrgla, hágyaag, forróaág. áwaŰaa rtíakákluű voltak áfeaa aaal gy»H-ralinti Ka«a U SrlUMidabae N arvaal klaiSk I pm-Aaaat IkfaWI hltáaa a>ag\|t—ár»4áa vteatt. 4a mM haaalalae, Uioin aauról-aajira aalyaiakk latt. Mtg caak aaaa l« akllbw tláa ohiaum u te rwlilikfual nak fclrlat4aé«jI nAoiatiáai, mkitaa aaakai viaMia-•aaiűaa I 1404; laifciia. ?4 ávaa Ittam lacaára ímmM atúuljea áa UwtlataMa agftwaéga» vagyok, agy Un ntoat U>n4i agleaaa JoJ iMaak ^vaadkatah fogadja I - (-Moey. IS74. attjaa 17, TakfeMaa art SÍ ttigy aa te „ifrhaHi j^laW (•feaigaaaMk, a ki itaafc 4ta Uült gpmtltdkm a aaaakaa aasaaSan. aiaacaak viawa<Skk aa éfeiar.háa i aj ifjai e/ól it üntünék kall. attf kaamlá kaligalg^ haa ■■nitt kltkfi arfg hit takana itevHal—I-latti angkSIIIilra karata SL UMj laiialilitiit Siiail U4m. \' PUtti. T4 jua«oa t M«l)a tbatalt #»»rk»4at »! Ea 4a aakaa attaak tűk aa te .vMaalfcfpSafeiaak- agfaaaágSkat hSaate jkk, Mateii (fjciaiik ki Iqpailyikk hálaakai Aa te pAalAi aak hiigalgki atey dfaa tmmmi mUt aa aaaa kínált, a liai ilfeakk gyigyaJk laaaiB >«ták A uók vlrfiiháaáair jraalaOaa havi tÍMtulámiál. kagy* rakiétiail, gfakatttel, gywaiagjaagaatg. aa Kjamvt-góreanél, ailtaÚMlI la aak ag«4k bajliál gyteararaa lagíiattdL Tkttéa kfeálaaaaal urak még IS lakawaal ■ SSy MartalaMal KmUr JUrWy. Amerikai ktezvény-kenöcs, JThSSl aaa katú, kliilgtJlaai lagjobb aaar alalaa kteav. ayaa 4a. taúawa k41, aataaaiar^a kálgariarak^ tag. ■aihg«ki, gttrra, Wigaa logfi^a, I^Cgte.Wla»alipiaa \' «b. «b. allm I áa W kr Anatherin ááj-ii?^ aaa aliaiart\|\|Ug}<4>h faJlaamrtfeaar, 1 Svagcaa 1 ft 10 oteni Qnepnceis, ct£1 £.a ieil\|lur<á- aán aM^I Avagataakhaa ára 3 frt 10 kr 4a 1 frt 50- Chinai] gyáptáf tarui.\' Uanoállaj után a b6r bárronydraa laaa Za igaa tallapaa aawot ltart mkg. Igaa aokáig tart!4a \' ki ** MArad- Kgi darab 10 p VjaK nn_ \'áUláiK^ iwirrt jalaa báxWxar ím-XISKUrpporv nkaltate. íojlóküh Mk allan, \| 1 d«p4i 36 ra\|Mr< ( valódi aralati igaa aagtlaa titva a hgkltüőSbb atiateágt Sala i Ceúkamájolaü, Bgy a vag 1 frt. f Por lábizzadás ellen. Jjí" S aa aalkat kilttkaal hallaaiallaa aaagai. «p..; 4r0a a lábballl.\' la ártalmaUat) aaaraak vaa kakfeaay^ea Egy dotea ára » kr Georgé Fate pektoralo-ja, dia. kóMg4a, rahl Iliig. huruC bmŐI la tüdöb-jok gigeUataLaak alfea figjakk la lifMilliaiwifch «-g«lnraak általteraaa afli Tannonchiniii- hajken5cs, ank la lalkaaak által lalniaajl UjtM\'aaató rao-k -tto a legjobbnak áSaanm, I cataiaaa UálftMt i<agy aiiliaaaa S frt Fflvvilmíuflm rrboBr 4vak óta Ug-. ra^y-uai£«ani, ^aaakb aaaraak vaa" aSa- aMTva, aándanaama fagybajgk la Mik ttbek ak- fl- I lau 1 tégely 40 kr 1 Eg}etemes tapasz, t^^Xg kaWtényak, a lábak régi. MÜmhaakfet MayOé M> léaéi, makaea akl^tiUi. í»j<i pokolvar, aakaa aa gyaliadáaoa mB. H^feiai tagak ktesvém la ha^ aatfl kafak aBaa J\|aak MaiajaL Egy tégely S> kr. Élet éssjancm (prágai cseppek , I Egyetemes tisztító-só, w/S^á\'tiKn awgroialotl gyaaor, raaa raagravart, iiáartéa aéaáaa Welaanja, «. tn . — J eméaxtéa mindanuemtt iű- faifajáa, atllftlli. gyiarglraa, piawkér, aranyér laatl bajok Maat UtkaA káaiaMr, Kgy Avagtaa 10 kr, I. dagaláa atb. ailaa 1 caaaag ára 1 frt wr i\|UiUdenneiu& fraaesia k4t4alagaaa%ak^vayy raktaraabaa íiitataak, ngj klréara gyaraáa :J aa iilcaóu nxkötólutael. A Sajjlkltyéa m»L itjaa J forinton laaregaU caaiir aaaak b- «ldr-iIIWtik, eaffebb baestgalt ntaorétal mdlctt it. 174 4—12 ataa Saűi4 msb JLi n u LÉJ ÉP9 mm* mm tm Fisehel Éülöp könyvkereskedése ■ ~ • . 1 í ! II* ! ! I III\' > ! A Nagy-Kanizsaii és Csáktornyán ajánlja magái bármely nyelreni irodalmi ii\'flvek megrendelésére és beszerzésére eredeti árakon. EflI5n5sen ajánljuk: láPTiBáH 1861 ÉVBE: Jatvéo bácsi na pl ára 50 kr. P/oteatsss oj képes naptár 50 kr. Falusi gazda naptárt 80 • kr. Lidércs naptár 60 kr. Ht>nv4d naptár 60 kr. Népxáaalónaptár 40 kr. Koasutli naptár 40 kr. Nemzeti nagjr képsa naptár 1 frt Nók naptára 60 kr. Bórám ti naptár 80 kr. Eötvfla stpcár 60 kr. Neveaaflnk uj bsmorístiksi naptár 40 kr. kr. Kfchaaioii k^pea naptár 40 kf. Képes családi naptár 60 kr. Budapesti .Jf^pés utptára 60 Kis képes flkptárs 20 kr. ▲tbeninn nagy képes naptára \|1 Közigaagatáai beifaeu ksleijnnsÉ Caaládi napttr 80 kr. j I 1 Megbővitelt körhasznn ossixptf kslendáriom Magjsr klépes népoaptár B0 far. Képes Koajuk naptár M kr. r Kodolásyi gbilas^i kaeboaúáí 2 frt Fali náptár ntgy 24 kr. kifebb ife kr. frt 80 jSoffmann ÍMór a német nyevtah ftbb szábáljrai különös te-j kintetetiel a hfelytóirlsca. 50 kr. Iá bagj-ksnizsai nénnagj-arosífó- társaság évkönyve 15 _kr. Jaoiiry Béla költemények 1 frt 20 kr. táljai ilór Egy játékok aki nyer. Regény 2 kötet 2 50 kr. \| jiont A. iSándor a Jegvószedelmesebb szédelgés 40 kr. arlitt Ej Az ispán cselédbe. Regény 1 frt 50 kr. isatlimáry P. Károly:) Tntésok harcsa Történelmi regény J 1 kötet 2 frt raistimáry! P. Károly]: As amerikai verseny éa s magyar ! mecógasdaaág 1 .frt 40 kr. > Asiserelesi szítéra és s kslsois 2 frt. «... Vanczs H. A társadalom bogarai. Rajxok as életből 1 frt Nagy raktár író és rajzszerekböi, irópapir, tinta, lerélp^pirok moniolrammal és LLélfcftl, ténlalantók, másoióköjiyvek, másológépek, ttileti könyvekből sat.j IIlBsd«BB«Mfl siyo«BUktyáo>ok raküára ügyvédek és Jr\|(>s6k asAosárs. ÁA múreM, ptakalmk e* egyéb in/vmimtrúNyok gyortan eszkéléUetnek. Könyvkötészetem könyiek, müvek izllétesjj él i tiszta bekötését esiközli.\' / Di8zmfl-milnií(kk ijs a jjegjobban készilttotuek el j J iliuin u 11 bruirí f I/isiiua fiéM fa% lspifáMs \|lj\|\|ftl;\'f\|É Iff llúl Trrrin \' rmP üti m. IMA VHPMÍ VtaM ftiap Uip-Jk VtyHfSslÉs aStaa, $t& tt. M%eH\| anüt %4as Sm I (ft NNi 4 Irt. Mnjiáim 1 H tb^^ginyil 6 kuiWi MtüMf Mjsasi • Ék kNbM 6 k BMyegifc» * kr. árverési • agvéb hivatalos hirdetraé ayok »kn Qy««4joa Ulül 100 saóig 1 W, sm<«: minden aaéért kr. CNagy-Kaniisa 1883. szombaton, január 6-án. Mir m_ Fjíi-r ■ i I] ii }lh \'f \' p. 1 ..... MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KOZGAZDASÁGÍ^ÉS VBGraES-1 . TABTALMU LAP. X. évfolyam. Bzerkssz töl Iroda. Htvn a lap snel-\| Haak illet kStUmésjek Udmt d&jk Bajia uUm» 1 fljrffe BármentaUen levelek ewk M ks-aakbfll fogadtatnak ti. Kéairatok víesaa nem küldatnek. ifylljttér: p o* i t a o r a 10 kr. A Nagy-Kanittai váro«i szabadelvű tyr, a Zalamegyei ügyvódegylbt, a l&gy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület ós Kereskedelmi bank* hivatalos közlönye. MEBJELCNIK HETEHKIHT KÉTIZCli SZERDÁM Él S2IMAT0N. ■ A közeledő aj éV küszöbén olvasóinkhoz fordulunk, hogy) előfizetéseiket megújítani,, lapunkat terjeszteni ét szellemi támogatásukban részesiíeni szíveskedjenek. E kérelmünket azon megnyugtató öntudatul indokoljuk, liógy feladatunknak a lefolyt húszakban lelkiismeretet buzgalommal megfelelni iparkodtunk, kötelességeink teljesítésében a, itwisületes ét tiaateatégea sajtó munkásaihoz hiven, ősziutéo buzgólkodtunk; bű őrei és kéj)- j vitelei vajánk a megye ét várotunk érdekeinek, egyaránt felemeltük szavunkat a közgazda-sági, jp»ri, kereskedelmi, mtfvelődéai ét tártadalmi kérdések gyámolitásám s az elfogulatlan ítélet áll fontjára helyezkedve dicsérő elismeréssel adózlunk az érdemnek, rámutattunk ja \| Libákra, tév«léoekre ét netáni mulasztásokra. \' •Tuí^k jól ét felfogjuk ax időszaki sajtó hivatását a jelentőségét, melylyel ez a m\|ű-kA&at teréül kijelölt határok közt kétaégtelenül bir. Mert a mily mértében emelkedik Ja- , j Itmely népnek az együvévalóiág érzetéből kifolyó nemzeti öntudata, izámbavehetősége a világ alkotó nemzetek a államok tártadalmában, a etek elmaradhatlan folyományaként öreg-bedő cultorai baladáta, ét minél élénkebb, petagőbb, egészségesebb s műveltebb as állam ét tártadalom élete: ép oly arányokban i annálinkább szaporodnak a közegek ét* orgánumok, melyekre beléletéoek nyilvánulása! tekintetében természetszerű szüksége Van. Ét ez xgaMolja a tajtó jogoiultiágát. A sajtó mindig hú tükre a kötélét állapotának, virág-iásávql lépési tart t hanyatlásával sülyed.De a vidéki sajtónak: a megyei ét \|Wy» érdekű kőilönyők-nek jnln speciális saját feladatuk is tan. Folyton figyelemmel kitérni a helyi élet minden mos tana-tát, moigalmauáfot ébreszteni a vidéken, a hol at országos metropolisoktól való nagyobb távolságánál fogva at életviszonyok érezhetően t rendszerint lazábbak, aluseékonydbbak ét egy folyton éber tényező hiányában szomorú lehangoltság ét telpedét állhatna be. Ént tok mi e szükségletet t a megyei köz- ét magánélet egyetlen mozzanatát sem \' hagytuk figyelmen kívül. A gy ülésterem viüU oly tolmácsra találtak bennünk, mint a szü-kebbkörü események t egyaránt méltattuk mindkettőt, mert a folytonoá hullámzás képet \\csak erét, élétrevtkó közszellemet ébreszteni. Vannak dolgok, melyeknek ép e azélból nyilvános szel-lóstetéee elengedhetetlen társadalmi szükség; s ez képezi azon pontot, melyen a sajtó és közönség érdeke érintkezik. . 1 i i . Midőn mi e lap vezetését átvettük, elhatároztuk fáradaágot t áldozatot nem kímélni, hogy a ránk várakozó feladatok minél sikeresebb megvalósítását eszközölhessük. — Hogy mennyire] váltottuk be igéretünket, annak elbírálását a közösségre bízzuk a ítéletét nyugodtan várjuk. Egyúttal azonban nem vélünk szerénytelen reményeket táplálni, ha Áldozataink viszonzásául tömegesebb pártfogásra számítunk. A megyében mi vagyunk az egyedüli politikai közlöny s helyzetünk igy a közönséggel szemben méltánylásra jogosít. A lap vezetésének átvételekor helyietünk felette kényét volt. Mint politikai lap léptünk a nyilváno«tág\| elé, anélkül azonban, hogy határozott pártállást1 foglaltunk volna. Mart hittük, ijegy as időjájt megfelelőbb páitalakulások történnek, u- Pártoukivüliek valánk, bár egy pillahatra sem térne el azon cardinalit elvünktől, mely bennünket a köijogi alap tántorithatlan hívei közé sorolt. Közvetíteni akartuk a megyében súrlódó pártok érintkezését s ai éles ellentétek némi kiegyenlítése után lehető összhangba hozni a politikai tényezők küzdelmét. De csskhamar beláttok, hogy ez erőnket felülhaladó t tökéletesen meddő munka. Ekei járult, hogy at ország várakozó reménye, — mely oly feszült figyelemmel nézett a jővö pártalaktifások eléT — füstbe ment. Nem tőrtént semmi, maradt minden a rémben. Aj függetlenségi párt szilárd kitartással fárad elérhetlen czél okért. Szép ideák azok, csábjujk csillogó fénye so kikel elvakíthat, de 4- hasztalan — mindenkor elérhetlenek maradnak- A mérsékelt ellenJélc, mely oly jsok kiváló parlamenti tehetséget foglal magában, napról-napra veszt srámbsn fis területiem,! [—. e mellett táborában a legchaotícusabb fejetkneég uralkodik. A hány ember1: annys vezér; a Lmy meggyőződés: annyi árnyalat. Erőtlen össsefüggését a! leglaiálb kapcsok, távoli érintkezési pontyk képezik. Ily körülmények kost piába vártak volna az események azon bstalmaa viharzását mely eUzakgatva a büpös fátyolt, látni engedheté, a mint a jelen Állapotok határozatlan téveteg gomolyából uj jélejteros pártok) bontakoznak ki. Másrészt m in dinje á jő rJfggyői6dtÜm,\\ hogy a jden kormány oly alkotásokkal lépett a nemzet elé, melyek mindenetélre, elégtégetek iránta bU almát kelteni. Nem lehet csélunk es tikalommal torra venni összes müködeséd csak röviden utalunk arra, hogy viszonyaink kist a lehetőt megtette; a lehetetlenre pedig még egy kormátyjatift vállalkozott, Nem kételkedünk, hogy elfognia!* Un ítélettel, — nem hallgatva a pártaienvedély vak sugalmára, — politikai ellenfelei tem vonnak meg töle minden]elismerést. I Mi tehát, belátva prárakozó álláspontunk eredménytelenségét, belátva, hogy a kormány feladatai tudatában a nemzet jogot igényeit kielégíteni képet ét azok elérétére hazafiat kitártánál és elktánt önfeláldozással törekedik) t belátva, hogy a\'legfontosabb, á nemietet mélyen érieké kézié\' tekbén lépésről-lépésre tértifogúd hazánk \|\|támárá t nmetak a dualitmut viszonylataiban, hanem a nagy( ét müveit Európa eoncerijében ii nyématékkal emeli fel szavát, — mindezeket belátva — elhatároltuk, hogy fitMCMf égyéni meggyőződésünk szerint érzünk vele együit, hanem lapunkat is t pértállit tényeiőjéoé s nyílt közönyévé nyilvánítjuk. — Nagyban hozzájárult azonkívül a szükség lérzete, hogy az eddig síervezetlénf szabadelvű párt megyénkben a különösen Nagy-Ka-isáu határozott alakban, szervezett erével fejlődik mind izmosabbá, minek folytán egy hivató-1 lot orgánum alapitála napról-napra kivá^atotabbá vélt* Ét e lépésünkkel már hatdroiott politikai szint vallottunk t programmót adtunk. Azonban előre is tiltakoznunk jkell minden oly nükkörü felfogát elles, mintha feltétlenül — ugy szólván — szolgála táblán állanánk az uj iránynak I Nem, mi a tárgyilagos, higgadt véleménynyilvánítások elől soha él nem zárkózunk. Nem tettük ezt a múltban ét nem tetiseük o jövőben tem. Jöjjöa az bármely oldilrölL minket nem fog sohar as elfogultság köpenyébe gnmbolódsva találni. A méltányos est fi ecser éknek 4- ve tér elveink fentortása mellett — mindég tért ny^KttÜc És ha ezek szerint;,politikai\' <dlenfeleink nézetét, férfias meggyőződését tiszteletben tartjuk, viazont mi » megkívánjuk éi megköveteljük, hogy a mi intestióink tisztasága soka semmi oldalról a gtanunak árnyékáv A se érintessék. Mi syilt lisskka) megyünk a viadalba, a ellenfelek ül viszont lovagias, lérfiu támadókat várunk és nem lssi puskátokat. — A talaj, !mW jáé unk egyeket, tissta, — i h * mégis izemét akadna azt vagy elkerüljük vagy féltugjuk, de beit néni lépünk soha. pöföij Lspunk ez n) évnegyedtől fö\|ia ihbtenkint — mint slőbb — \|kétszer, de mindig egész ivsb fog megjelenni. A Isp elófizetési ára bgésa évr4 8 jfrt, féléire 4 frt, negyedébe 2 frtJ kiadóhivatalához, uj-vároahás utosa 613. sz. alatt, a »ietr\|t szerkesztőségi irodába, Bajza-utcza 4. sz. kérjük A „Zala" sierkesitésége. As előfizetési pénzeket a „Zal laj) szellemi részétj illető kösleménye czimoztetni, mZqIqu tározója^ Fővárosi tárczalevél. TwyiSri. 0) tv. Mtfcál Ommtí Th«ít- fUL flM 0 HéüUml Tt fagyos saantak i«fkadvtsfóka I — Sárban fttrangva, térdan méak allttad. — Hál nan tudod bogj hmm** vas, laaMabar végal 4a tiü k^tAioftk o« pofiad almáriomnnk IwjtsaaSisi ? Mmm IdUd, hacv véral, tátoncé ttbat %m kakiteklMMa sus kárba rwf 6 htka, méfm klisiégista vártnak kt Daák s>smé ^ksrasstyáaé ItedáUt • — 0 Sa«Bt iUMaxt fa s ylsstk pártsléjs U m. Bar-fatéaa, PstarsÉiss és IssSUsi tltártíi aag-ssbm^Héí kaMSakbaa mtal tsak Ttaai íwádstftk... Báladttlan Sttnt... sitfvaUak Vámkeeti f plsaisd tika\|ja<«U ma i kmiélyiáMáil aStéi nM borítja éa ott s ssps sstáaM ségy^rt pajtán artgva; f a lé tjh ii sima MÉillt \'sasi boríHa fis sask ssép HBT Wjfissái ttlissÉsi vasnak, U\|rS0f>M ifis t\\tm\\* iái, mmmrnamm • » »taysn H%jiáhwáfcti, m+T ** 9 á é tjklisÉstt MÉilll \'sass lx tMÜki Uérag, mm rtftf raáls sask kotmm Us# «t sfaas tlv hMs s WUkz éa Matr siáa s kii ÉWnsaát itnéii ------L k«0S\|f bármtlyikttnk legalább oly snvasao térdapaina, mint a plébániai tsasplambao. malyben padig oly asép aanéa miséket szoktunk hallgatni. Da ha jég nínoa ia, kát van fagvlalt éa intrika Kugiarnél, sápor ia quntu» mia-dsnStt, továbbá kOd alSttom 4a köd atáoam. — Eaan d^pla kod rt»ortió oly stlrün nthaa-kadik keblüukra éaWivönkre, hpgy legioti-mnsabb barátomat aam iamaram mag ua t. ii aa ép Dnioinaámnak vélam varaasyt kurizál, 0 aa a oonennranotia I — Mikor i már minden utcaaaarkon árulják a .boldog] uj-évokat" éa plána kél, három agéaa B «on vasatagstik. Hioa igy még a lacaaarasaaétltotbb. i«tM«C"\' y«bb halandó ia ktoaa magának 100 boldog éa mindig aj aaatannft magsasrstai, aSt m tSbb... aaoaáal. — Asért is taSkbant oly tslamsasa a gratulátíék értéke, mart: acy árva frtért kiváltja magát alélok. — Éo asinte kíváltáu magamat 4a oly kadataak valának aa éa magváltéui kaosói, hagy saj-sálom, mb adhatak agy saál ujdortat á Saras balyett I SUMl kopott aaraa baakétf Mikor már annyira vatyok, sasi állítatok tlltnt asts kUáatlf nak, hotjr sjjeila-stittg kaaat saarilksaaak miadaaakknl. t kik nakam boldtgrMjiidiliil (s. i) klvái&ak) ••cWc^és, kkgy 4s fslvagyok msstva mmjCmkm Mű? vlismIsit* Öosy Araayoraaágban már magkaad-lék e bJmi se sáá% még mm %£( vas- ték kOztudomásul, padig máir Ordui Maohá farkasok Ilanaap aokjtorok 14a Haiuo Láaár da\'aira ia tánooláuk. O oask ismeretlen ka* jeti melódiák, de a mi moatj 1883 18-ik nap ián fog magaani, ast m4g s „Függetlenlég" la mint magyar murit amlittnoi mag. Falakazal nélküli intarnstionsUa „Európai" 6 frtos, natolojta koaaprura késaül aa iar. nőügyiét, helyre Baláaal 4a Patikáraaák egyaránt gyaatáaaák voaéikkl. Aranyorsaág keleti íakite, nyugati safike 4a last noa laest Makart pilos aa4ps4gaibaa gondos mamái, hoaazu sasMo4 gyUlésáket tartanak, hogy aa, mit a lasknéasal tett a aa4p tartmtésakért, műártÖ kezek állal 4rv4nyrt hozassák. I Réaat vata ott atk-aok, eddig svigoráan titkolt, Oraltt arany halssalls. melyeket nem agy telivér ró inai katliotikufc horgáaa tartana ssalétkéra érd^sonak. - ó aaak i a kedves arany balaeskák I Fekete^ tflaeetsemeik asillosásánál alhomályo sul aa 1000 nál Iveétys Világítása, hófehér márvány kehlrik pihaiéséull, s osjgány is tdsgassbbau, tüSeeehbao rángatja lábuk alá sat as itteni bédité, mámoráé magyar asárdáat. ál mlg aa ai vtl sstriHSk boltfog tAaátoauk vállára 4a ts s tsaSfi imámor semmi akhoa s képliaa pá-rowtvs, maiyljal be}fert)4 viliasytt érin- táaa bogár aaemaik k a^ár pillantásai el-áítsatanak. Rajta takát antiieLiták! I raboljátok el saépen. udvariasan aa\|d útok legbeoseah kínoséit. íme 5 írton megithsülok a lotto djulát, mtlynok teroéjajsgy Mp asiaooy saive, egy karbsu leány kablt, és Saáatstrtj is It llsitnek. U RomaiakJ \'gi)i^gbk, káloiniaták, tDrükOk (a aaép Faridüb bar ugv U olt lasa) qégarek ét atheisták, {táatamjátek agyon aa irány oaotlk sémiták at psbw „la garda aa vsjnd maié elle ftye roenv) ptt." A jév6 ssardai gphlláithropieus oon* iart aa idei „hangverseny^ (W la Wilt) sai-ion gyöngye lest. Nem égv gyeegéd kéa-saoriiást, nem agy hálatelt ipillantáai nyerhetnék egy kör* vágyj aaámoaott saák ágiója\' gfr tná&t,Tea minthogy magam is a jegy vadá-\' saok kost vagyok, éaj\'láhseíkáim klpviselé bajban ti i, Öláa kárban inkább saanvednak biiut áll^iajháuáibab, jégejsS aorban sajat kjaesóűnat sa^ritanám meg, liálatelt gyöngédséggel ha Diuokl báosi Múkijának pratakUéja \|njáa infg egy 8ax-l4mtrbU (támlás) jut-mtok, A Ivkoti ateaai jKaMflU Ju4btagris akarem BSonlaai hstUél! SM a kjertésale-ányok ts aassáUák rensU, Juttatja áaaambe, a „NépMnliáaat" ]m n«m merek MbMbL Msaes kai ugy aa taamk kösre, mUt akás-káay klísksffliSBH a tóaág elles Aielyek mindig tsak aaarkssatB ségi kályhájuk és nem a köaárdak melan-getésére tartattak alkalmsantk Aprepot, ma\'aagátét, fel kall emlUtntm bogy a napokban tárt vWa Párissból egy itt is meglehftfisen ismert apoitsman a ki rendkívüli tésti arejébat éa atkléta hexerm-jében biava, jtnent ki asarrieret<i Én máij alig iamaikem reá ét jookey stalurjában alis találhatók ful at ^ykori Harculat idomok nyomai. — Egy ánekeané (eleséget boaett magáviű, teméntelen pénat 4a négy eurapánkivüli qrdót. Hja nemo pro-pheta in patria, de odakQun méltányolják a tehetséget és Tissot (dtx aota valent nlns sue ua supsMtl) ktaáls a magyart la keblén melengeti. A nemiati sainháaj elélt ka ehnegyak (be agy sem mehetek, hias a jegyek mind ki vannak bérelve) méiVen Uamslasi pörp \| eailinderamei, mert valáhányaaoi hskatssalsk [ mélyen meghat a mi Ujirgunk folytonos mA-véaaeti amsikedése Vivát lloreat < De kknes nem viaértaikknek M« trioos-traoos sét sajnos fírkám ee vasár, aaért fegadják kfiaaöaettel folytatja I. LJ E1 óf^etés\\ flelhivis r M laséaaágl MM wé éé) vtáii HMIt Um rendes közgyűlést Mk Mftfre i U cs. (vLálvt. egyetültti tagok\' mtgjslsatl sé> 4 MtagjtMa tárult a) 1 ttnitt, toláaúvekéa, ipar* él ke-méaéoWmigM ür, minisztérium által módosított alapmbályok tt egyeaftleti titkár ét pénz tfcftok vAImOM; l) a vidéki körök megalakítása Iránti trténkeeéwk megtétele ; c) aa 1888 ik évi költségvetés meg-HitpitáM ; d) Skublits Jenó egyesületi alelnök « által (ls egyesület 1883 ik évi mükö-éénáns beterjesztett indítvány tárgyalást; c) folyó ügyek. Kelt Z.-Egerszegen 1882-ik éri de* caasber hó 12-én, Hácaky Kálmán m. k. _ elnök. A Zalamegyei gazdasági egyesület 18B$-ik évi január hó 8-án délután 2 ónkor Zala-Kgeruegen tartandó igazgató váluztmányi ülésére — melyen az 1883. éri — január hó 9-én tartandó köz-gyűlésen elintézendő Ügyek elókéeal-tóleg fognak tárgy altatni, — az igazgató Tilantaáay L.tsgjai minél nagyobb ■iámban megjelenni kéretnek. Kelt Z.-Igeriaegeo 1882. decz. 12. Báaky Kálmán m. L elnök. 8) Mirtsitatmárta t H) taftkttele. I1g\|f wL Jáfc \|$i# m tűrhető tilmrJli, altgyarul mait tátit. 4) 8 s tInloz a (hezzitart. 6 köia^ Umlöt. 850, Járt 101 j árftly fajjpév lés naaználhatlan ; tani tó náagyaful igen kowrtt tad; eredmény semfci. 6) St rl dó (houátajt. 13 közi.) 726 tanköt. tátog. 177; két terem (14-43); a termek közül egy staci tűrhetően (kiszerelve; a. biWttság Jelentése szériát ttt tarthatatlanok a viszonyok { a községek nagyon távol eanek. M6) (Vizi-Bs tn tf Q jórgy jár 91, érdemel: a Népoktatási állapotok a Mu-raközDen. (H. M.) A Zalamegyei közigazgatási bizottság 1881. évi október hó 3-án tartott üléséből egy bisottaágot küldött ki á muraközi népiskolák állapotának megvizsgálására, a való viszonyok kiderítésére falamint annak feltüntetésére hogy mennyiben haladnak ott a magyar nyelv oktatásának ügyében, illetőleg menynyiben felelnek meg az 1879. évi XVIII. L czikjtnek, mely tudvalevőleg a nia-gj\|r nyelv köteles tanítását elrendeli Zalamegye közigazg\|táti bizottsága hálára és elismerésre méltó intézkedéet tett, mikor alkalmat adott a muraközi állapotok felderítésére, mert nem lehet \| semmiféle betegséget orvosolni, mig an-K Bak minden tüneteit nem ismerik. I A kiküldött bizottság egy tiz ivre Ijteqedó jelentésben számol be kiküldeté-f séntk eredményéről. E bizottsági jelentés I előttünk fekszik, mely jelentét ép oly I hstafias érzületről, mint körültekintő lel-I kiísmeretesaégról tesz tanúságot, tanul-I ságot tesz azon erkölcsi komolyságról, \| miyljel a kiküldött biaottsági tagok, V valóban nem könnyű, sőt sokszor nehéz I küldetésükben eljártak; leplezetlenül, egy \| szerűen, sehol sem szépítve, de sehol fe-I kstébben sem festve, nyújtja a jelentés t a muraközi iskolák állapotának, valóban 1 szomorú, és valóboa etaomoritó képéty I milyet csak itt-ott tesz egy-egy derültebn. I ecsetvonás, örvendeteaébb jelenség, ke-I vénbbé kosaorrá. Vajmi szomorú feladat jutott né I mélykor oaztály részéül a hírlapírónak I Éi szomorúbb valóban nem lehet, mint 1 a {mikor Zalastegye egy rótze >70 ézer-nji lakosságának kösmüvelódéai viszo-1 zjairól csak csüggedő hangon szólhat \| Pedig itt számok beszélnek, oly érthetően, hogy a megdöbbenés csak nagyon is igazolt Nem sajnáltam a fáradtságot • az előttem fekvő hivatalos jelentésből Össze írtam t statistikai adh tokát, melyekhez mbmtatárt irni valóban nem szükséges, mert ts adatok magok többet mondanak, mist a mennyit bárminő commentár (hozzátart. 2 köm. tank. 1\|7 a felszerelés említést sem tanitó Zágrábban képeaittetatt 7)Ivanovecz. E helyen a bizottság a következő megjegyzést teszi: .Ezen iskola 84 gyermeknek van berendezve, de jelenleg üresea és tanitó nél* kül áll, mert a kösség a j Muraszerda-helyről magyarellenss üzelmei miatt eltávolított tanítót fogadván, ez a hatóság által innen ls eltávolíttatott* 8) P r.i b i s 1 s ve c z ] tanköt. 113, jár 100; endmény, különösen a magyarban örvendetes; tűrhető felszerelés. 9) P o d t u r e n, tanköt : jár 183 ; tanitó nem képesített; felszerelés rosss; eredmény nincs. 10) B e 1 i c a a, tankot. 426, lak. jár 163. 2 tanterem; egyik üres; magyarnyelv unit. némi eredmény, de a haladás lehetetlen. 11) Csáktornyái köiégi isk. Csak dicséretest mond a jslentés, tanköt. 456, lak. jár. 401. 12) Kirianeezj állami iskola; tank. 181; elöregedett UnitÓ; rosszul magyarul; ez fckola fentirtását j a jelentés czélszerűnek nem tartja. 18) Nedelicz: taük. W4J \\<m iifrimw) § petuuiM baa van tanköteles tanuló 6844 «mk köcül Iskolába jár 2052 (88%.)LM\| mezőkéről 881 tanköteles közül Um\\ lába járj 945 fi®) - OspMÍV ezen számokat a tóirslözi í8koltköt<leze(t\| gyernjeket számi 10129, ezek közül \|ijl-\| kólába jár 432bx(42\\,) tehát 68Í né)kaíözi\|az iskolai iktatást, vagy mfi •tóval egészenVtttdttítDul nő feL Temék ebből a tanulságot Isvoaétj Hiába jsJgjatuiiU és mondógatjwj;\| Elvéts é nép, mély] tndomány nélkiöi való t hojbl^a a wmánynak lagnemeesbb intentiÓiJa megyei közigazgatásnak bárminő hazafias törekvéke hajótörést szénied a vétkes közönyén, melylyel réazuit maga a nép nem iparkodik kiemelkedni tudatlanságából, résmnl pedig legköaie-lebbhunjLcaadói nem emelik ki. A\| jelentés néhány pár sora odamu^ tat az ezen> szomorúi eredményt oldozott körűlménkri á következőkben: Elóbocflátödt réizletes elóterjesJő) \| sünkön kívül k\|teles«égttnk még álu)á-jban megjegyezni, miszerint a . murakpd iskolák legnagyobb része kath. felekeMl Detén, ezbk a zágrábi egyházi főhatóság álul kirendelt egy egyházi fónnfelOgyejló, azután as esperes,JpléhlűM,H végre sokszor t Zágrábból \| kántortanító alatt állanak s ezenl járt 145. (három terem; kettőben isk. fiuk, egyben leányok); felszerelés tűrhető; eredmény dicséretes. 14) M a c s in ec a; ta^k. 218, isk. járt 180, egy terem, egy fenitól csekély eredmény. (A. jelentés szeHnt a hozzátartozó Felső Hrástyánnak, melynek 81 tank. gyermeke van egy Iskola kellene.) 15) Felső- lii háluovecs (hozzátart 18 köm.) tank: Ili, isk. jár 42. (két kösségból a gyermekek Stájer-orazágba P olst rau bá járnak. Fel-azereléa jó, szép eredmény. IL A kanizsai [járásban: Légrád 3 isk. (kath., \| ág. eV- és isr.) 18 terem-ág. hitv. í tanuló: isk. : 108; isk. 22. tanköt 481. Járt a kath. ben. három tani tóval isk. 48 taanlő ; isr. az oktatás as iskolákban magyaá III. Per lali járák 1) AlsóDomboruUfnk. 387 isk. járt 199, 66 fin 103 leáriy, fiáknál csekélyt eredm ; leányoknál szép. még két tnnterem.) 2) Kot tori, tank. 697, kólába 216. 3 terem (egyikbél sincsenek) oekély eredm. 2-ikm téa uines. Caladás csekély, a Itt még Í tanterem kellene. 8) Alsó-Yido vecz, 293, isk. jár 129,. egvetlenegjy alig fértek bele a gyermekek,]4 rem kellene. 4) Bzen t-M arija, taMc (kell jár is-padok n szin-3-ikban is. tank: terem, tante- jár iskolába 118. Két tantéréin 246, közül Hogy itt csakis a /óbb adatokra Mrttbesom, lelje mentségét azon körül-méaybts, hogy különben e ráxolatot félbe BŰÉ* ■ekitani. mert csikkem nagyon la hamvéra nyúlnék. A Mnottaég a Knraközi három jár üli iskoláit látogatta meg a követező 1) A Csáktornyái j árát t ■laéMltt a hozzá tartozó köz-lágthkal együtt 16 iskolát ét pedig. I) Trailetaaea (bossátartoaó3 hméggt(] tnnMlilm Itt; isk járt 84 ; iffiéiy fefeaoreUs; tanitó megynrnl I) Muras seréahely, 148 Jift iM (8 mL ltran)ené- cssk 1 van felazerelve, nincs eredmény. \| .6) Dras kövecs, taák. 869, isk. jár. 128. semmi eredtnént. 6) Osirko v Íj áai tank. 176, lak. jár 126, egy terem, csekély, eredm, 7) P e r lak, Ottak 527 tank. iak. jár 291. eredmény csak Mozsgsi Anna tanitónőnéL 8) A1 s ó-K r al o vecz, tanköt 179, iak. Jár. 116, egy térem, csekély eredmény. 9) G o r i csán, tank. 46BV 8terem, felszerelve egy — egészen tűrés, a gyermekek 468-an teljesen okUtás nélkül. 10) Hedo<eáni áíjaii néplsk. 842 taak.v ssép eredmény.! . lllDomasinees iugpola,256 tank. 166 tanuló jár álfijiólag, terem firee jrolt >12J IXaknoveez 490tank. gyermek, 161 jár, eredménytelen. 4 18) Tütke Szt Györgyi ötz-aseeee 667 tanköt 106 jár, pémi csekély sreámény. 14) 0rcbovicss, 82 kötül 66 Jár, semmi haiaááa. 16) Ssobatlciai, 480 közül jár 168 eiégs. eredm. 18) fiz trel eczi kajuJlelek. fán. 2f2 — 106 egy terem, M á b é a tanitó. Oaamgenve mott ezen indátokat yt találjak, hogy a csákfernyni [járáabtn a a 4404; totk kénül fe- jivm "fmpornilt köi-i ményben Ileli míg>aiizatát azon szomorú kép, mcjlyot a muriközi népiskolákáatc fenti jélentfeünkbei adni kénytelenek valánk, mert c\|ak ki vétel azon néhány-lelkétz, M a tajiOgy iránt lelkesülni líd is és cselekedve akar is, mer is, mig ja többiek j-észérőli ngv látszik sz iskola nem támogattatjk, részint félelemből, iijé-szint^közön) bői, részint talán ellenszíUr-ből; — I pedig ezen felekezeti iskolákban a lelkészek hazafias támogatása nélkQI baladás a kitűzött czélhoz nem reményi-hetö, m\|nek világos tsnuságs azon körülmény, hogy a hol a lelkészt érdekli az iskolá, ez ou több kevesebb haladtat mutat, llinthogy pedig a zágrábi égy házmegyének Muraköz csak egy jgen csekély iréazét teszi, igen természetes, hogy a zágrábi egypázi főhatóság - nem birhat kellő érzékkel, a msgysr Bzem-pont alá eső muraközi iskolák speczialis érdekei iránt s e tekintetben )iem kecsegtethet remény nyel n jelenlegi hazj^as érzületű blbornok érsek magas személye sem, mert bármily jcsélszerQ s hazafias intézkedései, mire az alantas, az alania-sabb és legalantau^b közegek révén beérkeznek. vagy egészen fogsnstositás nélkül maradnak, iragy eltorzítva lépteitet-nek életbe; kéíaégllifül sz érsek tudta nélkül történt a többek közül aZ is, hogy a hatóságilag ajánlott fMsrgitsi\'-féle horvát őlvsBÓkönyv az egyházi na-tóság által eltilfatott s a Bécsben nvo-mntott azon hoíjvát olvasókönyvnek használata rendeltetett el, melyben a muraközi tannló a sok magyarellenes dolgok közt olvashatja! azt, is, hogy 8hazánk íóvár08a Zágrábi" A szabadipar és czéhrend-szer. I, Minden ami megállapodik éé a haladó korazeUemmel lépést tarlkni nem jut, h Wmr íl aid egy nj, életképei inBémriéttV nran lételét P Eg^ik saéAsótwMl^it máeikba .éstOak, kidőa a Mrlátokó oaéhread-enfrt fetlokva, Mjjéko a ItorlátUn iparszabadságqt ;áfflt\|»Uuk.\' ij I £(a attM^iiojlt dé aaon ^lakjában már nem éleudépen rendszernek mó-d(jeitééi átiaewItéMa és a kor ígé-n^eihes alakítása által terejntettünk Volna egy sfamMMl\|elvü iraarrend-izjert, piost nem lennénk kénytelenek azon szomorú wpunnlátta![ megbarátkozni, hogy a szab Ad ságiból sza-badoaság lett jé\| k Mke .ut&lkodikj as ipar fölött jés hogy az ipar oaak etsJkOz a tőkeMaaedk kesében, mig maguk az iparosok nehéz küzdelmek kOfÖtt alig tebgetliétik létüket t a kéijiyizerhelyaéf alatt alig jutfalat eesiábe egyiknek,; máaiknak, hogy iparágában ntgyobb tökélyre jusson, egyedüli törekvőién^ az önfenUrtáa ösztöno; minél tön bot végezni, minél nagyobb anyagi jutalom elérése vé-geft ] Szabadipar, áaiabad uzsora egyaránt megtermék tankar gyümölcsei-keit l Éa romboló munkáját jminaeaik azokon végezé, kdt atöko megterem- tt vtfbea rénftlt Jeb^ tamás majd kl-szabadit^ndjal De icialódottjl UnterQton csalódott! Ha L Jég nem vertsei vetéasit: elborította ée töhkretette az árvis; — ha SS megkímélte, hónapokon át tartott Szárazság j ölte ki reményét t Majd ragya, mloiera és aaogyp-toinl hét csapás minden segédkezet nyújtott aa uneoijbokaakl • \\ Azéírt tőkét teremtettek a kís-birtokdmk Is, dé nem ez államnak, nejm nmgunknak; — hanem az uzto-ráaoknak 1 Ekkor az állam kormányzata se- téién legtöbb, kqduak: a ki tokoaokon 1 Igftn, a ki ipkrámaan rdfeszitéBsel munkál-liparosokon és a kis- sidaros, ki válssztott r m igát jkiképezte, akmáBan igieldekétt az blMllitott unkában ssaktánut felülmúlni a munka jósága ét tartósságában, hogy eaen előnyök által szerezzen magá-nik minél több 4>8yMstót és önmagának minél kpllpnfaebb tételt biztosítson,— mely helyzetben az állam iránti kötelezettségeinek minél köny-nyebben megfelelheséen és a tőkét aa állam r é s zié r e szaporítsa 1 A szabadj par ezeknek ssárnyát szegte, mert előállottak pénzes emberek, kik som egyik, sem másik iparágban nem nveriek kiképeztetést, hanem töfjeges megrendeléseket tettek bizonyos iparctikkékből és boltot nyitva, azf megtömték azon ipar- igyekszik, a banyatláa útjára különben azon kor igényei-ny liegjobb, a legmtg á czéhrendszer pu- dzikkel, melynek vállalkoztak, \|a elárusitására épen közönség — addig, mig megrövidítéséről saját kárán nem okult — ezen Uzltotelet vette igénybe és szükségleteit vélte czélszerüleg nágy választékban kielégítve lenni, mig aztán kiábrándulva iámét a kisiparosokhoz fordultak iparcsikkjeik beszerzésére, de kereelet, meg a már ekkor a kevés gyálripárrá vált kis bez kéjpest, mtlybjen bizonyos intézmény létesOU, a felelőbb volt ia. Eat igazolja kául Aj legjelesebb nemsetgazdásaok méltányolják az immár szétrobbantott ostthrendszer ttdvös voltát ogy az ipar fejleiatéitJ mint az iparoitok érdekeinek megvédése és a fogyasztó közönség igényeinek kielégítése konUÍ egészen azon időig, mig a merev! jki-válteágok jellegét! nem tűrő szatind eszmemeneí hatalma szét nem féjzi-1 tette azon korlátokat, melyek a llg^ régibn korban emel tetve maguk jmö-gött egy olyau intézményt védelmeztek őt eredetiségében, amely nem akart (idomulni a [haladó kor igényűihez, nem akart mödoénlni, hogy más 1 viszonyokhoz simulva olyan alakot öltaonj melyben magát minden iuő-ben njegkedveltesse. Íereven állott ellent a czéhijend-i áramlatnak, mig ennek Mfeje alá mbtta ét elmentette alapjábíaa a nélkül, hogy] mOgoienekülhetett vjolnaj VaUmk a régi toaéttérből 1 De valamint á természetben nincsen ugrási hanem laasu átalaktítás folytán jött létrp minden ami uj, j&gpn Ugyj « lémsdnlmi rtodet ogy stsfánsal snéieusni ipar kényaserhő halfsa alatt a tanult iparos is oda lett utalva, hogy minél rövidebb idő ailatt készítsen el valamely njegrendelt ipaiozikket, hogy a nagyban I megrendelő elárn-sitő rendelvényeik el ne hanyagolja, különben .legszorgalmasabb műkő dése sem biztosul)atka megélhetését, mert a nagyközönségnek még mindig a lényes kirakatokon álmélkodó soraiból esak ritkán\' kapván megbi-tatást valamely ozíkknek elkészítésére, hát övéivol együtt nélkülösni lett volna kénytelen minden igyekezte daczárai i • Ezen úw t^hál az állam tőkéiének, az addkép^aség fönnállása mel-lett, ihaaanosan szolgáló kisiparosok a tőfepénzet szs,b adu párosok kesébe ^aoldáltattik á íőkél, honnét aztán m, állam kí osi kar ni nemcsak hogy képek nem j volt,\' és ez uton az ipar ttökéletéaedM is.M hanyaga Itatott, hanem a ssabadíjparoa mig egyréast lenyomta a nAmfif megérdemelt diját saját! jóvedelméfiek ismelééére ; egyszersmind a megtakarított tőke, as orsság egytnos inegkárositására egy [másik iránybán lőn! értékesítve: aa éVelT Dta olnmj-ciabáBOKkal küzdő iisblrtikosoknajt ifujtandó uatora-kölclönre 1 !■ ^\'Elt\'kintre éépflnknek a folytonos jólléthez [sibkOVtaága által bővebb kttltekeiipsijezj ázokottságától, a szabadjpar éi tiabaauzaora behoza-tslávsll véletlenül, égyidóben bekövetkezett elmúcsapások kényszerhelyzete* alatt, béliek kisbirtokosainkra nehtzeamu maga a kormány mt raméay- nlfogtá biviUiit üraora nyűge, aüil qs igyekezett LÍszabaditani brtaág 1 kisbirtOKOáait egy orsnágos .kisblriokosolki Tföldhitelintézetének" léteaitéie álul, jnel dalom, bölcsojéieij akaratú és máélk gazdagodni Aarjó et azonban, fáj-íjtották meg roaa rán is könnyen ibeijpk; — ée bajon: uzeoratÖr-meghatározta a ka- giteni akarván! vénvt hpaott éjs matlábotl De Imi haszna ennek ? 1 . Ai íipar a tpke hatalma alatt ainylik 11 As ipar [nem érheti el az őt megillető jövedelmet ée még mindig a tőkepénzesek gazdagítására van kárhoztátva, hogy ő maga annál mélyebbre, süly ed jen! Valamint ji s^b ad uzsorának korlátot szabott- a törvény, űfcy a szabadiparnak kell, hogy korlátokat húzzon. — £s amit bibázott akkor, midőn az egészben jfönnállott czéhrendszert eltörül te minden átmenet nélkül, azqn hibát kjell, hogy helyreűsto egy njapb törvény által, mely a régi otéh-reddszer előnyeit megtartvn, annak hátrányait megsemmisítse: de az iparoeoktól az űzött iparági jár- -tasságot, szakismeretet megkövetelj. n Mert csupán gyáripar moVett egy nemzet boldogulását képzelni sem leheti Legyen gyáriparés misrfl kitér-- jedettebb as valamely ors^gban, annál boldogabb ana ország, de mert a gyáripart eeakis tanult, kisiparosok emelhetik virágzásra: tartsssék meg a kisipar kellő ^rejében, hogy as itt képzett munkátok a gyáripar emeléséi e képesítve legyenek és nz Önfentaytáai küzdelem ne nyomjon el bennöfc minden igyekezetet, minden képességnek kifej lúd he tété t! Legyen verseny a kit- ét gyár-\' ipar között; de amit, a tőkepénr a nagybani termelétnél elérni képet, azt ellensúlyozza a kitipar haladottsága éi as. ez Utal nyújtott előny, ugy az ipar szerezte tőke nem jut egyetek keiébe ét tz állam ii megkapja fz őj megillető részt anélkül, hogy az egyet polgárok életképeiségo lenne vetzőlyeztetvei jogos követel* mények behajtááa általi Febtebbi cuiokOnk kapósán kösöljük ae#alsó-ltodvai ipuHársolatosík a képriwlő-háslios intézett alábbi kérvényét, illstve em-lék iratát, melyre vánatkozólig tzon ólnjank-nak adunk kifejezést, hogy kívánttoc, mi-aaerint namoitk helybeli iparos egyletünk, de u omágbto levő Ossses baaonló táraala-tok moigalmat indítsanak meg aa ipartör-vény reviiiéja s aa iparoaok aoraán leendő javítást elffmozditő intézkedések attrgöléee tárgyában. Egy kimerítő kérvény • képvl-belőháihoz Mélyen tisztelt képviselőház: \' • Tiz éve mult el annak, hogy a törvényhozás által megalkotott ipartörvény fletbe lépett s aegisa alatt az ipsuosok sorú nemcsak hogy nem jsvult, hanem annyira sllssállt, mikép az iparosok leg-nsgyobb része maholnap kénytelen lesz iparát abbanhagyni, i magát éi családját napszámból szerzett filléreiből fönntartani; . * Megvagyunk győződ ve, mikép a törvényhozás intentiója nem as volt, a mi eléretett; de levvé való az, miként az ipar törvény hazánkban, különösen s kézműipart, teljesen tönkretette, valamint tönkretette a ftldmives osztály legnagyobb részét az 1865J8. évi XXXI. térvény. Üt hadd beszéljenek a számok. — Ostk magában a szorosabb értelemben vett Magyarországban, a Királyhágón Innen és túli rést, iparral foglalkozik 87,013 egyén, ensk közül Mgéd nélkül dolgozik: a) városokban 35,986, b)\'kisebb helyeken ff,519. l-t segéddel: városokba^ 17,985; kisébb helyeken 5136. S—é segéddel: igy mi marMt jfáírs! egípb a kistér malőnek, misthjágV ás uijiÓTások kör- mei köné vsti Ufk boaaét a jö a) városokban 2843; b) kisebb hdyeken \|86. 5-6 segíMdtí: a) tárotokban tifáf, b) klsébb helyeken 74. Több Mféélfí; a) Hmmáhaa l«ll, ti HM Myeket STl. I tMt tokái u Imi Iparénak néiltl M Iparit l M • H»g V» M Mk MH te A* i«n kévén képsa tpnrát MM H<Mil tf; ht mtad-Wl «Mf ul, hegy I a»g?ár állam te MI fagtalkeeott ipar EL lakát 10 év alatt m MÉifc Im 4C IVHpI Mi UivfOO i MŰK M váfin, hé esáma aH\| m sáéttink ál fin ijttn _, M raji! «l a 650,000-et; való ijesitó Ki(j- okát mi leginkább ibbu Iái-taá, hogy áUnmaakbes u ipsr eesnmi tArvfnyee védelemben tem résie-ei. tél maga u ipartörvény, melynek hvaiáas volna u ipar fejlesztésére jóté-keayea hatni, határozottan meggátolja iü. i egyfelől az azzal foglalkozókat kAsftayftart tesu, addig másfeléi fin-ssariasztjé mindazokat kik netán e pályára tépni akarattal! hivatkozással br-nának; az ipartörvény agjanis mindjárt u 1 § ben valamely ipar ütéséhez nem hiváa egyebet, mint hogy az illstó atgy* kon vagf nagykoruaitott legyen,\' i hogy iparűzési; szándékát a közigazgatási ható tágnál bejelentse, — hogy rendesen ta-nulta-e? hogy érti-e az ttzni szándékolt ipart T sióba sem jön; sói még az sem kívántatik meg tóle, hogy nhyjyarhonos legyen finnek azután 4z a következése, .hogy idegenek és kontárok, kik nm az illám kiadásához nem jávnlnnk, sem az üiő.t ipart oem értik, vesze^íe^s konkurren-ciát teremtenek i a közönség nem te-hintve azt, hogy ilyenek Által termelt \'\'iparcsikkek rósz- és hasznavehetetlenek, mert olcsóbban jut hozzá, szükségletét ezektói eseraé be; hogy ilyenekkel a szakérté iparos oem versenyezhet, az természetes ; mert mig egy felél bersülete nem engedi, hogy iparaikkeit összetákolja, addig másfelől a nagy adé s az iparűzéshez asükségee befektetési nagyobb tóke hiányában szükségletének másod-, sói har-l madkézbél beszerzése a termelést nebeziti e aránylag drágítja, miból önként folyik, hogy az kiválóan az iparral házilag foglalkozó mkértó iparos; pedig ez a nagy többség ipara a tán magát és családját fon-tartani nem képes. De van a törvény föntidézett ren-d^keaésÉnek egy más, következményeiben igen hátrányos és káros eredménye is; iparos miamiinkban csak az lesz, a ki máaként megélni nem tud, kit tehát az élstftatartáai ösztön kerget e térre. A a Ilyen pedig mihelyt annyira ment, hogy az ipar valamely ágának elemeivel megismerteit, fölcsap iparosnak, s ha netán tanítója megtagadja a képességi bizonyítvány kiadását, elmegy vsgál addig, mig nagykora nem lesz, vagy nagykorúéitja magát éa azatán Iparftzéai szándékát a közigazgatási hatóságnál bejelenti, ftzi iparát a nélkül, hogy szt értené. Hogy ily esetek az államban megszámlálhatatlan mennyiségben vannsk, kogy esek az ipar fejlesztésére kártéko-I nyan hatnak, bizonyítgatni fölöslegeinek \| tartjuk.\', tféSyen tisztelt képviselőház 1 Az! államnak\' belső jóléte, virágzása, polgáraink gazdagsága annál fejlettebb, s annál nagyobb, minél több ez iparral foglalkozók száma, s minél képesebb az őstermelés* sdta nyers anysg földolgozására, s ha ez áll, pedig állani kell, akkor első sorban az állam érdeke, miként az ipar államunkban megerősödjön és virágozzék, az álism érdeke, miként mennél többen legyenek azok, kik iparral [ foglalkoznak. Pedig e tekintetben államnak még aafjea hátra maradt, mert mig Európa többi államaiban az fisszlakosoktf J-a fsgjelksaik iparral, addig államunkban j arséaak csak alig \'j, %-a fia ipart, mely kanlméay elég leveróíeg tárja elénk fej-kzina giiáaságnsk szomorú állapetát Mndtiehea hogy segíteni kall, beismeri áfiassaakhn minden helyem gondolkozó iffikr, mag k tedftli a nagy maigsless ti káayhea, csakhogy eredményt és mikor ? est nem tad je senki, Aj l\|Ér-lérvéey revíziója ethaUnanU, a salkség ákal parancsolt tény j a térvényhoeás nemes fa adata azt akként kareestil vinni, hogy ea által az iparos osztály gynrnpod-)ék, a* Ipar emelkedjék, s Mi nemcsak •zárt kell tesai, mert aa Ipar a nemzet ptdlisal lényen* közi tekintélyes he* M hfel eJt hanem aaérl is, meri tt léé amlai is. 610,000 állampolgár ezls-•entféj* ve* kérdésben, ensn 060,000 ÉHsmpstplr pedig t jövedelmi adó 19 gÉHyétiis sgyftadéasmsÉtél ülislrtnltn he líuag mm t lognlsíseajsifc osztály IH Héti JHaésAoi ekét náértaiÉ meg lé OUM> ín tié riaptf nynft mát etfg tekintélyee állami vagyont s megérdemli, hogy tovább fejlét étkében • tArvéeyboeáa Wiedea silisems Ml uabad Iptr Uvtl vagyan fttm óhajtják a régi cséhrendnert hi ét tltnut istésményeivel visenaálll de s mi abban helyet ét gyakorlati J ut i kor igéayei snerint jstítvs, véaybe óhajtjuk föltenni; midőn ipartérvéey reviziéját ssi is mély\| lettel hérjtk, az ^{otaaa megalkotandó iptriérvónyben kimoodandónak tartják t) Uogy ipart a magyar állam nrtM létén csak az tzhet, kl ez állam teMla kének honosa, nagykorúságát elérte, tágy Uagykorusitását kietzkösölte. h) Ki uftsal szándékolt ipart rmid-l szerezen tanulta s erről as Illetékes inar-társulat t czélra lálaazfott bizottságától kiállított ssabálysaM bizonyítványt io-\| iathat föl. s legalább1 két évig minti segéd gyakorlatban volt c) Hogy as Iparos Iparfisési szándékát ne a közigazgatási hatóságnál, hatem a helybeli ipartársalstnál legyen köteles bejelenteni, a a közigazgatási hatóságot a fölvételről aa ipartársulat ér\'tesits^J d) Ilogy minden iparos\' köteleattisék a helybeli ipartársnlat tagja lenni, ajan- I bak az államkormány által mtgtrósÉeit ■alapszabályaít tiszteletben tartani. t) Hogy t hatóági engedélytóliföl-tételezett iparágak fizésének engedélyezése előtt a helybeli ipartártalat meg-hallgattassak. f) Hogy a mester, segéd és taoincz közötti vlazonyok elintézése az ipartérsu* lat hatásköréhez utasittaasék. g) Hogy ax ipartáraalat által haott határosatok fölött másod és utolső fika-leg ne a kösigazgatáaí hatóság, htnem egy n kereskedelmi és iparkamarákéhoz haaonló módon a szft^ségsshes képelt ss állam terfiletén rendszerezitendó, értő mdrelt iparosokból álló iparkamara határozzon. Mindetek ha u ipartörvényben vétetaea és u iparosok fi gye ssjái lükbe tétetik le, megvegyünk győz hogy iperunk rövid idő alatt jelent b«l«dásnak főig örvendeni, s államunk tafinik as ipar tarén az iparlovagok kája lenni. A fóntieken kívül iparunk elő tása czéljából szükséges és tovább halasztható as iparbankok fölállítása az iparos jutányos kamat és előny öt tételek mellett kölcsönt kspjon. £ banV- alapját maguk az ipi képesek előállítani, csak a törvény az iniciatifát kezébe vegye. Mélyen tisstelt képviselőházi Nyiltaü, leleplezetlenül szólunklipa runk és msgunk helyzetéről; Jettfill est azon tudatban* hogy midőn az ipar érdet kében szavunkat emeltük, ezt hazánk t a magyar állam jól fölfogott érdekfibeh Is ttszszfik^ X Jl y Egész bizalommal tesaszük tehu Borsunkat a mélyen tisztelt képviselóbáz kezeibe, azon teeggyözódéstól áthatva, hogy alázatos kérévényünkben előadottakat becses figyelmére méltatni s a kérteknek a törvényre emelése által,] iparnak kétségbeesett helyzetén segiten kegyet leend. Mit midőn izmételve alázattal kérnénk, hazafias tisztelettel vegyünk á mélyen tisztelt képviselőháznak aléyatos szolgál: az alsólendvai OoUnár Jámoi, Sopecsky \\j6utft v. tag. Adorján Pál, V. tag- •ah karét. Már taéamáMmk nm ea .Adria* me\|y sssrty támlái tfhéül hat mifiékr kivénU atNki, Uff spsatul 15 gSahajéTal td\|aéitbaaÉ»n aalfUOat Btbmar jlk, hegy aess) mánsv Uoal4 saár aokat tett Fiamé kihjUlfiLsk sMsmédUésáre. Da még aok tauivhléja tamid hátra, ha kéascn akar lanoni eeea idpre, milu» a —iliii aa aaUrák-magyar vU«ydfc«éal megfog újíttatni. [ ! • Tsd\|sK hegy a magaaabb aérradé körökben éa a magyár oirsaággyttlét nHn pártjában kadrílik qíen MMnHléa ismeretaa, kogy aaan aiiáitáa logikájában feanfoglaltatik hogy non smTMtie, mely jelenleg aa „ Adria1 magyar neamaU baféeáai társulatnak adaúk, nagrobUttaáséU meg oly aránplma, bogy az a társulat\'göabajói seelgülata kiiailaiitáatoek megíelelion. Mwatabkat éa ésaurtll a magyar sajté-baa Oeaaafdnt válaményekat illeUmg még egy kiváló magyar állaslfécfi minden takintetban illatékes lUtatéja hiv^tkoxbatunk,! ki pályája követkestében k franaaieorsaáfU k kwatl ri-saonyokat sa\|éi saemléieta és Ufcaló tanulmányok alapján limerl. ItálJtc melynek balsö értéke éá\|saigor«nu tárgyilagoa jellege nevének nagy takutélyára aaan kérdés tárgyalásának meetani állása aaerint nem saorul a mint a .Osrreapondaeoe dalPaath" már könraboesátá ÍSpontjalban küretkesöleg hang-aik: A dealismns eiaméjét n monarouia két állama karaskaiéaének torén esak a gyakorlati intéakedésdknek sork áltállá mii-énünkről lehet valóéi tani. Teljeean liganaégtajan. éa n gandáaaatí élet Ügyeinek terméssete ellen van. ha mi aa outrákoktói elvárjukl hogy lök bármit is tegyenek aaonj eaélért, hogy mi magyarok a dualismus álto\| hslyreál\|tott jogegyaulfieégat a külfölddel Való kereskadéa torén gyakorlatilag fellhaaatáUiaeeuk. Eaen dolog mireánk torUeik. Magyar-eraaág eddigi Ikösiakadési ée nrasuü politi-kája .éa Fiume adja arra mini a aiükségas aeaköaüket. As omtrák-magyiar Lloyd-dal\| kütött ataraödés terméeaetoean egy ée ugyanm maradt, a mit tenkinsk sem lehet tsemére hányni. A bellle mármaaott ferde viaionyt ssi magyarok Joaak magunk egyenlíthetjük ki Fiume javára, aa áltol, hoky esen magyar kikötőt, ne onnan mfiköoo nemzeti ten-l Íeri hajóaáai társulatot, általában aa Osssea piuma által tlaött hajóköalekedéet, jöröre is h mennyire lehetséges nagyobb snbTantiÓTal támogaasak. \| Csak ba Fiumében egy rersenyképee tengeri\' kikötő* ttiati bonyolódott. MorTeaete agy nemseti hajósáéi tárralatiál ki len egészítve, as oastrák Loyddal taló esernŐdés megujji tatáeájg, biztosíthatunk magunknak mi magyarokjj illetőleg Fiumei magáLak egy megfelelj baaenoi ée léeat azon ütnegek után, melyeket étenkint as oastráa-magjar monarchia lubTantióként a gösbsjózáei hősieket dée javára fisat. A kiadások Fiumeért is a magyar nemssti g6shijésá« társnlaién, illetőleg aa esen társulstnák fizetett eubrantío smaiéee, oly beruhásáspkst képesnek, melyek sson-nal kezdetiek kamatosni ée n tőkét amor-tizálni." Ezen tiieaafiaelée történik a magyar államvaautak i jövedelmének emelkedése által, a garanlirosdtt vasutak jöVMelmeaőeégéra vsló beliatáe által éa lebetaégiesé tsesi szon-kivül szt, hogy aa annak ideién aa oeatrák-magyar Llojanak \'fiaetett sanventióia közt éa a magyar\'nemzeti hejdzásA táreníat közt megoeztaaeék. Ezen kiadásol^nonkivül egye nesen haasnot hajtók a legfonueabb adónza-tökre, a magyar kPsgaadaiápiz ée iparra nésve. Ezen beruházások és ilUdázok Fiume javára, as oraságoak aa állsmkinos különféle úTételi helyzeteiben egyenee baeznot fognak aaolgáltntni ée legerősebben fognak \' járolui ahhoi, bogy Magvaronmág més azon ssás meg esáa millió ntán is beasedueti a kamatokat, melyeket 1661 óta beruházott. mr IttteMét Usstlnak nm WBfWw áMwmmámsksp tar> yilMséilifan leAeivműáhL A kamra •oi\|f(^ baesS\'nijlaeön. méafct A megyéé ■nekj téest n temztéMo. táaal Jámj UmiN Inyiárééék fatálba Up kőié! ŐJf\'Oe, Illetve tNrtmén amivé\' bél- és kalitok a magyar L ipartársulat Pintér alelnök. I du^vaftwá Györyy, tag. Thúlmn EUk, v-Jaf. fiumei kikötö éa t magy tengeri hajdúit (Folytatás éa vége.) \' \|\| eredmény lett t L sUrvejlhogy egyike a lemadanabk éa ieghatalmésabb vasúti társnlatoknak magyar vállalatié Mt minden vonalaival éa birtokaival, a malynk a magyar kerena területén vannak. Hasonló módon ugyennaon rendezet éa Imdi testtel kell eljárni ne oastrák magyar Lleyd-dal.mem-ben. Énen ónéira eaakösökül fel kstaaéllfiIjek a amgyar varatokat ée as Adria ni agyar nemseti kajéeáaí tárealatot Uegleasnsk sántán térttvs anen nagy áldozatok, amelyeket Magyar eraaág vaanü hálénaténsk kiegiakité m bembáaáeek, mlkettösle-riaámmtak érdekében tett, a mely kfiliÉBÉiik majdnem 600 millióra tmsi-hntoah j * ha mámKáiha veaantk aköloeööt a gaüaatMetl vasetakaái, ngy eaen jobb jövedelmet fegnah maié adni. Ha tenort ki-kttönhbftí Fiam éhéi, hereahadt vám >tek eaiaitel. saate Triamtiel eMmWé kp-satly versenyt legYeé képes Icübltonfj leg péiitr Is aa Adria ifcsgim astjjesH \' nseti btiéaés .—IL-fl-i-l levensnpage KBIBnfiUk. I — Beqnleas volt pénteken 9 órakor aa elhnnyt Qrneemain Ignáes fBgymn. tanárért, melyen n tanári testtiet és a fögymn. ifjnság vett réent - fáitesett as időjárás. Még •serdán e^émj n»p esak adó ssö volt, da pénteken neki izmosodott aa idö s most olyan kemény, hogy talán már mégis végre belejutnánk a tél kösepébe. Nem volna osoda, na már aa ég oaaternáiból U elfogyott volna a víz, mert egy jó fél esatondÖ óta annyit kaptunk, hogy már jóformán bele is unhat-tank. Több M* jó kemény időre talán gae-dáink sresa is felderülaet amit öeaintén óhajtunk ie. - — A 741ki M) előtt nagyon oeön-dm aa idl, pedig bah hár velna, ha a derék rendezők Céradosáaa asm ljatoimaetetnék n kösönség, különössé pedig a tánesksdvelö mindkét nembeli fiatal»ág tömkges részvétele áltol. A báli króaikás is kiseáppanik ilvfor-mán ssép ti tatéból. Pedig meáfon tolandó dolog, hogy a fiársáng nagyon revid, sietni ke\|l tanát n mnlelseéesal jja 7-diki pedig egy aee-tendőben ceajk egyszer tér víssss. Tsián még is roaesnl eeftek ? Annál jobU.\'— Rajta tehát, Daráé Miska fogja húzni as ő hangja pedig többet mond minden ssnp ásónál. -t Kemath Lajee á napokban nagyon érdekes levelet intésett i b. Byáry Je-nfbön, mely élénk taaeaágol toesa nsgy flr-ftnnnk a gedogiábaa és régéJaéttanbnn valé iártasaéjgárél. A 4evélet Felsaky Farenes t hó 16 én fogja bemulatni a iégimiti egylet bavi üléeés. 4 Oatakeétm Ismétel. Franesin lapok írják i A tomelée olyan lese, mintha esak aa sülteit aa állam feje lett veina; kivenni aa eaéan beljjírség. 4 aa a kérdés, hegy a diplomaaiai toeltlel aMghivaeeék e, igán hényts, Ml a mmsiásaak nemseti jel atmetoflsamí t i, mit a BanBAny akadályoani. Msgjbsig vas 4 toanlé-il)eség Is. Sgéee bomlekaatát gv nevében e simái Bru kwni lem még M nÖe^ktsmáes. vetamint hely * iesmk% T •P I sarivtneainak bsvái vetkázo hirdetményt Í 40-oé stagyar arany ayaitek beváltáeáVal m földi bankházak és péantni királyi nénetgyminiesterieiMi aaoe utiuritást vették, hon aa 1885. éli jáddir bé l én dékéasé vfló snelvények Uválláaánál k font sterlingnek E\|erlinben rtegMelB áffolyejm rinu Budspeetea éa Béoelio, nemkülönben egétt Németoreságban, \|u Urém beválási idő tartama alatt, ege font sUAleget SOJM né-meá birodalmi márkával, [Páruban padig a Londonra szóló ohequen pwisl árfolyamjának megtelejően 36.21 frantkal!aranyban egyenértékűnek asámitkanalL Jtsll BiiiUbimsnt 1888. évi deeaember LÍő lí-ée. A a. kir. pijttíügt minisztérium. — A smmlt hétem I töpb hidaajnémeti (Abkujj lakóé, köztük Tóróqzi András, na-gvoá jó vásárt obapott Gönczön, S a\| kitűnő áídoknái után vigsh menták baasfeU, meg sem ál ottak a falu kérefnátUg. Itt áatáa a bor jköst sok mindenről bmMwetva. elkerült an ia hbgy, aa. ő komájuk1 a Koráoe Poéta, ki már két éve, bogy Amarmábeu van, menny-nyilsok pénzt küldözget Shaan a feleségének Asután esó ásót LosottJ dl ŰUntá^^stáx [hogy hatan, még pedig aa ettdi\|j na0on euenkesŐ Túröczi András isi pénteken eÜndalnak Ama-rikábs. ngy is történt AWttaaTAróesi sS épen BLsmán vásáron lévő édeenlyjától nem akarván! bdoeuaatlanul altávoaai, nem ment el a többivel, uvy goadolkodvánj bogy ba egy nappal kéeőbb indnllis, kuid utoléri őket vmámely itátién. £s t ssavát adván, hiába borflt nyakába • s e r e t 8 asén fiatal hitveee^ lilába airt 6 éVee fia m 8 évm leánya, hiába hullatták könnyeiket aa öreg apa ée aa poos, eaombaten délutiáh elindult. Eh már Miakoleson a ködöa SeinCa éjeaaka oaQlnpit váu bortól neki szilajodott képaelődéeét egéez éjjel aem aludott. 8 vasárnap reggel Samit-Pétort U elhagyva melynél tovább még eddig nem volt, már megweatokaa ö köny nyei is, Bánréven mig már sokogott, hogy hál hogy is hagyja 6 itt jmeiatolt övéit, mely nél békeeaégeseretőbb, Sgyetértóbb o»nládot a vidék nem ismer; sántán aat a osoléd nem viseli gondiát kftt anép ökrének s s ba as löreg apa kidől, núvajlées a hástájs, SS hold iöldiét mUvelík-e majd rendeeen? De aaért oaak megy a gŐsöl[ halad, Rimaméea, Feled, a itt as utitátrssk által körülvett esejknek mulsleágrs mag mindig könyeső Türóosi Andrást egy i^masaombati derék magyar kereakedő folviJágb«itottz, hogy aa Amerikába éa viaass jasülsaéges útiköltségből 300 írt sdóeetgál kifizethsfi, tokét oaak aaért nem szükségéé itt bagyml esaládját mégha aáját, asután meg Túróou Andráa jurám nem tud .osak magyarul meg tótai, a, «ss«l Ame rikábsn meg nem él, alvégül kigye\'.mének Bpakazua^-a ainoa, > igV -wunpon" fogják Viessa tolonosolui egéas Hidsa-Németi aségy iiéro, melynek Ő kigyelmn bárom évig su rátora volt A meggyÖaK érvek hatottak, Túróczi Andráa uram viawatirt haza. aB. L. — A Bslstenjigylsl alapsaabá lyait a m. k. belUgjminiaater megeröeitvén aa egylet moet már nzgyobb mozgalmat fog inditbatni, n kik aa alapaaabályokat iamerni óhajtanák, forduljanak Saiklay Jánoa titkárhoz (Budspeet, irók te mfivésaek társasága, a nemzeti ssinháa bérházában).. A tagok addigi jalantkeaéaa bizonyítja, bogy a minden tekintetben asép feladatra vállalkozó agyaetlet aa oraaég tár alább eeö réméin is meleg pártfogáers taláJ.jAlapító tagokul addig beléplek: Jókai Hősi Simon Zaigmond ipát, Salamon Ádám ab pi földbirtokáé, dr. Fromm Antal Bndapmtr kara, atene, nagyséfs t a . ^ ségea aaármanéaa m» tevéhhjl eaéimavt, hn egysttal mefjegyeelaiik, mily enéira alkaknaa aa, vajjen bátoa-hiatéa, utasé, kaveaé«S0 léntotl ij végre, begy a Mehetett lovak egyenkint, párenkiat vagy ateyeeével boe# tatnak-e árverés alá. t A bejelentéskor minlea egyes hete-len tett; ló ntán 8 lonnt beiratáai dij fiaatamU mely a kéltségek fodsnésérf fordittatik te viaana semmi eestte aam adatik. 8 A bejelentés adataiért, agy a baj* lentott lovak törVényaeaKl atavnte&ei Ükéiért a bejelentő fatelőe. 8. A bejelentett lovak a bejelentés Borrendjében fognak árverés eM booaéjtatm a tnlajdonoa kivásssgs aaerint egyenkint* \|á-ronkint vagy négyeeével; a mely lé, midőn a aor rá kerül eM nem vaiettetik, utolján marad. 1. Minden bejelentő, mihelyt lovát el-árverée czéljából előveneti, atról igazolványt I, Boay Láaaló iflr-döigaagaté. A reedae tagok máma már kéé-azázrz gyarapodott A v klóban osakénr tagdíj (rendes tsgoknak év I irt alapítóknak agyeseremindenkorra 25 irt) maga bivja fal a kösönség támogatását GyüjtCiv ezerkeu-tőnégünban is van, a It na. kösönség rendel-kesésére. Reméljük, liogyi e asép osélu egylet hölgyeinkben ia Ukm támogatókra fog találni, a mennyiben aa, egyletnek nők ia lehatnak tagjai. — Ümgflnlemá n LOvseég-Világ" aj alakban, batikiedáebaaiJUénh a változz toa iartolommal, melynek yiaatéaá ára egéas évre 10 frt, léi évre Ö frt, évnegyedre 1 irt, ü^krj _I KÖZGAZDASÁG. Löárrerét Kiposvárott i Somogvmegyei gaadaeági egyesület sióimat kiküldött DisdttasgaláluuT 1883. évi snároains 89 én te tolytátójag! Kaposvárott Jéarvaréet rendes. 1. Aa árverés reggel 8 érakW veem kendetét és félbeaaakiilái! nélhtl fbtytettatik eajlg, te éseileg ktvetkeN nap reggeli 8 érától kead ve mindaddig, míg a hejeUitett levek mied árverés, alá kaptokL \| 8. Aa elárvei smptl lovak 1É8 lebr. UMg a biaottség kapóavrflri irodájábfn beje-lentendŐk j anenban a kéelbh bejaUtettak sem üttetnek el aa érveééetlL \| 8. A be jeles téebea a Ssétküldfltt bajé-minta aaerint iairandé a lé nyer. aaelynek előmutatása jegoaitja őt tel n vételár felvételéin Kikiáltási ár minden lóra sgyaránt darabonkint 100 frt; miért ie a minden tulajdonosnak joga van saját lovára árvereani hogy aa aa általa kiváat áron alul el ne keljen. 9. As árverésen foknasteean 5 frtnál kieebb Saaseg nem Ígérhető. 10. Minden vevő, tehát ba a tulajdonos maga tortjs ia meg lovát hötetee n vételár minden 100 irtja után 1 frtot a bisott-aág pénztárába asonnsl lefisetni, mely a költségek fedsaéséra fordittotik. A 10« frten fölüli kieebb öseseg ia 100 forintnak vétetik e tekintetben. 11. A vételár aa árverést bísotttság péostárába azonnal kifisetondő, honnan aat aa eladó legott felveheti s illetőleg felvenni tartosik. 13. Aa árverés batéeégi ssemély köe-bejöttével fog magtartatni. A biaottség saját érdekükben figysi-meztetí a tenyéeztíket, hogy árvorée alá bo-oijtafidó lovaikat n fbnneobi napig bejzlen-toni igtakeasenek, hégy a aaétküldő jegy-nél^ minél teljesebb légyen. A biaottség ietáUókrél is fog gondoe-kodsi, ba eairánt legalább két háttal aa ár-verte előtt megkereetotik. Aa ily istállók dija aat icénybe vevők által iean aa illető istállót ulsjdonoeoknak megtéritondó. Somsaioh Andor elnöic, Makfalvay Géan titkár, Bárány Dénee, Beck Béla, Boronkay Károly, Boenvák Ousstáv. Bottka AntsJ, Dőry Lzjoa, ifj. Egsdy Sándor, Frsyetldtler Vilmoa, Hencs Látsló, Horn Peronos, Jsn-kóvieh Elemér;" Jankovich Gyula, Jankovieh Tivadar, Jeesanzsky Imre, lnkey litván, Kscakovich Sándor, Kaoakofieb Zoltán, Király látván (állatorvoe,) Kund Jenő, Hala-nottí Jenő, liárffy Béla, Márffy Emil, Márffy Jówef, Pear Mátyás, Riehnyovasky Mihály, Robos látván, gróf Somsaicb Adolf, id. gróf Somszioh Imre, gróf Bsécbsnyi Oéaa,itj. gr. Sséohenyi Pál, Tsttán Andor, Varga Béla, Vsadényei Béls, Véssey Mihály, Véasey Sándor, Waohsmann Lao (állatorvoe.) Aa árveraeő biaotteág tagjai: Someaieh Andor elnöklete alatt Bárány Dénee, Frey-elidtler VUmoa, Makíklvay Qéss, Márffy Emil, gróf Somaich Imre, ifj. gr. 8sobényi Imre. A rendező bizottság tagjai: Bosnyák Gusztáv, ifj. Egady Sándor, Horn Faranea, Jemenmky Imre, Knmkovios Zoltán, Msis-notti , Jenő, Pear Mátyás* Biohayevsnky Mihály. As ea ügyre vonatkoaé Isvslsnéssk n biaotteág irodájáhoe Kaposvárra ezimsendők Kapoevárott, 1882. deoeember 11-én. Makfalvay Qéw s.k. iSotwtt\'cA Andor s k. titkár. . etaBk. N y i 111 é r. Livot Emília kisssszony ajánlja msgát I francaim nyelvben való oktatásra. Ajanlatokat elfogad Fisohel Fülöp kőnyvkereekedóee. Fiipia A vasúti menetrend, i Kzsizes Érkeelk lséal S áte iMinyJ Ult m v. al ii u L áfnnnl s« aé) Ll ti éra II 4.11 p. sa Sl si s é. IS fJnvH 1 14 17 B. lé. «l»JStn»fáe. ioampJioamai sa n bj tana I a lén uaiSf. tiPH1 • a. if.li ááli.1 uamd Fetóíe sssrkeanU: TáMá UI88, Táraanarkasaél: Ui é* t* itt ta Art«r«sH hirdetmény. A asty -hsaosai kér. _... (ftti?a WHI hUlinl tétetik, kw* Qnk* Mii TtiMv VA+má véfrskúliiáiik 14 Assa «« imi í I stisli\|grfiii\|ttil M mm mm eüsat 68 Irt t» ki. H 111 Ur U napjától Unsauk. »l frt 56 kr. per, 6 irt Itt W fa mU<tá, I frt !• még m tohaágek iránti végrehajtási \| % égriaavaaett leír. WiThjÉik te- \' rtwii-.s tarteeá torsiéi »5. se. ijkvbeu ™ »M«e Uaaiéné, sxUl. Bagó Anna tulajdonául [ kivett f 1 sem. 171 hraa. alatt foké t 108 B fcfr* W<üH váluágktiteles f 2 sors. 181. T m< fii tara becealt váltság kötelek f 3 * 18 hraa. 202 írtra beostflt váltslgkMa-2 ingatlanok, még boraíai 13 u. ijkvbon Pi 1 1—1 socaa. alatt felveit iugatlauokbjil Ö»eó lasll ilíetfi 2í>l frtrn becsalt led r^fsz erdí áe tagetö Uletftségjpl rgyau t8#3.vi január M 24. napján délelőtt 10 órakor a bortfai ™ fcfeaágbiró háxáuái felperesi ügyvéd jTuboly Tikter vagy helyettese köíbejtHtévof meg-Hatandó nyilvános Árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kilett Ibeesár. Árverezni kivánók tartósnak a beosár 10f if %áoepénaben vagy óvadékképp papiban a " leküldött keaéhea letenni. VevÖ kötelei a vételért 3 egyenlő üéaalelben ínég pedig : aa árverés jogerőre év onelkedáeétól számítandó 16 uap ajalt, a gy íbi»odikat ugyanattól 30 nap alatt, ia kar-Iflj raadikat ^tgvanattól 60 nap alatt, iuinden . egres részlet után aa árverés napjától Tij\'simítandó kamatokkal egytítt es árverést Hl tételek beu magbatároeott be1)ou és njóddaa-• tök Marifit lataetni. Eaen hirdetmény kibocaátáaávsl \| agy-Imlleg megállapitett árvfréei foltétolok, a-— hivatalos áták alatt a nsgy ksnizasi Jcir. trv-•aák tikvi osztályánál • Bojrsfa kOaség M e\|61ját óságánál megtskintbstók. Aa elrendelt árvrráa a fontirt tikvbon fleljegyaeudS. Aa árverési hirdetmény a tkvi hátóaág-nál kifiiggessiéa agy Borsfán ■ a \| saom t I saádoa kBia^gekben kOrtkáa át kifiggMatte ! kalybeli hírlapban egy itben baiktatw általi kBuététetik. Aa árreráa ttüaalláaáre a latanyei kir.l jkarótág luagkerMtetik. r Hirdetések; II. árvartel feltételek. 1) Árveráa alá boccáttáttnak a fent- j irt ingatlanok. „i ! Kikiáltási ár a bemár aa ingatlanok \| a killatttt «gy liatáruapon a bettáron alul i ia el fotnaki adatni. t) Ámul kiváaák ftartttnak a bee* ár 10\|ál kátepáMbo vagy án likkápMpa-a li^ftláM kMire lataijái, l)Vtv6 kttaiM a vátaiárt hlLm cgyenló ráteiWbeu pedig m «iuöt\| I aa Urarés Mffátó! Mátaitaodó 15 nap tówt, a mér aodUtai agyaanaoe aapiál náknitifadó 1 hónap alatt, aa utolsó ilwlitit peák ugyanazon tttptol saámiUndó 60 nap aktt Mindén egyM vételári résalt: után aa árvtrásitatjától saá-mitándó 61 kwnattal egyfltt t\| bírói letétek tárgyában 89it9j8l. m. a]i Ubooaájtott i\|. »in. rendeletben meghalároibtt mód sae-unt a nsgy-kaaisMi kir. liil mint Istáti pásatárnál leftaetni. A báaatpána utolió tWttbe fog be-Máafittatni. \\ L) Vsvfl kütőim m épillstntst a birtokba lépi.* napjától tOakár ellen mstositanl. 5. Aa árverés jogarán ettelkedáéekor vevíi a msgvett Ingatlu bártoljába lép, — msgjtpMletváa, hogy a vetrdnék vételi bl-aonyjtvány aa 1881 évi 66 t. oá intéakedé-•éhes képMt osak aa saetben tág kiadatni, ka as árverés napjától saámitott! 15 nap a. aa idjteett U oa. ÍÍ87 fi a hatáakadiséaak mag-Melfl ntóajánlat nen tétetik \| A birtokba lépés napjátóh a magvett ingatlan hasana éa terhel a ivevot illetik 6.) A tulajdonjog bakableáéM osak a vételár Aa a kamatainak teljes loBaetése a tán fog n vev6 javára hivatalból eUktoOltetoL A kincstári Illeték a vevfit \'terheli. 7.) A meonyibeta vevíl aa árverési fel tételek bármelyikének eleget nem tenne, a magvett ingatlan aa érdekeltek bármelyikének kérelmére aa 1881 évi 60 i oa. 186 \|. értelmében vev6 vssaéljére éa költségére báoatoénaétiek alvesatéM mellett ujabb érve-rés alá boetátiatik s osnpán ogy batáridó kitOaéM melleit aa elfibbi bees illetólsg vétel áron alul is eladslik, s a mulasató vevő a vételár kOlOnbOaatét megtéríteni tartó tik, meljbe aaauban elvasatett bánatpénae besaá-mittatik. Ha aa ingatlan aa ujabbi urerésen aa elébkjlnéf nagyobb áron adatnék jel, á vételár többlet a mulaMtó vevót nem illeti. Nagy Karnisán a kir trvaaék. mint tlkvl hatásig 1881 évi okt bé 14 ikj papján tartott flftésébO. 8 1—1 U Elektro-homöopathia. U aj elek(r0bomöop«lhlk06 gytfgyszerek minden betegség g)óg}itiaá\|Art hatás tek in telében felülmúlják u eddig iimeit gyógyreudnzereket. Kimeritó tankdnyv 9 frt, 11)88 9^12 (i.U TKK A. homöopsthikus központi gyóeynertár, 6EKFBEN. F6rak táí minden o\|ri* á,gra. > )ÍÍ Magyirornági főraktár : Budapest. GyógyszertAr• birodalmi Nádorhoz váczi-U ut 17. ComulUló orvos: Dr. Felrhínann A. C\'norváa. Héké«m. OOOOOOOOQ CCOCCCC OOOOOOOOOOOJ hirdetés A krrrtkedrlnii ti ipát hátik rétzrénytanulni Xagy-hai\\i:.%nn ezennel közhírré te»zi, hogy aa igazgatóság t folyó évi deczember 23-án tartott űléaben az alapszabályok 10. §ában körülírt jogának alapján m% intézet rém%« T^uyiékéJéRfk klegéMltéM ezéljából minden rjész-Tíny után 20 frtból álló nj befizetést elhatározott. E befizetés teljesítésének záros határnapján! jövő 1883. évi márc. ntolsó napja tűzetik ki; megjegyeztetik mégis, hogy « résjet befizetésébe a közgyűlés által meghatározandó 1882. évi osztalék — szelvény értéke betudatik. I Egyúttal Órtesittetnek a tisztelt Részvényesek, hogy miután a teljesítendő uj befizetés után a részvények befizetett éittéke 120 írt leszen, az eddig forgalomban volt ideiglenes részjegyek ujaikkal, még pedig ISO frt befizetésről uélé révjegyekkel fogtak kicseréltetőI. aszkötollietése végeit felkéretnek a tisztelt réasvé-iqrefltk, miaceriiit a rWi részvényeket az intézethez, innen nyert 141 téntrény meüett 1883, márczius l-^3\|-éig beszolgáltatni, poata utján\\hekftldeni szíveskedjenek. Ai uj \|réifcvéjayek rö^id idSr« ezután az\\il!etÖknek kézbeaittetni fognak. Kek Kagy Kanizsán 1882. deczejmber 23-án. k% igflZRatóMfh ] Cocccocoocoooooooocoooooooooooo( 6069,t Pályázati! hirdetménye Ntgy-Kanixuj, táros rendezett ta] nácit\' résftéril a! városi kérkil oriosj áilána mdllyel 20D frtnyí évi fizetés jár piljázit iirdettetik. ] A pályáiul kívánók eddigi nftkftdéii terüket igazoló okmáúy úgy eredetlj vtgr közjegyzőileg^ hitelesített orvoeta* dorj oklevéllel felszerelt k$rvenyQket ezéij birdetmánv keltétAl izátaiUadó 15 láp alaá a városi! polgirinesteri hivatalnál áát halják bei ] Kelt Nagy Kanizsán 1883 jani Z, \| A városi tanácsi 669Í\|82 IBcrjleti hirdetmény Ntgk-Kanlisl város rendezett tapá* csa résiárél közbirré tétetik, hogy a fiámzi téglagyár 1)883, éyi január l&Un regi ell i órakor a legtöbbet ígérőnek béri eadatlk. A fel ételek a városi isAai. vevjkégnlé) betekii Ihelhetók. Kell Nagy Kanizsái) 188B jinaár 3 á$. 5 5961 — 8 A városi tanács. Árlejlési hirdeiményl Nagy Kanizs ról kütbliré tételi oei kongó ntak f< éa (utftzése 1882 a • y árosi tanács ijercmbe kiadatik. A feltételek nél betekinthetók. Kelt Nagy-Kanizsán Mll 6 X- 3 A hrárosi tanács. -rfir város tanácsa réssé-hogy a városi óéz* nutattása, homokozaaa évi január hó 30-la ái lejtés * utján városi számvevősv- 1888 jaadár A fllédva és [szomorúan 4S3 ttkim nemeljj bftfg s j&vO >lé, mertj •4dií»lé siisdwt rnUaésjtsIfo&l hussált — IliBecBiintk. IIISosi»n psdi\| i\'yrn imi» T^döLnek melegfn sviulhatb n Betcgbnrst ev. ifnyTec»U. niírt sMbsa b\'iéges bUonjitéktit, találják saask. bogi a nehéz beteg la a meg-fdslé gyógynerek afknluiw«i.i ilul ixenTedé-1 seitSt inegiikbadultJ Vftgy 1eg»lnbb ii onjhü-lást sssnsit A betegbárát klrsnatni 6orlichek Kl «cystiai kOujTsrua altat \|(Btc», 1. Iitfaa-Mr 6 »«.) ingjaktlldetik \|i\|eg. ügy hogy aj rreudoíónek csakj a leraléiölapért kall S kf kiadni. 1231 1-7 \' mi NEMZETI1 LOVARDA. Az iDjonasn épült Uényel^nesen berendezett • lovardában a főtéren. Naponta nagy elósdás, va-Bár- és flnnepnnpokon 2olöadás elsól délalán 4 órákor második esti fél[8 óraUor. Naponta változó és érdekes^ mji-Bordzattal. A n.üsoro/at magában fog-lalja ; . A msgssapb lovaglás, lóidomitás, és lymussztlkát, továbbá jeleneteket es Tnémajátékokati (Fantomimikát.) Bővebbet a napi jelentések, i 13M 3—• Mély tisatelettal \' \| As IgavgatóaAg. Mffl dTCTÍTÍG 8f CBK Hlk SS Idegek? AsIkUftk tsU)4sakff«U Mcvmíái minden értenek, Mdadsal kStsS Uiriwat Üt-v«UealkS id/igfk k6x»«tíit»#k amily káMabkák aa akiá Jfy ISHafiMk st M«(Wtafs4gSl jfc-laiiyil u. K14 asvkaá kk 4«CW SasasksiMáss, U%mi Krrrfnfr a/»r/U»í JfftmwiUn (ÜB AttU> « H ss mWU ttktí mcm^UmI; Mttdt arci, bmttt, k«k UHUaM iáemek. tT«rflJk»\|»]yáil«(4t. álmaUanaág, mjpin («\|9stSala j íAníJáli)>\| fH alma k brwHiiaHsi Jis Mtjii faiilri IvslMkss gprcaSk. dnguláa, slsd-IlloU nggúiUt (IcjitfrssssMk ksrIMss nöl Htsg-I gjtóedfgi I l»pot5W, Tém«é«y»<g kftaa-M4sj S* oMÍMk>M\|tsJmakf két- éa labrwakttétalb. Az ltt\| elősorolt összes betefsé eoket jígyj;, a gyöáylsmeben eddig előfordultj gyfigyszer sem gyógyít \|oly blaoafoaan és tőkeletesen mint DB : WEUN PBBÜIN-POBA (perulat nftynifyikbóJ Uszitve). — Arial \| ■atlsssáért kazesség vallaltatlk. Efá dÁot ára iáuit<U$al \'együtt i IfrU 80 kr. Raktér j Nkny-Kssttsa: Prager B. Vpiér-SiyaSkWi: iiEr A. «kl «\|Jn ^ ItTaUr JoLfaíiaad 1271 áW iiisiiiiisiSiSss HOFF janos^ maláta-kivonati e^észsfcgi-sör. Ezir isobsr snnak köszöni igisz légét As örvsnd é\'eténk. 58-szor kitüntetve. Kyllvános köaxönet ás Htka módja aa álért gyóiylBredménynek. 1882. augusztus 21-ról egy (ntjjw^f, ki tudja hogy családjában AatáffaZan! orom uralkodik, meri Mityk ki 0 UgirióztatM fi-/e/emrejo^íí okolt, a Hoff János téls sMMtai kistiiménysk^ a maláta hvouati egéwrgi tör ét a kon-: cren/r«\|f\| fnáldta kiroitat hattná-luta folytán meggyógyult, lloir Jánsi itraak es. kir. ndvari siallit^fw kir. (tahácaoi, a korsass sraoy 4wéiakéiaaik tulajdouota, s flbb poroai é» nébet rwd tort fiának s Hoff Jaoos fék nlalaU kitonategyaaült gj»-roaaaak, Ls\'l«igtöbbaur6paialUiDU dr.ssal. Utója. ,Béo\| Braontr-Strsisé 8. »«. Egyetlen leányom, ki már Ot áv óta hevei köhögés- és mallfiéjásban saenved, a legirtóatatóbb félelemre adott ákpt; akkor lettem tigvel-mextetve Önnek egy hírlapi Itir- • dolmányért, malynek küvetkeaté-bon aa[nn] jeles malátasOrébfll egy kísérleti kUldsméuyt hoaattan. Ezóta iá6\| fia aaas jan. l-tfil, jul. elééig bisanálta leányom a ma láluiürt, Vhlamint I a konoiootrált , nialkta\|ivdnal(\|t éi oly jelentéko-nyoji jiviiL hogy már most is tel* ieseii elégségesnek mondhatjuk. Mi piiidnyájan gyermekünk életének b4gmeDtö)eként tekintjük Ont a arOai bálára kOtelosve érea-rtlkl naiguiikat NSBBSrkt 1882. 24. Tisstalotlol lobi \| H. IfölabTrtokosnS Neuinsrtkhan, S tájoi orssftghan. K vkléll heff János-féle asláta klyoaat , sfészaégl sör árai: Malits Mkl R&r 1 üteg 60 kr.. fi üveg 3 frt ÍO k«., u üreg fi írt. » ItéS 16 ffktllS Iflfíg 30 irt. »/,, kiló aéfiks áMUil. í frt 40 kr II. 1 frt. 60 kjr. 1)1 11 irt, {Nsgyobb miunyi-■énét mbbit) Mniáta nakorta 1 neiké co kr. I^ÍM VJaaoskA ta) Pr.eparélt gyérliiikiuPHUkliUlint 1 (rt K»n«cn-trallTm»l<(WkÍToáat 1 öreg 1 frt, 60 kréfl iai Msléta-asvé egy ciomng 60 kr,» 30 knrtj lUr kéf mkbts-nrdA bü kr. NMlMr\'i \| Fewthoffir Jó««ef, Srtém a SUiii; IZala-Egtnuttu: Hu-blmfky[áSffs fspmOw.- llOlter P., { Katihtlytn: WBu»cb Ferenci; Kmtmi-rsa;\' Latfeaig Ojr.: Ksheaás: Bebr\' B.; . fíirdidaá: Ku<). Hochriugpr gy->BT«e-aáWkt SslsM ft Lux; liamlal ás^KéUUa Mi 1.\', JÜrmmétm: Sain-, vsraj gjtóryj; 8píter Sándor; Ktiét ;M«ák T. és Ba ; ¥wraia«sdhi; Ciolluod \|nq(ts gyógyít. \',r 91—17 I 15648\|tkvL 1882. Árverési hirdetmény. A kaneefári kir. I»ak mint tkvi hatáság rásaávol k\'Wúrvé tétetik, ^egy Fiaóbar Igaáes ■ végrsllajlatónak Ferenc Jáaea p. sasnt királyi jakáe végrehajtatást sasavadS ellen 63 frt SO kr tfke és járulékai iránti végrakajtáai ügyében végrehajtást seeaveátk-nek a perregi 196 ssám tikvken A f 1188 km a. falveti ingatlanból való s tartoséká-val együtt 17) írtra boosOlt illetfisége aa Oe vogy Ferenci Jánosoé javára bekebelezett Sevegve jog íentartása mellett aa 1881 évi fabrnár hó 15 napján d. e. 10 órakor Perre-gon a kfiaség bálánál megtartandó nvilvánoa árverésen bee^árou alul is eladatni iog. Kikiáltási ár a fennebb kitett beoaár. Arvorexiii kívánók tartoznak a baosár lOs-át késtnénabon vagy óvadákképaa papírban a kikdldütt keséhez letenni. . Vevő kötelei a váteiárt bárom egyenlÓ résxletban még pedig aa alsót aa árverés iog* erőro emalkadéaétd saámitva 30 nap alatt, a 8. at ugyanattól 60 nap alatt, a 3-at ugyanattól 90 nap alatt, a kaposvári m. kir. adó-hivatalábos lefizetni. Eaen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított árverési feltételek aa alulirt Ükvi hatáságnál (megyeház ÍOldsxint balra 87 saám) a hivatalos órák alatt, — nem külömbon a porrogi község «el6!járóaá-gánál megtekinthetők. Kaposvárott, 1882 nov. 15-én Kir. tsxek tíkvi hivatala. 3 l-l Áluirott mérnők álul pö- rös U^jtejtbenazükeégelt^^ rajy.i másolatok fea egyéb rajzok, továbbá eredeti tárrajtok, hiteleei tervrajzok és birtokkönyvek olyj földbirtokoaok részére, kik ilyenekkel még nem birnak, a lehető legrövidebb időben mérsékeltdi mellett, mely eaetleKrészletekbeni ia elíogadtotik, eaeteshetők meg. Y értény Hiklés oklevoa mérnök. (alÓbb kisnémot) most Zrinyi-utcxa GCO. 2 1—8 A gyár felhagyása végett! Csak 8 frt 50kr. ^t 58 danb V Brittania KZCST-EVŐ.KÉSZLET gyári pátent bélyeggel. Halljátok, lássátok és csodáljátok! Egy valódi aagol elpusztithatlan. ssn-.bsdalmazott étel* és dssssrt-készlet finom nehéa és massiv Brlttanla-esüiiböl, mely a valódi ezüsttől majd egy rangba helyéé-heti a a melynek fehérségéért 05 é vi hasa;n á lat után én írásbeli jótiláat adok. Ezen garnitúra etöbb több mint 80 írtba került és most ka áráaak negyedrészéért adatik. S drb. kStüDŐ Sriltasis exütt-kii 2 frt » S drb. síbéa Hritania ctüit-rtlla 1 M\|M S drb. aabfe mUaiv Brittana esflat-kaail 1 frljíO 11 ófb. ntbéa tniuhr BriL^sűit kévés kanál 1 fr* 10 1 drb. Dfb« oímít BriL-eriat Ia»—wt 1 frt »0 I drb. mWi mémh BriL-eöit Ujmtr« 00 S étb. Itgfboiftabb Brit-«z&( pohártiloa 1 írt — S drb. Utfloő Brit-ex. deuert- ésnwsakkéa 1 &t S 4b. Mbéa Brit-etöat deaatrt rrila 1 M S drb. WgfiBoávabl kéaüutó (raalet) 1 frt M»b. I\|k Brit.«, tracbiroaö (kés 4 t»D») 1 fttiSC k érb. \' lik \'tt Mindaz &8 drb., mely a fennebb! gyári bélyeggel van pundroava, kerti csak Kasn tárgyak egyenkint ia a fön tebbi árakért adatnak a mogrendelóknek, de a kí mint az 88 drbot megrendeli H frt 35 kr. helyett miudegyatvéve osak 8.00 krért megkapja ru»üwjíiar c febwmi ia kit MW« mii ciigtk Utat HrdeltH gU- niturik nm «stéát b Tttuifll asIslbSt wMkia wkaimw n«T hkii5>« v»jjr aérgikki vAhab, Hn a a hgrtitSabbldS aktt m fekete .iWUu uraik I oldalról ^tolUltk. La bagy ssSs Mipaaliltuk caab as tew ilMaa UMtai tagr poktai nutovít aadUtt l«UifcsisJ. • oíy mtf Naéaléask tsÜSssiÜK L. Nrtkem, Brittania SUker-Faferlck Haaptds^t 1. aUrin Theresis-^toaa Mk 8a. ■K" A ktMk a MnéMs MSa í« katndao iksSty sékai tl jele s rtiu Kyomatott Flsrftfjl ftüop ln^talajdotanál, Nitfy Hiimsiáa 181) 3 MAII). Nagy-Kanizsa 1883. szerdán, január t04n flaM W Mtet-butiig tyinétom* Illa ___Iftk - Ggétt éVrt I At 4 K Negyedévre I K I t> batlfcea Müuor I t ke. Otalw kirditéanll 6 bt. tWr#\|4ij 3ft kr. iWrti • afték hivataloa hirdetmé \| t«k » kr Utyegdtjon MÜ 100 mtig I írt, aaoetol minden Máért \'I kr. MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS fcWYES- TmALMü LAP. ! A Nagy-Kenusai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei (Így védegylet, al Nagy Kanizsai- őa mlzalai takaimpénzfiiiak, Bankegyesület és Kereskedelmi jbank hivatalos közlönye.! M E ü I ELEMIK HETENK INT KÉTSZER SZERDÁN GB SZOMBATON, i ■ I. . ■ I • ■ I. ■ ■■ I i i i h muraközi papok nyilatkozata. Hát csakugyan kibujt s stég a zsákból i igaznak bizonvult t\'gmozgalom, mely pár kél éta a muraközi papok kötött csakúgy szűr alatt folyamatban volt, megjeleát s nyilatkozat, hogy ék Zágrábhoz kiváunak tartozni \| Ah! tehát a papok intriguálask Maraközben a magyar nemzeti törekvések kijátszására. Persze s zágrábi egy\' háztnegyb zsírosabb a sovány irombát-helyiDé), a pap zsák pedig — miht rajon-dsmi szokták .— sohasem telik meg. »H\|nc illet laorymae ! És ennek as sgitatiónsk zászlóvivője , a peilaki esperes-plébános, kit mivel i msgyar származású, alig egy éve helye- \| zett S magyar földesúr, mint kegyúr a perlaki javadalombs. Utóbb sztáa kitűnt, hogy s leginkametussbb illyr, dt már későn volt. Hogy azonban a tüske-ssént-gyöjrgyi plébános, a ki született magyar, s s ki csak késóbb tanult horvátul,! ez sz ember, a ki csak pár éve csuklyás barit veit • a kegyúr közbenjárására eaecalariaáltatott s ugyancsak az é Oro-tectiúja következtében kapta meg a magyar kormány, mint kegyúrtól, Murajtőzben a legjobb plébániát, a nyilatkozathoz csatlakozzék, még álmondni sem mertük volna; ez oly csalódás az emberekben, melyet csak sz önzés, sz anyagi érdek hajhászás magyarázhat meg. De éppen jókor jött ezen kiátirán-duláa, éppen akkor, midőn a muraközi iskolai viszonyok megdöbbentő adatai gondolkodóba ejtik az országot, no!legalább egyenesen rámutathatunk, bol {gyökerezik ezen szánalmas oktatási állapotok alánja. A muraközi papság — tisztelet a kivételeknek — eljárása meggyőzheti a nemzetet ét s magyar kormányt, begy ott már uem elégséget a magyarnyelv kötelező oktatásáról szóló törvény, nem Mégséges bármily hszsfiss érzelmű egyházfő, nem elegendé bizonyos számú növen46k\|papok-nak magyar szemináriumokbss való neveltetése, hanem \'komolyan és gyorsan skkot kell látni, hogy egy sz iskolában teljesen érvényre emeltessék a magyar oktatás, mint a templomban is elfoglaljaai öt tört p ne Imi jogalapon megillető jpssát a magyarnyelv; ennek pedig csak egy módja van: as egyházat kiragadni az ottani aemietells-nei pspság kezéból! \|L Ez s feladat vár a jelenlegi magyar kormányra; ós reméljükjbogy ezen tintán közjogi ügyet a papság mint tel jesen illetéktelen faktor tiltakozási ellenére is a nemset jogos igényelnek meg folelóltg már most lehető röVip Idő alatt meg fogja oldani, Addig Is tegyen lépéseket a törvény hatéság s vegye fel a .mursk&ji kérdés" nek a gyűlésteremben elejtett {fonalát. ások az jáldozatók, melyeket nj társadalomi) minden kussáltaága dae/i-rft, minuen. téren hop. VUzonyainkj és teendőink. ,i£a!afl timéit (H M.) Múlt hónap utolsó he tében irotl első csikkünkben visso nyeinkat vázoltuk, & mennyire azok társsdalmi helyzetünkből kifolyólag nyilvánulásra jőnek. Kúszáltaknak nem valami nagy reménynyel kecseg tetőknek találtuk azokat. Rámutat tupk társadalmi állapotaink tartha tatlanságára, aron vigarztalan képre a melyet azok mutatnak \|és annak tzüktégettégére, bogy tzok hói okvetlenül ki kell bontakoznunk, ha nem > akarjuk, hogy hiába valók legyenek Viszonyainkról szólottam múlt ezlkkemben, teendői ikről kellene szólanom most. Ez: utóbbi tokkal nehezebb felftdnt, mint as előbbi, mert vissqoyok mivolta önkénytelenül tűnik ütemeinkbe, I ha körülnézünk, számos jelenségekből könnyen megítélhetjük azokat, mert magunk előtt látjuk fejlődni ja dolgokat a maguk valóságában, az onosatból könnyen meglltiwrketjük az okot s a mit Ön magunk tapasztalunk, ritkán isokott az önámitás azon fokával járni, hogy hamis volna egészen a következtetésekkel Együtt 1 Da a viszonyok, az állapotok ; avitásfcra kellő medokstés eszközöket ajánlani, már sokksl nehezebb dolog. I Nehezebb már azért is, mert as ilyén — a társédalom viszonyait javítani czélsó eszleösök lehetnek bi-sonyoa körülmények között, bizonyos feltételek szániba Vételé vei üdvösek, de viszont nem leljetnek azok; azon-! kivül pedig sok ága-boga van aij ilydn dolognak.; megrögzött hibákat, bármily könnyűeknek Is láttassanak saok él távolithatóknak, toksor nagyon is drastikjis eszközökkel "lehetne csak javítani b ilyenek ajánlgatása nem mindenkinek \|dolga. ,8 a mi i fő; a (lényeges.: az .igazságot nem igen skeretik hallani az emberek. — Van az igazságban valami nyerse-ség, mely kelleme! len ül hat as emberre,! ki első sörbsn maga-magát szereti legjobban. As önmegtagadás pedig igen igen ne-h é a erény. Azért látjuk a legritkábban gyakorolva. Bedig jól megfontolva a dolgot, a társadalmi állapotok javulásának első bi feltétlen iuapkelléke as önmegtagadás. Mig a társadalmunknak minden rétegei többé-kevéshbé es erényt nem fogják bírni, addig ninés kilátás arra, l ogt. egészen jóra furául tKrssdalm Ank 1 ügyei Mert a izeraélyeé\'1 és a pén/t-jáldozathozatalj Mtnegtagadás nélkül nohsena; különösen pedig as első. £t éppen ss első fel I bírnák nagyon kevesen Míg pjénkáldozilok terén társa lalmunkUan jmég\'j műidig dicséretes versenyt I(ltunk \'kifejteni, de neme sak dicséreteseit, hanem lokszor \| magi tztalásra méltót is, eddig a személybe áldozathozatal terén, a hol igen sok esetben I si ssemély önzésének4 ,eljesen hátija kell lépnie, bizony oa hátramenet I tapasztalhatunk, mel) fölötte bénjtólag hat a társadalmi intézmények fejlődésére. A ki elfogulatlan ^szemlélője társadalmunk laiiul alakulásának, lehetetlen, hogy ennek szemébe ne ötlött volna, hogy társadalmunk érezhető-leg bágyadt, MlpnOten az otolsó években. Valami ;sájátnágos fáradtság vett\' erőt rajta, Mint az emberi pbi-sikuro hanyatlásánál szokott, mikor sz elöregszik! Társadalmunk ijeastő módon kezdi veáztieni! éleslátását, as utolsó időben bh ném is jól\' hall* idegein erőt látnsottí venni valami tulfeszitettségj ■ wly azután ast okozza, hogy as erőtpbb inger it< benyo más nélkől vész el. As öregtég .le-hangelttága vett erői ezen a tárta dalmion, mely \'bjinooyot j lidéreznyo mát iolytán kópielen kifejteni erőit, innen származik osztályainak láza erőtlen össsetOggéáe, ibelyeket valahányszor a kényszerűség összehoz látszik rajtajaz sir. erőitetettség, mely megölő betgje a társadalmi Össze tartozóság érzetének éa \|nükaégeeaé gének. Ennek ss állapotnál egyet okéit hiába fűrkétsttüki, tok ! körülmény nek összejáUzáise azokta okosai va lamely társadalom kebelében as ilyen álUpdnt, mely \'táerenctére életerőt nemzetekben, csak átmenet ssOkott lenni ss fctáltykulátnak bisonyot pháaiaa, melyet ha egyszer a nemzet tterénctéten túlélt; követkéznek tsebb ét boldogsbb ntpok. As ilyen önámitáaból származó aléltaág nem lehet igen tartőt, habár egyidőre mindenesetre megbénítja. megakasstja a társadalom tok kerekű gépesetének egészségei mü- ! ködösét. Szokott jtovábbá ily állapot 1 származni bisonyot roes irányokból, melyek a társadalmi életben mérv- \' adósul felülkerekednek. Évekre asámitva a nemset al- ] kotmányös aerája (az utoító ét legújabb) igen rövi^ még, I nem tartjuk ugyan a legszerencsésebb symp-tomának, hogy nemzeti életének ezen vele Összenőtt formájába ia némiing beleuntnak látásik. De egy nemset életében szervea egybefóggésben vannak s nyilatkozások s a mi tüneménynek egy as ok, lehet mát tüneményeknek it az oka. Néhányra oda akarunk mutatni társadalmi életünket vonatkozólag s ha felvetett kérdésünket ,tsijeeen kimeríteni nem is bírjuk, talán egy-egy kifejezett gondolat ezekben az igénytelen torokben gondolkodásra készt. Ez pedig elegendő. Mai társadalmunknak egy car- < dinalis hibája van, mely mindenütt kísért fiélssegtégével. A 1 átaz a tl Ez pedig hamis, nem az igentág, a valóság, de tokasor még a árnyéke tem. iNem esünk miatta kétségbe, fog es majd váltósai is, vagy legalább & jobb .meggyőződéinek egyes etetekben tért engedni. De nem lehet tagadni, bogy intésméeyeinek, jótékonyságunk ét mát egyéb téren it, uralkodó jelleg lett* látszat. Hn as ember est beitmerni it hajlandó, nem ssoktéget, hogy mindjárt petti-mintává it legyen; a mi tsázaaunk-nak amúgy\' is kirívó jellemvonáaa. Amaz is, tmes ia akadályoznák a tiszta látást ét útját állják a ja vitásnak ott it, a- hol aa mennt vagy r i > i A tamitiáolra, Oaifra Joháta Sári I Czifra Juhász Sári. FSlolTMta » UrwkilUi kSiatSvelSdéd eyyUtnek U0S Art dvo. l(Ma tartott djíItauoi ntéfyta. \| RÉDEY ISTVÁN. Caifra Jnháaa Sári Aat vette fejébe: Elbagyia galambját, Elcseréli sonát, Dáma leaa belőle. SMféay édes apja, BaafSaj édea aovfa Annyit bénél néki; Dt hüba kéri: Haas fog a taé rajta. Habviayra foeti Baép két pirsa areaát: flsép két piraa araaa Hervatag iew, aaiat a Báaaa, ka levágják. Ishts rokolyáját Isitia tannatérél Leveli, lebéojja, t ujat Slt asagira Bdkifé tsÉytsil. Cbnk eH «sk eéti Két éáaa stAMa, Caak n«M, tatfc aétl 8 aalas sgy tiséai, Kjestsdal s bSnsya. QriÉe Jefcáas Sári Um Mü ■ tel Ott len a templomba\' A» úrfi ia mostan. — Végig megy aa utesán Magát illetgetve, Alig ismer rája, , A midőn maglátja Édea szeretője. Finom a csípője, Büaaka a taiiiáa, A járása kényes, Mintha eaak aaép iényet Gyöngyharmaton járna. Gaifira Jnháat Sári Ne lén olyaa nagyra: Nem ülik aa néked. Nem illet aa téged Aa aa vi pompa. Karton rokolyádat\' Oltsd inkább magadra; Sokksl jobban illik Béeai piroa pmaalik Karosa dankaára. Mosd le két .mesédet, 8»ép selyem rabádat Vsad le, mig nem kéaő, 8 kérleld mag kasargé Baaglny jé anyádat Baagésy jé apádat. Edaa neretődet Vigasatald mag n\|rt, Ne vigyed a sirba, Tameíőbe őket BlaaáUt as nrfl, Nt btjta a stavárt; ]• i \' Nem gondol aa aoh* m\' TíaaU éftslnsstal Ily ssagéay leányra I jt te GWbnMést Sári Ntss maradi stég iuhoe. Budára, vegyi Pestre Aa nrfival titkon. 8aegány édaa apja, 8aagéoy édea anyja Búbánatba aaVa, Kiül a ktlnöbre 8 kesereg miatta. Düledezik, puattal Kis hajlékuk egyre Föveri a duóra, Könyörülő! tkrtja EgyedOl ciakj öaaaa. 8 a két öreg látja 8 nem Un-Ődlk véle: Nines a aire hagyják 8 aa Svákét Jáasák I Már a temetőbe 1 Ellátogat néha Sas fali boatájok 8 ssagkárdi nagy busán J{ltte válahonan Hira a laánjjnak ? , I Hogy t két »reg rá Csak a " fejét Olyat sébajtJ mintha Abba a sébalba\' Lelke ia elsállna. Aat a lány t i feledni Nem tudja, pem képei: Oda van a képe A stivéhta nőve, Miot aa ág tövéhez. Beroskadt a hajlék 8 kél Oftg lutója Most kOltOaik gyászos Saentmihály lován at Örök nyugoyéra. Vártak, (vártak, éh dt ^j^oMT^árnll De jonb^bdgy igy. történt, Jobb. líogy be nem várták: Ugyia iia éti apad na SuvUU ajkjWvbe\', Hogyha matt maglátnák. Olyan ágrét éaskadt Rongy ts mint a váza : Faataní sem kell már, Mégis elég ibatvásy Mindakéi iMja — — Csijfra Julián Sári De megvert ta Itteni Saeretpd detgyttd, Ssfllőla nyugtatnak Mélyet lenn a földben. És aa nrfi Is-----Dt Ne wóljunk felöl® l Nagy nyeaioyneágod Matatja mily jálkta Mindet bkityéhc ^ Aa egész kltban Nineseo a kil aaánion, Hova lehajjsd fejed, Ninos í akkora beiyed A aaélea yllájgonl at a kit ártatlan, caak asjet volna. Ki viieli gjondját, Ha btj érf anyját ? \| Ki lest gyáníolója ? Sas Bsl( csak nézi, SokÜl tloéai Egy átló tóéban, 8 elbírni tlf mUyeh, Hogy atinta aia nétai. Tudta laton \|n\| lár, > Mi n«m jár S#en!? 8 A könnye kicsordul. Nana hír V «ivévaL • • OaütkJ«háaB#8ári Fogy, togy napról-napra, Már föl aa tud kelni 8 ninta a faluban ki Saáatkaanék rajta. Oaak Sas Pali nem tad Nahttltiai fája: Sokkal lebb a lelke, Sokkal hőbb seartlme, Hogy meg ne Boosátna. Megia botsát néki, Msgeeik a lelke: Ott as ágya szélén Leli nap le éjfél Gondolatját lesve. Jt) de nem aagilhat, Nem tudja megváltai A haláltél mé^aaan: Ott hal mag ölében Oaifra Joháaa Sári. Eltemetik oda Apja anyja mellé, A nova kivánta, Egyéb kívánsága Ugy adnos neki többéi Sas Pali ültet a Sójára ▼irágot, 8 minden este, reggel MsgSatöai ItönnyeT Mindenegyik aaálat Éa n nyilik Saépea évről, évre: De Sas Pali karvad. Hervaak^a t mattnak. 8ok tájé emléke. 8 tás tl Is hervadna} De aa a kis árra, Ugytn mjivé lenne? Qondet né mMLM fii nép Ibnftm maelUI társaiénak él u llt^a flwteU ■ÉMp * I ittfcuj i kMMto tyUk kl ottan i magyar botbk hitelét UlmU biráu^l bo I BŰI IÉM WPi tm n okot ^nagyobb ftcl \' ll KM ÜW I mk Mii Padig: Satual reipubtioae rMeek * Aolof lényegével, I supresse ta esto. Bt mUrtsArná kl l garanciául üeszekfttótt borkereskedésnek iü ^ kt M\| 11 politikai pártállás kalőnsböeóeége, j márj skép eridmlsye mutatkozik, meri % ktvlftmben tisztes 11 köt hasznára némtaak hogy Eerepe országai mindig ^ személye* barátságot. Hjtl de \\ nWobb-negyóbb mértékben lesznek bo-Mmeg tagadás. Íme éénnyire eiük jriink fogyasstóirá, £4 hanem Amerika, léjéét, prtkiik\\it erény ei t M i Uitttlt i (óaek, \|mm tak iolguako* nin* áldás, ■Ti>\|ükbm ntnos k&szöaet. 1 ktám khaáfu\|mk tt MMmÍi melynek alapja ninoe, % un ifiili érdemét tan eh dol g o k k a}, me\\ ytk Mátok t eesaaukre HlnAnak. j— Bót ftveteljük á dvoeéreset, et elit li, * tannak u aem dukál. IU * Utsaatot fa annak bajhá-.1 eg vezérré lehetne száműzni I vdalomból, akkor pert te nyom-egészségesebb irányban leneint Igetat társadalmi életünk ösvé-t, mely at elposványosodással efftt De et egysaerre nem megy. Idő jóakarat kell kosai. Társadalmi állapotaink fenye-tö elaiUéeét talán mi eem mutatja íban, mint mulatságaink. legjobb e et annak, hogy még at anyagi veknek eines meg valódi ssentesi-AUk as erkölcsi elv, u igaai esame kikül. Talán sötéten látok. De anelóbbi vtitedek ifjúsága mégis csak más-téppen lépett fel a társadalomban, mint a jelenlegi. Még a társadalmi nemesebb formákat Is jobban tudta megőrizni, mint a mostani 8 a sarkantyús csizma és pötge kalato.mellett volt .valami daliás elegantia fellépésébe! fa k&slekeAfai formában, mely magyarosabb éejgy nemzetibb [ s dacára annak saéretetremfcllóbb ▼olt, mint — általánosan szólva s a , kitételeket mindenütt megengedve, a mai fiatalság. Pedig a mai\'fiatal-ság sem tudósabb és bizonyára nem nemzetibb, mini az előbbi, de ^tagadhatatlanul van "valami nyerseség benne, — mely ttlán kevesbbé ter-méssetee, mint osinált, de a mely legktvéabbé sem szeretetreméltó. Ha[ nemzeti jellegre mutatna es, még megbocsátható volna, épugy, ba a \\ eiviliaatio bizonyos áramlata boata volna magával; —- de sem aa egyik,] sem a másik; van benne valami, a »minek nem igen lebet nevet adni, de kétaéf telenQl, bogy a nemes feladatnak, mely aa ifjúságot mindek időben a társadalmi élstben kötelezve, 1 félreismeréséből 111. Ás élet komolyabb igényei okosták-e ezt, vsgy a tünemény oka másutt keresendő, ast i ventilálni f« lesleges volna. De tény s kétségtelenül sokan érezik is ezt. Olysn kiválóan politikua néptél mint a magyar, mely as alkoV[ máayot élet levegőjében nőtt fel, csak csudálni kell, hogy politikai 1 gon-dolkosáaa, pártáiláss, annyiral befo-[ ly ásol ja társadalmi és magán életét, fannak bizonyos, sokszor nagyon is kétae értékű jelszavak, melyek után in . dul, s melyek igen gyakran elnomá A leendőknek két útját jelöltem ki a mondottakban, ptMgŐbb élet a társadalomban a fiatalság aajosabb részvétele ■ellett • ezt a pezsgőbb életet magyar nemzeti jellé* hassa iii ka cilinderben vagy frakkban is. 8 a politkai \|fa társadalmi életnek átkldaláaa, a kössaellemnek hathatós ébresztése által. I A, kik magukat bivalclttnak értik arra, bogy ebben vwérszerepet játszanak, azokat lassanként követni fogják pindátok, kik a fáaoltam ál latotok súlyát elég sajnosan érezni kénytelenek, A magyar borok külföldön. Bégi Ideje annak, jhogy a magyar borok: Angliában as erótebb ftjok, Frtn ctiaortságban a gyöngébb,1 dl zamatos cséinegeborok és a savanya ujborok -pezsgő gyártáshoz — míg Sveicsben vörfa borok fogyasztókra találtak, ds kivitel még mindig kevés mennyiségre noritkoeott az átlag termeléshez képest, mivel vagy lelketlen bovktpeczek Bzálli tották borainkat, kik a kasa jó hírnevével nem tftródve, bt egyszer jó mlnósé-gfit adtak: kétszer bisotytssn berántották t megrendelőket; j vagy egyes termelóktól történtek bevásárlások és mivel t magyar fsj még mindig tlktlmsi-Isn elem s kereskedés ütésére, egy el-sdá\| alkalmával kiván meggazdagodni és hogy szaporitss, meghamisítja áruit, ami álS hitelét veszti és igy a külföldi borkereskedők teljes bizodalmat mindeddig nem helyezhettek borkereskedelmünkbe Mindezen körülmények {tehát nyűgei voltak horksresksdelmüuknelt ugy, hogy egy-egy bótermés idején t helyett, hogy áldást képezett volnt s termeiére, még kárával járt, mert piacú nem levén asnyira lenyomták a bor árát, hogy a hordó értékesebb volt a bornál s biz igy a nagy termés nem mindsn embernek okosott örömet l Egyesek, kik nUi és módot talál* tak boraik értékesítésért kifelé, meggazdagodtak, kisebb termelók tengódtek. Ezen körülmények által indíttatva, az országos gazdasági egylet kebeléhen szón életrevaló Intézkedés történt öt, hat év elóU, hogy t bortermelőket, kik t küllőiddel üileti összeköttetésbe akarták jönni, csoportba .gyüjték és boraik keselése figyelemben tartatváb, maga as egyesület kösvetitette s kereskedést a küllőiddel, természeteses erkScsi, biztosítékul szolgálván ssját -tekintélyével 1 Nagyban hozzájárult csen szervez* 1 keftés életrehivásához Qreger Mikss, rég 1 idó óta Londonban élé hazánkfiának buz ly viiágrfas pédig legtöbb ternjeszt-imveinkntk ikttklmss vitályiánaJ bóráink fojryiBtólnák sorába lépve olyan ma keresletit dyitott a magyar borok irátl bogy é^pei föntebb nevezett]Gre-gir Oiiksa Londobban éló hazánkfia el-érkékettnek Uláltk az időt Amerikában egy jönálló bontsz&lUtó telepet létesíteni, melynek föladata 1 minél nagyobb meny-njiségét boraiikwk Amerikába telepi-tani lát 1 . \| T \|\| Hogy a \| Wngeri utat nem I összes boráennyieégaók jálljs ki, az tndrkleió oloi. De smint 1 úgynevezett: ptlkczkj éntii vált, tehát 4—6 éves koíábán már minden bőrünk ssállitható hordók-btn Is nélkül, hoiy — kedvezótlep esélyek) kikerülése mellett — s mMrom-lásntk kl Yoluáusk téve. Íózonban ha ennyi éven át >iarto-c, gondozni borainkat, biz ki maiak is jöl {fölkerül és hs esek igen rasgis árért nemlsdhstjuk el, néni sok hasznunk marad kellette, azéit nnrkivl-telUnk növekedésével nálunk is ipkrággá kell müvelnüuk k bortermelést é^i minden olyan fog&toUat alkalmazásba liozni, melyek s bornak természetes eredetiségét érintetlenül Usgyják, de lehetődé te* sslk a pslaczkéreitség állapotát r(hidebb idó tlatt elérni 1 fighsjlstnqk olyan, hogy szűrét után közönségesen már htyeg napok, lmgyoé éjjelik vsnnsk ésez teszi, hogy mustunk csukortartalmának szeuszé leendó átváltozása annyira késleltetik. ▲llg jött erjedésbe, a beállbtt hideg miatt megállj as erjedés és qtak a tsvasii meleg nsnok jöttével veszi ismét kezdetét És ezen kOrolm^ny, meg sz teszi oly Isssuvá boraink fejlődését, miül pln-cséink nyáron át legtöbbuyire hűvösebbek, mintsem a bir kellé gyors áulsku-lását, teljes szesztartalmának kiképiódé-sét elÓ9egithetuékl Azért borkeiwkedelmUnk növeked-\| tével mesterségesen fűtött pinczéket kell elóáltitanuuk, melyekben s«teljes! érettség fokát legkésőbb két év, alatti \'elérik a borok és hamatkbb lesznek világkereskedelmi csikké l esni veit, 4* mnángiotuk. Ni^ mdlioa a tatisi kéntM \|iike( feltóm^ s azért nem la foglal] kettes as ejtiUlMti nemes lélek rftvM ■Ml létével^ mert a kik Ismerték, tudJ ják ki volt q, 1 milyen irányú volt tudják mii veedíetttk benne I Szándéltomj iz volnt, bogy azoá hely, wékm s btldoguh pihenj jó baj Wktai szeretéténélc ^zerény) de látható külsd emlőével tóellwék; nwg, mikes pár száz frt. elég niláa. Arra ijérlétt tehát, légy szives ls] pod utján ai boidottult bjtrüait felhívni, miszerint a sirejníék létesítését hozzájárulásukkal dlósekiíeni szÍT6skedjenek. Réisemról M aláírást 20 friial meg kesdem s eseti oSneget bármikor rended kezésedre bocaáftoit. \| • A BiremlékOn a boUogultat jellemző „áldás, békesség 1" t sér és áUás él sz hogy tu emléket btrátal emelték* —! felirat elegendő { volna. Isten velünk! z. y Ml igen ÖMiieft magunkévá tesszük ezen kegyeléteslsaép indítványt s a felállítandó sircmléicrp esenhel aláirást nyitunk, a magunk részéről, sbos 6 frttsl járulván. I H . vsiéságos tatfar Urt- I el á vls fAyváit árad. Esstjirf om, jas. 6. A sáaesak ás- ! sssksátsk, t vB rohamosan tett! aTabáaka. DaaaatsM, ksneetotes, árokssr. Tekét derékig vis alatt. MitdanOtt ladikon köaishsdnsk á vit\'Ubb msllékstesáke bsksttl, a halár sikorÜvs ss%oraságntak listái Dócsy tlapsrttsetek éjjelre lámpákkal ellátott ladikokkal tqioltófst rsadslt ki Bariay rsa-dóriffnöz ssereensétleaeét elhárítására ialés-kedéaelíst tett. A veselhr nsgyobhodik, t jvis egyre árad. A véazbtzottaág pennsoens^ As eSstOtt utcaikat a hatóság éljolra kivi* lágittsüa. Erés esél a gátakat teljeses tönkre jtsesL Fagy; t vis állása: 602. Possonyhél és Komáromból áradást jelesnek. Táviratok K\\ Zágráb, Ifi. 6. Hint hivatalosan konatatáltatott. ajtemaosioii adóvégrehajtási aavargások alkalmival két ember megöletett s 20 megaebstült. EssakivUl Terkotioa és Komorin iZagoríá) kOastgokben is for dúltak alS savargSsfa. Zágráb, pl 5. A határórvidéki vá Imtáai törvény aa anKsaatillistlsook kivételével átaIában minnrakire (Ő bonyomáat tott.t j - C.ak a fölött aajnálkoa&ak, hogj a ha- I tárvidéki képviMBk »aámát ksaboaitot-1! ték éa hogy a asumbsrákl ksrülot s tálán- 1 tási törvéaybfil k>l>»giato(t, a mi aa Auas-triával függ fi ben levő \\árgyaláaokra való t#4 kintotből történt. Itt mindamellett aat remélik, hogy a vitás kérdéa ugy iog eldönteni, hogy a iiumberájú kerület Horvátoruágboa, illetőleg aa. Citvái loronájihoa tartoaik. Z ág r ab, jasL 6. A muraköspapoága o%j itteni lafban \| kliolsnti, hogy a zágrábi nöepökaégfÖl való elazakitáiukat aem nem aövstelték, asm nLn kívánják. j P áriaJjanl 6i Chanoajr tábornok hirto-\| leit meghalt. 1 • Pária, jas. 5. As össaass lapok sajnálattal taniékeznek meg Ghaooay tábornok Síremléket Grossmann lg-nácznak* Lapunk egy előfizetője s sz slső lendvai társssélet egyik kitűnő slikjs, i követtasó levelet intézte hozzánk i kedves berátim 1 Qrossmsnn Ignács barátunk váratlan s meglepő halála, hogy mily \|leverőleg hatott barátai s. iioeról körében, híven tolmáceolák a fájdalom1-azon auvai, melyek Kováts Bélai bará tunk ajkiról — akkor, midőn uu örök elhunytáról és ez kllialombél egyeiUlnek sson fájdalmai viaézaemlwetéabsn, hogy az ellenállás lelke G(imb^ts. ée annak kardja Chan- Fővárosi levél. január 5-áa Alig indult neki a farsang, máris teljes virágjában van. Nem kevesebb, mint ötvenhárom bál van a legközelebbi .napokra" hirdetve. Izgatottság, buzgói* kodás mindenfelé. Támogatjuk a partién-larixmust, csakhogy tánczolbsssnnk. Nem irtózunk, zalai létünkre a .Nógrádi báltól," czivillétQnkre a ,Tiszti\' kaszinó báljától,* soh\'se volt g}alu a kezünkbe és elsék vagyunk sz „AszUloBok bálján;9 mindig verekedünk, s éjfél után 3 órakor hagyjuk el az .Egyetértés* egyleti bálját. Miodent, mindent megteszünk —1 csakhogy táncaoljunk. Egy kis statisztika soh\'sem árt Lesz az idén báljuk először sz ipsr részéről s mészárosok nik, kOvácssegé-deknek, ssztslosoknsk, borbély- és fod rásssegédeknek, kath. legényeknek, pin-czéreknek és bádogosoknak. Amásodik csoportba sorozhatók a megyei ési városi bálok (e jogczlmek alatt , persse Budspesten táncsolunkI)Következnek sz értelmiségi osztály báljai: Népnevelók, iskolaszékek, jogászok, orvosok, technikusok, egyedül s szegény fllozof-terek maradnak józan, rajztanárok, tisztviselők, szobrászok, festők, tánczvigalmai. Negyedik statust s hadsereg szolgáltatja\'a tiszti bálokkal (számra nézve 6 ilyen lesz;) az egyéves önkénytesek, valamint s honvédek bálja szintén ide sorozható. Egész rendszert lehetne még a megnememlitett mulatságok fajairól felállítani. De hát a ezél Bzekenú/fe eszközöket. Tánczolni, mulatni pedig elég nagy cséll osy volt. Chanesyl táinetéae, ki aaéllindéeben halt meg, Glielouaban mo >t vé^lw. Komárom, 11. Este 7 éra 50 p re. A Dunában a viiáljáa magasaága moat 19 láb. Tegnap {óta a tia öt LQreljket áradt A hajóhíd t eljár ója viiben ál). A vaauttőP átkelő koeainta beiaiap a via öt hövalykot áradt. A hajdhid feljárója riaben áll A va-anttól átkelő kocáikba beoeap a vb; aa emberek rögtönzött dobogóban köaloksdnek. A göakajösási láraa^ág Öaaaea épölstei viaben állanak. A katonuág diesáretea buagalmat iejt ki a nagy uorgalommal ée kitartáaéal épit gátakat. A Vágduna még egvre fölfelé lolyik. Ma sete óta as orőa aaélvihar óriáai hullámokat asdit a gjöngülő gatSzra, a tartani lehet attél, begv esek aom álfák ki aa ostromot. A vág-lidai áa ár eleaakilotla. A Duna tulpart{án él a Vágón tul, a merre a A nemzeti szinház operájának arany nspjsi vsnnsk. Tiltsé köztük van, ez elegendő s helyzet megismertetésére. Az ó négybsvi vendégszereplése vsn hivatva as egész év sivár műsoráért kárpótolni a dalmű közönségét A legkiválóbb operák ismét napirenden vannak. Ismét gyönyörködtünk Huoyady László (ezen opera tegnapi \'efoadásán jelen volt a trónörökös-pár) .Aida," .Sába királynője,• „Próféta,? „llugonolták" szépségeiben Wiltsé- művészetét itt áltslános vonásokbsn megkritizálni akarni, annyit jelentene, mint érdemeiből levonni. Operánk zenekara s balletje, valamint s gondos rendezés tekintetében •csskngysn kitűnőnek mond- CzUk-czakk. Jer« ide, egysaert aaázaája a esaréey táreaairénak. ülj ide mellém a kandallóhoz, oaev égjünk egymáaaal. Régen volt azeréncaém. I Már majdnem a tél felét eascaaoaéess átél- I ttk volna, anélkül, bogy láttak volná a tálét, ugy mint aa rendeeen megjelenni aaokoU árokban a régi jó időkben, mikor még aa ( id^járáa aaeeaélyei nem ejtették kétaégba a \| \|ó tUidmivea gazdát; mikor a lavaaa — ta- 1 taaa vt>H reménjt ébreaatfi derűiével, mikor a nyár meleg, aa Sas eaép varöiSnyea. a tél I kemény kideff, bavaa, aimaakőe volt, a Maga rendje ée módja aaerinU 8 látod édee mnaaáxn, ea a eaeaaátvea ídfijáráa még nekSak táreea-Irikeek ta letjaaea elrontja baugulatnnkat, pedályBnketl hiaxen télen ceak nem irkálunk léi—ál a vieröl, tavasakor a fagyról, télen a astscrtl. esek ssnos komoly áolgek vet-atsai III a vonal alatt pedig a t es. kS-StiMécet mulaitatní akarjuk, "egy begyed átáeaWijál eltijbk MS etea neUemeakádéasal WeeSttek a otanibus alíquid, ea toto niliil, Sil^aal geeáeUiek, ép oly keváeSé aaá-úak, aaáat a mUl kevéaaá magasak, osak laté hit, begy ••fjen valami, a m« pilla-•ara taasralj a geeéelkedé Ubetaéget; nem ta m ím isaéJat, eaak SÜei, egy eaik ÍMeka, múl \|4tákeny váltesalsaeáfel pynjW sm. a mmi peHtikai tárgyak salyea uugei geaieii la, aS eaSUaM Ma, édaa ■Saaám, kaaSM a M basákra taa sa&kségam, «St Htak, aaarSI asétíek : Tarjjesaá kl Mwttosa Stéétof aaára\|asáal, U)ii\| ajkaiddal bea, aagé mm mtm k^k, aaak asar Mesa tudod, hogy Pária ebben a takin- i tatban mindenható. Aat tartemi hogy Ita adi- I vat nagy hatalmú uralkodópőie aaalmakoaarat \| tenne a tejére, a mi kUlönaeni aaép ialéoeel \| bíró nőink aat ia tejükre tennének. — Igaaad van, nem minden aaép, a \' mi divat; de hát azért divat, hOgy nem kall okvetlen aaépnok lennie. Oly mily rettenetes kalapokat lát aa I ember, esernyőnek is beválnék némelyik, különösen, ba oly sovány, méla, ábrándot atemU I nŐ fején van. Nem ia mindenkinek való, ftdea masaám és eok aaép hölgy bisonyosan aem Is sdve-sen tatai Isiére aat a madáriiaaetS báatotöt, mely alatt a aaép aroa ia eokat veaat, bét még aa, amelynek vaaateai valója niaesea. A nova aaebb, mint a formája. Abban is icaaad van, te Borék, beaaé dee aásaa, Rembrandt igen ssápnév, a ai De édea múaaftm, ha nokttnk ntm tetl aaik Valami, másnak! még mindia tetsahetili a a mi vélaményönkl még nem lehetí irányl adó a^ra néava, a sa a divatban asén vagy nam nép. j • De nekam ugf tetasik, hogy valam mágia\'van abban a kalapban, a mi nem igoij tetszetős • — hiszen egyiknek-másiknak, kinek tele arcra vanl talán jól ÍS áll, pikó esik ás eső, de hogy bizonyos kihivé találod jellem Szalamánderl van abban Ab. ndkeé nsm tstisask a mmmmM kstefsa T Jé laMaad vaa, ééea ■Éasáa, m Igaai aigiiMu, mktm mm igea MMMá IkasiNSasM nap mondta egy aaép nő, kogyl valami sna-nyol pceskvéanSk veit egybar, Iki bankákat hamisított, a kinek menaölúaie (kellett, Ilyen kalapét vett tskát a fejére és ^anek homálya alatt aíkarSlt ia magngránist Mit meaugrania? -i- nagyon rosa-azul vagy értastUva, kedvea Saalamanderem ba Uyen vastag tnáallasnáget (égaa elárulni int tárcsairő, akkor ba} lm, I talán el bitied, bogy Rembrandt paaatSataoBk volt, Usasn Rembrandt festő volt, ibaris nagy feétö. Valóban lestÖ volt ? Éöntönöm saives WvilágeeitáeedaL e moat már lobban ia ér-Un annak a kalapnak a jeliénél. Mondd édes aáasáas, nam a SSaépkori német aék hordtak Ilyen kalapakai T \| — Hordták aat atáaek ia,—- áa a aé (aet aisssayekaak tsgjobben álll aaerl aaok (Sbbajrke ráták. — Bb aat saég aeaa Ultotum. Min áenaosare áieaiaendS dianre4»e nésaatarMÉjji kalapWü, oatán a nőknek, a kik horaiákl olyaaf mártiatia kijfejjnést kölosönöe, s Sanoi hogyba 400 at egymás mellett látnál pfcross magad felé köaelednt aat hinnéd ijeatedbao hogy aa Amaaonek íada kelt lel ujia Baáa elölt mag ia futnák ám, lelke másain a jó lesz most e tárgyról elhallgatni! kéaö Mjet van, nem Laeretném, ha ilyen Ram brandt kalapoktél álmomban báborgattamáml Epésként pedig vigiaatalédjál. Tudod, divat, nem tart sokéig, megteszi a köptjál éa ebMn rendeeen Baniaaán ér. Látod moe ■ár olyan aainéroe Uruaaliféléket ia abokái bordani, megéljük még, bogy a aaép mágyai kalpag jön még agyaier divatba, azután imája njra beazélűnk a divátról. Moat pedig maisám, agy rakoasál; meggyujiom a apíntnst, íorr, a tbea dkéaaült pipára moat megint bem élhetünk. y kieaikét váj itnat, — a viá ia gjejtok, ni aSk iSiaiaSI, Uiwik, kegy Mondj valami niép ragéti \' Regéli aaegény kárcaairó 1 A mai világ ben regét A mUsaáli nam aaérl látogatnak meg benneteket, begy Ugét mondjafaak. Oyari maaeknek való aa, USaialt uram,— nana abbé a karba veié, mikor alvalóság legtebbsaSrta)\| tesa a regénysseégen aa osudánab nen\|\|)Us\| nek aeosaaiu ] Igaa, lgna\| éa mindenki saaret vttsaa emMkeanl gyemokéaw maivak mwdad eaodás Usonyos aabseetév^birj • mmm aa amkar «y - 1 • akarnak a aaadáa bfcoaji \| nak, e aiker aa séksr már korának súlyát, jó hogyha aat a terhet legalább pillahainViral i levetheti magáról éa alandalognat ka eunjm aaép idö napsugacaa, virágos .kertjábsn. Mart virágos kert aa .ifjúság. Ée le különösen, — hiszen aat hallottam mindig, hogy ja j múzsák! örökké fiatalok maradnak, idő éslenvészet nem bir velSk, arezukon M örök tajvász, aa élet örök pirja. Hisaen te is tilyeri Vagy, hibár kevés van benned ikertestvéred, a költészet múzsájának sománezából. — Ma hidd aat, rólunk ia lekopik las-aankint a báj ▼ssáM, mb(ylyel különben eaak ti halandók foktatok bennünket falra-házai. Mo de saért megteaaam kívánságodat, mondok egy vagétJ Hal lom, , báliam 1! -f- Egy káíbáal ismerkádtsk mee 1 — Rege nem kosdödiK igy; a királyleány éa a tokbólngéajf hol Van? -I Králkleám nmos, dea saabólegény mag van. Ne saekfta isibe. Tehát egy bálban ismerkedtek meg.1 A mily költöi, lenge termett! vdt 81 a férfi, [oly térmetoa volt 6,e leány, maidnam kinaatiant aa egéaaeégtöl — Hmll — Hét nap maisa nemimet vallott a férfi n nőnek. £e iámét hét napi múlva kedveaS vá-laaat irt a nö a aairklmee Béfinnak. — Szerettem volaa látni a kát levelet —\| Sajnálom, bogy nem boalam el magammal, de mindkétm^sk elejét tndom. A férfi igykiadtea .Legfinomabb Ifimmel sauirkálnám ki! inosnaioit betűkkel ezeket a söröket,; melyskban aaivem aiúrőa ér-eéeest el akarom raondaiii satl AlaS pedig ÍM kUaottk: A legpompásabb halnak át énein I moat készítettem el e haluska bolÜkkeljtlkWm ki eel a levelet s hogy \|obbaa alolyakbásse, tört mákot kia-tenék minden egyei paélre eat Hét bál múlva mégtömnt aa eekSvSj történt (ia bét év «ÍÉt k 1-d\|k hónap 7-dik Hm ! kead érdekelni ea e rege. Háaaeeáguk hetedik napján 7 órakor oate jött baaa a férj. Nagy busán aa aaetal-boe ült éa elköltötte vaosoráját Az asoaeav korán felkelt, elkéazité a reggelit, a erodál kozolt hogy férje 7 órakor reggel még nem megy a műhelybe. A mint ezután bejött a szobába, irtóaatpa látvány táralt eléje, 7 sebből vérezve terült el aa ágy mellett . — Tiniéit: múzsa, maga nagyon nnal-maasá kesd lenni; ee nem rege, söt egyáltalán oemmi; valami régi keeaát melegit fel, e mit velezsi tárram régen tálalt már.olvasói elé; kíméljen meg, ön álmoe, édes mkseám, jobb lese, ka eladni mén. No, ae, Ssalamandar, eaak ne oly ka-regesen. Nevezetes dolog aa, begy abban a párban a 7-es siám lett oly ominozussá. Moedje aaeg röviden, maghalt as a boldogtalan férj* Nem halt mag, valami ron oUóvaLaaar-kálta meg mrgát S mi jutott eezéhe a saerenoeétlennek, hiszen aemmi oka eem volt HL Aa orvoaok megmentették. 8^k vért nem veeetett, aem is volt sok varatani Valája. Mikor eantán felgyógyult, ^mopdotta, bogy boldogtalan esáseárjee törököknek Ab-dnl Aaia, kiről aaintén aet hiresstelték, begy elléval vetett véget életének, ennyire betolt reá, hogv 6 is megpróbálta. Mikor asulán magnéaték eat a lapot, a honnan a sMrenoMtlen seebé aat a hírt vette, ekkor látták, begv ae ennak a lap 7-dik évfolyamának 77idik saAasa volt. 8 se aa egén? Nem regényn dolog ee? Bgv múasálől nem elég regényes. Da a serek beteltek. He mindig oaek ilyen dal-I gokat hozj ekkor maradhat drága mássá, e I honnan jött Aa ilyen dolgok mte a böjtben j sem elegendők. StaUmtmétr, ÉH m hmmtvuaw, hngy ü ipwi\'t EQg M Hm»» med ketté mW Bi aliéáfrinan, Wealegee B ép taÉri ssaksegaeá fag eleget tini ii Ü ifiniái, tityet ásollÉMÍg gje éi MMft A eemseti WÉilÉj estájée keHHt wv Rákosi Jenő aj vígjátéka ,Nik aH ilMi Mér u\|i uh bf rglmlay, fcagy Rákost komi szftaft •taa liitt « kéaayed bohón, Aftfá a rvfénj irodalom a a zsarnalias-uha réa mékődétt, lépett iámét es iá-tltwi ssánpaéjára, ériekeltaéget keltett a iránt Méaréaarél pedig millióit aki Rákosi irodalmi pályáját í-wttiy tokját fa as A tehetségét s buzgaj-oat, eretteti^ értékes alkotást rárhatott .léa* vigjáték-e 7 Kern, Hát ssiimi? Aa smi. Hát mi? Miodakettó. Furcsa, a üé szoros értelmében eredeti mű. Mé-séje ttj, bonyodalom bonyodalomra hal-mosódik, hogy ép oly ügyesen megol- Meeéje egy ssersódéassarű házasság. Idát Oreglaky gróf csak aaért veszi el, kogy benne gyermeke számára anyát nyerjen; férfi jogok nem létaanek rá néive. E viszony ridegségének tarthat-lanságs, felette frivol fejleményeivel 4k4-pezi a dráma csomóját. — Ragyogó dlll-czió szellemes dialógus, határozott jellemfestés teszik a darab fényoldalalt. Rákosi első fellépése „Aesopuiával," uj iskolát alkotott; .Idával" határozott j<j-oldalai dacaára sem birt megbarátkozni a közönség. , A népazinházban egész seregévél találkozunk sz qj daraboknak, melyek nagyobbi észt operettek. .A kertészleány j1 Lecoqb legújabb operetteje kedvesé fq-gadtatáara talált, Noha a mester elób-beni műveihez , Angot," „Nap és Hold-4\' hoz nrm is fogható. Meséje mint miniden operett-szövőé elmés, képtelen; i* néje víg. kedves/ enyelgő. Follinus viíléki színésztől adtak elŰ e héten egy lijl népszínművet;\' ,, Szege tj-szeggel4 czimmel. A darabtól tudjuk, bog) a legutóbbi népszínmű i pályázaton dicséretet nyei t, ami talán önmagában meg nem mond igen sokat Kjtyik fővárosi lap igen jellemzően parasztbóhq-zatnak nevezte el. A mfi tehetségre vall, kezdetpek meg éppen buzdító lehet a st kV, melyet a nagyszámú közönségnél a szerző aratott I Közegészségi viszonyaink. A közegészségügyi iatésménynsl cnélja í a közegészséget előmozdítani i lucgürizni éitelmes, tevékeny szakközegek által,\' hogy az orazág kebelében minő len-döletet nyert az ügy, kitűnik a központi és a megye törvényhatósági közegek Intézkedései hói. Az ügy iránti buzgóság nsk igen elismerésre méltó jelét sdta Ügocsainegjo törvényhatésági bizottsága, mely 1-882-dik évi oktober hó 5-én szaj-bály-rendeletet hozott „n körorvosi fizetések kivetése, behajtása és kezelése tárj-cyában" melyből e helyen esek a 1. és 5-ik §. 1 kívánjak felemlíteni sjánWán fip gyelméhe a legközelebb érdeklett köj-zegeknek. 1, §. , A körorvosok évi fizetőié 4Ó0 frL, iak pénz 100 frt, és utiátalányá 100 JrtL összesen 600 frt, mely Ősszeg, az orvoai körhöz tartozó községek között sz altnbbb álló módozatok értelmében vettetik ki • e községek által fizettetik. €. § „A járásbeli szolgabírót köl telimége i kimutatások megérkezése után nyomban kelíó erélylyel megtenni a szök-aégea intézkedéseket arra nézve, hogy a hátralékok befizettessenek a ha a köz} légek egy negyedévi hátraléknál többel tnrtazMk; a hátralékok végrehajtás utján Miagfiadók, az elAjáiók mulasztása esej-tétf jéélg az 1116. V. t. ez. 18 és kft-tfthené If-sí ilkaímiundók." . Érik it ügy iránti szeretet és kö» telemég. Keidis belátai téi vény hat óaági kósrgeuá a kvrgé»zaég elémoadiiáaa éé éMgéri \'i Iréart intézkedéseik égető szűk* eégeosrfgá\', tadve. hogy a társadalomnak) és áiiaaaek, moaka H kereset képes népre 9vn artl\'ége Seereusénesa tárwdaiom, és az álsa, mely a csimsett Agy elő metéltéal ée megérvén munkálata körül éa iltemirás éi éijetéehen nem szűkkeblű. SmUgáJJea Irányul Ufocse megye térvéoi fet->égássk eaoa erttknl intéz-\' Uiém mám törvényhatóságoknak éi kö* HNk a Uéf példát, mart na bizonyos, Ififjr a Ml\' likaméi mindenesetre a iMss^f #gémégi, a táméalom és ai éeyegt is oltott )áééets» lag vtsMniűk-flfctt l#4»\| ^nir hé I éa. fasMy Jémf JAfénroea Különfélék. — EWmtaéűn. A Wvalsiol lapban elvemak, hegy I frlságe WlasUos Antal, uyug kjr, törvény aa. alnftkUk kitűnő asolfálatal ottan írlnll a barmadosaSáJyu vsa-koreai rendet adományozta. A jnagsa ki-tüataléi alkalmából fbpdja a k tüntetett Ösainto gratulatíónkat. . — A Jass. 7-kl bál aa idén nem « került egánon, • mennyiben n olljalommal nem jött östso oly nagy közönség^ Likéot a \' hál régi hirnen a mostani élSkéaktHetek éa fényoa kiállítás mogérdomoit volna A négyesokat mindösso 30—21 pár táóoa^lla. A jo-lonlovffk azonban annál Tigobbon mulattak, ogy hogy a rignlomaak oaak reggeli 6 éra vetett végot. — Baáaeu Jámao tároai írnok hoasau sarraaitó betegaégénok a Halál f. hó 6 áo véget rátett A temetés 8-áo tiwgj réao-vét közOtt maal végbe. A boldogult{tehotóé-goa éa asorgaimM tiaatvisalő lóién, nagy nyomorban bátra hagyott gyásaojó I eaaiádja könyörületre érdemes ; miért is fo\'liivjuk a nemes emberbarátok a f5log a tánfos figyelmét, hogy a aaooTodS osalád első \|aJukséglo* tén némi 4egedolemmol segíteni aoiVaikodiék. — AltsUAmaa megdöbbootéal költött a hir, hogy Kálmán György bánokooeotgyÖr-gyi plébános f, bő 6-án reggel lovptKeavo as udvarán Iitö kútban halva találla ott. Bővebb résalotok hiányoanak. — HéTBingyaroaltao«k. Sioiruier Pál aala >ger»iegi illetőségű possqnvi lakos saját, Talamint Zsófi nsvü kiskorú; leáuya vesotéknovénok vMyáril ra kért átváltoztatása a am. boiügymin. m. é. 65849. aiám a. kolt rondeletíVel megongedtoiott. U Fr ed-manu Als)oe tapoloaai illotőeégfl • ugyanotli lakóé aaját, Talau>iut kiskora Adolj Árabolla, Flóra és Árpád nsvQ gyermskei vesetik nevének ,Feleki-rs kért álválioot\|liaa a n. m. bslOgymio. m. é. 10683 asám a. kslt rsn deletéval megsngrdtstett — SlechJiqh Lajos osgy-ksnioaai illotőaégtl s agyanotli lakói TSMtáknsvénsk .Metei" re kért átiáltosts* tása a dd. belügy min. m. évi 106\|«ssám a. kolt rondslstérol megengedtetett. — A balalon-ralal vasat. A nNemsetu dea. 10 ki számában drJHerazegb Mihály úr igen figyelemre méltó oaiUkst közül a fsnti czímsn, moly egy Ysoabnkai állomástél kiindulva a bolaioo-fttredi, akaia-i, k Övágé-oörai, gulácsi, tspolesai, sderjoa, kesot-helyi áo salavári állomásokon kérésziül menvén Komárom városnál egyesülne a Béli vas-p álja Tonalávat £ vasntst nem ósalk o vidék földrajzi fok véss, eaysgi és asellsmi jóléte, de kormáoyi és orsságos érdele is pa-raitcsolja. — A smnroköal népiskolák I állapo-iának msgviaagálása ügyében kiküjdéndő bi* zottságba, mely Oöoosy\'pál vallás ps közoktatásig) i m. kir, min. tanáosoa őmságának elnöklete slstU a hó kössps iáján ke^di meg működését,- meghívattak Zalamegye ip és alispánja, a perlaki éa seáktornyai járások szolgabírói, továbbá Bosaooysy ErnB és Ur vásy Lajos képviselők, Zalamégys kjr. tanfelügyelője, végre a zágrábi érsekságj illstvs anüak képvisolfije. Tekintve, hogy s hisott-aág tagjai Murakös wagyarosodáaánaa Ügyét szivükön hordották, más résat a moraküa; i ako\'ák állapotát réaaiot tapaastalatból, réssint a kösigazgatáii bizottsághoz beadott jplontés alapján iamsrik s így már olőrs is jkállőkép vannak tájékozva, a bizottság működéséhez a legszebb reményeket füsxük. — Értesítés. A nagy ksniséai kis dsdnftvolS egyeallet jétékonyesélu ■ónjegyo-inok busáss 1882 évi dsosembsr 8Í rőí a nmságn m] kir. péuzügyminiizleiiumnak 1889 évi dsossmbor tl én 78,567 sz. slktf- kslt ■sgss rendeletével 1888 évi július 1-Jő napjára halssitaioti, mely papon fl bésái vlaz-sssvoobstlanul a okvetlen megtörténenld, As slhsloastás indoka aa, bogv I kibocsátott sorsjegyeknek oaak pgy ötödét sikerüli elér-tékssiteni, s msHstt 20 ezer darab somjsgy-nél több volt a közönségnél kint, melyért asm as érték nem kflldstsü be, som s] sors-jegyek vissza nem érksetok s igy a kitűzött létékonyezjM* kívánt mértboo nem éretvén el, oisooyára a minden ssép-, jé ée dow aaért lelkesülő érdekeltek szivéé beleogyezásakl veszik tudomásul s a őséit továbbra is Uegyos pártfogáson részesítik. Mire nétve bozafias biaalommai tissteletteljesen felkérem mind ssokal, kiknél még sorsjegyek vannak]hogy ast értéksaitsni mielőbb kegyosk^djenek. I/Jsbb msgrsndslésok kössöneltel rétetUk a posta fordákéval SsskOsöltstnok, A blsisnak I88A évi fnüua l-ső napjára történt stkiisss-tásávsl eszi a tsrVsastbsn, sem sgyéb Intés-kadásokbsa változás nem tOftéot A nyers-méoytárgyak Mllhoffer nsgy-ljafalsaai éksosrésa urokoál vao slholveivo s mindenkor rntgiskíoilistőli. Továbbá miodsa 4 tosfl lés e oo§f ksoíssai kiadednsvslö sgji sülét oádorntosM óvoda epületében lejra ijwfjban nyerMf* ková a IsveWéssk ii bárja élve isiiosodlh. Nsgy Kssisss, éososmhsri í m Hacaáaa >iasieWisi _s sorsjáték f i ÜNIkii és páaméiaek 1 - MgiNK n^llvánlUo. A L-latoa-flrsli soeretsthés ntlrsndákeii as eimjiltl év karáosaay ünnepéi ía gaadag sjáodékdk-kai amfmkett ,kmáma^\|\|^irvandsstepe\| mag. Ké4 is, miet sddigjmindsn évben, tik. Orbán Igaéesoé aaaoooy nlmsalslkü buzgalma bosta (kasa s» ajándék oki megváaár láaa satlk-aéges össseget, mely öl á tot tstt ki. EhUan! ádaiozlakl: Sodspsstről: Formágyi Eloooars X fak, Molnár Törés kila eaony 60 kr, BkiJ laasy Atádár C fri, gsUaas \' Mária 6 frt.Vejz-prémből \| Miobeltui, szül bukás Rozália 10 frt, és agy seák simát ft-Péetelről: Ikrek János 5 frt, B -Füröd 611 Éoay Lássló 5 Irt, Sav. HoU Lajosáé t Irt, Téringsr Anita 50 kr, Miinie Joung 1 fri N. N. 1 frt, ÉoLy Jóoasfné 1 Irt, öav. Rabeáh Bébortné 8 ft:, Hoppé Most 1 frt, Arkkuor 1 frt, Sulyék Imro t frt, O. 0. 1 írt, Károli Nándor 1 frt, OrbáU Ignáosaé 1 frli Kollsr Károly IÖ (Hot Foáédják s nemes aojvü gyűjtő éa sdla* kősók, a megörvondestett árvák, s sz ioté* sst igasga\|ótanáo«a nevéb< n hálás kössönsts-mst Balaton FUred, 1888 jao. hó 4 éo,Kagy Áron a sokrstethás igasgi lója. —t\'i li6tékonjcB4 In tánoskossornt rsodss, a nagy kanizsai űadednevelŐ ogjne-sülst válsostmánya janu t 27-én Knortsor Frigyes lermsibso. Belépi i díj 1 frt Jlsa-dslms aa Wyoaület alaptő tája javára\'fordiUa-tik. Akik luiegbivóra igén rt tartanak s bármi okbél nem kaptak voíns, ssiveskedjensk az egyosülejij titkárhoz íord tini. (Nádor-utozai ovoda épület, titkári íredig — A n -kanlzaa\| torna egylet rendes évi közgyűlését I. hó 14-éo tartja meg a torna csarnok helyiségéi ok Dr. QerŐ József mint titkár. — áantsssár-lVém etl szab. kir. város a molt deoasmhsr hó végén ipar mfiki-állítást rendsostt\' kisárólsj; s • városbsn olő ipororek köréből, Számla in iparasikk IŐo kiállítva, melyékot a köiöoség nagy réss-véttsl oéaett meg. Mspoiti 7—800 látogst-ták. Fővéanök a nemzeti ügyek lelkes ba-rátjs Dr. oohloueh Lőrinos ssstmári püspök volt. Ugyanott elhatározta a város közönsége a villanyvilégiláa babosatalál, mely őséiből as slŐin\'ékkedéeek megtételére s ssstmári gősmslom igaigatója megbízással Budapestre utazott s Oans íéle gyárral összeköttetésbe lépni I — Vájjon mikor ujaágolbstunk ilyen lürokot vámosunkról. v — A dragon jaaok, kik ugysnosslt „caebülf köasöntöttek be Keasilielyoá, elégedetlenek lésén kaszárnyával, lóistálókkal, melyeket á város, hatósága bnoaáitott ren-dolkezésükro s tisztjeiV as első kávéházben a „Hepp, jiepp...". gunydal msHstt mulatoztak, moet már kezdik belátni, hogy Keazt-boly még ^om Nagy-Őzőllós I Sőt ellenkező leg, ba simulnak, a polgársághoz, hát jó ái lomás hely a kalonaaégosk. Ugylátásik, ha mar beláttak sst a dragonyos iisstnrsk is s s közeledés, polgárság éa katonsaág köst, asomboötlőbbiifBa lenni. Hslyse I — Kttsgj ülls. A kesztbelyipolg. olvasó egy let f. hó U-áo tartott kösgyülésén meg vár Issstá 1888évro tisztviselőit. É«:pedigelnöknek Dr. Lipp_ vilmost, alelnöknek Simon Lajoati pénztárhokbak Oarsy Sándort, hásnsgvnak Btiodsr Istvánt, könystárnoknak Illy «Józae\| éa Lővioger Józaeiet, jegysőknek Békéi J. éa Pölts P-4. — As Olv. sgylst a farsang «égén t á r Is a s • s s t é ljt rendes. Vigslom rsndasőkül msgválasstallsk: Oaray Sándor, Haooa L»joe, Sliedor látván, Békét J. Via. sita J. — Dr. Lipp V. elnök ígéretet tett á kösgyülésnek, hogy a böjt alstt ss olv] ogyl. bolylsigbon Tslolvaaáat Isrtend, mely örvendetes iudomásul vétetett. A volt pénz tárnok, I5r j L. esámsdáatételre hivstik fel t mig annak slegst nem tees, támasztott vissj asaléritési kánya viaasa atasitatik. — ás Iskolai lakarékpénsMr Kosztkelven a köas. elemi iik.-hatt f. hó ft-én 140 letevővel tényleg éláibslépett — (A kamvMkál és a klrál/.) A honvédiiJsti ösvegyek éa árvák ellátási intásstéaek alapja javára, mint már smli-tettük, jsnuar 11-én tényse bált rsndssnsk a fővárosi jvigsdóban. A rendező-bizottság réeséről ma Károlyi Oyila gróf, Hannebsrg tábornok, Bittó Kálmán és DŐry Lajos b. s királynál jáiltsk sudiencián, hogy meghívják s bálra. A király rendkívül szívélyesen fogadta ókei ás 4gy nyilatkozott előttük : „Nagyon üdvösnek tartom á mozgalmat, mslyst megindítottak, éa mindont el fogok követni, hogy a sikert elősegítsem. He valami gátló körülmény liözbo nem ffa elfogok menni én is I* — A királytól Jósaef íőherozeglioz ment a dsputáosjo] kínok megköszönték, hogy elvállalta a bál fMdnQkségét. Voltak salán a Koburg nérozégi párnál is, a {mely! saintén megígérte, higy elmegy a bálra. As eddigiek saeriut a fótárö»ban a honvédbál Ises as idsi faraang legfényesebb mulatsága. — A traleol bercseg ás a magyar ipar A walspi berezeg Sssbó János lővárosi ssOosnél meffeadult annak idején S\|y magyar női diMsentéf, ttely moet\' elkészült ée néhány na^ még megtekinthető esti 6—7 óra köst fekiTinek kígyó utcsai üzletében. A mente igaaén szép moaks, s nemzeti színház mintája után késsült. Gyönyörű fehér brokát ezüst szövésű virágosólufokkai nyitott kettős ujakkal. \| széles kerek gsllérrsl, ! kiváló ssép ssUstrólmprámmsl sssgélyezvo, a gombosat esüatssifakkal átszőtt fehér aslyamzai-nér és llsmlgombkötőmooks mindso\'drágakő nélkül, bélése vlttirösott, feltár stlsss Is-ttsdolva IrajlOüO fri. Egy másik rendeléas n bsroseenis I egy Isksts hesoárka szintén brokát bél, tnMyoa nagy ksláseok tannak ksővs, ás asiiiragán prémmsl van bssosgve, fskste sslyimsi is árral él vitéskötéaao<, szo reesn tosihrsálló éa BlaUoásak a .Hunár-ostey* bán Mmnáii egyik buasárkájá után hésnűlt — Hol va» fa jnyáiy TyanakUaT éo Djsbmzsáben elhunyt Bods ééiAé fdolgot Insad el a zsandárok msojstentskbála Trombitát. Kérdik tffls szo1 A mull év végé* Pstyseaa^b Jánosról igsa .DobrseseaK A^.tó-tó éjfőkh4 snnnyira buzdult a hasai irodailsaérí aottyira lelkesült a kesaiaa tárgya frersyso, íiogy többek köst kivtlrH taotpte máz fároesy Gyula hi-rss ^Arasy. Trombitáját* (i. Egy bben a aa Arany I boejr Itt van-o ea o köoyr? Bt da nyugotttan felelt: .lu van, uraim, koros éa meg; jas a kftte-lességök lfl Ások öeesslvUi, hánytak mindent, még s padlót isjfoísoMléki de hát nem találtak semmit. a Mondja még már\', hol van?" kérdik a zsandárok. Itt a szobában, a hol én vagyok",! telelt Boaa. Megint oaak kórsatok vagy egy óra hossujt Jsstán magint kérdezték „UOl vsn hát jas Aranyi Trombita? Adja már elő, mert bis Isten baj j leea l„ Boda nyugodtan jmosolygoti sstán isah annyit mondott, lejére mutálfra: LAs aa aArany Trombita" iit van a fajom boa; innen el nem vshstik I" — órűlt a nenasotl sslnházbaa A nemzeti ajtinház tegnapi előadásán, a negyedik felvonás végs tejé [a lU< emeleten egy elegánsán öltözött fiatal smpor hirtelen fölugrott s székről á íátcHÖvét felkapva egéos erővel a földszintre db bt a.; ügy úttal olyan mozdulstot tett, ajslu átagai is ntánna akarna ugrani, ssónbsn ssoranosérs a rendőr éppen m s 11 e t t\|o állott s 1 tett végre hajtásában megakiadjáljiozta,1Ikarjktj megfogvs, kivezeUe a színházból. A folyosón, majd a sziiiház udrarán a fiatal \| ember plkezdett kiabálni, dühöngeni a egyre azt hajtotta, hogy \| „nem nem nyitom ki a pénztári!" Minden, oaillapitó szó kssstalanl volt k dflljopgő Isoeoo doaitéelre, minek folyjUuí az időstjzpfln értesített rendőri feldgyUMst tartó rendörtiaztvi-aolő, s sssronosétlsn megŐrfllt fíatal embert egy polgári bistos és cjgy rendőri kisérőtében, koosfn neaaálittaUa a Rókus jmegfigyoléai osztályára. A szoroneeáűen ifjú K. technikus, jó ^lődu szülik gyerméke. A jelenet semmi zavart nsm idézett elő a szi libáiban, a mennyi ben a ledobott látcső ssékit esni irt s akö sönaég sst hitte, boáy jvalamslym páholyból véletlenségből sesltll^ külünbsn meg ssifju lel távolítása rsi dkirpl avor^sn iortént . — Hatos Msa^ar rablógyilkosról, a ki tudvalevőleg aa uj éplletben van fogságban, aat irják, hogy rsnakitfl) jókedvű. Rá lobét mondsni, hogy szén, mert „vpestét érsi". Egáss nsp fütyöl, ébsltsl s hs arra figyelmeztetik, hogy szálljon msgábs, ossk sst is-Isii: De mar, a míg élek. \| mái oaak oom akarok busulni I Úgyis tudom, hogy nemsokára felakasztanak I Ssmte vágyakoiik már arra, hogy s> sirSlomhjuKbaj vigVék. Akkor legalább — ígyl szól -4 kedvérajelietik, iha tik ma\|d, amít akarj Habé-korba rágyújt ogy kis oaárdásrs is, sztan ugy járja, í mintha a falujabeli csárdában ipöcgstné msg a kod sósét De különbeu\'Í&zi\|c v^ajtá, \'hogy est s vidámságot oaslr erőlteti msgárd; nsm asiv> bői jön ss. Éjjel nytigtalannl hányja veti magát kömény fekvő helyin: átmabsn olykor nagyokat\'ysőhajti fztán fölriad ée rémülten náa körül. A kik figyelemmel kísér ték as ilyon\'hüiiüsOk lelkiállspolát, áat mond ják, hogy Hatos\\ is néhány nappal! kivégeztet ése előtt msgiha ssáíl majd 1 Nyugtalanságok a Boooában. Buduából jelentik, ángyba\'simult héten Po bori fölött, s Kolosuo lfgyén innét fegyveres fslkslők jelentkeztek. Kedden éjjel s hegyen puskalövéseket halottak. A nyugta-lankodók ezúttal iimet a pobori felkelők voltak, a kik a montenegrói határőrségnek pár nap előtt megadták magukat, de megint assbadiábrs helyeztettek. A lövések azt jo-lentették, hogy s proborii zaandárkaesárnya megint ostrom alatt van s erről s hit meg is érkesett Buduába, i a honnan félaiássd ss-dáss és egy osendŐr csapat vonal ai Pobori isié, mikor ods értskL a telkelék már tul voltak a batáron, éppsnj ugy mint as utolsó alkalommal. — A kénnan^sHn éa köalekedéeügyi «magy. kir miuiazterium a távirdát fokozottabb \|mértékben igénybe vevq feleknek slkslmst skárván nymlsni arra, jhOQr távirataikat a lehető legrövidebb jjdő alatt föladhassák, meg jengodte, hogy ily félők által feladott távira- \| tok 1882. évi január hó 1-tőJ kosdss sz egyea távírda-állomásoknál bitéire ía elfogadtassanak, még pedig a következő föltételek slatt: []. A magántáviratoknak feladása utólagos IsBsámolás mellett oasa áa állami flf- ésüaa-iiállomáaoknál és oask ^ táviratokat jelentékeny mennyiségben feljadó felesnek engedtetik, 2. As engedélyi erre s felek iráeoeli pssdványbsn az illelékee lávirdsjgisgetóeág-inál tartóénak kérni. I. A fél ss iMgodély megnyerése után köteles,) feladandó táviratai nijánok fedezetül s forgalom irányiban ki-ázániltott, ds legslább ÖÚ frtt.vi összeget, s UvirdsigMsgstéeág által I megjelölt1 tásirda-pénztárba nsm kaUistözóisg 8 nsp slstt letenni : táviratait aa engedélyben msg jelölt táv-iijdánál s csélra vásárlandó lapokrs írva a iigv Jfolsdáai lapra, mini w I alhos tartozó szel-ányrs vagy bélysg nyomstát alkalmazni, 4agy nevél olvashatólag ráírni { ss általa nlsdott táviratok szelvényeit a itávírda ál-Inmás. illetőleg pénztár; felhívására, i ss engedély külBnbsni megwünésének terhe mellett, 24 őrs alatt kéaspásassl beváltani 4. As előbbi pontban smbtett sárga aainÜ; papírra rjyomott, azelvénynyel ellátólt feladást lapok \'\|r_a. 10 példány iart\|lmiárá füzelonkftoi 5 frt kr. nreotett ily lajroU darabeaként 1 kr. láfiastáee mellett ujakkal bseréltetnek ki. 5. Ha sogséélysa a kel«eánéavt6\| 4isssslép. vagy ks ss engedá\|y \| bármely más okból ajefioüaia, a jsteU üsUlegl illetölcjg I folsdott tévíratokhák lesileg taég he oasf váltott aSsIvéoreiért esedékm jtJijkk levonljaa etán abból teenmaridé réaa, as ás ongeoélyeanek sj nénetár által, ss eréuátí slismerVáoy visass asolgáJteláao mellett vUssáisstteUk. Soproo, 1181, ésesembsr havában. A ksrsak. és iparkamara. -A flMfémrtalsgy ul ssakkalr dek meg .Oktalá kástorvos* emaea. Eoso gyégytolOmáoyi ée aglssslglsy. bsúlspooáijo hsgy ao sgéeseég teélsrléesáa rinss urain iránt a hlfesséayban magállapéiott siédskksl a algyklüsilgii mégismertespa Igaaáa mé* lyénérssit aaükség.Tbegv elv megdöbbsfrtő szomorú lábos álló késsgásoeégflgvi viesonva-ink ily álon is iaviuónak. —A lap slra-setási árs egy évre I frt — A ,Petéfl\' Urssaá\| könyvkiadó vállalata élőfisstáat nyit UL (1888-85) év-folyamárai — A jelek vállalat oeáija válogatott eredeti művök köarobooaátáaa áftalasaa* gyar könyvpisosról s selejtes külföldi termé* kok lossdritiks. — Vslóbsn megérdemli a pártolást\' — Egy évfolyam előttisetéai ára bskötvs 7 írt Irodalom. Ss alibbJkSxBlt nflvsk bimIisIiHiIH ésSipliia FI rilSf \|kseyvfci"sfciaillis K»fy~ — Magyar népdal kedvelők figyelmébe 1 A „Magyar Dal-AlbumH-ből. mint a magyar njépdalok egyetlen folyamatban lévő egyetemei gyűjteményéből megjelent a VL kötet 3-zlc füzete is á 641—660. ssámu, következő dallamokkal: 1. Boldogok ml 2 Bort ittam éo. 3. Borzadalmas osond köss-pett 4. Boseososk szavaim. 6. Béra hajlik a szomorú itta. 6. Busái s caerháti legény. 7. Bnsul a vén gaado- 8; Buaulok éo, msjd megöl. Ő.jBuss, busa, bs esép tábls. 10. Cask gyönyörű nsmsot. 11. Csslogst egy ssép meny eoaks. 12. Csaplárosné ptroe virág. 12. Casadsa éjjel mseess tájon. 14. Cssrgs-deső kis Jtatak. 15. jDaru megjfL meg a gólya. 16. 9e fáin, de iáin. 11. De sssrstoák sogysl lenni. 18. Ds sssrstoák pávs IsnnL 19. Domonkoai, domonkoai menyseeks. 20. Egy kis kenyér! ogy kis só. A „Msgyír Dsl-Album" IV. kötete ismét tíz fasvi ftsst-ben jelenik meg és pedig 200 daltartalommal. Előfizetési ár sgées évrs: 10 füsstrs t frt 80 kri félévre: 6 füzetre 90 kr. Egyse füzet ára 25 kr. Uínden füzet bérmootvs küldetik stzét. Előfizetések legeaélssorübben pvstadialyányon a „Magyar Dal-Album1 ki-adóhivatalihoz Győrbe intésondők. Megjelent ss wön(lgyvéd" csimü közhasznú mfi lf-ik füzete irta Ke orr AI a j o e, kiadja ifí. Magol OUo Budapoaton a nem se ti > színház bérházában. E füzetben a szerző befejezi a váltó Ügyek balt eljárás ismertetésé^ köslt a kereskedelmi ée lássd-Ügyekben i követendő eljárások assbálysit, ezután ismerteti a bányaügyeikben] eljárást, nsvesetesso s bányahatósági és bánysbiré-sági eljárást, ssssl áttér s polgári ügyskbsn foganatosítandó végrehajtások szabályainak ismertetésére e őséiből kösii a végrehajtásra vouatkozó általános hstárosatokst, a séss péusbsli követelés behajtására irányaott vég-rsbsjtásrs \| vouatkozó általános határosatokat, ée (smsrtstjss logóeágokra vszstsndő végrehajtás ssahálysit & igen ér> dokoe tartalmú füzet ára. 90 kr. Aa ön-ügyvéd eddig megjelept\'1! egész 10 füsstei mint s munka\' elaŐ félkötete külön fflsvs kapható. Ars 8 frt \| —v - Megjelent s „Ország-Világ" jri nuár 7-kl ssáms s szokott dlsses ée pompás\\ kiállitáabao. Közli Cséngey Guasláv elbeesé- \\ lését .A migrsinse mint hásasíló" Góbi Imre hsngulstteljse költeményét: a „lemondásit Ueseesy József kisebb olboaséléaét: .Másod-virágsás\'-n Érdekes esikk s dr. Tóth Sándoré, melyben a szászok népepikájáról érteket ije s sikerült fordításokbsn motelja ba aaok költészetét. Dr. Nagel Emil ^Jlstkio-sás és állatvédelem" czímü korszerű caikke a jog elvei e ss emberiség szempontiából tárgyalva, történeti és, művelődési példákkal is ilíuutrálja.íSaintén slkalemazerü osikk s Ko> dolányi Anjtal szakszerű dolgozata, mely aa egéaseégtsn körébe vág, a mslyst mísdsn családapa, de minden kereskedő áe iparos figyelmébe melegen sjánlunk. Es a „Vasárnapi munkaeaünét kérdése. — As „Orsaág-Vh \|ág,H a mitjt látjuk, rsodee heti társsát közöl —• igön helyesen ; oaottal is Ábrányi Emilnek ssépsn irt táraaája van bsnns. Gam-betta Leóról, WimpffenrŐI bő élst- és jellsm-rajzot közöl o asám a a rovatokban megemlékszik a hazai éa nsgyvilági fontosabb eeo-mányskről. A rejténykedvelő olvssóknsk is bő alkalmuk vsa egynehány ták délután unslmsit sliani. Rejtvényei mindig kitűnőek.. Ezúttal Lanka Gusztáv egy kötetet sorolják ki aa előfizetők köst Képei ossknsm mind msgyar tángyuak. így Munkáosy Mihály nsgynsvü fsatőnk gyönjrörü foatménys. s,Lá-tsgstás egy éstal anyánál" czímü, nagy jslsa metazetben bemutatva ; a .Csárda slott" éa „Pusitai kép* — mí [ ia lehetne más kén. mist micyirr Remek fsmotasst ss „Alvajáró" is. byéoh psiotéo sikerült képek: aosáasári alapitváuyt pás s béosí Schotteringen, a ls-égstt Riugjsztoház helyén, Gsmbstta éo Wimpffen, sz öngyilkos nsgykövsl bfl sros-képei. T. oljrasóink beOses figyelmét ezúttal is a legmalegeeben felhívjuk o lapra, sssly a legszigorúbb szemmel ptéive is, basánkban páratlanul áll. Előfizéthetni Wilokens éa Waidl kiadóknál, Bndápeel korons bsnnsg utosa \| asám. ElŐfisetéai ár sgées évrs 10 frt, 01 évrs 6 frt, évnégyedrs 2 Irt 60 kr. Ny iltt é r. Inger Berta Bdleli^mfoltf Ede jsgyssSk. Gyékénye N.-KMiwa . * w>trti trtid. tlltiu gp * Nwnv f-~___ - j I __!1Mí<iJ Mai I k« ItM I s T ítSé. ~ 1 ^L 1—a-l — * rH I Ki K^ U ili «i (m4\| aj €4 U jJ UUr\' ragjai M nas— in: ^Wy l. u én II ó. » p. aaam m v. aá- i: kiaybóL) lé. tl pJ UH Jii vagyr H s) 11 § K\|Htkoí I. 5 ó ft p. I l d. Í5 p. d. o. I mm.\' I. 10 4. M p. 10 ó. 60 ni aki nM\' kC"W\|. lillJléU.^p iIUUKIÍUI d.o. s. (m. r.) ill 4 M M \| vMnri TUUM Sn^iop.j . FelelŐa saarkesatS: YAHUA LAJH. Társaaerkeaatő: HQFFHAH2V HÓK. Aluirott miijük által pft-rfle ttgyekben atfkséfleett3ti-frajai másolatok éa <fgyéfy\| rajzójc, továbbá eredeti térrajzok, hitelbe tervraj«ok ás biylo}t\|Puyvek o\|y földbirtokosok rá—fre, Lik »1 yenekkel méy nem bihiak, a lehelő legrövidebb" tóémékelt <\|»j mellett, mely esetleg részleiek bon ia elfogadtatik, szetFihetők meg. Yérteay Mik lés okievés mérnök. (előbb kianémel) most ifrinyi-uteaa 610. ]l J—8 6691 \|»jf \| J FJérleti hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett taná-j csa részérői közhírré tétetik, bofly a sáncai téglagyár t8881 évi Január 16 én teggeli 9 órakor a legtöbbet igérjónek; béi beadalik. A feltételek a Tiroli saám-vevóeépnél betek iulhetlletók. Keit Nsgy-Kaniiain 1888 január A várni liiáw Hirdetéseit aoNfá Pályázati hirdetmény. Negj-Kaoizak város rendezett tanácsa részéről a {város! kórház orvosi állásra mellyel a<)0\| frtnji ^vi fizetés iák pályázat hirdettetni A pályázni kívánók eddigi m&ködékl telket igazoló okmány úgy areMH, ▼agy közjegyzőileg i hitelesített orvostl-dorl oklevéllel felnek kérvényükét ezen hirdetmény kellőtől számítandó 16 nap alatt a várai polgármesteri hivatalnál adhatják be. Kelt Nagy Kantnál) 1883 jan. $. 4 1—8 A vAronl tanára. 5869 882 Árlejtés! hirdetmény. Nagy Kan ím a város tanácsa résziről közhírré tótetikL hogy a városi öss-szes kongó <tak fenntartása, homokozása éa öntözéaé 1882 Ari jauuár hó 80Ía a városi tanács taréin be árlejtés utján kiadatik. A feltételek ai városi aaámvevóaéj-. ■él beteklntbetők. I Kelt Nsgy-Nanisaán 1883 jann^ 8-áa. 6 9—8 A fáronl tanáén. 8-án. 5 2 Slngeratrasie 15. ■sa ,r>ii Riiebispfel" PSERHOFER Wéle.TJSÍL Vórtic-TtitA lohHanank mWtl sbMsok mis lUtti ss. utóbbi ssvit telr <VW IISZtllQ IdUUrtÜDÜR ]« jóggst MféHsalík, «lisTcsks\|/aa alig léUsik UUc> •íg, mélyben s UMaotok esodsé ha Iáikat nmurtuo ás asjs blsoUfiietták iiolns A lsgmakambb éntikbin. melyekben minden iBréb sssr qlksctsIssBI slkalatuáststL eé.n IsMasssk sssatslaaiior m s llfröíidibb MA alatt tslitflgváf Válást erWiiiénjsiistj lMAes 15 Übdaclcia) 21 kr. 1 tsksiss 6 dobónál 1 frt 5 kr, postás kéldre 1 frt 14 kr. (í UlMtsft ketewbb nwo küldetik nét) Mag. kSMtk iitsavétal vagy \|m.t.utalraiiT millatt § áasak é labdncno kárt nieljakneJi a légkDIÖnfíleb tásst kBssaük. A ki sask atréUir kW re tat tat A* kl sask egyáttor kStai, Ide anllákalis IftilSak njüiánjit WaUnofar aa Tkks maSi 1SS0, mtr. il. [ \' Nyilvános klsiMt TésMsns nr I tael ta marattam arányeru bén-talombas 4a bttgyrakcdé«b«u; orv ucjjllaltain la magamai, 4a tolnáin alkar aalkSl, bajom mjtyl unaiailká áll, Fél legénljoaéibl) Utséskikkso egéizaégDkhelyreállI-tsit vilik, tfváM ajánlja.[A iláatalaa köiiőnö Iratok sn. Mp US múltéval bev« MM SwiaMaforadAaa ktivetkottéb ikláaéglklloU ba, • alkllytt euk k«l vasjfj an korty vlaat nyaltam IttSkéaa, oaMa alhéléa éa (Ulladoi. Ilm, alá ma vígra aa te, enku.. véfüaatllé labdacaal buiaalatáboa ft dmb tl vaaitatték a] baténikat,1 l« traatain, (a teljes étvágy* Icgctakélyabb ét-lo, alig birunt a miatt «gy«naiau ciodálatoa batéas jramodtam, melyek angamat caaknain }y\'í gylt batlan bajomtól tflkálataias utagaxaba ltutuk. — Mluek kövctkezUben 4n a taklntalM urnák vértlaatltó labdacaal a mfca cgyib arUté gyteysaaNért Ma nMa jiélém a allamertaemet alacandAipen ki-fejeid. — afváló mily SaataUttal eacmet alegandöképen iTafc\'agír J«f«o». Taktntata Sri (Xj aarinraée villám, vélatlcn aa te vérSatké labdabuhoi jutUtnl, aatyak nélam cao- ffjftji* éa labdacaal ból i labdacl en- Ha aunvkdti ss te kate i, a mn 10 i dikat mlveltak I — Érek <S\\a snv aaélbfldéaban, egy baritu&m i fcteugedelt nékem 10 darabot, gam oly .taljw tOkéleteien h.lvrS&llltdtt, bogy aa va-tódi caoda. — KOaxüuatam uiellatt kerek még agy cao-magot küldeni Mis, 1881 mérca. 18. _ Mr ^ndrdi. Rayako, 1879 november 13. Tekintetei url Aa ISSé-lk évtől ketdve egy kél évi viltúláa után folyton beUg i egéeien oda voltam, haveaderék- éa oldalajfcaok; tejiMaillfla. bágyadtaég, forrdaág, álaallas íjz»kikk»l wltak Illem napi gyöt-relmtl Kim 63 évi IdGkiltben 84 orvéal kOttOk I pro-feeeott BécabCI bivám meg tanAítodta vlg\'atl, de mind liuataUn, bajom bapról-^apra aályoeabb Mi H4rcaak MM év október Ilii olvaetam m ön ei(>dalabdacial nak klnlatéaét, megboiatlam, minién , axokat utaaiila-eqerSM 4 hétig aaadtaa, 70 Sva Utam iaaaérS lam4t arAlelJre él lAUleteaM MlaaaégM "S7 kon muet leinél agéSMS uj életnek örvendhetek. Vofadja ilrebb k.lexCnci aasért. Odkra UlakOteleielHo I JmíÜíaf K fi/ldbirtüko». Tekln\|et« nr! Kién bocaájtva azt, mlaxerint V valameuMi gyégyaaar. baaonlé jéaéggal bír-eá fagf bal aeamával, aalycaalidom-láil fagyOagiiak gyoraaa véget vetett, daexám I sgTMvUéU agyetamu aaer lréoli bualmat-\|aneigijmn,klft alb.iSrwtam magaaaf IAe«nUeg M telTli baa I6bb lvalwaei.1 lebteéialhl iMUSI íba fiiljeMiáal. bogv eien apré golróblaok agllfláal lidégDetrotnéljam rag Idfi éta tartott aranyarai bintalmkoiat Egy41tal4ban Ma reatalem Önnek bevaaeeri. máeriat jrégl bajom ságy beilbaatniUt utén teljes AlfÉáltlii laeáaaOnt, a te MM lábdaceokai ie-aartlaa mka tjaghagéhka. ajiolom Aa ellen nlnca egyUbdibau eetnmi allenvetéaem, la te exen ao-jéllakel jn^valélréa nélkül — ayttvteMség Slé AbJIJ^ boeaAJIaül Mély Bésattlll feUntAr SO r. a. Caaney, 1874. májai 17, TaklnleUa ur! Ulntbogj aa te .Tirtiaztit6-pllulái\' MaágaUaL s kl lévek «a Mait gyomorbaiban a MSatea Henvadett, demcaak vlaezadtik az életei, hantra Sj ujtti Slfeis OntGttkk belé, aéa hMMlé betegingek-lién azenvfcdök kémére még két tekerci uttevétel mel-letti mecMldéaére ktrero, (öl. Mély azlazUlettel Bfi$fk Baldii. II j\' !; lllrliu, 74 junioi 1- Méljéa tintáit Pierbofer nr! ka a lokan méaok kik aa . n ^vértieztlió-pllulilnak" agéaaaégftkat Jflki áéiiy feJoxQk kl legmélyebb hálinUt pllulU sok betegeégben mely ellen aaaal aáa aaar Ma kaaisik, a legc>odái>bb gyógyeHlt tamuitott&k A MM NéMváaáteL rendeden havi tiutuUanil, hagy-nkfáéeMl, Igiliatáaál, gyaaoi gj eagalg- ü gyoaar gsrísáél. Wiaiéw éa eok egyéb hajaál gytemas sagailtaUJ »wum blaalomoal kérak még II tehertasl • U \| Mély ÉatilsHél Kmmdtr Kánig. Amerikai köBzvóny kenöc8, aan balé, kétaégtalenftl lagjnkfei aaar minden kéaavé. nyea ét aateiM bsl, savMitsan h&igartseabaj tac-aaakgatia, görra, Mama (\'fJéf, mojáa, IZlsaaSgaiáa atb. atb. eUea 1 frt 80 kr. Anatherin azáj-^if, ?ORPlío\'uibs»»3ií SM al aaert lagjobb fegteuurtúaaer. 1 Svegcaa I ft 10 kvom prknnrjia özem eaeenczia, ^ ^sauaér. éa aMtarts- Sár. eredeti Avagecaékben irt. 1 frt éO kr a I frt » Chinai toílette szappan, R^St gyártás tarén. Haaaoálta ntá. s bér faáraMy alma laa éa %m keliema saagot tart mag. Igea aokálg Isrt éa kloeaaáUrad. Rgy darab M kr rí. 1. „_. „fl. általiaoa Uaaert lelaa háalaaar ks- r laaervpor, ralt „hadtáég, rojtéáék atb wun, I dobea 84 kr^jexár. , , . - Pfiffv hal zÁfim fvak éta ragy-DaiZfiani, Unoafbb aaaaak van alla-mérve, mlndannemO fagybajok és Idült nktk atb. al-Ite l tégely 40 kr___• I : Élet essenczia (prágai caeppek , avéd ícaeppek) C8iiká<náj-o 4tkl\' Por ltlbizza valódi eredeti igen magtla dJ» Üt va s lag kitftaébb akriaégfl lóo mll«n zam Saar alUvo-Itta t I1UI1. ^ % lAMoaJia axagot, énenUitja va. baUxonynlva a az sStlIal kelJtkazfi kellemetlen S lábbált, és árlalmaüan ixeroek Zgy éJkea ára 80 kr Georöl Patái pektorale-ja, daa. kipsta. ral ediaég. Inni, mail- áa táiéWjsk gégeUWbJmak «N legjobb és lefkallaaeMabk ae-iwsina álIslsMsm aüaaarva 1 dobói ára 80 kr. Tana^bímii-Tiajkenöcs, JSftJ ÍJ2 eok és[lalksMk által valiaaaiyl baJnOvaaité MerkS-afitt . figjobbnak ellMierve, 1 aaüaaas kttlUtaU aagy laalMMaTl ftt l__- Evetem™ tapasz, L\'^\'^X\' kalaréjnrak, . likak régi. IJSizakonkiut felnylki ké-lésaL áfelaaa mlrigykaléiek, fkjó pokolvar. aaba gyollaiáaoa mai lonló ikjok elleji gfagyott tagok kfiuvény 4a te jónak bizonyult. Egy tégely 30 kr jEgyeíemes tisztító só, .magiajrart emélzléa mlndeu küvetkezményel, u. a fainjás, sxédaiée, gyomnrgflrci, gyomorbév, aranyér Isátl bijok ellen, kitftaé bÉaia\|at,Zgy Ovagraa 80 kr. > dugifláa! etb. alias 1 racmag ára 1 frt MindritssmS franciia kilöalsassiáfék ntj rstnurskksá Urtstask, »ag» kéréiri gyorssá és otesóa MskSsSltstnSk. BC A ssétkSIdés tosts utjaa 5 lorlatoS sl«\| Oeeiteaél reákli annak bektlldéM uta\'n sstkS-aftltetik, uagjubb Billegnél ntssiátsl mellett Is. 3M j \| 1174 6—11 sL i ,{\' NEMZETI LOVARDA. Az ajoaaaD épfllt kényelmesen berendezett Lovardában a főtéren. Naponta nagy előadás, Ta-s£r- éa flonepnapokon 2 előadás ellő dé\|nlán< i órakor második esti fél 8 órakor. I Naponta Változó és érdekes mfi-éoroznlial A mfisorocat magában fog jl al ja.: Á magasabb lovaglás, lóidomitái, és gymnasztíkát, továbbá jelráe\'.eket és némajátékokat. (Pantomimikát.) Bővebbet a napi jelentések. 1813 4—* Mély tiseteletlel Aa lgas\|stáság, gxexaxtxexfxex^ Egy márbarminaér óta A fennálló V isr. vendéglő (Traitebrie) • azonnal igea előnyős föltételek S mellet átadandó. — Bővebbet yi Kiiler Henrik vagy Tivadar fl w uraknál. , w Qxxx«xix«xtx9 2786! tkv. 1888. Árverést hirdetmény. A Dsgy-kanissai kir. trvsaák telakkvi ieaalálya rássáről kSahirrá tétetik, hoey Zala-I ;megye 5saaesi<eU árvatára yégrehaliaiónak Fereaea Jósset végreliajtá»t itenvedő elleni \|2(I6 frt töke s jár iránti végrehajtási Ogyá-\'bon a szent lisalói 7 sxtjkvben A f 1 -5 sorsaám a. felvett ingatlanok Ferenc* Jósss-[let illető 846 frtra beciült fala réssé 1885. évi február hó 12. d. a 9 órakor Slent Lisalóo a kóaságbirő háaánál felp. ügyvád Dr. To-boly Gyula V. helyettese kOabejOttável meg-ilartandé nyilvános árverésen eladatni fog, Imaly alkalommal a -venni saáodákoeók tar-tótnak a fenti bsoaár 10 % át bánatuns ia-jébep káeapáoaban vagy óvadékkápas/papir-\|hsn> kiküldött kesáhec latenni. Aa árverési fallátelek a hivatalos óráki alatt a nsgy-kaniasai kir. trvsaák tlkvi osa-j tályánál s a Saant Liselá kfleság elöljáróságánál megtekinthetők. Magv -Kaniseán a kir. trvsaák mint tkvi\' hatóságnak 1882 évi október hó 14. napjád tartott Olésáből. 11 l-l ü i / Fischel Fülöp könyvkereskedése Nag)>Kanizsán és Csáktornyán ajánlja magái bármely nyelven! irodalmi n Ovek megrendelésére és tjeszersésére eredeti árakon. ^fl!0n0sen ajánljuk: IinillI 1881 tVMX; István káeri naptára 60 kr. í Protestáns ij képes naptár 60 kr. Falusi gazda naptára 80 kr. Lidérea naptár 60 kr.! Hm véd naptár 60 kr. Népzásalóuptár 40 kr. Kossuth naptár 40 kr. Nemzeti nagy képes naptár 1 frt. M naptára 60 kr. fiorámti aaptár 80 kr, Eötvös naptár 60 kr. NeTeas&nk aj humoristikua aaptár 40 kr, Kftxfalazon képea naptár 40 íti^.\' Képes! családi aaptár 60 kr. \| í Badaéeatl képé naptára 60 kr. \| Kis képek naptára 20 kr. Atbenlun nagy képei naptára 1 frt. K6si\|afgatáal nemzeti kaiendarium 80 kr\| Családi naptár[80 kr. iMegbovített közhasznú nemzeti kaloudáriujm 80 kr. Magyar képea Inépnaptár 80 kr. Képéé KobauiK naptár 80 kr. Klodo ányl gazdasági zsebnsbtár 2 frt Fali toaplár nagy 24 kr. kisebb 16 kr. iHoffmann Mór a nőmét nyeWtaa főbb szabályai különös te klntetettel. a belyealráara. 60 kr. [A nagy-kanizsai névmagyarositó-társaság évkönyye 16 kr. VaszarT Béla kOlteménybk 1 frt 20 kr. Jókai Mór. Egy játékoa aki nyer. Regény 2 kötet 2.60 kr. Kont. A. Sándor a legreazedelneaebb szédelgés 40 kr. Marlitt E. Az ispán cselédje. Regéay 1 frt 60 kr. putbmáry P. Károly: Tudósok karca. Történelmi regény \| 1 kötet 2 frt Szalhroáry P. Károly : Ai amerikai terseny és a magyar mezőgazdaság 1 frt 40 kr. Ab terelem nótára éa a kalauza 8 frt Vancza M. A társadalomi bogarai. Rajtok aa életből 1 frt Nagy raklár író éa rajxiierekböl, irépapir, Hnla, levélpapírok monogrammal éa anélkOl9 ténlalarlók, másolókönyvek, másológépek, üzleti könyvekből sál. HlidfaaemO nyemlalványok raktára Ogyiédek éa Jegyük kiámára. művek, pinkátok éi vgyeb nyomtatványok gyorsan ctiköiőllclnrk. Könyvkötészetem könyvek, művek izjetes éa liaztá bekötéséi esiköili. Diszinfi-binnkák is a legjobban készíttetnek el. m mm 4 IfiasMI flaekal FüiCp laptnlajdtaosaAJ, ligy liaka^ 1882 1* IMM. f \' • tt 1\' Ili l K\'\'. Ltf\' H f Wagy-Kanitsa IB83.8iombatMyJanuár 13-án. A € L \' \' X. évfolyam. «m4oai vetni VMM liftá hmnhsétos, ")tlratota «l«e. $\|£m aMn*\|t lr«k Sgéan 4m • írt, 4 ét Ntyd4rr« 1 K A MÜItM egy*** » hr- IlMiaaaii hírdetéanél 6 hr. Nttyegdü 30 kr,n A«wat e egyéb hiintaloa hirdetmél aiek »W. béiyegdijon&itll 100 seéi l fett, i—Hl miaites énéért % krJ MEGYEI fiS Wmffi HELYI ÉRDEKŰ POUTlW KÖZGAZDASÁGI TARTALMÚ LAP. ÉS\' VEGYES- 8zerkeiztöl lrodfu Hava a lap esel-tami rtesét £1116 kSsIemtayak kflldan-dök Balta nlaaa 4. aaém. \| Bérmenletlen lévaiak oaak ismert későkből fagidtalaak el. I Kéziratok viaasil nm klldetoek. njHtjtlr: potitaora 10 kr. A Nagy-Kanizsai városi szabadelvű kör, a Zalamegyei ügyvótiegylei « Nagy Kanizsai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi bank hitataloa közlönye. \| MEQiCLENIK HETENKINT KÉT8ZCR: 8ZER0AN É8 SZOMBATON. Az erdőterület elkUISnitéie. Miután m 1879. évi XXXI-dilt türvéjny 17. §-a határozott utasítást ad as erdőterületeknek kezelésére, külöSOeen neon erdőterületek érdemében, a melyek mint kOanéfi erdjjk ismeretesek, ée mivel Kaoiaea város erdő leninien felvett 4000 holdon felüli ily területtel rendel kenik, mely I terűiét egyúttal legelőül ie hnenaál- I \| tátik, nehogy tehát a legeltetés jjo-\| gosuljtságával biró közönség an Uaesn I terv ^beosztásával a marhatenyéestn ] \| tárgyában hátrányt zaenvedjen ée mivel kell, hogy na erdőterület elnevje-I aéa alatt kijelelendő térség, mint ilyen az erdókeselée törvényes eljá-I ráea jalá, vonatva külön kitüntetne- j I eék én a hivatkozott törvény értei- : \| méhen kéenitendő üzem terv is oe^k j ie eaen területre irányoztnaaék 4— i Nagy-Kanizaa város képviselőtestjü-I lete a legközelebb múlt 1882-ik éjvi\', decs, 28 án tartott kOagyüléeébta gazdasági bizottsága Által javasolt i oly tnefállapodáara jatt, hogy aa < j egyeeített Nagy- de Kia-Kanizsa va- . \| roeokí határában elhelyesett s a va-I Doe keleti és nyugoti részein talájl-ható legeié éa erdő területből 2000 hold j térséget, vagy ie a keleti réaa-ből ljtíOO ée a nyugoti réenből szinte hlOOO hold területet kijelelve, mint erd0 {területet fog jövőre( keaelni; ée mivel esen ezándokbn vett kijelülée a térvényből folyó felügyeletnél fogva s megyei közigazgatási biaottség tfljáráaa alá tartozik, e tárgyban az inílokoH folyamodvány a szándékolt lijelelée jóváhagyása végett oda fel törlesztendőnek határozta tolt. Miután aaoabaa a város gasda közönsége réenéről több egyeeek ezen kgelölés folytán a legeltetés körüli jogaikban sérelmet vélnek ée ezért jajveszékelnék, jó volna, bog/ ha as általam hivatkozott törvésj j ifigye-lembe vételével aggodalmaiéit eloszlatnák, Mert hisz as erdőterületül kitüntetendő térség ép ogJ mint a legelőterület a város érdekel tanon közönségét illeti, mit eddig is ihletett Hiss az erdőterületül kijelölt térség aa üzem terv beosztása anerint\| éven-kint előre kitűzendő forda állá lett vonandó, igy például, ha sín egy tagba kijelölendő 1000 hold fordája 100 évi turnusba vétetik fel, abból évenkinl 10 hold terület jön \'levágás alá, a íentmaradott rész azonban tekintette) az erdőkezelést megkívánó előjelzésre teszem évenkint 20 hold előpihenóül jeleltetik, a többi ezálaa jrées legelőül használandó lészen, valamint pzinte n már vágáaul felhasznált területen a fa növéséhez képest mihelyt aa veszély nélkül használható lesz, szinte legeltftőül lelsz basz-nálandóu Ezen intézkedée által mig egy-1 felől n fatenyéaztéa megóva éa bil-toaitva I leez, ugyanakkor az éltekéit \' közönség jövedelmi forrása iajjbizto* j sitottí lesz. Ázik tehát, kik ezen intézkedés által jogaikban sértve éráik jmagu-kat, Jó lesz, ha az erdőtörvény azon szakaszéit, mely az erdőkezeléal tár-J gyaaza, maguknak elolvastatják és azon város hatóságát, mely a törvény keretében intéskedni van hívatva, ügyködésében cenk elősegitni\| iparkodnak., As Igaz, hogy jövőre csak i\| aa erdő testből évenkintfi vágásul kijelelt terü)etet szabad levágni és aat onnét elssállitnni^ más területen ily vágatások; nem eszközölhetők, de er-tel is nemcsak hogy a nagyközönség jógái sértve nem lesznek, de igenis nnt biztosítva látom. Ennyit kívántam a kételyek el-oeslatása érdemépen nyilvánosság elé hozni. Kovács János, _várnai képviselő. Jó tanács? De hát melyik U? (T.) Kételkedni kezdek Pnlszky Ferencinek is ó nagy eszében. Mert kérem szépen, én éppen az ellenkező vélemény változást ,tartom tjermészetesnek és sz olyanokat, — tehát nem zz olyast, ha nem az olyanokat, \| — a milyeneket ó cselekszik, természetellenesnek, Mert s mig fiatalember valaki és a szélső rsdi-kálásokkal tart ? Az, a természetes fej-lódésnek Igen elfogyható egészséges tünete,: hsnem mikor valaki fiatalkorában szélső radikális volt untán z hány párt van, már \| valamennyinek hive volt, s végig menyién valamennyin, Öreg korára ismét vissttfelé a szélső radikalizmus felé veszi n^jsfc: azt egy ply nynghztatlzn ssellemnek tartom kinekJ mert helyes itéló tehetsége ninoi, megáUspodott meggyé-zódése sem lehe^, s igy véleményére sem lehet adni semmit, mert snnsk, amit ma mondott, jholnsp már az ellenkezőjét mondjz. : Éppen Pnlszky Ferenúczel történt meg, hogy] j ez elótt nyolcx, kilencz évvél mint Gyöngyül városának képviselő jelöltje, roppantál feltűnő erős beszédet mondott a Bethlenek, Bocskiyik, Rá kéeziak él Komnthok .ellen, klmntstván, bogy ezek az ország előmenetelét mindig hátra vetették, bogy ezeknek köszön hetjük elmaradottságunkat, mert s nemzet és uralkodóház közt a válaszislat ójrs meg njrs felállítván, mindig ujabb ésl ojlbb barczot kezdtek, hogy 800 éves történelmünk nem volt más mint örökös hárczJ pedig a nemzeteket ajbéke szokta emelni, és a harca aaikta tönkre tenni, sá* slb.\' Es ugyanazon Rslssky Ferenci, aki ipában, tehát 10 iv előtt j»t beszélte, ali mar ekkor enropái pártjain kereaztftl I egyezni aj loyalitás ns továbbjáig ért el, sz óta visszafelé vévén utjat, bolygó üstökös köd képében ismét a! radikalizmus egén kézd mutatkozni és még azolmt az iró-kát ■ pecsovicsoknsk mondja, kik as olyan emberek tettek, kiket ő elitélt, kritiká alá merészelik venni, sőt többet mond : kárhoztatja sson fejedelmeket, kik rész tanácsadóikra hallgattak. £ szerint nimoak a politikus, hanem a psyholo-gns vélemény subadiágának (s neki megy s töri, zúzza a légikét, meg z lélektani kpvetkeitetéit, a a kezébe vétt nzgyka-lapácaot olyan határcaottaág^al forgatja, mintha előtte ismeretlen lesne minden tndoraiány, s nem iodnlns más után, mint egy luns fej gondoll^osása után. Megfogja tehátj nekütfk engedni rulszky Ferencz, hogy mi ót semmi ékyébnek, mint évról évre változó, át meneti politikuBnsk tartván, véleményére éémmjt ne adjunk, j —• azon állítást pedig, hogy vájjon zz, ki alross tané csokra hallgat, romi cselekssik-e ? A lélektan fegyvereivel vivjuk meg. IIát először is az a kérdés, hogy ki mily körben növekedett, ki mily kör ben forog, a kinek tdennyi alkalma volt arra, bogy a jó, avagy roiz tanácsok közti különbséget teltessen ? [Mert hogy agi rosz tanácsadók ntán\' indulva cse-líksnk, hogy az oem cselekedhetik jót az nagyon természetes, ámde, hogy illetőt, a. ki rosz tanácsok utján indul és cseleiuzijc, lélektanilag bQnÖsiek itélbes .sfik, elóbb mindig amal ,á klrülménnyíl kell tisztában lennünkt vájjon volt-e atl k a I m a arra, hogy a r o s s tanácsot felismerje, s hogy a jó és rosz tanácssdók köst különbségit teheisen? Mert ha gyengei gyermeksége óta ross tanácsnál egyebet nem hallott? Honnan tnd-batja akkfr, hogy mi a jó ? Pláne a politikában, ihol a jó meg a rosz, annyira relatív fonlom, hogy hazája boldogitár sának módozatai felett egy Széchenyi és egy Kosaujth, nem volt képes meg- Aztáh meg ne altassuk magunkat szzal az Mámitárnie vagy hieelgéssil, f mi ném vagyunk forradalmi nemzet Mertl hát nagyon jól tndja azt a történelem, meg azok a kiket illet, meg kik történelmet olvassák, bogy as vagyunk, s<H úgyis vagyunk ismeretesek a kfllföld elett. Kincs olyan ssásednnk a melyikre \|ét forradalom ne essék, dl némelyikre esik tíz üz. Hát hol ennyi a forradalom, nevetséges ott szt állitaai, hogy mi igen békés jés loyslis nemzet va-gynnk. Eu zz illetők képmutatásnzk vehetik ée ttépmntatásta kényszerülnek ók is, Hdlótt az Igazság az, bogy mi bizony forradalmi nemzet vagyunk. Csínján és bölcsen kell velünk bánni, mert a ki aztán a éseretetünket megnyeri, azért meg élütik halunk. Vagy megölünk vsla-ktt vsgy meghalunk érte, de a középutat nem ligen ismerjük ^és szíveljük. Ez az igaz.- 1 • í És szt nagyon \| jól tndták Bécsben mindig és [nagyon jól tudják ma is, ámde a mai urs\|\|codói család egy-egy tagját kivéve, soliasem tudták iltalálni a magyarság vjkalkstáboi éa őszinte jelleméhez mért politikát, noha mindig találgatták, def jaz ia igaz, hogy a találgatás közben vagy hat .fojradalommal küzdöttek meg és minden forradalom ntán oj találgatásra voltak átalva. JJát mondom, mikor egy Széchenyi, mikor egy Kossuth nqm birtak meg-egyesni aj helyes iritóy (lelett, hogy lett volna as könnyű egy olyan uralkodónak, kinek a magyarság egy része, kezdettói fogva halfllos ellensége vals és csinált légyen jót, ceinált légyen rosszat, sz egyre I A marásét, mérgit Diansg dnsaeg, a nyelvének \' Soha nyugta aineaan, P tasárt nem edna egy jé eaél Nem pedig hogy iogyen. Rnatis ott varoá s......Minden Osak tSrhetö volna, De mint látod nébn igy aa \' örogérs fogja; t4 Asért isoulj kedves Oeaéss A más áilapolfán: Tarts Msretft, ámds sobn Msg ne básasodjéi. Az én kápesáönyvemböl. Apró rajsek a Alig mnlt időkből l A minisem. Fmlékasstlnk réginkről. Van egy-egy easnUnv, bármily agv-snerS ember életábeo, ssely kOlOalsta, ba ss iilsSé sasret merengeni a múlton el-mésédhatlannl vlsi macát emlékssetébe. An ilyen kis esasaááyak mljsgyaáse nsm BÜsdac lannlség aitlkOJi, « aa aasmetárauláa folytáé sok más keileasaa, i6t gyakran ksllnmetlsn dolog is jlt sssébe. As agyes ssáisk Imi üsnódosk éa végre ia egy agéssel kápannek. A kinek spmnélyek áa dolgok iránt é^mk érséks vsn. gynaraa elmúlt évtinedek oaakély sssaataysi laisiélsdnsb Wkáben, külflnteso skksr, mikor nsm Alté árdskkel valtak rá a dolgok. Hadd smlékesnsm fps is viaaaa agy pár ilyen eeskétyhe ewssénym, taláa biraaa snek érdekkel mások al«U is. e A Keaségfcse larténkedtam. Valtam fU neveli, s kaptam henerá-riam fejében füeastsndöre 40 osst. árt. frtot és agy pás fejelés mismit, de Uvsn oéekély hsairánam mellett ehettem napfáhnn • ssor vagy 7-anm, a mindig aae/it * msaa\|\|\| kel-a BnahketsiakUn veit sn, sjy tf Zala41 tározója. Miska bácsi. FólttlvuU a körMkálla] kStmlvslMta AfyUtaak 1882 1 Svl J»ci. ho lOSa tartott SftlvuM aaÜljta. RÉDEY ISTVÁN. Miska bácsi I menyköndtát Mi dolog asf hallja ? Mint s ojiló basa virág Ugy virít ss arass I Tán oaak sem járt holmi tilos Bow dologban keim ad? £a hogyha járt, érte ngysn Qonossal fisettek. JDtbogy jártam, dehogy jártam 1 I ufje mag s bánom dfind Valahány vén sssaeny van Xnsa a világon I Hát kápssitf esak kedvm Besém, Ma ebédkor épen FsissAgsm boimiaégért 0sjbaiapntt vélem. 8 s detagnsk végs aa lén A kesemte^e, Ot niláesl snt pingálta A képes faiamra." Tignsniva egy jésaág ss A kend hüns társa: AaS matatja ingatább le A kese vénása. Mrt v tigris f Tlses tátkány I $ tsgklváit nséta Kky»k a\|yik Wán hngy a l&em 1 et taéja Mert lásd Imém ely pertéka le ne naaaanv Mis, Mig Anaei, aMg m amk Oe ha vénd, elpen palai aa mart paati\|dsákkoromban majd felkopott aa állam, éa htéBktat a fogamat mindig) féltettem aa slroBsdásodástól. Hamaáltam is aa ajkaimat, a a mint émrevetlam, darékjgaad-ssssooyom \|scn is panaaakedott soha rosss étvágyam miatt, löt mindig máUó esodálko-aását fojosie. ki smáfstl tsbstságem fölöuv A komtom miatt asm is panssskodtam semmitv A ho^orárinm onnkéty volt ngyso: d« agy fiatal 90 évaa eaibérnak, a ki asonrsltll van poéta k és Petőfit trtánosV* nydkksndő nélkül járt csskély igénysl vsnosk. A \|ó komt msifett bisooy bsakhamar láSgfolsa-ktatsm a j pásti eovápy napokról, S aa Ht ftstOlt drjigodsrtJls máifélkr^osáráaokról, msrt a gandám finom tianarvgisstts dohányt snivett, s nekem ngy tetasstt, kogy n jé hoast és a sstts dnltáoy mállott vsasadsimss módon fajltdik bannim n keltli pvodnette. Da oank s msgnm taáasára irtom, nem kernatom a nyilvánoe^got, babér Vsbot Imre éa Páhh Albert ahher már jéeheratalag bnsditatuk n vsnirásra, A gaedának egy fia volt. Mikor gond-viaaléaamra bisla, aat modotta: Néasa ossk Petém srarn, iu vsa aa éo fiam, ae padig iU, (éa ekljor agy hatalmsa mogyorófapáioaát adoU a keeemhe) aa én miadenesemnak, a Péternek n páioaája, a többi, a maga dolga. A gyerek aaonban vélatlsnfil som ia olyan rose volt, ba nem ia tanult nagyon ao-hat, aa aaért történt, msrt aa anyja .mondta, bogy ne lljém ásókkal a tudományokkal, jot\|p leás minden bétán agy-kétseer kikoofisül a RaU poétába. Ee nsk«m ia tatss#t, mert merettem a apabad tírméwatnt, és\' tonvdlefg dolog, bogy an sakkal lobban aaolgál aa sgémaignlk, mint a fblvtanoe tanulás; Mag is ftrtflak as én nOvendíékomtuol eegyon jól, éa — msg-sssrstlQk agtmáat, • NUlbntfsen aa én jé ta> lajdonaim miatt, kogy miedlg allansége voltam minden kiasásnak. D# bitosa nem se é a és t a n I tV é-nyom élsssyeit ekatfem Üt ebbea a kin rajzban lam<, ha nem tfésesa máerél aka* \' >1 >■ h .a ■ i I inaaaif n Volt aa én gaadánmak agy miadensss, kiről már itt amlítés v<üt téva, a ki s bás-beo s ssákok Dimsmlmitáaátél éa a kart ápolttól kosdvo sgéas a asélosllsvelu tissa-roffijdobény tőrök; vagy magyar médravi-gáaáig mindent alvtaaatt. , !\'■ ligen darák ambar veit a Péter báo^i, s hogy ép bivtam, nem mai gyerek már, hanem már ugy t\|ljárt ajj Még olvasgstai is tudpti; vittsm Is agyaaer ntáaasor neki SgJ\'gJ terméket a, ponyváról. Ugy éldegéltünk pi agyUU körQI-belal sgy DSgysd Oüstendeig. ; Egy napon &is ujssállálea kellett nski msnnii líés^Ssa volt, és [este bét ftra tájba jbtt visssa. Éo ssobámba OldQgéltem.hoossd pipámból bodor fUslOkétj stótv^ mtaor Péter bátyit kopogtatott aaebám ajtaján, és M-Vállalásomra benyitott í \' Né mit hosett Kliltf&állásréi Péter bá-dal - mólok fsléje. Ml ifj\'uram, — asél PétaT — nagy dolgok faiján agyamat, taoáesért jöttem ff)\' oramhoa, nsm tudom iáit oaináljSn- -Ir Hagy hogy — mondám éo, r- ^a-; ami kalDala dolog tOrtéebatatt, hogy éo honaám fordul taaáoaértl sgyébfráet tudja! Péter oáofi, aairosoü xpsgtissem a mit lehat, MI\|on bál. j, ,\'-h Tudja ÍQyor, keidé biaalmásan ta én Péteram — most már bnkvétkor Un •eaUndS laas, bogy mlodeses vsbyok j rfsgy kioait bosaaá idő. Aytáa, más is lébeték, sem i itali mindeamash mártanomhát a mint Kiaujmálléson\'a korcsmában Ólok, bossám jön vsgy varnak rél autóim gasda, és aat kérdsata télam, oem állanék a be heaaá asámsdó juhárnak, mirt tutha ifjúram sokáig i voltam én jnbásabojtár najkl komban Hát pia én egyssar sem mondtam, bcgjr nsmoaa kok fél márnádé jnhá^aaak. jj Hát aaért bábul Péter láosl Vagy kttél 141 ltogy nem illenék bé máaudó-fu-hámnak, hegy annylr^ naki bésdlU salAKl. Hál átég aatáo, miMoUÍ Uoáoaot adlak éo ? kor buosut vaasak a kiás ól, 10 eantsndS Óta Vsgyok már Iu, bét nem olysa kOnnyen tudom aat neai msgmoadaoi. -i-\' No, ba osak annyiba van Péter báosi, hogy a galdának nsm mari megmondani, hogy nem less többet mindenese, msjd megmondom én! neki. De foglalót még oem vett fel Márton ksndátél ? — Nsm én, msjd a tavasai kiaujasál-Jáei »é»érkor mtglmsuk sn áldomást; \'{, — Na jól vsn Páter báosi, msjd 4-oaíoáijuk a dolgot, satáa a kiaujasáitási vásárkor, nind is el k hírem ide, msjd sgy Itt jasáuk mag aa áldomást Addig még meggondolhatja magát, hátha \|aak jobb tsn mia-dsnssnek itti msrsdsi. Hej ifj urain, vakarta fsjét as én Péterem, nagyi bogarat tett as én fa lembe an s Márton gssds. No majd meglátjuk. — Bssol elbsgwa asbbámait. A vaoanra fölött éppen alkalmam volt Péter Ügyét eaéba heani. A gasda tapen radioaérte, hegy saüysst hd eealéa, nem nerbely, nem iaeékee, e hogf némi kép megjutalmsssai 10 évi asolgálalideje siteite ntán [agy pár asép oúamával, mag sgy ui delaunyayal fonja meglepni. No, mnnoom. én, alighanem későn \|ön ajándékával, I— mart aa Imént hallottam, bogy Péter saámanéjaháaanak megy Fegyvernakra, vagy legalábp asánnékoéik túenui. A meglepet tette a I gasda réesén volt, oem akarta alrtnni, de mivel tudta, hegy nem aa a\|\|adtbél anopoiá aa afféle híreket, hát valami igaa oaak leet benne, boeaankodott agy kevéeaé, de mielőtt Pátert hivatta voisa, boasnataát a\|v pohár rorral leoaillapitotta, a a pompás tmóeteptaybfll még harapott egyet AsitAa\' est mondta a oeelédnek, hegy hívja he Pétert. Mikor a ssiadanea belépett, Uatatólag rá néstem, a n toegény tudta már, begy saeet öt vallatni fcjgják, egy la állt ott aa aaeml előtt, mint egy vén bfitwa, ée ksoaaaáját oank agyra fbrgatm. Hát— ikeedia gbia — igen e.en Péter, hogy a^s taámMé juháaenuk ^ u \|\|\| .a .,, i á. ift^Xi^^^^juaÉ^^i M 1 ■MM WMMv I (K aég mm kkn aftfjft- Bé Iu wím kersséay, H\|M estesben ft ft0«* mm Mki Itt, melynek kt<Jvére t lM esm tsiss Mwk Már Epl it a kstméay nagftr, ímH t —gyirft, kftate vas, bolóle Vftft, mégii l\|!Ui»t «n4ft jbjftft) kft «M« fttor ftUsi iniili, Hát egy ideges uralkodó smUU, sm$ Iftrlisilsm Mfftl után mon-és* ftiiiikt megkísértett mr, 4e semmivel nem kirt menni wm* nln . . . , fii i szerint mindenki, ft ki ft Ml«kUH esik egy kiMé ismeri, befogja ifttnt, ft légibb félrelépés nem annyira roMt szándékból, mint folytonos klaérlottsvéeból, tapogatásból és tévéidéből, uiku pedig az ügyeknek mindkét Haséról való elmérgesitéséból történt Vittek fel oda elég magyar embert tftaácaadáoik, i hegy olyat fittek, ft ki magát ss uralkodói házhoz hűségesnek muútta, ez nagyon természetes. Azért lehettek ttok jó magyarok is. Aduk le azok jő tanácsot eléjttser, de Ismerve nemzetünk természetét nett- csodálkozhatunk rejts, hogy ft jó tunics is mindig rosszul ötölt ki. Mert hiszen ss urftl-kodóház mindig msgskftrtft tar tini fti országol és olyas rövidlátó csak nem volt, hogy késs akarattal csinálja az elégedetlenséget és elszákadásl vágyat Ezerszer nagvobb érdeke volt annak megnyerni a magyart, mint ft msgyar-nak, megtartani K, s így mindig valószínűbb, begy az .idegenkedést sem fe» lülról hanem alulrÖÍ\'\'szorították, l as el- I lenünk slkftimatott erőszak ft félelem kifolyása vala. Hát hogy ily körülmények közt melyik tanácsot ismerje el egy srnber jó tanácsnak, azt igazán nehéz msghk* tároani. — Hiszen ft függetlenségiek még ma is azt tartják, hogy az uralkodónak rosz tanácsadói Vannak és bogy magyarellenesen megy minden . . QM\\ s régi állapotokat magasztalják U ÉsI bizony akár mint tagadják, de hiszen minden izgalomról látjuk, — hogy forradalmi irányt adtak volna neki, csak lehetett volna, sót a török-orosz ! háború alatt sem rsjtok múlt, hogy nem [leU forradalom, hanem Ttssán. Ki tehát most már a jó hazafi és mi ftz elfogadható jó tanács ? Mi mu-gyarok sem tudjuk meghatározni, hát csodálhatjuk az uralkodói házat? — Hátha pláne még moet is forradalomba mennénk, mit kellene ekkor assak as uralkodói hágnak gondolnia ? Ka hit kérem, mikor másoot bi-rilunk, magunkat is bíráljuk még, mert okos következtetéshez csakis ezesi ss utón leket jutni Coquelin. As s kérdés most már, Valljon mű véss, politikus, ftvagy miudakettp-e CJo-quelin nj? 8ei»eess hisszük, hajp- Usstall VtfMt ftegyokkrisss elóu é név tökéle. héeretleft; még tg oktrák fővá-is kevesen Ismerték sjielött, sulis még mft sem ismsraik á sagy mi-vésst kft vendégszereplésével s Mm kft-ftönséget sem réssssitsUe rouul caslt ke-vésés! eselótt, valóban kellemesen töltött órikbaa. Coquelin e párisi „Theátil Francia" tagja és ft bécsi Oftrlsrisfciditgzgatéji\' vak sikerült ót és tirsasigát néhány estére megnyerni. Nagy psrt jertek a müvééi eótt Bécsbe érkeseU kirek, de parányit sem voltuk túlozvá t mert Oo- ! queiis u frsnezis színpadon ugyanaz, mint kitunó honfitársunk Sonneutbal is (ft bécü burgssinház tagja) a iémet színpadin. A rövid pár napok álstt Thália papijai voltak a nap hősei aa eestiikfé-városban, — különösen midőn sgeniális bécsi iró 8cklesinger Zsigmond ur Bzin-daribbal lepte még a közönséget, mely ez életben csak egysser lón adva és pedig es alkalommal SonnenthM és Coquelin a német és írancsia színművészet leg-kitQnőnb alakjai léptek fel egyszerre. Uteu útfélen Ooquelin neve fordult meg mindenki nyelvén, M a sörháuk ben, kávéházakban Ooquelin képeste ft beszéd tárgyát, ~ ft lapok leszorították hasábjaikról as újdonságok, közgazdaság, táviratok és politika rovatéi és csakis Ooquelinnal foglalkoztak, elvétve bostak egyj egy-egy ssensátiós liirt tartalmazó táviratot, azt is két sorba ssoritván, — csatoltak hossá néhány i ránrtadandó nézetét s azt is csskis gyormn vetették psmcrft, ~ egyszóval Coquelin folt Bécs minden körében a kis isten. Minthogy minden mulandó ft ftl-dön, ugy Ooquelin vsndégmerepléae is elssslt Elutazott innen, hogy Szt-Péter várott és Moszkvába a mfttogassa mi véssi játékát Még s hóban Budapesten fog vendégsserepeini. Coquelin elutazása utáni napokban kösöuség mohón kapkodott s lapok reggeli és esti kiadásúihoz, hogy ft táviratok utján vegyenek tudomást ftrról, valljon Ooquelin as orosz fóvárosban is oly tárt karokkftl fogad tátott t e mint iU Bécsben ? A táviratok kedvezi hirt hoztak, a hullámzó kedélyek máris csilla pulin kssdéttek, midőn egy más hir ter jedt el us osztrák fővárosban, mely nem csekély sensstiót keltett, s. amely hir ftzonbftn méginkább felizgatta a kedélyéket, . mint Ooquelin Vendégszereplés. Egy bécsi lap hezta a srnsátiös hirt egy ssép reggelen és a kérdéses lap azt akarta tudni, bogy poquellu csupán u Vendégéierepíts köpenyege alfttt utazik, fel-adata azoobao lökkel fonto-sabb; mert épen e köpeny alatt Gambettft m e.gb i zásá-j bői politikái ügyekben utazik Ausztriában ősi Oroszországban éi eiupán Iftsér t testi meg Európái útját, h«> gy rfHlikftl aji siót eltlkurju. most\' már kétségkívül ssos kéWée tárul elénk vkíljon Ooquelin mi^éss, avagy politikus? Hogy mivéss, eitjta gadni seoki sfm fogja, mert Coquelint addigi sem oyttn, semrpedig iucogWó a politikai vÜmÉbao nem ismerték. A vi-lá(j osgjrésxo )nvesét v.^smk beavéva, a Frajnctia Omák és a jRranczia-ütosz \| peBlflml vissoayokba\'és annál inkább könnyh volt fly megbisatási híreket Gam-bettártl terjsttgitii} minthogy es C\|sm-beitft [halála után egy-két bappal \| törtéit Itt ftKutáu máf uem lehet iufor-Imatió vftgy interpellatió miatt Gambet-Rákos fordulni, — mert a gyönyörű be-M6 nksk örökre becsukódtak. A fraa-Cila liesi^et mentéje moet már sekés kaitok alatt fekssik, a fiatal köztkrsft-ság mentőjét, megteremtőjet és tgóss Európa a gettiftlls politikai pártmórt Igyászaljft benne talán ép azéi\'t híresztelte azt a Ikérdéses lap, hogy Ooquelin politikai ügyben jár el;> mert meg volt győződve raról, bogy nem kell a demeúiitol avagy I Hhatslmss orrtól félnie. Asoubau a v^g-i set máskép reidezte el az ügyet és ne-[künk alapos ftifttftiftk vaunak keaünkben, \|melyek világosiit kitüntetik, hogy egy francsis\'oross szövetségre gondolni nem is lebet, — legutóbb Gsmbetta tökéletesen lehetetlennek rártotts. As ügy1 már ruigában véve b ne vetaégea, mert Öambetta, a tapasztalt m ritka teheíségü politikus más oly rgyént is talált volns, ski leralAb parányi jártftmággal. is bir politikai ftgyek-ben. De,, bogy Gambetta egy, puilitlkal I ügyekben tökéletesen járat láu séluésst bizzón meg oly Ügyben, mely két európai nagybátftlml sorsára bir lefolyással, — csen már van okunk kételkedtíi. \'Ámbár á világtörténelem elég oly jelenktet mutat fel, melybeu absolut in-competens egyének dönték el néinzetek I sorsit, — mint sbogy a frsnezis tmrasst fogatta el Bonaparte Napoléont és ez-\| által nemcsak s nagy esászár hatalmát törte meg,\' hanem a franczia császárná l got Is ft repftbíikft karjaiba dönté\'; vsgyl pedig, hogy a mesekvó XVI.! Lajao] egy T zsandár-őrmester szolgáltatta át vénsomjasó Üldözőinek és ezáltal a dy-\| I nulla eltörültetett és ismét a republBca] Iverjmdött uralomra, — nem ntarnépkl kételkedni a Ooquelin megbisáu felett sem: meri utóvégre lehetséges. Azonba , mint már említettük fon,tos adatok levén nirtol kunkban, melyek segélyével ezen ál-\| li áftt tökéletesen megctáfil-hatjuk és egyáltslán Oi\| betta politikai uézetiit\'H saját ssftvfti álapján — n y ill vásosságra bocsájtják. I De erról jövő czikkünkben. üiommtr tSdtidorJ Politikai hírek. Oress Isp\| Aessijárét A sétarvári ,Q©W baitni^l bogy Boiania-faaresagaviaáksa, \|6lejg ftálay igérstai éta, teljfli sysgalsei ttjallTodik. A boMyák nép Várja, kSgv batalmh jh-e aj aMpiaatf igéreta Vagy oamf .Ha bw\|aeedis, a nép ia vi«a-éaitéi imflpÉmftlima. iiá nam teljesedik be, a oaliiáboru tflia mte l eveaatíben fól fog lob-baini. A mnwttuokrór Lgyébbkéut agv séfl\|jval m MMlva magjagvai, bogy aaok még mindig léambul falőllárják a napot a nem bianak aa bsatrák uralom állandó* •ágában. A a a o r b i a í J egybiatörvéoy tagnap kertit a tkupúiua elé. A jayaalat egyéb aa«r* vaaati iotéakadée liu^llalt a püspöki saioat Oaaaaállitáaát ssabfÜynxsa, a mniropolita-vá. laaatás Ügyét a kormány tói J fttggőleg reudesi a a magválaaatott pftapökOa éa metropoüta magarötliéeét a király joginak mondja ki Aa agysaar viaaaavetatt agyhot njra megvá-laiatani nem lehat A Uirvény, pána- ia állái-veaatéa bUnteléaekkél vas! biatoaitva. A •kuptaiaa aa eiötarjasatati jkvaalatot égyban* gulag al fogadia. A a o rlo as •Laidék kivándorlása végleg \'magaal\|at Bródiból jelentik, hogy a vároa lagéeaaa magtiaahilt I a menok Illik tol lerabergi liiva\'dloJ lap al tényt tudomáauí véve, dicaérí a kUzhátóaágotk erélyét, tapiti-taloaaágát, valamint! aa „allianoa iaraéliti4 öaaaac fiókjainak hajtaté* kDaramfiködéaét. Aa o 1 aaa k 0 r má p y éa aa irr»> e n t a. Asi olasa iirrédeilta utóbbi aavar. gáaai, mint Rómából jelentik, megrenditet-\' ték aa alaaa kabinet állását Mancini a külügyi bodgat mafiuvaatatáaa után laakarja touni mandát\|imát a aaaal kifkjaaéara fog ka. rülni aa aS aslasoalaaiaa ia, mely akaliiaet tagjai éa Depreta nuniftauer köat már rég Óta lappaog, Az árviiz. Suljbs csspá^ látogátta meg ismét a s á njk a I. Egyik virágsó megye sok községét viz Mritja és sok ezernyi) lakoaság lett hajiéktaUuuá. 250 ezer hold földet pedig ft yiz^r borítja és teszi hasz nálba tat Unná. A legnagyobb erőfeszítések düc/,árs nem lehetett gátat vetni az ár* nsk és minden kísérlet múnsk bizonyult A nagy sssrancs^tlenség, melyre mo^ ország Ígye\|oM fordts, a január 10^ diki orszsggy ülésen kettős isteipellatió téri gyét képesté, I mely interpelláliókat a reá vonfttkosp feleletekkel együtt Itt közöljük. As o r aSá\'ggy illéat i ű t er p e 11 á ti ó kj. A napiraod elölt Mpiaári Lnjoa a gyöii árviaet lioaita atébal M o o a á r y Lnjoa: ^áltóataaaék megengedni, hogy aj liáa figyklmét aaaa nagv aaaraaoaétiahségra hívjam fel, maly hazánk egyik lagilagyoDp városát. Grört éa vidékét éa vala egyiütt ppdig á Cftállóköa egy réaaH érte. (Hal juk 1) \|A« árviaVeaiély Győrött éa vidékén, érteaüléaem i"riht bly nagy, liogr aa a aaág^i kalaaatrófát tnegkOaaliU. fia ut aonyoa analógia iia van a két vároa wereo oaétienaégéoak ékai köaát. Győr vároéa ugyaoia á\'doaata^a esélaaerütlan Rába-asa bályotáanak pnn ugy, mint Suvad vároaaja Oftéíaaerütlen t4aiulaaUlyéaá»ii»k. Itt na taág laaa liiVatva intAakedni, mart • >n-»U kelvsoM oly Válaágos, bogy as ond. M do/koiLát^igéTTkalSssS. uZSE^r ^i^-lfj^\'l\'^ ^ tMbki goeéoeftodáerel, omk nyomorának aíháritá-sáról lébet ssé. Miután a .nyomor aakkd aa-gyobb» aamU0 aken a vára« éa « mtgJ9 rögtön ia^gílWtea,\' bátor vagyok mon kér déftt in{éani as ígSD t koráányltoa, illaltlag a belügyminiszter! éa közlakadéai miáiazier ura kW: méltóatsllak-o éa miként íntéxkedoí arra aéavc, hogy jaaoo nagy ajfasar, mely\' aa áradáé köfatkeatében Győrt a atttiak kSa-vetten jridékéi aajlotta, iobatöiag gyaraaa éa aiksraaan •ovbittaiaék. Kanény Óábor b. köimuskaéakfta. Wkadéaí aúaiaatari T. képviaelfiUáa I (Halt iukl) Takiatva kst, hogy a I. febséilalé késrSadlf ur kérdjéaa a jelenleg la még ftr göbao ht5\' veaaélyr* vonatkozik, helvesnek tartom arra néav^ aa épen ketemnél levő adatokkal rögtön jstolgáloi.\'(Helyee.J Ámbár a tárgyban aa íntprpelláexióa könyvben, ugy tudom már vaa iatarpalláiió b«jagvaava, né hiny adatot, melyek magára a* immínena\' Taaaélyra vonatkoznak, bátor laaaek már moat elötciiieaztemj mellösre egyébiránt aaoo intéíkt-d-íiokflt, mftlyakat a t. belügyuíomztor ur vaa hivatva megfonni, neveictaaed a melyek íss élelmeaéara éa efaátlá«oláara vonat-kosnak. . Már napok óta figyelmmot kísérlem azon veszélyt, mely a Dana rendkívül áradása által Pozsonymgyit, k&lönöaen anuak cnaióközi részét, iloáonnyt, Komáromot éa Győrt échatUk, ajáttauáiKértatkaaéaban lévén a liatóaigokkai, va,\\iiiinl a Rábaaaabá-lyozáai kormánybiztos orrai, mindazon in-tézkedÜaeket, melyeket fik ajánlatba hoztak éa részben olyanokat, melyeket nem ia bostak ajánlatba, 0s eaükaégeeaek látttam, megtettem. Jalaaen a hol aaflkaégaanak látatott ka-toaaaág, műszaki csapatok rendeltettek kL j babér a tekintetben a műszaki osapafeok lét-aaámának nagyon oaakély» volta mailett ker-látolva voltam. Továbbá — a ei már fontotabb — \| gőshájék rendeltettek oda, a innen egy, a vízvédelmi munkákban gyakorlott, tapasztalt megbízottja a koimáuyuuk,küldetett a helyszínére, a ki jelenleg ott működik és minden hivatalos éa magán adatok aaerint, teljes élytyel éa aikaml jár el. A legújabb időben egyébiránt aa onnan [jüvö tudóaitáaok hivataloaak agy mint magánosok, a veazéíy apadáaát jelenlik. Arról hála Istennek nem lehet beszélni, hogy oly jnagy katáatrófával állnánk azemben, mint a mivö a szegedi volt. Hiszen Győr nem katlanban íekazik, aa ottani házak nem sárból, vályogból vannak építve, hanem köböl. Győr-Szjgetut éa GyGr.-Ujvároat iamételve elönUMIS rég időtől fogva a Bábosa éa a Duna; IateS-nek hála tul élték azokat, tol fogják élni est is. Arról tahit nem lehet szó, hogf a azérenosétleoaég oly nagymérvű volna, mint Szegednél, de miuuenesetre elég jelentékeny, hogy minden esaköat meg kelt ragadni, hogy következményei lehetőleg enyh ittessenek éa aa eUani aaonvttdö lakoaaágon lehetőleg ae-gilva legyen. •x Bátor lessek pár táviratot, melyeket erre voaatkoaóiag .ma. reggel kaptam felolvasni, melyek m oltani viszonyoknak élénk hpét adják. Eaeket egyenesen Győrből vettem. Aa agyikel gr. Lassberg alispántól kaptam, mely tagnap este 6 óra 80 percekor adatott fel, éa igy hangzik. (Olvsssa.) gGyŐr-saiget és Révfala késségekben ladikokon emberek, marhák, vagyon menteitek. Eddigi tadomái azerínt emberélet áldozatai nem , eeetU Már több Ház öfazedölt. Ezk egyébiránt, mint tühb tudósításból látásik, mind ki-ebb, és aárbój késsfllt hássk. ,Többi küa-•égekhől kiizlokjedési akadályok .minit semmi Lksdnj téna uram nyögte ki nagy \| nehezen ^éter, igaa is, nem is igaa, — hát ■ voltaképeb bizony igaa aa. Hát mooaen megelégedve nálam Péter, aat tartom aemmi baja sem volt eddig Nem is mondtam én azt téna uram, bogy a legkisebb bajom lett volna I; de bit .öiökkétig csak nem maradhatok mindenes; aztán asebb élelem less számadó-juháaznak ; minden ember iparkodik, hogy aoraán javítson. Ejnye t Péter, replikáit a gasás — hát msgát a uagyrarágyáa bánija, no lám, bia eat még nem tudtam soha. Ke de jól van, Péter, elmehet, mikor aa esatendene ki\'elt. Azért mcgkspja aa uj csizmát éaajdolmáoyt s mit szántam. A hű őseiéi eszmében csillogtak a köny nyék, ftnjnyira elérzékenyült, asm ia tsdott szólni egy ssót sem, hanem ugy sompolygott ka a szobából. Péter pedig, a ki dolgát ssentul is a legpontosabban végeste, napról napra jobban beleitta magát abba a gondolatba^ hogy 6 8 mikor a tavaszi vásár napja elérho-sett, laniaiia vele Kisujazáliáara, sotti t»s U s koronnában Márton pailál. a ki egy éáHMé be is vstödött. Ve Péter, mealá mi ad járt, a mint b %vo essglátia a mindenest, kinek lábán gjmdéjé«ó< kapott uj eeísma, t eat én pedig a ssép nvésté dolmány volt — nem báate sasg as Igwaint ~ Vem bia éa, mendá hetykén Péler. — Akkor aatáa aaag la iaaask as ál áaméséi, EMfcb el—aéam ml kas s moBuéáa. Ib U metsdia neki szépen egymás aiás, m Pwersek aresa sugáraott as Ma «■ és a fi g\'di< ii- Asaáe ősiig Márton gaada boaaéott haeS ms\'Vfe rtsaiftsik oam igaa asskvs vett Mmsí íéaae eaaAééaak Issssstam, sem k sss, nngy aaagy lefess mmi veit saédja beaae, SHrt Már Mk ssa if« éá«Mi% aarfékaséa a meaaaelyeket, ágyra kooaemotgatva velem is, Márton padival is. A vendégszoba egyik kucskójában bá* rom seál czigány húzta keservesen. Egy ha-gsdQs, egy fiótáa, meg égv nagvbősöa. A mi Pélar barátunk easket ts klsát gatta folytonosan, ő is neki hevült mindjobban és lobban, és kendett feleselgetni Márton gazdával ia. Hogy ö amilyen meg amolyan számadó juháss lesz, a milyen aa agéaa nagy éa Kiakuaságban ninosen; de még Karoaagon sem. A bor egészen neki bevitette a mi saagény Péterünk phantáaiáját, a omgánVokat maga mellé állította és a prímásnak a markába adván egy újdonatúj flórest, a mit Márton gaadától kapott (tizet kapott ilyet) paranoiolgatta a maga nótáját Hiába mondogattam neki, hogt jé lem már haaa menni, mert még baj talál leonS, nem akart a szavamra hallani. A vásáros népség ia Inasaiként elszéledi, mert Öt iété járt aa idő. De bizony — iijur —j mondta egyre-másra, ma mula\'uak. Iluzd rá osigány. Egvszer azonban a bőgő alliallgatott; vagy a aaija pattant al, vagy a bőgős fáradt bele, — a mi padig a aagény bőgőnek a aaeranoaétlenségére éppen aakor történt, mikor Péterünk aa ülésbe is belefáradt és elksaile rakni a csárdást, Hogy a koreama boti vssdégak ssjs ia hallgatott s mindazok 51, a saámaió juháaaasá avanaaitoaott tiy-kedvű miadeoeet nézték — Rámordult már egy párszor a bőgősre, hál hogv miért nem busza, de a bőgő még esak mindig nem asélt; ekkor aautáa nemes felhevuéoébím fogta a\' 1 Péterünk nagy boijét é( olyat vágott a bőgőuak ltaaira, bojrr a birok mind a«ónnal lepattanlak s a hMŐ remegve aséltörÖlt j A eaiirány ugrott ecjíel i\|edtében« — Azután pedig elkesdatt jaUatai éa miSden-léle tonusbaa elsiratta aa lő saeii fbrintoe bigéjét f Mar is magsaspsiat égy kióelt. nyom bes eltűnt a ló kedve, odablt lemét aa ess •alboa és I4ét Ueysrébe [haUva albuaulu saagény, eaar i hassa, ssart Már I magát \' Megyek én a pOlülba, n^nnéotta rto \| górván, mitealnáljak én etvel a cilgánynyal. Aa vedig még folyton jajgatott, el jaj-gatiaába Ul vagy ült a flétáa éa Hiedtta ei-ráakoaása is. Vége vau a mi bandánknak, kiáltották fbtyvéat \' Aaalatt oda ]ÖU a korcsmáros is, ló hn moiju smber, a al átpillantva la r situátlo\', magkiaérletta a kiegyeaéat. No Ben de — mondá a bőgősnsk — megnyit ért a te bőgőd ? Jáj, jáj — (alélta ee, nem adtam véna fonalért. Dehogy nem adiad vóua, te oslcaa, hi-szea már ugy volt oairiazel beragaaatva. Tia forint aaak elég laaa, miaeoda ? Szabadkozott agy darabig si omgásv, de kát annyival ia megelégedett végre. Aa én Péter barátom, hi ugy látszik a bőgő azátrepasatéaá után leljeeen kijéaaaodott, ne béa mivvei vette hl lájbijából a 10 irtot, melyből 9 toriul a Máitou gaadától kapott péaabŐl volt,, éa kaserves kínok kösött ól* vasta oda a oaigáoynak,a ki vigyorogva aat mondotta j Teasik máskor ia páranostNul. Asután mégis oaak sikerült Pétert ko oaita saélUlaeom éa asép holdvilágos mién mentünk hasa. Másnap feltllnőeu oaanias volL Es még asatán ia. fisarevettem, bogy valamin tori a fejét. Így pár nappala történlek iatáncsakugyan Benyitott ismét a szobámba!, kanéban agy tiaM bankót tartott. Edes uj\'uram kaadé besaádét, volna égy aláaatoa, kéréssm. írjon egy levelet a Már-loa gasiáuek, tegye bele ezt a Itz forintot, és kárra mag a nevemben, hogy qldjoo isi a ssasjUlism alól. Ht, kiélték meglepetve, hál nem akár mámadi juhász lenni. «m én —• mondá. Magmaradok én annak J ami voltam ; moet ia wpelkm, bégy sksujeaálláaoa annyira berugtmp. En Ufs ia \|a és saámadó faháaaságom volt aa Itt maradok éht\'tlpBHnu, Itt hatok mag 7-legyan saámadó íqbáse akárki. Megírtam a javaiét, elküldtem a tia forintot éa pár nap Imnlva asután viesaajött 1 a bir, hogy Mérten gaada bár más asámadó juhásst kapott. I Péter további is roekmaredtt mindenes* nek, de sokáig sem felejthette el1 a bőgőt meg aa ő tia Ibrintjá\'. H. M Szorgalom és kitartás az iparban. a fira beru faháaaaági ^ kérdém, bál nálftsk ssmad A világon semmiből soha sem less semmi; és miupeu ami vau, annak megvan a maga oká. A isorgalam és kitartás 1 repül aa emhoij májéba, mint a sült galamb, hauem aat Is mag kall ám saereaui és pedig épen aaorgalom \\ kitartás által. A saorga lom és kUarlM éesS olyan mesterség vajry mflvéaaot, min\| például aa, hogy báaat tudjak épiten! vágy areaképet tudjak leadni vagy nrgedüu ludják játasanl. Tannhti, gV korolll [kel] aai, mint mindent mást, a mit tsíal akatunk. Ha valaki, a ki egész éleié ben áaaal foglalkeaoli, bogy pé\'dául meéket és homokot nordott, sgyskerre kapná magét és hangvaraenyt hirdetne, hogy magát nmt hegedümIVém irodákálja 2 rettenetes felsülés, csúfság lonne k dólog vége.; Ha vslaml itt-dŐa vvgy láltasMn — lenné különben hitt mily lásgÍMaÜ p> kfra aa ötletre vetemednék, hogv njiüi kötéltanioftoa végig tipeg a \'tlsjől nyl msga»han kifoéaitstt kötélen: előre Mt ha\'ó, hogv mar aa aM lépésdél lefordüjhk és miadai tadományával együtt kitörné k nyakát Est mindenki nagyon természetes-nek tartU. Dejbe Valaki] aki magát a aaorgalom éa kitartás mesterségében aohaaem gyakorolta, —1 a munkának egysaer-egvmar neki iaujjrtlodlk ós aztán mihamar kiáll, aat nem tartják twméssetesnak. Sőt aa iWeu \|m bor esatleé kelerti toanasiokban töv ki a lem ellen, hogy lám, aáa úiitven könnyen tud éaorgalmM éa kitartó fosul s\'í salk tud * 5 megj-vas átsem aMVétijLl ^WlrWó * Wlartéa I^fcHfHg rG sélvéBBS( sielyat taaeíás és \\ li I gyakorlás nélkül a világon aenki sem aajá-titliat el; de, egyszersmind oly mesterség, íúelyat ikkaí-moudal mindenki megtanulhat. Mint minden íóás meetsiieégnél, ugy itt is egyik ember ialáu valamivel könnyebben boldogulj a máéík úeheaobbea , de ha valeki helyes uton és tnődou log honé,\'előbb-utóbb mindegyik sikert arathat. Hogy míltépen kelljen elérni e mesterség megtanulásánál, arra néeve állalánbs aaahályt nehéa fölállítani. A hány ember, annvi kUlömböaŐ terméesel és bajiam. Mindegyiknél más-máa eegédeeeköa vénet sikerre. Egyiknél aa ijlelö maaka vagy foglalkozás iránti benső bajiam elegendő, a másiknál m önbeoaülés buaskesége, a harmadiknál sm övéi iráatí saaretet a aaok sorsának ia vitán iránti vágy, a negyediknél aa előrelátás éa a jövőérti aggódalom, aa ötödiknél a dics vágy, a hatodétnál egysaerüen a- félelem ée más emberek paranosssaváuak ereje, i— mindezek és még aaámos más ténteaők Indokul saolgálbatnak arra, hogy valaki ssor gzlmas éa kitsktó legyen, eünnéllogva a suu galom éa ^ílarlás mesterségében minden e\|u-ner tulsjdouképsu ciak önmaga lebet magi-nsk laaitémealara. Első feladat, hagy önmagát megismerje, hogy gyongtit kitanulmányozza, s aztán folyton saem elölt tartea egyielttl aat, a mi által magát legerősebbeu inaittatva érzi a szorgalomra, a hogy másfelől mindig kerülni igyekezzék aat, a mi ál* tal magién torod halnia. Mert gyarlóság minden emberben vaa : éa aahknlhOuayebb kitérni aaoa útról, ahol elbukbalik, mint a ki-sértésnek neki menüi éa mégis sailárdaa megállani. Eaért tuondjuk ns uri imában iS: aHe vígy minket a kísértetbe De ka nem lehet is minden emberre alkalmashaló általános szabályokat felállítási, vaa nsk mégis olyan eaakéaüs, a melyek a. legtöbb amiben sikerrel alkalmazhatók. Egy Uybn nagyon hatályos eszközt már említettünk, tnidön a munkásáéi eleiről ssél-tünk. A ki munkája iriat esetelettel viseltetik. aa aat könnyen, úgyszólván játsava végű; síig sj kl ugyaaaaon munkái oespás-i nsk vagy büaiaéaask nézi, as est esak aagjl testi éa tnlki gyitrslsmmsl tsjje végearn, . Ntt* \| MhiMN iMMn g* MliMÍN K kliMniHil IftMMi ktifttt Avfch ■1 Hp «l M ttjaMf Ii) H í pp MMMp MMNÉ fett wm IBg I §pp W&il valaminI imSmi ■ H\| Ím a u ONMI kvéi A távéra* <gp üli (öt fctlf Ii y»Éwi »agnalaiae feküdvén, pK \'meiiyenftn, Náéer kelváms H» étt+mmfcá. rtÜMU)«\| Mt it Itoetstntve é? egesmn MHt^ Q^nim né jf# Mii lÉtp Vimi 4i MKMIMI MR MynmatUm MMktlH éitlmméeérŐl vmáttéo mm €10 oatiméter, etmts efaiás a mlrmtnM \| csenli- Mi tagnap sete 10 ónt 60. p«k« létfiM p. Kntkhen mintegy a t képviselő a Csal BM emtttettt, aat vagyok bátor hozaá-^••S kény igenia kiszakadás történi Megtar Idruftkft* A. eaea kiszakadásból kát i\'ánybnn rakan aa ár, réaaint a Vág-Dunának, réaaint i ly^n ágiak. Utff a veaaély mily mérvű aaMáut Itat* adatot mo«t uem vagyok ké-\|m nyujjtani. Aat aejtem, hogy nem oly nagy, ■fent a mekkorának előre látszott} ■ Egy eggaaelA hir terjedt el tegnap aat illetőleg, bogy jég torlódás képaődúit. lntée-kedtem, hogy a környékben levő kormányhivatal uok aaonnal menjen ki éa aeeaályaaea meggyösödvén a dolog állatáról a asükséges >at4saedéaeíet tegye meg\' éa tegyen ielentmi. tk kiment éa a jelenté! megtette. Bátor Tanok afcrgOnyét felolvaani: „Távirati utaai-táar a vág-daua-gute aaakáílaai jégtorlaeat aaa megmemléltem. Eaon jégtorlasz 2—3 otm. vastag terméa jégből éa osnk felszínben van Keszeg Ujlvától Gutáig illetve Csorgó zuaig mintegy 8-9 kim. hosaaban, a jeloett veenély a vianek 80 otm. apadáa, valamint a kéaat tett ayalgát által megaattntnek tekintheti. Reményiem, bogy a bekövetkezett apadáa folytán a tegnap még fenyegető veaaély legnagyobb réaae elhárítható laaa. Éneket tartottam seOkaégeenek már moat rögtöo elmondani. Ha mükaégoe lesz aa idő folyamában 1 bátor laaaek további adatok kai ia molgálni. Kérem k t. bánat, méltóztassék válaszomat Uadomáeal venni. (Helyeeléa.) A máaedik interpellálió. Saémenyey Jánoa: Mintán tény, hogy a veaaély nagy, éa mintán meg vagyok gyónódra árt ól, kin — a mint aa un^ntual \| lottam — a t. közlekedési miniaatar ur ia mindent megtett a veaaély elháritáaára, de a veaaély behtvetkenván, következményeinek lehető aaeliditéséről van aaó, oaakia a tekintetben kívánom interpellácniómat a belügy-miniszter úrhoz intéani, bogy a t i. van-e tndomáaa arról, bogy Győr várna nagyobb réséét, Valamint Győr városnak vidékét, Rév Újfalui, Győr szigetet éa Győr-Újvárost f a na agémea elborította éa hogy több ét* rre menő család bajlék ée kenyér nélkftl van r éa ha errŐ 1 van tudomáaa, tett-e esek időleges ellátására hatóságilag iotéakedéee-lAt ? Hegy ha pedig nem tett volna, eaán-dékoaik e ea iránt a ézükeégea intézkedéseket mihamarább \'megtenni ? Tijea Kálmán mluiasterelnök: Még mi-elutt a laatesatréfa maga bekOvetkeaett volná, a mely mnkugyan Győr-Ujvárost éa Gyér-Szigetet, Révfalut és jGy őrvidék némely községét érte, mondom, /még aa előtt, aa ottani megyei, kolyj hatóság réméről joleajve lévén, begy vailósainüleg aaűkaég laaa egyesek ki-méiiáaoUaárn aa aa élelmaaéeröl Való gondolkodásba, ea előtt négy vagy öt nappal, aa elaó peroa aaűkaég laté re a kívánt össaeget táviratilag utalványoztam. Azontúl a bővebb jeleotéaek beérkeztével utalványoatam újra, éW kívánt taaaagel. K mellett, a ia7uláa méhéatatnak tndtmáaal Ursi, a mkgááosek jéUkoMaága ts tstklalMlU, agy, hoíy aa tankiafkbtn, begy a MstktlDtneH éfime- ■éaérll gondoekodui lik............ nitoaea. 4 mi salkeégee, a kormánjr lésaérél eanttal h; Mg fog tftrténni; a helyi bktófigok padig. — a mennyire legaláhb eddig meggy5-aSdhettam, aaagak réanéról nünieui a mi ea iiiayban sattkaégea, megtettek, ée meg-Itttnek Kétségtelen aa, hogy moat oatk an elaS stűkségról lehet gondoefcedni ée kéuéttelen aa, hogy ea sem eaekély gondét ad; mert a legutóbbi jelentéeek seerint kOHU-jbelBl tla* aaer lélekre megy aaek snáma, /kiket [laká-sukból el kellett távolítani, kiknek mémen-tán élelmwésérRI tokát gondoskodni kéli, de a helyaaini hal óságok jelentése seerint \| félni lehet, bogy nem ugyan GyÓr városában, de a vidéki kOaaégekbeu Igalább 40d rá fog menni naen házak aaáme, a melyek an ár-via folytán vagy teljeeen, vagy igen nagy réeaben haaználhatlanokká leaaaek. De aaek — úgymond kéalbbl kér-déaek, moat a kiaaálláaoláaról lehetőleg gondoskodva van. Arról bogy aa éleltieima le be\'6 legyen, elaó sorban, köteleaaége sterint, inténksdeU a kormány, megadja a aktlttaégea támogatási, aaontul ia a magán jót^kouyaág éa pedig már keadetét vette, ugy hogy ea irányban agályra ók nincs. £a aa, a mit rüviden előadui bátor valtam. (Helyeeléa.) Saemenyey János, kOsaBnettel vfeeai a válaant, melyet a báa tndomásul vei A 6ro97mann emlékkő Di\|yi-Den. Vettük a követkézé sorokat: I Tettet Urttágod beetet Itgjántk legközelebbi tsámában Qrotzmtnn Ignácz elhnnyt tanártáriunknak adakozák jutján emelendő sitemlékre hivta fel egyik lend-vai tisztelője a n. é. közönség figyelmét Kz ügyre vonttkozólag bátorkodom! ttes szerkesztő árnak tudomására noani, .hogy a kegyet tanitó-rend nagy-kinizsti társ-házának tagjai köstiazttletbea állott pá-lyatársuk halála alkalmával azonnali elhatározták a társház Kanizsáu elhalt tagjai réazért emlékkővel ditziteU közös sirbolt-épiMsét. fiz vala oka, hogy elhunyt tárvunk földi maradványai a közös sírbolt jelkétzdltéig, tehát csalj ide-igltpeten t. Barthos János kültnnácsoi nr családi sírboltjába helyeztettek. Boldogult rendtámnknak az adakozás utján emelendő külön tirkó általi fcerveaeit közös sírboltból való kizárásába iránta való laeretetünknél fogva temmitépet tem egyezhetünk ; hogy azonban tiszteiéinek kegyelete iránta kitüntetve lehet-seu éi bogy annak neve az utókóiya /!i átszáll hasson, legczélszerübbnek tartanám as elhunyt nevét vitelé ének ötz^öndij létrehozását a nkanizsai fŐgymoasinmban, hol a boldogult utoltó éveiben közszeretetben működött, j a mftóneket szép virágzátnak Indította. Ez lenne élnunyt pályatársunk legszebb t legmaradandóbb emléke; akkor hideg sírjában ^békonég* lengené Jrlrll r Ma nevéhez halált itán p iáhj ás* ilüsóunék. Iteket kiváltai tánkáiunk fónök-•égének Ii nevében jezuttal elmondani, melyek után tltztjsleUél kérve Boraimnak becset jtpjá tan közáététeíét, maradtam Uet urasági dnak N.-Kai list, 1888. jtn. 4. álázatos szolgája Pap Járiot. ffigymu. igazgató. Különfélék. — An elal nsyy»kstlsaal „Hivt-talsaolgák leo\|tetkezéai\| rgjlete* 1883 évi feb rnárhó 1-én na „Arany Korona" vendéglő nagy termában Somaaidli Lórínsnné és B»-gyay OdOnné 6 nagyaágaiá védnOksége t\|a<t\' zártkerti láhpavigaímat renden. Belépti dij: SMinélyjsgy tl írt. — Ctaládjegy 2 frt. Kezdete fél 9 órakor. A tiaztejUvedelem aa egylet alantfiléjé gyarapítására fordittetik. Fe-lülfizetéaek kflaaOnettel fogadtatnak éa hirla-pilag nyugtáitatnak; Jegyek elóre válthatók Uellua Jóksaf és Prégtr Béla arak gyó^-szertárában, ea este a pénstácnál. — trlssdlésüak aaOrlat Trefort Ágost vallás és kAaoktetási \'miniszter úr már a napokban látogatja- nieg várpsuukat: hogy sanmélyaaen meggyóaódjéa helyi nevelés ügyi viszonyainkról. Urümmel üdvOsOÍjük körünkben a nagytevékenyaégkl kormány férfiút. — (Btklldefett) A helybeli lovardában agy knutsehujk ember kendi el ma mutatványai tl melyekra a t kftaftnaég figyelmét enenael felhívjuk. — Daráu Mlaka hegedűjét, mely 2000 frnnknii értékű a napodban agy kóbor oaigány ellopta, éa megsaOkOtt vele. Zenekarunk derék primáaa 50 frtnyi jutalmat igér amjak, a ki valami bírt mond a aaOkevényról eat kézre ke Aa .Allg. uak érdekes betegségének következett rü! hetetlen, a körülmény a a vele vitt hegedűről vagy iti. A tetteit egyébiránt rendőrileg la nyonoaaák már. Kívánjuk, hogy a hegtdQ mentll olSbb kerüljön meg. Hlfrt halt aarg GaasbetU T " r. Med. Zlg." egy páriái orvos-czikkét közli, mely Gambette egyea fázisait beaaéli el. „így be" — úgymond — .aa elke-i nem kevéeael járult noaaá aa hogy a aebeaültet — Gambet-Iának hívták, Aa orvotok felelóseége tudvalevőleg anná nagyobb, minél magasabb társadalmi állát t foglal el betegjük. Gsmbetta orvoaai ia enyhíteni akarták felelöseégüket a megosatotttk tiaeokettejük között. De ilyen eaeteaben roaaanl jár a beteg, mert senki I sem snánja tsagát döntő lépéare, aenki sem vállalkoaik operatióra, mely m\|ntt a nyilvá* nosaág vád jaj érné, ha nem tudná megmenteni a beteget Ha Gambette egyaanrü aebeaült munkán lett volna a kórházban ápolták volna, mely egyetjem eebéaa veaetéae alatt á^l, halála nem kpvelkenik be. Akkor követőin kellett volna! at oívieok rendeleteit, inelyej \'HePbNan kevéabo vett; minden elleumondáa nélkül ápoltak és dptíilták volna. De háj meghág a \|nateg, talán oaak ama aulyoaita körülmény miatt, logy Gambette Leónak hívták a tgymmrre t sónkéi orvosi tekintély ápolta \' fp - ANI tu\|ajd«»jng Angliábai ulév napját uj UtrVény lépett érvénybs: at ugyeaveeett ÉMarried Memen\' s Propertyi Aot," mely aaeriot a férjes taasony minden olyan aatoiMBéuye, Lelylisn a háaasság tárj urnának iildjé alatt jutott, aaját tulajdona A térvény érUn+bta mm szabad a I irjuek boeaá nyulnii, stm nsdig a faleaég ottmányákoi énnek bttWydaéaa nélkül. - A tleaa sUlArt msáss. Aa yetemi aankértÖk a tiata dadai bullára vo atkoeé vélettényükM, Imsltnsk lényegét ■ip már köaöltflk, h0losp röggel küldik 1 a nyiregyháii lörvényásékhta. Nylregyhá-J táv írják : Eötvna Kátohr védőügyvéd délelőtt Bttdapeajxöl Idá érkezett, hogy dja fellebbtaéaét t kis. Úübláho^a nyir-igyhási trvaaék auia liatároaata ellen, mely yel a tisst dtdai hullt vjsnktnrtott naaeinek M egyetemi aaakértÖkaak váló kiadatását megtagadta. 4> Solurfné o hónap ! óta ma beaaélt olőazör fétjéml, ki ajrt, dlthöngOU, hogy ártatlanul alvanám liagyják. Fiát kan-detban szidta, kéaŐpb laoaillapodva, aat ImOudta: 8aegény gyermpkém, bitonyoaai \|rái\|eaatettek. Aj tübbijealláii afadóasmonyok, \|mint pl. Juoger Ádolfnéí ia [ma besnélhettek {elfogott férjeikkel. JŰgy másik aürlöuyünk jkOvetkesökot jelenti íjlfllvls Jsstefelé telke-reate a börtön bon védaoeaéf Scharf Józsefet Ölnyi maaaa, vad tekintete,Ikatonavljielt embert, ki attböaködDtt, hogy még mindig fogva van. Eötvös vigaaatalta, hpgy legkjésŐbb 2 hónap múlva vége lesa inml^toak, mlgjegyaé, hogy bajtársai sokkal nyugodtabban viselik sorsukat. Ások— móddá Héhnjrf —ffilénkek, [gyávák, Eötvös kérdé aatát Seharfjöl, bogy mi történjék fiával Üóriczesal í -Nem óhajtja, hogy Pestre vigyék valami mtéaetber Scharf úgy felelt: Nem bánom, ha al is viszik, vagy inem, nem kell elvinni, hadd maradjon itt, jakarom, hogy aaemembn mondja ásókat a dolgokat* - IVépeeedénI anoagnloaa C eák tornyán. A esáktorpyai plébániában 1882\' évi deea. 31-ig azülelett 3(1I1 gyermék. Ezek közt fiti. 153, leány \|148. \|TürvényXelen 58 Ina 1882 év folytán törvényea háaámágra lépett öaazeoen 60 pár,ja plébániában elhalt jöaazoaen 206. Eaaerinl a mull évben 96 a aaaporodáa. illnaafrélva. Etóftnsééaiáféi egésa évre 10 Irt, félénk \| frt, atgyedévre I Irt M kr. At elófiaitéa a lap kiaiéhivateiába Bndapastes (C.illtg utona 8. ss. a.) lllltÉll .—• Közönség körébőlJ Nyílt levél. Irodalom. ts alibb Mielt mink aiMi iH\'ltS* la layfeáHli riaat* rtMf MeyvlemksMS*** Síé-ful lli — A Oaaáaaáfl Hérnák czimü mtsögtadaaági éa iplfiataki hetilap ina évtől jkeadve aa eddiginél-í nagyobb alakban éa terjedelemmel, reodkiiül disnesen klállitva a kénekkel taadagon illusztrálva ialcpiik meg S kiter jeszkedik a meaőgaads»ág, gyáripar éa teonnikk mindet ágán, ; küTöqöa súlyt fektetvén baaai viszonyaikra éa gyakorlat igényeire. Eddig magjelent két elaő aaámából kiemeljük a követkeaő nagyérdekü caikke ket: Bed8 Albert orsa fWdőmesMr (axea képpel). Aa ekékről és \| ekevWsenyról Lázár Lipóttól. — Miért nem msatitja filloxera a saőlőt bemoktalajban ? A lógj leaebb angol faj tehenek (3 ábrával.) — sörtörkoly konzerválása. IA eaefiMai hő mérséklet. Aa ujabb otefréaő géptki Dr. Ko tutány Tamáatól. I—j Mijisléa n lakáéban (I képpel). — Szélerővel hajtott vatuti via állomáa (2 ábrávalj) - Gróf Ziahy Jenő ureaképptl.) — A ittgyar asafalbipar fi néppel.) — Aa figaróiéiról.: 8iaaevioh Ká rolytól. — UI halá&ó kéasflllk (21 ábrával. Jégragé (1 ábrával.) U A Várteek oiatOr táaétá atb. Találmányok (ikO\|IÖn tWdes ro natban, igen saámos ábrával, a bel- éa kül földi jelesebb találmányok iimerteUae.) — Kérdések éa fslvilágositáaok Vegyeeek. — Hirdetések (bél- éa külföldről, igen diaeeaan kiállítva.) A Gaadaaári Mérnök mt\|jalenik minden héten 12 oldalon, nagy alakban, igen nuom papirra uyomtatva, képekkel gaedagon [Nem régen t „Zalai Köalöny egyik aaámabnn megjelent ágy taikki melyben íré I a kiij\|taaittai olvasó-kör léte lölött pákáét tör \| k hir alaptalaoaágát igazolja aéon tény, hogy I iámét erét véve, nem régen t kör itjrá megakkult. ÍlDa begy anallami haladásában meanyirt törekéaik eiöre, jelzi at ea év f. hé 7-én tartott biaottmányi gyüléa, melyen Dolmányos, Vajda, Dömölky, Hnrényí néptanítók Aaek Varga városi tenáosoapk,\' mibdnyájan biaottmányi tagok magjaiét vén, Hant Lajoa vároai alkapitáoy a aaádék gabona váaárlá-aárólU egyéb manipulációról tartott előadást, elmondja, mikép s mennyivel drágábban kialkudják a gabonát a piheni árkeletnél, kétszer unyival megcsalják az eladót a hamis mérlaggel, taglalja a nyaráaakedáat, mi lia szép játon nem sikerül, neki esik a zsidó aa eladónak a lói eldöngetit illustraeúoul el la meaél egy bórváaárlási faistóriát, mely Kís-Kaninsáu agy aaidó vevő a egy katb. eladó köat történt volna, s minthogy eladó szép mód<m magát megeaalatni vonakodott, a aaidó ezt jól arcul csapta ~ a dolog annyira érdekelt, latáuna manék a biatoaaan megtudtam, hogy nem is aaidó, hanem Sáraes György helyptli ismeretes rom. katb. lákóa vásárolt agy deres bórt — longum et latam, annyim ment] érdekes elemezésében, hogy végre bit-ipraoaai undorral fordultak el töle. j Bátor vagyok aa igen tisatelt olvkáó bölcay ítéletére bizni. vájjon ilyetén kedélyt izgató, a teatvériséget, öuseféréat gátolható elóadjásoknak illó kelye olvasó körben van-e ? pláne, köztiaztviaelő által előadva — vagy a perea ügyek ott tárgyalandók a eliatéaea-aők-t!? Mindamellett pedig megérdemli aa eset, [hogy a lek. fftkapitányaág figyelmébe ajánftam. Egy • fogulaílan. N y II11 é r.) A nagy-kanizaai tekint, kir. törvény-aaék Iknint legyeimi bíróság által a tegnapi napon vau végaéaael felhívattam aa iránti nyilaikoaatra: vajjeo igaz-e, bogy Gréan Alajaa eaáktorayní ügyvéd által irodájából egy alkalommal kidobattam? I Miután a mennyiben ea rajtam oaak-ugysb magtörtént volna,,ily eljárást hallgatag eltűrni a lovagias elégtétel azerzése mélkll elmúlni hagyni mint jellemes ember képee nem leheltem volna, anennel indíttatva éreem magámat a nyilvánosság elölt azon agy ént, ki eét felölem koholte ujrilatkosat tételre felhívni a a mennyiben nyilvánosan aaiut vallani jnem merne: eddig ia alattomoe gaz rágalmazónak, hitvány és jiallemtelen embernek nyilvánítom. \| Csáktornyán, 1888.1 évi jan. hó 10. Mirka Dononkot kir. bir. v haj tócsák tornyai lakás. i I? ■ ■( ■\' ■ » -—4 — i/i - j ■ 11- \| Egy — kitűnő bitoayitványnyal el látott, {teljesen megblaható, 18 éves és t ma- Íyarl német ét torvátnyalvben jártas fttsaer ereikodfl segéd miot ilteo egy fBsaerkeraa-kadéaben szerény ftltételak mellett fölvétetni óhajt. Bővebbet a kiadóhivatalnál. •) ás a vevat alatt magsr» felsléseégst a ktaütlakért asm válal Hiark. Egy híres amerikai iró erre nézve agy ignu jellumzÖ fUicaaaágot beszél el. Egjr váaott yankae-fioakó valami osinyt i.körelvéo al, uttntetésal arra lett kárhoztatva, hogy agy lioaazu keritéafalat kimeszeljen. A nyugtalan vérű legényke zemmi-féle módját nem látván, bogy e munka nlol kibújjon, lasonyu lelki gyötrelmek köat ntki fogott a meszelésnek. Keserveit még jobban növelték pajtáaai, a kik játaaani indultak éa öt ia hívták. Ekkor egy ötlete támadt. „Meujetek caak — igy kiáltott rájuk — én nem megyek, mert éa mott nngyaaart dologba fogteni." n„Mit osinálaa?MM kérdés-Iák kíváncsian malié gyűlve. „Mit eaieátek — oly«noiit eainálok, amit az ilyen magunk-féle kia ifink még soha nem esináltek, n mi a világot a legnagyobb mnlntaág : ■neocaltk" \' .— £• aseneli olvan buagnlommal, mintha aá egésa világot be akarná meszelni. PaUá-aat oaak oéaték bámuló anamekkel. — Kis M múlva mageaélad aa egyik: „Te, hagy] engem is meannlní." agMit ndrn?"" kérdi klatak -Oda adom a lrgeaebb rézgombo-m> \' gombért uem msaaslflnk, adj kettőt.8 „Én hadd meszelek, oda adom aat at If*, igy azólt n másik paj\'áa. A tonna! valamennyi mwnalni akart éa egymáaaial vttfktdve a^ki álltak s fiak, ugy, Ctgy ké án héetnk is megkívánta a nagy mulataá-gOA e aaega ia eeki állott, gombért, ürgéért aem eaeedv ál tfbbé a mimlfft Ea • ksá fairem történet nagyon tenni-aétfea Uffannn a mankn, melyet bOnlattanét alavp, taalmmnak, fárasnlteak, kiállha-ié<aaask latinak, kallemts, sót gyönyörköd\' MS lem, ka aat mée atemmel aámtk. — üagy aaerepm (tlseifc a maiatl n vetekedés éa a vágy, hogy oíyas valamit teotak, a mí\| eddig nem tadtnnk t a ai áual másokat Mmata mémmk. — Es valé igaa ti éa, kegy ka vak«Ai balt Cegnnk — ka km dal km ntUaen mngy K tnkaétt beit ma-UgjsOnk. kaflimaanTs fogjak találni. Ím «e igy »ea a ami ab kis dolgokbao, ktmam Mgyonbaa la Kaik tttrml egyik Isgsikeraaebb aaa köt, mtéy bkti magaekai atsraslimra, k\|-lantasa mkitlUl(sli, abban él, hamiaétn teséát sttlyke lagaak, elvan anaanpsalkél ■mmntsk iiéinimi, mliW as t lehttf Bmmíímá mm M JtMak Nincs ts a munka, melynek vonzó oldala ne volnja. Még n legaatHemleletepb lélekölő munkába ia lehet aatllemet Outoni a as által vontévá tenni. — Egy hirea orom iré egy remtk kis elbeenéléaében egv Írnokot fest la, a ki aa igaaán lélekemelő másolást valódi gyönyörrel fiat a. Minden betűt anépen tiaaián igyeknelt iini, hogy saiate öröme volt penne. Es aatán voltak egyea kedvenm nagy betűi, melyekeu remekelni azeretett. Igazi gyönyört értett, ha sjnr ily bet« köveikéneit.....Pedig képzeílietŐ-e unalmasabb, lélekölőbb mankn, mint reggeltói eatig felyionomn másolnj 1 _ Általában véve aa a munka, melyet jól végzünk, már ea által, hogy jól végfzaUk, irömet ad. De a lelki örüm még fokmódik, be aat érezzük, bogy munkánk végame által magunkéi tökéletesítettük. Már pofig lehetetlen nem érennQnk, hogy tökéleteetdüak, ka — a midőn valamit késritünk, aatl a lehető legjobban héintjflk. Minden egyea darab, mely kmftnkkől kikerül, iobb jasL fia eat láijnk éa éreanök, munkánk mindig gyönyörködtetni fog. De aaoaktvll, ha valamely minta által semmi máebnn nem tökéletesednénk is és ka semmit sem tenulkntoánk belőle —\| töké leleeedfcetlok abbea, ée Unnlhaljub {belőle aat, hogy általa skofgalomra, kitartásra aaek-tmjdk mngufakat.Jfis ka mt éreatük^ már oa ia gyöqyörkodtetové teszi még a ltgmram-mnakáiis. De hát as ilyen munlfn aa iparbén tulajdonképén ritka kivétel. Aa iparoa 1 munkája legnagyobb rémtt alkotásban —! mondhatnók „temmtéebeo" áll. — Lehet-e jennél ■mbhat, vonzóbbat képaelni I Ea atonki-vttl a folytonos ttnuíásnnk, tökéleteshülés-nek itt végtélen tere nyiük. Mily dója for^ rém m it a lelki gyönyörnek. Igaa, hogy aundetbm hajlam kell. De ha valaki Ipara iránt nem viseltetik hajlammal, jobban teani — ha mát fbgltlkosást keres, olytt, moly hajlamának megfelel. Egy másik enskőt, mely által fcsergtl-mánkat éa kitertámekat élénkkhetjttkl abban áll, ha kellő türelemmel bírunk, aaas, ht ■ inéig sÉsm aiŐtt tartjuk antn igtalágot, hegy nagyobb trtáméayekel oaak lassan Inason, lépésről-lépésre haladva lehet aMt e ba eat teéva, a siker reményéről aeka It Mt épétallék agy nap alatt* — mt mondja egy régi moodác Semmi nagyot nsml lehet egy ompással elérni. 11a vfktmi nem sikerül rögtön, nem ssabad alk^dvetleneunüok, hanem U)ból kel keadeuünk, annál nagyobb gotdda) és még nagyobb fiáyeletnmél; éa mindaddig nem saabad uyuguduuuk, mig eeélt nem érUna. A ki igy tese, el fégja érni a osélt. As ipsr éa kalunöatn a taUjlmánvek törtéuate a te kintetben bámulatos példákkal van tele. Mily olragifdó például egy Watt, agy Pa liasy. egy Arkwrigllt, egy Orompton, egy Stepiiensou esetei r- De nemesek aa ipar története, bánom ta emberi i<meretek bármely ágáhiiu feltűnt nagy emberek története ia eat igazolja. JellemsŐ, a mit t nagy osil-lagám Keppjer mondott, mikor \'arról Volt ssó, hogy hogyan I ismerte fel aaou termé-seeUörvénytket, melyekről aa embereknek évenredok óla aejielmo sem volt..Eo a snel-lemi munkával agy jártam, mint a római költő szerintj\'a hir aj menéaeel. A költő (Vir-gü) ugyanis aat mémdja, bogy a kir, ka egy aaer aaártyra ku, mindig nagyobbra nő éa erőatíttl. Rn is így Voltam a gotadolkotáa-aa). A szorgalmas gondolkozás mindig tovább ragadt gondolataimat, mig végre lelkem egésa ereje aa elémbe tüaölt emmébe mélyedi és aát élelrji keltelts." Mindenki tudja, Keppler egyike volt neon maranoé és halandóknak, kiket a világ lángásanek njovoz. E seerint a „lángész" is talíjdenképen atorgiűómnak, kitartásnak éa Ittralemnek gyümö\'qao^ Uogy ea vtlóbao igy van, arról énen azon férfiak vantek leginkább meggyőződve, kiket t világ igasán lángesatteltuek lemart el* Alig van igaaáu lángeszű emlisr, kit] ha magkérdeattnk, hogy hogyan jutott a teramtŐképetaég oly magaa fokára, aat ne mondaná, hogy magi sasi lett, úgyszólván snsnvedélym aaorgalom által. — Ilyenformán nyilalkpahat például Voltaire a világhird fraiösla iró, Diderot a francsiák egyik latsml\|emesetib bölmáiae, föuag, hl •rts angol bölméss) íaatO Newton a nagy tu- f;ol tiiaós étkok\'m^toki Gróf Buffon nagy-lirü termémntludós még tovább ment és tat mtndta. Iiogi „t lángész mm más mint tt-relem/ Butfóiu éttel korában meglohetöt ne-bét fnlfcNgáeu] vslt, a t míllett aaaal a rom stekéssal Űrt, hogyj soká aserelett tludal. tíogy kart knléAinj ét morgalomhot saok-fék, inasának Jómtfetk magigérte, bogy va- laliáavssor ót reggel é éré előtt ki tudja aa égyból kelteni, mindanbyissor agy koronát \|intnta\|y 2 frt 80 krti kap. Eleiulti az lom aeltéaének nem volt sikpre, Buffon Mtegnek ^etette magát és uiihdjiefévi Ürügyéén folyt-t^odotl, hogy ts ágyban marauhsmon, aa iúas p^dlg nam mart sré\|yeaen (ellopni. De miután tapasztalta, hogy ja gróftól, később tsak saamrthányáeokat kap. a miért mégis la ágyban hagyta őt, \|ét [miután ts igéit Jutalmat napról napra mag akarta nyerni, ké-^őbb mluuaddig nam Iftgyett békét Buffou-\'ttak, mig fal uem kíiltl1 így aeokott Buffon a kora keléihez ée muiÍká\|lOB; éa étele ké-aőbbi napjaiban gyakran mondogatta, hogy Usrméeáltudományt nap i^Gvénok S—-4 kötetéi Józsefnek kösflDnlistl aa ókor Iegn4giehb\| szónokának De-uiostlienmt tartják, ki lAtbén hatalmának hanyatlása idejébeu polgártátlait a liűditó Fülöp elleni olloiinnegttléjsiéi lümlta — Ea tudva vau, hogy Demoaihtnsfí fiatel karában min-deu -másra Inkább aU\|aljna\|i\|ak látatott, mint arra, hogy nagy aaónojk Itgytn. Uaugjn gyenge volt, uytlvo hebogml éa tnsald kisbtn ne-votséges módoo rálhgtiláh vállait. Hogy hang \|át erősítse, t tniigorpSrton a hullám moraj ttllkláUására szoktatta iúágát; t btbegéa sí-s»oktatása végeit ktívtéitT Vttt aljájába éa szónokolva hegynek méhtJ (- és végre hogy a vá I Ir ánga.tá\|sr ól lossokjék, saó-nokláai gyakorlatai kösbtn egy-egy dárdát tkmztott vállki jfelé, melv miud-annylaaor megssu^te őti vtlnbányaker magáról ttsgfeledtetvt, Vállát rángatta Ily Itn-kadhatlan aaorgalom éa kittrtáasal emelkedett a szónokló művészet aaoo fokára, hogy ta éktassóllás példányképéül tnslg is Bt tekintik. Demosthenes p^ldijá annál jo lemsőbb, mivel, a stónoki kébeJaégj egyike áaon mű-vészeteknek, melyekről mi t némt, hogy arra s t U11 tu i kell. U pé uem Kovésbbé jsllemnő aa in, amit at ulker egyik legnagyobb hónokéról beiséflneki E nagy ssóuok egyik tisztelője égysrer akt kérdnste töle, honnan van aa, hogy mónoklataibab ely el-rstadóan tudja mtgált kifejstni. A nagy aaó* nok errs mt felelte 5 Ikon egysaeiJU doloff: gyakorlat aa sgém; iijtatu élatempto, míg többel olvastam, és jnibdig! figyelmet fbrdí-t(ittam aira. hogy Ithet váltmit hejvesen éa ■ kifojeaui j — saokáUmíná vrnt í moat kt ttérték, mm tnda^k mátké^f - Ha talmas tanámaa, nemcsak a ssóuok lat mffvé-saetében, hanem minden más mQvésteiben és mssterségbeo. A ki poaaá szokik, bogy mlndtot a mit diinál, jól; és saépen osináljon, annak a jó éa ssén muuka úgyszólván terméseelévé válik éa ba akaijua aem tudoa máskép. Aa ilyen egyénről nttán mt mond-iák. hogy rendkívüli tekttség. bogy lángéaa reuig egyaaarfl dolog, gyakorlat (vagyis aaorgalom müve) aa sgém. És nagyon termésnetea, bogy m igy vsa, és máskép nem ia lehet. Egy aaáa öl magas hagy miuden emberre néeve aaáa öl. De mig aa egyik, kinek izmai gyakorlat állal meg vannak aoaéloave, játrava felfut a aaáaeles meredekfii, addig a másik elfut éa knlálra fárad, mielőtt a maradok köaepét elérné. Igy van m a kénbeli ügyességgel és ss\|illemi képességgel ia — E szerint absolut nehéa feladat tulajdouképon niucs. Attól függ minden milyen erő mérköaik mag vele. — Ha tehát aat akarjuk,\'hogy feladaiainkat megköanyit-a Ük, a legbiztosabb eaeköe erre aa, hogy erőnket gyakorlat által kétaaereaaük meg. A görög moadák egyik nevmetee bőséről bemélik, mianerint Rjü korában an által fejtette ki erejét, hogy egy borjut vett hátára, a meni napooklnt felment egy bagyra A miot a borjú napoakltt njllt és tielimebb lttt,\'aaonképen nőtt a b\|e ereje, ugy kegy akkor is egéea könnyűséggel vitte, mikor már megnőtt bika lett belőle. Eaen monda Mt jelképem, bogy a mit rendkívüli erőnek vagy képességnsk ismerdnk, aa nem más, mint a folytouoa gyakorlat eredmáaya (h megjegymndó, hogy m nem eeak a teeti erőről, hanem általában minden emberi ké-peeeénről áll) Eazol oly pontboa értünk, melyről könnyen áttérhetünk a szorgalom és kitartás kifejtésének egy harmadik aaintén nagyon fontos emköoéoek fejtag ejtésére, Akár mily meretettel viseltetik valaki munkába iránt éa akármily türelemmel igyek-mik minden mutetkoeó akadályt leküadoai vagy magkeiülui, — még nem reg osélt érni, ka munkájásiak teljesítésében nem jár tl kŐ> vetkosetessn, ba nem tartja a sseg a serrendet, ba egyik tárgyról a másikra ngrik, tgyméval, ka kapkod. S JMrany feam. (Vége kövtátaík.) b<«gs~<* HJ mítám htoagth>oa\| helybeli tMtbpWa ML ét tlOWOrtin atii k-i* * }•«\' mm! spUftU pMwt ftrdmínjUlfnal bum\'! —\| ■tMéaálam. kttlínft.™ as M ittn-Vfdllriwk H>hib ^mllutk • H»trg\'lw,r»i ei.j klttilMl, Mt lUu I. s(«a L\'li\'ititiUknili talabjsk taták. Ufj » nrb»< W » bm • (sWlé Rjófjr«mk ilkilanN Sluj Mssvsdié-■•ital WMlWlilt, tsjj Ugilabbjls »fjL3. Mst RMMt A fceMfbsrst kir-D>■» Isrfsoktk fL «ar«mm Iöujimui által (Bfo, I, Ittvaa-mr 1 •».) nej* kwástik hím. h* üt §i ■M.nliílt.r«U a iiiiéJIiiIiI keli t Uvot Emília ktataday t]lal)t a^K • frttttlt aytlfbta valé oktatási. Ajaa latokat flfofad tat< rtiat UiytkaiaAsdéte A viinti menetrend t nini Értatfk ! Jadal a») FNfwM L « te Pn\|wW\' n— tti M J I én jjdtleila ngy.fi gfw>.) j 10 4. » p II é. t p 1 «• YHT\'^" (M. U I k4nI«J ii 411 p,! I 4. II p;1 napi mm. m 11 én 11 ó. 5 f jj«l «m» »« % t V \|> • 6. II p,< rff«l \| %>. n kknyWl) ; . lé. II p. t 6. R pl 4 to. r« I 4 I p. i 1 4. 45 p. d. e nm. vonal 10 6 10 p,10 4. M p etil Sjws roaal 4 ó. II p? 4 4. IT (Higil Mfttwl , 1 5 <V M p 4 d B p. raripl gjon touI I I 14 p\' • 4. I p. i 476. Mm. MM (M. .) \|tl 4. tt p. ngjr. TOMt n«>. láp . _ H FelelAe nerkesató; V4HU4 I.AJON. TárteaerkiwatB: UOFFMA1ÍN HÓK. 4579,\'tkv. £4-k. 1888. július 7. Árverési hirdetmény. A Dm kuimi kír írnék tlkvi. on-tálya rtanérel köal.irré tétetik, iliogj Saabé Éva fH. Saabé Ferencsné végrehajlatónak Kováéi János végrehajláat hidtws saepetneki lakée elleni 96 frt 601 kr tök* Í876 évi akt hó 10 napjától járó 8» kamatok,] 17 Irt 70 kr per 6 fi t 25 kr végrehajtási, 11 frt 45 kr. jelenlegj, • ínég felmerQlendfi kUliiégek iránti végrehajtási Ügyiben a íent neveseit kir. laoák tjeiülétéhea tartoaé ■ a onepetneki 16 aat\|kvbaa 1.26 hrea a. leivott ingatlannak Ko-váoa Jánost illet* 110 frtra beesujt Me réste ugy a rigyáoii 806 szljkvben f 748 líra. a. felvett ingatlannak sainién\' Kováét Jánost il-laté s 847 frt 50 krra beosült fohréeae 1885. évi martiui bé 15 napján és padig atsepel-néki ingatlan d. e. 10 órakoij tíaepotnak ktaaég liáaánál, a rígjánai ingatlan d. u 2 érakor Eigjáos kteeág hátánál felp. Ogjvéd Hnolondjf Béia küabejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni log. Kikiáltási ár a fennebb kitolt becsár. Árvereaui kiváaék tartoznak a becsár Ida-él kéexpénaben vagy óvadéíkképea papírban a kiküldUtt keaáken letenni Vevő kölelae a vételárt három egyenlő réealelben még pedig aa aloét aa \|árverés jog-ar^re omelkodéeét&l laámitva lö\| nap alatt, a 8. at ugyanattól 80 nap alatt, aS-at ugyanattól 60 ,nap alatt, — minden eáyoe réealot alán aa árvaréa napjától ecámitandó 6\|, kamatokkal együtt aa árverési lallételekben mcgliatároaott helyen éa módozatok Mariét leáaísteú Kcen hirdetmény kibpoeátusával egy-idejllleg mogállapitolt árveréai leltélelek a a bivaialoa érék alatt, a nagy kaniasai kir. iBrvsaék tlkvi oestáljánál o Srpoinek ée Rigyáea kOs»\'g elöljáróságánál megtekint- belük. Megy Kaoiaaáo a kir. taaéa tlkvi oea* tálja 1882 nov. hó 89-én. I IC 8307 azám. trk. nov. 19 1888. i Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. trvsa<sc tlkvi oea-tálya részérül bOahirré tétetik, hagy Dobrio Bo«6 nagy-kaniaaaí lakée vágileiiajtatónak Kopó Istrau végrehajtást non vont iels5-ra)ki lakée allmi 84 frt léke, 1879 éii január lió l-et napjától járó 6% kamatok 86 frt 62 kr, a végrehajtási 10 fat 80 kr, árverés kérvényezési 14 Irt, árveréo megkisértési 9 frt 50 kr jelenlegi s még \'felmerülendő ktltaé-gek iránti végrehajtási ügyében a fent na rezeit kin Irvszék területéhez lariozó felaí-rajki 319 sztjkvben A t 420 hráz. alatt felvett vtltság kOioleo ingatlanok Kapé István tulajdmiit képezff 230 frtra bfc«(lll hason iel» 1883 évi máiczius hó 20 napján d. e. )0 órakor Felrfrajkon a kOaségpiró hátánál fal. Ugjv. Rapoeli Qyula v.\'helyeilese kfla-bejOitável megiarlanoó nyilvánqi árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a loanebb kileli beosár. Arverexni kívánók tarlósnak • beosár lOf kánp^siUs vagy óvadékképes papjrban a kikdldfltt kenáli^a letenni. Vev8 k 01 o I o t a vételárt 3 egyenlő rá»rie\'l>n míg p»<Hg : aa árvefée jogerére fO^lb\'déséiM •zámi\'andó 30 nap alatt, a ni#odiliei ogyanallél 60 nap álalt, a kar-madikai ugtansMÓI 90 nap alatt) minden ag)«w r«»íel «tán aa árverj&s napjától saávits^dó krnna\'okkal egyllti aa át ver éti taliélolekbwa maghatározott bolyon ét médoaa-lak ariti laiaetal fass liiidetmány kibeesálétévaJ egy-Idejtüeg mgállapított ár vetési feltétel sk, a Irfvalalat érák alait a nagy kaniaáaí kir. trv-apát tlkvi osztályánál t félté-rájki kősség lllljli Iságáoél meglök tnlhelék. I Aa tlrtaátk árveréo a feniírt Ukvkea É%gyaae44. Aa érvérééi hirdetmény a tkvi hatóságnál kifuueeatáe agy KeUá-Bsűkont ásnom-aaéáeo koaeégekkan ktrinéa és kiiaggaealét balt ball kalapban egy iahea beikUlis állal Aa árvaréa laljtaítétére Berta Oytrgj " \' Q 1) Árvaréa alá béeééitattaak a fe^l-^kl llt aatikvbea A f 420 brti váltság ktlalai ingatlannak Kupé látván tulajdonát kápeat $80 írtra AeertK l^a.ou Ma Kikiáltási ár a Uctár a aa iagallaaok a kitüiölt agy kaléraapenf a beotárou alul la el fognak adatni I) Árrereaai kiváaék tartoznak a beat ér 10\| ét kéaapénabon vagv évadékképee papírban a kikUldttl kezére (letenni. 8yVevO kötelet a vétellárt hárem egyénié réoalelben ét pedtg aa Watt aa árvarét napjától aaámitandé 80 nap alatt, a atá-eoaikat ugyanazon aaptél azámitandó 60 nap alatt, aa utolsó részletet pedig agyanaaoa naptél teámitanéé 90 nap alatt minden egyet vételári réaalel alán aa ár varéi napjától taá-mitandó 6\| kamattal egy Ült a bírói laté. tok tárgyában 394\'?5\|8I s». a kiboesájtoU ig. min. rendoletbon mogkatároaoU mód ize-lint a nagy-kaniaiaí kir.! adó- mini letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpéna utoltói jéstlelbe fog1 be-onémiltatnL — 4. Aa árvetés jogerőj-e, emtlkedátekor vové a magvett ingatlan birtokába lép, — megiegyeatetvéa, hogy a vpvének vételi bizonyítvány aa 1881 évi M t. ea. intéakedé-tébea képeit oaak aa etplpoa log kiadatni, ba aa árvaréa napiétól tzááiitoll 16 nap a. aa idáaett t. ea, 187 \|-a inPakedétánek meg-felelő ulóajánlal nem télaliK. A birtokba lápét imájától a megvolt ingatlan haszna éa (erlioi t vevői Illetik. 6.) A tulajdonjog keaebiaaéte oss^ a vételár ét a kamatainak te jet lefiaetóao után fog a vevő javára hivatalkél etakOzOltetni. Á kineetári illeték a tevőt terheli 6.) A mennyiben vevp aa érvérééi feltételek bármelyikének eleget nem tenne, a ! megvett ingatlan aa érdeMtek bármelyikének kérelmére aa 1881 év 1 60 t ea. IH6 f értelmében vevő votiélyáre ée küllaágára ! bánatpénzének elvotaláee nmllett ujabb árva-rée alá bocsáttatik a osuban egy haláridő kitQaéoe mellett aa elBbbi utet illetőleg vétel áron alul ia aladalikv a aimaktaaló vevő a vételár ktltabOaetél meglénUmi tartozik, melybe aaanbaa alveoatelt vánatpánao baeaá-mit tátik. Ha aa ingatlan aa ujabhi árverésen aa előbbinél nagyobb áron aüatnék el, a vételár rabbiét a muíasató vevőt imm illeti. Negv Kaniztán a kir trrom4\|i. mint tlkvi hatóság 1882. évi novi bé Í9 ik -napján tar tolt üléséből. \'\| 15 1—1 8913.1882 szám. Árverési hirdelniény. Alulirt kiküldőit végrehajtó az 1881. évi 60 i. ea. 108 \| a értnlmébon ezennel küaliiiré laaai, hogy a ntgyj-kaniatai kir. jbi-léság 8913)88 eiámuk vágaim által Fi.cher Ignáoa nagy kaoiasai lakót \'végrehajtató javára Reieli Forenea és QrlMfeld Jakab lő%> héti lakosok ellen 600 frt. Ifőke t járulékai erejéig elrendelt hiatosilási Végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt ée 8499 fi ira bee»ttU € drb. hámos lé, I vaatangelyea komi, 2 vas-tengelyoe szekér, 1 alajer kocsi, 10 m. má-aaa raas, 8 m. mázsa tuaa, 0 m. mázsa árpa, 18 drb. tehén, 1 üklir tinó] 1 drb. szecska \'vágó gép, 160 m. széna, l\| dib. 10 lérrajü igéagáp, 1 drb káljáralu málém szerkezetből álló ingóságok nyilvános árveréi utján eladatnak. Hely árverésnek a hélyszinén, vagyis álpeieeek lakásán ét malám halytégOaaál feendő eszközlésére 1883-ik évi január hé 81. napjának d. u. 1 órája ha áriűCUl kitUaetlk ée ahhoz a vonni azándékozók ézennel o\|y megjegyzéssel hivatnák inog, hogy aa érinteti ingóságok ezen árverééen, aa 1861 évi 60 t. os. 107 § a érteimébon, a legtöbbet igérŐnok becsáron alul ia eladatni fognak. Aa elárvoreaendő ingwágok vételára aa 1881 évi 00 L oa. 108 §-áoan megállapilott ioltátelek taarínl lést kifiatieudő. Kait Hagy-Kaniasán 1bt8 ik évi }ap. 7 napján. j_ BABITS GYÖRGY lé l-l hó kir. biroiági vérgrehsjtó. l\'W: I f»x»)ctxtxax^xg Egy már Imrminrz ét flta fli feaéélló ^ T\| Í8P. vendéglő(Ttiiteoric) • a atoéotl igeo előnyéi fftltéíalnk & 8 mellet átadandó — BóvtbHtt 5 2 Killer Henrik vagy TiTAdkr B X arAknil X félta gyqa\|Néftk, etegraagait Mm ÍM igaat,! titkos ifjúkori vétkék ét kmaapon-ok. Dr Wron féle Peruin-por (párul iwénjskbül ismtva) Egyedül oaak t parttln-por ajkaimat a nemid ét szülő szervek mindennemű gjoQgeségoiiiek elhárítására,j t igy a férfiaknál> te hetet len aég (férfiú gyenge-légek) • a nőknél a magtalauaAg éllávo-lilátára. Nem kUlÖmben pétolbetlan gyógytzer az idegronoszer minden bántalmainál. A uedv, áá a veantéiak éllel élőidénél! elerőllenedéoek-nél, t nevejieteien a kicsapongásók, üuforlflzés éi as éjjeli! maaUmlésekj (mini a tehelotleuség egyedüli okozója) állal előidéaett férfiúi gyen-gleégi állanoloknál, valamint a kéa éa lábak idegea resikutéiéuél, aa által oly saor van nyújtva, mely állal aa olmáradbatlan ered-mény ekvillea elérlietik Miodtn a fent elitoroft bolegségeknál, egaetlea taer aiuea oly alkalmat uiint a Dr. Wruu Pcjruin-port. Arthal lantágáérl jót álunk. Egy adag ára basanálati utasitásial 1 frt 80 kr.• \| 1870 8-18 K a k tá r: Nagy Ksnliaa : .Prégar B. V szérOgyntkság: Cischner A oki. gyógysa. Biot, IL Kaitar Joaelstraase 14. 6u9l\|82 í Bérleti hirdetmény. Nagy - Kaniisa váioi rciideze\|t,laqá-c$a rétiérűl kOibltré téu.tik, hogy a acsi téglagyár 1888 év^ janaár 15 én réggel! 9 óraknr a leglObbet IgérÓiiek b< rbeádatik. A feltételek u várost szám-vi vóaéguél betek int bel betílt. Kelt Niigy-\'Knnizfijíli 1888 jmuár én. 8-8 Í vároal tanára. ^PK ^H^ ^PK1BF 6069 83. Pályázati hirdetmény. Kan\|KHÍm város rengetett [tanácsa részérjii a városi kótbás Oryosi álláari ifie\|ljll! 800 fttnyi évi fizess jár, pályázat wrékttük. Á Mlváiiji kívánók eddigi mAkóéési terükét lijmló okidány ágy eredeti, vjpjfy kOuigyzoileg jiitelesített" orvoitu-dnrl oklanjueí jfelazerélt kérvényükét ezen hirdelménv kátétól izámitaudó 15 jiap alatt a -vérosi polgármesteri hivatalnál ad -liafják feje. \| Ke\|t Nlgy Kanizsán 1883 janJ 8. 4 3 8 A rtroil tanáén. 5859,882 Áriejt esi hirdetmény. Nagy iKnnizBit práros tanácsa réézé->ról kozbjrrp \|ótetlk, iiogy a városi ^u szes lilougú\'utiilr feui tartása, íjumokozása és OuHiU 1882 6vji január hó 30; án a városi lanáca\'tcrtaibe árlejtés unáo kiadatllr.jl [ Á tel\|étt\|l6k t \'városi számvevéMC-oél btílckinilhitók. Kelt Nigy l- tuiisán 1888 janbár 8-án. 6 8- 8 A vároaJ tanára. HA(RLANDI kötőfonál<. orsóczérna A tíéjosl ét llárjij Mái-Iliét jalkal-iuár«l aloy oaoyohb . ér dekkel kY.á fÜíMJ kltdnielve wérl \|t véayl T l \'1 1 IT ""é niéraáéa iltalán kedvül \|(ilDi\|é\|ninOié(\|eért k .j.baió OjittrAlt^Magyarorsiág ■niildon nal^y ét jiéveaelea ktres* krdésébfa. Elektro-homÖopathia. A* elfktrohfiiiUopailiia hirei és bjHcfjrdilniü lankOnyve, mely binden, még gyógyiihailan \|ici«-g»/g«>k keJijlfaérql ia a/ól, a Bérard lejf* aést állal kéizitHt 6ilik fiaórnt kiadáa ulln rMtrbjmoafí magyar nyeljen il megjelent éa minden k6nyV\|treikrdéabU^lapblttói J^re S fii. B ii d a p e a t. Az nlel\|lrobomOo\|[ti\|iikuiDail\|íatiier<\'k Mrakíára Birodalmi Gjógymertár a Nádoihoz váoal körút ] 7, LAz elekirn-liciiii8ii\|)i«thi)i oonsiiltkló o> vuta 0r. Flrlchl-ann A. Unorváaoii. Uékélmegyn. \| \| I i.U67 9—12 2860(82 tzám. Árverési hirdetmény. Alulírt bir. végrehsjió \\zt 1881 évi 60 It. ea 102 \| a értelmében Obennel kOehirré leszi, hogy a Merry^kirA jbiró.ég 8S60\|88 jazámu végféto által Kitt Jéaeef vágrohajtalé javára Bioták György káoyaváii lakés ellen 445 Irt téka. éa ennek \|ár. erőjéig elrendelt kieléga végreiiajtáe alkalmával bíróilag lefoglalt, étéhO iitra becsUltkét niroe störü kanosaié, két pej csikóból álló ingóságoknak nyilvános árverés utján leeodfi eladása oiron-jdeltetvén, ennek a holviaioéa, vegyit Kánya-vároa alporoo lakásán leendő eszkUslésére 1888 ik évi január bé 17 ik napjának d. e. 10 ét kOvolkesé órája határidóül kitUaelik, éa ahhoz a veani szándékozók oly magiegy-aéaeol hivatnak meg, — hogy aa áriatelt ia-géeégok eaen árveréaeu aa LOBI évi 60 tea. It7 f-a értelmében a legtöbbel igérfinak besaétea alul ia eladatni fognak. —- At el-árvartaandl ingóságok télelára aa 18tl éti 60 t. ea. 108 \| boa megállapított föltételek saariat lem tnsittaél. Kelt Lelenyén, 18881 k évi január ké KQYKD JOZ8Sr fégrokejié ktMitm tán II141 kirjb. régrakajtá. oopoooooooooooooooooooot ZEürdetée A kvreakvdrlml r* tpai butik t tMirtufjía/ Mii int Nagy-huni:Mán ezonnol közbirró Uii-zi,! hogy az igazgatóság t folyó évi december 23 án tartott fllénVn tz alap-tta\|)41yok 10. § ában kOrüliri Jogántk álkpján kis iméMi réti-véaylékéjétek kiegészítése eiéljábél Mlnilfii réaa-véay nlén 80 IVtbél álló Nfliel^i (ilhkt&roxott K befizet éa teyeaitéitónak zárod liatárnapjául jójvip 1883. ó?i nárc utoltó napja tűzetik ki; mfgji>gyeitetí* mégs, hogy o réezlet. befizetésébe t közgyűlés áltál meghatározaoijé 1882. évi osz talók ^zelvóny értéke bdtudatik. Kgyuttaí értosittetnek a tiszte^ rósivéc^esek, bogj miután a teljesítendő uj befizetés uján t résivények befizetett értéke 120 frt leszen, U eddig forgalomban volt idoiglenes részjegyek ujakkal, még pedjg 1HO frt brllaetéaról na* 16 réaajegyrk-kei fognak kleteréllelal. Ennek eszkOtOlhetése végett felkértnek a tiijttelt részvényesek, miszerint a régi réravónyektt u [mtérothóz] innen nyo-rendö téritvény mellett 1889, márcziot lU-3jft élg beszolgáltatui, illetőleg posta utján beküldeni s74vesloo(\|jéne\|ü Ál tyj részvények rövid időre ezután az illetőknek kézbUittetiiil fognak. Kelt Nagy Kaniztán \|8deczejntier \| , As ÍKflMratósáff:. lOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOC Wycmatott fiáaáml FalOp laptala)dunoaaál, Wagj f lais^h \|M» NEMZETI LOVARDA. ki újonnan épült kényelmesen berendezett lovardában t fótérto. Nsponta nagy elóadéf, fa-F\|r* és Ünncpniqjokon 2 előadás .olsó déluláu 4 érakor második esti fél 8 érakor. Nasonta változó és érdeket mű-lorozattaf A mfisoroztt magában fogtálja : A magosabb lovagiéi, léidomltás, ^ és gyinniszilbát, továbbá jeleoe\'eket és I némajátékokat. (Pantomímikét.) Bővebbet a napi jelentének. MT* Klilöiiöaeii figytlesn\'e mélló HI»t«r nhUlj vllá^-hlrU klgyéemker fellépte. f823 8—• \| Mély tiaatolettel As IgaafaUaAy. HOFF JÁNOS maláta-kivonati egészsfegi-sör. Ezsr ember ennek k&siéal oqiiz aégét es örveat é\'eiáak. 58-szor kitüntetve. Nyllvátas köaaönet ét ritka módja as elért gyógyeredménynek augBB/.tüs Síiről tgy n>iW(i\'i»\', ki tudja hogy coaUrf-;\'((6\|>ii ifl\'trtalan öriim uralkodik, mait \'liatiÉ, ki a Upi1^tU»\\dlb fi-Ifleairls artoli okolt, a Iíoff Júnoi JiU ma\'dfo lázilménytl^ a tna/üKi „ h\'vouaii egiisirgi\'x tor it a los* c\|«ittriiU mtihUa kirouat fiuunti\' /uia folytún mtggyófpéL M«ST jjástOM ornak cs. kir, u<lvnrl M«llit,,\'j cs. ,tlr. Uum, a jkereeas ar tiiy mfalriml tuU\|ilonoiHv a flbb aerfst m agarat ml kTb\|iiaw a H«l Jsaes li le iuhihu klve«ategyesl\|t tj-Miiili alfKtőbl>tiirop\'<i«limi!jlr.i\|. Ili-ljit. iBéet, Silaaar-ttrasm I- ti. Kgyetljm leányom, ki már üt év éta: befes klhCgée- ée mellfájásban saeiive^i a kgirtéálatébb félelemre adatt okol; akkor lettem;figyel-moiletve tónak egy kirlofi liir-deimányére, melynek kOve\|koalé-ben as la jeles inaláéasflrékél egy kisérleji küldeményt boiiatlam. Ksíii idS óla aaaa jan. 1-t^l, juU eleéig í kasoaálla leányom * ma-láuiüil, valamint a koaeaaatrált malátaftivonatol ée oly jelenláke-nf ea javul, bogy már moal ia lel-lesen agéaatégoenok mondliatjuk. Mi mindnyájan gyermekünk éle-téoak Btegmealtjeként tekintjtk Ont t IrOk báléra kOleleava érte aflk magunkat NsüBiarkt 1881. áai. 14. Timtoletiel lobi H. ftllUbirlokotnö Meumartkban, Stájer araságban. A vaUjM Heff iánoi-féli maials hlvaáat eiéasaétl sér árai: Maliila »8r I ftrsf * kr., t Sttf 8 W 10 kr.. U Itty I fii IS Itt* 1(1, írt IS Iveg 00 fii V, állá Halála inliMrt 1.1 frt 10 kr, II. 1 frt. fiO kr. Ili 1 t.l. (N»fjuhl>si.nnri-eágtiál sskbott) MsUu osokertis \| sasAé 80 kr. Is \'f, aaesll la) Pr».p»rált gysrasc Up-msUUJIsil 1 tri. IQoncten-trtll inalálnklvonsi 1 ln« 1 frt, 10 kiéit ia. Ifsléts-kaTl sgy Oseoiag 50 kr, 80 hen \|\|y késs makta-fMl 80 kr. j íttikÜfi K»»»»lbofNr Jésset, Irtém f a Ilin; UaBffWM. Ro-Mktskyl áltlfi. Searenlaa; MllUt F. Kutihttn: Wamcii rewo; \|«wil vsai Mypuii Qy.: K<U»tUn. JMr Ü.; IWaiam! tasj, Hetkriatar av^eysas-rtsstli 14"Séi t»lwr a Les; SssMat bttf: léeaáa N. J.; t»má: S»hh \'»■ 0ée\|.\| Woi Spélser Sáador; grmi; fl\'iujj.i T • 8» , terisiMlai: Cisllusl Vlacss fjifjaa. 9 SÍ 17 atám, Nagy-Kanizsa 1883. t zenián, január 17-én F tatnl f\\mká ff Mm ■aWHwifci ■>■■ tSm IM Un «n«lfti 4 k I K t MN netfteer I * Üu iM Mi jstfenll 6 \' fct. jHysgáq M kr. Aramé* • ^ Irivtlalm Uvásiml It far. MM 100 métm 1 % kr. ^------ t ■ i i r A Ntgy-Kanu Bvíolyn m. \\\\ í ffiApl MEGYEI ÉS HELYI ÉRDEKŰ IWTIKAÍ, BjÓZQAZDA&ÁQl ÉS VBCYEK- TAWAMÜ lUl \|\'á tárod nzabtdelrü kör. a Zalam^ul OgyviMegylii, n Nágy Ktnunti én Dóbgkl Hliilh Wrtifl HÍerwkiMl»«lraí baülj. liiVattlon közlöny. ■ (ftlCLtilll HEÍT ENKINT HtttZl HtKOAt Él 110 H B ?,Q n^. $ k\| j ,{B«pí ■nertwtAI iröln- Hova k faa m M (M^MIíímMi 4»ríitm 4 BénmeMlaai ur»vUk ©«k {ismert k-mtbát tegadtaiusk U. • llwilil tia^tt ne* kiléeUxk: J IIU ér i\|l Uaiurjt 10 kr. > ■"■i,"\'- ■•ipiL.wiin.M kogyntület én Fajunk tzaporátlaniá\|ának •kai. I\|U, h0gy nlundj nemvMnrk tíetkétyeneégét mdvnltaégéook foka ét énvéd«1rai képoeoége bntároaaa meg \| tle tiicu, hogy müveit, ílleUíleg mfl-vjötheiq tagjti legyenek valamely neuwiDek, jkell, hogy nn n mttvnltet elfogadó egyedekkel ie bírjon, kell, hogy 4 nemínet etaporod jék, meri di\'rendel totéetluk u, bogy nn élni tarka trit nlnll helyünket kelklleg be-,U)ltvé, utódokról goadoekodjutk, kik ^tgÓritaék émlékéaettinkot ée n 10-kéUledodéern qegltték nn általunk megkeadett intéaméayekot. Ha valemel y nemnel szaporát-lnn étj ttnrnaméayél, birtokát, szokásait, nyelvéi ninoeen kire hagyja közvetlenül: idogonok foglalják el n tárt éé nigi n aeaeeel neon mértékben ffftngQl, nrőtUnedik, n milyen mértéiben ékelődnek sorai kOné idegen nomtetiségüek idegen, törekvésekkel I ij neomatinégek ilyen Inrkn vn-gyQlejével biré orttág, mint édne ht-iáal, ilif ven több n föld kerekén He magában véne nem volán nagy baj, de baj aa, bogy minden njku Inkoen e bnnánnk nagyobb etámbei í jesaporodáaaak örvend, mini mnfn n törne, e magyar fnj \'ée nmily arányban ttaporodaak aa idegen ajkú honpolgárok, aaon nrinybnn ÁíivnkMik a fetterő, mely n nemnél tiélrobbantátára mindent elkövet én nem riad jeeia a hálátlaneág vádjául tem, eeakhogy a fóteerepel rgylkj vagy mánik nrmnetitég magáim* régadkeea ha annn áron in, bogy a hon batártinklvll éld nemcetaek kénért játeetta ni édee hasát, mely a méllatlnni éppen oly Méretette) ápolja, mint méltó fiáit Nyelvében ét «nokáaaiban él it aaatnml E nagy ignaeágnak ismérv térii jött ntra tetdnk lant utóbbiidőki ben ét örvendette baladát éenlnlhetd Mrlyel-köaeli a mngytrnyelv terjo-) déeeben a ktllüubötd ajkú honpolgá roe kötött, de nn még eem ér Ali at">i valL ha maga \|n nemen ti töret gyt-r rnnodlk ée udm Idegen timnttokm vnt) utalva femnállkntátal Vajunk tnapnréllnneAginakinámfi lalnn adatéit tárja elénk n balálof ráti elaiielikn ée ennk^ jyiint nnpllnf pokf tudományul körök, tdt mngn áj törvánj^boió tentulnt U elegei foglflt! kotott at erre könremdködő okok mngenQn (elánénak méd<malalvnl él éppaa enen általánoa érdeklődéeneli köeeöni léleléln kOnegéetnégQgjl törj vény it, mely nnonbnn még tokknl fiatalabb iniétmény, minltem életbef léplntétének üdvös hnláeát éttlelhetj idk már I Ha egyennr átmegyen a nemnek ▼érébe ibii térvény, hn ngéen terjor dnlmában knmntiol Unt hajtva; Arii vöe voltáról leen alkalmunk megj-IjtMltl t De vannak anonetQnk naaporoj* dánénnk olynn akadályai in, mnlynknl a kOnngéeteégi torvény mngábnn megakadályonni nem képee I Etek „kötött nem kit taereped játe»ik n nép művelteégének nleeeony Inka i nn avval járó bnbonáneág én a kuraneoláe iránti eldennretet, meg at általánoe nyomort An előbbinek romboló bntána abban nyUvánnl, bog; at ujeattlöt* \| tok különféle javat- tnomttéá- ét ko-maattnonyok népein ét módja teerial leesnek eMforjluló " belegoégUkben gyógyknnalte M ■ * tudatlnneágnak legnagyobb réiMk áldonaUÍul mik mleldtl idnjé Inm veti^edelmökön a jóttii beUká^alc tegiteoji; nn utóbbi podig arrn iénnneritl it népot, bogy otnládjok iuí.iiwj kitebb ttimn mn radjon, hojgy aIUtérti jktttdleUm. ré enOkre meglegyéji knvenbitvei ét aknd* nnk rottlnlkl) npk, kik kenyérkorej tetőkké tcntlik á vnndáknrei magsai elOiéet, mikfcni aat n , legköttlobbl idében Ve§» te 8oproninrgyékbeu fül fed eiott eeetek igttolják I Al iljyen1 njtjokon már eenk lu bOntntd Ukvétf kérlel botion tnigort tegithel 1 Mngwonik Itten n humt-nitmut értele It nlfoglníjn helyét á megtörláe égető vágya ée bár 8té-obényi nagy iitnánkfia ait mondá egykoron J „oly kővetőn vagyunk, bogy még nt tptgyilkointk it meg kellene kngyniménni kell, hogy eujtta a törvény n bQoÖtöket, bugy et által tittnnrnUenUo ée megkevet biten a gyormekgyilkotok nsámát. Mert bármennyi pllnntége vnn It a ktlönbfttd bnlegiégek jiltkjiVbtn, nt uJenOlÓUékmk, atok tljg vittnek olynn punnti\'táit\\ végben at víjszülöt-tak között, mint a mennyi itületen-dónek világrtjövetele leen meggátol va a lelketlen nnyák én még lelketlenebb kttzrpműködtfk által! A biróeágokra vjár a feladat, bogy ugy a lelketlen anyák, mint a konremükoddk irányában n törvény vmitarn^nntet^^\'Ü mnrtj, kÜltében uijég tokpg kvterefaetánk kémnetOpk snaporo4átáaak nkadnl yaí\|.(míaál a nélkvl, Hngy aaon ValnibiU \|t«gíthpt. nénlc, ^ egétn tnigora alkalmtstatték, bogy ^ még a Uggqnotznbb énmlmOek ie } cmk Idői Már «9t Övöket ia elöveuU (T. \'\'Hem mnltjst«ti)4\'lel, ^Mgv be ne iBiUwuk IgeurinléU jjlwiflknnv ttoo ntifMtbáte frtslmkat JmelyeNkel t liéliól tl,( mikor t kötiogiUlán mnei éádttgo I tktr kertesfllMn L\' élt! Izo-kott. „Ak nired éyH BiIt csimn ti Bgyetér M jtsori ciikUénfk, lUy ti far. év elótl iá lotl Idókról elméikedvét, t többi kratl t kéretted rtágyhtláik (1) éktten itólb frá/iiokát Mllloguijt báigé olvitél ilUt, már tjl, (bogij Ikteerű kö-nyekre umuu ttnttl; Uájfrale: [ rpid éi i hát vetén Tim Kálmán ét i nyotei m nlutnrl] Tértéijetet alkotó lériletok, kik LintokjUlen kQiulvt ttereill mng n luxát, i térin czigányok, tklk at M órökiéget m«gtt\|rttndók, m-gittóge£ke\|dulni\' im\|bmw járttk.f .Vérmerlódéi i kttzjo^i nerzédée „FMdntertéi ktrdftl, Hí földvemtéi licxitácaionl- VA Jiehel en\|tk&rtj«\| : mely \| dit dalra tnnll 9 t végrehajtó flobjt • ,Vérbulcu ti ermgllmaiágotJ tevé bírája I tPánlnr TivádiKa \| [ 9A! kpzaég gyáésp, ímen tt fegéex nemied vem .rónzt, 11 mmuni - mágytr parlarnjent.T ajnkMl a fráxbnibél kílodnlvi, éli le tztán in „BgyetárMs"\' \|tezérbrikkirá-j lánik kelíefveil, hogy mikqr tztán muo 1 kájártJ visszatekint, elégeddtten tékmtn I 80n ^\'\'^pyl megkit tolég jegy dóziinik. Ea Uögy ezeken á frtóaokon nitsél •óbtll kötiuiég nngjy réne jlélkeeedjk, 11 bilonyoe, « hogy tzekoél In ftánitnkoál gynrlqbb [nráileokkm - ikirttk volot vilii likt publikumot hóditaei.tICiementyiért hinmtük el. Jlek ugykn definiáljuk nelwt A frásnekát -etíji kfksé .férténejt tik01y heroinok, kik milliók jelién küzdve tzertik meg t htjták tiérpt epigonok, 111k ni éli ftrftkté-get 01 eg ttrjttn d á kJ teglteé-gél koldul ti ntL Hát cenk n itomitédbt jár- tértéenlemt kell tudni él ennek 1 bomljitzt bélytgntk mindjárt vége. Árpád igek l«, MtTvolt. Vesére! beroixok Voltak. Hnát fegiáltnk; hout alkottak. Hanem énért imMil a kértlmé-nyrkkel, melyek]éket Attiábél kivándorolni kénjtsertUMék. ÓT ikm vnllák képetek megkOzdrál, Éi tzm kellett nekik uf hazát toglklniok, mect tréfli meg-védelmeni már uem vbltnt képeeek. Ét bt bár ék It0v<i\|tégef nélkll bódították meg ni itt élé n egymásul vkucályknáé fejedelmeket, tlik volt kéibbb nt Arpáá-háti fejedelmek Fkétl cenk tgy b, ki ti érékeég mnittriált tekinte-téból 11 éviitlégei t ne kert lettfvoloi. klert regi példibnuéé : hogy nereznl kénnyebb, unt n uerei-ményt megtartani- E) ei nem í frázis. Ez történelem 1 Vérafcerzód éa él közjogi itt rsódéi."\' Egy évezreddel kéeékb élőnk. Akkor if elytn nnrzódéi volt t dívni, de bit tzttl mi már nem igén lehetne elé-állni. Ei ht megtudná má Európa, begy iksdt bét vezér, t ki ilyen szerződést kötöU egymáisa), ttoktl tlight meg nem akadályoznák a terv kivileleben. Hanem unk Azért bdeék\'volttk, de tkkor, akkor biionynytl j oly an lelt volnt Tisza Kálmán ia, hmÉ t nyolc) miniszter is ma pedig a hét vezér iá olytn lenne, jniot Tiszt Kálmán ét n nyolez mi-nlwter. BFö1dszerzéfl karddal én íéldizlrzéi l iciiiáczi on-. Hát Borait! És ht tetszik ott vnn Athénit, lltczedoont egészen nz Archipelagusig. Tetézik P1 Nos, hát ht nem tetszik, tkkor nt méltéztt»«ék olynn „íalt" tóroiója A különcz. Mábány évi tárollét után mtléeáreeembe rrkeatem, s mindenki elkibeti beyy eM deliem vdl», kebel barátom Varaaady Sailárd után kárdanleaédni, kivfl felt len ee leveleeásben is voltam —~ vM4g mindig oly \|é barátja •egy annak a külOneanek f k^rdi illem jé •eyáee. — HmMda kUlöuoaaak ? lelelést, te Veree«ly Seiláid barátom után •ndakenédem, eem Mmg egy klltaee ntán. — Uiae épet a kifensn a te kedeee barátod. — Mit, aa te bnfétnm klltoee T begy begy t Xredj nsá kmi, mondá enyém, Hl vekből a sas ♦■estben Intek, ba nem miliikism - Bö-blidmésénáli aiéa ráakadtam lakására, t mtgkspsgitMtm en íjié, — ^Bmksd, fele) egy ertmfsn Mráknag t éa an n{tét U-ey«rva, kémtM barátom karjai kteá vet ám mememni. — He ns seép msalsfslli, meadé lmlérd, egy leppnam be eneMmba mint a eiMte ee %béí - Olj 1% e bnenáld el éle-mánjddsi. — GbeméMttak jó I teásáig, míg végre én nean bérétel laééniem barátom ben^ nleaéneé nekem A nirt nevetik II n ifceetei Uteamaté, — kim nem léink ét méüéám eem egy nagy iekem merné ál, aem n vmnim áemei, kngy nyérea egy léB kn«M f fa etil e ttáyfes eei msnd\|Ék rá, begy kHintel Étettmii nlkesáett mamfynpn^ e meséé 1 aem i» vegyié ét Mnte ági Mtote, nekem mte kegnrakn vemmé, meá ktüfed: e iMted ánmél nekem a kttmkmH; la ^nMm mér Km teM ^ •Mnaséfe engyet mneteei Inéi MejMMl, n vattáéi egyen itteni1** de m M\| m( mm még nem émt el ette ftefcn^ kegy má I kPÜ vagyok a vajsainU kemtyüknek, a feoikefarku kabátoknak, melyekel agy nsvsnnsk begy .frakk. A elaqueet eem snenvedbetem, e midén oly báter voltam HbksnOr mulataágokban enea .snOkeéges kellékek1 nélkül megjelenni, mindenki esonálkonvn mondá 1 ni m begy kOlöoctködik a 8eilárd. — l^gymer míg pláne oly merém voltam egy kisnemooynnk mimére hányni, begy miárt másolja be mr* onát njnyivaaUgságra poudre de Hn, rggy valontin ne\', hitt piros peeagáe aroaa sete-aaena seebb termésaeti emnében, mint ngy náe ki, mint a ki sorvadásban esen1 — Jápneem, nekem van bátorságom^ de \' te ent ménegyseer egy nének megmondj) inkább, inkább bele teissna a n; tétU, e lem akkor kslélsm Mnmas Boaevola (bekér ae oaak e Jobb ke eáé merte e ttebe tenni) mert n mii ekker bejttotmk semlny liléim a mama, papa meg a aáaikéktflT km ka esnk rá UiiéíI n bálem tgy kii Inéin nagyon esess bélgygyel egykoron4 a nevelletáernl beenálgettem, ■ «n-m begy\'km leányt a mily jé tanaié te Ük blláknn, ely hanyag n aengomtnnnlásaél^ e méat lámáik semmi kedve eiaes beneájntt megteanlei. — Bél ne tanfylasen mondám, ne tinsetnsee megtefkát, tanuljon olyasmit miben hajlama vnn I De uram, feleli a kUgy bt egy flataJ leány nem Ind esngnteet, tat tadják begy aem limiitll keM Igen, mondám begy etyaaek, ée Mteesem, begy klg\|iénik vnn naayí bátorsága, éten me atettte! membeméUj t Itenyát iakákb olyánifa, »ékb keire van, p.\'e, rajt, vagy gte nyelvekre innüiaiet, nem leled lemén nmg a emvéa, bűéi, Beás, — de mér ekker efciKgtilam mert a al olyan pillán tétellel Vételi nte, beM ba eaeé pimmtyek Mim vetet* tettnél \|iiérÜgii laendertltem eeléa. MbUn « ijtén ktewitem, éppen bellim bigy n btijgy balápl Arfáeek att mtaéélt kegyed Ht el a ktltem fs<\|taté beetédiél StöáW, k •» kütemn sg9 UM, kl lébe merne álldni,\' annyira Ilinek tóiéra I Binony ésnpáina vejeainO kasatyű, fsoske-tarka kabát s aeogorataoulás aétkOl többet vittek vágken, mint eeen elkorososodott nem-nedékl slbal^ettam...... I L. Szorgalom és kitartás az iparban. (I«4ytatás és vége.) Ennek a hibának readseerint épea eaek vannak leginkább kitéve, kik a lármásomtól Isggeedagabbtnjyannak tehetsegei megáldva. m k Bármily fáiadhetian íegy ■111 jen vnlamely dologhoa, sekaeHe fogja nagyra knpkedé embárijs bármi különbed jól kedvvel fog- vinni. BlaAr ugyanis nagyon eliorgéeeelja énjét, mert bnljebbn, bel nbbe kap, s eaért minden egyes dologben kevjnebbre kinea, mintha errne egyeaitve velnai De teváfiiá, mintán n aelyeei eoirendet sem tndjn megtartani, egy»eér \'olyant akar véglnnl, a njire mte nem kápest; máékor Wk olyant, ami sokkal gytsngébi erének valp, a mi teliét figyelmét ée ^anuiási végját már nem tudja ébren tartani:[lundesek a ijörllmények elóhb-utóbb elkedvtwiülik 8t, mumlk nnbStalmát, vagy elleakeéMg tálbmakodettá teeeik, Kseóvel megakarják ijtgidt, derült mtn-iedvét, —Te paáltal me^tmmiiitik a, siker lepisl főtételek. E emriati mindeokiatk, t ki m\'tgái n mergnlem étíbimrtái mmmrtfgében ki tntije képeani, mlelUik kW ótakodni kell n knpkodásjóL iiU kell Ittjtéwdnie, begy min-dan mnnkájámm kmoeyeéi ktlves torrendet kévetsen, bog; bohate fepen olyes valamibe, n mire \|négrVdióin ellénütve nitml • kegybe viilaimt mér teljeÜm megtnnnlt, igye-kennék mUdM ! gy lépémM tübbre balsdní, ájat, jobbat Umiloi; beeprba eeak Inbet, ne legjen adntg mát vnlrntmk mig e beeében lerí dolgát be ami vég^stij ét mitémik W«U ae kte mgedené aNban, a míbt fog, n nt JknneS vj hmm mn %, boietp meg tmngy tftmi, egyseivel tliskedják »rra, liogy mfikbdlee legym )áiBlmtm wtámemt és tOvetkU«ms. ját py eljárás \|rtolkivljl mégkCmnyíti ieljesi-télenttl, 4M fogja találni, elé(ogis. —; Utabár tauit-tehetségű, de jjjm n tanjtváoy Mg á Isgöebesebbu tévét \|s, míg !elleni kapkodvaj «nokott kOnnyebb aolgot ie s atuK .viUnHtd, Je\'leieaóJ t mit egy ványlnma mondott, d kí kapkedó ItármésselO veit. sgyamr ije eláje adott WjjW rájajnintát lát vaj\'hej jnondte, h^gyj jjiém tud]^ meg eainájnir4 \' vi\|ágin ek lálem feledet berfJkT^dmor eljárni, gMkran m% miemti ib Mt\|né\| Us íár erre kV lAlw^ J,Nl"os a __w___ emberi n Ui ejrt iharkpáira emk Jegyi ijere) kenyérét!\'fa aLg tnden enni, de nmes loiytn eem, a ki így gám nagy keny brot ii meg ne Unt, isínjjt darakpnkint btrttálról ksrtpásra! neaj.H. A bén áleibolc^eraáge, mély as ^gyne-IsmondásokUn nyllatkosik, rágeo tieaiiba frain t rendel énámil elóoyárH.. ^ vetett Minden bmenitnik vbonaU Ryeafonnf ssél járáaai, jxniot j sekat tenrkoL keveset, j\|M4m« \| több ramwmnp eem kell íktrfkodni, hantiji rktttiUsmn Iteésrftl- nmriL11 LUm-nn járj) tovább eléld EMomentámk aat, jelontik, lio lépésre kell haladni I I A ! reudseerse»áéhet iWjbiük t« ik begy na i«t Btlyetta tudTuk bkoákjtni ás illian nélm. At angel példáhémld ntl mondja, bogi tJ\| id5 péna." Egy bo cM«s meg enbél tovább bent és akt jnetegs H Las idf tobb mint plUi, tt Id6 -f éjett As idít Lkesnn felhUadálni tokát a ItgnágkeUb élétbOláseeség. De kémteiesen keesji a> idtt fiatal korunk-3 THCli márt iGuko-tt^eUégtinl Itótodfkönyabbak. A müj n jftehnek egj mk )MVn mégtnnal, est\' tt leflsebb fllrn jgyálirai árejéeak teíjee piláf É alig kéneél jslsejátilani. — leért il\|on&)a a\', klhjmdeflái» .A ni t Jen tele meg nem ttánli, ait : János I sohase . iQakurnainea tebét ptmnÉ n lebet( ItgjonUtn Ij wl nnbki ! \'MMI helyéé Ikwi mám ét knm lm rungbim kg fll lása egyike a gyakorlati elet leguebenabb feladatainak. Erről a tárgyról agáaa köteteket lehetne írni/ de e bsfym meg kell elégednünk néhány rOvid msgjsgyemesi. A dolgosé ember nakyon hasonlít a vasúti mosaonylios. llielótt e mozdony elindul,\' jókora idS kell nJ elBkéaalleibea: rendbe kell mindent hosai, I fűteni kell a génét »tb., eeonkivül, he n vonat elindul eleinte leesan megy át ook káéiba — moegáa köi ben — jön ígeai lendtleme, mikor entán ngysnélván repülve siklik végig a síneken. Ilyenformán van ae ember ia mindenféle munkával. Neki kell kéesgni a munkának, és eleinte lassan, óvatosan j indul a munka; de be ea ember melegsaik,; kOnnyeu ésgyor aat megy. Ba eet tudjuk, káeaetogbaté >ees elét- • tünk aa ie, hegyen kelljen [a mnnkteál el jéiannk, begy as idót íkellpen Islheseeáljnk. Óvakodnunk kell míndénléie hiába való m-g-Mtkit ásóktól, lmlmi pipártgy ujtogaláeoktái, babráláslól, ácéorgáxól, ésórakoaUtó HU Lektől stb. áa ijven ftlkeJekitáeok, a mellett, hogy sok fldSt rabolnék, mte axért is" igen károsak, mivel a mutkás eobaeem me-logedhetik neki igasáa a mankának. Egé«e mankáje esek égy iménl ámmal megy, s be jön a pihenés (teje, aulviai érare, kecy alig végtett valamit. Btnálegvn nem fa Wh»i tgtti kedve ikit, a mit ojinál. Szóval ^m mátkája eeak tdMepée. üaionló oknál fogva ea fa nngyen kárét, ba valaki minden lépten nyomon máa-más muakábnl kap. Bgyiwr egy kieút fúrásiéi, eatáa gWtlul, tatái vés, natáa enyv után néa, ttUm regesét,- natán megint Mká mel etk. Dyeni eljáíás mellett felényit eem leket végenai, Latba t njanka keltéén itatva, m helyi lieésa lUbastnál ij a" I van ka e menni folyton mehet Mintán 1 mely ba egyti laig meg nem nftáU mtefa kjHrad bmenyei IdSkHéakéejt A van ren ^egmikftát néüft _JemhJr aem g«\| jmegíndíl ák, eddig megy UÜtjak, hal sm eé emUreUMi "",mtl áíól értetik, beg aiben^t keM lana a mu a mm fi- •fOldveietéa l teaft- * I tleelóaf* ÍRMi É* hegyekkor aem iff v^ Ml iüftr mi «bÉü a fc{eáeltm MM Mvm A tti Kkaégeddrtdi aial. Niifci mW aée# Fai éi«Mi élten aem aaaah m k akkor l\'gvM m* mím, mim «f«Éf, la Ml meaáaaá a Maáeln Kedv* bit % Oyárgy 1idigi Madgataae}-fáfotatdárt aafcad adom » ynami ara-Ml—i. Asakat padig. kik nníUt amr-Mk «iM iIImm, fogjátok »if éim-•Ml bártánékre. lg? tettek pedig ikbr. Mlg mY Ma eladják a Ma szükséges foldet, ál Arii ortrtfM, ugy neauntí kózflsezélokra fordítják. Ki a „I icz l t ács ló," ,á Lehel csstakürtje, mely diadalra tüzel, i a végrehajtó dobja.* A Lehel caataktrtje igen hála-dalra tüzelt, baaem átért Aagabnrftól Bem jött haza csak 9 magyar. Lehel maga ia oda veszett.\' — Ba ta történelem, Akkor igen ta nem volt végrehajtó éskji, mert a nemes hódító sem űzetett adót, de ba a meghódított jobbágy, u ,é nép" nem fiaelett, hAá akkor a hátán doboltak, vagy dobra hualák a bórát termék tétben, Ba aem fráaia. la la tArtéeotom I Végre ,Vár bal aea mlal 4a ország bir á J a, éa Pa al er Tl-Vada r.« Vér baktat nem ismertük, Paelert ismerjQk. Hogy Vérbúlesd milyen jog\\ tudor volt, nem tadjak; hogy Pauier. milyen jogtudós, azt tudjuk: éa ha már válaaalAAAm kelleae, a aélktl hogy at óelk szent emlékéi aám, mUdeaaeetrt inkább birámnl Pauler Tivadart, mint Vérbaj cstM. Éa talán a nemzet aagy tábhaége igyleuae vele. Az a azédelgéa tehát, mely Azeaer évea történelmi alakok nlmbuaaát, a mai történelem alakjainak 1 ok isebbitéaére akarja felhasználni, nagyon tol megy a határon éa nagyon a tömeg szája ize szériát raló lehet, de nagyon alacsony féken állé kor-leahedée. — Hátha mi még Hetfy lg-uáczot, Vorhovay Gyulát, Sembery láttán t1 sat. álliUnánk Árpád éa Tokaiam melle? Aa leone még csak a furcaa. Hát hagyjak mi mag aa 4a Mr-téaelem kegyelt aagy alakjait aaekaak tz időknek; éa ae ássuk M sírjaikból, hagy a mai világ kertsecalgstl baat-uáljuk, mert hiszen aaokhot a szabadelve pártmk éppen annyi Joga tm mint a sadtaóbalaak, ós bizonnyal aem fognánk megengedni hogy caakta saját rnáljaikra okkupálják, Ha hajtsunk emlékeik alóU térdet, emeljünk az ezer évea tártén el sm-aek a nemzet méltóságához méltó mmbrnt, ámde ezen a révaa he aaak aem aa akarjak. lHn tokot léd, I Léd IftrljéMt ttftogásdi keb Mtt llnl g I lacják foely magasra Mf M a mogyar aamsat har«MMaé-gdaeh lángja, a milyea aafy aaaa vek mégseba, Barit Ha teli - baaem lettl i saaai & és annál seükslgesebb, minél srflisbb— dolgosunk. De nem épen saOkságas, hogy tji-Ueuási időt kssesatalsaal tivsaetegesafin, v»gy épen kártékony médea alpaaaroljak. A Vi testi arankát végee, ennek saellaml te-hetiigsi aa alatt nem fáradnak ki, s viaaoot a\' ki saallsmi munkát véges, aaaat testi hé-ptis^gii munkája kasban pihennek. A lag-főbb pihanés tokát abban áll, ha adalésgl aaon képességeket foglalkoatatiak. melyek rendes munkák kSabeo pihennek. Ha syéaa nap káaaal dolgosunk, saabad időnkben seel-fanOnket kell aTloglalnunk la nemesek hagy hl nem ftraant, hanem ellenkeeőUg felüdít. Hasános könyvek olvasása, kalBeSsae olya* nok, melyek iparunk elméleti titkaiba avatnak be bennünket, várj a melyekből a pol-gAri éa társadalmi éleiben saflkséges isase-reteket marithat jak, továbbá a rajeeUa éa általában aa bJáeankel nemesítő mÜvástat sSb. mind oly foglalhttásah, melyek a pt-/ benás óráit aimasak betel tik, baaem mag b áóaauk Eaenkivttl tapasslslati táay, begy aeattsat klpnslgiiak Vifíjláss a kési munkára is képesebbé tese betaánktL Kenek aha igán agysaeHL Minden saeUeaai fegkl agyvelő mnaháiávai jár: ás va-testi sseaka hnaambst fejU«U,«gy snsttemi mnnha agy valónkat és a vala kap-tsgi wsdsaert fcjlasaii, Aa aarimr issÉa Wau pedig aa ide^eaémar éa inpentje, aa agy vall araik edU^. B* i pittsU es agyvA, máeél kaislmasabb éMnbebb éa ém!> kanfáb a m. ü keHsbé y b3eo a taatoságesh A _ sa% a lamee ia. Bsgy • my meni beMSásn lámmmány, aa kidért! abbéi, heg anéta mik Mik átoeh éa mfkadnah, mÉrf bar arra Hrshadmh, hagy UÜNsml an hm, ssetyak ábai a Mai m&kkékL is Altol e tmai bápmaSfahaS iiáiáekMul aa anneénnal aavbonbas aaarsá t péNt eaa-SMS Web. UH toa, dahéay sík MknAaB b^anpea táMeliié ham ekkalsá mámmérn bnmaAMaah. la a ftM ea4 ás beieámaa dfimémml enármená smOHt Hisk iSmii rnkmm pluiit^áh émm- ssná ^^eaá, pé— kdajlÉM A téfdh fogltlkoxátBtwéiifk UMllÉII. Vlgyelsaec érdemel a jMeaadg, begy agyas megy dk, kivált iwaáíik területén miként eaahk saeg a fogfclkozáanamek klUitHiaigi agyas vidékek szerint. KM pAtaaalfa hajbadé az embé azt hinni, hagy a lakoaaág természeti hajlamából ered aa, miként egy vtdfc lakeaaága flMdmiveláseel, a máaik kóamá-lparral, harmadik vadditat, haláfiat, majd bá~ njámttal foglalkozik Mváléna éa körttk-bea eaak klvétekeen mutatkozik a fog lalleadeaak máa neme is. Ext pedig aem aa emberek ktlőo hajlama, vagy alóaae reléte valamely foglalkozás Iránt, aem a véletlen aem atűli, baaem ,a talajvlaao* nyak kdayaaero követelmények Int alakal a muakaaem magoatUaa a szerint, amint a talaj, vagy helyi vtoeayak egyik, vagy méeik kenyérkereseti forrást a;q)tják ai anoa terileten lakóknak. 8lk rónák a foldativeléere önkény-laknál klnálkoaaak, tehát a rónaság lakói földet mévelaek, mlg begyea, erdős viddkekea a vadénaat, állaUenyóaatéa, fatalat, faipar nyer kltylódéelj folyók partjaié lakók közótt halászás, la\|ókátás éa enal OasinkdtóU kereskedés Önkényt ki-ailhealk keraaetforrásul, mlg as éret v. sóbányák lakói kdnltt a báayaipar ayef tnUlfejlódéat. Aa ipar éa keraekedeleaa után magából aa datermeléabél satkaégkópen ki* fajládik, mert aait caiaálna a foldmivee, a báajátt termess tm ét jé? el, be Mm jtaaa Mfileéfére aa ipar, {mely feldől-goaan a larmeutmóeyeket a fogyasztók silkaáglatéhes képest, él mit tenne aa iparaa, ha kézmltéMk, gyár taknyának forgalombaboutalá»al nem gondoskodnék a kereskedő, ba segitaógfil nem jónne a tóke? 1 B hárem tényeiónek öatze kel) mg-kódaáe éa tényleg ösase ia működik, mert hssoM agymásra raaaak utalva, egyik a maaikat föltételezi ée Mm aéikAlteheU. Aa Ipar a azeriat fojkkUk valamely vidélaa, minő ayerstermény fóldolgozáaára kiaálkarik a legtöbb anyag. Bnaa termő vidékek en a malomipar, répát termelő vidókekM a ezukorgyárak éa Í0 tovább bMooodnak még él tar-na aaoa iparág kórébM százaknak aereknek nyújtanak fogialkeaáet I A kereskedelem aa aztáa minden(Ut magtalálja a maga mQkÓdéai körét, ahol tarmaléa vagy Ipar, bár mely minőségben, a körül Utó fogyasztók szükségleteinek fedezésén felül képea előállítani I De hegy a könnyen boaaáférbetóeég a kereskedelem kifejtésére a legkedveaóbb körülmény, az éakóeyt értetődik, Oaaét van, hogy olcaő óe jó közle-koddal nttk egyea termelő tidókekaek ál-dáeaivá fáinak, mitel a forgalom gyen ée kéneyi tolta a keresletet teari nsgyobbá, a nagyobb kerealet pedig a termelőket sarkalja kettőzött azolgalomra, hogy ml-nól nagyobb mennyiségét bocsát barnák világgá larmautmáiyeikaek, iparaik-keiknek ! y Sokat vitatkoztak a folütt, a fog lnlkenáai-médokesk melyike hir a lég-aagyebb jelentőaéggel, illetőleg as eleó-aég jega m^yiket illtil meg. Némelyek a fUdmleeMel tartják a legjekatékMyebb foglalkozámmk, misek m ipart B kórdéat érdemileg igM nehéz vaiM slllMiei I Mert mii tonna as em ber termemtmlayeivel aa ipimr eUkil. mely átidomítva, földolgetvt ez őetormó-ayek miadMikét, annak Irtákót, kereseteégét aem emelné éa ha m értékaaeé tett enkkeket a kmeakndalem a világ piacaáa nem értdknaitoné! Egyik a aMAaik begésaHdje, egymás aélktl mindenik eaoeka ét élolkéf- I Mm lati alaaéssnmá tóve !_■■ Mama eáflffi aaafl drigábWa I táit-«MAM ttaÉtj 11ánál tin aa a tlrekvéa, hear ha-záa)kao as é\|(v«mléiBel as Ipar é ke-Mmdelem öŰtongzásba boosntft, hogy a termaastmlap lehetőleg hMIdna az iill»HÉd heWÉ legyen ÉjÉIMNllI Mtc mari afib tz egésa hasson M országban ssarni és aem kell idegeo pfoaa-ró) vlaaaavendlak drága péazea am, mit draéa voltunk kénytelenek elveétejjetni I Termeié ersaág haaink. 910* állit mindent, a ml a közélet szükségleteinek fodeedeéra caaJc megkitáatátik óaeayághM, és aem ssiadMl állit elé ugy.bogy mint ipartsikk fMadatának megteleljen D» hála sí egyansk bnsgaheának, hála a kohnMy igysbsaeténit, léhfot ka-l Pftt az iparügy a belyas irány ée\'tyló-dáa leié, meel már aagy rétiben tőlünk váa függőléve * kivitel, boyy; bent U orazógbM erőteljes ipart léassilaaak, mire eósve ad IpartOrvéayek módosaláaal égetően satks4gemik láazik, mert ako-lónböső állasai iperlakolák ia csak aaoa eeel ben felelhetnek meg a hozzéjo\|f fü-allt reménynek, ba aa elUa képiéit egyé -ek as életbe lépve iparkodáeak ered-l mdayél mlg egyrészrdl a fogyaasló kő-tóasiág pártfugáaa által lámagalja« máa rámrtR a koraUny a vlaaaaéléaek ós elnyomások elleo hsthatőaaa védelmezi ! És e tényezőknek lletbeléplelését s astáa megerősödését sléggé hsngoanbe-snéló setkaágeaeégé tette s tízévi föl-tétlea Iparaaabadaág élete alatt asarseU tepaastalat, mely ss matatja, hogy a ssakstartleg képiett iparosok uáma meg-I fogyott éa ások végső elnyomatáss elleni I állami ipariskolák fOlálHtáaa vált sztk-jsógaaaé, aa ipartlrfény revlsiója éa al kor kívánalma aaminti médoaitása is Immárl lelodázhaUtlanná lón I I Reméljünk, hogy a megindult moz-J Ealmak hszáakbu a kölönböző foglslkoj zási aemek czóiazerBbb csoportosítására és az oreságra nézve hasznossá tételébea ■ legsőzelebbi jóvő a kiránt megoldástl adandjal Ueüat aJbagyekMá iább beiytu (Bde- li Hóim, I>0r%d4s) mbtaáknsó séaeéntoU fogtd 1000, dOOO vagy 10,000 pak, meiyek miadM haraeéa eéiktl Oakétt mUtsdik baaaéiikbM;>iHiniil »kMI hirdetik (nignkat» tltmieáaek állal, aagy aa, uaek a vwéfc egyik réeeán gazdasági, előnyére í aj! tájtrikeié atávatkanalatk, ipar sagy kareékedeiad telepe vm, sanlf mely mját egy HM! nyereségén felül a fi- foiytla őasyskWdésbea á0 egy mátk dákét e • WtMpl smsegéal i déatól ia mag- rteáa, hm k\|l0abM vasút hiányában mMtoné, I a viiágforgalmi vasat há- cnak aagy i<Wj, tfó éa pénaáldeeeual lóaalába biptoáa. jetkgaa el* A távolság aaegrOriditéM, As lm Mt aláe ak kérdaastk,kH bármknaódea Urtéajék itat, aéba agám Illat mindeaM Mekek étómotdilá-a, ér- lápbthy főleg pedig as elszigetelt vá- véoyesit^Uíj s felelet jalig lehet máa, roeokj Ós klaaé^oknek rögtön atogkétote- mint aa, hogy elsósosbaé Vastprém ét I rezi, sót még annél ia magaaabbra emeli Zslamegje fcalatoeparti birtokotslt, má-1 beesá. Ezt biÁrnyitja legalább a vasú aedaorbM pádig an érintett megyék bel- tak áürtdaeta ós a tepesetolás Igat, hogy aem atarin oratágban vas mlad a hárem ténjető egymásaal Imakiapl fejletteégben éa magtárténik, hegy a kareakedaiem a pagL körében MM magáaak Ipart a edlkU, hagy a ajaisWmékekaek blailllai leaaa, ée HM kliüméay ai őtUrmaléiaek egye-aes hdráa;áral jár, meri m átióomí-yH maga a tormalő érága Hmm il Mai saját mák- 4i má k bilaton-zalai vasút. Mióta a salamegyei Baletontidék a déli vaspálya vonalától eleaett, napou-kint salyoaabban érti ennek hátránysit. Azóta jobb közlekedési eezközök hiányában, a kereskedői forgalom alig matat id&kfat nagyobb élénkséget ée jciaebb placssi megszűntén, áructikkei csak a legnyomottabb áron értékesíthetők: Pedig ha egéetM el Mm alattuk éa meg-taa még hennánk eaak egy paráayi része Is aaoa áletrevalóeágaak, melynek a külföldi tavas ortzágrészak elórehaladá-sukst és jólétükéi köszönhetik : akkor t balstooparti, különösen pedig A zalame gyei belAton-vidékl tárneok gyorsabb fejlődés ntján felvirágozhatnának. 1. Nem a balatoni hajózást akarom óa itt értMi. Ámbár ha a Kisfaludy-góaáa, a termények, árak. lovak, gócaik alh. szállitása végett, rakodó dereg yék- ] kei éa kompokkal elláUataék ée egéez 1 boaszában nsponkint vé^ig jám> a szép magyar teogert, a benyúló földnyelveket él kiazállókat pedig egyelőre a baatoo-ban részesülő psrti községek cszközélnék: már eaak aa agyióaga sokat tenne a Balaton völgy kellő hssznositására, ^átha még csatornák éa zailipek utján a Du-aátal éa Drávátal ia öaasaköttotbetnék e gőzhajózás! De erről majd máakor szó-lak.- Hanem akarom érteni a balaton-za-Iái vaMtat, mely a nyngoti Vaspálya teazprémi állomásától kiindulva a Ibala-too füredi, akali, kő rágó-őrsi, gnlica, ta-polczai, edericsi, keazthelyi éa salavári állomátokon kereasttlménvén, K omárom városánál agyaatlM a, déli taapálya tö-\\ aalávaá. . Hogy Magyaroraság ezen egyik legy sealidsbb ét legkellemesebb vidéke eiha-ijyagoÚ állapotából éa a forgalmi elazi-geteltalftg számkivető knrlátal köaOU ki-ánHiClh, i aa élénkebb k SMbedabb köziek ed ésaek visstaedamék, nemcsak e tWék földrajzi fekvéae, anyagi ás eael lami jóléte, de koimányi ée ortságns érdek ia parancaolja. Ilyea érdek: a la-lanáfLk 18 cner holdon tonnő fi-l státezár akóra tehető bortermése, Füred éa Hétiz, « kél hirea hideg éa Maleg Mrdókaek hozzáférhetőbbé létele; kOey-éyebbsL váló felbaimaálhatáas a dtsm\' dag kabányáknak, melyeknek különféle lermékbil fsragás-, építkezés, ateaai jkö-tezée, lópcaők, tjtóstárak él malomkOvak I mát haaoaló eaálekra lehetne alkalmaari a a HmerWrttleo marvdtelep, \|m lysákeij a iMtdeafohh eső Ujakon esé HMM amá béatáiba ■ rw jebb lakó WdtahjÓQMaalL Mert ha ezek aem izerelilt magukat annyira, hegy as eaamét magvaióéfoák, adlly okból azeret-besaék őket mások. Pedig valóbaa esek egy kis basáereteC kell noná ée a gondolat tea(M öltőit, 8 ezen parti vasat oly fordáljrijot Idézne élé e gyfleyórü tölgy jelenlegi azutyedozó, mintegy álom-ban azeaderodó állapotjaa; annyira nevelné at égéaz vidék életerejét, elevenlégét t oly boézizu iánczolatát vonná mtga atáp á legszebb és egyelőre ki aem asámlthntó fejióiésaek lés haladásnak, bogy a vasMróml, külöodseo pedig a ba laton-talaj Íífldbirwkiwok és lakosok mistagy varázsli. által kiemélkedvéo a mos-tani SMjiarn kOftle^ayskból, oly hely-zetbe jőhttnfenek,\| milyen \'például a szép májusi tavaira aj kellemetlen, ködös de-czemberi téli ostókbez képest Nehéz jeana ugyan kimerítően meg-jóeolai, mi mla4eal vonna maga után azM belatoorzala) vaaat; mert az ilyea közlekedési eeskönjk, mlat a tapaaztalás bizonyltja, sokszor csodákat mivelotk és sseilölOtt tágitják m emberi óletaek egy hasion és kdlea, mint k\|iönöaaa táraa dalml diszk őrét ia. BgéatM aj Uradalmi viszonyokat, egéaten aj nemzedéket nőinek, megáldvs kaladáai vágygyal a élénkebb hazafias tetterővel. Az aj vasat legelóazör ia kóazée-sser^áare és a legjobba a értékemthetó kóbáayatelepek kiaknázáaára fogja aer-kenteui Mert ha less fogyasztó, lesz feltaláló Is. Most, mint s jelenségek már ia matatják, kimerithetlen kőezénrétege-ken, Uletvb a mostani civiliaatio becslése szerint, a lehető legnagyobb kincs folOtt, nyugszik, álmodozik Veszprém- éa Zala-negyében aem egy aaegéay ember. Értékét alig lamofi még moatan; mert eddigelé aem maga, sem más nem használ-hatU. A vasnt csskhsmar" meghozná a bányászokat is, és as ilyén földek ugy emelkednek az árban, mlat u oly telek, melyen k4t> vagy három emeletee ház épül. —r Ifi ösztönül szolgál arra, hogy földtak mélyébe, gyomrába minél mélyebben behatoljunk. Ai éj vaaat továbbá szoroaabb éa kÖBayebb ömekötfesbe hozná Veezprém-Zala- éa Somogy mag} ék sajátszerű terményeit, gaz \'sságait az orazág azon ró-azeivel, hol iljeeek nem léteznek, pedig atüktégeltaiUMfc; megkOteltthetóbbó tenné inkább meghedveltotBé gyönyört magytr tengerünket Budepesttel, ennek orvosaival, köz- ós magáa tisztviselőivel, lóke-péuzeaeivai, aa oraság északi, déli éa nyugoti vidékeivel és arra öntöz hetné ezek Itkotalf, hogy ott Nyaralókat építtessenek és a külföld bolyát itt kéressenek edző pihenést, eaórakozásl és biztos felüdülést. Munkafáradt ember, ha megpillMtja a Balaton víztükrét* már életkedvet, aj életerőt érez\' ereiben csörgedezni. A ten ger igaz, áagyobMaart látvány, de komolyaága (hiTtt) sok tekintetben mögötte \| áll az ilyen kis tó jellemeinek, sőt ennek szelíd, de kivált mivel} pattja, nyári lakhelyül, még felöl is maija miadazt, mit a zordon tenger bUelléte ajánlhat II. De \|volnalé mladebból hatznt a részvényeteknek ée az e tajoo lakó foir-tokosoknsk ? Hogj] a balafonpartiak éaa környékbeliek áltaiá igen kokat Juyerué-nek, az al#U4M kétségkivljli, Mert ezek nemcsak mm Umu ayeraaégbea, illetve nestalékbetf rétamfllaek, milyet a gőzös, a rétzvénywséknek keres, hanem ezen fÖlQl még tton roppant nagy haszonbu ia, mely t közel fekvő telkek, házak és földeknek eléia ki aem atámithafeó azonban toijetM mttoemk mondható érték-amaléaébeá mntatkosik, elanyira, bogy a környékbeli lkkomág ezen vasat kiépi-jtése által mág akkor is kokat nyerne, he rétzvénye mitaem gyümólcsüMS, sőt veatteséggel jirntt ~ még akkor is nléggé káraóttdva leuee azon elOnyOk által, melydk a Belitaavidék életreébient-téaa által aMbU utótíb, \|e sWaradhatknal, bekOvetkení&nek. Avagy fliUve, áe meg aem eageáde, hogyj a rám vény egyeléta mrarft, tagV alig j jtebdelmi vaia kit: még ai eMbM la paaaaaked; balaóá-e veMeégril aa, kbek uiagat- Mivel tolát ezen vaantí vállalat Wtaailése otsó porban a vaesprám-aaJei bvtokesokaak állkfllöoGtérdekében,meri ók kl esm moattható elayökben részesfll-aéneh áluűa, ndkik kell áz ágy élére álltai. Ha ók njsgmoséalaak, bizonyoaaa aem Iog késal, ott fog teremai a vállal kozó fa, ki ámbár az érintett vidékn semm\|t sem bírj i Ua nem is magyar, kinek;szive hevesebbet dobogna hazánk előiMbetelén, dé azért ay ágodt íélkiiame-rettel j én az aniagi haszon reményével fogja Mkezébe veLri a kivitelt. Mart a szakéíjlók meggyőződ se: begy e balaton-zalti Vaaat, mkst vállalat la, megteremné rögtön haetaot gyümölcsét ügy okoskodna^, begy m a sok százezer mázsa gyarmatáru t tengerpartról; szálán a aé, kőtzée, a kfllöntéle terméskövek etet a vaeaUm szállíttatnának s dunántotí kertlel megyéibe és városaiba. Es ugyan szá-mítaotk, bogy a balatotvidéki hirea jó borok errefelé jrennék at jókat Horvát-él Stájerországba, Vsrasd-, Marburg-, Pettail-, Lalbaclk-, Budapestre és tovább. Nem is eárfHve szon sok utast, kik erre jlrnak és Beiatee-Füreden már matt ia oly szép számmal megfocdalnak éveakint éa eltekintve azon élénkségtől és uj, meg uj keeaaetibrráaoktól, melyek több ke-veaebli idő leforgáu után e vállalatból asármeznának ési a melyek a legvérmesebb várakozást is messze magnk mögött hagynák. A vaaat, ha megvan, mindenütt ée mindig megteremti msgánsk a kellő forgalmai, mert a közlekedést könny Oté a kellemessé teszi. Ez a forgalom azemfly és árubál litásokben a Baltton-völgy ben még mott alig spjthetóleg aövekvé mérvben Idéztetnek elő. Mert hitten egyik nemsetgszdáak szerint etek a kő, fa, meg t rab ti egy brfyttt; asig a lelkes ée szabad ember, kivált he kOnayea leheli szerét,- majd köaelben, majd távolban, de mindig; mozogva, a eaak ritkán nyugodva gyakorolja erejét. 8i attáa vtjon adhatna-e ki balaton völgyi [birtokoa\'déhány száz frtot valami kellemeaebbre éa hasznosabbra, astnt épen ezen vasúti részvényekre? Bizony alig I A tihanyi, sági éa keaztheiyi uradalmak éa ezekhez képest a többi földbirtokosok nem gyarapodnának-e már eaak egy év alatt ls törzsértékükben sokkal többet, mint t; meűnyit tulajdonosaik részvényeikbe fektetőnek. B-"»sen hiszem, hogy azon fekete sáat jMnlnt és keserű siránkozás dacaára, melytói mott oly erősen viszbangzik a levegő p olyan meglepő átalakuláson mennének At ezen uradshnsk és fekvóeégtk, mintha! egy mea^ytóbb éa azelidebb világrészbe lettek voIm átvarázsolva. k szándékolt vatut kiépi tétére, szerencsés! ultjvifzonyainál fogak, mivel hegyi j akadályok: éa magaslatokkal alig kellene Itt ott mjagküzdeni, a már megtörténd kjgzámitás snerínt elegeiidő lenne mértföldenkint 8Ö000, beleértve a tra-ceirozáit, kisajátítást, a fel- is alépit-máejelnt, a bidik éa kiaebb 1 csatornák rendezését, pályafelszerelésl, a metdsty ée máfcléesmekrf, egyszóval ate^eafun-dus ittStrnctast. Arról is vm tudomáson, Jmgy a azfikaégea tókeOmzegból &OO.OQO forintét részvények utján azonnal lehetne értókesiteai ás hegy a környékbeli kOnaógek az egéaz vonaton nagy béeméggel járalaának hozzá, agy a szekeres, mint ta kézi ingyen-maakával, sőt kő- és morva-telepeiket ks Ónként ás ingyen ifoUjánljákl Fogjunk taért kesét Balaton-Ves-próm- és Sfiakmegyei birtokwok Ne snj náljuk azon náh£y száz frtot, a melybe egy egy részvény kerül. Hiszen ennél Ftredmi eaak egy nyári évad alatt m tObb péazt költenek al igen aokM k^-sülünk baszoenélküli mulataágokra. Osak egy hln önmegtagadás, eaak egy kin áldoitu a hazafiság nevében ét a vállalti aikártlni Xog.j Hatékonyan Isg annak alómeafeáaébfta járulni, arkOlcai. lámn-gatáaávsl. nemeik Veszprém ás Zala-megye jkOzOnaégei baaem a kormány ta, mart at ügy faj^dÓM ás mkara ■ mm mim éíé IKnéAI im tst m wmm IMK tigy»w&tó 11 oématoaunsUak frsly inimbaa PPNlHi mkmm a randáml Jmiáni MJI * Éli* w IV. Jfcnmná, lf\|My Imtoita. Kaoeafcálto, ion. km. A bMwáiMn „klsmgnllll i egylet" ftM U lés tartaton Mg rsadee évi; kön- fgháato. Vnitamtly laédor egyleti elnök «nel-ktote* hangúlatn elnöki koanámoló hmlto tajtot. Asután a atoatari saámadás vijagál-tototl aag, miből kittnt bogy m agy let null barátaiéi ilj f\'i 40 kit, kiadáeni pedig 110 frtot tiMiik, igy tehát A pánatári ma rtévimy m éwo 32 frt 40 kr. Esután ao ogyiol hivatalnokai toltak aog o folyó im. te pedig: alaökaek: volt eluök VWiiity bátor; alolaökttek Ceemea Pökd titkárnak: PáJffy Diaose, páustárnokhsk: Smiedt Jóeeaf. A könyv tárnoknak válaaeláea tnggóbes hagy altatott, addig ia asonbeoj mig a vélaaetáe magajtotai fog, a köujvtár ksse-láeáre Ráday láttán agy lati tag kéretett M. A Uraid >iai Itala a klvetkeeőleg alakíttatott mag: atoök Vörösmarty laidor, H-sottaági tagak: Bádsy latrán, CaekŐ límra, Pálffy Dio&aa. Márton Imra. A fölolvaiáerna aaánt munkák aaan bizottsághoz ayn)tan-dák ba. A válaaatmány mag igy alakitlktott mag: elnök : aa agylati eimk ; rálaaatmioy i tagok : Ráday latrán, Oaaaaea Bak, PtB \' Dneeo, Smiedt Fülöp, Márton Imra áa Smiedt Jdaaaf. A mait évbea tartett aa agy lat kát to>, bon ia fólolvseási. Ea padig:. L Jun. 10 én. Tárgy. \' M a.) „A basáid!" Petőfitől. Sansalto PáJfft Dianas fondas tan. . b.) „Krdlbes." Eredeti raja. Fölolvasta: Vörösmarty laidor alnák. T %) „A raaasi tért" Eredeti nápaeiamfi. Fölolvasta Ráday látván rnndaa tag. IL Nov 10 én Tárgy > i a.) aRáokol siralma 11 Aranytól. Szavalta: Vörösmarty Isidor oloök. b.) .FMmlvaléa éa báni ipnr." Fölei vaata: Caigány Károly vendég, Kárágé-1 Kim II. ! o.) „A reményről." Fölolraata: Caigány Károly veodég. d.) „Költemények." Fölolraata i Ráday latsán randee tag. Mnlaiaágot rondaaatt na agylat kárea tobea. » I. Fair. 10-án. Haaonlé aikarttlt kél a vidék as addig oem tartatott IL Jul. 1 -én. A klvee-kállai egy neve astt „Felel* ardában, snsn s páratlan eaép-ségl bolyon tavasai mnintság tartatott. HL Nov. 10-án. Aa akkor tartatott fllolvsaáa vágóval igán alkaréit és fsastaton, kedélyes mulataég volt. Mind a falolvasáaokoo, mind padig n tánaavtoaiaaakon képviselve voltok a város éo V(dákénak legintelligensebb elemai. Aa egyler helyiségét n mult évbsn te-keasata\' ás könyvtárral randasta ba* A mult évben as egylet a köveikanő lapokat járatta: „Budapesti Boemia," .Paati Hírlap,„Bolond látók" éan -Zala.* A folyó ávrl járnak : „Koeseru," „Paati Hírlap," -Magjai oraaág éa a Nagyvilág,B .Bolond látók,"- „Zola" áa jKeastbely." Ea as agyiét rövid, alig agy évea mfi-HlMtel valóban üdvös nyomokat kntvoU bétára kflaanailam nyUvánnlásábnn\\ mökö\' déea körébe vonni s kifejoaésre juttatni kye-ksnett n vidék esellomi erőit ia; eeoakívgll eaokntlan élénkséget keltett Köveo-Kálle éa vidékának köaáletébon. Aa an irány, melyet aa egylet kÖveTj] as aa ttdv&a kslás, melyet n kösválemény helyes képeédéeére vároonnkknn éo vidékén gyakorol; as irodalmi ssinvonaion állá M-elvnaáaok, aseiyak s klsmlvaildés torjesntá-aéee mind jótékony befolyásáéi vannak: kell, begy el ismer éet érdemeljenek. A legéeaintéb-ben Udvöaöljük is aaért an egylatat. Kövae-Kálla, 1883. jen. iáén. Oaák«Ugya } Grossmann alapítvány. F^tiastelondd Páp Jánoa ko-t gymrendo fógymn. igaigaló urjnak i lapunk mult eaámAbaa kOalOtt Col-sváUaláeát lapunk Inad fai barit ja magáévá tevém aa eredetileg téribe vau emlékkő helyett aa igaaga tó ur feleróllaláaa érteimében alapítvány fog léle\'ttstsi, melyre eaennel mjeg-atitjuk n gfljtéel, kérve a boldogült-aak bsrátatt bogy a amép eaél érdekében adakoam esi reakedjenek. Sddigi gyQjléettak: \| X. Lamdeéa Hearkemtdeáf Ekeaepaegnr Let ar Qntaséaa Ma^* V i i Omng SS ftt adakoftéa^kal k 10 frt 6 frt 10 írt fO frt Terii ttl eenetmk la ayagtéanak. á 9TM** mmtmihép KI II a filé -A Tvi iaonár iihi an yAfuny ösarvasn vj aártliAM kLdideere»» ■tdájPdia^ II Na^ta, ■aBaéfi mümőilga • Vidorl8aíttnl r. U> eemaág! eénlk. tton tttadorak Faw^boffar Jéaaaéaá, Öyfirfy Jánoaeá, üMtoly Aatalaé Ml>i i lili Adolfoé, Botom Laléaaé, Seme-sMb LMnnaaS Tágnor KMknálWaiesr Jé-aasfeá, WHttogsr Antatoá. ]Aray István, Barnnjrap Béto, Bsaan 1todri Kán-mér, Oataaann LAaár, Hmir JkL W. Rar vátk Oyörgy, Klhlar Gyula, ILoáoár Hyare nim, fÖhadtt. Merkly Antal, Ollód EmS, Pa toky Codra. Béna Kálmán, Beékéiy Tivsdar, Saeneraa Jáooa, hado., üfsjay Pál, Ver badtoky Henrik, IBkada, TOeddvay Imra, Wépti. vagy ka»«atH\|y : l k>- Jseyek •lére válthatók Balos Jóssal! ée Práger Béli ayágyeemém uraknál éa mént elnáaatámát A Hmto jövedelem a kiaMndvetf taraj* atonslkáto gyarapítására fordiilatlk TéHtlft-aetáeek kleaöoattat fogadtatnak él kirlapilag nyugt ima inak. Kssdets I órakorj •f Bfássklr í apnnk aáitakm vaaa» mflk a hírt, hogy Dr. P\|risLbnrgor Jakab boosen eoenvedée nlánattáayt Béka poraim. An elhunyt oeeljttjá mgima aémvé* titok fcatota kifojaséelt — Tawb vArmana/e ftsteiság* IIHI. évi len. hó flO-áo NagyXtjiisiád a%\|nm venéégtá nagy tormában Zlrtikfri réa«> vényes bált randaa, m^ylokjréaovéey» aai: Aoguea Zaiga, Bánó Imra, \| Blmnyaa Bála, Banorédv Lajoe, Beda JenA, Bot ka Fa, ranas. Obemaf Aatal, Ohmnál Qyihgy, Oaoaa-nák Mlklóa, Farkáé Imre,.fclba Márton, ift Háoaky Kálaaáa, Hsrtatonde Fyi,jUmmimlf Imre, Kamány Andor, Morkly 4ntal, Nu» kovim Báeder, Oitay Ouidé, Oaiffy MiU<^ Dr. Paiaa Mihálv, Dr. Pa^ak Qyula, Pet-Hoh Lnjee, Radó Zoltán, SarlaV Fareuda, Bnrtaf Qyula, Soós Pougráos, SáQoa Üoes^ Tallián Andor, ifj. Thaaay Iijoé, Vtsfeld-var Jóssal; Vialandvay Sándor, Dr. Zarke Mikláa, Bot ka JenA — A fcamlnaal hölgyek if réasvény-táraaaágba álltak, bogy [öve a a ot m b a t on, vagyialannár 20>án n Jkervas" Nagytermében pikniket raodoaeooek. : Óhajtjuk, hogy aeoa vinalomra, mely aa id»i taraang legkadélveaabb ée faeetolanabb mulatságául igérkaoik, e mely hivstvs laand ««gy alkalom aaal s mar6 félreértáebál felötlött biaonyoe issialia oaorbát kiköaoBrilni, öaainte anivvol mindaa hátsó gondolni nélkül minél nsgyobb anámban jelenjék mag a némitáslm vett nri — Hat • Mmánjoetem járt kfll-döttaág érteoQU, aa Oroeedéeboo levő birói ál* loméarn a kinövéséé legkösslebb megtörténik, sn elnOki aaonbeo még hosa^abb ideig asásdákeltotik Irseodéeben hagyatni. Padig mindkét állomásuak betHtéae agyaráét égetően aQrgőa. Már 2 éve ninee a tqrvényssék* aak valéaáges elnöke, baoam teand&ivel egjik asivsakeSjék legjobb UtU erő van igénybe véve) ki kellett t Aa igssaág- legfontolni gesik eaatán aaan biró Ogymi&Mster ur anen kMmányt 4» Iamaéá egy kb felllet a tZ. K." t. aierkeaatőeégébek. Bocsánatot kérdők t. olvasóinkból, bogy iemét eteméi yee Ogygyel 4 a magunk aaemélvea ügyével — kell fog-lalkoeaunk. De kényaseritvej vagyunk rá. Olvaaóink bizonyára emlékean\'k arra, bogy a Z. K. a multj ér vége felé megjelent egyik etimábaa némely csikkjeinkre való bivaikonáeealJ nat állította felölünk, bogy mi aaon veaéraaíkkeket kőayomatu lapokból eaedegettQk. Alulírott Fscrkea/tőaég tQaiént azon eaikkek irójábOz fordult Mvilágoei tálért, a aai ró ina ia ké-aeit a Z. K. esen állításait levélbe-lileg megoaáfolni. A lerelet köaöltok a Z. K. szerkesitőségével IkOalemé-nyének belyreigaaitáia ot é) iából, ait hivén^ hogy ea a 1 egtiaztwaégeaeb b mód valamely hibának béirrehozá-sár a nétve. Anonbnn csal^dtuuk! mert a Z. K ex évi 5-ik Márnában boasánk intézett aierketttdri üzenetében moet meg odntereli n dolgot, bogy 6 nem cst^pán\|-agon/<T. jegytl vezércnikkekre gondolt, nanem a .Kézíratok" gytjteményébM megjelent egyéb közleményekre. Hát kérem így ainee i gaxai i Z, l, aek él mi moet a v Kéziratok szenteaztőségétől saertOuk bizonyítványt, bogy atoa gyűjteménynek, mi nem ie vagyunk eMantéi éa igy ninci ia jognak asoa eaikkgyOjteménytiől valamit felkamAlni. A löbbil azután a kMaaég ítéletén bítsnkÜ A eterkeeflőeég. -4 lyüvánei klmlnst A aagykaai aani ktodidnaeeM agyoaUet aarajáiékot randául btoettságáhon Ioly talóla* njaUban n kó-felkeni íiütlballuk, illetőleg adakanáaok folytok be i Ínjai I. katb. aiaéÉlm I M, Laina mtoeaé r. katb. ptobánin 1 frt, Rinier Jóssal Bpsei I fart 10 kr. OyŐrniagyo síié násto 1 frt, Magr Káreh Aadráaiiéa 1 Irt Oréf Imtia\'mly Eábort Bpnat 60 U Toake lámléot Hpeat I (tf, Kelemen Kmetán véd Ipiel N kr, tleam vSrta klfesit agr-iet 50 kr Aértoán Daeeft •emly^Váaárbeíy I frt, SQálamiltéiyinipummmim fiOkt. Báré feltrla Jéaeaf levegye IM I frt meraayey Igy* lant I irt Fwamé Báador fo S Irt Úm fii kééag Ina* nastom.1 fel ■MtoÁMafnér ll a ménd t< frt Jaaavíaa Károly Mökám 5C kr Kndwrmnynr KáiUynéHpaet Lfrt gnéhi . ynii vtola ksreent egyieé 1 írt Bálkor 04-aáné BaUnoe 90 hr. UoHmagye aWütli 60 kr. Barnám takarék egylet lf kr, Po^aáltoi i topméetor 10 kr, Framk Dasal Mieketoa 1 irt <H6r sasi ed vakut áÜ M 1 frt. Konma Sándor Mgjées Bpaat lfrt KaM Kártfyjagyr. Bpnrt 1 frt Mnbenay Bpeto í frt- Hanstondy Béla Nkan&a í «ti Hémg Mér Bpaat f frt Tomosányi Sáddot Manman i frt Patoátoakási ltokáaes 6tkn iáikor Mikály aaerkaeaSŐ Kaaaa 1 frt Orv KkaanBádervárt Mapán f frt. Fiaebi Pál akieUe t Irt Tárkaa János OmSg &0 kri Kaiech Jéaaaf otMny.\' képv. Bpaat t frt Bnl4s Mihály aslrmal póetam. 60 kr. Beal állofUúnőnök 10 kr. Oaooerádmágooal poítáf toestor HO kr. Plpeviea Zsigmond Karmag tiOkr. ftoldnar D. Tapalosés 20 kr. MoM íjastttl áll. főnök 10 kr. Pap János lőgymn. to. Nknaiaaa I frt £hn Sándor ssblró iied. W«ltótl \| frt Hoohreitar Lánaiá Oenrgé i í\|. Kaoskeltos Boldissft Kapoavár 1 frt Kiont Ujoa ÉMifs I frt Oaaokey lQéea Nritmg irt, Báié Fiáik Pál ikmt 1 frt. Tnirn H f 90 kr., előbbirel 726 frt 12 kr, melyárt n kieatmág nevében háláa kössönetamot nyil> Est látásik sssBmnyt illan ée bte-ikodott^bo^ u is káp- Nagy Kaiu.ee, Lőrioss, ma. 16-én elnök, vánMoi Somaei tárnok H Br MetaanaauB Ui aa almák ■fenthaljon tonetta mag próbassónoklatát a helybeli isr. lomkásbss, magyar oyelvenJ A aaóndklat nyomtatásban jelenvén meg, tor-tilmi tea intőiben \|am óhajtjuk moet bírálat tfá veea4 4a jsllemáleül talán magemUihot\|ak, hogy a Hatal kilmének általánsa totaaéaben rá-Ol\'.jBaép aeéneki tahateége ajvitáokntlM, sllodáaát nemoa hév éa benaőeégtaliea pUt-hím jellsmtlk. Rvalve magyaros tísata. A hltköMlg maghivása folytáa a legköaalabbi aanmbafan séinet predikáoiót tart A ssllé\' rábbíaodiináriumnak, mely ily kivájó arőimt; hnoaáiUt a magyar aeidó hitkösaágsknslt rmdalkésáeére, oaak óesistán grstulálbstaik. A bmi égi katámsato slénsm kívánunk rágni, de auovlt kocskástatunk, kegy a, msgát\\a-Mtatoü fiatal Ütmének satud tudományánál, misd tokeUéséeél fogvs a lagnagycfrb reméeyákro jogoeit kifojteadő lelkéeai mfl-ködéséri nésve. Krnman Oyala jóbirfl láoosmpa tart, \|ü városunkba érkMtt áa s táncstani tást alkesdette, ajánljuk figyelmébe a eaülflk nek a a tánoakedvalő fiatoleágnak. — A flntal ga4Aannk bálja Kaelt helyen. As aAmnsoii" aaállé tenne a farain-gon £ 14 18 áo nyih meg alőasör s „6atal gandásnik bálja" résnáro és pedig assbbén, fenyseel iben, mint s mait évskhen. A bál-anya BWtalandy Jósssfné volt, lű lénye vblt a bálnak. A nágyeeeket 20 pár tánesolts. EjAlntáp nem kis savért okosott a bálban levő kökönaégnek s Hajdú-uicsábau támadt tüs eseti moly hamaroean eloltatván, helyreállt a nyugalom a báltoremben ies kosdolét vette jsjfttsértánes, melyet Jsksbffy rendeséit nsgy Ogyeaeéggei. A bálon jelenvoltak a a helybkli ée vidék asép hölgyeinek aaine-javn.\' — ádamásyeiáa. Keaetbaly Tároa osgyérdsma bírája, id. Reiaohl Vonoaol ur a ke^stliejyi kórháannk bárom drb,r 100—100 frt nájvértéktl srnnyrsntét adományOsott latén éltesse a namaalelkg adományosót l — A vérben? iámét kssd uralkodni Snmtfemyen j jsn. 6-től 12-ig 9 gyermskeu éaslelletett a vörheny, miért ia o^ eeoatbejki köeogéanaéglgyi biaottség „járvány bízott aág"gá alakult. H A lyfri árviakároeultak javára Kemtbalyen gyűjtenek. A vároa SOfrtot, id Reiaohl V. vbiró ia tO frtot irt alá. A esé{ példát éokan követik. — Háananág. Weltnsr Adolf földbir tokoa fJ hé 14 én háaaaságrs lépett Kesstye-lyen Hóffmssn Rsgiss lü a. nyal. —j Báli naptár. Kaesthelyan a far enngoo ikövotkeső pnlataágok leesnek: jsn 20 án ^nőegylet társas eatálya; — jan. 21 éu aa iparáé Ifjak hálja: — febr. 1-én ss ipar társulati bálja; ~ febr. 2-án s oaónskásé egylet nália; — febr 3-án aa olvsaó-egylst láraaa estély a — BOság a nOkben A ki a Mis-eiesippitjll keletre saő államok valamelyiké ben lakik, ngy mond a „Cincin. Commar mai", alig képealkati el. hogy as Hgyaallt Allnmoliban tartományon vannak, hol siínoj-\' oem igen gyarlón van kápvieolvé. Pedig e nyugat \|to áesaknyngst némely réeaábeo ee n körülmény urmlkodé. E bajon na nj rtsgal \| államok bisonyoa mértéig annál inkább sál I gitkelaé »sk, aaart itt ia bői lakoeság eeáms igenia n Inyomó. Nevosetesen Maiae-bel I atntiksli} si adatok sssrint bárom ssasosy naik fj férf ura, New8bamekimban ée Tormtonti bsn nág f nő egy iérnra, Maeeaohnesttbsn bárom i ő, Rhodeílslsnoban két nő egy fr\| fira, on neettoatban Három agy férfire. New] York bar károm afi két férfira s aa attonti államaki aa ngyaeaa ws\'nráoy áll. An illkniéUi le»ő gentry-j kaaaioó felől kleslksM sorokét vettttk: k társasra ősimét s^yedll as alkuié kösgyfl lés Isesj illetékee megállapitani. Ciéljá: Ai magyar társadalom iköaéposstályának ora érmtkesi köspontot ajiujtoni, moly n láraaa anémkei isokon felül köakaasnn alméiksdé srk éa i nmtemrik elősaeaduáaárs asolgáU joa ée s kösös érdekek érvényoeitéaére, an öeesotart« éneiét kifejtse. Eaenkivöl felada Iául tüsiíki a kor: bátafiss, kösmfivelődési és snépmfivéasoti oaéWkat, viaeenynihoa mérj len ngy janyagilag, mmt maflemiUg és ar kWtogllémegalai ée! nlőmoedltaoi. Testöleti fikldéé köréből mbuban ki Isss sárva IHÍkai éa fUekealti Jellegű távé keay«ég{] Eesk martot eean táreaékOri \' Ém; agyi Msnálló kör —- A hé astommt«vlMvl nlá kénes Kálm 7 hPffp3(Ham&lid ára köaltt ei i Ivaréban Isv6 kaiban kattan találtatott, I l ilééÍ! áé or4aerendéri rtoa-gjüstiaeeei) ^ s, jaTtóilllo Mier<mak nye-toa legkeVés m asm easlelieiett aaonkon n nyak, sres, éd RM tosds^fo kék aains arra engnd á\|iMtoslsUi4\' bogy vaMntlag agyveit aaélhldto MiMktoiWin beállott M lért rohamban Igrétfl I knt Igaaalni aaod kirllimtoy la, már kél hét, ója fonanCái komor volt, fplj\|toó «róK_ o\|y nagy aiérri agj\|-Vártoln kogy saameé kjei ^gb gsoáéftsda ÓÉUL niJu\'Oyileo egy bnnk páeetárooka e \| sp^U14ii_ kivalslában kr![rvgnJ a] aélMol, bagy Iga aelta volna iávmmarkjáéit, láy volt m Ma nap Ift. Kkkpr jltár fljlébrsdi] a gyanú. A néustáraok i»e(A \|IHÍ ál harmaidnaprs sem[ Általános let á fÖUiáaevédásTs eiattak föl )atooteni a I at&lásnál ulnt sikkaaatát, meg ■eökéeávól ii dojdolvs á eádan rsndaljék ol slieno a ria« gálátot I Vagyonát, a mi netán van, vegyékfséU alá többi. A viwgáló kérésig BMmalest a! Mamee \' a aikksssté pénatárnokot aikerult! klöyomosnia Otthon volt magéayl ajkkátláb tteaaetilva aa árvia jáltal s már aknér liáijom) napi éta nsm atstl egy falatot éauj Héik aa optitaísmnaasl all-nek fel sa eiubprak, do\'^aint j i példa mu lalja. randkyHi aaatakaan a náaaimismuaaal ia fel lobot klói — (Jaknl pnagyOlábab.) Láng Lajos luna válván Jnog n Lemaaa Vett hírlapíró P\| lyéi alti tflTe!k»W Mftájtfím é\| dr. Balki keiáliL A váWny a kaéeÉidmaléM far: pMÉeMgr e—éHadra asindam km as todeksfcst, milyen Traüar áa Kies daljtorokitok liaes dádal aW hoeepMaéi a Ufládal nsm U k kéBmiiil ptOk, ráastakról a tíaes-fisdai IÍj\| lélsgss nwgvíss Sem emMmiiH követktnutui, l^fasaii tfias^w[ Mtoeégát, adtvsS rokbnok nagy rásaa álml n ■saiaskáni valá feliaamréw ál-edk. éneik- ályától, a Noéáat nbiinUatartoltól a néhány liríepbó bafát\|á{ól keiáélyee adomával bu-joausotl el, melrat ts^ieéesoteeán eeámoe po-jh^rköasöotő flakároaett. Jókai jfelköaaöntölte távoed eáertlaatm, s távpsé asarkaastő Visy latrét ks ni sstoksmtőtjYiay éa Hálám Jók sít éa Ckeroá^onyt. HeeedOa s név-tsleta mnnkatárnkst, Kesalar i\|en azelleme-jaen a jaiaalsvo kfllnmnkstáiunaat Oeerná-leey Blgsdlet, Bakeioaat, Mikmátb Kálmán UeomátopylJ A lakoma lSgkeeoeeabb cukorkái tarméaaetesM s Jókai mobdáasi voltok. IfikrM pana«^kodoit begy nshesen megy neki s meeenainékáa. „Caigát ogyél Bcaém — moodá — ép mindennap aat eexexn, saok súgják I moe^imet." Elmondta egy jéisQ tréfáját ie: „Bankeitre kittak e napokban. jBehogy ee ajkaijódtoU .elmenni. De mit mondák ? ossrsopaéro eesembo jutl hogy Heasár moal eainálja a aaobromat, a mit tudvalevőleg mig aa \|gyfg minta kéasll visssl aaok-tak looaoloí mindennap. Es jó öllel! Leöltem megirtam, i hogy oem mohátok, mart minduntalan viséa botogstáat teásnak rám. Igy eeelt meg éu rajtam, hogy nem hasadtam jegy ásót oem, ne még aem mondtam igasst" Aaonfelfll iejeokat tréfált még asomaaédsivsl, jBerssviosy Alberttel 6a Ssilágyi Sándorral kik Imiiilenaiaosii minta mondottak aike-rült toasstokst Kössl! éjfélig volt együtt a vidám társnéági — A kemvédlkAlrAl még valami felirattal, a FőViijoai Lapok a követkeső, figyelemre méltó* aoroket kösli t A konyédbálaak fényea eredménye vsn a tissti ösnegyek éajárvák alapja javára. Ast mondják bogy vagy hétezer irt s tissta jövedelem. Es jermésnatoeen neui mind s be lápti jegyekj árából, hfnem adományokból ée gyűjtői vekből gjyQltbé. Maga jOik Quastáv honvédoaredee a neousti oaainóbao igen nagy öseseget gylijllit Sokan, ^kÜnegyekst vettek, nem jálentek meg a bálon, moly valamivel népeiebb ia leletatt volna. A nyitva állá kia tarom például oaak magányban pihenni kiváltók menedékhelyéül asolgáit, — táncs áa kösöoéég nem volt beone. Táraadnlmi életttnk sgy nár sajnoe ve-náaa ie folUtot e fényee bál képében. . Egyik laa, hagy a vagyluoe éo mfivolt aaidó oaalédek Ujjai távol maradtak. Eaok aa idén néni faraangolnak nyilvánoaan e hási mslataágokban elégtük ki jókedvüket - maguk klet Kár. Mert afféle hántó hangulat, melyet a már Mseeeséaea múlóban levőau-tioaamiliamué kavlrt íbl, jbisonoyárs nem lé-teáik n badápesi ielité\'-bálokon e miodoo roo-draőeég örömeit , látná öketl Hiányukat á kösvigalmak] kölaőjdÍM és péistári jövedelme min\'do^epetro mSgérsi. öueiasjgeteléare pedig a f^vároabaij njom aaáim\| oki A máiiicj a M mamot aaurt a bfloo, a \| főrangú nCkl ama magntartáss volt, bogy midőn a qnadnliannla. „pha\|nu-\|o (kéafogásrn) került a aorl ami egyssérre! kiléptek. Pedig oly bálban Jroltakl mely aáktkörl, melyet a kirfly ie megiiutelt láiogatáaával, a melyben a rslatfonŐeég maga té^ás hutáeiuknl asolgáit arra néave, hogyl as iamentlenekkel vaió keatytU késfogáa tommi osorbál nem ItöU volna a aimbésaon. jEIIoomb slőmosditott volna Igy asép elret, inat t. il, kogy mfivolt iárssdslomb^n matfáilak a mivaltaégnek ktl-lönféle osatálydk köai is aátoi kapoaot kell képelnie. I Harmadik! fe tönŐ jolebiég! volt itt n, Unt msjd miodan bálon) a máMáaok végire mehetetlen ÍUájn. Bakii a ;világon, finom Jiők jeJenlétébeh nem csapnak a jókedvvel lyen flIaéHD áa\|d As [isiéit és jó hangot Untja a ssokásj Saakitaai kellene vele. Meg-émlitjlk mék, hogjr l^aértáeds bem volt, mÍDt nem lesl a mái jogáeabálban aam. Kaad kimenni n dij-stból, mert egyelői igen sokbn kerül a oaoybitjk aj jótékonyckélok máafelől ka n tárioakBr hárömksoroaan ül nndesan osak aa lelal sor bolgferei táaeool látják ki mdgukst] £ táncs toellőaéeét lehet mdokelni. De mlimm lakit aái, ha ogyea fjek a ssOnqra máé keatyltlsail tánesolnak aa, kogy Bálikban Ugujabbld^rat — még bölgyeknélj is \|k«tyl néljkg) Ulnj a aais áaban seosavti f ennkaijak, bogy sem ip aas- Íeűenegy táayklrllméayt \|f a kuHaoeetára engedne a diasa-dadat hoftlnak valá sanaaaeégássk le- fát kisárná." krslmáree a\|ylsi [váss Károly Ogyvéd kad-aa^beo hárem kraíesá-me\'ynek osél\|a éren-lűnt aíTelánrólt, áaegáey gyarmakekot ka ráoeonyl ajándékall ruhával ellátni A gyflj-téat magasra vállak hölgyek rendkirüli bua galasat Jlejtatlak Ki. A lenogyobb aárkan eieaáróé etnaárs jlirva 625 aláírót gyOjtöt-tok, a mi bailatian valami Zala-£ger»arg»n sőt jaHMSŐ még m, hagy ss sgylst pártoló toajstol inkább ámgénysk, mint jómódusk katkosttűr be. Ad egylet elnökéül Knseése KárolyM, pénatárnokul Buomeyerné válaaa-Hatlak mag - A kerrAl ellemn4k ábrándja ikél kos egy igen iaaulaágoe csikket a ság-rábi „%r. Z<g." utoUó eaáma. A csikk aorra elamm ss sliaesákl hóbort {alt a asután s kö-iveikeső tátolbeo záródik le: „Éa arisdalibse eastlakoaik aaa boidagtslan rögerame, mintha aa agékn vikgredd egyedei Horvátoraság juagyaága kM\|\| fordulna meg ; ss s romtáars jvesotő kápaelgéa, toaly egy láthatatlan iaten-eég után feaaáHani,\|Íiegy Harvátovarágot mag-taastas képsslt ámreneaédeaeégébfi, félre tolván asine elől a (öld valamenyi máe lé* \|\|iyos6jé\|. Bsorongólaovvel kérdaaslk, vájjon nem érkesett a mag Ilorváteraságrs nésvs sa önisiádás és a uálványozáa őrölteégéaek ama kecoaaka. mély minden romláara ítélt birodalom métnomiéaát atottotai aookta." r vagy ka an a MfaiH meg Is aatflyk. De a ki tol, mágia fal vigye ltjkihtetbe, kegy bér rahU^rekkk beknraitéan eohesam a kolletoeM esotokadetok keaé aaá — A Haas aanlii I Afct aaéaa SuíSUmÍ ff Ff! r lr,SM> —\| A tauügy érdekében közöljük a köveikaaó aorokalJtonitéink ealkaégaa tájá-koaáaára. Aa iakolta takarékpénatárak ellan-őrséee. As oraságo* magyar gasd. egyoettlet iekolstaksrákpéustári asskoaatályánsk a mult ttláa sllslmávsl kiküldött bisotieága ma délután Ölért tartott <A taoáoakosáa tárgyát gr. Károlyi Sásdor esákoaatáJyi elnök azon indítványának magbieséláee képeste, mely aaerint, tekintve ss is\|sls takarékpéustárak\'aza-norodtával as orsz. \| gasd, agya>nletre hát omló telelőaaég azaporodáaát, óhajtandó volna, ka eaan pénztárak kezelésével megbisottakat bisonyoa módon elténőriznék. As sinök reá mutst ss ibkolaasélcekre, miot melyek a leg-egyszeröhb módon hajtliatuák végre aa al-leoörnéat; máeréam reá mutst s listánkban is valóazinüleg naineokára meghonoaitandó poata takarék pénztári iniéaményra, melynek as iskolatakarékpénztári iutésmány mintegy a gyfljtőja, artériája. — Hoeeasbb aesmeoaers után abbsn állapodott meg s bizottság, bogy eddig is, mig majd a poatstakarékpénztári intézmény éleibe lép, oaakia olyan jelentáat fogad al aa iekolsiiév végével s tanítóktól, mely jelentáeaket ss ieko\'saaék vagy a kin- * •égi lelkéaa vagy \|s kösaégi elő járásig láttamoz. A asámadásckoak évköabon vaió el-Isnőrséaeül padig köteiaa a kezelő tanító a közaég egyik tekiaOélyae tagját felkérni, hogy időközönkint a számadásokat átvizsgálja. A láttamosott kimuuitáaokat a táskák a tan-telügyaiő utján küldik as oras. gssd. egjo-aOlsthes. Végre elhjuározta a hiiotleág, begy asskosztály bsleenyosásáfal megkeresi sa oras, gssd. agyaellOt igasgatóválaastmányát, hogy kérjfc fel s kocoktsiáai miuiaztert, kegy ezen határosatokat az iakolaasékekkel s köz-ségi lelkészekkel ás előljáróaágokkal tndsass őket hívja fel, Hogy ss iotécmény fejlődését lehetőleg előmozdítsák éa a kívánt láttamozási megtegyék. \| ] — Vendégek Koestlielyről. A keeztho-m. k. gssd. tanio\|téset harmad évaa hallgatói irjs s „Sopron" Dr. Ceaaády Onantáv ar a gasd. tanintéast vsnylaa tanárának vasstáea alatt tndományoe kirándulást tettek s patő-báni esnkorgyárbn I ée aa alkalommal egy-imind vároeuok!gyárait áe egyéb nova-setoeoégoit ia megtekintették. llétfSn aaas e hó á-án a déli 1 órki vonattal érkestek Sopronba és s „Fehér ptózas" szállóba azállot-tak ; másnap a raggOli vonattal Potőliásárs mentek ki, hol sTosukorgyárt tekintették mag. Alkalmunk volt e gyárról sok dioaére-lot halleni ss e mák kun elismert tekintély-tői, Dr. Caunády Gusztáv úrtól, a kiráadu-)áet vesető tanát tói. j Petőházáról vimsstérvs, eserdai napot vámosunk gyárainak Mg-ésemlélóaére forditoUák. Végezve tudományos ésamlélődéeüket esté a „Faltér Básss" esálló éttermében agy 28 toritákü bannuattaro gyIllek össze, moly egtiaeersmind bneanvneeora is volt Itt Munesyák lelkeaitŐ nótái mállott csakhamar BMgeredi a jókedv, mi a\'klslo-domáaulsg jókedvű I gasdáasoknál nem valami nehezen meny ée ezzel egy ült megkaa-d ód lek n toaastok ía. A gazdáisok kösttl legelőször Nagy Krnfi emelt esót, éltetve Di Csanády Gusztáv tanár urat, ezután -Báná Gyula agy valóban Saép és aiksrtU beeséd ben a bsllgstók nevében köaeönetét iejeat« ki a vafelő. tanár útnak, beesédje véflWa pedig éltetve ét mint elynnt, kit mint monda a gazdászok nemessé aoeretnak; hanem vn lósággal rajongással Ba Aggnék rajta; sautáu tk. Csanády lsaaUy emelt poharat, aaokott ákeaasélláaával megkpaönte a hallgatóaágaak a kiráadnlée körül t^nuaitett figyelmét éa>l-totto valamint fa itt jjetontovő, ngy an egéaa bnHgatéeáget; végülj iámét Báné Qyula ál-tolt fal le poharat I öritatt a magyarosodó Sopronért, mert, Igy ékéin, ők, mratkisáfé »g magyar ^knak nat kitták, kegy torsnkna Sgy sgéansa német sjleert fognak tolátoi és nagvas keBsmoaan gÍMÉik mag sn altos GM Injes IfemBs Mst l#aM bn ma- S> aocaxaxaxoxo: llgy aárlkrmlaezév 6U ltjr. jveníég\|ő(Trtíu«rf«) azauojü igen cliljAc föltételek mmá átadand&\| — Bévebbet KijUejr Henrik jlregy Tivadír uraknál\| :cx»x«xtxix« MWunremimT.AMfrM ! Mfc fébhttnh M m B091 \| ,Mi>pl ] mm »aéa TESZ % ae Mdk 4a m mai ftMÉHMcr le tl Wi^— «lv §aa4a!etlaJ kaataetaak el * W\'M «É gpaaáeaaktál, U0 mlakaadak We eeml Rp laaárel Al Dr. Ose-•ady <keriét ihéi ae, ekket i vk mbii, MM* 11. — MMNayeiah kelreéri » ^Veaeftréna te«geUa« kwlap\' Mi veaaeak AI % leckééi fcSsI 1—■ delget j Miért felied-né maa e eaifctk e teiáafcaef Lapunk egy ■ÉlMshU keré^e tr>e eeköak t Oyekrea amm peaaaseeel, kegy mkméy ketJé alá! ifaakeváa kai ki, aaah a toi&abee kájlléW aaki naeffolled. Ke readaearial «Nsea kegy e tojás kéja alatt levő ft* MM kártya ígao vaatag, Ae a óéiba aem képet eat keresaiul wakíteai — Oka aaaa kártya megveatagodáaaak aa, bogy a féaeek pÉflgii kOvetkeetáben — ka ae elpárolgott aedveaeég vikai uton nam pé töltetik — kiaeárad. A —badbee ee el6 neoa fordul, Mert aa elpirolgott iidtn^g a lUd aedveo aáge által páto Ultk j miért t* lahetaégea, legjobb e kSUAtéeekat a földön kéaailant oly nádon, bogy egy ki* méijedée áeeiváe, ebbe iái liwntrtli rOvifá aaalwe téutik. — Be aa nem lahetaégea, akkor a költő kőtár vagy láda áljéra fri»a páaoiidarab toeedl, melyen a fed eékáey centimatarra mag hagyandó. — Ssttkség eeaiábea, vagjia nagy forréeágbae a páaaíttarab egyik va§y máeik vége tnajr-toiaik vaMl^hmi mm beeaeetébb. kivált érték aa tojáanál, mint rárak eeéaei e k bee caa-lalkoeai , í. — lévld kirak ; Aa éaeak amerikai kongreasaua ia ki fogje fejeani réeavétét Gem-betta halála Matt, ee Efyaailt Államok néne nevében, -i— A baraeagprimáa e gyén árvta* \' károsultak táaaéia ager írtat alándékesott. (Igán saép példa, oaek kivetni kall I) — Fiumében fényaa bált reedea (400 vendégre) Seapáry Qéaa gráf t bd 27 én. — Jallaoaioa gr. bánnak aaeaeflasass e budapaeti nemaaÜ sainbái Ae muaaum javára Hsa sasi 60.000 frtot hagyományoséit. —• A Béqai Durgban lagköaalabb villany-viligitáel klaártettak mag. - A kede^e* jegáaekéJ ftayeeae afterftt A MÉaadlk aM 144 férténeaolta, a ál-: talákea a fékadv Aa kalélypaaAs O—J* kédtüé ■Éaiftgjg a aagfisaémhea iatea veh ■eéaalkiL — Jéaaef Ukitmm Ml In. a Mgy áHaHaes Uletbeak IIOOO frtot edemá-waatek a gy«H árvlekáriéiahak Javára. — Arekaaáftásaa agy kaifcolkaa ügyvád válam •alall aa ler. UkeleeaAk ékekévé. (Ma még rilkaaág, 4a majd több Ú mami fog.) -Unt Töröm Budepaaire UrkaaatL — Tbely Kálaiáa Peeaejkee felolíLeást tart - A viaálláai viseonyokat Pletieg aehol sem állott ke léayeges viaálláa. i> 03000 frt tea eddig egyét a 11 vArteall aradi amlékaeob rára. —- Kooskeméteo iwnaits tánesvigal-galaat tartanak. (SajéUéUos \|) - Mebéeseál ■tár rombol ee árvie. —[Kaposvár körnjré kén 6 dohányt asampéeadjkoeaU foguk el. — A »Vaaaprém magysi \|L. leallék agya-aOlate* alapeaabályaít a Mínbateríum jóvé> hacyte. — Tétk Béla Uintáraulata Vese-piaaakea nem valami nagV aártalAaaak Or vend. (Pedig macérdemdhé f) — Oleaaor aaáfban még mindig taitaékk ea eeetrák ellenes felet Aaak. A bcÜbér araeégjlltsae verekedés folyt le ee ol«t(lt héten. — Aa erese eaár hél Aeaabájébea ismét találtak far* r ad almi kereteié levelet 4* Angiiéban mér geeAe miatt agy aét fejeaiiik le. — Qainbatte halála alkalmával ésak Némát Ae Mafyarör-aaág eeae küldött rAeevAtiietet Irodalom. iái etátttLAaSIt MfvekMma4ell4tMi 4«lu^MAk rub«l raisf mayveemesaéeswe im\'-iiiiiai — Isalsleet a bekaldetett l.oaaánk e .Magyar Könyvtár"1 Ifgujabb 6 füaata, Meyer Mikaa, üjflry VilMea éa Mokos Kárelv eaaraSktöl. Mimi a(y alGnyOaeu iaiaert Íréi nevek, melyek már megukban blstoait-ják a md értékét. Tok latija pedig népies irányukat, óhajtandó volna, hogy agyatlan megver káe ee nélkdlöené aaokat, ennél krvlebbé ledig a kMU aépkénvtáiajt kelegaa dáaftak ea Éftb ftgyaJméba -4 Aéa l-t " - -s^ötíT Lalari Ma oaújaéöiUadkáés táreaBpeatea Deák yaraamj ataee tl aa. a.); agy régéu ajnoaea allfcil—Ül kfleratite kitáaatal ayi-ouak, aaaly a\|vállel]s a találmááyek aake-lalaaeateláaát agf M-, mint kgWlia, el-léaaétl aa ekkea aaflkeéges saekafartl lalráea-mt ée rejeeksa; magára vtílaljaja ayertaea tedalaiakai mag ia váaárol: örkWik a aaa-tadaimi jogok talmi, elváUal\|a [a áyén Ae i gyébb ém védjegyek bejegyeatsitéaM ; saa tedalmi Ogyakban taaáeaskat ail. atb. Te] i (iatve aaaa Intéamény kiváló lyerl j«dantó-I égét. kÖtaloMéettnkuak tartjuk \|jarr\|i a Isg-löaalebbröl érdekélt iparoa köaöaaég figyel-aét felhívni. felelAa markasetA i VABÜA LAJOM. Táraeaarkaaatl; HOrPHAIfN MÓR. JDOOOOOtg sitási Igyiiö Q ÉietbiatoaÜáai kök, vagy oly egyéoeM^kik erre hajlandóságot éa kabee* eégat éreznek nmgukba\|n, egv tekintélybe biitoaité ur\|> aulainál keilemea feltéteilfk mail Ml állandó alkulmuztot ■jeniek. Ajánlatok folaoroláaával el látott I folyamodvány ok 4Jn. K. Ö0"j jel alatt a lap ki-addhivitaláhoa intéxendpí. ____l\'Jir\'-^ pAS BESTE ^aretlen-Pap,^ LE HOUBLON frajéeiseáes faéittal NACHAHMüHO WIRO OEWARWTIH ^urjtebtjut üsaei Qaaiaaw P»ptcr. L fMMV BUu óra Stcnjfd LK HOlJeLON ewhUt nad jeder \| dsiton alt ásr ■nnimshanáia Matmsana eeé Éfsamr vcncbea itt. HOFF JÁNOS maláta -kivonati edfeszsfegi-sör. Ctsr tka eaaefc köartat a«éei aádét ée ftrvead é\'atéilí. 584szor kittnUtTi. HyUráaea klailaet Aal ritka média aa aéért gyógy 8r0dméRyiiek I IMt iigVBiif 21-rói •ff mtmUH^ ki (ttéj>a áoyy VaaMrf /•tas Mirfatss aie arifctf, aami Ijáft h o UfúifaatM fi. léUmrÁ adott okolt a Ifof Junot JtU mdáta kfaitménpk, a maláta kíaeeen tgéuttyi tör ét a kon* OMfriit, maláta kitoual hatná-tes folytán mtfyyCfymk. M »ar Jéase araak ss. kér. aóv«\|í ■mHíIó] e. klr. taaacaes, a tarsass amey miamlsvemi tatalAaÍMaa, a Mb aaaasa h eámst1 m taaafiaaet a Baff Jaess lik aialata iiieaMm^lt 0>* iimal e bgtfkaserévai albem 4. aaat. líM.j». Mm tkav Slrsase 8. s Egyatl^Mi leányom, ki már öt ér óta Wefae klhlgás - éa maJlftjéabaa aamirajL a legirióxtatóbb félelemre adott #kat; ekkor lettam figyel-meataOra feaek egy birlapi hir-delméeyéra, melynek kövatkeaté-ben aa 4a jalas malttaalréhHI agy kiaérlc&i kUldaménjt boaattam. Eeen idS óta aaaa jan. ltü, )ul. elséig haaanálta leánjom a ma-lá\'aaürt, valamint a koncaentrált malátákivonalot Aa oly jelentékenyen javul, kegy már most ia tel-iaaea egéeaaégaanak mondltatjuk. Mi mindnyájan gyermekünk élőiének \| megmenti jekéot tekint fék Ont a örök bálára köteleave Araa stlk magunkat Navmarkt 1882. aug. 24. Tiaateletiel laki II. fúidhirtokosnó Meamertkbaa, Stájer prsxágben. A valódi Heff János-féle maláta kivonat egAazaégl eér árai: tUtam.aaé»a%l < 1 flreg H kg i Itac 3 frt 60 kr.. 11 Int < írtTH evse 16 írt 58 trtf 30 irt Vkilé mmlátm muMúM l. S frt 40 kr II 1 frt 60: kr. Ili I irt. (Hafjobb mtanji- TU aaabatt) UaUu csekarta 1 sasAi kri (\'„ éa rnmké la) Proparflt pai mak-tap-mltUUnt 1 frt Keeesaa twlt eikiéUkiveaat 1 tag 1 frt. 60 krért. \|a. Maláta-kávé a& caemaf 90 kr. 30 kmrt. Egy kén maUta-fnrda 80 kr. ^Scaktar: Fweelkelbr Jéaaa Irtás A K\|in; laim iprnmm - B+ kéaaaky Adolf, Biamím; fiaiUr P., Knukeljtn.- WÖn>cL F-renci; Kmtmi tmt Lajyctéf áj.; faimli.- Mr l{ ÍMiáai Kaaf. Uocnríaccr gpgjesa rétiek : Uaraét K»:wr A Lux; fneill ée%: gdaaMa N. J.; Kérmmám: Sun-mm ifjögj.; Pia-. Spitxer Nattr; Krmu: Bo»Dják T áala; Inmaid; Csatiam Viocse fjégjaa. 9 8 17 ^Ujjimi íj íaiipiijií - ii;\\\\u i\'-üílí íi,!\|ii! B1P!" I \|t I f-ra 1 I! i\| p 1 Mi ra ú: i!H fia !\|bj\| 11( iiiíí\'»iltl \|I ffiiuKMÍBL. ílyiill wiltlW J íl1 Jn I-Ík-J jil S2lJ{f iiJl^ I* kíÉl if1 % \'toi í lill! HíiNr P ^ Jjjln ú P illnuiifi i-fi IIMI & IS lm 1 tb sFÍiii i 1 i Éi l iB\| W illpii, i i i líiwifiwi iiiii cn s-iiKisjiH §p rií il »SHC3Sal« ^ii<iÍÉ I II - Il ii 111IIIII Mi ÉÉi i I Ilii m!! mim MIÉ WiWt «l!i!ii\|!p\|i\|i\|\|:1 awf* A hossza ószi és téli estékre!! tMK » A föltétlenül legolcsóbb éi sók tekintetben legkellemesebb időtöltés & hosszú téli estéken a Jó és mulattató olvasmány. \\ Erre nézve elö sorban ajánMi a most évfolyamba lépő folyóiratokat és divatlapokat; miriÖk :j ■ \| \\ Oaládl Lapok éveakist 62 füxet, egy f&zet ára 1% kr. . Dahelm évenkipt 18 fDzet, egy flUet ára 30 kj. j {ffeli llloalrlrte évenk. 26 fttiet, egv fttret ára 18 kr. [ koaaom B 12 füaet ára 80 kr. j Fam 11blatt, Wostermaan Mo- \'\' I OmaAg-Tllág « 26 f&xet, egy \'fBzet ára .40 kr. \| dentecljee ji , 26 füzet, egy ftUet ára 18j Vr. \| nátshefte . 12 füzet, agy fttzet ára 80 kr. , Magyar Regény- Fels vom, zom Meor 9 12 füzet, egy fftxet ára 69 kr. \| ZeitntK neue, ] 1 Csarnok r 62 füaet, egy füzet ára ll kr. GattenlaUbe j 26 füzet, egy füzet ára 18 kf. j lllaflrlrte L 26 fttzet, egy fttzet ára 80 kr. \| Magyar Regény- \' odor .[ „ 14 füzet, egy fizet ára 30] kr. \| ^Magyar baaár negyedévre \' . ... . 2 frt 50 kr. Tilág . 61 füaet, egy füzet ára 15 kr. I MaaC „ 26 füzet, egy fétet ára 2Q1 kf fiffiffifeS f ^ \' - # h # ? S 2 \\ ; 4.v^iJTJ?.u git l»aentecbfr) : : :: 1 kötet, miodeo kötet diazeaeo kötve á 46 kr. \| Bomanblbllothek J 26 füzet, egy füzet ára 21( U. j a^^L^^ T \' . . . L . l frt 60 kr Bnch flr Alle éveakist 26 füzet, egy füset ári 18 kr. Boman«OlMjWlte. 26 füzet, egy flúit ára 12 W. iT ! Tj^oaseAMg I ..... 2 frt 66 kr. Chronlk der lelt , 26 füzet; egy füzet ára 12 kr. Bomanwltnng Jj. 62 fttzet, egy Ázet áre 18 kr. ^JHodenwelt j I . . j . . 75 kr. CrlmllialxeitlUIg « 24 füzet, egy füaet ára 18 kr. J Űber LandlL\|M«ern 26 fűzett egy fbjáet ára 30 kr. ; \|\| J A7Poa(akild<eael évae^edeakiat 30 krral több.) Minden foiyéirmimkééi — vagy mái kjivinalom nerint — mz eUd /úzeirhei mtjgtekintés végett BfcfrWn küldöm házba. \' Másodsorban sok tg müvei gyarapított ! \| [ I 11 \' « ■ ! \' \| í . 3 tattleattnktinyvflpr a ni a C ajánlom, moly magyar éa némát könyveket szolgáltat — Ifindénnap lobot kezdeni az előfizetést, mely hanronkiht éO krra van szabva. Legújabb: Kantecbuk bélyeg-paszta, ólomdobozban minden színben k 40 és 70 kr. Ezen pasita pótolja a Utát és vánkoakát Meton és 2—3 észten- <Mr« maUSihetCTó testi • tintát , ] j > I \' ! ; I FISCHEL FÜLÖP könyVksrstkedése i ^ lagy Ummimám 4a Ck4ktorajl>> ■ iiáiiK «efctvatat VMN hm kmmhoélm IfhémÉéewlm. Itl» fc*ist«t lf«\| éw \| frt NNi 4 H mpiilvn I Irt. » * baaábaa eeütsor bw iHlniii LHnM A I ii r NHMn a»re< kr. SS kr. mrÉ • gyéb Mvataloe -hirdet mé f+ ® kr. Utyegdijoo felST 100 esóíg 1 Irt, MMltl mioásn iáéért \'/, kr. Nagy-Kanizsa 1883. szombaton, január 20-án. mm jX. évfolyftiWr " ■ 1 1 1 1 \'t1 si r ■ ) 1 • i i ^HÉBH MEGYEI fiS HELYI ÉRDEKŰ POLITIKAI, KÖZGAZDASÁGI ÉS VEGYES- TARTALMÚ LAP. BsujkesstiJI Isbdfl. Hova l lap msl-lemi jráanét illeti kialeméayoh ksideo-élk BaMe utesa 4. Mám. Bérn^uUtWn Isyslek owk ismsrt kf-I aekWl fogadtatnak el. Kiíratok viLs sem küldstnsk- wkllttfr: netltsora 10 kr. n i 1 1 : IT i II\' • V\'lp- KraSS [ •\' íl \' 3 1 \' l i { U\'ii linüEP1" A Nagy-Kanizsai váron szabadelvű kör, a Zalamegyei \|lgyvóüugylet, a Nagy Kanizsai- és Délxahi takarékpénztárak, BaokegyssftUjt éa RjsitakBdelmi bank hivatalos közlönye. NCQICLCNIK HETEMINT KÉTSZER ,SZERDÁN Ü SZOMBATON Jöjjünk vele tisztába. (T.) A háború mindenkor aefcéa < dolog. Még caak költői, még oaak 1 feetői fantária aem kéli hoisá. Akol 1 ülnek ée gyilkolnak, akol aa embereket elevenen bonczolják föl é\| temetik el, mikor eaor éa eaer oaalád remeg ottbon ée tolt rém pereseket, \| nem tudváa, hogy nem muvt kjnló- 1 dík-e, avagy haldoklik-e a kit legjobban saeret: hát mondom, ily bee-talmai dolog leírásához avagy \| be-feotéaéiien még caak faotáaía aem kéli. Ha ugy letudja irni éa ugj letudja festeni, amint van, hát aa a legborzasztóbb. Józan ember, lelki-ismeretes ember nem ia fog háborúra ingatni aoba ée a háborút mindig laton veréeónek, országok oaapéaának fogja tartani. Ámde, ha ki nem kerülheti, ha látja, hogy as be fog következni előbb-utóbb? Akkor aem várja be azt a pillanatot* mikor maid aa ellenfélnek tetaaeni fog; maid mikor aa látja as alkalmat legkedvezőbbnek, hanem akkor ragadja meg aat aa alkalmat, mikor ő látja a legkedvezőbbnek. P^evaáaál mindenesetre tönkre tehettQk volna an oroszt, ha nem állt volna más utunkban, csak! as oraea, ámde ma, mindoa további m^ggoadoláe nélkül kesdeai valamit éo pedig Európa megkérdazéee nélkül : lehetetlen. Aa aa leUetségesu As Öngyilkosság is lehetséges, de as illetőnek vége. Már pedig sa oroeé-tö* rOk háború alatt egésa Európa va-etil Iáit, egy hatalom sem volt tiea-tában an iránt, hogy mit kellene tea nie A fogalmakban valóságos zavar uralkodott s Binrly hatalom ezen za- varnak neki vágott voln^, aa ah- • gyoa könnyen tünkre tehette volna magát, A etrategiai helyzet léhát ki-tűnő volt. ámde a politikai volt zavart, mely, a aatrategia által nyújtott előnyöket nem engedte felbasa-nálni. Ugy látszik asonban, hogy Oroosorsaág folytonos fondorkodáaa miatt a politikai helyzet tisztulni kezd, mert aa illető hatalmak moet már tudváo, hogy kivol Van dolguk mindenki érdek saövetség után néz amely érdekaaOveteégeet Aueztria-Ma-gyaroraaág és Németország a dolog torméeaeténál fogva, Angliában fogja feltalálhatai. Énért volt Aoglia olyan bátor Egyptombao, ezért olyan bátor most is, mert tudja, hogy egy lehető konfliktus esetében Konar-ohiánknt Németországbt maga mellett találná. És ea ia a mi legtermészetesebb érdek-szOvetségesOnk. Minket as oroas Európában, Angliát Ázsiában fenyegeti. As Onfenntartási Ösztön sugallja tehát e bárom hatalomnak, hogy egyQU tartson. Aa Oafenntartási öea-tön pedig a leghatalmasabb. A re-vanche-háboru másodrendű kérdés: a terjeszkedési háború ezintén má aodrendü kérdéa, hanem aa öofenn-I tartási háború — életkérdés. Ilyea ! másodrendű kérdéeekkel áll tehát ssembaa eaen három hatalomnak, már t. i. a mienknek, n németnek és as aagolaak érdeke. Éppen ezért, maga a lét kívánja, hogy a három hatolom mindoa erejével támogssss agymást, mig amaaoknál a szövetség nem máe mint réeaint nsgyravágyás részint pedig lelki b&borft Ha teli át aa ángol az; eyyptomi „Zala44 tórczája. Egy zongora története. \' 1848-ben a páriái „s qusra de Or-iásjna" valóságoe méhkashos havonlitott, moly-aak kiiálynéja Sand aaatonyaág voll. As Rslra" knasoangy bellinek acind •gtiks matyskksl a 24 lépeaő otquettálvs volt, kvsde bttBnak »solgálíistolt a birse vagy innert lakéi míadagyikéosk, kesdve Ádám Adnlf a „C h a 1 st e?lleuidu« aaer-Zimmernianuig, a oon«WT»Wriun akkori kiittné tanára, ás Gounod ipjai lit laJálaostak vagy fclváliák egy máit Alksa, Dumas, J>can»pa, Kalkbrseiw, HsUy, lMerii, Dacai—e, á\'Onlf»s CUpia, On-taa I>o», Ronaeeau, Basin, Pntdent, Salamé Ádám, és végre Janvísr, ki a februári ásrredelsm után egy ideig repablicéuuanak Mtía msgát, ás kiről as áilamaeiay után moo-ásni asokiák, UfV Jaavier rostál éresie assgát- Févrisr ás Dseaessbsr kML) Ocysa itt sdá Dossss Sándor - 1834-III hsaévs —■ som birss johnaoes bálokat, sa évad Isgjstsni éksnysbb aeessloyát kápwsiáír, ileidáiise, aéfésssii, költői, tea-laiikai, magimt bálokaf, oMlyakhsa s fali fcsanéeyitrt • ásooratiékat DMsorola egy 41 aioit »oysvisÉiia és hol Dsntsn, ssint 0B§má iséft* mifirieoráa, e kor taghirés^ saAseoóssÉ naoiWm aiáoJá o voaéffdk* mé és S hoi ho\|oaJ hass mával oisoswprlk ksfiU ár 9mstmérik" osgy asiáélhaiáiiil kleua agy poéoN faliseflát. msiy ériéei ki«tyáká«t hosééott s liiai Leaois. Tksée-FHvob, llooseoyo és Taükiit sissÉieo ke-smnssl a bowtsfard i\| Ds s mt ssi\'ánssiok, iüsiWif e soo-aoss •ni inasa. IféOkoo, tovassfcor kesdl «léL IfUHans hsiissmwal hágtam M e »f* ksi s darák fcoaHroaea sjuját megsürgettUk. Eldus v»lé nap ttvsdéabál a tanár jiouppelsods ját öltéin magamra, mire é —égy igsn aaer»Utrsmélié levélke kiaá raiáhso — vieaaakflldé palelot-is»t \| ElibH d\'Orugue barátommal kikalkuláltuk, hogy aaért ti>stslegn«m kall nála ? Már ss slsl váltott aaavak is jellsasslk rollak. jUram, mondá Zimmsnnaaa d\'Oriigue-hsa, ön engem arisált, hogy brojsliurst. ir a zene philoaopliiájáróh Kerestem s ásót a Isxicoijban* ás aat találtam, hogy Rp li i I e-sopbis" snnyit jelent, mint a bölcwg aasrstsfts. Öu lakát s ssns bsMssaégé> nsk sssro tstárll akar irsi? D\'Orliguenak nagy mrgsréléaláeébs ke-rllf, hogy hangos kacsajra no Caaadjoa. — Siattain a lársalgáanak más irányt sdni. iNsm ludom, hogy rejlik s a a«télis«i kiiaiiiég, éa tadsm, hsgy osgem botsaddá less." J Bolonddá ?" aIgws, a IsikseOlée, a valódi érim, a a patbéiikoa meghatottság bolondjává Mond-halnám, hsgy vslami láthatlan, tílokteljea bangassr van bennem, msly mindig kéea a magraidnlásrs, Cimaroaa ás lfosiirt. Beetho-vsa ás Wobsr, Sobnbsrt éaBalltni souverain koséi alatt; s liaageaar Figaróval zúnys\'ódó, asósiea Al\'es assl, asenveoélysa Valantiuual, rstlsneíloa Doa Jüannal, eserslases Gbánibtaaai, tragikus Othsllévsl, Imslakodó ^Ivioosal áe ttrdSngjüs Bosaiellel. £ tárgyba heleseertlvs, nsm ie msrfllism ki egy hamar, laoom olyan hávvsl hseoáltsm, hogy Zmssermaan — nagy sassasil rám ssscsaolvs és núodig aö-vakadó msglspstásssl hallgatva — végrs Isavéss. fmtak .Öa sooéos? isise ssoáss?" lUm, aram, Isgoagjobb fájdsli nem. Sgystleasgy hoagjegyst ssm érisk. 8 hogy most tanuljam, sst Usesmf mar kési \| JUnéV Hány évsiP gilarmloso." .Omkagyoo ké«l, hegy vtrUses Isgyso, a ml aalSohso soáU^fcs ssp Isist, £ ks slág bájtomig! áa kitartása vsa. oaaa kési hsgy fcsársom yst ériéit partitorá kérdéssel Ítészen lesz, nem jó lenne-e \|\| va[jon bekopogtatni aa oroiahos éé U megkérdezni tőle komolyan, hogy j mit slkjar ? fis ha kitérően felel; ami I blaonlyoa, kát adni neki egy olyan frieeldát, hogy ne kerttlheaee ki a provokál ás I, amrt: Mert NémetoriságJ Ansstria-llagyarordaág és Anglia na* gyobb\| hatalom ma még, mint egész Európa, holott ha egyaaer Orossor-szág \| a birodalom erejéhez méltóan felkésndlhet, ss srány mérlege ée ő, ha Franoniaorssággal szövetkezhet, <5 leaz a legerősebb, mikor astáo majd nem Lárnkoaik reánk, hanem akkor támad meg, mikof a leghelyeaebb-nek tartja. vájjon birodalmunk diplo-\| matái és kormányunk, nem gondol!, tak-e már arra, hogy est aa időtaejni kellene bevárnunk, bsnem beszélői kellene a muszka úrral oly hangon^ amilyent nem hallhatna: verekedés! nélkül. Budapest január 18. 1883. a.— A kQllÖld, mely Msgysrorsság közállapotairól, viszonyairól, a magyar közvélemény áramlatairól as itteni német lspokból Informálja magát, as utóbbi idó alatt {kétségtelenül azon meggyózódésre jutott, bogy Msgyarországon átalánossn uralkodó a nemes embereknek, a rég) magyar birtokos-osztálynak gyűlölete. E lapok a nemesi birtokos oistály tagjait as élhetetlenség, könnyelműség, pazarlás, vagyoni és szellemi megfogyitkozottság elretten A példájául nokták felállítani \| • mintun e lapok n rendesen caak nagy olraaó, illetőleg előfizető közöuégtól szármarható dús jividilmizottiág mini den ismérveit magokon viselik, a külföldi olvuó ízt ii föltessi, hogy is e Ispokst feotartó s dds jövedelemben ré-szesitó körönség képezi szóit msgysr név pet, milyen S czlVllizáczio s modern műveltség s állasai ikon szolid ál tíág terén mind nigmbb lépéseket tevó Magyarország alapúik, II lapok végre folyton éle-sflló támadásokat intéznek i e régi nemes birtokol omtily ellen, i lángoló gyűlölettel iparkodnak hiáásoi I régi megyei intézményt, csak Ízért, mert ez nagyjában még a nemesi osztály súlyának és befolyásánák fenurtójs. A külföldi olvs-sónak tehát ást keli hinnie, .először, hogy a megyei intézmény nem egyéb, mint valami középítőd ínabló-loyag vár, melyben a nemzet kiszipolyozásából élősködő gyűlölt bárel nemesség meghúzza magát l másodszor, jhogy a megyéi intézmény i a nemei embvek pUen az egész ifja Magyaromági á nemzet legnsgyobh része nagy él kitartó harezot folytat. Ilyenforma lehet az a meggyőződés, amelyet házal állapotaink telől a hazai német lapék külföldön támuztanak — I bizony azt nem köszönjlk meg nekik. Annál inkább nem, mert tndkk, hogy mily érdek ssóssólójánl vetették fel mi-gukit, tudjuk, hO\|y a teljes jogegyenlőség i korlátlan ingatlanszerzési jogalapján fölmerült uj birtokon rétegek jogainak és befolyáMifak suporitását tűzvén ki fsliditoknlL e czél kedvéért törekednének letiporni minden álhmi és tárudalmi intézményt, fogból, vagyonból expropriálni minden népo^ztályt, mely akadályozó gyanánt előttük áll. E m aguk tartásáért e lapokat, mert i társadalom különféle rétegei közt féftékenys^g^t, elidegenedést, gyűlölséget keltetőit, a magyar állapotok békéa éa fckazatos fejlődésére és megszi-lárdnlásárn valéban közyeszélyeseknek kell tekintknflnk. Mi tagjak, bogy mit tartsunk arról a magyar nemeai birtokos osztályról, melynek a német lapok már létjogosultságát is tigiflják. OÍgiz, hogy vsgyoná-bsn meg fogj átkozott, a tőkepénznek ellene indított naruáhaa nem mai adhatott mindenütt IgyéateL rajta nehezül ez ország terheinek le^ágyubb réazs, meljek alól i tóke könnyen i nagy rafinériával kivonja magát s\|uontul félig-meddig ha ■ii felfogásból, a tőkének kedvnett s törvényhozás is. [Tebát vagyonában megfogyatkozhatott, ámde azért a nemzet szine ^vát, legműveltebb részét képezi ma la, polítikallág pedig a magyar államnak és társadalomnak pótolhatlan és megbepűlhetetleli slkatelemét képezi. Ez oftztálynák \| szellemi hinyitláiárél meglogyztkozásárjól pedig beszélni ls nevetséges, azon tjényuyel szemben, hogy az orsság épen es osztálynak köszönheti demokratikus alkotmányát, melyek libe-ralitását most s nsvsdslmszottak ely fi\|r-ess hálával a [ jogaikat nemealelküen megosstók ellen takarják felhasználni. S teljesm porba esett fáradság a megyei intézmény ellen tannsitott agyar-kodás is. As országban nincs párt, mely régi nemzetim Önkormányzati alapjából azt kiforgatni akarná; caak egyesek fixa ideájaS\'iz, melyjet i nemei-ember-gyűlölök i ennek befolyását eltulíjdonitni akarók czéljalkra batalmassn kiaknáznak, A régi megye a maga majdnem korlátlan autonómiájával nem állhatott fenn együtt! a modern alkotmányos állammal, miniszteri felelősséggel, egy, smint sst T1 s zja reformjsi átalakították, helyeeea szolgájhat az állsm czéljsinsk s a közigazgatási önkormányzati érdekeknek is. Mi tudjuk becsülni s megyei intézmény^, mert ázt S jó kormányzat megfelelő or-gannmiának tartjuk, i azt még nem véljük ejtörleudónik caak azért, mert a megye közönségének bizalma tisztviselőinek válssztásánftl egyelőre a régi kipróbált hazafiságn elemeket keresi fel; sz uj rétrgeknek, ks uj földesuraknak kitartó hszsfisággsl, a közügyek iránti állandó j érdekeltséggel s áldozatkészséggel persze, csak Isssknkint s idő sdtás lehet bebizonyítani, bbgy bizslomrs érdemesek. A hazafias j erények állandó gyakorlata tfkát sz, mely u uj rétegeknek i megyii közéletben megszerezheti sséiet vtgyolsknál, Intelligentiájuknál fogva megillető befolyást. Az idő meghoszs szt is, de ahoz bizalom szükséges, sst erőltetni nem léhet\| s azt csak csökkenteni lenni alkalmas a fóvárod német lapok bél vsgy smláksasibői o«uo<au jála»f a, hogy a liangvsreoavekea vsgy esishésskbau Itali loiukst smlákesstábs viaesslúvliaaaa ás ujrá lalslovoniiksees. hsgy mflkedvslá énskeeehet vsgy án»ksenákst mg«!égedéatlkrs kieérliea-sso. DOrtigastál hsUotism, hogy es év sgy réasét fftluii aaokta tölteni. Vau ott eok sa6li nap, nők lioaasú, unalmas sats\|í őrs, inslyo kaa ss ember nsm tud mit kssdssi, a. hol jól oaík majd s „Sevillai horbélylysl" k „htlvöa vsdássassl11, „as al vajéi óval, 9a va-ráaWurolávsl" áa „Tall Vilmoaaal" otevegn. A mi ingom illóig leíkeaültaégo agéaseu meghatón, a hs majd via«sstér Páriaaha. miudig rsodsIkLaéaérs fog találni.1\' SlUintalan hibáim egyike, bogy mindig késs vágyok ss sle8 bttnyoiuáe hsiáaásak átengedni magamat, olyannyira, hogy rám aáava akkor egyéb nem léissik, mini a tárgy, melynek hatalma alatt állok, moly árt bsvS-l5k, mély abaórbeál I Alig voltunk lsnn ss olosáa,; mondám d\'Oriiguenak: „Nésd nask o asnrsnoaée véletlent: An ki misisn assrenomjáték hsn rendsasn vsss-tsnf aséklsm, most siválslsssn két két ójs boúilloue és wliiaibou aaáa loniat nyertem. Jobbrai sgy hiessm ssm fordUhstom e pénsl, m inlhs] songorát vsasok raj Is. A hirsa, há rom párisi soagorsgyár kOrUl, mslyikst sjáá* (pd t Fkperát, Ersrdét vsgy Plsyelét ? nEroréét* ;0«skhogy araid igsn drága, kálOo-hsn tárad asámitok, noksd mist mfivéasnsk kedvsaabb árakat ariaknák. Qoudolog e, liogy\' aaáa louia slág l«ss ?T „I^xua-aongorára uem, ds sgymsrfl és sségia kitlaő songorára, igsol" A klveusaé hátsó Avignonbs érkeatent 4-egyidejQlfg ss srgeosliis és rósaákkal ée m^r esSidrteals, április IMn koeai állott saég lakáson slétt, msly s Z\'mmsrmsnn éa d\'Qr-ligss fi Ugyslsta akt beoaomagolt ée mint gyaraso Jiimány íaiagérksssti Zongorát sjtéeo slStt Isiská, miosa kövstkfz^ben o«skhs-mar bérátaim lUlksdéasiiisk oséltáblájs Istteoi. bétát Oltok bslőlsm. As isiim kkr-rálságá Bsly bsaeSakst, Seaeekltltt. sutoji-trtfflm trálUksdáslj hitson tudták fovevé, hogy egy ssámetrainllló filílgy kalapjára Q t — tudták, bogy 4 asivnek nsm volt réase bpone, i, -] Vslóaévse esplseiéja a, vigaágnak, ss* banya a lagtaaróbb sa\|ójátékoknak, íalkóaaa-kadáaa a isea élsfkspk 1 „Cjíl\'izts songorán Irkesstt mag Périsaból, mint majom dslphi-ken. — Léflálfak-I mjkr OaliXts Songorá/ái? Egy tombolán ayoru, mely Hlkesll hsgsdtl-Mk javári rsMsstststt. — Osüxta/ki s asép iredslmi fohólrsiék rébuas&sn ogy .e-t sem tud sgy agisf-tó) megkálönhösiotni. — A dudáa-srvlat jiaatkletbeli karsas.tsrénsk uévoste ki73a\|jataot. ] E bsrátallgoJ, ártatlan éleaek mulattattak ugyan, Ua asm riaaatotljak viaaso. Ds s mi oaskugysn rémületbe inteti, ss merő tudatlanvágdin áa tOkélstsa íehetetlonségsm tudata volt a valóban esodálstoa eaengéaű sou-gsrávsl asembsn. Mit tagyek] hogy oaak ka-véaaá ia mé ló Isgyak boaaá ? Hol kesdjsk, hol végsszek? Höl Mlálsk majd moalsrt, ki slaŐ tanoIsMnyalsé difigáláaára vállalkozik ? MsOkeégtsIse sáalttsnsln, hogy s diKgsoosas töltött bárom éjjaj ée ségf ssa igen iansgy maetiót gyskorpltlk sa sM mllasst eoiha-aiaamntára 40 ép Oly suérvjbod hatották bss-sem Is — Íja asm ia s ssos bolondját^ de s mfiváaast ujónoiéli Hojgy j»\'vkromosk éa tá-továkáabmnak véget vjsasea éa Ínapiráoaiémt ébreeseaesi, toámsrbs akartam magamat ojtani. Ok as fértelek, lem boá vsjpr segnso, bsnem ílo ffms nu Tivadar, ksdvsass iróin olvssáss áltál, oésly megengedi, bogy aa irodaloméin asaáessró\|. éji a aenéess«bea irodalomról ábrándoslisessli. Assoasl bela mélyedtem a német iro aálátikgoi halluoias-lióihs ée épen Q\'nek lovag legnlragadólib lapját olvaaám, mid Ós diámat békopogtatás s ridsg valóUgbi hívott vlsais. Pierron mr volt less, a Hotel d\'Surops, tulsidonoss. kSrma keljéig juiűvéas, tttéiól lUInlg gskUslsáS, a nlág legjobb ée Isgaos-SvtstramálUok emhmi nsmea aaivl, nsgy-BsIkQ assllsin. aajarsdetieég késoayos árnya \|atával -Tál foksasaUV^Jky«éegosm>4ái Itlkllile4lá „üsiíatt or, m^ Mmm Sol fi-\' vasaégrii kárai, Aá éjjel egy veud-gsm jött po\'iakoctiti, kit Ualrákaak vagy nisgyar* uak taTisk. Körölf-belül önnel sgykoruj eséks, aaame a tenger asorjáaak vállosákeny kék asiuávsl bír, isrmvte karom, tartása nsgans modora válogatott de misdsnskfelstt lliwaaoi kedó ihélsbu* aroamios, msly még s IsgkS* sönyöaebb rmbert is mfghatja, Ms rsggsl Baptiats állat m«fkérdesislém: mit kivin reggelire ? choeoíadtl, kávét, lb«4l, bist tejéit, vsjsa ksnymei tonkávsl, ootslsttsi f — Mit göhdöl, mit kárt ? „Egy o»nmó neMejcaai f JMeui I Egyj songorát I E« sst PSsrvoe sr kitunfon bírja, sa angol avslvot) oly kaa-goo mondá, mint harmadik Riohard • „Egy lovat: Egy lovatI Királyaágom sgy lMrtl* Asonnsi (slaisitrm asohájáU. „Oh ksdvss Pierron or, mondá, mindkét kaaem magra frsdva, könyörüljön rajiamI lemarom Ont W . . r. barátom ákal (aa egy német kar-oseg nsvs, ki ifoínsp három nspot tlltött esálTodámbsn) iam^rsm s mfivéaask iránti Oest-hatlan rökonassnvjét. Rendkívüli klrStméoysk folytán, már egy évs, hogy songoráhos nsm nyúltam... Lássaj van... megtulludok... egy soogors rám oásvs kövotolóbb aolkaág, mint állom, étsl, ital. As ág kfgyslmsért, as la-tan sserslmsért, sgy songorál, sgy so^sfát !• aVsa ugyan saállodámban egy aongora, telelék, do képsejbeti, milv állapotban lehat-s hángassr, melyet N isaábs utss-tnakhaa s homám eaáló Salai angol otk rfggeltöl napestig maltaitirosnsk. Ds igaa, sasembo jol hogy iobbat ia ajáolhotok. Egy barátom (mágbosaátja e ssimst ?.,.) „BSaaks vagyok rá. „Kgy barátimnak épen moet érhasett Páriából sgy Erafd-iáls soagorájs, mslyról oaodadolgokst bsáélnsk... ■Hess sagodjém Pisrront asávsit bsás- jseaú „Ob kedve, nrsm, kialták, as Mm rám aésvs egy jémvó 1 As ág kSl^Me Stl Önök kmteo magaashaditanaít elvisel kststtsaoé váll Meknamtti 4ms 0 mtmUi% i msiyst kasmaisa él kanalam M látjss Isiasoo o HwS? S éAM 1 M Mi hitem ttthrttf mM), fiMfct&fcMsílt iüiHÉI A uéms» iWp lBÉMw\|> % éftl ikt «\|r kü olhspotoOaÉg I \|é ssgy ukt \|\|llWÍtf epskelémis Viitinh rtndeiéiéhsz. Sgy Ieljee hétig t Duna áradást foglalkoztam birlapjarnkst. Mindenki re»j megve fám as áradat leértestét mély i Deaa febó tölgyében anyl puszii tált vitt végbe, Pozsony, Gyár, Esztergom uteséiha csakugyan behatolt as árviz, — Bsésp estet csillaga védte a kata-Mréphtiúl. Csak is jó csillaga 1 Ámbár a fővárnál lapok kötelességéhez tartozik Bo-dapost védekezésével foglalkozni, a vi-l déki sajtó ennyiben szintén felemelheti sanvét, amennyiben a főváros nem a budapestieké, hanem a nemzeté! A modern csnirtlisatio oda kalmozta fel a tudomány s művészet kincseit, ss intelligentis és indnstria legjobb erőit. Az 1888-iki árvíz elsöpörheite Pestet, skkoc még nem volt na igazi főváros, legfeljebb az or-ság első megyéjének székvárosa. De ma-aapaág Budapest össserombolását ss örsság sinleué meg. Pedig közeledik a kstsstrópbához I A Dana medrének talságos ósszeazoritása, a hanyagul és különben is haszontalanul végzett kotrás évről évre emeli tükrét — Éven kint megujul az sggodalom, hogy fővárosunkét elönti a Duna. ilsjdnem maibematicai bisonyossággsl lebet előre megmondani, bogy a tavaszi és nyári érsdások minden évben egy-két hétig izgalombán fogják tartani s budapestieket és sok tenni valót hsgynsk az sd hoc Összeült vészbizottságnsk. Persze, hu a bej elmúlik, napirendre térnek felette. A kii lapok újra politizáljak s a következő tavaszig el vsa felejtve a fenyegető veszély. A pozsonyi és győri kstsstropha azonban elég nyomós ok arra nézve, bogy komolyan nézzünk a veszély szemébe és erélyesen lássunk a bsj orvoe-iásábos. Mert a mi a győriekkel, esztergomiakkal történt, megeshetik a pestiekkel is és nem épen képtelenség arra gondolni, bogy a véd bizottságok daczára is egyszer caak a vácá ut házsorai közt , fog hömpölyögni a Duna árja s elsöpri szép fővárosunkat, melynek kiépítése és csinosítása annyi időbe, munkába és pénzbe került A győri s esztergomi veszedelem Bpestre nézve intő jel lehet De nem is suny Irt Bpestnek, mint inkább sz országsak kötelessége a főváros felett őrködni Bem szivattyúzással, sem helyi elentóségü ideiglenes erejű védtöltések-kel, nem mentbetjük meg azt, Hanem egyes egyedül as által, ha a részleges szabályozás helyett ss egész Duntvölgy rendszeres szabályozásához kezdünk, bsj a vidéki szabályozó-társulatok államiakká lesznek s egyöntetű terv szerint járnak el. á Duna jav mitl IwÉifMjs, étjt4 mm mtfytveiuaági vizeknek; í a M miséét kiintett kyéroárapkiti egyedisége mellett caak is ssell«k\|lyója a Dtoának s hegy metnylre függ :kiftrtdáüfyfn a Dunától, sőt snuuk mellékfolyóitól: S Dráva ás Bsávától, mfegmaUtti S sse-gedi kttastropha Annak u nagy Dunának, mely körüibelőí ttlé mfldnyi tetű letnek vizét szedi magába, s hszáokbss átlag 560 meter, sőt Z.monynál ISOi a. széles, egyszerre 150 a. szült 140-Í80 i. magas sziklákkal kerített résen át kell visét beszorítania. Aj kásául sziklsfslsk crosjójshoz kevés ss ereje, mert majd egy ntttfliiyl hoesznságbsji kellene msgának sziklat ta t vájeis; ílgr történik, hogy vize, bármelyik .inelrokra-lyéjának áradásakor megtorlódik!, mivel a nagy vízmennyiség egyszerre le nem folyj-bat a sslklaszorulaton s s megtorlódott ár visssetartjs a mellékfolyók boömljósőt tehát azokat is aegdágssstja. Nrmcssk a Tisza tükre emelkedik ha Zimonynál a vízmérő a Duna náty vitállását jelzi, megérzi szt s Bégs, Tímea, de még a Bába is. Nésetünk teliét ssokóvsl cotrespos-deál, a kik azt hiszik, hogy a dunai völgy rondszer városait} tehát a Tissá-völgy, Bánság, s kll msgyar ÁlfBlH helységeit shker fogjuk megmenthetni a permanenssé vált ársdjtsi veszélyek tói, l\|s s magyar medeneséutl kicsurgató részét, a kazáni ssorulstot legalább is 260 méternyire kitágítjuk. A természet maga autttjt meg a mikéntet. Mig a Duna esése átlag 048 m. müdenkint, sddig Ttdtemasl Altiáioats elismert köz-aeUsmsMűl mégigukimert .t foyWa WigM»>, hogy: r \|4é,\|4 ki gy orsaa adj fiitól I ka hMaeé segélyével, Ishllslmat Ha msa IV. Mapolssn él&ü a bér-wg, a kit agy asűe petyójá fimtitoll el váratlanul 1 Nos de alt ér minden totobiuatléJ a tények légikája bah-mra dönti ^etímlndto nap, eőt aiedea érában éa psreaoee, A no- lilikében, kŰlÖoÖMn sálkor aagf sotgök —• iiirnnri—TTT^ ■ . t\\ ,«.. ülnek; gyjakran osek akkor eeamél fel aa. nag+ sMpt»jUtós; éiut volt több év elött Szegedbéi, 4[ bog/l talán mondonj, jó voty igyeí[ iánczoléi sddig is a győri Jídst U árVis ismét követsltf ísffl íTUártsn^kból még eddigelé lispg ént emelkedett, begy étién, »— isbftr Istónhek hála, korántsem oly tényekkel áll ember, mikor oly sselysk meglepik. Ea -a napotéoni meoifesíjúth Is ely^a kis meglepetésféle volt a-fraaasiénfc aéeVa Kem, minden jelentőség nélküli] Hogy éppen moet találta idején Napoleon beréeeg, lu l\|e- I ayere javát már msgeile, mert öé étea, ésjeu manifsatumoak hiheeiátáaát, s láaónyea aa, \| hogy Qaabette halála után amik a kolttn \| féle pra«eudensek egy kieeé eukadábbaa Uéekaettak. De ugy látseik, hogy la béna- fiariismus olt még mindig nagyobb álaireva-éeéggal bir, mint a Caaabora gróf által képviaelt királyaág, mert Napóleon \| Kérmeg magelöate Chamhordot. éa he most IV Henriknek aaeébe jutna wintén egy mameetum-mai fordulni a franoeia nemaalbee, akkor nxépen megférné, mert a franeaia neraxetnél mindent vántett, a ki nevatalgemé] tette j magát. Kazán alatt kilométernyi uton 13 metemyire esik; ott újra szélesedik medre, bt tehát ItHágitsnók a kazáni részt, s megtorlódott ár sagy sietséggel folyhatna le Orsova felé és nem remegtetné évenként fenyegetődső árvizével a ma gyarorssági meéencze különben is eléggé sújtott lakoaatt. Akkor u fővárost sem kellene töltenünk, mig s kivezető meder mti keskeny voltánál évről-évre nagyobb t valószínűség, hogy Budspestet előbb-utóbb elönti a Duna Arja, Clirbuft QiM. Czikk czakk (á politikából la liméaleaikél.) Párlatéi. Gambetia meghall 1 Éljen Manoleon lirrcxeg I Aa előbbit e\'temették, megeiratlák; eoer saám hordották a koeaoté\', kopor»ójára s moet oll ayngoaasaa örök álmát a akarni esaládi lir-bohban A máeikal pedig aaért a kia tréfáért, hogy 25000 példányban nynmatott egy ma-aileatumot, éa felragaaelatm a Utakra be-esukták. Vaa valami ÖaaeefQggéa Qambetta halála éa Napeleoo Mllépéee kösötl, aa a matt ifeatnm aliglianem megírva marad osak, s ott hever aa aeetal Üókjáhne, ha Gambetta meg nem hal. De hát onek igy vaa aa. Aa élők elhalnak, a holtak feltámadnak, ée életjelt adnak asagakról. fia diplomatikai tlgynök volnék, fur-caa oombioaiiókat fOalietnék most ehea De biti Hatalmas gondolat villaal átegjagyam I ban. Ha élőttem volna a berllui Tiígblatt j aaonnal megnéanéra, ninoaen e muite valami hiteléé levél Páriából, mert nem lehetetleo, hogy valami gesdag saidó tőkepénsec vess legelte meg a vörös beroseget, a valami lur* piaeág rejlik alatta, — valóban, éaépüeler* pelíáltó tárgyát képmhetné aa aimét a ma* gyar orsaégydléaen. Majd böngfeaek abban a hiree nagy lapban, mely páratlan [ö>sse* köttetéeeinél fogva még DotnbaijiigUo í« tart aaavahilaatÖ reportereket a a pjir\'ui tudóeitá-sokat fehér sör mellett valanu berlini kurta koreamában Íratja. a No de, hagyjuk a politikái, • „Kuko-riese liej* — néssQnk uUUlelé. Budepeaien mindeu liarmadik ember Goquelin-ael Udvöali egymást, de havaeen hnliotlák Sa Ő tnonblogjait. Ugy járt Buda* peetea ea a Coquelin, mint majuaem aa sgéas világon mindeu híres iró. Üokan dáwérik, de a legkevesebben olvasták. Cak menologiaált. Mert a kivel dialogisált vblna aa megbetegedett Aa aaethetikaeok nagyon dioaérik elő-adáamédját. a publikum aaoubnn ugy lálaaik nem igen akar épltlui rajta. No de péntekeo ia besaél; némely ém-bérnél pedig a péntek valóságos sserenoae nap éa talán ő ia aaon embensk küsé tar toalk. ytmokrilot. Egy kis ébresztő. (Q. M.) A magyarnak igen kitűnő közmondásai vsunsk, skár eredetiek le gyenek esők, skár pedig kölcsöuzöttek, melyek már régen polgárjogot nyertek Ilyen egy közmondás jutott eszembe, mi kor éppen szon elmélkedtem bogy bová Jutott u mi jótékonysági érzelműnk; mely oly kiváló módon nyilatkozojtt akkor társadalmi köreink részéről, italkor Sseged pusztulása fölött megkondult a vés/hs rsog s testvérek esdő ama fordult : ; testvérek könyörülő szivéhez, — és nem I hiába fordult. éa Jgrijrvidáki Jértizkárosultak Jafvára, migls IvéroS jféesér^l is bizonyos ösueg segély Mg mégszavmatui, t mi talán nemi fog oly {tokáig váratni msgársi Tmtvérék azok is, kik most kiáit-nsk segélyért és bjzooyárs jogot tart-hatnakjlirrt, Ibegy is ország aindep re-széUŐI, ha seiu is Tsz érvig felszáritá-sárt s lai Mmtetlsa, de s bsjléktajanok és Meggyre szorultak részére, s köayör-adományok el ne maradjanak. Méltó ömdáikezás fog el bennün- \| ket [azon, hogy aulstságsink derék reo-detói, hogyi ftőegyleleink, most mikor sz \| orsmglegyrésze reá) szorult s mi líönyö-1 rül.etflnkre iá, hogy mondom, nem ezen czélrs \|rendieajaek mulatságokét. SSt nem UpsskUljtak eddigelé, hégy s sájtő részéről szükséges lett volns s fslskóllslás. fliegtörtéot sz eddig e nélkül is J méijt városi lakosságunkat valóban jótékooyjbsk ismcijök, mely eddigelé szükség leseién még sokszor erején és iehjstségéf felül is áldozott. (Szeged, Záuráb sst)j Nem is képzel: etjük tehát, bofQf yaljon mi lehet oka sz eddigi ha-botuosk; \|nt sdul akarunk, s ugy hi-sze^t, bogy sz sdskozás szükségességét t győri szomors esettel szemben min-deuki belátni képes, ekkor tdjuuk gyer-ssn, A főváros lapjai elismerésre méltó tevpkenységeL fejtenek ki t gyűjtésben, más városok képviselői máris tehetiégQk-liöz mért Összegeket szsvsztsk meg e CM\'Irs, nem lehet, hogy Kanlnt hátra-msltd^on, sót mentül előbb tennie kell valsuilt, s mind t városnsk, mind pedig guieüeiitkQea utst-módot kell találni,\' bogy Gy őr Is vidékének árrizkárosultjtit s mennyire \| lehet s magunk rénéról is segélyezzük J Enlékégem még a ftegediek javárt rendeseit mulatságra. Ebből a mulatság hój, mely W) részből állott kerek-szám ÍODO frtotjíküldöUünk a belügyminiu-1 terhez a szegedi árvízkárosultak felsegélyezésére. Ha Ilyen tiszta jövedelemre most tsláii üem is lehetne számitsni. habár meglelt, hogy csslatkozom és ilyen Összeget táilUdalmi nton most is lehetne összeszerezni, — hét kevesebb is jó volns s daczára annak, bogy a veazedelem nem •Ív nftgy mint skkor, t segélyreszorultak számi is kevesebb, s a mulatozás kedve is ugv láuzik mcücsappant, egy pár száz foriojot talán. mégis lehetne vslsmikópen összeteremtési igy is. Persze egy lissé sietni kellene most már vele. Ugy hisz-izQk csak egy kis jóaktrst kellene ebes s nrj hisszük, hs t ksnizsai különféle egyletek vállvetve rendeznek jjJátót egylUesss, mér ebbes msgákiaMi. tosüékja van t Sikernek. Qhsitjuk, hagy semsnkárt kedvetóen reféráibaásusk t gyérvidéki érviskáidsul lak réssfrs ItrieU jóUkosycséls ms Islségféi. Különf elé k. A Clressmana alepítváajhee asab baa Pap llánee lőgynui. igaisgaié ur lOljUal járulván, [eddigi gyfljlésttnk endmé^ya 1l fai Tevábbi kdakoaáwkat köaaöaéttal vaaáttttk és nyugtának. A %Z<\\a* unktuiöUgi. — A mbveatle Urgyáhas ki-kttldötl Ijixottaág kodetéaében Bodapéaten megfordulván, réaaleteeeo fog a legköae\|ebht vároai gyáléaaek eljárása eredményéről referálni. HníérteaaléaSak nem e«l, a uiioikxler lur emelőre csak annyit moedeit, hogy s\| muraközi iaNoleOgyek inegviiagáláeára kiküldött G\'incty miniesieri laaáeeoet fogja a kadiraai iskolai viszonyok megviaagáláeárel la ínég hixni s ennek jeleotéae után a anbventiokér-déeében llatárorci. A küldöttség még a ka aaároya le kórháá flgyekbea » afligölpdött s bistaié kilátásokkal jött haaa, ngyaainién megfordult n megyéé püspök urnái ia Vaea I prémben,! kel a kitüntető aaivélyea fogadia-táaee falul a kápolnaügy kedveső elintésé-eére ia amerült ő exeelianeiáját megnyerni. \|A deputatus urak a püspök vendégei voltak, hol a legújabb kanonok Jánosi Gnwtáv or inatallalidja alkalmából éppen ftnyaa lakoma VolL Oujtmann Vilmos kir. tanácsos ur pedig Dudapeeien as Európában vendégelte meg potnjpásan a küldőiteket jan. hó 12 én este, melyen a küldöttség tagjai: Bahóelety, IPlihál. ilerioiendv éa a háai uron kivül Ve-e- tar Imre, Pósfai Sándor ée a saíntén Heda pesten időtött Dr. Laky Kristóf ée Varga Lajos ia résatvettek. — A vároai szabadéitö kör ideiglenes helységének ieUterelése a körülménj ek-baa képeai befejeatetvén, a kör li o í ti a p, aaaajáanár hó 21-én d. u. 2 érakor megnyjittatik a eaen időalul a tagoknak rendelkeaésére álland. — Znlanaegye fiatalságának több tagja Zala Eger»zegen aa „Arany Bárány* nagytermében 1883. február hó S-én aártköril táncavigalinat renden. Saemélyj^gy t irt. csál&djegjjr I frt A tiszta jövedelem a megyei szegények segélyezésére forditiatik. ILea-dete 9 órakor. — Ur. Preaabarger Jakab temet éee pénteken délután 5 érakor történt meg vámsunk minden rendű és raegn la-koaaégáuak nagy réaxvéte mellett. A halottas háznál a, hitkfcség nyugalmazott &h rabbija, Faaael ll.rsch It, lut évek hossza során ál jó barátság kötött as elhunythoz, tartott gyászbeszédet. A temetőben Dr. Neamaaa Kde, as éppen városunkban időző fiatal bitaaónok tartott magyar gyászbesédot ékea szavakban sorolva lel aa elhunytnak á váróé ée hitközség kOrft1 rserzett érdemeit, a eo«e-telvén a veszteséget, mely a szerető oaládot a osaládatya .\'elhunytával érte. Felötkor ért véget a temetés. — A Wlád állal kiadott gyásajelentés igy hangzik: Presshurger Ja-kahné, szül. Blau Anna, agy gyermekei Aladár és Otlilia fájdalom lelt aavvel jelentik, maguk éa aa összes gyászolé család nevében, folejthetlen férje, illetőleg édes atyjuk Preaa-hnrger Jakab orvos tudor árnak, éleiének 64 ik évében e bó 16-án d. u. 4 érakor Boa. ben történt elhunytát A boldogulmak hült tetemei f. évi január hé 19-én d. u. 9 éra. kor fognak aaját házából a helybeli rarae\|. temetőbe örök ayugaldmra elhe\'j estetni._ olvasmány a fejembe aaállt éa a termésaetfelettibe sodort... E zongorát, e rettenea zongorát, melyet ki sem mertem nyitni, mely pro-vaoálla tudatlanságomat, éa melynek hangjai számomra némák és sttketek maradlak, o eoa-gorál végre élő lénynek, majdnem ellenségemnek kellett teeinteaem. Néha rejtélyes belsejéből Mephiatopbelea gúnydalait, Bort-ram sátáni eselemidéaéseit, aa alvilág rémes röhögéseit véltem hallani Szabadítsanak meg, kérem mielőbb a lidércztől, hozza ide degent, kit már ia saeretek, kii elŐéraetböl csodálok. Epen jókor jön, hegy vvaráss-talaaitsa" e megbűvöltaongorát,melyei — miután egy biaonyoa irónia azomorító W táaát gyakorié rám, már ía hordárainak akartam átadai, hogy dobják be a Pohö-néba. V Egy negyed óra mnlva Pierron sr visa-sza érkezett vendégével. Leírása felette IQse laa vall. Bitka kittaőeégt, intelligens typns, magas, karosa alak, mélabós, eaelid lekin tétül, sculpturális tisztaságú homlok felett finom, szőke hajaat, de épen samai\'w, asi a mfivészét ihletett, fölkent főpapját elárulta volna. Benyomása, mély igen kedveaŐ volt aa e m b e tyt tekintve, majdnem hidegen hagyott a mévéae iránt, meri IBÓO bea még rcgáaysastg varáashatalma álatt Ültünk, és igen hiree sse áss meggy őaött minket arról, begy aengeramávésa, kinek a baja imm bor-eee, esak kSaépaesrU müvésa lebetiAaél bSl, hegy egy saét ia szólt volna mégsaoritá kesemei és TsSli a zongorához, melyre k aasbb. snsrslntmljsa. fájdalmas Ukiotetet ve-tat Emlékssaas Berliné elei csikkére Pag-Sétn eist hangverseny kll j c Igenis, hrá, vall Illik Iksi mystifieatWi, de megéeréileU ária-sasbea, aass Mémkss, molyhos s vi^ eeeraner feiüfaswija ■ioássl, mk réle éli éaaánk." lean aaavak alig klpssik asagkö •sMam aat, mit asi éraaiak, mléfn aa ég UH paif anl müvésa ismére lilgsl köUMt garámssal, mánS Medelem alattvalójával SSM assnak rehsaalgájéenL Tka perce a Isénsh aéaéss lakás a megWpeiéasak \| BiiglUllli ii i^aawgéibbeaéaash.am ■iÉÉi nak, as Ígéretnek, as elragadlatásnuk. —,1 Móaea ábrándját játsaá, éa mi aaonnal tisa-tábaa voltunk a felett, hogy egy megfejthet-len véletlen jattatott hozzánk, nemossk egy kitűnő mfi\'észt, de a zongora egy uj kezelés módjának feltalálóiét is, ki hárornssOrösaaj1 aaongora hatását éa hangját. Hárem keae van 1" mondám halkan! bámuló társamnak. Valóban e meaydö\'gés-j szerű és mégis eezményi játékban aa.uj mh kás) eddigi módja és szokása megváltoztatva éa nagyon is fokozva I volt Azounal tudjuk, hogy rendkivOlí gyakórlat, vagy a lángé«n iniuitióia köveikeetét>en mgy használta érős ujjait, hogy éasrevehembbé tegye a aöngéU hidomboFÓdáaát, a kétMiéa változó felosztását éa asámlalaa sj jalakitásnak fogásaili melyek Aéakilették. oflofálták, szenvedélye sebben kifejesték á Hangot, auélkUl hogy aai morbitetták volaa, ugy hogy. a zongora ti-a-tán oaengő haagrovaták agéea terjedelmében megresgeti. E varáashetásu kezek egyszerre ooeupáliák sa egéss odngorát, a aélkttl, hogy a közepét egy peresre ia Üreaen Imgvták volna. A hang. a kellemes, gyönyörű hang tisatáa, átlátsaéan, világosan, köraiményeeM volt sOoantaálvsL teljm hatályosságában, tolt jes bűbájában, danaéra annak, hogy sa egyes Ütések a a aUaérdt* halla\'lan seédelgő gyefj-saaággal egy estitek. A hüvelyk, Islvtftva hol aa egyik, hdl a másik késbe véve, sittnél nélkttl l»osts viej-a a dallamot a songora köeéphurjalra. Eh ss, mi iaaaolá sanvaissat: „három keee van. De játékának teeholcua részlete fel Itta mámorba ejtett benttoket, hogy lel tette még kieérletát is sa aoalisisnsh. Mózesre következelt több ábránd •elv aj áréra,? ■ JDon Juánra," aa eaate Üaale Lucából, egy tarantella, göuy redőzst\' be, mire a zongora fehér billentyűin elaludt, mintha növelni akarta volna ez ábrándoz jelenet hatását Aa ismeretlen mflvése kifáradhatatlanSak, kielégít hetotlennek, tehetetlennek lálssolt. Veit aunyi bátorságunk őt játékában háborgatni. „Tlát aa ebéd T" kérdaaék „Hát ebédelni issaokukr teleié, mint oly emlier\| ki e szónok még.fogaiuját sem érti. Aatán magáhoa térve, mintha saiveeeéget kérne, folytaié: akkor esak megengedik ma este még egysaer vissaaiőnöm „Ebédeljünk inkább itt nélam mindhárman, ebéaUnk — as igaa uem a legjobb less, de nem veeailűna agy permet sem, Annyira meg voltam hajtva aa ihlett-aégtől, bogy köszönetet sem voltam képes hebegni. Kbédüuk rövid éa majdnem saóta-len veit. Meghatottaégnnk fölötte nagy volt, mit aaonkivüT aa idegen arcaulatánan és finom modorábsin vlsaaatüktösődő, megindító aaomo-ruság még növelt. Nemes, ábrándosé, mélabós vonásai, átszellemülve tekintenének egy magmagya-ráaliatlan kifejezése állal, magas Imttlelástt, rendkívüli telietségű mflvésat jgyaatuatáaak benne. Felétlej hlladatlanok lettünk volna, ha a nbkünk nyitjtoll, páratlan élvezetért alkalmatlankodó vallatással aayarlUa és untattuk volaa. llég csak a nevét sem msrtök volna kérdeani. Csak a dessirlnil — egy pelaeak ohaléaú — margaux roelleti — nyertük visaaa szavunkat ...a. de a Sougora nyílra lévéa, várta, hívta meeterét meahalti éj már tégémbokövakeaett Int m volna, eem mint a lámpa gyújtása állal aesatekeaaak. Haleváay C4o\| sugár snálleti la a oállagos égről, ks batott a nyitott ablakon, heaikamWtt s •} MgU s^plisstma Nea kellett soká várakokniá. Második játéka ia ply bámslatoa, alragndó. megigéző és tűndérme volt, miel aa eM] Norma éa éa a „HugenottákbM\' maritelt uj inspi-ráoaiót. \| Erre meg egy gyáaelndulét keadett, aselyhe agésa lelkét öiité, ée milyet mi hl-aenyea ellouálhataiian bemsdály nélkül nem ludtaak msglallgeiai jUgy lUeaett, mintha Moaart r e q u i • em j e és Clémóntl lámeo túrnának viiethangjaí! "-gybe olvadlak volna lel-kmikiMn: \' \'Végre befejeaé játékát tragikai saép-aéggel,midőn Ingaórám tikenkettőt QU\|tt és rája a]köjeli loronyóra hatalmas éreanyelve és méssaíre Uirdcté aa éjfélt. A mflvész reszketve, mejdnem nyersen mikitá félbe játékát, ée — mimha rugó lökte voW el, Uétolen felugrott A félbeszakitott dallam halkan elleb-boti,! mint i] kiuaott lélek ntolsó sóhaja. i „Itten öiíuel, Isten önnel 1" monda as »a-meretlen, ki \'inkább megszökni, mint távozni látszott jwen önnel, fogadja kö»aöne-tMnet" \| „Rösaonelét ? aliss mi tartozunk önnek örak háláviat Zongorám eddig g>ttlö\'eiea volt elptlem, el Üai estétől fogva aaent ereklyének fogom lekíntaui eaeulul sonki se ériulsi, aaliaj soha;!" \| De a araveim már odavasalok: aa idegén már nem hallá aaokat Mástjap here reggel oda siettem ss Barópa sskjlóba. ( i i „Ehilaaott! sjosdá Pierron ur. Eiutl; aétl, esedkvéa, begy ne kérdeaáem igett skvéL Következő évben mérésius vége felé,Ja hangversenyek évsUjáben, vissza érkeztem Pártiba. BiiŐ látogatásom Zimmermannh^s vjmsaiV (l ll • J» \' I I „Epee Jókor jön mondá, Liszt bolmíp liangvsrsecyt ád, tmsék egy meghívó, meld Iksz] szive* referálni...... Liszt Teli Vihnbs nyitány éti jilszá, kél delt Sohuberttöl, tót magyar iMmdiát ea a Oaraeval feletti nagy ábrmdjátl Nem fotkdalom, hogy itt a btt«e-veaj ebbé í ikédilŐ tehetségét méltányolja\|e, áéldabeasáddé vált ihWttaégét, Mk I wuégh ^Unitban \| tágadé villámalt a Ián gémnek, jki sikereit, gyakeltueU a keae alatt agyenttlitl songorák saássa seeriat seokta olvasni.) Feniva hogy eleagedik a aaaa kel* 101 be akli ssedálaem, die^lteal akarója, ámcaayiMomk asgyaaart»a kívánják a bámu latra ge tje«zto uifivészt. Tőlem lelbe\'őkg meg ia tapsoltam aa említett estén. Midőn Zimmermannt vjsxontlátám, kér deaé: .Nos f „Játéka saép, kitűnő, felséges, íelyé kaajr. . . ■ „Saép, kitttaŐ, felséges, tslyéksttj. Milyen {hangon mondja 0a aat Aa hittem, hogy tűsben fogom látni, és alig találna langyosnak. Azt hinné aa ember. 9&i ha aat hinné, el ia találná, vágék közbe gondolatába, utolsó ittlétem éta caak-ugyan hallottam egy ép oly rendkivtii művészt, de oly körülmények között, melyek alkalmasabbak voltak a képselelet sxal tálal1 „H hol í* „Avignonban." „Avignonhan ? Miért nem mindjárt Car pentraftbau ? (Sa^géoy féltismert Caryn-trasl) Nem, kedves m e to m án o aa,) eat nem fogja ve\'em elliilalni. E pereaben aa ajléfúggöny félig léire vonatoik. „azabzd-e belépnem t kérdé egy aanÜd hang, aiely engem azonban niegresakettelelt „Thelberg, Thallierg Zsigmond 1 kiáltá Zimmermann magán kivül pa örömtől és meglepetéstől. „Thalberg 1 Thalberg 1 hiáliám éa se, mint visszhangja j bogy eaensml ki nem találtamh" — ölébe rohantam, megragadtam kene t De örömöm asagjsgsmldstt bánátiéit kinéeé-aén. Cmk azután vettem észre, hogy gyámi viselt Jüraaa, kedves uram 1 mondá nekem mint álruhába Öltöaöli fejedelem udvarias-ságávnl, mig Zimmsrmaaa nyugtalankodva igyekezett cet megérteni — kell hegy önt wvi\'á^eei\'sstm és magamat mentegessem 1839-Ueu Bécsbea voltam, hol saaavedélya-sen beieaaerettem egy gyönyörű fiatal hölgybe, bkakl atyja a Weei táraaságUn előkelő állást foglal el E fiatal hölgy szellemi magassága, művészi ízlése, csodálatra málló I 1) leaébs fc Sík ii leli MáksévA II m KÉMÉ uekfól, \| Ifi (iif rttqpktU érietek! védetmé Mftéttam«k tinos, \| begy eyréteh Ni ditá fka egy Mi tiktpatetlM I Jé Mgy fctl ttérkedéal tpetuláes] Vizeink rendezéséhez. Egy ttljm hétig i Dánt értééit fegitikettfttU bfrlipjtinkit. Mitdtaki remegve várta M ártdtt leérkeitét, mely e Diae folté völgyében innyi pwztitátt viU végbe. Ptoooy, Gyér, Esztergom atczáiba caakugyan behatolt tx árvit, — Hadapettef jó csillaga védte t kitt ttrópbától. Cetk is Jó csillaga! Ámbár t fó-tárosi lapok kötelességétíez Urtoaik Bu dapest védekezőével foglalkozol, t yi déki sajtó annyiban szintén felemelheti szavát, tmennyuben t főváros nem tbn dapestieké, hanem t nemzeté! A modern oentraiísetio oda halmozta fel e (adomány i művészet kincseit, tl intelligentfa ét iednttrit legjobb éréit At 1898-lki árvit elsöpörhette Pestet, ekkor még nem volt ti ígazí fú város, legfeljebb az őrség eleó megyéjének székvárost. De ma-naptág Bndipeet ömerombolását az or-sság ginlené meg. Pedig közeledik t kitistróphához l A Duna medrének túlságos ősnmzoritáit, t ktayagul és különben ia haszontalanul végtett kotrás érről évre ,emeli tükrét — fi ven kint megnjnl az tggodtlom, bogy fóvérotnnktt elönti a Duna. Majdnem matbematicai bizonyossággal lehet elére megmoudaui, hogy a tavaszi ét nyári áradások minden érben egy-két hétig ItJ I gtlomban fogják tartani a budtpestieketr ét tok tenni valót hagynak az lé hoc összeölt részbizattiágoik. Peveze, ha a baj elmúlik, napirendre térnek felette. A hiilapok újra politizálntk s a következő tavaszig el van felejtve a fenyegető te-l aiély. A pozsonyi ét gyóri kattstropln izonban elég nyomói ok arra nézve, hogy komolyan nézzünk a veszély nemébe él erélytten lássunk a baj orro Iáiéhoz. Mert a mi eg) ériekkel, észter gomiakkal történt, megeshetik a pestiekkel is éi nem épen képtaleeség trra gondéiul, bogy a ved bizottságok dtezára is egyeter csak t váczi ut házsorai közi fog hömpölyögni a Duna árja i elsöpri szép fővárosunkét, melynek kiépitéie és eunotitáii annyi időbe,, munkába és péaibe került A gyóri i esztergomi veszedelem Bpettrt nézve in tó jel lehet De nem it annyira Bpettnek, mint inkább tz or-ttágntk kötelessége a fóváros felett őrködni, Sem szivattyúzásai!, sem helyi elentóségfl ideiglenes erejű véd töltések* kel, nem menthetjük meg ízt, Hanem egyes egyedül tz álttl, bi a részlegei szabályozás helyett ts egész Dantvölgy rendszeres szabályozásához kesdünk, ha a vidéki tzabályozó-tártulaíok államiakká Ittznek i egyöntetű ierjr szerint jár-ntk el. A De ss l\'vkteté ctattriijs u\|» ■Ml aaagyaromági viliknek; n Tisza Minden kJiéjleU hydrogt apbisi tgyedltégt mellett csak It mellékfolyója a Dunának • hegy mennyire Ép kiársdásábao a Dunától, tót innak mellékfolyóitól: t Dráva áa 8závától, mfgmntitti t sit-gedi kstastrophi. Aitmüc a nagy Dtiná-aak, mely körülbelól 8914 mfldnyi. területnek vizét ized!\' magába, t hazánkban átlag 560 méter, tét Zimonynál 130Ó m. széles, egyezerre 160 m. wük. 140 -Í8Ó m magit sziklákkal keáteti réten át ktll vizét beszorítania. A kazáni sziklafalak crosiójáhor kivét ti trrjt, mert mtjd egy mrtflllnyi hosszúságban ktllene mtgánik laikisjutit vájtit; s igy történik, bogy vitt, bármelyik mellékfolyójának ártdéstkor megtorlódik, mivel a nagy vlzmennyilég egyszerre le nem folyhat a sziklaizorulitón i a megtorlódott ár .visszatartja a mellékfolyók beöml$géi\| tehát ttokat is beg\'dágssztja. Nemcsak t Tiszt tükre ejnolfcenik bt Zjtoonynál a vizméró a Duna nagy vízállasát jelzi, megérzi azt t Bégs, Tcmes d^ még t Rába it. Nézetünk téliét tzokértl <#írespoii-deél, i kik ízt hiszik, hogy t öujiM völgyrendszer vérosiiti tehát a Tísza-völgy, Bánság, a kis magyar Alföld-helységeit tkkor fogjuk megmenthetni á permanenssé vált átadási veszélyektől, ki msgyír mcdenczéui!1 kicsurgató részét, kazáni szorulatot legalább is $60 mó-temyire kitágítjuk. Á. természet maga mutatja meg t mikéntet. Mig a Duna esése átlag 040 m. I mfldenkint, tddig Kazán alatt tyi kilolneternyi kon 13 metemyire étik", ott ujU szélesedik medre, ba tehát kilágitaoó\|i a kazsni részt, t mtgtorlódoU ár nagy sietséggel folyhatna le Oraova felé es nem remegtetné évenként lenyegetódze árvizével a ma gyaroruigi medenezt különben ii eléggé irtott Iskosait. Akkor a fóvárost som kellene léltenünk, mig a kivezető meder mai keskeny voltánál jévról-évre nagyobb a vilószinöaég, hogy i Budipestet elóbb-Utóbb elönti I Duua árja. OHim Oba. a ka kőtfaaé sagélyével, mér emTamAgy 1 MtéWeesn. Ba moet IV. Napóleon élif, a kor-,oog, a kit agy aala pólója puse\'flott el váradénál I Ba...... ( Mos de mit ér minden eemkinatiéw a tények logikája balomra dönti keaketLladen nap, aőt miodea órában és partsbenJ A pot ~m lilikában, kflltuOeea mikor nagy dőltek ké J *T aatlnak, gyakran eaak akkor eszméi Ibi aa nagy ember, mikor oly tényekkel áil\| alomban, melyek meglepik. Ea a napoléoni maoifoatnm áa olynn kis meglopetéeséle volt n franeaiákrar eéevn. Nam miadeu jalentőaég nélküli, bog} éppen moat találta Idején Napol eou hprqaeg. ki ke-nyara javát már magolta, mert öO éyjía, eaea ■anifaatnninak kibooaáláaát, a biaouyot aa, hogy Qainbetta halála után eoek a külön féle praetendenaek agy .kiaaé aaahadabbaa lélekaoUek. De ugy látaaik, hogy a booa- fiartíamua ott még mindig nagyobb életreva éeággal bír, aiiat a Ckambord gróf állal képviaell király«ág, mart Napóleon l>eroieg nugelóate Obambordot. éa ha mokt V. Henriknek oaoébe jutna aaiaién egy jnanteatum-aaal fordulni a fraoeaia nemaeiben, akkor eaépeo mogjérná, mart a fraoeaia oemaetoél finéiol vaa^lati, a ki uevetaégileé tette magáit Czikkcaakk. iá pofitítábAl Í4a uraaáaleaikét.) \'nJhkél I Gambetta megkpljl E\'jen Manoleon hrrtsagl Aa alőbbit eltemették, i magairatiák J eter aaáa hordották a Jkoaaornt, kopeniójára s moat ott nyugoeas^a örök álmát a itní saalidi air-belikaa. A máaikat pedigíaaért n kia tréfáért, hogy 28000 péfdánynan nyomatoU egy ma-nilaotnmot, éa felra\|n4unlta n falakra ke-oankták. Van valami Baaaafdggéal GambeUa halála és Napóleon följépéao kdiölt, ea a ma-nifaetam alighanem megírva marad oaak, tl ott bevor aa aaatal jRóajábanl ke Oambetiaj meg nem hal. De hát oaak igy van na. Aal élők albalaak, a bokák feltártadnak, éa életjelt adnak magnkróL Ua dipltmatikiil Ögynek volnék, fur-\| eombiaaiiékat jfOajieluélá moat ehet a De hát I ^ Hataimaa gondolat villant oaog agram "TOMi;/ Un ejóitóm volna a berlini Tsgbjatt aaoniial megoéaném, niaoeen e beune valami fiiielae levél Páriából, mert nem lehetetlen, bogy valami gaadag aaidó tőkepjéanea veta-legelte meg a vOröa haroaeget, a (valami tur-piaság rejlik alatta, — valóbaa, 1 anép iuler-pollálió tárgyát képexhetné aa iámét n magyar oraaágyűléaon. Majd böngéaaek abban a hirea nagy lapban, mely p&rallan Oaaao-ktttaléaelnér fogva még DomUaOgDa ia_4art avavabihttÓ r»poriarekat a a pki ii tudóaitá-sokat fehér aőr mellett valanu bérlini kurta koreamábaa iralja. e Ne de, kegyjuk n politikát, a „Kuko-rioaa haj* — néaitlnk tnátMé, [ Dudpeai«n mindeu harmádik ember Coqueliu-uei Udvöali egy mául, de kevaaaa liallotiák aa ő monologjaii, Utyj járt Budapesten ea a Goquelio, mint majdnem aa sgém világon mindou hirea irá. Üokau dioaérik, de a lagkovoaobhoo olvaalák. C«ak menolegiaált [ Mert a kivel dialegitált volna at megbetegedett. Aa aestbelikttaok nagyon dioaénk elő-adáaínódját. a publikum aaouban ugy \|látaaik nem iceu akar épülni mjt«. No de pénteken iá hoaaél; oéma\'y im-bérnél pedig n péntek valóságos aaaieuoee nan éa tnlán ő is tani emberek kQaé ttr- _! jhaiayy Egy kii ébresztő. \| (0. M.) A magyarnak igen Ikitünó közmnndásil rstinik,; ikár eredetiek le gyeeek tzok, tkár pedig kölcsöuzö^tek, melyek már régen polgárjogot nyertek. Ilyen egy köimondáe jutott eszembe, mikor éppen tzou elmélkedtem, bogy hová Jutott a mi jótékonylágl értelműek, mely oly kiváló módon uyjlitkoxott aklUtár-sadslmi köreink réttéról, mikor paeged puutulása fölött megkondult a rétzbt-ring i leitvérek eidó siayt fordult t tettvéreb köayörüló tzIVébet, — fts nem hiábt fordalt. mmmmmtmmrnmmmmtmtmm^émmm TedtemmilálUlá ioun elismeri köz-■otdát, mtly stoulelQl még igaz ii, mtrt ái élit folyjtén htigáMlja, bogy : kétszer jfldJ k Ki oritn ád. \| MoU tz építi ismét követelte ál-\' doz\|ttll.\| s VáfösuttkBÖl még eddigelé egy htng fém eméliedett,\' bogy talán, juhár Ménnek hála, korántttm oly á bujnlulis, ojint volt több év elótt Szegedül, \|4 hogy talán mondom, jó volna égjyéí iánezoim addig ii a gyóri ét igyórvidáki j árillzkárosulttk javára, migia\'várqi részéről is bizonyos összeg ttgwy fog \'megázaviftatai, t-mi talán neou fog oly sotálg várat ni mtgárt. Testvérek tzok is, kik most kiált-niií segflyar( és bizönyára jogot tart-habiak trra, hogy is ország minden rt-szóból,\| ha htm \| is Uz árvíz felszárit&-tára i mi tehetetlen!, dt t hajléktalanok ét segélyre; jnoMuík részére, t könyör-i idórnájiíok el te njtrtdjtnak. Méltó ctoiálkézás fog tl bennünket izei, nogy molifságsink derék rendezői, hogjf nótjgylMeink, most mikor az omjágl égyréézei má szorult t mi köiyö-rületüélji\'ejiti pegf mondom, nem ezen czélra rendeznejc muljatságokat. -1 Sót nem mpsstaltuk eddigelé, hogy a itjUjrÓMról sz lljséges lett volnt t felszól ilásJ Megtörtént tz eddig e nélkül isi mert városi lakosságunkat vtló-J boni jótékonyaik ismerjük, mely eddig elé tzútyiég esetén még sokszor ertjén és tehetségén jelülI Is áldozott (Szeged, Záirál) inl) Msm it képzel\'etjük tehát, hogy vsljou {ml lehet oki sz eddigi bt-bonásuik; ha adni tkaruuk, i ugy hl-uem, hogy sz idtkjozás izökségességét a gyári szomnra fsettcl izemben mindenki belátni népet, jakkor idjunk gyor-sin. A fóiáiosi lapjai vliimerósre méltó. toíMviémt fejtenek ki a gyűjtésben, mát városok képviselői márii tehetségük-höz mert jönzegetel szavaztak meg e ezáriL Inem lehet, hogy Kaniua hátramaradjon, sót mentől elóbb teuuie kell ralatniiU, s mind a városnak, mind pedig rgjj let«ltiktek ptat-módot kell ttláloi, hogy 0\\ őr és vidékének árviikároeeltjait a mmeyirá lehet t magunk rezéről is i Scrím EjmléHjzein még a szegődi ok. ja vári rendéziltt mnltliáarif Bbból a multtiág hój, mhy több [rémből állott ktrek-izám lOpOj frto\| kOldöjtflnk jt boldgyminisá-terhet a izegedi arijizkároiulUk felsegé-lyezéééfe. llil Ilyén tiszta jövedelemre moet tnlán nem Is [lehetne számítani, habár méglőpm, hngr csalatkozom és ilyen ösiizeget táiistdkliní tton most it lehetne ÖMMwanl, 4 ljátj kevesebb iijó volna i dtezára] annak, pocya vetzedeletn nem oly pagy pint jnkleorj a legélyreszomltak száms< is kevetebh, i t mulstozái kedve is ugy látszik toeicajappant, egy pár uáz íufintoi \|ilán mégis lehetne vtlimikópen ötézeteretDténi igy is. Perire egy kitté sietni kellene fm>at már vele. Ugy hisi-Itlk «ak égy kii jóakarat kellene eliez l ury hiswQkj há t kanizsai különféle egyletek fállretve rtndeznek vtltmit tgyüUese t, már tbbea mtgáknn Is hü teái téka Itn a siktmtk. Óktit jtk, hogy nemtok árt kedvezően referálbiéwek t gyérvidéki árvizkámsej-tak- részére tartott jótékonyezöu mt lateágféií > Különfélék. A Oreassuaa alapítványhoa ajab ha^Q Pap Uiuioa lőgymn. igaagaié ur 10 Inul járulván, eddigi gyUjtéadnk orvdméitye 1f frt. További kdákoaáeoktt köaaönettel vaeatak éa ayegtéjMiik. \' N A „Zala• iterkeutéUge. I - 1 Mkveatls Urgyábnn kiküldőtt ÜicoUság kudotéaéhon Budapesten mogfordnlván, réaaleteoon fog a legkOaelebbi vároai gylléonek eljáráea erMményérőf rrü írálni. Ba] énaaQléaOnk nem eml, a miuiaalec ur egyelőre caakf ánnyít mondod, hogy a mt-rakOzi ialjolaügyek megviugáláaára kiküldeti I Geoeay miniaaieri laoáeaoat fogja a kanira&í iakoiai vieaonyok megvisagáláaával ia meg \| btani a oenek jeléoléao nián a aubvéntio kér-diáéban laiároanL A ktlldsitaég még a ka aaárnya ia kórliáa ügyekben ia aUrgUl&dfilt a hittaté kilátásokkal jfttl hasa, ogySaimén megiordujt a megyét pfltpSk aniál is Vmi prémbon, hol a--kitüntető aaivélyaa fcgadla-táaon feltl a kápolnaügy kedveaő olinléaé-aére ia aikerfllt Ő ezoelleneíáját megnyerni. A depuUtua urak a püapdk vendégaí voltak, hol a legiijabb kanonok Jánoti Gontáv ur . inatallaiMOa alkalmából éppen fényea lakoma volt. Gutmann Vilmoa kir. tanáotoa ur pedig BudSpeoien aa Európában vendégelte. meg pompáaan a küldőitek el jen. hó 12 én ette, melyen a küldöttaég tagjai: Bahóoliay, Plihál, l^rioleody éa a báai uron kívül Ve^n-tor Imre, Pécfai Sándor ée a aoinlén Huda poaten iüőtöll Dr. Laky Kriaióf éa Varga Lajoe ia aéaatvoitok. \' — A vár«al saobtdelvü kfr ideiglo-nos helyiUgének leltaoreléaa a kOrtliuén^ak-hea képest befejoaiatvéo, a kör holnap, aaaajeuuát hó 8l-4nd. u Sárakor megnyittatik a eeeu időnlttl a tagoknak reudnlkeeáaóre álland. — laltaiafye fintalaágáeak több tagja Zala Egooaagan aa „Arany Bárány* nagytermében 1883. február hó Mt aártkürü tán\'cavigaimat rendea. Személy j^gy 2 Irt. oaalédjagv 9 frt. A tissta jüvrdoTom a megyei itegények aagélyeeéaére fordityjatík. gea-dele 9 órakor. — Dr. Preubarfer Jakab te-metéaa pontokon délután 8 érakor lürtéul oíeg vártwuiik minden rendű éa rangú la-ko»aégáu4k nagy réttvéte mellett. A halottas háanál a hitktaaég nyngalmaaett Őaa rabbija, Faaaol Uirstn 11., kit évek hooaae aorán át jé barátság kötőit ta elhunytlioá, tartett gyáazbeawuof. A temetőben Dr. N e u m a a a Mda,,aa éppen váro«unkbaa időaő fiatal hitesének tartott magyar gyésiíbe»eédet ékee asavakbim korelva lel aa elltunylaak a vá-roe^ée bilkőnaég kürlt! laersett érdemeit, a ee«e-telvén a jvoasintéget, mély a aeervtő o»aládet a máládaiya .\'elhunytával írta. Félütkór ért véget a tkiUatéa. •— A eaalád által kiadott gyáaajelehtéa Így hangtik : Frtaeahnrger Ja-kabné, »»l\|i. Blau Anna, agy gyormokei Ala< dér éa Ottilia fájdalomtelt aalvvtl jelentik, maguk ta Oeaxea gyáaeolé (MaIád nevében, f.tlejthotlén (érje, illetőleg édea atyjuk Prtaa* hurger Jakab orvoettdor urnák, élatének 04 ift évében e hó, I6 ln d. u. 4 érakor Dea. bon történt elhunytát. A boldogultunk h(tl\| tetemei 1 évi január 14 19-án o, u, 8 óra. kar fogmk aaját^Uaéliól a bolybali íara«\|. tametóbal örök nyugaldqins elhe\'jottetiii, . olvaamány a fejembe anállt éa a terméaaetfelel-tibo sodort... £ aoagorát, o jrettenea tonge-rát, melyet bi aem martom nyitni, mely prt-veeáltn tudatlanságomat, éa moly nek hangjai aaámomra némák áa aükotek maradlak, 0 aoagorát végre élő lénynek, maidoom alleaaé-gnonek kellett tekintenem. Néhn rejtélym bolaojéből Mophiatopheloa gjáoydalait, Bnrt-ram sátáni aneiemidénáeeit, ta alvilág rémna röhög étéit vállam hallani. Saa haditannak mag, kérem mielőbb a lidércxtŐI, hoaaa ide aa dogént, kit már ia aaerotok, kit olőéraatből oeeaálok. £pen jókor jfln, hogy vv a r á aj a-ftaiaaitaa" e megbűvöltaoogorát,melyet — miután egy bisonyos irónia saomorító hatását gyakorié rám, már is herdáraintk akartam átadni, bogy dobják be a Pcliő néba. V Egy negyed óra maira Píerroo ur vién-aua érkooett vondégév.el. Leiráaa fölette letolna veit Ritka kitűnőségük intelligene typjis, mngee, karemi alak, mélabús, aaelid tekjn-tttte), aenlptnralia itaataaágú bemlek fomtt inam, saőke hajtat, de ápan semaúaaaa, aai a mévéeont ihletett, fölkent főpapját eiárupta vtltaí. Beoyomáaa, moly igen ködvető vielt at e m b e r t tekintve, majdnem hidegen ha-gyeu a müréee iránt, mert 1840 ben még a regtnvaaaág varáaahaialma alatt álltunk,] és igen híres nenées meggyőaÖU minket arról, hegy nengaramévéan, tinók a haja nem bor-nae, eaak hlaápaaart mflvéoa leltet Átél-hm, hegy egy anét is osélt volna aaaganeritá knaisaset éo lailt a oenaeráhea, melyre késn-tenbh, ansraiaOaljee, iáfdalmna tekintetet vetett Eanlékaaona Berlint elsé eaikkére P^gn> nian aiaé banfeaiaanyáről: tlgmU, irá, lelt Játékában aayaliianli6, dt megfordított érte-mrnbia, mm MaJasaban, melyben n valóság ■sími ifawilaniaijn m>ndnetfc mk réla álkó-danánk/ %tm anavmk alig klyaaak megkö-noliiam tat, mit mi érmHah, tséáén an ég-Ml petiyntt alvást ismaiiitiágat kötött ten-gsiámmal, miwé isjadslsm ilttletlé)áNl f mM mirnek mbnaeIgáival. Tb pesna t áséMflh mhém Inkái a awgiepeüttek, a nak, na Ígéretnek, aa el ragad ttláantk. — Móaea ábrándját játátáj éa mi aaontal tia iában voltunk a felett, hogy egy megfejthet\' len véletleo jnttatott hózaánH, nemoaak egy kitüoő művéoat, de k nongons egy uj kese* lia módjának (eltalllójál ia, iii háromaaerotea a»aongora katáaét ét lieogjá^. RHárom kése van I" mondám halkan bámuló táreamutk. Valóban a menydő\'gésrj sserű ée mégia aaaméari játékban aa uj ra4 káa#) addigi módja éa mokási megváltottai vaj éa nagyon ia foko^v#\'\|volt, Aaounnl tudjuk, hogy reodfkiVüti gyakorlat, vagy n lángéo iniuitiójn kövoikealébeji agyi liaaanálta erőe ujjait, hogy éstrevelietibbt ttgyo a sőngékj hidomborodáaát, a kél két yálleté íeloetiá eát ée saámtalao uj ainkkáanak fogásait, maivek élénkítették, aólofállfék, aaenvtdélye aehbon kifejeaték a hatgot, kuélkűl hegy na oaorbitelták voloa, úgy hogy t aoagorat\|«a tán esengő haogrovalát egáaa torjodelmébei megreegeti. B varátshtláeu Ikeaek egyaaerrl eooupálták at egéoa aOngorljt, a nélkül, htg a közepét egy pereve is űreeeu hagy ital volna. A hang. a kelmieee,\' gyönyörű fiéu\| tiaatán, átlálssOan, világoean, körűtményétei vnlt aooeotuálva. teljoi halályosaágábat, teli jea bflbájában, danaéra annak, hogy aa agy< ütések a a „kitárol" halla\'lan aaédelgő gy saaággal agyaaflltnk. A hüvelyk, felváltva lol te sgyik^ h. I másik kéabt véve, aáüttt kélkül hoata ti> aaa a dallamét a aongora kőtéphurjaira. aa, mi igaat>á aaavaimet: 0(árom kenevaa. De játékának tethufepa ríoalott feltűuvél mámorba ojiett betünktt, hogy lol tette még klaérletét is na apalialsóL. Móeesre követkWett több ábránd ás -alva\|áréra," .Don Juánra," aa adtatta flnele Lueiábél, agy tarantella, tgjf Aa 4 már régóta bokövetkeaett. Inlfáub (ntgbtllnm volnt, stm mmt \'a lámpa tstg-gjejiáan állal aeatt oktaaal. Halovány lét}■ engár anéM le e o4llago4 égről, keresetül haáetl t nyíléit tUaátn, boeikamlott a ílg göuy redőaoi\' be, mire! a aongora faliét bil< 1 lentyüio elaludt, mjotlia növelai [ akarta volnn 00 ábrándoa jelenet hatását Aja Untéról len tnOvéaa kifáradliatallaoaak, kielégít-hstetleunek, lebetetleotok látaaett, [ Volt tunyi bátorságunk It \|álékébta háborgatni. \' I Jlát tl ebé^ T* jkérdesAnj. „Hát ebédélni ia aeoklaktF Itlfé, mint oly am\|ef," ki e aaónek még mgahiját som érti. Aatán magához térve, niiuUitatifttségtt kérté,- folytaié t akkor oiak mégengpdik ma este még egytaer visaisjőiiöm n" „Ebédeljünk inkább itt néltijf mind hárman, ebédünk — aa igaa 4- nem a legjobb less, de nem vnsmtűun agy pereeot aem, és..,..." Annyim meg voltam baiva aa ihlett ségtől, hogy kőaaönetet Mm ham képes hebegni. Kbédűuk rÖVld áa majdnem méta lat volt. Meghitotteágunk fblöttt ntgy jroli, mit aaonklvűT na idegen treaulalá\|ltn és Unom modorában viaatatokiöeődő, megiuditö aeemo ruaág még növelt. Namea, ájrrándaaó) mélajbüa vonásai, átisellointthro loklntetéiisk egy maginsgya* ráeliatlan klfbjeaéae állal, magas müleléaű, rendkívüli íehetaégű mflvéett Jgytnktliáatk bsiíoei Felette háládatlanok jeltünsc volna, \|it> t nekünk nyújtott, párt fan elvoaetért alkalmatlankodó vaihiláseal aajrarltta éa tto« latjuk volta. Még oatk a nevét mertük voloa kérdeaui. Catb I dtatértnél - egy pal^mk ehateau — mtrgaua nUlletj — nyertük visetaaaavunkatb.... dealwflgmraoyitva lévén, várta, bivte mesterét w Nem kellett soká várskitniaJ Második iátékt is ely hémulaioa, alragfdé, mtgigéaő és tündéries volt, miét aS elaf). Néma k éa t .fltgeéeilákttéla morlutt la) iaspi- mm Erre meg egy gyéatltdulók kaadelt, malylie egáaa leikéi Omé, ée melyk ml bi eenyes elMlkatatlaa bemtdály nélkül nem tudtunk asaghallgatná I\' jUgt i ijtiaHélt, liniiitha álosat t r e q n i • emj0 éa blémeJti lámetltmánnk vlaanlaahgjti j rgwbn [olvadtak voloa lel* kimkNtt T . T I \' I WéM j beMtáé játékát tragikai anép: aétpl,tnittén ingaórám tiaenkeltét Ütött éa rála a TkÖkáll (pijoujjjóra hatalma* éroanyelve éa mtttim h\|r\|ttté an éjfélt. A inOvéaaj reéakttve, majdnem nyersen mékljáf félhíj játékát, ée — mintha rugé lökte velua el, liirtehm ielugrett A féllitaaákiinU dallam halkan etieb btntJmlnu á kmto^t lélek utolsó sóTmja, \' Jltteii önnel, latén önnelI" méndá aa Üj mérttíén, ki iniább i\|ifgasükni, íjiíut távoaai látatOl); U)s\|«a Őonal, fogadja k0eöne-\| temtifj [ LKoététejét t ruat mi lartesunk öw.eW örök (iáiéval. Zoneortm eddig g)űlő\'eiee vell tljltleiu, a jiiai estétől fogva a»ent ereklyé-j ttk log\|iin lakj illeni eaeutul ttufttt ériutm stjlttj Ulu) If I j De é sseJreim már odavasalok j aa ide gtn már neita nallá a sokat. \' Máa\|ia\|p kom reggel\' oda siettem at Ejtrépt aiállóljt. l lBlattéSf I imondá Pierrea ur. Elntai lé\|t naolmvét, bogy at kérdsnsom igaaj uavét ! Kövisljkmö élvben máresiua vége felé, t hansfvorsenyek évadjában, viaata érkantem {jánsht. Első láiognláaom Zimmermanuhoé vaaetsl\' \' LSMtj jékor jöt mondá, Liaat kelaaé Usagtsretnyt tessék egy meghívó, majd léat aaivae leftiáloi...... Liaat Teli VihiHtl ijy Itjünyát jjátmá, két dalt Sohuherttől, két íjiagyar rhknsbdiát es t Oaraevtl feleul nagy IbréiidjáL \|Ntm mladatom, hogy itt a hírnevéé tbbé méáilŐ tehoteégél méltányoljam, példabeeaéddé Vált ikllltaégél, Itlktsüllségé). tiliaiban támadó villámait n láqgéaanek, kj nkeUit, \|\|Wtlmélt á kett alatt agyonütött toogtrák aaáma sémiit mokta elvaeni.) íFehéfee begy elengedik n tttt k «i* >it peuM! eméá)nm, die«őiteni akarom, tmsmsyim tsak aagymerüeaklváajákn bámu- latra gartewtő inűvéaat, Tőlem tolfanéleg meg Is itptolíatá aa említett estén. Mmőt Zimmermaonl visstalláiáa, kér daaé: Has ?" „Játéka anép, kilfláő, felséges, áaly* kast/. „Séég, kitűnő, loleéges, MjíH—f Milyen hangon mondja őa ett, Ast lülteiu, hogy tűsben fogom Ülni, és alig találom lau-lyoanakJ Att hinné aa etuber....;." „Él bt aat hinné, el ia találná, vágék kőabe gondolatába, utolaó iulétom éia eaak-mgyan hallottam egy ép oly rendkívüli mü viasi, dt oly körülmények köadti, melyek alkalmasabbak voltak a klpaeletet esel tálai.fl j / gfl he) „Aivignonhan.* wA\|vigitonl»an T Miért nem mindjárt Car pontraalwu? (8agéUy íéln»Umeil Opéo iraal) Bem, kedvet m e I o m á e o aa,) aal nem foggá vt\'om elhitetni. E Iparéiban aa ajtéfdggOty félig félre vonalai tT RSkabad a belépnem } kértlé egy taelid . hang, njely engem astnlmn megresak«ttelett< „Thalberg, Thallterg Eigtnetd I kiáliá Ziinmernianu magán bivöl aa ÖiO\|ntŐI éa meg* lepetéetll. ^Tinlhem I Tbelberg I kiáliám éa is, mint viesaliang\|a; begy aaeaaal ki nem ta-IáiUm ? !* — Elébe rohantam, magragadtam kane-L De öröijiOm megjogeoandeit báuaitelt kinéaé-aéu, O^k aaatáu vettem éeare, hogy gyáast viselt. \| RÜrnm, kedves urem 1 mondá nekem mint ájruh^tt öltöaöu fejedelem ndvartaa-aágávah míg Zimmermann nvtgtnlankedva igyekeakt ott megérteni — ktll ktgy tat Wvl\'ágMitsam éa magamat mantsgoaei te 1889-bia Bécsben voltam, kel anonvedé\'ye* sStn boltmaraltom sgy gyöuyörü fiatal liölgyU, /kinek atyja,\' a Woti táreaaágban előkeli ál-láet foglal el E fiatal hölgy mellém) ma-gasságsT mlvéaai ialéea, modáktra méltó »)l ImAt Makaóiét! •ttsdvelt mm Mk Mfc püt 14 iMá. WXMI Lidiin lék »t «tit, V< §§&* Mm Htf% aáat eÉgsielb ÜK Waka M Hmi Láaár, Blea Hárma \'\|pl séfirfrk — lifblH & ilmtiik v Igeiem wMm* tál í»i január U t6 « m á<ta«ébe« TitmAi-M — imban kbiaftiiiw melleit tembt-tálad nyM>l>ü> Miiri iéMwUI)l reedee. A aa«á«rá 41 mb nMaluli éa say- «mnad hsUpuV^yal is szolgál. Keedeta I árakor. A i be%yek háro\'esá miuál agy-Mpatobb >i<iiU msgjeleaai. . fill B4I» viMámUti Vesn-apuin teáeaédé éideklődést kelt. A publí-IM ihit^ lenybáo liiinHi a eztnnésnt, n seweá réesben a nagy hideg (8 ~ 10* fok) 4* * kék előkészületek voltak okai — da at mi váituaaioa reperlori éa a niiimk IS rik4ea etakbawar méltánylásra talál tl „A t& leány mull vasárnap p* o. talt liátat aá»á\'t Erdey Bariét neui gyŐaték tággá • ap-ela<. Ő éa Kohny Etel, no m-g akisArdaylua i iMipiimiik krdimmi. Hjit\\bogy a férfi-szfaéesek nem bqaaájek) ifié portréwk. Saabé Ibainik volna hangja, még sokat kall tanulniü. Lrjgolthonosabb a szinnsdon Kövesy éa! Kováéi Ül ér, kik veaeprámoeni ia eltame-HM találkozunk. Légiókban teNaelt eddig a „Tőt leány", Boccaccio. OHveit lakodalma, Nap éa hold, Gnifra uyomoruság. Innen 10 előadás u\'éo Egerbe szándék onik a sziatár-Ml. — A eaáktormjral állami tanítóképezde növendékei a leigjir laniték or-ssagos irviUia* javára IMI. évi február bő 3-n a „Hattyú" vendéglő nagytermében hijngversenynyel egybekötött a éri kör a téneemolateéget rendeznek. Belépli-dij: Személyjegy 1 frt. C»eládjegy 3 frt Fa-lültiietések köszönettel fogadtatnak a hirla-. pijeg nyugi áztatnak. Keiti e»ti 7 érakor ilÖ-mn-ai: I. „Török bordal." Mendelssohn-lé\|. Előadja a képerdei négyeakar. II. „Nagykar népdalok." Előadja a képeadei négyes kár. III .Aa obaito." Oaraytél Szavalja: Ué\'ényi Tivadar tanár nr. IV. „Etnáni Ze-a4ki«4rettl elősdju a képeadei négveaknr. Vj AUgy»r delárindul." Habar tál. Előadja a j képeadei négyeakar. — Gatu beültünk a kereeit leányn gyik bpe»ij nevelőietéselébe jár. A leány aari Alma Leona Duma de Sajé. A leányka ama magyar atárwaaáae volt -ugyan, ée a«iért a frr nezia hadseregben aaolgált. így leli Qambetia, leánykájának keroaetapje. — Jáleub-g a kia érvéréi egy bpaati remén iráni goudoakodik. — A trénérákla Ötvenese. Egy miskolczvi léki faluban a irónörököirŐl a kö-vetkeaő dolgot beeaálik : Mikor a királyé er«o jártában a Koburg lierczeg erdejében vadáaagaloH, egyszer estére Se...„.... helységbe valldoit; mivel már nagyon meesee volt a beroeegi kastélytól, nem nkart oda visaaatérni, hanem beuéaett rgy wgétiy Oa-vagy kunyhójába, akiiéi éji azálláetkért/— Adott is aa neki kása őrömmel, a királyfi psdig másnap virradóra újdonatúj ropogós, ötvenes bankéval báléi ta meg a eaivnaáget. An neaony liamar el-ieielt a falnbéli boltos bee, bevásárolt egy kia reggeli valót a királyfi aaáanára, aaután fizetni akart. D* bez-aeg ea ötvenes bankó szemet ssnrt a korcsmárosnak. vHogy leltet ilyea nyomortteágo* aaa lengŐdá véneaneeaynak Ötvenes pangó}e ? gondolta magában s bemar elsealaaaietia a gyárakét a bíróért. Aa aatán bevitette aa asáftfnyt a kOaségliáaára, ahol en pstaae rOg- ■ L ■ I \' I ■ I eontralte hangja, a saép ás mdeseményi iráht vaó saomja, saltk kŐrébe vonaották a társadalom tömét. E f«lfjiliAt«tlen eroavoeáeoket kápaelém mindig Goethe Margitjának ée Donea Annának. A(yja imádta. Anyja mellbetagaégben hajt mg. Mindent elkövettem, bogy bajiamét meg-nyerjem, éi néha aat kittem, hogy aa sikerült is. FU mégis — nagy meglepetésemre ée mély fájdalmamra «— vonakodott visaonsae-reljmél bevallani. Ifejd megint 00 ieisaeU, mintha fiatal diploinalékal, eainos táncaoao-kat, léhűtő kamatokat, pipefkSexüket éa ssépelgőket biataloá volna, iliába tOreked-teie e tejivényt megf^jt^ni, regényesnek ismertem ugyan KaUlini jl (igy hitték a fiatal bOlgyat) de biaios voltam benne hogy nem kaáeér. Végre egy este axt mondá: pSiera\'em Ont és mégis habozom, mert álmom, óhajom mindenek feleit s—rallatai ...j.. éa On...... 0o mindig elémbe teendi •Mgeréiát, művészeiéi, lehelaégét ^sikerét.... Jbtslis, mondóin nagy niegindnláüwal, IBoiyet 6 MOaatett, akarja e hegy asont fo-fepfást legyek egész éven ál aongerábee aám »• j ui n i? Ma április 30-ika van......igen, a jövő év 30 <g egy bnngjegyet aem...... de akkor, k aev«wat megiariaiidottam — és meg Uh \|sa nr\'isi — Im a bixálma ketaám lug-e eé\|ef aeereiai, Katalin, Iog e akkor nőm leataj? 9U«a» faleléinkóbb l(a bel léte, mint baagW-— [ Me«t könnyen kítalálbatja a többit. Nekem agy ieUsett, abila a semnyl évnek ael/ oe aaekad vég. Hegy wórakeanam ée rtfiótiin e végietae bóoapekat, atantam. AptíKi 19 ém árkeesem Atigvoobe, ae Ka-sópa nnáUedébo Itt egy mosl elfojtott sóhaj elvégé meeáá. Katalin t kérdeném, aem io aejtve a #lyea (eleletet. ,Megi.uk ápriiie 30 án, aeen órában, .méfWn im gerá\|án bevégaaém a halotti in á«áé(, Máén a váreebáe Őrtornya éjOll MÍá Le De abo máa íraneaiéWI. Y» Mtf. Un klvaáeNa .Abber bál i aenláa k bM ben r 0e ia tinik a bomégfafaáaH sRees»a feueea begy mbl e 15 ekeekedett sál aa am-kltályftt sáareaammai kérdi Ifle a jbirő t er aat a seb péaait* \|Vaö énnekem Ilyen bankám 4l\'g,\'fotelt a királyfi, mert án Rndolf irói.örökö* vagyok!" A biró már saeat lába élé borult a királyfi-nak, b.oo4natot kérni. Aa asag ie beaiáiott nekL e oaak annyit mepdotj táosolyagva t ■Lássa biró gakda: nem\'miqqen iemberj gyanús, akinek Ötven pengője1 van — Iagmlanao Jelemet fWyt le e hé 8áni mint Dnokauból írják, a Visnjulán, kOavetlen vasúti liid kOsolében. A nap kös-ben körOlbelai 80 méternrira a híd köielébe jetó jégiöi 5 gőa0ök működé»e számos ki-váoeii embert vont kötelébe. EaOk a közvetlen közelből vágyták látói, hegy mlet iöri a jeget a gftzjégtörő. Vo\'tak asmeoyek, férfiak, gyennekek kÖrülb«161 200 aal a]folyam jegén. As elad jégtörő, n legnagyobb rontott a« jégre, kogy áttörje,1 midén a part {•fénekl egy nagy ráeaa egy szerre levált ée makévar vitte a rajta levőket. Mintha egy lőrékből hangzott volua fel a jajkiáltás, oly egyezerre törtlki. Egy pár anya gyermekével aa első pillanatban vakmerően a part felé ugvott s belezuhant a vízbe, némelyiket na utolajS pilla nalban tartották viasne. E kütbeii á jégtörő gőzös emberei is intézkedtek, hogy aa Önkéntelent! haladék liáuyelme\'len Tely-aeinkbŐI megsaabaduljenek. A halálra ijedt asszonyokat ás gyermekeket szinte féláelva szállították a o\'oinakokbá, melyek aa usző iéf\'áb\'a ulán indultak. Két gyermek mégis Ueveseelt a jég köeé s élve nem volt mód a megszabadításukra. — IA anllwamkaal saálléháa égéae. NewynrkJból irják január M-ről: Alig íaen-ved kétséget, hogy a eaállőháa pioeaéíbee támadt ida a aa elevátorokon meg a lép-oNŐkÖn haladt Iftlfalé. Némelyek aal gyanítják, hegy a saálléháa egy régebben elboe«á-tott pínoaáre gyújtotta a lOsat. \| Mind piao-nyosabbá válik, hogy a romok; .alatt még vannak halottak s aa áldoaatok >aáma pieg. haladja a Gt) at A női osOlédak klVsül sökan éjieli öKöteteik ben ugrottak ki aa ablakou éa saömyet halmk. A legújabb Ifi rak aze\'inl 110 vendég és 67 e«sléd volt n\|kataaztróla ide\|n a szállóbsn. Hasa halottat, feliamertek a 67 Malart megmenteilak a kalaliól. — A löbbi 90 liiánvaik. A gfuj\'oga\'áa gyanúiét aa ia éteewi, hegy mér (Obb isbab tettek; kísérletet n szálléliáz ielgyuj ására, mely rtnd-kivQl lOavaenélyea. Mindenik emeleten e na udvarokon is voltak mentőiéi ráki da a nagjr alrnavarban elfelejtették baaanuUnt verné. A saállóbáa oaekéiy ö>neg erejéig ívelt bieto-sitva, mert a btztoeiló-iársaaágok vessedeliues objeotnmnak tak intették. — Bndoir Iréaérékls tekintettel arra, bogy agy Au»airiábaú, mint líagyarar-azágon aaámoe vidéken oly nsgyi azereuonét-lenaégeket idézett elő a.puaziilé árvia, tor-veaatt keleti ulazáaáről vágiegaeea lemondott áe en atnaára svául kOltségeknéa egy réaaét aa árvia állal károsullak nyomorának esiy-hitésére fogja tordilani. (Veiében fejedelmi len.) — — A lUznnladnl hnreráseek szak értő* megvizsgálásé-ól n kir. fŐdgyéaaségIbi-valalosaa ia tndomást szeren vén, Írásbeli! indít vényt tett a nyiregyháaai kir. Igyéaaaég-bea, melyben ktfojti, bogy na üj snakártők (Sebenthauer, Míkálkevias és Delki) véleménye eltéréseket matat aa első aankértők jvá-leményéiől. Klibes képest a bttnvádi eljérás rendelkezéséhez tartva magát indítványba hozza; hogy a fölvetett eset most már i ézakértői vizsgálat barmedik lornma: n ba dapaati egyetem orvosi kara eíé isi jaestsíseák — Lspás m vasutsa. Nagy Miljály szabadkai asataloamoaler lludapesti 61 Zsla-Egertz>gre utaeváb, a helyi inqőliáanál ki aaállt a eoopéhól s téli fertőiét bennhagy ia Mikorra vitézeiért, pénatáreaájának, melyben 180 írt készpénz vei, bllt helyéi találta rendőrség kzonnal nyomozást iudilott \| de aa nem veeetett eredményre. • MafnhAnl botrány, még padig a javáből foidult elő e hó 7 én a palermói „Politeana\'-iían. Buy Blasnak yólt első ölő adása j a ház telisded teli volt, (dia nem igen tndolt egyetértőéi a színészek énekéről való nézetében. A má\'odik felvonás jaleneto uján zejoa Bbia" éa „min bis" kiáltáaás lámsdt -Újra 1* vNem kell I" Iisngzoit jvad aaifaj ban a aa ingerfl \|sé^ akkoia lett, hogy a kö zOnség már kezdeU székekkel dobálódlni, Ekkor hirtelen lövéa dördült el a\|i egyik pá bolyból ; egy párisi Notarbarlolo nevü embert latélt n golyó. A közönség erre ijedten kezdett k ifelé tódulni éa nem e«edat hogy! ea óriási zavarban emberéletliOu bej nem aaett — Beeeflleien rabié T.aenk.\'t ftv vei ezelőtt duagazdag göiög karaakedő halt meg Drínépolyban e 280 aranyat hagyjo alapítvany nl n maoadoniai kolostornak, j perjel maga ment el a pénzért. Hazamenet rabiők állották útját e bár önkiivel bizomi totta, bogy a pénz nem aaOvá, elvetlék tőle ea nlolsé fillérig. Aa Oaaaeg lejében irást adott neki a rab ők főnOke, melyben alis merte, begy a 280 aranyat elvette n perjel III, de egyúttal kötelezte magát, bogy jobb idők beálltával visszafizeti. Néhány nappal aeelőtt Ismeretlen ember jelent meg a kolostorban s 280 aranval adott át a fariéinak vissaakárte a rablólőnök kftelenŐ nyugtáját — Felölvnaáe. A kereskedő if) Önképző egyletében L é. január bé Sljéa vasárnap eati 8 ée fái érakor Dr« fáraók Léteié nr felolvasást tart, melynek oslmo i LA magyar nvelv saépaége." Vendégek sai»e\|en láta tnak. Belépti jegyek (hölgyek Heaáieska menett nlőbalyekre átélők) a dohány fŐtőju bea válleadók. — Mnllntlen vndaág. A gtaátl Nealra lignora dtlle Oitulaiient l^malmt bta a minap páratlan eeet lártóaá A tomp báU. n • ■Utaló ÍhT nikor tattest dokU tptt bi írod éjé fanjO volt, t nap épen prédl-egrnwsie an shlsfcisB ksrasttál abbané bembe otifaHiti el. Ae lr-deteaáeió akkpra réaMllaltt idáeatí alőj i liadeoki róhant ki a templomból j I avarban ás teloegásbee néhány yeasttk, sok hölgy elájult stb, A liiába knmtták, mert eddig még nyo márt skm akadkalkatlak. 4 lre vnlé a kárkás f A aa agy mwy, vén aatéka kopogta-a béoai egyetemes kérbás fOlváUli k. Beeaelt, KaláUépsdt aresa, kOltnös •mai, folytonob, gÖro«0s köhögésé és f!eszket& tagjai nnm orvosnl is kOaayea magár tettél v© na, Hogy asserenesállen már nagy oe k Szel van ja sirlioz. A kőrliéab^n Meg vmsgál " Orvos ead ák i mikjor a vis-gá\'alnak vége vjoll, 1 onslatálit, hogy as assaooy nem izen- at Betegsjígbei}, hsnsm osak mafaa-mnsbad. Hiába könyöreölt aa agtnl, hiába moudtaL hogy n\|nos hajléka, ninoi agy be-\' ttvő falai kenyere, a kői-hátba föl n«n Vették. AJ saegény aszoiiy a kórliáabó1 elmaut rendírségre a btt ujrz hajlékért esedezett, rándpr urak tzt mondták, legjobb léa, lm fölvételi msgéta izegények menhelyébe. Csakhogy alinak, a Mit\'Otf felvesznek, egy a köz ponti rendőrségtől kiálli oit jegygyel kell (iir-nia. Elvitték bét n központi rendőrségre. Mire odaértek vele, aa assaony beleit veit Pedig ás ervoe állítása szerint egjrébb bkja aem vojt egy- kis marsirauinál I íme, meg Vlga iljei Afrika kel sakált al > mond vele. t ban m Ad Volt levei sókat. karasáftőí\' ás három élő •okáílal tért ho^-aánk v klalekedéa I liócsnlás miatt) msgskadi. -Prégéban sgj Mökei aMré! véaseáslmm am-bert, t fogliéa uuvajrán agyoulöttak. — fiées-ban a 0t» teer-gassékae tts veit, mely jelentékeny kért ©kjdsott. \|4- A ,Qriur Tagee-Iport" aaarioi Bjálno^yj jpóíjállása meg van ingatva. — r A lohdoni Dana nsafsrsaenis megnyitáaa k jövő hó elsjéns kslsaautott. — \|8sögyény ManbhLUdlá fakfrmegyai főispán álléeárél MonéK KÖZfitZIMUí. OOOOOCXMOOOOOOOO 4490 tkv. lggl. sn Árverési hirdetmény Jerejéig, mellek kötOl Vrank erejéig al ia j ft [Mamák kiéjliitattsk. belőle a vissonlbiztósi Médhatuak, ha nálunk fordulnak hlŐ tek; Bééiben sioes különben. Bákálhoa. Lena Oszkár, a hifes teáé legújabb mfivébae a köveik eső-éli el: A Saraké északi részeiben] a t valóaágoe esemegének tartják. Rosz-lak értesülve t dologról, a kik egy , hogy osak kényszei Őségből élnek m-el-Hossautől Tendufig velő uiuuk-is fogtunk több ilyen állatot: Sejk halálom egy azojgéja különösen Jügyea a laeká\' vadászatban ás köanyO seenU fogta al a vasaedelmee kis ragadk* Egysaer alig egy éráig volt távol le sasa. Rögtön megölték és vsjhan kisütötték őket; magam is ettem hónukból m nem in mdhalom, hogy a sakál pro«enye nem \| ialetl volna. Nagyon eneretik A (rí kében aa ott előlprduló, gyakran két lábnyi bosaatyi-kokat fis, melyeknek linse körül belul ngy talík, miut a hal. -j- Fnrena fogadutáabae részesítették zulu C•» tevéjó királyukat, a ki e hó 11 én érksaeü ismét hfi alsllvalói körébe Alig lé* patt agannis n király a partra, valameeayi su\'u sittéit eldugni f«laeéeát éa leáayait, nem kQlönbin barmait. Ugy látsaik hát, ő fskale faleége aa asaaony- ás a — baromfélének egy máit jé barátja. 4 iCtaaáa a kaláka." Kán Igoe. tou neinreg eihnuyt budapenti Ogyéd uaay bámuldja vo\'t Jules Verne munkáiuak s kü-löiiöeij arsal azerelott foglalkozni, melyben egy avTiazás a holdba" van elmondva. Aa eaante annyira megtetszelt neki, liogy vág-rendfwélmn 200 aranyat hagyott arra t eaélra, [hogy pályadíjnak tűzzék ki a kárdáe megoldLára: vhogy közlekedhetnének a föld lakéi al holdban létezőkkel?" — A pályázat kiírásával aa ákaderaitt bista m>g, oly fül tétel nmllatt, hogy ha I •izouyos idő leteltével kérdés meg nem oldhatnék, e« ötezegről aa akadémia feltétlenül rendelkezhetik. (Ugyau aeak hid«s gondolati) 4 Révld kirak \| Saástiaensgy évae aaaaenn balt meg a napokban Hudapaeten — Kit* aaredes már elvitte Keesalhnak I 18831 [aláírásáéi ellátott elhnmet i a nagy-véndiák álul felajánlott aranytollaL — A Telekyjféla tragédia pályáaaira 21 mű ár kezelt he. — R««SŐ irónOiökOa Jókéit legelőbb munkájának egy díszpéldányával elán* dékoata m«g. — A Molínáry aared egy had* nngyn megarOt^it ezredé ti I. — Arany saob-rára aduig 19.935 irt g;üU be. - As sgy-aaerü lávelek ulán a postán ezentúl nsm II, hánem 120 grammig aváiuilallik ta A kr* postadil — A pári-i nagy iiövataégre Wimp-ffen ülődéül Andrássy Qyula giófot etnlegelik. — A berdioeevi lOrnszórszág) oírkuaa-bt i a béoai ringstinhézi katamlréfál megközelítő sásreiio4tlenség történi. A Illa a aeaz-ka i-iál óban ülött ki. — Svéjóban a Tort de l\'E\'dluse közelében foldosuszatnlás lOitéul. — Valéria főherezegnő ie msglálogalla a vá-rosligftf jégpályát. —• Keszthelyen a cyer-mekek \| közt vörlieny-járványt észleltek. — ozukor-kraoh tttött ki. (Ke-KoSiamios Lésn\'é pár nap óla ágylban fekvő beteg. —124 azaVazullal 81 ellenében fogadib el ea orasággyQléti többség a legújabb aoóemeléet — Napóleon Jéiomos berezeg Pátiéiban elfogatott. — Monlenágróben Tamátelten kormányválság állott be. — Liszt Ferenea tisaieletére (Uuda-pesieo) aeweaslély\'l rendeznek. —■ A áyári-vizálláslrohámosan éned. A meneküllek kendőnek k már visasaaóliöaködili. — ö«eae* esküvő oeerkéssek a szultánt megakarlák ölni, aa inban tervüket egy nő. elárulta. A leáge t befdusevi oirous romjai küzt több mint 80) halottal találták..— Aa 1845-1816-ban ead etett magyar kalonaaaOkavéuyek hí* aalérhot ísét a király jóváhagyta. — Egy fraatsia eniaéesnŐ a bő i án asküdölt meg Mr. Ab ii nevü collegájával, és 18 áe be-nynjiott i ellene n válópert. — Uj fegyver-nemmel] ea a. a. Mauser féle puskákkal szerelték fái a legutóbbi 0 év alatt a német birodalom! oispatait. — A mull évi franoaia szüret alig 88 millió hektoliter bort orodiné-eséttjaa átlsgós 63 mil iő helyeit. — A \' ela Is már 1) jól találja ma-spesten, (örülünk rejt; hiseea régi LExtre Huntaria non est vita. srelkjádé eselád Te Így venné I) — e hé 18-án sgéoaea nyárias aivatar Bánik Bamkardt mér beadta váló> eága ellee, melfnek teek alig mm halai, (fiht ot tssseny — A\\ ip* Cfrseádml1 életbiztosító táraaságnek; 18tt. jun. 30 én véget árt 84 laleti évéről ssdló jeléttáse szerint, mely a részvényeseltnejd llgti deck \| 14 In tartott rándea kOegklIlléa fl olvadaíott, a lefolyt év üzleti erédnjáqy^ kövező volt, amennyi, ban a láraeségnál, melynek Ausztria-Magyar-orsaágbau is varnak fiákiotánetei, 8095 bit-tositási ajánlat dyujtajj)tt bej67.186,175 frank erejéig, mal\|ak\| kőiül ^584 ajánlat 56 022350 fogadtatott, a a megfelelő A díjbevétel, levoeva visáoejbletoeitáeokifc kiadott össae get, 12.364,574-25 fratkra rúgott, mely öez-szegben aa leldS biztomtásij év 2,870.077 60 Irtnyi dijtétélo \|sj berifoglaltatik. A kamat-eaámla mérlnge Í048^475\|) frankra rúgott, e boeiásaáimtvl l éijbavátilét 15,412,82175 frankra emeltei A tárkaság; a lefolyt évben életbmtoaitásikatványetra 8941,429.15 frnekot fisetett ki. A íimUasiiáai- és vegyes bizte-sitások atb. caímén 24.99,410.20 frankot fiae tett ki. BárMi »iasaaváltá«árs 862,229 63 frank fordíttatott. A biz\'oeitési sUp, mely a meraŐdésak teljeaitéaél biztoiilja, 4.92^.457^0 frankkal enjelkadétit. A realípált aktívák öaa-esege aa üzlitl év ifték 79.868,882,80 frankra rngett. E kimijuiMnil a «érwa értékeinek értéktöbblet^ nem vétetett figyelembe, mivel eaak aa érlákok ned realíakltatiak, s igy azonneli lisizonforiáaéul nem tekintethetlek Ennek ss értéktOubldnek nádig nagy jelen-tőeéga van, mmt ea keainolidálja szokat n garaneaiákal, múljékst a táraaság nynjt. Tő-kebefektetélak r 1WB 21806 frank a britt kormány értékpapiHrfbaa, íéSO.lSO,^) frank aa indiai ée n\|gya\|miali kormányok értékpapírjaiban, Ip,00fc,7z7j90 fráák más államok ériákpapirjmban, B8l,48fjOB frank vasúti réeavényakhjsn, alsőibeégakben, 23.554,968,86 frank vnaull éa ottáil kölddönkötvéuyekben, 12.809,746.15 frank házunkban, ezek kBzta társavág budapesti 4U béoaibájtai, 11.787,26740 Irank ingatlanokban éa különféle biatoeUá-kokban 18.040,326:90 frank. A esákiernym kir. járáahnóság m»-tlkvi hatóság részéről közhírré tétetik, óéként Kondáker Jáeoa dekaeeveed lakás véa-rebajtatÓnak Jseartik Imre podtnrení lakás végrehajtást saenvettő elleni 325 frt a járulékai iránt végrehajtási ügyében a nagy-ka nizsai kir. tarvánvásék tar. tartozó esákier nyai kir. járásláréság területén fekvő de-kanoviesi en. ljt>vbon 80 18 99. 1391 kft aaám alatti neveseit, végrebajiást snaavadstt novéa álló a Osasesen 669 fnra beodlt ingatlanok. s tartozékai aa 18x3. évi Fébraár I 21. napján d. e. 10 Órakor Dekanoveez itöé-eég házánál tartandó nyilvános bírói árveré-1 saa a kikél tási éren ahd ie eladatni fognak. Aa árvaraaai kívánók tartoznak aa ia-gatlaaok kikiáltási árának tOf vagyis 66. frt 90 krt kéasnéntben vagy aa 1881. évi LZ. t ea. 42 é ábjm előirt óvadékképae papírban a kiküldőit jkeséhez letenni, a .többi teltételek a dekanoyeoai köaaég előljáréságá-nál alálirt telakkvj hatóságnál a hivatalos érák tartama alatt betekinihetők. A kir. lelekkfi hatóság. Geák tornyán napját. 1888 évi január 85 l-l bé 14. 0O00000I00000300 OOOOOOOIOOOOOOOO i: SzerKösztői üzenetek. I n—d-r. Helyben, dtl a rovatait nem saiveeaa kaltiváljuk, mert ha BMgkendjük \'»"\|t I J nr^v*" mekek köet vörhe Oroizorjnágban ozt aarü biá aa I) — I nyes rju gát Bu( kftamon Bár aa Areebat tolt. — agy re o\'e^őbbal. (Idi Vméria főiierezegnő )4 as hoesea eá vége. Inkább írunk, ha tudjuk kiben vnn aisreoosáob. A JLareaolalok minden ssellemáesége dsozára — osattanóeabS kerülhet ki ^a Oa gyakorlott tolla alól L Hályben. önét falbesenálttk. Aa igért fellsdsáéira snámiiunk. B-i. Kesatbely, Ha kem osalódom már iamerjük egymást, majd Kamtbalyaa saemé-yaeea mondok köajiönetetl Dr. LÍ Oy. Öaáktornya. Jé lenne áoök MetérŐl is elmélkeduii egy kiosit aa állape-tok feletti Dr. W . Qy. Bjpsil, Qraiulálunk;« vára koaás teljesen \|sikerülÍ!j msat már osak a mi-\|énk sikerüljsn.... ..[..! Ss. 8. Béea. Jolib szeretném ha a vi-lágra szőlő nagy uöliiikai ésemények feletti éontomplatiók helyett f- a lapunk feladatával jobban msgimegegyeal helyi tudéeitásek rolniét szíveskednék felomrálsi. A vasúti menetrend firjtlsl Mi) I TJ , I lr\'f.1^11 , ^jEJhí— 1P 0 i N f I 4 1WR wsr- voaal • IMH V. at3 J JWJI S-l 4éj II é. Ijljl. ti nnsH a^vsaat üt n«roa .Béss- HojbUr l.l II na II41 ál fU«l. sis.iini r I I éslsi á s\'átsá ransl vsp.vsaai f kánkbátT jl jl 4. 41 f. SS H p t l vsgj.vsest U\|6 J lájsjáa. isivel B. koálao é.10 4- M pi aats fj«nvoaai » ! k 4,11 1 4 4. Sí * Ht 1 Ti ftj?^!.! 4J m il ll á I al imasi I tvsis m 7927 ss. Érk. nev. 8 1888. Árverési hirdetmény. A negy-kaniakat kir. Irvseék mint tkvi haléság réméről kjö\'hírré tértik, kogy ifj. Hrányeea Qyörfy gorioaáoi lakéa vágrthtt-taténak, Patiek Jakab végrehajtást snovedő gonesái I lak A* ellaei 78 frt 16 kr táke 1866 évi jt. bé 19 napjátéi járó 6\| kamamb H írt 60 kr. per, 11 írt 20 kr végr-kajtásí, 8 frt jelenlegi, e még felmerülendő költségek iránti végrehajtás ügyében n fent nevaaett kir. taaék larületébea tartozó Ulanyei 241 setjkvban f 1 jurselm a. Pabek Jakab taljj* donáel felvett, váltság kOtelás tartozékáéi 824 frtre- lieeaült ingatlan 1881 évi máronnts hó 22 napján délelőtti 10 értkor Letenj kösaég kánénál felperesi üjryvéd Ltsaiák ranez vagy helyettese kösbejöttével magtár-tandó nyilvános áryeréaen eladatni fog. Kikiállási ár a fenébb kitett Árverezni kívánók tartóénak a lOf kéazpénzlien vagy óvadékképes papírban a kiküldött kmáhee letenni. Nsgy Kaniasán t kir. tsnék mint tkvi ható»ág 1882. évi deoaaubor hó Mik napján. 28 I—I OOOOOkOlOOOOOOOO OOOOOOOIOOOOOOOO 7693\|tkv. irk. 1891. nev. 1. Árverési hirdetmény. A negy-kanimei kir. tsnék tlkkvi esn> lálya részéről kösbirré tétetik, begy Lsiar János légrédi lakos vágreliajtaiónak Hamann Jakab ismeretlen tanőakodáau vlgiakn\|táet ssanvadő előbb légrédi lakos elleni 800 frt. tőke, 1877. évi november bé 28. napiétól járó 8\| kamatok, 10 frt bekeblezéai, 16 frt 50 kr per, 8 frt yégrehajtá-i, 10 frt jelen* legi a még fe\'merülei dö költségek iránti vég-rehajiá-i ügyében a fentnavvaatt kir. tvenéa teiHletéhaa tartozó légrédi 1281. saljkvbaa f 1. aorea. a. felvett inga>Unnak Hamann Jakabot fi, tartozékokkal erdő ée legelő joggal 697 frt bOkrra bnfllt Werásee 1883 éti máreaius hé 27. papién déleőtt 10 érakor I/gtéd köeaég béaái ál felpereai\'Bgyvéd Oréae Alajos vrgy helyetieee köabcjöttével megtartandó ayiliáooe árvsréaaa eladatni Ing. Kikiáltási ár a! fennebb kilett bemér. Árvereani kívánók tartoanak a booaár 10%-At készpénzben vagy óvadék képea pa-pirbte a kiküldöU keaóbaa letenni Vevő köteles a vételért károm egyenlő ráseletben még pedig ea elsőt ae árvavés jogsiéit, lé,máj«f Sn. i ói 14 a. » Mr, (aaiv.)Till é.» f\\ Hál IS el I Felelőt stm Tái mtli km 2H3EZEI ÜJÜIÜZi IA LáJtá. um wém omelkedéeétfil saámítva 80 nnp a 2. al ug) éneitől 80 nap alatt, a3-ai ugyanattól 90 nap alait, i— minden egyes réssiet ulán ea érvéréé napjától eaámitandé 6L kamatokkal együtt as érvérééi fallételekben meghatárosolt bolyán ée médoeelek szerint lefizetni. Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg megállapított érvérééi feltételek t t hivatalos érák alatt, a nagy kanmsaikir. törvsaék tlkvi oszUlyánál a Légrád község elUjáréaágánál maglek inthetők. Ae alrendalt árvarés t fantirt tlkvbea fc\'jsgyaendő. Aa árvarési hirdetmény t tkvi hatóság nál kifkggeeatée agyL é g r á d sasaom-saédoe községek bei köröaés én kifggaseiéa helybeli hírlapban %y iaben beiktatás állal közzétételek. Nagy-Kaaiaaáa a kir. taaék tlkvi tan* lálya 1882 dam. hój 27-án. t( I—t OOOOOOOIOOOOOOOO Árverési hirdetmény A i^Uiin Ik trialskivi •■SÉfra iéiiI I kSaUn* M, Un Ll» ••14% Vkceftl* partaki laké* tégnkajtaté aat CMfcg TW4e térj. V«.\|t lairéaé vég-nMlÉM ■mii lefcaa «M 45 Irt ü ha Ük* 1SU éti lakf«4r IS Majáiéi M \| kamatok, tö frt 10 kr per, 8 Irt 88 » v4pekaitést, I irt jelaalegi « aif fám ittaaA iráati régrekajlát Sgyékta, mely toimiiai mát 39 trt réulitliitli é-**»» HJ Oéenny Linké II frt kSvee»éte • \|4r> klJ Iáiét r égett a feataevoaett kir. Intenék fiilikso tartóté eeeki II. eat\|kv. kon 1. 1, I. 4. 1, 8, 9 sorai. a. fölvett tar fceaékkai Ktt frtra bnotlt, ugyanaaon tjkv-kea t 4. sorsa. a. fölvett viltságkOtelea tar toskékkal M trtra beoaUlt fi. aorta, ráltség-kéUlos 140 trtra beoaQlt tagatka 1883. évi máimiai hó 21. napién délelőtt 10 érakor Osoki kfiaaég héaánil felperes Liaaiék Pa-rónáé v. helyettese kOcbejOttávei megtartandó ayilváaoe érvorésen eladatni fog Kikiéitési ár a fennebb kitett beetár. Amroaoi kívánók tartósnak a boatár 10} kéeapénsben vagj óvadékképes papírban a kiküldött kaaáboo letenni. Nagr-Kaaíatáa, a kir. trvtaék, mint tkkri batóeág 1888 deeaomber 27-én. I 22 l-l Ufttafjubb foatoaeága mindenkinek szemeirO an. fltr Dr. WhiU ntk tgyedtí valódi mamiim . koré TraugoU^ QrastfriiténbflMak 1 »tagiban, ets\'p tilt óta oHdghu-Q. Ugvenee üvegekben kapható á 1 frt Prngt Béla flyéflyaierUrában Nagy-Kaoiaaáa. Csákit Dr. Wlnte valódi tsemvUe k reaeék Mát um. Levélkl v eaatok: Erhardt Tl urnák. Valédi Dr. \\Vhite féle saeravul, nok utolté taálKtmányát megkOsaOnve, örö( ami értesíthetem, kin teljesen helyi vagyok állítva, t otak aat kiváuom, hoj minden taembotag oaen oly egysaerü üdvl anorrél tudomással bírjon, mert a lehető Ír nagyobb elterjedést megérdemli. (KOr. m< raodelét! No W-j ark (Amerika) 4MH Továbbá: Mintán aa On valédi Dr. Wkilfl féle taamviae igen jó toolgálalokal faak aaárt (küv. megrendelés.) Siegburg Oöln met-let. 18. II. 80. Hofm"ieter, liörlöufelOgyelÉ. ooooooooooooooot hirdetés A hereMkeécimi é» Ipat bank r« zrruyinmu lat Magy-hanizaan ezennel közhírré teszi, hogy az igazgatóság a folyó évi deczember 23-án tartott ülésében as alapszabályok 10. § ában körülirt jogának alapján as Intését réa«-Téaylékéjéaek klegéailléie cxétjából minden réas-rémj után SO fVlbél álló uj kelieléat elhatározott. £ befizetés teljesítésének záros határnapjául jövő 1883. évi márc. utolsó napja tOzetik ki; megjegyeztetik mégis, hogy o részlet befizetésébe a közgyűlés által meghatározandó 1882. évi osztalék-szelvény értéke betudatik. Egyúttal értesíttetnek a tisztelt részvényesek, hogy miután a teljesítendő uj befizetés után a részvények befizetett értéke 120 frt leszen, az eddig forgalomban volt ideiglenes részjegyek ujakkal, még pedig ISO fHkeflieléarél szóló réaijegyek-ket fognak kl ráerőltetni. Ennek eszközölhetése végett felkéretnek a tisztelt részvényesek, miszerint a régi részvényeket az ibtézethes, innen nyerendő térit vény mellett 1883, nirczius 1—31-éig beszolgáltatni, \| illetőleg posta utján beküldeni szíveskedjenek. Az qj részvények I rövid időre ezután az illetőknek kézbesittetni fognak. Keit Nagy Kanizsán 1882. deczember 23-án: Az igflzprntósftg. CCCCCCCCCCCCCCCOCCCCCCCCCCOQC •liéivá éa ti—ismta nlé éilsdot \'redméajtskaftl kMsoaJt — Mléáeallksk, tlUaOM pedig u ll«e\| sitar vsdkkasl a^nta »j«alkU a BtMrpftt as. ItMwaa, aat abbaa b s%ss blkijfi\|itf\|tsH Utalják ituk. ksgj a asktt betegjlik a^-fstsl* cjégyttmk alkalm«s«»s lu\| m»vs4s-ssiial sssfetaUi^l. vsff tK»lsbk Ilii wtkfc- Mst sisnMt. A bsttfbarst kiftaatr* I g. Hfslstd kSa/téiat altat (Séts, jt Ilsteaa* kér 4 sa.l laoysa küldtik auM. u\|W \|m0 a yeoésliark csak a U»!«éUsítt k#il 1 On kiadni lttl S-T Életbiztosítási Qgytoö kök, vagy oly egyének) kik arra hajlandóságot ée kénes* ségol éreznek magukuaa\| egy tekintélyre biztosi tó (jár-aulainál kelleinea fel téti lek mellett - állandó alkulmnzápt nyernek. Ajánlatok felaoroláMlral ellátott folyamodványok llN, K. 60" jel alatt e lap [ki* adóbivataláboa iiitézentfók. 19 8Í4-S 00® Elcklro-homóopathia. Aa «J elektrobmOopatbjlkua gjógytzerek miadea tfetegaég gyógyitáaáiáfa Ma ttáiaHléktn Caltlmafjfk ac eddig jatoert gyógyreadaaarekt^ Kimerité taaklafv \|i fW. il«iO-i\| tid(Jln\|m A.\' bomtopatkikas kpzpooU ^gjjógyigartár, dKMFBEH. Plraktér mijndaa aráaégra. Uagyarolttégi főraktár: Budapest. Gyjigyazertára birodalai Nádorhoz váczl.kÓ«útl7L Consultaló orvat: Dr. Feiehtnknnn JL Caerváa. Békéim. Hirdetmény, IDKGIIETEGSlUEK Hlk aa Mégahf Az ideg. k taluáoeképeal tasretltli binden értéfaek, uilhdrn kllsl benjomait kit* rvtUn as lé^fsk kptisUltask Anillj LfilOuliftxQk ka okok olj kllIfinf«lék ss Idfgbeifgiiígsk .Isas4fsl Is. Zl.é jiorban as Idsfsk tMifboiSdsaa. Uiserf-»r>dd i t§ tlirii ItutJii, • fit fin i tlfpiftíim (la-\|ok»uti») és ejjoll ffimliuk, •■ tmfiktit Itktl. tif nt»jlht, w»»dt arci. bsssstt, kttk kéri tll aaernvk. I«rsrk keilsIjsHipot, álmatlanság, mifrla (•«oldalú fí-f«ja«), fSjdsíasak >«fwHltwa4«a és MJysrMesém, bvsterlkaa flrtslk, dagelsa, ekeéU klli sfgélSs. W Uraaaagok ksrtltos aél brUf-Sécvk. gjsnrs%{ állapotok, ráraxaffáajaág, kóai- réey t> csatos huiUlaiah, kit-éi labmsketfs stb. Az Itt elötorolt összes betegaé geket egy, a gyógy Ismében eddig előfordult gyógyszer sem gyógyít oly bizonycsan és tökeletesen mint SE s WBUN PEBU1N-POB A (peruial nővérekből kéazilve). — Arial nalliMáiérl kussiéi vtllallatik Egy dobot ára utanidual együtt 1 trt. 80 kr. ; Raktér: Nsgy-KitUst: Fragtf B.i Vsiér-flgyoika/c fiiichntr A. oki. gjégpx, tám, IL KaUsr Jeaefatrasw ll. A nagy-knnlml segély-egyletl szöveíkezet 1881. éri február hé 1-An délelőtt 9 órakor n keljbell városi taoáes klateraékea RENDES KjÖZGiítJLÉST \' turtanü, mire as ó- éa uj eleklas tisztelt tagjai ezennel megtiltatnak. A kSzgyülé prsgrautirgyai k5vttktsSk: I.j Számadási jelentés. ít Fölügyelő bizottság jelentése ék indítványa. Ql. Ha tárásat s tartalékalap javára forditairaó összeg megbátározása. j Iy. Jétékaoyeiélra fordítandó összeg megbaiározása. V A iefjiüyt 6 évi ciclai eUzámojlása iránti határoztt. W. jAlapeabályok némi módositásk érdemében. \| Y1; A lorjzerlot kilépett 8 igazgatósági ^ag helyett ojaknak vagy pedig a : kilépetteknek ojra leeudó megválisztáML \| Miit Aí 8 rendet tagból álló felqgyeló bizottság megválasztása. I IX. Iad\|tvuiy a segélyegleti szövitkezet érdekében. 20 ! A ftíügyt\'6 biiolhág által ffi\'UlciiitfáU iiám«dúink déU\'Ut P-H ft+j di\'mtán U41 9 frdig a mgély-egy/tt növ.ibut Uyitégék* a kötgyUUt napjáig bMi$Uutik. A segély-eíryleti szövetkezet _I Igsigstéiágs. Mérleg és vagyon kimutatás 1881[82 ik Qsletévröl. Pk. I iaJ 78 1 48 \' Rést?ételi taámlának \|Tmlaléka\|ap B Ve gyet taénlának Tartaalki Fk. h? Kévetel 1 810860 - 14 ádéelevál tsámlálól 478965 1 783 » 80 Vimaafiaetéti mámlátél 129835 j 8108 « i 71 Hátralék mámlátél 1166 60 L 82 Páaatár taámláiél ÍS21 01 I 8I44H6 i 814486 61 i J na,g"3r-3sa,±iizsai. kereskedelmi és iparbank-részvénytársulat XV. rendes -íj KÖZGYŰLÉSÉT lolyé évi február 18-án dclrlfiiii 10 ^órakor saját kclyiscgcbea tarlandja, melyre a t. cz. részvényes urak \'tisztelettel meghivatnak. i ^J EIIBElBMMaailMailli i As 1882, üzlitévi lármérleg előterjesztése i beI kapcsolatban az ; igazgatósági és felttjgyetö bizottsági jelentelek és ai igaxgatóaé^ felmentése. 2. As oaclalék meghatirotisa. \| \| \' • 3. As alapszabályok némely \|$-ainak módosítást. 4. A társaság hivatalos közlönyének kijelölése. 6. A szavazatssedó bizottság választása. 6. As elnök, alelnök és négy igazgatósági t{ig liárora évre, ugyszinle a háromtagu fel^elö-bizottság egy évre JeendÖ megválasztása. (Kilépők: elnök Gelsei Gatmann Hantik úr; alelnök Bperjeésy Sándoriár; fgazgaftásági tagok: Feisalhordr József, GrQnhul Fülöp Lőwinger Izrael és Rosenfeld lándor urakk - felügyelő bikotlsáM tagok: Ijiengyei Iguáca, DeuUcb Mór é§ BeUlhtim Gyösö urak. Kait Nagy-Kaaissáa, 1883. jtn. 17-én . V . \' I i {\'• ■ -I L f \' I \' , , AZ IGA2GATÓSAG. FISTKIiUEZTEelti I. A klxgySIéssa résstveasl náaéékeaé részvényes arak fclkéretneb, hogy rlssvéiqrslket s még Is sem\'Járt sssIvéSjskksl egyQU a bank péutiriaál iaasa oysrénd^ tériijrény mellett ts aiapatabályak 61 \| a érlalaéksa t é, fsbruárlO-ig letenni aalvaskedjenek# m#U térltvésy egyúttal igíjzolvány.ttl isalgáíand. j I. ái slspssakályek 48. § s értelméim csak ssaa réssvéafei kir szavazati joggal> kisek rássvéays legalábh 14 slappal a klsgtlIjAa eljjtt róazvényköny vilpg u é nevére beírva. á ssavaaé-iarsk a kOtgfftléct megsWáé sapns, 4éialé\|i 8- 6 éráig, a bauk ksljriiégékea áiveheiók i ugjanszm léében buttjtaiidók be a felüuUlaafváhyok isrUslyrek sfapján az Ulaíék (a)aptrabé-lyak éf. H értalaiéket) mémk ■i\|MaiiikM ssatssai kiráasak^ \|bívs1 kéiékkta kstyajHU fillajalauifcyok UWMkb 1^4 véiatosk. j \' / T 84 1^1 M/aasaftn tt Fiarkel FalCy UptaUJirisiall, lUfí Tniali ISIS I1. szám. Nagy-Kanizsa 1883. szerdán, január 24-én. ««fctvatai fimkd htte kSagv koroskefcs* ^jvireAáa alma. IllV HMM á«út ■ Kgéaa imtk \| Ftttm 4 k bwáérr* t M. "^^ttatnyvk 6 Uibii MtiiMr iQMr t k?»> töbhss&rí HtrdtlWél 6 kr. ÍH^ofdij 80 kr. Afmém • egyéb hivatalos hirdetmények lÖkr. bájjagdiioe falai lQOesóig I fet» azontúl miodeo esóárt % kr. X. óvíolym. MEGYEI, ÉS HELYI ÉRDEKŰ POUTÍKAI, KÖZGAZDASÁGI \|ÉS \\TXflYES- TARTALMU LAP. MEBJCLENIK HETEM Szölöváltság. ▲ képviselőház f. Ivi január >0 án tartott Ülésében egy törvényjavaslat tár-gyultatott (% fogadtatott él, mely a bor. termelő megyék a így első tóiban a mi megyénket ta kiválóan érdekli \| igen kö-jtáiról érinti. — Arról volt szó, hogy a válUágkötelezetteknek arra nézve, bogy e váltaágtaitolásokat mentől könnyebben tflrletztbessék, jövendöte minő kedveimé-nyék* éa könnyebbitések nyújtassanak, mbrt bogy az eddigi állapot továbbra febt nem tartható, leginkább kitűnt aton körülményekből, hogy* a szólóváltsági hátralék az oruágban ma már mintegy ly millió frtra mg s hogy a mellett ma tnjár 4000 holdnál több szőlőbirtok ^hagyatván, pusztán és parlagon hever. — fcjien szomorú jelenségnek első oka már aj tzólúváítsági törvény anyagi dispoaitiói-iák hiányaiban fekszik, amennyfben ezen tarvény az orazágoa közvetítés melletti kényszer váltság eaeteinek meghatározásánál egyedül éa csupán caak a váltságjogom k éa kötelezettek között fennállott jogviszonyra reflectált, de teljesen ignorál ts ss ezzel sok szúr ellen létben áUó téjjy legei viszonyokat — Mihelyt kitűnt, hogy oly földről van szó, mely szőlőművelés czlmén quisi öiökbuzon-béi be adatolt i hogy a bér nem péniben, hanem tetméizetben lerovandó, akkor i bit tok i szóló vállsági töivény értelmében már megváltál ilá kei ült, hl mindjárt sem volt b beültetve i ez képezi eláó alapját azon bonyodalmaknak ét vem-teségeknek, amelyek később bekövetkez-telj. — Azonban teljesen elhibázott volt azon miniizteii azibályrendelet ji, mely-isirint a vállsági eljárás cooaünálialott. Ezen szabályrendelet azerint mindenütt, a hoi a felek között egyesség nem létesült, választott biióság döntött, de hogy a választott biróaág miként járjon el, részleteiben sehogy lem izabályáztatott i é tekintet bee csak annyi mondatott, hogy a választott bíróság az akkori polg. pef rendtartáshoz tartozik alkalmazkodni. Ez pedig nagy baj volt, mert a váltság- kötelezőitek iz egész szőlőváltságot ellenszenvvel fogadták i szemben vele cuknem minden esetben i pasilv elleni-állás álláspontján bet) étkedéi kivált Zalamrgyében, a hol s válsizlott bíróság előtti tárgyalásokon többnyire me* nem jelentek és inéi, hofcy kellőkép megvé-d címeztessenek, éppen nrm gondolkodtak, így ujr tént azután. hogv n váltságárik melyek i törvényy szerint a 1868-tól 1867-jg teijedő évtized alatt ditott bor árak átlagához\'képeit voltak meghatározandók, többnyire olyan pinczekitnnUtá-lok ilapján, melyek szerint a váltságjogosultik a bőit ai említett évtized alatt akónki it 10-12 frtjávií értékesítették, szokatlan i i mostani borátiknak épen meg nem felelő magmágbin lettek meg-állapítja, mert a bitóág miután a vélu lágkötelesettek nem védekeznek és meg-védelmeztetéiOkról a niiniszlcii szabály-rét delet tem gondoskodott j kénytelrn tolt az akkori penendtaitás éltelmében •z ezek szerint kifogás alá nem vett pin-czekimulatásoknak hitelt idni éi izok alapján a váltságárikat akónkint 10—12 fi tjével megállapítani még oly vidékeken ia, ahol a bor muat koiábinS—8 frtjá-vil ii tettzéi szerinti mennyiségben ösz-izaváiárolható. Khea járult még, hogy addig, mig as 1857-töl 1868-ig terjedő évtizedben többnyire bő tetm.és és a bornak csaknem mindig kellő ára volt, — azóta egé-izcu mostaniglan alig volt leimés a bornak pedig semmi én, ugy, bopy a kedvező évtired eredményeihez idomított váltság összegek a mostani termést k eredményeiből nem yolfak fedezhetők é\| i hát is\'ék ok évről-évre l övekedlck míglen ama reaiantiák körülbelől 10 millióra felszaporodtak, daczára innak, hogy i végrehajtók kivált Zalimrgyében tüzzel-vss-sal dolgoztak éi ennek folytán megyénk több községéből, nevezetesen Orosztony éi Kerrcunyből házai, szólót ott bagyvi vár számosan ki ii vándorollak I Ezen pénzügyi ét külgazdasági szempontból egyaránt veszedelmes álla póton i kormány segítendő, már a múlt Szerkesztőt Iroda. Hova a lap malisai rémét illet kósJsmáoysk kSldsn-dCk Bsjts utesa 4. szám BármootsUso levelek oask ismert ks- \| sokból fegsd tatnak el. Kásirstok viiazs nem küldetnek. H jrilttér :\|[>e ti tsors 10 kr. A Nsgy-Kanisnai városi szabadelvű kör. a Zalamegyei tigyvódegyljjt, a Nagy-Kanipai- és Délzalii takarékpénztárak, Bankegyesület és Kereskedelmi baijk hivatalos kőzlOqye, NT KÉTSZEVh SZER év filyamán töt vény javaslatot nyújtott be, m?1ynek dhpositi6ji szerint a dér. s-m i vl 11 s á g I hátralékok 1 qn I-dáltstni és a be lik jt bilin 11 r t o z ások I el rit njl fognak • fetn mar adt tartozásokra nBjzvje pedig megengedtetik, b o g j\| i z o k i ( is eddigi évi j á-r á d óknak megfelelő össpeg-gel (lehessen t örleaztenl és hogy a fizet éaben-j klévse délem mlitt i közi d<ők mddjári ki-matlot nelkelljep fizetni] Már i mult évben ismerteti ük éB bíráltuk i tői vényjavaslatot\', mely s kép-vizelóháznak mult szombitl ülésén került táigjalán alá és elvben az egész, ház áltfl egyhangúlag elfogadtatott. A részleteknél tett. ugyan az ellenzék egy pár kifogáit, nevezetesen, hogy i törvényjavaslat 3. §-áuak 2-ik pontjában fbglalt azon ljedvezm^ny, mely szer int az eleve mrgállipitott váltság ár bizony oa esetben le iii izálljitbató éa kellő mértékére rt dukálható, sót egéizen el ls engedhető, ne csík izon kötelezettek részéről, akik i szólóbittokot már elhagyták, de egyjáltilában mindazok részéről legyen igény bevehető,] s kik bebizonyítják,j hogy túlságos válttágái iái terheltettek, i másik ellenvetés pedig ím vonatkozott, bogy á váltfágárak ilyen reductiojs\| vagy elengeléie, ne bizissék i miniszter kénjére éi kedvére, binem első foson i megyei közigazgatási bizottságra! vagy mái valamely foiumra — inindkétlellenvetés ázonbsn megezáfoltatván, az\'je r e-deti szerkezet v ál toza tp inni m egslza v azita t ott. J ölebet az első ellen vei és npkünk ii maglehelősen ; plausjbilísnek tétszik,, mert ni áll, jm^ i jelzett cilimiiáiok éi baják mindabból keletkeztek, hpgy a váltságát ok erínak idején tulségös ma-goiságUin lettek megállipitvi, ikljor ez blzonniári áll, nemesik izon szelőkre nézve,] i melyek már elhigyitták éi moftt nirligon heveinek, de kétMgtele-nül azokra nézve is, i melyek miiglin la mivklés slatt állanak: m indítón-Hl I áll tnl m éjfeli az eiredeti jivas- j latot aie peptáJl jn lr\| mert azon ájldozaiekatJ melyeket nz on zág jelen törvény nyel i b k ó I ó s gaz d á k n ik \'legfőkép a lyőlőltpMura jérdekfbfn ho/./a, i i mlvelés IslUtt állói szólóinél pedig a kfllnra érfle\|tiei nincsenek <ezély<ztelve. Átéri valljuk csak meg őszintén, begy íz jonbág :éÉ{ különösen megyénk szorongatott { szójősptdáinák igazán szánandó belvzeie szempontjából nagy viv-mjányt képed ezen pörvényj, miért ii i midőn i kpipányjnak ezen elhatározásához éi intradedésélmz őszintén gntnlál-hitnánk, lehetetlen \' volni nem kiemelni, hogy ezen Isulyoa bajnak orvoslásához vsgy legalább lényeges enyhítéséhez megyénk egyik képviselője Vesz te r Imre nsgyjbia hozzájárult, a midőn m. é. május 4-éh taitott egyik szép bestédében az. országgyűlést éa kormányt a szólóiáltságból keletkezett óriási calami-tásokra figyelmeztette. Czikkfczakk. (A bol\|tikiL6l jh tsrsadilunbil.) Petitiókat tárgyeit s mult hát otoUÓ nápjsibsn fa s jelen hét elejlftn ss ornág-gyjüláe. Még s j tiipo\'cxai kérvény van hátra. Arról mejulcfiSk uíólsgoasn bseséldnk itt. As sntlséemila elvek vesérei némely kerület kstbóllkus pkp>ágát j is reá bírták ÍKgatávaikki\|\|J hogyí s seidók ás kersastények kósOtt kütsádfi, hásaaJágról l^éaxtlll éa az or-aaággyüléaea \|bshosánoó lOrvéby javaalat ellen kárvényassének. Kst néhányan meg is cselekedték éliie állilyán s dolgot eltekintve stjól, hogy s »ssbsdelvüaég fogslmai amúgy ia üsazevspnak zavarva a legújabb idSk, némely ksdvsi hsrgsáeu nsohlagvörta-jei által. Pedig k t\|astejetreméltó apát QOndüos Benedek úr [nagyon! esslstkosik. Minden sni-moaitáatól mroit fllggsllen áe higgadt -ssem-pontból ítélve semmi\| vearda^mat sem rejt magiban s kenemtány vallásra éa a kfreaa-tény hivÖk lelki életá^s vsgy üdvérs oésve as s tOrvényisvsslst, mely a ksroastánjsk és ssidók köaölt kOtsddő bávsaaágot aaabá-\' lyosni akaija, NáastOpk aserint éppen sllsnkssóleg, s tslán igen s{>k ^mbsrnak, (a ki talán nem ia lelkesül sonyiís\' a polgári liásaságért) meggy,ízódáaél fejezem sí, mikor\' mondom, hogy, s kereattényj áe isidók kósütt msgso-gsdetl liásssaág sas«ében, még rsvsrsálla nsm léiében is, s gyermekek minden asstro s s kerseslénv vilMoban fognának neveltetni, akár s férfi skár U i.6 legyen s satdó. Azok élőit, kik s vissoiíyokat araügy ia iamsrik, fdlöilegea ehet bővebb magyarázatot ia adni. Azonkívül ia a Ispokbsn tObbasSr anótlslt fal a po\'gárí bássaaág kérdésében Os. K. munkslársunk, ki! hóven áa behslósn fejtegette ss ily házasságok táasadslmi előnyeit. Nem ksl félni áltól, bogy S hit- ás erkölcsi élet oaorbát szenvedjen. I a As a jelenség, hogy a polgári básss-aág s legkstholikúaahb államokban minden veszély nélkül áll fenn, mutsljs, hogy ssst-tói való félelem legalább ia túlnőtt. 8 Német-oraságban ie oaak s reaklíólios asegÓdOtt párt atóllsit fel n)sbb időben ellene, anélkül, bogy a legeoosenrslirsbb kamarák megengedtél volna, \'hogy s essbsdelrOaég portulátnmain eearbát ejuenek. Minden idébsn voltsk olyan emblrsk, kik iobb ügyhöz méltó asivóaag-gal oda rajtoll.ák s ^mumust" iieeategslvs agyrémekkel s künnyenbirBkat. Minden or-mág támssss, labkövs as erkólca" ez biso-nyoa, de aokkal jöbb, ha as ily vegyee há-aaaságfk megkütásábs belegyezik s papság ia, meijt fokkal kevseebb veasedelmet rejt msgábán, mint mikor (smint ss élőt oly sok pépdája mutatja) a vadhássaaágbsn él között loly folyton gysrspodnsk s törvénytelen ágiban ezülötiek aaáma. o \'Azután s modern\| államnak (a asó ne-mssebli értelmében gondolom ezt) bisonTOS poatulatumsi vannak, melyeket ss álismfér-nski^sk ignorálni nsm asabsd. £ portnlalá-mok kpsé tsriozík ss oraaágbsn élC különféle nejnzstiségek éa felekesetek közt asük-ségképen fentartandó béka. I a Bst a békét olyan ráfogáaekksl, ijeaztfi kiállásokkal megsávsrni, mint, bogy s ka-tholika valláa veszélyben van, s keraartényeket etóyenjogoMiani kell a. a. t, melyek nemoaak Kogy a Ijelyzctnek meg nem felelnek, hansm túlzottak éa hazugok, nem bötea caelekedei. A kstíiolíka valláanak Magyar-orazágob mag vsn irégi fénye, befoiyáaa minden tárán, a valamint sa osaság sokai kflaaöa a vallásiak a közaklatác, á^közműveltaég, a tudomány éa mfivéSsot terén, ss államfó^ak enuncialióiban aemmi eineaan, ami s befolyás el nem (ismerné, vsgy ssl ezentúl nélkülözni akarná. As olysn [tlrea hsdíkiáltáaok tahá1 4 ip í ■■ Fahisi Quodlibet. Mióta Porzó remek tárcss levelei megjelentek, sgées mama lett a tárcsa csikk írás. BoMog, bo\'dogtslsn próbálgatja asámyscs-. kán, szón reményben, bogy s msgss röptű sast megközelítheti. Éa e törekvés, ha nsm ia Is\'jee, ds eokasor meglehetős eredményayel sikerült is....... No ds kiisrtáa! édse tár-ezaj cxikkésőim! Nemes törekvésüket siker koronázhatja, hiszen gyakorlat tessí ss embert ügysaaá. — Nem egy nsp a\'att épült Róma ÍI Apropoa! „Porzó" 1 hogy Ía juthatott aarábe a mi kedvaa Ágai bácsinknak sst a jjrft fölvsnni I mikor sst bmtossn tudom, begy l s porzónak baláioa ellensége és meaksssstsláa még a legfinomabb balatoni partét ssm türná msg, sőt még tán aaztala alatt ssm. Mart, hogy s mi ksdvss Porzónknak mily nagy aa antipathiája még a legcsekélyebb porrá ellen is, sst volt saersneeám omésátyaágemook tapasztalni. Fsvtnsa saaaosy már \|á pár éve, hogy hátat fméáett asksss. Egy isbeu meguntam éoroaásksdésái, gondolvs, ha a hagy nem ffio Vohaossdhss, agy ao msgy s hegybös. ámpt e goodslst magssfllatsit, letté is vált I simsllotsm baty umat, eftadaiiam s hűtlenné Isit oeanioyaég herssáséra, Mmentem BuHs-osstro. Vada hiába\' dolog nélkül ssholsfm áihsl aa ember t Elővettem tehát eérsosdáao éott tollomol, s a harmaiásl újra megkssálma. Igm béosi soirssse logsdu ötleteimet, s eáéhh, midén kavsllstlsm neki, hogy aem kStd la as vagyok, kas— régi oopaeámeas, %* amessso látott valéhon ssaráay munka* mákéváfcsa a som egy drága smééS éréi mMHÍsm nála, á esess a. oá sem I egysem sságH kkoilom k phlegmájából TévoééaMI Hysaás Paeoar Kirsly fcstag urnái oapir •ÉMél aéioá a áo sem SgyoUem nk hsasm a hamnámihs tam s éppsn aserenosátlenaégemrs ss első munkát a „Borsszem Jankó" rémére írtam meg vele. Peraze, én bizony aaoktsm porsót hsss-nálni, így hát jól beporoslsm ss Írást. Asss átkozott tinta meg ugy m\|gábos szorította miudon soemát, mint válsmely parlagi gavallér imádottját! Jött a vaaárnap, semmi roaaaat sem Íyanitva lapozgattam s „Borsszem Jsnkót", s báihegy kerestem közleményemet, nem isiáltsm benne I Boesat sejtve f>\'\\sserkeastöi üzenetekbe" s íme I Saulueat nem .sujthafts érzékenyebben ss égi sugár, minu engem ss üzenetek első sors. M0....M-nsk, ,Nsm tudtam a Zabarától slolvssni, máikor kíméljen meg s sok porzótól I......Gondolkoztam, mit- tévö legyen, ssonban esskbamár leírtam ugysnaat a közleményt, da nem poroztam ám ka í 8 ima a mi előbb a porzó mistt a popirkosárbo vándorolt, már a következő számban megjelsnt! Azóta hs „PorzóuskM irok, sobs ssm porosom be. s Ds peidon I annyira belsmsrüllsm a multak emlékébe, hogy msjdsem elfeledke-sem a jelenről I Leszálltak hát ismé\| a földre, ason fölAre, melyen bs s,három sseat király msg nem könyürült volna njtnsk, szeptember éta annyi esárseporl sem talál-botinak volna, a molylyal Agai urmt meg lehatott voba beeaaotaei. Bála lat esnek I eail-lsg helyett jé ssioős ássskkeloti széllel jött lök a napkeleti bölcsek, belátták nsgyböl-ssso, bogy egy kis fagy többet ér nekünk-mint akármilyen fényea oaillag 1 Lssmsgvobb hidegünk volt 11-én tsljsa 7 foki fio,\|deha oaak annyi maradt volna, aeaal is msgolé- Íedoáek, ssonban minthogy a melák jobban álkalstrs fordultik a tbermometer ss follobb szállt s déli órákban 3—8 foki meisgsl mától. A Murán pár napig msdlelistpá sUrUou sasot i jég, ooookoo a küelokséást a túlparttal aem taakitotta msg. A moll bétán a déli vaoat jnérnökej három nojrfg máragstfák a Mara folyását, tolás szeretnék mér jevamlő Mdsk ápitását mlkatgialMmiÉ Hhsloiaí WI JMfc as vidé- künk életkérdése, s már évek elölt kelleti v olna gondolni rá, nia pedig snnál is Inkább, msrt satsier Murs assbályosáss folytán ott ss árterületek el lettek zár\'va s igy átadás alkalmával ?4 óra alatt több millió ldöbme ,\'er tízzel sódul ránk !Öbb mint s szabályozás előli, így asoii pár hld, mely ja déli vasút topalán léteáii, teljesen elégtelen a roppant víztömegek leeresatésáre. \| * A mult hét fo\|ylán s környákUell lakosok közül aokisnjjöttek hozzám kérdaanii való-e, bogy a min\|(isterium rendeletet adoll s zsidók kiűzésére ?[Nevetve kárdeztemi hogy leitől hallották essn badaraágQt ? figre.flöldre bizonyitetták, hogy igss s dologi msrt Fítye-házán már ki is van tagasstva s biineiés! A kivánesiság .elbsjCdtt át, s íme I ugyancsak aaegesveitaláltam aa .Ébredjünk" oaitnjl Nyi-regyházául nyomatölt:lsp egy példányátJ Kér-deaőaköolem, hogyan tehettek ily Végtelen bolondaágot, a végrá kisült, hogy a ttösaég részére megküldött piutslványssámot s fslu bölcse, an Öreg mester elolvssts, és nem tud* ▼án sst á ozifrs nevet „Demoslhenee* insgá-nsk msgpn agy arázni, kiaUtUtto, - hogy os ss uj minimler, a ki a Zsidóságot kikergetni saarjs. igy hát sí birÓvsl együtt legjolbnsk találták-,jas uj minisster rendeletét, régisso* kés asormt kissogeztelni 11 Méi sgy eredeti eset jut sasfplMi Pátróbs ttolgosolt sgy ksnizssi oaismaaia s karácson ünnepek e\|ÖU, Csizma foltMásárt kapott egypár vörös kakast, llass is akarta Ő aigyslms vinni Ksnisaára Őket, ssonbsn nagy bűiken kifandills, bogy levél nélkül veaoály ss [dolog lehet as, msrt sa uton még ráfoghatnák, hogyj lopta. Elment tehát a bi-róhss, kert ott kél marhalevelet. A jelenvolt jegyzösegttd késsségeseo bossá fog ss irásltos s kérdi Ti bölos esismsdiát „milyen sMre vau r .Dskogy skírettj, felelt s\| hősünk, Jvö-rűl tolls,]iljn aram 11 nElmont aa sssséis-gának ? tol lájottitollM borját I" .filrmedtrá a (egyaőlaegád. apejsM0 kérem sláesu nem la aerjnia kö\|l nsoem i msrhslsvál, hanem kát ksjkast vettem, ott kk>t hsgy tam IMá á pitvaron, hs tots^k Whoehatem. Bt Garobettárói Mait csikkünkben említettük, begy Oo^ ouelin egy béosi lap tserirt politikai miaai-óvsl jár Auaatliában (én Oroszországban áe pedig Osnibellsmegb^áaábóLi Ami AuwiriátT illeti, könyon megoldjuk o hírre s czMoiatot Falkérjükl lapunk aaivsa qlv^sóinsk fiáye\|mét latiunk sloürl bécai mun-kstáraánsh ázoti alikkére, mélyben ss oas trák uiagyar és német szövetség egyik pont-jkt is iamsrlMts: m visooa emlékesünk azon pontrs skkor tudjuk, hogy ha jegy bstmsdik állam kivánnossék ss paatrák-magyar és német szövetséghez csst lakosul, akkor ha eaen harmadik állami saakla másodreudU lehel, ásss a I á r é n d e 11. Már nedig felleeasük Gsmbet tárói, a lfrau\|ooié diotátorról, hogy ő, ki a iranosiaj Uepiaéiet ja tOnkijejutástólmeg-menlslls, ő, sí egy elbukott nemzetei emeli Igy napon fényes pbloára, bogy eaen Gam-balta éa ezen FranBaiáorazág sohasem fog Égy oly saflveUigM léjpni, hol Ő* eesk másodrendű assUpei jaluuk, legyen bár asö-Vetségses skás- ez asgol akár S hatalmasaknak neveseit népet.: Máarásstól ipádig tédjuk akt jól, a FVan-caia ország és Au»zjria\|llagysf oraság köst fsnálló politikai éa diplbmaUaí\| összeköttetés isa osuuán anlobligAt tUzonyokon alapultak, tebál luíájdouuéjjoui jreális alsma ninoa. fial á kérdéses, ss a bámiílap 1» [biazi, mely s Coquslia miswótl trofibimiia, \|él Coqueliu ittlétét oaak asemfénvveastásnsk isiptts, — tehát a lovábM ésámloUöl elálljmk. ■ A másik ploloi Őjoszoijttág képezné; ds mislőtt enk áttérnénk, eeüliéges, bogy jGlambettja uézeWt s I német birodslomról is ismer tesatak.J 8ssps MtórHbrn In lspit Wak többitör Volt alksW QáLboaávdl PárUhan bsssálni, — annak jegraeléi nyónján kjoköljük Gsm-botta ssavait.] II \| [ A lapok élégkáar IhMsIiék, hegy frssosisorssák a ysastslt csaját még viso-sasftssti Németojszágtoakj hogy ssGsmbetia elméje lenni, hogy i Qambeijn púodso \|o» hsMgM ehp Miietts volna, Ihogy Elzászt Sa Lothariagiál foglalliacsaa és sst iam őt milliárdot lumslos-l&l és L kamaiok kamataival együtt mint igySataa vihasas vissza Páriaba. Lehet, kogy ss igy történi volná, hs Németországnak sgy más hatalommal lelt volna baja, ámde Gam-bsltánsk sohasem ;volt szándéka Németországot addig megtáimsdni, mig errsnskikod-veaő alkalom nem jnyüt- volna, Gambetts mindenek elölt a t é n y s k Umbore volt. A peüiikabsn neki a lények olaó-, ai értelmek fnáaod- és a kívánságok bsrmadsjoiban állottak, áa szutás, ki vebeli tőle, mint irsnosiától roaea néven, bogy a "pillanatot csakugyan kívánta, midőn az aae-r.encaéaen megérkezik, melyben Franpziaor-szág Németoraaággsl számol? ki nem képes az ő értelmeit felftjgni, hogy 8, o legyózött didá\'or nemzete eijejét, melyet a csatában {vesztett, hogy becsületét megmentse, iámét a morália éa katona ekfi faiálliiáeáa dolgosolt ? Ds 6 a tényeknek poegadta jogait ée a valódi viessayoknak mérvadó értelmét 0 értette Németoraság elejét valóban megmérni, la Őriik!edett\|Franeiiaorsság éirejénjek túlbecsülésétől. Ooesaa, hoaasa idő után,... tslán. Nagv áa [körülményéé előkészületek után, ba a helyset Enrópábsujtökélelaeen megváltozott, la e gyŐMlem minden lehető áe képsolkstő slőkéesülsisk kalmasL által Ises biztositva.... ^g a n 1 De 5 azt jói ludts, hogy < nem iees ÍV, ski Kjémeloraság ellen a rsvaoche csatát egkesdii éa komoly skarsts volt, hogy Fraa-(jiiaorasááot „kalandokba" ne boeaáaas. 1800 máius 15-én, tehát skkor, midőo (Bambsttl\|~a karna k elnöke volt ée midőn i amseiére ébnlő befbtyá>aal bírt, egy angol I ip hozta Biamark beraaeg beleő aaavának I irét ason commentárral, hsgy a hercsegst «i eealáhf bonyolítja ée mint a legaikalmá-s ibb sbjiotumot Fnsncsisorsságot támadja iieg, » ao alkalommal tehát, mondá Gam-qaáta s T .! BNejn hirnsm Biamark berossg savarát, (s aat ssía, hegy képee legyen most nektek 1 adat üzenni, Lehet] hegy sst St évvel Oj«. i Itt éahsUs velos» mikqr •mk 4 pü\|i eituéjöak fsllagetáaára, u ítéfiiiU-ilg seitására valók • Aa o r « a ág\| y 8 14a i hétfői foly-tatélsfos tárgy eláee hm kérvéayokaok lHiM* K bogy a magyar orsaággyülés, áaelytü oaak eeukSaam fogja mradal, kap jó kereaeiéey, Oöadöes Benedek urnák ín dU várnai lieeeavetaita. Aa agám háa, aa laditváayeoóa kivfl a kérvényi bieottaág véleményéhea {árait — A keroeaiéayeéf-•ak, ka oaek túlzásokra naio akar bmboi, aem kall OsiasBtkOeéabo jönni a aaabad* vüaég gal • a valódi kereaatényaég mindig magtalálta aaon igaai mértéket mely mindig üdvére volt e aOeaok, a honnak. o Aa elaő aaónok ki a kérvények fölötti vita folytatásában felazólalt — U f r o a Gábor volt. Megiagjaéee, melyet mindjárt a baeaéd e\'ején lett, bogy t. 1. néaete aaorint a kérvényekben elmondott Ogyek nem kiáéról a g a katbolikne agybáe gravamenjei, bánom a társadalom-éi; aaért eaak e tnlaáa éa a roaaaul felfogott érdekek állíthatták fal e dolgokét mint e ketbolikua egyháa gravamenjei t 8orba vasai esatán a kérvények* ben felmámlélt dolgokat, éa végre eeon meg-győaődéere jat, hogy a gravamanak a reao-tío grevamenei, azé a reaűtioé, moly a mait* tel aaak ilani nem akar, a jelennel kiuembé-kaikat, és a jövőtől léi, aaé a reaotióé, mely sporadioe bár, iU-oU falamoli fejét s. a. t. Jgon magaaivlslésra méltó baaaédjének agy utolsó paasuaa: „la eaau reaotioneriu-sok a megkezdett ösvéayen tovább ekarnek baladni, akkor legelőaaör ia a ketliolikus laikus ellen kell ktlzdoni. A katbolikaa laiku-aok nam iamerbetik el, bogy a katbolikaa valláa éa a demokratikus haladás agymással ellentétben állanak. Aa evangélium termékeny itő ereje ninos kimerítve, s aa ambariség megváltásának nagy műve még ninas bele jeave. A uépek felsaabadnlása a jogegyenlőség éa ssauedság intézuiéuyei által fog meg-valósujlni, ason jogegyenlőaég alapján, mely niikénr Krisztus tana, aonkit aem aár ki. • Szóllak még a tárgyhos: Irányi Dánia), Moosáry Lajoa, Vidovioh György (katb. lolkéas) báró Próney De zaő, éa a vita bezárása uláu Ti a aa Kél-m á n. Irányi Dáuial aat találja, hogy a kérdéses kérvények valamely kiadott jamó eredményei, mert mindegyik egyformán van indokolva. A ház figyelmét felhív ja azon hangra, mely ea kérvényekben uralkodik. Egyréeat tillzásokat tartalmaznak, máaréaat vádeket a\'lörvényboaáa ellen, oly vádakat, melyek ea igezságnek ellene mondénok. Kiemeli eaek közül a aaantovei, aaikaaói, kikindai ée mária-kemendi kérvényeket, melyekben sejátaágos indokolások olvaahatók. Moosáry Lajos ngy tapaazlalja, hogy eaen kérvényekben a reactio támadása látható e szabadság vívmányai ellenében, e melyekkel aa 1848. koraaak ajándékozta meg a nemzetet. Vidovioh György aain\'ép elfogadja a kérvényi biaottság javaslatát Epugy Próney Deaafi. A javalat majdnem aa egéaa háa által fogadtetott el. ^rS-S Követkaaett aztán a hírhedi tapoloaei kérvény tárgyalása. Öeraeviczy^dta eló a kérvényi bizottság javasletát. - Azután lilóoay saóllalt fel, — az Egyetértés aaorint igen bágyadton, egy katároeeli jávaalatot nyújtván be, melyet kivOle még 8 en írtak alá. -4 A tárgyaláa máaaapra halemtelott. < Az Ipar kiállítások hassaa. Mióta a gyári-termékek oláraes-tották aa oraaág minden píaositj a kéamd-ipar annyira elveaxité talajét, hogy erős lábbal aaoo meg naaiállhat. Éa a gyári-ipar nem tágit, még folyton tért hódítva terjed annyim, hogy immár a fqgyaastó-kösönség jajdul ftl a kézi ipar érdekében és módokról, eszközökről gondoskodnak miadea irányban, melyekkel a kési-ipar megmenthe tő legyen a végső bukástól 1 A főváros munkásai népgyülé aeken, a vidéki iparosok kérvényekben panaaaolják el nyomasztó helyzetüket, országgyűlés, minisztérium mind, mind mosög, .látják a bah, akarnak ia segitlmi de hát mindén jóakarat, minden törekvés megtörik e kérdésnél: miként ? 1 Ha közösen éressük a veasélvl, móly a kisíparoaok elszegényedése folytán; aa orsság adózóképesaégénejk ősök kenése miatti nemsetgasdássati-lag fenyegeti as országot pusztulás-aal; ugy kösös erővel kell, hogy magunk aegitaünk a bajon éa ne várjuk fölülről as érkeső aegélyt, meri aem as ipát törvények te víziója, sem a felsőbb ipartanodák léteaitése, amiver a kormány aegédkez< t nyujt-hat a hanyatló kisiparnak\' magukban véve el nem hárítják a bajt, mely immár nagyon ia; kiterjedt mértékben érezhető. Mutassák meg élőssör is as ország nagyobb városainak iparosai, hogy képesek jó iés a csélnak minden irányban megfelelő osikkekkel ellátni a togyasr.tó-közönséget és e csélból rendezzenek y ároson kint ipar-kiállításokat, hol köiazemlére kitéve az ipartermékeket, a/jok megtekintése által nem caak} hjogy mindenki kös-vétlen szerezhet magának meggyőződést, hanem szakértek megbirálásá-nak ia alávettetvén as egyes lárgyak a asákbirálatok állal mintegy ujjmu-tatást nyernek $rra nézve, hogy kinél éa hol ezerezbetriek be -szükségletüknek megfelelő árukat 1r* • Ha az ilyen jpártárlatokon be* bizonyították as ji párosok ügyessé! güket, — aztán a fogyasztókffsöusó-gen a sor támogstnié hasai ipart és azok termékeinek fogyasztása által kiazorilani az idegep, ki a gyári \| termékeket önként értetődik, hogy iparos és fogyasaló egymást kölcsönösen \| ■kii), Shogv biztosítsa. ijs! áíjaiddan jó is lehltőleg jutányoe fruü ejdáaa, tt pedig a méltányos áraíkj mUgftdáas iu<\| i\| j. As ipartáriatoki aigegy réasről erkölcsi becset nyújtanak a agorgal-maa, Ügyes iparosnak aa által, kogy kéazitményét kitüntetés érj, másrész-ről anyagi hasznot is szérez annak, mert át\'álfjban elismert ésj jóságáért kitüntetett ááicaikk után pAindeiiestre többen támaaztanak keresletét, j mint kevéabé tökéletfa kéizitmény iránt; aztán as iparosok közölt is versenyt indít, ímert a selejtes ipaícjzikket ké-azitő munkást kevesebben fogják felkeresni készítményeiért, miiek kö-vetKestében életbevágó kjékdeaaé válik nála: akar-e tökéletiaeuni Ipara terén, hogy jobb meaterlára^ivlal meg-állhaaaa a versenyt, vagy \| pedig el-maradjotlságának bünleléiéüL a nélkülözésekkel kiván inkább küsdeni l fipen városunkban még jmás üd vOs eredményt ia hoshalnal létre egy kézi\|ipar kiállítás: védegylleitel kapcsolt ipsr-esarnokot. Ejgy ilyen iparcsarnok létesité-aére hilyiaégeül magától kiiiálkosik a dél zalai tfkarékpénslár épülete, melynék udvarán levő hol tokban külön* kfllön lehetnének elhelyeshetők as egyes ipsrietmékek. Ezen iparcsarnokok két; irányban hktnának jótékonyan: először a fogyasktókOzönség biztoaitvaj lenne, hogy asolid árért jó árut kap; máaod-ssor a vagyontalanabb, de issorgal-tnaa iparosnak lehetővé lenne téve általa,; hogy folyton dolgophaasék, ha megrendelői nem ia látnák el elegendő munkával! As pedig oly módon történhetnék, hogy az iparoaarnokoi a fo-gyaaziók és iparoaokból alakult vá-laaztmány ellenőrizné arra nézve, hogy eladás végett oaakis. jó minőségű és czéljának minden 1 irányban megfelelő árukat fogadna el éa mind-játlTTaz elfogadás alkalmával meg-jssabná azon méltányos árat, melyért az iparoitó! átveheti, illetőleg azon járt, melyet a vevőtől az eladandó Aruczikkért követelni leheti Minden (tárgyon nyíltan fölirva az eladáai ár, a vevő is nyngodtabbanj vásárol, bogy tapasztalatlansága nincsen kiaknázva magaaabb ár fiiotlotls által, egyssersinind afelől ia nyugodt lehetne] hogy a kiválasztott tárgy jóságáért á csarnok választmánya \| vállalj léiiféiat és igy es oldalról \| léi saedétik rá I \' B/^eojyebb iparosnak tagi aló-legjet adllatoi a tjsaraok egyesülete, vagy I as igisz ^rtél^et lefisetletné, boly es lállat tegye lehetővé ujabb inimka élkáaiilését I í Hogy a (csarnok kezelése ^okba se í krul\|ön és a keselési-költségek Sitt 4 kfozitd bárét le nyomjálc, am a vevőtől tulség a árat ne igényel* jenek: mv elárusítóra lehetne bis* ható miotíen áruczikk, melyek azám azeriut egv j könyv be lennének bejegyzendők á\| fölvétel 4s elárusitás napja, a készitő\| neve és meghatározott ára. EUdáe tktájt ejgyaziórllen töröltetvén a bejegyzett pzikk ss eladás dátumát jegvaíéni eléje 1 Az iparésarnék vagy ss egyes szakmák] ipaijosaihol alakult csoportok álltai {lehetne képezhető és min den asskniábsn aíz egyesületi tagok aorrénuben kft két naponkint teljeoi-tenék az elárusilást külön díj nélkül; Wy egy társulat alakulhatna as I Összes) iparnentek ösaspontositá-rára iparcssrnok alákitásárs, mely távsulát azlán belátása szerint kezelhetné ügyét; \| Magától értetődik, hogy a fo-gyaszló-közönaég hasafiaa érzülete kí vánlátnék szuLn hozzá, hogy ezen csair.nóko\'k lélssülhesaenek éa fönnáll-ha^satiak a \| rendszeres fogyststás folytáJi I { I Különben jelen csikknek nem lehet föladata a létesítendő iparcsarnok aseryeietét adni, caupán as eszmél fölvetni Volt hivatása. Egy társas-estily. Keaa t hely, 1883 jan. 21. Érek óla Keszthelyen alig volt ia far* sangnek mulatsága, mely aa itteni táraada-lom ssibét-javát; olyan aaép aaámban bosta volna fgyBvé, dint a helybeli jótékony nőegylet Iárasa eaUlyei. \| A nőegyleti lérkaa-ea* télyit azért adták ,<nemeeen gondolkodó éa eaelekVo hölgyek, hogy a legnemesebb czél — a iétékoáyaék — lásaa hasznát. Ésja kö-aönség stalánjkéjizségMen segítette elő a rendezés éjén álló kölayok törekvését, meH azi-voáen ment el jitékoay eaélra enni-inni és táneaolm, a hol kudta, jbogr jól fogja inagát találni. \| A j tegnapi éj ismét megmutatta, \| hogy Keezthély és vidéke kloSneégénsk a nemes cs"l^keOelek\| iránti -fogékonyaága egy eefep- f»et peial tompáit a nálak e mulaiáara való lajlandóeég aem teOkkent ea évben 11 Veim* leli Voltak as „Amazon" aeálloda termei a inult éjjel mégtarlott nőegyleti láraae-eatélyen olyaű nagy éa éaóp közöuaéggel, a minőt akár a jótékony czél, akár a táraásLatély méltán megérdemelt 1 As eatély teinden i tekintetben a legai- \| kerQltebbek közé sorolható, a jótékony czél a bejött jtiáeta jövedelem által esmeaak aok-boa moodiilatoU elő, hanem a mag jelent ko aönség is ti\'ka kedves élvaaatbee réseseSU As estély aikere aa egylat 8 sleöka Geák Antalné, Beok Vílaioaaé ée Vér teeey Iránné úrnők fáradhetlaa meakáx tágénak tálaidooithaló. KiviÜk ott voltok seég á aMpM beagó válaaateáoyi túrjai Bakeey Biodaroé, Babák Lajoeeé, Udurdy Györgyéé,; Hoffioaae Móroé, kiknek valamiét aa elnöknőknek gazdagon megrakott aaetelaiknáJ, a jótékony eaél iránti lekiotat-bál kadtaa aaép kisassaoevok, oean«i pór-női jolhésse Oltöave, teljessték a fdeeeigtHg, Eoek köet láttak: Weltoer Adél, V{umt Jolán éa Oioelia, Nagy Giaella éa MaW« Erliob Ássál, Caák Irma. Maroaáoji Etel, Meuaaark Íose£s, Grőber Lujza, Klein Fáni\', Maisler Mari, Jftnay Vilma, Broyor Irina, atb. k, e. t ^ J A tálasa-vaosora {11 órakor feiffcggeae-totett As Ssrtalok eltávolítása után kezdetét vette a láom aaép csárdással. Ebben a jelmezes kiaasaaooyok különö/en toiaaéet nyerlek. Cuk lé óráig járták szakadatláonl a szén neonéti tánoaot. A négyeseket lagkeve aebb 80 oár táneso\'ta. A luiilebb említetteken kívül a nők kö aOl ott voltak; Dervarioa Kálmánná, jSomo-gvi Eleknfi,,Dr. 8ínger B. eé, Weltuer J.pé,. Hagy Páfoá, Udverdy Iatváuné, Kreminei lakván né atb., Nagy Mariaké. Garger Z«aai, Vid Lujza, Gogger Róza, Veíchioger Téei. Stoeker Vilma, Károlyi Ziófi, Geáiager Gundí atb. A Iáradbatlan derfllt jókedvnek a reggel vetett véget _ A ruházatról i v. Ha már az ember él, e^éuaégbes ki ván élni. mert ngysn mi lehet kellé-mea s betegeskedés, a nyomoi telt éledben!? Azért dolgozunk, szért fáradezenk, hogy tevékenységflnk gyümölcseivel fön-tartank egészségünket, kellemessé tegyük tételünket. Ennek eszközei a táplálkozás és ruháakodáa ia, mert teati jóllétünkhöz megkívántatik, bogy távol maradjanak tőlünk minden olyan érzések, -amelyek arra tesznek bennünket figyelmessé, hogy szervezetünk valaminek hiányát érjti l Hogy — különben egészséges állapotban -r jól érezzük msgunksf, szükséges, hogy azon melegség, mely scerre-tünkben folyton fejlődik, mindit egyenletes legyen — a mi rendes kQrnlméoyrk között 30 £a szokott enni. Ha j ezen foknál nagyobb a bőképzés: a beim forróság kellemetlen érzése, — ba kisebb s fázás érzése gyötri sz embert. De ahhoz, bogy s szervezetben folyton képsédó hőség föl ne halmozódjék, sem pedig túlságosan el ne vezettessék, szükséges a hó-szabályozása, Maga s természet gondosk()doU is eme szabályozásról az által, hogV i belélegzés, ineg a bór kipárolgása által folytonosai! hőség sugárzik ki testünkből éa pedig a szerint, amint több vagy keva sebh bóadget fejleszt szervezetünk sva* galom, vagy erősebb manka közben. És mert aservezetflnkben — ép ál-sspotot értve — télen, nyáron egyenlő mennyisége s bőnek fejlődik ki és mert jóérzésünk fönmsrsdásáboz megkívánta. Ük, hogyi testünk közvetlen környékeié, ben 16-Í18 R. a-nál több meleg ne le. lett volna hozzá éa talán moat eajoálje ia, bogy aa alkalmat nem baaználla fial; de moet már késő. Ilyen vállelatokhoe azllkaégea e kellő pillénél éa a kedvező helyzet (II fisut evoir pour de pareillee esitreprioee l\'oeoeiaon et la boone olienee) Aa alkalmat egy oly nagy diplomata mint Biamark berezeg előidézheti, de nem a „bonne ebanoeg-t Aa igaa, hogy Biamark beroseg mioden tettében Franoziaorsaágot aaem előtt tartje (il viee ion joura la Francé,) de Németoreaág réséről Franoriaoraaág ellen agy támadó-csatái ól szó sem lehet." „Ami pedig minket illet," folytetá Gém-balta, „mi még sokáig nem gbndolunk egy oeeláre Mémetoraaág ellen, és én inkább a sírba fekodném tje mourraie pina löt,) mielőtt én agv ily kaíandoa vállalatot ^negen-gednék. Franeaiaorezág kedveaő\' óráját befogja várni (la Frauoe atiéndra aon heure et >on tempa,) éa valósainQ, bogy addig a je len generálié eltűnik. Én tehát nem hiaeem, bogy Biamark berezegnek alkalma lenne bennünket megtámadni ée he valahol a bit áll, begy mi támadhatnánk, akkor ea vagy tévedés, vagy seáadékoe rágalom. Moet már mi Gambalta zaját aaavait olvasva, aaon nézeten vagyunk, hogyha e Gam bel la által szem előtt tartott pontok feh-áileaak, akkor mi egy német frapOna hábo-iát aligha fogunk megérni. Igea, bogy avi-saeeyok változhatnak; mart a hősi araaláe már megaaQnt élei, de ami oatkkflnk eaáfo-letal asolgáljon eme koholmányra, mintha Geqa-dio GembeUe megbízásából utaznék. Tudja eat Gambetla, hegy Kémelor-aaágban a politikai ée ebnatégiai via^onyok Smae Vonnak forrva ée hogy amily mérvadó aoamély Mémetoraaág politikájában Bisaserk kseasig, épe\'y nag) ée befolyásos kepeeitáa Vilmos oaáMár. Így történt ee, haGambeUa Kémetoi aaágról késééit, akkor e beseédbe ép-agy beiefonta Vilmos másáért mint Biasaark beroaeget. ÖŐt, ha Gam bei ta gondolatait 4- & elemmel Uoérjik, ekkor eeee tapaoatalatra 1 talaaak, begy azokban a német eséseér-_ jetott hüm hegy osupán e oaá-xár aaesnélyéliea van forrva, ki a legnagyobb ée legtartósabb politikai és katooai eredményeket tudja felmutatni. 1880 eaeptember 23 án, röviddel a kös társaság verőiényes \'4epjéi után, (aa eleő nagyszertl állami Qnnepéjy] jolias 14 éo volt)\' ée Gambetta cberboorgi bejszéde után az öreg oaászár egéaaaégi állapotáról kedveaötlen lii* rak terjedvén, Gembetle a osászárról nem esek legnagyobb tíazteletlel, hanem valódi bámulatlal emlékezett me(j. „Vilmoa eeáeaár halála." —■ moudá Gambetta — .borzasaié jhorderÖnek volna ténye, nemosak Németersaégre néava, henem egésa Európára, melynek ham akartam moo doni, hogy reánk nésve kodveeőtlen esemény lenne. De, mindent mindéinél — én a né-: met ásásáért rendkívüli uralkodónak tekio-tam (un aoavereio tbúl a fiait hóra ligne.) ü<e kfalöoöeen katonai [azempontból. ó a német katonaállam a ak legideálhaabb sömeJ 0 aa, aki kivételes soOmwieége állal .a oá-met badsaregoek megadta -efJátaácoe^aaioe-aatét, élénk erajét, aoeroe öaaeétafláaát Ea aaon ember, oki a modern katooai asallemet e köaépkor harcaoaaiuak lovagias soelieméval ösaaaolveaeteei tadta. Lovagok ée e tado-mányoa tábornagyi kar tagjai itt agyeeitvék. Moltke ur biionynyal nagy tábornok, de éo mégeom hiaaem, hogy ö velőbe képee lett vóiee e némát hadaar^gre haaonló baáoiyáél beaoeló és közvetlee heiáA gyekoreloí, mint aa Vilmos oaáaeárbél kiaegán^k. Vilsaos esáa a aár, hogy öt agy ea&Val Talletaeaaam, a valódi imperetor. Bár. halála után e német hedeereg megtartja IciSQnő^égét, de mindenkor hiány oam fog oá la végOMp, e asal lem i öeeaatartáa.* . [1 I Ugyanekkor Gembetle á röviddel ea-alöU Oerbesvgben tartott aaóeeklam falöl ia besoMt TadvelavÁÉ oaisa eeéeeklete Bor* liaboa a tagksMsmstlsjiabá benyomáat gyakorolté, melyei oagyeo kél oi eeeefc tartottak. Fraye cet sietett is a 4árnál kormányi aa ol* laekeaŐrCl meggyőani Gambetta miadenUtt igy nyilotkeeett: -Cberboergbae aam akartam snloL miat i Uetkaü i. Iili Hl JÉ Mai 4v hyi idő tetteméig gyengék éa fenyegetettek yoHonk; ma saonhan, mi bár nem lénye rétiünk aeukif, de nemis értizllk magunkat fenyegetne ée a jövő ninos e\'sárva előttünk. A mai ininiaaterium épugv át íren kelve a nyugalom éa béke eszméjét\'ílf^mnit áa elölte velő. £«zméiuk nagyon békések, de tartósság ia van bennOhk.* „Aa uj Wültigymiiiiintfr, Bartliéleny de 81. Hilairo nr, egéaa Európára nézve bisal-mat gerjéeelÖ egyéniség. Ami pedig Freyoi-aet urat illeti. I mindig intettem. \| egy a (Icán tói távoliért aa magát Mondtam neki, hogy ellénkező eeetben a kamarával giyül meg a baja és akkor fbrde útra jkell jutnia. $ár Frejfciuet\' ur elöltem mindijg tegadta, hogy avátíoánael öeaaakÖtketésbetf álí; de ö á CuríáVal egy modus vivondi-t I Kereset tl ée egy módis moriendit talált" Ea jsaeréoy nézetütik asarinl, elégeágee orra, hofir ezon hírt, mintha Gambetta pá* gyott volna egy iranexia német! Iiáborera, aieghaaudtolta. Tiaziában vagyunk moet^sár aaaal, hogy Gambetta egy némia oaatára aem is gbadols;\'— de ka aat uUielŐnelt ia lertotle, mindig aaon mtpjen élt, nogy o Lá-horu kivitele a jövő geoerátió faladaté taead. Mindenkor, midőn krre alkalom, nyíl-lett, a lapok aat hireattiáljták, lragy Gam bette Franczia és Uroáaorsatg közt Sg/ asöveteég létrehozásán dolgozik, és akár káayssor irták azt, mindkaKor maa éa máa aaomélV volt hivatva Gembelte állitólaaea megbízásából eljárni. Néhány évvel azelőtt Ádám asseoay, a jNouyéüe Revim® aaép ée aeellemdes eaarkeastöléré fogták: kogy ö Gambe^lai megbízásából baaon eaéihól utaaik Sel. Pétei váieU ée Moeokváhae : aki aaon bee e viszony i ismerte, mely Gámbette éa Adom assaoay köet leaaállett, ea laat ia tud kotla, hogy a hhraél alaptalanabb issáa semmi 4ieoe a világon. Igy volt ée aaem ia, begy 0 hlr sfeéfnl Oeqaelia Gambetta megbiaásá bél ouaik, begy AasatMbee oda hassee, t ee oaatrák magyar ée elmet oai* filssalssis, 4a Spgy Péámvárett agy Németország ellenében \| felállítandó frahmia-orosz ízbvetaég léirehozáfán mffiködjékL Igaz, begy Gambétta foglalkozott Orosz-orizaggal. De sz ia igeit, hogy ő egy s, franczia\' republica éa [doapótioue cári birolalom kőit létrehozandó szövetség följötténekj lche-l^ileoség/ről jmeg volt győződve. Bár Gém-bottá gyakran hangoztatta: „Mi nem eicpor-táljuk a köztársasági ésamékel, Franoáiaor-saág slagét tett i nénesabaditó . elveiéit ée ez ért még most il lakol11, — de Gambetta önmagát u IÉ ta-fÖpf Jban egy előnnalá-dott libskáliamuajfŐképviaelŐi egyikének tar-tótjai 6 ja raakfmt gyűlölte, mint ez \|öt e despoiismust utálta és aa utóbbi öt övben nagy bójval ngye\|te meg a közép Európában lálaftlyra vergődő eooeervatív alesket Mindig yiaaaautasílá a bókot, bogy ő Curo pában a ha\|adáspárt fürtöké. „Ez sok dolog volna nekem", 4 mondá ilyenkor -rLelég dolgom van! Fraaoaiaorazágban, hogy a ro-akliój áradatát elnyomhaasam." De aat liesta tükörben lehetett látnit Í,ogy e francia- he-ledé pákt {Bolke, e férfin, aki Mapcleoe, Lajos tt-óaUli aaogfeootáaát kihirdette, a osjárjl biredalommal aiövotaegro a em fe g lépni. 1880. Nbraárbee ^olt, midőn Uertmaok ao ieéssrt oroaa nihiliaia a ki aaaal vall vádolva, begy 0 moeekvaí vaaat merénylőiben réeaes Volt, E\|rÍzsbkh kikuttattalolt «s aa orom\' kormáhy rvoulaiiiéia^kilylán e pármsi reodSi aág álfa) elfogatott. Ez nagy sensa-tíőf Itéllalt éa Ss Ugy további fejlődéiben joggal léheMt egy pjrióbekövet mini, liiely iFreeoaiaoreságBek 1 Oroszországhoz! vi seonvát eléggé kidomborítja Hartseana Oroaa-omág számára nem odatolt ki, ö Londonba moet [éa le readöngeageiö elbocsájiatoitiNe-veeetés oserepe volt eMn kérdésben Gam* , betiáoak ,; öi ésámi 1880. február ■ tö-éa] Így nyüoűcoeott 11 LPéUtikál helyaeíünknél ée lök elktójahéttstiukeéí fejdra, melybe vagdáok egy kell esdfltedaiak, jaintha Orosaon iág hőo aj legjolm viaeenybaja lennénk, k4f ilyeo nemia lÖtaaaék. Noe, emel e I «eagá>4 ema %yetlmalr * aki Ilartmaoot eaak ugyan fellelte. Urloff (aa oroaz nagykövet Páriában) Páriát nem fogja elhagyni, ha Hsrtmennt nam ie adjak ki Otoazornilgnak. Oroeaoraaágnak ven is oka legalább aj szint is fenntartani, mintha jFYzu-czíaorszápgal jó víaaooybe lenne. De ba kfl löuben OrToff elmegy, rogy be Oromomág — miat fenyegetnek — a diplomatái Öa«e-köttetéet Velőnk megszakítja, ha Hartmanut nem adjuk ki, akkm set tenni engednünk kell. Eeon Hartmannt, aki poUtikm etöke-vény, semfüsoetre eem ezabod kiadnunk. E« elvünk elmi ven ée báiatiaÓ botrányok bá ruljanak ia reánk eaen vonakodásból, — msgunkra kell vennünk.* Aa idő megmutatta, hogy Oroeoereeág a diplomát ia* összeköttetést szakította meg, de saövetaég aem jÖU létre. S k ojbol eff oyagoti utazása. dü! ó« ciatai beartdei, kerdoaörtetö koroamai asönok italai Varáéban éa aa oroaa sajió egy részének ismert tartalma, moljrŐl már almak ideijében ia jitunk, nem kis ee varba baeták \'Európát éa míndanki egy nagy háborat vélt je köaoöböi. Tudták, begy Gombetta aa oroaa tábornokkal találkozott éa keamokb időig beszélt vele. Terméaeetee, begy egy Oroaa- éa Franeaiaorezág közli saövétségről. De miről is misről t Gambetta ezen é-tokezletről 1881 febr. v8-áa (ekkor már aem volt miniszter) igy ktyQatkoaoti: \\ j „Szóbeleit tábornok párisi alját Iralésoletilag I gnetieff ar belegyezésével tette. Aa orom tábornok kai agy barátoméi találkoztam! és f a seövoteég easméjét való bib szellőztette, Da mit hennáinak ilyeu nyilatkozatok tényekkel azembon ? Tulajdon-képee kivel aaövetkteaOnk ? OiOazonaágban károm kirmáay ran : a Uvatelea a o«ri, k félhivatalóe e pantzlariatáké és e forradalmi a aikiSááké. Pánszlávíaiák éa bihilislák köet nagy ka Ír, a kettő eem jön Öseae. — Egy Orejseereeágf eli ssöveteégt. Föl oaő s»m lehet, és kel ár e aet tea ellene rkgy ok.1 Máaeep Gambetta fo>ytatá e iérgyát \' M í Hp mm itfcitiiign mhb* MÉM wi i—iiin \|wMt\|iÉiiii ■ I NMl íNa) t%ig meg i llttdU f^Jj Km Imáimul rtfcil\|iiiiiiit t* ngyte* libr, »téé nyári bXakna fc&fctöl* vékony ée olytu élté-afHW hmnp testieket, l mélyek ter-\|Hp lagvn jé MÍl\|Tf> ilk ü HÉüité inmk é boltiról kim-gftió kóeég nagy réeaének távozását h&tnk éa rakása tank közül, ami nanyl tel tfclllb setkeéget. mivel a különben m meltg tyáii légkör kevesebb belső mlé\'g elvonására tlkalmas, mint n hidegeké hvvgl. A (Ali sukokban nagyobb hó elvo-«lni csikóséi vén a külső alacsony kémének : igyekezzél k ilyenkor testünket tegi mtlegvesetó, nehezebb gyapjú ölté-va)ékkel övezni, bogy a testünkből kisugárzó melegből bérűnk kéri) megttrthaa-■uk a kellemet érzéshez szükséges 16—18 R. -nyi meleget. Jé emésztéssel bíró él, bőven táplálkozó embereknél n belső hóképzét nagyobb ltvn mint n kevésbé jól táplálkozóknál ízért tmazoknak löbb félős melegük leiéi elveszíteni való, természetesen kevésbé meleg öltótéket li igényelnek, mint n gyöngébben táplálkozók. \| ügyen ezen körülményben leli mn-gyirázatát ti it, bogy télen minden ember bőségesebb táplálékot veszen magából és olyanokai, melyek több meleg fejlesztését létesitik ét ezek t különböző ssiradékuk, szalonna, hús és i többi, mig nyáron n hé fejlesztésre kevésbbé alkalmas zöldség és gjümölcs fajok képezik a fóbb táplálékot Erós (esti munkát végezók, gyilogo-iuk. lovaglók, kiknél n nagyobb hőfejlesztést is eszközöl, télen ís kevésbbé meleg öltönyöket igényelnek, mint izok, kik szellemi munkávtl vagy ülő foglal* kolátsal birntk vngy kocsin uttznik, mely műveleteknél tz izmok különös tevékenysége nem igényeltetik! Ai eddig elmondottnk áltlános ér-vénynyel bírnak, de ezeken n szokás tetemesen módosíthat, ugy, bogy igen nagy jiidfgnek vagy migti fokú bőségnek el viselésére képetekké tehetjük magunkat, mert az akirateió vagy más kénymeritó kör élmény képes tz embnii terménzetet módositnfii I Különfélék. — A piknik. Ai idei firsing egyik legszebb és legvigtbb mulaitágá-»tk nevezhetjük kétségkívül t nagykanizsai nőknek f. hó 20 án rendezett piknikjét. Hízelgés nélkül elmondbttjnk, kngy sikeie lokszoromn túltett t jinuár 7 íki bálén i oly szép reményekre njnJ-tolt kilátást, bogy ez t mnlntiág csak még egy kissé azéletrbb nlipoktt fek-tetvje — lett hivttvt i különben itmár kliB.lgált örökös deficites 7-diki bált á jöviibi n pótolni. Itt keifllve volt minden luxm és költségeskedés i minden egysze- J aAt oronok," — mondá — ninesen-nek ama helyzetben, bogy komoly osetát keedheseenek ás ekárhányssor esőn orttág sgy politikái aseméiyiségével bessélteui, kik mérvadók és a logika útjától le nem térnek, — egy ftl lóre alatt be kellett ismercíök, hogy[Oro»eorsaágnakpénze\'és hadserege ninosl és begy — termáeseteeen — egy csatát ntm bír mi. Aa tisete nagy ítás (fan faroltad) he asloiossok oly baagoean kiabálnak á csata Wán, As egása lármának csak ss a jcsélja, Uogy. Ausatriát attól elijessese, wjasejrint ea m^gát a Balkánon bistositsa, oéhogy ott .fcamolikns asJávismuat alapítson. Ki tudja ailOnben, valljon nem fontos s — imikánt t múltkor egy tekintélyes ál-••aftrfiu nyilatkozott, — hogy különféle sresn hanafiak egy inerecoaéüen báborUt 10-kéleim sq kívánnak, egy oresa Bsedáe féléi, hasonló eredményekkel, mint a miuőket eeea fre^^Senesttorsnágnak hozott ? Lehetséges, Mgy ee ee egyedlJi eeak és, melynek segé íjyívfí Omesoféeég a szorosbél — melyben at belsős em, aaélk él, hogy elért vegy hátra mozoghatna — kimenekülni tudhatna. De ■ nininl, és akárhogy Itgyen is, — a mai Ckaaserarággal komoly mövtltégrt lépni le* Uetettae. \|U eekknl vtfégmnbktn beméit Qtm-bei,te, ssmiisgy még kétséget ís támeentknt-aéak na esasn límseyra esaatkoeélsg Bogy OambéUa Qe^eelksl. — kl meUee>eg ménért knlénknt Önmbetta legjobb barátainak egyike volt — an erese míeoével ewgbmlt volté, mér tatgábat mj néveteégm; mert Osmbet-hsuért sAeket »i»áisi, begy I mavát to-kntsm feMte meg, ón aem b forditoU kéeé-sfegei, Ha miiéi ■ Oambtuéneb mégis mtté»kt len rém Onmirmigt ib kételedül, akkor t W- m kélvimeyóénak itt megkötteti volna acéta váiteiuíok , án hogv aem véNemk m%, I falábé Qrimiimlg elonylm nem. ml kmeeytfgeln* mm kell. Ben mér ■Ént dwetémi lmm ta, ka Oambetts, kl egv évttef tneMii ngy nyilaik méh te eva-míitiél mm Imb^ n tlbbmérés megkeveeém éeétÉ ép a mnmlf« b«tidmslgt ik leríja, Mi le t m i Hl ^yyy* ^ i rteég dacaárt mégis t kellé gintin nnüftll mtoáfltt ▲ láattWmi kiváló mlnttal és Ilmául mnge t jrendtző^g átnl rend ti teteti be, u éttenamben pe dig egém bemtábet I beem autnl veit felterítve t kfliöi vnmora cséljából. A négymekot 18 pár táoe4ltnJ A tánc folyton növekedő jókedvvel reggelig tartott, sót meg kell jigyemliL hogy t dárdátok kelleténél honnbbiM ia voltak. A jelenvolt bélgyek névemn következő: Dr. Benczlk Perenesné, Bbgyty Ödönné, Bonca Endrén, Dtrát Zdgmnndné leány ávnl, D^uscbt Ottóié, ifj. Femclbofer Jómeltá, Dr. Horváth Fhre«emé, Pli-hál FtrAcxné, Beint kktmzonyok\'ki), Bosenfeld Adolfné ée leánVn, Sebestény Ltjosné éi Htnoy Katinka, 8{astics Ká-rolyné és leányt!, Schmiflt Frigyemé, leányt ét Hegedűi k. t. Dr Bchreyer Ltjosné, leányi éi Tnboly \| Aranka k, t. Dr Tom.lányi Imréné és leákyti, Dr. Triptmmer Reméné, Virga Imréné és leányt, Vtrgt Lajosné, Weisér Jánoané ét Vidor Stmnné leányával. — Felolvasás. A kereskedő ifjak önképző egyletében Hofljninn Mór tanár nr vuárntp f. é. január hó 28 án esti fél 9 ónkor felölvisást cárt, melynek czime: .Toldy szerelme ét estéje\'. Vendégek itivemn láttatnak. Keltezett belépti jegyek (hölgyek részéle számozott ülőhelyekre mólók) n dohányfotózs-dében váltnndók. — Hymion A Dtgy-knnizmi iparosok egyik kiváló derék tnkja Keller Ignácz umtk tnüveltlelkfl, bájos leányi, Keller Marcsa kisasszonyt január 21én vetette oltárhoi Verhái Gusztáv novai körjegyző a t Utol tó-egyleti főparancsnok. Esketéa tiktlmával t templomj zsúfolásig megtelt Námpárok : Lendvty József és ntjn, Molnár Ferenci éi neje, nyoszolyó-lányok: Tóth Emmi, Clement Julcsi és Htlviz Mtrcm kiinmzonyok, vőfélyek ; Oroszváry Gyúlt. Késmárky László\' ét t menyasszony fivére Ketler Ferencz nrnk voltak E<te fényei ói gtzdtg la-komi tartitott, melyen pohárk\|hzöntéee-ket mondottik; Oroszváry Gjn\'t, Lend vty József, Plihál Ferencz, Bátorfi J^t-jos, Késmárky László sít. Olt láttuk a vendégfk között Btbochiy Gyöngy, Eper-jessy Sándor, Tóth Lajos, Morkó An-tnl itt. nrnkit ia A kedélyei ltkomt tánczczil fűazereive ki világos kivirradtig tartott. Kiiérje Iiten áldása, ; jellegtelen boldogság n kötött fzent, frigyét — A nngy-knnliinl izr. hitközség elöljárósága Dr. K e n m i n Ede rabbi urat, ki tz utóké két szombaton Urtá próbaszónok la tiit n helybeli izr. imiházbtn ét általánős letszést íratott vuárntp fzerzőáteté. n hely bon Fassel Hirtch B főrabbi nyngnimaztaiám áltnl. megüt alt lelkémci állomásra. A szerződés bárom próbnévre tértént }t hitközségi közg^jüléi jóváhagyása reményében. A helybeli nbbiválaaztáij űgyie tehát ajkkal gyoritbban és álialáíios meg-egyezémel lóriént meg. scOveiséget. Igás, hogy vtltki mt Mondhatná, hogy erre — t némettel SBembén — sxtlkaége van; de Oambetta egy iNámetor-saéggaJi emtárél aem ia álmodott, j mint aat mull cikkünkben kifejtettük. Aa mindenesetre tage^hatlaaii ás Oambetta maga is beismerte, hogy nem1 lelt volna 6 egy orosa saOveteégnek eilone, h n as oro-ssok is oly lábon álltak volnk mint jFrauctla-orsaág vagy bármely mát r e nid e a e 11 állam, mely aa europei politikai etmeertben résnt vess; de eet Oroasfrnágnil hiábau kereste I... JellemsQ reá nésve ée esért boák lát- esik ide iglatni miként nyilatkozóit Oambetta aa egyptemi kérdésről. Politimu lépéseire vonntkoBÓlag Franeriaorsaig msjdoem minden pártjn msmárs vetette, bogy 6 Fran-nsiaorsaágot ae egyptoau kalandba ttseknemM beletanitotta ás a kolugyi hivatalban utódja, Freyoinet, hivatalos mfltödáséoek sU6 négy óráját trre hasanálra fel, hogy miadtton •sálakat, melyeket Oambetta ason etándék hói ssétt, misserint Angol ée Franctiaormág sgy Itt maradjanak, — egv teaei lássál saét-saakiUa. Október 26-án Oambetta külpolitikai programmjáról igy nyilatkozott\' B Jól látják most, midén aa angolok, minden negy megsröltetés lé kaland nélktl megállhatnak, Cmre mai, — begy mily na gyon volt en én politikám ae ipeL Igenis, — táját oreaágomban, saját táboromban nem értettek mag. Hát osakug) an ősapát Egyp-temet tartottam saam elolt, törődtem én vn-limit Egyplommtl ? fin ftltyölOk Egyptómra. (ie m\'ea moaut de TEgypto.) De snen egyptemi kérdée lett volna aa angol frsriosU ssO-vétség ftldjének termékenv trágyája, \| mag Itlt velnn e fold ben, a osirátó tré, mely által néu, virégtnll ét nagy lett velnn. A ny u gati hatalmak mOvtlléne ttgy trft ,és nagy hatalom lett velnn n vuágbaa. Eet ném akartam Bismtrok herottg poliüktl fvstemáia ellen állkeai. kenem ttfe moat tnl hatalmas systmea mellé álletl veloa A tébM államok saákal teáJléeégnk éraeiál -vissnaeyerak vélne. És t mi n kk élltmeknl illeti, mér ! ömhifén léhijtluk, hogy tton ■éem, melyikét él Attnl tudós papi á<A> kédménet fűmek teljémdélbe li ménjének ÉrtmülóiQuk izerioe áprilii elején Ugja elfoglalni állottáUt. .\| - 4 A \' maorakdnl iikelák álln- pbtjtnik megviisgáláiára kiküldött biitott-aág ujább éiteiülés , szerint e hó mén fogja megkezdeni működését. 4 Dr. Fármek Isáaalé ér-dekm felylvttmt tartott ,A mig\|]kr nyelv i z é n s é gjó r ő 1 az elmúlt vasárnapi mte n koiepfcdó ifjak ónktpzó egyletnek belyieégébrn. A jelen volt tzép számú közönség utgy figyelemmel jUll-gattn ái érdekes fejtegetéseket és mlpl-1 vasót megéljeuezte. \' 4 Faraang. A kik még i révid farsangban nem tánczoltik, , azok térjenek mágnkbt • a jó ilkilmtt el ne itt-Itmzák; i mivel ín táoezolni akar az ember, zene it kell hozzá, tz utóbbiról is mükiégm gondolkodni. De hát ki birjt ngy tálp tlá huzui miit Darázs iíiska ét él é táborkara; azért hát ót éton* tel figyelmébe ajánljuk mindazokmkl kik jó zene mellett táncsolni akarnak. juk fut urntk Olvasóink ügyeimébe ajánl-Pip Jánoi fógymu. ignzg. tpnok irodalmi rovttábtn foglalt előfizeti ni felhívását. A .Tnmái bá- tyi« i mlvél czélra van azt czimU elbeszélés ára csak 60 kr, a tiszta jövedelem jótékony (t helybeli gyakorló iakolánnk) nvt, n mű megrendelői egy oe mei ezt It ii elómozdilatiak. A munka nemes és jé Irányú voltáról pedig eléggé keteskedik a derék éi buzgó igizgitőnr neve, kOTetkálla 1888 Jan. 19. A kövekkállti „k ö z m ú v e 1 ó d é s i egylet" lolyó bé 14 én igen jó\| sikerült tánezmtélyt tartott. As egylet helyilégén nemzeti záisló lengett u nap i n d.ln. i őrt felé berobogó fogntjok mutatták már, hogy eme tánczestélyeí is izépen képviselve lesz t város és vil dék értélmisége. És esti 8 órára szépéi válogitétt közönség gyűlt ii cg} be ni egylet báltermébe. A bálierem igen szé pen vol feldiszitve ez estélyre. Az ab Inkáit nagy fehér szinü fflggönjök bo- ii tolták Hasonló szinü szövettel vol tik bevonvi a bálterem padjai is. A terem ftltin nigy tükrök légiik i i szögletek és aariiok téli zöldde) diszilteltek; föl) Mindéi t két halalmás csillár fényében kellemet látványt nyújtott. Ezenkívül még ké m el\'ék terem is be volt reudezvej melyekben a ténezot rem kedveié kó zönség tötle folyt Vörösei t\| Teréz, Bebeetttée Emii én éyérffy KU k. a í belj kél. Tóth Irén k n. Bzt.; Okiról pzűctllLenke k. t. Menmbtlyiíél,: Btkiányi HJolán t a. Bkenyéból. Ott láttuk Vfaöirnartl Jó-zsebé, Sebptrén OábornéJi Oyórffy An-talné. Tóthi JÍzsdftó éi Sriiedt Jézsefoé ó nigtiktt keikből Bltjza jánosné ónagát Menctbelyrfil, Atksáfeyi Károlyné ónsgát Bhesyéról, [Bcjimied Mó\'rné ónsgát Zán-i káról itb. f [ { fesákvölgyi. — Éikniilém A nagt-kanissei kis-dedneveíS egyeifllet január 27 íftcl táaosko-•soruja látagatnltitak igérkestk, akik még meghívót bánni okból nem kaptak volán s( arra igényt tahanaki aa egyesfllet titkári irodájában Máaor-atcse, oroaa épület) teljes kéltséggel intézkedés történik. — Magyar hnngnterek diedala ktlIRJldün- UúrtlScltUla és nsjá ta angol trón OrOkQs udvari lénéssei — miét egy Londonból érkenetl levélben Írják U- a napokban Londonban a B8teinwáy Hallf-ben, aa ndvar több tagja jéUelétében megtartott nagy hang* versenyen bemutatták \|á megvár p»dál csim-halmot ás n jsnntén magtar találmáevn Árion" eaitérád és as e hengsaereken előadott dtrtbakktl rntdkivüli totssésl arattak. B hangverseny IranviraJ folküjtütto a kOsOn-ség érdeklódKséj a hangsaerek és a magyar dalok iránti hagy 0an ScIaiIb egy tegnep árkoséit lovdévfel tubb ily btognert és gyar npdalékal rendelt megf Bpestről. — Eleíasst a terv éayaaék elölt. Nemrég a khingi oeéiaár\' éjriási fehér ele fántot kapott apándékul Birmk uralkodójától! Pár napja, ibikpr aa elefántot ép a palotába vésették, es jbirfelon slss«kiiitta köteleit, tovább ssaladt] és futáé köabnji néhány szolgát agyon ik taposojl. A palota felügyelője rögtön törvényszéket alakítóét, mely as elefántot 0- „bUntott\'1 miatt áíbalálra itélta Hogy aa ítéletet mennél inkálb sulyoabitsák, előbb kisturták t isegény állat ssemét és están betasaltet\|ák sgy mély gödörbe, hol 5 nap múlva Vége volt. Ai agyontaootott ssol-gák oseládiáinsk s csáatár élethosssiglanl pensiót utaíványoxoti, ki — Négylábu cmlier. Oradiik oross városkában némr^; odván ember ál lott a sorosé binolfság előtt, kinek nem ke vteebb, mint négy lába van. IA legény most 21 éves, KontraÜj Kornutának luvják és eddig folyton éltudU titkolni ftlujabeliek elölt bejét Es ssíért vikeiUlheteltjneki, mert két rendellenes lábal a két rennesnél tOvidebb volt és eaek köaütt van sl bel veire. A sse ren ősét len ember bóeaáni nadrágot visel igy nem igem lehet élBrevonni t természet ellenes képxldményekst. — Begénj ea történet Nem rá gibea egy bérlini Haji; regényes történetet be tséll el. Egy p >o I o i a i tisst holtuk hitt neje\'vieMalért,i mlulán férje évekig gyá ssolta. A u6\| franqsit saülei,] midőn egysser vejök előre ijyomajl, IléAnyokat aáidábt rá niási fgyébb más ősi virtusokban töfi ídvél. A bálteremben vidáman táncz egészen világot reggelig^ A tflzvéiű fiatalság amug} istenigazában járln ni ndvégig. Bizosyára sokan édes érzelmei kel telve távozhit tekerne táncz vigtloasél, A jelenvoluk kőiül kiemeleudók! sorakoxtak volna, igy Portugália,. Belgium, Holland, Dánii, Svédofstág és Norvégiai mind, mind. És eton siövetség a köstáraaság* uak nsgy morális erőt. kölőiönsUlt volna, mert a rmoubliea egy nagyon tlmtell, ó mo oerohia állal kmét bevesettetett volna as európai tflemosaiádba, mélyből moat ki vtn tárva. Ifit is törődtem éh Egvptommal?if... De eaen pépek milsem érleuet politikából." 1 r . Ht jsxemréliányóiiitk ssintén esen limit •sarakkal mondták volna etl, laíán akkor eem értették volna meg. Csakis Uismtrk hereseg tudta, hogy mit tssn, midőn Oambetta ellen oly kimélttlenOl küsdötl. A nyugat állami sBÖvetség meghiásitása volt a na\'gv teledet melylyel nagyon foglalkoBOlt éj Sok neveseim {ele vtn enntk. hogy enen •sövet ség létijejptte nagyon is félleteti, — hogy ee t ssárfzfOldi hatalmak oonservativ állam-Aráainnk nagy gondot osináll. Nem eiunán aaért, mintha esen isövetiég emla nélkül, osupán léirejötlének tényé által Európa politikai ayijtémáiát lébytgmto megváltoaletta Volnt, hetem esért ii nyújtott okot a gondra; mert libtmlii alapja voll. mert as elgytn gUlt és elnyomott libtrtl imns megállapodását, felüdülését él újbóli mtgeröeitéeét Utálta volna benne. MindmekUI láthathatjuk, bogy aa ál-tnlánoe ítélet gytkrtn, — mini a jelen esetben ii -o\' I tévútra jut Oambetta magjegy-aáseit olvmvn legtapinlatos politikus it luj világot éise gondolataiban és be kell Ismernie, kegy edddig enálléveeetelt irányban haladéit I Emel bmárjnk Oam bet iának a frajn-ossa-erőse Hövetslg terveire vonatkosó ésa-revételeit • t jövíj csikkünkben Otmheltánék Bismartk tertaegre vetttkoté megjegytáté-vei Ibglalk isatk. Amtmr Sándor, u lék. A férj inőkOtben másodssor is megnő Sült* — Mos t kövét If eső rémieteket bessé 1 k ; A férj annak idkjéfc nejé halálának fii rére Franosikorsságlm sietett, hogy elhalt úejo holttestét meglájhasas, \| A kegyetlen műlők est mondották,i hogy \| leányok hím lŐbeu halt él s igy sgy sírt feláeatttk, a melyben egy] feiismerastetlenéégig eltorsult uő holtteste McOdt, , A snoméra látvány után a tisst, gr. BÉ. visaSHUtaaolt s megnőeült gyormekei ia vannak, második nejetől. Melyik nőt hegyin ei mqst ? Első nejét sse retts s másouityiOB gtarmekei is kötik — Budapontröl ír\|ák nekünk keuÍBiaiak elltt, már ti. ások előli, kiknek alkalmuk vol^ egy vámban negy reményekre jogoeitó fiatal mflvésnnS tehetaégét, a kani asai városhás diastermépen kiálli\'oit képben méltányolni, nem lemnrdekteltn Lioblonstein Qeorgett\' k. ti kinek lErisstui Píltlus előtt" etlmü képmásolata méltó feltűnést keltelt mindenütt, a hol at klklliifault (Fürödén, Veesprémben, I Kauiism,) lovábbi haladásáról egyelmást hallani. A kíaasason^, kit vslóbtn benső művéssi hailsm\'j Vetetett [a festéesi pályára, aa ut^libi liónimekbati is rendkivü\'l saorgalma* feji ki hinUfes l^aulriai lestőmfi* véssünk, LotB Károly áiétermáUeu s haladá»a épugy tanúságot tesa a iBorgálomról, mint tehetségéről. A fiatal bfivéstimc a pisili év végén aaon kitüntetéj érte, logy egáas váratlanul timtelte meg látogatáéával Trélort Ágoiton vallás- és közéktátásj iinbinlerl ki a kisaas SBony minden Kit^hli nkgyobb ntfivél. korábbi lotlrajsalt és \|quarell\|fé4mány^t behatóan megtekintvén, a kimmeoyt a megkesdetít pályán való nitarlásrn eliiinere sBavakbst busditotta. A fiatal mŰvémodt még aéjf másik ki-tüntetés la érta Magyar nlpe által egéis ss imádáeig saerejett felténee E\|ii(yasssonyunk ia legmagasabb figyelrapken réemsltette e fia tal müVáianöndk ^Kriiátui Piltlus elölt" os. festménv má«o alát, tWly aata rendkívüli ki tQnttléabee rés^éslít, ttgv abutn a teremben eégedtttttli még é Uklp ftUUlitása, melyben a király, i királya^ Valéria főhercaegnö éa Auereperg Jhereetgnl ebédélni seöktak,\'. ugv, bogy ebéd alatt is Ő ftliéMlk előtt volt a festmáty Upinmmj Illa mrng nyöoyörü teremben ven éson foatuióny la elhelytsve1 melyet t királynő ö felaíge {tt liloleó sugár-aü klálKtáliban\| űiémmrtlbj Eddig ittdésltónkl lévele, melyhea részünkről komémsillk áaL begv a fiatal má véstnŐ haladásának igén \' ÖiHlühk, leninién ók^tvn, bogy áneé reméjiyek, \'[melyeket mi ia t kép látásai után. Blétte nép tehetségé^ bee füstünk, teljeséibe menjenek, a miliett különban a kiaássnouy trnyedellén ssorgalma mellett kételkedni semmi ekünk sínesen. A n^^kHttntetkUiért tíetjjg ős^ntán grata - Letörniém ti kő iUk dálttán kl •érték nngy rémvét mellett OrOk nyugalomra gtV. 8. Kováos Dániel né araőnek Ugtfjabb leányát Sebestyén Kováos KrisetidU. A saá-jaet komoré, mm a boldogalt ravataláé vitt elUelyeév, Útenyifák a aaerslslst, melyet m íf\|e alig 17 éves ikay mindenkinél kiécde-»eÍU finlákt sokáig fog élni késöUSak. A béke angyala lehelen felette. -4 Kalaaaekya kOsgaadaségi tlőadé-Iáiéi. Felhívás Zpsmsgye bertsntelőibea. aeglevieh István gróf keedeményeeésére m ersaégee gaadasági egyeslilét kebeléből meg-indult m a Magyar poi termel ők orsságos esi-veiksaéséuek léiisitéséfs eeélsó mozgalom, mely agy résne boraink kivítelénok egéaasé-ges alánokon való wervésése, mávréesl ások-uak kSMldOa. valé lOmeges megiamertetése állal, béaáak bertsémeláeét elömosdilani első sorban less hivatva. SsUkaégesnek tartottam réssbin a mélyen tisatelt gasdakösönság figyelmét már előré is felhívni, hogy eaen haaafiae vállalat létrebosását osak is aaon eeethee helyeshetjük kilátáaba, hogy ba a hasai bértermtiók, jwját érdekükben is, mint \|ásBvéu\|esnh a sálvslk sast kötelékébe belépnek, [felkérem tdliát mmdasokat, akik as ügy iráat érdeklődéssel viseltetnek, méllós-taasanalj ezen ssáadáknkat velem mielőkb tudatni,!amely sset^n as ideiglenes alapeea-bály~tenresetet és á belépésre ssolgáló nyilat-koaatot, kitéllás végett \'azonnal megküldöm. DobréteJ 1883. japuár 11. Skubüts Jenő, kOagaidaságí élőadn. - Nsénngytijtés ujesstendő ntáo. Ssiute liihetetleu, Ide mégia megtörtént ea idén Láibachban, ljogy január hó kéeepén friss ssénát rakhattak as iatállóba. E rendkívüli llBeményneli aa aa abnormis tavaszi idő as okb, mely Krejnáben múlt vasárnapig tártéit Öasasel \| arra negy árviaek jártak melyek miatt a ffii nem nŐhetell meg; aa utóbbi ■ {jeleknek arknylag negy melege ason-i tjia tenyéssetet idéaett el6 a réteken ée igy mrtánt, bogy njesatendő után pendült meg a kassa Laibach vidékén. An CHIfel knrjnlbnn Beekert Ádám éerfBaő asrtd 7 éves kis fiával, ki nem rég lábadt fai, vesaélyea betegeégéből, a lánczhidl körül sétált. MiJón agy iában megálltuk, Mgy a gyermek kipihenje magit, egy osiáosen öliöaltt, kBlseje után iliive a munkáaisBtályhoB tartozó nő kOeeledeU felijük s Uossaabb id«g szemlélte a halováty Int, majd gyöngéden megcsirógalta s kér deeéekOlétt aa epáRól, miéit oéa ki a eyer-mek oly roaszul, Ikcker elmondotta, hogy fiseskája sgy ráak ódás ben ssenvedett s eaak bárom pépje hegyihatta «1 a saobát. A nő karjai bsl vette a gyermeket s tabbseOr meg-csókoltai Majd ssoáaoruan mondá: aa én n-ámnnk la ilyen fekete szemei voltak. Egy-snerre hirtelen megáhea seorítelta a gyermeket e tava futott. Beeker ijedten sieletta nő" ulán e megTémfllsa látta, hegy egyeneeen a Duna dartjának rohant Még sterenosésen elérte ajaŐt, én abban á peresben, midén a huillámukba aaarlá vetni msgát Borvasató küsdolem keleikeeétt u apa éf as idegen uŐ köatla meredek parton. Végre asonban a aajralöbbeo odajsiettea s as őrült karjaiból kivitték a félig bolt gyermeket. A tébolyodott isssonyt nlingovies Antáátk hívják, vaitti kalauz isvegye. Nemrég meghalt gyermeka, kinek he tálát sunyira szivére vette, hogy őrültség nyoméi mntaikoatak rajta a se Beeker gyermekének láttára ki is tOrt rajta A sserenciétlent a Rókusba asáUitották. — \| Egy család halála. Bécsből h* iák t bó 16 káról :J Ab oeatrák fővároahás-hoz\'kösd eső Breitnnsce kOeségken egy ét tagbél álló osalád luérgezé. követkeatében megkell. Weleer Antal aananámee nejével ás liárom gi«rmekével jegy fOldeaintee snobában lakott. Évek éta a leguomorilóbb anyagi kOvülmények köat éji, mi aa utóbbi belekben még atlyoeodoll, mjnihogy Welner semmiféle foglsBatosaágot sem kaphatott, s igy jövedelme éem vo\'t E hó lö-én délután egy osomsggal jött hasa; a napszámos, s mikor felhoniollák, tésstaécmUt találtak benne, Weleer alt állította, hogy atkOnben találta, s a felbontásnál megörvendett, mert mint mondá legalább Tesa módjukban még egynev leosil-tanilani mérnyo éhségeket Aa assaony, ki még hosaá áldott állapotban volt, aaonnal lovest kénsitett ée bedobta a tésstát a leveebe a osakhamar booBáláttak aa ebédbe^ melv vágaetemtj vált as ogésa családra, álig eltek belőle valamit s már] is éreeték e méreg hatását, ineljr erős lebetstt, biaonyitjá an, hogy rövid idő talatt meghjdt a féri és neje s a 3 kis győrinek sem Aliim ki a kínokat Aat ki-ssik t seireiioaétlee {ember igy akerta magát ée oamádját a nyomortól megsaabaditani, mig más oldalról a szegény ember ártatlanságé melleit szélnek. -r- A I II kemy mint értesülünk — nsmosek KeialliolytrL hanem a Vidékén is dühöng, ily A\'sé Pákokon különösen a 10-II év« gyermekek kbst lábra kapott -i be fagyéit Balatet. Fenséges iKtvánrt nyújt moat n „magyar tenger". A meddig jósak t meni ellát, mindenütt sima jágpánmél I bontja, mely owasoroaen veri viesae a Ilii nep sugkrait Talán soha még ily nagyseerflen uem volt befagyva a hul-llámBÓ BaUton. Más élvekben hullámantesnn fagyott be egyes ki«ehb térségek kivé>eével de most mípuenütt tflkönsma n jég. Elany-nyhra hog]\| kényelmei kéj-koi-wo\'yáaáat lehet ttnui {Balaton-Füredre, De nemoeak a korosolyáaék tarka-barka serege nyújt érdekes képet bolt, hanem a balásaoké ia Naponkint mintegy 601 haláss jár ide, nagy mennyiségű\'bálákat, I köteleket ée rudakat hozva kis Jat^luakooj. A alán neki állanak Valamennyien/}! előaáör egy I méter boamn 11 ás tát méter seéles léket esinélenk; innen mindkét oldtUiél kündulólag lé méternyi kisebb kőinkben kieeéb lyukat vágnak, ké-rttlhelül 130-at Ugjj asonbauj, begy a lyak-mreemaak ktrűlék alakja letvea, eaas: la másik vén ia Össaétarő és oly lékben vég* mdjék, mfyea m elek. Mikor emel kémén vaaaak, két ló métar hoemu radai boosét-uak n Ilik éa mind n kellőre egy egy 1 UTHM üíü Hi* egy* mm ujgÉrtMg, ■Hl ebWt Mff wni «ro#* jgtáíliilM Ml á ke ii alwil i n I Mfo- * „__________ wm tskabjtb a aaieekm, • m mm magy Matol — iMMrtid VWévtábms vaa egy >\|IMHÍI, mely mmkA % IAm noMH\| 4 a NiiyÉÉ köm latetya lUk ttU aatéa * hgéayi^ek a laényeksmk CMÉ1 >mnk Wfuilfct fk 1\'fán/ok es»e felé snsakivifl egy egése, a lányoké ftH pedig egy \|é\| légiit ia itkaoeki Snahná-b font kamatot i« asoktak tenni n halottak mailére, söt olt aat el la égetik, emlé-kmtetrén arra. hogy hajdan a hololt egése teáiéit elsaokták égetni. Végre aa a kimé visanatasaitó szokás ia uvalkeitik nyugati Flandriában, hogy aa Pa regy aasaonyokaab néhány nappal férjük halá\'a után annak ko-poraóján ülve kell kihajtatnfok a temetőbe. — Örléal karmái fogtak nemrég Livland Sonaxt oerl városában. Ifikor partra kasiák, egy kaláaat agy aram! osepott a farkával, begy aa alig i adott fólvénszorogni, egy másiknak pedig ugy megharapta n nőnél begy ampalálui akarták. A harcis kö-rölbelől55 foqtos volt; mikor felvágták, találtak benne egy 6\'), fontos másik karosát, melyet elnyelt volt. — A esérné iáaesma Ssép tanújelét adta miaap a halai otess esérné jó sei-vének. A legutóbbi pétervárí ad veri bálben a oaáraé egy ftati.l tisattel keringőt ténoeelt. Tánca közben a limt sarkantyúja beleakadt a oaáraé nsnályába éa mindkettőn földre cetek. Ptreac áltaíános navnr keletkeaelt s a eaár isgatoUan sietett elpiiuló nejéhez, megtudandó, nem eeelt e valami baja ás esés köveik cetében. Stereuesére as iuoidena semmi bajt sem vont maga után. E késben a fiatal tisst odahagyta a termet s fonó 16vei, két-eégbeesetten járkált a parkben. Nemsokára eaenben kijött aa udvarmester a a oaáraé nevében felssóllitotta a félhessekadt keringő befej esésére. A nemeseaivfl o térné, a mint ijedtségéből magáhoa tért, tüstént arra >gou-dolt, hegy mily kellemetlen helyaelhen labm tánesosa a ily módon saabaditotta ki savar rétét. — k kakUMaleléa Balginmbaa A párisi „Figaro* egyik esé mában elmondja, mint esett, hOgy 11. Lipét Uéusnlépm éta Belgiumban nem hajtattak végre halálos ítéletet. Kis idővel a király megkoronáaása után ugyanis Bsrra igsaságttgyminisztar, egy a balálbűntetée eltörléséről kimondó törvénj-javaslatot larjesatett a képviselőház elé. La slfogadta, de a aeenátus vissannetotl* Mivel eaonban a király már akkor a javaslatot aláirta volt: méltóságán alulinak tartja, hegy ennek dacsára ráadja egy halálos Ítéletre mentesítését. f- Iliid hírek j Egy va»«H Igy véé négy krajczáros kúbs-szivsrbao ia talált töltényt, — Aa alsó Janvölgyben már vilit a kikirics és a tavasai hóvirág. — Aa uj operaMaat a jövő év Őenén már megnyit-hatják. Awbeet iQggöuyuyel lettek nyilvános kibérlotet Washingtonban és sértet lenti kiállta a tüspróbát. — A ssentpétervári ée mOsakva^osászári saiaháaak költségvetsne a ieleu idény négy hóuspja után I millió rubel hiányt I(Intett fel, meg különben a el-tOnt e pénntáiból 300.C(X) rubel. Bsip gaa-dálkodás I — Sarak Uarahardl váló pere koholmány. —- A görög kamarában ismét Srlamenti botrány adta elő megélt. — EL-ahán egy 17 éves saép leány a tlabe ve-snett. — Jéessf fŐbetosrg a régésnél iránt négy érdeklődéssel viseltetik. — Marosaj váron egy.új bányát nyitottak. — Aradon kél katonai fogyeaca, egy ik kötél, a másik golyó által végcatetett ki e ho 16-án. — Koae\'enliuápolybsnn nagy irgstottság uralkodik s a 15 éves Makomednok szultánná lételél szükségesnek vélik. —- Aa oroaa már katonai kíséretét jelenleg 348 személy képeai — A weolivinhi katoam akadémia udvarán Napoleon Lajos bei osegnek saobrot c mellek — Rudolf liónörököa a bécsi orniihologiai egylet köaiöayébra „Néhány fsm megfigy lé." csim eleit több megjagynéet köeöl na idei ősei vándorlásokra vonatkozólag. — A királyné aapoakiat sétát laaa a Gellért begyre. Irodalom. li alább kMS mflr.k DMgTWdsUMtfikéskysbsUk HmM IIMf kOnjvktrtsksdMbra lUgj-Ksshsáa — Aa egyem lelek megfejtése nép szerű modorhen na elemi népiskolák V. ée VI. osalályai, a felső nép- ée polgári iskolák I. éa II. oaalálfai valamint képezdek számára Irta Solivrara Mór állami tanító. Ara 40 kr. A tudománynak egy ága sem olyan footoe a font nevezett iskclákhan. mint a seámlaa, ée ősmnlén el merjük mondani, bogy agy tárgy sem kezeltetik elyaa asoctnbáa, auaft se! Gépiesen betanulván aa sgysesr agyat tanaié esik, hetük, amint 8-aaer 7-tot, vaigv ttaser I ott kdl aacroaai Minden ujját ml-ködéibe hooaa a kia hamis, a mégis aa eredmény, se másképen nem iamaL nsaa aa ésa éilmsaik. Fent mimaott, s ismer Üs aa eleö fo esi, mely Heksok Hándce lenaee áltaao- taBából ered. téi&elfaeáai tartalmas; u W aA «agM Tába, a mtpemég ésasee-pertsk. a amooéUt t ,A miaiélis^kl Kár-féá sgyloé éa aa^ak oMiürrn oemstfgeadá mai ]elem^gésé\|é 1M emíiléet magyar ás eémm yelvaa. fa qivsmalett a smorar a a m ktlfb k eremen él ssép és jé oly pmeoayi -Toidy kör" béa, a fémet a ooosi SWisccnschsMiehs Ólakban." A idaaen és ♦léken irt munka nem menri dicséretre, hisa ea dioaéri öamagát; máakuiönbeji a saeraö Hfe elég garanesia a auBkaetkméfs néave. Bakacb ur as eW fofolrnséabaa jogosan veti yeraág saeatére, hogy mi inkább a I aaépaégnknt karmü\|t mrieatikai t«jpn-tatben, mig a Uaai gyönyört vidékek iránt sglsnm hidegen vagyunk. Saakavatotlaéggal ecseteli a mspssség éa Tátraflrad remek vi> dékeit, meW a ftajoa olr hirnevea vidékével felér. A mlalk falotvasásban staUsstikailag biaonyiija a aeamotgasdáaaeti hasznot, ne-lyat tarmikal tekintetben a vidék nVtUU — ŐhajUndó volna, l^ccy derék pubudslfnk intő feaavail kirándulni jvégyó kösöniégüpk oaakngyaa megsalvlalné és ne etet a távolban, miker köeel vaa hozzánk\'. Kulbiiben tíekioh nr a magyar tnrista Ogreklma nagy érdemeket esersslt; mert I volt aa első aki msgyaror saág gyönyörű vidékeitjnémet, olass es freu eala munkáival a ktilfeldQn megismertette. Tlsstelt honfitársunk kéj évvel eselőtt megje lent BDonaa" aalmd nagy mfivéval európai hírnévre tett saort, arai [elég bizouji^éka an ak, kegy tapintattal irt munkál mily ke eadőaéguek örvendene ki Esep uj munkájá boa gratulálunk saenőnék. Ss. 8. - KieAanténl felkivAe Alulírott Tamás családja." Alföldi Népies köt tői elbcaaélés, 4 énekheh" munkéoskét ki áaván köerehooaátaui, bátorkodom reá föh hivnl as irodalmat pártoló I. cs. köaöaaég figyelmét. A ,\'mirjtegy 4 éa fél Iftu csmoi kiéJlitáaban megjoleuő költemény tár gye a saegedi népéleiből vsn véve, melyet aamatos magyarsággal, élénk menettel éa a lárgyhoa alkalmaakodásUl ipsikodtsm tol-dolgosul. Ara agy ftliöit példánynak póa\|ai ssétkuldéseel 60 kr. Tis eUfiaM. után egy tisateletpéldánynyál scolgálök. Aa elŐfis9lé»i pénzek a nagy kaniasai aaih. fŐgymn. igaa-gatősághoa f. é. ánr. I5 \|g küldendők. \|fsg-jalenik a mű méius l-ső napján. A tissla jövedelem a n. kaniasai katli. főgynin. «Qya-korló iskolá" jának van ssánva. Nagy-Keni-asán, 1888. jan 20-én Pap János logymn. igatgajó Megjelent aa vönűgyvéd" 17 ik füaete (irta Kaorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Oltó Bndépcsten, a nenmati minháa bérhé-sábsn.) E tűseiben a sterrő ss ingatlanra veleadö végrekajiás ssnbálycl ismertetését folytatja, köali la ingatlanok kasaon olvaaa-tésére vezetopdő/végrehajt ás módját, ugy a végrehajtás egyéb nemeit, nevenetesen sz ingó vegyon átadása, ingatlan tulajdon jogára a munka teljesítésére irányzott végrehajtás módját, — a bmtosilási intézkedések nemeit, biatositáai végrehajtás lés aárlat szabályait, ezzel áttér a csődeljárás [ismertetésére, külö nősen köali a rendes csődeljárás ssaoályait ismerteti a osődujilás móiljaU, a osŐdbialos, tömeggondnnk ée válsss n^á><y teendőit, a mőd-beli igény étvénysiléséniek alapjait, a visa követelési jogot, a tömeg tartozásait, a külön kielégiYésre jogosiiolt hitelezők visao-nyát ós peotg a jelrálogl ingó aálog éa bánya vagyon állal biatoeitott llileíezők kielégítésé-nek módjál, a osődhiteleáők követelése kielé- tetai óhajtott (esetnek es a föérdeme, hagy a saámóM kényle an a Isiaéott példák meg Mtéséaél eseót megerőltetni, mert minden gípiisilget kísér, a miutáa a példák helyesen, köayebbről aibsubhre kivetkeaaek egy mésotáa, báeaget nélló mnnka. Kgyet legyen msbad négysasm kftsött megjfgyeaaüttk, aa éomaart k e veik es telééi mámelés «. a. Olaaa praktika annyi pmnűkas példa maaf jiéaérs seolgáltal U anyagét* begy sec* hiány pót* lAaéeal a fgaatkéaek miaaee f«nt aereaatl lésiéb leaeét IAiiHiMi ébajtjek mwMek. . fcidsm ttMt fokmik elit m^rnty^**i tÍ .MfoltAkia^érekee TároaMM, fktte KP^Bpí áatlanjk bp. ke gitéaének szabályait, és n tömeg elleni nyak bejalant ésének mód ját Eeen igen érdekéé tartalmú iüset árai 80 kr. Aa -ön-ügyvéd" 10 füzelei kClön félkötelhe filsvs kaphatók. Ara 8 fit A vasúti menetrend fiqilal irtaj S) MssalMi K snlssd trkssik \| Iánál J^ • 114. IS p.1 (íopronb.) ÍOÓ. S0 p 11 S éa A, I 4411 p. ktojjrlf) ] ö 6 li pl i(s«. » sJhsiy ILsí tt 6 ft fillK 11 á> 14.17 B les. t. al kfapWtyL, is si p.\'ya md I 4. I p. a 4 44 p 10 4.40 p.10 ó. 60 p 4 4 Sl r 4 4. ISI p (»5 v). \| b) PwgsrW- U 6 4. »p. S 4. S p, 1 4, U p S 4. S p. (SS.V.)\' MiPj 41)sl d. a. •sts rtggd d.u. él)si vsgp. veesi v«\|y.v«eal vsfp.ts rsiy. »ossl ijMsvesai gjrors »m»t rtgj.nmi Felelte aamkesatő; VAKU A LAJOS. Társaeerkesető : HOI I KAIS lék. 3103 tkv. IIO. Árverési bipáeUnénjr. A csáklornyai kifj {áiáabíróaág mini, tlkvi hatóság réaaérQl káahirré tétetik, mi, ként Werli Zsigmond víraadi lakóé ha\|lelénnk Jeni kuli a Anrnl Inreaiimei laaóa, ilyahftlén saanvedő ailkni 110 frt 80 kr. a mrnlékei iránt végrehajjáaí ügyében an.-ka-níeaai kir. lörrényanfk Hr. larlaaó asákter. nyal kir. \|áráabiréaég tpaüleléa foktő Tar> caisese kősség Öl saijk«hen 1 179 krm, hóéból iamkelia AnlalM Uleiő Ide réaml éa pedig aa afém ICO él lemérték, ugy szintén itt 81 aatjkbce I 1+8 ser se. s, IM fr(ra becseit nssaeeli, eeVéa áüé s e v^rfkeiiM inevedsti öfTsU öwöm ier tá iKéffmH mos bééi érvéré-fmm\' e UklUtáá áma aful is sladalnl fégeak. Aá árvemsal kívánók mrtoomk ia la-iek kikiáltási érának t0\| kUimhen 1881. évi LX; t. oa. 42 IJ-ában j P» óvadékkápea papírban á kilmldött ke- \| fébak ljtténniJ a.Whb feUéMak k UuresU-eéei község aMljáréságánál álálirj tWekk.vi j hatáságnál a [hivatalos érák tarmmá álatt j betekrllhstŐk. A kir. télekkví hatóság.. I ^torcUú 1084. éri Wr kó Í2S mmry _ sí i--f rné tUf 882[ Árverési liirdetméu^. A aagy-kaakisal kir. törvénymk tkvi psntélyk réseérői köaliirré tétetik^ ftagy Za- I lámegye isaaqsilett árvaiára áevébee D\|r. I Tubóly Gyula m.tb.l.ügyéaa n.-kaaiaaal lakos Végrehijlatónalc Qérenosér János végreha{lást aaenvedő komáromi lakoa elleni 214 11 60 kr I tőke s jár. iránti végrehajtási tgyébeaj a lent I nevezett kir. lörvéavaaék lertletébce tarlonó komáromi 46 [ss. líkvbea A I 1—18 sorsa, a. tdvatt ingatlanokból Qérenosér Jépoat illető ,1060 Irt $3 krra becsült \| rész \| külön-a II\| 14-7 lot-siáni alalt foglalt fekvjőségek-bői ttgyan Oerenoiér János iulajdooát ké peeö 109 frt 60 krra Iboosült j\| réaá külön 1883. évi máijtitts hó 5 napján délelőtt 10 érakori Kemáromhan a ktaséghiró házánál felperesi Ogyvéd Dr, Tuboly Gyula v^gy bo-lyeiese kösoejöttével megtartandó nyilvános árvsréaep eladatni fog, mely alkajommal a vonni ssénáékozók tartosnak a fenti becsárak lDt át késanénaben vsgy óvadékképes Íiapirban a kiküldött kaaéhea bánatpénz főében letenni. Aja árverési feltételek a hivatalos órák alatt a oagy-aaniasai kir. tseék ikvi> osztályánál s a Kemárvároe község előljáróségá-insgtekinllietők. N. Kanineán a kir. törvénysaég mint ttkkvi hatóság 1888. évi oklober81. napján tartott Űléaéből. ti l-l 414 is/m 1889. Árverési hirdetmény. AieUrt kiköidött vég. el.sjtó aa 1881. évi IX I. oa. 1^2. f-a értelmében esennel köehirré tessi: bogy aa alsó lendvsi kir. jbi-tőség 900888 eaámu végaéae által LsebTe-reaia nagy-kanisssi Inkée végrehsjtó javéra Teniáaa Oyörgy és neje k. saentmiklóei lakosok ellen 400 Irt tőke, ennek 1881 év május bó 12 napjától számítandó 8t kamatéi és eddig össaeseh 67 frt 68 kr. prkültjiég kö valeléa erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmává! biróileg lefoglalt éa 562 frlra bee-Qll kél kaneaa ló, egy évea mén osikó, négy szakér ,»aéns, kél sertés, 60 akó bor, éa egv vsstei\'gelyes szekérből álló ingóságok nyilváros ái r ei és utjáo eladelnak. Mely árverésnek aa 5248,1882 szám kiküldési rendelő végvés folytán ahelysainén vagyis Karká-Ssanl-Ilik óson alperesek házé nál leendő eeaköalésére 1888 ik év jennárhó 29-ik napjának dél elölt 10 óréia határidőül kitüaetik és ahhosa venni szándék osók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy aa érintett ingéeágok eaen árverésen sjc 1881 évi 60. ; I esi 108. §-a értelmében a logiübbot ígérőnek bemáron alul is eladatni fognak. As elárverezendő ingóságok véjelái a aa 1881 évi 60 i. os. 108 § ábsu megállapiloit feltételek szerint lesa kitisetendő. Kelt A\'só Lendván 1888-jk évi lannár hó 16 aepján. I ZAKÓ DÁNIEL 88 l-l i J kir. bírósági végrehajló. 7218 tkvi 882. okt 14. Árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. tszék llkkyi o»z tálya réméről köaliirré létetik, hogf a n. ka nisisai tajtarékpénalár végrchalia\'ónák Tlse dss Mihály örökösei végic-haiUUt jsaeovedö I palai lakósok elleni 232 irt tőas és [járulékai irénli végrehajtási ügyében a fent kir. Irvsa teröletéfara tsrlosó pölei 41 sa. Ijljvhen Ti zedes Mibálv Inlaldonául lelvell 11—8 sor aa. tartosékkal 488 fira becsült s Hallana Andor polai lakói javára alöjegyaett ingáiig nok, f I ser ssám a. vájlságböleles tartoaék kai 41Q frlra becsdlt ingatlan, f 2ísqb ss. a felvett $alas»a Ferenc* javára előjegyzett váltságkötolos 290 frlra brosQlt ingátlau 188Ő évi mártias bó 28 najplén délelőtt! 10 óra kor Fólén a község házánál felperesi ügy véd Dr. Weiaa Zsigmond vagy liejvotteae közbejöttével megtartandó nyilyánós árverésen eladatni fog. Klkiáltyi ára fennebb kitelt béesár. Árverezni kívánók lartoanak a bemár 10* át készpénsbon vsgy órmlékképea pav piiban a kiküldött kezéhea lojtennil Vevő köteles a vételárt három egycNlő résalathee még pedig as elsőt aa átverés 1% erőre ao\|eÍkeeéaé\|Ól anámitvn 80 pap alatt a 2. at ugyanattól 60 nap alatt, etjei agy ea attól 90 nap alftl, — minden egjiee résslst nláp sa árvaréa napjától mámilaaéó 6\'L ka* matokkal együtt aa árverési fettételekben meghalároaott helyen éa módoealoh szerint lefiaelnil Eaen hirdetmény kibaosélápéval egy idoÜttag megállapiloit árverési kitételek a hivatalos ór^k a lati, a nagy kMaaai kir. törvanék tlkvi outályánál a Légrád kösség elAljáféeégánál megtekinthetők Aa elrendelt árverés a febiíft tlksheu . fe\'jegyzendő. As árverési hirdetmény a tkvi halóság aél kifoggeeslés ugy P ó I a é a saem saédes keaségekhen körözés éa kHöggemlés helybeli blrlapbaa egy tahea balfttéw által\' köaaétéletik. Tlaedea Mihélfaak a bejekmtell k\|i-korukoe kívül saére egy gondae a érvenéol CeUdtnlek ü rvevés sjlA booséltsttaak a faelirt Kikiáltási ár k jsgjf ^tárnapon a beesároe edmlj la kl fognak adatná t) Afvétttmi kívánók tarteensk a bem ár [lOt-át késspénspee vagy óvadékképes pa-pirpati a mknidött kesére leienai. I 8)Vsfö,kötelei a vételárt károm egyaoiő részletben ék pedfe ea elsőt aa árverés naiíától saámitándé 80 nap alatt, a másodikat ugya^zön naplói saámilandé 60 nsp alatt, \'\'az, htblió részletet pedig ugyanszon naptól, számitandó vO nap alatt minden egyei véwlán réUat etán aa árverés naplálól —1 mijandó öt kamattal együtt a bírói leté. told tárgyában 804lft\|8l. "sa. s. kibocsájtott ig.imin. ranlelo\|ben meghatározott mód sae-nagyj-kaniziai kir. JA — adó- mint letéti rint péaatáraál IlÜAaelaL\| A bánatpénz Utolsó részletbe fog be-; ssljmittatnirjff 4. VévÖ köteles aa épOlet a birtokba lépjU napiéval tüakar ellen biatoaitaai. 6. Aa árverés jogarőre emelkedéaeker vevő a megvett ingatlan birtokába lép. — ! megjagyeamtvén, hogv. a vevőnek vételi hi-1 tonyilvány M IB8l\|évi 60 I. os. inléakedé-séliea képmt csak az eaetben tog kiadatni, ha aa árvermj nápjájtól. számított 16 nap a. ea idézett k. jox. 18T\| \|-e intézkedésének megfelélő uiónkaiet nem tétetik. I A birtokbi lépés napjától a megvett ingatlan jiászna és terhei a vevőt Illetik. 6.) A tulajdon og beksklaséss osak a vételár éé y kamatainak teljm lefizetése alán fogj a veyfi javéba\'. Iiivatslból eaakösöltetni. A kincstári illeték a vevőt terheli. 7.) Á mennyi bon jravő ea ^rveréai foltételek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatlaa sz érdekeltek bármelyikének kérelmére aa 1881 évi 60 t. ea. 186 f. értelmében Vevő veszélyére ée költségére bánatpénzének elvemlése mellett ujebb árverés alá boDsáüafik » oiunán egy haláridő kii üsése mellett aa élőbbi becs illetőleg vétel árón alul is icladatie, s a mulaasló vevő a ételár különbözőiét megtéríteni tsrtosik, melybe aa^nhan elvesslsit bánatpénze beszámít tátik. 1111, 1 • \| _ Ha eltibbmél többlet ég netán léteső Örököséi ré lokul Bsalay Laloij n. kaai d Ügkvéd neves síik ki. As árvaréa MJenltéaére a litsöyal kir iagetlen aa ajabbi árverésen an 4 fsgrobb áron sdatnékel, a vételár a nmlasaló vevőt nem illeti. I Nsgy Ksuivián a kir Irvisék. mint tlkvi hajóeág 18£Ql évi név. hó 16-ik napján tar- 27 1-1 toll üléséből. OOOOOOOlKKKKWKg : 1 ^lptbialoaiiáai Qgynö 1 ? kökj yagy ily < gyének, ki\|c erroj Ijiajlandóaágot és képes-tégft 1 éretnek magukban, egy tekinlélvefl biztosi tó tár-aulaliikl kellemee feltételek meUfitjt álljniidó alkalmnziW nyersek. Ajánlatok folaoroláaával elláUiti folyspodványok „N. K. fiOj\' jol Alatt e lap ki-adölvivataláUoi intézendők. I 19 8-J w>»oo®ooooocvy HOFF JÁNOS maUta-kivonati e^eszségi-sör. Ezm ember ennek köszöni egész {tétét ée örvend é\'etéak 58-wor kitfmtetve. Vyllvénes kSeiIaet ée ritka módja as elért gyógyeredménynek 1882. augüsziuB 21-ról arnyától, ki tudja hogy család\' júban határtalan öröm uralkodik, mert hánya, ti a Ugirtdtlatőbb fi-leiemre adott okott, a Hof Jánoi J0e maláta kétzilmények, a maláta kiióuaii eyétitégi tör ie a kon-crentrált maláta-kitoua! hatná-• lata folytán meggyógyult. ■•ff Jássn* smah es. kir. sdvsri ssalillé, ci. kir. tsséssss, s korotiú arany érdemfctreut telstdeaess, s Itbb ssnist és néinst rsad levsfliaak s BsC Jsuai féle inststs ktvonstegyssSSt gys-roussk, sIsftftkásavéfaiállssBsdv.sist-litója. Bécs, Brlassr-ttrssss 8. ss. Egyetlen leányom, ki már öt ée óta,heves köhögés- és mellfájásban szenved, a legirlózlalóbb félelemre adott okol; okker lettem figyelmeztetve önnek egy hírlapi hir-detményérp, melynek következtében aa ön jeles malátastrébŐI egy kísérleti küldeményt bosattam. Ezen idő óta azaz jaa. 1-től, jul. elééig beesnél la leányom a ma-látaaört, valamint a koneaentiák malátakivonstot éa oly jeleotéke-ny ea javnl, hegy már moet is tsi-iesan egészségesnek mondhatjuk Mi mindnyájan gyermekünk életének megmentŐjeként tekintjük önt s örök báléra kötelanve érts zük magunkat Hemaarkt 1882. eug. 24. Tisateletiel Iehi H. \'fóldbirtokoinő Neumartkbsn, Stájnroraaágban. A valédl Hof Jánee-féle méláié kivonat egéezeégl eér árai: J MslsU egészségi »ör 1 Bveg «0 kr. I Ivsf !8M 10 kr., 11 Uvsg 6 frt ÍM üteg 16 frt Sl Bveg 80 lit7, klié Biattta css&s/M 1 J frt 40 kr It I öt. 60 kr. III I Irt, (Nsgyebbmsonji-s%ag szsbott) llaláls csskérks 1 wc<kú C0 kr. (L <s \\ sseské is) Prsspsráil gjenóek-U\|i-niaUUliut 1 fii. Kuaesse-trslt j mslAUkivoDst 1 lv«f 1 frt, 60 kiért- is. MsliU-ksré «gj esomsg60kr. 30 kiCrt Egj téss usIsts-fBréi 80 kr. : rl\|kktsr: Kewllittfísr Jóneí, SrUnj ál Klein; Isis Isinsifis: Ha-Hiuscty Adolf; EseresMB.- HSlIrr P., \'IsmMi.\' WSmce P»rs«a; Kspemé rsar (Lsypoig 6y.: gslswéi: Bebr Bá fiira din: Kuiy. Uoeáriagsr gjógjsie-rének; tifréli tüser A I.ux; iissilsi ásfy: iKsliuieii S. 3 ; Kérmtndn: Ims-vom gjrArj ; Mell Spibír Sáaésr; áms: BviUjrtk T él fitt . VnnuiMtlo/: Ciolluo Vihcze ryégyss. ( 9 4 17 Hirdetmény, i A nujf-köBlsMl tggély-egylefl tiftTtlkezet 1881. évi februAr hó 2-ftn ÜéNOtt 10ér»k«r m helybeli vármel tauAra klatrrnsében rendes közgyűlést titmitd, — mire az 6- én uj oiokliui tiszteit tagjai ezennol meg-hliraiDik. A közgyulót pregremmtirgyai köfetkesék: 1. Biójnadásl jelentéi. U. ifüjllgyöló biiottaág jelöniéie és indítványai. Ul.j Eülatározat\'a tartalékalap jsvéca fordítandó ömxeg meghatározása. IV.i Jötékonyjezélra fordítandó összeg meghatározása. V. jA lefolyt 6 éri ciclea elnámolása iránti batárosat. VI .i Aupnibályok némi módosítása érdemében, VII A tor Bzcrlpt kilépett 8 igazgatósági tag helyett ujaknak vagy pedig i kilépetlek nek újra leendő megválasztása. Vrill \|A 8 rtndei tagból álló felügyelő bizottság meg választása. IX. Indítvány a Ngélyegleti szövetkezet érdekében. 80 2—1 r im 1 1 nzsssff i frltlfte\'i biétlltdg által fölülvittgáll ttámadátok déU\'ótt P-tŐl tű ig dáSdén Ml * órtiig c WfWrsyyMt Mőssfásssl htlyitégében n kötggöUe napjáig betekinthetik. A segély-e^ryleti szövetkezet Igazgatósága. Mérleg ós vagyon kimutatás 1881 {82 ik Oaletévröl, Fk. Mp Tiur Inaik RMá^Ualának ; Tariaiékalap v Pk. lan Adóslevél számlától 80 iVjamiéi Hln saám látó Hátralék azámlálól Fénalár aaámláiól Követel 47S9ÖÖ 189836 1165 50 4921 01 614486 •i 8* szám. Nagy-Kanizsa 188$. szombaton, január 27-én. *4<At»aui fteekel fllep könyv kmankedéam HjHmUi uwae 4í& se- Imi Kgése íwí frt FMm 4 frt. Negyedévre 2 frt ^^iliiaytk• 6 tyaaáboa Mtitoor kr. >ft>n\|i hirdetésnél 6 j mm X. évfolyam; kr, Béíyegdij SO kr. Anraréai • egyéb hivatalos hirdetmények 10 kr. bélyegdijoix falul lOOsaóig 1 Irt, aseatai miodeu ásóért kr. TARTALMÚ LAP. ÜXf I I ! ......1 1 r 1 4 Szerkesztői iroda. Hova rlap szellemi réesét illető kOalaméoyek küldendők Bajaa-ntasa 4. asám. Bérmentetten leveúk oaak ismert ka* aekből fogadtatnak el. VEöjíES- • Kéairatok viam a nem küldetnek. nyílttéri p lt i taora 10 kr. -j • s Kereskedelmi bank hivatalos közlönye. ME 6 JELÉ NIK HETE MK INT KÉTSZER SZERDÁN £l SZOMBATON. Üdvözöljük a muraközi bizottságot. (El. II.) A közoktatásügy ti állam legviulisabb ügyeinek egyike. A polgárok iskolázottsága, műveltsége márt stért is érdekében fekszik, mert egyrészt legbiztosabb tényezője as snyági jólétnek s mai \| korban, mikor a nemzetek és népek már nem csupán a a y a g 1 erőjükre tá-msskkodhatnak, másrészt pedig erkölcsre, ss erkölcsi finomodásra, mert a képsettség és műveltség igen szépen meg J féi jugy az erkölcscsel, mint a vallással » s kettét nem uűkséges egymástól eU iái liszt vs gondolni. 1 Lapunk előbbi számában s zalame-gyei közigazgatási bizottság küldöttségének hivatalos jelentése slapján hü képét nyujlottuk a Muraköz közművelődési él* lapdtainak, 8 bármily szomorú volt e kép, lega)ább megismertetett benn linket a va-lúdi helyzettel) s a valódi helyzetet ismerte, képessé tesz a feltfl tetett hibák javítására. • j Közoktatási kormányunk nem sűkat ott, \|hol a valódi szükséglet követelóleg fel bizonyos tarthatatlan viszonyok ógyítáaa végett r bsbár a közigazga-\|i i bizottság kűláftuMtíek jelentése !részletesen inutá^k! J>c a hiányokat utál itt-ott módokra Tszokjavítására, i k átoktatást miniszter ur szükségesnek (irtotta, hogy ezen viszonyok megvizsgálásába a maga résréról is egy bizottsá let {kűldjOn ki, mely neki a tapssztsl-tikról kimenté jelentést tegyen. ! Ismerjük Trefort miniszter ur eré-lyét \|ée meg vagyunk gyózódve róla, hogy DJOntl már egy ik tanácsosa közvetlen tapasztalás gtén ismerve meg a muraközi népoktatási viszonyokat, fog 6 csakhamar módokat találni, hogy ez a kéidéa égy oldatnék meg, a mint azt a szépen haladó wwgjjar közművelődés ki ván ja. Azért üdvözöljük a bizottságot mft-Utd&lénck kezdetén. \|A muraközi kérdés megoldéaának, dgy mint az ottani állspotok vizsgálati- ban különösen két mérvadt} szempontot talál sz ember figyelembe veeudóuek. As egyik a közmivelődési A másik a hazafias nemzeti szempont Sem az egyiknél sem s másiknál nem szabad figyelmen kivül hagyni s Muraköz geográfiai fekvését éa szón rendkívüli elónyt, mely e becses darab (éld megmagyarositáia fis szellemi műveltségének elómzdltása által a1 nemzetre háramlik. - Azok a tényezők, melyek est sddig gátolták, még tovább fi S negatio Álláspont j&n vannak. Itt s halában, de különösen megyénkben nagyon jól tndja mindenki, miképpen éi hogyan maradott hátra annyira szellemileg s Muraköz és miért nem msgyarosodott kellőleg már eddig is. ] A közművelődési j szempontnak Itt szolgálatában kell állani a nemzeti szempontnak is. A Muraköz Msgykrország-nak (Zalamegyének) része, s4Ű\| a határszélen s magyar állam tendentiáttra nézve fontos és nem kicsinylendó hivatása van. pe ha as állam irtósik is as erŐszskos msgyarositástól, a nemzeti érdek elengedhetetlen követelménye ss, hogy a Muraköz Magyarországnak teljesen megnyeres-sék és hogy es lehetséges legyén, arra szükséges, hogy az eddigi viszonyok gyökeres vizsgálat slá vettetvén, ások gyökeresen javíttassanak. A művelődés a Muraközben nem lehet hortét, mert hogy ez minő, arról elég bő felvilágosítást nyújtanak a lapnnk egyik előbbi számiban közzétett hiteles adatok, mélyek mutatták, hogy a Muraköz tanköteleseinek mily csekély százaléks részesül s legszükségesebb elemi oktatásbsn, s inlly nágy százaléka nélkülözi a legszükségesebp elemi ismereteket. Láthatták t bívasóink, mily nyomorult állapotban vonnák as I Iskolák a felszerelés tekintetében, mily kevés gond forditfatik egyáltalán reájsk. Mindezekről a miniszter ur jő Nagy-méltósága által kiküldött bisottságnsk less slkalma meggyőződést szerezni s nem kételkedünk benne, hogy stcon képviselő urak, kik e bizottságban való részvételre szintén kiküldettek, mellőzve minden po- dofr^iboBaálétott a ojuniáliov TETET •érlelei nem valának eaerenoiéeek. De vágra in ág U ülkerltlt neki hat nnskét gyártani, ma-lyel aatán Mosakvába vitt. AÍ oaár elégedett-nek látasott ás mondáí „Nagyobbíthatod műhelyedet, segítséget nyújtandók.u Demidoff a naárlél Teafa kornyékén nagy területű telket nyort és szabadalmat a benne található vas uányák kiaknásására, mire Demidoff a Toulitaa pariján nM építtetett és hoaaá látott a fegy+ér mrtáehon. Ritka tevékenysége ás beesOlel sssfei désan intalmaatattak Hagy Péter áltklj ka aa ember vállalkoaé lángaaae fékéit, mivel általa Oroaaoraaág vasiparánák t^j tér nyítl Támo gatta is Demidonot, mebnvjré osak tndia és Seibériában nagyobb fbldaarabot ajándéko-aott neki, melyeken vasöntödéket ébiuetett. Ea idfisaatben tOrtént aa altéi sattst] és ko* tnváni résaknák felfedését, a kfi-1 les kl-■sákmányoláea ás Perm Helytartóság meg-mérhetlen sivatagainak gyarniletositáaa Demidoff nemsokára töfcérdek gaada ságot saaraett. 1717 ben, midSn a eééaaáreé fiút ssOlt saáaeaer rubelbél álló ; ajándékot kSldOU neki, mely aaon idébao igen tok In-télyés Összeg volt. 1790-ban a nemééi ceim-mai ajándékoaé * meg a eaár, és két évvel később — igen hiselgő levél kíséretiben — arcaképét kUléé neki. — A kianfi Mikiüteh, aa eleö Demidoff fia (kl 1125 ben bált meg) UjékyuMreste a vagyont, melyet atyjától örö« Mit. 0 gyersseksiaek gépeket, saámoa Hé fkt, barminoseaer rabatolgát, nagy ihalmaa aranyat, eaOstOt és drágakleet hagyott bálra. Egyik fiának — Prokofi Akisafivilsob-nek — lékotléeai és kiese pongáael agésa Earopébao kiraaek relének. BeUUaoit valamennyi fővárost, kOvetelván ifiluk oly fény-Saást áa élveket, milyeket aa fi naaAe nem nyajiUiott neki. fileíate elkatá^»sá[ begy litiksi pártállást, itt tisztán a nemzed és a kösmnvelódési szempont tekintetéből fognak közbenjárni a vizsgálatban, inert a hol e kéjt szempontról ván szó, ott nincs és nem leint p&i tárnyalat, mert a közinfi-tel(5dés [ügye és a magyar nemzeti ügy miuden [pártnak drága, szent ügye, melynek megóvása, emelése mindenkinek kötelessége e hasában. Udhrözöljákl tehát őssintén és hass-fias értelemmel a kiküldött biaottsákot munkája kezdetén, mely értesülésünk iizo-nnt 29-én leend, üdvözöljük annyi válj is inkább, mert tndjuk, hogy vissgálstsinsk eredményei nyomán Odv fog sarjidzkni< megyénk azon részében, mely TOldrájzi fekvésénél fogva Is hivatva fan^a magyarság védbástyájs lenni ez oldalról. Budapest január 24. 1883. ■ 4. Acon téuy, hogy aszaljad-ságszerétő, testvéries érzületn, humánul gondolkozású magyar nép légy részében aa an ti sémita izgatás itért nyerbot^tt, valóban elazomoritó, diart beteges szellemlránylat lábrakapásá nak, káros társadalmi visaonyoktiak a jelé. UDo hogy a magyar orsaag-gyűlései a tapolessi anllsemitn Kérvény mtalt zsiüóvits táiundt, azt a tbeoníáljén nyargaló, minden aójliaj-toaása a a tuUraékenységre nagjyon fogékony asidósAg látható ol keserege daczára setii igen bánjuk, mert e jvlka folyamán annak eredményeként íklót igén beues dolgot konstatálhatunk Els<$ bocsos eredmény asoni té nyék bebiaonyúlása, hogy a magyar nép soha semmi körülmények kö\|it reaotloraj a saabadság, egyenlőség és teatvériség eazméinek megtagadáaára nem na\|lándó. A tapolesai kér vén yr nyél Stefiben, mely asországgyojé\|- tői a zsidó otnantizipácsiót kimondott, \| 1867, ikt XVII. tártén y el törlését kö- I vetélte, aa orjnágeylllés minden pártja I kivétel nélkttl aímjerev megtagadás l álláspontját fogUlts el. Magyarország { a saabadság ifil.qje, faj M valláskülönbség n&lktll, az egyenlőség hazája, lett pedig ia(ui a nemzet átalános akarata, a korábban privilegizált osztályok nemÍBt és pnsetlen önkény tea lemondása alapján.. Állami és nem-zeti létezésünknek a jövő fennmaradásunknak I oly aiszes jogosime es, melyből egry beiíínyit is feláldozni mindenki, áki e kauban józansággal s honszerewltel niri a nemzet és haza ellen elkövetett bűnnek, mi tobb, orvosolhatlan politikai hibának tartaná. Másik ibeoses eredmény az, hogy ma már ssnkt sem elégszik meg azon föltevéssel, \|mély) szerint ka antiszemita hangulatnak egyedül és kisárő-lag a asidó vallÁa iránti gyűlölet és felekereti türelmetlenség lenne aa okozója; ml mán keresi mindenki as okokat, melyeik aqiatt a magyar társadalom kényelmetlenül, 1 veszélyben levőnek érzi taligáit, s melyeket a a zsidóol lenes izgatás gonosz mogtó-vesstéssel aj zsidóság kostánk létezése kOvetkezmékyeinsk tulajdonit. Keresi dindenki s jugy találja, hogy e bajuk létevnelj, e balokát oriwsolni kell aémosak magukést, de asárt is, hogy a zaidőaág elleni bangulaikellée alól a talaj alapjosanelv^naaeék.Régi balok, esek, melynélasouban, hkúttá éa kOzvészéi yesaé csak aa ujabb keletkezésű s keletkezfsllkben szOrenceét-lenségre aa heaanoai\|\|áosÍÓ türvénybe \| iktatásával bssteelő fjpéns] a hitelvi-j szonyuk folytán válfak. (- Uzsora, n kocsma jrégebben is vesaélyes volt a népre, a váltó pusztítása a hitel- s kamafssjabadtáf i mellett veasélyes lenne akkort is, ka nem zsidók tolnának 4 tőkepénzesek, s mind e tényezők sokszorta fenyegetőbbek mai napság, \|midőn az állami és társadalmi igények! követelései vei nem tart súly-egyent a gazdái kodáai szerencse s a takarékossági szellem jtellő mértékű feléledéée. Miádon {^árt elismeri a bajok lé-tezéeét, Iminden politikus, élükOa a kormány elnökkel] e bajok orvoslását tűzte kii osélul, a minden párt s minden politikus aa^n meggyőződést fejem ki, hogy ez bem zsidókérdés, hanem anvagi érdekünk kérdése. Mint Tisza miniszterelnök mondta, maga a gyűlöletes antisemita izgatás sem ssldókétdés, hanem a jogegyenlőség s a fajok és felekpsetek közti jó egyetértés kérdése, mélyre tehát osak aa értelem len lehetvén ítélet, ea osak lesújtó aa elkárhoztató lehet — „ÍJpeX ezért —I mondá Tisza, én nem járulhatok oly nésethna, mely uuoratOr-vényt a ssidókaak, koros mái taftási rendsaalályt akar a zsidóknak, mely honositáai vagy telepítési kérdési akar a zsidókra nérvo, \| Kell uzsorztOrvény, elismerem, kell a\| korosmákkal való vissaaélést szabájlyozni, elismerem, megfontolandónak tartom, hogy igen is saabadelvű letelepülési saab&lyaia-kat, törvényünkén nem lesa-e saffksé-ges módmsitani, de mindest nem mint antísomita, hsnem mint átalános hasai kérdést.] Minden párt helyeslése követte s szavakat, i melyek garanciái képesnek arra nézve, kogy az államhatalom a uép aaon bajainak meg-orvoaláaira tOrekaaik, melyeket aa A Demidoff család 11696-ban Nagy Péter kOruiat tevábJ Touléba Irkeaett ée kérdeaé afegyvaránisok éa a város kovéosailól, tudnának-e neki egy Unapj lefolyása alatt 300 dárdabárdot kéeai-i«ui, ínelyek ntiniáját elémntatá. Csupáu egyikek rállalkosott rája, Hi-kita IpeinidoVicli Demidoff, kinek karéra ter-u-.eíe,] férfias areavonáaai magára vonták Sagyl Péter figye\'mét. L wEa aatán ember, kiáltá a eaár, kire .a } Preobrayenaki gránátos! egyenruha legjobbáu "leaék 1* A kéamUvee megijedve, a oaár lábaS-U\'oa veié magát éa kOoayeaó saeuimel assdé jtert, kogy ne ragadja St el osaládjálÓl. A (l^edeiiain mosolygott: wBeleegyaaam,mondá, ^ -aii egy feltétel mellett: ka rfárdabáidá-\' <nat aa 4&ri idd alatt svállitod." Demidojlf i fti\'\'#gM ás tnrg ia lar\'á szavát. Egy bénap-k4eíUHa a megrendelt fegyvereket a eaár-U^a v\|»é — Aa aagyoa is meg levén elé-Wsdver a kikStStt árt kénmereaen fiseté, oé-rwlíékb (MtOateté Demidoffo\', eaűat sec-aiáadékoaett neki, éa msgigéié, hogy •wáitaker meg fogja St látogatni. — 0 ^aiééma, vinaaléi ve Tealába, Péter felkeress a k eváói mikelyéa ée nagyon m széles éré Inaekééál. Aa«ián belépett bénába, be) Da-mé«ff rsjsai borral kroáfta meg vendégéi gAs nekem nem tetndki kogy ta ily drága kort ásnel," mondá a esne. JL\'ram I fffelt a kiamSvea, én sobsani waas beri, eet asstk aaért vettem, kegy Fal* »geáa>4 kedvsaáeikeesem JB vele! Heea inkább boni ramett l)sm>áef netatt raaset boanl A fsjadef lem csatit, mageveU egy psrsasst, magasé* Mé a kém aeesony homlokát ée távoavéa ,f>mié>f sivávkk nálam, ksmélal va« mm aif eelad.* ifsilsi a keváas a máik se asat, pos-lakai msH«(e ea aeki éa áétéé lile, kegy képas bssse ksMsUhst gyártani ^Mag fcgm Baabt-Pétarvárea fog megtelepedni, de tartott aa advaH asjgnetél ás Mosakvát éálaaatá tarkéakodáaa Itelyéűl. Itt iflttoésU i magé-Bek vassal feéeU pa\|oUU, melybea kailkalJaa gatfdagségét kitéri. Arany, márvány, dréga. ke vek ra\|fflfugtak a falakon, a pad lók ,1 kia\' leti Mttnysank, medve ás ligria bérük klrnl altűlaWk, márvány mfdeaoaék, eatlat asoliro\|c, saOkókntas, melyekben patakként folyt ajbar, dÍN»íiék étfermét. A Isgasaeveaoeltabb fniiy-Qaáéi lárgják páratlan raffiusment-val vállak e negiaselo lakásban Osssagyültva. r ; Bemmit sem tatáit Dsmluoff drágákak, ba aat akáita, hogy beseéljsnsk róla. Qrak ran marokkal veté kl aa anlakon aa salstet a koldusok kOaé, kik házét, hova mindönki beléphet*; mSntelenQl oslromolták. Osalék, iparlovagok-, kalandorok , geaembereket mia-denkit j fbkadott és senkivel — lett légysa bárki 14- Sem átallotia saóba állani. Solísem mulass tolta el. hathatósan segélyeani a valódi saeroneaétleneket} aa olQbbleken pedig mulatott. Msgaaálltak nála a blvalgék, kikét feltétlen tétfeaségre. eOt moadulaÜan«áffra (téli. A ssolgák meg voltak blava, hogy éj\|el aari-nal CrkSdjének ágyaik fblOtl, melybeu íd-kodtek anélktll, hogy saabad lett volna fej-kalnitlk. ftbkan. kOelllOk egésa évet tOltttltek Ili. Aaután.jiéhkny esor rubellal elboosátoB-lik. Més ikben megint óssaelilv\'etta a koldul-■okat, hogy teljee faráig maradjanak elSUe vasateg, nemhunyorltás nélkül, dsoséra an>-aak, hogy kardjával hadonásaott és msgUtés^ sel fkayegsté 6köt. , Jutalomdíj volt igérvé aaoknak, ílik eaen elsé próbát .plslantás nél[ kSl elviselik. Volt aatán Moaakvában Taram Mara-viioh nevB, issákossága éa a kártya Iránti saenvedélye által általáneaan ismert Urméfly, kl agy napon Demldefflioa jOtt és péast kéri téle. A bojár lé kedvit voltosén napoosegy kártya jétsamát ajánlott neki, mely nyomban el Is fogadtatott. A játék föltételeinek seyika jogot sdott a nVerC félnek ssénnol bemáeolnl aa ellenfél aroast. Demidoff. erős mámorító bort hosatoM. Mareiriteh. ki mindsn fosaéljn nálkűl jáldokoit ánsnvsdéiyánsk( magréswseH áelt és aZv saalal alá bukott. A szolgák aaén« nal mésolák be ábrásaiét, koporsóba Utéki és li\|sa udvarába vlvék. L4rkáláUaa kétaégbeeaéa jelenete kői velkSaeél Aa Stbány eeja jajvesaékelt, aa flssae- gyttl£ ttlui g seáná fit keemgésáben. A kutyák siralmasan vonltottnk A wj oly uagy lett, hogy Maraviteíi fniéuredt\|mered\|aégábél. Saját itagdObbenHél esakiajnejemagdObbenéee multa Aliul, klltávolrtU ssm várla a gyors feltámadást. .[ Egy másik egyio, egy bukott gasom ber, Msudére, I oin lÜdván mikfpea sas bedűljön ki ptesMvsimLjellialárosá, hogy Mosakvába meáy és pemmoffhN fordul se-aélyért. Prokdfv ájkisnRevitsá Ing^jjbea fogadé, nsm eanit egy ssÓI semJ kenem kO* rSljárU fit és ágyelnMsen kaemlájé. Menéáre, kl minden tréRra al vjaia kéimSlve, nem moadult belyárel éa my siót sem méloit. Ka 01 pereaig laitatt. Végre jDouijdoft megállt vaadág* alóli 4 mondát ,KI vagy ff* „Moudéref „Mi a la IfoglalNosásád ?M ! .Kereekeml és alkusa vagyok." „MII akarna f* I „Létei a ilree Dentldoffot,\|kinek jóté teménysll erssáfassrté dlSsylk.* \| .Uogysn lőttél Mosakvába „Klbilkánlp „Ttidtéi.e- bvkgúlnlr „Igou." I „Lakaté ra jttid lovagolni ?u — Ben-délkésésére álloklH \\ \\ \\ 11 „Jél Vanmegkieértem; Ke Prokofi Akiénflevlíoli ItWagolÜ * [leresl\|Ufi hétén, ki minden aaobén keresetni hordéaá. Aaután Demidoff lesaálk JOgUBIaOU DováiiN t „Látom hogy derék fioaaé vagy, kkkras * enni ? — „Inkább isaom 1 éaomfnságém mindig köve-telfibb. mint élt«é\|Mm.,\| ~t lMlly\|n bort sae-retsa legjobban r" — As nekem, mindegy." „Jól van igyunk iiát.r Hoatak boít, Meádéfe Mlemélá poharát, kinrité aat egy llialtáaéa 4s hangom kiáltás Harrahl Ellen Mtldifflf \| Prokoly iklenfmvlltftl el vaja ragad* lateai „üi#gH vaaa le\'taiaáal m nekem I \' " lt (létül. Hit kiváaaa ken " H Mkedére nem Uván a nábob )é ked-beeaátéve, begy40000 gyaktabbaa aaéretnél tőlem ? Mond kl kora kératá magát, Mbasaa vét, elbeeaálé lOrtéeetát, rábai kiránthatná fit \| páaaaavara hínáréból-Ka össsegét meg ia loapta. Eaea idfiben, mldoa még nsm vall ele-geodfi laktanyája a liadseregnek, a katonák a In kosok nal eaálláaolttttek el. Prokofy Aklen-lievioh ellafejtvén egysner a aaállási nsédula kioeatásával magblaolt hivatalnoknak aaoa kis a\|átldéket megköldeui. mely által kikerülhetik e Kellemetlenség boaatiaágál, a hivatalnok, felédékenységeért agy eeapet katonát k oldott a nyakára. -] Demidoff mageértfidve, eltitkflá a eebat, melyet ea eljárás Oa aaera tétén ^jtettl néhány nappal kéeóbb iaen ad-varia* levél éllel hivá, msg aa illető hlvaUl-nokot ebédre, A hivatalnok nem mnlasetá el a meghívásnak eleget í tenni. KQltfnOs tisatelatiel fogadtatott éa a lag-válogetotiabb ételekké megrakott aeatalt talált A esehtegénél Demléoff a legjobb borokkal eeoUéTt neki. De aa igen sok\' Kai-éldoaat kOaetkeatábeu, a hivatalnok sgémaa elveeeté hdyaetének tudatát. Kgy saobába vitték,1 hol a háai gajeda — hébortoa eae-saélyéűea lévatkOstelé, leborotváltatá, bekendtá, egy nagy tollabaa msghampsaget elé, tűire mámorát klaOaéai sngedé. — Másnap reggel iDemidolf jókor talpon volt. Vendége fotébradését várk Hidfin sa felnyitá saemelt, DémldofT. a legkomolyabb saamre liáayásekksjl aujtá t „Húgvan, Ily állapotban mer Sa snt» mem elé állni, ön sfeytjk rendőr Usslje a városnak ML !» WanlgilMnal a hÍI>tkrtéboa vitetem éa kérni fogoal, nogs aaiaitU kegyelem nélkSl aaoanal elcsapja r A klVálaiaSjk DsUkloff lábaiboa veté magát és kérve várta,! kímélné mag, magigérvén. kaáy sokaeemleaklalaadja katonák* kai. Es ígérvényét alá is irta. Demidoff hisalmeUaaaodváa, ötven eaar rubelt adott neki, hogy iaaoonal mtoodiou le hivatalárét Demldnff fogata is igen eredeti volt. Hat lékéi ; állott, asalyek párosával voltak rbefogva: as elsfi két Ida loval két nagf lé k#veett. vínwekw I^IIM lesmetS teAea loVagolt: aj két ileU, meglát kM. Wvea yedlg SMéttj keesmi 11 j iTlfii SkaÉa% HpH eajét etiljeikre ItmtAii ak eAe iák ki A Umiif «4aMe atélyee tetvek kaa jelenté ki, kogj aaaniiiimi-émm IMMi maga a társadalom frfji n»goklnnt de u IlliniiililoM ve<tkivgli eevköeeit helyette Miietek aenak kiirtáséi a, faa a tárta ékUvm tM lenne elég arOt a fekélyt k».K>hi»» magából, Mi bisaaok, kogy orra eenkoág bmi tat, kogy at an-tMmitiimua raegsem m iaitélére elég kw a Umütloa, éa pedig annnak, ép ugy keresztény, mint — tSidó rést. UegjrytködéiQnk, bogy! tz anti-eemitivnnia rövid i<K3 alatt el fog mülei, mint valamely veeaélyee víz-áradáa, mely maga után termékeny tnlnjt hagy \'hétre, a nép baljai orvoa-láaái a a magyar társadalom keresztény a teidó elemei teljes Összeolva-dánénak teimékqny talaját, bogy a isi-dóság ie elő fogja aegiteni an Öneaeol-vadás a maga rftrértfl, b itten hisz-siQk Informátio a muraközi küldöttségnek. Moet midén a muraközi iskola Ügyek mrgviasgálása foganatba Vétetett, egy kis inJurn atióval szolgálunk a kikfldölt ki-rotteégnek eron 14 limtelendói úrról, a kik at iameretea haza- és megie ellenei zágrábi nyilatkozatot kiállítottál. Ennek alakján némileg tájékozkatja magit a küldöttség egyrészról ez aláírás okairól, másrészről azon nomorn állá pótról, bogy niiuó kezekben van azon plébániákban a nép ralláta-ei kölni élete éi tiniig] e letéve; a következtetést iratán vonja lé maga. A fékortei Molnár Antii Csép regbból Slavoniábi áthelyezett magyar gizdilisztnek elfajzott fii; a\| horvát kormány és ének íjánlatára A] Dombomba a magjai miniszter állal kinevezett plébános; kétőbb iz -érsek íjánlatára Perlikri áthelyezett eperei, most pedig pro meríti* kanoi.oki drtignalni (?) s 8inké Eereucz, tlsó-lendvsi isüietéeü Itrálos pap, kit gtzdimzaaya kénye-kedve izei int elvetni mokoti; különösen pálinka itás következtében képtelenné vált, rzért kapott káplánt, kit cink akkor Ígértek nyakáról elvinni, he mlálr, különben elveszti táráját ie. h tíerkovica Sándor, elóbbi-nek importált káplánja, kit Molnár esperes azzal biztat, bogy íjánlntára kl fog nevezlffni Sinkó helyébe plébánosnak. HergAr litván, rég iimert illyr i íjongó, a b\'oi vát uuk ajánlat ári ■ magyar részi ól I figyelmeztetéa diczára neveltetett kl. Mesterjea Qábor a migyír uiiui&zler állal kinevezett plébános ; gsi liwinyit iaveetiríimbea kapta iHkjl^ tói, klnéí kápláakodott,7meitohe-6 édn gyermekei tia, i körül-mény idta i kileeet azj esperes keidbe, begy fenyegetéssel aláírásra birji. Lnel Aatal söntén i magyar minimter által kinevetett plébánoe, már-mazáin nézve ityrial szlovén. Horvát arak íjánlottAk, káplán fioltBtrtdóa Már-tiaceevfcs János migyír érzelmi lelkén-nél, ki amtnnak kémkedéie folytán ilmájé-ben magzavarodott. Pieilk Gy Ö rgy nagy kanizsai születéeü volt bait, u intelligentia íjánlatára 8zabó szombathelyi püspök Által •ecnlarízáltatván, különös kegyelemből Muraközbe nevettetett ki a Gróf áltál. Az abeolntorinm áttételekor azzal bp-c8ájtltott el i szombithplyi káptalanbe-llek áltil, hogy ép oly Uühös illyr leez mint t többi, mi ellen akkor nagyban protutált ét egy év llatt a szombathelyi propbetii már beteljesült. Gazda -tmtonyt közelebb ikj-eaetHűlt, ál mperei tudomására jötté körülmény a éz blrti i hazafia tlau ilálrizrí, Vugrin Jáneaj fiatal káplánja tz esperes kortesnek, ki bejébe vitte, bogy essk agy leket buraközi plébános, ba tláir. K o IJlay Jerjo moi nem íny-ayira i k e r mint á I o r által öregedett, i már 7 év ólt jemplompénitán számtdátokktl tdóa, ergtj. — F okó János, legközelebb Importált idmlnlstritor, ki á I á I r á i nélkül nem Imi plébános Bilicián. Lepen A lajloi, tamp\'ompéns-tári számadási defectuiok miatt in api-ritualibus felfüggesztett b e 1J c11 i piabános, kinek csak akkor sem lesz baja, i el?isiik nyikáról Fotó idminiitritoi t, bt aláir. Oiimmirmijai Ferenci közelébb Importált admlnisitritor, kit Zágrábból tjátlinak a aiioissternek t dombot ni plébánián , viaaéeyt c 11 k tláiráa után helyezttt neki at esperes k i látásbs. 0 o 1 u b Jánoé Ilyrisi izlovén, banga, ba rendeliteli lap, mindenre képet . J Ciiimeilja (bt msgysr helyre folyimodik Osizmidii) t horvát nril^ i állltólig égy képvlnló ajáplottnak plébánosnak Kot toriba. Az 111 ó m u ri k ö a i ei pe re s-légból esik Molínár Istváu Bzoboticzti éi Oldó Máltjás légrádi plébánosok tigtdták meg iz aláírást,\| mily i felsó munközi esperességben is ▼olt siker nélkül körötte,] mit non körülmény li igazol, hogy la nyiltlkoiit 70 ezer ember nevftén MszÜlt. BI T \' K i ■ I \\w • -A kormány a gytfnnegyei &r-vizk&i osultákert.) Tisza Kálmán győrtnegyei ben követkoeó felbivjáatl intézte at ort/ági öeeree törvényhatöeágaihot,: belügyminiszter a árvízkárjáultak\' érdeké- hogy lábait maga ntán vonta a földön. Insasinsk jslmsss félig srnnybimsáslbrooát-ból, Ifiig s legdurvább dsióosból állott; sgyik lábukon divatos lábboU éa aolyem ha-iianys volt. s máaikon pedig bocakor és ksonta. Midőn s assmQvsg divatba jöU, De-midoff lovai ás kutyái asesére is asetntlveget tálstelt. Egy napon veje által ebédre Mvntván, diaéiót küldött telelel 01. Veje — bosaá asokvs \| tréftihoa — nagy asivsMággal és tiantsletlel fogsdá ipja képviselőjét, ss éUsrsmbe vaneté, ssstsláhos Hiteié saöllssaékbe, áa sbéd után fénysa hintóban viaasn kUldi ipjáhos. £ tréfa annyirs msftetaneU Demidoff-nak, hogj s diannót sxonoal leölette, bárét eafbt rubelekkel kitömette áa vejének ssososl vÍMsaklidá. Felette totssétt neki, kogy tréfás ötletére veje oly elméaen tudott visstsvágni.. MJdón II. Jóssef Monkvába jjitl, On fispélyes lofsdistáa rendest eleit, Djemidoff i atoaűa — a gasdag bojár — rongyos { kafláaka, ftlrvtsposot saipöbso a nsgy kol j dnsfcnlUJ jelent meg. A segáiyek iránti nagy leik laége határos vett a magsasi oaaággal Egy mUlió, káremaaás esor rubelt adakeeett egy kems-I ad almi aakeén alapítáaárs. Reki kössönik a tt péssÉntésMet, melynek fctsdnin, oly soe-,gány deákokat llmagstsi, kiknek egyéb oe> glyíafTánk §mmm. -Ím alapítványokért áÜauN tanáemennk neveetetett ki Bályk Mikíutsk Miklós a hírhedt Po-•emkm kaiaagéda vek, asját ktlleégén hadi AsníéC épiKajatl ás llmétdak lasaagat IldiasU a béoyáaasti ipar aHmaadHáaárá. Katalin •nkraé knsssráaa w volt. A Baadnsnleé klrea gvajimnánv asiatéo aa I mfivn. A smlnnrs* «ée n»áa fásisbaa telepedett is, bel évenklel káiasán mm kasksi essiell ki ea árvák és mngények klnUS gK fia volt, Pamléaff Anefel, meraéje l nMjmMt_ff eletJtaréf ai atl raj\' s o k n eV, mely mO skkoríEan nagy pompával álliltatett ki. —\| .Mákodílc fis Pál, Mathilde herossgnöt vstte nöfll. (frseeaiából.) Nagy atereaeeétlenaág érte aa Eaéget. A Dunn éa fellő mellék-róinak évtitedek óta llr magaa-ban nem (eleatkinett árja etuttal ülOaOeea Oyőrmegye teröletének agy réaaót borította bullámai j alá a koaott itsonyu puaititásokat Mindaddig, mig hivntá\|ot utoa egállnpitva nem láttam a vjiaz egétt rjedelmét, nem nkariam as oretág komágántk áldotatkéaiaégét igéoy be enni,w miután a kái vallottak alaő illapatoyi etükiégleteiről Ócaáaaári Apoitoli királyi Felaégel Urunk iráljunlk ée\' Feleégee Királynénk agylelkQ adományai, a nemeafteblü jözönsŐg bivntaloi felhívás íjélldül is öpkéntesen taauiított bőkezűsége ée il kolmány kötelességszerű intézkedéséi folytán gondolkodva volt Most oson ban, midőn a Íj i vitai oa jelentének aaerint immár kétségtelen hiogy Oyőrmegye több községe, Győr szabad királyi várol külvárosa éa Győrt!j város i legaulyoeabb pegprÓ-bjáltatásoknak vettetett alá, bog^f több enernyi azorgalmaa, uiunkaedaett ma-glyar lakos rétiben még hajlékát it efveentelte ée kéteégbeeietten tekint vfssta jólétének ée reményének iír-jnra: mpst elérkezettnek latom at időt, kogy a neraoskeblü magyar közönségnek a eaerenoeétleniéggél szem-ben soha meg nem tngidott! könyö-rlleteiaégébet forduljak. Kiinámithatlan a kár, uieljy ssáa umg aaál családot ért, mely cjrak ugy tekintheti reménynyel n jövőbe, ha emberbaráti segély nyújtja támoga-tékát. A kormány meg fogja küoí n mit kötelesség* parancsol; de inükd ddae nem terjedhet nt egyesek veez-tőségeinek pótlására, ezt mégréetbon le oaak aa embertáraak sfgitsfge \|e- ÍM \| fia aaért biaalommal fordulok Mágyaroratág melegen énő közönaé-géhea éa a íren védők nevében kérem,\' bogy mindenki, a ki érnékke\|L bir a szerencsétlenség iránt, módja íieiint\' fii érőivel legide tönkrejutoU polgártársait. Minden, a legoaekélyebV ado mlny ia keaerü könnyeket fog !törölni éa ezért bálás köaaönettel fogadtatni. Meg vagyok győaődve, l»ogy ja tör vény batóaág ia aaját hatáskörében mi ident megteend jelen felb\|l\|váaont jeaitélenepb elterjesztésére ée jannak jialályoaawga érdekében. I A begylllendő adományokat a magyarorlzági jelesen a győfffldéltt és vyőri árvi/kéroiuliak otiméin hot: lém kérenl küldetni, köteleiségemnek Oemerendep azoknt a hivatalos lap-ban közaétenni éaetáltal nyilvánuaati nyügtásni s a begyült öeenegék mi módon történi feloeitátit it Annak ideiében ijyilvánoitAgrn hozni, KeltBudapeiten 18S8. évi jsnuár hó jí l ikén. Tisti, i. k. A hi^et^üttSODjök rendezése. A kéivimlókái jim 2é Iki OiéaAn si raór\|ré( 4 11 (táros httelügyletekról móló lörvéiyjiTikltt tárgyaláss alkalmával Királyi[djándor gróf • köretkezó figyelemreoiélté beazééet tartetta: Az eléttünk fekvő törvényjivulat nézetem szerint olyin, melyet nem na-bad ák niml lebet strikte magából a szö-vegból megítélni, hanem én ut hiszem, álulános tért kel néki nabni keretül, hogy azt lton helyre izoritiuk, i hová faló. lAx. dgész képit) melynek egyik réséét ej un\|ényjiTiílat képezi, kell izéinlélet alá tennünk. Azon lép. a milrról szólok, i hitel, i hitejÍTÍBzriyojc képel A törvényjivislit nézeteim lisrint ezen ntgy kérdésnek esak egy momintnmát érinti, di tz egészet nem. A tÓripyjivislii\|tÖrektiik javítani a hltfluvifzonyokát, de pájdaloin, ép ugy mint lálUláítu minden i törvény, t mely tz niáora; eled hbzstatt, valósziuüleg ez it czélját «mk többé-kevésbé fogja elérni, de telíeiei nemL Ezen (elfogásból indnlva kl; bem U tartom én t törvényjavasltat olyannyira! fentoanak, nogy aat mint valami eredményri vezetőt tudnám tekinteni. A tönrnyjivailkn rézve különös megjegytéiiim vtnntk, vonatkozóiig tt előttem nólótt; Dtrányi képviselő nr ja-vulatára nésre. 0 Ü. hitározati jtvtt-Ittaban a váltóképességnek megszorítását jelzi, mintl olyit, mely a híteWiszonyok előnyére fégj válni, E tekintetben migim is dttlikokom natározlti jivnlitához. A törvénjrjivulit a korcsmai hitelt és igy^ t regálét is énjiti és ennél oly térre áll, l hol i törvéoyjivislitnik jó Hándéuit igen is couststálhstom, bogy t. I.a korcsmii hftilt üldözni akarjt, tzon-bsn oly mérvbe^, i melyei tulíjdonképen lujttni nem fogjjt, meri bt t 4 frtot té telt ellogidjnfc,Tikkor bizonyára t korcs-inni hitel formája alatt ás uzsora továbbra is ugy fog graaiálai, mint eddig. (Hilyn-lés.) H réizhlen tekét nem látom helyit-uek a választott utat as hiszem, hogy erre, ha Igy! élfogidtitlk, nem sokári visui kellend Urnüuk. Éu ut kittem, hogy ép uon vidékeken, k hol kevés i magyar liké, ti ó érdekeiket négy i mértékben fogná káro-litini >z, ha [ma már a korcsmni hitelnek telim mérvben való eltörlését mondanók kl. Én azt vólomjbogy ha a korcsmai hifiit teljes mórybeu el .akarjuk törölni, ezt egyetmen oly intézkedései kell tennünk, nMly i rlgáléntk gyon, rövid kló; alatti I migvájtl&iát teszi kilátásba (Helyeslés.) Regjle megváltás nélkül eltöi öliil a korcsmil pitéit bizonyéra tndoélMÜldÓini ti nmortl, dl ugyanezen ptk\'özzlí egy outál)t fognánk tetemosen l/migkáciiltinl. melj szei intem fentirtindó megvédendő, mirt állimfeutirtó elem. V Ennélfogva .non óhajt fejesem ki, béay miudcqeielótt i regalc-váltaágról gon5osVod)ÜÍk komolyan, i untán változ-\| lassúk mig a uiost huiandú löt vény ben l 4 frtoa tételt arn, hogy korcsmai hitel egyálUllbti M Itgyin.iMindazálUl ml kép már m^adettem, ikárkegy fogjuk is • I törvényt megalkotói, tzaon lolyváit l\|U. A mit én óhajtok, ulakákb t kitel-vijoonyok rkndezése. (Halljak!) fii Itt Mmét u előttem mólottikkal együtt kl\' tálak a tőrvpy szigora kantéból ét egy álialáaoaabbi térre l^pak, « mily legalább rénimrói e^őeen hiszem, czélboz fogon vitetni. 0 u a hitelügy rendezése. (Halljak I) Migyamruágoo már rég éta, kfilö nöwn vidéki vinonyainkit tekintve, t legkevésbé aellemm hitelvlizoiy ok közt éllnk. Mindnyájunk ilótt ismeretes dolog ezj felesleges volna bővebben magyarázni, de igen is jelzem ut, bogy egy általában teás a kormány, sem a törvéazkozái egy állaadó, folytonos hitelpolitikát Mm folytatott, hanem midón a hitelviszonyokat agy mipt uárháéy mái intézményünket kreálni, magokra higyta fejlődélükben i ezék többé íjéin nem irányitvi, sem kor-lámzvt nem lellek, elfsjzásiik pedig nem gátoltattak, (fitárt van u, hogy vidéki hitelünkét -4 mert hiaten nem t fővárosi hitelünket értem, bmem t vidéki hitel-vlspnyokit j- egyáltalán roantkotk és gyárlóknak mell jeleznem. < fin* tehát ut kívánnám ée a kormány filé iiányjtom ez úttal szavainját él (felkérem, bogy iparkodjék a jövőben hiteifozonyainkat, különösen a vidéken álíándo.éi Mytonoa gondoskodás ápojás ntjln a lehetőségig fejleszteni, jitvitatti. Aion momentumok, melyiket e rémben fig^elembp venni kell, sok oldalnak és sorban fel kell hoznunk a vidéki pénzintézetek \| uon helyzetét, hogy leg-klifbb megrázkódtatás alkalmával azoknak legtöbbje bökni fog éa tetemei kárt fognak okozni vidékjeinknek, uért, mert iW meg tzpn alapjuk, a mely mükaé gml b ez i tartalékaitp. A betéti éa a tartalékalap költ nincs iráiy l uért, mert ezen irány ninct meg, én ez\| tnlajdonkép egyik sirkilttos bajuk, á\' reförmokitl első torban i rétiben kívánnám megindítani oly törvényei intézkedések utján, melyek t vidéki pénzintézeteknél a tartalékalapnak állmdú nö-vemedésőti biziositják. (Vége köv.) 9 K 0 I ö n f i I é k. I — A kjr. tőrféajiséknél Qre-ildésben volt\|bírói állomám Krdódy Lijhs körünkken előnyösen ismert ktpos* vári kir. álQglész neveztetett ki. (TAiKOzeiféiy) A n.-ktnizJai cáslh ó kedden \| este lánetmtélyt tart, melyed tagok 60 krt, tagok által bevezo-titt! vendégek 11 frt. belépti dijit fizetnek, Ez nstélyek minden évben t legkitűnőbben szoktak Isikerülni, s remélhetőleg ugy liszen azj u idén ia. 1 — A Gro8nniaun ösztöndíj gyt-ripltásához ujabban Hertelendy B. él B i m ó a Qábor ügyvéd ur nak 6- 6 frtfil járulván, u eddigi gyűjtés eredménye 86 frt. További adományokat szivkseu veszünk éi nyugtázunk. 1 \\ I. A sseiáeesrásdf gyaí volt fi, I angyal, lateo llgasehb, pg\|obk „ ü w* - * 1i A vén erdőkerülő Raj. Hogy miért sssrstsk sgy\' üldögélni sssn s mohos domboldalon itt ájfehér nyírták alatt, \'s miért bolyongok erta vén létemre éjjel ie, ha a hold exüat ai^aiki játssannk a lágy asellötöl resgö leveleknél]? I j Elmondom neked a történetét. Látod as aa én vén kanjkóm nem veit ám mindig ilyen roasant, ilyen rongy ea, ilyen elhagyatott. Vlg, boldog élet vblt Itt egvkor. Aa igas, hogy régen. Mán lolykor-olykor ngy is tinik lel ellttem, níintun osak álom lett volna. Akkor a^g asép aédár fák voltak aeek a vén safioakös b«ro ihsrták itt, mnlysk n kuuyhómst veasik körUl. Akkor itt skol ahol most Üllnk, a gyppen anép virágok ülatostak t saegffi, ronasáim, ialanfa a a aorok saálén jésssn ménu. Vigsn fttatolt akkor ns n görbe káaaény s ott konn n tönköly körül sörgött-forgott agy knoi vnlé me-nveoske. 8 sn n manraoake, \|m veit aa éa édea kedves irányom 1 Mylgeasen aa laton kákával porát; a lelke a MaykÖl néa le reánk. Ssép febéroseléd volt. héti vármegy ében nem akadt párja. Raja, hl hatul m piroa aaalagba volt fonva, két áapan sarkalt verte ée beraa* volt. A anem Is bkrnl veit. és fáeylö mint a vsdgeastenye, mikor Máéból kilajtjUk a még iéntlik aa ékeli eeivtfil. Hsaméi lellU aa a két anép meiaöldlk fekete s (vas, mlat a szivárvány. Oeékélil valésnála olyan mini a ámenemre i d mai áyöljgyökj aram lekér, mtat a liliom ás Urds, «M a vér, M üjs, Iflnm vér. W a sóival Ea a angyala. De mltl beesélsk Itt neked ; nyeóg* sa It Élven lefaateni. I Isten látja lelkemet 6 tudja j inUtnyire ai\|eréttem 5tJ . [ " De a leányom le sssretetl sngsm. Mindent a kedvemre tetij síig neodeltam \|\|a oaak magámken valamire, már teljésitette. Asután oly jól sseit volt ss osksm, lm hasi jöván este aa srdöksrfllésbll, ki (Ütünk kMtse a kunyhóm elölt arra a kis padra \| 8 ss ölsmbe Olt el végig almltá a homlokomat, megmókoll msgölell. Olyan klmeadhallal megeUgedelt-nek árenlnm magamat. ! Később ealénkéut hárameakán lltüak igy a padon. Pista ie eljött rendesen hoacáuk Pista arös Iveit} derén gyerek volt, bátor, beosO-leteaJ nem veeeek\'edl. A aulán j s a \| p gyakek Is volt! fekete fVrld, pörge bajnaaa, andár legénV. Alig eeltém éaare hogy s gyérekfk aseratik egyuiást. Oly kor-nlykor rsjia értemöket. mikor egyjmáaon felejtették a menteiket. Qoadoltam magamba, ss baj, osmlees rom párbelÖlOk. Piatamá\|d ide jln lakni éa koaaám, meit a leányomat el lem sraeetem, aanlán majd esak wélünk valahogyan holtig. Nemeokára msg is kérte tőlem Pista a leányom kesét. Me én oda adtam neki, M-aaeo már ngy is régen vártam. Nagyadik vaaáuiap meg ia vell as mklvS, utánié agy kis lakodalom, aetán beköltöoOtt a feoaka pár Ide ak éa öreg ftsskembe. [igen, Igen boldogok voltak. Delták agyrniat nagyon, bocy jobbén már ném lehel 1 Sgy év mnlva kis unokám is lett Pia Hűnk bírták, Eleven kie kölyök velL lgéee nap ilrt Htt. oaak akkor veft maradási, ka én vi Uem ölembe, asután bele mark^Natatl nagy asekállamhe, msg hossan bajosaWnba I <tendálhatod milyso kejdag voltam ~ Eaís kbn) Ultink mo4t la mindia a padkáé. Aa UiaéMklsnilofva hmlongtak fölötlUnk, mallettOilk a föban János bogár fénylett. Aa erdőben likét oMof bonoll íOaak néha baug-sott meMja \|Ma felől sgy egv olkéeetl gabnás haM llttséaek vontatott bangia. aa erdfin tnlröíi egy túr Olya bnuaisa, a kákée mooaarákból a Őblds kiáltáéi ás egy egy kóeaa vadiád olapait kés kiabálása, va. Kéh^iéK elkapott barincméi a fklu terayál egy réka> aöiditté meg aai igákat, amint a holdvilág fékvénU nrédájl Imva busódon villogó asemekkel a bokrok slst\'. A Mold\| Uftáa világolli S mi kino alltak ienaftt kípadpn I De a Mavom már nem ült u éa ölsmlM^Pistáéban ült most annak volt bemé jussi, Ha enyémben a kis unokám olt a míg Wjaultogtaik tiymással sas roliuoaeu, I addig én niMÍtett Pistinek asépe-ket a klnŰymaaMphnyrél, aki éaike nyomé bél \|vett\| éS \| gyíkévá lett. Kl a vén kutya mag, a lekodt ■ ■ e legyek utál. Meé tudta lkat elkapni, atal veit akkpr még nagyon. Igy ültünk élit tokán* késő éjiéiig, s olyan ealeaed tudtam elváb\|l tőlük egy éj* asskára. \| latetjeulj Olyjin boldogok voltank a olyaa elégsdsátsk, olyan végtelenül elégedetlek. Hlah I de mindeneik el kell múlni ami jó, ami sndvesi esak a bú marad meg örökre, a bénát. IgV akarja est aa Úristen • nekünk \'eakMelméskadni kell. PUl «•»«>■ ion. m<m m i»» » melyik! Most utáanam kullog, m Is olt a lábtiainil s kapkldott ügyetlenül Már kéiSh éikestim A gyilkolok el manMOllak ée Pisla olt lekldt a aaárss le-vallaen hanyatt, melléből ömlött a vér. Már akkor nem volt esamélétéaél. Hallgattam a tsivát; még dohogott hslksa a hoan-ssn SsOnalak ntán, da a asomeh már lehuny la s aa alka elaaaderjeeedett Felvettem aa\' ölembe e elvittem hess. Aa Igéaa uton msjd megrepedi a taivam, ka a-leányomra gondoltam. Már aa ajtóban várt Mikor maglátta Pistái sa ölemben, akkor agyat rémeasl »i-költött, asután hanyatt saeU. iker köpetéét osináltak at áosok. 0 yi íu a Ugy emlékesem rA, mintha tagnap tör tént vofnal QQátóberi hideg, snsmsráa reggel volt. Pista ehusiit be a vágásba, hogy lát hoeaoa hala. A pusiáját Is alvitte^ mert hire járt, liogvl oirMvadátaok kullognak aa erdé-heo ANgnngv elmeit, egymáentán több puskalövést kMlljtutk ml. lukm maradottak. En gondoljam,\| hógy! ba) van. Vállamra estiem hát ptiskámai \| megiadlltam Pisin sva-mákén. A „Hasítás" selmátok eléltem. ; benn nyugvó neve, kiverve saép fehér anagek-kel. Ellsmettlk lkat amoda a nj Irdomb alá egymás mellé. Badd legyenek egymás olda láa ölökké ék, kik annyira samtlék egymást Esen a tmeetéssn sírtam utoljára, aa éta nsm tnd köny vergődni a vén pilláimra. Ott nyugoaanalt ök a nyirdemb alatt, ott van malléitok s kia uookéim is, Öia elment •alléi mán a Iáim Jéaus anép tündéréé-m ágéba Kéért asereuk éa erre járni holdvilágos éjjeken, ha lágy ssellŐ kergeti a fák leveleit. Lásd akkek aat hlssem, kegy ök enttegnak körülem, aa I lelkeik. Ptíkál FéMer. tatai* a* ■Él \'MfcüifcMIia Mt sajtóhiba fer- ■Mfi MlMí Hk acjakaii wtélót Mlw1 ik lifMkét* £Ü Hall ki inA Mé (Wi1 ll ft vessed Wéi \'«* »ijíMÉ Ml MM Mk I ik W ■K ^grtUíálkatóáHk* — gfcfctHÍ, - (4 geltel rabloay llkoaaág Upaek eftvaaéi «alék«hat fognak még h\|s kegy «cm rahUgytlkoMági Agy ben ft kk tábla pétvIngikM rendelt tel • aáa kérdé pontot állított fel At tasak >ésjén megttrtott pétvégtárgy tláti ól ia ndhfAKatk, a tórvéuyazék Heretfeld 8t- Kit Gyúrt Jáaoet, Cseh Iatváayt ét fttaat Jánost életfogytígtartó fogkátrt ítéht. A kir. láblt másodszori tárgyalás tilalmával ia v.^giétileg feloldotta t kt-mai törvényszék ítéletét t a bíróságot tfttates, kitefjesskedóbb vizsgálatra %tt-titéítt, t egyszersmind t kir. ügyész által ffctlueutetni kért Marton József és Kiss Vendelre is kiiterjesztetni kivánts as Ítélet Matait. Tfls. Keszthelyén í. hó 2 bén éjjel ismét tüz volt. Rövid idó éta est 6-ig etet. Most ftsv. Gleimaun Edéoé öéd-fedelQ háza égett It. Gyújtogató szörnyeteg leket Keszthelyen, kit jó volot mielőbb kétrekarittni, hogy a páni félelmei tovább ot ssithttná ördögi mester ségével- jElttóaág hol vtgy ? J — A kla-kMár«Ml dalasylat-rfll, Vottűk a kövotkoaő aorokat: Kis-Ko-ni áron vá»o« dórák káa tor tanítója Wacho Adolf áltat a földmivelŐ oaatályból es előtt két hóval saorveaett dklegylet saját tőkéjének gyarapítására tánoskoaaoruoskával egybe kötött dalostélyt rendeseit f. é. január 2.4-én. KitfK.omárom ée vidékének értelmisége sietett a djdiatélyen rétet vonni s daoeára aa aat msgeiőaótt sord időnek igen szép számban jelettek meg. A dal egylet legelőnyösebben Bouietá be magát e míg egyrészről annak 80 lagja szabatos énekével a jelenvolt köeöneé-get méltán meglepte, másrésat pedig a buzgó káatorteaitó ur, uagy buzgalmának éa szorgalmának adta bizouyitvényét a tisztán föld-miveeekbŐl álló dalagy lat beo mutatván, mire képek a buzgó akarót. A jelenvolt közönség nem i« késeit elismerésével, bánom lelkes tapeokkel és éljonaéeeel adott eaoek kifejezést Sőt többen siettek Üdvözölni a derék tanítót, ki keademényooéeévol valóban elie-meréste málló érdemet aaeraett. A derék föld-mivsiők kik káalortanitójnk nemoe intentióit felfogták ée aaabad idejüket a szivet éa lelket aemeaitő daloláseal töltik, saép felfogásoknak gépjeiét adták és saintén olitmeréore méltók, óhajtjuk, bogy e köaönaégtől nyert bimtttáe esek fbkoaaa buzgalmukat. Aa előadási. tánczkoszorú követte, mely jó kedv-haa reggeli 5 éráig tartott, moly után a köoöaség o legnagyobb megelégedéssel tá-voaott. — Pqatn Zalamegye Badacaony-Tonmj községben, a lOrdó-idotztkrt fal-állított s ehhet képest mnlt évi októbör hó végével megszűnt postahivatal f. éri február hó 1-vel ismét megnyittatik és esentdl rgérs éven át működéiben fog íeaafl . — Fehér rsbaiolgt-nók. Egyik berlini Itp szerint vtltmelyik né met vidéki szinigszgstó, t ki véletlenül intgytrtl is tud, nem régiben Berlinben t Yriedricbstittsen levő magyar bőrke-reskedésbe ment, t hol az ott kiszolgáló nemzeti ruhába öltözött nyolez magyar leáoy egyikével beszédbe ereszkedett Tréfásan figyelmeztette a leányt, hogy t kuplék nem valódiak, t mire tmtz azt jeleié, I hogy ts árért, melyet érte fizet-, sek, bizony lehetne igazi csipkét is sdni [£rre egyik szó a másikat sdlt, halk pangóik éa köxbe-közbe folyt a társalgás, pert iasFZony ak sárkány módrt őrzi t llnyoktt, nehogy t vendégeknél ptntsrf íehessenek. Az emiilett ssinlgssgstó sny-j Ji it (adott meg t leánytól, bogy éket oda pest közelében egy ügynök szerzód-7 ette ama feltétel mellett, hogy htvonkint it Irtat ét szabad r1 látást kapnak. Megír keséták után t régi pioczérnók levetett \'Lka ruháikat kapták ét est nekik 50 írtba arámitól tik. As ó ruhájukat, ék-ssertiktt as asszony elvette télflk és elzár U Hyoleztö egy ssobábsn, négy ágybét bálnak, s minden éjjel 60 fillért öletnek fok bért is asszony adja az était M melyért drágán kall megfizetniök. Mt-uayötMt toka se sttktd kijárnlok, nehogy válafctgyta elbáaáaekiól, rászedetésflkról pánttzt lilrtaá. A böfrtvtlóból körül ki minden kólttág, t melyet as tataony ai keli ado;ok. A leány atarlat ts é kmff^fékéi tizenkét leányt csaltak már Berliab. Igyáulákta Németországban aMeaét találkáin! magyar ieáttjokat, tubit agyadé ék oda tatllak ás valódi rtpatilpilHra kárhoztatják ék. Ott-Űk drágán adnak mindent, kogy ti efetsagktl toka ts tudnak ktrergódnl 44 Wy t^ajlr^MÉ a ictláaé ftkatnlgtsá i\'A ww. mm t rtvtat gaada nettódé Zkm * JJ Egy Által IfcJ — taft t .Vet»prémT- a szóra-ktaátatk atgy ktdvalője 4 ^látogatott Ögjik régebbi ismerétébe j— I egj ctétze tkeára, — kogy et p iiiáerős ésetlsg aé volt, arról hősünk épejtisággiÁ nem tokot; — t kedélyes csevejgéT kózt eltöltött boldog érák emlékévéi iazdagodva tért kötiak .kut" a látogktálből. Otthon u v trttyoa* durczástn\| ragtdta, hol It martdhttott ily tokáig. jLflm drágk ■teznakám azokkal as átko^utu 9kimtU-táaok" kai annyit vesződik tzl embir!" Ások a csanyt .kimutatás^ ok! — só hajtott t kis menyecske E kökben azon-btn az .trtnyoa* kisséryteréjuta álló orrocskájs vslsmlt szimatol ti t le vegében. „Asoknsk t ,kimutttái"-okntk psk nincs .millefleur1 szaguk ?\'• — gondolá elkezdett itqairálni. A „co^pus \'dillcti" -7 mely bél t „raillt fleui" i\|latj azétártdt egy t férjem uram zsebéből előkerülő „idegen" zsebkendő képében előállott. „Hát es is kimutttás" ? —Tkkngtott t kérdés. —\' „Láast ttttiyom, lainó szórakozott vtgyok, tévedésből kéi Ölhetett zsebembe — Hogy sz srtnvos megelégedett- e ezzel s mentséggel, Arról ball-gst a króoika Rosss is ss tiisőrtko-sottság. - YaaáruapNew Yorkban A vsaárnsp megüunepléae mégtzigornhb New-Yorkban, mint Londonbaiil As Ir-1 galmssság cselekedetein kivttl I minden egyéb dolog büntetés slá esik. Bem gyárosnak, seift iparosnak foglalstoskodnia uem szabad, a nyilvános mulailágok ki vanuak sárvs. Mikor ez törvénsnyé vált, a rendőrségnek ugyancsak volt dolga. 187 embert UrtósUttak le kihágw miatt. Majd tz összes caismatiastitélaat meg-fosztották szabtdságuktól, mert dolgozni merészeltek t pihenésre rendelt vtsárnt-poh. A uew-yorkiak csak ueheMntudotk bozzáazokni t szigora rendszabályokhoz mely t vtsárnapot it kényelmetleoné váltoststta s multtui és dolgosuk vágyók előtt. — (U\| fujt a olajai) Nettek fel t mintp északi Walesben. Az elmi (HirUhirei) kőuénhánys monkátti ásás közben uj ásványoltj foirásra akadtak, melynek oltjt meggyújtva igeit élénk fényt terjeszt és aok kai kevetebn füsttel ég, miot tz álttlánot btsználsllsn lévő olajok. Eddig két ilyen forrást találtak már éa remélik, bogy többre is fognak bukkani. — Edison-féle találmányi hírlap-tudósítók számára. Vsn Edisonisk egy Zskeus nevü jó barátja, a ki ílirlaptu-dóaitó s skiuek sz a bája, hogy: nagyon kistermelő ember. Ha valahol nagy néptömeg vsn, neki vége: nem bir látni. Edison már most ekkép segített barátján, bogy talált ki egy 8 — 9 hilokramm-nyi gépezetet, mely olyanforma pint egy nyakba vető vándortáska ; egy rugó megérintése által egy 10—16 métenyi mászó) étrs ; negyedik rugóval egyj kettős támaszu létraállvány, tetején kis Ülő-székkel éa iió aszúikéval, a földöziu fölött 2—8 méternyi mtgtaságbaa, aat. Ezt t gépezetet mindenütt inagAVitl viszi Zskeus. Ha megfártd, leül t székre, vő gy lehever ti ágy 11. Az utcai tolongás-, bsn a sokaság feje fölött irogat! s or^\' ciókat tart s népitek a „helyzet magaslatáról" ; a „ytnkee\'-k pedig njengntk t leleményességen, támogatják létra tribünjét éa irodáját i özönnel viszik hozzá az ujdoutágoktt és kirdetéseket. r— Ha nem jntbst be vslamely meetlngre vtgy uépgy ülésre, sz sblsk-párkánybéft tá-mtsztjs hágcsóját és kivülról jegyzi fttl,j bogy mi történik odabenn, tj nyomdász-, gyerekek pedig lenn Itsik tudositasaii és papirszeleteokint viszik t gás,- gőz- és villtmttjló alá. Ha a zsúfolt tejemből nem tud kijönni\' as sjtón, vtgy Obct ki stsrnák dobni, a kis hágcsó segélyével menekül az ablakon aat. sst. Edison e találmányát 10 évig kizárólag az ó Za-keas barátja számára tartotta fenn Et idó alatt bizonyosan milliom* losz Za-keuaból, mert a nagyobb lapok mesés összegekkel szerződtették tudósítónak. Most már aztán moodja valaki, \'hogy tbolond világi0 — Plon-plon éa a kalapotok. Már más lapkban említették tst a falragaszt, mtlylyel egy párisi ktltpoa szatlrjzálU t Kapoleon Jérome berezeg bires manifesztumát ,Imo e tkiálU\|ány« teljes szövege t ^Man ifeastnm, I Polgár táminkboa I A ktltpee-matlértég senyved. Mlnduok, t kiknek idegbálntal-maik vaaaak, forrongansk. A neitset nagy többsége undorodik kalapjaitól. Nom Mava jelenében, olyan jövőt látszik re-néliii, mii) ken aem last többé taükaég kalapra. Klegáos és köaayid kalap-fbr-mái Ígértek nektek. Miad eaak kaaig íraijás voUI Nln?s többé jó k alapkők ! Kiisar >lni a jroroket nsm annyit t^sz4 miat )> kalapot adni nekik I Éo a igy PiMHa i név érököee vagyok; én va^ok aa v^len enjberj kinek neve 8 nullió 8)000 iW vevőt képes őasaecsőditdti I Asótt ilfélasőlitás éta, melyet 188\|[ik áprilít Ilin intéztem minden Ízléssel bíró emberi ez, hallgstagon vártam, - mi fcg követki sni. Moadolatlannl néztem kon-kurrööt aim hiábavaló fáradotását. Arról beszéltek, hogy bezárom üzletemet es nem fog megtörténni l Semmi kétértelműség l As én elrp\'m ss: t néptek joga vak, hogy jó kaltpot követeljén 1 E; jogot tagadni tnuyi, mint merénylle-tel elkövetni t nép fensége ellen! Frin-ctiák, émlékőzzetek e szavakra : A Im-aj kitűnőbb kalapot Ke né Pincearu-itál Idhet kapai, Roe Richelieu 94^ jfflhet^t en ára egy-egy dsrbnnsk 18 frank. Siessen hát boltombs mindenki, a kinek zsebébén még vsn egy árva N a p o -leon. \|Nem hiába mondta Petőfi, hogy\' .lüoca tevettdgetebb tz embernél." I — (Blesssarek herraeg zr iskola takaréknénztérákiról. Senokél plébános, a néinetormági iaköla-takarékpénatárak buzgó vototője, a napokban közölte Bismarck her-oieguek U nevezétt Intézményre vooatkflM lovaiét, melyből Jónak látjuk a követkM szrokat átvonui: Az ön által irt ée aa ifro! sági éá aa iskola-takarékpénalári iutózméiJy-, ről szóló! fflzetehskét megkantem, és fogadjjt saives Ism-aiért legőszintébb forróbb küHzdno-j temet, no magam ie azt vélem, hogy Sk egéssaégek gazdasági fejlÖdée Upkövét ü egyesek masaertl takaiékos háztartásit képesŰi, és bogy bzeket Oiakis ugy lehet fejleeateti[l ka akorlátilag ia megismertetjUk a gyermekekkel a takarékoáságoL Kivánom, hogy fá-rzdozásait minél nagyobb siker korodáua Öt\' a már isi tág körbon ismeretes ée boostlltl iutéamény ezentúl is npentUl saebbon fejlődjék.\' — Hegeny aa eletból.J A Kasel-ben megjanő aHessisohe Morgenzoitung" írja: Nemrégiben a lapokat bejárta #egy regényes,! tragikus történet" biaony os katonatisat holt- J nek hit, ae egyszerre osak vizaaztért nejéről. ] Biztos fdrráaból értesülünk, hogy aa egéea történet osak meee éa egy hó nem igaz belőle. A „Weeer Zeitung" szerint a regény ae törttnot osek prőaei véget ért. Ugyauis egy aö fii grófot folkkreeta, kiadva magát a gróf elhalt nejének, hogy érdekessé telgye magát és bámul ókat saoroaaen. A reodőiség beavatkozása azonban a saéde\'gésnek útját állta. — áaacedl polgár üexlkóbaas. A „Szegedi Napló4\' írja: Czala Józsel széléi sebb körűen ismert elsóvárosi polgártól, ki hosszabb idő óta Mezikóbao iar-ór.kodik, \| levél érkotrit, melyben ugy rokonairól, miül jó barátaévől és ismorőeoiről meleg érdeklő-déeeel megemlékezett. Csalá Jóssel a aiabad-aágharoaban mint 17 éves ifjú réeat vett ée ennek folttán beaorozratott bdnteténttl aa osztrák hfdsoregbe. As ellenség\' gytllolt konyarét aooogy eem emészthette meg a gyomra-0 tehát talált okot éo módot a szőkéire. Eleinte ak Egyesült államokbao, ké-őhh Mexikóban\' telepedett le, hol multjálioa híven seabadságtrt harozolt Miksa császár ellen. Érdemei oEsmeréseöl as amerikai kOatáraaaág polgári somba emelte é* oagyobb földbirtokot 200 holdat juttatott kezeire. A eaerenose kedvoaott vállateinek és ma tazdag tekintélyes állású polgára a seábad Maxikóualu A jólétben nem lelejtette el haaáját éa bará tait, A család egyes tagjairól nőkesQ adományokkal goudoskodott és a gyermekek nevelésére\' tetemes össaegot boosáiolt rendelkezésűk j-e. 1 — I UJ tenfolyasMok a nőipar-lsko* Iában. Aa [orsaégos nőlpsr egylet «s eddigi késimunkált és nŐipari loglalaosások mállott ujabb idődön a gép-kötés tauilázét honosította mag I intéseiében és rövid idő alatt a kasaiU vsrrást, valamint\'a tnfl motást, éa vaaalásl, továbbá a függöny lústilást szándékozik éleibe lépietm. As ujopan életbl léptetett gép-kötő tanfolyamban a nőipariskola teljesen lng.en oktatást"Jnyqjt oly 14 évi életkort kelőitőlt és toetileg toljeoeo kifejlett nőknee, kik a kVtő Ipart kenyér \'kereset ozéljából azáodékoznak elsajátítani. Ea iparág röv^ 1—2 havi oktaláa után tökélotoeen el aejátitbatő. A kiképaéeen kívül aa egylet goodoakodikoerrél is, hogy a kiképzett munkásnők aaoonal kerosotro ii szert tehessenek. A tanfolyamot jó eikerrel végzőtl szegéoy-sorsú szorgalmas s két muukásnönek sa egylet kedveeménykép kiláiánba helyoaie, hogy a háti koeolésre besző: aoudő 2 kötőgép fele árát ki fioeti, illetőleg oéa ajándékozza, míg a gép másik felia árát a\' muokásuő ha-vonkinn oeakély résalotekbea munksdijéhól törlaastbotl. rf (A t oqueltss ügy Párisbau.) El lehet gondolni, bogy est a botrányt, melyet nálunk Coqeeíinool elkövettek\', seáoaaorosan nagyítva fogják elbeeeéhti Párisbsn. Csakugyan igy lo történt. Olyaa rémletekkel oufiráeták fel as esetet, melyek igeeán hallatlanok ; így többi sköet azt besaélik, bogy a badspeeU rendőrkapitány Coquolint egy utálatoe börtöo helyiségbe tárta; a fogóira órai itt id(M8ao után aa Őrrel tat ioeote volna a rondőr-kspitánynak, bogy ad neki 1000 frankot, ha asonadon boc»ájlja; a rendőrkapitány erre saemélyoseu jött e fogolyboa, ás eat válasspltli neki: „ezor frankért nom, de ooor írtért szabadott bée«átom.a Coqueliu beloegvatett 4s batk igy ssabadulkotótt B.-béstrőf. A lápok még kOlömh dolgokat ia Iraak j igy hptv pl. t tbarbara magyarok 26öl akartak Ceauelinre veretni, bon Oo quoiint ea utasán légiik el, t mint seálódájából távooal ákart és 0alfg miat agy oalrko-togől néhányézát Ma gyerektől követve kitérték e readőraég kapitáányáhea. Eaek klán p4 MlUmééMea, bigy párjü mfl- I Wéeook oom Igmil fogtjak eaatal .megadi ! klifnopélytko} reédeaai I Külöi ben jő vohia. 1 ha valamelyik miskaaéió báiáakdala del-Wt a méga MMMé Issállltabá la. [í ■ - A tp éa szlvfcetegejk ft-1 kyelmébel Ari Lncai IA. budapesti Jjyógyin:jézejébth (viczi-ntcia 9 sz.) s mait év mlsedlk feleben gkőgy kezeltet-ick : s) Toüóbétegek: tüdólégdad] 86; tüdólob 28 \\ hftrg- és tüdővénéá 41; ladőhnrut 1051; heveny tfidővésij 18; idült tfldóvM fgíuaőiór) 104. — b) 8siv-büdgtk: ssjvalMrotédát 24 c szivtágnlst 3»\'; Bzivtilöengu 18;; ldegtl szívbaj 88; szivbelhirtyllbŐ 10tl szivbfroklob 12; szívbillentyű bmtlntk 45;; szivburok viskór 20. U W todóvésslél t ptpton kétzitméjiyes, it!feziibsjoknal t compri-máit lék inutifltiioztjik t legjobb liatá-suaknak. — Kövia hírek ; A vallás éj köa-oktatásügyi pimatar a győri vizkárosult 57 tabitó saámáija 1425 frtot utalványozott. Váljék dioséreténa. \|4- Mitiauban ÜUroszorzzág) a színház lefigetjt 8aarene«ére\| 75000[rubel erejéig biatoeitvá ivolti (De jó is az a bizto-sitáa I) -r A Cinibria tengeri bmó 400 egyénnel1 (köztük több mint 70 magyar ée oseb) elsölvedt. Ugjr láttáik 1883. a szerencsétlenségek éve lem. U A [budapesti mészárosok báljukra némkt! kártyákat adnak ki. (Gsioqs hestfis^.) -4 Franositországken még sem leea niiuislervtUág. —\|!Eagen\|a excsámárné Párlaba érkedettj k 8 napig szándékozik oU időzni. Ugy lateeia kiuinaitást provokál, hogy ea által a Mapóleon Ory iránt rokooeeaovet keltene. Aiubár iMgadjh, hogy jelenléte politikai okokkal leuue (kmuniggésben. — Zem-n\'émiből mogeSáfolják Tisza Kálmán aaon ki-jel entéséi, mintha ai kisiéndorláéi haj enyhülne. — Zárában egy iálamobár alkalmával a teremben, vitádat anéégból, tüs ütött kl A rémQleten kivttl azonban egyebet (sasrenesére) nem okozhatoit. j Bécsben egy gyermek 8 teljeseu kifejlett ni\\ vei s»ületeti, — A Lom-horgbon megjelenő > „Novy Poo\'on" ruthén lapnak nj év óta megjelenő minden ssámát lefoglalta aa államügyészség. Korosa kis állapot- — Pánsbeo nagy mérvű árfolyam oaökkenés észlelhető, f* Dekland közelében (ga\'ifornia) egy lőpormalom felrobbant- A tetemes kár mellett esámoeabb emberélet ia eaetl áldozatul — Ööibe Farkas (másodreodfl kÖltŐ} a hirnevea Qötbe unokáié elbaovt Lmoaéboa. — lEagenia] volt osáeUrnéi oeea-utyau felsrólitotta a kormány, Mgy hogyja "I Párisi. — Mirosel Jkáoe magyar történet-baváf meghall, rf roasionyban polgárok és kftoták közt véfrs kfrcaiuai verekedés fej-I8uöt( ki; — Péjláu\| ivó egylét alakult. fPe-dig vpn aa ele kilás jliálkUl is.) Varsóben daáksavargáaoa fordmmk elő. — jDoré Gusztáv a vilégbirá rajzoló meghalt Párisban. — \' Ar.vny János dala}t Bartalus István a király-I nénak ajánlotta föl, a ő felsége as ajánlatot elfogadta. — A ssabadkjai oemseti aaseinó ea évi költoégveléáébkn 400 frtot szavazott I meg magyar szépirodalmi müvek beszerzésére. (Követésije yélt^í)\| • Felelőa aaorkeeatB: TARIJA LAJON. TársaoerkoeetŐ: HOPFHAMN IIÓH. * Kélt GaákiarayAa a kir. {bíróság asiat Ikvi hatóságnál BÖ3 január 10. 80 l-t 8103 Ik. 882. Árverési liirdetméDy. A nagy-kániaski kir. törvéayaoék tkvi osztály s résééről köábírré tétetik, kogy Za-lamégye összoeitett árvatára aevlkse Dr. Tuboly Gyula mlkUgyőos e.-kaeíasei lekee végrehajtatónak MémoUi Mihály vágrsksjtást szenvedő koreai lakee elleni 1W ft 7 kr tőke s jár. iráotí végrehajtási ügyében a fsat oe veeett kir. törvéayaoék torflletébea tarteeá kordéi 86 ss. tjkvban A I 2-9 és 11—16 sorsz. a. felvett ingatlanokból 2 sorszám a. bel telek s rajta levő épületek 482 irt booa-értékben külön 3-9 11—16 sorsaám a. 584 írtra beosflU ingatlanok kölöo-kBlöa 1868. évi mártius bő 1-aő napján délelőtt 10 érakor Karosban a községoiró házénál felperesi ögyvéd Dr. Toboly Gvula vagy helyotoao közbejöttével megtartaodó nyilvános érvérésén eladatni fognak, jNémeth András javára O 3 elett bak ableaetl ssaolgalmi jog, a haltig lani élelem, lakás, ruháoet mellék kiodá-sokra szükségelt költség s halálesetérei tisztességes eltakarításra aéeve épségben ma-radván. Venni aaándékoaók tartoznak a Csati becsérak lOg át készpénzben vagy óvadékké- fiee papírban a kiküldölt keoéhee bánst pénz ojében letenni. Aa árverési foltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanizsai kir. tsaék tkvi osetá-lyánál a Karos község elöljáróénál megtekinthetők.\' A kir. telekkvi hatóság. Magy-Kaniasán 1882. évi novambor hó 22 én 30 l-l Árverési hirdetés. A szombathelyi püspökséghez tartozó novai urootlomban (Zalamegye) aa idei vágás byilvápos árverés utján fog elodázni; \|\|ea árverée folyó 1883. év február 6 én ée következő napjain fog megteriajuí. Eladás alápoosáfftatik a opvai ha-tárbeo egyfelől a sárdi punt tára, máe felöl a putŐféí nagy fasorra >Ulő 46 magyar holdat levő érdőterlllst\| Ezen leilllloleii l«5 éplllotjfák. elő ssör kalöo djirahonkmt; a megmeredt fák azután-hpldánkéiti kibasitvá fogoak elái verozt\'elni. A vevők t véceíár egy negyed részét a helyteinéu, á három I negyed résaét folyó évi áprfl hó I én tartoznak a novai uradalmi tiaamiél lófisoini A megvdtt fa jö«B 1384. év ápril hó l-re elhortandó fis a teröletteljesen ikitisatilandö Iwaení 1\| \| iSzőiiiball olyl 1886. j^uári 20-áo. Balogh Uálnsán a. k. pdspöki mwhstalmaaott. ál t-t ; ! : n. 1 4187 tkv. sa. 8f\|2. Árverési hirdtim^ny. A o<áktornyai kirj jkirésdg mint tikvi hatóság réeaéről közhírré lltetlk. miként Ma. jerios Teresie fér) Nemeqa AiHlrásné lakóénak Majeríw Auna JTérji Gmrvátk Mártoooé Qabrovniki lakée végrehaliást azepvedő ellen 103 frt 88 Irr tőke í jár. iiááti végrehajtási ügyében á nagy-kilniasai kir. tsaék terulméhaa tartozó osáklaniyai kir. jbíróság torhleléü levő Qikbrbvuik! községben fekvő 261 m\'jkvben 180 ée Í8p\|b hrsz k. felvett éa felé pászra • 042 frira beostllt iiigaUaook a iarwsőkai ínlyő 1883 éjr\| martiU hó 19 napját d. u. -2 Órakoi Hrtsbrovnia köaaég hálánál megtarlandó oyilváaoe ár Mérésén a zpitott kikiáltási áron alul is eladatni ^Arveraaai sa^odákooék, tartoanlk ss in-gatlanok kikíáltáéi árának 10 ssfsalékái vag»i« 6\| frt 20 krt kémáőoabon jvagy ea \\m 4vi 60 I. esi 4t Ibaa előirt ttvadék-képes pepii ben a a iklldatt\| keaékea leteeaL a lobul feltételek a hiiéijjiél mMokint 8630 seám. Erk. nov. 27 1882. Árverési hirdetmény. A nagy-kaniasai kir tzeék tlkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hoay özvegy Liseek Pereoezué végrehajtatónak Csepeli Anna örököti végrehajtást sooovodö kollát-szegi lakosok el\'eiri 300 frf tőke, 1878 évi májas hó I nopjátél I járó 8§ komátok, 66 frt 28 krjper, 7 frt kr végrehajtási 10 frt 76 kr jelenlegi, a még felmerüleodő költségek iránti végrohujtési ügyében e foot ne-veaett kir. tsaék területéhez tertoaó a keresa-tur-kollá>szegi 97 Ssljkvbeo Csepeli Anna flq. Selak György né tulajdonául leivott I 1-4 6-8 sorsaámu s 589 frt 50 krU beesőit ia-gatlanok 1883 évi április hó 10-dik napján d. e. 10 órakor Keresztár Kollátasog köoaég hátánál felperesi ügvvild llerUlendi Béla v. helyetteee közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni \| fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett beeeár. Arvartosi kívánók tartóénak a beetár 10$»át készpénzben vágy ovadékképes papírban a kikUldütt kecéhes)letenni. Vevő kötelee a rétéiért három egyenlő réealotbon még pedig aaoloŐt ea árverée jogerőre omelkeoésélől számítva 80 nap alatt, a 9. at tgytnatlól 60 nap elolt, a3-at egyaa-utiól HO nap alatt, — jminden egyee részlet után aa árverés napjától svámitaadó 6°L ka-matok.kal együtt , aa árverési teltételekben meghatározott helyen áe módosatok aaorint leltaetni. i. Ezen hirdetmény kiboosátáaával egyidejűig megállapított árverési feltételek a a hivatalos órák alatti a nagy kaniaaai kir. trsaék -tlkvi osztályánál s Keresztúr Kotlát-atag község ohljáróeégáoál megtekinthetők. N.-Kaoiasán a kir. lOrvéoyseőg miat tlkkvi hetós^g 1889. évi deee. 80. napiáa tartott üléséből. 1 1—1 4486 tkv, 1882. Árverési hirdetmény. A osáktornyai kirí já»ásbíróság miat llkvi hatóság részéről közhírré tétetik, miként Ma jenes Momka férj. Ma jerios Momke férj. Sesavniéslr amrtoiö lak ós végi ehajta-tónak ösv. Ma jerios lváuiné, úgymint kiskora Róza, Franesa, Iván, Marton, ős CseozQlie gyámja grabnovniki lakos végrebejtást saoa-vedŐ elleni 300 frt a jártáékai iránt végiébe)-táai ügyében a u.-ka-niaaki kir. lörvénysaék-hee tertoaó oaáktorayai kir. láiáahiféeég te-rületén fokvő ée t Qabtavmk község 262 mtikvben fölvett 136 és 186j4 brsa. uggy legelő illetőséggel neveseit végrehajtást saoa-védett nevén álló a ősatoeeu 433 frtra be-ingatlanok a tartoaékai te 1888 jévi matíus hó 19 napjáé d. a. ftOj órakor Qabrevaik köaaég háaáaál tartandó nyilvános bárói Jár-verésen a kikiáltást árén alul is olodatai fognák. J I \' Aa árverezni kivanÖk tartoznak aa ingatlanok kikiáltási áráaek 10$ \'készpénzben vagy aa 1881. évi Uh t ea. 4? \| ében előirt óvadőkképea papírban a kiküldött ke aéhoo letenni, a többi Mtételek a Qabrevaik köaaég elöljáróságául! alólirl telekkvi hatóságnál -a hivatalos érák tartassa alatt betekintketők » iA Ur. Ukvl katóeáf. Csáktornyán 1883 évi jaaaár hó %4k I PSERHOFER J.-féle gyógyszertár Bécsben WaMnofer aa Ybbs mU. 2880. nov. II. NyilvánM hfteiSaet. Tekintetes ur! IMI óta mijtrflw iiujnm bin-\| taJomban é» hugyrekaáéfben; onpeolkattam la magamat, I la minden alkar nélkül, bajom mind ramkU váll nr, bögjr üft mmkárml kmi hnafltffcet ia lnolim, ( baMt Ommuognrnlioa kBv«tkatébti\|j; teljeí tirigy Udanaág állott ba, a mlbélyst cárt » Jsgesekélyebb ét-Mnn agy korty vi«t nyaltéin is la, aSf bírtam a puffadás, HM albilif is MliiUi miatt egyenesen állni, súg nam végre aa la. eiakoem cendálatoe hatása \| virtfcatltt labdacsai haaanálatfchoíi folyamodtam, mai/ah j nam ti vmieilík ai haHankel, ] a engemet eaakaem \' I jókylthellan bejomtél Wkéleteaen magsaaba* Jltottji. — Minek kövatkartében In a tekintetes urnák virtlsstUd labdacsai a mis egyéb lerMtS \|jdjr;aaaraért aem gyleöm bilim a ittaaiitsaaln elagealSkipen kl* faj aat. - KhiU mély llllllllf CtUmptr Jdmii Taklnlataa qr I Olv aeereotata valtam, véletlen aa On vértiaatM labtlacsallio\|i juttatni, melyek nálam cao-likai mixellek! — Svak rftaí adaavadleai frjfltfáa ée ■léltiDdiaben, agy barátaim a* M kltönö laUaeoefMI itangf4ti nékem10 darabot, I iomi 10 drb! labdace énrám oly telje tSkiletoeoa halVréljllUolt. bogjr- « valódi aaoda. — Köetönatera matlett] kérik mig agy aa©-magot küldeni. Frfeka, IMI mira. IS. _ Pár Amdrát. tayako, 1879 november IS. taktololes nrt As JSkl-lk i«6l kaadvo agy kit évi váltótáa Után folyton beteg s jgiesaa oda voltam, ha* ae derek- is plliWjÉssS. m3or,4maivgía, Ugyadtaig, forróság, álmatlan Jjaaakikkal woMak éltem uajrf gyatráiméi. Kun SS ivi IdSkOobea M brvoei k öatttk I pro. feaaott Bácabil Mvim mag tanj^Nfto vigatt, da mind haaatalan, balom aaprdl-nfpr* saljfaaabb fitt. Mégaaak aaaa év október SSán otvaaUm ai Aa aaodaJebdareal-oak kkdatiait, meghozattam, mluUo aaokat otaeáláa- I awrflaa 4 bük saedtem, 10 éviaa jétem daeaira iamit I aeítafioa ia ISnlatésaa egéaseégaa jvofvok, ügy bogy I Caanay, 1174. mJue 17, . Tekintetes Ér] Mktkogy as la „vérileelii\|-\|dlalif fc\'Satgeeanik, kl iveit óla Idllt gjomoriUJbeo s bajban «envadait, aeanmak rlaaaadlák aa életit, ham tn tt) Mai arót 14 Aniötiek baUK mia .hasonló bslegségok-heti aaaevedök kéréoéro Mig kit takaraa nláatiétel mállott) magkSIdiaéra kérem 01. Mély laksliktlsl, Sríiwk Mduí i HARLÁNDI köflőfonáLotsóczérna Hlellín, 74 jtelaS L i Mélyen Ikiislt Paarkote or! fai ia lokail mások itt aa te ,viHÍaatlló.ntl«lákak,> agisiaigSkat kte>te Jfik, iráaban f^saaik kl lagmilytbb káláakal, As te pUalál sok bstagaigbaii mely allan aamml más Mf nem liaaxnáll, a MgaaodáaaM gyógytrót I»nu»llill4k A «Ök vártMMkteál, rendetlen havi tkatttliaoil, bligy-rekódéanil, gilbutánál, gyeeergyeegasig- 4a [gyimor g&raonil, sailSÍüMl ia aak egyik bedaál gyikatMte aegHattak. Tallsa blaalommal kórok még II ljk>iH Mily UaotakUel Í^IK^-y Í ^ar./erte miíi fii0lrf ! «rsé (ifIraki iluláii Iwdralt klt&nó flilsóiégtórt k.ipbaió Okxtrák\'HagyarorssAg lüiraaa áagyjés ssovMefoo kfw- . 1 TtLiiiiiii ttUbvAst mellet! le. HOI tkv 1881 Árverési hirdetmény A Mgy-k&üMiti tok. kir, trrsoók tkVi •soláiya rÓMÓTÓt kOakirró lótotík, kogy a áótaalai UkarAkpéaailr rtoavlaj táraaMg aa-vébaa Epariaaojr Sándor n.-kantasai lak ós Tágvakdiaiáaak Máaath Jóaaaf vágrahajtást saaavado bakónaki lakói elleni 60 frt lóké a járalákai iránti végmhajtisi Agyéban a fant aavaantl kir. frveaák tarUletáhea lartaaó fakónak! m. aa. tikvben A f 1209 braa. a felvett 19 frtra baoaOll ingatlan kUitfn, a bakónaki 5tt ■». tikvben A f 1419. braa. fakTfteégaak Mámatb Jóaaafat illetS 150 frtra beaatll baaoa fele külün i bakónaki 471. aa. tjkvbeu A f 1886;b. 10 bna. a. fekví-légnek Németh Jóxaet tulajdonát képeaó 50 frtra beoaült váltság kotelea haaon fele kOlán, a bakónaki ugyanazon aa, tjkvbén A + 1886\|b 14 braa. a. ingatlannak Németh Józaefet illetS 144 frtra beoafllt váltság kütales haaon fele kOlftn-kttlOn 1863. évi márUua hó 3. napján délelőtt 10 órakor Bakoóakon a ktJaaégbíró háaáoál felperesi \'ügyvéd dr. Téboly Gyula v; belyeUaee kOabaajOUével megtartandó nyíl-vánoe árverésen eladatni fog, — mely alkalommal tartoznak a veuni szándékozók a fenti bees&r 10 aaáaalákát készpénzben vagy óvadékképee papirban a kiküldőit keséhez letenni bánatpáne fejében. Aa árveréa^altételek a hivatalos órák alatt a nagy-kdKaai kir. trvaaák tkvi oaa-tálóánál a a Bakónak közaég elAjáróaégánál megtokintbetSk. Kir. trvaaák mint telekkönyvi batóaág M.-Kanisaán, 1882. november 23-én. 29 1—1 7641 tkv. 1882. Árverési hirdetmény A n.-kanizaai kir. trvaaák tkvi oaatálya iészéről kOahirré tétetik, hogy Zalameyge Bea-aaeaitett árvaiára nevében Dr. Tt\|boly Gyula mlb. Ugjéaz nagy-kaniasai lakóé végrahajta-lónak wabó Anna Osv. Kis Fereneané elhalt fér\|a vagyonának kezelője végrebaitáat \\ szenvedő k ere csenj i lakóé elleni 72 frt 46krr tőke s jár. iránti varébajtási ügyében kereeeenyi 88 aa. tjkvben A f 1-2 45, 47. braa. ingatlanok határozatlan arány bau képezvén, idŐkfoben elhalt Kis Farenos-nek tulaidnnát a tára tulajdonos hátrahagyott Özvegye Szabó Anna levén, mivel kárvényeaó aa elhaltok Örökösei nevét a lakáaát nem jelen lette be, aa 1881- évi LX. 143. §. ér leimében térgyaláara vonatkozólag intéake-déa nam tétethetik ellenben a fent nevezett kár. Irvazék területéhez tartosó kerecsenéi 963. aa,. Ijkvhen A f 246 hraa. a kizárólag Kia Ferenca tulajdonául felveti 382 frtra be-oüJt válság kOtrJee ingallan 1888. évi már esi na hó 2. napján d. e. 10 órakor Kere csen heti a kŐsség biró házánál fefperesi Ogy véd dr, Tnboly Gyula v. helyettese kOzben jöttével megtartandó nyilvánoa árverésen el adalni fog, me\|y alkalommal tartósnak a venni saándékojrók a fenli\|beeaár 10 an lllaát készpénzben vagy óvadékképee papírban bánatpénz \'fejében a kikaldOtt kesénea lelenni. Aa árvertei feltételek a hivatalos érák alatt a n.-kanizaai kir. trvaaák tkvi oaalályá-oaalályánál a Kereeaany kOzaég elŐlfáróságá nál megtekinthetők. . Kir. trvaaák niíínt tkvi hatóság Nagy Kanizsán, 1782. október 81-én. 28 l-l 4489 tkv asám 1882.J Árverési\' iiirdetménj\' A csáktorbjcaí* kir. jhíróaág tiiint tlkví hatóság részéről esenael kOsbirré tétetik, miként Krauss Marton Csáktornyái j lakásnak Füles Lukács Hodoaáni lakóa .végreliajláat szenvedő ellen 448 frt tőke a jár. iránti vág-hajtási ügyében a nagy-kanizsai kir. tvaaék területéhez tartosó c»áktornyai kirí jbíróaág terütelén levő Hodoaán községben fekvő 7 asijkvben 1709 hraa 81 frtra bedsOll és f 1046 hrss, 171 frtra beeafllt ugyanott a 771 satjkvben I 1016, 1018 ée 1017 jiras. 275 frtra beeafllt ugyanottí 564 aaijkvbén \| hrss a. felveit 4 as. a. ház, Jegelő és erdő illetménnyel 220 frtra becsült egészben! ugy 620 satjkvben 1681 braa Füles Lnkádeot illetó fele részben 286 frtra becsüli Összesen pedig s K63 frtra I ecaflU ingatlanok a tkriosáksi folyó évi martius hó 28 napján d. e. 10 órakor Hodoaán kOaség kásánál megtartandó nyilvánoa árveréeen a megállani (ott kikiáltási áron alnl ís eladatni jtoguak. Árverezni es^ndékosók lartcknak aa ingatlanok kikiáltási árának 10 aaáaalákát kéaspénzbeu, vagy ss 1881 évi 60 1 os. 42 i baa előírt óvedékképee papírban a kikül dott keséhez letanni, a lObbi feltétejek a bi-róaágnál megtekinthetők. Kelt Csáktornyáé a kir. jbirópág mint tkvi, hatóságnál 882 jan. 10. M l—t Hrrcfetménry. A RAgy-ktnlsnl segáljr-egylet^ isOrolkézet 1888. évi február bó 2-án délelOft lOéénker m heljMlt Táróul tanára klatrrmAbrn RE\|NDES KÖZGYŰLÉST tarUnd, — mire az 6- én oj cickliiK tlistelt tagjai tennél meghívatnak. A kásgyúléa pregmaatirgyai xSvitiertx: L Bzámfldáai jelentén. IL Fölügyelő bizottság jelentéae éa indítványa. ÜL Határosat a tartalékalap javáéi fordítandó ósszeg meghatározása. IV. Jótékonyezálta fordítandó összeg meghatározása. V. A lefolyt 5 éjvi oicloa elszámolása Iránti határozat. VI. Alapszabályok némi módositáaa érdemében. VII. A sor azerlát kilépett 8 igazgatósági tag helyett njaknak vagy pedig t kilépetteknek újra leeqdó megválasztásai vm. A 8 reodeé tagból álló felfigyeld Uzottság megválasztása. IX. Indltváfly a fegélyegleti szövetkezet érdekében, 20 3—8 j A flilVgyclö óíWwíáí (Utal fötólvmgáü déUl6U P-lől 12-ig dHután 3-461 óráig a tegétyegyleíi $z8»#hut helyiségébe* a ítö/gymt napjáig betekintheti,!;. A ^egély-egyleti szövetkezet Igasgatéságs. Mérleg és vagyon kimutatás 188t\|82-ik üzletévről. Tnrtonlk wM\\ I KéwtUl JP H ÍE ! ————- 78 Ráeavétali ssámlának 610660\' I — 74 Adóslevél esámlálól 478966 48 \| Tartalékalap a\| 733 86 80 Visszafitetéai számlától 129836 \| Vegyea számlának 3108,16 M\'mtielék ezámlálól 1166 \| 60 I—I \| \' ; \|\| I \'lir Wánlt\'61 4521 • 1 l I 614486 I 1 614486 \| 51 r] 7I l. . \'\' j \' _ 11,1 r í\' mm* Síngerpíragfe 15. SBB „gold. Rsiebsapfsl" Uártievllfá lohHononb «>l6tt agystiaas iabdacsűk aava atait( n utóbbi aavat ul- veriisziuo laoaacsoK Jei j#ll3\'siBda»uif »i»»i csaku(;sn .n inssik bsú^ \' ség, melyben a labdacsok cMdis hslásksl aurasaasstn ba atai bisosyltettak volna A lsfnj»kaesabl> laétekben, lueljrekbcn minden egyéb sier sikerU)enBÍ\| alkatsiaatstett t»n labdacsok sxsintalansur es a legrövidebb idl aJatt toljaa gyógyuláit eredményMtek 1 doboz 16 labdacscsat St kr. 1 takawa 6 dobozzal 1 frt & kr, bosttsí küldve l frt 10 kr. (1 Itiekeroiiiél; kevesebb, nem küldetik szik) swg-k Ildik n tán vétel vsgj posta aUl Tan; mellett, fgf SoauiUlan tavát árkefttt meliek trá! halat nfoo-danak e labdacsokért msljakaok a fwkaibnfélebb le (Mseljoaabb betega^gekbea eg^aiaégak* hrljreallt-tásat k&nőnlk. 1 ki csak egyszer klaárstat tett vvIHÍ tovább kjárilfa. A Aáottalan kí«Wö íratok kőíQI, ide mellékeivé kaslBalf néhányat ajirt legmilyebb kÓaaOnetamst aa ön ssolatoi g^gjr afteéH. Örökre bilakilaleaeltie XmMkf K Rldbijtoko. Tekintetei ur! DSro boeaájtva aat, mtoerlnl vs* lőminfttag valamennyi gyógyataro kssoaló jóaiggal blr» aalSs hlraa fagy balaaamival, mslyfaaládnm; bob több JJílli fagyitagaak gyoraan vénet rátett, daeiint Ivalamennyi Sfaaoeeaalt egyeteme* aaot Iránti[bixalmat-lamigomnak, elhatároltam magamat aa ön yértfotitd laUdmalboa folyamodni, kogy eoaa apró nlyiUook oaAljii il ■sanuemiüam rég ld« óta tartott aiéajr-arae bintalniaimat EgyilUliban nem reatelem önnek boiallanl, mknodnt régi bejom négy ball baaasitat atin teljea tökéletaaan megaiÜDt, a éa aaaa labdacsokat: la-marBeem körfb»o a legbutgóbban ajinlom Aa «l)en altns agyiltaiában aomaw ellanvatésem, ba ön\| aaan se-raiáiat, - jóllabat névaUiria nélkül — nyilvánoséig " .bfjya ixMaflrani Vél* llaltalettal Utas, IMI l^bisir 10 T. K. va ét szomorúan Mis! *aialy k>t\| a jftvl üJTant eA^oH miadhat \'iwla^aylaloRli kae«iá:\| — Mlailrakfbok. klllalera peáig as \|lteéi wik veiéiask «MMf4 aiialkal a BelsgbsHt er, UnnmÉs, vert abban b\'séfM Msaeylllfcaii lalsuák aaeak. kegy a a»kéo betaf laa ■»<«• fatoU fjégfosarek allalsiaaisa lltat >a»tw-«it»l ■sfaaatoéaH, vaff Ufnlibb ia ea\|kl* Msl aassssM A betefbarat kiviaaira ClrtasÉNk C egyeteaii Htpárm sttal (Sása, l laivaa-tér 1 es.j iwyw k#Ma4lk Mf, agy bofT a ■mimíir\' a liwlaJlaaárl toi\'S STUsáal mt 4—f Anatherin száj-viz, CtaAJÍÍS oIVuBort legjobb fogfaaladláiir, llvagosolg 10 Szem eseenczia, ÜSÉZTÜlX siia. eradall SvaffoaaékboairO 1 ét 60 kr éa I M 60 Chinai toiletto-ttappan, rlio tarén, üaaasilta aUn ■ \|Sr kraaa»slaM leaa joa kellemasagot tart magi Ina aokála tart éa kl aaaa aaivadL Kgy darab 90 W üiaaerípor, na, rokeaé«J ^tihek alb aaaa, 1 laboa SS kn^eelr. Fagy-baizeart, erre, mlodenaamS fogybajok éo IMk sebek atf: al-oa litéfoly \|> fcr \| , ; ííet eesenczia (prágái caeppok t svéd cseppek) SKTuiSSSSU^ testi bajok oUoa, kltflcÖ hialMar, Egy avageae Wkr. Mlaéeaaeail fraaMla kaiSHlegveaétek la oléaáa aoskMlMaak. Elektro-homőopathia. Áíj elektrobomOopalhla hired és.bőterjedelmO tankönyve, múlj miniden, mf{g gyócyithatlan betegségek keteléaéről ia avól, a Bérsrd Ifi kéas fii in 1 léasitelt 6-dik franosiaiciádls után éjjpen moet magyar nyelven ia megjelent éa minden kOnyvkerealcraéabea kapható. Ára £ trt. Btidapbai. Az eleJctro-hoqiöopatJiilíua csillagazerek fóraktára Birottalmt Gyógyaáertár a Nádorhoz váosi körút 17. Áltlelektro-homOopatbia oookulUló frvuaa Dr. Freteht* ann A. €noryásou. Bákésmegyel 1167 10-12 Cgyes jéfl jkt^pvfe8elfit>~ tehot^ Kel bíró- ÜGYNÖKÖK kik éi yut\\ Z a itt, SmtHogy ée Fehérmegye gasdáaza* tannal élönjös ösazekOttetáebrn állanak^ egy könnyen áruéit-]iató clikket nyerhetnek eladás végett magas jutalék mellett. Sáivw ajánlatokat eltagad GoldborgtT A, V. lurdotési irodája Bndapesten vaost utazá i>. szám. # jegy alatt. I ss l-l MÜLLER J. L í ItLáTpSK- ÉS PIPER^-iSKiFPáJi-GTÍROK í BUDAPEST. 5 ttyar: Vll. RallebSIlfer-aleza 34. az. s..\' aaját kéz. I\| Baktár : IV. Kireiúwwv-itili £,fsz^a Jvirágkiráij aAes". \| Ajiatom saját rrártuáaya illatáatrclmet A »l\|isrsj«es\|LaaalBist agy nagybani t- 1 adJaea, mint aCésgyasalé köaoWfnok po«uwjam mjiilíjln, — Aa kétadüeM - \' ■ftHar j. L.-fáia Pompadour Creme. k családi B7annan sz?r« reIí,/el • fclm C csaiaot szappan. \| \|de«r aa^aaj (Uaj.iépatt kiad agf f Dri \'GEBHABDT LAJOS egyeteul Ml»r4lf Haa^tadU tartaat, anélkül, } jaoir éa Kákns-kdrbázl Icazcátá ur L u e«éazaás«aek ártott roisa, F által aekrm kiadott klaasjltvás) erefHl Uaztsaáskaa áilltta- M rlat, a fleom!»MBMa foralmáaak éa ] PW «We * a ttazlelt kSlfyvflágaak \|i mláden Skaz VStStt klvetelaéayeksek 11» lefkaftatiaakksa ajánlhatom. Efj F llkfleteaea aargfrlel a a bének tá«y. lérrlj IjH 1 frt M kr. « aápit áa Bdeáfgét MM eti. Darabja ! ivi. i \| » kr., S darab debatbaa 1 frt. 1! •_. \'f., . W* » \\ \| a liaSai—>1 h leakaieellaSi Itlelwar, mety IS I IBillaaS. Iitnmiaalai áa lartlaaife éllel k, Carlol-szappan. i[ «atttoisé^i«»kr.iTai. i SrAi^Ma> Jfrf b>. aaiMMMMo. Ur. I „Élű 06 Cologfie". I 3aua fcujiUuu:bA Sm1 (y l^y^f\' urr « aga^ia ai- k, jftdS J attiKw sCSSíiSÍ ae aem % PW « «r., s Ort lueieeaa i m io a». ^ jaealp ta d iái aaiaj k MamMSMeeeaai. he íj Poudre de Serail, ■ Y l!Ffl"\'rabí.!rofL,r- 1 \'nJirS^riSJttéaTvSt l SUSi Lt Ili (ISrO artéarM) • aiíluaaa \' IM. rejér ^Ca. Sa&íőaaa, l fcTSf riean I Wiyl\| areiper fc általa a Meelkraa wab ". j\|a\|. \|«Mne(, Jaataibe, J«k\'j-Clab, f. kai ISatelialalt kl t \' V \'i rY.^fcieitah. Bltk S»ar». Baaa, lt«- \' tuulu Miller 4. L iBuiuWm amk Bnd». • aava Kajr laaMw. hHteelt, Ifrtei leem, k I aaelaa. Ilaaf-ttaaa. tlateHe 4a aanaai ItM^a I i Paaáro éa Buall, »cljt hlullli, vaU- j 1 frt M kr. éa £ Art te kt. pfe/.lSS\'?,áfK^tte Saiicíl ázájviz és fogpor. \| rweéái L»iaiataál ItraalaMlliaalp iSat as aicma I\|\|WWÍallli»M\|MM ■imltiab^ia I eh lailali jttéteafc UU.t c»ten>1,-a níSvi Még .] • f-al>i f ee Marta rtm.aiW SaJL. _ T, «4M eMmSHIr aMaeaS Imaasela^. mtif eaMafli b. IU seorrt w Ii Ihaf y^jweyy jséawa aém kilriefa aaaa. ,1 \' \' p Mm a^M «k> énShy, 1 Brillantine. rffr- —>•«, \| bs 1 feadro da Iwran fcfcér, rOaa ti eéraa i LaiUíifi) m aM«lH<ie4t.i iá - lé ti S aliMtaiyklI. tp éo%oa ára 60 kr.fé 1 írt, jj %«\'«ri kr.. ia« anepi i m. i a ^ií^V aiaiea Ml M m SüiMt pipwJ /* Sí11ur. nLiihl m\'iliaaian pjarv »» i \| Min \'uMillv. Mftak \' I \|D\\ZQ^hA raelal b«\|miI«Ph1 aaéarftaUtl ^aiewi it\|eUllMak. * \| (öjyDUnl Arjeg^yiöket ktyánatra bérmentve küldök. k VOsfflHj^ UmdtnCilik titnhajtíjitK tff.eáfáttlMineHítu. rUódnuti: b;:. .. " laaleibl irártaaeo/ai rMibea aa aWV^paaU ee#ga#l UfkilM: \| hogy aiorul, minden \| ketíődik. 1 magyarázatokra 1 httoiar ; ?tinpr \| határoz hogf .„Jmény jki meg 9 sanm. C\'l \' I I i. i Bl -j > .. \'fii-\', j- . • , ;ihi- Nagy-Kanizsa 1883. szerdán, január 31-én tldMMHIH kwmkeü. Q VMel 9Mf» klnyv ikaHi ilte. Ili m. 11#I ümf Bgéaa évre 8 frt Fittet 4 fe Negyedévre 1 frt. b hasábos mtnyak: t litsétos petittor 7 kr.. tahhetOr« kirdetéenél 6 kr. Bélyejdij 30 kr. A«ewe i egy áh hivatalos hirdetmé-•yek 30 kr bélyegdíjon felül 100 máig I Irt, imtil minden máért \'L kr. MEGYEI ÉS HELYI ÉJRDÉKÜ POLITIKAI, KÖZGAZDASM í TARTALMÚ LAP 1 4tark<aztflflroda. Heva e lap t$\\~ lepi réetét illető köalemények tűiden* dík Bajsa utcxa 4. BfrmeotoUenl levelek osak iiaert ke-sekbíl fogadtatnék el. rn\|ok vtMM nem küldetnek. A Nagy-Kaninai városi szabadelvű kjör, a Zalamegyei ttgyvódogyieí a vNagy Kjantzeai- és Dó Kereékedelmi bank hivatalos közlönye. MEfiMLENIK HETEIK INT KÉTSZER: SZERDÁN £8 SZOMBATON fyk írék pénztárak, Banke«y^s ilet ée Mint becsület kérdés. (T) Nagyon , furetán jön aa ki perese, hogy mikor at utaora ellen törvényeket botunk, határozatik meg a kamat maximumot Mert ba nem mondjuk ki, hogy hány kamat aa, ami uzsorának aeveahető, hogy tudja meg as a derék ucaorát, hogy mikor követ el uaaorát? 8 mivel nyugtathatta meg lelki ismeretét, ha nem mondja meg neki a törvény, hogy a tiszt tt-eég ée lelkiitmorét határa hol végtőd ik ? Ugy e bár hogy ttokét mondát tterint, lőttek annak", kit tisztességre éa lelkiiemreteeeégre a törvénynek kell tanítani ? Es hpgy a kinek már ahot tinct éraéke, hogy mi aa uaaora ét mi nem, a/on már nem igoo lehet aegiteui, de mert nem képet fékeani magát, annál hamarább aa igasaág szolgáltatás kezébe1 kerül- Szóval, at as utaora ctakugyan olyan valami, hogy magyarázatra bizony nem igen azorul, éa a körülményekhez képeet miniden ember tudja aat, hogy hol kezdődik. Igaa, hogy a bírónak tág magyarázatokra ád okot, ámde otak hamar léeten preczedena, ami aztán reinür mértékül fog szolgálni. Egyébiránt nem it az itt a f<5, hogy a kamat mennyitég legyen meg-j határozva, hanem ennak a kimohdáaa hogy aa uzsora büntetendő cselek-a büntető bírósághoz tartozik, • a b-csüIeUs foglalkozásuk közül ki ven tárva, Igen helyeten jegyette meg tehát a képviselőházban Darányi, miszerint van eok ember, ki ba nem tisztességes it, de annak akar látszani, a őrizkedni fog a büatető igajztág- ttolgáltatás jogkötjéhez \'tartozó cae-I legyen az uzsorát.ntfgbMy egeeve,le- lekménytOI. Régente is meg volt tiltva az utaora, at igaz, már ai rómaiak is foglalkoatak Tele. A közép, korbaa még a pápai beavatkozást itfélidétte, még tem igen lehetett tenni elejét. Ámde ha figyelembe veetktllk hogy a középkor uzaoráaai a megvetett aai-dók éa a nemesség állal lenénett nemtelen polgárok voltuk, kiknél a becsületesség fogalma oly fokon állt, a milyenre kárhoitatva lelt,\' azt kell hinnünk, hogy akkor a törvény moráljának a vétketekbet áemmi köze nem vala, t hogy azok a morális hatást éppen nem, osak it az anyagi büntetést iélték. Ámde Inióta a becsületesség és lovagiattág fogalma ugy ttólván minden otttálynak tulajdonává leve, — hát nem mondom hogy ninetenek elvetemült emberek as óta it, — ámde egy-egk osztályra nem lehet ast oly átalánostágban elmondani, mint az előtt el lehetett, t minden otítály többségénél meg van as as erköloii érteti hogy be-ceületee éa tisitettégei embjernek akar látszani, a mi bizoijy iaz jelmult szá-j zadokban az otztáily rabság izo-l moru korszakában még nem vilt meg Innen it tzármázott a ,nemet s/.iV .nemet gondolkodásmód kifejezés mert az ekkoriban még a többi osztályoknál nem mindennapi ooleg vala Ami tehát a jelenlegi uzsora tör-\' vényeknél leginkább figyelembe ve-\| endő, az a morál. És meg fqgjilk látni, hogy a caak egy kit titzténéggel biró ember it tar tét kod ni fog az ossora vétségétől, És ez egyelőre elég vívmány, - - gyep a tisztességei) iársadalomltól\'H tataitva, urtittlcti halálra itéll\'b, hát eagjyobb büntetés at, a régiem legszigorúbb jbüntetéléijél it. Ét miutiáu alig van cjlyan ember, aki ne tudná, hogiy an uzéora vétaége hol kezdődik, a tmiteteégee embernél ott mn a Lmémento móri", moly óvni fygja őt, Ja ti istetiegtelen pedig előbb több a , akár arozva ények vasmarkaiba kerül a kamat maximum meghai . ninci. A fődolog tehát az, hogy aklusto-l) ecs tel e ns ég, tmi eddig nem . Es ha sommi mással nem; büntettetnék itL hát mint a hogy m tisztességei nő, minden további bjlntetétj iiéllalll is fylli az ő erényét, éplen ugy fogja félteni az ő becsületét minden tisztességei ember. Czikk-Czakk. (A politikából és Uriadaloiubó}.j Éa lln n hetedik nap tt a hetedik nap momhat vo\'tl l!s aaombnten iimét imegtelt a liwtelt ház, különféle rendű ét rjuigu publieuUmel, bogy aa édiésos tapolosai kérvény t^rgyalá-sánakj folytatását meghallhassa. Nagy gaudium várt \|a hallgatóságra. Mert a dreidai cougtossus comediásaí* nuk cnyike ragyogtatta diesö leellemil I seik-rátolt aa elme, pattogott tá élos, kötbe kösbe Vegyült a bui elégikui hang Magyaroraaág elHtdótodáte miatt. , Aeeihelikai tárgyaiáé alá ktllene venni Bimoim Iván beaaédét, ha ut koiujolytn lebetns venni. Ha a vassett ügynek ügyesehb liéic<o-sai nem kerülnek áa anttyemiták táhotáhól, akkori ea a veesett ügy még uevetségtt^é is válnalik, nevsteégSeehbé, miht a uiie<V Akid^mice tl eorixálni, vagy theoretico akademlaal^l lelik minden íülötl, de egy kél éra liontKUcjtl tnilá nonieui, mely leg(311ebh fojoidváláiái\|hivj\|i ki aa embernek, ea csak vesttére tertnhetík akár milyen nemei ügynek ei ii felétettük, hogy oerne-ársahgpn pedig tudomás sasrint De ha) vál van;ja ... szabad mindéül É« pimonyi! íjrán ur kétségtoleaül sokat engedett, mvg magéinak ar iagsiágés a józan éaa rovására! De hogy ii gyűlölhet aa smber ugy ée annyira, J Mert egészén világos sz, hogy ilyen kevés log kával mák a gyűlölőt vaksága éa a vak gtöltlet nenvedélye ssóllial, a mely ■emmiíéle capacitálésra nem hajlik már. Dé Simonyi Iván heiséde nem volt trtdttiséj nélkuli[ Bemutatta a ti háanak Tisza Kálmánt mint aniÍMnntát,\'nemesak bemutatta, hanem állítását öebisonyilani is ipsrkodott. S aa érveiéi, aa er6i dialeetika egy lengyel midp talnmdiitának ii becsületére vált volmL Ui tuaválevSleg mikor tat kérdezik tGle, l«al a La l"üle, a jobb petével a leje (ÖlÖU átiyujtjraj mutatj» jobb lülét. Nem; tunom Magyarornág lakoiainak hány \'Mté meg {Simonyi Iván «»ról, hogy TimBálmtn antiéaemita,"aat hitaem, bogy nagyon kev^séu lehetnek ; de hát gondolatnak mér ii Lemdéti • aa ontággyüléti anlisemitát kit táiNwéra nézve kétségtelenül hizelgÖ -r Thza {KjUmáól,* habár aiaakros-télylyal .íodöjten a mágukéuak gondolhatni. Umáh nem Si hagyta saé nélkül apMtrof-jái éi magyarán tueg i hogy milyen értelemben anti• ai Ukt% I eieléo még nagyobbá lihenaliimui kérdésében állhat Simonyi Iráunni. tolidarjtálhan nemi j Külünhen tagadhatatlan, bogy Simonyi! Ivás ur politikai elvei egy kiiaé homályosuk., Sájt ságoi segyliléké aa miudenféle kritiának. Bisiin irábyllvnl belőle ki venni nem , Tisaaj K Simonyi Iván mondotta link sémita, u is lehet. 8Ímoi lyi Iváá br Hsrmann\'t)tlóhéi is iparkodott ppatikaj nholografiát késni aa oly aaanetQsétlaht\|l ütütt ki, hogy llermaan Ottó nyompu tiltakozol t aa ilyau photograda ellen éi kijelm»t»»ti« hogy aem a párl sem a l \| ........ ám II...... I»I A tapoleáai kérvény iölütti vita más-oapm határóztaiott halaaatatni éa vasáruap saaréneeétan hü it fejeaték. Szóltuk még á vitához Cherín Ferencr^Széli György, Krist ! liékévieli Ede, Kiss Albert Ügroa GAborjjlj Slally Imre, (stemélyea kérdésben) Hermann Ollói (sz •mftlyei» kérdéaben) végül Berae\' v ) cs y Albert előadó, és Verhovay, hogy\' zémlavávul éljóii. A vitának kimagnaló mo-ini\'njurnái Ugéon Gábor ujilatkoaaUr. ée\| Bfnjeviczy e,ötfló zárszava. As elfibbi a füg-\| g^lmiégi párt nevében minden lolitlaritástl vimautasit as lanliiemiiákkal, hogy sem a! havában, setn i killfiildün a függetlenségi párt jazon iniiunttiéval ne kompromítáltamék, hpgy as sntitemila törekvéseket btlymli. I iSersevieay Albert liatalmu érvekkel I leszi tünkre izlantiiemita {kOlönben csekély stpmn). szónokok hamis éiveit A magyar; ! rsebidelrQtég •jszint\'jo — mondja egj^lrbn-! \| dápmti lap, — ritkán jáíott ily léndüleitel kifejlraésie, és I épupy as antisemilMmiuok I hóborttal párosult barbár roaeleikOsiigs ellen indignatio«r A ház a Ic/rrényi bizottság javaslatátj logauta el, a mint eat egy magyar ornág gyÓKjilól máskéii tárni nem ia lehetett aleg\' inpoitaaiabh maioritáisal. Néhány (cépviselú! kivéttslével aa [egésa háa emelkedett fel i inollekle. Kel derék pap. ! ■ Az utolsó! betekben gytkrtn hivat-kniiunk már t zsltmegyei ködgkzgatáil himtliág murtnözi küldötltégéncjk t mu-isköji népiskolák állapotéi úl kiadott je-Jentésére. Ii jeleuléebél í kitűnt, bogy tz iokelti álltpot különösen jó Légrádoe ..Zala11 tározóját Ololtó at. ... Korai veszik ágyát Künnyaeé azemekkei — Tenger fájdalmait Uinnk is len vedd el! Sápadó aieeárn Fátyolt vet a aaéubaj, Keble sikál, e ajkán Utat tör nehéa jaj; Fákévá aunem Kin a bársony nreaot, Mereven ott lekenik, Vivn halál haieaot. „Álmodtam at é\|jel, — flaélt a szavait leeték, -Csöndee kiesi hátunk\' Fakérre mes se) t ék, Héaasa madár aaállt le A háa tetejére: ietl egy bngely erre, 8 tlnnvertt félre... OM gmmiyeaat a teUn, Néeetmk eaak, etí vaal MegU^fc — sasvammár Csak allgkagy éebkan4... Meselyeg méMgysnar, Lnkenyva pilláit; M»j4, mswvaa Mnée • kéid), kegy »Ki áll itt ?g - Isaédkteé Imát rekeg ajka, A antgfeay listéslll Úgy swgsn/kü r»i»a. . „Gyújtsatok saent gyertyát I" ( o annak aárga fénye 1 RáragyoK, begy annál Sáptfvfabb leea képe; tileaen oeengó hang Vegyül a airásba, Künn a temetóben Meg van a sir ásva. Szól a térdelökhos: Hulljátok, halljátok ... I / Imádkozzatok, bogy / Meg ne verje átok \|u \\ Aatán egyet lobban A hsd fogyó fényej, S aaabb haaébe reppen OdvOnalten lénye. Kétaaeri kezdéssel j 8aól a harang hnntje: Hogy aaanony na aki Kisnanvedett halva — Felvégről- i aa aljról Htlottnéxni járnak Sióivá: Tudtam lelkem, Anok mind igy (árnak. Tudtam! bogy ia ne, hist Épen tegnap éjfél Egy iegam eeett ki, U^ morsaolltm sséllyeli" Beet a ravatalon Nyngsnik fehér araamal, fiámoselyg rémvétlea A pirosló hajnal j Lehányt pilláim Egy-egy kis pánt tévli: .Ns vár jon valakit, \'Ki talán még élne. A sejt kedves volt, Veit temessétek: Nehogy hasa jáijea érettük n lélek I Hajtaátok a tükröt Üveggel n fairt i Lsgyta a mngbaliaek Ctíbdee eyngedalma. Nam tokáig kéiik A a énekei u»aon\|, Iiogy bál dalaival Küunytket fakaaamon. Hát tfi hol vsgy féi ju, Üdve, holdoaiágar — Ne rettagj, nintetn t J Néma ajkak átku.j. Tüasaemü manyeeake Fényes saeme párja Tartja kötve, hol a Halál hírét várja. ■! Betelik a n agy há a, \' A virrasaték gyűlnek, j Bámulva a fehér 1 Areaon; elmerülnek; . Hátulsd szobában A férfiak lerban, Tűnődnek: — Savgényuak Hflllen ura bol van? Ki halt meg?" ~ Ne kérdsad, \| Mondják neki félve, — Nem ia rég te neked, Volt aa latinod fényei De se lát se hull ai, Elsötétül areaa; Rajta elviliartik Saíve-lelke haresa j Szive aat imád\|a. Lelke adós ennek; Gondold a eirban Saépen tnegpihennek E megoialf Saiv pere, £ meggyötört osoutök, Ha rábullottak t Temetői hantok. Bogy a mekáanak it Kiég legyen téve i 1 Egy két konyát sséllyel Mertsol tenyerébe. Szegényen ttmatték, Pénse a gaadának Mg elfogyott 0ötgyÖn, Vibaiiókon mémak\', ^ Kify egy itat iokon > Hsjolla Irtíára; Ib i Héadbb a törvény Sil>fi\|látni Ijélftt. I I II \| It I llol fjagy un hol vagy Kii alilrha kittéi? ! Ki oaéda kjiUkpó llnuy^oskének biliéi I Kád * al I Ut t a nem rég lslmmétott h á 1 o 11: Kii sirb.il kJHirvény Ultla blUniaiátott: lilélér a hilél AiHéni monüélt átok, Jó lemberek, eem éri Hetlimll aa imátok. I ■\' 1 Htól a\| haránbL olt megy, Hogy novai p tudja ti Ne kéhljétea, • es a l.ek tt\'l ol »ó út ja .. //oioMy BUa. Szegény ördög Itt IsMaik a rivátalea I fiatal alig 10 éves, s aa élet [minden,i minden keterüségei* ben résnesiltttel Jói barátja voltain és igy elmondhatom, rgéia életfájáét. Ggyültl jtriunU iskolába psdpsjtáiom is veit. — Atyja, kuipll kin üaleie veit we-rette őt, dt mostohám! véghetetlen keserűséget okozott nmei. -4 Még aa ennivalót ü megtagadta tőtsl X fiu nemeiből aa éhiég kioje I ftugártell\| Ili. — Megiajnáltuk, és mealeleatflk eaaenénlai vele, mily hálás njll aniásekatj vetett nuiki pb ea édea juta* Kom volt MHünn. I L Aa ét [végén mijimg ailünő hiaonyit tényt veit I Ureintélttn mttoit haaa, de mos * inhája darvf {asavaabm Aa veréieel fo gadto. —1-- ! 1 1 "■ 111 Inkább liománi jött, ki jóisdttlktta1 vi-eelttttpin, s én vigatataliam magányt. Anyám is páikfogáaa aláj vevé, műt a gyermek oly aláaaiU, nófogapé éi jó veit. Ila a többi lakoncsátlau tiui lapdáaett, és éktsilen lármát bapott, fii leült uehány öeeswaedetl téglárk, a onnan; néale éket, hiába kivták, eialégttták, uem {tudták rábírni hogy velük tariscá. L— Egykoron egy művéea hallaté magét a városhan.i Ilresempéiatűk őt ia valahogy. \|a leiembe, if osodálkoava vettük ésare, hogyab váltovik árcnaine a hegedű hangjainál. Fehér lelt ijiint a fal, txemei ágtek, a vér lázaian lüktjilett. — Jósai mi iibajod ? kérdém aggódva i Fejét ráala s a nlŰvétare unlaloM Kn, éa is, nyögé fájdalmaaanl K Mi a manó mflvéea akaraa lenni ? Alj aa láttok-kiáltá, megmutatom, hegy belőlem is less valami. Sajnáltam szegényt, mert térde sövéM volt , a mai vilég fellogáaa eeerial mflvéfk nek úépnek kelUennic De nem véltem semmit nm akartam «öhh bánatét teki •sertani. A váiosljan lakott egy hegedű tanító, kí maga ii afféle félbolond volt, éa aa adott npki ingyen órákat. Lenkedatlaa ki tartáéstl dolgoeott. Ottlionn nem szabadott neki gyakorolnia fungál, tehát elment egyikünk vagy másikunk boa, olykor még aa erdőbe ia. Három évig tanult, ás arra már annyit tudett mintItanítója, Féaae uem veit kótavevésre, tehát! mindig régi darabjait ját-•aotta, melypket már mád kívülről tudott. Miudeu végya oda irányult moat, hogy t oonitrvatoriumba knahvéi^n. De biaony kilökte mostohája aa ajtón, midöa ily kérée-sel jött hossá. Atyjának pedig nam vall nénte; oiak azért vette el aa öz végy asszonyi, hegy péaare iegyeh earrt, dt bia eat lakodalom után egy fii léit aem adott néki. Mit csináljon t fit most ? Idegeneket nem meri meg kérni, sok kel félénkebb veit annál, 4a aaek maguktól nem ajáolkeatak. jósai mondám neki egy aanen, itv« évre Fiatra megyek ekkor elviselik velem Te majd seue sagyébb leoekékei tegsa adni ZAIli I NsebMíesás, AmII Ondé MA-Kp fi fWwe, itt Metaár kivitt, Éi Hl I Ml Mr«, malyaek oktatásügye \'i^lwi kálámbáslk a muraközi Intőbb •IpfeMa i&tyotától, bizonyul W im M bogy 10 basgé plébános mily nagy k ilóén válbaUk agy várossal ái ndákaek li smaayiro fbgg tőnek fciviráfliáii. tót mkwr jólléte ii egy busg, Uniu pep tevékeovségétól, mú INMHI. ti adó Mátyás légrédi plébános ár Iskola- ée Uaüábarát, ki nemes hivatását teljes Mértékben felfogja és ki fel-fogj* bivetását a valláserkölcsi nevelés ás taaitásaak, ki eseo buzgalmával Igen j saépea bírja öszseegyestetni hazafias ér-st leiét, a mit ó ér fényesíteni kötelessé-gének tart. Ugyanily értelemben lehet nyilatkozni Molnár István szoboticsai plébánosról is, ki híveinek nevelését és tanítását szintén főbb gondjai kősó sorolja, sót — mint értesültünk — buzgalmának köszönhetni néhány osztály felállítását is. [Ha a sajtónak kötelessége korholni azt, á ni igazán rossz, okkor kötelessége elismeréssel feleiuliteni a jót is, dicsérni k buzgalmat, különösen ott, ahol o buzgalomért nem igen szokott elismerés járni, sót a hol őzért még gyanúnak is kiteszi magát az illető. Mert fájdalom, van Magyarországon még vidék, a hol a magyar hazafiság tettlegesitéso némelyeknél nem szívósén láttatik, sa hol az, a mi normális állapotokban puszta kötelesség, a^élismerés babérját érdemli meg. Az i)y papok, mint Gadó Mátyás és Molnár István, nyomdokain járnak saoo c z i r k o v I y á n i saármszásndorék szent-ferenczrfcndi szerzetesnek, kit G a e-psnicB Kiütnek hívtak, ki a ssa-bsdságharcz alatt mint tábori pap, később mint Őrnagy szolgálta hazáját és nem setét Pozsonyban hazafini vértanúságot szenvedett 8 habár az említett két lelkész távol ran attól, hogy hazafias és keresztényi működéséért elismerést váljon, mert ók bizonyoaan kötelességük érzetében cselekszenek igy, további buzditás végett és másoknak követendő például mégis bolyén valónak találnék azt, ha a megye fejezné ki különös elismerését e derék lelkeseknek, kik hivatásuknak oly szépen felelnek meg. Hazafias lelkészek és jó tanítók a Muraközben rövid idő alatt csodákat volnának képesek mívelni. Azokért az I állapotokért nem a nép felelős, a nép szívesen szabadul ez állapotoktól, csak segitsék ki. S ba van vezetője, ki előtte \| jó példát mutat, kinek tiszta sáfárkodása egymaga is bóditólag hat reá. akkor áldozz tokái is képes hozni, polgári kötelességeinek ép oly szívesen felel meg mint azoknak, melyekre ót as egyház kötelezi és ss áldásos eredmény önmagától jó el. Erre nésve netnessk a Muraközből, •ónk példákat, a bál as ellentétek é» oly feltűnőek \|l)e Hál luiedeaátt a vilfl-goa Igy vaa ok ktUönösen ott, a hol snraacaétlea aemnSüsági sarlódások ol aebezee egyeztethetők ki a hazaszeretet Iáép eszméje alatt jk mi szegény hazán sokat ssenvodejt mflr ss Ilyen hasalist laa törekvések tói, ragon smgynr volna e\| asár mindén izében, ba rút agitátio nen működnők folyjtonossu es ellen s fé\'n nem vesetaé a\'népek. A magyar nemzeti törekvések ölj alakban, mint azt a magyar kormány inangurálta, jogosulták, s mivel jogosul ták, azért kötelessége mindenkinek a IroH mányt ezen törOkvéleibeu támogatni: ki pedig a nemzetisig! Izgatás alapján e törekvéseknek ellene szegül, nagy igaz-\' ságtalanságot követ el, még nagyobbat1 az, a ki a néptioveléa haladását gátolja, eaak azért, inert a magyar nyelvnek la-merete ia megkívátjtatlk. Ily iránysst híveiül tűntek filfélrmsmerheMenül azok a muraközi .papok, kik azon ismert nyilát-kosatot sláirták, hogy Zágrábhoz kivan-nak tartozni. Ajnyildtkozat kiállítása egy kisfé nagyon is draatikuaan volt jellemesve lapnnk mult számában, de olvs-lóink meg lehetnek győződve róla, hogy e jellemzés irójéuak jcsak a hazafias elkeseredés adott Ós adhatott oly szavakat tollába, melyek külöupeu e lapnak elveivel ellenkeznek. A hajzaflas elkeseredése fölött, hogy a legnemesebb törekvések is, az oly törekvéssk, mélyek nemzeti létünk gyarapodását és j fönntartását ezé-loszák hosszú évek óta ellenkezésre, aka-dályra találtak, Az ily sisypbusi munkába belefárad ;a legesélyesebb kormány ís. Nincs ssjoossbb, mint ss ilyen Állapot, mely s legjobb esetben is a bátra-msradásra készt, gátolván a legszebb és legnemesebb iutentiók kivitelét. Vsjhá elérkeznék: szón Idő, mikor belátnák ssok, kik eddig azt belátni nem sksrják, hogy s népnek jobb ssolgálstok nem tehetnek, mintha elóljárnsk s hszs szeretetében, bunditva a népet a valláserkölcsi életre és s haladásra, előmos-ditva ügyét miudeuüttJ így levén polgárok ée hazafiak a szó nemesebb értelmében, mint a hogy erre nezve nem hiába említettük Gadó Mátyás légrédi es Molnár István szoboticzai plébánosokat, kiknek mfiködésén az Isten áldáss vagyon s kiket tartson db meg sz ég s hszs és hiveik javára \| mennél hosszabb ideig, hogy alkalmok legyen áldásos működésük szép eredményeit látni és ben nök örülni. A hitelvifizonyok rendezése, cw, hsnem hazánk más részeiből is idéshet- A másik momeutém, a mely azonj-ban korántsem oly könnyen megoldhatók a kamat kérdése. A kamat magasságot a vidéki pénzintézeteknél ma egyátalán nem óhajtanám Izábályuzni, mert asthlj I— I I HM—J s maradand még. elég idő a oonaarvateríam látogntására is. Köoytelten borult karjaimba, a dadogva kOasöné meg iránta valő jó indulatomat* Hónapokon át eemmi mázról nem \'beszélt, mint utazáaáról, mily zaépre featé ki jövőjét. Hegedűjét eaemer is össze viaaaa csókolta, és egyre eatsugá neki: 0te egyetlen reményem, kincsem. Egy idő óta nagy váltosáat vettem rajt észre. Beazédeeebb lőn, bébe, bőba még tréfálkozott ia. Mi lelhette a fiat, gondolám magamban, bogy en egy idő óta mint qgy Januafej kétféle arezot mutat ? Nem jöhettem reá. bogy Poatre utazaam közelgeti Józsi még csak három h^t, és Ae időpont a fihrá- roabnn leszünk mondám neki. Én nem megyek Poatre feleié. Megkövülten álltam. Miért változtattad szándékodat kérdeném; egáae jövődet fel akarod áldonni I o kis városbea aem képeaheled megadat mfivéaaseé.Nem is lamek és müváas, hanem elfogadok valami hivatalt s itthon maradok. Ember, kiállám .ae gányolődj velem, évek során át sasai ^megteled magad, hogy hírneves hegedű-mdvémi lóm, « most egyiaerre lemondaaa ssíaáiartt. Mérd, tehetséged éa kedved vsa, aébáéy év alatt kém lesaeee tanulmányaiddal, benteaod akkor £m>ópál, Amerikát, és taláa lalálkesik egy gyenge asivO hölgy* ki beléd asorel, kesét ayajtía, éa belőlod/ még agy SMreamsés ssorotő mrj less. Kern kefl nékem semmiféle nő. somaély asak Piroska aBerensea, falele aggódva reám máialTs Tybá feae, eaayke vagyunk öeaém bál a Piroska tart tépd a mő vásnet, és aagy világtól vissnaf Kem mondanád, meg, bogv Inlajdoakéeen kl ssaPíreoba? — Heomssé daak, a tímárnak leányé.— Jő balyso járss, bma a laáay mennyeesaonya as mii fiának. A mmbm mm i W aal lám Járni séa i aa gróf agy ssámtartói állással kínált meg, s ha a leány nem utaail engem visaaa, elfogadom a gréf ajánlatát. — osegéáhr ördög, gondolára magamban nem ooncuorálpstas tő aa ispán déloaif fiával. Másnap — miután élőmével nem merte anerelmét bevallani, j- írásban fejezte est ki iiaádott Piroskájának, s láaas felindulásban várta a választ, mi nem is sokáig várak oz-tátott magára. Egy kis loáay visssahosá levelét, s erre öles beCükkeljoda volt rajzolva: „nevetséges u — Józsi halvány lett mint a\| fal, lába elkasdstt inogni Járaléltan rogyott öewe. — Azonnal áaybia/fitték, hidegvízzel borogatták, eeaettel dörzsöljék homlokát, mig végre magábos jöttJ — De aa öröm nem tartott soká, Éjjel elkenett Iáira beszélni .Piroska, hepdfl, Üudaneat, mflvésa, börgé kinoaan. — As orvos lingymást eonijatált és agám éjjel ágyáaál viresetott. Jőasi gyenge terináaeetü lévén, nem bírhatta ki a sok filindmást, s betegsége megadta neki aa irgalemmömt. - Talán még megmenekülhetett volna, ha feláldozó ápoláaaal résaemtik, de mostohája egésa betegsége alatt wsser sem maot snobájába, és esek atyja és én voltunk mellette. Atyja azonbao kis üaletáben elfoglalva levén, kevés időt áldoshatott 5 reá és igy történt, bogv soksaor órákon át sgyedül voltom ágyánál. Aroza beeeett volt, szeme égett mint a tüz, midőn, egvazer kezeimhez kapott; macához vont ás elnaló hangon sagá fülembe t „Mond Piroskának, gyűlölöm, a ha meggrógyalok művész lese belőlem, s^g magbánje hogy— ekkor areje nem bírta lávába, vismabaayállott, 4- halott volt $Í7 küav P^p" meMÉmÉsm mám suat: ssmneímből, s ae .^gény ördög." bénjml Qyóió. mem, sson alakjukban, a mélyben ma vsiinsk, és bocsássanak meg, ha gyesge kártyavárhoz bSsoulltom ez látásotok egy részét, mOlvhés ha egy ujjammal bozsá nyalok, köuoyeokocskáitataök mindanyi-okat, ha a kamat raagwágá^megállapi-tanék, ti. i. gzou módon, hogy es által skár kisebb nyereaéget érnének el réast vénysseik. Esen eljárást ma semmikép sem tudnám javasolni, inert félek áltól, hSgy S vidéki pénslntévteket ezáltal tönkre tennők. Egyátalán addig, inig e pénzintézetek egy folytouos helyes ké/.olés által odaj nem jutnak, hógy tartalékslapjok le-gyep, hogy mem fogják többé oly váltókba eíhelyeaul pénzeiket, melyek nem érde melnek teljes hitelt; mlg a váltó és jelzálog portefenille közt nem jávul az arány\'i addig egyátslán "ksmstnm imumot kamatkorlátozást k vidéki pénslotézetek. nél tiem óhajtok; • , Igen ii, belátom azt, bogv lehet oly szervezetet gondolnunk, hogy Ja vidéki péozintézeteket majd akkor, midőn ssni-rozvs lesznek, egy oly közponii pénzintézettel kötjük össze, amelytől azon pénzintézeten érdemeik szerint hűnk hitelt, szért, mert ezen hitelt olcsón kmphatják, annak fejében igen is slá lennének vethetők a kamatláb korlátozása vllamolylk: formájának. De addig, mig vidéki pénzintézeteink szanacziőja elérve twm lesz,\' ezt semmi szin alatt nem pártolom. Én o szenaezfót lassú műtétnek tartom, melyet csak hosszú évek folyama alatt lehet elérni. Midóu tehát egy részt mostani vidéki pénzintézetek javítását, helyes átalakítását óhajtom, másrészt nem mellőzhetem, vidéki hitelviszonyainkat tekintve, felemlíteni másik nsgy 1 bajukat, hogy hitelt mindszoknsk, s kik hitelt érdemelnek, nem sdnsk szórt, Imert s czenzorok azoknak nagy részét, a kiknek méltán lehetne , hitelt adui, nem [ismerik. vidéki intézet központjs körül csoportosult fslvsk kspnak hitelt, de k távoli-abbak már nem, vagy csak uagyonj ritkán. Esen messzebb esö vidékei! javára, és egyátalán a vidéki hitel előmozdítása\' czéljából óhsjtsnám azt, hogy lélesibesse-nek mielőbb vidéki hítolegyletelj, hitelszövetkezetek. Ezeknek, felfogásom szerint szervezetet kell kreálni. Nem elég szokst magalkotni, hsnem szükséges szok működésére folyton ügyelni, nehogy ezek elfsjuljsnsk, mint oémely most létezd vidéki pénzintézet. Óhsjtsnám ezen hitel-ügyleteknek legnagyobb mérvbén ezer számmal való terjesztését. Tudom, hogy bz egyszerre nem lehetséges; de hiszem, bogy é^ek múlva fokozatosan el fogunk )da jutni Nel)i akarom ugyanis szoktuk fol-illilását most mlndjsrt megkísérelni- a ioI ms még sem \'az értelmiség, sem g \'el ügyelet nem elégséges, hanem egyelőre éssk oly vidékében kelleue I felállítani, a tol a nép értelmiségének fokm már ms ■ oly magas, bogy ott bátrsü lehet ily intézetet feláUitsui. Ily intkzéteket, hs sem ii ezreket, de több tzázst mg már mbetne létesíteni as országban, fa miért sem létesülnek? Nem létesülnek uraim leginkább szórt, mert az oszme nem íi-meretei és nem teiiedt el oléggó épen dzon rétegekben, s hol ezen Intéseteket létesíteni kellene. Tovébbé síért, mert Sson alaptőke, melylyel át Ily initltucsiót otálnl ávetleüQl izükiégei, reudelkest-■Ilikre nem áll. ^ Én ügy biiscm azonban, hogyha ml loépesek vsgyuok egyes vssutakrs és\|egyéb Ügyekre áldozni, melyeknek értéke köz-gazdáizatilag véve korántsefn oly nagy, azt hiszem, bogy ezen eliórsngü nsgy érdekre szükséges pénzt az állam méltán felajánlhatná. Ily dolgokst pént hőikül nem lehet létesíteni. Dotáczló kell éhhez. Eü azt hiszem, bogy létesik mód arrg, hogy az állam valami kevée áldomtal, dé mégis némi boziáiirulásial ezen jidékl hjtolflzövotkozotok lóteiltéiőt előmozdít bltja. Vannak t. i. blsonyoi tervel, ügy tudom, hogy a kormány szándékozik törvényjavaslatot kóultenl, melynél fogva Magyarországon poita-tákarékpénztáiiak lóteBlttotnőnek. Ezek a betéteknek bő forrásá^ fogják képezni, a mlbj&l nejm is ynlodjárt eok millióra, de miédeinuetre több százezernyi vagy talán néhány] mil-lli nyl ÖBsiegre ssámltha^nnk, amit a kiint iny belátásához képeit szükezeasive ée nden esetre mérsóklettel kellene s ti-ddki hitelegyletek felállitásárs felhasz-nl Ini. As Ily pénzeket, mint alaptőkdt, odaadván egy felállítandó hitelintézetnek, az ezen pénzeket laaian visszafizetné, a kor ezeket iimét egy [ily ntá-nek mta vidéken való felállitásárá fel kirrá vklij idtáskedést óhajtom, hanem sntU mmiHaeus, állandó foglalkozását a kármánynak. Alt lilsiam mindamellett, bigy bármily i csekélynek látszik is es kézdnlmnl ltí év Ialatt háialmas intés-ámuM bilódbetlL Kém] kételkedem a felett sem, bogy á yidjékiibaelaiövetkezetek nagyon könnyü mpüott fogtjának a már létező központi in^ézMtel ömseolvautatbaUii és ez az ra mbirtól \|Uk \| országos földhitelintézeté, melyben a déli li már li van egy oiztály, amely itetszővelkezetre nézve felállitta- ietne Ne jaaználnl. méltóstasMuák feltenni, kogy mindásaket mintegy egyszer i Minden- jtott. Ei] nek elterjedését különösen, mert iskként i )y hiterizÖvetkezetek létesülvén, jössze fognáinslf köttetni a kisbirtokosok országos, hitelintézetével és ez által ezek mmtegy kökvetitői lennének sz intézetitek ágkorjta mtdőnj kisebb jelzálog-köl-csőnök kéralndk. \'> jEzekén Kívül még szt Is óhsjtom, hogy létesüljenek olfei intézkedések, a melyüknél fogva oly Uksrékpénztársk felállítása mazditpiasék elő, a minők Ausztri-ábán vapnak. Uy takarékpénztár van Fismébah Is, van továbbá egy Hajdú-vásosMni és\|vsa, s mint hallottam, Nagybányán la. Az ollr intézeteknek részvénytőkéjük ninfce, hSnem egy dotaczióból származnak, íizutéi tiuű jövedelmeiket örökké az aJáptŐkehezl Csatolva, ez lamankint nagkr Összeggé fejlődik. Ily intézeteket minden megye széláielyéu vagy több nagyobb váróiban; létesíteni üdvösuek tartanám; mert csakis ilyen intézetek léte-Bitése,; á mélyek humánus iránynak, egyúttal eredményezheti azt, hogy lassankint a vidéken a most létező takarékpénztárak ellenében idővel egy bizouyos netnp a konjkureneziának alakuljon. ! Én a hitelviszonyokat egyáulában dgy tekintem, mint tekintették néhány év előtt a vasutak ügyét, a mikor korlátlanul engedélyeztük a vasutakat és vasúti poliiikánkstj jóformán cssk abban kon-centráltuk, hogy a vssutsknsk szubven-czíél adtunk. Lassankint azonban beláttuk azt, hogy a vasút s közérdek ellenében skárháDyazor oly tarifákat síkot, melyek általj áz ország károsodik, beláthatták azt másutt is, lés ennék következtében állott be k vasutakra nézve szon serei liovj\' államositta\'ttnk vagyis a kor-mány egyenes rendelkezése alá helyeztettek és íjlletőlb^ a töblá vasutaknál a tarifákat az &llám egyeneseu szabályozza. Azt níiazbinj hogy miként a vasutaknál a liiteillgfbeh is á free trsde-nek, a forgalmi szsbsd^ágnsk kinövései nagy kárt tettoki \|É károk leginkább vidéki hltelyisaonyalnkbin mutatkoznak, ezeket orvo8plnunk\|k»\|l. Oltalniunk alá kell venni az ország ikkpssft ilyen kinövések ellen, akár egkospx jakar hitéiintézetektói eredjenek .aíbkl nehogy a köz vagyonosodéi általak szenvedjen. Ily fefogásból kiindulva újból kéixm egy réUt áj formánvt, más réut pedig ut aját\|lom\| ki t. háznak komoly figyelméből hogy vtgyék tekintetbe szt, hogy nékünk ig^ftis czéltudatos hitelpolitikát kell kövietnQník ée vidékeink hitelAgycit oltalmunk alá kell vennünk. Kzekutáu a törvőnjy javaslatot a rósz-letes tárgy\|\|u alapjául • elfogadom, bár mint megjegykátt — a nőikül, hogy ahoz reményeket!kptnék. Igen nagy eredményt várok az olW Mpóstól, moly egy helyei hitelppliMkáz ifpgna Inaugurálni. (Helyeslői jobb felül j A regale komasszácziója. Á.n dráuy M a o6 gróf a fenti czlm alatt mondja el véleményét a regile izabálvoaáaa tárgyában, melyet midőn alkbb \| ml in közölünk, néhány éezrevé telt ttwzünk IváToinnk regále vlssonysirs vonatkozóiig As il848-\|ki tftrvjtayok álul meg izünteleU ufbéri kapcsolatból fenmaradt jog ém i blrto\|-v\|ssonyok rendezőiéről ho nyitható! rom hatással vsn btrft elme lésünkre nézve is. Sajnáljuk, bogy a regale jog ily üzérkedői sorsára jutott a aem is tudjak megbocsátani \'a főbénaöksógoek jütwy kiadta ezen jog keselését keséből; de még sokkel jobban hibáztatjuk magákat a vendéglősödet és korcsmárusokit, k(k mint halljak meghívattak a főbérlő urák által és\' méltányos kiegyezkedétfsel kinájtattak meg, mlt azooban Ók elég megfon(olatla-üul eluíaáitván, sokkal éIelmesebb\'vállsJ> kőző akadt, ki a regale jog évi jövedelméért a jkoresmárosoktól követelt 7000 irt. helyeit 11000 frt bért Ígért be, most aztán fizethetnek a korcsmárosok a vállalkozónak hectoliterenkiut 4 frtot a azonfelül fel vehetik a sok slkSlmst* lsnságot Ily helyzetben nálunk, s kimérés slá korülő bornsk heclolitérje — figyelembe véve, a körülbelül 3 frtra rugó állami és városi fogyasztási adót S-^- a beszerzési ^ron kívül 7 írtba jő, mit kétségtelenül\' in ultiina analysi s termelók éreznek meg, mert ily drágssdó mellett vételkedv csökken és a fagyasztás is kevesebb, \| de a vételárak b olcaóbbak. Azonkívül] kárt látunk s vsrosrs nézve is ar albérletbe jutáaból, mert ha kJ regale meg váltás mégis csak majd napirendre kerül, s regale tulajdonos sz Jt oIs ó évek jövedelmére t á m s s s k o d v a msgsssbb váltsági ősz-Szeget igényel. Gróf Andr&my Msnó e tárgybsni élekedése kövei lező: A regale jog saabályoaáaáoak kérdése f ma nap már égető kérdéssé válL ftülfinöeen [sürgetik megoldását a ragalejogoaaltan, a miknek a regulával Űzött számtalan visszaélések ée abuansok következtében, e jogból napról-napra kevesebb jövedelmük van.. De midőn a regalejog szabályoaásának kérdését fölvetjük, mindenekelőtt azzal kall maatába jöiiuünk, vejjoo caálaaerü-e, lia aa Itajmérési jág, akár most, akár 80 év múlva Üzabaddá téjetik. Erre nézve példát vehetünk szomszéd Ausztriától, hol aa italmérési jog megy ösizegpken éa a birtokosok nagy haaa-Inára vállalóit meg: szabaddá lőn nailálmé-pns, a a kesesmnépületek, a melyek a meg-váltáa előtt k iölaosurak tulajdonaiirvalának, cisgiut osak! magmaradlak korosmákuak- a melyekből aj kártalanított ttulnjdonoeok agy résne majd elyau jövedelmet húzott, mint az ojőtl. Anná\| többat szenvedett azonbaá az ipar fajlődéai és minden a mi munkás ke-ankre srorult, mart a hol két ember szorgalmasan dolgozott együtt, a harmadik már koreamát nyitott. Ennek sejnoa következése a nép erkölcseinek hanyatlásán kivül, a mun* Uáa-kezeket \| igénylő vállalatok altesptléea volt. E bej osak akkor saünt mag némileg, midőn a községek, n kisebb korosmák bezá-ródáasit ersdményaaő rendsaabá\|yokat alkalmaztak. De nézzünk Ausztrián tul is. As oross birodalom bevételének nagy Iréázét a korojimák éa a szesz adójából hjifo-lyŐ összeg képezi, mely évenkint átlag fiilvi-30 millió frtoyi progreasiv amarne- Jtő 25-luat mu mutat, á legnagyobb állam-jövedeimi forrásai van a! oaimen Svájoanak ia. d példák eléggé világosan beszélünk a mellett bogy Isem most, sem a jövőbeu ama-ban Ualméréspől áldás éa haszon es országra és a népre nem háramlik. Ezen jövedalkm-niost mindig az állam fogja felheaználni, mért ha most mag is váltják a regálét, késlbb —j uj törvények által — aa italra lógnak adót vetni, mial most már Aasatriában t^ szik; vagy áéetleg máa mődot találóak aa e ezimen való bevételekre. Pedig, midőo aa tál-lamháatartáa roudozéao az zdóképaaaég toko-zésá mellett, a kormány ayiltaa kiíejczeit prOgramuija, r- olyan utakat ée eaaköeöbat kell megragzáui aa állam jövedelaninek le-hqsására, a melyek mellett aa állam pelgá rajaak jövedslmei szintén emelkedhetnek. i A magyar kormány ia, áthatva a v> gale jog gyors rendezésének anBkeégélől, erre nésve mag is tette a propoaiüőt, toblv i aaa> int a regálét a köaségak, egyes pámsan- zott 1871. qvl LHI. t, Cl. 5 §-a kilá- lésetek agy pénzintézeti csoportoktól fólte- tásba jielyeite, as ezen türvénynyel még meg njim oldott több kir. kliebb haszon vételnek egyí l\| törvény által leendő rendezMc. I Tíz év óta nem alkottathatott meg esen tDníénj, pedig különösön ss itsl-mérési \| uri jog rendeséiéiiek isükségét felette érzi az ország, s éressük mi ki üli asa lakj mert ebbeli viszonyaink ujabban Igazán k edvezőtlenül alakulták az által, hogy a helybeli korcamáltátásjregálé v«\|lalkotó kezére jftlbório tboi jutott, aki mindenjNetre aaon van, hogy minél nagyobb földeimet merilaen esen üzletóból, nrolyj kOHllménv azután kedvezőtlenül hja ikonnái iparunkra, deb^bizo- éndo 120<-180 millió forintnyi kOloeönp^Si-sel váltanák meg, s harminca évig, a iníiá váltság köloslu Viissaüzettetaék, a regálé jog haszonélvezete őtet illetné. Miután elkenni 80 ssslenfteig nincs szabad italmérési jég. s javaslat mellett a regále netáui uehezséget továbbra is Wgmaraduáuak ée osak arat oserélnénok; \|a mostani regálé birtokosok helyett a regale jog egyszerűen a községekre ruliáatataék. A kössétek pedig a megváltál terbét nem bírnák mag, mert egyenlőtlen és arány-talán terheket; vállalnának el 50 évig, mia-tán esea idő alatt folyton épülnek vasutak, a melyek a közlekedőit viszonyokat megváltoztatván, egyse belyokea a regale jövedel-mszőaéga jeleatékenyen osOkkanne- A kis I I iMp Ü Ml héaelgak ftlMb Ui énbibátekt>s kivel Ka»ft« » \| rg£e \\h t* e%e engyvémta Ijlpjj fSff, e»ér pedig e WÉMi bm!^ lég t«r»i ujM teb«j«h ét eeet\|»«ekdéeaek, ean-jH\| keawegt mlmilé, Íp\| elienéraé liaOété atyáráa emu várható. Ki k » kétség* kanáléi rm » birtokénak • k»b egy legnagyobb mértékben léháknak a kenaégt Ma bek vieoléeéboe, lónk ^ béBfSehaeek (Hn u anyagi károkat % • a 1 áI pénaékkél — maguknak rotg- l)e állami é\| nemzetiségi tekintetből tata aaabact a birtokotokat a regale biatoe ftfidsIeiétH megfoaelaai. Az alföldön agjaa ■agyobb keroamák kivételével a regale jöve. éilmiatitgiT nsm első ronda jövedelmi faktor agyan, do annál inkább aa a hegyi vidéke-kap, a tát ajka, olt a román áe a máa nemzetségek által tulsu\|yban. lakott helyeken, bo\| a magyarságot tpág atiadig e kieebk bír* tokosok tartják fenn. Ezeknek a szántóföldjeik értékükben már ie jelentékenyen vese* legek, agyréaat a páliakafflnés aagoebeni-téds, mondhatni lebeteüenitéeo állal, mely miatt trágyáboe nem j a t b a t u a k \| ináé rétet aa Hirbéri munka msgeaUuéeével, mely 5kit drága napsaám igénybevételére kény* sstfriti. Ha moet eseklŐl elvettük regale jövedelmeiket, elvettük tólük eeeel megélhetésük lo)#tSaégél, mert ea aa egyetlen jövedelem ee, a melyre biatoaau seámiibatnak, a a melyet a birtokos legtöbb helyütt adója fizetésére l\'oiditbalod ée fordított le, midén egyéb jövedelmeiből. a nálnuk gyakran előforduló toai láiméeek etb. miatt, aa állam iránti kö-taléaettaégének eleget nem tehettek. Rámér hcjjük-e baaánk ée uoinse\\iiégUnkre ont a mélyen eujlolé oaapáetT Késsdkeaek után, mini belyaetbe jutna >a moatani legala birtokos, ba a regele megváltása aa állam által felveendő köloaöu-bél, kéaspéoBsel történnék. A atalua kéan. péua Esetésééi ea eddig lett eaámitáaok alapján eltalálhat ólag nem adbet olyan árat, a mely* lyel 81 év alatt amortiaáltathatoék neon értik, a meljet a regale jog képvisel. Honnan raibbl fedeaae hát aat ea Öasarget a mi a jOvfedebret túllépő megtéi ítéshea eaUkeégeef Készpénzbeli megváltáaaal ia keveeebbet kapna é birtokoa a valódi értéknél, de ba éi lék pap írok ben fiaetik ki a váltságot. a Ilka vagyonértéke még kiaebb less, mert a vélt* ■ág papirosok névéitéke a ténylegea értéknek nem logne meg telelni. Oda jatnánk vele a hová aa ni béri papírokkal, e melyek tény* legek értéke a névértéknek majdnem felére aaállott le, i oeek ekkor .emelkedett már árfolyamban, midóu a papírotok tpeknlána tősaírek keeébe jutó tak. r Ee eeen aa uton haneadaaor gaadagitauánk fel ily kölcsönök által, spekulatív Ősietekre mindig kéee hi* veinket a nélkül, hogy haeanáinánk a regale jogosultaknak, a kik a pénst vagy pepirekat tbltéeitv* nem tarthatnák meg. Elpusztulna, elkallódnék ae legoegyobb réeaben, mint aa uibéli, vegy a •eólCdéeamaváltsági papírok* kai történt. A megváltásnak ea«n nemét eeak azok sürgetik, akik hirtelen lökében i aseiitnének jutni, nem térődve aa állam és \| a nép ét d ekeivel. En ezek kei saemben a regálét mint egyuüen biztos jövedelmet aa állam, hOaség és közbirtokosság kbeOe érdekében továbbra ia —\'>. de arányoeaa akarom fenntartani, mert a birtoklásnak eaen erányoeitott{módját tekintem \'én — minden valósniuüség snsrint, .legáilaadóbbnak ée a legjö vedel menőbbnek. Ugyanis : én aa államat, a mostani 10{ jé* vedelemedó által se kDaaéget a három hé* napos pronoxilionalis törvény követkaatében a regáléra néave kdnös tulajdonosok al isme tven lel. Ebből folyólag indítványom oda terjed, kegy a regale >og e három lányeeő kOnOtt kemmaassáltaseék. A mostani birtokoe a kemmeeaséceié folytán OOf-eJ, ea állam, a Í0$ jövedelemadó fejében 20$-el, és a kön-afg, kérem kénapee propeeiúonáiis joga fejében 20$ aJ lennének n regale köaOa In-feféaeeeet la által an állam jövedelmei a regalé-bll é mát I0\| ódénak egyseareeével emel baéefc, a nsiaaen e krtfUég vetésben éven kint l—l nü kinyi Wvéteé tébblmet érhet el. H* mér aseei a éebáey Wedét engedély esését ott n Inrf beitek siasm^l, egyesili a regale báriotésf, éa eM, e bnl ea tehetséges, e ie* gyeartésé adékm ia n kereama bérli vesei bérbe, eenn eMnyéb lel)tán aaseeaak a re> gMn illkn értéke le jévndeáMeleéga ssnelks-élé. ée es Utam a éekény eladásokból len Ipgystiée eééébél ia, ne eéÜglnél nagyobb lakeefgáre, begy lén éa leebdy ja ae kléeég egy _ e kOaaég ramélbető. misneriat a klaalgi sllielisli vandsneree le saigern állam, a kt^r^keaság ée a kleée érdekben egyeséig miujlen lehetői elkövettek a msn^lsekidlmk ée eseggáteléaám, s eet Igy a lekeni légkkebb mértékre fogják morileai A birtokos 60^ regale tulajdonos után beeonléaa nagyobb jövedelemre i aeémltliet: Sgy résel a kösöa jogvédelemben 3 nyilatkozó hármas érdek-aaolidaritáa; másréfst \|t regale értéke ée jövedelmezőségének a fenébb érin-\' tettek eaerint való fokoeáaa kövietkoztébon. leankirlll a birtokosok korosmsépttlsteinek sgy résééi értékesíthetik vegy egl éhként tehetik jövedelmezővé. As, bogy nlaok felesleges korcsmaépület eaáma a nizükségbea képest redukáltalui fog, ugy a kiwégeknek mint a birtokosoknak it előnyére ie hamnére váhutd. Végül pedig a regele jognák nagyobb jövedelmezősége folytán, a birlokésok a kön ségi terhekhez a mainál csekélyein) összeggel fognak hozzájárul ni, mi annal fofetoaabb lé* nyonő, mert a köeség terheinek legnagyobb réséét épen a birtokos osatály viieli. A milyen egyseorü a regalel jog seabá-lyonásénak általam ajánlóit módja,mpeit olyan köBB) ü annak kivilolo is. A kommaasaáosiót egy kiküldebdő ssakbiUttaág fogná eeakö. aöloi, a mely a regalenak egységei rendeaése iránt,, aa egyes helységek speoiálil viszonyai sserint lesei meg javaslatát. E bizottság ja-vaalatai alapján kommasssált regele sstán ugy log bérbe edatni, mint ma a köalirtokoaság a korcsmákat bérbe adja. Caakhégy a bér* beedás most aa állam hoszájáruláiáu kívül, a közhír tokostág és köeeégek, mint köaös regale-lulajdnnosok hoasájárulása mellett fog* ea történni. E két elemnek hotsájárulása estáu biatoseá éa előoyöesé teendl a bérlet ^védelmét, mert mindenik fél igypkesui fog a legalkalmasabb bérlőtől a legelfiuyösebb feltételeket elérni. 8 alkalmas és tisatae bérlőkben e rendszer mellett nem is lesn hiány, mért mig me aa egyoldelulag, éa kellően nem ellénőriahető csempésakedések miatt oaak olyanok vállal-koanak koroamai bérletekre, a kik e esem péeakedéeekből háremlé károk mcjggátlására oly módokat basanálnak, mely uiőnok alkal-maaáaálól rendes visaonyu helybeli birtokos irtéaik ; addig ha a koresmabéi Ip állami, köaségi és uradalmi bérlő is leaa (égyszerre, ha a korcsmák ssáma kisebb leesJ hn a lebujok bezáródnak, ba aa érdektulajdonoBok ügyeséi vén egymást ellenőisik, roiwoaett visaonyu helybeli lakosok és birtoklok sniVé-sen fognék a regale bérletre vállálkosni, a ezáltal — mint külföldön — ugy nálunk is egy ul, tisztességes korcsmáros gosatály alakul. a \| Hogy eaen rendszernek köasfg- és köa-rendőri szempontból ssintén meglessnak a maga előny ei, nem eseuved kétséget* Ebben előadtem néaetelmet a regale jog saabályozáaáróL Ha valaki ennél jobbat és a gyakorlati élet igényeinek megfelelőbbet Ind, ám álljon elő vele1, mert oson kérdést rendeaetlenül hagyni, nem aaabad- í A spiritusznak ipari eeélokra való saabad árulását megengedő törvény ugyanis, bő alkalmat nyújt a regale jognak kijátscására, -a a mellett a hegyvidék lakoeeágának erköloseit is megmételyasi, mert as ott már nem ia pálinkád de tisata spiritusnt iaaik. Ée a regale jog kijátasása megtanilje a népet afogyess-táai adók kijátaBására is, a mi eaek ismét aa államot károsítja meg. As egyre oeökkenŐ regale jövedelmekkel veszít aa ersság, valamint a birtokosok ás a köaségek. A kormánynak nem/ésabad megengedni, hngy a jövedelem-fiÉjatkosáe nap nap után nagyobb mérveket ÖMeOn. Ha moet csak általánosságban formu táaott javaslatiam, mélynek k^dsetülvitele nézetem eeerint e bajokon segíteni fogna, felköltötte mega iránt aa érdeket, eém fogok kéeni annak részletes kidolgozásával sem. (rt, B É, 1 JJenttí AgnÉtflp Éugkh: nn Mlil 1 H é; ft^j 8nnu 6ui\|i! jk;\\& téefifi Gjábbr B.fii 60 Ir. PtlhAl Fereoet . Bektpyer Lajoané I (it Dr] Feraács 1 frl, tollák Armjt Siáutdr Gyula 1 írt, Kincaai 1 frt! Blnn Ujoé 1 írt, illet 2 frt] Bchuetdjr Eerencs I rt\'fj Roeonlnrg Erdő i frtlGtittmanu Lázáé plaiogei Henrik né 3 frt, Fischeíl l frt, Ollop Ernó 1 frt, Vidoé frt, Jlo«enborg Eicbárd l frtl leket es jJóxaef II frt, Weiier Jé] frt, Gyoifiy Jáójos 8 frt, Simoii frt, jUuMnój Jéziefné 11 frt] A í frt, tfomsúck iLórinciné 2 \\tí jSommaicb Lériécs 2 frt 60 kr] Öni^o 64 frtj ée 1 dtjb p^nny. Zérllé- m\'ufjrn di u • 4 kéenlg, nái nQP* értneáo nagy éenmméé kérlaMM e melyeket I regalel nlejéenos, Ég tlévketai a HM ekéeaégi pot- ^ t^^MHMBtÉNMMft e mi annyira aagy Különfélék. — Knrneval. A nagy-kaniiaai kisdedneveló egyesület jótékonyczéju tyne* vignlma január 27-én kltSnólég sikerült. Igen díszes közönség jelent meg, A rendezőség ügybUTgaluia, fárndhntlanaágának asép eredménye lett, felttlfinetni, illetőleg ajándékozni szívesei váláons : Sfji pjtntier János I frt, Klracbner IgnAcuié 1 frt, N. N. 1 drb. arany. Hein MlhAljr 2 frt, Dávid Jelén 1 frt, Oeneesly Áutal 2 frt, Wittinger Antál 1 frt,Mey Mááyél 8 frt, Uatsuann Verona 1 frt, Bogjjay Odén 1 frt, Beriny Klek 1 frt, Idéebb Kom«I* kniir Jóttéfoé I frt, Héjéi Mihály Lenévé I frt,, Vl4er Semneé 8 frt, Ortnknt Henrik 2 frt, Meyer Ferencz (finom be thely) 1 frt, Kuiy Fereno 1 gnui tebetün kedéio lésével Bizouy nwrt bizottság szombaton, febr. mi t irtja. Üpvétcl edt[ig 339 frt ée 1 daraj) ; irány, Uidáa 15« frt 22 kr. A tiszti j Ivedeleié eszerint 184 frt 78 kr. és l! d b. nrnnr, - A több vármegye fiatalságának nnuár 30 án a! R Szárvas* jvén-déglé ( sztormtibeu megtartott bálja teljesen s Uőrölt. A díszítés és berendezés kitünó Ízléssel és csinuál készült. A terem fanira kivoltak függesztve az ét vármeg léuek ozimerpaijzsai, a rendezők pedig i lető megyéik izfneit vállszeligon hordozt ik. Kitluő hangulat s teljes fesz-te\|euié\| \| nrnlkódott. A négyesoket 40 ,pár tánizolté; különösen a táncz sálait • volt all almunk gyönyörködni n szebbnél-szebb lmlgyek terihéiiet\'t bábjain éa ele-iözékein. Oaak a zeue dolgában f kifogást a rendezők n^on Intéz-lllen, hog^ Darázs Miska meliő- a győri czigányokat hozatták el. n csere rjuzul ütöttt ki, — Darázs Misiin mindig túltesz i győriekén, ha aknr . . , Feltűnő volt, hogy az olökelö tár- aságba t egyetlen zsidét sem láttiink, mint bi Ujuk a meghívást nem terjesztették ki Ajnk. Ezt sajnAljuk, mert köooyll alkalma lett volnn meggyőződni a tisztelt rendező fiatalaágnak nrról, hogy osak Kanizsái is több oly kitánő zsidó család vat, melyek bármely magasrangu estély kiretébe beillettének. A jelen volt hölgyek közül a következőket jegyeztük fel: A tánezolúk közt voltak: Dr. Beiczik Fhrenczué, Bogyay Ódénné, Boncz j indréué, Olement Ííipótué, Éer-telendy Józsefné, Iukey Lászlóné, JPle-heisziié, Maksy jDezsőné, Perczel AkoenéJ Sárköuné, Sztly Dezsöué, Be-zerédy Ilona, Folly Lins, Garger Eugénia, Gaál AUla, Horváth Paula, Sonkolyi Margit, Königmayer Ilona, Bajky uóv., Kntcsenics Ilona, 8knbllcs Erzsike, Skublica Mária, 8knb\|ics Rufika, Skub lics Zieni, Btnnker Vilma, Svastits Ar-pádiu, Svastict Irén, Sümegi Mariska, Szabó tmilia, [Szily Piipska, SzQcs Vilma, [Tnllian Marcsa. Ttjboly Aranka. A karzaton: Fesselhoffer Józsefné, Gyórfly Jánosné, Nynli Gyötgyni-, Pii-hAl Feruczné, Piikor Taiuásné, Kituprr Józsefué 8omsiich Lőrínctué, Sun tor GynlánéJ Trippámcr Bezsóné Vnrga Lajost^, Éelus Annn és Panli, Durá/s Margit, probetti Malvin, iiégedüü Margit, Kofács Etel, Neudtwich Maftln, Hácz Aiankn, Hózsnvölgyi Pnnli, Soin-aaich Katinké, Vágner Aranka, Veily Eikicza. - — 4 keHzihelyi iparos ifjak f. hó 27 én tnrtOtták meg az „ A mázon" szálló te\'mében az idei báljukat, mely elég jól ikerült. Nem volt fényűzés, de volt ked< ly, a mi sokat ér. A bál szebb* jei voltéi s Vollák j£rzsike és Mosdófy nóv. Ott voltok még: Recbniczer név. Steiner uóv. Neumárk Száll, Grüuvald Zs. Gra tberger Jennette, Klein Fául, Jerzsáu . niiskn, Bognár Tuíjéz, Őtrausz Száll, Hi udné, Fodomé, etb. — Ktlyó vadAggatok. A paliul erdórészel en tartott vadászaton 1 őz, 7 drb. n; ul, 4 nrb, rŐkn lövetett, egy kis fenjrvi iből magéból 7 rékát hajtottak ki i jiajtokf Január hó 80-án és 81-én tarntnak ezen uradalomhoz tartozó bocikai és magyar azerdahelyi vágásaitok, melyeknek eredményeit jóvó izAmnnkban közöljük. A kanizsai fölső eréén tartott utolsó va( ászát etnaménye 2 drb. őz és 11 drb\|\| nyuj.\' — IMélyen rnblén. A nagyváradi aBibat1 irm:\|E hé köeopéu Hk.-Ss>.-Imrén túrosa eset történt. Menei Márton este 8 óra elég kMOiyeeon aenat a rablók kiMeki W 4* ■ ne eredméay oly kovás vek, iegt elliegyU Öllet a rabló humor } a revdlverrijl njra elők^rjlltek, „azonnal pénst, mórt e&btobkljU ImbM Mesei 100 frtot áiMotlJ de ési m kéveJaletták Ujabb fenyegetéa I A iemméll héjsiasszony arra esürtnenpU ikedtej ej8\|j[éa adtai ál, ée e rab lék vlwutjwitotlát j I ieaak béna kellett, e miután több lw pjoriéka ndm kertit elő, ioegelégebteU á Uár klpott lOl) frttal. A dolog anyagi rleaM áMséén, amblék újra kedélyesek jlettdk. Midőki felépteki Mesei leáéya élvaaott, é a könyv na asatalon maradt Moet as egyik rablö Rtizoiiyok gavallériával fordult n hölgy fM: Lmi a kisalssony regényt ólvas ?■ De Bilapny: a kisaéaaoay n tárgytél éltéréleg \|könvörögnijk(^etjf begy ae báalea eket: mire ismét udvarias meghajlással biz-toeitiatott, bogy senkinek baja nem lesn. Ea után VBOsoráltnn, t a fmlád minden tagjá* yal kezet fogvaj eltávozták. Eddig minden fél ment; de há^ a nanndárok egyáltalán nem kedélyes emberek INékoagén 18 csendőr van KOncseutrálvé egy hjuibagy vezetése alatt, s égy erősen gyanitoll legyén már is börtön* ién ül. i- .T \| — A MurakSz néplakolál. CiáktotjniyaJ\|á\|t. 29l A muraközi uéplakolák hgyénelti] megvizsgálására ki-llftldött nagy UizóttRáR má tartotta első ülését Göocáy Pál Miniszteri tanácsos, a közoktatási \| minllzjter képviselőjének elnöklete élátt.\| Azijüb iwnti általános érdeklődéit a legszonneii igazolta az, hogy 4 tagok i téli lidó lönczára, igeo nagy ■ámmal jelénték meg. Ar. üléaen részt vettek : Zalamegye (ispánja és alispánja, k. tanfi\'lügyeló, a ttiurakfiti szolgabirák, g zágrábi éjsek képviBeletébeu Szele éi Vuchetich litván ItlUbnokOk, végül Bes-i eenyei Ernő Urváry Lsjoa és Veszu-r Imre, íz Illető vidékek országgyüléai ; képviselői. Á hizotmég mái Qléne igen \| érdekes folyimot vett; a1 következő indítványuk fogadtattu [el í Strídón állami I népiskola álllttassék. \|Azon felekezeti népiskolákban, hol n tanitó magyarul nemtud, túagyar segédtanító élkálmaztassékt az ösz-s\|es néptanitek a magyar nprelvi póttanfolyamra Csálltornyám retnieleudók. Az állam- és mágyjarel lenes népiskolai horvát tankónvvek, melyek egyik másik muraközi népísKoIáUnb eddig használtattak, elkobozandók;! a bizottság tagjai lelkes buzgalommal magok ajánlottak fel magyar ezelflemft bal vét tankönyveket az illető népiskolák -szamára. A bizottság, minthogy a kéli idul/én az utazás uagy nehézséggel vau összekötve, a tavaszazal fogja á muraközi összes községeket bejárni, bogy a helyitjiaén szerezzen kimerítő tapasztalást minden egyes iskoln állapotáról, jva la in int a tanítók jártasságáról a magvar nyelvben Több helységből ma küldöttségek érkeztek ide uon kérelemmel járulva a bizottsághoz, hogy felekezeti iskoláit,vegye át az állani, mert csík igy remélhetik\'\'ézon, bajok teljes brvosláiát, mplyefyel n népnevelés terén eddig el voltkk balmozya. P. N. hogy ni Idén ni nmléi nagyon romnl ttéti k^ A lojrak IMtt k kütétt a dég-vész, a [térti leká kflldétlnégel meneex tea é péei80miiibeterbei, hegy u edót, engedje el; B00 lé helyett pedig érje ke 100 al. Keld Jtuttf pénzégyér boleégyé-zeU, ka lovakon felül még 80 fiatéi lényt adnak a! csivzár kftreaébe. A küldöttség örömmel rááll, i k ecnltAn Is meg vnn elégedve e fioooczpolitíkávsl. - Papok nalut eklerelei tanítok. A refirm papok taniféi képesítő sáigorlntot tartoznak tenni a ne-veléstani nevelésiért, és metbodikábél. £ czélból, imint elsői évei növendék papok heti 6 érán át ocÜttetnek e neveseit térgyikbél, n g/nMorlé iskolát látogatni s gyakOitlati dolgolatokat is készíteni ké-teleztetvén. — Ed a határozatot bozta régebben a Danán túli ref. egy háztanács, n melyhez njabfaed n debreczeni is járulván, hlszszÜk, hngf rörid időn országszerte általánosan Ielfogadva és életbeléptetve leez a rég óhajtott és sokszorosan üdvös reform. Mint hitoktatóknak, iskola-felügyelőknek kétségkívül szükségük vnn arra, bogy az i.iskolában szakértelemmel és eredmény nyel mfiködbeaeenek. Vajba a kath. lapokat is sáizoritaná valaki arra, bogy követve a prot atyafiak példáját, sajátítanának el egv kis paed. s illetőleg methodikai képességet, a melynek litányn egyik legfőbb oki n kath. hitoktatás mai mizériáinak. , — Leméhiároll e^alád. A várpalotaihoz hasoíjló borzasztó gyilkomág történt Szeged Uzelében levő nemesladányi pusztán. A! mondott nap estéjén öt álezáxott rabló I tört be Füzeságby Benedek bérlőhöz, i 16000 frtot követeltek. Kívánságuknak a bérlő nem tehetvén eleget, a béijlőt annak nejét, izép ifjú leányát i ennek vőlegényét kegyetlenül lemészárolták.] A hatóság nyomom a tetteseket. — A világ legrégibb borát Agío Qeorgbss Memea fővárosában fedezték fel. Ott uáyatiis nemrégiben egy azólóbegyen eszközéit ásetás alkalmával ezüst réz tárgyikat tartalmazó hordót^ találtak, melyben ezekén lcívtll egy folyadék Isi volt. A folyadék tüzetesebb vizsgálat után bornák bizonyult, — Minthogy a bordó legalább 2000 évig állott a földben, bizonyáré az <$bén levő bor mai nap a legidősebb. - A jégspert éa m női divat. Lady Harberon, egy birodalmában bangadó angol hölgy az első londoni ez idei jéfefinnepen egyi uj- korcsolyázó öltözetet viselt, melyet! feltalálója „Dnnl Skirt\'-nek nevezett el — Azl öltözet kimé zseniálisan ssébott férfinadrágból áll, melyhez az annyira kedvelt angol jacquetet viselik; a fejen pedig egy kis I kapuezniforma kalapot, melyről tarka tellek lengenek alá az arezba. E tollak végét egy valódi forgó tartja össze. Lady Harberon ntánzéi inipd azt mondják, bogy ez az öltözék renokivUl kényelmei és csinos. — Fngydaganat ellem. Ugy lát szik kevesen tudják, hogy n fagyát által okosott daganatodat, agy nyitott sebeket is igeu könnyen s egysnérü szerrel meg lehet gyógyítani,essjsr péglttlütjt vöröbajma mely lyel, a fsgyot .vagy sebes helyeket be kell kOtni, s néhány nép alatt bakövetkealk a győgyulát. i — A dlphterlÜB a eaél által terjtd. k — ftzőrnyü föafödözéa. Londonból irják: A Garter, Eeterson és tármi szál Ii tó .üzletében szömyü felfedezést tettek. Pár nap efóU Cambridge Heatb Boádban egy üzletben két : láb hoeszn és 18 hüvely magas és széles ládát adtak fel Green asszonyhoz: Abbey Road Saint-John a Weod. A lakásban azonban nem találták- meg a czimzettet és n ládát vissza hozták oda, ahonnan elszállították A nevezett betkgefg Angliában egy grófság- j\'foltV - Gowel RosdbM a kör ponti ra- tájbea ren lenen ballagott basa felé; utc lemas meg találta Iránti téve, begy ajtnjábaé a ionban: váratlan ét nem épen kel epUét érté. Két fiatal emberrel mémkpBt, {kik. revolvereiket á megeavf, 200 fttéyi olekély össeeg lefi kérették ksegg nyomatékul beasá kliénbon baj Issn. Mesei Marion ^sndégnii bahívja, é elég prao* ^ ha p^nn kall kő- bán túllépett t néni tokára egy több mértföldnyire fekvp kerümloeu egyet elsnórt páTnsat tanyákon I tört ni, melyeknek lakéi bálok óta nem tavosulki\' vólt udvaraikból. HoBssát kutatáéolu után «zon betegtég kelet kmétét illetőleg végre meggyŐsŐdtek, bogy annak, oiupán egy enok több nspig tartó vihar által kel eltj ode Vitetnie a járványos vidékről. Haionió ^eusUet tápsssUltak másutt ia. I il Koaalna tréttt ttaött n minap val iki Berlinben B^ykáij jMéria kiiasssony-nyi 1, „Romeo ék Júlia* ejéadásá slkslmáysl, — An első feljroujás uum a mfivésanlnek kis Bsomagot adtak át öltMGjében. Kellemetlen SBBj; teijedt el a osoumk falbontásánál. A osoi tag hervadt I halotti Uoissorut éa egy papin aeletet tertalmáaott, k melyen e saavak áltettak: „A eUlétIno\| Juliéinak,* — fis ilyesmi a (jzivilisált Némejcjrsság1 fŐvároeábaa térté-a legünnepjeltéllb áí\|réaeaŐk egyikével nik - Ab adéflartén kttlteSa ■ni dja, A marokkél .pénzégyminisster M\|fnn eageéflkeáy, si\|\|id émber. Ma rokté déli bitAtin n benl^enef törzs évenként 86000 frank eéél és 100 lent kWMgi volná iMlai édé fjében, osnk kódúban pihent darabig a szállítmány. Egyszerre roppant bw kezdett terjedni a a mint a ládát felbonjtották, egy fiatal gyermek-leány rothadó holttestét találták benne. A hblttesiet háromszor meghajlítva szőri thtíák a ládába. Az érvos 11 évesnek állította á leány korát Azt hiszik, n leány ki volt ékeztetve. Dárnb idő éta több kis leány (Int el n fővárosban. A leány kilétét n torzolt vonásokból nem lehet komtntAlni. A vizsgálatot megindították. — A Küldó villás reformálása. Dr. Szigeti Márton peqtmtgyei járáaonron, kinek a zsidó vallás iWormáláaa tárgyában tett jkezdoménVezéeére üermann Ottó orsk. Inpvinelé isaiivatkozoit tegnapi beszédében, most, hogy a zsidó zavargások végkép megstOntelj, ismét hozzáfogott a munkáhozL Eddig niietegy 80 bitkél-lég kflldéttO meg drv Szigetinek filéd jegyzőkönyvé^ nyelvben határozatilag ki van mondva, bogy az illető községek hozzájárulnak n kezdeményeié lelki vénákon, Mmlétteafllftnk, jaz ilbté kézségek képviselői legképelekb Uiácekoiásra fognék leaegyihii Beénpsetee n megtmgft an élné határozott íonaáiésn lépéet a szidó vaHás re- -iKm^MMfHn Mm rtffc • Hlilbinftil i hé tt 1$ WHHN faárán HM fejté, kty ÍM* eaéét nytMm • tnte teijeéin We magét a ktn^giil A véres tettre • flbjN a míAm fali i\|i illái •arwi vfaetae ragadta. MubmIH a Inal talp aénefc, hegy aa kegyja el bmmsii mn vér mlndkstUjlkfs. A I •tát aá, kii sOmmsve és Mvja isdais- réf ihásfoHsti lila, paarta ijesz-tekintette férje fcaysfetéaét éa ♦Jhngyta ét. A felbónzllt férj megtaláld * mngUtta a dói, kit alj forrón mt« Ml. tUgy aem másé legyes. Órllt az* roimemet aaai rémíti il a véléfir\'l* kiáltott, mikor lakásáréi távozott. Tudták, Mn aénjl tettre képes éa nem aks-dályozbstták meg, — Gazdáink figyelmébe siánl-jak a azólő gy ék éreztetésének egy dj mód-jét. Iameretes, hogy s legtöbb dágvány Igea hajlandó a gyékérképsésrs, hasad vesség mellett állati hámos által kéaeyea előállítható, elegeadó talajmeleg felett rtnddlkfzik. As uj eljárás épen ezen alapél* Máreziaa második felében a friss trlgyarákái kftzrpén 6 -70 ctm. mélyen kiáss tik és s kiásott trágya s izél fel tartáss védett a trágysdomb szélére ra-kálik. A kiásott ágybs 25. ctm. vastag földréteg rakat ik ; esen féld rétegbe helyeztetnek el a kellőleg elkéazitett egész aéges dugványok, ugj hogy 2 - 3 rügy a föld által fedessék, vigtl az egész égy jól meglocsol tat ván, szalmstsksróvsl 1 átütik el, melyre jobbról-kelrél 80 ctm. vsaUg trágyarétag rakstlk. 2—3 nap-malva adagványágy a mlmataksró levétele nélkül megöntöztél ik. 14 nap múlva a kötegekbe kötött dugványok gjökerei vaassókké válnak, melyek sz lltetéve igen jél használhatók. " - Rövid Mrekt Ő felsége XIL Allena spanyol királyt a 94 g/slag aorod lelaidonoeává novaata ki. — A pnobiai esíl-lagdéhan a Jasiiar kfleaJélto négy aj OetO-kast í&döztek fel. ^<Aa Irányi Ütései Így nár eliotéatetett — Fraaaaiaoraaágban a váltság végkép kiOtStt — Engénia oaesá saémé Páriából Londonba etetik vieaen. — Jókai „Péter Péter* regénye legklaeltbb tét ayelvs* ia megjelenik. — Lauffeeben a mait éven aaak 9 amber hunyt el. — Jótaef lt karc—g a toma-taniiói nyugdíjalap javára tartandó disntornáaéanál meg fog jelenni. — á kelSgy mieieatav kOrrendeletíteg iatéxke ■ kogy a gyári árviekároeehek javára Irodaion, - fHumfci ée Fsraél kainak aéásékea ttagjaUl ,llaleM dett. oraxágsterte gyiljteenek. — A eeinse\'kOei irodalnni kongreesznt legkOeeUbbí Qléeét (Ur sept) Ameterdamben tartja — Fiotow, ■ Mértbe dalmű tsnilís msglmlt Oarrnstadt-hnn. — Jókai Mér juj ragéaye a „Bálványos vár" megjelent. — A magyar eantrák éa a peroee vusú\'ak kf»zti iaritacon fliklne el van tatét v«» — E bé 24-éo egé«e Hereaagor mában ffy méeod peresig tartott földrengés volt. — A valláa ás közökt. min. as „Eötvös alap résaére 1600 frt, a kasai iar. nép-jakolék oogélyotésérs pedig 12800 f\'tot Utalvány oxott. — A lévároebaa paedagogíaí rá-, giaágek fjSjteraleyét saásidékaaaek folálli twi. — Béoeb»n aa ott laké asehtk ©el> is-kólák felállítását határolták el. - Budán nyilvános tereek. iskola léteeité»éa buzgólkodnak. — BnéapeÉea Horváth Gyula ügyvéd (több eter fit cisikkaeitáaa u\'án) eltlljú. — A „Kincsein" egy derék pej kanosa csíkét hozott a világra. — A kivé adó a jÓ»í bébaa mfguzUiiik. \' Ea őség o«ak a káváimé* aikék öröme.) — A Tisza jegén basaakadée folytán egy eegádtaoité a kotcsolyázáe áldó xala lett. — Gunther angol gaada lova egyfolytában 15—20 mért fűidet Ta ataaik, minden saegaréltotés nélkül. vna. gsnpnáas mesaé Ibpíé i ÁaaMkr - Aa .lllam kényve1 Ai műveit Wéa éa mpmlalsi meder aa éést blkmklal viaaaiajamna. A családi éa társadalmi élei* ken kiflimét Hammsbélvek kéeiUuyve. Hasai éa kiMMÜ ssivak éaft ama Ili ii»sl irta alsasa ftéaa A fenti eaim alatt a«f rend-kivil dtaaee kláKiiáen mfi, ktadáaeT indáit mm, melynek sl—allai MkivÉsákél tájékot tatéul a kflvetWket kSaSfjSk : Aa.Illnm könyvével0 aa ín-művelődésnek agy hatalmas smklaál óhajtják nyojtani a t oIvmó klaSaiégnst; mart könyvünk Mm a saéraa eii\'^aette wabilyok hal-maiét tarUlmaaaa, hanem tárgyalja áa fej-tagati a legnemesebb ée Isgfenségeaebb esc-aaákeí, erkéUai törvényeket lék\'.ani alapon, ée utal aaee aép ée erklmaammilé jmamék ée tnlajdonaágok kHeé eySriaaléasiik Szigorú logikával következtet a faom, japmta tea modor, aa iRó magaviaelstMI a Mek áe hív aeaaee tulajdonságaira, vagy a bMytalea magaviseletből aa ellenkezőre, Kímutátni tö-rekaask, kogy miket kövaoaiak áai miktől öriakedjdnk. És teszi mind sal sgysairű, érthető és vonsé írálylyal, aépaaerk modorban, Aa „iHm-szabályok* elsavsaéia alatt feltalálható benne aa áletUpe sete lat, gyekor lati lélektan ée különösen a neveléstan.\' Magleli Itt aa agg, minő tsaáaaáanl ko-osássa atoak a nagy világ kBsdelmaiim gyermekét vsgy unokáját. Hő barátra, vitatóra, talál aa ifjú férá, a aardllé leány, a kása él eeeládja körébeti tárta sághan, vagy [kipt a\| •agy világ ujában Útmutatást »d a fiatal báaialnok, áa aaa vakba foglalja a esaiéda nya tapaaalalata t. Megeoatja a eaaMinM anyagi áa nevelési gondjait, é> CrkOdila a km ded beleslje foiön vegy résat vasal ea elhunyt koporsójánál a eealád fájdalséalban, miadeoStt a ke lé idében 4a helyen anfitva a bátorítva a tőzsdékre. Hő kiaárét talál Htl aa elkagyatott magáaoean éllé sé. IXan fogja a pálya kaanetáo éllé tapaaatalailaa ifjat; gyönyörrel nyújtja át aa ariaek a maeya*aonyi kostorut és a vf1»gé»yuok jegygySrOját... éa ba aa arakosaara 1 ISvia koronává, a jagjtgySrfl kigyémarássá káltoa-l nák , belaeamot Seepogtot aa égé ssbékro a aaegtaait aemsfea vieelni a fájdalmakat. Baéval: mindenki ée minden alkálomrs kf barátot áa küége« Unéeadét Ulálbat o könyvben A mellett, bár ea Íré nagyon »okat ki-lűaő kSlföldi irék mf veibél v»tt át — aa általános emberi igaseégek mmdeo nemaat ke beiében ugyanazok — könyvünk miadaa iaében magyar. Magyar tzellemben, «gy»ze rűea esáp magyar nyelven van Írva. j „As lllma könyve* dimet kiállitáabeo l kövtll-belUl lé-Iá öt ivee fOcetben fog meg- I jelenni. Mioden hónapban 2—5 füern jele- 1 aik MOgt agy kogy aa gé«a mtf rövid ne I kény hónap alatt aa »-lífi/«ti"k keaeibasr le-a. Egy-egy fűzel ára 30 kr. A telj-s Jft fiaetéai ára 6 Irt! umlf öaaeg békllldéte után a filzetek kdtheiankiut a mfi teljes meg-jeleoéseig bérmsalve küldetnek. Aa illem könyv* bármely hazai liönyv-kereskedétben réádelhető meg — vajamint egyenesen a kiadóhivatalnál. (Révai tol vérek könyv-kiadóhivatala, Budapcalsn: * IV. váezi-meza IL ssiám. Jhgyar IzcazIsraMlék Lapja czim alatt igen figylem»emélté seekkmueeyt indított meg a magyar eteeatérnélek oréaágos egyesület, melynek eleö s tartalmas márnát aaa vatták. A lap programmjában aaj egye-•Slot elnöksége a eaeu na«y fbetoeságn termelési ág felvirágáatatása érdekében kil^teedó tevékenységét éo működését ismerteti ás örömaseí mondltatjuk, kogy ea egyssölot va-lében seén ée ternasléeünk emelése tekinmtébea sokat igéré aag\|saabáaa asélokra törikesik. A lap tartalmából kiemeljük a „Visw^pillaa-táaok Magyeroraaág saeeetermyléoére 1S8S ben osimfl köalpményt, melynek — egyik legtekintélyesebb baaai steetgyérosuak — L* t. \\mf alatt nitnsla ée tsgy alapé* aéganl tárgyalta a tormáéért efiaenysfst lltaTjábaa, aa aéámrvéoykeeáet, kívúelt, aalM-Maí kMinleysiot, stb — A Isshasl^fli résat a lapban dr. Eeesvéay óvári gasd. akadémiai fenár kötlsményei (mosiékvmsgA-lat sib.) kápvioaiik, «zonki3f a lap ea egye-sóletnek a seSfleéieáela s kiaáHetí éllsmésisl agykékösatt serAedo felállitáee Sgyékan tett ■flmiiíf teaa jelentéit. A ,KaiSaiMéá« ro-vatában a Hialilér, seeeekiviuf, markaseálntáe atk tevén felmerüli iantosakk Msaasaalak I kfleöltetnek, a igen beeses tájákoetatáet. nykjt I S lap végsl közleménye, a haaai jslsaláks \| eyebb swrvaeasartaváaérek jegyaéke, mely- , ben aa illető vásárok forgalma, vasa ti vagy j gáekajéaáei Illa más s a védánartam is M v»« véve. — Melegen ajánljuk easa saak-lapot aa érésé ládák Így almáié, magjegyeavfci hegy aa egyesület tagjai a lapot iogyeo kapják tagsági járulékként, uem tagok réaarée a lap sHiaiáei ára egéaa évr» 3 frt., félévre t fbiiat. — Aa .Oraság Világ" heti kiadé-aáaak 4-ík fSaete gaadeg tartalommal aas^\|-jeleal a hozzánk beklldotatti Mi mindig a ajra esek aat mondhatjuk, Ugy ugy aar-kftszíétére, valam/nt bélel tartalmára nétve egyedül, kép* szépirodalmi lap, mely bármely kü földi kaeoaeemS lappal a versenyt kiállja. E szám ís a legérdskjmiiőbb, a sag váeel illusztráeuékkal telt UMalemonU ke-rOl aa olvasó elé. Képei köséU Mária Ta\|s-foherstegné kedvee ée sikáarOli arozkénát barna, Aaereperg Agfaja horeaegaével; he- I táaee ás romok kiviteli kép a _ Bál udvarnál- I a BPuszeazerí rom ée a 4 Magyar Pánt- I llsaon* ia érdekfeszítő tanulmányok; továbbá I cbos néhány képet ae állatvilágból, a végül \|Ba«nmy festménye u\'án készült fameisevéayt. •Csak nem pihenni f* A képspkot aránylag kellé Itatásban Van a szöveg isi megírva, mely ketdetán Mária Valéria flheiksgnó életét U cyermekkorát a leghívebben feeti aentáa I Karlovaaky Endrének MOj%vaiása eaimü [ kedves köUsméayo, mely wsgében is emelaé a lapnak érdekes és mdatielá tartalmát. ^A migraíae mint káeaailó,* Coagey Gusttáv I eredeti beeeélye, mely sgyedSI aa „praaég-Világ ráeeéro lett irvn, nem fogja e\'mulaee-tani aa elvesé figyelmét. Kép«egyaréeatolt loiráeek, Rella Ivén, a „bét története."a ta-gwé-s minisater,4 Bellégh Le jóstól. „fc«lelet ée kápaelet K. Tóth Ká\'.niptól zárjék be a Uppl, s msg vagyunk gyíaÓdve, hogy alj lagjobb kedélylysl tesaik wraa kiolvasatt 4ÉÍ rssámot I Ara a esinosea kiálltou képes hetilapnak negyedévre 2 frt 10 \|r. félévre S frt, egéaa évre 10 frt. — Dífizethetni Wilekene és Weidl kisdóhiveuléban, Bpast. koronaW -I Icfg a. 3. sz. Felelőt Morkeeatő: V AMti A MJOH. Tártoserkeeeiá: HOPPMálR HÓR. DAS BESTE gjgaretten-Papi^ LE HOUBLON rnnibaltchet fábrikát VŰI KACHAHMUH8 WIBD QEWABMT111 Mar lek isi ioa Cmsrsnm PsBitr. wtnn ide Msn sn Sumecl LE HOUBLON smklk.earf jedsr Canon mii éo amensuhcaésn Sdnssmtrhe aaé Signstar vemben isL oawutv * Haiaefv, aé f+mum i.lASIS sepa^* \'"kim***0 HOFF JÁNOS maláta -kivonatt egészségi-sor. lm mén eeaefc készé sl egész ségét és érvssd tfe tsak 58-uor kitüntetve, lVylIváass kiszieel éa ritka módja as elírt gyégyeredménynek 1882. anpsztOB 2I-róí •m rnmiiA, ki lmja koff emUd-1 játms haldrtaUm 9r§m wmfkodA, es<rt fsásjas, H a kfírtéttlíU fi-Wsmre mdcü okotí, a íhff Járni Jih esnldtc Uizílmények, •maUU knonafi tjéutéfi sár és a kon- eunirátt naldU-kkon htund Uj* folytán sssyyyoyyaá. ■ »f iéaea ind m. kir atfvsrf ssaHM, a. Hr. leeésess, t Ufeaás > eraoy SsásmWisstt >tls\|< inis. a llé Kiew O aráiét rund tirnünl a M ses fÜe malim lírsnsl mssSU gye-issaatk, nlnllltsméfBlslfimi éi.aitl ; RMK Bics Sfam-MrMi g. Egyetlen leányom, ki már «t év\' óta hev« kökágáa- és aaeBftíéakm aaenved, a legirtéetatóbb fllslsmra \' adott eket; okker lettem figyel mettetvs önnek agy káriapi Isr-detményére, melynek kóvetkeatá-ben aa öa jeles aealátaserébSl sgy kioérleti kaidsményt hozattam. Eaen idő éta aaaa jaa. l-lől, jaL elééig hasnál ta leányom a me-, láiaaört, valamint a kotczeotrélt maláták ivonatot la oly jaientáke-ny en javai, begy már BMat ia tel-jeaen agéeaeágaaook mondhat jak. Mi mindayájM gyermekünk életének megmentéseként Ont a örök bálára kötelseve éraa aflk magnnkat Nenasarkt , 1882. tug. 24. Tiaatalenel leki í H. fftldbirtokosnő Hantasitkkae Stájerországban. A valódi Hat Jánns-féls msálts klvosst sgáazségl séf ársl KafaSa násst%i Sr f ftvsg i h, I Svs« 3 frt Se kr.. II Seee S frt. » Sisr 15 frt »a Svvy SD Irt iseUta tseée/44 L I trt S0 kr II. 1 frt. 10 kr. IIL I fit. (Vsgyekámaaayi* Séteéi ssakttt) litUti ctttevia 1 neU ao kr, (% se nm* ii, l\'ru-p p»vmss-ti\| ■iiiHimi i frt tiim tralt maMUkivanaS \| Svtf 1 Irt. SÖ , kiért is. Mittu-kesé sgy siinit aOkr, Pl kiirt. Egy késs mateta* íttrda S0 kr. VSrakter; fsesslksffsr Jétssá •rtém a KMe; Ta/s tptrmum Ha-ttaesky Adolf; immdm; BSJUr P.. KmUŰpm Wtnesá fma; tm,m4 tmj Uffmti Gy.; féiiÉ- Bér A; fernsále: Ee^, UetSviefav gf»tjn» NsaaSI téfri, Iiissi g Lal; turnén ásáp: Kslse^a JI. I; flimmám Sam> «e fváey ; témt Syiissv már: IresiSeijit T «sSa. Imatelar, Os«ilese Viaets fyépsa. •9 5-17 loooFowrroT széplff btlzsftflio kaaanálsls mén a aiipMkii va leftoknt, anpseUst m agyáknlin aa ipmHhs aésee bátráéi asáal el aam venné Midik aténváésasttsat 1 léyéyilfri Cpttatelrs sz arartan kstsÉsa B M aiérank tatjea stpaartNÉasra A szőrt a nem leásnia kaíyeM I tani, kary anek iámét ne sfjíaa^ mtf • ■epig s^ép ám maradt, míeei mm eUgmatt ki, rSnést (eg teka kei- f JJJ^Jf én eesrnm. aasly nrfintay f fétefjá, ennél is iéáké, mert tájm Mt ■SttÉlst oyejtok a aüur s mm mkm% lés esetében en agám Imsigit vmsswér. Mm. Ara 1 ksa SragnekSlrl, egy ta** 1 sak 10 fkt Cljínjénanlt kniaisakinaai 1 MW71 1 Irt SS Sr. FlaelMr J6+z* f noémül* : IS l-e lém M 11 mi 11 FBII MEÍÍYA88Z0NYI és liiff-ctokrot mell-ciokrok valamint mindennemű virág munkák a Uvfiaoasabb és legjobb ki dolgozásban oicaó áron szállít KÜNEL A. olasz termásielna virágok-tme, BUDAPEST, váczí nlnsa 27. Halllitáa ponfoaiB és cyoruD 42 1-12 Legnagyobb fontossága mindenkinek szemeirt nézve. w t—la Dr. WkiU\'nsá tgmdél enMi mmmdm Eri esőnk 7i mfsfláf O 1 I liiiilasllnii 7h rss\|i\'im, eaejf I8ti óta viágkir. ogyssec Ivagekben kapható á f frt Prafo Béla yyé«yaartársfesn Magy-Kaaáaaáa. r Csakis Dr. Wksia valédi snamiiaa ki tessék. Más nem. LEVfcLKIVOlATOK, Ebrbardt Trau-golt urnák. Egyaneramínd az Os- valódi Dr. WITÉ-féle SZEMVIZÉfl illetőleg elismerésemet kell kinyi* latkesUtni; mivel na mindig SMf-mentésemre szolgál, hogyha seemeie . as igén sok olvnsáatól mvfruladeat Általában sok eliameréere talál ai ~ itt. — Weiszkircben ; 81. jnri tár Karín F. — Továbbá : At ée lel 1 6 d i VHITE-féle SZEM V ÍZE aúm* i nek ki gyakran szenved szratbn\|bna, j igen jé anolgálntoknt tstt. Sdnrítlan j Iaerlohn mellett. 81 Jan. KorU E.\' A hosszú őszi és téli estékre!! A föltétlenül legolcsóbb éa sok tekintetten legkellemesebb időtöltés a how-zu téli estéken a jó ée mulattató olvasmány. Erre nézve eitft sorban ajánlom 1 most uj évfolyamba lépft folyóiratokat és divatlapokat; minők: Dáhelm éveakiat 18 fizet, egy fOzet ára 80 kr. Fim 11 len blatt, 62 fizet, egy ffizet ára lt kr. Családi Jiipok évenkint 62 fizet, egy fizet ára 15 kr. Koszorv , 12 ffizet iára 80 kr. Omig-Yllá* n 26 fizet, egy fizet ára 40 kr. Magyar Regény-oaaraok Hiiytr Regényvilág , 52 flset, egy fizet iára 16 kr. Blbllotbek d. TJnterhaltang ud des Vlnem 18 kötet, minden kötet dissepsa kötve I á 46 kr. Bucii flr Alle évenkint 26 fisat, egy flset Ara 18 kr. Cbrnatk der Zeit . 28 fizet, egy flset Ars lt kr. Crimlnalzellang v 24 flset, sgy fOzet ára 18 kr. jdentsches P^li vom, zim Meer , Óártenlaube t • s Hélmat , Héliugarton „ B#»anblbllotbek , ROmaoe illoitrlrte« Rómanzeltung 28 fűzet, egy fűzet ára 18 kr. lt flset, sgy füzet ára 60 kr, 26 flset, egy flset ára 18 kr. 14 fűzel, egy fizet árs 80 kr. 26 fűzet, egy fizet ára 20 kr. lt fűzel, egy fizet ára 80 kr. 26 fűzet, egy fűzet ára 21 kr. 26 fűzet, egy fisat árs 12 kr. 62 fizet, sgy fizet ára 10 kr. 26 fűzei, S0 flset árs 80 kr. Welt, llloifrirte évenk. 26 ftlzet, sgy flsst ára 18 kr Weslermann Mo* natsbefte • lt flset, egy fizet árs 80 kr. Zelfong neue, Illustrirte • 26 fűzet, egy fűzet ára 30 kr. 31 agyar bazár negyedévre . . . t frt 80 kr. Bndapestl bazár „ .(..., t Irt 50 kr, •Bazar (dentseber) . .1 .... 1 frt sO kr. ♦Cornella • .... 1 irt 10 kr« •Frauenzeltung , e . « • . 1 frt 60 kr. • grome A sag , .[ . a . . t Irt 55 kr. * Modea welt a •!\' • . . . 76 kr. • (Posukflldéssel évaegyedeakiat 80 krral több.) OjierLanda. lfeer„ Minéem folyóiratokból — vagy más kívánalom szerint — mi etaŐ füzeteket megtekintés végett szívesen küldőm házba. Másodsorban sok qj müvei gyarapított * k ii ICNttnk ú nyvtára inal Ajánlom, mely magyar és német könyveket szolgáltat. — Mindennap lehet kezdeni az előfizetést, mely havonkint SO km van szabva. Mh Legújabb: Kautsehuk-bélyeg-peazta, ólomdobozban minden színben k 40 és ;70 kr. Ezen paazta póto(ja a tintát és vánkoekát teljesen és 2—3 eszten- 116™ meiiCzbetöfé ujezi»tintit. FISCHEL FÜLÖP kNyvksrsskséése 1118 M Hagy-KaalxnAa Is t nAktnrmySn. Nyomatott flnoUl PfilOy UptnlnjdcmaAi, ■afy-fashnáa 1W.