Zala 1882 03 március k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	30.27 MB
Keltezés:	2010-05-25 14:17:44

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1596
Megtekintések száma:	5134
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (661.09 KB) Zala 1882 március Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati hetilap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 17. 8/am. Nagy-Kanizsa, 1882. szerdán, márczius l-én. IX. évfolyam. tlaéOhlratal Kalap kteyrkena- kedéee. Ujrároekát utasa. 518, EtöftaatSal áHOt; Fgéac ér« 8 trt Fél ♦vrt 4 fri Negyadé»re t frt Hini^tméDTttk: I íjatáboa petítsor egytaer 1 kr. tübbtaOn jhirdetétoél 6 kr, B4 iyifdij 80 kr. lillil Szerkesztő) Iroda* Hor* a lép taellemijré-taét illeti kftalemények küldendők Uj városkáé ataJa 615. aa. Bérmentetlen lévaiak esak ismert keeekbSl fogadtatnak el í Kéairatok rurna nem kőidéinek. ffflltttr! Petittora 10 kr. MEGYEI ÉRDEKÖ, POLITIKAI, KÖZM 0 V ELŐDÉSJ, TÁRSÁDALWI ps GAZDA SZATI LAP A ZAUMIOT GAZD. EGYIjSÖLIfT ÉS TÖBB m EGYLHTI IIIVITAL0S KÖZLÓSYE. Megjelenik hetenbint kétezer, wertin (egész en) és Bzombato Takarékpénztáraink. Takarékpénztáraink, a ami a keséink közt levő fóraérlegékbÖl latjuk, a takarékpénztárak, mint letéti ütietek követelményeinek egészben meg netn (eleid kezeléet vis/.nek, a mennyiben a reájuk bízott és rövid idő alatt viasaakö vetel-héttf idegen pénz nagy részét ingatlanokra kölcsönzik uú; addig, mig az alaptőke a 20- 80 ezer közt, az ingatlanokra kiadott bárom, négyszer nagyobb Ossaeg körül forog. I .Azonban reményünk van, hogy ke-reakedelmttnk, forgalmunk éa neni-zetgazdáazati fejlődésünkkel ez meg-I változik a takarékpénztáraink való-Jággal takarékpénztárak leesnek, ezé-lul tQavén ki a népben takarékosságra való hajlamot obreazteni, éa alkalmat adni, hogy egyrészt megtakarított filléreit biztosan elhelyezhesse, másrészt a legnagyobb réazt kaparós éa földmivejlő népből álló \| közönségünk o l o s ó lkamat mellett 1 k ti n n y tt módon \' visszafizethető kölcsönöket kaphasson,. Qe fájdalom ez .csak reményünk, mert tényleg ngy van, hogy egyes takarékpénztárak oly magas kamat mellett adnak I ki annak a szegény, jeleim csapásokkal, a divatos osztozkodással s közel mait 10 évben \| rosz terméssel sújtott földmivelő népnek köl-jcsönt, hogy az teljesén \'képtelen el* J Válalt kötelezettségének eleget tenni. 1 ueüi ez iái lilás mellett bi- jzonyit némely takarékpénztár mérlegében díszelgőkövetkező adat: Bevé-\\ ml a késedelmi kamatokb ó 1 2000 frt, mond kétezérjforint. Hert hát I Uol is fordul elő késedelmi kamat ? A jelzálogos kölcsönöknél, a bekebelezett és keaesség melletti kötele-stőknél* & kik veeaik ezt leginkább igénybe ? Legnagyobb részt a föld-mi velők és egy csekély része a\'kisiparosoknak. V ■ Tebát épen azok, a kiken a takarékpénztáraknak anyagilag lenji* tenl, nem pedig a magas kamatokkal tönkre tenni — volna hivatásuk. S midőn takarékpénztáraink azt ttl-aik ki oaélul, hogy a takarékpénztárnak a munkásságra s takarékos* ságra serkentés által uemelik az erkölcsi érzületet .és kö^jólétet, ha a kölcsön kérőnek olcsón adhatnak pénzt és ezáltal az uzsorás-kodás polyp karmai közül a pénz-szükségben levőkkel megmentik, akkor kérdem, hogyan egyeztethető Össze, hogy vannak takarékpénztárak, melyek 2— 8 évig bentmaradó ezer forintoa betétek után 7—is fizetnek. Ijgyan hány százalékra adnak ezek kölcsönt ? Vagy nézzünk egy másik mérleget, hol a i észvény-alaptőke és betét számlája kürülbelül TO.OOO frtot teáz, éa réaz vény alaptőke kamat és jutalék számlája 4000frtot; hói marad itt az ,álapszabályszerü tiszti fizetés, lakbér éa -a tisata nyeremények ^L-kai az igazgatóságok részére, a részvény-tőke ^kiegészítésére, a tartalékalapra stb. stb. Ezt tessék hozzáadni és akkor utánna számítani, hogy hát hány %-ra dolgozhatnak az ily takarékpénztárak. Épen midőn e mérlegek fölött tűnődtem, kaptam kézhez egy, né* hány lap piros papirosból álló füzetecskét, melyet a Csáktornyán szé- kcjlő) „Murak&zi takarékján ttár rész- \| vény-tárSasága adott ki a) apszabá-lyaink 8B §. h) pontja ért rimében, mellben a közönséget értesíti, ho^y előlegezii — tán jobban mondva kölcsön törlesztési (ammortii atio) üzletkörét 1881. nov. 3-ától n egketdte éa pedig a következő feliétt lek melletti: A kölcsönvevő két ó bite\|ti késes m ellettk aphat, havi vészietekben viasafizetendő kötelezettséggel hitelénehj meglelelő összeget 24 havi (2 évi) idő tartalomra; ugyanis a legkisebb 100 frtoa kölcaönra báron* kint 4 fit. 71 krt tartozik fizetni. a minden 4 frt 71 kr. többlet után 100 frttal nagyobb kölcsönt nyirhet. ; No,11 gondpiám ez szépl A szegény földmivelő népnek így szerre 100 frt (helyesebben 95 hi 29 kr.) ütí! markát s;1 Ő est kicsii lyenkiqt, havon kint visizafizetheti. Ie lássuk mii\' mond tyyább: »A 4 §. ait mojndja, a ki j tehát 100 fitot vesz kölcsön (tényl;og 96; frt. 2! krezárt kap) az 24 hó alatt 4 frt. 71 krjf-val nem [fizeti sem többet sem kevesebbet, mint éppen 118 frt 04 krt De már i itt elővettem az irónt és keadék számitaui, hogy hát tulajdon-képen hány \'Ura. dolgoznak. És számításom eredménye iS\'QS^k (A ki erről meg akar győződni,\' üsse fel a közkézen] forgó Dr. 8pitz vslgy Wen ninger politikai számtanát éa számitsón esen\|képlet szerint: a-^e-^)"!1-* 48-44% (havi 3 62\'/,) és 18 &•/« (havi 1-9%) H^^M) ^ ^tni fo( jja, hogy a nevezett pénzintézet 18% - kai gyü- •) Cléftornyán Mt Uk»rékfwni évi »P* W ®gy i (fél Wen ) —4— / mölcs izteti pénzét. Ha pedig éhhez hozzá tdjuk még a költségeket (a 32 krosf havonkint 7. kirps lJélyegeti) melyét i 7. §. szerint aj köKsönvejrő fij zet, a! :kor bátran kiméndhatjuk, nogy az adósnak p4c\|#-kába kerül1 aj köH csön. Hogy pedig ez bem olcsó pénz^ hho: nem kell commeniár 1 fcn azt hisaei 3,hogy\|ikkor,ha\| kölcsöntörlesz* tési tzletet nyit yalimeiy takarék-pénzt ir, teklntre a visszafizetési kedvezményeket a 8\'1,-ksl igen is \|»eg« elége Ihetnéii! ] lost pedig kutaasuk annak okát\| mért dolgoznjak takarékpénztáraink Ily magss kamat mellett? Azért, hogy a részvényesek évenkint minél nagyi »bb jutalékot kaphassanak, a mi tényleg Ugy is van, mert vidéki takar ikpénztiraink részvényesei a bej fizetei t részviny után] 204-25!/, i (ka mat (is járulok) élvezetében részesül nek. Tehát az jorvoaláj^G itt kell ketdf nij; a részvényeseknek kiisebp jutaUkial rali megjejégednicvlk s ily alapo n a takarékpénztárak olcsóij adhatván pénzt ai taknrékosaág! fej lődés ivei fognak karöltve járni smem puBzt in nyelnttkédésl vágy, hanpm főkéj; emb^lrbariáiti érzület kell hogy egyenEépést I tartson az anyagi vagy )nosodá^al éL ekkor békét, jjól létet és kénTMmetl biztosítanak sok ezer ssalád ezámájto és beteljesedik Fay András i mondása : A szegény-ségnek gyökéren órvoosszerei \| k t a< k a r í k p é net á rk k. 4rj A Nagy-Kanizsán építendő „állandó színház" Dgye. A niigy-kfnizssi\' Líllandó uinház\' Agyejcsin alatt nyertea ezen lsbok ha sábjam történt • felszólalásomra válásit. A vájaszti megnyugvással tadoniá-sul veszem,- s kijelentem szt, hogy eit egy tekintélyes contigeus névében uümu ; mert nem csala én, hanem; velem pgvülí számosan voltak olyanok, kik épvu Szoít pontotttokon akadták feni mej)efe k--telyt támasztótitak én bennem. Tudomásoi meieni venni pedifc \|» velem eg) kél\|lv ben voliak nevében l* a választ; mert az történelmi adatokon, a tapasztalstokon s igy mathematicai igazságon alspzl, mikről midén nekem, épen ngy számos érdeklődő félnek sem volt tudomása; Mindezekből pedig az következik, hogy felszóUalásom nem vált az ügy hátrányára; mert nem csakhogy a helyzet lett jelóttünk tisztásra, de s<H ki lett jelelve jaz irány is, melyen tovább haladva piztos révbe evezhetünk. Mindenek i elótt ki kell jelenteni azonban azt, hogy felszóllalásoiiat indö-kolja az ügy iránti érdeklódés elsó sorban, indokolja a téves infonnatío másod sorban. Egybevetne pedig sl két Indokot, elnézhető az, ha az igen tisztelt czikkfró nr felszóllalásomban két oly passzust talált, melyét válaszában — \| habár kíméletes szavakban — de mégis roaz néven vett. Egyébkent ki ri a válaszból az, hogy félreértés nem történt, én pedig észinte valjomfet téve, kisebb mértékű politikának tekintettem itt-ott a keményebb kifejezést csak azért, hogy nyilvánosságra tereHesséc azon ügy, mely-érdekli városunk közönségét, mely kell, hogy érdekében minden hazsfit! őszintéd nyilatkom nem ismertem kellőleg sz Qgy állását s hogy,a hivatkozott ,lap számokat, melyek k helyzetet ,meg-világositák; nem olvastam, mentő indokot tudnék felhozni, kérem azonban csikk író urat, legyen kegyes ennek eléeórolási kötelezettsége flól felmenteni. Ezen lo-vagiasságrá számítok; imert ngy látszik egyikünknek som cxélja ssemelyeskedésre terelni az Ügyet, hanem mindkettőnknek teodentiája a megért helyzetet a közjó javára- kihalásait, s igy kezet szorítva hangoztassak JViribus nnitU" Ez legyen léhát közös jelszavunk „Zala11 térozája* Jupiter. L«o>pl QiulU HiwinjiinV (Folyt, és véga.) — „Pénteken, janías 6. Be kell várnom a tOrténendőkot. Nem megyek sem aa erdőbe, sem a sáoosra. Várakosam. — pFoJyts»d.u — Péntakan, jauas 6. Ma raggal megpróbáltam Jupitert, és ugy hitaeia magiéba-tüeen ültem meg,.« Csodák caodáfa, mi ma történt iíagymams még aludt, mikor kiló-, vagolum. ViMMjSvat baanntaa^ boaaá, hogy jó napot moodiaa neki. Irt, Ham balUtto as ■{tét kinyilni, mart tneg akarván\' 6i lepni^ éearavaKatlanttl osontam ba. „Saokáwa, mint lái«wk.u — Marrmama lévaiét irt, mwy iay kaadMöU: „TisatalVláboraék ar> Coaél többet oao láttam, mart aagvmama 1tonnái eldagU a levelét. Énembe jttldtt [hagy nagymama ismeretiégben vsa agy tá- borBokkal, ki igen íontos hivatalt víaal a Ia4lgyi auniaatarmmbao. Oa nüM irt neki negymaoM épaa ma? Es miért digta al ja Erveiét? Ebéd Matt éa «U4 után fiaidig ••ak a lórft folyt a baaaéá. Papa eaak déT jUa magy baiaap Páriaaba, mart ulalfftt j I taaalta arai akarja nwgléagalai> Aa ajtó aritftk. haté* aa aaradaa. éa ígan tarméttstas i )<ogy ajra a téréi bewélnak. Papa sa\|Mlka-jsifc hagy aaak bolaap áéiUa inakat Plkiaba, volna ott dolga. — fce ne tartsa m—s, »wi4é aa aareéaa, úgyis WlálWf# főgok a k Aféláafayal, máj/i randba haaam étt M* jlytta est ea Sgyat. i lé élit éa is [npt* [mxedhaiam. üirktUaaaiaáa Craa^AsI ugy \|m iadjiL hapy a hapiién aaériaiai v«gy \| • teréeakedot Qffta akaSi Látla kegy ÍM»é-IrLse. hát átaagadta a (avat, Hogy wrédaia ! ha^féami )ér^oa. th ha aávariaa akar íránfa jiasa^ yjja OMf vagy két bét maivá abédrh. jVaMasési, hagy el asm tagadba, mart eé- barkarttló, valóságos odorlakó (troglodrta), 8 soha sam megy sehová, baaárkoaik aao-bájába, hol agyra dolgozik." Ás saraoas ajámata al lett fogadra. „Nem fogadja majd ai a maglárást? Akármit mondott as saradat, én nem bitasm. — „Seombeton, juniur 7. Fél kilaoaa-kor, midőn kaaaámyánk udvarán loraáUtunk a lóról, hoaaám jött aa asradaa, hogy meg-köasAnja svvességemat. Aat hissi. hogy aa t kadvaért történL A pénabeli kérdés két aaival lett aÜotéava, mire aa asradae moa-dá: „Ast hiasem, hogy ebédre akarják megbírni, de na aggódjéL bátran visasaat«t-batia, mert mecaiondtaai, hogy valóeáaee einborfaíó.0 — Öe aaradea ur.„ tMos? há-sudtam talán?.Ifikor fogadott már al mag-kirásl De aat taláa mégis elfogadnám, evedet nr. — „Lám, lám, jól fogom-e fal a dolgot ? Vételáron engedi oda a Tovit, maly legalább aaar tagért éc fa melyről mindig aat állította, liojjy semmi áron mag nem vélaa tóle. Ej, aj, hét olyan igán ssép ssama van a HlaadigatHaak ? — Ob igen, aaradea ar, megvallom hogy elragadónak taíáloau — £a kiomtssat ,a mámból.M u gyOnyör, róla baeaélhatai... Meyt mégia osak moatoba egy állapota hogy Piopt egyedUÚ meghittem le-gyau L. jflaatftlék aa earadatnak, hogy »rap jort áll." — Mialatt a »aspot\' a tagnapi nj\|gy eeaméoyeket; hogy aa és aa a aaafsa mag latt ragra, aa és aa a lé mag latt harapva, aa éa as a katona asm érka«att haaa 9t a kar oá ér a", sat jelenté, aaalatt aa asradas folyton raraasil néaatt rím, pödörve hatalmas, Stabevegyttit baisaiu Midin a rapport ntín tárosott,aaáa-iléynaan maUaUam aakdt el át hangasan moá&t .Héaaétak aaak a vadat, aaalidülai IstaaAl.* k smb«r SS aaraép, da rat- laesagé, Titkom atakhamar aa agéaa •FalytaSom éa. Issmsati^ iaaiut 7. Al nSgis #tak boraaspté I Még álmsimbao b mtjelee, éa U QambsMit is láttam éjjeli élmf jib\|% aa mk aaéa történi, mart t^a aají eete mindig ssak é réia mókák üad- vsaér volt... Ham Qambatta, lianeui Léonella. Aa egéts fiUnosia hadiereg iOpaijaootaoka. Miot olyanL naay gyéaalmat vívott ki a .pr u a s i a n •* jalatt Qambatta hpsaá ment éa mondá iHa Bonaparte vélt -legyen már mott Nspoléoa.r Ét koronát akart a fejéra tenni, da 8 otodálstraméltó aáajényaéggal falalat Kern, nemi Mamakaroké lenni, én oaak Bonaparte akarok Annál jabb, mondá Qamboita, hatalom aa lén kaeambeo marad, ostoba agy álomi? Da még nagyo »ég aa iiyanit ttami 1... Ma Japitarra. Mindig agytormán pom matatja magát, tudom, biatoaan ti aaak diaarétléból Napomon áradni l* akkor a Nemde, b ostoba-I ráültem . Onem m,hogy újra el* ijeíentaol Ebéd mi jOtt aa eaiidas. Mídóa hallá, mondái Hpgyau, megint ás ajkatotoa?I Aa aaradea Ur astan elmoodá, hocjy Jupiter Qgya már raodbé van boava, eáarmlanaaisás frankba korúit. Aaután éaara vavéai, hogyan manOvríroaotl az aaradas, bogy napát egy tairsrra a aartba tudja larinnu Em negyed óra multán jnama tUreluietlenkedni\|aaadatt... ffUgyaa mit mirelbetnek a kantbeu ? Papád még meghűl magát, bajadon {jOvel maat le. Viay neki agy sapkát ás bírd reá, hogy fal-)oi)oni.. Igán,; m\|una«« Laérksataoiaikartba, éa hallom aa aarédsa a aaavait: 4Ya!léaí* gotgyOngyba mondom, jráíésa-get gyftnjgv,] esnián : „etilt, Vigyáa-^ ion" mire tatás\'társra tértek átL Ma\' ea már mégU tok j Tán már kaakmet kérette aaradaaa által? Egyetlen jaláikoaás után, melynél aa\|k saéuáról, walmáíól. sabrél Volt aaó? Hál a lovataágnál minden oly VágUkva .tMéaiB?... Midéa aa eahidaa ta-vaaott, papa alingaünak látssott Ilidén U-aanegyórakar leimuiés ^lött yapát] magOlat-lam, megfogd mmd a két kesémet (i mondá: Mát mag vagy-sh amaa ar lávával Jétoaévet öli ígan panal fia tudnád, mint látványosom kadrat Jupitoraa^i ,Ujry b saam, aiuroa b sék 4raaiemmal, lalkaaa íéssti sét taeoradé\|ytt^á\|gsl mondáaiMf Mii dantalaa attól UrtokJ hőgv elárulom mag mat, ba I é 1 abataálak... Ks aa a Ü Mtysa •s ? O a, én t lagesareaya. A fta-mltás: ő angyal, íja .ssiva sagalij{u(<j nSvérom tudja, Iát már aa ar-lenki ?. , IHat éra lerélkalérkaiatt é\|4s atyjától Bbédré lag lagkidsélallbi tserdára. Vatánoap, Janiiul 8. Ma reggel • kflvetkieaé bvalé^kanam aévécamUlTllUm továbu nem bíróm. Ája üjoitó két nap alatt nagy vén háahoa j látdgatmm al. Mindenütt Ügyesen beeauaatáttam a Itarsálgáabaj a kér-dést; Ham Umaraak-é vélatleauől bisotayot tablinkére családot?!Öt Vágv hat \'feleletet kaptam. Valaojannyt a Qégkadraaóbb. Ki ttlaé oralád ée Igían Éaad^g. A pénaj tohsem árt, ba baoaülatMNi. mtt tal hölgyről áltilánosl fal £l8rajuát, Kapitány Ur, — HtuadWtam. 14- 4°Kf hogy haaralmaa jvagyak? osomrpl is leolrfubatja mti falé Ur ■■ Pedig I earadeaeo( ast {mondta, hogy oáak két bét mklva.i.. FM]aU-alr#On? Nem, arvalhólsap iaVáérak. —; Hát te mit inál-e napraljf 1 fcVaaárMp, iuoiut Midőn maraggal igm korán iamaatam. \|í levélhordó épen iá vonóit. Tervem teliat tiloerQit. Aa alónoba aüstaláu agy oadmag levél ée újság Volt 1— Vah-f\| közte Mtámomra va» is? Niüot. Da igemái nagymama ajámáik Hivatelna javét piroa paoaétteL A paaaétaa alvaaám: ngaia sOs tjáfa Laág. lltjdUg yi itiarluml lalemélyseti osa-a U KlűOndjltámJ hogy a leVél tar egits éleíbm miatt Unibat I Hiaa\' ab-bsa Ijntoa vagyok, uogy Uagymama 6 iréla tudbkfosódott. My oaaléa Utt a én n\|eQ^k\|l-lein, míaU* lopáimnj értaki volna. Nagymama talán 1 már felkstt. l\|áa mit levelét jit vastsj Felmegyek hoiuá. .\| Ab, itt vwt* ki oaikém. ply vlnlé* Ml m i(n tá\|\| talma •éégOlt n^y \| boruc k latjaié asért papa n mond la neki vál\|d ataáV k a «pi a rffb^tóKá hertNh lévaiét M^tyaaáil \'njfi I olt nagymama. al mátkofJ Milyen Í61 látaaik A át-;a...ÍMa vatán^a Na, PárMM. Regéli íján\' a: psaaélai satrataák vak Ka\'lés-Mi yiraaats maminak ai márnák, haáy a tft-ak m«gmatami aaor hal lám \|t91ej hogy a katonáénál németebb pálya aineaen a hogy sa mind büntetésre uiéitó ánya, ki nem engedi, hogy leánya katonáhns manjan ftrjhaa... Végre aata lett... Vacsora &Iett papa agétaan kőkönyö-sen moudá: „Mily taereleiraméltóan visalta magát aa a jfiatal tisxt, ebédre hívtam meg legataeiabbi ksoroára... Nem várhattál volna r kérdé mama. Vagy aat akarod, hogy oaOn-dea lakom katonák gyOlhelye legyen 7 Hamaa megeogadam, aa aa ar ki vétőimen aaar«tet* rámái té agy katona, da hát ha majd a többieket ia maga alán vouaant... — .Qitfla, jutiiut ü, Elmém tompulni kaed. Téliét agy órára volt aaftkaégam, aat a nyolca kisj sort magimi, malylyai a meg* lii vitt elfogadtam. Tiaaaar ia U\|bél keadtem, talán Lutiaaor is és alig hogy. lévaiam el* ment, eeaambe jutott, Tragy e beldogtalan nyolc* sorbaá kétsaar ia baaanáltam as „OxOm" saót." \' — pHéiíSo, juoiut 9. Klfagadla) ...RaggaliatÜnk ma... as áttaram ablakain át as udvarra lehet látni .. Mama tevotarra elkiáltja magát: aMam megmondtam l lü vaij nil Megint katona ácsorog as ad varon... Ki-< takíatak és a taó otuwaaan ki saámból: Hus aa Piootl.\\. Látni, hallani kellett volna mamát I... Teeaák lat Hím Janka már miad»o katonát ismeri... Egyetlen agyat, mamátoké, agyatlan agyat... HU* aa heaia ide a levat... Üe mily bangót ksoaajra fakadt nagvmetiia I Mily jó kedve voHl Ma nég énekelt t* tj tornáeaoa t... öeh kedvesők lehattok a tábornok ludótilásaí l..,A reggeli atáa birtokomba ej lém as 6 Uretyt. Mily elegánt mindéit, ke-rustllaatége mallait ..Betttró! betUreig) hangn sik: vMagyraheo0it mrgliivitát, tueljlyel engtjm megtittlab)i néltóatatott, megkaptam-Elfogadom IrüuimaI. örlmmal érte sOltam, bogy kmaértony a lévai msg vsn alé(nrfva. MtfküAnhftttetett liaeteielam kite jeaéftval maijadtaui aat. .. SaántaMándékkal tette ada as 6 r\|0 m eaót kétaatc. Hkágsu lyoaai akarW...! jKraden, jnaios 10. Halaap nála fc—- 1 B.V ebédelek ií.». faaias II, Holnap nálunk vlrihai ultis! : b&rini úton mééei éi bárfcí ievjtra Nagy-Kanlsaán a kfetlméayek >egoéfrdifc, t visionjyok pedig paraarootylk, jhngy legyen állajndó stitohás, Ke a krtiv^Umióny uiri, i \| wi pedig t ktavéMmőifr, m aa Isten aka rau, de mikéái aj tudományra názve idHdléa aa iateel skáiatban megnyugodni ép oly haláléi csapás lenne .terveink ki-vitelét n t» isteni akaratra bim Sjkrt kell tehát uállapí i pl köret ni min d-» í t, mi t a j <i 7, an éss perftnofloI. A mi történt eddig, liigyje meg eaikkiró ur, aunak a>eg kellett történni, a jó volt felemiileni1 azon ílgyet, mely talán elég kimqrltŐleg még sem voltj ia mertetve; mert miként már mondám az ügynek lelkes pártolói is vitális körű (mérnek iránt voltjak tévedésben. A kételyek most már megszűntek, ismertetve van á nagy közönséggel a mód, melylycl szükségletei], kielégítheti. Részemről nem is testiek a kiviteli módozatok ellen sem ellenvetést; mert líisz va czól szentesíti az eszköit" de engedje meg czikkiré ur, hogy becsei válaszára az alábbi egyéni megjegyzéseket tegyem : Nincs kifogásaim az ellen, hogy a polgári egyletet illesse a dicsőség, illesse az anyagi előny is, melyet a terv kilátásba helyez, de az egylet akkor karolta csali fel az ügyet, midőn az uj uitcza nyitás szóba került a igy a szervező bizottság nem ragadta meg azon fonalat, melyet a puszii tó L Krach* azét metszett, pedig hát ha a két végét összekötnénk, iámét csak egén lenne a fonti. 1873 óta figyelembe méltó változáaok állottak be körülményeinkben oly annyira, hogy a mi 1871-ben még kivihetetlennek . látszott lenni, pem bizonyos az, hogy az ma la. Számba veendn körülmény ax ia, hogy a „Babóchay* féle ház megvétele mind ez Ideig neih tekinthető „fait a ,eomplit"-nek\| a igy még mindig kérdéa alatt áll az, ha valljon a „polgári-egylet* kerti helyiaége az \|j utczára esendik-e, pedig ezen körűlméjoy, azt hiszem életkérdés az egylet álltai épitendó szinház-Qgyére nézve; mert ha ezen előfeltétel leijefedésbe nem tnenend, ngy az egylet elejti a tervet, p habár az „egylet1* tekintélyes személyiség, is, ennyire már I még sem monopolizálhatja a helyzetet. Feltéve pedig az emiitett — de nem várt esetet — az njabbi időben felmerült színházi ssereupéilenségek után — ismét azon kérdés nyomul előtérbe, ha váljon a kiszemelt hely közrendészeti Hzemponból alkalmas-e a vállalatra? Pest városának a „Ring" színházi szerencsétlenség után megállapított statutumai szerint határozottan nem, vagy ha igen, ugy az egylet kert helyiségén színházi épületet emelni város építészeti aesthe-tikai tekintetből bájosan lehet. Felemlítendő továbbá azon körülmény ia, hogy — épen a válaszból ki-tetszőleg — még 30,000 frtra nézve nincsen fedezet, illetőleg biztos kutforrás ; mert sem a kölcsönt, sem pedig a ■i ....... nyeremény • játékot ilyennek elfogadj nem leheli, a igy a combítiatlo biztos alapon nem nyugszik ; mert méltóztassék ejl-hinoi, hogj\' csen vállalatba iieih a plnto-cratia, haheni más elem fog Mfölyní, honnan a várt összeg —• kapcsolatos anyagi előny hiányában — biiztoiau nem remélhető. Esek után biztosabb útnak kínálkozik a részvények kiboceáitása melletti vállalat; mert lehet, hogy a befektetett összeg holt tőkévé válik ugyan, de annak értéke megmarad örökre, a ezen öntudat aerkenti, nagyobb térben kelti fel az érdekeltséget, igy tehetjük magunkévá ji város és a vidék értelmi közönségét, mire az- adott viszonyok köft szükség van. Különben a ezé! «<y, csak a modus vivendi más, s midőn én az általam kijelelt irányt képzelem gyorsabban és biz tilsabban czélhoz vezetőnek, nagyon méltóztatik tévedni a „nyerészkedő s i" bélyegzővel; mert az hiszom, hogy ennek ismét más a módja! Egyébként annyit kijelentek, hogy bármely irányban nehezedjék is a közhangulat, azt követni fogom, vsjha ai)y-nylt pendíthetnék az ügyön, mint lelkem és szivem kívánja. Ha tehát már kibontá a .polgári egylet" a zászlót kísértsük meg az eredményt ejt uton, sorakozzunk az alá I „Fel, fel honfiak, polgárok, nők a ifjak Itt a dicsőség reggele." Magának fog építeni e város közönsége, Önmagának fog szerezni szellemi élvezetet, mely euieluí fogja szép ízlését, nemesbitendl erkölcsét, kiemeli lelkületét; inert ez a felnőttek iskolája, hol megtanulja az ember utálni az erkölcsileg rosszat s dicsóltni a nemeset és a jót Az embernek ez szeHemi czélja. erre* törekedni természetszerű kötelessége Ki sz, ki ezt nem hiszi, ki az, ki megtagadja az emberi toéltó* aág teljességét? Kémsság és csend uralkodik, mindenütt 1 Nem lehet a természetből kifolyó igazság ellen ellenvetése sekine\|( sem. Ragadjuk meg tehát az alkalmat a irjnk minél tömegesebben alá a kivánt kölcsön részleteket, hogy minél előbb elérkezzék az idő, melyben az élet terhei alatt csüggedni kezdő lélek nj erőre éled. Hol Is vannak csak a gyűjtői vek ? 1 Tkalia. A n.-kanizsai takarékpénztár f. évi február 80-án tartott közgyűlésétől. At igaigatót ág jelentén a WtgyüUthc. Az 1881-ild Üzletévbón a forgalom már évek óta megszokott határok közt folyván le, annak eredbénye is egészben véve nagy változást nem mutat az utolsó évekhez képest. Mindazonáltal egyes íontosabb tételeknél változásokkal is találkozunk,! melyek mindenesetrecssk kedvezőknek mondhatók. mértegfo\' kitüntetett 2,03069 .fijti 70 kr. 3926 árany és 5\'60& frankhoz képeit isijiéti 175,87 frt 48 ff. 588 afaúj-és 270 tűnik, \|io( f !a nagy közőwfaiek intjézé-tüuk iraní bizalma még mindinkább szélesebb tökökben elterjed. Mint; tevábbi örvendetes\' változásra utalhatunk a kamathátralék >k tyétí jelentékei y ileapisztására. E óim alatt tavai 37Í íf frt 10 kr. 74 irány és 80 frank, as idei mérlegben pedig Jsak 31141 fii ÓB kr. és 22 arfauy lévén felvéve, - - \|6290 frt 21 kr. 62 aran, i és 80 friuklk kovesbedett / J Éi minthogy a kellő intézkedésiét megtett lkL hogy a még ré radott bercsügyck mihamai ább lebobyo-littassai alj, ugy alapos.rémé lységünk jvan, hogy ez n hátralékukkal talál már-ez érben ia olyj izinvonalra fogunk athataif minő az <egy nagyobb jelzálogos ütelintézétnél elkerüli etp nem lévén, — nak szabály-szertinet jé mérsékeltnek nondhato. A lefolyt 1881. évbm mindössze 77 árverésen jelentek mef az iniézet képviselői melyekből 84 otás felpoijesek álul tartatott. E:etJ árveréseken 21 ilngyobbl kisebb ingsjtlanokat kellett-a! intézet! ré-ne mert qz ér azére n ebbról elms- egvásárolnunk, ezen csak folytában 17-tet iámét eadtunk, czlm alatt tavaihoz képest i liudössze 2244 íh\| 35 kr. ^áporodó J mutatkbzik, és minthógy a bírtokunkbi h levő ingatlanok már oly jelentékeny pszállltotr értékben \|vjtnnak felvéve, ho Jy átlagos jövedelmik a rendes kama pzásnak meg felel, nrtjgodtan várhatunj, míg azokra illó árért vevők jelentkezi ik.. .1 Ilpgy egyáltalján a mé leg felállításánál taiiusitaní szokott lelki sin^retességen túl az Idén még különös sz jgorral jájtunk el, kltqnlk nem csak azon körülményből, hogy ismét számos Jiagy összeget [képviselj tételeket kihasítva i lint kéteseket leírásba vontunk, hanem\'külöuöaenlazon tény által, hbgy nagy inen (yiségü állam-pspirjafnkat csakis az áltiíunk vásárolt árfolyam i szerint hozzuk uimitáaba. Hboyba ezen 845,80 frt névéftékü papirókot a .törvény engei le deczember 31 iki ^kelettel vesszük pl, akkor oly nyerempnvtöbbletct muta itatnánk \| kl mely nl jBlenben rendelkez sre állól osz talékot jivalj meghaladná. \|A tavali osz talékhok képest mntatkézi t kevcadbblet pótlásárai elégséges lett vala, hogy 682,200 frt^yi szőlőváltaiÉi kötvényein ket csakis csekély 58 la-rfi magasabbra v^gyülfl fel a mérlegben, jpe az igazga toság meg ily olcsó és Löínyü eszköz által sém akarta az osztaléinak mesterséges utiní szoporitás&t elősegíteni, -f- hanem igenis ézélszerÜbbnelytáVtólta^ U- ^ ugy\' aa Intézet, mint a i&zvényesdk, éV1 dekeinekj sóikkal jobb tt)lgálatótj véli tenni ázl által: ha a t. flnagygyűlésnél csupán csak ja mult év valóságos jőve delme és keresményének felosztását hozzi Ezek közt felemiitjük legelső sorban \| javaslátía. És ha ezt elfogadják, akkor a betéti állományt, moly az 1880. évi j — hajbár részvényenkiot Ifi frttal Uisebb mindig oly outklék őg leíjutöij mely a jofosnli igánypket teljeslen kf^íígítheti — aiaijkivl! pjsdig lérjük mk: hogrjja jövő eaélyeift ia m előtt \'tfetva részvényeirík belért)Ut4t jówal> emeljük1 és4aJ által intézetünk papját ÍS lényegesen njegszílárditjuk. Hio^i; keresményünk és így a m-delkczésünkfíe bocsátható osztalék k mult évjien amjkevasbMett? ennekojkaleg-íníiáhb azíájlíalánoJ viszonyok vágyik az azok szülte jreudkiviQli tartós péizbdség-ben kereshjető, meri ennek tnlajdeoitiatő, hogy soksz»r legjobb akarattal iá pénzeinket él aem belrézhetve, mája folytonosan nagyobb összegek parlagon! hevertek, — [ál mertj a biztos kftidönjale-pókra mindenütt olcsóbb UÜkek Ifípáikoz-talp, mi isi ha nai obb kölcsönöket [biztos helyekre kiadni akartunk, kénytele-nek valánk ja verethyt kiállni sj s1 ka-m^tlábot lejeb szillltani. De merc az olcsóbb liajmiatláb mellett ia na^objb és biiÉtos kölcsÖnVevők mindig nem találkoztak, és hozzá még váltótármik is egyre fogyatkozott] nem maradt! egyéb hátra, mint I az idun^jíut meggyűlő jiénz-. ösizegek egy részét álUmpapirok! vásáH lására\' fprditoni,! melyek ismét kisebl ka-mátoUat;! hoznak i I Bnnek folytán papírjaink áijagi tavaihoz képeit meiint 198.400 nri ittal szfporodott, — alonban ezen szajpoiodás szí intézetnek sehogy sem szolgál hátrá-iiyára. Mortj eltekintve attól, So\|y jezen papírok a npgyban növekedett bfltétpnk-kel szembeni netáni tömegesebb { felmondások esetén k meglepetés ellen Ibiltosi* tahak, — ejuk mind oly solid allafmér. téliek, melyek nagyobb árhullámzásnak rendszerint acitÓTcJnSncaeuek, és a feji vett váaárlatl árak izerict mindig illó kamatozást nyújtanak. A mérleg utolsó bárom télelej sze riot, (melyekből i a két első minti már e^y ízben ad^alapnl szolgált, adómentes), a rendelkezésre álló ősszeg 21272 írt 80 kr 189 áknylés 50 frank ek ptób-bikat papirérjékük szerint 801 j frt 90 krral felvéJel egpasben 22074 frt 70 krajezár. Ezeknek felosztására nézvel kpvetkező iriditvanyt feszszük a t. nagygyüléí-nek: [ 21,00(j) frt vagyis i részvinyenkint 35 trt\|fizettánétf ki osztaléknll Egyezérj forintot móltóztaséék fen-tartani az álulupk előtorjeasteudő \|jegyzék sserint kiontani Kokott Jjótekony közczélu aldakoz&sokra. Az ezek I után még fsntmar^idó 69 frt 70 kdtédig a jövő.évre volnának elóinandók. \|/i Midőn viégüj mégmegjegye^ükl bo^ a tartalékalap szaporítására az idén isiiét kerek 12500 frtbt fordjitanli jónak láttak! !— reméljnk, mikint \\\\ t. nfgygyűlés i ezen [intézkedésűnket valamint egyébb javaslatainkat is helyeseli; s elfogadva, nékünkj, ugyszihte a felűgyeló-bizottaágnak is ju l88ll-iki évre \| fel-mentvényt megaflandja. i Alizadás. CMMMsamsiMHIett twftlstM. Bébthoi írják hívatalpfan febr. A »MM-fl\|«Tol nparaoMaokság «t jalenieti^ fcbr. l(Nkán, hogy néhánynp mulv tAmn. dŐlag Ibi Zagori* ellen •lÖayoBnloi éa f<ill»ivu Sgyamidnl Jovaaovits aijábornacvot a Ma. r»nla MaB kölgya irányában raTo egyU\'tle* alőnyom\'ülMra. A AtánudAa Fopából Lad-diliu láhoraek által intéaláínék/mig agy «rő» e«lo\|L egy bagyi űtag M agy mérnökkuri •aáaad KalipoTiei felé nyomulna elő éa ezt aa előnvoinníáat Arlow atredea Trnovábóí majdnem olr erői oatloppál éa egy fél hegyi üteggel támbfalná. A kit oaxlop Íegelaí feladata lett vplua a zagorjaí íennkra való fel-Tomüáaj a jcaiínovícai téréég alfoglaláaa éa aauláo a kcjrülraényekhet ícépeet támadó alf-nyorauJjfca a] megfelelő irányban. A két mi lop egyjavülieénáí Kalinorjca kornyékén kellett roma íjégbemennie. E műveletek Jóra* aovies határozatából tétettek ftiggövó; a U-uadáaoak aaoobaa raindeöjcürülmények kört meg kellett Ivolna történnie, mert a Zagorji-ban kiWrt Íj«dáa elleni ftllépéal nem lehetett toVábbik halaaatani. A (KoaraueSaekaág oaapatai faornár 21-én aa inanláara kéaaen álltak. A aierajevoi fSparancanokaáglól febr. 10-én éjjel jirkeaett távírat asarínl a liadmű-▼elet Jpvanpvieacsal egyetfertre a kOvatkeaő alakban indíttatott mag: JKágy oazlop oon-ÓAntrikjta wnyomaláaa Kalinovioa éa Miebb-vina e^yafjléaí pontokkal éa pedig; Leddikn veaérórnagnj oszlopa éa Arlow ezredea oszlopa. Mind\' a két oaelopnak Trnováből M Fosaiból táló elinduláaa tebtuir 21 r, a fcin-likra faléi talvonuláa 23-ra éa ai egyaeUléa Kulinovicaj IcOrnyékéu 24re rolt kitűzve; A menetek \'tekintettel a terep inlyos voliáraiéa az elleiiaég \| eaetlegea támanáaaira, iséak rtrí-dákra voltak aaabva. A KVIIt tiádoaztály cooperátiójínak akként kellett volna végbe • mennie, bqgy a Haaa oiílop Moasiárból ia NaVeaibjébfll 20-án GlaVátieaevon át Hoiol-jibe induld éa oda 23-án megél kezelt volna éa Sekjuliei! vezérőrnagy joaalopa Qackoból 22 én Ullokba érkezeti ép i 24-én mindakét oazlop Mjenovioa irányában nyomult volna elé, ugy, lipgy azon a napon a négy oaslon Kalinoviea Jéa Mjeliovina hlirnyékén^egy eaílj t < volna. Mind a két oialop hegyi üteggel Volt leUzerelve. Miként már ezelőtt jelezve volt, a acerajevófc f5parancan\'oi(aig nagy bówáéat jelzett; egvutta! aat ia tiidatta, hogv imbár aa ido vlitozáaának kedvezőtlen befolyást kell gyakoroluia a raűreletekre, nem érzi nia-git indíttatva arra, begy a tett íatéakedW aat ■sgváMaita— éa liogy Led dilin éa Arlow otalopa mar meg ia kaaaiik az alőoyomuliat. A fóparaueanokaágnak fcbniár 26-án kait távirata aaerint Leddilm tábornok a Bullán mellettí táborból február 121fiu éjjel aat \|e-leutalta. Hágy aa oaslop éaaft aate 6 órakor ért BedáoH, mert nagyobb aaámu felkélő-eaapattal aélután 1 órától 4\'éráig vívott ina-kaca karoa, valamint a terep aulvoa viazo-nyaival él a kadv«o6d#o idSjiráaaal féli kOadalam jcéalelteté aa atSnyomuliat. A fel kelők réniot a jávorinál maik, Iréaaint Ja-bea feli vonultak viaaaa éa hat halottat hagytak a caatat&reo. A rai veasteeigünk At 1. ezredlifil: aulyoa aebet kaptak Kaeayer ;F»-reooa ia !foroa Pál kűavftiaek; a 75. évadból aulvoa aebet kaptak i Kodraa Jóiaaá Bi-aohof Jáoóe, Janpvaaky Adalbert kOavitéaek éa Tikaldjy litván kQrtOa. Ugyan e távirat aaarint Atiow ezredei 21-én eete jeleutatte, hogy [dél pta a aöm a gOlubieai oauoaon délnyugatra k Rogoj nyeregtől éa a jobb oldali oazlofj Deikovica őrnagy vezénylete alatt a . eaeliai oatmon VratloeartévaJ izemben ia aa előbb nevnett oauoatól nyugatra táboroa. A attmnik a^yik oaztálya Dúbropoljéba éa egy máaik a krblijauai lián fali küldetett ki, to- , vábbá a* öaaaeköttetéat {Rogojjal ia a tir- ebédel..E« alérkaaett e fontot ebid nagy napja. Olvaad1 el te aunak történetét......." „ Akaraz-e rám liallgatni, Jankám ? Sza-kiiauk meg itt aa olvaaáat. De elóbb nézz eaak az órára.44 „Ali, hajnali Uét óra." „Igen, kedveaem, hajnali kit éra. Ele-geiidö ok arra, bogV az olvaaiat ma abban hagyjuk. De nemTia az egyedüli ok. Alt tartom, hogy jegyzeteink ezentúl nagvon egyhangúakká válnak. Caak azerelemrfií ia újra amelímröl ia íamitelten azerelemr^l leaaasi. Legalább aa éa jegpraetflimben." 0Aa enyéimbein azíntén." 0Ei még miiven aserelemrSI! Milyen azoknak asarelme, kik egymáat látliatják mindig, egymáaaal I beaaélbetnek mindig, a mi izerelmOukhea képeit! Félre ne érti, aceréimeaem. Mi érd euiem volt tiged ize* relni ekkor, fiúkos már küzelrfíl láttalak, látlalak .oljrannak a milyfcn valál, a miijen vagy, a legjobb, allegaaebb nő aa rgéae világon 1 Látod, galambom, azerelmUnkbeu /•pe>» a kezdet volt] a legritkább, a legkille lueaebb. Ugyaaélváá őazlÜnbÖl, távolról, alaó látiara megverettük egymáat, auélkQI. liogy egy tolat látnunk, ögymáaaal beeaékilluk kel-Í«t volna Éa azénnal azotneden kereaatűl lékedben olvaatami Juniui, tizenegyedikétől, »-bHenk napjától fogva, augaaatua tizenta Mikéig, egybeketteink napjáig, aok aaót tiltottunk, aok a»4pot mondtunk egymáanak, ée aotia. aoha, Jankám, nem folyt köztünk g)"ngé«ebb éa m%la aaanvedÜyeafbb cou-vf«ait^ mint amaa egylgyfl beaaid aa ud-varon, a iitáiló mplatt, Jupiter ia Picot eltu. Oly magbatettaAg vett erAl rajtam, liogy ftftr éekétii, kogy aoreom OrOarö el vao di\'iitf©, Midőn aajudvarbél lávoaUm, előre i«4tam, hagy enyém lawaaa, hogy egéasile-lemuek eoeotal ok agy feladata vao: téged holdéaigátaeai, Aséta majd-mm k#t év loli M, vájjon víkarűlt-o na aé-kr eddig, drága Weaig«s ** .TeljoaMi, kfávai térjeM, éh telpen." Jaoka aao ftktlhU a kk takoúrotoa, hanem Öy^zo térdin ia aa \'olvaaiat cgyazer abban hagyván, uaui ia folytatták tObliet ez éjjel. mhf — Wétt.) A kegyen cznö boszuja. (Oaatal j.)\| Irta: Ifj. DOKÍSZY FERENCZ. V. A bukott magyal (Folytatáa.) VWIion Amarlljám, mogUlnél-e akkor engemet, lia kívüled máit aaeretnék ? j Apierlija felnézett\' Ábu azemeibe. Mem uram. eokkal jobban Hzérqtlok, hogyaém megtudnálak 01ní,ién nem Dlnilek meg, liánéin napról, napra liervadaék, fogy* nék mint aa a virág, amelynek napja ninoi, egvazer eaak meghalnék, • hevedet auaognák hidegülni kezdő ajkaim véjjaóliajai. AbA eaókjaiba fúllaaiítá kedveneznője ajkait Amarlija, auttogá ALní forré liangon, ellenaigeink tartják kOrűlaáfT* m Albamb-rát, aeélj mit oiinálnál. ha elfoglalnák aat 7 Veled\' hűlnék meg uram, hlizj mi lehelne édeoabb, boldogitóbb .rám bézVf, mint veled megliá\'ni ? Mit oainálnik ét), lia te nem volnál, te éltetaz, te vjagy az a gyűkir mi engem U\|>lál, azerelmoa az, mi engem éltet, mert te vagy aa élet, a boldpgaág, a lét, reám nézve. 8 ha padig én győznék ? Lábaidhoz borulnék, éa in. lennék uram aa i éliő, ki A Hali íáldáaát kérném gyMmedre. { Ligy mindegyikül kiesen tel gyenge virág, aaólt Ahá gyeugóu iohajtva, pia gjő- baakMyta y«art\|\|f x llumlra11 ktaHte \'tfff a mám .láH kOa mtJim ímmT, pav IÁ-ém^t llűér* RWg tH—w iti úr)uttalp, kii a IPMTáf troSaMU MÍmm I)« ha -teW )ét ay MW MmárM. aa a IMI i\|K MW«»6»[_____. iiaaiofi, aiajaaiiiiiil m»i ai y 111 wr ariw MaahUalltalNia ahlii «IH .ubmv a wtfrár Da ka mldt T«X mSm-r m Illat aa, W . Uli^aK á mllrt t WyWt U MMMMI tn\'VaetT >lw"tJ>1"^ t wNttfiSa^ a zdk, királynőm liaa, ha elbtkoni, tttosd tű t kell oUlakedned agyia. Vadom uram, da la g jfőmi fogas I Adja /jllam liogy gyíiaek iatojnikai mindenem királynéin légy. tif.\'IJ I a * Halma Ipedlg tnont Al ú gyűrUiéVel. is • véhanTvád fájdalommal, va I\' otllivsl, faa{bt -azuval, ifc Mzákl torony feé. (Aa ott álló őrüknek mogmulatft Ab i gytlfljjétj a azok be ereastet lék, hát lia aat» pHlánMé látják Tolna, mit fátvela alíiit rai • Jok \| vetett, akkor laivOke, érezték volu % uiegrámegni. Felért ja toronyba i k lépett ai erküyi e hol Hékl fátyolát loboatata a aaél, íedBIt a korlatra, isomeit merio az igeata aobin i s irányban, hol a apanyolok látrai feltárlettel. j Akkor\' ki e nő isivét a láthatott volu meneaeent volna egéag vi lójában, > krtr k -törő Ivalóin emiatt6 tQae kivéavolt julioz a boiauhttL mjnly ott égett. 1 Atkoa \| aaiemon volt a nő o paaabin, kivaikőáva miniden ambert< leigből, a (bukóit angyalok baizitja, dűlié, di emoni lelke égdtt keblébaé* ; A fátyolt laaaan leolt á aa erkélkrŐI, k aiiriaaau felkíMagott< Jai neked A bú, jai iekad Alhambtja, auiegá komor eaáraa hai gon, mlg! fekete aaemoldii vénaglottak, mii t egy meduaa VB kígyói. A bú ta aterelmat büwitál nekem ia megoedjál, kéért életed fai alát, ha mig éjl-lak tartiai ia, inégia alaaa kaeatanámi ■ MiginrUd, hogy rai n6id lejét levigk-t\'od, te a is vágattad óke , da aú\|J nemi a kllt leg óbban aaerettem V alna, ka M, él Ke azareted te toaMen tetted. Mwhaltok aaért mii daketU^l hite I a minden sgyU bajaaálatoki t agy-egyj ángy ü őrlMéJk í N ,m i kwkem vakaéld I Íjét, hocy báa n ne Iím. mia nöt aa Meh w, iu kiVtlem. Ti lerázattad, ie aig b náat aaé reüél HI1 i j ; , , I pereatíl fogva «>ak egy gondolát foglalUataiott, megboaaali i magaWt, s élni téged, kégvepesnŐdetJ hanem {elébb láad mint jametlk ef airályaáfod utolló remjait, mint néz reád, kigyenezn6d azeméin^c megtart ftnye, a jmmt eaík ezek után f>a én gyil* kom. fiai ved kminéig? ! fa ellbladtéj, én ia ilfalodtdAk^t^vara újra ^Sfba4 lott, a a aaerelem ttza helyitt a boazu lángja lobogott keblembea a tUaelé jizt} tte^céervttei i Don Alrandát, la apanyo* \|ok fBvesérét, mt gláttam, megnerettem, oly prűjt, ferró azei elemmel! mint téged aae* reltelek. \'j I I 0 ia avarét agy forrt ativ aietirodélré-vel, ktoll egyéb, iogy téged él tíAidant fel- áldozzalak, akit ugy fc gtűiotok f r Holnap, holnap, de ma éa.Hblnáo között mig ég? éj ii van, éa a napnak hátim levő rW \| \'* • Egiéi Srékkévaléaág, fonroni keblem tlaénékJ bOiiou aa, tasiűt a NeVeda hegy-\'lánoaa. \' Eddjg álastavedtem a megaUzUtáat> a (megeialt Mefelnjet, ia ut, hogy le-w mia Isivel! enyelopeJ mái nőért var éBt^pa, mi hddlg enyém \'volt, nőit mia aS bírja aza-relmedet iliaa eéért megkeNaba halnod ! í 1 nem •gyaker, Aa aaá^izor. alae, mák pedig aa éa ka-ilr est At nem fngedaém, halnék, ne Alj aeai viaa-nem engedném, nem aoha, \|4rSa Magától iogná aaivembe aaaladni, vagj leboaó boazuml Táegja fajtana meg olibb, L-S V magáai bétáidnál ttl Annak a Ikaoétől Kain mag, kit aae vettél, de kftjlmégit a%Seallál;.. MyMá -vilimokkal jaaéiiéhee, mlg egiaa alakja Ida-geaeo raaakMeti..- ^ Há •> én gondola Uhn migliélsstove eléd aaállnáesk,-vagy be- aaum lobogé lángja eéapna m«fhogy lasaoládrf WP1&, han-taáe bálvány anoála, a rf-yiH saesiakkal F I k Méva a«IVMi MAebog, miat a smovaOMvaakr " • • nem, bkább nek rabul, aát\| \|Ma ■MgáU lobogó boazu miat aat eog< ilaaen MII bimnhil Lűvaad Grand "Aranda, lűvaad porrá aa Alhaaikrát, hogy temeeee romjai alá ajakat, kik benne vannak, mart őket egy tói-egyig gynlolőm, gydiülüm átkoean, ha)áioaan. Már egyeset volt a halál napja aa Al* hambrábijn, de holnap Inai a végítélete, ilyen napot m% nem láttak a gyOogyöeó, a párolgá vér megbomájyoaitja aaokau Ugy réitenetea-e a nő, mikor a boazu lakik a Szivében, ratteoeoebh a halál angyalánál. mert ez eMeaOr kitépi aaivedet, caak aautáa U aHg. Ta akartad aat igy, legyen ugy amint ta akaróé, aa áo tavam uem törik m«g, de a tíad ígjjra, a to tűrt aaivedoa nyílik aa eayéss ^jim majd. Leaau léptekkel alhagjFá aa arkilyt, ar aaára ereaaté Atyaiét, a leéaié keadett haladut a MmjbóL Bal volt a lagaJkiaebb parea iletombeo, mikor újra látnom kelleti, hogy előtted a U> sautql ishikaH nlwel megjelenjek, a kÍrjalak, Maadjak éa engedélyt a^j, hogy a toronyba éaeheeaek \| Megtettem 1 padig aearattalak volna aa-aal á aá^ga hajú növel aaélylyol moraaolui, jahhaa, laiatha aa Albambra aaakadt volaa reátok. . IV karédal ^hantái reám, ugy e ültél, hogy agjr aaagéalt aaiv meg ia ta^ja olai aat, a Bért ■aaoialiiott éa a ki megoaalta t Í Mfaoji kint, mennyi tyjdaiinat aaea taitem Ha, mikor neUőani kezdtél, mikor . MerittMM migaattnt; mikor Ajlák megmoudtá, hop lej ott édelegaa, hol msjgiaptelek, ,«au-étiek hogy wivam darabokra nem aeakadl, I repeit, Hanem mig oly erŐe, hogy tiged mtf j la teé llni. Kilépett a torony kél a balkezét kiaaé ! alŐPi ^ü«totta, melyaék egyik sy\|áa Alíú gjAHljo AayWÜ. A vároraég tkatja ii ott állott a tarony a)tájánál Fatme magáhao inti. LL, (Folytatás köv.) mMt Bérét felé végrehajtották. ttgytbbára * lek ést ítél smtgymv telá\'ták A eteheai otuetóé táboreaó ti^g u tárnoknál áMé i^ilH tttdait Viailoear-léfca, fcegy ki e betyeég tán mb volna MM* s«áltve, mi Ml slfegtalja, WiÜiMrti é» * bhhjanél kán neonban a fcJkeMl által már megvettek ttállva; a ataMlék Ükéi neek i kiMMilin éa rttM mm énoril* k ettek. A wn\|»t>i ftpareootnJksáe tebr. MM. kitiltó sntrini, Ltddi)i tábornok 8lNn délután tadatá, Itogjy Roncsába érke- t aaélkal, bogy felkelőkre bukkant volna. Ar i»» mmIm jelenté ugyanaz otp este: a "á in* a golubieti etapétól a dobropóljei husikon, Jtaljeván át Ráíánlg nyolaoH •16, iMfceleti iráúyban felkelőit mutatkoztak, a kik sllrtt csoportokban mtnaaállották a begy gerincéét. A f5eiö Dobropéljétől északra van Weiyaeva. Poinidé aaáaadoaea 51. ezred kél »zázada élén líaljeván ét Káván át nyomult elő; 1 ositály a krbljioái bán falé vezető réaa egyik mellékösvényén monl előre. A bugyi Üteg hatáeoseu fámogttta aa előnyo-mulátt. Poraidé százados ailojio köatpén Mai-javán alél mintegy 300 fo kaiéval OeaaeOtkO-jsllilv ét aaokat rövid harca után taétvertt; a lázadók mindtn irányban megfutamodtak. A léaljeteni éa ravjáni ieniikjon a félzátzlóaljra tObwBáaból létlak ; aa illaté lakoaokat megfenyítették. Arlow ezredét] tgy félüteget koi-jdOU a Krblijinára, a maradékkal pedig Dob-lopoljó környékén tölté at éjot, Csapataink nem eaenvedtek veasletégel j aa ellenség veszít őségéi nem állapíthatták .meg. Ab időjárás igen kedvtaOtlen; ködös 9 néhol hófúvások \\annak. Sakulioa oszlopa a javoninai plauiiia (elé indulva, a jélen időjárás mellett teljesen átgázolhat atlen bértégre jutott éa kénytelen volt Fojnioaában aa előuyomulást megsaün-télui. — A XVíII. hadosztály jelenti lebr. 23 -án ette Htat ezredet oszlopa febr. 22-én Glavatieeevo mellett mintegy 600 f.-lkelfivel \| •WM»ei)tköiOti, kik a Ntrerita két partján lévő erői noaitiókat tartották nmgtnállva. Délután 5 órakor a felkelők mindn két parton vita-szaverettek; veseteségük Igen jelentékeny j a halattakat ét sobeaülijeiket magukkal har-eaolták; cstk égy halott maradt kezeitik köat. A mi veenteeérflnk [a S. earedbOl sú lyos ttbat kaptak t Rorer Róbert aaáaadoa ét ifiehálieaek Józaef közvitéz; ot utóbbi aebe folytán már meghalt; kllnpyü aebet kapott: Zhoroat Jánot íö vitéz. 4- A atera\|aroi fo-1 paraneauokaág jelenti február 25-én délután : Arlow ezredes február 23-ján ette jelenti: a zöm Krbljina lián mollett áll ;egy fél aáezló-alj ét kél Agyú a Mosorocztól északra fekvő magaslatra, előre tolatott; Dpskovics fél zásaló-aljn Vlapoljétél patakra aj ructniki liegyen foglalt állátt Aa Ostznkötmjés Leddihn li«d-uMlopával lielyro van állittra; aa ellenségrél nem balltni »mnmit.— Loldilm vezérőrnagy Í»Haté február 28 án ette jKaliaoviesból: A csapatok felvonultak a zagorjoi fauaikra: Borja, Jeiascsa, Kaliuovici éa mát helységekben ét környékeikben nincsenek felkelők. Az Otsseköttetéa Arlow ezredet ottlopávtl halyra van álltlvja; holhnti Hotoljafelé kifő\' írom iQrkátzai\| miként áiithatom helyre aa ttíszeköltetétt ÍHaaa ezredét csapatjávaK A; \'annisvoi paraisamokoág ugytnezen jelentése p\'.érint Obadict VeeérSrnagy, Foctából ette 9 érakor jelentéj hogy Kneéeh százados a ?7» nődből déielfltt 10 órakar egy Házad élén Ivojoo át Brojl felé kémtzomlére indult ét uatn messze onnan felkelő pandát lepett inog, [\'A, bevet Utköaetben, mely arra kifojlédBtt, a 17. ezred agy tzakatta, aj 25. ezred egyszá-cuda éa egy fél hegyi tttic ütynau fflud-nMgy vezénylete alatt it raazt vett; a pa raucsnokiágot a 77. ezrédhoz tartozó Frandel alerradat vitte. A harcz majdnem teljet 0 óráig tartott A míg egy fzáxad ét a fél lie-gyi Üteg a Oternivrb déli jlojtfijéq foglalkuz-látták a felkelőket, a töblii csapatok rohammal bevatték Brpd étaaki végét, mire a lel-kötik a legnagyobb tiataégben áthajózták ét átgázoltak a Drina balpaijtjára, ahonnan be-vesan tüzeltek csapatainkia. — Fegyvereink Uizo, fűieg a fél hegyi fttag jól irányaott lö-tései a part kiürítésére klnyizeriték aa el-fenséget, • mire annak egyj része a Biatricaa tOlgyébe, a másik rétze éedig Ztkuuer keleti lejtőjén leró háaakba, féizUaita be magát, » honnan vágfll saátén ejkérá^tték fikat c«apalainft. iözen éteménjjek leloTyása alatt uazó gyalogotok átkozták j a kompot a bal-pattról a iobbpartra ét Fbetába aaéllitották. A liázak körirli harczban} azok nagyréaze a • Ungok martaléka lett. Kjk utászt, a kik a Hbrüár 23-ki harczban a felkelők által elfogattak, itt kitzabadíttatuik. Számot robbanás aa égS báaakban bizonyítja, hogy azokban/ nem csekély meaayi«j\|g(tUiltéay áapuo-Kapor lehetett mHiahnpzya. — Ctapataifrk vetatatége; a 17* ezredbőlisulyos tebel kapott Kaki Vttoot hadnagy ; kannyfl aebet katett bárom. kOaritáa. A Wktlöjk láthatólag tttljot vatataaégat tzenvedtek. ICéaőbbi jeltntát aae-r\|at aa al)asaég 40 halottat ét wbb mini 60 tábaaSftei vaaatatt. A vonzódásról. Df. faatcáMf\'-M. íla aaaUkt eaak t\|a, jb&ta évvel kiéár-Hia volná m«g valaki hallgató kOÉOo-•f «<4m Hiiwi^lad^áifiM\'áaya dologról érteke*, kamidjÉaati Maién elhagyta valaa Myéi a jeíenlévát jaagj rétze, maod\' ; yai k«aOak nakt^ki » lappéptmáu-rnéifkmW D hála a haladé ftlviláfOttto Mflla-mé*k, aa aa Ml M á« most, nam jftHilc mm rladaak tiaaM a :t«^éMmittd«mA#olí\' élilirt^Étlpfakké válaí, l+a miadaaatk.; amit kOrDlffülok é ritléak,létaUofk ét ijMli iitán kslalMk, ntf H am alégsOak M a*al, keff \|át(f»kT mikfot a nap fwlt mrntkut^fmá rnaasM^Wa tátkö MIMMIÍX^AIA ÍAAL ■ ^VW^i VMi imkm, mité mmü éi fttit, kaaw éiéikmá-ak anaaol, kényaaarit anauk mag-iHi iiÉHt tufejdonképar nuért, ét mlkéal történik miöd at Így, ét nem MáikáMafl Addig, mig a tudományok kulöabötő taalályok & itadtk kisáltaágot birtokát ké-peaték át Okai a ntgy tömeg elítt tiszteltekké, bámullakká lavék, tgytatetmind ama randáknak léteiét át hatalmát bíatoéitaai faliak hivatva: nem a«ak hogy \| féltékenyen őrizték iamaretaiktt a terménaibea észlelt akkuláaek mikéntjének, kanem a eaodatxt-rttaég jellegével igyekeatek körüUiáiózni fiin-dönt-, hogy aa avatatlanok bizouyos szent bóraadályiyal óvakodjanak t jelenségek meg ismerésétől 1 évezredeken keresztül sikertllt rejtegetni a tudomány vívmányait éé eddig töu-tartani a nam saakértdk itudvágyát a történők megismerésétől; de miként a gőz, mely túlságos mennyité^nen ballmozódott föí aa 6t fogva tarlaai hivatott kazánban, aaélveti korlátait ét mérbetlea «rővel robban inét, hogy mentül nagyabb tárt foglaljon ehiugy a legkülönbözőbb ismereteket nem aoorftha-Iák tovább ti ugynevezőt: „todomáayok templomai" falaik j korlátai kOaé j szétrobbantuk a határtvelő falak át aa ismerétek, miként a sugárzó nap fényt, benyomültak mindenüvé, a honnál addig hiányoztak \| Kanak megtörténtével a tudományok ismerete alTao érzett szent boraadály is la lőn rombolva ét helyet adott a vájry-üak i mindennek ókát ét létftBláti módját megiamorni I Hajdan a különböző gyümöles belőttek épen agy orjtdétbe mentek, ét meftavnayod-tak, miként aa napjainkban történik éa a gazdasszony meg volt elégedve a^ talált lelettel, hogy a belőtt megromlott, mUt élvezhetetlen, Je hogy miért romlott meg ét jövőben miként lehetne befőttjeit e iomlástól megvédeni, arról goodolkoanl ki tartotta volna érdemesnek, tsQktégetntk, —\' tlég volt aa eredményt meÉállapilani 11 , Mai nap a legtöbb báaiaatzony tadja, bog}\' a levegőben megmérhetlen parányi gomba atvü tetteotkék úszkálnak, amlyok beiuinak miudeaüvé, ahova maga a levegő bejutni képes ét ködvető körülmények kötött ottan ftUzaporodnak, tovább lajlOdntk ét fejődésük folytán a meglopott anyagban olyan Váltoaáaokat idéanek elő, melyek ama megtaállott auvagnak eredeti tulaldontágait megválioatatják, miként nogy a befőtt gyü-möfoa cznkortartalmát erjedát,folytán tzetaazé, későbben a szeszt eozetté váltoalátják át ét innét van a befőttnek mtgtaVanyodáta I Kzt tudva t Öntudatosan azért adnak beftttjoikliee mostani caadaaaaonyaink mali-cilaavat, mert erről tudják, ko£y az orjedést, a megsavauyodáat meggátolják 1 Ét amint a háztartásban észlelt események megfigyelése elül nem zárkóztak él. Agy a családban az erobariaég között, 4t a világmindenségből! végbemenő dolgok isme rete elől tem térnek kj, hanem a tudóivá-gyét biionyöt nemével érdéklődnek aa iránt, a fölöttünk álló najp éa kold, ma£ mililárd oaillagok mi oknál fogva ntm hullanak ránk és zúzzák azét fbldüukat; — a megdörzsölt peosétviaaak, borostyánkő, gyanta miért vonza magához a papírdarabot, t hogy égyik ember a másikat mégpillantva miért uem tud annak köréből menekülni, sőt folyton1 kereti ax alkalmat avval j találkozni, minél aaoro-aabban egyesülni, mig a másik ojnbort, ösztönszerűleg kerüli. St midőn t tény ok iu-ditó okát kutatjuk i annak ismeretére jövüuk, hogy miodea a természetben véghezmenő vonzódáti erőnek eredménye, mely erő aa emberi társadalomba alkalmaava :j Bszeretőt" aévvei jelöltetik. \'. , 1 • Ét ha már odáig jqtottapk, hogy tudjak, miszerint a uacy mindenséget a vonzódás, a tzeretet tarya (Ont, kl no kiváakoz-uók bővebben megismerkedni avval: ttl tehát tulaidonképtn at a vonzójlás, ét aa övvel ogyértelmü, de szomélyekro alkalmaava: ,szeretet"-nek nevéaett lenuétaeti erő?I Egy otteli \' felolvasás szűk keijstébo alig lolietne belailléézteni miud ama moaza-natok mtgismtrteiéaéi melyeknek parancsoló hatalma alatt a vontódát törvényé! alakult, de még aaélotebh körit előismeretek is követelményei ennék," a népszerűség fellegétől lenne megfotztva eme értekaaét, pedig et állal oaálját teljesen elvttalená j — azért maradjunk meg otapán a mellett, hogy tudóméit szerezzünk aaon tényről, miként a világegyetemet ezen erő tartja ffont, a aae-münk előtt véghezmeuŐ átalakulások, szaporodások eaen erőnék köszönik létalUkotl Hcjfpr a mégtigyeléttok körétől távolabb ető í\|agy minatntégbeu véghez menőkről könnvebhen iterathettllak fogalmat j a ntgymiaaeaaégbtn vvonzódásu ntk nevetett éa a tártadalomban a gttaretettel aaanotHott mflkodétrfl téWtaaüak előbb megállapodott fogalmat, aztán kOaajebbea jutunk aaaak rntgieenrétábea, miért fereg aföld aaap körül, miért kaiknak a meteorok (Öklünkre, a dtlej, máfMt, vat egyik vége — déli — miért taazitja el mafátÍN a másik mágnet ugyanolyan tulajdonsággal bíró vifét, mig a máaikat étaakit storosan uiagálioa vonata, — a villanyote^g letlegot folvama mát iiéay-ból jövő. Mintán téttlegee folyammal tgyasül ugyan, at ntm fejt ki eemmr trőt, mig tett-Itctt villanyáram égy ntmltgtattl érintkaavt roUaaátL meleget, viiágoasáaot fejt ki, miként azt UaátaHinOeabhaa a telltfekbtn vég beamenŐ villámlás, menydörgéanál, éé aa tgymáekaa köteledé íelltgtömeg külöaböaő vFlaayottágának egyttlléaét követő tOa kép-tődéa; ugynevtattt villámütásben látjuk I A szar etet ártmlalát eaját kebelében, táját énjében, ki aa érteit volna már !a jé-laolavl HeMéll baUgatok köall vagy mint fimlel el éa aMMékeéfcsI paraaeeelé éfieiéi sanles, létliáréL rokonai iránt, — vegy miat saját génnél UétMO éraéal i a .aaerel mtl\' mtly tgy tele Iával mi agyén Van-kfleaieééee, ét Vele valá tg; tel lés sh<, ir]r py>f> >aá* retet adja létlakall —\' \|MUl taremt $ eik gyávából hM é# a vérengaőnek Véeal ki létééből gyilkos etsköstU gombol a itaaretet (]a nélkül ai ff vonaédáa1 nélkll egy végteieij omlanék Ötaae a világ mindenség ijeteV képfii aa egysaerfl embert (ja adja káptMéláa^k a temmiő let ed ja keiébe a költőnek lai azon a euran mélyébe hatva seare ion ottaa jmjndenütlt; ja munkássá lom, taerem mŰveJ hogj \'fáradó BMgádeeltne azok lételét, kik ed közel állanak I — A szeretet haü aok haUÍom, mely enlyot nyetsti a méghódoltakat, ét még OrOmeat viseli ea igát minden mert a nejboz munka, a fátadtaág iaadtságot puha, gjöégédl kézzel ftomlokunarol t e gyöngédség nyt váb)> mflkpani, tovább viablni a f (Folytatása iOv.) k élvezi {I njörértzéjéa ázeie- i W. »ftet gyujt- által vében oly tan, w> ána dör-tziveaen, ntghódolt, akaaatptta Jörülij la jtefőt téh ümotl A vasárnapi munka ügyében aj Inlybali keretk. kérvényt \|máata a m. kit rjumhoz NagHtfÜótdgu nagy, niubritmS testület • pénzü\| zünet következő ;yminiizto- átr«\'j> alflyys tii- fsl ola kár A nagy kanizsai kereskedő sajnálattal lapaaatalván, bpgv a pályára eaint ifjak túlnyomó hag^r vagy hiány/oaan előkéazitvo vagy den elÖkéraUltiég nélkül lép e ni részt pedig azon meggjrőaőaéeből miként aipereekedoja mai kor igényéinek I eaak akkor képea me a kellő kereekédélmi éaaktamaretqk hely bén ojr vasárnapi iakola lét lozza, mélyben a kezdőknek éa koknak alkalom nyujtassék a tzü isméket unitjukká tenni. Ezenít sásáttl a testület még egy haza: i egybekötni vél, a juionnyiben. a reakedő iSak nagy rétae a taomi vátajku Maraköaből ét a határi) Horvátországból valók, kik a re tanitáa folytán hatjai nyelvünket kénytelenül sajátjukká t^endik, ez> intézet a magyar nyelv tei egyik szeíépv tényezőjévé! válhat! Észiijaékunk keresztülvitel elaő sorban szükséges, hogy aa nep éa vaMrnapok délutábiain janak, miután a kereakéw ifj módon néikUlözhotjík, máafelŐl lelő ÖaletmáOkOk [ctak ek esetlie alkalmazottjaikat ka iskola w pontos látogatására birni.i É« az üdvös eaélt meltáüyol ra piaozünk valamenuji kereskedője kéeanek iviiatkotott aa érintett aárvttarlásnJ miné fogva közhasznú tdrakvésünk valójniláaa ea oldalról biatoaitva jvélna. Miután azonban piaaunk nohány üzlete dohány(őzazsol it bii ét aa illető ranö-kok ez üJlcitüket tud valón őleg f< Isőbb engedély nélkül zárva nem tar falják és tekmive, lionr minden eairánybani ügyek résünk dugába dőlne,!ha a zárvatai táat iil itőlog kivétel engedtetáéki bátorkodt ok mi alulirotíak, mint a nagy-kaniasai kc retked Imi testillet képviteISi m megbiaottjai a helymli kereskedők neaéuen aaon aláai tos «•< deaéttel járulni a nskkméltótégu mi litateri ímhoz, szerint a dohánytőztzsel ef;ybeköl Utt helybeli üzletek tultjjdoiiotainak mtgengi dui méltót-tassék, ho ;y Üzleteiket vJsár- éa Ünnepo^po-kou a délutáni órákban, Lártna\|okon pedig egéaz nap aárva tarthaatáa. Aláz kiot kérelmünk! támogi rak vagyu1 ik aaou körülményt k szerint vái otunk fóulezáin ét j é galmi hely un több oly dokáuyjtői mit Üzléttm egybektposofva qinés mi tettület kereskedői obb néne épen tnűr-lyára, inát-ijidulván ki, fokoaédott itfqlolníi ha kel betétét ezé-gyakorno-et tzak-létreho-czélt it elybeli ke aédot bor* TÓM és 1 dsaeret pót nintegv ön-minélfogva iletatéeénak k. Ire azonban Ízlelek Unva magad-ik csak ily »edig aa Íl\' képelek galrnaa éa teliát aa a miitett napokon nyjtvi nának am fival inkább, mivel] ai láatatáara paorolt gyakoraokbk mattatnak i a saarint aláaalot ké gyet teljes! étéből a magaakinéslArnak seíunni hátránya i lom keletkeznék, aj d< hányzój kö aönaég kéi jyalme csorbát nam ti suvedue, általuuk kltüaött üdvöt«elél eléiéte molett pedig, a v Márnápi éa tkipopi nfugalom ée muukaeaüiiet/ valláei köVtttlmé iyeiuok mtgftlelbe nékk. 3 f Tekii itve, hogy á léted tan vonatkozó alőmunkllatoknt mit natba ven ii óhajtanék, mply Uaj deaünk, h« gv kérelmezett í Ügj\'Ur leg idején eíiatéaai kegytakedjél Mely aláaatoe kéreUünk tilétél van élve kódoló tiszjelottel Nagyméltóaágu m. a. péiidB, terium aláiatos io A nagy kuniséai kar ; Fővárosi levél - fel -. 26 JOtt, látott ét — győaött. Már mint Muukáosy. Meri mátről lent moet szó, mint 6 ré a érdeket, Udret főben őt vélik Mindeakedlvtt női árosban, mely alkat ét MeeaáUtf tására bát-i, mely I bkebb for-van, molv , é tŐtaök Binwl\' ahkban akó-nem ajkai elmünic ke- lő iakálára lőbb foga-telettel eteket ldhétő- gyet lelje vagvnák "^vi minli- pr Itik iuHUét. hát kiről ■Tiupij felitmernii aa idWéo-áros ntvt- ség kivánaüságával tekinti a 18\' aetaaségait, nejére itmarnek* Jött tárt karokkal váré koifitártái kö aá; látott — mert látta aaon hal ártalak lel k esed ét t, )i>ely ben a jó hasafit é nagy ml-véent réaaaaiték a győzött: mart ki nam hódol a .CdMtu Pilátus előtt11 ne ü remekmű alkotójának ? • jUaéi léket eaélaak itt aa ti net gek aorrtadjét adni, aaékat eg en\| írni. A fogadtatáa, a bankettek, Üjálok, mulatságok, kaaavaraanyek, faiol kai ml MA é t lelmaattlélv — i kfllön haéábokra teijedő tudói ■ykiéjiial Haóval, mindent megtették, KoétI káoay ittUnUtát kellemee malaU léi A aalletát, péaa ^aövelketétt a etélrta Htft.l^. Trtfort, felolvaaolt. 8zá« éíOliténünk (i ódát ol Váraiy ét Rom^oayl; [ült, Hegyi A káaotL magja Mun A füljasibong soktó , atfzqm \|Ap ét pémpálM: aaóv bennünket. szellőm aiHetokratlája s minden népen ujke-Iphlyi toaaatoztalc, Jéjiai (aál Bem it Itellwíe m aaottelO, aamkülöulen Liaat zongoijáaott; Agai ka éoakeit, Kassai ty fütyölt... tok\'éfjentől, kocziiitá-ik a töméijdek fénytől a mámor it tattá tett Munkácsy elMén elhagy I bennünket, hogy la téüiővárosalj által tinalel ftére rendezett ánnepélyeatégéknek álávetsc macát, — Kagjri áldoaat az, amit tőle kövei élnek. Meg it Unaik már vooáUin a bágyi dtság. I narmadikján jkmét visazató Munl ácsról, hava maga hívta ét ir< barátait. I I nKr\|dztua IPíli lahol, hogy rPálíal tottfl ki, agy knyi előtt. I .Látta kii fi emelvfe fiát. \' \| Itátbk jóljhklUkl\'lvol kOrÜnkbe. áieg mOjvéu előttről8 ölvattanfefvá-midőn legelőször álli-kia fiával ángálltaikép ?B kérdő M anya, fel- nyám mindjmt, de jaem a gvermekjrálaasaj\' a legtalálóbb kritika Munkácav a rtady Imfijére. \|A művéaaek táráj alig kjépet bétégádni azon naj\|y tOmegeke^ melyék a kép látásához jódulbak. 8 az Oyen küzün-tóg igen hálátlan. Bfindénki logjflább U fel-óréjgj máa műfcrtd\| pedig óruhoéazat bámul némán a nagy [mfiva* Ax emberjlnem islhln- egyet alakok. Midq: a Mi áll, blv plaiitiknsair az már rég elnagytuk Volt arhokoü mik mindig az olső benyo-tása alatt vojtunk. Kom lehet felidní a jelehetet, melyet k kép ábráaoL oly mven véaődik be az nmlikaaetbé indenki azzal az elfojtott Isóhajjal tá-j vomk \|a mfitől j v]Hily dísze lenne ekép ar Muzeumn Munkácsy ünnepélyek teljesen elvonj iák a figyelmet egyíbrőL Pedig hit W i 11 n é vendégazerepléee al nemzeti azmháabaii, a • népszínház ujdon ágai szintén {] megérdem- • lik jaai még á aziéházakra it kihat a mun« ua. A nemzéti srinház táfnai Váradi - . •tépj caut kácsi Antal sainh val. megxn lakariójhM ját fogják el( adni a ban, a Munkácsy képe u ám tab! jövedelem II a kjéb mtttvásárlására olt\'gyOjiáthja ctatélUtikT w iltnó véndértzertpléee v jgo feU Távoaéa után Jkméi a hátai erőkre kn 111 a Jeléten Beermann jotofanik. k. al az opera primadonnája fog tlöbb inabb ben feflépni, melyek koiOtt olaoj helyei nak „d bolygó holláddi* jjHugO ották", dög lobért", kifíynójc\'jj ez. operák íoazéri után likna! iámét .állj Ör Roméljük, hogy eddigi a terel v «g t\'og felelni t igy opéj feladatnak Benza Ida kalálávál elárvult mfaórá j lendületot \| nyorotil. nemzeti tztnnáz légköaelebbi oberai ujdonsiga „Szökteléa a Sfelerailbúl", melvbeq Wiltnél it fel fbg lépni. Bardou „Odettb,4-jé még e hét folyamai adatik elő.j Ínópszihhi ann ineééit\' darabokat njitana! már el héten maradi fj\'avartné mövéaiatét Rákosi iban egyelőre fél rététték s helyette agytt régibb fel. IÉy több izbeij lati linichcrhirdétve; at alj •ban Wahánt\'i ragyogtatja Jenő ^Saélbáaiak* bohóatkot irt a néátzinháa máméra, mel f ntk tanuláaáhoa még le héten fogétk. Rtkoti leautóttbi saindaralja a jó emlokeaetbeii lqvo „Tbiihf jiadnagy" \|volt. Helyi 6s megyei hírek, 8966\|ni. m. UUiArroeije alInpáDjától Á nagynóltMágii \| mog}\|. kir. Ibfel OgYmipintoriamnkK muttt évi deczemljer hó\|18ráo 481\|82lazám alattikelt Ibiik] tánjai; Kováu íjjárásorvok állomás ifeJdl Bzi\|rea\|té9Q engedjSlyozttjtvén, ezen • 860 egybekötjött járáwr lOrvéuyBzabtk váll 1 májoa Irén és bői tajjvá ^Ift-jBgiérsiogeB tartandó mein»t bliottiifli MzMIjtefití log b^tAltetní frtbyí évi fiu vosi \'állomás utján, a folyó Aonak Idjelhntése melldtt, hogj\| it lij mig a novai éa pákái közoj riHc körorfisi A)loaaá\|\|ai bctfl\|thie- ll% Mpéft ii teljés! kteegtoégi uü átá Bzkál lé tfk. másra tebb I lói all laiztm hozva ndeaek, •vára -tál ében áUai jeni, ! mii Úr lányt fog tíétnek! k0\| kik a bzó\' megválaazl miitett mej almával kOiogósibégi kOjrOkj ttandó járásorvos kpj akörorvoéi teendpkpt kfllön mind egyik részérói 120 Irt [éW Ivesni, —\' mind eaeM irré, hogy azon or-nlevó járájtorvosi íllé-: óhajtanak, a itt ei bizottsági köz^yü-í jUtMendé kljeiOlé v<- knjr elóct okmányaikat nugukkü jelentb&ejilBk. 2)iláegerte[eg^ 1888. éti febr. S5, ie$ bLó m. t j )ealéma\|j> alispánja. --lalalÜ\|y»ldt\|M irtly Íaky-Kai iai la 1874 ben alapuatotü dé a InW it ítéi éséqy belwa»lab fnljHém^] mfikod eél Meesf ének lafte% tovéki»^-tágét \\wk mt^keiéetlt ét ti február l»4o tartettí, kOagyO ént n illlllí^M; lelub elnökké Im>\| I-Hertel4adf Báhül-peoHánaoaBá l/f* ái mon i Tífi 1 /v\\\\ i ! i . IvII Gyula, Igyéazaaé Simon Gábor át válaeat-mányi tagolttá Varga Lajos, Remete Géza, Fieefil Pál. teázol Lajot, Babots László, Hajót Mibáily, Listiák Perenca^ Hofftoann Sómá, Málita János ét Sebet-tyén Lajot váUniltlIak, -- A kOzgyfllés aa alapaaabályokoa aaon lényeget módotitáat ejtette, bog^ kflltagok minőségében állami tOrvényhatóéánl éa várotí titztviselOk, vala-> mint egyéb jállá^okbtn levC jogvégzett egyé-nek it otatl^kofbatnak hozzá. Lényeget mó-doailáanak tekinthető továbbá az agyiét czi-mének megváltMUtása, mely ezentúl flZala-megyei Ogyvédegylel" leaz. A kOzgyfllét a „Zaláit hivjatoloí kOslOnyávé választotta át mtgbizta Varga Lajot Ügyvéd urat, hogy a lap kiadójávái történt megállapodás értelmében annak szerkesztésére betoljon t ily minSeégben aa egylet érdekeit képviaelje. Ecen egylet felvirágzásától igen tok tzép eredmény várható, mert feladata tzép ét nemet és nemcsak az Ogyvétfi kar ape-cialjt érdekeinek, hanem a kOajóétnal^ eió-mozditását jt felOlelL A módoaitoti alapszabályokat közelebb mellékletünkben kOaOljflk* — Bursofstél) a Kereaábaa. A társaskör által Qr. Laky Kristóf elnOk éé Barabás Béla háznagy urak tiszteletére ren-dozett bucnilakoma szombaton ette a Koronában megtartatott. Nemc«ak városunkból vettek réaat eaen lakomán sokkal többen, mint ilyen alkalmakkor tzokásban volt, hanem a vmekröf it számosan jelentek meg, hizonvaágot\' téve non rendkivttli népszerű-aégrOl, melynek a távozó társasköri elnOk a társadalom minden osztályában Örvendett, •úgy azon kedveltségröl, melyben Barabáa Béla fShadnagy -ur, nemetek tiszttársai, hanem a polgári oéztályban it állott. — fybb mint 160 rétztvevff ülte kOfül a KoriSna nagytermében et mellék termében felállitott asztalokat; fél lúlencz óra kOijal már egy Ott volt a társaság, mely lelkea éljtnekkel fogadta az elnOaOt, mikor a teremben megjelent. A mátodik fogásnál felálbu Varga La jot, ügyvéd ur/n tártatág titkára és meleg tzavakban jomlákezvén meg a távozó férfiú--nak. városunkban kiiejtett sokaemü törökvé-soirfl, a társaskör rátáéról átnyújtja aaon albumot; melyet a társaskör tagjai a távozó elnöknek wives emlékül tzánUk. Szólottak még Varga Imre ur, azok nevében, kik az af-bumna ninaeenek beirva szintén a búcsúzóra, Vargá^Lajot másodízben Barabás Béla 15-hadnagyra, Berzay Elek kegyear, liázföniik ur ; Bí. jL^ky iLristófra, Baró Qaál esrvdea ur; Ör. Lakyt, jéa Barabást éltetve, azon jó vitaonyról Jotnltikexett meg, mely Kanizsán a katonaság ét pblgár«ág között fönnáll, Sjpion Gábor Lakyra, Pliliál Fertnoa elmét saavakban a távozó eanOk visszatértére, Hoffinaon Mór, Dr. Lakyj nejére ét gyermekeire, Dr. LakV Kristóf, a rokonszenvet tOntetéat meg-kOnfÓnve igen szép ét lelket tzavakban aa egyetértésre, Balaton Józaef,! Dr. Lakvra mint jó barátra, Bartos Jánosi Liziák Ft renoz urak Pmlaktól, Dr- Lakyra, Orotfevá^y Gyula ur Babfléhay György uolgáruiMt^rm, Teraánezky Giula Pr. Lak^a. Táviraidk ás levelek it érkeztek a vidékről ea \'alkalommal versben és próaában mind kifejezést adva a Dr. Laky Kriatóf iránti mei«g rókou-saenvnek. A nétó éjszaka vetett véget a szép Onnepélynek. A i\'távozónnk tok szeron-csét kívánunkJtij működési kdréhen. > - ás Oraáps Vérés-kfresit egylet nagy- kanizsai fiókjánakrím bizottsága aa elmúlt aaonmeton délután 8 érakor tar- j tott ülést, mellben aat határozta, hogy 600 j darab aebkötS árát fogja a. kOaponthoa fel-küldeni, mint á helybeli fiók részáról meg-szavazott adományt. Nagyon természetet, hogy eaen batároaat a választmány elé fog keralni. — FelnlvnnAe volt vaáárnap este a nagy kanizsai kereskedő ifjak társulatának \'helyiségében. B lápok szerkesztője olvasta fel Dr. Toimesányi Imre m. kir. honvédet-redorVot ur dolgozatát „A vonzódásról.* A fololvasást az éppeu városunkban időző Bellán Erüti, altábornagy it litateUo meg látogatásával. I — PáljjAxnt nyittatott a aalaager-tzegi kir. törvény tzékuél egy Írnoki állo-máara. ■ ■ > —\' k kéNékeél IQnk OnképaS egyletébe memjkéton f.\' bó 4-én ette 8 ét fél órakor 0r. 8pbrayei Lajot Molvatátt tart „A «ivrtl»" Ntm tagok rétéért mértékelt snátnu keltezett (hölgyek réeiére taámocOu QlOhelyre teólld) belépti jegyeit etfltortoktól fogva Kapltaléa Csillag Ignáea egyleti igáa-gáténál a fBtratdében. — lerénylet. A balybeli kir. tOr* vénysaék bOrtaafelUgvelOjo Áos Imrére ve-tárntt ette a pOrtönnelywég folyosóján agy 8r rtíőtt, de nem talált; a aaOvnvt tettre bn- XI ingerelte, árivel hanyag aaolgálatáárt fel* ntvt lett. Hnrmétntteten azonnal letartéa-tátott — HnllAss Krsió altábornagy éé kerületi bébvélparanotnok kitéretéveHrvntt vaaáraan érkenett vámsunkba. O exoelintt\' tiája ittléte alatt oéapataaemlét tartott, mtg-vizagálván egyéaeremiud aa allitati éa seám-vevOaégi iskolákat, megelégedáaét fejezvén ki a latolták (blatt. — Kltflalelés. 0 Mtége a kOabie-tonaág aJőmozditáMr körül tett tao(gálatok elitmtrétettl Mégy Géaa leptéeyi jegyednek aa arany érdtmkérteélal; Kováőt Jóatef éégfiüegyaénekj a koronát eaOtt érdeakareta-tet adományozta. (A két jtgynB ur a fioaa> tar elfogatása által lett itmemletaá.) — A esákttraial állami tanítóké-ptadt nöTindékti által február Ig én renée* aétt eetély várákoaáten (biti aikerült. Tokin* tettel a jótékony önéire, (a kéftadti tégély-egylet javén tfendeatetett) aa tetéJv énekkel, Wolvatátsal ét (navalattal voltOftzekapotolva, a^rftl e ladok ngyüi kOeelebbi máma kaata S mfiteroenlot, i melynek mindoa egyet aeatáh ttnyet iegtada^r szolgáltatott n sikerrtíl való l4kMékvésr% Hogy aa léteik réaaunkról Éuh\|eotÍVáéJ aaák annyit ea^litiak, misnarinl Ar. Láfár, Margiui ét Belányi képenéel In- ár«k, pináim u IQaaég k oaatatlan elit ■Mrlet vívtak ki. A laaiiákápeadei agy jetii ek •ialH]\' tlu fit (wAi jorwlaiuie maradt. A mi Mi iatály látogatottságát, vidám jellegét le il«iHMtimit illeti; arról ro«Vg ott a bclyinuéu ebuopdtek, Uugy 11 iv« nom lé* tott Caáktovftya ityenU — I\'jurtil aljunknál! tilwtkiy mim. Mini hmlnii nyújthat utón adat. aly w«M.\|ut a nlgyeaek ogy.ikfit 78 pár táneeolta, i lekkor alkar Ilit öwoállitani a jelenvolt aeépek kttvetkeafi náviorát: AI-MKfi Alajosné, ,liabics Sándorul, Bakó Myr ria, liuláiiyi Tivadarul, Bejiöaák nővéreit, • Bucbberg^r fcalinka-, Czvotkovios AnUlnéi, Dutovioa FákuéJ Du\|otíoi Betti, Fohlr Jó- weiné. Ftthéjr Liua, Friscbttuer Franciska, Uennán BenjamiunÁ, Gráaz Alajoanó, Oíincz Lajoanl, Gni?iic« Józseiué, Gráuer N., ller-, lingev Móruéi IÍOcIiíIuhb Hikaáné,\'Hooliiin-g«r Sándorul] Uuaiár Nándorul, Hocbainger lvatalin, Jurkovica Stefáuia, Kaizer Lajosul, Konyáry Mibálvnó, Laubh&mmor uövlrek, Loactaueos nSverek, Lubl Linka, Löbl Sz,, Lnpirazbeok Józhoíuó, Lupersabeok Liim, Lu-\' kovuylk N.-nl, Margitni .JózaofnA, Martin-osevics nővérek, Murtiucaovica Júlia, Mata-novioa növérok, Jlajhon Antouia, ÍSz.-MAr-tonból,) MA)arcaik Qyulánl, Báró Nefczern N. (MihovlyáAból,) Nikolics N., Növik a5-vérok, Nouvóflb Magdolnu Neuvórtb Saiuuné, Üvegos nővérek, (Pákáról,) Pálya Mihilvné, Pótorii nővérek, jPiulürics Tauiáanó, Polyák Mátyásul, Régenfcborgor Gizella (Koaatbely-ről,) Rldey Ferepciue, Rosenberger Kózaa, Rosenberger Kari liua, Rosenberger Dávidaá, Dr. ScbwAitk A^bortué, Sárosay Lászlón^ »óra Istvánul, Skmios Alojaia. Stefán Fo-ronezuó, Scbwkrta n&vlrek, Söliluujpf nővérek, Szy Sándorol, 8zy Laaca, Szilágyi Gyulául, Szilágyi La osnl, Szinkovies Forenoznó, özvegy Taiaoaekujé, Valló Vilmoané, v Vollák ReaaAnl, Vrantaipi Károlynó, Vettendoríer Dávidul, Zakál Úouriknó, Zioglor Káliuáuaé, Zrínyi Jáuoané ilb. — GyAazhlr. Somogyi j Henrik zaját, valamint, gyermekei éa rokonai nevében, mólyen laoraorodott aziwel jelenti, ezerét ett el felejtbotetlen nejének Somogyi ezfll. Sauor Terézia assaonynak gvázzoa kimullát, ki L évi február 28-án rflvid, de kinoa szenvedés után jobb lótre snonderUlt. A* drága elbunyt liült totemei ez évi márcs. 2-án í. e. ÍO órakor fognák örék nyugalomra tétetni. Ál-dáz óz béke lengjen porai felett 1 öazinte róazvéttel kOsOljik ezeu lapunk zárlakor kapott gyászhírt. A megasomorodott oudád-nak kívánjuk, bogy az Izten adjon vigaetf nagy tájdalraukra. (n. r u) — Eltomdrézael közöljük a belyb. tdaoltóegylet aaon megnyugtató a ügyelőm int^akedéaét, hogy nagy szélvész alkalmával mint vasárnap eale ia a szerkocsik az Őrta-nya élőit levő téj-eu készletben álltak, míg a itkzjeitadó folyton a főtéren éberkedett. —; Sokan üzemére vetik az egyeaflletnek, bogy késln érkeznek a tUzhöz. teljes jólélékkeí megnyugtathatjuk aa Uletfltet, hogy a njieny-nyiff emberi ara engedi, gyorsan olt terem* nuk, egyéb akadályon kiyül nagy báiránv aa, Uogjy aa Őrtorony lapályban .van, uinak a felső templom kürllli maáasabb téreo> kellene Io^wf^\'c\|yombAn megécUnnék a panasz. -fl;MtoI«áir .Aladár balaton-ftlredi emlüt^Dbrára eddig 65 Wt 40 kr. fotyt be Sv^b Lajos egyleti pénztároknál. — á^alaliavMékl kér4, mely a fSv&ro^bán alakult, Ünger Alajos ország-gyQlétr képvizelőnkot tiazteletbali elnökéül jtfuatotta. . .jj W\\ l i — Kél vonat ütközött össze a Ka-nizsa-eszéki vasútvonal darányi állnmáaao február 27-én leztoy inind a két gép mégló-rfllt ée 4—6 jkoosi lösázezuzAtott. A nagy ijedősen kivül Betű az uúuók, som a vaautí személyzet sórjllézt nem szenvedett Aa ösaae-atköaée a Bvájtóu^á történt. — Ongfrllka. Hky katona fSorrocl febr. 27 én a Pécsre minő vonatról Szent- j Lfirínoznél leszállt á aa Bitt" helyiségben tőrrel szivén szúrta magát. Rögtön meghalt, j Közelebbről tudomásunk lapunk beaártaig í, ninos. — RyllTásN kliiliet éa nyiftáiAs. Ghnulatzüiatlan kedves kötelességünknek teszdnkj eleget, midŐn a oeák-tornyai állami tanitóképéade segély egylet javára február 18-án rendezett táuoaeetélyen (ÖlUlRzotŐk lekötelező szivességeért é helyen iz hálái köszönetünknek aduuk őszinte kife-j jozóst i a kegyes adományokat nyugláznij nerenoséeeknok frezhetill\'k nizguukAt. Fe-Í lUlfizetni szíveskedtek : Bárány Ignáoz 4 frl, Ziegler Kálmán 3 frt^pjigovioli Pál 1 fit, Dugovioh Betti 1 frt, Grauiti Józief 3 frt, Arvai MiksA t frt, Lhkotnyák János 2 frt, Seliwarez Károly 1 Irt, Neumtn Ignácz 2 frt, LObl Mór 2 frt, Csesknák 8. 1 frt, Ko-nyary Mihály 8 frt, lilhédei Ferenoz 1 frt, Ssilágyi Lajosát frt.!Pec-íornik Károly. 1 ft-t,\' Wettenjdorfer N. I njt, Krasovocz Ignáoz, 1 irt, Herliuger N. I frt, Dolmányq« Döme\'2 frt, Peesoruik Iguáts 2 trt, Leppen Alajos 4 frt, Soliwaroz Adolf I frt. Rádi llibály 1 frt, Csizmadia János 1 frt, Zakál Henrik 2 írt. Sullegh Jánoi 2 frt, G rész Alajos 2 frt, Fejér József \| frt. Zrínyi Károly 1 frt, Ma ieresák Gyula 8 frt, özeivérth Antal 1 frt, Luperzzbeok J. 2 frt, Bucliberger F. 1 frt, Mandl Róbert 2 frt, Halasy Károly I frt, Tóth litván 3 frt, Mándly N. 1 írt, Újlaki Hireehler 8 frt, Tódor Józzet 2 frt. 8ziLágyi és fia 1 frt, Az aradi képeade növendékei 6 frt, Ernsat Mihály 1 frt, Bori litván 1 frt, Strausz Béla 1 frt, Kín Lénárd 10 kr., Práger Izidor 60 kr., Krammer Károly $0 kr. öaszeseu 77 frt. -f- Csáktornyán 1882. febr. 28. w Vasúti menetrend Indul Eanissáról hova: Vonat szám. Ora. Pára III. S07 Etzék. Mohács. Dombóvár 1 IC raggal 911 . „ _ 2 80 délaí lO\'.l „ „ tl 1 IJM* WÖ Bada-1\'rstr* (fyérarúost) 1 IB raggal 2(14 M (főit-\' vonat) t g miit. vogyss vonat) 11 .80 lijai 113 üécsba (Izumbalbsly, Sopron felé fl IA raggal <01 11 60 éjjal 316 Sopronba 306 Prfgirhof, Kottori, ÓpAktornya 303 M \' 3 40 délit 4 56 rsf\|»l. ;í 47 délit, 0l „• „ (gyors N if 1 10 50\' 4)11.\' Érkoztk Kan zaára bonnit : 210 Zákány falit 1 87 raggal 216 „ . 1 11 dllb, 308 „ „ 11 1 éjjel 211 Badspsstrll (regyei i vonat) 1 II raggal 208 (posta nnat) 2 6 dólnt. Í01 (gyors roaat) 10 80 éjjal SOS Béesból 1 1 raggal 3U i 10 11 éjjel 816 SuprunbAI i 11 8 déltisn 804 „ : 1 20 délül 280 ;, 10 80 4)\|al. 201. Pragirbof rfalll (gysNvonat) 8 87 raggal Keliiői IMrkwctó ; H 0 F F M J i N N II Ó K. — Aa aradi v Irtanak szobra vLra Magyarország tör >&nyl á{óéági bitotlpá i igainak ta\|jaíkK Onn ilfogja Zalameíyébai ii egy hivAtaJos elisme vén« küldetett meg h VAlaloé uton, mely e( y tdnntról asdl, fel li ratván a bizotliágok tafjai, hogy isajet b ifolyna, a mooamenta ia emlék o(kéa«ftií; ed dg 70 ezer forint fol t bdl de aa ia^léli 1 j0,pOQ írtnál töb^e k< rfll. Hiyaikozvá aj bl aetuági tagok hiaaüiaa érzületére, nemJiiaa sfük, nogy ohaW egy s taiá(ko«aéW{ ki maeti kegyeletes Ugj hea agy forinUal ni Ina a azt visisauUi tani I nem pirulna. — A aeljomtc ■jáMté előmoadl ára nézv^ nagy fo itoipgu hírt jkmöl k. Ugyanié a jközmu ikaij és közlekedés yi minisztérium vi lórajnttjeg\' a pídini léfi miniaaterium köz jenjarása folytán — oI-Hzágízoi te elrendelte, honr aa állaáiépité sioti hivatalok ja kö: igazgaUisu biaottság zvelitéiével oda has lAnak, In menni aa államutak az orskág mi i.dep részeiben ase dbrfákkal ültessenek b«, s <jz által a községek lakóinak figyelme a fai lléivónyek ljaa»noa- tára féllúvatváOk a st yetvteuyéaztie min-irányban előmozdít .ssék. — Aa avváfki ia jtpttéaa U^yá-ban kiküldött bizottság nul déli ?gy; órakor alélt tartott a miniszter ilnlki palotában i ea alkalommal oda utasítói la L iiár! korábban kiküldött albizottságot, logy áz eddif folyt enmeoaaro alapján vég agTmcgfogal mazza á pályázat feltételéit, ni< lyearŐI annyit már njoat ia írhatunk, hogy azok a lehető legszélesebb szabadságot li gják ougédnj aa il* Itílő művéizek felfogásé tak. A mint: aa albizottság munkálata ell észül, mi í rövid idő múlva meglesz, a bízott iág lehetőleg,azonnal közzéteszi a pályázat fi Itételeit — Táborasky zenemükeroikedésében oza) mogjolent: Szontí dklköltQnUtől a Gvőri ozimü uépkzinmŰvéhez I fogadott IB eredeti dal. Buza... 2. Égő vörös.,. Hogyha kedvéi az élét. raforgó... 6. Ut^a ezuc jarásbirói.l 8. Erdő erd ritlek... lb. De fáin, d< „Gyászba borult" (Málló weretni". \|nMár az aztán róval". Ugyan e füzotbqn .Igmándi jkísf papk ui két kedveit dála is ( H falunkban" éa .A rónái tejParooh nemzeti iMllrároi korona ut-may Elemér, jelet Viltoos „öregbórei" t s közkedveltséggel I sí filzet. 1. Buza 3.1 Eiti szellő... 4. r. ft. Kinyillót\' a napúi.. 7. Szolgabíró, ..] 9. Szeretlek, sae-táín... II ik füzet táján) „Szeretni, valami.) „A bi-Bzentírmaynak az pizinmfibon énekelt t utcza van a mi nak töviie van.) Ifazet 1 frt &0 kr. Mé1v,[ Ltyr* Hámi Láttlóné! foíditott. „a báróné Isceíleme" csimü érdekfinailő franezía reféaylől ja a b#fej«4 közletüénl követke-zik. M Utó belyá fbglil a jelel alkkak kö-zött Í Maároa ístfán „Vtóbaugék" 3»imü ntép ée bab ful4teljei\|\| költeménye. Az [—É iltiir-jesztőj sikkek, mint aitM^ moal ia könf-iij ed, JbasaélŐ modorban vadéak jlrva, még a vény világ törpéi" matt januleágoa pzikkj i, mely aj jpenéfarőlj e melyet gapd aaazoa \'aink kiváló figyelmébe ajánl érdeke i, bogy bárki élvezettel Jva álmok Viréjgau véadkivtl becsei knelletii hogy aa I álnok mibenlél rázaa^ [ázámoa nagy ember ábodát lyek D^tolj^sülte^ ,A római \|mk, olyan Hja. „Az j mely a magya: ja lamé-(játékok oaimü jelee történeti raja vieeaariaaaa ókorba, ja vérellviadalok tfilágábk, hol ezrivel hullottak a bajmóka látnij vágyó nép lód véért. Sain-jiyei (Ittmár: „A könyvek ellenségei" czimU társadálmi művelŐdéitörténeti otikle izintén BagynioKL Apró tjovatai a szokott gájiddal, tapintattál és ialémal aaerkeaatvék f L kép ma gyaráwatok, vonaók, széfek a még a talány* kedvolB ifjúság is bőven kiveaa aj maga rí* izét, mondbatjukj bogy oly nagy uáma ée oly sikerülj talányokat\' egy lap jaem boa. Képeíj jeleiUc: a „Szabadságoa," LFölhasz-oált alkalom" FrönoszU 8. eredeti rajza; B Kissé magas,. JPáaztor-óra.u \|\| (vonzó idyllj eredeti rajzL „V. [Károlyj császár alsL-julte-i kolostorba költöiik" ozimü bires történeti fostméiy uján kéizdlt nagy rafa, mely két oldalt fa betölt, „Loki és Sigüa, „jnely raj 2 „ífiyczz,"_ ert^r éajPhilai; igen aikerfllt állatkép éa ry azép * fejezet! a germán bitaiondá! büí az 1882-ikij Vénük; átvonjüáihoz kit kép. E-azám loaza hírnejves Muukácsvnknak arcz-képót ia jeüamaO; eorok Itiaéretébea. E rendkívül beozop, gazdag lap I előfizetési ára egész évre lb frtl félévbe 5 frt évnagyédre f írt 30 kr.lEKátatlietní Wilokem és Wai< raidl ki- bennfogt állatik.) l-iő 2-fik füzet 1 frt - i\|z „Oraz6g.y«Ag" 12-ik füzete mmal megjelent. Vé-»yj Kornél „Elvált fétí" oziml mulataágoi irdokos vig regénye a á „Lemdndáa" caimü vonzó franúia be vájltoaatoí gazdag tartali get. ér bfnne iíj. Abrá ^Jttijatalé8 lii öJejp. 88$. ü- detmény. ÍÖRDETMÉNY. Beityán András 200 frt tőke követelésééi jápól a nagy-kanizsai levő tótazéntmártoni 98 Iíjván végrehajtást izf felvett 483 frtra Heeaült márcziua 6-án délelőtt 1 mártoni köaség kázáná árverésen eladatnak. V bánatpénzt előre latenni letét az árvorée jpgerőr > hfoap, a máabdikkt bár dikat hat Jiónap alatt \' tételek a nagy kanizsai nál és Tótiaentmárton megtekinthetők. I Kelt Leteoyén, a IH82. évi február hó 1( (9Í2 1-rll) adóhivktalában koronalierczog atoaa 8. 4- A „Magyar B«gény-Caar-"í 1 Két na Gozadu Geletiich IvAaó fi- növike- •kM\| 8. fllzete ii előttünk feb gyobb eredeti regénye: $ „Köd Elek tő ée „Doctor CaMillo\' Ferencktől, mindinkább leköti u gyeimét I éardekeeaégök fokró\'-fokri dik. Eteket köviti e füzetben a a magyar párlamDntliezj1 mutatvány Albertfalvinak ily okim alatt megjelent a\' állapotainkat páttogó rígmuaokban jellemző kia munkájából, — „Fia mm a grófnS" igen kédvea kia fraaoaia elbeszélés,! abban a valóban könnyed fraoeaia jazellemben tartva Moaaik józim alatt ismeretterjesztő a tréfáé apiióiágók, végül az A p r din i p a caimü humorilztiktl kének. — A csiuofj li orilékban füzet ára oljkal- 2Jj nagr negyedrit ivén megjelenő (12 k?.b aa elegAni kiállitáa mellet iMlaá oloaó, bogy •tÍDaa mulaazthatjik H életrivaló vállalatot mindenkinek melege Ajánlani. Előfizetési ára 6 frt félévre 8 1. U JBnmkámj méUJm" (Gaárdás) kftnnlrfl kiadásba megjelent a ^Harmónia kiadásban, Munkácsy Mihálynak ezeraé éi baráti üdvözlettel ajánlja Aggbáay Káro)y> A „Harmónia" liangforaenyán maga a azetző játaztla e magyaros aamatu aikerfllt eaerzegi-ménjjét, Ara I frt kapható Budapesten * társujat aema zenemfikoreikedésében (váea utoaa f.) pn. Zalamegyei gazdasági egye* sülettöl. A nmgu földmíveléi-, ipar- éa kereslte-dolmí! kir, miniszteriura l L február 17 éa 3889. aa a. kelt mai napon érkezett érteaí. téee atjerinf szőlőmivelési éa kertészeti ezé-lokra előnyösen felbaaanálhaló elhasznált táv-irdai podrony a budapeati központi távírda raktárból a gazdák özönaégnek „ea évben ii átengédtetik. á aodrony báromféle vaatagaé^ff, 3, éa 6 milliméter átmérővel. A 4 mm. vaatag sodronyból 100 folyó méter] 5 klo. lulyu, a 4£ ós 5 mm. aodrony-ból 100 folyó méter 12—16 kgot nyom. A 3 mm. aodrony ára 100 klgrként 10 frt; aj éa 6 mm. lodronyé 9 frt £ szerint a 8 mm. zodronyból 100 folyó mkter 10 krba kerül, a 4J—5. mm. sodronyból 100 méter mintegy 1 frt 8—1 h 35 krba. I Magjegywtotik, niiserint az 5 mm. aodrony bol csak igen csekély áll rendelkezésre; A sodronyt venni aaándékozók a ki-vjánt aódronyvaatagság éa meonvíeég meg-jelölésb mellett a baupeati m. kir. közpoutí távirdkraktár bivatalboa forduljanak, mellé-kelvéi\| egy a gazdásági egyesület által lát* támozbit és 50 kroi bélVeggol elátott igazolványt] arról, hogy .a sodrony gazdasági, ker téazetj vagy aaőlőmivéléai oafiokral baaanál-tátik.\'! A sodronyokat neveaett központi táv-irdarakiár hivatal a kárványeaő által kijelölt vasútállomásra, aa ár és szállítási költ-eégek \| beszámításával utánvétel mellett fogja megküldetni. A készletekhez képért a megrfbdelések azok ibeérkezéséeek sorrendje smríat telje-aittetnpk. Mi is a közönség tudomáaára hozatik. £aU-Egersa«g, 1882. február 25. " I- j ötigitfiy Antal, eg)pittleti jegyzi. neje végrohajtátók ek kielégítése eaél-tirTénrazék területién az. tjkvben Beetyán nvedett tulajdonául ingatlanok 1882. évi órakor a tótizont-tnegtartandó Il ik erők tartoznak 10{ a vételár első rész-emelkedésétől egy un hónap, a liarma zetní. Árverési felelekkönyvi batóeág-kjtaaég előljáróeágáuál kir. járá^binMgnál •ik napján f, GYÖRFFY. le fi poo I4V -OV Felvilágosításul! líozsáiu több oldslról\'MMslt ^drdexős-kMésstnsk alapi tenni njknrritn, míjrioguerá, Jhogy fj humfólp nevet tiMlö otég- iJUl mint bámulatot kiltö, mesés s. t a. lemniliinondó ssiralkal UirüpteU ára jciikkek ulndeii nJId cimiIuI iobu oiliAs4\|f jiuollotli iu<f jelontókfliiyjii JolcsobbNn mnllt-liatlinMk. így pl. lijmiloll tjnta, jó M valódi gy»pjM-s»övetek«t, sgAst BlUavftkst, !«\'/„ ná-tir, mílyok OMn .oiújj által ulat még sohasem létezett 6 írtjával islntotaek á ft tm io ári valédi Jó Qxrdrd Iveket, nklyek 1 írt SBfer-Ijáral miüt mélyen a rended ár alattiak ihlrdslftaak, •• krért addk, épugyl J6 ih\|r-ItlM laaetst. fánynaa klnlllttij, \|04rsl vasy lánykái 1 íkrtérti vsmm als4 nsdr4gob>t J4 erst-váisoiból VI árért 1 Kása oziúgel slIsaUwan, Inehr otsetll több \|nngrendotMtr kér, kéríjin t. jrevőii^vt, j bogy égy csekélységgel ijlildjA meg 4«ttak\|rél; taváaba sa iraai(kkikHÍ<inMlg owy taktaH tartok, a ttl nola i\|gy 4)1, uilril rníiide ikl nagcjáiMhstík. OVIjei tísstoMtal rfl-blionápjaia I aa sgjfsstttt oasMk 4a nmr »öVa-tp»ro-•okaak. T J • - » * I QBAETT GYULA, BÉOB, \' Vll. lliibattfiM W. n. Két«V«MuÍéi vagy atáavél I tfég itóiri \'mm émmim ...... liegujabb hál a- írajt 1881. RfVMkir 6 Arái. $ évi gyomorkatharrua péal* \| táaíról. lt I bstsgségbll kigyógyult a§ aabbi N8sx«nl lavélMn uiondjaslgj^gfulmt» Hoff JáuoH-féle lualftta-gy^KyfyArl mányok állal kWMeeii pedig i aaláta kh mát •fiwiagi aér által a klvitkulfcéf m: Hoff JánoH urnák, \| oaáaa. kir. udvari szülitc kir. tanásipa, a koraaáa arzay én sm-iirHzi.kiUjdeeon. több mana a aat néd lovagja ás sí tlal valéai A láta Uffytépaerek feltalálója ás j agyedQU gMrtójs. B^os, gjsrbel laág~ .ÜwMnbof Orlunsritrsss^ i ss. 1 ieda és gyári ranár:! Qrabin,\| IMtHh jslraaia 8. J RsaéertsUall ssiavsitaai 6 ivJg mákses sjonajr kutUrhuibnn. kti Ijsn ériatt jisísmiii fejsáim ki Oaaik a ask raéar<jgjlUswrt, i moly csak ai ön Ilon Jsnoí-fólí maláta kivonat «\| fas-ségi aflr alUI WsdnéayaitoUivtoti, egy bogy uja iáméit Uijsata tImmj* tsm •fMsaétsmat. Háe stmvadőknék ollayén k bim aaáa nyilstkozéiomat taáeaasalvsi ni. Tsljas tiéctsIsH il (919 64-13) ; ttaM Nriai i I naeybirtokas Swgrjiron (Usgjaromágbab) IMI. npfsm^T e-Mj. nyllütknatok. P4 ZsiltilM. Naér Oladtikae A M-fé a aálatekHoeai éa málátkjasokttkúl ; kittéi arkaltl wtk. Ofl ] Kléiaiaaztey, tanár I •rlMT titkai" agéiaaéglgyi Uaaraos. ÜorOssleban. Fleca Jobb (J^jUfU\'r mjnt a Heff-féls mafstakívonat és tea* láisiaokiládé. k Dr. LayiNa aaar IBsn lübao, gjoogtógi kérekWa a UofíéU (aaláta gyaáaáajoky nádoli 4 Óvk Miaáaa nulátk MoitaaéM védjMgy* aak (mjallképs Hol Jáaéa faltaiáli ás egyédhű gyánskaak élté ftaMÜáaá kbaij, alsti UolT Jáaba áé«alatWaá- v4) ks i (Mai. k Waasa á i válMKttk aib jsjvényo {biánysik, mini bamUTtoit .] viuuuUsltanéó. i j AÍ slsfl valód H«ff iiam f4H nji ka-n\|4 daláta á»sllci»korkak ikják iMnir. 500 ARANYAT fiaetak aanak, a ki Ktttké íogvlif baaanalata után ujolag fogftjáai vagy aaá\|-Mat kap. 911 tlWí)2 Egy Qvefe Ara 36 kr. KOTH£ J. tt, kiirt, ad van leállító üödlinQ Báoe mellett Kotke villában, Valódi ninőeágben kapható Magy Kaaiaaáti Práter Bála «r gyógyaiertáráWi k mhideQ nagyobb gyftgyeeertárban. Magyaror aaágbanmindan nagyobb (Ünerkereikedóibea. I tolunk .^LtóJ _ Mt firtat^ Faraktár fs Kapoavi ilUMakorkak kjtk pf^ Itt vuáaL Zala Bg»iaa\|aa: (Sttproabaá : áNUar iát lojftmq JttítL Védelem a halál ellen. lUawkiú. mM i, a bnUlkn- saésáaak WasalUtll tdtadlg oaak ■afkttésik íkft-j «tkattttáayii. HwIraM Wtlea. MMraaktU kasttit agy aíUáákaa ölj péwrwlitn ! aM MtMakaal m«W»k ragiolig elléaitlaU l< aál h^MiUM alyaael, Wy a laWtiiW ai)iiu nlaiMoa D^eass mf iiUhi&iwi liaaalnikkaa ajánlatott \|s árak Is iiói$»cv; »iámár« aiaéw arak, la tastúagjaagbaa íl Arai ip MHaeMteé 9 tr^ávaT kazlaié kl«an>4 agai alóli roll a-WwaajttaaáL Vidék rv késa-l vagy aUavim mUsií JVLIUI UBáKTI Véea, NMbitfia. Ml ftAtiiak aladee kerllttbea álHttalaaá ét J khiajÉjéaék HaÜttAiit, m Nyomatott fiacjbal Fülöp UptalajdiiotDÜ, MAfj-Xi niuán 1881 VOGEL és TAKSA budapest, Ollói üt 6. szám ^ <941 1—3) ■ \| ajánlják saját gyártmányú gözmozdony és cséplőgépeiket, aniyek U>k\|«U\'t«l Msgysroraság gasdásutt, éghajlati éa flidféllUti viss^ayairz, Bfj s t. 02. \| .■ttU^-mnt-fmtt s téren ayilvánitatott kiffcnatauira, — aképan kinltánsk, bog/ tzllárdség, aeefciknsasig tárténál • sgjnó«al oi\'WsierfiségBkaél fogva aa sálig iininrl legjobb gyaitau-1 ayokáal allnylaan Torssnyethstosk. j Ajánljak Urvábbá a hirzsvss lii»fli«r g\|árlmíínya. egynzerl én kettős tisztító b zhúUoIó Jár-^ányoH ogeplőké«elet«ket é« HÖrvetlig%eket9 . «n 1 Sock R mély &%<lnt4 ekéit és torveidgépeit. MvélUlaak tvrébbá ,1 f^vó öö/Q\'.\'p éi kazánok gyáriátát, góimalom, \|éiflréii k \|(}té\|lA\|y\|r fcji-rindiiáéi N falitinléiél. pgT A Uj\|fMiflMkbflMt«il feltételek éa árak n«ÍIHi ^J áijagyiftsti k\|vw4rs Mnaselva kUéiM \| I I r\'rl ______ berendezett gazdasági gépraktár Nagy-Kanizsa. 1882. szombaton, már ElfltaetMi (tN 4 Hirdetmények i ft 1 kr. tebhaeeri lye«clij 90 kr. 1 IX. évfolyam. mmlumMi iroda. Hova a lap mellemi\|ré-! azét illeti kOzIeuéoyek küldendők Uj városház lián 618. se. flérmoMUtlec levelek esek ismert k»kb«l fogadtatnak el: Késíratok viesea o«a küld«tnk. ■ yllttér • Petltaora 10 kr. 2902. n, n.íi. 1882. Zslsijagys alispánjától. Körrendélet I At 1680. éri dectotühor hói 8-án tar-totA törvényhatósági bizottsági küsgyülésen 14854.11880. Ili, sa. alatt! alkotott, « annak idolén a ssokott módon iklúrdotekt szabály-roi\\ü«let iotokedéee szorint, a« 4sküv5k és lakodalmak a lakodalmi éa Inászineiieiek s különösen a karácsony üunép alkalwévali Jö-voldoséssk, valamint a küzBÓgöklien a lak* háaak köreiében való löyjjldöxésl 60 frt péni-btlntetéa tarba alatt oltiítMlak, Ennek daczára tfibbb oldaltól érksatek panaszok, hogy a lakodalmi át nászmenetek alkalmával a lövöldösés ligy a sseraélybis-sonság, mini a könnyen előidézheti tfizve-ssély Ioly tán a vagyonbiztonság rovására ie-leuleg ib Hantik a nélkül, hogy u ily kibá-gáaok elkitvetOi megbüntetés végett aa illetékes hatóságnak felielentetnénea. A járási asolgábirákl monbau aa raésett szabályrendelet végrehajtásai illetőleg a ki* hágások megbüntetése tekintetében feladatukat oaak akkor teljesitnetik slkereeen, ha a kQaaégi elöljáróságok iá pontosan teljeai-(niidik aaon kötelességük, hogy aa ily ki-bágáeok elkövetését lehető Lg megakadályozni törekszenek, azok elkövetőit pedig mindenkor foljewutik. A köarend feniariása eat ja községi elöljáróságnak, mint aa arra hifktott közi-gazgatáai hatóságok egyikének elfcngedhetlen köteloMégévé teszi. Ugyanazért, mid fin a községi elöljáróságok a jelen körrendelet által ebbeli kötelességüknek pontos éa lclküsmeroles teljesi téaérft utasíttatnak, egyúttal figyelmeztetnek, hogy minden e részben tanúsítandó mulasztások az 1876. V. L cz. 18 és jköv. 8§-ai értelmében fegyelmi utón 600 Írtig terjedhető pénzbírsággal 7og büntettetni, A járási stolgabiró urak mdig felhívatnak; hogy a községi ejöljárófágokat minden tudomásukra jövő ily mulasztásért szi-goru felelőségre vonják; a feljelentett kihágásokat pedig aa idéaett szabályrendelet ér-telinébeu b Un teásé k meg ; továbbá figyelmezzenek arra, hogy a lövöldözés által elkövetett kihágások eeetoiben eeelleg uinoa-e helye aa 1881. évi\' esaptemblr bó 5-én 12410.(113 ik. az. alatt a fegyvertartási engedélyről alkotott szabályrendelet aaon in-téakedéao alkalmazásának is, tmelyazorint mindazok kik hatósági engedély nélkül fegyvert tartanának, fegyverük el kofakásán kivül l-tfil 50 írtig terjedő pénsbttntsÉésasl és 5 napig terjedő elzárással büntettetnék, önkényt értetvén az, hogy a fegyvertartásra jogosait oly egyéntől is, ki a lövaldöaéa álltai elkövetett .kihágásban vétkessé válik, (non viasza élW miatt a fegyvertartási engedély elveendő éa a fogy vari olkobsandó. Jeleu körrendelet a járáai \'atolgabiró uraknak éa általuk a köaaégi olő járóságok\' nak pzigoru alkalmaakodáe, valamiül mihez-tartás -és a megyei rendőrség kellő utasjtása végett a föcsenubiztos urnák ia adatik. Z.-Egerszegon, .1882. évi febk hó U-i a 8oastü» Bétó e. k. \' sUspsa. Muszka-dolgok. ,.Us u Ml usfflndalj előie küldi abser bmjWkHI uabsrét, • kik fojftd\'-wáni síéHs\'st IwBtltMnsk." Iámét vérről beézél a távíró, a melyet Musskaorsságban a muszka barbarizmus ontott. Mintha még nem volna elég a zsákmány, melyet a faltér eat vérszomja csillapítására a saját fiai kÖzt ejteti, — aj mintha Oroszországnak at volna itondelte-téee, hogy arczába kftpjöa Hu pó Viktor U PekJfi M&aadioak • N< ró iset-lemit emelje a ciívilititió o tárára! Megdöbben aa ember, I ha as Oroeforefágbaa napon kint elkövetett bQeftk nagy ligáié* lajetromitltekinti. Szinte aaeretoá a képzelet I viecfca-varáaaoUí őket a vad Dzöiftgia» kbán, vagy Kánjbyvmi idejébe, hogly a 14* Lek eiainosipálbetna magát batáeaik alól, Balgyenair Önti el ka ar» eeot, ha elgondolja aa emberi hogy m\' mind a tiaenkil«aQ«edik e itgy ioldvtlácoenlteág eaánadában lOrtéal • még inkább aiárt, hogy 4- tflr láo heteit — Külön bee ugy kiaaem Máaadoakat a káedbbi ■—Liiik ha igasaágoi akar Íenní, kétfélekés pen fogja jellemesni: a föl világosul teág ée a barbarizmus korának egyaránt. AmastalkalmasandjaSyu* got* ée Könép-Európára, emeat Orosa-prtcágra. Mert míg amattól elismerését nem tagadhatja mejg: emennek [homlokára okvetlen n$á kell sütnie megvetése bélyegét. Jelenlegi , társadalmunk nem egyéb zsákmánynál, melynek bírásáért két ellentétes elem j küskodtk: a műveltség ée barbarismus, a fény és ai árny. Melyiké leeqd a győzelem ? alig képezheti kérdés tárgyát A természet Örök törvényei szerint a jónak \|és nemeinek élni, a salaknak elhullni kell: csakhogy a harcz, melyet iz ellentétes olenhek vívnak, borzasztó lehet! — A fűid, mint at (5a tág ad áa julképe, k»«vóly tudatlanságában kesztyűt dob a» égnek, az anyag a szellemnek s leend egy ma-tariálifeztikui jellegű forradalom, a mely első sorban az abizoíutizmus és az eldjjogok, mint ujabkóri demok-lát eszmék hatalmas gátja ellen fog irányulni s valószínűleg meg ii fogja azokat örökre semmisíteni. A demokráczia az előjogok természetellenes és igazságtalan intézményében látja egyedüli és legfőbb ellenségét a népszabadságnak. — Szerinte ez s z U l,i az I absolutiz-must, melynek emlői táplálják a deezpotizmust ezen véreskezű ször* nyeteget, a mely akadálya a testvéries egyenlőségnek, réme a közszabadságnak és bakója a népek jólétének^ ée fölvirágzásának. Szerinte ezeket kell legelébb megsemmisíteni, i 8fép! Kár azonbao, hogy ez nem egyéb csak egy bflszke jelszó, a melynek varázsa van, csak czégér, mely imponál; de a melynek háta-raögött az utálatos egóizmus lesi prédáját. Az egész mozgalomnak titkos rugóit az elégedetlenek dicsszomja, sértett áipbicziója h bűnös hatalom-ravágyáea mozgatja. As emberiiég közkincsével pedig kár él vétek egyéni érdekekért kufárkodni, s kár megzavarni a nyugalmat, a melyre a népeknek talán most van ai legnagyobb, szükségük. Ezen materiálisztikus jellegű forradalom, mely az egész kontinenst fenyfgeti, — még mint tény ugyan — nem. hsnem csak mint bypothe-zis, föltevés szerepelhet; de hogy valami készQl, azt az előjelekből csekély combináló tehetséggel is meglehet jósolni, -i- Hogy az idő megindult és szálláicsinálói már meg is érkeztek, azt elég szembeötlőiig mutatják azon különféle társulatok, melyektől egéaz Európa esak ugy hemzseg, s\'melyek majd nyílt siiakban, majd álaroz alatt, a minta viszonyok megengedik, dolgoznak roppant mun-i kájukon. Ott tannak például Oroszországban a nihilisták, Német-j honban a szdoziáliiták, Angliában a f en ie k, Franczlaország-ban a kommunisták Olaiaor-; országban azirridentiaták,! Balkánon a kisebb nagyobb omla-d i n i s t a szövetkezetek és szétszórva egész Európában az antiszemiták stb. Ezek lényegileg tökéletesenj egyek, ozéljuk egy és ugyanaz, csak a firma, a mely alatt küzdenek más, hogy a helyi viszonyoknak jobban megfeleljen. Czéljaik nem egyéb, mint a jelenlegi társadalmat fölforgatni, aat újra orffanizálni, szóval i teljes felbomlást, korrupozlót készíteni élő. Blkarül-e tervQk t a jövő talán nem nagyon sokára meg fegja mutálni. A felsorolt titkos éa nem titkos társulatok közül eddigi* n i h i- 1 i p t á kJ melyek Oroszországot\| vá-lasztották cselekvésük szintedéül,! mutatkoznak legtevékenyebbeknek. A hatás melyet ezeknek körofikinti aktiv föllépése! as orosz táraadajpmra és! kormányra gyakorolt,, megma-gyjtráahaió azon páni I félelemből, mely ott Iuralkodik. A Kormány és vele együtt aa egész hivktafnok) kar teljesen elvesztette fejét Fűhöz-fához kapkod, a helyett, hoi jy\'erélyesen föllépne L cselekvési körét következetesen be töltené. A nihi iitákst tényleg üldözi; de semmi (átot sem vét azon veszedelmes ára mlatnak, a melyre n[ nihilizmus tál nasikodik s a melyből nagyrészt éhtét táplálékát nyeri: a nép fanatii musának. Oroszországnak kű önösen déli-részében a rendnek fog ilma is megszűnt, ott teljes anarchia uralkodik. Legjobban illusztrálják >zen szomorú állapotot azon mészári tsok és álla tias becsnlenségek, mel lakosokon Kievben, Odi száboQ, Ró- nában, £ ujabban fellázad ierjinben stbb is elkövettek. % vér, ha ama todafékat czán fén lelketlen tettek, kényural hogy ne zsöli iN doirjaiba^i, gyermek tombolja kedvéti Drei .a zsidók gek liszt lit olvassa. Ej ;yik áldozat fejét petioleomba mártj ik elevenen s meggytiji ják, a másikat ritjákl da rabokra, a bari sadikat meg becstelen den, s k ama lszo\|iyuságokat ? Nyilvános au rendeznek Oldesásza es nappal, m inquizitorok \\ -r És mit cs )tn ? Élrdjtőzi baltával ap-adikat meg-tik a leggyalá satoiabb mó-tudná elszámlálni mind nos ■ nt hajdan a adrld útezáin nál az orosz Gádinában hallja a lirlst, hogy ne kezeit i dör- láesa a könnyeket, vag] 5vaparti palotá t fényes bou A nép — gondolják, háborgat ti jálékaikbán, sir s nehéz megbékéltet ii;qsak hadd ki magát, — telen táborno) érdemes a katonák élete koczlcá tuk." Ne orosi eket a zsidó- mos t Ug-Az emberben kegyetlensé- jlyan mint a — néni kell mert akkor hadd töltse azt mondja: Dk arra, hogy ttasiék miat-szavuk ellenségéi és ákosott, (A máaát hárójn egéauégflgyi dss-ynak ia küldött ajándékokat JA vöröa\|ke-tánasig idépviaelfijo ruhával, borral, \| varokkil k dáa czilfkekkel ellátva házába éikezett láz esi tegnap! elállód és\| élét derél. I _M ; di tál renst as P u Filvéve 21-án a vénytárss agy-Kanixaán 1882. évi febhtáthó iíagy-kanizssi ukfrékpénztár lésa-aság XXXVII-dik rooáoa évi kos-gyllléaóben. !S Kk VIL résa in árulják-e el\| kormány tel félelmet eléggé? Amdel ha \'azloros^ kormány telietlon^ vagy roisfiidkü, miért nejn gátolja megla V^óreigzéit Európa, a mely humanitásai annyira szereti fitogtatni ott, a íholj Viiilcs \|rá szükség t Talán az belQgyntok tekintetik a így a bnleavatkozásta nem* ze\'.közi jog nem engedí? Vájjon a török kormány nem proteslái-é(Í87Í5-től egész mai napig folyton,1; hogy ügyeibe pe avátkozzék? s\| konyitj-e rá valamit ? Pedig a török alattvalók lááadók, a mutjzka zsidóki azonban békés polgárok 1 liédey Uléán, ■ 11 i ■ I A lázadás. JelenlevSk lets alatt kOnyvvsw Nándor, nsberg J Lipót, Eb Engllndar hoier Józs i Oelaei O hat Fülöp Knoreser Ignácz, PloMier I ger Jakal raol, Dr. metae La Sommer f József, Di Vágner Manó, Weiser\' ssef, Wel tag, kik i I. E vényoseko képes saái gyűlést m tőkünyv I Jóssal a gyslása m. lefolyt II téae, vali kOagyfllée! gel egyflt^ 47. g a é kellO idSbfe rendben mérleget lelőnek k ményból forintnyi) gatóságnsfc vény m A mint a ie! jee megeli den váltó; lékot rési ban állapikj nak valaiií 1881. évii Ilin nak 8 ut» aéare álló is .. b) érté\|t o) tiszt mégis IK érték pi Tóth Lajos elaS igazgató elnök-VValbacli Mór ellenőr mint jerifsiti éaj Bláu Pál, Blau Lajos, Blan Öettllioun Samu, Broch Adolf, Dan-"í kab,! Dobrin Bén8, Übeoananger snspSnger Leo, Bánksr Heurik, LaidalT EpsrJeiy Bánpor, Fesael-f id., [Fiacher Jézaef, Oarai Ben i Imannu, H., Gtntnan Simon. Ghiln-J Hajéban Mórj Jóless Gylrgy,1 rsé, Lövingi l\|aschansker Mór piáoii Prager RoUnfela 1 ibrenrar Lajos, ssef.WeiBsmayer Mór, Weliacb Jój sob Ljiioí, Daazoien 51 részvényes i iSQS aarab résavény ti képviselnek, nökle Igazgató jur a mpgje\|ont[i^ss\| QdwMlve s ásóknak bktározatj abani sgyQttlététJoonstatálva aíküz tgnyilottnak nyilvánítja és sjsgy\| liiteleaitésére Oarái Beufi éa Nucaecs iVényoa tagokat] ialkéri. , tárgyrond 2. és 3. tételének tárj kbvetsezvén. Felolvastatott aa igasgatóságaak a L évi UalolvcsetéarOlí szóló jelen* amint I a felUgyep bizottságnak a ia intézett és a lefolyt évi mórlsgr kinyomatott — as ala p szabályok ^dmlbisn a réssjrényeMa kesmnee n eljuttatott jelsntéeey molvben a esetett könyvek alapján kéasUlt vallói belyietnsk téoyleg megfefl nyilatkoztatva, j— a tiszta ityereí ésaviqyookint 85 frt (barminosOt esatailanak kiadatását és aa igast a lelolyt 1881} érre a felment* nvakását ajánlm. márou 1-érfil tudatják liijra^álo\' aaa. A aasrajevói ftparanésnokság jelenti febr.i 28-ánj este, [hogy a Zfgéijabáá lévő csapatok félytatják a hadofiveleCet Jbvaao-vioa jaltábornagy jolenU február W-áifj Sslo-láesból, Bllskbol és TrebinjébBl nkgyobb pOr-tyásasök történteit éasaki irányban. Néhány nagyobb távolaágban éasrevejt fegyvere emberes kivé nem Utáltak felk Jókra. A bely-aégoket a lérlaktál elhagyat a Uláflák\'. A nagyobb bortyáaasokat folytatják. {Kisebb öesaaOlkleéeek voltak febraát l^-énj ka< Or-láva begy ón Koriio és BunoVics iKrivoscüé ban)\| mellolt Kblitól délre. - Catlnrö. májoa. 1. távinák. tOaránano botogszálUtn hajó fehr. 26-án ^ tolnUovi m rsgusái kórhásak boteggel TVíeMtbe indult. A márjj fÖbadoagy ia. A belst< kUéei. Vilmos iSUeroseg, nJi vagifod priorja IB. sgisaitg egy hordó bort 10,000 «ivi nyiaégU oaekoládét, kávét él a öallorvi, ess-bé\| Mvett ssés van Halk-kel két\|ervM s( nérníai: Is-i gyt eeatályuak nagy meny-csukrot éjén- fei ti teszen, frt oaatal marad társasa á vetkeaó } t A t A 8. A 41 A nOvendéi 5. As 8. Aa nlvsndék 1. A v 8. A v 0. Ken 10. II. A 11 A ti 11 A lsra >1 fordittassi kr pedig iraudók. IV kisvént ktfsben sági] Un Qgvelé \' nak iaméii bivja insrválsséi űaiuger Jegyzőkönyv. r Izrael, Löwmger Nopaeez József,\' Ma, Dr. Prlasbur] If, Bpeenberc Is-Bcherz Albert, 8e-os, 8irom és Kleiu, ptern I. M átador, Sómmér . Sstjkita Nlndo roly Wallensié or (Weiss) San Miksk, Sanveben Ullmann látván, Frkyea, Weial isch Samui n rrigy a, Welis Isgypjéa ugy ss igazgatóságnak Ugysifi bizottságiak jslentéaelt tel godéaael fogadva a mérleget min látás] (léikül íóv»hagyju, as esstái ényeukint 86 (jisruunosOt) íbrinti. a mag és.esujUln aa igaagaljóíságl iht (ttl íoltlgyotópizotüiáguak is as a fplknenlvónyj megáaja. hogy pedig a [mérleg toboralÜpjáM léó tMelebsn kitüntetett rendiket kényOsseeg, u. m. flöPPP m WjüvWolom . I. G529 Irt Ti kii papirak kamatai 10,686 n 30 n , nyiUmény Ll 4107 B 7B ,1 db miny 60 frank pirbah sMmitva 801 , 90 J ÜM ft 75 krl Jsszoien tehát r a NO drb r\|5ssvényre esö 9)0091 k levonása után még 1074 ft 70 kt ,t, aa, igazgatÓMg javaslatára alha-i kl)zg fpléa, niiufcrint \|sekb6l s kd-itéko ijeaéla adományokra, u. m.; 20 frli P>Jgái kisséf km* au iltau kaaMinui . ri Iskola osiflaira I. . saég iskola eSéljaira Iskola swwényabrsu » ruliisatára \| L ,. \|. . li. iskola eséljéara . I traéliwiskola szegéuy sorsú \' rubáÉMtára L . L . irosi ajeresaténv kérbásra \'nsi Uraalita kdrbáua/ . •stéuy ■ bási saáaéayeknek ita báli aaegényeknek . UededasvslS agyaaflletre . aoltó\|4ylatre L . 00 ,í » » isb J 180» • 9 • • 5! a 3P ,____ mmm k; aláiégis fettjmaraaó 89 frt 70 lövpl évi ^yéro nényésámlára olll A táfiysirozall 4-ik tétele l\|\|ve^ loritouá eeeríi\|l kiléflö 10 és idóf laftik hnoniatt illetve ijlhalt] 3 igauaté* é aoe, jélamial a 8 tagból áÜö Wf Mtteákj helyébe wak, baetleg kaakf i mer(laesiáai, — Éjnek sír ís)f löagwaést ssaa#itB#8 bisottaág Isodtj ^imsáícar Mór\' Ignácé é^ Vid!)r\' Ssun KváajlaM, ezek a szavazatok beazedéae s összeszámítása után követkjnÓ jakoliét Uiisssi itták elé. 1 Beedatou Összesen 298 ssavaaat ebből kapott mint igasgslóéági tag B évi idStar-tamsa: j. 1 Sommer Sándor 298 saavasntot 2. Blan Pál \\ 284 . 8. Mascbanzkej- Mór 299 . 4. Sommer Miba 290 R 6. Qatman Bimon 284 . „ G. Vagner Károly 27^ , 7. Stern L MJ 269 , & Danneberr Jakab 260 „ 9. Scberz Albert 260 , ia Berényi Jólef .269 . >. As elhalt laek Frigyes és lemondétt Azenti OyOrgy Igasgatésági tagok\' bslyére 2 évi! idStaijtanm: 1. Dr. SankiU Nándor 243 aaavaaatot t Gelesi Gutáién Vilmos 186 9 A visszalépett Englinder Lajos helyébe igasptéségi tagtü 1 évi idótartamra: Bláu Lajes 164 saavaaatot Mint igazgatósági póuagok: 1. Prager Béla 160 ssavasatot 2. Garai Benl 162 n 3. Rács Antaj 125 „ Mint felOgyelS bizottsági tagok: . 1. Juháss GyOrgy 287 ssavasatot 2. Ollón Samu 281 a\' 3. Engkodor Lsjos 251 „ Mint íelagrelfi bizottsági póttag: 1. Eísíngbr Henrik 02 ssavasatot ezen jelentéssel kihirdetett válasstási eredményt a kézgylUés tudomásul vessi. Ezutáh eldök ur a neláoi indítványok megtételére; hivák fej a kóagylllést, mintán arm senki sem leleotksnstt, a tanácskozási tárgysorozatot kimeri tettnek ée a közgyűlést befejezettnek nyilvánítja, mire csen közgyűlési jegyzőkönyv besáratoU és aláiratotL K. m. f. Waümk Mór, a. k. jsgySMayvveeetl. A vonzódásról. Dr, Tme$ámfi4Á. I (Folyt, és vége.) Vagy ja klzéletben használt: na súrolom rózsalánczaf kifejezés nea ugyanest fe-vjöii-e ki képlétaien; vagy a ^Hymenjárma" kifejesés nem átszerelem édes keeeroyés ess-ményitett fogalmát akarjs-e adni ? I Vagyja fösvényt éhezés és nélkülözések köaötti kinosgylij lésébon nem a sseretot, a hibásan érmlaisostt önszeretet veeérU-e atár-sa4alom által megvetett uten-módon való va-gyonsseraés\'bou; — vagy aa Öoafi, tobsót/ó embert nooí es pnsaoretet beteges utján sodorjam msgával as ugynevasetl: „szűnve-dé\|ya a tinta, ia önmagáért sserototnek oltajult, fattyú kinövése 1 Do ameunk\'iben a saeretet akkor is alkot, midfo látszólag romboló munkát véges; a fösvény 6sseekuporgatott vagyonárai előbb-\' utóbb máaék illaténak veti mag alapját, a pazar, szenvedélyének áldozó pedig napról-napra msgkOanriti másoknak jóllétbe jutását. Különben les önszeretet épen ugy jogosult, mint a mások iránti saeretet éa épen oly kevéeal zárja ki a mások iránti aaereie-tet, ie kivált teremti erejét j — mint a család szerűtetje ki nám sána a családtagokon kivül állók] aa bssaos emberis^ szeretetét. v tízeretet képezi a osaládwat, as a társágokat, társsdUmat; es ád léteit a jótékony nöegyleteknek, a „vörtttkeceaat egv letekkel es bosl Ossse, árvákénak, elagottak menházát 4a több e félét mi hosna létra, ha nem a szoijotet 11 Niuesén kitartóbb, eredményében áldásosabb uiflaüdés, mint aa, melyet a szeretet kápeaa éa Utáas alatt aaon serietek teaek, melyek ihreo iudiió-obiak kös0niK! létezésüket I Aa egyeaejk kelwléb<m iám«d< s ikrn, egy iráov folé tösekédv eiá« tasé . nak, melynek ki«ugái>>áváii: e«a%j eat háláséra nynlt a róaavéi, a kouyörOlet aia> kában segél vt II Vanuák akyau esetek as élet salvevé> nyai utain, hol [annyi mindenféle eró bka-tsAnak yaa aUAa vatve aa •mbav, hogy egyik \| érselmot a inásikusk alája kell reuuelui, de ^aa Így van a ténaéseetbeo mindenütt, Ükéét alább, as éijékéüen tárgyak kötött léMM vonzódásából as ellentétes ta-MiijdonságoNuakJ ki fog tttuni, — aa emberek klaltt is ugyaima lapaastalbató, hegy aa el- j leutétes tullydoiságoakal bíró egyének von-j sódnak egymái iránt, vsgv is egyik a i»á> síkban fóltodeai ama tulajdonságokat, melyek aaját .éa" jábllí .hiáuyzauak s melyeket ^rai klvánaa^és eme öekiegésaitéei törekvés, esse voneódás. ssaiiUt fejlWik két isOen nemfl embert férfi és no kéedtt ama saeavedélytyé, naeír gátot aeml, akar ismerni, és slpnaatit mindent mi utjiba kerti addig, mig mag nem lörtáat se égyeMlésI H ívi tLU Y c41 rLr\\ ju HÍ ív U, \|P0LlTIKAI, KÖZMO VELÖDÖSI, I ARISADIALMI fii GAZíDÁSZATI LAP I A ZALAME6ÍRj GAZI). KGYESÜLKT KS TÖBli MÁS EÖYLET jlIVAIALoj KökpSYE. ! Megjelenik hotenkint kétszer), szerdán (egész ivén) és szombaton [fél lm) \| á féaaaikaa a taN&UI «H\| laka kUtoM IMakell koléaboaé ipea ea «gtte rttMk kél « wa44ii képeeta OaaattaMát Mtt) ltjaik a klúöttböéö tár gyak auliniaSgai. fleaaeUliáw képwiiy 0)«g miímm Begy fádig a niMimlbn előforduló tárgyáé némelyike kötött mekkora öas tainmét IMk. aat bisaayttiák im tők* Mayákét slkalmazátba hosuok M Oh wtirtU, i tmwMíi magaaakitáaára, wMa i^iii, (áré. Ma, váeŐ, Ihor, ijsipil\'k mm tudom m mindent igénybe vitattuk aita, hagy a fából egy darabot elvagjufik, ti\|j Műk teteséstluk azerinti alakotadni kívánunk, vafy midőn a aaiklatöaaafből 1® akarunk válaaataai egy rétzt, hogy 2 Itvált ré^at aeáUaiakra fdlhaaar.iljuk, vag\| hogy um mélyébe katatáeeiak otéljainak utat uy tatunk t A terméazetbeu előforduló teátok rá-—tokéi kWtt mutatkozó vonzódét, \| öatze-\' tartás aaeriut oiziályozlatnak a tatok: •«<■\' lárdakre, melyek izmit na 0—etartia aa* gyobb mérve tzerint a izilirdtég, keménytág kAéabéeő fokával biruak, — folyékonyakra ée léguemőekre. A azilérd tettek alakinak megváltót-tafáaára alkalmazott erő iránti eiloutállái adja[ meg ama teetek keménytégi tokit A ii egyik teftre alkalmasott erő ktlapántötét ama tast-nak ráaaeeekákká naitaaáaa jellemzi, Vagy it as apró . aéeaeoakék oly erővel to n» (klónk . egymátboz, hogy iakikb azétpatlanáaUl tornán ki as U tétek felöl, mid bojy alakjokat a kotorj katáaa folytán változtatnák. Eaen Cm tok törákenyekaek neveztetnek. Ido I tartósnak as ásványok él aigi as eddig ismart legkeményebb tost: a gyémánt. Mát lettek ráaaaaskái között pedig a vonsódáa oly nsgy,\| \'hogy a rátok alkalmaaott diéták alatt sUa-putra iukább mindenféle alakot f&lijaeenek, aembogy egymástól megválóinak. így as arany, eaüat, ólom kalapilit alatt jinoyira nyújthatók, hogjr a liilteietlontéggel hátároa nyiíákonyégiF* Ki ne isasroi litzielt hallgatóiéi köaöl aa aranyfiittöt, mely egy darabka tieata arany • nák rendaaarae taétkalapi-a iltai nydrte emo, minden hártyánál vékonyabb lemes alakált . Vagy aa iloaipapír, tnely anny\|féle ké-pen ayar alkalmasitt, ki oe tudni, hogy egy alaktalan tömeg ólomnak eaitkalapáliea toly-tán less papírrá átalakítva! A azulrd teetakaek eme oyulékonyai-gával fairé nemeit uyujtbstó telteknek ne-vessük. A folyékony tettek köeöutégee slneve-jséeo i« aléggi bizoóyitja as egyet r frisset kik köaött létezfi vonsódáe oMkálvsigit, tnely valóban oly kiotiny is, hogy mihelyt aoa korlátok kösöl tsabadulhat a tömeg, mily addig o«esetartotta ókat, aaannal sserte-folyva elválnak as egyet cseppek, majd a lóg áe melegség bekatáeára asótpárologva, lobetí íeg-etakélyabb parányokra bomolva kod, g5s alakban oeslanak eaóu A lógnemtt anyagok között pedig a vonzódásnak még otekélyeÜb tokát Ulájuk agy, hogy a gázok, melyekké a fdidftaknt övesó ievtgó it tartónk, a a^gmirhetlao filágflr-bao ssótoesolra a Végtofeatégnak emberi fo-galmáhos mértnn betöltenek minden tárt, melyet mis tárgy elfoglalva nem tart és épen a ráecaoekik eme torjoagtei — lórekváee folytán nyomást gyakorolnak minden tárgyra I <A vonsódás törvénye nem oeakaaegy-nemit réeseetkék kösBtt van meg, haaeot kü-lönbötfi tettek is nagy tonsódást gyakorolnak egymáera, moly voyódis a kutató én ftlismarve saját eseljaipr értékééit. Így tudjuk, hogy a mées ée hemAból káftsQlt cm ment a k5 áe tégla ráesetfceibes eakkal inkább vonzódik, mint meguk a ketté válaaa tolt kövek vagy téglák ét aaért, mid ón építőnk as pgymádDli illalatott kóds^abok kősóit csemeottel töltjük ki, mely a vonsódás törvénye eserint asokat asortwan agy mát mellett maradni "kénpseriji. A fihoa as enyv bir nagy vonseröval isikét darab fát aairt MgTeeitank kösbetntt eorvtal. E* aat tapasa, latjuk, hogy «a ily módon létrejOtl yonsódás a két idegen lett kösötjt er6eebbt mint sa ugyanazon testréeseeskÓi kösött ftnnálló van-■ódás, mért ka öwseenyjresett fadarabot, akarnak ragasstástác bolyén egymástól esótvá-laestani, loftöbpnyira ■ fa, vagy kórének öttaef^ggéee tiakjui meg as erötaak «1SÚ ée a köslt«nl4vfi idegen tolt okosta öossafOggée tértetlenül megmarad. Egy lettnek mát, idegen teathesi nagy roaaódását aa is igasalja, hogy ha meeaet, tkneót vagy csokrot toasOnk visbe: a vb láaaoetkéi laeaankiot a mées, timsó és can-korparányai köaé fitraíkodva, a ktllönbösó »ésseoskék kösött oly aaorot egyeeűléw fejlö-dik ki, hogy ama anilárd testek alakjaaat teljesen el mait ve a vütsel egyetölve falai-dódnak áe a két kQlönbösÖ Lsirass állapota tott megváMosva lép ejénk. — Ée a taetak-ak egymánbösi voaaódita toesi aat lebetóvé, hogy a aagv mindentégben folyton más ée más tettek lét esőinek, amint kllöaböaó anya gok jöttek egjmáMal taoroeabb ötssekötte-ttoka. A kdlöaböaó tettek réaecakoinak egy-wéahaavaló vonkódáait legjobban igaaolja a a vegytan, kai folyton étsieljflk i vegyvon-tádát ervdméayalt a folyton végbemenővel-MIM ée más testokkel történt egyeitlléa etán Mlm^Mt «j alak eket A voaaódát bont ée aJakn, WWntja aa egyik öeonköttaiáet, ie0 mimakl agyaüléit I inait ma mát tea-toJtkel t Vecytk például aa ágya^aaett tNÓ-iat% kétaiiéiM, Arnly elaavéa wyaa m+ iUm Ubés, ntari abban a máéáaik ayaaaa ■itoM, kam«a vm kaame aaéaaavnagy meny-ifmifkan. laaa vtovak kfc>n»>éall ngyMyaaat Mgyaa véfkas, mely meg)wá totoakat W-bnm, kagy ujat létoiim it ea a vanaéitéi ipHI Mrtáank. As aa u navtaWI; kém eaédevm ki-tafllák. mtif Mbésyifaak ákal lemért lét t^gfhkll m, gllillk a mai- i Ul katv ím vsaiig (alá MvtoMl kéasül-vél, még ettrten he it vannak hálósva arót todronyasálakkal, mival a tagybomliakor, melyet a sodavis elóállitáaárk magiudituak, aa állal, kogy a leltö gömbbe holrasett bor-k&aat és kettodaaénsavss aaóiáhoa kavéa viael bontájtuak, a kéaaQlék bel tejében igen eröe, belolröl kifelé ható nyomát ^jlMlk, mely ayomáe miután a von sédét eredménye, l i. a tsabaddá vált aaéntav a kOllavagöhöa vonnódva képet nyomátt as Qvsg belsejére. A két aó oamQ lett, mit eaen folyt-mathoa alkalmasunk : a borkÓeav éa kettőd eaéaaav nátron, vagy aaóda náfaaon öetae-kererva magmaradnak egymáa mellett mia-daa váltósáé nÜkOl, de ha mnet félrebillentjük a kéealüákat, malvnak altó gömbjében via vagyon: a bent lévő mtotd két teat nagy ronsódátaal bírván a viabea t abban falolvadnak s de aaon nareaben, midőn, olvadni kaa-denak, mit.aa Itt látható peségét lalea a kottád aaénaavaa aaóda alkatrésamre bomlik j a\' te óda tgyeefll a viasel ét albooeátjs tsénts vát: ide as oldatban a borkóeav is tol láván oldvaj éa aaao aav ^róaabb Mréa a aaénaar-uál, aaannal egyet Öl a tsabaddá vált égvény-nyeljt V nódával it ts aradaiiltf öatseöntöU kétnemű tóból egy önnálló só: borkflaavaa aaóda léteaQl, mely, mint ilyen a eaéneavat taljeean nélkülözheti, és ba as edény altjában Via nsm volna it: ottan gyfilakeaaék öeeaa, lette a kedvesö pillanatra, hogy rag-tágéból kittabaduira a reá néave nagyöbű vonzerővel bíró loTagÖval vegyttlheaten j de vis foglalván el a gömbök alaó réttét: aa öteaat aaabaddá latti tsénvav mennyitég a visbe nyomul, de ervei Öeeaeköttototbe nem lép I bsen edényben tehát léleeűlt mostan: borkleavaa aaóda ée ménaavvnl telitett via, Mint említve volt; a saénaav a vaatag üvegfalon át nunylra vonzódik a lavogöböa, hogy e vonzódét okosta ftoadlée fenyegeti ia űVijg falit tsélrepedéttel. Iloet, ba lenyomjuk eme Syplion légzáró ramáeeotál: a« Üvegből kifelé vouaédó asénaav utat talál a] via fenekére érő Üvegetövön át a kdllégkea jutásra él oly mokó vonaódáaaal rohan ki leié ama oaÖ-vön át, hogy magival rántja a vizet ia. mit a pohárban ha (ölfogunk: látjuk a folytonos gyöngy Özéét, vagyia látjuk t a! vízből mikéit illan Jti a asénaav éa egyeaQl a köriégni, útig kit idŐ multával a vis eaen pohároan egészen asénaav meuteeaé vállott Hiúdon tohát a vouaódáe által ment vénhaa! — Ée pedig aav lépett öaeaeköttetéwe égvényea tetttfll,- tehát két kttlönböaő tarméaaata lati • g y a t ö 11 agy gyengébb savnak el-Stéao utáni — Hánytaortopaezlaljukugyan-eten folyamatot as életben, hogy megkötött hásaaságok fSlbomlanak, mivel erőeebb vonsódás létnafllt egy más, arősabb rakonasanvet kaltŐ agyán iránt Ea aa, mit ellalieto mondani a vonaó-dáaról, melyet köavatlen közelünkben vég-bt inaim i tapaastalunk; a vilig miúdenségben aa égi lettek épéin ugy vonsótUmk egy mithoa ée eaan kölctöuöt vontódát taeai lehetővé, hogy as égitaatok körforgásukat megtéve, egymást nsm báborgstjik, sőt egymást köl-ctöuÖeeu támogatják. Magáról aa égitettek kötött fennálló vonzódásról azólani külön fölbvaaáanák ké-peahaú tárgyát I Ét moet t vonzódátért, mellyel a „vonzódásáról aaóló részleteket meghallgami tzi-vetek voltak, fogadják köasönetemet 1 Levelezés. CMbontya, márez. 1-én. A ctáktornyaiönk. tűzoltó-egylet távi köagyQléaénak aloöki je\'.entáaéből a kövatka-sőkat jegyeztük fel magunknak: As elnök örömmai jeleata as egyletnek anyagi gyarapodásit, mi rétzben a köaönaég, réaben a várnai képviselő-tsatfilet áldoaat-kéeaftégéről teez bizonyságot. — A várót ötesns lüzollói szőreit és kóazQlékeit kaaaná-lia éa megőraás végett a lükoltó-egyletnek adta át ason megbisáaaal, hpgy a notáni ja-vitáaok a vároai péustár terhére éa as egylet felügyelete mellett történjenek; továbbá aa qgyleti belyitégek helyremiitása — a váróéi épületben — a vároai előljárótán által eesköaöltotik, ml által aa egylet minoen te-kintotben czéltzerfl ét esinoe a gyakorlatilag ia alkalmae asartár birtokába jutott. Az egylet bevétele 1881-ik évről 697 firt 14 kr., pénztári készlet 439 fh 90 kr., a maradék a folyó kiadások fódösétére fordíttatott. As egylet bevételét «s 1889. költségvetés aaerint képezi kolönöaen a 78 alapító tag- által fejqpkint fisatott évi 4 frt; Csáktornya város által engedélyezett 100 Irinyi tegély és a kfilönftle bovételek cnméii előforduló 100 frt, eaen köluégvetée szerint a bevétel 1057, fi 20 kr, a kiadás 3&2 frttal és a várható pánsmaradvány 105 frt éa 30 krjával vételeit fel • Aa egylet aaereirŐl felvett leltárból r-melynek öeenee értéke 8916 frt, — otak a négy feeakendót — melyek klafll 3 ujabb aserkasstQ (aaivó- 4e nyomóval említjük fel nem ia aaóha A kölöníéle dugó, laorgoa, totó a álló létrákról, mászó-öv ás kőtélről, tömlőkről stbirőLJ&alyak ugy a rhnd és Unta-úgt mint aa aarylet hivatásának aegfoMŐ teljee Ueseraléeében méltán kjilljik a Ver-aaáyt bármely vidéki tfisoltói-ézertárral, nőt gaadagaágában felöl ia mnlják néhányát A paranoanoki jatoatáaből látjuk, kogjf aa agyletaak 64 mftkJDdŐ tagja van, esek kö-all I paraaoanok, 1 aaertámok, 9 mátaój la 41 aaivattyna; továbbá, hogy mindén éjjel I—I kíkatóölt ügyelő ellenőrzés mellett (a\|. jaetts aselgálaiet; tl általáaoa gyakorlat köaéptaámaasl SM0 taggal és t miimt gyakaHat tartatott s végre mini örveoéetoe tiajrt aaaatalálta a paraaotnokaig, kefy aa egylatkea tartnaé egén kartlletbea a ^aMév toTysatákaa egyetlen agy tisi aat sem valt Knayi a kösgyöíéai jaéatittoakből. lami rjlk gyakorlatból iáraádalmuoknak a Jóra ét nemetrt való tárejdaU hajlói de Istatrjttk aa araiéf ágMMie oonatalálkató ahranlkua baját la — a kitartáji Mátjyát, — Megalkotj lk aa ecvaefiletakM, de etak aaért. hogy Iwgjan mit faloulatui, A oeákto(ayai önki tüzö tó agylat a tekiotiibao kívétalt fiá-poR,. — Mm tudjak, vájjon! a mflködő vagy veaető taj ok lavina Írjuk-a aat, mari tény, hogy a n dköuő tagok között nem egv taat> toliálakkt I egéaa as odaadásig buzgó tagja as egyesQ ötnek, de nem tagadhatjuk, höarr — figyelő nmei kiaérve as egyaaf letek lejtő-dinét ée t Jrténelmét — aa egyeeOletok fenn maradáaál bitloeitó egyflltéraét éa egy elért éa eastyéjénoK mintegy góozpootjál a vezetők tartják kw)kben e saektöl ídgg, mondhatjuk legnagyobb réeat aa egyeettletoknek kivatáa-aaerfl műaödéaa, fennáiíátft éa megaailárdu> láaa. A (káktornyaí tQsoltó-agylet e tekintetben la nagyon azeronotéa, mert veaéraíben a asakértelamhoz a topíotatoaaág áe a aai- Kru ígazaágoaaág járul, as egycaülot asótárá-la ftssjnilyaaambltiók" ktslégitéeehiány-sík, oit oésk as „érdem1\' a mértékadó. Kean dőrék hazafiak, kik hivataloa elfoglal taáguk raellott maradt asabad időjük nsgyréasét aa eg^eaOlat veaetéaére éa mageailárditátára tton-tobk névaaerint a követkenők: Aa egyettllet elnöke a nöaaaeraiatben álló Pbotoroik János ur; i laő parancsnoka Morandini fiáiint ur) máto< -paranotuoka ifi. Szoiyort Antal ur.\' Levt lesői tiaatönknol fogva euoyit tar- tottunk kJ vet kötoleeaágünkuek olvjúóivel megiamertotni. lapok t. Helyi és megyei tyrek. I — UtAitetéa, Király 6 folaége Oélaál Outmann Vilmoat aa ipar-éa I karót! edelem előmoadiláta valajnint a közügyek torén kifejtett tevékenységéért királyi tané »oasá nevezte ki. — Az uj királyi tanáoaosni k őasintén gratulálunk a asép ki-tflfletéahe! — 1 íéMéaaetn) IIvánltáa. Alulirt koilvoa kt teleaaógemnek tartom a n.-kaniaaai takai^kpé latár-iéaaványtársaaág tattea kőz-gyjüllséne : a helyi filgymn. museutöa réaaére najgylülkü m megaaavasott áa késbeaitatl\' 20 Értért a v setéeemre bízott intézet nevében hazafiúi k Jasönetomet nyilvánítani. N^gy Kanizsán, 1182. márcz. 1. igaMúiUótág. — ] íéwálteaUtás. Ssmettana Fe-rencz vir ai asálláabiztua ur vnaetákiieve a következő kir. törvéoyasóki végzés\'folytán ,SterUc» ;y"-re lett váltostatva, mit nsennel mdomAavItol végett közhírré tezünk: 198( 11882. polg. tsám. Lovag Langen-bergi Stei Mosky József nrug. Ica. kir. ai ezredet ét t imaevárí lakot által örökbeátgadoU Ssmettána Ferancs n.-kauiztti lakot Örőkba-fagsdáéán \\k biróimegerőeitóse iránt \' Tliiik As ( non kir. törványeséknek bemutatott 1881. ávi aaeotember 3 in kötött ört^befo-gadáai aai rsőaés, mnlyezerint löveg langen-Wgi Stet beoaky Józeef 70 évea nyug. kir. alesrfdaa 6a temeevárí lakot 4- Ssmettaua Fe rencz ; 6 évet n.-kauizeai lakott fiinak örökbefog idta ugy, hogy az nevét éa nemeai rangját tt rvényea utódaival vitelhette,— mi-: titán a Ix mulatott többi okmányok ée tár-gyaláai jk Dny v eanrint az örökbefogadás elten eemm törvényes akadály fcjtin nem forog, 4-t ekeftne I bíróilag megnrőaittetik, as örök-befogad át helybennagyatik ée ennek alánján .$zmettanj Ferenoz — Sterbiézky József örökbefog idott fiának aszal, l\|ogy fogadó atyjának laaládi vezetéknevét Ő és törvényes utódjai ,éi mtftl viselni jogoeitvált — liiróilag öliamertet k. ~ Miről ugy 8terbiozky jóssef logadósty i, mint fogadott gyermeke Sztnot-taaa Fer mez jelen végzót kisdáta mellett ératoiUetn ik. Kelt Temetvárt, a tomeevári kir. törv nyaaéknek 1882. éti február hó 23 án tar ott ttláeéből. Mály Ittván sJ k. kir. törvényas ki elnök. Karaay Uiván a. k. kir. törvényei tki jeorső. —í lyáaahir. Jelet azobnáazunk Ssáss Gyula ád e atyja Szász Károly ny\'.Vajttanár hoaaaaa sí envedéa után márez. bó 8-ikán reggel 6 óra tor meghalt. Temetéae-ma, márcz. 4-én d. u 4 órakor történik. Aldáa emléke-cetén I « — i pál/aadvarbaa lobr. 18-án as ott állt őr egy gyanút egyént tartóatatott la. ki ns őrt 6 írttal, as alka^itányt pedig 10 frttal üurt megyeestegetqi szabadon bo-caáttatáeá irt, da.aaándákával feliülL M ByUsklr. Sasutor Gyula kir. poetaíŐaö i urat áa oaaládját fljdalmaa etapét érte j I évea Janó fiuk hoeesas anonvodéa után már aciua 5-án reggel meghalt Temette ma ( él után 3 órakor less. A tisztelt ota-lád fogad a réasvétftnjcot I -7 btolemuvsré aajtóhiba otu-aaoU be I ipunk mait aaámának aaos ujdon-aágába, mely aa ügy védegylet közgyűléséről esőit. Mi idjárt a közlemény Harmadik sorában kaiiasai intézmény helyett k a m a-ra i .inlóimény olvasandó. — lyllvánea kftaaaet Falajtha-totlea ka rat nőm tamatéee alkalmával barátain, ii mrífadm aat. köniaaég réazórŐI a részvét annyi jeleivel találkoatam, hpgy kÖtalaaaé\| ennek tartom a magam éa gyermekeim i evében mindaikaak kik réesvé-tök által fájdalminkat ouylatení\' ssivesek toltak, • ivből iakadó hálás kŐaaön4tonat ea uion kifo aarn. Nagy-Kauiaaán, 1881 már-, omua Brá i. Hnrik. — ftt piléa tartatolt bflntagben f. évi fehru tr 26. ét 16 án. — Szombat t&4a délelőtt lé árakor ksadődÖtt a JtamagM népbank és eegély-egytot" évi! mk Hósa. A köagy iléat Btner Sándoré ez alkalomra válaaatoti elnök vonatta A beteijatstét mér-Isf wtH évihea képast emelködést mutat, « ba aajtó ílól kikaril, Nsslateaebbaa fórjuk iimartoti. Az igaagatéaág ttj\|ól leti I ána íegvihú itvaj tagjai t falaié Viltnoa, eddigi alak; Mojaar Jóataf, Varga Jóaeaf Fmt 1 ér, Köaaye Józtof, Taaál AnttO, k Koraib Mikaai Jaadó lF#renoz ét Bfkém Unót. f telltayelff bíjmitaági tagok ; öohni-bar Sándor, R&oayl JW ét Vüroiburgto Jakab. Kitártáét a mflködétbea. - 25. f u. 8 óni: A Uroal kórkáa bízollaága Jfl-qtoghvMékí fjérOfl\'kcraaat agvlaít mágkfraaáéára két tágas aaoUt bó-bora aaetén eebotttltek réaaére 4-MfMtaloi angadí as orvéa műtő egy ntog után ipoláai tártát dlt-pnklnf 40 krt követni. 26. déluláb UmedU Iskolaszéke agváb béa^ef-aláta után a faiakolátmn leyő caé-Utámú el; darabja )0-f0 S. Vakárnap dilnlőtt a várnái kán-itttíot uéhaí Ráma^etter párnak 2000. maiál, 180 frtot, iHolba VaronUta. t fartajígban, Kfúhn Danihoz fárjhnt ej-kölcaöaj jó msfaviaelelö egyianek Igáljatnl. Az alapítvány nentat ívok jgyekeszetek belőle réazaald 20 délutáni A „SOmeghi vöröa let" tartott köwyttléet. Alapító maltóaága Kováét Stamood veézn-pök; ftadee tagjainak taáuU InO rótlii fiók-ejprleiében M, öaaaeean uloaáról az ivek még nemwkssUlc idomát aaarínt ott ia aaépeo folynak ok. Pénatán maradék 290 (VtSeb pólyát 200 drbot kQldöH a] bpeati -liobnao a badaeregbea tátotia át. As egylet orvsának Dr. Lukonívitaj üáber válasaUKott, ki bábord eeetéo a Sümoghéu elhelyariendő aeboettltoket díj nélkül toda gyógykteolni, t. Btambortzky Látzló aOmeghi gyógysieráaa pedif-a gyégyaaaraket 26{ aa gndméajynyel káta kitzolgáltalni. Z^-Saeflt-Oróthnll a vöröa kereeat fiók egylet elnöka: t, Bnrgpr Jánoené áa ni. Perényi- Amal üt* káf aaíntén jelén vplt a gyttléeen, atép tá-nutágáj nyúlták as ögy iránt érdek IMéeflk-jennk I], ők ^aindkettan a válaszaivá válaastattak. A válaaatmáijy követkaaő tagokkal ogóisitetitt ki: óssefné, Bánty Alsjoan^ Könnyei Jó-Jobbány Irma úrhölgyek; Kijáu Szigothy István ursk Sümeghről; áoz tagtára RéndokróL KÖazÖBjot tt mindasoknak, [kik aa agyiét vja-zetéae,\|v\'agy egyéb ho«aá járulát által k<k-reittfikődni asiveaek vdtak, valamint i váipe elöljáróságának: is a tanáotlaramnek gjyülé«re át enged éeeért A aüineghi tagokat p^dig Jövőben Itaiuiotabban v/sljuk képviaalve látat, aa annál inkább ia aaQkaégnt, hogy a tájéka-zatlanik meggyőaődétt azerezzenek n veret\' koraesj egylet nsnljáról éa mfiködéa körérll, eklűéul tömegeéan állhatunk emberbaráti t4t-tokot Mgyakorolni. f A ..Balatem- vidéki kér*, mely tövid fennállása dtezira, már tötib mint 110 taggal bir, l é. február hó X6fn •tartott kfJagyüléeén, a Uaatviaelők válaaztását megejíette ét p. a következő er ed mén v nyel. ElnOU: Darvaa Aladár; alelnök: Kende Adán u; titkár; Lengyel Armín; jagyaők: Bandij Híkaa, Weiaa Frigyet; klnjmáné Weinbenr Gyula, Pollák Józeeif zalai, krnok: Fridnch Jóéaef. Háznagy : Ha-óaaeL A, kör főoaálja aa önmttalMésI agy 7 tagból álló bíráló biaottaágol válaakott, melynek feladata a felolvasátrs beadott művek elősstee megbirálása. Esen bizotjaig tagjai lettek: fa titkáron kivül, ki az alantsabályék értelmében ason bízottéig elnöke) Darvas Aladár, Konyi Izidor, LŐwi Jakap, Pollák Jóatef aomogyi, Knufmann Simoii áa Balassa Benő. Válasstatott továbbá lé valaaztmányi rendet éa 6 póttag. A k&s-gyflléa örvsndataa tudomásul vatta, bogv (tő-rünkj agy alapkő taggal aaaporodott éa hogy lelken tagtártak buzgótága folytán könyvtárunk 80 kötettel gyarapodott A kösgyOlátt táreaavaneara követte, melynek kattéulatan és aohár köszön lésein meglátasott, hogy, a „magyar tenger" által érintett 9 megye ifjsi vannak ott egytUL — A JKftla4 t é. mároziua L-énl7. u helyihirek atmyiban kivánnak kelvre- igazjtást, a mejinyibén Hollán Ernő altáuor ur ő naajrmáhóiága — nem a t s ám-vsfőeégi líkolit liliin IbíiIMim emlélte moírd ilyan itt M.-Káushán ninciran is — hanem Pápán van — ^e igan lét tartótt a bonvéd gyaiag-<dandár Inltiaatí isimlába kisfánkéit egyéatak lelett I— s kiséretébeii BékrníneKMásaáoa kerületi aegédtiau áron [folQl— mw Jjjlenltik Vinne ét a 8S-ik honvéd gy\|\|pgdanaárni)ka ée mogjelent 4- kövotkezŐ napon -rj] a 77. áa iB, zljbeli dandár altHztképzó Jcftényjaég Póclire -x további kiképbatatéa illetfp öaea-ponjo iláa végétl Molnár Sándor 77, zljbeli \'oe ur viaényMe alatt Fiaober Deaaő, r Károly éa Mariaaeviöb fíugp had-urakkal laliadalt. — radérél írják nekünk: á ^ba-" melyei Paotfn a vidék több tiantalt ja a a WétaMfftak több taoi L1 hó 18-kt Pentán k nagyvendéglőben rtmdeaett — Jfényeeen aikorülf egyike Veit \'aSokrtafc, böl a IlyyOhiHaa magyaroe aaraat éa [é^r nem kianyuéÚ. Rét* vettek íjbkan a [nyék aaép na asnnb aaazonyat éa!(leányai (ónál jobb (Qltnii éa töttei no \|még a Óbbnál kitflnőkb bt^ok, a legválogatot* igényeket la UalágitaMák. A IjoonlBtt ira őai vaidét— ritatflukrŐI <adnU J oéaládaiiknál még ma ia folpriftató ialu A fényea aiker á> általános érdekélt eé\| nak főleg a rendezők,* kíaf kan ia Bottka ferenoz paoaai aokdéoli ga üró urnák tapinjlaba é« ftradhatlja kuj ca mának a áMojreoiéltóeágának aa f ár dataa. 8 nnkaia aálani öam akaró loaáf . öaöaa a többi kébösikat tuláraololU ta, naa oaak megbooaáj^ató, hanemíérd^De m ta tüzet véti mfgyar fiatalságnak, mely mlpkál aa%aiáak vnfáaaa alatt jkllaét, a u i krnaem, boky kédvnl aaolgálatat taai ka aaak köz^ magijeveini tarák teata niké^ aj ét, mint a ktk kaj aat fényét éa JLk fo* lmkatatlaal eweMkj ilyenek valtakleliok klill; Baáa Wit flaákar. Bwék Don H «taa BottkiilW lika, Öriaike ék Máhjaf B kkit B<?ttká[.Pakl& éé Kosa ü,lalu, Cafllaf \'I—H—!■ " Y kok Páns látz ■ lávául Nyomatott Fiaebéi )0l0\| Upta^doMÉnál, INI Komelia ál Irmáneka Zala Egertaeg kiaaan-Monyak, Praakovios Károlyné aráé ftajk-11 Atala Paaaa, Oaier Otília Ludbreg. flőha Malviné IgHeaa. Kerkápolyí Magdalt Mfli k. a. Bat.<Tamát. Kollár JáBoeaé úrhölgy Paoaa Markit Oabrieka kitatta Hu.-MiUfy. Hunkoviee Vilmotoé arhölfy öétye. Baflíy liékella éa Njanaka F. &ajk. Bipoa Ilka Fa-Skublioa Zlaa, Eaflella éa Zeeoike Szl. Mihály. Baakliaa Bella Zale-Egeraaep. dovíoa Mari k)aaaazonyok Baldogta, Skublint Báadarné úrhölgy Ssf.-Mihály. Tánozoa Osb rlnlla k. s. BÍ4 és Viassk Mariska kissé ssony Andrásjiids áa még többen, kik aa ql? ataa éjt vaMnk együtt kéeő reggelig ki* tartéaaal áe bajaikkal foaasrssték. Meg vk-gyok győaődvia kogy e batyu bálra a sas-renoaét ottlévők még aoká, igan toki örősi-Btol fognak vlaaiagondoInL Vasúti menetrend Indul Kaniaaáról hava: ■et ium. •07«ftik. Mskáet. Oneiborár ín 0 J M „ „I éOI Beia-ftttr* (fyorotaat) I , 4 (ptatotastt) l * (ngytt veatt) 11 III Béetfc (Itotakatatl/, lepna falé I •01 . 116 it\|»reeta •ta PráftrW, Knttori, C»4ktomj«. r - éot _ Erkeaík Kaaiseára honnét Oft. Ptrta Ili f 1G rtfftl t 80 4J\|et II I 4H • H itffti I 6 délut t0 é\|j«l lé ragéel II 10 é\|tl I 40 déiut. 4 fta negtt « 17 Mrt. lé M éjjel. 110 ZhUuj f»t\| » 19 rtml ÍI0 „ 1 41 4élb m .. 11 i «M Ili UudtptttrOl (rmgyt toetl) 4 lé reáial m ■ (ftfU fteét) I 6 déim. Ktt (\|)«e f«»t) 10 80 íjjal M Bietbél 4 1 ngktl 114 „ 1 \'.V r \' 10 li ,«jj»l 216 SdjironbAl 11 1 iléiijeD 104 H 1 10 4éat „ 1010 Ajjel. 104 Prtftrbof ■tat (jryoftvwmt) 1 87 rtf\|l Felelős itflri(txtn: f HOFFMANN MÓR Hivutalos hirdetmények. P. 4704 1881 Árverési hirdetés. J Alu\'irt kiköldott végrebajié aa 1681. ^íjk LX. t oa. 102. § a értelmében eaenéel közhírré taeai, hngy a nagy-kanizsai kir. töW vényanék 4704181 aaámu vénéte által Mariánál Amália n«Ky-kaniztai lakét végrehajtat javára Danta Kálmán nagy-kanitaai lakót, miut Mártottál Jőaael hagyatékának gondnoka ellen 8600 Irt tőke, annak 1881. évi ánrilía hó 8. napjától aaámitandó €1 kamatai lejárt knrábbl kamat ^90 frt 94 kr. át eddig öea-azeten 6523 frt 5 kr. perköltség kövateléa ereiéig elrendelt kielégítőéi végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt éa 667 frt 13 krra beatölt káeznánabali követelétekből álló in-góaágokvuyílváooe érvérét utján eladatnak. Mely árveréanek a 4704)1881. az. ki-kQldéat rendelő végtét folytán a hely tzinén, vagyia Nagy-Kan inán alparea lakáaán leendő eazköaléaéra 1882 ik ávi mároziua hő 15-ik napjának délelőtt 9 órája határidőn) kittz-tik áa althoz ^ venni azándékozók ezennel olt magjegvaáeeel hivatnak meg, hogy az áltatott ingóajigok ezen áHaréeen, aa 1881. évi IX L cz. 107.. § a ártalmában a legtöbbet ígérőndk beneárek alul ia eladatni fognak. Aa elárverezendő ingóeágok vételára aa 1881. évi IX. t cs. 108. jvában mogillapi-tott fel tétalak aserint leez kifizetendő. Kelt M.-Kaniaaán lB82.:évi feljuár hő 28. napján. BABT08 QYÖBOY. 448 l-l kir. blröwgi Tigwta\|t. 9197. decsember 10-án. tkv. 881. ■ Arvérési hirdetmény. A na^y-kauizsai kir. törvényszék." mint telekköuyn hatétág rátaérői közhírré tétetik, hogy Horváth Látván aaabari lakót végre-ha)taténak, Tóth Ferenoz látván ugyanottaní lakóé végrehajtást aaanvedŐ ellen 80 frt s Jár. iránti végrehajtási Ügyében a azabari 29. tkbea. A I 1 aor 31. hm. alatt felvett m írtra, t 11 aor 1400, U22. hm. a. 884 frtra benaftlnváltaág köteles ingatlanok aa 1882. évi máiaa hó iS-ik napján délelőtt 10 órakor a aaabari kőaeégnak bázánil megtartandó áyilvánoe árvmáaan következő M* tételek alatt átadatni fognak áe pedig minden birtoklásiéi kölön, kl<éa. 1-ér. Kíkiáháai ár a faatabbb kitett benaár, melyen alti ia a birtokok eladatni tagnak. 2-eaar. étveraani kívánók tartoznak aa iagattan banaárának I0\| vagyia a aaabari 29. aatkvi A L 1 eersa, ingatlan után 29 frt 20 kr. A f awia. fekvőaégek után 88 h 40 krt kéaménabaa vagy óvadákképea papírban a kiküldött kenéhea letenni, aaár> varéri laHétalik a hivataloa érák alatt aaao telekkönyvi térváayaaékaél éé a aaabari köa-aéfkáránál magtakinthetők Kir. mint telekkönyvi hatóság. Hagy lukéi, 1881 január tl-áa. QÓZOKY FKBSNCZ, 5-\' ^ kir, tvsaeti ai»niil)ta>ia LOVÍK EDE, 444 l-l Ma ti utat fagyai. 19. S\'/.ám. Nggy-y.;íiiz8a, M2. szerdánMWte W gta64ht*tal; Fisakéi ruf könyvkor* kodé*. Ujvit-oebás afoaa. öli. nám. KiateeMnt árakn %én évre I trt. Wl évre 4 Art Egyedim I frt. Hirdetmények fctaeábn petitwrigysnoi T kr. MbU»«n Wirdekéeaél 4 kr, B4-m krr 1A11 MEGY!EI ÉRDEK Ü POLITIKAI, KÖZMÖ V ELÖDÉSlt TÁRSADALMI A ZALAMKGYEI GAZD. I{GY^ÖLIii,f,S ÍÖÉ MÁS KGYL Megjelenik hetenkint kétszer, szerdáin (egész iven) és ÉS GÁZ rábaion (fél ifeh.) Ellentétek bel- és külügyeinkben. Egy tapasztalt államférfiunk - még pedig aetiv korinábyou levő —< nem rég maga bevallá, hogy „ h a x! a i "int élményeink él társadalmunk ellentétben tannak egymás sal" vagyis; ugy; vtgyunk Telük: mint a kis ember a nagy ruhájtkál \|l A nagy ruháit: állami iotétményaink, miket — a cultur államok mintájára — per force felállítunk I.. A kii ember pédig — tártad almunk. Mert társadalmunk, ha már nem ii ázsiai, de mé^ii sokban aj patriarkális feudális és aristokratikns multunk hagyomány aiban és szokásaiban él — részben — máig is. i Az ellentét pedig azért van„ mert a társadalmat (e millió fejű és szivü! unirersumot) nem lehet ojyj gyorsan átváltoztatni mint a §-nst! . Egyes emberből is nehéz kifenni azt, "ami vérébe ment át, — hát ami szokás a nemzet millióinak!\' századokon keresztül vált véréré—baji Jellegévé —\' nemzeti karakterévé: azt egy kurta évtizednek sem varáaütéee, Sem vasvétz-szeje egyezerre el nem sikálhatja át Ma bűvölheti, — a felszínen tan ? — de nem alapjában, nem a nagy tömegnél, — a fóbb városokban tán inkább és bsmsrább, de nem a provincián 1 Mi a nyngoti gazdag iparos— és világkereskedelemmel bíró — rég óta cultur államoknak már majdnem összes intézményeit felállítjuk — liohamossan — hogy egyszerre elérjük a j.moderta ni-veáut." Felállítjuk ti nép verejtéke utolsó cseppjéiból is há ikerül, ka nem, — ha birji ez siókat asokst felfogni és {elhasználni, ha nem 1 Mit hatsnál a drága jó eledel is — ha nem bir ja megemészteni az ;il-letó ? I Földmiveló ország vagyunk és leestünk még sokáig — nemcsak ósi szokásaink, de földrajzi helyzetQnk szerint ii; mégis olybá nézzük népünket és államunkat, mint a világiparos és világkereskedelmi francziát és angolt. Minek a mi földmives népünknek — hogy többet ne emlitsek \|4- s csalóka váltóképesség? Minek a drága kö sj e g y zói intézmény s falvakban? Minek az uj országház, mikor a régibe is megférnénk ? Minek a technológiai muzeum? és sok e féle >4 midén a túlfokozott adók óvról évre ne* betehben csak is az egymást éré végrehajtók eréezakávsl prósölhetók he — imigy.amúgy — hogy sokszor a beliczi-tált összegek csupán az eljárás költségeibe enyésznek 1 Okozzuk az egyes polgárokat, hogy miért nem ,szakitanak szokásaikkal, mért nem önmegtagadók, mért nem mondanak le az urhatnámságról ? Ai egyetek pedig aa mondják : az állam éondjon lé á nagyzás ltjáról 1 Melyiknek van igaza ? Észjog szerint tán az egyeseknek^ mert az állam van az egyesekért nemj megfordítva. Az egyesek azért tömege* sültek államba, hogy jobban gyarapod* hassanak. Ha e czélt nem sikeresiti az állam, elidegenednek ettél az egyesek, — vissza kívánják az ós nomád életet, — vagy kivándorolnak ! — Ellentétbe van népünk szokott életmódjával az idők mostohasága —\' a sok q — eddig nem ismert elemi csapás! — Ellentétbe vannak jövedelmével — kenyszerftlt kiadásai adóterhei f — Ellpjitótbej vannak nevelésével (réssben még oeveletl<nsékével) — cultur intézményeink — gyorsan fejlesstett gyorsan váltMo törjrényeink I - —- EÍléntétben van fisi nyiit, egyenes, sinceriiáló jellemével — a kapfcsian önzó, materiális korszellem l — Ellentétbe van jfinanciális bevétel — háirányot geographiai helyre-tünk — vámrendszerQnk — a külföld gazdasági és sat fis igy kereskedelmi versesre sat. — daczára fajunk \| munkaereje és ssodgalmáosk — j külföldi gyárokban Is eli ímert ügyességének, geniáli-táaánsk : népünk szegényedik «4i roba-mosian pusztul 1 Szomorf állapotok 1 Videant Con sules 1 Külügy eink folyamában is nagy itl-j lentétekbe vigyünk sodortatva! Szabad•! ságot kereté nemzet vagyunk, mégis hódító hábornt kell viselnünk a délszlávok ellen, Jíert államiságunk fentartáia 1-tó köteless&günk. Azért beékelni kéli magunkat azj aidunai tartományokig. Mert sebessen közeledik a szláv és germán elemek élet- Mii harcsa — melyben nekünk ét utóbb irt faj mellett kiéli küzdenünk — geographiai és minden más okokból is. (Mégis éppen most támad ellenünk legnevesebben a német elem a német faj. Ez is elleomondát). Fiaiuk már ott küzdenek és vérzenek sz elé-csstákbsn 1 Korábbat jött e külbaj ui mint vártuk és vftrjiattnk. I Akkor löjtt, mikor beléletünliben is még sz átmenbt nehézségeivel ! viódunk. Miként MLUjuk ki egyszerre beire és \| küjrej e létérti óriási (íüzdélDetj? és sgguitó kérdési Vigasztaló zsolozi maként olvaahatj-juk pastellárnak, a nigy ét aranyatánt tptnvol diplomatának legutóbbi savait, midé i azt mondja bog y a szláv láranll-latlai szemben a latin fajiak is man fáj mellé kell sorakozni liiatjo érdekébél is l\| így a végeredmény rjepényje kedvsf iónét látszik.! De odáig nehéi napodra lehet kj látásónk A mai átmeneti! konyakot élőkre terhet mért a to rs és a világ szel- IX. évfolyam. Báérkeefctöl irodai Hot* a lap szeilemífr-saét illető kftaltménjok küldendők Uj vároebáa ntaaaJ $l\|..sa, . Bértnentétlen levelek eoak ismert kezekbSl fogadtatnak el: I Kéziratok fieeáanem küldetnelr. wyilttér r Petitiore 10 kr. dászIatJ lap HIVATALOS KÖZLÖNYK, Haj íb a gerf -4 a civil- több lem, t Ó"-Ve szokott kiméril mint mennyit ivízn egy emberö\| t Világtörténelem, Jiigdny Károly. U panszlaviimus vitzli-putzija. IíIF Vitalipuetli áem mexil akk föbálványa. magá már a müveit a teheti i- mert aa juj \|» .a kul túra terén lokkall ia lnkább elBre hall-dott ;ofháoy népwnjait kivéve i, JseaMMr még nőit íb bálványji iádáeeu foeUlkneofc najk: e inkább hinnoi talán, hdgy \|Anwrika 4 ó mai nab íamok I közé eoroatan; lágreia — Amerikjá piben. ü moet Európa viimuB Utene. Gyújtó! < gondolvk a küvetje eurónái (útját Berlmbii t oliegin prOM tectéMnaél, kérdeité: „Hogy lehet Tan tattia i tavait exéUii ényekre i folt találkozott Weref a ki la UbonJoktil ál olván d\|ör, I isijjf vaidat ijyilv&noaa&grn I ooaájtapi ?" jA tábot-.Mit\' jtekettem volna belügyeink olyan ki nok laoonice feleié: máét ? OroeaomágpaU min ránt Iqi bennttnketja tár Skobelefij nijái láljon állanaki he nr eeakii egy báboré w - \| $bóll< nyilatkozott, hon kivel \| Miératne háboruakjodnl teroaeg á dM nagyonlilaivére veUe i röl menep bennünket mikor Biamark beírná; met kaneaellár mégis Ügyet* Ea egyráos mert! tudjuk, niég ueiu volt bep* „Zala" tározója Szerelmi dalok. I A lelkem eaáltalan\' Bujdoetk, miként ha Volna egy máeodik Viaöfcön Noéja; C«ak bnjdoaík, nyugtát \'Se\'iol sem Ulália: Lhgy te édee kie lány, Lágy te Ararát). ü. Lángban áU a eaiveai, Heggyujiá a Merned, Ha talál égni, De kolduMá lenek; Vem tudok aoeretni, Bár övekre vágvok: Jer lányka ölted el egy Ceékkai est a lángot. IIL fairtojtém lelkem Oda ml aa égrf, S fksyee owllaga lett Aa égnek belőle; De meglátott tágad A liMnikk virágot, I kebeledre onnan Harmatnak lemállott IV, Palota vek ea áa aaivem, Lakta eefc «áp «1 upi De a villám a Meretem ÖtmmmU rigót rég; \| S saant eeak egy ki. ganybé, melynek Kfy takája mindene, I • Inkája a aaalédái, A müihéi V. Soh\'ae hittem, hogy két pieai Nnfelejoanek bokrába1 Megfkrjen a merolomnek Végteloo nagy világa; \' Sóh\'M hittem — ée moet imo Valóiágban asemlélom, Est a végtelen világot Kii angyalom laemAbeo. VI. Minden bokornak van ZőldolS levele, Minden bokorra száll Óikkor egy íttlmilo. A ífülmile dalol, Saerelmesen dalol, Hallgatja, hallgatia Csendesen a bokor. Saivem is aöldelö Levéllel van tele, A remény ée OrÖm Zöldalö levele. Ráaaállt a nerelem, Dalolgat édeeen, Halllgatja, hallgatja Boldogan a snivem. Sidri Ittvd. A Balaton gyöngye. -Hs.- ^ KORPÁD! BÉLÁ-téL Bémeeen aüvölt a fejté Sirokkó anél végig aa Afrikai partokon; \|— örült me-saélylyel csapkodja a nyugvó tenger sötétkék habjait: — s hullámok egetverő lármával fel-fel tornyosulnak, mtM leniét a ka osagá méj gmnyoMdé hangjára bágyadtan halóinak aa anya leng erre. A nél UaJad síeli léptekkel elérőért ( — aa ántal Avatag. — a nyomorult viskék \'tlanvedán é ki rombolási végy át;... végre megállapodik — a nw;iii» épített peioták nem eiégitik ki rembolu vágyát}.,, vágva megállapodik oU, ahol trtkts tavasa, feíytat virulé virá gok fUaseretik e légei, megáll Constan-tin osánár egykori siékbe)yén, —i Konstantinápoly blUzke falak), — batalmas sötét-Mttrae paloiájnkk aranyomtt kupoláin\'. A Merai virágai a ukkaaató< huégelöl a kert pálma alá meneluiltek, — j a kirágok a terméazet világai kőit ksrestek enyhUléet égö iáidalmul rk Oh mért e fóldro leeaállt angiyaíoknak végtalet ujélyJ — tangornyij mély bánat ai elleti e!6 harvanáeokatl; néadj — látod ama éjhajú, epeíajku töMj hölgyet •ülót olajszint kroaévál, minő bánniosaq tekint a melb il® nyíló kaktnira ?!l,.L Átsisj forró livataga volt seülöi hála/i— a büiako struce madár iptstótárea \| -j- niib l\|„ mint illégnak Jlét nemekt ajkai! f&jdal maian susognklk : tSáegéoy Ivirá^j l.i, mind egyenlő lorabékfttaöU betnüáket Allah inni akarata, —\' a\|\|te anyád ii alvad bnbta\'aaaj had ege alatt laefllt, gyarmaknapjaidat a vad lailüák köat vígan oeergodenh patak partji töltád, — ott hallgattuk \|aa Uklkh által int jelül .eaétboeeáott Sirtkki réknonn Sailaj työiéiét B nmet ?l..j rmélgák vlgyuni ■solgéi nem e j férfidnakL -4 rabjai Wy Mélyei hölgy akaraténak I".,. Két nab a kOnynndp Hull alá ág6 is4 moiMI, lehaló, megölókmja a vltjég tövieil ■ siető léptekkel halad a ^el^tkaa^t áaél eM termeibe. Mim, -I- a rakeaolgé] — akit a matt Ramaaánl vei kapott Multán ajénu^>u., mint tápil kii a másik nl kl. . sóhajt h halál örök ni adtok éltMel elyet ugy k( lg/ m\|sgh\| halni addig, bennünki m kányáról ni gyenge vii ,Boldo\| neteket a kor IJaK — napsugár, —I én öt, kisárö\'l öröm; — mig sl nei éltet adó i Baant P.ólé oreeáfkn ú Ja ral " Vadát \'lefbáiosbika, lepek aflkalmw-iSaolejman bé\|reony pán-a (vihar egyik iblkeree ben jtot lehelfi ad-tannan, — a Btték f-.mmt mi, kéj, édes eaerikletUritt, a ta«asei mp It ítüldj reám lö jalpniM meg I arany I - MiAa ajkwe Jk likoj kogy l« bben el Iá FOahatik\' tett neíjvedélyek üiutt a megtűrt lilik l megfontolt] indeifi, meqyol ohamedán I áltkl — nem remény egy 0 — a egyike .w-1... jöni fog, hogy ni vembe a náradt hektárt folujitf u... látni iogomJ met köaé néaheteküp- oo...im aa élet nenn egy ptljilntáiaért.; \|i- Allah [áldás reád, meghagykad érném asi n üdvöt, melyre onk édes álmaimba ménen gondolni, oh eljön;]; Seolejmip...megédeaiteii o paaarul dinitett sióba hijleg legét aaan voltj [ - karoiu Isrmetaaen halvány Igaadagon roi ífieött atlan folyt It, atinynyal áttört fátyo hullámaott éjlíajam kraBI, mplyet a batfe\|)ér vállak édn kéjjel eéókoltaí Ig)\| látott 8, jjsép volt Mirnaa, hal \' — halipttamj a földig hiijeíg\|G nyelveiről bnngaanii imoii o, n-nép dkaWI, ipaaiiék hl eh lottam a hkjloögó \|pi: -ti la féljem hölgyé félig hmradonó viríg, iálpaoskájmat dioeér e. Hiqog voltamJréj ivétlen mindpn Iránt j oaaH midőn a magjelent, midőn bent ajkain, érném, vaként íjiökeU ereimbj n, kttle nant élheUk;.! as ó kíBég, mert téby Ida hogy ÉúrÖpátj mii\| den t kintetben tulnári valta. k I mexikaiak félr« íobták a vitnlinntal — dc\| ig)vették a péns^lávok Skobblefi 1 höeo jj) i a\|jpat>nli órta, vi il S—I ftéijján int! a •aolgánalt, i vihar .kitört, a roj-érövel I éhrednelj fel b, nem a vágyj— a virág áll elöttUnk, 4 kéjtől ihletett leányka, alkotott angyalok k- oseg, hanem egvnerü jogén a göUia geni egyetemen,lakkor ő volt aa ottan Bursobenachaítok pmeitere, — mert nemoeak námialan meusuijája volt, hanem eoüegái öt ánicumnak tartótkák e pedig áaért, mert eeneetB 91 eebetl kapott e többnyire a felén. (Aat mondják, hogy aaért kopan; vagy ^alán anagy ént itttölték bele ?) Bismarck a jogán est könnyén tehette, mert jó vivó és mindig csak egy Lllenfele volt., de Bismarck á nanenellár bár ló vivó lehet, mégis két ellennftl lenne doha. Habár nem volna a aeroxeg ellene egy oron bábomnak e tenné ai aat, ha franoda őt lakkban nem tartaná. Skobeieff árosul Ütését tanácsosnak tartott, asebre dugni, apdUált a musaka barátságra (?) ^ és egy nép reggélen Skobeieff onk megkapja a táviratotu mely aaerint meghagyatott neki, hogy [rögtön térjen baaa nent Pétervárra. Biimisrk beroaog igy vér éepéna áldoaat nélkül bénél nenett a n ugy tetézett nekünk mini Teaffe gróf nyilatkozata, hogy: „életemet ée utolió oseppvéremet ha-aámért lu -r- amire azután Herbst meg jegy át: „De ha ninoi! eaükiégttnk ezekre ? Ea azonban Biamark herczeget nem geniroata, hin a Párinban nékelő oron nagykövet Orloff berezeg kinyilatkoztatta yilmoe caáizár és I Bismarck berezeg előtt ie Berlinben,, hogy iFeleégoe czárja még mindig baráti azeretettel tngaazkodik Németország-áoa, é« e barátaágjot továbbra ii ápolni leg-Mentebb feladata leend. Orloff bereao\| ka Pélervárra ér, törekedni fog SkobeleSet a czár előtt jól bomár-# ■ai; de a kortálaa kényúr Skobelettnok mit eem teheti m«rt n által eeekály hívei köafil egvet elvenjtene ; ha Skobeieff kegy Mentett len, akkor a naár Ipatie&n kívül kit nevezhet hívének n A nlbiiíamui akkor nagrobb szárnyat Kap és nabadabban mo-aoghat Pedig a tejárnak van oka Skobeieff barátságát megtamni; moet ne i^jabbi pé-mrvári nirek aaerint-a enár még most ie el-^árkóava él. A koronásáét továbbra már nem lehet halantani, anguntniban len; de mit-den utaaa — \| amely előtt aa udvar (jlvonul — vaa láneaoaattal len elzárva, a bázak ablakait nem nabad feloyitani, kivéve azokat, a hol bivek laknak, — azonban itt ir tanáoeoeok fognák őrködni és minden elő-tprdulaudó eseményért telelőnk. Ebből kitüníkl hogy aozáréi Oroéaoraság helyzete nem a MrkMVosőbb éa a ezárnak Wrekediii kell Skojbeleff barátságát megtar-uni. Európa előtt jazonban még isam hagyhatja Skobeieff Kftjtó aaavait büntetlenül, a morális kötelesség a kényurnak is paran osol. Skobeieff büntetésül egy dandáréeapat vezéréré neveatSMtt ki, i haj est valaki - • mindegyik •gJf\'Hf 1— kecses k^onlmai, Félisten! előttem aa eleő seé ellsb-hogy a vér! forró U\|--j. tudtam, Uogyj uél- tlfolejtem enyámat,-(* ehttot előlem a Sahara gyönyörű oáaa Sötét nálmávfal, búsan sasq p patakjaival, megtelni vágytam közeiében, — aa 6 ajkainak égető leusllete alatt." mayagál dől le ka oaüat bársony pam lagra, hóiohár gömbölyded karjain lenga fá< tyolát jMlebb^nti, márvány kebele menyei kéjtől 4obog...egy Ütkóa ajtó feltárul, ltom szabályod jéptek köbelgpek,.., aa ée rtjgékf bŐl iimintn félinejj pi)enik tneg \\ — J,tf< nik" í-lsaól a nemn a milliók áraikodó^a erseádáa terhes gotdil lén künn fi atüsttel á» \' véllek hím [lak Saulejmain főtt etfelsjteei aa — daliás Mimé ■tévét foly le, a Mék a jmt j •• a ssikrásd szemek é-es ellentétet fejéinek ki a moaolygó vérpiros ajakkal, — sas elleutét iukább [kellemesen hsjt a ssemlé-lpre, a .aapbarnitotia árosán pillanetnyi kéjnek édes sugái-a reng át. — mely mint n villám szikrája 1 sötét felleget — titok-natoa féoynyel Öálik át a hadak, a vérei iqsaták ezer vsnélyei köat megszilárdult ve* rasokat ,Hal... mi édn éreelem.. jni édes s«j- tklem, — susog mmae; — Saolejman 1,..... kelet napja...éjszak eujtó villáma... onk jő .. ás ö...ddn ajkainlk..,forró...kábitó lehe)lote .L.Szolejman lu...iipl félig álmosan arem^Ő Innykai — — á virág elhervad, árasad égö nemeid élesztő iugrát.,.i Ő filléled { — egy ive álmodik\' Miraa bantalan," —- — aa igazhivők uralkodója aki vidáman állja ki a Uareaok venélyoít, — akinek eleme e ősalak ama, — tlértékenyülvo hajol a lenge rajiak fölé j — forró hosszas oaókot lehel a sftnnyadó leánykára. A leányka nem ijed meg, oh, ő jól tuja, mint kell máfát viselni, nem a regényt 4- snlvo tagja aat hogy nyerheti el nemimét annak, aki ás!Ö életéuél drágább, aktért anivvére minden baepjét oly ké\|n örömmel áUenaá fel, „Eljött a naji — eueog ftlig folemel kedve, hogy a hervadoaó virág eötát egé, aevilágiteJ „8 a nap, — válasnol moeolvgva 8ns-lijmán,— a\\ égen [tündöklik: — ICreen l„ ingem ..csillogó aeámeid egébe akarok tUn dökölni, — a aztán, ka keü, a eeaták vám j (á eeaták eéon mezején — susog ijedten a leányka, ok 1... akkor eged ismét el fog homályosulm, — róaeád tovább ber vjadosui: — de nnn... a hatalmas nullán tm aaáll többé likra, eléa már a babér" — folytatja közelebb JünttlvaSoolejmánhee, ugy hpgy n léeenn Verő ni vét meghallhain. •Tehát saeretn? I kérdi csillogó nemek a nullán. SoáU szivem virága, miért voltál \|y berae virágaid köat, a két nohée köny-a, mely aroaod voasáin végig kulit, éns döfték át MimMt* a fcfttat***** h nósaá, még* ftabolsfts OéO** ••SS#e j büntotéé: ttlltáMt l»ftk#4ése iwhii oki Rita»vk raáit Irtj aa I lidh vaefcNe Wjtáa hívták vtaoss Nurriin flksésMbt Látestk, bsfy f froaasiától léi asiet aa arénatói, legyes k ÍVan-sass aséetassan kabinet etüftkj aaékén, akár ftw^ltH, akár Fiayoaal. Ami Skobeletlei titei,. a aéaet Mte tnoal huiönboeé. Bt mvm as, Uff U I még ngyeeer prepa-g«4éi «M\|S aahar % eár slött kegjvseeiett hm és akkor ufm valószínű, hagy a Kri-enestbaa a felkelók elé Ali éa harezolni fog i«Mm és IU\|}«i«riaé\| ellen. Habár őes-ssl. ml iiUh-putzli, nagy asolgálatot tenue i panaalaTiMitmk, t ktUr un eseményt a átess irredenta alig várja, — mégis Attól tartunk : — a munkában eltörik a bicskája \| Ghrad &MÍtr, A lázadás. A megszállott tutonámok belyasióről eteket jelenti a „Pol. Corr.vj: Azokon s vidékeken, a hol a fölkelés nkm tudott lábra kspni, az uj ösapatok yegéithesésa óta ja--vult a lakosság nangülslta, A muzulmánok kstbolikusok őszinte megelégedéssel fogadják m oltalmazást; m trtbodoznk letérlek ugyan, de iparkodnak jó saagnktsrtásával tüntetni. Aaon kerületek kösül, melyekben elterjedt a lássdás, a mosstárí, trahinyi 4a sztoláczi kerület nem tok harezost szolgáltatott á felkelőknek. — A bfaki kerület éjszaki M8I több Iátadó kerüli ki, mert ínnént a keresz-tények u»gy réese ellátott. As mi Zagoriát áa a dabari tsneíkot a lássdAa fészkeit illeti, aa itteni lakosok vallás különbség nélkül a lázadók soréban tannak, ájnljár valószínűleg sokan önkénytelenül. Aa utójibi két kerületben ie telje* rend uralkodik \| aa országutak mentében éa a főhelyek környékén. Foosa vidéke azonban folyton izgatott, mert ott vio a drinai átkelés, i melyért m heves küadelem. folyt aa utóbbi íjapokbani Zagoriá-ban i csapatok véget fognák vetni £ i Un-dáanak éa a lelkelök iámét íjablókká fognak sülyedni, a mik voluk. Aa utóbbiajc kiirtása időbo áa táradtaágba fog kefülni, de sika-rülni fog. A „Pol. Cor.- est irja[: „A tartaléknak lehető legkisebb mértékben történt be* hívása alkalmából számos tartalékos tiszt, a kik exuttal tényleges szolgálatra nem köte-léeek, Önkén/t azzal a határozott kéréaeel folyamodott a haladéktalan abtivAláiért, bogy flfly csapatokba oszt sasénak be, a melyek tevékeny réatt veaaoek a felkelés szinterén \| lezajló eseményekben. A je-emkezők ezáma oly nagy, bogy eme körülménynél fogva, hogy a behívóitoknak pontos áa teljéi számban .történt megjelenése által a szükséglet j gyorsan fedeeve lett, a még folyvást jelent- ; kező tartalékos tisztek, aa esetleges \'további I szükségletre nézve moet cskk előjegyzésbe vétethetnek. A tartalékos tisztikarban uralkodó [ó szellemnek ea alkalommal is tanúsított bizonyítéka igazi kitüntetésül szolgál\' aa inléaménynek éa a legnagyobb elismerést érdemli. A „veres kereszt" háborúban és békében. As 1864. augusztus 22-én kötöttegyezmény a nemketküzi jog azon alapelvét állapi lé meg, hogy a aebeaült vagy beteg ellenség nem ellenség többé s azokkal együtt, kik rajta aeiiteni hivatva vannak (orvosok, ápolók stbi)la nemzetközi jog oltalma alatt állanak. Ezóta a genfi „veres kereszt" jelvénye alatt nvilt caataslkonj vArak ostroma, ütközetek vád lArmazaja köaben számtalan \| amkasélatat meoletl, ayamortaágol alóaött mag, koldusbotot) tett teMeeaaaó a jól sa.. ( mait jótékonyság, irgalom és saeretei. Aa \' utolsó két nagy háborúban a hadviselő lelek I kölosöuös kiuié\'letleaaége tolytán a komrjsncjó a a jalváay szentsége többször megsértaiett, I d<) a legközelebbi jövfiben aa uj aaervátét s j a hatalmak kölcsönös visaonyAŐál. s hfuma-aiamus terjedőénél fogva remélni lebe^jhogy a háborúk vandalismusa tisztelni éa kímélni fogja a kórházakat s a veres kárászt oltalma alatt álló személyzetet. Maga ea e ama, melyet a genfi kon-venczió tartalmaz, becsületére válik aa emberiségnek s örülni lakat, hogy aa éaame egyre nagyobb tért foglal á a világon, jbzük-séjgét minden állam éa nép erfisan értiL Azt a pótaaenódéet, mely 185n-han Napóleon osáseár kaadaaóayezéaóre köttetett, a mely a vörös karaaat semlegességét még a hadi hajókra is kiterjeszti, bol sebesültek tartózkodnak, a hatalmak nagy réaae nem ra-tifikAlia. Hágához a szerzSdéshofc aa £gve: sült Államok kicsinyes ftitékényséMégMÍ máig sem járultak. A konvenció védelme alatt mindeo állam a sebesültek ápolásának, segélyezésének ügyét rendszeresen fejleaati s ipiuihogy aa irgalom és jótékonyság szép mOvére a bók legbivatottaobak, aa ügy nagyrészt az 6 gyengéd kezeikbe s aaon orsaáfoe jótékony nöagyletekébe van Jetéve, melyek köat a magyarországi csak nemrég alakult meg a\' királyáé fővédnöksége alatt a melynek elad Ünnepélyes választmányi lléeén, 6 felsége a királyné saamélyesen elnökölt. Mont, mint olvasóink tudják, a király és a királyné védnöksége alatt áll a nM"gy. •a. Kor. Ürsz.-Vör.-Kereszt egylete. - Aa 187071-iki nagy háború kitörése miatt a Berlinben elhatArozott bécsi nem-letközi értekezletet a genfi agyeaméiy alapján saarvaaendó nóegyletek tArgyAban meg-taitani nem sikerül\'. De maga a háború alkalmat adott a létezi szervsaetnek aréje ki-próbAlAaára, s akkor bebiaotyult, hogy alig (pat év alatt a humánus esznie erős gyöksret vert, a aaarveiet hatalmas a hogy ulkdatát sikeresen birja magoldani. Lássuk mindenek élőit á saarvaaitat A genfi nemaetköai határozatok fl$bb pontjai a következők : 1. A osatlakoaó országok mindenikében alakul nemzeti bizottság, \'melynek feíadata háborúban pótolni a nem elégséges állami egészségügyi azélgálatot, illetóleg ezt kiegé-aaiteni. £aen bizottság akként alakulj meg, mint azt a helyi viszonyok megkívánták- 2. Fiókok, melyek hiyatáaa a qemaeti bizottságot támogatni, tetszés szerinti számban alakulhatnak, de a nemzeti bizottságnak alárendelvék. 3. A bizottságok és fiókok béké idejében a kórházak s a sebesílltek szállítására használt eszközök berendezésében szükséges, javításokkal s ezek életbeléptetésével^foglal-kosnak.. 4.\'Minden nemzeti bizottság sajnt* hazája kormányával érintkeaésbe lép n caél-ból, hogy szolgálata háború idejében vénybe\' vétessék. 6. A különböző országok bisittságai nemzetközi kongreesuaokká egyesülhetnek, hogy tapasztalataikat egymással közöljék és as ügy Ajrdekében fekvő intézkedések közös létesítéséről határozzanak. 6. A nemzeti biaottaágok a genfi bizottsághoz minden január hóban jelentést ter-je«ztanek be, níelyekhez aaon indítványokat csatolják, miket a tárebiaottaágokiiall tudomására hozni óhajtanak. — 7. Háborúban a harezviselő népek biaottságai a hadseregeknek segélyt ^nyújtanak és kiváló figyelemmel vannak érra, hogy önkénytea betegápolókat képéuanek ki. tij aa«takh4!a nwliypi Államok biiottéA-fáinak aafálnt veheiikj vénybe. 8. Aa Öákéntes batéfApalók aiira k lesik maguícaí, hogy biaényos ideig saol nak és a lan •fvalatekbíf nem avatk nak. KiviaMnlthoa képsat a haroztai vagy kórhAsMMjd alkslmaiutnsk. A aa utóbbi Mó\|gáik(r* uUavák. ; < \|tí 9. As pakéatas betegápolók mindenütt egyenruhában] jÁrnak, a fgyaníő kMBs még-különböztető],jellel ,birnald saemélyük sérthetetlen. DAkera kadétén mindkét fél seregei aa Ápoló csapktok ftlAllitAsAról a aiok «m-berbaráti fökdatáról értesitetnek. 10. AfTiukéntes ápólókja hadseregekét, követik, de jaaoknak sem költséget okozniok, sam tarkókra llenniök nem ssabaa,- miiárt Iska-ját külön szállító, élelmi éa [gyógyskerekjcel lesznek bŐvpn ellátandók. \' A osaiáien pedig a katonák soraának enyhitésére kötött egyestqényj pedig főbb jvo-násaiban igy liangaik: \| 1. A jtipori kórhAssk semlegeseknek jelentetnék ki a ezért a hadakozó flüek kötelesek aabaai addig védjsni és tisztélni, ínig ásókban betégok vagy seliesülteic j tartózkodna^ 2. A tábori kórházak Személyzete, [baléért vf a fsiükyelettal, aíegésuégüfjygyJl, a sebesültek ásijllifásávsl njegbfsott e^éneke^ éa a tábori fial késsek élvezik a semlegfLaé-get mindaddig, mig köIalezelttiégeíkjnek \|é\|a-gét\'tasaoek; aa meddig sebpaüitekjvanáak, kik ápoláác igényelnek. I I . Sl. Ez\| egyének fel! vannak jogosítva, hogy a kórházuknak aa allahség által töjtént elfoglalása után is teenpőiUet a kbrháfcak-ban folytárnák vagy nnjái banteatükhöa risz-ssatérhessaael:. Ha ily egyének hasonló! viszonyok közt működésükéi beszüntetik, a győztee félj iatéakadni tok, ljogy azok ap ellenség előőrséig elkísértOMeijek. 4. A nsgy tábori kórllisak f«\|szei^lése a hadi aaabályok alá jartmdk és aat a k jrhásakhes tartozó ágkének eltávozásukkor owk azon tárgyakat vitetik el magukkal, melyek magántulajdonukat képezik, Aa úgynevezett uiOBÓ kórházak iáját felszereiéi bírnak. \| 5. Nfna szabad báataai vagy asabad-águktól mea foss tani aaón lakosokat, lik a sebesülteknek segélyt i\|yujjának. A hadat viselő hatalmak vasáréinak keladata a lakosokat eaen az emberség erdekében ti\'ljeei-tendő teendőkiö s as Saokkal egybekötött semlegességről értesíteni. — Minden aeMSOlt azon násdskl melybe á^olAa végett félvétetett födözetet és védelmét nyújt.. — Asoq lakósok, kik aabésültaket magukhoz Jógádnak, katonabesaállésolástól mentek a a kiirt hadi aaroz egy részének elengedéséra igényt tárt-hatnak. I f. A sebesült és betag katonfk, tekintet nélkül nemsetiségükre, íalveeAdŐk és Apo-landok. A fővezérek fel vannak jorositva a csatában megsebesült éllsn^éges katonákat asonnal sí élíenségaa előőrsöknek Átadni ha a körülmények ast megengedik és mindkét fél akáal [egyetért. Kik rtieggyógyulisuk után liarcsképteléneknek taliAltatnak, nasajukbs visszaküldendők. A többiek is bsaaboésAtan dók azon feltétel alatt, hogy a liAporn tar* tama alatt (egy vert többé nem fognak] A kö* töső helyek s raktárak kezelő személtet ükkel együtt feltétlen semlegességet élveznek. 7. A tábori kórliázskra, költöző helyekre és raktánakra távolról láibátó lobogó vonandó fel, mely mellé miuden körülmények közt a nemzeti zássló is kitüzeudő. A katonai hatóság elhatározására bisatik, vujou a semlegességet élveső ssémélyzet «a]át jbizton-sága éitlékében karkötővel láttaasék e kl vagy nam. A lobogó ée karkötő fehér mezőben vörös karesstat mutat, A leien szerződést elfogadták még 186$-ben Schwefc, Beden, Bélg^um, Dánia, Spa- sel ÉÍmÉ roszdrazág Anglia jéa jSvédlx. A«a«M» Jé Oroaáorsug kl\|elejjtél4 hpgy azért néé nek be as <sgyeaniényi aláirt bataloak k^á, mert aaját: állami \|mt%ápolásukkal mef ven nak aMgalva. Auftlrfi asöntkn I866 hkn!s königrülsijcsata aláafmégis belépett, 1R67 ben jután Qlreaeormfe ia kqvetta a jó példát. Aaótaj két haiay báboru aaílott le: a ijé-\'met-franczia a aa orofa-türök. Mindkejtőtyn megfutották aa arv« orsaágok nemató bi-zottságái, hogy aaJWásméoy ssiját területükön virágaik s ha [síűkség tan rá, haaaana gyümölcsöket terem. I bizottság vesatta pisil-ndfikétj ő közvetité a linden ágét, a hadüag-fllték gy ógy keaeléeét, a emsetí kösvetitéeéjt s 4s közlését. EsankiftÜ az tköse) 3 milló frankpt íézkédésekkel járó költ- A genfi köspo két alkalommal aj j betag- ée fgélyflgj lyok ellátákát, ^ segély azálljtmányok árkedvwmfoyekltíi 1870-ki hadjáratban gyűjtött a .jótékonUii ségek feddésére. \| A schweitzi jnetjjzeti bizottság sservesfte a kórházi éti ecóMMgyi szolgálatot} 146 orvost. iOjaegéaatj kSldfltt á hareztérre ás tömérdek kegy adományt gyűjtött aa egyN Tchateíben pl.23fi,000 kniitonokbaü frank otj A hlllandi é\|y\| háború alatt 15001 tagjainak száma j e egysserre 21,Ó00 re sthek előállítása körtll iiorí kórházat asázával íját lmtárán, mint fa emelkedett a a aajptt^aéaban ti0,900 frabkkjal felt részt. Béig uin a Ina liuzgólkodbtt a ily rendesett na ugyi a harcztérénL Monarchiánkba i a központi nemzeti bizottság számos orvo i-tekintélyt, szakértőket \|S irgsTmaJ nénéket, tik tudvalevőleg csakis betegápolással foglal losnak, ] küldött M)hnftt-országba. ] A prága egy lelj anyagsaarssat gyűjtött jazaretlsael számára. A pénzbeli adomány 120000 foi \'intőt tért. , Angpa legjobbw kitett magáért: itO orvost, 66aebéestjM ápolót, temérdek anyág-szert, és i 100,000 livraat küldött a harwMita. —1 Esenk tüI mindén nagyobb város egy la\' e képviselte é magát Ugyanott a hathatósan részt vett égy a segélyzésben, miot a betegápolásban .\' As irosz ver^s-kereszt agy let 2 delegáltul kt p visel te té magát, s 16 a^famju liimányt m 54,000 frkbalt küldött. övé Ihon küldeménye 2ÜU,ÜOO franc vjslt s jtamérd^ k anyagazer. Has mló aránjfbao szerepeltek a jóté-kpnyaág erén a.i vpres-kereszt aegiee alatt Qlaas éa • SpnnyoIországok, Portugál, Noíjvé-gja ée 0 «tögoraugJ ! Ma\| mk a hadviselő felek perese minién erejüket negfeszúésr\| hogy. aaját agylauak nathatóaap működéessenek. Francziaors\|kg 16 milliói francot j Németország 18 millió tol-lprt booafttott a reras-kereatt rendelkezésbe. AaJ1877-kU cséss-török hadjáratban \|a-áonló arányú tevékenységeti e humánus néim-setközi ^ylet íjémj fejthetett ki réaaitjt\'a ;Uarcz(ér tagy távalsága, részint ss egyes táű-kOdő ha< testek nokskférhetlisn terepei miett, — de ai ért niegKÜzpött a Területi éa kiwe* kodési nikézaégekkei éa tőlb lehetőleg vógaé émberbaráti felsdátáL E Wres hadiárat alatt ia Anglia jjtte jptékonyjiágban afvezérszerjjpst, 0 érkesett meg legaamarábbi a harcz színhelyére sípa-ját varaa keresztjével. A nemzeti biaotbág aaámea kzarethev alapilottj a londoni eevlet 82 orvost küldőit, kik 34 jtfllönbösfi helyen qaaaaaenjplSOO beteget ápoltak. EzaukivUl egy külén gózhtnó négy mosgó kórhAaasl volt ielsnrMve, jlúelvek Várnában, Drianrá-polhan, Batumban éa Brsenumban mfiköqjei. Végül aj Joannils rend egész vonatokatwsa-relt fél, fielyek sUksdatlan azáliták az anyag- szereket s élelmet a kórháaakbe a jofétleoak kösé. I A német égy lat asottal aa orosa egy-lattal szövetkezett a három vonatot bocsátott rendelkezésiére telje* felszereléssel. Törtkor szág számára oaak akkor küldött segélyt, mikor összeköttetésbe léphetett a konstantinápolyi .verés félholddal^ Moostreliiánk bizottsAga meghatalmazottat küldött\' KonstantiaApolyba, ki aa ottani varaatálhoMsyyléíbea jelentékeny szerepet vitt a a monarchia pénzadományait a jótékony ozóira iorditá. Hosssas volna elősorolni a többi államok aefélyadoaUayait Minden aaaaeti bi-sottság megtette a tőle telhetőt a igyekezett a köznyomort enyhíteni. Hazánkban IB78-ban a bosaiai okku-pAcsió adta mag ss aleő lökést, hegy s be-tegApolAa kérdése végre nálunk is megoldást nyarjén. Tudjuk, hogy as aaár addigi haladásé ban ia nagy reményekre jogöaít. (P. H. A szivröl. Dr. kkrsyer L^Jsa felalvaaAaa. 4 Igen tiaááelt hallgatók 1 Azon méglisstelő felhívásnak/ hegy ezen önképző egyletben aépsaerü tudományos előadást tartsak, annál szivesebben megfelel tem, mivel kedréaci tárgyam a kösegéssség-tan elveit magánkörben ée a nyilvánosság (ltján terjeszteni éa hsbár mai tárgyam szo--rosan véve élettani, mégis aa emberi test egyik fontoa szervének iamertetését foglalja magában ée igy közvetve az egéssség m<-g-óvásárs némi utmuiatást adhat. Midőn tehát as emberi szívről beszélni akarok, ns képzeljék igen t hallgatóim, b"gy azt aaon értelemben teszem, melyben ezen szócskát a közéletben, beszédben ás írásban szánrtalanazor alkalmazzák-; nam szándékom jó éa roas amvről, kemény és lágyssivü, aziv-toleu^ romlott e& még kőasívt emberekről beszélni; már ily értelemben a tárgy igen érdekes volna; -j- da miután költészettel nem foglalkozom ; arra sem képességgel, sam hajlandósággal napi birok, —- a szívről ia kább mint életünk fantartására Iegszüksége sebb szerv alkotása és működéséről fogok beszélni, f-1 A satv, melyről a regényírók éa költök annyit írnák éa\'melyet ellentétben as éssasel aj kedély ée érzelmek aaékhelyének tekintenek, magába véve nam egyéb nustO-raégnél, melynek faladata saabályaaarü ösz-ssehUsáaifi által a vér keringését testünkben létrahoani és élettlnk végső nercseig íontar-tani. A kedély ée as érzelmeknek, egyátaíá-ban ssellemi életünk központja aa agy és a mint későbben későbben bővebben kifejteni szándékoaom, a skiv nem az érzelmek asék-helye, hanem oaak aa éraelmek behatAaa, p, o. ijedés, öröm, bénát alkalmával némi saen-betűnő változásokat mutat Hielött a szív alkotása áa működésének magysrázstái- kezdenem -£ mégkiaár-lendam a vér ssdrsnét aa állati ée emberi testbon röviden pimjteni: minden ekervea lény, légyen aa növény vagy állal, folytonos anyagcserének sssuhelya; — yagyüuk p- o. egy élőfát, a földből a gyökerek állal felszívott nedvek a fa eeneaáíg a liajcsövesaégf által terjednek ós k növény táplálását és növekedését eszközlik, As állati testben szinte Tolytonoe anyagoséra történik; napról-napra folytonos változáson megyünk keresetül, csak mi magunk nem vésésük azt éeara, miután környeaetünk vétón kegy ütt is változik, de midőn hoaesu évek után rég nem látott ifjúkori jó barátunk vagy köaeli rokonunkkal tálálkoaunk j akkor kölcsönösen látjuk éa tapaeataljuk 4°" hatalmas váltoaást, hi« vSaolejman, a virág aaerati-e a csillagot, a rézsa as üditő, éltM adó harmatot, al mindez a napot ?l...Aa j én virágom elhervad, csillagom Őrülten fat le Allah birodalmából, -r a harmat kiaaárad egemből,— bs napom elszáll. C sora vár szegény l&rpzára; s én most örömmel saállok fel a boldogok basájába,... ott logok várni, amig ismét rabszolgája lehetek a nagy, a hatalmai Szölejmsnnak I..J A szultán arczán, fenkölt homlokán egy kösnyed felleg honol, vadul csillogó ssemei megtörnek. Éljöttem, bogy élvessem s menynek összes boldogságát, a ss angyal elhomályosítani akarja rl... nKem:....AlJjab távoztasson tőlem ilyen gosdolatot.....de ha elgondolom, mi aokst assDvedtsm s lefolyt óv slstt, — minő hasa-talanul epedett e saiv szerelme stáa....^. Oh Saoiejsasan...iámét elfogod hagyd a aaegéay llircxát ? 1.. ha az édes móa mac-lalelve, ki fogod tenni a bervadáe lassan, de bistos Italált hozó kinjánsk.;. f, Milliók ura a te rabsaolgid", s hogy kívüled senkit sem ölelnek kaíjaim, — Allék ugy segélyjen I... bH ő?l...as aranyszőke haja, sötétkék — ,t napok napja," miként teasok-tad <t novesai, — $ Isiflnt ?!... kérdi öröm ifl repeső aaivvei; — majd szomorúan foly-taite : flsegásy Adamaata I... al fogsa hervadté, jó, neaea lélek,— zord sora vár reád. —- sem fogod nélkllöaliettti ajkainak forró Mlsalletét, — ae<sseoló szemeinek .égető vil-iáaaá!../ Nemaa lélek l . to sajnálod 8ft ok U ón Is bánkódó* ütése, a szívemen ütött seb f, 4e « vétkaaatt, - as ő vétke Allah sasnt akarata saarínt halállal btetéeedé,. .. «Kegyes szultán, — ssól Mirka átka-vaéta Saaósjmaa Mait, — ná,0loafl msg,~ tttfény. oly fiatal s már lehulljon,;., lehull-)on, hegy a tslvüágoa aa Ishaésan i rsaaénye aráask saolgálsi ? !• O vállasait a vétfc* aagy. \' Oyanyfrt beMvflágas este volt \| ^ as ^ aasm Ivs bépsdiaa aaévta aflsááa snga-va4 aa alvó várws, — a oatQégjk bUSóÍ ■ ■■ i v i—l i a háborgó Boanorua örökaavargó, hahjaiha száasaeroaan tükröződtek viasza, a narano4-éa czitrom, — a pálmák édea illattal fűszerezték a \'éget — Adamante, — általain oly forrón, oly végtelenül szeretett lény ebisas slstt sétáltam, — amidőn egy Ugy zörej merengésemből fölriasstott; — egy Vérrózsából öasasfont kossora feküdt lábaimnál — « peresben közelembe emberi léptek hangzottak ; — iszonyú csalódásom najAnyre főtt — neki nem szabad, nem lehet tovább élni. (FolyUtáa köv.)] / A kegyencznö boszuja. (Beszél j.) ! U Irta: Ifj. DONÁSZY FERENCZ. V. ▲ bukott ángy ni. (Folytatás.) \| Ismered aat a gyürüt ? kérdé ksaót fel emelve, tudod kicsoda aa akkor, mikor ka valaki ujján ragyog? ; As akkor a király óa parancsoló ólat, halál felett, foldó a tiszt Fatma ruhájának aaagélyét megcsókolva. \'Jól három ember áll a torony ajtajánál, váltasd lel őket a ezeknek fejét pédig rögtön minden kihallsatáa nélkül üttesd] le, óa paraoesolom néked moet én a ssultáb 11 A tiszt maghajtá magát, belépett újólag a toronyba, a aetn telt bele pár pefoz, falváhották őket, a pár perca alatt hozta a hóhér verső fejét egf kendőbe kötve. " i elhfl \| mormegá : Fatma sibsgyá a tornyot, s magában He kegyveeatktt,. bukott kagyenósnd vegyok Is, de as4rt én1 vsgkok s szuHáua} s Mtttot as osalopee aaaraokokban. VL Fmimm. Máa aap már dörfött aa Agya, a aü vfftt! tékák sékeütf Uraséi nsepódlak Al hnakra téayaa tálaihoz, a seép Téga völgy illatos gEfepssőnyegél, a horkoló ménk ssá-guldó paiáí tapodtá\'t, a megöntözték, aat az ellrallott vitések piros vérükkel. A jssmiu s ibolya illatos lég halyett, szürke ulstj felleg hömpölygött, s aj csdlogány dala helyett a sebesültek nVögóeétra haMok-lók sóhajait hordta aaé^ a íaaellő, as ágyuk mauydöíjgől hsngjsivsl. Pár óra megváltostatja az élébjb még mosolygó táj vidám arozujatát, as anyóaaat éa a puaatnláa angyalai Uaröltve! suhogtak itti (létinorvá, legázolva\' mindent, mi utjokha akadt Abdetrahman Abá bit nyargalt! nyerítő harcai ménjén a bástyáké i, a leédtüiüdtebb golyó sápqrban; szavaÍMu cscngé] az égyu-döreit, a fagyverek ropogé iát, villogj kardjával mutogatta a megtátn idott ijeltek erősítését, e as ágyuk iranys dtt. Al raányol sereg nx ^támadia j aa Al* haüibra énjaki oldalát, naf v KerekM Agyukkal kaadto lövetni aat mit den oldalról. A fallak ingádosték - a a naónk Abá parancsára hosszú csataki lyókat íjontáttsjk fal s fiUaUra, a Ők ia vi aonosiák> a apa-byolok lövéseit, még pedig tedvesfl sredmény* nyal, Ugy bogy a kerekes ágyuk) közül hármát téttelt bsrczképtéleot é s mós lövésejc. \'Abá agy pár peresre iltünt aá\|Alhambra udirarárólj \' .Majanéa repülve h iladt aljon épülőt fali, poj Áiliarlija dobogó .asivvsi hallgatta a lövéseket. Amarlija sikoltva 0( rott fel! s A bú felé rohant >\' ;» áldjon sa^g aam tudom wy : buasnsni jd méciislpk bo-isokkafl a fényes Abá hosszasan átöleli i; Allah salvém sam virága, itt ns óra; Mlak-e méa ; vagy oaak a pboa tul jöttem hejmád éa haj m rulj reám a teríts bs fÜiíoidfléU Abá, Abél veled miryek.Jtoltott fuldokolva kattrlija, nem ti uom sállni téváhb ukn kinéó kétsécat, mel r mind4 lövéaiél aélvéuaet magdöbUnti. a it hhnlim mindeb löri* tááad talál, ah ibi vtgy magaddal, le-galábbb együtt háljunk int Hová jönnél la gyenge vMg, a tűsébe? bory valamely kósza golyó twed találjon és Tetönöa ? maradj szobádban, ha győzünk visszatprék\| bs pedig elesem, borulj reá a, teríts bó parányqajaddal. Al á, AbtiJ zokogott a hölgy, ns hsgyj el I figl magaddal. Nékem ménneín kell Amarlijám, szól Abá láj ialmasap, mig a hölgy gyengéd termete kínosan vonaglott kahai között, ÜA1-lsh légyen velei* boeasaaén magosókom, a gyengéden eltolta megélól. A szép hölgy aléltan qmlott a apőoyagraj Abá ekaeiett; utón pedig dörögtek a lqvé-j aek megrázva alapjaiban alz AlbaanbrAt. j Abü a folyosó? végig sietett, a a for-j dnlónálj találkooott Fatmával, ki lihecő alak-kal» villámló anamekkel akart Amaxlijaj lakaaobája felé rohanni. Ara magragadta a rohané karját, Fabui felszisswnt, mint aé a\' kinyié, minek Méra hágtaki \' ; } \\ [ H Hová aietss Fatma ? kérdé Abá élesen. Hossád uram, rebagé Fatma rémegfl ajakkal de aaikráaé villáüiokkal asemeiban, ss émmi sarok ingndoa, a spanyolok a déli oldalról is magtámadták az Alhambrátjj én félek, agy kínzó k^taég gyötör, nem bi^tani szobámban mar\|dni. ob vigyázz élemdre uram, kétaaaraaaé vigyAss, a golyók sltrüo repkednek, mint Orídole barlang aannylgaii Abá undorral fdrditá al fsfét a nŐrfil, most nyíltak fel aaámei, most kanéett] lelkéig látni a daemoanak. Aaután harsogva folkláltott a pár fogy -varsáit bda intett, áll latok itt, ka a szultáné itt Maija magját, lőjétek Is, távoaz saobádba f atmaJ ti psdig inüsn el ke mandlBélál, a sltaazitá Fatmát, Ő pedig rohant as ndvimv bél iharttd ménjtt hagyta. . \'alma tájtékosó ajakkal aietott a t» romban gólyák kjör^löttk a fényéé falakon törtek bég, peuogmk, sivítottak, a htjjsufc dörenéiek reaakattették a levagót [hm abba n jtarasabe ment, asely sn övé vdtt, abba a fényes saanj niamiabm ha aaté é\|i Ab* termébe baftnaa a amfrnsott, tu ablakokból Jtiémx láthaioti I NM félt a haláltól, begy váláséi kósza gólyó találja ? padig a baraa végesté vet egy uj élet virága, mely asámárs asak boldogságot, aserelémtejes, édes éveket tag virítani, nyilandatt volna. Iliért gondhlt volná 4 a halálra, miért halna meg egy áj örömteljes élet kasdetéu t 1 éssr-tn dénogó ssívval figyelt aa óriást dörrenésekre, mélyek minden Oldalról hangzottak, melytől nem hallja aa ember aaját asi-vének ftlelaaes dobogását Aa ti perese mién nem érkezett el, bogy saebájába meájeh; a harss még folyvást dl-hOsebbé less, s a mp már, aaunt néha-néha a fist fellegeken keresetül moeolygott a delelőn tul ragyogtatja sugarait, s a spanyolok még nam támadtak minden oldalról. Est nem tudta elgoodetai 1 Amit oly türelmetlenül várt, megérkezett. A folhangaó ordítáa, a nagy karekee ágyuk zörgése, miket minden oldalra vontattak, a a [paranoaok btaónyHják, aat, hojpr a spanyol sarsg magtámadta aa Al-hambrát, minden el dalról. A baraa kjét oldalról dühöaen folyt, a alrt füst lomba ködkánt Alélta körül a bástyákat, melyből oaak la a folytonoa ágyú villogások tüaaa nvahrei villogtak kL Qrand Aranda fényes tieatikarával sálra alltt állt, mig ettől kevés távolra agy seren azolga tartotta a ozifrán folkantároaolt a for csatrangoaott hárazt méneket A föparanéanok tAveaövét ptiaden irányba körülbordoeá. Aa ördögbe, semmit sem lobat látni a flléttől, ssólt enytk segédtisstjé-kos, a várbeliek ugyancsak keményen visto-nasaák a tűset, aaÜ gondol, meddig állhatják még ki a fclak aa &nsást tt Ast hiaaaaa tábornagy, nem aokáig, már már ia ingadonnak a nél^am ugy tat-aaik, a várbeliek tűseié* lankadni kani K parcaban bógva repült egy Agyagé lyé a bsaaéllk felé, mintha pak wdin< tolni én msgbüstétni akarta vaba. aWasélő eegédtiastat darákba kettészakította. Qrand Aranda ia mogtAntorodott n golyó saélétől a pompás öltönyét élberitatta a eagódüant vára. Bsasaaí baj. kiáltá, asannü baj, lóca da további asavaü agy Malnil ÓOraj (mi n M Um mii ttnsnutk, hm te ÜHyteen iftlMk ifml^t mely ,kS«fc4Mieii ItMéiMlMiail MM al-fcearánn&t leátkoM^je In kaiét újra faléi iU^ iMéták elkauréeasat eaayire Ttilestatje. kegy tatai* oéiktl hogy béienyn idő Mfejyta utiá q\|énn máook tettünk j miutáu \' —— \'nÖa»Mlét»- t»ea ttítí anyagot aniyakbál testiek ItlliftaMM IM\|ttltMllk. En« MMtetsnüt lentinkben történő iának makoaMU* a vér, aaoa piros lo-k. mely inttnk biMmb bímIm rá- saibaa ksrteg. tnalybÖl agyiéért tsattnk min-éw alketrésná é* szövetjei képeödnek, más-rieet m»eds* leukoégtolon éa tőle eltávolítandó aevAgak ahÍolitiet»ak. — A vér egén les-i»kle al\'erjadt zárt csatornákban, aa ugy-ii(«nU véredényekben kering, eeen eealor-atkban folytonos moagás, tolong is éa esi-beeoulá valamely nagy város utcáéi- e ss bt* fali ból uralkodó moagás éi életbea ; éi valamint ároRokbau a kiaak szükségletei ée leírni werek ea utcaikról hozatnak, a kban elhasznált anyagok pedig külön-alakban iámét aa utcaikon ál a vároe-eltávolíttatnak, úgy a teet egyes szervei i aövetjei ri a véredények utján kapják a sat iségn tápanyagodat; míg ,a teetben el* basáuált ée már ártalmai részek iámét a vér utján kiküszöböltelek Velamiat további a nagy viroeokban többnyire a város közepén aa úgynevezett belvárosban, hol is ja felsőbb katóságok ée hivatalok Osatpantoetluak, a legnagyobb for-gnAom uralkodik; míg a külvároeok és mellek utcaikban a forgalom arinylag igen on-kély; ugy szinte a tMbeu minél nemeeebb valamely szerv, ennil élénkebb benue aa anyagcsere ée annál sűrűbb véredény hálózat-tál van ellitva és vélamiut a viros köepont-iában belépett forgalmi akadályt aa egéaa yároa lakosai hamaij áraik; még a mellék ntozikban beállt akadály csupán csak helybeli bajnak tokinthntö; ugy a nemesebb eaervekbeu p. o. anl ngy, a tüdők ée a aaiv-ben beállt legkiiebb vérkeringéei zavar élet-vesaélyoii mig a végtagokban beállt kisfokú pangée nem nokoltTas egész testre visesa nutui. A hasonlat valamely nagy vároe forgalma ée a vérkeringés köaött azonban any nyiban hiányos, a mennyiben az utczai tor-j galom különféle okok ée erők éltei, mig véredényekben a vér él a benne féloldalt anyagok raozjgalán jegy kflaponti erő, a szivj által hoaatik Tétre. A sziv nem fyksaik szabadon hanem burok* által\'van védve, stivburok és a asii közt Hvó« Myadékj ^tezíkt A sziv mom vagy amint moudani azok luk buieoyagi>ól illp körte alakú, üres, két saivpilver ée két kamrából összetett, a ráelh üregben fekvő (est, [mely szabályos ösnehu-cise ée kiágaláea álltai a vér a négy- vár edényekből ftlssivatik és az egées teet min den irányába bajtatik — szóval mely által a Vérkeringés jön {létre; a sziv nagysága igen változó 4— felnőtt embereknél hossza átlagban 14 centimeter — nélenége 9 een timeter — suya körül belül 450—500 grmm de betegségeknél izivtultengésnél háromszor nagyobb is lehet, -f Egy felnőtt egészséges ember miében mintegy 20—26 font vér ta liltaük. Eeen vértömeg körül-belül 1 vagy 2 peres alatt, ahhoz Mépeit, a mint a vér gyor sebben vagy lamhbán kering, kéteaer megy kereeztül a szíven, éi pedig a sziv jobb kamrájából a tüdőkbe, a tüdőkből a sav balkamrájába yinsii. a izjv balkamrájából pagy függéren keresztül egy nagy véredéoy a lej felé és ery a] mellkason keresztül test alsó részébe tsvjed, ~ onnan ismét hajszálledények állal féliaivatik és a nagy visserek, uijáo átvnetletik a jobb pitvarba a jobb pitvarból a jobb isivkamrába: innét a tüdő Utér áílal a\| tüdőkbe: - a tüdőkben a vár a kttllevegőből elegendő mennyiségű élenyt felvevén ás a felesleges néanvet el-vnatve, mint üterea vér a bal pHverba, a beleitvarbái pedig e bel laivkamrábn venot-tetiL A mint eeen ábrában ée mintákban lánható a váredények részint piros részint kéksejnttak, a piros ninü véredények jllierek-nek (ártérién) neveaietaek, a kék Sitnüek visaereknek (venob), Az uterek a várt a laívböl viaaik a teet minden réeseibe, a visserek aa elhaeanált vért a hajcsövecskekbŐl gyűjtik ée vianavinik a szivbo. Aa Üleres vér eleven piree, a\'visneres vér sokkal homály osebb. Ha aa Utér megvágatik. a jrér belőle rendarányos nökkenéeek alakjában ugrik, ée miután a iziv folytonosan uajtje. magától el nem áll — ha osak alá nem kötjük tteret ée igy könnyen elvéraée támadhat ▼isaeres vér a mint eat érvágásoknál láthatni iv alakjában sugárban ömlik, de I leg-* sebb nyomáson neonnal megáll, -r- Ne-hogv a vér a asivkamrák kitágulásánál a szivoe vissaatódnljon, magában a szívben sselepek vagy billentyűk vannak ée pedig jobb seivpitvar ée nivkamra köat három ilyen vitorla alakú eaelep létezik ; — a bal asivpitvar és asivkámra köat kát aaelep van alkaimaava, a nagy ütarek nyílásánál félhold alakú billentyűk vannak alkaimaava, esen szelepek a vár utjának saabad tárt engednek, de mikelyt a kamrák kitágulása következtében a vér visenamenni készülne, maga a vér sulva által ielduaaadnak és a nyilláit bezárják. A nagy visserekben is Vannak kisebb zseb alakú sselepek, melyek a vér vissnafolyását a test résaeibe megakadályos-aáz. — A vérkeringést, a mint előadni volt szerencsém a 16. eaásadben Servetiui Mihály ipanyol orvos, ki Kálvin által máglyán elégettetett, fedaate fel. Utáona Harrey an gol orvos 1627-ben volt aa, a ki a vérke-ringé* tanát terjeeatette ; — a vérkeringéit ugy ltja ie; a ver ugy kering a tettben mint a vis a földben; — a vis a hegvekről patakok ée iolyók alakjában a tengetne fo-yik, a tengerből ismét kigősölgés utján fel hők alakjában felssáll, mint eeő éi hó újra •záras löldre visisajő és újra keed( ulját A sziv amint mir mondám rendsrá nyosao húzódik össze — Üregei egyeséire meg szűkülnek ée azután kitágulnak: — a sziv összehúzódásának Systole a neve, kitágulá sinak Diastole, — és pedig viltogatija ha sódnak össrfe a esivpitvarok egyszerre és asivkamrák ^ysaerre. — A suv öassehusó dásánál a sir alakiét és helyét is váltoa-tatja és igy támad a szívdobbanás, mely rendesen aa ő-ik éa 6-ik oldalborda \|között érezhető. — Ugyanakkor, midőn a aziv\'ösz-esehuzódik a az 6—6 borda köaött ai mell kai megrendül, a hallgatódzó (Ül két han gol heti egymásután; as első hang östseesik a sziv összehúzódásával e aystolevel ée aaért ayetolikua hangnak neveatetik ; — aodik haog öaaaeaik a kitágulással diastolikus hangnak neveatetik. — haac keletkeeéeét ugy magyarázzák, hogy a szivkamiik összehúzódáséval a nitvar ás a kamrák köaött \\evő három ée kát hegyű bil-lentyfk Összeosapódnak megrosaenésük által támad. — A második hang a félholdalaku billentyűk össaehuzódása által támad. Ha esen billentyűk tökéleteeen. nem sáraek, amint es szír betegeknél tapasatal-ható, a hang helyet sörej észlelhető, janjint est közvetlen a fül vagy a hallos! segítségével észlelni lobot. A szivdobbaqáa különféle embereknél a kor, a testalkat és a iziv nagyiága •soriul különböző ; némely embereknél látható, némelyiknél alig érezhető. A azivdobbanás-sal egyidejűleg as űterekben hullámaás ée mosgás éreshető és olykor látható és es aa érverés, melyet a test több helyén, d^ rendesen az orió Ütereken szoktuk tapintani. a má a aaért Ai eleő Mkitán laivil ik addig ver, aüg átlaj aa érvéréi ée a m vdobbanáia ea éjst egy íj ellemaő jelei ée támhalottaknál a éaivdol lanása éa an járveiée még áreahetök, mig légiiéi már sgéeaid megesüatnek láiesik. De a milyen iaakadátlanul ver aaivünl nem mindig éff tempóban ver; -H felnőj 30 évéé embereknél aa érVM"éi többnyire 7 eaoikott lenni,— nőknél általában ororaabb, kisdedeknél lBO^jáO,- aa években 6a; — es s\|fMtMnokiuU ismét gyorsakban vnf mivi ; I Vannak UnbeUk, kiknél aa érvkrée igen lasau, anélküli bogy romul érsanék magukat; — mondják, ibogy I-sö Mspolion esir szár érverése \|é0 vélt j — talán a aérjt voli, kénes hidegvérrel ÍUáaezrok\|éUtét i érés caa\| likban féláldcjtni másrésnt aat nban an érv^réaek száma UK> ii lehet iUlk il, bogjr igtoiigi aavár támadna eeen; ront etlbnség állal. A nőknél általában as érverjés g forsabo, — ja hoissn- nem mondom nagy < mberek-nél az érvéréé lassabb, mint a^! j kii termetű\'-éknél. ; 1 I! W\\í]b I Jl (Folyt köv.) „Csak most \|\|litt napfé E ozimet viseli egv a, aBoda lap £ évi 4t-ik isámábsn megjel kos. de a téoyálladékot elferdítő, i digi teljesen alaptalan s agyáltalán a lap iólérleadltségére nézve árnyékol alábbi sorokbin saórol-saóra ideikat bir r Le Telezőnk irja: .Két évvel nyrej pbsti Híj-ebi érdérémben pe-nevezett I vető/ie itt „napi iSSSlőtt Sat-Mihályról jövő tiostakoosit iamei etlen tet- tel kirabolta. A rablónak oiak moat jött nyá> mára a keszthelyi éaendbiatoi. Egy fiatal le gény voltén, a salajkoppányi papnak rokona • a rablott pénst is a papnál tette \|e. Nemrég a pap elhunyt s Tag yonát gazdasszony ára hagyta. A legény a miatt eaivakodni kezdett as asisonynyal i híre járt, hogy pöti fog iji ditani ellene. A keezthelyi oseoabiatói elment s legényhez, ügyvédnek adta ki magát ■ mint ilyen őszinte vallomást oealt- ki a legényből A legény elbeszélte as sgésa bűntényt, mely ről a gasdasssonynak is tudomása volt p b\'iatoi eldobta álaronát i mindakettőt elfoglal• Ahelyett, hogy ezen ielületee, homály öi logika nélküli ée 4* mint mondám — a dolog mibenlétét, g^aen hamisan , feltüntető közlemény ápróMltoi helyreigazitgalásaifa boosátkosnám, jobbak látom inkább as egén történetet ugy, ammt van. tlmondani és <p által tüntetni fel a valódiságtól váló ériis távolban fekvését e[ most leirt birnek. Folyó ávj jannár hó 80-án balt meg a.-knppányi plébánia Salamon Jóaaeí, ki vég rendeletében minden vagyonát gaadaaszonyk nak hagyta. Halála birére m^jelentek a rokonok [köztük a aat -mibályiak itf és érje-lülvén arról, hogy bátyjuk semmit iem fals-gyott nekik, bnainaan aaaal fenyegetődstelc hogy mivel ök kitudják mutatni, hogy a pap nak 400 frtot adtak készpénzben, tehát ezért törvényesen megfogják támadni a végrendeletet. Eat halva a gasdaaazooy, elment\' egy Ungár Bamnei i nevaaetü helybeli lakóshoapo ott jozen vallomást tette, ö semmit sem fél ettél — úgymond j— hogy a ast.-mihályiak a végrendeletet siker-rel megtámadják, mert ő enennel kimondja aat (mit a pap életében goromba, durva lar-ménetétŐl a papnak nagyon félvén kimon-daui, nem mm) hogy azon péuz. mit ők a\| napnak adtak — lopott pénz t Ugyanis él-\|ÖU4k egyszer a rokonok á papboa és átadtak neki egy 1000 es bangót aaoa kévéssel,, hogy mivel ől^ eat ugy lopták a sst.-mihá yi I postán és ét^e gyaausitva, sőt vizsgálati fag-\| ságbs ii voltak éi végre mert Uy laegény; emberek egy lOOOUet ájabb gyanú nélkül fal nem vfltkahiéÉak { ifihál egyenj saivas ő -ü aipap — fijlvállaui és miért eat tmal, egy pár wéa forintig mvéiárolhat 1 belőle] A peo. aa eaarest elfogadta és I vele t. L a gaad-aaszouyi^yal wompatbajyre ment, ott aa 1000-eet a Qsiss féle boltuan (magét máshová való plébánosnak hevsattn) kiváltatta; lőle ligy I60-I7Ö Írtig Iklvásirollajc - és aa ason jpénz, mi miatt i a ist.-miljályiak! a végrendeletet (éOOlftig) Mnogakarják támadni pedig a többi uekflc vissaa le(t adva. Ungár aaen vallomjbl hallván, rögtön Paceára j a járási lizoIgBbirósig eeékhelyére •ietett éá főleg midőn érleeűltihogy előizör: Merltly a portamester aj eltűnt pénzt még mOst is pzetgeti, mjUodstjpr: hallva ja közönség körében egyesi ée olyatén ibangokat, melyekben jHerkly még gyanusittjatik is — mint alitliftnalc mondta kétmeres vagyon vise-•aaadathatáaa (péot ée beoiükt) elettette t Oaál Milflós izolgabiró úthoz,liol a bűntényt a föntehibiekbeo elmondatta; ki ie a szükségei intézkedéseket meglette, a \' helybeli csendbistost távirati utqn a nelyaxjnére kiküldötte. És itt igjaz n LBudapeeti Hirlap" levelezőjének aaonj állitása, hogy a csendbiztos ügyvédnek és pedig a est.-mihályiak ügyvédjénél^ adta ki magát,! hog^ Őszinte „vallomást" \' osaljon ka a lpgény]ből. hanem a gazdaiispnytói, menr fogává egyébként szűkség nem lett voloa,ímert az aeaaony mindent a fentebbb köslöttek aserifllt teljes késsséggel ée mulataággal elmondott Ekkor elfogta öt éa a papnak egy . Sgerssagen lakó teitvéhét Salamon Károlyt, valamint a jelenleg katonai Moleálatbao invő többször emlegetett legényt aki voltaké>en a tett, ti. a likkaas-tás elkövetője volt Ennyi, mit a dolog érdemére néave elmondhatok. Óhajtandó, h>gy a „Budapesti Hírlap" valamint ason lapok, melyek utána vagy más levelezők után euerditve! hozták aaen nem másképen mint k általam j leirt módon „napfényre jött" mlnténjt, helyreigazító Boraimnak helyet adjanak.: Zala-Koppén, február 20-án 1882. Béktf EUk. Ml 60 írl t ióegyletnék, — 07 írt 72 kr waig a tájBaikÖrnekl adatott At Et er«tüwy a derék mlwdtégnék bito-nyért legttebb jutalraft, ue mely a nemet oá érdekében való fáiitdoiátáért málló elismerést érdemel, mélynek e htlyea kifejezést adni el Étem inuiaszthttjuk. Q 4- l)r. lehrtyer LhJon nr inalt szombatjai tartatta felolvasását ,A ttlvrÖl\' a keretkedó ifjtk Önképzókörében. A ntgy izánimál megjelent di-tzeé közönség t fel6lvaáót mind ketde-tén mind a felolvasás régén zajos lap-tokkal tüntette ki. A ézeilemes felöl va-aáf«, mely az élettan egrik legérdekesebb fejezetét tárgyalja az iftbb tudományos eredmények méltatásával, i melyet a jeleni volt uagjjizáinn közönség feszült (£-gydemmel hallgatott (végig, lapunkban köznljük. Mejegen ajánljuk olvasóink figyelmébe. ! — Ónéi iadM színlánuIaU Kassáról huivétkór Magy-Kitaitaára érkezik. a támlát jemnltjg 43 tagból áll, egyike a vi-dékí legjobb\' eiröiből Repiloiriába a buda- nifi nemaeti éi népitinbis U)donságai ane-_,tíy\' sikerültebb külföldi jbohÓzat ie foglalva van. Közönségünk ismeri Gferőfi náni te-bettéget, igazgató erélyét és űgyeeeégéi, bi-soatyára most is méltölaglfelkarolandja. T — lyjlváMi UkUaet Mind azok, kik elniinyt Jenő fiam temetése alkal mával megj el Mini s a osaládomat ért fájdalomban vigasztaló részvétükkel megkeresni szíveskedtek, fogadják a magam\' ée kodvee nőm bálás köesönetét Nagy-Kanizsa mára. 5-én 1881 Szkuter Gyulk kir. poMafŐnök. — A lialatenflredi fürdőparkot mlr javában iiaatogatjákJ A fenyvesre nagy\' goadot fordít a buzgó igaagaló s as idén mir kellemes sétákra len aíkalmaa. A parkok virágtelepei es idén valóban gyönyörű látfányt fognak nyujtanii A kerti munkák nagy buzgalommal íolynsk -A Hymea. 8teru Adolf ur Győrből a ptdt napokban jegyezte el a szép Lusstig Henrietté kisasszonyt Kanizsáról. Sok jót kívánunk a fiatal piának a nép frigybea. — A itli tf uimujfl takarék pénz-Up szombaton tartotta k»s0flléeé^ melyen nagy számmal jelentek meg a részvényesek. A \| terjedelmes jelentést, mely a vidék köa-gaadaiági viszonyúra is [reflektál, a jelenvol-tak helyeslő tndomáiul vették; na oeztalék rééavényenkint 53 irt lláanan válaaatmányi .ülés volt, melyen ismét a zalaegerszegi tankerék pénztár fárad hallat tevékenységű eddigi elnöke Handler litván urválaae-taMtt meg elnöknek. indítványt kívánnák a közgyüié. elé ViMJt J5ÍSSVÍEÍÍStLl^ leni, azok felkéretnek, lílgy ebEli előterjean- JW"í^? -tésűk Urgyát a fcözgykYéat üegelőíiőleg ^ Helyi és megyei hírek - — L magTi-kAB folyó évi máresiai hó I saját belyieégébet r a gyűlést tart, melyre és kültagjait tisstdlettel ség. Tárgyaotoaa zial fTénaaklr í-én d. u. 3 órakor idki\|vüli köt-a tánjaikör rendes msgbnja aa elnök-: l)\|líz id nyomé el és fekeje füstfelbőbe takará aa egéaa tárt ■ A déli bástya ledőlt, aknánk felrobbant, az ut saabad— vezényeljenek a hadtest parancsnokok általánbs támadást, minden oldalról, a tartalékágyukat asegessék a fellegvár déli oldalára, a ledőlt réezt pedig vegyék be rohammal. Robogva indnltak meg a veaéayelt had-tőitek, aa ágyuk dörgése a osateaaj köseneii, leiktüfllt riyalgáasaL Mire a Tárbeliek átható h\'arczi kiáltása felett ágyudűrgéetől, fegyver-ropogáetól kiiérve. Ahdermhmao Abú villogó nemekkel, ayeritö harczi ménjlén nyargalt a bástyákon, kardja mindig ott Suhogott, ott enpott le, hol lecnagyoub voll a veszély. mikor a déli (bástya a spanyol aknától fellobbant, a mér fejedelem átlátta, hogy a küllő bástyákat a aülndvarral együtt tovább nam tartlialja, a fellegvárba húzódott viseea a sertg sásáéval, csakis egy utóceapatot hagyott vissaa. Minden ponton a kara legeikneredet-tekben tofvt, Abá kardjáról osenegett a vér, areaárél a veriták, de ssemei Villonokat lö-VsUtok, A tükörfényes falak remegtek a súlyos spanyol go(yók ütésétől s öles darabokbaa naiedeertt le a —an vakolat A tyedeUn aresa elsötétült, látta bogy H mégH Vé- VPHpiBif. vang. Patma aggádvé víeegálta a már feje delem a rénsentes ablakon keresetül, ugy ttk, ncy remegett, kegy valami golyó találja, ■W k», mm tekoTfijdaiom lejttne af, ka $ magtört nemit végső sugarait nem ea $ mmm fcpék Wk mi I sutoghatnl a kéifcsttlat beseu ssaveit a haldokló füleibe; e^a* kígyóként fen lénk tőre markolatjára, • tPH9 gyöogyháe majd öeneroppant, tgy ft&tfák aa\'. Aekned Aké eldala metteu karaali s ttst meredt ti lyulUi agy veatbykaatm e várat non sokáig tarthatja, de mégi émt akarta aa eteleó emberig, ee aleleo aa \'ő keble fogje (el elébb aat a golyót, mely urának van nánva. Acbmed, eaólt a fejedelem, Allan kesében vagyunk, a vir tarthatatlan, egy utolaó mód jvan onk a menekülésre, ea is, osak talán 1 ■ Mi aa uram, mi azt Lobbantad tel a lőporos tornyot, a ki* tÜeoek elözönlötték a külvárost, had repüljenek a holló kövekkel ök is, a morhut öbleibe. Faunának vére megdermedt, de aaután hosszan fellélegzett; először aat hitte^ bogy a ifellagvár lőpor tornyát értette Abá, popodig osak a külső bástyák udvaráét Egy pokoli eseme villant meg egyában. Ennek nism szabad megtörténni, hátba Den Araaida is a beréhaoók köaött len. A falinönyeg egyik rózsa rájaát meg nyomé, mire egy nyíléi ntét öble tátongott ott, hol elébb aa arany virágn saőnyeg diszlett. Azután telkapja a két nagy nüilkoriót, miben a neotmoeaaodáeokra való vis áUt^ s eltűut a tátongó rejteket nyílásában. Elfnladvn saaladt, jól tndta ő aaen utat j biztos veit abban, hagy \'elébb oda ér, mint Athmed i neki még a fellegvár négy ndva-rán kall kpreeatül menni, ott megint egy rejtek ajtó veaet, a külbáatyák Qredékeibe. Rohanva naladt, keble aibált a két koreó terhe alatt, végre ea elibe tároló világosság egy önkénvtelee sóhajt oealt ki kebléből. A lőportorony ajtaja nyitva állt, aa ör eltörülve feküdi aa ajtó előtt, fejéből peták-eo tt a vér. A boltonat egyik WbeUé köve agyon-ütöUa. Mom ügyelt erve nm, pedig lá)ba elsiklott megosusiott a vérben, bnobaet a toronyba, egyik koreó tartalmát a nyitott lőpora kordákká töltá. Igy oasap via a tengm bee I A tágas Ingben még saáaáva! álltak a nyltou lőpwhofdók, snép rendben egymás A düh rekedt kiáMáte Utot ki klkUhgL 1 onal egy tenrert óhajtott e perceben, vagy aX4]jó rohanó hullámait ide boritalni. { A hoMzu folyosó végérfil tompa ooi togó saj balletteotü a egy vérvern vo; T^láglotl a Mlétségben. Ott Achmed kjöieledötl ö is rohanva, ke-sében sziporkázó fáklyával. Abá nem gondolta, hogy saolgáianém kanóoseaal, liaeem önmagát ie feUIdoava, egy égő fáklyával akar egy tüan poklot oMoáini, melyben 5 is elven; nt biaonyára nem így gondolta, Ide hát Ackmed meg így értette. öaaanzorilá ajkait, hogy fel ne kiált-son, s agy maoska kajlékonsigáral ugrott az eleeéÚ vHéehn Ós innak fogy vérét felkapta, aa ajtó mellé basólott. Achmed odaérkeeatt, an ajtó előtt egy pillanatra megállt; eIparosban dördült el Fatma kezében a nkyVerl Achmed egy boessiat WtyP* önzerogyOtt, a lingoló fiklys sisteregve aludt ki Ömlő véfébpa. Fatma mlViiltott ét o\|t hagyva jnindtnt aa elj^bl^ u,lri ^wskas\\etott,; de nem Aohuiéd, kenem nját termébe, anive még akkor ély laaaaaan dobogott, hogy kmtM saorilá ösise felette, bogy jnét ee repitn kehlét Azután a ; homok ólára tekintett, Uz óra köneleídllc már mormogá,! a homoksáe-mek sebesen \|osnnnak, ds sa idő még is ély bonén, oly lassan Imígy, mint a felhők a béga völgy fajéreaei feUtt Egy pár ptilinaliff pmdnjkosoit, adatán bezárta 4 oin6ro«o^ silókat éa i I ® reveteket^ mint n ajtók eHoe huzogatUL Arcza kipirult, fürtéi kibonuottak a turbán alóL a íekaU kígyókként tekerŐdaQsk vállain. \| A mnnka TégnUvel felállott, nemében pokoli láng égett, a terem falai reszkettek a dörtéeektől, de fatmát te nem háboriiá, aa ahUkkoe sietett és lakfsatályának adta rára néoatt ki Ee tgéttta Hm volt Egy falka i lentett, MM aagysájp eánolt ntstttkörita meot fkrtait vissaaJto-lytaá turhánfa aÜ 7 \' (Tolj latin kör.j megürült Snöki, J pénst rnokiil és pasosg, tisztségeknek esetlpg válántmájtyi Ügyeknek válaaatás utján ledndő betöltéaáJ 2) Jby non-gora beszerzése iránt válaaatmányi emterjean-téa. 3) Indítványod A kik üáraielf Önálló k a köagyülia elé Vi«» iák, liégy ebt frij^aujii mm nappal az elnökségnél b\|a\|elenMk, met lcé-lőbnen előterjeaztéhi azándékolt indítványok tárgyaiéi alá nemi bociéi tatnak J Kelt Nagy-Kanizsán, 1882. Mri febjuár 2íjén. Dr. Horváth Forenoz tárniköri alelnök. — Snép részvéttel urtaiott meg Szán Károly nyug. rajatanárnik temetése mull szombaton délutiu. Jelen volt a fígymn. taniri kara, a váiosban! levő Önzés iskolák tanítói i tanítónői legnagyobb részt megjelentek. A főgymni ifjúság énekkara minű a halottai háznál, nana a temetőben gyándalt énekelt — Hnqgvertfny Zalt* Egeruegeni A zalaegerszegi nőegylet jótékonyctéln btngverseayt reu-deiett e bó 4 dikán ttombtiou ette — mely Igen jól ikerülfe t tnyagi tekintetben igen stép jösszeget juttatott tton nemet ctélra a melyre jat rendet-tetett. A „Zöldit" veudégló ntgy terme distet közönséggel leli meg \| ott .Iftttak Glavina Lajos féitpánl ur ó j móltóságát, alispán urat ét nk mist a ztlaégerszegi közönség uine jlvábój. A hangverseny fél kiltáctkot vette [kezdetét, Chopin aUeroeittMvelJ melylyel egy ritép reményekre jogoeitó ifjú, Fischer Pál ur matatta be eM izbtn bizUtó tehetségre vtlló, értelmet játékát. Utánna egy kedvet ifjú hölgy Rőtjén thai Btita kJ a. tttmlu Petőfioélr \|Azflrva leány" ctlmü iép. költémém^t szívre ható meleg érténél, megkapó bentótég-gel, ftlicer Móf ur, kinők ttorgtlma szép jövöfe eogod kövfetkeztetiliyj Bariot: IX. coocertjét, e vtldbtn nebít darabot adta eld hegedűn t dflettantiiinttit meg haltdó Ügyemágeel. Miutj negyedik di rtb Brthmt v\|fagy^r tánentk^ eaimü Béff Ediftné ttertemÖoye köietkeiitt^ mely* szeg kóí kedves hölgye Hollqsi Urh) ét Aniaititn laakplla k. 1. tdtak eló 4 kézzel- A fülbemászó Bzqp mágpar tá\|\|(tdartbdk t Mvétit érzékü két kjed-vet hölgy játéképtn ngybgó lüterprita-tiórt találtak. A müsorozkt minden e«(yea pontja után meg[ megujultak llköMW tapsai át lilket pljentL nlelylyél u ál doutkén mfikedjrelókit juUlmatUk. A progrtmm utolsój pontja e lapok azerkett (ójéMk: ,A ctlmü felöl köiöotég élénk pedig i ság, es járta/vii A baagverteóy Altéi tétbeu* mely a jelentőit étéftl tajálkoibu. perdült e \| I \|ámtt jávai éjfél utááif. Övedcéme lftfl írt fOkr volt, MlyP t lölttátek tovoUUval 87 ért 72 tí Untai jövedsltm wiúML Eb- egylet tagjait boortkórmaá. A szövetkezet derék elnöke Ssabó Károly nr a nagy-kani-zaái Onkéntn tűzoltó egylet elnöke Oroan-vélry Gyula.urat kérte fel, hogy ajelnkép-settié^el bíró a már 10 éve fennálló knni-zni tűzoltóidból ajánljon, ki* ii Kardos Sándor mánveaatö paranoanokot küldé Baróra, egy hétig fog ott tartósVodni s lehetőleg begyakorolni aa uj egylet (tagjait. -t- ütklnfeld Károly kosatbelyi jegyző bolt teste a Baliitonban megtaláltatott, ezelőtt 16 hóval kérette benne halálát HetiBe volt a temetése. — Dr. Llpp Vflmn gymn. igaa-gittt Kentbelyen mára 12-én felolvasást tart a keeatbeíyi sirmeaökröl." — Ciákternyán a kanyaró járványává fajult, minek kőivotkntében as elemi iskolák két alsó oeetáiya bezáratott hatóeé- wni4 — Bsllatlaesea Spitzer Teetvérek elten a ulaegereáegi kirí törvényszék oaődöt nyitott. Perügyelő Mihalovioa Károly tör-vényiaáki bíró, tömeggondnok Kein Gyula alsóundvai ügyvád. —• A Bareil nagy hídépítésen eeor-galmanan dolgoznak, femekétől afámitva II mftter mngné, boeesa pedig 320 méter- A győri gőabajoeáaí rénvény-tár-saaág 1881. évi jeleatáL ás aársaámedán beküldőiéit hozaánk; üti ^forgalma 828.917 írt 13 kr. Nyeraeég ée venteeeég asámtája pedig 115100 frt 42 kijt ten. — Maaefk JAráa tamiléi kör ilaékiéfétll. — L A tavani rendes köagyűlée és eenel a járási kör tán ávi működéli ünnepélye Sümegben 1882. évi május hé 27-én fog megtartatni. Aa Ünnepélyhes minden egyn tng ikiveaj köaremnnkálkodán saükségea. A folyó évi fiabruér hóban Uléae-aett Válaaétmány prograjnmba vette aa agán kör réeaéről történendő: írás, nyelvteni ás a^ámvelée dolgosat, tovljbbá ahol gyakorlat-baa van raja, valamint bői k^ximuuka kiál-litisU Euuélfogva ti«aiele«t-l kéretik t Ug tán, legyen nivn taoiUványainak ssépiráo, nyelvtani gyakorlatok stp. fa évi dol^osaiait Cl évi május hó 15-ig Süinegbr* aa ^IttOkeÁg-hn bekllhleiií. A csoitiNgra ■ áirui a kírnsAg nkvét, hogy ekként aa elhelyezés megtöitén-hipsék ée njáráfi kör te^eeünnepet ttll«»aHi>«. — Ha aa iskola történeti adatai egybe gytj-tétiekj, aa ie melléklendő. — IU Aa I8SI—81 iskolai évre kBvetkead, pályakérdés van ki-tűnvén MBizonyittaeaék be, hogy a valláe-ok tátáa aa iffaaág nevelésén ée angyalom fenn-tirtisára ejkerülhotlenüj nttkeéres." — A Untán leirt, weraő nevét rejtő jeligéi sért levelekkel ellátott dolgiéelsk a kerületi es-peresek utján 1882. évi éeeatember 1-eő nap-tik a veeapréssi püapöksághn küldendők. Mait évben a pályadíj báromnak adatott K-É> és 10 frtos résalaa. Hl. ttkdij hátralék. SUtnegh maroaine A 188t. Haaafin tiivűnloMel. Németh Béla kfeynŐ. Báni Ala-jfe körebök. aoek tltlitstbit Dr. ttaffy Pál, a febö-magyaroreeági haltanyéeatö nyit Froi eWayPsoa ki már disses kének-btZalinál életét - Pádia, írje a „8a. és V." Cbaag-rimkf f( ldbirl(>ko» szép f»ataj leánjjAt l)í-tagadta, nivol \'akaratai ellen eekfidfin meg egy férii vei, a wegéiy \|ieány I e miatti i4f-dalmábei megDftit, —j H«enzáoiós wigyjl-koeség \'l< rtént Aradon^ i bel JUfaiáí öé-látté\' (Bi« Uriakj leány) méreg ájaíj Vetett véget éli lének] A lépésr» valóazínöle* re)(é lyee o»iű tdi drámai vjtUü — Kaltern eéliiréli helység , áréabiróság elit ;>egy fivér fc né vér perlekedi ak esés forintéi l. A tárgyalj alatt szó váltáé ;be keveredtek ét e férfi egy lőnyeső iéasel lej vágta j n Ivére torkát, kinek azouban még élet bű mi radáaát remélik. ;oro iáztatá?ának asuti menetrend I n ■ I Indul Kiniáléról hova : \| i. I \| Ora, P«r s. Idö, moIjbc. üotoljov íj- fi 1( rsgrat tegujahb hál a-ir at (881. lovimbír Bánói. 5 óví gyomorkathnrruH gyógyításéról. At s Ltsfséebll kigyófynH M alábbi átalaé Isvélpan Bieadjaslfyéfjalssáts Hoff János-félé malftta-gyógíg\|arfmányök által tuiönösen pedig a maláta! kivasal efeeat\|i sir allsl a kévetketéképea: Hoff János urnák Hi osáss. kir. udvari eaáilité es. kii tatféiass1, a korspás arany érd un -kar+sxt toUjdoaoiv tebb magks nfmst rsnd lovagja jés as alsá -valódi maláta M gyáfjté\|nzsrsk I feltalálója ás sfjMOII ^jírtój.i. ■ cí, jpirMrMc Grabejthof Bfáunertrnne 2. m Iroda é fjísri raktár; Gr»bsu, jtírionar-í sinusé 8. ÍRemény tsl»ntl szenwdtáiu 6 érig maksJa gyonoi kattarhosbjn.; -Méljae éraettj bálámat fejszem ki OnOfk simák mtfgjÁgjl táláért, a mslj csz as Oa Hoff \'János-föle j maláta kivonat egészségi spr által sisdiuénfsztstbMftt, ugy OMJ Ina lantét; teljesen viiszknynrtatn\' agésssMemct \| Maa éisnfsdékaek sllsjéra kérem assn syilatk(>»é\|omattudotoatolinai. TfUss" tissislettsi (91$ t-lí) r^ ítslbl Ferenci \\ tpjrybirtokvs aaeevaron, Tavakba az arass cár amriyttfceléee Patar-véne a lágrjábfci fffldreagés; a TtVujabh Bsejsiai imozstek; as angolok barcsal a IXafakafferekksj. AaonkÍTÖl inlnden riUglkiillltá* és ornjigok ás vámsak képel - Beléptidíj azemélyenkint 20 kr. Minden I fri tó egy ajándékot ke p; Haponiilat 9 ératél ngfel uti 10 ér%, («sts fényes klvlMgitas molisU) uiegtekíatbeti. * A nagyérdemű llilsitot tisstelsttei ineg-bifia. számolj látcgsté»éi1 sssdet^m 947 l—l \| \' Tetje» taztslsttel WÉRIN RL NB. Egy nagy, orgona (mester mű) fema a nagyérdemű kosöntégtt ntu attaini. \'a\'ijrynirtokos Sseevsn f I (Ms narenáaabaál l1Orron i \|nyllalkoznt«k.. Or. Zíllflas. teeálOhril ben: * Hoff-í«la lásIstaÉvouatYs UMi«t4>KÍwkoU<lé kiflOnl srSÉtfjütíi, Or. HlatsiMkkyí taaár UaaMi; Or. Mjtlér titkoa e«éezB>gltiíji j tanaosos, BorosilébanJ Nincs1 Jobb gyágjUpsi^r miat a Hsff>féls mafátáklvonsjt és ma-láUesokoliM. 4- Dr. Lsyé\'a un»r Bar-íla^fl, gyaageagi károkban a ü"f-féls maláta gnrunányokat rsniisll sl ! Órán. Misdén msláU kéizi\|niénjanI fédjegj-usk (inellkéfa Huf János flltalaló és sgjfsapll gyárijuknak, éllé gimbéljded aklíbjiii. híattii H»ff János m Talilrass-Tal) teli leiidl.j A honnan a valódlsag assn Islvéaja 1 iány«lí(, mint lamiiltott j 1 visnsut3s\|taiid6. Ai sIbA.viilédi Uoff Jseos léi njáikn-oloó uialáta melloiakorkitk 1 ék papír-bán Vntinák. -f J------ Tv-. ------------- Kát forlátoá alul \|na) sem il éatik. Fdridár í Nagy-Kaniasák Ani\'-Üffir Jőktőf i Zala £g(jrszegof. : ilubhigtky] A» j Sopronban!c HülUr P.: IKeee(helyen WtíiucKIFirtnet \\ Kapoeváron: LqjpcMitfMntaL . >iiéi>Miiilim 500 ARANYAT fiaétek annak, a ai : Kathé togvlie haunálatá ulán njolag fogfájátet vagy eiáj-\| bast kap. 911 H—61 j Jögy ö\|eg Ara Qp kr. KOtHk J. O. kiérd. Jdvari seáUiló Mödlljifl Bdjee mellett Kotla villában. Valódi\' minőségben kapható Nagy Kanizsán Práget BÍla nr gyógylzertárában ée minden nagyotjb gyégyeeertárpan. Magyaror-aaágbaenanden nagyobb fíUiset\|kereak báéaben* B - U\' :.lí-\'i i• i -.11 ; I\' I . I\'l I. NyoHMiott Flaobal Fülöp \| laptala\|downál, Nagy-K amnán 1881. erieégot, rqntva jé iAi. Aa eml fente Irányba letelve a _ — .-Jfceli két lOn^éeti mélap H QBfttimatar nagyságban mélié áiaaét képeaeadl minden lakáénak. A mltapok ára egyenkint 1 frt A megrendeléeek kiedóLoa (Uujdapéit, VII. kerepesi at 81 aa. a. béitnentVe in\|é> zoodfik. . IJJ sseedtlvek. Táborszky lés Pars Budapesten, megjblenl i „llargileaigtti rózsák". Eredeti oaárdás zongorára azeíjzé Nleplieb Sándor, Ára 1 Irt. H — IJezt Ferencz ?A badapekti Munkácsy Ünnepélyekhez" C\'.imnn tiiagyjar Rhapeodiát irt zongorára, msly már !%kp-i zelebb meg fog jelenni Tábemkv és Perseb nemzeti zenemőkereskedéso kiadásában - — A ülsgysr Hegéiiy-faaraek 0. flizele ia elóltflnk feksxia á ujabban meg* győz bennünket Aigner Lajos tevékeny könyvkiadónk ez ujabb vállalatoak életrevalóságról. Az elaft aaámmal megkezdett kétiérdek-íeszitő eredeti regényen, u, m. a nK ü U" Oozeda Elek tói i RDokior Oaatill^ Qplenich F.-18I ~ kívül ott találjuk benne Mindszenti Gedeon kftltéi <aikInáéból a „Bálaüni »ne* relme" ez. hangulatteljes kólteminyitat^Falu bolondja* érdekes kia rajzot a magyar n4p-élotböí V. Sándortól. Mozaik oaiikuiel iame-rettérjeaztS a mulattató apróaágokat a végül aa aprópénz humoriaatikua kép ék a várjufo-gáet tüntelik fel. — A esioos borítékban igee ijegina kiélUltíMl megleleriS fol\|éira<#t melegjín ajáéljtia 4\' elvaaéink ftgyelaaébe. Egyée fdéet ára aeeg 12 kr. á ll elMbe-téai ára 6 írt féjfvrf 3 frtr \' ! ífr (Mvkljkirck s Vilighira feet5-pifiviazUnk Mukác«t nagy ée njéltó qvátiók-ban részebitik sz\|l5nlldjén Munaácson. ÚB nopéiy, flnnepélrt « diszlakonja, diealaka-mát kilvel. Emléktáblát lepleztek le a feetflmfl vé«z asQlelése kézén kol Literátbv Ödön orez. képviselő mondott nagyhatásúi beezédet; a diaelekoman pedig nagysserfl I felkOesHatfl ókat Mór,; ki ez alkalomra Mnn leaett I—\' Az orezágoe köny vészéti. bó &ép vasárnap délelőtt 11 itotta mag a vallás éa kOaoktatáai mfM ÓM mondott j kására ér kiálUtáat órakor ny fmuiazten negyedik — loloe^váron nlfttt ivloráulóját ünnepelte J ormáoypérti lap fog ébe. t+ A ■ aaiámi ki 1.048417 miivn az jüvadelme Kolozsvári Ko ilöny" ezime vasárnapon. megjelenni a álynak 300 Kelet beljj felesége y in, kiket jannyita egj[foriyáo aae ret, [bógy vonói. H\| rO mindegyiknek egy aongorát akar osak leiének jub eszét e zongorázni, bangvóradny jQn ki ranózia jh ivataloi láp szerint a riai villái aoa kiállításnak Oea ce< bevétele frank volt a ebbe b illaml subventio. A íelőlé. — A múltkori^ pá- lo van saá-Uiállilás tiszta 325000 fank. — Eíjdély Sámuel, a kblózay^ri reform. HU tanoda \|péuztárnoka, {magát regi zavarok múlt önmaga elvette Hivatalos hirdetmény. 1881. október hó 30-án. Árverési hirdetmény. A nagy-kaniaaai kir. türvényazék, mint tkvi hatóaág részéről kílzhirre tétetik, hogy a^délaalai takarékpénztár réazvénytáraaaág végrehajiaióuak ösv. Sülő Józaefnő azüJ. H ca R\'/ália éa Pöle Sefencz merenyei la-koa végreliej\'áat azenvedők ellen 160 ft tőke a. jár. iránti végrehajtási ügyében a merenyei 59. íz. tkvben A f 90. hrsz. a. felvett ingat-, lennek Hüos Rozáliát illető tartozékával együtt 139 Ara becsült fele a merenyei 64. az. tk ben A I. 2—7, 9—11. aoraz. rencz tulajdonát képező a. foglalt Püle Fe-281 frtr a beoaült egéaa ingatlanok az 1882. évi april hó 6-ik napján d. e. 10 órakor mint első éa évi. máj na hó 6-ik napján d. e. 10 órakor, mint második határidőben éa pedig mindenik tkvi jngatlanok kjilün-külOn a merenyei köz-aégbiró házánál megtartandó j nyilvánoa árve-réaeU\' következő fellételek alatt eladatni fognak, u. m.: t. \|í-ör. Kikiáltási ár a {fennebb kitett beesár, melyen elül aa első árveréskor az árverésre kitüaütt birtokok áem fognak eladatni. 2 or. Árverezni kívánók tartoznak az ingatlan becaáránalt 10\| vagyis a merenyei 59. az. tkvMngatlan fele után 13 frt 90 kr a merenyei oK >■»%\'... tkvi egéaz fekvlségel után XS frt 10 krt készpénzben vagy ovaf dékképes papírban a kiküldött keeeinez le-tenifi. 8-or. Vevő köteles a vételárt 3 egyenlő réeeletben éa pedig az elaőt az árveréa jogerőre emelkedésétől ssámitandÖ 1 hónap alatti a 2-kat ngyanaaou naptól szániitnndó 2 hó alatt, a 3-kat ugyanazon uaptól számítandó 8 hó alatt minden egyes vételári részlet utáni a birtokbalépés napjától azániitandó 6§ kamatokhal együtt ezen kir. takék tkvi osztályánál előre kieezközOlt lilaltány alapján » nagy-kanizaai kir. edó, miut bírói letéti pénztárnál lafisetui. — A bána\'péna\' az utolsó réealetbe fog beaaámittatni 4-er. Vevő kötelea az éaületéket abir-\| tokbalépós napjával tüikár eljen biztosítania Ö-Or. Az árvaréa jogerőre emelkedése- ^ kor vevő a megvett iagetlan birtokába lép, eunélfoava a megvett ingatlan baszna éa terhei eziaőtől őt illetik. 6-or. A tulajdonjog bekebleséée csak a vételár és kamatainak leliea lefizetése után fog vevő javára hivatalból eszközöltetni. Aa átruházási kéltségek vevőt terhelik. 7 er Amennyiben vevő ás árverési fellételek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett ingatlan, az érdekelt felek bárnielyi-kének kéreliáére a prta 459. § a értelmében vevő veazélyére és költségére, bánatpénzének, elvesztése mellett, ujabb árverés alá booáát-tatni — éa mupán egy batáridőnek ki űzése melteu aa előbbi beeXon alul is eladatni fog. j] Felltiyahiak aaok, -kik az árverésre ki-tüaOtl javak ^ánljalajdoni vagy más igényt avagy eleőbbeé^^oKat érvéoyeeitbetni vélnek, hogy e réfebéní koeeeleiket a, hirdetménynek a lapban laá haijmadijc\' közzététele napjától Aaámttealó 16 nap alatt habár külön órtesitést nem vettek is, eaen kir. tazék tkkvi mUályánál nyújtsák be, különben azok a végi(efiajtás nlyamát nem gátol án, egyedül aut^rfe^au rittatni. Végül felazólittatnak azon jelzálegoe hitelezők, kik nem ezen kir. taaék aaákbelyén vagy annak köeelében laknak, hogy a vételár feloaatáaa alkalmával leendő képvisel-tetésök végett helyben megbízottat rendeljenek s annak nevét éa lakását aa eladáaig jelentsék be, elleakeaő esetben Dr. T u b o I y Oyala ügyvéd, mint hivátaibói kiaaveaett ügygondnok által fognak képviseltetni. A nagyvkanizsai kir, teéék, miiit tkvi hatéság 1881. aov. 8. aÖKovv ramKz kir. isaAI k. d»a - (946 t-1) v. LOVÁK EDE \' kir. 1 Mrvsaáki [jagyséf \| t09 Beda-Pastra ígysmeeeá) \| 204 „ (pMtavoaat) I tlt „ (vagyss vasat} II 911 Báeaks (fisombakkal;, fioproa Wá fi Ml b ?15 fapranke m Práprbof, Ketten, CaAktereya 80i (gyesev) € éák * áüst Uiagp 10 ijj»tl 40 éé\'at M reggil 47 déist W éljfl Érkezik Kanizsára honnét: MSt SZ »07 Kaiéi. I HÓ UkiBf léUl fi ti tog\'ri 216 L j \'«! I 41 déíb *> „ 11 1 éjjel 211 Bsdapastofi) (vsgyas vseai) 4 Ifi raggsl 208 ,, (pesta voaatj 2 6 4sk. 101 • r (gyeif vaest) 10 80 éjj«{ 8W BéesMI 4 f rsggal 814 „ 10 Ifi éj^sl Ilfi Sopronból II fi dáiWs »H „ 1 20 düBi It50 éjjel. 904 Pwgertiof ■ r«ifll (gymvMUá) fi 8? raggal Feleiéi izerkcnté s BOFFláNN M Ó fi Megérkezett é* felállíttatott Nagy-Raniuám a Fő-téren. WERIN nagy panórámáju és stereoskop-teniie Magyeronazágon az első verseny nélkül. Több mint ÍOOO különféle érdekei képet tartalmaz melyek kőzöl a legtzebb operák apai attak, tolatták, párizsi sitaisinfib. cw-portképek e périrsl gearekepek trinapareat a jleg-pom\|ia«abb Unnés/eti ssinézésbsn. A Isgajakb ás \'msgUkintéarsjméltó mű»é«zl-lac ss, élstklvsa etaaesva: RUDOLF karaaaksrezsf és STEFÁNIA flbare<afBÍ aaUvéje éeaky a Dagyseart keáapastl btvpáalas; — Rluos/Inhaif éfléee BéeHaa agyesriam titkára, 4QÓ0Q0 kalilomiái leiew aaal indáit a BaiaioaMéi ha e kényes szál-hteiasiyt sikerai eüeeaiá Kaestkelyig, a ta> talvj ímoü darabbal «pau 6&,WÜkatifer aéai lanea lese a Beleteabea, éppen elegendő ur bogy .maggy4oád\|t>k — a\|a bérül e a kesiaewás kiséfkto. o»«»i~> »umy rak. kscv siker kereeááaa fáradeaáeeit. — HaánaacHrlsklI klaelatáa néhai fliae* ieaát eiaMuHa é\|lal tala-Kgarszagaa alapitett beUgáflMábaJ 1881. é jan l.ó 1 tői Igái évi ds«aeiiber hé 81 éo ápolt betegek HR. felvétetett január U»<an 3 férfi, f nő, elbeeeáltaieit S lérft, aaárel jövl évre 1 férfi, é aá, február kébaa felvétetett 4 férfi, 2 nő, •ibeeeáttatott 9 férfi; SjaS, máreaiaa bében felvétetett t nŐ, elbocsáItatott 1 férfi, I nő, meghalt 1 aő, április Itóban felvétetett 2 férfi, elbeeaáttatott 1 férfi, 1 JnŐ, május hóban felvétetett 4 férfi, 2 nő, \|1l>ocsáttatotl 6 férfi, 1 qő, meghalt 1 nő, Június hóban felvétetett I férfi, elbocsáttztott 1 férfi, Julias bében felvitetett 4 férfi, 1 nőj elboeeáttatott 2 férfi l u\'ö, augueatua hóbaiilfelvétetett 3 férfi, 2 nő,!elbocsáttatott 4 férn> 3 nő, azeptember hóban felv. 1 férfi, oktuber hóban ftlv. 8 férfi, 2 né, elboee. 8 fém, november hóban •felv. 2 fiérfi, 1 nő,\' elbopa. 2 nő, decaember bében felv. 3 férfi/3 női eiboos. 6 férfi, 1 nő, meghalt 1 nŐ, összesen! felvétetett 90 férfi, 16 nő, elboosátutott 2fl férfi, 12 nő, meghalt 1 férfi, 2 nő, marid jövő évre I férfi, 4 nő. Kimutatás vallásra nézve. Rom. kath. vallású 21 férfi, 14 nő, ágoa-tai vallású 1 férfi, 1 nő, görög. n. agy. 1 férfi, móz. v. 7 férfi, 2 nő. — Érdeken leea tisztelt olvaaóiak-nak tydni, mily mérvbea beled baaai gépmfi iparunk fejlődése. Ugyuiia mint érleeülünk az eddigi Brogle ,és Mttller féle czég főnöke Broglo JÓzief ur, Budapesten váosi-körut osztr állam vaspálya klaelében egy nagyobb aiyl szerinti gyárat énittet, me\'y trienrök (konkoly választó) azelelók, rostalemezek továbbá mindennemű mezógazdaaági gépek mint: járgányok, eséplücépekj eeelelőrosták, kakorícza morzaolók su. gyártásával fog-lalkoaik. Moha a gyár épiiéae osak moat kezdődött, mégis képea Uea aa idény beálltával a közönség minden kívánalmának megfelelő i. — A „BegéajTÜág" II-ik füzete a azokott gazdag éa jelpa \'artalommal jelent meg. J& vállalatnak rOvM idő alatt oaakugyan sikerült a legjobbak .becsülését kivívni Bel-tartalmzra néave nemodak, hogy veraenyee-tetik, de még felül la múlja a külföldi has o\|n n em olfoly éir átok at, e mennyibena jRe g é n y v i I á g* a jónak- ie.oaak legjavát kOeli. g/oly név, minjt Jókai, Abrá-ny i, To\'l n ai éa Ebara, nem egyhamar található esUütt akármely .a z é p i r o d ai m i v illatban. Jókai ragyogó tollából jelenleg w&g y játékos e ki o y e r" ozimU jeleuikori társadalmi regényt kiteli, melynek Színhelye „Fiume." 11 j. Ábrányi Kornél, e termékeny és lehetaégea irónk „Egy modern apoa-, to I" eainiü regényét ée Tolnai Lajos, VA aemei vér" ez. brdé\'yí társadalmi regényeinek folytatásai J mellett a világlnrü E bor i;: György HÉgy polgármesternő a XVl-ik századból" cz, legújabb éa á külföldi kritika egyhangú véleménye szerint legérdekesebb regényét közli Saáaa Káro.ly, elaŐrangu mfifor-d,itónk magyarps átültesébeu. El nem mulaszthatjuk, a müveit közönséget újra és njra e kiváló szépirodalmi kOzlOnyre figyelmealetni és ennen párolására felhívni Részletes tájékoztatót és mutatványszámot bárkinek ie küld a kiadóhivatal, ha aa iránt levelezőlapon megkeresniük. (Előfizetési ára egész évrepfrt félévre 3frt, n e g v e d é v r e 1 frt 60 kr. Előfizethetni a kiadóhivatalban: R^ v ai Testvérek könyvkereskedése Budapesten IV Ko-ronaheroaeg-nteze 2 sz. és minden boni köny vkereekedéowm.) — \'A Üszdsságl 9Iérnök ozimU mezőgazdasági és m&maki hetilap, legutóbb megjelent számok gazdag tártalomból érdekesnék tértjük fölemlíteni a követkaaő nagyobb cikkeket i Vizi Ügyein kl kezelése éa az Ügy vitel nehézségei (3ozikk) Mioikey Imrétől — A Rába azabályozéaa Meiezner Ernőtől — A vasúti vaafelépiunényi rend-szerek. Speidl Bódogtól, — A ritka sorveiés kötőinek olosójmegmfivaléee. P éter Dénestől.r- Szökőkutak(5. ábrával) — Bécanek biiasal való cdlátása. — A lisatgyár-tás haladása. — Az állati teataráuyoaaága (A Wilckensféle eranvváfcás 1 ábr.) Rónay Gyulát ól, — Uj taerkezetü iróeeztal (8 ábr.) — Ai angol msaőgazdaeág hanyatlása. — A veteménytnegvek éa a kereskedők. — Ae őszi bükküny előnyei Siobonya Bertalantól — W(vári vendéglő(4 képpel. — Afc őrlési adó ólaaaoraságnan. — A színházak tfizbiztooaégáról. — Ideiglenes dal-e<arnok {Ot ábrával) >~ Ai állati teet ará-nyosaágáhoi (1 ábr.) LOeherer Andbriól. - A csatornák és vasutak hareea. H e r r i e h Károlytól — A dohány trágyázása. Or. Koesatáuy Taááatél — atb. —f Ezeken kivül mindea[számban van legalább 10- II gyakorlati érdekű kieebb közlemény, heeiAoe etmetatás atn. — A Gaadeiági M é r a 4 k teegielenilj minden héten, diaze-tm kiélltiva a képpel gazdagon illusztrálva. KJAfizeféeefcet géz \|vre 8 frt félévre 4 frt aegyeáévre 2 frtjávei még es év elejétől is fely váat elfogad a kiad^iivatal (Budapest, Kaeekeméti ainsa 17J) ,irpá4 vesér éa aaeat XatvAn király eaimü kónyewata mfilapokra nyit sw\|r«iiéslést Haláéi Fríg vei előnyösen wMert fóváfoaí küeyt\' éa mlkiadé, ki már a heaat t4ftéo«iembő< me^iett dlaeee képekkel esagnyerie a magyar közönség elv aeayva, bogy réményüitk lehet, mlkép vilUlatalvai mindinlmbb ki fogja szorítani a kitIMM eeiejtee aéermékekei, melyekkel idegen Ügynökük gofibaiiiódra aiárlaat ják éa CifínfKi. i fi lillSij llít Ktl í É a Iliié 1 TOmsí 2 * f apíl^J .ji,;íf, i iiii! lil l!fi«í iil 1 * »lillll i Ifi íJJiiláili iillfMPlS : 11, LM íhBpJíi lí s Eímm: ? M i íi ** ^ i g ÉMM:i IP &ívűWt c SL ° is 1 -ág J ílte m A e ••■üi^llí-^^ "4-2 H i mt I I Cti ft« 9 IP Jc #t w . 1 S ttf * az x f y h f \\ i mmm ö pi?! KII > < Woiiuan hereiidkzótt gazdasági géprakt&r VÓGEL és TARSA BUDAPEST, ÜLLŐI ÜT B. 8ZÁM 9 (941 2—84 I ajámják saját gyártmányú < ff ö z m o z d o ii y és cséplőgépeiket, 3 nelyek teklijteUel Uagysrorltág gladáazsU, áfbajlaU és flIéfttUsti viaionyaira. ngj a t ^ f zaaközönaégnok s tfiae nkllvánRinótt fc\|v»aataaalnk, — sképaa kéaallelaaá, kr saMneáe < e afciMndfc, tartéaéá« a ágysséiM 0&tisjteria\|Bkati fogva as addig iuwrt Isf^b fjatwia-J l alépjOssh vsiss>\|sskstaak. J j \| J fiaaljak temkká a kirevtas 5 llofher gyártnifinltt, egyaiérü és keUoa tlutltó i aaAkoló Jár-5 Ká\|iy >8 ojiéplokészleteket éa dorveitigépekef, 5 j »n S Sock Jffi mély Iwtnftí ekéit és áorveMgépeit. 2 ! I. BvjUtalaak továbbá 3 iikvé göztép ét kaxáaak QVáHátít, gftzmaloa, léiflréax ét flöztéflligyár ke J riainiüü ét ftlettraleaM. 3 MT A \\6nyöerkb laetétl frliéielek éa árak ■állott 3 \| AUsgyakal uJáeaira bánnantw áaéslesk. 20. szam. Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, márczius ll-én. ©adóhivatal Fíashsl Kalap könyvketM k»éiaa Újvárosház uufc. 611. mim PtAV\'lat ivek: %éia ti m. fél 4 frt. Negyedév \| fri M \' elmenyak 6 kaaéboe potitsor ^yaser I ki\\ tabbeaeri te.detéei\'éi Mkr Hé (Ídí\|,§> kr. I íMffl IX. évfolyam. MEG Y £1 fcftDEKjÜ, POLITIKAI, KÖZMŰVELŐDÉSI, TÁRSADALMI Ép QAZD^S A 7.AMMKGYKI (ÍAZI). liMÖp ÉS TÖM MAS KcjviÍKT IIIVATA JOS KÍIZIÖSYE. Hegjojoniíi lwtflnkint kétwer, iiirdán (ogész ítbo) ée Btombtton (fél ivón) ZATI BzorkMZtŐt; Iroda- Hovk • lap mHomffré-ssét ÍM közlemények küldeodók (JJ váronhÁft slssa 6(8.\'ss, JllArmootellon\' levelek ea\|c ismert kezekből fogadtaiaek el l Kéziratok vieeea nem kiadatunk. ■ yíJttér • Pelitsors 10 kr. LAP Tarsaskürl dolgok. . N.-Kanizsa, mároz. H-éo. Tagadhatatlan, hogy témakörünk fonton közgyűlés eMU ált. 4» Eldtte áll as a feladat, hogy az eltávozott Laky Kristóf hülyébe más elnOkót válaaaaaoa. Társaskörünk sok tekintetben nevezetes egyesület, az alapszabályokban körvopalozott elveivel oly fontot feladatai vannak, hogy azokr&I minden egyes tagnak éppen akkor nem szabad megfeledkezni, mikor elnököt akar választani. E fontos feladatok feltételét képezik a társaság létezésének éa létezése ezdkséfiMségének. Mindenki meglebie-ttfk tisztában van azzal, hogy a társaskört mint egyesületei e ,városbén nem pótolhatja semmi, szó sem het tehát arról s nem ia azól arról síuki, hogy e kör a mi városunkban szükséget nem pótol. Spt mindenki meg van arról győződ vej hogy e társaskör nagy szükséget pótol váró-miakbau.\' Szükségét mutatja a többi között tagjainak, ugy a bel- mint a kültagoknak folytonos szaporodása. Messzire vezetne n\'nnak bizonyitga-táaa, hogy társaiéietünk nemesítésére éa élénkítésére • tragy tényező\' a társaskör s ha csak ebben aa egyetlen irányban fejtette volaa ftj hatását, ez is bizonyítaná létének teljes jogosul tságáí. ~ De ép azért szükséges, hogy oly fontos ténykeaés, minő az vlaök választás, megfontolva és a legnagyobb óvatossággal történjék; szükséges, hogy a tagoltuk bi/alma •olyan férfinban pontnwiljpn öaífce, kinek el vei, jellemé\'és erélye elegendő biztosítékot \'nyújtsanak arra, hogy a társasköri alapszabályok határozmá- nyai kerétéb en a kör szép czéljaitjelőf \| ban megtol: mozdítani képes leaa; oly fétfiúuaai kit elfogulatlan gondolkozáaa hivatottá tesz arra, miszerint egy oly egyesület élén álljon, melynek legt szebb feladatát as képezi, hogy a különféle rendű, rangú, állású és vallású, de egyforma műveltségüknél fogva összetartozó elemeket magában egyesítse ; mert e körnek egVik legnemesebb feladata, aa, hogy társadalmunkban lassanként mogseQaf* tease ast a minden nemesebb szórar kostatást elölő kisvárosi feszt, mély a fényes külszín alatt annál bosx^nj* tóbb, mennél nagyobb apprehena{6-val lép fel. Müveit társaaág aa, sM mindenki igényei szerint jól erei magát Egy ilyen körnek pedig elpő sorban csak olyan ember lebe^ az elnöke, ki általános bizalomnak! oí-vend, kinek társadalmi állása a meny-nyire lehet fdggetlen s ki maga tia a műveltség oly fokán áll, hogy féllépése bizalmát keltő. Mi csak álU-lanos nézeteinket mondottuk el rÖ-viden, nevet nem mondottunk, mejrt bízunk abban, hogy a társaskör tagiéi megfogják találni azon férfiút, kire bátran reábízhatják ezen egyesületnek fontos ügyeit. De szükségesnek tartottuk a legrövidebben körvonalozni azon véleményünkest melylyel a társaskor iránt vagyuaa, mely kört mi sokkal nevezetesebb tényezőnek tartjuk városunk társas életében, mint azt sokan hajlandók volnának megengedni, habár sokazár maguk sem zárkózhatnak el a tényejk kényszerítő logikája előtt. Mindig a lehetőséggel számítva nem támasztunk ideális igényeket a társaskör a mit rajta lendíthet s a mély telteiben társaséiettinkft-befolyhat, art a lehetőség köijébah m\|eg iá kivánjiatni tőle. De ennek lé* teeitéeére, eszközlése e r é 1 [y e s fejre Van sztjksége as egyesületnek, azért oly foptos a márczius ll dilri választás, mélyre a kjtír tagjai figyel-mét talán nem is szükséges felhjvni. Egyről-másról. Stserbia utóik as ötömben és (éíyben. A nemtset boldogi tette \|a fejedelmed, a fs- •rHH n való- jedeleu) boldogra tette a nemzetet: nyibsn Milán üprenowits felni I. Mii bae^kgályj Nslália fejodelonln^\'lchv Ij^nŐ AS kis bermftg esentul a fenség ősimét wja jri-selni. A kedves sserbsk most már n in fojo-delemségben léknek, kánom királyiéban. Nagyon esép, ba örülnsa s változáen ik, i— semmi bsj nym érts áljsls,jBnrépát osak jiílt meg légyen e váltosáaaal egysseimínd u essük is, MsdvájD sst a psnuláv ideát, mely Iket is e^yslná. rel szemben; de amit társadalmun]^4»ságbos Legjobbsé msgtndlstták est\' Jbböl a makaes eilensésMl, melybs s királyság pr#k» IsmUiójs Orossorsiágban fltkOsÖtt; aíertsá-nsk esea állitólsgos Jó barátja, apjs, jptevojs s ludjf isten még mi, ogtsnis mindeáképea ellene volt a királyság kikiáltásának, de mir kor aktán látta,\' hogy mégia msgtOrtéijt, nyá-jss -4- pofát Vágott rosi jpedrs daesány ás Earons a héttől kssdve egy királyiyal gss- s* \| jáaárt as hdvsrísdanságért si ónban, melyet Orossorsság Sserbjávsl ssen bon es slktlommsl tsnuiitott, ittppsnt nsgt ss al* kSssrSdás sasrbi kormánykörökben, t gj okkal tobb arra. hogy s szerbek jm g «vitál* janak oda, a nonhsn száimnkrs osak hsabad-ságuk slnyomsi áss, {Obethe, hanem tehnásss-tes ssOvetségési k gyanánt tskíntaékj Auss-trla-Magyarorsz Igot, moly tőlük sj legnagyobb loyalitást érden li meg. "\' .\'IIJ I A honvódWml miniszter j koUkörf rsndslstet iotéits vslanfennyi ÉHrépyhsté- bsn, s IcSsM bsdssrsf és S magyar királyi hoovádstg rássáre sadkságslt lovak ss IMCL évi lóossUlymásosk sredraánye alapján keni telt uj lói vstásí terv srsnst lévén bsssen-ssndflk. ssei tervet, meijbsu ss esstlsg ki-álljtsndÓ lój itslék, a Jiadi asDlgálatrs sűksi-maensk joan ályosott lovas íasámsrányáhaa minden tOn ányhstóeágta M^snlfien vettetett ki s melybf a as avsiáai bslysdk, a polgári és katonai lósvaté bitotjaágok ssáinsi, sk svstáai (mo; gósitási) impojc ás a fisstA Helyek. fllstól g a fizetéssel I megbízott adóbj-vslalok ki \'annak tjliiteteo,!— ason atsai-sításssl kUl< Um mag.SmegylkdsOnségénMr hogy ar sb >sn foglalj adstofest ss 1873. éti XX. t, es 9. §-ának b) bontja értalmébea, ss svaié bikottaágbs [kirendelt tiatviael6ve1, valamiül si J8H2. éfTs aUiél alakítandó, if svatáai biz< ttságok dnökbível .ssomUl kf sfll\|e egysKi rsmio/1 aa edoígj hatálybao volt, 1881. évr \\ bruár lió jl éJ te. saám slatt költ readsl tómnál klsdoK régi svstáai terveket «s il stéktfll MÍtövdMvéir, notáni tí-vsdésdj ell erüléss végéttj hozzám folyó évi márcz, \| hó 16-ig oUjrotldnal terjsessss fii. Utasitbm tivábbá a msgVej kfttrtnségél, lioij ss ISS2. élre, ss IGM. 4W XX. t es. f § s érteiméiben, aonjri lóafatéai biiottaágnt alskitsoo, á mennyi a méllpksll lósvstó tsvjr ben megálmpitva és saásámal jelűire van, s a tOrvénySssrOso megalákitott bisattságek tagjainak ésvsít s lakássitj f. évi máltsijis lió 31-ig njulbstlauul jelentse fel. As aj és régi lésrajtsi tervek késjláí némi különbéig folytán nmnsl aterel vény-ládának és aséa tartslmánsa kíossrél^se isUkaégeltotvén, ju üaasss azérelvény ládáknak elbelysséséyl és Islaserelésérfil aterkeaststt kimutatást ssí kuldOm meg a mogye kOsöoségének, hogy ss illató hsdkiaééspjq parsnosaokságoki nsk meikéresése folytán, f a&kaégoa jnték kedéseket kegye meg, i\|lst\|ileg a ládákat m esek finssfére hivatott nstóságbos küldje át. Bekötjetkesbetó raosgdiiUd essté- A vi dászatl ei ÍSáyvsrsdÓ tárgyábsn a pénaágj minisster által a msi üléaben be-nynjiott tDrvényjsaáslat lényege a kövmksaó i A vadászati jogról ssólé 1872. VL t os. és HorválSraug azon joga, mely szerint a \'adáazati jügrfll és snnak gyskop-láaáról Oi állólsg iuCézkkhot és végre Ss 1876. XLIV. t. cs. érintetisnOl hagyatnak. Azonban iz 1875, XXI j L es. -hatályon kívül helyei tetik s a J faJyveisdó évf Qmssce minden di rab egycsövű lpnaka után egy forint, min iüí) kéteaÖrB muakaj után két fit leend. A radáacati acjó egv évn 12 forist, s vsdáaxsti év sug. 1-éb kozdodik. A fegyveradó aljil kivéteUiek fa) köaíatésetskben, nyilvános gyüjteményskben kösbatóaágoknáJ őrzött fegyvorsk; b) emlék éa\'ereklys fegyverek: 0) magánosoksál baasoálatos kívül levő wgyvsrea; d) c««-mJorök, rend^rak, íegyftrOk és srdMrOan«k fegyverei; e) a kö-sös lisdssrsg és koRiiédaég i\'ngyvarai; f) a puska méveeekuél lesé fegyverek. A vadászati adó sió kivétetnek si ss adókötelesek isolgálsiáben álló Sétiédek; b) s vadá«s-terflíeiek gondosásáw[ alkálmssoit cselédek, továbbá ,ca\'Öazök, pásztorok, erdökerfliók, er-ddtínstek s a kir. sr<\|Afelilgyel6eég »vraly-sete; ezen egyének úak a/un területen vau nak a vadászati adé alól Isimsntvs, ahol sl-kalmasva vannak, tlsen törvény a volt ha-tárőrvidéki réssekre is kiterjed s 1882. évi juj, l-én lép életbe. A fflflQÖ AllsÁSdóSSÍg ellenőrzésére ki küldött országos bizottság Béesbsrl IBR2. évi máresius hó ö-ik njapján tartott Vl-ik Ilié-sébsn ss állsmjegyék forgalmi összegét 1882. évi február hó végévieí követkesönek találta: A bisottság saját loljegysései alapján a tu-la]donképeni államjegyek ösesege 1 frtosok-bsn S».527,499 lrt\|;5 frtosokban 105.800.820 irt: 60 frtosokban 147.118.000 frt. összesen Ül2,4-11.919 frt A közös pénzügyminisztérium hivatalos kösléae sssrínt s sóbányákra bekeblesett és forgslomban levő zálogjegyek össssge 99,457,302 frt 60 kr. Összesen 411.999,311 frt 60 kr. A szívről. Dr. Kchreyer l.ajos felel rasZaa. (Folyt és végf). As érverés ugyanazon ogyénnél különféleállapotban éa különféle időben igen vál-tosékony — fokvéa és slvás kőiben as, érverés lassúbb, mint mikor! ébren vagyjmk vagy járunk; — sa izmok sróltetéss, tfj m. tornáaás, ugrás, gyors futás után as érverés száma szaporodik/f^ Msgsá hegyekon vagy iégliajóu bizonyon msgsaságbss, miután ott a lég iflrOségs kisébbedik, a sSir működése és ss érverég nagyobbak; míg (Öld alatt, mély bányákban ^ --- egyáltalában slrübb lo-vegőbea aa érverés aaáma kisebbedik. Aa emésstéspek nagy bsfolyáss van as érverésre. Evés után ss émerésea száms nagyobb, akkor jobban is érezzük magunkat mint éhgyomorral! sst s nagyvárosi koldusok is tudhatják, amennyiben ebéd előtt nem kérnek a járó kelőktől alamizsnát, banem le-k a finom étkezdékből jövő vendégeket, mikor, jól laktak, j Agybántalmaknálas érvs-rés többnyire igea llseu, lásss betcgségekdél „Zala" tározája. Hogy mindftrftkre HzerethesHelek- UInH a lomb, bsmdaal a vlnigok, S dal aibaagiik a elfogj* a seMtt CsSsáia Magsáé bfla MaS U r„U, Ssarstve — faeSáal <potga\'Mvkíkár MlMtaftTN atkee/ ijjra válik, S aa k&débSt hnjnat Ml maj át 4* Miié aa UrÉiMt sok Pjabb <WSsi elfojtji uiAjá a kis Bucaiaa n«g majd ba válva. uián>« tSlea^ boxjr kis kaááuiak t» SMSaijSt - mart lelked triton. — ; Hjfy ai saa Ssi egy-két parea alatt: Boeeaee n«f... Uh ttea kutMtám a te^sd.. H«fj aasyi vagycyal msft\|ertttHak; Lead kagj Aradi madár ksisiaa ae/kat. I vagyát aaa tUtílátja ataki njeg al aadaaa a iéeyaa nap H \'S/ MSff ee Isije vílgyek W)iell r Ulsem a Ufsa rabja Mt a vw^aak, s el—Se Md, sess rlagatá mlftt, K saséeslass. ksgjr SS fka Misa slssl. S Segy érlaé étel vágykaa % iairsm; Nagy) mm a teytsi — Wkess tfy Is.ársL — S%si kéeSs isafsaS MeyttSs.j Zsaewss kar k\|ls\|l siSBWélfSil. f««l kagi Ísáo «dle Itsmmss t. üg? al eme kaffketsi. kagy X tSrd a sslnmk éi IMÉSM n iiiHM MI « édsa Igy üms H^m MSmseS agy Is asW Hasét Wsss Hfasat léim sn s mys, mhtaii Mm Mae teÜMrifed. SMÉsd Csak fgyel kagyj meg, kngy ixemwj tSiékss, S emeolyadkae mi ajkidae lab^g: Laaaua, kegy álmoui mindig élhet éfee, S kegy mledtaSkre siaiatksaalak... Nslsiy. A Balaton gyöngye. f, -1. - KORPÁD! BÉLÁ-tóL (Folytatás.) „Oh ne tépd le éjsssk virágát, — küld Őt vieess oda, a honnan hozatott, hogy háremed termett dissitss,... ő oly jé, oly ne mos volt... szivében lángoló sserélem... keblébe s tavasa bimbója... s elszáradjon ? L... De mégía... mégis ha s nap elasáJI,... sötétség tölti bs a lelket, jobb sssgénynsk napja éltető kese alatt asgbslni, mint remény aaereJom nélkfll... .0 mentve vsa, — víasss küldöm magyar hazájába, — ott éljen bánatának mert hogy szeretet ...hali l.a tán nem is való t L hisa ss agg Alimed ellenaégee inda-lattal vieslteteit iráuia,...eeeT..ármány kör-aysn eaivsm választottját... Obsiod teljesül, — $ éljen. — 8 most mulassunk )... A eoeogetyl apavára a aebés damaszt f&ggeayayel elválasztott ajtó tárai lel, a ason könnyed itheri alakok lekennek be; — mindegyik egy-egy virág,... mindegyik sps-relmst táplátni: — könnyű habosé fehér lyam fedi angyali tarmetökst, éjszák, — kelet nyngot, a forró dél epedő virágai adtak itt találkát { — keaOkbeo kis bangeairt tartva tm e alá lejtenek; - lábaeakáik kslváfay kék selyem esokerba téve, nem érintik\' a Mdet i — Miresa int, s Ők aamvadélyes bá-aados bssf sa, jtoiujfc eeák a \' 9fd$ saarslsm s^lalhat a ssivskbél, éaspsineát.. » KyfnHé virágl perczbkjg tartt) ról lázasan.azíi - agy fél, ngj Ifeek Isáay, — ha kebledet! Fmi szerelem bimbaját ■stiagstaj — osak SÜsta Ne légy, - mert sttsrvad rfssád. - llidih kieiliH md á Mááa Mv os, ksble lengernyi pzelme liosasss Csókká olvndj ajkai-s ss édSe \'-4 Itdbiló (mézrt; reeqsg bogy boldosnga leltárát óvatlan k\'fsek, rágalmazó éyeivtok ftséi- tép»4 r . r r A sserail bús virágai srrénj bankon tovább susognak \| Török leány, — ha bff lézeszí Boldog mennyország vár mád :j — Próféta angyala leíietaz, I 0 lesz s te kogyea birád. •— -L \' A dsl elhangzik, a lenge fiakok, iaínt megannyi köáképek, vagy a kbltő képsete által alkotott géndolat, f- oltüu(>ek;[—; bezárkóznak ternieikbe, — mely kneM fehér márványa éreskoaotséként, — a aotéipfros bársfny kereveten, bibors vérzí ssiyök ! tanúsáéiként tűnnek fel r — mél ia, mSwui/tá voalik, — esak egy sms vakít ían kfépj vi- nu rág áll meg, kaczagva vonja öisse bársony-kampitt „Baitad a sor, -f addig nem nyűg- M szóm, — míg éjfekota ssakállad mtekébe el a#m temetem boaassa saeuvddéeeibet J — Mirss szenvedned keli vagy el táros újonnan fslkaósag, mist a pékol ángyaié, moly feljött az emberek ssirét megmérghini; ...kaessg, nevSt, sir(..:zokog.T.eliünik. — Ugyaoeaen órában hagyja el mv estét tubába öltözködött hölgy ssígoraTíedeiet kisé-retépena hárem büszke termeit j\|— ott bsgyta élte legszebb napjait, -j ifja áaerelme első bevét: .Isten Teletek: ti szerelemnek szentelt Szegény, — rnegU elliKgyni ja osássári fé palota kileli fényben palols világ öesdes virágaiból a k ind ed {patakot, mei; rí vírig, — fiijt nélcij iTfl Ljolma-Iiugdjjsuj épdöklő termeit rvány falait, - - kérteit, melybe^ al o\|t összehordva; H k lágyan zsonga ta\'sk" snaog, — sstáa merersn, áoaddlat nélköi tskiat a tái fe<é: K MsáysroNságbal Szólnak bálvány sjaii, gsrormikjépm skaB boldog helyére; ~janyásirbalnjábbz, issssreden teetvéreimbsat...ok iL.ék; áem fognák ráismerni: a sssgésy Adsmsá\|eraj — AdamaataTt..jiem... sitntbs jUesáUkae-veatek yóinat -f bomálynsaa smlékesLa még rá... bnss hssma, és mHpsoly rtfi^év^lyt la aaéla. -j SM^manni — Iktlf sóhajt fel saivaaggalé baagan -jj e 00 jmás, —J mint éa, Miárt tasg sssféay Adatnaaist... hsgy HpHi sswmklqt éUse ssMnvsdéüdnek\'l gyjttrtf i^sbfl......4 lisbjaibad órákig el-el jjujfjelgeji s néms, fájdalmát) sl nsm árum batyukkal; — Ö hozzá vott ssokvs a ranaélgaSág lánczaihoz, számára a szabad Magyarnoa virányai ke] vés Örümf.t — de aanál több tövist teremj lettek, y T I \'1 \| Ápfl juk el mi isj4 SBodéri as slragaj dón eeéplBospibrus Sötlt IkáksS habjai\', -4 a paloták, J— a minaretek ksrseu tornysit) melyek a hatalmas folyó lédösízQ babjaíbsj fUrösztik légbe nyúló kupoláik viaeféoyétj-41 AkirBpBoruet s ksleú ttoyben tündöklő hold reSaő sugarainéi áem látta, -j- a •ólétj szUrjce paloták —reálam ulai] — mindmkg] annyi Isauaágai egy elmull hatalmas kem* \' elmúlt oagjaágáeak, -4 mint törik fseg a folyói hyogtalanal Uásykoióde egében a hatalmas} ftamuh-Hiasár .révátkolt bástyái-val, I—\|i mott a pad isi jpoéipás gőeöee W kintget I seséran a hataimL sKtt bajlosgó folyfraj;--aki mmdest de m^ énnél azázi tor, sasrsser nsgypbb szépségeit as örökké i ia BpepsriStsil asm-\' látta, — aa a föld ken bég egyik, jegnsfeyszertlbb fttlvá-nyán né) i gyOsyörkSmMt j- itt isn-njessze, attj a Jiol a forró Sírok* ké aaél seak » roamié liréről iamew es, ahol a I lerail titkos! MéiwírM esak köjiy* vsk Nfjl Inek t- vsgy, jahdgy a képsslslsl-koUa; P - — Euréps téjjefés mészéi Myé enwágáfc t, a jtyöaytM Msiyarbon legszébb gyöngyé és, ttslawtt\'jtíártí vésetem a tW telt én\|a át: — kaMrlheisU\|g híres va4r» géayas t íjaSról, — a «osp< mipart viláklÁrí izépaéjik röl { — vaJ hjmsiym\' basának égy Balstoas melynek MtUt isbjsi Osokáaes^ Tátika,11 több balHélsáka kélték által éf mÉ • megénekelt W ett, — völgyeA édea önjé ssttsl, bttaake msg< légedéeael ssékol nap leáldozóban fan. aranyas !té» afaasrll s SaUámaé Balaton nyém dea-kék hullámai j közé, — míg másfelől a bágyadt böki esilst fnnye szelídíti a nappal királynőjének vakítóan büszke tekintetét A haragos Balaton hullámai szelíden nyugoesnsk kéjei megslégedésael hallgatják, mint susognak a sserelmeeek, — miként ose-vegnek a vígan esóuakázó gyermekek. — llegiebetís távolaégban agy ifja éa egy leányka hajtják vidám kedvvel aa engedetlen habokat; — as ifjú M patyolat ingujját, — mely gazdagon nemseti azalaggal van di-jSitve, lenge szél ide a tova himbálja, nap-barnította ároson kedélyéé jósággal isrfll el pörge kalpagjátél nyert árnyék; — izmos kezei köst tartja a leányka gyöngéd kaoéóit. „Erzaikém! — szól ss iiiu — mához\' 6 hétre örökre enyémnek mondhatlak, még áaó-luea s#m válását el többé bennönket" A lányka boseaá szempilláit a. kis la- • dik fenekére szegzi, majd végtelen szerelemmel tekint aa íljura: Ki tudja, Jó Pistám I ily háborns időben egy peresig aem biztaa ss ember élete; — hisz hsllod,, bogy as a török aaaaoay, ta-dod, —- az a ki rtúndíg olyan azomoru, aki mindig sir, — az Adam... begy is eeveaik Pistám f... Jkdasiaate" — azólsl kSa^e önérzettel aa iQu, — igen ss as, asoadfa hogy shbs a meeess ersaághs ellenünk készül az a bstalinaa, szén, aötét aroaa, eper ajkuj holló hajé és saaaállé asgy ar, kinek annyi felesége van, mint mi kis asrtiakhen aa égő szerelem." / v Osak jöjjön, Erzsikém I... aem fog készületlén találni,!., s aktán íeseoe karjaim megvédenek légid: — <meg vannak nekünk égig nyélé kegyetek, vkégaa völgyeink, berkeink, a hal örökös madárdal aeag. oda fe gaak manní, ott fogjak bevárni ea/ elieaeá-get I...... aki igasÉa azeretí beaéjél, — aa sam retten vweea aassssi veaeélyiói Kgy fend, kaeeaaa csók jelelmeHs aa ijfjn lelkesült ssaviút; — a kinek jegyese a vidék legkájsaahb leánya, - a fele gySa-gye veit {Folyt k«v.) * imi bfatraókóosk nltshsdéivél m érvo-rés sakkal arőaebb ét ^aapoiábk ugy, hogy aa imrti i biim<gi\| MImwIib ii i ^ aaanstal msfburálásáaái i igeu wIm szerepe) jftMak. V laeaatérflnk a asjvbss: 4- a szír inl-étn u acéaa testet vécral eMja ót folyto iimi dolgozik, uiags táplálkozásáról mid fcMknik ; MNUJÍM4 i vérnek egy rúnát saját váredényeibe as ngynevsnett koszorúé •Nrakbe hajtja l{f#n nevezetes és föltűnő] bogy a sziv mozgása még akkor is tart, midőn a mell üregből kivétetett, amint as állati sávokon ttttí kísérletek éa le&jésett embereknél ia paastaltatotL A aaiv teliét inokgásánajk indító okát magában kordja De. aj aair iamai nem mo-aogoak maguktól, mint I némely tudóa gondolta, banem aac^i számos idaggóezok által, melyek a szivbon észlelhetik. i Eaen ideggócsok ia szia "mosgásánsk rejtélyét magyaráaaák; as ing ér pedig, mely eaen idegekre hat, v\|IÓOünülogJ a vér. A aair tehát bua vagy isom anyagból Allé aaivattyu, melynek feladata aa agéaa toaCet vérrel al* árasztani, ezt asabélyaaorü moagássi által te-aai; eaen moagáauak indító oka pedig a asiv-ban magában levő idogrÓczokbau fekszik, a vérben tehát folytonoaan váltakozó dagály éa apály éaalelbeté.- — A siv feladatát jobban végei, mint akármilyen emberi kéa által kó-szült aaivnttyugép. Kérdéa hát, a aaiv nem "hajt-e egyebet mint a meleg piroa véri? Nam hullámaik aaivüukben a kedv áa ffcjdslom érqalpioinek tengere? A ueiuessaivü íember aaive nem dobog e erősebben miuden magaaatoe éa jó ess-inéért? A aaiuéaa, a szónok Inában mutat szivére, midőn a hallgatókra hatni akar ? Nam érsünk-o seoritást szivünkben, midőn \| nagy nyomoruaágot, várna kegyetlen látványt látunk; midőn fájdalma éa szomorú hirt kapunk ? Hát a költők dgéaaotl hazudnának, midőn a szivről annyit asngsuM ? Hát oaak-ugyan bolondság, hogy la nagy emberek asi-vét halál után ia drága jedénybe aáiják ? \' , Mit aaól ebea a tudomány ? — Voltak olyan idők, midőu aa élet tanárok aat mondták: a aaiv agy éraéketleu buadarab éa kö-vetkaaőképen indokolják állitáaaikat: egy esésaségee, aaanvedély nj&Iküli ember oly ke-\' véeaé érti laive működését, hogy még ast aem tudja, bogy van aaive. Emberek, kiknek szive nibeaen rendéi helyén, nem tud-nak róla semmit. T. i. vannak ügyén emberek, magam ia láttam már kettőt, kiknél n aaiv nem a bal, hanem 0 jobb melllregbeu fékezik, kiknél egyáltalában a többi szervek megvannak íorditvs, —: s; máj balíelén, a\'lép jooboldalt fekszik, -r- ilyen embereknél s szó esoro* értelmében ai aaiv uiudaéu igazi helyén — \| ezen embereknek erről jöbbnyiro niuoaen tudomásuk, légtöbb ember eaak ekkor árai a \| sziv mozgását, mikor arra figyelmeztetik vagy midőn a saiv működési oly nagy, bogy a mellkast ia rázkódtatja. Továbbá aat tanasátalták állatokon tett kieérietek éa betegeknél ia, hogy maga a j aaiv érzéketlen ; — vámnak ugyan esetek, midőn ujazttlött állatoknál p. o.borjuknál, a sziv nem a mellUregbonj, hanem annak rendetlen nyitásában, a mqlltlregen kivfll szabadon látható éa tapintható; ilyen állatokon tanulták a aaiv mozgásának természetét éa ilyen állatoknál nyomni! csipui, aŐt aebsení is lehetett a kívül fekvő; szivet, anélkül, bogy a kísérleti állatpk legkisebb lájdalmat éret-, tak volna. Volt egy rendkívüli ritka eset, midőn est ember szíván is ésslslni lehetett. Angolorsságbsn a 17-ik ssássdbsn I. károly udvarában egy \|19 évea fiatal ember saíve táján aulyoaan megsebesíttetvén, boss-aau idő után esetleg mégeyógyult; de ugy, hogy azive felett a bortiák leváltak éa a aaiv a keletkezett nyiláaon I kfresztül látható éa tapintható volt, r- ss oaak ugyan nyiltasívü ember volt. —- Midőn I. Károlynak erről az sastről tudomáaa letLOsan fiatal embert mag-vizsgáltatta ús ezen Körülménynek kösaönbet-jük eaen nevezetes eseti leírását. As smlitett fiatal ember. M szive fajletti nyílást ezüst lemezzel mintegy pánczélel védte. Ezen p^u-c«él levétele utáu Hsrvey orvos a szivet szabadon dobogni látta. Megérintette a szabadon fekvő aaivet, de s fiatal ember az érintést nem érezte, még akkor sem, midőn Uarjrey erős nyomást alkalmasat!. Ebből s asiv teljes éraéketleneégét akarták bebizonyítani; — de ez oaak arra mutat, bogy a asiv felületen tapintó érzés nin-\' csen, mert tapintani, Szaz ss érintéel érezni ée s különbséget, érdességot vagy aimaaágot, hideget óa jneleget kivenni oaak a kűjbőr képea éa aa aa ujskom as ajkakon, a nyslv h ogy és leginkább kifejlődött; ujainkkal ké-peaek vagyunk aa érverést kivennij de könyökünk begyével nejDL miVel esett testrészen a tapintat aem annyifa kifejlődött A test belaO szervn tapintási érzékkel nem bírnak. Ha valamely idegen tea tücskét p. o. szilva-magot vagy csontot lenyelünk, csak a saáj ée garatban érezzük annak lecsúszását; mihelyt a ayelasóbe jön, azonnal nem éressük. Nem is volaa jó, ha a, gyomor [vagy saiv oly Aeow trsással volán ellátvs, mert ekkor fi-gysisMlnk mindig eaak magunkra volna for-duvs. Csak a külbőr bír tapintási érzékkel, hogy s teltet különféle ellsoeégea behatástól Mlj a saiv éa gyeáior mééaal foglalkos-aak. arra sem assrukésk, aasrf n külhór feladnia ókat aasgvódssí. Da a mállott, he\|y a asiv és s lobU belsó mar vek asm bércek tapintási érsekkel, abból aesa kfivetkssUt, hogy teljesen érsé hotlsnah- Bondasen »wki« érsaéik lalsalóll km, 4s kóres vákasáanksál nagy tájdalaist éraaMnek valóak laivbetsgok aóivasareagatáa és saivtájóslsmrél naássrtadink, de s fáj dnisss sa tdsgak által isaaitélik ss agyba. i>a minién n aaiv, ha nem » érsókoúsa, méfis som %an InoM érnél kél blr; — bo* gysa van as, hagy lallsmlaa slé híven áratyft MM^aagiiaisiut t fiiért vér gyavaabban msdla lilaakaét, kainnb, miért Mag oly art ta félünk vagy artgijeAtak f A hl po-L hallgatóim köaött sfyaaar petében dmes volt, aem dohogott-e esi ve jobban, útikor easrelméoek táigva köaeledett ? Ta-pasztalati tóny, bogy ajkatojia a eaala előtt az első ágyuazónál, a szinóaz aa alti fellé-pésnél, a szónok első ugynevenett maidén speehaéi aeQabaaaédénél szivdo bogéit kap nak. r— A szív változtatott dobogása a még egéassn sl nem romlott bünöet inti n tettel-követése előtt. Minden indulat, njindon kellemoa vagy kellemetlen erős benyémás saenvedélysink nyilvánulása nuvünk váltosott moagáén által nyilvánulnak éa négis a aziv láaga érzéketlen lágyan? ez miudnou) megloghatatlaa éa mégis tapadhatlau tény, melynek magya-ráantál adnj megkiaérlajndem. A véredények, njelyekben a vér koring; nem élettaíen rugjtnyos csöveid hanem sziuto belső falaikon isomrostnkkalj vannak ellátva, melyek bisonyOe babaiások fa összehúzódnak. ilyen összehúzódás támad a véredényekben a\' hideg behatása folytán. — JIa keaeiakel malag vizbe mártjuk, ssouak felülete pirosabb les, mivel s vérsdéinyok a melegi behatása folytán kitágulnak] ia több vért asiVtŐl kspnnk, mint eendon állapotban. 4- Ha most\' kesslnkst a moldg vízből kiveaasük éa agyik keadnkei liidM vízbs mártják, akkor eaen kés bsmdr sllis\|áváuyo-dlkfe mivel a hideg behatása folytán a véredények öeaashusódtak. De ezen egyszerű kísérletnél azon nevssetea tapasztalást tehet-l&k, hogy nemosak as egyik hideg iiabo tett kés, hsnem a hklegnok ki nlmt tatt kéz ia halavény leaa éa ott is a vér^dényfk öaazo-huzódnsk. As egésa test hőmérséke nem Váltosik, nem ia váltoahatík ily oaekély Uhstás által és mégis as sgyik kés váltoaáaa aj másik ia vezettetik át, ea az idegek által aaköailte-tik. fiaeu tüneményt aa élsttsnban ndegviaz-szshatásnak Reflexnek nevezik- Ilyen idegviaaaahaláa által táutajd az el-piruláé, a látának aaüküléae világoaság behatása folytán, a osiklandoaáa által elf.idézeit nsvetéa, s prüssseulés, lioJ;v némely ember vérnek látásánál elájul, esőn tünaményok akaratunk ellenére az agytól fftgflstlenül ia történnek éa a hátgerinos által eeakösöltet-nek. Aa erősebb asivdobogáa ksdMjbehatásoknál onnan msgysrásható, hogy Jdegbeha-tás következtébeu a bőr véredén) hí Összehúzódnak, miuélfogva a vér a asiv Mé eresebben haj tátik, miuek követkestéb^a a saiv erősebb erőjfessitéat tenni kénytOleii. A mint p. o. a látideg ess Misii a látást, a hallideg a hallást, ugy a szivet is bizonyos ideg, mely a hátgerínosbŐl \|0red, sik> hályorza éa es as ugyneveantt bolygóideg — nervua vagua — ennek feladsts Ja szívnek működését szsbályozni éa mérsékelni, a mint aa állatokon tett kísérletek által btjbiaouyult. Azon ember, ki erőa akarattal éa érzelmei felett uralkodni tud, ki réaavét nél- i kül nézheti einbertáraainak azenvOdéeeit éa j nyomorát aaivtelen vagy keményszívű, kő-azivü embernek neveztetik, Úgyauvü ember \| iámét aa, kinek aaive asonssl folzudul, mihelyt valami benyomás kedélyére íjist. Lehet azonban valaki bátor éa elaaánt,; a mellett; hogy fenyegető veszélynél asonnal heves sziv j dobogást kap, mig megfordítva, lehet valaki eloaügedt éa kialelkü, nttélkill, hogy ssive erő-1 sebben mozogns. Ez épen ugy vén, jnint s sírással és s könyek elválasztásával; vannak emberek, kik minden alkalomnál képesek gsz köuypatakokat ontani, míg mésok a Isgusgyobb ssivszorongás és fáidalouoál szára/. azemtuel nem képesek küujycseppeket hullatni. Tört asivban meghalni, a mint azt sokszor renényekben olvasni Isbst, a szó ssoroa értőimében nem lehet, de kétsége) nem assu(-ved, hogy emberek bánatukbsn meghaltak, azaa a szomorú kedélyhsogulai oly nagy mértékben képea némely euiberuél ss emésztést, táplálkozást és vérkéssjtést Qsökksnténi, hogy a test laaaanként fogy éa k halál ki-merülés folytán áll be, ily emberek asive többayiro ép éa egésaaégea, j ellenben sziv repedés támadhat a aziv táj éjt ára alkalmazott ütés vsgy nyomás által, suíyos testi sértéseit, vasúti öaaseütközések vsgy\'ágyúgolyók hé-hatása által. A asiv ssámos bologségeknék ki rajt téve, melyeket előeorOlni ss idő nem engedi, némely asivbetegaégen világra hozatnak, oly szívbeteg gyermekek többnyire nák ssinü eresük és sjksik által feltűnniük. A köszvényesek aaivbeigaégekre igeu bsjlaniók, aa erős testi munka, nagy terliak emeléee, hosszú gyalogolás, futás, lovagoláa, aasésses italok,\' erős kávé, thea, rhum éa Üorsseu mértéklel-len élvasete, de s szívnek hosszantartó izgatása is kedéivbehatások állal szvité képesek saivbetegségaket elŐidpsní j ; solnsnr a asiv-baj eredete nem magysrázbató] de annyit mondhatok, bogy nehezen gyógyjthálók, n mennyiben nem vegyünk képosék \|ii szivbén támadt kóroa váltoaíbsokat p. d. a magrangált éa azért olégtelen srivbillon^líket kicsa-rflol: de azért képeask .VAgruiikj bisonyoa sssrsk által mint p. a. a hidagi behatása a ayüssunks éltei n asiv mfikö\|lééét psbá-n lyosni. Egy fistnl embe^neki ki osvóéánál sáv-fájásról panaaakedott éa annak j kérdésért, vájjon nem-e aaerelmée -r igen peleit, az or-voa aaon okoe tanácsot adta, hogy forró szereimének tárgyát nőül vegye, mert akkor bisonyoa, hogy as nsmeonársl gyomrában fekszik, ounan padig a liaj könnyen eltávolítható. Már most többé nam akarói önöknek türelmével viaszaélni óa rövidnu Össanfogla-léta« s mit a aaivról tudok, l) k walV tnajjé-ban véve agy ss élet fetjutariáaérk uélküljjz-beden hus vagy osombból álló ksivattyu, 2) hogy ss idifsk bshadáas óa Uéoiyáaa által ariaabben vsgy gyöngébben tsr és hagy s mint sgyik vagy aaáalk smbar as ídegbaats-másra éírnéksnysbb fagy nem sa aaívmllö* désa által nyilvánul — tehát ba nsan l» eó> aasn helyesen mondva, engedjék meg, b%f és asonj kí mat,! hogyí ne Menveaj lolkfjsúljöo, is vinylaani aéklsnsha aái o kifejeaeem vjánatommal (tök tiszjelt li rmek, szivük ssivtslenek us ak hogy óa araimát Hely rí ét pieg pvas kyofalMri m bs fUolvaaééo-a gatóiin asivbsjban n iuden jó éllazépfrt lenyesek, de ailrs éjtz ns rsamlae mer a. az ív fnlett. fei tiirek. méri eJutasc t Angliából a lioljul Br itolbsn tartós! gonlbn itjec gnltóbsij d né -•■Mgyestél) s Ilölgyestoly rendezett a rendező Ijiz >iisága mull poiupáaaü úd rőlég fa \|hl Igyoatélyek i vsunsk) ei sn estély "azé mert épnoi városunkba i idős Ilenó ftliVpé i ur, Dr. Ma igin főorvos, s tar aultör kllt igjai, kiknek a vigalomrendyd i snébet kliAlynf ff. télsége jslenlpg Flrisbfu, odikJhol s legszi-pig fog ittósui. j . liinMliwpMI társSsitör \'vigalwi-lordén esté, mely került. Az ot digf p okáétól ofté szombaton tkruitott sserdány ok 8vsstita biaottaág q yassr alkalma akart hogy ily m ilata^gbao rót at veg taujaink na alkalomra náahonu lek : itt vol I FilippUa ját áabiró ről, Nunklov Ita aljb. ur ug ranout Or. Mangii kedves nejelisjelet IstaigonTii oly éjfél ,utái bárotji totts sgnlt! fssslelen jó zóksL llw mlitiük, hogj hiaelgő tnü: sikája nem slá. A léit vevőknek sok maradni « \'eaatalen Inuli saolkáltatni, reuok. Milán ja érkps-ur Letsuyé-ma és mások, volt á IfU-óráig tnr-j edvbeb s mulsto-Dsráás Miska pe- Itiába ssóllott talp áig oinlékül^bnu fog m-1 llvásioa iKftnnönjot. A nsgy-ksuisasi it^karékpénzlár kttsgylléeilog 25 forintot utálvAuyozott a uagy-aauizsai kisdad-nevelő egyesület javára, mely adomány késs-pénzben [knsbasiltetv^ti, ksdvás kötelességemnek ismerem ss egyésület Möasöbetél tol-mácsolnijalfent tiasieit égyesülét nemes figyelmééit és oa évente tspsastslt áldosat-kószségoértj Nagy Kanitsa márds. H-án IH82. Kooh Mihályué egyesületi elnök. — jft ssomsknthelyI) püsj»ökségre ujabb hir aierint Viiier Bartála nok, ozimzétes püspök és s v javak jejenjegi kormányéójs van lutt kiliirdotvu usiy-kaéisiai koroskodő czég iontési határidő iunius 3. C* Horváth jFdrencz kir, törvénysz tneggondnoi ügyvéd; rondoa ltüi 13 án Urtl • 4c ur a város jóllirü tiu a (Délzila áczi kano keni püspüki fbltonessive. Wetler R. ollon. Héle-Sdbintos Dr. iki biró, topodig Dri Tripammer Eozső fonjs mégi yitni táutssisl oláját zöpsógünk figyelmébe. \| —^ Igy kérrgefö lettlmsrss. H án olfógva n \'árost kapitát yáág ál tsL !ugyánis gyjaimUa a ett egy egyé i, a mi csípőt áru t s ! piaoson, IsUrtpztattátOtt e csákhauiar kisült, hogy as ipad a Kjt\'Aly-ut csábau ké egeléealkalnkvaluoptaajoáipóket Vallatás a kaiméval aa js j kijoleuté, hogy Viaoveoiíoi j (MurskÖsbt u):;( nitjte kéregetés nl\|tnliuá)va egy arany 6rát ás arany láncsot tolvajoli e, A helybeli jái ksmrósághoz ki aórtststL ] íy llvássos tisztelt or ség figyel télutó T 1 volt, heg) egyén )ét Znln-ssnbAlyosi társuiat évi ;y ülését Zalai Apát hi lau mArcsiua mog. \' áiicztaiiltAa.) Nuimaun Mór nkban ia már előnnrösen j ismert nuester vére lunkjbaf érkezett ée takarékpén stár \| b izárjában laésihstlat, kötélességou uek richstoiq (rvostUdor un ak ségetu laj iutstteljeé, Ü (yesj szíves Uy gyitásáért ej en kóasönétei let n) ilvániti ni oatudor urat a ibe ajánlani ka. apunk eg; ik s átdábau\| etulitíe a helybeli ssj lóhl znál egy. gysutls rtóztstva lett esáttstásá irt mind a valljá, előbq tol gbait fekvő lurk elenté. Kabátjának rtos panbiag, végett a kir. pjtánytSui Adolfuákl Qáosonpf sásunak ety 50 vizsgálat átadva 4- lEllaanerénajr örveudntóa hírt, hogy < erél tünk aaá nára teguap •( élűt 9 öl idaj ásságra euielh ttő létra. La taakof/j diséstina telg onnan a máazóiaakaaa ma^a li rosba a is őrtnnya ud1 arái próba té eteti viele, Et telő égő házi kuál kiváló na {y íjike ható. Kl iűnboú \|óii\|jtjup h szükség.; — Pncan én vldé Ijó 6-éin Mótékonyusélu tán* aett zjpaosai ulgyvendül terinélUa, melyligOn »i &pe[A si megerősíti azon nézetünkét. h\| tart and ól táncavigalmak Ajánljuk kö- lőu egy pár héimámH.\' £lmu- ki tdőr gvoastsgetni i kart t, ui^gát[Schneér lokiutem T. Dit-voazélyoé bqteg-éj lársdhatliui i iéran is Itálás — lés s jnsgyon zetjvodő\' emberi* Nsgy-Ksuisds, lyH/ itáji éMuadoubó-ijiíütl ss slks- joIJ »i a utóbb váijoaijBzárius-nyákbélléas alatt t« láltatnUŰ Bővebb járf sbi-ólának lutt ItöiDljttk sst ás tűzoltó! tostülb-uOgéjkessttla I mehanioua \|bgádtalot« a ózta jbe a viá-íjJgtüU sikerOs nét lemeletéa tol fObálaap se legyen rá fluaágs mlvó viramat rendé* I ai §óen disaitett j Vérüll, s bsnáj igy á Pabsén \|ólJraitv lig otak a leg- jobbal \' jehet njondani.r HénviWtvel volt aa egéaa mjiék éa péaagő lóUedv noll«át mulattak nIjdlönvollsk! kivilngds ki iradóg. i~J A sépazIpkáLl I izottéátf álul kitüsntl 1000 jrSnkos Ipályadi ért I2Ü nép ssinmp nüsdötti A\| asip. mei jiyiségi alkar mellett n minőségi aétp $óra \| liáttérbd. — Hármat] abaolufl értékük ezek között a JSaifimUpLkl a második ennél \\jalan Milimijri.44 Roitinirt tal íltsk a bírák, iáé ájtttnloln,! üik íiíl ÍSsÖgét aSöggel szombaton d. u. f irW jsHgós íjtvlél nvs i bshns-Uottiág Ülése ngos.ievniKO\|a na tog noniatni Miért tanma brrru d«t«noM> as paa\|n>\|Élái megfon toí BflOnŐr ntolad m kórtiinja tlf li,a ss t ben a vsím alaki\' J Bitif#ft vidéki jri den»s psikkbeu, is j^jtksat ajjjjj egtartsi bh ísl fOR Kyomntott Fiachol Fülöp lnp ersumany láarn méltó jtálaaá l 123 isi nnal arostinkMtt.\' Kbbsn £b£kadd\|fi f»T r I I ■ "4- Utl Ijdofio inA £rra t »« Dkv liB néhány i4M8 MtIM kösW hm- SSII l nálunk píron talál éa\'tkri eU mslyet éonkl asal In népasáinlálásnnl alkat é vesszílk ftssre, h kíje j indolaptjá ijkéern s inlomont aránprnak ^antoHHtki/\' mikor éljedniéiiv^ij látjuk, «y voltan^pOn az é nyel sem töfAdés oka lilén iU egy példa : ttNikyváradnak 01^24 fékoas volt \|80O. Utol ió napján. (&a évbe 1 kzsporodott 1104 el -jl KHU-> vséstett a hslál által 1308-ist 4 44P L fogyott léhát lé saábában 19\|4 él. 4 IHB pban született 15128-39\'LL elhalt 139 r—44%,—, a fogy itökj tesz iamóTlBU et A Ifi yermeltaialanqóság 1 injai külön kitüntetvf Em el eat látjun,: hogy Nagyváradon is hs-\|hi\|( óaág még! nagy mór fül wzaporodiat is jó váí felülmúl. Ilová junutmL ha leginte!)ígeo« söbl vároéaink ezt viaasáhátás nélkül éttfrik!^ Vfel íbsa Ideje Tolnia, ha hatóságaink valami-vél több gondot fordijanának köangMMéf^ ll\| pt j viasónymükiia, a az ódvoeokat kötélezné, h g r or. (rántt tapaaatalatnlhat mindenékutdt 0 ti áaára kösséténoékl lidgy 0 saoihoru tl-n a t 11 n ény válódl oluűt fhldt-rifhotnék s száltál ll >\|msa g)\'ógyszerf tálálnának. ■4 iístárrendriés. A ÍMsgyarország Itájernrsaág közti határroildozóse 0gy\|-a nonarflilaj két kbrmánya kbst tár-gjr^lások vannak folyamaiban. A véglegas lezésá azonban cssn a Mura folyó szs-osáaánnkínóMéatlvel lösz végrehajthstö, l a végleges ierülcjt kiégysiililég es áltál í leljotsógeésŐ. — [A Jmost fnlyátnathan rendezés a hissaAUraí kerűiéiben fekvő itadort és WernseW Unteségek hátárainál cpzöltettii\| hol Is Zklamégye ki , épi-etí hivatala jjkösefcbb \| már megkézdi a zaki \|felvétél\|ket, melysk korotmi! belül s liatérkéraés csmu résaéuek érdemlő-rendsztiM easküzöltetuí lesz. — j Arnd éssb.l kir. város kÖsÜnségo kiküldött llbonyédaanbor - bizottságtól-hívás Magyst ország törvényha\'ósági jzjillságsinsk uLjsili » : At 1838—4Ü. év ■ küMÖU gyászos, timiebelelű, dems^ssz-emlékű sssnsnság isran dicső hősei íjDain-olt, ífagy .Sándor, ELísé Ernő, Auliéb La-DoasowfTy Arisztid, Kfaésita Károlv, TtJ Ignácz, grófi Lemingysh Károly, Pölteji g Kenő, Lákuer [György, gróf, Véeaéy Karoly, 8chweiasl Pózsef, Léaár Vi\'mqa, ;"a baka legssejtt»bl\| és legnemesebb ügyéén nvedjok Aradon lB49\|Tévi októbsr 0 án tnntu;hnlált, még mitiifig • jeltelenül tiar-osuak s haza sznnt fűldébeu a nélkül, U a nemzet Ijáláj íhos \| méltó eodék htr-né ubvüket, éa nerOkkol azon magasztos mékj disdalátj m^ly^k ujajib korszakot Itl á tóttal hssááal 1} ténétáben. Arad szab. 1 vejit vároa közöt légei mély szemtanú js lőaök vértsnj i halálának, mér Ij86?-bén ÍJttsIesaégének i meilé, a 13 vértsnu emlék-é4.brának félálllthatasa vágott Msgysrófsz^g és Isáuysihqa félhiráat intézni, niolyút Sétán 1876-bén a íjudapeati szobor bizottság ételt. Éá\|dulom I a kogyclot nem jvblt oíy rvü, hogy aj asQOor jfblállitását át^koa-. tí leheti volna; njort n msgán ajdfdcosá-ftj)jc által begy,ülj tisszeg eddig csupán 7UOOO intra nüvokodett, liolott s asoborra beérett pálysmoyekuől aa illető ! nxakhi-hLtéág ajánlutiára ,ujső pályadíjjal juialnm-zml,\' H u s t á r áj d ofl f hasai naobik-Mink által kósájtottls emgsdott terv! kiji-tji éhes JOOtyüOO [ forjut jasűkségea. A mély 11 mset ssabsdságlififlBi iránt érzéketlén, és* n im igyekszik u ssok i tán ti ssent kegyeli tet és elismerést aá unokák ssivéba átön-ti ni, ss s nemsei nem ssááiithst rokoniMnvra 1 uróps népeiuél nsm számithat lalkoéedéére í 1 áldozatkészség!e tssjájtj fiainál, ha a \'lét-f iutartás óriási küsaolmé^ek peroze élérlie-1 k. Hazánk véqbásjyáiti 1 es idő aaérint is a I Irvényhatóságok képealt. A bizottsági ts-ok mint a (urvéij) halóságok muitlantiyi aslopsi vannak hivatva eiaö sorban [beiia-lolni azt/ljogy kebnlnknen s ssent kegye-I it és háláé eíiaéierda a jrértanui halkjt szén* edelt 13 hősj jijtatlki dOm halt, nekjk kell ühát érezni és boisjuerni, hogy a mégdictő- \| ll hősök éuilwiléueii. fölemelésével a némjtet nmsgát tisatéli,meg. Anért hnzsliúl jüdvós- j sttel felhívjuk bssmik össsss törvénjrhatóéá- j ainak bixotuági tagjait, miaseriot ajisobOr-laphoz egfr-efW frtta) járalni asivsakodjenék. I is a hazai tÖh\|éu)\|hatóságok bizottsági tág-ai kegyeldtttk jélódl égvenkint agy loríniot Jdpsnsk, a szobor alap] oly jelentékeny ösz-zeggel fog Bsáporadni, mely bistoaítépdja a aobor folállilásának mégkesdhetéaól.J Asért smételten Ihivátkozks al tórvónyhalÓMgi ni-lottaági tagokl tutssfiui frselmeire, kmrjillá a icmea caélra és a kegjmst oltárára la egy->gy forintét törvényhatóságuk első tiástvíae-őjéuél elküldés végett lotenni. Aradon, 1881. bov. 2. Jíjgyitis:]8alacs Qyula. noigáfm. aoborbiaousági oláök. luétitorís Ká\|éáu fo- iP I f I 1 Q #ldn< 4 ak ttgjrlaaftsr; sjánl-úk Weriti íjajjy panorámáját, mdlvet j20 mindenki, s mely érdemes As bngons, mely s lü-^ér írtjába került a mágs a aziotún piéltóim hogy kaaa. írért ma^akint k megfékiijtó ift\|ilondsniík \|nái Bsfnébsfl !ínejí\|eijni kösöbség lljolelóa éicrkmló: HOrriiNN MOH Hivabl 8151 ékfan. Í88Í ttiiU is hitdetménia t. aovnmber lH4n Árverési hirdetés. A nsnJ-k könyvi oszt ál Zakftl Maarll tóaak V lalla örök lakós elleni U U-ik Iiapjl forint 46 k Iá Irt jslaul gek iránti 3111 tikkiMáa ÍM íjtifti kir. lörvényéijék telek* 1 iwáről ijöéhírré tétdtík, bfey tornyai lakóé végrohfite-I y\|k\|Y, mint fe*** ka rahiylélt aitenvodö légradi Irt tfkv 1880. iókt abrll tói járó üt kontótok, 80 L » frtáá kr. végHliajtási, WtwarülendjS köisé-«gyébsn a íéot no- l Jűr. törvénysaék tortfetábea tnvtoa (légrádi 499 sntjkvbsn f 9 anr 959 bras. a. felvett iagatlnaok Vodsmii Kalalln órv Má rfánoélctnét Illető, 663 frt 50 krra bociült fals ráess) 1$8S. éri május hó 20 napján, d e. y órakor Létrádon s község hátánál megtartandó nyilvános árverésen Msdstnl fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett beoaér. Arvsrstmi kívánók tartoznak s bnaaár 10\|-át kóasnóozbsn, vsgy óvadókképaa papírban a kiküldött kezéhez letenni. Vevő kötélea a vételéit három egyenlő réasletben, még pedig sz ,alsőt aa árvarés jogoróra omalaedéeétöl azáinitva 1 hónap alalt, a másikst ugyanattól 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól 3 hónap alatt, mindén sgyss részlet után ss árvsrés napjától aeámítandó 6} karaktokkal együtt aa árverési fsl tételek ben meghatározott helyei) ós módosstok szerint leflsetui. £sen hirdetmény kibnosájtásávsl egy. idsjAleg msOálinpitott árverési feltételek a hivatalos ónák alatt a nagy-kaniaaai kir, Uirvónysnókltelékkvi osztásánál, a a légrádi kDsség elöljáróságánál megtekinthetők. \\ As eliiendelt "árverés s fsutirt télök-\' j%ysőküBybkn féljegyzendő. As árverési hirdetmény s tkkvi ható-algnál kifüggesztóa, ugy Légrád és s szóm-ssédos községekben körözés óa kifüggesztés, s egyik helybeli hirlepbau égy .isben beiktatás álul köszététetik. Msgy-ltanizaán s kir, tssék, tkvi osztályának 1882. évi febi1. hó hó 8. napján. (H7.I—1) ÜOZoNY PEBKNGZ kir. Utski b. emAk. \' LOVAK EDI: kir. témséli )sgys 1178. szám 1882. február 18-án. II ARVEEKSI-HIRDETMÉNY, A negyi-ksnisssi kir. törvényasók, mint tkvi hatóeág réaséről köshirre tétetik, miszerint Caompeiz Vilma végrahsjtstónnk, Göncz Jánoa és nejé Bólé Zsófi végrehajtást szenvedő elleni Végrehajtási Ügyében a gelsei 637. sstkbeu A. I. 1, 2. ás 3. socss. alatt végrehajtást nenvedettek tulajdonául felvett a a tartozékkal 336 frt 60 krra becsült ingatlanok as 1882. évi márcsiuis hó 17. nsp-ján délelőtti 10 órakor, mint második hsiár-ifőben Golso község básánál megtartandó nyilvános árvérésen következő feltételek alatt eladatni fognák, u. m.: j 1-ör. Kikiáltási ár a fennebb kíleU beesár, aaonunn ezen 11. árveréeen a Teát-körltlirt ingatlanok beoeáron alul is -elfognak ndatui. . I 8-or. Árverezni kívánók tartosnsk ns ingstlsn beosiráusk 10§, vagyis 3G frt Uá Jkrt kéaspénspsn vsgy ovsdékképaa papírban á kiküldött kezéhez letenni.. • 8-or. Vavíí köteles s vétslárt 3 sgysnlő részletben és] pedig az elsőt sz árverés ipg-erőre emelkédé^ótől azámitsndó 1 hónap alatt, a 2-kat ugyanazon nsptól számítandó 2 hó alatt, a 8-kai ugyanazon nsptól számítandó 8 hó a\'att nnnden e^yea vételárí részlet utáp a birtokbalénés nspjálól száraitaudó 6S ks-matokksl egtütt aa 1881. évi deos. 6-dikán 8942ő\|81. ss] a. kiadott igssságügyministerí rendelet 6. f-s Által szabályozott módon a nagy-kanisssl kir. adó, mint bírói letéti pénz tárnál lefizet ái. A bánatpénz ss utolsó réssiet be fog bessámittatnil 4-er. Vpvő köteles ss énülstsket s bír-tokbalépéa napjával tűzkár eilsn bistoaitaUi. 5 Or. As árverés jogerőre emelkedésekre, illetőleg, ka ss 1881. 60. t cs. 187. f-a értelmében utó njánlat nem tétetik, fevft ^ megvett ingatlan birtokába lép, ennélfugva a megvett ingatlan haasna éa tarbei se idóiól őt illetik, [r \'8-or. Al tulajdonjog bekebleaéee csak s vételár éa kamatainak teljes lefiaetóse után fog vevő javára hivatalból eaaköaöltatni. Aa átruházási költaégOk vevőt terhelik. 7 er. Atueuuyiben vovő az árveréaí feltételek bármelyikének eleget nem tenne, a megvett iögailsn as érdekelt felek bármelyikének kérelmére aa )HHI. 60. t ez. 186 § s értelmében vjovő veaaélyéra ós költségére, bánstpénsének elreestéee mellett, ujsbb árverés alá booaánatB —\' ée eaupán egy batár* időnek ki\'üsMs mellett ss előbbi oeoaáron alul ia eladatni fog. Kir. tsank, mint tkwi bstóság Nsgy-Kanizsán, 1882. márctiua 7-én. GÓZONY FKRKNCZ kir. tssétl alsStWtyvti** TE&SÁNCZRY QYULA MB 1 -l ! Ülr. tssékl X-m6 íelállitiWs. Nagy-láan luán a F6téren. WERIN nagy panorámája és steroöskojhteruic» Magyarországon az elaŐ verseny nélkül. \| \' Több nüt I090 kiüafále erdokaa képet tartalmai mnfysk kérúl n legazehb aparsk\' essiattaá. aalattáá. páriái asmaetuék. ess-partiitfaá sa pérUnt issrsásfsk ttMispsttss a Isf-pontpMabh tsratésiséi ssiaséséas. A és att&ttktntósrs mlvésst--\' W ss autklvesé Mu««i: RUDOlF kereeakaresef éa STEFÁNIA Wnranial aaküv\|a Sf«cv a s™" b«ésf«sll Uveéatas; — Masaiiaáat éQSée ntaaksa TorsVb-- ss arass e«ar ansiyilsslaas Pétsrí váras a «á\|NtM fWrvsiést a WauJaV. llüBislsl atkésskskt ss baiessil a aelstalfsrakksl áseskltál sitséss vilaflksIiiMe és4 srssagek és vareset k<éél- BelépMij aaémélyankint M kr. Minden lálojcatópgy aJAutlókot lap. Bap«sslst 9 érátél rsgeel esti 10 tiatf, (ssks Mayss áivtiégtási ■ellett) aiettaklnthelA. A nsgifrüsraü H<SS tiaslatstSsl assg-hívja, ssssses lüegatásért ssalinsa HÍ I—\'f [ Téljéi ttsstslsttel l WERIN R. NB, Kft asMy arfssss fstsatér mű) ffjA n. mmadv^oaisi Hsé—ifd smmtélní. 21. szám Nagy-Kanizsa, 1882.1 szeittáfi, iiárczíui 15-én. Oaéókteatal Fiestái Flltf könyvkén* ksdlei. Ujvároehás uioi- 513., szám. tMtaetéai luk i Rg« lm 8 14 Fél ém 4 frt Negyedévre I frt Hirdetményük : 6 hasábot jpeüteor eiytmer ! kr. többszöri Uird«í4énÜt 6. kr] Bé-lysgdtj 80 kr.- A nagy-kanizsai színház. N-Ksníasán, 1882. éjri márcz. 11. * 4- Nagy-Kanizsán építendő saiq-ház Ügyét eddig nem csajk a helybeli, hanem az országot íapi lapok ia melegen fölkarolták, ik o tárgyban megjelent esi kkekból bátran lehetett következtetni, hogy a nagykanizsai színház ügye a közün\'ség bő óhájtásával találkozik és hathatós pártfogásába részesillend. Meglepetésünkre azonban arról értesülünk, hogy itt-ott a nemtetszést és kételyt kifejező nyilatkozatok történtek, sőt, hogy a visszabu-Wzódás jelei oly egyéneknél is mutatkoznak, kikről multjuknal, anyagi helyzetüknél és társadalmi tevékenységüknél fogva fel nem lehető, miszerint e hazafias ügynek támogatáj-sátó) idegenkedjenek. £ híreknek mi hitelt adni nemi akarunk, de hírlapírói feladatunknak! nak tartjuk az általunk jelzett hi\|J reknek vagy a mennyiben tények j volnának ezeknek megszüntetésére törekedni. A.-Kanizsa városában létező Intézmények annak köszönhetik, fenál-láaukat, hogy uízok léteaijténénél az egész város közönsége egyesűit ero-vei és akaratul közreműködött minőikül, hogy bárki is kutiatta volna azt, hogy az eszme kitől eredt, V Ezen Összetartásnak megvannak a maga irigyei, s ezek igen szeretnék, ha ezen Összetartó lánczkapocs-nak egy-két szemét kiniozdithatnók a végett, hogy az egy egészet ne képezhessen, hanem örömükre szét-málljon. . Igaz, hogy míg ez oldalról is hajlandók a város közönségének érdeméül felró vni azt, hogyl-közbaazuii intézmények, például: bán kok, takarékpénztárak, iskolák, kasinók, társaskörök, kisdedneveljő és tűzoltó egyletek, közkórházak, kjftonai laktanyák sat. felállítása kjOrül s kijzöil.-ség sokat fáradozott; egyet azonban sohasem mulasztanak el: hangoztatni, és ez az: hogy a város közön (légének nagyrészénél nincs meg a j magyar eszme iránli érzék, Tettel kell tehát bóbÍzonyita\|iiirjk azt, hogy e többször hangoztatott állitások minden alapot nélkülöznek és van e erre alkalmasabb eszköz, mint a szinbás- vagy jobbsq mondta a művészet templomának építése? mely templomban az általános műveltség eltulajdonilása melliett ja szivet minden jóra és nemesre; buzdító magyar történelem megtanulható és a magyarnyelv elsajátítható. Cseppet sem kételkedünk itbbs, hogy N^Kanizsa város közönség ne-liiéa hivatását felfogja s e. hazafias ügy körül egy szívvel, és lójuk kel csoportosaim fog. Bizouyitóka ennek,: hogy az eddigi gyűjtések ia már 110,000 frtot eredményeztek, pedig a gyűjtők a v,árosközönségének nagyojbb részótmég csak ezután látogatják még s mihelyt a szükséges 30,000 frt alá lesi irva, az összes érdekeltek azonnal összefognak hivatni oly czélból, hogy a további teendők közös egyetértés mellet megállapittassanak ;; haszonban a srflkséges összeget részvétel és támogatás hiányában összegyűjteni nem lehetne, akkor a tegnapi érte-kralét határozata szeiint az addigi aláirók megnyugtatására közhírré fog éi ttése MEGYEI ÉR POLITIKAI, KÓZMO V ELÓDÉSjl! TA& IX. évfolyam, s\|erk(esztöJ iroda. Hojva a lap itellemi ré-11 bél iHető küaleméáyek küldendők Uj városkát utpza ftlB. K. i rmqnletien lévaiak csak ismert kioekből fogadiainjtk el: ! Káairatok vissza nem küldetnek. Nyllttér • Petftsora 10 kr. \|lös Öl séj: \'/ügyet a tétetni, miszerint aj szinliáz kellő támogatás hiánya miatt hagyatott, j \| 1 ul Szivüjikj méljfépőf elmondh tehát, hogy Litt az- idő mdt)t soha" és fölhívjuk ja város gfót, miszerint ezen li^zafia város jól felfogott erdiekaben m kitelhető mpdon pártfogolni\'és molitsni szíveskedjék annyival homályt vietno Nagl ároiftra, haj a uió* szűk 20,000 frt jjmatt ejszalasktaná tv. kaimat éa rész vétlenségével járulna alioz, miszerint! a »zjiuhii\|r. Ügye ötökre megbukjék hatalmas »fegyvert nyerj kik az^ állítják, hogy nálunk gyár eszmének talaja nincsen. ■F káb-b, mert ntzsa v\| Nagy-Kanizsa, márc PlihállFeieucz urnák a inában a N.jKiuiizuAn építendő báa" ÓáyérCl közölt csikkét olvastuk, mert a sziubázi mo duláau óta mindig vágytunk il felvilágoiitáki nyerni <ven fon látáróf ói a Uzinliás létesítése módozatokról.; De őszintén megvalljuk reméljük, iiqjn, fogja őszinteségi ven venni 41 bogy cz kkében nőin tádunk\|találni, mert az felvilágosításban nem látjuk lélrejötfolelénelc, fem nudig, vezett alapon a?.\' állandó izii mégis Sikertllne, [fenállásának iának ígaraiftiáit. n nagy éi galom előkés oi ktizi kiürül kö\' <ol •j !Nehoby restrshajissrll viii jök oit a cslliet la. njíy I mijit a kSt«leMéffBnk »1jliltnl ftit l»j h<» y Mm érfcánk eijít. Nem u»tjuk hd kodáMt MUi, íu\'jr CM kii á ..Pólfárt NrfUit lufj» f^illttnl, \\ [fiint Qgyk folju. A et fin h cépt iée I b ■ ilnltTt lliotiláy. Kuuak i Alinak Mijén mi unit h turoii ke U — Cuk njj nbn\|Uük k raigéb fot „Zala44 tárczája. A kegyencznö boszuja. (B t ■ s 11 y.) Irta: Ifj. DONÁ9ZY FEEEMCZ. VL Fatma. (Foljtatáa.) klily - piroi aa aratom, mttogá, pedig 5 oaak mint balváiiyat iémert, e/t uem izabad látnia, kevée ideig gondolkodott.,.nem, nem tOrlöm le, folytatáj hadd lásson így, tán aat gondolja, bogy aa apadás rózsái ülnek itt, vagy a gyönyöré, a sserelem leaáé, bogy most látom őt ily közelröl el ficsúr, moit énn-tem St, ő engem. Ppdlg ba A randa tudná aat, minfi pokoli illek lakik beanem dbonadna, nem I isiretai kall engem, hiea 0 érte történik min-ta, egyedül 6 érte. Mégnyomá a tükör egyik arabéekjét a nagy tükör elfordult, kevée időig hallgatód-x<ftk..mlg eemmí saj, mormogá...aaatáo a bőmokórára tekintett; moet eaoaaik le aa ileleé beeokeaee, moet kell ^jBnnia...... Valóban aa Öregből, fegyverxörgli s Ci dobbauáeok baagaottak isi, i aa 19Í0-köaelebb, közelebb iimltlÖdöit, egvnare aa Üreg karaébea, egy áélsaeg, páneaélss vi-téa alak\|« jalsof, keaábeo, tuestéfen, egyénéi llitllal. A yéawllw álak feltolá a kiiakroitélyt, ssaly alol Oraaé A randa bfieaki aresa iu-gársett k<* Oraad Aranda? kiáltá Falma bálra lépes . Ea vagyak, eiit kellemei, lágy ban-f—f éa vágyok, eaivem virágé, mindasam, i as ittálj, M mondd, eaivea Hígja, bogy te Fatssa vagy as la meayortaégem. Falas C^edva, mtadeet oávöeültoa bal-tStt s l#r\|g páissílsi kakiéra, a kiiigaaaé Iss kersartil aam émte, k«fy ssaak mívs, moet iem dobog lebesebben, mint egy böjti ebédnél. A >sobs lacsanklnt meg telt fegyveiei lovagokkal, kik elisedlk a kereveteket aa aj- tóktóL Most fel elöiaör harcira,! aauláó a Hereiemre I a bares Uradalmait, hó kebled Is édes csókjaid- íe!ejtetik, lutloga Qrand olvadékony an. Csak ezen menjetek, mdtatá as egyik ajtót aa árttlónö; a máiik udvarban töltött Igyukat találtok li egy kapui, mely egye-neeen a vár udvarára nyílik. Grand Aranda ment, vele a baiiczpiok, kik a rejtek uton mlg folyváet szaporodtak. Hiába várta Abdebraman a lőpor torony fellobánását, hiába kereite Acbmedrt mindenfalé izéméivel, eem egyik, sem máaik nem követkasstt be, mindjárt roeetat lejtett; a •panyolok már a fellegvár falait kezdték meg-marni. Haraaoeok I kiáltá dörcö hangon, s gyfaelem nem leit a miauk, de hadd láaeák a hitetionok, bogj egy mér vilit ii meg tud bal ni fegyverrel kezében, ba kell, veletek balok én ii, de küzdünk aa utolió talpatnyi térárt, aa ntolió oiepp vérig. Nem, nem, n éked aram menekülnöd kall kiállták a vasérak I Soha I kiáltá a fejdelem I Soha, est nem tehetem I Uram, eeengatt, A bú tábornoka, nlfSnk •temei rád nlanek, te vagy reméuyUnk, végeö mindenünk, elvész népünk, asét hall, mint s megoldott kévét ka is ti aleeel {gondolj erre, te nem magadé, de a nemaeté vagy, melynék sorsa keaetdben vad, még te éua, él a nemzet,.de ha meg halat, uem teled sírja leea a gödflr ia, flpelv majd téged eltakar, fta Albambra elesett, olveeteti minden I De be te élss, él a rsajéay n asiveiak-bes,^Déked nem isábad msgbalood uram. Legyan. vliaonsá Abá, Ide velsték kis-dflk ss uteieó peratig. K pereebet meg ayilt k ksjpu \| liátsk MgMfl IUS Zala" Illand In 4i Pl nset megiij áltála 11 leni a ortotlej ház éi folv f»l I Jtul , CZi i t\'issunl BÍP Mmíkai Ifte l O Ittll \|lSMal\| \| TiajlfiUi. Baecl 5. ná ó izin-dekljöl inogiju lélyral ry M- e\'eoUC bálnr, in nér ügváit yujtntt sinnás J! pitéee # m habar Llrpvil in oioi* IflIW aló ! l-e-ff. (leik tájába dirinek tü jdot- M tsinhás • ée hkbk igán^bí állal ijz voliiíj, ji iigo y éa M W ház i- 1 ralia oaé ogylW még.r wmi* kozúlai bot"] CzikltO; közölt terv ezer „Polgári egyi a nagi közi íit u gyanú azállandój ~ ájtal jétoiutetulk, niég támogaiátának ételivel [ürtln lék it ai, mindazon-a „polgári gyldttf-nek álkotásal miért klpiéglo! oriülj a. váróit közön-Bgyletnelti nagy köétönenel tartoznlld Körülmünyok kösQU létre j\|)tt isin-leglohet — ép így inegceleluji cultu-j jánakj iií intim az nom a iPolgári agy mái táritlat által teretntstnéU czH eléréiéri vonat] ezen cufturalii iüink azt mond iiem bírtuk fiibál urj felvjllgotitd • isrint a cultu bittoliilk át. Pl.l ál ur ctikkéb u ügyaáii t felépi tondfl >zi ibáanakl jogi Idala, mely álatt ér leni lakat u!< a itinbázh iz való tulajdonjogot, mrgbisái sva niu c, ot ik mogérinte^ik eaeii körtlhnén r, de ol\' mód< n, mely lem a várói lrdek\|nel ée ml tóiági nak, iem a eziuhát-boa kutöt várak( zátok iák meg(nem telelhet 1 ka irintett czikk en ugyánii a trrvbl vett BMab kz jogi olttli i érintő réeti követ kezöm blngzik: „Ily elaőbbalki kötvények aláírása ulellett t lliiotti Ik fel hajdan] a Pol\| gári egylfl et éi ina, 1 pidön aa elifipbi köt vlnymt m ir kifii ctve \\ annak, tenkibek iem jut ;elb« kérdés ni, I )gy kii sx egylet ? mert luincoukí lüdjn, logy —t jní\|itán aa egyleinok mindéi tiasti laíget egyén tagja az\| egylet, 1 várok kbat ntweé.] KI ssarúnlq bokyjozeu (övetkpztijili tótoüliCI le\' ont, igen arra! icui van mlg Kauízilb sok ki elem tai ja a Folgá ilatámi ak írjuk, bogy tál jwteluiébnu nj toljvl N. KSuizaa váróidnak, letuek lainliása liiiz. 11 Ennek conitaiáli a Iblblot aadn klrdéire •>íp\|\|lzat iffizgattii, ki teljek alatt adittiiék ált, eaétaek fog abban mfi Íjak, hogy Lmegjej alii czll ellrlilnek lytfft teaintear attól 1 mint helytelen alap] Imiyen jnegdpnthelö fckaijuk a\| f iiulyt .fektetni, bogyj jUntességes ember, d! gy\'letni\'k; cnak con-l Ipeé ezln fefvilágott-vjett jizinljáe nem Ibnijin a powári egy i ttfáu iganj könny ti begy lu\' fonja ízt fógji. ellittározni, hqgjí Ininhlt; mily nlntán ilumak li minő fellé mely műfajai a izine eltelni és ebból kifoi lyólág niijjj iiányban 4 mértókbnn fogja az a kltönaég izllilt neuRiiteui. j Mindet függni fot a Po\'gári egylettől, illetfleg enáek igatgatl yálaaztmányálóL\' ÍNem ákaiunk félnértetni ée a tért nyílj Imondluk, hogy nlm azon <sllla\| írjuk e ■ et, l\'égy bizalmsllsneágot keltaünk Pd\|\| ;\|i i egvjlel vigy eanak voiérflrflai iránt, !\|ifiii;"\'--■ " let\'ii sic v{M Ölep. incgljéjolunk ai Polgári egyf lei ei^tt) ajk példás tyuzgálouunak liaaafiaa öntél linilggiil, a város lávát ée haladását stivüköu borivá dolgotuak a ismház megteremtésén éi küzdenek a kozdet ezer meg ezer nehézségeivel... Ps at egylet Ragjai otak egyének, a kik nmn örökké llnpk, a színháznak pedig örökké kell fenállania és ki biztbiithat bennünket arról, hogy as egyletoek mindig olyaa veaérei lettnek, — mint moet? Hogy a tervbe® levő etinbát magatz-tos -bivatáiának ippegfiileljen, itükilgeinek vagy legalább íivápatoliiiak tartjuk, bogy annak torta a v^ro\'a\'kertiben legyen, bogy annak felvirágoztatáia a váruui képvieelótoe-lület teendői \'köti [tartozzék ét hogy azon egyén, ki a itinbáz közvet tea felügyeletével^ meg fog bízatni, a jvároe képviiolöteitületé-nek legyen feleifis, Jfgyizóvnl, bogy a izin-liáa „vároii" ée ne Legyinti legyen. Bxen czélra ültetünk ■wrint két nt vetethet * At olso és tatttermészeteeebb az, ha a város maga veszi kbzébe a atinház ügyét oly módon, bogy a kénviaelÓtestület saját kebeléből egy eaialtáa uizottiágot válnizl, mely egy a város Igényeinek\' minden tekintetben megfelelő itinbáa épitéiénok /eltéieleit éi kellékeit megállapítaná, a izQkiéglet nagyiágát megbatárazná, és mind erre, valamint a fedezet beazerzéeénelc módjára vonatkozólag javaslatát a képviielő- testület elé terjeeatené. Ezt azonban sokan,, bár meg vannak arról győződve, bogy a város polgárai a színháznak ily. alason megteremtése esetében tízezertől nagyobb áldozatkészséget tanúsítanának, mint a polgári egylet állal jelen-\' leg tervezet alapon,1 kivihetetlennek tartják azért, mert a város] mini ilyen nem áldozhat, de alkalmas lelek lincs. Vizsgáljuk meg tehát a máaik utal. fiz complioálubb at ellőnél ét fontos elŐibpnkáiatokkal jár, de siker esetén a vá- • rot küaönilgénsk társadalmi l atét a lejjál-. dáaoiabb módon ijeformálná. Városunkban ugyanis valami nagyobbzerttj kűltsfgeeebb intézményt léteeiienT nem, vagy oaak nagyon neliesen lehet, nem aaért miútha uem vol- . inának meg az ebes szükséget erők, hanem azért, mert tz áldaaatképes It áldozatkész elemek, a helyetf, bogy egy ijeitüJetté tömörülve, közös estmeoeere által jegy akarattal létesíthetnének valamit, inkább izétválaaztva, bárom külön társas egyletben keretnek izó-rakotáat és így egymást meg nem értve egymástól eltérő tervekkel és ezélokkal bírnak. Jól tudjuk, hogy a városunkban levő bárom társas egylet mindegyikéuek vannak olyan tagjai, kik a separstnükus tondendákhoz, lm jóinak ét bitonyoe e\'fogalt stivóaság-gal saját egylelökbÖi ragattkodnak, de meg !iaőnyeget 1 a etiirá I mégnyomá, egy aj< puosupillantáit vetettl kedven terhével el-iái peretben egy boistu! akkor bnllétt le, as\| igyverii alait a vér- jAbüj Í -Irolmjlá T zat egyik Ikitmónyél Itótivs lírait fel. ta Mlg Hgy utolió izfit) a teiembsn, azutil tünl a nyiláé betéi öblf Íi ■ Oda künn Ptdiw tlbrdüál hallSUzöi\|i{ ó mór, lat gypzok ;oit (Ülará le, I Doni Ternajidó Ajranda, mint egy fél-illeti állt gj\|őatim\| seregp közepeit, at AI4 hambra kanuin knég [le regének künn levffi réiae it bevbnalt éa kösttje sereglett, aa oroia-llnek ktükŐKUtjal udvsráu. I Don Aranda megdicsérte katonái báf toralklt, 1 {estéit lovfiról, fellépett arra ad oivaipoi etkrnolira, melynek remek áttöri Caiftáialai n\| tÜvpllŐ tajték öisseviieas Iftrtékj íuz\'jáki As \|U(j I Orsad jöttnek sst nkaflŐ old ion jött \'Fatma. Artuda n lg nem tarlotla el fortfV tterele nmei közi ledetl Fálma felé.je, Fatma kötá, i sori rogvioí lek alatt arcxábaJ Enyém gonili enyém vagy \' Wlfc eaélnál, mai\' T Tied 1\' De hol hol van Xbt vkgy, iui \|>gá Aranda Itgy ban keblére Ittorítfl Fatmát, mpst mái zive bideákbb volt annál a pán \' lajlas m Mit eltakará. ebegl Ft Ina, örökre a tied. vantak J ki riadt fel egyszerie, ebráma A Iá, hol Van Amarlija, ki el, Fatma, ISk\'óiztályba, koü gátolt I msétül, a időt, hagy nem álarezát levesse Medve borait ia ett már asjk gond )lá. Arasdi Imtuloká i ütött. Abdehitmen ninsl a halottak IküiMt fi győkaljni1 tpámoi sban elengedi mane - thl\|nna[lj fej kjell kervnoí, feg kel hil föld\'b eOplaa a égben rpjlődtütj ínllkül I fpsksa Sem Igéta \'fűlt rtjbant 11 l)la lakott, Mllköl, logy abba 1 Mrtoesá lábai alá nlzne, Grand Aranda alánna, t még kardját it kijronta. Falma belépett, minden üres volt, mint at elhagyott madárfészek, hanem láteeott aa, hogy netn rég távozott lakója, mert még a szőnyegen heverő hímzett vánkoion Be volt nyomódva aton hely, hol gyengéd térde pihent a lenge odalítaknak." Abú termébe menjünk, saólt rekedten a dühtől Fatmii, a futva ment kereeatll a\' folyosón! a tört ottlopfeje)$, t lehullott niár-vánj táblák között, aanélkül, hogy lábát megsérteti* volna. Bementek a terembe. Itt kincs I saólt Fatma, fU menekültek éi keaával a terem végén satétlő üregekre muiatottj melynek ajtaját a menekülik siet-légükbén nyílva hagyták. Ültesd Iára uram embereid nagy réséét, mlg neái haladhattak mnwrire, kerestesd fel minden aegét tógát a rajtok hely ée a környéknek meg kell kerülniük, hogy ha seak •várnyuk uincs, bogy elrepüljenek. Don Fernandó Aranda düböeeo aéott saranosékat, aráz embert ültetett léra, t mag-nagyá nekik, hogy. a txökevlnyek nélkül viwaa nje jöjjenek; a etélréeta minden irányában keidék a futókat üldözni Ezt aa atat kéjt mlg megviasgáltatnom\' saólt Aranás, hogy vájjon hová veaei It eem rojtőztok-e el benne, a helyett hegy elmenő-itttlnlnek. Szükségtelen at aram, íesMrem én est et a rejtek 4it beleiísakad abba s ftldaiati útba, malyeo ét ti jpUetsk lej a várba. Uty akkor b^iét hagyok neki. Dén Aranda lénlaetl a völgybe, melyben már lovagjai vágtattak a hegyek (eié. Fsmaado, rebegi Fatma, most már ke* aeídbe adtam mindent, kezeidbe adom életemet is, Ihát te mit adta mindetekárt. Szerelmemet, visaonáá Dos Aranda, s keblére várts a aŐti Moet menjünk uram, aa est köaelget, mindea.eiendaa, elmúlt a harsai saj, at ee<i érák a steielem órái, boldog vagyok, hagy learatta I MEGYEI ERDICH 0, : POjLITIKAI, KÖZMŰ V ELÖpÉSuJ TAiRS/^13 j4 \|LmII jis (^AZl^Ásjz^l\'I LA P . í A Z^AJIKGVIil (íAZI). IGYIiSOlJmijs Tö\|ili MAS lí( Yp\|í 11LViTAI(KOKKÖNYjK. Megjelenik heten kint kétezer, nerdán (egész iten) ée épombatoj: (fól ivén) I t, Ad játok meg migatoka." pörglttpgy I batalmál hang, a vár a mienl. Kgy r imordilát hangzott mind< n inór ajkáróll ] Árulás árulás, kiabálták kétiig isefve, • átok má, A lab átka legyén áa áruló J lienel ülj uram, mi itt vatzQnk mólt lovának kai tarját msgrtgsdvs Anú al rezllro, mielőtt Abtji a réuiülotl\'től maélhét ti rlidtott volna, hogj az ellenióget saját udviráhan találja, már akkor megvadult lova,! i rrtjfelá ragadta bolj Amarlija lakojt. A marok véiatn helyett át ;i dvárrá mentek; tajál tar\'allkj ágyúik éldéidűllek, mit a végső eeetre tarlogatták oÉt I E pepezben a fellegvár kapuja ii ropogva laakádt be. A esekéJy mór aiapálot a véraomjas •panyolok fi utolsó emberig le vágtát. • ; Sebesen ugrott lej lovakról a fej Idoltunj ■ i rohant be azon terembe, hol Amirlijs lakottj \' Olt tsilálta isivé hölgyét egy v\| bkokon térdelve, mk aranyhaja bontan a ial nyegen terült ol. [ A lialftl napja van ma Amarlij^ éil as ia átoké, áraló lakott v várban, a ini nyolok benn vannat; elvesaeU minden oiak te mai radtál meg nekem, aksMt-e voletj \| fúlni, aktrsz-o ktjeslni, bogy megoizd ve em as líldöztétéit \|»agy.a haláli. Sikoltva ugrott M a \'hölgy ét ál karélta Abú térdeit! I Bdldoigá lettél óli uram, boldo tgáj\'et volt álmaim kedvenct képe, laivemni k mini ion vágva mindig, követlek minden Ívé és boldog (esték veled, mindenbe^, min lenkor. w. tJgy hát jer, mellen édes tzeral-msm, egy seresünk sincs teasteni vi ó, lm\|\| jod a győxŐk ditdalordítását ? sietnünk kbll ji jer karjaimpe, hajtsd lejedet vállaiit ra, ha él^ssaet it mindenem, oiatágom, komi lm, ds jldom Allalt, bogy te megmaradtál ieksm\| A hülgy mit eeml stélt, csak A »«i \|ál* Iára bajtottTlsiét Is kbayéi per^\|\\s i oein éesea asnal véres öllöbylije. \| i ; t 1 ■ í .. í i •» . I -\' \' .;I vegyaak gyMdismáaásei enál tóhegy ahá-tám» agytol mindegyik éhee \|etaetéheay Máma\' vaaitah elv felek, kik városnak tfrsaéshai élete fcjlédéeéoek legnagyobb akadályét iéúák ahkaw, kagv a város Jmtel-lytiája, éleaaiképes é« tldoaeikéae tag Im bárom, egtmáeiál különböaff tealületel képeznek « a kik iwi élv alapján, mely imil ,eo«wdia Bervaé rw aresonnt, die Mnlia awtiMM difabuniut * sokkal ■aiveseb-bee lámák asaa bárom testületet egj nagy taetliletté öaseeéorrvs, melylyel kétségtelenül lakatsa a városban teremteni nagyot szépet és kaaaaesat. llyaa egyesített nagy oasiaéoak, ugy véljük, nam kerülne nagy erőfeszítésbe agy aa igényeknek megtelelő casínóoak és aa aal össaeköttelésbea sainháanak építésé, és oly hatalmas testület, mint a roinS aa aa egyesitett nagy easino lehetne, assinháaat a város rendelkeeésére booét hatná. Éten sorokkal a aainkáa Ügyének, valamint a vároa társadalmi életének ia ceak haaenálni akartunk, meg akartunk pendíteni egy eeamét, mely kétségtelenül megérdemli, hogv discuasió tárgyává létessék, és a „pol gári egylet" — reméljük — néni fogja ne-hestelni> nyiltaágdnkat, melyivei aa általa kezdeményezőit hemes eazmének aaolgálni akartunk, A kezdemény ezéa dioeóeége min-den eaetre aa egyleté marad éa in uiagnis at voluiso sal est. , V. A fehér holló. Ritka tQneméhy, hogy német szomszédaink valami jót Írjanak rólunk magyarokról! — Ily „fehér iiolló\'-szerU tünemény egy német profeeaor jóslata mit <5 az .Augabur-ger Ztg." hasábjain pár hóval ezelőtt röpített világgá, — mondván: hogy a keleti népek kOzta j i> v (3 a magyaré és a gOrOgé! — hogy a magyar beolvasztandja nemzetiségeit, — a görög p^igr H török romjain ófiti I fel birodalmát, — amazé lesz a Duna völgye a fekete tengerig, — emezé a Balkán félsziget. Ketten együtt gátot vetnek az prosz • terjeszkedésnek, — képtelen alomnak fogják bizonyítani a pan-szlaviatnust. 8 e két védbástya mögött nyugodtan haladhat a cívilizatió utján Európa és Németország J Igaz, hogy van más több tuczat német író, aki ellenkertfleg mosdja kigyót, békát kiált fánk — írván/* hogy meg kell menteni Németország nak a magyarorazájgi 1 milliölneme-tdt a magyar barbjariaUiuatól sat. - De mégis az idők jele már, hogy) csak egy is. e szomszéd doctri-nair [ fajtából ily \| nyíltan elismeri \'IllMfyarurszágnak és a magyar fajnak európai szükségességét — históriai missióját — ési Németországra s a germán fajra ia hasznos voltát a szláv áramlat ellenében. Rég tudja eat a jő akftr&Baro pa, do nem jóakaróinktól hallani dupla vifaeataiás a faji lételért máig ia kQadd hfagyaiországban, — Ijótékony olaj ön bizodalmunk gyakran lohadó tüzére, — remény koszorú a közelgő eze ré vén jubileum nak oltárára! Tán a „MunkácsV culius-éa elismerés — melylyql nagy mű vész festőnknek éppen toost adózik Európa, ceaita ki \|a némát sógor beismerését ?.. Vagy la Skopeleff tpas/tj, melynek szláv-fránk íeoalitio-aierfl tandentiája ellen az eddig ócsárolt magyaraágot ia kezdi számba venni ön védelmére, a Le i ir c u m a ;p o cl* tus* germán politikául Pedig tudhatniá, \'Ifogy a magyar aág eddig la számat \'tatt (ponderálfc) Németország és Ausztria életében. Tudhatná, hogy mi ftigtuk fel li^lujp a, múltban ia a mongol had es tatár* dúlás nyilait — és a diadalmas izj-lam másfélszázados rohamait, a 80 éves és 7 éves háborúk enyésző tét, — a nagy Napóleon kardja súlyát — do még Ottókár riválítá-sát ia 1 í A múltra nem soknt ád a sógor ■,— de a jövő éliot-harczra jsngar gieroz bennünket oldala mellé< Sőt — hogy erős szövetségesei lehessünk— utal befinUnket nemzetiségeink beolvasztására. (Ne jajgasson hát 1 millónémetUnk\'elnyomásajfeleít mi\' ha igaz volna i>, mindját i mlif* sod sorban neki is juvára volna.) De Magyarországon e csekély német elemnek nini* is nemzetiségi Öntudata, nincs íétczélja. Azért elsőben in városaink németjeinek kell magyarosodni — nemcsak a magyar állata — de a germán elem jól felfogjott érdekébűi — sőt az európai ciyilizatio érdekéből is. Nem volt íliát okadatolatlnn a molt havi •országgyűlési indítvány: a fővárosi keresk. czégtábiák német feliratainak megadtfztatási kényszer-r el i. magyarosítása* hogy a többség még se fogadta wl, ez isméi,csak igazolja a magyar íul loyaUÍást és azon nemzett Önihittléget, hogy kény? bzer nélkül ia hódit a magyarság éppen szabadéi vttségé vei és\' móralis fegyvereivel. Hogy a jogos kényszer vagy e \| szabidéi vöaég vezet-js inká bp éa elébb cjtéllfcz aUagylr j4jp$j rptáefboz, arrjól jövprJ.-\' Ciigén^ Kúroly, A lázadás. A fölkelők i első veresége la tmgi jie hajngoptaágot okoztak a di^jfgal ji fóhadiaiáj «g vea^iaé-•Szama rld • otíca Bfk- láson, A krívoedaiaí falkelp gjwért] két embeij veraeugett: jioa;Trípko papa én Salubol aáo, ríiind a kettő krivososjai ann iemietaéjp4l A k/lvetélik atármazík.- A Mamardjioaoft azét a ÍŐvézérségat, íjiert az ő jnemzeta^Úk( feg-imgyojbb és osakogyan teubetj számlál zuü tagnál. A verseojygéa akkor U rt ki nyilrá-nea v\|lloogáaaá, mikor iebniár 27-én allé-deoczii magaalalon. táborzó! oi már-vadáaaok lüjttgtáinadtAk Poljeae falut és á lázadók kééiy-tsínnek voltak liEudtení az álUst A draghrai e\|jd5béu még azáap eate gyülé ( tartettal a iarx»ek fónökei. 8zubotíes kái noxtatta Hsa-náirdpes rossz vezetését és igj azóíjdtt* LÁ té pnrftűcanokftAgod alatt elvea lettük Onjnó-viéozo\|, LedenicU\'t, Orebenl, \\ élysxelót, Ste-pint, ÍÜbaláeaot p ma- P«lvio ét ; a to ke-zéraégeddel jólakaunk, én tehát ajánlom, liogy a gyülekezet azajbad ojliatámá ia azorint más vasért válasszon!" Minthogy a erie küfat-kezÓ Vála«s\|áabati Szamiiidjion Tripko többséget ityerl,wmét inegorösittototl uéltóságállan. A SiabotiMOk ekkor tillakozv u eltávoatak és kijeleniették, hogv erután < iák Szubatics Bakaént ismerik fejüknek. A 1 ét banda itjegf hasoulott tehát, J a minek nz • jele, hpgy liánt Szamai\'dijqaok védelmez k, Gzrkvioét pedig 8zubotie«<)k. Az ublíi fnlkelfík is\'iuegi NaonUfttak és psdi^ aaArl, ment a horesogovii ai Vukalofics Tripko jelOltetetí ki v«zéi(ikk<. Az nbllijtá-zadók maguk küsdl akartak jmért választani, inert nem iikarták eliürnfazta gyaimt, hogy közülük nem kerb\| ki pezér. R K népet jellemzó máa eaetet beazél el a „Norodui Liat," azt állítva, Ibogy valóban megtörténi. Riaano lefegyverezue alkalmával Banya klaatroinban, tt^olyj SzL-OyOrgy lemplpma moljett fekazik, hátul Oltók kel mfg ráköti ládát talált a cseodórsé. A klaatrom elöljáróját, a ki még fiatal emler éa Kievben névelfetotl, a haltóSM elé idéztek [éa kérdoz-ték, hogy utiképen jutottak a fegyvetek a kjaattuiulia, A klaatrom, elŐljáwia >zenl em-bbmvugalinával éa m^lt\'óaágávLÍ folelte: „A fenj vei eket bizoliyára í»t.-üyergy vitte oda, ogy a klastrom védeliunxlieise magát sSttk-ség esetében;" I . \' j IA jelen és az 1868. \|&vi flllkolés k0z{i kJttlOiaMéget bizdnyiljh, nogy lloohei Aa. kri-vpsoseiai gürOk papok koatll é«ak kettő van fOjkelők láboráoan, lámbáLjiiyeik nafnr része [most ts a íláaadókiioa c jaMaltősOtt. E<t a< kettő: Bumaráji^e\'Tríp^ó pópa U egy máa nerpzegovinai 4>ópal Az embbi nem törődik vallási dofgojtká\', ezeket. a h er azego v in ai a.ó pa végzi, roiht tábori n.^edíg a hívek most ia elküvettek min-I, [hogy magákkal vikyék pacikat, 180! ben (Bakogyan maghkkjal ngaaták őket; jJópált egy része min^jey; iuá« réaze pf-d)g mint. tábori pap inmtooutti a lázadók t borában. A pópák inosl kievéibé hareziaaa i^int híveik. Ennek igasi. .okát nem iebét tudni, talán az oka, hagy a gürOg papok okuaaLlmk lettek lH6?.jóta él megértették, Imgy Jknezláczi békére nem leltet azámítani. Annyi igaz, hogy neliánjr pópa éjnek ide-éha..,- índhan, tekerv\'étayéa utakon, nómé-yik Monténegron átkerük a\' tengerpartri, hogy megmeneküljön a lázadd híveitől, Bekulioh vasérórnagv eaapatjaíval, mely Oaoaioból a zagoriai frlkelöt ellen intéaett támaaáaban réaxt veltL egy küzigazgatáti tiaatvifdő ía mi* Az 1 felJdata ei volt, hogy idaloket ktiMto a fáakdéa liklas térti, MaMaftől éa ókaW AaokUo a kőaeéi \|kbe\|i, s ajyekan átmenjt aa ó^sdalió, a íérflkk aÍgy része nem volt otthon. Eonek okául aat adti í W jeíeuldvők, M az illetik elmankkül^k} lirt attól] tartdttak,\' hegy a leftiés: árolják a férfiakat A tudó-ki mxoi jrara megbiabajé forrásból mo-Ija, li bj (rt a folelefl oaak a Mka-válóleaa fitoáa takargatása Maeyjoe s, hagV l nép ktW a ligtebotifbb l»i-iágflt i caapatojk lujryallaaegérŐl, hirlk i ziutén hdazájárultíik a IfŰAók szapo\|ítáaáioa.\|. Annál nagyabb Itánalatha ojtotta a lakjoesigot katonáink Itítüpő fpgy<tlma éa jóliodu<a«aJ A ősapátok p laluasáffpk közt liamarjábán kedélyé* víteony f/jjlőd(Jtt ki és aa iai&^pvok napi árakeaétel reket kinálukl katonáinknak. jBsenki ottani eníber siáalkozotl foldiainek fi sitásá a és meg ia teltefáthajó aík tűnt tavábbá, hogy a lésadáJ kívül ható j agitafg semeoyével szitjatott d romén f Íaaáankitít enyéaiwtt éa flavój! kiábrándulásnál a\| lielvot [ ej kerületben,! fltoláoé klr-nyéké o, á Podovb Pelyép szorgalmasan dolgozik a nép aj mezőn. Az egéaa ftJlláifcdí vidék rŐ jnsnf Idietl ugyan-azt állilání;,flomindenül mutatkoznak oly jelek, hogjja la-koaeé\| béUéaspb 6s káríjsodoa réeza rongálni kezd i láz tó prapagsndk elljm. A md««a planii; a lajcó or liodoxok aolcat szenvedlr-k aa ótt Osszég) ülekazétt jázad^klól, mpst ie-hát u^áuozaálq a \| popovdpolyei kaÜnflikuSo kat. I aladjiei ben á vsc<et valam aolia nem i jóstág a KoT rablóit ssélés a bős sulyoa A XI I aadn flákbó óraég donele Szerdár, á kt jingy teliintély-t vidéken, ja fik/ vei fogó (fr-t alakit. Máa kfaaégek [ia kan- Onkonl m hel vóraégeket siervsani, hogy védelt teazéje na\|uaat a r rablás és sarezolá* ellen. firlil^y Covsoaevioaet meggyilkolta aa-\' ját ba idájám k t eltány bgia., A „hós" Ko- ios bal íla, li» megvalósulna, sem lenne fonlo est ituény. Kovaésevics nsm iga-■zláv iág reményeit, mart „rablóból" olt kéj es ifblkelóvé\' válni ;.aa idegen el tála doajtáaa maradt ,Ol>cséljaiéa igy i\|a ée Vrajkovicze iQéMptt végrehajtott alando i kívül nep^ azpigáltatmt be-\' tárg; at. \| A caei^óraégnek kalönbe\'u sikerClt fblíeaoznji néhány orgasdát, a kiknél elrejtette l\|adjáratainak diadaljeleit. Ez esapái, válóságiw\| íolki ji^jál icűá.íjézvo. . lécabÖ! k.i^iik hivaUlosan márerf 12-én. VU-ik ha<]osz{ályjíesapataí márcz 94n Soharlnger éa Walter báró «tredeseltf Bbl-sand pá Kürsiugju\' órnagyok aaranesnoks^ga alaU jGrabenbőlI és LűdeníeMbőI, Üblib\|ól, Vratloból élénk parozolfta kőit, a terep ísao-. nyu neliésségeivel misgküzdvei — előnyomultak és a felkelőket visaSavorve a ajagaala-tokraj {elvonultak ée a gaekovaei, voltakéi, napoqai éa oerkyiozi voaalbaá foglaltak ál-láat Kober veaérérnagy éa Babica ezredoa parnnkanqkaága [alatt a XLÍV. hadosztály csapajaí, éa pedig a \|16. ezred hsamadAI aáixlóklja Moráíi aleareŰeaael, továhkft a 22. ezred egy zászlóalja Ooli»evaeaon éelZubeín át kümtjlMo Bzoijosokon) és magaajatspon áthaladva Vratlo éa Ceifkvioe irányálhtn elő-nyomultak, meljr pontokat részben még aznap este el éri ék j mig a csapatok niasik része a vela greaai csueaokon töltó [az éjet. E hadoszlopok I éjszall.i irányban előretolt osslálpra — a l4ik osred egy Básslőalja\'j--a rainai liogy lejtőjééi jelentékeny námu (mintégy 400) félkslóro bukkant, k kot elkeseredett haroa után j sikerült vissaavenií. Es amalommal la sáaal(&aij paranosntma, Bukovina báró őrnagy elaeett, éa hárém katona [súlyos soMt kapott; a 43. éafedhaa lartoqó legényséa küzül eleeett: egy ember; sebet kapott: három ember; a 3. tábori va- dáazzáaalőal)tó): salyos sebet kapott: Nka-tbna; kőnnyi aebet kaeoftt: egy katona. Márcz. .10-én Ja XLV1I. hadoaetály oaafaui ápeeiíaagoraf vonalban Bao Qavoodakirá ayáhan nyomattak elő, míg a XLIV. had. osztály Caorkvieso körül gyüjté Oasze oaz-■UyaiL a íelkétők kisebb nagyobb eeopor. tokban\'\' elólütíve, odskhamar liacsa Plarnna felé húzódtak vís«a és mihelyt a ^eatsbag. foí haÜárlioz kflaaiodtek, nagy távoléágból tüzeltek etapjainkra és e tüzelést aa oat beá Iliig folytatták. Kürsioger őrnagy oszlopa, mely 2 ágyaval<és agy szakasz geate-katonával volt megaroeitve, délután Drágulj \' oródjo iránjáhan nyomult elő. Az orfid a levegőbe rtipittetett. Drsgalj fielyaégénekj házaiból lüvéaokkel fogndva, aa oazlop katé aái küzül liárraaa aáiyoa aebet kaptak. A csapatok eate Poctna Oorán ée Oakovaeob lelni, továbbá Ban Oávozdak éa Cerávi^o mellolt táboroztak. A Krivoa&áa üeazae helységeit lakoeaitól albagyatva találták; [töÍA ház elégett. Oerkviae éa Dragalj aaétromholfia találtatéu. 4- A fölkelők száma miniért ¥00-1000 fljre rúgott; veaataeégük vajó^ nttleg nem jelentéktelen, aat azonban osa\|c nagyon nehezén lehet megállapítani meh halotljaikat és sebeiüIÜeíket magukkal liur-ezollák éa a ctapataink közeledését Iw tiejn várva nagy I afieteéggel megfntamodtak. A jPazoa hjtőjfa liastán \'ehetett éaarevjenni, Ilotjy a folkelók közül oaak ott fÖ-eu eleetdk éa 25-en megaabosültek. Az öturaes parancsnokok kitOuC vezetvén kívül a siker a csapatok által j kifejtett éa mindén díc^őrotet megérdemlő bátonágnak és kitarláanak kll-szönket£. A psépátok a terep iszonyú fáraat-ségeit legyőmre, /még a látaaélag tneigkfoi\' Üthetlon ponfokon ie felkutatták aa elian^ gel. A gukojrnci, Imn-pavozdakí, earkvioéi, nblii, vratlói] pontok ymgiartása és a perk-víoei órháa nitólagox megerAeitése elrendeítl:-tatff. Az öesass osapalok a XLIV. hadosatály kivételével az elfoglalt állásokban megmaradnak s onnan portyázásokat fognak este-közül ni aa egész Krivosesián át, ftleg pedig a ilacsa Plafinán befészkelt felkélni bandák ázétugrasztáaa végett. A Pazua lejtőjéu niáro^ Ö én vívott uraiban aa elesett zátzlóajj pa-rancanokon kiviül a 16. earedbŐl salyos «fí- ■ bet kaptak: Bísto Milíes, Daniosios Samojpa gyalogosok éa NórakOvios Torna őrvózem. A „Ptífler Lloyd" ludósífója> a esrkvli-oén őrliáaból mároatua 10 én délután 2 óm-kjbr ezaket jelenti: Ejgr óra óta a fékein-ffargn záctló\' lobog a dragalyi erődfln, á kh-Vososiaiak eljeiiálléea három napig tartó jtaip iitán mog Van türv-, A megvert caapatik. Üraliovo é* a Nenóvopolye felé futaaa. A jelen pillanatban még oaak a Inpoglavai sao loaban küzd a 14. gy. oxred egy uUzjóalja iiz ellsnlégnek még helyt állő ma radékárái; do a barez Ikimenetelében nem lehet kélMf kodní, minthogy a máaliol gjhtm ée Iblöa-)egos>é vált eeapatok aegíts^gre sietnek. A katonák örülne rendkívlllí uagy. A hadi történet legháiaalatoá«bb menetel közé tartóik éa vetélkedik az oroszoknak aa I8«7.\' éváí-lén a Balkánon való áikeléeébea, a mit 8-án éi 9-én a WlováH 16. eved, a tengerparti 22. nared ú-i a karánaebeai 43. ezred véf/i\|s Vittek a kopár, járliatlan sziklákon,\' a U-m jéguiezókönj A Kober-hado«aiály aászlóaijai, inclyek ölea héjban keltek át aa Orjenezfca Lokván és 06 óraliosózat szakadatianal mentek éa \'harcróltak, örök dicsőséget azarextek magulrnak. Uind a hét hadoaalop kitdnő ttje-neWéaénekléa harczi teduiikájának tulajtlo-nitható, hogy oly esekély a voaztoség: ö«z-nzeson 25 lialott éa sebesült — A lázadok ugyanis mipdenütt túlszárnyaltattak ás aaért erús küzdelem nélkül voltak kénytelenek étt hngyiii álláaaikaL A eeapatok széles frontban, kifejlesztőit osatavonalban járták nseg a begyeket] a terep szakadékaira éa meju dék^gére Való tekintet nélkül A járhatlen Midőn Abát elnjjelte a rejtekut aotét bom álya, ielaőhajtott Minek szólt e sóhaj ??? Annak, hogy aa jálhambra elaete a mér nép tettén, egy mély, \|hniálos sebet vágott. A bú tapogalóava haladt lefelé, a hölgy fy«»ngéden lélegzőit, tejét vállára hajira olykor olykor felsóhajtott, végre éreaé, bogy tovább nem kell lefelé1 lialadnia, lábai nam érnek több lépcsőfokokat Most már gyorsabban éa biztosabban haladt Egy forduló következeti, Abá gyorsabban kezdett haladni. Végre a hosszú setét at végén egy fé-nyea csillagooaka ragyogott, a ez mindig nagyobb, mindig nagyobb lett, mennél inkább előre haladtak a menekülők ; végre elérték aa alagút végét Abu letevé Amarliját; s ki lépett, körül tekintett; mindepüit aaahad volt aa ut, aebol egy elleaaég, sehol egy spanyol katona. Viaszát ért AmarfHáhoa, s a spanyol tábort agy félkörben elkerülve keadett ha-ladai a távoli hegyek Jelé, melyek még óra járásnyira feküdlek a Vége Völgyétől Tégy le uram, erődet kifárasztod, karjaid elfáradnak, ellaakadnak, megyek én melletled is. Karjaim uj erőm kapnak, ha téged vtsaaek, hogy tennélek én le, hisz gyönge lábaidat megvérezné a tövis ée az üt gö- rtagy* Abé sietve haladt, többszőr hátranézett hagy tojjon nem követik-e, Seliei leakissm, oaak a vad amdarak ♦jogiak a légbea. Ahá elérte a béreseket, amily kies és gyönyöré veit Vége ölgye, hímes virág paléstyéval j oly isemsra ndeg, vad zordon veH a Oaadaraase hegység, szakadékos egy iaá«redüÍŐ héraaeivei, melyen esak kealteny levéayek aaaverogtak, oldalsíkon szédületes IMAmMíI* Ahá liáliaalesit éa egyassrri Issaskor-aat, a fjgm völgyet ás a Klára Oeedarauét alválaamó sikea agy sehaaaa vágtató levea- csapatot pillantott meg, alig három puska* lövéadvi távolban. Hideg borzadály futotta ál, nem magáért remegett, hanem azért, kit \'élténél jóidban szereteti, azért, kinek aranyfürtüa fejj) vállán nyugodott; Őket a lovaa csapat még eddig nem látta meg, mart slfedte egy setét feuyü bokor, de mihelyt annak árnyából ki fog lépni, megpillantják, mi less akkor? a gondolatra összerázkódott és érrzé, liogy a lábai inognak. Mindegy elfire, inkább halál, miat szolgaság 1 megkottőzteté lépteit A nfi ki eddig nem tudott semmiről semmit vél etlenül hátrapillantott, .dé összerezzenve sikoltott M. Egy tekintett elég volt, ésarevjstte a fenyegető vesaélytl Vad kétségbeeeésee! karolá át Abó nyakát. Ott jönnek üldözőink uram, iördelé rémülettel, egy egéaz lovascsapat, Itttv j itt engem és menekülj, úgyis legédesebb! volna nekem aa, ha érted halhatnék meg, {égy le urain, ha aaeretas menekülj te, a le életedre még nagy szükség van* mig aa enyémre n incs. [ li . j Ahá szivét éné meodermeddi a hölgy páváira I Nem, aa égre aem, vagy mtjgmanekü: lünk; végy együtt halank meg, sohse féltem a haláltól, de még most e gondolat is eU zsibbasztja lelkemet. Eey diadlkiáltáál mely alalről felbang-zott, jelenté, bogy éearevétattek, s a\'lbvakát gyorsabb végtatáara üeatöoöaék. Halld uram ésareVattaá I széltresáketvo, tégy la engem, éa hadd haljak mag, oly saop aa élet, élj te toábbf hadd haljak én sseg a helyen, és te mag egyedül magmeao-küwetaa. Néad uram, meneküli magad, >már a hagy lábéhoz értek, leszállnak jvaikról, a felWé ke»desmk hataMi, itt meg kell hal-aaak ohl lasaids el psf attól. így! könnyein boa megmenekülhetsz de alékb ölj aasg. Nem, aassl hör«é Ahá, karojj át sao- rosabban és sietve haladt élőáe, mig aa; ül dözökl lábai alatt göigö kavics aaja hozzál juk hallatszott jTöbb IC vés hangzott \| alulról -s a golyók a azililafalakról viasza pattogva hulltak a meneáttlók lába) elé. j f. A tájék más képet üllőit, csekély d-volbah előttük, msgas szjklslal emelkedett setét üregek kelj Jiosszu iekérvényea ösvo-nyekkel, s aláMjló iamarmd bokrokkal. I Osak aat érjtílDe\', altltogá Abá, akutok megleszünk mentvei ÍCsak aat, csak azt, Ismétlő a hfllgyUÍ-sésean. Csekély a\'távoUág, baj do mégis Imilyen messze van. Megint több lövéa törtéit, ajnlról Egj szeire A bú ingadojmtt, e v«tag vérsugár lövelt ki oldalából, k végtg M a aaük ösvényei a rémüli hOlgygyeFegljütl. Allah légy velünk, síkdltá a nő ifalá-los rémülettől éé megragadta j Abúi, bo^lt mélységbe ne zuhanjon. ; {Végünk Amarljjfl, eattogá Abu töm hangon, érzéin k halál lehélefét, érzem fttoint inega^pta árózémitt aeiét saárnyalhak jjrín-tése, Itt\' a ezél, a meuedék előtt hálni Irieg i....k\|tségbeejtő. [Uram I siksltá Amarlijij. j i Caak addig értünk vollia el, folytat! Abá,, legaláb te megmenoklllnottól Voltié. :Kz vílágo? gyújtott Amailija agyáibanL aj m4i4tő nŐ mlnarare képes, Qríási erőivel emelé öléi el Abá Ijaahadk tagjait-e aa üregee sziklafelé s e^ett, karjatual^ esőt Woti a saerélessl Olt nkoliva rogybtt féádre, áttftl á \|\|sj jtöbb Ölijyi mélyéig vá\|aéafollá kl ekei pátak zuhogott tekintett jneg-ilyabb ÉMdafliaa t Wj aaelybok fenekén vad bérezi Abá A martija artuába tört szemeivel, kbból a legm éa iMfaagbeeesaj o)vasba\|tá. 1 ; Köaa&aömi Araarii mrrén szerettelék, itt n eaak\'érzem, halld miat aitlffcésibe, mai Irat ábeiiTka tialál emlt agy; megédes idtel MséMdUI látók to !■ nnat görö iiiéka M veiéi 4i Welkéjpot Mfak efrugták, jóh pbroijiinJmeill Srtkni katW borulj szasat annyi keme delem ezekb mitva zugai telen getett, rám még egyazon, csókolj ni hosz-, forrón, teríts be aranyhaladnál, mint zor tetted, s caókoddal szívd ki lel* Sokogvía borult a hölgy a vétzC fqjo-, áíkkrolU annak roskadt fsrmeát Várj [egy kicsit, no vegyünk el a per-I, mtlq részünkre még kívánnák szá-azúiáh tedd, mit szived, mit lelked i (Folytatása küv.) A Balaton gyOngye. [ - KORPÁDI BÉLA tói. (folytatás.) Szegény ffia... sMrene4tlen leány!... Itt o^ekáfltok lecyütt, vupiH enyelégt«r — a pali uiatrk fel-feltttoő fsllea, mely ártatlan homli kodat el-ei homályosilTá, — el\|Üuik, — a ti 11gaaleayabftok továbn. Ohl beeaéjgeasetek,...neballgÉMleányka lakod sugalmára, mely már ellre meg jóeolnt azt, a Imi a sors >akarata szerint történ li ftjg, aminek törtéoni kell. P- Hir- felsikolt Fizuké; j— nfladik iiag ■ PIP BPW—,— kfc álló s aklába ütközőit, a elmleritéawjj feuye Pistáé, 4- seól a leányka fólész- aélvaj -fj ha álmérültünk volna; mi édes lett vilna; égyütt nyugodni a hatok lágy ölén I. ! I , Mért sZomoritjász al \| Ibestédéd élostr-sulyly J aehaeed k lelkemre, í— lém vidáí, mint isciktál letUM; U- Istenem I.. egy idő éta, oyaa saomani alyan le Vert vajry, — aa altÜnŐj bejoalosii^ hájoa hangod kíséretében tflnt élj k lenyagvó kap, UM\| hold gyönyörködtek énekedben, sé\|y Moh-hon liáagaotlt e felnőttié éaaltagisánéh a paoairja énekénél." / A Mayksi mjtgaajnálla smít, s elv laafef, — a minőn osak iaseysihon jleá-ayal Snekelbek, U dalolt, 4- dalol ssaave délveén, aiivráSóan 1 I Ha már a remény elhagyott, r Éltet virága elhervedott; Kéteégbe még ee eas... hazád ^ Legyen a te édes anyád. - * CsaU eat azeresd, caak] eat imádd, Osak az ft képe lengjen át;.— Ugy sohse félj, — honszeretet Boldog meuayurezágod -terem — h-Ohl jne óhajtad, liogy tovább ie *e» keljek; — lláad, aa én kedvmn, örömein el-izáílt, — Mérlek, ne haragudfll, ba mondom hogy a te] jóalgos aiemeid ntelid tekintete sem vidit fÚ többé; -r tudod ^nennyire szerettelek, —\| mily önzetlenül aaevstlek, de egy idő óta különöa, megmagyaráihatlan régy — avagy njtelem lopódaott kehiembe." „8 miért? I... Mi okeeaa, hogy tAhbé az én jelenlétem sem vidit fel?!" . JA azomórá löröknó bemé de IrHtál elrabolta íoldogeágoutfu, Ismétlem, tudod minő twerojem lakoaik e saivben, — de jéa fníyton \'vágyódom látni atou fkáat, ki1 a bás től-ök hőt oly saeovedélyeeor, oly őrülten szereti tf, akinek olyan oaillogó lüaea mmk mei vannak, a kinek keblébea teugernyi szerelem lángol, -r akinek nőt esiv még!e1«, lent állni aem tudott; bebizonyítanám, hogy agy inagyak leány elleniéit taég a laggasÜa-gabh, logkatalmesabb, I sgsasnvedéi) eeobh szívnek is,r A zajló Balaton nyugtalan habjai até-aalmat éreitek\'ja halvény Ifjúval; — !\|»a\|il-maa morajával tnlssárnyalia a leányka gyet A hangját t Fi«ta »ein hallotta azon i«avak>.tl melyek egV rajongó pór leány agvábn uM rlapaWMtolii — aéjjee gyöuyürra saeailélie^ mint tömek mag aa égig meredező Tátika! (Mének fgg dflledeaő várainak hamvas f»-\| lai aa ajraayozott airoera fostalt lóaal áél-l des kék hdbjaiha. Miadjséfeljl néma cssqfi,.,. amadárkákj a flües lomb jaja nyugtatják meg fáradhat-lan hangsZerÖkAt,; — nt-ott egy-egy Adétro feateit liáztkónak hukNitágee árnyai marti nek fel, a sötétzöld fBiöl haealért aii^áJL«-a esónaklkők vidám ae.rgét aa eetoli harang saé nyájas! bágán hívja Imára; elszélednek, ta ItapÉfeÁI taár Mta wasatik enek a aao> raata Chak m Unmeki-Ukvá* áe Veta üftatoak likai mkán aevart aáíklál iaaaaka, • nwlyen eatatáa nagy U vall, ■ataaiafc Mi vakar ewfear alán a ntaaatak, emakiai agvindaava, auat a kaatkén, aa-atéa aatataa ily eaaaaiék la a mély ikk - Aa éaavétak felmondtak a saol-gátakat a roppant taraiság tatait — Ifi-dü* as Nyakkal ás podgyáaasaal hátakon télta étst én aai attak, aa egyik, mely a U toroákee tartoeott, a, taSarfal együtt a eséUségbe kakall; mj másik lábát tört® és ngynnWiatatt — Teljesen lehetetlennek tawaya\'t «a ágyakat áa aa éjeimet ezállitó •tatárakat átvinni a aaikláa gerinczen áa a káaieefln. Da a oaapatok eift nyomultak, áa vá-raúaáal taegtalaatsk olyan pontbkon a matyókra nem gondolt aa olleneég. Ha a körülmény ervedül áa előre ie megzavarta a lázadókat Krivoec%iában ba vaa fejezve a barna ée most már ooak a tikár biztotitáaárél vaa eó. Erre uéave megjegyezzük, hogy Krivotcaiál aá moa katynaeág fogja megszáll via tartani. Kap* pal kedvező idő volt, de annál többet taaa* védtek a csapatok éjjel, annál inkább, mart ritkájukon kívfll eemmil aem vittek magukkal, eem sátrat, aaor pokróczot napnyugta után pedig azonnal megjelent a faáyoi bora. Az öazvérek aa Malitett vonalon nem beladhat-hatlak flóra. Jovanovioa báréi a táborkarral még ma Bagtiaába Indul. A ,.Munkácsy napokéhoz. CUratie Gyula, a hazánkban ia itinart francain regényíró ée azellemnij cauteur egyik legutóbbi a páriái „Tomps^-bén megjelent ée festéezeti dolgokkal foglalkézó csikkében tökbak köat ezeket ia mondjál: — „Annyira azonban mágaem hallana dioaéitéaülrben (ti. a feetóknek) menni, mint ahogyan aat a magyarok az 0 honfitársukért \| Munkácavért oeélekaaik. E pillanatban a magyarok Munkácsy liaatelotére Ünnepélyeket rendeznek, veraben án prózában nvilváuiliák, hogy a világ egy omága aem dineekefhetik ily tnő-réezesnl. Arany babérokkal koronázzák meg fejét, moly — ugy mondják j a toaaatok — ina. idd folytán a munkától flakült uieg. — A költök varveket kéeaitenek, a szónokok alkalmi szónoklatokat tartanak] Valódi nemzeti Ünnepélyek randeatetnekJ lamorek Pá-riabau olyanokai, kik miuderre féltékenyek lettek". „Nos; ismerem most a kmgyarok nemzeti aaóaatát, mondá tegnap eUtkuek egyike, kit a nagy mfivéasnek hozott hódolati nyi* latkozatok «gy\' kistó ingereitől!, • jövőben ea leaz aa: ,H o n g r i n a t b i l u m n". £ levélre M i tz k y Ödön ar, ki aok éret töltött Páriaban a aa ottani viszonyokat igen j{l itmerí, öaatönöave érezte magát kövei kaaŐ levéllel fordulniClaretjie úrhoz: Uram 1 Bozgó olvasója vagyok a „Tompa {-nek, különösen pedig aa ön érdékee áa mindig •ael lemet „La Via de Paráa* czimü oaikkei-nok a bátorkodom egy Ida felvilágosításért esedezni a pénteki teámban megjelent csikkének egyik paetuaa iránt A osikk zárszavát illeti «z Munkáctyra é« Magyarorsaágra vonatkozólag: Qnngrin et bitume; a-különféle ezótárakban való minden kareeéeem danaára, e kifejezésnek velőjét, érteintat nem vagyok ké^ne kiokosodni, Wy világoaabban lejeaaam ki magamat, tu* dirai ugyan tűit jelent ea a esó „bituine" (földi azúrok), da hogy a kifejezésben „Hon-grío nt bitume" mi a szellemé* vagy tréfáé, aat nem tudom. Legyen oly kegyea uram, azivaakadjék arra nézve egy kia magyarázatot adni, annál ia inkább, msrt tokát fáradoztam és fáradozom must is,\' hogy nyelvét OMgtanntyMü. Magyar vagyak üfjtaa, tani, kagy heaaem keaykedfte vaa, mert habár nagy bámulója régyok Mankáoevnak, mágia azt taaaam, hogy aélűuk a külföldre való tekintettel talán agy kistó meaaae mentek. De megfogja engedni, hogy lelkeeükeágünk méuUégére enyhítő körülményekét is emlitok.i: Eltő sorban Utass vérüségünkst, mely majdnem o)y nagyfokú, mint as öndéli honfitársaié, asqtán ason tudatot is, kogy nakünk it van most egy nagy festőművészünk, igaa magyar, ki] hivatva van nálnnk a mfiváaaetat emelni, éppen ugy mint Liánt Kereaea, ki miatán tok bélyen élt, ka-aatárt drága basájába, hogy itt marádjon a egy előttünk nem kavéebná kedvűt mívá aaatat ápoljon — a aeaál. Szivet folvilágpaitásáért már a)6ré ía köaaönatat mondok áe maradok kitütő tiaa* telelem kifejezésével aat Mitaky Ödön Kór. £ levélre a aqaretotreméltó írótól a következő válaaa érkezett: Uram I \| \' . í Senki aam oaudájja ugy a fealőművó-aaatat éa Mankánsy úr jellemét mint én; eseretem Őt mint taalŐmövéaat és mint ma-gyárt A hivatkozott záraaó egyszerűen azt akarja mondani, bttay Munkácsy kápai általában egy kitté feketék (kondorak) áa a földi aaurok aainékea hutúnlítanak egy kí*é. Ea aly aanmrehányáa, melyet épugy Rembrandtak taeai ben lehetne tenni, de eaen taemreháuyáe dióséról. Munkánty nagy mű-vétz, kit mi ia itt Páriaban ünnepiünk a kit ünnapalnl a magyaroknak\'aaáa<iű>r-eanreser van joguk. Fogadja uram, őssiuta üdvözleteimül és t iaa telei tel jee érzel maimat aa ön hazájáért. Julei Clurtiit. Fővárosi levél. Dsosára annak, hogy oaak a iüvő lié tan lépünk ba a hivat aTo a tavaasba, mái* ia\' leljet tavaasi életet élünk. A téli kabát — mintha netaia létezett volna. Aa utozaaaéli geeatanyaaOtek eltűntek, belyöket aa ibolyaárualeánvaákpak adták át. A vároeligat, melynek joga aa enyhe Iái miatt uam igen volt látogatvajiamát mag* népaaül aa iamert alakokkal. A ctóuakozéa uagvbau Űzetik, a aok ringspieL hinta, lövölde, has- fej- ée lábművéés, állataeregfet, különféle kiállilát mind újra felébredt téli álmából. As omnibusskocfisok. kik oaak hetekkel eaelŐlt mélyen leemelték lapjukat előtted, mqat oly gorombák, inínt fiakkeroe kollegáik. Saóval lavasa van. A néptzimuő pályázat eredmény ét tegnap atta hirdették ki. A bírálóbizottság tagjai Királyi Pál, Stana Tamáa, Kaaár Emil, Ewa Lajot, Vidor Pál a .Milimár^-uak ítélték oda é szavazattal egy allén aa 1000 frankot jutalmat. A pályamű aaarzőjétl Almáty (Dr. Balogh) Tihamér tűnt ki. Mr napokkal ezelőtt iameretas volt a pálvázat ereomé-nya, a a hírlapok ujaágottáx it. Caakbogy őzen bir tzerint a .Sémiták11 oainü lett volna legjobb, a a második a „Hilimar.B Még a „Szöget szöggel" eaimüt is díosérattal emelték kL Lzou hírekkel aaemben áll a bizottság jelentése, mely a „Sémitákat" egyenlő ni-veanra emeli a „Müimáriaval", de az előbbinek érte, határozottan kifejezett tendeuezi-áját hibául róna feli Ma, midőn a\'taljaa bizottsági jataotőa nino* készen, néni ia lehat Ítéletet mondani a pályáaat mivolta felett Azonban szemben azzal, hogy mér mint bizonyosunk hirdették a-.Sémiták": diadalát, e ennek abeolut beeae ellen a bizottságnak nem volt kifogása, megj egy essük már most k, hogy ktűönömak találjuk aa iiéleUt: küi-töaöaaak anorihao» mitahogy a a darabbaij adnak hátrányául róuá\| f.jl, Min danki ugy trálfckérfhotik ja teadeeoJékrél hár> hogyan* annyi azonbau bisonyoá, logjf ott, éj ltol •ntiéemlükut tan dános iék ellcjp nem volt: kifogáa, olt a saidókarál irány allén sem lepne eaabad olyannak ezistálnia. Meou moodjuk est aenunij egyéb, mint épen az ajv üdvéért Ha a Mnkányi ellen n nenaltjéainr házbsn jnem volt kjifogiáá, mart [emelik fel vetoszavjiwai o 11, í a fa o I aa eienkna^ meggjőaődét azól a azfinpadrój? Egyáltalában hjátrányára van a \| pályásatnÉkTmuidi\| aa, lija balekkel aa eiádmény kilirdetétc előtt á bírák ítélete nyilvánossá\' IU , m j k Teleky pályázat eredméo iát I Józaef napjáé, miat.aa alapilö, néhai g bi Taleky Józaef nevenapián fogják kihinlo! ni. A beén-Wtt; 60 darab közül inuét többet említenek taárie, mint olyanokat, melyeket a díj abeolüt értékük miatl mtgillet. Sjtareaíut 18 ika e tekintetben ia döuléat hoz: I A 400 arannyi karácson) ! dii, mely tűindim negyedik évben adatik ni, [ssiutén mározitisbaü fog a legjobb vigjátéknkk oda i \' it Helyi és megyei hirpk. — JIArraJua Ift-lke, a insgytr taj ó a/abadéág msaHréalákBapja van] um, jllŐ, liogy kogyélpttell Onnejieljük meg \| — A „Téraaukör" tiaataji ó közgyü-léee márczitu 12-án Uajrtatott megj melyTal-tominsl elnökké Qtayjéa Jenő kiil. íörvóny-Hxóki liii ó válaeatatott meg. Pénztárnok ifí. Fetaolhofer Józaef 66 aa. háznag^ Horvátli Károly 37 aá. válaestaiányba • Tőttő.y Béla 44 éa Hertakndy Béla 82 ezavaaéttal. örftmtnael közöljük, hogy]a Hiraáiél ét Banlirach ezóg üzleti könyvelfl márcaiua l-étől magyar nyelven vezeti. — Ajánljuk Utánzásul mit kereakndőinknek ji, VUUrlálla réglárg) alán Ur tatik ma (Kéd4en) a n.-kmiiaaai ;ie. törv.-aaéknél Kante Gábor ét tárta riblia\'bllá tettével telrhélt vádlottak ellen. Já törvény akák következőleg alakult meg: É nök: 0 ó ajony Fcnjncz; bírák: Dr. \|i olrváuh Verona; Igréf H u g o n n a y Káí mánj.(1 u-Iy áa Jeél,\|röttőa{y Béla; pé bii\'ő: Sn-váoe Bála. Ogyéaaf Tornai cl. PU; kik jegyaő Ve bor Károly. Védőül vád : Dr. Vg %k r n e k 1 Atzló. A targyaláa A előtt nkm ért réget, liánom méá délután Ti {utaltaük. Áa éredméuurőí lapunk jövő aaájigbair- \|6jr-téeitjük olraáöiukat. •— A JtíMcykanlzanl p^ izjntáselek kat ad- a lefolyt évr4 aiiövelkeiő oazi\'atl k ják : a nagyjkaniztai [takarékpéni iá = 36J ; a dKIsalai taflKarékpáujá r = 12{ ; s nsgy-kanizsai bankegy et == 9g; a koreakedelnli a ipárbp ik II áe a litali sztkvetkezet 6 rtit:= \'f Eljegyaén. Qrünhut Á fr d hély beli derék nagy-kereskedő a nap ik tan váltott jegyet aj művelt \|lelkű ée bft ói Dobrin Irén kjnaaaaóáykyel, Dobrin Bot 5 hélynéli nagykereakoaő leányával. Fellegtk et boldog tftg koeaoruzáa a azóp frigyet \| — D^l-nnlal Ukarékp^nzUkr k a agy ülése ujáreziua 25-én tartatni i eg, Oete ftnyee bnnquetto leer, melyen Dn-áialliáka táraulata játafik al talmira A kaposvári lóvátá^ 35 tatot 24 fitót 9 fijtot 7 tttol Daiása Mitk a zene táraulata meglsváa a márczius 22- 24-én ott {átsmki n 4- Bakéaakaa tüzoltójqgy kult; igen dkkéretae törekvét, túllőtt nizaán. LJL.JB liaaa tárnak; — Pista egy forró, édes-keaert érzelemtől áthatott oaókot lehial a piruló Er-ztike arczára, — aztán ők ia eltűnnek. Nyugodni mentek ; — nyugodjatok; — gyüjtaeiék erőt, tzükaég less reá, ha ki akarjátok állni a vadul tombold vihart, mely, —• miként a Svájna űrökké fenyegető lavinái, — váratlanul fog benneteket nUöpörni: — püienjj — mosolyogj te hfi ilju, ázőjjed az ábrábdk épeket, ue ébredj fel, uyngodj tovább — »io vább; — n rajongó aaátduk keblű pórleány már ia a valóra ébredt, ég-kákaaeineinak gyöngyei eléggé bizonyítják boldogtalanságát I — a jó Pattá édet örömmel susog álunkban: „Eraaikáia 1* a halvány leány... mit tátog ő ^Edsa Szolejmann I* A Lk>Uaa-tíagdea pafota tengeri foay-baa neaik, a csillárok aarei paaiukápráatató fényt vetnek a bófeUér fialak; ludeg márvány árs,, —. mindeafÜa fány — pompa; — minden kéjnek, szertlemnek van menteire, — még a ■aliditau orotslányok, melyek a aaevaii hölgyeinek nyagváak<Mul tzolgálnak, — aa áltatok a királyai is lákésaa vizelik magokat; — mintha utak meg volnának elégedve a torssal, mely ókat földi angyalok Ml rendelte. — § mágia, ka kfe«l-tabtatiak mindenfelé levert hangulattal ta-(átkoznak, — a asarail virágai báaan, lentüg gtaalott fővel járkálnak, — iítokzatos aóhaj teeMk ki keUük mélyéből. Mejatann haragtól átitatva jár fel » •ta a aeUn indiai eelyeaerféyMnd bevont kan, homlokán nahkke4 felleg hanoi. »Ahanod, — nél a küaali kereveten ö® pwékep, — ia mindig M azolgám val-ttf, lesimaak híven saolgáltak a uééd, — mH Altak asent nevére, - hogv aa emayaaéUae haja Iláriaán Üvül ta ia Httad Móeaa... aeaal..^mb leliel,.^eeU akarnak kaasttátó, Ugy Kírtzám Ma szareiflM káraaaa hat .a kormányzás Hfeiwj —: — mend, kegy nem láttad, andáa Máreaa karéi éjen aélf ka marat ha* Matt a kart ráaaaaaUaái áttl ifjú lábai elé, — a»k ea! káreaa, — ItatyMm tőled én, — Szolejmann, kelet ragyogó napja, — éj-taak anjtó rillánta. — — Egy őrült, \'fagyot kaczaj tör ki a mii liók uralkodójának paranoshoz asokott ajkain, a aztán fájdalomtól megtörve hányat lik a aötéUcék uártony kerevetre ; — int Aohmednek.; — u agg aaolga távozik. • \' Aa araayaaSke égkék azemü hárem hölgy, az, aki egy alkalommal azoji démoni Baavákat szórta a azegény Mirza áe a hatalmas ssultán íelé, félénken nyugtalan léptékkel rnet as öreg Aehmed felé t „Jó Aehmed hátvám I... sikerült a esel f U? ásói halkan; — lásd ta forróa ezereled basánkat, uagy szolgálatot tassees neki, ha etideganitad baolejmaa aaéfát kadvetétői: — a astán, ha egyaaor aa áa karjaim köat nyugtaik, ka a fekete gyémántok epedő aaa-maim kékjébe bomályoétdnnk el, akkor, — oh akkor aa én édee nagybántiin fog uralkodni kaéattfl ayagatik.* Jó,... laányomf, — viaasa nem léphe-tak, óhajod taJjaaüljöu; — holnap, iáidon a nnn alaé tagára aa Örökké üde Botporut habjait ériafti, fogja avultán lenvigvás elitti nlouó nyilvánoe sétáját magkezűenl; — midőn\' takát aa éji őr, a kedvet hold előemelkedik a osádrueok zöld-fehérea lombozatai közül, — debj agy koeaorat arra felé, merre a asentfprófita hatalmaa helyetteee adtál. 4 E pemben fonja álruhába éllöeködOU fiam a küaeli kioezkok egyikét alhngyn^ - i t aaullán eaelódáaa va ótággá lesz." De Allah aaaat akarata máakép batá-rosta j — egy ártatlan lélek forró sneralme örök aaanvedéeeal jutalmaztatott, — tovább nem eaabad a ceelnek szövődni. A aanltán álmodik t Sötét osiérus lombok alján aaaogá patak babjaiban mosakodott Flóra, a virágok Istennője; k lenge eaárnyain fehér ée halváoypiroe róaiáWl font k aaa Bt a dianaln, — agáes rakáaata fehér rizsából van aaéve; — a többi virááek ezért kaaant eak«daak \\ — halálthoaó atarnat la-réatára, kegy annak ártalmáé illa-elijedjen a gyenge Flara; — a aaaratő ta agyaneri álaar nlán föleaamél, asan gondolat, kegy aaivaaaraltan italén n a agg Ahmeddel be inkább mtgaailáMul kapóit Mnt let ala-iia-Ka + nt ea hárem höjgyej a küdtek, — még „Neml...nen lehet...Miresa árt tlan,... oh I jól emlékesem, mily gyakran ányánj, a jó Valida asultana, I -azenvedéeelcnek van agy azultán izjve tattje kitéve, — minő pselt, -r- alig zelheto ármányt kátzitanek ellene* hölgyeik, hisz ők ellenségéi, — mint milliói csillagával ollftntége a hatalui eszélle nennyi vál4».z-képzel-tqbbi i hold-u tűn-, döklő jnapnar...... HKh\'a l 11 Szivemh H Jli ezám iránú tzerel lévaiét eenki ki \' ne D (ép heti;.^.egyazor...oh...lán egyazer nik trOh Adamante 1!I szegény,\' aaagánj Mik kán nem ia taaa../ Féke sülét goodolato , el ei boaná. ona hol tsámomra örök tavas, mennyéi ooldogaág nyílik, kel feledVe i cae\', ármány, fatadva a aanltán, a cssk akaeijetŐ taiv uralkodik I... Aa ébeuhaju, csillogó aaamü leáuyka ia eejti, minő veasályek körexpt ik íse-relmát; 4> as áfrikai forró sivatag ángoló keblű gysrmeke még nem jártas a aakfail eeeltzövényéiben; ott ntugazik fehér atléta-bevont pamlagon, kia káóaóij kö it egy karvadt ráaaái tart. eper zj kaival, ptóaol-gatja annék Idée Illatát A mint meglátja a aaultán upim a aljait ját, röpkeí madárként taökel eléj m gaíniq-fatja anniw ahlyem-ataakáll&t havkaT kaotói-fid:\'— gBomfman.i.Ssolejman..!. az I rm; ketŐ hang^ü, n. miközben izem el i k it- Bar- t\'gem mstcsepp tündöklik, „liahl . cék könnyeaík, azél ijedtan Ssolejniai j r— mi homálvoaina ■ aaáp nemed vijjjgát éltem éttgyaláMft? 3 .Aziöi^lm0... auaog a mosd yg<\|leány ka\' — nekünk hölgyeknek egytiül m Aand tafota ék lm aj aeerélem, verünk a köo; •, ha a nap vidátnati r- könnyén ai smmol adnnk báláf bánat aoryaastí kaaét leaai reáuki kérjük APah Italmát I... Egy me^aagyaráabatlan ét^akfa aa\|- tudol, e hőn veket, oki, t fiaotajman, — ián áa mQy őrülten m ireiék.1 (\' «ga ktrelkéW, rpání, - ha a köi nrrave Alltalmaltaaaá taléltattait C\|ieu\|ept LiMá úrtól 4,1 Inkevj kis komásomi urodálomtól, ttMmJánoA Kefe Ananr Jó-I yáa Dyörxl, Tétb Boldizsár áatól 1 -lJ öataeeea 12, el- Ki e T A v taékelfl takar Zalamégy ében ée pedig kiabiijti lalinceé 2600r QwMliP\|im 1 tloztzufaluban ks, NémetJifsl tátybaá 960 Koamapbmhjái Márok ftnept-1 Irzaébet Héthéf yon 2 Vanpöi áa Zali áégben liláson Bvárn tarvrsj el neki, hogy kiál egyaae 8W bn 250 ali-Mindk 45 kén M. . i tekinll\' lát kést i itAal smind e etárdába a népzen akart ti té- aőnk liu H] féle vi dezett, ben v< elegén köaött Hiraeh Zolhie atb. A kitolta lek Mlájék mwdén vasáriiap dél »t tartan aki les. őrtanvánál. tartanaid ac őrtauyáni yémmé^k megvitagálUa mámaítta Mjánj törtél. Ja-i artaéimraHataöU, PAlfv Elek máfc, ugjj Sv^stiU lUrol: r A - litáá gyakorin nTáta Ha4y<Eeniaaán\| l\|>u ] voltak r fia Tntabfr slaownMré urslj. n ledezéera: •Mskló úrtól, Htefn L M _ ajaeá Kélű Má da Németh Isti Ütsujilvta lett 8. -- A kéaztkelyl Általános Inartár sülét mhaláron s, n«gv a lanonezok felvételét át jasoknsk ujjgpddé dvntáaát éteoként •i-tzer eszközli, éalaedig mavéu máaéd nap ián, urnspjén, októéfr elal vaéárnapján éé naráesén máao Inapján. fl a>Mlam«gyel Körmenden ^kpénztar tözvotitéae folytán 1200 frt (töloaén adktott W okosoknak \| nevezetesen Bel-j óezűn 6300 frtv 350 frt DöihefÖldön 300 frt] 660 frt, Kdpeaák 1190, Ker libán\' 500 frt Xerkrtzentki-i fs\|U KerkaazentmÍKlózonj 500 frt 5000 frt, %ová^nban\|650frtj Öldön. 3)0 frt, Péntkkfoliiban 000 frt, n 500 frt, lbmá\|Öldöfl[860fii frjjj Hagű-K«ÍasonJ500 frt farjan ZaŰ-LöMn 1800 frtj en jiaOO üti Ö^aeaeij22köz; Imeafinnk 35,200 frt nr caArdjn,\' Irietkli kiált tzü vállalkozó Imegbízott egy 1yea épitM, hegy egv ceáraé te el ét mentül elébb küldje csárdát n kitűzött határidőre D felépittotheeae. Az OletŐ ípésekot tett nz iránt, hogy liállitáa tartámán egy fővároei I érződ letten. -f Bafeten\'FAredrlI írja levelei Folyó Uó 6-án a Ulatoo füredi izrze-izég ecnrréaze a Hireckfeld-Teatdálé Iában Blünően aíkerült (pikniket reu-melyen a keraeztyéiok közül is töb* ttok ráant. A táncz az emeleten levő i táraalcótaijembcn > AltsjlAnooj jókedv agétn reggelig folyt inast Ivettek benne í feld Báiauelné, Pas^ikntailóiU, Nem mán ujővérek iHelyből) Oflnzberger;nővérek fB.-Kin SzfillősWI), l Blaménféld koamonv (Arács ól i ZingeMió (AasÓ%ő(f Lobi Liiviné, Berta,T Qb att kiaaamnv ihelybőE) lánczotí éjfélkor lukuluai lakpma aaif meg. Át aéttalok eaakiigy görnyea-drégábbnál drágább ételnemektől éa a jobbnál -jónk Italok nokáaágátöl, melyekben nem megvotenpő putziiiáaokat vittek véghez a kifáradt táunaoeok. — j8pfp leány, zenp ét jó btt, mi ikell ! egyéb a raagyaj- embernek ? jLflíaanliint I megeredlek a \|oaazlolc, melyek közül külöböteu Lampért Jámoa ügyw véd un ée -Btmner Lajot tanító uré emlí-tendőld meg égy a tzép nlőadáa, jvalamit* [tartalmazságuMért KülönBaen pedig meg kell említenem Enaat Márkutné áa Oblatt Adolí-né Snégyaágai kat, (mint a kik ia háaiaaaaony ezerepat azivoi clŐnékonyaéggol, kitűnő tó* piutattbl egymással megosstra vivák. Nem külOulfen Hii^feld Jakab urat, a ki a villát tta rendelkezésére a Irendező-eégnelj. Sok 2yen hazafias mulataágbt kívánnánk Füreden I ndxaló. i A 9 ngj nr Bégény-Caarnok 10. Iflkele rcnlea, nainos, elegánt niál\'ítáeá-val, nzdag, mudkivül érdekes taijtalniávsl mindinkább i\| azolm az általinos ardekelt-tégel, {melyet e fulyóirat k esd éttől lógva fo\|-költütl maga lánt a napról napra pelegeb-ben ajíánlbatjtk ask mindazoknak, Ikik pár órát Mellemen n azörakozva akarnsk tölteni. E tűset tért ima l „Köd" ereded regény Qoasdn Békt 51. -4 -Balaton tzerekne" költői ciklus 1.\' Mindi zen ti Gedeontól, -r Ddktnr Cas illó" apsnyol eéedeti regény QofenUi F.-tí L -4 nA gyepen" novelettt ford. Yrana 1 ermip. — Mezajk csim alatt Vmerettorjoázt í e mullattatn agróaágok a vd-glll htimorialil ua kppek. —j AjRegény-Caan-nok ewfizetéai ára iK^géaz évire 6 frt, félévib 12 ki raja, IJelénet 3 \'frt egy (2 ivei) füzet árn j wtk Ica kaptak az „Omág?lf lég? ÍX.IIL í ftMéd melynek tartalmáról an* úttal ia a legn gyolb elitmeréaael azólhsiunk a el nhin mnli istliátink, hogy t nlvnsóinn figj isimébe a legmelegebben ne ajánljuk e legkitűnőbb k pat Janót. BŐ éa érdeket tarf talmát a köve keaa dolgosatok tataik : Bcj-Jaasaf jei e ta lu elbctajélőhk 0A marná meséje.1"- oaiml azé 1 slbeaaéláa, mely igei élénkek indul 1 az rolvaaó érdekelődését á legntg) obb n értékben felkölti, PA báróné illeme0 oain I éruokfeezitő frtnezia ragény vége, Biart Lt den j .Miért matadtam aggler-kény4 pzimü v mná kibneséléae, Vargha Gyulé lejéi Wltőuk ,A (űri doktort oaimü tzép palladaja ás „ lárom dal egfbeé" czimü ked,-ívea horvát kö) Inmééy RjtazBélk sikerült forf j Sw >nye\| Ottatarfol j n A könyvek aaiiiü énilokeá éa jlanjulaágot esikkL ígol kaik" tt .Az ámtík világa" al »Tgozatoc képezik aifüéét iameretletj-]t J pró nvalái aj szokott taplntntj-jtalf lefiii ismert leaaéggel éa ázakavatotlsággnl fcserketetvék. \' ?ataújyat ismta igen jók. A kének fcnután m iglel^ínok a kitűnő szövegtan-talomqak. A LKeleti [czimü gyönyörfl I hacminczévés háborúból, A Lhaldeklő anjfi >a a! hirea njaty feetméayh tatán, Í8egevl r" téalynak környékén Petii fiuk elesett, J igv kia baletet\' NikNy l eí került eredeti rajzáj RAi bojltóczok párbajaf rendkijrül kael actaió raja áé a RTavaaaM mi remek kén n^íad taMaületáré válnak a jeleá Unnak. EM6 ibetai WOokeat áa Waldi kif aéókhtalalábai, előfiaetééi 4r egész évre lt H ffflévre 6 érf, ihegyidéke] 2 fii 60 kii Az elMaetáeí Whivásbnn fbkla t a „Jtitalöta !UjlvékyakH-r vonatkozó léikivót olvasótól ■fos ágyéka be s\|ánljtk. i - Tákoaaéky éa Psrnk esnem* keraekadéeéhan Duééyaalaa m^eot: I«ay-áápor, zongorára tcarzé Hnenfy Gyula. Ara 1 lorint. káayv. • ét köa ; - rmigkhm tápau E ozim alatt megjelenő jeles bainnu vállalat karatén belül agy njaMi munkái bocsátanak kőire a kiadók, mely nem-0M\|k begy méltán toraknahatik előde, a .Cjróf Széchenyi Bála keleti ntaaáaa mellé, de aat érdek aeeégm ás megkapó, köavetlen leiráti modorra névre még felül ia maija.—\' Stanley H. M. a vílágiilrfl utazó „Utaaáeam Közép-Afrikában11 czimü mivé áe ea ntaaáa rendkívüli sikerei az egáee világon áriáéi fel-tftnáet keltettek. Sfanley volt aa alső, ki a ,sÖtét világráaa" myatenumairól felemelte a fátyolt ét ez által égy ezer évea tudományos törekvést sikerült végre a befejezéshez kö-zejebb vinni. A aagvhirü földrajzi író Dr. Petermunn így nyilatkozik Stanley érdemei-rŐj: „A földrajzi fölfedezésnek történetében ehes fogható vállalat egyetlen egy. síana. Síjwley egymaga többet tett, mint aa nlokó 10 év alatt végrehajtott Öeeaea vállalatok: egyedül többet vivpti ki, mint n, mennyire az Európaiak 10 ér óta, aa arakok azár éven kereteiül haladtak.* ffOaak egy Stantav vala képes* mint Hunfelvy Jánoe a fÖldraizt tár-aulai kdkgyüláoan kiemeli, va tanaiban vang-vánok/arabok ét yegyet vérÜekbŐl — eme gyenkekiee tennáaaetü, műveletlen éa ingadozó emberekből minden veaxélylyel áa nélkülözósael bátran asembeaxálló, veaetőjök-höz utolaólehelletigiragaaékódó hőtöket tarám-feni, liogy velük Afrika legiitokaserübb, tag-veaaélyeaabb vidékein át a nagy utat tikerült megtennie.8 Ijy eliámert földrajzi tekintélyektől eredő dicséretekkel ezembeo nem azükaé-gea bővebben tárayalnusk e kiváló mű tar-talmátj ezúttal még csak aat akarjuk kiemelni, hogy Stanley nemcsak genialia áa marész utazó, hanem egyúttal alépoe tudóé áa szellemet író ia; müvében neonaak a fá-radtágoe ut ezerféle érdekaa epizódjai ée kalandjai ragadják meg figyelmünket, de még írói sikereit, is keö, liogy méltányoljuk, ha Baját művéből leadok el, itiinŐ finom érzékkel tudja összeválogatni a népiame,. földirat kereskedelem azempontjából haarnoeitható, még olyan jelentééi leien adatokat ia — Aa egész munka kedyee kösvellantégánél Ingva olyannyira leköti figyelmünket, hogy nl eem tudunk attól válni, mig teljesen végig nem olvastuk. Az egész müvet oly érdekkel .olvassuk végig, mint egy azalletnd&a regényt, melyet nem tehetünk le kezünkből tájnál-kozátunk kifejeatae néíkjll afölött, hogy már he van fejezve. A magya kiadása e műnek, mely majdnem valamennyi civilizált nemaet nyelvére le van fordítva — még gazdagak ban leaz iilutztráijve, mint a mátnyelvü kiadások \'éa a mi msgyar könyvnél nem mindennapi do\'og — felével oletóbb áru lesz, mint as angol vagy német kiadás. A remek kivitellj kápek (körülbelől 200 eredeti fa-melazet) bősége ét a pompás nyomda kiállítás valódi reme^mfivé teendik é könyvet A teljes mű 30—St -füzetben fog megjelenni da fűzetokben minden rendet könyvkareake-dáa utján valamiét köavetlen a kiadóhivatalnál k megrendelhető Egy-egy fitaet ára 80 kr. i ííavonkinl 2—3 fttaot jelenik mag. (Előfizetési ára poetai bérmentea küldéssel pgéaz évre (26 füzetre) 8 fl; félévre (18 füzeim) 4 frt. Matatványt áa réeaUiet elíra}-aot kívánatra ingyen bárkinek küld n ki-adShiratal (Révai Testvérek könyvkiadóhivatala Bndapeat) Gyűjtők 10 előfizető utén egy ingyenpéldányt kapnak. — Röv lil htrek t Az egyetemi ifjúság máreaiua 15-ikót Ünnepélj eaen üli BMg úgy mint minden évben aaokta. — A páriám „Opera Comíqueu-ban gázrobbanáa történt. — A 0várnából 150-2«K) azemály máma. 20 kirándaUat toa^ Fiumébe. — A legújabban eldöntölt népazinmfi pályákatön a „Milimári* cáimO mű nyerte el a díjjal, ntánna 121 darab köaül meg a .Szemiták" czimü vnlt a legjobb. — Oránzban teleion hálózatot láte-HÍteuek, a mint láttáik a telefon intámnáqy napról napra terjéd. Jaunar a Riug-szin-liáz volt \'igazgat/ja, ujjölap szinhásst némít Li. a aTheater an dér Wian\'-t — A napokban temettctalk el Párizsban a magyar puhlicziata Szsrvady Frigyet 60 évea karában. As elhunyt fi648-baa Jelentékeny ane-rvpet viselt hazánkbah. El ci és tréfa. (Tötkén, aságlyéa ágaaaék et)\' Egy cafipörödött, töpörödött vén aaa-^saany pr-kél a városban, nevezik: ak á v 4 a nénikének". Saokáaa egy hétre magát délutánként ellátni ingyen kávévaW&glal kozáiaa Triottraot, üészevesaitani naBely naa-ládokat istenileni némelyeket, péfélka kárhoztat ni másokat e niint n hatét lejárta, k4a a aelmatalát, nagy « lánea, enrehaaaae^ mert ntt ia konkolyt hintolt, holnddig ió huta termett\' laténtelen lélek, mondják sokan, legtöbben tüaravaló boszorkánynak nevezik. Én aem \'tartom ináénak, mert háaamban ta lett aavart, kovüUön Saent-OelUvt hegyire, hogy ott máglyán egeaéák al otnf boasorkány gyanánt. Unaeau alak, fogait fitogtatta poklát a liáta, melyen a halál utolsó naitkártplja lit-ha\'ó, atoaa mint a aafntófijld tele durva rán-czokknl, barázdált ifinkori pitxkai töltik ba, melyek kjmoájiatlannk, éyavaa, mint a aagy-pénteki kerenaly. Ha tükrét talál, órákhoea-aéatl Ül azzal anoikOét hajport tnáael bőrém, hogy stemeit eltek arkaaaaTda. jdában, taert megmarad örök FnüékfU vvataajlfMk. Ilyen talaidnnaága vaa legtabk ingyen kávéé néntkénekj legyen k a eeraa, hogy tétkén, máglyán égnaéák meg. , Q Vi állatnak Oyuáiiil ggybekjltfitt II twiyé8iál!atvisár, mrvaa«arka éi jjahok nlatri Mymi, itt-ik ápr, ké 71, 93 és 14 nappja, A ftldiai veiét-, léar- és kcreskede lemögvi kir. mioiistera starvaemarka- és jahteejéaatés tlémeadiUsa érdekébon Nu-dapeeten folyó éti április kó 22 ,28. éa lé. napjain a második szarvas marba és j a b t e a j éixá Ha t v á-i A r i tartatja. H. A vásár és kiállítás rendezésére egy vásárrendező bizottság alakíttatott, mely Budapesten a Köztelken székel, A Ivásár Budapesten a fővárosi nfrat1-havásártéren lartátik. lft.j A vásár ápr. búj 22., 23. és 24. napjain, mindig reggel 10 érakor kezdődik éa délutáni 6 órakor végződik, IV. I A vásárra qociáttatnjak a korra való tekintet bőikül: A) Szarvasmarha: bika, bi-kaborja, jtehén, Őszé éé Osiő-borjn. I. Magyar, II. Nyugati ijták.j B) J u h: kos, Hoibáráav, nőstény juh és bárány I. Mer űó: t) electorral negretth b) fésűs gyapjas, c) frtnczia iránjn. II. Racxka. IÍI. Angol hnijiih. IV. Egyéb fajták. Magyarországi kiállítok által kll-ÍÖldról vett vagy kiifOldl tulajdonosok birtokában! lévő állatok is vásárra bocsáttatnak, a dijakra azonban i külföldön nevelt állatok csak p A) II. éi fi) I. c), II;, III. Be IV. alatti csoportokban versenyezhetnek. Hizlalt vagy tenyozképtelenné lett, \| vagy egyéb okból tenyésztél czélpki^ már nem alkalmas állatok i ráaárra nem bocsáttatnak. V, A vásárra a beje lehletek a vásárrendező bizottság által szétküldött; illetőleg attól nyerhető bejelentéi! m fa Iák felhasználásával két példányban legkésőbb márczins 27-ig, bezárólag a vánárrendező-bizottsághoz esímezte a Köztelekre koldendók Minden bejelet-téehez a tenyészet egészségi állapotát igazoló egéisiégl bizonyítvány csatolandó. Ai állatok ssállitálára nézve a ViM}-utak kedvezményeket engedélyeztek. Az erre jogosító Igazolványoké vásárrendező bizottság által á bejelentőknek megkftldetnek. VL A bejelentett állatok ápr. hő 21-én, estig okvetlenOl béálil itan-dók. Az állatok Budapestre érkezés után azonnal a kiállító megtér bel letéte nélkül njből állatorvosilag megvizsgáltatnák • ha betegeknek .találtatnak, a budapesti állatorvosi tanintézetnek adatnak át orvoslás végett. VIL Az állatokat a vásár utolsó napja ápr. Kő 24-én délutánig a vásárról elvinni nem szabad. VIII. Az állatok takarmányozásáról és ápoláiáról a kiállítók gondoskodnak. Io-tézkedéi tArténend a végre, hogy a szükségei takarmány éi atomizálnia mérsékelt I a vásártéren közzéteendő árakon a vásártéren helyben kiszolgáltassák. IX. A vásárra hozott tenyészállaiok állása felett azok ára i« ki teendő a az a bejelentési Íven li megemlítendő, hogy az ár á kataloguiba felvehető legyen. ekyOtt iJwh 1 A Illett áron aa lityi Jt of# J«-lentkaié vevőnek\' mindeteoetre eladandó és tflbbé árverésre nem beoáilittóu T\' ü I \'! .XI. Ha valamely állat tény lel eíadiitott, a történt eladáp a vásárrendezd bizottságnak á Muzinún lévő irodijáljau aaunusl bi-jelen U\'jitló i a vevő nfvéijil az állásfölötti táblán) f lep dó. i m A vásár utolsó napja, 24 e reggeli 10 óráig el nem kelt j Illatok) az nap árverezéve bocsáttatnák. A kikiáltást ár áj talildonos áljtal h tároítatfk meg, mely ár azonban ft beje efntecjt eladási árnál nagyobb nem; lehet Ha é kikiáltási áron fel A íg^roelj, eladó tartbilk az állatot átadtjp. XIII A jelosb állatok dijazásá czéljából az e cxélfa felkért országos jáxdsaági-egyesttlet (közbejöttével két bi álő bizottság alakittatik, egyik a szanjastnaj-liák, másik a juhok számára XIV. Mindkét Jury ápr. 22;én, kezdi meg működését] és az nap be is, fé ed, ogy, hogy epr.\| hó 28 án reggel[ j 0 órákor\' már a dijkzott állatok álljUM felejt a dijak jeleáhetők legyenek. XV. A díjazott állatok elő lett a dijhkj kihird. téie éi lása ápr bő 23-án déli-téuik. XVI. A MldmivHési miniszter mányozotd dijak a követke; tűzetnek ki. A) BsirvAHinarlha I. magyar fsjti Bika: 1. dij 100 db lí fia trejfetéie pej* iszolgál latrakor .tör- Utal adoj- ő tsz tál) Okra íkos arány 2.\'di\| 404b 10 franko* áttny 8, 20 iáb 10 frankóé émj Blktborji: l.dlj lOldbíOJrankosifraoy (1 jfvM kori f) 2. dij 5 db 10 frankos árany Tehén l.\|\|\| 60 db 10 franko/árjny 2 díj 20 db 10 frankot irány 8. élj 20 db 10 frankói áiany II. Nyugati f^jta i) IkrniJ (kohlandi, roariahofi) pinzgaul (Möllthalí,) allgaui. Biki: 1. díj 100 db 10 frankot árany 2. dij 40jdb 10 frankos arany 8. dij 20 db 10 frankóé árany Tehén : 1. dij 60 db 10 frankos arany 2. dij 20 db lO frankóé arany 8. díj ío] db ;10 frankói irány Blkabofji: 1. dij lO db 10 frankot árany 2. élj 6 db 10 frankói arany b) Egyéb cultürfajták It keresztezések. X db. bikára 80 araay. 1 db. telién 20 ^jj-any. li) Ínjllik. I. a) Meríno electorral ttegretti:.-l dij 26 dtt 10 frankot arány. \| b) Házai fésűs gyapjas 1 dij 26 db 10 frankot antny^ I c)Franczla irányn Marino (Baaboil-le ) 1 d\|j 26 ^b 10 frankos aran^r. II. ftaczka: 1 dij 26 plb\|la frankos arany. III. Angol: 1 dij 26 db Ioj frankos arany. VI. Egyjéb fajták: l dij 26\|db. 10 frankot •W. JnhtÁ csupán ciopottokbsn nyerhet- nek dijai darabból kot. . Egy csoport légaláhb három álljon, exek kott legalább egy XVII. amennyi dij (tubán tbtolnt bcctü adható ki. ; I XVIHí )énzbcli dijak mdlett oklevelek 120—121. 881 bv. szám. Árverési hirdetés. A nagy-kanizsai kir. járásbíróság 917. éa?018(882. tzámu végzéUi álul Néraath Mihály kareai lakos ellen Poklot ijmre karoai lakóé réaaéra 166 frt 7 Ír ée ISI frt 18 kr kOvetoléa végett eltendelt kielégítési régre hajtáa folytán bíróilag lefoglalt á 318 Értre becsüli 7Q akó njbor, M akó bordó, snOIŐ-prés, 2 börju ée\'aart^eloből éllé ingóságok uyilvánoa árverés utján eladandók, minek a belyezinéa, vagyis Karpaon ét Mertnyén leendfi aakkOaléaére batáijidíül 1882-dik évi máreaiaa hó 21-ik uapjáskk délutáni 2 jérája kit Űzetett j melyhez a venni szándékozók azzal kivetnak meg, hogy az ingóságok szükség aeatében beoaáron aluí is eladatni fognak. Kelt N.\'Kauizaáo, i«S2-ik évi niárcz. hé 6-ik napján. FÁBIÁN I Ml 1-t killldStt i>!ir. végrjlmjté. aaám. 881 p. ARVERESI HIRDETMÉNY,. A nagy-kanizsaikirJ járásbíróság 01661881 tzámu végzéee láltal StalákMkály éa 8zolák Lajot, éa 8zo(ák Imréné galambok i lakók ellen 8zo!ák Juli réskére 280 frt követelés végeit elrendeli kielégítési Végrehajtás folytán .biróilag lefoglalt,: a 300 frtra beca\'llt lovakJkoeei, — Itehén éa egyebekből álló ingóságok nyilvános árverés utján eUdandók, uiinek Galambokon e helyszínén Iwodó eszközlésére határídOül 1882-ik \'évi ináieuns hó 2t ik napjának délelOtt 9 órája kiiOaeted, melyhez a venni atándékozók aef aal hivainak meg, hogy ks ingóságok szükség esetében becsáron alul is eladatni fognak. Kelt K Kanisaán É82. évi máreziua hé 6. napján. [FABIÜK. 952 1—1 kiküldött M<éJi végrthejté Árverési hirdetmény. Aluihrt kiküldött tiégrehejtó ezennel kOiMrré leeú, begy a naay-kaniieai kir. tOr-vényazék mint csődbíróságnak 1862. évi már mm hé 6-án 964(882. faámu végzéjje kö vetbeatébee vagyon bakóit Relóhenftjd M. mU agyében a etédleltéAan l-f 60 tálal aa. •latt Mvett 11.144 irt 60 krra beeM^t kO lOmWIle liseinemek, tevákpá aé, léncte, korpa a egyebekből állé ingóaágpk nvilvánoa bírói árverés atjás eladandók, tniaek a beiyiaioén vagy It Kegy Kaaíaaáa vagyonbukotí Bei-efceeM M. reklárhelyiaégMMn leendő ese-kOaláaére b»árid«ttl I08S évi tnárcátua hé t^tk abpjének délelOtti 9 érája kitflkelstt, iwüybett a venni eaáedSeeók ezennel olv ■tgiagyaleeil hivatnak aM, hogy a lentebb fttvaaatt iagéaégnk, eaea árverésen peikaég ■eeién beamree aÚ le eiádatai lógnak. Kelt Hagy Kaeiaeáaj 1882. évi íoárcsz. U IjM. i [ fábiák miafez M l-f IMI i<\|iÉ^M\| I-sö felállítás. Nagy-Ranizsán n Fő-téreu. WERIN nagy panorámája és stereoskop-terme Magyaromzágon aa első verseny nélkül. Tőhb mint ÍOOO különféle érdekes képet tartalmaz melyek közül a legszebb eperak. eyéretták. balettek, párizei aiinésinek. eae-partkipek fa párizei gearekepek trsasperses a leg-pómpMnbb teraástsil ssiastáaben. . A legújabb ét\' nsftskiaUm méltó mfiyéssl-Isc sa éisthUsn aUnofra: RUDOLF keronaheroieB éa STEFÁNIA főheroiegsí eaküvflje épugy a aattsssrl bndspesti bevonulás; — Rlngnlnhai égtee Bécsben. Továbbá; at erees oxár Mernyllkeláu Péter-várea: a tágrábbi flUireagée; a legújabb Dosrnisl SUSaeMr; ea angolok harcsai a Zalnkttfísrekkel. áeeakivSl minden tilágikállitis és onasgok és városok képel. Beléptidíj izemélyenkint M kr. Minden látogatéegy ajándékot kap. la^éetlat 0 érától reggel esti 10 éráig, (wts Hajes kivilágítsa melleit) megUklatbetl. A asg/étdemS ktsAaséfst tinUlsttal meg-blvja, stámos látogatásért ssedsaem Ml J-\' Teljes ttnteleUel WERIN R. MB. A máaodlk felálliláe e hé 20-án Icmse. kSdáss ®IJ világositasul! \'Jouáin több oldalróljériexeit kérdefOé-uel elegat tenni uevváji. megjegjüui. baasnle nevet VieM esáy álul rálnt bámulatot keltői, mesés s. 1 e.l semmitmondó smvmÍM blrdstett ára caikbeW minden szr.lid eaégklUl iobo miu<>s^g melletí még jelentékenyen ijolásóbbsn stslit-Utkatdk. így pl sjal»k M, jó és valódi gyapjei asCvetekrt, egéss SltSnMkst, 8\'/,, méter, ajtjik eaea cség sJUl tuiat még sohasem létezett 6 frt iáiul jeleeletaek A a fr» ao kr. \| validlUé Öiford iageket mtlvkk 1 írt Szikjával mint mélyen a rendes ár nlalllak hMensteek, no krért »dok. Ipagy jé w- liea yist. fénjessD kiiUittaJ fklí-niű vagy •iteikiS 1 Mérli vassaá alaé aadragobal jé creas-irásseeból tft krért. fr iKxen esaMai elleotét\|ier, ■ tébb Inegnndejést kár,\| kéret • k"gy Hl CMkálvséggel iféildii dbttaflrél; toveebs at araeeíakekrSf mli\|dig-Imi(7 raktárt tartok, a iní áemíugj áll, rnlrel alndéikl megplsádbetik. TbIjo* Usúelettel! ffl-bliomáajsia aá eg eseti usitrák és augfar saSvI-ip^v-I \| sekaal. \' GBAETZ GYULA, BÉOfl. VII. Nenbaagesse ;4a ss. I KáMpfíniflietéiIrsgv utánvét mellstt. Msgism 1 1 feleié siecafkksk kieaeréltetesk. Bi»ly luwtrtl rfvóiiimt. 500 ARANYAT ftaetek annak, a ki Kotlhé íegvlze hajwnél\|tá után ujplag íogftjáet vagyrilsáj-bfiat kap. 911 18-62 Égy iiTeff ára 36 k^. MOTHK jj O. kiérd, udvari átállító \| Májni Bála mellettj Kothe villábáni Vdlédi ainóaégben kápható Nagy (ajéaeáa Pláguti Bája uj gyógyniiertárábáj} ét mipdea [nagyobt gyégyatertárban. Magjraror* azágbankninden Mgyobb Riseerkerttkaéiebee. HjsmIoM raUUl Főlap Uitalájdooo oá , Nagy-Kaniaeá» 1881 it adatnak, mdyekén a jntaioiadij mtg. tmlltvt van. XÍX. Pénzbeli dijakon\' kirfll eliameróok-letelek adatnak. XI i A váaár látogafáea díjmentes. Budmpé, léSt. fémár U F^ldmlTcléa-, Ipar- én kereskf dftlemflgjinj k. minlazterioni Feltlét szerkesztő: HOFFMANN lói, Hivatalos hirdetmények. 97}1882. az. AKVEKtSI HIRDKTIfiNY. Alulirt kiküldött végrehajtó a v. L 102. ty-é értelmébeo ezenuel kOahirré ieezi, hogy aeáktornyai kir. járásbíróság 428,430,436. 480(1382. aaáma végaéee által néhai StreÚa Fereaez ée neje ellen. M. Szelvert Antal ée érdek!áreei réesére 1500 frt, 1900 frt, 119 frt éa 79 irt 14 kr kOvetelée végett elrendelt bíttoiiljlei végrehajtás folytán bíróilag lefoglalt a 1763 frt 10 krra beeafllt réimfl-veaáruk, szobabútorok, ágy neműek, bordák, borok atbíekJból á lé ingóaágok nyilvános ár-varáé utján eladandók, minek a helyszínén, vagyis alnerteek lakásán Csáktornyán leeádó eszközlésére batáridőül 1882 ik évi máreziua hó 99-ik ée 30-ík napjainak mindenkor délelOtti 9 érája aa V. hegy kerületben Vneaeti-neezeu pedjg 1882, évi márezina hó 31-dik ii apjának d. n. 3 órája a belvszínére tflxe-tett ki, melyben a vonni Szándékozók ezennel olv megjegyzéssel hivatnak meg, hogy aa érdeklett ingóaágok emea árverésen, a v. t 107. §->a szerint szükség esetében beeeároo alul ia eladatni fognak. Aa elárverezendő ingóságok vételára aa 1881. évi IX I. et. 108. §§ában megállapított fal tételek azerint leea fi telendő. Keh Oaáktornyán 1882. évi máreziua hé 12. napián. HIHKA DOMONKOS I—I I JT kiáaiéáu Mréaagi vJgrsáajlé Legújabb hála-irat 1881. november 0 áréi. 5 ávl gyoxoorkatharrua gyógyJ-tásáróL Ab e UtegséebSI kigvágjsH sa slábbi MmIuI lavlben mondja el gyégyubsát s Hoff János-féle iimláhi-gj^gjgyárhiiáuyok által klllaliaa paflf a maláta Uveeat Sfasrs«f> aér sltal s UiaHai\|Mpia: Hoff Jánon árnak oeáaa. kir. udvari aaállitó ei. kir. taaásaea. z koronás arany érdem -ksmst taUjáeaeee. tsbb m»g»« aéaiol rend lovagja és as eUí valódi maláta gyágjtépiafek feltalálója és egyeátli gyártója, B e». gyerMyiaég tíraWak>f áimnlrut* 8. ss frois ét gysri raktár; (Jr.lnu. Uráunsr-/ SItmss I. Bwéayta\'aSI iieiivedimii 6 évig aukoet gyomor kattaibeeV«a. Máljta éneit bálámat f-joum ki .öiinok annak meggV^gjlléeAé«t, a mely csak ai\'öu Hot Jsnön féle ntaUu kivonat egén-sági sSr á>Ul áredluénjeiteUietett, kegy aw iáméi ifjeaMi vlsswn>rrtem rgásssénmiL Hm steoveáMnet etéeyére lévem esse a)IUUnli<án tadsmíselweel. ] T\'lj»« titrtaletM (919 8 It) Staái Faeeaai Mvklrtoka Hmmns (■ ij arunssglMii i 18!. november 4e. > Orvmai ayllatkaiattk. Or ZeiUilee. taaér OMfolea: A Itat-féle BMlatakiteeatUs melU mtiliii kitlel etösité siarvk. Ór. Kletiiaaiky. taaér atcatea; Or. firliiar titkos egtatséflgjl taaéeaes. SeremlélMk Hinta Jete pipnyun mint a J\|ef félt neNáliiaii aa nm-látaeaekeUáé. - Dr Uytea tanár Bsr* lletaa. gpeageeigi kltalkea a ftuf-Me maláta gysrtmáuyoVat latdeli el óvá. Illádén maláta késeOméayae taájegy-eok (teeÉképe Hot János reltalstó éa egyedüli gjáruoknak éllé giaibéljM alakban. aUtta Hot iéaoa aéváalroMk-vsl) ken leenl. A honnan a volédlság eaeajelvlaye Menyeik, mlat h%mi»iMt vissisatkeiUndó. Ai elal valédl Bet Jáeaa féle nyalka-eidé maláta aeliaeakwvkok kél papit taa muí. Bét tarlatea alai ml sem kB áetik Pérektár: Nagy-Kaniaaán JW áafer J4mf \\ Zala Egerazeger.: HnbifíMtky Á.; Sopronban: mtíkt P. ; Kaazthelyen ffttaelftrenc; Kaposváron: Lajpuig AmtaL Lwiíh #Jij i Ilii iH i íSii \\sitiim Hii ^iilS alj "Mi\|C!liM Hl IlSHI 1 \\rmk mm; lilll l\'jklaSHS Újonnan berendezett ffőprakw^ S » ^alwlAijMBBk ^ 4 • r™ ^S, -r d é K^jÉMlflM^^^BHÍ^B 2 % \\ ■ S-T w ti p cs tt 5 VÓGEL és TAR8Á BÜDAPK8T, ÜLLŐI ÜT SZÁK (911 3-3) ajánlják aaját gyártmányt gÖKmozdony és \'csrplugbpe kei, melyek tokintettel Itagyaroraság gaadásaáái, éfbajlall é» füldfeléetí ívlateeyelra. e j i]\|. jdtill gAsaak&Bt>osé\|esk s téren nyílvániütott kIvápáimaíriJ — ikHM kánlUteek, Wri Hl MstaL i ytailinll. tartamát • «g;«óvál aiHiiMÉMpeél fogva aj éddlg ismert legj<%» g ártma* ayekkal eMaylasa voiiawyéawtaM. \| II\' Ajánljak teryábbá \|i\|blrnávw I I I Hofher gyártmányt!, ecyaserft éa kettőa jtlnztltó a zsák >l<j jár- i gányoH CBéplokészleteket éa Hotvetögépeket, íj jen yl Sack B mély uátUő ekéit éiliorpetőgépelt Elvállalnak tojlftbé I • fekvé \|éi\|ép ée kaiánek gyártáUt, \|óxmaltm, \|étfQrttx ét \|ézté^i\|ylH fe^ll raedeiése ét fUtféraléM. I Mh 4 lrKrlAny Wbb HwtiM feltf tr-l^k éa árak M él IHI. Arjegyséktk klnáaatra béUsLtve\|Í\|tUataek. \' 22. H/ám. Nagy-Kanizsa, 1882. szombato ttadoklvatel M Ftep könyvkén hiHu. tyvfavAto eteaa. 5t$, mám ******** ArmHIfgém évre 8 irt Kél éne 4 fel Negyedévre t Irt. Üti MMtoy«k \| heiéboi petit e©rég i mer ? kr. tnbbiilp hirdetésnél 6 kr. Bélfal tt kr. IWiB. i márczijs IMui. IX. évfolyam. # flnarkaesttl Iroda- Hava alap mellemt fásáét illót kseteméayek kald-dlk Uj áro«hás ataaa 611. aa. iiérmen télien levelek eeak inoert keaekMt fegadtetaak et: Kéziratok vieeaa aoai kildetaek. MEGYEI ÉRDE POLITIKAI, KÖ7JA 0 V ELÖDÉSlJ jkRSÁ DA LM I Ai G AZNÖÁSZA TI LA F A ZALANKGYKI 6AZI). KGYKSOÍJÍT ító TÖBB HiS E Megjelenik hetenlibt kétszer, raerdári (egész freujiésl szombaton Ifyttttér? Petition 10 kr. cü pf\| IHYA kos lépip. IfiFI (fél ivei) í i >. ■ I Mihez kall magunkat tartani. «stfc\| VUeMt nmeim,... A humaniusnak kell as embert minden oly intézményben, de még egytM cselekedeteiben is fezére)nit molyok által másoknak érdekei akár közvetve, akár közvetlenül érintetnek. A humanitás fen tartása ason erkölcsi kspoeaesal tűröd ik as egyenek életéhez, mely képesiti óket ugy családi életre, valamint a társadalomban is a megillető helynek elfoglalására és helyes betöltésére. Iiumanus bánásmóddal ellenségeinket is lefegyverezzük, s közelébb hozzuk magánkhoz azokat, kik ismerni kezdedek bennünket A bnmanitas egyik főerény, a ma a világ első állam férfiéi ig lobogójuk re tűzték, hogy elél menvén ami, másokat követésű krt bírjanak. Mutatja a különböző népek története, hogy ások, kik eme foerényt szokták gyakorolni, legyenek azok harczfiak, fejedelmek, hatalmas államfők, vagy szerény családok fejai, — cséljaikat sokkal biztosabban és könnyebben érték al, mint annak megvetésével az eréssak alkalmazása által. • Az eréay mindig hálára kötelez, az efóezak ellenségeink számát növeli, ezél-jáiitk kivitelében még ka azok legüdvőe-sebblk lennének is, —• csak akadályai szolgálnak, s győzelmünk nem biztos, ma-rjidandórA soha sem válhstik. As erőszak esek addig állhat fon, mig as anyagi erő él, benne s intézményeiben ennek hanyatlásé a biztos vészt fajom maga után, s eredményként a bo-szuállás veszélyét hinti elt i rajongó vágjgysl leni az időt, melybea a mag kikél, hogy fáján sokaknak fájdalmát lássa gyümölcsként megérni Igaz agyán, hogy t kormányzat lehetősége az erő tudatában ée ismeretében áll, de esen erőnek nem szabad tovább terjedni a mérsékelt határán, mert ajkkor elveszti fölényét és könnyen zsarnokivá lehet, s a kormányzat alatt álló nép csak sz erőt féli, de a csélt tisztelni lácgwüot, pedig az atóbbi képezi az er-Uöicsi erőt, melyet a körülmény hullámzó tengere nem tör darabokra, $ az Idők vasfogai nem morzsolják szélylyel. A hameaitaa legszebb alakban tünteti fel magát a különböző fajú npmze-tiségek közt, midőn ezek egymással békében s testvériesen tudnsk megférni egy közös államban; s nem csoda, be az tty népekbe közös hont, melyben élni s halni kell, — közös anyának tartva, annak nagyságát s insradaadéságát drágs áron, s gyakran véráldozattal is védeni aietnek. Így is kall tenui, mert hs másként csrlekssftak, ellesik ellenségeink gondolatainkat a ön erőnk által fojtatnak meg mindet önmaguk által. A politikai láthatár ely vészes fellegeket mutat, melyekáek villámai azon államokat sújtják leginkább, melyeknek népei vallás és nemzetiségre nézve mozaikot képeznek; miéuka izabadgondol kodás, miénk az aksrst, miénk s cselekvés, — miénk lesz szokunk eredménye is jó vsgy rossz a szerint, a mint érdekein* ket jól és bel)esen, vsgy hmuI s helytelenül fogtuk fel. A moll százsdok sötét korában a tudatlanság és vakság angyala öldökölt s népek között azért, mert az egyik térdelve, n másik állva imádta Istenét, tehát a vallás fsnatizmnsábsn gyűlölte egyik nemzet s másikat. Ma a vallással már bála a gondviselésnek keveset bíbelődnek, de még mindig akadnak fsna-ticnsok, kik gyűlöletüket immár a vallási térről a nemzetiségre vitték át, s politikai tőkét vélnek képezni abból, hogy egyik nemzetet n másik ellen vadállatokként oszitsák, hogy egymást széttépve semmisítsék meg. Ezek Valódi elenségei nemcsak a hazának, melyben laknsk, hanem azon népfajnak is, melynek fiaiul állítják magokat; ellenségei pedig azért, mert a testvéries egyetértés helyett, a hol közös békét s haladást lehetne és kellene él-vezniök, az igy más elleni gyűlöletet ssitjék ée ssját testvéreik váréi is on-tatják. ♦ Le átokkal, g oe hallgassunk reájok, kik körül-ssaladgálván, keresik; kit tépjenek ssélylyell Dr. Fármk Ldsiló. Milán király. Milán mmb fejedelem folyó) kő kir%lyá kiáltatott ki. A nép jásva tuti a még a nép akaratával; a Sku\| határozta el m fejedelem királyivá Őikán \|v)á}ij®- tK\'lli\'ift i-zta. tását ée emit a Őkaptecbina mosd v igy el- nő vileeaületétt hiaaágát (s nfl i e tegségét) veáisUk, mint a ne Mikta mozikéi eeáisér még metenemüenebb Özvegye Sarolta éiáizárnő. Milán ftirá^: „I. ObrenLvied Mi\'án1 eaim alatt légett ja izerb király tré ij Ez roárf Milán királylyá\'jjroclrjmátiójá W® hnata mint-A fe-s jkí-i őmaga e Sin-eai-ílletve határos, ez a I $4p nevében tür hogy n Skublsphine maga a né [©delem meghajolt népe káraim vánéága előtt mlkiayiletkoatatá, logy fogja a királyi koronát fejére te ini dor; trónörökös pedig a „királyi fenség1 met: fogja viemni. Natália fejedeli mné moet már királyné, moet már elé gedi tlebit; mert régi óhaja teljeiült. Nem I idjn i azonban boerokoöjnnk-e vagy pedi,; ne reaeünk a mer bek eseo ujabb lépéee mis t T. iindet-eeetre be leit bmsnyílva, bogy nem «ak az aaeaony, hanem a! férfi-is néha i :gai ig ; azt Seerbia államférfiéiról mondhatji k; i lert fel teeeaük ée e fellevél \'alapos, L >gy Szerbia nem aassonyék által kormány >ztal k. Bár nyílt titok, bdgy Haerbiában Nal Uia árálynő Miién király mellett olyaa saer pet, játszik, mint JII. Neboleün mellett Fri nczi loraság-ben £ngenia jesámániő, mint Ai satr fcban V Ferdinánd mállott Zsófia fSherc ;egn polit\|kai momentumoktól eltel inttfok és á régi a# eno étlen L procla- nak második! esnte. 1876-ban Eurt szép reggeled ugyanilyen procli máti meglopetésbej mmden birlap ho ,ta < I máiió hírét \|E hír forráia as akk ir aagy hírnévnek örvendő Tschernajeff oroi i tábor ook volt. A izerbek a porta ei ipat jitói ba tahnai veizteiég^t weovedtek és toár-már majdnem tönkre tétettek, midőn Tsc fernnjrff a ross hangulatot emelendő egy ben (nett alkalmával, —{ nwlyen orosz és meri i tisztek éi ezenkívül izörb hölgyek lez itóbbiak a honleányi Íelke»edist6l hsitat a) észtvet tok éi! mely jianqnetten Tscherijnjefi elnökölt — Milán fejedelipet — a bor éi\|char ipegner-fői tel tüzel re — jkirálylyá kiáltotta ki. Natália fejedelenmő,\' aki már majdjitfin tétségbe volt enve, éa a ki már egées.\' boa >mányát haaztalan költé a háboi u folytaláiá a, minden bdt, bánntotiéi vemtieégey telidni lát-izott; 1 mert legfőbb vágyát teljeú re lenai látta: 6 hittel hogy kiuaága elérte u :tovibb- {\'át: mert a asarb királyi koroíaát I rjére te-ioU ée ő mint Szerbia királynője fog tüe- daküleL. 6 ezért ia skeretett volna mint Sserbia klrályjníjt ássrMMlsl; tmert mint orosa nagy-bpreugnl « a natiimaa U. Sándor eaár rokona rnél tőségén alulinak tartójta, saaz mái-♦éség« i krntta, MM [a ssomeséd izláv I lierczegW jSk f#jedmems5ifel, iféife pedig a I \'fmed^lmellkm Sgirangban legyenek. jDejaíköeel jevO meganimUa, — bogy jeft scavaiinam voltak próféta ssa-prbm^Üze nsak saálmejüi volt, nem-Saeriia belyaáe ely mumornáJ-I6tt,\| hogy ^géJ £n\|ona Interven-nybé kellett venni, emahogy Szer-legeemmisiiéstől meg libeeeeo moaM rn^jeff tor és cnampagner mellett] mavmí ngy elhangzottak a puiztá-\| t[SkibeleW Kcavai a bor melletti úárt nem mondanak e nagy masska frak oli aagy horderejű fzavakat egy een-j tora verni\' milett t Talán LkJtor nagyobb ii J kem l Ueazéllte nénuk ?1 T^bát Szerbia ftgg^tleenége meg vélj nyerve. I Azonban as Ornas- és TOrökorsaág között kiáött bábom nem nénjtott BanbjáaiM vslakri pmnpás kilátást; mert as elhalt Ili Sándor < csér azt bitté, begy Szerbia nem méltó ek oroK támaszra. Bnádbia aaonban a berlifji Mngreesns által nemnélk tetemes tej ríllettozgvobbitést nyert, háneéa függetleoaéj gébfta meg ia erőtfttetátt. iá lüggetlen Szerbia jmojiban mégia tudu, jbojry jövő eeakié Bismarékr berezeg politikájától ée Ansatriá jóakaróitól függ, Milán áoon kivániágnalf tolt jelegei, melymarint* na lomágot a Rutica jminiBzttnjuntól megazabadijotU; — eat a» nál j» inkább kellett tennije, minthogy Buj-\|tica díntajoraága már. a fepdslemnak is ten-bérn esett,- mig másrésaről BiStios a nanasiai viemuaj képviselője é* Ausztria ellensége volt Milán mán lépése tökéletáieu megegyezett az dezt-ák politikával I BtrlMÜén Bécaben, íjémetomágban dk Szent-I étervárott volt látomáson, kérelmi, hogy imkrteeaék el királjhk: — akadáj-\'lyonra lelt. minthogy a berlini oflugieeeiiX fettdleh inpk nem tett eleget iAuszlriával egy kerieki delmi nertődéet kötött és gondoskM-nia jkel eá, hogy mézágán egy rasutszároy! vonal r lepjen keresztül, am kos azonban péna kellett. & idfaz&kba esikiiár Boqtonz repkéee. K mait évben válalkosók jelentek meg B Igrádbeo, lik a v isntépiiésnél pf lyéstak ;laz oroesák, angolok, Union Oen^-Hde ée pontoux £i Mi mostan nydi geínek millió linken ném nyerték el a , hanem d\'Hareéurt marqnis. A ilán király kissé zavart pénavissa-bebozattnk ée a Vasútépítés költés-( fimiaéeére sz Union peosraleheesaás-\' Hékü állampapírok j utaltattak ; mólt volt Bdaroiénak vásétja, VimRmyaihoa arány rdt s "jddehnee Éesi adniága, — méitft Eiirépa állaaiai köat lelhet foglalni é* \'- 1 deg hullámarban, távol as emberek Ől, távol mindedtől, jelit, mélyen a föld keUpéhea VIL A mindrldl finnrpfly Mikor áa tjldözjsk vimsejérlekj s eléad ták a dolgot Dop Fernaodő Arand inak, ea oaeir arra aanyit jegyaett meg: lg • ia jót van, de Abdéhramsn Abót mégii marattam volna elvinni diadal jelül Maoridba Azután leült asztalához két leirelet ijt, egyiket a királynak, másikat as inqi iiitiónak ée elküldte i lekiet egy fniár állal, li >gy gyjő zelmét mielélb bejekmtie. Vegyed napra eaniáu ö i \'felei edie »át-rsit, miután ia Alhambrát jó megi akta őrséggel, megii dalt egées tábofkaráv\|ü és ^e régével Madridi felé. Don F intando Araadá már várták, Madrid \'fél rofit lobogózva az Albambrai győző neve I balett minden, s Isálón Magas piíjáaliV volt emdl^e a Milán fejedelem minden feltételnek eleget tett, bogy igy a királyi czímre jogot tartnaason. * Tudja azt aaonban Earopa, kegy Smt-biáeak pénxftgyí nmtmfm a Beeaeaa-kraak vagy ■ as Uoíon OéaWale féle kaiaaztjófa által dgs oly zilált helyzetbe jutottak, mint a mily aaereneeédeo hadjárata volt 1810-ban Törökonaág ellen. Még akkor ie, midőn a saerb pénzügym ieisster intmontiőja folytán szép kii öeesegeeskék mentetlek meg a Bea-ái elN, nes touz krach elöl, negyven milliónyi ve ről volt sző. A szerb pénzügyminísaifr Mijar tOTÍes e> ügybea Páriába ntaaett áa Belgrád-ban egy forradelomtál tartottak, melynek afon elörc látható következménye lett vetan* bögy Milán fejedelem Wnlább u tréojAr veatetle volna el. — Azonban Milán király legnagyobb örOmére as ügy wépsa folyt le, daésám annak, hogy aa Uníaa Öe-poraié tönkre jetott, ő mégis király és na Bootoaz Kogen urnák — \'mint terve volt — nem ie sikerűit Chambord grófot Franczia-prazág trónjára Ültelaé, mégis ő a wrb ki-rálykészítő. Szerbia ás Aneatria közt most fennáll a bsrátaág s hogy ie ne? hies Seerbia nagyobbrészt Atuztria protectíőjának kö-szönboti, hogy királyaég lett belőle; da, kegy Auestna irányában a jövőben minő politikát fog vallani Sserbia ? aat még most nem tudhatjuk^ ba csak Natália királynő nem les oly indiaeret ée titkait elárulja. Tiebernajeff tervét Bontoux testté változtatta éa Natália fején fogja hordani gyémánt diadémját A izerb eutusférfisjcről nehéz lenne batámsot-tan nyilatkozni éppen inntegaégnk miatt nem tudjak mit tartanak felőlük. Egyiser a# enlliuiíazmusig imádják fejedelmüket, miskor bizalmatlanok irányában, harmedsaor megakarják fejedelmi trónjától femtani ée negyedszer nedíg kikiiltják ktrályiyá. Mint ítéljünk ezek feíeü ? ba nem omlódnak, — izegények maguk eem tudják, hogy mit akar- • nak 1 Ami Natália királynőt illeti, grata lá- • Inak neki a királyig trónon, ámde a veleszületett orosa gögeál "fogva, mely lyel a nagyravágyás ördöge össze van nőve — ép oly jövőt jóeolmnk neki, mint Engsoia és Sarolta excdUeárnöknek. Másrészről aaonban hisssük, • Logy 8awbía királysággá változtatása aa egésa anaágra nagy befolyásai lesz; hegy • méltó helyet foglaljon ai Earopa statusai köaött, talán neki dűl a civifizátiónak, mart Seerbia épngy a kultura terén, mint minden téres ook kívánni velőt kegy maga után ée-ha ezeket orvoioioi I. Obnaoviei Milán király nem less elég erős, kérdezzük, jat-e egykor a »zerb királyi trónra, a legelső trónörököl Sándor korouaberezeg, aőt kerdezaflk : meddig fog tartani az nj királyaég? Oarad Binior. nZtlj" térQiéja, fett la honvéd leszek. (HM dktk.) Ország-világ tudja, Hogy a honvéd vitás 8 orosz láuy lélekkel J A barcsba menni kéaa. Kivívta magának IA leganeatebb nevet... Oh, Tegyek csak nagyobb, i Eo is honvéd 1< S elvérezni aaért Valódi meonyoreaág. Isten is kezet fog Ily honvéddal, kezet...\' legyek osak nsgyobb, ie nonvéd leszek. Várotp Mihály. Az eliő honvédbed Hát ellenséggel vitt 8 aratta gaadagon A harca győzedelmlt. Ceodél mivolt velSk A hasa meretet... Oh, legyek omk nagyobb, Ea is honvéd lessek. A honvéd a basa Xleő katonám; Beíréaek-leikénak A hasa bálványa, Fsláldeaaa aaért, Kem ffy, más álotet... ük, legyek omk nagyobb, tm ia hímvád lemek. A keavéd e namser (rkaály bsestsie; Altele terjed el Qrsságnna lairaeve. Még aa ég is tekinti Megvédd a haaát Legnagyobb beldofiáf ( A kegyencznö boszuja. IBinély.) Irta: Uj. OONÁSZY FIBENCZ. VL f Fatma. (Folyt és vége). Átkom, a legsötétebb átkom as árulóra, as Fatma volt, ki téged ie többesör meg I akart ölni, ók a nő, nem aŐ, de ördög vélt, I átkom reá ée egy nemset átka. Oeókelj meg még egysser, hosszasan, forrón, űldözőmk már igen közel vannak, de tu/a<áS<rjáiiiok el, na élet oly asép, de a fopb gyaMatoa, borulj reám, hadd öleljelek I m«g én is, mkidl karjaimmal. ^Ammmk félig essméletlenűl Fuldoklóit Abdrs borüiva, kinek vére sürttn patakamtt, s mó^a KU aat el a köves, máraa talaj. ■agVient a mélyeég, halld, bogy aa* bog bértai palák, ne engedd nekik bohsfete-met, ne sngsdd nekik magadat, hjányoojék a legdrágább győzelmi jel Amariije felsikoltott, s vad érővnl ragadta fel a haldokló Akáí, mert üldünőik már alig agy ölnyire veitek taér tőlük* Egy Vad sikoltással, minő a ksíven talált vad mailáré a mélységbe rohant Vémrikoltását eaak a vimheug verte Aa üldöeők odarohanva lénásleki a végbe, alaktalan eetéte% bálnáit felé\|k s egy hangot limmmés etejy bisaifyitá,Mgv leértek, s nmet már alant ny ugisának a »i itt végén, m< lynen majdnem 0 asáa I Fatma sikál látott [végig iz inquisitió paltjtájánsfi "porladozott, vörnt óynges fsbu Végre beárkeset^ Mediádba, Fobergő Stn érj várfg halad nkerék álfe izéwi uéött a sa inquisilió éalotájáhői ka lépett elő i 1 mec^sgadták üezvfrének I antárjátl mely a (igetett, s be rezettékiaz ínquii it]ó p Intájaba, mennek ka ui zörögve csapé ukl íjatáana. eliMOaÉták d .E r7 ♦H, femando Afaáda* íiálUsok eélkül hangi ottak. Ea épt lét nediá olraa érOéslán haraéfla. melybe shld nyhm rM lefelé, de kii M egy Un Don A tinda bátra se4 iteki^itetr,\| eij Végail) aat I nélküle is, dléfl jutzal, boty rHlonó Itarajáila pt óéji vmsrtil élTsa^émü.. A kiré y Don Aranda t mielst féaym a íjanta ixnloa Katja menei Foborgé; péinjjirol amint, aj ndridtak Medraból aUk Jftó közepén! vivaDon ik szüneti mint; az tOk\'lekj 4w jkösd^je bed vettek délelőtt u h A randa fŐtá , Unéep^ II adott, mit igény aajudt srj ajertartmok, e bornaj yÁí való niéeyr í Mfatáa pedig a Plaaá de Pedron ö4 uégyl It ja kémen álló pábolyokU Madrul agkm nadUnőia, 1 aa óriási belátbeteilab néptöt ed bárom máglyát vjott körül. \| 1 íeéiio^ára megkondult a lélekharang •zámo u jbangja, a király is megjelent pá\|iu-lyábai Höv\|tvo tipliéitől, Höatök Don Fef-naadő Afraíjdávaljkt önmagát multa felfll, bíteki i^beh, ragyogásban. V , i menet nKÉindalt a Fobnrgó ntená-ból, a népéig imádkozott és utat onaált, is háran j ksomotuaa kongotd lürfl ftklyalüét kávar ;oti S légben. iárom Ítéletet hoateU as ínquutió J guazi ja), előttök ia disabe öltözött fÖinquia-tprra a á pátresékkel t három elítéli egyiUs volt Fatma. fi jé 1 a oeaoeoi corazával, sgy ördöggel és Iáé-gc kki I befestett lüveggel. . íikor a menetí a máglyákbos érkezeit a 0 i iduiiiüér felment aa nmelvéayre, mely m ig 1 királyénál ii magaiább volt és éles hingoilekkép kiáJtdtt felt ! Ú elitéltek [egyike ai Albambrai mér sziiltá uL kit Don\'\|Tarnandd Aranda i di Xi muei la Albambrai győzwi^tett foglyul,; a kmes itánykitet, Kaíiktui vattását nem akaije fiatra ni. igy mim eretnek!] a lángok által Mák ák; hóbérj«c tegyétdk kötelmiégtekét, oa 1 isg teitvéréjm i— fondolt a patreeek-híz, -] imédkneinnlr a ■wiéneaétkB elkáihb sitt alki BdváéHi 8 letérdelt Val# egYÜtti aa igám aé aág 1 has hangén kezdett lanádkbani A hóhérok m^isgafjii a károm ál-dhea ej s a máglyékon léMj karókkos tűrnél, melyek valateiat aaj %ém máglyé köai yá, máraa féUl vaH lumitva, megöl töavt, karokkal, bírjál, dák eÜféle gyaj kon] ^yagokkaL Most vette omk émre, mikor látta a borsaábő valót, bogy mit akarnak vele. Fatma élesen felaiko-tott, e karfait ee-dőleg terjesité kr a király páholya alé^ melyben Üon Femandót megpillantotta, aa hidegüli fotd alt tőle, mintha aohse látta volna, erre Fatma assinéből eltűnt a remény, a felemelt karjai lanyhán hallottak le. A hóhérok meggynjták a máglyákat, a lá% magasan felcsapódott, mikané a károm elitélt rémes sikőitáaa vegyült. A. máglya laamn-lassan Ösmereekadonett, síri mead uralkodott ea egám térségen, omk a la»u imák töredeaett hangjelt hordta énét 1 meíá. Eat nrta aa inqaiaitiéeak Don Feraaado ás aa iannisitiá miért ne tette volna meg, mikor ttskbusgó aaaköne, a király fe kJybsa hagyta, meg még a mi fÜsialaA ie vak, el-lepéág is -volt Aa iin^uuitio igy ériahneate Krfestos vallást -PuMtitsátok ki misésnlkat, kik nem as én hitemet veflják.11 igy fiaet Nemesit, hol elébb, hol utóbb bűnt, büntetéssel, árulást, árutáaeal, s Falmát ia lesújtotta hoikalé karja. Talán kívánón még kedves olvasó imnsk némely ééme, hegy Ajlakbót, a vén Árulóból mi lelt?? . # Aa metrate véfiatevel Ajtak elég botorai Amgtetta aranyait a réaaeg kaionák előtt, e íngetrelié Őket, bogy esek elkábítva a vártól, a .Mrté>, a legelső fára felkö-tötták. Ötét ie elérte a Nemmii, mint minden kit, mért ne HittljSa a gonoss, lm egy ideig hagyja ie élvestó bűnöa tettének gytmitemit, de rettegjen! mert aat esak aaért temi, hegy annál rettenetesebben eahm le őt arról a pólósról, melyrs galádul Mamelkadet!. Királyi leirat I tavit tart<>ittA«r«fftUttUe R»iéri ve aaweaMag. .Kedvelt híveink I Aa 1868. I. L ja. 6A. \| a értelmében Fiume városa kikötőjévé 4a Inrtkiéril együtt a magyar korosá-val egyesített külön laaiat képee, malyra vo-natkoaöUg autt>a»iaiájával éa Mi illető tör-váaykoeáe* éa kÖ4tgasgaiáei viaaooyokoak aaaháiyoeáa* a magyar királyság orsaággyü-Mséamk, karvát sala von, (latinát királyságok tartomány gyüléeének éa Fiume város és ke-riÜeiéaek küidötiaági tanáeekosássi utján léi-rshosaadó sgyeaeég állal eaekösleudő. Miután eljöttnek látjuk ason időpontot, moly* ben a törvényben e öre látott eseu kiegye-séenek a nevetett tényezők köst megtörténnie kell, te\|bivaadék\'nak találunk kedvelt hivőinkot, hogy az eddigi ssokás sserint i tagból álló oraságoi küldöttséget válasza-tok magatok közül, mely a magyar orsság-gyölés küldöttségével,! valamint Fiume váró-aa kikötőjének és kerületének ugyané osélra kiküldendő képviaeltiivel s fennebbi kérdéseket tárgyalás alá vegye és s tanáeakoaáa-ban elért egyeseéget, Ulotőleg a tanáoekosáe eredményét saját (örvényhosásának további alkotmányoa tárgyalás végett slőterjesstendi. Reméljük, hogy aaon óhaj állal vsast-.tetve, mely acoiint a Huniéi területre vonatkozó valamennyi megoldatlan kérdés véglég aaabályostassék, mindenik fél engesstelékeny asellemben járuland e foutos feladat megöl-dásáhos és tskiutetbo vételével as smlitstt terület államjogi állásánsk és állami hova\'\' tartosásánsk. oly msgoldásban fognak megegyezni, tnaiy nekünk lehetségessé tessi, hogy a kiegyezés ezen óhajtott művéhes királyi beleegyeséeanket adhassuk, hogy ily1 módon sson kérdésük is végleges kielégítő és a közös érdekeknek s a méltányosság tekinteteinek megtelelő megoldást nyeljenek, melyeket az 1868. L t. cz. még függőben hagyott11 Társasélet a vidéken. Mindennek a természetben meg van sz Ő munka és skünidejq. A természet n>ma ia hossaabb vagy rövidebb ideig pihenőt tart. Ember, állat, növény, bizonyos időközben aláveti magát a ; természettörvény eme követelményének. Az ember a temnéezet-kijolölte időn kívül, de példájára, vafcy bízonyoa eeemények emlékére öumega ia tűzött ki magának ily szünidőt, — melyet Ünnepnek nevez. Uindes idáig igen helyen és (kifogástalan as smber intézkedésében. De nézzük mire fordítja ss ember szünidejét? követi-e ezen i téren is a lerrtőesétfelT Sajnos, nem, mert mig/a természet szünideje alatt uj erői gyűjt u/ munkásságra, bogy minél bővebb áldással /örvendeztessen meg mindent; addig sz emberek legtöbbje (különöeen falun) té«eáen fogja fal az Qmiep értelmét és végfetegkkbe esik: vagy édea semmittevésae), Lavemearl, tölti aa ünnepét, vagy dombérotáa, diuom dánomnak engedi ál magát, ami pedig erejét éppen nem növeli, eőt saibbaaztja, jináaod eset ben még pazarolja is. A szünidő — az ünnep ~ nem dinom-dánom, de nem is a beverés, aemuiittevéa hanem a lélek, s szellem mflvelődéeének ideje. A ezellemi uiivelódéat leginkább hátrálja a kneskóbau 4- guggoláa, aa slasíge-leltaég: az elme tompul, s szív elfásul, a as ember minden iránt jközönyöaeéválik; ellen-fíeh ss egymásssli jérinlkefcée, a foíylonoa eszmecsere; műveli elménket és nemssbiti szivünket egyaránt Psnasskodunk, hogy nálunk a nép nem kezdeményez semmid nem érett egyre vegy másrs, nsm tudja jczélaserüeu felhasználni anyagi ereiét, mert hiányaik a szellemi támpont ; pedig oeakia tj műveltebb osztályokon múlik, bogy a nép szellemi ereje oly lsassn, vagy éppen nem fejlődik. Kellene a népuol olvasóköröket közmű-valődéei- etb. ily irányú egyleteket megkedveltetni, de ezt gátolja a kaaztazellem. Rsogj vagyon, f foglalkozás sőt sokssor még a vallás ia miufl megannyi válassfsl. Ami ugyancsalj, asjnos, első sorban ss-ját k^wégfluket — Füredet — kell felemlítenem, melynek többnyire jómódú, intelligens polgáraága van, de hlvaaóköre nincs, bauem megélésünk aaon aicsőeéggel, hogy ezelőtt pár évvel volt, ami [ugyan elég sovány vi-gssztalás. Nyárban, igaz, mellőzhető a ka-saínó, mert egyréezint munkaideje ven, másrészt meg elég szórakozás kínálkozik a fürdőidény alatt; ds aj jövő télre talán mégis ioguok vau remélni, bogy alakul valami kör vagy egylet a íölgárág ré»aére. Súlyt íektetek iarra, hogy a polgárság részére, mert egyébként szerény véleményem sserint eséltléveestetáek tartom aa intézményt Nem akarom ésak panasszal betölteni ezikkemei, hanem ösainte örömmel felemlíteni, bogy bár sok hegység vanf melyekre fentebb elmondottak espról-aséra ráillonek, még is ismerek víeaont sok oly köafcégnt, kol aa tateiigeaeaia hivatásának megfelel. liUnséara méltó e téren vidékünkön Köveakélla, mely kle városban évek óta állandó elvaewkör vai\|, Sajnos ugyancsak, hogy ett uiéhhi időben a1 tagok köst sorlédás és saaek fátylán m^jhasonlás támadt, — s pedig as intelligaasj ifjabb nemzedék ssaba-ishUlvtt ée leyslisahh nézeteinél fogva kény-talmi vek a lévrs [lésetekkel megbarátkozó áfcszwéket f»i karoló hoNaahb etemtől — régebbi tagtétwi\'él 4 bár nehás szívvel kÜ-fonváíB-í. Aa ifjabb tiefwwdék kiválóbb tagjai azonnal Miaas^rték ia Iselyjwtet, hogy a lét-atoll lepea4d»#kaé •HesM«,yoa«í kall fas sap\' Tfviaiaartky lanUr; Páiffv 6éne* ée Hehmtdi iáeasd, ssséilsUk alatt ,ktaaséveidéai egytől ajakait, to-lrwk feiim«radáára alt gys-s laáeereil nevek elég garaueeiit Begy a kitűnőit saél saeat és eléggé matatja a törekvés ;-f aam mulatni nemu szórakozni óhajtanak -- a népi ml vélni akarják. Vajhá a legjobb sikár koronáaná\| derese törekvésüket, s vajha ssámos otánzék találkoznának. » . MM Helyi és megyei birtli. — Dr. Németh Antal kir. tané esős és győrtankerületi főigazgató ur ő nagy ságe néhány nap óta városunkbsn idj&iikJ t helyb. kegyesr. kstb. f5gymn. egyes osztályait látogatva. A nsgybuzáalmu tanférfujt, ki tantdó ifjúság vonsalmát is nagymértékben bírja, városunkban üdfösölvs, kívánjuk, hogy távoaáskor s legjobb banyomásokst vígys ma gávsl a látottak és tapamtsltsk felett. — Hezsésltás eeetére a ksnizssi já t álban kirendelhető 93 egyfogatú, 1479 két fogatú, 47 saanéíyssállitfkoesi, 1431 oldala-, 91 igás és 1244 ökrös ssekér. — Méltó elfssneréeeel közöljük, hogy a nagyméltóságú vallás- és kösoktalás ügyi miuiazter nr a salamegyei tanfeíügre-lőség uiján a nagy-kan isssi kisdednévelő-egyesület ovodái javára 500 forintot uialrá-nyosott. : — A lVs\|y>Ksslzss városi adóhivatal egy díjnok alkalmssjlatását kérte a ta-náostél, hogy a kezelő személyzet feldolgoz-hassa a halmozódó anyagot — Mi történt? elhatárosta a tanáes m^esius 11-iki üUsé-benj hojgy as adóhivatal személysetét ek muaksiome délután egy órávrnl toldassák n sg. — Boldognlt Szász Károly ny. rijz-tauár azobráazati műtermét Iliid S. vette ját ; — Tadásiat. Budapestről ss ilMoi asslonksvadássstrs saámossn leutaztak, mar-eziua 16 áu este s gyoravjmattal érkezlek mag a a „Koronádban vettek asálláat, t\|év-sserint: Földváry pest megy «i alispán, Njíiry Aibly, Loiseh aat. urak. 17\|-én reggel a tao petaeki vágásba koosistsk. 8 nsp tartóakjod-nak körünkben. ; — Hirdetmény. Egyéves ménbsi-kók vásárláss ss állstn részére. Kssnuel közhírré tétetik, miszerint Zalámegye területén aa egyévee méocaikók vásárlása Zala-Eger-azegen, f. é. márczius hó 89-én a délelőtti órákban fog megtartatni. Felhívatnak tubát ruindaaon tenyésztők, kik jól kifejlek, szabályos alkatú és srős esontu egyéves mén-esikóikat eladni kívánják, hogy azokat a fénl-nevesett nspon és helyen megjelenő bízott-ságnak a községház előtt bemutassák.—I Ez alkalommal csupán oly rgyévoe ménceiaók lógnak as állam réezére megvétetni, melyek származása apai réesről biteles fedezlotési egygyel kimutatható. Előuyben részesül pedig, aa oly oeikó, melynek jó alkatú anyja tsNdlővessttstik. — A megvásárolt csikók a mbjWeri vásárló biztos által rögtön a hely aziu)n kifizettetnek éa átvétetnek. — Ezen tMBcaikóváeárláaon kívül s megye területén\' lótenyéestési jutaIomdijkio»ztás fog tartatni,\' melynek helye, ideje és feltételei iránt a hirdetmény később fog közzéiéteini. Földmivet velős-, ipar- éa keresk. miniaaterium. i — CaáklarmyAn ja gyermekek-között oly mértékben uralkodik s kaufaró (Maseru), hogy a k(isségi elemi leátoyiskols I. 2, 3. és 4. és a fi iskola 1. éa 1 oaztá-lyát bizonytalan időre ha0aágilag zárni kellett\'Jelenleg csak a ti-iskola 3. éa 4. • a l"ány-iakola 5. és 6. osztályában folyik a tauitáa ; de a jelek, oda mulatnak, hogy ezen oaztáivok-ia néhány nap múlva beaáraudók lesznek. FelelŐa sserkesstő: Hnffmnuu Mér. bestályáaál ngy Oalam éh ék Ompi ÍHáM^náTmegteki ifhetft If A^KakMn^ a ikkönyvi hatóságánál, 7-én. í ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYI Alulirt kiküldött végrehajtó esennél közhírré tessi, bogy a nagy-ksnissai kir. törvényszék mint eaodbiróságnak 1882. évi máij-csius bó 0-án 954\|688. azárnu ^égzése következtében vagyonlmkott Belchenfsld M. caod Ügyében a ceÜléltárban 1—460 tétel it. alátt felvett i 1.144 frt 60 krra beesült kii-lömbféle lissinemek, továbbá só, lencae, korpa a fgyebekböl álló ingóságok nyilvános hitjói árverés utíán elsdsndók, minek a belyszinéh. vagy is Nagy-Kanizsán vagyoubukott Két-clmnfeld M. raktárhelyiségében leendő eszközlésére határidőül 1882. évi márczius lió 80-ik napjának délelőtti 9 órája kitttseteb, mélyben a venni szándékozók ezennel, oH m^gjegj^éssel hivatnak meg, hogy a ieniebb nevezett ingóságok, ezon árver&ien szükség esetén becaáron alul is elsdatni fognak. Kslt Nagy Kanizsán, 1082. évi már<K hó 13 áu. FÁBIÁN FERENCZ •M) I —2 bírót véfrah jte. 8?70._ (v.B6l. szám. Árverési hirdetés. Télh Fsrsnoi végrehsjtaténak CsI Jinos végrehajtást ssenvpdő ellen frt 40 kr tőke s járulékai kie\'égitése csáljából nagy kanizsai kir. -törvényaaék tfrffletéh tartozó galamboki 928. éz. tjkvbea f 1., aorssám alatt fölvett 182 fiira becsült, tU is a csapi 269. ez. tjkbea f 1. aorasám ah foglalt 222 írtra beeaült a Csira János tulajdonát feleréssben képesé ingatlanok 1889-évi april hó B án éa pedig a galamboki d< után 2 órakor, a ciapí délelőtt 10 érak fognék a községházánál nyilvános árveréaSn e\|adatni. Kikiáltási Air atfodkét ingatlaunál a beeaér, melynek lil-télHa a» árverezők által s kiküldölt keaéhea leteendó. Vevő köteles a vételért báróin egyi réeeletbeo ée pedig aa fleét as áiyeréd jt ofőre emelkedéséiöli 1 hptiap, A másodikat hónap, a hanaadikat 8; bóusp alatt mátokkal leiiselni. As érvérééi foltiiflek aj hiyaialösj é slatt a nagy-kaaiasaj ki\|. törváffyesék 86? ti ■ i • iiám. BÍT 7 kir. tötfvéay 881 éfi da- MM 966U—í íflRDE kben Bil\|M9 lánBI [régrehajlat ván vé\| rsusjtást szenvedő felle kr tőkt, 1880. január 1-től kamata 60 frt I 91 kr per-eddigi i á; még fslmerüleudő gitén (ifljábél a nj-kisniziai rülejtélit zj: tartoJé rigj\'ábzí 5Í lélvatt bgatlanqknák Dsnjlst negyed éEw kfllön és a rigváo Dani litván tuljajdonául (elvet esült ogplz szőlő szintén külö ItözUgT libánál 1882. évi inái előtt Ív órakor megtartandó e yilvánosjárve-réaeu elapalni mg. [ Kikiáltási [ár Is Iwosár, ra Ufnsk lbl-té lija aaJá^veresŐk áltál a [kik Üdfttt kdaéhi tetesnqC] \| Vevő köteles j a Ivétetart I árotn egyenlő tfészlotöeii ée pedig as jelsőt s t árverés jogerőre d^klkedésétöl egjr Uónaj , a máaédikat két hónaj), s harmiadjUat \|iái o n hónán alatt áaMl íj iMI sámítaai r! véflal kjSltséMi irvétf ént U é ; I6flü 364 frtfabe-Rigyáckon a us Mféi dél kamatokkal lefizetni. Az ár vérééi feltétielek a alatt i iáagy-kinissai törjrsséi osztály (oál és kigyáozj lijlzi \|ál\| mi ^tekinthetők 1 bit NsgyhKanizsKujln lelekkl nyvvi hatéságnil ssám. 6n77j I AUVEKÍNf jvatálos érák telekkönyvi előmreságá- J töryéi rabrnarl észéle 12-én. Illü akáci jAnok vrgrelmjt lal ét \|6i..us Rozi yégreha ellen iTn ft tőkjs és járjulékai iából 1 i nugy-ksnizaai Qtirj U leiébei i tartosó igarsbopezj I. sírsz. a. felrótt L vég védők ! tulajdonát képnzőj IDŐ ingat li uság, Ugjy a gut abouez 839 752. In az. a. leivott # tí9 még i I á morenyéi 2 lu. jaz. 702. lU. alatt felveti 49$ pindkftjő Tóth Autalj tu\|u jdi gatlnn május) ónskj Tftlh Antiit wenvedők delégítéss ezél-rvényszék terű-lih. sá. tjkvben Ijajlást szenve-frba becsült 163. az.[tjkben t Írtra hecaÜlt jkvben f 701. h-tra. becsült! a nát aépnaő i^- ákok külön-különfognak 18B2. tabojiiezlak dél-iéleijSlt jlO óra nyilvános ár- s hu 10 én és pedig a gt után kéjt órakor, a ml-renyei kor aá illető községek házáhá i veréam ! eladatni, j Kikiáltási ár minden eg res in gáti annál becsár, melyiiok. lOft-tólijá s ált^^ ^kfljWpMe^ lel{[\' Vevő 1tbte)ea a^ételárt részletben \'ek^nadug az \|e\|aSl erőro \'emelkéflosclol egy hón t hónap, a harmadikat, bár \|0f kátajatokkal léfizotni. íAz árverési feltélélek alatt ja nagy-kaniasaiP\|Uit tör könyvi osztályánál\'ugy GaruLmucz as Mero- !nye kösaégek elŐliáróságátiál \'Kiolt Nugy-Kanizsáji, a tolukk\'imyvi\' íiátóságánál 188 ber ljó\|l4-4. 9I62\| - ssám. tk. 88 . sz árvcn\'orozŐlc ndŐ három egyenlő éz ái vetés jog-mleodlkst ím hónap alatt ivatalm órák Jéusaaéic telek- uegiokihtlietŐk tir. töfvéuyszék ovii sseptem 964 1 - 1 958 l-l Árverési hirdctuieny. Ílagyarszerilahclyi árvitár végrehajta- I____ Bocskai Jézaaf végre) ajtáat szenvedő elleni J80 frt tókb és járulék inak kielégítése ezéljából a nagy-kttuiz»KÍ k r. (<">rvényazék tsrületéhes tartozó magyar-i zerdsbelyi 2U8. ss. tjkvben t jll81 hraz. alá t Böcéaal Jiíispf tulsjdpuául tejvett a tartozó kkal 398 frtra becsült aaőllő \|1882. évi máj ia 22-in délelőtt 10 órnltoi,^ magyar »zijrda telyi község Itá-l iánál\' nyilvános árverésen e1 idalni fog. \'\' Kikiálláái ár a betyár nelvnek lOt-to-lija lik ArVoroiőbj által a ki tüldöU kezéhez leteaiMŐL i Vevő kötelei a vételi; t három egyen lőj résziilbén és jpedig as elsőt sz árverés jog-j orŐm emelkedMtól agy hói ap, slmásodika két jlióüap. a harmadikat hi rom hónap slat 6g luMmatokkal jlefis^ni. I Az árvetéá M\|t«lok í biváulös érák alatt n nsgy-kaeizé^jj kir. U rvényésék telek könyvi osztályánál^ (i\| Mag] ar. Smrdahelyei uiál mi glekintbetők i kir. törvényszélt ilál 188 l éviifebruár 81 kmiíég elöljáró-ág I Kelt Nsgy-Ka telekkönyvi Utósági Ilii 881. irverMl I irdetméfty BlIlefS Jánot \| végrehajl^ónak [fiat sí éfedő elleni 67 1 KOt végrehsf k - tőke és jarjiléki n igy-kanízsa kir. ti rtosé ri^yápi 68. s irst^mpfi^ust( felyi Jlaost illeti Is tartóz fe ry negyed fMs \\W Dani i7[ frt 26 kielégítése esélíáhél a irvényasék tsrüketéhea a tjkvben L J.18—26 tt ingatlanokból Dani kkal 483 Írtra becsült k évr május bél 31-ik ni fog. 10$-kesé- p ipjáu délalötif 10 él skor Rígyácaon la köz-b g hásánél nyilváno 1 árverésen eladatni fog, {Kikiámsij ár a becsár melynél télíjsiaa árverqzők lájtaj a kiküldött) hpz leteendői VevjB köíelos k tételért; három igyenlő éazletben és pedig 1 s elsőt éa árveíéa jogerőre emelkodaétoi igy hónap, s másodikat kit hónap, a llarmai ikat három bénáp alatt 6k kamatokkal lefizdní. Az árvjerési felétélek aj hhratalés érák alatt a nagy-\|csjnisssi törvényszék telekkönyvi otztályánál és Rigyájz község slŐljfróságá-njU megtekintWtők. Kelt Nsgjy-Ksc iasán a aír, töTvsnyssék t^ekkönyvi hatóságinál l8tjB. évi Ifsbraár 22-én. i I . 957 l-l 1488. ti. 882. tt . i II. Arverí szám. Sl hirdet vs. A n.-kisnizsai \'kin; tvsiak, míw telekkönyvi hatósái részi \'1 Ől köanlrré tétáik, ini-sserint MUhofsr Blanka éa Giislla végrebaj-tinóknak, mint nábáí illhofer Regina örököseinek, Htfrváth Jánotné szül. Száké Ka-tslln! végrehajtást saenredő elleni végrehajtási Ügyében s osse] ,393. sz. tjkvbin A f t 2. sorszám alatt felvMt ingatlanoknak előbb Horváth Jánosné szbl. Szabó Katalin! qo a végrehajtási zálogjog bekebl Czanyuga József és O^e Andrik » nevére bekablesett és \| tsrtozéksival 314 frt 60 krra bedsBlt felejéeze, a évi ánril\|l-ső \|uapján délelőtt 11 órajel másouik baiáridöhea daspi község \' Jí-xi _..ij-iu. .Ií( ,_:í_x___I\' iánál megtartandó vetkező feliételek a alt eladatni fog, t-ttk Kikiáltási ár a! fennebb yilvános érvéréi illetett után. nlianna együtt 1 1882. mint rája bá-in a kö-u. m. s kiteli n II. árverésen a fentfele beoUron ájul is el- kivánék tartaztfak aa ak jl0§ klespénsnen vagy mm a kiküldőit kezéhez venjsi (hirdcíiiirny. 181 Thtun Fprdlnai «r végi ihsítsiónsk Sos lica Mihály ék nejo Vlssici KaUilln végre-liajdáat, aaeuvádőjk el e ii 58 frt tőke és iáré-lékáinak kiol6gités« czéiját 51 a nagy kani saal jkSr. törvanyssél, ttírüít léhesjlartóaó er-dősiai 16ik jaámu ikvhmi A l[l. 6. Itt. 14.[soi{ssám r alatt \' lasnos iKatann tulajdonát I félvett s ilrtosikkal WÖ tftra beestílt ing illánság IB82. é i májú i hó j II 2-én dél-slőlt 10 órskjor ; Ertőéfán a kö^jég liásánkl me [tartandó nyilván »a árve ésen madatni foe. Kikiáltási ár i [becs mélynek lOg-tol js as árvérekők Utal a ; kikáídött kem-ha leteendő.] { Vevő kötőiéi 1 Uioli ri hátbiu egyeijlő résdetben éa pedig az elW t az áírvarée láger\'! e emelkepéaétől eW hi nap, I másodilsst kéi hónap,, a harma likát l Írom líiónáp aláti 65 kamatokkal lebietsi. As ájrvlréLi le tételek Ja hivatalos ór ik als i a nagv-kadlasa Ipifvéii Isaékjúlakkönj ti oas ályánáT Ik UhIŐ ifáij k.ü Ug iiloljárósój nál megtaklMMUAh JJ - Kait -Kajúsaán a kir .iörvénysz mi A islekkönyyl hl tdságu I IK8Í. évi fel 11,1 \\ 11 I JMW 141 \|\| FSmMI Fölön fi M> Nagjy-Kkaiaaán ital xjcsár, rtzonban (örill irt ingatlanok ógnak adatni. 2-or, Átverései bgatlanök becsárái >vsdékképee \| papír . letenni. 8-or. Vevő ki leléa a vételárt 3 egyenlő réealetben ée I pedig az\' elsőti az árvérés jogerőre emelkedéaétő ézámitandó. 16 n\|np alatt, a 2-at ugyanluon laptól számítandó 60 nap alatt, a 3-kat ugy mázon uaptél számítandó hó alatt unnden sgyns vélelávi rénslet után a birtokbalépée ns pjáml számitaadé 6« kamatokkal egvütt sz 1881. évi ft9fi25j. az igasságügymuisterj rehdeles 6.\' §-a értelmében s nsgy-kanizaai Idr. sdé, mint 1\| rói letéti pénztárnál Itmzetiii. A bánatpénz as ntoláó részi itbe fog besaáiniliaUiil 4-en. Vevő k 3teles ss jénUlete} et a bír-tokba lép éti nkpjáyi I tűzkár ellen bifctositani. 5-ör. Aiz áf v iréa jogarőre emplk^éee-kor vevő a pegvt it ingatlan birtokába lép, (ennélfogva aj meg\' ett ingatlan hassns éa tor-jbei es időtől őt ifi itlk. 6-orj A tuladonjog bakeblezése osak a vételár ésl kamata nak teljés lefizetéae után \|fog vbvő (javára I ivat álból lessközrootuű Az jktv tháaá i kölUégik vevőt terhelik. 7-erl Amennyiben vovő az ámrésifél-i isztése — és nelleil az télelek bármelyik megvolt higátlan kének kérelmére értelméboh pevő bánaipénfének aly réa alá bOoakttatu időnek ld\'ÜMi alul ia elajlajni fo{ \' Ririj ttnék, nini Kan iasán, 1882. j aárasiua 1126 r0\' írvei nek eleget nem I [tenne, _ is érdekelt felek bármelyi-a polg. jlvkrdttJ 4í)9, veszélyére és Uillségére, -J-\'iA~ (illettg ujj sbb árve-úpán \'«;y batár-előbbi tkv becaárou hatói kg Nagy--én. 961 1449 \'es 80té hl ván liálln volt flizabó dslné ugy is min lés János t. és t \|vedŐ elleni ptioMgitéee törvényssék tjkYbsn hirdetmé ny4 végrehajlatónak Varga Ro-Feronwné most Éany Vsn-t kiskorú tisi Saabó Ferenca gyámja kégrebmHhit ssen-rt 62 kr, í tőke éá járulékai oséljábél s nagy kanizsai kir. térti eléhez tartósé .méronyei $0. felve t ingatlanaágnakI a kisko-144 fonj becsülve két béaapJa hi 6\| kamatokkal Aa alaU a nagy höuyrfc fltmluyl járéeágánál mt ruakat illet i fele réssé ugy s mereuyei 246 as. tjkvbenl felvett s szintes fshtnev izett kiskorúak I tulajdonát kéneső a 192 frt ra becattU egéss iogstlauság Möreiiyin a kösi ég házánál 1882\|évi jun. hó 1. napjám dé előtt 10 órakor ufegtartandó nyilvános árvaréiso eladatni fog. Kikiáltási i r aj beosár, melbek I0\|-toliia as ánrereaik által al kiküldött keaéhea leteendő. Vevő Ikotal m a! véielart hárma egyenlő réesletbaa és pa ig aa elsőt as áíverés jog-erőre emelkedésétől egy liénap, [ máeodikat adikat liárom hónap alatt efiastni föltételek a liiv italos érák sniasai tfirvésyi iák telekéi m Mstjeaya k laség előlak iiilltatők. Rwli NeftftKatiieeáuja ki rá saék mini fobraár bó áu a klráy eleklönyVi hatóságán Ü NififiKi I törvény-1881 évi séo 1-1 866a aa. tkv. 881. Érk. deezetnber 8. 1881. Árverési hirdetmény. á nagy-kanizsai kir. törvényaaék, miat telekkönyvi hatéaág részéről köahsrré tétetik, hogy KaafmaaeMátyaa végrehajtatónsk Kauf maan János ée neje Méttlaior Zsuissnns esepeinaki lakosok végrehaitást szenvedők el-lem 440 frt iránti vágrakattáai ügyében a rigyácsi 171. as. tjkvben 872. hraz. a. felvett váltság köteles, tartoaékksl 892 frtra beosöJt inaatlan aa 1882. évi április hé 26. napján délelőtt 10 érakor, mint első — és 1882. é V i május hé 26-ik.nan j én délelőtt 10 érakor, mint második határidőben, Bigyáoson a híré hásénál megtartandó nyilvános árvsrésen kővetkező feltételek alatt eladatoi fog, n. BL: 1. Kikiáltási ár a fennebb kilelt becsár, melyen alul aa első érvéréékor sa árverésre kitüsöU birtok nem áog eladatni. 2. Árverezni kivánék tartósnak as fogatlan becsárának 10® készpénzben vsgy ovsdékképes papírban a kiküldött kaséhes letenni. 3. Vevő köteles a vételért 3 egyenlő részletbon és pedig: ss elsőt az árverés jog erőre emelkadéeétől számítandó 16 nspslstt, másodikat ugyanazon naptól azárnítandió 46 nap alatt, a harmadikat ngyanazon naptól számítandó 2 hónap alatt — minden egyes Vételári részlet után s birtokbalépée aapjá-tŐI ssámitandó 6\| kamatokkal agjyütl ezen kfr. törvényszéknél előre kiessköaőlt utalvány falupján a n.-kanizsai kir. adé- mint béréi le-téli pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az nlplsé részletbe fog beszámíttatni.. 4. Vevő köteles ss; épületeket a birtokba lépés nspjávsi lüzkár ellen Bjstoeilani. 5. Az árverés jogerőre emelkedésekor vevő a megvett ingatlan birtokába lép, én- 1 nélfogva a megvett ingatlan hassns éa terhei es időtől őt illetik, agy a váltság kötelezettség ia. 6. A tulajdonjog bekebleaéee osak a vételár és kamatainak teljes lefizetése után fog vevő havára hivatalbél eszközüllelni. A^ Átruházási költségek vevőt terhelik. 7. Amennyiben vevő as árverési feltételek bármelyikének eleget nem ienne, a megvett ingatlsii az érdekelt felek bármelyikének kérelmére a prta. 459. § a értelmében vevő veszélyére ée költségére, bánatpénzének elveeatéae mellett, ujabb árverés slá bocsáttatni — és csupán egy batáridőnek ki-tűzése mellett as előbbi becsáron alul is elsdatni fojg. Felhívatnak ások, kik as árverésre kitflaött javak iránt tulajdoni- fagy más igényt, avagy elsőbbségi jogokai érvényesíthetni vélnek, hogy e réeabeni kereseteiket e hirdetménynek a lapban lett harmadik közzététele napjátéi ssámitandó 16 nap alatt, babáik külön ertaeitéet nem vettek ia, eaeu kir. tbrvényssékaél; nyújtsák be: klŰönbeo ások a végrehajtás folyamát nem gátolván, egyedül a vételár feleslegére fognak utasít tatni. j f A nagy-kauisa» kir. törvényssék mint telekkönyvi hatóság 1881. évi\'deosember hó 3t-ik uapjáu. 962 1—1 913 szám, üiTmT érk\'fBbr 7 ll-od ÁKVEKÉtVI UIKDETIÉNY. A uagy-kanisaai kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatéaág léezérŐl közhírré tétetik, i miszerint Kroaeoz János megyei t. Ügyé-z végrobajtatónak néhai Qáapár István örökösei pötrétai lak ós végrehajtást saeuvedők elleui végrehajiáai ügyében-a pötiétai 63 astjkvben A II. ír—-6 aoras. alatt Qáapár latváa Özvegy tulajdonául felvett a a tartozékokkal együtt 1110 frt 60 krra becsült ingatlanok aa 1882 évi april hé 14 nspján délelőtt 10 érakor, mint második határidőben Pöt rétén a. község biré kásánál megtartandó nyilvános árveréeen következő feltételek alatt eladatni fognak a. m. \\ 1. .Kikiáltási ár s fenti beoaár, aaon ban eaeu II ik árveréeen a fsntkörüiirt ingatlanok beeeáron alul ia el fognak adatni. 2, Árverezni kivánék tartóénak aa ingatlanok becsáránák tQ{ készpénzben, vagy óvadékképeé papírban a kiküldött kezéhez Istenni. 8. VeM kötelee a vételárt három egyenlő résslslben ée pedig ss elsőt aa érvéréé tog- . erőre emelkedéeétői asáiuiiandé 8 nap alatt, a másodikéi ugyanazon naptól ssámitandó hat vau nap alatt a harmadikat ugyanazon naptél —áiaitsndó kilaaosven nap alatt, minden egyes vételári résslst után a bsrtekba-lépée napjától számítandó 6\| kamatokkal együU ja 394£&[81 ss. a. kibooaájtoti igas- \| ságQgymiuiszien rendelet értelmében a nagy-kaiiizMti kir. adé mini biréi letéti pénztárnál \| lefizeti^. A bánatpénz aa utolsó résslélbe fv»g j besaámittatiii. 4j. Vevő köielas as éptüsteket a bír-tokbalepés napjával ttlakár ellen biaiositar^. 1 As árverée jogetvre emelkadésekor vevő aj megvett ingatlan birtokába lép, ennél I \| fogva a megvett ingatlan hasaita és terhei I ea időiéi Őt illetik. 0. A tulajdonjog \' bekebleaéee csak a J vitalét éa kamatainak teljea letbetéee ulán i \| fog vevő javára hivatalból eeaüaöltatui. . Aa átruháeáai költségek vevőt lerbslik. I Y. Amennyiben vevő aa árvarési félléts-1 ; lek bákine\'yikrnek eleget nem tanne,a megvált ingatlan aa érdekelt telek bértnalyityénaa hé- j relmáte a polg. tkrdiia 459. ^.értehnében ier<3 i vsesé(yéreés költaégérehánaipéaiéttékaivess : téee mellett, ujabb árverés alá bocsáttatni, éa v osapáli egy haiáridőnok kíilaése mellett előbb) becaáron ajnl is eladatni log. JA naay-kaniasai kir. törvéayssék, jüint telekáöli} ?i hatéaág. Nagy Kanizsán 1882- övi máHiua hé 1-ik Upjáa. 963 l-l Nagy-Kanizsa, 1882. szerdái, márczius mrÍL—xMi iroda. Hova a lep aaelUeas rt-asétTIlHl kttfaméayok kSjdaadlk 0) váröthár uteca 618. Hjrmorte«on W»e\|ak nak ianesrt kmikW fogadtatnak Kéziretok vieaaa nem kaHnnik CMAasUal árak %éa évre 8 Irt Fél évre 4 Irt Negyedéi a 8 frt. Hirdetmények : 6 bsaáb+a petitaor egyszer 1 kr. mkbaeöri hirdétéanél ft kr. Hé- iyegd»\| 80 kr. / \'T • v rjj ).j íjk n • 11 j \' \|] .1 "j: I I I ; I H I \| : ] I I j\| ; \| I fyllttlr M^GtEI ÉRDHKÜ, POLITIKAI, KÖZMO VELÖDÉSj!. TÁ RSA PAjLM lí íffll GA^pÁSZATl LAP li j^ALAMIiGÍEI GAZI). íAilJÍ] ÉS 1Í0UB MÁS EGítET HlrATÁIXlS koél-ÖSYK. Megjelenik he&nkint kétezer,] szerdán (egén ivi ■) M szombaton (fél ivén.) . \' I A t. olvasóközönséghez ! Mi nera kímélünk MB fársdtsá- got, sem áldozatot, bogy a ránk várakozó faladatok minél sikeresebb megvalósítását eszközölhessük; a közérdek bű őrei él képviselni leszünk, megmondjuk az igazat függetlenül, leplezetlenül; elismerjük a jogoeult magánérdekek jogoaaágátéa magunk is küadüak azok méltán yjatáért; de üldözzük a kiosinyas és jogosulatlan érdekeket, védjük és dicéérjük a jót és hasznosat s mindazt a mi arra mái tó. A politikai pártállástél egyelőre tartózkodunk, mert hÍBezük, hogy a közeli jövőben a haza és nemzet érdekeinek megfelelőbb országos párt-alakulások törjénnek ; habár a közjogi alap liivei vagyunk is, függetlenül nyilvánítjuk Ítéletünkét és meggyőződésünket az országos javaslatok vagy törvénybosási alkotások felejtt Ajánljuk lapunkat ja n. é. kO zönség sxives pártolásába. Nagy-Kanizsán, 1882. márczius hóban. Varga hajót, s. k. a „ZalaM felelői szerkesztője. érzett hálát mondok; íiaizafi « , tiáz-telettel kérve ókét, hogiy bee; es mun-kálkodásakst e laptól á iöv< ben se vonjak mpg. —^ Társszerkesztő! mi-nőstyemben külöoöaen azon léflffk, nogy a jlap tArczörojváta eaeiwul magasabb igényeknek :is me (felen en hogy megyénket és váresui kat va-lammt aanak vidékét érintő éejérdeklő foatosabbr közművelőt ési Kérdések, meg be«télé»ök ben a hasznost a kel lepesiel egyesítve, mentől gyorsabban\' jussanak a kö/Á nségf tudomására. Hoffmann Mór, K „Zala társsa erkeeztűje. EMlieUel árak: Egées évre: . . I . . . . 8 forint. Kél évre í . ... . . . 4 foriaL Negyedévre:.....i . 2 torint. A Jticn\'fluvőtol. Egy megyei érdekű politikai lap létesítésének szüksége uapiól-oapra érezhetőbbé vál^k. A közszellem hiánya, a közélet terén beállott tespedés és fásultság; anyagi hanyatlásunk növekvése, a törvényes érzOlet —- és társadalmi rend iránt való bisaloftt csökkenése, ál;alános elszegényedés nagymérvű terjedése köassüksfcggé növelték egy a közszellem felélesztésén, a közérte Imi kapcsolat létrehozásán, a politikai és társadalmi feladatok megvalósításán, a szenvedő érdekek orvoeláaáu munkálkodó, s közönség érzelmeinek és meggyőződésének hév-mérőjét mutntó és főleg megyei érdekli politikai és közgazdasági tartalmú köalönynek meginditáiát. E mélyen érzett Szükségtől indíttatva, a Nagy-Kanizsán megalakult „Zalamegyei ügyved-egylet* részéről kilátásba helyezett szellemi és anyagi támogatáa reményétől buz-dittatva, a „Zala" edjdigi ernyedetlen\' szorgalmú és jeles képzetUégÜ szerkesztőjének társszerkeeztői minőségben a lap részére továbbra is fel ajánlott hasznos szolgalatai állal támogatva s végül a kiadónak való ban \| ismerésre méltó áldozatkészsége által is ösztönöst tetve, voltam bátor a nehéz ée terhek feladat küzd-perére lépni: a t év elején a politikai jelleg elő félté te menyeit megszerzett .Zala" czimü beíenkint kétezer megjelenő közlöny felelős szerkesztését az april 1 én kezdődő negyedévvel elvállalni. Most pedig a mélyen tisstelt közönséghez fordulunk,; kérvén, hogy a lap eserkeostésének elvállalásával kitűzött hazafias törekvésünkben — nagybecsű szellemi én anyagi pártfogásával bennünket támogatni és lapunkat minél szélesebb körben elterjeszteni kegyeskedjék} A I. olvasóközönség a fentebbi eorukban értééült azon változásról mely a szerkesztésem alatt 8 év óta megjelenő lap életében ez alkalomé-mai először történik. Midőn azonban a szerkesztői felelőséggel járó terliet Varga Lajos ur veszi át, es azért történik, hogy a munka felosztás elvének hódolva a lapot egyesült erővel tartalmasabbá, minden irányban megfelelőbbé • tegyük, sít mindenképpen emeljük s olvasóközönségünknek oly közlönyt nyujtsnnk, mely igényeinek teljes mértékben megfeleljen. Csak kötelességet teljesítek akkor, mikor mindasoknak, kik több mint 8 éven át e lapot1 szellemileg támogatták s nekem \'a közügy és a közművelődés érdekében kifejtett munkásságomat nagybecáü közreműködésükkel megkönnyítet)! szívesek voltsk, Óezinte és mélyen flogy virág nyiKk\\ 8 csillag ég aa éjÜ Tavasz nem iöhet I Lelke mennjbe ná Dal se leex, hisz aj Némaaágra válva, I A hajnal kiégett I Areaán, s a virágo Elhervadva, sOtét Szemfedd hull rájol nr nem állásának lOosöSheté — mert lágyan mi volna az, mi qnr állatorvosnövoodéznál a kültőisfegnek hízelegne 1 — aa bizonysa, de audár termete, eMaékonyeége, siellemdiis tár-talgásii oly eltaájlhaüan esábbei batotuk Meiioda kisasszonyba,• hogy 8t még iákkor sem tudta felpdníj mid5nffiimeretlen fokból" a néUdUl, hogy im^dcÁtjátá bncsnt vattjvolaa, a fíváUsból eltáv^ott Ezeu perez Ae, mióta Rttneeja igy elhagy ti megc«alvaJ cserbea begyvz, wM volt löbbé ayngta. ] Vélyeeea etialározta, hogy Pestet odahagy ji és ha é fontos eUíatároaásbeaj negy része ik volt a Ueaosalatolt nariNpií, mely t k, bejt, keijpt wnnönkei azon myrSl hol mi ideo zngaaíra sudár termetére emlékes-, tat, — de nem mondanánk\' igazat, aa aat azt ál iiaaék, ho«r ez lett volna száttléká-nak rlmzáról9gös ka, 6 a tóvároí iái egySIt a!komorti ál láat. U megnnia, nert egy isten i iklet ttgalta neki] hogy lépjoi .»-mövészi pályára.; • Hisz Ő ie h i^fkn mondta eKuk mily nagy Vragiens ni láznő veszett el ba^tet — Midén komoraai teendünek elvégezte alán elévett egy trag< -diát Is abban a H5s né szert] ét ssenVM lyes patbossal végig) deda máfta anltl m g vott gyCződve, begy be-lóle I galábbb - gy Ser ah fiernhardt válnék — M i ntóbbibau igaza ie volt, meri leetal katái ak tarjdettuét tekintve, bizonjára két Sarai Berakárd is válhatott velna belölet ?estríl sltá \'osva a vételien ét K~.be hoata bol Pirái fi Bakmbér aainigaegasé ál-litá fi I a kjoréss a aagy Nrmébee a! mivé saet tltárUw Epen pircsallánpipéqál tömte a&rector nr, ■ idSit MfJintóz kisisssiey bdéastt. K mini tokinlftéTél végig miitslsme-Isaeb dicá aHcsiba\' beisntill, rú«tSa Knaiá-ben eh magával a belépi kilóiévá & hasát ságos us aaaŰfttt Odtózlégy Tbalija papo5\|«l3 \|[; QaqMi pWmik Ui misy Mt ■W lkátólmlv U laPaMt, esekeséj agése életU néaetét. ] áéreelor jer ny^afasasaa UMávi- [ ;J \' II I Bú miatt a szemnek ; A ki tQrve vár, bogy — Majd ha nem tqa, holnap, Vége, igen vége Lesa a fájdalomnak ; 8 mit a sors szeszélye Jílrabolt a múltban, Visszatér az mind, mind, Es aa ég borutlan KiderQi felette, Hogy majd akkor, a mi Fájt, mind elfeledte: _ Ha esive szeret még Ée vannak reodayi, I Ha hies, álljon oda Koporsódat nézni I... Oly meleg szív vágyé, Bsspéaye, bizalma Van a koporsó bee Mindörökre halva. Kinek lelkén kétség Tehetien, erőtlen, S hisz a jelen e múlton Kivül még jövőben; Hol minden kicsiny szó" Mint dal seage rajta: Mézzé 1 a hideg csók BáfagyoU ez ajkra-A bol két nap 4ge, £ lehunyt szemekben, Ninoa egy pillaáUea A mi megeaybimen} A mosoly leűtat mini Egról a amvárvflny, te helyén ssnpk egy BestketS sötét ény... ia se bive szóstak, Btt is ide jöttemi Láttam és megtel, 4e Hitben mectítaitten: Mert na vw)a senki Hegy tavasa leéii ^r, 8 a vándor mnAáraak Aat se hsgf a hajnal Kigyakd eo égea. Zalt11 tározó ja Elégia. (1881. dsessmbejt 16-án. Fekszel kiterítve^ Mereven és holtmi... Hát as élet láng\|a Szemeidből hol vju ?! Arezodról a bajnkl Hova hova lebbent ? Mért nem állt ai élet A halálnak ellent! Fekszel küerítvei S nem less ébredésód... fMár a ki élmMh: Jötte aanak késett.) Sebe, nem, nemj kittem 1 Haiven most is nujs A kétség, böjgj te vagy A ki meg van balva: Hiszen bogy aa étet Lieaa képe mássál, Hozzád jött s báaralá •eaeaed ragyogását ft mégis ígsalAjkad Mindörökre afarvia, Baavaáre - ki nem Uai Haszulaoal várta. Ki raaeélve ápei Wm k tilikn, • kibea még a vágy é< •éfteúeaM, épmi; A ki Uava várja ©föveMé napját, Mi beiére irt kea, íMháH éi} Kiben esak paráaye Tan a hiisismsai, Hear a jOri étek fikmnpáget kosnak, a —Ma mnsfédési Mbd Medve faémmk, a mmmm HhU kSaya ; ._ \| fc llaty DtUt. , Bánk ft Melinda. \' (Vl\| ka.sélf j . % Oörgényi Melinda kiiús> ouy, m«gnnv» a fóváioai életet, Monjornai ufáabóljleköázöhl. -4 Hogy ezen mégnnásnatí, nu ly ot ezen fenne iéoésre inditái talajdoakfpe ií oka mi volt, ait mindén laikuf, — a hiáy Melinda kis-asnonjr a kösBnaígss amnstel at pevézé U-e dönteni nem tnsta; esak az« a magas röplll emberék, kik sziv£oek títkaflia I e voltak avat\| vk tuiták. bogyjesen iumíbí osl oka nem réjlik másban, minthogy eljávo olt\'\'Pestről az 6 azerMeU Bomeéja: Mé\|sé\|j ákés állalWr vbsnövendék. Fbból fa látszik, hogy 1 elüjda kissSs-asoay rendkívül érzékeny (Ss i leálls isremiée voit r jTnlajdonképeni neve, Bíal asa volt, da ez a névj egyáltalában nem telelt meg as € loölí tfel kedélyének ée difiveit Uk laek. Mert bét, kogV is faraié la jrohaa meg i nevk 6, kinek költök és n űvöszek mj] i^ánt udvaroltak, — Mert; \'ha e ballHmfiak közül valamelyik; eaeagö rímek * szedte volná Ipbhia lozó érzelmeit, mégis Kise fuijosáa baagf 4anéi : aTorróo eaéretick, Úri {aX««ssa.B -4 Menn fivel költőrébb, sssnnyiv d rigé^vesebi as S név. mit ö váleéetsu mag jsajc kedvenc^ tjngb MÜájából: ,Mfin&.8\| Eaan a néven ismerték i t saJleé»es u4-fartó, kik közöl es állatorvof növendék volt Oly I sldeg, bogy muslfael í 1 aÜáde kfaM mm nÜ vittonzáark laláitl Bogy est a boldog vus mik MffaWb . mk.inJLil^- rí urnák aa ebből ront következtetése j magától jelesik. I \| ] 1 Továbbá jor aaon ésare^é-telt t«ssil hogj ar. nddígi eljárásban, a etinhák létrejökefleiének, fenállásft-uat\| és jfelvirágpzisáitak gsrsntiáit nem látfa különösen azért, mert ja polgári jígylet által építendő sziabmz nem feli Ine meg culturalis cséljánali; ifiért is azt inditvinyosza, hogy a sziiház városi m is egyleti les yen. I Javaslatában nzonban a köiiet-kozetesH figyeflopn kivflli hagyás-mjillett ut óhajtta, hogy vagy a várói muga vegye kezéne a színház ügyét, vagv a városban levő három tái^as egylet qgy nagy testületté összeforrva építse £l a szinhá/at, — tehát a 8 k i n b á z még s egyleti le-gjyenj — síel!\' Igu ttgyjnn, idgy ezen javasla Ít azzal akarja i elyreigazitani, mi-érint az által nditvinyozott mó- Íon építendő szín ráz a város reolel-ezéée alá bocsát iató. — Nem tudom, hogy n6" ur az íly módon építendő zinkáz talajdonjo-gát akarnáe a városlak átengedni, [vagy pedig: csak I azojx rendelkezér-kel * kívánná itieibizni a képvijéelő j jtístuletet, hogy az a sziuliáz J^el-Jügyeire Celügyjel. en és azok fslöti la szükséghez k< \|>»-st lendelkezzék ; I— de mindkét \' ísetre utóbb njajd [vissza térek. Sókkal!< foátmiabbnak jtartom a \'színház ügyét! nninthogy! e mpatt bárkivel polémiáibabocsátkrzzanji azt az egyet azrúbni bátor nagyok meg-emliteni, hogy kzon eljárás fojölt, miezerint egy tgyletnek \'kultunalie képessége a nyi vánoa téren oly módot mint ent X * ur tevé, — meg tagadmtik, elmondható, liogya res difficilis. ad jud candum. Hl nem ké »zi lhetem, hogy ezen súlyos vádaaki kimondására minő kézzel fogható a< atokkaj bírt aQr ur, H \'-r— én ikonban segítségére leszek 6a s következő adatokkal szolgálok. Á polgári egyletnek van 2U rendea tagja, ezek közül: 20 birtokos 21 városi s megyei tisztviselő 85 kir. birák, ügyészek éa tisztviselőt 17 ügyvéd 6 orvos és gyógyszerész 19 tanár él tanító . 20 kereskedő 6 pénzintézeti tisztviselő 60 iparos \'18 öeezesanT Ezen osztályozás megvilágoei táaa végett szabadjon esek köaü egynehányat megnevezni e pedig: i birtokosok közül Csertán Lácsló Páify Elek és Clement Lipót urakal a városi s megyei tieztviselők kő zül Babochay György polgármeste és Svastits Károly szolgabíró an kat, a kir. birák és tisztviselők kí zül Wlassita Antal elnök, Mikid Károly és gróf Hugonnny Kálmá törvényszéki bíró, Kováts Béla já ráabiró arakai, n m. kir. adópénj tárj HIetékazabási, távírda és pánti i hivatalok tisztviselői kamül a főnő urakat; 4- aa ügyvédek közül Tót Lajoa, Eperjessy Sándor éa HerU lendj Béln urakat; — aa orvoso közül Dr: Preeeborger Jakab ée Bu keres János urakat; a tanári éa ts nitói testület, közül a polgári é elemi iskolai igazgató urakat; a ke reakedök közül Gutmann S. BL, Fes se 1 koffer József, Weiss Manó, Hau ser János és Ebenapanger urakat ;i pén/íntéaeti tisztviselők közül Wal ,baeh Mór éa Knatmz Boldizsár ura kat, a joggyakomokok közül Fülö] Kázmér ée Vizlendvay Imre urakat ak iparosok közti Bartos János, Ssá veber József és Benoaik Ferenc urakat Tehát a polgári egylet a váró azine-javából többeket számit tagja sorába én ,G" nr még sem átaljá1 : S K" asagtSrtáet Saert gig aa annyi liaÉail alderiaaSblt biegrapkeit ée kivataloe hangon igy azólt: . . Jói vaoj\'éo esgeagalom önt társaiatoee-hoz hóanönek. — Carierjét még ma keÜ kae-denie Katona .Báakbánjáhaa* Melinda sae-repében." E szavaknál agy zömök ftrfia léfelt be a korcamkszobába, w nem volt más, mint Varjaa Mihály a társulat sugéja. A kölcsönös bemmetás után a iiiaatei nr folytaik: „Miután ön möet már a táiankt tagja, ezSkségee a mellékkftrfllményekot is Sndaaa. — Társalatom áll 4 tagbéi: én, an, a mai éa a azérUmes h8e,-ki most a ssosnaéd n-luban vaa agy lakodalomra megtuva, ás se. tére viaenatér." BTehit éa vagyok a társulat egyedali m-i tagja:?" — kérné Meiáeéa - és ki ját-ssá eeewtt a ifi szerepet t „Ki? — felelt tmelseatisim a hangén a director — bál In, vagy a h8a* .Éa ki fogta azt a sok wemélyt a -Bánkbánban0 adni ? — kérdé tovább Melinda, kinek nemeiről mindinkább lihnBaM a művészi illosio leple. „KI? — kát én adom Ottót, ~ telelt a dnvctoi miéftó atakavalillségnsl — Bi-bmeebot elhagyjuk, mért neto veit Ottéaak magának annyi eeae, bogy erre a gazemberre •sorait. — Petur bán Osaseesk Qvése kDtöa-ben ia Wöalegea, tehát aat ia aJka^nk. — Ásatás fődolog, bogy ea etfadás addig legyen áMfak, míg a közönség aem fcshssik. Ha es megvea Bánk megöli Melindái és a függőn? legörd&L* „un Mm s darabban nem igy vaa" — veié ellen Melinda. , „Akir igy van, akár nem igy ven, ea tökéletesítő mindegy — riszonzá a director — Meleg S mCvAaastoél a színpadi hatás, a oeaüanoé effectaa." Malin áa kseaeaaea v szerepét msg bajra iklsitaéngsi tensKTaeenpét Baifsléimpgiikm H n aemslssii hls fa. áa ate Úa&n ism. Lh aa I»- -- ..... I Nagy-Kanizsa 1882. márcz. A n.-kaolzaal ealnház. Örömmel eonstatáloip, hdgy- n Nagy Kanizsán építendő Isti nbáfc kérdése közérdeke\|tsiéget kélt, moly a/ ügynek soha sem árthat,\' h; hem ceak használhat annál is inkábjb, minthogy s nyilvános discursus biyslm van az ellentétek kiegyenlítései i lellétt az ügyet diadalraj juttatni. Ily,értelmet tulajdonito : a iZala* I 21-ik iszámábaá VG* úrtól megjulent I czikknék. I Ezen czikk első sorbi n lioz7.ám 1 lévén intézve, kell hogy kötelessé- li gémnek tasteam a kellő feleletet megadni, f". Mindenek előtt bátor vagyok \' nG" urat figyelmeztetni arrai hogy J a „Zala\'\' lö-ik számában megjelent ■ ezikkem azon mondatából — „miután ai egyletnek minden lisztesaégee egyén tagja lehet" — rzen izólKheth kimaradt, mely hibái i zoijban a szerkeéstőség a .Zala" K ik; szánéban kiiga/itQtt. — Igy tehát „G, \' ; \| \' ____ ii 1 \\ ii —\| "-1 teegtagadai a polgári egy lel tagji> Hl a feltuialis kéessséf et 11 l\|t jár aa, ki helyt ©len alapból ímIií ítt, eaak ulrt, kegy kedvsaes asaaiéjét a közönség elé MrjMtbMi U\|jn iMikw ebbdl elég ée inabadjoe áttérnem «Qfl uruak ja vasiakéra. átl kivágja ,0* araiad torban bogy a város llletóleg a képviselő testűlet vegye kanéba a ssiabás Ügyét, éa kossá tessi, hogy sokan kivibe* taütaank lartjjkk asért, mert a vá ros mint ilyen nem áldoshat és al kalmaa telek sincsen, Emo indokok valók, de még hozzátehetjük, bogy ason városi hs téság vagy képviseló-testület, a mely 400.000 frtos katonai laktanyát 80 000 frtos közkórházat, 16,000 f riatos vágóhidat fénytelen kölcsön pénzen építeni, azon fölül elitta á a több ezer forintot igénylő légszesz világítás behozatala éa a melynek adópótléka már a 70 ft megközelíti az jelealeg nem gondolhat színház építésre; — de Anglia és Amerika példája megtanít bennünket arra, htígy ezen általam említett viszonyok daczára, társadalmi utón csodákat lehet teremteai, csak Agy kis jóakarat, egyetértés ét áldozatkészség kall hozzá, Különben ha mindjárt q képvi-sejő-testalet vénné az ügyet kezébe, mag akkor is a tevékenyság aulyft azokra esnék, kik most tárpadalmi uton kívánják a színházat léltesiteni, mert a 200 képviselő közli azok, kik ily ügyet felkarolni óhajtanan,— leg-többnyiro a polgári egyletnek is tagjai. 1 Nehogy VQ" ur alaptalan állítással vádolhasson, előeorolam azon városi képviselőket, a kik egyúttal a polgári egyletnek tagjai; névszerinti Dr. Pressburger Jakab, Tóth Lajos, gelsei Gutmann Henrik, Blau Pál, Baboehay Qyörgy, Györfy János, Eperjessy Sándor, Vágner Károly, Grflnhut Fülöp, WlassiTa Antal, Plihál Ferenci, UjVáry lilék Weisa Manó, Hertelendy Béla, Lövisger Is-rael, Rácz Antal j Henczi Antal, I Hirschl JBde, Tomka Endne, Kocb Mihály, Hauser János, Fsaselhoffer József, Kovács Lajos, Horváth Antal, Szigritz Róbert, 8c ilesimger Qyuls, Azenti Gyöíjgy, Ebe ispamger Lipót ée Leo, Darás Zsigmi nd. K>l-ler Ignács, Semetke Lajoi, Sjillik Ferenoz, Sanveber József, Benczik Ferencz, Nendtvich Gyulár Varga Lajos, Ullmann látván, Szent) János, Laky József, Paulus Györgv, Tárnok Alajos, Fáics 8áador, Osemies■ Károly, Freyler Adolf, Vidír Sáruu, Dr. Tuboly Gyula, Dr. Befaczikj Ferencz, Wau>ach Mór, Johási György, Plosszer Ignácz, Bsrtos GyprgyJ Nu-csecz József, Bittér Jánoft, Simon Gábor, Berényi József, MsftasitS Já- \| sos, Traikó Lajos, Tomsich Jóéeí, I Molnár Ferencz, Sebestyén Lí\|oi, JCaauss Bódl, Knoroser György, Kovács János, Osseszly Antal, nmet-tana Ferenoz, Fiscber József, Töpo-lies József, Albanich József, Bsboss László, Tuboly Victor, j Hirschl A r min, Bzalay Károly, Oroszváry GÍula és Plander György. De ha szektái mint * polgári egylet tagjaitól a culturalis képes ség megtagadtatik, akkor hogy ]romélheti fQ* ur. aat, miszerint nak mint városi képviselők nagyobb kó-pességet fejtenek ki MI Hátra volna még ,Qa urnák második javaslata, mely ipariét s városban létezd három társas egylet megszüntetése és összool vasalása után az összeforrt egylettel nagyot, szépet és hasznosat teremteni akarna. Nézetem szerint ez eisipjUuii munka volna és így színházat építeni soha sem lehelne, mert a három kélömböztf czéllal bíró társas egyletnek megszüntetése és összeolvasztása folytán a kedélyek annyira* el-keseri ttetőének, hogy nemcsak a színház építése, hanem a társas egyletek fenállása is veszályestetve lenne. A városben levő három társas egyletet egy kalap ajl á h p,z-ni érőszakkal soha nem lehet, de nézetem \|szerint nem is csél-szerti asért, mert mindegyiknek más a czélja. — Ha azonban valaki te-vékeay részt akár venni egyik vagy másik egylet ügyeiben, annak erre nézve nyitva áfl ss ut oly formán, hogy sson egy lét tsgjsi sorábs magát felvéteti. —Különben a szinház a láttat egyletekkel \'szoros, kapcsolatban nincsen, éa s polgári egylettel; Üsz-szefüggésbe csak azért hozstott, hogy s ssinhás léteeitése s fennállása egyelőre is biztositlassék. — Belátták ezt többen, kik nem tsgjsi a polgári egyletnek, és még is egéiz lelkesedéssel áldoznak, si ügyért, nem ssk, bsnem még tevékenységüket is felsjánlották s gyűjtés esjközlé-sere; ezek közül bátor vagyok Som-ich Lőrincz, Ksrczag Béla, és Kar-czag István urakat megemlíteni \| Nem akarok ismétlésekbe botátkozni, mert előbbeni czik-kcíjm ben eléggé kifejtettem okát ann^k, hogy miért hozatott a sainház építése i kapcsolatba a polgári egylet helyi légeinek építésével és az, ki nem azon alapelvből indul ki, hogy a színházat mindenki építheti, csak j a polgári egylet nem, vagy ha. már építeni akar, akkor előbb szűnjék meg polgári egyltt lenni, és olvad-ion egy másik társas egyletbe ; hanem ki a társadalom eme szükségét és as elérni óhajtott czél fontosságát veszi figyelembe, — az befogja látni, hogy a jelen alikslqm elszalasztása több volna mint hiba. In hoc vertitur rei dardo.. ítészemről; dem íjánom, bárki éttitaé a színhazait, éei lu) tplenj U; telhető módon Myftgjíj i teÜemi és entilesi támugstásban íré zesitem es inpg vagyuk gyűz<5dvA I ólat, hogy kpj m illákét dolgok raUtt i»ceélt esem iem téveszti, sz minle^yik így ilkodik. \| fem tudom mesíttyiiit győztem meg lG* urat, egyről a?ónban biz tcaitlstom és es ss:r jliO{ y engemet ez ügyben semmi nelli ka czélok ebi gwsd bánefa egyedül éskizáról várói kg szeretett otn jól (elfógoMjl éri ekei vetjé-rtílnej c ée s kik így goi dolkoznak, aljoki a nem mohalimió, hogy: ee> jiatit se capit jolilÍvlj\|l léigre még csak\'^niáyit vagyak bjitoi megemlíteni, hogy Mj épitejii smnd ékolt és fG- u\|i álti í [annyira kjfi og jön gy«l< saini bje a tiílet aiiny isolt színház, \|\|)4 társai almi tevékenysw, fc iytán létre - tainden esetre; a \' ános jfelil\' te alatt fog állllj éi enniük ogr l^isotiság által wzeV ndő Ügyei* városi tanács ési kéj viaejő tes-döátő befolyástf;ft)g gykkjorolhi közh isznu intézet léj vsl is inkább, mért ka F eg yszer ff* ion ük s s nsogi tni nemes híva pjtjdif a felsőbb bel tdtt színházi szabál alfél ügyelet amúgy tűsáf kötelmei közé hát nlajdonjogára ii^zvt azi < in ütem meg, hdg\|y nemzeti színház tuiliifia senki javára bekebe\|\|esv< telekkönyvben egyszerű^ \|sz áll: ^Nemzeti színház." riihá ilyent másrészről még^lapi érielmébén jiM hlaj »rlc\|zilt. A szín* pedig csak l budapesti joga RÍnCf hanem a Egészségtan az is li baa Is A budtpesti orvo»i !ksr sgéss^égOgyi álltpotának állt állapoiától inditatva, • bó;7-én és kntoklslási ministiernskt v vtssUiátnsk egy mámorandum >t jSgétatéglan laaitiatáMa Q\| ko\'ábsn £a as Ogy olyas, m< nek, ki etak némileg vimili mi fejlődését ét jólétét — áádekl héti, átért ossn érdokes mámor i spk tanulságos motsanatoUit" egésa toijedolmében kÜtOsQk, gyeimébe tjánlva sat: fcgl lé ny é\| V A budapeti orvosi kőt czél szemmel tartani basánk klteg állátát Est léve, azon tajno i konstatálni, hogy a közegé izti nek ^t évi érvénysssége diczár ségQgyi viszonyok bazáakj nn (7) sem a halálozási arányéi i egyik* ®átik msgye, vsgj vá alig matat némi ssapotodiá i. tőt njépeisége számi a néavs Ui lehet e\' szomorú ány Egyedül faji, földtan: ét nyoknak tulajdonítani est a ig I »er járvánvok pedig, valamint aivásd kéropkint mutatkoznak, tpadasa bétánk bizonyos IV amíg jterfl M lő) fogva állandó jelenség ai át dlts minién rég időktől fogi)a n mértékeit. Nyomozva tehát dfcéáqtk késleltető okait, a b\|sda^etii brvoii kör dőtt tagot nem malatbatlák be neki, j mart már jáliaani I kellett. Saerepéből ugyan egy betdtí sem tudott, de bitóit Varjas uramban át Alibiben. A (Ugaonyt (alhuaták, aa ejőadáslmeg-ketdőll. — MeJiuda a éoulitsak [ mögüjt látat dobocáaeal várta a peiotel, midőn ját-staaáa kell. j, Kilépett Bánk bősiet alakja és ketdé aa ismsrt monologot : „Melinda ét miod% Melindk l" j Mennyi ánéttel voltak e Uavak vis-ttaadva, mintha a hős ur otak agyat egy Meliuda elvssatáeáa keseregne. OSrgáayi Me inda kitatszqny a j Cou-listák mOgett bámulta &t. — Ká a hang, et aa értáttmjet hang ném volt jelölte itme-retlen.- Varjasí uramnak agyanetai mag kellett erőltetni orgánumát, bogy a bőt ioeghaQja őt ,8 ők tovább láttak, mint Janreljneer — folytatá a moaologból ,0 at, 8 at — kiáltá lltlindt és a sawpadra Itestt A bőt épen Allét tartá Vkrjat uram kos, begy Benne ne akadjon. gBán ébredet, mert maglopatik Báak" — UjUtL „Te nem ismerti\| Melindádra" — tvá-geíi klahe Veliada" 4- hát nek emlékttel, mídŐU a séaetiabát kakasQlőjfa SMTelmet velWnál 1 Akót I Akoli A biá megrendült e ttavikra, ala toktatéit Hsljsds alakiára. ,Te volaál aa 7 t- hát ssis vagy többé kétsoros f Varias aram aesS tudla, I bomlott-e, «Wf vagy s hit. — Lábával tsasgoit éa ege«s ergamaaáaak >\|ény bevélaléi tl sagta a Jiát a világnak \|sfyík pilótáiéi a Mát fokúéig, «tér«Uuembeti éa Uk/% eésMsm mitfmt egybe? MártsMtatT srtrttekonUdf ,Ofc Mebaát P lő vSk\'aa -em éj ikes ar lengáeaiben Qörgényi Melindának mondani teokoU. Eat nem kellett neki tsgni, ily pat-bottal elmondá, bogy őaziuteéégébed uem le bet kétkedni. n Bennem ? — vittontá Melinda ép ályj palbossa] — lábát nem otaliál meg? f-Öli, jer keblemre, Bánk 1 Akoe I" Odarohant, keblére borait, a kősőnaég elkezdett taptolni, a iOggöny legördült ás a űa-rtbntk vége lőu. Porczellánpipáját törnie másnap a \|K reclor ur, midőn a sugó belépett ét asomo-rodott arorcaal jelenté, bogy aa éjjel a b8t ée a hősnő megszökött. bckwmrti Zsigmond, A Balaton gyüngyi. - n^a -KOEPÁDI BÉLi tél. (Folyt és vége). .Te egy védő angyal vagy, t#lv» eaé-r alatt el — sserelemmel, — pieti ttived oly atgy, mint a tenger, — .te »esteied Ja kart virágait, — a kis madárkát, +-\' őrSmtt lelea a eaiprasok sSld levélkéjébe, mert a kis madárkát megvédik a livatar, a forTÓ hőség elől, 4- kedvet lelsz aj saongé babok taeogátábas, mart s téma bat^yákét íeÜlúnkitik} ssereied aa embenkai. [—• s jót jéeágtért, — a rosttat snántlomhél, aa „Kém, nemlU én osak tégedauretldk, — a ie rabatolgád akarok lenni, mlytéa kérem Attak irgalmát, ka alkotásiak i a seeat piéftu által msgjővsséBlt menff-eraeágha, — ott is otak Beale\|mm rál\|a lebeetek I"... ,Mirssám aákem ssaet távssatp kaM, meteta metae laldöa kell ^babért kareaaem, fid vöm, egyetbmam, StMaáa\|sl «i$ - lm n^kislékéfc tiwlt lelkedet, < de mott li gy niog I — ngyanazon jelé lel dugii lan Auamantetől öröl are le néhány nappal iam hinni, 4- nem én nem it \'vitzek k{ lelj arra kérlelt, légy eHs batatérő kedveeedet élekkel41...! Mircza, — a jó gfÉjTéjri, ott Q)t u iiibgtörvl megtépett kir virág, aeétl hallott egyébel, — ^rteljs! omlecisk mást, eéak folyt akar nak, Isik\' várd Mi Majd kétségbeejtő, I ,Vigy veléd, e kalel, II ittasult szived dobi etak e kebel tud l mgv balált rrntő batajn ától — Skelejmao i\'oaeitie hoészas, —• V jamíeé, — ko(, ps sietve srtSttba, boa \'t, H intéget riótel \|— szól ftlnkoltva, H j vajy ölj meg, r-nem fogod többé lát li i taaáény ste-Mirctát 1 !• I-j Erőtlenül rogyik Alól szétdúlj areaára égelŐ csókot leijel, többé meg nem nfuJ) os i k, hajóra issáll, idfgpn val ki nem irtható tolást Sötét, átlátbatlan fefegei dsddpek halbak as édes mmíis habjuba; — s atlái, borús nappal válj^ bewcen, bolt halványan tíáriTák közt -4- MElmos non, köröttem örök é . v.. beg." ■— susog bástn, — oát j \| Stolejman (Oiakugykáí ell MsoU, k pa ditsk saámára pataiul dU/it41 aSmíal a folyó \'hatalmad tullá dkáki vig, a háié meg»z imlá mélyaéta vidám atll aeog Üet, jjáttUs, 4 tettre Mlak kötfll, melyekVel ell sáséget aávlali.- ainak egyiket Rgjének t kénytelen igtij\' törvényi a tem a küz-bemj javultak emnsökkenti joe Ifakosrága lebb megye Toka? sttati vúao* I Ntgyobb orjátok osak pa lek U" )mp gott VlsQ kel fel egyrészről Ferenc* ólában. htiáák küz. Bzomoru Ugy a vallás njinl a képf jiybjlott át )á\|>eá az it[ imadenki\| iéá oemtaté déiéij folk\|öt\| ndjamöt mely aj niagábam olyasóink fi! a népetám etin rég idők-i lánqe stapnro-rendkivfil nifmtélerŐ fejlő- győaőiés* jalett, bogy aa áHaláass geaiatfumág ás látaJismas mellett flkép aa tan irábtí] érsék hiánya ée áf < liieilsaÉÉiB flaláő kansaslát iráati méla sséltibee virágzik /éé er-tartbálőkj leginkább a nevaaeM ked-köHUméurek okainak. Aaagéasaég ti éraékát [keli titfiát miadeaekelőtt i, meSt h(»gy a k»ssgéta<égi t^vény ikart áe^n hozta, ouuau vaa, (hogy a nád életébe behaiolni, s a \|tpmeg yt wiogrli, megértaai, méllái\|yoloi Imgyj hiányzanak nála aa ily t ftltistsil S a akart bsatosití sikeretek. \| int s ittsoul elékéSaitett talajba vetatt k tilánj pövéayByé fejlődik :] agy ji ibrré^yünk is saég soká osak lant fog maradni; ím a mnlasstáao-hibákat legalább utólag jévá tenni isáttnk. A legiirtlrntutbb állapotok Inak iiraliodók a legjobb iotétmé-lellett ia, ba ezek szelleme bele nem akorláti élet taoQamébe golortcágban aa ÖSgyettlIt-Álbimok-bao, az\|ogészsé\|edgTe kél mluU-államábaa (t I) aatal ééték el s%nagyeáb sikert, bogy régi idők ólt fejlestteUék t likoiokban saegéet-tégtaui értékei, isiápelváa tat rendőr^rvos-tanitörvéayskt, mlétsedé^k- ét szabályokkal. Angolckttágbaa as ekő ily törváay 13BB ban hozatol I, s azóta $1 kUKjáfilé bili által lett kiégési itvsL toldva] ét keiUkilve, a viszonyoknak ss tkséglolek és tudományos kövételméi nyekne k me^felelőlegi — A fényes siksrl legj jobban feltűnteti api JiogjT efijik ily bili a legeaigirubb vbegáfatot rendeli el a nagy halálos ti okának lideritéee, ha 7 éven át 1000 I ikós közöl iveokint 83 hal meg, -» míg bi iunk a rsnlU hsléláloaási átlág 1000 lakóé itáo 36. Ifranklin B. a rövid mondatban: .A nép e\| stsége képeai a némtet gatdageágátl már II 0 év előtt a legrövidebbe kifejeate mindait, mit aaótája naiuzet^tsdászek oly •támti Isntsor bítotrílgattak. (>akhogy a ki-vitelrő \| mndig megfeledkettsk. 1 lehet ugyan; megtfcrni a aagy i tömeg kösöniét ét felébréateni érdeklődésit a gyakorlati egé^ttégtan iránti de tikerfilni fog mindéi eeatra, esti réttelleetűk a kellő fi-gyeles ben [és inéltl táabse. Aa eredmény igeu hálada\|ot teás. [int \|minden I nát érzékei, agy az efétz-lyetl ápoláséi ak ée megvédétásiek ér. ie\'mleatlenii mlBvtiui kell a lagy kőiéi. Erre les jobb catkötnek tartjuk vi* ink közt az egétziéglan tanítását at fan, nem teli ntvo azt, mint nálink át saikát: mi történik k öl földön. Mert mig a Inyujgoti mőn-lt nemzeteknél erre szükség niacs, Snintbogz aa egéaztég védelme elég mély gyökeret verjJ a népélelben, hogy Uh vább fejlődjék: amiig a keletieknél eonél eokkaljelameoláritalb dolgoknak it hiányában vannak. nálunk a népi műveltsége fokához mér-teri nemetsk leheliI az egéettáglanl laniianl, bánom I valódi élelasnktégl a halálotáti arány-saám nagysága mellett; inert meddő ée tiker-telen mindén Qdvötoek ígérkező törvény, miu-den stlgoruin törvényes tvsgy rendőri; iutéz-k ed lén, mig annak lattndt és saüktégst vol-\' Iáról a népet alábbi meggyőani a kellő keretben mozgó oklalat állal nem tikerfll. A lörvinynekl akkor vaa értélé,\' ba neidcstk büntet, de nevelni ia tad Azegéea-s tégtsni érték fejles: tétének inteiiliója meg " törvluy 39., 40., 4l., 41 sajnos, eddig foganositva értelmesebb nemzedék énntartva lenni, 4-dig aal alatt I tenyvidönk, puntnlonkl vi rágzó kötegéntaégUi yet otak akkor remélbe-tflnk, Ha a issgán-^g^atrgUgy kielégítő len döletet nyerti van a köeegétatéai saakasUiban is, de ninéssaak (?) ée eg némáim látszanak nős, ■ liallgas mely a hol-Ivámsatott, — \|h-]IBn nem .ad ármány-stíjmmbe, — 4-i\'éyalea, — tisstk ártat- néa tett fo-mioti a ssroeeo iam látott, ajkai nem \|zÓ^j\|b\|im\| távo- bankon foly- hangot elyek taere- isi ideái az üvöltő bői nrbéekw loanorut meg- \'rvv M \|M(Voza ny^sziW j selyem elhWyptj na-homátjf le- örök nl figan tuliá^asit 1 h mia-baiaaan\| sas agyisét aaoa fkától — lelkasiló G istáraj menn Jt, — sietnek eaétdulni Kárpál As sgéeaaég Igya náluak még igsa kseátilsys állaaotbae vaa. A nagy kSaSa tég rég klfttM megttokta, J-ogv — atgy vosaélyak; kivételével — etak akkor gondol iftseségésel, midőn aat már etvssati, — de aaaak msgóvásával aaakí eem lőrődik (7) A mő veltebb osztálynál is míg egyetek foly ion etak magukra goadolva a télsásig vitt aggodalommal ápolják önmagukat ét remegve élitek, addig a legnagyobb rétz itaél-tótágáa alattinak tartja oly dolgokkal fog lalkoaei, jmeljak nem égetik s MgMsfcb a taéiyeaaek életmódjában. — Igen kiotioy ások száma, kik aa egémiigtaai előnyöket felfogni, méltányolni, saokaak érvéojt setrseai és tat riatlk élsi képesek. Azérttai^ak égé\'.S stük-ségaek at sgéseeégtaai érzékel fcjlstatsai. As ideíráoyozott törekrétnek gyümölcse és jutalma lest ataiáa: kevesebb megbetegedés, a betegség kisebb vetaétyasaége, könnyebb üdülés t hosszabb vidámabb léét Ki 4* Bgásessg értékéi, felfogni, becsülni képet és ennek megtelelő jéza^ életet ál: nemesek ritkábban betegszik meg, de sz ói ért beiwgtéasÉ it könnyebben küzdi le, teetí ée tásllemi jnunkáttágN kitartóbb^ élvei igazat^ bek, mini a közömbös, tespedt, blazírt am-bérét \| ; r. t l A llygiema .műiden fejetole arra tanít, keÉy aa tftveeok érdeke szorosan 0«steftgg t Aötérdekkef; általa tabát as egvéa sajátj érdekei mellett a közérdek előmozdítására, a* személyes erények mellett S polgári erények kjfejlétére ösztönözleiik, mi állal iámét aa: áÜami közügy a jer hatalmat és örvendetes ietápot, lindületei. Az egétaségtan megtanít, bogy áHhata- í tatosiág, \|követketelestég, munka, tisatá levegő, jó táplálkozás, mérsékelt élveaée, kellő pihenés stb. képeuk aa ^légedettaég ét)ilet-öleeég alapköveit, midőn erve megtanít,] egyúttal oly életnéíelet fejleszt as aa ember-] nél, mely öttzet munkálkodátára ét lavé-keeytégére a legjótékoajabb befolyásol boL Örömmel tapasztaljuk; bégy tanrend- j s/.erünk aa utóbbi évtitedbmí )elentékeny haladást tett, t aa eddig főleg \'elméleti ludo-1 Hiányok mellett mindinkább {tért fogai aj gyakor\'ati életre kiható Ismeretek tanítása it. Ilyenek a anthropologia, lélektan, tomá-; tsal, rajz, éneklés és eaerialűok főkép ta egészségtan, melynek taníttatására agy lát-ssik már komoly előkészítő lépés történt, egy rövid kézikönyvet illető pályázat ki-ittta állal. I Ha kissé elkésve ugyan, de mégitier \| jed á meggyőaődéa, liogy testünk tzerveiuek sasok működéaének ismerete a gyakori stíl éleire tzilkaéget; de a bonca- éa élatttfi »a-j meretek inellett, hogy lélaaegségbe aeessünk,1 tanítani kell aa ifjút arra ia, mint gondozza fijjleszsza művelje reodsseree munkátságban bzervezoiís alkatrétzeit hogy azok faladatuknak megfeleljen működjenek. Nem kiváltjuk mi aat, hegj mér a!, középtanodai ifjú tndja, bánj parány lágtayre! éleoyre, Saéovegyekre vagy aékra van tsflk-tége a taerveaetaek, vagy mennyi legyen ezekből aa egyes tápszerekben, de igenis óhajtjuk, bogy már a kfízéptanodában meg ismerje az egészségtan követelményeket aa! emésstée folyamatát s humérsék, testmozgás, munka, tápszer, ruhásat, alváa, fürdés, lakás, világítás,, tzellőztelét síb. átlagot minőségét, mennyieégét. mértékét ét taflktégeeeágét, hogy képet legyen érzéseit felfogni ét megítélni, e Végre, hegy félre ne értse — mint: rendeteoi történik — aat, mit egy egéaeégiani\' munkábau olvaa. Hogyan kívánhatjuk meg a laikusok nagy részéiül, bogy aa orvos taaéetait étj rciidelétflil a maga ée Övéi javára, éa hogyan kivánbaüuk meg a kösigasgaláai kötegektől hogy a közegészségügyi intézkedéseket he-lyeeen feganalotitsák, midőn még a taaáetokj bérczeit, M gyarlion viruló virányait; — a tsultán bás, kaomoru, rosz sejtelmek gyötrik ián élőára te van, hogy aagyalát többé i em fogja llái ai;\' — de mindegy l... menni teli: f~ maii a véras csaták mete-jén taá ;u!doaó man ik tombolása ötesavegyül a tíjrükí induló tüze ő "hangjával, — ha a kényelmes hárem p tha báreonyán tutégó ga lamb tár bókolását I gyük dörgése, véset kar dok zöreje, a léást saeldelő golyók tOvölléee vállfa fel, —[aktot el fog halni a tiiv szerelnie, Moseodeetti i kebel láaa. Sebes, rohtmo i léptekkel kötelg a ttal Ián éltél vezényelt ierég; — elérte faéHál1; állapodik Bt getyárátiak moboS ttlai parani tolja agyik hadosztály — in előtt; mm eg] áak/bétv néhány feres alatt keriteék a vért balalmakba. u padié sietvi hagyja 1 a esstta lie-lyet ketee] jlebogé szívvel saáguldjal be a lakaüaá téreket, ke ts egy lényt, a kit nem tud etfálejlepSi -4 s kit ő oljy nagyin retetl, ákt őt imádt kereti á aegéné, elhagyott ^dsnajntet i( ja raljooeaátlan gyermekként dnttogé Balaton partján, melynek ölét hullámaival fiaiál magtár leány kiad élet halál baxézdi, j-f- s spptáa medpilbmtja a szép nózet, Iballja annak annak MéteégbéJsett sikoltásé , — titánná veti magat, küzd at árral, —I— aUáaV perez, t 2 leány ki lélektelen kéble a nemes férfiú kárjain nwigszik, (- lásikni gyengédén feléletski, — ámnébe tekint át alétM^áhm ébredeső leánykának, égkék Ubil.. arsűjsjr szölke lmja...®; tuaog, it viszi,{tápai vele tábori sáléra bíboráig. táborban néma esáiid unákodott mér, <4 á tábori tüzek elaludtak, esik itt-ott Savkne meg a néma oseadet egywy őr kimért mahélvee lépteivel L lUssi drága terhét a áyagágyéa, nsel léje ül, Ussztgeti szenvedélye^, édes,] malid stavakl al. i iHks, -j mart Ő vblt a hsakkal küstt sinyká, njeaaan fölsikolt, majd arivéka kapva el eem titktUksAé lllmmtl Mii •Sah (...ismerlek ..már láttalak vakból... aa máshol nem... álmaimban, igen-igen... es aa aa eper ajak, esek s bátram eiillogó tjsasetek. — e nemet, (bokölt vo-nások...igen...igen. .te vagy...le vagy Sao-i lejmáu..] akiről oly sok aaépet beaaélt aa a mindig \'aaesnerá, folyton tokogó török aő, —j Adamtatat...* „Adamante 71..., kiált fel önkény tele nül a sssütéa, — mond, Magyarbon oefs-lejtte, «-f hol vú Ő, — egykori virágom^ látni akarom, kÜSseket rakok lábaidhoz..] veaees bottá, gyoraan...gyortan... égek a vágytól őt láthatni, a napok letűnt napját." „Kém leket," — eékajt busán a kény-ka, — 4 ott Vaa elrejtŐdsvt, ahol saát anayi leánya littámnak ; — vonulj el Ssigetvár falai alél békével, t én is, ő isküvatai fogunk; tedd sat ne Dtaaél rablánozra sarakét, hallgasd meg as árvák, aa öavegyek jajjait;... vonulj elbékébea, vagy angedj al távoznom, ...mert s hon leánya cenk ellentéged lehet* „De éa Mertétek, — válaszol kéjetér téltől átbalya a taaltán, — te enyém vagy, — nékéd kell a jutalomnak lenned ason veesélyekért aaoa téiatUlmskért, melyeket ki kelW álaess.* Szivem a tiéd, — etak as bánttd sgy is eekal amüVedŐ hazámat l — — éltem, vérem tiéd,.. Jmk Liiallod, mint tombol a mén, dövg aa ágjru, peng a kard, s ea mind flgyelmeueti a magyar leányt, igyslmseteti Erztikét^ hogy ott a várba élet-halál bar-caet viv; a WC jegyet, — hegy Stolejman hadai passti«yék a nép hont; — — de én elhagyod a snareté fagyost, al rokonaimat, ismerőseimet, — Őrük Isten botsádol mondok gyermekségem boldog helyének, — c.ak tévésééi Saigetvér falai alél I* tMagyar leány t... ttátssorosan steret-lek a takvtkért, da óhajodét lakstetlsa tel jesttsaem 1f E satvakis a leányka areea kigyálad, égkék iismesusk sasUd kére vad tüstM csillog I ajkai árthatta ul moatgeak t JéU.. nemet seahéal saereüek, — mén ily kürükaéayek köet is küvetai fif a ________rniée ÍMMMtá eáé\|gé kápontee. M i k«HK * pefig ea iekelák mm ük esgeÁ, mdfm •• MaMr-lekaá tof^MMik, ibl IMIÜ, fepftí ét l«Uli\|M M^saettk, i Ml aatedea iráni? ban a kaM kmmm polfáraivé kífcépMik: aaért éíaK-hm M Méwé\|Uüi M tdkelába bei-tel»é». iMlil éiUkléMMM fMéwwtlTS fogyva i kunlpiiheláhbaa, tOtílm aaaék aJa^jai mit m elemi HkjrY^" me\|- !•(} «• wtM kár, midín m aéfttea MmmetáeÉt a köaápnktflákben azdr-fj«uu, iniMl még inkából szükségé* efc nálFeiOabetiennek tartja a klrfU •anatáeetekbea ii t Ml tán nem kell bŐveb-Mb fajMjaf ak Im lamaláeetek közé áo-iiii/ak a eeminariumokat, prMparuniii&kht, yiélk nőoöveldék s egyáltalában mindaáo-kat, melyek fiikép jm itjueág éa nép neye-!Mr« éa veealéeéra képeznek pgj éneket. \| Elmondván véleniényüuket M egéjw-HÉ\| általéeoa taníttatáaára oáeve : legjjen szabad bangauljotnnnk m élladáa méd- ját la. T j l.r Kéteégjtelen, hogy minden tantárgy in-, nál nagyobb sikerrelfog taníttatni, ka azi ki a taalláesal jnagkiava van. tárgyát minél aa g^ob jártassággal, kéeaflllMgge], azakiameeet-l«l, adt maggteötOdéeeel keaJi, f minél több, laginkább aa életből merített, j példával ké pe« aat világomé, vonaévá tenni, megkiod imlpfci ..T Átért, hogy aa egáeaeégtaa tanítása eikeraa legyén ée caéljét ne wvaaaaae, qem dég mI arák agy melláktárgjtként bárifire rábmai: banem valamint péJaal a kittén, történelem , vegytan éa béraéilv máa Mn-tárgynál, agy ée kiválóié* m egéaeeégtaqnál iá aélkfllöaMtlM követelménynek lartjnk, bogy m aaekképeett, aaabályéterOleg viza gázott, a egyáltalán kellően képesített egyén Ütel tanittaaeák, kfllOaban ai egéea eaak Alrendaaabály, aa egáaMlgteu tanitáaa eíbi-báMtt e nagy réeabeo kárba vaaaett munka véka* \' Aaon netaláai eÜMVetáeeel aaamben, hogy a köaéjpiakolák agy is lul vannak tar-kelve tantárgyakkal: aat bátorkodunk meg-hogy aa egáeaaégtan legalább oly fnelea, mint bármely máa tantárgy, éa min-dauaeetra sokkal fontoaabb, tuint például a varaméret tan. atb. Elmondván mindazt, mit elmondani m Ügyben jónak véltünk: bizton reméljük, mi-sarifet M éppen előkéaeitée alatt levő kö-aéptModai t Örvény javMlat tárgyaláM alkal-mával eaen Ogy a megérdemlett mái tatáéban réeaaefllend. Kelt Badapeeteo, 1889. évi febr. 27én.- A budapeatí orvooi kör aevébeo: Dr, Jurtám/ Kmü, Dr. Perbál J4t»(, aa tn«l kar kittára ea evveai A&r ibMt I \'1 \' - - » \' JHt a. L lm. Zala vármegye alispánjától. N. N. fikfBoertra bixtoi urnák. Aa idöjjáráe enyhülte éa a eaJQftumukák krtieledtével •lérkáeett aa ideje, bogy a pbyl lesére bebureaoláaának meggátláaa tárgyában fennálló azabályok iatéaaedéeei a legezi-gorebbea foganatoaitlaaeenak. Tekintve, bogy a nagyméltóságú IWd-mieelée-, ipar- ée kereekedmmi miniazterium-nak 1881. évi 1837. aa. alatt illetőleg 7878. ea. a. kibooeátelt ée m 1881. évi 6424. n.j. rtteci aaám alatt e megye egéea területén kell8 módon klaaétrtt rendelete tüaeteaen elö-hja iiiiiiémni el5intéakedé»eket, melyek a phylloxera ettem védekeaéa caéljából teljeai-(endók, midőn eeen teljee érvényben fenálló miniaateri kÖtTendeleiuek a folytonoa felügyelet a pbyllosera felismerése ée m m tfáat tejjeaitendö kelyi viaegák a jeloettl a janiaa ké lO-\'én m Öeaaee aaélOkbon megkeadendó vizsgálatok, valamint M ezen folytonoa fel ügyelet éa belyi vizsgálatok iránt a kinevezőét phylloxera biztosok, elöljárók s kehi bMottaágokra vonatkozó tüzotea intézkedéaeit^ melyek ennek idején kfllön rendelet tárgyát képrzaadik, ezúttal aa illeték emlékeMtábe j hoave, a jelen alkalommal az említett éa egyéb fennálló aaabályrendeletek caajtia azon bfttáabdéaeinak iflaatei illimelliti éa kaag-•alveaáaél látom malkat\'aMl eaflkeégMael, melyek mér rneai fcgaaateeiuwdék avégMI, nagy a lagköeeiabb mafkaedMdli enájéeiea-iák alkalmával ela\|e vétawék eaen ieiáake-dáeek áthéféaaiaik a így a váae s««lagM Ubureeoláse — megak efli If oziaesék 1. ? Eaea inttakedéesk pedig : t) A erfláté minden alkatrá«záMfc — kivéve tkatáa ée egyedfll a «>{\'ígj Uáiöleaöt j— igy tehát agy a sima, mint a gvgkefM vaaaalknik egyik köaaég határából á máéi kába való átvkaie orazág»/rt" ehiiaiváa, ebez képeet a eiÖUveaasék állítása ag)rik ha tárból a másikba aemmi eain alatt meg nem engedhető. 2) A gyümöloeíáK «állitáaára nézve a nagyméltóságú ffllámivelée, ipar ée keree-kedeltni aaiaiateriamnak 1880. évi máenaina 10-én 8509. aaám alatt kelt a a máreziua 22-én 8170. n. L 1880. aaámn itteni rendelettel közölt, valamint az 1881. évi máj, 84a tartott megyei köerffllée 0871. aa. 10 jk. a. lett intéakedéeai iHuiyadók, melyek merint a küllőidről i in a monarchia tulaé feléről ia gyOmölcefát behozni fel tétlen fll tiioa, a bei-fóldrtl azállitandó csemetéknél belyhatóaági bizonyítvány nyal előzetesen igazolandó, bogy a telepben, honnan a gyümöleeíák megren dal tettek, szőlőültetvény nincaen \| végre, bogy gvQmöícafa oaenetéket aeőlőbe wevinuí • ott eíolietai ezintéa kivétel nélkül lilalmazlatik. 8) Reea tilalmak ellenőrzése tekintetében tanoaitoU mnhumtáaokért aa illető tiazt-visalék éa közaégi elöljárók a fent idézett 787G. számú n I. mlaieateri rendelet értei-méhen fegyelmi utoe, a tilalmak megmaaBÍ pedig ngyM a fentidézett rendelet éa aa 1880. II t ez. alapján 100 frt, iamétlée eeotéa pedig 800 frtig terjedhető pénzbírsággal büntettetnek. é) Midőn a Isnt elősorolt intéakedéeek aaigoru ée pentoe leganatoeitAae Oeeaee járási aaoigebirákaak ée Hagy Kanizsa vároe tauá-eaáaak kötalaaeIgévé tétetik, egyaaeremind tekintettel arra, begy a phylloxera beliorqao-láeának vaaeálye kfllOnöean Veeeprémmeg/e felől a liaiárezéli tapolezai járást fenyegeti, a tapelezai járás aaolgabirája különOeeo figyel-mestetik arra, hon tekintettel a nagymelté-eágu földmivelés, ipar- ée kereskedelemügyi miniaatar urnák 1880. éri iun. 48-án 16662. ea. e. kelt rendeletére, torábbá a múlt évi aagtaeat. 8-én 18247. «ám a.L 1881.10290 a. i. 1881. aaám alatt kelt itteni rendeletre, a legnagyobb aaigorral őrködjék azon, hogy m elzároláai intéakedéeek veaapréiumegye irányában foganatoeittaaeaoak a különösen, hogy a járásbeli aaőlök művelésére vdezpréin-megyei munkások, kik ruháikoo e eezkOzei-ken a parányi állatot könnyen áthozhatják, temmi ezin alatt ne alkalmaztaaaaiuk, • enne! aikeresebb ioganatoaitáaa tekintetéből el- j rendelendŐnek látom Ml, bogy a tapolc/ai járáa aaolgabirája a tapolezai járásra néave uifgválaaztott phylloxera bizottsági tegokkal együttesen ezámaerfl beosztással állani tea meg azon terfllete\', melyen mindegyik oiaottaági lag m elleitörzéai gyakorolni hivatva leez. Zala-Égerázrgen, 1882. évi máreaiui bó 5-én. Swutil* Bvnfiy I alUpss. Helyi ée megyei hirek. — Fclehaiáaek. Április 3-án eael-lemre táicaairónk Agai Adolf (Porz®) érke-aik tárosunkba a helybeli kereskidé ifjak-OaképsőkOrének meghívása folytánj Jielolvji-eáat tartandó. A fölolvaaáa tárgya ^ Magyar női typuaok. — A legközelebbi váeénepea pedig T a b o I y Viktor tart fehjivaaáat a nagy kan izsai t áruda Imi életről humoroe ■ainezellel. — Egy rzrr lerlnltal lépett a nagy kanlztai föiöa-kereext fiók egylet e fővárosban építendő tEnaébet<t kórház alapi\' tói aorába. Mint érteeOlOnk a letenyevidékiek ezinte a nagy-kaniaaai fiák egylethez való \'csatlakoaásakal jelentefék ki — T. Fárnek Kálalf gyógyszerész ur ez évben ia meghozván áldozatáí egy darab a tanyáért meleg kOeaOnetet mond a flügymn. igazgatósága. I — T, Waj4l« lássff i r a tatb ffgVma. fciwllkiH mfikOdl Qraká iá i- ulá mB kát dmab aranya* nlveMeli u aj iádé keapi, maltlbeaeAa teáiért a ay)lváo^aá\| előé moadjMasOoe«et De. tiNaa Jáaea e m ig ogaóaági zotmági tetlékboz kOvetkefb bort vele eiáioU ki: Azon nagym lett megtinll^O biaeiom, máiylyM alnag] rtmt, a ;«í doM k Haj jáa mI, meee/lre aegy aealgálelet Mm a kiirmáoy a li lef itMlft qWiíkácz^jM málé tervéi.f javeeleláral, mely MiiiMalri egyik be érdé) IkaA megf mfl válaaaté: közönaég engmu aeer teáé a aj megyei jlőervoei állomásra iaM elve válaaataai ügyeskedett, mulaweth tatli n kOi teleaeégehupe leezí mélyen tíaztelt1 llaai tóimnak tudomására juttatni, miizer it i ggolt korom, a nmmk folytán beállott iuly< i b4 tegaégmn miau hivatalomat agy, [ mii t azi leik nameretem parancsolja, ellátni ma bjrr váo, kötelómégemaek ismertem, api leköf ezönni. Fogadják mélyen tiaateit rála határtalan tiszteletemnek, ée legfo róhblliálá* köeeOoetenmek nyilvánitáaát; a a mak kijef lantését, míaaerint í nyugalmi maj ányc nbaó is drága ej-eklye leaz nekem a Im Ijacai aznt gálatom alatt minden oldalról iaf \|áata t ai-vee ée érdniem feletti Jé akaimti ak eeaea emléke. 8 mert, ngy korábban o voeá minőségben eltöljött aaámoa évi azolgl laton a-act leik em a megye érdekévei annyim! Oamefcij rott, begy ijitél még magányom! in vi mIv^ eem akarelt megfewdkeaai, a i Iné de\'mjl válaaaté teejfllethM azon bizalma káré temet báiorkodom intézni, a lempndáaoz iálta mfg-ürtílt omgjféi fŐorvoei állomás «jiöll i#éi>el beérne bwóáaJmukkaJ Dr. Orai er 1 libáll-ldől. ávbéd megválaaztott, moet pedii ftaz-teletbeli negyei íforvoe arat meg lénd kőzni a kaegvIlÉ^Oiléeál, azavazatukk ll el 5n>oa-ditaní kegyeakadjenek. i— Zala-Eg< ráeg. 1882. máilDK. A legmélyebb tisziejélte Örök hálára köMiezett ekolgájuk Dr. Opma /«inei. — Legeafé Kral, hirnev«a fr inczia iró, t. beráluiíkiiak, Mitzky Adolf Mór írnak magMgedle, hogy azellemee tárezieaikl eí kö-ttl lapunk Márnára néhányat (lefor litaoé. Mkaky ur hosaáfogott már a forflifáslor. A saelleuiee köalemények a „Zala le [közé-lobbi azámában fognak megd^ni. — Vrttáik a sümeghi náéhnnl múlt évi aánaáhaadását, melyaarrint mvkal ai kl-matatása \' 183.010 fr». 74 kr. Mérleg vágyon kimutatása 138757 frt 23\|kr. íyerf-ség éa vaerteaég izámlájit pedig 131 le f«. 82 kr. glkláa tüzolló-^vlet alakult tudomásunkkal ez a nyolcMdtkj ren iaaeiM egylet, melyeknek alapaMbályaJ bellgvmi niazterileg megerősítve vannak. Framk Mimen \'\'-abrendeÜilla-ma( yaroéi Aa oUaLi Méra ilttiafí ^ekezm. elhal ilozáka Oh! jőj kát nserető keblemre!.. öleld át e karóin termetet, mefj tovább som állhat ellent ajkaid kábító lebelletének, aze-meid titoksaiM varáeaáaak." Mind koeelebb-k öaelabb azoritja Erceikét a titkos kéjtől alreradoit saadtán dobogó szivében, — babi,., demiez?),.. aroaánakeö-tál párját haíáloa sápadtaág Váltja lel, areaán a ba\'ál sárga réeaája honol, uta^a erőtlenül bjmyatiik vimea, — yMáreaál" aélmjlják a kékee ajkak, — aa ágyak dprgff aaávailnél-Jeft aeeadertlt jobblétre egy rajongó magyar leány gyengéd kaeai által almérgeaétt aeol-tác, — a müiiék umlkodójaJ Eraaike egf hoama oaékolnyem a kíbidegüit ajakra: .Mért nem fogadtál Mát* — mond zokogva. Mé^aáe, eÉOMeaM tévééin a kaiéi, a puaztulás irodalmából, ehtveMk nta tudattal, hagyj bajájának nagy Malgilant MM. ^U hl ény Mláléeeáa aaire aydgahnáf, hi je- ipeee beMegaéfH rajongó képMtánek,... M véglalea ....................T ; > vehka mag gj\|8ailleeél a aagy 111 ée m eem MHáat meg, bbo-tjTMiáfc iMgaivár romba éoá UetyáL bme-•yü\|a a kle Znayt M4lée M bálák Crzaike aapekíg, kateUg várta kedve-•K eélÖi a aajíw liala^n partjára, eU k—p»ee keaaerai, Mmfik fcervaéott el a nldk alán, e a várva várt aojbra }0M. Aa lm rtérkMett, a nééikák tava mállrah, a aafetváii béeak kamraM a eérgpAé terelek lepték el, 4 Mbaémán partééi M már nam rárja a haeatérő kedvest, jóltudja, hogy ott nyngeaik, ahol annyi hőé lelte airját; — eaeába jutnak aaon mvakc melyeket egyker eaónakáaáa közben mondott aa elhunyt kedvesnek .Pistám I... há el merOitflak volna;... mdy édes lett vela^i együtt nyugodni a habok lágy Óién !■ \' Egy Srfllt gondolat, oly vakmerő, a mily vérfagyialé, — villan ál a halvány leányka agyán ; — „Habokhu fogadjátok a boldogtalan baaikét karjaitok kCaél^.f kiált lal, a a hullámok éhee Ölébe temeti el védtelen fájdalmát; — ott-ott megtalálta nya» Ezóta eaendee nyári éjeken néma, t\|-tokzatoa »óhajt lehet a Balatonon ceóuaká> sóknak kellesd} — a helénaok kereaetet vet aek — e megemléknuek aaon leánykáról, ki ngy, oly forrón aaeroUe baaáját, a 1} lénkeauanaogjlk... -A Balaton gytogye pa-naaanlja el eaMvedélyeit 111 8 a eeén Mirmaf I — hervad, hervad laaau halállal, mig magérkeaik a aaeretett lény, — a hideg tatem; Juliján Tt nemde kértelek, aa hegyj el, seiTstagalé bangóé, — rá berul a kibfllt, drága tetemaiL „Szoleimann", iamétli, a kia aaive megbaaád. Moet békán nyugodnak, egyik a héja lágy elén j — agyié hideg Untok alatt; 4 ée m a máaák, — a eaép Mítom Sebara •iretetfjának virága beldeg, ott a kataimal a fortén eeereté aaaltáa lába mái iheai OrOl tofia vezeték nevét. Ralatea«Fflredre\| fflrdŐi aaieonra QerŐfi Andor szí Oláh Károly poaaonyi zenetárául alá Aa Ea^efbáay vendéglőt Rabsch Imre eaenlg éthi ^v la-ifjú neje megf ifi. 1 ogaaja Miua jlG-pn ia Ki czor\'ák Ké ív avári folytán FOncb József bndapei i veidégme bérelte fel. — Naflce niió kOatiatteletQ rénvétMtét \| — Egy koldnanO ma hálva találtatott a Szent-Baláza közti utdnj Neve Tóth Katalin illotőeégfl. ; — A déli VMBlea marha fel- tte lerakó helyül miniazterileg Szt.-I vijn, Lanima éa Caáktoráyaállomásai jelöltetlek ki. -Vérre éa balálee kiu M}et< lü veié-kfdée folyt le Megy-Réceén márt a.; 1! -én eite 7—8 óra kiozt. Ugyanis a kfleeégbitó i aUnjo-ami a közeli •sOlőbegy bŐlkaMjöv t, a falu H0-zelében elrejtve volt • boezut ikfgt ►uhMi-caok a! axölőpáaztorra rohantak, er íek ée-gitaégére aietrtl a közaégbíró reje, aegéhr-kiáltásra a bíró ie táráéival v tarai taladtí i oly erŐáeá megflllegeltetetf, h >gy éjfélkbr már metkall. A tettelek kDaOÍ egy szintin meghalt; máaik aulyoaan m«rült. A támadók a aétátaégben egymást Otöi tik. A lette-•ek Katirriára kisérleltek s a b ipfei yítO tör-vény izéknek átadatlak. A tett ittdq iául. rl-srint szerelmi viaronyt emlegeti »k, t éeaint la biiió azigomaágát. A vizsgálat 1 i foj ja denl teái a tálét. 4j illyukgalolt rafl »fp4 na. A átirukgatpit vagy máa módon : aige onkito ezüst váltópénzt a közpéntjára iáál qgyálti Iában tjem fogadják el. Ily! vél énéi > eaak fémbevjáitó hivatalban értékeaif ntő, még p^ dig killjnkknt 86 frllál. Ea ári aérin .egy krájmáVoe pedig 7 krajeaár < wv, azizállk vjeezfeeéget teea. 4 A Tm^XmUI elaő tika ékpéiu tár! kfláveMtéa utján a Uabirtok ojok réazéijs a körmendi járáa ban 74, áíkia- bwHí »en 6 kőéaenben 2, a muruazombnHl el í a rW • mrt-U)Tárihan 61, a jelaÖ-éSribi o\| 1\| a aá., váribatí 2Í, a azt-góibárdihan 90, adóanil öaakeaen 2p2,060Jrt kölcsönt aleít Jinld-megyel aljólendváí járáebén 33 a ; alaegeri-ezegibea 13, Pozaonymegyében 19, Sopronmegy éW 6. Ghrőr- éa Véazp áh^ egyében l-Ti adÓánál hélyesdtt el IfOlet Baltől ékei. . -lüaeveilMklMeebfdbai 0 feMlgeja király Kjovér Lej< a jáa Stráuak Le\|«\|^áh\|-egereargi jtir. törvótjy^él i jegy\| fog t kákb elharapod — Mét peeker Jétsti megye ieagn eogedélylyel aagy -kánizaai ját éa lóakera fi Magyararaaágne eááadie i Majlemi prot(enánM efien. Hyaredfáaek. Héarjfr — kegyeeieadi tanár (Zále-MfO) be Qgy jeteeten re, HiraJáel tímnk budapesti lakos aa-foeti Bódog ée Pál nem keinek vaaotákáevél Jléri\'-ra, Bella öyOrgy aala-egaraaegi illetőségű ezombathelyi pafM vectdék pedig \|,Aagyal"-ra magyereeatetta névét. j w aa $aáalé flwérll inát a kö-:: i^llofnár Aladár emlék-k izámu gyfljtőiven 8ehrő-kolai igatgaló ur Kör-IjtOtt : Sehrftder Károly \| irt, kr. Kajtay Láazió 5d kr. Oe^esen 3 irt A 82-ik aáai Ferenci tfr Braasóról kll ik efáma \'gyttjlőivra Ader-iit) Miklée ur jCanrgdi- gyűjtőit: A .Kípia-lei Szemle pzerkeeztőaégr 2 frt Máiray nár 1 írt. tCzíbÓr Mórjkép. éjaaj Pál gyau. tanár I frt. ieáe 5 ,frt 60 kr. A 002^ik Endrédi Sándor orK Vá-Endrődi Sándoc 5 frt. Vido-jdaj Oyala I frt, Krflger , \'alapi orica A. ö0- kr.. Alli-under Ádám! 50 Mr., Baamoaay Elek 1 frt, »ejda> Viktor 20 kr , Stefáa Viktor 20 kr, Hadarna Qek\| 50 \|ir., Kiaa Lipót 20 kr, v#tkaaő kunu ajekrára* m dér Károly niöczbányán Vpzy Ferenes 4>gyeJ Bélel gVojl&ivri K dött 1 frt A yula kép. jaagaté 1 frt N. 60 kr.\' ma gyfljtői rádon gyűjtött ee B. 1 frt, iktor 1 frt, i 1 ami 66 j aőfet Iá uihoíczei íiri járáa \' rákká, MjígaaeégflgyÍBmiieier ö}jula taláagereaegi kir. jéráatfUalli dilne)-kot aj raaeghi kir. jjlráabiróaááUz firnokkl ad3 eaőd-bírói, canagy • neveele U 1 \' ff \'uM * kanizaai kir. törvényazék lik keáztbéljiiiczég elles caédöt ,^ito MoaU Qulváe, Jauő törvéayméij tAéMgáenlbeaki Dr Benejdk jTefa kanuái Így védet nevrafé hi ití" T jtiaktviselfk quklí£kácfióiáuak ata\|ia^aája7lUg] ároraaák merjrij \|ávbykaléeégatnUt64nlikn inja kö^ ílRáa Mm kik iám jögj,! aiinÍAi amtndi aUbyi vis^áiatot nem lettek. uHm m máa álljájifmfoi főjegyzőkre! e\|éiVeiitki elnl-kökra Béévé ia. Télo aáelgaljjiói k iall[28i 4 a féM eegfd »aolgeUió kfafll 886 Hm tialvieel4 kölfll kélhenfiada Mnégiafi»lát ta aráey ok eUggé ISIM bizonyt Mernek Imre maanj N. 40 lDG-ilj gyOjtő tanfelügyelő u 60 kr. Bakii íjaulai 20 kr, Gyak\| 20 kr, Jiank4.2t) kr, gartnjEtel 2U azásajMózea 2 ráíivi[Panni 2p Kir ál vi Mari«k kr., Clallauuer Pesean gyűjtött: Mády Lajos Sarolta 20 kr., 2<o^lmaan Kalócea Róza 28 kr., Ceányi Rotier Mari 20 kr^ Méacároa Friditek Vendel 20 kr., Baam-kr., Szeutoa lloa 20 kr.. El-) kr, Bevicskyné 20 kr, Cm-kr., Oeganees MaUiild 20 kr, i 80 kr, Oallauaer Anna 20 Laize 20 kr.. Ifyray Mihálv kr, •mbráay 20 kr., Biennévaaki Irma 2ü kr.. Tóth Jé Kálnjáiu 2.frt Károly 50 lu riáa Bimou &( öeezesen & frt. frt 26 kr. -J 108 frt 65 k frt. Molnár Lajoa I ét 0íp-\'. Oima.BQ 18 frt 50 kr. A von nagyaágoe Tóth Jóaaei rWel Mtfimkaél kftilnii raaMdaéae ■ráérzet, kegy mihelyt 50—dO vertet tara* «rtk, ni uiur ká^ön fflaetben adják ki, mí ker még önmagul: mmmmak liealikai aaael begy vajjes eaaka pillanatnyi heayomáa&ak engedve íiüJk le egy pár rímei a véét vagy való kulrmnm, vj^jy igazác a beael eatt-aég kéaeMt Őket jmra. Eaea oka aeMáa mm-mk, kegy vera terem elég, ée knlmméay keréa a e áaiaf kendi, lueáal (tfbkeywe <g« C[eage) g3rö\|temé»y« kiedára ■ieMMi pw§aaálalrn érm ■agát, elijed, magfaledluMve arról, hegy a posta, be aaeeitar ia, ofU idők folytán\' fo\|Kéik a kegy — tanulni lidi Sajnáíjuk,b^y kikeli amadMwrk, uuaaaai Mt a Mae Vwágekbee sem teláknnk egyebet a kiMiilaii költői reflexióknál Vajníi ntkán cmOámük fal eaak-Imi a köHaaaáajakban a kOsvedae éraée tieeia iiangfa, Ady üde éa fráa a mdy hatní képes. Az évÓk tMriefíókbee magémehelt aae-relem, tavaaa, tesioaéMet, tzabaiLág, itt ia a megaaekeit éa anáyira ismert hangokban acél felénk. A fiatal •searző fog naég jót ie pra-dukálei. de nézelMn szerint eietett egy kimé költemányeinek kiadására! — sokai kéli még Unaiaia taé>Malyéeek sokai kell míg forrnia, mig nála tartalom, alak éa hangulat fedezni fogják •gyiaáat a még delei máabea ia érzelmpt fognék kelteni- Az itt kOzlött kia köitemmiy haaonái Heinének : ,£n Fíafctea-baurn rteiit eiusam" czimO nagy eaépeégfl költeményéhez. . 1 ügy dB\|e zord éjtMúkún... IJgv áll a zord éjszakon A bércsdk fenyője; Mint hallokló lány előtt Síró ueretője* (H) Olyan a karéin pálma A virágos délen: Miként a karcsú ián/ka KedvaM ölében. — Magyar kinyvtár czime alatt igen érdek ea ée frdetnee vállalat jelemk meg Dr. Scébely Fertncz, Dr. Staub Máricz ée BákÓs János szerkeaztéeében éa Aigner Lajos kiadásában. Kagr 8 rétfl egy hmyi piros ____borítéka füzetek jezek, saolyek felváltva beaa- i)0 kr., UUvati^k lat. 20 kr., Liazcr Ignácz 20 . vot, mulattató, szívképző ée erkölcsne- m^eitő, mgj gyönyörködtető olvasmányokat tartalmaznak. A ivállalathól, pdynak muo- íjoa 20 kr., Sdivarez Mór 6 fri 50 k Manyják Alajj Menyiák Alal tiuta Józsit Szí mányi I frt, H* Czink. Antoai 40 kr., öeazeecn 714-ik azáfnu gyűjtői ven! ur Trvueaénben gyűjtött: I frt £pyi Láazió 1 frt, II Flnillrt. 6 frt 40 kr A 143 ik aaádiu gyijiőiven Maeakáar Sándor ur Mármi roe-Szigeten gyíjtött: Hetf\'nyj MaeMáey Bántfor 1 frt,Nagyi Kiflii Láazió! 50 kjjr Zakaij kr. pemmlrr Jánoa [50 kr, A 1 Í7:ik azámo gyt^tőiven á dévai áilami tép. növendékei adakoztak \\ zaef 1 frt, Sel uta Károly 50 kr., OMoeeen 1 katánai között kitűnő neveket találnak; mi- nők: fórőri Vílmoa, György Aladár, Mayer Mikaa, Oalgócay Károly, Dr. MflUer Kálmán, Dr. Tormey Béta, Frecakay Jánoa, \'Jógoeai PétertTy József é« D Jekalfalusay\'Jéneí; aa erkölcsi, gazdasági, házi ipari szakokra. — hozzánk eddig két Ifliet küldetett be. Mindkettő Mayer Miksától. Aa egyik czime: A lélek tükre vagy: ismerd meg tenmagadat A másodiké: Aj boldogság alapköve, vagy,: a fsatiegéazeég,(föltételeiről. Mayer Miksa nejre folaalegeenl \'teszi, hogy e kékeink kO-zött levő ftMtekliamartetéeéba bocadűcoaiunk. Mayer Míkaa^jdl tud a néphez aaélai, irályé egyazertUége mái lett vonzó áa kellemez. — "ITi örömmel OdirőzOljŰk e vállalatot, a iann- 1 téa óhajtjuk, \|ogy a tanítók áa fotkéezek révén mentfll jaroea terjedjenek el a nép koáött. Így kéjmaltflk mi mindég e népkönyvtárakhoz ezflk^gee könyveket Egy flbet ára 15 kr. — Ajánljak a nép jóakaróinak figyelmébe. Egy fflzet ára 15 kr. A Haiyar Beféeyeaaráek, Aig-ner Lajoa buzgó levékeeyeégfl kiadónk eme heten kint megjelenő jeles folyóirata 11 ik fteetét vettük a szokott elegáne kiállításban. Mint iemétolve Iveit alkalmunk hangaulyozni, e folyóirat ngy] változatos gazdag tartalmánál, mint páraOan olcaóeágánál fogva való ban megérdemli a magyar kftaöneég legmelegebb fámogatáiát A U. lűzet tartalma: ,Köd eredeti regény Ooaada Elektől. Aa )ör»g ember muSatvááy Balogh Zoltán költeményeiből. —\' {Doktor Caettüo érdekfeezitŐ iipanyol regény Oolenich F.-tol. — A vad- Salamh cámoaf elbeszéléa-, Varaa Sándortól, foaaik alatt mulattató a iameretterjeaalő apróságok Aabrópéna felirattal bamoriaati-kua képek. A mfl megrendelhető Aigner Lajoa bndapeéti könyvárusnál, valamint Wilckená éa Vfeidl arak kiadóhivatalába^ í Budapest komnaheieseg-utöM 3. aa.) EM-fiaetéu ára égése évre 0 frt, \|;e fttaetenkiní 12 kr. 1 - tj maemlvek. Táboreaky ée Parach zenemfikerwkedéaében Budapesten megjelent. Früh und SpAÍ Polka fraaoaiM zongorára aaené if). JPahxbach Fötóp. Ara 75 kr. v . ^ I _ A. Xaiyar Kereikedék Lapja legutóbbi számaiból \' meggyőaődtflak arrél, bogy ej lap aeagyar nemzeti kereakedalem ügyét a leghelyesebb irányban karai ja fel Hogy a lap továbbra ie lwdyee irányban fog vezettetni, arra néev* elég garaneaiét ayejt Kende Z^gmoad a Magyar Kereakedft Usya eaerkeaat\'jéMk eddigi irodalmi teyékeayaége mag vágyjunk győzöd ve, miaMnnt az FőöeáMg ea elöbiekkél egyfltt; Kiváló tieateiettel marafiunm tek. aaerkoM^S urnák alázatot azolgája ikáhLnjot, jr. k^\'iaaító. egyleti pimUtmk^ \', ■ — Gergely napján, felyébó 12 ép a zalarári bejiczerendiek táreházábaa Z.-Api-tiban diszea vendégsereg gyfllt öesze, üdvözlendő a liazaEaa erényekben megő«afllt rend-főnököt, nsgda Modrovita Gergely apát\' u«aL Aa OdvöalőklMrábia látlak Ceeaznák f-éti\'4 jog- ée iéeMgkormányaét, Kovák Farencz, Bogvay latvin, QyamOray Vincse, Nedecakf Jenő, Beán Kálmán, Arvnrj látván, Rózá« érv. a, elnök, Pan Károlyi Soés Mihályi Fábry Pál, Uotka StanntOy, Dr. Grál Mr, Mild Mliály, Kráaiia Kálmán, SmIIÓÍ Mihály, 8zal\|ó Antal, Gaál Mtklót, szolga-birót, az uradalmi Üaztaéget a még többeke^« miategy 45 aítatelget. Az ebéd fölött először Nóvák Ferón cz emelt poherat az apátra \| kűlönOeen Langiulyinzá elaaaioua beazédébeal hogy minden váltoiás alá eaik, de ő nagy-•ága, az apet iránti Ueatelef éa azerelel áll landé ée ör k. Papp Károly k.komároM\| rap. nlebánt e a ralarőlgyi papság nevében (Jdvözlé: az Oaheaejt hazafias érdemeit I mult éa haz 6m jelembfu gyjünjörűen eceel talé. Soóa , 1 libály iapár a nromontrei tárái ház nevébe i aaókjtt éa élteié az apátoü Modrovica ipát le\|k«p beszédben köazönU meg az Üdv izléaekiek a élteté a vendégaeregen Ebed után i vebdégalt kisebb tárlaaágokra oizoíva, kel lemeaearélték a nép napot „Kf - m SfémVM rsNóhiatona. Siófokrtt irják a ,S(..éa V>ének a következőket! I Nagyon nu cm hiátlória eeeit meg Barmom jEati }U óra . Idbejdtt; midőn hat fegyverei rabló, mrat be áa\' itt lakógrófhoa tá hintajéj kérték kök aön, azob Ígérettel, bogy azt viaiá 1 afdetii e neki sem len bántáséi érésnek [eleget fou. Ezután beban láttak a rablók ie pandurtanyára a az ottlo^ pandnrőrm »tert alvifték magukkal egy al rűaégbe, h l fel^kafáottákaia trrójtzoroséf leimében a koeeit h I felakaártotlák a a etólnoroe ér i, i egnyartM elorenien (???) Eantái \' jJJjv. aazáaüldaak a vadáUdu tettet boiz hói követték el, mert azi őrméelá egyik tán lkat kgrónlőtto. (Adiuk e aoroaai de tekiotvé a dologi valéminflUenáégét 4 eaak fonta táeael kWOfjflk. f- lleacl vrfl kflldeMtt I e bét menymiet radar, Aa utelid el nap, mely kezaő irul ményeit n j honié. \|A biráiéi ki ladjaTken M a költ metAitkiá Uy kulién énytuzeteljr baneimé zavk\|i alkjai eaik. ana , ha megeff borítékja raoiT hegy Jú vgfr aem iaia i el mely ad dig\' i I \' " \|: J Irodalom) k. Ily ekim ah egy 83 láp iyi költj meljrnekl irójá Moaalopy l)i atekm évfekheii alig maik el l> nek Oaeiegvüuött k«ll\| kákedOIrg fejét m iljuiágé m ákráij az^njajrá mágái,\' Re a k\|)tika aaigou maaaa, hanenj megek üti, tofcptí, hegy mit meaiyi az éra a [oda tea ott kapható. Ebm\| aaenl rstetóia oiiuoawg rovaaara ii Jjtagil fejlődéihez képeet, törakváM oda fog itriü^yului, bogy e lap a magyar kareakeéelnd ontály minden igényeit kialkilkaha Ennél; fogra a Magyar Kereakedők Lapját m iUel( körük I szíves pártfogáaába legmelegebben ajánljuk Élőgzeiéái ára egéaa évre é frt OMvr 2-Irt\' U A .Magyar PéoaOgyJ-gyel (&erf kaaati Kormon Alfréd) éa aa .ÁltalánosBor» aoláai Eríoaítöfel" egyfltt: félévre 4 Ivúnef gyedéijr* 2 tit - MutatváaypéUányekál megkeresésre aaiveaan küld a kiadóbivatat (BisdMest, jaagydiéfo uteza X) * \\ ElMaeMd Mklváe a .Peeli Bulapf áprilU—juníuti negyedére. A mo^-Ratéte* poliUkai események közepette a ,Pea<i Hiríapf ,1 ezélal tűzte ki magának, begy olril eéit méntél gyjoraabban éa kimeritébhea éa. tedtsaj Gamtg távirati rovatuakbM a kgá. ujabb ieaemények azonnal jelentetnek. — A haraeterae kfljön tudódtója vaa lanunknalj, kínek • kflrgöni ei megelőzik a Mtáfoloa tát-iratokét BécM levelezőink öeeaekflttetéeeik-aél lógva eaea hejyzetben vannak, k^y a 4 ont oiább politikai hírekről laeaail ée hm- Ü I MfepÉf ■ wpMp^i v inHTOi mni, agy 99* HMM ,\'IMNÍ kllilgll, hsgy iWm 6 értaatljla bMis Hit el»aeááteós»ég* Mekelbeu. Béoa HnU lUw TkíIm levoMak maik kittnek Makea tárásak lilsmiayat fal mkarta HÜHamlt sJveaólak. Vidéki wNwéiek ssjgy ialmi Iskiliégsaaá taes>, U\|i eM IrrClH adjunk kírl bíb4m loa-isathb »agy feUiiufsfe^ íioUijfíólj mely aa or-saágkas tOvtlalk. lVliitkfti irányunkat inuri éa méltatja a kOsOst «áa, sndy nagyobb Mámmal eee portosul Upaak kürti. — Bajta lamiak, Inat • támogatást továbbra k ki-érdemdjak é« Untaaitsak magunknak. Pár-tokát aaaa sselgálunk, ftlggntlenek vagyunk asináaa Iránybnn, éa kiadlak Magyarország taá\'ló állam uágáért, aaolgálaak a rongyar nemzeti politika érdaktinak éa fáradhatlan elóharcaosai vagyunk azSágesi líbsrslismss-oak minden téren. a teljes réasrshajlstlan-aég atao politikája, mely ép oly éleeen án* \' gödi kárhoztatnunk az uralgó koraaányaat hibáit, valamint lehotívé taw megdiesémflakl a helyeslésünkkel találkozó politikai lésvaitJ a magyar olvssókAátneég ktrébsa száméi barátot aaaraott a ,?aaii Hirlap\'sak. Vezér-! oztkkeiűkct a lagkijlntbb magyar publicís-ták írják. EOtvOe Károly éa Töra Kálmán ortz. képvieelók lakunk politikai réeséoek állandó munkatársai, ép igy Bokaiaa Öoss-j táv la, ki nagy részét írja társadalmi reform-\' kérdésekkel toglaJkosó vsaéroaikkoinknok—• Tárezarovatunkban, válamjnt a „Pssti Hírlap" mellékleteinek nagy részét igénybe vevó közlemények tekintetében — ftwg váltóra-toaaágta éa aokoldaluaágra törakadlok. E közlemények kimeritö bírt adnak a nagy lég ossményeiról. Harcztérl rajsok, ulj vázlatok, maréra éa kslsudoa vállalkozások le-irásai itt Isrméasstiudomáoyi éa agéesaéstani közleményekkel, divaltudéailáeokkal, élezés apróságokkal, mulattató történet kákksl ssen sácziós törvényszéki tárgyalásokkal aat. vál-rtakozuak. A tartalom ases élénksége éa vál tosstoaaágs ss, mely a „Pesti Hirláp\'-nsk al nfi olvaaékösönaég körében ia egyre asgyebb slterjsdést s ser ez. A .Pesti Hírlap11 e mellett még érdek feasitó regényt éa apró elbe aaéléeeket is kösöl éa ss sgystlsjt magyar napilap, maly heten kint báromsaor diszes-kn vitelt illnsstráosiókksl és songorárs tzofzelt zenedarabok ksl kadvraksdik olvasóinak. — Köagszdssági rovstuokhsn kiterjesstjOk fi-■ysbatskst s gaadasági élet minden ágira. A RPesti Hirlsp" bétkösnspokon rsodsssriut agy éa bároaausgysl ivsn. vasár és Oonep-nspokon pedig kér, esetleg hsrmadlél ivsn jslenik meg. K nndag éa váltosstoa tartalom daeáára a „Peíti Hírlap" s legolcsóbb msgysr lap. Ewásítóal ára egész évre ló A, félévre 7 irt. negyedévre 3 frt 60 kr, agy hóra 1 frt 20 kr. Mutatvány számok kai megkeresésre ssivesea szolgál ingyen a kiadóhivatal. Aa elfifizetési pénzek s „Pesti Hírlap" kiadóhivatalához,! Budapest nádorutas* T-ik szám kltdeadók. 46jl6ü Zalamegyei gazdasági egyesülettől A amgu földmivelés-, ipar s kereskedelmi kir. miniaz teriumi.sk 46456] 1881 szám slstt kslt mai napon érkosstt értesítése szerint a mait évben Berlinben megtartott sem zetkösi halászati kiállítás jó aikerétfil ösztönöztél ve, ss sdínborgi berezeg védnöksége alatt aa ea óv ápril havában egy hesonló nemzetközi ki állításé ak Ediabnrgbaa leendő megtartása lett elhatározva. Ezen nemzetközi kiállításnak oséljs, minden uj találmánynak, a a tapasztalat alján oaélaaerQkaek bizonyult halászati ssskö-löknek éa s halászattal össseftiggésbeu levő mindonnomU tárgyskosk s nagy köaönaég-gsl Isssdő megismertetésé. Ehuez képeat s kiállítás tárgyát képezik. L osztály: halsk ; — II. oaniály: esó-nskok (bárkák) ée a halászaiuál használt essközök, szerek; — 111. osztály: halté syésstés ; — IV. osztály: batbágoeók; — V. osstály: el tartható halak : — VI. osztály : légmentesen elzárt bslsk; — VII. osstály : bsltrágys és a bslsk eltartására1 szolgáló hötő ksmenosékj — VIII. oszlálv: a halászok társadalmi állapota : ha láss bárka kikötők, menti osónakok éa a halászok lak-betyssaek mintát és rajssi; halászok öltözé-aets, vízmentes öltönyök éa mindennemű via-mestes ezikkak; mindennemű élet mentő ké-satlékek; halászok számára szánt gyégy-ssereket tartalmazó asskráoyek. Jelzési rendszerek éjnek idején halászhajók számira. — IX. osatálv : a halászat történelme. 0 éa újkori irodaíotn és ststisliks s halászairólj X. osztály : a folyók megfertőstotése; XI. osstály : Vegyes Gerrálok, gyöngyük, kagylók, bereetyán, ámbra, esett velő, ahagrio, visi virágok éa kttlöniéle visi növények, minden-nsma kagylós halsk, ktltn&íe tárgyak a tengerpartról; bariangmdvek, bsrlsgok stb. XII. osstály ! kölcsönzött gyűjtemények oly tárgyakból, melyek a fonti XI. osztáiyöau elősorol vák. Énekre sénvs s szállítási költségek megtéríttetnek, e aa elfoglalt tárért dt\| nem fizetendő. A kiállításban leendő részvétel, fiat ve a szükségelt boly rlayaréeeért a bejelentének a Jionorary Socretaries International, Fieaksriaa EslübiUoi., Osonrs IV. Bridgo M A" Kdinburgba küldendők. A kiáililnndó tárgyak által elfoglalt tér alán aégymlgméiaraaként 4 frt 60 kr. arany értékben AastondÓ. Könyvek, lovalok, hivatalos jdantóssk éa tervek, samktltnhon s kiálliUsrs kiköl-oatnottt gjtjtaaényak alán belyárjak nem sasMbsk. A msaaiylbsa a kiállítandó tárgyak analvónyskbea Isssénak oihelyesve, aaen aaokrényakaak I lábnál anagaasbhaknsk aaaa kell loaaáok Mi is a t. kMaaég^ndswjásárs hosatík. Xala Inassaag irit íét. H feptfW ZaItmegyel gazdasági egye^ sólettől. A nmgu földm.-, ipar- da karáiksla^ kir. misisséar ur 0185 saá-n alatt f. Ó. ntá»<tíj 0-án kelt értesítése szerint a Triasóti kiáJJ lilásra s Uisgysr kiállítók részvételének ronq •seres vezetésére éa órdikeik egységes kóp viseletére Budspesten Dii Herleh Károly 4 miniszteri oastáJy tanácsos elnöklete aléet ai országos gazdasági egyesület, aa országos ef-déeseti agylet a két iparegyeetlet és a bt^ dspssti kereskedelmi és iparkamara küldött leiből agy ktapoali vegyes bésotlságot sUf kitolt, méj ss s tekintetben astkaégsa teendőket végzi. Miről s I. közönség azzal értesíttetik, bogy a bejelentési ivék lehetőleg f é. apijl llg a nmgu löldmiveléé-, Ipar- éa kemezS delmi kir. njiniszterium vezetése alatt álló köponti bizDttsághoz azon kir. misiasterinn has czimesgs beküldendők. Zsla-figerssagen 1881. márea. I0« dtigdhy Antal j tllksjr. Vasúti menetrend Indul Ksnissáról hova: Vsaat szám. Ora. Psreji Xfl Kaséi. Mithsrt. Domksvár I Mi rsgpl 911 ^ L n I 30 Mlkt 109 a 11 I éjfél. \| t09 Buds-Pfitrs (tysrsvaasl) 5 II jif^l. 904 „ [ (^astarosai) 9 9 é^fal 919 „ \| (vsfyss feest) II 10 é\\i$\\ IIS B4esks (Isvaibslbalf, loprMi isié 9 l» r#\|jp.\| tot h I) \|t [flof SyLt 916 fepraabs I 40 ólf^i m Praf«i(N>f, kattsri. dstkleraya 4 II r^gsl 90J íj fi . „ I 47j Mai. 101 n 1 ■•(!19 10 «Jjtl trkmik Kanizsára Itonnél j 90 lnkáey Istll 197 raÉw! fi ■■„. „ < yi Tr m \'jtí ; f w r ltiS T UH IsdsMtrlI (vs\|\|^i \|naal) 4 fí rw! 999 \' M J (posta fm«t\| 9 § dak! 191 ,\'] lfJon 1 NN 19 99 ájjet .103 Béa>bó\| é/tl •w . ■ \\ 10,14 119 Oopiaawl í\\ 1 MMn M „ [ 1 10 Mst no [ 19 S0 Ifílll 901 Prsfsrbef ístll (gysrsvsaat) 1 37 W1 H O ; Kololói ixerkeutó: r F M A N N MÓ B. Legujal>b hála-irat IS8I. novimbor 6 ár01. 5 évi gyomorkstharrua gyógyi-táaáróL A i n U>t»gMDbll hifvéfyelt as alábbi kaésSnl IsvUbsa sise^aslgylgyalsséte Hoff JAnos-féle mtUln-W^jKyiri mányok által tllMssa psH« a ■slát. klvasél jászsági sir által « klvetkaiéfclpsss Hoff JánoN urnák osáss. kir. udvsri aaállitó kir. taaéessa, s koresis araay érdtsf k4rsit telaJdoSasa. tlbb m«f»» s4te«t "•4 levágj és ss slal valéei SHilatá gySgyU\|Msrti fe 11 • I á I éj 9t p4W KjétUi». gyarkslibíé Ur»Unb"f tlrls^srstrasse 9. ss fmM — gfwl raátar: Onksa, ttrlsnra-: strass 9. Rsaés/tsUsIl ssssvsdlsiH 6 4vw ■Sktss gyemef batlarbasbn. Uéljrijn nrzett kaílnat frjttrin k< Oaask nanjk éiejTgyofrj 1 Uaáét!t, ■ inefy suk as 0a lus issss téts SSaUti kivonat egéeá-Ngi fcfir ált>l sradwéeysilstk^stt, ilr asgy su isiuét Uljssra »i«mn;erWi>" H>««<esmst Mas •uaVsdótiifi t\\imféi» kfrtjni\' sssa syilstlesIseaMt Mmésalsaaj T-lifls tintsésttsl 919 ö—13) Staürf Fsrsear sugvltirtekss Sassvahni (Mifjaieraságaan^ S9BI. Mvsaksr 6-au. Orvon! tyilttkoMiok. tr. lattalaa laaár OUaStita: A Hat-fals inalauklvoBsti Is mataU ssoIm444« kitlel srlailé sssrsk 0r. KMbiaatky, laaár láaabra; Or. trltssr titkot sgisis^glgyl tsnkssn. Borosiléban. Kincs Jobb gyéjryt.t\|in»r ■tel a ÍUff-tth ssaüaaliiiMMi ma-1 látaonbsladá — Df. Lsyáfs lasár Bsv UsWa. gjtugiwgi álNkbsa a 11 víí-feU I ■ulata nartaassyekat rsmlst \|l. Áfán. I Miadsn maláta ttie\'katfeyw v44jasv-I o«k fmltké\|»s Bef Jáass MSOaü és styselll gyámoknak 1114 g4«k9ltót4 aUkbw, alatta Mai Jiasis sévitsinUii-val) kat Issal. á Mansá a v«hi4baff ! esse jslvésys kiaatslk, mint hímitit-it vtssssatostlaaM. As sM vaWél M Jínos Ms arálka-sMl maláta asetlsayWksfc lét p»rir.; kan vassal. Két fariéira slal ad sam któatá Fftrsktár: Nagy-tanásán fWra\' < WW J6utf \\ Zala Bgsrsaagan: //sWaáy A.} 8oproaWn i MMsr /\'. : Kassibelyaa Mhu«áMÉs»} Kspeeváren: Lqfccáig A»(k!. ím. uivauiicm in aieiiQ0ny< tk.jMf. Irveréfií hi^U tmóny A nagy haaismi I ir. t ónyaaéa tkkvi joealélya réezéfől kösálr ó tf ttík, Mgl W. NéUlh Isisofté kís-kt nárkni lakóf végié halíitónak Marion 0ód Sak an végrjshajtáat szenvedett kieikemátem lakó ellent iBft lóits ésJlBSI- évi márczíua feé lő járó ff ksnia tol, 21 trtjf kr per, B frt 05 kr végrebéj-lái kérelmi, l0 ért 8< \|kr Íenlegí fta még (ekoerttlendő j költségek M Mi végrjehsjtisi Ügyében a fotnevssett kir. törvényszék je-rSolóbas tsrtosó káhkéknárt ai U0. és. tjkk-bél A. I, I ser 891.J km. js\|<\|l«B L 4. ser 671. kr»a mgsŰas L 9. ssf 9M. km- (ágstfaa I I Hf 821,] kna tífiiaa 1. o ser 1149. km. bistlas 3. 9 tor 19M. km ioJitlaoj fi. 10. ser 1S40. fcr«. U\|aHsé 1.11. ser 1M9. M. MgsMad fi. 19 ser IMt. idfaKai 2. 13. sor 1726. krss. lógatla jUgelő Is lájündil jog I. . Öáaaeeen 178f írtra bsaatlt léiként 1881 évi június 3\| 10 órakor Kis-Knmáitomb^t nál megtartandó nyilváuos Mgnsk aaon feltéiolld, hot hraz. ingatlanon álló :lakh£ Ukásból álló Takács Jóf Kaislia javára bejegyzett i árverés által uem érittiotík, aégébon fontmarad, Kikiáltási ár a fentij léindeo rósalal bírtok utáiiji I Árverezni kívánók la íjOg-át készpénzben vágy Ot adékképia pspir-Mail a kiküldőit ksaéhez h lenni. Vevő köteles s vételé 1 három aÉyeolő aletben éa pedig ss első as árvsrée jog. é-őre emelkedésétől azámiti ndó 90 nap aJstf, 2-st ugyanazon naptól a ámítandó 4.r» nap matt, á 8-kat ngyasssón 60 nap slátt minfen e( áa árverés ospjálól srámiti ndó ftí ksuilUik ftsl együtt sz árvsaési fel éislskuen rneghs-tár Ózott lielyen éa módozat k szerinti lefize\'ni. Esen hirdetmény ki meeálásávsl egyj mejUlag megállsuitott árviréai feltételek ■ hivatalos órák slstt s nsg]-ksninssílkir. tf tónysaék telekkönyvi óest lyánálés LKis Ko UJ fH 10 , 140 ét 4 99 frt 90 . 130 árt + . 97 H 4-! . 139 frt - . 100 irt — méti 304 frt 90 . 240 Irt 60 . 200 Irt - kr. gatlanok részié S\|t napján délelőtt a köss4g iiásá drvsrésen oladajni a f. I .sor 301. tian a ItoltisMnl ifnő szül. fáss orgalmi! joá, jss ass líisga op\' ib kilelt bjacssr, rtosnsk k becaár táptól száioitandó yea réáaíet intán ránál mi int Ihárom község sldljérósé hőtök. As elrendel! érverés aljagyaeadő. Az árverési hirdetmé ly a óságnál kifŰggeeztíée, Ug is saomssédoa köseégekbe [eastéa ea s helybeli „Zíil gyisbeni beiklsléa által\' t Komáromi 230. ss.Jljkvj ingatlanokra az\' árverés lOtő, mert s lulájdonjoi 3erenosér Jánosnő, ss üti Ferenczi János jsvára "14 a végrehajtót mogelózöltf erre nézve as 188)1. évi fi két slaő pontjs irányadó II. Árverési f<jltét«lek. J. Árverés alá li máromi 230. sz. tik v ben 0. 10. 11. 11 13. sor 853, 1142, 1248, 1360, 1 hrss. ingstlsnok mégis s jog 1199. frt becsérték béi Kikiáltási átl s bee réssletenkiot s kitasOlt beesáron alul ia lognal l adatni 2. Árverezni kívánat tartoztak\| a bed* ár 10\|-ál készpénzben V«. kttk fent irt Jtjkvbei tkköhyvi ha s kia-kómáro^i körösés éh kifűg 1 czitnü hírlapim Ö>sététstik^ a kii 1. 3. lí sor si el nemlrende a két ilsőbbir bbirs néavja ped\' \|81. sa. vMzóaet I .vsn sKjogyesvi ).ter. i6f.(S-áiin t íkia-k 5. 6. pirbss s kikűldöll keséh » letenni. 3. Vevő köteles a réaaletben és pedf;: ss < erőre ,sme)kedó4élpl mám a másodikat ugyansson 4fr nsp alatt, a hkrmadil at ugyanaspa i/a i..jx art____ .■> Itatnak l . L 1. 4. 1. 671, 8fi6, 89 89,1692. éa 1721 legelső éa jfájéxi ii ár éa ss iogkUsm egy hslárnnpon Cy ovsdékképeS vétel árt n jegyét láőt ss árvéréa Jt \| la ndó 30 ukp aj Inaplól aaá\|nita itolaó részletbe épűletskét s I Sritár ollon bistoeiti ni. Az árvt^és jog tőre emelkUésa lor megvett ingájla t birtokába lép. j— vevőnek vételt bi-60. L es. iotájls miben fog kiad tl» U tői asámitandó 001 nap a stt — mindén sg] vélslári réaslet után sk á verés napiétól mitandé fll kaiSitokkal együtt a.bMl l] lek tárgyéban 30425;Itó I. sz. a.kibOaaáj ignaságflgyiaiuiacmri reni aletben meghal zott mód szerint j n na\| f-kanizssl kir. s< mint biról letéti nonstárijál lofisstni A bénstpéuk si bsizáfflitlstfti. 4. Vavő jtőÍ"Í<tj\|l tokba lépés napj^rsl tüz fii tevő n inegjegyeslstvéo, hogt sonyittány ss 1881. ot (leséhez képest csak ss lis as árvsrés qabjátói ssjéinitött! lö kap al as idéaottt.08. 187.Ő\'S iátézkodéséjiek uftjg felélő uióajánlst bem té stik. A kirfokbalópés n pjátol a megvett Ingatlan ha«zná éi terhe a vevőt illetik. 6. \|A tulajdonjog bokeblpsése- önkin vételár éó kSnfslárnsk toljon Iblizcléso t t\|n íog vivő: isvérs.hivstsl >ól essköstillstni A kincstári illótól vevőt (sriéli. f. Amesstfiben v< vő as érvelési fi léi-telek bármelyikének «leget ném tenne, megvett ingátlati aa érd lkait felek bárra\' 1 kének kérmuiére as 18 11. I. 6D; tJea. I Hl ft-s értelmében VSVŐ vei lélyérséa ktltaá\|ófa, bánatpénzének alveesté e inellitt, Jojnbsf verés alá.boaaáéatik - éa oanpáh egy téridőnek kitűzése melett aa előbbi Ije^s illetőleg vételáron ainl ia eladatik ée á[ ISssto vevő s .vételári I űlöuba^etsi meáté tani tsrtosik, Malybo a ma ban olv^astot^ uatpénió beasá^íttstlk Ha aa inatlan m előbbinél aagyobb ároi ár tdbbljrt á\'ittltatM A angy-kttlnatl teieVkünyvi hatóság Sf-ilt napján. ^f#9tatoU iFlachtl Folflt Ihptttl 4doett# mm I^a ■ ■» ■■■»! mmr^wmt mm t • ■ » \'P " "l"\' l">aPT t (sgltttfióbb minóo^gfi és vakolat; gipsz, hydr mész, román ujabbij áréerósaL, adatnék dL a ovit tMtjj Illeti, történfssék js m február 986 u ur, 1382. t«M wytmwmm m niimi MM i\|, minist rtkUrtnjbtt mózo , = _ ^^ _ _ oh vjaílödj porfland czemení kzkU9 Ur&k g/M ármk utiMU; továbM:t Mybet exDioifnt Am (\|4rmÍM kltinó fist! otlódi pordarid ext.m^ütkííi kj^ztlt OMWneat torméaw^, förós ós lokou aiiobon, \|íftlAoféie mgyiágUt f6tAtmé$04 és twlwyi tnáiványban gyártok, nlitdeiit«nt épftitt Ílszlftnényekei ixAJIlMt, olfilitM cnemoat épitéíi imkálttos( n. m. vefte-iltJ, terriz/1, gránit moznjk padozat-ínléa/jtí, ezement 09t- tjorna, falak tzárttzzá tátele, klxfetetékek bei j re állltAtm auurrataarlu ábrák toroapók, abrak le\|iOlfí kádak h flacyljlék elkészítést Síeyer homokkőt, karttl ét kirarral marvA&yt, Iteíbeinl lemezt, éUil^etelí kátrány lemezeket, kttótfet elóvyM falnk nárax áiitpotbtai mc\'gUrUaérai — keretiá^ftkn, falkapetakat s itgjobb mio&^fl vttbói, —• caidatágl gépeket, tgyidnto Miert/iiiieluU ttb. • leg+lmébb ármk ip el lelt fzAllitok. Mrlorl Onemr Má$j Kantefláu, klrály-ntoza t ti Téglavetők tulajdonosainak (030 2-6) f sjánloto mindsnnsena fal* én t «ist ff téar ták, valamint csövek stb. kéezítéaébes kiválóan slEsltmo gőz Tóerő- éa kési hajtásra szerkesztett ssját késsitméjayfl gépeimet különösen pedig Bznkadatlnnul működő kézi tétrlii-gajtóiroat, mélynek más gyárak kéasítée módjáhoa képeat igsn nevezet ét előnnyel bírnak éa nagy\'tosegts-kArítáat nyujcanak. — Eaak kel esnnáu két ember keselése mellett nsponkintt 4000 híbállan légit álllthsU Sió és kiválóan alksiassaak járda át folyoté-téolAfc, tftzmsatae kövak. són & cement homokkóvok stb. aajtoláaára továbbá (é% légen szárítóit, késben mintásoft téglák kJkéssitéaóra. — Arjegysókek ingyen. jLO\'UlS JAÖEK, K^pgyánw Bhrcnfelíl-Kolnbcn a Rajna mellftt I Uranysasszálloda^ BudspMt, IV. kar. i\|vllé\|-átt!8. i Altiiiru.sk vaa tiérrncséje a Let. otaiá IkfaMsépIk a flvaéN tsgéláakskb fiattá a \| levé stilMd)st ajaiiUrii. aaayival S« ínWtjb. meH ml né asns nyHvas" JntSíptokj lft«im« at Ifrtaiik. a sseéott ftSéalt alaa ftülsdtglsglsjwkk Ip\'jl mshh h nift tori ffflM, firtmmké ét »nUfií\|, i ljmié»l> ét t-tátáiij, «wwaÉa. Jfl rgjélm tifftM ilélSi%ik. fitérim katMj, hiriráa, fitlmkhmlJét mtffti batMk imimmlat n iitmmt «sMpuü koiyontjiinaí, mfj m a étimé*** kítMm it rt fótdrot (Usikttt kft ti-kríhi yésspse^la. Kén;eii>t«-s 44 tinta Ukl^rt ái MtanaS-Ud elssú U •• léálsy szelfatatlrt léasalNimf< i Tsljss Üsstslwtsl Kammar lAuef Cl. MtgylUniuáa a Vé-táren, Jf Második uj felálliUs. £ ljl Xlndeu kép rálto^atottü WERIN nujjy panorámája ah aíereoskop-terwr lukit- rsgfeltll esti 10 ln%. Oayas á»»i%£.i« oDIstt* , ; A nlállflás több nini lOtt kfllősféla érdé koajképol larlaknaz molyok közöl a IspazoM) epsrik. spsrtftáá kalatták. piriaai aaisisisék. sm-psraápsá le psrlzsi fssrsképsá IráaspirsM» leg-peesyaeal* twáiib winiáns. A (afnaká ál »-fws.asl«rs nttltó ■ávémiWá « JllftMvsa atéaassa: RUDOLF karsssáarsrai m stetanu Win aiagsi aaUvtjé ápagy a sapM^s beJápastl kssssulás ás ssest s s máfa-ls- 500 ARANYAT éostek annak, a kii Ktitlie iogvlko áaasnálata uljtn tt lolag fogfájás! vagy aaáj-buzt kap. 911 18-52 Egyj flfeg Ara 3fikr. KO\'rilE a. ö. kiérd, lidjriui szállító Mödling EÍécs mellett Kotb^ villában. Valódi minőségben kapható N^y Kanizsán Prngor Béla ur gyógjaéwtárábna ás tninflsn tsgyObb gyógyassrtárbán. Magysror I Uágiisnminden nagyobb fűszerterssk edéaben. Azonkívül: • kéesfl léváns ftaaepély. iégianepély a llrlekl tém. Kapalaas karaaag sM\|él«tése. A ssegedl és Bsdapsatl árvts. stb. \' Boléptidij aaeaaélyenkint 90 kr. Minden látogatóé? ajándékot ktp Midin as sddigi lat^aláslst HelaiSa\' n;llvÁnltom a má»©dik srif angjsasrlká MW\|>ss>i M-lmoi láUptMit aselsesm . ,: 9lí -r Tsljss ttastoktsal WERIN R Legnajgyobl) fontoftág mindenkinek szemeire nétve. MTÍ 1-19 DrJ VMtt-ttkJofyoMI valédl teomvlzi Cbr hatfdt Trattgntói OrotibroiloTikachbin Thfl- ly 1822. ótaj világhírt. isu kapható á\|l frt Prt\|tr artárában Nsg»-Ksaíssán. WUts valódi! tasawins kt 99b 1-41 Htllenbeck AJ M, M rtegiibas Ujvsnet üvi léit \|yé« \| Csakis reaiók. ,\'Máa a Levélkivimktokí Ehrhkrdt Tr. sr nak. Hintán ak bn birse vnlgdl White Dk-féjio széni vi ae itt mmj anuyiem-beénn sagitstt, I Mórt agyeneees finhóa ferdn-lok (követk. ltod.) Raee; 24(1130. — OaU-hoff IL TováhU: A tíokem kfflflött Valódi Dt. WlhitofU a esemvljjét igen jó é-krirrel haaználjam. Küldjön asMép (Wv. meg-rottd.) Vltbli, 41 J3.H0.\' KragenlW Awtal. To-vállibá; Miutái ka Örj valódi \|br. Whitaféle soémvine iganijt sno%álatak« Isit nekem, kórok ((követk. megfend.) fiUkMd, ífi^JD HÍllankssk ^ A ■i Felvilágosításul! Htsaám tsbb slóslrél éslssssi Hrlsii , kMásskesk #)•#•» tassi akarva, spiujes. kegy agy ksaafas savét vlssll cMf #»t bámulatot keltő, mesés ,a t s Wi^aieK ssavallal kisírta tt »r» ; ealltefe sMss ss IM nyálul «0»%af s»nMl 4§ isUstááasiysa «•»». UUntok. Ifj pl a\|aslsk tk\'K jé Is vaá^í ssSvHstft, sfésa Htiit<\\ r;, lar. melyik sean seéf Által ssfst még sohasem létezett 9 írtjával IstaileúMk é 9 N M kr i vattái )♦ Ozfasó lafskst, aMlysfe I k% Wtr-javal niat mélyen a rendes ár alattiak hirdettetnek, Ml trárt aáat. tf»m f> élt* Íttaf-toftkit. fmysssa UelNtva, fsSint *fj isslN 1 frsérti msaae alaS silisgstat 4 1 srcaa illiisM krért • Issa mné sWastütsa. naM anaiat tai sistsaeáslist I. lasws V totflSM bsay KJ assMtmtmlgiHtájn « aotse^rit; WvabtMt sa srmsílkstvlfjiM* asfT isMait tarts, a ssl am agy 0K ■üeásaal msagyteéáksbk Ts^es HsstsásUsl flvblasmátyoat m apásan MStt 4m asseyas sslvl<isssar - aaknss. OEAETZ ÖTÜL A, BEOB Va Itaslaagasas 40. S-Itsspáaslsssés vasf útoavát swt#. Miif asm MsW áiSS»kHk ktaes isNéanSk. mwmwwwwwmwwwww Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, máitziia -HHh-infjW r i szám. gtedoktvata] rUaUl Fülöp könyvkor kedéss. Ujvároshás utasa. 611 Ktéiaetéai árak í Kgém 4m I m. PM ám 4 Ért Negyedévre I H Hirdetmények; I kesábes petitsor egysser t kr. tikhwin hirdetésnél 5 kr. Hé-ly*dij 80 kr. El ERDEK J, IX. ( VÍoham. » Kzei késztől Iroda. Hova a lap szellemi részét illett közlegények kflldsodők Uj vár a iliás uteza &18. Héri isiitotUn ! letelek osak ismert kesskMI fogadtatnak sl t Kéziratok viseta\' ueia küldőinek. Nyllttér • petitsora 10 kr. ti([ EGY POLITIKAI, KÍÖZMÜ V ELqbÉSI r a rsadalm i éíi w uiva\'i A ZiALAílIiGYlíI GAZI). líGYiiSÜLIií ES TÖBB HAS KG Megjelenik Itótenkint kétnijr, nerdán (egész hon a é szombaton Wf ivoij) GÁtepÁéxÁ rí LAP ,os közjóm A t olvasóközöl3éghez. Egy megyei érdekű politikai lap létesítésének szüksége uapról-napra érezhetőbbé válik. A közszellem hiánya, a közélet terét beállott tespedéa ée fásultság ; anyagi hanyatlásunk növekvése, & törvényes érzület és társadalmi rend iránt valé bizalom oeOkkenése, sz általános elszegényedés nagymérvű terjfdéee közszllkoéggé növelték egy a közszellem felélesztésén, a k&aérselmi kapcsolat létrehozásán, a politikai ée társadalmi feladatok mt\'g valósításán, a szenvedő érdekek orvoslásán munkálkodó, a közönség érzelmeinek és meggyőződésének hév-méfőját mutató és \| főleg megyei érdekű politikai ée közgazdasági tar-ulmu közlönynek megindítását. E mélyen érvstt szükségtől indíttatva a Nagy-Kanizsán megalakult ,Zalamegyei j ügyvéd-egylet lé széről kilátásba helyezett szlleuii és anyagi támogatás reményétől buz-dittatva a ,Zala" eddigi ernyedni* len szorgalmú és j jeles képzettségű szerkesztőjének társszerkesztő; minőségben* a lap részére továbbra.ie felajánlott hasznos szolgálatai által támogatva s végül a kiadónak valóban elismerésre méltó áldozatkészsége által is ösa tön öntetve, voltam bátor a nehéz ée terhes feladat ktyzd-terére lépni : a I. jév elején a politikai\'; jelleg el őfelté lemén yeit megszerzett ,Zala\'czimÜ hefrnkint kétszer megjeleni közlöny felelős szerkesztését az április 1-én kezdődő negyedév-vel elválalni. Most pedig ií mélyen tisztelt közönséghez fordultjuk, kérvén, bogy a lap szerkesztésének elvállalásával kiiÜzött hazafias törekvésünkben nagybecsű szellemi és anyagi párt fogásával bennünket támogatni és lapunkat minél szélesebb körben elterjeszteni kegyeskedjék. Mi nem kímélünk sem fáradtsá got, sem áldozatot, hogy a ránk várakozó feladatok minél sikoreleebb megvalósítását esUöaölheseÜk ; sjköa-érdek hü őrei éd képviselői leszünk, megmondjuk az igazat fflggetlienQl, leplezetlenül; elismerjük a jogosult magánérdekek jogosságát és- magunk is küzdünk aaoifméltánylztáérj; jie üldözzük a kicsinyes és jogosulatlan érdekeket, védjük és dicsérjük k (ót és hssanosat s mindazt ami iáéra méltó. A politikai pártállástól egyelőre tartózkodunk, mert hissvtlk, hogy a közeli jövőben 1 haza és nemzet ér-i dekeinek ut«gfe\|oLőbb országos pá,rt-alakulások történnek; babér a köz- jogi alap kivet vagyunk is, fQgget lenül nyilvánítjuk Ítéletünket és meg győződésünket az országos jivaslatok ▼agy törvényhozási slkotások felejt Ajánljak lapunkat a n. é. kb zönség szivén pártolásába. Nagy-Kuni tsán, 1882. márcziua hóban. 1 Varga T/hjos a lZala" felelői szerkesztője. A t. olvasóközönség a fentebbi Borokban értés llt azon változástól mely a szerkesi tésem alatt 8 év óta megjelenő láp életében ea Ialkalommal először tönlénik. Midőn azonban a szerkesztői felelőséggel járó terhet Varga L a J o s ur veezi ái, ez azért történik, [hogy a munka felosztás elvének hódolva a lapot eg?e* sült erővel tartalmasabbá, minden irányban megfelelőbbé tegyük, azt midenképpen emeljük a [olvasóközönségünknek oly közlönyt nyujtaunk, mely igényeinek teljes mértékben megfeleljen. Caak kötelességet teljesítek akkor, mikor mindazoknak, kik több1 mint 8 éven át é lapot szellemileg támogatták ú nejkem a közügy ée a közművelődés érdekében kifejlett munkásságomat naJybeciü közreműködésükkel megkönnyíteni ezivesek vultakl őszinte ék mélyen ■iswJhi wmu tsz- IftUtl- i se mi-\' érzett hálát \| mondok; hazafias téléitől \'kérte Őkdt, hogy becses kilkodásukát e laptól a jövőbe vuniák meg. — Társszerkeeztői Hőségemben kolMsen azon léé?.* tej hogy a lap tArczarovata ezintvl magasabb igényeknek is megfol* Ijen hogy megyénket és városunkat va< llfiiiint annak vjdékét \'érintő 6i 6r-deklő footosabb közművelődési lj:ér dto\'k, megbeszélésükben a hasi nost e kellemessel I egyesítve,* m intői cjyprsNbban\| jiissának a köfeOeé( tu qk>máára Unffmrmn MJfr. A „Zsla". lárjeserk KléflMUsI árals IgMs ésreTTT . .\'. . j Z 8 féjivre]: . ;. . .. t 4 Hegyed évre .... j .. » \|1 ]• 2 A kiadóhiv(i{{il. Montenegró posittója VsPamiat a krivosesisisk lássdái» és a SSSrb (eiedeleáikirálvlyá porrooveáltstá is, ép-Ugy fogljslkoaaljs Burépát Mnntenegi & po* fttfóia. ^ Nikite, Montenegró fejedelms ______rívoe- nsjai lásidás I tdejelor" Antívárihe kO l(isko\| dljlt, osákhogj slnárithsssa. káagénól awii áysnut, melyj sesrjnt ss 0 tudtávnl ;é hele-SM^sM^vslf^sssrspsInsk ott ás öros i Ugy áskOk Ansstéis-IISgysrortság sllso, íi liogy u4pe a íásadlkat umogstjs, moly rdl 5 íuit-sem tea. Béti élliiélsg Níkíts iur még i st sem tadte, liogy L kssei osspatok ] által i séiug-rijskiolt krivssosisk Montenegró tűidén kereslek menedéksl; de síidén néhásjgrenái bomba a menekvékét Uoutsnsgréba fis küi elte, a féisdeíem nem nníssslolla el, esen fi lenében flvétó"-t kiáltani, -f\|ds ai e lelojlotto ro igái iifresolni, hogy mi< gsdts meg h lássdékusk Montpacjgriil meneleit I \' Rpvídeé mondvs MÜ és pedig A kérd Manbéiegró ellenénk! (? ss.) és most már as, iminő J p ilitíkát Wall Montén^ró ? de ssslétt ast ke I kérj desuUnpi, vi n e MontsnegrénUt egi általán politikája ? Sserini tok llontenegrónsk kan oly po lltiksi elve I s igy politikája ninosen 1 Bár ttCentsdegrét lesre, nunt Zala tárczája,44 Betegem ágyáuál. Lelkemnek a fele, édes ssép reménye, így bánik te veled a sors saerook kénye? Tegnep még csékoláin viruló \'sresodat 8 ma már rá fájdalmain hév könye osordulhát? Hint ártstlaa világ, melyet a dér bántott, Elvesetslte ejked a kedves semánesot; Árasodon mintha esak aranyat ^IvasÁas, A kegyetlen végxet ámbár benn mi faiesnaa I Elrabolta tőlem sresod lilioméi, A tiszta ssiv jelvél, s mit lelkem imád. Klrsbolta ast s gyönyörű ssinl ionét, Mslylysl esőst lelkemet ss egekbe jrinnéd. Ds bár ssép srssodoe sok luiodsfit meghántott, Kem Urts ériatal est s két gyémáatol, Mslyst ss Alkaté oly remek ff tálált, Hegy ftoys tévatrs vsssti s halált. Mig sssmedhen ég s sseonynek ssösétaeke, Kétlem, « fáfdsIsűk tönkre tebetaejp-e, Hét esea ssévélnsk tissls fénysegsráa Egy ssshk, egy bésietébb remény urnáiI minidig rémi ArtaOee kehledre borulva kalgátsss, Miat Uikiet \|á tsív^l sgyeUsn sngyalom. ICcy-egy méksl syéssek csendesen föléje isoév kegy láifsd hevét. U fülérjé. Aaláe etdédstes sséf Isrtldáe ksasm . Ks magamat eltea ke\'dsnak éreeem, Ha Tágad se átom paha élévé int IsfsláU sam éhed, te,kép éhren a kint. Mig ea élem ringat, lelkem lstsahes esd, Hsgy sarkadé legyes mé—árs ms ss est, A mire Jérhsmk majd s bíbor hajnali Qds ssessd hízinm ismét sséhjslmmsl. My J4»mf. Egy álom. vlfju vslék. Ismét sson kombiid, luídön a pilleiiaéksigetés legkedvesebb fi^g 11 kopásunk, midüii s ssírárványragyogésja legoso-dássbb talány elöttUok....1\' „Egy hirtelen fordolsUsI slétism áll ismét ss s «sép eéiáoM mely nyáron nekUjik, iskoláfgyeiekeknea legkedresebb muláté^ie-lyflnk volt; még akkor is, miltor a második letíu iskolátj jártak. 8 ott — shbsia s sétáaybeu ss s ka tabédé, ahban meg ss a sok édes osnkér, sQtemény, s as s kis árusleáay, — dsMry árusleány 1 sojí kis ba-ráinénk: a kis Liuks." .Már bevett szokásunk volt, minden reggel elébb felkeresni s Lilllkéf, téls ss édességei (a krsjssárt rnsslohaanyjánsk sd-luk) átvsaei. isii rendes osékot elkérni, s melynek rám elv ssjáleeerO, híj mlnujárt \| Oatndatilan Uatássvolt, ágy Imgy smlnt egv»er vsky én jetiim korábban, vagy pedig 6 késssbsn, s ha e sseriot ben í teláikosbsttaok: égéss nap roma kedvem volt...0 „JEs így tsrtpiisoká...insrthát,kiaoo-delt volna arra, hégy es valalta máskép is lehet f...8 Ime évsa múllak,...és énusm jár-tatai mái s kert bódéjához; s réssasjka árus-leányka már szintén nem csákolt meg j ns- j pásként... „Ds lát, hogy történhetett es?...Tslán egyikünk megsértőié "\'a másikai ?..,TWIán megmondluk egvthásnsk, hogy már Ihbhé aem vsgynak Ciliiké és Jaoihs, hsnsm Lilla ♦nged, s bs koelk (mg llissogató oT as nsjmysrl íját ás stébaa •a ebe uobilí] pSjlnl oongressnns me ^irésité esőn helyzetébe] melv sd léi llismért európai ftstiuso (g%l éé valaki velünk, féHkskkft hofhé.ly is, bs [ijlllüsl foglel n (U éls InjUnk felett! uvivááol,; -4. politikai oon-aass semmit elvnrtll, smely kultúra téren Lfehet, bogyh jméílósn fésaí veheti ss európa losrtbsu, imdh vsjiuí keveset, sem tartliatii \|k egy elysn állsm lállimnakf a t UmiiűíejÖdés, * ire jalsdottliágA sinos. Udntensnól a it uralkodiia ndu diamns, skkor inljui Mdnt( légié kuu)ijobbon mldogulhstns. \| Sokan fsosa ek uiár lej (íisas es k akarlak lel-\| fedezni) Igo asusgrabáu duálisa ubt, de osaléd-talt ha ásu jk tsrtaHták. As -niár osak! tény, hogy Monté mgrónak nisos coi ce^uentj&jn és asjorosa be nlyásuaic hódol, — as torost; ssava alqtttlk listsn sssvsjl ta\'inthogy pedig innak fsuét\'enl hé lóinak 3 dnislismá ró\| tohát ssó sem leh ill ia ts]án pgy mii \'olt állsm és nem ss ortm — befolyásolni Montenegrót,! —I vsr péjÜR "inga \'sz oroé) is, de Monté nobrö 1 kójt lelvilégosodc ImMtnd iáki ÉtfAaMmÉÉa megfon ölni_rr-,—t-t-,_ li •hasoubtanák áj hskai clw-l, ár n diislkmus tj né I fel itt ta nációt Uii aljkor -njáját s -4 méfls magtsr ani Mooleii egr^ I g^tleni Igeíés állsniisá^a osodottabl skj Isnnénsk, kllliiuliösletni a jói a íjositól, sjüvptéi jeleni» skidegen ta- sm volna[ > wy jobb 7) át elvi t kükeUié \| > flfgelljnségét Eddig esáais oré • jtáuyérnysló Unk! minq g. (rSMUion 1 [onjtsnsgró lUg- merfetü erősítve, — n gl nkorlntitj as ál- llskíi „ KeHjtennie ■ ha eijt tenni saját ss< jénységíl de eai kis elméle Ismnal nmgának nsngi. ssiossKis . linljl\|ogy \| \| isdii Mo\| leüjogré I osak idegsn (dioss) J ilvetf kövjt, les Ijisonyi tjka innslj, hogy!elvé és ajolitikmi jendeu tlájs i iiici,! és rne(y állAiunaa nincs íjolitikai léadsz tiájái snnskjpoulikáial unes. A. mi veit spgffil ssé[eem lejmt, oálusi esi biaonyitjs okon lörliméov, lidgV Osaa néhány héttel eaelétle bisdelsm Akletcji alatt isjsottiui insstssi Ujiiáoabrtn piastulylysl aprtalt a k IsevmáMa l&ni és a jlejedeloD nisststsk egyiuá»i\|a Ifiui él mi- jsd^smnek Íiljes IsrélMvsí kellett \|(eltápéi, liogy a gril-oseágot dnáritssj Méntenegro most la „lm-4rséiiésM joíiin, dinit lép £l, U d. osskis titokban ; domontiroizli n n oli ÍHsáláé hirsil. slindan a ívelt ál\|si\|il an pi ilig mo\'gésitás-mk nevs It nsoij alárásti ha a klltbldOn otthon jevQ jhip\|ftls\|esw »l buliivjU ; ott lontsnegjrb is Issp, de enu\'tal deiseutíros Látssik hogy pli. L fek< lo \|iegymí kiiit, « állsm I jnélléségál Muolei dó ha mást éemi a 4 haaudui sskk me ^ailultak Aunt-ris MMyáformág iieiu retmg e mmtl; jól émléassUpk még Kssé<Ha Msgylsromág "savaira, lioijV Monl4ne0ró igyskeSaAk I balárai érdelnsit pjrnl és v4dsn\|; sssf nlfljnk hsjllgslais kelleijo, [ mlmliil Melleid .Kii ta kbb sát • • ÍP - vevőn ssoruló Heténél nem a és János i.s hogy a seékoléaás már hni illik Ily nagy snUrskhszt.. Vsgy talán sattlék ?,..Dehogy l" .0 maradt el? . t!o aem kereetam 8t többé fcl Dehogyis la ,Résa ssép költi Mi nsrméssetasebh, ksgy nekem aMmicMtt* —j Q ssm zisslt vlssiia. slt, mi ittk figyslssfejasl Is volt irániam I" aAa srls sséask psdk ladvalsvölsg SS a gyengéje (meet beasélek igy, évsa elás I) vas, ksgy a bisslglask nagyon Is. hál ss<relui< s voltam Kósábs.í \'Legal hittsm\'l Ak irhova rnsot, elkist\'irlesi aj léig { es \| ersse (a sssrshnwi adui wésssu vakisk) ossk élss jllrogra yövidláténak) nslism slsö idfihen k is több volt vKgy klkalmmsl elkisértsm egfliásbea olt saokámasrint várskostsm rá 0 nem ött sssmélnsssn, ds nem is vársloi t soká, \|ogy levéllelj felderítvén s sltuáliél. S levél •tartslms volt: iBöosánst. $sáretÖitmel, H-kibes esivsa volt; elkísérni 4-1 ép m< »t\' ulá-kom el Hlzaánalf i(sínél forgott egyet m idő kaniíé< Bziiihátlisii jvplism —- Rosával I Reg kiijl-tam töls Isydst,!hogy látogsséáiu mig. Né volve msalém hessáT Nagy Örtiwm I fogá. dőlt. Lsgalibb tjgy mulatta. Ksts minhá\|shsn voltenk«£gyn n-rsegy átsllsnss pémolyban Ufó nél álákon a iád mag ssemem. akt ságira is msmlélnl l^ta ott. „ossnl Istsn l.»«Mvsniétr slszoi ulnl ár- uért s hásfi\' osspslok; osskk skkor ágyúgolyót Moutepegióbs midén ij oda uiéimkltltekj — ide skkor sem {Montenegrót akartjU sérteni, hanem a fél-kolűkot ftldtfsni. 4- Ám hallgasson a isksés hegyek fajedelmp jinumks kényura szavaira ék SkobwT •vími11 mepjegysóseire; de ha Sat bissiJliogy ptpsx segélyíyel e négy hl-rudaluist elnyOmfi vagy károsítani képee leend, altkor töméase ki nlsgát, — vsgy pedig ssálljon Imritusba és Hkobeleff urnsk kedvei emlékeiifég hsgynl. Talán a müsska csáréak is I ? Qarad Üúnéor. A lázadás. ji i Bécsből irják hivatalosan márcz. 22-érfil. Jovshovies sltábornagy sst jelenti márosius lU-éa, liogy Ssekulies tábornok s Nsreata-VölgtOh ét, Csttéts láboraok Plusinén! át és $cliqleulairg emjedes Qlavslicsevon és Uaoko-Poljin ál Uloll. Wrnyékén fognak msreiius tO-áb laiálkosm.í Egyúttal as Ulok közslé-ben fekvd helvsrgsket és esllkség eselén a Nsrentaívölgy Jefeé résaét tartóssn megazál-iotlák v{ilnu,. ádveits tábornok és Sóliulou-\|liurg ocredes njasittaltak, hogv Rsnisovoi livauj, 8aluni, Trssnoviosa és Bionogi-Szelo örnyékén per lyazó omtályok segély ével ka-ássák ki ft egész vidéket. Miként• Bablen Itábornagy máijczius 21 én délatán jelenti, t\' s említett bárom Ijsdosslopnak Ulok irányá-Jsa türlóut slpayomulása - alkalmival ezen előnyomulás támogatására kirendelk^Agjow *aredee Bsáresau 19-én Kslinoviesbél útra [kelt éj kisebb]cjmtályokat Qlinábsá és Hty tovliebsá vissspoagy va, s zömmel Dbali irá, nyáosn nyomult sió. Márosius 20-áit as es< redős oszlopa, i yslsmiut a Oliuából siindtüi oldslvéd a slréiljii magaslatokra éremig s Holovljibél ujrf kelt oldalvéd a Náreala melleit ; iokvÖ Lak helységig nyomult elé. As Ulo\|i iránválmn elére küldött csapatok kisebb tsámu ujlkolÖ bandákkal harssot vívtak. Katonáiul nem szenvedlek vessteeégel. — Délben hejyUállilották as össssköttstési Osveitajés Sssaulios hsdosslopávsl. Arrs a-hirre, latgy Ziwánj és Ojelenioi környékén a felkelők (moponbsuluak, Koniie^ábél márcz. jl8dikán égy psslop utnsk indult a Ksrents-jv.iluy leUn r.\'-j/.j.ilio, mely 10 én Glsvaiios- . vobán Scliulenbtirg esrsdss csapstjávsl egye-siflis. Fdlkohlkiit nem láttak. Arlow esreuse Olnltjhnii siról éris\'ült, hogy Tungum és Porls vnsérlstS aístt körtllbelul 400 felkelő márczius 18. m Iv4n Ubsljhan ós Jeseréhsn volt. —i Leddel tábornok dsndára mármúus 20-án tmujiwls érksséti. A ssápsiok hsa-kulata és stésMégi állspola, dsesára s kiállóit nagy táiMslmsknak kitQiifi s a ossea-lóknak ia Isreb ueliémé^pit leknvnéeéhea ki-fejlőit\'sklvóseágá noui téveseié el hatását a .M qjit li uspjoéls vagybk uillimijél, moss loj II osékja által; céskliogy már neinj ányl fabédé ii felé isléMin mploimet imédotl1 jnQvétsqö liákáho Metek." Fek^bredek ( Mily álijWIvolt hséj\|sl loi ^ a l(\')ojhjl Ah 1 Lillii \|téa...oók hé !é áimslsnr \| — pUlotj) — niOvémut less. — l;A» álmák tfém liskadnsk1 ..Cdsk a másodszori csók, a indvéssíjfi osékji Is loiékja aa nem igssi ssésallajábránu 1 F. sém...£s ét ds ki?..Jgsu...<LXilli ■0u elsápadt lM mondá^liéss. i.yn eisspaui r monas iwme. iuii aus ssm ilgyslism. jősivom bsVmso il fogott. Igsn ss Lttlll \'0 is msglsMsrt. 8 mlTyijii volt l.i.Kz lilli. Ügy enes s Líllí; aguAiiAvokkal sá ábrándos] mksto ssemekk«, melyek oly feneketlen Ösvényt <látssanak mi gukbi rejisnl. Uglepmsnk a résssslgak, s melysli rét egykor s lsÉmsgesstossbh neki Irt islj tsm... Mino i Mhpé kétség bénne. fi^ Lilü Nem fog vysesnlssiisnl r ássrsvsUe s haieaot, ti I. Tikom érzéke sltalélia vilisut fel s^ranihssl esssl msgy ily lejl-a valót. Boaaut „Héu ksmbsn dá --E«y állok rsjta. Méass esak ast a hAlgyst éde át »k én mssl Nisaáhs? hessasssn sssmléi\|# Ull(t p- végrs letetta ss ijvéts^ mondván I \|,0yöi lyörüj bajéke van [f P „ IOii aili A Ishéd } eluÖ i^ije társasági udvari etiquett (Aiásriksi aép>) n azt liimi, hugi s\' Washington jatt, sifsinsrlksi sg\|\|ssQli állzmol sstiIsmoii-Atlkus lulás/ibán, egé hőst >l i idigi egyesei-öiég holtéi, s hogy ApUl tbllhnliidsn sllqusttf ssámtUvij vsii.si Ik«I» " lelsö Irsk logv V\|\|\| I Ívok I ■■■■■■ ■■■RP járói k szukhoii, Imslrsk 1 ilouélini^ advartálr lásbln szokásosak. As é)MsMuierllsi kösi lánwsé [ alapitásá mlOtl a[ gyarmatok lóvéi lossj wanyl kormánya 1 u(jvArisrláiáital\| helyé ! olt, s mslvsn aram val nitaselt csilla gos kg re\|iruhák, diágs l\| Í\|gyQiHöiél{ok fAuyi Fellök,. sImikor n (hggstli níéjri hsirw bsfs(4 séeeíujut^ s kwdátl .Köstá^easáá\'s vsgy les, llauár s ns [y ktystársáság leg bi n grelisjlft hivatal miit soksa srsslsllk, mel vek Ól polgári Ihénáuan inisk órvmiyben, oksj csak! Rklrál »r NHtm jogok iiA eá r aii nme rnhásl mégis oly sssbái lebek igsu közei mari d •fém let In ii eytri \| Olts, dea e lilkM ss olfflilil javéi idöl sl s >VaaUing\| Uigy genbrális sl tékks válksstalota Mon ioni pmn slmiááUtl ugyan k királyi á királyi eiiipioth léuydsés, ds issgj- ibasa sikje1\' sstt dlósiji nsvsléss és lAihl életerő uésvi Itárssdálmi loltidi anstekraiiliaf ha\|l má jrolt, bármeayi oa Is politikái lék Hitoibon républlkál Mlg 6 volt is Uormá lyoujj básából mis • s lámllsve volt s i u a demákrstikn i Mgsi s ak Ürinlét1 a a kormány ssék helye sí kösláimság rl«f» éveiben Newyork vsls, éé ott, a hol előbb ss angol sristsk* ratis. lisztek iái postáiIsk, a táissdslomban hangadók vothsk, liv\'aihinglon Clyötgy láV-; tolta ,\|iöstármiági udvarát* a mint as ekkori tárasdslém eát (kdlönös bnaskestggel hsngiuKosta likjpoMuplt fflvsl, rövid nad-rágban és oéet*** csi\|>ővel kellett mesjelensle snnak,ikl na judvai i tlnnepélyesséfeabsa ho-osátistett, s sa slAljb é« moel kösött ss sgyst-len éaársvslte^ői ktllhmhség volt a kék tiszti egyenruha, mély a piroensk helyét foglalta sl. Különösén llgvslsmre mélték voltak ss skkori iiddhetj as elnöki t^jévi fogadtatások, a melyen azanban imák a magas polgárt éa kssouai haié#gi ssemélyek, as idajfee követek, s jQongrmmi* ikg\|si és más klittaé férAak nejeikkel. joleltsoUeji meg. He aa edkarl] ellnuMle uemoeah Wa ^ehiutttou Qyllrgy kétsssrl kormánysási idő-ssskálikn tartón a lenn magát, hanem es iiláns híreikéin elnökök alatt is, mia Jsekaen Audré lálmrtéok válssslatotl eliiökká Jssk* som nem voll ás sliqustts smbere Mint li\' tal Ugy véd ofev féijjen nőt ssökleteti meg) ss elhsiryott [ttrl Menkesölvén as elválást, Jasksoe nii«0i4kÜdöU s nővsl. Nsw Or)eas> bsn pár nspnsl1 s oesta elölt hirdette ki a hsdl törvényi. tiéhÁnv elóglllellen poltártel-sársiotl, s nakkr Ipsll hiro s HeH* Oorpae psranosnl realiSahélvokheé skért avatni, est Is hoitimbe vellsté. .Miután Anfnlersség megvereteti Ím Néw Orloáns megmentelett, ugyaiiessn b\|nj eUiélis át a hlról tekinlély sflenl enged itt loithAji mlslt 1000 dollárra, a jnlt Jsekson mindHs tsketorta nélkül leáss-(ott. .Uokaoij (ily erakásoksl hozott be Wa< échlngtoubs^ és ii fehér hásbaa, mely as jfjöbh Saokollsl szöges ollsntélbsn állt. Mikor Jsskséet ünnepélyesen hevesei-lék hivalalélai, iteross dolgok történhsllak a kér hllibsii, \|llujgylts Jakson egy kortársának $lory hlréuajk \'leírása nem túlsóit. „A legkülönfélébb eZsmélysk, mond Blorv — jöttek sl, a hgfláonishh smbsrsk, mtnl a letfkBsenséféssho fiaskók. Hogy sa slnehM láthsssák, vástag pleskss mismálkkal ugráltak a jislyem Mhskrs és rágták dokányn* z mm lafcaealgn ét mmhi lette ai a kaHdtal, hagy kéianák a sikU é« magkéeeltlUi láunó rtilUrí mm ktitk eljut\' flni^aaa kéraréháe >-KB ftnvi fol-mUiéti téaaek éli j fnéM ét Owéé\' HM lytnfc mhA »!l«uök A felkelők náinkn IMn és Osraada köti agy «Hikré»sti otsiéJji és é fi. taradbra tartod ;fedeaell legényeágn, welv elkeloMmal sv«r \|yalogpe és agy sae-karén sl iáéit A aJa> katonák Geraedá • kél a keaarai eyaregte áriak, a felkelik al»d< iráavbea tuegfitamodtak. A tssaa lék Bnekovfaniin Űldözjék Akai. Kgy oszlop arasias 17 én Práosából Haa Oravinaáa éa Bugovwain ál a aiolaezi begy irányában nyo* aiaíi s4ő, aisrt att felkelőkét eeoetaláltak. As elővéd mintegy 50 felkelőre bukkant át néhány puskalövést válíottak velők, anélkül kegy vatateséget szenvedett volná; a felkelők kfteül bármsn aebei kaptak. Egy másik oealop Uaati-Kolínából márczi ua I Ö-án atra kell ée Bratit, Kadfe, ftaroviee, Bbhoj, Oka tíafe, Kokope helységeken azután as Otssi-uieea folyó völgyé nak sleó réssén egészen Osanicta helységig átvonult. K helységek lakosai egyetértenek a felkelőkkel, kik asm valáaak láthatók. —* Jcjvaeovfee altábornagy mái csínt 21-érői kelt jelentése teerint a Kit votesiában (karkvieae környékén folyvást fordulnak elő osstáraságok kisebb ssádia fel* kelő bandákkal. A éiegeél éfyélM ögyééen Trefort kösoktatásí miaisalar leiratot intéseit Mssged város ktaéaségéhes, mélyben a miniszterrel nlult ávi október hóban as egyetemi Ogyébea Snegodeu járt szakértő \'egyetemi tanárok vá leméayái tudatja. A mfcaisater felhívására a jogi, hülctétzeti áe terfiéesettadonáayi karok elhelyezése MII drj Tliáa Károly áe dr. fiBivOe Lóránt b., as orvos-sebészi kar elbe> Ivaaátárll pedig dr. Korányi Frigyéé áe dr. Fodor Jóssef budapesti tud. egyetemi tsná rak terjesztetlek elő a helyi szemle ée ki* oMrítő édalok alapján sierkeaalett véleményt A vélemény kifejti, begy a harmadik egye-len feláililáeáaál hazai tudonáovoe életünk fejlesztésén kívül legközvetlenebb indok a budapesti egyetem tullerbeitetéséoek insg* szüntetése. Tulterbelletén pedig leginkább as orvos ás gyágyssarétai hallgatóknál, kisebb mérvben n tanárjelölteknél matatkoaík, s a taerial a harmadik egyetemet agy kell Mer-venni, hogy a budspestj hallgatók egy aa* gyed vagy egyharmad részének magfelelő legyen a a túlterhelt mákoknál működését azonnal megkezdhette. A tnathematikai áa teraáMéfiBdoinájiyi taéaaakok köréből hat kathedra (mennyiségűé, kiiérJeti pbyaiks. kísérleti vegytan, állattan, Öaaneneeonlitó tbonestaa, növénvtan ét ásványtan előadásaira) asoifnal mállitandó volna. A tanszakok elhelyezésére a vám a raáliekolal épületet s é kórhásat jelölje ki ás még aaükeéc esetén aj épületek előállítását ajánlotta föl. A tank vélemények a legrészletesebb poutoi-t ággal matatják ki as egyee szakok el be lyeaétának tervét A réálitkojáben elhelyezhető volna a jogi kar agánan a a bölceé-azetl karnak nem de&onatrativ tanszakai, karok üléetermei, dékáni irodák, quaeaiura atk. De a demonstratív taaaaakok nem fér-nek el t aaért a bölcsészeti kar azükságl* leinek kielégítésére még két külön uj épü let emelendő 2-30Ö0G öles telken. Ebbe helyeztetnek be a termpszet rajzi muzeumok, továbbá mennykégtanL pbyákai áa cheroi-kai iutéaetak ée ott volna a botanikus kert Aé arras eebda» kar prikáégM* táÚnk aagrebb márifl épitiefMj oeükágtaakj \' kérUa kknriny • Így neM fogadbkfja hé klinikákat éi\|intézeteidét, le azenk/vül jalk-pna egétaeégügyi kifogások it forognak Ma aOaaé, melrelj miatt klinikára áUJáhaa lein használható. A telek alansonvan fekazik, löldfzintí helyjiségei nedvesek. E :aaariet\|4e orvosi kar efijelyeeáeéra Mm tán iij étfflwiffl kell gondoakonnl a pedig neM a It órain ítél-kán, nanem alkalmasabb halyen. ÍA sáuvjé* leasány tgéM rétaleteeééggél feirfo as «gyM klinikák és ídtázetek MÜktéglstaá. Aalaléő berendezésnél. 260 hallgatás alantja ázirxjí-tásait. A kéáestonl, élettani, kM-bonézjaijí, bel^yógyáaaatt, nbánttl, szemészeti, mjliié-nrti, törványnáki orvoetani, gytnyíaérjafli, általános kártani intézélek a klinlkik la a kOzegéezaégtaei laláaet aaüktégletaire löétxe* tea 64 heMg kell IfIMn méternyi thrtl-lettal\| a aa ápnlák, goednokok, raktárak[slh. ■Ihely teliét ií hotiáMánllva, 4 lefajább 24.60—2600 Q aaáter területre terjedd ej épitkaaéet igényeloek. JCeaé klinikák ia ntá-aatak nem ksMárnyatteré épülstjw sséfiava, Itanén külön álló psvillonókba velaáaM el-helyesendők. Aa egyet klihikák betegeiük-aégleteíró 12—16 ágyni szemit i tsaktjále-mény, aaonban enenkirül nág nínjegy 180-2ÍX) tartalék ágyi-a volna aaüktég [egy \| külöé tartalékrOMtáJybaa, a klinikák Un* anyagaztíkaégléleínok álkelyeaáaék áltálibiz-looiiáaára. A t^rialék-naatály számára al\|tal mas volna a meglevő kérháa, de gyükare-aehb agénaégfcyl álalakiiáaokkal 6)12 Q mátarnyi uj heppilésael, tnert maslani tflrfo-gatábnn nank ÍM) betegágynak felel nek A kórház aayaga j belgvógyáMatra bőségetT de a szemészet- áa aBŰléeaetre elégtelen. A föé ok tatát Ügyi minÍMter megjegyzi leiraitáuan, hogy a szakértpkhek aaakaaerüaág aznmpont-jából előadott nézetét náa, t jelesen pénzégvi szempontból nean birálva egyelőre, csak oly oaélból közli á vároa köaöneééével, 1\|90 naokra nézvt a maga tsemponi jából nvilal\' kozaék a felállított követelmények a ktllö-nöeoa a kórházra áa kófndákra! vouaikózó lag kiviheiótógéről. Helyi ét megyei hirek. I — láréb Pál kir. tanfelügyelő\' ur iámét Muraköalnu volt knttaabb ideig ée pedig ^ perlaki járásban, hogy a norvál sjkn Ukostág között as iskolákban i^ily nárvü a l kasai magyar oly elv tanítása, sa árdampanl tanaszislstait felsőbb helyre tefndő jelentésében etskösölbéses. — Hl kánná van a „Kiadednevelét" esiml a as orasMoa kiadedóvó intésetek ál* Iapóiéról szóló kimutatás, mert Ksgy-Klaai-saán kát s nen egy ojklevolea óvó mlkö-dik a a költségjnen 900, hanem 1300 írtét képvisel. Tartoajuok sa igasaágnak Mt\'kijelenteni s helyroigszítani annyival iak^bb, mert egy ovó egy ovodában 176 ovonnaezal (mint a kinptnáa jelezi) nem — míg kát ovodában ée pedig oklevelet kát égvén igen rendszeretőn működhetik. A nádoruunai ovodában Kemény Józaef okleyelea óvá, a magyarútczai ovodában pedig Keményj Jé-zaelné aa. Milaté Mária okleveléé óvónő működik. — A magyknmlaanl takarékpénztár /legújabban Ta nagyar hirlápirók nyugdíjintézete javára 90 frto4 aaavaaott meg. —-j Málló elismerés [illeti a aék azép jótékonyságot gyakorló iniéaet lelket veaatőit. i ■alir.1 II IH kat. Egéaá hordók állottak itt narancs-punea-\' ctal. Mikor a felügyelők jöUek, hogy afris* sitikel körülhordjak, a tömeg vadul támadta meg lkot Eltörték a poharakat, a tömeg kiabált áa láraáaott, tolongott kereazlUl-ka-sul. — Végru a kertbe vitlák é pun etet bordákat, hagy a tömeget j ea által lecaaliák. Un-doriló látvány volt ed; a caőcteléz király uralkodáta ktadődötL" Ugy látazik, hogy Jakson elnöksége alatt bocaáttatott a aép legelőször aa újévi fogadtatásbos, a nikarj ha nen ia oly zajosan tolongott a nép, de bizonyoeau elég durván. Az elnök aa ugyéevesett keleti szobában egy áriáéi sajtott iUlittaiott fel az üd* vözlők számára, a melyből nindenki vághatott a mennyit akart i* melyből a hulládé kok, nint\' aa akkori társadalmi krónika noftdja a drága aaőnyégeken tiportattak et Már ez ie éles ellenUibéo állott az alábbi republikáuua udvar aaokáeailiés, ds egyéb skaudalanok is történtek, akkor, nl-•kar Jackaou barátjainak erélyea ellentéte daezára egy rotea hirf Ügyvédet áe őrna- Evet £etont nevezte ki MdOnynininterré, inak neje aan állott a legjobb hírben, e kit a miniszterek nejei aem akartak körük ka fogadni. Aa ajebb időben minden megváltozott/ Udvari botrányokról Jankába ideje óta nen igen lehetett kallani koidaöeea pedig aa atoieó elnöki háztartás az amerikai népnek minden tekintetben utánzáva náltó pél* dánl anelgálUtnCt Daimokratikus egyszerU ség ás fejedelmi eliquwte a fokftr házban ha mm » Nszeolvadva, de egynánnellett talál tatnak. Ha a ssjtok ée pnnoaas bordák nem la áJ In latiak fel a nép megvendégelése, aaért mégis anadm tinlaiaégMta mtaÖtt, józan ás baatára maeett eMberak enabad belépte vsa aa elatki lobba áa a küeünaég auden-tíai órákbén délelőtt lO-tH délhtán 2 ig, na-tfákaa aa alaékkéa is. 01 nléiaa nap, kü-Wtlata é nag>amaii tláaek wejébae a pol gárak áe paigánsők tgéte terégát lehat látni a kíkeHaná UaeaiUa, a hol I egy káaaaeri lésanl f^aaík ki uaatéietékallaa elnük kánt A aaásaa alkalnával padig 4 janttár áa fok raáfia* — aa elaék aafo a nyilvános fo-gadlaláai ad, nely abadea Lenkalae dál-séáa $>tál 64g tart U idMén niadaa elfo* afltva áfl, a gwfcg la aaegécy le mmmmaá «áaé 4 aa aiaéknl sééu. Ha nak, eenatoroknák ée más jafee lérfialaak külöaöeen e eaáira meghívott nejeitől körülvéve, minden látogatónak ée látogatóimnak keset aynjt áa ágyasokkal mulat. Tulajdenképeni állami lakomák nia-eeenék, a misei Ina előbbi elpökaek nejé házában aem türti a bór élvesáeét,ezéa lakomák az utolaó időben gáiiy tárgya vntak. Csalt mikor náuány év élpU aa orosz nagy-fejedelmek az orosz hadihajórajjal aé amerikai jpzekbe jötfok áe tiaZteletükre a fehér házban lak oma ! rendeztetett, az álléntjtkár kiviké, hogy aa\'elnök nő nogarái daéaáiÍB, a vendégeknek, a mint aa Uyen i alkalmakkor királyi aszlalokaál azokáal bor it nyiujtstotij míg as elnök éé eaaládja a kávéval eléged• lek neg. As alnökoak néhány estéJyén kívül, á hová nindenki panahel egyteer a [iélij ido-aaakban a diplómstikai j tett ül tt tisalelatére ia v^a estély, a nalybea csak a magasabb polgári ás katonai tisztviselők a eenátiw és képtiselóhás tagjai ée kivált polgárok! esa-tátijaikkal hivattűoeak. A szertartás ojyan, mint)\' fejedalaaí aaalályoknál aaokott lenntj A fŐhivatauoB ünnepélyeaaéjr a hol a fenaália udvari Ltiquetten répéblikánwjegy-sseriséggel kesét fog, aa újévi fogpdwás a fehér násban. Mint a monarchikus főjrárutok ban a fígyelémbe venodő esareaénaia külön ndvari rentfelettél tudattatik, ugjr as egyeadt államok aaöveleági lővároaában it hírlapok utlán tudattatikj aa. E oeálre Jgjé-y etaaa feldiszijtetlk a fehérliáz és a j tengerészek zenek íjra nemzeti dallamokén iáé* szik, hogy a hangulatot! üauepiélyoMnlM Libériás szolgálat Itt ninee, kanén ij a felügyelet renpőrök v4szik. A fogaatatib programszerűen 4 ám folyásáig éart < délelőtt II IraW kezdődik a kabinet tágjai áe a ^diplomatikai testület fogsdUtásávkL A egyenruhák látva alig kégy köztársasági atfvár- diplomaták fént kiadá as smber^ kan van. Egy órakor délután n nép nniéié ajittatik meg ajkáé; ée Itt raaákülfltébaég nélkül mindenki beneliet, a na elnök: ép oly nyájasén üdvöali aa igéeynlea aágnt éa a^ameiiMtilát ajiut n kggaadégakk polgárt- la I Ünk lát felöl VI láttali ak Kat k i Olraaé I a napVibta K\|Ín tán 4 aülld korlát 4t aéáma, (hölgy Felni vnnAn A kara kedaleri ifjak ag>leiéb\|m í\' M hó 24-áfi órakor eaje Tékfy plt ér Ügyvln nr fart, éMjgnál] ténfl fék #zívásen Kne elnaáátta* rtya mm.\' IM"\| Höiiemtafl fel JHsééi legek rééaár pmi re gHaaésett ■ki Wlagj Igpáns Tárgy) Kanizsa fllfliMM Vflí £ BKi\|válÍ?>si sajáz szerpuáéiiy «, ■éléénél Íiíül. kija jiUnenk \| itlgy ar smm anaaar lí rjré éaóló) Uáptíi HegillaáB a dol4»yfíi4aadében kap lékünk, Ugy kéeaüjnek, áaőbk báveb- ■ olvaaékör minden jlyen nnuMíi jcaak ologj. hrjáS nejcünk BégyváaMnyi \' oleonallal, TótíVáeénay. írintn negyei elhétároala a lytól Péáelíg is Idn építve a t\'áeéeltől aannUan a ki a njegya izouban! aaen IlóheJ kSák - Taaekaáréj ii«ák itt Jattét nftkalvelői étőé^sjla égyaniftra!a osélra ir. Ln knyi anoábfta, joelytk íoér keltő előbb íajjtarjpiott. Aa elő édott iarabról áe aaanélyekrll \|iea éHeeifÜk olvasóinkat. lUInlnaa. rAnedaj tan alakjilóbanj Örvendünk é köztaiQvéíŐdétt nééhó nézga ázutáji é játék ne kgyak é tti fteaenn-Péenélrtl márczina lít-áróli A vaazéréfa-Maáklaij a fttred-kötnkálllii HetíMég a] tihanyi révvel egy Páetcl áe helyMgek^t UUal pkaaékötni már kt^Udjan megye. Ksen utaak! TótVá\|éo veasie rééee már rigómban ki ás álltra a közforgaltomak Aaaóáfo terjedő továbM rwl inult Miluh mérétie és MlöUnt paabl m. almérnök urjáltá^ Bt kijelölésére áe leende kjépil feér« lelnlond hat jajé vidék közönaégn, hr\|g\' adtál uram itten esőt, de ninot beiitjje kili limL .Az ed digi iűaz koalakadéai utal inij; kitűnőnek nevezhetni hozzáképeat. -4 Olyan kacakarlngóa leet, mint > akár egy annllí^H, pedig ea leg kevéibá sem a larepvisfcnnyok iák kTfolr\|sa. inert ilehetetlen volna eaekély kanyargáaaiil veze kén M; az igaz, hogy jgv a I áplafen iirto lent volna kermnlf I. Sa jnálatot lolog melleit, hogy a nMgye rf y agééz vidék ét fllláldozra az eéveaeV< rt I I filéM- — Illbnlgaignlda. Lepnék múlt nek vezérvzikkébn hősei anló énjtékiba tt lie. A Merkeanfői ru<\' ;jegydée ^J vEé megtbrtáal* — ngjanié nem esen esd alá lartelik > I a 11 a* (a\' caikk 3. ha táblának hanem aa eleő.kaadb \'égére való, a kiigazitkiotfjti f sjnáljuk.jhogy a azeuő gondatlanaága Lúlroéil itre ie adlatott alkaftl Köaer Jánna kert ikedelmiUak-képekitáei intézete (Budnpeatei, gyáif-utézs 3. tzán) egy n balga hasonló in t izétek mintája szerint rendezett miniséteri leg eugedélyeaet! tanoda, melyet Ssölőknák, kik fiaikat a ka* reeki delim pályjéra jllevleg a keraekedelni ledé uánvokban képeztetni óli íjtják legjobban íjáalhatank. - Káfld híreik t Vi ree kimenetelű Sérh ij volt Bupíépestofl két jogáaa yidaea ént» áa Kapra G. köfttt Í-H Orainy látván bűnt gyébed befejealeteft\' n vé \'tárgyul.is. 0r-msy tt ávi fegyházra és 10 évi I ivatíjlvaiMtásre itélk lett Forbeez Kárnlv miéi I Qntegédíá havi fogh zra éa 2 évi hivajalveazl lere. j ■—■ jFoga-rast Mihály erdélvi rein. katl. püapöld ujabb azálí üdéé folytán halálJkUadel snbén Vnn. A cata (róla bekövetkeaUááea na k id\| kérdése. —. n többi vidéki kőíek tnil lájáéé .Oyőri Kör\' is alakul Budapdst^i. - A Bécsből Budi peetre érkezett vonat egi ik donnéjáhnn egy fiatal 20 ávra lányit talál ak kalvk Gy-ankálival megmérgezte magát — Bónaa látván j pápai gymn. taéér 46 évea knrában nag iáit, — Páneaováa a n hnet lakosság népi)ülést rendezett a német „.Sciiulverem" agtti tiójé ellen j a reablutió i vályee hangon van tartva. -7 Bövid nő ,alitt kát paíoháa égeti le Ujabban ée peng a m reeilli kristály* palo\|a, melyben sziodaTaboka t szoktak elő* adni éa é téli LívádUl névO fáWl készült opeintte színház. — Eujőd néni falu Mitkolee közélébén elégett 838 Uléka, é>ek közt rafl paphk. — A „Knaztji képéi már elszállított t\'ontja n kgy tzázadoa ;almávél a Islh.n hár fowm ■Mskáééban HB — ígw na-fylgéi \| pgyalké^foiikken éaik ila\|/^k rqfigvjtífeiitiiáaa JÉ/mt — hmtMt tjm nyelv terunMett* ■na, nauetkőf pftífo-araink aél Ubbgyjraiváai kiséraljsn ne, Haéy-Ude aikéiiu elém lé a jkattójr ezélt:! iM, a mm munkatti meg elaiáaa mán a kfipünaág éeftakailállae Mlkllra jháaed. Tadv]a;«f, y Mindéit újnak Ubbé kevlekbá alnijlfi 3 (bdrka aa íj je\'ab Ifin rágidlé éj ar grérairáai naáaééraeaaek a ajjilvá-oéaég elé vialó km aula előtö jónak Jláttam ismertejrji gyors rléi ikdaaiiai lőbn aaa* ►ájfelt a mrntó aakfIHUknal 1 eflnww-si 1 fnagam^au, ho jy oaak aéon stetlah ba-"Atom munkámat > nyilvánoéeég Háj ha az aakférfUk vtleolnyé szerint — nrp ér-Wnee. Es okból grerairási rendszeren 0bb a bályait k null i y eleién eáy braolnmm li ezim álatt 1 1 Lé tt) magyar gjjoraíráe lapvető ssMáJysi" iámértette£ s kést Isiként ttskférŰálnek iiegküldőrién. ÖrnnBnre Ifdl, lajgy ,nj \| forsirási rfsdtztrnaről a kfárfiakj: eJísmei éeeel nyílMkoaUli ÍSz-eUjen —jhövWsíg kedvéért U esaklsí^-á ;oaí Oydnir^" c:imü Lapra s a aok közül ff r oki. múrsírd t már\' véfonányára! Hívét• 4mom. A „fővá osi Oyorejró* ímjlMk 4. ssánánék 31. lapján drakat mondja: \'.ele Antal mfflnannk ege uj gyériiráat 1 gozott ki. naiv lek elveitlily ezin alatt Cfasálotta jk\'i: nA magyar kyerairáa Unp- ibélyai\' ^Keíe Afnl uj rmámé- ilk lei t a lángok nar* [négy {oxfrplpin éa a PÍlájti\|su el\|tj özlrhll stjül. U Di Lloftn! Italékitása al* a bunapnti iiégyar gy őrsi ró- ayiailet tóhbi közgvflté án a lapok szerkesztője: mi Sona tártol. előadást, melybcÉi Kefe véről ejiannr«lo\| nyilatkozott a,ni!igen eJemre méljóna l Urtja.* IT. Zelltfajvil-oki. gyorafrá-l már ur, a Uudap-tt\| gyo.t egyesület vt>lt t ntviselője gvorairáái\|end Mfrenről Irt Uráli Iában, é többi köz4 ejwket n indja t,L\| hangostatás\', hsngsáliotaiot és \|> i\'grtndmegszakadást csak diceérneiá lehet. DE nrattt uiirabüe, légy ön eUg a nérV ba \|t(p jelölésére )a Mg anyaggal rend lyre ugy látszik agy randaaar-ápill lla kozolt. Mondhatom, önnek • ez i4 azép^n érült !l\| Mit asÓHak, most már asékjután a mikét rövideé elmondottam --! általá (ttágban n réndaMfről 1 Scfcat keiietie ide rnon, de rötidn 1 eank a \| krt»etkpzőket: y rend mer, nal; a hangontatáat,! jélképi ölést, hangváltoi intót, hanmndnnpnaka di at, a náMaljnnj éli torlódáaokat, mip oly al tusokat melyek lök hiányde kereaáiülvita \|lé el a gjfof$irí» 1 legazünik gyorairai jleiini, \' tzépeai keres tüT viszi;nwinilll Imi« rendszerek hí rnyoa réazeit: a nnné> rtí 1 írásmódot, a nagy nlrtákbeni vaaUgiiást j lést. öbiöaitáat pb. eliroináJje : — lyjrénd-azhr éáak jó lehet Ez az én tzeréW meg-gilőzddéaein, meléet akárki élőit vaflapj fo-gnk addig, nig áltélánoaau elismert jnjorairó szalttéraak valamelyike engem enndc iellen-knaljáről ^vldpnter a luculenter nn nem gml" llren ée Mékhez hasonló nyilatko-zátok bátoritottalo arra, bogyl már lf7l.; év bjoii kéesan lévő, la közbejött akadáhnk fo y tán meg tmm jel®t gyak őrlési rendsztjrömet a nyilvánneeágra jbocaásaam,\| melynek neg-jel inéso moat fe d n. I. közönség, -j- n eltd ben a minden szép-, jó-j ée iuaazndsért felkesülő Ifjúság latliatós pártfogásául\'(Ügj>! (tj orairáat ténkönrynm három réaze i 1) Az dk ni-, 2) köaönewae* áa SF) felső gyér^iráern w kad.. n) As elfCii gyorairáa meganéertet-vé 1 a gyorsírári leieket, a rendssei^ azsbá ly >it adja elő; vavyis azokat, nslyak! Wék-aé\|;eaek arra náaváj hogy gyprtiráéUágj mindé it époly tisztán e világosan ki tudjak írni, in; it n k&úueégei írással. NevesateMii ma Í;á>an foglalja: a hangonlatia, — (iocalis M \| hangnáltosat (— (hangrenddel, a anélkt kot talállak aranydarébftMnn , r —rs Irodai lom. I rád I- As nj kÜlDnöf tekin-t. ÍMgvar gyórairási enblíUéa a hé* sbergiá- Markoviit la orsiráai rénüazerek- matgvatr gyors-mlitekaímra. A 14 ncis«ldiAlMlk maiyai? gyorairáe tankpnyve latiéi a magán tanulásra raaiMaáemuak kritikai mefljŐI átültetett 0.. ze-Feáy vessy féle kelj 2. Gvortíráai nlvafdlönj iráa rendazerem szerint\|cz\|m\|l gyqrsirásnak gyakorlin kéédka mínldazokra aáarrs, kik szellemi nttMávn 1 iráaoeli tsen-dilfkel foglalkoznak ! a\|egbe6jllhete(\|»n mert kÉBlflMMHHÉlMlllr nNffi1 tagiunk ké-4 mjren viáU\' mii llngy otl, bét na álŐenónak hű ifakaad éajkitáaatoe a a iyoréíráa által időt fárad nitt áa nnk ennek tegjtségév petpk aa élő azót — töptlbjii a aal lekötni, innen mai néha! agéuttál fonton (nitntl üérlai Al lárgyalásbknál éfb]> gyérairá^ áraded azelrel míndeaideíg n eséka a gyakori, nmó pályadíjaknak, iA \|\|u{a laara, AadráAyl Örőrgy grófok, ngyMf) 1 Fehérmegyt álMl\| fotlek.11^ Legaagyob de jmátrétat aaen kör átühatatt, relatíve ttk ia n Q Oáaaatr Ltl atvanezerfrau- Jedt! é esküdt külözhetetlen a iTmrU rantl-Mbetünk, ,de-ajrWyal ia fatal-VB! Ha Ke-ii UnAjt tjJ^ymekye —je-jzbdh hirdet, mmnentum, gn németi b eyorairáajl ritflud áeflléW M IMlódáaok- a) n pl J nsgybelü jel W! « kiírásának írásba egyetlen M elik m).\'>-keedő caak azutá kai ulátál^oz, mid lz\| szabaltoaan go gyorsír áa a >tt. — gyakrabl iő en a áyalvünl Idit beket\' táagyali \|gy írslráw [az Onkénytaa, á _IWélküJ) le ib) másUhéng-ésének, a végül aa Idegen át —- As elemi gyjörs vidkls, a u. n. ja\|pr sem Íja e felosztásnak, liogy a fogjon a rövidital jtanok nár mindent gyjotisirási* ennnkadáa nélkül lű tud 11. — A náaiklkét réaa a röviditééi tanok-a foglalkozik, íjkág pedig: b) A aöaflnaá* k, képzők, - néetaáaok előforduló aaók, a küld természetéből folyó röví-eltéiőleg tékái addigi tntől: — ezen rm nem a símét terhelő fökidité el.- és jelényakie, hanem nyelvÉník tar* mé netbőj folyó, I önként kínálkozó rövidít teákra* fektéd a flénlyt — Kéén, a gy irtitórá názvn bő kínosét eddig égjyík gr rairáaá rendi aer eem aknáata ; éj. -»-Pefig, hdgy mi) haszonnal bsnaállalók fel a gyórairási ént kimutatom tanköáyvem a léséében. A tinull teliát esen rá4 [tanul-né lyozékánál »imcaakija gynrairást\| hanem sgj úttal nyslvüi k szabályait, azoknak. Ián ct( lalea I öaazefll {géaét ia tannlja a j látja: má ínyiré légé a mondatban egyik szó a tná liktól! a miki p olvadnak ezek egj orga-11 ir aa egf a^bé 1 Végül je) A felső ^irnráa egi éb, eíőzö ppi iban nem említett rihjiditéei iuo lókkal íaaaér ed neg a tanulót. A mi nár no t kritikai Be aehasoélitó in unkámat jilleti: ebi an isnaertaéu fogon kritikailag J mind a hár hu gyorsljjáái vandézert, a kimutatom, bog j g^rwrájí yenlMattamnak nemcsalí aaért vac hat ttftj] a OétieléWgér-MarkevIaa, áint a za-nenvvaaejl-fWe gyorsírást felülmuljé na\|J uwrntJ ineérranéségait, a jegyéb t",í Ja\|lai; ellenben nMkettö- al nagyar hannn, nakt aan 0 ttWfjféialá a [világosság tékintaté ntkkMka jól •Malik ettj ép #J , rttytéeek hogjf gyortírim j))Midia li I él ai til- Üngában toglaljéd oaak \|H negtobh gvöraasáe it kia-wéülj bármelyik, f nini* réndazeram MahályU mwitasti. Jkm m ssapSs auMrtéá kr. láfioeek • t rttiéiikdi lagaagéUaánt nyelvünk laméaaaiHill hifik ; enéet gyors írásom könyebben, a rövidebb idő alati tl aajátitUüi, mint akár a Oabalabngn Ma* kaviai, akár a Helee-Fenyveeay-We gyerr ífá. aaafcaa kivit aaan nnnkán gyaréiráeí ráudsjpreru főbb szabályainak rndokiását fogja farUlesasni. Oyomráai olraaókönyvsn-ale«i,\|— köaöaséges — ás ialaő gyomrát-kaa 4- efoeaíauaaaaktál — tartalmai olvas-nány^kat melyeket —- kulcs gyanánt — eyaaaáUátbaa is kialék. — Ily olvséóiüfny v ak — a knadlkre aáave -r azüksteeeé^ét a heoMQéalgál feleslegesnek tartan hoeezab kaa indnkalei. KlŐfiaetáei árak: 1) Gyorsírást áanköayvamra: I fet é. I 2) Kritikai éasaeéfeeealitó munkámra: 60 kr. é. á f) OyoraráM olvasóköny vénre: 1 frt 0. á. As éiManln ívek a pésuak a aév, lakóhely ée é* p. jazábatoi aaegjelöléeével fogkáaőbb /. á junine hl végiig aialirotthoz Budapestre fIX. ieiL Ollői-af 10 m. l.i JküldandA. A gyoranáái taakönrr la kritikai öfsahason-fin mukká í ifi ang. hó közepén — a Sorsi á^i olvasókönyv pedig £ é. akt fó . tjén kertil kí a sajtó alul, s bémentva fog si 4őfinrtdki^k nagküldetni. OytíjtŐk-\|ek W rMfAiü mán egy lisatelet-páldáay fyal izolgáíeh. Oséfon lavln a rég óhajtott le eddig nég el nen ért magyar gyorsírás megalapítása, s nen kétalk édeni, hogy ezén ézélom dllrasében a hazafias, mlveltköaffn-élg a fcülönöaen ez oktatás- ás neveiéji te-tén fojűködők, neankofonhea a feikes éa tö-1 fekvő.\'magyar ifjúság kadiatóaan lánu^a\'ni fognakli. Bndn\|K«tén, 1882. éti ná czias íiavában, haaafial üdvözlattél Dr. Kefe An \|al a Oabelaberget Markotíts és Stols* Fen) vesay-féle gyorsírásokik oki. tanára,\'iá by -dapesií magyar oorsiró^gyaaület rendla, —j a gyŐp cyerejrákör levelező tagja. WVj aeaaeaaflvék . HAaeevölgyi H társa meníkeresk^éeébén Bndapeetan erag* jelent j jMCVész Caárdás zongorára aaaraé Öyörtíyíi Kálmán. Ára 60 kr. Öt eredeti ma-cvar daL L Búsan dalol a paca irta. IJ, Eeő ufcn: derült az ég. ICL Megüzente tegnap elté. Ilii. Hogyha egyezer menyecske feű. y. Szép a megyfa ha virágzik, zongorára éstézé Behwnraz Gyula. Ara 80 ar, Bfeiaahknr Károly zeneMflkareekedáeáben Bu dapestnu megjelent: Frühfings Gruaa Polka íraaesfsé. zongorára szerzi Habar Sándori Táncznedv Polka fraaeaiat^ zongorára szenté Merklw! Andor. Ára 76 kr. S Fi\'lelűs r r m wrkmti A N N ÓK r - Hivatalos hirdetmény, sídj\'k. ÁrveréHÍ hirdrlmény kivonat. Aa alal Jendvai kir. járáebirótág mint lalekljönyvj hatóság részéről közhírt tétetik, Ifgy Zafcál Henrik caáklornyet lakót végrejtajiaiínak Hazlán Anna férj. Reaeaáé Márkié miat elkelt első térje Szép Jánossal inemzett kiskorú laányn ífeáp Mária tana ée löavéoyée gyámja végrehajtást taenvsdé ellen il\|4 Ért 70 kr. lŐka kévatalée áe járni iránt ! fémbejlási ügyiben a aale-egeraaegi kii. törvényszék és as alaó-lendvai kir. járás bardeág területén levő Pálma községben fekvő! a palinai 170 az. tjkyben A I 1—I sorsán alatt foglalt éa ^ réseben kiskl Szép jlfonka nevén álló, ngv továbbá ezet tjkvbel idóközileg a palinai 220 az. Ifkvfci áfjegyMtt a ott A f 1 sor aaán alatt fel ven és áttétén felerészben njabbi tulajdonok [TrátnWk Iván navén álló ét s tartosáko^ kai enyüttesen az adó alapján ötazMoa "491 írtra béeaült ingatlan részek 49! frt kikiáltási árüan az 1882. évi nájna hó lO-ik napján dllplőtti 10 órakor Palina községben a község házánál megtartandó nvüváaos árvn-éten a megállapított kikiáltási árán alul n erezni saándékarók taiIonnak, an kikiáltási árának 10$ vagyia 41 tó lkéanpénzban, vagy az 1881. IX l ik \|-ában jelzett árfolyammal számi-adékképes papírban a kiküldött k^ iMééial. iAlad-Leadva 18Ő2Í ávi máren. hó 11-ák napján. Aa aW-Jendval kir. járáabtróeá^ mint tnakkünyvi hatóság. MÁB&ÁCZKT LAJOn l -l J ife a^ksf» Hai^Kialnái n FMér«aí Jf Miisodik uj felállítás M !! Mlmlon kép filtoxtatoti!! WERIN nagjn é&Bordmája é$ Btereoekop-terme tttksűj Vffehát asti tO \| bfélg. fáayta kivUágitl mellett. A klálljláé lóbb nini IOOO kilőnfále érdá kéé kjtyal tartalmai melyek kérfil a lafi eperakj eparatták. éelettáé. jérlril ateéink. psrtMéM «a partaal gani nfcipnn tnaosnas a tt I boa^pMsbb\' tenaésstii satsesáaliat. A Isinabb és ss»ftt4>aWsse »<ll>l [náféalk St MtMren aia«MV« . ÜllOOLF kéraaaharersf ITÜM NkaieséP\' eafelvtje tpagy a mtte^ kséayjtq towiln és setéi a kjpnfei> a MÉp! taSfSM éaotate Hrln ünnepéig • Mriekl lén. 1 Azon A mwk JégAnaaepély üjylMéi kirnag nagllyllM. \| [edl ée Badépetll Amin. atka. Uléptadij aaenHyenkint M kr. Mini Ián lAlogttóf k) ujándékoi kép MMia M téétfi kmaltsáii aéaMntaaaMi éyRvs őáiai a 1 éaeétfc mjf aHitaeséké fcklinn\|l aasae éiIsgtniÉrl smkIs^oi III óH Tatja intiilsttal WERIN R í -1 ,"T--CLur.n.\'\'-tyAL.^. FUeJ«l rtlc lH>nl .do.Mil, NnrkoM^i t^S 26. szám, Nagy-Kanizsa, 1882. szerd Ktaáöklvatal Fisehal rillf kMibn kadáss. Uftárnskáe nma 5Í8í mám giöAaeUal Arák; Égése évre 8 Ím. Kél étre 4 ái Negyedévre t H\' Hirdetmények: 6 kaaábee petiteot egyener I kr, löbbttöri * hirdetésnél fttr. Bélyegéi! 10 kr. IX. pvfolyam« S% llrltetztől lro4Í * lap aeellemi rá-míi «!\|ót/5 kfmemányek koMendCk Dj váioihái aláae áll. m. I Mmentaüen levélek eaak »««oer( kenekből ÍOf MUUak ol: f KéírJÍtok vwlse Doa küldetnek. flEGlVKI ERDEK Ü D&\|BI, TÁRSlAffia liipl iBzomraton ,(fi \| i\'veií A ZAI.AiIKGYIil GAZIJ. KÖVÜSOlJf ÉS ÍÖliU MAS t áegjelenjk hetenkjint kétezer, szerdán (ogte iyen Rt ím PASZAT! fcöMK. ■ yllttér I fretiteere 10 kr. LAP Előfizetési felhívás M ZALA áá 1882\'(lik éri máaodik évnegyedére. Április elitjével uj előfizetést nyitunk Hátralékos elófUetóinket felkérjük hátralékaik szíves beküldésére. Azon eió-fartőinket jpediffy kiknek elófizetéze e hó véifével lejár, o előfizetés szives megújítására kérjük fel. BllflieMil árt Heuytdévre.....2 frt. A kiadóhivatal. k ulanegyfl gtidaiági-egyeatttot f. 1882-ik éri május hó ].«n délutáni 4 ómkor Zill-Eger->/egen snját háza termében rendes közgyűlést tart, melyre .a t. tagok minél nagyobb számban megjelenni kéretnek. A közgyűlés tárgyai: 1. Az egyesület tisztviselőinek megválasztása. 3. Az igazgató választmány íala-Irftáaa. S. As egyesület működési tervezőiének kidolgozására kiküldött I bizottság jelentése. 4. A folyó ügyek. jí Z. Egerazegen 1882. évi mári 28. árvaj István m. k. BgyvssstS staSk. A középtanodai törvényjavaslat Kellemetlen érzés szállbatta loaeg mánden józan hazafi keblét, mikor a \|cőp-víselóház közoktatási bizottságának «jhó 22 én tartott ölésének eredményét j ol-vásts. Annyi tárgyalás után most már nfgyedizben az lett sorsa e törvéujyja-váslituik, hogy a közoktatási bizottság ?! szavazattal 5 ellen nem fogadta el a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás slspjául. Hogy röviden elmondhassuk szíj, sj mit es eredmény után mondani s kanjuk kivonatosan megismertetj&k olvasóinkkal az utolsó Qléa lefolyását, melyben a legfeltűnőbb jelenség az* volt, bogy a bizottság élénk helyeslését fejezte ki a miniszter beszéde végén, s aa ülés (régén szerencsésen oda lyukadt ki a #o-lqg, bogy a törvényjavaslat szótöbbség gtl nem fogadtatott -el a részletes tárgyalás alapjául. Az Olémt Trefort miniszter nyitotta meg, genesisét akarván adni a szóban leró törvényjavaslatnak, előadván innák vecéreszméjét és álláspootját a javtslsft-tal szemben. Elmondja, hogy ez első vsllás- és közoktatási miniszternek, b. Eötvös Józsefnek as ujabb alkotmányos terábsin az volt a törekvése, bogy a közoktatás Agyét különösen a középiskolákat msgs-sabb színvonalra emelje. Ha ezea iskolák mind a kormány vezetése és rendelkezése alatt állanék, a kormány szabályok, rendeletek s kellő intézkedések által törvény nlkotAaa nél bal Is elér betű volna czéíját, de mintán hfcsáfáAoláÉek nagy része • kormánytól «••• egészen függetlenül működik: k. KMvis szikségesnek tartetia oly törvény rfketásAl, melyben s korona fófellgytieti joga a bitietektaet! iskolák fölött, mely jog M HI0\|«1. XXVL magyarorsséfl é UV. erdélyi törvény csikkeken alap é»k, köréllraseék olyképen, hogy a fe tékezeü iskolák is kornak kívánalmaihoz lépest f melkrdkessenrk s s lelllgyeleti af gyakorta anál minden eoUiséá kike- A b. Eötvös törvén^ja jóslatának, valamint aijnak, melyet én gyújtottam be s mely most nspirendet vjan, egyik veséressméje a tanítási szabadkág; mert e tOi vényjavaslai szerint minden hitfele-kezelnek, t^rvénjbstó^ágnsk, testületnek, sót sgyeseknek Is teljés joguk van létező Iskoláikat (botartani, valamint! ujakat ál[ lltani fel. IE törvényjsvaslathan .nyoma sincs tinltási monopol) umnak, az állam omuipotentiájáuak a középiskolák körében. De nincs uyomt bárminemű elnyomásnak, nyelvek és néastUléfek Irányában ; mert e törvényjavaslat nem ssán-dékosik megszüntetni suton gymnáziumo-kit vsgy reáliskolákat, melyek tanítási nyelve romáu, szerb ytgy gémet, valamint nem tiltja ily fckolák njsbb felállítását. De aidón Ily szabadság adatik, aat szükségkép oly feltételekhez kell kötni, melyek ss állam érdekelnek - megóvását biztosítják 1 mert íz államban korlát és mértek nélküli szabadság nem létezhetik. lionnan erednek tehát a feljajdulá-sok és ptutszok a törvényjavaslat ellen? s slsposak-p azok ? Ugy látom, hogy az egész harsg azon 71. §. ellen van irányozva, mely izeiint a tanárjelölteknek a képesítő vizsgát magyar nyelven kell letenniök. A kik a magyar nyelvei bírják, azokra nézve ez nem lehet! sérelem; s éppen azért ssokra nézve, kik magyarul uem tudnak, a miniszter kéri a felhatalmazást, hogy azokat —bizonyos évek tartamára -4 t msgytr nyelvű pissgától dispensál-hissa, s igy ezekre nézVe Is megszűnik a sérelem. A b. Eötvös tör\|eáyjgTaálati, valamint azon bárom javasat, melyeket én nyújtottam be, nem \| tffrt&lmqzták ezeu rendelkezést, nem Fzólóttak a vizsgák nyelvéről, mert átsljábsn nem szóluk részletesen a tanár képesítésről ée képesítő vizsgálatokról. A. mult országgyűlésen a közoktatási bizottság a képesítésről részletes meghztárosásokit kívánván fölvenni a törvényjsvsslatba, t többi közt ezen intézkedés is Javaslatba hozatott és egyhsngnlsg elfegadtatott, 8 azért vettem én azt fel azon törvénylavaslaiba, moly most a tisztelt bizottság előtt fekszik, a melynek tárpvalfca ma a napirenden vsn. A javaslat, ha jól emlékszem, körülbelül srxtí.indukoltstoU, bogy a magyar állam - a (ni létünk alapja — nem állhat fenn óly\| iskolák melleit, s tehát nem törhet ínég oly iskolákat, melyeknek tanárai ném tudnák magyarul ; mert azok, mind a UpsesUlás mutatja, a magyar államiságnak,; s magyar cultnrának ellenségei s annak í ellenségeket nevelnek. 8 miután ezen indoklás helyes, telveUem sz Illető szákaszt törvény ja vaslatombs; a t. bizottságtól függ ezt elfogadni, vagy Sem. A tanárok képéee és képesítése egyébiránt is sok post vert fel; erről a részleteknél fogok szólani. Most csak any-nyit, hogy tudtomra e continénsen nincs ország, hol a Unárképesitésre az államnak befolyása ne legyen. A képsést azonban szívesen átengedem a félekezeteknek, ba a képesítés [as államla bizatik. Felssóllalásnm befejezésell még egy pár md\|jogyzést kelti tennem; t. i. ha törvény hozatik a középikolákról, az nem lehet csupán a létező visszás állapotok registráláu; nlert a hivatása ily törvénynek, hogy azl oktatást mngsubb színvonalra emelje; és az álam, bár-mienoda párt jusson a kormányra s bárki legyen a miniszter, \|sz egyházák s hit felekesdak szabadságinak épségben Ur-tása mellett nem fog lemondttii ason jogokról, melyeknek gyakorlatába^ vaaj és szókról, melyek ót a felügyeleti jogból kifolyólag megilletik. Kérem tekét a t. bizott^ot, «él-tóstassé* kottKfhfto ekjKtlvs, ,sÍM irs et iLudio, fonni e törvényjsvsslt^ \|t\|í nyílásához, jogy ezeu innyi éri ótaj \|fp\|ggó-íbeu levójOgy végre megoldiÉhoz Jii ip slkossns meg i törvényt ;j és j\|azt IHrr tuí adt nem tudjuk vagy ndm ikirjuk v é, kotnf, hí oly nagy e téren iz esif kar, bogy i középiskolákról íózil \|vÖs törvényt alkotni nem ícuetn .ezeu ügyét hosszabb időre le kel a nspirendró!; mert ez nen f^r peui i pakiaraent, sem i koninány ságávsl, liogy minden országgyüléai M kor venni jpzu üm niyi azt e\|ío {idhitónik tartja. (szász képviselő) jnerint el i ji nemesik sz erdélyi, binem ízi Ö^ lekezelek autonómiáját sért szórt Ifogadjaj el. Mi ebi Jak a 1 szempontból nem Urtjs kiilégitpi törvénjjjávislitot, inert az t tUl alapokból fentirtott Iskolé f Jjejli világos kifejezésétől Urtózki dlk. p Istudioram commissio létesiUlét. Is jMiut i szavazat eredménye maUtj látszik sém Baross figyelme ttejtése szerint Miehlnek elfő kiván ágá a jletekhejz tartozik, s másodi k ■peii í külön [bizottság hatáskörűbe vaa pedig [Trefort miniszter megj igvzé» áUáSpóntiát ss ihipok tekio teflébei hstárofiiu írja elé i kitlioljkuB kimondását pedig i részletéknel k^ri felhőzetni 4— nem elégítették kL Bidnnerii Gnido szernt (ez Is a migysr barát (?) szász styi fiak kfi ro tartozik) e törvényjivaslst sér I a nem magyar nemzetiségűek jógiit. Hoffmsnn Pál reflektál Zay Adolf izon szavaira, mely szerint i tönényjá vaslatot mindenki ellenssenrviil \|\'f tgsdls volni. O csík szt sajnálja, hjgj azok, Ikik I törvényjavaslat ellen paii&iwtipc luwin bényujiassék egy törvényji ni-.Ut azért, hogy ez ne tárgyslulu<ik 3 s lip nem adatik be, benyújtási [ kzIMog sfir-gettessék azon k9moly szád< .ékkal, hogy ne táimlUssék. E játékonc Véget kell Ivetailekérem tehát, méltónissők e js vaslatot részletes viU alapjául elfő jidui (Élénk helyeslés.) A miniszter beszéde itán t légin-dult a vita. Legelsőnek Sut náry Gjyörgy szólalt fél, ki i jivsslit kCzjogi c lilletóleg benne modus viveqditlát Zay oly na.\'y sulylyal léptek fel e letie, mely e bizottság tárgyalására is i fc liátn sihető nyomást gyakorol. Azt ufcoudja, hogy inlndeofée szempont és érdek itellett einelteUtk itt szó és csak egy 1 laug émclt szót az állim, i magyar cojtu raj Srdckc mellett. pzerinU előre láthat y l agy a legelleutAtesebb érdekek\' Is táli lrozni fognak k negstlo terén, pói éfi( hrlyteleo törvényalkotás terén) iá. javaslat tárgyalását most idÓnt nem tar jsL de ba s bizottság i tes vitát elbitározzi, szőlő abban séggel f< g részt* venni. B b i c s Z s i g m o u d gysr álla n kulturális hivit^sánik pontjábó szükségesnek Urtja vényilko Ast, i katholikusok nem nsk élő ogokra, csík lunyit kii mennyi a protestánsoknak megsdililj jivulato\|t i részletes viu\|\| ijla\|\| foiiMí Diáitrievics Milos i felekeb mérvfl korlátozásául minój k \| J conUmplál bele nem égyézneiikl miniszies util arra, hogy i nemű igényei ki vannak elégítve,pMtikpl pedig sajnálatát fejezi ki a fölötti a felekezetek ellenségüknek tlkín állimo\| a ó elfogadja i jsvi sli tot jletes ttti alapjául. Kován ; protestáns autonómia joga Bak Itékjbtp-téból iksn fogadja el a javasl ito:. 11 ejttdüs László sem fogsdji azt ek ] Uh ákilásLLéghsn elragadjsj • \|l Az elsw a kérdést feltevéi, közül hét nem fokedjaid i körvényiávisIstnsK\' ia csat Ödön jav slntol. 12 skávn-jaVí slitot. bii mím- báil! ilyetén Biross egtá, szűk a Uárgyalát czijlja fígye rabiban ug) mugas Szeri tiijjok előtt felekezetek jogait i li védi, bifótl őrjdekek rskáo, kik estébe az é mely oly ném enged ságekuek, és nemzeti áentűl töb kívánták elvetését? szászok kitholi tonino as nem mi isát I legjobbán je\|lemti ( álibi; eli ök azon. szíva, bogy álja fői zél, sz állam InlUr mert knüj aigynott. 8 ez van, k céinyes érdekek, nem pont a jbegett á bizottsági A töip ényjivismt, mely s fis nem i ptjsígek jérdekeit ós ssbb i ié\|vpen méltányolja és rést s: tn vetett 1 éppen k ezen látk jrűi izószqlóinak aks-kezűl egyiknek sem jutott I k m 11 magára is gondolni, ;u hs tássört sehol i világon s felekbeteknek és neoSzeti t> g i linz ná unk. De i felekezetek m e?ek U U\| er az tus é r E ibdént zc te ín, Ulfc A nag Ugy ilgyének kötni akö ízben tö kérdés a lapjaink r jtiiuk né {győzve lel ivévé hogy közt kellő tájéi bírt, s igy ság elé tori az ige meg elérkezett uem emel vitele ell felkaroltato már csaki nyilvánul A mi az megb snó tárgyát litásunk szót, a ellentétek helyességé b vMŐbizottpá terhelheti, eleget tőn gának géből eszme me^ nesen, ba dviunk. Hogy Qgyátaláh sógtelenUl azok vita ea uton ké czél létesi ni semmi nem azabk mény ny éa épen laláaoknakj hezUlő 1i dést aseng Engeik aa érvek ( de a czélr eszközévé volna. Au nem elégednek még, led ent ednek nekik. Éi kik zűl i töivényjavulat lólvl lutheránus erdélyi görög görög keleti t sokat BÉ\'gmagysráz, y kanzsai színház.) lájtflzi c tarosunk színházi k ínjésepniqinkáljib kezdi le-(öásógjfigyelméij; mert els^ felszíni látásiunk óta n lajtó tpréijel ném hagyvit, indenj nz&indban olvaaha-ket, \| tervezeteiket, ntog. kosi tő ézikkeketL\'Miketöezo-ljÍI egy részről láz tűnik ki, nségQnk az\'Ugyiálláaa iránt ozjottsaggal csaaugysn nem QdJvösprolt azt a nyilvános-ilni, másrészről pedig, liogy valósitáxáiiak ideje valóban mert nem csakhogy hang etett a czélba vett terv ki-J dó aőt egVértelmIlleg ti.az a az ellenrétek ma a tói vitel módozataiban hak állitásunk első részét illeti,! j iado.tságánál fogva mári nemi képezheti} utóbbi ál-1 ellenien még megtöri a n\|nen csalódunk, ha azj aljapjl t épén első állításunk! M íresájlk; kabár a szer-ot! vád e rósz ben sem njiutan az kötelességének és a tájékozatlanság mi-ö»)nségnek figyelmetlensé-masntt, Imi nem jegy uj pendlkéséyel 111 bei kolö-a kézfiet riehézaégcire gon- a I szár: cérna elloniétek vannak a felett ejm Mhet csodálkozni, s két-ol(5nvére válik aaSgynek,ba la btíciátktnak; mért csík izeihétő aa alaposság, mit a b sioél pgyelmeln kivdlhagy-irányban nemi lahet> e mellett I véle-j jogos tény is t riém szabid a tclSzóH dlejep venni] mintegy ne-gon Ikikejlve az érdéklőj korábaní elölni, p in hintem máalj is csn k \|ytíznek meg, lez helyes utj kk jJgnélfeüÜ e iiy vakj alacsony opni kedvém nem liatwj et alUna parki ))lol semmit mám^nkbéj hefyss&keUali ki! r Amirtf mptí dáín, az ellentéteknek alapja van, s eprire épen azon kérdée szolgált alkalmi oknlf hogy tulajdon-képen kinek épitjuk\'a színházát. Högy a színház, mint közmivelő-Idési intézet ;a nagy közönségé, az Igen UnnMMMf, de kérdés tárgyát az képezte, iogy maga ati épület, mint realís értiék, kinek fogja tnlsjdonát káptzni ?i Ezen kérdésre i« megnyertük a kielégi tő választ, de épen ennek! folytatásaként a .Zala" 21-ik számában megjelent vezérczikk igon tisztelt irója \|taagyon homályos kitételekkel élt,1 midőn azt mondja: „mjjteljytL szükséges 30,000 ft élé Iaíz irva, az összes fi r d\|e k o11e k azonnal Oesze-fognak hdvatni oly czél bői, hogy a tikivábbi teendők közö:si eg\|retértéa mellett m á 11 a plli tta a a a n a k atb." Iíomály(janak kell jeleznem e bssjnált kitételt aaért; mert az megtűri j azon magyarázatot is, mintha a, kölqsön kötvényeket aláírók is ~ minü érdekeink — megbi vattztnának a további teendők elhatározásához. Pedig ez szerony nézetem szerint nem lehetséges és ők csak annyiban fognakI meghivatni és meghallgatutni. mennyiben IngyezeÁmind a polg< egyletnek tarjai. Uéltóztdb >tt mondani, hogy a azinháaat a nolgárí egylet fogja építtetni. Ha tehát az építteti, ugy a ezin-bás 1 annak j magántulajdonát képe-zendi — s hatósági felügyelet helyesebben eitólva ellenőrködéa mellett -f a tulajdonnal járó minden j\'jogot csak !is az, illetőleg annak miijt jogi személynek alzaUi vagy I is a tagok gyakorolhatják. Eat ki szabad, ezt ki kell mondani, zsákban macskát árulni nem lehet s nem hiszem, hogy e nyíltság hátrányára Válnék a czélnak; mert hiaz a ki aj színháznak részvényéét kiván lenn\\ belép a polgári egylet Ugjai Közé s tizei tulajdonot társa, réazeeé lesz a színháznak ia. Ily kitttelek megnehezítik a helyzetet, á már egyszer tisztába hozott kérdéstjismét homályba burkolják, s kik al szeméiyifég fogalmával áulában, kOuönöeen a jogi azemély továbbá,\'a tulajdonjog lényegével ties-tában> nincsenek, azok előtt i kételyének ée a/ aggálynak egy feneketlen tengere tárul, mely oaak elnyeléssel fenyeget, mélyen zátonynak tekintetetik a szalma ezál e viharnak a ceemdee szellő ie. j Igen, tiizult közönség, a polgári egylet kebeHében indult meg a ha-zafaa mozgalom, ea tQzte\' ki régi váezláját, njely magán hordozza z haladó\|kórnak jelesavát .szabad-ság leatvériség ée egyen-lő>aéjg.fl Ne irigyeijak meg tőle a babért, me{jyet ős alkotmánya rég kiérdemelt wmelyát mi már eaét nem téuhetdnk, roelyetj megsemmisíteni mi í tagjaj nem pngetfQnk. Kéli, b igy magi ss egylet iránt keffytléttel vieelteeetluk, aat minden nepes,jkftzhi jaantairány u vállalataiban rzAiBI támogaaaek, U knlfteUs kötelesség (lak aa akkor, m^dóe önbsssna a város, en aak vidéke, a megye, a kerület é aa oniáf előnyével oly saorosae öséee-eeik, bogy aa alkalommal ast 4ell ?italai, vslj.h kié Ims a felépítpn-dstt eaisháa? Ait biaaem, hogy azé lesz, ki építtet, mivel pedig habár rnsz ben kölesön pénzen ia, do még is — a polgári egylet építtet, tehát azé, V asé éa részvények tagjaié leve, n eácn :jJ indokbúi e lap<A igen tisstclt nr ] kesitdjével sem érthetek egyet; mert f nem remélem • rézemról nem akar nám, esakuem mondhatom nem ii képselném, hogy a városi képviseld* ^ testület akár a színházi épületbe, akár a nini ügybe — u*m értvén a rendészetet —1- befolyási gyakorolhatna. Mi egyébiránt ne képezze a vita tárgyát. Ezekben tésaben megöleltünk a ,G" aév alatt megjelent csikk t. íré jának is, kinek csikkére vonatkozólag bátor vagyok még néhány meg-jegysést kocakáststni csak azon alapon mert —I habár provocálva általa közvetlenül nem is lettem, még is ja mennyiben as ügy nyílt vits tárgyát képezi s abbsn részem van, áltála — érdekeltnek érzem magam Előre bocséjtom a esikk snel-leme iránti elismerésemet. Váljon as karesstül vihető © vsgy nem. nem tu: dom, kisértse meg L calkkiró ur az eredményt, de nem sok reményt kötök réssemről hossá; mert as ellen-tétee érdekek coasolidálódai nem fog-] aak soha, as teremtője a külön cast-ask, mi ugy volt hajdanában, ugy less stásadok multával ia Egyébként talál abban t. „Ga valami más ska-dályt, hogy városunkkötei ne egyesíthessék erejüket? Én mi nehézséget sem látok s mint a polgári egy letnek tagja, — ismervén a kösszsllemet 1 —- ezennel kijelentem, hogy ugy a „társaskör" mint a Bcasino" tagjait örömmel üdvözöljük körünkben. Nem érthetek egyet czikkiró úrral a. tekintetben sem egáezev, bogy a szinügy sorsa felett is bírálatot mond, midőn t. i. a polgáii egylet valasztmányánsk szel lemétől teezi függővé a eainügyet, s a színház építé- J sének kérdését ezzel kapcsolatosan óhajtja tárgyalni, támogatni. Szeriutem a polgári egylet csak helyiséget akar emelni a közmivetődés előmozditásárs,\' ő nyer tehát épü- letet, s nagy kérdés Jérgyál képjel as, ha as egylet maga kezelned! e vele kapcsolatban a színijével ij.E«> azt hlssem, hozy neiu • def íncto nem is teheti, miután ez, rtSer Ik ezer hajjal jároft, haaetu kezelni fogja azt más, mely csélból aa egylet a Myl* •éget át fogja adni akár egy ,esini körnek* akár ^ssiaügyl\| bizottságnak* fagy nem tudom én miféle vállalkozónkat az egylet választ, mányának, éteijsg öaszes tagjainak csak is az átégefdéei fel fé teleki meg\' állspilásáhoa letad joga íllrtóleg joguk. 4 1 \| • IlyeténképVn építve a azínhá-sat, aanak örök wr0 fennmá-rsdására nézve ; ur teljes garanciát nyert; mert csak \'nem kap-seli aaon lehekllenségft, j hogy az egylet megszűnjek; roeilt elvesztheti ugysn es tagjait de míg a felujulás reménye s s csél él, sddig \'igy as egylet, mint a sjinház álityiii fog?! Tpvábbá haja sjtinij ügynek hatósági kezelése ellen priváf nézeteim nem volnának, semmi nehézségst nem látnék arra aédve, hogy ezen ügy kezelése illesse jmeg a városi ható ságot, miután ati egylet é cssk is a stinbázi épület,(teaelje tehát a »zini ügyet maga a város De ea nem indok arra, hogy az egylet ne építsen színházat, s as ügy előhal adása mel* lett ha finansialjis viszonyai tuegen* gedik fogjon a város most már csak skkor as építéshez, ha a polgári gylet erélyessége hajó törést szén* vedend a megbocsáthatatlan részvétlenség s a nemzeti érdeket mélyen sértő mulasztáioti. Azonban ugy tudom, hogy rész vét ellenes kifsksdások indokolatlanok lennének: mert aa aláírások már is szép reményekre jojgqsítanak bennünket, osak egy kík \|bitalom, — kis fokozódó kedv, qnély és kitartá, tiz év előtti sikertelen fáradozásunkn\' koronával disziiendi. Legyen szabad azonban a szervező bizottság figyelmét ideje korán a vidékbe Is felhívni, s miután az aláírási ívekkel fsluzni nem lehet, a gyűjtéssel megbízott tsgok neveit ésl lakássit nem lenne jó a lapokban sözzl tenni? Tkalia. A t ürdök Bégi dolbg, amit mondandó vsgjok, hiea ludja ia aat már mindenki: még a veréb a háztetőn ia aat cairipolja, hogy nekünk magyaroknak nagy bibénk ven. ..Zala tóroiája."! A mi \|eániaink é8 flainh U J»!.„«tak fa t&nalin .ntnk a frinnt táláét éUtl Dalok. kedves mosoly . . . Kedvez mosoly s kelé nap Arcaod bájos hajnalán; Rám ragyogtasd fénysugárit, Létem lave, barna lányi Meney sugárzik kék seemidbűl, Angyal lakja kebledet: Bóesa-saád mig nem moeolyg rám, ldvesalnSm nem lehet. Jer .hamis lány . . . Jer, hamis lány, jer, negédes! Hadd oséko jam édes ajkad1! Sdén máiét elragadtad: Ajkad aual oiyaa édes. Ckaho\'tad édenSoket — iáaaii tdd belőle vissza I Heeaaje^-seáiB ha caókod uessa, Lelkem esak ugy idveeSlhet. Mac* magas hegy • .• ■- fittén. ■»• ll»ass msgss begy oly megeeee, Mn m\'n mély tStay elyea asélyva, . B«\|y madárka fel ie Jemen, ib>\|y Is aapsegár an Sqsa, S IssMl veina hegy eraays, A agy gySegya méíy teafira^ti ■mee# métvMI ét magén kél ükesSem eée\', áráfa gy»rSsak. Ohm. Je?snattk;<s taesl»<>akok a fraaesia sáUsét áUtbOI. ^ Irta: Legouv é Ernő, * muciit nUdemln tftfjs. Starté IskrfysiMivii fordiioeU; MTZRV Ö. MÓR 1 Egy iráal leezke. •Msgya^yéaul — Miért irá [oly rpaz-aaűl ?u f— kérdé égy reggelx. unokám. „Bogyao, ;k\|saaszonw..M.f\'i fejeltem én^ mialatt azon sértaU srcskif(^esést vevém fe^ mely, egy részét; team aaon kia aserepnak, melyet azOlék oly aziveaen játszanak gyermekeikkel i szemben, énely azbnbán az ntóbbiak-tél sohasem vételije komolyan. Mi baaoulékat saOnet sélkOl eeekkszltok a ksesioyekkcl ée ezek ast engedik, mi tékát nuudannej-oa színészeik vagyunk. „Hogyan, Idnasssoeyom, fsiaiém Léhát, miért irnw éa oly rosszul és ki mondta önnek általában azt, hogy rosszul irejk? p sáz egésa világ, nagyatyám I „Kicsoda 1 Aa egém világ? -Atyám, sarám, fivéreiss, a te berá-\| taid, keresztanyáin, azután...... j „Élég, elégi De mi kita^áeok vas Írásom ellen, ba szabad kérdenem ?tt Anyám eat mondja, ha st\| kell írnod, esak a pontokat osináloá. S6t H- nr aat uraadia, bogy nemcsak bogy ájásodat más I nem bírja Olvasni, de BMg maSsd sem vagy erre ktpvs. Végire B. barátod ast beméli, ! hogy egy aapoe bédre hívatolt általad, de aem jd\|t ti, mertj nem vflk k\'épás SláiráeSdal klhsltssl „I- ^Ugyb ember! Mintás aláiiriso-mai aem bírta jolvaeei, miawj lüdhátta velas, Imgy ss esMat( ée mit mondanák még. Jléaaelyek I ast moedják, f.Ugy tráeed hasftsit e Mem-4 hUro„..<;híer^»bbákkoa... Igea es es a ssé- Mások ast smMják, hegy iNoeskes irka." : „Tékát «y bánnak velem 1 Vee téfeál \|y Mbánk ktU^ldijek máit hiuesáfz, vagv esés(j\|ak4 van, érti uáliji.fjürjízág\'Világ) est ___ gekst olvas felőle, Ide aiít a i íidd niki a #4 dft jjl jni. Hs nekünk ráeg\'yajrokjnijk astemkiluk van, hal Igei, róka mi m mtsk ie saakj azereuyjan itaU cilillk, j leiote tetasel\|flok \|ma\|gu ikp: k\| n\|am4fy hallgi táskán Pediig csak s4élantink\| kj>H, ségós a sugamtllés ^me itt van .Baltfo^F ssebb kis vidék e (Old kerek nemis\'fblfli Vidék, hauem mén > kW rki msvh-□lka, mart ran l ibndhatnék ni egykori b áp iliji u sallered " hU k.ill eut DsitaMii i/sj liií? bap- r.évi\|\| fta aa égnék im dar asekslt véletlen a \|filldrí.M A ttetegnsk csak jnnni llell lie m\|r f/iil Üdül. I I; TTT Usé-haj bfibájjá változik. JA glöeyOHl szép nyaralék, iriind tásg aiinri jtlndérlak. Mpit ujabbhn rpi iljniet igy a Kállái viliátél északra -f- Nőihez TSigmeud ögfvéa qr birtokán — I egy Igyj inlorft kis haímeé pompáa kiláláaall. yajam re leíjéjbb a nscysssrfl Hirafeid-Tnkedáleféle villa. [A park évröl-évro stépll. ] fagyj gbn-dozá^bn ia részesíti a Ipkertélz rj aMrm. Jgy u is sok \'történt íjiár c a szíj ház köpüli utak read«itettak él s\|sóp\| ttcltíik,! az átér nyugai iiánvmaa I vé( ig \| ufsiua virágagyakat is I foly\'on itanofitják. áa idei idény is éléuaek igjlrkeiik, isámoe helyiség le vas íég-s vaj éa rlem ajánlhaté, bogy Miki idejél eo jgnndos-kodjlc lakásról. A vendégifik: — KárnK Kán lor. a Löbl Ldvi éa Rabechféle háréeljr kuli .Idi fürdői vend< jglövel bátran kiállják!a veri enyt.; A Ualatenon száiutalan kiasb >-nagyobb, vitorl ás és vilorUi^élkllfi csóuak v rja s szé-rako ini-kedvelőket Jelenleg j kisztíltl egy ujsbl i Msudnevd vitorlálbslO ka i ngol n^ung gyári pan, moal pedig ismét ipásu ven ké-szülő ■■■■■■ Ooiőli Andor jeles azintiiraulUa éslOlali Káró V pozsonyi zeuelársulatá is i segérIcetik a fW-évadra, JNémely magyar mátnákáink hogy [Oleidiénber^ Reichwiall berg éa hálfba I0lti\| iijejü V fél I imm Nr # ségát EJwlyí liasztsM><r.sk Iáimé, iknvtí ksreeés k itatás [után! jigyaoaaoni üp, máj ejeiotén mint Iteljemm Isleptaijm isajwi-aitól uta< itlitta vissza snoa sitoijMl bírt, Ut-káp Oiik f jlrta íolss a\| Jíájyanyejles daraftt, mags sis Slvaeéit bjzi sébb fon Űból ijvert l gmr. IS mpelt tírámej tífelöö it tragoédiája jjénzoket, bizony ellátóéi tAsbtx inaik egy ik másik magyar fllrdőbfa is. s\\íkU y lujoi. Fővárosi levél. \|r- maiczii s 36-jaü. vjáno Ami annyi trikosj és ina jen eli.amert éa nyilván dránmirónak álmatlan ójoko léky-hályázátvégrd eldBlt. Eldőlt amely irányba az utóbbi évak koa,; nyíl-félreiémert zei tet t a Te- nkk iálvpontja általábjm d«j>\' goly lm tor \' ü\' pedig: arra, éáza^yai->ikjnlw- tatájának ijlébtj. M^jaz JtélSt kikir- rfV arauvat, a aj Jheo-biráló bibéi ttktlnt, a jöif ko-szdmbeo, a dktési elölt nagy volt a itslálgatá i vkljon melyik katyja meg a [ÍOOj r .Dttlmazói Károly Te 1-aH áedij doral ? Győry úr! előlép, ijilnt \| zöttsijg előadója » \|eleStéeaeüme\| hogy ja nDur»zzói [Károly" bsm ■ molyjm számba e LThnodorával"; mely pedig luagüj »em lé vés abioli\|t beosQ tragdédia, szerzőjének ja üy i les \|29-dik parstfrafiks alkal sak lumr ual mellett edatik ki. Megindol tehát a baja a s szerző kilété után. ElŐbbj ráíbgják egyi^e,!hogy 8 irta fi s midőn kiderül eSndc i egy másik ismert trérk mondják aem irta. Végre, mistliosy a fő siették felmulatni j tiaáta keséikel déki \'plébánosra fogták rá aj traj uedia apa- majd megríjuk kikas4sonj\|om 1 írsz, nemde? {„Dijat nyertam iiáaoméíi.tfl i íj „Jól! van tehát, tdjlide as végyl i kezedbe tollai éa papirost, M i: Jól ..jüan I £n veled pzembe tllül papirost veszek képiek és mi mii\| feladatot készitfltllfi. í {LBniVOtJiravp, kiálta a alatt t»p»olt És mii lógsz adni, •4\' Llüádsnl,. S miti akarsa. !\|n(íos tehát, p egy szép kéreji viaszkból ivágyi inkább egj eefli,\' hegjj. bábomat bele fektetitek ; LKej oly hamar, lassan VárjMaddig, a meddig! nyertél. jLphj a mi est illeti, biztcii dologban.4 ]„Valébán 1 nés tehát a mm \'.(így llltünlc ketten es liajolya, előttünk írási mintái 8 sol-Wl álló a mi y figyelmest mindketten I Mikor munkánkat aat mondám e gyermekhez: két jspot és vidd bdá kis fivér* moatiféjfkezett taniwoöjéhea ée Ui sm sm\| a kés iráe közül oieink a jjob&j A gyermek Siasalat éa vsro^ra tért visasá. \| Nj)a? (Hát a tanitono aat mondj^ feladj told a jobbikJ ,<Me, knajézojnyóm^ kiál JÍi>e nagybál l áln l kekdé if jmsk, \|bát miért nem írsz mindig] .Miért, miért ? I Est weglrjb keket megmagyatásjei. De V látat lUaykám, té éagyoij a^a ns m gmsnésm saked, Mgy la kai l\|mt embm. ] De hát még [mivel f ♦eeiB< WMrw emtir^l] ÉMsanÉMm\' pedig képeid s II et é aem-tudja i kol- az\| ísmere- tatlatssága —jhqgy ő\| árosi írók ob\'F ■uiní saén logbipa rői bogyiCsiky 0er uknak áyslss\'éfvsi yejrte el s 100 íUa-dik arankát vcjfl-isl ssmtéL [ mtélye vklébsn shy-időkbeni jbogn lUot nemrég \|iyilat\|o\|cjit, néave lél\|eteÜ9mQg\| a MnMer * oflát".! AzHőtt lp melyen mindig ;Uy jnlj. Ma a flmedMéa itkbs drámairék, Uik mér képesni irodalmi unajdisn\'-jéaMl mondják, egy ábrájdossséma ifjujUk, as aksidemia tájékára kerüli, elmsaék réfldvevőjmosólyánkk mágát altiul — ^gyébirálM a eleky-péJyááat j sem [roll teljMeu res mfivskUsn [jeienllkesy tsiaat-alra í buMksnlaa, melyekre azon bjjn a kjidetlefeessk\'! béhrege Van ráaé^e. Aa éíyik mn « pomnoáiioi a máltikban aj jel-U\'mleetée, majd ismét njáaljan a sMsveoáljék, érdekek Losi [gyebgt, LiányoS ; nésSeArtk- nkat 8 JWr nyeflej tfcky e l íjjal az A \| áfiyémjLk lel in o\| rédt as aiói, y i«a rj lekjntéljr gb»U, djamen iréra lyázStl eb válé rész\' nem Is lil tönkre nem nap veit Józsefi liepja, tehets Jgel illálkjízi rgys k üjpoiijja. A t tái»zan«i egésa irii\'adiílti sem t e napykl ha oaek nem alafi jelenleg meddő. Jt ségek nyl íkbás ben a sziákuddUT vadé^i zatlanség (moriiHC fut. érdemes t huts^jek. Nt nak ianioi Mesekjté. I bános, Pitim JÜzseii nem ia fo [ja .Tbeodor jár a nemzeti ttzin házhoz biiiyujtani, ! hc színre leg ijabb műve eloevesla bohózatnak. - Mint \|lyeo m állja hslvlt, de bem a uemseti padén. Cpsintéá megv ülvs, nem éppen ( veeen látj ik Cefltytje érte lépéi. Neki \| ntai vannfk, reá más eladat vár. A n ipszinbázban laie\|nek a ^Milimári" elöadáaáv L A bályanyertss népazinmű filé utolsó nap ján kerül kiurej terméweéeeen Bli-hánéval e \| czituSzerepben. — A [kedvelt mÖ vésanö je\|enleg\| Lucocqu \|nQiro\|lé-Giroilá (nálunk,v " mm rzgsdja el Helyi fis megyei hirekj • M l folyó hé lését, mel első közg ját bázábijio ieliiasznál uj ház fe Azj ó ezélji és a hely ráhozott tágasabb helyi a csakjiaib tel szolgál ▼égig a résztvevő bart korok szolgált felköszönléa iégb<\|i meg, j«f»y I dameiről egéauége^r János sz rékpén áldomást rakpénslá\| kkflléeér Sánlo: ízti r e ígen jél asztalhoz, aeb Wy? (olutt és ikátóh egy go) Mit klod böl; bkánoz. asztal fölé pMfIW : véltünk ilvtK&tak, est a la, léppnn peg, fjdiel megia nhk1 n^J n lm. ha Oször s torábbá, öi azepontl jamban é tel perizc kJtünO, di rosszul nyelvtani mivel tov ndk osztá óljai, hoj szabály zedelmesi kor idővé senki sen hogyáts o diadal- i lét a m\| Mi Hőe nehéz tsÜk meg. ldpetye léssa, gyarázni fordulok .At móndá a kertbe év egy asini -óh n^retlenSéa, tájiko Kásk tehát buzdításra veik egymásniánliil-r Horovitz Lipót blé-n\|ló Sándor. GHty I fcegnabelfitt kíUlt „A kaviár.* Szerkője , * , . _ JVioH-Ibojyaf) [ez. köiöuaégel épssattejé ben délzalal takarékpénztár fién tartotta esődet;évi kösnö* annyiban nevezetes, bogy «Taa Ülés, melyet a takarékpénztári se-tartott meg; i ezen alkalom) lett [a cgyszeramiod, arra \| is, bogy as pvátáéénák üzinepe megtarttúlsék. ól residezjett mulatság lakomjáliól leli hölgy dk közreműködésével léi-] (iquenikbőj állott. A banquett siyík [s ielsnler még üresen á\'ló hkzár d. U. fél 2-kor vetik kozdeiéí és ar nyílvánulő vidám hangul it a külön borok által is fokozva, iijind-lligkedélyeoebb kedvben tartották a fet. Aa ebéd is, melym SaigriülBof ai vendéglős teritékenkint 2 fiiért kitűnően volt Osezeálliiya. 4- A ek sorát Hirschal Ede nyitotta eg bangón emléíkezvéii meg Bper-elnöknek aS intését körüli jár részvényesek nevébsn esnek It Ürítette pobant: utána Konrics llott, as intézed jóléte és a tkka-hivatalnokai egéat ségére mondtán Eperjeasy Sándor elnök a taka-nak még hátralevő törekvéseij ai-ivotl; Varga Lajoa az intései ala- - j —iilill ípitésji és s i ujjlás luMépitáeébsn jelentékeny Téemi vett iirschd Ede és az egyik légion ítossljb bívi La!, a pénztárnokság jeles keze Kjl jílirao el Ignáea egészségére\' seeodott felkCaeSotá I, saóltatiak még Simon Gábor. JBbssisygi r Laon stb. A lakoma 6 óra leié jért tjégéi, le skkor a közönség boldogult Neetvisk € yula volt takarékpénmári igazga-léségi (aa úldi maradványainak sasfadaadó véktlazUég indokából szétomlott és este í-met jösesesK ragbtt s píqueuikre, mely aa 1-aé anéslsti taa trékpénstári üzletbelviaég terme ben íolyt I ( akol annyi sok szép hölgy jött OeaaS, bogy mSeu eatélyt méltán a legeikerfl -tebhék köz iímIÍ torolni. A jelenvolt hékyek jjMÉMes jártak: Baboehey G) örgy«é7 Jilau Nái)jlortó,í ör. Blan Sinionué, Danaoba 0\' tóikéi Dará a Zaigmondoét leáoysival, Eper -jeaty flánd rnét teáoySva), Gokutéínnét, Uu-lyáal JaoŐn ft Oózou Marcsa 11 a. Dr. Horvátit Ferem znél, Knaun Holdisaárnét, Kovács Etelka ét Irén k. a. Makay Dmfaét, Baau k. a., JKosénfuld Adolfnál, .Svaalits Károlynál i leányával, Bletamer Kálmánnér,\' l>r. Ösbrayer Lkjosnér leányával, Varga ínjrénét Wáoyával, Vidor Samnnét leányával, Weiaz 0. i.-aét leányaival, WeJiscb AdoKnét, stb A mulatság tetőpontját itt érts ai; a hölgyek egyrészr asnuffetben szorgalmatoskodott, mái remh a fialalokkal tánczolt; a férfiak valódi szakértelemmé! vizsgálódlak a kitűnő borok körfl, molveket Knauz Bódi a figyelmeajiá zígaada tamntaléval caoportoeitott és ejáol gaiqtt. — Á kitüiuí mulatság a kérf regéli óráiig tartéti. ■ \' ! — falakán fingj - KnmInnám. GéijŐfy Annor színigazgató húsvét elsA-napján fogja megkezdeni előadásait városunkban korán e bimyi jelee népssinroüirónk Csed-recby Forencznek, a „Sárga Oaikó" geniálír irhának „A Szép Asszony kocsisa" czituii népezinmfilével, mely a szerző halála után adatott elő I Budapesten, Üdvözöljük Geröfy Andort és lársubitál ét vele együtt a ma-gyár színművészeiét városunkban. Szinészek máj- régem voltak nálunk és közönségünk, bossánat ajdraaticua kifejezésért, már éhes lehet a jó {mini előadásokra, melyeket rég volt alkalma látni. Fölöslegesnek tartjuk Gsray Aimort és iársnlatát még kfllSnöeen kÖiönségSSk figyelmébe ajánlani. Bon társulattal nőim uaokott 6 jönni, éa ha jön, min\' dig megrakottan a legújabb sjűmnfívekkcj! biztos azon reményieknek adiia it hogy mindketten, a színtár-közönség megleaanek egyyássál mit melegen óhajtunk is^ ynsen.) Városunk egyik kod-élté és széplelkű hölgye Blau onynysl a napokban váltott oaeb Lipót béoei nagykoros len boldogságot kívánunk <; szép j6jde, i tnnk kifej snlat és a elégedve, vee szeri Casnills jegyet Si kedo. FeU frigybea. li — Wllagl Lsjm kitfloő arezké\|> festő vároLunkba érkezett Budapestről, ás lakik as OroSkláubao. A jeles mfivémt kinek sifezképfselései általános tetszésben részesu nok, melegen ajánljak mindazoknak, kik magukat levétetni akarják. A asstaakákra való vadásza* ezen idényben még eddig kevés szerencsével járt. F. bq 15-ike körül kerflltek eggatékre itt aa élaő] feg tavsstfl és nedvesei bek nJudicaa h vén, „námi aind nap a hely bab tettek; sűrűket is aa eddigit) il nagyobb szántban találkozott a scolophaxj egyforma \| tibb —- ta a rejtekük Hejh értem", szakatott félbe a tfter- djárt érteni fogod, hl figyelmeden gauc. Miért irtam jél e 8 spn? ért, mert nem tolt több 8 sornál; isrt egés^ figyelmem aSsorra yoli sitva; ugyszdlmn egészen tíz !nj-em. Mikor oly Itorban voltam iaint tanítvány, íiiáipm ha nem ia oly mindönesetre pontos volt, mivé! a jött szók, as slresbstatlan- hetük \'hibákSak száÉUtaUák volna b, bbá sgy rosszul irt Isledst, ihn foatatdtt volua.i A verseny, aáon r as Jelaök iojfában maridjakj a m usflga vezették,kezemet éemfő-ett heveskedéjenj imött; dal misaját gazdám Retteni s mögöttem volt, ki kényseerítaee vagy bOn essen, ki 4ődÓuj ujjaimnak Sgjjetlenségi — mert tera nsettől ügyetjett ^gjok —- fömijt gyakorolt és míkjir ksaéhh jeltettem magamban, ogy szindanboka^ irjjak, nklmr a képzelő i tő ia peleavatkozotl ée szeUMriem türelmetW jsége kezembe jtnjent it......Dsén neked eee let a SMVákat, melyeket talán wem értesz, eg példa által,i sUynea te is tanúja vo ál, viwgosablan megjakarom fnia---- \' e esilbél emlékeaŐ én emlékeid tehiteégembds ?« áyenaf.\' „Bii iuyössn. Eml^kszial e még esoalta-vasai reg ^lre, — niikar j hozzátok jöttéé a Íiapirjaimmal aíjvád mellé tlisÉS és elénél me^rri fhoz ftgtsm? í] jgen; esriikSmsa rséJ „Ko ií tekét, mit vatjél éaafe rajtam }f „Vsóban fureea jofUl akkori [ Elsi íjén agéaaee esibályaisrtan tsMst^ tad a\' teli iL nynfodtMlnLgMM.irtl^lBr* oeod is \' nssmea volt, [dk aiw IhaT keveset, rWba homlokodat, ^fiaT föllebb ftdák ^iaktíJ^l er itaa, SQfMiw gyt lüotei hajad! É« roiíon. „Igei a bm-agjánsl oldalra, tj { iniulljogy azonban a aeáraa me napokat - a tnult bétán büvöeebb váltották fel éa még esek melyről as mondatik, hogy aie auch nocli de" műit vaaái >eli vadászok közül, több itány-kirándulást s igy a gyurgyánczi elkeresték néhányan.. Csakugyan azonban oly.sajátságosan, hogy az islyek közfii egy — a legnyuga-\'illljré vaf\'ék magukat a mig ez felfedeztetett, besötétedett, ez es m fel, mintha haragudtak vakus, hogy ssei by áldozatuk nem elég gyorsan majdnem összenyomták a papi igen, kiáltá a gyermek.* szegény kínzott teli, megeresztc gyoplőtf, mint egy etatabádu t Iqnak, bogr lökiSről-iökáare, végre az utol a legrulabb vakaráshoz étjén. Egéé en júgy volt, kiálta kis unokám, mialatt ka eivái tapsolt, mert mtkar készen vaiál ée a- papirost anyámnak Umásoláa vé- \' gett átadtad, hangos kacaajbaa tűrt ki éa azután ijrjí saóit hozzám: Néad nMg eaak ekt. Ea éti nem láttam eemmit egyebet, tuti.: egy rakás kis pontot, kis jelet, ksreaztto nást, csak <azavakat nem, külöttOeen a vége Télé egyet Lem tebetaU megkülünböziemi. „Kíins egyszerűbb ennél. Nem ujjaira-mai írtam,: hanem tejemmel, a mi különbéi, miudenuaw megtörténik velem, még akkor ie,\' mikor levélét írok. Aa első két sor, mi««-( «g igen olvasható, de n harmadiknál mái Ejgetéabe jjjvök éa ezután — azután kezd?-tSk a rohand vadászat. »De nagyatyám, miért ssm javulsz? ! „Nem birok. vOeak próbáld meg. Anyám mindig mondja, mksr valamit lusesul eatnálak: „ftaiáseaonyom, aa hiha e ea onnan }ór: Imgy nem(Havál. f£n már nem jevniketsk, már ür«p Ssgyoa. Aj gyors irisnak szokása nálam um gyógvithatlan betegeéggé lett ét aa aesoki-ffcjdsloM fbea saayit tesz, mint rosszul írni lafen a mégmondltatója bánysaor átkoztam íjiSg. Ha r eked alaaoadaeám, meuuyi kellé üietlenaégs , bofeúeágot, sőt megaláztatást kö> artlubetek rosss: írásomnak 1 Barátaim esak neveit tac raa oasn hjtéssal, de mak látszó-Ég, a vm iságban dorgá^ák, gyMtran bo éeskides : Mkta ás foggal lUellea dolog áa, valaki ea tasssnl trsV sssrt iá«dmégot fmHm.«! SS ember a ugraaói «án kényese nti Őt, hoj y leirt gondolatainkat k^e-•ia —\|Ps aly aaetaélyéktöl, kik seem Vs diai érsek téged, tálal stágttt ps-fg geayl nak, gyaluna ksűkatod, kegy 4 iÉmí« »«Mf • kenőmet Un eesimiál aaatt Ra eem esik, hmm etákeak, mert ttSaséim a * — hiwm>liM%. A aaie-apátn ariéslmi hevére is imaelilsall [járt. t lió v}im etrsságes vásár wtalott itt, alk alsósaiéi is MlidM iitpn Béliért kát keeei » elgáeetu. lábam kaássetül menete s kerekek. A ilbMW hajtó; koesisekai osfiáh. ~ üf ápl áMI ítv( vasárnap, ésl venaltal árkesik BadspssMl vjáfo-saakba » apunk altal már alőb\|i jelzett (sí* elveié** megtartandó. A kereskedő ifjak slekáanő eaylete részéről %övetkpzŐ szövegű uMte küldetlek mái. — Dr. Api Adolf Mr«h humoristánk vasárnap 1882, ávi epnis S-áe eete 8 é* fél órakor gy HUní-iau a ,8earvasM saálló disetertdébeu egyle-Iánk saegéoy-alapja javára felolvasást laiW m«lyre a nagyérdemű ktizömégijt tisztelettel meghívjuk. A félolvasás eziittá; „Magyar női typusok." Ualyácak : I. 2. [ás I. sfr I frt 20 kr, a löbm földszinti valamint kar ■ati ülőhelyek 1 irt., foldesinii állóból 40 kr. Jegyek előre válthatók a debáoy fotőss ben és este a pénztárnál. TekiijtsUol ajóté-kon/cxáli a szíves felülfuetéoek kötzöíietlol fogadtatnak ás birlapilsg uyugtástatnak A felolvasást táoczvigalom kÖvetiJ Minthogy a felolvasás keadeteknr • táram ájtal elitről-talosk, felk\'éretik a t. közönség pontos meg jelenésre. I. n.-kauitsai kereskedő ifjak Ön- \| képeőegylete. Alig láván váróéi ok ban mű- I veit egyéniség, ki a szellemes tárczairót ás „Borsszem Jankó" kiapadballanl buuioru szerkesztőjét nem iemerué u felolvasás hihetőleg nagy látogatottságnak fog örvendeni. — Tubsl) Vletsr felöl vosása aj \| nagy-kanizsai társadalmi vlsaonyokról, melyet aa elmúlt vaaárnapon a kereskedő-iljek önképzőkörének bolyisegábsn tartott, s melyre nagyeszű dieaea közOnség jelent meg, ki tünőeu sikerült. Aj élesen poinkirOzotl elme* futtatás sok boly (Itt élénk derültséget keltett s felolvasót felolvasása végén a kOaOnség zajos tapsai jatalmasták. Hemtwleh Gyulai ur temetése vasárnap délután 6 órakor taalatott mag vámosnak laakosságánsk tömegei réeavétnmel-i,it(. A boldogult koporsóját sok szép ke* asorn disai tette. Béke hamvaira I — Uátld JAuoa pápái kir. kíadó-bivatali pénatárnok Nagy-Kanjssáre kir. só-túritokká neveztetett ki. j — A pestslilvstsl Vagy-Kaunsáu máfez. 27-tŐÍ kesdve hivatalM rendelet folytán naponként délután 3 óra helyett 2 érakor nyit tátik ki. * \' j — A aa Isismegy el álllamépiiésseii hivatal egyik tagja Settkrf Agéetoo kir. mérnök uj Petriajére helyeztetett lát s as ottani államépitásaeti hivatal vezetésével buatott meg. ; — Uégisfáa a múlt I napokban egy gondatlan szülő, minden telögyelet nélkül hagyta otthon,3 évee kis ggrarmekét* — A kis gyermek valahogyan jléltanaaakodván a tűzhelyre, hol ott a tttz ruháiéba kapott, s mire a sstlie este felé hazaiért, a szegény teremtést iasooyu végvonsgláJ között, egész s fejéig, teljeeea Oesaeégve találta. — VOrheay. Zalabérbeu ée vidékén, neveaeteeeu Véged ée Batyk (községekben a vörheny (skárlái) járvány Jbelylyel-közzel roncsoló toroklobbal ÖesaskOLve, oly nagy mérvben pasati\'ott és puutit jenai is, hogy a három köeségben ea ideig mintegy 90—180 lőbbnyiró gyermek esett ejártUny áldozatául. — Mint értesültünk a helybpli tanítók — kiknek előadásaik egy időre beszüntetve voltak—a (áradbalatum ssoroshnu kOrorvo-sokkal egyetemben minden ItkeiÖt megtel-lettek e rémületesen pusztítóik jáivány meg-gátiárára, de mivel aa elkulöpözést nem le-l heteit keresztül vinni,\' másréézrői pedig, mivel a nép itt-ott még^uem a legnagyobb hí- rese iráa asaellemdás emberek tulajdonsága; ieletj nekik azzal, bogy azokra a levelekre hivatkozol, melyeket én gyanran megmutattam neked Gunot, M » g ne t, az öregebb U ít m it s Sándor leveleire, melyek a szépírás miatái leheuienek. Csak Írj jól leányom. Nóuét a saC-pirás olyau, spi,\'t\|a szép totlelte, mint a szei ^tetreme.ló arca, átint a kellemes í.atfg; mindjárt kedvezd beinomást tasa aa javára, s5t az embed hajlaitdó ntár eióre is minden jót gondolni Iróla. „Tekál, nagyatyám, moiidá a permek, ki figyelmesea reám hallgatott. IgS^sa, mit legközelebb barátod monuott aa ebéd ai-kwaiával....-11 B(kyao süt?" Jfegy aa irásr^I az amber jellemére leket küvsatetuL pOké, Isssabbaaj agy kicsit! Ea nagy k»vdéaf kieaseaenvom [és kérlak, engedj időt, bogy lötöue gonoolkoibasaamt £ea«l elváltuuU éa áei gondolatokba merflve mentem a kertbe. £\|sö gondolatom sa Volt, ltogy medálknaesm aaoa, mily gaz-dM a Sía\'áa nevelése előre uém látott ered-ewayekkaa. (l\|er>kségea kendi aa ember ée igen a«ea«»t)r kéydéshes int Ezen írási leeske a lerfktokeserübb easber és léjshiaai prekle-má<e vmsleti, a mely MOU már oly sokat vitaikesiak : t L sasa veaatkeeáeokra. me-l).ek sa tráaak kézírása és jelleme kleött •aaeak. Ide éne hÉpisImsm aeÉl állott meg a Ma\'ee keedsli— a pisblema áe aaaak meg* •idása MH gwBÜelkssaé, kee^tem aa easkt-* apéfboe és gea dalairól jgoadslatra oda eraámmfawi hajtva, mit gondot bová?Leg-HaetákeayeU leáamáeyes aéiáaMeaak sgyl á4e, eán« hal lOrtáaeti luaeee.sk ftmletnA, a aMpsemi amktsamke. Toaeééi amnif sm kenAlkov. (féfL kOv.)f M^es kereiee^ sea pedlgial Miak l. parS •gysl. pi 8i m allémmal vínUetik aa ekvésé reei\|eie<ek tááot { aiéategy lép-1 s ennél legva áUet esájaNlse fejW íiag- \| a\|e» Xrise! ÍHiáat, a assMa rovására hoéijotj: ft^W* I nsmesak bogy ke nem adáliták áíbe- I togekeek, baaem ínég föl sem boelattsjki aa Ule\'Ok fáradozásait nem k ekésbe\'ia az óhajtott siker. Mftff sterraMétleas4\| <i« a Unna melletti Pakeot, mely t évvel «in)<4t Utyáse által nágy kárt sseavddeU — úimét haapnló katasatrólá érté ; 900-áál iobb Ifit a lái\|gok martaléka let.: — A jüs rgA«sl]^ea 4v>f\' tott, a kár 2^800 eJr forint. \' j — Kftvágé-Htrarftl írják ns kAttk t Vaa smreneiém b. lamlt értásiieel, begy kis városunkbea s hé kösepéo olvasókör alakult. A kör jálée a lelyneÜ (értei-míkég •sámos derék Uurja áll. JS derék férfiak, tekintve aa olvasókör nemes és Jaj kór kiVánalomnak m egfolélff csélját. azt uÉnjden-képpen támogétják. Alapszaoáryalakak [még e hó végén a miniszteriunthos jóéábagjfák végett felierjeastjuk laliát a s^omisád K -Kálla szép pá máját mi is kövejjük s ea ál-tat véljük tátnogetnj a magyar ln>4lmai, pyalvünket ée nemzejiségünket s igy Mereteit hazánkat.) Olvasókörünkbe a köeedtozö lapok járnak oddigmé: Egvetáriée, Bnesii Hírlap, Borxaetu Jánkó, reeter Lleyn A kOr néhány busgó tagja le ajánlott fel Ispekat. — Beklldrletl haaaáisk: Éti \|e\|eutés Batizfalvy Sunuel ir., a lesfdgycué-»aet egyetemi uiNgáijtaiiái a, budopesij örvös eebéseetí ée téstegyeáészeti magáníntésetáaek 23í évi mikOttéeérfllJ Ebből as érdekei jelen-téatiól a következőket emeljak ki. 1861. évi január l-jétől 1881. dees. 01-ig öeseeeee 018 beteg vette Igénybe annak gyégysegélyét Esek kösül 040 járélag 78 pedig as inléeel bel) iaégeibeu keaellsletl. A tulajdolkápeni betegeken kívül több szttlő, rokon és kísérő nyert rövidebb vagy boseaabb ideig ellátást a gyógyintézetben. A betegek hazálik kö-ve$eaŐ megyéiből voltak: Abauj, Arad, Ban, Báos-Bodrog,! Békés. Bihar, Csanád, Csongrád, Esatergom, Fehér. Oömör, Honi, Heves, Hunysd, Jáas-Nagy-Kun Szolnok, Kolosa, Kükölló, Linté, Maros-Torda. Márama ros, Peit-Pilis-Solt-Kis-Kun, Szatmár, Temes\' Tolna, Toroütál, Vésnprém, Zala; ezenkívül egy Horvátországból; egy Slavoniából, egy Szerbiából. Aa intékot uj helyisége 107U-ben a tudomány igénysi sserint építtetett s vá-eoeligeti fasoi 61. ss. s. fekvő sarok kertben. Távbj li főváros gőzfel legétől éaaájátóL — Ajánljuk e kitlmő intézetei a szsbvedő emberiség f\|gj\'elmébe, — A budapeetl uj parlamenti pa lota építése ügyében- f. hó l&jéa dbntbtt aa összehívott ibízolteág, "a mely Tisza Kálmán uiiniszterelnök elnöklete alatt mő ködOlt. Aa épilési költségek m\|sUÓ Írtra vannak előirányozva. A pályázat már a leg közelebbi napokban k\\ fog inkni óé 10 havi időt enged a tervek \'benyújtására. Első nagy jelentékeny ségü váltoaáa pz eddigi meg iállapodásokkal sasmbeu az, hogy most al teraativa felállitatott az, bogjj nem befelé, hanem egész hommkaatával a {Duna mentén vonulna a palota közmunkatanács által 10 évvel ezelőtt készült terv alajp^án Az épité-saek nyilatkozata baerínt a vízvezetéki telep e terv létesítése ellen kevés ék könnyen el-bárltbstó nübéasédet nyújt -U A pályázat nsmsetköai leendJ asonnan osak belföldi ia pókban fog birdeáataL — A négy legjobl mű b—6000 frt jlialomban részesül s amelyik elfogadtatik, unak sserzője ujabb 5000 Irtot kap. Kimondatott azonbán, bogy a pá lyadij odaítélésével kivitel is, hanem Hlgg. még liitim odaítélve az a bizottság belálásától — A bizottság fentarmtta macának t még alkalmasnak látsaó menaerezbease. E mol\'rtt s Tegjobbenk lalált 4 tar maga kölUégán főeaönt a. 0 ja pöfeg j eiv4n láivi téa; \' ^yiirátji leágra kosai ■I fordnluii k \|iaántuh keijo iciino kaihoz, kj.sá nyomott fi\' \| M\'dőa tehát a ée s^oo tiszte et hazánk, RíUübtV et tlaoltó ag em kütOaba minz«rint ni jéleij mannáira előfizeti M eldásetási (fí)a\' a megrei de\| egvii telfj ti elnökWgébeapápáe eg jáf\'iik hó I sár IsskflldMM. kr. Kelj.jrápáu, ím M óh. jkokoly Igoáaa szövet légi tOeoltó ij.ié/<i\|lny barátai led jeliáéi stvüjtenu s <U\| jelöfijptétá dija* a i Misei ijvüit^a ad\|nántu:Í j illtolíó karíltéli [szÖV{ később fcjétjj IÍ«tidáéy]i\|tra mártías ;kó I bé Károly Uuvetaégi eln láboraak) éi Fa seuemúkorosljedáaébeu Buuipostsn megjet ml ttMagyaj- díiÍainokM soti^brára négy k iz^ saerM Them Károly. Anljl frt 20 taíjBt . SlMksptnk aa nOrezág lágJ XIV. Mzetéi, mely! mint mindig, is éléuli, na\|u és váluisatoi tartalmú, get ér penna llbdon Józ4n seép slbséa mama és tlttjrf Lueieu p marsdiam adgUgény, czlmü érdekei novellák. UMéiiyi FlóW „tíite" caio)u és ImngolitMjee köliemnyi ée AiidjásSy Jenő egy fimok rajza népsáilr még ji. íaépirogahai részét Bánéivy Jóaeef Us( nsö réeatetat kOsöl .KisfUady párolj bői," melybm ia nsgy koszorús iköltu i Saereímiét népen megbsfásn festi. Keyi ( mklntflnőub loikkeknek Tballéeky Uj keleji Isréillidislem* cziijifí romák dó g[ melyei még ss ngynevasett .regény-juv is nigjf ójvejtejtei olvashsliiak. rdekes In Hlm jBémMI h túvsialfsai edi VI-lüfcl Vfj iléíej Miért\' mep izei bel WéJ M írja i áip kívsiilfsan/ * leáti jmáiaslks \|é i lutrocténrtfL isöeeaet, ked fogUlta ni. A liSaon ókép valamint az asoi jögűt7 bogy tervet 1500) írttal kimondatott, hogy vet a bizottság a vény bon kiáliuiiaiji — ClOŰaetfare felblváe! Aaon — a tűzoltó egybtek által — több miien nyilvánított: né más óhajtás folytát^ — „jmgy bár mialObb szeikessteinék egy i oly kézikönyv, íne-y a leginkább btízuálatbnn jlevö tüzoltóeserek ksznwére vonatkozó rendszeres, egyt)iit!eiU ^yakonati eljáiással együtt, a tűz oltás körűit szabályokat ia ms^áben fbgU\'á," I a duuáh(uli! tüzonÓ egy jelek msrüieti saijvrt* ségének\'választnmaya Inditva ár«ivén íua : .gác egjr-e óaáira Uoigájó: .Gyakorin ti\' jé* -iu soUási \'szabály z a t" ttiimQ lmuakiálai léielőbbi elkiraKÍtéséi,«, mái aaou okból ;i«, bogy ekáilaí e^yréaaről njka-lom ayajfaesék uay az alakujandó, valaiiiiat a uiár tétesO, de [kevésbé begyakorolt Miz-oltátgjklck rendsaerea ée alapos begyekor-lásáréi másrészről pedig, bogy a hasai töa-oltóságnál annyira óhajtott -r* a felette kívánatos — egyöntetű eljárás elérhetésére se gédkrset nyújtson. A munkálat a inegbikott egyének áílal. eil\|é»ailetvéa, á kerületi szú veiség választmánya bírálat ésj elfoeaáásjvé-gett a mait 1881L évi augissztne bój 28-in Pápán tartott ksr. szövetségi köegyülás leié terjesalette, hol i* a kiküldött bíráló! tagok „dicaérő véleméüye" folytán, aünt a osélnak teljesen ée miodeLben megfelelőt, a 15. jk. pont alatt hozett I katárosatáríal a közgyűlés .egfhangaleg* tpgadta, s a saOveMg területén levő Oesáss egyleteknél - vezérjonajul szolgáló tánkünyvjül behozni randelto; \'-H.a választmányt pedig aunak mielőbbi kiayo-malásával, a mintU uagjobb kOrbsn leendő lerjesatésével mégtiizts. E .Qyakortkli ée tűzoltási szabályzat0 magáhea foglalja, e kimerítőén táigvalja az Oeeaee hassiiáletkaa levő tüsoltáessrek. u. ra. miaslsanemti feenkeedők, ssisl\|yek (nydijo-pkerok) tOmllk. UülOnféie léttik stb. Véz^y-snatak szerinti gyakorlati kezelés módját, kürt és oip jsleká, hsrgi^ekksl ellátva; ellése laváhbá i mákodé sestllet mikénti bQMáeái M «C7fa esetályol, tisztek és m-veeesah ff •kore\| ée táeeefjsk alkalmával iasad^jét, végre ah egyea,a^ sa siaesa, Md-rakiár, telC, kOméay ée egyéb mikéatf iká ml^ét 8 sasaaivCl .UasóraipOé" és a „Viévontláiás" cziu 0 eredeti festmények után kjéeaOlt iikerfllt I épek. Van asMkjvQl egy síjedeti rsiz s !• {kelés színhelyűről ftikláztól ée a „Tjó lakói" aimű silhoueudk. I Talányjii csaknem I egy eg >Sz ol dalt töltepojí be s a válogatottnál Náh gatot-labbak. Képrejtvényp álalt pár editbó megtudjuk, bogy sa előfizető megfejtők! kizlll s bárom elsőáek í novojutplomban réoesl I, még pedig ak emŐ óranyórái, második Ug) fjzöt, a harmadik IQQ drb t levllpapirt ás{ Cőntékol kap. Aiánliuk olvasóink figyelméig •• beesne lapot, mely] msgj&rdmkli bogr iniiiuo « művelt megyei esalád aázjalán íielyej fiu;)aljon. -f A\| Magyar Begérny-irtsarnol 111 füzete,- ínelyet ma jvjsttünk, ujabb izony-ság aaon tObbszdr isnmtelt áfttlásuak i tellett/ bogy ej mindén\' tekinlstben életrwah . népszerű folyóirat\' arra vén hivatva, npg [ kedvűhez lapjává váljék iU magyar tiqpi js iro dalmatipártoló közöneögnek.Efüzet tirtalma a végefelé járó érdek4 Köd cziitiU regény Gozsdtj Eálektől, — JHusz év gytayörü költemény ! Cúllagh Mórtól. — V jctor Ca »til ló érdek leszi Í5 spanyol-regéi íy Oo leuich F.-tŐL — A ffelhatal m izótt (uovclette) if\|. Vánoza Mihálytól. -iMo a a i k eaim alatt ism«jretterjesztő spi óságok s az Aprpnéns esanfl bumorisztil ns ké psk, 4- A SI. Regény ésarnok előfizet fi ára: egész evrejÓ fit félevje S frt.Egy-qy fűaet ára cs\|k 12 kr. Megr nde\'éeek A<gn< r Lnjo gy Wilckoii* é W-i.il Uudapeer korfnalier endŐk. Ulág" 12-ik föseté-sli Jókai -Egy átéko ogéuyét. lfj. j .bráuyi aposiél" ez. egénye könyvkero kedőböa va urak kiadóhivatalába 3. ss.) Inté: Begfu; Magossu\' k ez. saép\' már s\| bef Lá iuámes\| -Süfk két Ebersj Gyí •záraiból* iát ská«-AoiaU költ czeg-uicza i f A .ben folytat a ki nyer1 Kortól „Eiy modern jekéshés kö teledik. Tolna C2. tCáioJj- IaÍ menyié Mu 0aiidkt A fonóz kitdti :Valikl>ma íog!\|djatual zetoei. Cj iúg mliiivj I fi^yeibet \'< kilájiő vá !2-kk füze ében ja következő fényéből uzgyobb fcfytatást. Tovh Igármestvme "egénjéuek in » átüíletésbeti káosi Kiiüijiu áK\'i éjs \' rajza: „Ap in ti még a\'tartaíi las fűik művelt kfiiC: aégünk latra. Ai,Regéi yvilág* —^JértWp »íj: "\' kjöSzéL melret álló ílky érdekében xieiűnk kóázdtenni: A ^Kegényvilág" Wilyáka a llgyé-bee. JA .1 öléledek," 1 9Áldva; légV e szén hazánk,d . Quaé smjsjim suatl qulri e* j« igékkel eí kiott pályaművek jszenwi lelkér j\|k, szivee ledjebek nályásati mfivéil et\'.aijjol-igékl el eg fűlt as átye\'elí izmervéhy álapján sserkissatői Egünkben\' jliielöbb játveilni Mmön es alkakín mai lS80-lki, legiijigyolib mjnii\'a ttiukja m» dő pályáziíunkiólj emtttlUt e lapok hláwilniM gadjtik m< i ez!alkalmat, * lyabváktta t, Bfötht \| Zsolt, rétes fy J mö balnak, ki munta ort tzlánrórzél I k-váUalták - - őeíinte köszönet Ha pályái ltunkat 4z«e^ ti tky a . íoni Irodalom hí szönettel i rtopett. volna in tikáak e 1 érem kiváló bajni lyáakt ma dő voltánál fogva lás eliamei leflaaket kell beé lláamlen fc Mkasmámes mQ! te elismer sün km és légyénél iráa uak j taaiáltoit ng) ezentúl if egyik boai snétárodalml laliisára u\|taysM tOMk \' \' tea 188* it éti máfteies I Bárki Telvérlk a tBegáokvil^« kiadói. 1 uL asbk czlkr mely regé al t» máremas Ip mp\\ jm lé-. I^eanavies aH^«r>kfV W/ én dUaláa VWfcP Őrhegy, ki bsepnéjájvaJ. 23-án Ukjkbél «n< eiMbn tért [vissz,, L Bsask n Pbl\|és, tovubá Zfrbj ée Cresn. vlflaa köraeékéa pornáaá-soM eszközölt, dk felkelőket év Wti espk Mzontjosan itjraa lárre« hogy ceafjatok jöheái, saojsiéré Itali, tfebulijnumg ■ nik egyik okiah smopát a 19-dik ói k\|ati éjjelen a Maníbél ZliiánU Útőn a felkelők njcgtámadtákl; \|ai kévetkeeŐ yamts daet ssenveldm j a l^gezredbőljköniyj sebet kmpdi; (Joiiji zicf őrvezelO { i 31. tábori vidásvám lóalj-bél elesett Karsib Kándor vadász, suly mso> Ut kapott SeMíjjlbos, kÖnniU; sebei ka-pptt Riebl Antal* Bilek kOrnyémV a Vardá-rén több ízben mwkaatsk fel jtílkelobajiuák, níelyek nsgytávblsllgrél a saa né tokra lőnek áa ezaiáti szét^jjóréJaak. A Bmtsegovisábao éftslában számiii kisebb bandák tflnnea elő, táelyek a osauatákat kikclrQ\|ik j nagyabb cpoportoiulások mást;sehol Mrájfüraulnwt elő. Dslden báró lliibumagy márczíusSti án inggel jelenté ArUv - ezredes Itadoezlopáuak \'iinfczátérésít és aj haderőknek mostani el-Osstásál a Zaforje környékeibee, továbbá cdsi Csajénak ée Foesa kör-ázasohai essköaöltek a tsapa: hogy felkelőkre bukkantak kek a LSétalovaglás jRis&seiaban1! egy rövid körút alatt megismertet a aves kslet agyrétzének minden jbúbájá „rlgy ál latéi iá»tt ezimű delgoza. A nadyobb osikaek iof-át Pejérpsta)ty Lási ló ptí-( ma gyar kpnprvur4 ezimű kítünő tlrezája zárja be, metyMq a nemrég megnyil oriz, k ínyt kiállitá^ái f saadalkla Kápeia SSokbŰttáTsaebliek ésváljigatolis jbak. „Ej a sukvidéken* gyönyörű lebilincseli kép méltó párta a jBretagnei osstrjga \|ialá >oka eaimű rajzmind a art tő két egé a oldalt tölt be, s l\|a aa emb«r inm dajui Iné a a máaik oldalokon levőjbeeses vet éremii kivágni ée lerelbe „ Három] belseje!" „Kád^rszigel pen igen s^ép eredeti {rajzok, rt/.t. bogy Gora fyékern porotj tok a nélkül, iiögy volna. Észre v Slw/ hogy n Duna jobb partján a falkatók éejak leié bnxódtak : a lázadók most álta! ábapi kisebb ciapatokrl oszlót! ak tel. A egltözelebbi {napokban I jelen-jékenyebb ha< erők fognak portyáani az ed-Oig csak kei éeeé (Ukutatett. vagy tmsssii átkutatlanul naradi vidékaken; azonkívül iseljík fognald kjküldotuj\|annak\| a, [hogy a lássdés színterén lakosi közli [kik és Unysn poliiikui lisalt megrizigálá«á llvő helysége vannak távol £ Aa igsa cz és tréfa. ságés bíró. Biró ui un 1 panaszom Van 1 .Hallja Hát aa as \|ki islontelea szájas szód; asszony iiu már Imegint neki erieszteUe elvék, de éa bizon nem marad-jól tSegn^ondOgatiam nek . Ügy-e vaiiiasszonyom" válaszolt a bírf. bepinuzt>lt szomszédassaooy és a lucskos n] térni adósss, igaqsm van. l; - <JöU a monu}a: . ^P Biró aiam panaszom vén. „Halljak" mond a bíró. Hát Ittsa esak biró ffinsm, az as isten-tolen lucskm saá\|u szomscáfiaaszonyem tag-napi annyin nuÉpocskeli, majdnem agyon haltam mag smatp Én blsen sztán magjaráu inegjjnohdog f tanjj a magsamét, bárba nagyon áem volt izájaskodot A Bbjhdja esak (kérem e igazam 7 \' j.r p Igazi toll asszon: ságés biró. r . A hirp be^ü aottl s midc a lógva roha it fi Uerek egy tnre iaáml szetibef adni? „.Nek h! is mi1 Válajzolt t pz il tol astfonyotíi1 telelt kz igaz a kulejlfukon bkllgátód két panasnós oltávojott, pat-é^jéhez és mondá: Np te hát vagy : hpmán lehet két, egy álló pankéaos félnea igazat igazad vla kedvei felesé-i biró nyugodt higgadtsággal Lajos •ainfén ive-lákkleli x?t iytuid-Váxadi l4h.7M r» m, Zalamtigyei gazdasági egyesület hivatalos KSzleményei, 691H8S. Znlamei yoieazdaHáel egyesülettől A ni igu p m. kir. nd imstk Hitéee szer ut « köziekedéi i ímili keieskedel Jii m teszi toljfraj tessüuk Mi mel jrk-\' ■aUid t(4\| pá- I ] Imii [ éa 3ta ádi^lsn IN tagkftr ikst kij ijoájdk fediim kíséri átí I egykö- máok és ári- áiíák - áMj gyidni atiMtá- wkLI t igaMKIs éaU« rt ŐjiMO-j mén őzeire, kara «, pint egnenh mbp\|ru k \'fa vii\'ágoz\' nd ij odápss éa. (Ti swmní Idm.- imjr- és kerdsklMUi ium 8210, sa. a. kait ért Qmgu in. \|kir» közmunka sátarinm ás oeatráU cs. kii uisateriam megkereiése foly ján a haa i ö^les vasai iánaságbkat fel hivta, bog f ájlbmásziki kásegsit ütasitsáki íüiízörint \|i«z JojiZlji-ák i^tosaányokpa- szán! marhák i •ék, -f li gátlása vá züuséges így megvan foivlán igyji u nyééatá a kUy Rtpirti »tifage, ^líira és Tsyler fájókból usgyobb nennyh^ga áltála kfiz-mlenol Amertlf\|^ál hozatott magvak ájjáanakj reidelkéiéwe, lUjliodő butát a művelési kiiérle-tii aukőflésért vállalkozol kivásó tár-málóknék oi iiiiinti megkér esésfikrs a 4jtfft\| említett fejek mindegyikéMJ 50 >áyl meanyéiéget dijtalaanl readel-tare bocsátani, azoa egyedüli fel-^lfelj hogy sáok működésénél a tőle ereoaó szakazfrü itasitásokbet alkil-kikodíjiáak i a müveiéi eredményénél Ifasá ídóoként jelentést tegyenek. Fel-1 műnk ennélfogvs akik az emiitett I Htételek mellélt ezen migkjurtáiban áuOifllai óhsjtánik, bogy eziránt! kér-p)jeÍKet azoi omga Ur. ■inhteriaakoi ínjtiák be. 1 - \' 12\|il\|-Kger«eg 1882. tjárczius 11. Siifféiky Antal «fyslltsti leéysá. Fii 188* ^ilamegye gaidioágl egy eoQleUÁil A földm. üpar és kereskedelemügyi ip. \| kir.\' miuisferinin 1059 wL s.. költ értesítése szerűt si alaó auaztriai es. Hír. helytartódig hozzá érkezett kózle-méiiré szerint azon kormáoyi rendelet, mely a Bécs rárosábfi híjtott vágó mar-lálíntk a bécá mtrha-piaczról való io-trább szállitáif t betiltotta, h^tályoo kívül > iielj ertet vén, a vágó mirhák ezentúl * Bécs környéki re éi általában igéu Alsó Ausztriába, i vonatkozó állategészség" bgyi ottani t" rvényék szoros betartáu ImolIeU cienti I a bécki píiczról akadály-kalanül továbi terelhetők, ka J) a szá litmányról a bécsi váiári biznttságtól uarba-járlat állíttatik kL mely jár latot a tulajdonos a Bállitmány rendeltetési b ilyén lovó kóziégi előljáró-ságnak megér tezésekor azonnal bemutatni íkötcles. 2) A sz illitmány azonban szét nem joázfhitót bnen együttesen hajtandó iizon helyre, noly a jár latban jel jegyezve IvásJ f8) Ameinyibeo pedig ilyen szállít-r I mányokoál a vont vétetnék igénybe, a i lerakodás mii dig azou állomásnál eszkóz-lendó, moly t rendeltetési helyhez leg-\|közelebb esik. Eme keivezmény annyiban bir fontossággal a B2 írvasmarha tartó közönségre qézte, mert iz esetben, ha netán áruin a bécsi piacion tul nem adhat, azokat értékwihetéi végett tovább szállíthatja. Mi is i kózóoiég tudomására ho-tik. Zsla-Egcrueg 1882. márczini 22. Síipethf Antal I ; M7* nm a fit lÜüket. figjjelmeztoe glőfordt \|t állatkimás meg klgr d hordképseségű U erekü lixkiba hmfehebb ^ drb nagy áu yksmarbe nak ható ba. Teáin tettel íazoi banl lzoti neb téeégekre, melyek ai osztrák u ríomuiyokban érvény esilett fent szabáiyna t figyplmén k vb( barvása által Magyaror zágbfil Auszú ába küldendő marín ssálTitmái f oki ál kifllOoÖ len az által idéatet neki alő, lOgyj a kjüdeé éhyek az osztrák ha láí^ll^má ik megblénye táiván a marbáka egy kocsi tó) a bááikba keileee átrakni, elle\|mitvé a kezelési ni laskégektől és a szál liliáábyol koslilieMséti 1, sok esetben a kflj deniéjiy i (álUtáját is 3 wyegeeen megdrági tanéi óda liawakak bq y a kocsik legfelje^\'\' a ímegálh jíitw makim íil számú (9 darai) álböokka raiaasaalk j icjj \| Zab égerszög, knáj siás 21-én. I ] S»i$)íky Antal si^esáUti Jsfysi : ,!• !■ I 1\' 11 II \'i 11 ~ \| I- 1 m ZaUmégy el MUhágl eg) eüülettö A i mgn ffildimí eljéi ipar és k^res\| I kcdélem ígyákir. mint tcér nr t. é. márczius; 6-ál kelt aiybaöl nég csak f. é. már-aim 2 1-éTtJI érkezett 5481 száma kM iraiábaiJI klkejoatyétj (niieriát ámbé\|\| nyéstil bhlénütié ím. droii tiker nléti! jel Egüket, é ikorat it aiod kisérlitjfk alig viaethátziek t raindámeile^l toiMtiMlál itoi m^miémv, a mely atnirijíil nié fajokisk msgrol való ta msgról teli hvbridizálá nkmre őzen nemi mmim Í Nyílttér. vássae kesséiet stlen boldogult férjem Őszinte éa meleg részvét oly vei találkoztunk, hogy kö leirtom, mindszoknak, lik sm-által a bennünket ért asapáat ráánk aézve hhrieelhetőbbé tették, különösen riedjg a Déj-Zelai Takarékpéáztár mélyen tisztelt választmányainak, mely a kopereóra Aszes szalaggál és emléksorral ellátatt virág-Kosaorut kűlfiení szíves volt, általában mia-áazokaak, kik kosaorukat küldöttek" a maiam és őserdőm nevében legmélyebb kö-■öaetam kt Azonkípűl pedig köszönetet meadok as i Magy-Kaáiisai temetkezési vállsJat tulajdonosának Iliid 8 urnák, ^ a tesnetkeeéseel Mró szükséges teendőket a legpontoeabb gondoskodással fégeate. , Magy-Kanizsa 1861. mára 27-én. ön. AVrrfwioA OyeW, nlL fiozmsasth KUra. 1 t szám. \| : 07 Essék, Xsüáes. DmWtit IS ■ 09 01: Buda-ÍVttH fiyiinlntl WÉIsvsesi) { \|\| tr«fye> veast) II BássS* (Sambethsty. O^nm h tot \'i kOOepreebe Vasal! menetraiid Iniíul Kanizsáról hova: Ova. Perci f* Práfferbsf M i tot í firk ífO Zákány h BPT? h o f Ksitovt,; CMílesyi , (Cfevev) ^ dák Kanizsára koaaét 1 114. 10 SS éáek 1 <ásl SS rsffsi. I áüet » étfs IS (vggst •0 áüal 40 dslut U nggsl 47 éüal. 50 40sL Ml. ^jsl tl lili\|Wti\|t\| tvsf^as veestl « Dl r \| ] Infn vsasti M IlissW! H J1 10 lyuW o* ^ ! 10 01 Frefsrhsf £5U WA 117 t 41 II I 4 II I I éflel II 53 «ül 10 ii 4H 11 I éükee I 10 ááat 1010 #st IV rs«H r m Hl azerketztó AIH ■ él. Mrai4t fWriu I 1981 STm . mém\' Irverogl hirdetmény* A ru> kemseet kit. Urftefaék,Mii ikkluH UuVaág rémért klwrré léteik, kag? Mrékl NI iM rejkt lakéa végfaifuttok ttom lépés aj esttl. Htjlttnidek liegma Mf t l» mint ktelorii gyermekei képviseltje v(r«k\|\|UM mi«M elírn HO frt téke és \|Af«t»kai iráall véfrakeitéei Darában • gel-M II ijlibn A. I. wcN tm «. fetten éa te-\'éti kaival 371 írtra beeefllt ingatlan aa IWf tii April hé V7 éa dálelftttí 10 érakor mint elet ét 1H82. évi raájtia hé 27-én ééklkti 10 érakar mint méodik batáridő I ban tiolee klaaég késéaéi megtartandó ayii- I via«> árveióeeu köveik—é foltételek alatt al adatni fog, ii. in.: Klkiéliéeé ár a fentebb kitett kanéi, mslyon alul aa első érvéréékor aa árveréere I kit Mailt birtok nein log eladatni. 2. Árverezni kivánék tertmnek aa ia- j hsi frt 10 talár feloeaiáéa alkalmával Itandft képvisel tatéaék végaN helyben maeWoitat rendeljenek ée annak nevét és lakását aa oladMg Mártsák ba,iieekeeé eaatbea Dr. Benézik Kareaes iy4ád, mint brvatalbél kinevasfii Ügygondnok fltál fognak képviw?lt«-tiii. A eagyjkaalaeal kir. lOrvéayaaék sasét telekkönyvi 1 atéaég 1(031. éri noveniber íá I S«9 l-l. Árverezni kivánék \| Íatlan bejárának lü\| át, vagyis 17 frt 10 rt kéeapéaaban vegy ovadékaépee papírban * Tie " a kiküldött keaéhea letenni 8. Vevft kötele* a vételért 9 egyenlő réealetben éa pedig t aa elaöt aa érvéréé jogerőre emelkedésétől eaámiteadé 80 nap alait, a másodikat agvanaaoa naptél asámitaadé 90 nap alatt, a harmadikéi agy a aa tan napiéi aaámifandé 0 kéaap alatt — minden egtee vételéi i réealet után a btrtokbalépée napjaiéi acámitandé öt kamatokkal együtt eeea kir. törvényaaék ikkönyvi oeatáJyáaál elére kieaa-köaölt utalvány alapján a nagy-kanizsai kir. adé- miut biréi letéti pénztárnál lefizetni. A bánatpénz az utoleé részletbe log beszámíttatni. 4. Vevő köteles as épületeket a birtokba lépés nspjávsl tűzkár ellen biaiosilani. 5. Aa árverés jogerőre suaelkedéeekar vevő a megvett ingatlan birtokába lép, — eaaéltof va a megvett ingatlan Itasaaa ás tar-kai ea időül őt illetik. 8. A tulajdonjog bekebleaéea esak a vételár és kamatainak tollas lelisetéee után lo§ vevő )avára hivatalból saaköaöltotai Aa átrakásáéi költeégek vevőt loHtelik. 7. Amennyiben vovő as árverési feltálalok bármelyikének eleget aem tenne, a megvett iagaUaa aa érdakait faiak bármelyikének kérelmére, a prtt. 469. f a érteimében vevő veszélyéra és költségére, báaatpéaséaek ajvseetése mellett, ujabb árverés alá boosál* tstik — ée csupán agy batáridőnek kitűzése melleit as előbbi baosáron alal is eladatik. Felhívatnak aaak, kikaa árverésre ki* tűzött javak iránt tulajdoni vagy más igényt, avagy eieőbbeégi jogosat ért ényaaithetui véltnek, bogy 0 részbeni kereseteiket e hirdet-Qiénynek a lapban latt harmadik közzététele napjától azámiiandé II nap alait( habár kü-lőn érteeitést nem vettek is, ezen kir. törvényaaék tkkönyvi eeatálváaál nyujteák be ; — különben aaok a végreiisjtáa folyamát m m gátolván, agyadfll a vételár feles\'egére lógnak utasíttatni Vérül leiszélitatnak azon jelzálogos bi telezők, kik esen kir. tvényesék eaékhely n, vagy aaaak köaalébasi laknak, hogy a vé- 500 ARANYAT wlA patak, a hl K ojlli é lagvlif bssssálsia alán uiolag fogfájást vagy saáj-böai kap. 9irU-%\| Egy üvtg Ara 36 kr, KOTHJK jf. Cl. kiéri udvari asállité Mótfllni Qées mellett Katha villában. Valódi ininMgboii kapható Nagy Kanizsán1 Prágov Béla ar gyégysaartáréUa ésj minden oagyspb gyógyszertárban. Magyíaror-J ■ágbanmindeO nagyobb ftlasar kereskedésben. Felvilágosításul I Bsssám tSkk eléalrál ár\|es»t kéréesie kMéaakeek tNsrsI kasai akartaa. megfayse», kof j egy kamfiis seel viselő essg MieaiM bániuljitot koltö, mrséü • L i seajáiUseaéé aaavebbal kiréetett Ara h eqikkek akMtrlM rség eltel ieka atleéeég W aiallett iaag jalaaléketyee eleeéktae i aiiM. I\|\| H •j>alel Ussls. Jé ás «.lééí gyapja •••»«l»s»t. agéss MttaiAtel, 37, # aé» br, aelytk seee aeég alul alal még sohasem létezett Ö frliával leléstetaek A A tfo aa kr. \| valódi M OilWé iafeket. melyei I frt 10 kr javai alsi mélyen jarendes ár alalliak kiréaltataab. ass írért eéob, égeay \|á sMr-liag iagetat jéeyesea kUMltsa, MPml vaff istiM 1 írásrft, vessea »M aadráfehal JS evtaa-vAee«>eMll VA kiért Kssa tpgfsi sttesitátkea, mely sseattl takb atagrtaeslást kér, kárem t vevélsMt. k<fy egy SMtÜveágfslgyás\'ájél aseg aaM>e-éeftakrsi* léveaka sa arassíkkskrér tsiadig BH7 rskftart nrtik, a mi aem egy áll, wfrti mmdeakJ msapéaédkelik. Twkjee tlesteletkel ff\'lllitniáBytia w sgyeetlt eistoák és magyar ssAvő-ljrsre-soknak. QHAETZ QTÜLA, BÉOB Vili Neakstfsssa 40. ea. léMpánilielm vegy utánvét mailéit. Meg aem felelő kinexíkkak kíeaaréiuinak. ■aaa«0B0b Kiad nyllvéasa mlitsk-lroda 1 Ulí ujal\'b hála-irat I •881 ttffhír int él. 5 évt gfwanorkathamM gyégyP H li tárái. ás S UtlUieklI k%flf\|eij i s aulkt» Mastaf iSvtlUs laaa^laalglé i^mM* Hoff JáBOa-ffl\' ni alá la- J O^cprsjr^rtmMi ak ikitsl IIHMiss pedig s aisllu kisétál B j igásnlg a\|r által, aj UstWMHpfn: Hoff JAnoé nnifk \| dm. pdr. aHvéri tLánfttA , éa. kis tfaásMa,akevaásataéy iiltai-ks\|Saa\| ^émm, é» Stsdaa aÉtti . taaé levágja éa ss tM velM maltle nuigniiiwÉj föltaláUja Ua Sfteáéll g\|ért4K 1 Jf rkalsleég \' ■ QmMaker lw».iwiaUi Ma Ki s M* -Ua\' OtHI ia\|tá/ Q ak«B, IkAaOsr-slrasaa I. I lUeRéa)taUali i isavtéil ui ft Klf Liskart kyetees-katl* tas^e Méiyee I UvtM Mással l^esea ki w ek I i",fJl\'ll\'uaé4«tt a fl 09 té11 ss Oa ■ I IIM lé«e-(é\|a auist ueéás 4 egáN- pgi Sv jÜUI areéa^a res\|eté< «ff H \| jkigy «• issalt laijaa a viw tayarta H I MiWfinSMt. \| W sámvedőka k elölő « k\'irsa^ B lasee ali\|a\|\|eiA»emal -"leinHi si vatnl . T ^s Oa la tettel ■ Ikitio Hj UalM í resti D.gv<. ttes«M iaegvéma (a iféHts águaj \|Ml. S4\|»aU ö-ea. I Orvi al I nylIatköuiUi- I Dr ItlIltiSt. taasr Oi^il\'kvai A Heff B I lé\|e aisialekivoaet N\|m\|iak](Ml^Mt I kiUnl evéelU MStes Dr RMkistsky, tsaér 9ltiMl; Dr. ■flstr jtitlee sglesmfflgyl Jteaáeeoa. SeressléUa. glass Ukk gy<LyU\|ei>r ■alal a lUff Ma BMUkaklveaf ét na- ■ lat-CMM\'de. — br lty\|aa tsear \|Ur. ■ niaka, SJ#eg»a\'gi UniliS S II"ff-í«U matelá gysrtaiseyeéel\' nsedell al 6 vám. I iMlaiis malau Hitilsisysil iMjüi\' R ask fsNtiképe II iaaes Mtalaié éa ■ legyadoii gyarw«ka«kl álll gáiaUi)é^ ■ aUkkaSi alatta IMI JáaU Mval>lav4- ] I val) kád leaai. A UáaaO eU«Meag jesea jeltéeya kieaysU, éttsl \|aaaa>iaét"tt . vieeiaataávusig. As eleéivslééi Heff Jaaea Iáik ayalkv aidé aislsta mailmalflkaé kák pspiy : kea Vitának* I aet ferkrtee iWÉ M II tsök Főraktár t Nsgy Kanisaán AW- \|. kojftr Jihief ; Zala Egerasagaa l I I Ihrfnntiky A.; Sopronban\': MVlUr /\'. ; Kesstheljen H\'flaacá^Vrrtiej • Xsposvártn : Lojfttig Antal. Al építészeti idény mogkeidtétL hátarlLow tvm UiataUUc jes Itatást I lééni, mtaiarint raklArsml.au a lailUiaébh ataUééfi mezfí i»s vakolat <;<pitcs%etf mész, hydri román czemcqt es valbdi portland cz^raenl kaalejot UrUk nr«deil gjáltl árak miüéU; továbbá; a halybaa boraada] mt pieii Ara gyáramimri iitii4 és valódi port Iand c&eriiontMii kAh/Olt Oirmrnt lemezeket, UnMtaoCat, jrftröf ét ialMU színben. ktlAaféJ I nagyaLbiti kf\|/./lwégo> ét MUrstaed márványban gyártók, nuiidimnemö épllei (ltr/.kliuényekie) nállltok, aiv41\|Uol\| Cia«ant]épltéai tsnakAlatokat a. m. rétiig <5; iil lévrattl, icrntilt mozaíkipadout-lilMuti, TliTeiétü ez«iiieiit eaai U riiü, íilftkiiáhicátélöle, TilTMetékek u«J j rt állltána, narTuaarhn a irak abrak leliOI/i jkádak h fli^ljldk «lkéaal(éié(. Hteyer Iioiuokkőt, karatliét kararral marvauyl, keikelttf lemezti e\|9BÍget#10 kátj-ány lemezekei 4- k0i6nö«#n fdóayönek falak nárax állapotban! tartására — U^rmtágakat,; tajkapCHOlja^ a legjobb miadaégfl vaaból, -j I adaaágl gépeket, — ngyizioii nzeraiámokat stb. a logole^éhh árak ntelltjtt MálUtok. 1 J SARTORI OSCAB A («M 2—8j 1 I, Nagy EaalaaAa, Király uVAa 1. ad I Í KM nytlvéaes mltU lreds 1 \| kereskedelmi szakképesítési intézet. \| W ^ leiéiet, Éagjaremág alal LrtMkta tyskti^ktiy. M a Uaalék lltárélsaiSM t U S má r SStSéeM Mssmaysikaa és a megye/ eswk éa fraasiitsyeirkee UfMelktet sveraek. W .. U T«sf »liam lő ÉvtS Isti SOMÉ réeaive ilO ka fi ÍUlmUm.) AiUbaee keveeksdelsti ■ m\\ Wéaailée U. t.atsÉrsts ely latal esAértMask, kik takki ItglmitittAisksI r kW-sll stsk, af* 2 ■ W a kartJfcMff iwaialtá réaeése elékéMtletal wádtékwaefc \'t ka»l iéétarlsm) 111. T-S 1 ■I feiyain fa sintlsiat. kik s kaivekeáslau teAwiey sgyeé taakikaa • aiUaégn (Értaasegel alté- H m\\ ll^almal ikt)t>éh (1-6 kavl Mátam«áV WaSi teeuUtja Iikütil «eai>iriik#H aa tatáMtiaa % íi^i" Illatáét b«M««4 Ai t\| iskeiösts agnÖs 17-as aéiaél. latviUgeaiiaat as ■ ■ Iftaagalésd; 1 BŐNEK jálON. Bsds^tl, gyár-utraa 9. ■Miiwiimiiamm—ff" IUANY8A8\|SZALL0DA^\| I Bttdapeai, IV. \|c«ir. uJviUfl-uIcza 1 álsMrteak vaa mslsaselje a i SS. st»«\'i I aaúeeágaek 4 fivéréé iegáléakebk üt^Miui I Ul alélM\'jél ejaalasá, annyival la lálM I I mért migé aSfa ayil«ai laltaetab kőisiében ■ fl link. a kei éa elasékft^nség lagtakékh MegJ I mébisil (brdalai. pl. i aesaéf Wankiét, afgeéaaaH m ef« ■ ■ áaij tffnm, Brwaiá i» eraiégaés, asosomsi ■ Uil Mfika, MW éMlétaék, /liérmí kméém I t láéai) éwfsémásalA Im^ telééig, eaípsdei I É ij/tMMf MéSéeeié IIIftmtfémmk, egga aleke/é É I \|iwlni Iseeíélaa üh (mS— itémktUhmm I Kéuyelaaa ée ttUla lakleért aa étlamm I ■ -14 »M éa giésákeajmelgalalérl keaeshadlli ■ ( tstjea tutUUUal Hs^smer lésssf U. \| I I! jselle4a-taia)éaae\|< Titkot betegségek atjaéea alakjai aemklMatsa as \|afer> liaée mlaéeaaeml atéksjali. slna> faMrfolyast makacs kétbitlieskel. as aigitn-gmt févflerét teljes siker Mittaasss íAatt alápesaa gyégyit tyrciaiiste Dr. Papay, kprsaée arassy értfamkerveaie* tloklatili mstysi l\'ervaa, neáapaat, »♦-rakssi al A keaév. A aatasatl eaiakéa akalieaé ínéi. — Aaaéet t-km k-tg ss eaéee 7-lM a-ig. Ntéllleg le. Miaésa tetagaek ktlta ka- liiséW. 070 I—* \| ^ 1 FISCIIEL ri LÖl1 1 kiadásában megjelent és kapható;:f a ■ÜMKIÖUaa l—MCT IpBÉIBBEH \| Regény két kötetbe. j Kredeti befrény néKyi kötetben. { \|\| 111 L s L pH - I \|; \|i \| jjí j \';! j i U 1 1 ujj I \| f jr a \|i c z I a eiáasárapg korából. lrit I ^ • Inkti \' Mi/TÍi I :1 ! irt• í kOVIÍi EWALD OlJfaTlY. j I T \\ \\ [ \' L \| Tóviltl I I . \| H4HBOIV KMKR. h\| Fordította: I ®aó réaal A „fölffy lilotia.É V j i j - \|j jt . j^JlkSt.^ Lr 1 S& ^Fordítottá: IB GYÚROM ANTU \| Má»4ik Mn: fKél ai«r jmurnj • \| J; , 1 IM Aj 1(\| \' ifel KÓVÁttV BfeLA H Ara u égte regénynek (2 köty) 4 írt. ! kn 1 fiégj kítetnel; 3 frt. \|j [^p\'l \' \| W 80 kr* j \| \' jí® \|\| Nlijj Tovtbik metíeijdelhetök a\| j , ^ ! N Mindenféle nyomtalványok, úgymint: eljegyzési é* eskelé^i jegyek, szinjlák, kbrleveilrik, monogrammok és névjegyek, fij levélfejek és pecsétciirokék, hiralalos táblátalok, fa rtgésiok^ cxó^niomatu borítékok, bevásárlási jegyek/ vásári- és helypémje- > gyek, kereskedési irókönyvek minden nagysigra, vAltók és atslv\|inTok1 lapok éU folyóiratok, bármily jnalgytérjejfolmfi munkák ■ minden nyelven, kOnyvnyomntu résxlelirek, láblfcsatlik és gyásjckémlik, részyéjrjyek, oklevelek és dimljék slbj stb. 2 A legdíszesebb kiállításban jutányos árak mellett készttetnek. fi