Zala 1882 05 május k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	29.62 MB
Keltezés:	2010-05-25 14:23:55

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1240
Megtekintések száma:	4773
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (629.85 KB) Zala 1882 május Zala megyei érdekű közművelődési, társadalmi és gazdászati lap A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: #9, s/mii. Nagy-Kanizsa, 1882. szerdán, május 3-án. IX. évfolyam. írodt kedáse. Ujvárooháa eteea. 511 mám. ><»a#téat ArU j Kfcáan hn 8 trt Kél 4 fri N«gyedéne \| frt Hteloiményok : f Lniáktt petiisor e\|»j aaer t kr. tftfekwon lurdeláenéi fi kr H* 1AM ÓitíAZD MEGYEI és HELYI ÉRDEKŰ, P0UTIKAl\'fl» K \\ Zalainegyei Gazdasági Egyesület én 9 Zalamegyei U$yvcdeg MEGJELENIK HCTEIKINT KÉT8ZEH 8ZER0A* (FÉL (VEN) Ét 8Z0MBATW (EGÉ$2 IVEK.) Építési módszerünk. Városunk eddig is sokat építtetett, dót iűióg inkább jflvóben aksr igen sokat építeni, amennyiben pedig aa építés csak akkor sxép és mulatsága dolog, ha jól tikéból é> haszonnal jár: -ellenben igon iwomoni és költséges szenvedély akkor, ba csak ugy vaktában, kapkodva, czél és politika nélkül építünk: ast hiszem korszerű lesz egyelmást nyilvánosság elé hozni azon dolgokból, melyek titkot ngyau nem képestek, eddig sem: de igen \'kevéssé érdekelték \\ nagyközönséget., mely ait hiszi,\\ bog; axakbeli dolgokba rsak szakértők taónjeiusk bele. Igaz, hogy vannak az épités terén •oly kérdések, melyekkel nem szakértőknek kár volna foglalkozni, de viszont vannak oly kérdések is — és esek a legfontosabbak — melyeket midőn városi épitésról van szó csak is az egész város közönsége dönthet el, épen ugy mint magánosok építkezésénél csak as, aki épen építtet . Magányos ember ba építési szándéka van, rendazerínt okos politikát követ: számot vet önmsgával és a fenn-álló körülményekkel, tisztába jön az épités czétjával s aztán kikeresi • leginkább czélravezetó eszközöket teljes tehetsége szerint; gazdálkodik, alkudozik és jövedelemre számit vsgy saját kényelmét és Ízlését tartja szem előtt így után a magányosok építkezései legtöbb esetben jói sikerülnek — ba pedig még ía hiba történik, nincs kit vádolni, legfeljebb az épitésst vagyis a szakértőt szidják, hogy nem volt okosabb mint as építtető t m-m jól csinálta azt, a mit rosszul rendeltek meg. De közös és főkép városi építéseinknél az eddigi tapasztalat ast bizonyítja, bqgy nem annyira jól sikerülnek. Ha mindannyin végigtekintünk, sikerültnek mondható a két takarékpénztár, a városi bérház, a kis kanizsai templom; féUgmed-dig sikerült a kliakerköveset, polgári iskola, kisdedóvó; ellenben egészen öl un rontva a gymnaztam, gőzfürdő ée a rá-rosház. Mintán ezen épületeket ugyanazon orat építették, kik önmaguknak 0 ég czélsaerü házak át tudnak építtetni ós pedig ugyanazon építészek tervei ézerlnt, íkik. a magányháaaliat is tervtzikl -a bibéit nem kereshetjük piti a városi közönség-ben, sem a helybeli építészekben^j^t es utóbbiaknak nagy elégtételül szolgál a/., hogy a leginkAbbv elrontott \\ épületüak épen a vároahu, iftplyijél mindén hely) béli szakértő téljesen oiiellózíotott.J-r\' \' A hiba rejlik a teWüloti eljárásban : nincs építési politikánk, tesxünk-veszünk pillanatnyi körtttlmények behatása alatt, szétágazó egyéni érdekek zavarában, testületileg, felelősség terhe nélkül. Haszontalan elmélkedések. H ásson tál anoknak azért íjnvea-tük, mert a papiros türelmes, sokat lőhet rá inti! csakhogy épen sokszor, a jóakaró fejtegetéseknek ni nos foganatjuk. No de a szorgalpias föld-míves elveti gabonáját s ugy reméli a jó aratást, * mí bizony sokszor ki is saokott maradat. Nje csodál kőzzék senki, ha nem ssflnUnkj meg társadalmi bájainkat rflgisj^mliiipadd lássák mások is, ittot^ talán mégis történik valami aaok javítása, megszüntetése érdekéltén. Posiíta elméletek magukban véve! aejm áoljjat érnek ugyan, hogyha ások a gyakorlatba át nem vétetnek. Aj ki társadalmunkat\' inmeri .a alnnató mosaana-tain felületeden át Incjrnj siklik azon elvitáihatlaq tényre akadhatott, hogy kóranyagait maga a társajdalom fejj-leszti ki s csak Oamajgja vplua képes a kóranyag corjodósét eiálssertt ellenszerek által meggátolni sjöt lassanként egészen eltáyolüani. Az aetio mindig reactiot Bwüljvftn jez mégis szokott történni, dó fajdalom sokszor erőszakos e»zjküzOkkoll,j amikre rendesen csak jakkor van szükség, mikor a kór rendkivjttl linődön olharapódzott s azt eltávtolipoi (csak er«5-szakos eszközök álltai lehet. Szérkeaztfil tár épület IC a lap szellemi kflWeodGk. luJuentOllen leve fogi dtátimk el s K átiratok ?i Nf tlttér: ASAGI J ylet hiv AP. atalos k Délsflai takerékpénz-á baáfcihslyisig. Hova réséét iílotö közlemények ftki eaak ismert koselthftl iza nem küldetnek, pjetiiiíorz 10 kr. Úfslú nye. apjkirik\|)ajn\| általááoa a pauaaz éa az elégtljetilentég. Panaszkodik a pap. iogjy a vMUfltalarjsjig folyón továb}. tpijedj ax «rkölds\|k hanyatlanak ; panaszkodik a nemae tgaadása, hogy mogszUot ti takarékossági hajlam, ix JáUan\| vagyona viisztul, ejgyn-sek koldusokká lesznek J akercakodő, panátzkpdfk, hogy nem tini a vevő, hogy drágán fiiejt meg Iáin-dent, az iparos, hofgy Ogve hanyatlik, i földmivess j hogy már az ég sem löpyörUl rajta.; az Ugy véd, hogy nincs efegendó cliense, aolions hogy a pöt (elemészti vagyonát. És van-e e panaszokban rtgy kin valóság? Mind mikben egyj kicsi. A társadalom 1 gjy nagy \|^\|Mzethca hasonlít-ható, mélyben az egyel ósatályok tagja 1 azoros egy b^függéib en vannak pgyóiássál: de a tkraadalom oly gépezet , a melynek ralamizépen okvetlen 1 íénhie kelI, \| ésak ak a. kérdés itt, logy időről, időre mikópen ? Az tagad lm tatlan dolog, hogy eldoi áfió ezen földi élet aohasem volt. Volt obi mindig) még pedig sok;és korú ik sok tekintetben elébe teendő annfi ic a sokszor jraldiooért jó régi időa ik, mely a J távolban egészen máak é^tj tUuik elénk, mifít a hogy az való, St)iv< Az rQbU ben ában volt az ő durva kjinövélj iszonyaiWj és fékfelonaégével. gprazerü polgárélet, az egyaze-bh\| avult ajlkmrendszer kereté-némely időkben nyugalmasabb, réndWepb lehtjteU, do , nom azért mini akk b i baj nélkül! lett 11 az élet 1 jianom azért, mert aa igények egymrtlebbek voltak, csekélyek voltak\' a nyilvánoé élet követelményei, egyis\|rjlb\|b azélotínód, mert patriar-oit éa \|a<4ritkoaott a családi hajlék; néiy faja köaé. De aa idő kerelcé najgyot aölkent azóta, a vnle egyllu a/, élet yisionyai is változtak. Táiffiádními átalakuás sohasem tői ténik és torténhetil blaonyoa utóin táspk nállopl, s as miiber a multjt! egiráltalfinj mindig!más szemüveg tekinti, napár nem tagadható, ho^jr tégi jpt\| nem kol ett volna eibagy a \|rossKa\|l. \|s\|fytAt, lanem áthozni -u^tbb Ííjorjba. í Jgv. I póldAu nem tagadba hogy a régibb tn igyar életnek os ládiaöabb színezel h volt, megmon !• tuks foljobb./nnek ktllső okát, Sab r miuden /(i3óben voltak és 1uUbU< k dlyanotd kik a korcsmai életet elé >e tették aj nyugahnfis családi életne i iekinietben valóban Ott a társadalo\' fútt. Faluhelyen lés még föllelhető tony családias j< Es ebben a nagyon is vfiltoí az ogjosekkel og\| kisebb I bolyokon házban aa a jóté log, mely kellen es hatását nem imberso, ki felfo\| i élet fontosságát, nagyobb és egés en nagyobb v& veszti ej arra az általában a csalá< lókban,la nyilvá hanl rongjál a cai nos élet folyton-jc iádi életen, mely Ilié azcntéljjétj megbízni óhaj tandón tárljjukJ mert a legszebb erények dioijéret\|r<\|\|legmél(\|óbb tulajdonok m jói tagádhi .10 az sem, hogy egész nyiU váijjos íleplnk alsók társulatba y let, 1110 irovaaul fog a\| a csal icsak al lönoafn \'ben m« mé^tékt fogja a ■aduim A fiata kivonat nyilván őkdt, n 111 ü- mértékben romli lildli élet bensőségén, segitve, hogyha > 1 nők jieaen tevékouységfk-8 fogják t mely lui, a ui\|\| ayilván 1 lányok lijjik már M élőt SZ ml kell esőket sokszór aa t a háapn kívül tartja nem k 8\' tár- találni azt a hel a családnak a családé, k a sságnak ast a mi a aé \|s a kelleténél jobl 0 házi körből jllójo hamarább érli ti akkor már, an kor még a nyugalmaa házi körben szorgos foglalatoskodás közepette a gondos anya védeliue alstt kellene felnőnifjk s az életbe csak akkor lép-niok, mikori már a» ideje eljött. A jelenkori társadalomnak általában egy itop.nagy hibája, a mire sok más baj in visszavezethető a mulatozás iránti! tulaágos vágy, most már rendesoD a jótékonyság czége alatt. Nem látta be fpk aggódó egír berbarát ennék a folytonos mulatozásnak romboló habását ? Nem tudunk ez iránynysfl \|kibékülni. A folytonos muUuoxáe fKoulttáteazi a lelket képtelenné a fáradtságos munkára, moly végre is caélunk, rendeltetésünk s életünk majupem egyetlen édessége. 8 aionkivU\| isok más bajjal is jár, melyek puakja felemlitéáe hasábokat töltene be. uáladatlan dolog volt mindig az ^nkölosoirő munkája, j de a ki az emjiforeketi valóban szereli a fáradtságotMvesz magának tiraMu^ műnk Hokfílle bajainak kutforrásojit kutatni, az l jáltahink legombolyiiött fonál liyomláki igen könnyen reá feg akadni. Máafutt keressük sokféleba-jaíiik okádja elfeledünk körül nézni ott,, a hol könnyo\'ti megtalálhatj\|i\|t. A megyei közgyűlés. Zalsmsgjve "törvényhatósági bisotuágá-iink raáju« lio ll-éo s ífolytatva tartandó kflz-gyülMnek ewt> nnpjái aa alispáni jslsntés ét as (IrosmlMpo jott \|8orvosi és ll}-ad al-jegysői Allouiibúknak bettillése vette igínybo. A löút vwi állásra «l egyén jeWatkssstt pDr. Mangln Karoly, Dr. Gráner Mihály és Or. Háry Istjrito. Boadatdtt Omamm 32$ saavaaat, mely-bél Dr. Uomrio Károly 202, Or. Öráner Mihály 04 és\'jur. Háry István 86 saavasa-tot nyervén, Dr. láargin Károly túlnyomó többséggel megyei Alorvosnak megváiaaatatott. líMad disgyaGaak pedig miután osak egy jelen tkeestt, Tlinsny Lnjoi kOs felkiál-tással macválasstalott HefDIlendé lett volna még a novai \|á* riUi orvosi állomás, miatáa asonbaa ssaki ft Zala" tározója, Lenn a rOlgyben... ♦ Loon a völgyben egy báaiké csendesen, Ottan lakik aa én árva kedvesem, Arra járok miiden napon estenneu, Mikvr gályán hazafelé terelem. Betekintők a íJásikó ajtaján, Hogyha édes rózsám szavát hallanám. Mo«t jártam olt; síró szavát haflottan f Ast mondja, hogy sokat ssoovod miattam. á^sn-e ssíve a bnstoha anyának ? I Tan-e anyja aj mostoha leánynak f I Haj, as árva olyan mint a falevél, Melyet letép aé ágról a forgósáéi. De fogadom ajosillngos egekre. KSayém lessssslmég valaha űrökre I Aki gondol a kenői világra, Cl osdot visel as anyátlan ánrára. Dabrorwi Oytda, ín német költö •CtlKlIft ififloe nlán néaotUl. TL \|(folytatás.) eoronli aMé hasait, melyek Ombbo-tői mátal kétséfielenol a lM>skdkk aa I nlsalieo voét Aa oly fafta esnWeknak, kik-hot • is tnrtooett, sohasem séknrttf a« 11/ vátlnlkaeáo, Mert a sfterlien oly nflfc keile-Mk, n sMIyeneÉ épen ritkán laiáiknlék. * Talán tmmm kfaltt egy van. l\|snt<\| Luisa, kit Orabbo sserencMUeu^gére nejévé I lett, nom voltaikéoani Usonoraok. A jogosug ssdnbani \| mogk iván jía snnak beismerését, hp^y nem trő\|n dolog valn Grab» \| beval jó egméjrtésben lenni. A jó hásaseág egyensúly, rolirtonUrtó!k0\|is0n0set\'g<,ds9ény»* sés, kímélés és megboosá\|\|ás, a néikfll, hogy erről valaha seó lett volna. Hogy ennek így I kell lenni, orrol isem Qijabhsook svm Lueiánan fogalma som volt. Mindkoiié hovijs mértéknél-kflli természeti volt és hqgy vistonjok keilemei- \| lonsége még iol^ozotlabb {legyen,! a né volt aa erfisebb terméenot, a ki ossahaalar Üsnlában volt asaal, hogy férje jellem tekintetéiion osak mosórongy. \' Orabbo ooak Klostenaaier \'tanácsosnak 1829. nyarán történt halála után lépett közelebbi Ismeretségbe annak bátrameradt leányával. Lnoje műveliságn imponált noki: •oonkivlt náp alak volU As a végtelenül ostoba gondofaia támadt, hogy ea a. nfi noki való feleség tolás. A no neaig. la maga ré> saérél, hízelegve éné msgái, nsgy egy híres kOlló udvarul neki, habár eaen udvarlás többnyire QrsbbefIMe grotossk módon tür-ténf Qrabbonok elsO (oraxálk kíány - kérése nem sikerfllt, A Isnáesesné burankratlkus váré Mláaadt anon gondolat ollen, hogy leánya a bOrtOefellgyelO fiával ssketlsssák össze és mivM a leány koiánteem volt sas-relmee Urabbébe, hát bb S rondee kosarat kapott. Aaonban osnel nem igen so\|ut lörOdött. Puszta szeszély volt - egész leáovkáráee. — Most azonban snonveoályesen oeleeserotett egy enép polgár leányba, kinek ennyit tudott mondám ás Rimásni snnavodályérol. mjg\'s seegány Hoariotto maga in ast kepxefto, bogr eespslms. Sfnok kOvetkozménys egy lésl. levaesáa Wrttal tormális ttljogysW volt. Ennek klmMi Orabbo MnU bafátai OrOjtok legjobban, ktt u> voltiik gyélédvo artél, hiif e derék Inány a kéjtMoa Mllfimas liá-Sas álítei séerea és se Alii) víeele- téba íjondnt jts[kedélyének uyugslmai fog noiní. En a ratnÓny asonban nom sokéig tartott. Ilsur\|sito osakhamsr kéuytolsn volt belátni, hogyliwm Orabbe 0 liossa,sem 6 Osabbohes nem;illik. Bsilárd pslgáriasár-sttlelb visszatasaitfja érsé magát Qrsjbbe gti-niáiijásáljái, 0 pedig lokssor szándékkal vétett as állon, ^a^mit\'mennyasiaooya pliilis-tnraésgéáiok novezejl. Mit mondhatott például egy ngjjrasertlen gqudólkodó, de melegen érsÖ IwAnr, ittlioí, ha 0 egy napon, mikor éppen a kastély árka md\|\|e(t sétáltak e\',aSt akérdést líntézi a loáovjiok: Hallod-e, ml) tennél W, éa, most a vlshn ugranék ? Bsleugon iam-i?!11 Heoriettei snt goudolhalá miagáuan. Jgoijál te, a hová tetszik, de én flriskrdni fogol: Attól, hogy ánerenosétlenaégempo ugorjam. fis valóban Oijinkodott. A kOltöuMt viaaa* adta saavát, elbagjtá sottlOvárosát ée Ghrab-bénát sommiftle erőlködése nem használt többi, nom haUgsÜls iineg. A legostobább ssonban most történt; sméteJten kiaoasrsaott Orabbo visz* tért a Kloeiennakt Ijnoiáhos és eaj másod* ssor iéskarélag fwlpta a visssatérí) Orab> bét. Kezét t^jra njij^iérte ás es alkalommal megps hallgattatott. \| Miért? Mert más kérö nem igsu jött. Luoia kisssimén^ vén eánynak keadé } érezni ás sHn\| a kórba lépett, inolyhoii lenül szert kell lenni féj-jro. Nom akart maradói ée IÉ88. év máiosius\|iban sn elé lépett (jMboval. Mioaodá ulfl(«-tönöU. világosáé ijtessi ason tény, hogy a kimeneti aj templomból aSt inon-egy IsmerOeéaolu Moe iohát, itt a sas-Itloniég. . II [ És valóban Itt js volt J9s a hásaseág p kolbsn kottotoU\'és osalibamar Ipokollá ^Indákét liásselárira nékve, Melyik ol-vplt a nsgjfoh\|i vétség] neliéslmoclté-I, Ba Luoia Issssonyoaa kovászé hTdeg ás kevésbé ferfé feje Idti volnn, ft volna A tnértékbon okoshaiá.^ Akkor ishos »i mert mag it okvdlli ttlve oltári lek völi dotti Isti dsloh térő a sslvi kise liktól^ élet rajai j-ója aom már pélSát Lapuuk mai számához vad mellékelve (jtoldner B. h\|ioiburgl vaUdulefHulajdonos érteit volns, mikánikell férjét viuaaUrta koráimát I), a hol lijlejénok legnagyobb ssétl töllO le s IsssUkéat aat a kis jósán lui]kaki bét és mánkaerejét valamint gártársaiijk bootUlékését is a ksnosóbalfoj flotté. A \' IjivardoWnlky bossorkány • inemer-rOl sséló wép luniyél balladában as örlOg, ki saért ön, hogy ot elvigye, várstlanal a pálinkás johárhos ujjrik elé, Aa as ördOi is, a mely ( rabbet végre lestilsg és lelluleg tönkre tb io, olt I leflcelOdött a boros osókban ifi rumon Qvsgekben, melyek kuli a saj jálatraáéltó omber már délelőtt tudott loval. Ím voltjaajO háaaesága ast megvillgitla as, a mit életi f Orabbo hásábaa tolt lálogi Mii, ás áloeeo Zls^ler e alkamávi rában látott ás halloll. A költö ufhra-egri baglyot ás egy ksesát tartói mely álla pkkal B a legoéodálatosabb tjujgo-kai mi vei k s molyaket minden láiogaldUk mogtnuiaikt. Zjeglslrnok is. Orabbe ejahb egy nagy Idarahj hust tolt a bagoly osraibe, asután psllg elflhosta a kaosát (m bolOkia a bagolvt kklitkájabn, hogv a miiú monda a két állatol megeskesse. Klssavalia aa ntfke-táei formilát is odakiáltott a kaeiálMi Mondd ig in I aanlán pedig kegyetlenül vjírto a k sósát, iuigta bagoly Is döliöeen reá \|\| támadt 1 N< let ve Issólt most Orabbe látodátó-jáhos t M \|n\|an gyoreao egv paníios migis osak 0al hat sL Ily vad hánasság. .Asllatt felesége ll kijött as ; udvarra ée kárörvdndö mosolygál [al néste firje badarságait. — lüon, \| Igob mpfllá Orabbb. lelaságem én ngy járj mint toy UiiijJoro, Zleglsr, fsísoégem oséllit ak r adéi." Ugyan, hagyd al, m&iá atagoártftd U a hfl, de aovotéeát et nem Bftjt-halják Ki ult, íjtouW, A. hisaon ssorotodlkii. Ziylsr jé snettol Ipantodott innon sJuia-damil A* n Ü besaédokbél. melyU* Orjibbe a hásában (örténő esti össsojöfjite-loiroál nijje jelenlétben nagyea s I hozni. Osak ast mondja: Valóban, oeodála-I t»i társaságok voluk eaok I As ilyen mást,\| moros Itangulniok persne némelykor válta* kosták és a j^saneág pillanataiban verses le-véltékor irt a kelté uejéhoe, a melyekben a deUrium tromaas már jeientkeaait is. Osakhanjar a IqgMiómetlonobb Osene-Qtkönéeek keletkeotek a hásasfelak könött különösen oléitlésva ason nem jogosulatlan de tapintatlanul éa elnézés uélkgl gyakorlott A* gyelom által, melyei a nö fórjável saomben vagyonát illettUeg (nnueitott. Orabbo liánén-ságáuak ée haatartásánek bukásával léaént tartott hivataloa állásának lianyatlása is. Határtalan rendetlenség uralkodott hivatalában és kivalalesketfása már nem is aa veik. KI kell Kimerül, hogy a lippoi kormány igeit elnésö veit a költö iránt éi 4-lenságet addig tQHo,a mig éppen tflrhoUa Végr^t azonban már ném tűrhette és Qrabtio 1184. seeptemberébon hivatalából eibeosáta toit« Azt SN#ngodták nokii hogy ősiméi és egyenruháját megtarthassa. Kiég sajátságos dolog, hogy es aa ön-godály nem kevéssé hlaoTgett a költőnek. Ily oeodásan egyoeUltok eo emberben ss elemek. Nagyon termé^stas. hogy IHtmold talaja most már a anereneeátlen .ember lábai alatt égett Iwaeu áejo eMv világosan megértette voloi illogy a valóul hiveialnekoak, nem pedig a \| hivatalául elboosátott Qmk-beitek nyu\|lotei kénét, s hegy nagyon is esalathomk, i[a aat lásni, hogy aa Ö péftoé-Ml fog élni. iHbatároÉta,tehát, hogy a .háládatlan* llnpujjletmoidi kasánkk hátai Mit, s hogy máskai anerens^aibk sorsol keres, melyet snenhan eehol mlg nom találhatott^ mert ne«i aajál kolwlAíjoij herdotia. IttM aktékor é^Ükáaj fklt a postnkooaiba éa FVankiartba jmont* (jFoly tatása köv.) M* _ tan M-l ■ j ■■ "li kisebb kirdeliurnyci. jMfaM, • flfafto tr nyert blkatal íiiH lkj hü láéktsksa valaki m áBe •ésra jtmMj iáiigleaéiaa kineveaáe utjitt iftilmasialkimék. Aa jiiaáai jifralis a lOrányka»áeá§ uk IMI Téri iiyfbír bávától 1882. éti april bé időszakra voaatkeeó áftapetárélli a kfaaagittn ügyvitel kS-tákan es NÍÖ alatt tfrU intáekedésekről müó atftasjssafeglaivjim magában Bbb voná-mikaa klt^UI easdméay áll előtttak. A mililésik k kaláleaéeek statisalJkáj a leWyt iM alátt 9828 aetletéet, II ka\'áloaáef, lakát 22fc3 szaporodást matat Aa mtmilgi [állapot aanpt november (tavakban kielégítő hróll, december hó kflae pée aeonben aa orazágazerte uralgó heveny fertőző járvány kórek: minő a himlő, ka nyaró, vörheny, roneaoló toroklob megyénk ben ím fellépvén, a himlő 04 községben, i kanyaró 40, a vörhbuy 4 kézségben oralgott a roncsoló toroklob pedig II eaetbao 7 kö-zBl halálos kimenetiílsl végxődött A himlő 17 községben megadat. 7 községben 35 kór esettel jelenleg ■ uralg, a kanyaró 81 kfle séeben szttnt mag, $ kősetabea 74 kóreaet-~ taKszünőfálben van 1 a vörheny f községben \' 6 MraéaUal saiatén bem volt még lekíadbető. Aa aleé leodvii járásban tartott ajoa-É feoaáe alkalmival ejn ragadós szembetegség w a hibmíi kötkártjjalob (Traebom) Ataleiteleti, mely a szomszédos vasmegyei tini-vűluű Járásból baraUlutván be, aa alispán ttr érre néave a ktmsgéaeeágtaji törvényben eléírt rendasabályoeat foganatba vatta. Aa Oegyilkoeeégnak 16, a véletlen we-reooaétleoaógnek 14 eaale fordult elő, aa elmebaj padig 4 egyénnél lépett faL A védhimlő ojtáa 13924 gyermeknél, aa ismétlőoiiás padig 4853 egyénnél eszközöltetett, ejlőbbieél [IS790, utóbbinál 4017 esetben sikerrel. A hasznos háii Allatok egészségi állapota a lefolyt időseik alatt kielégíti volt; a lóoavelée elftmoaéjtása a m. kir. IMdasiv. lést ipar éa kérésit. mini ■tarina résééről rlfiat aa által, liogy m állami taoyéea mának Máma ll-re eieltetétt, részint, hogy a magánosok birtok ában tény áae jellegnek mag fdelőuek talált 1« {bén agyanként 00 Irt jutalmasáshén rásaséQli, továbbá bogy a te-ayéaatéa eemláeéra 10 drb arany etaJvánTue-tatott a 00 drb kilátásba belveztelett —W batósan láriogatvánj a törvényhatóság báré Kemény János kereskedelmi miaisstar nrkoa bálafeliratot intézni határozott. Aa nj^Doaoaásj eredményed következő adatokat lityiét fal 1 jelentés. Beaoroztafott 117 ujoncz, 76 hátralékos, 88 bonWéd a felülvizagálatra i rendelte tatt 44. • Vadászjegyekből 28?2 frt folyt be, fegyvertar tini engedély pedig 8486 szolgáltatott ki, 86 jpadig megtagadtatott A vagyeabmtoneág; 43 fsltftrésee, 97 köaönaéges éa 29 állat lopással zavartatott meg j s tolvajlás tlp aaatben lunyOmostat-ván, a tattesik AtaaMgáltsttak a lenyítö bíróágnak ; 128 esetten a kár megtérfilt Elfogatott 2 eestélyes csavargó, tg> solvány niáijyában 1192, dobáoyoMmpáaaa-tért íl, vadAuati kihágás miatt 41 egyén. A eaabirndeki rablási kísérlet éa gyilkosság réaMséioak l\|inyomoaáaa körüli rendőri toolgálalékért a ke«ihélyi eeendbiatos a a belOgyminMterMua résaéKil 100 írt. 8 feg-lár pedig fejeként p0-00 frt juUlomban résaaaitteiatt s niagaiio«ok ssintén 290 forintot adakoztak a otélból. A gnlset ralllógyiikosság tat léteinek kéarakaritéaa kOrftli koigálatokért a kanmai osendbiztoa a (Btnisaorium részéről 100 frt. Dabo«i Inglár \| padig 50 irt jutalmat nyfri A Uaeestak jiiai^zUkáia kodvezötjm adatokat szolgáltat A laioíyt idSwakljan 128 tttsaaet fotdult alÖ a a I0z áltat elbsjm-vaaatoit érték 164^07 írtra rug, mejybSI okú-pán 61600 ft Uvéa ibiztositva HOaaarioibt vesatMég tárul a kfttvagjonoetág rovására. Aa előfordult tüzesetek közöl 16 gondatlaoeM, 8 villáíneaapás éa a többi szánoékoa gowjaz-ságnak volt követkaménye. A gyakori tib> v—élyek arza inditották az alispánt, hagy helységekként állandó helyi tteauAMgat állítson fel a köaaéamknek lakásaiból, kik a községi elöljárókkal] egyetemben azon szabályait megtartása éa foganatosítására Őrködnének, melyek tűzveszélyek elhárítására atóirvák. A Ve»zprén> megyében elharapódzott pkylexsra vésznek megyénkba való béltar-ossláaa maggátlásáre szolgáló intézkedek közöl fflJemíítjíik az alispán által elrendelt tilalmat a vesapráméegyai tzölö munkásak\' nsk Zalába való áiVvatalére néave s a la-peUttáa létaeitaedö jwylloxera biaottsáfot. A törvéoykaMgl köagytt és Nórák fa-raMa bisottsági tafdak de magának aa nl-BöklÖ AUpán urnakl is inditváayára a U> lantéeböl kivüágló közbaaznu íntézkedé^k loganainaításáért jenriőköayvileg fajsata Ikl elismerését. T \' Politikai hírek. Mévy. flalávt Jóasef kötíü néwöprminieztL-aak lemondása b«f«jUett tény. A lemondást f Mságe sllogadto 4 csak utódjának kije. vaataúisy bmta meg aa ügyek tevábbteée-téeével. Saiávy lameMáfának indokai Wől mk tór kering a ígij teljes biztossággal ném k fdkaték aaok. Ikyrészt azt Btramtsljk, kagy A. »d r áMymak ellenzék jé fejjé* péae, a kamatai ada^iaísairatiét megrovó h1« s^óíWása MlinttAk walaa a kösöe péna«\|hr wámmámi állemáeának ellia\|ryásársf a mama aMétA mm igan nagy hsjUm* reUs más eUalrü azeg aat KwkoíUijáfc, begy Baláry lamanéAaéoak iadoka n osztrák katonai pirt ■^lülliHn karsLiiH, s kagy a lamfk-iét m ttékkinak Mükmakaflaét jalaifi. Ina tátva aláM k«tól}ök • JKena KreU Freaea* diiáiM a ImmU* eiuiré\'. De bárl legyen la M, ■Ii\|hi1h sajoál-kaájik, hegy oly kitiné magyar émber visasal^ett a közös kprmántbaa viselt hivataláról. A bécsi lapejt aaanfcan kevés sajt fltaek $alávy letnoudásárél, a aa egéMken egyszerf mamélyváltnaást láj aaok nagyobb rwaa. — izlávy kliét péazBoy«ia»síter le ■WlIlM okáról aaakeá irjs a Freie Fi—s: Szlávy batárocottkn alleneete a védtörvény kiboesátáaát ás biratkoaott aa intézkedés előreláthat következményeire. — Ellenkezésének azonban nem valt sikere, mert a lutonák ragMakodUlfr a randsletlies. Saiávy lakát arra eaarítkoaoti hogy a msg-mállott tarton\\ányok jogos lafátságai tekintetébe {étessenek 04 törekvésének volt is annyi tjreáménye, kogy a muzulmánokra néave as ismeretes kivételek tátották ée Imgy a besorozandó szám osökkaaitatatt Üalávy azonban akkor kaiérnata el vígképpen, héígv lemond.; midőn értasfllt a kaiekák tarveírw. Énekről nem lehet Msonyoeat ltudai, de aay-uyi kismvárgott, hogy a szisréjevói parancsnok hatalmát annvijja kiakaríák terjomteni, hogy e Mranoenok majdnem függetlenné lett tojna ajfelelös miniastariől. Az épitketéeekra is tulságps öwzeget kbvetalliek a tábornokok. Mindaz a momentum lemondásra kény mentette a közös pénzügy iui ii ieziert A lásadáa aalalielyérCI. —I Béci. épr. 30. Dalden -táborsamnagy jelenti ájpr. 29-én ette: MlmrovánaPlauni-náu és Yuoevo Brdpjti mésj vagy 100—\'.00 felkelő iartóakodik; osoleUvósi terlk ásón- ké Btj litalomjátéka alkalmából ak pérafésébaj ajánljulr, mert Jr aaná ban a batár mag—ál\|áis által igen azttkre van aBwitva. Kisebb rabláai ; támadások és sgyae őrjáratokkal való eatározáeok még mmdig élőfordulnak, főleg a fontai kőrületben ée 4 Marania völgyben. A parannmok-•ások fdlyvást port)ázó dupialokat kfllde-nek eaao imitt amott felbukkanó rablóbandák elleé. A konjicsai 4s tartami kelyfirsé-gak április 26 tői 27 ig oombinált uortyázi-sokat smöaöltak fijeleoiCs, Uraoljanai és Zalene Üjire irányéban, melv \| alkalommal a Taroiiiiból a laguióVbi hslység faié ment oeatály Imiategy háromnegyed órái karosot vivott 50 felkelővel; a Hjalamicra-Plmiinán. A eaapatok zaétvertM\'a félkMŐket, kik ár-aákenyejtb veezleség^l »»euvedtok. A Kapui jén át tlrtinl viaezatéráékor ia kisebb mérvfl ömasOtkönée valt A fecsai lehrőraági pa-raacsnoMg Jelenti, hagy ámril12o-án mintegy 30 falkalö 300 juhot la 6Q marliAt hajlott el. A Huniban elbeljneaett oittály még za éjjel Oldöeőbe vette k rablóbnudái, ssétvsrts é« elteue lőle a raljolt jówUgot j Különfélék. Mik, ISjbfégflnk vmmink győződve rólá hogy belvét is öwébb kall mfjd azoritsni jatalum-játélrának ealéjén. Játéka, éneke asaretatr#-málió modora egyaránt elragadják a közön-eégat ée méltóvá tamik .őt a kitOfflatáara közönségünk réméről K jttalomjáték alkalmával oiőadatik a „Gascognei néma" caimB kittbiő opereUa. - (A hivatalos InpMI.) A m. kir. igaaUgflgyaiiníaster Tóth Péter tá\\d-agervzegi fbgháa feíögydőt. a karesagi kir. törvényaaáknee írnokká nevezte In. ~ (Wpg\|ölé- a llváreskaa.) A fBvárosban, is lüiitétó népgylléa volt a Boltulrerein ellen. Harmaon Oito. országos I képviselő katalmsa beeamt tartojt ez alkai. loijimal. Kőrölbelöl 10000 ember gjOltöesz^ « oljroemft renoluiiot fogadott el, mely b»-ésöletére válik a hazafifs németeknek a tő-városban. ! — HelyrolgMitáa A ! muraközi í tani ló körnek\|f. é. májuk hó 25én tartandó ovi renden köágyQléaéndc egybebiváaát tár-iyfzó a lapunk f. \'évi 8p-ik számában köa-tétatt értesítésből a tárgysorozat sgyik pont-ja a „Az iaknla, miit t a jó ikl és faj les a tője." Clőnd jit Belányi Ti-vadar k é n ízdel tanár a !a salamegye i ált. taju. tpst a lel nökej kimarad van, aat ennnel pótdíjuk a aa érdjekletteknek figyslmélje ajánljukl (O.) — Hzlnltáz fpltéa. A xoiubori ál laikdó sziuház dpilóíót ipájus lö-fn kezdik inon és november 15-éi Teprta Ado\'f • ervei tazei \|8i676 frtba keiül diazil hogy a aainltáa a Waazii egy nagyj ebjkllőtl bispiaéget építettek liozi tén ez, valkafinC a aojár a azinpaddal Mul^házi álttzelöiidáe. Gerófv [Andor igám tó a jeles tártujnU létesíteni H/indokolt Allniulú h/íiiIjmz javára egy dizzel^adAi tárluára roltszl-vag vállalkozni, az érdenibii Plikál rcaez ur Hnliklete alatt ia papokban 6r-lekezletet tartván, az öloédis napjául jftv4 keqá, vagyis íipájus bd ií-jike tűzetett ki, jelóadandó dárabul pedig vTQo* dérvilági Uag\\arorizágou" rz. kedvet éi re gén) <4 izinn fl váluztatoltkf. A czAI^ tekintve! & hely árak nériákeltéi felemel te lesznek, a jegyek eláruiitáslt pedig t6bb Agybuzgp fiatal ari ember volt tzives elvállalnj. axonklvtl jegyek Kaphatók If-z-nek á két g)óg)M«rtálban. A közönség falragaitok ntján f«g »i elóidáira figyel-mesaá tétetni. Réuttnkrdl a nemea cjélu el« i\'dást ajánljak luzefláf !k6zönség0ok flgj elmébe. \' — HA\|ea rlnrjr \'ig«to Szépet) jkö* scöntött ba, niaonyára nagv magelégedesére a iüafa poétáknak, kikne¥ ivek óta már uetn volt! ily lavaazuk mint se idén. Oaak azután twágosan sok zöldet ne teremjen éa aa idő -4 már t í. ai noeja urak fejében, Vetéteinbre pedig tovább is iljren időt kívánunk éa annak idején jó iseőt a mi jnár inost aemj volna fslMegee. — (Klag\|A\|\|a) A nagy-knnissai kiadedóvó sfyeslllet április 30 áu tartotta meg as én közgyűlését a mgtjk aaép részvét! roeijett A megtMIi tikti] állások asal-kalemmall a kövatksaőkáp öltőitek bet Első titkér: Bátor* Lajos; máaodtitkár: 8aa-lay Sándór i — pénatámok Knorcaar Oyörgy. - fálamlmánvl iMat lartott szombaton délután 8 órakor ai ffVörös ke\' restit egywt nagy kanizsai \|válisaaimánya ia* Eaen agyletn<k május l6án leea kösgyd-lése Budapesten, mely alkamm^a a köaponil IgaagatóanÉ leirata ér(élmébeiJ a helybeli várod véiaaztmány is kél tagbak a krtzgvüléa-hsa való Mkttldéséra vati j«ge»it»a. A vá-laaataány\' képviaeltotáse eaáljéból a boda pesú kür^yöltahea Plijiál ferenca ée Hefí fiaen Mér arak válását attaík mg. Ugyanea alkalommal a női bisottság is Öléé tartott, melyben a bajiénak a „Zöldfa Kertben" inájus 7-ée taló üieg^ariása végleg elhatároz átott Figyelmszteilül köaöna^ni. kot eaen mulatságosnak ignrksaő insjáliars. As «gy aéélió a tílmejéa pártfogásra. i — ■álari Lajss bótáianuk május l-áil moHástt le a .Zalai KöalOnv" aaer-keeátéaérM ^boosásva a kösöaséetőí és mun-katásaaiiól] Oaaintén aaélta aa\|ná\|juk t barátaik VÉssaléeéiát a laMroaalem Imréről, tnelrsn hjjjisxá eveken ét iljösérotes kitartással kttadw mag a tid^i Mrtauirndalam számos akaMiyalval, s«ik {amb4nifk Inslsg svm< patikáiét iksraave matt m«gáusk. Hiváiuak, kegy fél zMgérdemlett asendmsbb maaaás-sági) Maiét] stmmi ka) jmag ne sav arja. fcfabáanak bed piimadonnája, (Mlfiué, sserdán tartja H<>«mjái4kp f .NhUmi i saiébeaaddai k L i ii lilii Itn4" Mmái Atlaleaüálék. wUnája, (iarlütté léloi. f IpH akarják megnyitni, it a eainháa épülete nélkölj de mint-ival össaakötést kap, és nébáiiy kisebb hogy safkaég eae-tere táré ia váltdsbato né-■gydtt bálokra] iz Iwaz-nálha\'ó legyén, a igy aa öaazea épitéai költ-lég 40,000 írtra »an előirányozva. — A Iréaérékéi Erdély bem. Meroa-Vásárhelyről \|r)álj április 26 ér/11. A (örgéuyi. vadáazkasiéíly j bútorainak utolaó laállitraánrát tegnapelőtt küldötte roodeltetéee isjvére Meaaiiea Mihály jóoevö buiorkeree-ledőnk. A tróeörököa pár novemberi itt idiaéae alko\'mábóT oaak 10 azoba 1 állott a nagaa Vendégek rendelkezésére, s mig azoktól kettő a trónörökös a fensége, hármat palit Stefánia főbércasjgnő asszony résére ren-lea\'ek ba, a kíséret málnára alig tnaradottv b inoba fenn, ugy hogy Vilmoe oShercxef jnaeodmagával málláso]i\|UoU egy saobábaA Mért azonban, kogy nem volt a aaékott ká-lyielom, meg volt a jókedv, Mosti 18 van MMtoieava. A butordarkbok egytől-jwyik iít szültek s igy csak dioséíetiel emlékaaneltnk N\|g Metzlioi úrról, ki már a leoelaű alkar olamal kinyilatkoztatta, hogy a bútorokat a i paákely fővárosban képiitoli. Saajának ia Jlbti; ds. azért a kik Iázták azokat, oda oyi» alliosnak, iilogy aaok ugy küloain, mit tar-ÓSSCg takiaiotáben bátrai kiél ják a veraenyt jpcégai vagy b^osi gyártmányokkal, -r A bebeee A népben ^terjedt tabonás hitet élénken jejlemzi a következő melyet a „Torotilár besaéi el. Slámotf fóilór és Számol Teréz kzelfiU doluvai, tuoet lUoráki lakosok Caina fiaima dolovai kousa sutjától 100 friott caaltkk ki azon örögy lati, hogy utóbbi bosaoijkáoyság által neki 1/ tetteket fog inutaioi,; hogy bámulni fogj iayámmien inegteeai\'att, hogy minden zárt a lakatot kulc< nélkül ki leltet nyitni. £ aélból 12 gyertyát vett, azokat meggyuj-otta a külüaféle hókua-pókussal aa Ordögö-tet kaadetie idézni, minthogy azonban ea idézés dscxAra ur ördögök nem \|el{lotjak meg, Számox\' Teréz azt monuta a korosioárosnak, kogy fsgyen egy fekete macskát, annak feindkét 1 öléből vágjon le 4—0 azelatnt, eae-aat a macskával egyQtt egy ládába tárja be ja 148 nap mklva menjen lassan a ládához á balh< j 5 fqmtt az ördögöket lánonolni, kik sokí s \|r,;kflnalebbi péualárakból péest fog- !ak hozni, A köíüiyeii hivft- % néniaeomjas oresmáros sa általa előbb vett rakaté maes-án prooedarát véghez ia vitte] azonban álladon idézése ée várakozása daeaára aa ördögök canje «am akartak jelentkezeti. Ak-kor veflo éeiqa, hogy msgosalatntt, midőn mőkösben a fKlí UH) fétot kios^lt két jó ipudár KseyYerákról. elillant. A k^ros ea Íaejet ^Ijeleatotie, mfre o kát osalÓta b,-«ai.< yörgyi rendőrség elfogta s Nagy-\|Cikiodára tafrte I — VMiprfrabaa igen roee ijlők jár-i ak a sziiiéazevot Aat Írják ugyanis i oiituiiiy I ogy a szegények ssak jugy tongennk, uam t iláloak pártolásm j mióía ott vanuek min < lg e>ak kevés saámu közönség elltt ját-i tollak. Vasárnap megtolt ugyan a \|iás, da I edden Isméi ely kevmien voltak, hogy usm 1 ibétett előadáat tartimiJ A ludóailó nsm t kdja, hogy a nagy rémvétlanséget mi okoaaa. ; — Meaeel tudóaitAtk irja: ,A sümegi 1 Ölgyek élükön Dorner lUjetánné urhöbrygyel i ioe fáradoanak) hog)\| aa ottani elemi leány-i kain agy 6. osztálylyal Mvitsaaék.11 Dicsé-r Mramélió Cárad\' sás, 4a agy hissaük, hogy li gjobb volna a eaálbél a tanfelflgyem urat flhémi, hogy a kellő IntAakedésekst megte-gfe. Egyébiránt nem tadluk, hogy a süuiegl l áoyiakola mily jallegü. 1 — (A ioiaiiiuedo Mm lo-I ele) tárgyában Tnrfor( Ágoston köaokta-t algyl mintaatar leveliit jintéeeit Ipolyi Ar n >14; püspökhöz, mint a lépaőinflvásaati ilr-s ilat alnökébas, Beyes\|ttőto örömét lajeai kl a tejnisatar a lel adás fölött, melyek a mós-ti ha vleaonyok és a p(Mesimisatikiu banga-li t daeaára, mely as eeaafgban uralkodik, a fisfeésset terén lattönk. lliinkáoiy és a bé-e \| iempetköai klálUté* biaonyilották. bogy a tltkgy»r fealéseat nem sablonszerű, lienem v Iti benne ewAsUeég él álkotó arŐ, fel aa e eflplaéfat maglartaatMyen főiörekvéeünk. 1 esélbóT itthon kall Üépéíml Hatni mlvéaae Íl ImL fciesltytlBBlM kell I lábát nyluű saá nukra, Nevastsaéslik aa fea)4aa{ k toiáusk vagy akadémi Jmm rím kel FtlAf } aa alafcvaeéi, nem dönt, ítiatfa ne vaaaélfaetoeeak Ée Igyet Levele íjjrábbí folyam bau a míiemtar helyteleníti, jpmgy fiatal fe ítészeink my kaveaet logialsjaanák az arazk ipfettéwttkf; ugy látszik, nem éreznek hajiéi tot magukuan aa areaképfeetégbiw vagy a fett mmt eaen \|gát méJióaécukod alélnak tartjál , pedig saíasgy tévedés, mért Rafael, Tiziau ás a aámmalfD\'di naoy mfivmnikpnind Ám tett k arcaképiket ia. Az érdAas ; levél vége I jy kangmm: K levél eaália eem \| más, mint 11, bogy kÉejsaést akarok i^ni \'azor remén; emneJc éa (majomnak,hogy feé^ésuitünk körüli, nézeteinkben találkozva, kezei fogunk törakvi seiukben arra néave, liogylj mmréaai talenju aaink asámára itthon fakóin nyekaa-featésastOpkoek a mkgvaH jeaeget kogy e fbrekvpeink nek ok adni, mert; ne attak ntnos. Stagnálunk] ao-ózzunk gyoraan ií\|Fogadja iváló tiszteletein őennte s. kJ hírek a^Essúnomban Ismeretlen teUwek meg-erdejét e mire [a msóm ösaégbeii lakosolt a tpzrő\\ snnki s inegqrű mielÖbl Víezztbn .MffH gyűjtet azédos értesült ik, a beeeOk és\| testet fe való idői most dol nagym^ltóaágod nyilván ■4 Bérié, nagyj p dőégée vol ák a vér jktt-Lélek 8—4 évea nagyi tdrületen a dyorsan tovatarjéfő titó tliz martalékajilett. — Dr. Lat^oi reggiHI ost kivégoáték Londonban ;Jary^ap-paTmŐi ib bevallotm büntettél. —• Qróf pea-sewfjf izerajevoi ftapitánv álláaátjj felman-letett; helyét KakuljeMts korm\|uyséeági títkác foglalja el. U Ssása-Bégeoben é napokbánj egy 98 évU aassoay balt meg.! Éppen lCp élő jgyetmek éa unoka 4^ratk az Ihunylat Ezek között a iegidoaebb Bajosak legifjabb 70]évss. r- A bolgárok Lem ifijprléereinéljó fejedelme, Batlec berg aott ftuyi 84, a Legifjabb 70; évea. A A bolgárok [éem ígon Sándori üudapeateij kérésztől Bécsbe ott — Troli Ferenoz éécsi kanonok lOQOO alapitváoyt leitá Béterfillérek intéaménj váré. A pécai pttépök az alapitváiyt í benbaorta. — Nagy ssesagyár égek el rosvámjrlielyan. A kár bosaávetóleg 2ó( Írtra tébető, Színészet. ,0 aajeogn ai it rj M. a .J Szotpbaton kerüli ménre: A „v...p.wgnei nemes" fényes és me^dc^jö kiálli táassl. Zenéje mip el smee, \\gyes részei kedvesee báj \'lók. z - öa njáték kifogástalan volt (^er fy n é ne k kitUftősserep jittott, ugya^htta Balog k Árpádnak, mindketten aéjos apa ban r iaaaatlltok. A n d o r 1 y kom$nm\|ávaJ nagy (erüluégot feltett Farkas Gtüálá\' rvon i lénken -él\' tetszetősen játazedt ] Ang Etel a inte sikerrel lépett fel.* A\' kara t nsgyo ibrészt sikerrsl mflködtok.l Fel ISnő esépek valának Gerofynének loiiletj«é. Ál alá nos tél isést aratott a barmádik fsltenáe végén m itatott iélő kép. V a a á r n ap Mo\'dován Üergeli\' IliáUna, osimiU rány népazinmlve adatolt á darab élánlca i indul, ée egy pár igan likpltee* lete vj n. Játék, dalok éa láoeaok íegysfánt kielégi otték a kteönaéget. Z ,000 g.) Hétfőn, Andprfi Péter uta- lomjáU kául adatott „Btern [Izsák a házi lé.* Egy ^ \|i darab, mely aaenban humoros voltánál s >gva még mindig bsSálik. Andor y a ezimaz" repet játezá. Sok ssiaéaet láttánk Már itt eeip l aaenyben, de a .magyar asi Lét" oaak ándorfi alakításában Ismertül fali — Hindin tább meggyősődflnk arról, Uégy \|Anr dorfi a koldalu miilitol bir a ezért őlkö-zünséél nknek kiváló aodvancse, különDaen a fiatal ág tQntet nagyon mMIvtte.\' Megemli-teudő tői eaarop a darabban oaak agy van, habár • ia Jelentéktelen t.J L .Tiat-é* eat. Kutaay Janka jáUaá, mint (ó atinéeenő éseu jeletliel telén aaerepbe is némi életei - ömlött Takáéi, Lenkey. Méeaáros, Febérvánj és Baigliai ti ia ijóval hozzá járultak ia aárab juttaláaához. sikerre B adden ujdeoságal ,A kÁjutaaák1 osia M»i;játék, ltau KÖZGIZBISÁC íoi \|i$é?. /jitla uwcyel gazd e^yenílleiti I. Aa ÍÉ Mk évi april 20 én érkezeit ktjvat ko4ö ártasiléa ezennel közzótéteuk ivásár, lódijaaé", léárveréa, Éketttdi v fijidaptji^n, május S Kin IB88J uj lóvásár téren — kerapeai at végéji — lóra kiafendeeett islállókban. a dfleaáasel öasaebötöit vásárra dőlt télbden íélnak m^jus 4-én beálljtirá kell lenni, a m. kir. ftföntö miniasMrium klklldött)e koabanjött^ral \|as 8<m a lóvásár magny illakor fog a Ítélni M ítélete folytán kövelkező dpk nek kJoMtatai i L A legielasebb, legártékeaabb s a < legérdemesebb 0 évasnél nem korosabb las lém 1.1 díj j tímáalaldij, adja ^ráf i^teriiáay Miklós. I í.lés 8j dijt ipsroaikk, 4. m érenj. fi\| dij: brona érem. 11 A legjelesebb, lsgértékes^h dijra leáérdemeeebh egy pár 7 évedéi $ém koroaanp koésl Iára. I. dn I államdíj, bábolnai 6 és Man eaa 1600 frank érték. 000 kai- iHélMlba lééi »á* feg- t 2. éa 3. diji iaaresikk. 4. diji érem. fi djj! bréoe Vem. A di]aaásboe minden lő elővttaottknl végett kalOnöeia b kellane — • a májún 8 án mm I $ óraker kaadendő nyilvános árteréebeiew iög vsaattat ál, Árvaréa slá kaiillaek tovéjbbá ko nvakhoa tartoaé íparezikksk, uja^ és ak. \' fog ané kai, hogy leaieol esik a k »sgy meaterls \| HhtÍ^Í-4. IkiiHillilíiftlilfliirAiT^M la állót megreodelal bármikor lel M; élőbb j. lentksaőknek elsőbkeéea vsa. As ár-került lovak be mebai késbei k ot-él, agy ea baneikkak vételi áJftál dt\| Maadá. itat ■■BMHBtnni egées vásár alatt 10 frt imtmiS minden lé atáa -^aMlv as ís<áfló tíz napi liaasnélatárz jogosit.. A lovak éleim—énét a tánmeég em-köli alponként 80 krért, lováaaért minden ló atáa. É0 kr fbelaadő, kivéve ka as illptő K.rásit kflldütt. Eaen lóvásár Eoropa minden lávévő állsmáiéa hiniettetni fog a vevők aaegnlf?-réaa végett társaságunk által minden séeg loaz M. Okető veraeny májtu 8-án déli I ékekor a tároeerd^beo. 1,1 Allamdij, magyar honpolgár tulajjlo nában wvő ás Magyarországban novait 4 éveanél uem idősebb lovakkal, 4 kerekül 4 fllésfl kettős fogattal, pálya káUasr körül. li dij: államdij 1500 frank arsnyoen. 2.1 díj: 400 frank aranyban. 8. dij: ?00 frank ifanybao. 4. dij: kettős tét. fii Wceckbeim dij, Br. Weeekbeim Béla vall társulati elnök amiékére, adják társasági tagok, aa osztrák-magyar monarchiában nevelt bármely kom lovakkal 4 kerekű, 4{ Ülésü kocsival kettős fogottal, pálya kétszer kör«t I. dij: 1000 frank aranyban. 2.1 iij: ,400 frank aranyban. 8. dij: \|00 frank a^nyban. 4. dij: kettős tét (Vége következik). Nyilttér. Tisztelettel értesítem a nagyérdemű kőzöüstjget, rnisseiint Bgyvédl -irodámat folyó éjrl májai bó 1 én a német-ntezá-bao letó Pragerfélo házba helyeslőm át. Dr. Weloo Zelgmad Igyvéá A «té4a j»Sm awgillsyitsss asé\|)sM assst-tatt Kaajsaa ramáWI táiSase, esUasShattaa kx<-tatsswfsanak Urt°a- t \|wr<tUiu> Ss isdwré>«tam«t a< iráabea taaasllatt jttaéatsSaUrt IsfteaaU Iá-stéastet pseiaaL Ina vssa jAiaéaiatskat uamomra WtsVV is fsnatartém. walaaiiíe áa sass fogok angsiSaal t> faa-rsUiui és IsaMrésttasi ksUs saila&asataehsa ff-tartsál I Tsljss Uaalstatel Felelőj saarkeaatő: TABOA LAJOS. TámÉmkiialő: BOFriálH 1ÓR. Ajánlhozás. Magán nevelő i házi taailónl ajánlkozik egy oklevelet kiidedovó t%nitó ki a felsőbb gymnaatalis osztályok* ál Jog végzősét is igaxolbt^a, — alapot okta-tatást Mint a magyar, német és latin ugy frtliczia nyelvek elemetbet, urnéd-heinekLt. urj családfők vaílái kölRiíb^ ség uéiLüí. A többit e lap kiadóbivata. Iánál SÍ. Kaninián üjvárasbár. tlczt SIS. Máin. " 1000 t«-f Efcy rofivelt izr. ctalád örác» ban tyajUrodó volna iskolába járó léányt vagy fiút ellátásra elfogadni. Zongora rendelkezésre áll. Idsr TudakozódImtrii e lap ki-•dóhivfttalában. 8-a • 1898. Mám árk. 1882. april lt-áa. II od Arverösi hirdetmény. A inagykanlasai kir. törvényszék mln< lőlek kttriVvi batáság résééről kéakirré tétetik, misoerint Grűnhut Pfllöp vá«Hm\|taiánnk lii! Iák Katklln Hsjwasl lánnaaé urosatoayt la kés vé^rekaltást szenvedő elleni végnilia\|rjU\| ügyében aa oroaatonji H6 aatkvboD A II. 1—8. aema. a. végrehajtást saenveét talajv janánl Ibi vett 59? írtra benatlt lagatlao ea 1881 éti májas bő M ik napján Mielőtt IU órakor pint második batáridőkéit Qroastony jiözség bázáoál megtartandó nytlfánoe érve réeea ktvatkaaő leltéielek alatt sladslnj fog, e á.; 1 tr. Kikiáltáai ár á lenti beesár, aaon-\' ban eaaé II dik át verésen a fentkörültri in-j gatlan báeaáron alul la el fos adatai. I út. Árverezni kivánák tartoznak eaj ingatlan <beesárának lOJ-át, vagyis 56fH7fl krt kás^eéeabati vaajf éeadáks^pna papirj ben a kiküldőit keaéhea letenni. 8. Vető köteles a véNŐárt három egjealő Hialetben, mág padig aa elsőt aa árverás legeráre emelksdéaéw aiáentva ag\|\| kénap akit, a másodikat ttgjanattál \| btaay alatt, a liarmedikat agyaaauál Bitánap alatt, minden tg^ea váteláil lásalel atin as ár ve tás nanátél aaámltandó kamatnkkal; együtt a bírói latétok tártyánaa klboes4Uie<t igaaságthiyminisato i raelJetben előirt modoti) a nagy4iBlaaaÍ kir. adó, mint bírái letéti pénatáraAl leáaetni. A Vnatpáea aa ntofcé l émlilbe fog basaámllUtui. 4-eL Vavl kőtales aa éetMket a bli> lokbalóftk nspjátal tfakÉr ellen biatoeftaai. f> rtf. Aa árvorés )ageHf« asaelkeéées kor vove a megvett iagatkn Wrlokába lép, eonáifegta a mégvett Ingatlan baaana és térkői ea Mfltől Őt Illetik, 6>St. A (uUjdoojog beksblaaáee esek a vételár Is kamatainak teljes Mnetósa atáa lóg veri tavira hivatalból eaakOatltetni. As áimbásáai kOUségek vevőt terbélik. Y-sif. Amennyiben vevő aa árterééi fel* tételek bármelyikének eleget nem jenné, a megvett Ifegeüan aa érdekelt lelek bét mely I kének kérelmére én 1881. é«T 80. I, ea. 1». értalmébatr verő veaaélyáro áé ktltaéy^ra, tétaltÉMiáeik alvaaatésa mellett njább érvéréé alá miMtatni éa aaneáe egy katarid-tisk kittaáse mellnti u előbbi béosárae éMv k eladat^ lég. KI trvsoék. mlat telekkönyvi kaléaég Hagy Iíé^Is tán. évi áprika ká IMik napján. m IH <fti. sxáin. B»ltt«aüU: VMM FlilSp ktaptarw Wto, UíMnái utasi. 518. tteieaMai Mk: iEgits imln N "» 4 H Ntgysdt.™ 9 K Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, május mkűA IX. évfolyam. Htr deuatay tk 1 6 íaaihoa pstilsw afyatr I kr. ISbbAari fci.ii liuil 5 kr. Bé MEGYEI fis HELYI ÉRDEKŰ, POLITIKAI KÖZGAZDASÁGI Lkp, rerketztOl ttod. Délül ti tatotkstm-tir tpliW (0. m. baairtxrtyiaég. Hon I lap ■«ll»ri rtmM illa tS Udmjlk fcttldendílE i ítmmIhi Ipvelek enk iimört keokUI fogadtatnak tlz Ktsiratok visíts un kilídelnsk. Myllttél\' Pstil>ors H) kr. A Zalamegyei Gazdasági Egyesület és a Zalamegyei Ügy vjédcgylet hivatalos közlönye. KUELEKK HETEKKirr KÉTSZER SZERDÁN (F\|L IVEM) ÉS IZ0N8AT0H (E : ivdi.) Mikép terveztetik a leendő kiSzkórtiáz? Lapunk legutóbbi saimában i városunkban Iogközolebb foganato-aitaní tezélzott kfeépitkezések tervelnék mogüllttpiti^nfil követett eljárásra irányoatuk a közönség pgyel-jmit. A< ott felvetett kSrdéanok aion-[ban csak ugy i véljük gyakorlati haaziiál nyújtani,ba rjéttletaaenitmer-totUnk minden tervel, moly ajozélba Ivett egyik - m illik ! kOzépitfozéere nézve elfogadtatsá ezfíridékoltajtik. Koaleniényeiik porit a leendő ikötkórbái terveistédek iimertetéei-vel kezdjük meg] mert ugy Bitóik \|a« intéző kdrttk »éiete ateriatj ebben \|a kérdésben már annyira lennénk, hogy a pályázat aemtokára kiirható len. Látónk telíti a ktfckérhái gene- ÍÍBÓt, Több érékkel ezjlőtt kiküldetett egy kórház építési \| bizottau. Ez étinált progeammot , éa felkérté a bigottéig 2 szakértő tagját, Geitzl Mór, és. Hencé Antal építétz arakat, logy külön-külön jkésteitteuek (vázlatrajzot, A következő ülésben a prog. ramm megváltoztattatott, ujabb két léry rendeltetett, egy másik éléiben a két terv egyee előnyei egjjméeeal ilsszeolvasztatní rendeltettek. Ezután még sok tanácskozás es a probr&inm ide-oda változása után Geisfcl Mór múlott meg végl^geé terv ni dolgoztával. Ezea terv Hekiai aa építés 60 nter forintba került tolna. A bisotttág által kétzitett program ni tBbb pontjával és a terv költséges voltával Heáezi épité iz egyet nem értvén, külBn vélemén; ti városi közgyűlés ele, mel] aj körház utak 40 ezar fori ítba ke-mit volna 1 a közgyűlés azonban egyhangúlag megszavazta I bizottság tervét. Pénz azonbjan ne n levén, a tart a minisztériumhoz erjesite-tett, hogy adjon reá segélymi al npni éretvén, az Ugy elaludt, Miután aaonban al megy e 60\'ezer fjtnyi segélyt ígért, ejabban a vá- Íi épitési bízottfág elé került a ház építés kérdéee. I Elővétetett a aégi\' terv is, sok ta folyt a felett, [váljon jóváhagy--e azt mir a minisztérium, máig aíjoca eldöntve. A bízottéig egyet tagjaj azután régi bizottaág által jóváhagyott tárni mégis találtak Aéjfflí javítani ta-lm. Egyik azt, másik azt jaraaolta; it eredetileg fából tervezeti lépeti marváayayá változoB, a píncpehelyi. s&ek nagy^bbittattákj a Mrvaaatt ttreay 4a tozfal elhigyandéaak vé-iMUtytststeO, az itayékaxéktk it-bélyeataitek, több meMépUllt újból W.ttuuu, aa épülés (őhomiokzato alít díszes vtatáét, ategén tdlepkö-rdl kőfal kerrtis fogadtatott el, I Egy \'égre tgétaen uj t«U jött létra ét énnek kelttégt 94 ezer forintra amelkedatt. Eaaa árt még iá aaballotti a bl< utleé( t felhívta, a terv késlltőjét, li<\|ty etiaálja tat uletóbbrai jtlaa-leg a Hátsitát lOwarftli Ugymiat t adott azerint Főépület 60 betegágyra . 60.309 Ragályos bUegek háza í . 10.632 Mosókonyha éa balotthia . 8105 Fakamra L , , \| . 1296 Ctatornák L . . . \|\'.! SST6 Utozai ditatt vurics . L 3776 Eértfal . 1 . (;\' j ;, 939 KOvezetak- . . .. . \|. 1269 Sut . 1 . . < . I.j 1860 i Btszeten : . 90.981 Mialatt al biaottaági tárgyalások folytak éa az apitéere legalkalmasabb tavaszi idő elmulasztatott, Henoa Antal építész mint a bisotttig tagja egy uj tartat dolgozott kii melyet mint kQlOo véleményének kifejezését éa inditvinyit a kórbiz építés tir-gyiban a lagkozelabbi váiiosi közgyűlés elé teriaaateni tzindékotik. Ezen tart lényegeién különbözik a mitlktól ét nem is \| piaottaá-gilag 6—6 évivel ezelőtt megállapított prograum szerint kéazttlt; fő-elvei : \| 1. Hogy az épület ne fordíttat-aák hottzu oldalával a ttzenhárom-virosi piacira ét ezzel együtt nap-nyugot felé, hanem főoldala nézzen az udvarba d41 felé, így hátat fordítva a zord éazaki világtájnak. Ez által a homlokzati diatilét, diszajtó, varáez, mellékbejirat, előoistrnok ét mát eftle költség faletlegetté\'válnék. S. Hogy a\| kórházhoz kívántató kápolna ne építtessék bele a főépü. letba, hanem kilón díszei kápolna legyen, mi által a külső mint egy kapu alak tattJatőtabb lesz és a főépületre vastartókra tervasett költséges ét rut torony elmaradhat. I. Hogy taÚatattel azon kSrQl-ményre, %iazerint szegények ápoló hizira it szükség van ét ugy mondják, hogy a jelenlegi kórház it eredetileg elaggott \| polgárok menhelye gyanánt alapíttatott, az uj kórház telkén hagyataék fenn hely, hová pár 6v multa tzagéayekháza épülhessen, melynek ott íew jó helye lanne. A terv költségei kóvetkeaők: Főépület 60 batégágyra ép-, pen olyan terjedelemben mint a biaottsági tervben 88.981 Kápolna . . . . \|L S.849 Ragályos betegek háta . I 6,189 HaUoMaabáa l í . . U. , 2660 .Fakamra . J. . \|l , 738 Kut .[.,.[.. . \| 800 Keritét fal éa kapu . L .ti 620 Elvezetek, csatornák, kavi-, otolát, faültetés . , ■\' 9000 Ottzeaen. 68727 A szegények házának épitéte külön dalog levén, a kórházzal oeak annyi kapoaolatban tan, hogy az egész telep lymetriijál kiegétsití ; klitaáge 14800 írt nem szimitható a kórhoz kOlltégvetétébe. Ily tormán Henoa Antal terve 86,600 frt megtakaritittal jir, minek tejében természetesen elmarad tok kólttéges de állítólag nem szükségszerű ipitéa, például vatiáct, kőfal, alőkart, tok földaUlti csatorna; ellenben maga a kórbátl épületépen oly jó ét nagy lanne núat a máaik teitr szerint. i A bizottaág terréntk felulvizs-gáláara Heact Antal aaoa inditvi-ayit, bo\|y a magyar aérnók éa aa\'.épitáaa agy Itt kérették lal, nem fogadutott al, baMM taégit 9 tttk- értő meghivatott, a midőn azutin ezeknek Henez terve íl megmutattatott. ; Véleményünk steriot tata terv Bgyelman klvQl hagyandó, azaz rossz mival nem felel meg a [bizottság által felállított programmnak. Irisban adták a következőket: ti. A terv aakkal egyszerűbb ét szegényebb mint minőt az épület ozólja ét ayiltánot jelleme mag-kivii. U. Nem felel meg. a programm agy pontjának tam. 3. Pénzügyi szempontból sem mutalkozik lényeget különbség. Ízaz ad. 1. Ily gazdag várót tne szebben íz, ba már építünk Ikórházat, legyen az ditzds palota Mta kórház. ad. 2. Henez Antal nem a. bizottsági programm sztrint dolgozott tehát okvatleo rost a terve, mart a bizotjtágénak kall jónak lennia., ad. 8. Mindegyik épitét pénzbe kerfili 36 azar forint otezélység, sót ba Heaez terve azerint még ize. gény ppoldátia Mioálúnll, akVor mir otalj 22 ezer irt a különbség. A fentebb idézett tzakértőí vé-laményre tett ezen {szretétélek maj gánaa a tájit terve helyataége mellett harezoló Henez Antal épitéazurj nak érvelései; abból azonban, hogy kiírtuk azokat, koráotaan következtethető, hogy mi mir ezúttal szintén az 6 terve mellett buzgólkodniuk, éa hogy mi aanak a Geisl-féle, illetve blzotttági terv felett már most elsőbbséget nyújtanánk, MS csak azt tartjuk izem előtt, hogy a városunkat érdeklő minden Bgy már a fuganatotitis előtt\'a nyi I-vánossag bírálata alá kertlljóo ét a közönség saját józan ítélete szerinti szintén hozzá saólhatton azon dolgokhoz, melyeket az „urak a bi-aottaáiokban kilőznek ét terveznek. PárUtiaa éa elfogulatlan itélat a kórháti tervek fOlOtt otakjakkor1 lett mondható, ba a kórház belső berendezéséi it kellőleg ismerjük, erre nézve aaonban moet még otak az építési vázlatrajz a halyiiégékfek kitünte-tétével áll rendelkezéiünUre, melyből azanban a kellő taáulmátayt nehéz Otaseállitaui, azért nagy szolgálatot tanne a t, épitészi blzotttig a városi ■BaBnaégnek, ha at agéttépit-ketét leírásit és bemnde^étét tár-gyaző \| Geísl Mór épitéeti iu\| iltal kétziteK aémet ttOvegü progiammot ét kSltlégelő irinyzatot ninél előbb leforditutniés nyilvánoiiágra hozná Mi szintén aaon vagyunk, hogy a leendő kUkórká* lehető kBlteég megtakaritittal építtessékj eten elv ke-reiztlllJltrlére nézve előttük fekszik Hausmtnn Alajos műegyetemi tanárnak a budapetti Üllői-utón levő koakórbka épitéténél keresztül vitt kfivetkeáő irinyeszméje : J ,Aa összes épületek, tekiatve a komoly egéti e( turia k ozélt, melynek sa ytaérüen, minden képiéi nélkül ter >Mlnak, arcbitek-resttttek, tartóttá ; ssempontjiból a falak kai sőleg nem vakoltattak éa a nyert téglafal izatot mutatják, ostk a fel- vételi épület ét a templom teiz kivételt. Az épületek méretei,! valamint szerkezetük csak a legfontosabb nélkÓlOziiellen szükségre terjedtekki, i mindig azem előtt lett tartva, hqgy ez«a kórnáz aa áldozatra kéiz polgárok filléreiből épül, hogy az ne legyen palota, hanem negény és beteg polgartáriaink azon menedéke, a hol gyqgyulátukat vagy fájdalmaik eoyhülétéi nyerhetik. Ctala ii így sikerülhet egy intézetet állítani, a mely fővárosunknak valóságos jótéteménye lett anélkül, hogywlviielhetetlen nagy anytgi áldóutokna kerülne.\' Arthur elnök — és a muszka dementi. Eoreft nyugodtan nézi zz orjtat btrbtrlsmoat; minden álltra el van foglalva s^jád bajával. Ausztria Magyantr-szigot az beciipátió tartja lekötve, An-gólomig és a tórók cténénág figyelme Egyp\'totnhui vas, a Franczia nemzetit a tuniti kariéi foglalkoztatja, — óig Orouorsziiot a aidéBUtetetéa Ostk egy kit adóbehüjtázról volna a síé, akkor mozogna valamenny i; — de, hisz lattn nem h éruimés (áradni ural,\'\' hogy cfey szehyfoltot lemossanak Karónktól, melyet OrMxonzimak kSizóihetnu ?! Bgyeílll a német birodalom szabii! Szabad okiratién, bára dohinymonopolilim ügyét igén sávért vette fiitmtrk her-\'czeg; da sa okvetlen a kanezellár vágya szerint; dél el, — minthogy Blsmark berezeg kinekén kimondotta: ,H» a német szóvttiégbeo ltvó királyságok eie. (mint p. o. Bajoromig) a dohinymonopo-lium ellen lennének és a ktnczellir tjinlata a berlini paiamentben el nem fogadtatnék, akkor felószMtjá a parlamentet.\' így tehát Biimant hsrezeg okvetlen gyónd fogl Gond Bt a tekintetben nem gy-törheti 1 Volna U ideje figyelmét ai orosz gyalázatra fcjj-ditnül, da azt két okból nos tohoti. Elóasjin mert Németország voltaz anÚaémitíkiiU mozgal\|nak«\'(ndeméhyozóje; másodszor: íBismark magi Mm volt o-lensége az sBUtemlUkui ootgilmaknik 1 De talán grimolitotta volna is StBckar páfztór urát nemet muikéjibat, ha at\| mm lett voam a német császár akarata ellen és ha [Frigyes Vilmos német korín naberezog StIOcker ét Ubnlrt azt nett mondta voma: ,és az ilyen emberik müvalteknekynevezik magukat:"[—Bitó mark nem akart a mlvSatlen műveltek kflzt helyet {foglalni, da lut stm akarja hogy StBokjir módjára\' á császár alótt kogyvesztott Ibgyen, A német ántlszcinH tlkai inozga mak meggitlisihoz Rothschild Albán báró egy ilevéllel bozzájé-rnlt, t ItvelH BtBkerhel irta, • ml U olvastuk tank idejében. Biamsrcjk herczeg most pertze mit sem tehet bronorazéglaii, mert attól fél, hogy sajkt fogyveroitíördltjilfiDllonhj ét lepipálják!; ottól, pedig órizzo meg k mindtnhate tztlMaták ti ki hozni akkor ba azt az áldott dohánymonopoliomot f Borópt telát bedngu fülét és t legyilkoltak Jajj 1 UáEbát mm akarti hallani. [ Ezt azonban ngylátuik Amerikád han jobban MtteBIk) mart Gwfild jnéltó utóda Artbír, az egyerat állasok elnöki áit m\'oíidá, Hogy a mw nsmesak Ssro-pát, hanem tt egész otvelt világot ter \| hall. lAUzikJ hogy u AUaatl-oeeáaoij tal u amerikai kOttármsigban tadjik, hogy mt mér t 10. ssázaé kloBbéa vágyták éi lém tűrhetjük embertimlnlj ily gytliut^ OldSUstéft ktl&aÖRS ma, •Időn a ta&d négereknek is sst«vu t szabadságuk és a rahazolgakereekédés n gorzan el vtz tiltvt\'. Artbnr elnök hstiroiottan kijelenté, hogy: .koooly Jépésekat fog tenni tne bru tális eljárás" htizlatetéie miatt és k-löoés nlasitáit fog adni ai Sasat-Péter-rárett levó ameríkti fóoonsnlnak, hegy különösen sz aaarikal zsidókat megvédje éi a polgári joguk épségbentartisára felügyelni kötelességének ismerje I\' Arthur elnSk eten lépése által Európát klmosdhaUanul mégtzégyenitette. A pimasz eljárás magva Európában lett elültetve, itt csírázott és — fájdalom — virágzik. Egy egész más világrészből hallatszik át egy nemzet fejének érezes \| szava, a mely- szó dóutó leend; Itt ismét I találkozunk az amerikai dombon jelem [mel él a humanitással, melynek étek \| bo«zu sora óta t&lcsóje a .Fehér ház". Mindeddig elmaradt s külóahea szb-nkáws dementi; da mióta Arthur elnök \'szavait i szél elhozta az oeeánoa kentz-tBl, rögtón megjött ez is. És a! dtmen-tihen mennyi a hazugtág?! csakúgy , hemzsegi Most már az hesséli u orosz ■dementi, ibogy minden gonosz hir hamis [melyet Oroszország felől terjesztettek el ^ [.csakis egyszer volt komoly üldöztetés \|éi az a kievíi volt 1 azt mondja az orotz [curir. Hát a többi cikk tréfa roltf kfi-jazönjek az ltyeelréKkat; sohasem lehet kyllknaág- & gyalázétnál tréféról a ni. pe Arthur tlaök szavait válaaz nélkül \' nem hagyhatták, tehát Valamit Ináéi pizudtak; ez nálunk már ma qjség; \|u lesz majd njség ha ,igazat iogeak egyszer mondani. \' Bármint óhajtja is Oroanruég Kémet-prszég baritságit, ezt addig nem fegji megnyerni, mig az antiieaűtikat mozgalmak be nem szüntettetnek. Orloff her eztg meglitegatta Bismarck bemeget Karlsruheben.; hegy miné czélból T az irilégw mindénki alótt. A berlini páriáméit minden pártja, alt a német Urh-pok minden otgannma ellene van a ntstka btrátsiguak mindaddig, amig gróf Igtt-tieff mm demlkslonál, vagy pedig t azt -pétervárl kabinetbél ebrudon ki nem vi-iziki — Ö keres némít barátságot! ? Ó él némít barátság I — Ez olyan két ellentétes fogalom mint a nappal ét u éjjel A németeknek begyükben vas a ihazúgsig atyja, akt csak színleg ke-tesl Németország barátsigát mig titok-natt élesrtl a lüznt Kár, hogy nem nevezik el a „bólctemég ttyjinak, mint-Hogy Igntlltf amaz nnlkum a világon, aki a philnaophiát kanállal ette, — aakhegy az a kanál véletlenül — lya-Maa volt. Ha IU Sándor oár Vilmes császár üarátaégát óhajtja elnyerni, akkor ok vétlen szükséges. hogy! mindkét namtel politikai vezéréi egymétt megértsék. Orasi-enzégban leginkább a németeket gylló-jfe, mig Némttp\'tvighin ai oreookat. Klváaesiak vagyaak ml lesz ennek a tége és njit fag eredményezni Arthur olnBk wélytt M tépte t : Siorlntttilli u orotzok fogják t rövidebbet húzni, mert a belviszály aapról- Íprt tói. A [múltkor a szent pétervári idértég egy egéta ctaptl aUuliitii telteti el, kik egy nagy kirftItMI tlátk-Matak t a oárt a körülötte) együtt a Mvtgóbt akarták rlplteal; Mayáikban sipkákat Itltok, telve dyounittal. Stefi ■Kkikkal akartak a ketoné tétkor kóaallat. getiüi ét SrOialkbea — mint aa aa mta népnél szokásos — a lévegóbe hajigálni; ha ezen sapkák egyike a cár ktaelében lMalkL az ott stét fog robbatal (a a oart ratuo\'ilkulja. ^ I OyBayBiltégts koroniaáa len aa nkjd l _ Sarad A borvámokról A MybtU OatsttM & kafkivitttaég Itttltt iMétilt a Petii MsaltMi aksii tssaa tgytUa. bst livél a ,Pmü NapM\' tlUk MHtaJital HM mm • rale Mftu I ráláss. — Wrtwik tertjak mmdksttflt * koaláéra aaé* begy MM borkereskeióiak tájékoaást <M UHUá 91 máméban Borvámok osm alatt nAm oztkkéha* legyen saabad aékéay éemraé»ll (ennem. Kültodlj^entékeny •mkanulMhé ibdéi álltkitem. hogy m importált borokra nálunk tsrvras tt vámsosaiéot ajryáluiábaa id»ranoiétlen gondolatnak tart-jtt. Mi ugyan kivitelünk ériekében kívánjak FranoeizörtaágtiAI, hogy honiakra minél kisshk beviteli vámot szabjon } de ha viszont i hiwii p—m8i és egyéb boltokat Himuhb vámmal terheljük, hogyan követelhetünk jövfire saját töményünkre keresményeket ? Járatok a é h 4 a y fraóczia borásssti izaklanot 4* eaokból kitűnik, hogy franozia mérvadó körökben nom hajlandók, a nálunk elhatározott borváruemelést egysierflra törni; hanoin azt-a ml borainkra vetendS nagyobb beviteli vámmal viszonozni. Avagy faljunk m«g saját zsírunkban f Vagy aaoo hitbon vannak talán nálunk, hogy bor ki vitaira ninos szűkségünk ? ] Jolonlog aj onekély franozia ás svájosi beviteli vám daozára (bárom ét fél frank) molynok folytán a kivitol emelkedett k a közönséges kereskedelmi bor ára alig 1—7 forintra megy. Azon asatban padig, ha Franoséaorsaág a bavitali vámot felomsli, kivitelűnk, tonnésMtas csekélyebb és a bor nálunk még sokk jü olesóbb lera.ftémetoraaágba a borkivitai lobetoUenoég, mart 100 kiló borra 14 márka a bovitoli vám. Ha a többi külföld ssoraoosétloa vámpolitikánál^ példáját követi, hová iutunk ? a ki nálunk fraijeaia vagy spanyol bort inni óbaft, aat nagy sásból tosai; és o oeekélv import miatt saaavodjan aa egész kereskedelem ? Napról • napra mindinkább éraoltetó a kereskedői kar hiánya as ország gyOléoon. Ostottnsr borkivlrí. • A nyilatkoaó borkereokedí ur néaotét sommikép sem helyeeelbetiaM. Ha 0 külföldi öeazekottetéeeiból és a külföldi saaklspokból aat tudjz, hogy saarOnosétlra gondolatnak tartják, hogy monarchiánkban ml akarják omolni a borvámot: agy mi ebben nem látunk nyomós érvet a vámlokosás e<len. Ter mésaetes, hogy kflltöldön kivált ások, kik más államokba bort importálnak, kik otthon boraik árhanyatláaától más államokban megnehezülj a bevitel, nom szeretik, ha mi felemeljük a vámot Csak agy vannak, mit 0. ur, a la attól fél, hogy megnehezül as I borkivitata Svájoőba a Francxizországba, ha aaek megtorlásai a mi vámemelés sínk ellen tetem szeg fölemelik aa oltani bovitoli vámokat Q. ur téred azonban aa 0 föltevésében, akármit iijanak is noki Claleti barátai a külföldről és akármit olvas is a szaklapokból. EIRsaör is Svájos föl nom omolhoti többé borvámját, melyet aa o napokban helybenhagyott francaia svájosi saeraódáében S{ frankkal lekötött és padig tekintet nélkül a saesz-fokra e arra, hogy nalaozkbaa vagy bordóban i m poi tál tátik. Mintán pedig Svájos ré-soérfil a legtöbb kedvezményben részesülünk; nom fog aa a maávar borok után som nagyobb vámot saoinetni. A mi már Fran-emaorsaágot Illeti, a borvám —j eltekintve aa érvényben levé noreódésos tételektől as általános tarifában tlO frankkal van megsaabva e a meunyibon 11 sssssfoknál többet tartalmaz, még a ssass vámja, vagyis 30 frank fbotendC. Ennél megooabb vámot Franozia-ersaág helyesnek j találná a maga borvámjait ittlemeitii: akkor már elég okot talált volna erre a mait évben megssavesott általános vámtarifája alkalmával, mart 1878-ban mi tetemesen fölemeltük borvámjainkat és most is 80 illetőleg 10 frankot (osonok. i, vagy a félnek, ba De MtFraoeaieorsság ttfja tette ■ nom lógja teani, mórt kűlödft-éen a filioxara pttaai nagy pusstitásai után ea ország maga a halfogyasztás a kivitjeli kereskedése végett\' réasorult as olasa, magyar, osztrák 4a egyéb könnyű borok nagy-mérvű behozz tanára. A saját árdoka tiljja tobát Francsiaortaágnak, begy fölemelje a borvámokat: nálunk azonban megjforáitvja 411 a dolog. Nálunk ninos szükség sem könnyű, eea erÓs borok importára s pedig som a Cpgyaaztáa, som a ImrmikoiMe ssampontj4ból. E» ha vannak egyesek — pedig nagy soája-mal vasnak — a kik nem saeretik nélkü-lözni a francaié, spanyol, vagy rajnai boro-kat, ásóktól aa állam megkövotelheti magas vámslakjában a fényűzési adót; megkövetelheti annyival ukábbt mert aránylag sokkal magasabb vámot 4a adót szed a k incstár a legszagéoyebb omtályoknak is alsó szükségleti ozikkoi utáni Kllönfélék. — lagUváa.\' A nagy-kanizsai Ifl véss-egylot f. évi májtís hó 7-tól fogva minj-den vasár és ünnepnap Tsgyis: 7, 14, 18, SlL 28 4s 29 én a sookott probalövésaetat, junjuk hó 8 4n pedig Kivés Ünnepélyt éo dij tekéi aást tart, melyre a lövész-egylet tagjai, ugy a t ló-barátok ée tekéoók tisztelettel meg) hivatnak. A rendes lóvéesetek vasár- 4s Ün nepnapokon d. u. 3 órakor keadÓdnek ée ál konyáiig tartanak. A dij-ló vészét iunlue In 3-án reggeli 8 órakor vessi kesdetét és dél 2 órai skUnotelé* után tart 7 óráig, midSn lövészet Uzárstik] i kiivetkezik alOvésok bi ráláss ■ a dijak kioentáea. A tekésés d. 5 órakor ksadódik I tart alknoyatig. Ksti órakor tánoakoeioru. A lövésaet két 160 14 p4snvi létávolságt ozéltáblára történik, egyik oél legmélyebb lováéra, másiknál n legtöb körre. Ldvás dij mindfgyik ozél t4bl4n I kr., melybÓl 6 kr. as egyleté. 4 kr. pedig a\| lőtt körökre feloastátik. A mély lövésnél oss talék nom fiaettotlk. Egy dij nyeréshez legalább 10 lOvée. Váltása ssűkséges, Ezen üo-nepélyre következő dijak tűsettek ki: milv\| lövés dijak egy darab osl kir. arány; 2-dik dij 2 drb satut- frt 4- B-ik dij I drb osüst ft Knrdiiak t 1-eó dij 1 drb cs. kir. arany; — J-ik dij 8 drb éáOst frt; — 8 dik dl! ( drb eaflst frt A tekepályán: 1 sfi dij I drb, francos arany; \|4k dij S drbeaOst frt;3-ik dij 1 drb oaOst frt líiodeo egyéb a lövé-saotra ée s lekérésre vonstkozó felvilágoii-táaok a lövölde belyiaégéUn olvsshstók. Kelt Nagy-Kanizsán, 1882. május bó 4. Varga \|«ajoe)\| — M mtwQ** I f»ld s a gazdák is mphó vágygyal I várják mikor fog megeredni la moet már {gaaán saűkségassé ▼ált eiő. JjíéjuB elsó napjaira juliusi melegek egy kissé j mégis osak jabiaonúálisok s valóban örömmel látnók, ha aa ég megkönyörülne rajtank s jótékony jesSt nopsétaoe nagyon is saomjas vetéseinkre. — dús Métám) k Baboohay-féle házat melyból uj UtOsa nyílik, a héten ken* dettek el bontani; aa tree falak meradesnek most as égnek. — A islsmetyel gasdasági egyesület májas 1-én 4s folytatva tartott köagyü-igyűlésének jegyzíkönyyét lapunk mai számában kezdettük közölni Gasdaközönségün-ket annál is inkább figyelmeztetni jónak látjuk e kOaleméoyre, mert a gasdasági egyesülőt legutóbbi kOagytléeén fontos dolgok kerültek szóba, molyok a gaadasági egyesület saerveaotéoek megváltostatására is vonat-kosnak. Aa egylet vesztésében ie történtek siemélyváltosások. — llesstrr Filftp előtt Vessprém-ben kihirdették a kir. tábla itéletát, mely aa \| eU6 liiróijág ítéletét j indokamái fqgva My-benbwyta. Hosatar hetykén lépett a törvéay Mék fiéj de midón áieghallotU a végnést bar totUtalvmn Istt nydkának erei kidagaUk \| reszketni/kezdett mint a oyársfalsvél. Mikor azonbanjaz elnök tudtára adta, hogy még egysaer fölehheehsi,lakkor egyeaerre msg-saflot remegése, kiegyetieeedott és fölemelt fínl momdá: ^ebboaok.* As olnffk azután elvoeettoUek rendelvén el, Hosztar ismét oMUáJábk vwettstoti JillÉBlJ t bó 2-án vesotte oltárboa Hettyey Lsjoa kir. iárástiiirtságt végrehajtó KMskeméthjj Msthild úrhölgyet. Tartós boldogságot kivátaunk a frigyhez. i — l«p[hlvé. A msgysr ssent korona országaiQsk vurös-kereszt egyiéltf 1881. évi kőomlásét aa alapszabályok 27-83. §§-a\| értelmében f. 4vi május bó 16-án délután 4 őrskor a ni Agyar tudományos aka^ démia diaatormében tartja mpg. As olóaetes értekezlet ugyaaaa nap délelStt 10órakorea egylet hivataláé helyiségében (II. kerület, lánofbidutpsa Íj szám, II. emelet) fog megtartatni)! Napirend I a) Határoaatboaatal az évi jelentéi felett; b) a számadások 4s Ta-gyonkimutatás megvasgálása ás a főimentés feletti batirouati; o) Jhatérosathpsatal á központi válasatmány által elfogadott megyei, vidéki 4e városi indítványok folett ; d) a fiókogyletek által k központba beszolgál-tatandó ninjad megnatáro^áea; e) és f) inog-megvitalMa a kösponti választmány kö-vetkeső inditvá^ának ée határoaatboaatal azok felett: 1. Utólagos jóváhagyása a mat-koviosi és bródi mosósitott raktárok felállításának és esek 7000 forintnyi költségeinek. 2. Kát aéboBülf-SBáljitó-oszlop teljes felsso-reléiére (IÁ—16 kétfogatú — sebesült-szállitó-koosi és jl^l nágyngata egésaségügyi társsa kér a hozzá tartozó felsssraléssel) hiteladás 28,000 forintig. 13. Eugedéy két Budapesten felállítandó öoaéntee egésaségügyi osztag felállitásárs (eebéefllt vívók), azok ezor-vW4e4re ée mindoo mükségeeeeí való ellátA-eára 1000 frt erőjéig f. Felhatalmazás 25,000 darab lobkOtó-oootnag besaeraéséra 4500 frt erejéig. 6. Engedély Icelló saámu hordágyak beszerzésére és afralnézvo, liogy ilyenek á megyei, vidéki ée fárasi választmánynak mio-taként lószolgáJtaesaiak 2000 frt köheáml. 8. FellisUhntsás arra násvo, hogyha a néna-röl engedi,\'a köaponti válaestmány a 2.,3., 4. és 5. pontok alatt felsorolt bosaenéeekre nézve, U atólagos jóváhagyás feutartása mellett tOvábB batadkaaon. 7. Felhatalmazás azon eeétra, ba u Eraeébet-kórháa alap 60,000 fHon felül szaporodót^ aa építés mer-kezdésére. 8. Hitel a betegápolónók további tonittatánrp 4a begyUcorláaára, a köaponti válasatmány és igazgátóság utólagos jelootéo tétele mellett, g) a kezponti válasatmány ki-lépő, vágy \| aa évfolytkn megszűnt tagjai helyett ujj Választás mzközlése viszonyIsgos szavázatlönbséggei; n) hat; azámvtasgáló tag válaeaUUá. \'Budapest, 1882. ápr. 20-án. As jgaagatóság. - A ulaegéneil tamiléi Já-ráalcftr1 Zala-Egenkegon levő Ugjai t. é. május bó 8 án taútostűletileg jelentek meg tokiatotee Fárkaa Pitid országgyűlési képviselő ur háaánál, Ugy a jótékonyságára! ismert námn haaafit M iseretatt nejét őaslnte üdvözleteikkel tuztaljék meg aaon áldoaat-k4saeéglp4rtl melynél\| fogva ők a a-sgarssegi tanitói járáskörnek Jyenkáot 25—25 frtot ée iay Össaosoo 50 ltot ajándékoztak olv oaélból, hogy ezáltal a neveaott járáskörnek alapító tagjaivá legyimek. A járáskör alap- \| saaoálysd értelmében oson ösueg a kör se- •).§. MloJtn ••cjU vtmu vser Várad vAlsal-minv 1U00I tqrif kél, WO MMf uéfy, 6000 Ugtf hal is uootúl méksl«evMét klfl u omito» MacjtNara. B kiMtMUaiss m«ksm s BMi\|iW vsgy kflwUaUk» ta«WMI U rúmihAlók, d két nvm«slaAl lAbbai u or-HÍihi kfiiÉQfUés uá)> swn Aa B«MkSs-■7141 u«s rnk BMfjrsr mm likat „Zala14 tározója Egy nímat költö. 8CHERR JÁNOS u^n németből. ! VL (íjolytatáa.) Valódi Grabbé-féle módon matatta be magát a tekintélyes frankfurti világban. A mint a postakocsiból kiszállt, agy előtte ismeretes ta^ár lakásába sietett, kinél éppen nagy társaság volt együtt Anélkül, bogy est tekintetbe vette volns, Orabbe a kási urnák ment éo hangosan ée nevetve atondá: .Éppen aj postáról jövök, ön csodálkozni fog, bogy ragom itt Iát Elhagytam Dstmoidot Feleségem, aa én goooea nőin oly pokollá tette látómét, begy mindent fal-aava, megseökteoL" A ki igy veanté be magát Frankfurt-boa, maradandó tanyát nem saeraabotatt ma-gáaak a városban. Orabbe tokát sommire som vitte, minthogy rövid idftra a frankfurti^ koreemákbaa néhwy alacsonyabb fajú saép msilsm soájtátá htímulását vonta macára, kioek I geniálla aeavaival imponált Tlveo embwefc goaiálisaak tarthatták aat le, mikor Orabbe mh ssagény polgéraeeeonyt, kikél bissálláaslta magát, olytírtnán ijasatagette begy mikor Mobájaba jött, bogy aat reád-beooodjo, aa ajtót eleárta, kát pisatolyt tatt as aemalra, • aa így msgijaestett aat arra héaysoiillitta. bogt órákon át aa 4aokas-könyvbíl és bibliából neki eiMvaeeon, ml-aáau 4 pemlagoa 111, és a legkomolyabb issaessl a Isgisienmteaebb kérmiekot köa-WveiA De vég* vett m4r a Jkum ée tínÉg* Ksry darák o*4k, MUr Idaard, U Ti étaém a ki, eaeratettoljeeon pálttját fogta Qrabbánek, buzdította a munkára, é^teljes erejéből iparkodott ót kienelni a; bor és dohánygős légkö- réből. De ehhez a jó Dullernek nem volt elegendő ereje ée egyáltalán már senkinek som lett volna többé oboa ereje. Egy józan pillaiatban Orabbe észrevette, bogy seerepo a Majna melletti városban lejárt Csodáéi lassanként elhányták, a miot a vele való érintkezés elveszte zs újság varázsát Azon reményének, hogy egyik-másik darabját elóadatni lássa, teljesedéséról saó som lehetett. A szerencsétlen költőnek moet azon ötleteItámadt, hogyImmermanboa forduljon Düsseldorfba,kit személyesen ismert. Ea az ötlet alkalmasint onnan jutott agyába, hogy ImmermOn utánozva Ooetbe ée Sohilleraek azon törekvéseit a veimári színház fblviságoat^tása körűi, asoo volt, bogy a düme Idorfi színpadot mintassinpaddá tegye. Orabbe azt képzelte, hogy Immerman^i reá less biriiató, liogV egyéb más szinháai kísérletek közt a Orabbe-féU drámákat is sainre fogja hozni. Begélykiáltáet küldött U kát Düsseldorfba ée Imtnormanu azt ssivet megnivással viaoonoata. A meghívás ép oly balga volt miot a segély kiálfis. Ha vaisha kér ombor nom Hwtt egymáshoz, akkot bizonyára Immár-maaa, aa egyoaoa, jól kofáit Mtörvéaysoéki taaáosos és a kfllöaea ezaaditor nem illett űasaa. Még annak a JsboiŐségs sem volt meg, bocy > kát költS között oeak félig-meddig U tűrhető viszony fejlődjék. Oly ba rátkozások mint a Ooetbe és Seliiller közötji eayálulábaáa legritkább tünemények ka- ll tartoznál. Ily jólénsag kodveaő esetben ia néhány skáaidhea osak egysaer fordul elÓ. Immormanuak aa agyában egyéb - bogarai mellett még! a paodegogpa bogara volt bmmL a minthogy nem fgy müvében kellemetlenül érint aa UUelamesMrl biog, Mfcsrérarll ép aea eaaek a baagnak köseönUak aem egjr pampás alakot is kilöafian .Mlnol.beassá1 eatmtt regéayéUa. Immesmaaa, ki mU» le elég jeiealb. keay volt, Uc7 kigyaág nélkil Uuáni él Orabbe jelentőségit, talán ast remélte, bogy aa! elvadult lángMst nevelheti, és be kell ismirni, bogy miután nevelésének lárgva 1884. november végén Düsseldorfba megér-kezeit, iparkodott is snen.%Oy4msltalan testvérét Apollóban aegitejtto s tanáososal ás tettel goudpskodott róla Orsbbet saját szemeiben is ibarkodott émelni; midón valóban jó társaságba kosta ót! lmmermano reábirta Ablefelat Erzsébet gránát, hogv körébe felvegye. Fikroéa löketett,Imikor Qrabbo olykor engedve saonnyadó ösitönének a finom tár-saság olptt aa 6 éloxeibek egyikét hallatta, a mikor azután ImmermaAn felemelve ujját, Ojrkbbet intve, [ea pedig meghajolva magába tojtptta nevetősét. TÓlen ál biaelegbetetl magának Immerman bogy nsíveléei kísérlete sikerűiül fog. Orabbe befejezte Hánnibalt ás mentora eaendsrabra és a meg! ki nem nyomatott hamupipőkére egy oémet fogalmak sáerint nom nejnonfu kar kiadót szerzett 1836 távasaán Orabbe aránylag oly kMégitvti érezte magát, hogy komolyan és buzgóén hozzá látott a „Bor* mann csata megirásáim De miadee nem tarthatott sokáig, lm* mormonnak sem tehetsege sem türelme nem volt egy oly novolékT problémának, — mint aa, elótto lovi. megoldására, Orabbe pedig eclkkal Öregebb vplt mintsem hogy még magpt Neveltette volna. Késő volt, nagyon ie késő. A i két kfilió kösötti olkedvotUnedée jel só sorben onnan szátUazntl, hogv Immer-menő még mindig nem tett intéskedéseket feraybelbámáitiak eWdmáeára. Pedig megki sértbotte volna, miután raját nem igan ráta-Ipádra tirmott darabjaival il kísérleteket tett. Orabbe Lnnyira bosesnkodott e fölött, liogy már kenu igen saeraiett mentorának táraedaüa kÖrél>ao\|nvgierdttlni. I&fta tbea légkörben agy s nsgyon uaatkoeott nok veltj alávotva I (W/ wn \|«ly-alapjáJ Életi. Pogadják iPományoz^kj e ksfyen ié og wert i jóiüvü r a kir. mint i mínkakép- bé »4o kaphatók nem kis k4oji Wf.) tkésóbb sWélyra saorul enné fottfuúiitók, Ösvegyolj és á^vák U-Iforróbb kBfdaetét és hálájátJ Adjdn ea Eg mámakra tkitós Boldogságot [ée lioészu ála-tStl Zala-átwszegen, május bó. 6-ék. 1882. Pánímvieh Qytírgy járájiköri elnök. navára f- ló disa-elóadáma a jegyek már Üg: a betükkei jelzett 20. sorban levő j20. hely 2 Írtjával ; a 2-lk lés 3-ik sor 1 frt 50 krjával \|dr. Tuboly Otula ügyvéd lUjál j la többi ■Sbelyek, jnelyék közöl a 4fik és fc ik f frt m kr., a föbbi bet sor 1 m/ inodkivDl aa Ú\\6 ée kanatjbgyek kaphatók a két gyógy-szertárban. [ 1 (\| — Kztk. antanaaala ^rányadó Ikatholikus körökben,mint biztos forrásból éneeűl as jE^w^ á kálkolinm antonomia j életbeléptetése Jközelsbbrój ItojDolyj ás bo-Ijáfó tanácskozások tárgyává fbg tfttetnl A [kátliolikus tanQgy szervezése 4s a köaala- rmyok jogi lermészete kéraéeónk a válás köeoktattai miniszter \'által se e ónéira I kiküldött országgyűlési bizottságban megsür gjejtett e közel kUátáaba helyetsoft eldöntése, a kátliolikus érdekek képviselői olóttjóbajfbtt-nak tünteti fel jszt{ bogy e hagvjojent^fégű kérdés melyet már Eptvö b. keadaményaastt, megoldása felé tbrelteeeék* — Mtik hírek: A köbyvésaeti Hiállitáa 6 felségeiknek Budkpésted tartózkodása miatt osak o bó 10 é* jog Bezáratni. Uavari bál lesz e hó 10-én a tíudaj várps-lotában, melyre á megbivók HMeleU) fognak szétküldetmV — Teljao aapfogjfatkozás fog beállani f. bó lián, mely Afiikánák északi felében, továbbá Ázsiában ée Eárópában leas látható. — A bolgár fedelem Pftterfárra érkezett — Szerzjévóban as z Ur járt, hogy Boepiában a katonaság közt vabuniit a nép s4gbon ie a fekete hagymáa és a fekete Inalő eggaaló módon puaatit — Poasony értelmisége Pór Antsl pozsonyi kánonokot emelte ki Heiller Károly leköézöqéeo folytán a megürült p^aeonyi plébánoéi állásra. — Az egyntomi alkirálv az Iamaei pasára vo-nstkoaó pont kivételével meg fdgie eróeiteni a haditörvénysaék által boMttplUietet — Dobaxán Abaujmogyáben nem régiben egy 4s állatfejet találtak homokásás JkalmáraL A (ej egészen meckövűlt és sulva 4 métor-máasa. — Nagy [baaánkfiáról Kossuth Lor toaiól aat a hírt boata Helfy ^gnáta, bogy a legjobb egészségnek és munkakedvnek örvend. „Ismét hozzálátok régi Uijulmányafo» nos, mondá aa M meglátogató képviselőnek. Az! iratok rendezése elvout mraízokott fog-lMltozásomtol, s most bogy újra bfdekezdek ast veszem éezre, bogy a tudományi azóta ie fokát haladt a nekem sok a nólolnl valóm. -1 Eugénia ezosásaárnát, ki jeiMlegjLondon* baa tartózkodik, mjdŐn\' kimenni készül a fogadóból, gúnyojí kiáltással fogatta aa öea-fiokyűlt tömeg. A rendőrség beiratkoaott. Irodalom. Sttbb kfitdlf mfivsUiiugrradslbatók Isliiiliíll fli^il rtlSp kta/fkarMkaSásákao ItijJ f ishals — Aa aajjtiaiaa magyar népdal-Űjtemény daliam könyvéból, Vagyis a „Ma- gyar Dalalbum" Ui-lk kötetéWl megjelent a 7-ik füset ie a köveikeaí tartalommal: 1. Korcsmárosné, ejnye, ejnye I 2. Korcanárosné lápclnéja , \\ . 8. Körül osillaads aa ég. 4. Körül van Ssatmár kerhve. 6 Kutya, kutva Erka. 6. Lám megmond tan Angyal Bandi. Legyen ugy( mint régen volt, B.lakaeeál-k már a vétet. V. Ma van JnAtkb pap. 10. Iletfératt a meggy. 11. Megfogom aa eke Moiv4k 12. MeMntam aa édee Ianyámnak. 13. Megkérdeztem •zeretőmtől. )4J Messze ké-kelljk a Duna. 15 Még sinoe Jlbb lány a alujban. 16. Mért is gyötör ongett a bdbá-aŰ 17. Mi bús bórongás érheté. 18. Minden tej fuvoljrázok sokáig. 19. Mindig mondtad, ismorsa mást. 20. Muasikáliak a gár-onyi osárdában. 4- Ajánljak mtt egyetlen ölylunatban lévő és zongorára alkalmazott igjyar népdalgyüjtoményt minŐénki figyelőbe. Előfizetési ár a .Dal-AlhUm^ra egy ivrel vagyis 10 fitUra 1 frt 80 kr. A „Ma-\'ar DsltárM HMk kötetéből asjelsŐ félkö-tmár elhagyta a sajtót és minden me\|-hndelőnek asonnal mogküldetik Elófleetée* Övőrbe, a „Magyar Dalalbum" Madibivatá-^ Iához intézendők. Egyes füaetekjminden reá* 4as íiaaai könyvkéraekedésbsn is kaphatók. - A „Haiyer Lralkám** 101-lk \|Qwle is elhagyta már a sajtói ma „Könyv-frnamentika11 saótél a „Krateros\'j sn^ic let* edvm a magyar áy elv ben Atlöttanlv^rjedol- eeáek biaonyult it-botü végén! halad és le-otflleg b4sagtalan tartalma élml lie Mt en Igaoo Ija aat á biaalmat, a d^yhhu im-ár orsaágsaerta részesül. As eudig magjo-t ftlzotwt tiyoróáu Ítélve bátraij retnélaot-Uk, bogy irodaimnak esőn negirlelentöeégtl a m€volts4g minden eemály£U egyaránt assnos ás nélMlIgbUitjli: áfá. t Btieltt ád^áboa moet má^ bbtoe léptsmkel^ kösa- Szlnészet. I Saerdánl: OAöfi»é nkajutal)L)ál4káttl Adatott másodszor a .Oasoognel miuos," A láz áaufoifudg jmegtelt e aa elMlf w oly ^ikerfllt Volt, roiní elÓsaör. Árnánlat^lomlá-liosájs* \| irm Tár ogvj betmunkatár Aláaé e jutalemjáiéknsk már sAogy válik ba. Aa elWááe meglehetós! jól volt éeakli ennek taláMoiMuL bogy1 a i darab im bakott el téi^Ma. BaloA, Gar4fy..á, T5pl*" Osűtörtököo Balogh ttkáulj a JTaki IM < ^Mlár (a öomogy belmuukatáres;, Áj darab • iutalémji U. Aa mH sar- Itíii SB Oerófy társulata as alkalommal vjkra-sónkban még osak négy olladást remlos, eaek jkojrt lest, a mint balifk, Kutaosy Jaaka juialónHáka, s minthogy Kutaosy k. a.«nsk aj pVjáHaak el" és SA bel unatkoznak ez. daraboakkn, van legbatáaoeb raereps, tekéi M mfli, ;hcgy • két darab közöl aa Ogmkst jutaldmjátékául fogja válasatani. EIcz éi tréfa. -Vak aa a ló ugye ozigány 9 kérdé egy lovat veaai akaró ea. eladótól, „^lem áas itutáilom, oeak aem sasra ti nízni esát a osudar világot I* Haldoklott a nagyapa. Kie unokájának lejéra tette keaót áldóképpon 4e igv s^baj-tatt W: „oeak addig élhettem volna még, míg e szegény gyermek érdekében Jépéaekst tehettem volna, bogy kinevezzék bírónak P A halálraítélt fiatál rablóboa így mód a fájós lába hóhér: „bárcsak a te lábaidat \'bírhatnám 1" Ea meg a te nyakadat I" vok a rögtöni válasz I Zrr\' fiatal ember hárfázni tanait. Ssomsaédját háborgatta a sok hamis liang ée ecvsaer igy szólt a tanulóhoz: .ön legy játszik, miatDávid; de nem olyan snéusn? Ez igy válaszolt: ön pedig ugy béezéi ttiat Salamon, de nem olyan böTasen." Panaszkodott a lakó háziurának, hogy szobájába beesik aa eofi. BNo önnek sem la-hotne eleget tenni I Eddig mindig eső után óhajtozott, moet bogy egy pár szem beesik szjobájába, már panaszkodik r V\' LNem hivtál meg lakodalmadra I Vár), ezt nUm feledem el eona l"j szólt az if}u jhá-zaéfaoa barátja. RMit? l Te ie azok löol tartozol, kik örülnek a más szerencsétlen gén ?« VáJaszolá a boldog férj. „Miért imádkozunk Istenboa mindennapi kenyerünkért, 4e miért nem kérjük aat mindjárt egy hétre?" kérdi a leikára kie tanítványától. „Hogy meg ne penóraedjék I" Volt as elmés válasz. KÖZGAZDASÁG. 101\|I882. Zalamegyel gasd. egyeaölettól. Aa 1882-ik évi april 29-^n érkeaett köret keaő értesítés ezennel kOunéHtelik: (Folyt és v4go.)\' III. Gríteríum — lidő ellenij Ügetés, ss osztrák-magyar monarchiában öíevolt 6 ér nél nem idősebb lovakkal 4 kerekű, 4 űQésű • kocsival kottás fogattal,! pálya egyszer kÖHll. ■Id8 4 p. 11 m. p. mint azon ído,\' mely eieu nyilvános versenyben ezen pálya már befuttatott . Dij 1000 fiánk aranvban, la több fogat teeai meg a kitűzött idő alatt, ugy a jiék idejű, a dij nyerője a második kettős tétet kapja; IV, Egyfogatú verseny minden lóval, tálra és szerinti aoosíval, pálya egysaer körül. i, dij: 800 frank aranyban. 2. dij: 200 frank aranyban. 8. dij: 100frank aranyban. 4. dij;: kettős tét. Y. Szemközti kocsisás, minden lóval 4 kerekű, 4 flléefl kocsival kottfis fogat, pálys egysaer körűt — Egyszerre kát koeei indul, a aetsláni p4ratlan utoljára, ba kát egyforma idejű Van. azok uj döntí futást tosznak s a legjobb iaö szerint leee kiosstva a dii: \|r 800 frank aranyban. S. dij: 200 frank aranyban. S, dij: 100 frank aranyban 4 dij: ksttÓs tát VL Piakksrvsreeay budepeati asáue-aott s rendes nyilvános állomásén! biró lakkor Iqgatok részére, pálya efreerar körűi t dij: ÍDO frt I. dij: 50 frt &. díj: 10 Irt] 4. dij j tét Tét minden futásnál 80 frt fiákkor fb gátnál 6 frt, kotéfie táttel aa induló oszlop i)4I jeientkoahetni. Neveani lobot bénáikor, ea aj 14váeár-tér jhwataloe helyiségben, bezárólag májas 6-áa dáli 18 4r4ig. j Vereeáy pálya aa addig basanáh utak, váras aréfti tó körű), — egyeaer körül 234 0J méter. As ügeUvsrseay bármily idóboc meg fog tartatni. Egyetlen dij oem adatik ki aaon ver senyáönek, kin nályát egyezer körül 8 porra alatti hktra nem nagyte, ba kovás etil* vagv aunyt fogat indal, miot a bány dij van »s utolsónak boárkeoott dijat nem kap* Rak kar Versenynél, a ki már eM dijat nyert 50 mátor tárbátriaynyal indul, Oaeu vereseitnél aaonban a pálya bolbtása id4l«0« ninos tötve. Minden d\\jból 20} a pénztár javára le-▼onatik. . Tét te nom ftaetées dis^aaK&kál. Ovái a veraony utio a jury előtt migtnoál, ké-aöbbi óvástétel nem vétetik figyelem ba. Minden vitás kérdéebau na eljáró Jury vSfOrveayaaaa határoe. UMUaaáa lóárverée és teaHveraeoy boa aa agésa idfire érvényes belépti jegyek — aMk — » forint továeár, dijaaás, iéár vsrésbra mindenkor 00 kr. ▲ köaöaség kalló tájékozása tekintetéből kijelentjük, mleeorint hasonló lódijasáasal öseaaköWlt lóvásárt, lóárveróat, teetlverseayt\' agy sorsjátékot rendesünk Budepesiaa, as ósei lóvereeuyok alatt ootobor havában. KeUivjuk egveaenmind a kflaöaség fr gyala^k aa általaaa Budapesten boienóraejt lóaladáa bisominyi istállónkra, melybe ide-mitás Wjeladás végett lovak oMayie foltét^ lek m\\M 4tv4éeteak, agy eaekra péaaeU Um edatúr, sót a teayéemTvsi kflaflssa a«r állapítandó "WIt^^ eladáei árért, táreosá-flW a bámulást megára vállalja >tMtlnm>i tevábbá a tékadvillé 4» ralim Aliitok Miértét, kjft etedáara flaiátrtett levaik jtgy-aéhél 4a rlsaietei l«ráaái UmaágaBkkúa m etelia ktavaiMketeee itettMUM l«v» Tlr«MÍ\|t MibiUMIikrt venatkeeé »<a4a htnMaek 4e fctalágeettáeak, u aj tevfceártfc fcwfián vég4t levfi hivsialís MM\|W Mm. ] A ,l<éteayéwl4e mlirtri alakult réaé MntferHtif Badapastea, ménaslna 1881. la Áruforgalmiak február hóban Aa ora. atetiakai biralal közsétette m ea évi tebruár havi áruforgalmunkról iwóló kuau tatáét E awjrint a hmfau a behoaott árk értéke &,m675 írt folt, míg a ki-vili árok érték oaak 19,03^000 frtot tett. ka u eieö bó-nap, melyben a kirouutatáaok aaariot MiottUulak meghaladta a kivitt áraik érték, habár csak 195.815 írttal E forgalom áruueaiek köst kő- V^csőlög oeelottmeg : Bb\|setal KlrlM « oa«uk ér 1441 forint Gyarmatáruk éa fléü Műi . .8,461.108 880.711 Dohán/ éi dohánygyári mányok .... 76.881 636,028 Kejti 4a mesei ter-éények ... ^888.446 7,911,677 4a állati termények .... 6191881 4,230,202 Zsiradékok 4a aairoa olajok .... 284.694 427.046 luiok 4a eledelek 864.731 1.496394 Tttjalő-, építő-, éamfi- alnyagok ... . 481361 1.098.732 Qjipgyater • ülataaer, feat/í- 4a eaeraöanya-gok, máagák áa gyen • lík .....4961988 146408 8sOv6- 4a kötőanyagok 4a fonalak . . . 1,279,H>» 97.1,491 Saöit 4a kötött Írok, ruhásatok 4a piparárak ..... 6,964861 798653 Arak aörtából, hánca-, \\ káka-, kókuszdió-rost-, fíí-t dád, aai-iánk\|aeáknád áeaaei-mából, valamint pa- piroa éa papiroaárak 315.413 121874 Kaucaukéaguttapercha, viaaaoeváanon-, bőr- 4a sattoaáruk . . . 1,021709 264.731 Fa-, csonty Üveg-, kö-4a agyagáruk . . . 644214 217409 Fámák- 4a fémárak . 1,6281701 3&7.4M Koeaik, asáook éa kaják 31890 1.660 MG- éa baagMarak, glpek 4a apró árak 659190ÍJ 156350 Konyhasó, vagyáaaeti *ukt fotóét gyujlóeearak . . 5021242 388.498 Irodalmi éa mdtárgyák 1661789 65402 Hulladékok . . ; . $MjB8 862,829 Óaaneeen, 90.128.076 19^860 Fabr. havi beboiatalank aaért haladta mag a kiviteli, rnívai kávából a hóban 6100 mmáaaa 2tf,880 frt értákbsa hoaatott ha, tabát több mint 100-eaer írttal nagyobb meonyiaég, aihat a megelőz Cj hónapokban. Eonek oka tudva! evóleg abban rajlík, bogy a aártöprány életbelépte előtt kiéltek a ke-raakadík aa alaaaonyabb vámot haaannkra fordítani. Egyabakban a kimutatás kaváa el-tár4at mutat a megelőző hávij kimutatások -boa viszonyítva. A kerti 4a méeei termények köst a basa nam esaropel a hóuapban nágyobb tétellel; 162.618 mm. kivitellel szemben 44,569 mm. behoaatal áll A liestkivitel tett 17?,128 mm. 1811,726 frt értékben, behozatala tett 9270 mm. 123,932] frt értékben. As éld állatok közt legnagyobb tétellel awrepel a kivitelben a aartáa 61,902 drb. 1.701,356 frt értékben; eszel •aembenvolta baboutal 4861 db. 161,686 frt értékben Ipartermények kOafil felemlitjQk, bogy pa-mutttövetek«t 4,080,877, gyapjúszöveteket 1^15,111, laoaaövetaltet, 040,060, aelyemszö-vatekat $2,476, kötött érukiat pamutból 86^37, férfiraháaatokat 139,711, csákókat 174.477 írt értékben hoztunk be. Ellenben kívittflnk pamntasAvatakat 060,067, avapja-aaövetekat 179,250, Jpaeftveteket 17465, aa-lyemszö veteket 7130. íérfirubá#afokat 83310 év uá^okat 40720 tri értékben. A pantroa-üefiosataJ tett 861,142 firt, a kivitel 110,048 frtot. A talpbÓr-bab«Mtal volt 478,623 irt, a kivitel 56,804 frt, a festett éa egyéb kiké-asített bór 161,127 frt a kivitel 67,839 frt. Nagy tétellel aserepeluek a beltoiatalban a vaa éa aatél aiuek, elóbbaniakból 13,168 aim. Jéf,8íl frt értékben boaaiott be,atób-biakból 27^92 mm. 256,190 frt értékben, lutitetOnk e aaikkekbau miBdöaaea 660 frt érték 8 ecséieiu. — A hulladékok kivitele mint aa eiöbbaní hónapokban fabr. havában ie tebb MÁvrtAt Írttal meghaladta a kivitelt, I aeveseteeen rongyokból IMII frt értékű hahoMtailal aaaabao 130,340 frtot tett aki-vitel. Végül még a bor-betiesateit 4a kivitelt Mntetjtk tel. Falacakokban behoiatett 20688 irt 4ri4kl, hordókban 77^06 fa értékű j ijeéhen kivitetett nateaakokbao 16,063 frt, h««4ókbaa frt értékű a abból V4- aaent 92,201, Bvájoaba 62,079; FraaeM—ratágba 21781, Oroaaofwágba f/607, IteaaMábaa éa haraaagovináU 48Í89. Dániába 10j078, Aaa^riába 776^41 frt, áriákf. FaWaár havi árv/orgaimouk aa agyea mttágok kést kotetkaaólag oaateu meg i B«Wut«J KtrlVM Anartria 16467^71 14^486 Méiatarai4g «tl,)49 2 392,996 fN® 10,124 400,798 (fUmmwéi 122^44 862,898 Fraaemaaraaág 84^460 406^82 Haigjaai, Halbmd tb,%m UÚU Ma^irMa 818/M8 mjM M64 i\\<m a ÍI86 318,108 Sámánift Haarkia Halkáa-Waaigat Máa államok Bakutlat 1.805,650 111107 ÖLltt !(0O Oa«zoaen 20.llf9,67f> Maróbb volt aavn girttet 364,847 88^16 31^81 117,022 __JH\| a beknnatel, mint a KRítel aa Akmtriávtl, Romániával 4a Baerbtávai váló forgMMBban. val«maanyi máa állaatnal aaemben, iiviteUtua báladta aaeg a babosatah éa padigífS\|u(p Méioataraf4gnál4c Magy-Brftaniánál. A—iJliltól fcbrtár havában 2.286,063 forint értákA áruval (8bb jött MagyararM^gba, mini a menyi innen oda kimeat, Németoraaégból eüenben 1.461^47 frttal nagyobb kivitelftok volt, mint bakosa-talnnk onnan. Aa in nevezete, hogy Svájeaba 380,669 forinttal tjbbet vitt8nk kii mmt a mennyit onnan behoztunk, eaintogjr Franasia-oraaágba 891,962 (tttal volt nagyobb khrite-I6nk. Végül a Boéániából aradó habotatel 1460,713 frttal halkdta mag a kivitelt. A február havi kimutatással moat már 10 hónapról vannak statjatikai adatok áraíorgal-nmuk nagyiágáról éa iráavárél. fi 10 hónap alatt behozatalunk éa kivitelOnk értéka a kö-vatke^i volt: Bebeiahd IlviHl. 17.180,672 21.059,838 18.060,176 28343,614 21898,067 28.389,773 Auguatna 28.408,4)9 34.29),061 8aeptemb. 29.41^9 Október 26.700,7: November 23.084,863 31.968^38 Decaamb. 21.994,991 27.77$,3&3 Január 18.243,1 7 23.061,089 Február 20.129^76 19.936,860 íojió.utt 224.176,^33p 285.792,4^0Í610,05)4 Tehát mnlt év májas havától aa évi február hó végéig kivitelünk 61 jfc fél millió forinttal haladta meg • bahoaott áruk értékét Májoa JöJDÍUS julíua Bj»it. ISbbl. i frt 4.793,166 5^88^486 6,491,716 J 7.789,842 39496,29B IQ.281348 35381,311 8.680^66 8473,470 6.781372 ^417,972 mm Jegyzökönyve a Zalameg/eí gaadafági egyesület Zala Kger ÍÍU8 Ul én fl6k Ml eln/i tli mlnod vitália A deióae ffjetvév 47 KATM8tli\|», meíyeV istrlit a •Mvézatok 6au«;l«utatván, ütaláiKH (6b\|iégii nyeri mint eg)jti6laU ti-wat* ^08 6Iá vitt íitjos 46, timí liiők utfiúy Kiflii 27. riínt lelnök Skobliol J^nóTiir 20 ior eaegen 1882-ik éri májas bó I-énl\'taitott ren-l dee köégylléaének. JoloiilovSk: \| Arvay István Qgyvaaetíl elnök, )lgoa;Otevina Lajoa, Inkey limó, BaeaepyeV Ern6, Tmtyánaaky Lajoaj Szabó Imre. Báán Kálmán, Oroaa Pál, 8kkblíea Jenő, Éácaky Kálmán, Skublioa László, CaerUn László, Bo-gyaJ Máté, Hartaléndy Farenea, özalscay Farkaa, Caertán Károly. SkuUiU látván, 8elimidt Józaef, Simon Fereoea] Mgoe Nóvák Ferencz, 8knbKc* Oynla, Kónigmayer János, Kollár latrán! Bogyay btváa. Gyömön? Víncze, B. Butbeányi Géza, Gyömö-rey Gáspár, Dervari s Ákoa, Dervarita Imre, Dervarite János, Bameoyey György, jNgos 4e ÜH. Modrorita Gergely, Tarányi Ferencz, Farkas József; Ngbe Frankovleh Károly. Tánoaaa Jánoa, Saikeree Józaef^ Clement Lipót, Zathureezky Kaigmon4, Léaár Bernát. Nadeeaky Jenő, Ndoa éa fit. Etl látván, Séllvey László, ÍBtjSatraka Gábor, Faekk Gadó, Dr. Mangin Károly, Ertld. Géza, tíztlea Dazsó, SnOoa István,! Szigathy Antal • több egyesületi tagok. \| í m. , I , Arvay litván BgyvezctA elnök or 6dv6z61v6it a megjelent tagokat i köszönetét fejezvén ki siz élénk érdekeltlégért, a gyűlést megnyitdttmk nyilf&nitá, előadván, bogy a jelen közgyttlée egyik kiváló tárgyát az egyesület tÍMtviuelóinek válaiztáu képezi, mintán íz alipizabá lyok értehnében a három évi időtartamra megráluztoU elnöknek i két alelnöknek hivatolinkodáii idejük lejárt. ó már a muft 1881-dik éri nep tember 6 ki éa november 28-íri k6zgyQ-léceken eldidván ii egyesület Ogyvezetd elnöiíi hivatalának hHenez éven Ú veze-téee alatt teljesitettjlegjobb szándékú működéseinek az áltála iz elérni óhajtott czélra kielégltó sikert nem eredményezett voltát előidézett okokat \| körűimé,-nyékét, melyek miatt leaondáaát már akkov nyilvánítván, az ügyvezető elnök-Béget csak is a t. egyesület közgyűlésének különőgen kifejjezett i indokolt klvá-nata folytán vezetti a mai n4pig — i ogyanakkor már kifejezvén tz egyenletnek a 9 éven át Iránta fenntartott bizalmáért köszönetét] jelen ilkitommal ott tett nyilatkozatain Ibivatkozvl^ azok li-métléiőt mellőzve, Jtz általánoé válaiztái alkalmából ín elnöki! blritáláról tiiztelot-tel lemondott • nz egyeittlet szili- és vlaizk nyomatú nsiypecsétjét, mely az aiipotbályok érteldiében az lUtőkaél áll 6 közgyűlésnek játadta. Mintán az egyjeiOlet elnéke Mgoi Ölavina Lijoi nr a másodelnöke 8dly Deaő\'br ii e tiazteégeikről lembodoUak, a választások megeitése végett Korelnöknek Mgoe Glavina Lsjos nr k^retett^fel i jegyzőnek Herteléndy Ferencz nr Választatott meg, kik is ezen vál^iztáii tiez* lüket átvévén, Mgos GUvinaLLajoa nr — mintás ezen elnöki miaŐMfébon a Jelenlevőket adv6z6\|te, a válaittáat napi rendre kitBzte, a vözgyOlél mngátlapo-d4ea értelmében fefnélHtvátt U tiiztelt tagokat, hogy az niapezabáJytjk iierfnt titkai mavazás ntjlju egy azaiaző lapra jegynvt « válauiiadék a gaz daiáfl agyaattletnek elnökét, e^ elaő éa egy máeeíelelaökét válaamzák tnag Megajtetréa a válaaatáa, beaüateU izaVszatok ezen eredménye kihír-tán Háesky Kálmánt nr örömét ki a \|megtiizte1tetéi\| felett azon dyilvjiaitá, bogy hi a tintelt tagok Uozfő \|t6zreműk64éiéffel nem tá-mogattitUrL hpgy ba a most mntatkoző élénk éi deklédiéi az egyuftiefl ügyei iránt a j6vőli in csökkenni fogtt, légjobb igyekezete oejlett; ii az egyetlltel a közőbaj-támak megfelelő eredményt! felmotatni nem lm i képes a a kOzftoiéfl • az eg^e lűlet t tagjai elégtelennek] fogják találni m ík$déü£t, — miért iá ennek be-kővetke :tétől mind az egjeadletet, mind 6nmagá mt^óvnl kivánfánj kijelenti, bogy a: elnökséget: el nem ragadja még azoj ói bél lem, mmt a tzélizerQiég izempot tjából az egyesület érdeke kívánja, logy az elnök a székhelyen vagy legaláU i\| közelében lakjék] az 6 jelenlegi itteni lakásának tartama pedig bi zonytalmi « aj jövőben változbaük. SkjiUiti Jenő nr izintn köszönetét\' Dyllvánilrán a megtiszteltetésért azon okból, mert Ő nem Zala-Kgcrszegeu la kik i mert npy véli/ hon az elnöki tisztségig nálánál avatottéba is válaaz-tathatik kijelenté, bogy az elnökséget ő som I ígadja el. Tö »bek által kifejezett L általában syilyáotlt azon biztoiitás fdytán azonban, hojy sem az egyesületi tagok érdeklődéi i, mmo az elnökségnék kellő támogatás i áltáljában a izflkiégei közreműködői hiányozni nem fogl — hogy továbbá Iláczky Kálmán nfnak lakása váltósba isa még a bizonytalsp jövő kérdőié, s ilyet jelenleg tekintietbe venni nem lebit — i bogy 8knb!íts Jenő or lakhelye a székhely közelében fekizik, végre, bpgy ily körülmények között hazafias kötelenégflk a bennök belyzett bizalmat vissza inem ntaiitani, — mindketten agedvB a közg) fiiéi íimételt fel hívásának, megválasztásukat elfogadták: — ezek következtében elnök or mint a közgyűlés határozatát kimondá, miszerint az égyeiület tilnökéül Glavina Lajos 46, első alelnökéül Háczky Kálmán 27, már aodalelnokéül Bknblite Jenő 20 szavazattal megválasztattak i erről vógzéeileg értesítteiii fogpak. 2,111—1882. Küfetkesvén az igazgatóválaiztmány tagjainak megválasztása, aa Igazgatóvá laaztmánr tagjaiul egyhangúlag megválasztattak a. kivetkező egyesületi tagok: Arvay Mváaj Baán Kálmán, Barcza Sándor, Benenyey BrnŐ, Bog^iy István, Botka Janói, Csertán liáizlói Csesznék Láizló, Csertán Károly, Dervarita Aki.aJ Fackk Gsdő, ?arkas Dávid, Gróf Vei\' tetics Gj orgy, Gr6f Festeticji Tasziló, Forintoa Kálmáu, Glavina Lmos, Gazsó János, !)ri Graner Mihály,. Horváth Mőr, Iol oy Liszló, Isoő Alajos, König-mayer JLnoa, Koller János, Horcbniáros János, ICOvesv János, Molnár A lajoa, Nedeczkj Jenő, Nagy Károm, Polgár Ignác/., i Ovegjártő Lajos, \'Bzícs Jstván, Sknbllci István. Bkubhci Jenő, Skubltta Zsigmond, Őzlly De^Ő, SvastiLs Károly. Bvastlcs i k-nő, ávaiti^iSlek, Szabó Imre, Szekerei Jómt, Griőfí Szácbáiyi Béla, Tamái S irencz, Tftlttay Kámív, Tbasiy Mihály, Tajdnay liodolf, Ziegier Lajos, Báró Pn béányl Géza, SkaMMs Sándor, Séllyey Ltízló Taránvi Féreijcz, Skub-lite hím 6,i Gzlgány Í\|ertalajiJ Id. Svaa-tits Kárt ly! Gyömörey Vincze, G)6m6* rey Oán^l Skublite Gyula, Vovák Ferencz, H rtelendy Forincz, Bzlrska (Já bor, jöroi i Pál, 3ogyay Máté, kodroviti Gergely, kaseiiyey Óyöigy, T/iztján^ky Lajoi, Ci 1^6 Ml, Svaitíti Gybla, Far kas \|őzac fJ Kollcr Istyán, Töreky Aladár, Bal mby Antaí,] kik ti erről a jegyzőkön^ kivonata megkOlddsévei ér-teaitendők 3;114-I882. j Min hogy aa egyiaület ösézea liazt-viielőiuek ekkőp á é4ko«táijok elnökeinek midblntáii la \'lejárt^ a suk\'oez tályok m galakuláia l i elnökiill tnegvá-la«ztáaál\| — tekintve bogy az egyesület két ki íjUelépe i íortésze közvetlen felügyelet 8 rcpdelkeaép nélkül nem maradhat, - a kei\'tázeii .isákou^ly el-\| nőkéül Id igleneien Hjáczky Kálmán nr inegváluz ítoti i anaék teendőivel megbízatott, ijetőjeg arrálfelbatslmazlitott, ft erről je qn vé\|aéi kiadásával éiuaiuotni határoztat >U. L i I «H64»(pt* \' Bélly ijf Liáealó nr iuiitváoyára Ár-?ay Istv^t M ; Üiyraaető elnOkl a i ; t - r 1 kirtéMl uti/komtüf elnöki minőeégében étek béáiza porán át fu egyeeület javára tea Onmien mtf fáradozásaiért, i tevénfcy íiákj)4feí4ért\|—ézi^thy Aiif-tal eg&tileií Jegyiőeot híraWlá Wórt gáetalaa teljéeiiéséért sj megérdemelt eW\'( iameréi{\|e lUkgyüléi álfaláiíoi helyeiig tféí\'el jmyzőnonytiieg fifejeztetni határ roztatón. 5116—18^2. A i választási eljétái befejeztetvé i Mgos (JUvína Lajos nr mint iz egyesület migvál^eztott elnöke megk&nitfé i a bizalajat, á kijelentvén, bogy nyilvl-noe állásával\' kapesolátm teendői miatt az egyeiüiet vezetését pem folytathatja az ügytnetéit Háczky \| Kálmán nr eiaé aleluökeék átadja, mértj Is neki a Wt gyűlés ttsine előtt az ekyesfllet nagy pej-ceétjét m, 11 egyszersmind a közgyűlés további vezetéiét átadth és Iláczky Káli mán nr [átve^, a k6z\|y fiiéi Mgos Glal^ vina Lmós tarnak mfikfidéiéért köezönrj-tét f^ézyőn ki, Háoky Kálmán nrügy vezető elnöki möködésej megkezdőiét tn -dómástál vette. 67\|&—1882. Fejrétetvén az egyesület működéi tervezeté megállapítására kiküldftt bij zottaág jieterjesztett mtnkálata, — mintí bogy njtl alapszabályok 28-lk §-a rendeli kezéie mlenére az Ittzgató válaactmánr által még nem tárgymtatou, az Igasgftfé vála^ztninynak sürgős tárgyalás, i véleí ményeijmőterjeeztéie mqgtétele végett kiai datni Imlároztatott 1 A jelen közgytlél megnyitása aU kalmávil bejelentett i az egyeiüiet rln des taijáinl ídvett Becsenyey György Etl IsLVán, Fucher Láizló, Tánczoi Já\| nos, Nóták Férena, Öyömörey Vinczej Szűcs l)ézső arak él Zalaegerszeg mezé várói közgyűlési végzélileg rendei tago» knl beiktattstusk u. ml 1 I 8,9—1882. Itymenyey György nr kirJ ügyész Zala-Bgjsrsze^l lakét, \| 1882-ík\|évl janoák 1-től kezdve ai egyeiümt rendei tagjául felvéteéfén, ré 14(106—1882. Bzfa Dtné nr oklevelei gazdáaz 1882. évi májé 1-től kezdve az egyest let rendei tajriiol feKétetrée a Mdmfvejlés azakmztályoi soreOatni, rémére a fot-jvételi okirat, á azőjőazeti pályamnnka, a \'biztosítási dij kedvezmény felöli értesítés megküldetni t Ja)\' kiadóin vataJa, a az lelső magyar bUtomtő társaság soproni főügynöksége ttUátMai hatámtatott 437-1881 Zala-Egmtzeg mezőváros 1882-ik évi január 1-Ul küzdve az egyariUet rendes tagjául felvétetvén részére a felvételi okirat kiadatni, s erről Zala-£fer-szeg mezőváros bírója, a ,Zela* ezimfi lap kiadóhivatala, s u első magyar biztosi tó társaság Soproni főflgynöásége értesíttetni határozatott 18,109—1802. Hertelendy Ferenci bejelenti, hegy boldogult édes atyja Hertelendy Kálmán nr tatán annak alapító jogát örökölte tudémánJ vétetett Az idd előrehaladván a kfagyüiés folytatása holnapra halasztatott Kmf Glavina Imjoi m. k. korelnök, Hertelendy Ferencz m. k. körjegyző Köoíg-mayer Károly m. k^gyesületi tag, Bzily Dezső m. k. egyesületi tag. Nyilttéf. lakás váltestatái. Van asersDcaém * t köaflnaégm érte-aitení, miasarint lakásomat Ügyvédi irodámmal egyttt, telfó évi méjna 1-tfil a Déi-Za-laí takarék pécuí^ár épületbe, 3-ik lépeaS ei»6 emelet helfeatem át> KOVÁCS Láltt izére a téneti felvételi okirat nakoiztályba so kiadatni^ a köröztetni, erről Ő az egye illet pénztárnok i és az első ma gyár butosíto : társaság soproni, főügy-nöksége értesjttetni hataroztatoUi 9jl7-tjl882 Nlj)s éi; íöüizttlendó £U István nr! kollátezkgi apu, roBftJncrcazturi plébánpa éi likod}88SHk évi jántttr 1 tői kezdve aa egyesület rénídea tagjául felvétetvén íj rendei ugok jurába bevezettetni^ a földi ml vei élt \| szakosztályba loroztet ni, részére a felvételi ojtírat kiadatni, a nfről ő, a .Zalrl czimfl lap kladőja ői az ellőj magyar \|jhiato\|iitő társáaág soptoei fó-ügynöluve érteaittetni uatároatajott. 10 54-18^2 Fifjber László nij Zala-£^ensegii lakót iek egyesület 2-ik év janktát rendei tagját nemzetgudászsti aztkoi stályba korozta (ott, rémiére felvételi erről ő,l az ellő róni tolt. iő mi nr ,Za1a4 -tol ksdve az I felvétetvén, a lirmt kiailatni, i tadó mvutala, s igyar biztosit j Ursaság aop- nöksége ér(es 11184-18(1 ttetni haláruzta- Tátczoi János ur röldbirtokin rádi lakos 1882-ík I évi májod 1-íől ktizdvcaz egyesületi rendes tagján! felvútetívén, a (Öldmivelw i twránati pzakosztáiyhi ao-roztatuí, részére a felvételi oldht^ aa egyesüleil szólőszeti páwamonkájs, t a tüz éa jégkár ^Istmrttám dij leengedéi felüli érteiitvőay me^kdldetnl, 4 felvételéről l ,Ztli" kládd Irivaulj i az ellő minar biztositó társaság soproni fuügynöktége érteiittetnk baUtoimtíott, 18)106--{t8nl Mgós Nofájk Fotjentz ur nyűg, fctr. bétszemélvoök, löldlüriollos, c«ény(i lakoa 1869ik \|évl tijájoÜ ii-iőlj kezdve ak egyeiüiet rmei teflául feliélelul, a föld mivtléii 11 nemzef\|izdáittti nzakosztélyba torostatmj réraérji t IblMteli okítja^ — a ttőlpiatdl pilyamntukn, u blztodtááil dij Itengedét kedvezmény Jelöli értesitéi Mkaldétel, a „Zalit" :ki-adójliivaüla, t m eteü étgytr bmtottto tármtágj nproul fŐ0gyi\|6liiéye értetiUetni határozta U)tt. j .lijlOl—lw^ KgU Gypinörey j vlacat ur klr törvényi tékl elnök, MdMrtukne, Zala-Kgemej I lakmj pvi máiut 1-től kezdve i a egy és Illet rendűi tarjád felvétetni, t boráttkti és ntmietgatdáittti a/akoazt ly ba sorozUiüilL rétiért a faltéit!! akii id t ÉMtéii Mlyamank% a butoaitá i üij Heéreamény felőli órteel tél mtf lOMétu , a kiadóliívatala, az eltő nJblaktüő társaság soproni ló ügyaöka gt értedUeta! hátároztaUfU. Vasúti menetrend lodal Kanóaéról hova: ?<Mat náa. Ota. Fam- 145 W laeft. Vabáca, Daabevér t IC r»gff»t 313 , ,, * n\' t 80 Illat 109 4 , \' „ \' t\| 1 Ü t02 Ma-Paatra (gjarrvaaat\| I H NfgaL 804 w (yaéavaaat) t S 4Mat 212 (fagyé* vaaaQ 11 81 % III Dáqtha (la—mhal\|, tayaaa Wé t U sói ji \|T ; ti a) ttó Mtfimb* ; I 40 éfat Vríftnhüf, Katterl. Catksamya 4 • M t^pH tOJ „ ;jr i t 41 44. 801 „ .l^faiar); 10 tő Érkexik Kanizaára honnét: tlO Zakaajr MM j. S » nggé m M . . f 11 t ti mit 808 j ( ; ti 1 811 naéa^aeuW (vlfjar 4 IS nggé 809 {-0 (\|«»i» tonait) . f fr 4öoi 301 U (M vaa^M 10 SO éb m EMatWI ! ! 4.1 a^pl 314 „ K 10 U M 826 Sopfootót 11 I 44^aa Vi ; 1 10 4nat 00 • to so UH ÍOÓ Pra\|vkat IdU Igyameart) 117 Foleiöa aaerkoaatű: UBOá Lálüt TáraaierkeaBtő:! BOFFM kX% HÓK. 9071 aa. , T 1 Érk. dttnamber 28. 1881. tav.uui. írveres! hirdetmény. A nagy-kitléaal klr. tlrtaaék telek-könyvi oaatálya rteaérfi) kBaMrré tétetik^ hegy Zelamegy* Saeaeeitatt árvatára Tina hajtaténak t BOjtílCrztt jte kiakom Mftlit Utt, mint öreg Bjjjti Jánoa örököset régre-Uajtáat aeeavedő I beaaahalyi lakésok aüani 64 írt 8(1 ^r. t6ftt 1881. évi \|aan4r hő l-e6 njkpjától iáié. 7síjWwtök, a lejárt kamatok\' 7m kéadalmi kanalaik 16 irt végrahaitáai m {rt (elenlegi, a Mg WáMrtlandls holtai, gtk iritetí vfcrelMbka tgy4hin a foninatt-atU kir. tervtavaaék larűtetáhen tertoaó ba-nóehslyi 76 aat\|Wbho 1 1—6 aor aa. a Hrag Ilöiti láaoe ta\'ájlonánl iateatt, tartanák, aMŐ éa legeifi Jömi 698 farira beoaih ka* gttlaaok meíyekfWsltí á \| aaraa alattim Öreg Hn}4a Jéméf tulajdonjog áldj agy aéat hím 1888. 4vi má)ua hé 81. napján, dél •feli 10 draker Bsoiabaljren a hlastgblré háaánál magtartanBé nyilvános árva eladatni fog* Kikiáltási át ik tentehb kitett baoaár Arversanl lltánók tartóénak a IOI4I, kéatpéoaÜeÉ vagy óradákkápaa pa-plMwn a kikntfmt lkoaéltek letenni. Vevő kötelei k vételán három wyenlő rékalatban, még aedlg aa eWk aa 4rveréo (o\|erŐre cmalkadartŰÍT «ámitva egy hónap alatt, a másodikat OgyanatjÖl 2 hónap alatt, a harmadikat ngyanamól 8 Mnap tlm% minden eoee vételár! AMtltl atéi aa 4rvM nap-jájól aaámitaadé ffií kamatokkal agyttt, aa árver4li faltátelikhan magbalároaoU ba-lybn 4a módeeatetr merint lelaalnt. RaOü hirdetmény kihooaákáaával eny-úteflieg nMfáUanltpa árverési teltéteteka mtataloi érák áíMt a ntgy-kaniaaai kir. toévényaiák talakíuönvvi oaatályánáJ, a a hvteahalyi köaaég a)4lfáréa4gáaál meftakinu .belök. • i Aa elrendeli lárváiéi a fentíri tjkvbaií faljegyaeadS. At á^Varéai liírdatinéay a tkkvi ba\|óaágx4l kiftgMmtáe. agy Beaammly a \| aa<tma^dée kttapécf4iben ktdteáa te Lil%> gaéat4a a aa egyik helybeli hírlápban agy* tebán kiiktatás által tönaétetaúk. Wany EanlaaÜj a kir. teteknvi aa lyáamk 1882. 4vi iabr. hó t2-tk nap)4a. moi t-i ÍlitiyÉÍ ksOr(Bofikbler) ffc tfflk.de Ispmlajdononnál, N4iTT omatott F 6} kamatokkal sgydu, as árverési feltételek • bea mséhstáronott ImI/n éi tíujdtisaíok set-rtot InAtntai. . k«mi hirdetmény kibocsájt\|fcaávsI sgy-fdejtllág] megáJlnpitOtt árvsrési jféltétele)c a hivatalok órák «UU a nagy-kanisssi kiiv törvaaékj telekkOayi oaotályáoál, s s Intenyes kösség elöljáróságánál msgtekinthetók. A\| elrendelt árvsrés a fentirt telekjegyl sőkonyrben foPjegysend^ As árverési hir> detméoyj a telekkönyvi hatóságnál kilüggess-léi ugy Letenye • sstomatédoi kOsségekben kOrOsés kifUggeattés ass egyik helybeli birlapbnn egyisben beiktatás Alul köseété-tetik. j NágyfK»oÍMAn, a kir. lürvényasék, tor Ukkri (fsstályának 1882, éti február hó 8 napján tartatott libától. 1009 1—1 Nyujpuitk kezetaizerencKének! 400,000 marha íflnyoiojiK\'nyt nynjl kidvoxé wnfcbén ssgy MHzUsarsornlás, nulr a nipi ksmány al-tul jártbsg/ve ét bíítoiittft ri.ni. Kiéri «j UrfiwU xbban dl, Iwgy téUnj^p lefalyáaa ilitujioripUiha 47,600 SystoáiysfK okvetlen kianrioiia alá kell kerülnie, költök taUlkoiIk 400,000 fijtnji tyySremány, ráaileg \|-ed g: m. KOiOOOl I njer, á, ui. 6000 M. ISO.OqO 54 MJW 4. in," 6000 100,000 5 nyS#. a. iií 4000 60,000 ,10K Iiyor. H, m. 8000 W^OOj W4 nyer. a. m. SOOO . 40,000 10 jbysr. a. m IfiOO 10000 3 nyer. a. m. It0» tl.000 $80 nyer. a. m. 1000 9O.U0M 1078 nyer. a. m. MM) If)nw»\'i7 06ö ny»r á. in, 14S UOüoiW 1B\'4II njwrfménMk 800, 800, iftO. B.owi 124; 100, 94, 17,\'80, 40, i w k r nyes » i» aj«it A. Ml N) ti K IM 1 nyeTá. 1 pywf 4. I «ye 1 ílM t bjm\| n. in. 8 nyaij á. ni, 4 nyeri á. ii), 8 nyerj h. ni. i BJMl ii. ni. 1 njmÍ 4. in. 84 nyorj ii. ui. 8 nyeri 4. w- Kim ny. reiuéerek kúrál elaá e»rUn 4000 jat kieolnolaara 114.000 », oeaiártákbaa. A nyeremény butaeek eierint biiaUaoean álUpItUtik meg. A ieké»elebbi elat. u állani altal biito >4 lőtt aieremánybuaáa n mmíim hiifibiknll • 1 egeei ei«l. eoraj. éni eaak 6 m l v. 8 frt 60 kr. o, é 1 fél T, , j 1J L 78 „ w ntgjtd M Jj i f4\| - ! »0 kr. „ VaUin«nnji aMRbiwi* »« tlfttofM Mkll44« »»K7 p"«taoUlfWiy loWIlit aioanal t l«fitacy»bb fooddal NikfttólteUk. uiindtnki oiafal u állani alniiéril ellátott ertdeti iori-jefjat kipran tiltok k#iábe« ! a fnegrtndaiámkhn biekkítádtau>bítaulo« terrmtfk dl) nálkfll mai Ükei Ütnek, mindén bantui pedig felnólltaj níllll kUdikk ráiitve-róiuknejr a kivaUioa boiáii WjsákáL a nyeremények kiflié mm mindtaLor pon-tMao a« állam jétállAsa iiiétletí törtóiilk • akár kOitetlen megktldáM vagy; klvtoatra érdekelt jelüknek Ausztria minden nagyabb piaoiain lenn-nllo öfuikóttutÖReiiik által W^iítUthetik. VWUlaUBknak bíndeiikor k«dir«ietta m-imicn, Lok iiiua tkiutáija\|i ijyereniénj köiött (ytkru ai «Ihó 16nj«remé)Ya«k 8ty«ndvéa ei, mint tlO.Ota lOf OOli «l> OOO ••OOO 40,000 etb. fl látta ttok II. Al-Ily a le^eu\'ardabb alapon ujugtó ta\| UktiíálJ el6ieUtbatá\|af mbidaáétt biitonaágfal a legáláakebb ré«tételre iiamitbatran kéretik már a Uieli bqxki miatt iá miaden wegbuaet minél «l«íb. df m liídmtiweire f. a. imJuí 15-iké előtt k8fv«tMÜ alulírott bankb«ih6i tnttini. Kauímann ŐL Simon, kuk ét váll^bitt Hanbarfikao, bttáaárUaa éa aUdáaa miadMMmft álUmk8ké> Rjék, vakati réeiváoyák át kOkeSBroreJcgytknak U. i. köttllnetünket fejetve ki Maennai irinturkk eddig tántorított bitalomért, felkérjük Ím aj kiaoraolAttiAli rénrétalre,— 78 UolíMS. bt. árverési hirdetmény, \| 1 Alajitl kiküldött véfnihajfié a polg. (Id Wttj áOS^Maiébtn osonna! ÜÖtbirré teasíi hogy a Íl.-foiniaiai kir. «. L tj)rréujraiélj ill8j879i Ama védé«e ájtal Pöndillk Mi jritf bakénak! lakói illan Kováét LajM ré. Héri 288 fti 69} kr .kOvataléo végett elrenj jdeltjkielégíti végreHaítAa folytán bíróilag folülWlall é 454 írt ttOkrra beoiült gabona^ jtOzim, lovuk, kooti, wtiv küvetélét éi jboklpffl álló iiigéiAgok1 nyilrAnoi Arveréa u^ ián dadandfk, ninaio a lielyizinón vágyik Bakjonókon aíperw llluUán Md0 easköa-léaére lialArldöUl 1882 ik évi rnájua hó 13-ik napjának d^lntáni 4 ójrája kitüaoletl, tnalf hox a vonni otándékt^ók özönnel oly meg-jegyaéocel oiághivatnai, hogy as érdéklett ingéaáfok eiuez árveréáan az 1891. évi 60. jt e$. saorinl, asükség aaetében beipááfon altit Ka eladatni fogunk. Kelt &gy Kantján, 1882ik évi i april kóÍ7.én. j T.i J FÁBIÁN FBEEMCZ 1004 l-l I kiküldött bír, Tégrebnjtó fBtörekréaUnk eaentnl ia oda iráoyaland, poutoa és asilárá arolgáíat tiaslelt \| érdek el tjeikk teljea mMelégedéaét kiérdemelni. Fentebbiek. 979 4-6 T€) WM Mlffy fiwll^ 976 6—6 BUDAPESTI "u. jt o x - i p sl x t áuli s a. s éilg Budapest, Enaébettér 1. » éa (SHiéHiteu ». aa. 4«/>f2ilo* éM hnrpilOM buiorok legjobb anyagból. Mintán nxoiiMlrflnket ffJuterljuV, bogy ln»fr cirunro mellett i{! legicUebb Wagbiibaté maakáaain\|al 4o»fbb ástál káaiitaáoy ayaraaaággal maftMgaíMk, bőgy aaáltal »»«áink aaamat éyirapttask * wk, eaak aold kánitaaíajl balnak Araik ajánljak la foglalkoiUthn 1 K-.ilftjií, 3 f mi tél, 14 tabouretjole •iSvotblI 1 Kaáabá. 2 nagy, a kicai fnuleil galklhiMl 1 Kasába, 2 nagy, W lkai faatalU aaljítsiattvat 1 Kaínpö f nagy, álteíaatcill faragott alkotminy, í SaaiM 8 nagy, 4 kia fnuteill fara* totl llkottui. auaf. 1 Xaiiid e, S aagj, 4 kicai fantoill fanpfti, bontat aéAvet dliiMMéé kéU* h tbldllí irrm btttndHéttk tölgy royá diófdhol rmlwmtnl houl-lmtorok hytmmkk UUuHk-n, Arjffftéiil ilhmrdha »ajj\'" " bttmttUtt kmdok VúMm mtjrtndtliti 10^, f$fiaié wulUll eetke oliil- pU» tCblffoo, polit. diófa i áj)«)i aaakraakr , . 1 moidó aiakrááy ,« } Kredenoi, infaatt 19 aiam, poli toroe diófa \| aásaat, Mkftm>. diófa, pot •talon aaatal\' itiaaatal V; \' ,, „! ■tagáis , J: » ». i Kanapé, 8 «»ák ripaWI 8 frttél. » h 12 n 11 » \'24 H 90 M 12 „ 14 h. 8 n 48 75> frttpl 100 ark. Ciea K 8008 (1881. tk fi asáa érk. detnatnber 19-én. ipERKSI HIRDKTMÉNY. [k nagy-kaDÍíasi kir. törréayasék te lekkíúyvi Oflaláiva réasérfil kOabírré tétetik, boffylppitanr Jakab becaehelyi Inkói végra\' I bajtaunak, Bálán János rógrebajtiat eien-I red/5 UeneMyi lakán elleni ÍM frt tfte 1877. ári lebr. 5. napjától járó 6\| kearok, 22 frt 5 kr por, 20 frt 07 kr régrnbnjlAn;, 14 frt jéienlegi, f ffléc felmerülendő kOlUéfek bántij ngy a 609\|882. ns. végaáa scerínf aast-lakomtt Oergelyr Ilona polai lakóénak 44 frt I tóka U jár. íripü yégreliajtisi flgvéken a fent I nevertjtt kir. tOrrényaaék terfiíetébez t«rtosó \| beoaeheívi 106 aztikvben Baláaa JAnoa talaj ^ donáü felvett L 4—10 sor sg. erdfi és le- { geJő Uggal 968 frtra, — 1 f aor an. váitaág kOtelM tartozékokkal 194 frtra, f 2 aor as. f 60 frira, f 8 sor as. 80 frtra becsült ingat \' lanok 11882. évi májas hó 30. napján, iU alóttt 10 órakor Becaeh<dyen a Kdwégbiró i básánél megtartandó nyilvánoa árverweo el- j adatni^ fognak. kíáltAbi ár a fennebb kitett bneoár. rvofesui kívánók tartótnak a becaár IM átjkéonnénabeo vagy óvadékképes ps pírban a kiküldött keaébss letennL VevS köteles a vételárt három egyeolú résalstben, még Mdig aa elsfit as árseréa jogerőre emelkeaésétól számítva i bónap alatt ai másodikat 2 bó alatt, a harmadikat ugyanattól 3 bó alatt, minden egyea réssiet tttán SS árverés napjától számítandó 6\| kamatokkal együtt, an Arveréa feltételekben meghatározott helyen és módosatok ®nnl lcfizetiij. \' V Ezen hirdetmény kibooaájtáoáral egy- -ídejüIeU megállapított árverési fel léteink e hivatalén órák alatt a aagy ksntsnai ,kir. tOrvénvasák telekkönyvi osztályánál, a a be oaehelyj közaég \' nldljáróaágánAI megtekiat-I>el6k.1l Az elrendelt Arveréa a fentírt tétekjső-kOnyvtwn feljegy sendó. Az Arveréai hirdetmény a telekkvi ba tósAgnál kififggesstéa, ugy BeeeehWy s s azomasédoa kOzaégekbon kOrOsék és kifüggnaz-tés s as egyik helybeli birlipbu egy tabeo bsiktaláa Által kOzzététetik. , Nugy Kauiz«án a kir. tOrvssék telek könyvi oaztAlyAnak 1882. évi febr. ftó 22-ik napjái^u ( 1010 l-l Wt mtm. Éirk. tűi. Hímkor 33 áá, irverési hirdetmény, A nagy kanmnau kif. MNvioék Islekkvi naotAír Ml ktakárré tétetik, kefy M Rtltftt véfr^ajtatónak 8k«fa JSreef fégm KajtAat as— raál sgyedatánl Ukáe elleni MO frt IMI. utAjtié It^ll )Aró l\| kattta lek, II ki M kr per, II frt 35 kr véfre-kaitám, t6 kt jelenlegi • még feiinerUlentfO kwaéfnk iránti végrekajláa* ügyében a fent aavaeslt kir, tOrvaeák területéhes tartozó ^gynduiAai 61 aatkbea I. 1—10: aorss. a. falvait ingatlanoknak Skoda Jósaefet illető tarteoákktl 916 frtra becsült { réaoe 1882. évi májas hó IS én délelőtt 9 érakor, Egyedit (An a btró kásánál a letenyei 262 sstkben t 1. aoras. s, felvett váltaAgkBteles ssSISnsk ugysnss* illető tartozékkal 123 frtra becsült 1 rfnas 1882. májna hó 22 ikén délelőtt 11 órekor Lotenyén a kOaeég básánél msgtar> landó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitéteti becaár. Arveresai kívánók tartósnak a becaár lOf-At késspénsben vsgy óvadék képes papírban a kiküldött keséhez letenni. Vevő kötelei a vételárt 8 egyenlő réss-Istbso, még pedig as elsőt as árverés fog-srőrs emelkedésétől ssámitvs 1 bónnp alatt, a másodikat ugyanattól 2 hónap alatt, a kar* I inadikat ugyanattól 8 hónap alatt, minden e^yea réasiet ulAn aa árverés napjától snA-laitaadó 6\| kamatokkal együtt aa Arvsráat fellétnlnkben meghatározott helyen és módozatok soerínt Isftsstni. Eann hirdetmény kibooaAjtáaAvsl egy-, idejüleg msgállsnitolt árverési fsltétslsk a hivatalos órAk alatt a nagy-kaniaani kir. trv-aeék telekkvi oattályánál s aa egyedtttAtű éá letenyei közaég elöljáróaAgánál megtekinthetők. As slrsudett árvsréa s fenlirt telekjsgy-sőkOnyvekben feljegyzendfi. Skods OyOrgy telekkvi tnlajdoooatárs iatnnmtlao OrOkOssi réasére gondnoknak Faits Laioa ügyvéd kinsvestetik. As Arveréai hirdetmény e telekkvi bs-lóségnAl kifüggssátée, agv Egyedutn, Lste-nye a a aoemasédoa köaaégnkben körOsés és kiftggnastéa ■ as ngyik helybeli hirlspbaa egy inban bsiktatán által kOssététstik Kir. UW-ranák, mint tslskkvi hatóaég Nagy KaaiaaAn 1881 évi februAr bó 22-én. 1008 l-l 9073 nn. , , . ■ érk. deceemb. 28-án. tkv. 1881. Árverési hirdetmény. A nsgy-kanisaái kir.\'tör vény sték telekkönyvi osstálys részéről köshirr^j tétetik, hogy Zslsmogye Oasssaitstt árvstára vAgre-hajtatónak, BlaskoviCi JOztef végrehajtást aannvndő letenyei lakos elleni 332 frt 20 kr. tőke, 1879. évi dncsembsr hó 81 napjától járó 7{ kaantok a félévenként lejárt kamatok 7\| kéeednlmi kamatai, 18 frt 7* kr. pnr, 28 trt 24 kr. végrehajtási 16 írt jelen-íngi, a tnég fölmerülendő kőlteégok iránti végrehajtani ügyében a fent nevefstt kir. tvsiék tarOhtéUn tartozó letenyei 166 astj-kvbea f 211 hras. a Blaskovics Jóxaef tti-lajdonául felvett, váltságkOteles, tsrtonékkal fiOO frtra beosOlt, - 1882. évi májas hó 24. napján délelőtt 10 órakor Letenyéo a kOsség házánál megtartandó nyilvános Árverésen elndntni fog. Kikiáltási ár a fnotebb kitett bocsát-. Árverezni kívánók tartóénak a bsoaár lOf At kéasnénaben, vagy óvakképes papírban a kiküldött kezéhez letenni Vevő kö Inlna • vételárt hérotn egyenlő réoslstboft. még pngig aa nlnőt as árveréa jogerőre em«d-keaéaátől ssámitvs 1 Ihónsp alatt a másodikat ugyanattól 2 hónkp alatt, a harmadikéi agyanattól 3 hónapi alatt, mindon egyes részlet után aa árvnrés napjától ssámitandó Titkos betegségek ■Indán ntahját, ntmkBlönben as taeffer-lésáa mitidannamS msélmjatls. nftknál fábérfoljHit Nwkaca bflrkistáaaknt. ns atgjsn-g«lt férlarüt. leijei sík«r Witssttáss mststt alaposan gyógy it Specláliita Dr. Pápay, linranAa arany ár4«mharfaslaa tiaaMatb^li Megyei farvaa, (tndapaat, ka-repaai-ut 4. kaiár. A anstaati aainkái ataHan4> ben. — Kendéi 94M é-lg éa eatre 7-tfl s-ig, lavfillag In. Minden betegnek ktiSn várt azaba. 970 7-* Pr j1 11 1 rU • 1 ;M: . Wn I Frnnck Henrik fiai I I j cs. k r. szab. gyár I Ludwig^burgbun. j M Linzben, t Daot mclletjb, v^iFRINCK -kávé legerősebb, legkitQiiObb jtehAt Iwrolcsóbb pótlék a bab-kávéhoz. 2 - 3 Kanálhoz egy kanál Franek-kávét1 kel) Tenni, ezáltal táplálóbb, erősítőbb, Ízletesebb éa egészségesebb kávét nyerni mint 4 kásálnyi tiszta babMávéból. ejhc5 Ajáulva ét mindv friss\|minőségben tsp- ^\\_ yf-ly ! btfö t2 ország 4 város minden Xflner- \|\| rfl \|\|\|» j)M i kerojkodétéoep. I L (ü JU \| Tly. W " J I. ^IT- \| „Első Magyá* Altalános Biztositó-T^rsasága" \| \' . • 1 II I ,( .] i Van szeroncsém a i. közönséget értesíteni, hljgy az ! „Első Mnprynr ÁÍtaiíliipsv\'Bíztositó-Tílijsasaéf ii \' III !\| I I lí ■ j H fiók-löügynökBégét átvettem. Utálva a gazdag an; agi eazköisOkre, melyekkel a társalat midelkeak, ismeretes szigorúan szilárd élvei, vér lékelt díjtételei, kényelaifR Btetlfial feltétel!, páro- i \|\| snlva a kár mind gyors fel rétele, mind a kárttNnreg btlidékfjalsn ktfiaetéae, remélni engedik, hogy az érdijeit biztosító kOZOtnég esén kiváló hauit IntwéiéikyiKek I fogja juttatni biztosításait, n ely tekintésben a ligoMbk én legcIőuySsekb feltételek-\| kel a kŐzŐOség rendelkezésér > állok. \| N a gr- K a n i s i á n, 1881. áprílit hóbtL ; \' j litótelötte] Wolhoim Ernő 907 2 8 \| I oL ,Elsu Magyár j Álta íjnos BUtLté TánaOg J I fiók-ÍÖügl UbBÓgo. I U-—— H-U-U—U ii i Ti-- 500 ARANYAT > Inaink annak, a ki Koths íogvlio hasasé Uts atás ujolsg fogfájást vsgy asáj-büat kap. »ll20-M Rgy flvog éra 86 ki-, KOTMI f« <1. kiérd, udvari seállitá iMHsi flées mellett Ketke vUlábaa. faláéi mtoőaégUm ksphaió fagy Kaatssáa Práger Blla ar gyégvsssvtárábes és tsMsi sogveibb gyégyaanrtárkes, Mnsynmr iságkasaiaiia nagyobb f sawksrssfcsiéshas. \' As ,ol»ő éremmel kitQntetve, a nnln eger-nsegi gsadasági kiállitó-ngynefllntáltnJ lltfl. As első éremmel kHttntetvs Saáoeénybna. Kógrádmegy ébun jonias 4 éa. A matyón tlantalt gnndnk, molnárok, ko-roakndők és gápéeaek bnenns figyelmébe. Van sanrenesém tudatni, bogy bőrgyáradban gyártott gép- és timbSr-szij&k, valamint fomsstott (réyki(lé-8ii)aL miodeá alakban nálam a Ingjatányenabb árak melleit a legjobb minőségért való jttseseeggel kaphatók. i\| mig ngyréast ss általam gyártölt ssijak jminősége ns angol és egyéb kii földi ItáeoBtyártmátivnyal a veraenyt kiállja és adaig másrásst aa árak Is tete tneann oloaóbbak a ktllflildüu gyártottaknál s wy biston remélem, hogy ihnaai \'gyártmányom S mélyén tiestelt gaadák, mplnárok, ke-reakea^k gépéeaek által figyelemre fog méltattatni. Ssámoa beosea megredelénért eandasit \| * Jl kiváló lisstelettel krtiHi József fia bárgyár MatnaaUkna. Árjegysékek kivánatra bérmentve kfll-detnefc. Blisaylalsk t T. Kromt Jduf Jh vrodk MnrtsMi A aApa grtí ttonyaáy Unaaia w aaÜ aaAaéni (jstAl twuldt iaiiaanilt klb^liia^il karpm bat keaSUIat «Uo iiamk MkákNeaaa ■MfcMaaa a bnaá aaaéiH rieib rtaaik, haaem mtktá MSfta mnk «na\|AánJ\|bao a tamemHi kalwk mai nayág U a> Jaaea todL a nQak aataáaaiaUeC bflfy I tb, 4S" Sa» fciia bsautáara SaawaOenaa. alig 1-4 teaSméM ainUak 4a mto* kitfcaá gjtiima) a (Mi aaliaikiei aÍArkhét inettakáat kééül éa WeHaa falait mhm kStataasiÉmaek saMam. Kall jfaQbau (11 ■ i\|f ») tML JaMsa Fkk áfssksÉ evei tkatsaitl, I T.rnmm Jó—fjh orocá Mornsok. Van Oiwaamtm Omik aaaaaml aaea kitliaan ét-takm miummum««i taááaUat aáai miaaartat a» Öftuél viianH gépm^ah laOaa ■■siHr"iwit élar áaiattéb. KMw iriiMan amál la Inlátk iSaanitrp toüti, BWán ah akbar, ha ns^alt aaabaában aaá éA aaak erajohbét mű m teiHiaik, 4a aarn b S^nkaab á\| Igy wkámtáMt tamenliMiaabámamáÉi^ tantmtaahteSaaL kegy IStfim agám rnSgaégU-tamat OttWl Im fUeart, vagyak Balt Éasj-S^emkan (Swüügyo^) JJIO. 4aaa. lü Ittaaialettal SSkst Ut, géawalammkjáeaaa áa { T. KutdUH Jósul fia urnák Iforesáll. i A káMSM tskk tenáball fvmaea« agakkal mag éaaMva aagyw Jt} kertlaak, ngy kagy aáa< áaankaak SaUgeai mama ^Ulaal JSrtrti aiátaeriaSmmt aOaea lanaaaliH aaOakUa éa* éli fegwa\'UegraaSahl áa aagyen tnaaáak, aaeS M gfémaSny Oanak dy kÜSeSea dkeriUi aa IkbaTstjr, (Vaamagya) daca. ttMm tsst tuiteleUal HM Í-15 Nagy Sásésr a k. Méktrtnkna. fHklb Nagy Kaalru Csasl MMf «rwtys- s snpseegytrne vnál n Utvta üres a pmaaHnw , J_jtallsaábss._ "H / Nagy-Kanizsa, 1882. szerifen, május 10-én, IX. ♦\'vfolvam. Kiadok! vatal, Fiosknl fulöp kttay\'vkot-e kndée, Uí>4tmUi hmm. 618, KMfta«tat Aiilta lCgésn ávrn I üt M éri« 4 Hj Nagysdévr* I írt Htr.UiB^ay^ 5 bsaáboa petítaor amaser 1 kr. itÜLtri kirdetéanél 6 kr. IU-tysgdii M kr. <Í0TkumUM iroda. Délzainí tkrékpéoz-tár épület aa. kaaárholyiaég. Hot • Jp seellen részét iUtftó kOoia«»óny«k 1 kuldandök. BnrmenteÜen levélek oaak WMrt keaekböl fiAéltissk el: K éti rátok »jaaaa nem kaidotnak. Vyiiuéy I Péti uom 10 kr. MEGYEI fi* HELYI ÉRDEKŰ, POLITIKAI éh KÖ2k>AZDASÁGI LAR 1 • ; flj". H T [ i i A Z^lauiegyei Gazdasági Egyesület <-* a Zalanirgyei llgyyédogylet hivatalos Ijö/Jpnye. ME&JELENIK HETENKINT KÉT HEH 8ZER0AN (FÉL IVEM; Ét SZOMBATON (EWZ IVBL) Görbe nem görbe. Ar, ujonn&n nyitandó uteza g&r-besóge felől utiágol hatjuk, hogy a köuiAjnn forgó hir iKm alaptalan, csakhogy ázatott nem leai tulajdon-kép gdfbe, nóiu is tutjdo, nom ii ré-/.autós, agy hdgy végre alig találunk magyar ásót a bíbáa tulajdonság kifejezésére, • így azoknak, kik ez utczát igy tervezték, kOntiylí vi-tatníók, hogy 4* bizony egyenes. Az egész fajiba abban 411, hogy aa uj fitcza tervszerinti vonala nem egyenes folytatása a takarékpénztári vagy Caengery ntcza fonalinak, ha* nem kifiozanitott folytatása, vagyis az egész uj utcra o) van csusatatva termét/.etot béliéről.. Ennél nagyobb hibái otoaa szépítés dolgában jmár lehetetlen elkövetni, i— mert égész rendetlen utoaa lehet festői leg si^p, rézsut szétágazd utczák ferde szflglegtei is indokolva lévén a szükségszerűség által, egészen helyén varinak ; dó e^y hosszú egyene* utcaa [végében egy másik hósszu egyenes utcait eJak egy öl\' n\|ire kificiimitu, jp«naéitő látvioy és szomorúan rét lex in iádig, mért a ki i;«iik jár kél e két hosszú ut-czaban, ön kénytelen végig néz rajta és lehetelen, ho£y fel ne tűnjék neki azon megmagyarázhatuMi jelenség, hogy az egyenesnek látszani akaró, egymás folytatását képezni rendelt kát otcza szépészeti c^élját, —■ sz égyenes vonalat — tökély ellen. me#-törüítj elroptott minőség beu juttatja kifejezésre. Hogy az uj utczáVal ily szomorú eredményre jutottunk, isouét csak építési és a város rendezési el-járásunk következménye. Midőn nálunk valami középület [emelése, valamely városi rendezési vagy szépi-tfszéti kérdés szóba jönj, legelsőben Egy nómet költö SCHEHB JÁNOS mtáa németből. VIL {Folyt és vége.j As í« meglehet, hogy Immermann el-inoi alkilmiiag fölébe ijigfáik Ornbbénsk, Im\|v s Mrvényssékt tanáosoa nr, őt s Gotb-u3 kö\'tAjM, caak azért bivta ide, bogy ss \' serei vsnstéae dieaéitéaér batsnálta Isi. 1>yesi oly embornukj kí vak odaadáa és gyjgstt kMC fdo ed* ingsdoéott nem kel-m kétsser rnoödsot lndigiiétíéjáa«k slsé Mrhs* ss által sdott té»/lá\|ss kifsjssést, ksgy létsgsIéMit lsMMnnsenf és Ahisásldt tmmywtí bwslntstté és ksrsMsákhsa, a Imh* >sfjr kaaaytb%yil tsMia meg innét m atai grslMsk élswM mUMUMI ss lat-nifiiuss W wishéd missé* nidCt. Imassr-■aa sst Mtin roassnJ vsMs^ hsgy tflr-«éd4sl tasysfsiis s fiwjMk. Ks «cyss «Ms smtmIi ; d* tsunsraMshaa nlaésé tásMeséi vsartstté el 0r»bb& • NyW már <m ■sgtsála, ss slaMrftlés tmmmU mm váta UM MgykaMi asáftáékat voltak a néay Mrmmi ftrfaaafc, k«t sms4 ffjlét kiaMtt. w %é tsíijjlj ff tárná kmmééá skart 15l} a Mg ^imimr* - trsgéM imét « falt! A é$ easaí átmkku, bsü iésa mmHfU> gtl fa mMétfi a l«efseUi irtgUisi »ét-sésiksiival ifearts k»«iwl, 0* SMI, • km Uftmm hMysüAn MMSHL mé ürfsfc mm mfa A rutáé* $ mté mk* Is sslsfcst ksgystt msga adk is az iránt tétetik intézkedés, hogy majd ha hiba lesz, senkit ae terheljen a felelősség* E végett a közgyűlés választ egy minél több tkguépitő-bizottságot s folruhj&ía azt, minél nagyobb natáakörfql* A bizottság azután tanácskozásokat visz réghez; ha a tagok fele vagy kétharmada meg nem jelenik, arról senki sem tehet: a jelenlevők Üiatá^ozaak. Vi-saont ha 10)—16 tervezd jösszejön és érdeklódvénjaz Qgy Iránt, egyenként bosszan elmondják nézetűiket, kezd* vén szón, hégy ők uk(yan nom szakértők, de mégis itb.....és a sok zavaros nézet sehogy sem akar hamarjában tisztulni, skkor a határozathozatal máskorra balasstatik, ha még oly sürgős lenné b. Egy második Ülésben ázután, ha az első Qlés népes voltéá mindenki kibeszélhette magát, igen kevesen szoktak megj* lenni; ellenben ha az első Illésben csak a tagok fele volt jelen, most eljön a másik (elé és mindkét esetben az első plés óta 2—3 hét eltelvén és jegyzőkönyv ha vezettetik is, fel nem olvastatván, hozatnak egészen uj és ellenkező határosatok. Több ilyforma, a konkoly megfon tolást lehetetlenné tevő bizottaági tárgyalás után végre előáU vslami olyan mixtúra oompositumféle prog-rsmm, melyben azok, kik nem szakértők »karján tudtul adni á szakértőnek, hogy mit akarnak ők voltaképen építeni! vagy mikép akarják a várost rendezai. De mivel egyik ezt, máaU amazt akarja s akárhány tanácskozás után is tiszta fogálommal arról, hogy ms szükséges a kitűzött czélra, oly egjyén ki a tárgyat alaposan nem tanulmányozta, aeui bir* bal: a program uj rendesen megöl d-batlan gordiusí csomókat éi kitűzött czéllal merőben ellenkező projectu-mokat foglal magában. Zala" tárczája. Valóbtn s jkép jogosait Chmbbsbea vulkán égett. A Wltéssst láv^olyáai píros láogtt folyadékbail ömlöttek kt * kÖ\'t$ lelkéből, ds csak ésért, hogy ssoaasl kéke-ményiégűvé merecfien Nen értette sctOrshbe •obaeen, hogy bfét ráwákksl koseornss, Isnljáaak mereven] kileraataCt borjai aobeeen sdik lágy lyrai hsogot. Scénen hiányzik mlreibái u örökké nőies. Asárt fókoxédik Orabbe köhénetéheo sa Öröm bebhaális tomboUeiá ée letsla fájdsloa kéuégbeeeelt kwanjiá, s gondol! eptgramelikaa rOvidtéagé isss m élsee ördöfi oy»ismu«sá. A gráosisk távol meredtak. Végfll költlnek osak sgy társa maradod PiMsIdorfbaa, egv essrseoeétko «nsi láagéss, Bargmaltof Morbsrt \'A. kommábe* •s a két rokon lélák eltaltttts naffsit, éra-bóizéi sgvstáassl vzeabe átfjs nsrsv ball-gatáibsn. Mikor ssatá * senétt 1886 má-jotábaa meghalt, Orebbensk sem volt mav rsdáaa többé Dttwildorfban. Egy detrooldí bará\'l ftiváaiágáta péast küldött neki ■tiköíteégra. „Éo — irá • világgal éa ma-sávéi EMgbeeoulott U- etöbb arra tSndoitam, bogy a lUjnába úgrom, ds ssflwtoldsmea akarom végemet botárai, mely sokáig nem meredkst 1\' Ottboto msgérkeavs, aen ment neje háeáha, hanem a vendégUtbs isállt. — Megjeéeeles aagyon nyomorá lsbetott Mikor éfeurila sUsaer ismét meglátta. OnlcésyteU-s(U M kell* Máii4is: vOrsÍbs, Orabbe, ss bfeaért, hol a bdsskertgs^,?\' 1 vul Ds étasn a ■■hm<g tasadalt sssg még stmsfyasr a ss^gMrt ffkiábaa, ki SMSt - ftjdshass detog errél «#») m% ssak tárgya és SMMsai^a vtti a 4uaWU kemswu élseoek s ssedttato* bötysgskat btftoU «ma klmkwlfc OrabbséieikelvbiMk saU\|éhái i Sgf ertéa lauHid kasMt ftlt lé vsa-áágseehéUa, aéssés tMféfca SMrttve hall* miauatéráöci tsrmtott teán a jog, — a Uh vény vlgrsha}tiisttsa tekintetében ségss Msbaiyreadsleteket ét uUMiláaoket ki-bomfáUtatnL 8 neveti ki a végrehsjté kteé\' geket e Lfeoal5 járáokbsn s biztost, erdl-becsig nikség «Mtén ja mérnököt, ksr«ls-tekbsn ss igMgatét, a kerületi és erd€bs0^ lé-i fölügyelőket, szüki^lies képest a(9mév-nököt \'ét] aj pénzügyniíniszterium kebetébeo a központi (élSgyelíket. As iiéÍÉ9tt tcz. 24. § s assrint esan ell-•orolt köziken klrül még a) mraden beosl£iárásbaa sgy járási-, hí II f \' kbrfllstben sgy kertéi ét c) a köspontben oraságos íökUdé-biaotttág ahjlnUatik. A jájám bizotuág pi elnököo kivül res-deéen 16 tUból áll, slökdéjs a bectlíbiztoi, iHatSIec ss tnöbectli, kik ttsvstaUal bírnak. A töéviny iotéakeiik arról is, bogy a járási és kuüjeti bizottságokai a törvéayks^ lóságok bkottságei válastsák, a válssstott bicotuágoB hatirosaUikst a jsleolsvök tza-vsaaltÖbbtáttVel hozták. . A tömnty érlalmélÉn ebbiztosok els& teendője, üMyijel kw. munkálatok mim-egy bovsssmsok, s jéfitról gazdasági Id-iráét késsltoi, bogy vanon minő gasdálka-dáa folytattUik a járásbán f Ebből keil sátán kiinduinja. a további Isi járásnak. Es mivel jelen osikk írójának sggoddi mai vannak sk iránt, bégy ezen leírások # készíttették- éa betsrjsalsttek e ? indokok aak látja Ci tááo Károlyi nr ielasólalását ^ egy bizottság kiküldését, msH ■ég (etadala\| lenne est kipohsj toluí éa muli astáa eaetéa jugy a bbizto»ok«t, mint a járáa bizottságokat feljeleníeni. MidSu >ooek slspiá* a ii«tajövsdehai fokosatok fs 4IJittltk éalsa oas\'áJyb* sorozás megtörd it, * msnklhuok a 40. §. értelmében * j írási bisottsá* elé tarjeaztetoek felülviasgálst végett, mely as oastályba tót roaáa és * ti ztajúvodelem, felett eleö fokban határos. Miiii pdig as\'oastáiyb aoroaáíl muukálalok sóst folynak! és s bizottságok teendője moI áo ka^ödik, iGtertán Károly uí fslasólsiáaa i úntsgy int5 \'figyslmestotái a* éberségiö már is sggódvs tekint a jM vébe; aggódj Imát oenéc taeritvénf bogy a mait évben i j. bizottságokkal közölt tisstai jövedelmi tor rezet, oly msgsa ösnegskst tüüj tet ki, bogy lelálHtásak esMén a gssdakö^ sösség tönkr* menne. Meijt, bogy Zalaoe< gyében egy hold L osstájya földnek tisstai s megyétfii ezen küldőt 1 1 y jövsdd^n* 1* frt. * snStffc pedig 34 fri le l.aaaen,aat már határozottan kétségbe vonom. Hias %et» nálatok s tzÖíWézafc-váltság folytán annyira álstsgénysáslt a birtokosig, hogy a (Öld keUÖ megaivoléséro alig képss. Pedig munka nélkül a föld nem torsai. KmóU J<mo4. A nagy-kanizsai tüzrení^., A tUcoftyí intézmények üdvös volta, annak a tesiaAj és vagyon megvédésére a tOZvesséijsk alkalmával ssotgáló rondsoorss működése kétségkívül átUlánoum bti—srvs \'van. Ámde a ttnylogna tűzoltóság kebelében csak oly egyének- vehetnek ránt, kiknél \'feladatok megrfdáaábao, Önként vállalt om-jberhsráti kötelmeik hfl toljosi\'téaében polgári iállásak és konlk, sgy éJetfentsrtáaí mfikö déaének gátul asst szolgái; egéas odsadáaa! la feleimriti Meretet melegére! Osöggsdéat, veazélyt nem ismerve élnek * kitűzött nemet ■énéiért, éber figyelemmel Grködook n asómély \'éa vagyon Iriistságs fölött. A tányiogoa, vagyit mftkidé tűzoltó-\|aág melleit jó fa bsasnoa ssolgákut tota a a tüsrfdSwtg, nemoaak bogy i ndniiii ae-igéltt ayajt a vsanély alkalmával működé ? tüzöliőknak, bssMai ide mér nly egyének ía beUpbstank, kiknél polgári éltéank, koruk iéa teendőjük gátul nom szolgál a mégia mind-^melleit ielkflkisagnJstát egáaz bév«el követ-\|ietik; szolgálni a közjólét olÓaMsditását képezi nemea etzméuek, a társadalomnak. A nagy-k^maasi önkéntea tfloolfó-egyo-sülét mint már köztudomásn dolog t évi ntig. 15-én sáatióavatéaí 0nnp4Jyt tart és Mér láthatólag számos tAsoltóvsndég érko-sik várorankha\| — ssárt, ds klválétag anoa »zeni pontból ía, bogy már aiost sásrfávsl birs od s linaánw egyaofllet teatvéríes egyet-frrtésaai liozatoü a határozat, miaasrint n tüz-r«nd\'>rség njsbhan aaortoitséik, ídeffiltg nagyobb számban! gyarapítás* oaálsatátik. Midőn léhát felhívjak s tftxrendöraár keMébe belépni szándékozókat, közöljük indomáavétei végett * o.-kanizsai tüsrendfir-légi üzabályaatot sgéas terjedelmében; nwg-jegyisvén aogy s jiontkeaásek Oi sssváiy D/ujft elnök, ibint tBsrsadérságí kspétéay, ■ííAtorfí Ljoa Qtpitány éa Kntatr QfHgj titkár araknál történhetik. f oalgy -kabiasai önk. ICsolté-égylét tüs^endfirsédének alap-azabály a i. vt Az önk. tásoltó-sgylot möködö tagjai iorábót külön asapntkéat tdarsodérségat aasr-molynok ttvsiáa a városi rtsdfeség gal ogyatártve, Saját pnraaatnok* éa mmkmm-tezotüi veséaylf* mellett a tüzköfüli tér al- galta i boasélgstést, mslyaokj tárgy* \|u irodalom volt. As egyik ast feondá: „Mióta Qoelbo aegbalt, nincs valódi > irodalmi nsgv-aának, talán fieok-ot kivévá" Mii, TífokI rtondá Orsbbo düböten, éu nagyobb vagyok rieoknél. Én napról-nssra emel keiéin S i leg slábbasáL Kiotódé iL a Tieck V Neveltei. A beszélgetés Tieck Mányára fordalt, ott <j Orabbe nejére. ajak nem íéf-tél fel o% erélyesen olleoe, mondá as efmkj* — Ej a U válaszolt a költő -t- Wjd Ma-aak mul ttom magamat A mko a kOr égyne taga róo idá j „liiat ép es sz. a pH tőled kíván" és általános jíaqxájbktt [tört kl a társaság. Má I alkalommal lármásé tirsaeág té« vissza e( f kellemoa kirándulástól «■ a poharazás éa énekléa közepette az egvíknek azoji amnod ion gondolata támadt, rsá birja á költőt, k maga elé meredje égj aasgletbsé tilt, még kí nom nyomatott fWiaann eaatái-jáask fel >lva«ására. át szegény költö tsohái lába meit a kámratéri Ds a nagr lármád onn a té lg vSgy agéonn borc* ettberak kö\| aött, nen volt képea ofraaai, i mivel mégiá akart, a jpobsrsswi erViko ak asztalon át oda kiáltott bonsál -ff ndtt igyunkinklbH hagyj fel z olvasástal, <(gy is ajak bolond ioj lég na sMsa." KgéaMto tntujtra dngá a köití kéziratát\'oldalsaebébe éa meaasmmiaülre ülj ott KáaAili élétirója réazvétutrjeaen moritá nwg kesétj kl léiig sMa^lftt hangon mondá j .luadoa ja mit írtam biátiwnisjsn lom 11 iéM lkta aj világgal, bárnak kafett volnék. NoMskálg k«Mi vérafei A szegények! és nymáratk l«gmé)biibÉtéMi barátja a kfayöfw halál Ml«\| neki aat, mije se] bassm vslt) a békát ér nysgalinat. Ds LaléláK aa I \\tdé atgnwkt \| daléséft Jég ksaertl kladatwn eUrt mag. Va-gtotttofeMU ési WIHMipnyld mbé OrnWM volt, Otaks kénfiatan ivoft mígát arrs tár ózni, bőgj nejét felkensae, éa béeáhsn sgy hsly^osaí t kérjen a hol megbalbaatoa. A luOál lüzdelem megzssdődött, hoasaá éa kínos volt as. A költő bslálo* ágyán jó éa gonoas- dli íouok küadöttek- egymással: a szegény örsg anyának véghetetlen snereiet^ sa o elveszeti 6a iránt, éa esivódó ksrngj* sgy ofinsk, k megbocsátani nem volt képes és a világ sU tt annyiban akarta megérásé aa Ulemst, b« jj a Haló félben levÖ Arfint nom akarta I mából kistadtani. £ n& lelké* nek rét fsllei vonását tünteti fel ssonkörfll-mény, hegy 1 ttcis ssSsony férjét sem maga akarta ápoló, sem megengedni, bory sztj anyja tsgys. . i\'z atóbbi kéejtelen volt ho: iyéf haldokló fia mellett kíkürdeni. A költö \| ismer te a m ga rétséröl azon vigaszt, melyet anyja jel nléte nyújtott; nki, aa áltsL \| hogy saját gr taszk modorában tudtára adá neki, miazertn , minden melegség, a mi M-kében van mm övé, 1836. a* ptember 12-én délután 9 órai kor kait megj Anyja letöröíto a báláiküz-defem verejtéljef árosáról, bezárta szemeit éa Mit fiáaakl fejedelmi homlokát könysivej ftrfltaaé. Lucia áipzony pedig, sosn teoba ftl lőtt llt éppen flmrtliMémal elfoglalva. Bánták neki férjéBialáláoSk hírét. - „Hopp,; moadá felngortts és ksnsit osastmayva ogyi éppen jefenlévi aaomsnédhos, — sn jó, bogy Ásgbsltl Most jó kávéi akarunk kWüstíi. Tebát végro," A máaik oanon aaenaa* Lucia stasaajil a vigwilbaua® öavsgyst! játasá még peig elég iikerüttsn. Mikor s holt kélté kd^Máfta fektStiOlMt, fejét ko \| rtstyáá koeaornvaí dísaitetta üaák a Mlté iHbatatoa ilttllhisk és barálatoak kiajcaasata kísérts a Bohtnslts-fek a BsMnaa emto kj#Jéntk tpj ■arad <ányit a nyugalom hsljáro. Maaísat \| lusívlni kilfamsk láttáik gv alrtto 4 bMté ZoatalsatégS .is pkssia aa $ romlását. Hi-«t«n\' a német mellem legktftyuöbb bfosiask. iL^stiog, öoeilíé és S^ntlkrnek tatikssí tar mékníbw is ésctnvenni, bogy snen blaélt nom ágy ntmasti állam art éa agimatgai mlsjén i&ttnk tel át állottak, hanem Kribviaksl talaj/, a nyomé alt sok és kja áilamiaág-aak. Mily máskép avítaftosLsiott vnhn a ttatt geuhw ean kiváié kípvieslSbea, ha ijíjgyaaétü ueamstlétst táwesxftk tükörében feUogní adatott yoba nekik. A népénsk Ma érték* és raftlía j^sntéségs köaötti mad-HVtUi sránytalaaaág érzete, egyasóvnl a mag-Ismsaléí éa állaáts lanslg akkori sgéaa aé* sUt nyomora a ,»sarsiwsttl<n 0rabbében m MtfroU. öia hasaflppeisiot ynaw n«m mamtr-•ég gyttsánt üt«\|, 4 aaon még aapfemkbaa té«U igaa ritka feisagak késé asaa lártsaslt, kik kaasssmsimiksi bintégak é nsgysáank tílapaaíává todjtót tenni, s a kik saArni réoan nevén v*mk. hogykn a aa Mk is reolsksdkáwy s as ílysa nsgysaé hé bóstakrá asm ssmat vL a osak a ikö- bmnayos msttlyémsl fsydfe, bsgyka asntán, a tly »immnHfck áraiéivá prózában Wane támadnak. PnJtÜkne sem\' a sasgl^f Orabbe, t asbsatrs eselt v^taa akármily > fiiig it gyakorlati Indít-viayt Hfesd a aómnt vhaanyok fvitAtárs-D a tnHwség ét mtaksaisfea nasa ködfel-hSílt UpfeiaT mégis liMkéii fénylett s aa ami fonánUt é kasbon közben pompásan tlíviitení mim limé általa mondott .Kínos * imayisk sly ftryés* msi a Mpok atynn kaagtt. pafar a HplkkMdi titTakkséi Is Wyjon k, - sínee baulmasnbb mó Kai«: - Wmm ! I- I / . I I • I [ > • II \'Sri \' i ím Ily eljárás me\|lolt nem c$o* I da, ii ia lépten-ofomotf IgOrbesógek és fei deségekkel találkozunk, melyek kihat iák nemeaak a várop rendézési I munkálatainkra, de ietDtlenek egész liielyz ítünkben, összes í viszonyainkban. i liotba csak a sorsj alarta vólua azt, 1 ogy as utcza Iogyhn (tUkré jelin viszái városi állapottinlonak ; jellemezni fogja az egyetértésit egyenes czélri U)rekvés hiányát s megürOkili azon s Bomoru ál lapot emlékét, melyben akarná az ember a szébet és jót, de erejo>.i. legkisebb akadályon megtörik. J\\ földaüó-kataster. ilamegye törvényhatósági bisottságá-l májas 1-én ét fúlytalólsg tartott _ étén Ceertán\'Károly\'arfelhivá ara \' gja figyelmét azon viasáa helyzetre, mely a kataatsH booalS-bistoaok felv^olsi folytán beállott, uon indítványt tolt,; bogy a mtgys közöosfge jaját kebeléből egy bizottságot válasszon moly a bbmtosok tpdiki méködésé-nek bejiatój lanulmányosáss 4a megvizagálása után a- további teemlfik iránti tiaztábajövetei végett jelentéet tegyen. A fÖldadó-kataaterrSl \|zólp 1876. TOL tcz. intmomója a földnek, mint adótárgynak arányoj megadóztatás alá vdnáéá, a mi csak a kipi hatolandó tiszta jöviedolem alakján eszközi lbétö. Ka tehát a ka^asttr. czélja., Éa mivel é^pen itt eatok á kai. Ubiztoeok túlzásba, aükségss, bogy taea -j- a munka üdvöa likőrét kooskáatató — \| túlzásoknak eleje, vl taasék éa a kellé arány éa öaasbsng s ázom séd megyék "tiszta \|övédslmi kitsá-mitásai sl létesi i teásé k. L aaak oaak, mily intáskMéaokot tartalmaz is 1875. VIL los. a tiszta jöredelem kitndbs ására f II -ik §-a esőket mondja: .iA föld tiszta jövedelme a tormát, terményár éa s gazdál-kodáai (öltaégek évi áUaga awrtnt wámitls-tik ki." : A törvény tehát kijelölte JUtalánosság-ban ss aljárán sípját s a kivitelt a booalÓ-biztosok • és s járási bisoUaágokrs buta, fentsrtv k a pénzügyminisztérium legfőbb köa-romfiköi ését, honnan, mint ikösppntból, as sgéss el árás igasgaUatik. -f Iá pénzügy-1 -T-TT-rr-„. „r-,-- •éiiae a ifwlMt vagy ^irtjiilái bo-■Mi vajyaa Inám és a Ma körölí md fan tartás. . H 4 tasrandlmég « ®Ők0d& tagakkal agyeall s^anruháreJ bír, u)«gkUlöwbn«U-Maal aseabaa fcbér aaaalébál kiesőit ás avaayayal bwMfMI karjeíéüy»íyel láttatik el. fii mm elées 411 :■ 10 ül Iioímu kötél és falsé stpWl, — aaaakival kurta oldal kardból, K\|mniUril kiki maga tartoaík gon-éaeé sdm. fj A Mteraotd&itég tisetikare állt « 14r. Kgy ttatnadéri kapitányból a ki m egylet alapisaUályei Martat mindenkor aa agyiét elnöke • Így aj páranoapokiágnak tagja, asolgálatban aaonben a főparancsnok alatt áll. SMor. Egy ttlarendőr alkapitápyból, ki a rendőr ksnitányt akadályoztatása esetében •toelyettasiti és a i paran (i in o ki ágn alt rendes 8-or ü)gy segédtisztiből, 4-er Két laakkisparaaoiookból. 5 ör. A saüksftgbes mért ssánmjsaakaia elparaeeenokokból, I— lukat a legéqtisst ki-vételével, ki mindenlor as egylet titkára, a tttarandfoég uját kábeléból 5 érra uótöbb-iiéml válasst a maködój tagok köagyltlésé-Ml idejében. j] A ttlsrendfiíiég kötelességei. 4. fi. A tOarandfiraéfc faladatát a kösönség irányában tanuiitó kiméletee bánásmód és saját Boraiban fenUrtott saigoru ■fegyelem által oldja meg. \' r •l Mtedeo tOaranMr, naranosnokának bfl-•ég éa felelfiséggej fsrtoaik a reá biaottakat teljeiitteni, — de btihetaiinaikodáilól mindan eeatben öriskedui jé* előforduló saigorubb intéakedéit igénjlő körülményekről neki ja-leatéet tenni tartoaík. r * A véss ssinbelvén \|a mőködö tagokai miuden ténykedéihkben e\'fieegittetui, neva-aataeen: I 1-szlir. A ttisbltó berekre felügyelni. 2-ssor. A ttlzÜr sjkkénti elkéssitésére hatni, hogy a tUsojtó aeskösök a működő tagok által kOnnm ■ ■ caél irány oaau baa-náltaüiaaaanak. 8-eaor. A köiönióg veeaélyesett vagyona alatti éber örködésj j 4-aser. Aa I. é« 3. pontok alatti ssol-gálat ponloi teljesítése csajából minden tOa-rend5r tartozik aj mfiködS tagoknak a tüs-rendfir kapitány Mgy belyetteee utaiitáiára mindenben Mgédk#ni, é kiválóan szükség eietében a inirataraapttat a rendőrtisztek u\|aiitlásánk hiáifyjuaa [a működő eiapat tiiztjeinek utasitáiára ia helyettesíteni. p. fi-; A lűzrendőr kapitány tartoaík különösön a nükiégM kOthatóUfi éa katonai ee-gédlet gyors kirendeléséről gondoskodni. Ezen köteleaságében távollétében Őt a rendur alkapitányl \|llutvd a rendőrségi pa* nutésiiokok koi szerinti tkng fokozatban ne-lyetteiitik, p- fi\'\| A tflirendőrkéfe minden nagy gyakorlaton pontosan megjelenni tartoaík. p-t! Minden tUzJeédör jartoitik a működő tagokkal egyidejUjlijg őrwgi aaolgálatot tel-jaaitenL OyüléaJk. \| 10. fij A ttlzrendőráéf a választó gyűléseket krréve gyiUéeeket nert tart, — érdiekeit a rendőr kapitány mint aa] egylet elnöke által a parancsnokság illésein jérvényasiU. Tagok felvétele. r8! A tagok felvéUla m egyleti alapeaa-bályokban körül Irt eljáijás czeiint történik, mégis a felvételre 9 tOanodőr ajánlata megkívántatik. i Különfélék. — A fim kumit cgylel nagy-ksBisiai válaaztmát^ának női bizottsága által matt vasárnap a Zöldül kertben rendeseit b a a á r o n, mennek s verőfényes tararat nap is kadveaatt, ugyan nem nagy aaámn; da igen disaes éa válogatott [közönség vett részt,\' agy hogy a köaremfiködok és reodeaők buzgóiig., a vásárlók j áldoaatkésssép folrtán ■égia igeu szép bevitel 4- mintegy 800 írt. tisatajövedelem lőn ás eredmény. A ki Ka-aimsa Lelkes jótékony köaönségét ismeri, aa ama fényes eradménart előre láthatta, mert a jósmvtl kanizsai, lei jótékony czélról van aaó, legyen eaegéevsfcb vagy gaadagabb, mind egyaránt siet adakonni aa emberiség oltására. — A kesár rendesése körflli köare-mlkBdéabaa résst Veit arbölgyaknek, kis-assaonyok fiatal lelki öreg nraknak éa fiatal brrekaek és a jójtékouy eaélra adakozott láthatóknak a nyilvánosság utján ia aaivaa I köeaőnatét fejezi ki HiMl Ftrtnctné slaikaA. Mi a sajtó kéÉviaatói padig a r endeaett i iansaüy sikerét illnnélU s a namas ügy körül buzgólkodó lelkes eiofiknő ő nagysá-j gáoak saavaaaak bÉáe lilámeiiit. — A lágráM kuk ar ő easineé-tíája e« év folytál Maraköabaa bérmálni (ag- Aa idf még amghatároza bizonyosan I nláHM. — frldlsMWlijr őraagy alairsdasil í MfMtréi elő, Pólába belyeaMeM, hová e hátán «i ia kftlWMkO^OU asaládoelil együtt. — A vMmftl a\| posUitéa épitísa olv I eKeea halad, hagy a aapaábaa már IMtJá \| ItartÜ. Megnyitása affMoa hóra helyeata Ük kilátásba, Kjkkor a kis ksniasai posta is napouta kéUser] fog köalekadni. — A Psail Wrikm aat ojságoHa, Uegv fiudolf trónörökös a fövő őeatel keadVe velóiainOleg állandóan B\|oap«(én fog lakni \' - Léemtályezái Iagy»Kaah Mám. Netáni mosgósitii esstérs — a badi saoigálatra alkalmas lovaknak törvényee oes-tályosáaa az 1873. évi XX. törvény aa. alapján Nagy KanisSa város tárfllaiéa f. éri aiá-)us hó 8-áu ftiró Oartséé saáaados, Braun lőorvoi mint kaftouai kiUlldöltnk SzmetUna Faranoa vároii ssálláinjaaUr, Varga István tanáoios, FQrstU Lajos jvAroii állatorvos jé-lenlétében foganatosíttatván, aa egésa város területéről el 6 v eke lett 800 drb Máilományból 124. drb badi sJolgálatralj.alkalmasnak, mely pedig 80 db hájas és 94 db hámosnak oss-tályoztatott. — £1 ismerét illeti a hatóságot, mely a pontos alőállitá^ folytán lehetővé telte, hogy a lovak 4 óik, folyás alatt meg-viaagálbatók ée Lalályomiátók voltak, valamint a katonai Iküldötten Vgybuagósága agy a birtoko.iiágualt a törvény iránti tisatelete fényesen igazolvjk lett; — A gelauel rém^yilkoeeág ügyében a kir. táb\\a pótviasgálatot rendelt, aa iratok már leérkeztek á nagy-kaniaeai kir. törvény-mékbaa. — A várra Tárt Nő megérkezett, kedden reggeli 3 ée fél prától fogra egész, nap saép csendes eső árasaik földjeinkre, veteményeinkre áldásait: ás egésa láthatár kö-rfls-körül be vau borulva i igy a metaorologiai jelzések, melyek a legközelebbi nspokra is mét igen meleg idő járást íhelyealek kilátásba futó eaŐvel, valószínűleg yáltozáet izonvednek. — Láulé Idám m. k.Q>énsügyőri lŐvigyázó Belédi, Sopronmegyei sapletéeB, 33 éves, avangeliktti rallásu, nődén,\' állomása területén Álsó-Leudván állilólag veasett eb áUal megmaratott. — Nalrmal Károly közhuszár Peti rooa, angmegyei születéiQ 12 éves, róm. katho* likus foglalkoaása kovác, kőtlen, Hemae Dé* den a 15. huszár "tred I. századánál lova s bal asemét kirngta. — ómfj-llkwi katona. P. bó 7-én aaaa mult vasárnap este 8—9 óra köaött a helyben álloniásoaó 48-ik ezered egyik köa< vitéze Pető György 20\|ik -szAzidbeíi ajonoa maglőtte magát, azonban még inásnap este életbeu volt. A szereuosétlen mint halljuk egvik legjobb viseletű s általán kedvelt katona volt s tattének indoka abWi buskomorságára lenne visssaaveaetendő, hogy mint taljee árva fiu legközelebb egyetlen nővérét is elvess* tette volna • mint egésaeai egyedül álló ember, nem tudott aa életliáji örömet találni A laktanyán hol a végzetes tett elkövettetett onk még agy bajtáraá volt a ki alndt, 6 ia mintán tisztán megnujedoti s tiszte fehérneműt vett volna magára ágyba feküdt s ekkép sütötte el fegrveratü A golyó a saiv felett a válpereos felé vette irányát a a lapocskán jött ki, valóeainQlég a tüdő kapott sérülést, lgeo gondoe gyógy kaaeléeben ré--ízesül. — A kereakedelsaI as iparkamarai válását ások eredménye. Blau Pál elnök ur. néhány meleg szavakkal üdvözli a saép mámmal megjelent választókat és felhívja azokat a választás megeitésére. Megválpeslattak ke-reakadŐk részéről: Ebanspianger Lipót Hirschl Ede, Feeselhofer József, Vidor Samn, Wolbaim Ernő, LŐwinger Ignáu, áa iparosok résséröl: Henes Antal,\'Eger Ignáta, Hirsdiel Ármin, Vucekioi Jáéos, Ceemite Károly, Bulik Ferenoa. WJhtim E<nö. — A csákternyai Qnk. tűnoltó-egyeiület f. hó 4-én tárták meg, kedveaő idő mellett, majálisát Ss. Ilonán, a osáktornyaiak kedveooa mulatóhelyén. Begy mennyire ér, deklődik a közönség a tüzoltóaág intézménye iránt, molatja as a körülmény is, hogy esen mulataágou vagy 300 személy vett részt; a jó kedvnek bővében voitek; két zenekar játsaott felváltva t a Csáktornyái tüzolió egy-let sanekara fnvó bangsaarakaa és a csurgói Kotyi-banda láb alá. Különösen sikerüli tűzi játékot rendesett az egyesület a a közül legsikerültebb volt esen felirata: „éljen Peosornik János ur a tüzöltó-egylet elnöke." — Hogy a fesztelen jókedv a takarodó aen-géaakor sem ősökként, neid oeekély mérték ben {árult hozzá a szentiloaai vendéglős is. kj. ugyancsak isletee ételekkel ée természetes jó magyar borokkal s friss sörökkel szolgált a közönségnek. — Halnia ás éplléa A szegedi állandó •aiiih&z építésén serényeu dolgoanak, álig hogy megkeadték a földműn tálatokat már rakják as alapfalákat és a betonirbsást. A saiiihésnsk jövő évi Sugusatui l-re okvetlen készen kall lenni, mintán aa időben ő felsége a király Szeged vidékén fogja a had* gyakorlatokat megszemlélni s remélik hogy ea alkalommal a sainháa Megnyitásánál {•> leu lei/. Minthogy aaonban egy négyssáaeaar frtoe sainbáaat nem lehet ily fűvid idő alatt rendes időben elkéesiteni, asért éjjel is fognak dolgozni, hogy őssíg annyira alkéaaüljoa miszerint télen ia lelieaean egyet mást aa éplllet belsejében osinálnL — (NaJUklba) Latunknak f. hé 6-án magjelent. 30 ik sráiaánan a köskóív hásW magjelent közleménVűnk harmadik ha* sábjának első bekesdéeéoen ^véleményük1 helyett „véleményünk" érteiemssvaré sajtóhiba fordul elő, mit eaennel kijavítunk. Irodalom. As slákb kö.flll mflvsh a^rwdslfcatfk i kaphatók FkW Vmp kSafftursskaSáséksa \'Ksgjr-Kaafasiui. — Aa aivsH Hammlély alkalmával melven Berkei Lllas fög játszani kir tied aaaeaarával a főudfárnjesteri hivatal felaaéttiása folytán ^két igan kedvelt íuaj gyát dalt ia lóg játeaanl. rügrijn sa alka íomtasl agy általa ea lan^Mirf Muriéit u) oárdást „Tele vau a IMMfi Mllr tiijágj gaíf le he fogja mutatni. A senakar tagjai BirnsKí diaaoliönybea fogaak nl^lliai, E bó Ift* ul fal B astán iarkes Lejei ás Beoekma el-» magytó\'flJváJoit, hogy Londonban bél ntnSdés fo ytln a hóSttén lép hon\|r lói rn jöv tendő gyík SzinéBzet CSgy két paé mulVa1 bekell izüntélnünk esei rovatot, mélyben! Oerefi .Andor] itteni műi ödését tUk^ztettük. 1 A \' társulat innen Kaj os várra megy, a hpvlá őket méltó alisme-óil nljc kiiéri, sHtiM^k, Üiogy a kaposváriak ép >ly jól fogják}>^elkaroloílesen jeleé társa-latfl t, mint ml aal tetttlk\| E[ bét folyMnábaá ssiqra kerültek: Baombaton, Kamargó saép uj onarette. Vasárnap, egy saáaegtévee szioimfi a Teörgő* sanká. HétfBn íjr] i Tonvjsjáuyi Imre fyriybali .éld osn^orvostörtéjieü ssinmffvo: - A pol-ony bltisu aF mely ktjzöniégünk által Fogadtatott. A esernő [többször kihivatott i iiKélienastetett Kédjlon, disaelőadásol, I ndérlak Mugyarhonusu.p Eaen előadás i delmét, OérfiB ur, a\' városunkban épi-ssinbáa alapjára \|ajánla fel. —! A je-mhf előre nsgyobbréstt elkeltek. ; . . v...g. Jegyzökönyve a Zjalamegyei gasdasági egyesület igazgató váláaatmánya Zala-Egarazegan 1882-ik éri május 1-én tartott Ölesének. j Jelenlovák t \| Háéaky Nálmán elnök, Arv^y litván, Baan Kálmán, BeeseoyOy Ernő, Bogyay István, Oeeitán Láaal^ Csertán Károly, Dervarits Ákés, Faokk Oedő, M. tílavina Lajos, Kö-nigmaye^ János, Inkevl László, ftiedeosky JeuŐ, Nagy Károly, Stücs István, Skublits Jenő, Smly Deziő, Saabóimra, SselweeJó-ssst a Putheani Gésa. Séllyey Lássló, Skub-lits tássló. Qyömörey Vinose, Oyömörey Gáspár, Skublits Gyuls, Nóvák Ferencs, Besse-nvev György, Orosa Pál] Bogyay Máté, N. Modrwim Gergely, Traatyansaky Lajos, 8vastici Gyula, Dr. Msngin Károly. Fsrítas József, Koller István, l^rekyj Aladár, Her* \| telendy Ferenos, Saigethy i n^ű igaagató ■ választmányi tago t. 1\| 117-1882. Háczky Kálmán elnök ur ax igazgató vájasztmloy tugjait flt vózölvén, az Öléét megnyitotta, — s lei első tárgyul u ugyeaület jegyzője válai: tálát kitűz-vén, felhívta a jelenlevöktt a válasz* tásra. Bnnek követkettében az egyesület jegyzőjéül Szigethy Autal t gyvéd egye* sületi i igazjgatórálasitmái yi tag egyhangúlag megválasztatcitt s illetőleg az alapszabályok 28-ik § a db jontjo értelmében kineveztetett, ki ís személyesen jelep lévén, hálás kflsEÖtjet St fejezte ki az iránta nyltyámilt nagjybéci Q bizalomért s felkérte az Igazgatóválaázt n&nyt. hogy epgMje meg, miszerint felhat .rozó nyilatkozatát az egyesület működ\' si tervezete Iddqlgosására kiküldött biaot ság tnáf beterjesztett munkálatának n .igazgatóvá-lászjmány és közg3\'fllés álfa leendő-tár-^yama befejezésére halasul »assa, meg-ajárilván, hogy addig IS a jgyzói hivatalt készséggel folytatni ím a, — mely n^ilitkozata általános heljp éssel fogad-tatvftn, a jegyzői teendők Ivi ;elét azonnal áitTotte. 2\| 118—1882., I Thaasy Lajos egyesfllet pénztárnok ur mnondása folytán az lg; esfllet pénztárnok a iránt .Intézkedés sió tségeltetvén, Tbaisy Lajos ur felkéretni Utároztatott, mlsaerint tekintve, hogy a izámadási év U 1 p82-ik évi deczember! ló 3I-én jár le, midőn a folyó évi náinkdpsait lezárni fogja s ezzel egybehangzóján az egyesületi pénztárt átadni legczélszerObb leend, — áj pénztárQoki hivalalj 4 f. 1882 ik évi Heczember 31 dikíg fuly tatni szíveskedjék. S\|119~18B?. \|A f. évi május 1-én tartott köz-gyülps 6\|72. szám alatl bbsjott végzésével az egyesület múködési jterrezete meg-állaJitására kiküldött bizottság 72)1882. ikuló szám alatt beterjesztett munkálata elózátea tárgyalás végett aa igazgatóvá-laizttBányboi lévén utasihjaj az igazgató válatatmány f 1882. évi juiiushó 12-ki ttlésra összehivatni hatíroitatott. 4)1^0-1881 í A szakosztályok negalakithatása czél.ából az SgyesQleti takop-ügyvezető elnö c ur áltál a tZala- ezimO lapban s az jÉrtciitőben4 felkérendék leeodnek, min iriot iutt^ bo\|y a 0Nemzetgazdasági1\' „főlt bIvím", v$llattenyészttsiK, „erdészeti j, ^gttMttr1, „borászat-szólóeseti" szaki •Etályok melyikébe kitáLnak osztatni, 1 18S,2Íik évi június Ml l-ig nyilván i tani szjv^i\|ketíjenek, minthogy\' nem ayilmkoiál esetiben • szakosztályokba beoakást at iga^atóválasztmány f. évi junitls hó tartandó ttlUben belá tása szerint figja teljesíteii Egyéb tárggr nem levéli \\ áa igát* gatóVálasstiaáayl ttlés btfejU etett Kmf. Hácüry KAlaán lm. k. Uileaetó eluök. Salgíüiy AíUl m. k. jeg " 978. 882. tkvi aaám. árk. február 9 bt hirdetmény.: A nagy-kanífsai kir. tlitéavseár mint UlekkOnrflbatéeác ráesárÓl kOnhirró Wtotik, hogy a űllsalai takarékpénztár végrelmjtatp-nak OreglZiidó Józaef és társa mwenyjei lakóé vmabajtást szenvedj elleni 10Ö frt s ennek 1877. deczembfcr 4-151 járó 8J kamatai, ugy i lejárt kamatok ét kéaadalLi kn matai, yajamínt as eddig felnjárttlt ajOeaas-sen H fri 75 krban m^állapúptt köjtáégék •hajtási Qgyében a mereoyU 218 1—9. sorsaám alatl foglalt a 418 It, valamint aa ugyanaaon jkVben rea. alatt foglalt i 104 frtra be-oattlt ingatlanok aa 188t. évi május bű 27-jk napián atfelótt 10 órakor a merenyei kjtesóg-biró báaáiál megtartandó nyilvános ávveié-sen eladalni fogj A rtsaléteiebb árveráai feltételek a kir. törvényszék tkvi oiatályánái, a bírói kikól-dOttnél ásl Merenye kOsaég bírójánál be\|ekint- A nagy-kaniaeai kir. tfinfényasÓKj mmt telekkönyvi hatóságnál 1882. évi febrW \|ó 22-ik namán. 10lf 1 j1 iránti v sstkvben Írtra beqsl f 646fb Érk. november 28. 1881. \| írverési hirdetmény.] pagy-kanizssi kir. Urvaaékl imiat hatóság réaaérÓl küzbírré tété-lik, hogy flzv. Dómján Józanfpé ea. lápeqa Anna végUhajtatónak Gaizaadla Imre nagykanizsai lakói végrehajtást asaovadól lelTdn 600 frt! jlke s járuléka iránti végralfjtáai Igyébenjá\'nagy.kaniassi 471. sztkvbqti A f 2898, 3602, 8603, 6011. hra. a. felvMl-ia-gatlanoknak Caismsdia Imrét illető 832 ftra becsUlt fele réese mégis a nsgy-kanizisi 8301. •ztikben iá. f 2108, 4092, 4981 \|a hras. a. Csizmadia Imre tulajdonát képaaő egéaa 279 frtra beosfilt ingatlanok aa 1882. évi junias bó 21 -ik napján délelőtti 9 órakor mkdeUS és 1882. évi július bó 21-ik nanján délelóái 9 órakor mint második határidőben ajt^fr kanizsai aa. tkvi •)• 3062, 3063. együttesen a 2883—6011. hm. alattiak dig mégis [a nagr-kaniasai 8301 2108, 4099. és USl^a brsa. aláUiak kQlön azop megjegyzésiel, hogy aá vagyon a lvégreUa)tstó javára oekable^stt bá-azonélveae^i szolgalmi jog terhével Fagyji ennek a vevőre leendő átszállitáeával Isdatik el eaen kr. tvsaék tlkv. helyiségében meg-tartandó nyilvános árverésen követkojtő feltételek alatt eladatni fognak u. m : 1-ör. Kikiáltási ár a fentebb kitett beoj-ár, melyotl alul aa első árveréskor az ánré-résre kituOU birtokok nem fognak eladatn^ 2-orJ Arvereani kívánók tartósnak ingatlan mcsárának lÜJ-át vagyis kanizsai «(\|, satkvi A t 2833.hraaáiá ul 7 frt 36 íi 3602. és 3603. hrea. után 6 80 kr, 6éu. hras. után 19 ft 10 kr. sinag] kanizsai flöOl. aátjkvi A f 2108. braá nl 9 frt 70 Hr, 4092. hrsa. után 18 frt BO ki 4981 ]a lirsz. után 6 frt 90 kr kéaanéafik vagy óvajékkápes papírban a kikülutltt k< aéhea letenni. 3 orlFVevŐ köteles a vételárt károi egyenlő rénletben, éa pedig as eleőt aa Érven jogerőre emelkedésétől saámi^va egy hőui alatt, a máiodikat ugyanattól 3 hónap alatt, harmadiksit ugyanattól 6 hónap alatt, taindw egyee vétmári réselet után a birtokbaJá\| napjától láámitsndó kamatokkal égydtj eaen kir. tsaékl tkkvi oeatályánál előre ki eszközölt utalvány alapján a n.>kanizsai kJ adó, mint bírói pénatárnál lefizetni. A nmatpéna as utolsó réealetbe fc beszámíttatni. 4-erJ Vavő köteles aa épületeket!a bit tokbalápéé napjával tdakár ellen biatoiil f) ör, Aa árverée joterőra emelkedi kor vavő a megvett ingaUan birtokálja lé\| ennélfogva a. megvett ingatlan kasana éa bei ea idqtől őt ulelik. 6-or] A tulajdonjog bekeblenéee hsak vételár él kamatainak teljes lefiaetéee ul fog vevő javára hivatalból eizkjöaöltetíi. Aa áU uháaási költségek vevtit terhnlil 7-erj Amennyiben vevő aa árveréei fel* tételek, bármelyikének eleget nem tenne, a megveti ingatlan aa érdekelt felek] bát* melyikénme kérelmére a prtU 459 dik értelmében vevő veszélyére \|w költségé, bánatpénabnek elvesztése mellw ujába árvarés alá béosájtatui és oaupáu\| égy baUridŐ-nak kitflaftee mellett aa elóbbt beotáron alul ia eldatnilfog. Felljivatnak aaok, kik anjlrveréire kj-tttzött javak iránt tulsjdonl vsgjr más ígénvt avagy elsőbbségi jogokat érvényesíthetni véli nek, bogr e réssbeni keresetüket e júrdol-ménynek Ja lapban lett barmaik kOaaáléieb napiétól; aulmilandó 16 nap alatt babér ki-lön érteéiftst nem vetlek is mm kir. \'taaéki tkvi eeatáljmál nyújtsák be, kllOabeo aafk a végrobajtáa folyamát nem gátolván egyedsl a vételár Waslegére fognak ntaiittalnl VégH felizólltatnak azon jelzálogos ki • tejesők, kik nem esen kir. tveaék izékho-lyéfl vagy annak közelében laknak, hogy a vételár telewláea alkalmával leendő képvi seltetéstlk végett helyben megbízottakat rendeljenek a aaok navét ée lakáséi aa eladásig jelentsék be, ellenkező esetben Frey I e r Adolf agyvéd, mmt hivatalból kinevezett ügygondnok által fognak képviviltelni. i Kir. jttvsaék, mint teUkkfnyvi batóeág Nagy-Kan\|jtsán 1W2. évi ápfilts hó 15-dik napján. \| ____1011 1-^1 1098 ■aTr azaao íl jM- Felhívás. ! Alulírl kir. jb, végrehajtó köahirrré te-szí, hogy á ietenvei jbíróságaak 10581882 saáknn végzése folytán Pap Imre oitárcsi lakos ellen jűank Sámuel soproni lakoa réseire 1372 frt tjjke ée )árulékai kielégítésére 5 da rab k ü I ön f é 1 e szinti és kora lovak, fi drlj ősiké, I ÓkOHinó, 1 bika, 1 lebén, 2 Ipó, 3 gífba, 1 kansertés, 3 vastongelei szekér, 3 vaieke Uliga 10 asakéraaéoa 20 saa-Mérnalma 1881. évi február 23-án bíróilag lefoglaltattak ée 1090 frtra becattítetlek. Ennék következtében aa lttl. évi 60. t. oa. 89. \|-a értelmében felhívatnak mindazok, kik ja lefoglalt ingók hos igényt vélnek érvényesíteni, miszerint tulMUoni igény-keresetükét eaen hirdetmény kelfétől >záini-tolt IS nap alatl a letenyei kir. járásbírósághoz a különbeni törvényes kBvetkeam* nyek terl.é; alatt benyijtani el ne m\'elaaz-saák. Kelt Letenyén 1882. évi májns 6-én. EGYED JÓZSEF. 1013 1-1 kirjb. végrbsjté NyuJtKunk kezet a Bsereneséuek t 40(1.000 márka Knjereuiébjrt nynjt kedven\'\' esettan Is ssgy péaikaorsoretás, mely s magas kmainy tal jófáhajcjrra la bűtositva vau. FmÍiT aj UniMtt e^nye abbsnl úll, hmffv n^báiiy li\' n^1 leíetyása aL.lt 7 sunotai^a 47.600 nyireaiayatR ok vet lm kisorsolás alá kltl kerttoia VOtMk tslalkoiik 400.000 frlayt niiyirvm^nr. rlaslsf i-etíig -itt 1 nyer, I- sjrsr 1 nyer. 1 aysr. áj ka. 1 nyer. ál sa. LI ayer. ál m. S ayer. ál n, 4 ayer. 4 jm. 1 nyer. á b. 9 nyer. á. m. 1 nyer. a. lm. 94 ayer. a ai. 8 ayer. a K 2604)00 ál lm. iSOÖqO áj bo. 100^00 ü izn. 60,000: L\'m. UlOO •ooo 60.000 á0,000\| 90.000 11.000 90.000 Sooo wao 1500 itat tooc MO íéa 5 nyer.1 64 nyer. ái a 6 aysr. áj m tan ayer. il n M nyer. a. a 10 aysr. áí • 9 aysr. aj aa 890 nyer. s.\|m. 1071 ayer. s.1 a 16000\'ntM aysr i a 19.000 0«si. 18\'4aa stmaénye^ 18,tí00,<«íy«itlnt. 300, 900, líiO 8,000 IN, 180. 84. 87, 68, 40 jtó A. " Kaekinyerem4nyok kéill els8 úrban 4üQ0 jal kiserasiása 116.000 NaárMWw á avireniáay humiok sieriat kivalakssan allnpitUtik Wf. A MfiéseUM elsé, as állam állal Vsla sitott oWejnínjhutM a kéraUesá «assscbeksrtl i 1 sgénVm- aorsi, ár csak 6m. t.S frt 60 kr. o. •• i nfl j: f . „ i „ iia „ .. 1 negyed i I H „ 1 fai — 88 kr. .. Valamennyi aisfbisas as ftesilf eláhfea esállááMjvMy peetaeialtiay miltell assaaal 4% ■ legnagyobb gonddal esakéiBlteUk. aiadsaki jMagal as Dparn edmirivel sltátoU arsdstí sem-jofjret ka^rin t8HÍnk tulka, A a»isa4iteskliss ■efklréstaMUvatoles Itirveietek <nj a4U8l m^UksItetask. süaása bu-saa utan (íellff felsaóUtiú néUQI kflldjQk Nsst««. V&faknsk a jkUaUlas toaasi iegysikst. j \' A atlreaéayek klfisetss mindenkor p-tossii as ^llam jáullása invllett törUnli • akir Jkfavellin láa^tflldáse vagy kivaaalra Iréaks l-jelnlnek Aaés&ls minden nagyubb pUssata tsaa \|sUé6u««kfttsMastBk állát 14stesitSsláaHk \|VáluTat«nknak u>iedsnkor kedvwetl u^ sok i mai lekiNlHyss ayetesMny k8%8U gyakran slisM Ways^aáayeek hwMifc as. ■ui tia.eee laaaoe. aa,aat ••.•aa. aa.mmm síb AuMsoak ki, ái Ily s ligtttlardabb alapea áyagf<> vállalatnál, slQreláttiiláisf mindenatl bbrtwsagft a IfgéWnktsb NhiMn sMMiihalváa Mrsltk mar sliiasU kuli alatl is mlnitvn awgbiiási sitaM •Ifibb, "de tetaéiassiHs f. i aáles 15-lks elltt k9sreUesfi\| alallrolt teakksstMa tsMsai. Kaulmanu & Simon. bank- ia válU-Ixtet Hamiar«baa, bflfsisrlasá Hs staiasa mlndeanemB íttomkái*. ■yel. vsssáü lássvlayek H l6icsta«ot)kfyekbi U. i. kOaáönelUnket fejeave ki enaenoel rántunk ^dáig tanúsított biaalomári, teli kérjük aa ni teaorealáaaáli rásavttelra, —í Atörekvénána anantnl is o4a iránvulasd, mlndankég pontos és sailánl saolgálst álta\|! liftéit éraokeltjeinlt teljes mylégi^áséi kiér^aoMlai. VMtebbiek. m M Aa kőáok let 6s Í8 C hál it Pályázati hirdetmény. a)ó)irott igazgatóság köahirié tmi, miixeriut Nagy-Kanisaá létt .ó tt* ála ,utcaai vagyis déli rWén egy 108,857 frtra >lóiráuyowtt két «wr Kndél ság iráo; képes pajii órájág ajlu ____ épitoui, onuok foganatuaitáaát árlejtéa utjáa kiadni uáaáékoaik. áHojtás egyedttl irásbali sért ájáiilatók utjáu fog eukésöltotai. fogva aa aaen épiikaaésro vállalkozni hajlandók folbivatuak, hogy a költ-Jfutbaa megállapított építési 9%-télHával akár kéaipéaabM, akár óvadék-rokka! ellátott és bánatpénittl saolgálaadó iráabali aárt ajánlatokat, 1882-ik juuios hú 8-ik napjának annál bisouyoaahban banyajtani aaivaekedja&ok, mart a késóbb baórke-iálok figyelemba vfttotal nem fognak. itl^jtásl íeitóielek ób épitM torvek, 4gy a kflltaégvotés ölére bármikor a arák »IaU a társulaU holyisétbeu batekinttotók. " l9)4 ^ ^agy-Kanluán 1881 évi mája* bó 7 én. « A 4éMhlat itkvéMailár réuvéa^raaaái itartattaáia B szám. kiadóhivatal; H»eehsl Fülöp köayvkarae-kséAss. UjfAjrealíii aieaa. 518. szám. poesatéat arait; Ekése éne 8 trt fél Hegysdévrá 2 frt. Nagy-Kanizsa, 1892- szombaton, május 13-án IX. évfolyam. ézerkeaztöl Iroda. Délaalai takarék KB küldendők. karék pénztár épület 10. in; baaárbelviség. Hóra a lap iséliemi réttét illeti kdziaméayak Mtr«.Htmduy»k : 16 hakbo* petitsor egyaáer 7 kr. tübbazOri hirdetésnél 6 kr. Bé- • lyegdij 9Q kf. T ; íj. yhjjá\': \| \' . II -1 W •. • .,. MEGYEI fia I^ELYI ÉRpEKJ, ^OjLÍTIKÍLl, ÉS KÓZG A Zalamegyei Gazdasági Egyesület és a Zalamegyei Ügyvé MEGJELENIK HETEWOUT KÉTSZER SZERDA* (FÉL IVE) ÉS IZOMBATO (EBÉ8Í IVEM.) ! I I I J szágos jhazafi jövetelét, valamint, ho£y elodázhattliol jpolgári Wüteijetíj Bégnek iamorjljlk kdrünkbe érkeztével pártállds nélkül eilfoglaíanjclo ma^ gunktartáadt b I pézitfte szavakkal registrálmi. \| Közjóra irányzott felfogásunk szerint nem, tartjuk lehet^ncjk hogy1 talál kosfék józan és mérsékelj: gondol kozáau pártember a kerületben él így a vÁrosban is, ki polgári kötelességéről megfeledkezve, mast midőn a választijai mozgalom már [lezajlott, midőn a kedélyek I már le* csillapodtak, kjépeal lenne tüntetni azzal, liqgy a képiisel6 fogadására, vagy még inkább annak bossAmoló beszédjébe nem jelennék meg azon fryarló< anskorusásraa matató] indokj ból, mert <5 etyl más pártbél kép* viselő jelöltre iszkvpizott, kein pedig függetlenségi pártira. Ki; határozottan elítélőt !k őt, jóllehet! pártállás szemponttá >ól el-j lenfeleli v alánk, ellenfelek jrigyank és azoki in maradunk. ,\|< j L>: De ha mégis találkozni k ily i^bsolutj gondólközáBU ember, cieset^ leg még a szólásnak szabatta gát is azon páit~ javára szeretné mbiopoli-aálni, m< lyhez tartózik, (-f ug r csak sajnálni udnólo az ily kishit ltr Vh Azért mi, minő egy nagy és intelligens vár >s polgárai, jogositvá vágyta* jh nni, hogy nemcsak ej gyesek de maga a város hatósága in annak tanácsa él képviselőtestületévé kar* Öltve sonközni íog az őszinfeJ párt-színezet jnélküli tiszteletet mégadni! Nagy Kanizsa város és ker\|llpte ez időezerínii törvényes orsságjoá képviselőjének oly! köjülményekl között, midőu nem Válasttási mozgalb a, hanem a várost közvetlen érdiek ő ha- pérmentatlea levelek jósak ismert kezekből fogadtatnak al: • Kéziratok vissiá nem küldetnek, líyilítér: Pstitaoira 10 kr. ÁlZDASÁ.GI L^P. dcgylet hivatalos közlönye. 3)119 igv. 1882. Zajiamegyel gazdjaságliegyesillettölj A zalamegyei gazdasági egyesület igazgató mlttáztpanya tagjai1 tisztelettel fel kéretnek, ftgjyf1882 ik évi Június b<5 12]én azaz tizenkete dilén délelőtti 9 órakor Zala-Égerszögen az egyesüljet saját \| háza termében tartandó választmányi ülésre mi hél nagyobb saambat imegjelenni! szíveskedjenek: a tanácskozás kiválótjb tárgyát! képezik: \| a) az egyesület működési ter-; vezete megállapítására kiküldött bit; zoltság munkálatának a t é. Május l-.ju \'-ártott küzd)ülés 672-1882. szJ a. hozott határozata folytán tár-gyklása, \| b) az egyesületi- tagoknak a szakosztályokba beosztása. ívelt Zala-Eg^azegen 1882. Jfá-juei 8-án. Jláctky Kálmán m. k. V.vj , h olnök. 4\|IÍ0 igv. 1882. Za amelye gazdasági egyeattlettői Felhívás. A zalamegyei gazdasági egye-sülbt tagjai tisztelettel fel kéretnek, mi iserint a szakosztályok megala-. kitUa czéljából akt, hogy a nem-j zet (azdáazati, t\'Olumivolésii, állatu-ny »ztéat, erdészeti, gépéazeti, .szőlő-•zei, borászti szakosztályok melyikéle kívánnak bebsatatni f. 1882-ik évi Junius hó 11-Íg nyilvánítani szi\'l vei Ite^enek, minthogy nem nyilat-kos át esetében a szakosztályokba be-osz:ást az igazgatp választmány f. é. jud US hó 12-én Itartandd ülésében belUáaa azerint fdgja teljositeni. Kelt Zala - Egerszegen 1882. Május, hó 8 án. HáCMky Kálmiin m. k. eioOk. üdvözlet kerületünk országgyűlési képviselőjének! Biztos forrásból arról érteiű-Itíhk, hogy Unyepr Alajos] kerületünk orsagy. képviselője f. hó 29-én vagyis pünkösd-hétfőn körünkbe érkezend éa ezen náp d. e. órakor Nagy kanizsa és 4idéke választói elölt beszámoló \'beszédet tart and. Program műnkhöz hifen.y.nem lehetünk jelenleg azon helyzetben, hogy pártállást foglalhassunk a hogy ab* ból kiindülva, hatásos szavaik han-goztatáaával toborozzuk Díszé a választókat a képviselő ur beszámoló beazédének meghallgatására; de midőn arról van a ssp, hogy a nagykanizsai választókerületnek törvényes országgyűlési képviselője érkezik meg a székhelyre azért,! hogy a kerület fáJaaztópolgárainak miodnyáját osztály, rang, vallás- lés pártkülOnbség nélkül Üdvözölje és hogy a jelen országgyűlési oyolnsnak működéséről s egyszersmind saját képviselői tevékenységéről, dekünk híven leszámoljon, midőn arról van a szó, Hogy a képviselő Bajált jószántából, minden meghiváa vagy kötelezett utasítás nélkül kOrünkbe iparkodik azért, hogy habár saját álláspontjából, de, azt hisszük, őszinte és átérzett felvilágosítással szolgjáljon áj népnek, hogy tisztázza az eszméket ,s a magyar országgyűlésnek\'eddigi működését tárgyilagosan és őszintén mérlegelve, azokat a szerint besülje tneg vagy kárhoztassa el, amint azok a haza javárajók avagy rotszak dalának : akkor polgári kötelességünknek tartjuk lapunk homlokán ^yilt sisakkal jelezni a szívesen várt or- zanas ténye aki nemtssi magatartási kedvelt eg ben feltűnt iránya, jele város b a iránt tanuii kenysége ség tel énül gának am részről tása a vála tóság, mint különbe és ünnepéi] ÜdvOzl □ forognál: szőnyegen ésí t humánts és előzékeny rÓÍ ismeri étj álbalánosan iség, hi nem széleskör-jogtudon ánya, higgadt i szónoki tehetsége és e Í\' ület köz és magánügyei ott érdeilődése s tevé-tán mig egyrészről két- ySn ko fel ana is nflltó hetyeg yivott ki ma-a ma avar pari amentben, más-! hogy fogadta-^tó-kerületben ugy a ha-; egyesek részéről p á r t-ilg nélkül szívélyes a legyen! 9\|\| a kép viselőnek I A nagy-kanizsai színház. Jkanissán 1$82. máj. 7-én. OrOmmi ilj registráljnk, hogy a nagy-l kanizsai polgári egylet közgyűlése a mai napon hozott határozatával a színház ügyében vég tárosén és akként döntött,I hogy most ;már . elmondhatjuk, róiste-\| rint az Ige tattá lón. 4- Tehát «gye dfll és kizlroltg a közönség hathatós! pártfogásától ffigg,\' hogy Tpalia temploma: még a jelen ^fben felállltassék. Elejétől kezdve megvoltunk rólagyó-ződve, hogy tej nsgy-kaAizsai polgári egylet akkor, ni mén mait évi deczembér havában az eg heti helyiségek és színház építése tár( yabon határozott, — egy zászlót tüzötl ki, melynek egyik oldalára iéríség és egyenlóség" ikrp s Mb s 1 á d á a\'1 jelszava a „te8tvé ■4- a másikra vsn irvs. Honfiúi érzelem^ sorakoztatta a polgári dgylet tagjait e zászló alá, megezáfolására a némelyek j által hirde: tett azon téves állitásnak, hogy a polgári egylet a haladásra nem képes. Mi hónl ól)sjtjuk és bizton remél-: jük, hogy % polgári egylet vArosnnk elhaladásában (ezen tul nem csak mint té* nyeió fog koiromflködnii hanem egyúttal elfoglalja azon hihet is, melyre jogosan hivatvá van. A fbljó hó 7-én tartott közgyűlés tárgyát képezett ügynek fontossága ely érdekeltséget keltétt az egylet tagjainál, hogy jóval elóbb I a kitűzött idóben a . szokottnál számosabb tagok jelentek meg az egylet helyiségében és már magok közt is kftlAnttle módon veutilálták a kérdést. I í \\ Tiz ón n(áa Darán Zsigmond egyleti elnök ur conrZct és tapintatos beszéd kíséretében a fcrayftlést megnyitván, egy kis intermezzo íntan Plihál Ferenci választmányi tag urát mint az építési bizottság elnökét a \| választmányi javaslat előadásán felkétmmely felhívásra nevezett az ügy állását következőkben adta eló; A polgári eglylet közgyűlése mnlt évi deczember havában tartott közgyűlésen elhatározta, Ibogy az uj ntcza nyi-táaa folytán nyerendő térségen nj egy-letí helyiségeket és ezzel kspcsolstosan egy szinházi elöadtíokra is hnználsndé tánezternjet építtet, az erre szükséges és 150,000 (Irtot meg \| nem haladható költ- , légeket pedig saját készpénzéből, régi\' házának eladásijából és a közönségtől \|5Vot kamatozó évenként sorsolás alá \| veendő 20 frtos kötvényekre nyerendő Ikölcsönösszegből fedezi, mely kölcsön iazonban 30,000 irton felöl nem mehet Mindezeknek keresztülvitelével a polgári egylet fálantmánys ruháztatott fel, mely; válaézti&ány saját kebeléből egy ötös bizottságot küldött ki assal, hogy az űgy iránt érdeklődő egyéaek belevonán melléttj az e csélra szükségesnek mntatkozó \| intézkedéseket tegye meg és eljárásából) jelentését a választ-máflyhoz nyajtsA be. Ezea ötös bizottság mdködését az-jzal kezdette mög, hogy a közönség kö-kül azokat, kik [uj űgy iránt érdeklődést itanosították, uíülfsre meghívta és köz-pmfiködéere felkMe, kik támogatásakat (egész készséggel felajánlották. Az ekéot liegészitett bizottság jel-w járásának alapját a fentebb hivatkosbtt közgyűlés határozata képezte; est tjul- „Zala11 tározója. A növények szereplése a magyar mythologiában és a költészetben. A Ibid, melyet a Gondviselés az ember látásául rendelt, mindoD résziben lel vaa ákesatve a növény világ tarka polgáraival. — EmU adják meg IwHájnos rgr sík fellüsté-osk moo igésŐ aaépaéget, melyben a halandó nami édea gyönyör kpsött sí szokott m« rfllnii Mí iermésaetsMbb teliét, hogy aa ember már a legrégibb idő óta örömest elmerengett Flóta kedves gyermekei társaságában; nÍTMOD felkereste aa árnyas erdfiket és a [íreket, melyeknek titoasatos sQrfllében ktyaém bizarr szülötteivel hitt társaíognatní. Ks aa oka, hogy mbdsn nép mytbosaban és kdliiaaetébire jelentékeny szerepet játszik a aftváéy világ, melynek alakjait raodsaerintom bari, jolykor tefáaastfeletti sajátsággal ra-Uaá jM a gyernekise képzelet lóeeésk aiytkoaa, a növényeknek ár-sást, iMogot, sot basáéfö képzettséget tulaj-éoaMk valaaiiat boaaek isten légi jslenséget SasfovoMM. Jósoltat iU levelek svt-miáybéi, esellea nyilatkozik szerinte a vl-ségM iMstiibss s aa istsostg kedrezea ad* véS7#t vHéa>éf, «rC vagy ogássség meg—af ■^••p és —ftartáeékss Uiizmínal basz-•Aíjal piápéelzlek k telvák gyensakded ví« Mjaftaikhei, méj+ as egész természetet rekoáávtóftfk • MÓzek kápzetík. Így mondja • Mveéé lekewweréfz kivatkeava a dali Mert, zk i St IT—f* AfatSiSI iNebk SlMt, gffenw). IS U MUe esi i^lii S ias, •Sm tsbm somim se Deli •■■■MII » mé, mm, é UpÉrsa (Aisaf.) p kakssás zip4.it mak ü VizzUaBtl jMi \|# aiftiisiáss, pl \'j\'tMliKihs aa éliribesi l«isalG\|lrgpés lasatlvéa éjszakáján maga a fű is msgsaólal, hogy megmondja, mi hasznát vehetni neki, mint ezt a Csaba és Szent László, regéje említi, így beszélteti Petőfi a .Sivatag Koropájá-ban a tölgyet, elmondatván annak viszontagságos életét Vagy Vörösmarty „Dáiszi-geté"-beo így besdSl a nangaüs: fiúira bekor vagyok én, sok bezgokzt Sencfoeé sip. S ntlnd z Wbb essmsték súgtak Issrodis otzaa. Valamint Aranynál a iflzls ily kérdést vet fel: Ki Illetett sngsm ilnbf ezsstábe örSISs botaréajnl • eeerérfO aséisekf Hiszi a nép a kmásolókról, hogy előttük a Hírek bűvölő ereje ismeretes. A mondák ée a mesék emlitiki hogy a liff szerető, elátkozott, megbűvölt, Valamint az ártatlan halála után virág, fa vagy általában növény lesz. A tündérek, szellemek nádaséiból, almából stb. lépnek elö. Így mondja Petőfi A 9János YÍtéa-beo; 8 a réasát, mely sírján termett kedtoWnck, Levette keblérll.................. S beveté......tónak babjába; De aseáák csodája I........I Látta Ueskivá valal a tfirígot Vagv: A térea settb éirhalom vae, FelsttA HJ HJ Mkor; Kf/maira hajlanak, nikéet na Kél asmH MtV Sssaefotr. ....„..„..A két KeUtoeS bokortz A két asmtmaa aaeilaae. A növények kOeSl liasteletbeo tartották őseink a bár a fát (TUÍa)vagy mint a székely nevezi s a á 1 d e \|c Cá t, mely a régi pogány világban isten sasai iája volt j sőt még később a keresatényeégben is sokáig ssent árnváku fiának UrUtott. Aaért látják a régi korban templomok köré Zltotvs. Aa Is magyarok önnek a ftjábél faragták Áldozati kapáikat, kelykeiket Hasonlóan tiszteletben Állotta tölgyfa (Querotis), mint as erő jelképe, melynek árnyékában oltáraik állottak s táltosaik leveleik sakogáeábél hirdették a jövaadft. Méltóságos magatartására vonatkozik Qarey s pár sora: Így Hl ee As e4Ak dlw, \|ss ériiai ssw. A fcH bszsA kajtant esik blssiksdve sser Vagy máat PátM Satrailsssa mondja: I Namj akarok éliptoailnl I Mia( a ISsfa a aiocaarban; ; ■ tarok égái, mint a ] * \' a fellegek, Uogjaten. A d i jó f á (Jn^aánsl is;aiiok késé tar-tozik, mélypt a nép daláig, köaménd^ű-ban, valamint aokiéle \| meséiben kegyelettel S benső j&raelemmej emel ki, így mond\|a azt ágzs-bogasnak, arany os.-l e veié s n s k, valamint Ijiisoyáí jazerint a palóca anya bölesö-dalAbaiL kisded magzatára 0dióÍ« lombot takartat.11 Vigan kandik a székely népdalbaa is rofirainuí ja „vOrOe dió levele", „roppan di& mesjioríf, \| ellenben zordonan szól a osángó ajakáúJ „zatgó jmogyoróval, esattogó dgyíóval^j iKiyúítottA dtpfa, ná: gyot vetett .az Arayékk* kezdi! aj dal fájó érzet hangján. A mdddkló szerckö ik kom-létől LdiOiajkonorsőt^, kér. Tslájkoásnk még a diŐuvál néhány jváJ oaalían aözmopdása-inkban.is: [„Adjon jjjjuSa miédan jőt, \'diófából koporsói", rikkantja női kedvébtb a iur-bankó Isgébjr. „Mintta i aióliójbattj jAnja", mondja a Útimért Ijárasv embWn a népfia. „lísmény dióba li«ü-apotttt, émliii a merész vállalkdsóról. JTud még a diót, ha balét akarod"! biztatja > labybát. JBátaftja magát, minUu tfvé volna a diófáig,u gúnyolja A nagyralátót A diófa ie, a monda azerint az ŐShit egyik szent fája. Eíjdéfci fejá! rók hogy „e Ca Perzaiábéil eredvén, [m^gtartA BeeiAek haj-landéeégét} [mivel minuien .Oki köfött, melyek körteinkbe ksrnluik, legmélióságosabbra nő s igv nagyon könnyű vélt saemw tűnnie a falvak lakói eHfjt: ] termésaeíébes tanoa-Váa, hogy leginkább ssertjti as emelkédetwbb helyeket, ja lömboutt, IŐseinki smi odvenes áldoaékalyét bővé igeá Mtassst Mesi kédveio lakát is\' a d\|ü. OyfteH étöMrdalMKa köa-moadásokbaé nagy \| ksletkra vallj Kökóletboo aat tartják rÖla, hdgy Asnfékaj bűips, ko- tan hagyva alattajresategwnf aÍ HMet\', kű-bea díanáll aa idő viaaonUgsAgai$ak, so-káig él; aaért ssoMK IkHá ilAsk Végére is ültelii falat Otimdéét nam mintjmas ftét rázni, bansm tnl sao kés. ^ «éjerés Uisenyos stakát Meatílaa évnek s aa ttéjkdr tartatni szokott vásárokat dióverő v&«acntwcu hivia ja nép. Agáaak, a \| néphit; saeriu, hassnál a veréa, különben nem tevem. Innen eredhetett \'[diófának, asz-saonynak. szamárnak verve vSssik baaanát" I így, énekli már Balassa és Rimay „Diófa veréssel hfülaUA levelét" \|á d i é f a - v e s a-s a ő a szent avánj tüzénél és egyéb tBndéri játékokban nnnt ivarázsvessaÓ, szerepel. Előfordul még i di®fa a haliái képaaletéval is össaekötva, nLába ae jó niAr, oaak diót ha-. or már diót; hajigálnak osont-raival". így M^jljtth meséjében la halál tan- f\'ieiébsn aiőhéjbka eves a boszorkány a be 51s kiveti áldozaiát." Végre Balassa énekli: „A diófa, kit gyaltórta menytíts! kő verten vari. A diófáiéi még ssátqos \'magyarorsaági helynév is saáráiSsotf. \|lyio a többek kOsÖtt-DiOlsag, Diónál I(Hunvad tisu), Dióváralja (Fehér vnlj),; ptóé (Kolossj Zala vm.), Diós-Győr (Hont jrii.t DiókjoijŐ (Nógrád vm.V Dióakál (Zala jrinl Dióspsitak (Kővár vm.), Dióéfaiva Mé vm.) sib. Mint haurfa említetik Arany „Fttle-mUlé" köl^médyébsa s1 Ktá^riajléjiaast éia I AÜoit jifyíinaMt diéta t . \' DtíSaSll fal karcaik. I Kűlöabea IrJjta kivttll a majgvar okmA-nyokban déforiuf még a tölgy* és a körtefa is, mely utóba II. Endre egyik ^adoménylevelében a saavakkal jő elflj . „arnor pirl, obi fit CK>ngrogkti« ptjerornm in oota^a pasohae", hol a pooby ffokást a fisuleág játéksi tar tották smléksastbin. \| Mondáin) páti éa msMinkbeo többször előfordul a níndnn mytjioabzri emlegetett ariln^ almi is, melyünk magsaaraésa a bősöket és a t iadsrakat Wlalko^atu. Haj láth meséiben mAg ealét-klrtefa n olvasható. I Aa ókor le k távol kelet jelképes ftit, jmiaák \'a pálna, myribatj oedras, ber\|ostyka,[Bareaes, ejlájAg stb., valamiata bl Jtrust nto\'k m kőltésastűak ,-,1Tni f T eiMÉ le elekként kápja a {borost;Aat, 8 neksd rög ön egésa kéeaoml kall aáai. ondja Petőfi Aranyhoa irt versébsn. így kangáikUovébbA k pBzerslem" aaimfl költeményben lEgear. babérerdőnjél <ky rósaabimbó többet ér. A „Hazáról" irt rarséaetéban mondja továabá Petőfi: Gsakbefv rw »plt, widín magjar Kejekre tarulU a babér. Figyelemre mwómb ennél a rosas-rin és a eiprttjsj aa slsőaak wes-spllaét a vegyes érzáiem, as utóbbit a gyása, ék> poeueág kifej is Mm aaokAs basanábl Aaért játjuk a rnamaria kedveltségét a takoéai-DsJtnál, temetéeeknél, a eiprus nődig Őeidlk ta a airok disas. jAlkalmsaAsukban eeőeokb itnyilatkoaatot a suokásnál kűlöubea alig rálQnk felismerni. \| E növények emlékét af talmasint a biblia j\'éleaatheté fel népttukaéL Előfordul a itoamarin Arany Toldijáén^ hol a költő s^nllti t. Olt r* TalJinénak a bal.Wavb^a t Boaiaartabokor \|V»I gvaaiea abUkébe1. \' Talimint T o m p a VirAgregéiben írja: k JtJéaaea rsemana, lesea Savefj tirég Rleil Is. ZMselygé attakon alt a ettag, b K(fj aatkar hwrieHt, a maiHl, Qyeraas peragréal a kai ajkzla. pgyknesak Tompa igy ssólaltatja mg a i igrastt I A stsraa Igjl Műf űid tltaaag béatia iklketak 1 i SÜá ÍmÍ\'\'bjidafiaíü, SII sankt Mm asáa, aess alfáit Reá bentiek jfe.).......... Slijere hajlá éilii Arany Is igy eentf a „Dismal msosérok uráKban I Ctynatasab kMNtie keétaeazi. Sokat tud a jtépliit a pogány nézetek jüanján a többi növényekről ta, nevsaelaeaa áaokaak bűvölő sr^jéMi és katásArét Igy a Taéfl (Verbenaj á saékely kit szerint a 4aj érbe vagva któywmindén zárat, ka sna rtföldre volna iaj (Koréi enxUti, kegy Ayoa füvekből késkal a „saékaly asaaa-ük tArvéaye* aesrak a —arelsuiital. ullioher (FI. Péeon. p. 867) a béb-syklű sáskát(Sédum telepbioam) SAe- lijeikm-tapléal\|kl\| msi Liinytl 1111 Mpri saabed Hm vált, bsnemtsak annak körén Mii aseeaghatoU. Mindenek elélt kl kellett nyomottá tat, bogi i polgári agy let, as njetcaa nyitásé Iniyláa fundmából mennyit va* ■■Itt, mit nyer ennek kárpótlásául 4a i nyeruadá térségen felépíthette a asük-ségas helytoégoket hsoh ayemoaódáa eredménye az lén, bagy a polgári egylet aa njetcaa réaséra átengedett fláQ 01 terülstárt kertjének folytatásában 624 □ ölet kap oly keljen, bol as ajutcsát egy kersest-ntcxa átszelt ón, ezen a aarkon éa onnét a kert felé aa építkezés legcsiaosabban éa a csélnak megfelelÓfeg eszközölhető. A szükséges térségnek Ily módoni biztosítása otán kibocsátatott a kölcsön összeg aláírására vonatkozó felhívás, mely-, nek csakhamar aa as eredménye lós, hogy 20000 fii kölcsön aláírattatott éa Így az egylet vagytpával együtt körülbelül 81000 forint biztosítva volt. A kölcsönt nyújtó hitelezők óhajtásáfa, esek egy közgyűlésre meghívatván, ott katároaatilag kimondották, hogy az egylet helyiségeivel kapcsolatosan egy táncmulatságra is alkalmaskató saiaház építtessék; ezen színháznak szellemi része egy az érdekeltekből választandó szin-flgyi bizottság álUI kezeltessék és egy-részről a kölcsönt nynjtó hitelezők, másrészről az építendő színház jövőjének és lenállásának biztosítása végett a polgári egylet közgyűlése felkéressék annak kimondására, miszerint a színházat as ér* deklettek meghallgatása éa beleegyezése nélkül megszüntetni, vagy elidegeníteni nem szabad. Az ötös bizottság esen eljárásáról! jelentését a polgári egylet válasxtmánya elé teijeaztvéo, az azt el ia fogadta, mindamellett elhatározta, hogy ezen jelentés azon tekintatnél fogva, mert ingatlannak elidegenitéaéról éa szerzéséről van szó, mert továbbá sz egylet helyiségeinek még as évben leendó felépítése elrendelve lérén, a terv elkéazitéaére vonatkozó pályázatot kihirdetni kellett éa mert végre esen javaalat szerint aem szinbázi czélokra használ ka tő táaes-teremnek, kane.m tánczmulat-aágokra la h aszná I h s t ó színház n a k é p 1 téa e javasoltatik, — a választmány által már elfogadott javaalat a közgyűlés elé teijesztcaaék, mely javaslatot a közgyűlésbiggsdt és\'komoly megvitatás után egész terjedelmében elfogadta, helyben hagyta a a további teendők teljesítésével a választmányt megbízta. Bizton reméljük most már, hogy a közönség fokozottabb lelkesedéssel karolja fel ezen ügyet, a mély bivatvs van egy általánosan érzett hiányt pótolni éa városunkat agy lépéssel ismét közelebb hozni azon ezélhoz, melyre törekazik; de elvárjik egyúttal a polgári egylet laaaUaányától éa aaaak kiküldött bliott •ágától, logy szokott butgótiggaj ée kitartással oda törekednek, aszerint n elrendelt építkezések még m évbeíi teljesíttessenek, t, L M \' Politikai hirek.* A legborzseztóbb politikai gyilkossá* ■v«Telloj>te meg a távíró Dublinnél a Világot. Oavoailsb lordot Ironíság uj ál- lamtitkárát és Thnmas Barkót se államtitkárt i hé 6-áo este n Phoenis parkban msggyükélták. A merénylők közül mán eddig eeokty mm ingtak el, de a readlruég azt állitia, hogy nyomukban van. A kormány 10000 lontnyí jutalmai tasött kla gfilkestok elfogatásira és IQOO fontot olyan közleményekért, melyek a gyilkoeok elfbgalását lobotövé teszik. Anglia minden résséuől a lakoseág legnagyobb megbotránkozásáról e moottegea-föl sséló jelentetek érkeznék Londonba, melyeken ne ösesos pártok, az íreket\' sem véve ki, ntálaiakat fejezik ki a pbönsparkJ gyil-kos tett jelett Beqnfond, a legUvese bb far agitátorok egyike íjarnell iskolájából, besnádet tartott Manchesterben, melyben nsjoálkonáeát fejezte ki az ártatlan Cavendish meggyilkoltatása felett, deí egyottai hozzátette, hogy míg Ir-Oreságot angolok kormányozzák; ily bűntények folyton ismétlődni fognak; egyetlen hathatós lesekösl ások ellen a jelenlegi rend-szer gyökeree Kiirtása s egyetlen helyes megoldása aá ir kérdésnek, hogy Iforsnágot írek kormányozzák, fionrko meggyilkoltatásáról Bedssond egy sóéval sem emlékezett meg. Amál jobb benyomást kelt egées Angliába Psfaeli manlfenstams en ir nomnolhos melyet tegnap Írország minden városában nyilvánosan kiftgoostetlok s melyben Parnell kijelenti, hogy Írország neve beesennyozve marad, eúg a gyilkoeok az igassánsolgálta-tás kenőre szolgáltatva nem leesnek. Corwen Jóssef parlamenti képviselő, be-eeflletee radikális és Anglia barátja, a ki Parnollel benső baráti viseoovban áll, igv nyilatkozik: „A titkos társulatok, melyek ftrnell elfogatása éta ismét késükbe vették as ir mosgalom vezetését, Parnell kibékűláee miatt elégedetlenek voltak, mert attól féltek, hogy a laodliga ismét háttérbe szoritjz őket. a vérét eeemányt azért inkább a landlign, mint sem a kormány ellen iosoenironták." hogy e gyalázatos gyilk»seágok málja Wjl f ^M. \|oa. láe alajstrom 211 létaM 29 Ug vén nem egyéb, tatai a sesorsdáfyek IW-éleezténs e ss Ánglljt m Írország kosti viszony elmérgeeitáee. A [.PáU lAl) Oenetto" re A .Pali Mail Gazolta" is nat igyekszik bebizonyítani, hogy csak amerikai téniek lobettek lord Cavondieh és Boorko gyilkosai. Ama tény, hogy a féniek mindig ellenségeik voltak a landugának melynek befolyása moet Parnellnok Glad etone nuniszterslnOkkel tör-lént kibékűláee után újra felülkerekedett volna, bírta rá a fémeket a véree tettre, melynek elkövetéee után nésetak szerint Anglia semmi körülmények közt sem aikudozbatikj többé kernellel ée a landligávnh A nevezett lep dieeéri as öesees angol vidéki sajtó jósán s mérsékelt magatartását, de élesen kikel n „Timee ellen, moly egyedül áll amaz igyek-váeável, hogy a mult szombati katasztrófát rágalmazó személyes megtámadásokra s mi i JBÓgi 9féj°kb megvátáere málló, a legaljasabb rnenvedélyek fflléUenláeére értékesítse; magok a gyilkoeok som írhattak volna }obb csikket olőmeoditására, mint n tekintélyee City lap. Joggal állítja Oladstono, tndvalkvfleg dwmberlfo kereskedelmi mi-InísstM közlönye. V Londonban tagssb a leteOentltassbb birok jkeraltw forg alomba, melVekből igen \| bajos a valói kiböngtanni. Egyik szerint már elfogtak Ja kocsiét U, e W a gyilkosokat a Phowihj\'ösikife vitte, a másik som lat azonban propán azt as irányt Sikerflit eddig kea-staiálni, melyet a kocei a tett eUtÖvetáee után Veti 8 es annál \|öoayebbea sikerűibe* tett. moSt a verekedőknek tartott tetteseket többed is látták, bár noalse ewpéljleíráeu-kat ném is biiják adni; yranli eai dásgsayjw kapttády. a kl távolról itttintán számtanija volt a dalakodáe-nak, melyet iszákosok esombaton gyakran olMordaM köslnséges verekedésének tartott még rá Is kiáltott as igv kocsiban tovaW Jadó négy ootberroi .Teringettét, kemény munkátok veit Isgények 1* 8 azok víssnnf* lelték j iBizony kemény l" Geak néhány peres multa ért a kapitány a földön fekvőkhöz] kiket pdraadra ismert föl Írország első ál-lamhhfajaltaokáí gyanánt. Ufst már arra is nmlékeanek, hogy Sponcvl lord alkirály szombati bevonulása alkalmáVal akkos a kocáihoz, melybe Qa* vendisp \| több magnsranga ir Up^Vieelövol Ult, ttjl ember* tolakodott, hangosan kár-dsnve i LUo^Jk aa nj államtitkár ?" Cavendisb jsriuÉsenrss kivánosíeágnek tartva a kárdsnUköAjst, kaíamát megemelve mondá i „Eh vjsÁyok (\'svenduh lord I mire as icen udvariban köszöntve távunott, egy Vele ba-sonJó öltösetu emberrel. A rendőrség most aat hi^, hogy esek voltak a gyilkosok.\' A kllfs pénzügyi lárcza betöltésnél a jelenlegi magyar mluleaterium egyik tegjára gondolnak, kinek bolyét azután Tisza Lajos fáglalaá eL IfásrérarŐl pedig tartja ma* gát z/on liir, hogy 8 zláry marsdásra loss Uirbajte, mert * boszniai koriaányH sás prpgnunmját ugy igyekezik megállzps-Uni, h<\\gy Hs láry ast snját állán-pon t\'j á val OssSásjgy estet hetinek talál haa Ejyptomban s hldyzst komoly. V/rják Mahiiindée Mu az te fa pasa leköesö néeét. Az a mándék niilvánnl, hogy a Kho-divát kénysanriteék, návezze ki Arnbl paeát kormánir el nőknek. A kabinet M notalileok kamaráiét akarja öesze-^»ivni,Wogya KbedNének trónjától valói! meafosatjajtását kiosskö-l! távíró utján intézte > i meg s ö I j éj Több ftkoas kormányához aat a hajómat küldjön A marekkél ati fogatú a tott, m< közben a oséeeelék ki réet^ hogy p á n n s é 1 Ifin 600 embert el-az angol követet sátánéi hajigálta meg. Az 11882. évi adómegállapitás. A nagy-kanizsai bizottság muDdéaét 1 fogja megkezdeni én i és ünnepnapok kivétel tatja délelőtti 8 órát\' nissai fvárosbáz nagyu sorrsnl követke«őképj gyaltalni fog: Nagy-" kereesjadója 1881. máj.ü04n a Injsti o Je í>j:én , „ Hu. lén , 8882 ik évi adókivető-82. évi május hó 30-án zt naponkint a vaSár-ivol szakadatlanul foly-l 12 óráig a oegy-ka-nében. A tárgyalást fllajlitUUott meg ■ tár-izaa város IlL oent. I 1 tételétől 70tig 71 , 140 B Í4I: -. 210. Ma \', fül BM Őén , 161 J ItfO; • 421 J I0, 1-fa . 491 J) Bél, •4a a IV. osst kereset4ló íjászon \|94n a tőkekassamié 1 létfl lOD-ig 12-én , fOlji, 200-ig 18-án 9 901! , 306-ig M-éa , 801 \|L 86%-ig 15-én él a pótlajstrom Ossaee tételei a nyilvános! esássadá. sokra kötslesett ^gyIntek áe vállalatok siója fog tárgy al tátai 18IÍ junlos 364n Lágrádvároe DL ás IV. Jsssztj káreset és tőkefcnnut adója. 1882. janiim 17-én Alsó Vídoveea, Kiinnán, \| Aleé-Rsjk, Oslee, Oslesssigot ée Ujnd- ); var j könségek adója. 8821 innia* jl9-éft Bsepstaek. MnfjUeeireszWr Kollátensg, fityenáaa és fin^osn közéé- 882L jnm\'as w ia Galambok, Gsraboncz és JKailos köeeágek adója. 881 évi jubius 21-én KotíovL Bakonnk, Merenyn és Újlak községek adója. 882. évi jnnioa 22-én Oroeslony, Hskíeh^se, f Kofecséiy,Kis.RadaéHagy lEada köz- eégek adója, f881 évi ínmos 23-án Abó- ée FiÉeő-Bnhét, 8at.-Mária községek adója. 8821 évi íuáhu 8nt-0aláas. Borzén eset Boimka. Kaosortak, PölftkefŐ, lt-Sserdahely és Felső-Bajk községek adója 882. évi junius 26-án Ssabnr, ün^Jakabfa, \| Lábgvis. Fűzvölgy, HomekAossárom, j Körpavjár, K.-Szt. Miklós és Psln köz 1 ságnn ádójf 88SL évi jnnnm\'27-én Sársnsg, Ckepi, Szt-Jakab, Kie^Béese, Nagy BÁcm, Sormás, Eeztregnye, Bigyáez niseégaa adója. [1881 évi jurae 28 án Alsó-Dosskoni köneé-gek adéja fog. lárgyalutni. A nngv-kanizeai adókivető bmotteácnak JH82. évi májtts ihó lu én lartott hl^ee jegyzökönyvéből kiadta Owilly Antal tereel {•Utáéf. Különfélék. I - Fr4l»eNlmmepélyétab.-kaaiz«ú kisdednevelő egyÍMlllet Pünkő«d hétfSjép tartja meg valóezinűmg es egy«a0let nádorntezai saját helyieég/\'bín. A himovee gyermekbarát ezQlStáeánek százados évfordulóin njult hó 23 áh volt, éz aikalomból hazánkban, is sná [mos helynn megOnnepeltetett e najp. (Orvsa-ídtlnk, begy vároennk eem marni bátra e tleróvje kegyelei adóját Előbb izátft aem [ tartathatik meg, mert FrŐbel Fríryei oroz-képe nem készülhetett el. —■ llá\|ls kö-I sepén már kész leez s Pflnaöed más* napján leplestetik le az ovodamroknlerseé-i ben. Hír snerint ez Qnnepályre Pr. I Szath-\| máry Károly ie körünkbe érkezik1. Ej nemee ! férfiúnak, mint emlékezhettünk, bmybnli kín-dednevelő egyeeOletünk \' álapilásápanl nagy-érdeme vnn.s mert as OdvÖe eszme Ikereaz tűlvítele alkalmával ie ezemélyee megjeU-néee -j- ée buzdító szavai által hatott ée győnötf. — Hásbenlásek Nsmcsak ja Ba-bóohayi-féle ház bontatott már le, j hanem as izr. huközeág imaházának telkén M éskole-ulesára esolgá\'ó három rozzant éfölst lebontása is foganatba vétetett; j- Betdreaék Memosdk a Bor-schetzky Gyula arany mű veeoek Qrflnbat bá- L i i is- kö\'teményáben a paléez szerető bokrétája a boldog-virág. Erdélyi közmondásaiban a fodormenta (Menta erispa) baayavirág néveo sserepel a java* asz-szonyok orvosságában. As igéaéstfil, tzsmve-réstől megóv n tíezteefi (Smchys); a váltott gvermeknt felismerteti a kakakfű (Thymus); as nkasntófa nlatt termett ffi M a j I á t h meséjében vieesnndja a vaknak nsemovilágát. B ffi eeoropláee előfordul Petői „János vitézében" is, a hol mondja) A ssk vén níplrt/ó Wea c«k efy bemuegstt, HényUk a n»gj letSe WUl p.tkán;fejel, AtaMláfa (Svée nMt flvet, virágot, Maertaíerfcat tágjH, amberkopoejikat. A snén évben nyílé varásSvirfg, melyet Tompa sneriot esek ártatlan saa kesztlint le, asegvéd a gonosztól; gólya-köröm (Qeraamm) hasznos a főttjéé eljön. Vagy mint Bdytke mondja a „tiztős fin orvosság a osáz ellen ée a the mondád fia (fertnghun plánum) eloszlatja a kisdedek lázát" Tgy tud még egy-két bota-níeas ée orvoei könyvünk bnnonló megjegyzéseket részint a néphitből, réwint PÍÍnms nyomán Hordhí Melies Páter köny-váből (Herbarinm, a fáknak, füveknek nevekről, természetekről ás hesnneirél. Koloev. 1678.) átvéve. Ebben a. i. lÁslius farja, hogy ii holdfl, l\|oldruta(Lttnaria minor) ea babee babonás lűo; Oelemennre esek a bűvös bayee babee vratoeank vele, a házasokat akarják vele a tota eserettelai, ana-g a 111 s s a I (pansirtaftl) a bebae oigánkol-nnn." Eet, mint Plinias njn, reggel báróm-ssor köszöntik, ngy szedik. ,Béeenolai-eeeet •Sívót ágya ellen ovöeiti kSrűeia (risod. «.ne) sebe kígyó es alatt mag nem marad; ha a kígyót e kőrisía áe a szén közé veled, fcenseráflí a léers nw«, hegynens a ktí-ríséa ágaira méonna. Uiptamaue iDio-temnne m IfMsIovslO tf) szaga, föetje mér- fis éHatekot sitts. á tagokba lőtt nyilakat i«ensna} ha faittl reá keted a lövet, veeet, geéyákiet kivineea a testből. Voratrnm verem (Záespej lndsglelőknnk, bolondosok-nnk, as áiméik ódáknak igen ie megkiya etb." Fraaoovilk Gergely könyve (Masa nos és ieieuo szükséges köayr stb feUeyerá kerék IÜI.) snerint Jler apio m kinyUja, kit en easnslé hasaink nMflMBÉank." Ml kaiankoB mg/máiH sns «, Ugy nriá. Psmis a nyolezféle füvet ajánl. As itt elssámlált fű-vnken kivül orvoseágliént említi még Beytbo Andráe (Fives köny v, Iveknek, fáknak nevekről, lerméenetökről ée hasznokrél. Német újvár 199.) n teáz virágot tCaiiha), szent IVán lirágot (Oellnloaj, farkasalmát (Dapkne\\ saarvae fin -vet (Frezioella) stbít , V Visssatérvée. a rege ée a költészet nö-vényeiijo, T-i m pán ál a méjggyílkolt királyleány, mint jávorfa (Aofer) sarjad ki; továbbá aa édes anya sírján b d fa (szomorú fis) női L i s a n y a i-aál a meghalt leány bél r óneaf a lese; aa el (öntetett szerető sírján rézen Iskad vagy a népdal snerint: Btlsg sem ralusi, mfgia msghelum; Slréinon vésee gslemkswst verfa. Jer oda (ilmm, weSeeiei wit r6U>. 8síntugy írja Petőfi ^Snéosi Máriában :u Vaj réiaafcekrek ISst kaik ssslllk susogtak, LetSftea egy réieát i ntfigsmáúl ksetam At,... falsa s nép aeeseej nsfvé porából nitt. Vngy .\'..í.»4z én sslf\|mU< szinte Káffta sny kalalss rérvliág. Q a al mseélben a osapoflátt nő gyű-mölostolon szeder fává (Morusl a gonosz nő ssodor Mává (Babos) válik, mely végig nyúlik a világ minden utján, e ki rajta akad, aaaak meg kell halom; meséi sserint továbbá egy állhatatlan nl körtefává változott, mely baláltboeó gyűmölosé-nnk songét két mérlfdldre terjeszti. Mni-1 át h mesájábon a hőn véréből el m a fa vl-rul, sav más ssese snerint a ketté vágott almából és a széthasított nádból bolgy lép elő. Ily isgahaal látszik kifrjünl e népdal ie: airemrs tltetem egy fásetát Vtgjr sséfg ary Wker [iMsét Hadi láma emg, e ál ott Jár, sébe ee Aaatifű (Plnntago) tévedt nőt ábrázol, ki idővel vétke lányára\'talál; Tompánál nn árvaUnybn) (Itipa capillaU) és ineeés ssodoti, valamint ac ör-doágel enimborálé banya Ördög \|t;se-korrá (Ciyágtaia oompestre) válloa\|k. lla eeak atéa Őseink m/thaaáheS íbr« dnlnak, ssmiats tudjuk, Imgy aa Ősw^y\|vok vallási snertartásaikat ietei sasjbad sgO alaU uetntták. Táltosaik men fsrtfánok áe fák, felet kellemes éf hée l^eask, urának. Itt kápzelé itt ősmagyar iateoeége lakát,[hol aa erdő homá\|yábau lakik as ás lágy isellő ftlvalmábaa nyilatkozik. Itt oyejtá HaduJnuk a pihenésre t^rt vadása fáradtsága erednnyét, ea olfjUNt vadai, valamint n pászUr nyája ssesgéjit áldozatul. Valóbann termését e rosnlauaij gyermekei mflvásso-tök hftnyábsa sokkal méltóban képzelhoték istenözet a ssabad ég alatt terebélyes fák árnyálan honolni, miét tfgyetlen kezek által alkotolt kő- vagy íahijlékokban. „Usaorank-nnk, mondja I.po lyC nem lován laeitusí remeinrója, homályos I emlékeinken át lövel osak islénk egy-egy felderítő sugár, melyet bajdainnk sötétáben pogány Őseink szent erdsiáo vélünk feltalálhatni." Jgy a- néphit main \|a fsotarlá, hogy a Badnn körüli er-dőkbnh egykor tűm&Nk lakozlak, p ugyanitt slbabonás nép elátkozottak kisértntios alakjait kápaoli látni,] valamint hilsl Sserint fisbér jíkigyék laknak beaoök. melyeknek avugvp bolyén pénnt [lehet találni. Ily néjp hitet leien ki Tompa le .visácrogéibon/, midőn mondja: ....léúnttae lea\' \' Lemkel mspll A régi magysrtjk lett dlvalnau voltak bél alj terméé-, gynmt áldosátok. Ismerjük ként pmyntaak a gok le a kűlönféln •zent j Iráni éj Hí be tesfp és sí nír ko ezok lakodalmi eeokások kelmékkor bunát és kai séoktekWnteai, > babona ás aránt. felltassnálta a lásártf a oöványorsaá^ riatöl u. L a b o d a hideglelée meg* állati áldozataik mél-< itatosságbél vsfey hálá fos, virág- ésfgabdnK\' aa ősi baláfnábólí jml< a keeéoráa, viiiá-tormés nemek { továbbá \'án tűsbej a\' tlslm e s o r u (íwa-perjej. A emiitik, hogy ily el egyéb tonMot íkif kok aiaknnins, homály ee árnyékában, eaOr-gedsni fnlekik keaítt li\'ásalsk a hadak passuly (Phaoeold) ie gul ntolgált, a meUn tbeo Elkttiblfr Unyáa^l aa dőlni ánokatb Innen i kuraámlé Immta. várad irata snerint) a bottfcrkányek snál,, boeaorkjn .._JIÉV saöio ték.éi Utveír aalil á Hl \' \' rj í . I i i 1 aa erál ssttamsl boeeorkányság egy. ienákeoy aán karans. f egy ee tOrménVeít. 8oa aafa (oamVttouisj niotéséro ét in nyő kiol löt még aa ártalmatlan Én kuraaaoláai nnya íbee a passuly van M értő jövne* irmazolt n báb veti ő MedlaiHontaBtto ItOreklevela nörényJk l^áánlében állottak. lm ypörokkea, hogy .aj 4 bosoerkányok sgy TTCr N 4 bí ütvén, mintegy bárom eseren eleget ittak, ezután; a híját Né tették." A eesgrdi pnenor-kányptrük alkalmával egy tanú jaet vallja, hogy „aa ulban busák köst levéal(a vádlott) egy szál vUégsó básafsjet leszakajtqtt, ea nek -virágát j lehúzván ogáeaboo, a njarkába be«aoriiotta,\| aat mondván, ha akárom ezen buznfej liáikner egymáeután a símre ómban megyirngzikl a mit ie ázonképmt kétezer, hárotuszor négyssor ée töb.hször azon bnaa-fejnek leszedte virágát, a nwrkéba szorítván, egy lkávéaé ott- tartván, mgvirágkotV seint-ugyJ mintM a gyökéren állottv«ia.r ilyenféle lati a vad is melybon mondva lyan, hogy a beteges aermskst zabbal Bzött fere-dŐbenmoslajmeg,azután kileneskert tlmaeza tövével hordotta a zabot n prédMlóf kertjében levő kerOeztutra" r — egy bálik eza> rínt Laié/islevélbŐl fttfdot osinált s egy ta« risztíya fiivét szedrén bele nagyvéttMton". A klirrasolók gyógyít fürdője a mjegyat sok ssiorínt] ál Mit „kilenc szemétdombon szedett ssemétbŐl és télísöidböl,H tdvábbá t .tűvlses lapuból, flrömgykbjlrbÖl és ■ajrádliaikéré töváböP4! vter* a szegedi bossbrkánypörbeu egyik vél így hangzik nb o I o n 411 ó t, a Hter snlénniswnyok füvét prseiorlbalnak nekik." lOmlenkii gyó« gyitasmédoK bármenyire olsjjasodmk aa ártslpévssumlt knbsnihan, nyilvái ftm val* hUgyakorlala mélyebb értelemmel 1 jelent* lm a rovm váalátbA IselégM litűnik, hogjj a bnoons, melbr végeUsMéebén nem1 másJ mint 4aá myikosnnk maradványa, va-lamínt maga a képzelet néha nngjfou is lri> zarr saűiötlO, a költáeosl, gandeg vjUasaíé* kot talált Ínéra kaivso leányai kiatd de lía* runls tientáub Mi gyárméke is, ha jondJM* tói taoaokümi kégyik, eaiveeea Wlkareaik^ lomnos erdők árnyékos báoét, s s\| elsndai\| a természet vadvirágai között, bol ajkai éa* kénytelenOlj CsJééhejtanak a ke!téréi] 1 1 Keávss vtiákek 1 eiŰt b meeá i OaSe Mirmékl, iMMetlsl Ulekeil He stusm rárt lasísülj Vigyééé tousei isesist slei ttsia Ssttsfáet H L UlUt l<tal4eW ,.■■■■■, JMttie mb seissás ^Mbw, e mletks fia aft kegy a sei legf kánai Ue végv. a \' Imi Miének MaMeét kkánmék meg, keaom Kel ler Máfyáe enfaémoMnCvaek WnnskiSs ftle lutakna levl mfifasírét * U törtéké íaaea már köaol 100 k értékű késa let toleeiskatott el, Kűllntien aggasztó en a kerüeséay, begy a Jiaadeslmli\'-efcaak igazítás végett átadott lánhiliik tdvnfokat-tak el. — Egyébként etiMyne readőreégQnk\' -aek könny ti leez e tettesek kípahntoU- ama „corptis delíetí-k keresése mellett. -r JaalAlla A nagy ks^nsaj lárxu. kör L éri jaasas hó 7-én. kodvenMoa iát esetén t(Ma ú városi nlsé erdőn tavaséi mulatságéi rendez, melyre a tadésilásek ée meg kfVók legközelebb kíbseeéltatai Isgnak Belépti díj személyenként W kr, a tienta jöv«. ar, a uenta w elnptikéjénsa j. vára log Míttntai. — iátákenyeséla ser^áléfc. A tmfj4ummmi .Kisdednevelő-^yeeeJst" sve-dáwnk Imsndmási ée bizleertáea caáltábái Wsőbb engedélylyel snűJt sorsjátékát rMidee, főnyeremény 1000 frt értékű 12 snsméfyrt való ezüst asztalt kásáiét, 9U$ nysrensásj tan ÖOflO írt összeg értékben, egy sor^gt Ica 60 kr. Busás 1882. doea. 21-éa leez haté-sági slloaőrsáe mellett. — A hamnaae eaélrs rúá ttkekvénS méftányolva, a nsmseezivS emberbarátok szíves pánfogáeáka ajániink. Sorsjegyek kaphatók minden peetnktvstsmni. lottógyűjtődékbon, vasat- s gjahejáséii álfo másokon aat — Gyűjtés aa erem ssldák aUt-wtfurtu Ebennpnnger Lspót ar keidemánje-sése folytán a helybeli tar. hitközság képvF selősége elhatározta, hogy gyijtéet rendez nek aa orosz ssidék segélyezésére, a kik a legutóbbi üldözések köretkestéken kottás-botra látottak. Tekintve azon körülményt, begy Ily gyűjtések már n monarchia minden réflzében történtek, Örvendünk ezen jótékony-eséla morgslíwn felett A gyűjtéssel £bee spnnfsr Len. lürwhel Ede ée Weúe II. L urak bízatlak meg, kiknél már ie rzáp ösezeg gyűlt egybe. — lémrt nzlméaaet Alig táréseti körfinkbŐl Onröfy Andor Has «xintáaakia, máris. Triesztből aémot szinlárontat évkénstt vároeaakba. Előedjíaaíkaa már csűtörtákáe megakarták kiesdeni, aeonbaa miniszteri eoga-délylyá nem bírván, előadásaikat a «éresi kapítéayeág betiltotta. Gerőfy snintáraaleta, Kaposvárra távozott, onnan pedig « . BeU-ton-fSredi eaMon előt\' Zela-Egersnngen sgáa-dékosipk néUáay olSetiátt tartani. 4- Eljegrséi A kis-koaáromí kár jegyső \| növés e farenczy Anna kisnsszen i nyzi BafTayj látván nagy-ksniasníáíásyosendbiiim jegyei váltott 4- Jnkllsram A sQmeghjárá«i\\kfJr száj ns. 27-án 10 ávós fenálHUának julnlaeamát közgyűléssel Űli mrr. A kör derék elooke Bánty Alajoe a járákör lés évi fartámSárfl tart olondést. E^szeramínd aői késimanas kiállítás ie readeatelft. ,-n As aáékhete hlsetlsá\| miként lajfünk más helyén ía olrasíiató wem aek ára megkezdi minödéoét E bíaotuáaiek elnöke Kováos János ügyvéd, eieluoks\'ttsr taiendjy Bála. — Kérdés tétetett szerkeszt ^\'Ou. nél, hegy a nagy-kanizsai tiszti öaeegé^s* : szövetkezetnél, moly napokban történnek a 1 befizetések, jeiezhetjök, hogy a hónapok eM \| hat napján, máskor a hé végéig csak am- i tör\'ök^n, mindenkor délután 1—2 éra kést a CesUgeri ntasábnn InvŐ Koosis Fsrsnm nr — Páka vidékén oly erfe a heiás-sás, hogv a 80$ ot már meghaladja. Sse moru állapot, és ápea a novai jártának eisei orvosa, ,T légrádsa mail vasárnap egvháai örömnap volt} ug)anis aa evaaa. gyaleke zet imaUza nagy kölis%gsl nsinomtiatTi-, boeszalib idő óta isteni ííeztelet aem taiu-tott benne, es moet befejeztetett e Bnilágyi Qyulaj ottani köaúaztelenl evj lelkénn ur remek szónoklattal avatta újból fel En alkalomra vidékről ia mámoean jelintek Mg. ClyAsmliir* Andorba Gvula nejt Faikes Emma maguk és gynrmekeik\' fl)is éa Eanna nevében megtört szívre) felsmuk feledhetlen gyermekeik illetva testvéroik Ao dorka Ilonának folyó évi májas hó Ő án éinte 12 Ili twvábnn, Andorka Irtván, Kálmánnak folyó évi fcájne 8-án élete 4-ák évében vár henybsa történt gyáanoa Idmulásukat Kek Csurgén 1882. május Ö-éo. Áldás éa báks lengjen a feJedketlan halottak porai lelet t! - Vlmentlélis 2Ü év alán As Ötvenes éves évek nUjén élt tlhanulu e^y zsidó eselád bt leánygyermekkel, A mltl^i rövid időköabeu elliallak. S a gyoraMk«k árváa insafadva, elsaélodtak altttntea, mitee < tudva egyik n máaikfál j osak kettő maradt ogyűtj! esek néhány éven át, Ksmeaán ss»i gálát által tanák fen életűket; de utóbb aspkmji is olválesntá a eors; ne eg)ik vonlélm a máatk pedig aa ország egy más vtdékJjjre ment — Aa elválás ideje éta eltelt ;l2-24 év. Aa egyik, a ki SleUve^áh» ment idővel szép Inánynyá vált a belé sse rátett agy ölese (bldhtrtokoa ki néil ie ta»á S elvitá hasljjáka, illetőleg lakhelyére Má* eiába. — Ott most mái 11 éve Wldogság ben éktek é a család 0 gyermekkel bit. -t Da bjUboritá snen esaiád boldogságát aHa^ nek Un vágy a e a testvérek (ánti sntestt1 s igy 21 éva ntáa rávette magát, bngí tanul bazájába fnlkerneal testvéreit Vajje» slksajlto en neki, vajty eredménytelenül Isg\'S lissaéiétní Bljéksa, aat é maga sem tafta ? A véletlso ugy akarta, hogy Ide Kaniisárs oly ijmnattal érkezzék, melynek Körétetá feíé wraet űssnoköttntéee ninosen s annak kOveujealébefi 7-én délután bejött Kaaimérs, hogy másnap reggel folytassa útját. A dél utáni arra hmm fel, hogy Itt teste** atéa üjűiskisHllk. Da ktpmibsU, kogv eeái bon mw sóm ért ssert n magyar es aé-met inUvet 4 ksean Idfkaebsa rég elMedis már V mán omk egy kél német sné máiaét ifcf —gUtjilt a béHméMsk, hyrv i tm ( tárad taég Aa kitasrilbif Seiihaa oly esőt vett rajta, kegy a «olga liwilim mi kaUá « Mggflii 4 éra ke-Ml 8 ávaber lel. Aa ojolagos ké eéaiagyaa ftjl askí, da segitesi mm már M TnWtrtt — A. délelőtt folyamában aa ttéft m utosán tétel** egy sangéuy növel t»liiko»ik, hatOusaertlsg ásóba áll • MU k«fjr bmi isut»r>e itt valakit, a ki leéasadi volna, A megállított aőaat föleié: ugyan körmendi vagyok, da már 17 W annak, hogy nem láttam asttlfivároeomat l eU ma már uem ismerek senkit." A* olaaz kft ja haaséást folytatva kérdi: .Mi m ön Mel* .Aa én nevem Kokn." „Hát as aty-jááff" ,Keks lléoea". ,0 b Istenem hisa a a én at vámé is s s I lM kiált fel aa olass t5Ö\|s nyakába borul testvérének. Mindkettő Ürömében zokogni, de 6b fájdalom 6iui egymással nem tódnak, mert vérük da nyelvük nem. Én — e sorok irója — ,-a esetről értesülve, egy kát órával ké» •őtjb meglátogelám a két testvért s boldognál . érsém magam, hogy a vissontlátás els5 Ort neiuek tolmácaá lenettem; aa olass nő ug; auis\'elbesaéjé egéss élettörténetét, melyet fen ebb leirtsm. Aa itt lakó nő sohasem hitte, Ihof y testvérét valaha vissontláthassa s ime imo it midőn mint családanya a szegénységgel \|kU d, miként Isten küldötte jön a testvér, a jki most elviszi magéval ss sgéss ssegény ess ádot Olaasorsságbs. (V...g) — Fett György katona, kiről írtak, iho( y vasárnap msglőtts msgát, másnap este Mi (halt. — Rablás. Biosó Imre gelaei póata-me ter május 12 és 13-iki éjjel ismeretlen i lett nsk által kiraboltatván 276 frt késxpéns kül imboemÜ bankjegyek és ssüst pénzbon rak oltatott el A rablók aaen "ürügy alatt, hoj y kilimáni Dervarios or által küldött oso-ms jot be adni akarják, a póstamsstert as abl ikhos hívták ki semmit sem sejtve as ab* lali bos ment a csomagot átveMdő kesét aa ! abl ikon Uqvujtotta est aa egyik rabló megfog rán így sikerült a rablóknak as ablakon bel elölni, hoj Bicsó sseme beköttetvén a 276 irt elrabolta\'tLtt. A nyomosás fojyaintban van. Ss >moru állapot es midőn a stemélv és vagy mbialons% ily vessályes Iákon áll — ott s J Ősségben mint tndjnk foglár laktanya is vai — Biosó Láza a vasút kUslébM van és mé (is mindén hir vádolom nilkül e vak-n< -ő rablás elkövettetett. — A balaton-fliredl fürdő-saison má us 15-én megnyittatik, a Kaniasáról, Bu la és Fehérvárról Siófokig szóló menet-és térti jegyek kiadása újból estközöltetik. £ jeg yok s nagy-ksnizsai indóháznál vasár- és üni ispnap előtti naptól kssdvs 3 napig érvé-nyi s. A jegyárában már a gőzhajó illetmény is benn foglaltatik* — BUtssltás. A magyar kir. hon-vét elmi minisztérium a honvédcsapatoknak as ország őssses raktáraiban elhelyezett, több mii it 16 millió forintnyi értéket képviselő róla-, fegyver- és egyéb felszerelési kéazle-teil legközelebb az „Első magyar általános bia ositó-társsség" és a .Vopeiére, Festi biztos ló-intézet" két hasai társulatnál e gy e nl ő réisben 10 évi tartamra biztosította. — Hal lapunk hirdetési rovatában Jac ithal áa társa hamburgi bankház cság ^jáilja a hamburgi lottería sorsjegyeit Ezen má tObb mint 100 év óta fennálló lotteria oly mnyira ismeretes, bogy szükségtelen jóhi-telt aégét még ajánlani is I Megemlitésreméltó azo iban, bogy a hamburgi kormány a nye-reo ények pontos kifizetését államjavaival biztos Lja. Már ebben magában is nagy bizton* aág rejlik. Jaenthsl ás táras bankbás czége má majdnem egy szézad óta áll fenn s aoud éa >ontosaága által kivívta magának a leg-iób i hiteid cság elneveeésél. E csóg egy külön Is berendezését illetőleg, megemlítendő még — bogy a nyert összegek a nyerő iél lakbei rén is kifizettetnek. — A czég e csélra Au Ktria-liagyaroraság olső bankházaival áll Öai teköttetésbsn* — Ostjshr és Müller L Buda-pei ti trieur és roitalemes és gssdasági eség géj gyára (előbb Brogle és Müller) azután nej i ossk triurőket fog gyáitsni, hanem mi; idenféle gazdasági eszközöket, őrlőmalmokat , Jisslbengeraket, koptató stb. Gutjshr Fr fj ea ur WOrnsr és táns esésnek ezelőtti tár a a gazdag mfissahi szakképzettségét me it már teljesen áa nj oaég érdekében fogja éiti kssiteni, miáltal oson különben is jóhirü ezé 5 üzletköre remélhetőleg nagyobbodni fog. .— KévM hírek. 8omogyn»agya tör-vény hatósági közgyűlése elfogadta Ssathmár-megye átiratát az Oroszországból bedoooló ízrjéfiták bevándorlásának megszorítása iránt >mogy is aa átirat értelmében feliratot io* az orasággyülésbes. — A Ringasinháo\' Mstrófájs alkalmából ssintén büntető cl-alá karült Mewald volt béesi polgár-let\'ellen — miután Neweld izgaimnt keltő ilágeaítánekat adott, aa állam ügy éss vád* Iviaaaavoeta, mire a törvényszék a volt ^ármestert felmentettünk nyilvánitá. — inald Lajos bibornok a vörös-kereszt egy -►k 20p6p frt alapítványt tőn. — A buda-■inariami lopás tettnani Fejérmegye Uar községében felfedeztettek. 7-Mskssáfolják saes hírt, mintha Rudóll trón* tfMOa Budapestre ssándékosnék áttenni lakáját — As elhalt Simoayi Ernő helyére Ttkh Kálmán választatott me) képviselőjévé. Irodalom* ál M tl ®J MosadvelL Táberaoky és senemők«rf»k«dénébeft Budapesten 1. UgkndvKltahh népdalok, melyek Ttkemér tMiiisaán" pályanyertes ínmávébee áaekeíietank. Énekhangra aHEwakinireááel alkafmasta Aesél Kálmán Á/á t fft — Továbbá tiósns völgyi és Tárta Pnf»< álááai setjsadksraskádiében tvukaliaj, Zoltán, ára 40 kr. mecHMt t-EfUkpi l osárd4á, Mngorára asarsé 1 ÍNtlgy Otula esáixlás, songürárs szemé Farkas UUka. Ara 60 kr. T — A ,lsiysr Bssésyessrnsk" 17. fttoete Is elkigytá a aajtót a aaokéttelt* gáas kiállitásbah s élvezeten tarinlumsaL —* Ifjabb Isgsl Otté hudspeati könyvkereskedő kiadásában fmyé áv». május 1-én jelent meg les „OnQgyvéd" csiml már kát kiadást árt mfi teljeaen átdpIgozatOtt Itary madik kiadásának álső füsntet irta Koort Alajos kir. táblai bíró. As istbert jó ii^vu irónak e korssei[U, közhassot éa mondhatni nálkülösbeÜM kteikönvvét ajábl\|uk a t. os. olvasó köaönság\' figyelmébe, ál mfi réasletos tartalmát ée a megrendelési mídoMtokafe\' ií-j mertető előfisetééi felhívás minaen künyvke-reakedésben kapható. A többi füaetek folyó évi május 1-től Hámitott háromheti idő közökben fognak kiadatni. 4* offéss; ml min-tsgy 18, legkevosebb két és ftliv tartalmú füzetből állnod. Egy füset ára 80 kri — Hegjélent as „Orazág-Világ-XVII. füzete élénk váltóéntos ^nadar tartalommal. Közli i Iványi Ödönnek \' .Ujanes feleség" ozimfi skén rajzát, FöKIváry István „Kertben" ooimd bangulatteljsaj költeméqyét „A san joagini hősök" ozimü érdsikes angol novellát és „Nem egymásnak táromtve" mí-mfi vonsó Orosz besséiyt, Asonltivül Török Jósseftől „Mfiveásé^ ás erkölos" dr. Laby Gyulától „Az élelmi sserek hamisításáról* ée L. F-től „Valputga éjjele ás a Boszorkánvokv ozimfi rendkívül érdekes és jeles oaikkot. Darwin Károlyról van egy kimerítő tanulmány. Apró rovatai váltosatossk, élénkek és nagy gondra vallanak. Képei I^Ösül kiomol- jük a „Barabást Barabást" czitnü gyönyörű képet a „Vándor-üton" ozimfi ikedves rajz, „A siket fsjd," „Ej a pusztán" MíUay J. eredeti rajza, „Öörény és höros% haros," „A rajnai SiebeogebbgO\| és „A kis sigyássítlan" esimÜ szép képet. Ajánljuk e jmes képeslapot a magyar kbsönség őgyelinébe. Előfizetési ára egésa éjre 10 frt7f6lévj« & frt, év* negysdre 2 frt 00 kr. Elfifisethatni WUokens Wnidl kiadóhivatalában. Törvényszéki csarnok. A „ Vtttprémi Függtllen Hiriapf pöre. A -Veszprémi Független Hírlap\'1 mint eauüó nélkül való táfsadídmi lap ellen pbhtákai csikkek közi éss miatt a veszprémi kir. tgyéss-ség pert indított. A tárgyalás május1 10-én tartatott meg. Ogyész Cserna Vincse, védő dr. Krasosevich Vilmos ügy véd\' volt IA tárgyalás folyamáai a panasslott óvást; tstt s miatt hogy m Ügyben a „Hírlapírók; egyesületének" általs sért véleménye nem vétetett tekintetbe. As Ügyész arra nésve azzal válasaolt, hogy a hiflspirói egyesülőt nem aserepélket szakértőnek, mivel, hogy valaki s társadalmi kérdéstől a politikait meg tudjs különböztetni, ahhos qualificátió kell, ez egyesület pedig aat nem bírja. Kompolthy fajé-lenti, hogy nem] volt szándékában politizálni. A Vád- és védbessédek elmondása mán a törvényssék vissuvonult és a kOvetkésŐ ítéletet hozta: Panssalott Kompoltby Tivadar politikai tartalmi csikkek közlése miatt vétsenek mondatiM ki ée két havi fogsággal s 100 frt pánzbirsaggal büntettetik* Ügyéss ss itéletbeii megnyugodott, pasaSzlott felebbe* aássel ée folfolyámodással élt . 48)67. A Zalamegyei gazdasági egyesület 1882. évi május 1-én a folytatva tartott közgyűlése 48 67 s a hozott! végzése folytán s követkeső kormány randelsl közzé tétotik:) Fóldmivélctipar- ét hnúaUleritigyiM. ktr. minUtUr 274 cin. min1. Valamennyi kereskedelmi él Iparkamarának és valamcunyl gazdasAgl egyletnék* A katonai! kincstár részire eazkfiz-londó szállitásokra vállalkozóid megbízhatóságát éa szállítási képességét tanúsító igazolrányok kiállítására nézvf, a ca. és kir. hadügyminiszter orral cgyetértóleg, a kővetkező eljárást állapítom meg : 1) Mindazon czégok éa üzlet emberek, kik % katonai kincstár részére esz-közlendó áa nyilvánosan tárgyalandó szállítási — vagy albérleti üzletben, vagy pedig építkezési maokálatbao, mint vállalkozók résztveoni kívánnak, tartózták az esetben, haja tárgyalást vezető katonai hatóság okét nem iameri, megbízhatóságukat és szállítási képességüket tanúsító Igazolványt bemutatni. 2) Ezen igazolványokat bcjegyíett czégekre nózve tzon kereskedelmi és iparkamarák állítják ki, melyekuek terű* leién at illeti czég létezik. Oly üzletemberekre nézve pedig, kik caéggel nem birntkj az Igtáolványoktt tz illetó gazdasági egyikek] állítják ki és pedig tz illetó sJbretkeastek — vsgy községi elöljáróságoktól ayiert lelkiismereti értesülés alapján. 3) Ilynemű igazolványod IjÖvóre nézve nem a foleknék lesznek íitdaudók, hanem mint hivatalos jellegű, dkmányok, küzvetlenftl az árlejtést Vsgy pályázati tárgyalást vezotó katonai hatóhághéz küldendők. 4) At érdekelt felek t megbitht-tóságsktt és szállítási képességüket U-nusftó Igttolváayok elnyerhetáse ciéljá ból kötolesok 1\| illetó kereskedelmi és iparktmarákoi, U- illetőleg tz illetékes gtzdtsági egylethez ideje korái) kérvényt aysjtaai be, aalybta veaeték éektreeO- _!__ helfik, - ftd\|etá\|ft\| és Ukholyfik, t tárgytláíl vozdló kttöaal bttáajlg, a tíylU váaos tár {ytlái napja, nemkSbeu a szállítás agy biztósiijás tárgitetk menyi aylségc é 1 miijísége UUeteasá í kiteendó. 6) i. ikereskeáelmí és Spé\'kámtrák, llletdleg 1 gadqtsáfi \'egtlettf ; az\| ilyóai kérvényei tlaéjáo, a felek résére vetést állit nak ]bi}. melyben arról érteai-tendók, bogy a megbixhatóiágukat és szállítási! épesugüketj^auutóigazolvány, hivatalos otoo, a nilpdenkpr megnevezendő ka ooai hatósághoz fig küldetni és hogy ezét végkés egyelőre ajánlatokhoz cttloltnd* • j 6) A felélt ai kereskedelmi és iptr-kamtrák, valamint a gazdasági egyletek kötelességévé tétetik, az iUSriváhy el nyerése iránti I kérvényt oly, időben benyújtani,! illetőleg az igazolvány kiállítását és ekOldését oly Qiódoé eszközölni, hogy az legalább is a! \'.tárgyalást megelőző napon, a tárgyalást vejejtő katonái hatóságnál ^kvétleqflljmegérketftessék. Az Ilyen igazolványokat, tartalmazó küldemények ábritó\|áraj mindig ja LBizalmas és sürgős" jegVzeadő. A nctkláni késedelmekből orectó kővetkezménlyeket .a fél viseli. 7) As igasol váoyok kiálháááánái különösen a Ueretk. és iparkaaiaru, az Illető czégek njegbizljatóSágára voiatkozo ösz-szes tdtfloktt ézorgostn fontolják meg és tt ajánlani tárgy természetéüSt képest tz illető czág segéd forrásaira való figyelemmel it lehetőleg biztos iqlvllágositást nyujtstnik. 8) A. nyilvános Itárgysjlásbkat kiiró katonai Hatóságok illetó biiidpunényeiben minden nsetbek olyoemü zártdék lesz. mely at igazolványokban! unnsittndó megbízhatóság \' irányára és ^ijedelmére ntmutatáit nyt^jtandl I 9) Oly czélbóJ, hogy kérdéses igazolványok kiállítása lehetőleg gyorsan eszközöltethessék, a kereskedelmi áipar-ktintrákj a területükön lákó katonai kincstári] vállalatokra igényt jtwtó üzlet-embereksól, időről-időre külös szerzendó,. megbízható adatokon tlapsló különös értesítő könyvet fognak vete Ezcjn é^esító-könyv, Bzére DCRbizhátőságuk és I; felek ré-litási lé-zolványok pességüki iránt kiállítandó eiőjegyzosí könyvéül is szolgáknd, melyből szükaég tjsetén a netán é lentmondó adatok felvilágosítása lesz és iközölhetó. At értesitó-köny.v tártai ntv. a kereskedelmi él iparkamara diái kének; — illetőleg a gazdaéági egylet elnökének^ gondos fplügyelete! alatt hMi alos titkot képez. ] j \| TvJ/]f; 10) A katonai hatóságo mái is, a megbízhatóságról és szálliűáái képességről szóló ígazolványot bizalma 1 közleményeknek fognjak tekintetni és izok a pályázati tárgyalás befejeztével a t irgyi rátok-nál visszatartván, tartalmuk semmi szín alatt semmi nemű féllel nem közölhető. 11) A kjlk pontban \|smjitett I törvényekhez, a felek álttl, k jkiállitandó igtzolvámra szükséges bélyeg [mindeokor mellóklei\|dó. I\' \\ I 12) Ha \'ügyanazon vállalkozó, kinek mefliizbatóságár^l és pzállitáfli képességéről valamely kntonai jiatü»ágh<>z igazolvány érkezett, ngyaMzon idóben más katdnai kincstári tjtnilti vállalóiban is részt Vonni óhajt, t most emlUett ka-tonti htlóság, a fél kérelmére az igazolvány eredeti példányát, eg^ * másolatnak visssatarUta mellett, tton másik katonái hatósárak hivatalból megküldeudi. Megjegyezte öik azonban, hogy ezen igtzolvá-nyak kát bóig bírnak hatállyal, ezen időtt/tamnái régibb igazolványok tehát t katooai iiatoság által nem jovfbittatntk. Miaónj ezt a —- czimihelj — közölném, egyúttal tudomására juttstom, hogy, tz itt Mrt eljárás f. évi I óikjus 1-től kezdve Mp! érvénybe és felkérem, hogy azt terlletén t legtáfctstbb Körben kőz* tétevén, a \|9-ik pontban köfülírl." Értő-sltő"-kAi\|yvnek helyes és minnoti tekintetben megbízható Összeállrtiuja iránt jt azükségM Intézkedést, hazai k és iparoéaink, illetőleg terme kében megtenni szávaakedjéf. Boiakst, 18821 évi 7-én. a Zalam •segen II182 iláosky Jraő, Ki Attlosi Boj Kendekti eskedőink link érde- rctius hő B. IJUaény. s. k. 1 1 Jegyzökönyve k gttdaségi mm it •.wuZ\'ik évi teálua hó I é t xtoU rendes ktfgflLkÁ JeleiloWks I álmán ügy vésető ejn L(i ligmnyer Jénoa, 8ailv 8 ligethy Alltel sgysfU\|< ilOlsó ugy Is jnfilt 17\|tlMl82. \| yay János ur földűli t , jejeuikearae folyni ZalaEgsr-é\|u folytatva ti Jl;, SkubOé Ipesaő, lfloé fi sl6. ikos Otabj 188M évi májljji hó l-iől nzdije az egyesület rendes jtgjául jfe vétefvéa, a fijlddlvelésf sztkoNlAybai flomtajtMt,- részére a felvételi okirat,í á ÉsőlMzeti pályamunka 1 a bizUaiud djj jeengedéd kedvjBzmények-(jőll értesítés iSeiküídótní s erről ó, az égyesfllit pénztáínok^, az első magyar biztoslt\| lúrsaiág soproni.főügynöke stz Qgyesülti köilfaye a [„Zala" czitnü lap Sxerkesat^ége értesitletd határoztatott. 18\|^94—jX88l. >ni kereskedelmi és iparkamara Í16\|18Í1 izájn ialattlkeli átirata, mely-ben a lm ga nMomivetéti ipar és kereskedelmi] n inisterjoss által a keleti szom-Bzédorsajágpk közgazdasági viszonyamakt tanalmápybzáaára erdjélyf honfiakból ál\'-\' Ibtt kiküldött [bizottságnak a kir. minis-teriamlwt ^terjeszteti jelentése több különösen la rumaniai jakUpyésztésre s il4 letőleg 1 gjv apju j termelésre vonatkozói pootjtifi ;nivjjs\| fpl az \| egyesület figyelméf állutepj tz ményet kozó tojjál gett kífllda yésztési I sztkotztályaik vélel a neUn tsélszerünek matat-bll eljárás iudi Lványozása vé- IF í p 399-418^1. Jtbdá Károly nagy-ktnlzsti lakos megiioárvnyét tz lB81-ik évi október 2-ki gyjynjilcskiálliíáson részére odaítélt három Aarpb tiz frankos trtnyról Ntgy-Ktniztaj város tanácsit 6103)881. sz. a.\' oegküldvéi, egyesületi pénztárnok urnák megórn zés vég^U! áttdtndó. [0,099, 400, 403, 408, 429. Sclrtn ed József récaei, Sáringer Kái roly msffirar-szerdahel 1 i néptanítók ,Korch-máros Nep. János ar földbirtokos, Péu-tek Gyargpr pac8aí néptanító, Zala-Eger-szegi kohéai itkolt kertésze Báth György; Juhász (István, Németh József, Gecsovits Ferenczl Eoeenkrtntz József, ismét Jaj háss István, Kovács Oyörgy, Császár MihályJ Osács község elöljárósága, főt Wallner Iitrán lelkész or, Lovas Pál elisneriényeik as 1881. évi oktober 2-ki gyümölcs és borkiállításon részükre oda^ itélt jntalam \| dijak felvételéről egyetfl-J leti pénztárnok oraak megőrzés végett átadandók. ! 21\|401-[l801. Ajz aradi gazdásági egyesület 242] 1881. \|8z, \|u Ősik János jArtdvárosi elemi 1.L.1..L.-LÍ I4_L. ^ metőgazdt iskolai tan tő által irt ság e\|eriieí népiskolák számárt czimtt at aradi gizdtsági égjjesIllet által íjtitdoli mű 41 füzeiből álló egy példánját Ismer* tetés végeit oegküldvéi, a földmivelésl szakosztálypék a mfi megismertelése czél* jából az afadf gazdasági [egyesület átírat4 másolátávsl véleményezés végett kiadatni a mfi[ bete•josztéso után pedig a könyvtárba tételi határoztatott (Folytaláan I öv.) Felelős sw rkesstő: TAllOA LAJON. TáraaerkelztÓ : HOFF IAHH HÓK. 9041. ^sám. lÉík. 1881J de aember 24. ll.\|rvéré$i hirdetmény. A nngjr-knnissní iir. ] törvény szék, miut telekkönyvi hatóság mérői kösliirré léte* tik, mfazerii t s nagy-knliisaai tskarékpéotj tár végreljiy atőnsjk ValdalCaika Oyörgy éi neje libdu I rase Jkjs-\|([iui»iii lakón végről Ijujlnlast ui nvpdn sllsoi végrehajtási Ügyben s pulii)i 270 isstjltben A "fi82. iir. as. Vajda OsikaiQyOri y lés\'neje iBoas £rsae kia-knnij sasi llkosokj tulnjdonáol félvett s a tartóséi kokkal egprtttt 1617 frtha fteesült váltság köj tslkoeü inkaUsp ass 18B2.]évi junius hó 261 nsplék défolőttl 10 órakor, mint második haj tánqoben a helyasioén I megtartandó nyilváj nos iferv^réeeh kövjetkező feltételek alatt el: adatm log, 1 1. Kikiáltási ár s frati beosár, sson-ssen Il ik árvarénno s fopt kőrÜttrt in- beoaáros slpl le el fog adatai. 2. Árverezni kívánók tartósnak aa In-gslias becaárnak jlOg-át vsgy kéaspéasbsa, vsgy óvadékképp papírban a kiküldőU keséhez letenni. 8. Vevő köteles a vételárt S egyenlő rajziét ben és psdk: as sjsőt as árverw jog* erőre emelkedésétől azámitsndó 8 hónap sístt aj másodikat ugy^aaoiv. sáptól wámitsndó ÖHhóuap slatt n ^harmadikat agysesosa naptól ssámitaodó 9 hónap alatt, minden egyes vítelári .részlet utin a birtokba lépés nap-[ájól .számítandó 6t kamatokkal1 együtt a 81tkvi sz. s. kiboosájtott ig sáságügymí- rendelet értklmébM a aagyfis2seai kir. adó, — mint bíeéi letéti péMtáraáJ A bánatpéqs as utolsó részletbe fog mittatní. 4. Vevő kpteles as épületéket a birtokbalépés napjáVal tüslcár ellen bistlsiiam. 6. As árveijés jogerőre emelkedésekor vdvó s megvett fogatlan birtokába lép, ennélfogva s msgvtstt ingatlan hassaa « tsr-hei es időtől őt llstik. ^ A tulajdonjog bekebleaése ossk a vételár ás kamntklnsk\' tsljes lefizetése után fog vevő javára ljivalalből eszközöltetni. I Az itruhásssi költségok vevőt terhelik. 7. A mennyiben vevő nz árverési feltételek bármelyikének eleget nem tenne, s megyéit ingatlan az érdekelt felek bármelyikének kérelmére k prts 459. §. értelmében vevő vsssályére jés költségére bánatpénzének sljreostése mellett ipshb árvsrés alá bocsáttatni és csupán egy batáridőnek kitüséae mellett az elóbbj becsáron alul is eUdstni fok { f 1016 l-l Kir. trvaOék, mint telekkvi hatóság Ksgy-Kaoiaaán 3882. márcaius hó 21-én. 2J02 ss. Érk. ábrílis 26. 1882. fl-od Arvferósi hirdetmény. A nagy-ksnizsai kir. törvszék vi hi lekküny) snisssi kir. lörvsstk mint íaléság részéről közhírré tété- 1 ___ tm, minsennt Ki\|ufman Mátyás végrehajlá-tónak Knuhnnn j János és neje végrehsitást sáenvedők elleni 440 frt s jár. irástí VMre-hkjtási ügyében! ia rigyáczi 171. sztjkvbM 8GB. hr. az. a. Kisufman János és neje Hit-tmger Zsuzsanna tulajdonául felvett váltság kpteles, tartozékkal 392 frt bsosült ingatlan sk 1882. évi májas hó 25-Se napján délelőtt lp órakör, mint [második határiooben Bigyá-cáon a kOsség bkó kásánál msgtartasdó nyilvános árverésen következő feltételek alatt eladatni fog. a. in.: jl-őr. Kikiáltási ár a fentebb kitett bees* # ár, aaonban esen Q;ik árverésen a fant kő* ráiírt ingatlan Mosároé aiui is sl fog sdatni. 2-or. Arvstimai kívánók tarioanak aa idgatlan becsámák 10\| kéazpéozben vagy ótadékképes papírban s kiktUdOtt keséhes letenni. h; ^ 1 3 or. Vevői köteles s vételárt károm ogyenlő réazletbon, és pedig aa elsőt aa árvsrés jugerőre emelkedésétől ssámílaudó 16 aan nap alatt, a atásodikat ugyanazon naptói ssámitsndó 45 íjsp alatt s harmadikat ugyan-\' azon naptól ssámftsndó 2 hónap alatt, min-dpn egyes vételári réaslet után na árvsrés napjától ssámitakdó 6J kamatokhal együtt a bírót letéteket soabályósó ig. Ü. miniszteri randelet aznbályái szerint s n.-kanisaai kir. mint bérét letéti pénztárnál lefiantni* A bánatpénz as otelsó részletbe fog besaámittatni. 4-er. Vevőí köteles as épületeket a bir-tqkbalépéa napjával tűzkár ellen bistositsni. 6-Ör. Aa árvsrés jogerőm emelkedése kor vevő a megfrett ingausn birtokába lép, ennélfogva a uMgrntt ingatlan hsasna és Isr-h\|>i es időtől ót jpletik, ugy a váltság is. 6-or. A lulfjdoujog nekeblesése osak a vételár és kamiffainak teljes lefiaetése után fog vevő javára ihívatalból esskflaOltatsi. Aa átruhájUisi költségek vevőt terhelik. 7 er. Ameitayíben vavő ss árvsrési isi* tijtoluk bármelyikének eleget nem tenne, a njogvott iugatlas aa érdekelt felek bár* utolyik^nok kérelmére aa 1881. év 60. les. 186. §ia értelmébM vevő veszély ém és költségére, bánatpénzének n\|vnnatéan mellett ujabb árve-ria alá beeéájtataí és csupán egy határidőnek kitlsésn mellett as előbbi bsesáraa alul is eldatai fog. A uagv kanisaai kir. törvényssék mist vi hatáságnál 1882. évi áprilfcakó DÍS l-l tdlekköny 30 ik nep napján. 10 rpréaen kü fogj aJn. GUTJAHR és MÜLLER BÜDABESffEN. 1021 1—30 Klatf builnpeHl,! Trieur. roMalfuiea és gazdnnágl gépgyár ] I (tzslólt BROfiLE 1. ét MOUHt) a\|lUrgÍtfl)l ^CÖtólpbfin, ajánlják ssoiid]sze\|rkozotü és javított gyártmányukat mint: l T - i ■ \'■\' ífe I • ^trlsurők fiudasáQti- fiára: Hmm -hSiowó rosták Kvkorkto mersseláá, flarisJWI. KMénlsfMéfSÉ smI mák számára : IkslmkiA mpa íj ssrlwfrsl. Mssa owídíyW ésa- XtsL ItfM ra KauUUó Ratooh r \' 1 ét bsraieslve. hsés NeaiMassa O. nllsaK \|7Wdreá, DtU Hslssi slkstréusk: TVanmünák. ■Srpáarsásá. Resltlsaersk 1 O^ó^prosák (ölflkaan- uüdk. feÜÉft urnái. ijil(4«n ulaUJittj »őMinü«tf«tt>Bi íi\'li4foljrA«t MAkM td&lti\|í#r0«r«t. MM „Első Magyar Altalános Biztosító-Társaság." íilat rendelkezik, ismeretes Van szerencsém a t közönséget értesíteni, hogy az „EIsö Magyar Általános Biztosit^T&rsasAg1 fiók- í5 ügynökségét átvettem. \' I L 1 \| Utalva a gazdag anyagi j&zközökre, melyekkel a társ srigornan szilárd elvei, pénséMU díjtételei, kényelmen Asetésl feltéullel, párosulva a kár mind gyors felvételt), mind a kárfeaseg haladéktalan kifisUléfie, remélni engedik, hogy az érdekelt biztosító közönség ezen kiváro hazai IntéipUnynek fogja juttatni biztosításait, mely tekintetben a legolcaébb és KegelénySaebb feltételekkel a közönség rendelkezésére állok. Nagy-Kaslisán, 1882. április hóban. 997 8-8 az Tfoljes tisztelettel Wolhoim Ernő ,Elsó Magyar Általános BiztositójTársaság" fiók- fóflgy nókaége. Naponilfit t-azer posUktslekedés Távírda állomá* ZL^eleg* teéziforra,s Varaad\'TapllriM, Horvátoruágban. £ua a Magyar áa Blayeroraság határaihoz közel kiea vidékei; \'fekvő hpforráa eredményű ál baaanálatot nyújt mindennemű kős/.- Yény és Idegbajoknál, AnebylosofcDál éa ide^bénulásokiiál. oldal ép hashártya gyal4áok utáítí Izzadásoknál, sypblIN és kQlqnféle bőrbetegségeknél ugy szintén a léleksés éa az emészti szerveknek különféle bajainál A íorráa hó foka 46R. iTávolaá ja a Csáktornyái yaáuti állomástól 2lt1 Kreutz éa Kap-ronczait 51 4, a Zágrábi tói pedig 7 óra. .Caáktornya éa Toplioaa, valamint Zágráb éa Topjicca között társaskocsik közlekednek. Az erre vonatkozó menetrendek a különféle állomásoknál és Zágrábban az igazgatósági irodában mpgtekinthetők Eziikívui minden itloniásuál külön kocsik ia állanak rendel kezéare.l Egáazaégea égalj, gVönvörfl terjedelmes ültetvények ás elegendői kzámu minden kényelemmel! berendezett szobák, továbbá társas 6* jkülönfttfelők porczellán epemen t kádjtkkal, Hgy színház, 8 vetv jdéglö ésj kávéház számos lajpokkml, nagy ^yógyterem két songorá. jvai és tplesönkönyvtárral, papookint kétszer hangverseny továbbá tombol ^játékok éa lánczvigalmakkal. Állandó gyógyszertár. Orvosi utasításokat ad Dr. Fodor Adolf. 1017 i-n Fedeleteket éa megrendeléseket teljesít 1 A F L\'RDÓ-IC* A ZG A TÓ8Á <». Pályázati hirdetmény. Az alólirott igazgatóság közhírré teaii, miszerint Nagy-Kanizsán lrU»ó tel-kánrk iskola otczai vagyis déli rétzéo egy 108,867 frtra elóirányozott két ene-letes házat építeni, ennek foganatoaitását árlejtés a\'ján kiadni srándékozik. Az árlejtés egyedftl Írásbeli zárt ajánlstok utján fog e^zköaöltetni. Ennélfogva az esen építkezésre vállalkozni hajlandók felhívatnak, liogy a költség irányzatban megállapított építési 5%-tólijával akár készpóütben, akár úva\|dék-képei papírokkal ellátott éa bánatpénzül szolgálandó írásbeli zárt ajánlatokat, ! 1882-ik június hó 3-ik napjíliuik 12 órájáig annál bisnnyosabbsn benyújtani szireskedjmek, mert a késóbb beérkezendő ajánlatok figyelembe vétetni nem fognak. As árlajtéai feltételek és építési tervek, úgy s költségvetés elóru bármikar a hisátalos órák alatt a társulati kalyiaégben betekinthetők. lou Nagy Kanizsán 1882. évi májú bó 7-én. I A délsalal takarékpénztár ráazvéaytáraaaág igazgatosags. Ás olió árammal kilöntetve, a aala-acar-aaagi gazdasági kiillitó-«gyefllel által 1§1. Aa eM\'árwnmal kitüntetve 8aáosáoybsn. MógijUmogyábaa juuius 4 ón. A molyonjti«tolt gudik, molnárok, ko-reakodők qr gépaaaek bsoaas figyelmébe. Van Maranesém tudatai, hogy bőrgyáramban gyártott gép-j és timbSr-izijak, valamint forrasztott üéphiíjló-szijak miodan alakban nálam a Ugjntányoaabb árak mailatt a legjobb minőségért való kezességgel kaphatók. A míg egyrésat aa általam gyártott Mzijsk mpóeége aa angol és egyéb külföldi baséngyártmáaynyal a versenyt kiállja ési addig másránt aa árak is tető-iiieteu olcsóbbak a külföldön gyártottadnál a igyj biaton remélem, liogy hasai gyártmányom mélyed tisrtelt gázdák, molnárok, ka-reakedók gépésaak által figyelemre fog méltattatni. Számos becse megredelásért esedezik kiváló lisatelettel krauxz József fia kSrgyár MutuUku. Arjegj xékek kívánatra bérmantva kaidéinak. Blfaaylatak: T. Kraku Jókm/ jin urnáit Mnregtli. Sa»»e««.\'tuSeiJuh Dnaáfo44aJ, minerfal gyárt* J\| nődéit áJi4>xijkt iik«lm«itak ár atnkat kiiü-kr>k uiSHio. gSMMlntek mkUm n Manyuaafik. L\'nkcUnki wAwUkwunk Mntl KellStl Jlíárt«iibau <aaraayam.) 1SSO- bot. 11. A jaz •■ártsál stfgéisn Isis ksrarimyiáss jfSiier s. k. T. Kravti JóKtef Jia urnák Marcsali. Zfí igm ídltmm kSUtetttaSfftmodc Wé i mtmrn SM «M SrtMUwn,! aUM » nMUI wáiM ImimM nSI«k. mlfmá kit bA <H> mMb "i 1,1 nsfafcaá wayS" ayalSa nju Mg In i kiM a i (orm«»l«u M)y«k oíy p#k, miatl •M* hMMSlSlU* Mm M^k UgjrM «aqr«Ut&Dt mffM b MwjfcU!, Mgr mttuBUtém «Ut SmÜ «• SmiMS ni)«kiwn kna Uná[ ■Msa flfS* íVift—uni IMI M\|. is ■HHÜHM s k. T. Kr/iun Jétutf Ji-i urnák Murtiali, MMH é$ In fent g«Mae «ÉSMMSa na* umm ■■ps tmKjmm* Ht isakH M0 tUrnjémmmm mtyéH MMUmé VsiM iMsU SS rSiSf s k. (éiMii á k\'ÜM HMMltsw TkM».AhMMi S» fifiWMíkft. Nynjtannk kezét a szereii^éiiek! 400.000 márka fSnj«r<HiiQyt ajait kMfMt Métben a asfy pé«kisorsorelsB. meír » uiagu ksnaéay állal jó>»li»K}v< m biit"»itr» r-tn. Kaeii aj UrttnU tMn ibbu áll. liogy diSIikiij h"»i\|» liffijm alU 7 aonolaaban 47 600 Bftrmmjmk \|>1 frt Imi kfosuUa atá btU karilnie. SatSk Ulalkoiik 400 000 frtoji fSBjarnn\'Hy. \\ »jn. a! a . JHOASOI f ■yor. áj ai. liOOpn t »jtt. á iu. lOOAOli! 1 ajsr. a. iu 00^00 1 íjrar. a. n>. I aysr. a.jak 8 Sftr. a. ai, 4 aysr. a.jm. I sjrar. a.lm. f ayar. á..m. 1 sjsr. a. iii. t4 s/ar. á.jui. 5 iijer. L m. BO^OO ésasu 80S00 SS.0On ltUXW, : S ayar. á. m-\|4 syar. a. ui. S ajsr. á. in lés nyár. á. m Bt4 ayar. á. ■ . IS ajsr. a- as ÍS ■ j«r. if bl S>» Bffr. a. ni. sysr. a. a>. 600® 5000 400" aoso »oo 1200 iro" 1000 S00 14S IÜ78 IbOUU\'fW DT\'r a wp 8.0W itf 100, 14, S7, 60. 40 1B\'436 Bfaran4nyak KMMOjscysSklat, 800. 200. ISO, \|S0 m. g(M. 17. f»mt;ak kOtSI slal aorbas 4000 jat kUnraoUara 116)000 bl oaaaartMbaa. A i/tmaéjr huuauk asarial bifataaoaan aflapitutik meg. ■A l«2kbxeUbl« atiA. p állam altal bi»to litott njeraménjhutM a k6>atkait ÓMi^rba karfii 1 1 agéax «rad-aoral. SracaakCui r. 3 írt 50 kr. 0. 4. ÍM . . „ S^ 1 „ 7S „ „ negjed . „ 1 fél - 90 kr. ., Vahmsitaji aiafblaáa at Saaiag alMafas saklldáaa vjigj poatsskilvaalr mellett arannal Sa IpgiiüK/obh gonddal aa^PaSltoUk. mindenki mag i aí állani ctkaarértl sllátott eredeti aors-jegjefc kaprán tAlftiik katáha^. \' A meírendelmkhei me^l irán U t - bír«Ulos WrtaMtak dlj nálkSI meíl4k«\|leknek, minden bu-sáa után pedig fela6Jit>u nMkSl LfildjOk réaatrs-vúlnknek a bívaUloa basául {•\'g/tSket. A Msmaánjsk IIÍuHn jmitidenkor m* tnaan na dllam jStátláaa nsUstt tártáiiik a nklr kéar«t>M megkflldéae »»gj kívánatra árdfkalt-Isisknak Aasstria minden nagyobb pincmlii leaa-alls \'wmkttUMaelsk által kátboaittatbatík Vállalatunknak mindenkor kedreaett a MS- lewoaa. aok iiiaa teklntSIjrSi nrirtméu/ kStSIi fakrun at alaó ISajamnányaak StjSMVéa aa, int *•.•••. laaeso a<a 40,4M»0 atbi Siettettek kl, n Aa Ily a legaiilárdabb alapon nj«gr> Tállal ataal. elSrtláthaUlag n\|i\|ideii0tt bUfcmaaggal s legelánkabb ráaarétaira aiuiaitbatrán kéretik tóár a iatsli bniáa miatt\' la aalSSSa mag kl inat unnál •ím. 4a m Indrasaetre f. i aaájna 31-lka flítt kSiveUeaSl alulírott baakhssbot lakéit. t Kaulmano dt Simon, bank éa válté-Iziat Hamburgban, beráaárláaa 4a aladáaa aiiaásáasmS állmnkStrá-sjsk, vaaetl rénvásysk 4a k6lSaBaer«J«gjeknSk U. i. kOsaSoetttaket fnjoaro ki estpnnpl Irániunk eddig tannaitott bitaloinérl, tel aa ai aiaareoláeaáli ráavétajra, — kérjük (BtdrekréaSnk eneotul (a oda irányUl«n4, \|áUr mW\| ranubUek. mindenkor pontos és sallárd atolgá ti. síelt érdsaeltjeínk telj kiérdemelni. _ \|áhá\| légzését 979 I 1880-ll;\|évben80^00palack,lfrSUkévbent1»&.OOOpmiacklettelaaáüitTa. [ basánk egyik legHEéngavdÚHabb savanyuvize kitűnő Molgálatot tesz ífflég az énléwstési zavaroknál s a gjomornak az idegrendszer bántalraain alapluó bajaiban. Általában a viz mind azon kóroknál kiváló Ékyelmet érdemel, mel vekben a sxervi élet támogatása és az idegrendszer müKödésének fölfokozása Idvánatos. Borral használva míár is kiterjedt fajedyeltségnek örvend. Fris töltjésbén\| mindenkor? kapható ÉbESKVTT L. m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszébettéren. Úgyszintén minden gyógyszertárban, fbszerkerepkedésben és vendéglőkben. __________1 1880-ik^bw^Q CWO pa^áek7Í8Ültk évben <9Bj.OOO palack lett elaaállltvsk. \| " ^ 400.000 márka ayerkelé. K o«f j SanagS fSaTartmáojt aji^ija k«4««sS ilMlbtn i Inriail nagy páMkkoradláa, Ml 1 npi licriiiiny által liliákaajia la Urnáin rma. JSUtMom tiamia 47.800 njareméjyWI áll 8S34 275 arff-kával, mely f aaakaaahai, aa alaaU aomudbaa iog w-éonoltataL A MmUaak gy máén agymáantán kJWelkaaaák 4a aa alaSra mcKragreodtláaakat alfcgadsnk I. é« máiUH 80-i\|C» A letterk (Onyarenfam — mint jnkr éaliUetát áoo^oo márka, — illetve tartalmam a k0ve\|kea9fc«f\'r wáyikaat u. m. SfiOOSd márka. IAO.OOO, 100,ŐM SO.OOO, 60.000, a ISbbet áOiÖOOj 80.000, SS 000, S0 WÉ), 16000. 1J.000, 10.000, SOOÚ SaÖO, 4000, 8000, SÓdVi kával aib. fél «n4«t ör SfWfr ára S át 80 kr., egr _ _1 íl: 76 kr áa «cy SagyaS eredni aen(J«(ty ára S( kr. o. 6. áiílypfk foküldfiea utá« kialaS áia ■Éuáara aumal eJk&lilJílkiw Mabll w^jiikil (MÉi raaelet aoi^)agy«k) a. megiánsutfikiink. Aa Imiig ké\' kjlldellietlk aaalrák latUmk nn «Mik VMS Iw bélyegekben —. MkiáUierilbben nJinloU válbea, KsSaa Ur, melybSI kltfli rámány knaaUk kl. Mlegjkas [mlllékeiteiik mS«1íMÍ 1 kl. - A áa a aMgklváalatS blvatslek MaanaliH •aatálykSi.kia Auailrta heti m Mtalf h4i <eii»ndaláaekB pBmadek <f \|ISwsaak aMgkSkUtaak. CMgtoh nwu «mj Ml aaáaad állván Sn4< á£\|á láMMaaH Magyarewágkaa. jKOnCaetflnkel fe)wifli ikl • l, rí. kWaalgvak aa kriataak e4iHg laniultotf l\|Ualomért, i<Stew<kráaéak leaeulúl U oda Mnyt^laad, nMiiko fwbtáa Se hattáfé ZZlgáiat\'által áa a nyert pántA rtfiM íMhailiiá M — aiagiHgidáatl fclfcSaAékal Bgyewhrwa* éh bátr»k flgyalmkaftnl, kekf u ámll Italunk Sg\| elmaaUtnl, b lettarin nem privát válUIat « hanem -> á kamkml kormány jiltal kiatoaitva jvain a hyeremáayítk \|loúl<w kJ- 1 láthatd Uattaaágvts tagálAakakb ráaavátalra esááAkáü MagneSaláeakat SS jiltllkoit iilmkaa Maaák ín- Jsenthal és társa bank és vádltófitlist llaaabiir pbau. A klsorsoláf larratidja. j 1 aa. 1 á 1IOOO K. I k K., 1 4 sooo, 1 á 1000 f ao SOS = 1M0,10 á un ? föl IN«« SISO. asoo á to 1 éos, 1 4 IOOOJ 1 á SOOO ) i s 4 600 M IMS, S 4 4000 ayweáey IOOO aywamxy 181, WOU ayenmlay HJUi a K800 aye#aa»Sa« SIJ00 ay. 4S H7 Krrinss(««ié Fiat Fallit .Ur>4;lkj Mark S. I Mark I lllMM Mark A oettily Maik 4. MUf Mark 1 ottiily k v.«9flk> MöjiajL^ Blranck Henrik fiai Lttdwigsbufgtaii. \| les. kir. szab. (ry&r Liiixbaut a Duoa lu^tlutt. Valódi FRANCK -kávé ltyrerGsebb, lefrkiiQn&bb, téliiU legolcsóbb pótlék a bab-kávéhox. 2r-3 kanálhoz ogy; Kiikl Vrauek UuU koll venui, ezdltal táplálóbb, eröaitöbtí, ihletesebb 4a eréasé*Mbfc kátSt I nyerni mint 4 kánálnyl tlasa. babkávéból. ^hbf Ajánlva éa roiadig ftias i«kiafiiégb«t> kap-^Ngy haló aa oiásáa és város ■Salaa fftswr [>iJ . i kwaskadéaében 11 tmn MAwr. 996 I-10 Titkos betegségek ilt Sj»r< • i \'apaj, koranáa arai r UMfflatMl infgjií [rsaall il 9 banír. MmI— MadS»l jpaftÜlfaig I. I Ml T ^r4eaifcsrsasls "If\'-orvlis. Mim a • nnmieU salakat 4-lg a nIn í il\| M a4sa beingnak kftlSa ml W0»-* riDAsaál, \'jtsfT Kaaiai aái 1S8S. 500 ARANYAT » Saslak auunk, a ki . l£otlic lagvlie. basaaáŰ^ stia ujola}? fogfA)A»t rágj aaá\| Mai kap. 911 jXÜgy Arsg Ara kr. HOTHF. J. U. kiérd, udvari málM MMttés b4ea naUatl Kaiba villában. Valódi aiiaMfbae ba^satá Masy Kaniasá> Prágai Bála ár gyóÁaswtAiábao 4* aűadaa MMDrabb gyágaaarwbaa. Mms^ (Uaaarkeroski aayar« 39 tf/ain. Nagy-Kanizsa, 1882. szerdán, május 17-én IX. cvfolvnm. ZUiOklvaUl. FwU jr8l$$ keeyvkaroa kaééeo U\|«4raekéi 618 mám mwmm am* «« t m Bi "■•Hl Kegyedre I firi M"4«iatényak 5 u^km Jmieer egyeeer } kr. u44eíii iárfesésjél 6 kr. Bé 19 kr. hasai •se keestöt Iroda. DélaalaJ takarékpéaa Ur éptiUt 10. sa benárbelviaég. Hete \| a lep •Mllenirféaaéi illatA iíOaiatnéoyak kuldaodék Ménieotallen tQvlUk ekh lemart keaekbél UwwHvwi - ; Kéairatek /rieme Sem Vllldelnek % ayiitter> PeíjtaeVa 10 kr. MEGY\|EI és HELYI J^RDEKUj POLITÍKAJI ÉÖ KÖZGAZDASÁGI LAk ^ í ! » \\ Zalaiu^iyfei Gazdasági Egyesület és a Zalamegyei (Jgyvédegylet hivatalos kö/Jőnye. MEGJELENIK HETENKWT KÉTSZER BZCROAN (fÉL IVEM) É( SZOMBATON (EfiÉSZ m 3\|ll\|(fcv. 1882, ) IcbuoqIoU ezen zpéltatlau adóztat áe- Waüteye! gazdasági by^sfileltol \| rdl éeja többi államok is osak, Így X /alamtgyei gaa^laséjgi egye- I öaszeteÜt karokkal asótlsnul njésik, sülét \| igazgató válaesuaáara tagjai Ugy áiit oaiaál aa oeairák otmitotr festettel fel kéretnek/bjgy-\' 1882-ik ^L DaOejemk/", Mt évi Jijuius bo 12-én azás tjizeakete-dikén délelőtti 9 órakor Zála-Eger-axegeaj az egyesület eaját kása tar-tűében. tartandó i választmányi ülésre ■ minél nagyobb szám bah megjelenni isive4o<tjwflk: a tanácekoaás kivi óbb tárgyát képealt: I • ») aa egyesület ojűködéei ter-vetőt megállapítására pküpiott bi-sóttság munkálatának a f. é. Májue 1-éa \'ártott küzgyüléi 67fc~1882. ez. a. hozott határóaati folt tán tárgyalja, j J b) es egyeeflleti tagaknak a azakoestályojcba beosztájuL Kelt Zala-Egeszegén 1882. Májue 8-án. Háciky Kálmán m. k. • 1. ! eloük . -r* \|i ii linj Jn[r»r7\| ■ i ■[■ I A magyar hírlapok megadóztatásáról/) ; — A ]féujiig}mi\|ituter: ligjefttjabc ajkúira. — Boldog az, aki a LwesaipintMo-nsrobie" fiának novesbeai magát,legalább bdleenek tar ta tiki— minthogy tudvalevőleg a bölea fövi. á legnagyobb bakokat 1 A eok áldáe között j — melyek Bécsből jönnek — vpani a ;magyar ujeágok megadóztatása ie, • nagyon ie csodálkozunk azon, bjogy ott fenn hazáit k ezt vében még nem szóltak lel ezen méltatlan eljárás allén e iifllgatvn keíl nésnüoik, mint adóztatják, meg Mv/.ai irodalmunk termékeit. Fájdalom r Eurueában j—• mint tudomáeunkr§ jutott 4- Ausztriát éo Poroszországot kivéve, u\|inc[<m állam ) FtU\'rjSk Umí laptk ltok. jiUittit «M MIBI t_jfíal»\|j nHlictiMtéri; Mj«t érM Sikkek »jl)>m> MioOiilí kvzn m\| m eagvdjBfc h»-ui iiuUUtiettk tíf méémi 8»«rfc. lOivéeei miatt európai birnévre ver-godOÍt\| de ba más Valaki a kútba ugrik, nekünk asért nem kell kjBvet-njlok aemee példáját éa ha foirépa ÖSezes államai tatai (adják iroqajmi turmókjeík megadóataláaát, — asj még nem eljégségos arra, hogy a megvár nemzői is törje azt, kulőoöB ajtljor, ui időn as osztrák hírlapok lia^ápk-ban nem adóztatnak meg. Atányleg az osatrák lapokhoz, n\|elyak basánkba jöjnnek, nsgjoa csekély ssámu hazai lap jut Atjsa triáha; de^éalán több járhatna, \'ha Auastríában lakó honfitársainkat qetó riaastaná vissza a borzasztó Hir-lspadó. t I Ausztriában ugyanis minden egyes számért, mely [hazánkból jön 1krájczárt kell fizetni és pedig 1 krt as jujeágbélyegért \'és \\ krt azért, mert a levélhordó azt a házhoz hérdja. Mi, réazQnkról mindkét eljárásit jog talannak tartjuk; mert a krsjczár bélyegadóból következtethetjük, hojgy a magyar krajczároi bélyegnek csak ie as oeztrák határig van érvénye; Bécibea egy osztrák krajczáros bélyeget ragasztanak reája és ezt mégfizettetik az emberrel. A fél krájczárt is jogtalan kovetélésnek tartjuk, minthogy a bécsi levélhbraók államszolgálatban vannak, as államtól kapják fizetésüket és igy a fél \| krsjczár nekik nem dukál, minthogy levelekért vsgy levelezőlapokért sem kapnak a czimzettól dijat. Ezen fél krsjczár fizetése alól azonban felmentik a eaimzettól azon eietbpn, ha 6 maga megy el a postára az Újságjáért ; de est kifogja tenni ? A fél krajozárt három* hómra \| pénztár kárára, de -f ÍAjáalom — előre kell kifizetni, a húbapot íjar- 1 annál károsabb! a hazai troáalomra miaoa nap >a ezámitva éli ez egri ne- i nóave. » gyed év sflatt 45 krsjc« rt teid ki, csárt á béilyégért a Mi- mig a kra ? 1 évr« kr., krt hordónak I teli kifizetni ós ped •lilrlap kéi beeitésekor j \'az 90 kr.t te! iát Összesen 1 frt 3f ami egy ívre nettó 6 \| frt 4C tesz ki. Ha teliátj.egy hírlapba pren dme rál valaki, amely lap évnnkint forintba kérült, esen busz /oriútról 5 frt 40 kt adót kell íuvtoie! Nagyon sok ember ván, akit esen 6 frt 40 ar adóóssseg íisszaiiMzt egy \|ap megrendelése Mól és ezen eljárás alatt a hazai irodalomnsk kell szenvedőit Én msgam sem pre-numerálnéll ilyen forrnáu tObb Ijipra, mint je^k (egyre; bikz ezen egy. lap is 25 frt áCT krómba kelrűlne; ezen adó a megrendelési összegnek tóbb mint 25%-f és igy borzasztó sok. Ha esen eaat nem fordulna elő, akkor minden lapmegrendelő á megrendelt hinspon kívül legalább még egy folyóiratot rendelhet meg; igy p. o. ha as 5 frt 40 kr kdóhos éven-kint még osak 60 krt tfsz valaki, a mi a legszegényebb embernek se es nék terhére, minthogy itlig jut egy nspra két lised krajezár, — akkor azért a 6 frtért vagy egy más kisebb lapot vagy egy szépirodalmi folyóiratot rendelhetne meg, mint a miaő a .Képei családi lapok* stb. íta ha az emberi fró és talán 5~6 lapnsjk dolgozótársa, skkor fizethet adó fejében érenkint 25 vagy 30 frt 40 krt Ebből Ifitflnik, hogy külföldi iroink — kik nagyobbrészt szegények f- csak ritkán léphetnek több lap dolgozótársául fel, minthogy a „tiistelatpeldány* maga 25 80 frtba kerün évenkint. Szívesen elhisz* Bzük, hogy i ez nincs az osztrák állam* Dna^jevsali y eaeo eljárása olyan ayomasztó a bakai irodalomra, hogy kópés a hasai Irodalmat — ba egészen nem is — de legalább részben az elterjedésben meggátolni. Nem olyan nagyon elterjedt a hssai irodalom! hogy as ilyen erőszakol nyomást tétlenül nézzük. Hasai lapok! Testvéri szeretettel bivunk fel bennetek a harcra, a kemény tusára. Tartsunk össze 6s küzdjünk a végsffig és fiinni akar* jukj hogj harcisunkat győzelem fogja koszorúzni. 0 A magyar] pénsügymtnister közében vap a hatalom és ő segitheta bajon. NekUnkj pedig oda kell hatni, bogy a pénzOgTminiizter a kellő lé-péáekct megtegye ezen jogtalan qj* rigadó megszüntetésére. Kell, hogf a pénzügyminiszter az osztrák és »orosz hirlspokat bs-sonlő módon megadóátsMa; mert esskis e két államban adóztstják meg a magyal hirlapozai. Tudjuk, hogy több osztrák és pbross lap jár basáqkba, mint a menny} a kimenő magyar lap; radjak azf is, hogy ss oestrák lapok Jbasoomódon megadóztatása követ kötelében sz osztrák la-pok több elő6^tőt fogjtak veszíteni és ekkor ás o uttrák ssjtp majd kényszeríteni fogja Ptmajeyisky pénzügyminisztert cze rendeloti^viseza vonására. Az ökölcsapás!-ne tegyük Zsebünkbe, banlem vágjuk erélyesen vissza. Nem azért szólónk, mintha Ausztria elleb akarnunk besdMai; korántsem I Ausztriái mint államot tiszteljük, ámde egW.< birlaptcodalmunkat sújtó rendelet ellen kelünk fel, melyet egy .oly miniszter!bocsátott kí, kit — Dtmajsraalty urat — Ausztria i« ■terelne lerázni nyakáról. Nem es az első lépés, a melyet ez ügyben teszünk { Bécsben a postai gazga lóságnál már tett ea ügyben lépéseket lapunk alólirott munkatársa ; — de ott kérdóeeire a tisstviselők egyike ast moadá: .Hja uraml a rendelet parancn, ez ellen mi mit-sem tehetBnk. A pénzügyminiszter ezt a rendeletet kibocsátotta s ez nekünk törvény; \' hisz a magyar pénzügyminiszter is tehet amit akar J" Esek szerint elvárjuk a msgysr pénzügy minisztertől, bogy a hazai hírlapirodalom megvédésére ő is megfogja tenni azt ,amitakart* I)e, hogy ezen ügy végzése álljon e lapokban egyedül, ismét kérjük laptársainkat, vegyék át esen közlegényt, szellőztessék ezen ügyet buzgó kitartással és mi sem fogunk megszűnni es ügyre mindaddig visz-szatérni, mig nem lesz méltó sikere. Amit teszünk magunknak tess-szttkl A bécsi kabinet .tehet amit aksrl" de mi azt kiáltjuk, hogy.* . Abzug I* ba nekünk tesz kárt I Qarad Sándor. A zsidó-kérdés hazánkban. Nevetséges dolog — fogják sokan mendsoí — Msgyarországoo megjeleaó lapban ily czimfl ciikket közsétenoiJ Jeles közbeszólásí bsbár éa is ismerem ,bsrbsr? nemzeteset snsyirs, bogy elismerem az észrevétel jogosnJtsá-gát, mégis rf\' tekintve a kll-ársmlstnkat — legkevésbé sem kpra^ratlen e tárgy-gysl foglalkozni. Midói tolmos nyaltam, épen nem goodoltsm Istóezyrs és iárssirs, mert tudom, hogy mindenütt találkoznak csodálatra 4< szánakozó mosolyra késstó kivé-tklek. Sokkal jobban ismerem nemzete* ebet-; hogysem föltenném róla, misseiiot ily kisszerű és s régmúlt sötét száss-dokbe Uló lármázókial nevetséges térek vésőikben egyetértene. Asonbss fijye- pootjáo állana, akkor a kőidnek ftld] köriili I melyek magákba véve ipár évezredek óta j Fj De ott la lol minden jíogalmat felül fátáM még niadig k&rfllboHU éOOO m/jdnyira nem világinak, mig máiok e körbe kelet- I móló kelortáli* téreégHN nino» mó a náatí „Zelé44 tározája. Számviszonyok a természetben. ltílv tért foglalnak e\| a fbld timo» épit-méoyw, boaaá foglalva a ft>lyól ée tengerek ha\|ói^tt ? Eel poatoaw ki—ásatási oen lo-Mt de aMgk^aelitóiag aegáiUjittltStó, bogv épittnényak agyfltlvávo énly nagyok tsbaloek. FUtév% bogy a fólddá íáOOmtlfió nabar • 10—10 Mnber lakik gy uegy-,v< ti láb amp 40 láb saéfea • 30 láb méJr, mtgWietós nagytágo káxbaa, e káosk! uk tártaim ogytttvéva 6S40 milfiixd kObr feküdnék a nspfafülot alatt A* nap balettul ma általában oOO-nor nagyobb mint aa 9m bolygók tartalmi együttvéve, Da tű- De bátran MtskehAk,hégv a legműveltebb ixsságokUs ajoeeeÉv áJtaiáL ea as enbefakl kéeyelseee Myaetbao, bogy 10—lO^eal \' «kataáoek egy báaat a OhtU aegyaégbeai A IM S—m épületeinek térftgets tehát a \' ajakat is beasáoeáSBiiva osokélyebb lem.1 hi40 hlkiáb méaaea teeasgy ftl kdbaértftt-- , « xeiwrkso állal kétaüstt építmény e-Mást, a varwkef, faltak^ hajókat ká-\| "jémm* mj lAáab* kéfpto* rakni mely $f métWilmrn, mr mM4 mHm * ^JJ sgy méimW mg« volas egy • Mm-mtM «ogj«agé4 aigislilé épt •f* «beri m Űm4mmá ♦kUtaék, • ha as ilnái m&émt m 4 .wÉataeááat tgj Unia UMae rakm ée mmémtémk m » ieUt, Mh >agsáné V* Mm Mdb mami Taoma, <M«ae a mr Mee oá** m volea. la ss esekwí segyág, á M almi tiin in ae^ne eM léeeleÉgaywe na * tátoMg aei-é«» um má. • ws fHétmátii, fti s m %•> vsém s iAÉkk ogi^ré k<aéf-1 oftoda a nap bolygóival «gyüU agyt látva a oallegoe éggel ? A földnek kiDsépiá-vola a naptól 20.602.000 mrföJd, tokái oly távolaág, melyet a gyonvoeaf, ha éi\|el nap* pal nagy i óránként 5 mfldet halad 472 év alatt fuina mag. £ távolaég asoobaa a aeál lego* égan miiaem jelent, eJenyéwő omktíf sa, miouam hogy mértékűi awlgálhatna. Aa álló eailiecok távolaégát biztosan maglietérorni nem lebet, mert hiányaid a mérték, da áll aa, bogy a latkBoelskhi álló oallag legalább ja 4 billió mMayire van té-Ittuk. Egy égyogolyÓ moly minden máeod-perecben 600 lábat baiad eaen stat esek 0.080.000, egy gyorsvonat osak 90,000.000 év alatt tebetfaé imeg. Aa ágyagolyók e gyore- vonatok nbeaaéga aokkáj íaekélyebbi vagy lyan távol-Ságról van asó; a OMábea béaoiuít, moly a inkább aernmitaese jeleni, hol olyan távol napfelé akar máisoi Van axdnban aj Mriné-aaetbaa egy más gyermaég,. moly —rint ama távelaégokat aieglvbot mérni, aalftül begy ama roppesü sréniokat MgiUégBl kei-leaaa venni: a May. A fény egy Báeodaerea alatt 40,000 ■fldat haliad ; egy sUeepperes alatt asar fúlhatná meg a Kiél; a kofától 1\| ■é<nriiparf •kH érkefik kseséskj s nép* m kSrliboM 8 perei alatt. Hagy aaon-boa a legfcaeeW éflówlagtél kstsáok ér-k«saéé, f évre vsa wakeégo. Béresül dál-lagása Mutéee aaerint oly áHlssillMnk vaa-aea, Mjrek világa, Asya. éiseiedsk etáa érkaaik tiwiiik (As ajabb itókbéo még nagyobb llvlságakei le vossiak fal.) Ba Sgy 0y áMéerfl^ aese viágl^ao teáiké, ak-kar ssi Ohé I i^ss eéaá máersástsIÉ Mí ? asgyoa UaSeégsa, bs0 sok saHegeélátnak, baahettok, melyeket még nem látunk, mert j Monyok a t«rinédssnaa-á eaedákkal hátán* a laaau bimós, mely bőtnflpkat róluk- érta> ésalaletokre vexefi<4. Így pl, A balak által eilene, a fényi még nem érkesett meg\'tólük j rakott tojáaok aountalsook aaligbibeió. Igy bosaáok. A fény gyoreaeága 40000mudagy ; a vitának ikrája[300 fontol nyom, 6 tójáé másodperoabee aa égao kevaeebbet Üeleot egy tsemernyi aébéa, t A-baa teHát 300.000 mm^mm\' ut Ké\'-^ "\' mmt egy oviműépétt. Kiéljük ma^iékuak a fényt mint jvilsgitó pontot, mely egyik csillagtól a máftiatg mosog, akkor exéií pont ama roppant gjortaiág oaedb-a talán ékekeo ál mint tWjeaen mozdulatlanul éíla tün-nék fel. Tr Ily VMMayoknál nagyon is ttlabetó, bogy egyaa iUlóeailiagok oagyaége j metase taiaaladja a aapnak a s bolygóknak] álta-laak ivoert kagyaégát; nagyon viü^ikíoü, bogy {éteaiiek\|oly áUÓOMlikgok, m^yeki tojá< van, aa egéaje ikrában kdrül-belal 6, sSillió toíáa. (A ú A tóka balban 91 millió tejéat aaámítottak ki ikrája aa a. a eevíár.) m érije b«( miot s földnek való táv^fiéda. Ha ijy willagot emlerliea basoaló Úoyak által k^aelBok benébáritott-J nek, s Mteam akarnók, bogy a lén/ek oall Pogakbos viÜmyitvsejbMMs, akaoé egjn ily eaülag ember 120000 láb maga* vblna ama ládái, \|d új a (Öld núnden épjonnyea tartalmaioá, ttékakatyola gyanánt {kfayeifl meeaa bóna i lati bordkataá, a a! fóloá fetnbe-lekal eeek a nagyító aveg aagitaégéaf láthatná meg. (1! példa eaak saamlélbelóké Sa-0e egy oljf mUag roppant neoraágát, fel ■ess tételeaV" aaon lafcatfaégat/ bMf Oly willagon egy a földi élettel boacSiaem?aaar tse éést Itów i.) De aujm ds ary ilyen coiMsg aj enlia-goa égkaa k peet 7 Cállegoa egünkM aok aálió nap fa i a Hervekal eAsjtán aserrnt a tojutbea lét «ik 18 attiót asnkivsi még agvaemeit I Mfbkekst fa aaeeMibetá^c, a y>wel\|gIMi jfeeté. bogy megskbaa VÜégoi bépea akf bagv öap, etiagw ag^t, msfyek kjvai Hmh jsméWmn, e melyek siBé asfikgbél éttaaak, oiat ég, eildiB a aa eapaaá taiioaik. (A pontyban flOOOOO, a beriogbeo 40-000 tojás vaa.) Beppsnt Mán mai vannak az áca* lagok a rothadéfman leró vízben; ea áaals- {;ok kOafll némamik aJy-kioMoyak bogy egyelőn vizeaeppea 600 millió fér- el. Aat is ki* aaámitottáa, bogy egy a w»icllik fajéboc tártotó e oemü állatocika 4 nap alatt 140 kiiliónyi utódot éoehet elé. A hangok todvaJevólsg a levágó rss-géeeibó! állanak; a legmélyebb haAató hang 16, s a l^magaaabb 36.000 réiare képzeljük felosstra, aa már mswas ftlfltmalja képzelő leiieisweket s mágia ily Jaráayi idő réeaacike m« igeo ovekély a ftoy res-géa saámaiboz klpott. A vilégeáeég asketbér reagéveibél esed a agy légterem te^t molv sa egéía nunfiaoSégyt betöJü, s elv finom, mqt minden tmtao általbal A pbiwka aeayira jutott, begy képea agy ftnylmllám nagyságát, a ennek resgéju «áo»« sisgbsiánssi A fehér iéav aivárvánvMwekbfii tudománynak a tudatunk agjáltalában valamint osak daraboa • a termámat titkainak emk igea owkély réaaél foglalja magában, egy vsa es a eaámvíaaooyok lakietet ében ie. Mi e eállagoa eget a a riléjjot kieaiben eaaktaflk áltál czemléljak; mert jénékeinkkei a kfl a-vétlen azemléletre nem érnlk be. Aask a aaám vinooyokból iamarai tanultunk kmél ss amkflaOz ereje a kápewégéeek telel mag, s bixonyoa, bogy nagyban s kietibao egéaaen mái viszonyokat tanulnánk mag iamarai, ka eeskOeetak tSktietaeebbek volnának A oaflage* vil^g eme roppant vimo-ayei mellett semmiaie^ lekiatefla-e mo»t ftl-ISak\'t? Könnyen oda tévedhetne aa ember, ba megfontolja, hegyi a nap egén bolygó issdvaeiévsl eaak finrmamit képea eállagoa egünkön, de akkor még tovább keUenoasM-aflsk s se sgéaa euüsgea eget teminek ta-kiateoBak, mert egém kjterjedéae mieiode aaos végetlen térbea képott mely minden-esetre még seámee eallago* eget, tolás vég-Ujtenfll tokai tartalmat? ^ Fent láttak, begy amaybaUám egy alatt tObb 100 bOJtó magéet teae. fehér lémj mfiátéuj mjoekbfTvaa léve; begyba eaagyea aataekat agybabaaea-Itjak sa erfea aasgekkalr akkor a fabér iéáy egy to^ea aoegaatol — aoouvd — ad. Bogy várta fétammmmm floysoflámok m alatt 428 bittó jmféat kall loaeL Itég\'tebb raegést msist m a viebseisa Aay, i pedig 768 billiót ttf mánÍii^sbIss. moadt moooj" A ayeí tafeÉt oegylae egy kéeaaféaa ÍHgmsié4nbb lilsesimsi. le téébMlk} is] »f shusmoss aa igaa kis nlsiMUHk \'agymáaodpercB ijas^ést IkyetMo-egy másodperei sgy Aa/baBám rea-j fi időtartamához képaat roppant idikOa, oly roppant, mint IBt\|0 év agy napi idfbOe kfpeat e egy pohár jvis egv vestfsallákee kemailttva, oly roppant tért tbgial ol, míot as egéee mi %j émberbes képset vagy aok műié aap s földdel ybabemablva. I végsllea téfbeo mi ta^déaképpaa a nagy e mi kássiey f Biisi a ksgaagyobb ép aay- eylt vagy táa tinnws pent, miot a ieg-egy 11 s tag ■ safc l a AJdOo. I kAlOakOemok fi»yasl<snsk boonr Ua§j ós klesiay néeliv légaknák; a &U aagy, sssrt aséiaakra aUf aagy { aa agéa OBtltagó* ég stemj^rrT kfaaay mari a vi&glér HgtB« aagyebk f Dr. V. Ntmv véve a körünkben tértéeó dolgokat, «tkt4c«attik találom a felssulalást • té-rMM remélvi, hegy gyenge ttavam • kiküldtél WHmak korfuit hazám mebádgsnéelkoiAia polgártinái vlsss-kaaf találna á. Evek alélt, aídfa i migát d letek-vóeaj •caltaraépaefc* nevesó porom oem-Mi< msgtiaertem, így nyilatkoztam felél* ) mm* u intelligantia, hanem u ar-i«geatia ái iatoleraaüa esküdt hive. Ne tpaílodjüuk A poroszokat majmolni 1 Egy oly \|ioimt\'t, mely cultura tekintetében mimjen más ueuiet felett állónak kép-eU msgát él gögöl ábrándjaiban a töb-blv-kj s mint barbárokra tekint ilá, —\' sfthiikmi méltó után iáira! Hauem nézzük ueiu etil uk múltjának ér könyveik, melyek viba tépte lapjai közól, mintegy ezüstfo-ual aillog ki a méltányosság, nemeslel küsé ( éi bnmanitas érzete 1 Megtűrtünk kézi ttlluk lok oly népfajt, dédelgettük őket, melyek hála fejében, minden alkalmat megragadtak, hogy ellenünk törhet 8oi>611 És most meghazudtoljuk! egész mull emb sem a n mat ban unkát azzal, hogy néhány exaltalt ?r példáján Indulva, kövessük anti- ta érzelmeinkben éi törekvéseinkben lóban bar bar oroszokat éi az Intel-t (!) ponouokat ? Megtagidnám hazá* és nemzetemet, ka a XIX. század-az embéri jogokat lábbal tipoió ily bóujűlt áramlathoz csatlakoznám I Hogy mily nagy változás történt az izra síiták Boraiban az egyenjogúsítás óta, szt m in doh elfogulatlanul gondolkodó látblitja\'. Hogy még most is némi bizalmat aniággal tekintenek ránk, azt ne rójji k fel nekik oly inlyoiitó körülmé-nyű ; — századok balvéleményeinek ki-irtálára, századok rtegvettetóseinek és szenvedéseinek felejtésére idó kell. Még beletelik néhány évtized, mig a zsidók ősi ihagyományaikkal szakítva, végleg a nemzettest tagjaivá válnak. Még csak két\'i körülményt akarok felhozni zsidó honfitársaim mellett i azután az érem másik oldalát mutatom. Sokan a tnfiveletlen vagy féligműveld osztályból (s ezek a legmakacaab-bakm azt hozzák jel, bogy a zsidóság csllj haszonból, nyereségből és csalásból ét [Ugyan, hát kj/élt meg eddig a kár-bóYj»-Yagy jelenleg az anyagi tág ezen korában, a ki nem töreküzik nye1 reaégre ? midén mindenki csak a könnyű életjet bajhánza, mindenki csak azon vas, hogy minél kevesebb fáradtsággal élhessen]?! Fóczélnak tekintjük a gondtalan, botprivent életet, romalják a polgári iskolát, azt tartva, hogy aki valamit tanult, valamibe bele ütötte az orrát, an-naic a dolog, a munka már lealacsonyító 1 ,Npm azért taníttatom fiamat, hogy bolton) ai vagy épenséggel mesterember legyen.11 Ez a buta jelszó I Jaj pedig, ha mindnyájan aurak* akarunk lenni, akkor még a jelen államrendszer sem bir számunkra elegendő hivatalt teremteni 1 És a csudák ideje lejárt, nem hull már az égből manna. , J . A zsidó, ha tannl, nem szégyenei kereskedővé lenni. Gsal a zsidó I Kedvei lissám fia éda jó magyarom 1 tanuld meg jobban a számvetést, majd nem csal meg a zsidó! De hát én Istenem I mikor az a jelszó -r különösen a vidéken — ,mi-ue8 az iskola? minek jáijon iskolába a .fisif, én se jártam ?! Minek neki olvami tudni, hisz nem lesz belőle pap? I Én sem tudok olvasni, még is csak megélek 1 I Szegény magyar I mikor a zsidót váaolod, a magad fejére szórod a port, mjlit a megvadult bika. — Tanulj! majd nem szed rá a zsidó! Fájdalom, még ma Is vsnnsk olyanéi, kik a zsidót ctsk azért gyűlölik, mert zsidó. Szerencsétlenek, kiket sem a Lm szelleme, nem Jézus Szent tanitáis fed nem világosított I kik még most is fauágbsn vagytok s a kathekizmos egy-szirfl, de feltétlenül Igás tételeit most «eii értitek vagy nem akarjátok érteni t Mindkét esetben egyformán hibásak: ■ért vagy mérték nélkül együgyűek vagy pmlg rossleiküek vagytok! Oroszországbss a zsidóüldözés mind iakáhb nagyobb mérveket Ölt. — Nem emdil A asrnok orosz kormánynak ér-dekébia áll, hogy a nép ffgyHmét egy kii ,kecs°-ezel Isköms é« így s forrs-áalmi propagandától elvonja. A számi-Iái ördöglen jé. A zsarnokság u ráírná ask fen tartására szolgáló bármily eatközt felhatnál. ElótU semmi sem szeat I Mit neki sa irt vagy Íratlan jog?! Forgás* iátok végig a történelem lapjait, találni ÍMgtnk példát akárhányat A nép doh* aak valamerre kifolyást kell pagednl. Ott Ham és Dpdstiaa véres korszaka.,. Dn n aédéildöiésMk egy keltémet* km kévstkaaméoys van. Kivándorlásuk. * agymértéé dicsőítették Amerikát, kegy mint igazán szabad állam, elad sió* lak fel aa Oroszország ban lefolyt cjrijdó-üldözések ellen. No, nol csak csíkján bánjuk a tömjénnel* As a nagy tíltako-sás nem egyedül humanitásból, de részben számítás folytán is történt I Már az israelita egy subád országban, hol n műveltség Is bizonyos fokon áll, mint oly ssarnok birodalomban, bol a knpesnka az Iskola és a pálinka a hiti Azonban, ha az óriáii kiterjedésű Amerika sem jó izemmel nézi az olyan vendégeket, akik mak a páliokaméréshez meg az uzsoráikodásboz értenek, mi fo gadnók be őket?!: Legyünk óvatosak! Magyar vagyok éi tndom mi a magyar egyik főerénye. Nemeozivfiségénél csak vendégizeretete nagyobb. A vendégszeretet nálunk törvény; — de ez a nép törvény sokszor vesztünkre volt már. Nézzük a mnltat éi okoljunk belőle a jövőre. Én nem Istőtzyt veszem példányképül. Mielőtt e sorok Írásához fogtam, megkérdeztem a józan észt, a logikai következetességet és lelkiismeretemet.— Hogy mit felelt ez a három jó tanáci* adó, azt majd megmondom mái alkalommal. Itt . most csak kérdést vetek fel. Feleljenek rá maguknak keresztény és zsidó honfitártiim lelkiismeretük nerint. 1) Észszerű éi igazságos volna-e ezer meg ezer idegeo, talán muukakerüló egyént hazánkba befogadni, mikor ugyii a Székelyföldről 4i a Felvidékről oly számos család külföldre, Amerikába vándorol ki, kereset hiányában ? I 2) Nem lesz-e zsidó polgártársaink kárára, veszélyére, talán végromlására, ha hívatlan hitrokonaik mellettük letelepedve, idegen, viusataszitó szokásaikkal a zsidó-gyűlöletet tiltani fogják él a mérsékeltebb elemek felháborodáiára is okot ssolgáltntnnk ? Fontos két kérdés. Feleljetek! Bnénntr Jóutf. Politikai hirek. Apponyl Albert gróf hosszabb isikkel1 irt a „Pesti Napló "-ban; részmt hpgy —• mint mondja\' — \'valódi értékükre vasam a ▼iiaaa azon tulaó magyarázatokat, melyek utolsó beszédéhez füzettok, réizant hogy tiltakozzék aaon felfogás sllen, mintha abban zászlóbontás vagy programmoodás foglalta* tott volna. Programmot nem mondotti mert ennek ki kell terjeiakednie a nemzeti élet minden nevezetei ágára, de kifejeséet adott politikai működése egyik irányeizméjéhek s pemg ya] 1 amennyi közt a legelsőnek, midőn a magyar földbirtokos fentartásáról, mint ja, magyar állami lát biztonságának sarkkövéről Mólt. —j Neki fáj — úgymond — bs -4 a átint ss áj felföldön nem ritkaság — valamely faluba érkezvén, arról kell értesülnie, bogy a telkek nagyobb része már a korcsmáros vagy, más uzsorás kezéu van és a helybeli íp\|araast-•ág már csak mint törpe bérlő űl réti földjein. Mert a parasztság elproletárosodása as egész társadalmi organismus alapjait Ingatja mag; a magyar középbirtokosság rohamos pusztulásánál pedig aggódva kell fsfvjetnünk aat a kérdést: birhst-s a helyébe tóduló uj elem azon feltétlen és áldozataáaa ragaszkodással a magyar nemzeti és állami eszméhez mely által középnemeaségünk eaen polyglott ország magyarságának fen tartó ja volt és birhat-e aaon politíkai tulajdonságokkal, melyeket köaépnemeaségünkben — mint minden vezérlő osztálynál — osak a tradiUó fejleszt-hotutt és melyeknél fogva minden hibájának daozárs ezt aa orsságot a ssásadok viharain keresztül fenntartani és megerősíteni képes volt? ■ Azért, ha eséljait formulázza, asm te-Jheti, bogy ne áljitaa előtérbe a birtokosnak fenntartását birtokában, minden eeskössel, mely erre egyáltalán alkalmsa és lia azon nemzet- és államfobtartási indokokat mérlegeli, melyek a osélnak ily kitűzésére késztetnek, akkor lebeteUen fel nem ismerni, hogy valamennyi iráayeesme közt, mely együttvéve magyar politikai programmot képezhet, es a legtöbb, a legfontosabb. Éa a tbrekvée nem jelenti a ibidbirtoknak kaaatassrü elzárását, mely bárkire nézve la lehetetlenné tenné a bele jutást a földbirtokosok osztályába. Biionyos mértékben aa nj vsgyfllék ennél, mint minden más osstálynál üdvös, sőt szükséges. Ds ns eszközöltessék ez a vegyítés oly rohamoean, hogy azsal as ecéee osztály típusa és hagyományai veezályeetetve legyenek, bsnem osak oly mértékben, hogy as a) elemek a régiek által asszimílálhatók legyenek. És nem osupána földbirtok stabilitásánál szempontja teszi est kivánatossá; aa egész nemzeti termelés mai sgyol dal óságából alig Isss kiemelhető, ha as országban képződő és ss orsságbs beözönlő ttkék túlnyomói ag birtokvétolre és nem ipari vállalkozásra vagy aktív kereskedésre fordíttatnak, á régi birtokoeok fen tartása tehát nemcsak ellentétben nem áll, hanem teljeesn Ooegruens a nemzeti termelés egyéb ágainak fe(íeeaté-sével t as a törekvés, msly erre Irányait, semmioamü más osztály jogos érdek sít nem sértlieti. Végre a gróf magosáfoljá 4 hlirt, mely saeriat mandátumáról lemondani akarna. Aj SfypM káráéit és a hatalmak ae-aal seeMkea elÍ0(Ult álláspootját Freyoinet tnweaia kormáoyelnök behíuóaa Mlsgette a képvisslŐkaim tegnapi lléséo. IJgyanasA a kérdést ss aagol iliéháabis issaéka kosiák itsjgoap I itt pQke kíjslbnti, l ogv Egyiptom Ügyében ujabban ís ssmaseMMS lolyt Anglia és Fránpiiíoiszág köst: aa adgot kormányra nssve termésseteseu foiolog ás angol alatt-vjűók életinek és tulajdonának msgvédéss, as angol konsul ssoaban eddigelé nem kárt jsigélyt; a] kérmány egyébként intézkedéseiről értsiáté i\| portát sa többi nagyhatalmat. A mi magát a féjedelnio ellen lázadé egyiptomi kormányt iiisti, ezi — mint hírlik — elhározáJbogy a kjbedivejt a njotabiliiok gyűlésén befogja Vádojsi, íneijit as slkótmány ellenére Egyiptom beliő ügyeiben a isultán* tél kárt víuatásokat. r- Azófa aa egyiptomi válság meglehetősen akutl jelleget öltött; as soropsi iátsrveaozió egy vsáy más alakban a köasl eshltőségok sorába nyomult, As a szándék azonban, hogy Egyiptomban angol-fj\'anczia jíővtozénylot mellett] törölj céspatok osináljansk rendet, kezd háttérbe ikorulni, mert a töröl kormánynyial történt érintkozés folytán kiderült, bogy a[nolrtij nem. teljesíthető feltételikot szab s másjésárőí még Anglia éa Fnmoaiaorsság iavasistunsK sem akar ksllő mérvben megfelelni De [mert a polgárháború kitörése a Nílus meílétt [minden órán várható s Így a gyors Komrvsnao ssük-•ége is beállhat, s párisi és\| lopdojni [ksblns-tek már fontolóra vették ik angol franczia esanat-ezpelitlo lehetőségéi ■ k JEranosia hadügyminiézter a minissteiWáec által mos-gósitási terv kidolgozáUra ;ut\|sittktojtL A máltai angol flotta már megkapta a parancsot, hogy tartsa kiészén mlgát, aa Sgyptomí vttokro indulni i az erre vonatkozó jegyzéket s\| londoni ikjibjno\| megkülflte ügy a portának mint a többi hata\|maknfk, Londoni tudósítónk aj DailytNéws nyomán jelezte s most 4 Mómoriaj Diplomátique Is enuitL hágy üladstobne vi»szalépé»r. a közöl jövőben várható. A visMujlépSs lasonbao tisztán tzemélyes okokból: történnék 1 nem követné azl a parlament leloealajásl, kivált ha a kormány többeéget kap as írorssági rendszabályokról alkotott tÖrvéoyjavailata laámára. Oladitone, kinek\' egwwég^ a dublini véres tett óta igen megrendült, megelégelte már a kormányzás fkradalroait s nyugalomra vágyik. . A botnyak ujoncsosás jügye gyorsan balad a mttvalósulás felé. As első ujoticzok egyenruhái] mint jelentettük, Brílnnbeo már javábaa kássülnek. A hadsereg egyes szláv-nyelvű owlályaityéljtiaateket jelölnek ki, a kik az uj manatok! betanítása végett Boss-nia-Heraaegovinába még e hó folyamán át-helyeatetnok.— Egyebek között a 70.ssámu Filippoviesjezredbőlis egyszázados és három hadnagy ángy ily oéUwl ss\| okkupált Jtsr-tományoklia. A sorosási parancsot tartalmazó rendelet a katonai rendeletek lapjában legközelebb napvilágot fog látni* As ujouczpsás batárideje báj. 24-re tűzetik kl Az If mozgalíjm. Londonból írják, hogy a kormány megbízható fonásból értesült, hogy a fenfik Oeszeeskűdtek több ÍŐrangu ember ellen ás azért kfUön titkos reo^röket adott Wales hsresefi a miniszterek és mások mellé, j „Warhawk* is ismeretes tudósító azt irja, hogy ő bisonyossn tudja, hogy la pho-nix psrki gyilkosságot .Terroristák" nevű titkos társaság rendeste és hogy e társaság válaslátottJ ki a gyílkoiojcatJ A társaság A* hsdiisállása Amerikában jván. A liga is tud e társaság J létezéséről, de\'nem mérf dárulní, mert ason j terrorista társaság t\|gj^ és ügynökei más országojeban is követtek el bűn* tetteket; 4 kormái ynw meg kellepe ígérnie tehát,{hog)r nem fogja őket aiasolfláltatni. Az angol konnány j által iadiflváríyózott kivételes tbrvény szerint a zavargók fölött nem esküdtek fognak Ítélni, lianem háromtagú biródág, meri as eskOdtsMkcKtől nem lehet pártatlanságot Várni j ds á bírák ítéletének ogyumgnnaa kell lenniJ Továbbá a rendőrség éjjel-nappal kutatha azokban a kirületekben, a nmlyekbin ki rsa hirdetve a kivételes törvény. A büntettél ;r«\| izgató, a rendőrök bántalmssói és ss ijesi tg tők fsístt két rendőri biró ítél sommása 1. Aa Illető kcjrUletokUon a kejületek terhér 1 n apqritatni fog & rondőrség. A gyilkoiságol ér: é^ csonkításokért szintén L illető kerüle ei felelősek. As aikirájv megintlieti, jfelfQgg ss héti a la- Íiókat és fölosslalmja a JIwyé lyl alélj gyű* éiokot. í Az Ir rendőrié^ a Londe ib I Uülöa e czélra kikjűldött titkol rendőrök te egyetem-bén lankadatlaniií és erélyesei bly)tat\|a a gyilkosok Lyomosását rés bár 1 lignágyobb óvatosaággal tartózkodik a nyoii oS Lsok egyes k a nyilvánosságra lozatzlátől, nyilvánosan is adott k fejelést dehogy még s hét f< lyi mában sí-islc vezetni a tett fán idi zások. aa eddigi nyomosán kb >1 kiderült, baton néhány perc oa I egy óra etlen egyének egy < ub ini keres-ben nsgy méssárosk^ it rettak Igen réesletelM mégis mi ményéoel kerre fog Mii i$nU szot után isnu kedékedé erős nyéllel él nyotos hüvslyk hosnu pengével, mély körülbelül 3 ÍiTIt ITt ijll iilnjí] kégin voll kiélositve. A boltt Mti ken talált srsa mutatnak, bogy 1 gj ilkosok as emiitett késsel sjtstték aat. A rendőrség már midig [)itblin városa közepéig köveim a :»Uljoao c szek^yék nyomait. I Már szt\' is kiderített Ik, hogy egy koosi kisérte el a wekeret a g; ilkosssg ssia-helyftre. Aat meimjáki llogjj a kocsiban bégy dublini ejnber ŰlL kik lasékt kiaértéje il a at, hogy rnsrautássé k nékla az ál-.ősátokai. — Aj gviwomág é követééi \'u\|an gymrtan jvísasab^tattak a városba. Különfélék. h 4 L mBMIM — Vamigyl Jelamtée isal katlL fögymnasiumbaa ss ISSItt éfjrémt érettségi vimgálát Írásbeli iréses I. hé tt.fl és ,ftfU seóUU répe pedig len. J-én fog megtartatni. \| ÁM ij -H, tárhoz Dr. Darázs Joesfta ügyvád V báj vánank as a\| - Hév pomuki ss. Já a fBgymn. ;d\|i urnái dilbenl darab aljái János Ügyvéd bajnokát a f elnökük éláij nál Oózony P. hói 164d vezette ol-aínmor Bpeső ügyvéd ur, iiásssouytJ Darán Zsigmond léányát. Boldog frigyst kiérnek. asMMk. Kedden volt Horn névflas vünnepe, es alkalommal igazgatója fótJ Pap János iflasági zenekaj- néhány )ó vál kedvUkedltt Kovám raj, a közü^ok ö tevékeny Itd testületi, Oromváry Gyula vályssia Édvösölte. Az ebéd erenos tvsápki bíró, Kovács Béls jbiró lelláes felköszöutést mondott. -r Zári lasepélre a nagy-kanizsai főgymnasium íjusag ének- és seneegyletének kapcsojatosaii. a disztoruászattal \| s az Önkép-sőköri jutalmi tásék kÍMs&sával május 20-án szombaton dél itátj tartatik meg a főgymn. rajstermében. . — Om lágma vásár lesz május 22-én Nsgy Kanlzlá 1, loely talajdonUép pünkösdi országos vásá nsk neveztetik. — Bll gytéS 8ebestyéq Lajos ügyvéd 1 aapoltn in váltott jegyet Hanoy Marianna kisassso lynval Hanny Andor ssép és és müvsItleOi 1 leányával. — TAl volt a komárvárosi szőlőhegyen mult isombaton ekto 9 órakor, egy pinose égett tl. A tűz iímeretlen módon ke-letkesett úgy m, mégis boesubóí eredő szándékos gyujlá it gyanítanak. — A lágrákl bibomok-érsek ur ő omiijentiájaj; 1 z Őiszol fog Muraközben bérmálni. — A jteasetC melletti vssuti hidat újból javítja!; s jgy a közlekedés ismét ne-liéakes. Jó I tsz ás éjjeliőröknek vigyásni. í — Ml hK\|aMÍPS\|Mbe■ gyógyszw* tár ftliittátik fel i mint érteiülühk Vinoze Árpád ur lees u első győgyizeijész Somogy-, Ssobbról. — H\| péate. Hir szermt Komárvá-roson póstát állítanak fai; no jest már nem értjük, ilyj. örgalom nélküli lelyen póstát nyiinsk, ml ; pl. Langviken máig sincs posta, holott e hol en körjegyzőség iá van. — A kotylóa tyúk Jslioveezen1 fgy kii gy<rmeket alva a bölcsőben hsgy\| tak munkái a ment isüléi, aa I ablakon egy kotylóa tyu 1 bement ésia gyermek arczára fllt, minek töveikeztébin meg^nladt. — H tmdler Jéuef üzlet nélküli mészároe k resett hiánya ■ félssége beteg •ége felett) bánatában folyó hó 16-án délelőtt 10 órakor igyoa lőtte magát. — T irinot osiná t a kii lutrin a mult Uapokban < linzer 8. egy iUenl szegény aas talós,] kins) a 030 fij-tnjyi nyereség nagyon jól ,e\|ik. I . I \| j j \| I — A helybeli isr. asresk. iskolaj tanára Wll loimj Ignáczj ur röjrid idő múlva1 elliagyja i lását — A mint halljuk, ezen derék tana J innen Kölooavárra megy, a bel jó Állásra j t ött ssert — ( attig A. osabreádekí illetőségűi kanizsai jl ikóetj a napokbanj egy gyászhír érte, mely tsonban ezen szegény csalán anyára jólétét nsJvon előfogja: mozdítani. A neve] zett ugyaafs a napokbajn Ueranből aaon hírt vette, noev unoka fivére meghalt s hogyj es neki I [egrendeletilűg néhány ezer frtotj nsgyott llj tra. 1 — 1 jlgjázatlamaág. F. hó 7-én esu\| Müller Jó kef kala-egejrezepi lakóénál szolgálatban 11 lló egyik cselédj« jvigyáaatlaosáfi ból a iso lábanjégőpetroleumílájopáteldöntéJ minek kl retkeztében \' as ágynemű rögtön lángra gy It. Szerencsért) gylma ollojtatpttj s igy nsg obb szereneáétlenség nem törtánk ~ i lyájtérnk si srsu mldék azámsári Mult számunkban említettük satu gyűjtést, I ma már jsjenthet\|ük« hogy easw gyűjtés et üigi bredmédye az 1600 firtot tul-j haladja. \| j- Énért elismerést érdemelnek a jótékony idakosék s a buzgó igyüjtők. — J i Plaaséka utazó Fehérváriak f. kJ 13-án éij 9 órakor éj-kestek ide KanissárijJ\' itt mogvé porának 1 Prsgerhjofón át folytatás utjokat I mméoa, a hol oke á legsuVél^ej ssnbsn f< radták. Budánsit 1 n Fehérvár utájj reméljük 1 Lánissa kerssaedői és iparosai ■ megfogjál Lenni látogatásukat Fiumében, a ból minden n ágy art tárt karoki ;al fogadnak. \| — k\'FAred, 11882. máj. & Tekínlj tetes izei keizto ur I A isi iséiyes, bol pijj tyergő, Hol fanyaran moeolwó április Imám" magát, oloyelto Chronos; dn \'megajándékoi sott a viuun (Mk mosolyú niájnsial. Erdő, mező dimbe öltözött a széi igu kedveérti fecske, gjmya megérksstek őt üdvözölni; fél lemile, kaauk és psesirta hsbgvorsenyekét rendeznem tissteletérsi Ilon a kakukmikw jut a emjoertbe, ne tessék baqdálkosni, böf gŐsnek jp; — Minden rendjén van, osupm Seervá9,[Pongráo és Booítao ssele bdonm\| sál, no 41 hsdd mokáoykMjanak ea urak fa kiitlj maid boleAradnka ás elpárolog naa, mip sok mál^j azér) sem ijessteaéSj réánk, máid elkergeti Őket Helio* Élűnk t\|-gin I jjldUKül ís minden, ajfttrdő helyen sttr-gái-forgijl miídenielé: nyalják, rendezik el ükletekejii a lakások már rendben vannak,ra ssvsnyujriset hordják, imák javában. Még fürdők ii találkoztak, már á mult meleg napokban Jp mondják igen jpl eaett % bideg fürdő. Mkjui t án mWindiilt a ^KiifaludiP ifa át Siéjbkra, 10-től fogvJ pedig hetenlunt kétszer iaöslekedik. Vájas J ll-én pedig tfn* nepélya megnyitás, i mire bizonyosán mar Vendége ak is Olssmiea, azontúl a gösős ns-pöaU k iksier Iköalekldik Siófokra. —. Á gyorsvo laton jövők, íkik vasárnaponként ide rááduln bak kedvtelésből vagy itt idősé eia-ládjok 1 iogatáaárá sí kajó^ aaonaal átp)k#- ek, n mkűltmben k másik nap reggesR lUek, nUatíMgy a MeOe ugy^iadjl, kegy e gyorsyosat índuHálg már Siofokiu vaa él 10 kereskedők vagy hivatainsk\|ik már VI gy 9 érára a ISvArelbaa lebetaek, ■óval íl t tölthetik aa llgéns napot és m kell mulasatkbiok. A vasárnae pedig a legksilb- t meeebbj hapok egyike nékott mindig lenni, különb 4 itt minden naji kellemes LakjM megrendeléeek nagy. Écii László igazgató nfhoji intéaeadók, kiről általán ismert jóeá 5áná\| és szívességénél fogva felemlítenem sem ell, hogy magrenéeJŐ jobb helyre nem fbrdalhstns. • ]][ títikUy Lajoi. — Kél fSftlmáml klnevezMrAl beszélnek képviselő körökben, melyeket ré likazflcről is a valóságnak megfelelőknek tar Uuk. Az egyik a vasmegyei főispáni szék, {mely Radó Kálmánnal, a másik a fogaraai, \|iely Horváth Mihálylyal fiogna betöltetni. J — lala^HssMJrétkrél írják : Csátord ezen kis slép, de igény telen fé«zek lek] lakói majdnim vad természetünknek mondhatók. Nem ritka eset itt a testvér ée ápaaviikolás, gyújtogatás, ás lopás. Most május f-én is este vsióban megrendítő esemény ídlaíitt magát elő. Ugyanis -Gulyás József fiatal hegy pásztor már néhány év óta fettd Boua Mári l\|fajybeU jó és erkülosöe leány , és elhatározót! ssááaéks volt őt fe{^-légt I venni, mit sMnban katonai kötelezettig miatt még mot nem tehetett. Kérte kedvesét, hogy várna [int, — de ugy látszik s Ián] nsk kedve elment a bosssai válástól, s kije enté neki, hogy nem eokárz egy másik ptérlhes fog mjbei menni. No híessn nem Iksll itt s szerelmes rad embernek e nyilat-Dtos itnál több, fslháborodott dűbösségében máj is 4 .este 8 órakor • megleste kedvesét á mii t az a hegyi munkáról nazajött, s benn ja f lubsh szíven lőtte e megjegyzéssel : Btie-fliát még aem leszess másé." A leány elesett, Is kivés idő múlva meghalt A vad szerelme ezen tette után nyughatatlan lévén, ki a be járt a faluból a nélkül, hogy valaki a bűi tény miatt letartóztatni merné, de ugy-Játi sík a bossuálló lelkiismeret uem liagyott" nel i békét a félvén a bekövetkező befogástól és saját maga lett elkövetett gyilkolásé-nal: birájs. Ugyanazon este 10 órja körül an \'ja lakására ment, puskáját néhány töltés ynyel magához vévén, édes anyjáitól rövid ss^ kkal: Isten vele anyám többet nem lát, ell ucsuzptt, ás a falu legizélaő házánál levő ro: iveiéiben magát ía sgyonlőtte. £ puffa-ná ira a falu népe a hangfeló özönlött, éa a heyszinén a szerencsétlen assrelmest vérébe fel rengve találta, ki akkor már a halálai tu wkodott. Aa Öáezeeereglett nép bevitte la kábára, hol egyidag elméleten lévén papot ki ránt, de mi előtt ea Sst-QrőthrÓl ide érkeze t, már 6 is msggyilkolt kedveiénél vált. M imap nagy résxVét mellett kiaérták a a sere loeétleoeket az örök nyugalomra. — A mlnlnterlam felluvta atao-fe ügyelők figyelmét, hogy ovakodjanak, nehogy a Pozsonyból pánszláv ^üzelmek miatt uj tanitérképesdéből kizárt növendékek bár-hfl a megyékben akáír tanítókul,, akár se* Íltsnitókul kUfaímaatássanák. —í Aa oreszsrwágl aaidóOldöaések almából XilL Leo pápa — miként tfj i keletű római távirat jelenti -— cucykli-Ic\'kt bocsátott ki, melyben a rém. kath. püspököknek rendeletileg meghagyja, hogy ti-gyelmeztessék blvéíket a zsidók irányában aj felebaráti szeretetre és különösen őrködjc-njsk a fölött, nehogy- a aaidónldOeéeekbeo a JilhoUkni egyház hívei is résst vegyenek, jáuljuk azon böazénfaí lelkész ur figyel-ébe, ki a somogyi megyegyűlésen oly saé- Ín tűntetett Istóosy mellett. — FehérvárrOl Írják: Napjaink-d gyakran1 láttunk megjelenni nőket /oly Iveken, hol ezelőtt kizárólag ciak férfiak szoktak ösazejöúni. 3emmi meglepő i/iitc-« téUkt abban, he söfOsSrnokokbau uőkss látunk sörözni. E; szokásnsk rabja lőn yáro -Bünk egyik hölgye is, kinek vonzalma /férje ijánt egy idő óta hűlni kesdett, külüjí pedig, mióta egy elegáns fialal emberrel ismerkedett meg. Ut^lgyUnk ismeretsége 1 liatal eimbei linkkel a 4ok találkozás folytán /tősen megszilárdult, ii miután figyelemmel Ici^rte fiatal udvarlója lépteit tapasztalá. hogy egy wrcsaruokban rendesen betér. Néliánw napig nem látván őt, föltette magában esmn aör. csarnokba sörözni. Belépvén, helyet foglal s egy pohár sört fendel. A köaönségst n¥zegeti liiidőn sörét eleibo teszik. A nŐ odapillant, tttlsivit és ájulva rogy öesse. A ptni mlismette uuvariss lovegját. Szegény 1 nigény férj, szegény pineaér, mert lebet 0 róla, hogy ő osak pineaér 11 — KsblAa Mlélskon Siófol Iák tegnapi kelettel, hogy aa ottani éénstárba rablók törtek ne, s a asga Wt beimkasszát el akarták vinni, ds vi^óscíuü-jeg kevesen lehettek, mert osak lét \' fok vele aa épületben, rájuk virrai kellő bagyniok a zsákmányt. — Jéksl Mért koszorús éalyoe osaládi ^eesteeég érte, Sógpl károlyué «zül. \'Csontos Klára\'16 \'Komáromban smmoru végest áld Tegnapelőtt kávéfÖaée mellett aa ég^ séirituas I\'éUtleaül: felborult s a szegény uOnek met ét s.árosát lUhfóiau megéget\'e. Mástálnsn tínos asenvedés után — mint Jókéit sveilt Hegedűs Sándort ma táviratilag f- meghalt ^ A derék nő kttün psony volt i mint művelt s a köeű, érdeklődő nő köstisetelstnek örveai psalóközi jómMu földbirtokos vol nu i er- dfott, sott 1 Írónkat rapje Jó\' kí ín recgel ojsata lett. btyekbén tevékeuv részt vett. uátyja aa 180^ diki insuneotiél \|t* , eny zeerepet )átssott. Jókaiuét Íifmesek saokásai szerint igeu 1 lásiaiau nevelték 1 bkr később költségre tett szert, e házias jeli besaa megtaHOtta s méltán Mi nsdaasssouyí birusvére. Férjén_ Cjermeke maradt bátra: dr. < Uai Uéaa, jJoláu llegedüs Sáudoruó, Eleik As utébbT jslfMileg, mint önként felkelik előtt van, s igy anyja Alálos ágrá boa aem mehetett Jókai s Hege Is Sándoi még ms elutaznak, bogy a lehessenek. E véletlen gyásessst Komáromban s kó Mára terve ünnep is elssar\|d. A\'derék nő elh körben általááos résavétet \' lékére! tesitstték báaiass iiráut eU. Atya s a kőzik nagy-jolenté-régt falusi kesrUfo és ^sgy uiO-et folytó te volt jé ívül nég) ásen jslon folytán a Jókai yrtaaéles keltTléke em Krafcaéltae a Hmtlw t. á«S jaéattfc\| gyűjteményét agt aü;.. i dlalinK A* IMM MM VM w^mmiIi* nn brekédiha I, nmly Mi? aea fcttHatá tfrds tsli (k^aij Oii, I* etrt, ka ,\'ifa III g>i<l fart! k«aÉMf. Nini Wtmüuket I IwhWtiM péf MkMMp ««1SU IMMN i mÍkUm matat * áaj okaí i — jheOhltt, írig Mlv«t* minthagy,_ kmwi !«kad< a Tím Úm, — (ÉINMnl mmtwit> * Ityrlyiiw Mnft((olféft, MM \'KU kussOi--" i MA MM « I áttett RT*- % «« wh 1 eat ftlíiC haMOléalga most r a hiehodil hol hall el, il/ amíg fogj! jeikfrnibetni, \|Mii kJltMiln A aaolno-»gy oddig a líaaai fürdés ha- 4 ,Sila" kiadóbivatab felkéri • ?Zala" 1682-ik évi 5-{9 éa 19. -M>itfm-i!> aaitaaaéghéii megküldésére, mivel Ui/gjf • aaáaiak te>jeen elfogytak. Kívánatra ÜMapéuaért ia haváltatík. 4 l. ea. aailOk éa \|yáaakkai a budapesti Állami kösépipartanode igazgatóságától. iiogy aaon iparoaiMMbapk éa aa-gkiA ia — a kik régebben valamelyik kd«j á\|»ekolának oeak két- b4rom oeatá-I y i t végaaték a acéla a gyakorlatban van-luk — boléplieaeenek aa állami ítűaépipar-tauodába (elkéretnek a t ea. aafllék éa gyámok, bogy a felvételi viasgátillatéifslvilágo-aitáaért mielőbb aziveekodjoaek aa igaagató-aágltta fordulni, bogy aa érdekel tm a jövő tanéjr elején tartandó ielvételí visagára kel-Iflen! elkéeaUl késsenek, mert eeak aikeree vizsga alapján vehetők lel. TU 4 kink tragédiája Szkbó Endre aa lÜatököe" aaerkeaatő}e kinkül .írozott magával. Budapeetről a Petőfi társaság debroaeni gyűlésére. 0 volt aa agyatlan, ki]ilyen merényletet mert elkövetni Debreckon ellen.\' Meg ia boaaalta őt a Kemaaia. Aa iamerko-déai eatély után néhány jó kedvf fóvároai \' i ottani hírlapíró, a Vinoae kávéházban fogyaeatá a pesagót, beszélve a fmrároei irodalmi viszonyokról. De perese a pezagG meg a aaae túzbe hozza a nemee ifjúságot a Szabó Endre magaa tetejű kalapja aorba iemerke-deli aundenki fejével a régül n márvány-aaatallal éa több írói teavérrel. A eaép klak tönkre etlánynlt. Egyik debrécteoi hiriapiró aa-táu haaafiaa adakozásra asólitá föl a jelen-voltakat, kik aatán a megkárosított réeeáre egy Koan<h-kalap árát öeeaekováoeollak s Szábó Endre már vaaárnsp, a Keazler Jakabnál* vásárolt kitűnő minőségűi Kossuth-kalapban beeaélgette el a klak tragédiáját, megjegyezve, hogy as ujaágiró Dehreeaenben is j— furfangos vérű. — Hot Itt aa Igazság ? A veaa-prpmi kir. törvényszék egy aaegény oaaiádoa embert,, ki allitólac politizálni mfert, 2\' hő-napra elítéltetett. Ezt még oaak meg lehat érteni végea éaaael; egy nagypapi rou lap, a ,le—g" töi vényszéki hírei közt ipedig eső lói azóta est olvaaank: „Boros Márton xala-■aegyei miliálfaí lakóé iopáa miatt fölmente-, tdU. Aa egyiket beoeakják, mert állítólag politizál, a máeikat fölmentik azért, mert a nevetett lap ezerint vaióaággal lopott. — A aakal ágnea^erréal, ha-záak egyik legacéoaavduaabb earanyuviaét, mely löUg eméaaléai savaroknál s a gyo-ts<unak aa idegrendszer bántalmain alapuló bajaiban kitűnő szolgálatot teea —- ajánljak a közönség, aa ásványvizkereakedők éa a r«odéglóaök figyelmébe. — Hal lapunk hirdetéei rovatában Jsenihal és társa. Iiamburgi bankház czég ajánlja a hamburgi lotteria sorsjegyeit. Ezen tjiár több mint 100 év óta!fennálló lotteria olyannyira iemeretes, hogy asflkaégtelan jóhi-Wilségét még ajánlani ia! Uegemlitéareméltó azonban, hogy a hamburgi kormány a nyeremények pontos kifizetését állam javaival biz-leeitja. Már ebben magában ia nagy biztonság rejlik. Jaentál áe táraa bankház csége pnár majdnem agy aaátad óta áll fenn a szolid jée pontossága által kivívta magának a legjobb- hitelU czég elnevezését, £ czég agy kű-íönöe berendezéaét illetőleg, megemlítendő még —\' hogy a nyert öaazegek a nyerő fél lakhelyén ia kifizettetnek. — A czég • caélra AntslHa-lfagyaromág elaő bankházaival áll ■teesekötteiéeben. A tollal ftfléizségügyi Mái ilit.il Irodalom. As att&b ktmtk mánk w\|ris4>IUft és kaphatók FIkímI FaiOf UtjikamUUaihm Xgy-Knutém. — A Mafyar Beféay Caaraak 19. flsete a szokott oaioee kiállítással a gazdag élvaaaloa tartalommal ma jelent meg a er. alkalommai eetn mulaszthatjuk el felhívni rá t olvasóink figyelmét, mmt rendkívül ol-isaó e kdlemeaen szórakoztató olvaamáeyt eytijtő foly.óiratra, £ füzet tartalma: Liba-péata, haaaoree elbeeaéléa Hulla Jánoetól. A Petőfi-táreaaág Debreezenben oaiaaef, alkalmi költemények a társaság deb-• eeani kirándulása alkoméból a társaaáglőbb tagiéinak návaiáirása. — Doetor Caatilo, \'raé4 Spanyol regény. — A fekete fátyol, angoj vázlat Diakaae K. után angolból ford. Batta Mihály. — Hozaílj dm dhtt mulat-•••ó a mmmurjmtU apróságok a Aprópéas Mirala humwet képek. — A betenkínt 21 I ív nagy ayeleeefrét alakban megjeleni eiMnatáai ára egéaa évre 6 fi, félévre # Irt. Egy innét ára eeak IS kr. — A .lamMaU1 aenáeeeti köa-lény 17. mámé kftv«kesá (ártalommal je-ient meg Polgári lakotai éaekUnárok. A íóvaseefián Lkat Feraaee, BrQsazelben, A váleAg végn. Táréin a laánvük." Egy s4ailStt tahataág öavallewásía. ffgyalmeat* tés %tm. A aa«afalak u ágából. Képaőmd Hirdetések t CIMietéei ára egéea évre • irt. A hdrlini ■\|timlnigyi kiállás palé-tája kflrltiMH minden benne lavIMrgyMil eórltt l t 12-án éjjel Ugett. A tttavéaá^ rőí, iiaely ppen akkor semmÍMietip meg * kiállítási, midőa magakarták már j nyitni, \|a kflvetkeaŐ sttrgöayöket közli a „Pj Utpíl i „Maiéite 7 ónkor a kiállttá** palotában roopajat viharos időjárái muá/L nagy, tfla kelőtkeaett. Egy óra lefolyás* alatt la egéaa pompás palota minden küáilltáei tárgy-gyal egyOU elégett: egéea Berlin talpon volt a özönlött a tűs köré; a esálrihar apróbb lángoló tárgyakat kilométernyi távolságokban dobott a tömeg köaé. Aa egéaa rendje áa tűzoltó teetfllel ott volt a véea ézinhelyéla, a kéaőbb megjelenít ott Vilmoa császár ia. As egéaaeéglgyi aeeaikat szintén nem lehetett megmenteni, esek ia oda vaeatek. c. „Fél 12 óra éjjel A I0s folyton tak bár Berlin valamennyi gózfoosjteudŐje retld kívül nagy víztömegeket lövel aa égő palotára. A kár több enUiéra Ing, a ennék na\|y része lUzt biztosító társulatot károsít tnfg. A tárgyak legnagyobb riaaaért azonban, minthogy kicsomagolva vqltak ugyan, de még «l nem bal/aava, a kiállítók aapóaii kér-tántáare igényt nem tarthalnak ; magyar államvaant egészségügyi telepétmegmeotették. Eddig tisenhat ember eltűnte constaiálható, A városi vaant viadnejálól\' jobbra fekvő tárgyak, tehát kjlenea tízede aa egéaa kiállításnak, ma már osak korom éa bsmn I Aa Oee-ssegyQlt néptömeg - több eaáseseree tehető. Egész eeapat lovas rendőr nem. volt képes a tömeget rendben tnrtani." „Az egéaaeégflgyi kiállítás iéépölete e pillanetban már oaaa füatölgft rom. A Ulz 10 peresnael 7 éra előtt kefetkeeMt a ven-(légió padlásán, a pár pillannt múlva lángba borítá aa egées épületet. A dühöngő vihar lehetetlen a é tőn minden mentéat, a a vízvezetéket ia oaak tegnap vezették be. A magyar kiállítók hoimiai köefll elégett a következőké: a magyar köaokiátáeflgyi miniazteriumé, aa őrOltek-báaáá, Budapeeté éa Braaaóé, Fodor éa Róaealiegy i orvosoké, Saxiebner, llattoní, Dobos, Hataek, Knuth, Stranaa Sláger, Brathner, Hana ée Levics, Feasl, Bempalen, LieWmann, éa a Margitszigeté — a többiek még nem érkeetek meg, vegy pedig aértet lenül maradlak a kiállítás egyik jnelléképö-létében. Aa egées vároe reudkivül fél van izgalva, a a válaaztmány kétaégboeave látja, hogy munkájának gyttmöloae, mely annyi vérmes reményre jogoeitott föl, megvan eem-miaitve. A vállalat mintegy 500,01)9 márkával tartozik, aa épület biztoaitvaj volt Aa elégett tárgyak egyréaae tudomány ea szempontból véve pótolhatlau veazteaég. Élez és tréfa. Egy táreaaágban, bol egy orvba ievok jelen, kemény bírálat alá vették a váróéban lakó ervoeokat ée mindenkiről tudtak valami rosazat mondani, caak a jelen volt láőlí véleményét nem kocákáatatá aenki. Ea kivánen volt hallani aa ő fiilŐle táplált véleményt ée igy szólt: .No az én betegeim aemmi noeaaatnem mondhatnak felőlem ls „Nem !" jegyzi meg egy nő .mert aa ön betegei mind n föld alatt vammít" 1 Vasúton n> ázott egy orvoa,- midSn egy víruló egészségű fiatal ember lép a kosaiba éa aevén szólítva fldvöali aa orvost Ka csodálkozva kérdé: „Kihez \| van eaei eoeeén V „N. N. járáabiró vagyok, iiáront év előtt patienae voltam önnekl11 flEa ön még él I" Kérdé oaivnl aa or- voa!" „Hogy van a kie fiu a tegnapi or-vo^ág után?* kérdé aa orvoe anyjátólj „Bizony, nagyon rosszul 1" „Aa nem lehet I" „De igen! Tegnap leeaett kz aazjalról éa betörte tejét I\' Egy erős, egéeaeégee hivatalnok aj állomásáról vissza káráuta volna magáj helyeztetni régi állomására, de ez oaak véea-eégi okok folytán történhetett volna. Bizonyítványt kért tehát egy orvpatól, mely ben ilyen egészségi okokat kfvánt tolna fölhozni: „az ottani aört éa májgaluakil nél-kOldani természetem igen gyöngéi41 A fiatal festő abba hagyván featéaaetét, orvoi pályára lépett. %y táreaaágban igy azólt hozzá egy nő: aUgyen miért hagyta el a festészetet, midőn már oly efép alkarokét árt el ason a téren ? . . flSzjah 1 a festészetnél a aalnaaéabeni hibák nagyon kitűnnek; aaorvoegyakorlatban elkövetett hibákat pedig befödi--a — airl" „Csodálom, hogy aa erőe szerre eem ia-aad a kegyd ftner .No na oaak iaaadni kall, megmondom neki, hogy Caallóa Piala elszökött eaar fo-rín\'nnkknl; erre a birra tudom izadni fog!- (Madeanek te vagy am eka.) Naaae kedvee feleségeid igyál egyet, ma üiiük házasságunk elaŐ napját Ünnep ea aeklak, melyre é\'etfogytiglan vieasaeeal keaaünk keli. Tegyük footoeeá* érdekeaaé, bogv örömmel gondolhassunk árrá, Igyunk ée nivánjnnk Mymásnak arany életet. Nem többet, eeak I eeeppnt OoUfk paharadha, haltad M ée mond, mit aaivad éra, jlán kívánok neked örök megelégedést. „Kedvee (érjem I bórt nem itta soha, de hagy inni nem ia legek arról Wmnekllak hagy aöeak bort inai aem illik, nem tgásafyea. VM telt pékárral k. vánok tehát miiilaat mindkettőnkaekj bőgj kölcsönös megeléfedáatdkheo lelbeaaük báai boldogságunkat,1! Helyéi, eimgsdom ja vinee pahaéat íti-j köszöntéére, de Lagvirtna,, hogy jlvl a&ai lommal beree pibárral jtörténjék. HMd «lí begy a bar dartt, kai ti aa életrevalóságot , i) jó goadoiatokatJ heviti ia erfvet, melifiti á szerelmet éa; én]akarom, hogy ta daralt, jó gondolatoktél, Vevaa aaivvel, mele\| azfcrelemf mel légy bolúg [életrevaló, mert \|j feltéUr lekre a háaaa \'tfetnek aaükaéga vau. A névnap megérkezett, ülj voroeaá mellém, hogy etamedbe néaheeeek ée kövtf-telő leheeeek. Itt a pohár. Neeee $ arpp bor ik elaő mámorába^ ;, gondoljunk énmáefelol ik, hogy hevüljünk [egymi-ilegaégo meg na büljpn, ni-mond : .megittam kgáezsf- t mék ke- éa hajtad fel legyünk daillt minden jót, eért, eaivttak aze 3 csók és günkért." „Nem bor helyett, láf m. Neeae 3 eaók a \| csej dogeágra eonddftamj midőn ajkaidraakta^i eáákben boldog, ajert b^T- j A dolog oMgtörtént jól is ámtt, \|e baragaaom feje a éged ért. E nárom eeepp bor nem a világ, tíle megeem lehat halni, léd meg éa ha kai vetek boaeá caukroL méaét, bogy izleteeebl legyen, Vianantaaitáaod átok mind kettfnkr . líégeryazer kérleld hajtid fel, ürímd ki, togy kedvesnek mondlsaaalak JLb Ing; en a te akaratod, öwppeijta bele ée moet ezukorral, mézzel ki fogam ttríteai, hogy i tkoaottak na lagjűnk. Nem hittem, hogy i ry ia labeaaen bort Inni. Jövőre a tok többet Kedvee leUaégda I vendégeíok megérkeztek, terít ae éa télalj, hoztam jobb bort Isten élteeae i endégeínket I Itten éltesse as nj házaspárok AI Újév napja van ma, Bj szokás keletki sík n liásbau. Feleaégem jókedvű, Nesze igj ku bor, igyál éa köezöntad vendégeidet. „Emelem poharamat kedvee vendégeimre, „éljen a táraaaág I" Te aeesaay I vendégeink eltávoztak, neked bniod vnn. „Ninoa Aekem aemmi bajom oaakhogy részeg vagyo\|í. Fejemet nem bírom, mert aehéa, mintnaj eaaem akarna belőle kiugrani, — areaom nmjdnem kigyulad, mintha égő paráaa volna rata, — var esivem, mintha, tűzre akarna mIdí, erőm fogy, ceűggedni kezdek. Te émber hozz bort, vizet, mézet \'vagy mitl —\| Oh be azépl — éb be jó! — Füleimben oaeog ének éa zene, ábrándozok, tündéreket látok, e agy érzem, miatha azok oraxágába tündér tejedeleymé vá-laaatattam vmna. Igaz, nnm igaz. .En réaaeg, levert ée álnme vagyok, j hagyjatok eladni." No ea áztán derék egy aaasony! gyönyörI kilátu a jövőben. Részeges aasfny-ayal élni azéb mulatság, Rettenetea valami Te aaaaooy [ébredj l[ Ta ntáJatoa tereéitée kelj fel már eryaaapr. Én gyűlölni, utálni fogtak őrükre. Kelj fel éa menj pokolba. „Felébitodtem kedvee férjem, ki ií ió-í aanodtam hogy téged utálni tudjalak ulála-toa tet teidértj de távozni nem fogok, Étert akarom, hogy egyűUélüÁk gyötökön, mert jól tndod, bogy „mlnáannektav agy aa oka." T K. Belead Mlet köaaég ügyetlenségbíl eljátszotta 80 év óta naovovált pálinka mérési jogtt, s most vigaszt iatlan 11. Ugyan miért burainak mikor Nagy-Kanizsán vnn „Pálinka Jogmérés vegyenek ott ismét.. Jegyzökönyve Zalamefn" i gazdasági egyesület {^als Bger-szegen 1882 ik évi májas bó 2-án folyhatva ■ tnrtctt rended köigyüléaének. [ (Folytatás.) 29(401-1881. Wockeoblatt fflr Laod tjod Fent wírtschaft" szerkesztősége előfizetési felhívása i aj inlata, bogy a gazdasági egye* sülét azt h vatalos közlönyének nevezze, mely ewthio a szerkesztőség az egywflf let érdekei lehetőleg képviselni, ihiket-méoyeit, é< tesitéséit a lap \'J. hasábján díjtalanul I őzölni i bi legalább tíz Egyeiüiet i tag dófizetője leune, az előfizetési dijt félévre 3 frt helyett 2 frjt 25,km leszállítani fogná, tudón áml vétetett 231405—1881. Lécái Bernét ür bndipeiti lükoi uegvári fi Idbirtokm által az 0882. évi tigiági dij fejébea ^ekflldőtt őt forint oé. Özigethy i ntal jegyző jeleotdie szerint pénztárnok ornik áúdva lévén, a pénztárba bent ti tátik, pénztárnok ár a n/ng-tának az i gyesülét költségén liendő meg-kflldéeére ituittfllűke erről Lékár Bernát or értesíttetik. 241406—1881, . Gntji ír H Mflller budapesti roitá-lemeígyár tulajdonosok értniiéae, hogy ü Brogle i Müller czég üzletét átvette todon áiol vétetett, \| 25j4p74-l881i I Migjir leszámítoló jés ; pénz/áltjó bank felbi áu Migyirortiág nagy birtoknál! hos, l ogy randtttüM a bndapeetl fővárosi k( traktánakban évenldnt ImpJább egyner, ji gfeljebp kétszer nagy Iríqjtéi n hazai gyapjú némára oly képen, hogy minden e\| fül termelőnek gyapjukMealete fajok iw tt eikűlénitve, vagyitéilenül eredeti eg; eéM\|<ta ü ar llleté terhe- lőnek neve íjáu egyei üéra Bzolgáltajeélt; I lügtürwfcl«üdbüi lüÉétüivü likőz-létévi i Mjloomp ismerve t lévén — tndomáenl véjeiett Oyőmftréy\'Gáepár ur ez ftltgli megvett Lnnez Öinríkrféle jcéz!! cséplőgép án fejében qöj frtoi kiláiréo,\| minthogy jt gép én 64 frt 26 kft ted titkár jelentése szériát ezen tageg j egyeiüieti pénztárnok) untak átadatott, aj 76 kr pedig Gytemy; Gálpár arnakj peetantal-váoynyal Vísjziköldetett, az bi frt 25 kr a pénztárpá benUlUtík, erről Győ-mérey Gáspár nr h értesíttetik. I f7}áll—1881. Egyesületi titkár jelentése, bogy Sümegi Imre\\egynftleti kertész,bejelentbe izerint m. 188)1. évi depember bó 1$-—>14-ik közötti éjjel élteit 9 órától reggeli 6 óráig lefolyt időbéo az egyeiüiet keleti kertjéből 30 du»b nemei alma oltváoy ellopatván, azt azonnal a városi tanácsnál, a megyei szolgabírói hlvitálnál, a kir. járásbíróságnál iráikeo bejelentette, eddig azonban aj fel jelen téa-nek valamely j eredménye aehpl sem mn-tütkozott, todomásál vétefett. 28914 éa <16—1881. Magyar leizámítoló í pénzváltó bünk értaitéüe, bogy a ^Bufipe^ fővárosi közraktárt megnyitotta ; i a forgalomnak átadlL az egyeilletközlönyében i „fcrtesitőbén\' mér közölte lévén, — tudomásul vitetett 129(411-181. ; Első mlgyar általáfioo jbiztoeitő tár-iiság soprotü fóQgynőkiége az egyeifiiet 188l ik évifnepteaber S-ki közgjttléie 86. sz. a. kilt végzése folytán a biztosító támaágjboz intézett, oonét a fóflgy-nőkséghez áttett átiratra válmolvt értesiti az egipületet, miszerint Hajer Jakab lala-egneg) ügynököt, ki Farkú Dávid or elyesaleti tagtól la tűzkár biz-tositási dij Oíedv^zmény^ Éegvoota, — a társaság lés ezen egyesület között létre jött szerződés érteimébem eljárásra utasította -I tudomásául vfUetett, i erről Farku Dávid or iü értesitettni hü-tározUtott. I j 801417—2082. j Erdélyi gazdniági ekyesület 398 1881 iz a.\| az (jgyesűletbéz intézett fel-hivása „Az Erdélyi güzdír czimű lapra előfízelésre J tudomásul vétetett 31 \'425—1881 -Láncz Henrik g^pároi áltól o tőle vett kézi eaéplőgépbez küldött gépszerek jtayzéke szerinti 17 frt árának kifizetése jelen végzéi kiadéoávol utalványoztUik, ü irra pénztárnok or oUiittotik. [ /^ÍsJ 81427—1881.1 Az éllö magyar áltolánoi biztoiitó társaság soproni főügyoöknége 3515 sz. ilatt az ^lyufllettel \| kMAU\' szerződés értelmében az egyeiüiet tagjaitol jégkár biztosításokért befizetett 4535 frt $3 kr. tiszta dij itán 46 frt 35] kr. illetéket Boscbán iail Zala egerszegi ügynöke álul u egyesületnek kifinttetvéo i elnöki utalványra az egyesületi pénztárnoknak átodatváno\| pénztárban folyó bevételek rovatába beotalUUk i érről pénztárnok or i a soproni fóQgynőkség is értesíttetik. 33j& éi 20—1881. Hayer AUos or ad 1881 -ik évi májos 1—pá ^épkiállítái költségei, i az ilkolonraal Vett gépett ára kifizetésére ez egyesület pénztáriból felvett illetőleg M eladott; szalmáért s gabonáért bevett összesen 2198 frt 15 krrél szám-odáiát 17 frt 26 krrol, íüdy titkár jelentőse szerint Isgyesületi pénztárnok őrnők átldoá, bemutatván,!— s Fischer Lástlő ur Zala-Kgerszegi izállitó kerei-kedő o glpek \| heszáliUMból felmerült 384 fri lp \| kri követelje kielégítését szorgolrán a 17 frt 26 ib. ü pénztárba beuUűtktm f á Bolt t8Bl-ik évi nep-teraber 5-ki közgyűlés 92 iz. a. hozott végzőiével I Mayjer Ákos or íré midin i megvizigáHoévol megbizoit bizottiág tagjai : Szily Dezső, Nagy Károly, Köoig-majer Jánpa utjak megbmatnak i felké- zéssél hogyjij bejeik; részére llté ietíeí leenáőlki rőtnek,: hon FI teher Lánlő or lAát ii migrimgálni i üü iguoltotk találandó önaget ügyvneM elnök orrol todattüj ssft •kédjenek ol ki li jelen véf-liisáük éi1 felhatalmazta tik, uág álUl igazolt gyooáot öelzegel Fisther Láazló or üjérbél — u eredeti Bál-áttétele i oyogta melleu atalványozbaaaa I4ö-I«t Harmndgyei gazdáséfí egyesület Lé meg Leadó I M vés 1812. évi jtmár Ml 4(1881. üt ü. Mt áurstábae a B. 1881-ík évi no-vember 88-U kőzgyüiéi 12^241 ül ü. hozott régzéee folytáo a azeazadó rendszernek o ssee&par érdekében átalakitá-aát tárgyalandó azakmnnkára pályadíj Mátkán küldött üt Idb a. kir. ort&jr-ról megiimervéoyt káídvéo I pénztárnok urnzk megőrzés végüU átadatni, i a BoijBMfyei gozdteégi egyesület az Agy további fejleményéről az értettél köziéin Begkerortetoi hBéreetitett. 35;13—1882. \| Az aradi gazdasági egyesület 1882 évi jaooár 2-án 12;t882. iz i. keit átirata, melylyel o omgo a. klr. pénzügy mhtiiTter úrhoz ioténtt azon feliratát, melyben o weondó törvény nő-dooitiB tárgyában éenehivandó eoqnet-tere o! gazdasági egyesületnek egy-egy képviselőjét is meghivitB kérte, párto-láo végett megküld vél todomásnl vétetni. M14—1882. -\| Dervzáti Ákos unták o iillóeoB éi bofásáti érdesében beterjesztett az e0ei\|iet közlönyében i az írteeitőbeo Bér közölt indítványa tárgyaiéi, véleaé-njfczél, i indítvány tétel végett o cső-lőézetr i borászati szakosztálynak kiadatni luitárdztatott 17 23-1882. Borászati kormány biztos nr 78 1882 sz. zuttt kiadott köriereiében ai országos kDgpooti minta pincze intézményt o lehelő legszélesb mérvben ismertetni izor-golja minthogy oz egyesület közlönyében s Értesítőben az iotézBéoy ismertetése ujljesíttetett, — n kívánatnak otár elég-téve lett. 3824-1882. A oago főJdmivelősi- ipor i kerei-dedelpi m. ldr. mioisterma 48512)1881 sz. aj megérintvén, hogy o magyar to-dpmépyos akadémia Nemzetgazdaiágí és statbiíkai állandó Úzottságo által 1877 ik étbej megindított „Nemzetgazdasági finoee szerkesztését György Endre bo-ojapesti lakóé (Ferencz József rokfort 14 b.) vállalta el i est éveokit 3) njyén bő ieezáattáeávnl) 9 füzetben megjelenő havi folyóirattá változtatta át, -f- I tudományos vállalatot pártolás és nioéi szélesebb körben leesdő terjesztői végeit melegen ajánlja azon megjegyzéssel, bogy a folyóirat évi előfizetém ára » frtbsn vaa megállspitva, jelen jegyzőkönyrnek az egyeiüiet közl^oyébeo és az Értesítőben közzétételétel köztndomáira hantik. 3917-1881 „A sodrony alkalmazol o szőlő-mivelés és gyűidülcifa tenyénténél" Czimfü Gébor József oz Éráőongi m. kir. vinczellér képezde igazgatója áltól Irt it földmivelés- ipor- "és kereskedelmi iir. minisztérium által kiadott i meg" küldött BŰ a könyvtárba tétetni határoztatok. 40)28—1882. \| Nyitravölgyi gazdasági egyeeület 312\|188L b. alatt keit átirata i ezzefr pártolás végett o gazdasági szeszfőzdék érdekében o kir. pénzügyminiszteriamboc is o szeszadónak onzááyüléd tárgyalásánál leendő figydémben Urtái czéljáből Beküldött emlékirata todomásol vérté tett. ,41\|$0—1882. Országos b. kir. Batistikal hivatal felbiváp előfizetésre o Kollprfy Mlbály miniszteri titkár áltól kladaodó helység névtárra, aelyoek előfizetési ára 6 frt \'— [bolti ára 7 frt 50 kr. leend, todo-aéool vetetett. 41)87^-1881 j Soproni kereskedelmi s iparkamara ilMl-Ik ,4vi dettjnober 29-ki üléee meg-küliött jegyzékloyve könyvtárba to-lendk. 43j44—1482. aA kender jővője Mogyirorazágoo" cziipü Bodola litjos által Írt aá agy példáját földmivelés- Ipar- és koraeko-delBl kir. minisztérium 49189. iz, o. mefkflldfén könyvtárba teendő. 44(48—1881 Onoágoi mlgyar gazdásági egyesület [a pGyümÖlcsészeti éa konyhakerté-izei! tázétek* czjmü folyóiratot előfizetőire ajánlván, aiojtbogy eZen egyeiüiet a folyő-iratnak ügy fai fíőfiaetője — tudomásul vétfctett. 4Ö\|Ö0—1882. I „Borászati törzskönyv0 1881-ik évi foliOBO egy példlayát oago kir. 8Ud-mlreléil minisztérium Begküldvéo, o küoyvtáiioo aiegőrzendó. 4056-1881 Zeaplénmagyei gazdasági egyesület 51488 sz. oktti áttrata, melyben Zeap- waeMfjéael li Aift#tlkábá kirándorlái ak»ftá)\|«aÉ«t téged • a képvisel ófcáihoi tfttáMti IWiratAt páiiettatal kirí, tado-iénl r^Mftt 4744-1811 Magyar NsámiM ái péniráltó Inak értesitáae ft f. 4. juliua vígy su-fWMtai bóbaa tartandó gyapja árlejtés tanáé tá»4rál i adomáiul vétetett. tfpl-IM. A anga fcldmi veiéi- ipar- és ke-isakedelml kir. miniszter ur 274joln. kU>u alatt kelt körirata, melybp;a cm. ás lir. katonai kiuestáf részérő 1 eszköz-laAllitáiokn \'vállalkozók wégbiz-ható4gát és aaállitáii képeuégét tanúsító igazUváu)oknak a^bejegyzett czé-gekie ai ipar es kereskedelmi kamarák, egyebeknek a gazdasági egyesületek elnökei általi kiadása i a nyilván tartási jegyióköuyv vezetése iránti eljáráit illetó szabály zat.pt megküldi, a körrendelet \'értelmében ik liöztu-(loméira juttatás végett aa bgybsülst közlönyében és u Érteiitóben a mgis miniizteri rendelet közzé tétetik. \' , 49,78-1882. Soproni kereskedelmi él ipirkámira 1882. évi január 80-ki Qléiének! ezen egyesülethez megküldött példánya i köii) vtárba teendő. 50)19—1882. Ssigetby Antal egyesületi Jegyző leszámolását 1881 ik évi májúi l-j~3-ki gép kiállítás éi az első magyar biitositó társasággal a dij leengedés és kedvezmények iránt kötőtű szerződés, hirdetményei szétküldésére as egyfesület pénztáriból ielvett 40 írt éi 40 forint, együtt 80 frt bevételről és 88 frt 80 kr. ki-Idáiról bemutatván, Nagy Károly, Bsily Dezaő él Kö-nigmsjor János urak a számidái meg-fingáláiával megbízattuk, s az eredmény bejelentélére felkéretnek. 51(77-1882. ; Gyónidékl gazdasági egyesület i j törvényhozás utján életbeléptetendő egye- j lőre egyedül a izarvaunarha állomány i között uralkodni izokott keleti marba- j vész, léptályog ét tüdóvész esetire, mint ragályos beteglégekre izoriundó kölcsönös kötelező .biztosítás érdemében törvényhozatala iráut ez országgyűlés kép-. viseió házához intézett feliratit pártolás végett megküldvén, tekintve, hogy különösen a keleti marhavési agy a jelzett ragályos szarvasmarha betegségek kitörése, i kisebb nagyobb körben terjedése a legéberebb hatósági őrködés és a fennálló törvényes szabályok mélyei hatósági kezelése! mel-lett is mindenkorra teljesen meg nem nüntetbetik, — tékint\\\\e, bogy ilyimar-hivéiz nem csak jk__egyeek vagyonát megrendítő pusztítással támadja meg, de az ország nemzetgazdasági vagyonát is érzékenyen sújtja, — azért a gazdakö-zönségnél általános azon óhajtál, bogy a bekövetkező szerencsétlenség eaetéfe elhullott marháiért biztosítás utján kártérítést nyerve a vagyoni romlástól meg-menteuék, — tekintve, hogy a tapasz -taláo igazoláu szerint társadalmi téren állatbiztosító társaságok intésetek utján a biztosítási intézmény megszilárdulása nem eszközölhető, mert részint a bekövetkezhető szerencsétlenség esetére szükséges tőke elóállithatása iránt % közön-sógnél oly biztosító társulatok irányában lappangó bizalmatlanság szülte általános párt niás hiány, részint az ebből folyó \' magas biztosítási díjtételek alkalmazása miatt a magán állatbiztoiitáii társaságok fel nem virágozbitnik, — tekintve tnvábliá, hogy miként a jelzett véiz kitől é»éuik megakadályázáta, ugy annak nciMáikt rülie esetében a szenvedett káruk megtérítése a marba tnlajdonoiainik köloimös ennélfogva egyetemleges érdeke, — tekintve, hogy egy nagy ország nigy szarvasmarha állományára a legolcsóbb, legbiztosabb biztogjtási mód oakii a kölcsönösség, i általános kötelesség utján közhatóaági-aegédkezéa s ellenórkö-dás mellett érhető el — és tekíatve végre. bogy i feliratban jelzett elv elfogadásával a itastikai adatok szerint a marha állomány csekély megterhelésével a e/tilágei biztosítási alap a felek meg-ayagfására szolgáló mérvben létesíttíut$: a kOfg)ftiée • Ipőrvidttl gaidssági egye-aftkrt felirata pártoláiát a e végett a képtteciób átkos pártoló felirat lerjeszió-lét elhatározta. W1—1881. Molnári m. lür. állami aáplékola faadnoksigs egy darab Dtirsai jiálkasi Ur fésaáre ajándékoztál ni, miathogy $ gazdasági agy esület bír lakában aly kaviár aiacs, a kitáaat nem teljesíttethetik i erről is Iskolai gondnok- •ág érteiliteUk. \' PlfH mii^im, Rlsó migysr általános biztosító já«M mág aoprQŐl fóögynöksége 5121\|1882 is. a. felkérvén az egyesületet a tüzbii-,1 ton«ágt viszonyok aörgós njígjavitása éádl-jáből az illetékei megyei éf községi hl-lóságok álul megfelelő rendszabályok és órintétkedések életbeléptetésénél hithűtől közreműködésre, egtnttál tudstjí,! hogy a folytonos é$ súlyos tűzkárok kí\| Kerülhetleuné teszik a díjbevétel és károk közti egyensúly helyiteáljilását Illetőleg i megiiem telelő jelenlegi dijak aránylagos felemelését és hogy nsg^ob-bára a társaság igazgatósága es érdemben már ki Is idta ntiiltáialt a fó és alügynökiégek részére. Esen rendsisbálytj aioobsn az eddigi egylet] tagokra nem kívánja kiteremteni, fenntartja azonban izon jogot, hogy ajonnan belépő tagoknak hs ezek biztosítandó Urgysl nyílt jfal-; vakbin vagy oly helyekert léteznek, hol a dijik felemelteének szüksége kétsógíe-i lén ül bebizonyult, csík * fölemelt dijik mellett biztosit, mert az \'által, hogy uwi csekély tagsági dij mellnt ogyizerü tel* kei gázdák ia beléphetnél as egyletbe, oly tárgyak és falusi épületek is ason kizárólagos dij mellett knrfllnek biztasi-táin, melyet az egyleti \| tagok rétiére mint aigyobb birtokosoknak és szilárd épület tulíjdonoiainák sikbott meg As melyekbe n egyszemű parasztházak nem voltik beleérthetók. (Folyt kövi) Gazdaság. N-.Kantyaa, május 18-án. Az ntolió napokban időjárásunk nsgyon is hűvös volt s gazdáink jóformán féltek a fagytól, mely aa ország több rétiében be is követkécett. Náluuk Kaiiia«a vidékén fagy nem vélt, legalább eddig ebbeli panaszt nem hallottunk, ellenben a vidékről a következő hirt vetítik: \'! < Keszthely, májua ló én. Máluuk esekély dér volt. Kár alig van. SSŐIŐ nem szenvedett, továbbá Székesfehérvár, Szombathely. £ala-Egetsseg és Pées vidékén is volt fsgy a mely azonban nagy károkat nem okozott. Felelőe sserkeaztő : VARGA LA JÖN. Tánsserkwiztő: HOFPJIANX HÓK. íl 2860 n\|. Érka május 3 1882. ll-od\\ Árverési hpítipÍBj. ■Sj ; V A nsgy-kanizsai kir törvénjaaák mint telekkvi /lialóság résaérŐl köabiw Jtétetik? miszerint Panker Mihályná és társai végre-bajtatónak, B a g a r u s János és Jóase f Csapi lakós végrehajtást szenvedők elen 600 frt s jár. iránti végrelisjtás ügyében atkapi\' 460 aa. tjkvben A 1 1—16 és f 1—8 sor ez. a. ea utóbbiak váltság kOtelae Bagarus János tulajdonául fevett s tartoaékaival 1093 frtra mégis a osapi 18 ss. tjkvben A II; 1. 2 ée f 6.6. s. ss. a. — ea utóbbiak váltság köteles —> Bagarus Jóssef tulsjdonait képeaő €82 frttft beesült ingatlanok az 1882. évi\| Junins hó 8. napján délelőtt 9 órakor, mint! második batáridőben külön-külön a Osapi! község házánál megtartandó nyilvános árve-réseaso következő feltételek alatt eladatni fogniuk u. m i 1-flr. Kikiáltási ár a lentebb kitett be-. ár, azonban eaen Il-ik árveréeen a lent körülírt ingatlanok becaáton alul is el fognkk adatni. III--. 2-0r. Á\|^ezni kívánók tartoznak azj ngatlanokbéesámnak 10} készpénzbehvzgyis a Caapi 400 az. tjKjtóen A\\ 1 utáu 30 frt 80 krt 1-^jfTntán 7$ frt 80 krt a Csapi 18 XfUvi A 11. a. után 86 frt 70j krt a f 6—6 sor az. utáuf 56 frt 60 krt; készpéuzben vsgy óvzdékképes papírban a kiküldött keséhez letenni. U- 3jor. Vevő köteles a;vételért bárom egyenlő\'réasletbeo, ée pedig aa elsőt az árveréa jogerőre emelkedéaétől számiiaudó 16 nap nap alatt, a másodikat ugyanazon naptól azámitandó 45 nan alatt a harmadikat ugyan-azon naptól azámitandó 3 hónap alatt, minden egyee vél eléri részlet után\' aa árverés napjától számítandó 6$ kamatokkal együtt eaen letétek tárgyában kiadott iig lain. rendeletben előirt módén a n.-kanizaei kir. adó, — mint bírói letéti pénatámál lefiaatnL A bánatpénz aa jiíelw résziéibe fog besaámittatni. 4-er. Vevő köteles aa épülatelut a jbir-tnkbalépés napjával tűzkár állap bíatoeitani. 5-ör. Aa árverés jogerőre emelkedésekor Frevő a megvett ingáUan birtokába lép, ennélfogva a megvett ingatlan haszna\' és terhei ea időtől őt illetik. 6-or. A tulajdonjog békelllésése csak a vételár és kamaiainak teljes lefizetése utáu iog vevő javára [hivatalból Umközöltetni. Aa átraháaiai költségek vevőt terhelik. 7-or. Amennyiben tiéH aaárveréei fel-tálelek bármelyiknek eleget nam taatta, a megvett ingatlan aa érékeit felral bár-meivikónek kérelméro aa 1881. ék 60.1 tea. 186. l eérteimébe* v«vő veszélyére és költségére, Mnstpéiirénék elireeetéee mélief ujabb \|rve> rés alá bwoeájjtetai éa aannke \'fagy batáridőnek hitaasee mellett aa \|föl»l UeUnn alul le nldsuii fog, A nagy kaaiaeai kir. ÚkvéayaMk mint telekkönyvi batóéágnál IIM. éMl niájus hó f-lk napján taruat ilásékll.l l# 14-1 nJUilnk ka^et» « mn^áék! 400,000 Uiurka flwisisssSah .sysa ksdimft astlm a MM HÍ pÉBitlmmaraHl. iawr s émzs larAf sU ávtíMgrvé é\| yztesllfs «ai. Ksss uj tsrrssstt sWay skksa mIL\| bogv sy béséis jtstsljása alát 7 ifnaUiUa MfJOO eysaá okvfilsa IMrssI u alá ksll VfajMül, Ik Ulflksiik éoanoé l léyf fééjSHUéai «s t\'4»r;1 r- á^, az r.ii{ r. a sa jsr. ál nL \'.2fijöi)00! •jer. áJ ai tmpoöi jsr. ál nL lWOŐŐ jer. m \|sr, ú. ■(, ysr. ni. ytr. á. aj. % áyer. ií. ni. I i jsr. s. in. 2jt f/sr. á. á. jer, á. tn. (JlJ.OOO, 6Í),0<K) 40 .Ooo tü(J00\| Jsesoj tn.ooolB ifíiKwa? Ilsjjsr. L 54 sysr. I ijfr. o. ni OS nyer. a. m. H sysr. 10 Rjjsr Sl njür, a, ) amr. i 1 ster. s. ni, ) Inysr. á. tn. 1B.000 Owu.\'l M4H aíjsrsnpma iHjÜUOazmali nií 800, 20Ö 160, \'p.000 124, 1(0, 14, 17, sé, 40, i0 ku. J ] Rias Ij^réinénysb íftst i slsé ssrbsU 4000 itsorsolslra 116.000 sj. tx ítérUkWn. [] k njérsatékj bssámk\' nsrlst hivswikssa Ittstik ésf. A Isf^ésSUbM olsöLl as állam iUaljbUto t ojerptjiénjbaiú s karstl ssl SsstMMuHll1 éss srad< sorsi, ihcsalin m v.3 frt 60 isiQ. á. .. - íí Ti. i..wn„ «fí%»tl •• \|\|«í (ft se I y po ÍM,, vslsasaayliiasebims i r>stég SIHÉgss Id4sa vágy pojiUnUlvánr mettetl atoajisl Ss faafveQb goéédal ritkö Sltetik. lujijjénki at as Hlinm swasfévin tíll itott oradot I iiera jáfj ak ksprso Ulffiik kotéíici. A uwr«DdMéHkhsz[iBS\| klvántafíhimftlos téri isstsk «f\|j Béltll asIMkni itnék,, niiiid jt !bu-után paá\'s fetszétitáa ééikl I IfiUjlk ifetUc, vöt: kSSk n jbivoUlai kssiU M ÍJZéksíi Ti A nytnitnénjsk klflntas i mlndsnkor pon téas > sa slluajéélláas 4flnlt tOrtniik é akár atlsa tii^kQlijéao vagj IllvauatrS éijiskelt-:»ek Au^atria siiudse naerpbb ji íhiízhIi 1 lehn->aaakMastéssls( altal [kéÍNiltUthftikj VallslatnnkSsk uMsaker ksdvésetjin lts< aok: hím tskintéljfsa iii^eiuiniiiiy \|\|)>j)/^tt! éÓQP (WOO iooo IfiO ttot1 iooO soO 146 gvairaa »i sl6 luujtratuayask livéndiHB miit tftOOOO lOOOOO. M) (M)O SS OIIO 4II IIOO Itt flisttettek; kiJ\|[ \' I As Ily R leifssllárdajib ^lapOn ijyngUó vált lalstaál, slsralstllSlélaf ájindvnOtt b\|sU>Bk«Épil i légélénkebb réasvételre dsamitlikt/an kénuktnsr s kKssll bskás m<4tt is atjudsn iMgbiiá»( j minél Slllb, da iii indrmt«etr» f. é május 31-ike «I6U kOsvstisBli alatlrott b«nkhssbus Jntésni. \| ■ s Kauímann dc Simon, ; bank- éi váltó-Üzlet Himburgbih, bsfassrlm és sledáu miuüfaiiisill álUiilötté-njik, v»sstl réssvéaysk éi l^lcsOnfonjfféknek U.li. kösaönetünket fejezve kí ezaennal irántunk eddig tanusiliott bizalomért, fölkérjük nz uj kisorsoláknáli részVútolhs, —-fŐtarekvásünk ezentúl is oda iránvülaud, mindenkor noo(oe és skiláU űolgál« áha( tisátelt érdekeltjeink iélje^ mocslémdését kiérdemelni. i • 1 í Feutebbiek. , I 979 2-5 réUTr Hamburgi állsu iá)tej biztosítod; n.icy pénxlót-tsrjs njoruiiiénvr«niljeíbvnt réfivétalrs, n^ljbsn n\'éluny bóiup nslva 8 millió 940,2715 márkát MstOjba bsésxtott itt 47,600 ujtT* blstosan njcrni kall, — A 7 uj létSkjUrv 98.000 sonjegj néajt tartaluias. esetleg 400000 bedig nyer. 250,000 m. nyer. 160,0^0 m. 1 byer. pyer. I byer. ~ pyer. nyer. pyer. byer. byer. 1 pyer. 100,1100 m. 60,000 m.\| 60,(00 m.! 40,000 m.l 30,000 m.\| 26,000 m i 20,000 m. 15,000 m. 12,000 m. 24)iyer.\' 10,000 m. 2706^ I atb. A nyoreménjbuíátok Urv lo»i n vannak msgéllsnltrs. Kssn nagj péosklsors^lSs léé íjhusásbes i rJ egéas ered. aorsj. úr» ess í u fél ered. sora. nrjt ss i u ssgjsd ,, soraj. árkosa éát ssa sllauillag blitoaltdtk <psdsti iprsj^gjrekftt ai iisieg bsköláss vap pbsta al gtavotabb vidékre la béta Om kelj ttinegok pMUjsgjskkba Is bsklli&ftét tárkával 8QÖ0 m. 6000 m. 5(K)0 in. 4(IÜÖ m. 3000 m. 2000 m. 15Ó0 m. 1200 m. , 1000 m. , SOO m. . 300 m. . 146 m jítb\'; ssrfllsg és bivitS\' ffgk&isldbbiinjsrs- A Itsiudseiar has rOvtd 000, ttbb 30.000. 20.000 niadj Bjerensoj^ksk fizetett túl tok család nercoca^jéuskjmsi A botétek s nagy Ínye vménjklUtuakhtts ájrálijlng igen ceekéljsk és 4 atsrsnorak^ét\|etsi etsapí aianluii lehet lilsdsa résstvsiá mefks íja a oiagmidtléa slk dmávsl a hivatalos Wwsk é» a boass \|ffeéo\' ni reménylwitroiiwt} A Mjsrsaiéaysk klflseléas mindenkor \'Soato» as állam jétalltfa lásili tt történik 1 skár IMfftlsa Bsagkftldáss vagy ki nnntrn érdfkel^ Iskisk Au«tria niisdei lingj bb piacain J.föüu s\|l4 OassskOtkstáMlnk által! kés beiitteUieUkl llsgkltások uilndanéNtrv még sá\|es né 3t-e etétt küsilasssa istéssad^k a» aluliit klpfáMl tógi óké [hu STEINDECKBE JÖ^8P, bank és vállálkslei Hemburgba^ A StsiadNksr-bss jnlndenWt nii«t ui IsÜ k I m v. »% W k S in. v. in* frt l\'j, in v Stl kr befiastéae óielIeU enteien elkftldéia d< alatt 125,000 10.000 márkás révéinek « ai al jpltámkMMialki Q léril kll&eéa kOaSsSég fi(vsbÍMstaUk> 7 J 0811.11-1. blxtot kikeli liowfMi — M.MMratt Téklaaira t miért U; ai at lléaeUU, éstre llegdelaé < ör. Merten JlnaJ kÜiHánáremi lakóa vénahaitást aaenvédőkl 910 (frt tőke A jár. iránti végrehajtást M Sj Osapi ím szi tjkvben A f.69Sf vWUág köt öles; ingatlanok fiáfka iád Illető tsárt »sákaitaJ\'agvflít 874 írtra kait Mk aa ICÉlj évi fnlias hó 4 ik Un dél ilMi 10 dmtór mint első ée 48821 enj. bó 4lk napján délelőtti 10 órakori ai Hifik hatámőbau áCaapi köseéknek iá\| mjsgtaiiandő nyilvános árverésen köj Altételeki álatt ejadatni fog, ij..mjj Kikiáltási ár,, a li sili I ka eUŐ árveróakor biftok mm fog eladatni. n—1\'2 Ai-vorezni )\|ívánók\|\|_ a Jab iHMaáráoak I02-At vagyis 87 jfri 40 (jrl a < )áaj>í 173 aa.[ tjkvi A f 688 h.s iLi szi itjlgatla i léle után jkészpénzben vagy kiváj aáti beesár, mélyen - \'árverésre kitüzütj m dpkkéD » létmini. papírban ( a kiküldött kezéhez 8 Vjsvő kötdia a vételárt 3 egyenlő részlet l su ós pedig n aa elsőt aa árverési jog) e nejkeaésétol uámitandó 16 nap alatti iáé dikat ugyanazon naptól számítandó nép alatt, a narmadikat ugyanazon nzpl itándó 60 pap alatt minden qgyei kiéMiár részlet utátí a birtokba lépés papi ától si ámítandó 6t [kamatokkal együtt jozed ur. jn szék telekklayvii osztályánál előré ktéesU töU utalványj alapján a nagy.kanízaa) WtJ. ni ó, — mint! bírói letéti pénztárnál lefizetn. \| lA binatpéna La utolsó réaaletbe iog beszámíttatni. i 4 Vevő kőtél es aa épületeket a \|bi^ jtökbajlé napjával tüakár ellen biztosilani ÉAp árverés jogerőre emelkedáéekor mMprett ingatlan birtokába lép,!\| enf. a megvett ingatlan haszna j let> fótél Őt iliéitk. 61 Aj tulajdon\|og bekeblezése osslt a véteUr ée kamatainak teljes lefizetése titáa íog vevő lávára hivatalból eszközöltetni A z átruházási költségek vevőt ternélikl ] 7 A mennyiben vevő az árverési íeiliéto-lok bái mélyikének éleget nem tenne, a menteit ingatlan az érdnkeit lelek bármelyikéinek jktajmére a ürts 459. g. értelmiben vevő jvUsjUyére ée költségére bánatpénzének éíyeeétésel mellett ujnbb árverés alá bocsál-tatni \| é« losúpán ogy batáridőnek kitázákp mellett aa előbbi becsáron alul is eladatm K-ulti . TT wIj Fjei hivatnak azok, kik az árverésre k>-Itisiitt Izvak iránt tulajdoni vagy más igénnt fagy pMUbségi jogokat érvényesitheni vémezi, hogy !d részbeni kereseteiket e kirdetawiitf-n ek s lartban lett Imrmadik közzététele bap-tájól azámitandó 16 nap alatt, habár lélllon érjeaijóst pein vettek ts, ezen kir. trv^zél^i telekkönyvi osztálvnl nyújtsák be : kfllöri-beli ^zok a" végrehajtás,folyamát uem g&tof-váp, egyedül a vételár feleslegére fognak] utaj- •itUtiil Végül felsBÓIitlatnak azon jelsálogoí bifeeleaek/j kik nem! esen kir törvénynél székhelyén, vagy aunak közelében lapnak bogy -a vételár felosztása alkalmával iMndo liébniséltetésök vógqtt helyben megbiMttak renaeljpnék. s anmic nevét éa lakástt aa anidásw jelentsék 1j, ellenkező esetben Simon Qábbr ügyvédylmint hivatalból kÍMve\|> léit ügjgondnok által fognak képviteuétna h A kir. trvszék,] mint lelekkvi haiosag Nagv-Kauizsán 1881. uovenibei1 hó najpján tartott üléséül. 1020 D-l tke. 1861 ÁRVERÉSI A n.-aaniasaí kir. törvényszék, mint talUtkönyvifkatóság résaérŐl közhírré téi<> tik, hogy 8jeabó fláspár régrebajlaN> nsik, Kálmán Farenes Végrehajtást r/ooved<> elleni 88 frt 40 kr.. s jár. iránti végrebsjtáai ügvébea a émpetneki 861. m. tjkvh t I. 3-5 sorsa, k felvett ingatlanoknak K a I i-uies Falon eset illető s tartozékkal 3üó iorintra! becsült fele réese as 1882. évi jabius hó 2lik napján délelőtt 10 órakor, mjnt első 4 és 1881 évi juliui lióf 27-ik napján délelőtt 10 órakor, mint második ha tánOőben Sáepetnakaa a biró házánál meg tokandó nv Ivános árveréeen eladatni fognak, mply alkalo innal a venni szándékozók tar tomiak a fe iti becsárnak 10 saézalékát bá-nirpénsüi a kiküldött kesére letenni. J Aa árverési feltételek a hivataléi órák álátt a nagj -kanizsai kir. tazék«tsMtköntvi oéztályánálk Szeneinek kOzség elöljáróság* nál megtekinthetők. A n.-íuuiiasai kir. törvény Szék tnírrt telekkönyvi (hatóság 1881. évi deeaambar bó lf napján. . 1023 U-l "l"™Wff™1™" 400,000 márk nyerheti. (I B aagy jűamgt fönyírrininyt fljnjlja Mcuú ^Sstbaa a laiahargt sagy ptitMmmlii, mely a nipl kSraéajr áttalUéváhagjnra éa t&tMiiva nm. BMkrin 41 rn ■jaiaeÉajbSI áll 8j634 275 aar Iával, mely n uakaaibu, aa alanti Borrendben fog ki-apríol tatri. I" ■ [ A aoesoMaok zyoraaa •cjrmáaatáa UWsÜuáaak 4k az eWJr® ^fregiasdiHiikif cl%adnak{ 1. ée ^SlSljllM 30-ÍIC. I A lutl. rji lőnjernrnídTrp — mint mii említtetett lfw.000 nárkal — Blatva taitalaán a UMtlkasI nc-%itt«oyakat: h. m. SSO.00P rnárk«. ItOOm 10000(1 iRMWO, bŰOOOja UfaUt\'4ŰOOO. 30.000, U(KM), JOOÜQ, mooo. 12.J300, 10.000, S0Ú9 6000, 4ÚU0, SüOO MOO»4r-nkval atb.. ] Kjjy ma vaésil mij in 3 írt ín) kr . tgy «nM eunlagr Ara 1 n iS kr. é* My aatyad vradfil yrajeRy ira Öli kr. o. é. OMlyaaklakUSéMiatAa aa«la6 <■■1 ara a<aaal clkQtdjük aa tredeti aor^aajakat (nem iSsalit awtajagvaki a nMCvaa^attkaek. Aa flanag ba-küldclhetik őaitrák baukjcg]r«k ngy oédiik vnyy •WW bétysaekbsa — lege«élaMr4bben lajáuklt lr \'Mbéaa íor^Jrgylicx BallikaHadk ______ l«r, melyből DütOiiik, kogy «gy «nUlvbAli hány ny rpmény liuzatllc ki — A inegr«ndel«ack btíklalUlnk éa a. megkivRikató lúvaulua u-rv«ctck es 4 nnirMaHiy BMSScak SMttflistask. — CaácSnk már majdáem ag. Hl azázad SUéáa In ■ eié^gé liawlii jamrii Magyaromáglee. Kúscúanűnkct frjizzük ki a L c-s kiMMágiuik Slg umSmi Uub«iR,iflLiktMkA iráuyúJand, mMai knr ponttjs éa aaOanl éa a nyeri páasek rűKtCml. éM«kaiA» kicnl«n«l»i. E^yuukt varrnak I clmmtouü, hDgjr aa áltslnék hlnkten" Sa irániunk n eumtúi ia oda {Mtfálat ál\|a}\| M — am \| aly bátrak flg bUeriri aaat rivat vállalat — haawn — k lianibur^l k<irmány állal blztoaiin van a syss—ínyek aoctaa ki-iMtéaa. Tcklnte be vé«e Msa\'slén látbstá ntatawágota legélénkebb r< nvételn atámkank. Magraaiiláaakat az alalim tziuibcj teaák ia- ^aat- " I Jaenthai és társa bank és váltöfisUt llnmhurgtmn. A kisorsolaa sorrsnd\|e. ■■M á i>..t( 30,\'S A 1 otó. 1 á 12,000 M. 1 A fiODO, 1 á 40110, I A M ., 1 k 1000, a A 1000 5000, 3 á 500 — 1S0Q, ac == 1500.10 A 100 NOO, » á 10<rb 25ü(i, A 50 — SMtlasOO A 10 =71400, lamins JflOO iij»reméay - 116,000 Mark 2, mtiij 1/ 4000 nj^emény ~ StO^SSU Mark S. SaStAly i 4000 nyatwtííny — 331.150-BUrk 4. éntAly 4000 Iijussilsj ~ 452.ji«> Mark &. \|iziAly , X500 n;iwahj 415^00 JÜark 0. óaztály v 1500 BjisaiÉay -- J51,S65 Mark T éastály ST.tiüO ny. ea agy daléul = S.75UOO M. Pályázati hirdetmény. . \| alólirótjti igazgatóság közhipé iteszi, miszerint Nagy-Kanizsán létező tél-kének iskola utizii vagyis déli rékénj egy 108,857 frfra előirányozott két etui\'-Ictes Aáiat épitciiiJ ennek foganatosítását árlejtés utján kiadni szándékozik. Azj árlejtés egyedül Írásbeli zárt ajánlatok utján fog eszközöltetni. . Ennélfogva kzj ezen épitkczéira! vállalkozni hajtandók felhívatnak; hogy a k« t sé^irányzatbie mvállapitott építési 5r/t-tótijávai akár készpénzben, skár ovid.á-képes bipirokksl jelfátott és bánatpéhzüB szolgálandó írásbeli zárt ajánlatokat, 1882-ik juDiiisJhó 3-ik napjának 12) órájúiig annál bizonyosabban benyújtani szíveskedjenek, mert a később béét ke-zétidő ui janiitok pgyelembe vétetni nem fogóik. vata árlejtésii féltételek és építési tervek, úgy a költségvetés előre os órák alatt a társulati helyiséfben betekintbrtók. íkngy-Kanizsán 1882L évi májuj bó 7-éa. bármikor 1014 3 4 délsalal takarfkpéailár részvénytársássg iiazgetaaáva II t.^^^T^^T^TS llisüiimmtóil 7887. szám. Érk. 18814 oetóbar 28. Ji)rverési hirdetméDy. A bagy-kaameai Ur. törTéiijea4k, mint telekkönyvi batóeég Hp&\|ől köabirtá tém-tik, hogy Bajév Lé\|aa\|lé narijr-ljMlzsai IsiUs vé\|isks\|laiónak Aliiké JósSf l»e\|a ny tOM 1—8 A délsálai laUarékpéuslá^ (baxár) udvari hielyiségében ajánlja dústartalíiiu rafttáráf, minden lemíl íj ., asztalos-és kárpitos-bútorokból $ nomabb, valamint kMinsé^es minőségből, a c«éhb icyarl arak mellet Siáuodli, fürdői és1 menyH^sonyi kiállitá^ok jutár 0san \'elragadtatnak gyorsan estköxöltetnek. Ftífö\'ffl Mvreitd«(dteáre a Ima^yoáó /í^iw) fonfitíaiik. M SAMU BENEDEK, kárpitea. Nyolantoll Ftaobíl Füilöp UptalajdoBOamAl, Nagy-Kajsiiaáij 1881 H I r Í • \| íf I . 40. szám. Nagy-Kanizsa, 1882. szombaton, május 20-án IX évfolyam. KMAbivnsni nwM ffítlsp köayvkares Win t\'i4nkáa Ml saAaS Klötasténl arak Rfáea évre 0 tri t\'éi ♦vre 4 it! Negyedévre I H Hu .ütmények I hasábos peúleeregjsaer " \| ki- idkbdfcn Imádéinál 6 kr. Bé-l««ftt\| 90 fc. ZAliA HrtmzUH iroda. DéM" takarékaénz lár éytfbt 10. m. kssirhsMség Hava a lap ssillaa részét iiatő hlslsméaysk kai imifk. HtiMsalsÚea levelek oak mmmt ksaakkfc íofadtataak sl; Kéziratok vfc i^j . wyí 1 ttér: Pstitsere 10 kr. MEGYEI Éa HELYI ÉRDEIÍU, POLITIKAI KÖZGAZDASÁGI LAP. \\ Zalamegyei Gazdasági Egyesület <\\s a Zalamegyei Ügy védegylet hivatalos közlönye. MEVELEIIK HETEKlT KÉTtZER SZEROÁM (FÉl IVE É8 SZOMBATOM EBÉBZ IVEI.) 3)119 igv. 18$. \' Zalamegyei gazdasági egyesülettől A zalamegyei gazdasági egyesület igazgató [választmánya tagjai tisztelettel fel kérétoek, hogy f. 1882-ik évi íunius bei lpén azaz tizenkete-dikén délelőtti 9 órakor Zala-Eger-azegen az egvrsület saját háza tor-- lilében tartandó \| választmányi ölésre minél nagyobb kzámbaa megjelenni azi veskedjenek: I a tanácskozás kiválóbb tárgyat képezik: a) aa egyeéület működééi te\|> vezete megállapítására kiküldött l»i-sottság munkálatának a f. é. Májú* \|-éa ♦ártott küzgyüléi 672-1881. sz. a. hozott határozata folytán táf-gvalása, S) aa egyaaűleti tagoknak a •za k osztály ok bs beosztáaa. Kelt. Zala-Ejgerazegen 1882. május 8-án. liáctky Kálmán m. k. elnök. Bonyodalmak a színházépítés tárgyában. I A polgári egylet legutóbbi rendkívüli közgyűlésén. íeltűnő jelenséjg volt az, hogy a [jelenlévők nagy ré-sva csak a tárgyalás folyamán tudta meg, miszerint az egylet háza e* vele együtt a áziebáz is, az egyleti kert Jelenlegi határán túl, egy újonnan megszerzett telken akar épülni. Történt is ezen építési szándék ell^n felszólalás b* fépni lehet, bogvha ideje korán tieztáiba nem hozatik az Ügy, azok kiknek a kijelelt hely neti teistik majd akkor ba a pályázati tervek együtt leaanrk éa sürgősen kezdeni kellene aa építést, vagy egészen meggátolják, vagy legalább is ellenzésük által ijebezitik és késleltetik a terv kivitélét Ezért szóljunk a kérdéshez most mig nem égető kérdés. Hogy a polgári egyletnek azon keskeny telkén, mely félig-meddig a fftutezára néz egyleti házat nehogy-sem lehet épitbni, airdl meggyőződhetik minjlenki 5—6 év óta folytatott tervezés ás építkezési szándék meghiúsulása által. Egyszer ugyan már el ia határozta egy közgyűlés, bogy ide építtet, de ősszel határozta el midőn már aa épitéet azonnal elkezdem nem lebejtett, közbe jött aatáo a laktanyának a város ezen részében leendő felépítésének eeaméje, — összekötve ssép utczák megnyílásának kilátásával és sikkor a kOvetkető gyűlés már aat határozta, hogy megvárja aá uj utcza megnyiláaát s aztán valábol az uj utcaában építteti fel az qgylietházat Időközben aztán az egyleti házzal kapcsolatban elsőben egy aagv táncz-terem, aztán egy szinelőadások megtartására ir alkalmas terem éa végre egy valóeágos színház építése lett czélba véve ée minél nagyopb terjedelmet nyert ily forfnán az építendő ház annál inkább kitűmt, bogy az a kert egyik vagy máaik szélén meg nem fér, ha pedig középre építtetik-akkor mellette ssámba/vehető kertnek nem marad helyé. , Szükségesnek mutatkozott tehát az egyleti kert megnagyobbítása annál is inkább, mert as uj utcza vonal kitűzése óla mindenki azon sajnálkozik, hogy az az egyléti kertből oly sokat igénybe vesz. A polgári egylet választmánya igyekezett is a kartat nagyobbítani ée örömmel fogadta az uj utozanyi-tási vállalkozók azon ajánlatát, hogy kárpótlásul azon területért, mely az uj utcsáboz ssükséges ée melyért as egylet 1Ó00 irt kárpótlást kivárni ezen 1D00 frt helyett 600 □, ölnjyií as egtleti kerttel szomszédos telket kész caerébe sdni. Ezen alkut elfogadni hivatott össze a rendkívüli közgyűlés és min-\' tán csakugyan elfogadta alig lehet kétség a fölött, hogy az alko áz egyletre nézve előnyös, j Más kérdés as váljon ezen ujon megszerzett telekre vajgy valahövá máshová legyen-e az egyleti haz építendő? Eaea kérdéa eldöntését az egylet által az építés f^ ganatpsitásával megbízott bizottság nem gerjesztette a közgyűlés elé, hanoin még a gyűlés előtt kiadta a tarvek készítésére felhívó pályázati kiírást, [melyben ki van mondva, hogy az épplet az ujon szerzett telken a a régi kertnek lehető kímélése mellett tervezendő. Ha már most valaki azt his^i, hogy i a bizottság túllépte hatáskörét és vénre is a közgyűlés jóváhagyásától [függ váljon a kert innenső vagy túlsó \|szélén épüljön-e aa égyleti ház — annak igaza lehet, de igen kívánatos! hogy ezen kérdésben ne az illetékességi jog képezze a vita tárgyát, I hanem csak az mi dzélirányo aabbP Igaz, hogy az egyletil kert bá tulja, távolabb esik a város tuegszo kott jelenlegi központjától mint a •kertaíeje; de hisz épen azért nyitunk uj utczát, hogy a város terjeszkedjék és jelenlegi igen [szflk központja helyett terjedelmesebb központot nyerjen. Ha jelenleg J kösponia Stemmer boltja miért ne (ehetne jő-vőben a kOzpont maga áz egyleti kert, melyhez aztán aa egylet uj háta még ItOzelebb lesz. E mellett sok más körűiméiy oda ital, hogy az egyleo háza \'ib- kább ja kéft tuisó mint ianeisó azé- Jlagyarország flnánciális ön ién é^oij^ ^sóiKinjsoMmég^^^^g^^ ■eoalipitása vagyis: fa, som kell kertet pusztítani,ellen- ben sok az épület fái alnyá épületet; ifi kellene fiákat növelni^ azután otí az északi szél ellen védi a kertet, viszont a kert i nap heve ellen védik az jrégre ott a szinházutezs sarokra jiitbat, mig emitt épen nincs valami k váló jó helye a szűk utcza közepén. t . Hsndm van a dologban egy más bonyédatytn mely abban áll, hogy az ujntcaáj csak 6 öl szélesre terveztetik és a mellékutcza sem leez szélesebb és uBzasarkon sem leez semmiféle ténég. llyformán azon utcza melype a Lambáa ée egyleti ház és még a laktanya,is építendő leez nagyságát tekintve épen nem sorozható a lóutczák közé és igy ebjtan a neve* zett épülitek méltó belyet nem találnak ; Mt a szinházra néava valósággal vpplizaiwidrígM azt égy 6 öl széles oUzában felépíteni ée igy végre egész szín házé pitééi jó szándékuk jnegnutbatik helyszűke miatt, vagy pe<ug önként kell a polgárt egyletaelt; megszélesbjteai as utczát az által, logy építésével as utcza színvonalán belől maiad, midőn av tán aa uteza egyenes vonala és aa ablakokbóli kilátás iaegéasen kárba veszik. I Ily körülmények közt az egyleti háahpa lehetetlen jó tervet re-ményleni és ba előbb nem tehát a tervek léérkezéee után uj vitára van kiláUs azon\' kérdés fölött, mi módon\' anlcebittessék meg az utcza legalább annyira, hogy néhány k esi 4llás foglalhasson ée tnOg is fo4 dúlhasson benne ? a keaatfneta-végleges aegsada-tjsrérs ás az államadósság Tetis-lesStésa a kiegy ezked ési sser-aSdés alapján. Irta: aUhkdfi Qr4f Mafláik Káiné. 10B& Ifagysrcraitask Ml wjzt tisiÉjiiS mai A politikai jrivi kérdéa d van dönive hazánkban; s valamint as 1848-ld törvények ama része állal, SMlyaek éivéaysJgs eeka sem vonatott kétségbe, aa 1792-iki fraaens forradalom sivsí véglegesen vslésítlsttak; — ágy a parlamentáris kormány életbeléptetése a tán, a politikai stsbadság mind esőn elemet életre galvanizáltalak, melyek hazánkban is mint Angoloráághan, lQ-ik Vilmos arzlko-dása alatt diadalra vergődtek. Hyolessaáz évnél több folyt la aa örök-kéraléság tengerébe, mióta királyaink leg-szentebbike, kirántva a magyar nemzetet a barangoló .népek soraiból, azt a biztos lakhelyeken telepedÖk közé emelte. De ama hossza idÓsukban nsm merültek fel oly válságos kérdések; nsm volt a törvényhozó tesáfletnek oly ashéa fsladats, sem a nemzetre nézve oly s&Iyos, oly nyomasztó kötél eeeégeinsk taljesilésa, mint a jy-lsn pillanatban Daciára azonban mindezen askésságsk-nsk, csakis a aenaet szilárd sltSkálésétil fögg, bogy egy szebb, diosöbb jövöask hajnala hasadjon kasnak számára is. Ezen közleményemnek tárgya aempo^ litikai űgy, mm pártkérdéa. A nemzet legmagasabb, legáieUevágóbb érdekeinek, nsm •laáleti, da gyakorlati és tndományns sasm-poatbéli megfejtése és msgoldásáaak kalssa M, a mit tisztslj olvasóimnak elölsrjssatsk. Bírálják meg ellsgnktlaanl, néastsim tsljss vagy helytelen voltát IdSt élűnk, melyben sa ipar, a kereskedelem és a péezváaár roppant saétágaséssi folvtán aa anyagi érdekek oly talsályra ver-gödtak, hogy ama nemzetnek ésor* sságnak, srkjölosi leg és poltikai* Isfokvetleatöakrekellmenaia, melyben a a aayagi érdekek kasai és nsÉBsjati kifejlődése tee-p s d és be s űl\|y ed. El van terjedve a bír, hegy a magyar „Zala" tározóját A fürdők hatásáról. Nm leket feladatunk társadalmi — lapban tzakszerflfeg lárgyalei a kűlönbözö lonásviaek kOldalegeo hatásait, hanem áltar baa emlékezbetOnk meg a fürdésről ée á fürdés hatásáról meleg fa hideg vizfya, A fttrdéfftek aaenkivll, bogy a test kttlfeiöletéu saegryűlemiett izzadság áa más rákdákok zltávofitáM állal a lest tisztaságát idézvén aiő: a b£r möködéséi slfaegiti, van még Mélyebbre balé és aa egész saw-vsaoiec érinlö beláss. Lum kstfáa ktflekböBÓ a sa«rial, a seíat azeleg, vagy hideg lűjjttöt használunk, de m áitaíánóf Futtáé mindkktönél a test kómársá kénél, váltakozásban ayil«áad. Meleg f fi rd éjien agjaa is a test reados kÓMársáfcs emeikedr k; mig a hidegben eeikkea, de sem aa etsoikedé, sem a esők-kéné* nem Muibatja fölei aa egy,vagy «ry « M (ok<M a Hélkal, bogy a fkrdo-•gfán igsii hsllsaiellen ézé»ekuíik no legyen kna«e, mely érzés afsi saakadalni — termé* sae»senn - msjs aa BletÖ sietni fog. M«é«e MÜben mialatt a testből ms-Wg «wtik ctl z bóibsn lévé véredények •■est aiééssk SMéltal a belet szervek re, asinl a táp, sair és tadék, nagyobb tér-lortédds Mto^ aa érverés, lálsgsáe laeeakbá véWk mkmm a nekéa tétegsézig fiskosédik, bmsi tartó ékdásaél sót a tűdóWii vér* edánfik Isdssfcsiségz Miatt vérkZaés is átkai na, aaért anm Uaéesoe leváka maradni a tadag fSrdében, esek aédtg, míg a go-rNsaaseatep kossaábnn a bermneásé iisáeesk egy bíeeayse aense aasa maiiasslk s ak ne ajink begyasa a Mrask sajátiAges epM <ndr«akaai sssgrtinKstnjMása msi nstittsrtfc. ftker a IZrdSe sbkakayendá heliakealMi-ktesUMMsánysT Iskslask. A hideg Alrdés okozta véredéay Öea-sadiittodáeok a bőrben, a fürdés alán lassankint megsaflnnek és bekfivslkszik az el-Ivnbalás, lúdnillik a beWzervekben létesfilt vértorlódás ismét a bőrben levö-véredányekbe osatódik szét, a vérkeringés gyorsabbá válik ée most a bérben áll be aagyobb vér torlédáe, a mi a bör műkÖÜését mindenesetre előmozdítja J A bőr pedig nem osak az alatta lévő véredények és izmok befedéeére szolgál, hanem az Önszervezetben fontos szerepe van; a tüdők ée veeék működését segíti élő, sokszor pótolja azok ftnakadt működését. A meleg fürdők a bőr ▼éredéayeit ki> tági\'jék és igy a belsaarvektől .nagyobb mennyiségű vért vonnak el és az által, hogy a test melegének slpárolgását saját melegűz által aksdllyesaák: a test b&énékének emelkedését idézik elő. A lélegzés könnyebbé éa gyorsabbá válik, valamint a szívverés is saeDOrodik, tehát végeredményében a meleg flrdő is gyorskott vérkeringést és igy a saerveeethea elhaeznált résaek gyorsabb el-távolítáaát idén elő. Kimerítő mooka. fáradalmak után a melegfürdő lasasn Üdítőbb hatást j mig a test hőmérsékének fblhslmosódáss mellett, bár moly ok idéata is sat elő, z hideg fflr dők hatnak enybitíleg. Különben sat asiadig aa egyéni énés bstároshalia meg a legjobban, hideg, vagy meleg fűrdSt basználjon-e valaki mart sokan vannak, kik a hideg ellen bizonyos borzadálylyai viseltetnek, ezeknél csakis maghatározott eredmény slérése oaéljából lehat orvosilag javaiéi hideg fürdőket, de tisztálkodási sbsmpontból ée se sgésaség fon tartása ezéljából taljseoa mindegy ba saját sgyéai érzését követve fttrdílt bidiguen, vsgy aTsIsghsa I a e a A fürdők lentebb smiitett hatásának vázlata kaaosáa Örvendetes eseményként kall (•leaafias, kegy a aagy kseisssi lűrdő réss vény társaság i évi rendee kOagVQlésébea Ll baiárekta, hogy a fllrdSt áruba aem boesájjjs é* dsdiára a résavényak teljes jpvodslmséat-lenség&nek rendeltetiése eséljától js^lin al ném vonja. IA réssvéaysaak ezen elkatároaása az ember Lég bálájára érdemes I Elismerésre méltó tény ad is, bogy! a gőaifimő épület nenesak kllls&l^g dlssednn reoováltatott, de a különböző nemű ftlrdő-oeztálfok is eeiooe lielyreigasitást nyerték, ugy, logy a filrdőháa díszes parkjával nem-cAk kívülről nyújt kellemes látványt, da a belső rend, ősin ée tiestaság is örvendetsesn lepi BMg a sasmlélőt. A gőzfürdő, mely Mindennemű hátútoknál, ásásba jóknál, megfázásból keletkesbtt betegségeknél, ideghajoknál, bőrbetegségeknél, daganatoknál és hideg ksIsványsKéél kitűnő gyógyszer — naponként rendelkefc-sérs Ml a köaönaégaeh. A bérlő arak részéről js ozélszerű intézkedés történt, Ijogy a ffcrdő felügyéleiére állandö közeg alkalmaztatott Biehler Lsjos ur saimályáben, a ki egész paeioval és ügy-hnzgóuggsl kosdett uj hl fatalához — levé-kenyslgmek már jU mindeeűtt ászlslliet&jt nyomai. Oőtfűrdőnket, mint as emberiség való-ságoe [jótéteményét, nem todjak eléggé aján Isai skját érdekében a közödség Ügyeimébe és páJtfegásáhe. A ntt mint Irónű. nsmmiíélo nő iránt, ki U- akár telH)t-ségs, kkár bivatása íolytáa 4- a bsvettsao-kás által a női tevékenységajik kijeiéit kör bői klép, aem alkalmatoak p\'y szigorú 11A -lelet, piai épp aank iráni, helyet! fogláiják inldőnj ;aa égtől ayart ísgsasbii ajándékot! \| a msllsdni érvéaysaáik s Trodalomitjal foglálkosnak.J A seiáérnaeeét, láessswlksi, mllovar-nfiket stb. Sth. kik ukltiÉgfii éltei\' el hp\' járt kétt kanalat i és I ^ \' \' i\' " vánossághan tartsanak, rendesen kiveszik ama kóriásai kösd), melyeket a női nem számára (OlállHottak, sőt mindenki csak UK-retségesliel\| [tartaná egy sainévmŐt aa anym\' női, Vagy if/i liivaiás kőiébe utálni. Ami számtalan apt ia, kik iskolákban, poétákon, távirassátoll s keraskedásben sth. mfikedask senkii sem radolja aaért, hogy eaáital elvonja magáit a nej igazi rendeltetésétől: a házi dolgtjkt^l. be lia egy nő írónő, akkor minjj-jy bárki is, aa slbsoyegolt ttai nsrisnya kOláet emlegetni. AI diaátmaimokat s regénybőloodo^u, kik a áap sagyobbrésaél ja lűkör előtt pipa* réezlcodvo, [agy a pamlegaa heverve ée regényeket n elqesve töltik el, mindig tudják aaaal; meni mi: „Idába sa assaonyek iair ilyenSk I" I s sgy írónőtől még liánt dolgíjt is kásxnr i layit kövstalnsk mint mástél. j {gkz I ogy minden nőnek első sorban iís saját* háztar ására kall goodolni. hogy o«» hona m\|ndi\| rendes, tiaate és kellemes lágyan és itt ne tartson semmit osskálynea, srinciít jelei táktelennsk arra, bogy figyelmet elksiftljf. D > as, ha valaki kitűaő uáU«t-ssaof, épps i nsm zárja ki a lelietőeégst, bogyj k\|tüuí irónő is leheseen; sft éppen!a melléit a fp ^Síkozás mellett — mely nap von jé sl Sí Őt báai körétjll s nsm kényszeríti as étthe >t elbagyai — maradhat a aő valódi itt ii ! Isiaort ok aőkst, kik a mily kedveit irónik épp ily derék háaiasssonyok is, Is bMSWtokjyl ket — pedig isesk száma lsgié.l — lak jétfipfai, sem rajtolni, sem zenélni nem tufaaM éa as a (őzééjisa. se a varrés> boa nem érjenek, Mert, ftjdaíom I rost gawl-mig a nőne ibb nem leés, asszonyok lesznek mhidaedig, velás áuialáiosségbsn helyi ak é k fisam s k Í atomra isoáriUe, utolsó U iyok nevelésénél nem fogják a Iki máveltaégta s munkára, aaw* [tatnl* Mert as élei nagyon Wl\|a> egy essss, művelt aő \|U falgat le kslysnebhea végaí HL megrakni ia jobban tadje, a^at aa értelmetlen onaléd, kinek pedig sgyetka tadományát, a liáii dolgok képeik. £s m a a-aél tökéletesebb sselle\'siileg sgyaő,saaál kevéebé taaya és ügyetlen, miről * legfényesebb tanúbizonyság George Bead a leggeoiálisabb trónS, ki sM oly tavébay volt házi körében, akt munkás aa irodalomban ^s a ki igy ir női jmunpáról: „Mindig ugy tetasott nekem, bogy nai Slk legyőahatlea vonzalommal viselMiflaa Iá házi munkák iránt, éa legalább életem minden korsaskáhsn szükségét énalem aa-nak, és a kéaimenka fslisgatott kedélyemet \| mindig megnyugtatta. Osak a taayákra bir \|butító kaláaeal a kézi maaka ée aaakia, kik nem birják felfogni, mily élv sast rejlik miniden munkában, ka jőT^MRRwt váljon a Cáré kt hadában dolgozik, vagy a ki fit vág, nsm épp oly sgyimaga éa ashéa maa-jká\\ véges-e, mint a al, ki varr? A maaka tártadal mi térvény, Mely almi büntetlenül senki sem vénb\'ajja ki magát," Minden beesflletes aranka, mely bénái jképp is javára szolgál aa smbmiségask, Usa-\| telet remélté ás mjadaaki a ki aa égtől nyert tehetséget hasznosítani tudja* akár seellsrol, akár anyagi takietelbon, betöltötte hivatáséi, \| bárbei Is áUt aa Mstbsn. fis osupán aa olyanokat érheti aa eltéveselatt álet vádja. aaUt seoual tnkintátben som tudnak ea smssriság I javéra maakálkodai. Aaért mi iréaők sohse töiédjsnak asaal^ ba a gonosz ráj?a\|oui ée giay sllsnök isler* ditja sebző nvusát, mart sstadaattt, Ihol a sssllass és ssiv igasl ml-veltsége található, ott kétsae-Irssen booaűjlik ast a alt, ki a jhásimaaka msllott még ssella-mi inun kárs; Is kiv stva vaa s. híjánk áldásos működése a pillanatnyi léiét mellett még nnm muló örömöket is képes .-nyújtani 1 B, Bmimt ÍÁMt. makm ktfcllkaa sakkal kaneydfcm foga, sannh t kvqgkmág Ae tiültiM «mimIm kmlmas, miat « wémtom ■immfaiiyéi — aai a It <k mÉmdksa mandva sgy aem-teö, amjdaiti * Adóik teklatondŐ, És Aj* dakm* aem b alaptalan mm AllitAs; — mart m (wlifjn tafadhatallM, hogy IU\| arir-«A§i>« íjm (fia rtUla aaon ember ki elmé-UH Üatpm tiidomáaynyel foglalkozott volna e ntkAbb, alt moadkalai, DíogMes mé-fMSS«eí kereeendő as, ki alávetve a Tbeo-rtál i gyakorlati megbirAIAsnak, annak lia sAnk originális viaaanyaira miképen latndő alkalmaaAsáról gondolkodott volna. Nagy bajnak bitiub4S aa: — mert éppen a AnAnttudomány aa, mtlyntk alap elvei lagiakAbb helyi viaaonyokboa vannak kötve, agy annyira, hogy aai aa agyik or aaAgban helyei, fcAros laliat aaár a szomszéd tartományban, Ésj valóban I Aa európai mő-Ttlleég Aa polgárosod Aa mostoha fiai mára dunk mindörökre] ka alá nem rendeljük eaen tul t, lovagieasdg Ae kőlléetet értelmeit a számők hsjtbatjatj hatalmának, utódaink iránti magnaabb rendjü kötsleaottségüokből. Ily válságos időben minden honfinak legaz»ntobb köjelcosAgi, toketségéhM képest, agy porstomnytt letűnni a baaa oltárára Aa igy remélem, liogy keVeaen fogják rosszain i törik vésemet, ihmUb tanulmányozásaim áa ÍAraduAgoe munkám eredményét kívánom megiamartatui a légtAgjasabb körűkben. TévUaok aavarták meg a tiaata eaa-méket; oly .lévtanok, melyek a tanári snék-ről hangoztatva, elméletileg helyetek ugyan de átültetve a gyakorlati életbe, ngyananan mérvbea helytelenek. Eaen távtanok legveaaedelmeeabbiki aa, misaerint agy aoba meg nam seünfl ke malfisetéé, nemaelgaadáwati axempontból igen ártatlan, sőt kUzömbös dolognak tekintetik. Iginial Ott hal a nemzet fölrta tőkével reodaikaaik ée önmagénak fizeti a kamatot, att nam kAroe a kamalfiaatAa. De ha ellkikezőleg agy orezAgbao, mely úgyis \\Agz<\'tcs Ióke-deÜcíf leu aínlfidik, be Ali ama boldogi alaá viszony, mieaaríot a kamat vagy egészen íjagy nagyréeaben kimegy a külföldre, akkor nem létaaik földi hatalom, mely gAtat vetljessen ily oemaat anyagi, sr-kölcai ée ennélfogva politikai bukAaAnak. Ily Állapoton Ae viszonyon egyedül oaak ia rendaivűli vagy rendhagyó módon lehet segíteni, nem a fél AvszAzadon át lejárt úton, nem a mAr régjsn elkopott eszközökkel — mert a deraagiroaott Állam liílala As kifejlő-dáaa mAe alapok nyugatik, mint a raogiro-aotté r- Aa ngyanjoly r-nd-zabAlyok alkalmast sa teeai tankra végképen, a pénzügyeire rendezetlen Államot. Áa Állam aoyagi érdekeinek bárom Aga van: 1 sŐ, As Alla^nhite); mely tetőpontját találja aa Allatujadáeságbau. 2 or A magánhitel. 3»or. Aa sídé rendszer. A a Allamélelóek eztn hArom fó-fftténye-afije oly ssoros : kabasolstbaa Ali agymAseal, hogy alt, hol aa egyik sinlődik, a másik kettőnek ia károsnak kell lennie. Ott bol ad államnak állami minőségé -ban oinoa hitelei ott a magán ember aem bir-hat több tikiotalykel a péntvéaároo. A bol pedig a magén jenjber Utol hiányAban eaen-vad, ott aa tdóftnjimerjDek fisoalis taraiéaas tűnek kell lennie m maradnia. Ba tehAt műveltségi ée polgAroaodAai hivalAaoi knak tUifeWni saAndékoannk, kell a a éllamhilelt bUm rállítanunk aa Altjai, hogy aa AUamadAaséfol egy biztos, a dvijisAlt. világot kielfgitő besiet a fektessük. Feladatni \| ültem ki magamnak: 1-eaör. Kiaiajatni a kárt, mely a kar maÍMjtiotAbó! aa onsiégia háramlik. 2-or. Magamjaiéi aa utat ée módot, miképpen lehetne jsaan bajból kibontakozni; aa Allem-bitaleeók, a Itaaa As aa Oesabtrodelom elBnyAra s hogyan lebssien MagyaronseAg Oa-AlláeAgAt fiaAnoiflúi tekintetben magállapiiaoL Felismerve aa anyagi érdekek reoipro-eitAeAt, maly a birodalom két rAsee knaatt faaAII, sehogy sem koasaelliatjnk, liogy Ma-gyarerraég a LilU^itan UrtomAo) aktiak aa Állam adósság undaaéeében sef Adkeset ayni-lott, — As eileaka^ AlfArÁe tönkre tette volna a Ujiástsli tariomAnyokat, lett volna oasus bellf, nemesik AaMatriAval, hanem a eivilixAlt világ minden otsaA^Aval, hol aa oeairAk ál Umpeptrek lAteanek. Nekünk padig békás kílejlídésre ven saakségank, nem aavaroe idfkra, üm béUamia. KAI it kiaálkMoti, melyen Magyaror tcAg m Allam eéAasIg rMdsaésébsn rádat ve batatf féké. Ás étéi volt i Bgy öoAlló magyar át laaMááasáff kiliasüéss m Sasebtrsáalsm ál Ismaáéeság tömketepébil A mAeodik fék s A kamat quott alváJ lalása. A aeaésü aaaa atAUá atai vAlasflvAn, egy vgaeia» laaaUalfcs bébAá követeit el fi agyar srmAg iaat kamat ywte tyAUa émkiat II -íí millió (oriatet. Ia teaa 15<0 miibe firtat, Miaiáa pedig m AUambkelalk vAsaim bátaé, ráaaint külföldi bankArok tlkaplamik, wuélfogve aa emaAg ayaa óriási isaaigit, nem önmagának ftasti, bánom idegeneknek,\'-De éppen anért, mivel eaen öesasg minden évben megujitfa baraagelAeAt liatAméleinken tnl Aa aüodaaayiwor külföldiek keaeibe véadorol, "átért nomaaak a töke, de annak kanutje is idagM érdekeknek axolgAl. Fiselett a aemaet például 1$68 ben 31 millió forintot, a kamat-qqott fedeaAeAre, mely öaáaaggel a béeaí Aa külföldi bankArok-tói a eaalvónyek lettek beváltva. Mire fogják fordítani ezen bankArok ée tfikopAaieaok aa igy kaaaikre karfllt magyar 91 millió forintot? Btaonyoaan saját egyéni érdekeik elömoaditáaára. Asoa leendeaek, misterint esen Oseteg minél több basanot és kamatot ba{teoo nekik nem padig haaAnkiak. Aaon leeanek, hogy aaon pétuen sajAt hacA-jukban nj értékeket teremtsenek ée igy ott aaaporitsAk a nemzeti vegyen\'. Veesmd^be ment tehAt ránk nésva nelnosak a töke de Mliak kamatja is. A moet követkeaó kiiitAmitásom alap jAul vettem aaért egy 90 Avnyi idóköat, hogy vilAgosan tünteesem ki aa Áldozatot, melyet a nemzet, aMo idö lefolyás^ alatt — boa, mily óriAai ösaaagek vonatnak a\| a boni termeléstől, a nélkül, hogy a bajon eegitva legysn. Mig ellnokoaőlef, a mi lörlaeatéei sy a témánk fnlytAn 57 Avbto as állsmádámág — sokkal kisebb költséggel — lökéstől, kamatostul fel fiseüetoék. (Folytatása köv.) Bismarck berezeg és ujabb politikája. Bismarck iieroaeg csakugyan beteg; nem ugy mint axt a kertek mflgött\'haaaeAa\' titA politikái ^liöeökre11 ráfogni szokás. ha> nem a saó legar.orosbb értelmében. Folyton órai eaobáját a6t AgyAt is: nemis osuda j bilrgaégéo kivtll a politikai vereeég ia aiörnyen levertA at öreg«t, A leg osekél)ebb kilAiAa sem léleaik, hogy ujabb terv, a dohAnymonopolium zöld ágra ver-gödjAk, — u gé»a uémet birodalom a saö-vetaégaa Államokkal együtt ellene vannak, kivéve a legköaelebbi uiAmélukokal. A doliAnymonopol tArgyalAaainak első napja ie nagyon bavee volt a német parlamentben. Az elaŐ szónok agy fölitanagy volt, aki a Franosía-porosa bAbormban életveszélyes sebet nyert, s most a berlini parlamentnek tagja; két mnokón jelent meg a élénk szavakkal ecaelflé Biamarok bóroxeg tervét, a mely bAr a német Állampénztárnak hasznot hozna, de ha a dohAnymonopolium AletbelAptettetnék, ezen körülmény a népet isaonynan nyomná, mely amúgy is elég mo-no pofiam ée adó által van teroalve. Saónok szerint a dohAnymonopolinm baszna kizAró lag a katonai pénatAr haaaaa lenné, amely inetimió a német birodalomban amúgy ia feletti nagy kedvezményekben résaésttl. Ostiutén szólva, magvaknak ia volt légsaar alkalmunk a némát birodalmi katonaság Önkényes eljárásáról oompetens személyektől eleget hallani As megtudni Aa igy aaon tapasztalatra jutottnak, bogy a német-birodalmi katonaeag korlátlan hatalommal bír, eotanduin bene: — a saját rayonjAben. Igy pAldAnl: ha valaki a tiastiviaagAt ott künn letMsi, akkor mAg ezrede tisztjei nek beleeayaaAeér is meg kall saeraanie ki neveateiéaébea s ha ő aaon saarenosétlen el7setben vaa, l>ogy a nép fis, esaa: nam bir nemesi praedikAtnmmal, akkor a tieelek nem engedik meg kiaeveatatéeét én igy a hadügyminiszter nem ia netealmti öt ki Protontió azonban segit aa ügyön. ilyen szomorú lAbon Ali még a német-birodalmi katonai inatilutió Ügyei o na ie oso-dAlkozzunk akkor, ba izeik instltutíó képes lenne a dohAoyjnoaopolittm baaanAt ön hasznára fordítani; ezzel Bismarck barcneg nem törődnék, minűiogy ezen eszmével már ngyis megbaráikoaott; ő oaakis ujabb adót akar bahoani, hogy aa AllampAastár gyarapodjék, legyen az a pénatAr a polgári katona ható-sAgA, aa neki ngy látszik jmindégy. 0 is sat hiszi, miat sok politikna aki. vas^őparipAjAa nyargal bogy: „csak bnzuák < népet; osak péoai, aantáo pénat Ae vAgra: pAnat I Ha aantAn marad valami akkor osak ismét pAnat; esttdáljnk, hogy ezek a ] nagy nalinaaaok nem aaarjAk átlátni mi léén ennek a vége ? I Windthorit kemény paékaraora kelt a kormány illan « saavaibél aa elkasaradattaég eaól; megtAmadje Bismarckot, sa aaésa kabinetet ée indítvAnjoaaa, hogy a dobAnymo napol elvettessék. Biohter Eagen, a szónoki tehetségéről ismert birlini képviselő csatlakozik elődeinek Indi tv Anyához és bisai .hogy Biamarok hii\'osig terve zAlooyra karül \\ bármint erőlködik ie a kanoaellár, Hm eeetbM nam fogja befolyAeAi sehol som gyakorolhatni, autontáaával nem fog sánkit sem Bacia-ditkatni, liogy a dohánynionopblium mai llett PerBM a kanoaellár a cyüléeikM réezt nem vaimt, mart betitg, a igy a minlsatar\' teralelnök képviseli; bAr aa méltóan képviseli Bismarck hereaegst, mánia nagyon való-sainü, hegy — a moaepoTiaditvIoynya) a kanaaallAr at fog bukni. Nem kis sMaAitót keltf t A másnapi gyütéaan Ismét eaébsa bóOsAjtoit Windtborst, Aki as éjjel — ngy (Ataalk —I megfordítótta a köpönyegjét. Amily dühösen iiarozojt előbb a douAn) monopolittin ellen, mély atmény és sympatbieM snavakkal sjAnloua ssa, hagy a lymonopolium flgve égy kinevetendő ^nak enged teeeék At\' eltir^aláe vé-Ennek bbonynyal örvendett Bismarck tudta, ba Windtborst aaaa ia* vAaya elfogadtatik, akkor a debAatmooo-"um ügyét I megnyerte; a berlíui parla-t azonban esen innitvAnyt elvetette. . Múltkor mondtuk m%hogv Biamarok kpmolyao dbalAroatana a parfamnat ezen iáditvAovAt él nem fogadja, akkor a parla-mentet feloszlatja. — Ma már atonban ezt aam tehetné, minthogy főt nemcsak á do-baoymonopol Ügye, hanem az egyptomi kér-din is foglalkiatiiji, a \| igy\' a parlamentre okvetlen szüksége vaa. Qarad Sándor. Politikai hirok, A lázadét aünbelyérél- Nem malik el nap kiaabb-nagyobb lénmdAs nélkül, mi ka-tonAink nelyaetét itt lann szerfölött súlyosbítja. Mint a f. Lloydnkk BagttaAból sür-gönyaik, a napokban nagyobb élelmi aaállit-njAnyt indítottak annak útnak BilakbŐl öacs-kfba. A kisAré fAlsaAaad útközben, Bdek éa Borító köti mUk félszázadnak adta At a uAllitmAnyt s maga viamaindnlt, — Alig tárléut sa meg^ felkelők tAmadtAk meg lééből a saAllitmAnxt a bAr a kiaérő fél saAaad rüvid puskabarcs utáu visazaverti a tárna dókat, azt mAr még Mm akadAlyoslmtta meg, hágy aaok magukkal ae ragadjanak 13 megrakott loval Ae öszvért Harcáegiriua • aben gyakran ismétlődő támadások nnatt — még n legnagyobb a a legnobéaka-aJbh óvrMOattbAlyokat kell fdganaaiiani. lftg fehérneműiket ia aaak ngy moshatják a Bjlekben állomásozó katonák, a Trebinjcsi-oiban, bogy mig fAI aaAzad a íorrAanal mos, a ImAaik íél saAaad fsnn a parton fegyverrel kfaében óvja őket a me^émadástól. Fiaméból f. bó írják aa N0.é.B-•ék: A aanggi borvát teatvérek tüntetést torvMtek á székesfehérváriak ellen. EczAlra 15 én külün glaöeön, mely ingyen volt no-delkezéaUkrt bocsAtva, tömsaesM akartak ida jönni, bogy nrovonatio utjAn zavart idéz-aspik elő, Jól leket értesülve voltak erről aa itteni batóeAgokf de meggátolni negyon bajoe leit volna a gőzös illeni kikötAeét. Segített azonban á bóra, mely oly erős volt, bogy elvette kadvökot a damoatrAtiótóL A kato-niAg egyébiránt conaignAlra volL A ven défok elindulása e miatti is a vAros összes latéinak réMvétele mtlleit nagyszerű nem-zeti demonstrátióvA emelkedett. Annyi népet edvütt mAg onm látott Rumi, smn a lelke-eenAs Magyaroraaág iránt ily magasra még nmn emelkedett. Forgalmaök folyton gyarapodik, főleg n fakereekedée Ölt nagyobb mérveket, a mint ez üzlet laaaankAnt ide teazi At központját Triesztből. A magyar orsaAgos bank itteni fidkja ie mozog mAr; ée pedig jó irányban. A gabona Koraekedéebe ée a borkivitelbn akar bele ksadsni. Most énen a ezemAlyaet OssaeállitA-1 foglalkoaia. Itt volt Tasobenberg a . Lloyd biztosa estiből; ugy látszik, hogy u indiai vona-irAnt tapogatóaott. Mihály axmatropollta; mint\'.a vörös-ks iast elnöke, az egylet nejében 400 tra-ajándAközött a bereaeg(irinai lázsdók-Egy Állítólagos moutreegrói éa több OnjiéoUs S/erbiAn At fegyvereeen Qeraaego-Aba akartak julni, de a piroli kavtUmbM elftgtAk Ókat Ae AtsaAIlilottAk a bolgAr ha-tárpn. Az angol pártok vltioaya. Londonban aaarint nyomaaató a politikai légkör. Par-leveleaéM, Forster vArallin leleplezés égi eollegái ellen emelt Vádjai I.Attérbe iiják m egyiptomi kérdést. Aa ir repreesiv \|avaslat drAkéi tételeit oru elbirAlAeban résaslteti, az angol Mjtót s koiiaervstiv lapokat isem véve ki { különösen a lapok ilkobsAsAt, a gyű-lek felosalAaAL a a sommás >d)árAs, tarjjAk türhetatlennik; de ta ir birák is tiltakoznak a neki juttatott sasrep elleni hogy osliUdtok helyett tAoyek fblöttdöniMtíak. A oqnsirvativ pArt egyik alőkalő tagja ngy nyjlatkosott, liogy Qladstona lemon4Aaa főidőn kiairülheMen lett. A oonsorvátivtk mtkuk ntm Imjlandók oabinet alakitáaAra, de jabba beleagyaanének. bogy ooalitiénalia kávmány Álljon az Agyak élére. E odbinet vezérei Hartingtön, öosebon, Forstsr Ae Irntbeoti lenaéntk. E terv mellett méeiin-galet fognak reodaani na egéét országbau. ] Az agylP\'M kárdéa. Londonból jrják, bogy aa agybiomi kérdés magoldáaát ott nnm tekiatia oly véglegesnek, mint flran-vilm hiszi, vagy malAnh a képviaalfiUAnaal elhitetni akarta prayainst FranoaitmrsaAg egfiptomi prMponderauliájAról beeaélt. Tiseot lopnooí nagykövét! iparkodott ugyaa féltttn-tatái a szavak ArtiilausAgAt Qranvilla lelőtt, de a mullAn azt követkéatelbeti Froyotnel sasjraiból, bogy li nyugati hatalmak ] nem egáanen ugyanazt a ozélt tartják mtmüa elölt aa egyiptomi kérdés megeldAsAban. a megoldásra stükségas esaköaök \|akifiielénen bizonyára altérnek! agymáatól. A izullái) arra fogja fÖlbaMnálni a kÖrOlméoyt, hogy oly löljételokkil lénjen M, a melyek még saem-bottnőbbé fogják fonni a két hatalom köati dineraaiiát. A flotta elesaadria tüniitéso oljfjan kalyMtit tejemtoneJ mint s dqleignoi türitelés ée iemét kudarcáét valians, na Bit-ihatok köavatUnüu nem intarvamáUa t stul lármái. XArdáa atouban, vájjon akkor aa angol nép által ébmtnU módon oldatnék-i meg mIsgymaiú kérdés, Qranvillé küHügymlníimtnr nvilatkötata nam elégíti ki taljlMM aa angol lapokát A ATÍmes reaaénvél féjozl ki, bogy aa angol! külügyarfnleatiTMk sikerült msgjlvnia Ankoloraaág foatoé érdakait, Aa tgyl^limi váliág — mondjál m a lap [—• nlnas még bimjoava és inindlmri kéizetj Uall kmáüak. mandard" Mjnálkoaik, Hogy Oraa vilit mondott. HrrA birae ok, mák/ürmh ffljf! AuaztrL nisi l/M nioaead H ü vaa batáraailt tarve a osbmstnak, aJ nem aéctott volna sonkii Da a ifn" kételkedik, bogy van valami lerire^kormáa/nijk. A ^korningj F«ltf éMitinKigy a oabinet által kért Mv0A-goéttáil oly Jó lagyjsn. a mind titnkaétoo eddig volt, Nagy ügyetlenséget Aralmi él a kormány! ka aealsikoaoAk a Fraatníáor-szággaj való sgyétértAabM ila éa a vagyai bizaitaág. Ajro-iy, mint Bukariatojlljir- Xhirtkkel aknija merfsssrtMi arországot. Att biriik ngjya-j StatMM külügyminisztert Cogol-fogta fogja fölváltani, at utónbí fkwni fog tiljeeitaoí Orostoraaág jmíád«\| kívánságát. Mindenekelőtt nééietlap [fogj myadittstul ommb segítséggel, tatáén pedig li fogja jilenuioi Cogolniceana, hégy BoasAida oaak az őeti üléasaakhan Idna eldtarjmataiM ellenióditványát Qroajmrmg padig jura meg fogja nyugtatni a romAn kormányt, bogy 0 o javaslatról csak; a ga-laoA-eaalinai bizottsAg aoraAnak eldönléee nffiiatkozkatik. írni zaj kai a mendas ocaeAa pért-tAvp) kalit két nagy birodalma ké-imérni arajót A Lia Kin spígetekj forog saéban s JanAn nundra óratt iiina badiseneiét. Vaióstiafl, fiógyiat rópai hatalmak, malyekaak A. tílvol kereskedelmi vagy egyéb érdamtl mindent meg fognak kiaértani, hogy t kikerülJietővé tegyék. lapAn maga kedik konflikiuf ilyetén mMOMA-AtervArott hím van, bogy! Japán mái- isljkikérte volna Olaszország közvetítését, s nem lehetetlen, bogy orosz baaibmók küldctijtík a csendes ocaaAnra. Levelezés. Tapolcza, máj. bó í&áij tél Tekintetea aaerkemtg ur! íj . i oziviliaált nemzeteknek Avtart^tk óta egyik fStörtkvAeük volt, n polgártársak ezábali iaa sorsát lehetőiig tlvíetlnetŐvé tenni Nemea ée dioeAreodó törektée, a meimyiben f»edig az eléretett, a szenvedés utAn rnyhü-ést-, )(Ü»b létet élvMittok örök bálAjAri méltó lett. — I Mégis azt gondolom, bogy mípd ana sok jó ékony agyiatok közt, melyeket a szen vedŐ a nberiség érdekében, a rAn\'vAvŐ ! Ae mának ázó emberi sziv magalkotott, agkik tagnen mebb, legdioeőbb az, maly agtsamva sok sa hvedőnek nyújt gyógy irt sebzett m vére, s mnak törüli ló a fájdalom köáyüket, msiyeluJt a csapAsok halmasa sajtói ki nm-meikböll l\|y sgyletaek ismerjük mi a vörős-ke-reszt Myletét, melv ma, midőn ennek a jto-ronAs fők Alinak élére ország szerte ifagj utAn M\| ŰM biríokj Tárja I összes mi Ikelbted] vannnljl • hAbcara ie rammi v sAbnn. ii p e teriedésnek örvend. 4- A sféb példAkaa dnlva, néhány lelkes bonleány buzgó fUadoká-aAnak Sikerült Tapolaaán ie togy\|iókngy)aíét magalnlltaai, a melynek megalakuló fogynő könyvét asnnel van sneraneaém tiszhslet\|el-jecM, fokiatotm saarkamtő urnák megkfil\' fani. Ia vöf Ős-korost Ki ók sgy I sti a ja-kuló jegyz&köáyve. 1 fUvétetett TapöiczAn a vAroslma ta-\|aAHtarmAbM 18«2i-k évi május hó, 14-ik aapjinj délutAn 8 órakor. • Jelen voltak: A vörös-ksreazt sümegi fiók-egylete résééről mint kiküldöttikk ; Peruét KejsiAuué eluöknő, Hitner SApdOfié téJaaztmAnyi tag, BAnfi Alajbs titkár és a a helybeli randas tagok aagyvAeM. A i saép saAmmal megjelent rendje (tagokat irfvid szavakkal advtaölvén Darner EAjetábné elnöknő, a grülAst magnyimttaak nyllraailjs, fölkérvén Bánfi litkár uísi az égy let mibiulétéről, eaéljáról kimerítő le\|vi lágitást adni. — MiutAa BAnfi titkár* uraa éltjüki\|ő felhívásának a le^készségeésbaen én^edtjttl alapos szak\|tépsetlséggel kifejté az égylet [Mmes oaélját, teendői!, kötolnmttaé tett békio ée háború idején egyaránt, k mint miket i m orszAgos vöröé-karmat agyím alap annbAJtni előírják. Aa egy begy Élt tagok Ulkasadvip\|éi yáa altakár ur alfiadáaát, mágátnsamilnhlül u^UiaDak nyilváaatja, s na elnökbő m> kivasAja megvAlaeatatott a helybeli filkagy* Int timtlkara, éa pedig egyhangúlag \| Elnöknő! Dr. Basaadltk Edén A. TitkádVajBa LaÜosJ Bébitárnok nő Iflu Laésnar Jóáaamá. rálasztmányi tagok t Arvav lijotéé, Jakabnéi Oaéby Teréz, Ferk. MÍk-fósué,\| ^risoh Lipótná, Kovács OyányáA, Lamnér [Eánánnalné, Dr. Lővanmbn Móráé, Marton Qáspámé, Méjner Fertnoáaé, Polttk AdolfAA, KiilAk JáaenToé, Takács JesináJ k mécvAlaantottak magköMénveja kén-U ülésnek JboléjÜk l.eljMtt bitalmAi, afcvat-lal ea agymt érdekeltek lelkiismeretei lelks-roláaf Igérták még. Dr Beeaadits Edéaé \'tó-aöknö ffglMUl ti amit aa elnöki seMjée Mtvtotá* 4 köngy Ülés általános haléaaláM küat a tkpélmíal fiékegylat kljelentotte] a sümegi vöfüsfkeireszt; egylethez való osntlano- (titkár ur kl\|el0lto sj meg-tanainak A Lötani UilMéaé EttalBánfy vAjasztoit üsatikarf mindM egvat tnükfiUéiji körét, bkaditó snavakat iatlavej a köpKjilléa Ugjtihok bogy at egyleted mmt mnbwbalál intémnánjr^ minél mélaiaab bon iámértLsék éa Mnsk minél több MUm tagot aaénaml bagkod\|janak. A mit jmidpn A nöagyalMa a MpaitasabbM megigéri Döf* net fajéijjané nrnö magköeaönte a jemuvol* lakank áamaa mamalsaéaüket éa migdlaatjta a mnt Ughr IrántT lel ke^ál légüket a gylUést btfcjaaatialk ayildáaitá. üaJijá sltegtdtataAn áltaíJ M11 [tttkAnl MiéJn jegvbőkön^v ésarevétel nélkül a timlasiUatstt aa alulkottak óhajtom, misaerint eryrt bnadniva a jótékonyáéi egylet minél saéie-aabb körben tarjadÍM, másrészt adja Iston, bogy minél bsssstbb idf alatt vagya igénybe annak kiáhntóe tAmogalAaát aa smhmmég. Maradik kivAlé lissmiittal Vsjém Uf». sfjl ttnar Különfélék. Dr. flestedka sisakul. tandataa aaaményt tuilomá-aám (boajil niináli vegyük, agy gondolom iUmágon ] oéaatéval k taiáUioaam, fc\|a azt — A mér kerákkaa jakett a a társaskör által rMdMsadf tavasai mtdataAgra nézve ta a változás történi, begv jnníoa 10-Aa sesUsg 17-én nem n városi akó erdőa, ha^ aem * kAaiAaow erdőn fog megtartatni a aato táncakommrnval LaaanakM bafejettoiní. — A tégjmmsusímm rajnlarmébsB ma oombaton odlatAn van aa évi rAriims pély igen éniekes progradmaJ, maly tte-rambeo fog eaétoeatatoi — üek idtlf mgy-knainmi vek kir jArAabtré, ntébb győri törvényszéki káré, n budapesti kir. ítélő táblához kisegítő bíróul hivatott bsk \\ — GrAaklA Alfréd sUmsos-goramőrém agy-két nap óta vkosunkban időzik, sajnálatunkra ez alkalommal nam aaándékozia itt hangversenyt tartani. — Lakás válteztalAs. Dr. Baake-rae Jéaaaf orvos ur Inkánál a BattyÁnyi (Gábor) utanAban levő zaját báliba (néhai Vargha exaétor-féle hát) tetto át — UJ rénvémjrlámmlmt A, Bal tyáni utczáuan levő katonai laktanya birtokosai, mait csütörtökön tartott közgyűlésen réezvAnytArtnlattA alakultak, az egvee bár-tokosok talakköayvileg valááak sdyg beja-gpetve, ex most löHés alá kerfll.\\.Uj el nőkké Epmjesy Sándor ur válasatatott meg 21 azavazattaL — Frlbsl-iaaepélye a nagy-ka. nkaai kiadedneveló egresülatnek püeköe^—" hétfőjén délután tartalik meg. Frőbel arta képe As a keret elkészülvén, misem ákndA-lyozaa as ünnepély megtariAsAt. A pttogriun-mot jövő saámnnk hozza ; most annyit említünk meg, bogy basánkban at elsőség Kanizsát illeti, hol Fröbal arczképe talAlható, mindenütt osak egy kis gypszöntvAny szem-lélhelő. — tlégy lélek mefmeatésr1 I. i. A.-Domborún L hó 17-én agy; (érti és két nő Atk^lvéu a DrávAn, hogy a túlparton levő sO/ttbw tÜsdőfAt rstedjen. — Midőn • .uiunkAjukat végezték berakődtak Alakkal a oeolnakba As íjj rév felstt Tissassasi lak evezni r da a sebes Ar a révtartó JAnaara sodorta őket, minek küvntkaatébaa csolna-kuk fel boriit ée igy miadhármaa hullámok martaléka Itez, ka eegélykiáltásakat a kötél levő révész: meg ntm hallja, a ki lAlva a szerencsétleneket — rögtön osolnnkjAba ugrott és ayjkabsméggal utánuk evetett ée leg- , először a nfkü (egyike könal a siflláehss) kifogdosta \|Aa amtán nagy erőmeg leszi léssel a férfi utAn iramodott, alti mAr tflkélsiasea kimerült wafliM volt Aa tat is sasi soo»Ássa OMlnakjába volta Aa igy miadnyAjukkal partra övezott. MegjegytssMŐ, kogy ez esti imAdeAg haraogotatkor történt. E dőrék révéaa dom-borúi lakáé, neve PunostkAr György tartalékos kntnna. Ajánlfuk a darák egyént méltó kitüntetés vegott t megyei afispAn ur flgyel-tnébo. — AAmcd MÜlaUtü Tavasai Endre budenaati ügyvéd hosszas saéuvedés után C hó 17-én meghalt A küaálat agyik Inmaa bajnoka huuyt el bMna. — Péearll vesszük a hírt, hagy ea Ottani kflsnénbányában a mtuíkAsok aúatogv 200 striokolnak a formális zendülésnek M tik, elannyira, kogy knlanai segitoég véta-tett igényin. A Nagy-Kaniasán saákalÖdStk gyalogezred paranoenokséga k táviratilag ér-tosiitetett, hogy útra kém lágyon. Aa tttam faanti Állómat főaökeAg megkerestetett a szüksége kooaik késaautarlAaAra Lapunk baaárláig nem rendel tottok Páeera. . — ütlalaiil UeÜtörlAköa tl An ks dAk meg aj némtl sainésaak előadásaikat. — Saiara került a .Flodarmaus ctfmü oparatta Straumtél. A amabán tsufojAsig ülve volt. As első előad As utAn mAg ntm sedlbatnnk bővebben aa agyasak működéséiőL Aa 0om-játék ló yalt; m énakaaak nagrabbréMt saén isaolánott Jmnggal bírnak \'A jtbb sze roplÓk töhkmfliéakint tajíaot arattak éa igy aa első cet sikere hatAroaotlan jénnk n* vethető. V — A IsMt-BtlAsaM alakakadé Wsoltó-egyjet tagjai • ké végén fogják meg tartani gyüléeüket. melyM al lag daatma* aaon kérőin; Valósai-a ima aaáp terv vagj aam T Képes lam-a a három a aaélra mvs aült köaaég, SaL-áaláaa, PtlBakafö As Galea a etükeégm aeeköeöket Magenerüml Ba a a gyűlésnek aaon kadveaö aredménya Usa, kogy aa egylet megalakul, akkor a tagak a knniamlimji onél javára, aártkari tavasai mulataágot fognak rondetni — Haent Balása köaaég, maly addig kvakit ktldanm Által volt kénytaka ÓaUAről elhozatni. VoatAt ka pott Ezentúl tehát nem fordulnak élő aaaa aaUesantknaégsk, moly akit a esnrnagok la!< adásánál ^i alanlottlivalök k^Miaaj......áfái f kellett tanasatalaunk. — dniyilkessái 11 napokban KA kányban n Dráva parton agy akganaan, fülol-töaött nő sétált, minlAn agy bmdár által kk lavtlet Dr. Mirgattt éa luifnlit Lannodntk Tabra mdamava a péatára küldött, a Drávába ugrott. Aa aaetil több Uknlarlk émravattAk, a ansrMtsétlMt élv* ktknaták, ntólagi ttsdo más martat a hölgy Varkertem lakés. Oa gyilkossági oka ismariÜM. L A Mmyit jbírésAg börtöoAből Pörkl Jótísff magmükütt, ds a nusata edari-esi begyekben tmgatatt, vkaaakmértatvAa, a aapokbna, ajbál aknakütt. — Wtá lapaak kkdelAei ravaiAban Jaaathal éé társa hamburgi bankház oaég pánija a láadkirgi lottmü sorsjegyeit. Kbm mát Mi a* 100 év é* iintfi mmh» irflÜffill asanrolnt, \'•Jetéi* Stég ajáhf i»Y iihUi. kaű .í-Jmíma komán/ * nyn- OO, A-MMMMMB SnMnanj \| toatpifokgaoJiai kiihatéwIÉlÉBtjsvalrei bét-\|(ftt (éküfi MUfifcü aatgy Ustae-aáe hm tál ás táros koAkán oségo «2r (fiéaoso agy asáted Ma áii ftaa • atolid Is iiLiatgi Aiifi kivívta anfáaefc a Ug-l«M ««M aaég italféléi B mm in ki* u+ng^aaiSi üWUUc, asftaltltÍNi aág W\|} a infl hmhhV a tyacő fél lak* M?4a mi kuUeONeak, ><- A eeég a esélra Ílaa yorom^lsŐ! bankházaivaI áll MÉWMNélM. « tiutjaiar 4a Uller L Buda-p««M tnnor ét rtstalf as éti trnodnnági caég g+oeyára (nlŐbb llröglí* éa! Müller) ezután umu oank pfűtőkel fog áy át Inni, hanem laiedtalá\'r gaadaaági MakOalkat, őrlőmtlmo-kal, liMihaognreknt, koptató atb. Qatjahr Ki^m or Wnrnnr éa táíoe csérnek soelőUi tárva a gmtdeg mütsaki kaklépaattaégét tuoet mit teljesen ea aj eaég érdekében fogja értékttiteni, miáltal eiee különben ie jóbtrü oaég Üzletköre remélhetőleg nagyobbodni fog. Irodalom. a> aliUt kMI nfi«k ma§nmádktHk nti^iXI HwÉrf \' retep k6py»kMaJwd4n4lwa Mau tiatMii i — Megjelent aa t£gé0taég0gyi Kalauz, vegyin Mag) aremnág Oeanee orvosai, állatorvosai, éa gyégyneerweiaek statíaati-kája, eaim ée névkönyve, varmegyék ée nab. kir. váronok betűrendje saorínL magán vagy hivatali minőség, akadémiai fokozat én lakhely kiiünlnténévS, valamint aa Oaaaaa hazai kérhátak éa mindennnmtt egyéb gyóify intéeetek hivataléi kimutatáaa cstm én fen-álláai év azeriat." öaazeállitotta éa kiadla: Szántó Jóasef kös- éa váltó Ügyvéd, a ,Jo-gáaz naptár" éa „Kösígasgatáai nemzeti naptár mrknaztÓje. Ara 80 kr. E valóban hézagpótló nagy tárad taággnl Onzeállitott munka oze ja a bel- én külföldi nagy közöntéget ugy aa orvoai kar, mint gyógyhelyetek iránt tájékoztatni Ajánljak a t. közönaég fi-gyeimébe I H J —» Haláaa latvám bodapetti könyv-an képkiadó beküldte a Koyuth Lnjoanak aafllntéae tiyolozVanadik éa irodalmit politikai mflködététtk 60. évfordulója alkalmából átnyújtandó Emlék-Album kiállítása ozéljából ,a ^uagyar nemzethet" intézett fölhívását." At },£qglélc-Album" Kossuth Lj(oa tisstnlőh nnk hoaattt névaorát fogja tartalmazni, mfi-vétói kiviieltl diatea kiállitáabot. A -felliiváa" etálja tehát minél aaámonnbb aláirtat gyüj^ inai, hegy. a nagy hazafi megtjuteltetéae or-aaágoa jeljtgU Ingyen. Az „Emlék-Album-ba vaíó felvétel a mfi kiállitánánek költségeire fordítandó 30 krnyi Daaaai lefizetésével vno Oaao-kütve. Az aláírók „Kottath Lajoa arezképeaar-oolut" ez. mfilapot kaphatnak 60kr. kedves-ményi áron. Haláaa egyúttal egy mellékelt védiralbaa meggyőzően ototiija viatna aoon a ,Fugglnnnég" által ellene emelt vádol, mintha lCoatata nevével üaéikndni okoroo, H igét vén, hogy tz Album Bgy befejeztévnl a nagy kúsflaoégnok ayilváaeeoa ke fog aeámomi. — UJ llryéaygjljlleméiy. Fi-gytltmrt méltó indítványt tett a kormánynál Békénmcgyn köaigaagatáai bisottaágs. Ugynnia annak alóadáaa atánj bogy 1807-től annlen évig a törvények oly jhalmazt alko itatott meg, mely már ma it itn magneheziti a kalló tájékozási, tton okból, mert o azá-tiioa módonilát következtében, némely törvény nlnpolvniból caaknem kivetkőztetett, igen sok pedig aanvira megváltozott, hogy a valóná-gonaa érvéapban levő törvényit tniétkodéatk világot 4 fú lantét nyerni tok aaotbto igna nehéz feladat. Ee okokból a kuzigazgaláti bi-roiuég — Ily törvénygvtajintaéuy hivatalos köarebaesájláaát hozza javaslatba, aunly no 1867 óta alkotou törvényekét ugy tartalmazóé, a mint aaok na enzkOnöll módoaitá-aek után érvéaybna vnnuak. — Itgjcleot aa .Aslgyvéd\' eziaifi közhasznú mfi második füzete, irta Knorr Alnjos. K füzetben a tjzorzS a községek szei veznténnk én o bírói patalom áltnlá-til>« ínmnrtnténe után a bírósagoknak, klllö-nbanu n kir. járánbtróaágoknnjk, kir. tövéoy-atéknkank, a budapnstí aírályi kernakednlmi-és váltó-törvéayaaéaakook, e kiénbb polgári prrae ügyek elbiráláaára hivatott birónégok-eak nnvnznteteu a kir. jáiáabpróeágokuak és stolgabirókaak, mint ilyeneknek, oéknbirák-nak és kösségi birónégoknak na egyháai- ét iparbiróságukaak, a válatetstl én an ára- én értáktőssds biróaágaiuak — aa onatráJc-magyar bank választott biróaágaiuak valamint a ken* lyalaria btróságoknak, a felsőbb bíróságoknak, végre a kir. Ugyéeznégnknnk hatáskörét kiioarilőleg iauierinti és közli a bírói fnlelősaég asabálveil, ssnlylrel a munka eieő rOaon hefnjnatetik. A iníksodik réta a Ingok 4» kötnlneatuégnk issaertoténévnl kezdődik, ée ákaiáWn tárgyalja as okiratokat Inna érdekes lortniato ltan< ára 30 kr. kapható Hjnbb fetaftl Ütió kindónál Bedapnsiaa ée mindnu kön) ♦ kereskedésben. Jegyzökönyve a ZtltwNtyti saodotági sgyotnlet Zoln Egtr-aa»g»"0 l^tik évi május bó t án folytatva lat tuti fi kasgjUéséaee. (folytatás.) At tgytsfliet megsjánljs egytn; logy ml4m ilátditáé alkalommal egy «y«0ktJ álihlglfcii vrfamlst tagjai ssjái tieetálylkben It á titbéttoaeágl vl mmféi Joviéáflárt iriayt4á megyei 4i ka<oág1 koláeágf rsálateri letéskedéiak HimiUtékm* U>keleégik tMfíni kévetii- IMM kéetek loendeaek, tttabat i kőa-gjilát támasskodvs a kötie és u eltó •asgytr bíitotltő társaság kHétj éppen •aaek kssdrtiényMást, megkeresése ét t magytr-frtaetia Mctositó társasággal sár\' cxiote folytmttbsn volt tár\|ysláiok elr ojtásét norgtlmttó i Ignrm^bixkató-aak feltüntetett eljárása folytán 18$14k évi májai hó 1-ét létrejött szerződésre, btllgttásttl nem •ellóibct\|t tU nyílt Ultakoiáesal támtdja meg a bíttositő tár-sttág tton létesített szándékolt intézkedését, bogy a jelenlegi dijak felemelését elrendeli, az újonnan belépő egytaületi ttgokntk nyílt falvakban vagy olt helyeken, hol a dijak felemelésének fezük-lége bebizonyulna — bittósitandó tárgyait csak felemelt dijak mellett biztosítja i bogy a usgyobb birtokosok djttek paraszt bázsí vsgy általábta at egvesfi-leti tagok stilárd vtgy nem itilárd épületei között a dljleengedás alktlmatást tekintetében különbléget iá tzerzódáttól egyoldalulag eltérő eljárást tehessen: mert habár a gssdaaági egyesületnek a Jeletben egyetlea évi fizetéses tágft sincs kt, de aiintbogy az tlapsttbályok 18. §. g) pontja nyllttn kimondja, bogy tz éjrl fizetéses tagok elnökök s jgtzgttóvájtszl-mányi tagok (mert I. I. ezek károm évre válaszlatnak) nem lehetnek ugyan, de egyébiránt minden tagsági Jogokkal fel-rohátvák, tekintve, hogy t nerzódls tz alapító, a rendes, az évi fizetéses ttgok között a dljleengfdés kedvezmény\' igénye tekintetében kQlöubséget nem tesz, tlapttabályilboz rsgtttkodik t a leeodű évi fizetéses egyesületi ttgok réstáre ii a sterzódésbelí jogokat fennttrtjs, fenn-tartatai követeli; . mert továbbá az idézett szerződés S-ik pontjt hstározottsn megállapítja, hogy t biztositátérti dijak nád éstttlma tetózetü épületeknél l^\'L-téllvtl, zsindely tetézeti épületeknél \'u^-taJ, cserép tetózetü épületeknél \'(„^-val atb. stáiütaodók t a bi/tositó társtság az ekkép számítandó as egyesület Ugjaitól befolyandó dijakból kő telette a szerződéiben kitett státa lékokat leengedő I, sót a szerződés 4-ik pontjábtn világosan kötelezte mtgát, bogy idóvel tz elsó msgytr ált bizt. társaság netalán indíttatva éretné mtgát a jelenleg (1881-ik\| évi májat 6-én a szerződéiben) számított rendes dijait áUalánossp leszállítani, ez esetben as egyleti ttgok által fizetendő éa jelen asertődésben meg-bttározott dijak szintén le fogntk aránylag szállíttatni11 kétségtelen miszerint t tzerződésben t társaságot kötele-zóleg megállapittitott, hogy a szerzódésj egész időtartama alatt a biztosításért! dijtk tz egy leti tagokra a szerződ és-j ben kitett mint megbatároj zott száztólival számi tan dók a jövőben esetleg tránylag letzálliUadók lehetnek, de fel nem emel ható kJ — s bogy a kikötőit leengedések ugv a cserép- ét zsindely, vtltafnt t sultaal tetózetü épfiletekre s t szerződésbea elj sorolt táifeytkra s tekintet nőikül az egyesületi tagok születési és polgári ál látárt s at egyesületbe belépésük Idején illetik t tagokat: mért fs t biztositól társtság ,Soproni főügynöksége* átiri tá«t váltFzolólag mindezekre figyelme: tetve viszont megkerestetni határoztatotl bog/ mint tekintélyes tirssság t izentú dóst jnínden pontjaiban megtartskii ei kölcSi ét polgári kötelességének jsinervj -ezen egyesülettel e miatti snrlődást kerülni szíveskedjék. 64\|85-1882.-Földmivelés ipar- és kerestjcdululí kir. minisztérium 12084. sz. t. Jelt értesítésében közölvén t kereskedelmi « Iparkamarákhoz intézett körrenlsletét, melylyel a kamarákét utasítja, hogy la kergletökben levő mtgkereskedőkÁ egj á-nenliint hivja fel, bogy luctemt és her o-btlladékokat árába ne boctássantk, ol-lenkező esetbm neveik közzéfognak te tetni, —j melyben továbbá felljijvja át egyesületet, hogy a gudtközönaéjget figyelmeztesse, hogy a Inczerus jes lm rostttljskaak — melyek mlndinkor trtnkt tartalmúak és határoeottan kárénak vásárlásától ssját Jól felfogott áriekeikjől oytiiodjék, jelen kötleiaénynek tz egyesilet k^z lOeyében t vfirteUtőbeai kOtlétolé kflíitdomisra homtlk. 16,80-1881 A magyar steeaterateiók egvesiltié tek megtltkitásárt a létesiiő búottiág áltd tt áltpsttbály tervezet aeglildflt ■eltett érkezett felhívás, tedessásal vétetett. •0(07^1001 Koteatbal Alfréd tesuréttáll^t te-reolrtU Bedsprstea (V. Aksdeaiá atBU nr 10 st I. km.) 188 dtrtb i ijéirtm mpintk. Üorájak >gjzékét megküld vén t k&zfcnyben t Imltébaa iétetlk. aportilt te-é§ aráösk keres-lát mft-. sz. S. V né" íiváa* 67(90-1802}^ > -Mmtí íőldmíveléd- ífu- és ledélml kis. miniszter nr az egy] kadétéről fj évi Jtnoár 4\|8\|18\|1 ftlterjeaztett jelentésre voaatkozóh hány kérdire további értesítést Irán, teljesáése elhatároztatott. 67(91—1881 Első fitgytr általános biztosilő tár Bttág Soprbni fóügyoöksége 6901j izám alatt aanalf elórebocaájtátával, hogy a Kedvezőtlen üzleti irodmény Úvejkezté-ben kénytelen lévén a dijakat felemeli! s bogy tz egylet tagjainak szerződésileg [nyújtott kedvezményeset a móstain be lépő egyleti tagok részire fennUrtani \'érdeke nem engedi, 4- s bogy oly egyének, kik pentigok kedvezaéoyben ue részeijttessenek — tz illetők belépti idejével üsszeáliitott pontos ajtbbi tagsági névjeajsék! megküldését kéri. Óvással a Jelen jégyzőköny vi 6B\|83 ~ 1882. szátji alatt bbzott végzésben jelzett jogállásnak tz Egyesület résziére világos feuutartásával a névjegyték meg-küldetai httározutott. 6992-1882. érsekújvári takarék- és bit^legylet budapesti fióktelepe áruosztályt bizományi üzletéi ajánlván, tudomásul vétetett. 60,95-1882. Erdélyi gtzdasági egyesület L 1882. évi iprll 11 én Uiiott kÖzgyüléJe jegyzőkönyvét ímegkflldyéa, 1 tudomásul vétetett. 81\|9é—1882. Nmgi földmívelés-, ipar- él kereskedelmi lor. miniizter ar 90261 m. s. tudatja, Uogy tt jtngol. királynő patro nstuat és a Wslt-si berezeg anöklete alatt Jövő \|1883-ik évi május 1-tő kezdve ntgy btlááztti közkiállitás fog tártatni — a kiálltás szenvező bizottsága t királyi csalóid tagjaitól, tz orizáfl főurai bői, valannt a legilletékesebb fiákból van összeállitva i a czéljt főltpntetni így N/igy-Brii valamint az egész világuk bili szonyklt, t halászat fejlődését állásit, a halászok gtzétiági hblytetét, czélja tovi bbá tudományos kttaáétok tár mogatáu és kezdeaényszéte, vaemint a kiállítás t irtatna tltu tartandó tanáen-kozmányol által az egyei halántti ugy tz ezzel öiBzeföggö iparágakban leimerült kérdáaeket meg vitetni s azok tisztázásához todon ányos utón ú hozzájárulni. — ii ízért t kiállítás l\|ivouat<»s át, felhívja áz egyesületet, kiállítók jelentkeznének, azok neviit eleire jelentie be, hogy áz irány-btn a azQkséges intézkedések i t 1882 bó l-ig tartó bejelemési ha tltélg foganatosíthatók egyenek, Megküldv programni hogyha it évi jaliu tár i dó leti t megkül lött progrtmmla „Zalá* czimü lapban, Ipar ét terjeszteti iníiilszteri touy^iztéx mngu fÖl0 lat tz egyeiület közlönyében a tz „Erte Hőben* közzététetni, a netáo érkező jel entkezéiek s nmgn lölqmivelésl tresk.. kir. raiaisteriambo^ fel-I határoztatott .62196-1882. Beztjrédy Pál nr íely^mtébyésztési iiioghajslmázott által a selyem-1880. i881 -tk évi állásáról^ >n Ipar- és kerelkedelmi kir tniijlster árhoz beterjesziett jjelefttfs ojr* példányt megkfllaetvén, j Itöszjíjieítol. tegádtiiotij i 63 97-1882. •• Nmgn földié, iptij- és keresk. kirí ministerittm 14200,882. ss t. t m. kiii állami állatorvosok ét izek székhely kimutstását megküldvén, tudwnáaul fétetott inntk kiemelési vei, hogyl azok MÖzQl Girsíl Károly ál\| laml állatorvosnik izékjbtlye Szombatin lyen Yisjnegyébon vanJ L 6498-IH82. Thtpy Laj »n egyesületi pénztárim! nr a péaktár kezelését ól\| azámtdáaait n\| 1881-ik évről bémutttván, megvizigáli iával Ntky Kárdly, Szjljr Dezté, Köuiji-tatyer Jjinoí utak. bikattak inog s ik eredménypll jeM\'ésüje \| beteiJeszr.éséi\|íi felkérettek. I 00,99—\| Thatey Lijol! egyUülmi • pnttáraék ar jeletibyén, hogy at egyeéflw tulajd \| nát képelő 5814Í, B219..82IR, 16861. számú uéky dsrtpStőlOval^ágil kötvények 1881. éndeeMabtr 8(éa klsorsoltsitt^:. PáuiUrnok nr ntásittatík ltokra klfliütendö öwzefet M< alapitváayi tókM kezelje. odm-lof. Juhász Jojjsef zilt-^rktgl száialájéd hat furflit Í0 ku4í at bogy is íréit, M iht Isim jMt téatérd böeyvek bekötéséről Wtmftéxtrm a Miésített emnka igazolva lévéa, a 0 frt Ép\'kr a pénztárból kifizetésre tUlttaffztatik. " i ilT«Í0O--llW. fltydeq Mihály nr az lOOI Ik évi mept. 5-ikí közgyűlés 100\|843-1081. sz. a. hozott végzése folytán a ki elégi-neu 20Q írtén ikpitó kötelezője megküldését tmrgoljá, íegyeiftleti pénztárnok nr femétdvje iitwitwtíir, bogy ugy tz eredeti alapítói kötvényt, valamint a lefize tett ösuegréli Bélyeges nyugtát is az egyetfllet Uits#n baitáéktalaaal kildje »eg. 6H10Í—1$81 Fliche[ IJazló zala-egerttegi ttál-litó a $s<kirábi Árpádtól Székely-Ke- retztamH ferntelétf kísérlettétől rendelt s WeghHdÖtt legkorább m i • v 12 frt 31 kr l jelen jegrz^ végett Székely tengeri ár\|\| és tzálliiásí kóltiégfeí fejében iljalfáayaiétát k írvén, — zőtfjnyv 58\|6-20, sz.alaUí végzőiével JkikjÜjdöU bizottság iák meg iriagáiás tegeit kiadtuk s ügyvezető el fiök nr l\|bito(uágflsjg igazol nak találandó flssMg imaivánjozásári felhatal suaztatik. ; I \| % f CbjgO és 10; Szigeflij [Antal egyesületi jegyző és Thassy I^sjos[egyesületi pénzU raok irás-ban he\|iyiiitoit lémendáuí et dig vitelt hivataltikrél intézkedés végett az tltp-sttbályok (28. f. d) pontja (rtelmében az igazgstóválasztmánynsk kia [attak 70\|8. k 8 . 38. 66. 68. 91. 69 Egyéraleti 1 jegyző Jelent ^n, bogy termeiéli Ifiafrle^t tételre Agyrc cftó elnök Ssentkirá-9Í Székely érkezett. nr álttl Sekély-Keresztárról lyi Árpádt Slj 20 kilo le^toráb tengeri rei deltatett s meg ú melyből 18 fi. kilo Köiigmtker Jáaos urnsk, 3 kilo Bzigetby Antal ttgnak, F, kilo egymflieti kiadatott,: bjrábM szinte term egyesületi tertészaek lési kísér- letre a nri gn uj. kir. toldás, h iar- és kereskedelmi liiniizter ar 7402. sz. t. El-sassból bongott egy méteimáiia cbeva-líer. .pedigroe árpát — jmclv Sknblits István arjrjak kiadatott, mégis[4261. sz. a. ErfortUól Hehieinapn F. Ö. kereskedőtől 26 íhcId. jmezónj nsgybsijtermeléire alkalmas iibot\'424% n. a. 25 klgrm. sárga obfrvdori és jtgytv annyi Price Ölobe répamagtjt, 4038. sz. t. ugyan-ounét 300 gramtai bra^ntehwelgi káposzta vetőmagot, [8142. sz.\|s. 16 adag valódi btliakai jtáposzia magot küldött, melyek mindegy iáéból egyesületi kertésztiek egy részlet teriaeléae átadatott, a többi pedig tz egyertlqt több tagjainak kiosztatott oly klkérékseJ, hugy a {termelési művelet lefolytáról s annak eredinényérój a nmgu kiii miiiiszterin\|ulHiz felterjesztendő Írásbeli részlet^ Jeleétéit f^ 1882 ik évi november bó p-ig beterieezténi, ugytn-addig a bab éd árpa terínésbOl. f- 1882. éri deczpmber 31-ig t kukorirzt termésből, t többi msgok termése t jövő 1883-ik évi jnoycuiibek* ugyanannyi vetőmagot, t egyesülettől á\|vettek\| továbfi végett viidziküldeni ne terhel a tán pedig hó 1 ig i^ennyit az kiosztás tsenek,—j végre, Hogy a jfftldmivelés-, iéar- és ke-reskedeüni kir. minisier ar ő ntgy méltóságának\' a küMeinényckért a; egyesület nevében ügyvezető emökileg i kildemé-nyek Inpgérkezfcséi\'óli jelentés megtételével egyidejűleg a köSzönet ki rejeztotett:; az eljárás tetett, j— a k járás creamén, taudó. helyiilóleg. int omásol vó-1 osztási és a Urmelési el* rrőll jelentéi (nyilvánttr 71\|110-41882\' \'Salyj Deiő ir mint as 1881. évi november [28-lji közgyűlés 1 Íőj363 sz. tliU későit vágzétévjcl kikül ÖU bizottf a.ig elnpké jeléntvénJ bogy ie 18Bl<iki évi oktbbar 2^3-kf gyüisö es-, insÖlóJ lior- éti áztaretelési dszkóz-jéi gépklálli-táson Klaiiz Mártontól 250 frton veti két gl a a, ^zdlőpréi átvételéi e senki nem jelentki ffi f. 18í2[ik évi i iájus 1 én délatán elprébómájteit legtáf ssbb \\ihir- Metél uáfei megtartott árvt résen ngos főtisziwenkő Modrovlts Oetg ily apját nr\| álul \|D2 [it riitun meg\|ótete t : szj eljá rát MVMiaiiritÓttj alj vet/ általj befíj tetendkl Ö ámgfft péijttárbá I putpltjatottJ ferrólfjnói(j UUrnok ür s higós Modrovioi Oergar j»i Mt nr értadtdtm hi tároztjatotti 1L 1 1Í&Í4 I (ji lOlcd kerti\'ése t f. Ív tavutfia tz og\| \'Hü 01 kertjéből kMlgf Hatott gyfl-J möloft k, gjöttre* smIŐvM k,1 s cseri Jók j\| yii kőt p68; ttt fi jíirt 1 beitntit] Ván, it kgyesfitet iiyjugit ti kert egy része let unneiénóre szilkiég >lt n\|pstáJ •okról í 0 frt megká 1 oiöntátváoi mtndm ttő Hái sky Kálmán H [) vezető és kertéi itl\' ajak «M elitöí i raak jt ker-j lé i si áa mi kérése és t giktégentek Ibjütau on \|ntikwjóji Sstgtl Végetl Iplf H! ííuf inBM " mn-Mn Keller JUvéa^ SkabHfs Gyak i trbb tgjorttú tag árak panaszolván, lóul aa egyesilet ^tsatójét nem kap-ják, Fiatbei Filóf nr a eziai tp,\|mint az egymilet közlönye kiadó jt [ytlaeztetve tzorjgolutik, hegy aJEala4 \|ilőa lenyomata tt JbtŰMT illető pél-éánVtít agy a panaszt emelt, vtlaaiet i többé egyesületi tag orakatk .is pontosul kildje meg és szerződésbeli kOte-Uzejtségének tegyen eleget, minthogy küldőben a szerződéből elállónak l* kintkik. 74)40-1882. áz országol migyír gsrdssági egye-pQlé 89711882. szám alatt kérdést ia-téz az egyesületbe, hogy ssúkődéa te* rüldtéa létesültek e az általa megkiidótt az l880ik évi szepteabér 6-ki kőzgyV ftéJs 105)152—szám alatt felvett nűota-il^ísztbályok szerint mezőgazdasági szövetkezetek, i ha létesültek mennyi és mjly neműek htok? bt pedig nem létmiltek t RÜata-aiapszabályok valamely [fogyatkozása avagy valamely aái ok idélte-e elő? kijelentvén bogy amennyiben a szövetkezeti mínta-aJapszabáljok akadályozták rolnit meg t szövetkezetek ! létrejöttét, hívttéaszeri kötelességének tarlandja a szerzett tapasztalatok alapján oda tökéteteáteni [tzokat, bogy tton alapszabályok a ezélotk minden kifogás nélkül] megfeleljenek^ ! A megkeresd országos magytr gazdasági egyesület érteti tetni határoztatott, miszerint a Zalamegyei gazdasági egye jletj működési ttrfllétén mezőgazdasági szövetkezetek tea a küldött minta-alapszabályok szerint, sem más alakban i módozatok szerint nem létesültek, ezt -azonbtn nem az alapszabályok fogyat kozátt vtgy hláaya okozta, mert mikéit áltáljában bt vtkuneíy dél elégése végett i szövetkezésre jmegyan a szándék és akarat, megvan t tetíetnág és a sikerre i remény it, c eljárási mfiködési m^ozatoknak rendszeres alakba öntése, vagyis tt tlapszábályokntk oly megtlko-tása, hogy a szövetkezet követelményeí-nek és sz l;875jik évi XXXVIJ La .rendeleteinek 41 megfeleljen, nem sok n^ liézséggel jár, i könnyen eszközölhető, —\'viszontt jelzett tényezők t. i. t közös czélra szövetkezés élénk őoiote érzete, a szövetkezni akarók megkivávtató antagi tehetségei t szövetkezés működés sllídr és eredmémréhezi remény és bizt-lom nélkül, még oly jelen Összeállított sltpsztbályok sem képesek szövetkezeteket előidézni, létesíteni. . j Ámbár tehát sz tltpszabály minták az tzokbtn felvett elvek szerint általába^ belyesea szerkesztvék, a mennyiben Redig tz illetők \| viszonyainak, a vidéki • helyi körülmények kívánalmainak meg nem fejelnek mddoiithttók, s tz tlapta-baly minták némi fogyatkozásai ntgy bé-zakai a szövetkezetek létrejöttét nem aiffldályozhalták, — hogy mégis ily szövetkezetek nem létesültek, oki főkép a fentebb jelzett k^rfllaéajekben keresendő, tntgy álltalánoiságbta t szövetkezetek kdlömböző nemeinél mini. a lótesülést gátló akadályok ]és nehézségek fenforog-nak. T\|y p.o. iá mezőgazdasági hitelszövetkezeteknél elvül szolgálván, — mint at alapszabály minta 4 §-a b. pont 2\|ík bekezdett ítésze It mondja — hogy a! hitelszövetkezetbe bélépét minden jó-rajvaló bánéily vagyon tilt n földai-vesuek is lehetődé tétessék félüzlet részek (á mintaalayszabályok szerint 26 írttal) jegyezhetik, s hogy kOlesOat mindea szövetkezeti tag t-tehát a vagjoatalaa fölinti-fei it — eaeieéiyei kilel alapján egyszerű kötelezvényre illet része két it erjedi él g, kiints ég mellett kötelisvéayre üzlet résge tiiitereié(\|g nyerhet, — sbogy t bz<>vetkezet iiletalapját a tagok Oalát-részeit i a tartufkalapon kivil a szövetkezet részére felveendő kölcsönök fa képe zi k, • hogy! a a ző ve tkeze t tagjai a szövet teaet álttl felvett kölcsönök éjr t 0\'t letrétiaik tivsoraoRéig cgyötcraloges kdtolfiott-ft^gíol terhellptnek oly köertafikodó köiülaiények, molyok t közép laigynbb bíi tokost dl a medeiittebb állapotú kit birtokost i foldmjveit is vkamtartják a sxövetlleietbe léM&tól, ma kívánván magukat kitenni áaákk, bogy ók, tik üzlet-, réueik a táti a aÓlesOet legritkábban festik igénybe, Vagyoni alán isövelk eteti tártaiknál elvetjkli összegekért, melyek tán ely mérvűek, ^ngy u Mtrésuk-hői t tartüékilápból kelyre nem itke-hetók, i a izóvltkezet által (elvett k0l< esönök vlsszt nea fizethetők, el veititt iiletrélteiken folil eteknak aég tiiiteoai Oaszegt ertjéig i\| t szövetkezet klteleiái Mk «\|flÍUli\|H Í1io té iir I Iskételsisttjel miridjioik. As alapszabályok II; intézkedésének oly lel-íjaaité katáaa rin, mely A vagyonost) osztályt I liiioUtAveUesetbe lépéitél rizusUitjz, tudván, hogy egyéb pénsln-táaetskuél melyek t kölesöo vliizaü$té-i4a klvAl él egyéb kötelezettséggel a!jer leere « sebeiéiig* jövére nem sajkák kdlcaént kaphat, jonég pedig a valószioö-lég szerint alacsonyabb kamatláb mellett mint a hitelszövetkezetnél, mert ez Az-leialapját klsssbb-nngyobb rész-bau kölcsönvett pénzból ál-litván ö 11 z el mindenesetre magasb kamatlábra kell aat a következet tagjainak kihelyezni, mint azt kölcsön kapta; — takarák betétek re az ily hitelszövetkezet nem igen isámithst, mert tagjainak személyes hitel alapján adván a kölcsönöket, a bizalom iránta soha sem oly ssilárd mint a takarékpénztárok itfáat melyek alaptőkével, jelzálogilag biztosított követelésekkel birnsk; neveli llly hitelszövetkezetek Iránti bizalmatlanságot azon vele kapcsolatos intézkedés Is, hogy a kölcsönök a szövetkezeti tagoknak egyszerű kötelesvényre adatnak — (vélték nem használtatnak) — minthogy a 20 írton alóli adóságok behsjtásáii a kisebb polgári peres Agyekbeni eljárás szerint ss adés személyes községi biró-\\ sága lévtn illetékei ily 20 (rtnn aloll 7 követelések jobban mint nem elvsnet* teknek tekinthetők, mert a mindennapi tapasztalás szerint a községi bíráskodás ntján valamely köre-F téléi bihijtása majdnem a lehetetlenség körébe tnrto-s i k. Ily állipotbsn lévén n hitelszövetkezetek, pénzintézetektől kölmönt nem igen kapmk, a izövetkezeti tagok által befizetett Üzletrészek pedig a szövetkezet tagjai által ciakhamar kölcsön elvitetvén, — a visszafizetés pedig részben a hosszad a lm as polgári ota periekepés folytán lassan haladván, — a szövetkezet virágsásnak nem indaihat meg nem szilárdulhat (Folyt kfljv.) Klllám Frígjyea sgystmui könyvárus bisományában Budapesten megjelent aa BUt-mutató,M a magyar és kOeös közlekedési vállalatok hivatalos .menetrendkOnyvé,l-nek 1882. I. évfoly. II (májas havi) füzete, Magyarország, Köeépevepa és a magyarországi körutak térképei vei. Kiadja a „Vasúti és közlekedési közlöny" zzeckeeztósége. Egy itt-aet ára 60 kr. A közhaszna és elsÖ ilynemű magyar munkából a Kanizsára érkező éa innét induló vonatok közlekedési idejét követ-kenőkben adjuk: Déli vasát BedspssuSl Prsfsrkof fsté. IgsaUsáiz irk. (/. t. éjjel 10 ó. 80 p. sz. »,d. u.2ó.5.p. v. v. ttst 4 á. 15 p. lgy.T.éjH 10Ó.60p.«: T. ». éjjel 4 6. 65 p. H lüó- ftOp-ti. r.d-u 14 47p. Kaaiitiríi lndsl\| 8 Prsgsrbolból Budapsst fslá. Kuiuán érlujy. v.tfsl I. 3? p. ss.v.d.D Ié.20p. sz. v. éjjíl 10 6. fiO p. Kanitaérólindul \|j. t. éjjel 5. S. 66p. ss. V.á o.2ó.6p. ». r. éjjel 11 4. 30 p. Béseujbelj - Kanim. Bérce. Keniiaara érk.t.nappal 19 6. 5a,».v. éjjel lOó.lfp, ss. V. éjjií eeeaizs. (eask tUiijif s seaaa Zágráb s Fiume) n.Tvéjjsl 5.10p. lhrci-Zíiniii-B<ciujbelj, [XaaUsára 4vk. sx.t éjjel 114.1 p. se. v. éjjel 6 6.27 p. v. v. nappal 1 L 41 p. paefssárél indul ii.r.\'jjel 11 ó. éOp.t.t. nappalíó.Iöp. v. v. pappal 1 4. 40 a. Ugy hklljuk, hogy jövő hő t-től kesdve aj menetrend lép életbe. \|Kanizsáról indul v.v, esi 4 óra 1 • 126. DOp. ej., éjjel ll6,Jp. felelős szerkeeztS : Válttá LAJOS. Táraaaerkeaztő: HOFFIálH MÓR. Titkos bategségtk ■ladsa alakjáé, nemkül&nken ai Aseffer-léeéa mindenhensB n(4lmjiell. nőknél ftbérfoljást malers bírkiBtéesket, as s%ysa-\|IU férSerSt. tslfes ssr MitNAáSS asHstt slsfsss fjéfjtl Speciálist* Dr. Pápay, kereaás mrmmj ériiikereeels* tisBUIstWIi msgjsl f-\'sms. Sedapsst, ke-rspesi-ut & kaslr. A nemzeti ninhéx átellenében. — Rendel 9-tSI S-if és setvs 7-tll S-lf. levélllei le. ttlaáse betegnek ItlIsiM n.ba. m Legnagyobb fontosig mindenkinek szemeire n6ay4f 917 4— ti Dr. WMte-nek agyedúl vilódl izirnviis Ehr ktrdt Tneiettll, Qrotsbriíleibachbaa Tbü • rlngiáhaa, mely 1822 éta vllá\|Mri Ugyanez üvegekben kapható a 1 frt Prigsr Béla gyégyysrtlrábs* Nagy Kanizsán Csakis Dr. Wbite valódi ssemvize kéressék Más nem. Levél kivonatják :j£brhardt Tr. árnak. Hogy aa öa Dr, Wllté-féle szem vize már két nap után i\|ahaditott meg meggyélt és folytén égő^e.könyeső szemeim-bői, és igy a legjobb hat^ssfll volt, eeennel elismerem. Laucbhein KjI 80Í Kuea Vilmos kőmives. Továbbá: "Hogy Ar. Whité léle szemvizének gyors gyógylialását nőmnél ta> Saaslsltam ezennel efism erem. (kör. megrend.j oeenbaab 8!6 80. Zahn Ferd. NynJjUmnk lesel a ntreaenéaek 400,000 márka tat jdráftugyva \|ée mbllfl O mái MMSI mm jé Mlr a lesni Is AeysfeÉBlsyt npü* ksd aaejr pauussrssrsUs, sei My a jóságáé ksnaáfly néhány hOm Jfsse si torvseeM sllaraj ekbéa áll, bor ■ a\|4M7é« ~ slis frifl léfolyájaa ilstl 7 éombúbas 47,600 Okvetlen, blaenolia alá kell ksrllnie klstlk jtalmtkssik 400,000 frjnjl \|te;srtaéer rtsslsf ps4f 1 syaá L ». 2fi0<000\| I syk. 4 m. Vm Imíb. IHM 64 lm. 4 MN 1 nyerj. s. m. 100,000{ \| a;er. a. ■ HOT la/ed la 60 ÍM fijér. á. m. aoÖQ l ejsa á. m. 60,óoo! 164 hm.Iá. aoKl I aM á. m. 40,000 IS k/tr. 4. m. 1601 3 nyeij. á. in. 80.000 I sysr. á. rn. It0> 4 njsit á. m. S8,Ö00\| 180 \|sy«r.;á. m. 10Ö4 S uysií lm. 16,000 180 bysr. L m. á. m. 20,000 1078-njsr. á. m. MQ I nyeij. 4. m. i6.l0Kt7.0e9 hyinr. 4. a. 141 1 nye^. á. m. 12.000,00. lB\'43Sinysnmény«ii 4 nyss. 4 m. 18,Q(J0,eKyenVftnt, 890. 200, 160, 8 sysz á. in. 6,000)lS4, 1Ü0, 94, 17,40, 40, ise m. gsss nversménysk köifil els6 serbsa 4000 jut klsénelisn UljlŐO st sMtékbse á nysrsmény batások sssriat blvstssesaa állapitutik m. 1 legközelebbi el»í. as áílaja altai bittó sltott nysreméiiybatas a kövatkjeiö ömegbe korDI 1 ígéiá ered. Mr»j, érsceak 6 mj v.8 frt 60 krw o,- é\| ™ 1 - ■ {* 1 m ■ J :k »AÍ 1 negyéd ,. j\' i, „ j 1 M 80 kr. . Valaossnyl (nsjcbiiáe íg 6#nef előleges oekBIdéea ragy poetastaieeny mellett asonnal éa ■ legnágyobb gonddal aezkójSItetlk. mindenki magat ix áljain sslSisrévsl sikított eredeti sorv\' jegyet kapraa tlUnk kasé bei. \| á megrendslésskhai iiefkifásUt\'- hivatalos teressetsb díj aélkll msilékeintaek. niodao bu« sss uUo pediS Mseflttsp aélkll áÉMHAk rdsstvs-IvMekaék s pumelei bssáal iegyi^ket. ■á SjHsoénysk kllastéé n ifidso k or pon* tosae m álba jltálláaa nellett tlftéelk a akár Iklsvstlk aegkttldaes »»kj \|ivaaátm érdekeltjeinknek Ausitria Minise eansbb SáMsalz fenu-alió Qsykaostésslak által késUeltisikstik. Válialetuakntk njlndenhor kedteeett a sse* rencee, í sok roae Ukintélyee nyeremény kftiött gyakras as slsé fóeysfpaéayásK (írendré* ssl mist tseooo iooeo» sseoe 00,000 40,000 Itb flketuttek kl. ás Ily a IsgstlIsMabb álases ny sgró vél* lalataál. slIndatbaUlag niadsolU blstoasággal legsléokebb réeitétdrb ssaaltkatrai kéretik mar l öieli klliS Blatt iej niindsn aegbisasl minél elébb, de m ládsMsttvs f. 1 pá\|es 31-iks etltt klsvskléDlI aiallrott wnkbtOiui intéini. iauímano A Simon, bink él válté-fizlit Hsmborgbsn, bsvásáilása ás sladásajnialsaoseil allam köt»é* ajsk, vasatl rásiiie/ss és Vblcsöaaeojsgjekaeli U. L köseODstűnket fejesve \'ki essenoel rántunk sddig tanssitott bizalomért, fel-kérjdk az uj kiaorsplásnáli részvételre,—\' fŐtöreavésttnk ezenuil is oda irányuland, mindeokor pontos és szilárd szolgálat álta\| tiszteli érdekeltjeink teljes megelégedését kiérdemelni, Fentebbiek. 979 2—5 500 AftANYAT fizetek annak, a ki K+thé fogrlxe isssnálata után ujoleg fogfájást vagy bOstksp. 911 22- Ejcy üveg Ara 35 kr. KOTHE J. GJ kiérd.\' udvan ssállitól Mödllng Bécs melleit Kothl villában. \| Valódi minőségben kapható Nagy Kai Práger Béla ur gyógyatertárában minden nagvobb gy ógy szór tárban. M agyaroi saágbanminflfn nagyobb füszerkoreskedésbea. t^Si Nnponklnt tfur potUkOiIekedén TáFirdn hllomis log feéaaforrá.s Varasd-Tfplleu, HervAternághai. £^en sí Magyar ée jBtayeroraaág habáraihoz közel kies vidéken fekvő hőforrás efedméojydái használatotj nyújt mindennemű kfiw-Yény é» Idegbajoknál, AnehyloAokaál án IdegbénnJágoknál, oldal és hAAhártjA gfolAdánok utfinl Izzadásoknál, ijphllU és különféle ibőrbetegségeknél ugy szintén a léleksén és as enéAStő Bterfeknek különféle bajainál. A forrás hő foka 45ZL Távolsága a \'Csáktornyái vasúti állomástól 2\'jtf Kreutz és Kap-rjonez«itó) \|4, i Zágrábiul pedig 7 óra. Csáktornya és TopUcsa, va-Ikn^ni 4áKr4 f Topíicsn között társaskocsik közlekednek. Az e\|rre vonatkozó menetrendek n különféle\' állomásoknál és Zágrábban síz igazgatósági irodában megtekinthetők. J ^ Bzerikívü] minden állomásnál külön kocsik is állanak rendel-kezésíjs. Egészségei égalj, gyönyörű terjedelmes ültetvények és elegendő srámu minden kényelemmel berendezett szobák, továbbá társas éa kulöDÍÜrdŐk porczellán jés (izement kádakkal, ugy színház, 3 vendéglői és kávénál szám (is lapokkal, nagy gydgyterem két zongorával én kölcBÖrikönyvtáríal, Naponkint kötszer, hangverseny továbbá tpmbolajátékok éi tánczvigalmakkal. Állandó gyégyizertárll Orvosi ulásitásokat ad Dr* Fodor 4dolí. Feleleteket és megrendeléseket teljesít * \\ ! I? M ! A FÜBDÓ-IGiZOiTÓAÁQ. GUTJAHR és MŰLLER .1021 p—80 I BUDAPESTEN. El bő bn dnpestl Trienr, rostál emez és gasdaslgl gépgyár (szsjött BROGLE 1. és MŰLLER) [• a Uargithld közelében, ajánlják szolid saerkeMtn ée javított gyártmányukat mist: T r liurék gaidsu gui ■éra: Járgány - CtépJőgépti Szel.elő rótták Kulioricxa mortfolft, Szeaikcnágók, Bortajtók. # KAIéiletesséfek malmok uámára: DtpUmoimok. Hatom trieurktngiTek. Qabona ottiályzó-htn-oérrJt. ÍOftaitgéptk. Vara válpttíógéptk, fTarttrókj DHacJurók Miiem nlfcstrészsk: TrmmmmnóL 8ttjUM. JSsststansrsk: QépUfiprvttákf Litcthcnger ttilák. Koptató lemezek. Ratpoly Itmutk ttb. I Mt^ Arjsflyzikek klvsnilrs ingyen ée hérawatvs. Gyári rskiár és képviselőség Hagy-Kamlaaám Hessusa O. urnái. 332BEJII M> MMl I.M.-4 Téglavetők tulajdonosainak 1(939 4— 6j ajánlom mindennem(1 fal- én tetfiltéjgIák, valamint eilvek ntb. ; kéizitéséhaz kiválóan alkalmas gőz- lóerő- ée káéi hajtásra nerkessteU saját készitményli gépeimet knlöaöeeo pedig szakadatlanul működő kézi tégla-sajtóimat; melynek más gyárak késeitás módjához képest igen nevtáetes előnnyel bírnak és nagy megtakarítást nyújtanak. — Ezekkel osunán két ember kezelése mellett napOnkíntt 4000 hibátlan tégla állítható sió ée kiválóan alkalmasak \|áréa én folyoié-téglák, ffizmintei kövek, mén- ée Cimént-hoinokUvek eth. sajtolására továbbá félig légen száritotí késben minásoU téglák kikésmtésére. — Árjegyzékek ingyen. \| L0U1S JÁGEB, gépgyártó Ehrenfeld-Kölnben a Bajna mellett itóooooooooooooooood Franok Henrik fia l)nd«ipbkrgban. nasMl \' os. kir. szab* gyár Linzben, a Duna mellett. FRANCK lóerősebb, legkitűnőbb, tehát legolcsóbb pótlék a bab-kávéhoz. 2«j~3 kanálhoz ety kanéi Fraaak-káTét kell tenni, •náltál táplálóbb, eroaltflbb, Itíeteeebb és egéeaségsaebb kávét nyerni mint 4 knnálnyl tlasta baWtáyéböl. * Ájánlvaj éi imindlg (Ha njieóségben ksp-hajó sz.ország és város Minden fAsser-kereskedésébeinl 9tt 8~tQ ^oniaiW fkaoha> VUtot Iául ilaidonasnél, Nagt fcaiissáa 118} jj I Aa első éremmel kitttntbtveJ a zala-eger szegi gazdasági kiállitó-^gyesáletáltal 1881. As slsé éremmel kitti öletve Sséoséoyben. Mógrádmegyében jualu é éa. Á mélyen tize telt gmedák, molnárok, kereskedők áe gépéeesk bsoeei neveimébe. i ii.- ...... ■■ II ■; I---j i I I. Van eserenosám tudstni, hogy bőrpáramban gyártott gép- ís timbSr-juijak, w valamint forranatott vépbajti-pijik nindsn alakben nálam a legjutányosabb Lrak mellett a legjobb ssinOeégéit való kezességgel kaphetók. A míg egyréezt as álmlam gyártott isijak minősége az angol és egyéb kül-1 Ebldi hason gyártmány nyal aj versenyt ki-lllja és sddig másrészt ss arak is tete-nesen olcsóbbak a külföldök gyártottak-iái i igy biston remélem, Uogy hszai gyArtmányozn i mépbhltfetelt gazdák, molnárok,; ke-estfdők gépészek állal fijgyslenue fog ^itattatni. Számos becses megredeíésért esedezik\' S^.JnVáló\'\'\'liszteletteí Kransei József fia blrfjár muesallksá. Árjegyzékek kívánatra bénaentvo kül detaek. Bizony latok: T. Krarntz Jóutf fia untak Maraili A átess gróf BaajuSj Ttnoa v ssü glsseel«s ■imin OsSB nadelt foRMstott Úhajtóeujkk Urast »ri bana&Ul étin iwieik lökíjejeeen megfelellek » •eteeslsh Téiskeeheesk, hűen imiI leiSÍh éoUák aa/tbM. kv t fesiseslelt Wyek U n«plf W tal. mm éftk, s seUsk ■hfaaillKt M^r 9 <k 49* (b»-■Í4 kifajU«r* kse—áhsSss, élig M lestSaétert nllttk és alel UtW gjir\\mknj k fenti »slwlisn kirkMI MfUklatMftk 4s U\|JobUa (JáaUsi sehss tOtelee«Í\|eiiiii«k tuloa. Zeit SsSWa (SeBüftjByje) 111. Jales 90áa. Fhk AfsstM orod. tlsslUrté T. Krautz Jóuef fia un ab Marctali. Vsa ssseesasiee Osaek mdm iie killwe kilelem un iBDMtUUeril redMtáel adni, minerinl u 0m4I tSMi \|«ps»öek ts^es illylSiert kt«r-IsasMk Kliüní fyirtmiDya mtjj] Is mkibb iSssiiiésrt siMA, ndttlto eM akkur, he e»ijalt uabtdbsa ee0 ért Mk rmé •rtJükWI mit m n itml, Sa mm le lyolMk ée %y miadeaeddig k—art I ftlffildl kéexItményV ulltaladnak. A«ar Welnslléeseel, lwtjr j6v6b a egéei exOc^gle-lemet önnél focom Mnu, iifjM Kelt Msgy-BaJómban (iMigjk) 1880. decx. 10. tfssteletUl MHki 0. s! k.. f öímalorjitalajdonoe és bérifi. T. Krautz Józtef fia uriaik Maraali. A kflUfill tObb rendbeli j fonrsidoll exijakJul me rafTok elégedve nagyon Jól bevilnak, ugy hogy mi«-lieiluk melegen merem ajánlani, j JüTÖre esflkségletomel adfte foitaetloU atljak ban finnél fogom megrenoalni és nn« érvendek, hogy mh kaasl gráftseéay Önnek oly kXSsflea elkerült. Km Biba Paty, (VesMgye) jüss. 914a. 1881. j tjlisisÉM Nsgy Sándor L k. flldbirtokoe Flraktár Nafy-Ksalxsáz Ese* Aáslf fysrtys és siaspeeiyáres sreál s> IMvls térse i msSássi ÉlellsasSes. \' 100S 9-11 1 Ell üíiíÜTl RITIIRmR Ezelőtt 8 ^Szarvas" szálloda átellenében,most a délzalai takarékpénztér (bazár) udvari! helyiségében, ajánlja dústartalmu rak tárát, mindennemű asztalos- és kárpitos-bútorokból] fi legfinomabb, ralaminl közönséges minőségből] a ley* fi olfnébb nyári Arak mellett. Szállodai, fürdől éa menyasssonyi kiálliláéok Jutá-i fi ojud oelfogadUtnak éa gyorsan eszközöltelek. 0 Vidéki mtfrmitiémkrt a Ispwnfyséé faúrn fordittatiéj » ^ SAMU BENEDEK, arpitm. 400.000 mÁrkal sy«ki\|f. S nagy flessegl ÍBiiyermitoyt hj-^tja kedvesa eeelbep S hssíbwgl esgy pénik\|aoreolaa, mely atnagwj kormijoy által j&Tihegyra él bi^toeitva vau. £ loturifd lilik dTSm nyereinanybfil! áll S.634 278 edr^ ! kával] ndy 7 mkassbsij, u alanti edrrendben fog kW I soraollatnL ]A eonolieok gyorssá egyméeotán kürelkasaeU és ss nlsfirs megregrenWéeeket elfögsltmk fe éa III11 j UN 80-Í«[J Ia lotteHs IBnyittenjényre f— mlu mér említtetetl é00,000 márka, - iílelVe tartalmaua á jtOvelketfi nyel ramédyekel t a. m. UOÍOO márka, lfiO.OOO, 100.00U •OjOOO, 60.000, s tfibbel 40.000, ! 80.000, 95 000, J00001 \| íaooá u.ooo, ío-ooo, nao aooo, soooj woo, iooos^ kávsl stb. EgV esése eredeti tor\|Je\|y irt I frt 90 kr^ sd ! ÍM ereded eonlegy ára 1 ft 76 kr é« e^y negyed eredell eorejegy ára W kr. «. á. melynek bekfildéee ntáa aielefi 1 btuáára imSiI elkftldjAkise eredeti séridegyekst (essé réssla eorejígyek) a MÉmedeMkaek; is tasag be{ kSUeihedk enfiik Ta» oertrik vad \' wgQr bélyagikbea íacaUletefíbbea ajánlott U. * 1(L\|\|sb\|í ssitfsgytisif rtelAkeitetlk í a klusiiléJ terv, ashkll mU, ká f 17 Mal«\|él hány nM remény hniitlk ki - A mikrik lilllék belktatuteak ée s taegkltánUtó Hlrali les lerreaeteS éé a nyeremény Heeijek mtgküldetotk, - Caéfelak már majdnem egi fél sikasd álltán fenn 4- s éléfgé UneretiM AessUá I MifjleiiswfcgUs I HeeiirtiN M laaik ki a L «a htoBneégnek \| sa hMM eddig Ml >tt bWoméff, S Blstlkt éefinl I eaiaSkl ke eda IráayélaM mlaieakor m«M ée erfM —lgUat ilal és s ml péoaak iMM megkfildéeM ▼el í ■ifellgilliS kl rtHaSel &Vnttal vagrunI oly Béink jlnsNsasM hegé as mik—k kWetea jotUíira nem prlrat rálli lat Mhaaei&jt^.á ümbord kortqány által bbMttvS \'»» S (iyercmények pontos b IseSln. Tekintetbe rére L ea eHk« látható bixtoneágol é legélsnlubl résrréulre s ámUnnk I • ] Megtebdeléeeket k eklSreU cMmkes Kesék Isf léaaá r n • JTÜ ] ^í Jsenthal és tirsa baak én rálftóflalat (r. afaU iwpaaujl A Msnrsnái serrsaéjs. iUt11iisNiu 11 nonsLiKjSm,itisi m , i s mos, i i iooo ■ aosa • á sm — ima i i 900 k 19M, te é 990 90QD. H 4\' ISO ss 9900, 9» á \|B« 9Md 9110 I ■ Kxlifito. mm 1 éOOOi Meiiniésr » liaooo asek 4 mejély IM Mm ^ 91MSO Mark I —Ulj éOOO i^eeesilit 1 991.110 iMi I eMlály éoso ywsey t étjieo Ksrii i 1 MOOj MiisaéM i élMOO Mssg i sieiély isse dpinsiiil 4= aaijüa lu i tmuiy krsos éy. m eg^li Mm# j L 1 ■ 11 <!• (9KAIII Uaáókivatai fieoM Kalop köüjrvkarae MAw (livkiééi iMw. Ml ate. Kiftfltetéat ámki Kféoe évre • trt. Fél Ivt\'v 4 fri N agyaié ra \| frt. ttlMetméuvak 6 haeáboe patitaor agyaaar I kr. isbbaaort hirdetésnél 5 kr. H4-IvrM 30 kt. Nagy-Kanizsa, (882. szerdán, május 24-én. T fp-[r,\|1,\',",fljii,BI íj \| L] IX. évfolyam. Hz«fkeeztfll Iroda. DéUalai takrékpénz-j tár épület JO.j z. hazárbelyji£g. llova I a lap axellaoi fércéi illeti közlemények i kOMeadok. : lí/nienteflen lovélek osak ismert koaekWI fogaltMitsk el: Kéziratok vissz aem küldetnek. * yilttér: Peti tsora 10 kr. MEGYEI fis HEI^YI ÉRDEKŰ, POLITlJÉCAl! és KÖZGAZDASÁGI ÜAR A Zalamegyei Gazdasági Egyesület és a Zalamqgyci IJgyvédegylet hi\\ a<aIos közlönye. MEGJELENIK HETENKIMT KÉTSZER SZERDÁN (FÉL ÍVEN) ÉS SZOMBATON (ESÉSZ IVEM.) * mely a jutalmai; ©I ie nyerte. Aj „Kama" ea. -hUzélv asm^e[Férnek László Vili. o.t. JUl) Tek. frilbeim Erufi «r 1 db ara-DférmLjnely atabad tárgya- vagy fordítón o§vcHára vjfltjkitllzvé, beérkcaoti 1 pá-lliajf rfDin Liflif idrr Ksni^o\' ozmtmel. A tSfi Jpafcfore apai ennek találtatott TTj Tek. WáfáiU József egyik db ara-riyára, mely tét vallásos balladára volt ki-tBxre, beérkezett V pályamfi ; a dijat „Ab-solon" ezimtt ijyerte ol. Szerzéje Hartraan denfi" yilí. osztj tan. V) «At l879Íbcn végzett ifjak 20 ftnyi jutalmára" melyjro 0 pályakérdés volt kitűzve: Síagy Lajos kormán) latánab befolyása poli; likai éa mŰvelt4ég\| történetünkre (Műveltség-1\' tbrténeti értekezés) beérkezett f pályamű. A dijat a vQnidiraidT delirant regee, polectun-oir Aehiri" ciimfi jebSigével ellátott mű azerzSje nyerte elj helyes - dolgozatáért tárta-löm ée etyjua tekintetében. HzcrzSjo Eialer ()ezs8 Vili. p. ftlA .Zordon de ragyogó lo-tagkor jels&igéa; mü aaintén ; dijat nyert; wk. Kbenspanger Lipót 10 farainkéi aranyárai a Wolbeim Ejmfi ur 1 db aranyával 18a jutalmazva. Szenti je ílartmau Fülöp VIII. fezt t. VI.) Mint lehetséges köll5 Hartman ien5 jutftlmart&ioit 1 db aranyiyal, mint leg-tznrgelmeaabb tag ftdfi Borzay Elek háxfó-tiük űr 1 db ah&fával I6n jutalmazta. — Helyes eritioai lojgosatáiért Uartmau Fülöp nyert ol 1 db aranyat: VII) A jepsfö Ügyek pántos ée szorgalmai veaetéseriz Eialer Deaa5 1 db árun nyal ^a könyvtára hivatal lelkiismeretes ba-jóliéeeért Plihálj Viktor aaintén 1 db arany-nyal jutalmaztalak Beán Gétáftdő Boraay Bok Sdbeaflat forintjátal jutalmaztatott, mint aaorgalmas tzavaló. \' j M Vili) Á jzpno torén kifejtett buzgal-\' fnokért Baán Géaa VIIL o. t. 4 frtul, Man-IttHiiO; líezsö iU.beaLrt 4 frttajj Rauob Zsigmond V o.t 9 jfrtiál. Aa ének terén pedig: ptaán Károly V.jo/t 4 írttal, Hfantnano Re 5 III. o. t, 4 fntftl, Mikolaséb Bódog UL t 2 frttal jubjltuuztatfak. í Ezokuián ifjdö Pap Jánoa igazgató ur <ivtk-aGlfg ssójott aa egybégyült küiün: íghez éa aa iQuatghoe. Lélckf-nielSj beszéde, amennyiben gyore-iftszaiilog leirlmló volt, körülbelül igy bang-kott; „Tanuló iípik I Kedvoe öoaéim 1 v A mai alkalommal újra meggyóaSdtem Sírról, hogy inténétflnk növendékei köaül eaoa Jv folytéban is blég a«ép azáinma) találkoa* bak olynnok, pik ttom elégednek j mag csupán avval, amit aa iskolai törváoyék tülök, mint kötelezettséget szorosan roagjtiváa-nak. bknnm ersjwd idejük egy réeaét gondos tanáraik vvartéaé mellett Önképzésre, azttno* ineaitlsre valóbée anép eredmény nyel mlhaaa-nálták. Jói tudóin éu aat, bogy aaon kiadod inmaiváuy, amelfel imént aa ánekbSl és ao-néból litíllottaiiij jeeak egy kis ráaaét~ képaai aaoknak, amikré ,oaon év Mytában tanítva lettek; éppen onrt hivatalból \'folyó kotolee-sig««ioiiek .tartom oaon holy.rSIi is köaoönetat Imoadaai a t. tanár uraknak, akik kitartó [buzgósággal ipukodtak aa ifjuiágot a eaép-muvéaaetek eooá ágában oktatni a bennük a jneitel éradtyet tpofá. Adja Isten, hogy fáradtságuk jutalmát fogékony lelktkítaaittáoyaik blladatoeaágá-btm Mbeeaék fej i Onökaek pedig kedvoe Ooaéim kitartást. buigólkodlK ajánlok továbbá k Ne olfgv)ájum>k ittw azzal, amit tanultak, ae ál-Upodlanak tueg! (éltiton, bau«nt lelkoe veoo Itóik által épített alapra iparkodjanak önara-ijüUb51 uj iameratekot bordogatai, bogy eoeii Igyfljtewénj-ük liklamaából idóvel a esénmfl-viHisrtok figyeteaua méltó IpQWte emelked-Iteaeék. A zene ktpvee Ooeéim. mely a görög hitrege arérint wykor még fákat, sziklákat lia m%lnditett, Ijadélyemelö hatással vaa aa emberre. Fokoaáa oa annak Ortnét ée lelke-aedéaét, szouTonmágában aoyhité baiaaamkép hat k búba meralt ssivro { lefigyvarai a ba jvt«a indulatokat, eillapil\|a s hutagot, «fyae4-vtd jétákooyau Imt a aaivre. Annak, k} a a^névol fogjalkoaik, ke> dtiytilágán nyüigodteág, dertltaég szokott olömleni. Vagy mit ^aóliak aa éoekr&l, a aoné-nek eaon valóttj méltó ikorleetvéréröl ? Ha a napi gondok tnagaaéditeoek benattakeC, ha a umaka kitára^st, mily jótékonyan hat teánk a szabad termámét dalnokainak, a madaraknak k<lh>ntee ériokol Pedigmloaodaeeeknek legiaaarü dala áa emberi művésai hang bájáf boa képeat T S tolóban alig oáodálom, aa aat állitomi bogy a jjó ének aok lekintatboa lette áll a eeoélwk. Iparkodjnaak magukat aa énekben totfál^b is gyakorolni, mert eaak aa i»koláaott báb^ alkalmaa a m&téaai Oeaa-[haiigaatoi énolual Aa Üokép^ÓkOr tagjainak ea évi mua WálLa^áaát \\* hallottam, la- 1(119 igv. 1888. í jtlamegjel gazdasági egyesQIeltöl Í A 7,alamégyei gazdasági agyaiét igazgató válaaztniánva tagjai ztelettel fel kéretnek, hogy f. 188í-ík Juaiui bd 12-én azaz tizenketto-_ kén délelőtti 9 órakor Zala-Egfr-megen at egyeaOlet saját háza t^r-oqéban tartandó választmányi ölésre minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek: a tanácskozás kiválóbb t&rgjját képezik: a) (az egyesület műkötléai tar-vraete megáDapilásárn kiküldött í>i-Boltaág munkálatának a f. é. Május ltén tartott közgyűlés 672-1882. sí. a. bosott batároaata folytán Ur- b) iaa egyesületi tagoknak a , saakosatalyokbs beosztása. Keljt Zala-Egerszegen 1882. má> jua 8-án. \' Ilácsky Kálmán m. k. ebük. A helybeli „Társaskör4\'-röl. (H. M) A .Zalai Közlöny* ez évitmájib 7-diki 87. számában egy caikk jelent meg a feat kitótt czim alatt, mely bivatkoava az e lapban a társaspri elnökválasztás alkalmával írott rövid csikkre ast iparkod nők bebizonyítani, hogy a társaskör tűivel nem áll hivatáataak magaslatán, nem is érdemli me?, hogy létexiék. egyozóval, hogy felesleges valami, jíiután a Zalában megjelent caikket, melyre hivatkozás történt én irtami kötelességemnek tartom, Baboss Ijáaxló urnák csikkére egy pár rövid megjegyzést tenni, ö joggal kérdeshetné, bogy miért kellett ebez telje^ két hét, —t igaz hogy én js-ast \'mondhatnám, hogy miért irta Ö oly kiéedn az én csikkemre a visszhangot r De azt tartom, mindkettőnknek van sllapos indoka. Ö megírta czikkét a rendes időben,- és még Bátorít siprkeszlése alatt adta Iazt be a „Zalai Közlöny* be, de Bátorfi élt jogétal ée a csikket nem aflta ki, kaptakl azonban rajta as uj szer-kesztős s pint, a kik nemes feladatukul ast Iftzték ki, hogy a tálla-dalmat jaiitani fogják, kiadták.! A magam menteégettl, hogy t. i. miért j késelt oly Bokái a válasz, azt bátor-\| kodotit felhozni, hogy Kanizsáról iép--pen akkor távozván, mikor a czikk mpgjelent nem értem reá a dologgal foglalkozni, de a csikket magát ijen-dantiájánál fogra sokkal lényegeaeb-nek tartom, mintsem bogy érveléseit haiigatáeoal mellőzhetném és Baboss László barátom őesinte érzületétől el-\| várom,- hogy részemről az egyenes •só ki mondáét, {helynek ő is nagy barátja, zokon venni nem fogja. * Oly bosszú csikket irni a do-lúgról, mint Baboss László barátom irt, nem tartóin szükségesnek. 0 nem barátja a társáskörnek, amint eiik-kébői kitűnik asért, mert a tárkaa-kor azon czélókat, melyeket alapézabál yaibaa mint a jövőben megköze-litend^kaek vagy érvényesitendőknek ktUitiHt, aem hogy el nem érte, sőt inkább megtagadta magát mindenpen s a moetaai Uragikör nem a régi többé, takát; nemcikk nem pótolhatlan, da aam is szükséges, mert hát nam maradt oarg enéljai megvaldeilása os#l leli éa kátéhási aiveaura (a Köz-laaybHi aa Al\| .saívéra,egyáltalán s erikk botrányos sajtóhibákkal van t«?tvo4 .agy ho\|y némely peetuee tel-jeíMNi érthttetwi) sOlyadt. És pedig v«i4 u tana a ssomoruan sülyedt 1 aat Vessünk tehát egy pilisi tást la Társaskor genesisére. Kmn mklimt-nálok, ments Isten! tudoiü jól, bogjy ez nem haesnálna oemmiti 8 >k nélkül keoerOséget okozna, pedig íokünjk kisvárosiaknák, hacsak valamikfip nem akarunk valami ügyet vesifi-lyeztwni, inkább egyeáértésijB ván szflkségflnk. Ámde ha már Babojea bactkuK párhuzamot voa a régi /éa az oj táreaskör között, és azon cdn-olusiora jut, hogy előbb Dediluségi utja volt, most pedig Ikaroc földi útja, joggal kereshetjük azon álasz-tóvonalat, mely a régi tárakekDrt, mikor még magas és nemei czél-jainak meg valósításán törekedet t és az uj, kávéházi aiveaun levő társ nkört gymáitól elválasztja.. Mondja meg nekem la^ois László ur, ki és mikor vitte >elo a meghasonlás ördögét a táriasl Őrbe, mely különöien a táriadalpm m igya- ^ rosodását oly szépen és oly pei ueeen megkezdette? Nem ott vilikéi az uj társaskör a régitől, a hol némely tagok arczul ütve a jogoi méltányosságot, csak személyes szimpatbiá jukat és antipathiájokat követve, üizkt i vetettek azon szép Egyetértésbe, mely a társaskört aadiglan oly kiv ilóvá tette? 8 személyes ámbi ti ójukat s irtve érezvén, mert eljárásuk nem alál-kozott a közkivánalommal, háta; fordítottak a körnek, ezzel még jo>ban kiszélesítve azon szakadást, milyet ők hoztak be a körbe. Más városban egy társaskör! tiil sem élte volna az ilyen csapást, de »pen társaskör elemeinek\' szívós kitartását jellemzi az, hogv le nem téve s reményről, újra felbesndott ós ismét azon dolgozott^ { hogy czeljai megvalósításának útjára térhessen. A mit. Baboss László baráltom kitűzött czél okra nézve mond, neki legjobban kellene tudnia, hogy egyesületi alapszabályok, ynindig a czé-lok maximumát szoritják paragrafusokba, bizony többnyire ideális czé-lok azok, melyek megközelítése I az egész társadalom jóakaratától, rést vételétől és segédkezésétől függ. Ő bizonyára isiBeTráz\' emberi tevékenység gyarló voltitj s azt isjjól tudja, bogy puszta szellemi czélokra a társaság tömegét megnyerni vajmi nehéz dolog. Igy tehát no csodálkozzék, ba a társaskör a társaság magyarosítását illető törekvéseiben J is messze mögötte mai adt czéljaitól. Ám de mi ennek az okai Emlékezzék csak vissza t. barátom, s mindjárt szembe ötlik néhány igen fqntos körülmény. Az első évben 8-4 felolvasás tartatott. Ha jól emlékszik, Farkas László felolvasásai kitűnően voltak látogatva, — Farkas népszerű ember volt Kanizsán, s ba nem o}y kitűnő szellemmel dolgozik, mint valóban dolgozott, a ki s száraz tárgyat is érdekessé és élvezhetővé tudta tenni, akkor is diadalt ül népszerűsége és mindenki siet felolvasásaira. — De a többieknél már Is kitűnt a közönség szeszélye, melynek minden rétege talál valami kifogásolni valót, ha annak nincs is >^lapja. As egyiknek derogál, hogy amazt meghallgassa és felölvasás által, nem bagyja magát priviát mulatságaiban zavarni,\\sőt ha neki tetszik, ő zsvaija a fslolvasót, a szomszéd szobában disoursusba keveredvén. A másiknak nem tetszik a tárgy, hogy mert ő az egéeaséjgról olvasni, mikor ss ugjis jobban ktd(a-A világ kezdete óta nincs könk-nyebb a kritikánál, s mindig aonák volt könnyebb a dolga, ki ennék vesefjét suhogtatta, jqjrft annak ki vagy mely fblött azt tette. Egy er-köleai testület (WöU pedig oly könV- nyedén p&lczái tömi, mindazt Babpfs barátom tesát^ mégsem pngyoh iltlo-mos dolog. Nem szabadj azt említés nélkül pagyuém, hogy .íúUy mellesleg Babosé\|László ara polflNri egyletm és a cjaiinda is snjt egyet, \|miwi-egyikben vu valami, a fe >i. nejei nöiii tetszik! Van egy szemet tyi igazMg feljajdalásájb^n egy máatányi; igazságtalanság bel lett, b nén, csalódunk, na azt hisszjük, hogy azéi 1 mód, mely szerint ő erkölcsi ítélete tart, nem fog jayitaéi a lielyzetorj lemnjit. [Elfeledi ugyanis azt, hogy bármely váróiban <a társasegylé ek mindig bízdnypa tekintetben héir mérői a (ár-kas viszonyoknak, 8 6 nagyon csalatkozik, hogyha az ilyjea egy léiknek í t thetsógükön felül a túrna-dalmai és társadalmi élé et átalakító befolyj .at tulajdonit. Va amely egylet letet bizonyos mértikig izabá-\|yozóji. irányozója a Ursasélutuek, de bo^y csodákat mivel en, \|tel-jes lel etetlenség. 8 itt vs n az á pont, a hol Baboss László ur nemes idr-alismisa, melyét tőle e vitatni nem lehet is nem akarunk, kell, lipgy bajótö ést szenvedjen, líert a való jsohascmlfog megfelelhetni az eaz-útényrek. Minden embeii intézmény igyarl4, icyarlók lehetnek a dasi-nók, \| olgári egyletek • társukörök; 11, annál is inkáb) gyarlók, mert részint nem Is 1 oltak azok, minők sek Széchenyi Istyt n nagy szel leme cép/elte, részint a; idő változr tattá :neg őket, mélynél befolyásoló ereje nindig nagy violt Mint poli-tikai tényező a budáp<iti nemzeti casziró is [felésléges, slott csakúgy kártyl znald, mint példát 1 a bugaczi ol vasi körben, ha feleslb^es tehát a Leljb rii társaskör, felaleges H"-mely egyesület is; de itt van ac ő érvéiiek gyenge oldala, nem éppen fölöse ;es,. éőt nagyon \| is szükséges és bo ;yba az általános társadalmi viszoc yok nem is engedik, hogy kitűzött czéljait mind rohamosan valósítsa, a ki a társaskörnek társadalmunk] a való jótékony hatását tagadja, az eg ^általán nem hisz semmit.\' I)o ő nagyon is követelő a társaskörrel szeml en^ « általa ory dolgokat akut mego datnf, melyek, tulajdonképi en nem s a lársaakör feladataihoz tartoznak ■ ! \| «l I Labjosr László ur vádolja a társaskört ari\|ól, hogy nem kiséri aj társasélet nyilvánuláeait, nom támogatja a azinügyet, érzéketleni a közügyek iránt, a varos szépitéfe. befásitása és közegéBíaége körűig Ömlengéánek nagyén jszep, de mi kö^e mijideUek-hez J tamás körnek? 01\|y\| dolgok J melyek jogászén hatása körpn kijvüi esnek pái^nuy társaskörnek. Tuajnjk, hogy a társaskör czélflai e\|éréu\|ére többet in tehetne, do tekintve a j }tö-rülménveket, mélyek közölt as eldbb jelzettek után működeié kell, azt nem momdhatjuk, hogy semmit Hqiri tesz. m a társaskörúejq nom Ijejltet feladata publikumát net elnt. TagJái nak annyit ígért, a nitennyit \'megle het s a mennyit a táraaiéletemdlése cséljából meg is tehet,; le ki« városi publicumnak readszefiijt itiindigj valami juj kell, s a mi Létszer yidt, azt rendesen megelégl csak bem lehet a ^áviás törtŐj kipve-teíni, hogy a befiseteU tagságai jakéri, a kellő mbveltaéÉj ;el is Mssé el fia rjait, hogy; az estélyek, maileket1 irmukra rendes nemcsak látogatottak legyenek, bánén egyszersmind jól is érezze mjtgl t miudoéiM, a mi demokratikus érzilmü, haliár méjr oly művelj; vagy jgizdag klisön-ségin n mindig meg van, Do á m» term iszottŐl idegenkedil egviiiáától\' — eltekintve a4t)któl ffö apró csburő ámde ézt hiuaád pkorta éa! (tép^H biijoktóll molyfet foíyllon dolgrwn\'ak a kisváj rosi iir8Aséjet elzállltij, az ritkái fogjad pgymLi mellett Aagát jól feli találáL Mmtrijjn ráagj neuuui.Baboi ttr, oégy idazán mszi-e, jbo^y eg; társaskör nnodezezén segithel-e ? Igasfln hisií-é egy körntek I ilyetéj nti>hikiló befülyáskt ? i3ájnulom úi de én [jobban .vélijm ismerni a tái Hadaimat és Tamu vagvok bennij. jjkrra a kaszinóra, mélyre ő oly sokszor reá keni á hazafiétlan^ag vádjÁt, szüBcsége Jvan a kereskedőké nek] SajáC-fnlekelk vonják őket oda [ ^zUlsAjgünkj van a tánaskörré is, habár/égy idao \'át nem tartatott felpí-vasuo]cst, majd megtalálja az botyícje útját, i maid akkpr látjuk, liogy kik lógják segiUqi czfeljui menUQl jolp megvalósításában;] . \' Ha a vidékén általában kevesebb banda-banda és valfibsin .több erkölcsi komolyság lesz iársas> czA-lokaak elérésében, íba az: anyagi él* vezeti mellett, melyet mindenki keres ott, a kolj tánas összejöívetelrdl van egyenjogú helyét !<>g msl-gáuak kivjvn\'l az erkölcsi prekvéa is, akkor ak olyltársaskjörökí mintjk kanizsai isi melyet ismételtein mondj-juk, éppen vároádnkbsn iolöite fontosnak1 és Ézükségésnek tarttmk, nai gyob\'bi sikerrel fogják meg valósiti hatni széplós némcs czéljaikat, mint azt eddig Lehette^. Míég volna egy vagy ni ás meg jegyzésem a tolln\|iqJ)an, <le én Bit boss ür egész tjeikkét ez alkalom^ mai teljeseu kimeriteni mt m akak tam. Majd jeaz megalkalom e tárgy? 1 máakor is Ivisszatjórni. Fögymnáziumi zártlnnepélyj A nágy-ksnnaai katB. fSgymnáaium zárÜDUé-pélye e hó M-án tartatott meg a kAiOusig, tOmegSS réesVéte mellőtt, Ugy \'\'hogy a rajzterem zsufoláaig mistelt haíl^etósággal. jE zárllanepélyrjsi a kiivetkezí tudósítást kap !. tan, melyk itt küzltjuk: A mOanrosst áikOTftkekjí volt: j h) Hulé Briltalua. Elfiad a a flígynff. énekkar. \|2) A haudiiák l<Sra- (^Bifvcból-.) adja j a ISgymu. zoiiekiar! 3) „Feinr bán valta Eogel \'Sándor hkzédo" Katonáiéi; VllL 0. U 4) Uaprioe Fant silique, Vors K. (él. Zdi gor4ti eléadta 8pitaiarj Qasztávi VIII. 0. tjl 1.6) Magyar nébdal. £lf>aata a f^gytaji ó\'uekUr. ] \| ) 6) Villosatok a magyar uépdalokodl. Ztmgor^kúm»t mellett élCedla a i0Qrmn. émuiasr. 1 1 7) Sonkolyi Gergői)-, Jókaitól. Szák. Spitikonf Gusztáv jV.\|o. t 6) A pályadíjak kiowtá«a. Ekkor lötisziblimdu 11 Aui Jórsef, mint a Uákprl^ iskola jviwkfíjft lépett fol, ki wl» kos laavaiban toel<veii[emlékeaelt mag a gjk-korié iskola jéltevÖlra; majd £isir DMPP>r mint a gyakorié iskolai f(jeg)sSje felolvaljs a 1 itkMticki kimutulftát a gyakorié iskola és év) mfikOdéaéról. Ué(yhzoi\|hit: A gyákorlój iikola oa évi tagjaitmk ssánia 162 éa pedig 13 ec<lv, 79paaaiv aw-rebliyjTartatott 1] alakúié. 17 reuoee, 1 gvliléé Tioróamirty Mihály halálának évforsii-lójáré; I gyttl&t a veraetiyaaaval\|t megw-tákára Ibrdiitaintt, meíyeji Qaray Tronia-dífurjá adatott ele s 1 záiőgj Uláa; Osasoáio 21 gyűlés. A beérkeaelt mílvok, Osasea axáma Ifp, küztilbk javítás nélkUK elf. 06, jav. 3, elvUt tetett 31, visesavoDatqit lí, birálatlanul iák-rsdt 14. Maid a pályádijut kioatáaára jOtt a aar, 1) Fldé Pap János lgagaié ur 2 d ;k araoMéia, mely egy aaábadtárgyú terméwjt-tudományi 4rtekezésr«lllött kitllare, lieér^ aett i\| pályám A. A dilit jv nhH lénvego11 kk nyerto el, SseraAje £n\| ;et Sándor Vili. oeái. tan. lift ÍÜK" oalrnU éitekoséa, bár kiéllitlL osinM; volt, jde jutajots n imétténak uom Uk< láluabt^, etiatugy a Jl\'áHiuaara as állat-nOvsmMire«é\|g kitel* é Imii nályamfl. tueit nek IsÉarmÖjá valéssintá ooaégae boosátkooj tt) Tek. Knauea Uoldu4« ar 1 darib aranyéra, mély egy s «badtárg)\'U túrtéit^ti bem ni-jro vélt kittlave] teérknrlt 1 pály* •Attak a mL melyet * Wr aifi tMtt \\ nMiam\'"k azt mosnánk m « íp Uti, kanosa imkivil í# öut«-•will ma^VötsIttaiil i ha lakai al H éné I Annak, aki a tiliiUyw pályára saánta magit, iM^aia kell a ssakséges ükmMia atÉwMai, Meg a, aasHsmi fa-gfstmsssilséaJ asfly aélkOl mtad»n lörsk-«aa% maskáJkndása kin, aalll togua inasadul. ci»U« m kUdad társaságban «a év folytén osak etaMÍatást gyertek, a (alfa* kikép-iNm m\|Ü rifeglnszitfttt searg elmük mellett sgtedul aa M4 len hivatva, aat megadni Oi aa daawwkáeeágoa kívül lelki von %ystműk»t ii akarat fsgyslmsnésérs M -r Aa, aki elméje képeaéeét akarata fegyelmé* fel képet i^iohitaui e így laeeeakiet meg-érleli magában aat, mit férfiúi iellemnek ne-v•ettek. Ur jellemre törekedni önöknek el-ainiaeslballaa küteleetégflk. Tanuljanak kedve* öeeéim jé korán eejál akaratuk felett uralkodni e nn felédjék aat eoba, hogy egye-dfll e eserénytég ée a törvéoyazerüség a valódi snép, mtuden ellookoaö megvetést ér demol. \| ^ Aa ifjuságlfoz inténott eeeo béadité intő eeavaim Után legyen anabad öaninle kOsaOne-temet nyilvánítanom aa egybegyűlt n. é. kö-söutégnsk, de kölünöeen a A. szülőknek, kik aa ifjúság «zen örömünnepén réeatvanni e ee álul rájuk buzdtióiag hatut aaivaekedtek. De kösnöneiat mosdok N -Kanizsa váron hatóságának áe kösönságáuek ia, amelynek áldozat-káeneáge teaai lehetővé aat, hogy enon intését falai közt, a tudományok tQae folyton kellő láplálatot nyer, azért ia ugy magam, mint a tanintézet nevében azt kívánom, hogy laton áldása legyen Kauiaae vároeáo ée annak áldozatkész közöneégén! — — — 9) „A vig kováoa." Előadta a lőgymn. ének- ée noneknr. Innen a köoöneég e disetomázás helyére ment,"bol a szépén elrendezett helyen gyö nyOrkOdOU aa ifjúság testi erejének mutatványaiban. Ea alkalommal 5 ezüst forint oen-latott ki a szorgalmas teetgyakorlók réeeérs. Különfélék. Mr* Többrendbeli késiemé-ajink hclynxAke miatt a Javé aaáasra maradi. — Jótékonyáig. A mint értesü\'Űuk n helybeli ízr. hitközség 400 frtot szavazott \'meg ss Orossorsxágból kiüldözött ssyeoctét-leo zsidók fe\'eogvléeéro: As öeezee gyűjtés pedig o 400 írt összeggel egyflU eddig 2000 frtot teen ki. — A kft vétkez* gyászjelent vottök: I Tárnok Angu«te férjezett raner Jánoené sa--.ját maga, ugy férje ás gyermekei Oyula, Edo ée Árpád ; továbbá Tárnok Imre saját maga/ ugy neje szUI. Szilágyi Hedvig: és gyermekei Alaje, Imre, Mária, Ferencz. Friderika, Elemér ée József f—• továbbá Tárnok Ignáeza maga áe neje ssfll. Linthnsr Ida ée gyermekei Mathiid, Béla, Elemér, Imre és Károly j továbbá Tárnok József áe nqe szül. Hősek Verona ée gyermekei Gizella, Gyula és Miklós ; még u Tárnok Márton a saját maga; — továbbá Tárnok Frnnczieka lérj. Ágoston Istvánná a mnga éa férje; — továbbá Tárnok Géze n raját maga e végre néhai ifj, Tárnok Alajneeal férj. Páuer Mária a maga ée gyermeke Aranka ft/j, Ángyán Kálmánná a ezsknek gyermeke Jenő; mégis néhai Tárnok Szidóniától azármaaott gyermekek Mit termeysr Adolftna férjezett Tery Náadorné és eeek gyermekei ée MiUermayer Imre, , Hertlia ée Oyula — szomorodott szívvel jelentik fislejtltetinn édes atyjuknak, injuknak, nagy atyjuk éa illetőleg szépapjuknak Sóskúti Tárnok Alajos űrnek, Gróf Zichy Károly nyugalmazott jószágkortnányzónsk hoeezas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos fel-vételo után tOdŐszélblldésbeo, életkorának 87-ik évében folyó hó 20 áo eeto 9 órakor történt gyászos kimullát. A megboldogultnak bOlt tetemei folyó hó 22-én délután 5 órakor fognak aa L nagy kanizsai temetkezési vállalat által a nagy kanizsai sírkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra tétetni. .Az ^ngeeftelő szent mise áldozat folyó bó > 23-án reggeli 10 órakor fog a Szent Ferencz-rendfl plébánia templomben a Mindenhatónak bemutatutni.\' Kelt .Nagy-Kanizsán, 1882-ik évi május 20 án. Áldáa és béke noruira I Sóskúti Tárnok Alajos szül. Németnj-rárótt 1790. aprít 4. atyja Tárnok Márton tiazttó Gr. Batifiyány Ferenősnél, anyja Ek-lér Mária volt. — .1822/ben NémetujvároU a Batthány család afóbnrumát rendezte. — 1828 ben Zala - Szent • Gróthra jött, innen 1839-ben Nagy-Kanizsára, hol házát 1863. épitá. — 06 évig szolgába a ÖatthányZichy családot, — JUt neje voll, 7 élő gyermeke van, 18 meghalt, unokája 36, dádunokája 4 v an. — Tas, Zala és Somogy megy ék táblabírája volt. — Alapilója a úkauizsaí takarékpénztárnak, <jpojg. egyletnek, kolönöeen a főeymn. kiépítésénél nagy érdeme van. A korházbsa ágy-alapítványt tett. A torna tői kápolnát ő épületé, alaita sírboltja van, melyben 14 larji. van a eealáduak. — Végérái-ben gróf J/kén Kep. János áe gróf Batthyány Lnjoeaé geawAodásakban réezositették — Tomstéoe segy jráezvéttel történt, n közbe-osölásW rásessStlő J>reg arat, ki kedélyének darOltségét a legutolsó időkig fenntartotta, aa egéee város kiérte ki ea örök nyugalom helyére, Béke (egyen porain 1 Oslaésset. A bolyban időző némát színtársulat váltósé saeiouosével folytatja eléedéoeit. Ilyen snáp időben a köeOneég már nom igen aaeret esten kim svobába sárkooni. A társalat anenbon jé arőkkol rondelkeeiks es eddig előadott negypbb operetlok és énekes darabek a jelenvolt könönség tetszését sasgnyerták. — Ilgsslm lévén. Balatoniéredröl Mák a kOvetkaaöket jÁ mell pénteken o bé II áe jí»t két paoder elhatározta, hogy kmnanek a Belelne partra esne seálbái, ftmgy a kiültSll beáásnat ellen vétőket etfag ják MioKM ssl tették volna, a ftlredi parkban leéltek egy oental mellé ée revolvijreí-bet próbálgatták. Aa egyik lőfegyvere rozsdás volt ée próbálgatás közben elsült tjoég pedig oly seerawesélleafll, begy a kilőtt gglyn noki ugrott na asztal lábának, onnét vnsaa-pattanván a másik pandar hasába ment A bíróságnak eeek reggel eeett tudomásáré a dolog, mikor ie a kihallgatás eszközöl tolóén, maga a megsebeeitett Goodi Miska naOdnr mondta ol a dolog miként történtét Pajtását nem Okolta, mert se nem esándékosan követte el a tényt Szegény Gondi Miska szómbatöd délelőtt 11 érakor azután meg is bah, nőt ée gyermekeket hagyva maga után, kik nem BalntonfOreden lakván, csak a temetés után tadfák meg fen tartójak gyászos esetét — Békén-4 \'aamádrél írják: Égy 10 éves életmentő. MsdMyik Gvörgy 2 eves unoká\|a az ndvzron jitszva, hogy ? hogy nem ? aa elég msgzs keritáeü kútba eáetL — az udvaron csupán egj iiz éves békési születési kanása gyerek volti távolabb a kúttól, moly utóbbi a reá bisoU sertések őrzésével lévén elfoglalva, nem ügyelhetvén ugyan a kis gyermekre, mégis a mint a kút felé fordult, feltűnő volt neki, hogy egy másod perez előtt még ott látta a aíe gyermeket játszani, s ime már sehol sincs, ő tehát azonnal arra gondolatra jatt, hogjr bwssyw»i) s kútba eshetett; a gyermek konyhában hivő anyjának ■— Bemerve milyen ezigoru gyermekeire ~ nem szólt, hanem oda szajaat 0 msga n kúthoz, e a kie gyermeket csakugyan a kútban és pedig min ükét kezével n féderhez fógódzva találta, móg elég jókor s éze-reooeéeen ki is buata, ugy, hogy annak ; la-, saámitvu ájulását, semmi baja sem történt, — nevezetes még azon körülmény, hogyan dőn a kicsikéi kihusta, annak keneeskéit alig lehetett a vederről lefsHooi, oly őrivel tartotta még nkkor is. — Ezen tis éves életmentő gyermek méltó jutalmat érdemébe nénettfnk szerint rilkn higgadtsággal párosait lélek jelenlétéért a város réesérőfis* — leffágyett májasban. Fölró hó lö-ére virradón a járókelők a FáDa-Ko-váosi országúton egy isperotlen, koldusnak látesó nő holtestét találták meg. — A bulla orvosi bonczolás alá vétetvén, a halál okául megfagyás cousUtáltatott. — Atyai áMaaatkéaaaég. A „Toron tál" írja: Egyik polgártáraunk egyetlen fia a katonasághoz lön beaorozva. As anya fájdalma határtalan vala. As atya, aki a szerencsétlen anya tokiotntét nem bírta szivén hordani, a folyóba veté megát, azonban meg lőn mentve. Alié őtt n vízbe ugrott ne* jénék ezt írta: „Fiunk nem leez katona, mert egyetlen támasza özvegy anyjának. — Keszthelyen követni kéezűlnek Kanizsa példáját. Ugyanis, bárom eség kivételével már az ottani ksreskedők mind bele egyeztek abba, hogy az üzleteket vasárnap délután sárva tartják. Üdvözöljük a koszt-helyieket, kik o\|y szép fogékonyságot tanúsítanak a jó példa iránt. — VesiprémkŐI Írják : A budapesti lapok sséltibeu közölték, hogy dr. Laky Kristóf törvényszéki elnök ur kineventetéee óta, mái us 9-én vezette volna előezör a törvényszéki tárgyalást. Ezen állítás valótlan, mert az uj elnök leszámítva azon néhány napot, melyoo családját áthonta, mindig személy eseu vezette a tárgyalásokat. — Kölcsön könyvtár. Lapunk kiadója Fi sebei Fülöp ur szépen berendezett köny tárát tetemeeen gyarapította az irodalom legújabb termékeivel, ugy, hogy a régi könyvjegyzékhez függeléket kelle nyomtatnia* Ajánljuk esen nagyszabású kOlcsöu-könyvtárt olvssóiok figyelmébe. — A ílumel piaca én Magysu-amaág. Mig a vasúti szállítási díjak mindenben Trieszt részére biztosították n kereskedelmi előnyüket, nem egy felől, s nem egyezer hangzottak (Öl jogos panaszok e hátrányok niegesűfiletéeére. A magyer államvasutak helyes irányben induló közlekedési po-bokájával habár még nom minden tekintetben, de jelentékeny réezben segítettek is már n bajokon. A panaszok azonban most már más irányban hangzanak föl. Ugy a magyar kereekedók mint a közönség előtt Fiúménak mint kereskedelmi piacznzk — eltekintve egy két árunak lendülettel bíró behozatali ée kiviteli forgalomtól — alig van negyobb terjedoimO Üzleti összeköttetése. Es as, a min ma már ideje, hogy segítve legyen. A Fiúméba jövő magyarországi s üzleti öeszeköt-tetáeekre törekvő kereskedő eddig folyton ason keserű csnlódássnl távozott el Fiúméból, hogy ee es egyes Üzletágakat vagy teljeseu nélkülözi, vagy árukészlet írtjával oly szűk körre szorítkozik, melyből korántsem merítheti nmas előnyöket, melyéket Trieestnek kifejlett kereskedelméből. E tepesstslat után terinéazet\'ten minden marad mint régen volt, a magyar kereskedő jóakarata bajóföréet szenvedve, továbbra is Trieszttel marad Ösz-ezokűltetésbeo. E< hogy as ily oealódáaok által mennyi előítélet fflaődhetik kikötőnkhöz fejtegetni ia fölösleges. Pedig ha a bajokon idejekorán bem segítünk, en előitélét lassankint nagyobb és nsgobb kört bódít bog, a minek köveikezmányeil qpkkál oehennbb le-end leküzdeni, mintha ideje korán cselekedtünk vél na. Szükségéé mindenekelőtt tájé-koeni a magyar kereskedőket s részben a kösOsséget s as iránt, hogy egyelőre mily áruk vannak kásnletben, s szerezhetők be Fiamából, ha már nem ie otösébhan, dá legelébb a triesztihez hasonló előny nyel. Es állal kettöe eaél éretnék ol t nom Osak Öez-eaeköttetések létesülnének SgtOS űslstá\|ak> ben, de esetleg akár, ns egyeeeknek akár tárenlatoknak mód nyuitatnélj annak msgis- a véf\'álk mérésére, hogy a vál\'afkosés] esetén malyik] tér tynne verseny nélkíl, lóhát nagy olényö* eea Elfoglalható és aagyobb keeakántaláe nélkül kiaknáaható. Mert, hogf e körülmény kereskedelmi snempentböl fiijötte fen tea bi-sooyítanl is fbloslsgse. A fiumei kereskeqelmi kamara a ssagyar kamarákkal ogyeiérlUeg sa égyban sok üdvöset boskalaa létre. Aa általános árnkéenlelehiányn molett még egy nem kevfsbbé figyelmre méltó bétráéyn van púMsunkpak. Mig ugyanis Trioestből aa flgy-oök\|)kne\| egész raja járja kereezlOi kasul as oranáaét, addig n fiumei már létnnő nagyobb czégek nem igyekeznek a oommís váysgóar rooéesert életbelépte (ni, pedig bármely üzlet fejlodéséáéoek és vírá^ásának az ily! Irán vb tevékenység ma már nélkűlözhotlon alspfol tétena. Ésenkirűl a trieszti czégek arról is gosnookmlnak begy üzletük ezíkkeil s esőknek árait rendszeres időkönökben és folyto-nossággaj a legszélesebb körben megismer-tetni igjfekeznek és hogy nom síkertoüenfll, késel Unható bizonyitéka aa, bo^ a működést már évek során át folytatják áe fej-Iftdtík. 1 .: \' \' -m .(r.) — Aa egri állandó natekAa leendő mlépiténs körűi ismét megindult n mosgalom, a pénz is sgyfllt van m^ár a ha a" váiios mégadja a kért ingyen telket hozzá, mely L tó 28-án fog eldőlni, ugy mi sem gálplja, frogy még ez évben msgkezdjék ns éjpiUst 1 — Rövid kirak. Verbovay harezot keddett a revolver ssarnalisztika ellen. — Székesfehérvárott nj politikai lap alapítását fertőzik. .— Pápán 15-én tűz volt, a tűzoltón erélyes működése folytán nom öltött nagyobb mér veket. — Várpalotán egy éjjel 15. pinazét törtek fel, n tettesek még némten ok elf( gvn. (Gratulálunk ily szép bíztoiisági Al-lapjtokhoz.) — Sümegben Balogh Alajoo i4társulata működik j>t sikerrel. Irodalom. hstsa mink tnwiflen i«ii)hift mii KUlOf. ktojvksrwkadésibsa N«K7-Kwáz\|iá ■— A Magyar Regény Uarask XX- füzete feksnik előttünk e következő érdekes tartalommal : Lsbepóeia, humoroe el-éléé folyteéáea Bulla Jánostél. -j* Bordal mutatványai Snomore Miklóe \'elhányt költőnk sejté alatt levő kiadatlan költeményéiből. Doktor Castilló éedekfeezitő eredeti spanyol regény Golenich F. tői — Az újmódi basa járó lélek, érdekes oeevegée a pbono-gdjfról Dárdai fL-től. — Mozaik czím alatt lamerottenosstő ée tréfáé abróeágok s sz Ap-róoéns feliratú, humor us lépek. A rendki-elegáoa kiállítású és páratlan oíesó folyóirat hetenkint báromiveS füzetben jelenik mer s előfizetési ára egész évre 6 íri félévre 3 Jt, egy fűzet ára 12 kr, Előtizetéei pén Aigner budapesti klnyvkersekedőhöz, y Wilekens és Waidl kiadóhifataláJba (Bddapest, koroaaherozeg utcza 3. szám) io-tésMaők. Aa ROraaAgVlláf" XVIIfik füzhte megjelent élénk, gazdag és változatos tartalommal, Közli V. Sárffy Ignácz „A síkéi káétpra cziuiű szép rajzét, a „Tekintetet kesztő ur ozirnü (Igyés kzrcsolstoL — láth Béla baorulaUeljee költeményét: Tátimhoz" és -Kulr. Britania \|f angol aeti bimnaszt Fejős István fordításában. n»»ih egymásnak teremtve" ozimű érdekes orosz beszélyt. Az ismerett^rjeeztő ezíkkek sortil Fej érpatak y Láazló „Bártfáról Kómáig léid" czimü jelas dolgozata kezdi seeg, est követi B., fl. „Az utazás mestersége1 czimü aágos czikke ée Kemenczy Kálmán, „A Görögországról" csimü tanaimévá. He gyj Aranka a népszínház kiváló tehetségű művésznőjéről, kinek a lap rendkívül -sikerűit arcsképát hozza egy hosszabb életrajzot éa méltatást közöl. Képei izléseeek, Szépek a gyjinyörü metszetekbea motatvák be. így nyertee gyönyörű rajz, remek metszetű. ,n szomorú végreb\|\|jláilf, „A scliweríni sain-háségée", Eezaki fény Világos nappál" atb. tépet mind szépek ét jzléMk. Api ó rovatni változatosak, émukek, mint rendeseii. E ki-lüáŐ lap előfizetési árai egész évre 10 forint, félsvre 6 frt. évnegyedre 2 frt 50 kr. Elő-fiaMietnlia kiadó tulz\|donosok Wilekens ás Waidl kiadóhivatalában^ korouahero^eg ut ezáB. sziátn. — A „Ifarmamla" társulat] kiadá-sáian ms^jeient „Este vau már" czimü magyar romínos énekhangra zongorakísérettel szorzó Aggházy Károly, Ezen műda( Csiky Girgely n8zép leányok" csimü uépsodnmű-váben énejieltetík. Ara 80 kr. s kapható a társulat nemz. aonoműkoreakedéeében Buda nsnt (váczi-utcza 8.) valamint vidéken minden kunyv áe senmnfikertskedétben. — A „Hnrmamla" senászetí közlöny 18. száma kOvelkeoŐ tartalonimal jelent megi Egreesy Boni. A külföld í zenevi-lága: I. Wagner Biebárd londoni jiiadalsi. II, Liszt Fereucs Aatvsrpenben. Támza: a) Zaneezorzék mint írók, u) Bossinl nyitány —j rcCeptjpi. oi Egj karnagy látogatása Dar-óiénál. Zene. A szjnfalák világából! Kópzí vészek,\' Le ilotigrol, [ér iEnranges. Egyveleg. GaiT Nagy-^aniiua máj. Í2.én. (V.) Hideg békás inabok Jártak vidér klukön 10 ig ügy, hegy kendéink j nagyon féllek, mieoeriüt a fngyoésneetek aa idén yoe csapást mérnokj róánlc; de 2lHk> már re, ;geli 13 fok melog mdllejt anép napbe időnk vi ti, ágy iiogy most már á fagytól áam na-gjdn kell félnünk, [oljesen kér nélkjl} azon n« ij a kedvezőtlen Időjárán még semjbagyott iNinűnkot, mart a nagy acél as ép!virágzó rofiban tetomea kárt okozptt. A busa és sab vplemőnyck mitsim ssen-veitek s szép raményoltre jogositannk. Mi ugyan megmsnektiltüuk eddig a fagy al 1, de sa orsaégjuás vidékein aa i a mint m -r mull ssánmnnán; Mgysstűk losebb s ni áyebb károkat afcdsint. \| Soprenbsn és [ élagylroráron máetŐ is vi It, utóbbi helyen krSnde dérvsU. ftékeo-loférvárrél peéjg a MMfetflseőt írják i A fagy állal olteaetl károk «n% eeek jt saemiálhetŐk lakai aágyságukkao. Leg-ndiyobb kárt a ssőlibin Ut, a lapályosabb Nyomatott Fía< } ■ \' - • i i-í^ - be(yeio fokvC szőlők temkasm teljesen, J— é mdganabljan fekvők pönűl igen sok- Wy mérvben ^fagyott. A tengeri (főleg a<;pny már megkapálva vem szintén sJugpSpL -4 A gabonák közül kÉOsOesa sok kMj InÉ a rózsbaé, mert sol juár virágjában éns. A kik ltorábao iiislesoléík ssŐle)öket, eaékaoá vasnllsép aem oly -ázgy. A gaadaköséaeéf zúgolódik azon, bogyja kár megbeeeféeesráal mmdáddi\| nom tétetsü íatézkadée. Hm éti-testiünk, megyénk több részében szintén vjolt fsgyj és sok kári tett a\'szőlőbe, ps«al);-bsm, Ungoribon és burgonyában. Pápán a folyton tartó bidsf a hét elsjéa már reggelenként fagyot ée dért \| okozott. F. hó t&ra virradóra a burgonya] bab, ■nkorieaá s legtöbb bolyon a szőlő ís-elfa-gajottJ aj hideg sneldk a \'tél zordonssgárp stalékoztáttek. A gabonában okozott) kiír mf\'g iueg nem határolható. Nyilttér. SylIrAsma köaxönet. Istenben boldogalt Sóskúti T4r-nqklAlajos, néhai Gróf Zichy Má-roÉy tjr 6 méltósága nyugalmazott jó-szágkprmáoyzójánjc e hunyta alkalnjá-val hélyben ée vidétről a gyászoló 3a-lád iránt tanúsított írészvátárt, valamint a yárfustaoségtálelnál megjelent hntó-ségokl testületek, katonai a polgári kl-lásuak fogadiák tiszteletteljes kűsnűás tűnkéi. FeUdhetlea jó atyánk, ílfeive nagy-\' ée dádapa iránti eme mély részvét enyhití égető tájdal munknt és nó-tolhatJan veenteeégűnket j viszont\' Isten áldását kérjük e noéiet polgárokkal mró váróéra, hol dsosőűlt édas atyánk UÜt tetémll örök nyngmomra helyeztük. Nagy-Kanizsán május 23. 1892-OfUioló etaládi Felélőéi eaerketztő: VARt.A I.AJOH. Társsnmknantő: UOrrMáNI HÓK. Nyujthunk keret tazercncaéiek íj 400000 marisa Weymeni<nyt «jtü ktdvtié settbts a asfy eéei lüeei ser elás, istij a msf»s IsrnÉmr Ital jdVájuzjvs ás U< utálva rsa. Nua sj lerveMtt sMase sábta áll.Jbsc béááej fi/nt»\|i lefoijiUa fUatl 7 sortolásátn áfJOl ByereawyseK okvstjen listrstlás éli Jtell.kerpfola kSitSk tsltlkotik 400.000 frtnyl ftfljeresitojf sémka g \| 1 nanJ á. I ayjnrj a. iu. t nyor] s. a. 1 njíer] á, aa. 1 nyer! í. ui. t\'njjsrl á. m. 3 nyerj a. ro, 4 njjsrj s. m. 2 uftr I nzsv laisr 2t nmr I «Jr MJjOOj 150.00Ö IOSJOOO OODOOf 60,000. ÍO.OOO 30.000 tljOOO •JO.nOO ooaé saof dodt jiio iooo 3 S NI. L ia. 3 nyar. á. m. 04 njer. a. ro. 6. njer. á. m 1«0 liyer. á. ni Süt nyrfr. a m. 10 ejfr. iu 0 na. m. aso njv- a. ra. \|lU73 iij«r, . a lljSOOJTOOa njrrt-. < m. lSjDOaOsss. I04IS SfersniáFy! lOpOOsKjsnklai. 300. MOJ löd 8.01)0 124, 100. U 67, fiá\' 4i F N Sk, ! less ayrftménytk kSstl tbö strkeajtOOn jel LÍMtsoUin 110000 oi. OMsfttftW I , 1 aysrmásy kestttk. sstriei Mvalmstaa allspitUtik sMf. 1 A ls«kSxeltbU eiii. tt süaa sHsl b"t > alton apsreméujbntáe a fc&reiátsá\' lesssnkeIbitsl 1 Sfémfered.etrt\|. Srsc.sk «ie v.\| frt ÖOkrje. A t ÖT \| • . ■« 1 a L \| h is J w [ IMm. .. L 1 fsi - so ka. » I ttlaBtaeji BtzMsSt ts i^ttssf sMbftá stkUdAt rsfj fttbettlvaaf twsOttt essenal m a leg^vjolib soeááai MiktiöltsiU, stbpsnal mtf«t M illtm czktere?! elUto\|t sssáttr sorté jsgjst lapvae tKSak íssSIms, I A BM«rtedslmslbéi mS^kleáalsIÁbivIkslee isneitWk 4li aálkSI mtiMsUstses. atisásá baf Ui olts ptáb fsltiál\|U# sMISl IlUjSk (4stsl\| Vidnlinrik s blisUles bsasai jefySSkst. I á syewsSeyet klűstléM mlsdtnkér {p nt \| tMaaá a Inai jéUllS.i iii^llftt Mrtfnlk S »k»r iiaev«ÍMe sMfkSlásst vagy kivnaMsa Mákeia jsínkilülj Ansitris srieöse nafyebb plsesals ltsen» »1I6 öWköttflt^»eink által bttfcesftmMfc [ TálbUUmkaak ui (sásakor ked rest tt» iMMsé, sok más tskiuléljfssj oysreménj ISsáÉ gjskrsij ss első fés/srsnssjask. Bivsaoim ml álét tao.ooo looeoe seooS ss eee sw,ooo .ib Bististltk ki. ! ái Ily a Mfszltsrttake alanee nregvé vál-MatáSI, slersUtbatátsf tnindnntltt llztoáUgtSl á MHénktU vénvétetre nséitbatvin kénlikMa a löisll ka us miatt is oiloijso mMMéI jmlait élkk, áe III taátsesetrt f. I ná\|Hi 31-iks riltt közvetifaOl sisllrett bSnkbúboi Intaai. Kaulmann & Simon^ bank- éa váltó öilat Haabnrikao, bsvásáasss és eleááss nlaéscesmt\' elUsikttvé-S/tk, Vtsuii részvSspk se káls^lnisi\|sgj(sks4 U. i. kOsnOnolűnket fsjsnvs ki ezzjmnél ijráktnnk eddig tanúsított hisalhméri fb\|-káijűlj aa uj kisorso\'láaríáli rétzvétnlrs, -r mtönskvéetlnk esentiil is odH iránrinsnd, mini\|epkór poolot ás szilárd úsolgáíatjáltni tisztéij érdekeltjeink teljes hMretégétféadt klórÓofitQlui. í I ! íFenlebjíiekí. 9[79 4-5 felklvén S bissksrgf áAta tNti hásttsétsH ssgj ytm* Isda e/iiiatjv seéiytllsní nbsvésslrt. n^jbi téásyMsfMn 8 millió 940,275 márkát Hrfitsn isyttrní 14, — A 7 ttssáMw kssestst sj MSttsrv t$MU esnyegy kSet 47000- nysM 100.000 márkával \|és H* I nyer. 250^00 m. i nyer. 100,000 m. \|í nyer. 10^00 m. I nyer. 1 nyer. 2 nyer. 1 nyer. 4 nyer. 2 nyer. 2 nyer. 1 nyer. 24nyer. 60,000 50,000 m. 40/J90 m. 30;0ö0 m.: 2&000 ss.\' 20,000 m. 1^000 m. Í^OOO m. 10,i//j m. 27069 nyer. stb. 2 nyer. 8000 m. 3 nyer. 1000 m 64 nyer. 6000 m 5 nyer. 4000 sa 108 nyer, 3000 m. 204 nyer. 3000 m. iO nyer. 1600 ml 3 nyar. 1980 au 630 nyer. 1000 m. 1072 nyer. 500 m Ml nyer. 880 m. I4»m. stb. Aejs fbeseeek ttrvsesrtbf ás Un Is itaaa ttnssk tstgáflisitri Esés a^ pltrtisnrtsleslegközelebbi aytw mánjlHBssassi Sfj »gáts téeá. ssrai sa csak far. 3% frt »f7 m íjímL atraa. én <sak tar. H, frt sff ttpeá L ssasj. átzssek l\'„n v $0- kr és tm eBswntff thűáutt rraásii majtgyikeS ai Steeey Ukíláaa vap j-.-sUi bsűisSáw i#iSt Uftsvtkkb siiskre it klrylaasn eikSWsa atkálj Itaél swUjegyskF " btigfttsak J á OtaaitStr bsz i«U idá nbrtt 125.000, 80,000, tsbb 30.000. 20000. 10.000 méri* ingj sftetmSá/^st AststH si vetáieafc «»»-ui »"kcMlwl «t»r»aesqy»4 wsaJ»»4kti ikyjéntt ■á betétek s ngy a/ssn nbftibyiákw aránjUg Ifsd wMtyli ét a stsiissssIlsiHial ■ak ajanlast lltbsl \| MIsSn sÉastsstl megkapj s ntfiaablli sflnl—T \' a hivatalos isvvsá ás a bstas aSat a \|wj er»niéwjIai«tron »l Ia sjeisniésysr k\'HlirtáN ndneenksr ptnlt wBT i Sllam léSWUat mellett SlrtMk 9 akár Uarelts nMgkéláass vagy liitstn SaSsktl^s nksá áosttria nbb* ssgysbk tlsruia kas-alió I mskSWMéssltS által BtkastiSsIbstik. Miikiíjsik ailté isiii\|»i mtg asfse hé 3te elélt binlaease MMiinéfk sa ahilrt kipróbált vSfi ctégbsi STE1NDECKKR JÓZSEF,. bank éa váltMzlet Hambarfifain. 0- i A MriitlKSer-bás — mlsissQn ntal izí- \|Uiá ás bi(t<>M hitelű Itsesvttet — ucio ntsH kStlnj- rtilaáira ; miért hun OsstsÜk. m írt a t UsSalSf, fiftcláertetík, SOI L TüííT 400.000 marin nyerhető. C aafr\'StsásgS nijinsliji syeM ktástsS atttna a bala\|i asgf jtmélmJká. atri Mfaa korwioy Síül SiSSBn Ss UttSu ^M -fvtstt Si fiatMSM UJW ■Jiwls/IB iú 8,634 275 aSr kával, 1 SsahassfetB. sa álaaü ■ wftn áf ki- a #o»issoa ktmsss toakaSs káSaaktsssk r. éainájöM SO-igs a ls«aria SnenÉai — aáaa mát mtkmm HHamárka,!— iUscvs Uttalmam a bfrtakwfi aji bisluy ihsjk ■ mm ssSika, assna isanoe stea msia s sas soeea seooa ssesa vesa ima iuna laose. somsam sssa sdosl ssssast. fkárd «tb. ; __^Eey nm t«iti ssám ist t frt sa kr . tsr WmM eam áta 1 a ÍSka aoRMBrisiétl Mts SO tv. «. ■ twlftsfc I iSSBéii tlSa ts«aa\| ______i»SbI •lkaiajuS\'at Más (Ssbs\| Iftashl\' Sstap0Wk a niiawalitlksik As »—H b»-kúMtihotik\' asitrik kasMHiik tajn naiSk v«0 pgtt Wjytffkbsa — lniiiksiiéllw üakS» WtásB straspkss nwIllksUami a MsaMaihsl WkJS. m issahhfl Um M. s^ hnéMfr. kJ. — A ataMSeMs* StOtMnnak 4s a MgUmeiasé kMntlat wvtssisk 4t saéaamáan P* faMtaasm - CsSgSak nAr ^Ls tn Ui mérni Ali Kim assil— S alsüt ksnssltS Awmtna BsgjaiiiasInSst V /\' ■ \' MnKsmkal MtstSk Mitn ksmiitoiik tt báenaklaáék naáiiian W■-\' m, rtiink IsOah Kuotál b Sia kinySlésl. aMsatar Mas ás aOiiá ■■IgISl snal ás a ojjnt pénwk rótltof w^SláM-«a\| — assst»artí»ll ktniMiiÉI arantl .aaiaaS bansk rinjsássi iséat, hacj st Aáüo&b ktilmn hiiMÉnj sasi H* 11 s vasa sytratü^jik \|msms » bgcléakabb nwatJf ShnaSamshtl as utaür w térném aasák ia-aat ^^ Jsentfcal és táru bank én wkItétiUt Hemhnrghsn. A klaoranlás swTsntfjs. t saet l s taoso a. t hooo, i « inna 11 mos , t s sbk\\ s á toso ^ sm s aene - ima sa sno ■■ tan. to t wd sooq, n iw - na m i tC SMO. Isso i sa adfejSak rnmmm 4S00 eysstariay M \|\|S«ao Mark 1 saS} 4000 aythHBSay a Sinam Mark 8 attlMy 40Ö0 tgiiiaay » Ml.tW >Urk i. aan«lr OSM itfsftaMay - 4NJSS Hm \| wtmtiy sasi ai Mattai * m^sso Mssk s ttistfy tsoo ayswttf sm.sss Htsk ? tmeshr SIJ00 ay St aijtéui C-.W7.IW BROGLE JÓZSEF gáp- 4s roslálemez-gyára Budapeaten Gjjár s Vád üt u Oiitr. állsmVaspálys kötelében. Knktár t Táei körül 68. aa. Ajánlja minden gazdasági kiállitáson kitlatalatl, javított gyártmányait mint i Trieurölet táltosé rostával. Tifótijtó-gépekftt szelelövel kiiloniegasságek malmok anA-márn { 28«ű0. szám alatt saaba• tuaaaoji htamas ekéket, cséplőgép - rostákat, lyukasztott és\| hasított lemezeket yat, amiéi és boigaaybél, valaminő mindennemű gazdasági gépek és saarsksi = irjsfyiék khfáaslra la«yaa éa kénMttn.- \' JÉ■■■■BWWW9W* mm knl Flilöp laptilajdionosnál, Nagy KaniaaáA ISS1 IX. évfolyam Nqgy-Kanizsa, 1882. szerdán, május 27-én Kta6tv«ia!; FbdM f1Hfi kUoyvketw vtüi. MA. wAw- vieavte«\' trtk ttypfcpjévr* 8 Irt. Fát tt I írt Hedjsdévfs t irt. Wát>< pettfser egyezer i! ht«<Máeaél ft kr. Hí- Hjerkesztői lrotfa. Délsalai takarékpénztár éplllst 10. aa basárbelviség. Hova a lap saeliamt rétiét illető közlemények iöldendfik, Kérmetttetíen letolok osak ismert ksaekből fogadtatnak el: \| Ké«irtok tieeea aem küldetnek. ■ yllttér: Potlieora 10 kr. MEGYEI és I^ELYI ÉRDEKŰ, POLITIKjAI sj KÓZGÁZDASÁGI LAlf. \\ Za la ni egyei Gazdasági Egyesület és a Zalamegyei tjgyvédegylet hivatalos közlönye. ÜE6JELENIK HETENKINT KÉTSZER SZERDÁN (FÉL IVEM) ÉS 8Z0MBAT0N (EGÉSZ IVÉN.) 3(119 igv. 1882. Zalamegy el gazdápágl egycHÜlellöl A zalamegyei! gazuaaági egye-éli let igazgató valaaatmánya tagjai tisztelettel falkéretijek, hdgy f. 1882-ik évi duniut hó 12-fln aasm tizenkettedikén délelőtti. 9 érakor Zala-Eger-•zegen az egyesület saját háza termében tartandó választmányi ölésre minél nagyobb számba^ megjelenni eziveskedjenek: a tanácskozik kivál\'óbb tárgyátj képezik: a) az egyosUÜct mflködéei tervezete megállapítására kiküldött 1>h aottaág munkálatának a.f. é. Május 1-éa tartott közgyüléa 672—18824 az. a. hozott határozata folytán tár-gyalása, - K , 1 b) az egyesületi tagoknak a szakosztályokba beosztása Kelt Zala-Egeraaefen 1882. má-jus 8-án. llliczky \\K<ihián w. k. \| elnök. Régi dal régi gyiilölségröl. I «„Mióta a kereszténység fennáll, aj kereszténynépef: Öntudatából soha s^m tünt el végkjép a zsidók irányá-bjan az a gyanú,; hogy a zsidóknak (itt persze csak aa orthodoxok értendők) húsvéti aaeatartádaikhoz keresztény vérre vanjsxükségűk.\' Az émber álig hinné, ha nem ollvasná.ezáról sípra, a mint azt Ib-téczy beszéde után a gyorsírói jegy-flstfkből a lapok; lenyomatták. Az a szellem, mely a rumi kerület orazág-Jyülési képviselőének; egész lelkületét elfoglalta, az a szellem OrOm-mel üdvözöl minden körülményt, hogy a vétkee izgatást melyet a fő-tárosból as ő antieeiaita lapjában havonként szétküldöz, az ors/ággyü-ljés terméből és .ország és világ hallatára egy kis Uhnepélyeaebb színe- tettel bocsássa világgá. Az az eset, selyet Onody Géza képviselő a 23-RkKüléeben előadott] éa melyet Is-cóczy Győző egy; interpellatio tár-jgyává tett, oly 1 hihetetlen valami ninden levél é^ owmápy daczára, még az orthodoxj zsidóságról szólva hogy caeppet jsem kételkedünk a megkezdett vizsgáilat kimeneteleirán t. M<\'rt a zsidóknak (hiszen éppen ezt rituália állatölia iJbjznnyitja) még állat véréqek élvezető ia tiltva n,, hogy pedig,! vallási czélokoól a Í húsvéti ünnepek alkjaiméra k eresz* tyéu vérre legyen kzsidónak szüksége, [azt egy elfogulatlan keresztény em bor is teljesen hflhetdtlennek tartja. A forrás, melyből Istóczy képviselő [idézett, t. i. Bohljng[Talmud zsidója, teljesen méltó a képviselőnek\' elfogult eszejárásáhozj, s az idézetek maguk, a mint csalt Buhling könyvé-I ben állanak, anriyirá nem felelnek ! Bog aa igazságnak! bogy azokra csak hivatkozol la nem igen felel mag a fennhangon hangoztatott igaz-fágszecetetndt. %y k4r\|lméay főttünk nagyon íe feltűnő A tisna-eezlári eseményről (mel y azariat egy keresztyén leány Kaviáron a zsinagógában a saktar által mogöleteit jvolda) május 20 án jelent mag a Hagyat\' Államban egy ottani kath. lalzéta uM Iából ezen oaim alatt: „Egy lány eltűnésének titok-j satos esett" egy csikk. A dolog pedig április 1-én tOrtént volna. No már jámbor nép lehet aa a tisza-eez-lár azabolcamegyei, hogyha kOrében ilyen gyilkosságot tűrtél, a nélkül, hogy nyomban a legerélyerebb in-tézkedéeeket követelte volna,hogy a bűntettnek nyomára jőve, a bűnös kiderítessék és büntetését elnyerje. Hosszú idő az április 1-től méjus 20 áig s minden esetre feltűnő, hogy a ka-tholikua lelkéesnek csak oly későn jutott eszébe a .Magyar Államot" ezen eeetról értesíteni, f— Aa is nagyon feltűnő eset, hogy a ssabolcs-megyei tisza-eszlári zsidódnak, éppen az elmúlt húsvéton volfc szükségük a keresztény vérre, hiszen tudtunkkal a mennyire emlékezetünk a múltba visz, sem Szabolcsm.-bőlsem máshonnan as orthodoxok köréből nem hallatszott ilyen\'hír. Hanem ugy látszik bizonyos uraknak szükségük volt az avult, annyiszor ismételt, de — Istóczy idézetei daczára — soha be nem bizonyított mese felmelegítésére, hogy szemben azon calamitásokkal, melyekkel az orosz zsidjók küzdeni kénytelenek, legyen valami izgató szer a sokkal józanabb telinéjü magyar népnek felizgatására is. Majd e feltűnő körülményekre megtesszük az alkalmazást, mikor a fentjelzett eset körülményei kiderítve s a vipgálat leljesen be lesz fejezve. Cssk még annyit: A mit Roh-ling az ő Talmud zjsi dó j á b an Tamáa atya és szolgája eltűnéséről, állítólag hiteles adatokból elmond, az a legszemtolenebb hazugság e ha az elfogott zsidók bevallottak is va«< Ismit, aem szükség másra utalnom, mint arra, hogy a dolog Damaskus-ban történt s vallottak ott már teljesen ártatlanok is — mint soksior másutt is — bajmeresztő dolgokat; de a reájuk fogott büntettet bebizol nyitani senki sem volt képes, épugy mint nem voltak képesek bebizonyif tani egy katons gyermekének 183 lj-ben történt ineggy il kol tatását. AZ üldözöttre bizony rá lehat fogni mindent és alkalmas eszközökkel reá is bizonyítani, ha az egésjz dologban ártatlan is. Mit nem bizonyított a véres Carsffa Eperjesen as elfogott Rnd-vánszkyra, és az eperjesi törvényszék sok más áldozatára. Nincsen uj a föld alatt, s a ki azokon a dolgokon szerfelett cspdál kőzik, melyek a magyar országgyűlés termében történnek, az nem kisérte figyelemmel a történelem menetét. (Egy kornak persze tan ülnie kellene a másiktól, de mindig voltak és vannak \'olyanok, kik az idők kerekeibe kapaszkodnak, hogy sjzt feltartóztassák. Igy kapaszkodott btile Istóczy képviselő ia, jkevesebb tehetséggel, mint/fanatikus elfogultsággal, s ugy (íJKSaik, hogy aa Oroszországban törronő dolgok segítségére jönnek aa Ő eszméinek megértetésében. Ám legyen. Aligha nagy hálára kötaleai a nemzetet és aligha véges hazafias, dolgot, dé gyarlp emberek vagyunk, lehat, hogy a hazát ée nemzetét ilyen eszközökkel is lehet: sztflgfáliti. * Ismczy interpellatiójáta Tisza-azonnal felelt és pedig méltSan ogy; magyar államférfihoz és lumaausí emborhjez. Irányi pedig InU rpellált, gyengiivén Iatóczynak oyn sinussal tolt; felizóllalását Fölöslegei mondanunk, hogy a képviselőház ?zen leg-rokbnszevesebb . személyiség e mily alakban és szellemben intt rpellált. Esem interpellatióra is aaonialmegj adta Tisza a választ meguyu jtatólag. Magvarország finánciális önállóságának megalakítása ▼sfyis: a kamatquota végleges msgssQn-tetésjs ée aa államadósság letöri lojstlse a kiegvezkedélsi saep-aódés alapján. Irta [ SiílJulyi Qróf Majlálk Kálmán. (Folytatás.) an nemzetgazdássati olvlakbSl kiindulva íjjindeh fizotésnél vagy bvnházásnál kétféleTszámitást kell tekinUtbe Venni. r: Váljon a beruházás valóban saaponjja-e, vagy osak ssinlsg apemzeti vagyont 7\| Hert csakis aa a beruházás helyos-lendó, mely a közvagyont évente bt perézent-tol ■anoritia. sodsaor: Váljon szonved-p esorbát sa orsság {termelési képessége, valamely fiaetés által vagy nem? Mert vannak esetek, midőn vslamsly beruházás káröSj inig a fizetés épjen hasznos lehet — vagy megfordítva. J Harmincnégy milliónak (t kamatja tesa 80 évUon 77.500.000 irtot* Ennélfogva as orsság már as elaS quota lefizetése következtében vessUtt 77.500.000 forintnyi kamatot ! j * j 4a 1869-ben letett auotárai, ngyaa-azon spat áll bs, mint az alőbbivsl, assal a a különbséggel, bogy most oaak 49 évi ká-mat véss el/vegyis 75.900.000 frU Elvonatott tehát a \'hazai termeléstől az első három évben lefiaetott quota követkestébsn: a) Háromszor 31 millo Irt = 98.000.0Q0 b) Knnek kamatja p ÍIITOMÖO Összesen irt SlÓ.ttd.MO Kiszámítottam lelkiismsistesen aa ösa-szeget, mely igy 60 évre át, évről-évre a hazai termelé«tfil ehronatik, ée egyedül a va-ssendöbe meni kamat össssgs! megüli az 1.975.&60.000 irtot. fiival padig a 31 millió, mely SOévsn keresztül, kamat quota főjében < leftzettetett, tesz 1Í6&0 mi\|lio forintot, kiviláglik, hogy ssegéay liazáuk a végzetes kamatquota által 80 év alatt, termélési \'képekségébÓl 3.524.720.0C0 frtnyi vssatasejgetí szenved. De 60 év csak egy pillanat á nemzet életében, s ba eaen, pillanat joltünt a nőni-aet életében, s ba eaeu pilíauat oltüut aa örökkévalóság tenfferébo, akkor laa évszázad második felében (^folytatjuk es i dás, öugyjil- mig Iaddtg, náü. T \' dlé 1o a ér n o m a e.t-át ksáe r I t ék.lé- kdió oparátiót; folytatjuk csak as osztrákk államadósság Eaen kimutatott negye millió for in to t kell njik! feltoromtanl, saj mjunká j áv;al, vérss v ve l[i És most kérdauűk s J loldogalhat-e egy aemaot ily hiu és uiedqŐ áldoaatolr inblleU. Valóhau 1 nem. ] Igaz ugyan, bogy a pém forgalom és keringés folytán, ezen óriási 0i szegek némi répzef visszatérnek ama forrybos honnan etUták. De milyen módon történik jBéssint ugya bogy a kűlfi fii J kamatquota flaetéss pólkUl is táu volna) — iwal ba felemésatŐ kamatokr > adnak pénzt kölcsön magyar földbirtokosoki ak, kik eaen operdoziók kövotkeatéban, gyí krah tönkre meének. Azon külföldi tőkepén esek pedig, kik nálunk iparos vállalatok llére állnak, aarnapliák aa orsaág termeld et sjét, netn ha-sánk hanem s^ját MülŐfbldjUk előnyére ée sáálliják oda a nálunk ssoraettí kissssket: J nem is (ebet est kárbt statal i mert niiitdknkinek köselobb esik aját basája, mint aa idegen fÖld« Minden tulaás nélkül ijiboi álliUiiij hogy egy [stmnes rásae aaon üzletek jek, taelysket ás? ..vBJ - ...... Kii flzér, ma- ar \|természmenyeket bevásár »l„ (a mit a Upuiik mai számihoz van mellékelve Lflwe 6$ tiirsa hamburgi k^Jibb nagy páni s^rajegylulajduiioa kjlsebb hirdeiményei, IIIIII Érni 111 ISII IliÉ} í I if^MM a külföld Magyarországon végbesviss, azon adóösszegekből] fedeztetik, melyeket s nemzet kamatquota fejében évente fizet Minél nagyobbezerübb a külföldi vállalat Magyarorsjágon, annál nagyobb a hát-j rány is, mely abból a közvagyon kifejlődésére bárul. Vegyük osak például as államvasút éi ss oraviesai bányakerület haszonbérbe adását 100 évra. Milliókat és milliókat bua on j nan a (ranczia társaság és mit nysrt— kérjj dezzük — a nemzet ? Semmit. Aa angol, francain, holland > aép szépen megköszönné, ba aa idegen arany olyj működéssel lépne fel náluk, a mint aa b^j iánkban történik. Semminénfi jparválbdat, gőahajózád társulat, vaaut semmiféle erGmegf—itásw a nemzetnek nmn képes gátot vetni amaS anyagi, szellemi, erkölosi sülyedésnek éstee. pedéenek, mely karöltve járand a tsnü péoa> áldoaatokkal éa megérbetjűk még aa időt, mikor a magyar ember magyar toklön nem lesa egyéb, mint nspezámoesa % kűlfÖUS pénznek. Oda kelj tokát működnünk, hogy Ma-gyaroraaág sajiát magának lebeeaen bankárává. Egy nemzettel sem született a pénz és vagy qbSsság; minden nemaetnek kelletett aat önmagának teremteni sargalom-, ipar-, éi ta-karékosaág áltat ;Inteüigéntia 1 NépneVelée népoktatási Mily magasztos eszmék 1 és mégis mily ssé-ros kspcsolstbsn állanak ezen prózai saóvaj: p é n z 1 Irigy sóvár ssemekkel nézhetjük dánl Svájca ás Námetorsság mzgas mivel ságét, melyet azok csaknem kjsárólsg fény népnevelési Rendszerüknek kőszönbotnok. Európának majd minden tartománya meeezo tul szárnyalt bennünket a lufivejt-ségben, tálesárnyalt aaért, mivel téke hiánya folytán, nem\'vagyunk képesok a szüli költséget népűnk nevelésére és akta! tordÜani. \| I ; j (Folytatása kön) Az alsó-lendvai választókerület jelei ortzáágyülési képviselője s egyklri kartámink Veszter Imrei nevél\|e ujsbb elismerés és dicsóség fűződik I a képriselóbát f. évi május hó 22-iki üjé-sén; a rendkívüli hadi szükséglet tárgus-lásán vsgyis sz úgynevezett bosnisi rí-\' tábsn tartott remek szónoklatáért Mijei szódban a kitünó beszédet egész terse-dclmében cssk s .Pesti Nspló* hoiu megyénkben pedig Veszter Imrének ör szátgyűlési működése iránt nsg)\' sz p1-deldódés, átoknak, akik talán s „Napiét" neiá olvashatták, alkalmat szolgáltatunk a beszédnek megismerésére, lapoukMn való közlésével. T. háal (Dalijuk! HalljukU DaeJára Hegedls t. képvisewtársjun ellentétes tlle-ménvénok, én azon néaetben vagyok, hogy aa alőUUnk, fekvő kérdés súlypontja a kjitn-petbnesia kérdésében feluaik. Előttem szólott Hegedős t fkép viselő társam ezen kérdés Ujrhe alól aszal vélt kibújhatni, hogy ő aat nlen-(dotu, jnbm aa okkupált tartomány oki hanem a osapktok védelméről van a saór £n azonban ugy tudom éa hivattatom a dslsgábsiárs, kűlünösen pedig snnak ellenzéki tagjaira, bogy a kösös hadügy minimer a dolSgáasiéban világosan ki\|elentetie, Ivgr hajnijni Is nlsőrendü erődök, benőm állandó erődítések é oly orsságut hálózat kiépvéso ssflkeégss, a mely Mostáftél kiindulva Sze-vóban pontosulna öesae a erre kell a k. (Helyeslés balfslől.) Ugyanezt s\|oo a Ebor] Nándor t. képviselőtársam isi Es utiim. másnak, mint koaépitkseéaaek jwm teliintbető és ennélfogva ismétlem, hogy a hétdás súlypontját mégis aa illetéleeség\|ké-pest (Igáslf ügv van I bjdfolői;. Asonpan osilágyi Deaső 1.1 barátom\' a kérdést oly Alapossággal i oly módon (tárgyalta, hogy\' annak a törvénymagyarázat honózkésévjol való minden további fejtwe-tése esükségtelenné vált sl annyira, bogy aa ismétlés visaélye nélkül snnak további éjem-séáét még [osak msg sem kisérelhotaém.í fis hp aa ilbtikeeségre nézve mégis teszek né-molyj mesjpgysést, sat saak aaért toiiem, mwrt\' wljkségesnek tartom, hogy a kermtnyt és! pártiát klláspoht\|ábau! folyváat háboi gas-sujk, salát Ijogos álláspontunk törvényes voltéi pedig minden alkalommal isiuáfeltift is feltárjuk sl hogv egyáltalában ne éogMlUk mag, hogy a túlsó oldal! végzetes saándéaá-nak kivitelénél akár á nemzetet, akár ödmsgát a törvinyaseégnek még osak] idatába is rintatbassa. (Helyeelée balfelql). Ha 4 delogáozió mint a torvéaylos fiködik —a mi kátségsüpbm mandatárijtefc m szenvedhet -r akkor as is bizonyos, hsjgy felhatalmazása iránt általánosan as 1867-dik XlL t es., a bosnyák kérdésre néave padig különösön sa 1880. VL t omkk intéz-kédik. Aa 1867. XQ. t ca sasrint osak olyan ügyek esnek a delegációk hatáskörébe, maitok határozottan a törvény által odantesit-tatnak, tehát nem kéteeoo, nem per anaio-giam, hanem határozottul — sa a generális djspozioaió. A specziália rendelkezést Boezníárz nézve aa 1880. VL L csikkben találjak, a mely a közápitkeaéet, a rendkívüli beruházásokat ée as ások feletti iidéakedéet nem-^ hogy a delegáeaiókboa utasítaná, de sőt ásol (tói expressis, vorbss elatasitja a törvény hozások elé. ! Aat bissem t hás; bogy e két tör-viénynek egybevetése alán alig találkozhatik valaki, a ki ingzuozás nélküli meggyőződéssel állíthatná, bogy a delegáesiók akkor, a mikor aa okkupált tartományok azé mára köz-épitkezéseket, rendkívüli beruházásokat szavaztak msg, felhatalmazásukat meg na sértették, egyúttal pedig hatalmi körűket öaké-nyileg ne tágították volna. (Helyeslés bal-felől.) Szemben ezen exnessas mandati-val, most aa a kérdés, vájjon lehet-e okunk, hajlamunk, bogy ai rólunk nélkülünk létesített ügyletet most lörvényhoaásilag rehabilitáljuk? Ha ezt Magysrorsság törvényhozása megtossi, ugy kétségtelen, hogy a delegációk* hatáskörét, ellenkezőleg ezen intésmány ere doü eszméjével, a lebelő legnagyobb mérvben kiterjesatetld és sa által aköaöedgyak számát saaporitotta, még pedig faiotta vesaé lyas irányban szaporította: (EWyoslés a bal-és szélső bal félti.) Éa részemnől) t ház. a közösflgyokst szaporítani nem akarom. (Helyeslés a bal és saőftó baloldalon!) Mindazon 4aelás, amelyet alkotmányos életűnk 16 évee {gyakorlatában nyertünk, támogatja eaen nézetem helyességét (Helyeslés balfalón Aa államélet több fontos mozzanatai nak közös íntéadse eliogadbatő asome lebeteU és volt is azon Időben, a midőn abban Ma-gyarorsaág képviselete egy nagy kfladehnet befejező békés kiegyenlítés egyetlen fettételét ismerte fel, — de ma már niuos többé előttünk semmi komponsáoyntlis tárgy, sem pedig a közösség kiterjeÉatéoábce nem lehet többé valami nagy hajlamunk. (Helyeslés . a bal- és ssélsŐbaíoldafon.) Aa utóbbi idők tanulsága nsm volt kodvsaő a delegáczionális intézmény hitelére néave. (Helyeslés balfelői.) Aa a testület éppen akkor mutatkozott legksvéebbé képesuek, midőn érdekeiek va-szélyoztotvo voltak s akkor mutatkozott leggyengébbnek, a midőn erősnek kellett volna lennie. (Helyeslés balfelői.) Nem vártánk tőle kesdeményeséet, de reméltünk legaljább tőle hazafias szilárdságot E helyett tehetetlennek matatta magát s csakQsaé váltja hatalom kesében. (Helyeslés a bal- és sséjsdbaloldalon). Hogy a dslsgáeaiók hatáskörének kibővítése, esetleg annak nagyobbmérvtt kitár-jeatése elébb a deljgáosiók fontosaágát és tekintélyét emelné, majd kéaőkk annak erét ée hatalmat ik kölosönösne, aat aem tagadom\'; de éppso ezen erő és hatalom esnék MagyaroreSág fllggotlen törvényhozásának rovására, és a [testület hői, melyet a nemzeti élet Velejét es vérén táplálnánk és magerő* sitenéuk, a logikai szükség szerint aseltba-mar egy aj kréésaió nőuo ki, a többek át tal tán óhajtott de Magyarortaág által soha nem ssankeziéniUbató oentral parlament. (H» lyeslés a bal ék saélsŐbaloldsJon). De k Ms, ha a kormány tlrvéayja* vulatál a ksisöe Igyak kitsrjisatéséask, most jelsstt vc#zé\|yőssége miatt aines hajlamom olfbgadnii aaoál kevésbbévan kedvem aat tenni a loimyák űgy inoaidaase, a törvényjavaslat politikai háttere miatt (Hall- íuklL En, t ház, nem szeretem a aeHttkai kannegieeeeieit, tartóakodtam is mindig a konjekturál jpolittkasok kétes dieeéeágéből magam számára részt követelni, — de engedje meg s 1 ház, hogy most, midőn aa eeeményea csoportuláeában éa egy rég sejtett veszély] és politikai vihar előre vétett árnyait éeaisism — engedje meg, bogy most már osak adandó szavazatom indokolása tekintetéből is Sa agyaeveaett bosnyák aali-tika felett sebány reflexiót koeakáataUUM-sak. (Habjuk I) Én ugy vagyok meggy ősöd va és elmerem mondani, hogy Magyarország nolgárél-nak f-s Osatja nézetemet, hogy a Magyarország nem—ti és állami sxisatencziájat le nyegető vseSéiy ^Isseas elemei beat rsflsank aa oakapáosiOaálie aalitikában, (Ugy van \| a bal éa ssdéeŐ baloldaloitV ugy, hogy el loadhatiuk .Horáaeeaal: \|Sx hoc foate de mmit ritata áít&Mi tti iftriM popotnmoqne Haad • la u IMI. kii kibékülésnek híve vattea ■íadig k w voltam MQjtiMni begy u m mmI jríae^uyok köaött riif volt • hogy k uj»iu«t abban. ba mm m miadwH, de soHat, uf alább a további ha-ykki bálim kUoiiujási poutot to jé to-Mi nyert i Hallj aki Halljuk I a ssélsö bal-aMatoa), Dí eaért 114 rúgattam magamat arra t»tov« csalódásban, aőtjjól tudtam, bogj aj köajegi állapotunknak kát nagy gyengéje na éi bogj két Matamsu ellensége, habár a pdtoaaibaa leinskeloiinak mutatkozott ia, még mindig él ée ábraa van. A $«uge oldalt fiuánoziális iníeríoritá-auuk ép I nemzeütogn visaonyok képezték, aa elleoelg, a uihbauti da mágia leabütt álló •Itaaaég aa abeaoluiiastikua reakczio to aa eaul rokon oaatrák aaildatesaka volt (Elénk héiyasléa a bal- éa kzélaŐ baloldalon). A ki a legy&zjHti hatalmak tarméaaatét isjnep, a ki a történelemből magtanulta, bogj a Ijogtalan hatolom jmred ugyan, ha kéay-teíen, da aoha tinkéayí la nem mond éa jé-hiasaallieg aoha eem paktál (Ugy vau I a bal éa azéUfibaloldaloni annak tudnia kellett, de látliatta ia, bogy «f kát elleneeünk eeak idfou. alkalomia mm, hjogy alkotmáayoe in-témnSnyeinkre vesse ni agát. (Elénk kelyee-léf a. bal- ée szélső bíjlolduloii.) E helyzetben, riésetem szerint, Magyar-oraaág kormáuyánakL törvényhozásának uera lehetett tormáeaeleejbf lel adata, mintbogy mindaddig, mig inatitubzióiuk mag nem erősödnek, mig viszonyaink aa idők folytán jobbéa nem változnak] mindent elkerüljünk, a • mi elieneeeiaknek a mi magrontéennkrá aj erőt, nj ürügyet éa jé alkalmat asolgáltat-, hatna. (Belvealéa a bál éa aaélaébaloldahm.) £a t. ház, énen La ellenkező történt 1 A mi kormánynak, a magyar ép ugy, mint ;a közös, akkor, mikor ingadozó pénzügyi helyzetünk békét,, takarékosságot parancsolt, — felvegy verkezett, hódítási , kalandra indult, a mely le finaucziália üdülés minden reményét ée lehetőaégét tönkrq tette. (Helyeslés a bal to esiW, baloldalon) A nemzetiaégi idifferencziák, különösen a reánk a as egétz osztrák-magyar birodalomra néave életvjsezélyee aáláviamna ártalmatlanná tételére Lét eaakös volt oaak. Aa egyik ama ezentriáigál elemeket jó politika, jó intézmények éa erkölcai fölény ae-giteégéval magunkboa I vonzani,t vagy ha ea lehetetlen volna, eazelylyel, erővel, ée ha kall, balalommal féken tartam. E helyett aa inlíjzŐ körök a keleti kér- I dée előtérbe hozatalát, Oroszországnak aee-kundálra olóeagitottéh to ezzel akozióba hajtották mutálunk 1a la panaalávizmnat. I A monarchiában I lévő délszláv elem területileg, etbnografíailag gyengébb volt, mintsem, bogy a hegemóniára való törekvései jogosultakul tűnhettek volna tol, a mit tettek kormányaink ? Meghódítottak két ealáv tartományt, hogy azbtita Horvátország aapi-ráczíói aa ábrándok koréból kilépve, politikai mieaió (adatává emelkedjenek a a dualizmust a Magyarország, aőt aa egéaa mo-narebaj minden létező viszonyát veszélyeztessék. (Ugy van I a baloldalon.) E botor, asereoeeétlnn bosnyák politika as, a mely Horvátoraaagot kizökkentette tar-méeutee helyzetéből. (Helyeelto a bal to szélső baloldalon.) Nem a hat kis váirteg aa többé, mely velünk ott ma az^mb \'.«, hanem a szláviztnus, melyet i tl s ob oldalra matatva) \' megteremtette: cm a Starcsevice hóbortjai,] hanem Öaoi. Jálaaláv politikája aa, a mely talán örökre lehetetlenné tette a mágyai horvát kibécüitot to teeivériséget (Helyeslés a bal- to aaélaö baloldalon. Midőn e félszeg; aa aa öngyilkoa politika megindult, aj monarchia öaaaee népeinek határozottan ellentmondó aggályaira ea volt a válasa: ael kel oltanunk a saomesédben dühöngő égést, posiosaót keli foglalnunk épen a pánszlávizmus elleni elkapván előle a bia-tos prédát. Hogy as az irány to asándék Oroszor-oraaág előtt nem iehetolt igen kedvee, aat olhíszem, de bogy asnrt máskülönben okos, üdvös politika lett volna, aat kereken tagadom. Aa illető urak elfeledték, bogy a szláv tendeooaiáknak csak egy eszméje, egy oaélja to eaaköze van, és ed a pánszlávizmus! A A katholikna Saiavia^ a fekete eaár birodalma oaak átmeneti stádium lehet, de nem végmegoldás. Ea eaame nálunk a reakció eeaméje oaak, a melylyel meglehet ugyan rontani aa oaatrák magyar monarebia jelenlegi alapjait, de nem leltet vele eem a birodalmat regenerálói, eem Ipádig a szláv elemeket oaáljuklól eltántorítani, vagy pedig őket ki-elégíteni. (Zajoe helyes\'és a bal to aaélaö baloldalon.) 11a egy erős, egy honanolidált állam terjeszkedik, ba tartományokat hasznos önzésből hódít, aa még érthető. — De ha aai, agy a legkülöuWaŐbb bel- to kfllbajok által látogatott éítom teszi, ba aa oaatrák-magyar monarchia tani aat, hogy midőn ea-ját országában is feilialmosva hever a gyu-aayag, (Hel/es I lUyea 1 balfelől) épen akkor egy kítör«fceű levő vulkánt siet baka-beisaat: aa, t. háa, ea egy oly politika, a melyet kizárólag eaí£ azon ember böloaee-aágável ladnék párboumbe lenni, ki látván a ezonftséd házának t égését, nehogy utánus ea fvé is leégjen, 4 ág* üszkökot aaját e^nrjábe c/4p#lí, MÉf ott oltsa ol azokat. (Béak helyeslés halftlől.) Ik tova tagadva, t, háa, hegy e fog tofáal politika eikeralnetae to hogy ea a maa-lanl esairák-magvar báeodalom aagyebbitá-aára, aa uralkodó háá balalmának gyarapításéra eealgálaa to, Itérdeie, vájjon aa ethsa reéak magyarokra nénve nem valnae aato-lén taaaajalmea } Ka eaiibie kétségtelen, hegy a aaias tieégí arányok eaetf államUa efarettoall amgwékmmimék e arf megy arab többé nesi a küljJnWaŐ- ai—stlslgi laiaoHláeakkal, ba-nem ágy kompaki, bénáitokét briinsi karok* kai átölelő, a magyarságot agyonszorító ealáv tlbbaigtsl állunk saemhen (Hölyeléa a hal to aa^aő baloldalon.) Már, t háa nekttnk aa ilyen alterna-tiva femmi örömet to vigáazt oto nyaithat. — Ha én to haaám magyarok nem Üeliet-nénk, ugy megvallom, hogy előttem [közönyös,; vájjon a katbolikáe vagy orthodox ealáveág a fehér vagy a fekete czár ural-mábaa veszett-e oda namzetiaégem. (Élénk helyealéa to tetesto a bal ée a azélaőbal ol dalon.) Ha aatán ezen veeaélyee politikai aknaié iazármazását kutatjuk — fürkéazazük ; minden oldalról, miat a legkeserűbb gnnv hangzik a válasz, hogy hisz «a aa okknpá-caió k magyarok érdekében a magyarok ál-toí inauguiállatott, aat nfondják, bogy aa gról Andráaay politikája. íHiazern, bogy nem igy van. Ee aa irány, aa af eaame régibb dátamu. (Elénk nelyee-lée balfelől) ÍA dalmáozia Hinterland a az elveesatt iolasz birtok, a füstbement német aozieetó lejébao keleten kereani kfcrpótláat, két olyan eesme, mely bizonyos körökben aokjtal ko rábben keletkezeti, miutaem a birodalmi kö-Iböb ikioiszteríum vezetése egy magyarra bi-jutott volna. (Helyeelto balfelől.) NekŰok elég aaomoru, bogy eaen politikát egy magyar effektulálta, ki, mily aránv-a miképen fog e politikáért felölni, áat még oeak\'a jövő mutatja meg, de aat biezem, jhogy a ki hozzá beoaűletee magyar nevét adta, aat eojtheli előre a fellolőaaége anlyát már oaak azon néma hallgatásból iLa melylyel le magyar köavélemény áa köaéraüiet ezen egykor eootyira ünnepelt név felett mindenütt, hol vele találkosiV ma már a azerüeu to bidegeni a napirendre tér. (1 lyeelto balfelől.) \| E Hinterland politikája, t. háa, aa én megfyőzódéeeui azerínt az abacolutismaa, a reakcaió to kűlöoöeen a azoldateaka mag aatja; a magyar kormányé oaak a fnlelőaaég érte. (Ugy van 1 a bal és szélsőbaloldalon.) £n, t. ház, nem akarom aérteni a had aeregst, eői aat, ujabb népbadí tervezetében tisztelőm a annak nagy fontoaaágot tulajdonítok. \|-De a hadsereg iránti minden tekintet eem terjedhet ki odáig, hogy ignoráljuk vsgy eltolodjök, hogy a badeereg egy rtosa, kű-hinöaen pedig annak azon rásae, melyet en* phoniatioe ,katonapártnaku aaoklak nevezni, a dolgok nj rendie, az alkotmányoeeég, a dualizmus, de kivált minden ellen, a mi magyar, mélj ellenszenvvel, hogy ne mondjuk, gyűlölettel viaeltetik. (Ugy vsin 1 a bal- to aaél-aőbajpldalon.) Ea a notorietáa által bizonyított oly téoy. melylyel szemben, miniden i aaokáaoeJ azépjtgetés, i agad ás ncan volna, t\'gvéb bipok-1 ralikus öoámitáanál. (XJgy vau \| a bal to azé\|-■fbajoldaloin.) Ez aa 1867-diki politikni átaljtkuláa áj-j tol minden tradiczióibait, < rselm^ibea megsértett katonapárt voll aa, mely \'Boszniára ée Heresegovioára legolébb vetetté szemét, mely az okkűpáoaiót, igazakban aa annexiót leginkább jűrgette, hogy azaal banyátló preat-igéjét .helyreállíthassa és hogy as elfoglalt vidékeken további eséljái ssámára magának jó refugiuinot alkothaaaonl (filépk fceiy^eiéa a bal ée aaélaőbalon. Aa eeame tehát rég kéezin volt, a terv már eaak a kivitelre sdkalmae időre vám midőn a a á m ár a külügyeink akkori ve-netője a berlini kongreeaauatől a konazemust megezfrezte. (Helyeelto halfáim.) I A okkupác/ió megtörtént. Hogy mily mérvben to irányban hatott viaeae társadalmunkra, finanesáinkrá, alkotmányos életünk* re, ezóval minden viaaenyaiokra, aat érái, látja to tudja jól mindenki, en-Ől nem beaaá> lek. Most már oaak aa mara4 fel kérdáetjl, ugysn mi következhelik még eaután ? A közelebbi eeemények éa n kormány töry én} javaslata ma már erre fis megadja a yáíaazt. Azt követelik tőiűak, hogy rendeaaűk be a katona urak számára az ok kupáit tartományokat laktanyákkal, várakkal mfiutok-kal á la Íiombard-Velenczé (Ugy van I á bal to azélaőbal oldaloa) bogy aatán ott k4> nyelmeaen eltabliroataaaék egy ujabb graui-ciár telep (Ugy vau 1 hál éa szélsőbal oldalon), a hol újból felüthetné fsjét s katonai-nraJom, a hol aa alkotmányellenes mililárin-mne kénye-kedve szerint elhnlyeakedlieeaék, (fíelyosléa a bal to esáleőbal oldalon.) [ott magát organisálliasaa a a honnét, ba eljöo számára aa idő, mint egykor Jellaaiea a reud to a Qéaauimltnonarohie érdekében auditaa, aa-regeit a nyugtalankodó alattvalókra. (Ugy van I Elénk helyeslés a bal to eaélaŐbalol-da!oO.) Ee, uraim, a mi valódi boasbiai borpea-kopauk (Tetesto a baloldalon I) to ez nem ágy íjéin, L háa 1 Ea ma már egy nyillan be nem vallói, de nem ia igent tagadott to mindeuasetre köuy-nyea iá^látbató tendeuoaia, mely aa utóbbi i idők története, — a dslégáeaiók tonáoakoaá-1 aai — Sslávy bukáaa a e miniszter lemondása felett nem a Fűggetleneégbao vagy aa Egyetértésben, hanoin épen á kormányhoz közéi álló lapokban közzétett kommentárok folytán bebizonyított ténynek tartható, elt maga a miniaaterelnök ur eem tagadta, ja a mennyiben múltkori beszédének egyik paez-aanaában azóra szóra igy nyilatkoua: „De, t. háa, beszélnek még e raakeaiórol, katonai aralomra vágyásról aaoldataeakáről. H. II háa, aaon körökben, [holi ba volna, vasaélyea I ehffne, aűm katanál uralomra vágyáé,sem esoldateeakáról nem lad bak semmit, saonbaa aem vonom kétségUe, hogy vanoak egyesek (TÍa«\|j Kálmán mi-nlswerelnök köabe szól j Ekyfealt I) kltonefa bérváa megherátkaani a jalaei belyeettal, eő* véregnak aaon koreaakboa visaas." Ee eeea pelilikábaa — meri a boaayák knhadaek aa a grantoaár toltogáa a valódi mofora, — van biaoayee logika —»\' czéltu-datoaaág kétségtelsnlll, E politika asoaos as aasesióiW, (UffT vaníl Ugy vaui balfelől.) mely egy ujabb rekáoetrukozió alapján, ba máskép nem lehetne, ss eddigiek helyett máa, nevsaetoeen aaiárv alapokon keraa aa öaaabirodalom boly-reápitáaát to nagyobbodáaát Igy, da eeak ia így érthetni meg a bosnyákpoljtikát. (Helyeelto a bal to a -zélsóbaloldaloij.) De, t. háa, lehet-e sí api eeaménk,a mi esélnnk, ami politikánk ?l\|(Nem jnzony 1 a a^élaőbaloldalon.) Hogy <ezen veaeélyea politikához bármely okból ie kormányunk sec^dkezet nyújtott ezért lesz nehéz, sulyoa Melóaége moet to M utókor előtt. (Helyeelto\|beffe($.> Nohéz ée anlyto m fogja magát menthetni sem nemzet kösérsüleie, nwly ue; ><^s időbea to heláb uszonyok köst az alko férfiúnak többoyire jő tanáeaa lója fit egyben \' \' fá bal to a rt még azzal aoba, hogy a tnányea álam- kérdés végkö-Magyaroreaág sűrű fátyollal jekturálie polj- nyok azférá-eréaét tűzze ki gulág ne óvta volna. (Tetezéi aaélaőbatoldalon. [ T. ház I Hogy a keleti nretkozményeibpn mi rejlik aaájnára, aat a böloe Iateobk psdjk el aaemeiok elől. A kod Sikának van joga e kárdto el imaéaével fog lalkozni, a reálpolitika azonban maradion middenekelőtt a kookrét vb jában a a léteső dolgok felisoii leiadatául. E konkrét viazonyok Ifslyea méltatá-jaálj a léteső to közvetlen voajtélyek okszerű elhárítását vártuk mi a kormánytól to most le Isét momentumnak teljee kempromissniéja áll oiőttüuk a boanyák pufitika képében. (Hdlyaelés a bal to azélaő befoldalon.) Ea a politika Id fel benuűuket, bogy egy komoly • olbftározáaeal, félretéve a pástélet aprólékos difnreneaiáit, mint egy ember, ugy álljunk aaembe a veazélylyel; küzdőink vele ott a hol találjak éa barezoljnoK ellene minden fegj verni, a mely rendelkezésűnkre áll. (£ljknk helyeelto a hal to aaélaö balfelől.) Aa oraaágnak nagy töbheége elfogadta 1867. köajogi alapot, mert ugy gonnolta, hody ez Magyarország alkotmányosságának bizlositáaára módot éa eazköstdcet nyújt; de ha a nemzet moet látni kénytelen, hogy ezsn alap oaak egy arcbimedeei pooi, amelyről i állami esiazteneziánk sarkaiból a leg-kédyelmeeebben kiforgatható (zajoe bnlyee-lés la bal- to asélaő baloldalon,) haaztlátia, hogy a mi lensentebb érdekeink egyéb jo-goéilatlau érdekek elől mindig oaak hátrálni kénytelenek (Helyeelto a azélaő baloldalon) Íj a mi önrendelkezési jogunk, a mi tör-ozásuok már oaak arra való, hogy a bevégzett tényeket alázatosan tudomásul véve, at in usum delphini törvénybe iktassa (Hásszan tartó, zajoe helyeelto a bal- to a aő baloldalon): akkor a nemzet bisonvo-el fogja hagyni ezen alapot,1 mint igy teljbaen értéktelent a azon térre fog visszavonulni a hol aa abastrakt igasaág ée a me-rési jog alapján asáipolhal le jogtogadó el-lonpseinkkel. (Zajos be^yaalto a szélső bal-oldplon.) J 1 \' ^ Est jegyezze megfmagáuak a kormány, esti jegyozzék meg magoknak amá titkos ba-taljnak ia. (Élőnk beljreelto a bal éa !azélaő baloldalon.) Hogy. a Doenyákjpolitikából má4 moet mely ut vezet ni legbisiosabban, hogy a ki-boayolódáahos minő politika fogna bendUnket a legsimábban aliuttalnL ss bint különbözhetnek a vélemények, ut megvallom nem tudom, de hogy poaitive roesz éa a legrosszabb politika azloone, a mely hea aaját eziazteucziátiK bizonyos megrontásra önmagunk szolgáltatnánk eeoiöaöket, azt pozitivi tudom, azt táij senki nem vooandja i kétségbe. j Eet a politikát éeslelem én a kormány előttünk fekvő javaalsudmn s asért aat nsiu ia logadom el, liauem outlákozom Szilágyi Denao t. képviyilőtáraaju mindkét határosati javaalatához. (Elénk hélyeslás to éljenkto a bal és szélsőbaloldalon, A dunai talál y Tf* Csak pár éve mi diplomaták ason remél aaerint a kelet ügyeit A rendaato azonl látszólag aikerflll, mert iámét oaak ujabb to m dajmaknak lett már aaűlő anyjává. A kelet egy megfejthétlen Ukai hJyaetet napról teaki to folytj lya fenyegeti aa ann I A miről Itt ssőlu nem látásik valami lynek, de aki as egy kta behatóan Ügyel retkeatetbet a jövőr i A dunai kérdto to még máig ait mdrt mindig találko eg ^ik, hol másik réeái jobb to reánk eazttothoaaau to beit elhunyt külügy ér b nban bOgv terve a veaet szerint aO ÉA seáilegeaittatett a a migmaradt volna. R tol t volna a jog a bt ri st venni s a faltig onaágra rubáatatott v ■ill a legnagyobb ps tölb érdekkel bir to követelfaeti eaen joj Akkor még a ji nyíltan toilépni, de m kél kernelek a igy aa \|al iklg elhusódotl s UjabUa Bárrá lati, da román mégkárgeeedettuek ki koronájukat, Ős ónnal tei kérdés. lt, hogy Berlinben a lybenjűltek üesza,mi--nndwni fogják, an osak részliou to a mit VégeaUk, as ménietlenebb bpnyo-lg ie to leea ezután ie kéijdto még eddig , mély a jelen pob-apraj bizonytalanabbá bt) 4 ujabb vaéaély- óaajtott békét, k. ma még éfenség-lulaágoaan aomoly ve* ea jslenaégeket meg-aasuokből könnyen jnézjre ia. már régóta függőben végképen eldöntve, lak [ellenvetések hol röl. tEsee űgyban a legliasanossub elő* itő tanulmányozás után Havmerle tette, aainoa tm fogadtatott w. Eaen •Duna a Vaakannig ai bizottság áljaadőan mániának ■Hnttya* oltsák tárgyalásaiban uastria\'llagyar-llna kflrméeaetaserüleg, Ü államra, mély leg-isitalmi állásánál fogva yslet mmánók rieta mertek nfleoaépeu kikévé lyu-Sgéaa munkálat nap-mépy nélkül kuáradt* könvaUlő javaslatot maaédiaink már eléggé újdonsült királyi biá fényétől elvakítva iáik \| eUg vakmerőek voltak nean javaslatot le víaaaaaiaáttoai. He lám I mily bstálmaaaá tette Auaatria-Magyaroraaég a a is Boméníát, líogy ms már elégj efőenok érzi magal egées fsniLi állal elfogadott javaalatnt tívetni, mert\|aa által íelaégi jogaiban érzi I .magát megsértve. Staleaod kalfl^yér oda ayflatko-aolt, hogy a kormány olv jognak UŰthsti n folyamrendőraég gyakorlatát, mely benső öaóefaggtobeo áll la territoriális feuniatóaág jogaival. A kormány oda törekedett, -hogy a Waltsak Európa iaUeuŐnséei jogának fenn-Otftáda mellett ismerjék el Románia kizáró-lagoa jogát, a hajózási atobáJyaataak román torüjelen való végrehajtására nézve. Nemde hatalmas, erélyes nyilatkozat aa nj ltiiiály\|ől to külűgyminíazterétől I Valóban azeijeneaei bogy Bulgária szintén aom támaszt < fenaégi jogaira való hivatkozással ha-sooló Igébyfket, mert megérnénk aatl a gyönyörű oaete^ bogy a két sa ómené dl bajba kaijuaJ mint áa egyezerű koldua feleségével, mikor egy ostort találták ée öeeseveeetek asöp, aogy majd melyikük űl a kdeaiban. A jnáapwk saerenoee pedig aa, bogy Európa nagyhataamai igen aaép keveset lógnak tű-rőoói Románia képzőit fenség-jogsival to besjaeakedéeével, mikor már a javaslat Jó formán Valamennyi nagy hatalom réazéről elfogadtatott. Valóban nsvetségee, midőn égy kia álfám, mely eeak alig lupta mag foállóságét, oly jogokat praeteodál, melyek a valójiágban, nem ia .léteztek to nem ie létezhetne. Mily nevetaégto dolog volna, ha egy nagyhatalom, melynek a Duna kereskedelmi aaeeopontból esiverét képezi, melynek országait 2CW mfid. hosszában folyja keresztül Európa eaen királyi folyója, ezen már a természettől neki ádou örökségében to előnyeiben me^át egy 4—j tudja az ép — hányad rendű király Bégtől akadálvozui engedné, holott Bománilt nem I le folyja kereaztfll a Duna, hanem eank^lm-tárolja, ha oaak aaon caekély részt nem akarjuk mérvadónak venni, mely a Dobrud-sáa folvik keresztül. IJgybiazem aemceak kormány usik, de az öaee európai nagyláatalmak marvoltak lépetve dzen fenhéjáaó nyilatkozat ált4, mert a nagyhatalmak épen ninaaeoak hotsáaaokva, hogy ily módon paeakiaaanak velük. Ha már egyszer megkiaérleltok Auaztria Msgyar-országgal az a bee hasonló komédiát a nagy tervektől elkábult román urak, láthatták akkor ie, bogy jelenlegi kormányunk még eré lyeeeu bírt fellépni. iXDIfinfélék. — Lapuk egy barátja Maoaujay .Anglia I történetének- teljea akadémiai diee-kötéaü magyar kiedáaát ezennel pályadíjul \'tűzi ki.egy Nagy-Kanizsa vagy vidéke tár-hadaim) léletét, vagy H.-Kaniau vámsának Iköaaégj életét érintő subadon választható [oly iiányosikkra, mely \|a „Zala" randae ye-aweaikk rovatában helyet foglalhat i A pá-lyáaatnévtelenül jeligés lóvéiké me\|att történik. nlyéaati; határidő f. é. juniua hó 30-ika. A pályamunkák aLZala"saerUeutfiaé-géhes küldendők. A biiiáló bízottságjtagjaiul felkéretnek e lapok SaeHkeaztője Varga Lajoa ur éa tMmerkeástŐja HÍfTmann Móri ur, továbbá Baboss lUssló, Bátorfi Lajoa és Tőt-töay Bíla urak. Igjan, terméezetea, bogj a pályadíjra nem méltatott, de különbem a len szellemi jszínvonalán állé csikkeket la aaer. koazt\'W-g a szeiző filtakosásn esetinek kivételével feihaasnálb^t. j 4 Frétol«ÍBa\|»pélyét a Jagy-ka-nissai k adcdnsvelő egjjeaület PűnktW liét főjéről rUiaonytalan idoré elhelaeatotti. 4- Jó-Madarak. Egy pM.fiojkőj néhány ablakot] tört al ja uiinap a tygy urná-sium füleiében. Az ilyen jómadarak rajta-\' kapáa néniében megérdemelnék, hogr pémásl bttntet\|sbeu réeseeűljeuek, féktelen elvaduláa jele azj flyen garázdálkodás. Firyelnmtetjükl retidőiiégünket az ilyén garáadáJkodólt aaém-! meltamaára, bogy műkor menjen el a Ided-j vűk aa ily mukiteégtél.] ^ Orbán vesaélyl nélkül múlt él. 24-én jó melss\| eső áztatta foldjéin-kot, 25-en pedig v\|g,l dérült kedvvel Jkössbu-tött bel Orbán k* úélkjül, bogy fagyos tlérj fehérlett volna jorráo. Most már talin aonál a oaekéljf kárnál msfrad, melyet aj[ fagVo»\| azentek [itt-ott cfjtetlek akőleipken vetéseinken. — Kösilsélk • vlasmálnlok bó napja}: van dolga tnoatja tanuló iQuságti\|ak.j Sokas a lelkiiamereliaaabbek to aaérgalma-sabbm közül a nappál kaluek fal, Kogynra4 lahogtu benne ne mlaiiadjsnsk Nagyon Uie-lyesodi áa ifjukjor a jutogvüjtés kom, « ki moet ÍMmaluaijk, u Hééőbb keservesjm meg-; bánhatja, mikor már a dolgon uem llsli^t ao-\| glten . [ 4- (Ifolált) Aaa német aaimgaaeatói a ki (leröfy távoMaá étáu táranlalipal[ids( jött s alooBoeeuót a beklgymínisatariől njeg-aaerabvsj tanyái ütött \|s néhány előenáat jar-j tótt,[siépen felfalt. —jEgy pár előadáa íjtáu\' irénjjttjlmj volt belátni iiogy Kanizsán nmos űdv á némát as néaast^s t előadásról Jalsduisj kongojtía „Szarvsa" i torma u ürejeégtil s végre belátta, hogy kársulalával mag dem áj. naésak egyjmáet i^eg nem eeaia tagjai, Vegj if paappánt a kédvük eaakbam ír a egy aaép reggelMk egy anekérro l%kepvn btttoőt jia veitek 1 háladállan Kanlua várésétdl, melyben egy é^íaed alatti a I viasönyok oly [fóliékohuü rnug változtak! -4 Ugy ba íjuk, hogv Csák tora) n felé vélték I utjóatiit. Legjobb leea, ha egéaaed kifelé hu} I sódnak innen Oda, ahol operettjeik hálásabb kösbnaékre találóak. iKösönségűnk magskar^ táaáu legjobban örülünk; reméljük,1 liosjy a némel Thalia egyhamar uem lor idá kiTán-kosfai. t[iuos la seinml saűkaégűnn péá. Már lapunk palló vcdt, mikor értnsültáak, hogy ja nétoto sala társulat, mely iámét várna-jött ma jmoobaloa előadáet tort. Bssréiasspil I — A lltnrÉÉBto legújabb sérelme Zágrábmegye Isgatéfabi köegySUaéa uj oe raeafevelek beezikkelyeatoa volt napiienden. - A bán (adatta, bogy ő felsége M&alua Miksa osnlálytanáoaoenak, Milies Győqry asi-utaz téri -titkárnak to lkam Lipót űgyvMuek a magyar nesaeeeéget adományozta a felszólító tta a gyüléaí, hogy u okleveleket csík kelyezztf be. Ekkor Mállott Barabás lelkész a fajdaláét ésjjesrte ki a fölött, bogy a horvát név to a horvát jog eaen okmányokban ia anoyifn megsértetett, mintán azokban esakie magyar, nem pedig horvát vagy legalább ie horvát-magyar nemességről van azé. Hosszabb vita nááa Jagice lelkész Barabáe indítványét oda mődeeítoCto, hogy a kormány (elesóIHlatik aa eddigi oklevelek kii igaai\'ására to hogy jövőre eaen esőt haez szálja: mngyar-barvát nemeeaég. A javul, tat a gyűlés elfogadta; ellene cnakia kattog azavaztak. — Ilfhlré. A keazthel/i m. k. gu daeági tanintézet hallgalóséga 184f. évi j«i niu bó 3-án a «segélyső egylet javára ée .Deák Ferencz könyvtár* javlra a hévízi fürdő helyjaégében zártkörű tavaszi táaessau latságot repdes. Keperű Béla elnök, Kapáé* Kálmán, Molnár Jéwt sef, Strobmayer Ferenci, Szabó KdÖmér, Jakabfi Imre, Szilváay Odöá, Víaky István, fflíy Kálmán, Ihrig Eriif JUBazlovasky Kálmán, Begenaberg Jánoa, Szőke Zatoa, b. pénztárnok, Szabó Amoíd, r jegyző, Béoé Gyula, b. alel^ík. KecdeleM\' órakor. foraéyljeg) 1 frt, eealádrjegy 3 fm. . A kik nmghivót nem kaptak volna ée erte igényt tartanak, aaiveakedjenek a bizottság lios fordulni. — Aa dtAnt lcáav. A P. Lloj\'d megbízható oldalról értééül, hogy az a leány, ki istéesjr okmányéi szerint valami ScLwajrx Salamon bakter áltoi.a# zsinagógában <ineg-öletett, megkerült. A leány váaárláa végett küldetett boltba, de a pénzt elveeatette. PM vén baumeani, több órányira fekvő azojn-Saéd faluba ment to anolgátolha állt, a bol moet ia esolgál. A dolog kend érdakeeé lenni. — A kl • királyhoz levelet Irt Oemmel János lepsényi lakos kiskora fis rnárcz- 11} érői keltoave ő Feleégébea leshet : intézett, melyben a király nr to királynééi-I tői segélyt kér. — E levél u ő Felsége su \| mélye körüli miniszter utján minden észrevétel nélkül lejött a belügvminiaatarhu. a belügymiaiSstor pedig leküldte a megye aö* , zöneégéhaa, mely aat u enyingi járáai ásol gabiróaág által tárgyaltatta. A szülék meglepetve jelentelték ki, bogy flfck nt u £ tudtuk to beleegyaaéaük nélkül küldte! el, mit á fitt ís alismer. Tettének oka volt, hogy tanulni aseretnB, de asfllei szegények. Atyja kijelenti l^t ia, bogy bár igaaak a leniben érintett aaoutóra dolgok, aitgaem Óhajt segélyt, mért \\ még\', activ-azolgálatban vad to igy caalánját «aagéayeaen eltartja. — itÉSI^bÉiak atrtkje Izgalmas napjai vmfak a mnlt héten laDunahajépei társaság Pécs mellett lakó munkásainak! A bányamunkások elkeseredve sanyarú naly-zetükön, a tapasztalt viaaaáléaekat nem \|bir-ták tovább dvbelni, — hétfőn délután [ab-hanhagym a mánkét, falmondották a sáol-gálatot Á munka megtagadáaára \'kfiavatlen oknl aaon kűrűlmény azolgált, bogy a tár aaaág a mjnapában tartott népgyűlée rehde-aőit a munkából elbocsátotta s a munkások tömeges kérelmére sem fogta őket vitosa. Aa ^elégületlenek nagy csoportokban gyű-lekeztek ftssze, bogy további magatártéauk Iránt érldkeiunek, a mintán agaaató íjirek merültek jföl, hogy a Sebről akna visaaívaty tyuja -úéjí fog romboltatni, u Audtaa aknái pedig NMtobbaniják, Péeeről nagysaáiquj ka-toaaaeágdt kellelt kirendelni. A helyzeti aggasztóvá ia vált, amennyiben (a Szaboloe- bányába OskaeatkOaéare kerüli a dolog aj katonák to muokáaok , köat a aa alaalommal három bányamunkás életvesnélyeean mégse-besült, ik anyák .kariaikon gyermekeikkel álltak a szuronyok alé. De erélyes ialéake-dtoekuek aikerült a bajt meggátolni. Tübb izgatót elfogadtak, a fegyverekot elkotyaták e a veendalnteeebb egyéneket M.-Kaninsa felé eltojonczoaták. Moet már n~ airtkej melyet állilplag mésteraágeeen eaitottak, íWH szűnt a á minlsgy 8—8000 munkáé tom<" megkezdte randae foglalkosását. — A badapeatl álkuni kttaédipar-tanodát á küaámnka ée köelekedáaűgjt mi-niazter feljogosította a gépkezelők és htök vizsgálásáraTá a viaagáló bíaottaágba jkine-vezte elnöknek HegMűa Károly inaatatót, elnöki- holyottee ée reodea tagnak Leoea Ödön, póttagnak nedig Jalsovcaky Qéaa gé-, péaasűl iMktanárokat E bizottságnál viss* cára mb#l jaleutkaani naponként u állami köaépipartanodábau VUL ker. bodaafa ut-eu 28 aa : - t^sitjakr de Mller 1. Buda peeti triéur to rostalasea to eaadaaági oaég fép^éré* (előbb Brogle ée Müllar) eaután nem oeák triűrökat fog gyártani, liánom miodaofdla gaadaaági eeakűaöket, öriőasalao kat, lia\|ihengereket1 koptató atb. Qnijahr Frtgyee ur Woraar to tárea őségnek eűelőtu társa aj gaadag műszaki aBakképBettoáféi most mar teljeeen u uj obég érdekéken fogja irtéknsitkd, miáltal eaen különben ie lőmrU őség Oaátlköra remélhetőleg nágyobbodm fog. i - Mévld lalrak. Tárkáuj. Béla to mnknoi Vilmos kanonokokat f. bő lö-éa fokwki \'kibalkaiáeea Rómában Lso pápa ü szentsége. — Magyar nyelvi póttanmyamo kat reaieá u idén le a vallás to kúbkta-j táai iniu.isater ar to pedk a lévai, losouwi. aáraspamki, bajai, aradi, aoloaavári, aaékel) karosatwi« ailani, aaegedi, mármaroemigeti, győri to aaombathely i kénendékan. — A bí-esi nrakbáaa a triauti kiáHiiái aaámárá kért 100,OOw frtot megszavazta. — Gvőf Beuit eddigi páriái nagykövet nyugalomba lépett to WlmMen grot aeveateiett hl aagy kövei nek. — Dr. Tóth Mlklőa görög katk püspök éöj évea korában elhalálozott. Derék hazafiast érsélmü püspök volt — A esek ft-nemaaa%, mely eddig vajaű kevsset törődött a eeak (isislsmsisl, ujabb időben satotán el mAstt jwéatawbf maakilliáai — Ifaavár-i4 tptms látwmH Amerikába, Imgy mM betét karaseenek. V«4t BMg nem Un al«i légy «iaMiiit r Rigy umrviri «iUiBéÉNtk aa a nagy peobje veit, hagy ii néw altién atraalatia faatatt Uveeét A wpa6Wa la lucaáun adta aat ba, miért aa oiy lábba jütt, begy elébb nejét a astáuj waaii ména »»sg sélyosaa — diájával, ttok asOM véa a liagediáaak, Irodalom. U k-«vl> -iiiJvík ktyiu4úk ttwhri Mb t-.uu>kwvinkr-J:N«ál\'Kaaiiata. - A GanéaaAgl Bérrnék oaimuj sseaáfaadaségi áe uifUsaki hetilap legutóbbj uiftfjelaut asámaibtM érdekesnek tartjak té-J jfk rr4-él fnlamliteni a következő nagyobb! smkkeket: Aa épületek gondozása (4. csikk 1 l>uiuokf»* Kálmánlűl, a deUreeaeni gaad. tan-J iutéaat mosdójától.— A taj tápláló ereje.—) A tfaá véruei színház (a legosélszerübb boron-dezéeü aaiubáa, 4 ábrával) — Uj jaaerkeaatfl > kiltaperiő. Kirebleehner A. mérnöktől. — Ssetsgyártás kujcoriczából éa a legújabb szor-kmsttt ozefréaŐ gép (1 ábrával) Dr. Kosutányj Tkméew. — Bwéttyóaaabá^yoaáa. — A rss-j utak ée csAtoruált varMoya Kutépéban. — i A páliJi alaktríkna kiállilás színházi lojofon-jai. — liasdaságf géppróba, gőaoséplővel, ka-aalóvalj át saalmakütéMonó géppé) (4 ábrá-val.) —I As észrfcstuerikai Egyesült Államok küzgaaflaaági mozgalmai. — A pbosphorsa-vas sók alkalmaziwa a gazdaságoan. {— A] í\'.Jldüiiljízés Feleő-Olaae és Dél-Franoziaor-szágbau. Hervol Ede káltmr mórnüktfcl. — j Az an^ol technikai szakoktatás. — A játék ktasitó ipar Szászországban. Bioder Lajos kir. ipari felügyelőtől. — A bémi tejtermelő •aóvetkezet Saobovya Bertalan tél. — A eaőlő msaterséges trágyázása. — Egy fraocsia minta gazdaság. Gr. K—oh J-^ntól. — Qőaeséplő-gép-proba amerikai, angol és magyar gépek\' kel .(S\'ábr.) — Aa állandó trsaégháa épité-séhee. ItMatzer Aulai mfiépitéeztől. — A ba jorotaaági rétünufzéa. Bolla Mihály kultur-\' tüéruőptűi.— A zsilvölgyi kőszénbánya (képpel. 4- Családi lakóház (3 ábrával). — Villsmvooatu vaspálya atb. — Ezeken kivül mindé ssámbao küzdi aaámos közhasznú útmutatást és egyéb közérdekű közleményeket, Agy a SBeaőgaaaaeági, mint a technikai eaakma teréről; -Előfizetési ára: negyedévre 2 írt. — Élűlizetésokot ez év elejétől vagy bármelyik évnegyedtói kozdvo elfogad a kiadóhivatal: jBudapest, csillagutoza 8. •rám. Ajánljuk e jelee szaklapot a \| művelt gaadaköaünség s a pitaitkük, építésnek, építőmesterek ée vál-iaikozék saivss figyelmébe. — A „91 agyar Lexikám" 102-ik füzete most jelent meg as „ókori pénzek" igen étdekea gyűjteményét feltüntető képee mellékletével. Eaen füzetnek ia változatos, velői tümörségo által gazdag tartalma aa egytemeaeég elvébek méltó megvalóeitáeát képezi, amennyiben aa aránylag aatlk téren mindeo saükságm és baaanos tudnivalók betűsorban folyó lánczolatát nyújtja a t olvasónak. Ha tekintetbe vesszük, nogy a nemzetek művelődén* folyamatát az egyesek ismeretkörének hathatós tágasbitása által sem* mi «em gyorsíthatja oly sikeieeen és termé* sssteeebben, mint a minden ismecetet magában qgyeeitS enéyklopédia, melvbGl a szükséges tájékozást mindenról a mit osak tudni óhajt,j tsabatos csikkekben megszerezheti: nem mulaszthatjuk el a „Magyar Ijnikont" mint kitflnóleg alkalmas tájékoztató munkát L olvasóink szíves figyelmébe ajánlani, ki* emelvén, hogy Hagyarnraaág e íalebleg legnagyobb éa legjelentékenyebb müvének meg sisratbétéeét- az utóbbi idókben megállapított : k\'\'<ivéző feltételek mindenkire néave küny-n> ebbé s labetaégeseé tették. • — TVi\'esstli dHoldnoi biztosító tártatág. Msi számunkben küzüljük a trieszti általános biztosító társaság 1831-re szóló zárszámadásait, melyekkel es intézet Ütvén évi üzleti tevékeny B^gét zárja la. A hozzánk beküldött évi jelentésből aj következőket emeljük ki: A díjbevételek a lefolyt évben üsz-sseeen 996,036 frt 26 -knal szaporodtak, a mi álul az H&l-ki díjbevételek aa 1880-ki 10.131,109 frt 19 krrai Izemben 11.117,145 frt 46 krra emelkedtek". Az A. mérleg, mely Ulf-, jég* ée azállitási bizíositást foglalja magában, 910,192- frt 06 kr. tinta jövedelmet mutál ki. As életbiatoeitási üzletet msgábaa foglald a mérlegben 319.841 frt 35 kr. nyereség mutatkozik. \'Ebhez] járul mé^ a jelaá-ibgoeatály 132,158 frt 11 kr. tisaU nysre-ugy, bogy ö s s a e s nyereségkép 1.362,002 írt 47 kr. mutatkozik. A tartalékok rendkívüli szaporítása fordíttatott a jég-hfzioaitéaból eredi nyeremény fele is kerek 100900 frtui,. mely e veszedelinos biztosi tá»i áfbél kéeőbbi években eredhető veezte-^Wgek frdn^aére van hivatva. A kárfízeté-sekiíél 1881 b-n 29,049 káreset után 7-611,828 Irt lt kr, a társaság ötven évi leanélláaa óta 160.9H?^42 frt 87 kr. fizet-léteit ki. • m«lybol basánkra 04.359 kár* mán 2f\'.W0«4l8 frt 80 kr. jut. — A bs>te«itési intéémény áldásos m uküdésének é* sttaaé, mily jaleotékeny tényező abban a tríeasu éíialéiíee bizto«itó társaság, ékeeen fátó líizenyiJékai e számok, A táraaaég tó-gi/\'vigyáaatoeabbaa helyezvék el e kéi kMfégnéiag jéeeéslmseask. Aa elhelyezés ff] {Jlalat: iogsilaéoksMzálegok 19^67,881.39. Kilte^alk MlaUoii éMbiateeitási kötvényekre I^le4>1.24 Értékpapírok 8J37JÉIA). Klasatnaállomény aa aláaeiaál a a banknál \\mt\\flM tét, A kamatozó vagyon a mult évksm többel mint másfél mi\'líóval saapora-4e<t, aa értékpapírok árfel^am mgadosásá* aak Mesésére szolgáló tartalék Ö 1.800 fi lt krrai emelkedett s as idő szerint 661^44 írt ]t kr. reg. A jelentékeny tartalékok ep éfaáee 4e «44relá<é éaaaagybtéee egyrészt a kwieaiattaliaak sas Igái a Isfcsté a taglalté* «bb gsranetákkai, másrészt nedlf a réfn-vényast nyugtatja meg tőkéjének kevésbé kedeveaé évben is biztos hamstneása iránt. Aa eesialék 1881-ra minden, 81$ írttal be tsateU részvény után 170 frank aranyban. Jogyzttkünyve a Zalamegyei gazdasági egyesület Zala-Egar-stegon 1882 ik évi május h\\3 án folytatva tartott rendes közgyűlésének. (Folyt, és vége.) A talaj levitáéi szövetkezeteknek ya-lamely község (esetleg t vízfolyás ter-méezetéból kifolyólag valamely több község) határában fekvó földbirtokok, öntB zéae, leciapolása, aligcaövezéae czéljáftól önkéntes tánakozás utján létesithstáse, ismervén azon küzdelmeket, Delieket csak valamely kisebb folyónak, pataknak szabályozása, tisztántartása végett a törvény által meghatározott eljárás utján is hivatalos téreu hstóiági segély mellett is kifejteni kell, hogy a törrjtoy rendelete szerinti társaság létesithewék, —.még remény ben is, a nagyon távol jöró kétes homályában rejlik. Kisebb nagyobb gépeknek társgko-zás utján beszetzésdre kezdetlegesen a vagyooosb földmives községeknél a kedvet, elhatározást felkelteni remélhetó, i a gazdaság^ egyesület éppen most lévén alapszabályai átalakítása iránti eljárás folyamában, s sz átalakítás szerint vidéki köröket szervezvén, ezek legeisói legfőbb Odvöi működése leeod melyet a gazda sági egyesület reménye szerűit jó eredmény fog kisérni a "jó hasznos gazdasági eszközök s kisebb-nagyobb gazdssági gé pek beszerzését — ha nem is oly nagy szabású szövetkezet utján, miíőt a minta-alapszabály javasol, — egyesek nagy községek alkalmi szövetkezése t^rsakosása utján eszközöl ui. Tejtermelő és értékeeité szövetkezetek alakítása iránt, különösen vasútállomáshoz közelebb felpó vidéken ugy a hajlam, akarat, valamint a tehetség az illetőknél s a vállalat jó eredményéhez a remény nem hiányzik, — a létesítést megelőzőleg azonbsn, hogy sz üzlet fo-lystn fenn ne akadjon, s a szövetkezet maga iránt bizalmat gerjeszszén t azt fenn is. tartsa több előkészületek értesülések, összeköttetések beszerzései szükségeltetnek, mert csakis mindézek kedvező találkozása esetében létésitlietó a társaság vagy szövetkezet. A vasúti állomásoktól távolabb fekvó, —\| valamint egymástól távol eső, még inkább a már elszegényedésnek indolt, többi vidékeken azonban, Így Zalamegye aránytalanul leg-nagjtybj) részén, sajnos ily szövetkezetek létesithetéséről — már csak a tej értéke-sithetése hiánya miatt is, — még igen soká szó sem lehet Borértékesithető szövetkezetek alakítása — különösen a Balaton vidékén már évek óta élénk mozgalom tárgyát képezi, azonban valameddig a kedvezőtlen viszonyok melyek ,a borkivitelt nehezítik, i valameddig a borgyártás korlát lau szabadságában a természetes bor a közös vámterületen belül is Ifgyózbetlen versenyre akad, s a természetes bornak maholnap s már évek óta sem piacza sem ára nincs s síig értékesíthető \'ugy, hogy csak a beruházási termelési költségek, esek ksmstjs s sdók viaszaiét üljenek, valameddig tehát az\' alakulandó borérték esi tő társaság vagy szövetkezet csak a folytonos nehéz küzdelemnek, pangásnak, a végre az elbukásnsk iiézhet elébe, tiorértékesitó szövetkezetek uem alakulhatnék, siakulni uem fognak. 74jöl és 60—1882. Soproni kereskedelmi és iparkamara 218\| 1882. sz. alatt értesitvétr az egyesületet, hogy a mult évról adandó fóje-lentésében a kamara mezzőgaZdasági viszonyaival behatóbban óhajt foglalkozni, — felkéri ez egyesületet, hogy {t megye általánoe gazdasági helyzetéről, a mezőgazdaságra főként nyomasztólag hatő viszonyokról és körülményekről valamint a czélsserüeknek felismert gazdaságunk emelésére első sorban szükséges intézkedésekről, továbbá a mult évi ; termésiol, — ugy az egyes terményekre, 4- s ló és szsrvssmarha, a juh és sertéatényész tésról, — a mezőgazdasági, kectészeti, gyümölcs, s gép stb. kiállítás lefolyásáról, eredményéről s a szerzet tapiaaztklatok-ről, ~ továbbá, hogyha, megyéj lakossága mely helyeken s ihiíy jmenpyísőgr ben foglalkozik tejkereslledéssel, \|snjtké* szitánael, mely helyeken a mily módon volna esen két gazdasága ág\' virág-sásrs hozható — értesitéatl kérréu — egyesületi jegyző az árMtéis saerkess-tésével megbízatott annsk f. évi jnnias 19 én tartandó igugstóvilMttUáai I ülésre beterjesztésre utaaittatoitt, J-l er Igaz- gató v^lasztojány a jelentés mjJbirálá* sával $ s táegállapított értgilásaék a megkemső kereskedelmi és iparin áar^hos eljuttatásával megbízatott ii Jelen jegyzőkönyv hitel s tésévei Sgilj Dezső és Kónigmayer Já j<« urak megbizfttak Is teljesítésére fel i rettek Egyéb dlintésendó tárgy i n i lóvén elnök úr a megjelenteknek niv s közre-múködásükérfl köszönetét fejelv b \|d, a kőzgyUést befejezetnek üyilvániU. Kmf Háczljy Kálmán m. k. elnök. Szigetby Antal; m. k. jegyző. Szily De^f m. k. Köoigmsyer János m. k. B82J évi ügyész jadoár tagjául ! Kivonat a Zftlsöicgyoi gazdasági egyesületi I máj. Irén tartdtt kösgyüláse jegyzőit nyviböl. 8j9—1882. Bessenvey György ur kir. zala-egerszegt lakos 1882-ik <v ;lftől kezdve ss egyesület rend % felvétetvén, tészére a felvételi úirat kiadatni, a kertészeti szskosztálj ba Boroztatni, arról », az egyesfllet pí nitárnoka és az élső magyar biztosító tát saság soproni főügynpksége értesitetnl határoz-tátott 9(171881. Ngos i főtisztelendő Etl István ur kollátszegi apát, murákeresztni i plébános és lskos 1882-ik évi január 1-től kezdve az egyesület rendes tagjánl filtétetvée, a .rendes tágok aorábs bevez ittetni, .a földmlvelésíIszakosztálybs soroltatni, részére a felvjételi okirat kiadalni s erről ő, a fZalai cziraü lap kiaíója és sz első msgyar biztosító társasig soproni fóflgynökiége értesitetni hat Iroztatott. I 10{34—188S. Fischer László ur zala-egerszegí lakos 1882-iK évi jannár 1-től Htesdve az egyesület rendes tsgjául felvetetvén, s nemzetgazdászati szakosztályba sOrozta-tott, részére a felvételi okirati kiadatni s erről ő, a IZala" kiadóhivatala s (szélső magyar bíatositó társaság soproni főügy-i nöksége énesittetni határoztaiott 11,105—1882. TánczÓB János nr földbirtokos rádi lskos 18821-ik évi május 1-tő kezdve az egyesület rendes tsgjául fel \'étetvén, a fiíldmivelésj s borászati szakot ztályba Boroztatni, reezére a felvételi okirat, sz egyesfllet szőlészeti pályamű ikája a a tttz és jégkár biztosítási dij U engedés felőli értesityény megküldotni, felvételéről s ,,Zala" Kiadóhivatala s az slsó magyar biztosító társaság soproni fő ügynöksége értesitetni ^ hstároztatott. \' 12 106—1882. Mgos Nóvák Ferencz ni nyug. kirj bétszemélynök, földbirtokos, tsányi lskos 1882-ik évi május 1-től kézíve az egyesület rendes tagjánl felvétető, a földmi* velési és liemzetgszdászati lakosztályba soroztatai, I részére a felvétel szőlészeti jpályamunks, i bútOsitáii dij leengedés gedvezmény felőli éi tesités meg-l(üldetni, a vZalia kiidóhiv itala s az élsó migyír biztosító társa ág soproni fóflgynöksfge értesitetni hátíroztstott \' ,18(107-1881 Gyömörey Vinczc Ngoz vényszéki flMgl lakó áz egyéeü borászati tályba Roi irat, i sz tási dij k kflldetnl, miuyír I kezdve lai j^tvén, roztatuj, vezménv „Zala\'fl biztosító értösitcln úr kir. törr élnök, földbirtok^11 sala-egei) i 1882. évi május et rendes tagjául és nenizetgazdászkti szakosz-fdlvéleli olh a biztosi- oztntni, részére a ilőszeti pálysmnoki idvezmény felőli ér tdsités meg* i .Zala" kiadóhivi ztoaitő társaság so imni fóügy- ; okirat, a Íjtól Kezdve "elvétetni, a la, az első löksége éfteaitelni határozti 141108-1882. S^Ütk Dezső nr oklev< dergecai lakos 1882-ik évi egyesület rendes l agjául felvé- földmivelési szakt részére a felvételi i lösze ti pl lyamuika, a biztosi lázi dij ked tott. les gazdász május 1-tfl sztályba só-klrst, a sző- gkflldetni, aj első magy ár felőli értesítés m< adóhivatala s az árssság soproni fóügynökséde határoztaiott. 16)57—1882. Zali Egerszeg mezőváms 1882-dik j évi jatuiár 1-tól kezdve az egyesülst ren \' des Ugjá íl felvétetvén, rénére a .felvö-teli okira t kiadatni i erről Zala-Egei\|\| szeg mjez íváro^ birája a ^Zala ctimflj lap kiaidt hivatala s az első magyar\' biz-1 toslto ti saság soproni fóügrnöksége ér-t, tesitetui batározutott. • U\|lSl-l88t Bog fáy Jánps nr fiildpirtokos Öwtf)j Békékéi, jelentkezése folyjáa 1882 dik 0vi májú i 1-tjil kesdvs az egyesület rchf des tá\|j iul fel vétetvén, jsTfÖldmi velési szskiw/táybs sorozta tott, részére a ftllH ii \| télall oklrit] a szpl^zétl pÜyimdDka • ja biztosítási dij leebgedési ke\|vezrnjények-jféli értssilM megküldeni s erről1 ó, jax egyesület taztárnoka, m d\|ső\' msgfir IbjzUisltó tlikság toproni fóögynóke sas egyesület iMlteysla „^ala-f czimü lap SzerkesztóaC\'ge értesittetní határozULutt. Kmf. [ foigitky AMal, jegyző. 87. Érk. 1881 ápríj 27. • j Jegyzéke JS6 darab import<íll Unycizkot fsándaak, korának éi dréfnái 6 Soutbdownj a walesi berezeg ki-jríUyi fenségeinek ingolorszákí sandripg-bami (Norftilk grófaági) tönmnyájábóU 18 Són^hdown Lord [Walsingham an-golországi mérton-tibetfordi (Vordfolk grófsági) tÖrzsnj\|ájábó\|. 18 l^jnpshiérdown Eussel ÍRoliert urnák apgoíországi horton couertlodgei (Kent grőMgi) tfrzsnyájből. 3 lmproved Kent ugyanazon törzs* nyájából.. 12 Cotswold Brown Tamás nr an-golországi marham-halli (Korfolk gróf-sági) törzsnlfájábdlí 45 Eámbouiilet Künnemann H. Klenkii (posení) nagybirtokos nr lörzs* nyájából. . 24 BÁmbou^llet Kayser kir. kerfl-leti tanácsos nr kjurimirsburgi (pommerni) törzanyájábúl. \| SÍQ, Rambouillet-Negretti Bieler O. k\|r. kerületi tanáaBos nr merzini (anhalti) törzs nyájából. E 136 kos] nálam V. ker.j Zoltán-utcza 8. sz. a. (a Zoltán- és ikidémia-utcza ssrlcán eladás végetjt ki via állítva. Minden állatnak megvan i tenyésztője által kiállított törzsfája. A megtekiatés s nsp bármely ik sza-kábin megeshetik. Bővebb felvilágosítás ugy a hely* színén, mint szemközt fekvő irodámban (V. akadéüiia-fóutcza 16. sz. L! emelet). íjssnláa/ jAl/rsd, . Uo/M»»IUt- kerssksdfi. Beküldetett. Az leSTskaéSsIlté oséplógép vsrsaey, f. évi májua hó 11-én mént végbe Fehér Miklós küztelki géptelepén. Összehasonlítás végett felállíttatott egy teljes manyar állam* vasali gőscsénlőgarnilura j :8 lóerőre, — egy H o r hsbV-iéle legujabbj angol rendszerű 3 lóerejü os&lőgép és sgy! \|P ít t s-ftle amerikai fogls rendszorü, 3 jóerejü locomobillal dolgozó.oséplőgép, Az érdskee szemle főleg a őzéiből rendezgetett Jftbér Miklós által, bogy a magyar közópgujdaiági igényeknek msgfelelő 8 lóerejü amerikai Ssögee gősoséplő gép értéaéra nézve kömkaztetéft vonhassunk, de jegyuttsll érdamm volt a felállított magyar gép munkáját isf bemutatni, a jelentékeny haladás fél tüntet énére. As oras. gazdasági egreeület gépészeti soafosztályának felügyelem alatt meginditbtt munkánál a gépek lóerme, a fe^aerő, a néplSdob bossza, a kiesé pl és tdoje, s szalma minőségs, a cséplés tisztalága, a magauaáé, a szalma- és tö-rakelválaiBilás, a magosrUtlyozá», a gép járás, a magssjHqgraaams stb. tétettek-figjelsin tárgyaivá. A magyár áUamyasati 8 lóerővel dolgozó gőSeséplőgép 4 peres, 15 mp. alatt fejezte bej aa 64 berakott j kévét, a j Hornsby-féle 6 Iderejti gép 8 psrnz 30 máSodp. alatt, u amerikai 3 lóerejü nádig 8 peres alatt esépeite ki. a, búzát, mialhárom gép as em-litett pontoknak teljesen megfelelvén. A msgyar gőfcnséplőgty szolid isser keze te, jelenté* kény oÜoiitAilgkni és munkaképessége ezúttal is biaonyaágot tettek e gyár haladásáról; as amerikai gépnél r- malisak bemtttatáaa képette a szemle tuUjdouzépeni tárgyát — a rendkívül eeékélv erőszükséglet, a könnyű szállítás \' és a u-alkatrjMzek mellett lehető könnv& előállítás emelhétfik ki. As érdekes szemlén a iővárós legkiválóbb gazdái is jelen voltak, ott [láttuk Jer. Saapáry Gyula pénzügymitiisstert, gr. Déuewfy Aurélt, gr. Károlyi Gyula és gr. Karolyi Sándor, gróf Zselinssky Róbét uraksA Orozy bárót, Má-day Izidor oastflytanáoést, Széli György,\' Krimtinóvinh orSz. képviselőket, a gazdakör I több igtSg. tagját és samnos másakat; Felelős eaerkeitő : VASGA LálON. Társszarke«alő i HOFPlAffK MÓR. -4-- (rférési hirdetmény. Akiül bírósági végrehajtó aa 1881. éri A t se. 102. fa értelmében köz-faáfiéé iesat, bogy a Ifrtmiyei kirjbiróeágnak 10088* számú Tipiiíili fogva Lavk 84-musl javára Pap Issrs oitározi lakás ellen Ifitl Irt tőke és járulékai erejéig elrendelt kiéáéepjées végrehajtás slkalasávaíbóéiUf la-foglalt; ée 1090 frtra beesllt több lovak, esi* kóL tinók, bika. tehén, sertések, szekerek, ekék, eaéna, szaimabelt ingóságoknak siár-veieaéée elrandeltvén, sieknek a helyszínén vagyis! Oltáreaen alpsras Iskésén ieodő esz-káféw 1882. évi jan. p-lkának délelőtti 9 órája határidőd kitüzossék és akkor a ▼enni szándékozók ezennel olt megjegyzéssel bi-vntnak mag, hogy aa min tett ingóságok sasa árteHpeo aa 1881. é4 60. t ea. 107. fa érpnmben a legtöbbet ígérőknek becsáros alól is eladatni fognak. Az elárverezendő iingóaégok vételára ez 1881. [évi 6. t. ea 108; fában megáilapvtntt feltétnek szerint leez fizetendő. , ( Kelt Letenyén 1881 máj. 244n. [EGYED JÓZSEF. 1028 ft-1 kr. jbvégrahajtó. Titkos Betegségek mibAn alakját asmkSltebsa u gssfar-lépés siladsassaiS sss4hajal\|. alkaél fsfaprfoljsst auiws kSrHSKsekel. m elryen-fék fsrlsfét, teljes siker Mitasttáu asüstt alapssaa gyógyít Speciálist Dr. Papay, kersaás aramy érlsmlewssls* ti>UIetWí ai«f ji forrós, Rsdapstt, ke-reéssi-at 6. bstár. A; Ssmxsti sstakés atclleoé Mé. — Beadal 9-tétj S-ig és sstrs 7-tál S-ig. lévilllsi la. Mlsésa bsUfasUkSlSa mö sséka. ] 970 10— Az első éremmel ki sün tetve, - a zala-eger-ci gazdasági kiállitó-egyesületáltal 1881. \|As [első éremmel kitüntetve Sséeeényben. MógrádmegyAm junius 4 én. A méljen tisztelt gazdák, molnárok, ka-Toekodők éa gópésaok beoaos flgyolmébe. Van eaeranoséea tudatni, bogy bőrgyáramban gyártott gép- és timbGMzijak, valamint forráBztott íéphajlé-szijak minden alakban nálam a lagjutányofeabb árak melleit a Icrjobb minőségért való kezességgé kaphatók. A mjg egyrészt aa általaik gyártott szijsk minősége aa angol ée egyéb küj földi haaongyártmááynyal a- vmaauyt kiállja ée aduig máwéait aa áraa is tata-masen olcsóbbak áj külföldön gyártottaknál a így bizton remélem, bogi bnzai gyutmánytm a mélvjad tisztelt jomdék, molnárok, ka* resksdők: gépészek] által figyelemre fog méltattatni Számos beoseé megredelésai eeédeaik kiváló tisztelettel ] KraaHz József fit llöflB 4—13 ISrgjár Markaiihaa. Árjegyzékek kívánatra bérmetotve küldetnek. Vlzogylatek a \\T. Kraust JótátJ fia uniak Mértstü hifién Indítják tlh»tfiHil. muitríal Kjyitk-bU rendelt hajtónUtku ftlkalmutsk A asoQt kitft.j ii£ko«k UUUiu, cteaslMafc mladn aÍMaoysadk siálsMl frmMfJ»ál JiilSiiMk Ménd. Kelt Set-MAilsahaa flUraays) 18»> bot. II. ; TiíiUktUl A si -asrtsai ssAfirasisa Itsnaánymm fttüller s. K. f T. Rrautz Jógik fia arnaá ifareanlí. a Egy Igen k«lletoei iSSrisMlSsigaaaik MsÉ w. n\|4Sa Ott airél irUstirat, miként s nkriMI rsaM fon ümtott ujjak, ■ébit ka hé Sa mlmsfastiMi fauuálok rtéjfdmk aséy«a mt«ftltl0«l/. nyolia nűls tS\| énrsnbtlft Ss S ÁMSN b«ly«k «\|j épdt. ■Wha Mok hMjMiábiksa aa btuk nlw Lsy«gyüam SMI Is sugphSS!, Iltogv toribló siOhSdsMsal mkU ............... wljíkbtn hmm Maá K«it l\'ápin (V«qeéMM\|7«) írni Ma- II Ssrfsr Vltasos s. k. T. Kráun Játuf fi* untak Mártsák Atnbánk kSláHt ;fprnntott «ytkkal aacjm ttwf i<ZJ— k SÜssSre, m« iillkw aH7 «UaHsNga Utaak 4s irv t iiiBlié m^k mtUméémk ken Tlisf Abkd (Bi»4pS\|yi) nirss V. ISII. Wsm Mslf Ss miBp s k. fésfarM 4s érlinsleiu tal »jdW>oso TiitsiXhsdon Is Pscyveráeksa. Főraktár Magy ItsaliMa Esysl Adslf fyertys- H sisppanjyirss mái ái EltvSs Uras a osaíajlaa DiKUV.iR-GYD(iYFCKDl) fpq^ír (HXLAVOXIÍBA5) B órftnvira LI p I k, Tiláglirü jódArd^tOl kir. távirda óé pdstahiiatal 1030 l—l Ivad májusiéi okloln riic. \| Vastartalmú akralothermék Antonius-fotrAs 87* R., ÍJános forrás 4-83* E Nátór isaantílrdő, kéjt és kőfírdfik; lényé M elektrikas fÜnUk, orvosi rondelvéni saeiinl. Dél eaelid égalj. Terjedelmes parkok, skabad haaználataJá pompás várparknak. A daravári vaü-ftlrdők {(Tliermáe JMaaaeás a rómaiáknál) kiválóan alkaj* maUak betigee lerakódások gyógyítására,] tehát börhstegséeéiaél, ehrottikm Izom bstéQSéoekJ köszvégy, csúz, és aa ebből száhnazd béaulásoknáL I A langyos fttrüKk osillapitólag éa eáyhjtőleg hatnak ejja nagy vaatartalom kÖsMkenlékan (aOM erleitőlég, Igen alkálmas tehát áltálánoW gyengeség, vérillánf, IdnfáK ührOBlktts, \'AsUrrhas éa, női bet4gs4ek gyógyitásáik gapobkint (ür«i zene. Réoyelmes íaftásdkról ás szórakozási gondoskodva ran. Távfafati vegyi levélbeli megkereeéei utazási alkalmatosságok minden álle* má4ra olosén szeres jepek. Fürdőorvas: Df. QHnk Kde. A I krdftlgasgatAaAg. GUTJAHR és MÜLLER évbe* ftO.OOO lUlmU, WH1 Ik évben 90&.OOO palack letteluállUva, lüti BUDA PK8TKN Kitti i»tdapraii Trlesr, roitilonoi éa gnnU-íul gépgyár (•(•lóit BROQLE J ét MOLLER) A ManrilfcM köaalébco, ajánlják asolíií ntrktMia 4r\|aylteU gyártmányukat mint: "^^nTflUrék gazdaságazá- jJP. Jgk sttíP^ M áB&SSk" « ib11 — • I ■ (np\'ÖgcjKk, (ws rWw Ab g B ^ ^^ I ifeűk aiámara. kÜ!a5L? AJBngj \| ^-jr \|iMim«faii. f .^VSy IBijjr V t ■ V jkL^ Halain- brieurhéngurtk. AtMRl ImHI ■riP^Rr IJL Qahpna OBstdlytt-htn- i ■^ffP IhU JUjV>«f A* \| \|L WRJH otr>k. hopini^gfptk. l^rTl IMBM "^B^flr j^J 1 Mj^M jh^^l Uar» vilnitlágnuk, ■ \' f ^ ^T\'lPtf tKMIBI ^nrtÍM>^ Uetackerbk. " ~ P&! !■. ; Malom alkatrászak: .iMKSriWMP* TiiHtmúitók. _____ ut ________Sxijktrekek. , I * .áA__\'^Lü* ^JflV Raslalsaaiek: pó^mj^tr^"* űor TTfV^^^^g j^BBHBg • Cytpl6gépro$l<Üt, ■ ^^n^l—lih&heugtr icihik., MjtájTn\'áMfc^ ^tgjffiE^T\' \'llBEr^il K"i\'tató lemttek. HHIIHHHHHHHHHHHHHHHIi i)(Mpo/\|i- \'ra«i«t MR** Arjiiyzékak kívánatra iacyan éa tárásaivá. 9Ml QWári rak iái- áa\'képriatlSaég Na\|} Kaaluán Heaaiaaa O. urnái. Kyőjthunk kezetaBsereneaénekll 400.000 márka f6n}driu/nyt njnjt jktdverő ssttkei a tuuaberái ■tfy ipéraklaoraóroláa. mely a iuag»» karminy sí-Ul mth^jti ta bittaahva n>. fián aj tcrvaaatt alaa abban all, hofg aáliáijy braau Itfoljáia ibtt 7 aoraoláaban 47.600 nyereménynek .okTctlnt kfaurssjáa alá kall karmaik Uttin tolalkoaii 400.000 frtayi flajsrsaiaafc. rdaibjr ffd \|: 1 aJHr.\'ja m. tttyOM S ayn. á. m. 4öf\| I ajjtr a aa. ÜOigO &4 ayer. t. m» Hf I ajk. a. m. lUMten a aren a. m \|<»£ 1 akr. á. a fiOjQŰO IP ayar. «. m W® 1 atar. a. a, fW.OOo 161 ayer. á ■ Ilit » ajnr. a m. 40.000, 10 ayar. á ■ \|5do 3 aiar a. in, SuöOO 9 ayar. a a. IM11 4 avar, a m. 11,000, 6») nyer a. aa. IM0 1 hW á. m. SOjQOO 1073 nyer. a. jtéO 1 alr»r á. m. 15.<)00;37.ÖG9 nyer a* m. \' Ml 1 aíar á. bl 19,000 Om lM)limam]k 14 akar L m. ISjftX) sgysaklat, 30U. tea-Ifin, 8 akr s. m. 8,000,124, 100. 01. 67. 50..\' A. 10 aa. r Rui ijmmóijtk IMI vl»4 aarkea fúÉO jat llsJaolssra 116 000 m. eaasárkékb^a. \' A nyeremény fcnwaek aaeriel kivataaaeia allaplttallk mar. J 4 lejkáarlebli ebi. m álUm alul aitott aáerMBloykásae a ká?elkeaA lakagba ktáít 1 effagaiad-aoni ir» caalt 6 m. t. 3 frt 80 kr. a. a, 1 Ml] M . • í, 1 H 7t u LÍT 1 Myál y. „ ; \'X ÍM r 10 kr.\|., ~ ]T falaaieuyi magUata aa Keaaeg alfikraa Oakúld** ngy \|-»UtiUl»aDy nafltU amnaal M a lejki^yobk (óndAal aaikWUletik. mlainll WM as illám esfcaerkel allitutt svedeti lm> jefjet kaprán tAtial kaaákse. I A megrsedsisaakksa merkirintat-liir^tnlU terrmelek dij néUül msílksltslaek. minden bá* a ás dU(i H\'K Msaálitás allkll LQldjük i4nt^-vttoiinék a Urslalea kasasi i^ys\'kat. \' A eysrsmsayak klBsslAw mindenkor peá> teása sa állam iótálliu aellskl tarüalk s attr kftsrfttan msgkkMáas vagy klvaaatrs fc4akak» jsinkma Aasstria aindsa nagyobb piaeaaia Vnt-aPAkéskltlsIlsitak által kkkaalllstkslik. í ÍFállalatunknak mindenkor kai«siettiaa>> rencaa, sek mar tekiutslyss nysismény kkiMt gyalmá as flíő IftayeiMMayaek OiseaAeéa ts. miui tao.ooo. ioojvoo. noooo nojooo tO,0(H> atb. fiivttottsk ki, j Ax ily i lefsutántakt alapon ajageá i\|l> Utftteat. alúrvlatkatalaf mindenütt Ullasitd>i a lykaubb riarátalrasMaitkstraa kflit«f• a LJjrili barás miati ia minden aatfltiaMt •llbkj ds in liKleeesttt* f. é, májai 31-ila etitt kluiiaail alajlrett kaakkaataa iatkai. Kauímann 4 Simon. kink- éa válté-Qzlat Hamburgban berssarlass és eladása mladsaaaml alU»l^<t\|«> nyok.j rasirti reuvtaifek 4s kllmlnaarajegyvtlsl O. iJ kOnönatOakot fcjotvo ki aaaaoiiol irAatonk edéig laausított biaalnmárt, Ipl-kérjtk aa u\| kiaortoláanáli réatrilalrn, k HítUijokvéaUnk aaootul ia oda irányukat* niiuqobkor uootos éa sailArd nolgAlat álla) UantMl érdokeltjaink toljea megeiigfd kiérauinolni. Fentebbiek. 979 5-5 IJ Ezelőtt a wSzartaáaizfíIloda átellenében,most , 1 a délzalai takarékpénztár (bazár] udvari helyisé- . 1 igeben, aján ja dústaríalmti raktárát,mindennemű \| J asztalos- és kárpitosjbutorokból l legíinomdhl), yalamj nt közönpégés minőségből, a Iftg"-"\'j oicsóllb tfj»ri árak mellett Szállodai, Iürdji és menyasszonyi kiálliláflok juta- \\ \\\\ nyosan elfogadtatnak és gVoilsan eszközöltetnek.T Viiéki megrendelései re a legnaghóob figyelem fordittalüs. \\ G 1094 S-8 BENEDEK SAMU, JOOOOO0OOOaOOOGOOOO3OOOOOl 500 ARANYAT litotek annak, a ki Kolko lagvlif kaaaMUata után nlolag fogftjáat ragy nlr uttat kap. 911 ÍH-W Egy Qvog km 35 k» KOTIIE J. O. kiérd, ^dvari aaAllj^ Wlll\| BAea mállott Kotka tillákfai Valódi min5ságban kapkaté Nagy KantkA" Prlbar Béla ur gyógyaaertArAbkn k búikIm nagrobb gyógvaaai tárban. Magyam aaágliaamiuden nagyobb ftaaarktrtskeékbei Nyjunáiottf iFiarluejl FfllOf lnptulajdoiiolaiiál. Ni k Kaiaiuán 1888, W ........-+-•■ m Kranck Henrik fiai cs. kir. szab. fr>Ar Ludwigtbargbaa. Linzben, a Dona mellett. I j \' n \' , Mb j .j j 1 vi iíFRANCK -kávé legerősebb, legkitűnőbb, tehát legolcsóbb pótlék a bab-kávéhoz. \| 2-3 kanálhoz egy kanál Frauck-kavét keJJ venni, atáltal táplálóbb, eröaitöbb, ízletesebb én egészségesebb kávét nyerni mint 4 kanálnyl tiszta babkáVéböl. ,J \| cij" Ajánlva és mindig \'friss minőségbeli kap- jY—buLo az ország és város minden fűszer- 1 J^O [ 1 J^^B\' kereskedésébeu. lyj^l .....M f l!» j \' I-k 1 b&a fáig I iM\' züiiio rí "li ~iír.ai \'1^7 ís^^ggn^sifc\'rsis\'-ia- J. « , Upi i l i I (inig f \\l \| jlipnfllíi^ifffl\|\|\'i 1 e a \' ^ a yfelB \|\| 11 t----1 3 \| \'aiiii J g ifer rr \|\|1^x T^H" íi ra JÍ § ■ 1 ~n\|i \\ .! ■ 1 !.í]ÍjjIffílrflf^a^l\|\|l ái \'j » g I bi p fi mái g . fe \' f .\'l"^11!-"^ y Blál F\'l I 1 i,inip~ir wTifífewliP\'iwiBlli - 8 8 831 Iái iísiJThT* I jbiMMftr\'Jl\'i\'sifiqj Hl 1,1 .. \' --- ia & ^ i líi ím li. in hílii\'wrii»!ii\|r^i km ;\|Sfíi h I i 1 i o jMlV \'^ymtr 1 •INI........FHh 1« Jihlli 1 • I IIIüM 1 ^^ yroitrTT- L \\\\M\\i #8?I •8 U s " I ::: :::::::,«-—=—^--H—-IL" IB---M Ir H......•rrelHiHiS l\\\\l : ip: li: i y mim lil;ÉMÍHáit3B fi - j Jí U í t v Íj lík n « r fi: tó,lilfSiö I! iSfili1 Sí ^ i,L jfilrijiil jljijL,,!, 3 Iblll li ifi ilLia \| j \| ; fj. j\|lj\|\| i lfíl !\| i \|\|\|p\|5 2? síj] Jí JIgi m fl ll. I\|]li II a- ! I J II \| ífíiSi\'J l:mll-«i!ÍliHfi M«i in USIh\|S\|«jiUtlfiJíifí :l flJSi! 1 iiíiilhíll I!%M!1HíM1sI 2: rr vc IH^r í ftffi 1\| i \\$m f, M-S ._j_f Ir" a 5ÉÍ453Í a U KETT, "TOTysWfc\'li. K-fr ÖJ" iiila S M Öl - - \\ !\' j >! ""w\'i! íj\' \' » U \' "fi^i r-P i1! l^rái.r\'\'ájafUi i M 1 $ 1 a M in^ li irrtlii\'Ipil^jllffI I ír. i i\\ — a ö "j-n51 M ügtwbji-U\'^MtS^ K g! IM 11H 1 sRg 11i1tT\|tfptlH ff^ \'i^f 1 g p 4 I j! i\\ jllH 1 iilil iiittipitii Bl »g w 11 r "jjii 1 \' —"s^F- . rí ... .\\ Túi gl S f ni\'W\'ii r fppiiifM 1 ...........-r Ig MM mwjwa1 i -1 i* j EJ \|J......ml 11; l : ii 1 VQ^Ö__: :[ i (MÍ}W : j••;; i 4 „üiWmm. - \\ P11j« !,iiiri \|/ ílmm 1 lillSl li / ifi! ilifii3 i-ií-rF-Y i 11 pl\' j ii h f ptty i\| i 11 ■ rnmmmmLmmm I n li I n i ijlii j n i \| i iTi\'lf I7\|!j il li"" 11 ■ j 1 npi i p =^SS—^fih^A—if j \|\| 4 iiyrnr-ib, cvwcii nu.wv p»iw h, mictcfji-mii. ^w^f-ww-w ivmcirmhiiitii, AmohaiflGNES-íorras- • T • ; Il i LJ . gí kgiánk egyik legnéiidvdiMkb g\| I saranyurize ] » kitünfl szolgálatot tesai főleg az emésztési zavaroknál s a gyomornak az ideg* £ I rendszer bántálmain alaptuó bajaiban. Általá >an a viz mind azon kóroknál i kiváló figyelmet érdeme], melyekbén a szervi élet támogatása és az idegrend- g szer működésének fölfokozáia kívánatos. ; J \' \\ Borral használva már is [kiterjedt! kedveltségnek örvencL \| [ Fris töltésben mindenkp^ kapható I . i ÉDESKUTT L. \\ m. k. udvari szállítónál Budapesten, Erszébettéren. 1 \| \| Úgyszintén műiden gyógyszertárban, fuszerkeréskedésben és venfdéglőkbenr. » j \| I880-ik évbenjsO.OOQpalack, I8»I4kévben^9$.0a0\|imlaeklettekaállitva. ^ j 43. 8ZÁII1. Nagy-Kanizsa, Kt«4fthlvaUl rotM fM«p k«nv vkerea-Uivirakw uuwa, Alt isAin > árak - Kféss én* 0 trt. Fél éte 4 frt. -tUgyedtos 9 frt Hir>t«tme«i?ek fc hasábos petit»#r egyszer 7 kr. ttlbUavii bitMetésoél 5 kr. Bélfal »» kr. 1882. m Ián, iÉjitá 31-én. IX. évfolyam. MEGYEI éh HELYI ÉRDE] A Zalamegyei Gazdasági Egyesület v tu, POLIriKAl í® EaípZ(Er\|A.ZDÁSÁGI LAP. s a Zalataegyci Ugy védegylet hivatalos közlönye. MEGJELENIK HETENKINT KÉ1SZEH 8ZER0AN (FÉL IVEN) ÉS SZOMBATON (EGÉSZ IVE.) Szerkesztői iroda. Délsalai takaréki tár épttiet II). n. basárhelyiaég. H«ra a lap ssalM réaaét illeti közlemények küldendők. j B\'r^aufdea levelfk esek ismert kseokbő) fogtflsiask el: Kéziratok ráwa ne® küldetnek. Wyflttér* Petltaars 10 kr. j$(ll9 igv; 1882. M amegy elgawiftságl egyesülettől f I A zalamegyei gazdasági egye-(siilet igazgató választmánya tagjai [tisztelettel {elkéretnek, liogy f. 1882-ik éti Június bd 12-én aaaz tizenkettedikén délelőtti 9 órakjor Zala-Eger-szegen az egyesület saját háza termében tartandó \'! választmányi ölésre minél nagyobb számban megjelenni szíveskedjenek: a tanácskozás kiválóbb tárgyát \| képezik: a) az egyesület működési ter-! \| vezete megállapiljására líiküldött bi- jzottaág muukálatának\|a f. é. Május j j.én \'ártott közgyűlés 672-1882. 11 gz. a. hozott határozata folytán tárgyalása/ b) az egyesületi! tágoknak a ! szakosztályokba beosztása. Kelt Zala-Egerszégen 1882. május 8-án. Iláaky Kálmán m. k. j elnük. Politikai Szemle. i A politikai yilág!figyelmét egy-i \| részről Kgyptom \| vonja most magára j és Egy^tomban kUlönjöscn Arabi pa-j sának magatartáfa, kj makacsul elli lenáll % nyugoti\| hata\|tt)ak .kívánságainak és semmiféle beavatkozást j j tdrni nem akar. \| Egy május 25-én kelt londoni távirat éppen Arabi pasának fiényegétő magatartása követ-I keztében oly válKágoajnak\' mondja a helyzetet, bogy la franeziaangolJtö-rök beavatkozás,] esetleg á csapatok partra szállítása j minden pillanatban várható. — Ez ázonbpn talán még sem fog megtörténni. —- Arabi pasa Önállósága, melylyel nem csekély Önérzet pároBul, jnindenésatre figyelemre méltó, s a] jelenlegi egyptomi helyzetet mindenesetre ezen nevezetes férfiú araija. Egy francaié legitimista lap tudósítója! meglátogatta Arabi pasát, mély alkalommal ez utóbbi amazzal ízemben ugy nyilatkozott, bogy a hatalmaknak semmi joguk sincs Eiyptom belGgyeibe avatkozni, mert a mit mort Egyptom kiván, az szabadelvű kormány, majd elintézik ók maguk a belső válságot, a mit a kulnldiek beavatkozása zavarhat Magáról azt mondotta Arabi pasa, bogy neki imisaiója van Egyptom ban, a nép it a próféta fiának tekinti..Egyptompól már csak azért sem mehet ki, meri k nép megakadályozná távozáit o ázt nem hiszi, liogy mivel Anglia és jFrancziaország szabadéivá, hogyj ez jországok népei kormányaikkal egyetértenének abban, bogy hazájából díüzzek azt, ki ennek szabadelvű intézményeket akar adni. Ó nagy igaztalanságlak tartja a hatalmak fenyegetését, [és bízik as európai nemzetekba. Kényszer esetén nagyobb akadáljjokrá fognak buk-kaoni a hatalmak, mint a minőt gyanítanak. Későbbi táviratok még mindig válságosnak tün tátik ifel aa egyptomi helyzetet Egy mtájuat 28 án este érkezett távirat azt jelenti Kairóból, bogy a franezia é} angol oonsul meglátogatták as alkirály! és aat tanácsolták aeki, hogy ott engedjen a katonai pártnak. Az egyptomi katonatisztek tiltakoztak a \|oon#tilok jegy-aéke állaa s aat jnoopták, hogyha a porta követet fog fcttjdeui, a ki Őket as alkirály írán\|i fpgedelmeiségre foirja felszólítani,, awnak tekintélye előtt megfognak kajálni. A lakoséig «ró«n aal hleeí, nogv a szultán ha kér színiig aem ttajjlef Arabi bay ée társai mellett Vem A Reater ügy- nökség egy távirata szerint Franezia és Angolország meggyőződtek arról, hogy a porta nyilvánosan pártolja ugyan aa alkirájyt, de titokban segíti a török hadsereg actióját, hóijy alkalma legyen a beavatkozásra. It Egy másik kairói távirat.27-én éjjel azt a birt hozza, bogy az alkirály értekezvén a consulokkal, 12 katona tisztet magához rendelt, kijelentvén előttök, hogy ő maga veszi át a főparancsnokságot a hadsereg felett és fölszólította őket, hogy a oonsulok álul követelt feltételeknek hódoljanak meg. A tisztek azonban azt mondták, hogy a porta beavatkozáia nélkttl oem kötelezhetik magukat semmire. A Reuter Ugy nökség egy közzétett hivatalos közleményt közöl, mely szerint sz ulemák és előkelők gyűlésének tagjai valamint más köl-, döttségek Arabi bey visszahelyezését kérték. Az alkirály a rend fentartésa érdekében beleegyezett ebbe. Vissza helyezése előtt Arabi pasa Német, A ustria-Magy arország, Olasz és Orosz ország képviselői előtt kijelentette, hogy felelősséget vállal az illető alattvalók biztosságáért. Ugyanez ügynökség jelentése szerint az alkirály táviratot kapott a nsgyvezirtől, melyben tudatja vel<\\ a török bizottságnak Egyptomba utazását. Kisebb felkelő csapatok egyre-másra lépik át a montenegrói batárt, a hol lefegyvereztetnek. Igy május 21-én éjjel a krivofccsia ledenitzi és ublii lázadók, másnap éjjel az dr.e-hoviczi felkelők lépték át a montenegrói határt, ezeket lefegyverezve Miksicsbe kisérték. — Egy május 25 én Cattaróból érkezett távirat azt mondja, hogy a montenegrói területre tépő és ott lefegyverzett lázadókat, miután vonakodtak hódoló bizottságot küldeni Cattaroba és kijelentették) hogy nem akarnak bazájokba visszatérni, családjaikkal egyUtt Ma-racsa Kolasin vidékére szillitotiák, Vgyii napi járásnyira Cdeti-nyétől. A bárom főczinkost azonban: Bogdanovot, Radovot és Tomofvot Podgarfczába vitték mint foglyokat. Ugyanez a távirat még az\'ie mondja, hogy a montenegrói határőrök parancsot kaptak e napokban, hogy a szenxük^elé kerülő lázadókra lőjenek, úgyszintén, hogy a montenegrói határőrség, megszaporittatott; Az irlandi kérdést tisztázni s Irlandban tűrhető viszonyokat teren^-teni, ugy látszik alig fog sikerülni egyhamar az ^ngol kormánynak, — Mód nélkül elmérgesedett ügy ez, mely azelőtt sem volt valami kellemes dolog a kormány fa nézve, de mióta Qladstonne éé pártja ü( az angol kormányon,, lehetőleg még rosszabbra fordult, a miot azt azok a példátlan politikái gyilkosságok tanúsítják, melyeknek] legutóbb két államférfiú lett áldozatja^ Az irekuek tudvalevőleg ligájuk van, Gladstone kormányelnök azzal hitegette magát, hogy ez á liga be fogja szüntetni működését, a mi által a kormány nagyobb tért nyert volna terveinek kivitelére. De kz.angol kormányelnök, mint sok dologban ugylátszik ebben is csalatkozott. Aa előbbi szombaton ugyanis alan diak álul látogatott gyűlés Ivolt Manchesterben. Itt aa ir liga eÜaöke Davitt tartott beszédet* oielyben a többi közt következőket mondá : Oladston azért lépett fel a hátralékom bérekről saóló törvéaj\\\|afrejríet-tl, bogy megédesítse és ir^ljtmlvél izletesebbé tegye as ui kiréleleii törvényt A kormányéinaaoaban igen Ifik, ba azt hiszi, csalói megs alapi aen Irlandbau a £í\'aL ményúek és e munka hogy a liga nem vhig rendi nak unteti működéséi. A liga azért :[atott, hogy telji sen vé^et vés-irtokos iktéa* _ _ ____ régrehaj tisásg lehet szjó az ir n Üp és az angol párt szövetkézéi érői. Nép és rség nem a le jt bb lábún ál^a-mássá 1 ezen ziklatott sziget orszá jüan, niely az i nysországnak már annyi pénzébe és vérébe került f .[ . Magy-Ksn • a, május 30. Tsgnsp f. hé 29-én N igy-kanissa sao-katlan éíéuluég é« Ünnepé y nihbelye volt Már kora reggel a váhuai ékartuat mindae réaaébpl érkesS nagyszámú férfi- és níi kö-aflnséd hullámsStt az utczál on 4- és a be-wámojé beszédre kOrQnkbe ftrkezétt ornágoa képviwénk Uoger Alajos i tállása az Oroszlán ▼eadégl é «jé gyülekese t; —] innét pontban II érakor lobogók- és i idnnu nem aksré hariány éljsnkiáltiieok küs itt megindult a menet roppant néptömeg < ■ a táreadalooi minden o«stályából Öuzoac regleit erorekre menő UtdsOniég kisérétében ■ Szt-ulienyi-térre, hol Kémet a Qéaa Ügyvéd r vid ne íolkeaitf ■tavakkal fogadta a kénvia Ifit, ki a tiszio-letére j megjelent lebérbe 9 tüzOtt leánykik egére \|serego által hozott viri gCBokrok zápora közölfc aa emelvényre lépatt és ety órahosa-ssáig tartó lelkes és vonzó Mesédben kOny-nytl, .meggy 6zí5, éles philipp kávái bonosolto as onpággyfllés eddig viselt < lolgalt és a kormány éltali gasdálkodákodé > okpzta réginél jkeveionb ujabb defu itot [ostnrosvás, refleclált az önálló bsdsoro\| és kttlQnj vám-terfllej hiánya által folyton elmerUlfi anyagi károki ée aaok küvetkexmér jreira, kiemelte, bogy kétszázezer IBnyi mag \'ar 1 onvéd nem kerülns annyiba, mint a kdz lahat sereg és ba honvé^sink ágyukkal is cllc ouéc ek látra, a mit p^ig most nélkülözni I ónyt >lenek: akkor az, elég lenne mcgvédei i as dkotmányt, a mogye nagyiattlOttérSI meg imlékesyén, figyelmoztot, hogy a Tíaza-k irmá ly tul ment azon határon, melyet a bol s fé fiu a 67-ee alkotmány magalkotásával a Uja elé kitűzött. A 67-jtjs alkotmány a még ak kor icm létezett boiznjai foglaláat nem invol rálh itta magába és igyi azzal moat megtértet tt n aga a törvény U. — A béeai delsgácjó éfal robamo-lök mint a k köve kea nyújtják a 1 nem szart ót jövfira tan nteSaavaaott ujabbi ki IcsÖ: törvény ezen ujabbi megsért sém ményéi ujnálatra méltó kipét hehssnak, de cstlggednOnk asé had, mert a {oloabani többié \\ nem sumithat. i Utána QyfirQr Jáuoi 0 grv kig tkrtó éljsuzés lecsillsp Jtát heij * r ---1 " r keltett kitünfi id s pereze-al áltaiái os ÜsaséUet tartott, lertilet nevében -köszCnotet molybpn a képvitolffnek a _I ideérmzéteért meleg ssava kai nyilvánított. Délben Albsnioh Józi af I gyvéd s a fűggeaenségi párt itteni elnöl a v mdégaaerotS. hazánU ebédet adott a képv teli tinteUtére, hol elkéső délutánig tartó 1 odé yes mulatb-sás kwben a lelkeebuél leli esel b pobárkjö-ssönteéek nem hiányoztak. fkOvelkeaván ea est — aa i tozák mind élénkülni kezdettek — [a a moSm Saommok a fSiéren laatanlénU tömegekbe alakultak, mig kilsnoa óra ti jbab Kit-Kaiii-ssáról[«gy éljenzO néptömeg vonult bo es iébogelt alatt végig haladt a ifiotoaán nyom-rél-nynmra gyarapodva. Félt akor a Széchenyi twrfil szokatlan fény Uh t a magúba ui osak hamar láthatót^ vált aaoi i impotant fiút-lyésmnnet, mely nemzeti sene lelkositŐ hangjai ktttt éljen riadalokkal koNllm meg a tért éé aa Oroasláa vendéglő — miot a képviseli lakáaa elétta mintegy 4 ezerre tebstfi\' roppant sokaság között helye. foglalt. — A váxoiL ipaiegyleti tagok- éa választó polgárok által hordott mintegy 2 eaáara jtebáS fáklya aor elfitti emelvényre a sane sllialln-tása ntán Tnboly Viotor ügyvéd lépett fal és tönUsöri kitörő éljeázéstel félbeeaakitott következő fldvOslÓ beasédet tartotta a kép-viaelSbes, melyet itt kivonatban közIUnk: LA politikai áramlatnak basánk egén saiadiakább tornyosuló fellegei között! jótékony pényü otillag gyanánt tUtídükülnek azon orsaágos hazafiak, kik fisi alkötmánvának ét sarkalátos törvényeinek ssigo u védelmében jogaink integritásából soha eg jr talpalatnyit lel non adnak -U a mindan ellett higraSt, toérsékeH, józan éa beosOletés]magatartással folvtottM egyetértésre intik a Sjábágái iár esk sjUsaté jéa állá n< ittaat^t f-Ufsa iMe volt ai képviaaló, ki egyik kesében! a béke olajtgát tartva, a máaik ka-sében\| bedig a aaélwkUrtl jog ulomáo(ra éa as ig^fség fcgyvaréval kttsdvflj (Kagy^uál-Ijelyet Mvetfe M&ii fia tádjak, asákaéi és ksrOlstábss aaéltó ki mwáuak a yiaáyar tOrván^b^uSi M^tksa. — £i — sgyssoaT — most, T hogv a l^bltoHó bosnyák plitikáask ten olyan [ellehaéga a képviselő, mint mi vagyne — és hogy nejn szavazta jmeg a ayakaakfa lelkétlítnOl k Mmaetat líoldúsboám v«M( husjjqákétj millwt sam, és bidőn todjok, hiay S képjris4sTssfi szeretheti jobban jszatófOlttét Nagy-Kaniz^ét, mint a mily mérték ben tte-retik fit e városnak bfi polgárai: azkor.Decsée megjehet igyjozíÜve a város és a kerület jstír-ról jtj hogy aulák jóléte lét felvirágzása fc«-szeqtebb tönskviee maradj a k< pvit«l&n«\| S"1 stUjsib. az {azt jküvetó Idkasadée é» kéévi-selőf folytoij Üdvösifi éljenzésok a-áa a legmélyebb cs^nd és figyelem állott be, 4- a több exer fllnyi hallgatóság köst képviadtek mastátott ltsngon köszönte meg a neki {ko-zott (jvátjótj de egyazersmiud sajnálatát j fejesté ki a fíj\'ött, hogy énpeó aaok, kik ssto-téo, mint fl a közbizalom álul válaastaítak meg a város elfíliáróivá pártsseuvedéiy által vozeUetve, távol msradtenkkal idntetnakí Es AJjtal nem fit mint polgárt sértik, da^a nép fcnaségpt és a törvény ért elmében meg-válaisiott népképviselőt 9 ■ Továbbá fölemlité azon roetsakaiata éa óeivetaégés kfrtes fogást, melylyel etíkiei éltek, ast Mrestitelve, bogy s vároai wkéiak tegélSzése a kormány által megtagadunk, mert a kanizsai kerületben ellenzéki kApi selŐt jválaaaiotuk I Igaz, folyUtá, hogy áLe-gélvsp\' elmkraai, de fi bar a városi tabfes álul fel nem sSÓllitUtot^j sót még csak Ljem is éneaittetdtt, de azért á mint a dolog tu-douiatára jutott, azonnal atomélyeeen ráeut a kneoktatási minissterítanhoz, s fölvilágpti-tátt kért eá Dgybeu. Válaszul legnagVébb meglkpetétére aat nyerje, mivel a Mfléiy bovál forditssáml a kormány elfogadható nyugtásást nem kapott, á armadát rendssá-seigfa nagyrkaniztai iskolák segélyezése] be-száülsttetetU- Ily körülnjénysk köst Iskko-véslíbé sem [leltét a kormányt oly hslgjjág-gal :\|yanasiiani, mintha aa oly törvényiejéii-ségíd votouiülne, bogy aj rendelkezési alapból, bnoljr éjrenkbt as ország kúpviselői KlUl (páftjkQlunbiég nélkül) j megezavaztatik, a márjjrégéu í megadott segélyt körtet fogyból megtagadhatná I Csak pontot kimuutWk kttldessenekl be, t a segély ismét kiadklut. De btes nemcsak, fit mist törvényes képvitelőt, k as fi tsemélyében a nép Hrm-ségé* sértetne meg Kani«a váró* halóéága, de » a kösel mu\'tba tekintünk visesa, igen élénken cmlckozeiünkbe lehet as, mikor utfI-kodé házunk egyik légnenaaerübh és Imsía-retettebb tagja József Ifobereseg Kanoaáa megjelent, még fit sem éÉrdeiaeeitette a jtagy böleseatégfl {vállai tanáes a hivatalos fojni-tatává, s hpgy \| minő káios volt a kövejaea-ményo esen égyelmetleiu\|égnek\', aat miudenki tudhatja j A nép feméget minden alkotmányoé or-szágbau köjelos; nem esik egy város elpljá-rósága, de á kormány J.tiszteletben tartami, azérí midőn! .KiUiizsa váips polgármesteri el-loitoiji akárijtUutetni, nem engem értett meg, hanetai a nepfönségot, a igy a leguenteUb ja-tok, mdylyil sj Szabad polgár rendelk^ik: Nóra más tmt as egés^miat a sárga irigység tehetetíM Vergfidéte r i aHiggkduÍg és nyilgodtság jellönwzZe minden lépésünket 1 nom\' UukotUm, vplnk ér-demsanek, ézun fölszólalást tenni, ha a! nép fónség jógát nom firíxuém, isi annak legUúué-letleáebb mpgséttését npm látnám a técjyek-bénn. . ;l Nem uánnékom láaiUni I ismétleml mit el^jbtt moudum, higgadtság vezesse inioden jéptflhket I [Lobogjon a honszeretet taent tüse édei polgártársaim szivében, mint e iái: lyák lángja, a Uralkodjék egyettértée kbliít lüáuan mint á pésy a hogy egyesfll a t »•\' gaslisln. KHásönpm a lelkea megtiasteltei* mii [még! tán eodig mégsem érdemeltem, de miííden iörékvaéam oda Kog irányulni, Lpgy, a kwbiiialmet mind végig megétdemo\'jeni 8 niqsl Ssion énökjtol kivüion), hogy tokáj és^ boldpgüDj n£ljoiíok Egk rázólj élienaéa követte e besséŰet, a bU képvisMőnk visszavonult saobéfába, t tért a táUjra4ivflk éé] a néptömeg tovább félén nál nem fávozott iqlytonos évstiókat hosva aa dpföskL r _ ! ly—i volt toki kedil nő, k M mooMI gáti lolykiái tZltÍM si salai Si S bw aj tárni kgl taL Apróságok. ptnkfiéd slatt ktrctoiu Mo\|shtaté. tára iég Jé j magvar caaláduál éidekas ikyüttj SsOmsaédok, jé itmerfiaök \'Aijvendémket szirveen lájtta «?gyQ es házigazda és a szenotetreméltó kiloájhátatlan volt abban, hogy mindégyikéuek vajainij népit boa oü. Sokpmindeniolérffl ftilyt a tár ^égre azután rákeHÜtla ser a t ia is, llorás felhő ttlt f viu als liásigssdk Wadakftra. Kom volt ft deTrósfkt ssinbek té tátott mint oy ■isiéj «m iebzelt aeki. Vei; IgM «gíj áatal sipsi m, nagyoá B [sgfsrjlsltj as már tey pár megyi ná-L a luti- a tarral-t a M. Mí\\ l I 11 mi yu t, a la- léten, nagy éljeeséseket vitt végbe, tőt már legy \\pár kflvstaÉasstéeon ia jelen volt é* nagyokat ivott! a imegválasztott képviselőnek jegétstégére. Pertie, begy kivatáat énett magában btlowélanl a felvetett tárgyba és világ-boldogító eszméií egy oly dissea társaság efött kifejtsoi. Aa öreg töldeaár, ■ tapasztalt érdemet éri ember egyideig esek türelemmel ibiűlgatia a fiatal ember nagyasavu terveit,, legyet-egyet pödörgetett bajaréán s egy pár [érthetetlen ssói mormogott, végre aaooeaa i mégis megsokalia ast a sok zöldet, a mit a fiatal világboldogító feltálalt s mely a tapaaz-italubb hölgyek ajkára it liem agy mMoiy^ csalt \'éa oda izóllott aeki: ,Öcsém uram, nézzeo eaak hamar a takörbe! A fiatal em-Ibér meghOklgeove a farosa kívánságtól egészen ünludalEanál valóban a tükörbe nézett, j mire a házigazda komoly képpel mondá : Láaaa öcsém uram, a mint a tükörben észre \'.vehette, még:- nem is pelyhadaik aa álla. és mégis olyan dolgokról mondott itt Ítéletet, a {mik sem koriát, aem tapaaatalatait még meg \| setf illetik. Hány gazdag Upasstalásban, honfiai érésoekm megszült le tanakodik eaek-llrfil a dolgonél s eaak félve, bizonyos tarlóz-i kadással szól laínak fül, a tapaazuluk, a böl-j ősik unáe4bsn és ön fiatal ember okosabb [akar lenni aaSn, érdemes hasa fiáknál ? Véletlenül inem roea nevelésű és elbisa-i ködott, hanem ésak kevés tapaastaláan fiatal ember volt ez, \|azért elég Önmegtagadással j;\' bírt és sseréoyep bevallotta hibáját éa viss-! szabuzódott^ i A világfolyását pedig aa nap j nem bástótták. Ha tettleg volna annyi vi&g-i javító emberi a [bányán szóval folytonosan a I tilág romlottságáról betzélnek, már régen na-! gyon jónak kellene lenni a világnak s pa-[ nászra nem volna ok. De a vázoltam társatág képe, s társadalom, a sajtó; érf igen sok mát intézmény képe is. MindeaBtt, mindenütt több jóakarattal éa buzgalommal, mint érett tspassts-lássál bíró emberek iparkodnak vasérasarepre jutni, cekhdgy nem bírnak, mint ott, nua-ídig azzal as önmegtagadással, hogy a ié ta-i uácsot meghMlgatnák. Ea a tapasataltabbak, \'! aa érettebbek[- aaok, akik js tanáescaal aaol-gállintnánuk, vjaszakasódaak a tettek mexe-ij \|ér5l, a közügyek teréről, viataahásódnak éa [! fájdalommal látják a aok vissásságot, mely-I nek Sgy kiaj jóakarattal, egy kis önmegtaga-íj dáasai nem kellett volna megtörténni, mely r azután kövstkésméayeibeo aok helytelen és [ káros ^ dolognak nem leheUtt volna tsülő I anyjává. • e • önmegtagadás 1 Minő ssép asó ssl Ép-\| pen aa \'van tneg mostanában legkevéabbé I aaokWn, a aítnéé feltételezhetné aa ember. \| A fiatal ériás, na egy pár verset faragott j Összn jól romnl, helyet követel magának a I Parntaazoaoa, a hová osak aaent éveelmek-I kei esabadna\' közeledői a valóban avatottak-\| nak; ba niagina, hegy Katyabagoeeo a bak-I tar elütötte egy gázárnak a lábát, írónak I tartja msigáb s megkívánja, hogy mindenki I süvegelje őtj Mert ő moet már nem egytserü I tudósító esnéáa, hanem kritikát, mfiitéts s I tudj Isten mi. aki réme a vidéki primadoa-\|\| náknak és taisigasgl^óknak és kegyelt \'maii udoia a bálokra és koasorjioskákra járó la-\|\| lusi kisaatiaiiyéknak, a disznótorokon éneklő \|\| kátorokaak éa jdikesiózó falusi jegysőkuek. j Ilit aem teea as ember axért, ba nevét ayo-I »a«va látja. Sí hogyne érdemelné aa 9yea !\| a ina viáéks iró diues nevét. Náhuak ba- wny iréesámM megy mindan. Ha nem j csér, ?:t más, meg£eséri maga-magát, elég \|\| vastag ss arcsképének bőré, hogy ne ese-réáykedjék. Álért ítél ő holtak ée eleveaek fölött, mintha; éoha életébea sem lett velaa máa inaéteyégtl Arany Jáaos ő nála eaak amolyan poéta] a ki egy kioait mesélni is Ujíd, cak as egyetlen Petőfiaak kegyelmes [meg, kinek asjntén vaa költeménye a \| BUoldahoz, Mly nála ia irett költeméoyiü-I aetésak 348. papján van leírva e ba Petőfi I aokkal előbb njim élt volná mint nyilván \| ast bitU voínjaJ hogy Petőfi tőle másolts ;je v a As ilyen vidéki existentiáknak még I egy másik ipisim ia ezistál, mely keveaeb bet dolgozik, d» annál többet lármázik. Aaok a derék, nagy tudós férfiak, kik valami tárgy fölfitt illendő kenolyaággal yitatkosnak, nála mitsem érnek. As egyik saamár, a másik marba. Caak akarna ő (már t i. aa ilyen •pi«ies) ily erkélységek fölött vitatkoya>, me\|d \'megaati^aá nekik, marra a dolog ayitje. 8 mikor egysesr igaaáb bassélaie kellene, ér-telmesen, teaSi ftggglaa, akkor mélyen hallgat — v aknának sokszor es ia jó s vaa a ki KÜesaek ikihj\\ Majd tovább karczolom máskor esekst ás apróságokat, moat elfogyott a papirosom. Magyarország financiális 8n-állóságának megalapítása In" * kematnueta véjg leges megieBa-tetise éi a a illaja a lés ség t® linléii • k i»g i •sk edé• l im^ eldék a j a\|> \| é Irta: StéJtMpi IÓrJf Mytith Kú\'^n. ftfolyfrtáa.) a tué«Jlau: nép, ipég a szemei előtt Mrd kiecanli lej használására éa értá-keefcéeára mui képfcs. \\ Hhmvn kléntoehuien, a törvények aeeileuw eaiinti iialbafajiuii munkájának ama (ijwtiibM, inelylrn Európának pénzügyi helyzetéről szól, lueudja: Két á t V ajn, in nljeo a kori iná n y meggazdagodna tik: Ai tlaé ás m i jd ő n a kormány 1 áIt er h e1 v é ó n nemzetet ed ó vel,j « leintő roppant jö i azege k e t- ;t e-j r• ró t elő, de^k éső bb a nép elese-i géeyedése kjöke t k ez tében uigt ia e IssS gén f «{$I ki A másod í k ajt: in idős a kor-! in ájn y kjtnélvjéu a nép ere\|éit; eleinte esek ugyan saegényes helyzetben i alélja magét aa késé boa nép t f v e \|ed\'6 vagyonos-sága folytáé uagaia gazdaggá lese éa mivel a» osztrák magyar birodalomban a nagy élljunlérfi e bölcs elvét nem kftrették, vegrnnl most eme szánalomra ■élté pénzügyi Irlyzeibeii. As oestrák áfiain adósság, egy sajátságos specialitásé sa\|államadóeaágoknak, mely a többi mfivelt áWm«k adósságától lényegesen felüt. Más állámokbaur például Franosia-orezág vagy AngdlirasSgban az államadósság a nemz»t aetiv vegvonának egy, tetemes ré azét képviseli annak folytonos szaporitáaára szolgál. Az osslrák Uagysr birodalomban azonban aa állam edé#4g egy paasiv vagyont képezvén, nem ■zUtontja Inneni c-ouki;jn a nesue< i vagyont. 1 i A két fennebb emlitet államban, a lakosság büszkélkedik jól reudesett állnmadós-aágával ás as üaár minden szorgalmát és takarékosságát sft-á fordítja, bogy bieonyos érek lefolytával,! magának éa családjának biztos jövedelmet eáerexzen állampapírokban. * Az oestrák M>gyzr birodalomban azonban, ezen tágas be-tok terület fele víst-zariad aa állampapíroktól es azt hiszem, bogy a Magyar korOna tart ónján vai ban igen kevés osztrák állampapír len tcltafálható ée alig hi-aaem, bogy hazánkban legyen ember, ki családja jővőjét ezeu (ingatag alapra kivánná fektetni. Tul a Lftjtlián pedig mindenkinek borsódzik a bála, lm ezen gyönyörű vívmánynak, a mi osztrák [állam, adósságnak neveztetik, osak neeétl is. hallja ée ha ás (bérnek sikerült szorgalma folytán egy kis vagyonra tt^ért tenni, másra fordítja est, mint állam papírok bevásárlásálra. Meg egy jellen zű, éa végzetes tulajdon* ságát kell aa Oastrál állampapíroknak kiemelnünk — ugyani* hogy azok magasabb kamatot étetnek, mi it bármely más államéi. £nnek Q»uesí«e kö.vi ikező. Midiin Ferencz fer Ferdinánd császárok alatt, a biiodalmi :b1rl ■ t«t/•pontján állott, a béoaii kormány bizonjos1 büszkeaéget helyezett abba, hogy jkölpön lel vétel alkalmával több előnyt éa innjgambb kamatot kínáljon, mint akármely mtyi Kormány. ~ Fölösleges áldoztok volák azok, mert ekkoriban olosó pénzt kaphat rak volua. De pazarlás milliókkél lukarkodás gataeokkal volt mindig a bécsi pénzkezelés ismertető jelep • !\' " Nem fontol táik Ők meg, hogy as ál Ismvsgvont épp^ü ugy kel kezelni, mint a jó magái* i;i.zd» vag* oiát kezeli.\' Nem fontotájk Ők meg, hogy nagy kamatfizetés, nem eifjeli, liauem csökkenti as orseág Mleléi, tekintélyét és erejét és a nem-setét e könnydmü gazda hírébe-boasa. Ha a magán ember, legyen áz bármily déagaadeg — oly magas kamatokra vesz fel pénzt, milyeneket más, hasonjó vagyonbeli helyzetben levő nem tízet, bizonyosan hite* leenek neki mívesen addig, inig vagyona tart. D- minden ilynemű köleaön után lejebb ezáll hitele és tekintélye a világ e^Stt, az uzsorás speculatki prédájává válik, míg \|J-végre birtoka elpuaz\'ul és 8 a eaődbeu keresi végineoedékél, aaját és hiteleséi végrom-lé«árá . Es ez mindazon állam >ona, mely — mini mi » magasabb kamatot fizet miét a többiek. Ha a magán ember lilíelei elenyészett ugyan, de. tartozásain felül i&egís marad va-gyofia, hogyan íogja 6 hitelét a világ Mtt helyre állítani ? Valóban nem ugyt hogy folytatna az eddigi eljárást^ utolsó kntforráaait merílette kt Da igen ís úgy, hogy jó vegyookezelést alkalswizva, mondjon le fÖ!ö»lgr« költségei-* lŰ, pazar f>zeká«aíról ée biaoayitaa be Jri I e>l s 5 i n« k, hogy tartoaásait Jetieztáani képes leend!. Ka az egyedül* mód, derángirosoit állam a\|át Begiamitéaére észszerűen választhat. {Folytatása köt,) • Különfélék. — IJskfcss >• flgyelmábe ajánljak e köaiaeégn«4, a tevőidet annepély Laas eakea-jévá ssambatea, jaaias Séaíőgmeg-tar«si»i. A mévsit kOvmaég kttlöal^ges BMibévé eétkal m mindig sewaeeu látott viaftg a levéie sgyleteél. ea. Bdlréses tetv«Jláa Hétfle éjjel kmmwtUm MtieeeÉ a» advari ajtéa átbatör-isi Mester lipét ttvegásuk Éetsié^e s eoaea 10 frt készpénzt s többféle éHékpápirt tol v^jeltak el. A tetteseket nyet(iezzá\|. — »;ásirsfat SéUrey Lá«ló gel sei földbirtokos nmek mait í$80. évi májas bé I84n a Veespiémi papnöveldében elhalt s ekkor ott el temetett üa Hélley \|ézsefnek holt teteme L évi május 27-én saálliialváa Qelsése, bol a osaládi sírboltba tétetett örök n\\ ugalomra. Bárha a község a hulla megér k\'ezése elélt álig fél órával elébb érieaöli a holiteet inegérkesésérfl még \|s a szertartás nál oly tumegaaosen jelent n»ng. hfgy aat a részvét legAseinlébb kifejezééének avilvánit tani. kell. Megható volt az Snya éa etsetvár zokogó airáaa midőn a drágu tetonjel takaró érez koporsót meglátták, nnJy zekogáe a ti«te\|gö és résztvevfl közönfág siréába ver gyflít el. — Leljék a gyásaMÓ szülik vigai szakai a köaréezvéiben, meyr ea allcalommaj oly ösaintán nyilvánult. ! ;. — Bfyllvássoe liésmttart. Fogadji azon mé!yeu lúztelt kösönség legézintébl\| köezöoctemel, mely a fojyójévi mftjus }7-és Veezrémb .1 haza szállilo\|t fiúin Héljey József papnövendéknek holt tetemé yégelmkaritásá^ nái személyeden fájdalmam ényliiléeeűl meg\' jelenni szivee volt, és a szertartáson jelen lenni kegyeskedett. Qelse ittáj; 27.11882. ö4U$y ILitMlá. , — A rlápnI Lapok* irfák, hogy a vesepémi kir. törvényszék; Mjnökei dr. Lakj Kristóf ea. kir. kamerás úr lüájus bó 9l-ée érkezeit hivatalosan Pápára a% ottani járás-birÓM% megláiogatása végett. Nagy művelt-ségével, »sivélyes modorával és Ja mellett szigorú pontosságévl nemosak ft bírói és ügyvédi kar tiszteljMieljea ragaszkodását »ze-reste meg, — de állslános ünneplés tárgys lett ottléte elstt a kiWünfég minden rétegé ben ée as uri családok te váltva, Vetolkedve rendeztek ti»/telriére fényos ebédeket, lársss ÖsSsejö v e telek et. —KftsklvAnalra.Mörtakön l^Ht évi janias hó 1-éu a városbás dispitenáébeo Láng Fülöp operaénekee a budadesti nem* aeti seiuliásból dalestélyt rendez. A tiszla jövedelem egy része a kindedóvoda javára íordittatik. Jegyek előre váhhalék Práger Béla ar gyógytárában. Hel^árák 1-sé sor 1 Irt 50 kr. 1. és 3. sor I ifi tü kir. a többi sorok 1 írl. — Belépti dij 50 kr. f— Bások-ltiwnt^lyárgyrdl irja tudósítónk, hogy a májú- hó nl án aate Be* nedek Péter és Mliueries Józerf -ottani uro* dalmi erdéfirök egy lesi puskás \|bisanyoN Buaa JózasOre bukkantak, ki megleeetéa«« utáu fu-tásbaa keresett menedékei. Az eraöórök Ül-dözAbe vévén At, mér jól megkezelitették, midőn az oi\'vadász látván, hogy úiucs ine* uekűlé-e, vissza fordult s az égy Ük erdóört Mlinarícaí Józsefet M\'rét tel löltott fegyverével az arox, nyak és mellen meglőtte <i azonnal összerogyott, ezután Bencduk. Péter erdősre szegezvén puskáját, erre is l< nm \'akart, de puskája csütörtököt mondott. Bontjdek Péter nyakon \'onpte n.ost Basa Józsefet, ki katona viselt létére agyanosak hatnlmasaji. védoko-;yett,\' puskaagyával éa csövével óriási fltle-gelcet ,\'inérre az erdoor fejére. Aa erdőőr kéqyteleji vo\'l az orvadáasra lövést mérni, inert lá\'á, hogy ezzel különben nem mée-közjidlilf a csak. miután lövésével! jobb kar* ját fculyosen.roegsebzé, sikerűit néki a tol- \| vejposkáelól a már szétzúzott Ríie^yver c»ó-r^t kicavarnr. A leai puskás a kjiir.orült ei> d\'mr elől még is megmenekült, dennás napon kiléle mégtudat ván, a szőlőhegy ben \| elfogatott, a kösségbe bshozStott t ellene I Valeniiny Gyula Mjgédszolgabiró az elővizsgálatot nyomban telj»»iMte. A meglőtt Mliuaijics erdőőr és az ervadá\'Z is gyógykezelés alá vétetlek, orvosi vélemény szerint mindketlő felfog gyógyulni. Az\'orvadá-z »« be következtében el* •zállitha^ó \'nem \'lévén egy időre kellő folügye-lel melleit otthon hagyelotL i — (Pnstlsszrr és si rrrrdétrs ttanep^ly.) Gündöci Benedek ispát s or. s7ággyülési KépviaelŐ a közönségliea intézeti felliiváabMii jelenti, hogy a Puzlaszeren meg* indított áaa\'ások reményen felUli szereucsés eredményre vűzetlek. Az apát egy emlék* iratban fölkérte a kormányi, bogy a történelmű emlékű Ősi apátság és bazilika fella-láh alepfalainak a végeiiyéazettőí viiló inegj-uientése és stílszerű lielyreállitása, továbbá Puaztaszerm egy emlékkápoloa lés egy nor gyobbezerü sírkert létesitéae s végül liazáuk ezredéves fennállása emlékére a uel\'ért hej-gyen egy megyar Pantlieop alkotjUa tárgyában mihamarabb tégyel meg a k^rdeményei\' 7.ésre szükséges lépéseket. Egyutlal ellialá rozfa „Pusztaszer és az ezj{edév^e Ünnepélyt czini alatt egy művet kiadui, tnolyben közölni fogja Pusztaszer lérltépétj a történelmi éa tllelános iamertetését az ása4aról felvett jegyzőkönyveket, a ptwz\'a^zeri dgykori romoknak boldogult Pallavimni \| fiae Őrgróf olajfealményü képe után felvett /rajzát és a moetani már rongáltabb állapota romok raj aát éa leírá»át, az apálaág és razilika most kiásott alaplalainak rajsátl és wiráaát, az apátaág két régi állítólag 6ÖU érés lemplotá-kulcsainak rajzát és leírásán aadaatáe alkalmával* latált érdekesebb régi > \|árgyaknaik rajzát és leírását^ s végűi az e i^edévea űdj-nepély tárgyában a kormánkhot! benyújtóik „bmlékirat\'-ot és ennek kapóst t a pusztaszeri emlékkápolna, nagyoUhaz^nl diszkéit éa \'a Qellért li«fg)li magyar Ufái tlieonra yo* natkozó eszméinek miként hív telét leltűéi-tető ksryrajzváalatokat. A azá uos ábrával illusztrált mű, f. évi aefpteraben savában fqg megjelenni; megrendeltei ám. 44 bérmeniéé saétkttldésael együtt — egy UiL A mű Id-adái "költ»ég»ln felül megmaradiói egésa önt-i saegetfela részben a pttsxlaaxem eMékképolaá, s másik fele réazbeu a Öellér ljm)I0n nlálB-tandó magyar Paollteon jáváya] Jljanija fel. l— A megteodeléeek Ife illette jfeitlIli<eté»ak birispiisg fognak ajug\'áitájni, s a oiű végéa a eaegreodelSk illetve mfljiseték 4 névsehi ís közölve leend. Ugy a megrendii-léseai valamint a gyűjtlivek 4- a pénsösz* sgySU \'— aoguaetus \|-w aseraé aete FigydUz kéa* I «j»i lawvsésea, tog-a vizjben I íataí-Ilkül, kgyja lia- aialt, B. Qyólára kaidsndők. Hall ptnfrkei sgyik lakóesnak 1 \'é«ei május hó 80ján hullájjjt meg és el temiték a boa bejelentették volni. — A budapeeli ál notuban a gépkaseiők é dcjett első tanfolyam eredi lydil f. é. lebruár hó 6 án ekkor kezdették nieg az 13 Ián fejeetették be: ezen id kél napon nagypénteken i nabíán nem volt előadás. / iratkozott 167 tan(iftó, a kii lyanot elvégezte \|103, a óramuíasztás miatt időköal letsleg elmaradt Az előat estre 1 óráiópo! óráig 16i órában, a vasjiroSpoko í) érától 12-ig kezdetben in tatbtt 21 órában, ké^bb kir A nyakorlali oktatás az á gyárában april\' bp 24 éu mmns 13-áig tarlojt, Ott a vésető vezetése sU\|tt 18—2\' portokban hárem napon át gokat a loeomobil és ísépIL járatásában. A vizsgálatok n dődtek megás 17én fejesteláek be, ^sjelmé lelj és gyakodatií vissgálsjt - párljusamoaan tartatott, aa utóbbi csélra t án sgy loeomobil ée oiépldg és tűsemben tartva. A tanti ,101 tanú ó közül vizsgálatra s aek közül etek egy bukp gáftsk köz\'ill: a loeomobil kesslésére képesittotett 47 m 22 jó és 21 elégséges osstájy loctmiobil kezeié\'ére 33: és 20 elégnég\'js; a loeoi seHSére assz ÍUlőufk 15 éa elécégaéges nszlályzaltal. Iniiuló között 25 vidéki, vánOai különböző gépgyárai volt, A mi-sterséget tokinly! tos, 17 kovács, 5 osslergálj és\'l cséplőgép-résstulsjdonfll köajűl, — a kik a looomob ksMsIésére képesítettek — I sitté telt 34. 2 kapott erűit a ipelynek (edlspiába ms\'s a gépkezelők és fűtők tanf(fj stép előmenetelért." 9 rajzi mérését és. 18 a gőzgépek kozó szakkönyvet, k melye iratolt: „Jutalmul a gépke latifolyamán tanúsított szór, A loeomobil és csép kéfjssitet tanulók nevei kö gazdasági egyesületekkel, fogja tartani azoknak laki igaigatósága is,\' l.ogv h kikhez e czélból felliik -4 képzett gépészeket ajáu — Hal lapunk b Jieáibal és -társa hamburi ajáalja a baslourgí lotlería mái töljb mint 100 év óti olyannyira iamereles, hogy teJAégét még sjánlaui is! 1 azonban, hogy a hamburgi rén ények pontos kilbetését la. Már ebben magában rejlik. Jsenthál éa tárda majdnem egy századó mnlossága által kivivia hitelű czég elnevezésé i berendozénét illetőleg, ogy a nyert összegek tjeidén is kifizettetnek. — Aui ctria-Magyarország első köttelésben. tósi 4íí r1 éa jobl. íeut Oasz Irodalom ti • jtlih kOcAlt mOvtk m»\|rcn<l«tli«t VQlOp kuoyxkwMkvteMUn A nUegényvlli%C szépirodalmi lohrólratii BfalriÉiHÉlifiÉÉÉÉ 11 Jálé jeleit Hi-ik méltó má fid pinl fűze átél és ,17-ik! füzeié arra az elisme r dik évfolyamban megjt tlő alatt tett jzert ugy a nagy kösönség ré^é ekben folytalólsg közli os a ki nyer" est. regé közlőitek utáni ítélve, la, jeles ímagyalr irón ujah» művelnék ogylk legj éddi \' fzal) frny ianf Bárt a In caimü \| rdndk vtli éijd regény éneik folytatása iát y Iguácz lehetlúges Hu i hü alatt" os.\' hosssabb Ebei i Györgyi 4 hírneves feltfl lést keltett .régébye: , a XVIek százsdbó. befejezését és igen Mrm nyer istni pen fordiUsával kosaorui mCf k tartjuk! hogy a kis lök o szépsegek gazdag, vjálasztékos Kárdlyt bízták! jneg, — A egy tj kiváló ragény köziéi n. tt. Daudet Alfonz! * j0\|lt fram zia regényirójának .Ti r juraii jeles kalfnajai* fztmt A m Ívelt olvasók bikonyái vei aös íi\'ánj) PHH ,. is ii\'áft ífscbi ha a ros. i JliŰVi batu a FI jezia űnotá élcaosei és iróiuiával mai irödálom qgyik Ikotását, a kölfő teaennel magyal! fordiiá il; még pedig oly remek J. Béla i. Daedet e délvidék jegy typicus jminc régig a legderűltebb In 0 vasét. Daedet fiires irt a na.uraliita regényírókról[ tarini bőven méltáni\'oljá éa légéi Isksssbbn ÉBŰvmek vi iözött", irja1 Zojla, Bo irdeke van, mivel tel át teljee Világijáéba he géi#ilág" hoissabb közion apró ib érdekei rebjokat is tijaUi i számábab Hősegem 1 Ibümétos rajáét, akonkivűl I Ftllön laptulaidm ami ktsaépaierta-ők számáig ren-«ye. A kabfo-nyltiftíiotl meg, dáeok és májú* \\ iriam alao csak iMvwjk vasár-tatifoly amra be-közűJ a Itanfo-I bbi nagymérvű \| .kizáratoit, it-ok ^apdnkéht tattaki, jBsMSson \|pedif délelőtt rtani Mjz I tanít-lUttlásoa voltak, amvfísutatí gép-ecéetétt jneg s nu\'ókj egy mő-tagbdl álló cso-[iyakorollák raa-p sÉmelesében saius 14-én kéz- ^ intézet itdva-ép volt felállítva Iramat végzett jeloiitkezjtt 96 t meg. A vízs-a I ceéplőgép H\'p IH®". sattaj; ciak a k kffizlwl 33\'jó ibil ka/la ke-•ediglH jó és 7 megvizsgált 96-bbi \|pedig\' a fő-ól váló pfynkás volt: 72 laka-i, 1\| hivatalnok Azon Unaíók és a cséplőgép alomban része-smontoir órát, (fettij^Jutiümal auién tanúsított kös\|, 6 szalag-zelé+ére vonat lek slaő lapjára élők és fiitők f^loiuért.-gég; kezelésére Itetai fogóak a efidenéában fét. az intézet birtokosoknak, st lug intézni iiasoji. otéai rovatában bspkbás czég rsjepyeiL Ezen én nál ló lotteria t ikaégtelen jóhi-gcnjlitésreméltó örmény a .nye-smjavalvsl biz\' nagy bizton* bankház Ozége áll [fenn s szolid t lagáuak a leg-\|E e/ég egy kű-igemlitendu még nyerő fel lak-czég e csélra Hankházaival áll fcliapbttdk K utlul araidban ki-tijabbáa tn« g-űjfa tanúsítja st e, melyre a iiö;»vállalja iö-hazai jsailó, őlJ Aa njsnbi ókjsi MórlnCigy fél mely Jókai aenbike j Ijns az nghné Gyújtó „A multak k feszítő élek* llett mék V. i^ónkiélLTűz .. bejoélési közöl, német reiímyiró Bgy polgákmes* o fűzdlékben ekeeosés; \'gmido* IvJju írót mű rlitönkat Száss 17-ik fércben kézdődik meg, kor legnkgy obu isooni TsrísHu itauorot műve, iröinmel VMsik, g kij-ítlóbb íjumo-l\|^sikerliltebb ail togjáit jiivas-ditáabHii, aiínő űvében ajfrkti-lakját rajzolja niűve leMétől t lm IttlbauJ uiHja rsa, Kóla Emil rt művébeo Tar* I r&^lml^ aj Bsán\|as^fi-nNk&nald jkiilö-MMuék tójifc wlHfnw éjnyeln kiyüliafg Négy éiksréit költemé < Ml ka] skl. Mel%«n atánljak il kiváló fUyóil-albt \|s6ÍreJe kOSÖnságjmk figyjilfljébji Sjkljd* Uy \|álí)o\|wlljéjtségg«l karolják m erpoli ia^roubauna Pgyét és fáradb-Sésekl rdgényirada\|mabk érdeaében, ráak ugy ttfiet biljertől ksranéva, 1>4 a kösflpatg mm-értve a inojnos czélt,;\' a bizafias váljaUmt oágy ImérvWá pirtolja, \| és annak i ájlaeaé btnállást, biztoeit. A ^{ejjény világ" Mzetési éra félévre 3 frt, egéks évre 6 frt, füzeteiként S5 krért is megsisieetetŐ. Az! s\|élbvi-ktaek Révai Testvér^ kdnyjvsiadóbivalaláia Bmdabaiien vagy bárme\|y I hazai klnyvlde-sésksfléfnsa intézé\|idak. Gazdaság. N»iUnife \|]8\|2. májuk jlJ-éL. veldm\|éayek állása Magyarországon. időjárás ujolngos békpii nki ismét I jól UmiééziM jól]áll s Cfak néhol mut^ es áprilisi szármM^ i öjirgntsíoiÍjbaibely\|/[ a i viluie rrr,J: (Vbfkiép lésével veiqtnáóyel Dtfáa áltelábén apgiiAk a ittradai yetkésmsnyM. A k érv ári es a felal niégyafonizágí viiékek éátieic kpvetkntéimiJ a vetemények pt , jíjnykknak pUlatkpz\|iak. Bánátban Szpnüin a btisa iráijt szép reménydket táplálnak, n\|g a!T«zavidékről t.ibbeyire panaszkodnak \' csdlfíl bhadke á Maros mcotén, e ke-dt Íí-li kilátások rtisazsbbak, ugy, hogy Eiflélybén vatsábél jciaíc köséjpcerŰ aratást vártak. -A rozsj iránt íjr-ni monéliatunk jól, BiWMzep-fá Kassáig továbbá Székesl^hérvár- KunizU és KeosMemét vidékén, mindenütt nagyoib tnárybenj mstatkozznik a szárazság ésja sing j szél következményei. As utóbbi\' qsozésM á[: vjoiési kra Ugyaji Jóval fllőscgltét\'téa, de a btaj jóvn nem toaék. Bepeze az <>rssá^i\|M): yíjiflkein a fagy altil nébd kisebb, riéía nL-rfohb u érvben ftá^osult iu-g, e cziuUn mely gjUkorol i erős két teUj vete Felelős kár, a . kereskedelemben fjein lej :«zlrllioiőj mert az idén sokan töéb enítf votre mint pnáe éveklleji. - í kuUn aijatafti kilátásaink odi \|ogh\|l--\' ;y lreményeink a aanebau Mgkon lé\|t\|jnin( I Ez. bátók ef!) b«, Im>\| möiiuyisi get ilMú né meglélietőe jók á imiuőat geU illeti azém k A1 mi órán; át nééyeink ed. renáó . - - ez meg az idŐjárás\'.BlfUgKt. pződéséré fogja beiulyá^át vjfdékiluldon mult halén egy arló záp^r eaő sokktj segi-, szerkesztő: 14KOA LAileIN Tárasze kmtső: IIOFF.HA1VH HÓIL 101b t—% 4011.000 márki) ju kirminj sJasasaa nyerbelő. an bnm I IBmymtmnégji nvnjij* kmrex.! a hAlanUaály pmittsimty, ■■■/ k Inasai Jsaljávfla^q Miitvrt no. unrmj BjeMmr^tól iüi 8.634 275) márj Iával, » Íj \| jiuikjuaiiánj m sfasul sofrwibsd ág k» wrwltstní l[ A kvMUMfc gjjiiMi ymi\'uüo ISvemisasa sz •birs SMkwera»«lhiU» SlfoKSiluák 1 fia jéti jlllle 14- ÜT nam « tor»oli* k MtfknddSask. « ri A S>UHa Wsii\|is»<éj\'»S -4- mini mir erill " i» árk>. r— líietvn tinnlmi-ü a k- Ml Iliiül siliki lUnOU. H 1 >til«ft 10 tW leo, mwsí Ktrt crt/I<\|i wiffjkn .1 üt bú aj, leiwletl jirii 1 ■ "i kr. HJ aqgjr MJK7 4« é" hr. mt\'rnri I^UMáMttá ii> u<n aloail alS^byak as «t«4r<i a.«v«g}r^k iilt.r tnlet «.4i}rfvtki n ij-cnreniiíSőluiei. ii te ki uMihfii^ láermk tisukiag^tk; sáM l\|Van\| nuQrar IMIjéz<ktMt) ■• lipSwuSSSl^js liU I Umii. Miadtb {•úr^icávMf mrl\|,\|,\'i«Hk • U if»U>( ___\| wWWI UlfiaPu tfjr kubüjrMI bu yj tijhj (•u.rny HáttSkl kl. —• a twytsSelwí Mkt tmiiaW ■ s MfISimti(i SlyuÜM f«mt«tek Sa • u/i "tm-ny Mnt^k an^MArta^l — Ci^i.k ntr mfl tj» \|\|l M»M>Ijalliwi tr&n •> S Wtyz* utcrrtU* íjjáttTM (Vjatiftk kl « k cs. hüd áflt*\' Íb irnntuiilc <\|!<fig ikiiufitut lií/aö nsirt, sflhrr kttoiiitit 1 IcmU irainulgniit j min4«tk r paMS 1 jil/clsáiftt álui ín s njni ji.\'-nit-k; ntüai tnc^l }vl — aMgtMr(l««ét klérdm»lill. EmBaa wi fiy l»útn«k iimlR>fr;lfltiií. begy ju Alxslwk Utlerin a Wina TilUkl — l(neui -jkjptniMiiy I rf uitl«sil«a .\\ssa iijloremtnyök \| ■sstéss I i Ttfc ntijtka Wm étm sün Hikitl bü) • fmvébM kxliiiiittmk MagksjktfsMrt iij, aíuJiro I rtlabss lU társa fa idUnt R nuiUml Úalrafll «M • kl] HUJ iift\|\| k Jseatial és bfti^k és váltóüzlét HsmburgUsm A klsqrsélás sorrendja. 1 ásk SMp ^ 4 sopkjs s ib [ lO á 90 \'»<»>. ! Kh m00k 9Q JMiaké 4j lltoyw ywsaiisfc .;\|\'33tjtr.- I&ooé, 1 i^eoa ná Bá 9H0 T- )i ■tSSitVO Mark f amUij mi&imonbrfc i (Maik t. saMily tétel <.Í5MWM 592 tk. Érk- láe2- máres. 4-éo. Árverési hirdetmény; A keszthelyi kir. iáris bíróság, mint te lekkönvvl Utóság réazéről közhírré tétetik, begy Zaiaieejfye összesített árrapéoztáránák — Szakonyi József ás : neje Libor Terézia dleoí 58 j frf 74 kr. tőlos és járul, iránti vjég rwfisjtáai Ogyében a szántói 5. sz. jkvbee A II. &6e 411 b ^i 411 d hrsz. a jfsl-vett \| telek frt mégis á aséntéi Itó. száiuu jkvlfii A I 228. braa. alatt felkeU ház udvsr ée kert 247 frt kikiáltási jár-ban s az aluliét biróságnál, mégis a szántói etőljáróa%i4l meglekintbelé feltételek mellett J89\'4 ávi juliue bé 3 napján délejőtti ID órakor Szántón a késség básáaál megjár-taadó nyilvános árferéeen a szükséghez ké-pest a kíkiáltéei, ;minf bosaárou alul is j el-; adatni fog. Árverezdi kívánók tartoznak a kikiáltón ár IpH-léiát kéezpéozben vegy óvadék-képes papírokban a kiküldött kezéhez InfeMi J •á- vevő pedig lartocik a megígért vételért 3 egyenlő részlejUnn és pedig az eleő réssbtet as árverés iogWőré emelkedésétől ezámitapdé oűiap alatt, amáMdikat ugyanazon naptól keá-n^tandó tK/iiap alatt, harmadik részletet pádig sáíntén ugyanáaon naptól azámitandó 90 nap í alatt mindek egyesf vételári részlet otáaj fú érverés -namáQfl számítandó 6§ kamatokkal; együtt a j aWtjialyi .kir. adóhivatalba aefi-! setni. járásbíróság tkvi osztálya Készt-. máicz. Ili. STOCKEE A kirJ (islysn U82 1033 kir. J« ráski E ujtaiitak k e/.eí a Kzerenesénen! 4ŐO.OOO marha stnj«r#fl»i}k nftíjt kedvező ssatkse s hambárgi nagy pétuki»rtorolss. melj a aisfas konssnyjal-Sal jütábiffW es UihiaitTs r.in. Kzp faj ttrrtzfttt elunja abbae áll, kW Sékáaj t ;n»j\' Itfeljáaa alatt 7 aerwláakaa 47JlO hyereaeayseft akvHlaa bía»nelea aUkvUksiSwIe \| f "* \' esU 400000 frtayt SsjimBMj kflitiji MaUi itdás 11 ajrr. á. II ey«r. a* ]! ujn. k. 11 r j 1 njer. k \|S pier. L 3 eser f. 14 »J«. á. 2 nyv. -a. \' ü ajer. a. 1 ajer. is. uter IL j 8 nyer. \|L in. Eiea \'iűojono; l50.0o(l 100.000 t sye. i m. SM a/«r. a. a. éa « K WJJÜO I0K nrerJ 504i00» VA nyeri 40.000, 10 ay vr »o6o 3 nr, SSeoOy 690 ejr. s. m. 20.1)00 H/73 njer. a. sz. iStiOOffua a/sr a. sa. láUüOOtií 18438 n\|er>«D(d I^OCOe^sektat. S00. áoö. iso. 8,000 134, 100, 94. 67, 50J 4t j tO o» I ujtHnfnVsk kAsM slaá anin 4«!feö P M ooö iaq 144 jst llmél\' na IUQU0 a tmoriakn. A \'áj tnmitj hassauk asarial LuaUiSaaa iiHajilttatjk Wim A W áselskkl etsá, ss állam attal bf iiúitt njsnu >cújliuzBbo< tnár Jsaies 14. és1ö-Se f»lÍólii:UtJi 1 #cassM ásni. áracaaköB. v.Sfkt éiikr.d. 4 1 fel i i „ „ 3 1 ,. 75 i acfTsdL „ „ 1 fél — ao kr. ViliálM^i ztsgbisaa at el^áfaa nU\|44« v«(j pnaUetalvsey, mellett ^svonnalfvs Hlsgeaffjolii eóntlilal saskácSltstik. ^bImmH Ijnf^l aijájLnj ctiianév^l ellátott eredeti ssfs [j«fjet kaftvee tfltak k«a4bsa. jpHHá je#rrideiertkes tnejkJvánt\\t«\'> hiv»tákia \|tér»«Mt«ii iij eélkii meil4teitlBk. mlaiis íkn 1 \|zm ufeur toilf f«lu^iUA nélkül kSUjlk rwJtie-l HiliklHi pivsUlos kesiaj wyiSkst. A fyévaH«7«S k\|Sssül4s mindenkor poe-\|te«an aa ji\'ljim t<alUaa íaeltect lártáaik s akar Ht>atMij nefkSU4ss vagy Iklvanatra MtsslU IjniukiiHk Auntria mlRdan nagyobb pihemia noa-^Uó6sszaketUtM^ak allal k4tbwits$stik. T Vstbnstaakiuk ailatfsaker kaSiassttajsse-Haese, <\|k nuu t»k\|ets)y4N eytrse^av keiöti [íjakraB iílílm^ iúayHeai<^»jSk öiwaeree] as. niist tsenoo looflon. nooeo Ott OiiO 40,000 atb fliettrttsk kl. \\ Az líljj a alspea eyegv^ vsl, lalataal. 4l<\'f»lat«siiteikg Miedvattz k4st»aa»pu. S Ir^BiHUk rélivétclKi auaiitliatTu-kr«lÍBaisr ■LÁsiti IMás riiMtt is idnilen SMckizast látási éI6bb, ktsveHlBÜBt alSliiett kaakbttkes íntótoi. Kauíjnann & Simon, bank ia valtű üzlet Hamburgban, beváiartüh \|k etadasa aindManit sllaskketvá nyék, vasw rinéjpfal és UltjsiBiaiíjstjslíesbi Ü. i. kaspínetüffket fejesre ki ezze^nel lánlunk piífilí^ tauusllott bizalomért, fol-kérjük ms uj kisoraolásaáli rés rhtalre, korekvéailttk esontul is oda irányulknd, mindenkor pontos és Szilárd saotgáíal által tisatdt ér^dceUjeiuk teljes megelégrdéaét kiérdemelai. Fentebbiek. ?S 1-4 >sbil, racy-K-ia»»eá» ÍA I Mí L - B R m\|K JÓZSEF \\ ! gépi éi ro.stjtli\'n oy. gyáva But npetfn. E Oxüri váciijűt az osilr.államvwnáhs kteflében. ttmktár: váci Mnh 68. te. I lAjiillja #indch gazlaaági kiál\|i\|áaoi kitüulolett, javított gyártmányait mint: v ^ JiffÉK. I j Triourbk 3t váitosó rostával. .^íT^íffc \| \'^^■vor^Lü Tisztitől epeket > ll^^ÉMíTrfn k malmok ssá> ^ \' Éfrá^S { r rfl ^ szám elatt^bar . J^TjjjBp ^ rum wr 1 daimazoíi \|n( nuas ekéket, ^K^SSm^ f C9( plűfj^p r rpstilkat, lUkiis^tutt ésl hasífo>- em^eket J vat, jaiaíél p!Itnrgaaybél, valamlat ain^eaasaü gazdasági gic . ésSis«rolleL ! I , Árjegyzék kívánatra Mgyaa éa Urvlatm \\ a m% m yyLyL^^Éiwi mn fwmwwm^mmwwmlm mwwíimw