Zala 1884 01 január k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	25.3 MB
Keltezés:	2010-05-26 13:33:19

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1016
Megtekintések száma:	4555
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (393.03 KB) Zala 1884 január Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 1. szám. Naffy-Kanlzsa, 1884, januAr Íjén. XI. évfolyam 0 * T arait nrrfóta ta'iUDöitvá- m > Shyitt^Ua» 4. m- Kiaéat * l»\|i—Uiw< fkeÉnfeiulkoeó kMM^t, l»v4Má «tAtMUwk. HM-twuiiwak toiiMwk wO-Uh htéméftk. Sra«atotk tevetok mk Uuitt k«* MkUtt fofluuak «1. i Ktaiitlok viswa un ktlitotask ZALA P OL1TIKA1 \|ÉS VEGYEjS TARTALMÚ HETILAP. tojssil» és Délzalai tárnék] bank hivatalos köziéi jrf Zalamegyei ügyvédegjylfet, n Nsgy Ktnjjuil- Délulti ts ksiiék pénztárs k, BaiheneÉlet iái Kereskedelmi ■ ■ - -J-»- gffc ém.....I fli ím kr fU ém , , i t 0 >, ■<fH+m . . , I , 2fi „ BÍr4«Uwh J«U«yMM «ijpítUtwvk., krméd • «gttb MrsUte RO ki, sabvfttli Mil 10U mtii I tu, «BMitl mUm mééti % kr NylMtér pstHsera 10 kr. Meg jelenik Napy-RanUwtn ELÖFIZETESI FELHÍVÁS a <ÜÜj -¿T^- HL.) ¡XI ÉVFOLYAMÁRA. ff Lapunk mától keidre fenállásának Il ik árfolyamábaj lép. .Önmagában nem nagy, de egy hírlap, különösen pedig vidék! kösiöoy életében olj\| jelenté* keny idő ez, melyre nsgyobbj szabása lapok is némi büszkeséggel szoktak hivatkozni,mert e körülmény kétségkívül megdönthetleo érvet szolgáltat a láp életrevalósága mellett. Bjzonyitja ex azt, hogy annyi évek során, váltósé viszonyok' éa sokszor erői megpróbáltatások közepette is szilárdad megálltá hélyét, melyei számára a társadalmi rend intéző keze kijelölt i inelyntk hü buzgalommal leendő be-töltésére igéretjzerüleg vállalkozott. 9 . felületese^ általánosságban vizsgáljuk li a Wlaplrodalom létokait, ha ^ ilantáat vetühk1 is csak a múltra, kényszerű lügjcai magyarásatol áll elénk azon igazság, hogy a mily mértékben segített* fennmaradásában a közönség a sajtót, ép oly mértékben, «őt bizonyára hatványozottan teljesített a sajtó % közönség érdekében, .viszoutjszoígálatokat, ugy, hogy elfogulatlan, igazságoa bírálat Utáu mindenki eliainerni kényszerül, hogy a közönség méltán y\\ ó p á r t-fogolása a sajtóval sjze&íb eü: csak az érdemek j atalmázása. Az csérféle életviscoojyok egymást átöleló érdekkapcsolata, a műveltség fokozatos fejlődése mellett egyenesen átalva van a sajtéra, nélküle el nem lehet, fia a viszonyok s körülmények aránylagos számbavétele mellett egyformán áll es az országos és vidéki hírlapokra, csak a Béretek külöjubözók. A nagy napi 1 a-j>ok a z. egé s z oírizág, a vidéki közlönyök az j 1 ijető megye ér* de ké ben s igényeihez képest működnek. Figyelemmel k i aé-rrt a helyi élet mindjen, fontossággal b i ró mozzVn a tát, • a helyi érdekű kéri és tj'-k megvilágítása, a vi<jéki 61 e t ébm'lf' tartása s a törekvések irányítása képezi faladatukat Ezen szempontok s vezérelvek után indultunk mi is működésűnk folyamáé« ki egészít ve még az t(é p6li tiksi te v éke ny sé gn e k is a helyf körülményekhez alkalmazott m é r ti k b eni f o Iy t aj tá sá v al. Irányunk a politikai elveink ismeretesek az olvasó közönség előtt. Most egy éve lesz, hogy ugyanezen alkalommal s helyen poli.t i kia i programiéként kinyilvánítottak, hogy i közjogi alap aíá. kormányon le vó or-azágos szabadelvü párt hive s organoma vagyunk. fiz irány s ennek elvei képezték politikai hitünk.alaptételeit, — snincetoka jelen-ben sem, mely ezen eltek jövőbeni követésétől is beanünk^t megválni késztetőe. A változás mely lapunk JÖvó életében beálland, pusztán külsőségre »vonatko alk, t. i ezentúl hetenként egysser és saját kla4á* ■unkbaníég in e g j e I e n n I, m i n e k legfőbb indoka ál, hogy egy Uidéki jlapnuki mely egyi&ttftl politikai 'jelleggel la bír, n'em lehet czélja él módjában 4«m áll tolnyb'mólag politikával foglalkozni, a ha még-la tenné, p'lybá tűnnék fa I, mint egy gyenge f a I aJt-ka) bíró épület, melyre ha óriási t et ó tra k n á nak,a z aránytalan snly alatt öialseroikadaa<~~A megyei érdekű, vagyis vidéki politikai láphakj, — mint ilyennek — feladata ciak ai le-\ bet, hogy ajtolltlkalaoigalaak folytoaoi« a aj lilában a az egyebét alatt jj« nagy maisává torlódott eaemények tömkelegében mintegy nyugvó ponjto^ kat siolgáltaeéon, a a felmerQló iSjáatalan fAllo* satok köz fl í a legjelentékenyebbeket ki sím alva, a po^ n tik aji .nagyvilág ¡egy fenti történetének könnytái-tekintését ki y ii \| t !■• f Másrészt meg sajnálatul kell bevallannnk, hogy megyei és helyi életünk korántsem ioly mozgalmas, élnuk, hogy a körftla történték repródueálása egy, he-. tenként kétszer megjelenő lap azámára csak réezben is elégséges anyagot adhatna, A kiválóbb mozzanstok eddig sem kerülték ki I jAvóbet) sem fogják kikerülni figyelmünket, ámde megyei éa tánaaéletiviazonyaink Jelen állásában lapunknak to* vábhra is hetenként kétszeri ! kisdása felesleges éi sikertelen annka volna, mert a nyilvános közzétételibe alkalma« éa érdemei esetek ritkábbak, alflden aprólékot, Jelenték telén dolognak kinyomatáaa pedig a pletyka-lappá ' H^mál veazélyével járna. És végül alljatá r oa An nk ban azon csél is ize* repet játszott, ho\|yalap é ? I elő f Is e té e l árának $ frtraj és t\| li tálával a« a* yagilag agy la lok felő ijlgédylbe-vett k öaöaiég minden rétegének egy könnyeni hozzáférhető^ helyi érdikü i e m e 11 s t tp o 1111 k a Ik ö 11 ön y« n y e\|l s z o I g á I j u n k. ! . > A lap kiadási jogának .megiserzédjp s e végett rendiaerei ! kiadó-hivatali iroda felállításával pedig azt akarjak elérni, hogy a lap külső mégjelenéee és szétküldése is egészben tőlünk függjön, i a szemünk előtt lebegő csín é$ ra» touág tekintetében li a felelelőséget mindenkor elvállalhassuk» I Lapunk hetenként egyazeri megjelenése folytán gondoskodhatunk, kogj a megye területén előfordilő eeeoéoyekről gyors ée hitelei tudósításokkal W0^gkl^ hassunk olvasó közöniégünknak, • á rendelkeiáiinkre álló munka erek csélsaeri sssmm&mmmmmmmmmmmmmémmm I „ULi" \ÍHŰ]Í Uj évre. évre. Tfjr ferg u iüfí i \|buüu karekén Ab ist«a örök kfipuMt síövöm ét. FAUST. A vén esztendő azedi .össz» sátorfáját. Még néhány napa néhány óra a az ídö végr telenségénék örök lánczába az emberiség ismét egy szedet fűzött. Ez a szem nem tiszta, nem fényes. Sok] vér, sok kőny, sok piszok ragad rajta. Egy! lapot irt az emberiség évkönyvébe, ez a lap nem válik be-esüleiére. Küzdelmek vannak feljegyezve rajtá, de k küzdelmek nem magasztos czé-lokért vívattak; nem az ideálismns szende illata virágjáért, oeníi az éltető hit fényeg ragyogása csillagáért, nem a szeretet ma-aasstoa eszméjéért. Alacsony volt a csél, alaoooy a küzdelem. Szemünk kerüli a multat, Jrínosv emlé-keivf), lévedez a messze jövöbeb, nem oas)» ¿f-e keresztül a sürü kudön Halvány re-saénye a* jobb jövendőnek ? Az embernek természeténél fogva boldogtalannak kell lennie, s a ki magái azzal hitegeti, hogy boldog, az Önmagát ámtya. Csak vlfeya van az embernek, boldogsága oinca. Az örökös vágyban, as örökös tpodásbea vaa valami, a mi az életet kedvű klneasá teszi. De a vágy hasonlít a hiö< paiyfcea, auhelyt a tííjesölés napja süt reá, eioivad, s üledék« többnyire az elégedetlenség, mert a vaiöság sehasem telel meg tel* jasea a vágy képzelgésének. Ha talány a halál, ha találgatás as, a i»Í a M vigasstalö saéaata a túlvilági ketröi asooá, mág nagyobb talány as élet maga, pedig átéljüa, I gyarló hajlamaink által sodortatva az egyig végletből a másikba, meg nem nyugodva, mint aj hullámió ten-ger közepette a hajó, [mely már árboczában. vitorláiban nem bizhatik. Csak a gYermfcknek vari hite, az ifjúnak reménye. A napok és Orák tüntével, szétfoszlik mind a kettő, á fék küzdelmeinek szárító hevéül, mini.a Ködpára a ' nap hévétől, a minél Közelebb érünk\s loldi, 1 véghez, annál kínosában éreatzük, hogv éle -j i tünk reménye füstbe szállj. A millíé-fejü; fársadtlom létküzdelipe kinbs benyomást tesz reánk, s ha gyernseki hitünk utolsó fősz- j lányait meg nem őriztük, majdnem azon kétségbeejtő gondolatra kell jutnunk, hogy pin* erkölcsi rend, mely magasabb hala-, lom gyanánt őrködik az emberiség íölÖU. Az emberi gonoszság, mely ezerféle alakban nyilatkozik tilt^oznj látszik Oly nemesebb felfogás ellen,mely as önzés moesok-játol menten as élet magasalbb követelményei előtt hódol. Aa örökös sürgés-forgásban nem csjak az ember tenyere less érdessé, hanem a szive is, a mely azután oly ellenmondásra képes, hogy a legszentebbet takarja a leg-aljasabbal. Megszűnik az Összetartó kötelék, szégyenülve bujkál a szeretet, bol a gyűlölet üli orgiáit, meglazul a szülői és testvéri kötelék, ki ma barát volt, halálos ellenséggé viliik holnap ... Ez az elmúló év szomorú képe! Vájton leeZ-e derültebb áz uj esztendő. A művészek, a képírók vidor gyermekként ábrázolják az nj évet, • mely ép akkor lépi át az elválasztó határt, mikor az ö esztendő, vén feldúlt arcáu ember képében tá* 'fotik. Átkaink kisérik a távozót. Reményeink közül egyet sem teljesített, a mit vártank tőle, nem adta meg. * Ki tudná megmondani, mit hm a / vidor gyermek, az iy eaztendö böségssa-rnjábaii A flálal mosolygó kép alatt nem fttászor'eseménvaltsokaaáaa lappang? S aa uj esstándö is ifor) reményeket, megcsalatott várakokjut, ^zomoru kiábrándnlást fqg-e hozni ? Ki tudja 9 ] \ L Éa jó hogy nem tUdia senki, hogy ha-latadónaz nem adatott bele pillantani a jövendőbb hogy előre lássa, a mi felett elei gendő opa lesz talán keseregni kéeöbb. A mosolygót mosolyogva fogadjuk. 8 ha erőltetnünk ia kell a mosolyt, tépett reményeinkből még! megmaradtak «.egyes foszlányok, a melyekjkeK bánatunkat hatjuk, a gyermeki bit szende virágábólSég van keblünk egyik rejteti ingában egy Ittp-tos levélke, mely még vigaastalni képes ezernyi bajuiik köaebette. Szedjük ősszé a foszlányókat, vegyük elő a levélkét és bia-aunk jórafordulásábM as emberi sorsnak» Légy üdvös uj esztendő. Mosolyod űzze el as eltakarodó vén esstendő által hátrahagyom felhőket. .Hagyj bele pillsntanunk fgv derültebb égbe, mely az emberiségnek töbp örömet As kevesebb gyászt hoz, mely a vágyakozónak meghozza azerény vagyainak teljeaülését, fa bú közepette vigaszt nyqjt A szivnek add vissza reményeit, a kebelnek a megelégedést,a képzeletnek merész, tündérbáju képeit. Ha a bú napjait az öröm órái válták fel, akkor ^deje hogy aa asótét szürke lepel, melyet a mult év szőtt, eltűnjön emlékase-tünkből is; eltűnjék mint egy nyngtalan lázas álom, mely lid^oznyomáaával neheze dett lelkünkre, a mely után felébredve, hálát adunk a gondviselések, hogy csak álom volt as, mely idegsetpnket megrázta, hogy eaak álom volt a süljredés a a^fadeág es jogegyenlőség derült magaslataiból k a kö- ' • I Képkora sötétség, a türelmetlenség, a jog-tiprás mélységeibe; hogy álom volt, a'sok gaság, a sok issonyai. a sok jogtalanság, kínos keserű álom, mely eltűnt as ébredés se); hogy oeak álom volt a pÁdaeserü magyar türelmesség rút megtagadása, hogy csak álom volt az ocsmány és bűnös demagógia uralma az igaz demoaratia fólött, hoggnaak álom volt mindaz, mi kétségbe qjté\a jó hazafiakst a nemzet sorsa fbMXt. Ugyanazon nap süt még boldog-bokfog-talanra, a ^vedés nem ölök, az igazság napja keresetül veri a felhőket, Legyen hát ünnep még egysser a világon. S te tg esztendő, ki vidor gyermek képében bevonulásodat tartod, hozd megaddal [azt, a mire legnagyobb szükségünk van ■ békét ée egyet* értéét Egyetértést az eszközökben és ezé-lókban. Hozd össze egyetértésben azokat, kik egymástól elválasztva egymást kerülik. A kik meg nem ismerték egymást, meri nem akarák egymást megismerni, hozzad köce-lebb egymáshoz, tatán méltányosság köre-tendi a megismerést, a méltányosságot beosü-lés, a becsülést sasretet. A szereteti A mit as emberek mindig ajkukon hordanak, de mely siMket át nem hetia. Ezt a büvőe-bájos virágot, mely as emberek legnemesebb érzelmeiből sarjadzik fél, de mely oly ritka, mert a legkevesebb ember btr igazán nemes érteimmel. Hozd el magaddal aj év a szeretetet, hinted el a szivekbe, melyekben még nem sfujadzott tel azt aa igazi szeretetet, melynek kövén a világ renctie épMt lel, a ¿elv oly boldoegá teszi azt, n kábelében borija, frissén, üdén, mert föiytonoean éhet és táplál, mely featart éa boléogit Hozz békét, egyetértést él sfereietet nj ssstendfl, hogy >Boldog njév»-legyen mindenütt, ahol« * rek laknak, isten kénes asei, Htfmmm J kiimlém által iMMtk fébb rovatainkat faliak IrfaktMkkl ithttni, - hmtm t kiválóbb etégekkel Mtetltaadé őttzekől-ttléeeink folytáé u Irodalom terén fal-■aríltndé jelentégtk bthitó ismerteiéit ti kiváló gondoskodásunk tárgy« Ittad. A ion reményben tehát, hogy buzgó törekvéeeink i t köiöntég réuéról el-itmtréttel i tiaogatisaal fogadtatnak, elóAietéet nyitónk I követkeió árakkal: ' ' étre •ite fél negyed „ Főmunkatársak Bitorfi Lajos, Hofmann Mór, 6 9 Irt. 60 kr. . 1 „ 26 kr. Felelöa attrk. ikiadó Fatyt Lapot. Jobb világot, áldásosabb Jövift kívánunk. ' A föntebb közlőtt eloflwitéti foi-biv'áslíau kijelentett politikai prog-ramoiótaí nem hagy fen kélaégot m.ra nézve, hogy dacaira a rajtam olkö-Teteit ioiuria által előidézett ntihéi helyzetnek, — lapomat továbbra ia a politikai hitvalláiom tanait UAp-vítélő aaabadelvU párt Ügyének elő-moiditáfira itenttlem. Mert éten igazságtalan éa aulyoa sérelem üteg* itéléaénél elvilaaatom éa megkQIOm-b&atetein a magán-embertan aaer-keaztőtől éa politikuatól, ^fbabár nem tagadom, hogy a köztunomáau jogtalanaág ehqaeléae nagy lolki rázkódást éa fiaimat okozott, mégsem i renditbetett^Wig annyira, hogjy e ' miatt a seabadelvü politikai iránytól legkiaebb mértékben ia eltáato rodjam. Ha megaaakadt ia a aaoro- \| eab'b kapcsolati mely a „szabadelvű kör"-liöz fűlött, ez legkeyétbé aeiu fogja alterilai, hogy az ortzágos tubádéira párt Ogyét otekély erflin bői kitelhetőleg híven ne aiolgáljim a nagy-kanizaai városi azabadelvU kör nélktll éa kivüle fa. ; De aa utóbbi időben felmerült iameretes etemények oly jelenségeket hoztak ftlazinre a nagy-kanizaai iia-badelva párt koréból, \| melyek előtt izemet hunyni nem lehat, nem tta-bad, t öaszatelt karokkal, jtoioua közömböméggel -»aló aliiHlIgatáauk nemcsak hogy egy cseppet sem mozdítaná aló ai általunk kép vitelt ügyet, de egyeaei ártalmára lenne aaon fontoa politikai ozdoknak, melyeknek keretitől vi telő érdekében ei előtt egy éttel ezen egyeeQlalet megalakítottuk^ Kert nézzünk eaak kOrOl, t látni fogjuk, hogy a »árosban nemotak . két politikai párt néz egymással far-' kaaszemet, de ezen ezakadát bevite-tett már a városi ét társadalmi életbe ia úgyannyira, hogy a városi Ügyek megítélése ét elintézésénél nem aat tekiutjtlk, hogy a teendő intézkedések a közjónak legmegfelelőbbek-e, hanem hogy a személyes hiúságot ét, ai egyéni törekvéteket kielégitik-e T A tártadalmi életben a jó barát t a környezet megválasztásánál nem aat kerettdk, hogy bectületet igaa síire van-e, hanem hogy mely pártboa tartozik, tót táját pártunkon is, hogy kéta, engedelmet eszköz e ? Arát szabjuk oly dolgoknak,melyekre kalmár-teamekkel tekint'ni sem lenne szabad, a a nézetkülönbségből Háramló miodenirányu antagonismua gyilkol tilsát lobbantjuk fel. Akár mihez ffogonk, akármit Utallak, minden alkalommal a minden actua ntáa éleeebb, kiegynitbe-latleaebb leta aa ellentét, mely várod kflzéletUnktt végleg elmérgeaiti. Mert miadea törekvésünknek egy-két •mbar eubieetiv énelmei t egyéni etéljai kivitele nem poe tjéből oai-aáljuk propagandát a pártpolitika Ufls alatt, ily alapokon foroeiro-auak taaláa kereaatlll dolgokat, melyeknek vitaiét, Odvtolta kevatkaa aséay«)» valamivel lObb elórtlátát ét II. Mi fnWii iu«,'m,.l\|..it köev t)m lnllllkiiiiitiki Mintha naak valamely fatuj» aebeaednék ránk, hogy minden Ipar kodáittok meddő, sikertelen ; v»gér-férflaink ti«renuiétlnek a Itrvek ko-retaldl vitelében, at etzközök luegvá-laaatátában, a minelc' legkéatel foghatóbb példája a legutóbb végbement megyei válatálátoknál taenve-dett vereségünk it. , Én ea a végimél, baltikerü ss< -raaoiétleaaég e\|áaaUulyával aebMa* dik a várotl tiabtplelvO kör're al által, bogy inttkbtléiébon meaaa« aieui elól Idvetitl at igaái párlérdtket, t a helyett, liogv wfnél toblb lilvet gyl^jtnae aétzltja nJw, it atzabadeívű párt ré>aérf a U\é\| kcHliiAgiit1 vívná ki, saját iilbglevó llifplt Is az ellen-lék kirjntba MrgeU, a városbnn pedig engijaxtelliotlenl gyllólködétt ét elleaMgtiktdétlj kéjt . Ily Viit'/.oliy(j\| tipiinlalilári ^mindenkinek, aki V vároa ét h na-bailehü párt éfilelrlt. szivén viseli mélyeb fel kuli toliw tuela,hij>gy, vujlia a tialíailelvü kör ¡ajelölnek levékeny-aége iily irányba lenne IAiJtliilő, ' mely egy áildáaoiahb,ijobb jűvőnek képeziietflé fklapját \| • Varga Lajot. pttalálnl MM, bptt M általártoa bátbéradé tt idd tatsüat mik bahotliaio qtm ltu. Nt«y Kaolsat dfo». ÍIMo 1SMI. OH/.KH/I.y ANTAI Adóügy. Ál álltmok MitiéM,{MÜadéta éa hatalma (mlgárainak aditllietéil képeaségén alaptilk, tiért, dt különben Is, mivel iniri-Ilon honipolgári aa adóWM tegkAaalebb érdekel; — 'élénk flgytlkm \|Jm in tg basaélés tér gyát képexvdlil ledket ¡költltsaégtmneli la-morom aa lyév kOttöbén M ttgyllon örviln-•etet hírrel Ismbrtotni meg tlsittlt polgár-lártaimu. \| j ] I i I ' 1 Dgrinla a ház- éa llakréazaköaaieiráMi három látgeldaö évben Mymáaulán elren-aeltetett., Ai idei a lalaMMytí kir. adólel-Hgyelö urnnk 18BÍ. okl.j l l-T-én SédS. az. éa nov. 8-án 20.ÍÍO. at a. kelt rendelete loly-iftrt — tekintettel jt rilhéjlóaágu m. kir, penzügymíniszltírlui^nok 1808, évi tabr. i'G ln 1276. sí. a magas rendtltlére — Nagy-Haniita ¡varosában 1880. no», lf-én meg-keiddtt éa f. hé 14-én befejezett, — háa éé azok lakréazaintk a htlyuinén tftrtéot Séntlráaának eredmény« a követkeifi: Oatzeiratott Nagy- és Kla-Kaniiaa Itör-véuyettU egyes&H várót területén óaaieaen: 9087 wjoba 887 Ibglt Ebből bérbe adva találtatott Aaai. 9424 lakréu. . a) 4764 szoba I Eí! östiesen lOTfrt sz. Ehhez hozzá tzálnitvi a házadóra vonatkozó pénzügyi (örvények éa tnbályók értelmében az uradalmi tlaitek, vanuii tűztek ét Brók, valamint jogi aatmélyek ót magánosok állal azolgáiknak átengedőit térj máiiatbéUliljáiokbwtaijjaliaaiott i88azobái téti a Mrbtadottal síim 4688l.réut. Ha tehát azen 468B lakréai ai öasze-frt Attaat ét fén kitüntetett 94S4 lakniai (áléból, vkgyit 4719 Ükrénból Itvonitik, marad még a túlnyom nem bérbeadott lakréatek siáma 88 aiob«. Énnéi-logva Mágy-f^jiiita városában az 1884. 188.1. éa 1186. évi házadó — Jleklntlíllel'a kóudók kezeléséről szóló I88S. XLlV. t ez. I fejezet 11. § rn, az 1808. XXII I. ci. 7. Illetőleg 1876. évi XXml L oi.,6. R ának 8-ik bekezdété értelmében «etehdfi ki, teliéi a bérbeadóit lakréazek utan a lSÍ-ltos ház-béradó a némi bérbe adott lakréuek után pedig i HL , fokú háHoaztály adó rovtn-dó ki. I Már mott, ha tekintetbe veaaaük, hogy ■ lent jelzett 4600 bétbttdalolt lakrészre 238 803 lit 88 kr. hizMIrjövadelem után It 16{-koé bérbeadó melleit 26.746 frt 08 kr. háabéradé leit 1888. évre kiróva, a nem bérbeadott lakréatek után pedig csak 9842 Irt \|Z0 kr háioaztély adó vélteiéit ki, lett ötneeto 86:688 Irt 82 kr. házaddl. Ónként következik ebbfil, hogy azon aee\|ben, t ha Ragy-Kanizaán az áilalánoa házbér adó ™ IH84. fvre . beboiható lenne,-a bérbeadót! lakrészekre kinyomozott 188.808 frt 88 kr. bértaszechez hozzá számítandó volna a nem bérbe adott túlnyomó lakrészek után parifloatió (beealée) ötjén legalább ia még 288.608 frt 88 ir. bérösszeg. Ki Itnnt te hál «aaerlnt az adóalap 477 807 IH 86 krt. a így ebből leaaámitva az 1868. XXH L ez. illeúleg 1871. XXIII. t. ez. rendeletei ezerint adóménteanek engedélyezett 104-koa tartozási költségek, a fanmaradé 80j-ra, vagyis 885086 frt kr. tinta bénöve-delemre Mfkoi béndóMl 76417 frt 88 kr. tlatta áilalánoa bázbéradó esnék, flzattetik pedig HA8 frt 82 kr. t tztrinl a jtlen-itfl feáaado knlea ét Uj áilalánoa hálMr-adó kuloa kóati kUDnbötat Í9.8D9 « 01 krt ttat, trrt ptd% még tgyéb kötlarbtk it kkítiltaiVit vawáatk. mtíyak nintt jaltn fflniy (MMftkN ttlMÉ. ' 'IT Nagy-Kanlaae váreaéijak eaak A lalimegyel joyyvöagylet kérvénye A hilalaalléal kénysz«r allan A qiUgyfll kilrjtfyzfii taatlile! az Igaa. aágOgymlnljnier állal lmterjesiieii kö^jtgT' zfll tóffényjtvaslat 8t\|. \|-ában foglalt hltelt-altétl kénymir tlltn a képviteló házhoz In-téttndo felirat oaéljáblól kérvényl t\|yiijiplt bt a mtnil lAnrényhaió-tghoz, melynek tartalma knvélkezöt Ttkli\|ltl>'n mtgyti biiotliág I A nagyméltétáfo m. kir. JaaatágQgy-mlnluttr ifr u 1874. évi XXXV. törvény-caikk, módositf«a tárgyában iör«ény\|avaalt-tot kéuitett, mtlyntk 20, \|-t kövtlktaóltg van saAvagtsvs. .TelekWnyvi Jogok aatriéaének, megváltoztatásinak vagy tiMgatttnleléaének lt-li)kkt).nyvl l^ekebeleiéat t telekkönyvi hálósig állal magán okirat alapján eaak aion eaetben ronilell\|olö el, ha a magán okiraton ti felek névidáirátalnak, ktrtszlvon'tal-nak vagy ljél\|egyelnek valódisága kitfjtgy-tólli( blzoáyllvi van.i A UtrMnyjivttlal indokoláaa szerint i magas kormány, tnnek törvényerőre eme-léit ét élojbe léptetést állal minden más \|\| Intézmény tntité.riéae nélkül a telekkönyvi vlttttéléMinik óhajtja tle\|ét, venni t ti állal a kőrtgyntk htaanaa aiolgálalot lenni vél; tstn I lörvényjtvaslai illetőleg 110. g-jt s Indokoláatval azemlieii'Zalamegy' Jégyzqí kara tgéaadn elltnktiő kővtlktzliléart intőit, mint aj mi anrtak luiajdonilitnl uineé-koliailk; itliál a közérdek Iránt táplált nt-\| inon érttlérlél fogva férflattn mtndan habo-i záa nélkül 'ktjtltnil, hogy ti úgynevezett j •hilelenllési kényszet« élelbetépttléae által több Intézmény mtgaértéaéval éa a nagy köaönaégjkfcawnlthatitltn károeltáaával egyedül a kőajegyvöi jövtdelem fokozása ozé-loatallk. [ . Mari a nagyobb ét kiatbb birtokosoít-nak egyaránt megnehezíti á vagyonuk Matti szabad rendelkezhelést, és mert t tnOvell-I ség oly mint szinvonalka álló, Ügyvédi kar, \| valamint a inzségi jagy^ői testülettől tlvoqjl a magán okiraton tltpuló jogügylet bekt-< btlttteléaének lebalőaégéi, muiftn a névalá-írátok hlititiaégének btztínyltiaé( ■ körjegyzőre rnMázza át. A kint ielemlllenl bátorkodunk : a szóban brgrt turvényiavaslnt által elaő térben az egyéni Jog aérólinék meg e« a nagyobb birtokos osztály Is i >1111111111011 kényszer, t az ezzel jíró tanuszerzés kel-lemotlohaégobiek álavéíjélnék.; dt máaod-aorbao ezen egyéni jogi megaaortlásával a nagy köaöntég anyagi rphilAgn haialmaatn alőidéilelnék éa a magú kinattár it tetemesen rövidiégtt nenveafet. Aki t nagy köiőntég körében él, aa ismeri a tiegény nép aÜáll tnyigl helyze tét ét tudni légin, hogy «gyónók 10 frt., tőt ezen aluli értékű jogfigyltltl k kénytelenek ppgkfflni; vinjon Uvánhétó-e az, liogy ilyen \| Jogügyletek mtgkóléaéntk hiltlt«iléiáre a \| felek a köajeayzö néUelyéiöl több óHtnyi ' távoliágra 'lekvO lakktljyükrOl, izemélyUkot I lám erő iinakat It k&baéáte fuvaron bttzál-' lítva a körjegyző alóli mogjolonjonok éa ott \| iámét as uoaoaaá\|i laatlk szerzése kelle-\| metltnségeintk magokat alávették ? vájjon kőveltlhetö-« et, hogy a felek Idöiöltéi, Iá ¡ndtág ét kéltségekkel együtt annyit vtgy I lőbhot kélteattzenek, mint a milyen értéket I a jogügyleti ttatzeg képvisel í sít hisszük, hogy aa, aki a népélet mozzanatait czak felűleteaen ismeri ia, eien leltevésre >nem>-jmel fog felelhetni; ha tehát ai emiitett lőr^ vényjavulat [törvényerőre emelkednék, a lélekkBuyvi ftHoMSpsak ziláltabbá tétetnék éa a felek állá) maguk közölt kötött jogügyletek be n\|ú> jelentéeével amagukinot-\|tár is tetemesen. károtiltlnék. Á IDrvény jtvtslal azon indoklására, hogy a közjoíyző állal történendő biteleai-lésok t leltkkőnyveaési visaiaéléaeket meg-ízUntfllöi fogjíUc, eaak nzt owliljttk fel, hogy !az ily nemű visszaélések «zárna oly csekély, hogy a nagy kötönaég érdekét ezen ok ImiaK azem elju iéveazteni nem uabad éa hogy egyes eaelekei említhetnénk tel, melyek aaeriht a telekkönyvi viatzaéléeek épen UijegyzOi Okiraton alapulnak. A közjegy tői intézmény módoaitásá-ról lévén szó, htlyén valónak látjuk lelem-littni, hogy azok által akár a kis-, akár a nagykorúnak érd «kében tartolt hagyaték tárgyalások alkalmával a telekkönyvi illi-pot nem egéettn hozilik tizztába; mert Rámoe példával beblionritani tudnók, bogy Hyet birtoMuletek, mik az örökhagyó állal még éltlében eladattak éa valami ok platt 'a vevő neyére ki n«m írattak, a hagyaték tárgyalta •lkaiméval érintetlenül hagyatnak éa ai eredeti birtokivéa továbbra ia a volt talajdoDoa nevén mnaiaradnak, hagyatéki tárgyalámak agyllk Mpaél-birtok állapot Untába baaátala holott a ÍM, a •épezi. A lörréoyjavaaltl aaon mékaiál, mely a köaaégi Jegytől népe hlzaimától aa által, bogy u alőtie történt aláHaok vagy aláira-iáaok ntitp hileltatk, magfotiiani ts t köt tág jegfzfii csekély OMllékas lurtttUM elülni taarja, mlitéa nélkül ttintin ma hagyhatjuk ; mart ha a jegyző tráali bizalom megingatva van, azt a magas kormány It mélyta érii'; ét mert a 'köttfgl törvény alkotása éa 'ia Jaiyaöi flgeléi magái lapitáaa alkalmával a mélytn lisztéit fcépvMö házban hangtulyqptatott, hogy a jagyiők flae-téat tzuilal magasabb őaazegben azért nea áliaplttatik meg. mivel a néppel va\|ó érM-ketM folytál némi mellékes jövtdtlemrt it stámiihil. Nem fajtetUk kl réndetettn l törvéay-iavitlai káné hatását, eaak főbb pontjaiban Jeleztük, hogr átallábap a nagy közönségét itgyetek érdeleit mélytn sárti. A folljofoij" Indokoknál fogva Uaztalet-tfl kérjük a, itkfntetta nw\|yei hlzotiiágot: miaztrlnt i nagyméltóságú m. kir, igltaég-ügyminiaiieit ur'által aonak idejében beiar-Jwetendő /wréMféiatlai). flielíjlég annak 81). f-a1 vjatzavOMLai tárfyv>fa a esélyen Ibizteii képviselő i házhat ftllrtlol iniÁni méltóztassék i Tisztelettel ninridván A lek'nieiet mtgyei bizotiiágnik alt-tllot szolgái I [ A lalamagjfa Jegytőégylel képvitdt- fében < IllilfS LöllINCk, nomiiMipmll kőrjégyző fijjyj, eln'ojc. > KA IC3 JÓZSEF, budtu-nenilátiléi körjtgyzö. A niagyar ciendörséfl szervezetéi ' 1 1 ' ' 'I li .M -M A kormánynak en Igea \| jelenH-. kany latéiményle ténytea életbe lépett, a magyar csouflőraóg Btérvezeté be rtn fejfivu AlkilomiflerOnek, da tót Mükségos-nek tartjuk, hogy igen tlutolC olusóiuk it minél jobbul ntgiimerjék a msgyír ctendértéget, mjnt olyat, i a moly mától kezdve liaial bitlooiágank ét törvényeinknek hivatva leand miadeo tekintetben éber őre lenni.] \|\| \ A magy. kir, joiradmég egy kitömi érteit ét áll 7 ejesdór karOltti paraucanokiágb^l. \|Az qgyn paranotnok Ságok római itámaal vannak jéltzve ét a kővetkező területeket foglalják el, tl. in.: Ai I. Máiba ' csendőr psrancsnok-tég elfoglalja át erdélyi, részpkot 16 megyével ée 15 acaban \| kir. várónál, en>n .pariDctnoitig néltqeljre Eolonráir. Ai' IL . u.: csend. naraaeiiiokug\|a Tiiaáuiuneni ét Itali réhakot fájlalja Iqi 7 megj'ével <i 0 uab. \ kir. Tárónál, székhelye Siegod. A ÜL ti. ctetkt). \| páráncnoktág elfoglalja a Danin inneni rilaiktt, 7 megyével él 4 Mtb. kif. vároml, tzék-helyo Budapest. A IV. tt. ctend. paraneraoktág Migyarornág éuakkeletl réezeit foglalja •I 18. megyével éi 2 izah. kir. táraattl, székhelye Katii, Ai V. tt- ciend. paranctnoktág kiterjed MagyaDomág áttaknyogati részeire 15 megyével ét 4 sub. kir. váróéit»!, uékbelye Poieony. A VI. n. cst'úd, paraucsáikság a DunAntuli rétieket foglalja el 10 megyével étá szab. kir. Tárossal, stfrkbelye 8zeketfebérvár. A VII. n. etesd, paranctnoktág migábtn foglalja a horvát, ulavon rétieket ét á polgárotilotl bitárórtidéket, uékbaly« Zágráb. ) I \| Ai, I., II.. m.,jIV., V., VI., 4a VII, itáma a. paraneanoktágok egyenkint meghatároiott uáma tzárnyikrt, a tiárnyak ismét tább, vagy keveeebb su-ksura, a szakaitok pedig Meghatározott számú értékre tagiédnak; a terület nagysága ée a léteié közbiitoaiágl riuo-nyekhoi képeit a taárayak, titkaitok ét ő r t 8 k tzámt a nüktéghei képéét emelhető. Minden oteadér partnctuokiág álén egy töraaórUut áll, mint paraneaaok, a ki lehél órntgy, aluredee, vagy ezredes. A atárnyakat náaáoebk, a nakanokat fölintek t I. hadnagy, féhsdaagy vagy századotok, ét u órtöket alűntek t i ó rítta terek, vagy érvetetA paraacMO-kolják. Mindta ctendér paraacanoktág törzsnek egy katoati 4a egy gatdáaut-kezelésl (siáavÍTÓi) oaziá\|ya na, alábbit ttXZXXXXXXXXWyXXXXXXi-XXX ZFiedler G^rula* fényképészeti műterme NAGY-KANIZSA \|\|1\|\| Váronhái-utcM 6. mám. i Fényképeket minden alakra ésj nagyiágra, (a. m. Játogn tó-jegy Cibine-, Ma kart-, Boudoir-, mg\< drétli-, élet-ÉM égn,l biiilliiiii, festett jelmez, tisztán, e)egai<ban késiktetneM jel, fölvehetek minden időben, bár mely órában eszközölhetők [jt ^ 862. 7 *****A>*************** AZÜJ GYÓGYSZEKTÁB MEGNYITÁSA (pococxxxxxxixxxxxxxxxxxxxxxx jjí A legalkalmasabb karácsonyi • és jaj évi ajándék egy jól kivitelű fénykép melynek i Jkéizitéiére a n. é. közönségnek magamat ezennel tisztelettel ajánlom, ' . I Minden modorbán a legfinmuabb kivitel ii fényképeket nemkülönben aquarHl festmény fickót úgyszintén.j . !. ■ vi- élet nagyságú arczképeket olajban »fivémilrg kldogom iKállllok. Hogy minden ií téren felmerülhető igényeknek megfelelhessék mö-trriBfmfi kfllflnö-en a viz és olajfestmények előállításának megfylelőleg rendeztem be oly aunyira., bogy e léten} munkáim a tŐvéros ebbeli legjobb ntvö ínlá/.clHvel ia kiállják i versenyt. \|Or Borult hifiben ia t legalkerBltebbgyeriiek fel-vétoiek la esgkasftltotnek.'ea !ff»gj esetlege* tendeléeek még az ünnepek előtt elkészülhessenek kérem sznkst lehető rövid idő alatt fe'ádni. N»k>-Kí»iiI/>Aii a fDélaliil takarékpénztár1 Bazárjában DtCMty Ede m 4 Itali 4a févyképésa. N A<oQY-K A NIZSÁN, 5 1 ' , .; J y. J » , I '[ J. I _Jt >r kodoui jt ni é. Icftsöbaég szive» todotnifira hozni, mi-Mogfálttbosf otitnsott fcyAgyazwriácHmak f- az E b e nk fSle bárban, főtér 16 ik aaáni alatt X megnyHottap, ^OafbrgalojiunAk átadtam, inelynok U joliotleg — becaea kérőm, \| uijw tísatk^ttel \\ ■ * KUKÁIT FEBEWC* 406 81—8 I g y ógy aa eréaa Naghf-KaaiBaán. Bát aseiiiit a \| p a m g e r-illetvo a pártfogáaá K. " i xxxxxxxxxxxxxxx, (tiljihelyliég Tálteitiiái ¿llQT l^Slt^Sl© ír, osdl ctipéai i Nagy-Kanizsán. Fötlr, ra41SttBTBEM éa ILII* ink flturk«uk«déM rneultt, 4 woat u nrod. tptktbu WI18IB l C- v TukimkidéM MUott ~LvJ Ajánlja a n. é. közönségnek czipész-flzletét, a moh ben m Indennemll nrI-. éi gyermekiiipAk a legújabb divat asérlnt külföldi bőrökből végy egyébb kelmékből a lehető I«g)nt4- nyocabb árért kéatit. Különösen ajánlom figyelmébe a vízhatlan csizmákkal gummi talppal. »iaéeaaeiaA ozlp6kb6l< BdU-, lakodalmi-, valamint m4t, hatonló alkalomra urilhéges aripöh ÍO óra Itforgdta dtitt kémttink ti ▲ . é. köadaaé« Batvee pártfogasát kért tsfmélysbb tlBBtslattcl K«ll«r Métyé. CZipéSS. Bléllzeiésl IHHá. 8S-DIK K V ÍOL V A M A K A. 411 2-rr- Hármincxnégy év óta aaolgtljük basánkat. Soklét* kormányt magértünk, •ok viszontagságon keresztül híven ktstdöUUnk a nem zt teli Meggyőződésünket bátran vallottuk; nec vultua inalantis tyranni, nao oivium ardor praw juhentium, mente qüatit aolida. A közvéleménynek,, lapja vagyunk; a mit a magyal nép mljnrelt oaatályai! éreznek, annak adunk kifejeaétít. Bizaiyilja est a nagy kösönaégiiek kitartOj párttogása. Ki>siAmlUr elOhaetöiqlnek iróniunk tnnuniiyti rtiganakonDiiit. tlj esztendő, uj valaaztAsok I következnfk.v ^zámot vejettünk múlttal, jövötel: T \ &'.rntrk voltunk, 0Ventt/t mdrérfttnü;! ( A jelen kormftnynyal «zembai okét ntljuk bisalmatl^Ságunknak, Mari nem azfmélyeB ellenszenv, nem erdea vezeti lollimknt hanem liöteleaaég: ki-tartani a nemzet bemeaebbb Javaiért Waló tu^ában. i E kormánynak mutyii diMelén, jüvflie reménytelen. Mit vártank tőle éa init igéraj a nemzetnek'? Att vágtuk, hogy a kl/tjoyi ptiitotkodrii iM/iittfriik s Magyarországi osztatlan erejét a nemzet jdgainak sértetlen megóvjliaáhan. érdekelnék megválót aitásában, az állani szervezéséten a tekintélye a befolyAna magartra emelésébetj érvényesitendi. S mit tapasztaltunk ?\|Nem hogy magyarorazág ioaát kiterjeaaíj tetté, dé sőt Ausztriáviu nzen ben lökkös alkudox^cal az IHÖT-jiki kiogyezésx roMzabbra magy^afizia a a tatrozet önrendelkezési Jogát kisebbíteni hagyta j a bovnyék kérdéi«&n ty dualizmust megpéfté és aléás\|n; HorvAto^sréggal »aetnj l^en a iyégvidék l^kebelezéapéJ, ugyrziltén a liujtvéi kérdénben és n legut^()lji zavargások alkalmával a mngyar all^m suverénitéi«at«a kfrgog\|&t oly gyenáé\|t védté, hogy a Drávón túli részek ksposolata aa anyaorasAggal veszélyeztetik mindezek következtében a kchyogi pá^toskodAs nem1 bogy megssttnt volna tápot nyert \.; -r > ■ . I. Igcrte a'yfariigyeh niidttút', Ntmt rtyd'-Átl; hanem csinAlt rengeteg ui adóaságot a réginek hegyibe" éa emelte minden évben a direkt éa Indirekt adókat a végsőig, az elvismeUtbaégii. , • J ] Ígéri rmját at úVéwbun «MrWtoil: rendti,énivg§l: a kttzigazgatAa zá" tárban, a közbiztonság megingatvai. \|t tArcadalom: felforgatva. hazAnk reputér eziója me'ghurczolva, ime az eredmény ilyen. 4 J)e Bzebb jövö reményéi nyijjija-e ezen kprn<éhy ? Ali lesz belölünk, ha aoká vezeti még az orazAg politikttját. Anyagi jólétet kémünk, sjriem tudja n egndni. Nincs semminő ki-z-ga7dafégi prcgiammja, tjeztalan s\|njs n agAVal a leendők iiant. A közön vAm terttlettel feladta az ipaipolitikát, a (magas védvAniokkol ás fogyaaztAai adókkal a mbad kereskedést, a keretkedelmi azerzödéfekkeí a mezőgazdaság érdekeit, a mid ín egyfelől lehetetlenné leszi, hojgy Mugyaroi-szégbóT iparós állam váljék, mely a nagy budgeiet I elviselherre, ImAaréazt agrúrinn poliljkit a<m akar köveim, hogy a löJd biincuctfaii megtárlsa éa jövödelmeii pzaporilna. FitHiicgiámlihi Ithfithocni jotjju mert az inproduktiv kiadá- hivatalikra nftndig felemeli a az adésaáfnainAtya rend-ezt egy pUlantáa igaz«á\|aaol\|áltatá' «oknt, katdnasAgrk i apirével naitr azánt. at§ivi « at államot «ab képé* ; aunk sanyarú Alapotára babUyitja. A n«iHi Jl $nllmi é§ ifhMmi'éklét ftjUnlmi nka fatt/f érwékst a leg-azomorubb^ bon a küzazallatn ja tyrmánv nyumAaa alatt mennyire alászállott a a közerkölcAtlfl romláaa botrányos pereiben látott napvilágot Magúm WMflg olkolntHiyot iiuliodtdga kprUipoltíikilvii f'tfuLt 4» a, kor-en/Hy ati (itt a legéagyobl> aröiaaziiéaMl. A válaaztáaok a parliament, a pártok a kormánynak ¿zolgAlnak éagközül ■ nem a nép köaakaratának azon hatalmú tényezői, mint i Ujak-párt idejében voltak. K kon ¡dnuféjftlé ajútptotf Önkény*, aoha róla tooni nem lehet, hogy miféle kianmba vmzi a nemzetet, vagy mily becaaa jogalt éa érdakeit áldozza fel: l íjTJTl \ í ) '1 Tm • 1 i\|F ; \ 177''A ' . Ezért rjart^bDk;eOilnák,I [j ' 1 '! i Hogy, nig a ai^jté nzabad.é» ha a najtóatabadaácot isi elkennék anam-zattöl. mint i uor meg nem volt azabad : a Pnti napló a magyír aemaet Igazait, érdakai j éa magaaatoa izelleiai kknoaeit védje, hiraaaac. Bem a magyar czimart, sem a namaeti lobogót el nnn ejtjük nenki kedvaért. Fegyverünk a Mó, erőnk nz ItazaAg hatalma. Há ezt vadjuk, aaavank viazhangkik a «ivekben Kzerék, milliók [értenek1 velünk egyet é* még ezen kormány n meghal\|\|a a közvélemény h jngját. A lüggetlen köa^véleményét. mely nam hizélag. Köszön M a bizalmat a múltban • kérjük a jövőre. • A l'tii Napló megtjjtav naMtiÍA« kttntr, • különösen figyelmeztetünk ni* >uy rghl na//»/ iV«elie\|j^a tapoi ¿Iván ki, mAr aatij maásunkbán nyo-iiW la a le He* tudóaitAM az orazággyuléa Üléaelröl ée aok jigjeb közleményt, melyet más la) [ok csak mAjínau heggel Hzölhetngk. Éz a Va^ilmlé olyaaólra njjzve, a/ ért« ttléa gyoraaaütgát illéiólaj, agy egéaz napi alőnvt biztosit, Hétfőn reggel rendkivi ili azámot adun! ki j j^pbányszor á tárgyha\|qnaz megkivánia, lapunkhoz melhkleiei csalohtnk. Folyt0nO«en két rtaéupt közlünN,.\| legkitűnőbb idÁktél. Munka Araaink disaea köre vgtaníi marad, mint addig volt, politikai vezérpzikkeink lagnálYObb (résgét ezjmíolis b. Kant 'loor a i'j Alanyi KomM fogják irnl. 8zíval; Minden! en. azok maradunk akik voltunk, ázt véljük, 18B4-re ím: jobb Ígérete nem tehetünk i őlvminaijak. Előfizetéei árdk (a reggeli éa eati kíadáara, (a a hétfő reggeli reniWivtjli nzámra) Egéaz évte 24 frt. Félévre 12 frt. Evnegyi dre « fii. Kgy hónapra í frt. Az elcízetési árak magukbani f^glaljAk a lap dUtalkn kézbeaitéaét a ppstin, vagy 1 udapestan kétaxer házhoz hordva. Aa esti fap\|pistiii külön küldéseért havonl int 3t) kr. Iietétidöl Á* élöflietéaekel korán kétjttk magtétetni, hbgy! az újévi tWazetórlódAS miatt a tap-megküldéaében kéaednl(m ne törtéigék. Az élöflzetések Uudapeatre a Peeti Viapl() kladóbivalalába (BaHtok-tare, Athe-nienm-énfljlet) tüldendök. Vidéki megréndaléaekre arpostai utalványokat ^ján(juk. \| A Peatl] Ksplé uerkeMttaége éa kladMIvsUln. ......... ■I FISCHELFULOP könjT-y mű- és isénemfl kereskedése, papír- és iröszjrek raktára, könyvnyomda és • : ! .¡I Nftgy-KanilwAli.' A7. ujktir. legnagyobb szellumétUsk fennebb idézett nyíl / J J í ill • r * es u karacsonyi ,Ugy tylfoin «1» mindég dgy találtam, hogy , ajándéknak könyvkötészete. * R .. ÍH-j \|((l\|l)\|ilÍHon i'n klváltkéfieii ugy Itllnyv a I1 lilyttysii iif. ertilsT, Hyukrmi tír Irnzzil I fifipji ili) i'Mlk lflvA\|Mgiiil iiÍIIÁmiiIiiIíIjii piy [wliiihit iv»«y w i .Wiiiy»K pülnnatKnánja* Igy mlnilig ónak (■zélítn iielékttlk rang a linritnil ki at Mlkalnuuahb, Gyakran iáwt vlwft \| IiIJzíiImIIIí 1 i, 11cm hmnfiljh ini'nt más litannló lárfjyai az élei ;iuiii\|litii kit-noniM élwzet p»r- Hll igy noi lid U." MlKtLDT SÁNDOR, itkuzátánál erőaubb biaonylték iirrn, misMrint ' n > mi ajándékok beszezésóre alkalmasabb forrás mini a könyvkereskedés nincs. INracp pedig: mért, mert egy, a szellutnet ilt kielégi tó'< tárgy bitlj ijfy vílliiHzIkík, Ijngy abból bármely kqr, a legöregebb ugy, mint n legfiatalabb, bármely nem, no végy Mi, bármely állás, a legrazuagabb épji gy mint a legszegényebb jéa bármely Mellemi " 'iiro r tehetség, u legmagasabb mfiveltaégtt épugy mint a festik mindennapi iMpkftWggel biró rémére okvetlen ttifálhiita legyen valami alkat-mm». em szertlen tobb nem létetik. i I , I V A közelgő Ünnepek nlkiilmárn bátorkodom! tehát. könVvkereskedwmet a éillvclt köaünség aiivea figyelmébe ajánlani. 1 Kii (l^ően fcUienelt raktáromban fellKlalbnlok ÍM sorom) n lliheltó leg\|eljeMbb«n képviaelve. hazai irodalmunk remekeinek q ■•• legdíszesebb \|p ugy mi lit jutöíiyomll ajandék- kiadásai. Arany, Prtfifl, V6r«»n»artj, KUfaUidy. Tomp«, Hark;, KOI<tn«y, BhJju, KStvBft niövf ml 'aH Arany Juhos Amim éflwijtefc végleges leljen kiadásának eliiö B kötele. Rendkívül díszes kötésben. Ara Eitt'ös Jóescf, karthauzija. Riiká lénye» kiállítású Cabinet kiadás lény képekkel gyönyör® kőiéiben. Ara L Ugyanná 8° rét kiadásban 4 (rt fiO és 3 fri 40 krért is kapható. Szintén igen diniéi kiállításban. Kin Jiittf, mese » Varró1 gépről. Egy 4» rélll remek nlbnm alaktl kötet, nálunk meg \ nokatlan lénvtt kiállításban BadiU Ottó agámé« rajzaival, Remek kiiléí-ben. Ara . . ■ , .. , . j. ilt, j , \| . , .',;:, Kötetlen . . '. I . , ■'. J,, «' ., .1 . 16 frt. — kr. AO kr. Í kr< 50 kr. Apróbb, refidkivtll di«ten UiAllStAiiuk;imj nem különben ■UhiiUm 1 na* 1!i!ltl. nalami 'I r>ii/.A: .ir»,n./\IJJi 'ivl A »■«». JAl e«en ktlLije ben ai ifjnbb iródnlmilIncmxedé)., (lntSfit'lj ugvj mínt cgyi'N rji(ivi[' minden léltó kiaib^bnn di«o« Ac ez idei karicony\| ^lkalmWfa megjelent pevieHte^epb njdor«Agok jcOstll klemoljllk : fkiH Unlet k/lltarntnyri, UJ, ai utbl»ó lÜflben fel-találl Iföjlqniényqkkal <bövllett jutányo kladM. Bemek ' "iltó llm ].; . j . . . ■ ; . . , . . . lAinoi Mii Petöfl, Amadé éa bajái kQI-(oményojnl. Knekre éa önálló zongorám feldolginta Bar-lalvta, A képekét rtjiolla Qyulai Láailo. (E\|y\|gyönyörű, aa Idei karácaonyi idilomwók köafil lt._i——4* r«t nlaka 'rendkívül kai atb nénik (Iliin-éa kötetlen — kr. legelöke flbb melyéi elloglaló, paxar fénnyel kiállított album, Fény nyomainkkal éa la-melaietekliel. 0 lelaé\|t Eraaébet királynénak ajánlva. Ara 8 „ — kr. Aruhy Mms, kiaebb kújleinényel. Egy nigy 8* rélll dlaaea kittet Am.....- . • . íj. • ■ . 4 .,20 kr aitnlmuktiAl ingva ajándéknak igen nlkatmna kötobeoakék kit-Koriul á canlb&tatlan, csimtl olainikun ériékll uj mUveoakéket, , ax illem könyve, fa Anyák kttnyve cziUnii uj eun kjvtil aiá> iiitlmpgaütjyi remekéi n nyomdai é* kOnyvkötéaieti kiolliubmak, nnák képviselve dváló tátmékei mim itli csak röviden felemlítjük :i OoczV 'LajjOS, utoljji'» «zuiolonti ifj. Abránl> Hölgyek azámérn, GáspáC Imre, Babérok, ¡Költfí: Lugasa, KalocsH Rozi moa itt iel nem aorolbató m&a mQveket, kitlliiti turlalnrakon kivUl mi Kliemlrttlönben gaidarot a német irodalom úgy a lemekirók Oaazca miivel, mint egyen kinlébb termékei k német régibb, ujabb éa legújabb irodnlomnuk, Ugyaiintén képvi relrc viinnnk. Iiogy minden felfnerlllliei/ít igém'tiek irovfcleljek aa anyai, franeila é> olasz Irodalom egyet kiválóbb termékei; ■ ■ ' \|\|P l'X''' ií . A t. MlgyvIIAgrél n fennebb emliietteken kivlll még remek kiállítású imakönyv váazoh, bőr, uárltai^yj éroz, elefánt- éa ;telcnőnbi kii oauut köléaben éa IQtliág atkaiára/gy egén tümigAel m ; < bl nAl jibb ii riulmn )k nagy választékával rcntjkivttl, pompáit kmlhtáabnn, van gnndqakndva. Aserdlilö frebbnél azebb k AlKtiíau mulattatva oktató, sziv- ét lélek ■HBZ ff .Ml Nemesítő művekkel vagyunk ellátva, magykr-Jjllémci. ■(* mái njelvektn. EienkivOl pedig földgömbök, ttliiajti atlaszok, tirUptk éa máa baaznna f* érdeke» tanszerek irklvtik mindmegannyi ép oly alkiilmna mint miiradtindá becatl emléktárgyak. A kedves kicsinyek számára pedig égy nagy halmaz tató tartalmú iljusági iratok éjs meglepő .szépségű ¡kép3 kiállításban es szinpoinpábai\|i,ragyogó, tanulságos és mulatós könyvek vannak raktáron, a legkülömbözőbb íirakban. TTT" Pnplrkercakedéaemben pedig találhatok; Diazea kSállitAiu livélnapir dobraok íl legújabb ós legklllumbfíz^bb alakok éa kiállitáapkbnn, betOvel és monogrammal vagy a nélkUl. diszex éa egyilMrtt névjegy minták;, külömt>Utó elogtins iróaaitul lelsiereléaek éa irodai pipere nikkek. \| Mindezekről árjegyzékekkel esetleg mutatványokká! megtekir tóatll aiives kívánatra kéawégeaen szolgálok ugy belyben mint vid/ékre. fii l Midőn tehát esetleges azllkaéglet íedmésér'e kéazaégea aiolgtlatajim ,s>ivea minél sflrObb igénybevételét kérném, még ai flnnepekre, különösen pedig'újévre esetleg szükségessé váló munkálatomra. , i i kitűnően berendezett köinpnyomnámat éfe könyvkötészetemet is szivea figyelembe ajánlva. »j . \| f w ' Kjlttfnő tisztelettel maradtam Nagy-KMiliaáB, 1888. deczembír hóban. FISCHEL FÜLÖP. JL JL tK, ife jn jL JL JL.Mjm JOL ffe JA. 4* 4* # 44 ' .¿m m m m m m m m m>éxm mm &mmmmmS t_t t t, T f f ; f t\|t t T ,T f f IWmI FulOpOél Na^y- 2. szám. Nagy-Kanizsa, 18»84. január 6-in. XI éVíolyam. MKUtlOTAtto te lUDÖnVl-TAU Mm^tten 4. u. Ktalwt k tasaastliwi Ttwtwvaaatkoal VrikU .MuUal ?«M- la»ttnk kliMtaak inUda laUtaailllk. tUrawtoUaii iövolok cak liMit ka aakMI fogadtattak <1. Éédratsk tkala non UliUüiek 1 t I [POÜTIKAI^ÉS VEGYES "i'ARTALMU pETILAP. A ülalainiigyel ttgylvj&tíogylnt a NugyUijt l'/irnl- él Délittal takaflkpéijitárák, Bankigjtiület Ab KeiélzedsImI bank hlvitalm köllöny ■LönarrÉK "IÜT htw én». N »• , ■anaééiia » frt - kr. • . »0 i . ». BHiüiit Jalteraaaa -"•-■<■-» inwW • tn\| HnUla MiM nyak 10 kr. UvmíUm MU 100 tsN\| I M, aaU MMW «Wrt kr. »yttltér ptWisri 10 kr.' Megjelenik Nngu-Knni»An hetenkint egynéer i FasArruip. A városi bizottsági tagok választásáaak kérdéséhez. - (V. Is.) Tudvalevő dolog olvssó-in'c előtt, hogy í nagy-kanizsai városi ¡képviselőtestület választás alá eső tagjainak azon föle; kik a Irat évet már kitöltötték, a községek rendezéséről sr.ijlú törvény értelmiben a jelen ér kezdetén . kilép: s így Nagy-Kanizsán Utveu uj városi bizottsági tag fog választatni. Ha viMzaemlékezünk a három éy előtt történt vároii képviselő válaiztá-sokról eszünkbe kell jutnia, hogy - mily nagy mérvű agitatlo folyt azon alkalommal a kttlömhöző pártok kőzött az iránt, bogy mindegyik párt a saját jelöltjeit választassa meg. Ezen éa hasonló eljárásnak óhajtanánk mi elejét venni, mert nézetünk szerint, ez lenne az elli lépés arra/hogy társadalmi és városi közéletünkben évek éta tartó tus&kodáínak végevettessék. & ezen savnak ,síól mind a két párthoc egyaránt; mert nem csinálunk titkot abból, hogy a többség a képviselő-teettyet megalakításánál alkalmazott fogásokkal adta az éjié. impulsust arra, bogy az ellenzék 'városi ügyekre nézve ii organizálja magát s ] actióba lépésével városi közéjetünkben is demonstrálja különállását. Az igy támadt m(a-gonismui vált tzután szülőanyjává nemcsak azon elkeseredett küzdelemnek, mely-■ lyel utóbbi időben Hálunk « képviselő-választások folytak, de a minden áron való győzelemretöréi azon kiolthatlan vágyának, melylyel a városi kérdésekben szenvedett vereségeiért az országos képvjtolóválaiztásoknál iparkodott erkölcsi elégételt szerezni az ellenzék. Akárhányszor hanginlyoztak tehát, bogy a helyei előrelátás minden félté te mé-nyét nélkül öxlaion taktika, mely szerint városi ügyekben:« merőben a pártpoli- tika terére lépünk, i magában a vfanjaiban levő tulsujHyunkal arra liakju)áyH{nl, hogy a képvlielúteitület skkép ingyen összeállítva, mikép\|nbba, a mennyiben tőlünk i »kantánktól függ, j a vllátórt \|ie kerüljön olyan "egyén, aki elég Miilósággal birni arra néire, hogy azóu ler veknek él czéloknik, milyikat mi a Mát gusztusunk uerlut kifőzni a folálfltknl szoktunk, lm legjobb belátása iMrftit azokat holyesökuelt nem találjl\| elinni) fotót is merjen mondani. I Lehet-e tagadni, hogy a , húrom évvel ez előtt történt váron! blzojtiági tagok váltizfáiáoál nem azon eljárás \| követ letolt, bogy a képvlteló tpttt-í leibe több markírozott önállótlin, K közügyek iránt éi zéketlen ■ legföljebb az előfordult szükségesség esotéro voksolni meg liivott egyén választatot t l e? Ki nem látja, bogy városi polgáraink legkiválóbbjai, akiknek nem cink jussuk lenne a városi ügyek in bnzzá-szólaui, de ambitió '¡Is vezérli őket a közügyeket híven i önzetlenül szolgálni, lyitematlkimn lőnek kihagyva azon listából, melyet a bli álmátok ét mmit-tek tanácsa öaieálli ott ? ; Hányszor vettetett nemünkre, s kulién pirulnunk, hogy a \| helyben létező tekintélyei bírói és fŐgynintsiumi tanárikar iránt annyi tiiztel^iet sem ta nnsitottnnk, hogy meghívtuk! volna jókét ¡a vároii ügyeket intézi) aenojpágba, hol az állásukkal összekötőit teljeaV függetlenség érzetében minden me\| léktekintet nélkül érvéiiycsithctlélj volna szaklime-reteiket ■ a közjóra irányuló törekvéseiket? Nem érzi e váiosunkbatii mindenki, bogy hala viriliimn^iutézményjeldeut lenne, biztosra kellene fognnnk, ¡Bogy egészben a helyzetet' uraló iránr tetszésétói lenne függővé téve a vároii] ügyeket Intéző factorok testületének összeáll itáia, i abba jóformán csak a szerenctés kiválasztottak kerülnének. Jlélre tehát «hon Iráéynyal, fogjjtr nak ömo a Jobbalc páiUűltabeég n4l-kül\| n« hagy\|ák varoal ügyénél actioba vinni a pártokat, hanem mnídON raellék-itkinttt nélkül cin pán az lebegjen ue-i meik előtt, bogy nly egyének vjtlaiitae- imak raeg vároii kiknek ríja eszük rtlOk a közjót liijeu izolgáluí. biaotUági tagokul, niiftk ét lilklltne-éa érdek nélkOl Helyzetünk és kiiátálsaisk. Kérdést« (01 jloh ur a but jái) hogy étied uieg aat tolult» jól volnék éi jdl Mik né moly kor sátán egyicer ériek nuráit, voltomra emléi barcoilgat olyk azonban ritkább)» tyátii, fotelt tak d« nem írl a dolgokról épp Olyánform táriadalom állt bajunk, külpolil borgatuak. Aco 1 teitvérek nem godni, a reaotió titolső felliilliáci kikutatta fo^a vonulni, * faj tói ugyanazon gonosz QMitern re(et valláiánal lotan támogatv ■adalmi élet ol uiely károi >h •Itg lajousaf nak .nwnbafk hog.y úiooi vez f at i Jílí iírfizij&i Kivonat, „Játékszini Nefelejts ) Malőrt A' nagyméltósága, méltóságos. Főtisztelendő, Na'gysftgds, Tekintetes, Nemes és minden rangon levő Nagylelkű Hazafiaknak melvj tisztelettel, lángoló lifi-llja örök jeléül 1834fik esztendőre ajánl' Boldizsár Ferentz, a Dunántúli Szúr tátasóf Társaság súgója. • cximü: ' 24 lapra \| erjedő -könyvecskéből. „A'e • f $ l t j t $ Ner,felejts ! egy szép virágszál Hazája gyenge pisit Vihart, zordon időt kiál 8 a nap lánghév parásit. Szellők tsókja alig érint ' Akii ftsstlok megett Hjl bájolva kékeísz földszint 8 égy voizéj sem lényégét Törik erdő s öszvé bomlik. Ha kavaija a szélvész A rengeteg tölgy lé oiAlik 3 téged mégse bánt a vén. • I Kél a' Vándor, ha a vadon ] Úrtyeire meredez r- -JL \ 11 r'.'i Melletted e megy szhbKaon S téged kedvesen nevnz Hol e szép virág nem! kékül Ott a mm szigora Silány a kert, s nálla beikül Nem szép a Tserkoszéru. Hol a halott — sir-Uwjén Nem leng gyenge Ne-rélejls Légyen bár korona fenén Utas I ott könnyet ne lejla I Előteremt a képzelet Téged lelkem virága). 1 Bár összedűl egymás felejt A természet viltga. Emlékezés! a' sziv mennye Ez szül Ne-felejtseket Nem árt ou a/ idő szennye ' Nyílni látván ezekeL Ugy tjio'gn Hogy áldji I >A DttnáDtull óla szakadatlan •1 l mjm m^Mn* UUÜ is s klrUjrl MmN dfaluris, Hir HksM — Ui« Wrt Mü J»MI—1 ilMalnl m ffáu Mt0U riaMvM alMs MIHIMI liliklIHils M, kafr "ilr" «aaik Ul«\|i Wltotksa, tmk lű tnü Is ssMH. Mi Um«<UI»l k tnj VMts s W« Up aWlMstta, nhnuk tnUÜT ■K aasH m Hm karMt k<l)isliliMl M mfl* Meg-Uókolom sírhelyedet Hol Ne-foléjUék nőnek i S ugy bámulom szép lelkiét Remekét a Teremiflnek. Hs a bősök homlokára Ne-féítgta nem tüződik ügy azoknak babárám Örök homály fűződik. A jótj i Nagyot nem feleltyük Bár azt kunyhóba leljük > ^ Könnyünk rá záporként eftyük Bár mint holtat öltjük. Ketté reped a sirajtó ! ./ S meg látjuk as arkangyalt Kit az érette sóhajtó Siegény Magyar annak vtlt. Mikor a bárd négyszer vágott Szent véréhez, • nyakához Orők MfMttl virágM T KttöU Hazád fyászssiho. Tiszteld hát e tsép viragpl '8 epbö\| fttad babérodat 1 lykoj a falui) fiatal ineati dafdy barát-luagad i\|ajtAn 1 \|3r. smannalj:, teljesei éraen magaiuat, van tiivjlobpgáion), diáailor a mullenilieD gyarló phiitkai extet; a h deg it ir olykor; aj fog^B n fáj. Nd 'éjdna bá-n«i jóblnát; bámul-gyellek. t oiekrdl in i^muiiuo'tu tudok, a magyar állam él >ota ii.i Nínui lemmi ikai véaaek nem bábán » drága borvát in akarnak meguyu-Irnyéka, inely a leg-izavaiái alkalmával fehérét, Htm akar «1-valláagytllölet szl-lelketlenléggel' Uiik ingüket itt-ott a tae-papjai által liatá-k, miinél fogva a tíl-liláluigot mutat, iftllásáti miaden téren Ijreatéti] E ziláltság egaajnoiabt jele aa, iig, a ki m«f ll ki sér- tené bafolytiivál, buaditó szósatával a vésses iabyrínthutból kivoaatai. Aaokra a jelmvakra, melyekre rendű Iddkbaa a polgárok Ugasivetetten hallgatnak, aiok a jtluavak el-venték értéküket, jó oiengétllket A mótoly pedig, melyei l btia iitre-tutéuek éi megmentésének pajtta alatt, a bsaa leggonoiiabb elltotégti alhlatatiek, a uaaa isabadság-tala-ját mérgei dudvával áranstoHa el, ugy,, bogy a jobbak vluiabuaOdva figyelő állán foglalnak el be várra a íörténandöketJ Bolállapotaiak Ily forrnia nom a legbiatatóbbak. A horvát tartó- < tniaygyüléien legkOielobb történt dolgok ar'rql biaopyliaaak, hogy iga-Kunk volt, mikor nékáay hónap előtt aaoa véleménylnknek adtunk kifejt- lést, hogy miniden fáradozásunk a 1 horvátokicai taemben, kárbavetzett, A roaoataanv, melylyel mi a borvát rétMlo fojlddéta iránt tanualtunk, el-leniaeuvvel M}t kába gyülöláaáel ju-talmaatatik i aa a vad háiatiág a kölotqaOt rokoanev éa biaalom leg-otekébyabb Jelivel iem biztat- A Slárowviotek a maguk eredeti légiben legközelebb mutatták mag, bogy iniképeu éréinek a magyar államesa-mével izemben, Ezekről aa inal-rnekröl nekünk különben ugy it [volt tudonjUuak, mart minket, klki ktea-lobbröl' litjuk fojleal a dolgokat nem ámítanak aa oflioiotui Borvát-ortaág biatotitiiai. Ott mi olileuflnk 'oltbawtatlan gyűlölet ég, mely az anyatajj«l ni vetik be, a ha Horvit-urtaigloek temmi baja tem volna, ha •emmi jogot it jogtalan ptpaaara okol nem laolgiltatninak a hivatalnokok állitólagoi viuaaélétei ia, Ua-gyarorizágra maga jóléte árán ál-pitá m«g Horvitortaig jólitii, a borvitok megmaradásának gyülöle- rtredla világot hült porodat. Irtai iM<iidiij)f Sainiu-TáintM 7 4nk tirákedéssel (olytaUya mű- vészi pályáját, azo 1 aekintttes Megyék által kegyesen pártolva mellyek létnléj szükségesnek és alapiiáaa n^éjtónakjúiljék; 1881. év pünkösd hava 15-én! Kiss Cielben tartott Depntationalis gyülétekben jiklArqiulk.; ezen nemzeti Intézi tnek lő alanja< a Balatbn-Füredi játékszini bi z, melly több pagy Mkü Hszaffak által Tek mtelea .Kisfaludi] Kisfaludy Sándor ur fáradhi latlan hazafiúság» és .<wr-kendö munkálódái lv»U lökéllet Méget éri, és díszesen áll; Ily kedvező körülmények kőzött, 's azon iu ¡ylolkü Hazán szelid 10 í Kormánya alatt s ép elömenetclltl kitűzött aránya a tökéletei edés felé sietvén, a Társaság azon nagy \| rőblra bátor volt ertsz-kedni; hogy Poztciyban áz Ot izugyülésre őfsn gyűlt T. ti Karok éa Ranuek tlött meg jeleljen,- de nőre Merény jejonténében közhírül tudatván,! hogy nem Koieiusíok; Sofodtstk, Garrikok, Talmik, Brokmanok jelennek meg, hanem mint \| a Magyar színművészeinek parlagon nőtt, de (dagadó kebellel legyen mondva) jövendőre gazdag • mejgérett diszgyűmplosel ékeskedő plijntái. Ily szilárd határozással meg jelent' a Társaság 1888-ba Boldog-Atszonyhavi 16-én , Pozsonyba, hol, haladó érzénel Tálja, köz-i tetjzéssel, kedvességgel és pártfogasai1 fogadtatott és bár melly sullyottan oyomta it a Német-JitékszinlBérlőjéoek tartozó tdéja; még is Pünkösd Hava kösepéig uámoi Hal-galók elölt adu mutatványait ésceak haladó kötelezése siettelté ezen Nagyok köréböl, melly nerént léteiéi ftntartó ohiyioti Lakjába Füredre seré hykedetl, ntjábjm Oyflr-ben, Rév-Komárombtn matatván, hol ii aaon magyarértéM Hasslaktól, meg kűlöm-bősteMtt saívtsséiiitl tngadtaloü; még most it hálaiéraetttl ét butfő óh^tással konoli, Ihqgy mteiol előbb azon Jók körükbe megjelenni tserenosés lehessen. Meg leien vén s Társaság Füreden eddigiem munkálódásáuak, jövedelmeinek, Tagjainak művészi és morslísí tekintetben tár-rvasó Idpaatiát — námodáiát — Tek: F0-tgazgaiéTurnut bemutatván, további muaká-lódáara kiindult, ehgtdelmei nyervén Ketik-mét Városáéba nenni, hql egy buzgó polgárnak Jparkodása által tsép Játékszini ház épült Ebben művészi elö menetelének izép jelét tapasztalta él látta a társaság, midőn annak több serény munkás Tagjai Hazánk Fö-Várasábafi fflláltitandó tatéaMhti aug hivattak, jnind tzjnje Kassára is jeles Tagjai, el menttk-ily kétes körülmények közt is ntgy áldozat tétel ét szilárd álhatatotaággal, a ktg maradt Tagak len tartották az Itféattet éi több érdemes Színészeket megkíván a Társaság ujjult erővel, emelkedéssel viszi művészi hltását. — Kecskéméiről hajnonnal töltött 6 holnapok után Ss.-Fehérvárrá érkezett, hol ii isámos ilöfizetó T. Pártfogók által gyátnolitva, ajj darabok - betanulásával, ■öt éntkét 1 daljátékokban lett próbákkal uj, iMbbUrdakeiélib aiakban kíván asoo T. Megyékben megjelenni, meDytkntk pártfogó kegyek alatt óhajt nőn), ¡virágosai, gyümölcsözni. Mja a ■ágyarok btene I A Tánatág beüő Alkotása. As Intézet aion Tek. Na Vármegyék oltatna alatt levéa, nwüyek biaoayea testet) dti pénzbeli atgtdtlemmel a Társaságot ápolják tannak elO menetelére kehelekbe bizonyos hétárosást tettek, ée fenáll hatását etötsetés által bátoragositották. A Társitá» Tekintetes Kisfaluéi Kislaludy Sándor ar Fó-lgaagatása és goodvistKtt, rendes belső sseraödéee pedig tánaMgomövelktsét «zt-rént Komlóssy Fereoos Ur vesériése sUttvan • Közli: (Mts Jsn. 1 ! znw lik aiellett, mely utópiáikban gyökerezik. De bt btjot 41 látunk vu » bor »átokkal aaembes, oaak \|niu»gunk-tól fogd, hogy határ aíukoh-bel ui ai áldáaoa munka korszakát "vetessük be az egyetértés » közös érdekek átülte bákée egyeskedés álapján. Előbb »agy utóbb, de ugy hisszük kimaradhatlanul, kitör a bálioru, a ki tudja neai jön « el akkor reáuk néave ia a mérkőzés ideje. Erre as időte «1 kellene kéestllpűnk ugy, hogy as réten találjon bennünket.; Jaj annak as uraságnak,melyet b«\|v\|.: szályok dúlnak, belbajok gyeugite-uek éppen akkor, mikor »közös erű' kifejtésére síUkség van. > Osak belsőleg erősödve, izilár-í dan, egyetértő akarattal áthatunk majdan ellent as iszonyatos árnak, mely ellenünk sudulnifog, Es pedig csak akkor lebetságes, hogyha a Vi-1 asály ördögét asániOzsQk a magunk -köróből\| s nem engedjük ipeg, hogy a basa ellenségei est a urusetet veszedelmes ézperiinentátiókrs osábit-sák ; ha nem engedjük, hogy a béke áldáaoa tevékenysége helyett, a társadalomnak jólétét aseiuélyea érdekek szülte visssavouáwa alá. Uj év után. &t emberiség millióinak minden egyede bizonyon reménynyel lépté át j küszöböt, melynek ajtaját sz Or'eg Szilveszter msgs után behúzta,; reménynyel,' mert talán .mindegyikünk hozott át a mait évből egy-egy csalódást, egy egy teljesületlen vágyat, melynek betöltését sz nj év tél várjuk el. Mióta s hói kl-kiváncsiság a jó és rossz ezetfélo nemeit a mindenségié árasztotta, csak neon köszönettel tartozunk Pandúrénak, hogy elég (gyes volt a szintén menekülni készült ,,reményt" szelenczéjébe viazezárni. Igaz, hogy értéke relstiv, mint akár egy hitvány zsinegé, mely a kétségbeesettet életétói, a habok költ fuldoklót életének képes megmenteni, mindazonáltal megbecsülésre méltó, mert as emberi tevékenység, eióretörek-vésnek hatalmas rugója. Halvány fény, uiely az elmúltnak sírján támad, s a jövő ködébe szűrődik, hol mi nem látunk, cssk keresünk ; ama jfivóé ez, melynek minden egyes jelenné váló pillanata már egyúttal a múlté is. Ha valahol, ugy e vidéken bizonyára sok reményt hozott át .minden ember u uj évbe, mert a múltban csalódása nagy volt. A uagy részben izó-lóműveléssel foglalkozó „niisers plebs, eontríbuens" várta-várta egén évi fáradozásának gyümölcsét. Elérkezett szüretje i ha nem volt ii minden vágyat Rt' lülmnló, minőség és mennyiség kielégi- * tők valánik. Örömmel tervezgetett a nép, hogy eladott termése árán miként fog kötelezettségeinek megfelelni, • mi ként fogjií állami tartozásait törleszteni^ saját, otthonát hasznos beiuházássil gyarapítani, mily nyugodtan néz majd a jfivó év elé, ha a folyót egészen ren-dczte, ... a ime, mi mindén már átlépett sz elvalsutó küszübón, elkeseredve érzi elmaradottságát, mert borá nak nem akadt vevője; átkozódva szemléli kén terményét, mert nem bir ma gáu segíteni, nem birja megakadályozni, hogy a ssigoru állami végrehajtó a legszükségesebbtől meg ne foszsu Mintha átok szállott ' volna reá, akként érzi a kereslet hiányát, midőn minden órában u árverező dobjának pergénét véli hajlékában viizhangzaní. Súlyos helyzet ea, melyből egyenes nt visz a gonosz tettre. Az elkeieredés ellensége sz /erénynek , megvesztegeti az érteimet, -'megvakítja a becsű le tér sést i a bűnre kéeztó ármány gyóiadeleasokedik a kitartáson. A személy- ée vsgyonblztoniágusk atgyaérvbeni meglszuláss erre elég bínnyiték. • t Itt elöljárók fiaeiéje ég, mivel sso-mori kfttelseaégaket teljeslletUk; amott tolvaj batörŐk gsrásdálkodáta lekösse • ayomert, aét a kötelmtkbtn tébh helyei e»ktr Helat le kiváat ¡Martai I lársadilml »Örvényeken kiflii állék vindallwuia. . Bwu elezoaiorodé képiéi ll közel tudott iléput s remény. Mert reméljék hogy ál \|i\| év tikján éloMe ÜéptetéLt m. kir,] Mtndőraég mái)ed 6« tapiuta tos azolgalstának1 sikeiülnift * lloiula-ilozó kőire idet ¡KjljTcállliaill, a fék te lenaégnék kicsapolt árjait tegdes tusdet b« visszatéri ln\|l; bét) íjénjl l'éwjkbli \|umii hiányzik kéMl)ftllk lein, a, ineuuyibeu phyilkal lehetetlenséggel látszik hatá rosuak Iqüi I ai, hogy a nagykiterjedésű pscsai Játiásbin ót csendőr, \| kiknek egyike mini érnatiaoinok Iroda kezelői éa, ellenőrié hivattasal bir — kölnimé nek eleget teliewaiij bér mily ruutiite, bármily foltozott k&teiié\|érzet álljanak . is támogatására. A kOzreudnek figveltniin kívül uem higyhaió követélménye, hogy ezeu intézménynél a lebiitóiég butra is izáinba véletiék. A meukeidttl éven u olmjillimk kedvezőtlen;Itatása felismerhető. A társai álét hangúkat'.nélküli; nehéz belelispui \| nUruiibti « i multiuk folytatása léin tetszik. .Sím »tinink a multai, inulk' annyi csulúdáat 'iíerzett no künk, teljesen szakítani ,s rusizu twlk éreznünk, UOgy es uját «ittuk metii morphosiis nélkül'neiu lebetségea. Azt biszuük, egéasen uj parthietj kell kezdenünk, hogy is mnltbiu Iveiztéítekui viasza nyerhettükf ám kíséreljük meg, legalább mégtudjukf1.' vsu-e még vetzicni valónk I- }• • jj fi .. I.,' .1 Óhajtom, hogy jövéia őrveiidetemj^i képét nyújthattam Mkttultiipk Paeia,.január 1-éti, BELpNVi I A nagykanizsai kir. töt vényt széknél 1884. évi Január havában tárgyalandó i>Uu-flgjek- éa ítélet l)iiqetéeel\|. N <884. január &J Bokranyi József nedeliczii éa Kertész Ferenc« pribiszltveczi lakóa kanáazok ellen lopás büntette miatt lolyanmtba tett bűnügyben kir. curiai ítélet hirdetés. Hári íjerencz auiyoa leati sértés bltn-tettáve) vádolt kis-kaniiaai Inkós ellanl bűnügyben ttir. táblai ítélet hirdetéa. I j Káinun Rozi férjezett Bím Jánosné lopáb bunteuavol vádolt btnok-jsztj-Györgyi lakóa elleni ügyben cir. bélO táblai Motl hirdetés. » Vianvarlcs Mihály sulyoajteau serjéa bűntettével vádolt szayazkoveosi Uzós elieni bűnügyben 3 \|ad birósági ítélet nirqetás. Caondar Jánoa magánokirat áamisltás bűntettével yádolt\lendva-ujfalus\| Iszós elleni ügyben Sadj bírósági Ítélet hirdetési Csepeli István f elsői zaidi jvoll -kö«ég-. biró éa Nagy Ferenc« Keszthelyen állomásozott volt megyei foglár jj- hivatali halalommal való viaazaélM, könnyű tjasli sértéa személyes azabadaag éa magánlak megsértéaa -vét-ségének halmazaiéval vádolt egyének elleni í-od bírósági itélet hirdetés Rabinek Zsigmond oaerszegtontajl takós sBenijövedétikihágáaí ügyben itjlat hirdetéa. Jurcaeoz Lénárd igazabban Lörincs goricsányi luóa elleni jövedéki ikihágáai ügyben Ítélet hirdetés. Január 9. .[[* \| Küller Gyula vétkes bukás vétségével vádolt előbb pacaai jelenleg tutievei lakóa lakós-elleni \| ügyben 3-ad birOtá\|\|í itelet hirdetés. J . öreg Büki Józaef éa neje szül. Német Anna lopta bűntettével vádolt bakónaki lakósok elieni Ügyben végtárgyaláa. Gyuravecx János lopással vádolt fllyt-házi lakói dlebí ü\|yben3-ed biróaégi itélet hkdetéa. >i R Toplek István lopassál vádolt puszta-azt-lászlöi lakóa elleni ügyben 3-ad birósági itélet hirdetés. \| Január 16. Doklea, Mark lopás bűntettével vádolt pribiazlavtica lskós elleni ügyben közvetlen végiárgyni' i Bísseiukl Ernő keszthelyi és Horváth József az«nt-gáloakéri lakótok elleni ügyben végtárgyalás. Kis Péter, Róka György, Bakos Károly és társaik lopás éa orgazdaaág bűntettével vádolt tokobúi-ptetekWui illetve kis-ssöllösi lakósok elleni ügyben; 3-ad birósági itélet hirdetés. Androsétz Dórt ée társai lopáa bűntettével terheltek elleni bűnügyben (beostbelyl lakótok) tégtányeláa. Január 18-Sánltk Lőrinci lopáa bAatettáva! vádolt putjáui lakóa tllkal agyban végtárgy»'4"- Ueutaob Isrmtl aikkaaatáa vétaégévid vádolt a--kanttatl lakót elleoi Qgybtn vér pmm. GrOnwald Utár jövedéki klhágásttl Itrbslt perlaki lakóé elleni asabadaág vealtéa btnteUa lugtnalnatláat Kigaaéoa Grérgy ti Uuia lopáa bín-WUével vádéit ltlaö'iral\|ovtosi jakba elteoi ügybw végllái^yaléi. ü'lavjifit Antal lopáa bűntettével vádolt perhovitffli lakót tllenl bűnügyben t-ad bl rótágl ItMtl hirdetéa 1 j Hemeei Német Fartncs aulfot testi •értéa bűnilaUével terheli n-kuiaaal lakóa elleni bünUylien ü-ad bitétáfl itélet hlrd4Mt. 1 Január 23. j" I(jn Utrál Jánoa, Jámbor Mihály éa Jámbor \ Isjvnli halótág elleni trótxtk UQ'ri-letie, iovslHíá köaoeand éa bntótlág tütnii kibágásasl vadull, murs-aasrtlahelyl lakóaok elleni ügyben véglárgyaláa. Verlinjlatvéi dragosslaveoz hegyi éa Blaalrwioa Galssnjrkk Antel prkprocaán hegyi íakósok lopjáa blnMlit Hlet'e vétaégévei terheluik elleni bttnügyben 3-ad blrótági itélet hirdetés. ProatlUvtes Márton gondallantág által atkbveietjPMnberötys véltégévtl vádolt telaö-laidl letM elleni, .bönügylien )-od biróaági Iteist hirdetés. -I Január 16. Zsdráveoa Bwenoz éa táraai msgán okirat hiinlltillAa bUnieilécel vádolt sdriantvsl lakótok ttllnnl Ugyllén véglárgyaláa. l/Ilók Jóaaelj Pllák János éa Hinkovlos'. Jóltál lopát véhioKóvei vádolt bakónaki ' la-M kótok elleni bűnügyben véglárgyaláa AndrOctéas András, Tltzal Iatvátf ét Vároivk'S Pál lopáa bünlel\|te Illetve orgazde-atgted vádolt gorleeányí lakóaok elleni bűnügyben vétfárgyaláa. Cnermtn (Kóaa) tTarahoc asándékos emberölés bttnietiének kísértete, Gombár János kösdsend éij köibizlonság elleni kihágással vádolt Sitiitől lakótok elleni bün-figybén ü-í d biróaégi ítélet kíbHttés. Caássér í'iyijij, (Uupptn Károly éa Kacsa bajoa hslóitág elleni erOaztk bünteti s és könnyű leatl sértés véMgével vádolt golsel lukospk ellent bűnügyben 3-ad birósági ítéleti hiitletiéa. ' 1 jNknelbAnna lopás bűntettével vádolt 0 <kanisaai fckós elieni bűnügyben [3-ad birOeégi (lélei hiri'.eiéa. J a 'i u a r 80. \|Jámtx>r Jöttei lopás bűntettével vádolt borsfái lakó* elleni ügyben végtárgyalás. Kámán Ferenc»] gyújtogatás bűntetté-val vádolt bókáházl lékóa elleni bűnügyben Ivégtármalás. T\|j\| Színészet. Váaárnap deoz. 30, — >A caángók< calm alatt egy alkalmi vonatkozással bíró, csekély belértékü' népszínmű került előadásra keivéa ' közönaég < elOU s s szereplő színészek buzgólkodásával; „do.n semmibül a legjobb igyekezel sem teremt, Andrási, HckkAll;. Dknyány. Kovács lika aat. mindent elkövették a aüier érdekében. Kedden —j jen. 1. «Spanga Fál> komédiája játszódo\|l le nagyszámú kíváncsi, nói.ö elöl, lik a leuQlien várt, véres rabló gyilkosok Helyeit a ssó teljes értelmében 1 csizmadiát lógtak. \|A darab nem aa ulálatoa \| bűntény hírhedt eztmélyeivel foglalkozik ugyán.ioaa s lássa Spengs-hejsza idejéből kap ki jegy mndöri ••röndös fogást,« ds mégis mindenesetre ssjnálatost szomorú jele kö-zönségüidí Isülyedt, ízlésének, hogy cssk Spanga Pá lqk s bouá hasonló alacsony jelszavak kürteléae imlIélt lehel tele házat csinálni -Hl Kanizsa műizlése emelkedőben van, . — nemsokára eléri ¡a karzslok magaslatát.— Eácelsiorl Szerdán, -i- janJ. több helybeli műkedvelő közreműködésével n >Faiu roazsza« került ninre. . Azon mértékel alkalmasva, mek.jlübttaneokkal szemben egyedül felállítható^' elmondhatjuk, hogy ez előadás egészben véve Igen sikerült. Műkedvelőktől azt ii szívesen fogódhatjuk, ha <iem vesz erőt riylulí a lámpslás. lolyékonysn bírnak be-szólni a helytelen felfogással a darabot agyon nem ülik, - s épen azért jelen esetben dicaérettel kell a műkedvelőkről szótanunk, mert voltak köztük olyanok, kiknek játékát komolyabb asempontból is érdemea mérlegelni a ezek közt elaö helyen-kell em itenünk Országh latvánt, ki Feledi Gáspár nagy szerepében valódi színészi temperamentumról telt bisonyságot. — DOry Miklósra a ltg-hízelgőbb kritika as, bogy s rétség kántori meglepő élethűséggel áUitotta elénk. Nyilt ielenetben is zajosan kitapsoltak. Egyike volt a legsikerültebb alakoknak Theoaorovics Pál czigánya ; Btazkbanát játékban egyaránt aemmi kivinni valót aem hagyott finn. — Liszék Béla Jórkt béres, Aat Károly Lajos szerepében igen csinos, rokonszenves alakokat mutetlak be, mig Rutai Józtef t csend-biztos satnpét töltötte ka kitogáauhnu!. — Csak Gonosz PítU nem talált méltó tsa-mélyesitore, es a hálát, nagy ssvep sgé-tatn eiejtatell. - Salnétseink kösöl a siker orotalánréaae kétaágklvül Andrásit Uleti, mert habár rtktálaége miatt as eaekréuek-bea utm érvéaytailbtttt Is Itljtatn csinos hangját, - alakítás és iát* dókéban Igen atép mozzanatokat produoáit. lakf lusaeis k. e. (Vinum Róaall kalleaots énekével sok tapsot nyert, Wr játékábw a tterőlpsttsot, raspodár laWiyenskt jellemeétének egyetlen rpriase sem > tfll Itlfedezbélö. - Kjvállek még Bánlalvyné iBoriska)i ¡Borothé (Teraaif ltoliiy (Cserebogét). A zsúfolt ház mely ezen előadást végig nézte, Mindenkit meggyőzhetett aoról, bogy a műkedvelő elöidáaokntk Unpé kösőnaége ZittAre, elhalámzó lépésjre atrkallhttná t vejudó, alakulni! akaró helHioll mOktdvelft-lársolKol, nrelynw agy «nár régen megtar'oti gyüléaélteó roppant komolyan tlhatároztatoii hvgy — jövőbeli log bátiroztalni. Különfélék. !if fr HaylvaaUr-tstl nfultiaágok. Helk- bjjlyl lániu egyleteink az Utn it puguv-tették Mokáaoa saylvestef-Ml muletaágai-kei, Alt emberéknek már vérében van, lipgy v\|gan alnriiH k elbuéwsnl u eíkopíít vén eézteitlötol és jó ktdvval lépni át s reménytelit« uj évnek klsaébef. Két multaság is volt es alkalommal ; nálunk, mindegyik llánoz és toinliolyávul tóstztkótv. Kp-> löt'öttn slksrült i nagy-ktnétstl Tárttrkbr ÁultUiégi, mert Ide sereg)alt, márcaak ezín fnblnlsflgok régi nymbuaánél togvt ia nee>-caak a lánczolni vágyŰ jláljUsllg, ile a ntlr i caag «smlélöda vágyé pjóhatezó, de még 4vffidlg rugékony rokzanlti gárdljii iá Fojyt la azután a, tánca meg szólt a nóta mu béjmtflg. Az tUd négyest 22 pár lánézojia, A liölgyek Ültet, yojlak: Tamáty Béláké Itányávid, Bomsiek Lorfnttné loányávfil, ÍMlnenj Lipót né. Hannyék Salalom Magyarodról. M^lunOazaOné Ztlhureitky Ztiginond-né Wiéiber Ferenozné Itáeyiűvtl, Rgcz An-ttbié leányéval, Dauaoha Qttbné, ifi. tmé-hoffer Józaefné, Gruber, Mibó,j Vojnovlfar főbndn igVnék; Svaatlt) Hüijiné leányával, SchustliMk IbánM-Aerénynőt Gótony Sán-domé, HegedUs Margit atb Ezen oonrurrtn-tia nem usuds, bogy a mrlgíllju aubadfdvü-.kör kbzönséyének egyréski innét azinlén lávol látioiia,miből kóvetkeiiH hogy városunkban mégaínea elegendő eb e publikum arra, 1 hogy egy alkalommal kél végy több mulataág' ■Ikerrel rendi'shelő legyen 1 4- •Fajé ttlvMIs költemények,, iru Fálmay Ilka — czim alatti egy csinos lűzetkét kaptunk. — A szeretetre méltó művésznő nem elégelte meg a babérokat, melyek a világot jelentő deulkon teremnek ssámáijaj — a a magas Patntasuson ishelyét kivánl ihlóditsni, s mit kecaea mosolyával Is ugy kivívhatna, mint e MdsUm, borongó versikekkel. A kedves •kO\|iÖ< annyira ked-vehozej kegyencze a nágy világnak, hogy ballépéjiéil aem logudjuk najnoa homlokkal. [ —j A költemények nagyobb részének tárgya a alaphangja szoinoi]ú'Ugyan\| de van köztük egy-ke tő, mint a I szegedi legények, meg lányok Ihtlladája, melyeknek 'nagyon 'pikáns izük van a ezeknél, a fájó búbánat nem annyira lökete gyáarubtlja, mint' inkább trikóba! van ö iiöztatve — « ez bizonyára nagyon1, olilof» tailelle. — A lüiet elejét a bájos ¡¿szerző« hanvulntkeltn síczképe di-azlii, kibbnioit hajjal, bánét«, lehajló lövel. A eMktfréijMl ' korjilfitllöl irják: ^T rétért miniszter a nála I U r v A r y Lajos érsz. képvi seló vesérlete alatt tisztelgett muraközi 'küldöttségnek megígérte, hogy legközelebb meglátogatja s Muraközt Hozás Isten \|a minisztert minél előbb közibénk. MnnkÖzban még nem volt magyar miniszter. Örömmel látjuk, hogy a kormány kiváló gpodoakodáaa tárgyává iette Muraközt, mióta Drváry Lajos a csáktornyai,kerület képviselője, ki ifletéks helyén gondos figyelemmel mozdítja elö MnraköB érdekeit, nevezetesen s Muraköz iskolaügye állauk iskolák állítása tankönyvekr leqesztéée álud tlrvlurynak a képviselőházban tett indítványa s Trefort minitzlerntk em adott szivek ígérete ás tett intézkedései folytán örvend nagyobb lendületnek s az eddig elért eredmény megtekintéte i a tapasztalt hiányok pőtláaa fogja képezni Tretórt niiniszter utjának czáljáL I — Apad a kaataasl IgytMsk ■sáaa dr. Weitz Zsigmond elköltözöl Roazniália,! dr, Arvay István Eala-Egenzegre csak azt nem sejtette senki, hogy a mi nép szónokunk Simon Gábor ia megelégelje a itteni, diaaőaeéget a hogy Caáktomyára tegye ál lakását. - A Immmár 14-iki bálra nagyban tolynak az Jőkéesületak, a rendező bizottságnak elkerült a jó hirü Banta lótka féle kapósrári zonetársulaiot Mfagadni. - FrltisM kelteit, hugy a keszthelyi urtdt'mi tisztség körébea több gazdatisztnek nyugatomba helyezése rendeltetett el; ugyancsak ezen intáskedttekkel egyidejűleg az összes ursdalmi bérletek is lelmondatlak. - lanllkeMgi Gnea Sáawal helyb izr. mészáros. 39 évet családot f. hó ?-án este 10 érakor revorvtrt«! mtUbt Jötta mtgáL A golyó a jobb ttdóo hitolt ktrttt-tttl a a mellürbeo maradt. A - ttrtootétlto •ég 9 tai ktjkà\| lit Tettének oka zavart \| nála, melyben «PP miut eat hátrahagyott W- vári egyént ta veiében bevallja — ftafeiv. Blau L^joa t. hó Iftén Hftja askövQjét Teechenben ttleeinger Frtds-rtka kiseaeeonynyai M 4lil «eegAI múltkor lelakséztotta, M«) Virág JOsptt, hanem annak házában lakó Rövid Janika volt. — TU.rnjlío késgy élését a nagy-kanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet lyabb aispssabályai értelmeben január 6-án távtja. V- V«n\|»rémaig;ékfe a statárium csakugyan engedélyezte van, ki la hirdettetett A statáriáUs törvényszék dr. Laky Kristóf elnöklete alatt megalakult. j I — BslMUii-Kttrfdfs merész asö-kést tett egy letartóztatott egyén a járás-bíróság börtönéből karácson másnapján. . USyanis mikor a börlönör csellójába lépett, hogy azt szokás szerint megvizsgálja, hirtelen kiugrott és az' ajtót a börtönörre zár la, mire lármájára a személyzet megjelelt a. 1« szökevény már hegyen-völgyön tul volt — ZnlntttVKj e Uuteletbeli főorvosai a kővetkező tudorok: Bessedits Ede, Ditrieh-stein Dávid, Engel Béla, .Fiacher Ignácz. tiraner Mihály. Krasovecs Ignácz, Polaoeek Arnold, Schreyer Ujos. Szekeres József és Takács János. " í\ . — / 4 ksreasiárM itrlke ezek győzelmével végaödött; a bérbeadó alább hagyott követeléseivel. — Elsirrált «és« a Balatonban. A napokban Hunyady gróf ,,űéra"-je egy vihar alkalmával elsül yedt. A gözös a nyílt visen horgonyozott, mialatt vihar lepte meg, s a felkorbácsolt hullámok elsQlyeztették. Oka pedig az» hogy a Balaton kikötőkben szűkölködik s s meglepett ht§ó a parthoz közeledni nem tud, így nagyon könyen megtörténik a baj. Emberélet netp esett áldozatul s a hajót már kiemelték — Bek Al delet( hozzánk a magyarországi kegyes tanílórend névtára az 18tf3j84. tanévre. A névtárból kitűnik, hogy a rend személyzete jelenleg összesen 383 tagból áll, lik 34 házban működvén, az 1882\|83. tanévben 7114 tanulót részesítettek oktatásban, mely eredmény tekintetbe vételével őszintén Idvánjuk, bogy a hazafias, derék rend közoktatásunk javára sokáig virágozzék. — A BlaUnr6l Nádasdy Ferencz gróf ur már a mnlt évben épitétett Richárd Young Balaton füredef letelepedett angol hajógyáros által egy nagyobb yacbtot (vitorlás hajót mely két árboczoa (schooner) és 18{ tonnás. — E hajó a Balatonra épült és. a tulajdonosa a mult augu- /tusban tartott balatonfüredi regattán győztesnek kormányozta be Saarvasy és ami Angliában készült •Királyné» yachtja 'ellenében. E hajó, melynek neve «Hableány»/eleg kényelmesen van berendezve, hogy 6~8 személy néhány napot is (ölthet a vízen,m$rt kabinja, konyhája teljesen fel van aze/elve; Mr. Young a Balatonra már 10 yacntot épített és most újból épit magának égy versenyhajót, gról;Festeti?* Tasziló,- Inkey István ée Jánosy veszprémi kanonok uraknak pedig éRT egy nagyobb szabású yachó. —• Gróf Festetics Tesziló kapott a nyár folytán Angliából egy kis csavargőzöst is és ex teljesen megfelelt rendelteiét sének; nem ugy a gr. Hunyadi Imiének az as óbtsdai hajógyárban múltévben épültjcsavar-gözöse mely alig volt a Balaton hullámaira szánva, mert csakugyan elmerült. ; I \| ; - \| wH^l -Hásy kái épült az idén Szegeden, j Erre megfelel a következő afatisztika: Az építkezési bízottság 1883, évi január l4ól december >hó 21-ig 109 Ülést tartott. Ez üléseken, építési engedély összesen 1591 adatott \|! kií és pedig 143 emeletes épületre, 927 földszintes épületre, 178 mellttépüfttre; 156 ideiglenes épület állandósítására és 81 épület átalakításokra i nihilisták töbl azt-péter-meggy ilkolátjaa l fenyegetnek. tijllksaiái Bánok S.-Győtgytó a birkásgasdának volt egy csinos lánya, a kft néhány hónappal ezelőtt egy német ká-' dár nőül vett, de a házasság nem a szív vonzalmán alapulván, boldogság helyett folytoooe Gzivádás kísérte együttlétöket. A mnlt héten y fésj, ki egyébként szorgalmas Antal emberj volt, a* erdőre ment dongafjk-kat készítet»* Mikor munkáját végezve, ha-( zafslé indáit Wétn egyén óját állotta. Ezék r kMI egyik V állítólag saját sógora — hasba tóttá, a másik pedig verni kezdte. A ■agtássodott hatalmasan védte magát • nteg a sok vérvesztés éaosára is maradt annyi antfs, hogy haza vánasorgatt ée Nukovios I hémfM aljfteáefaéróaak gyilkosait megne ■ -vttté, a kik a menyecskével együtt lógva ' raanák A seorsauiÉtlan kádár Mgyógyulá- j f' ■jvy Bisréavli t.' hó 4-én Fílszáf Jánoa garabooozl lakos T<M István szintén garaboncsi lakódra apró jjaszt-szólalkazáa miau kétszer rálőtt; a mindkét lövés lábiltán okozott aérüldet NeoeseU Fiiszár János a napokban pedig Tóth István garabonczi lakost aa utozán megtámadván ennek fejét Maliival annyira megvagdalte hogy es.alig juthatott élet veszélyen tíl. 4r E bűntények 'elkövetné a iá/ut vulíMgö» rettegésben taraa társánál s lmltftvnl ji pisztollyal tyliegyvefkesve osatangol a azftltjjkbejj, hol a sitőlötuláinonosok nyakán élődik* k a semmi követelweikot sem merik megtágadui attól való félelmökben, Nbgy a ptooimttkjjt boszuból felgytijijs Seyki nem mer! neki szólni, s igy i kösbiatonságnak valóságos rémét képesi, a a legkisebb szóra veszedelme* fenyegetésekkel jkll elő. — Fslyé vsááMstsk. A karácsony tájban tartafni ssokott hajtó- és mesei körvadászatok vidékünkön már nagyobbrészt befejeződtek A palini uradalomhoz tartosó morgáni erdőn nyul és egy róka lövetet Magyar-Szerdabelyen 3 őz, ¿Jócskán 1 ős; magában a pallini erdőben '¿6 nynl I róks, Kámáncson 3 róka. Pálfy Eleknél a kürtösi erdőkben tartott vadászaton 8 öf esett, Gyurayánczon t tt nyul és i róka; [Szabó Imrénél l'usstakoveczeu 2ii nyul és l róká-A horvát-ssentrmiklósí urodalomban '^ü nyul lövetett Irodalom Aa littbl«! ravtl »lall kOltOIUk kniitmlOk éawiffW <1«lhetfik Klrnh«! FtUB\|> kOnyvkamikMlMt)«» KkiiIiuUii 4a Oaáktorny&ii- . - VJ »•»•««vek. TáboreákV ás Farsch zenemükereskedésében Budápeatea megjelent »Turl Borcsa* (íero Károjly eredeti népasinmüvének közkedveltségü datai t ¡L Püukösd után negy hete már . . t. Ha megvitad . . \|:i. Van Itt a faluban (Hnrczen- berger István lapom, kalapom csurgóra . . Ü. Jaj !galajn-bom.. (Berkss Lajostól) 7. (londolj lizaám.. (Herczenberg9r Istvántól) H. Nehéz, nehéz az én Sziken . . it. Minden este dalolgatok sokáig . . 1(1 Nem is illik l»Wna kis {lányt.. (Rács Páltól) ének hangra zongora kísérettel vágy zoni [orársi külön alkalmarlf Her-czenberger Ii tván Ara l trt 60 ,kr. ' — A és legdiszese lép második lói) 1 Veled büntet . . 6. Ka- - A Blfclltoiéfc h\| müve. Sudaikio, U as liHÉMhis társaságnak msgalipi-ta teà, imailliim, levelet taáálük ■rassell ujaág' a leeplczöbb )b képes politikai napi lap mnet évfolyamába. A ..Nemzeti újság41 programija a lap czime. Független irányú lap, nely küzd a gazda, a munkás, az iparos, a haza összes polgárainak a magyar nemzetitek érdekeiért küzd ^bátrán kitartóan, éipmitöl sem rettenve viasga, Kérlel hetlenli támadja és oatorózza ¡ti helytelen politikfi irányt, a társadalmi xinöyjé-Heket és feraeségeket. \|\ .Nemzeli/Jjság41 nem függ aemmitöl, nem áll senkinek befolyása alatt és eaak a j közönség I érdekeit tartja^Rzem előtt. Somogyi Ede e lap fele-lön taerkeazlnje és kiadótulajdonosa,] ki nem kímélve áldokatot, fáradiágot, oly \|jipot: !ad a magyar olvasó közönségnek, mely nem csak kiállja a versenyt más basonló vállalatokkal, hanem felül is múlja azokat. -A „Nemzet iujsag41 czimlapját napohként gondos .kivitelű, szép, lehetőleg actualis. kép déssiti. 'Vasárnapi melléklete a „MuUaitató", tartalom H kiállíts dolgában vetekedik bármely képes hazai lappal a „Nemzeti ujságM ezen kívül naponta ad mellékletet Az iparos a napi érdekű közleményeken kívül megtalálja az „Iparügy", a kereskedő és gazda a „kereskedelem és meső gazdaság'" éh. mellékletet „Törvényszéki csarnok" cz,'!ínellék-\| lete szenzácziós bűnügyeket kmertei,' ho/j érdekes törvényszék) tárgyalásokai ezekw keretébe illő érdekes képeket Hölgyek részére a „Nemzeti Uiság" „Divatlap" cz. mellékletei adja, hasonlóképen illusztrálva Néptanítóink részére a „Népnevelés" cz. mellékletet adin. Nagyszámú vidéki levelezői, összeköttetései a fővárosban lehetővé teszik a „Nemzeti Ujság"-nak a gyora és pontos^ éilesüléet A „Nemzeti TJjság4 hoz gazdag u\|jdonsiági és törvényszéki rovatot, táreznezikkeket, szenzátiós, érdek feszítő ' regényeket, talányokat stb Munkatársai: Arányi Miksa (parist levelező), Bánfl Sándor, Erőd!, Bála, Darvas Aladár (bécsi levelező), Oelléri Mór, Hoffmsnn Mór tanár, Iványi Ödön, Karczag Vilmos, Mócs ¡Ssigmond, Murai Kérőit, Mar-cziányi György, Pósa Lajos, Porfuolt Kálmán, dr. Rádó Antal (római levelező) dr. Prém József, Reviczky Gyula,- Sasvári Ármin, Solder Hugó, Szávay Gyula,; Sziklay János, Szatmári Mór, dr. Váftdi Antal, Véazi József stb. Pálmay Ilka a népszínház UtOnö művésznője már két Ízben irt a „Nemzeti Ujság"-ba aaellemts tárcsákat és a lap bírja több kitűnő művész ée művésznő ígéretét, bogy közreműködésükkel gazdagítanunk fartalmát. A , Nemseti Újság4-(szerkesztősége ée kiadóhivatala nádor u "./£.) előfizetési ára egy évre 11 frt KiálHtáaa, tartalma ée politikai iránya oly tényeaők, melyeknél fogtá ptelegen ajánlhatjuk az olvasó kőebnség ftgyelinébe. . V&AMNOM.. \| Az én Tárnok bácllml (BlbMftélt» kulfácHony eitvéjén 8án <)or báiitom.) Nem valami finom kamrai osieaolt. már^ny, hapelln] biaony egy csak ugy nagyjából is alig kifaragott fa lába jelöli az egyszerű sirt hova as én Tárnok bátyám örőjk nyugilpmra tért. l)é azért gondalom ép oly bolfjóg á mint ssomssédli, - kinek pedig »vasráescsal[ kerített sirji .fölött egy csupa faragóit kőbőr épült káimlna és etfy valpban ssép márvány sírkő állanak. - { De hát azt fartőin tudom : kedves olvasóm is eg\|Uért velem —■ nem az boldogítja vagy nyugtalanítja a sírba költözőt, mi, »Írja fölött loeíd, — a néma kö- - hanem az, mit a «r mélyébe bevias magával. azoa hidat, hogy a flron Innen IVemCeri rendel tetAeének mennyre meg - Vagy meg nem Wélt Ha pedig Utiei boldogítják aa embert, akkor aa én t\|jré\|bk bátyám , a air lakóinak egyik legboijl^ganbiks. Míg elt, sem lakott 0 márvány palotában, hanem b\|c csak egvsserü kis ziknban. Soha nem vjril gazdag, pedig valóeziná, hagy az 0 egyik; elődje volt az, ki Véka számra mérte m aranyat, melyet Olazo\| .szttg flzetett Tajkkony kincstárába és az ö elödlei ktsén mant kereeztül az a roppant kincs, m^ylyel dél és kelet adózott Árpád féjedelmi saljainak; de biz azon kesékhez nem fapajlt ssametnyi sem. Sőt midőn a bákezü fejedelmek egyike tárnokai bfosü-lelesséiét i ássál' jutalmazta, hogy nekik . áíándékóa a skép Tárdokvölgyét, nem tar* toítak, meg abból még csak egy I talpalai* nyit nemj hanem betelepítették töteíkkal, németekkel, (Tárm,\ Soskut, Télényt stb.) ásóval: ontottákjmindenkinek, aki akart. S az én Tájrnok báczitn qem neheztelt elmeire, !sőt örült, meri mini mondá: nem eéy )ó magyar került már a ml tót 4s német testvéreink közül én utóbb ín magyarrá lesz mind, akkor pedig mindegy: akár az ' enyém, akár testvéremmé iii a ' darab föjld; - \| ■. II • ¡1 L rí Tárnok bátyám hitvestársa Erdy Zsn-zéána, szintén <\|s magyar családból ssárms-lótu Midőn egyik őse, ki már a honfoglalásban résst ven, nem akaSt semmit elfb-gaoní. Árpád tMedelem egy nyári nap reggelén kilovagolt vele azon helyre, hol most E«d község áll Ke így szólott: „fiam lovagolj körűi ezen határban Q\|f, hogy nap nyugtára ismét Itt légy mélléttem. Napnyugtára a levente ismét Árpád előtt Állott. ^ „Atyám és'fejedelmemI ugy (ettem, mint parfncsoltU." I ", „Sziép-e J vidék V" í „Széniem még nem látott erdő koszoruzt pzinte heinzsog, petákok szóidéiig partjain virágos zsebbel ¡, szarvas osevegö melyek hegyek, hol őz, íyönyörü völgyiéit,' kéresatttl-kasul, rétek, gazdag legelök terülnek e\|: égy dai eb 'őshaza luí. I „Ugy látom fiam, nagyon megtetszett neked eSen fölq. eddig még mindent visszautasítottál, ez>tiéd légyen] En fejedelmed parancsolom, hogy foÉad el," Mit volt tennie I a fejedelem iránti tisztelete oly nágy volt, hogy elfogadta a kerek szép földcmiabot; de nem a maga ssámára: hanem betelepítette ráczczal. „Szegény rácsok 4- mondá — ne legyenek füidjönlutótt! E földön, hol a magvar hazát lelt, hazátlan senki ae lemnl fi hazába' a hazátlajá is hont lel jen T" Csupán ahnyit kötött Id magának, hogy ím keyen, hol fejedelmével beszélt nevo megörökittéssék. Otl épült 'Érd község. ' S Zsuzsa nfai^ép ugy gondolkosott, mint hajdani ŐMS vagy mint a hoszá még közelebb álló tétje. . Aa Én / Hpok bátyámnak imndenki azámára volt egy jó tanábsa, á Zsuzsa njeninek pedig mindenki számára orvossága. Tárnok bácsinak volt sok mindenfele könyve, de kíválólag a többek közt egy Vastag bibliája,' „ó,ée uj testameniom" mint mondogatá, minden bőloi izének, jó tanáoanak tárháza; Zsuzsa néniinek pedig tele volt mindenféle füvekkel gyökerekkel a padlása, ez volt az ö gyógy^ertára. Nem volt áa á lelki vagy testi baj, melyben ők ne aegithették volna Éz embert s tették önzetlenül, még osak köszönetet se sziveeen fogadtak el; de e mellett s^ját portájuknak is gondját viselték. As asszony szőtt, font, konyhán, szobán minden ugy csillogott A jérflu szántott, teteit, de arat itt ,ís. Egy-zzerü, de rendéé volt életmódjuk.' Ezen neméslelkü emberpárnak egyetlen fiuk volt: Zsiga. Hát gyermekük halt el Midőn már lemondtak abbeli reménységünk röl, hogy gyermekük legyen • azt határos-táfc, hogy qgy fogadnak egyét örökbe, akkor áldotta meg tstyaegy hetedik fiúval. beássa! nevelték i midőn rá egy távoli rokonuk — egy üavegy aseaooy 4 egy éáaffl évü árva lánykái hagyván hátra, eet örtíkbf fofsdták. A kétc gyermek együtt ntvi Zsiga gyeoas felfogású amellett öáiejA volt, Atyjá mégis tieiraita a gymaásinmba, ée biz ugy az első vsla/piw második évben ia csak gyenge bizonyítványt nyert, de meg éppen nem is volt kedve a tanuláshoz, ellenben a mezei mtiakát kedveit« i atyja tehát bon fogé, hogy gazdálkodjon. Hajnal Esztfr ... v örökbefogadott — csendes, saerény, de amellett "okoe, vidám, csinos, kis barna lányka voiù aok örömet szerzett gyárnssűlöinek, kik u\|y szerelték, mint édes gyermeköket, de Idket ö is vtssoat ugy szeretett mint édes szüleit sesrethetli volna. (Folyt KO/JitS !. kOv.) iwrn Ki. jf Gabnaárak Nagy- Kanizsán. lanuár 5-án. Wagy gor vagy négy évre A gabonaárakben semmiféle váltoeás a mult heti árakhoz Ilápest nem történt, külföld valamivel csekélyebb árleszállítás! hoahtt. Búza 9 frt- 9 firt 4()\| kr. HOes 7 frt 30 kr. 7 frt 60 kr. Árpa 6 Ifrt 60 Mr, 9 frt 60 kr. Zab * fn- 6 trt 0é kr. Kbkortcza 6 Irt Ozlet lanyha, ssállitás ceekély. f- L«óher-mag 66 frtól 04 frtig m. m. Anft'ia mezőgazdasága. Az angol földmivelési. minisztérium, mely netnrág lé" teeittetett, r napokbén tette közé jelenését * A n g I i a mezőgazdasági statisztikájáról IftxB-ban, As öesabényomáfc a melyet a jelentés nyi^jt, sek gondolkodni valót ad as ángol ssakférflaknak éá politikusoknak, mert kitűnik, hogy az egyesült királyeá\|ókban .a töldmivelés folytonos hanyatlásban van. A müvelés alatt levő terület éjrrpáv» csökken és ugyanolyan arányban növekszik a legelök terjedelmei különösen a búzatermelésben mii' átkozik nagymérvű hanyatlás, ami] á tudósítók réazben az utóbbi;eezten-ilök kedvezőtlen ínőjátoai viuqnyainak, részben pedig az idegen verseny túlsúlyának tulajdonítana^. Nyilttér ) Asds t. »(jrézaak, kt séksl sslllsl IskajrKáS* mér kosvéd »íródta flátak, pslllsl l»kajr Tódor VSÜ kuasár kaUaagy srsak JalesMft kolIMM vslae s ké Wig tudktai aiivaakadlh. kálál kimilks MÜ«tt 10 frt jstalkst sj&slsk. Nagy.Ksstsss, 1001. jassár 04a. sí lajs», ------ Tgf—■;• Kivonni n budqptttí Nóku-k4rhÚs iUxti+-t fajdból. K. Mih'lly fMMitt okioUr 8-án, A kéilő ét l'ihmihlhvn ktvtt fdjxtnlmiknt érm. ezen említett helyek duzzadtak,-a beteg lázas lá korházban 9 hónapon dt ¡»nóiííf«/ nugki-tiritiiUnk ayógyiiétfro, do ersdsiéayls* leaAI, ötig végrt a Reparatorrtlf Mlriilléi alán a kelig wfaisgf i(//d ttH OUntk érvtt Magdi t január Mt Mf/titn fiytgyulifQ IdbooidftatoU. Pr. Mortay. (fA >IUpsrstsr< kapható gyógyszertárs kbsn. kii üwy fiO Ipr, nngy ilttg 1 fH, Magyarországi főraktár Budapesten Kálvintér a Magyar Korona gyógyszertárban. Nagy-Ksnizoán kapható Belua J. örökösök gyógyszertárában. Felelőé szerkesztő s kiadó VAN A I. A J O R, • , Fömpnkatároaki [ •áTom uuoo és MomuiM ata, \ Hirdetések: Eladó hta. A 1 Vtfifi- utcza 88. nkm alatti -4 rxolM, padlás, pincs«, kimart l An egy holdnyi külső kertbll altó hát srahad kézből eladó. Bővebbet ugyanott Tel Iák Fereneo utódéinál. ZoDgorás6k9karti?ÍT6k stb fl\|Te\|inébe Alapoe paodagogiai oktatást zon-gorazasban előre haladtabbaknak is. Alapos okutást a ktrdvívaobol a jenai Rout-iéle iskola saorint ád. Schotsch Gusztáv. Uryanas saiveaen vállalkoznék ery kisebb Korú leányok ée fiatal hölgyeknek rendszeres előadásokat a német . irodalom történet, styliaatika, világtörténet, természet tadómányokból stb. tartsni. Bővebbet sziveeen tudat riasksl könyvkereskedő. ) Ae a ml aktt klaÉllUkál mm váSal S aaark I» t tt ti i^i tt\|tjrrj [Kmm^ooc\ Weiser J G. vaskereskedő. CljljtéB éa •huitleworih ciég gazdaaági gépgyárának Mkrtktira N AG Y-KANIZS A N. Ajánlja a-t. es. kóaönaégnek duqan felszerelt géprak tárát mindennemű gazdaság) gépekben eredeti gyáriár mellett és pedig Legujab}) WoVkezetü 8 aoroe «kéket, kéil járgány 4a g/bcaép^ gépéket, konkoly vftiapz lókat (Trlenrek) ótló H daráló malmokat, (iiuAló ¿8 moraablógépeket, 901 éa.MÓi vavftótffpt'kft, répa és atfoaka<jegókak, aliln-dctiféle szeleld ét oastályotó rostákat, vasboi imákat, Frelacb fél« Jnuikét, kiváltasd gépeket! kettős gyüiüs vashengereket, lÓbarinag Vol^tnligákM, ' I. rí'' . I I 406 4 00000000000000000000000000CXXX)0^ l Bodftj^Mtr« l való átnUEáa kftatan / Mak r 0 t I A I il 61 i-Kaaliaáa m ffiplaeaan aegtaklatkad óbeimag-kőplató g/pet, uénsgtttj-(öKet, legújabb cantkáa kukoilQva-¿aráiókat, sxállilható kin awkrénv feokmdókei, bms&ftőLot, tiájualV ás mindenféle kniszivatt) uliet. vn laniint legkiválóbb ii»lti«WégO géj». olajt éa gépaiijakat, J 10. írjegyiékek klváaaira Ingjei» é« béraentre X!X 2: XXX XXXXXXXXXX^ Egy tirtgjwr mm bliony/ilt oly aagy bel löbög*, [»«kedtoóg, alnyallfjáaouáe ta bum miit a HtUnd a gyégyerajB BPlTZWFÖl aWaybl lem Ilit éa tiatos valam it gyo 4ea mifctt nngyra beceült I PITZ WEG ERICH-CZÜKORK A k nagy állatsereg le te. álfafaerrfjlél •ütinepnapokorh áfát A. ■$, íl 8-ik ' t. trat, ótukor. (Bonbon»:) 8 Mit VlMer éa «eHéi Valódi «linfinégben oaak ágj^gylArakbanl fl 857. 6-111 Jé tapáig. Mindazoknak, kií kQlftnfteen Ülö élet-módjok folytáp vérlorlödáara, kóllkára, székt \|\| rekedéare aib. hajlandók, insokaégfa volna, \| hogy Brand Rt- (éle avájczi lenduM néí-j küT, melyek eiőkelö orvo»i 'irkiniélyek nyty \| latkozalai gyorsan a bijttoaato hatnak — ion« l ae legyenek. E beazaos haai gyógyszer winr den gyógyssei tárba mtgszerexheto ]?0 krért egy dobozzal, Valódiságuk melleit 'bizonyít a doboz ozimlapján levp fehér keresi! vörös' mezöbén a Brundt R gyógyaieréai névalá- / iráaa. : . I 1~—/ Vatárnap <l(ic$'. #8 aa astgnyilá». raJár- ét 4 el&addi. ám IMI «Jódra.,o 2-lk 8 ¿»4., a a 4 ih 7 ijv , ______. .. Mlnden etoadáe alkalmával nagy muUrtvinyok az állatazeliditésból éa viutáJlat-tok etetése a nagy kóaponii ketreoxben. \i á l«Kr«gleí. 60 nlltflbb peldiinybdl áll ttgyjtyirtí: indiai idomított eíeíáni, aebu, királytigria, kaiOnbM fajú oroaalinok, pámuoaok. foltos és oMkoa hiénák, amerikai, orosz éa indiai, úgyszintén jeges-médfék, Arikai kenWok, egy nupu fev^k, lámák, f#kaaok, petytnegex, tQtkéa diaznók, moa^-medyn, anguítti, bangyánzok éa qfrmáifroa medvék, pÓj^nbOzO fajú kígyók, tzék aöst egy S() láboyi boa woztruktttAmkai s amerikai! ttruczok, zaakályaa kesztyűk] íaaOK, araraa, kakaduk; jpapagánok, krokodilok, \| OrvAs allatok, nemkO)Anbeií\| majoprih&z; 1U kiemelendOk eayhaniadriaa, kinőtt I kOpenyea pávián, jugynevezett] erdei- ember —j Igen érdeke^ egy párduoz- l&s farkas* i caalád az állataereglétben ellett kAlkaivel. KttIMsen liiemelWidd az indiai elefánt PJSPI, még eddig ekl nem adatott mutatványaivái. i » HKÚYABAK; /. Ük 40>., 11. Wy 10 ár/- Kalindk &m«í«rtf ét 10 háti ulflli ffpttmikik fUt Jbtiik. ' Aa átlatjrttglet nyitva van réggél 10 órától este B óráig. \| Hétzftiaiapokon mínlarfáu^k iái latnak d. u. 4 éa ratl 7 ói akoy, midAn as állatok idomitárajés e\|<téae lörténik. Tisztelettel alulirott i L rí aOsönséget kOlOnóaen iigyelmezfeji, netjyi feni elősorolt állat a aeregletáek legazebb példányaiból éa jól, tintán tartott, állapotban lljtbatók. á h ogy allmal, mind 408 4 üttol hUogaldtfri e§d FALK CCCOCOOCCCCCOCOOCOOOOOOOODOI / ' a iecjobh ^jarka-pap^ LE HOUBLONÍ 1rHucxm gy«M.J.Mi\|. i IlláBZáiiebtel évelik. E üzivaíkopapir caak alkar valódi. I» Bifidra )itp IE HOuBLON M-Ifegaet ni a gin bordj»«-» micdtii kar toii «s talaet látható véi\|j«gygyel éa álüriml ni ellátva. ÍM I l—M Férfiul iyen\|«ségekt aargrongáh idegzet titkoe iQukori vétik ék ée klesepon- Dr VroQ féle rácok. \| (perui n^rényékból k«arivte. Egyedül oaak a peruin-por ajkelmga a neozd éa asfllŐ •tem<c u in dennera'ü gjeogeaégsioek eili&rítáaári, x i •/ i férfiaknál a tehetetleneég (férfiú j? e Ee aégek) e n nőknél a asitalaiság eltávo-itáeéra. Nem k ülöm ben pótolbatlen gyégjaaer aa idegrendszer minden bAntalmaínál. A nedvi ét a veaatéaek állal elSidéseljt elerőtlenedések bél, a neveseteeen a kfoeapongáaok, Onfertdáéé és ez éjjeii rnagötnléaek, (mint a tebetetlenaés egyedüli okozója) által eKidésett férfiúi gyen geaégí állapotoknál, valamint a kés éa lábak idege* reeaketéeénél, aa által olj eaer Van nyújtva, mely által aa elmaradhatlan ered méoy okvetlen elérhetik Minden a fent eiőeorolt betegségeknél egyetlen szer sinea oly alkalmas mint a Dr Wnm PenŰB-pera. ÁHkailaaeégáért jól álluk. Igy adag ára baaaa álaú eUeitáeeel 1 frt 80 kr. 8M 6—IS Ea k tár; Nagy Kaattee: Práger » Veeér^gytakeég: lnHir 4 ekl. gyógy« iL Kaieer Joeetatraeeé Í 4. »nag\|sr ifjUNéa 1 kfelcaélk k Jejt^Ubaaaákk íiljoiai a aerdQIŐ fíjnaá«: naániára. Mit. vélle- albaasólóMk, ragtk, zwaák. adom íalea. aréra-> érdakaNa irt Mdmáayoa csikkék, keStelé tar-taMrtrtéMk, Utráw>S kaltanáa/fk talonnal. Uláayok, rejtvények, Madrááf Hxép -Utadaa aaiai nlnoa képpel .l«pa ■ A m aaltva. atgytdáMakiie nSbacaS. ]wtar^k»pft adónk. ÜBBkatársalek lókat Mér, Mifitdti hdlmi», Of acrákeB ke- Vilmh, n, t Hhn, Viiky G«™« zfcak ISflitlS-i Ihr. Ap•'! Aidft Bartók bj-, I«r aeák íréit Ali. Hérmmim Ouól Mny tr Mit ■eveiketJK. Janka, »ifaáimdi fr— Téé Jémf, Télk Kitné, A .Maurer Ifjéséa* kMWtaaklat liMfl, >ut ftaaUkbaa, Máaiaa képekkel, diMee bari Ukbaa, flaa^i papirea tjsg negjakaai. EISfiaétéei ára agfaa ém S frt, ftlévra I . I 1 lOeaáf* a laánabk karéoe la Kévl ajándék aiadkét aombaTt ihnaág 'ÉT •etateesy.fMtsket kivánjtra Imnr U flímealve kaid a kiadókiTalals Hóval TaáltM ilaiéMvsIaia aeáeseatse. IV, vier ate-a lírT ±±±! ±±± ±±±± Regényvilág Jp?ä Budnpe$t Aévit lutrink kiaqdtu ^''mw VImuki 'tféami lapok 0 m!•#/! II1M1 máméra. YíaBeapIOaztn a Jtegéayvilág" [ üánmtávi aáiirimÉiáia agy klMlk nylijiliéil la a taljaitati kÖtolaMái tadatlbaa Bt^katiak Sna ni r—7 . ' iL 1 ' ,»oi jaja« albaniélB nftre, nalyak lapaak kaaátyata ¿tpttbbu ligolcíób Manyi ujindék / upviiáant uttak. r ji L . 1 Iradall WtakköallMaígír, AÚátmLiiH, Egy rendkivül disaea vajtkos kötet Uj». Miáiwiá kéiméá, r. - M/k-^ry ké \|ra4, iHy Ákrénp Kornél, Véka UJn] kadvalt ufilfólúk MaSl Wrn«V»év-tífy»fl L»mkt ét f\^JfOpiité adai Minden aealldben nétgüld»hetetleni oldal) ára lOave 4 fit 80 kr. —jra— ILLEI \W A ' Ívelt ialéa la KÖKYVE taMatalra modor íja ólét ksióa- IRTA bóaUviasoayBibaa paakat, ibIk a kttttOIdi irodulom jclombl) tanaikai MU Bámétl Aljám, (Jlar,\i* Gyula, H—ry Btylaearl la daa araayoaáaa étaakSNabaa ára S frt. Araaywataaáitt kAUakaa 6 frt 80 kr, hqrftékkal IS ltokkal.! A ílayáMalWay ét mhmmátíml U§m»U éimá. It^lléllltkellrN kralkéaM II délé irj«ftá\|nak ^pmy, aeali aisiieti nakavekaek,' ^fagyKanliián éa Csáktorayág .kapkaté Flnchrl F. kinyvkereskedésében. , i ' •>! ' • 71 • \ T • 415- K ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS EPES CSALADI LAPOK ^EPIBüDALMt ÍS ISMERETTERJESZTŐ KÉPES HETILAPBA Felelte szerkesztő: KeHéeay L^Jaa. Lapnak — tárral jkjósiitt lafaagjobb altinjedleadi Arvaadva tnalár hatodik évfolyamát IU. Miatáa kivápatra BÜadaa-kindk küldünk nnitaiv^ny»«áBi-)t , a igtiara mikoaó [alAűaatéat fal* ktváat, a kalyekaa,1' «lat röviden a- fSvároa, vidék 1 kSlfSld válogatott, fontra Ural dalom la nlvéraat kttrében Wmarölő minden noa 409 1-8 eraJókeaSak ma« a kftahedTeltaér aak OrveadA lapról. U A „KCFB8 CSALÁDI LAPOK" három Ívnyi tartalommal Jelen nu a] lafdtm-ararabb kiáUiUnban, kaép fányea boritákbaa. Minden upuá rak mfi-Váaai ktvitait képet' kbai A HU»-Ma vaaaak eredeti \|é\| \| kftlfíldl A aKépra Cealádi Lapok" « hpolttéU, l^HrrjnM-mámU, l>\|ámiU axepar kawhwi Mmmmi miw-éám 90$érnt$f áfétáám wmm rtWy máikkltlitl — KttlÍJn (Mfyaa) la ktlsa (w\|fmt) „<?«- <r«Mfi ét k',lttrlá»i Imr. — GySaylHI julméamké-> p«é ée raaikivftU kSeMatyak. Meíjetee tnaesg\|l»sr sétdánybae, • Kötvtiltn ttiflulik mn el»aplew róeeeiilaié. realay raeltékiei klamlsákn. Havoakéat NMvttl\|N (sUat divatlap aaántaUa képpal, —ablara\|a-Sd atk la „6aaéraágt la 9Mar-táai Lap" ta <4r iagyea oMltáklat tik taha a karaaly le teiáayak mtaéra ujával — kés. A bori1 trMU taláaynk aitaára fikjá' A keaeaaáfaak lt\|ye áll 1 Kérdések" ée,Falaktok" „AJáalatok" itb. rántva a tft-atfté eaareek. > taláayf^ttk ksaett gy&aySri ol^aywaatá kápak (dira, araay katttbaa.) radaM stb. Borahataak ki legnagyobb Íróiból ftrtíltott letMabb toglayek, albaaaéláaek, rajaok, é'etképek, bdádnakok ( aredéU a náa költeméayak Á legkSaelebbi évnegyedben kaiiss rsgény-msllékletklp iámét kitünö, oaelekvénygnadag, érdekfettilö regényt adunk latatváayssáaet a klalüdvatal kívánatra kárklaek ktM Mrmeatve. ¿16Aaeté«it árt egésa 6 M — félévro 3 írt — negyedévre 1 fxt ÖO kr. JtJuur VUoéj ItiaióhtratMl* / guduptii, pépadnldi atcia S. sí. a Nftgy-Kjuiiaián ée Caáktornyán kapható: Fftnali«! Fllijs könvvkereekedéaében. i imM« látták fl raadaraa ujabb tagiakkal la* Ea likat, aig i MU HllUllrl \|£éi\|r* ObJrj^, Mariul K, Jtalrpp üt fMtrk Twain Irgkiválóbb éa lognjebb rotiveit kSkSltkk \| KaaaaU wíépirodalnaak emeléaéa^ érdaká-jb<\|n\| kérjük a t. kSa«aaé\|«t lafwmk fdrhlfoirn it ^mnffniétéra, BBBá! ia inlább, tóival aap riadnak viaräa a legnagyobb áldoaatoktól ram, h^gy lapunkat ja kSaSaaág biaalnára »éltóvá tegyäk. I Aj IVjévf. kSvatkaaS aagy rwáayakkal tbdaltmeg: BJUJTl t Hit „A CUQAKT BABO" caiAfti Btnfiúkf« Baju* Lenk* UA% trdti lak* ee Mjwáne, AaoakivSI kSa^ilk a araUenea fraanda Író MUHnA „it JFJTia tukaé rtféaft* et. nw aMtoól, A jRegényvilág* »egjalaalk betaakéati ttartekbaa Ívnyi tartalonural \| EUßuHti Ujt Kgóaa évra 7 frt flOikr., ftl-Nlvre 8 frt 90 kr.,' nagyadévii 1 frt \|W kr. MlaSfa Bfyea flhnt éra aeak 15 kr. HjurnkM rWkal KalOpiiél Nngy KaD^An 3, szám. __ ? ^ Nagy-Kanizaa, 1/881 jftfiu&r XI évfolyam, OUKBMUl m ZUDÓttVA- Ul h^Mltall 1 HL Mfcadaa a lamttad riasANvosalkod* kAsfeatfaj, tavibbá ilftáartlaik. Misfc Utatíuwk, kirdili»ik aaMda latáaaadlk. I IMrpttfttathm lavalak omk katari kaí aakMI Ingadtataak at Káairatok vb i m» klkUtMk. . Tmi jJ POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAf. Zalamegyei ÜSy védegylet. a Nagy Kanizsai- ¿sDélzsls) Ukaréipénztárak, Bank egyesület éji Kereskedelmi bénk hivptalnjg közlönye Megjelenik Nagu-Kani$tn hoteakint egyunmr: Va$<\rn<p kl/)9\UCTÍMl ikiK » írt - kr 1 . i , Fái éVM . Magjaiém Hird.l^wk jutiuyowa Máall ÁrvarM a «yéb Mratatetf ktréüs* •jak 10 kr. MlyacdijMíAIII 101 Mélf t frt, asetfsl ■um «MA % kf. Nyllttér pstMsers 10 kt. Előfizetésre való felhívás „ZALA" cziuitl politikai ée végyii tartilmu heülzp . Xl-ik évfolyamára. Meg jeleit Nsgy-Kanizsait, heteiikiut egyszer : Vasárnsp. Előfizetés: Kgésa évre . . 5 frt. Félévre . . . í''3 frt Negyedévre . 1 frt. 50 kr. Kérjük régi előfizetőinket sz elé-fizetési ár pootos beküldésére, bogy s lap szétküldésében fennakadás M történ-bcssékl l I. ^ iSXi Azokat pedig, kik lapuuk néhány »zárnál eddig mntaivá-iiyul kapták, «/.intőit-felkérni bá • torkodunk, ho<y ha astuiegtar-taul méltóztatnak, ai előfizetési árt pónta utalványon beküldeni, ellenkező eetben pedig a' lapot lehetőleg az eredeti boríték alatt fltMKakflldeul szíveskedjenek. kiadóhivatala. Zsidó polgártársainkhoz! (V. L.) Városunk egy uj, iámét hat évi időszakra terjedő kormányzati oykluanakáll küszöbén Mióta képviselő toetUlóténejí újonnan való meg alaki tála ée tiistujitálának kérdése állandóan napirendre iker ült i fokozottabb érdeklődés és megbeszélés tárgyává lett, észreveheti mindenki, hogy a mi eddig oeak a levegőben vplt vagy egyeseknek ajkairól rebbenő fohászként enyészett el, as ma már az általánosvkösérzQlet riadó isavává kezd válni, bstározoU formában je- lentkosik, imitt tör és megbajlga-táit kér. Hiába, \| csak restaurálni kell, iUenkor mégis,,osak neki hevülnek aa emberek.} A mi városi tiestijjltá-sunk kérdw Se fölébresztette ée iiiovigásbja hozta a szunnyadd eiők"' A kik még ¡csak neiu^ég is egészen 'hidegek és j érzéketlenek valának, mintegy ' újjáalakulni! látszanak } kezd rfel támadni a lelküameret, s nyügfk jleliirjjianak, a fásultságban sin lót)dk ben ¡ftilkél a tqtyváigy, aaaéU züllött, erők kereaik aa érintkezési és egyesülési pontokat bátorság éa akarat aztllcnilik a asl vekben, aa emberek ki merik motidkai, hol féi;/.ke1 a baj, kezdik belátni, miben Sejlik szoiiioru viszonyainknak, a táraadnl mi inegliaaonláansk éa a közéleti gyüt* lölködéenek alapja,. Mi esek kel együtt aat tartjuk, hogy némely I s e-raélyiviaziíuy okban » v e-1II k ka poe [ól a t b a j* mon módok éje eszközökben, m e-lyekk'el nálunk a társadal* ml életeit is mélyen éri n-t 6 v á r o s i ügjek igazgatta t n a k éi el m tés telnek. Feltéve, bogy esen talán as egész orsiágban páratlanj — helyzetet előidéző okok feliiméréié-bennem lennénk Is mentek a tévedéstől, nem hibáshatunk annak oonsta-táláiában, Ijogy itt oly viszályt, oly társadalmi Betegség dúl, mblynék orvoslásához minél előbb ég minden erőre! hossi ksll látni. Ezen feliadat keresztül vitelére kell elisánniok magukat Tárolunk összes polgáraínak és pedig a jelen* leg kínálkozó alkalom felbssználáiá-val, mert tartani lehel attól, foogy utőjbb a baj már egészeu iojuurabilíe»é válik. T T' bizonyosak tAgyunfc ugyan abban, bogy sokitldiiál nem hiányzik erre nézve a jó Jzándák éa akarat, de azt i§ tudjuk,.hogy iztiaeliift polgártársaink magi tartásában oly nehézség tolul előtérbe, knJly legyőz heilen akadályi iépésbeiw azon tö-rekvéiek u^eg valósításában, melyek itt a visaonyoJl Jkénysaeihlsége i a íztlkiégra^ég előd ázbatlan \| köteteimé-uyoiOl parancsoló Ing állanak elénk. tudvalevő d a váróéi blzotteái i tagoknak jelenté- kepy réssé t zi képezi It, és ezek túlnyomó rézsűk elterjedve, hogy. állapotokkal elégsdve és nem kiván- naJk Változást se böjtientié vált ren berekben. Tulajd eziMi kívánalom tii liajlamaikiial a jhaiálom f<dé p^nuuióknak, toniyi bizonyos, bogy sokkal nagyobb cséjokat áldosnáoak fel, l^a a felőlük táplált néietekoi a téjnyek igazolnák is, mint a mily fon* tossknak látesei ak azon inf okok, melyekből ők ki ndulnak. Nagy kár, I ogy a zsidók legtöbbje a kösUgyek iránt nem ssoa miértékben érdeklődik, mint a mitj i „HM", tárt iája. Az észmunkások betegségei Ha e közös czim alatt a művészek, irök tudósok, bölcsészek, jogászok stb, szóval mindazok betegségeit öszsze foglaljuk, kik speciálisán szellemi tevékenységben élpek egészen, sajátságos, másoknál nem észlelhető betegségi tünetekkel fogunk megismerkedni, melynek szülő okai épen esen tevékenységben keresendők, azaz az általa túlságosan megfeszített idegrendszer működésében, mi a szervezet egyéb tényezői rovására történik De amíg költőknél és művészeknél a szervezet ősszebangjánztk e zavarait, a kizárólag nekik sajátos ideges prá- I dispoeitio okossá és rendkívül nagy izgatott-Ságban és idegességben nyilvánul, a tudósoknál éa bölcsészeknél a központi idegrend- ) szer túlságos r (excessiv) tevékenységével i állunk szemben, melyet az akarat és tartós ! munka vezet. ttgytknél az idegrendszer rendkívüli, nagy érsékenyeéfi, másiknál as agy feltűnő iagímonysága, azaz egyrészt az érzés, másrészt as akarat, a kiváló sajátság, mely zzem-betönö — oly tényezők, melydt bár sokféle beUfBég esMt magukban hordják, M melyek kiisjlásikkea tekintve egyformák, mert HMtdkéttO^ek eredménye as egészség fentsr-tására oly aagybkn szükségeltető szervezeti flghaag megzavarása.) As sgyvelö tehát as suuMp, mely Mj^tt a wk szellemi araakiihlHoglsJkoz-atfe, Mőbb magsa vart el áeael vran kkéve. A pisistüüjéa tsniga, hogy k hol anyag Mm* f. a WSSI ®a Is assAá HÉ latnai H> elhasználáa megy végbe, ott lanyagnótlásnkk Is kell történnii; valaióely nxervnek fokozott tevékenysége abban a fokozott vérkeringést feltéten», ezért történik á vérnek nagyobb mérvben való agfba , iódulása a szellemi munkával foglalkozóknál. De épen a központi idegrendsxér intellektuális tevékenysége, a táplálkozási vagy élettaníj szervek rovására idévi elő azt az összhangtalan-ságot, melyben a szellemi munka fáradalmai a testi erok hanyatlásával állanak szemben. De a szervezeti öszhangbiánya következtében bekövetkező zavarokat, melyek a tudományokkal vagy gondolkozással foglalkozó egyénein oly gyakoriak, nem annyira a vérnek sz agy rendszerbe történő fokozott áramlásábanJkell keresnünk mint inkább a véredényrendaKer hiányában. Valamiét hegymászás alkalmával tagjaink, a ¡vérnek olyl elemekkel Való túlter-. heltetése következtében, melyek, a osontok által adatnak át, nehezekké és levertekké lezznek, ugy túlságos szellemi munka következtében az agyvelő fájdalmas kimerültségbe esik. Mindkét eeetben a nyugalom biqa osak a túlsúlyra jutott szöveteket redukálni vagy levezetni i a megtámadott ezerveket felszabadítani. De mily kevés tudós és gondolkozó engedi meg magának ezt a nyulaimat t £e igy egyrészről as idegerő kimerülését, másrészről e szervezet vérkeringésének zavarait látjuk fellépni, sgyvelö ellágyulás vagy aSyvelő sorvadás alakjában, melyek zpopleziáihoz vezetnek. Kopernikus, Mai-plgbi, Luiné, SpaJlanzani, la Hrnyérs, Dan-hanton, Msnge, Gsbsnía, Corvlsart és sok más nagy férfiú sz apopieziák áldozata lett *) Ezen affektiók különben sokkal inkább azoknak a követkézményei, kik, M) Bodftas 4a OHstsaSÜlf: Dl Is ÜiMs éa Is via áfcs/Wa aavlsts al U géss da MMaa. Ma mint a tudósok aaell lonot feszültségber mpgeröltetik, szóval 1 Művészek és írók bili tásuk miatt a jellé ságávsl bírnak, a oltalmukra szolgál nápi jelenségek, Mif vészre 0.(10 százalék log ugyanis, bogy dé polgfijir tái iáink dl, vagy legalább él sión nézsl van ők meg vannak az i a nekünk elvlael-izerbon, sem is ein* nittaaaék már most' kár az 6 ooneerva-mely rendszerint ons, akár bisi»syoa mértékben vagyi •éténél fogva a vezi, s innen vat isi kerekednek fb i tei rugójául nem ződés és belátás, teltek !b szolgálnsl, kptinyü érdemeket elégedni. Azt óhkjtanMik tehát mi, hogy zéidó polgártári sink ie öuttidatra ni ée értelmi hely politikai jogokat él* as, hogy olysnok éjük, a kiknek tet-tisztán a meggyŐ-hanem melléktekitt** , ebeknek ily farinán t szerezni éi meg- imüket tartós foly-tantíákl tulaá^tosan pogányul I bánnak vele. rpndkivül ideges irreta-mnek bizányos ingatag ni ,e tekintetben talán De ezzel ellentétben szenvedélyesek és h rtelenek s szenvedélyeik ném ritkán az örüli ség karjijiha ragadják, ialhicinat\|ók, melmoholia náluk minuen-a statiaztiká 1000' mü-örülési esetet mutat csak 8707,-ot As rek közül alig jut A genie (lándjíj Iában az alkotó, ter szik, mint az agyi Tehát valóban volna a jelenségek melyek az embei termékeit hozzák tökéletlenség li Tehát egyedül az'at test ép lélek) elért kivívni segíteni ? de ép azért itt néni ádatokkftl megelégi forog fenn annak égree jelenségeit ki, addig 1000 tani rj tudóé \| és orvosnál kie/Ua i ¡y \| _ Lapunk mai oftmáhos In. közönséges embe-1 _____J^rQIéfi ékeire lOD^ra. T\|Meo,Gsmoens, Bibi ira, mffinjann, Peo Edgár haUucinntiókban hz mvedték, j Dante, Rous-choliknsos voltak. Sőt túlsúlya öngyilkoságra vezetett, mint pl. C inttértonnlál, nilbertnél, Eecousse-nál és oál ink Ozakó Zzigmondnál. ' I isz), iröi, művészi álta-itség kiné többön 'alap-idszer tulizgatottságán.) Ik hajszálnyi külömbeég és lelki betegség között, széliem legragyogóbb itre éaitiely az emberi Uitfiubb áltribntuma? ia medioeritas (a közép-tehetaég) volna hivátva az egéezaég fentar-tására, a aana in Qptpoijé sano mens (ép ezükséges öezhangot ■ statisztika Igy tanítja, asabsd a puszta szám-inünk, mert épen itt {szüksége, hogy minden pnmagfakhan kutassuk, külön az Íróknál, ludósoknáL müvésaeknéi és osak azután tegjfük iel-a Kérdést: vájjon egyedül a talcsigázo t képzelet maga prflítia- ♦) Mama, ínyihilili swfkMi IHS. fél iv mellóklot van csatolva és Önérfotre ébredjenek és belássák hogy se nem a személyek elleni iP lenesenv, se nem éllentségee indulat, se as uralom, vagy befolyásra való vágyódás hangja nem szól belőlünk, melyet mi ismét igen szívesen átengedünk másoknak, hanem a köteleeiég-érzőt paranofiszsva, bogy, világítsunk, felkeltetik s megfontolás, a polgári kötelességek teljesítésének tudatát as emberekben, hogy tevékenységüket oda és akkép irányítsák, mikép bol-dog legyen e város e általa a haza I Budapest, január 1884. — n— A horvát vlnonyok, ami azok zavaronégát, a bennük való tájé? kozédás nehézségét Illeti, valóban sémim! klvAnnl valót sem hagynak maguk után. A gravaminalli tizenegyei bizottság', Vojnovlca. oyurgyevies Indítványai, a fiumei OgjboD kiküldött horvát reg-nikolárii küldöttség jelentése oly optuok, mel) ek egyrészt mgyoo tlkslmsisk Horvátország közjogi állái Iránt eddig fen-. álló külföldi vélemények öslsmnrMrs, máirészt uj tápot sdosk iz izgatáinak a horvát nép költ • s zágrábi ügynevezett országgyűlésen még nlgyon erós vlhsrokst okozhstnsk. Mijd meglát juk.hogy i nemzeti párti többség, mely msgát kormánypártnak ae vesl^cakugysn megfelol-e progrsmmlánsk, vagyii ss \ 1868-ki kiegyezés alapján áll-e ? — értve terméiselsssn a kiegyezést ugy, smiut m Wfl, nem pedig ugy, s hogyan aat Starcsevicsék él Mruovi-csék msgyarássák. A tizenegyes bizottság elvetette ugyan Vojnofiei isditványAt, (mely a ponálta-e az agyvelő zavarait ? Vájjon nem volt-e a képzerö talán már örökölt kór vagy bizonyos szervezeti hiba') jellemgyengeség által megtámadva, nem vezették-e féktelen szenvedélyek, már külső befolyások, melyek tapasztalat szerint nagyon kedvezők minden agyi és idegmegbetegűléeeknek, téves utakra, nem afüciálták-e már a lélek megbetegedésére? Beethoven magába mélyedéséhez bíil sonynyal jelentős )• körülményi volt, hogy atyja részeges korhely életet élt; Rousseau misantropiája érthető, ha megmondjuk, hogy testvérei lelkibetegek voltak, míg Lord Byronul ismeretes, hogy nagyon excentrikus, szenvedélyes családból származott, CxakÖ Zsigmondról köztudomású, hogy szüleinek az alchymia iránti vonzalmai annak tévta-fval öröklé/ Épen a legnagyobb szellemi beroeok Sophokles,Shakspere;Voltaire, Qöthe, Schiller és sok más, kiknek képselme ta\|án soskal gazdagabb volt mindazokénál, kiknek később lelkük eihom «lyosnlta jelentős kiinduló pontokul saolgálnsk a statisztikai adatok megczálolására. Tehát nem a költői teremtő erőt, nem a képzelet túlezigázását kell okolnunk, há egy Schumann, ety Lsnan tragikus sorsa fölött gondolkozunk, hanem ama szerencsétlen véletlent mely már bölcsőjüknél őrködött, a kedvezőtlen körülményeket, melyek életükbe (belejátszottak, A fa, mely már csiráiban beeg volt vagy alkalmatlan talárba plántálva, rövid virágzás után elhervadt és időnek elétte kissáradt, .nem azért pusztult el, mert virágzott, talán tovább is él, ha virágai csekély életerejét, mely rendelkezésére állt tejesen fel nem emésztik de virágzás nélkül sem kerülhette volna sem enyészetét. Hasonlóan történik ez eellsmekkel, kiknok testi szervezetük, természeti erőik nem felelnek meg hivatások i irály mIm eiétt ülrú ImtMoIiI Mt gytmsUgol \| kormáuját • Itorilt al-kotroátyoD (I) elkÖTiteít árulán mitt i aelyit Vojtovici nr uért tárul vtl •gyütt kinbbiégí külön vélemény gy«-n&nl náadékotlk t Itttománygjül« «lé tsrjeuteui I) de «Ifogidtl Qynrg) evlci indítványát, i ebben h koeotatáltallk, hogy Tlu» aiiinterslnök, midis i Halt évi nvirgánt meguüntftéiére királyi biilott küldött,meglét telte a horvát tu-Ionom jofokit i > mtgyar otttiggj ülés, mldón • közös kormány u intézkedését belyealóleg, tudomásul nitt, hiUikörén túlterjeszkedett i Hlbtékieleiiül boriit belügyekbe ivitkozott. így btttil u elfogadott indítvány, i nyilttn kimondj» Mt it, bogy bt tmt uvtrgátok Ma rendórl kibigáiok (milyenné u Ildit-»Íny li t horvát biróeégokkál együtt Itat kitOrénket quillfikálni uiveikedik) htnom vtlóságos lázadás jellegé»«] bírtak rolnt it, mlg tkkor Mm Itendttt jngt a közöl mtgyar kormánynak bea-Titkoznii. Not, bt tt indítvány t bortlt or-. iilggj ülés löbbtége álttl elfogtdtitik, 11 bitonyilni fogjl, hogy t többlég nem áll t kitgyttét alapján. £i okotkodlt cttk tkkor Tolot helye«, bt Horvátor-•tág állam t pedig független illáin volnt; e kiegyetét iv érint pedig tt csak Mt-gytromágotk kiegétxitó, btbár aotooom rétiét kép^ii. Neveazük bár uot itrtrgáioktt rendőri kiblglinak, imlnl, bogy txok kivált fejléiükben épen nem ttok Tolták többé, téiy. bogy tton mozgilom elfőj tilt t horvát anionom kormány hatalmi erejének tőrét túlhaladta. A mozgalom t kétaytlvl közös «¡merek leverésével keidódött, de Horrltorulg ixlmor és kiterjedt vidékein valétágoi láztdáitá ltjait • mtgytr áll» ellen, t horvát pártok ét kilón öeet u ellenzékiek épén nem nettek t kigyulidt lüz oltogiláiá-vtl, a honit kttédgok pedig tehetetlenek voltak rénint bátortaltntégnk, ríni tt Mtgytroruig itánli rou tkirituk mittt. £ látadát nyilttn Mtgytronzág tllen volt- intétve; bt t mtgjtr kormány • Iliidéit Horvátomig tntooom tgyének iiairte rolni el, tkkor t Horvátországról való lemondli lett volna tényleg, mivel a horvát bitóiágokntk •em tehetiágttk, t'taláa akaratok 'tea kövrtelményeinek, bajltnuknak, nem «Qen-aulyozhatják szenvedélyeiket. lila betegeégi okozatok, melyek, babérv, csupán másod la goian, mégi fontos izerepet játszanak a betegségi folyamat loktlintlóilra néne, fejlődhetzlek u u. n. isetnlilodö életmódok mellett, különösen tok bléa következtében, miáltal sz anyagcere pengi«« jé létre. így rendkívül aok esetben vntbánlal-makat látunk kifejlődni. Civnto) nagyon érdekesen állitá ión a húgyköben vagy vneblntthntkbin sinlődök névsortk, minden időkből, ott szerepelnek; Amyoli Eru-mna, Harvty, Calvin, Bsco, Leibnitz, Boámét, Newton, d'Alembert, BofToo, Voltaire stb. Révsille-Pariie szerint a búgykö éa vssblntaloakon kivfll a ludósoknil leggyakoribb betegség a gégekatarrhus, a táplálkozás rendszertelensége, izgató .italok (pl. kivé) nagymértékben való élvesése, éjszakázás, egyedüllét stb. mind olyan momentumok, melyek az agyveló túlságos tevékenységének deprimáló befolyását még in-kább növelik, Tissot mondása, bogy : t ki legtöbbet goodolkosik, legkevesebbet emészt Innen «stnaasaak a véredények rendszertelen megtelései ét « konok dngolls; ét épen ngy, mint tt irodai levékeaységnél as íkteros kfteönaégn jelenség. A astlleml t<erhelések követkea-mén y ei nem szoktak elmaradni és beköszönve rsoétstn cssk aagy nehezen ét hosszabb tdö aratva asünnak meg Batsö «serek több-ayire cserben hagynak, «sónkoslatáa, név-ascrinl átázások, nyáron hMag fOrdók, tilsa pedig rtniaatris hiéagvlskáu, teheUriMk-bM • teogeri flrdók aaoa g\|ég\|téHM>L ■eivekUI aa .éasesMkások' tssgMMM testi «ewiaseHk miaéi tMM és kÉrtosabá illllWlMlUM «ivárisiják. f TMé tsf vall utak «iftJUsárs. D UorvlUi.ség t magyar liltd klsgésiflf rlne l/a benne támadó lliadla leverésér« jog« volt Intézkedni t Btgytr kormánynak i a közöl magyar országgyűlésnek jngt «olt tuntk iutéikedéMit helyeselni. Egyébiránt mtjd meglátják a bor vát gyűlés tftbbségs bstárossUt, majd kitűnik, hogy t nemzeti párt citkagyit t kiegyetét tlapjlt áll e, vtgy pedig u álorczái progrtmmu Uruovlcaékkel fa)-« egy kftrit. Hogy jd rtméiykedétekre kévéi tlipnnk vtn, tt kllOnlk • fiumei ügyben kiküldött itgniooltrii blwttlág Jeleuléíóbíl it, meljr hltolttág többaégs izintéu noniiotl plml ■ jnógia azt Indítván) out, hogy a horvát gyüllt jtlsntee ki Fiaménak H»rvátorazágh«z unuzáiát, holott « törvény Kiumt közjogi állálát rég eldőlttötle, a Hot válumágnik beleegyezése ezupát Fiume intoqouilájáuak nsghalárosáiáb^t ntkiégst. Majd mtglátjuk, bogy leu, alnt ltu. Slegnjugvásunk u, hogy a magyar követeléiek Horvátoruágntk t kiegye-tétkn tartált Iránt, (örvényei alapon • nyngiuitk, bogy a bán e törvényit alaphoz való illlárd ragaizkodáit Klztr ki programjial, hogy vinnak még e'e mik, 1 kiigyezé« finnttrtáiát kivándk Horvátomágbtl, cttk egy vj váltittát-ntk ksll fiiulnre hívnia lkat, 8 végit aillettQnk van 1 dynutit It t 'aontr-ebit közérdeke, aelyik a legnagyobb tdlylyil fogják \|áaogtiDl Mtgytrortiág-nak t horvát U)rvényea állapotok htly-reállilátárt eiiltó törikvéieit. Különvélemény I I • Egy ifju Sngyilkóuága tartja itAfUotliágban a budapesti társa-dal mi köröket. A szerencsétlen Ifju ugy találta, hogy aa a isiv, mely oly ifjan megirflit dobogni, nem más pustta buitOmegnél a vér koringéi ttervéall, hogy ninci érlelnie ex éleinek, melyken annyi s cialó-dás Is o\|y kevés tt kéu-i értékű aa elírt aiker. MindenPtelre erős pettiniiamui mely egy Faustnak ia dioaéietére válhatnék. Delhát né nl^Ok oly idealitnak ac eietet, nem kdl8n6iea ál ifjúk. Nem uOktégu ayombah reá a mai tanitált elkárhoztatni ; nem a valláai éa erkOloti érték hiányáról elmélkedni, aem örököien az A lejfájtaok éa a fejszédülések sz ésamnnklsoknll napirenden vannak; ezek oly tönstek, melyek miatt a« Illatok l-\|gyak-rabban orvosi segélyhez folyamodaak; ova-kodjnk ilyenkor opiumot vagy mii kábitó ■sert rendelni, de még inklbb tartózkodjunk az érvigtsoklól; nem egy észmunkái a helytelen alkalmazott ianoet-nek (vlgó eszköz) köszönheti« korai kima liát Aa orvoai történelemből tudjak, bogy Mirsbeen, u államférfi és Qaaaeodi, a -bölcsész, ötérrágásból eredő vlrvssztsség folytán haltak el Aa éai—iráaoir életének tartama Ulag véve kedvaaó számokat mutat; igy Madden tr. azerint Angolomágban á 70 életévnek, Benoiston szerint Fnaosisországban a 69 éviMk is Lombard Svljczban a 66 évwek rendesen kipviselői a «zellemi munkával foglalkozónak. Vtjioa ezen tlaliasU-kal adatok kifogiilaltnok-t ? kétségbe vonom ; hiisen közelebbi megtekintéskor találjuk, bogy «miitett tudósok mkls a kitűnőségek kösőtt búvárkodtak, adataik akadi-miknaokra, miniastsrekre vonatkoznak ; bogy hány tanító hah sl fiatal tr ssfikOlködls közben,arról emlitett tudósok mit aem Mólnak. Miként lljsoak as •issm«oklsok>, hogy jó tgéaiaéanak örvsodheesenek ? Agyadkó-déiDket tul ne ttrheljék; «zellemi mdnka után pihenjenek, éjjel ne vÍratlannak, a szeszes Italokat mérték!ItniO élvezzék és túlságosan ne dotáayoaaanak. A dolgozó saob^uk világos legyen, jól sseDMetve; u alvla is éberlét közti viszony htlynen Isgysn meghatározva; a testi Uss^ságla Isgnsgyobb gond fordítanék, hiszen régi Manónál«: in «non tahó, m«ns «ana nt, tp ssetben oaak ép lélek lakik. Dr. Mmel Frifftt. taf ea «losépvll pbiasisial «Idillt ni, !b«gx kát ma nlao* * neveli«, oaak oklaUa. ll(yaa asvslisssk nsvetbsül-« 40>M évek leállási mddJaT A« Oragákb urak ¡61 emlikachetaek, bogy a latin nyelvin kivol mitaaiu tanultak a (1 nnaeluiiiban, 0«»k a régi ld latiárok pdaata érettségi bi-«onyltváay «lapján altok a eathad-rán, paadagogiai •"•«közeik IcQaOtt a firgaoi, bot it lérdspelutés iserepell, Ifjaikat aa élei, nem aa itkola ne-volta «mbertkkéi A gremmatikát, poétikát bottal ««rilk a diákba i «« vagy megunulta, vagy uegeaökOlt. , nldrtja. IBrtánelmetiaját jegy««lei ilnjtján Un könyv nálklll magyarét ta a Unár, pbyilkának, vilgylinnak, rajznak, lro<ialointOrtlneinek bire-lamva IMI volt. Azannyirs felmagsaz-laltlvalMs arkSIosi oktatása kttskis-nui jjstshulisából i ájtaloi táriulatok-Mn vsló riizvitelből állott. Megan yelvek tanulására nem is gondolák, a görög uynlvet a Tliun-rend> I «er dia husiik bit kOaépiakoláinkba. Üh iskoláklidl kikerültek latinul ilaráltak, magyarul saavaluk s 1«-I ia k«pt«fák aaerini igyeketlek magyarul «aápen írni él r fieuéliii, Ml-isod* nevelés laniláe volt ea f NlttOak , kOrlil emblkedt) hírlap- étiaaklriiilaliiiiink^árMséleiOnk tiunkáaai kOzQ\|l, teklntadnk á flO-M I vnk óla nevelt iiemaedikre, mely l álunk a parlamenti életet megboiio-itatta t meggyOknreilletta, liaaén-11 kOalekedéal esakMkkei, oultur-I nlxet«kkel látta el, mely tanul, ifl-lóg forog, kQ«d Usgyarorizág euró-alvi léteién; baaiiijlitiulc Snae ha-4ánk budgsljét a 40-ea évi<k ' költ-(XlMul, einelkedó ki-ée bovite-lűnket, az igények nOveltedéaél és a noigslmat mely kialégitlcQkr«) nógatja a társadalmi köröket; haton-Itéuk ön«e a magyar parlament tnal dttbtUejaii, t régi rendi ée me-fyei gyOlétek taijengtJi, ílres ezóla-nokban It elkopott quln'ilianuil ét ioeroi Ingátokban hOvelkedd orato-loua • xpeotoratinival, vagy hát gon-loljuk viaata a régi i a niai nia-yar aiinbátra, t ka at elfogul Hág DrO köde be nem burkolta agy ve-Ipnket vágy a korlátolieág betegkéjében nem ttemvadlQnk, lehetetlen, Ifaltdátt, jtvuláit, «■ Intelligentia, a nomabb éraée n&vekedéiét, il-iklánoiodáaát ét gyinpodiait nem lataank. Hogy amegélk«léi,t lélér ti rerteny »anapeág nagyobb éa kOadelmeanbb, Innak nem a lanitát aa oka. Altlilán ot nemaetgaadaiágl tt tooialpoli-tlkai okuk aaok, melyek alól ki nem vnnhalj magát Hagyararaaág, ka Hurópábaa akar maradni. A gyönge elbukik, aa éretlen vajmibamar. Ma nagy gonddal gydjtik, öaazeirják a társai élet tüneteit, mivel még 80 Iv-vnl et előtt nem tOródlek, innen van hogy egyes jelenségek p. o. as öngy tikonági mánia, batároaoMabban jönnek tudomásunkra, miat eaelótt 80 árvel. De bogy riataakivánjnk a régit viknalieljeakedjllnk a meghaladott álláaponlokra aaon éretlenek kedvéit, kik félve m élet lecbeitól idd előtt gyáván meghátrálnak, ée Önhibáikat a tiraadalomra 1« kOrayea^-takre keatk — at talá« kiül mered követelés, melynek jogosult-sága egysnlő a aernual. Neveljük a fiaUliágut, de ne dé-delgeuQk. Tanitiuk meg mátkára át arra aa' Öntudatra, bogy ma mindenkinek értéke Bunkáejgának aránfában nő. Belagee éneinek helyébe oatitlnk belé igaa valláiowágot, dl puuta MÓval éa fsnyageUaekkel, hamm példánkkal la tetteinkkel. Fejit saaaOak benne aeiaoo értelmiket, dn aa otlpáljuak belőle tadátlaa tr-aélgőt vagy pbraaii kerptő rájon-g it, tudjon és IrMan, akkor halyf W« akarni 1« lenni la fog. CMrfcnf Oha. Iparosaink éiu 1819. érti. hláHftáti " Aki M ta zárkózik ttoe igauág siói, hogy a tépsk Is avtúuk vagyoni jólll« ad enk ullárd tlipot a' kaládát-atk éi vlrágtáutk, tt meg van gyó-ződvi rólt, togy bazánkbin éppen u anyagi gyirtpodál teréu még l°g«á tok t teanl vaJÓ, hogy t nemzet btlalliát k fejlódésit « Jflvóben cuk agy fogji blzUnlltol, hogyha minden eszközt megragad trrt uézvt, bogy at anyagi gyt rapodái ligbistoubb liayizóit tt Ipart éi gudaságot Iparkodik «anlai. Az átmeneti korszik nehézségei rsl köidv« t aindio téren trrt tittjrt, hogy émáudoi BUlantáiokst pótaljttk, at-gyoa Utnnéizdjltii aludta Itntn éi ne-' hezett migy, jut ertdaácy bármaiylr« biiUt Is, nea oly htaar aatitja au-gát, i sstls tiraénetm, bogy kétneres srófeasitéare un nOktégdak, begy éppel I téreken Kljettn «1 M nyomjon t koncurreada. Mindez annak u oka, hogy náluk mottanában tt elégedetlen-lég oly ugy, és — a mi u uyigi vt-gyonoiodáat illeti — U Ipari ét gizda •ági táru Upantalonk visszatainéit, kaayitláit ' Ax iptr tarén vsló vtgyoni banyit-lást a mólt már revidlált ipar törvénynek ladlák be, m«lyn«k folytán Indánk Ijartártalatal erélyes folstólaUsokhao fordultak áZ orsxigg) üléshsz It at ll-l«tó izzk miniszterhez, hogy a prektraek bizonyult IpartArvény . knódoiitán által vtnan véget u Iptroi-rilág diprivttió-jának. A gtxdaiágl téren vdó htuytt-lái izomom (Unitéi pedig nlntln I gazdasági politikának rótAk fel, aiiek folytán gazdakörökben li megindult tgy mozgalom,« mely moit már egyntprol-hapra jobban hlogoilatott tgrtriul politikában OltOU tettet li t politikának blvii itt vélik; hogy M ó néieteik érvényre jlláiáral kfllönö. jólétnek fog l irvuiy ' denl fóldinlveló k birtokot nápOnk, A gazdáiigi hinyitliinak okait V nea kiváljak most kutstui, ds Iparunkról It ipirottinkról kívánunk behitób-ban uólani, tekintettel u 1886-ben Budspeilea tartandó orttigne klállllám, aely körOlmény hennánkat ugyttUvát felhiv u « f&lOtt vsló elméikedéire. Hogy a iitbtd iptr tbbtn a for mábin, melyben ll jeldhbl lórvinyjtvu• Itlbtn §§-okba volt ttedre, nem ütött be It nia felélt meg i hozzája kötött r várakoxátntk, u nézetünk uariot ké-uflletleneág&akbés e téren ttKIJt blto-nyoi okát Az elméletek eoknor tgy súgókban szépek It Jó tlkerrel hittatnak it, de álkor uokuk gyakorlati kivitelire kirül a nr, aaUtkozutk txatán randnen, u elmélet fogyatkotlui ét hibái, melyek javiiáirt szorolntk, így volt ai a ai iptrlörvényüukkel ii, aely 1 gyakorlati kivitelben — ipari állapotainkban alg nea volt uámárt kalló • talaj — oly hiányokat matatott (ll, bogy oukhaatr nagy elágfiltütntég an ütközött tz ipari világban It Ivek óta sürgették unak revUóJáL. Voltak Olyanok, kik igén in viitxt akartak térni a ozéhrendbex, ez uoubaa oly ratragád lápét lett volat, melyet illetéket helyes éppen u ipar fejlőd én neapoaljiból figyelembi veoni nem lehetett, 9 , A uokuoroi feluóltlátokji aagt n kényuerüség, mely e téren WOviteló leg lépett lel, ut a Jót eredményezték, hogy alig volt kór, mely Iparunk ée iparosaink állipotávtl.külöoOun u ntoltó években nea fogUlkaxott volna, t álig volt ttáabtveheti ipari eró, ki-votaaá tál aem Járalt volnt bouá a kérdéi tiutáiáiáhoi. Mlg aea tok év «Mit keveees t tndták aeg, nlnő u iparaik, htltdott-e, vai-e ága u Iparaik, aelylyel a , mtrelt népekkel t verwnyt kiállkitnánk, i ha vu, kel kell mmtk náaárt jó pi-aeaot teremteni í et u ataleé kérdéi uért a Isgfontonbb, anrt produkáljank tkárait, ka preiaktMaakaak piietot tea vtgyuk képet nereuL, na Irtuk vale mamit E: Indított táluk a aagyehh tt vIHayeéget tgy t keraáay, alít a at gátyn kOrékbea; le « wttohywH I UnUUttal FALK as arka[.pap/>0 L£ HOUBUW FmiWl I A rim áuj. UfáaattM I knivajkél>aplr Im tiidt^' top ÍJ lyegaOt magán hoi life •• alant tálka alálrénal Vit» «HA akkor vatydl. Bounxw w- dtfato ddadaakar I Él ■Mffl lHWUTáHMWT JPAH18 HARLANDI kötőfonál »orsóczérna A béoal ét páriaikiát-liláa alkalmával • Ugaagyok érintkk al kf&Ktffn tfl&t Áltálán kojivalt kitűnő minőiégtéri kapható Oaitrák-Jlagy araraiáf haladta nagy 4« aivaattM kimka> »SS-7-16 Stager trast* It. P8ERH0FER .-féle JSttft Vértlixtlté labdacsok notyhaa a laUaaaak oaaáda katoakal •aamereeea ka ttffo klaoayl toltok volna A toalakkaa, notyakkoa mladft* agylk mr aUortoleall alkalaaatatan. aaaa labdacaak an % Hgrleidokk tál atoll nljn lyégvnláat aradmteyoitok 1 doboa 15 lakdnooooal II kr, 1 takarta V írt 6 kr. paelán klŰTva 1 frt 10 kr. (1 takarciuél keroaebb non küldatii aslt) Mag-a altot I« poolaatolvaav »ellőtt. Soantolan latéi Irkáiéit, utaljak Wt kalatmka-hlanekéH aifljlknok a loghlltefltotikéa —'- atákkl naval Ut létoiik katog-loggnkaaoakV oaaaitolaaeene 6 áakataal l M I kr. poaláa kll k Ildik «laavétol vagy paataatolvan áa»al a takáaaaaHrt matyóknak a laghtIlönHIoiib la taaat »Aaatelk. A M oéak agyawr kioérotol toil klall, kde nalMlabe Malikat néhányat Tbba mail 1880, aov. It éa Ingaalyoaabb botagaégakbaa Mknktl ketyrealtl-»ellk, tovább ajétíjn. A aaáalalaa kőeiftnfl Iratok legaeályebb kiwlniwil aa rt. Otókia kllakllaUMga 110 K. «Mdklrtokoa. agy, kofj am multával bavee baafljáat la bwlim. (a Umtolln vaknanyi né kSak aaaa aonyrillii kliHkiaMlian t«Uaa étvágy- aa In kltaa fakybáli talaaalg állott W, a mihelyst eeak a legaaakálvebh It- ban több idillt bgydaguak — y,— i .r^. .. . ▼ital nyeltem fa le, nig éa ftdlwbwéf mf Mal, nfa mm vágre u ön, eaak á rttoatkeé lebdlani bannálatáhoi folyamiiltam, melyek »Sa té vwsutiik el halárakat, a M(MMl nahaem Iy I gyltkatlan .h^oaUl tOkéletenn aMgeaahatottak. H »to<A kö-retkwtébsu to a tekintene árnak éfttotlt labdaenl a mi* igváb «WM gépemért MMtjfc « bálám ■ ellinirénnit ihftMUfM U-njem!/ — Zlváól mély inteleml Ceétofer Jámm. Taklntatn arl Stfra boaafjlva aft, ■laaarial var fejrl ajénaaara haaaalé Jóaéggtl W-aiaalvat, totwyaaaláénai poHH végai raÍM, daaaAra . I imttntu agyttataaa aaar Irtott btalmat-Ueeagoaaeik, wkatároelNa tt\|"—' aa la vértiaaUló laktooaüna' fijljrfmodul, hogr nan ayré goijréblaak atfgiiyéfttl utagoalirwi^oljMM rég III éto lulőt uuf-■BfigHlBBll ait biataln réltaléban »am raattUm Taktoimaa aat Oh aaaraocaéa valtam, Tétatlan aa tol Tért&atUé hktoaMlkia JutUtnI, m«ly«k nálam cao-dikftt toMI-tol éta íMiivedcem éa ■ Itoiélikia, HJ to»Oitoi m ön kittel labdaoaalMI llngiliM aékan 10 darabot, a m 10 tok labda« •»-g«aa oly t\}M toliaiiw hthrraéllitott, hogy aa va-HM Mik - liaiiaia mafiatt kénk még agy aaa- Tár Amirét. i mpi bavallaal, mUaarial Agi lisjom négy kall kawaital utéa taljaa tokélataaaa magaátel, a éa aaaa lablaaankal la Madaant kgvébaa a iMbaagdkbaa fialom Aa allai^ ■Inc» agyélteUban aaaaaal •Ilan«l4#aw, k! la anaa ao-néválélréa nélkftl — ayttvéaoaaá« óte)Ua booaJdtaol Mély ttaatalaUat - iNfa, INI y«Ar W T. K. OMaay, IWi aaAJw tl. Taklatatoa url'Minthogy aa la ártWUtá pUulll" ki évak éto Idllt gjaaaftodkaa a ii—lllli ii llili'/n— baaonld batagaégak* itatni, a) 10 Ul arik la vadik kértoén még kél tokaraa atáartoai mai- k#an A atagkllléaéra Mily aatiaiiliWat 0toaaaI faUaa. Bayakó, 1ITI novambar II Taktotalaa art Aa 1814-lk érti] kaaíra agy kél évt «Ahéta* után folyton bitig a agtoarn oda tollam, bafaadarék» éa oldaJOláaok undor,ématygéa, bégyadtaég, fóéAg, ilmaUaá^atokékkal Tollak éltam napi gyöt-mLKm NWtí WlJakaa lé orvaat kaatlk l.pra-BéaaMLMi Irtm míg Uaftcaadto «ágatt, la adnd kaaatalaa, baioiA napró/.napra ittlyo«bb tolt Mágank «aa év októbar IMa^vaftam aa la imdahktoaml- nak Miiléall.f é " " lam, mintán aaahak ntaáláa-iám, T0 évaa létem towéia lamét tsr^ssLri^ niillta, TI Jaatoa I. Méiyan tlwtilt Faarkofrr nr'. Kn éa aakaa mán kik aa On .«totiaattoUltolllaak4 Mlwlatta IM»' jak. Iráiban l^jntU U ligmél^abb bálánál Aa Oaj pltoiál aok batagatokan maly alUn aaaaial mái anarj nam kaaaaik, a Itotoodáaabb gylgyailt taaoattodlk A alk vértolytolaál, randiUw havi UaataMakél, kugy-j rakiééaaél, g\|llaatA«tt, gyomovgyangiaíi- éa gyótuotj glroaaél, aaŰűléánét to aok agyéb bMnAI gyflkawiaa aagilattak. Tajaa btoflpmmal kénk még.II U léig tíéatelatU) hmtdar áéraly. Amerikai köszvény-kenöca, aaa ható, kéteágtalanfll lagjobb aaar atedaa Unvé* ayaa éa «alnaa bal, navantenn kUgartonba) tag-aaakgatto, gOrca, Uagaa fogflyjáa, f^íWái.ffllnakgaiái Hb. allaa 1 at 10 kr. Anatherin izáj-vix, y^.'^SiíSHi 4a aPanart lagjobb fogtintarténar, I üvegen 1 a 10 Szem eöenczia, ^¡SSS^Z^^ aán araiad fivagaeaékbanlra »frt 60 kr to 1 frt W. \| ÍÍLÍ^ÍÍl!WSTí^ u Chínai toiletteszappan, Csukamáj-olap, ^tflföJX Mg Ing I at. \|\| Por lábimdis ellen. a aa náltel kalitkLafi kallamatlan aaagot, éaaa Uvtía a láb ballt, éa Irtaltoatlaa aaaraak vaa kaMaoayalva Zgy lobaa ára 10 kr Georgé Pate pektorale-ja, SSfii^ dái.ikflhötféi, rakadlato, hurut, inill- éa tMftbnJok gégtbántalmak alléa lagjobb éé lagkaUamanbb aa* gMaaarnek általáujnan allamarva Idaboa éta50 kr. gyártál taréa. Haaaaálti után a Mr báriony ilma lan to Igaa kaltamn aaagot tart mg. Igaa aakáig tart éa ki aan nárad. Egy darab TO kr I TTiotűP^nnr A»»1«« toaart jaln háalnar hu-i iazerpor, rat) r«kidtiég, fojtókoh .tb aiim, I datoy. II kr^aalr. ' Faav.KalzRSun IWMte W Ivak Ha In-Xagy-Datzsam, Ustonbb naníak vaa alla-marva, mlndannama íkgy bajok to Utol nbak atb. al m I iégaly ao to -_ , Élet essenczia (prágai cseppek , svéd cseppek) taatí bafok allaa, kittel hiilmr, Egy Ivagan 10 kr. Iliadanaanl franexia klHtolafalaéfak la oieaóit rnkOalltotaak. Tannonchiniiv bajkenöcs, JJÍSfJJS. aok la iaiknaak álml valanMojl kaJadraaitA n«rka-' aan a legjobbnak IHanirva, lariauaaa klAUIntt Mg7 nilaane I frt Egyetemes tápm, tttZgSg* kalavéayak, a lábak régi. Mlaaakoakiat folayilé há-léaal, makaea mirigykeMnk, fljó pokolvar, aabn éa gyulladáaoa mail, magfligyott tagok kflaavéar to ka* eould todak ellen Jóaak Uaoayalt. Kgy tégely 10 kr. Egyetemes tiiutitó só, ffi^.T.m ■agnvart eaéaatéa minden kOvelheantoyol, a. m ,y ; Mddái, nédlléa, gyaawrgAréa, gyonarkév, aranyér dnguláa atk. allaa 1 ca^mag ára 1 frt. va^ raktarakkaa tortotaak^ r»gj kéréara gyoraen K" A wétkBIdéa poato utján, 5 torinton alóli IfaaagaA eaakla aaaak kaklldtoa után aaakl-•ltollk, nagyobb Oaaaagaél utánvétét mellett ia. 4Wä Ml 6—11 Vasárnap január hó 13-án visszavonhatlanul az utolsó előadásuk Budapestre való átutazás közben osak \| r 0 ▼ i d i d őt e N.«Kssliaán m féplseien sie\|(eklnthetl nagy állatsereg As áQata«sglst nykrs vsa rsggol 10 óráiéi Ms 8 óráig. íisi 11 it h r] 'W::ty->;- V : v " llasioikérleti hirdetmény. OmjtninyS mesévéros olöljáróságs részéréi eisnnsl kfozé tétstik miszerint Gáábtornya kösaég tulajdonát képező a „Hityul,-hoz qümzaU Oaáktornyán létező vendéglő folyó 1884. január hé 814n délelőtti 9 őrakor s oAktoníjsl köaaégi hivatalban 1884. április 1-től 1887 dscsb. hé 81-lg- njilrános árvtrss uton hassonbérbs adatni fog. As fe?l bMionbér kikiáltási ára 1856 frtbin vsn megállipitvs, mely 10\-\|s óvadékképen lstsesdé és mely éfidék s bérié által ai egj évi bscunbér negyidrészéig kiegéaxitendé less. A feltételek a köaégi irodában a UtsUIos érák alatt m^ kintheték I A detóvámi dtijártoág. tornyán 1884 lanaár 7-én 11. 84. l. Prnszácz Alajos Tárosbirö. Minden előadás alkalmával nagy matatványok aa áHatisálstitéebOl és vadállatok etetéae a nagy központi ketrecaben. Ma vasárnap 5 órakor a hat óriás kígyók nagy etetése eleven tyúkok, galambok és tengerínyulakkal. Sssa rssdklval érdekes és a. 1 közönséget és kfilőkősen s RSIMsss kissielsndé még az isdial elefánt PKPI, még eddig elő sen adatott mntstránysivsl. ritka etetéshez tiaitfllettal meghívom tanuló ifjiságot i BERLIN i. Ür HOFF JAN08. ÍZ -PÉTERVAR ■aláta-klaaltailavak gyáraaa Bécakaa. Vatámap dect. 13. ss megnyitása. Vasár- és 4 előadás, ám első ei6-óraíc.,á 2'ik 3 drák, a a 4 ik 7 áUattereglet ünnepnapokon , adás d. $,.Ül 3-ik 5 őrak, őrakor, HELYARAit l Mg 40 hr11 Mf 10 kr. 4"í; Maianék ómsHarití UfAé it tO ém aluli yprméluk filét ßuttk! I gydgyaayag k "SSI. érdim-okle Aabargl karaaag \ vtruigésy aadval miadaaok alkalmaani, A a /\A/N< >/>OAAAAA m roaláta-kiv ka általános orkijok, aarv -féle mat! rgéaaaégi aBr elgyaagllée, éaall tefvéi Imi aaervak nalletlaa legjobbnak bUoi yi.lt «rflaltfi ■IüdéeawH UlUaá«#k utái laakéat M kr. n R waagtotoág .a aa i \ mflíttdéMi .11«. Ar rflaltö éflíUSaéP He ff íáta kivonati uialloaukorkák maláta r.lQlaulkslUn rsked köhflgé« Inyáanaaodis Mániialsii uláaára uoBac leakeet mdláte hronat njsg Sék ■mii kell Mol 'ÜT IdkiHui Vtgk ntáa A k allanadilé klaaSUkali balflldt agtoaaéglgyl kiágKéaéaak laiélá. — áláfaaaak: ő Valaéga Victoria aagat királyáé. - Királyné a taaaéga aa SpakaaT] a kiéllltéa alalka. i- Jaka SHc Ziiacbaa, a kiaattolg alalka. W Jndga Mark H Ulkár. KI az egésicséget komolyan keresi, aa megtalálja Itt! Hol már semmi nem kasináft, ott aa eluft és wlódl, MMitor kllQii* \|tfltett lloff Ján4is-J<Me malata»g> 6gy tápszerek sok százezernél, kiknél mar minded remény feladatott, gyógyulást hoztak és a szenvedőnek ai életet és egészséget vlssaadták. I irssycriijltsjbia íztnvcdft, n ilgyingfilt, a gyosnrk^ksa izanvidö Ilik anlyoi jlatagak, k Bag Jlaoa-flla maláta kivonat agéaaaégl Mkrbaa agy ayagn gyógyau rt találnak» Még mladea étvágy kilaylbaa la. Caakkagy a ngélyt komolyan kit nrvaaak a Bog Jlnoa-ttla Mllla-kéaallékekat, a fealAla-klvaaai a^aaaé\|\| afirt 1 tad&betigek a maláta agéaaa\|g\ caokolédélla JfgkitlaAbb gyégylépaanekaik klaioadalllk •kiveaat Tlmriiiuk itoatoa ntékkl aatr la a maláta-wkolédé, peagéb mill-malélacinkoikák atb. Kuk haléaéról sióink aa ad vari oktovalak éramjegyek. orvélak réaaérll néll alieaearvéAeyk to a BMggyégynlt betegek illanni Iratai A ** * ~ taSkdi anláta-kiToait-káaaitméayek faltaUló}a ■ egyedai káaaitOje JBOFF J A N O H aa. kir. advarl Uáltitó arnak, (a. kir. taaéc 00, Karépa raekarm velamoyi ísjedslmfask nélltéja sl. gyéri nfktfr: Orabaa, Brlaaarataan S. tíyéri belyieég: Qrabankof, Brlaaaitoraan t Aalwarpaa, 1BU. lnplamber 11 Mélyea maléta-kivonatot •lehlamból kooak aylaak inkálum aan tadtaak. LAáyan Idafn maláuki»onatát . » hnát toh kaoaaag I Illik lobban i köHrát I „Bene ninli' ntet önre. A an féle malála-kl roaat gyógyhatáaát Önmagén in na aeááaét o to to o alédom Önnek bnann életet kívánunk aa Ionok legjobban tyáalaal knegkftlOabOaiaioil tiwtelettel to hálával V. Wsstphsl, ajag. érnagy, aa Idd aaarlat balybaa JBatol \|Wlaa. Bkoa aol^k\Jpn még a kovotkaad: ál légbaiulhaa to toraktojkáa aaaavadlan úgyannyira, hogy ktotal« a lel orvoaa) tavaly OWekOahnghe to Mleaábe klltftsk t N inéból vbaaati királyi á aaéga aa arany Itdam In adományoaAn alkalmával, klaárl levelébaa, bogy .toéie y ri-r^r - rr ............. - .... . . Két évet aeét ndliil. Béoa Jék nekem t^abbi n II Ovag Illa aaakofklt kl nt.ll nr I Mellékelve 10 áaakat küldök a kéran, eelveake<ják eaért A Hoff Jton fél. analgia etmeéri atot már I év val ai aan npadkaien Oaaah éa San gyoto to atekdtoa volt Ai On élet- to igtonégt toknei --Igy lyreállltott t leiteket. — Helyaaan a M)n ' IhaloMi Oaaak, hegy ally IMtodta lie tán vnlt aa Oa gyárjX^. bajban aaenvedtOnk to aan élvégygyal enni, aan alaiM'éér voll Al ön élet- to igántogl halanna -\|gy ni nO ao te djaaea a nUn etoneatoaal Antal biteaa* m alkalmával, klaérl lovelébea, knym^e i király 8 feleége ia aat mondta, hagy 6 Hog aaatoHte Imleki OlvaeUm vakmiaa/l n emberlaég javén. Vaa aaonanén m( rik Ai M la lein egéaa égi aOrét kaaaaélen a Ónnak t'aeteietén ktyeleaten, aetoenk, kegy aa te Heg maláta-klvonaii \| éaaaégl lOra folytén hotegaegtn ttljetn almull, toaen hegy madige kénto, maian aajbHta rJéaoafale laianlgl aört, I kilo matáteceokvioládét Megkaitehoitiiett tintslettel Maly Faranox, rabo-gyéroa to peoalékarvakedl, Bánhea, MérlaMtSliaan. H. Mi valódi Hog Jéaafrftla naléta-gstérfa^nyokat k* 11 kérkt, a ca. kir. kataak éayaaékaél Aaaatrla-Magyaroraaégkaa bejegyaett jogygyol (aMtaláld areaképévol) éayok aélktUtalk a Hag Jéaaa-ftie nuűéU-gyértmányok gyójp^ti-aayagjait ia Ukataok. — A Óvás! ? Mla %ob valCdlkéoaitnlayok aélkfilftaik a Hoff Jáaoa-féle a a valódi kéaaijéai módját to orvoook ayllalkoaatal naarlnt ártalama katáatek Hog Jénoa-féla alaU ktUi űátakivonak-CBakorkák kék papjürokkaa caomngja 60, StS IS la 10 kr. — S firtoa 811 S-7 Faaaell.ofer Jósaat M. Kanin aa. Z.-Egeraneg: Hubiuaaky Adolf Foroaea. Jkapoavár: Lafepaik Antal* Koohaingtr gyógyaaariáron. Zágráb * galamau. KOrmaod : Sotwaad gjógyaa . k aan aankOalltotaak Wrákl ' Sopron: P. Mailar. Kaoatlialy : Wűéaeh Katoo-a : Bel r B. Lapét. Varaid: Knayi 8a 1 val or gyégyaa. Saoiubátlialy : J. N. Péoa i 8pitaaa 8ándor. Krena: Th.Boaayák fia. Muraoaombat: Onollnor V.flégyj ?)CKKX)OOOOOOÓdl>r)OOOOOOOOOf>^OOa« fényképészeti műterme \| NAGY-KANIZSA 1 J VAriialiái-uirin «. nzAni. Fényképeket mindén alakra ¿a nsgjságia, !{«. uj. látjtgalA-jeji) , Gabin«-, Mnkurt-, Boudolr-, ksgjvdtéiu-, éli-l-n»g)»»gu,) bi 111^111, fenteit, jelmex, tlután, elegánsan készíttetnek el, felvehetik minden Idében, bár mely útiban cszközBlhotölt. T i' I I fla ' H XXXXXX* kX GO&KX)OOOOGee< 00# I HÁRLEJTI I ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS Sí KOZliOKVf X- év folyaHára. KgypdBIi a legrégibb, tehát kUMoOeen a külföldön la a legelterjedtebb közlönye n ösuea magyaromig éa a ¡honi réllilkozókiti erdekln éutulrini, horvlloraxlgi, boaanlal a kUMllltlil trlejlétleknek, n melyek inindeiinriaU ntQexnkl arankákra, építésekre, kém áru- 6t mindenféle iminkitszíillllí tlokl'it (minden szirkmlju (¡Város, iparim, koritnkolö palplxnllval) ndta v(telekre, liéijiiíokro alh vonniku/nak « htvalnlos éa mugftiij de mindig el 0 forriHOkbfll tuerilélnek. KiisMlnpM kiiililnye ex r»eea hivatalim ariejtéei kiirjtMiisl.'. » moliek e wtaklapban n icgkitnorilőbbnu kAxűIleinek a melyeit iwlltHÍ e^enlulli mi tilíí-li/etű gyora éa ponlos iníormklinkal ia kap, kivnnalca n exerkeiulöiMtítöl. E axaklep minden «»aiuottevo nillraiki irádilmni gydrl«n. fjmiilolítjitm , én műhelyben nélkülftxhetetlen h niiiMunnemO hirdetésekhi nme é\|to\|) cllcr iil-aégénA lógva a legjobban. ayáiilh«löv T • ( / K X i as e't éa 1 A r: 7 é»n . . 6—frt. ÍWsrr ., . S-/rl. , ■ ' 2—/rt, KIBIitotíHl piaxvk éa W\|rse<itU«k (ntEijiWQjIk >1 „ÍBLDJTÉ8I KÖIIíÖMT" ah 7 84. 1-12. kiadóhivataléba, B udap e ste n, Dilvény-utcr.a 8 «Am.^ OOOÖOOOOOOOOOOOO«OOOOwOOO Weiser J C. vaskereskedő. Clftylá* fthuttl«wrtli e/ég gutUiáji gépgyárának flóknktára NA6Y-KANIZSÁN Aj&nljá a t. a köeflneégitek . diiptttt, fémáréit géjfraktáril .<, . duindttniieniO faidgiáfl gépekben eredeti gyártót uiellelt és pedig: Legújabb sxerkctetA 8 eoroa ekéket, kétl járgány Is géicséplé-gépeket, konkolyválsMiókst (Trienrek) érié és daráié ibalmokal, daráld iV morjjiil6gé\|iekrt, »ni és isórvgveidgépeket, répsés •rer.sksvági'ikst, ml»-tti'lilt'ld sxuleló és neztálynxé («dákét, vsxbotimákat, Pretieb féle irinkát, klyálssitó gépeket, kettdt gyOtüi vssbsngeirket, lóbermsg vsidtsllgákit, lólírrniig-kiiplstA gépet, «zénsgjBj-lélret, legújabb ch titkán kíkoilc/s darálékat, áxállithstd kla szekréin fecnit jtndAket, borasjtéktt, trágyáié éi mludeeféle kvtstlvaiijnkal va lantiét legkiválóbb ailnéáégO gé\|> olajt ée gépszíjakat. ArJ®gjr»ékeli Itlváaalra lag/ea én kéraitiire. Fpgfájdülmak hMNmljin k>réti4Sk hagy U i la fik altéi; (ja »Ur Maltiá a hlns iaéa> híreim. <«h buioáWUMI ellidrltbHtAki I iiw alelérlMM-Í«\|iri\|[i>»l Világhír« Mt uirt-'éi fgV «»IMiUl úm ■illánál!, VkIMI Ua litfikVw » k 70 kr. (>p-kaié Nagy-baiiéa Irtmri a TaaSar anlsu. I <06 6-10. T ^S» pl paiaet ewmegoláaban Scbaidt Viktor és fiil bémíl kttlpnlegoite<ijí legjobb híllöldl iutita'/, ¡\|jí\|I VUál I l. Qvegkbs ealinnlol éi véd\|»gy(yt jTliapiiaté mladan boltban ufiunvéa ¿«lieataea« karMkadtalMti. 261—lá-iw 4TT\-; I , f:' j Az első nagy-kanizsai hivatal szolgák temetkezési egyletének 1884. évi január tó 13-ik napján a polgári iskola helyiség 9. számú szóbájában esti \\ 6 órakor tartandó rezn-clle© é^ri Icözg^vLlésór© \| az alul czimzett tag ezennel tisztelettel meghivatik. ; T Á\|R 6 Y A K : Í. Az egyleti elnöknek az egylet vagyona feleti részletes jelentése. 2. A választmánynak az egyleti számadások 111883. évi felülvízsgálatáróli jelentése, ennek alapján a választmány fölmentése s ezek helyett esetleg ezeknek újbóli megválasztása. 3. Netáni inditványok feletti határozat hozatal. Nagy-Kanizsán 1883. évi deczeniber 31-énl ^ egyleti elíök • '[■ nTT l'TO. LV PELZ LUKÁCS, it i na utatáa ÍM;:;. .Ml:. r .r T :líMrV L^J/ ^li. Az I-ső nagy-kanizsai hivatal szolgák temetkezési egyletének pénztári állapotáról 188.1. évben B e r é I e 1. frt' kr. T-- K i a d i b. frt 170 81 198 \| 70 10 Pénztári eldlát 1888. jaaaár 1-én Befolyt tigdijak 1888. éTbon Befolyt beiriU dijakárt . i Könyvecskékért befolyt Február 1-én Megtartott bál jOredelmei Jaltai hóban „ lánczi mulatság „ \ Takarékp. elbelyexett töke etán 1, ári 1 második „ \ Kelt Nigy.Kinluán, 1888. éri deciember hd 81 én. Pslf lAtkiet m. k. elit lik. FiUék Jóaef m. k. kOnytvetetd. KSItiég 8x8(1 Bédi temetésére „ ' Állecker Jánoe temetéséit> „ Oii<a beszerzésé fejében i „ Pénztári uekrény jsvitás egy likat javítás Pénztár . . JTárMfe Liulo m. k. pénttárnok, 60 , I. - «0 % j « ' . • I f \| isrír10 84 CEEZ M p é • ^. É\| W á \| s. 4. szAm. IMTteta Is UiMtBTi-'Atij M»ilsi 4 » Ikk > Síiillial MnwiiM »»tolt«? Wtiku iilllartlsik, Mm4- Stiawutlaa lanbk mk Umjirt ka-ukWl íopiilUlMk «I. Itattatok >l«u »■ klkWlsak. Nagy-Kanizsa,, 1884. Január 20-ftn ZALA politikai és Vegyes tartalmú hetilap, Zalamsgyei ügrvédigylet, s Nagy Kaoliasl- ésDélsnlat takarékpénztárak, BaqkegyesIÜot Tés JCoroBko'dclmi bank hlvsUloi k őslénye. Mff)jelenik Kaoi/-KnnUi»rtn hetenkint egu»%er: Vatárnap. ízkmsnsr ...... .. . »a su. . ... , i M n. Zeta évss WUm» . S«g/Sirra HMlUátk j\|Ita/M ■iír»«w . vs mmiw »y.k 10 kr. W;k41J«i MSI IM'mUf 1 M, hmW MÜas aéirt 'I, to. HyWtér srttaeea N kr. Elffflzetftsra való felhívás „ZALA" cximtt p o 1 it i ka i és vegyes tartalmú hetilap Zl-ik évfolyamára. Megjelel Nagy-Kanizsáik heletikint egysser : Vásárnap. Eüfiietés: Egész érre . . & frt I \| IMIéyro . . . S fit. 50 kr. Negyedévié . 1 fiU 25 kr Kérjük régi eléflíelóinket az élé-fizetési ár. pontoe bekDtdéeére, bogy a lap szétküldésében fennakadás ne iörtén-\ bessék. Azokat pedlc, kik laptuik néhány márnát eddig mnUttfc-d}dI kapták, színién felkérni bátorkodunk, hogy ha azt wezfar-tanl méltóztatnak, aa . elt'ifl/e-té«i árt p<Ma ufalTánjoo beküldeni, ellenkerő e»eiben pedig a lapot lehetőleg aa eredeti boi liék alait rlseukBIdenl mit eked jenek „ZALA" * 7 k i a d 6 h/i v a t a I a. Budapest jan. 16. 1884. n—. A főrendi básnak a keress-tény zsidó vegyes hátssiágot elvi tő szavazása alkalmából a páltállások félrecstiszzmlása észlelhető a napi lapoknál. Aa ellenzéki lapok közttl a „Praii Napid" c egyetlen, mely ttsleti tevéljaira as aiitísrmítismns ée ágrartue elveket kiérvén ki a maga fojős 'ellőnének, ama azavasW tvTiszn-korm^nv elbatárord vereségének jnis» gyarivza a cniiekj alapján Tisza lemondását követeli!, — de hát e laptól notórius dolog, liogy egyik párt sem áll niöggUe, a a lljit, mintha e lap ■ méraékelt ellenzék közlönye volna, magának e pártnak irányadó emberei oráfo'Ják meg, A többi el-lensáki lapok sttia assvaváa olőidőző elemeiben a szabadelv (l»ég, a láréa-tlalmi és közjogi rend ellenségeinek coalitidjét látván, .vobakodnak e sza-vasáataaon irenybap kisaákmányolol, melyen abbdii a kormány lemondásénak kénysaerfiségn mellett lehetne, hl>ár kevéa > okoskodással, argumentálni, mert akkor — bár pártállásuk gj (fanlmére eéave Tisza megbuktatá-e.át k'vánaioknal* tartják — aa antí-aomitiannianak a a társadalmi a köz-ji gl rend ellenségeinek szövetségesei gyanánt tüénének föl,,» Ily vesse-delmek éráéit nem kell nekik azon előnyt melyet ez ja szavaséinak a Tisza kormányra névvé abaolut buktáié hatásúvá' msgyaráséqéból pártállásokra nézve válhatnának. 8 ugyan ezen éearevétel tehető aa ellencé\|c országgyűlési magatar táeáróL ia. A főrendi saavaváa után keZtldilnék meg a képviselőházban a költségvetési vita, tehát tpegnyill avon alkalom, melynél aanllenaéki pártok leghatalmasabb tljmtidásrnl gylljték eddig mindenkor 'erejüket a kormány eleien. 8 iwe azt tapasztaltuk, hogy a köllségvotés általán«e tárgyalása, mely az eltfcd években mindig teleket szokott igénybe venni, most befejeztetett egyetlen egy Olée alatt, A minden áron rllenzékeskedö Tissa-gyűlöld Peaii Napid ugyan arra kívánja mugjerásni» körülményt, bogy aa a felsőházi sr.avazáa roppant a minden mái érdbkel báttétbn azoritó lisláaának >te>lméuye volt. Hanem Illát er, nkti len beszéd, osnk akkor VHiluft értei sObávnál itai, lm a kormány a fel-iiajiií eklatáns nagy gj(P zelmet vívott volna ki, akkor le- hetoa mondani, bogy annak kábító halála elvelte jtz ellenen támadási kgdyt. A (eltoló eset oaak ugy as-gyalázható meg, bogy aa elleuaMek túlnyomó libfialis többsége most nagyon vesaéltesnsk tátija Tisza megbuktátáaáni dolgozni, Mikor annak bukás« egiultal a libaraliainus Ugynék bukáia lareaotió eydaelme lenne. Ea a helyes okoskodás, s aat még megenaiti Ernuastnak köveikezd napon i nárlja réezérdl telt iheorelikua bizalmatlansági nyilat-kópia, melynek jelentősége oesik sa, bogy a Tl^vs-buklatáei ozélt, mint jelenleg fi>atosérd«kek miatt lnoppor-tunuat, elteisik a jobb iddkrr, ml-Aildn a moat lUggdben ievd kérdések viastásva leesnek i keventbb kurvkáastlal fcg járni a Tissa öröke utáni óhsjwvás.. A páitok 'aöeaténazetö magatartása teljesen megfelel sa iddk komolyságának. A láraadalní anaiehi áyal szemben, melyet felkelteni kíván az sntisemitiznius, a melyet ön. lUdai'anul bár, de ténylegelómosdi-tott a Mrendek mostani magalartáaa, sa Horválozsság gyOlfsén uralgó kiavámitbatlan kivetkezett nyílt s iitk«s mozgalmakkal asemben igeaán óriási elviielhetlen felelóaeéget hárítana magára ason párt,. mely most s ez elkalmskból csupán hatalmi éidske szempontjából a Tisza-koimány megbuktatására lOrekednék. Uiadsma társadalmi 4a kBajogi ve-ssélyekkel szrmköat, melyek jelenleg az antiazemita izgatásból s a horvátországi inosgalmskbél sötét felhőként vonulnak a magyar láthatárra, csak egv izilártl nont. van, melybdl a ve-saélyek liklliidése, rlliáritáaa remél-hei\|(I, s ax egy eidá magyar kormány, mint amilyen kéiségtele»Ql Tiszáé, melynek mii (1 ssabaaolvOségs, mind pedig Horvatorssággal asembest követett magatartása, DÍBloallékát képi -alk szabadéiVttaégi ée kösiogi vívmányaink fBnmaraaásáaak. Harea vár rá, nekés harej, melynek komolyságát még jobbén komplikálta á'mosi folyó társsdaimil Izgatás által befe-lyásolbatd válasatások kUasöbün álláss { de valamennyi párt érzi, ba be nem vallja is, bogy aal megállni a-aiker kilátásával esak a kormány kepes, s anaak helyére most érdeaa-kolt bármely más kormány csak tobetsllen játéka lenne oly véletlen esélyek bullátnzaiánsk/ melyektől legfontoeb érdekeink kocska - vetés« fttgg. így magyaráahatd helyesen s nem máskép, ellenzékeink egyszeri« akadémikussá devalválódott oppoai-tíója a hatalmi éhezésének egyszerre Oaséslelenségre vált metSBorpbosiar. Az iparlOrvény módosításához. Ai érdeklédó sukkOrök kevés javaslat közzététele elé tekintettek oly nagy várskozásssl, mint ason Javaalat elé, msly bosszn küzdelem etán megin dltja ax 1872-ikl ipartórvény módoettá-sának törvényhozási munkáját. A törvény jsvsalst hlvslalos alakbaa ngysn mind eddig nem bocsáttatott a közvélemény Ítélete alá, de aaon terjedelmes ki vonst, mely két napi lspbaa Jelent meg, ut mutatja, bogy illetékes heiyea óhajtják a kiitikát. A kritikában eldr«\|álhatélag nem leás hiány, mert az Ipartörvény mddoeitáia éveken át tárgya volt sz Iparpoliiiksi pártok Insárjánsk s a kik a revlsio rlQkésviléséaek stádíumábsn egyik, vagy másik fölfogás mellett fcg laltak á léit, mindazok meg fogják ra- i M tírníji A badacsonyi szirtharang. Irta: SZIKLAT JÁNOS. A Balaton-egylet hangversenyén szsvslts: PALOTA Y PIROSKA. Megzörren s nádas ; v admadár lolreppen... Szekeres Boriska mit akarsz te itten I „Szeretőmet várom.? ,Rózsapiros arezod, mért sápsd el félve ?' „Alkonyodó napnak.bágyadosó lénye... Aa fehér orczámon.1! i ' Suttogó szél kel a sötétlő berekben, Hajladozó nád közt sírva továiebbess, Mintha gyermek sima . . . ' ¿3erétöd nea itt van, nem itt keres téged, Ralaviny orozádra est a fehérséget Nsm as slkony Wjt I' .Odalenn e révben áll a ringó bárka, trfcesleod rózsád bájttal ,órá várja i' ,Reálok szentem, ssáUok." KBrötie vidáman csipog a sók fészek; Fiaibox vissxa mést jönnek a gémek ... Nem mm aézai rijok. Sxereíeain késxlön hangzik benn a sásba Csókoliódzó osörtk (ürge osatlogása, Kasza gó zenéje, Této+ásA lette vissza mért ia torljá? Ipiál, «ép Wgéey hívogató karfa : r , Gyöngyvirágom édesl rósassxálsm ékes I Mély pokol Hősénél forróbbon né égess, Hpsszan elm ljadva; Csókjaidra Vjtgyó ajkkal esdek; jer be Mámorító kelbe ringató ölembe, Ringó caónsLkoaba I* Megindul a csónak, bijnbálódzva rengve; Karcsn evezőről perg. a víznek gyöngye Nyugvó' nap sijgára Áttörve s rojtos, srsny felhöszélet, Biboros hímet szó, szinsrsnyos fényt vet A leány srctiUaS . Behozza a lmny fáradt evezőjét És a hsb, mi véle játssva kergetözék, összefut egy köéré. ^ {Egyetlen világom, szenteknél is ssenlebbil Igazán enyém-e,"Boriskim, szerelmed?1 •Örökké, örökké V Halészmadár párja repül el felett Ok, Fenn a levegőben zeng szeretkezésük G yöny&rttias hangja. ' .Megöleli,' nézd, a kia bab is hsbUTsáf, As igss szerelő bfln szerető párját, L Soha el néni hagyjál' i ' N ■ ' ' : Ajkaik, karjaik ösassforva, fonva Szénbaját a lánynak pajkoeaa lebontja Nyájas est fbvakna; Két ragyogó aaame két fekete oeiltag; Jgj I kire a tóból e esem visssaesiOog, — írts belehal aa. Megbillen a najlta. Él a lény megborzad. •Mi ea u Ili ez a rémei barangnósatfc jn leesfiit ss hallok I I Lapunk mai számihoz féli? •Bádacsony tetején, kaíod-e, ó hallod? Odalenn e sainén húzzák a harangot 1« £n\|semmit se hallok.' j •Hallod a harangszót ? Másodszor is csendül I Nekem szól, nekem szól, tudom én azt ssentül" Nem Boriskáin, nem .1« , Ki s sxiiihsrsngot le a lóra hallja, Halálos véteknek ven ason hatalma; Te nem hallod sseatem. > ,Fehér liliomnál fehérebb a lelked, Nem öltél, neai csaltál soh' egy áfv> lelket; Csupán megszerettél^ .. Nem' bün az, hogy vélem ejjön messzi, Utvol, Szerelmedért bűnnel istsned> se vádol . Vagy \|áó mm szeretnél?* ,Szeretlek, az éretlek ; senki ugy a földön: Lángoló szerelmem lett az éa nagy bűnöm, Megcssltslsk léged. V Hsllod-e sírni a . . . zokognia nádat? Hideg földbe ottsn rejtém msgsatkámal, — Ottan öltöm én meg l< •Alkok átkát zúgja háborodó hullám,] Haragos nsgy Isten büntetése buli rám . i . ö ha caak ez fájna I — — Könyörgö kis keaét, nézd, felém hogy tárja, Oögiasölö sjks anyja keblét várja . .. Lemegyek boasájaN ( VZug morog a hullám. Mint tajtékzó örvény, fagátagos utján mindent összetörvén, Nyil meg a ló mélye. Rináros leneken immár mind a kstlen; A felborult s^jka lova árván lebben Holdvilágos éjbe'. Éjfélt kong sz éra. Búgnak a hullámok, íölyessik a holt lányt asöks hsbleáayok. Ssjjogó aranyba Öltöztetve szépen, ssállnsk véle partra, Ott pihennek, égymást 'karjaikban tartva; Holt gyermek,!— holt anyja. A véletlen akarta! (ízetlen hletórla.) Irte: Virághegyi József. Csizmáim kinssenvedésteljes felhúzása kőiben épen laten áldását kívántam malterom lejére, mikor szobám ajtaja ki-. nyílt, s azon a társadalmi jólét előmozdításának agy fontos emeltyűje toppant be a jevélhordoxó személyiségében, egy öt pecsétes levelet nyújtva kezembe. Lelkem a gondolatok téres mezejét bemar benyargalta, hogy e talány kulcsát megtalálhassa ée olyan ünnepélyee hangulat fogott sl, mint a minót egy öt pecsétes levél ssokott az emberben kelleni. De lelkem hiába Ütötte fel ax emlékezet axárnyaít. nem talált sarait, ami e levéből magyaráxatott adhatott vobaa. IW-I bontottam, agy csomag papír esett ki belőle, ami nsm volt sgyéb mint agy oeosáó sálog-cxédula. A reménynek ilv örvendetea irányban megindnlt laskera tshát esakhaiaar kilókként e kerékvágáaból. ügy vettem éssre, mintha ábrásatom két aiaatnyira megnyúlt volna. Egy régi jó barátomtól, kikes sgynttal a távon rokonság kötélékénik véknny axila is fűzött, jött a Mvál, melyben felkér, hogy a melléke't sálogoaédnlákkal u általa évekkel sselött ebáiogositott tárgyakat, miket még akkar helyesett et, ndkor várva ax elnyerendő ispikni állást, Psetm mérogslta as idö arsnymorzaáit, váksam ML Egyazers- mellöklet vao CBatolva. -L pntilM a wgí Jee»wélyiat érdekéről vas \| lié. Ha Váliusk értik, a lulnt I ml télta^yünk aierlat sne,eaek, • melyek I ^énynein^i vi-ut - ss ipsriestülti — bsboutsls mellMl luioiolutk, akkor l jelen jogájllpol mellett, midin s U\|t iuk Ui ép el; ll\|<'ijo(u polgárai m államnak, miül u önálló Iparotok, ciak kétféle módon Ithel ' u Ipar let UlleUt uet vetni. Vtgy úgy, hogy innak a Segédek ¡1 tol)« joga Ugjll lettnek, vagy • pedig dgy, bogy kQlOu Ipirtetiü-let ateiveitetlk u önálló Iparotok éa külön testület a segédek márnán. A IpsrUitfiltt fi éltlkepesiégtl etak ai elsó módon nyerhetné mag,, eat aiotkau aa öeállé Iparotok soha aam fogadséjk el,a mim bogy tzoknak aok 11 a jog ■, a melyet ai oaitrák novellt ad a Mgé-deknek. A kolén IparleitOlet nsrvtién u Cnálló iparotok éa a aegédek atéiuá-ra kOvetkeietes kereulültlleltt ai ipartestületi stervtaet tiipeuoiéjéuek, di ennek még etak képieta lt; ittjra, maly mindennél jobban elítéli tl alapeasmát. Ai ipirteetilet uerveséee, a mint as a javaslatban centemplálva vaa, a segéd sittnélyzet alárendelése aa Ónálló iparosok alá, a jogegyonlóifg megséi téie, a molyot nem tata raentlietóté a tcitflleti aierveiet állitjSlagoaan népa/tifitégo, A jivaslat mtga It bltalmatlauiág-gal vUeltolik as iparit tőletek Iránt t ham blita átokra ai Iparom! ás nagy lontonágu teendőit. At jtairokts'áiiól szóló (ujaiét egyik kiemelkedő része a jt»Miattiak. TOrténj be lklatUtlk, bogy mibden község, a bol legalább 80 tsnonei ttu 'i li tt 10 u I p a r 11 k • I a ülne t, tanonctak ■ lé-mára kolön tanfolyamit bmndetnl, a melynek költiégeire 2'\|. pítidót Tathat kl. Ai ipar Sdta, ti Iparot otítály bol-dognléaáotk útja a iudátban rejlik, 'at a» egy tényező tt, maly Mntailbatja ét (Olsme'beli. Ez i ntgy érdek követeli, bogy ti állam as eddiginél toknorottn nagyobb figyelemmel kísérje a tanocci- 1 Ogyet, éa ne elégedjék meg a' rendszabályok törvénybe ikutáiávsl, htnem hmon tsok kereszlüiviteléro It. A mig a népoktitáiról iióló térvény stigoiub-btn kérésitől nem vitetik, t mlg ntgy számot képesnek * tsooncsok köiOtt ttok, s kik tem'inii, sem oltatni nem Isdssk, addig e tekintetben kevés reményünk van s Jsvslásra. Ipirtöt vényünk 40. § s eddig it módot ny ojtott arra, hogy wkoláttftlai^ gyermekik ne vétenenek föl Unonetn kai. E rrndeikezói végtihíjlitát au»<-btn nem ellénóriste senkii i igy ti nem ii volt végrehajtja. A vittmiynk javait tért némi rrmésyl nyújt s javallat amai inléikedéwf, h»uy a linonrmk fölvéwo it tprhitó-ág elölt' kötött Írásbeli utttédét Alját táiUolk. El midet sd S htiÓaág kaaábe as ellen« óriásra, a »»lyuk uabaá b«látásától függ uiéltáuyláil étdumlé testek bao kivételsa engedélyt adni, Ne mosdja ttok!, bogy u ss Ipárektetás Ideálja/ s melyei már nervtieU ds máf seeive-tendó Isnosesiskolálsk teljtsitesek ; as vsléjábas nem egyéb, mist itmétló okta-táa, a mi uem pé tol balja ut, t mit ipar-okulás alsM énttuk As Iparink s jö-tója a váiosokban van, s mint malija Is oda veiet vissSs. Aa iparot taaoncuk-nak s fái ötökben található - mgyobb némi i s tsnoseioknsk MgySbb elemi képisttiáge lebelóvé letti sít,1 bogy s tsnoucaitkolánsk máiedlk vagy harmadik oaatályábas keretitől vitessék s titkain o csoportúitól, s mely melltt képulhttó csak a ilksres Iptrokitiát. K mellslt föltétlenül »ifiktéget as Ipsr-oktsiáa ágyét egy mlulaatailsm kebelében OupOutMittnl, t miniutei iumnak ssonbsn rsndtlketala kell vidékenként rzpouált felügyelő kötegekkel, kOlAnben mindent régiben fog maridul. >1 Fostoa iutéakedéaekat tartalmai á javsalsl s aegéditemélyietre nétva it. Al Oaáljá iparotok klvásiégánsk tolji" •itéaekéut boboutik a muukétkOuyv; ait •Sáudá'iolU as 18711 Ikl javnslat It, de a héytMlóbás Wrfllto ti Intéiményt. s Mfly»\| a ssgédek uem egésssn ilaptala-nnl gydlélattel amlékeiusk vitná. A jStulái * mellett megengedi, bogy a ■iultsIÍSsytbe miudtitás li vetettevék be • ebbeu a tekintetben ellár s uémat lárvábytal, aely s minóllés beveiiétét inejgllltjsl Praktikus bécse s minóiltés megengedésének nincien, Simt rotai ml-nitltdtt nem lesi itabad beveaetui, mi tel ei a msakáit msgbaslja kereaet-képességélél, A miuévitét námtilia perlekedésre Ing alapot nyojtani t igy aat; mint ktlOnbeu wm lényeges intéske-détt melltiai kellene. A tkrványjsvialat slisndeli, hngy a littóUg ktHelei a teiOKtén alkalma tölt ttnoncsekról éa tegédisemélyteiról ltjbomot vehetni. Helyet ét nOktegei intéikedéi, módot nyújt s rtsdeseU viNsonyok fSntattátára.. A törvénynek s gyári munkátokról szó'ó fejesste csak t'gy lányeglelen módotitáit nenvedi'tt, s mi nem kérésié leple mag ttokat, kik itmeiik erre vonatkoió nabályainak biásysit. A •»»gytr gyári munkát, nabad prédája, a gyermekek ét a nói munkás védtelen <ikAte a nyerdaamdétnek I Ei a lény-leget állapot, s midén a térvény intéz-kedéaait nem veiil figyelembe teaki, vem s munkaadó, kein a térvény óre. ái i pórt örvénynek a gyári munkásokról uóló fejeiele bolt beit, és st marad ,js javaslat iserlnt It. As ipsrteattletekiói MtOái.oaaig-bas mér ssólettssk. Még eisk tsysylt jagyaOuk meg, begy S tegélypénitàrèk Igye sem ktpetoihaló taie as ipartaatl leikkel oly módos, s mint as s javallat btn Wrvesvs vss. A tagélj péailártk kérdéeének megoldéaa ninea aiókéeiitve ; u as siysg, s melyet S «islestsriem ktaáleU, sea tlegeodó as itátetalketá-aárt. A Mgélypdetlárf kéeyuert ssa leket kimosdani, mlg ateg nem bttároi-ttilk, bogy ml lOrtáoik s segélypégtlár teitletáról sltávotó mukáa brissMseivel, mlg aeg nem állapittatlk s belsgápoláa kotlgtigttátl resdstdiáael kipaolatban, bogy nlrs kfilelsa s tefélypánitár és mire s bcfiieló. Eu a liléik ed éetktt vigy kl keli btgysl s Jstsilitból, vsgy u egén tgyat liáliMbb ilipokop kell rendesnl. At lOrtényjivulaintk ss Ipsrkstó-aágokiól tióló usksinl s jittaltt fénypontját képasik. Ai eaine, s mely etekben egétten véve bxlyean kifejesdsre jut, megvalótilja ait sï kOtelelétt, s melyet botud idd óts óktjlansk atakférfiak éa iparosok ' egyaránt, s nálktl, hogy mtgvtlótilhitó alakba tudtál^ volna ast önteni, líódoeitást et intéske^ déaek ii Igényelnek, de uek nem feg> ják megmásitbslni e válóban Odvjíi reform nagy jelestósóg^tj ; f. 11 ellát Fermes. legysdblsyv I lelvélatett Csáktornyái ti 6nk. tûasolô euylet 1684. fait. 6. közgyűléséről. Jelen tollak Zleglen Kálmán elnflk, Sáros! L, Cvelkovlcs Ai, Pronaet A., Waiat K., Bort I, Maléoovjlee P., Dtortoaák M., Gréat A., Mtuty M., CMvert A., Her-iaveot P., Godina, Raekl, I Bárániea A„ Urllbldl, JL, BamMein, Mareiua, POratl, Zrinyi, Sáfrán'A., Bujanics, Kooaa, Lukoé. nyak, llenedikl, Miklanei, ládelmann K , Deblea, ParkIloK Kukoveei, Hseaornik Karoly, Maranak, Boaoyakoviat I., Slern I., Banmhak F , Varaira, Marihojviqt, Hocbain- . ger 8., Klika, Peohler L, DObing E., Hiraeb-mean U, Zakál H., Klein M., ét Alategby A. jegyi«. I. ElnöklO Zlégler Kálmán alelnOkura kOtgyfilétt at alapét. 8 §. ártklmében halá-, reiat képesnek én me^nyltolmSk nyilvánítja; Eri jelenlétében kietneM, hogy u egy lel m. évi apr i0.-én,jul. <4 éa deca. lö.j-éó a folyó figyak elinlétéae etéjjébél válattt-siányi Olétt tartott; Caáktoniya mtvtroe 150 frt, a oáktornyai takarébénitar fit) frtr a mnrakOti lakarékpéoalár 10 frt aegéjyt axavtaot meg; a mult évi láneavigalom 102 frlol jövedelmetelt, mely öaa»g a «egely-efylet alapjabos caalollalott; 3 drb vert vncrö'knlit allilialoit fel t'étaal együtt ¡ma 0 vert vaaoO-kat áll a tOioltéaég rendelke-léráre ; hivatkozik ai egylet kedvesO anyagi állapotára, a mint at a kMbb bemutatandó leltár- éa uámsdátokbél kilfinik, itt etak HB gadai SS slkalaMt, bogy a'jsvaalsl fatál, ssaly eldönti a keresőt, syllalkoaesa«. A jsvaslst aompromlmimet képei » két ellentétet fálfogáa kötött t Igy ■ladkdt adaet híveire aátea aaegsaM' siti S föotai lát nátkttt való battájlru lést Mindkét vélemény hivfl kdat>4ggtl elfogják iaasral s iavsalat ssgy aló-syeit, ds egyúttal miadkeOÓ hlbáitatni it fogja: at agylk asrt,msrt nem hosa be s qskliieatiót, máaik, mart megadja S kényin r tánulstot tsgy s jatttlat termiseiogiájs sssrint u ipaiteatoletet-A vita valóaintieg a kát pont körtl fog forogni éa háttérbe fogja sioritsni a a utkueiú biitlatot, a mist tt nálunk mindig történik, mert ss érdeklődéi ciak a nagy el ti kérdétek Iránt ssokolt syilvánslsl. Nem sksrank a hibába sni, Melyet ss imént roeitzállottunk s étért S. ntgy slvl kérdés falát . etak rávldna^ nóissk. A kásyuer-tárnláiosk aem IpsrtsstOlat aem máa intésmény alakjában való beboastslát, nsm helyeseljük slvi ái gyikorlsti okok mint. Akármit moodintk li ti tllenkeió nétet kivel, S kényiterrel vtló teatOleti »erveiéi egy lépés viatta a múltba, s rendi társsdslom felé ; s modern állami tártadllnm fftlcserélése egy gaidusgi érdekek ueriat tsgosott tánadilommil. At IpirtMtület eróntkoun beillenKkedik S stsbtd gazdasági éleibe i elkülöníti két oeitályrs ss ipart, s mely ss élt >-ben sgységes. Csslfs ábránd ai, a mit at ipi. raeek a testfllsti nerveiéttót váruk ; est jobb nyíltan és dstisién kimondani, mist ■sffslótitkstlss reményeket táp lllni, a midén s kiábrándsiát sl nem maradhat. IptrvtSkonysink mellett tto«-ban nem ia láteaitbetó ai a stertiiat, s melyet ipsroisink eontemplálnsk,riiidön s t^atületi uerveiést sürgetik, mert lis áll as, begy ipsrosontályunk uegény és küldenie kell ia megélbetée gondjával, akkor eisk elvétve fognik találkosni ipsrosok. s kik képetek ét késtek ti ipsrtutületi intéiményt uerveiui ét vetetni. As ipartestületi intézmény érdekében, mely tsgjsirs él s tagok ált^l foglalkoztatott segédszemélyzetre nézve as tltóloka ipti bttóiág teendóit végezné, lehet késyusrt slkslmszsi, de e kinyim sem bir jogoosltiággil sem erkOeri, sem jogi t'-kinteiken. Minó előnyt ayajt a Mgédnen(élyteti ek ss ipartet-tllst, s mely a jataalai aierint liatóaá-gs lest? Semmi mátl, mist bogy s jsvitlst kóitlemégéve teszi U Ipaftes-tületekuek, hogy a ugélypénztárikét ifer'ezvék ; oly Lötelet^Fg, melynek s Mgédek masskbtn inkább me feleihet nek, mint 'pilte>lülrl, minthogy mind felkér több gudstági e>tbAtnak rétiére leendő bevMtrlSnára. Öröramel tndalUL velem, bogy már két év At* Itpini minő-atgben moidilja alO a köiptdaatgi érdekeket, kilÜoO helye vas, végül arra ia lel* kér, bogy mielőbb látogattam mag, mert már rég6ta réaMeilt azon atareneiéí ben, bogy engem aiinröl-aiinre - láhatuü tolna. Engedve a azitélyea meghiváenak. de meg klllAnben ia iikolapujiámk voltunk annak idejében, együtt nediok a eyümNctfa nem ngyan a Inda* HűáMl. hane» at iaknla mai let ti kert almafáirAl elöed« alán, éa kft-töeen gyarapiioiink eménként ai aldakokal beoaintki üveg-aek jövedelmét. Éten dioté-rHra méltA nép emiekek hebaláfa «Utt ti' etl<-m buiSlom ii.egbizalSaának eleget lenni, t ItXéKleg felhittam, hogy a kOvelketO napon küldjAn elém tocnt u állomáara, megbixa-támm eredményét aiemélyeaen fogom neki Stadni. Ne hogy elfelrjteem, megjegyum azt it, hogy barátoia levelében, nagyot halló gsidsmoays elévülhetlen érdemeinek mél-tatáaárél aem fele>ikeiett el, ait állítván, hegy as s mkteaaüvéaaet minden ágában I elérte a legiragatabb lobot, mely áwtáaát ' külooben majd igasoivs.tsláibstoea, ha al-ráfednlok hotiá. Igss (irjs barátom) bogyf irtjaeaáája ttlamivai nagyobb,mint kellene, so de aaskl tem lehet as Osatsi tirtuaok tárkáss. C hibája megbactájiba'6, tekintve j elAbtladoll évkorát, goodoaMgtt éa S MaO-kasál hrgsisaáben tasssHott páratlan Igyaa-aéaét. Miután baráloatAl mátnap már meg-értetett s tiltat, mely ueriat s kosai tt { áUomátoe várai fog rám, s legkAaeiebU vo-SSHSI atoak indultán X hlá, bol «ég nem lártam, mióla as aabasMg névjegy lékébe W vegyek véve. Ttaú-Mki épaégben mnétksslst SS Sllféms, agy koeti vak olt. - Hm aa tapsa ar boeaiaa » - Mr-ásMM a ayaka koaMasol, mtosasa ksMs, de minden kéiértelmütéget kitáró féleletet kaptam, hogy: — Igen. S miután a kocsin a uájáhtn forgaj tolt bagó levével csizmámat megtisztelte, a bőröndöt elvette lölem. A kivivolt nóljkaaiabadaág alapján bátran kimondom, hogy tem a koaal, sem tt eléje logult ló nem elágit lt ki. (Ebet járult, hoty a boattat taOtéi kOvetkeitében at ut-is igjn megromlott Csak azért nem ctlnál-tam lentainentuinot, mert nem volt mit ét kinek hagynom. Mikor rálépteln a kocsit hágcsójára, at nagyol nyiatotfSU, t tanem ■ tolya a kocsit léloldalra ln>r>tja, ha a kocsta a másik hágcsóra nem nehatedík a megbillent egyenmly helyreállitáa« végett. Mégín-doJiunk, a tengelyig tolakodó sárban. Minél tovább haladtnak, annál puhább lett a1 tár, t mindinkább ertaabb gyökeret vert bennem tton meggyOtOdét, hogy liarátomtól leghumánusabb ctelekedel leit volna, ha kocsi helyett csónakot kü d elém. E meggyőzödé-aemnek alap át mindinkább erAsbilette aaon kArülméay it, hogy' at üléa aetébagói, megunva aa ArAkAe agyloraaaégot, kinvujt/ir-kodtak a bór alul. Ss ülétt nem legkényel-taeaébbé léve. A tocsit kalapjának boauu, libegő aulagia agyi orron alá igyskatett de ennél tokkal nagfobb ' étzsiel lenyegetett, oatora állal, mait as kt lapomon s&hogott kereeaiOI. Eleget Igyelmetteltem e kocsist e körülményre, de miadaaiiyinor nton meg-nyugtstA tálaut nyírtem, bogy ba a lovakat Myten aem >biatat]b< nem vállal \|a-raneaMt' ss Irént, bs vsjjoa bsinsp Ilyenkorra laodsltstéil helyünkre érünk-t, ast psdig ntm aairstaé, lm éa i kéaiegóról el-, Imatadaék, mert as Itoán ar meghagyta, hegy bs nálam nélkül elmegy hass, sskor alflre la awadjoa Is s pipa kiliaMitteáaak ill\|lglslll,msrt akkor s tradMoaSlla ked- veimén y tői megiottlalik. Már pedig inkább dűljön Oea^t a világ, mintsem hogy megélje a napáxi. Folyton laman haladtunk, iey u ki voitank mve a laldülés kellemes eshető-tégóaek, mert -I OrAkOs tOkkanét folytán maid én estim a kocsit Ayaka kosé, tntyd at Orvhudezletetl meg utal a kilátással, bogy ölembe bakik, mely kedveskedést különben bárkinek minden irigjrtég nélkül átengedek. "De igazi mind kénfogót eatli-tett at én kootitom ? -i Barátom ezt egy inával aem említette 'a levélben, arra pndig nem'iá'gondolhattam, hagy barátom tartsa kézfogóját, el"g nOgyÜlöJÓ vdlt, hogy oly nyilalltosalol tegyen, mlwerinku 0 hajó\|a ' ebben ai életben nem etet a nátasaág ki-kOlfljébe JAl ^ jsmék, ha moat oly ünne-pélyehségnek néznék eléje, mart én a nam-teigaidáiiatl atampoalok szigorú szóin ulott tartáiáyal OltOzkOdtem e napon, itmerve barátomnak e teklntetbeni nézeteit ét igényeit ¿«olt már déli 12 óta, mikor egy cainoa kerttel Ovedéett hát udvarába fordolt be kocáink. Pogadtatáaomra néhány sielindek ugrott alO, léamégee vonitáiokban fejetvén ki magérksstsis fBIOtti ArAmObet, t ai egyik, hogy OrOsMoek nnaeask káttel fogható, haasm egy maimiad éreskstO ki-fejetéMl adjon, ágén kAtelembe tompolygott l nadrágomba ereai halaimat fogait, ha a jóindulatú ajándékát S kocsit ostorának ee-gltaégéttl msgnem váltoatalja, ki a kutyák e nytjss fogadáaál eaak mosolyogva aéata, i bs }llébs nem kiabálok, akár magahettak tolni elevenen a laalindekek Bamantem a hasast fofyoeóva, ds egy léiket aem iát-lam. Véste egyik ájté kinyüt, a elég alkalmam vol l hallani agy némbarnák indulatosan kifejtett aéMWl s ceelédtég küteleaM-pirOl, mire s Mohából egy váaaooeeeléd ai-atett kl Mak dWaval, miből aat ktnt-ksaMtlsss, bsgf ss épületet prédikáció neki úolt feltálalva. Bementem a szobába. Egy Öreges asszonyság jött Mám, pápastetoén ál beható tizsgülat alá Vett. Ki létaáirOl lallebbenleuem a tilók fályolát, t előadtam sa indokot, moly lepleimet e hajlékba vetette, de a« twiorysáf, kiibaráiom gtidan-nonvának néztem, oly kedveAeoül, hidegen fogadott, hogy egéaz modorábas a veadág-•zeretatet legkisebb jelét aem fedetheltem lel, s ba barttoiaat nem tekintem, aaedam sátorfámat, ét megyek vissia azon aa aton, a honnét jöttem. Hiába diceérie barátom at 0 gazdasszonyát, mart e lógathatta alán nem leheltem kedvatO vélentédynyel tAbin eltqagaaitalt jó lultidonságai iránt tem. Egén magaviselete, modora azt látatott mondani, bogy : erre-arra érted rá . . . — Aa iapán arat tetadk keresni í — kérdette, s gépiesen tovább kAtngeteu s kesében levő kspotán. — Igen ut kernsiB — feleltem, de azért e kérdési bárom szór intézte' egymásután houám, aaserial tékát nagyot ball, mint a hogy barátom irta ia, hogy gasds-aaioaya meglehetős nagyot hall. — Tehát férjemet tetszik keresni ? Ninea itthon, elment s majorba, de nem tokára angjOn — fűzte odább aa eaznák gyöngysorát i j ' (Poly tatása kővetkeaik.) I gaáiii u alkalmat, bogy * Jávaalsl (elél, Mij eldönti a karctól, ayilatkoaaaaak. ▲ Javaslat eoaproialMamot képes > Mt ellentétes fölfogás kösött a 1«; mindkét sásét hivrir* nézve* meguehe atü a italánál aálkf valé hosaiájáru 14 Mindkét vélemény hivel kész-éggel slfugják Ismerni a \fcvaalat aagy elé-eyeít, da egyúttal mindkettő hibáztatni is fogja: as egyik asrt,aert naa hozta be a qailileatlót, másik," mert megadja a kéuyazcr táuulatot vagy a javaslat terminológiája ssarlnt ás ípaileetülelet. A vita valószínűleg s kát pont körül fog forogul és báltérbe fogjs szorítani a a ssakassiá bírálatot, \| miat ta nálgak mindig történik, mart as érdakléldés csak a nagy ebi kérdések 'Iránt ssokoti nyilvánulni. Naa akarunk a hibába asal, sie lyst as imént rosuiallottunk a márt a nagy alvl kérdés faléi csak röviden ssélaak. A késyiser-táriulásnsk áea ipartastület, saa aás intézmény slak-jában salé behozatalát, nem belyesel-jük alvl és gyakorlati okok alatt Akármit aoodanak ia ss ellenkező néset bivel, a kényszerrel vsló teetületl szervezés egy lépés vissaa a múltba,i a randi társadalom felé; a modern álls\|ai társaialna fölcserélése egy gssdssági érdekek sierint tagozott Urssdalommsl As ipsrtesttlet eróazskossu beilleazkedik a saabsd gazdssági éleibe s elkülöníti két oestályra ss ipart, \|a mely az életbea egyaégee. \ Csslfs ábránd as, a alt ss iparosok a testületi sserveséstól várjak ; est jobb ayilt^a és ószfciién kimondani, aint megvslósithstlsn keményeket táplálni, a midőn a kiábrándulás el nea asradkat Iparnsaonyalak mellett azonban nem is látssitbstó sz a szervezet, a melyet iparoeaink eoalemplálnsk,midén a testületi szervezést sürgetik, mert ba áll aa, begy Iparoaoestályunk szegény és kftzdenie kell a megélhetés gondjával, akkor essk elvétve fognak találkozni iparosok, a kik képesek és készek sz ipartestületi intézményt sxervezui és vetetni. Az IpsrteetOlcsi intézmény érdekében, mely tagjaira na a tsgok által foglalkoztatott segédszemélyzetre nézve sz elséfokn iparhatóság teendőit végezné, lshet kényszert alkalmazni, de e kényszer aem bir jogosaltsággsl sem erköcsi, t' sem jogi tekintetbeni Minó előnyt ' nynjt a eegédssenélytelt ek az ipsrtesttlet, a mely a javaslat szerint hstóeá-ga lesz? Semail mást, , mint hogy a javaslat kötelességére teszi as ipsrtea-lOletekjliek, hogy s stgéljpénztárakat sier»ezrék ; nly kötelesig, melynek a segédek msgakbsn inkább me feleiket nek, áiini a«t ipsile^Mlet, minthogy puastáu a asgéJasemélysst érdskérél vsa asé. Ha vanask érvek, a, alul a ml véleményünk asstlut uinc.enak, s mélyek I kéaysssiaaarvesat - as Iparteetálet — bebosatala mellstt baiosolnsk, akkor a je^eu jogállapot mellett, alddn a segédek is ép oly tel\|esjagu polgárai ss Allsmask, mint aa énállé Iparosok, csak kétféle módon lshet ss ipartesioIsist sservesnl. . Vagy ágy, hogy annak a segédek is teljes joga tagjai leesnek, vagy pedig ágy, bogy külöu IpsrtssIÜ->t sservestellk az Ollálló Ipstoaok éa külön testület a Ngédek ssámárs. Az Ipartestület ez életkepvaságet csak sz elsé módon nyerhetné aeg, eat sióéban sa ónálló Iparosok sobs' sem fogadnák el,a alul bogy szoknak lOk as a Jog is, a melyet sz oMtrák novella sd a segédeknek. A külón iparteatfllit sservezése sz önálló iparosok és a segédek számára következeiéi keresztülvitel« sz ipar-testületi sserveáet alapeszméjének, ds ennek aég esik képzete le látyra, mely aindeanél jobbsn elítéli az alapeszmét. As ipirteetllet izerveaéee, a mint as a javaalathen conteaplálva van, s segéd ssemélyzet alársudelése ss ónálló Iparosok alá, a jogagyeulókég aegséttése, a melyet nea tesz menthetővé a tóalSieti szervezel állitólagossn liépavstűségo. A javaslat msgs Is blialastlsniág-gal viseltetik at Iparju tőletek iránt ■ nea blssa azokra az Iparoktatás nagy-IqntMiágu teeidólt. Ai Iparoktaáiiól szóló fujeset egyik kiemelkedó része a Javaalatnak. Történj be iktattaUk, bogy miaden község, a hol legalább 80 tanoncz vau 's k 0 10 n Ipariskola nincs, titaoneznkizá-mára kOIOn tanfolyamat berendezni, a melynek költségeire 2\|. pótadét vethet ki. Az ipar Odn, as Iparos osstály boldogulásának átja a tudásbsn' rejlik,, ez sz egy tényező aa, mely főutat tlistjs és. fölemelheti. Ez s nsgy érdek követeli, hegy az állam az eddiginél sokizoroasu nagyobb figyelemmel kísérje z tanor.cz Ogyetj éa ne elégedjék meg a rendszabályok törvénybe Iktatásával, 'hanem hasson saok kereszt fllvitelérv Is. A mig a népoktatásról ssöló törvény axignt abban keresztül nem vitetik, ¡a mig ! nsgy ssámot képeznek a tauonczok között szok, a kik aem irni, sem oltiini nem tndnak, addig a tekintetben kevés reményünk vsu a jsvnlásrs. Ipirtöivénjűnk 40. § s eddig la aódot ny ojtott arra, hogy ' iskolázta tlan gyermekek ne vétesssnek föl tánonczn knl. E rendelkezés végiehsjtását azonban nem ellenőrizte senki I igy sz nem is volt végrehsjtvs, A viszonyok javulásán némi remééit nynjtj a javaslst amaz hitéakedéae, bosy a lanoncznk föltétele sz iplihstó-ág előtt kötött iráabali ssstsódés álján tOrUnik. Ez aóáet ad a hstóság kesébe aa ellen-órzésrs, a melynek aubsd belátásától függ aáltányláet érésalé esetekben kivétel« eagedélyt aáal. Ni mondja tenkl, bogy aa a- Iparokutáa Ideálja, a melyet ailr iserveastt és aég tteite-sendé lauonealskolálnk teljsaltenek ; ez valójában aea egyéb,, aiat Ismétli okts-tás, s ml uaa pótolhatja azt, a alt Iparoktatás alatt értflak. Aa Ipariak a jö-jvéje a váioaokban van, a mint mnltjs Is ods vezet viiazs. Az Iparee tanonctok-nsk a váioaokban található nagyobb ssáaa s a tanoeczoknak nsgyobb elemi képsettségs lehetővé teszi azt, bogy a lanouesiskolának máiodlk vagy birma-dlk outáljábaa karsazttl vitenéki a •sskuskü csoportosítás, a aily mrtlst képzeH/Htd csak a sikeres Iparoklaláa. B Bellolt föltétleutl szükséges az ipar-oktatás ügyéi cg) alnlsslerlaa kebelébea öszliontoBltaiii, e minisztsiiuinuak azonban readelkesnle kell vidékiéként exponált telUg}elő közegekkel, különben mindene régibea fog a aradéi. \ Foétea új Intáskedéaeket1 tartshaas s Jsvsalst a aegédszamélyzetre nézve is. Az öuál\|ié iparosok kiváaiágának teljesítésekért bebotalik a muukáaköuyr; 'ezt ssáudékollta ss 18711 Iki iaraslat is, de a ¡képviselőház törölte ez intézményt a melyte a segédek uem sgéssen slaptala-nnl gj él Alettái emlékezuak tissss. \| A javaslat e melleit niogeugedi, bogy a aaukakOuyvbe aluősltéi is vezette.ék be i ebben a tekintetben eltér a néaet törvénj tói, mely a minóités beveztését inegiiltjs.. Praktikus becse a aluósités msgengedésének nincsen, aert roaaz mi-nósitést nea lees ssabad bevezetni, mivel ea a tuunkáit megfoeztjs karsshjt-képseságétól. A ainésités száatslsa perlekedésre fog slspot nyújtani s Igy szt, aint különben sem lényegee Intézkedést mellózni kellenu. A HOrvényjavsilat eliendeli, hogy a hatóság kötelei a teiflKtén alkalmazott tanouczokról és segédinmélysairfl Isjtroaot vezetni. Helyes és szükség es Intéskedés, módot ayajt a rendezett vlssaonyok ISntartásárs. A tórvényaok a gyári munkásokról szóló fejesete csak egy lényegtelen módosítást azenved"tt, a ai nem kevés aé lepte meg esokat, kft iameiik erre vonatkozó snbálysinak bláayslk A magyar gyári aaukás, szabad prédája, a .gyermekek éa a nél munkás védtelen <zköze a nyerészkedésnek I Ez a tényleges állapot, a midón s térvény Intés-kedéseit nem vessl figyslembe senki, sem a munkaadó, sem a tOr.yenjf óre. Az ipsrtörvénynek e gyári aankásokról szóló fejezete holt bei^J ée az marad e Javaslat izerlnt is. Az IgartMtálalakrát által^aemág-baa nár HÓloUaak, Még euk aáyiylt jegyalak aag. bogy a eegély pénztárak ügye nem kapesolbstd öewe es ipsrtestü letekkel oly mddoa, a aiat as a javaslst bsn tervezte van. A segélj pénztárak kérdésének aegoldása „ind slókészltve; I az ea eáysg, a melyet s alnlsstarlaa közzétett, nea elegetiáé ez Ítéletalkotására. A segély pénztári kénj szert aea lehet klaendanl, mlg aeg aea batároe-tatlk, bogy ml történik a segélj pénztár teitletéMl eltávozd mtikiri befizetéseivel, alg aeg nem állspittattt a betegápolás kösfgssgatásl rendezésével kspesolstbse, bogy alre köteles a segély pénztár és . mire a be ásató. Ew-nj latézkedéesket vsgy ki kell bsgyni a J^vsilstbél, vagy az egéss ügyet széilesebb alspokoa kall readrani. A (Ortényjavaalalask az iparkaté-lágoktól sséló sttkssui a Javaslat fénypontját képezik. Az esetne, a mely etekben egétzen véve belyawn klfsjezáwe Jut, megvalósítja szt a kévelelést, a i \ melyet hosssd idé óta óhsjtsnsk szakfér-áak és Iparneok egjsránt, a nélkül, j bogy aegvalóiitbálé alakba tudták vblna azt önteni. Módosítást ez Intézkedések is igé^yelaek, de azok nem fogják megmásíthatni e valóben üdvéé reform usgy jelehtóeég''!. Ilóltai Ferenci. Jegyséklny v felvMnUttl Ca4-ktornyán u ónk. ttlaolb-nerylnt 1S84- \|nn. .0. I :} közgyűléséről. Jelob voltak: Ziegier Kálmán elnök, Sárosl (L., Ctstkovies A., Proauo A., Weiaa K , Bors I, Mstánovica P., Dvoraeaák M., (iréts A., Muzsy M., Szívért A., Hsr-jsvecz \| R., Qodlna, Rackl, Báránica A., Qrilfaldi, J., Rertnstsin, Msreius, Fürszt, Zrínyi, Sáfrán A., Bujanica, Kooez, l.ukol-nyak, Benedikt, Miklancz, Adelmann F., V Debios, Parklica, Kukovecz, PlMsornik Károly, Másznak, Bosnyakovlca I., Stern L, Baumbak F., Varaiea, Mannpvica, Hocbain- Jr, /I gsr 8., Klika, Pechler L, Döbling E., Hlrseh-intinn L., Zakál H., Klein M., éa Alasegby A. jegyző. I. Elnöklő Ziegier Kálmán slelnöktak közgyűlést az alapaz. 6 g. értelmében határozat képesnek éa megoyitottnák nyllvánitja. Évi jelentésében kiemel'] bogy az agyiét m. évi spr lö.-éa, jul. !4 ás decz. l&.-án a folyó ügyek elintézésé eitéljébó) válasst-máuyi üléat tartott; Caáktonys mzváros 1?0 frt, a Csáktornyái taksrékpénzlar fit) frt, s murskösi tskarékpénatár .10 frt segélyt sssvssot msg; s mnltévi tábczvigalom Int irtot jövedelmezeti, mely öatzeg a segély- í1 egylet elspjáhos oaatoliatolt: 13 drb , ven vaacrö-kutat l\|Htlalóit fel \|s Mseí együjt ma 6 vert vaaoaé-kut áll a tüsoltóaég rendelkezésére \| hivatkozik as egylet kieavezO anyagi állspotára. a mint as a később bemutalandó leltár- éa ssámadásokból kitűnik, itt csak 9N mind felkér több gazdasági eszköznek ré-azére leendő betáaárláaára. Örömmel tudatta ^ velem, hogy már két év j óla ispáni minő-aégben mozdítja elő a közgazdaaégi érdekekel, kitünö helye yen, végűi arra ia leikér, bogy mielőbb lálogssssm meg, mert már régóta részeseit azon sssrenosé-bsn, hogy engem asinról-szinrs láhaloti volna. Engsdes s azivélyea meghívásnak, de meg különben ia iikolapajtások voltunk an-i nak idejében, együtt asedták s syümölcaftt nem ngysn a tndáa Iájáról, hsne«' as iakobi melletti kert alma Iáiról előadás után, és kö-söeen gysnpitotluk esténként ss ablakokat becsináló Oveg-sek jövedelmét. Ezen dicxe-Mre málló azép emlékek bebaléi« aUtt ai-stt'-m barátom megbízatásánsk eleget tenni, s Isvéüleg felhívtam, bogy a kővetkező napon küldjön elérti kocsit az áHomáarm, megbiia-tánm eredményét szemályesen fogom neki átadni. Ns-bogy elfelejtiem, megjegyzem azt ia, hogy barátom levelében, nagyot halló gazdatazonya slévülhetlen érdemeinek méltatásáról aem felejtkezett el, azt állítván, hogy as a szakácsművészet minden ágában elérte s legmagaaabb fokot, mely állitásái különben aajd igazolva találhatom, ha ti-rándulok hozzá. Igaa (kja barátom) bogy evS)Seaaja valami vei nagyobb,mint kellene, no de senki sem lehet sz tsssss virtusok tárháza. K hibája megbeesájiha>é, tekintve elebaladou áletkorál, gondoaeégát éa a lözö-kanál (ugatásában tanúsított páratlan űgysa-aéeét Mintán barátomtól máanap már meg-ánssstt a válása, mely aserint a kosai as állomáson várni fog rám, s legközelebbi vo-nstlsl nmek indnllsn K. hlé, hol aég nsm (ártsa, aíóts as smbsriség névjegyzákábe Ml vagyok váva. Taad - Mki tpaágbil msgérkszlem aa álliaáata, egy kocsi volt ott. , — Maga as kffti ar kooáaa? - m-i s nyalta ko—nsá. aha aaea karfa, da minden kétértelmüaéget kitáró leleletet kaplam, bogy; - Igen. S miután a kocsis a szájában forgatott bagó levével esismámat megliaxtelte, a . bíröndöt elvette tőlem- A kivivőit aéóiássssbadaág alapján bátran kimondom, hogy aem a koósi, aem as el^je fogúit ló nem elégit Üld, Ehez járult, bogf s boaasas esőzés kővstkszlében sz nt ia igjn megromloU. Csak aSért nem cainál-tain testamentumot, mert nsm volt mit és kinek hagynom. Mikor rálépte<n a koc»ii hágcsójára, ss nsgyot nyiazorgott, s testein súlya a koesit féloldalrayborítja, ha a kocsis a másik hágcsóra nem nehezedik a megbillent egyensúly belyreállitása végett. Megindulunk, s tengelyig tolskodó sárban. Minél tovább baladtunk, annál puhább Isit s sár, s mindinkább erőeebb gyökeret vert bsnnem azon meggyőződés, hogy hsrátomtól leghumánusabb cselekedet leit volna, ba kocsi helfétt csónakot kO d elém. E msggyöaődé-seinaek alap át mindinkább arösblletle azon körűlaány ia, bogy ss OMS aczélrugói, megunva aa örökös egyformaságot, kinyiytóz-kodtak a bőr -alul, na ülést nem legkényelmesebbé téve. A kocsis kalapjának boaasn, libegő nsalegla egyre orrom alá igyekesett de ennél sokkal nagyobb <áaasae! fenyegetett, ostora állal mert es kalapomon sűhofott keresztül. Eleget Igyelmesttsitem a koceiat s körülményre, de mmdsnnyiezor ason msg-nyugtstó válsszt nyertem, bogy ha a lovakat Iblyloo nem • platatja • nem vállal ga-rsncsiát aa iránt, ba vsijon holnap llysn-korra rendeltetési halyűnsrs ártok-«, ast, pedig nea saatetné, ha én a IMo(MI sl-maradnék, mert u ispán nr j aeghagyts, bogy ha nálam nálkal aaagy Ml,, simr áfia la a iléiin la a pipa Utitottásának sk\|ogáHtl, aart akkor e IndlndnUUs ked- vezménytol meglosztstlk. Már pedig inkább dűljön önazjs a világ, mintsem hogy megérje e csapást. Folyton laaaan haladtunk, igy Is kii voltunk téve\á feldüléa ksllstnsH eshető-aégének, mert »s örökös zökksnás folytán maid én estim a kocái» nyaka közé, majd as örvendeztetett meg aszal a kilátáaaal, hogy ölembe bukik, mely kedveskedést különben bárkinek minden irigység nélkül átengedek. De iga'? minő kéafogót említett az én kocsisom? — Barátom est egy szóval sem említette s levélben, arra pndig nsm ia gondolhattam, hagy barátom tartsa késfngóját, elég nőgyűlölő volt, hogy nly nyilatkozatot tagyen, miszerint fia ö najb\|a ebbeit az életben .nem evés a hátaaaág kikötőjébe Jót ia ján>ák,,hamost oly Onne-pélyeaaégnek néznék eléje, mert én a nem-lelgaidtüzati Szempontok szigora azem előtt tartáaával öltözködtem e napon, ismerve barátomnak e tekintetbe» nézeteit ét igényéit Elmúlt már déli 12 óra, mikor egy cainoa kerttel övedzett ház udvarába tor-dult be kocsink. Fogsdtstásomm néhány szslindek ugrott elő, rémséges vonitásokban fejesvén U megérkeztem fölötti örömüket, a és egyik, hegy ürömének nanesak káaael lógható, hanem tgyastramiad érezhető ki-fejeséat adjon, Sgéaa közelembe soapolygott i nadrágomba sressi hatalmas togait, ba e jóindulata ssándékát a kocsis oatattoak ae-gitségével mígnem váltoatatja, ki á kutyák e nyájai fogadását oaak aoaelyog^a néate, a ba iMéhe nem kiabálok, akár megehettek volna elevenen a aaelindekek. Bementem a hoskiu folyosóra, de agy leiket séf láttam. Végrá egyik ajtó kiayűt, s stég alkalmam vett hallani sjgy némbe. nek indulatosan klÜtett néssWl s cselédség kölsleaaé-gsiiflL tol« a aiobából agy vásaonessléd si- •Mt ki árniiá dMasval, tohől aat kőná-keatotoh, hogy na ptiéftáeié neki volt feltálalva. Bemenlea a szobába. Egy öreget aaisonyaág jött Wém, pápeasemén ál beható vizsgálat alá vett. Ki létemről lellebbent etiem a tilók fátyolát, s előadtam az indokol, mely lépteitpét e htylékb:i vezette, de az asszonyság/* kltbarátom gazdasz-asnnyának néztem, oly kedvetlenül, hidegen fogadolt, bogy egész modorában a vendégszeretetet legkisebb jelét aem fedezhettem lel, s ha barátomat nem tekintem, szedem sátorfámat, és megyek viasaa swn aa nton, a honnét jöttem. Hiába dicsérte barátom aa'ö gazdasszonyát, mert e logadtatáa után nsm Ishsttem kedvező véleménynyel többi eliqagaaztált jó tulajdonságai iránt asm. Egéas magaviselete, modora azt látaaott mondani, hogy j erre-arra értsd rá , . . — As ispán urat tetssik keresni ? — kérdette, s gépiesen tovább kötögetett a kesében levő kapcsán. — .Igen aat karssem — féleltem, de azért s kérdést háromszor intézte tgyaás-utáa hozzám, aszerint tehát nagyot toll, mint a hegy batkloa irta is, hogy gazda-ássonya meglebelős nagyot toll. — Tehát férjemet tetszik keresni ? Nincs itthon, elment a majorba, de nem sokára nwgjöa — fűzte odább sa aasmák gyöngysorát. (Folytatása következik) • t t Tekaes Kii fittléskfll álló «ûltilœyof In frátitó Adámnó msrad tr\| let» ui HA ft-én d, tO Arckor Caayáhea a kAsaégbiró Kásánál Babos László %ÍTMÍ ügyvéd vsf yheiyettesO közbejöttével snagfertenei ayiivános árverésen eladatni log. Kikiáltási ár a fennebb kitett beosár. Arveruni kívánók tartóinak- a beosár lOC-at késspéesben, vagy óvedékképes pa-pitnan a kiküldött keséhez letenni. Vevő "köteles a vételárt 8 egyenlő réss-letben, Bég pedig as elröt ss árverés iog-arflre emelkedésétőlszámítandó UO nspsialt, a násodikat ugyanattól 60 nap alatt a harmadikat ugyanattól 90 nap alatt — minden egyes réssiet után as árverés napjától számítandó 6J kamatokkal egyfitt as árverési feltételekben megbatározott helyen és módosatok szerint lefizetni. f Ezen hirdetmény kibocsátásával egyidejűleg n egállapitott árverési leltételek a hivatalos órák alatt a n.-ksnisssi kir. tvesék tkkvi osztályánál s a Csapi kössél elöljáróságánál megtekinthetők. As elrendelt árverés a íentirt tkkvben íetyegyzendö. As árverési hirdetmény a tkkvi hslóságnál kifüggesztés, ugy a csapit s ssom-ssédos községekben köröséé és kifüggesztés a helyb. »ZALA« czimü hírlapban egyisben beikistáu állási közzéiétetik. As árverés teljesítésére Bsrís György vépehajtó küldetik ki. A nagy-kanizsai kir. tvssék mint tkkvi hstóság I8H3. évi november hó 9-ik nspján. TAMASSY KISS elnök.' jegyző. 19-84—1 t r W 8401 ss tkv 1881. Árverési Mrdetményi kivonat slsó-lendvai kir, jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi; hogy &áires J4s$y végrehsjtatóaek HOrváth Hona fér). Ssafjas (vlé Owiiydnot! Mh végrehajtást ssénvedö elleni 281 frt töke követelés és jiréléksi iránti végrehajtási ügyében aa 'apHendvai kir. járásbíróság területén lévő Uyertyános körságben lek vő a C\|ttt) Ivrit 81 sv- tjkvlen A j 1—4 sor ss. a felveit és 'L a részben alperes Horváth Ilona ! férj. Ssarjas Pálné nevén álló ée aa adó alapián 440 ÍHjra becsült ingatlan részre az árverést 440 frt ezennel megállapított vikJáltM elrendelte, és hogy i a fennebb megjelölt ingatlan as I8M Jennár hó BŰM nhpjla é, * 10 éraker as sUó-lendvai kir. jbiróság tjkvi helyiségében megtartandó nvilvános árverésen a megállapított, kikiáltási áron alul is eladatni fog. - Árverezni ssándékoaók tartósnak ss ingatlan beosárának 10. •j^át vsgy is 44 fn készbénzben, vágy ai Ib84: Üt i cz. 42 f-áben jelzett árfolyammal számított ée as 1881. évi november hó 1. én 3836 ss a a. kelt igasságfigyminisztari rendelet 8. fiában 'kijelölt övadékképes értékpep rban a (tikpi-dött keséhez letenni, avagy sz 1881: IX t. cz. \|7()-á értelmében a bánatpésnek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt álssolgáltstni. Kelt Alsó Lendván, 183, Október hó 29ik nspján. As slsó-lendvtti kir járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. NABRACZKY LAJÖS kir. aljárásbiró. 14—84—1 1/ . BERLIN e. kir. enláfi HOff JANÓI ijek gyéNss H-rtrorvAit m i k lalála-hiveasll sféaaséfialr áháUw ilgfa^Mtot mO él 91 tk, MOllél. HMMiilflk I 1 g Mtfk tmttfim «UAHMT atk. \|obb«k Uum/ymH méaël mm S¿áték^k , tèmmm* MÁS. ÍM ftlw^ M kr. 1 zyógyaayac h aa ag4aaaásnt altoanaditô 8»r árdtto-oklavala. — Alisiiaak 1 0 V Iskssgl # msJAu kiv«»atl »eliesektrkák 2 ft\|Mt kék mmtmSSék tTStéJQ r miUta kltpail márnám HImSi la M A JklÉlé \| siiilsil ka» mm mBLIúé CsméWi M, Iá tt éSJOKmt; * Q 60OOOOOOOOOOOO Urnám káHMái ntwilsUyl kUPmstosk i tatal király»4, — I irály aó 4 to - Hpantor, a káéltltfa alafika. — Jak* lik Ivtaahas, a Jade* Mark H. titkár KI aa némégti koaioljan kerert, ar megUlálJt Mi) Hol fttr feiUBil ffin liaerráM, oH 11 eltő h valddl. ftf-tter kllön-felelt lltiff Játios-Jéie malaia-ájóityiépHifrek iok itámeniél, kiknél Btár Mlndfi renény frladaioil, gyógyulást hoztak a •ccnved^k\|aB életet én egénxmget TlMsadlAk. i Wunitfty it iiit^ini lejti■ tfuwll, «1 tlg)trj\|BI1, e (ytperkejksa nssvedl •sérst ml»d»ok, kik wl)o»'bi\|.\|»k, a Bftff ;isss4lls esIAto Mvosst rtiWs «gy lé ■T!0 lJAíy"«M tslélstk, »ék ttiüd«» Ktéiy Ménékae ts. CMkkogy s »«\|41yi koeolylsjkst •luISMSSi. ás wyisifc s Ho* Jáséa mt >»llM-k<«l)4k»kít, • m«)ifftkiV0»ftl «smsift s esléts «gMgt fmkkhiti 1 k\|kHlsékb \|9é\|fté\|M«r«ks«V klmoidoHík j !M#Wt»t»k réak s CMUMktrAlt sis\|<1s>kivsNi yét»sfs4s>ck iNSéft «MM turh 1 esléts^stksláéé; Mmt/B, Hmki s SMtbMMjs-fsrtwkék Kk Xatk hálásáról asábsk as sdirsri «DmMi kmfrotk, orrotok iMrtliSséié ili«Mrvés«yk 4s s SMnyámll WNpá <ttmH listai, A vlMéi MatjitssÍY«Btt>k<saits»A»^«k fcHaÜMH • «cyWll IMttji ' HOFF IÍIOI aa.ktr. sdvari MéOHé mik. cf kir. Usésas, tvéys ankSie nWmvyi rtj»dtl4»tk MáttáJ» 1. gyári raktér: Onbas, lUasilii, i. Oyári kalyiaég; Giabtakef, MesM 1 Mályrn IÍMf«\|\| « ■a>àia»kl<ifcalii kákánL ittWMM, ISSS. vMa I V»lwa«H« ie ítakkfl kOéak 9 k4r«o, mhmkXá. mén Mkn __r. A Bvff Jàmm-lêt »alélMfMp%l »«rt mát l ér éu bmom, ímhtm Am. atméêmkél MmImi. M«l «I i»?m ■«•HmImi Oot.«k, Wy Mily éiéáaém tetáM volt m 0» ptn»t aylatk r »«Iliit m Un Kn h l»m (!y«>K-t»Hb«u aMMtétlBfe la mm 4tv\|\|ygyl «dbI, mm felaéat Már mm tudtunk. Lái>ya Mim la alikér« volt Aa Ol liM> éa ifiulsl Hhaifa — in Mvanftk m és (MlálaklvoMatát — laMlt' SalyivAUHMI UntOnket - IUIj^«. a Mtyaa allaMaréhMl éuul bifci—ifiuil Mvaaaa királyi foalm aa mmç MUm Imm ilialijiwlii lkalMá«l, kUré lnvallb«, Uoty aaaMf mm Ilik liiltban a kértral 1 «liant Mint aara. A éáa klrtly I Maápa Is aM awin, ka«y I Baff lé* Wf'lw mlál-klvMMl fylgyklléaét iwmigla la Mafia aaaJáttfta laamí«. r- tt\|rtis nJmmmm\ Mr pláalt a la to wakMo« fléaak kaaaaa ltotot kjvásnsk aa «siMlalft Javánu Tan ......... ....... m 00 \| ii HáltoV i Nh s4ka-> Ut» aaak. la I aaaéé Ma Javánu lasJobkan ijAalaal M««kSMakSaNaMi iU«ul«iUl la kan«al ' Vf WeltphaJ, ayí\|j Iffaagy, as Ml rnariat h.lyb« „Hotal \|llhis aaolfáljon stáf s Umi "j I KII Ivan át ilfkttialkaa to lorakkajkon suhSm MyaMyka, kotr káatÜa» vaHk hmmá kétot. Btoa aM mvmi toaalk 0M«b«aUt\|bh to WuàU kSMUk ; aiaaàSél «Watlrv». mt kééia m On i \| lat <f hméffi tétéi kannál«m a •»»« liwl«Mtlr kyáltnl»», nma—k, koey an fin Boff Mm hla ouili nüMist aéra tolylin uIJmb Ml Wmm bogy MaattoM ' njikknn II é««c Mnláia k\|vonatl ratoaMSt ltot, I kSo in.'IM»ait diláfN két klMaaL Mtfklllnkéitatoit Unuioiul Hely fsrencz, an laka-ijtora áa ^««ékaftokaéél Bétaktn, MIHnklltonMi. «. iStiáa I c">kia vak ál Hol JáarMtlIa Maláta iyárli)<kat k II kltkl. a cs. Ur. kamk U'PSI tarvlayaalknll iuilríi Magjararail\|Ua bajagjaatt ¡tgjgjd (aMtaMM anakl\|áfal) M4a am raUdt ktoailM^aytk aálklléslk a HoS Jáaoa-íéU Maláta-iyarlMényok fJ«yft^nyof>H a a valóéi ktokittol MódIII II Avoaok aytlatkoaalai aaarist IrlalMaa katéanak la làfasikf — A loi 9ásaa-lála ■íJéiaklvakat'cáakaikák k(k fayitaakaa caasM^a W), 80, lé áa 10 kr —Î tm alnli ktldaMányak hh MatllltlatSlk ül 7-7 F6rskiár s Teanll ofér Jósref N Kanisas. l-Eamstgr Hahissskj Aéotf Sopíoi) : jp. H g lier. KerstUly i Worneh Frtmee. Kspoavár t Ls\|epsl\|( Aaisl Klipéi : D« 1 r B. LiWi JVsisid t X»sy, KcdMiagfr gjégjsaertárea. 2Ugráb Balvairr g}éfj»s. 8«r»'bsil»aly: V. Xetrmru. Klrufod Sonward 0égjsa Péoá : Spi'gT Pá> dur. Krr^y ; T1t.Bo»r>k fis. Mur»»sombst : Oaollprr V. Kjéfjm: I FÁlyréizeit. ÁM alulllOlf laksrékpénaiámál pénitárnokí «illái flrült — mely álláare a legköaalebbi közgyűlés jóváhigyása melleit évi 600 frt fiaelé«\|Mllt jatalékkal és időfrl fise'.ési javítással leend öiszeksposoha — pályázat nyittatik. A pál várók tói m<gkivámatik, bogy a magyarét egy ealár nyelvet bírják, uify ^¡stoiitékot nyújtani képetek legyenek. Kellőleg feilsrirtlt stabályaat^ kfrvfnyek f. é. február hó 15-ig sa alulirt igátgjató»ágnál njyujtknflÓk be. BellaÜnci, 1884. jenuáír hé 18. 18—84-^1 A Bellatina vidéki 1akarékpénzt&r igazgatóága ¡xxxxxxxxxxxxxxxxxxx 000000000000 'ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS ODQOOOOÓK ÍYAS . - BH „ARLIÍJTlvSI KÖZLÖM" X. é ? f e l j a ■ á r i. KgyedDIi a legrégibb, léhát különösen a külföldön is a legelterjedtebb közlönye as öesses mafcyaronkági és a honi vállalkozókat erdeklö áusztriai, honVátorwági, boazniai a külföldi árlejtéseknek, a melyek mindennemű mOssski munkákra, építésekre, kész áru- és mindenféle munkassállitásokra (minden szakmáju gyáros, iparos, kereskedő pályázatával) edáe vételekre, bérletekre stb. vonsikoznsk s hivatalos ée magán, de mindig ebö forrásokból meritetnek. Kizárólagos köslflnye aa ösares hivatalos érlçjléai kiírásoknak, a melyek e szsklápWsn a legkimerijőbb« közöltetnek s melyek mellett eseefefel as elö-a«etö gyors és pontos informátiókat Is kap, kivanatra a szerkesztőségtől. E sza\|lan minden számottevő műszaki irodában, gyárbaa, ipartelepen és műhelyben nélkűlöshetetkn s miadeenemü hirdetésekre nézve épen eherjeé-•égénél lógva a legjobban ajáalhsió. BlAili I évr« . 4 JWfrra . Itéel ár: \| w . J: l—frt N^f^ditrrt . . I—/H. HM «KM pásmk áa «itrialilliik totlaisllkas > UlIiSJTÉlI kóil6ITTm i H 7 84 kiadóhivatálába, B n d a p e st e n, Báhány-etoaa I mám^ I toMaMaBHanaBMBHBananHHnMaHaaHHMaaaHHMMaMaaBMMHMa Singer«tmM 15. pgERHOFER MB »fold Ra«kaapfal' T Bfeiiea« VAriSsefHA lehileesnb »wlétl »rj»lisii laléaeaok rara alatti as stébkl »h»1 Ul f erilVZXIID liDUaCBUB j„ j#gfa\| oiaférdaaUk. toival eaaksfjas atü lélaaik kntof- ■#f, aaSljlfB » laidoerok cioda» katáskat octrararMas ka ns UssMitaltok valsa. 2 lagmakaeáábij tor ta kW a, MnlyakWn mindrn afyék am aikartntmll alkalma« ta tottf axrn labdaeaak aiitotoliiar aa s Ufriviéakb Iáé alatt taljaa g-jófjuláat ercdményaitak 1 dobot Ifi Inbdacicaal tl kr. 1 tokerca I doboxwl 1 frt 6 kr. poatáo kltáva 1 írt 10 kr. (1 takaróméi kavaáabb nanh kflldatik naét.) Mfg-' Vllldik stánrétal r»gy poataatalvány mellett BC* Saauitalan levét Maaatt, nlalyak Irél káiatmoa-énsak a lakáaaaekárt maijainak a {afkllénfátoukáa lafaslyoanbb kataáaáfakbas aféaaaá\|«k balymtlll-taast kóaaónik. À kl aank fgyaaar kitoraUt tatt válik, tovább ajánlja^ A aaémUlas kéaaésé iratok klail, Ma mHlékalra kéiltnV séhásynl Wtiénffcr an tbba mb. 1ss0 aav. ii. aaáH l«f»Uyabb ktaésatoant m fia aaaáatové gyógy Nytlvésss klsilest 1 -«atoi. Wkra "Ukfit^. Taklntátoa kr I imi óla mmwifm mmjmu kéa> fmtUmf K. flldblrtotaa. laliMkaa to kacukaótokaai; ncraïahalta» jamagaMal, \| ' éa Mtoéaa alkar nalk&I, Ujom mind mawakké vált, Takbtatoa ur f Blta boeiáltva aat, mlaiarlM ra-aty. kafy Ml Mattéval bavaa ba^áat k knám, (a ItoatoAlag valamanéyl ,gyófyMaw baaonló UaáaAl Mr bSUi tonaaaagufodáaa kövatkastlb«); taljaa Itoàç- M oa bTraVfagfr bal a aamév aI, malyoaaláéoai lalaaaég álloU ba, » mibalyat eaak a lagcaakllyabb 4t> baa több Idült lanNaak íj...... itoiliMiM.éiaatoa kto vagy agy korty vIm* nyaltam la la, alg hvtom a hilianajl ogynavbaatt acyatoMm toar IrlaOktoalMat Mrfkááa, Bakán rikálto to tellaémto Miatt nyiawaa f niigfaik. ilkiHiuiia« ■!■■■! aa és vMfcMlM áBM. mM aam aa «a. aaakaam iwállim Uáám MkáaaaaAáo MyöSaáaá, kagn «m aaré galyéklaak TtMMalM labéaaaal bamallatlhaa í Ijas fcBi.M^ydk \| ^ ig, Ml to MMtW aam té vaaMaMIk al koMamal, a mms sémb «m UatahMaat KgyáltalAbaa aato raatotoM lanak 17 4 tylt k at laa IMiml» tMain mt^mk. krvaSaat, iriwHd léit léo algy kaltkaiiiill IsMb Sialk. - Mtoaá kl .ÉiiiUm te a takiataiM anak uij. tlklIilMial ¡Ám^Ttoaaaa Mktowiktl la. eteatll lak to mal i mto agy» aH^é gitojwealrt Mwteee ktoAae la lktoókbaa allriesi Aa ■ ■Mgjtol láláM a iHiBirlifH aligialntf k4- Maaa »gyéSalókaa LmM aBamuiSlaai. ka te aaaa an-+mT- XWiól mily Uaatalatlal nlMat, - JÓKakat návalábto aélkfll - »ytrlaawáf Ctkmpr Jimm. aU ók^a \tmá^má Mily ttliliWil --Bóca, IMI lakraár K Tg TaktoMaa «r I Oly aaarawato voltam, vAatks aa te téilb alító labdacMlbnr Juttatni, malyak afclam aav dókat ndvaltek I - Svak éto' mnvadtam f»j«jto to CkaMy, ltlé. májoa 17, MllklátolM, agy karótotei aa te kHtaé labilaeaalból TakMlatoa vrl Minthogy aa te .HHkHM pOklái" toaagiáiW aékrmlO óarabot a a— 10 tok takdaaaan* WnlgiMaik, a M Ivak éto Mtflt gyomorban a Cato taljaa tskllataaan halyraélütott. b«y aa va- eaoaban .................. vlaaaadUk aa Hatat, ba».m raoáa. - Bluli Hím maílatt kirak Mlg agy aaa- nj IQnl arflt to MÉtoS balé, Mto baanaló batogaégak-magot kriiat i aoa laaanéik ktoéatoa mlg kát takarna oiáavIUlSntl-Waka, IMI Mám. Iá, Uttl MagktHétoáto hánm A Mély iihiÉilHI\|t _V^ tér Améréa. fatoaaá taUaa Bayaha, 1111 aovambar HL I Ju Taklatoiaa arl Aa IMé-lk óvtál kaaéva agy két J ^ ^ ^J^TV'u évi vikéláa «tón Mytaa katoa a agáaaaa oda voltam. Málvas tlaalaM PtoTboter arl Ka to aakaa toéaak kr-iThrtk r îléamtriu i5»a.ám«hTta. ktejaátolV kk aa te hllntol jtlsjátoakf Mlimlrfkal klaate- tmtJTLmiTTSókkai JSTSLZS^t " raMSaaa M ént MteJatea lé tovaat kóartkl p- jásMI^ aok .batag^gbaa w{r dte mmmk mto aaaa üzz&ZÜ,raílítfASí rMSAJraaöasíÎ Mte é htoto íailiiBi, 10 óvna Mtom áaaatoa hall aagbatoak. TaUaa ky.Mmal ktonk mlg II l>aiil mtoiiM to ilktlilaam «a^mtoii tagyak. t^y kagy Mély ÜaoMtottal ...... Maatteaét aféaami a) Matoak tovaJiatok. »aga^ja Imám gérafr. Amerikai köMvétij kenóc«, Citik.m) oby, gj". ÇÎÛÛir»CS,' ■m káté, ktelgtiiniSI lagjobb mm atoáia klaavé Igy Iwg 1 ftjL ! KS^r?^'^22^ ?or libimdás ellen. ^ '- r ' g m aaóltal katolkaal Mlaattka aaagal, tea lartla A nmihurin aváLviv valód a 'lékMh. to árlnlmatlaa aaantak vaa babUnyalva AUWlierin szaj-yiz, rafrJ.Q-tolÉSalti I Egy dobot ára M kr jf mm ataaart lagjobb fagtavtortéaaav, 1 Svtgcaa I a 10 1 ---■ j Sre« PaaAnrria » ■■■■.!■» »¿i- 6eor8 Ptt« pektpralo-ja, ozru rvencziM, «« MgMitofci to aanittr éáa, Ukflgto, rtkaétote, baral. mail- éa téMkiJak atoa avaéatí tvagaaaákbaali* Ifit 10 kr te 1 ért Mi gtoiktoteteik allaa lagjobk áa imkilimMikk aa-1 ■ gÓdaaaryak állalÓBoaaa ilwiiial dobot óra M kr. Íagy-Ww »Sí? SWt «»«Kxim (prágai cwpprk , Epetwnea tfotitó aói MT MfcUkkee tMlMmà, isii, çySPâ1^^ á lagjobb LE HOÚBLONI fWcM gyárttuaatjr. Clá»ri «><«1 «nlt>. [ I »EivuksiMpir toak tkkor »IMI. ka minta top II BOTOLOK ljt\|iM Mpi kordiáéi ailadoakor " 'WiMkorall i iláliiml na átüt». Hé iS-W Ion •• i!ut téfan QMlUt 4 H—tT,» ttttt Eladd ház. A Pet5fi-uteza88. vám alatti i-4 fZoba, padlás, pincze, knmiira A egy holdnyi külső kertbjBl a ló hái szabad kézből eladó, Bflvibbet ,ugyanott ' Vellák Véitiei utódainál. 3. 84. 3—8 m: métik, ■•gr* IgZIi ■ , . f?Nf_____JM lAegaef Ilikoi iljukori télkék é. kiaiapéii jíjiokj , Dr lírán fél« Perum-por (puliit nlWIllJtLb-1 IM'IIU IgjnMl oaak a pernln-por alkálajaa a nomád ée ■ il10 aoorro n. a ilopiXomit gyengeeégainek elhárltáaára, i ; V Máknál a teketeélenaéc (léi fiu gyí •égők} • a aékpél a B§a\|lalaaié( olláro liláiéra. Naa ktlOmbeu pétdlbatlan gyégy aa iutgreedaaer minden binjalinulná). A ned», ta a TMaldaak állal oUldéeaft elerdtlauedéaak léi, innitaUaen a kleaapoégáaok, etifarléaá» ta aa é\|\|ell magbmléaek, (alul a lelitletloaiég »gyedUli okoiéfa) állal elélééeell ffríul gym ■leégi Ülepeteknél, ralaiulni a kéa éa lábak idegei réaaktrtéáaél, aa által oly aaar <au ayujtya, mely állal aa elmaradhatlao arad ibény okretlen olírlieilk. Minden a irat elflioroll belegiégrkné (igyolloii urr tinik oly allialníee lulal a Di ,WruH Peruinipora. Attkailanaégáért )AI állnak. Egy adag Ara baaanálali uletlláeaal 1 frt 80 kr. 3Ó2 8 - IS Kik Iár\|: Nagy Knnlfin i Préger B Vaaérltgyntkiégj: QtlCkair A aki. gyégyn Béo», 11. Kaioet Jooalilraaaa 14. ..■ , m i iTt t l l I t i.t.i.lJJXtJ, t, t, Wolsor J C. vaskoreskedö. CluyUa éa Mhutilewrth aég gaidátigl gépgyárának (likraktári NAGY-KANIZ8ÁN Ajánlja a t, re. kőssöpnignek >dottan felmérőit gépraktárál' mlndennen.il gawiigágl gépekben eredeti gyáriár mellett ét pedig; Legújabb e/eikezeto 8 toros ekéket, kézi-járgány éifézeiépM-gépeket, IjMolylálaanókat (Trlearek) érié ée daráié aalnbkat, daráló éa iimrxio égépáltiii, tor ée itórtuetógi'péket, répáét meeikitágékat, mlit-dittiMle ttelelé éaoettályozé roatákat, iaab'u imákat, Prettcb fél iranliát, ^itálaazió gépiket, keltéé gjdiflz taihengereket, jóbermag retítallgákit, Inbetmig k<>piité gépet, w^nigjtj. léket, legújabb caatkáa knkoilota-darálókat, atálliikaló kit iteljrény (rcikendéket, bori»\|tókit, trágyáié ét mindenféle kntttltaiiyakat ta lamlut legkitálébb mlnéeégO gép olajt ée gé\|egljakat. irjlgytékek kltáialra lágyéit Aa kér Marat ve. ******** :!: x ***> Mindennemű hirdetések f a, „Z Xai részére felvétetnek a kiadóhivatalban. • . ji—M ■ ) i! • . _ ffr tit'V MIM kereskedelmi és !íparl>Ank-részyényfár6ulat . h XVI. [rendes ••. ' ; ■ KÖZGYŰLÉSÉT folyó évi február 17-én délelőtti 10 érakor saját helyiségében tartanba, melyre íá..ti cz. részvényesek tisztelettel meghivatnak. A KÖZGYŰLÉS TARGYAI: „1). Az 1863. úzletévi záimírleg előteijefzttfse s az erre vonatkozó igazgatósági és felügyelő bizottsági jelentések, ugy az igazgatóság felmentése. 2) Az osztalék meghatározása. 3) Az igazgatóság indítványa egy tiszti nyugdíj-alap létesítése iránt í 4) A társaság hivatalos közlönyének kijelölése. ¡5) Négy igazgatósági tagi 3 évre. ugyszinte a háromtagú ielügvelő bizottság egy évre leendő megválasztása. (Élépő igazgatósági tagok; Hirqchel Éde, Maschanzker Mór, Ollop Samu és Weiszmayer Mór ^-ak ; — küéjrt felügyelő bizottsági tagok: Bettlheim Győző, Deutsch Mór és Lengyel Ignáczurak) > ' Nagy-Kanizsán, 1884. január 14-én. Az IfrRAgatOsácr Flgyelmeileléii: 1) A kézgyaiéteo réizttennl tzándékozó réeztényeeek felkéretnek, hogy réuvényelket a aég le aea jáit neltéayakkel egjOlt a btnk pénr táránál innen nyerendő téritkény mellett az alt pata bályok 51. §-a értelmében f. é. február 9-élg letenni aziteakedjenek, mely térit-vény egyúttal Igagoltányal aolgáland. [ ; j 8) At tiapiubályok 49. ft értelmében eaak azon nagykora férliu-rétztényea bir azeaélyea lUTaagti joggal, kinek réeatéaye legelébb it tá nappal a kozgyálárel0tt réazvénykényrileg ui netére tan beírta. 3) A naiaió lapok a kézgyBléet megelózé napon, délatán 8-5 óráig, a btnk helyitégáben átrehetóltjugyinéaeB idóbea mutatandók be a (alkatai mutányok H, melyek alapján ti illetik (aUptaabályok 50. §-á értelaében) mátok •egkiaátábél ta tatai kltáaaak, altel kéeób-bra benyújtott folkatalmiiráayok tekintetbe aea tétatnek. le alie a)ie aiL Jtle JL JtVa Jtl* J4l, Jtf ffi ü o m m m t t T T T t t T i Myrm.lpll IWmI ralOp^M^KaaUa. nács javaslata asarint elfogadtatott. K A ál átt#í képviselők köaöl kiaorsoltattak i L kar. We4aa J, H, Blau Laloa, Sommer Mikit, JtUa %őrgy, Valbaoh Mór, dr. Ta^ feolf Gyula, Ptoaeer lguáoa, Engllnder Laioa H (ar. Weéaz Adolf, Eichberg Adolf, Barin György, Pp János, Ta?hauer József, Bach-rach Gyula, Maaékaeiker Mór, Kürschnér Ignáca, Simoo Qábor. III. Kar. Tóth György, Matasita János, Horváth András azücs, Sa-baatény Lajoa, Maár Nándor, Nagy Károly ▼andégkta, Tomsich Józief, Hirachl Lipót. IV. kar. Flsehar Jóxtaf, Kovács János ügyvéd, Oeseesly Antal, Szmettáná Ferencz Miíhoffer Ödön, Szuktcs Zsigmond,y. kar] Csápén János, Harcsag György, ^Oroazváry Gyula, Laky Jósáéi, Horváth Józaef, Saalay Káró y. VL kar. Korlovics Jóssetj Martinecz György, Sedlmayer László, Kiss Jóssaf, farú-, Plandar Károly, Varga Lássló kunié. VII kar. Polai Rózsa György, Hegedtb "Jó-4 ssaf, Plánder Józsot liatai, Pukman Láazló; Horváth Ferencz, Fsios Jóssaf, Falca Lajos ügyvád. - A Jsaaár 14-lkl Ml Misi ssáa. A városunkban pár évtized óta kü-lönbözö raodasöség —- agy idáig a »Társas kor< által —■ hagyománysízeriUeg mindig január 7-én rendeztetni szokott és még távolabbi megyékben is kítünö hírnévre jutott táocsvigalom akidén 14-én tartatott mag sas nyitotta mag a^kanizsai elite-bálok sorozatát, és ha a határidő váltostatas a hál agy qjabbi aerájának kezdetét jelenlené, ugy as alsónak teljes sikerülte tómét csak a legjobb jövőre nyújtana kilátáat. Rég volt nálunk mulatság oly díszes és nagyszámú, a ssomsséd Somogy és Vasmegyékböl, söt Sopronból is átjött közönséggel látogatva, miot a jelenlegi, mélynek kiváló alönye&l a különbeni .elegantia mellett még azt is leljegyezh^jük, hogy a luxusnak semmi nyomát sem láttuk.' As első négyest 54 pár tánczoltfc sa bál reggeli Mt7 óráig i ártott, mi az uralgott fasstelenség és kedély^aségnek biztos fokmérőié. A legénység a sudsnát kihúzta aztán délig. Feltűnt, bogy még a kiválóbb zsidó családok sem jelenlek mag. Barcsa Jóska kaposvári zenetáfsulsts játszott igen praacis tactúsra. A jelen' volt hölgyek közül a következő uraők s kisasszonyokéit tudtuk megjegyezni: Bolus Anna, Beius Paulina, Boika Ernesztin, Bot ka Mái esi, Botka Ilka, Clementj Lipótné, Fessel-hoíer Józsetné, Gózony Sándorné, Gömbös Jotyn, Gömbös Ilka, Horváth Dalinké, , Hanny Katinka, Hartmann k. a., Höhn Malvin, Hodássi Ilka, Juhász k. a. Körmend y Láazlóné, Kovács lrén,1 Kassay k. a. Báró Lippe Vilma, Lehr Katicza, Molnár I^én, Molnár Jolán, Novioazky Leopoldina, Plihál Ferenczné, Péctely Petra, EUyky Anna, Rajky Balla, Rács Ilona, StefEanila Mariska, StefTanHs Papi, Simom Ilka, Simon Jolán. Stocker Vilma, Skublics Eugénia, Schuszler k. a, Simon Gáborné, Svastits Arpádin, Svaatita Irén, Sélley Teréz, Somssich Katinka, \| Szűcs Gizella, Szabó Emilit, Tóth Clementin, Tánczea Gábríalla, Tinczos Gizella, Wagner Aranka, Varga Magda, Baán nővérek. — A karzaton:. Bogyay Ödönné, Ladányi Erzsike, k. a.-nyal, Fülöp Kázmérné, Makay Dassöné, Nyuli Györgyiké, Rózsavölgyi Szidónia, özv. Sümegi Ferenczné, Mariska és Magda leányaival, Tamássy Béláné, Varga Lajosné stb. — Csákiéra jám a fiatalság által Jrendezelt tánezvigalom, mely e hó 12-én a Hattyú szállodában tartatott meg, fényesen sikerölt A rendezőség fáradságát, a szép számban megjelent díszes közönség jutalmazta. A tánca folyton növekedő jókedvvel, Barcza József kaposvári jeles zenekara melléit, reggel 6 óráig tarfotL A franczia né gyest 28 pár tánczolta, a gyönyörű toilet-takben ékeskedő hölgy koszorúból a kö vetkőző virágfüzért jegyeztük fal magunknak: Ott láttuk ajnök közül' Konyán Mikálynéf, Vrantsjcs Károlynét, Sárosi Lászlónál, Gréaz A lajosnét, SzaM Lajosnét (felső Mi-bályovécz.) Vlaaics GyÖrgynét i Szánt Rochus) Kaliwoda Jánosnét (Letenye) Csesznák Sán-áottiét, Margitai Józsefnél, Valló Villmosnét, Szilvágyi Lajosnét, Tódor Józsefnél, stb. a fiatal hölgyek közül- Horváth Dalinké, Bachberger Katinka, . Luperszbeck Linike, Gleimsflií Györgyike (Keszthelyről) Lábos Mariska (OftárbóQ Molnár Jolán, Zechmeister Paala, Saller Pauliaa, Szabó Janka (Keett-befyröl) Latíbhaimer nővérek, Barnyák Amália, Boncé Blanka (Poriak.) Zakál Táraiké, Majhar Antónia (ML Szt.-Mártoo.) Fáj Irma (Moháriból) Lahrman Irma (Vasvárt!) Fehér Hatatta atb. ki—sssooyokat — Imsi áalal barátink vandég-asaret* házánál í január hó 16-án este #• sssa tvaasáa gyűlt öaaaa ,Amal" napot kö-asóetseí \| p qualttásu vOrts és lefaér borok éa a dorTogó passgős palaczkok tartalma külM p kosta a különben is MÉjttée hass is > aseMsssO magyar társs Ságot él a honfldalok dicséretreméltó ö n* g őd o I msi< kösban nem agy lalkes t o a • t h a n g a o 11 fel, malyaa köaftu első »orbaif a Gvörffy Jánosét •miijük fal; ki a háti gaxdát, mint olyant a ki már sokainak kimérte a házhelyet da t magá házánál azért sslvasanád helyet — iltaté —, és Tubolír Viktorét, ki as ünoapfltetv lelkes éljenek által kisért kövatkaaő riieas sorokban köszönté (el; ismét egy év taÉatt el és lm a mai nappal Magint iU vu a fagyos smqi : IWÍÉÍm ' j Da niküok széni Antalnál is A baTáUiág Mentebb, Es as, ml a népüqnepen MMahmratt minet. W rióvlínnöp közputnja A ház derek] ura, Kinél legfőbb tudcHntnya j At a cbiufcturalf S est \| legjobban * alkalmazza Ölni i épületre, Mely építve van polgári S ho tá becsületül Ea a baráti szivjre, mert Rendc Ikont aztsjl; — Enny\| sok! szép ulaidon közt Éljen? a Hencz Antall Ö - A Nagv-ltauslaoal önk. egylet 1884. éviTabruár hó 2-án ai szarvas" iszi lloda diaitérmében két köarémÜXöd^e Mellett á ttaegély-aM javára4 zártkörű lánbaa^liftlyt Andaa, beléüti dlj: ssemélyjegr Jt fijtl csalailjígy 8 frt, karzatjegy \ frU kezdete 8 ] órakor, 'nMlír* vonatkozólag pelkiéretnek mind azejn igen tiszteli urákl és [családok, akik ezen tánoz-, vigalomra téveaésbőlmeghivót nem kaptak volna és arra igényt tartanak szíveskedjenek az örtanyaí h^lyiségéne fordulni pármely órában. • \| A' r e n-dez öjség — Aa J^sé-4«asberal olvasókör 1884» évi január hó 28i-án a vendéglő nagytermében zánklrü tánczkoszorucskáí rendez. Belépti díj: szettélyjegy 60 kr., családjegy \ forint t- Gysrirsast Bécsből és Buda-pestöl Saerajevóbs. ,Mint biztos forrásból értesülünk, a jövö nyáron, még pedig junius elsejétől Bécsből Szer^jevöba éa vissza egyenes gyorsvonat tog közlekedni. Az illető vasutak (¡déli, alföldi, magyar államyastilák) már megtették a szükséges intézkedéseket As ut 22—24 óráig fog tartani. E vonatok egyszersmjnd Szjent-Lörinczen, illetőleg Pécsett a budapesti vonattal csatlakoznak. reafllrságack sikerült egy nagy bűnöst elfogni, ki négy asszony személyt gyilkolt! meg, hogy vagyonukhoz jusson abból éljen; áldozatait Ígéretekkel csalta kelepcsébé. A gazember neve Schenk Hügo, utolsó gaztettét augusztus hóban követte el, as áljdozat azuttal Ketten Teréz aaakápné volt. -f A SefBegyaaegyel gazdasági egyesület 1884. évi márcziua hó ll-én ér folytatólag Kaposvárott lóárveréat rendfz. — CJ élvat Divat-válság küszöbén állunk. —< Puisbftn as irányadó hölgykőrök-ben nagy fejítinóit keltett egy színésznőnek színpadi ruhája, {mely egészen kesalyébör-ből volt készítve és csupán a rajta 'levő díszítés állt bársOny, selyem és csipkéből. Eltnkintve attól, hogy e sajátságos toilelte valóságos forradalmat idézett elő a divad-? világban, sokan ínost már teljes biztossággal állítják, bogy ezen esemény egy] tg korszakot alkotni van bisatva a divat lerén^ Társas összejövetelüknél máris lac\|[ vagy borjnbőrből készült és csizmatalp szegély-tattal diazintt menyasszonyi vagy más eféJe díszruhákról álmadoznak. - Ilfaien Markbreiter Lipót, ismenl fiatal kereskedő, jegyet Váltott a szép és szellemes Kráaa Milua kisasszonynyal Gráczban.. A mennyasszony magyar szütytésü* Gratulálunk a szép frigyhez. - Hjj»e.ZalayKárólyFischel Fólöp nyompéjánat szednie ma tartja esküvőjét a bájoaésatép BenköRóta kisaaz-asonnyal. Sok szerencsét és áldást kívánunk hozzá- ««un I Bndap+atl értéktiwle (Korícz Antal éai társa, budapesti bank- éa váüó-tbéet hat) jelentéi.) Jan. 18. A lefolyt heti tőzsde nem kedvesett at év kezdete óta ioaaguráJt kaussemoagaiom-nak. Nam/padig átért, mivel azon tényezők, ■ melyekén a liiMaamoigMoui alapult, érté kttkkan tesökkentak. A RofhaeuM-eaoport m üzlatetről volt azó as év ebő na íjaiban éa a rantakonvirstó fplytatáaa valamint a i mula-péíiíil, vasúti p^oHfiisok amiasiója adták meg at Impulsu^t \|»z áremelkedésre. E két dologról ujabbaq kevesebbet botéinak, v A nénta konverzió fotytatását emlegetni nsm merik, a prioritások amlssi^ja pedig elha-Ipaalatott Tarméetétaa ennek folytán, boty ttUfflyt a ténny^ők Batása gyengült, a töWeí irányzatnak ia Ijanvatlaixi kellett . Ea tényleg a vetérlő játékjjap^ok) a két hiiet réasvéai tőbbaaörös inpktozjás utáu ismét laaaáUott a AK)-aa árfolyam alá éa csak legutóbb emelkedett Ismét anélkül asonban, hogy ko-j'ábbl matatsriiara emelkedett voloa. A főrendi háti szavalás eredménye élé nagy érdeklődéssel lakiptátak, He a dolog nem tett aano hatást, mjiit\| góodolták. Jtt bálutok kevéssel ajleráíta a «aváaás at értékpapírok árlolysmát; külföldho valami-vel nagyobb hajtást t-iit, de es. bamar elmo-yédött, ugy hógy nálunk nem lérvényeeül-^amtt A kormány válságról ia volt ¿ó, da énnek nem adták hltiit a á betpoHtika te-vénjcaak a zágrábi oratággyüléfi eeaiáények kaUHiak zavarólag, különőaen a legutóbbi tfainn. a midőn Stai^favioapáni tümatése-\ katjjafanteUak. Zárlat felé mapsab\| kQl-\miá jegytésekre járult á hangulat. Helyi piaciunkon a forgalom meglehfltős élépka^gü volí éa némely kategóriák ' magasabban távúinak. A fontoaa\|)b papírok árváltotátg kitűnik; a kóvulkezfi táblázattól I jan.. ji[ jan 18. magy* liitalréitvénv 80L7B óssír. 803.801 4\| 4$ msgj. aaauyjár. 88 801 flj-és wagy. artiiívjár, 120.76; ■ P.«iPÍrjár.ll 86 4ü A vaiull men&trend. onafr* magy. álmmvMÉt 824— maáj. Isaaáin. bank d(\|«ors\|sg^ak tlérii sorsj egy <»k dl. klr. arany ' napalsott d'or , rá'té Londoara ' j Páriára m Bsrlinrs 88.201 118.—! 111.50 5.68 9i>8 120.05 47.06 60.20 800.— »01 — 88 86 121.10 86.40 82a— 88.95 11276 110.76 5.60 V. 60 121.10 48 05 69.80 Irodalom. ; Ss Irodalmi rovM «laU kaéMttok k®phfclóh AsaMfr«»-; dflhuBk KbrUI ffllftp köny»k«r».UU»l"B N»fy KiiiImAii Áé C«4kton>j)4n 1 — Táboraalty és Parsch zenemű-kereskedésében megjelent a »(iarconrLeben" Qzimü polka fralncaíae zongorára i(j. Fahobach Fölöptől; ára '76 kr. . — Megjeleiit es »Oratág-Világ« czimü Degré Alajos kitűnő Írónk által sser-kesztett szépirodalmi lap második száma. Tartalma változatot. Ajánljuk olvatóinknak nem esek irodáim!, i dc müvéeaéti becsénél fogva ia ezt a jól Hzerkexzlett szépirodalmi lapot, mely az ieredeti képekre, tlehát a hazai művészet mtvelésére is aúlyt fektet — A anjgySr alpdal'fersialsai legteijedelmeseab gyűjtemény bői a »Magyar Dal-Album« bó\| ez [év folyamán jeleeik meg áz V. kötet a ¡8014- 1000 atámu dallamokkal, és pedig1 \|b havt füzetben, tüzatenkint 20, tehát 10 füzetben összesen 200 dallammal zongorára jalkajlmasva. At ötödik éyío-íjyam előfizetési ára bérmentcs szét küldéssel: td füzetre l frt 80 kr, 6 fözotre 90 kr, égyét fütet ára 26 kr. Előfizetések postautalványon a fMagyar Dal-Album« kiadó-hivátalftsoz Győrbe intézadnd^k. ' N y i t \|\|t é fkf Nyilatkozat Tandor Ferencz ügyvéd folyó hó 16-én közölie. velünk, hovyi öt dr. Teryánezky Gyula Ügyvéd nr dr. iKele Antal éa Karny Ferencz urak áltál a köztük fenfrrgó becsű letbeli ügynek lovagias utOn leendő elintézése cséliából eléglételadátra szóllitiatia fel, — aj felkért bennünket;^ hogy ez ügyben neki segédkezzünk.. - Mi a megbizást elfogadván, haUdéktalanul érjnlkatéa^e teltük magunkat éi ellenfél segédéivel a kinvükostatluk, hogy meabizónklkéet az ^légtétefadátra. At ügynek mindenoldalú, beható meg vitfridájNU után mindkét fél segédei egyet-ártaleg a fegyvere« elégtétel általi megoldásba« Állapodtunk meg. — ami dr. Teraánczky Gyula ür kihívó féllel aaiát segédei utján nyomban közöltetvén, általa el nem fogad-tátott; — minek folytán dr. Kele Antal és Karny Ferencz ¡urak a segédkezéstől visszaléptek. Ezek után mi jelen ügyet telünk réazé-ről befejezetnek tekintjük. Nagy-Kanizsán, 1884. január 16-án. Lenktj/ Kdrolt/ s. k. OkmpMt jCé'+d s. k. E nyilatkozat alapján dr. Tereánozk\| Gynla nyomorult gyávaságát, ki az általa provokált) lovacias elégtétel-szerzés útja elöl megszökött, a közmegvetésnek adom át. Vándor Antmi s. k. ___ügyvéd. Felelős szerkesztő a kiadó; V A K M A I, A J O M. rovat alatt foglaltakért felelősséget nem villa!' magára a aaark • Fsfgalaif néaf [ ,arf MS ' ' i i \i [ l^ktflli ] In4ul III a) BU»«Jk«i* htm 1. • Í5T M 1 II 4. 4>. da, v. U 44. 11 \| IÍWJ pf4" "r f«M«l f40f.4éea ÉÉHPPI •MOI «aaail l k) UtmMm-«OMy 1. t i 11 4re!a. 1« é l a 14.17 a.! • 4. f\| b «es. f. fs-l b 47 ML) 1 4. 41 p.' 1 4. 41 y 4 a. ■Mta fiWÉ M\|l ngr-MMS 11. •) Pn\|MN 1. 1. I, éíj I4M, 1ÍU\| 10 4 M a. 10 4. 44 a 4 4.. II a.' 4 4 41 a • 4. ftt p 4. a. ••u nea J aa\| ■<■, rM lywty "ff W" k) fniwM- ar i\ Ej 4.1 • 4. 44 pi f 4. J.i 14 » 1 4. Illa. IIM ,11 4. N k " 1 * 4. a r 1 r«as<4 CsT iMj 0NI rm* MI t«aa ♦4f- T; Hirdetések!: 4440 Ikv/ 1884. árverési hirdetmény. A nagy-kanUsai kir. tfllrvéoyaaéa telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Zalamegya összesített árvátára vécre-« bájtatónak Tóth Gergely Dávid,TÍkW Qetmly ^erenos és Tóth Gergely JóE4o\|í galamboki lakóaok elléni 1000 frj tőke a 'jár. iiránti végrehajtási; fljgyében a galamboki 182. at. tjkvbeb Aí f i.. sor Sál brit. 624 Ura becsült égési lagatían külön, 2-8 aor 690, 976«. 12É1,! 1829. 1889, 1689, 2221. hrat. 626 ftra becsült fekvöeégek külön, a eaapl 221. sz. A f 6f6, 668, hraa. váltaágkötalea 270 Crt beosüli fekvöeégak külön attal, bogy a galamboki 182. ti. tikveban falva« 1 I—8 sorsz. Ingatlanok X)arab Zzur^ánnu ^zvegv Tóth Qergaly JAno^né javára bekebelezett holtiglani lakéa azolgal-mával illetőleg ennek épségben maradásával adatnak el, továbbá hogy a galambóki 182 ss. tikvi A 1 I—8,-s csapi 221.\| tt. tjkve-benA f 1.2. sorsz. t külön külön árverezendő telekkvi jóeaágtelkek sz azokra Darab Zzuzsánna Özv. Tóth Gergely JáBoeajt láváira egyetemleg bekebelezett í mMőbUza, 2 mérő rozs, 1 mérő kukorícza^ évenkint kir szolgáltatásából álló kikötméayeft szintén együtt adatnak el, azonban at arány melyben at árverési vetfők ezen kiköUnényt kiszolgálni köteletek leéndanak át jegyes jói azág testek véieláráhoa arányítva a magtartandó sorrendi tárgyalásnál ^fog megállapítani. A galamboki ingatlanók IÍ884 évi január Sl-én délelőtt 10 órakor Galambokon, illatra csapi ingatlanok 1884 éri jann&t' 21-én délután Sómkor Csapiban at illető községek bírói hátánál megtartandó nyilvános árverésen alat datni fog, mely alkalommal az árverezni szándékozók tajrtoznak a fenti becsárak 10 százalékát kéazpéntben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy-kanittai kir. ttzk tik ti osztályánál s Galambok s csapi község elöljárósá-nál megtekinthetők. Kir törvényszék mint telekkönyvi ható tág 1888 október 12-én, ) TAMAHt KISH a. k. elnök. a^ k. jegyző. 7200 tkv. 2-án 1888. árverési hirdetmény. A nagy-kanizsai kir. tvssék tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Takács Katalin Özvegy Szántó Adámné Csapi lakóa végrehajtatónak Saántó Anna özvegy Magyar Antalné Magyar Anna faj. Flisaár Gábomő Végrehajtást ssanvedő Csapi lakóaok elleni 78 trt töke, 28 trt éO kr. par, 6 irt 06 kr,. végrehajtás kérelmi, 10 frt 66 kr. vlaö árvarés l^érahni. 4 frt 20 kr. jelenlegi, a még felmerülendő költaégak iránti vjgrahajtáai Ügyében a lent áeveaatt kir. trvaatk területéhes tartoaó Csapi 446. sa. tkkhen A. I. 143\|a 1541« 156 a 186 a 25t\|o '28l\|a hru.a. felvett 1)4 frtra becsült ingatlan után járó birtok ugy aa ebez tartozó erdő éa legelő 146 frtra becsült javadalom azon megjegyzéssel bogy minden rtlogjogi haktaÉileiéaeal bistuaitott követeléeeket magalösőlag 1878. évi aagusatus Mn 4016. aa. végaéa alapján bekeblezett at évenként tartáa fejében U-szolgálandó I becto buzs, t hant rozs, 1 1 hect krumpli, 2 hed. bor, kápoazia, annyit tarta maa, hogy a \|aliár összes ér i«ka OM (rt 80 krt lesa . tehát k taviüyl-hoe képest gyarapodás 88 trt 20 krral[ a pénstar kéaalet a mai nappal 540írt 68jkr, a aegélyélyesési-tfvlet alapja 1168 frt 78 kr. Esen örvendetes adatok (elsorolása mellett, kötelessége aaon voesteeégröl«ia megetalé-kani, mely as egyleted PeoaoinikIJá-noe w volt elnök éa MorandInt Bálint UT volt peraaoanok letaondásávsl érte.\|—■ Emlékezetükbe idézi a tagoknák ai egylet azon állapotát, melyben neveaett Pecéornik Jáaoe nr aa egylet vezetését átvette, \| öaaae-haaonlitván 'az egyletnek mai kodvszö anyagi helyzetével, midőn rend, kössstjllsm a gyakorfati ügyesség dolgában az onszág bármely haeonozéln egyletével varaenyeahetj a. Jó lenét mindezen tulwdonságok elérhetéséhez az ogyoo tagok le erejökhöz képest hozzájárultak, de mégis e tekintetben aa érdem oroszlánrésze Pfccsornik János 1 volt egyleti elnök urat illeti. ' íp ezért, midőn Pecsornik János ée Morandini Bálint urak lemondását a közgyűlésnek bejelentené, inditványoaaa: a neveseit uraknak érdemeik eUamaréeeQl s halául az egylet terén kifejtett buzgalmukért, jegyzőkönyvi köszönet szavazását. HatárOzat. A közgyűlés Pecsor-nik János és Moraodini Bálint urak lemondását sajnálattal tudomásul veszi, ügybuzgó mQködéeökért jegyzőkönyvileg köszönetet; szavaz és Pecaornik János urat, mint kinek neve as egylet fölvirágozásával szarvsa kapcsolatban áll, öazinte tisztelete és hálája, jeléül egyhangúlag tiszteletbeli elnökké választá. 2. Olvaatatik apáranosnokijolenléa,melyből kitűnik, hogy az egyletnek jelenleg 41 működő tagja van; a mult évben tf tűzeaet fordult elő (B helybelyi éa 2 a környéken! tartott 14 gyakorlatot; Keszthelyen a du-nái.tuli tűzoltók találkozóján 8 működő taggal volt képviselve; aug 80.-án igen sikerült iskola- és diszgyakorlatot tartott ¿¡ Tudomásul vétetett. A működő tagok-nak a közgyűlés kitartó a aikerdua működésűkért köszönetet zssvsz. 3. Qlvastatik as egyleti pénztárt felülvizsgáló bizottság jelentése, mely szerint a számadások rendben éa helye-en vezetett nek találtatták éa a kimutatott 640 frt 88 kr\| pénztári kézzlet a bevéteti éa kiadási rövai tok egybevetéeéből származó összegnek teljesen megfelel. A közgyűlés ezen jeleblést örvendetes tudomásul vevé a a pénztárnoknak, Deák József urnák a lelmenivény megadása mellett köszönetet zzsvsz. 4. Elnök bemutatja s tűzoltó szerekről felvett leltárt, melynek összes értéke 4238 frt 20 krt képvisel. — Tudomásul vétjriettj Egy példány Pruczácz A. szertárnok urnsk átadatni s egy példány az irattárba helyeztetni rendeltetik. 6. A parancsnokság bemutatja & segélyezési-egylet átvizsgált számadásait, melyekből kitűnik, hogy I2u7 frt 78 kroyi vágyod na mellett a mult évben 38 frt kiadásai vallj-J a Igy a pénztári- késsiet a mai náppal 1168 frt 78 krt tesz kL Tudmásul van. Weiaz Károly pénztárnak urnák köszönet! szavastalik. 6. Ziegler Kálmán alelnök ur ismételve/ fejtegeti azon veszteséget, mely i az egyletet Peesornik János ur vok egyleti elnöki lemondásával érte s midőn sz égvlet felvirágoztatását hatékonyan előmozdító egyetért léére s kölcsönös bizalomra a tagok fluyen mét felhívná, kéri a közgyüléatJ miamrint ás elnök válaaztást elrendelni aziveekeánégjf Erre egyhangúlag Ziegler Kálmán' ur egyleti alelnök . e I nők nek,! S á v o a I Uezló ur egvhangulsg alelnöknek ée Qréss A «ajos ur volt egyleti űgyéaznek pardonokká törtéét megválasztásával megürült ügyészi állásra egyhangúlag Zakál Henrik ur válaeztatott meg. 7 BemutatMott az 1884. évre szóló költségvetés, mely aacrint a bevétel 088 frt krik a kiadás 1H8 frtra vsn előirányozva, Eliogsdtstott. Az irs tárba helyeztetik. K Elnök fölteszi a kérdést,váljon s közgyűlés óhsjt-e a f. évben is tánczvigahnst rtpdsaai ? Határasat A közgyűlés egy láncviga-lomnak megtartását elhstározzs a erre január : 6. át tűzi ki. A rendező Maoiteágbe Sárosi Láazló elnöklete ajan be válaaaialiak l tfj. Szei'rrf A., Mscz'uak. Cvetiovics., Pf esor ik Károly, Novak K Weiaz, Károly, Bors J>, Mstánovirr. Benedikt, Miklsnc, és Marcsiul tag urak. Felbstslmsziaiik a renderőség ugy a meghívók nyomat tatására, valamint gyéb szükséges intézkedések megtételére szun kötelezettséggel, hogy á táocsvipalmi bevételek- éa kiadáeokról szóló arámedáseít a legközelebbi válesatmányi mataaae be. I.Elnök hivatkozva asl88l!okt l.vá-lasstméeyi ülésnek egyleti sássió besserze-aére vonatkozó határosetára, kérdést intés • IflujBIéel ia, váljon ragaszkodik-e még eaea bstározatá,u>a e he igen, ugy kükfyöa kl egy bizottságot, melynek feladata leend • aáaaló bem őrséin asűkségm pénsöesseg-aek egybegyűjtése BeiároeaL A kösgyűléa egy lati aáaeló W ' SÍ W kivtestneealr tartja ée ee eess isikaafaa péaiftaansg gyűjtésére Sárost Lássló ar eMüste alatt ftenmane Jóaseá, B kai hm asa Lee, Pruaaaeá Alajos áa Oiám Alabee «ei« Midi ki / "T 10 A iűaoltó Intézmény tMjélye^'ager- \| veaéaéhea siűkaégee tűarendőriaáakoss- ! tkly felálltaiéi \| köegyülé* elhatározta e tagok gyűjtésével a aa oaatály megeftakltásá- ! val ai alapszabályok értelme szerint s parancsnokságot bizzs meg. 41 Indltváoyoziaiikazefyletrazolge fix« j téaéeek javítása havll trttal; !-r Ellocadu- ! tott. ffibléae tehát havi 10, éflj ltO frtban \| áilapiUatlk meg. . Jelén iegysökönyv bileleMlééére Nusay Máijáa éa Hoohiinger Nándor urnák küldetnek ki. ! T j / ■ Egyéb tárgy niin lován, élnök az évi \| rendies közgyűlést beaárá. Kint. ] ZlEdlLER KÁLMÁN A LSZBUHY ALAJ09 elnök ¡iegyzo HOOHB1NOER, SÁNPOR NUZ8Y MÁTYÁS. BUnUgyl statistika. A naiy-kántaaai kir. űcyéaaség a mult évi jbttntiigyi statlitikai adatok őaaaaállltásá-val már elkéesálvén, aa érdekm kimutatá-aokhol közö\j\|i\|k a következő főbb résa-leteWt; jTlj • A. \| i m u t a t á a. , ¡A nagy bmiaaai kir. törvénysaékoél I88ÖJ évben büntetlek vágy vétségek miatt előfordult feljelentéseknek s vizsgálatoknak menynyíségéröl ée eredményéről, valsmint az érdekelt vádlottak isámáííróL ÍA fel jelentése k a sá ma: 1888. éy végével elintétetlenűl maradi 8, az 1888. fr folyamában tétetett 680 ösa-azeaen 082, melyek köaűl, mint bűnvádi éljá^áara nem alkalmaa, elulaaittatott 16.« á viaagálat maglndilása, Illetve a tárgyalás elrendelése által 611., más hgtóeáglioa lelt' áttétéi, vagy máa vizsgálatba lett beOlvaaa-tás által pedig 61 intéztetett al, tehtt elintéztetett mind a 683. II. A vlgsgálatok aaámá: 1882. év végével beíejejzellonlil maradt 419, J8^3. évben inditatott 611 öaazeaen 103c,I melyek kösQl IH8Ü. évbjan belejéstetett az e^áráz megazOoletéae által 163 vád alá helyezéa altal 162., köav. végi ídéxés által 6.1, máa hatósághoz lelt áttétel, vagy máz vizsgálathosi csatolás által 114., összesen 494 1888. év végével a kir. trvszéki! vizsgáló bíró a a kir trvazéknél befejezetlenül maradt 686. Hl. A vádlottak eaámá: kik iránt a viaagálat IHHg. évben befejezetlenül maradt: 768, kik iránl n viza gálát 1883. évben indított j (I 5 összesen 1923. A . vádlottak számai kik itánt a ' vizsgálat 1883. évben befejeztetett az eljárás megssüntetése által: 266.t vád alá helyezés, vagy közvetlen végtárgyalásra idézés által: Í402 más hatósághoz lett áttétel vsgy más vizsgálatba lett beolvasztás áltsl: $)6 ösz-szieen 964 (esek közül 840 férfi 118 nö), a vizsgálat 1888. év végével befejezetlenül maradt; 959 egyén ellen. B. K i m ú ti t 4 i. \| A nagy-kanizsai kir. tőrvénymék fogházában. ift&J. évben büntettek vagy vétaé-gek miatt letarlóata ott vizagálati fogljyokuak szAmáról, a az időközben bekövetkezett változásoknak mozzanatairól. Aj vizagáljat I foglyok a^áina : kik 18811 év végével vizagálali fog-aágban maradtak: 7 lérfl, kik 1883. évben tartóztattak le 177 férfi, 18 nő, öeazesen 184 fi, 18 nö. Ezek kösül vizagálát közben azabad lábra helyeztetett IIl férfi fOl nö, a vizsgálat megazüntrtése, vagy lelmenlö ítélet folytán assbsdiábrs helyeztetett 6 lérfl, jog- I érvényes elitéitetéa folytán szabadult 84 fi, 8 nő ősesesen tehát 1883. évben 161 fi éa \| 18 nőnek megssűnt a vizsgálati fogság, 8j g padig 18 8. év végével fogságban maradt A visagálaii foglyok áluű fogságban töltött napok száma : t #803. C. kimutatás. A nagy-kanizaai kir. törvéoyszéknél 1883. évében büntet tek vagy vétségek miatt tárgyalásra1 utasított vádlottaknak számáról a az eljárásnak eredményéről: 1882; évben tárgyalásra utasitva maradt. 8 egyén, 188. évben ulssittatolt tárgyalásra 402,, öaszesea 48 <. A tárgyalázra utasítottak száma, kik ellen a tárgyalás iböi. évben megtartatván, a vád alól felmentettek: 140 elítéltettek 209. A tárgyalás meg nem tartatott ül ellen, mivel s vád viszavonatott, I meghalt, 8 megszökött, 1883. év végével tárgyalásra utaaitva maradt 101. 0. kimutatás Aa 1883-ik évben tartott bűnvádi tárgy aláaok alkalmával bünMt vagy vétség miau elitélt ezemélyekre kiszabott bünteté-aek nemeiről éa a aaabádságtesstée büntetéseknek tartamáról. Elitéiteteti összeaen 2< 9 egyén éa pe dig 188 büutetiért <4 vétségért. Aj elitéltek köat 116 fl és U.oö volt 0. k 1 ■ e t e t á a. At 1883. évben leférvéoyea ítélet alap-ján taabadaágveeatée büntetés kiállása vége« letartŰdaMaknak száméról; A jogérvényes Ítélet alapián letartósU kották száma: kik 1888« év végén klaitót-tatva aaarmdlak« 88 1 11 atk kt 1801 le;«8i 8,73 3>Umm stn 8éS fl, 63 w Esek kívül a bünteté- I kiálláea folytán aan 4uUS68, laUétaUa szabadon booaájtatott ' magiak 8, más Intéz-setha ssáHKtatoit 88 össsaeea m. 1888. ét végén pedig leiarióstaiva maradi 188 fl é-h, nő. A logérvéijyeaen bűntett éa vétségért elitéltek által fogMlaben tőltett ¡napok összes \| száma; 48^36 Tapolczai levél. A M- leétttíi 7. 881 Ilin, talán mentesaég télen a la-pólósai vlsapnyoli éa láma élet vázolására vállalkoanom, miútáii ilyen kla helységek Un aok kai tartózkodóbban szoktak mindsnfélé-ről Ítélni, mint a fővárosban pl. a napi a lapok a politikáról« társadalomról vagy bár miről ia, noha én kedves kla városunkról többnyim osak dícséretreméitöt közölhetek. Vannak nekünk közintézeteink, egyleteink éa több eljéle. Csak néhányról akarván megemlékeáil, elaorolhatom először la a ta-karékpénatáé jótékony hatású működését, mely réaainU abból ájí, hogy ió keaeakedé < mellett kiaegiltetll^ bár ki la, lu pénzre van asükége: éal még egy jóoldalá van eaen intézetnek, hogy 11. igen talkarékos, mert mér hetek jta meghalt a pénztárnok és nem választottak!: helyette másikat, habár ennek (köstünk mindva) sgv kit ,pártoskodáa is aá oka, a mi most Tapolozán keress tény éa ahldó közt legkönnyebben előfordulhat Azon-^ kívül van egy izr. nőegylet, mely aasegénye-ket segíti, eiy iar. krajozár egylet, meiynok feladata a wegéM gyermekftet ruhával és könyvekkel ellátói. A tűzultóíegylet" ia megfelel nemesJhívsláaának, mért nem osak teláldozó lépetséggfl dolgbalk szeren osétlen-«jég alkalmával annak dioaőaégére, hanem tánozolnak i-« minden évben egyszer annak annyagi előmenetelére. A vörös kereszt egylet, mely osak egy év óta áll fsnn, legnagyobb sajnálatomra még nem igen ^örvend felvírágzáaiiák,. És"végűi nem híábevmond Ják, hogy as egyletek létes&léee századában élünk,most Ismét egy koruáolyázó egylet van alakulóban. I Egéaz aport aztrüen űzik moat korcsolyázást, pedig legalább la egy negyed órányira van e várostól a kia befagyott ló, ihol a napokban már zene mellett élvezték a koroaolyáitás kellemességek. Ott sstán igazán ninea aftlöhbaég, mert skár zsidó, skár keresztény imík el, egyaránt lesz kinevetve. A1 közéletről Tspolczán ossk kedélyeset lehet közölni, mert mindenkinek vsn egy pár osslád rokona, vagy jóbaráUa, kivel gyakrabban öessqjilihet és szórckoshátik. A vidókröl Idejövő kis Igen jól érzik iU magukat, és elég gyskran hallottam, akik osak egy nsprs jöttek, hogy azt kettővel meg-hoaaaabltotlák. A társadalmi elet azonban már évek áta leteges formájú nálunk, mert ha pl. egy nyilvános mulatság, bál vagy máé efféle rendeztetik, legnagyobb leesűltiéjf uralkodik a teremben, oljfformán, mintha valami antfaemtta leheletlel lett volna aa kifüstölve. Kívánatos volna, ha Tapoloza ezen egy {yente oldaláról jővőre kedvezőbbet kötölheinéa, és ha mitidon jóra fordulandó kívánságom visszhangra találna. LENGYEL Néhai Volkmann Róbert tisz- teöihez! Volkrhann Róbert halála állal súlyoe veszteséget szenvedett nem osak egyes or-azág vagy egyei nemzet, hanenr maga a «'lövészet, mely az egéaz világé, az öesaea amheriségá. Meg ia érezték fájdalmasan e veszteségei mindenütt, a hol hő ezivek do-bognsk és s művészi lángész nemes alkotásai mellet; lelkesülni tudnak. Valahol eaak Volkmann muzttjának varáashangjai megcsendülnek tapsviharban tör 'ki e lelkesedés és miaön Ő maga meghal:, könyező szemekkel tettük le k"porsi)jára a közelről-távolról értetett koszorúkat De a taps elhangzik éa a virág elhervad; mi pedig ast kívánjuk, bogy a nsgy z neköliő neve mel-lett,melynek halhatatlanaágáról ő maga gondoskodott, meg legvto örökítve azon hála és elismeréfi ia, melylyel iránta «iseltetünk, kívánjuk, hogy as elhunythoz mélió síremlék, hirdesse még a késő utóloknak ia, hogy a kortársak mennyire tiszteilék, beoiülték, szerették azt, a kinek fóldi maradványai ama airban aluazszák az örök álmot, míg hajbat-ien szelleme örökbecsű művai által gyönyör-ködietöen, lélekemelöen, elragadóan tog hatni még akkor it, mikor az élők aorában már aaokt aem less, a ki e müvek alkotta-^fivánaK közvetlen tanítja volt. Ugy hitl&k, hogy ez ügyben a kezdeményezés megilleti azokat, a kik a nagy halotthas, midte még e földön járt, közelebb álltak, a kik benne nemcaak a művészet fölkent papját hanem egyaaersmind a derék, becsületes, [Jellemteljes embert, a azi-vélTea ée kedélyes berálot gyászolják. Midőn e aterint e Uaztelt közönséghez tordalunk, hogy bennünket esándákunk kivitelében támogatni ssivheke^jék, korántsem kívánunk as ecyeeiöi nagyobb áldossiot; Volkmann tisstsiőioak ssáms annyi ezer meg szerve megy. hugy he mindegyikökjosak egy csekélységgel iáruí a nemes eaélhoz, nemcsak az é jelesünkbez málló sirsmlék ■Iglmt, hanem vakeithátni tevábbi méelÉhmktl b, lógjak aaoa vkti Ma- j'-if":. (; V ^Ntífl pesti' aeneakádeaéi vagy íeetvény áhal megrtrö\|ithatiűk doguítnak vonásait, hfigr miMlei művé«í pályára ItéezüjW nÖve«dékek előtt legyen aaoa lérfl ércafképe, kl tgyikökaek kfttkttő méatáképfll szolgálhat,) -•a lehetségessé fog fáini-azon élénkbe tggött harmadik aaái elérése It/hogy alapot teremt-sűnk, melybőt anyagileg b leheÑen támo-tatnl oly ^Myontalan, 4e lehetségts fltta-lokat, 'kik a aeneezerzáa terén azáp mflvéaai jövő reményre jogosítanák. At Adományok, mélyek közfii a log-csekélyebb ia nyilvánosán ki fog mntattatai, éa 4iiéíy«ltneki kezeléséi a mindég nemes törekvést szívesen támegátó magyar földhitel intézet vállalta magáré vagy egyenesen Puohs tíqastáv fővároá Képviselő uraoa (V. sss-utess 23Íj az.) vagv pedig ss e felhívást kózlö-lapdk válaraelyíkénak szerkesztőségéhez bekűldsodők. Azonkívül aláírási Ivek vannak \|kitéve d kővetkező budtpeell zeoemfláruaoknái fiózsavölgyi éa táraa (Matóf-térJ Harmónia fvácai-uteia 8.), Táhoratky ée Ptrseh (Ua aorona-uleta). Budapesten 1888. dactembtr havában. . ( A \ álaaztmány. Gróf Ziohy Géza, eínöí, Dr. Fafk Milus, országgyűlési képviselő, a »Pester Lloyd« főszerkesztője, alelnök. I(j. Verebi' Végh János, budapesti kir. Váltó törvényszék i bíró, az országos mtgyar Wr. zeneakadémia ideiglenes alelnöke, alelnök.-I A vá\|aaat;mán!yl tág o kJ. Bellovíea Imre, [a budapesti zeneked- , velők egylete igazgatója. Bőck János, királyi ügyész. s Dunkl János, á Hóasavölgyi éi láma zan«mükereakádöivcaég táralul^jdonosa- Erkel Perenea, aa oraaágje zeneakadémia igazgatója. Erkel Sándor, a nemzeti színház igaz-gatéja. , ■v Dr.' Ploch Henrik, m. kir. péntügyi tanácsos. Fuchs Guastáv, fővárosi bizottsági tag, házitulajdonoe. Huszár Adolf, szobrázz. f>\|.. Dr. Kern Tivadar, köz-éa váltó-űgy-véd. ¡ I f Kertész József, nyoiodutulsjdonos. Ur Kéamárszky IHvadar, orvoatudor, tn. kir. egyetemi tanár. Msnoilovich Emil, m. kir. eunai bíró. Dr. Márkuaovaaky. Lsjos. miniszteri tsnáosos s vallás-és közoktatásügyi m, k. miniazteriumban. Nemashegyi Józsel, országgyűlési kép-yiselö. .. ! f Preuszner József, fővárosi bizottsági leg, bástulsjaonos. Ságh József, zenetanár, a zenetanárok országos egyleténék elnöke. Schütz Miksa, senebiráló. /Thaisz Elek, főkapitány éa királyi tsnfu^oe. / Weiaz B. F., királyi tanácsos, fővá-rosí-'bizottsági tag, háztu^jdonoe. - Nyilatkozatok. A. t. olvasóközönséghez, A »Zala« t Jkiadójá- ée zzerkeaztőjével történt kölcaönöa megegyezés folytán, readkivűli elioglaliaágom miatt kénytelen vagyok a lap mellett viselt főmunkatársi tisztemről ia lemondani Nagy-Kanizsa 1884. jan. 16. i Hoffutiuin Mor. Kedves bsrátom I Súlyos betegségem következtében hosz-tztbb ideig Üdítő nyugalomra levén szükségem, kénytelen vagyok becses lapodnál elfoglalt főmunkatársi szereplésemről lemondani; a* bennem helyeselt birodalmadért togadd őszinte köszönslsmet, mely yel vagyok tisztelő barátod. Nagy-Kanizsa jan. 18. IH8i. Bntoifl L j 8. Midőn volt munkatáraaink ezen lemon-dáaát tudomásul veassük, s eddigi azives működésűkért nekik köszönetet mondunk, egyúttal Bátorfi barátunkkal szemben azon öazinte kivánatnnknak adunk kifajezáat, hogy mielőbb felüdülve, ép erőben ttdvö- * «ölhessük k aáerk Különfélék. — Kligyllés Nagy-Kanizsa vára f. hó 18-én megtartott közgyűlése a tárgysorozatot következőleg intézte el s 1. A so-gárutra csak emeletes házakra nézve fog I építkezési engedély adatná t. Ptkanom Gábor r^stanár fég'egasilelall 3. Fürst Lajos e telekun tl^pü bástete alél felmea teteti 4 A héshártett mikiWieBéilH a ta- V 5. szám. Nagy-Kanizsa, 1884. január 27-én. ÍI. évfolyam. mxxríltMé la KUDÓBVA-TAl I^IHiM 4 ML MM« « lap—tlaarí rtaatovttalkoei MM, totAMá MlliiltMt, MwA-iMbtíuwk, kWi»iik saUd* intéMftáök $traaataUas tovalek ofak isatrt ke-aakMI fogadtattak «1. ké»lr»tok VÍZMŰ MM kttldttMk. ZA1M politikai és vegyes tartalmú-hetilapí/. A Zalamegyoi Ügy védegylet. a Nagy Kinizai- ésQéMni takarékpénztárak, Baakegyesület (¡8 Kóröskeáelmi bank hivatal.* közlönye. Megjelenik Jfngy-ttnnlKailn hetenkint egynxer: Vat\rn<ip. n/ruoráfi AiakT Kgtas ént • V » t ' »ftt-k rij évm , , . . . » , m{ Vagyaé+m .,« ,* I , H HldiMwfc jstáttf ÁnraNrf i agyét nyak 10 kr. Ulyi Mvateka MdHaU yasttiaal I Irt, aaaatay mímím a b Mii 100 i Wylittér petHssra * kr. Előfizetésre való felhívás „ZALA" czímQ politikai ón vegyes tartalmú hetilap Xl-lk évfolyamára. Meg jelen Nagy - Kaniszán, hetetik int egy- [, szer: Vasárnap. Kifizetés: Egész évrö . . 5 frt. Félévre . . . 2 frt. 50 kr. Negyedévre . 1 frt. kr Kérjük régi előfizetóinkét az .•lefizetést ár pontos beküldésére, hogy a) lap 'szétküldésében fennakadás ne történhessék. A/.okrtí pedig, kik lapunk néhány szántát eddig mutatványul kapták, tataién felkérni bá torkodank, hogy ha a»t megtartani méltóztatnak, az előfl/e-téai árt pÓHla utalványon beküldeni, ellenkező eneiben pedig a lapot lehetftleg az eredeti boríték alatt TlMSMkQldeiiUBlveMkvdjenek. ,JKALAM .y ' kiadóhivatal k- Az állami és megyei közigazgatásról.) 'Általán oaan elterjedni láU/ik azon nézet, hogy közi gazgatúaunk at okvetlen állataivá (központivá)' kell tennünk, ha azt valóban megjavítani akarjuk ; és ha Oaak valami váratlan reakezió, mi az eszmék dagálya és apálya közben reu dosen beszokott következni, közbe nem jön, a közvélemény hovatovább ide fog kijegecze-sedni. •) g- kéfdétbn bmb vigyünk agyán t nank-táraaakkal agy »liilit, kSMaflaa* padig nem a fejléi gatésaiböl lavóat esaaaqMtlikrs n&ava. mindazon/Utat a két randaaar fény éa áhíyoldsMeak gondoa magfl-gyeléaéra mk> dolgozatoknak mívmm aduk tért lapunkba. Éeeni oaikk szük kerete nfem engedi meg Melyebben belebocsátkozni e nagy kérdésbe, a^ állami éa megyei közigazgatás közötti különbséget azért csak ige* röviden fogom ax érdemoa olvasóközönségnek traktálni. Bevallom, nem érzek ugyán magamban valami különös iiÓi tehetséget, de van sók igazsággal megtelt szivem, éa birok a <dolgok ismerété-vei, és azt hízzam, a dolgok ismeretén éa ér/etén alapuló igazság magában véve, egyszerűen előadva ia kell, hogy ro»jggyőaő légyéit önök előtt uraim, hava e lapok \|\|iasáb)ai eljutnak, mivel az igazság vjaráraa épen ebben rejlik* De be^sAlmiik hát föjvelt tárgyunkról, az- állami éa megyeil közigazgatásról, melylyel a hazai Közvélemény is mind inkább nagyol b érdeklődéssel fogjlal kőzik. Mi csak hírlapírói kötelességet teljesítünk, midőn ezt tetzs/UU; uiert a hirlspiroldalom hivatása résgbfn fontoaabb események l»s következésére a köz vélemény előkészítése p megyei közigazgatásunk államivá (¿telét pedig méhében hordja as idő. Mindenekelőtt csaknem egétze/i bizonyos, liogiy a központi kormány sokkal egyöntetűbb szokott lenni működééiben, mivel ez az oraság különböző részeiben, ezek különböző érdekei, viszonyai, sajátságai a/erint különbözően al kai mázott kísérletek egybevetése i után egyforma eliáráat Alkalmas az ország valamennyi részében. Emellett a központi kormány központi közigazgatás mellett köz-I vetlenül működik, és igy eljárásában I gyorsabb ia lemet* A központi1 kormány az ¡egész orazágot bevonja mdködéaévei, tehát ennék a' közönsége sokkal nagyobb, i és miután több ember kö/öt. fvala-» mint kontár, ugy illetékes bíráló ia több akad, mint kevesebb kö'tttt, azért ei^aek jerőa éa éled birálókö- ztnsége.. is sokkal nagyobb, mint a megyei Untóságoké. Az egész ország at országos ssjté és nyilvánoa megvitatás U^ján árgus adniqekkel kiaéri a kormány pitt» kfdéaét, mig ellenbén az ilyen mó« don gyakorolt beavatkozáé a megyei hatóságokra aokkal gyengébb; amint alkalmuiik van taeaaataloS, hogy a kormáay^ijal majd mindea nap fog* lapozik a közönség éa a ktapi aajtó, a megye} hatóságokról, a törvényház tó«ágt köiagyülésekről meg jatldig alig] hogy luíjgemlékezik egy 6v el-l vétve kAjázer. A I Oapoiiti kormány tehát egy-1 Önjtetübb, gyorsabb éa nagyobb ellen* őfzéaael 'áll szemben, fizekj' voleának a központi közigazgatás mellett föl-i hozhatók. £zekot its azoktáik rendesen fölhozni mellettej De nézzük az érem másik felét ia, mit mutat. A megyei közigazgatásnál az or-szág egye<s részei meguk vivéo a közigazgatást, azt aajátoa vfsaonyaiknak megfelelőleg intézhetik; mely aljé* rás mellett mindenik megye a maga viszonyai hoz képesti legjobban intéz-kedhetik. Mert ha egy-ogy ölés, 51, láb és egy 6 láb magae embert megmérünk, éa a magaeságátlagáhoa képest szabatuuk 'nekik az egyöntetűség kedvéért uadrágot,! [az egyformaság ugyan msg leaft,¡de mégia oiald jobb lenne, ha as egy <ölea, 6(\|t lábas, meg az 6 lábas emjtfer közül mindenik magához val^ nadrágot kapna. Igj vagyunk a Itnegyti ,.köz-i igazgatással is. Sokkal jobb, ha mindenik megye az egytatfetüaég helyett a maga v iszonyainak megfelelőleg iqaga intézheti közügyeit Aztán tueg mivel a meigyei köz igazgatásai az ország ejriés részei maguk intézik el ügysiket, szellemi tehetségük, cselek vési képességük jobban kife\|IŐdik, és általában az eas-berek bőven megismerkednek ason tárgygyal, melylyel foglalkoznak, ég így. a közttgyekben egész jártaaéágot azereznek. Az egyes klváld ellnék, gondolkodó fők, a megyei kösigát' gatáa létráján a központig emelkedhetnek, és Igy a nemzet kormányában és törvényhozáaában kipróbált, kitűnő erőketaye rhet. Továbbá a kö-gönség a számos bisottsigi tagokban gyakorlatilag is részt vasa a megyei Önkormány tatban, és Igy a megye fejlessti a népben a politikai érettséget Is, mert ennek segélyével emelkednek a* emberek szegyén! és családi önzés stllk koréból ki és gyakorolják .mttjukat a külügyekben éa meg« ezoktfzk olyan ezélokat ia követni, melyek által kidomborítják aaegyttvé tartozás, a polgári kötelesaég, a hazafiság érzetét is. Mintegy politikai nevelő Iskolája a megye tehát a polgároknak ; ezek fejlesztik,! tartják ébren a közszellemet. Ezek toltak mindig védbáatyái a szabadságnak. Btek • lesznek ezután la. MerL ha mindea hivatal, elkezdve a községi jegyzó-től a minisztériumokig, mind á kormány kezében kö'pontos!Itatnék, mi-utáo Igy niindeb erő, minden bata> lom, de egy szereim ind minden kegy és minden jó is a kormánynál volna, utóbb az egész ország hivatal keresők és kegy hajháatök seregévé ^ál* toznék ^f, mely a kormányt többé már élesen bírálni aem mérné, és Így a közsáellem egészen hanyatlásnak indulna. A bürográeziában, a formában anyészne el a lényeg, f szellem. Pedig e«ak erős, tevékeny kózsioll'm az, mi fen tart agy nemzetet. Osak erős közszellem tart fenn szabadságot, hasát. Végül, éa a mi legfőbb, á mégyei közigazgatásban at intésők' maguk i nZiir \ínú\i A véletlen akarta i (laatlaa hiatfrla ) Irta: Vkrégáegyt Jéaaaf* (Fulyt éa r«ga.) Azt mindnyájan tudjuk a bibliából, hogy Istenben boldogult Lólh felesége só-halvánnyá vállóaoK. és éu. netn ia csodái kosom rajta; de bogy as asszonyság e szavai a én is sóbálvánnyá nem váltoxtam, apón numt Í5 csodálkozom. Az én barátom, ki telje« életében nögyülölö volt, akitől s^ámtalauszor hallottam, hogy sojia de soha meg nem leleségesedik, rászánta volaa hát magát a nösülésre, és ilyen - rf i-- nem is merem folytatni. Bevezetett egy másik szobába. Meglepeti laz a rend, példátlan cain, tisztaság és jólétét eláruló berendezés, mi a szobákat díszítette. Olyan rokonszenves, barátságos volt' minden, minden egyszerűsége mellett is, hoff egészen otthonissan éreztem msgamat, a aem győztem csodálkozni, bogy barátlom ily rövid idö alatt ennyire herendézkedbft Ast hittem, bogy soha se lesz belőle {jó gazda, és ima! hogv megezáfolta véleményeméi As asssooysá\| elóhozott egy doaot aaivart, egyre rágyiijtottam, a egy üveg papramorgót is telt as aaztalra, ennek minő ségéröl fai késséggé) szereztem személyes lapeavtzlstnt, saart az utoe kissé megfáztam. A másik ssobában tgy feltűnő azép-séga latal kteaaszortv assf alteritésssl íoglil-közötf, épae az aísdatttaodőkből a\|almotl cséndenféfa sssaaélyas formákat. As asztal ptsepas Üaasst volt feüerftve, a amint a tadiiéafc asáma mutatta, itt ma valtai Az asszonyság megmutatta az albumot, de én oblmn egyetlenegy rózsát sem\| fedeztem fel a toköfság koszorújából. Amerre léptem, a szőnyegén és a padlón, minuenütt otl maradt .«áros csizmám ékes nyoma A kisasszony irulva-pirulva fejezte ki örömét afölött, hogy megérkeztem, nem lett vdlna szép dolog tőlem -- úgymond — ha akéz-(ogójám el nem jövök. Finom.»lágy hangja hasonlított az ezüstcsengőtvü hangjához. v — De hol van Károly? líáskor már \| itt szokott lenni ilyenkor Talán a vonat mégkéselt ebben a rossz időben, hogy még most siucs itl, — szóit a bájos kisasszony aggódva, s egy nehéz, reszketeg fohász vett buesul piros ajkáról. Én rá néztem, nzt hittem, motoologizál, de oly tekintetet velet t rám, mely nyiltan elárultii, hogy kérdésére {eleletet vár.; Nem szólhattam semmiig mert barátaim liszes serege közt csak egy van, aki a keresztelés szentségében Károly nevel kapott, as pedig a mult héten Kolozsvárra utazol), Ö italán csak nem jön el; de miután ezen1 aágódó kérdést több Ízben ismételte, nem mar unhattam adós a felele tef. — Ast hiszem, nsgysád, hogy Karoly ma nehezen jön el válaszoltam. Es válaszom fájdalmas huri látszott megpendíteni érzékeny ifcívecskéjéhen, mert egészen kétségbe esve hebegte: — Ném jön 41? As lehetetlen,! hisz ma van kézfógónk, mint ön tudja Erre már füleítnet iparkodtam lehetőleg kifeszíteni, s megtapogattam gjaásmat mindkét kesánmel, ha o akugyan ébrén vagyok-e ? — Károly barátom a hásaeatg rósaaláncaának édea békóiába vari magát, éa est velem nstn É tudatja ? Különben feltételezem felőle,\| bizony Isten Eltelik föle. Da bogy ismarlDedett meg ispán barátommal? A gordiaai Mmsót könnyebb iett volna ! egyenként felbogosni, mint e talányokat I megfejteni. ¡t \ \| Az asszonyság is tárelmetlebiül tipegett ^deíoda, gyakran kinézett az sblakon, ha ! ¿em lát-e az utpn egy .kocsü élethalálhor-\| czol küzdeni a feneketlen sárral, s türelmé-j nek lámpájából utóvégre annyira kifogyott ; az idaj, hogy Károly könuyehnütége miatt I haragjának puskaporos tornya felrobbant, s I azt kérdezi tőlem, bogy mik^r láttam Károlvt '-•7 lla már a kisasszony hangját össze- t I hasonlítottam az ezüstcsengőtyü 'hangjával, az asszonyság hanlgja iránt/is tartozom e ki&leleaséggel, hanem ez frikáhb a varjú krákogását'ok hasonlított, semmint az ezüst csenget yüjéhez. , — A mult héten, és nem hiszem hogy ina eljöjjön I mert elutasott Kolozsvárra, a pályaudvarban bucsustam el tölt, t ott toU tam, mikor jegyet váltott« válassoltam, mire at asszonystg annyira elbámult, hogy asája kétfelé nyílt,! ókuláját feltolta hSLrátdáa homlokára, ii kötés kiesett keséből. - Azalatt régyujtot aih a másik illatoa szivarra Végig ment a szobában, aztán előttem megállva, erősen szemembe nézett, mintha állltáaom igas vol'ában kételkednék. Oly közel lépett bozzám, miszerint azt hit tem, hogy ártatlan orromat akaija leharapni, mit a felebaráti szeretet nevében egysser és mindenkorra bárkitől is kikérek magamnak. Ksután barátom irodájába mentem, a benső baráti vissonyunknál fogva feljogosítva hittem magamat asztalát öaaaa-viaaaa kutatni éa turkálni. Egyszerre az udvarban egy kocsi állt meg, melyből egy bundába bdt férfialak mászott ki. A kisasszony! ki előbb teritfU, örömujijongvs rohant elejti, szívélyesen ksaat szorítva Vele, szintúgy az asatonyság ia AUg, hogy a féri bassáft a kocsiról, agy másik kocsi is kanyarodott ks udvarba, s abból egy virgonca, kösépkorbeli féri ugrott le. Barátom asztalának jlókjsiit ezalatt soriam kihusigáltam, mig egy Itvttlpapiroat nem találtam. Időtöltésből egyik ismerősöm részére levelet karmoltam, mikor a szobába a kocsin most érkezett egyen az általam gazdasszonynak tekintett aszzzontság karjain az íróasztalhoz jött, az elöbbst e szt-, vakkal mutatva be nekem: —i Féljen. Mint mikor a vakon született egyszerre visszanyeri siemevilágát, s ámul varibámulva nézi eat a gyönyörűséges világot, ugy bámultam, a bemutatott uri embert, ö padig engem vett szemügyre, a fölött tűnődvén, h<%y ugyan miféle drfga köve labetak a teremtés koronájának. Az ispán úrhoz van szerencsém? — kérdeztem ipegütődve. Részemről a szerencse, as vagyok — felelt megnyerő nyájas modorban, mely ' eszembejuttatta a haldokló régi, mesés magyar vendégsseretetet. Nem értem, válóban —► — 4- engedelmet -f — — lehetetlen -c — e dolgot — — igazán--— hogy is mondjam — — csakugyan — — töredeztem savaromban akadozva, mert bármiként erőltettem is látáara rendelt azerveimet az ispán ur seramit sem hasonlított aa én is{pán ba rátomhoz. Padig as vagyok tététől talpig ~ erősítgette ea. kaaán nem értem — — téveséé --- bo--— bO r- -r — bocsánat uram - dadogtam mindinkább nagyobb zavar hínárjába merülve, a sssatagjslőntvs, százezer millió bocsánatért eeedaitom " Ezután a házi gazda kereastbe tett két tenyerével plapatikailag kidomborodó beaát tartva akkorát; aavatatt, a hogyan oaak ti- érdekli vék M eredmény iltol. Bm-rittem en a legfőbb argumentum »•g7»l kt>«igaig«Ui molleU. Meit, bogy limit bnoolittal Al)«k, moh giida, ki mag* végti dobját, bt Mel' leg talán néha hiányotan -ii teljeei. lené ml, ba l) maga megvan elégedte máinak sem lebel rost. Dd meg mivel ai eredmény it őt érinti ■ legközelebbről, senki tem foghat t otorba kikOtiOrülétére inkább töro-\ kodni, mint & Míg bt mátok végtik dolgainkig, ám ellett, bogy még ott it bibit kereeQok tokttor ahol nio-osen, bt valóban tévédéi történt, t«t mátok lohaiem iptrkodntk agy hely-rehotni, mint mi. A megyei kötigugitái ai or-tiág egyet r étiéin« megfelelőbb, kösizellemet teremt, ai orttágnik államférfiakat nevel, továbbá megyei I köligMgatáiban mint mondék at in-léiők mtguk it érdekel vék aa eredmény állal. Eiek hozhatók föl a megyei közigaigatái mellett. , Tegyük tt állami ét megyei köaigaigilái mellett fölhozható okokat mérlegbe, rt még eddig biio-nyára ea utóbbi felé bajlik el. Mintán aioaban különböző nem-tetitégekből Ouiealkotott onnághan, mint a mim) a mienk it, megyei köi-igiigatát mellett -könnyen megtörténhetik tt it, bogy aa idegen nyelvtl, fajú rétiek ii ttját nemiotitégtlknek megfeleli) közigazgatást vihetnék ; r Kraaió, Störény, Hunyad ét a ..többi oláh megyék nagyon könnyen' oláh aliipáni ét oláh iiolgábirót váltsit-' hatnak maguknak, amikor aitán köz-igiaga táiuk akármilyen jé lehet it, de ai nem lett többé migytr Éten uempontból hát at állami kOtigaa-/ gatáil minden egyéb tekintet mel-letétével föltétlenül pártolnunk kH>, Mindaddig aionban, mig ei el-kerülhető leit, mindnd lig, mint mott ' it, a tititujilátok a magyar áilam ewme javári dőlnek el,' a megyei kOiigaagatátboi tántorithatlanul rt-gttakodiank kell. Vtrfomrty Iiidor. A borvát tartománygytllós elnapolása. A borvát izlnjáték, mely darab Idő ÓU oly kötbkmnlitot okozott, egy-uerre befejezését nyerte. At altrák, ■ mértékeitek, t vtdtk, a uemzetl pártiak, kik vtrwayim oly azömyü nivajjal töltötték be Zágráb Urtornéajgyaiéri termét, mott hirtoUa hallgitéiba merül-tek. A káromkodásnak, izilkozódásnnk ét mlodentemi értéktál«) orditoiáanik dejéből kifért i ■ körülöttünk összesereglett azAmytt allatok ijedten röpködlek uertettéf. Tévédét vtn a dologban — uólt tT háxigaxda —- dt örül&k e lévedétnek, mert ennek köuönhelem a tterenctét, mely ént bétamba hozta. Felesleges minden mentege? tödzát, ön otthon van, háxtmntk ét asztalomnak vendégé^ minek annyival inkább ör-vendek, mart leányomnak at kéifogóji vtn — s mel bemntitla t vőlegényt Ugy álltamott, mint t kinek ttlpát tüzű gombottBvtl vakargatják, leje fölött pedig egy lahiny Őrködik, mely nyaka k&té zúdiija a vitet, ha megmozdul. Mentegetődztem, hivatkoztam öltözetemre, mely épentéggtl nem Síik ily Bnne-péfyeuég keretébe, de minden mentegelőd-tétem bqótöré izeavedett a házigazda előzékeny vendágueretetén. Etek után égytbet nem tehettem, minthogy az egymásután érkező elöltem isme-rttíen vendégekkel én it helyet foglaljak a teritett aulainál Mielőtt azzttlboz Bitünk, rhátígairtánk lelkemre köUMle, hogy egy »6-vai-se hozzam elő t történetet, majd dél-után napfényre kerti minden, a mit mott még t titok Itplt ttktr. I Dgy it' tatttm. ' * A lioum, izltUt ebéd végeztével meg-kndödött * nemzáti játékazin, vagy inkább neaueti szintaék : t ferbli. tgyik-máaik taz-Ulnál • hajkáló pagát ont It erőt üldözőbe vették, a máttk aazttlnál pádig hazánk ift-" vtndA tónál döntötték tl öblöt póhtrai mU-lett tn uót fogadtam kézig.zdánkntl, nML. boalam ét ktltadomtl ttnkinek Ma, ■ megvallva at ifuat, hr uivélyu vendáguert-M ntlMl tl la fttijiáileoi, bén talajdon-képán Ma Ut akartaat jönni. Ugy árwta* ■M»t>, aaánthi otllwa toitrn Tolna. NU ■émm maé Igy Magé M^ ta m ehortut elnémult. Akik uébány nappal ezelőtt Uizitották ki » UrtomáuygyO-Mtbél Staronvloáál, i horvát nemzeti •lények csodán berotál, mott mindnyáján köutték a«t U itat, idtlyáoMelvándorolt. Ai állam tOi vénytt Itgfébb bátalmt iá. U be eldttflk a lanánkozái ét tSr-vépyhoiáá kapuját, aielttt még árra kerfilt volná, bogy eanf dnlákodii között ágymáit dobják k\|. A nemteti kápriielet ptlotájt hoatál idére ctendti Itáz, ia elnök, épen etak azzal • bánttot atóval bucauzott tl a gyBléátél, bogy tálán aoba taa látják egymáat viatont. Helyes tjz Igy f 8iBkáég .vo\|),« arra a lópéare, mely mlndineaHrt íjra rend kirflll Thyiypkát Iá talán váliágpa helyzetet teremt Zágiábban. Aki elfogulatlanul mérlege 1 a borvát vlazonyokat, kényteltn bevallani, hogy I -magyar kormány alig la oelekedhételt má,képen. Nem vagyunk tnliágoa érzékenyek alkot-mányoi modor dolgában, parlamentek mBködéaét aait épen ai, illem kódexe aaerhit bíráljuk meg. Alt la nagyon aaámbi vtanét, bogy tinácikozé teatfl-letiek alkotó fagy mlkAdótl képet»égét nem épen i kuebbaégrél kell megítélni, mely botrányokban leli kedvét De hát ut kellett voIm látnánk, hogy u ellenzék példátlip rakonczátlaniága ellenében i többség áthághatta falgt blr állítani, moly* hiögjjtt biílolt éivényeaitheti mindet Urtozátát uját oraaága ét Rt, litván koronája Irányábtn, megvéilbetl bivatáaát a nemtelnek vcutéaében I Csakúgy in kellett várnnuk, hogy oly gyaláutoa szitkok, mluókkel a hordát többség tágjait naponta • taitomány-gj öléiben illették, átok a trágár jelenetek éi méltatlan bántalmazátok, mélyek i nemzeti képviseletet a legraennyeiebb koreamai gytléaaé aljailtották le. Hor vátoruág minden jératalé elemét, miu-den gondolkozó tiaateaaégei férfiét a fel-korbipiolt önérzet batalmital fegják egy nagy táborba óaazeterelui, s a nemzeti bMS&let fenntartásának erői, elbatáro tolt vállalatára aarkalnl. Megtörtént e ex, mit a legtermészetesebbnek kellett tartanánk, nemcsak a nemteti érdekért, de egyaterflen 4« egyéni becaOletéK la ? A horvát tartománygyOléa többsége, not. nem tagadjak, dlcaéretea erényeket akart kitfintetoi a atarcaeviesitnaaok ki hágáMiral szemben Ha ezek bebizonyl tolták, mennyi rakonet4tlana4g ét dar-ua4g lakbatik egy igát horvát törvényhozó keblében, • többség tagjai meg tanúságot tettek róla,' hogy ép ngy befogadja i borvát aeoatori kebel • kriat-tusi türelmet éa h angyalok azeli(Uégél. At ellintét tökéletes, ie legkevéabbé rez-thet a ,iöbbtég feladiUlnak teljeai-tétéhta. I,átnőtt, bogy at elltiték terrorizmnat teljeeen megingatta atBbb- azon antalboz izegődtem, hol a ferbli járta szerény etöndben. S mig t. dolgok ptltkj% Ily tima mederben caOrgedexett, tz ibfák alatt egy ko éri állt meg. Ax azon érktxeU két flattl urain besiet hozzánk, a ax egyik nyaktmba borulva ily ittvtk cserépjébe. filtette szive gyöngéd érzelemvirkgtit; Te hát igazán azép ember vagy, az Crdögök ctiklandözuntk meg. Várlak egéaz Dtp, kiküldőm eléd t kocáit t vaspályára, f ahelyett feltlax márnák a kocaíjára, a felém ae néten. M.ár ez axián netovábbja a baráttá gnak E szemrehányással barátom fogalott, a kinek levéli megbixáaát teljesítetlenig t akihez voltiképtn jönni akart ím. Szemrehányás volt ex, de e szemrehányás borait ködéből átctülámlou az öttinlt baráti meretet enyhe verőfénye. Mikor eltkirtim neki mondani a velem történteket, báaigazdánk átvette tőlem at igéket, t a társaság rémséges babotája közt igy végezte . Ma reggel kocaimat a vatutrt küldtem, hbgy leányom Vobgényének öcscaél t kézfo-góra meghozta. Véletlenül axonban P. barátom (itt az én kedvet barátomra mntatott) it kocrit küldött i vasaira egy rokonáért (iu pedit rám matatott). P. barátom, ki a azomazéa puaztán lakik, kocsija leányom vőlegényének tz öctaét vitte odt, hozzám pedig tz én koeatmo" P. barátom rokona jött leányom vOleg<'nyénA az öctcat helyett. A dolognak ily nehéxket ét hotaztdtl mit médon történt dobnvtréte után a poharak öaaxecsengtek. ) Soha aa feieitem ti a véletlen t tzf artlyea Játékát, e MaftwM ét ut I mnlat-aágoi, mely • kétiogóvtl ötazt volt kötet, Innen tlmeolünk barátomhoz, hol meggy öaődltai arról, miszerint gatdatazonya caak-»fyan aitöfMgB katőköa a a»aká«m(l»éazet aég bizalmát éa kfitiMNégre kétaUtte Ugnagyobb kOtWcaségii Iránt, meiyoktt at ilkotin4uyoa korináayiáa ráparaMaolt, A\| tlitniék tiaptól-napra johktn érett«, hogy btlainiábin van I tftoaiáoygyOléa aiktrea mUkOdéténtk mtgg4tl4aa éa vik fattatfíinuBijal tört tt I etél finó. Zágrábban a térvény hotái ttján még Inkább lett a' ciüowlék at nr, mint tlóbb it utczal krtvtllok által, t Méltó tllMték kóttl körOtte Őröltettek, t nemzet Illetéke* vetérti pedig kitértek tiólt. Ennek tt lllapotnik kétaégteleuOl véget kelli\|t vetnie ét i magyar kormány nem cHlekedhetett m4tkép"n, mint CMltkedtU- Különfélék. — BMMélyf hírek. Uraságunk Bat hyány-Strattoiann' Ödön ö htreztgaégt t f. hó 17-éa Bériben idolt udvari ebédre vplt hivatalos, tl-én pedig király 0 Féltégt álul kihtllgáláaon logidtatott — A tagy-katlual fflgymn llju-tág állal rendezett, ének-, aene ét szavalattal egybekötött láoczmuialaág f. hó ií8-án tsrlnlott mtg n .Sttrvu. vendéglő diattar-mében a minden réaaletében kitOnOen sikerült, Nem hknrank t müioroiat egyet pont-fiiról külön izölnl, meri luyaxadalmaa lenne, i dilnt i hoiutft programm It kimerittlti a kOáOfliég figyelmét,lólwui i nyitány ét t UIU-ItrlngA elhigyétával u előadás aiktrt mitstm aaenvtdetl volha, A díszes t ntgy atámmtl \| jelen W kOzpnaéu minden egyes darab után. ltHtti éljenzétbtn idolt tetszésének kittjeiéit az iQuaég szorgalma éa tanárjuk Ven-caal Rezső laradogáaainak tlitmeréaeül. — Maga a tánczWgalom, mint at ilttni ét vidék bell klizön léghck évek óla leglátogttol-tab mulaiságt. exnltal it a legsikerültebben zajlott le. Lapunk lultOmötisége nem tdgedi hogy a jelen volt tok txépek neveit egyen-kénf felemlitaük, csupán t látogilottiág illus-trálánal annyit emiitünk meg, bogy elkelt 300 ttemély-fégy, 00 karzat-jegy ■ leiülAze-té< tört ént 91 frt. A brutlo bevételi 900\|frl körül ■van, mibfll t tiszta jövedelem meg fogjt ütni tz 000 frtot, a mi nem mindenntpi dolog i bálok töHénelében. — A kMlkelji gazdáaz-bál jan. 19-én nagy lény nyel folyt It. A vidék izint- . jtVI kápvistlve volt. A rendezőség UtltU magáérL Svastics Gyuláné ö Nagyágát, t bájos ét itiMlelreméltA bálanyát egéu udvar könnyezte. A mozzanatokban gazdag vigalom, melyMn a négyeteket ét fBxér-táacxpt 28 pár lejté, virradtakor ért véget Olt rollak.' Bvnslics Gynláné, Cnnády Guszlávné, Czaílik Islvánné.Bchadel Jánossá, Viriua VisetéM (L-Tomij), Miklovich litvánná (L-TóU) stb. Adameet Jiiaxlika (Ltn-gyellöti), Babochty Nint, Cturdi Lujza, Fáy írnia (Molnári). Hodászy Jolán (Csákány), Király Lujza, Kltász Ilon, Kltász Janka (Szálapn), Lábdá Mari (Ollér), Uhrmffjrma (Vtivár), Ro t Adél, Rom Vilma, Sagváry Ilona (KővágO-COn), SchoUen Msriaki (K0-vágó-Cört), Sleftics Joaeln, Slahict Mtróki (Nagy-Hada), Snlmiy Hermin (Hármimnt-lom), Takács Etai, Takáéa Irén (Szent-BékálU), ljumki Ilona (Sxántó)! ath. " — A >K«wll haJM-egjlrl- él iBánnia csónakázó-egylet, több tigjt állal 1884. évi fohraár hó '-én a lOváioti vigadó Itrmébw i két egylet iltpIBkéjének gyarapítására zártkörű regatta-bál rendeltetik — Vártul áilgsk. Figye'mtzte ve lellOnk, hogy Nagy-Kuitaa város alsó 4. osztálya i ép- éi V. oazlélyu 'felső leányiskolája költségvetésének .Szükséglet" rovtlábM ■Fitelések. cxime alatt 10 rendet tanilóéi lanilónö' flzeléae vtn felvévé; ugyanannyi •lak- és kert (?) — illetmény.; — holott ez iskolában tényleg csík 10 rendis taniló s illetőleg tanítónő van aikalmázra. — Extn hitárotollan nem törvényes állapot mtg-szünlelésére felhívjuk u iskolaszék ügyeimét I Aton nagy port felvert ügy, hogy tt Albtnieh József ét Darás Zsigmond ügyvédeknél künlevfl árvitán kÖTitalésik jogi uempontból Tízsgáliaasaoik át, ma már tllntéttllltk tekiniheiö, tmennyiben t szikbizottság 3618 frttnik leírását azért boatg javaslaiba, mtrl ltok behajthatatlanok ; mi áltil it it eldöntött dologgá lett, hogy »•rezet! ügyvédeket multsztái nem terheli Aa óriás qjtbbtn Klnixai-ulcza a városnak igazán moatoht gyermeke Ninct ott te világítás, at járta, rendőri ügyelet it csak nagy elvétve. — Vájjon nem votai-e jogaiért dolog, hl i mtgistratus a köspuetoc kivül máatelé fordulva it ártemenek Itr-taná l nagy községi pétiékot IntO tdósó polgárok igényelt át érdekeit Igyetmér* méltatni tt A városban táiiaihtMtál trágár éa-lokst hallunk éntktlai, melyek ntmesak i Itutattégat aok, dt u egéu mtvelt kő-sőnség eritötesi- «i Uiemértékét mélyen sáriik. — Többnyire u MWA iparai latoló arak ajkairól tarthat elö t ttogemények, kik Ipehkolájakbaa kettő nkttl^H rtm- ifllvén, innak nAvászi virágait ax olcaái ordítják tl. -» Felhívjuk • ¡¡oltók, szülök, de különösen l reodflraég figyelmét t gm-boftczá» diákokra, ,CMqaóorí^okkil s tt>-vtwélyts, hetyke ezlgártttáaánikltál, mert hku Aekunk néni kellenek még „gunin"-ok - á ttgr-kulsul polgári tgy-let körébOI. ErtttOIIOnk, bogy tz egylet leg-utóbbi váiuaiáM ellen 10 lag kérvényt . nyújtott be, mert nem larttlott mg it tltp-attbálypk uoti rtadelkeiiéte, mely uerint t tl váltliUMavi tag Mének kentkedOk-és Iparosókból kell tllaia. At alapszabályok rttptoláláia mindeneseire feltételezi, hogy t < kérelem megbállgt'fmlk ¡At tnrltt könyvtára — n 1888-iki uj kBnyvek megéraezvtn - ét bekOtlel-vén — Igen uéptn gyarapodik; óhajtandó volna axoabtn, hogy iktatlét t kMyv-lári utbálvok szigorú megtartása mellett UMlénJék i meri remmBiép atm belye-•elbeló,' hogy az egylet könyveihez jnfa-denki hozzáfér a tendótxám hordhatók el, iniv\|l i hetenkénti rendet 1 óra helyett csak t csütörtöki ¿6 óra áll a tagok kényelmére. T llaaáak ezredáves frnnálláu alkalmával tmlékül fellllindó „Subtdtágbarrz-uobor" alapra tukOalölt gyűjtések eredményéről 1883. idecz. 3l-ig bezérólag készített nyilvános ttámidái ■ központi bizottmány által széiküldnlolt. Ebből kltOnik, bogy a bevételek összege 88070. frt 80 krn I kiadásokéi: 8087 frt 01 kr, tahát mutatkozik tltpáOomány! 78461 Irt 4» kr. A kaMleal népkönyvtár egylet f. hó IP-én uját könyvtára javára egy tombolával egybekötött zártköré lánenMélyl rta-dezelt, moly tz eddigtlé tarttttak közül Itg-lénytaebbea nkertlt, t mennyiben egy csoportban Mnyi ssépiifili mini Itt megjelent, ritkán lehel látni! • ép azért a bál királyné, ki jeleién rétzrehíjlái nélkül ntgy ftlidat lett volna, tahát oak soriján ott 'voltak'. Kuthv Lukácsué. Krát^x Béláné, - .Simon Adollné, Scbmidt Mériczoé, Boohwald Mik-sáné, Biró Jémjarté, Szaller Bódiné, Szabó Elekné umök heltbOl. — Dr. Fiachet Gyuláné R-VataontbOl HolTniaon Simonná Vi-gántról, Hiller Igaáozoé TJ-DOrögdrfil, Alt-i tleller Ignáczné T-Vázsonyból, Schmidl Fülöpnél K.-Kálláról, Kohn Husi B.-Uenyéböl, Krtuu Ptpn k. t. B.-Tomajról, Oblnh Jinkt, Groiii Julit ét WeiuJukaaN,-Vázsonyból, Szalay Matild ét Rózu EjönsrOl, Rozenberg Katalin Kuztbelyröl, SchmiHt Li\|\| B.-Ho-nyéböl, Rscher KirolimN.-Vázsonyból. Alt-HtUer Piált éi Pénzes Hermin T^Vázsonyból, ■Aixler CUzellt Caáftyból, ScBmldt Mariska ét Rótt nővérek, Krtuu Jettel Scbmidt Unt, Ltmberger Mariska It Sarlotti, Buchvyald Janka k. i. helybólj — Az UsC négyest, ine-lyet S. "J. körjegyző ur reiduelt, 32 pár tánczolta, mi fálu piélyen i rilktságok közé tartozik. — A kedélyes moJiMg, mely Kiahy Mátyás Igy leli elnök éi PeiU Márkus titkár nrak ügybuzgalmának könOnhllO, ki vilá-1 got klviiádlig tartott — Felhlráa. „Az aj magyar győri irás tankönyve" eamfl munkám megjeleBáie ólt néhányin jtientkuttk nábaa, kik gyen-irásomit etujátitani akarják. A jövő bó elején akarván mtgkeifleni a ígyostiráai lin- . folyamai, tnnélíogri tOlkáram aiindazoátt, kik tz«n linfolyimbtn részt reám ikirnak, uiveskedjenek náltm i hó vágtig jdeotkuni Tiniiási dij íz egéu tanfolyamra 6 kt. Tíuieiettel Ntgy-Kinixsán, 1884- január hó 84-én De. Kele Antal ügyvéd. — E»ap»hha« jelent meg Budaputm frtMMr A. Mtrataa magkereike-aésének 1884-iki főárjegyzéke, mely mindennemű gazdasági fOxelék- ét virágtnigva-kat, gyömöleifákil, rónákat cserjéket stb. oly Ilidig választékban tartalmaz, mint igen kevés külföldi árjegyzék, belföldön pedig tökéletességre nézve ehtak hasonló nem jelenik meg : melegen íjánlbttjuk lenti czé-git minden pzdánik és kertkedvelőnek, ét deli megragynnk győződvt, miuerinlmtg-rendelés esetén teljesen kifest elégítve. Ax árjegyzék kivánatrt ingyen át bérmentve a nevetelt cxég által mindenkinek megküldetik. — A ulimgyii iegyxő-tgylel legközelebb kél kérvényt nyújtott be u aliipáni hivatalhoz. Egyik kérvény oda irányul, hogy a megyei jtgyző-egylet sikerdüi mü-ködheléie végül i megyebeli jegyzők 1 uol-gthirói hivatalok utján uólKtttaianak M já-ráskörök alakilásárt A másik kérvény rendeleti aton megengedését kéri innak, hogy a községek érdekeiben oly halhatóMn működő i,K6aitgi közlöny" eámű uaktapot a kOriagjaOtégM a kőttégak terhére megrta-delheuék t tt tlOSméri élt a költaég szá-öütási ttrvuetbe telreheuék. — Egy ivu mkuriktt vátár-láu tárgyában i (ÖldmiveMt-, ipar- ét kereskedelem Igyi m. Ur. ■Hituttrioa a következő hirdetményt bocaálotla U: Felbi-vatnak aton ménu tultjdonoeok, kiknek birtokában -egy belyeo legalább ia aégy, jó uármaaára, erőt oonta, uabályot tutal-katu, egy ávit aaénnlkó van, t ankat u államnak tiada kívánják, bogy ebbelt taáüt-dákuktt, a halyaek, i hol a csikók állanak, valamint a csikók uáiliáitnk. amguM- l 9tort, «bM 4b Arának pontos magjait-Pw » fötámivaléa . ipar ás kenakedelom tM fej Mr. aiateatenum orsaágoe lölenyéaz-téí osztályánál akár szóval, akár írásban legkétöbk február 90-ig bejelenteni aaivaa-kedjeaak. — A liafiitisSI flkg IttiaaL H. bÉMi tanár ara a goroabaaágáról; reménytelen betegeknek naa egyszer mondta már szemük kösé aa slsö konaultácziónál: „Mayeadslheri már koponyát14 Egy müncheni orvoe ugyanéit igy fejezte ki: «Es aa aaat aa aasuűoara tartónk, nea as orvóaa« t. r. berlini orvoaról pedig a kövatkesőket beaaálik. Bemutatja magát nála egy betee, kinek többféle baja volt Aa orroa negyedórán át vizsgálja és fqjét csóválja. A szerencsétlen ember ekkor félénk hangon rebegi: „Mi hát a bajom voltakép, orvos ur f „As majd a boncsolásnál fog kitűnni", — feleli as orvos éa hátat fordít a szegény betegnek. — VarrAgép séta-botban. Dob-ravsaky Károly bernani iparosnak sikerült egy; oly varrógépet szerkeszteni, mely botban van elhelyesve, és melynek tfltarttiát egy a botban levő fogó mozgatja. Ugy mint eddig a kötőkőearat a szükséges felnerelés-sel magukkal vihették a nők, ezentúl képesek lesznek egy varrógéppel vizitbe menni és a hol tetszik dolgozni. Egyről-másról Kfiveskáttárét. A köveskállai »közművelődési egylet* f. hó Í3-án tartotta meg rendes évi kösgyillését. Vörösmarty Izidor egyleti elnök először a beszámoló beszédet tartotta meg. Azután a pénztári azámadás vizsgáltatott meg, miből kitűnt, hogy az egylet bevételei tettek a mult évben 266 frt 01 krt, kiadásai meg 206 frt. 42 krt, igy a pénztári maradvány as (Jyre 60 frt 59 kr. Egyleti tisztviselőknek megválasztattak újra az eddigiek, kiknek eddigi tevékenysé-gökért elismerés fejeztetett ki jegyzőkönyvi-leg. Hasonlóképen mult évi tagokból állitta- ■ tott egybe a választmány és a bíráló bízott-/ *** f ' ll Tartott az egylet a mult évben egy iz- bee fölolvasást éa tánczmulataágot két ízben, i A mólt évben az egyletnek a kővetkező lapok jártak: „Budapesti SzeaW, ' ,,Peai Hiriap", „Magyarország éa a Nkgyn- I 'lág", „Bolond Istók", ,.Zala" és „Keszthely". A folyó évre járnak: „Bndapeati Szemle44, ^Egyetértés". „Borszem^ankó", „Vasárnapi Újság" „Élet ésírodalom", „Zala" és „Keszthely". Most, hogy Jókaytól elbeszélést közöl az ,Jbat és Irodalom",,Ládát Kérnek. Jöez-e?" czimmel, eszünkbe jut, hogy KövaakAllán hogyan adott ki Szigethy Pál né gazdag paraszt özvegy asszony a kérőién. Mikor egy uh ember beállított hozzá, Szigethy Pálné asszonyunk ráült a ládájára, ugy hallgatta végig a szép beszédet, azután a ládáját szólította mag: ,,Ládám. Kérnek ámt \|l é c y-a r4 Kis szünet muivs aztán, mikor a láda persze nem szólt, azzal adott ki a kérőn : „nem t ehe t ü n k róla, nem szól biz az tekintetes ursmsem-mit se m." . - l A csendőrök, mint halljuk, Sct-Antal-fárói eaakugyan KőreskáUára tetetnek At Kövaakália nemcsak központ, de fölötte nagy erdőaég dűl rá, a hol még eddig a zsivá-pyoknak szokott rendes tanyája lenni, a cseodör-örti állomásnak Köveskállárs való áthelyaséss tehát nagyon is helyén lenne. Bor ára á Balaton mellékén: uj bor hectoiíterje 11—15 forint, ó bor^ 14—24 forint. Törköly pálinka hectoiíterje 28—32 forint As egész vidéken mindenfelé lehat válogatni még a jobbnál jobb borokban, kü lőnösen a köveskállai és szantbékáUai szőlőhegyekben van még sok kitűnő minőségű borkészlet s pinczékben, amely helyeken köztudomásúlag" igen kitűnő zamatos, erős borok teremnek. A tapolczaí borkereskedőkre nézve pro és oontra felszólalások történtek a megyei lapokban sorban, mire nézve az igazság érdekében ki kall jelentenünk, hogy csakugyan nem érdemelhet hitelt azon állítása egy qjo oaa keletkezeti lapnak, hogy a tapolczaí bor-Weskedők pancsolnák boraikat, a mi már különben s lapokban fölemlítve ia vélt; ast lüetöieg pedig, hogy boraikat akkor szokták öaaaavaaeá a időn azok legolcsóbban beste rezhstök, as a felelet, hogy jósán kereaksdö-röl föl asm IsAat tenni, bogy na Akkor vásárolja bt eaékkaü, mikor azt táját érdeké-eéa legmegfelelőbben tanét!, I r i d a I • m i tmi Ssa MHMk Ii Ili III 11 éiiMLi» mád rm km ■ ÍM nk«éitkw nosr laksis fala itt ia ai ker<ksdéeéeébec SBsgjelsnt: ^Tiarsmg4' asÉasft gyore poiks. Sserzetts tyabb FahrWdk Wfcjt Ara 76 kr. - UJ neaesaft. Menner és Sehleinlag zenemű ksreekedéeében Haageden megjelent: „Pokmaíea brillante44 Moor /Manótól hegedűre ée sougorára. Ara 9 m. A nantl műről, a következőket hozza többék közt a „Szegedi Napló44 szerkesztősége t upes hangverseny darab jelent meg a napokban Man ner ée Schleimng szegedi zeneműt erssksdők kiadásában. A mü szegedi termék 4* Moor Mané zenedei tanárunk szerzeménye; ozime: „Polooaiee" hegedűre és' songcrárá- A Po-ionaise habár keadö müve, de biizditáira méltó, szép tehetségre toé kellő zenei készült-aégra vaQ. A polooaise lágy D-ben indul leodületea, erélyea thamával, mely brilltans begedüröppentyük fényében vezettetik, hálás kádencziával a lassú kőaéptételig. A Polo-naiae Daubrávsski Viktor senedei hegedűtanárnak van ajánlva. A mű megérdemli a zenebarátok figyelmét és méltó beidetfoglalhat el a hangverssny-literaturában. vAmíOjtt. / Az éa Tárnok bácsim! (Elbeszélte karáoiaiy eetvéjén Sándor barátom.) (FölyUtíAa) 1668 év farsangján Zsiga és Linz mint boldog pár léptek azaz, hogy ugy tAncsol-tak az oltár elé. A lelkész Brokátot kérdésére,hogy szereti k-e egymást, szó helyett csók lön a válasz. , Zsiga boldogságban örömben úszott, még Tárnok bácsi és< Zsuzsa néni is falvi dúltak, a balsejtelmet a remény, a bánat köbyüit öröm könyiük váltották M. . Lakoma után Tárnok bácsi egyik szobát átengedte fiának, egyiket ő tartotta meg, a harmadik közös volt. Lina örökké víg volt; énekelt, tánczolt és csókolódzott Majd Tárnok bácsit és Zsu-ssa nénit csókolta Oeaze-vissza, msjd meg £aztit végre Zsigára került, a sor, kifogv-batian volt elmés bohoskodásaiban éaenyei-géaeiben. Tárnok bácai és Zsuzsa néni ugy megszerették mint gyermeküket, Essti aint édes testiért Zsiga meg csak a^on bámult, bogy az A mennyország már csakugyan feneketlen, hol mindenki nyakig úszik boldogságban. Vele elhitetni, hogy a földön jár, senki se bírta volna A mézes hetek csakugyan boldog elégedettségben folytak, de nem sokára Innának nagyon egyhangú volt ss é-et és elé-. gedetlen kezdett lenni; a lakás nagyon azük, tavaszssal kellene épitani, raondogatá — majd a fogat nem tetasett neki, hogy hát atyjának milyen lovai vannak, ö szinte ree-teü ezen fogaton haza menni. Zsiga kész lett volna kívánságára akár egy babiloni tornyot építeni és. hatos fogaton járni, asénben Tárnok bácsi szelíden inté, hogy takarékoean kell bánni.az embernek mindennel, kall a kényelmet nélkülözni tudni, akkor astán lassan-lassan több éa több kényelmet ezarezhet as ember* Egy darabig csak mfeg volt a menyecske, de csak ismét szőnyegre hozta kedvenez dolgait, hogy atyjának milyen csi-] nos háza, milyen szép fogaíja van. Kedves lyányom I mondá Tárnok bácai — hattgas meg csak egy rövidke kis! adomát : X. gróf nagy lakodalmat csapott Meghívta ismerősejt, jó 'barátait Mindenki készült a fényes lakodalomba. Da Idviálólag Y. báró, ki Ssmei etés különben is nagy fényűzéséről, ki akart tenni magáért Azonban a roppant ősi birtokoktol már nem volt több, mint egy uradaüom^apta magát, eladta, árán kerített fogatot és (fisz öltönyt, mely bizony párját' ritkitá. Elérkezett a lakoma napja, tárt kapu várta a vendégeket Nem volt vége hossza a díszesebbnél disseeebb fogatoknak, de oly fényes egy sa vqi'., aint Y. báróé; fullajtár futott előtte kiábálva : kapukat tárni I kapókat tárni I „Hisz tárva a kapa." J Nem elég, mind ki kell nyitni, egy egéez domínium csak nem fér be egy kapun." •Lássad kedves leányom I atyád la üy módon van, hogy jóformán utolsó telke ment rá fogatjára. „Vagy gondolom, ismered, kedves lányom, Kaszapipapovics Pistát? Atyjának Kikindán vagy hol voltak nagy gyárai, merteti nemeseéget, meg roppant vagyont Pistának as« hold (Öldet vett fia ö koldus. Ceak n> ültkor panaazkodott, bogy már meg sem töd élni. De hát 6 azt mondja, hogy pBoave vivre" kellemes életet kaü élni ín biz ast as egéez bibHáhan aem találna meg, legalább nem oly módon, mint a mai Igák képzelik; bogy boldog semmittevés,kocsikásás, kártya, a nők roppant Mnyüaéaa tenné a finom éiétmódot, urnám ast tartom, bogy munkásán éa baosűlstssen élni, ez kelleme« és fctfa életmód.« I (Vége köv.) HOZGtZIhSUl. Babona árak, ' Nagy-Kaniatán, I8H4. Január")l3-án. Buta 0,60—0,— Hozz Árpa 7.-20.-6.-80 Zab 10-6.- Ku-koricta 6-60. - Ború] 6-6Bor ó 14. Hl> firfék éa ^ váltótolyam budapemtl Irtaidén. BnAiput, 1894. M január Magyar arany járadék 6^ . J í. I 885» Magyar paplrtáradék 16^ . I..I /i. 120.10 Magyar vasúti kölcaöa , . J .. . ! 66.— Magy. kel. vas. álíamkötv.,1. kib, i 119^0 Hagy. kel vas. államkötv., It1tlbo(k 02.60 Magy-1 kai. vas. államkötv., III. kib. L 114.50 Magy. földtehermeotaaltésl kötvény 9i,60 Magy. földtehei'm. kötv. záradékká! 100.25 Temes bánáti (Öldtehaln. kötvény . 9915 Temts-bánáti földtehmn. kötv. At. , 90.50 Erdélyi földtehermeaitéBi kötvény . 9IU& Magyar azölödézama válta. kéty. . 100.— Magy, nyerem.-eora jegy-kölcsön . 97.60 Ttssaisabályosési és szegedi aor^j. III.— Osztrák járadék papírban , L . 111.— Oaztrák j\|radék fzüathen . I L , 19.10 Osztrák járadék aranyban . l . 79.90 1860-iki államsorsjegy ék' . . L . 98.50 Osztrák msgyar bankrészvény; \|, , 184 — Magyar hit^diank-résáyény ' .1 L « 8.3f> Oaztrák hitelintézet réssvény t , 270.50 Gs. és kir. arany ', [ V , . , L • 6.10 A vasúti menetrend. m Oéf/aii na Miayelt alt aagy kaUaasak rIsMÍ4>, ratraélaéf, elsyálkáiaéáa aa karat a%s . Fsvgslai Uáaj K a ti illa a irkestk Nal a) B4asi\)li«ly Barw í. .11 ó. IS p. II étn (flopronb.) I SJiOl tt a.< 11 4. 4 m I. lé. II a. I 4 10 • W) Bare. •Be».\|\| (\)h«ty I. II 4^Sa.MS é I p. M«1 6« ii 16 i» p: t«ti»i IM. Í. %l ktoyWt.) L I 4. 41 p. t é. M pJ\| 4. a II. B> Bpwt-l'r»\|»rhfif \|. 1 : i i a 4. b) fn§mUl— SpMl I. 5. 4. 44iaUtn /'I *** 71! Híjája 14. ap. i s 4, a pj yo4. a p. 10 4. 14 pf a 4. ii p. 4 4. a p í 4 41 pl > ..■• 1 S 4. 4S p. S 4. 1 4. 1» p. S 4. 114. IS p. II a .ttpj I » 4. IS P 4. ■ MU r«ctl nml ita. 41) »•tjr- vaaal vagy. 7«aat HÉT"» BpanvM HM T»« vacj.vaa ■HfJ- P ll'iiolát'í» bllial a gysna«)l 8PITZWMISRICH a-4zf4afbS kaeaSH ei a)«Ue vslaalk gyera la Mea ailati e«gyrt ka-Sll mnummmmui A > (BonbooMi) Baiiia Vtktar a Saflél Baakea Valódi aiaéaégbee oaak a gyégyt^rákbaa. _ m. 7-11, ■MSBMBMMaMSmáfta 2699 tkv. tft3. p. 84. % ÁRVERÉSI fflBDETOÉNY,' A nagy-kanizasi kir. tazék tkvi osztálys részéről közhírré tétetik, bógy Zalamegye öaaaaal-tett árvatára végrahsjtatóodí, Kováoe liit-vAn éa neje l azoAs jqh végrahajtáit szenvedő alaó-asemenyei lakóaok elleni 12F7 Irt 50 kr» töke a jár. lánti végrehatási ügyében as alaó-asemenyeiM. sa tjkvbett A I 1—8 sorsa, a, KotAos Tátrán éa neje Taznáü Joli tulajdonául falvett tartozékkal 1080 frtra becsült ingatlanok erdő éa legelő joggal együtt 1884 éti február hó 6-ik mpján d e. 10 órákor Alfó-Szemenye közaég házánál megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, nielyiálka4 lommal sz árverezni kívánók tartoznak a; fenti becsár 10 százalékát készpénzben vagy óvadékképe« papírban a kiküldött keséhez bánatpénz fejében letenni Az árverési feltételek a hivatalos órák alatt a nagy kanísaai kir tvasék tkvi oatjá-lyánál t Altó-Saamenye község elöljáróságnál megtekinthetők A nagy-kanizsai kir. tvssék mint Ikvi hatóság 1668 évi november hó 16-án. f^iee s. ki. Tamáiay a k. tvszéki jegyző.' kir, tvszéki elnök Szerkesztői üzenetek. - A „Zalai KtáUf" T. aterkaartiié\|aik. Habár a a» iaaae közSnyöa aléttam ka ntagjtaaatm, kogy maljr forrá»ból náéitoiUtott aaaa apoále&lUa tadósltaaát meríteni mintha a kir. alSgi4en4g«« 4o la péljáalaai volna, de asaMal aaak u a ca4tom, kogy eléijaui att, ninarlnl »bb#li kiJelaaUaann, kogy ataa kir tetlaaaa légMI kapott, sók kogy ak4r> déaaa patvátal aotu eeuoi 4gakaa aea vofti, arrál soha' Makltat nam baatOltan : asoe ladóaltéaal a IgassAg 4sdok4bah helyrelfatitesi aatvoskeéik. N y 1 I 11 é t) 186 esáses és klavésya keligea tétetett kisérlet abudapestiBókus- „Reparatorlí-ral kik kösül 9 javult 126 teliejien tógyó-gyult. Voltak esek kösött már olyanok ia, Ink megelőzőleg a kórodéban már minden más gyógyszerrel eredménytelenül kezeltettek. A Reparater kapható gyógyamrtá-rakban, kis Üveg 60 kr. nagy üveg I frt Magyarországi tőraktái; BudapvUn KMvin-tér a „Magyar Korona* gyógyszertárban. N.-Kanizsán kapható Beliut J. örökösei gyógyazertárábaii.' \| _804 l—l. Felelős szerkesztő z kiadó:" V A » U A A J o a imiflMB Ítéljetek aagatek. Mily1 ^gyakran vonakodunk valamely gyógyazer inegvételétől, a melyet pedig mindenki magksstal. És ugyan miért tan a tartózkodás? Egyszerűen csak asért mert nem akarank haszontalan kiadást tenni, bárm ly csekély legyen is as De ítéljetek magatok, hogy egy 70 krnyi csekély kiadást« lehetett voma-e jobbra fordítani, mint a következő eeetben »Miután 12 évig székrekedésben s az ezzel járó fájdalmakban szenvedtem ée aehol segítséget nem találtam, nedig fürdőket is használtam, egészségem helyreállítását egyedül Brandt R. gyógyszerész svájezi labdacsainak köasönöm. Azok használata óta a legjobb agéBsségem van, mit ezennel biso-nyitok. — Kelt iun. t2-éo, as eisendorfl Üveghutában Weiaaenauls mellett, Ceekor-szághan Bsirle M.fflüvegfuvó mater.« ¥ A.'labdsesok valódiságára nézve Ügyelni kell, bogy a dobos csimlapia Brandt Riciard aláirásával a a fehér kereszttel vörös mezőben el legyen látva 574 VI I r 1. ) E rovat alau fogtálukért féelösséget nem vállal magára a 7218 st. 18R8 árverési HIRDETMÉNY. . Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881 évi IX t. ot. 102. §-a értelmében eaennel közhírré teezi, hogy a nsgy-ksnizssi kir. jbiróaág 10142882 sz. végese által Veta-ter Imre és dr. Tnbo&y Gyula végrehajtató tavára Keulovio Jánóe ke-recsenyi lakóa ellen 300 frt hátr. töke, ét eddig össssfen?0 frt 10 kr. perköltség követelés sitijéig elrendelt kisiégitési végre- i hajtás alkalmával bíróilag felültoglalt a 660 frt 60 krra becsült kádak, bordók, préoek, ó és njberok ugy egy ebek bői áll ó ingóságok nyilvános árverés u^ján eladatnak. Mely árverésnek a 10I42\|882 aa ki-küldést rendelő végzés folytán a hélyssi-nén, varyia Kerecsenben alperes pinoséínél leendő eszközlésére 1884. évi január hó 3i. napjának d. e. 10 órája határidőül kit űzetik és ahhot a venni azán-dékozók ezennel, oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árve-réeeo, az 1881 évi LX. t cz 107. 6-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek beoriumn nini ít eladatni fognak. At elárverezendő incóeágok vétalAra at 1881. évi LX, t et. 108 f-ábin meg-állapitott feltételek ssarint lesz kifiteaadö. Kelt N.-Kanizsán 188^. évi január hó 11. napján . J FAbiAn 28. 84. 1. kir. birósági végrehajtó. 14 az. 1884 árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az I188t. évi LX t cz. 108 §-a értelmében eaennel közhírré teszi, hogy az altó-lendvai kirw jbiróság 62083 aa végzése által az altó^ lendvai takarékpénztár javára Meebhanoa-ker Lipót dobrt lakóa ellen 469 frt töke, ennek IA88 évi juUtjfi hé 28 napjától, azá-áiitandó 6 \ kamatai éa eddig Összesen 48 frt 83^r. perköltség követelée erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt éa 885 frtra becsült egy tehén, egy tavaszi borjú, 50 akó bor, boroa hordók, 4 szekér szalma, 3 szekér széna, 10 stakér trágya éa szobabeii bútorokból állö ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. I(ely árverésnek a 6147,1883 aa kiküldést rendelő vtgséee folytán a helyszínén, vagyis Dobrittan alperes lakásán leBodö esz-kötlésére 1884. év Jailir M18. iaf\|áisk é. 1.1 érá\|a határidőül khűzetik és ahhoz a venni atán-dékozók ezennel oly magj^gysésaal hivatnak meg: hogy aa érintett ingóeágok ezen árve-réeen. sz 1881. évi IX t. ea 101. (a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becaáron alnl ia eladatni fognak. Az alárvataandö ingóságok vételára as 1881. évi LX. t oa 106. lábaa megálkpt-tott teltételek szerint leaa kifizetendő. 1 Kelt Alsó-Lendván, 1884-ik évi január hó 16 aaqján. Zakó DAniel Sa 84. I. kár. béróefei végrehajtó. Weiser J C. vaskereskedő ^^^^^^^ €l«ytöB ék ih«al«w#rili ^^^ ml.íjdonrioirili gpfiwftfi gépekben eredeti gyári&r mellétt és pedig. Legújabb a'/erkezntfl 8 aoioa ekéket, kó/hjárgány ét jgfae^pló' leiket, k<>nkjoI) váIuztólatt (TrJeufek) ófló (y danjló maliinkat, daráló én iiorraolftg éheket, n<ir ós azórvavelÓglpiiot, rípaéa mctliivókat, mín-donlílc «idei») óaWtályozó rontákatj, tai\|WtMákat, Pretadi fél«» praiíkát, kiválasztó leeí, ketlóa g)Qifla vashenger» krt, lóhetmatf vciótaligákat, fl\|H f lóbfriuag-kiiplató g^pet, irénag)Aj- \mg\ lók cl, Icgujjibb caotkái kukoiic'.a- ¡^m* ^Df darálókat, szállítható kla azekrény HPMIm ffck< ndóket, boranjlókat, ti alé ■ mm 1% óh mindj-nMe l.m^ivótlytikat va l^^HW r \|11 % lantliit legkiválóbb mlnóiégü gép-fl^Hp.'^ ^ mJj^mJ^^ olajt éa gépszíjakat. irjeiyiékek klTánatra Ingyen éi bérm 000000000000090000000000000 I ELŐFIZETÉSI FELHTTÁih # . í • * 117. J ' ' • ¡•ELŐFIZETÉSI I ' ' f \ j •' M M jeJ „ARLKJTESl KOZLOM" X. é v folyamára. Kg y ed üli a legrégibb, tehát külMxen a külföldön ls a legelterjedtebb közlónm ia ftaasea magyaroraxági éa a honi vállalkozókat' érdeklő ánajrtriai horvátországi, boszniai a külföldi árlejtéseknek, a melyek miodenoémü műszaki munkákra, építésekre, kéaa áru- éa mifidenféle munkaszáilitAsokm (minden azakmáiu gván»«. iparfia, kereskedő pályázatával) adáavételekre, .bélietekre atb, vonatkoznak a hivatalon éa magán, de mindig él>6 forrásokból meritetndt.1 . . Kizárólagos közlönye fis örsrea hivatalos ártejtési kiírásoknak, a melyek e sxákli pban a legkimeritöbben közöltetnek a melyek melleit ezenfelül ja elö-fixetö gyors és pontos informál lókat iá kap, kivatietra a szerkesztőségtől. E asakljit) minden azámoittevö mftsxaki irodában, gyárban, ipartelepen éa mühdyben nélkülözhetetlen a mindennemű hirdetésekre nézve épen elterjedi aégénél lógva a legjobban aj&nIhatni a EUíMetéai Ar;, i j 1V. f 1 ¿vrt . . 0—frt Félévre , . d—/r<. , Negyedévre iJ /•* Elfiflaetási páaaek k niMdeláwk tstáeesáSk u „ÁBLiKJXÉHI KŐÍLOSY" I 7 81. 8—12. kiadóhivatalába, B udapestien, Bálvány-uícaa 8. sxám,- aapeaien, öaivany-uicza o. szara OOOOuOOOOOOOOO Valódi Férfiul nesgea^ak, Mgraagáll Maas«! titkon ifjúkori vétkék éa kioaap n- Ím - Dr. Wrnn fél© A legjobb rka - p, ORVOSI MALA6A-SECT ! HARLANDI kötőfonál ^ orsóczéma A klosteraeuburgi csáss. kir. borkiaérieti állomás vegyelemzései szerint kitinJóf valódi malaga, mint kitütiö erösilő-szer erótlenedett pete gek, üdülök, gyermekek atb. szárakra, a vérsssgőnység éa gyomorgynf—áf ellen legkitűnőbb hatása { és { eredeti palaczkok-ban a törvény—n bijeyxett védjegy miatt * VlNADOfc SPANYOL borkereskedésének Bécs 898 8—4 Hamburg fr. 2.50 ca fr. 1.80 eredeti árak mellett. Továbbá lB76-diki Malaga palaoxkja 1,60 és Gognac 1872-diki palacakja 2.50 éa 1.80 kivétel nélkül kitűnő fajok Rübioak^ Adolf ur fQaserkereakedésébefi Zals-Kgersaegen. áUJl páriiikiái- iBH^V \| ibíkI^ Soup egt'flgyol tt&éS ^H kítűiistvs ^m .RT-Ä Ä Általán kedvelt kitttnő minőtégtért kapkaité Oaxtrák-Hagyaroraiáf luiodsn Dtgy éa Mvaattia kermit déaékea. »36-91-16 (perui nSfétijeltbM hwivUJ Egyedül osak $ paruln-por alkalmas a nenad éa pattU aaarvek min denneuitl gyengeségeinek «lliáritáaára, >>ry a férfiaknál a lektUtlanég (férfin gyouge légik) a a nfiknél a Magtalaauáf eltávo-litáaára. Nem kflldmUo pétolhatlsn gyégyaaav aa idafrandaaar minden bántál mainál. A nedv, éi a vsaatések által elfiidéaait elerőtlenedéseknél, a neveseteken s kiocapoagások, Snfartéséi éa ás éjjeli ínagömléiek, (mint a tehetetlenaég egyedüli okozója) által alfiidéssU férfiúi gyengeségi állapotoknál, valaaáiot a kéa éa lábak idegea reaaketéeéoél, as által oly Mer van eyujtva, mely által aa elmaradballaa arad* i mény okvetlen elérhetik Minden a fent eltorolt betegségeknél egyetlen saer ilfioa oly álkaltnaa mint a Di Wrnn Peruin-pora. Artliatlanaágáért jód álhatóik. ] I Egy adag ára haamálaU atsaitáaaal 1 frt 80 kr. 391 9-il Bsktár: Hagy Kaalm . Fráftr K Vesérflgynök.ég: QltcksSr A. oki. Cfé\|yaa Béea, II. Kaiaar Jomtürum II E tsitsrkspepir cssk skkor nlML ks Biisdea lep LE BOtiALOH bélyegzőt magén kordiái« minden kar tos ss slsst látható tUtefTuel és slátrásnl tu «Uátrs. 866 14—ti V Prep? Ju BwctZ^S 4 HBWT, aiWy yarttntis. FáRIS ilitse a fyort kstáas s uinéssttt ssgyreto» laiH a igyófywjtnek Usesyah 8pita»«frtek laavéayMl Uatll (P1IZWE6ERICH-CZÜK0RKÁR J (Bonbon»,) HMit Vfiter éa 8 eafces IMjáa. nkilía. il\|É>éaa<Éi éa Ml Klaa VU dl mínSségben eaak i gjógytárakban. w a-tu Nyomatott Fischöl FOlOpnfl f PSERHOFER -féle WárélAvlllA laKHonttnl« "»IMt »rjfteni» lnl<dci»k t\|tv« alulit h utAtkl ne««t Ul VoriloZtllU fdllüitt/Oün jr, j^Bi „,f\|éi:lfmilL. inlyflj cMktigyou hHk l^\|\|k bttf- iSff, mslyWa • lnl>d»iíM>k mAii» lixtpuUt'fiHi^^mt-h ^ktu al»é.yltelMli »»la A l«fiankMMbli a-tekbrii. ni«ljkbfB siiad»n rf)4b nm «kertrlfnll mU»I\|mii<híi-(i á»i UlducMk »miiit.il .niu>r h s Itgrővidíbb idftl nltai teljes gjógjujlnni crfdniltijititth 1 d«U»a 16 li bdsefeeet 91 kr. 1 U^rw , 6 dobosul 1 frt 6 kr, poctsA köldvp 1 Irt 10 kr. (1 lekeremÜ a«n\ kttltlHik ndt.) M«»g ' küldik uUoiéUl V«ff imsUttUlvMsy uirUeU. 'MT' VumíhIus Utál érMiett, tml)«lí IrAI bá\|ii\|iiiua* dhimk • IftbdRtiaöltárl ui«l/«luk » i«fklífttifáltTb áa lngsul/ttmihh liáaMágekUu h#LfreáltU k»Mit kfiiiíník. A kl iornk «fimr kíséretei tett «»lak, levnbb hjn»l)it. Á •téttUlsa LAaiAau Irilek köiUl, Ide tsellákelv« kailénk séhásyei > S\ WaMeoiW 4 Tbba mII 1880, no II. Márt legwálypbb kfl»flw 8e «Mdetevl Nylivá», »Is,lest. ^árt.Mkre há)AköUl.».ul? T.kl«t«tt. «rí lieaaa n««T«dt«m bán. \| totöft * ratdblrlokoi. utiiitu« a b«aiia»áek—. iiinnriii>ii>ih—s>«Mti j '.■■ ■1 ■ da minden alkar nolkOl,/ l^om mind roaaaabb* vili, T^lotfUl «rt Ktfin boM^tva aal, mbaati«! ve* ■n, bogjr Iá» mulUval bavaa haa^ák! éraalM, (« ltJ«\|»»iU«g valamolMiy gyógjm bnw.i.ló JáfláM»! kir Ntok lmaaa«fnr«dáM kfivatkaaUbaai { tetyaa áljvá*- u te h Ir • ■ faf r ba I ■ • am á v a I, maly r»«\|,\|.im \|aluá&\|t állott M, e mlbalyit c»ak s lágOMkálya^b ál- j hulAbb Idillt fcfjpd«\|N«k \|/oeu »atatt.«V«4r» kai ngj ey korty viaM uyaltaui la la, alif bírtam s ! Iralaaaoayt ugytt—it tgjiumu a«ar Iráutl bUalwat-Dűflkdáa, «aM« alkáláa la Ailtedoaá« inUlt iyisw Unaágowiiak; wamnÉÉaM TTtrp-rt m Ae várSaatltá állni, mü oact vág» aa áa, c«akn««n caodalatoa liatáau j labdarlalboi felyasMU. bogr aaan ppró goljrábiaok ▼artlaatlu labdacaal bmáálaUhoa Myaiandta», malyak i a^áljéral «Mfoalr«e4t\|am tig MA óla tartott arany-nam ti vanteiiák al kAáaekali • —fant omáptm j m, bántalmamat Kayóllaiábaa uam raatalam Baaak H áf/ltkall«« balbniól tskáklaaaa atfaba- , bavaUaat, mlaaaríM ity b^ei aógy hall UaaaAlat Stáa tfítottak. — Mbak kfivatkaatáben áa « taktotalaa araak j tot)a tSkáktaeae w^éalnt, • áa aaaa labdaasokat U-vinlaatitd labdacsat a nty anáb arWtö gtójpaaárlárl ntróaaai kArában á laak«i«óbbaa ajiakna Aa allaa inagfjrSsfl hkláito a all^maráaamat akgaadlkápaa kl- akioa •gyAHaláhan aaa>a3 aHaavatáaaaa, ka Aa hm ao-fjauü. — Slvádl wály llaatalaltal ( ralmat, -. jóllakat aákalilráa oélkOl — wyllrtaoaaóg CtUttpr Jéut. , alá 6lá\|t)a booaijtitla1 Mály Uutalattol '—--. . Béca, IMI fábraár 10 f. K. Takiatataa ur! Oly aaaraocaóa voltam, vátatlaa aa ta Vártíaatítd libdaoaaiboji Juttatni, malyak nálam aao- I "TT __ iákat mlVeltok! — Évek óta aaaavaitaa Mfljáa a I ... l«?á. máJül 17, < aaükeióaban, egy baritnta aa An \|liM kbiaaaalhól 1 TakkMataa arl Minthogy M ön »várlIaatlM-pttulál-átengedett nékem 10 darabol, i aaW lO drb labdaoaen- (falaaágamnak, a kl ávak óW Idült gyomorhMban • fa oly taljaa tAkáUtaaao helyreállított, kagy aa va- 1 «mában ea-vaiilL najnoaak vtaaaaitik aa ólatat,haaai Tódt ceoda, ~ «AnAaatam mellett kárak még egy tm>- I »J KJnl avM la Ontottak; balá, máa ha»>nli batagiágak-M>I,I kflldeal ban aaaavadAk, kéréaki még ka lekeres miarótel nat- Prlska, »Ml mám. It liltt inegkaidájlár« kárim W. Mály aelntalettel t < j , , Pdr iWrda. \| «rnsseá Halé ti. Kayiko, 1171 november M- l . ' „, .. , . _ Tekintetes ur I Ax IMi-lk ávtAI ketilve egy kát ■ . , L . . , « Jenllia i. ávt vüfeáláa után fólytpn beteg s egóeaen oda voltam, ' ttLrJ » Jf^.®^ bevaedarik- a oblaH^Uk, undor,émelygés, bigyadtaóg, Wk aa 6a .vóniaalhd »Hfálaak'" Hámsóaük.t kMate- forróéig, ilmatían ájnilkikkal voltak állam napi gyöt- í JJk» W»bn fejowftk M lygmálykbb bálánkat Ae Ae nimti, taea M ávl IdfikOsben M orvost kAalttk » (ro- I ..TTTTL"^ "í"' f,,4"1 "Ví feaaort BóeabAI hlvám meg^tanácsadás vágatt, da mtud nsm hasai>átt, B legeendieebb gjógyrrAt lanaslintiák hústalan, balom aapsit na»« knlyoeabblatl Még osak; A nfik iMjigfi, wndetlen b^VI tUiáaláMál, liUgy i aaaa áv október M4b olvúlain as Ae esodalabdaeaaT «kedákuál, glltoaiajál, a gyomor nak kMatáaát, megbosatiam, Imlntán ásókat utaaHÜ- ' l«^' Wft Nrí.,!fíNi* i>terűén i bálig asodtem, T0 ávee létem danám tamil I •Huuk TeUsa bMo»mal kérek még )t taereeel- arfitalJae a tökéletesen egáesságee vagyok, ugy begy Mé,)r Maatelattel most Ismét egáceen nj életnek AVvendtiatek. KogaiQa \| Kmdtr f^drafy. Amerikai köfizvói.y-kervScs, Csuknm^j o!^, ^^VJii^r^í^ aaa hali, kátaágtilenfll legjobb esef minden köasvá- j ' Így ftvegj flif nyee a rsnasoe haj, aeveisteasn SátgerUieiblJ tag- I ! V . ,! ' 1 "T * ^KnníT'Zr^,^,0U-k«JÍ' ¡.Por lábizzadis ellen.'^.-ffuSÜÍS __' ■ ■'_ , - 11- t , M lailml k ele ikasA kellemetlen esag^t, épen tarifa AnoáKAvin tíwlí vi* «•/ kirJ «xab. valM » lábbelit, ás ártalpaUan aaernák van beblsonyulva Anatnenn saj-viz, sppJtQ.lól^^ KgyáoboaáraAokT aan elismert legjobb (ogfaatartóóáar, lflvegeea 1 ft 10 t ~ ' ■" {* ■ rr ] ' —r- 1 ~ C7„mDr.Georgé Pste pektorale-ja, 0£CU1 feeenczia, «« erCaháeére a leantartá- dás, kflböáa. rekeiiség, bent, mell- a lödAbnJok ara eredeti tv^acakbea ára I frt 50 kr é$ 1 frt \|0l gégebánlalmak allé« leijobb áa legl^ellemaeebb ae-■■ ■ i i . . . ' ■ '■.■ ! gédasaroek állaláiioaau elismerve 1 dobos ára §0 kr. Chinai toilette szappan, t»S±± \| Twnwichininliajkenöcs, I^^í! pária terén. Baaaailla Máa a bAr bársony einaleea . . ™ .. ..... _... Yv y« «la orvo- le iga. kellamee sugot lart «g. I»en aokáigTart a ^ í ¿í kJ arirad K,/darab TOB 7 r Hf • v^Üella«Mrv,, I ralaoa... küllitott nagy ■ fi i ff.« i. -r—V»/ i ■ i vsaeietieas I irt Finkor^nnr általám* ismfrt>lee hásksar lm- i i—-1-M--f— x ^pui, ruti rekadtaég, foJiókAh atb eliea, ! Vtrv«fám«u fannov Btepdel tanártól vágott I dobot M krajoár. öiqiIltJH éa esArt aebak, mérgaa Fsgy-balzísm, ^i^TX SS-ISKm'SI marva, mlndenncmO ftgjbsjtk áa Idfilt sebek stb. al fflTf? 'ZSPül^rJ10^^ t^ m i tágety áOkr _" i >oeló b^ok ellen Jósak bhoaylt Zgjr tégely 80 kr. Élet essenczia (prágai cseppek , Egyetemes fifaUtó-só; cv^d rftpnnpk\ megromlott gyomor, nwa megtavsrt eméssifs minden kAvetkesmiayei, u. m .... eméatta mlndenuemü al- feM\|áa, eaidlia, gyMwrgAm, gyomorhév, anuivér t«ai bajok ellen, kltQnA báaleaar, Egy fivegose 10 kr. dbgvlie stb. ellen I cu meg ára 1 frt. MisdrnaeioB frincala Ufttfegeiságek vagj raktaraklau UrUtnel, , agy kárál re gyoremi a oleeón raikAiöltelnek. ) j j , " \| . IC* A wátkftldáá peiU «tjui loristos a® «easegsál csnkls aBndk bekMdést utiin enkfi-tflik, uefjobb Amegsdl ntásváai mellett is. T^M 891 7- ÍJ ^HHDk "nstragon-mustár Fogfájdalmak H, ^CL^Z^i kasek akár baM.aak . kim Ma> klwaMa- II SCABldt V lltOr 6S fl&l ••»I Usiaaaftétsi elkértáb-Mk 1 es« afcMriatet- 11 béort taülOülegeM>ég ts^a rtiágktrea aa aeari a egj aftil aa Wiyto^ belföldi Márka '/. üa 1 kilói Mllfceeé. rété« kit ftresek bee 86 a 70 kr. Äap- V- . , , i Ü. hetáttavM Ut. ItlwláTaafcars>»tsál. ' ftrapkbMi eai»Msl éa védjs^cy« I kapható minden boltban ftasaréa dslloatsee\| ' I H ^ kersekedéiben. 6. szám. Nagy-Kanizsa, 1884, jaftoftr 31-én, XI évfolyam. atÉtttfvrtato E KIADÓHIVAtal: mhmint 4k hl kliwfca a topanIWaii i«ntnmillml kviüK-^Hv; 1eabbá «\|o)lxt>tiWk, fcbat-klidataaak mt. ide iatéaaadAk. UvvMmwielleu levelük enak Imaort ka-/ arkbAl (J>»ga«J iáinak «1. Kciírutok jiinnxa aetn kttldalaek. ZAik POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILjAP. Hagy Kanizsai- 'ésDllzalal takarék pi etkedeltnl bank kltftfslos' közlönye. A\ Zalamegyei ügyvédegyjet, & Nagy Kanitsai- 'éiDél zalai takarékpénztárak, Baúkegyesilet .1 ói Keresi " M^vjeienik N<igu-Ktini%$<ln hetenUnt egyuzer: Vaitirntip* wAntmtei liii; ggtae km.....5 frt. * ki. fk hm.....* 0 , Hagyatom I 9 • Hlrdatáaak Jataeyaáaa MtilHiliit irvertai a agyáb Mvatalaa >M«t»l-ayak ?M kr. TitfyrgdUoa MII Ua» aatag l frt, aaoátal »laiJaa aaéérf '(, kr. iyTOtér petftaors 10 kr. Előfizetésre való felhívás „ZALA" czimü politikai és vegjr«t tartalmú hetilap . Xl-ik évfolyaniára. Megjelelt Is'agy-Kanizsán, bitepkíut egysser í Vasárnap Biófiietés: Egész évre . . 5 frtj Félérre . . . 2 fet 60 kr. Negyedévre . 1 frt. 25 kr Kérjttk régi előfizetőieket sz előfizetési ár poutós beküldésére1, bogy a lap ♦ szétküldésében fennakadás ne történ» .hessék. A/.okitt pedig, kik lapank néhány w/Junit eddig mutatványul knpták, «¿Iliién felkérni bátorkodunk, hogy ha u/t megbírta» I in^Itó/liiflink, n/ elofl/c-téai árt póntn ulnlványoii beklil-deul, ellenkm eneiben pedig a> lapot lehetőleg az eredeti borilék alaitvigM»nkflldeulHxlveHked\|euek. „KALAM k i ad ó h i vatala A A városi képviselő, választások. (V. L) K mai napra vaunak tkitűzve a városi k<p»iselrt választások. ^agy-Kanizsa a törvény óf íc'mcbeti kisorsolt 50 bizottsági tag- h Ivett 7 ke rü!etében a mai nap van hivatva ajakat választani. Fel kell lennfluk, hogy a választás határidejét megállapító alispáni leirat elég jókor ánkeiett, iionnan vau tékát pfégis, hogy árról csaknem a legutolsó órában értééül tnk ? Hja, hoa'isbb Idő óta nálunk ez a divat; a legfontosabb dolgokról mi páriák rendszerint legutolján s akkor is csak kerülő utakon nyerhetünk értesülést, mikor már a meghittek és bizalmasok tábora átokig nésve /már jól kifundálhatta tervelt. Igy történt a jelen esetben Is, nem lehet csudálni ¡tehát, hogy a választás a nsgy közöné;gbt egészen váratlanul és készületlenül téléi ja. Mig az orsság nsgy réaiébett jelenleg folyamatban levő községi képviselő testületi yáhtztésok a logntgjobb nyilvánossággal, r— a polgár mesl erők által pártkülönbsóg nélkül összehívott választók előleges ertekealete után s közös megállapodásai által kószitioi'iek elő s hozat ii ik efova köztmloinásrá: addig nálunk chb.üi a szerencsében fsak ál ki" ! váltságosok réjzcsüihótnek; a uagy közönség pedig szaglálódjék azón normális U occupatio formájú ctédulák után, I molyok iitt-ott a '¡választást tnegclózóleg 2—8 tispptl kirsgnsztatnsk. Hát most, az autpaoraikus élet egyik .legfontosabb jogának gyakorlatára való figyelmeztetői kö'ben szállta meg a magisztrátust a takarékossági szellem, ¡hogy a .nyomtatással fósvéiiykedjék, int kor nálunk máskor akönnyen elkerülhető, j luxurióstts nyomtatványok járták a lytho-graphia helyett? Váljon es a fontos pub-licatío nem érdetheine meg egy, a \|eg aiélegabb körben kifüggeszteni s\| mindenki által kőlinyen észrevehető plakátot? Választók t ébredjetek; esek at állapotok tűrhetetlenek, esordultig tellett a jpohér. Igyátok meg, hogy a mii választás utján kiegészítendő képviselőtestület ketébo lent letéve a városi itttvi-telóséget 6 évre újból inegválasitaii; azt padig mindenki tudja és érti, h>gy a tisztviselői kartól várjtik első sorban viszonyaink jobbrsfordultát, a sulyjós iá vált köt'égl terhek Wsxállitását, nkszert t előre látó gazdálkodás) ufjánj a gyors, Igatsá-gos, és erélyes aduiiuisstratiót, a rendet és tisztaságot, az üdvös dóig ok ja-i vallatát és kezdeményezését, de mindenekfelett a nekünk annyira sMÜkségei békél, a tettvéri uerethtety a plébn miieru con-^rl^uens sia9ái»ak meyhaUgamát, a várót m'nden oÚMtályinak egyaránt való megbecsülését és jogai tisiteleibén tartását. A Icgközehrbb lefolyt időmakhsn mindenki meggy ősöd betett, hogy a jelenlegi Iráityr és általa meghonosított mesterfogáyok a fentebbi jogos Igényeket nem respektálták, hogy Idegenek lettünk saját városunkban; hogyha nem lenne szent és drága as a hant, m«ly egykoron befödi szem födelünket, — ha elnyomktásunk ós kétségbeesésünk dsezára is suvlrnk rsgsszkodisa nem lenne oly tántoríthatlan e helyhez s vágyunk ezt még egyszer boldognak látni — oly kioiitlutaltlan, — j fel kellenjB szedni sáioifálnkat s kivándorolnánk I Ti a kik a hatalmon vagytok, s ti, a kik aaokat a hatalomra eegiütek, na fokiksátok ti elkeeeredést él iagalmat, inert etek elhomályoiltiák a törvény ét tár^dalmi rend iránti Untaiét öntu-datát I ; Ti pedig válatgtók, minél számosabban gyülekezzetek a szavazó urnához é., juttjaasátok győzelemre a ^örekvéet, kegy végre valahára végevettaaaék at évek górta át tartó egyenetlenség, küzdelem ét IzRttotUágnak « legyetek rajta, hogy tgy jobb ^jM hajnala deruJj&n fel, mely áteáit") Uőnd társadalmunk legjobb erői' vei! egyetértve, a várót vilödi érdekeinek el ömosditásán munkálkodni. ; :r. Y —- -jj.V, W\| lajái Asr Aiakaen. Ast kiaaatk, kot7 a konaásy vagy aa enatgzytMa patiUtekia a4(la oaak UU faff laklalaal asaa pakllaáaba, a ml ttt a véraa-káata tsaUk. Lapaak asarkaaatA)a tSbk Ma riraai vlrtlala Mvta, afll a lafblyl Avkaa atáaa méf la Ufstkaavéa, mi ágiba aa* löketett, kegy a Uf • ■jarn kllgaaltiaaél a vIHlialik kOaSI kiawaákwe, f.»leg Biatáa »d«J» aaai la áaOkkaal. Oaak a aapakbaa, már i rtolaauUoaalla tdO Ujárta otáa biseajeeadeát nixg aa allaakaaOrAL Uléaa aéaaadS a dotogaak, aa . adMkSayv aUpJáa Iparkodott agjaaaa álluaadájáaak OaMSgét k rkreal adóbivitaiban awgtialel. 1 Ka agyaa a jalaatolt adótlaat által reWUeaalak folyláa alaő alkalomaial un atkartlt, da aiáaaap aa allaaSr ar-aalvaaaégábSI aa adó-fUkSajT alapjáa lapaak •jwi kwuMj« ■aggjrSafidOtt, bogy S Itt frt 'i kr. agjt-aaa 'állasat adóval van aagtarkalfa, Jttfl)7 ügyvédi ak-lavata alatta kHnaarma JSvéa aaánilétba, 114 frt 4 kr. aratanatott ki aa ad ¿hivatal által ta tiilnekitatl fal a tarvéaykattaágboe ta joloatatatt ka a logtóbb adta Szóik aévjagyaékát nagállapltd biaaitaágboa, matyaak alapiján a itO virilista k&ettl a H>fk Wl/ra keUeU volaa karfilaie. Mi törtétat azoábaat [áa a kSldMtaág, moly a legtöbb adóSaalSk aévjagjraákál aa adóktvatal á\|ta) bao..\|gáltalott ad#űmiatta alapjáa magáitapltj* '^alaudy ktldfittaágzak tisattkaa q« állkal aa adé-ikffnjitatáat falSlbiduaí, taldaaiaft, aötl blaoayoaaak kall laasia, kogy aa adAflHtBáyv alanjáa uvoataba vatt bt-ao^yoo adónemeket, mittt pl. anXlUláaoa jövadalni pét-nddt, «¿olédadót, tökakawat — Ma Mradék-aéát, fegy-i vorwlrtt, taeaak loaaáailtaaával/állapiiaUa asatáa mag j aa addmaayiaágot, mely tanetaaala—1 már na» Sk6tta Mg a .viriliata-jog altataábaa 4aakaágas miaimatta tatait! — Kaai la kall amdaáaak, bigy aaaa a^árá* mlkid kortea eaátokbdl azért tartaai kogy a várni ká\|iViaalfi tealtlatba a viriliata-jog alojpjáa it oly agyi- 1 „ZIU" tárnája, A rókáról. Oasdászati szempont hői. ( A rókának prémes bőre lévén, értékes áruezikket képez, ez oka annak, hogy némely J vidéken czélzatoun engedik szaporodói' Sok- ' féle sxine, minősége lévén a róka bundájának. becse és értéke is aszerint változik. Értéke csak a téli bőrnek van, mert tömött ét tartós, a nyári mitsem ér, mert silány és 1 könnyen romland'4. (¡y úgy ászali szem\|>ontból. Farkával szokás'villanyszikrákat fejteni, mert sok villamossággal bir. Sztikáa vele az elgyengült, n hfldött, a csnzos testrészeket, \| a kőkemény dagnnatokat íelmelegitésig' dör- i 'jisolni, hótcy izgasson, erősítsen és oszlasson. Vadászati szempontból. A róknvadászat a vadászoknak általán nagy élvezetei szerez, soknál egy róka el- ' ejtése fölül ütifi sok vadászati ftrimiöd fiWii, élve megfogni, és méreggel jmaz- \| fífaní szokás. Ha^odászst alkalmával oteadtá kata- j kolAafá! aáokáa a vadászok elé tétakii, éaha a vadász jól rt\|tekazik, mndesen áll hely én; j nem mozog, nem bestéi« s nem dohányzik, } ogy hiztosslihse rsmclliet ssrennét, mint \| etiaalasö sestlien, me at a rókának éles a heilaaa, (álána éa azagláaa, de nagy efe- \| vigyaanttal ia bér, óvatosan saökik a hajtók taöt, kogy annál biatoeabhaa kikerülhesse a . vasaiyt Kréóbtn, te lesen aaándéáoitatik al-a^éss, Atav M mAatni I vadásznak, ssem- I ben lakhelyével és piivel 91 órát js igénvei it loHidőtHzért is Ohlieu vi'illnlkozzanák a lesj-e, I hogy V óránként lelvállltOHi<ák egymásl. Hom-I vi ágnítl legeredményesebb u leaés^ Juniusi lesétnél,«midőn kölykei' a tanyából már kijárnak és ezek elpaszlitása I Kzándékoltatik, minden előtt az anyát szokás lelőni, mire he kelr várni azt az időt, me!y-\| Jjen fiainak megbo/.za eledelét, az anya el-j ejtésével az 'apródok báláikor is elejthetök, I mert helyüket könnyen el nem hagyják auyjuk hiányában. Némelyek megfojtják a rókákat. Be-i tömnek t i. minden bevezető csaiornanyilast \| földdel légmentesen, azon lyuk elé pedig, hol { legtöbb nyom mutatkozik, élénk tüzet esi-1 nálnak, ezzel kihúzzák üregéből a levegő^ aztán ezt is szorosan, légmentesen betömik földdel, másnap a lyukakat felnyitják; mely alkalommal, ha a rt^ka csakugyan benne volt, valame ylk lyukszájáná)élettelenül megtalálják. Mások daxebekkel kerítik vasvilla közé. Dazehet eresztenek az odúba, s hol ez tompa ugatást tesz, azon helyen leásnak áz odúig, a midőn meglát iák a rókát, kél-águ vasvilla kózé veszik annak nyakát, földhöz szorilva, étve megfogják, vagy megfojtják. A dagebekkeli vadászat nyttjtja a légéi vezeleaebb áiulaUágot. A gyakorlott dax biztos eredményre Vezet, mert vagy kihfl\|jtja odqjából a rófcáti hogy gazdája meglőhesse, vagy megöli, hogy holtan vihesse gazdájának lábai elé>' At odiiha mászoll daz elöl a bátor és erős, ugy nethkülóhbeii a kipróbált róka könnyedén ki nem lut, kátlanába vonul, innét kapkod agyarával áj vele azemb- n ugttó, vele viaalodó dat félé. A gyakoflott dai elvégre megunván az éredménynéluli hosszat kütde\|mat, hálát farait a rókának, mellső lábaival Ibidet szór ha a akut • róka asemei közé, fkraval mindinkább köteledik bottá át hkttőfié teszi, hogy hálni ját meg haraphassa, hantnás közben a rókát katla-írn^úl kirtOitánt igyekezvén, ennek sikerüllével villámgyorsasákgal feleje fordul, jnyaká nál megragadja, és vád dühében agypn mar-czangolja, addig rázza, addig vagdalja földhöz, mig mozogni, lehelni képés. Munkájának sikeres bevégeziévjel a gyakorlott dax urának lábaihoz czepeli a martalékot, a legnagyobb izgalommal Őrei, a amint gazdája fölemelni szándékozik, kitelhető erő vet ragadja ki kezeiből ¡martalékát, és njul erővel kezdi azt marczaíjgolni, s ha egynél több a dax, szét is tépik ¡a rókát. Máskor az odúba vezető lyukak szája elé háló félé zsákokat illesztenek a vadászok, hogy a beeresztett' daxebek kiűzzék a rókát, ez pedig az elhelyezett hálóféle ztákokba fusson. Megmérgezni is szokták puaztitáai czél-ból a rókákat első torban szóralla) (slrychnln). E czélra apró madarakat lőnek, hasukat felhasitják, és ebbe vagy szájukba teszik a mérget, elszólják a rókalyukak körül, vagy apró húsdarabokat mérgeznek meg. Legbiztosabb mérgezési mód a következő; major-sáp szárnyának csontos végét olvasztott asztalosén jrvbe mártjuk, meghintjük méreggel, meghűlni Imgyjuk, meghűlése után igból belemártjuk az auitalosenyvbe, tollas réazét pedig megpörköljék,' bogy szaga legyen, hogy valaki további használatára \| fel ue szedje, és Alszórjuk a maga halyéjt A róka a pörkölt azai; után rendeeen megindul, élveaetlel spéazti fel a tollaeprű mérgaaatt csontos rémét, és ha több darabol saórtank el azon helyen, megtörténik, hogy a róka kéatdeliaeséee köihen ason helyen vasi ve marad. A róka sűrű erdőben, vttmoaétokbaa. fák odúiban, sziklák költ szilret tanyázni, ez lak- és menhelye. Gö Iröt \| ás magának U)bb be- és kivesetö csatornával, egy katlannal, mint menhellyel, hová üldötéa éa nem menekülhet és esetében rejtőzik; máskor kiűzi a borzot lyukából és ezt utalmába veszi A4 úgynevezett katlan, vagyis menhely nagyon szűk bebúvó lyukkal1 bir, melyen keresztül csak neki sikerül haUolnia Tavamkor párosodik, zalámbolva ét ugatva keresi párját, többen gyűlnek öeate, éa niphoessat tanyáznak az adóban, azért ijs február hóban szokják daxokkal üldözni, hogy aion alkalommal többet éjthessenek el. fivenként 8-r9 kölykei ataporít éa etek t * napi időkölben vakok. r A fiatal róka igen tanulékony, ravasi éa nagy tolvaj, megérti nevét, barátkozik a házi ebekkel, macskákkal, a ruhaféléket fé-aieknek elhordja, mégis a baromfiaknak ellensége marad. Vadakkal él, felkeresi a féazken ülő madarakat, elfogdoasa a nyulakat, szakra hajlóvadászatot tartanak, megölik n fiatal öaeket falvakba járnak m^jortágért, éa oaak ha ilyekel nem kapnak, táplálkoznak egerekkel, rovarokkal, rákokkal, halakkal éa apró es igákkal. Hoztuk e csikket vadásajstkedvelö olvasóinknak mihettartás végeit. CGf VADÁSZ. Mik iiSt>\|iamt atail amik Ubaa, iklkkol a • J«M«\| liatilll oUnuf GMalaUa) ai* > Mk >•>• vin»l (lulnJIUm ú, MtMInU núltltMliaUk latolja aat im ktrMMWi Hcr » w>tt tvkan te Mnitkiaa a Mnirt ktkatjrau umcttuk utad aalialilatt lak, inM\|J> hflBMp un kltSIaUajr, hogy «/jiw a kttn mmdmé* némiládmC* áíafc k'ilWaUktqiM aélmmrt* m ú' ildm- Mtili, r- A ladaapltt ahaaUaaliaa ay«a Mn alia vntda a vlrlllí-jof aa ém vaU i klaaratUail, ua aáa, aroJatéajrealiatl, hogy aa a aaSMkiaat Wább laaa tn.lilliatl a Ugdaleaaaakb eaaliklatajratl. Majd kui ■aulk ojJAt «a mMjit. A kisbirtokosok hitelügyének szervezésihez. Alig merült («1 1« ajabb időben f.uitoeabb gazdasági kdrdíB, niiut A kla-. birtokosok liltolügyéuek szorvózéso;. i. épen. ezért teljes ejiiateréi illeti meg giióf D e s s e w f f y Aurélt, liogy a li«illetékesebb helyen, t Gazda-Körben, fi luiiire lio'zta est si ügyet és pedig oly nliipos tárgyismerettel, oly odaadó pey-szoretoltel, hogy as e téren meginduló üdvös mozgalomtól méltán s legjobb sikert várhstjuk. Teljesen osztjuk a nemes gróf szon elvi álláspontját,, bogy s kisbirtokosok hitelagyét npm állami közbenjárással, ba-jiem szövetkezeti uton kell ruudezul. S s midén ezen elri állásponthoz részünktől is boÉdljárulunk, nant mulaszthatjuk el, hogy nézeteinknek e tárgyban — lm fsak vázlátot-an is — kifejezést ne ad-jmtk. Huzamosabb ideig a nép, t kls-bitlokos osztály között fs élre, bő al-kajjimnk volt közelebbről megismerkedni aziíal a visszás helyzettel, artal a mnré vjájékosatlsnsággsl, a mel) ben kisbirto kosaink a bitel tekintetében valósággal si lilédnek. Szinte inegfogkatatlsunsk tetsz-llttlik ex olyanok el'ött, akik pusziin elméleti okoskodások bóllkijiidiilya, nem ritkán ugy válekednpk vsrar legalább véle kedtek, bogy hiszen ott Fvsnnak a vidéki kisebb takarék pénztárak és népbsukok, ezek vidékük hitelszQksfigletuit kielégjt-biitik. Sajnos azonban, bogy nem' agy vaa. A mi vidéki takarékpénztáráink— tisztelet a csekély száma kivételnek — rulsjdonképen nem takaiékpénztársk, hanem aisehb-tisgyobb arányú risikóra alapított leszámítoló és nzsqrn> üzletek,; Hiszen eisk meg kell n«znl évi mérlegei . jkvt s valóban megdöbbenve láthatjuk nzokbal, bogy a. n. takarékpénztárak, a mely ellnek vagy épen nincs, vagy alig van tartalékalapjuk, 20 - 60'/, osztalékot fizetnek,,a e mellett még egész hivatalnok sereg él a jövedelemből. Oly abaoria is állapot ez, a mely önmagában hordja lesújtó Ítéletét. Ily viszonyok közt elképzelhető-e sz, bogy a kisbirtokos hiteligényei ezeknél a takarékpénztáraknál kielégíthetők ? Biaonyára nem. Ilimen a tuerőgazdsfági fizlet természetével s tAvid lejárata vállókölcsönzés homlok egyenest ellenkezik; pedig butái ksma tokát,csak igy lehet szerezni. Takarék-pénztáraink csáknem egyedül a kereskedelmet s kisebb részben as ipart szol gálják —a legtöbbször a mezőgazdaság listározott hátrányára. A lakai ékpénztár megfizetteti az uzsorakamatot a kereske-, dóvel s ez daplán kiveszi a hasznot n 1 kisbirtokoson, a midin anuak termését megveszi elére, sokszor egy fél esztendő vei is, természeteseu potom áron s az ekként elére kifizetett yételárbói a legtöbbször lehozza még ráadásnak legalább is a térvényéé kamatot, s hogy ezzel még valahogy vége ne legyen a zaklatásnak, mikor a termés átadására kerti a sor, akkor különféle kötekedések kel újból kl veszi a kamatot terménybea. 8 • sse Kény, tudatlan, tájékozatlan kis gszds mit tegyen, ba szerencsétlenség éri, ott veszi a pénzt és sgy veszi, a bogy kapja; a pillanatnyi csapás és zavar közepette eszébe Mm jat meggondolni a kötött köl-rsönQziet súlyai következményeit. Könnjű belátni, hogy a kisbirt« kosok hiteligényeinek kielégítése valaMi olyss szervezetet igényel, a mely kfltqr-njen hoszáférbetó, tisztán huinanitarlu« jellegű is lehetőleg u&k ktrfl legyen. Könnyen hozzáférhetlek keli Itenie uárt éi ily értelemben, bogy as a kii-liirtosos, • kl hiteirt szóiul, Minden kt-4 teltté délkel képű legyei kOleatahlt jatst, hogy tehát • iytrt kelcsönaek ossk • kassit tarbét kelljei vlsalile,' in agy súat asaat, e alkar s KlsIiikliuMlI .Írástudó" tokasor a (elét elnyeli a nyalt kéloénAassognék. Legyen aa Intézmény tisztáit humaintarlus Jellegű, tehát tíu nyeié«tkodésie. hanem a kftlosönöi se gély elvéin legyén slipltva. Ne legjen , nsgj liivátnluhkl apptratii'a, * a kisdá-tok tekintetében ssoiltkozsék a trliMé legesekéi) ekbra. — Vnzetéi legj onek a pépnek egyssertnind oktatói, buzdltíj ji taaarékosságia Igyekesaenek biulmat la<i-teni as iiitéztnéuy Iránt, mert ezzel 'tetemes heverj lókét iijsihétnek meg. A ki isineri ngysi la a klabirlnkos osztály aneak lakaréknsabb, vsgyonoisbb elemeit iem ritkán tapasztalhatta, nogy némely ki-biitokos éveken át kuporgatja inogta-kariijitt pénzecskéjét IgyéínölcaAzellenDl a ládn fiában, inig as alkalom nem szili me^-hoszá a tqlvajt, vagy máskép nőin kél Ifba a meg\|takarliott forintoknak- S miéit! van cz igy ? EgytzeiIlon taért, mert nincs bizalma a takarékpénztárhoz, hogy oda betegye, szentül meg vsn gyfl\| zódrrl hogy ott a vjárnsban azok az „arak" „elkezelik" az Ó pénzecskéjét. Ha egyszer aztán Oiazokaporgatott pár száz io-rtytbtj bogy sem msjd reszendébe mbiiH jeu, siet rajta földet vásárolni, mert hiszen azt llüm tudjn nem érti; hogy meg leró földjének Javjíiáaára sukkal czélsse-j r'Úbbqn hssznilná fel megtakarított péin zét. De hát ez még mind uem volns olysn nagy \|bi\|. Nézzük azonb-m sz éremnek' sí másik oldalát is. A legtöbb kis gazda nem is ind tikprókoskodni, mart ha fa mellét j4 zteiiéoen mulegedui érez egy pár forintot, mivel hogy nem tud vele úgysem mit cslnálpl, semhogy elveazitse vagy a cseleduepj ha«zontalanaágokrK el-kanyorálja tóié, aiet vele a - korcsmába, s csinál ipagánt\|t egy „jó" vasárus pot. Pedig hát mennyivel jobb helye volna mindennek a megtakarított filléreknek és foriutoknsk a takarékpénztár. íme itt van egyik kiváló most még kihasználatlanul lieveró pémforrásuk eteknek a kiabirtoki hitelszövetkezeteknek, s ezzel tápot sdnánsk egyszersmind a takarékosság terjedésének, a nép erkölcsei javulásánsk, gszdasági fejlód és'•nek. Emlitetiak végül, bogy sz ilyen hi telszövetkezeteknek lehetőleg szOk kötfl-eknek kell lenniük, SzOkségemek tsr'juk eztszért, hogy az intéző egyének a hitel» szoruló kisbirtokosok suysgi viszonyait KÖ/el«bbról ismerhessék s eaak olyannkk njajtaanak hitelt, a kirúl határozottan tudják, hogy a kölcsönt gazdasági ezó lókra kívánja felvenni; nehogy tér nyittassák a kOiiuycl\|tijl adósság csíná'ásrs vagy esetleg olysnok kapjanak kölciiiit, a kik ezt uzsoráskpdás czéljaira iordi-taadják. Szóval olyan intézményt kell te-remteui, a mely la i midőn hivatva van kielégiteuí a kisbirtokosok hiteligényeit, másfelől egyszersmind a,' ULarékosságnsk is elómasditója legyen. : A takarékosság előmozdítására azon ban a kötelező heti betéteket ezen ia-tézménynél nem tartjuk helyesen keicsz-tlllviliotőnek. A heti betét-rendszer mOM-káanak való, a ki hetenként kapja ki s W-rét. A kisbirtokos pénzügyi helyzet« ettől , egészen eltérő. Neki akkor van pénzé, a mikor a terményeit értékesiti. S itt aztán elénk kerül ismét egy másik probléma, a mit a szamsdásból kihagynunk nem subád. Mert hát kivánható-e ai(, hogy a gazda,, a mint terményeit — ren desén tizedronda közvetítőnek — eladta, ennek bizonyos száraiékát betegye a bankba. Nem volna-e sokkal ezélszerübh, ' hi ■ bank azt a nem csekély taázalékot Írhatná as Illető kisbirtokos javára, a mi { as eladásból annak a tisedrendű közvetítőnek — a gazda rovására — jut. -fy ezzel eljtloltank oda, hogy vsjjoa aem volaa-e czélszerü éa szükségei a kisbit* toki hitel szövetkezeteket akként nervazuil hogy azok a termények értékesítését is baláakóitkbe vonják t igy mintegy kiv sebbtzerü közraktári szövetkeze tekét ké pezzenek. Azt hissszük, hogy ezzel akist birtokosok helyzetén sokkal inkább ae gitenéukt mint paastán a hitelszövetkezetek által Ulndsneastre oly kérdés ez, a Mely MegérdtssH s komoly megfon-talárt L* j I > Végfll még egyet I ÖtkényUlepül wmmii Miudésakuél at i kérik, bog) talajdoeképen ki le\|yta aa, a kl aunek a kiablrtokl blte'Ogy azarvttétéiMik as élére áltjou? A válaas Igtu tgytzefa k terMéa\|ii'tes. As, a klbnu a jtiépiiek 1)1» mi ima van, s kl állásánál, jelleménél, képsnttaégénél fogva e téren a vozér-muríipro slkslmts A legtöbb esetíian tehát a ptpl utztály. \|- A lelkész van arra hivatva, lifflnkább, í liogy hívőinek ne ossk a lalkiikben, ile aa anyagiakban is tauácsadéjii, ' oktatója légyott j ss 6 szavának leglttbb nyomatéka von a nép között, benne összpontosul a blsslom, állatnunk léri\|to<<z\|iHi tiisgávsl kell, hogy hordja jeliemének netitesaégél: sz önzetlen törekvést uépéiield boldogulására. Karolják fel ők ezt az fsziuét, ismerkedjenek meg vele köreleobról, a hol többen vatmsk, különböző felekezet élén, nyújtsanak o téren it testvóri jobbot egymás-nsk s vállvetett erővel törekedjenek a" insgjar khbírtokna osztályt megmenteni a jövőnek I Gondolják meg, hogy a ma gysiság érdeke elválatztbataUsnnl Asszn van forrva a lí(sbirUikos osztály meg-szíláiditásávsl. A n. kanizsai legtöbb adót fizetők névsora. KarczUg Béla 138'» frt fl j, kr, Kar-czng István 1381 frt öl kr., IMbrin Benő tuuu frt 011,' kr., Tóth Ujos Ügyvéd 974 Irt &U kr., tielsel Uutnuinn Henri oh 676 irt 19 kr-, GoIhoí (latinán Vilmos »IS frt tB'L. kr.,. Löwlnger Urael « U frt199 kr, HiruchlEde iiOU frt 19 kr k. r tag j-aaer WeiserlJözsef 67 trt &tl'\|, kr., Hősen be rg Izrael 644 trt 67kr., Blau Pál HI2 ! Irl K9'\|, kr., Ifr. Szűkíts Nándor 4S5 frt b!0 kr. i-uer, Plíbai Perencz 49J frt .40 krJ 7-szar, Eperjeaay Sándor 481 Irt 65 kr. iáatr, Ebenspcnger Lipót 414 frt 20'/, kr. k. r. lag a »zer, Vsgner Károly mérnök 4lt3 fii. ü-szer, Ur. Szekeres Jossef 409 fii hb kr, S-szer, Stern J. Mór 40.1 Irt 68 kr, Babocbay (iyürgy 88? frt 69 kr. 2-sser, Scliwariz Snmu mérnök 376 frt 6.1 kr. V-szár, Welisch Jóisel 367 frt 121, kr., Orosz Miksa 36« Irt »77, kr., Uulinan Uuár 837 frt (9 kr., Herteleody Béla ügyvéd 831 Jrl 90 kr. 2-szer, Ter aánczky József orvos 8VS frt S7 kr., Vidor Samu 308 frt 4H kr. k. r. tag 2-uer Láng Henriqh 803 frt 7 kr., \|)r. Horváth Antal ügyvéd 29ó Irt 70 kr. X-sjter Bettlh'eim Snmu 2UI frt 94 kr:, SsigriU Kobsrt 29U Irt 7/'\|, kr., Thotnka Endre 290 frt 21 kr., Ujváry Illés 28t Irt 9< kr,. Hanser János 28' Irt Ul' kr, Scbertz Albert g. keresk 280 irt 68 kr„ Berényi Jöoef oki. gliszt 2n ■ frt ltj kr. 2-azer, Schreyer Lajos orvos1274 Irt. 2-szer, Berger Adolf 272 Irt 391, kr., Löwinger Ignácz 2C8 frt 421 kr, Schön-feld Miksa V66 frt 83 kr., Rozenleld Adolf 2ö;i frt 66'\|, kr., Rács Antal orvos 252. irt 8i kr. St-szeT, Olop Sainu 286 Irt. 86'L kr., Scberts Albert piperész v39 frt 70', Weiss-máyer Mór 286 irt 62 kr., Lessner Henrich 231 frt 86 kr., Fürat l.njoá 280 Irt II kr. 2-sZcr, Eizinger Uenríoh sf 6 frt C9'., kr., Kuoi'Uer Frigyes 22t\| Irt tt°<\| Ebenspanger Leó 224 frt 10 kr., Simon Uábor 221 Irt 96 kr. 2-szer, Weisa Manó 290 Irt 31 kr., Saommer Sándor 217 frt 8} kr., Hencz Antal épitész 206 ,frt 48 kr. 2-sier, Taulter [¡ajott 206 Irt 8 ka, Szommer József 204 Irt 32 kr., Plosazer Ignácz mérnök 202 Irt 17 kr Mer, Urünhnt Fülöp 201 frt 13 kr., Grünhuf Alfréd 201 írt 12 kr., tir&nhut Henrich 2tll Irt 12 kr. Vucakics János 196 frt 82 kr., Rspoch Gyula 124 trt 66 kr. 2-azer Blau Nándor 192 frt 67 kr., .Feasel-fhjlTor Józsel 187 frt 23J kr., Scbertz Jakab 1x6 frt 81 kr, KiUik Ferencz 181 frt20kr., Fráger Béla 177 irl SO kr., Azenti György 176 frt 89 kr., Klein Illés 17» irt 62 kr., Strém Vilmos >72 frt 62. kr., Pbllák Annin 16.< frt 2<Vkr., Tnboly Gyula '62 li}, 96 kr. 2-szer, Maaanczker MBr 162 frt 78 kr.,Pt\|u-lics György 162 frt 841 kr., Berger Mór 166 frt 8) kr., Fiscbl Fülöp 169 frt 30 kr, ! > Reichenfeld Ignáes 189 Irt 13 kr., Neufeld Sándor 164 frt 671 Keller Ignácz 162 frt I 224 kr, Fischl Pál ügyvéd ISI frt 68; , \| Goldsteip Fülöp 161 frt 2l{ kr,, Garai Benő; j 140 frt 61 kr. 2-azer, Slemmer Kálmán 1441 frt 621 kr., Bogrnrieder József 146 frt, Somáiké Laios 141 frt 88} Baum Józs i 136 frt 8} kr., Benczik Ferencz 182 frt 61 kr., Blau Kproly junior 127 frt 7} kr., Darása Zaigmond ügyvéd 124 frt 66 kr. 2-uer Divi-dovits Antal 122 frt 941 kr., Fünt Ignácz Itt frt 9) kr., Bardin Márton Itt frt69 kr., Gross JAssaf 191 frt 4} kr., Haha Jözaef 120 frt 2i) kr., Kaufman Samu Itt frt 96 kr, Daimeberg Jakab tld frt 77 kr, Weiaz Adolf 119 frt 761 kr., Kürschner Ignácz 119 (rt 63 kr, Dobrin Járna 119 frt 54 kr, Lengyil I. P, H7 itt 87} kr, Varga Imitt 117 irt «7 kr PóltVgok: Weiaz H, J. III frt kr, Knortaar 1 Károly 109 trt »4 kr, Gáspár Andor Ferenc« 10« frt 63 kr, Chinorányi Bódi 108 frt 18 kr, Varga Lajos ügyvéd KWfrt 4kr, Engllodsr Lajos 108 frt t} kr,'Siommer Miksa IU7 trt Hl 1 kr. Wewz Ignáos 107 trt 171 ltr,FMsakkar Jóssal 106 bt 87}, kr Iteaeb Ignácz 106 frt 90 kr, ftuftl Jéoea 104 frt 49 kr, Horváth faranos 101 frt, fiehsibor Ignáes 101 frt 67} kr, Pfaff József 100 frt 66} kii. Kohó Lipót lttO frt 68} kr, iandti Károly 98 frt Hl kr, Kliausz Boldizsár 97 frt 78 kr, Merkly Aatai Ügyvád 97 Irt 61} kr., fljfftrffy János ügyvéd »7 frt 00 kr. 2 s/er, Caemiis Karoly 97 Irt 16} kr. Ábrahám Károly 86 írt 98 kr, Dllman István 86 Irt 48 kr, flzauveber Júxnef Í4 frt 18 kr, Laky József 84 frt 2 kr., Rotbman (Jjörgy 88 Irt 86 kr. , ' j . ' ■ l • . A Városi képviselő testület flú66\|»8. azám hntározalára k küldöu választmány 1 a jelen }884. évre érvteynyel bíró vdlntiztói, I név' jegyzéket, tckjnleltol arra inikép az 1871. évi XytlL t. cz. 41. f-ában elő írt kitétel megtörtént és az ellen sammi észre vétel be nem adatott, a felvett jkv lupaán megerónlli. Kelt Nagy-Kanizsán 611.84 Her-lelemly s. k. b. elnök. Malkovics.Sándor s. k. b. jegyzés. \| Különfélék. ti lap a kltsbejSlt fontos városi tárgyhoz, vnló liuzrA-zőlií ln-dokábtfl cafllírlököu Jelenik meg. — BlaÉgyl lányaláMk Jsq> xélce A .nagy-kanizaai kii törvényszéknél február hó elaö Méltán;; végtárgyalandö ' bűnügyek: Február 6. Tóll] Antal magánlak megsértésének btnlettv éa Kis Józsel súlyos testi sértés vélaégéval-vadolt nemes' büki lakások elleni tiüntgyben vójtárgyaláa. Mlxich Arthur loiján bttnlet éveli- és f)\|e\|ri'ch János lopta bűntettében! részességgel vádolt Csáktornyái lakóiunk elleni bjlnügyliea közvet len végtárgjfnlis, Lekics Vendel, Mtrkua Imre lopáa hüntaitével' ésj Csörgei János l orgazdaság bűntettével vádolt sxentgyhrgy-vftri Ckettzlhelyl járás) lakósok elleni bűnügyben végtftpgyalás Febraár 9. Szakonyi István szándékos emberöMs és súlyos lenti' sértés Uűntetleivel vádolt bajosai lakó elleni hünűgybeu végttrgyalás. , — Hjitvásai bsean. Budapeftre történt hivátaloa áthelyezésem oly gyorsan következeti be, hogy a leg\|obb akarat mellett sem volt Időm arrs, ItOgv tisztelt bsrá-laim — és ismerőseimtől személyesen búcsút vehettem volna, -ennélfogva ez ulon fogadják szívélyes liucsuzáromat; kivánva minden Jót s kérve tartan«k meg továbbra is nsgflieAiü emlékezetükben s teledbellen kedves liarálsAgukban. Nagy-Kanizsa jan 28-án 1884,. Krauss Vilmos. — A xalanfifel jegyzöegyletnek a jegyzői járáskörök slskításs >árgythsn sz alispáni bi^atalboz intésen és a »Zalamegye" otán lapunkban közzétett kérvényére néxvo Svaslils Benő alispán úr a járási szolgabirö urukhoz /k kövelknö átiratot inlézlet A zs-lamegyel jegyző egy let hozzám intézett elö-terjesztésében kívánatosnak, sot szükségétnek jelzi azt, hogy szolgabírói -Járásonként jegyzői körök alakíttassanak.s azok a megyei iegyzö egylettel szoros' kapcsolatban legyenek. Esálial elérhető lenae az, hogy s megyei egylet közgyűlésén a megyebeli és járá i körökből kíküldendö megbízottak állal itten czélszerü módon képviseltetnének. — A megyei jegyző-egylet sz ily járási Körük alakítására közreműködésemet térvéi, miután részemről is ugy találom, hogy a já ráai körök felállítása állal az egylet aiűkö-dése hatályosabbá tétetnék, azonkívül sz egyes tsgok teleméi költség- és időveszteségtől kíméltemének meg, felhívom szolga,-biró urai, hogy a járásához [tartozó községi és körjegyzőket flgyelmezlessa, bogy égyle-lük érdelében igen kivánnlbs volna, ha nagykanizsai járásban már megalakult.jegyzői kOr mintájára Qy ¡áriw kört alakilaná-nak. Svasliis1 Benő alispán. — A mi pedig a jegyzöegylet nevében beterjesztett ama kérvényt illeti, bogy a mogye területén levő községi és körjegyzőségek tt községek érdekeit minden tekintetben telölelOszaklapnak a .Községi köslöny'-nek előfizetési árát a költség számítási tervezetbe felvehessék: e te kinletbeu kiadott alispáni végzés szerint rendeletileg az ügyben nem intézkedhető, hantom a községek köllsAgtervesetükbs azt lel- . vehetik, -miután ezen eljárás saját hatáskörükbe tartozik. — Fcatetlea Tauallé ptt felöl a .Pozsony czimü lap «tán az öasaes sajtó által közölt amaz állításra vonatkozólag, hogy a gróf birtokai kezdése körül an-Usemila cxélzatokat árai el, az .Egyetértés* a kővetkező helyreigazító sorokat .vette illetéke. késből: 'T. szerkesztő ur I As .Egyetértés, és több tóvárosi lapban foglalt ama hítrel szembea, mintha gróf Festetics Tasziló 0* mlga uradalmaiban aaidóknak. semmi bérbe nem adatnék — éa zsidókkai (véteti' ügyletek nem kötteiietnének, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy esea hír alaptalan koholmánynál nem egyéb, a ö mlgának egyáltalán nincs éa nem is volt szándékában kér. lóit és vevőit vallási felekesetök sztriM különböztetni mag. Kérem tehát, bogy a fsai említett téves közleményt beeaas lapja leg* közelebbi aiámábaa sasa levél tartama startot halyreigasitsni szíveskedjék. Fogadja stb. Krsztbslytn, 1884. január ti. P a p Sáidor gróf Festetics Tasziló ö mlga öss-azss uradalmainak ügyvádja. r I — 4 kliMflrl I osztályú Alkun- . fy»üMÍMMftk I OSStályuVá Isendö IBIN i ránt tslkseült moagalom iMtttlt meg, Ugy S l>«tyi sajtóban, érint a táraadalmi körökben. \| - A keestfctljl jagvaöválaziiái január hó tl-án elteleti meg. öl péJyású i Ü1 Csirke Iván eddigi deveooéri jegyiő válaestatott mag. j — w Brálklrlakaaak figyelmébe. A nikimivel éi miniasisrium azon erdőéi rtoko-aakeak> kft ta »879. évi XXXI. t ezikkben I megjelölt kopár ée futóhomok terfilettkto ebben azevbea erdőeitsoi óhajtanak, ingyen cse-metékei ed a rendelkezésre álló csemete mennyiség- határáig. A kik tehát ezt igénybe ktvánják venni, ebbeli szándékukat ( évi február végéig a nevezett minisztériumiak hozzák tudomására Írásban, megjelölvén, hogy mely község határában, hány kat hold nagyságún, mely közét, vagy talajnemhez tartozó területet, mely fajból álló ceemetékkel óhajtanak erdösiteni, s hogy e ezé ra hány éves és legalább mennyi csemetét kívánnak. A csemeték szállítási diját s jelentkezett erdőbirtokos lesz köteles viselni. I r o d i I o Aa twiUlwJ rvvtl ah* kfifcMMUk kaphatók é* i^ri« ¿•IfaalBk Piacba! KtWp könyv k«retk«<ié»4Wti Magj* Kattböiá i éa Caéklornyéii, Uebeil btvAa kiadáaáÉen megjelenő ¡(jósági vállalatókra hívjuk fel olvasóink figyelmét, a melyek nemcsak gazdag tartalom, de «Wilckens és Waidl« czég által eszközölt szép kiállításuk miatt is megérdemlik á\| tömeges pártfogást. A «Leányvilág«, a jónevü irónő Kalocsa ftóza szerkesztésében jelenik meg. A tartalomból és kiállításból meglátszik, hogy s szerkesztőnő eltalálja a serdülő leány oknak illő hangot «A Magyar Ifjúság Lapja», mit Toidy László szerkeszt, az ifjúságnak valódi lapja. Nem vesztett nagy nevek hirdetésével, de adja azt, a mit fgy szakember a jó irodalmi nevek nem'ígéretei, de támogatása mellett adhat. Miad a két vállalat fciálla minden e nembeli vállalattal aj versenyt. . — A „Feell Hírlap'1, melyre a hó bármely nap)án lehet előfizetni, kitűnő országgyűlési k a r c zol atai ákal, melyeket Mi kszátb és Törs Kálin szellemes íróink iruak, kedvenc/évé lett az olvasóközönségnek. E karczolatok a legélénkebben kiszínezett képét nyújt iák s főrendi s a képviselőház Üléseinek Első rendű publicistáktól irt magva* vezérczikkek, gazdag távirati rovat, változatos tárcsák, érdekes levelek a világvárosokból éa számos más politikai és szépirodalmi közlemény a leggazdagabb tartalmú lappá teszik a »Peétf Hir-lap"-of, mely egyúttal a legolcsóbb ia Na-Naponként két íven, azaz 10 oldalon jelenik meg, minden bélen egy-két zenedarabot közöl mellék let kép a előfizetési ára mégis csak 14 frt évenként, Mindenki, a ki a kiadóhivatalhoz fordul (Budapest, Légrády testvérek, nádor-ulcsa 7)t nyolcz napig Ingyen kap mutatványazámokat a .Pest i Hírlap-hót Megrendeléseknél ügyelendő, bogy csakis »Pesti Hírlap irandó. A „Hagyarersaág éa a Kagyvl* lég* czimü szépirodalmi és imeretterjeaztő képez heti lapnak idei évfolyamából három számot koptunk már. Valamennyi szebbnél-szebb illuszlrácziókat és becses iro-dalaai dolgozatokat tartalmaz. A legújabb azám a főrendiházi ellenzés vezérfiai közül Hayaald bibornok, S eh la uch püspök, grófC s i ráky János és gr.Zichy Nándor arczképeit hozza — Művész nők a rczképcsa rnoka is megindalt a „Magyarország és a Nagyvilágiban, mely bemntatja a hírneves hazai éa külföldi színésznők és énekesnők művészi kivitelű grcs-képeit,EddigeléSarah B e r r. h a r d t, M a-terna Amália, Gerater Etelka, Patti) Adél, Lucca Paulina, Albániáé mís elsőrendű művésznők sreské-psi jelentek' meg. Minden szám nyolcz-tiz il-lusstrácziót és két iven beszél yeket, rajío-kat, lárczaleveieket, történelmi, földrajzi ée tersaéSzetteöományi czikkeket tartalmaz legjobb ivónktól. A legutóbbi számokban D a I-mady Győzőtől, Mikszáth Kálmán t ól, J a k ab El e k tői, Várady A a t a 11 é l stb. jelentek meg közlemények. y A Jlagyarorsaág éaa Nagyvilág* kiadóbivatdU (Bodspest, Légrády testvérek, nádor ¿eteaa, ?.), mindenkinek, a ki hozzá 4 Urdui ingyen kü ld m etaiványesi me t IMDI ée témrn zenemű-ImitilhÉM I bövstkeső seneművek \|\| leetek mag tegnjafchee: l.Jejtatf kirágok* eredeti magyar éef éMÉkangm aoajnra kMveiM: 'inal Peronos, sonaAo igazgató ée kar- iiiMM m I frt l »Utasaid fi sím* csárdás songomra, Msgy Zóhantoi; Ara 10 kr. K jR#f$al" it** sofotáin MM nüimi in m kr. • Tábaraaky éa fariak sane-mű kereekadéséhen pedig gaegfelont:1 •B a a a r a ball" nnmü polka "ma-sor Ara kr. — KésyvpIseB Az utolsó Időben beérkezett bodalasl njdoneágok (Kaphatók Nagy-Kanizsán éa Csáktornyán Kubai Fülöp könyvkereskedéaében) t á'ares<ig ^éfae#, ma éa mindég. (Egy rendkívüli nyomdacainnal kiállított ttfO éldatoyi Kiöiet aserső-nek eiétssórva megjelent j tárcia aaikkeit tartalmazva. Teleki Sándos a bevezető előszavában a következőket mondja : „Karczag Vilmosnak tá$caa czikkeit elolvasván, én biztattam, bátoiitottam és Ösztönöztem annak kötejbeei kiti)áaára, azért a telelöaég-nek telét magamra vállalom, da tudom olvasói meglesznek elégedve vele és velem." Ast hiaaszflk, I ogy eléggé rcompetens bírálat) Ára 1 frt 50 kr KtHfw ic fatg .túlra A iégttt. Eredeti regény 8-rét 140 iára I frt £0 kr. mktíq JöMttf, A szárnyas kerék regél. Vasúti történetek (A „vasutasok" életéből éa élményeiből meri lelt, ép oly érdekfeszítően mint sssUe-meaen irt, ai egész sajtó által eliameréaael fogadott 18 beszélyt tartalmazó gyűjtemény) 8-rét 160 L ára I frt CéJbftttOlta Az én Tárnok bácsim! (Kibeszélte karácsony eatTéjén Sán-* dor barátom.) ^ (Folytatás és vége.) Lina duzzogott, fanem mart töbl é szólni* hanem addig hinilgeU, addig faggatta Zsigát, míg ez egy kis laptikát hozott neki Kzentul minden héten hazament, Zaigának hízelgett, hogy aa ő lelesége mily keoaeseu hajtja ázt a lovat Egy valóságos amazon. Lassanként eljött a* tavasz, a munka ideje. Linának nem lett volna ugyan egyéb dolga, mint a kouyliába settenkedni, a főzésnél, sütésnél Segiteoi, de hál neki mindjárt megártott a tűz. Egész héten beteg volt Szombatom azonban sülötte a vajas kráÜit, tortát, palacsintái és Isten a megmoodhalója mi mindenfélét. Vasárnap megrakódott ala-mizsinával és ügetett haza a laplikán. Otthon aztán eimuiatosoit néha még hétfőn ia Ország-világ tudta, hogy otthon egész sereg udv«ríó váija^iogy rutai megcsalja fégét; csak Zsiga nem tudott semmi telöl Tárnok bácsi és Zsuzsa néni-pedig nem akartak azólni/ hisz elég,v- gondolták j— ha ök boldogtalanok, jobb, hogy Zsiga semmi felöl sem tud, addig boldog. Keservesen kino^an mult el a nyár, megjöU az Őaz, a tél, Lina nem változtatott semmit életmódjában. Ha az öregek szóltak kikaczagta Botrányt pedig nem akárlak szerezni. Egyik téli vasárnap délután csak megint (elkapott lapúkájára, már pedig estetolé járt az idő, csípős szél fújt, az eget hótelhők boriták, Zsiga tartóztatá is] de ö daak elhajtatott. A azél mindinkább emelkedett, a hó esni kezdeti, a szél hordta, pár pillanat alatt olyan hófergeteg kelelkezelt, hogy biz örülhetett, ki meleg szobában volt Linát útközben érte a förgeteg, r A azél csapkodta a havat altsába, a ló nem győzött szél ellen menni, egyszer csak valamitől meg is ijedhetett, -4- ¿kezdett horkolni, megfordult és vágtatott ftofcron árkon kereaztül Lina nem bírta löbbé fékekni, a gyeplő kisiklott kezéből ő maga kfzőftyent, egy éles sikoltás hasította át a levegőt: Liaa megszűnt élni Oly állapotban volt, bogy. a szörnyé esésnek okvetlen haláltho-zóoak kellett lenni. Vele egy ártatlan lélek is vissza költözött a mennyek országába talán csak azért, hogy érte, a bünösértfkö-nyörögjon beboceáiatást Hét óra tájt lehetett, midőn Tárnok bácsiék udvarukon lónyeritée hallatszott. Kifutottak, csak a ló jött meg. Mi történt íi-nával ? Zsiga elsápadt; de mindannyian megijedtek. Hisz a jó ember még a legrosszabbat ia sajnálni tudja: azt pedig belátták, bogy valami szerencsétlenség történt. Zsiga, mihelyt feleszmélt,azonnal kocsiba fogott éa több jó barátjával, pár szomszéddal útra mdnlt. Esztert csak nagy nebesen lehetett bon tartani Zsiga szótalan, sspsdt volt Sejtelme súgta, bogy Linát aem találja többé életbe». De hisi ki hír megbarátkozni azon gondolattal, hogy a mi előtte legkedvesebb, az veazre volnn? még ha bizonyosak vagyunk benne, aem /akariak elhinni. Zsiga is reiaélt Nem maradt aoká^ ké«dyben, útfélen elébök jött . a köseü majából agy aaekér, pár ember fasérte.. A szekéren Lina holttestét hozták, be vofc födve egy asűrreL Zaigaegy ugrásaaJ ott taraiett a aaakéran, léiretolta g aaflrt, de milyen láiamény volt sa I mi szeme« gli tárvh +t odatartott lámpások lényénél? Lka, kadvea, imádott Unájs ott tbkadt vérben, fagyban, areaát, azon azép areaof el-toraüetta a halál, a rét, a kiméleüen halál I Szkjából vér bugyogott, róassssmű msisg vér, még eem vek mégalva. fiaja, ason lagy ae- lyea fürtök aíláMan, várassa födték aosát, vállait A test még meleg volt agyaa. da nem mosdóit. A fehér karok uaut ölelték többé, a beszédes ajkakról elhalt a saó őrükre, a szemek igéző fénye megtört. Nem I aa lebelel len I Zeigs oda botDlt, öaaae-vlaaaa , aaó-keüa, de a test oaak mozdulatlan, élfttalaa maradt Zsiga iámét oda borult, ¿kezdőit aihii, üvölteni bőszülten, mint egy vad tépte mngál. Hasztalan volt minden beszéd, kér-leién, hem lehetett vadul kitörő tájdalmát csillapítani. Kin volt nézni aa erote\|jes férfiul, Ifit a fájdulom pár pillanat alatt megtört, mint ogy gvermekot. Nagy neheaeo lehetett oaak levenni a azakérHőí, áttették a holttestet a kbosira, beburkolták /.higa bundájába, ö padig két barátjától támogatva ingatag lépéssel, folyton zokogva ment utána a kocsinak. Mire hazaértek, mar várta ai orvos, de nem tudott egyebet tenni, mini k^elei^eni, bogy minden kiséiiet életre bosni hontalan, — a nő halott Zsiga qjabban, még nagyobb erővel tombolt, sírt, nem leheteti eltávolítani a ravataltól, olt viraaatott Eeiior szimén keserves airáara fakadt. Tárnok bácai, Zauiaa néni, éa ki ott volt, mind strt, nem maradt asem szárazon. Mindenki oaitotta a aiareecaétlan oaalád fájdalmai. A még tégnap viruló aaép nő holtlaa-tét másik) nap már koporaóba tették éa ki-szállították a temetőbe örök nyugalomra Zsigához soká nem volt szabad oaak szólni a vigaszról, minden saó oaak súlyosbította fájdalmál. Végre mintegy maga kereste s vigaszt, a vallás szavaiban. A vsa-tag biblia lön egyedüli olvasmánya. A hit asava byujtott vigaszt, vaz enyhítette fájdalmát. Atyja anyja Eszter mindenfélével kod-vaskedtak neki. Keblében iyra felébredt az élet, kezdte meghallgatni, ha valamit mondtak neki, eöt néha falait Is rá; de néha csak ismét elmélázott, gondolatai a távolban révedeztek, oly távolban, hova élő embernek oaak ia a gondolata jnihat el. Kimúlt a tél Jött a tavaaz munkára aerkeutve az embert. A nap sugarai nyája-aabban melegebben mosol yoguk, dalollak a madarak, csörgött a kiapatak; itt volt a kikelet ; minden njra éledt. Zsigára jótékoay hatáatti volt mindaz. Elgondolta, hpgy latén, ki ily szépen egymás boldogitáaára teremtett mindent, ö a bölcs teremtő bisonynjsl nem enged aem-mit megtörténni, a mi teremtményeinek akár leg,'aranyibbját is boldogtalanná tenné Nem * a mi tőle jön, csak.ödvöa lehet. Iges, az ö Linuskája h bizony nyal sokkal boldogabb most, mint volt, a ha öt es aiomoritja, ugy csak hálátlan latén iránt Tulajdookép szövé tovább á gondolatot — mindenki, ki magái boldogtalannak érzi vagy val\|ja, csak ast vallja, hogy ö Önző éa hálátlan latén iránt, mert ast mondjuk nekünk hiányzik boldogságunkhoz, mi a másiknak meg van; tehát a másik boldog, és es bennünket boldogtalanná tesz. pedig azon tudat, hogy a mázli boldog» kellemes i— ba önzők nem volnánk, bogy bah-üÜnket ia lioldogitaqn. Ha egymásnak boldogsága boldogít majd bennünket, akkor mindnyáján boldogok lé-azűnk. fiyeit és hasonló gondolatok után Zsiga mindinkább felvidult,vidámsága az egéaz ház-népre kiterjedt A nyár daczáfa annak, bogy fosz-szabbak a napok, hamarabb mult A vidám kedv, a munka rövidíti a napokat. Szüret után. ugy novemberben, midőn már megint rövidek a napok, egyszer alig hogy jwesteledett, Zsiga köszöntött be hos-zénk. ez ugyan máskor ia megtörtént, éa igy nem lett volna feliünö, azonban valami nyng-talanság, izgatottság látszott arcián, mit atyára azonnal észre is vet). Fogj helyt Zsiga öcsém. Mi jót hozassa? Mit dolgoztatok ma? •Csak mindig akad valami, hanem bizony valami sokat nem müveitünk, . , . . . de most ,.,. aztán biz nagy dologba.. • akarok kapói.« •Hogy-hogy ? •Már biz.....da nem ia omtssi kimondani.« »De hát ne gyerekeskedj.« Igaza van bésony Kálmán bácai: egészen olyan vagyok mint a gyerek, hát biz az Esztikét akarnám . I-, .« •Megkéretni« — mondja atyám — éa szeme örömlöl felcsillogoll. Ogy van, Kálmán bácai, de hát mit gondol ?« •Meniünk, oaak siessünk f E gondolatot Isten adu lelkedbe Zsiga öcsém, hói-doggá teaaaas mindnyájunkat. Milyen boldog lesz apád, meg anyád t éa hál siessünk I oaak íer! hamar f« • * •Kedves Kálmán béeai, de Esstarely sokakat kikosarazott • •Bohó I mert tágad szeret Béaoeynyal •De hát Kálmán bátyám legyen atea-nagyom, éá addig itt maradok.« •Re légy már olyaa gyerak I esak Hanem igaz, másik kabátot kell falak ■am.« Atyám hamar felölté annepto kabátját, letevé báránybőr eapkát és kalapot tett lejébe, aztán vonaaoba magával Zsigát BR}aye szomszéd, de kicsípett, — Tárnak béeai kezet asorftva atyámmal — talán-talán bizony náasnagynak ooapott felt« Kaster elpirult, da még Zaign la Erre atyám megoslpkedte Eaatar arczál és Igy saóltj »Hát Esztike, hiába pirulsi, ée M-sdny kérőt, még pedig gondolom kedves éa aiivesen látott kérőt hoztam.« Kasier most már fülig pirult. Kfnye Kálmán bátiaj, ne trétálódson. Ilyen cent te ramtée mini én . . . . pedig oebogy volt eanf I midőn ott ült bár egyizerü rózaeszisQ ottbonkában, gyönyöríl gmatanyaezin baja, vaataa Ionotokban tbldfg ért, arozn. mely oaak Imént fehér mint a hó éa piros mint nyíló róaaa — most bibor aidbbée, iozi picii, kis osókra termett esái, jnagy kék tündér ezemei, örökké moeoty^ ing, bizony, midőn Zsiga nyaka körfii fonódtak hókarjat, midőn u alaő azüziea csók peeaétlé aaerelmüket, midőn azinte láissott, a boldogság hogyan dagásztja kebleikét. Ii&l* még fiú, mégis olyasmit éreztem, mintha Irigyeltein volna é nagy boldocaágot, pedig mig Zaign és Eszter aaomoruak voltak, mindig velők asomorkodtsui. Minden srczoa boldogság bonolt, a aae-mekbe örőmkönyü szökött Anyámért is elküldtek és még pér ló azomszédért Megtörtént a kézfogás. Rövid pár hétre pedig a la kodaiom. Tárnok bácsiék báaa megint a boldog aág otthona lati. £v mult év után, a aaéretat oaak aza- > porod olt, mart minden máaodtk évben hoaőtt egy jó angyal karácsonyi ajándékot; elébb két gyönyörű kis fiút aztán pedig agy még gyönyörűbb lánykát« A gyűgyögő kis angyalkákat majdnem megették a nagyszülék, alig innradt valami a szülőknek. Egyszer aztán valami agomoru ia tör' tént, minek azonban elébb vagy utóbb a legboldogabb háznál is be kii, következni. ugy karácson előtt vagy három nappal rosszul érezte magát. — aaráooonra már halott volt Utolsó asavai voltak: Szeressétek egy-mást fiaimi Hol szeretet; otí béke. hol béka: ott áldás. Szemeit még egysser körül jártatta mindnyájunkon, nyájasan looeolgoti, éa elszunnyadt rejlájuJ egy egyszerű fiaiáblát faragott még ő maga életében ki éa szigorúan meghagyta, hogy az legyen airamléka. Belevésve ezen egysaerü szavak . »mindig szerettem as embereket« Három napra rá Zsusoa néni is követte a boldogultat. VéereodeletOkben mindenüket gyermekeiknek hagyták. A azegéayak aaámára valláskülönbség nélkül száz forintot, ugyanannyit a három felekezetbeii iskolákra. A végrendeletben ia Ott volt: fiaim szeressétek egymást! 1 Áldás éa béke a hazára 1 Nekem is Jutott egy eolék: a biblia Zsiga és Eszter évről-évre fiatalodnak, boldogságuk pedig öregbedik. Isten áldása van rajtuk. SZIKLAI LAJOS Papirszolit. ggj a Ualaaégot aagjee Mell, ée rsslsds aagjree aélkSléeé ari mbar a aapekbea 6 űtal klü-dtttt a barátokioi, hogy «folgátjuuik aűiét egy 40 éráig latié aápeiwSért, awljr a kaaiawl járdákat aér a fctliIrkillieilglgWbwné saratlie!■, —A «ánia-/Saök, aabogy a i attnataé «eS áhal sbk áHaUaa sskar kárt HMTtdjM. áttoHa aa I foriatot a fúrni aéraök iégbea, adat a Uazlaság fbaatavtéalra k 1 nádat t kSaag-bea, bogy ba aiár másból asai telik, — tliátegat-Laaaa la a Járdákat nipte—, - ValézilaS. bogy a ■éraSkaég iakább iaiádkoaik S frt álát aápocveSéft, ■Mae kogy a Járdákat Wtiaatittaaa! A vasúti menetrend. Kaalfeee fargakat May Érkeálk fadal •)MmM Bar«« Lt II é. II a. S éra ilSeTse J ii é. é> éa. v. flá- a\| iá ii p. sa io f 1.8 ti énSaJ IS é. S a IfcayMÜ ai i é. sí p. sasss. It a) J . fn«a«W tl lé. Ma. láBa al isass a.io a ss p. IJ « é II 4 é M p L \| I é II f hóm t.\|iáaa . . al t a ts r al na top M 4 s a s a. •t é. aa a, t a m pJt HH a & a a. TT Felelöa aserkesztő a VAMeáLáiaa Ny II ttér.) Nékem mint a budapesti »Z i o n« agy« lel orvoaának kiterjédt praxisomban bő aJ- •) E rovat alatt ioflalukért taWőaaéget ham válal magara a ozark Oat aoa belövőkkel fogialkoial ée meggyőződi«»! hogy a \|' UrpAraUr ugy heveny mini aa idült iiMeti és ixom csuaaál kiiftnö haiásu gyógyszer, mit ezennel örömmel van szereiméin bizonyítani. Budapest, dees, hó 8-án 1883. Dr. Horpáeaky. A Kepmraior kapható gyógyaseriá-raiban, kis üveg 50 kr. nagy üveg 1 trt Magyai orsiági töraktár ; Hvdipn»tn KMn tér « „Mogyar Ka roña" gyógyszertárban. N.-Ksnizsán kapható BeliOl J. (>rökönei gyógyszertárában. 16 I—1. A legjobb ^arka-papi>0 LE HOUBLONÍ FrinaM g)nrliuiny, Hláa»á«kt>l •imtlk.V E asivatkapapir mk «kkor nlódL ba mindts lap LE HOUBLON bé- Ijfgiöt tl\|il hordja h atil den kar Ion a» alant, látható védjegjgyal éa «1 átráaaal vtn ellátva. m le—« OAWUV 4 HKMRT. étUm t ikrikttiM. T ARIS Vér Hal \|ruiMiá\|«k, mgrsag(tU MsinI titkos jtjukeri vétkék ée kiesspen •Aaaa. I . r Dr. lm féle Ptrvht-fwr (perel nöáuj»kl)6l kaailtti Egyedül osak a peruln-por alkalmas a netusé és ssfllf sservek tűin tlenneiuQ gyongeaégnhtók elhárítására, «l^y i férfiaknál a tokotoüosiséf (lér(\|u gyeog e aégak) s a nfiknél a ■»glii«n»A\| el táv o litására. Mam kttlölttbnn pétolbsilsn gyégysser aa ¡.degrendasar mindtn bán (almainál. A nedv ét a vesatéeek áltál elfiidéaett elsrftllenedéesk nél, r neveaeteeen a kloeapoogások, önfertdsfc As aa éj jeli mag Ooiláeek, (mint a tehetetlenség egjsdűli okoséja) által eléidésell ftrfiui gyen geségi állapotoknál, valamint n kés év lábak [ideges reiekntéeénél, as áltsl oly eaer vat [nyújtva, tuely által ss elmarad katlan ered mény okvetlen elérhetik Minden a fent niőaorolt betegségeknél egyetlen »ser tincs oly alkalmsa mint h Dr Wrun Peruin-pors. Arikét leueégáért jól állunk. Egy aaag ára haaanálaü utesitással 1 frt 80 kr. 392 10 — ISI Bak tár: Nagy Kanizsa : Prág«r B Vesértigynökeég: Gltchner A. oki. gyégyn Béoe, Ií. Kdiner Joeefetrsdee 14. oooooooooooooooooooooooooo 1200 ur: 881 Zala vármegye alispánjától. IPé.lyéjzsX. 31. 84. I Zalamegye törvényhatósági bizottsága 1888. /¡ti fubtaár U&Í9 én tartott kö/gyölésének 8084\|ljk. száiu alatt ftbaoti • a nigyméltóeágu magyar kir. belügymiifiezterium mult évi 18600 száma rendeletével helybenhagyott határozata alapján a toegyei árvaszék, továbbá a tapolezii, sümegi, nsgj knuizsai, zsls ogers/.egi és csáktórijyal szolgabírói bivsielökhöz évi 800 frt. fizetés, éi 10 forint lakbérre) engedélyezett kösigazga-táai gyakornoki állomásokra Zalamcgve törvén) hatósági bizottsága J888. évi május bó 7-én tartott kftigy ülésének 8014.\| 16. jk. szám alatt boiott határozata folytán ezennel pályázat hirdettetik. A pályázati folyamodványban igazolandó az] 1888. évi I t, ez. 8 ik jjában megbatározott képzettség, illetőleg as idézett törvény 8. f. d.) pontjában előirt izabályizerfi taufolyam elvégzés^, ez utóbbi ipinósitvény-uyel bírókra nézve mindazáltal a törv< ny 5. § ának végbekezdéaében előirt feltétel alatt. \| Felhívatnak a pályázni kivánók, hogj a fent megasábott kellékeket igazoló pályásait folyamodványaikat a jelen hirdetménynek a hivatalos lapban harmadszori megjelenéeétól számit ott négy hét alatt és pedig közhivatalban állók hivatali fónökfik, mások I illetékre közigazgatási bal óságuk utjáu alulírotthoz annál bizonyosabban benyújtsák, mert tz elkésetten érkezett, vagy izabtlyelleueseu beadott kérvények' figyelmen kivül fognak hagyatni. . ' * )\ Kelt Zala-Kgemegen, 1884 évi január l\|ó 26-én. f V L.4j .4: ^ St>á»iU» Be né a. k. alispáü. iooooooooooooooooooo200000008 xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx PSERHOFER J.-féle jft-ji tgoid. F.aiafcaapfat* Jd e e s n e n. UÁrticvtitA iehdonank wiítt »ry»t>Bi Uldaeeok vm alatti n utóbbi nevet Ul t Dl 1I9XIIIU lauuauouvt jflggMl megéldomlili, mivel eukugyin alig léUiik Utfg-•♦f. aetybea e l»M»c»ok caoéét h»UoUt »ttmtrtli belieu biioojitotuk volea A IrgmakNcaaliij éaatekWs, melyekben minden egyéb ner aikertelenll* alkilmafttetott. e»< B labduceak. ismiil^Uniior e a legrt»idfbb id alatt teijee g}¿g/eláat eredméejettek 1 éuboi 16 («bdaeaewl 21 kr. 1 tekerea 6 dobottal 1 frt 5 kr, pwtáa küldve 1 frt 10 kr. (1 takeronél k«\aaabb nem küldetik azét.) \|\|ag. küldik utánvétel vagj poetante)vent mellett* MC" SfaVtalan levél órkciett, meljek ímí hálafciuou-danak e lebdaeeokért meljeknek a iaffcS!ftfélei»b ée iegeeljeeabb beteipégekbieii egíevtégSk helyreálli-Ueat kSestalk. A kt eaak egytxer kíséretet tett »elftk, tovább ajánlja. A ezaiotalan kő«önő Iratok k»»ll( ida mellékelve kfellnk néhányát aaért legmélyebb kOaaflnetamet aa te caodaievö gyógy aaeraért. öiikra bákkStaleaMŰe \ lmW»t K fold birtokot. Waídnofar aa Tbbe mail. 1880 bot. Sl. Nyllvéats kktiest Taktaataa sr! 1SSS óta aMovedtan eraayarae bán-talonba éa begyrekedéebae; orvoaoHattaa ia magamat, ée miadas alkar etikai, bajom eU roáaaalibA vált, egy, bogy idá, émltAval bevaa baaOjáat la émtem, (e balak Bwntaeaiiinitea kdvetkastében); taljaa étvágy* talanaág állott be, a mlhalyat eaak a Itgoaekélvebb átkai vagy agy kaaty vbat nyellepi la la, alig bírtam a pnffadáa, nahéa albáláa éa SUMoaée miatt agyroaaan Állni, mig oam végre aa fin, caainam oaodálatoa liattaa vartlasfitd labéiaaal baeaaáfetAbca folyamodtam, malyek nem távaaatatték •)• betAaakat, a engemet caaknem gydfyitbaUaa bajomtól tokáiét«aen m'egaxaba-dilotiak. — Minek kOvetkmtében éa a taklntataa úrnak vértUsOtd labdacsai a máa igyéb «MtS gyógyaaaraárt meggyÓs0 hálám e, iHamirinwit alégemUképan ki-(ajeaaL.Kháöl mély Oaetalettal Ctlwfir Jdaat. Takletataa ar! Oty nartncaét voltam, véletlen aa Sa Vértiaafitá labdacmiiboa jattatat, melyek nálam aae-dákst aévaUak t — Svak éto ewteee f^Jttjáe ée etélhlMáabaa, agy bvitoftm aa la kltttnft UbdaraMlbál átengedett nékem 10 darabot, a «w 10 érb lebdaáaaa gam oly totyee ilkélaU MI etedé. — r ~ ~ ■agat kSUaaL Pritka, 1SS1 vám. IS. tér Anirét. bebreillitott, begy aa ra-maUatt kárak még agy eae* layaba, 187» november SL V' Tekintete» tar! Aa lS44k évtSl kaadve egy két évi vállóláa máa folyton beteg a egéaaaa oda voltara-bevaaderék- éa oldalliiláwk, nádor,éma^géa, bigyadtaág, forréete, álmatlan ÍJ«akákkal voltak áltem napi gyöt-Mímel. Kata SS évi IdSköaban Sé arvaat köttök S pro-teaoet BéeebSI blvám meg taoáeaadáa végatt, de mind teaatalaa, balos napról-napra »alyoeabb lett. Még eaak ma év október tS-áa olvaatam aa te oaoiakbda»!- aak khdatéaé. boaattom, mintás asokat utaaitáa-TO évea létem daeaára ináét ok;. s«r megnő» asarfian é bátiy asedtem, arSutlaa ée tdkélatwan agéeiaégta vagyok; 1 moat iámét agéaaea uj fiatnak örrendbetek. TeUatetm ml CAra boea^Jiva aat, mkaariat ve lóaainüleg valamennyi gyógy mera baaonló jóeággel bir aa te bire a f a g v ba I k «am A v «1, mely családom baa több idült (agydagtiak gyonaa véget velalt, daeaár» Ivalameenyl ugynevaaett egyetamaa eaar Irtetl liitafanat-lawaágnmiiak, elhatároatam magamat aa te vértlastltó labdartáiboa folyamodni, bogy aaaa apró golyóblaok aagélyéval megoalrutnoijam rég 141 óta tartott aranyeret báatalmamat Egyáltalában nem raatalem önnek bevallani, mhaariat rági bajom négy ball baaanátat után ta\jaa tökéletesen megeaflnt, a te aaaa labtlacaokat la* merésem körében e Itgbjngébban ajánlom Aa eUaa nluct egyáltalában semmi ellenvetésem, ha te aran ao* mimet, — jóllehet névalálráe nélkül — nyilvánosság elé óhajtja bocaJjtani Métt tíaatalettal Uées, 1881 febraár W f. K. Caaaajr, 1874. májas II, Téktatetae ml Minthogy aa te .véetlsmlté-ileláf1 feleségemnek, a kl évek óta Idült gyomorbalbea a csttaban eienvídelt, nemoaak vbwudták aa életet, hanem ej I0tti erflt ia öntöttek beié, máa beaovié batagaégek-hau movedók kérésére még két tekercs utánvétel mal-letU megküldésére kérem A Mély adsmelettal Saiitrá Balét. ]tleitta, 74 junltrt 1 Mélyen tiaatelt Pserlmfer ml Ka ée sokan máaok kik aa te .vénimliló-nihiláiMik" eaéeaaágSket kteate* jgk, hráahan frjaaiftk kl legmélyebb bálánkat Aa te pllolál aok bot agaégbe« mely étlen semmi máa eaar lege.ódámbb gyégyarSt iannaitotiák A a ók vérfolyáeánM, rendetlen liavl tiaatmláanál, hugy rehedéenél, iflbillHkl, gj bmorgyei.e«g- éa gyomor gSímnél, etédüléanél ée aok egyéS bajnál gyökeresen aegitettek. leijet bisalommal kénk még IS tekanaet-Mély tintatattal Kmétr Kdr»ly. Amerikai k08ZT6njken6c8, gS; ana haté, kétségtelenül legjobb eaar minden htenvá-•yn ée isÉnua bai, neveuleaén háigertactkaj tag aukgatáa, gftrra, ideget fogftjáa, tyfljte,<llstakgeiáe atk atb, éllea 1 frt SO kr. ií ■ „ . i, • --l ■ . ■ ■ Anitherin izáj-ti, RJÍoÍÍíiwÜÍ ma aüsetart legjobb fagtntariéner, Xftvegcmlft 10 Sípm mpnryia lememhaseernéi. alát-ozeni wencws, arSsétéaén éa fetmtsrtá-aára eredeti Svegeeaékbea ára SOtSObréelOtlO. Chinai toilette-szappan, LbTÜÍJír £ áriáé térés. MaanáHa máa a bir báreonysima len igen katlensi aaagot tart mag. Igaa sokáig tart ée hl aem aaánd. Így daisb 10 kr FinkAr<nnr álmlásae laman Jalas héalma» te X ISier^por, ^ rekedteég, tojtóköb atb aSes, 1 áabee SS bt^aaár. _ ho btíomm, ^ÍSÍ^SE mebvs. séaéesstma &gyheJok és Idflt mbak at ta I S\|dy IQ kr _ filet«ü«ncti* (prágai ctep] •▼4d mppek) taal baéah ellos, kMaá btebaer, Bgy tesgen SO br. Mladeoaems ftetmela kSIte egeeadgek te elsaés aeebSeSllatiak, Csukamij olíj, C. Egy Sveg 1 fct.____ Por lábizzadás ellen. ^T mr ,hAf°* a aa aaáha) baletbeaS kellemetlen aaagot, énea tanja e iábbattt, éa ártolmattaa eaaraak vaa bebtaaayalva Igy doboa Ara SO kr Georgé Fate pektorale-ja, dáa, köhögés, rekedtig, hnrnt, mell* ée MHSbajch gégabAetelmek ellen legjobb ée legki.......bb ae* gédasaraek Ahaláiweaa siten erro 1 doboa AiafO kr. t atbj el W t Tannoncbiitin hijkeiiScs, Jílíjírilí! jmk éa iaikaaok Altai Velan«aayi tymtr—M sanhS* aMi a lagjobhsak iMmiiii. I estarna kküHiatt aagy ■aliaras S frt Egyetemes tapaw, kaleséMlk, a létek régi. Idlankaakial WaySé há> Uast, smkan mhigykilleih, fi^ó pehalver, oatee éa gysliadáan bmü, magSunnt tagok kflnvtey Ae ba* aosló btjok aSoa jónak bkosydt. Igy tégely 80 kr. Egjetemes tisztító »ó, Küfw.T.tt ■egeavart eméeatéa mésAn hteetkaamtejel. «L m ffhjáa, nééSléa, tysaangieaa, gynsarkév, araaaér ssgslAa aik ellen I eertaag ám I fct . T vagy raktsrabbae larkalsak, vagykéréeregyema F á WÜeHIÉi pesia &» » taris tea alóli gfshb Si-naH slSasélm aaélslé la. ttg «tefcle eaaek bsáSláéee sisa éesll- sei i—u 5 Weiser J G. vaskereskedő, a Claylon és ftlanUlew«rtli czeg gazdasági gépgyárának fiókraktára NAGY-KANIZSÁN. Ajánlja a t. <% közönségnek dUFin ffl^erelt gépraktárát mindennemű gazdasági gépekben erqdeti gyáriár mellett éi pedig: Legnjabb svetkezrtD 3 soros ekéket, kézi-járgány és gózcséplór gépeket,, konkolyválaaz'ókat (IVicuieír) órló ég dirálo malmokat, daráló éH morzaológépekel, sor ég szórva vet ¿gépeket, répa és szecska vágókat, mindenféle szeleié és oeztályozó rostákat, vasboronákat, P^etsch féle arankát, kiválasztó gépeket, kettós g)Qi0s vabhettgerekel, llóbermag vetőtaligákat, lóbermag-koptajtó gépet, szénagt tój-lékel, legújabb eautkt kukoiio/1-dsrálókat, azáMiiható kis szekrény, ftcskciidóket, lioi sajtó kát, trágyaM éa mindenféle kuiHiivattynkat valamint legkiválóbb mhióségü gép-1 olajt ch gépszijakat. . 1 406 8—10. árjegyzékek kiváiitri Ingyen éa béraieaive. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS „ÁRLKJTÉS1 KÖZLÖNY" X ^T folyamára. Kgyedöli a legrégibb, tahát különösen a kQlíöMöo ia í iegellerjedtebb közlönye as összes magyarországi éa a honi vállalkoaökat erdeklö áuatmi, horvátországi, boszniai a külföldi árlejtéseknek, a melyek mindennemű műszaki munkákra, építésekre, késs áru- és mindenféle munkaasálltUooknt (minden azakmáju gyáros, iparos, kereskedő pályázatával) adás vételekre, bérletekre éb. vonatkoznak s hivatalos és magán, de mindig eleö (orrásokból mentetnek. Kizárólagos közlönye aa öeares hivatalos árlejtés* kürásoknak, a aaeHek e szaklapban a legkimeritöbben közölteinek a melyek nselleú ezenfelül as elö-fisetö gyors és pontos informatiókst is kap, kivanatra a! sseritoasiöaégtöl. E szaklap minden számottevő műszaki irodában, gyárban, ipartelepen és műhelyben nélkülözhetetlen a mindennemű hirdetésekre nézve épen elter,ed-»égénél fogra a legjobban ajánlható. Elé I i aetéel / éves M ntéprt ék rt f 84 4-11 8-yW. Jlfimi^iw . flUsiHnl péssak éi mé^méiélmkmm^Sk w hÍBLKJTÍII KdlLOSYM kiadóki vatalába, B u d a p e al o n, Báhrány-itcaa 1 NjomatMt PUbel Fülöpnél Nagy KsnWn