Zala 1884 08 augusztus k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	16.25 MB
Keltezés:	2010-05-26 14:13:54

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	910
Megtekintések száma:	2385
Leírás:	Zala 1884 augusztus Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 34. szám Nagy-Kanizsa, 1884. augusztus 8-An. XI. évfolyam. SttBI IttTiVto ÉS KUOÓOTVA-TA.L . igw tám 4. át, Ma ■ \|MlM bTVbk Cttfc U»rt k#-aakkSt tbfsdtataak 4 K Jutatok viinui un ktfcUtaak ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES, TARTALMI) HETILAP. A Zaltmcgyei flgyvéáegylet, t Nagy Kaatzssft ét Délsalai tskarék pénztárak, Baskegyesilet. a* Abó-mnrakftzi tskarékp^uitár t eszvén) rávaaUg és Önsegélyző isAvelk. hitstalos köilönje. Megjelenik Nagu-Knnixtrin hetanhitit egynxcr; P<n#flrMtp. itőraSTM lui ri Mm I Dl - k> } i Mi i , ml IMIM Jtféarmm mm+H+mk éa I wl ki • atytt hwhM litkDmk m kv fctfpféljN MSI 10" mMa Itt Nyilttér petitesre 19 kr. I Mink termett? Ebben u mi nagyon előrehaladt korunkban, miknr a kutató tudomány egymásután fellebbenti azokat a aUrtt fátylakat, melyek évezredek óta ta karják a természetnek legmegfoghat- \| lanabb titkait, — egyet nem tudott még elérni aem a tudomány, aem a kutatás. A legelső ember, aki kezébe vette as ekeaaarvát, engedelmeakedve . a vétkezőket a paradicsomból kikér* gető kemény szózatnak: srczodnak ve* rejtékével keressed a te mindennapi kenyeredet, — ez a legelső ember ia csak elvetette aat a magot, melyből a saját munkája hozzájárulásával ugyan, de a természetnek Örökre titkon képező rendje szerint, kinőtt aa életet adó laláss. A teremtés titka most ia tiio\| éa hihetőleg örökre ai marad előttünk. Jó is, bogy igy van. Mert a tudomány előrehaladása, magában véve amilyen Örvendetes és lelkesítő dohg, szintén csak olyan, mint a fényea napsugár, mely első sóiban világosságot árasat ugyan, de ca a világosság sohasem iár — árnyék nélkül. És a vagy előhaladásnak ia megvan a maga árnyoldala. Elbizakodik a kutató ,éa a tudós, munkájának eriduWn)é-tŐl elvakítva, lelkiált: minden, a mi történik, s minden a mi történni fog, váltoahatlsn és előre kissé mit ható rend sacrínt megy. A természetben minden as előre, örök időtől lógva megálla-jpitott törvény szerint kénytelen fejlőd-ni és elenyészni és e törvény szabá-/ lyai ime itt vannak, kikutattuk, ma tbematikai pontossággal bebizonyít ot< luk minden eayes tételét. New ÍUg-jgfinfc senkitől, Csak ettől a törvénytől s ea a törvény kényszerű —■ es a világ rendje* Ai ilyen okoskodásokon kezdik éa végtik as atheismuson Szomorú Ja-lenség, bogy épen a szélit m ariaatok-.rátáinak köréből a épen a' tudomány elóbtladásával párhuzamosan, kivész a hit s lép helyébe a hideg, iósan szá mittirf, aa erkölcsiek tagadására vésető materiális p tiiivitmusz De est csakis as az állapot idézheti elő, melyet a sorok elején elbizakodottságnak bátorkodtunk elnevesui. Mert nem elbiaakodás-e felkiáltani: mindent tudunk, mindent megfejtünk, — mikor itt van éa ősidőktől fogva folyton ismétlődik, mindenkinek szeme láttára megy végbe kifejlődése annak a nagy titoknak, mely aa elvetett magokból létre hozz* sb „aranykalász azal hullámzó11 mezőt. Est fejtsék meg ssok, kik kérkedve követelnek tsnaiknsk csalhat atlanrágot; de mi addig leborulunk az előtt a hatalom előtt, mely ntm annyira pozitív álaku ugyan, hogy közvetlenül mutatná magat előttünk, de mely annál fmségerebb, annál csodálatosabb az ő örök működé aében. 8 ez a működés tartja fenn a hitet. ast a hitet, melyre mindnyájunknak olyan nagy sgüksége van. Itt vagyunk aa évnek ama szakában, midőn as arcra verejtékével dolgozó munkás ember hazahordja fárad' zárának gy ümölcrét, mikor a munkát sa áldáa követi a aki dolgosott, elveszí érte jutalmát. Befejezésébe* áll közel hazánkban aa aratás a a hirek, melyek enől boa sánk érkeznek, bála annak a minden viszonyunkat intéző hatalomnak, olys nok, hogy őszinte örömmel tölthetnek el bennünket. Igen kevés vidékről ér kernek roiz hirek s smi vidékünket illeti, az eredmény — ha nem mond-\| ható la fényesnek, — de mindenesetre kielégető, sőt a kevesbbé vérmes reményeket jóval túl ia haladja 8 ilyen \| aa állapot körülbelül as egész országban jű idején elvetett mag mindé-j nütt meghozta gyümölcséi, a gazda 1 ember mindenütt örül a termésnek As eredmény nem olysn ugyan \| mely megfelelne a légjobb évekének, \| de —] mint mondtuk — a józan és I nem szerénytelen igényű embert ki- elégíti. A munka megkapta ti* lessé j gea jutalmát Ha a jó termés mindenütt nem-zatgasdsságilag fontos tényssőt képes, ca nálunk, mint par excellence sgri-culturália államban kettős mértékben áll. Hisaon a mezőgazdaság képezi a mi egén gazdasági rendaaerünknek alapját \ ipatunk, kereskedelmünk mesaae tan még attól a fejlődési foktól, hogy versenyre léphetne a többi kulturális-mokéval Úgyszólván az égésik ország jóléte a mezőgazgazdasági működés elégséges eredményétől függ Es nemcsak nemzetgazdasági, de morális fontossága is nagy a ió termésnek. Képünket a fejlődé énei gyotfa éa ssükréges előmozdítására nagy ess kösöket igénylő állsm nagy terhekkel kénytelen megadóztatni s e terhek elviselése otsk akkor nem less nyűggé, ha a felülről jövő áldáa abba a helyzetbe hosza s népet, hogy e terheket a neki megmsrsdó feleslegből fedes-hesse. így elvéss alspja ss elégedet 1 ínségnek, a lúgolód ásnak, aa elkese redéanek é* a szenvedély elfajulásának, melynek tzoffloiu gyümölcseivel -fájdalom - szintén volt slég slkal munk megismerkedni A jólét aa erkölcsre is jótékonysti bst a es s jóté kony hstás is nsgyon reánk fér, kivált ebben az izgslmss időben, melyet most élünk. Alspos ss a feltevésünk, hogy ss idén nemcssk busánk, nemcssk gabonánk termett, hanem, hogy ez a ter més más — erkölcsi - téren ujabb és nem kevésbl'é áldásos jó termést hot létra Adja léten t Fftldmivelő népünk, az oratág többi lakosait sl együtt, az idén még egy termés létrehozásában vett részt Az egész országra nézve főfontosaágu mos zanatok egyikében gyakorolta állampolgári y gtinak legk iválóbbját 111 sem tettünk egyebet, mint hogy magot vetettünk el, melyből várjuk as ország ás magunk számára aa áldást. Aa a jövő titka, hogy ea a ter más milyen lese De vaméljük attól a hatalomtól, mely Magyerorseágnak aa idén Jó lármást adott, hogy itt aem hagy el bennünket s hagy sa innen reánk jutó termés U ki fog elégíteni bennünket Aki megéli, megvárja. Közgazdasági érdekeink. A iatdasági érdekek védelme olyttt jelszó lelt, amely mai napság Európa valsmejutyi országaiban uralkodik é napirenden áll. A nép már egy áltat Ián hitfegen marad a terméketlen po litikni vitákkal seemben a mindenek előtt ia első sörben közgazdasági vU Monyainak javulását kívánja. Hégy es nálunk ia igy van. aa bizonyaiéra nem aaorul Napjainknak ea a gyakorlati éa jóaan áramlata a pártoki Pasa ss izgatássit aaerenosésen megbénítja a aa előtt aa eddigi politikai bálványimádásnak öaeses kttdfá-I tjol koei elhalványulnak. A nép anya-\| gi eredményeket akar látni a ninoaen már semmi kelete eaon ürea jelassvaknak, amik korábban ol? nagy hat^ sask Voltak. Aa ellenaékt hírlapok minden rálngása dacaára e tekintetben el kell iJmeniünk a Tiass kormánynak azt a tagadhetlan érdeméi, bogy a kor-aaak Kívánalmait fölismerte • a gazda* sági komoly munka időszakát Inattguj rálta, miután sikerült neki az általa roppant zilált állapotban örökölt álla mi pénzügyeket konssolidálnia és — bár négy áldozatok árán — aa orsaágota rö* I víf lejáratú, aránytalanul nagy kama* tu és uzsora- adósságoktól megmentenie Aj a koldalu intézkedések a mun* kis éd iparos omtájyok helyzetének ja* I vitásása, a vasutak államosítása s s saeméh- és teher Beállításnak avval kar* öltve haladó lesaállitása. aa uzsora meg* ajjoriiies, a pozsonyi marhavásár meg' alapítására kedvező körülménvék föl-ilmer«c\| • kedvezmények által való TÁRCZA. Fürdői levél. — á Jhk* mM UrcB^a —■ C0saber\|b6l. joüua hó 29. Tuutelt Collega! Én ugyan szívesen leljestUeni kívánságát, a mi egy förddletél /megiráiAt HMi, áe ewtódni tog öa. ha est iNaav tkofy faidegvis gyógv intését bői egyál-t^át»Q, IMMní IneaUrikM. méj még t^K>KS«}vlkB aj intézet, kkmny és tevés-/ st csak is betecélt által — lAioptotf, vstsaii Srdekes dolgot k&sóhn Mwias. Asea-kivtt saask a n<ntonm> mét aifláaaa re etysa, bo«y ea aasbenMdt wÉg a pésa-táaa^M is hÜBN s lebetö kegkomorabb ofe-bes üija es «n leve patkós a világot A belfasti ssáp hiiiaáifll, a jó leve-gteei, a poapU kitatieaÉrOl «ttr a aaalt Stbee hmt* a »2ala* titoétásotsi; ujat s (sitimnbeá ueói awoJhstofc. Most is ugyaa- asoa sarasat Hfsesia, ety alatt tsfsiaaft e flebisub basfitg tsysbfc ■saiiriiaa, a i »flnseewaiie- bea, a bsaaaa belsi faMI a\|p&ét ktttti arüb Meapa ü a PM $fM aaeatfee. e nMlka bliiftalB lfcBaili\|gsa, a m+mt (kMmM ■HÉiaiai aag 0m; e>egtrftl a írmhiMm Ifim mm 6 vöifj B^tmkfU-mtm ithii m a s alMiyterkiMs Keket hét délelőtti órákban áttörik a napsugarait, addig a hegyistöa levő poopAs és mmm erdei utakon folyton árnyékban sétálhatni. itt szoktass ón rnsgényosan bolyoagsai, a féstilenaégbso elmerengeni, mely irmgúnyos Tél annyira megfelel ss én kedélyemnek. A napnak legnagyobb réssé a cúra Vétellel télik sl i reggel 4 órakor felkelt s bed VékUL s a mint sz ágyból kiszállunk, reánk teríti a vizes lepedőt roegdörxsöl, — csakúgy lapulnák as izmaink belé. Jól kiszolgál, ki vftít há a aörét utalványozod as egé»z ssl-aonra. fWóti következik még egy második cörs, jhalbbad. sitxbsd, bsuebbiodli vagy eleetmw fürdő, amint as illető indlviddom bozza magával. Déíotán mégist f&rAeateosk, öntftxwk, pÉseoiaak Éagátúi értetődik, bogy s hidegvissob BMéegtf von el e tectiől, s aoá járis-keiés pedig kiütfaaat f igy tkmtk vagyaak miot a mrnsok M pedig nem igm tsbbeld, re#-fal smÉl tej, eate hasonlókép, délben pedig MSány, elégtele ebéd. Hmt la állták ki sokáig aa én ksnmasí toHagUsi dr. Bsa-caft áaraéea, mirit fvsaánaap boesat mondtak a fcydiopaftóáWk, Mait betekben csak-agyaa fkegyetisaai tülak sl basafteket, so-Ibw sl m tavaauk, ds pár nap «a minden \|ÜlM« isrdalt Mondják, hagy a gráest or-vmk fiftaítás agy kW6 tanára, e klasá ss lHlseifesewrs nagy bsWyáss vsa. tépsM MÉM M a áaiptirlatinil fsátetvs ae^ begy agy Is aaaia^rteí mm Ma aaepalaft, tektóva, faosy aa MA, Üt M egyk Igsa rtvtárs vsa mM, taUris ffégMU* i mtmtL ha lm mmm tynmn , M#afc rtMfc. Aa agÉaáaáf H\| Ha- 1 " I - A. ' I «>Í - • liál ti g^^jw^j^njtIMI j. __J Jljii jlj qm mm ííEmm§m mmm M I spMips, b*s mkmrn JEmm a mainak ezészen kölónböznék a ssarve-zete.' Korunk jellege vérszegénység én ideg gyengeség. Egy tewnlét a lapok hirdetéseire, meggyAs benőteket ezen állitáa valóRágárOl. C'ask agy hemzseg minden s vss- éa egyéb erOsltC aasrek dioaéretétO. As anyák, ktUftnőasn ss úgynevezett jobb táraadaimi osztályokhoz tartozók, kép isisnek as ibo anyai kotaisaaégakaek megfelelni ; s dajkák né ma a sz&kségleiet oem Siég'ti ki; mialsraégaa lápntsrei ss egész Világ aíjfójánsk állandó reclám tárgyai. A véracsgeofaég mellett a mái modern tárnádalmi életben nem k-tebbsaerep jetaz Idegességnek, az ids^wtegewégeek. Nyilvánul as Idagréadaser rettentő sAaeyb fogé-konyaágs áa izgékönynágában, gyors kimerülésében éa artkodéai képtelenségében Az idegesség megmételyezi már aasa-se kortian aa élei örömeit, megzavarja a Jóllétet és meekaképewéget éa mig stöbb essk s SMgassbb rángnák sromora klváli-sáfs volt, ma mér áHeláaoaaa el vse terjedve. Az orvost iwfomáey sasHnt a többi kast a viseyégyáseei és vtfseyosás iaaaé-nsk saoa híaAayoá, melyekkei esse beteg aég síkérrel gyógyítható, iaase vsa ss, hogy aiabbsa a vjsgyégymtáaélat leaasahéet elee-tfto gföy áaaslis is tawIatSiá. Cg jgéibarg már pár év éta d vea látta, fiir mmim jfrőn Kad iebe k k^seeiÉ . ha-láeáhes tlüiii PopAdoa mér Mén vsa, §m m mérném hasal mi'iaaiah a «Ma- rándulták állítása szerint többen vannak tŐp-náTí A mi fürdő táneaégeakbea vannak fiérevibjr Albert oras. képviselő nejével, dr, Rslmeesay Sándor, ki ss sláébb osstá^ lyékst bálunk végssts - Jáenlsg ktíündáí járásblrt, Markssoruky fsjérmesyei lötóbir-tokos, Heinezeimsne sJesfsoeé lölOnk, Denlsch s rest* Uoyd dolgozó társán lakey Láaalé IwiilaAÉkaiá aa édes anyja íiráoeböl, dr< Máwlelló, Jbomespstbs Budspestrfil stb. Tagasp klráadaitasá ftsaisitsebs M otíjáni iyéiűeeihices intéseiéi magaatmlélai (irftesttf Mk állomás OeaimsrtBg laté s seu* pás déli vasatoa. Utunk gyönyört vidéke* hajad! át, a vasmí koeeébúi lenségek peaa* ránt aplt káfOakörtt FrealeMsa igsa azép helyen lébaalk, fsadsg Imriakben, asé^ és sok séláeys vsa, de itféseM s váras kftse-pép késtikf e Vers parpn s asflrayü primitív amhaaaaak IIsasit Rém Is váriak be a tmém áa máedsa vaaéraep b»s-ItfkedG kÉWMtit, a legM iaa«ial viaaaa* UMtttnk (Mcabe a betérftek a »D>alal -Üs mebw* heriba. hot a belga evei aesekars íátmoii. leaa aaálnás éa éikesAa egfün a Battflihéitíé Üiáwbaa Táasa és sea-hl éUspü mm és si <* Igf esaÉresp eMagv MfcMt srtsh^á ftsbitT^. s mi asihal >Éé M, w* I, a ki sahtféa sál aM LMi saipaisk esai agy kis hés- avas Mm otthon ............. sfcer- Itt Hoaosftari A Ma 11 lépd ssAaaáf rtKBlag, wá tmmkim fsgyeaft ma mr ahg vagjraai 10 f^jMMiate. M a máma Aa-amm hmm aiM mmm la sás A4 Is mát mn eb s ki I 7 • 9 előmozdítása stb, ■ mind bisonyitják, hogy a Tiazakormány felismerte a nép gazonaifi előnyeinek előmozditása iránti kötelességét. Hogy es aa irány mennyire jo-gusuh, bizonyítja as a tény is, hogy Néesetorseágban épen most a biroda lom legjelesb férfiéinak köziemfiködé-sével egy egyesttlet alakult s német orssági ipar- és kereskedelem közgáz dasági érdekeinek előmozdítására és védelmére. Fölhívásában es as egyesfllet igy aól: A közgazdasági törvényhozás folyton növekvő jelentőségre tett szert az ntőbbi évek alatt. Ennélfogva kötelessége lett lett as iparttsó népnek is oda hatni, hogy a törvényjav aslatok teremtésénél kormány és törvényhozás a gyakorlati élet teljes ismeretével s as es által föltételezett vissonyok el fbgulallan méltatásával jáijanak el. Qsak igy less lehetséges, hogy a tör vényhosás bölcs ménéket tartson, a meglevő jogosult érdekeket kimélje s as ujaknak az egészséges fejlődést és tartós eredmény Tehetőeégét biztositss." Elégtétellel Üdvözöljük est a min denUU érvényesülő irányt, mely a közgazdasági érdekek jelentőségénék fölismerésén alapszik Ennek as eszmeáramlatnak as eredménye as a kimu tatás is, amely a kormány által eszközölt felrételek alapján késstllt s amely próbaképen kilencz törvényszéki térti-leten a magyar földbirtok megterhel tetéeének arányát és természetét mutatja ki. A kimutatásból látjuk, hogy a magyar földbirtokosnak komoly ter bei vannak, de sserencséte meggyőző-dflnk arról is, hogy as agráriusok csél-satosan fekete jövendölései, bizonyko dásai túlzáson alapulnak Ez a kimutatás különben csak as egész országra kiterjedendő vizsgálatnak előfutárja, el, ső lépés a baj természetének és nagyságának megállspitására. h»g) sst az után nyomon kövesse as orvoslás. Közgazdasági bajaink orvoslása terén hervadhatlan babérok várnak a kormányra, mert ezek az érdekek az igazi népérdekek; smelyek fölvirágos-tatása le fogja fegyverezni s lemondásra kényszeríteni a politikai és nemzetiségi pártoskodást, mert azok hatalmas kötelékkel kapcsolják Össze a pártok és nemzetiségek összes egyedeit, mind egyiknek egyformán érdeke létén anya gi jóllétének előmozdítása. Közgazdasági érdekeink ápolása, oly programm, melylyel szemben minden ellenzék lehetetlen lesz, mert minél inkább bar csol ellene, a úép rokonszenvét, annál jobban elvenatí. CSARNOK. A magyar irodalom szalonja. Néhány éviízed alatt s magyar hírlap-irodaion rendkivtíli módon fejlődött és haladt. Szsbsdsáthsrrsunk idején s napi sajtó még olft jelentéktelen volt, hogy ágyssólván nem is lehetett számba venni. Csak a hat-vanas években kesdett nálunk az időszaki irodalom emelkedni, s íme ms, alig hass év múlva ssurnsttsstikink kiállja s versenyt skár a német, akár a trsnezis hírlapirodalommal. sCt sok tekintetben egészségesebb, disstingváltsbb és tiastább szoknál. S míg s msgyar zsurnalisztika ily rohamosan közeledik virágzása teljességéhez a ssépirodelmi asgló sllsnkseöltg feltűnően hanyatlóit ax utolsó években. Nem is említem azt as Arany-korszakot, mikor Arany János Szépirodalmi Figyelője, Koszorúja Jókai ŰWképei s később Beötkf Zsolt Athenaeuma közvetítették irodalmunk kg-ssébb gyöngyeit a közönség^, eredeti közleményeikben és izswrtetó esik keik ben Dég ha rámmetok a Képes Világra, a Magyar ortság és s Mag;lilét in, mikor Aaei szer-kessftstte, Ábrányi Figyelmére, sséval a mnlt Évtizedek szépirodalmi közlönyeire — a e.inéiakiesk he koN látnia, hogy ma ennek a snittnek ■épirodelmnnkhsn •ehöí semmi eyems Mg a kfttfőM iDomtiált folyóiratai egy-egy* máméiban a mhiii ée költészet hlitfl t—fct* mntstják be a legra-gyegáhb IfálNskm és a tokozott igény ak- aalfckesaéa m«e MeWvftlassM^H 02 éa a tí^ograla AB vivmáayatoak vtftaéüuainl hetaek éshflUtsssk; nálunk s ssépMtfmi fetyfthzm jSMári a évifiai Is tsMségMha iMMÜlÉliwh mésnypaé halgetáseival mim latit halváay, .......ni ■Ésaleam a fügfceáshm asgy anttsal Es pedig végtelen kár és vssatsség uépirodslmunzra; mér) a közönség asgy résas nem gyűjteményes, vagy önálló kötetekből, hsnem többnyire folyóiratokból ssokls megismerni s szépirodalmat, és bisooy e tekintetben édes keveest nyújtanak a heti 1 uj«ágok idegen képekké! ékeskedő lapjai. Legújabban asoabsn egy tg szépiro-I dslmi folyóirat indult meg s lövárosbsn 'és es a folyóirat hivatva tran hanyatló szépirodalmi közlönyeink nívóját a legmagasabb tokra emelni ■ szépirodalmunknak elévülhetetlen szolgálatokat tenifi. Hiszen még síig \| négy száma jelent meg és as o'vasó már íh ánlulattal veszi észre, nogy ss élö magyar szépirodalom mily gazdsg nevekben és működésében. Eddig uton-utféien hangzottak u panaszok, kivált sz akadémikus vankalapok és a kiérdemelt veteránok jajgattak, hogy irodalmunk nuastul, hanyatlik, s iiue sgy uj vállalat rövid négy hónap alatt meggyőzőit mindenkit, hogy szépirodalmunk ma is vs-lódi kincses bánya, csakhogy kiaknázatlanul hever az irók és költők asztalfiókjában. fis ez u hí havi folyóirat, mely as •élőhalottakat oly gvoraae új életre támasztotta : s „Magyar Sálon. A »Msgyar Sálon* Fekete Jóssef és Hevesi József szerkesztésében indult meg mJyu« elsején. Alig négy hónapos lenálláss alatt a ms élő magyar szépirodalomnak csaknem összes kitűnőségeit bemutatta jeles dolgozatokkal. Jókai legújabb regényét Jókai Hósa pompás illusziráczfóival közli; költeményeket Vsjds Jánostól, Endrődi Sándortól, Reviczky Gyulától, Szabó Endrétől, Kiss Józseftől és Komócsytól adott; elbeszélő, eszt hetikai, ismeret terjesztő, tudományos, bíráló és társsdalmi közleményeit KulsskyFe rancz, Szász Károly, Vámbéry Ármin, Zlekv Jenő gróf, Teleki Sámuel gróf, Agsi Adolf, P. Sxaihmáry Károly, Korods Pál, Mikszáth Kálmán, Szsna Tamás, Ábrányi Emil, Klapka (iyörgy, Erődi Béls, Marczalj Henrik, stb. stb. írták. S ezen fölDl minden szám szőve geit gszdsg eredeti illusztrácziók, továbbá legjelesebb magyar festőink pompás rajzai díszítik. Határozottan állithatom tehát, hogy a .Magyar Sálon", jóllehet még csak négy számot sdott ki, e rövid idő alatt a mnr $trp<r dii'omn'ik t>alói <y>i nalonj<h i Iríi, hol minden tehetség, iró és művész, 3eg jobb legújabb mQveivel jelenik meg. £pen most hsgyta el s sajtót s •Magyar Sálon« auguaztuai füzete, a amint vé gig lapoztam, szivem megdöbbent s büszkeségtől, az örömtől, mert éreztem, bogy e folyóiratból ujabb szépirodalmunk pezsgő életének üde szellője csap meg s es költészetünk uj virágzásánsk fűszeres illstát le-lyinti felém. As országos ünneppé váll szent István nspjs alkalmából i/süir Antal jeles történettudós ügyes csikkét ir. Qy~»gy Als-dár alaposén és hévvel értekezik nőnevelésünkről. Fslusi álnévvel, egy poéta levelet intés Dóczi Lajoshoz, vákuzúi ennek húsvéti episztolájára. Falusi szatírája találó vonásokkal és élesen (esti mai irodalmi viszo-nyainkst, a lélasegségeket és kinövéseket A többi közt sz sksdémiai klikkről igy zeng: Kézművesek, kik czéhbe álltak össze, S egymásnak osztják a mester nevet, Irigy, sivár nép, jólétben fllrösztve, Csak hasznot ismer, s bölcs mérsékletet, A szenvedély, s szárnyalás, as eszme Fölösleges lom mindenek felett Jósán kösépsserfiségére büszke: Vize kevés, ds mégis sok a lisztje. S e czéh fennen kiáltja: nyilt a verseny! S tolong a síkra a poéta nép. A verseny nyilt; — de Hál, — kimondvs (nyersen,— A jutalom cssládi osztalék ! S a megcsslódott, sirjon. vsgy nevessen ? Midőn a bíró, a birse. derék, As igssságot igy oldalba ragja, Lehet-e szó, est jellemesvs, durv/i ? Ki nsgyra tör, kit ihlet szomja éget. Hagyják elveszni forró Zaharán ; Es sztán hirdetik: lám, ssmmívé lett, Nem volt tehetség} esek szájas titán! Ha elbukott, elmondják ross gebének, És ünnepelve dőzsölnek torán ; De hogyha győs, tömjénezői lesznek, S bogy felfödözték, azzal dicsekeaznek. Vsjds Jánostól, legnagyobb élő lírikusunktól sgy mély, essaéivtl és hangulatával frsppáló dél ven e (teteiben. Korodé Pál pedig Vajda egyéniségét s költészetét máltaija ssép csittekben Revicsky Gyula századunk pesszimizmusáról ir nagyna érdekese^ etk szellemmel és sssaisütással Jókuthy Jáaos pedig bemseti saiaháznaknek ád praktikus és Igysleauesséhó tanácsokat drámsirodsl-jmunk jövője érdekében. Jókai és Borostváni regényeiket folytatják. Hevesi nép rajzzal. Ssabó Endre köMeményaral, Oehányi hamo-ros spréságokksl van a Assihsa képviselje, írtak bele továbbá: toedi Géza. Tábori Róbert, HentaQer Ehna, Dr. Wsms L Körösi Sándor, Hfdsasy Pál, stb. stb. S ha még hozzá lessem, bogy eredeti képeket és flhwt-rácsiókat Jankó János, Psesks Fsreooz, Otegpss Imre, Aggházy Gyula, Patski László, Mednyánazky Léssfo báró, Msrgitsv Tihs-mér, Ssemlér Mihály, Xerterházy Kálmán, Jókai Réaa, Döcra Tlvsder. Ststka Gyula, flmsuk Ussió, Seéehy OyHa, BaUó Ernán ily derék folyóirat még aem magyar nyelven. A • Magyar Haton* hivstvs vsn s hasonló iránvu külföldi folyóiratokat hazánkból tejesen kiszoritjsni; hivstvs vsn szépirodalmunknak qj lendületet adni s e tekintetben igen nacy szolgálatot lehat a msgysr irodalomnak. Akit kójtészetAnk, Hbeszélő sséppró sánk, eszthetkai, kritikai, tudományos irodalmunk és képzőművészetünk élete érdekel: Ihghivebben találhatja azt visssatakiösetetve a »Magyar Sakw'-han, mely emellett divat-czíkkeivel, humoros apróságaival, szellemes talányaival, fejtörő rejtvényeivel a könnyedébb szórakozást kívánók igényiéit is kielégíti s egyaránt díszére szolgálhat a leggazdagabb könyvtárnak éa s legelőkelőbb sss-lon asztalának. HOIXÓS MÁTYÁS. KülBnfélék. - », tehát enaasa as oseaei ktrákAb amgysr fosjök rya^ a^Mag^ J - Kfj üksésagy «(jllkM-eágn Nagy fellOnést keltett s hét ele{én városunkban sz s hír, hogy HmcAxncM Emil 48-ik gyslogezradheli föhsdnsgy, helybeli Iskásáról nyomtslanul ettQnt. Kedden délelőtt 10 órakor távozotl sl ntóljára lakásánál ; ennek kulcsát — mint rendesen — elküldte a Korona-vendéglőhe, de azután sem s kulcsot vissza nem kérték, sem s föhsdnsgy nem került elő. Szerdán reggel százs dávsl Zala-Egerszegre kellett volna vonulnia s midőn as elinduláskor sem volt itt, komoly aggodalom fogta el bejtárssit éa ismerőseit Szökést nem tételemet! fel senki, mert MomcsUovfcs kora ifjúságától kstonánsk roll nevelve s .indvégig jó katona volt. Általános volt tehát s hiedelem, hogy a föhad-nagv eltűnésének vslsmi söjét oka van- S ez a hiedelem — tájdalom t— a legszomorúbb módon bizonyult slaposnsk. Szerdán délután 6 órakor egy perastt ssszony véletlenül megtalálta Momcriloviás — hohtét s Csengery-utcss vége felé levő téglagyár mögött a kukoricsásbsn. A imrasztssszony ijedt lármájára elősiet ők csekhsaisr értesítették s kstonai hstóságot és s rendőrséget, melyek képviselői azonnal ott ternwttek a helyszínén. A boltiért helyzetéről azonnal látták, hogy itt imgfilk9mig történt. Momcsilovic* halántékán lövési seb táltmgpll, melle* le feküdi kardja, aapkájk és a tiszti revolvsr, melyből s halálthosó golyót Iröpitstle fejébe. Zsebében volt bugyellárisa 10 forint tartalommal, zsebórája, és egy névjegy, körülbelül a következő felirattal: ^Bocsánatot kérek bajtársaimtól. Játazotlanj a revolverrel, es elsült s most <i trrfé»k vég. Ássatok el (veracharTt mich) feltűnés nélkül. Ügyeimet rendesze Loncsár.^ — As öngyilkosság hire villámgyorsasággal futotta be az egéaz várost, mindenfelé nagy megdöbbenést és őszinte részvétet keltve; Á/opceisswe hét évig lakott Kanizsán, megnyerj modora, ss^p műveltsége, minden társtf való jártassága mindenkinek rokoossenvét éa tássteie-tét szerezték számára. Aki éléssér beszélt vele, már éssravehHts, hogy nem sgyoldelu, hsnem áltaíádús műveltségű emberrel vsn dolge, kivel igen kellemesen lehetett társalogni. E melldtt minden tekiatsAla kifogástalan jellemű ember volt; anyagi vi-azonysi rendezettek voltak s egyébiránt sem lehet sejteni sem, mi vitte sz ép, egészséges, előkelő állása, 99 é es férfiul a végzetes tettre. — Azonnal a holttest megtalálása után bevitték a katonai kórházbs. hol csö törtökön délelőtt felbonczoltákf Déittfáa 6 ónkor ment régbe a város össsss lakosságé nak részvéte mellett, negy katonai pompá val a gör. kath. szertartás szerinti temetés. A gyönyörű érczkoporsót pompás kosaorsk özöne borította. As slkűaytnsk egyes barátain kívül a helybeli közös tedseragbeli és s honvéd-tisztikar íq tettek kSossorpt a koporsóra. A honvéd-tisztikar Is testületileg, teljes díszben jelent meg s temetésen. A görög temetőbe hat érakor éfrt a menet. A I pep »ég sgy itvid imát SMadoit; a jelenlevők asgy ftttgbatottságs mellett fehocsá tolták s koporsót a ksaksny Öregbe, sgy kftrtsaó, a kivonult dÉm-aeekass aortttzet ad, dobpergés ... és Obűrűgv^ bullaeak a hantok egy nagyobb, asshh jövőt remélt smber tetemére, ki bocsáHaa, r^tétjés módon hsgyta itt a földet, msaávsl vÉvéa a sirba azt a títkyt, mely hsaéNs adta neki a gyilkoló tsgyvsrV hogy kWtsá veW asmea életét. Otboe. llis lélisaságlms agg ^e, nyugalmazott kapitány és hat mstvé* közlök bárom katonatiszt, siratják Jfesi iWksfmélt. Legyen neki kőaayl a föld m találja meg IsHe alt Maa set a aysfahaet. msiyet Hl — •vedel iéfÍM«%i A kk ~ az isfenember kedvenczeinek —. örömünnepe szép azámu közönség részvé-tele mellétt igen jó sikerrel tartatott meg e hé 97-én a kisdedóvó helyiségtpk örömmel hellgsltak a kis trtatlaaoa Kizsspiroz ajkai-ról elhangzó oainoa dalokat — (a érdekkel gyönyörködlünk játékaikban. — Ifinek és játék legjobb eszközök s gfsngé kicsinyek szellemi f^jleaztéaóre A mindennemű versekkel veié tftlterhelée, mi fájdalota sok hs-i sonló intézetben szokásos —■ehélyelt, hogy \| fmlesslöleg ellenkezőleg károsan Ihat. — Já ték és torna — mire szintén tsjjíltaUak —• i erősilik, fejleastik a testei, a lélek lekhelyét. \| A szép eredmény Kemény Jóáéef éa neje szül.: Miletz Máris, urnő érdemi — ItlalaeJUti aram. A kapitány-I aág e hét elején kiulaailó végzést hozott j Wtuíil Vlsdimir sstpétervári születésű fran-j csis nyelvtanár ellen, ki négy év;i távolléte j után visssstért városunkbs, mintán előbb I tizenkét esztendeig háborítlanul lakott itt. I Wsxel s kiutasító végzést birtokon belül megfelebbezte és s feiebbezésnek hihetőleg j helyt fog adni a városi tenáca, miután s kiutasításnak semmi lényeges indjoka nincs, a magyar vendégszeretetet pedig igen fufess izinhfn tünteti fel. « > — Bslewt Könnyen válhatott volns végzetes^ G. helybéli honvéd főhadngy ess-ládjs számára az öngyilkos Moncáilovics főhadnagy temetése Míg ugyanis s föhsdnsgy nejével együtt, s kegyelet adóját lerovandó, részt vet ts temetésén, as otlhoo maradt két gyerkek közül a kisebbik, egv három éves, kedves fiucsks, véletlen bozzájuioti egy chlo-roTormos üveghez, melyet ffilbej ellen vsló orvosságnsk tartanak s háznál. A gyermek »megkóMtolta« a tetszetős színű fólyadékot. Erre természetesen olyan rosszul lett, hogy hscssk s hizbeliek rögtön nem szaladtak volna orvosért — s család most legkedvesebb gyermekét sirataá. Igy azonban zseren-cséré dr, Gerő által aaonn\|il alkalmazott ellenszerek megmentették a fiúcskát. A chlorofor-mot pedig azóta szoros sár alatt tfriják (ív-ék. — TséUre adjak azoknak, akiket illet, hogy s mi szerény véleményünk szerint igen kevesen vznnsk Ksnizssyáros lakosai között olyanok, akik, ha véletlenül megesik rajtuk, bogy egyszer este s ssofeott-nál későbbig kimaradnak, szeretnék, ha az áthatlsn nagy sötétségben lejükkel nekimen-nének s tslnsk, sem pedig sst, hogy s fel, vsgy skármi más egyéb tárgy vsgy személy menjen nekik. Már pedig mindekét dolog nagyon könnyen megeshetik akármelyik vakmerő halandón, aki ugy éjfél tájbaa.például a Csengery-utczábs vetődik. Es az utcza s vssuttsl vsló egyenes érintkezése köye^-k ex lében éijel is igen élénk forgalmi vonal. Annál megfoghztsilsnsbb tehát, hogy például julius 31-éről sugusrtns l-ére forduló éh sssks, mikor a lőcsei és egyéb kalendáriumok holdvilágot jelentettek ugyan, de egy (elsőbb hatalomnak a naptárcsinálók ellenére tetssett az eget komor felhőkkel bevonni, ez tféu Qtngoy-vfexin o/gig egytdtv lám-pti* Hm tolt Myfjs/M z valóságos esodá-nsk mondhstó, bogy komoly baj aem történt abban as sgyptomi sötétségben — Szép dolog ss a takarékosság, ds tssaék ast helyén alkalmazni; — vagy talán ast kívánná a tekintetes városi számvevői hivatal, hogy s polgárok as abderaiak mintájára, nappal,zsákokban összegyűjtsék a nspvilágot, szatán éjjel kibociáaaák az ntcsárs ? Több világosságot kérünk, itt is — másntt is f Mert ez _ e mi világításunk a szó szoros értelmében latos s non lucendo. - Tfts. Mnlt hó 29^én éjjel tűzi lárma vert fel bennünket. — A körülbelül éjfélutáni i órakor keletkezett tűz pirosra festette 'a keleti eget, — jelelve s tüz irányát A vész színhelye s Szabadhegy voh, hol a lángok Thomka Endre űrnek ptaczé-jét és sz emellett volt gabhaasstagot tették semmivé. — A kár — mint halljuk - tetemes; kétszáz kereszt haza ás nagyobb sséosmsaynyiség égett oda. Megjegyessük, hogy a tfts oltásában vagy hmii tűzoltó vett részi. — ■sllráe történt a muft hó fiáról 27-ére forduló éüsl s Grftnhm-Ma eMf-tárbs. Vsgy hat métermázsz hasát vittek él es ksmeraüsa tettesek. A rendőrség nyomozza őket — IlidamUlrtéh. Naponkint, ds különösen hetivásárok eftalmávnl asgy msf ütközéssel tapasztaljak, hagy dácsára a 16-et oly saépse történt tikunkéra télnek, e targoooaás, usgykoserm és tÉyéh teherszállító emberek a maguk natyeéh kéayehae kedveért 4psn e jártara faló tágfepádonea-tmaot használják, Isssoritiáa as ett járókelőket ái asm nagyon örveodestetve mag fL a Korona kávéház eftftt űéő vsndtgdkst, kik s legkrilwntfeaiM teaiigtláenknak vannak kitéve. 9l Beramaded lel a sok kMMs-től talán rtéraénik essa lassglisai. - A kslafesftfsél térdéfM 44gsk hossáak bekftldöit atofeó lajatroma •mnssa/ Ilii vaeéégat matat fel Smgr fi tété rffede t 4 Ity tulkánál. ii =gBgB^gaaipy^ 'lynél logvs alulírott Fkmd kóssé- A MOHAI ^j^Vfi I króság réMérO) elismertetik. miként ^ 1 ri julius hó 22-én iftrtéot tűzvész ái- íf^ J^^^PATm f fl I aultak, ufton 88 knanMNyo/wm JMk ^JTx^ LviulAb I letileg a »Tissa« biztosító-társaság- " I I . .' . " ■ . " ....... ... ,7 taisáixk Mflk iMMénuTdttiub ■ ak biztosítva, kinek tűzbiztosításaiért a JLV.A.W TWZZZ I itosságot tudvalevőig időkösbeo a jl^^i \|MX (ö\|« M mvsuksát I . , , , ' • a gyomornak sz iéfrr4»sar hiatiiniáto skfClé ■ lön IX biztosító-társasáé btimí. Áltatában a ns mmi MM kóroktyU királá ■ . o tyatrost tritonét. swtflklMá • wm éUt tásMMStfaS U magáré, a tüzeset rendűére* beje- J" ktagrsafcisr wátíMtiitk föitolosáaa knrW ■ után a biMto»itö-idn„.,í9 ki- Wrral használva kiterjedt kedvellségnek őrtwd. ■ d, már folyó hó 27-én községünkben (883, éfb«l 1 HÜlliO pftlaCZk SlülltUtOtt CL I nvén, a kárt méltányoean felvet- n=rt—.Ml.. .______""""I, I L , .._' . . Frl» töltésben _ ■ ilöttünk atonnal készpénzben ki ia V<f T. I --"I ftJater buloeit>f-tá> eatág ezen gyors M A tt J^1^-—•ét I ányos eljárással, agy n biztosított íe- J* "__-—faé^iti^iéiatfaél k+ptém I t a (elvételnél közreműködőit elflljá- Upjniatfn »tad«a gyágTsniUrbaa, flMtrktnakaéás- I m elismerését méltán kiérdemelte \| \| Ws <> fasdáglttbaa._• I ílt Párnádon, 1H84. Julius hó 28-án. ^pHBpHHHDBHHHHHl ___<«>».. k. Korya Pál k. 1Fé^ mrkeaaUl a badó; r j TARIIA LAIOI. jefyifi- Uró. Táraaaerkeaató N178 l-l farkas laa re. / Hirde(ések: fBff 1 Hp. WMl __ . . . ._.____£____/ I j . " __ ií.SS! U jUIÖTOA" osarák-fruda élei ésiáradck-bizlosití társaság i<yqtaify u 188344 tfciém. raggal jnMü. vonat Nyr«méwy l»H8-aa.r« * .w^sxi, „«.fii^jLi^ ' M ■ ' " l!ltl "j'i t V»'," "nninX • " H m.mm I g.--'' ■:::-; a.. S; V' tH\|£í •utn. vonat • H^'I.'1!^"• "" nmn<i 1 ""T • • • •••■» • ♦ smui tmin rn ■ "^wyy SS « — u HÍ'JU: , VHMI . . _ • 155 S MM a • «a>gji fagy- > _. . & — __ . H 5gl • • SeSW^J*** 1 «,li,i • • MM ._M\|] « gga « r •. a,?? J \| ' is—Cm ii ■ jfr" "--------, Mi n outi « n i>i tm w . Híjain ■; v+wzzi......zzn 1 a ...................2 l , ._ __ u mml a íiMwi i iw«—M mm . . . ijm paiai Ji. mm » ' a láMi. MM a.........Ml Mai ~T\| 1 ■üiti.irt ^^ ■„ . - » :; t ?! ttrr, .•••: a . Mi • trrii- . * * —— * JBE ft - ■ - \|-t" . MM* I * '«M>i^tNMMMMM<Ma l) M»>HII "2Í !l_____ '■"■IIIIM . Mj. HMM MuMIM „ ^J^aiklfeMaMl IMn 1 If 'MB M —Ma V » a Mai MM imIM MMM a Mh I \ fl r Mt. >M.»i ai IMII ♦« _ . X < i ■ aiW. iiiWii'M'' ■ • ■** " V i B MMmMl M«* * M.t u \| \ l 1 í 3 .paaiit «nUwa> * • \ ' „ ZSQ^TMaMMMÉMMa. t«M • \ r Í»M,Bll »W»I\| HWiIM MM" 1 W I X I • A iiMI'Hpl • \| • \ I • luSCiiiLi\|a nm . ** " \| \ Mawi M aMMMNl M BjJtxu»a Imü' ■■> mt a ihhi " f Mit \ TMM ih hH m tm-4 Ma* ■ f I ' 1 t,w'f \_ F." •■" I II ! ;-F! P =fqz=q • I t , . aintiinm* a» Minanii main M^. fm MaM M M MM UiM • I. »«" a.ru . \|. »•■■«■ Li k ■mm rUrín. nm CMléM' rifyow._MArl«»g«<iitStnls. [ __ fanndé tiijm. MIMIÉI a iMila\|HW ka r«M 6e.:.ll IMIMI I Kt».rt«ílrtl mkUt I \| iMa . MUM IMM I - _lf> MM 1 iiáili\|IB I MtttH! MM I I MM . riMl.r UMM II tlhll ----1~ .....—- - »■ Ihjtortilrl V.UWÍ IiiimMii I (Mlll I m MM IMH TMmMb ■ MM M MM4 . . . . I «inu I M k U»miÍ waiaiiii i. - . . M ■ - I Ma H MIM Ml I 0 )Hi4H; I MIM M . Hm ml anaii» Baai'i t wmi .. I mu » mmm « ■ t> ipaM. HM Tm4m í . MMM I. 1" ■ tr ii-1- - I , I_Ü_.I f ~ i mmm m «m i mm Mhai ai< j \| . mú'-j- Uum mmm. i mm ai Hm mmm I awM \| «a a.inwtia mm,* mmmim m . I mm> • ti ■ '.n...... I ' - • * . . ? 1IW MM l» 4 MM .......ím. , , I »I,4U \| l t yWi ll llli I MIM U • Ma>M M k.iWi ,'Mf>l »Ufj« . .. I MM ' II HMM « Fknit'f.li M IM liiMiW MHMM I IMaM'l H tMMMa • Wpk.ütt hUMM f' \| tl >ii M( III iM\|\|m»liMIMa\|ifiil\|ilM Min j la IMIIW ll >. M iiiMW • ■- 'i t II— [ - MM Ml M\|UM4«a IiK.iIMI kii IIMIIII l I IM l» fililha «mM«»« IMMUI uaMMaM M i ■Mir^MlMlll \|MMM MM M ' tatuwklú^ptu I MM M j ' Wn'w......I^MMÜÍ I Mm III MM M « UIMMM >\|I\|I.IIJ\|- 5 M M 1 i Uímm M> mi' IiHiaaiin « m >Himh .mmm Mni'iin I MtaM M i I SMMM. l'ull iiMI«\| I. nailim . \|\|\|\|\| W >Hi\|li\|»iiMil [ I I ITM M I ' MIMM, M ai l\|«MH\| «m» Ma WM...... I HUH • t a» [■!■«_> kMHM a Ma IMI Ml huln T "..... ; ; i *» ■ , \| __ _r . I iimryy u \| i ipMOy f MWMM wMfei áMMMM»a MnUJmi «l. Wiiiibiii k>l, MmSií liinmf 0 'un ál JÜEKDk" osiL lra M i balesel biilositólársaság Tí^onmérl® u 1882. é. junius Hői « 1883. dca 81 m Nyar^Xtg. 0M vfMUaffi«Hlinls. aM^aMMHMBaaMMMMMMMMMBaMMMMMnMMM^MMIMiaMMMMlHH\|M ^ . ImImI ÍWiMWM^^M^mMUmM' 1 Ma -I MMM—Mm» In llill IM Inai. M \|MMM«MMaiMI<MlMH IMM..-^ I ! M<M»M\|iMiilhN a imim 1 ^ RI 3 Ml........... ! t . unt M I I ThWM Him U^ IMI I.MW . MM M _ \| ' - ■ •» " «M •ÜMMMaMMa _i ly.lilli fiVí-m » I —nwp , M.I..M l^liMiillil . . . r. . MM M lü '■".'TM1* ! MM M MM ! )i'I'I'M ' I II.T mm. " ■•MaMIM'H«ani a MMMMi mImm m .,,,.. . - ..----------------aM »' ■ Mwaj ifiali \|i mm. I Mubr KTuT^ti- V rijir MM M MM.\|IMIÉ. \|I\|» aHjll M SSSmS I l l^MMa»Mllil IniaiMnl M» M \| MM IljlniM I I . . MM M IllrflW l\| i M4l MM. . • . I- SS - -i - ' 222 2 UMimm i.........«»• u- * u- ; vas ai mm . \ MMfMMM* IM M MM II \ ;.».,MM MM " ■ — \ , _ M^MM MMM MM • IMAMM . »»M M •J^l'lMMkM SS 3 v * j_ -\|L_ - -,- MM M ■JyfMMl* MM . . MM M t— . ■ MM l\| MM . kl'l h i>-i>i> _IMM M t ^ . mmm^mi wm, —MMM M i ' —i ím. ü 35E ül; m— — - Ji S ___- . - U la . ' ' l^rT ________S>Mnk ~ i ....... • Maiiig 4 MMM """l T * S IÍMMJÍ . M íteftS^^TifS! 2Sb » f\|»»5:V::.: JBLi — • . S; fyi^^. . ^mm 5aüa\| ~ « iMMa, M.« ....... m mm ^ ^ HEEroQ:^ ^ ^ ' TlHKi^it::'.Lsi "5 2 Hl HéaaUes mérleg és vngjonkimuUtáaoít knpUlók n tárenlntok b&lyi kén«i w ftarUrl Omkár mái 9«ggr-K«mlMám, ki mindennamo bit jionlüifc fcőiintiééaéiii ajánlkcmík Iff l • # mériMjiea sserén 8TM6 mar agám ben álgn «m; H ^jotbjm K Mh\|tM\|ia* k»l,l\|lllk laMlii a • k, >iin a.ru . L. wm M^rlcgMirAtnla. I1I4U ll JtZlENDA" osxl-te elem!- $ balesel biMóláraság ngmi\t# u 1882. i június 1 tói 12 1883. dea tl it . í _; NyarrfMn vfMUaffi«Hlinls. ; i_ Béenletea mérleg és ▼ngjonktmuUtáeoit kaphatók a támlátok ba)yi kéoii-asMjénél lartsrl Omkár mrmAI ki mind«insinfl bis UéUnk fceaiatiééséii. ajánlkcmík 171 1 • Jáasa, rmlksfmkstlo, SM Arain méesá-rea, Henrik tUatnseto, OrflnUf Alfréd tmaaksdó nmével. ^ Értwlt. Vatták a ozátóornjca" m. kk. állami tumééképtit as idei értsai-tófét • a taaáhkar kősremOkédéséral óaase-ailitá 3mmm Jóssal igsagató. Aa értsaétó tar tsIspA: L Aa intését története. II. Igasgató taates- OL Tanári lastftlet és intézeti ess-mélyset. IV. Taatsrr. V. As iatéast növenr 4éksi. VL Taassakósók. VII. Jótétemény. VUL Tudmralók a növendékek felvét ele tárgyában. Aa intésetet a lefolyt évben összesen Ti tanuló látogatta; a tanév végéig ma-radi 62 A ÍV. osztályt 12 növendék végeste és ezek kaptak tan képesítést. Irodalom . Aa • Or»M<fo- VÜá§» XV-ik füzete a bóvstkssA érdekes tartalommal jelent meg: A bdriné halotti köntité. P. Ssatb-máry Károly-tól. — As atUMony ftlrdÓr megy. Vulcsn Józaef-tól. — folyjon a bor, (Költemény.) Saabó Endrédtől. A havatok királynői. Történeti rpgénjy. P. Sssthmáry Károly-tól. — Aa dbtnd útja. Elbcssélés. Majtbényi Klórá-tól. — IniflW (Költemény.) Ebeczky Bélá-tóL — A, romok vfaiga. Spanyol elbeszélés. Caballéro Feraand-tól — Hasamig ie»rölemből, Rá-szooyi Dániel-töl. — Howott tengernagy, as nbbiüinéai királynál, (Képpel.) — Távol. (Költemény.) Cssngeri János-tói — A hang-tMioenyti távíró sodronyok. Baer M.-töl. —-A títrnngét. Képpel. — B ... ne albuma. (Költemény.) Hiador«t5rNr At ábránd útin. Elbeszélés. Majthényi FíűriHól. — Boldog haléi (Románc.) Varsányi tiyulá-tól — Jakab-napkar a Balatonon, üti töredék. Linden-ihal Jóssef-töl A nfugdkk Budapesten. (Képpel.) — Kgyedül bolyongok. (Költemény.) Lévay Sándor-tói. — A* »Öetava» gfadt égéoo a Jinmei kikötőben és tengeréetetünk hadgyakorlata Fhméban, (Öt képpel.) Egyesy (iézá-tól. — Két uvbormf. — A hét történetei Camtlie d* Epernay-tóL — bodalom. — Stinhái. Miívénei, —- Kiállítás. — ítk-dók. — Kegyelet, 'Hölgyek naplója. — üpori. — Katonaság — nymon- — Gyán-rovit. — Jog ée rend. — Különfélék. — Oakk. Rajlvénytk. — Napi ár. t— Hirdet éo»k. A nyári idényben n ritkaságok kösé tsrtoaik, bogy sgy lap snsyi érdekest tudjon jidni olvasóinak. A tart alom jegy xék böl olvasóink láthatják, hogy a Liegré Alajo* által szerkesztett fényesen kiállított szépirodalmi lap nélkOlöabetöré teszi a hatonbí í ul/bldi vállalatoknt., Felemlítjük Mép raj-sai a flumri hadgyakorlatokat ábrázoló képskst . . . Valóban msgérdemli ez a vállalat a legmelegebb támogatást. A Pallaa irodalmi vállalat által dissssen kiállltotno-sst aloflastési ára egy évre 10 Irt, félévre 6 Irt, évnegyedre 2 Irt t o kr. Mnt-ttánnttám kívánatra ingyen éa bérmentve küldetik. Elöftaatbetni legtxéissertibben postsutslyány-nyal aa •Orttág-Vildy* kiadóhivatalában Budapest, gránátos-utezs 6. ss. Közgazdaság. M kmyi nyereséggel sárul as i igy 9\-os réssvényoastalák osztatott szét s t0.6U Irt. 4t kr. m számlára vétetett sió. Gabona árak. Nagy-Kanizsa, augusztus 8. Kevés Ozlet, mert kevéa kínálat. As ] árak váltasotlanak maradtak, és pedig * 18 kilógtam buza 8 irt. 60 kr. 78 kiL '8 76 Ross 7 frt20 kr.7 frt. ftQ.kr. Zab 180 6 frt.80tengerid 80 kr. 7 írt. hajdina - írt — kr., árpa 7 írt. 20 kr. 8 frt »\|30 A vasúti menetrend. K nini hrjsim irtij Éikeiik tudut a) Bkanjhalyi; Ruca 1.' 1 á. 48 p. « 6. Ifi p. i (Sopnmb.) [ \| , t. íioí. N p. IS 4. »> mm hr«sy- (n. T. Ur I kknyJg) I !.?{ 4 4 a p. II é fi p a raggal h) HkiN" i Q. * Áalenda. Mai számunk birdstési rovatában köaöljQk az »Az!anda« elemi ée baleset b. t. junius hó 28-diki kösgyülésében kihirdetet* és as aAsienda* élet ás járadék b. ^C agvanakkor kihirdslett aáreaám-lájáf s vagyonkimutatását. Amint s jelentésből látjuk, ezer két Jó-htrnévfi testvérintéset féj'Ödése s lefolyt évben elöhaladást tett s mQködéseit Jó öxlet eredménynyel végeste. A t&z-, jég- s szállítmányi osztályok Qaletkteutstáss 1888. junius t-töl 1883. végéig terjed. A t&zosztály-baa aa összes dy és illetékbevétel 4,622,222 frt. 66 kr„ s mely ősszegből levonva as ösz-mes kiadásokat 4,018,3)8 fH. 18 krt, ma-rsd. mint bruttó mOködése nyereség 473,909 bt. 07 kr, Csökkenti est a mult évben ál-talánosan ross jégbiztosítás vesztesége 128,484 01 ktral i ellenben sssporüja a wállitmányi biztosításban síért nyereség 71,460 frt. 91 krrel. As ösasnyr '^ség a biztosítéki alapok 86.176 Irt. 81 kmyi gyftsaAfcsöcásévet együtt tehát ttft,4t4 frt, 38 kr, melyből 201,477 Urt. \|7 kr. osstaioit M kálón tartalák-iias-gmósági — a alapítási osztalék ée Végre részvény osztalékok re, msly utóbbiak a részvénytőke 7 Vái tank ki [As* Aslsada* élet- s járadék b. L be-I amHlstt 2 tk rendes kőigyMésé ben kihMsisU s mértsflMs csatolt statMI ikai ktSMiatáMh aashnl aa 1881 év v Vei 87M6 mmatlli JbMm tn ben áltit Imm; 4808 ai séánlst nyeSSS b^ bjmjm kt tkmmm • igy im iy a küssiésik áftaf mspstM atna rtft7 darab assrső-4isssl és Hp Assaagpl n^itpéuii. As flinkisliil liMW Irt. 88 hr, as fissal ktadis füirO In 82 kr A táisnlai f* 7,486u»4 M. - A kadvsaOt-lyt dácsára IILM ftt l.jl 1 Ara 40 p. t 4 15 p, mi iomI » 11 4 15 p. 6 á. 48 p. aita refj. Toatt V V. Ml > kkoyból.) ».[! 6 4. 61 p, ló.SKp.d rofjal »afy. riwat II. «) típaai-l PnkgaritAf t.' 1 4 Mp. « 4. — pJ- i. a tj 9 4- 88 p II 4 IS p aata \|MMi.MBt I 4 é 44 p. 8 A S8 p raggal jaaaro.Tonat 4. 10 4. 46 p.7 4. »> Wid gyo»a »oMt- SÍ Pr»g«riift»— i i V J Hpaat s<e 4. 17 p. & 4 Sft-^. raggal gyonivoM I I 4. 16 p.j I 4. 46 p;'! d. u, n«m. Tonat I. 114. S6p- II A, 20 p^j 4JJ.1 „ vonat íj \| l\|w«f«i\|'Hy. Nyilttér.) Tekintetes Sserkesztö url A »Lengyeltóti* hetilap 21. ée 28-ik saámaibsn és több más heti éa napilapokban Honig Mór és paját nevem alatt nyilatkoss-tok jelentek meg, melyek egyenesen és élesen ellenem irányulnak ennyire, hogy szokat részemről szó nélkül nem hagyhatom és igy kérem, legyen szives helyt adni jelen saiát reputaiióm érdekében kibocsálolt nyilatkozatomnak. A tény, mely aserint Honig Mór, izemen bérlő, vagyoni viazonvait érdeklő de téliesen sntbentikus söi tekintélyes forrásból merített hirt cajáf érdekelt rokonaimmal távettrgönvileg és egóezen bixalmas bessél-getésben zözöltero, mi rosszakaratot, de annál kevésbbé büntetendő cselekményt nem képes. Ha mindezek daczára Honig 944JB 84 pz. alatt ellenem bünfeljelentést lett, az csakis túlérzékeny természete és {ól vsgy rosssul féltett hitele folytán történhetett és Honig mindjárt ss eiönyotnozás stadiumáben fénytelen volt, abbeli meggyőződésének ki-Mesését adni, hogy engem rosszakarat ~tiem vezetett és igy sgvssersmind kénytelen volt alaptalan bünteljeíenlését még azelőtt visssavonni — mielőtt én az egész erőltetett vádakról teljes tudomást szerezhettem volna. — Ez által ezen ügy' t«0sen be lett volna fejezve ha én 40 év óta előnyösen ismert becsület érzésből és Honig iránti tlssts jó-akaratból ezen néki kellemetlenséget szerzett ügy fölötti őszinte ssjnálkosásomst ki nem lejeztem volna éa reá árayqt, vető hir megcsáloláaára megsértve érsstt becsületét, rectificáló nyilmkozattal helyreállítani nem ígértem volna. — Csak most gyösődlem meg a lapok utján, mily rút vissssélésnek estem kldozatul ezen becsületes eljárásom által. — Ugyanis legalább 10 év óta nem állván Honinál semmiféle jogügyleti őssse-köttetésben még csak nem is álmodhattam, hogy engem exen hivatkozott szám alatt csalás miatt is feljelentett és ezen fentebblek szerint visszavont feljelentését nem elég szigorúan kárhoztatandó gálád módon még ss újságban is — poet festa — engenf becsmérlő részletezéssel ssaDöztetts. Ep ily jel-lemezhatien ásódon lett ssarksstfva éS álts-Ism — megvallom — elég könnyelműen olvasatlanul aláírva éa nevem alatt kósaé-tévs s második nyüstknsst is.; — Kénytelen vagyok kijelenteni, miszerint ezen utóbbi nyilatkozatban foglalt 'Koholmányok, •Naa- ■ ben todstlanság kifejezések tudtomon és akaratomon kívül foglaltatnak benne és én aaért ezen eddigi ^sértetlen becsületem lerontására irányuló tendentiákai hasonló bscsflletérfO müvát emberbas aem 1110 — érvényt ée táwadslmsi sgys^áat sértő — iftsáa gálád eljárásnak qanhftéálom és re-mállem, bogy aa eddigi correct, bosazá éra-kan át kipróbált üzleti összeköttetésem ée tissta becsületem esen. egyenesén rosssaks-ratnak vagy bontónak tulajdonított, nyomtatványok tíhá meaéednl nem fog. Boglár, jaHra hó Ü-4a 1884. \|W l-l fefer* Zsigmond. Ilyllalkeial. Melynél lógva alulírott Fmmad köaaé-gi elöljáróság részéről elismertetik, miként 1884. évi julius hó 22-én törtéat fásvéss állal károsultak, számra 88 harmmotnyoletan kik eredetileg a ► Tisza* biztosító-társaságnál voltak biztositvs, kinek tűzbiztosításaiért a szavatosságot tudvslevölsg idökösben a Phönix biztosit^társaság vállalta magára, a tüzeset rendueres bejelentése után a PhBnix bietotUó^ártatág kiküldöttei. mar folyt hó 27-én községünkben megjelenvén, s kárt méltányosan fslvst-ték és előttünk neonnal készpénzben ki Is flsették. A Phönix bitlotütS-tártatág ezen gyors és méltányos eljárámal, ugy a biztosított falak mint s felvételnél kösremüködött elöljárók teljen elismerését méltán kiérdemelte Kelt Párnádon, 1R84. julius hó 28-án. fhrkat Alajos s. k. Varga Pál s. k. jegyső. bíró. . 178 t—1 A MOHAI AM FORRÁS luttáuk raftk tsgsaéossváaaabb S J^r Jk. 3íT Y TJ V12S X kMSafl Metgálstot lm ffilas ss nDésstási ssvsisksát tk gr«4sfask sz MunJiw háelalmálp skfelé bájsfbsB. Attstábsn s vis mind saoa kóronál háréló ÜsyeliftetjérdMDQt, inrtytkbw s sssrvi éíei támogitá— m sz idsgreiMtitKSr w>Skodé^s>k (öKokoiáí* krtáaalss. Borral használva kiterjedt kedvellségnek Örvend. 1188. éfben 1 millió paiaext szállíttatott el, FHs töltésben amm inisjiiMiiliilMI Mi^nIml Qgywlatés minden gyégymiUrbss, föwwkemktdíg-Ws át TMdáglSktws. relelős szerkesztő a kiadó; A M U A I. 4 J O I. Társaaerkeastő Farksa I as r e. 1f jjAZIEHDA" osurák-fruda éld- & iáradéMátosiiá Untsi\| u 1883-űlt Utóérrt. Nymatsy* ém WMWly 4rAmtji 1N49-S3.r«, ' • • • mTBM" H iíl— ai im i m ..... ll ina""" . , . jjalniirt i mik 4 IMMMM «a n -i • imm >iami». IMini Mm,M , MIMÍIIIIM • MUMMMIIIM MOMMMMMMMMMMMOMMMOMMtOMaOMaOMt \| ROBEY&COMP I i I Budapcttt u ütlóiut 3&. i Kitüntetve Linzben Bécsbsn IIMerváresb. Laítawritm Gőzcséplőgép-készleteket venni tsándékozók psiveskcdjenek a gyári árak iránt Robey & Comphoz mint # eredeti vaagercadAlt enlplőgliiek gyárosaihoz fordulni. 2'/,. 4; 6, 8, 10 és 12 lóerejtl # Q cséplő izedetek gyárunkban mindenkor készleten vannak. 1Q3 8—9. Q ieoeoeoeoeoeeo«ceoceoeoeeoeoeoeoeosooeooeoeoeoi KUsmert jóságú, lüzbiztos Kaucsuk-háztető- táblapapirosunkat, valamint az uj láolapapírtetűk másolásért és régiek kijavításához szükséges. BC Kaaesek-tetlféayaUieaket fekete és piros szinQt, olcsó, de szabott árakon szállj tjük. Teljestelifeáeséneket jótállás mellett eszközifink. ; , elnxlgefeltf lemezeinkre, melyekké,! ^ az alspsst fedetik be a islajvíz felszívár-A fgásóoak megakadályozására, különösen ' \| felhívjuk a fiyelmet. J? I Lei átokkal, mintákkal és kftltségve-ww- f% lésekkel sziveaen szolgálunk. as Q PoHUilUBKky éi StrellU Bécs I. Mexistfliasstraiss II. Bertla. Kein. Kopeahága 11610-18 CXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX3 Nagy-Kanizsa város tanácsától. ^ Hirdetmény. Nagy Kanizsa táros tanácsa részéről közhírré tétetik, hogy a községi fogyasztási pótadó szedhetési jog 18S4. eré anyu: (u hó 18'úh reggelf 10 órakor a városi tanácsteremben tsrlandó szó- és Írásbeli ajánlatok utján három egymás után kővetkező évre bérbe f g ki adatai * -As árverési feltételek a városi tanácsteremben betelinthetők. Nagy-Kanizsán. 1884. Évi julius.hó 5-én A városi tanács. 162 3—3 vixxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: ^^XXXXXXXXXXXÍKX'XX'XXXXXXXXXXXXXX; ^ Cs&fZ és kír. osztrák-magyar szabad. I Ruganyos fa-mátráczok 6 frt 6 frt 8 Mini todtony matróciok é» $zaitnnz»akok hrlyelteaiténe 39 12-18. tiszta, tartós éa olcsó, különösen alkalmas intézetek és kórházak azámára Főraktár: Bécs I Moximilinnsirassc 1. szám. __! 5 > ■- X >XXXXXXX5rXXXXXXXXXXXXXXXXXy 2802181 Hirdetmény. Nagy-Kanira város rendesett tanácsa részéről közhírré téte tik, bogy a váron tulajdohát képező erdő éa legelő 'területeken a vadászati Jog XXXXKXXXXXXXKXXXXXXXXXXXXXXXXXXX 1 i I 1 1884. évi augusztus hó 15-től számított 6 évre U I. évi auguaatua hó 12 ik napján reggeli 10 órakor a városház fca- \|\| X nácstermében a legtöbbet ígérőnek a t városi képviselő testület jóvá- f\| ff hagyásának fentartása mellett bérbe adatik. JJ Aa árverési feltételek a város tanácstermében a hivatalos órák ja alatt megtekinthetők. % Nagy-Kanizsán, 1884 julius 19-én. H i<6 2- 3 A városi tanács, s 8xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx> 444284 Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tartácsa által közhírré tétetik, hogy a telekuti téglagyár 1884. évi szeptember hó 1-ső napján a városi tanács teremben reggeli 9 órakor a legtöbbet ígérőnek 1886. évi január hó 1 tői számítandó 6 évre bérbe adatik. Az árverési feltételek a város tanács terihébe betekinthetik Nagy-Kaniasái^ 1884. évi julius hó 19-én. l®918 A városi tanács. mm g> ? O O ^^ N N N Főraktár N.-Ksmssáa Weiw Mtérikaél. 14 \|7- 14 Matkovics-féle Hl KEN GYOHOBLIKŐB Főlülronlhatlsn és kllőoféle betegségben kitűnő hatásának elismert gyógyital; dinári alpesekea szedett gyógy Hl vekből- készlté. Matkovlcs 0. X. Kalnban (Dalmáczis). Kapható N.-Kanizsán P<ágor Bé la gyógyszerésznél, Fiaméban Jekel Fetaczaél. 127 11 24 • Egy ireg ára 70 kr. .Csomagolás és elkildéa a megrendelő költségén történik. 364jEln: k. 0. 884. Arlejtési hirdetmény. A nagy-kanizsai királyi ügyészség részéről közhírré tétetik, miszerint a négv-ka-nizaai királyi ügyészségi fogházban a Csáktornyái fiókfogházban, valamint a nagy-kanizsai, keszthelyi- és leteoyei kir. járásbiróségi fogházakban 1886—1888. étben letartóz-i tatandó vizsgálati, elitélt és beteg raboknak a nagyméltóságú igazságügy misiaater ál tsl 1872. évi lt2l6Hzámu rendéletében előirt módonf élelmezése együttesen éezárt ajánlatok feletti tárgyslásnak határidejéül folyó 1884. évi augusztus hó 28-ik napjának reggeli 9 órája a nagy-kanizsai királyi Ügyészség hivatalos belyiaéfébe Htüzetík. Mihez képest s vállalkozni kívánók értesíttetnek, hogy 826 torint bánatpénz letétele mellett az árlejtésben résztvehetnek, mely összeg a szerződés megkötése ntáa leté-teményeztetik, felsőbb jóváhagyás esetében a szerződés további hiztoaitákári vállalkozó még, ugyanannyi összegig jelzálogos vagy s budapesti értéktőzsdén jegyzett éa letett értékpapírban! biztosítékot nynjtam köteles, a zárt ajánlatok a K^fpfft" kap- csolása, átajánlott ösazcfnek számmal éa betűvel való irása, a as áHaJtáai feltéteteknek kifogás nélküli elfogadására vonatkozó nyilatkozat kifejezése mellett áz árlejtés hstár idejéig alőürott királyt Ügyészségnél a hivatalos órákban besdsndók, hol az árlejtési fel-ételek ia megtekinthetők. Megjegyexteük, hogy s vállalkozó réasárs jíá»Ó összeg hsvon-klnt otólagossn as igazságügy mmiszteri számvevőség helyesbítési jogának fentartáaa mellett, vérieges nyugták fog a-fcabtartési átalány keeaMye által kfttttutal, melyre a éélyeg a illeték kőJtaépsi a wáUfemó által viselendő. Nagy-Kanitskn, 1864. julms hó 17-én. Dr. ftauM Eleaiér —3 királyi aMgyéas. Hyssn^t MH Fllöp lápNlijéswt^l M«gy-f sitimén 85, szám. Nagy.-Kanizsa, 1884, augusztus' 10-én XI. évfotyáth. saautearfeto ü KUDóiiTA-TAL: I^HMl i «. Miyil • tapMStWai ............... Hilwliy, tovtMA DihitU, febkf tavitok. >lrii>Éi> mi. ii ImmWha bnM csak taMrt k» •atkái fcpélilBil «\|. 1 Éti fiak vknas h ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Zalamegyei Igy védegylet, aNagy-Keahati- és Délzalai takarékpénztárak, Bajikegy ésület! ' 7 M Alsó-maráklfci takarékpénztár részvénytársaság és önsegélyző szővetk. hivatalos közlönye. Megjelenik Nag y-KanitS'é n Jietenkint egy mer : Fasrirnfip. mAmrím áuk Fél hu . Inalni 6 frt - kr a . < cé. t . n HitjkliMk jatáajMu Mialltetaak irrmM a egyib kinfoks kinUtai-aj«ft M) kr. Véljregdijoa Mii 10ü mMf Hét, HOltB] mbdfln nóért 'j, kf. Hyiittér petftaora 10 kr. Kanizsai sajtó, kanizsai kö-zönség. • Emlékezettük íjégiekről j . . A nyilván a {let térés aok aa olyan dolog, amely a saját természetinél fogva gyakran képezi a nyilvános megbeszélés, nyilvánoa fejtegetés \| tárgyát, mely ennélfogva nem új ugyan senki előtt, aki egyáltaljában a köz-llgygyel foglalkozni szokott, de amely mindazonáltal folyton újra meg újra ke)l, hogy felasinre kerüljön, nehogy csak egy pillanatra ia megcsökkenjen az iránta való érdeklődés Az újdonság ingere legiölebb érdekesebbé teszi az eszmét, de fontossága csak akkor van ennek, ha gyakran és ismételve hozzák a közönség elé, ba egyes al-ksimákkor uj 'meg uj világításba helyezik az vtlgyet, mig ennek igazságáról meggyőződik mindenki, mig az eszme annyira tért bódított, bogy megvalósításához kezet fogunk vslsmeny-nyien, mert tisztában fagyunk fontosságával és szükségességével Nem uj dologról akarunk szólni tehát ez alkalommal, hanem olyanról, mely egyrézről első sorban ia közönségünknek egy kiváló, mondhatnánk elaő rend tl érdeke, máaréssról pedig reánk négve ia innál nagyobb jelentőségű, miután speoaialiter rólunk, a •ajtóról, ennek a közönséggel nemben vállalt feladatáról éa arról van aaó, mit kívánunk, mit kiválthatunk mi joggal és méltán attól a kösönaégtől, melynek érdekeit szolgáljuk. Távolról nincs szándékunkban e helyen csak vásolni is aat, a sajtó magában véve milyen feladat megoldáaára van hivatta; aat sem akarjnk most teesegetni, megfelel e a sajtó hivatáaá-nak a fea igen, milyen tekintetben mi* lyen eredményeket tudott létrehozni, milyen irányban érvényesíti azt a ha* talmat. melyet a nyilvánosság és szabadság ad neki ? minderre sem te- rünk. aem hajlamunk nincsen. Túlhaladott álláap»nt is es, melyíyel körülbelül tiss'ában van minden gondolko-aó émhér s amely tárgy utóvégre is csak egészen általános reflexiókat kelthetne bennünk, anv nem lehet szándékunkban nekünk, kik a vidéki aaj tót arra tartjuk hivatottnak, hogy önzéstelen,' de annál buzgóbb fáradozással karolta fel éa tám gasaa a helyi érdekeket Magunkról akarunk tehát azólni — magunknak Mi s ezt hisszük, hogy igazat fog nekünk adni mindenki abban az irányban fogtuk fel működésünket, hogy tisztán a mi közönségünknek if-ván, nem szabad figyelműn ken kivül hagynunk semmit, ami valósággal ér dekét képezi ennek a közönségnek Ahol megíévŐ eszmékről, kivitelük előtt álló tervekről volt szó, hozzászóltunk ezekhez, mintán előbb kitapasztalni igyekeztünk a közönség hangulatát. Ha ez a hangulat, ha a közönség nézetei olyanok voltak, melyek őszinte véleményünk szerint llilvös, helyes irányba tereltek egy has nlóképen üdvös és helyes ügyet, akkor a rendelkezésünkre álló- minden erővel azon voltunk, bogy ez az eszme, esek a nézetek ugy jusson érvényre, amint, est a közönséggel együtt mi is helyesnek találtuk. Viszont, ha olyan dologról volt azó, mely egyik másik helyről kezdeményezve. vagy nem találkozott a közönség óhajaival, vagy pedig olyan volt a közönségben illetékes vagy illetéktelen helyről keltett hangulat, mely ártalmára lett volna egy magában véve he-lyea dolognak, akkorié — kötelességei-setünkhöz hiven — megvolt bennünk az a bátorság, hogy megmondtuk né setünk et, ha es nem volt is s többségének megfelelő. 8 a hol magunk által véltünk kesdeményezendőnek közérdekű dolgot, ott megragadtuk ezt a kezdeményt zést, amennyire tehetségünkben volt, — de mindig ugy, ahogy ézt a mi saját kö. zönségünkre nézve tiszta lelkiismeretünk szerint helyesnek tartottuk.1 Olyan működés ez, mely miatt bennünket vád, igazsági w vád, semmi oldalról nem ér- \| bet. 8 hogy politikai nésetünknek is ! nyíltan mertünk kifejesest adni, ahol est szükségesnek tartottuk, ea is köte j lességünk volt, s épen nem illethet j meg bennünket ezért szemrehányás. A politika — legalább reánk nézve — egyelőre ssflnetel. Izgalmaiból I a legutóbbi időben elég jutott ki szá- j munkra és saját ügyeinket is félre ke] ' lett tennünk addig, amig a hasa ázol- \| gálatárói volt szó Ezen immár túl va- ] gyünk s most kettős fontossággal nehezedik reánk az a feladat, folytatni j a munkát ott, ahol est, ja még fonto-sabb érdek kedveért abba kellett hagy j nunk. Ea még nagyobbá teszi ennek ! a munkánknak fontosságát,.az a körülmény, hogy - elbíznkodásnélkül mondhatjuk, — körülbelül magunk vagyunk érdekeink szószólói Ennek a körü'ménynek az okaira nem akarunk ez alkalommal reflek tálni, - értsék meg szók, akiknek szól A tény az marad, hogy Kanizsán igen ia van tere a helyi sajtónak, vau olyan feladata és hivatása, melyet há lelkiismeretesen betölt, méltán elvárhatja a közönségtől a legnagyobbmérvü támogatást. És épen ezért szeretnénk mi nsgyon — ha már önérzettel elmondhattuk, hogy megtettük a magunkét a közönséggel szemben, — ha utána azt mondhatnánk, hogy a közönség, a mi működésünket méltányolva, velünk izemben is megtette azt, amit elvárhatunk tőle. Igen sajnáljuk és — őszintén mondva — nemcsak a magunk érdekében sajnáljuk, hogy ez nem igy van. Nem akarunk semmi tekintetben sem rekriminácaiókba bocsátkozni, nem akarjuk megróni azt a közönyösséget melyíyel publikumunk a helyi sajtó irányában viselkedik : a hazabeaaélésnek e genrejét'sohasem kultiváltuk és nem is fogjuk tenni ezután sem; csak azt szeretnénk megjegyezni e helyen, hogy a közönség a saját, jól felfogott érdekében roesul cselekszik, ha az est as érdeket szolgáló és képviselő ssjtót nem réízesiti kellő méltatásban. 8zeretnénk továbbá' e helyen néhány többé-ke-véebbé komoly szót váltani azokkal az ,ügyék élén álló" urakkal ia, kik nyiltan hirdetik, hogy ők a sajtó enun-csiáczióiijs semmit sem adnak, — de faját utóvégre az ilyen nyilatkozat nem a sajtónak válik szégyenére Ismételten mondjuk — csak a közönségnek, a sajtó pártolására hivatott és utalt közönségnek szólnak e sorok. Est a közönséget kérjük, kisérje több figyelemmel azt, amit az Ő érdekében te szünk s ha pártolását kéijflk, es asm sksr csupán annyit jelenteid, hogy tessék előfizetni, hanem szellemi támogatásról van szó, melyet kérünk azoktól, kik erre képeseknek érzik magukat s kik szeretnek szolgálatot tenni a közjónak. Leginkább ezeknek szól kérelmünk. Hiszen annyi a tennivaló, annyi téren érvényééit heti mindenki a jóakaratát, hogy meglévén az a tér, me lyen az eszmék nyilvánoaságra kerülhetnek s csak ea lévén módja, alőutjs az eszme megvalósításának, önmagunk ellen elkövetett bün volns, est a módot fel nem haasnálni. Nem politikai kérdéaekről van azó; ezeknek idője, mint már megjegyeztük, egyelőire lejárt; bennünket mindnyájunkat, párt- és álláskülönbbég nél-- kül egyaránt és a legközvetlenebb módon érdeklő dolgok ezek A sajtó arra van hivatva hogy a közérdeket nolgálja. de viszont s közönségnek hivatása, hogy a sajtót támogasea. Mi tnegtasnzük a magunkét, ne \ maradjanak hátra önök sem. TÁRCZA. A hosszú főhadnagy. — á H'S»ta* ttrrafjs — Még egy virágot abból a koszorúból, mely olyan nagyoii bár vad, niég egy szemet altból a nsgyon törékeny gyöngytüzérből, melyet emlékeseinek neveztek et az emberek!... Képzeljük Ot még egyszer magunk elé, amint betördelve ss utczasarkon, es ö kedélyes arrsa már messziről mosolygó kifejezést. 511 ás közelebb érve, igazi szivélyes-gMfongiáa friáltj* eléd: .Glürk und jSegen* "TllÉÉit áa aaerencaét.* Easel kíván* ö jó r»ggeli. jó hspot áa Jó estét. Uaiversália k««zónöformulája volt neki. Áldást és szerencsét I. . Szegény nagyon hsában tehetett ss áMftansk és sseneneaéoek, hihetőleg azért kívánta olyan gyakran és mindenkinek. á hígat M>aieagy«» így kiiák ások, akik » merték Mtftnő alakját de nem tud-iák nevét. A wá a agy finak<, igy nevezték mUmmá Mindekét Meeveséa ss 6 {testi iMMMesÉfára vonaikdaott, mely csakugyan tispTiif* ttttfl vtéea. ha a magasságnak migfil»>atsg lett«ÉM veénn mStssaághia is Igy asaafca* - Mkáiti sksi alr nem aftrt-jik áMfkt* he kftrM rála, . kés^ terraa akk veit ss m uatwwnitskakystoti hoswtű, abvtty emher. lU miadenkmek áktást és umwmaéi kiváat a tejáréi A kardját járás kAebaa miséig a feeeéfcfa vüte — bém ksg saaiivis kesasa tálasárstt — s igy egtMs* ■sgtelwiflivs kfcsoohiow kltafttsg egyik éleslsfwk áltanéé ehsrtajámeet Iga tosa la volt a henyo-aa ÜaaMtfe isn, ha as eflaWr, aem éri rá tttjéiss. Sp ém wUém ssetyet MftMH skásaár kesséS veit Ifibbé gondolni srra, hány méter lehet ennek s mi főhadnagyunknak a hoasziiaága, sem arra, igaz-e amit beszélnek róla, hogy 0 egyszer Kanizsán a városháza előtt sétálván, Klskanizsán a láliára hágott valaki; — ha az ember beszélgetett vele, skkor első pillanattól fogva te volt bilincselve a hosszú főhadnagy valóban szeretetreméltó modora és ~ kivált bajtársai közölt — nem mindennapos műveltsége által. As G tudása nem volt egyoldalú, hdgy csak várbástyákra, gfa fogsági támadásokra és dinsztreglamára szorítkozott volna, nagyon élveseteaen el lehetett vele- társalogni a tudomány akármelyik ágáról, bóicseletről, lerrnéausttudományról, mstbeisstikán)). történelemről, vagy akár potftHcátÓl is. A végzetes tett elGtt való utolsó előtti éjszakát együtt töltöttük ébren, a kávéházion Nem akart ttazaerenteni bennünket. Irtózatos viharok dálhatljsk már akkor is abhini a fizikailag is beteg szivben Mikor az emter tudja, hüogy negyyeunyokat óra mtdva meg fog halni s mikor ex az ember fiatal éa mikor nagyobb jftvöre erxi magát tóvá lőttnek, nagyon szomoró lelkiállapota lehet akkor. Dé azért ö azonj az utolsö előtti éjszakán aem volt laissűtag egyéb hangulatban, mini máskor. Baloselfcedeft, majd kritika alá rétté kücigazgatáM rendsterttnkei, azt mondván hogy egyedül a Baeh^szisztéma alatt állott tlagyarorszag kósigazfatás tekintetében európai szjovaoalon; í zepény, talán aem ü mondott vatotM^fftA MM kél órakor pedig oö a kávéház taárváasrözialáo boz-zálogott — egyenletek HtfeffsáaÉl«z.H(i ie saámitotu haaágssen, mennyi jdö alaU ér A-hó B-be ss a kst-nsl Intár. ki egy érával eMtyh tódult et snaál, kkit B-böl elébe áftkltek s aki óitakéet két mttrtMOdet halad, mig sms cask egy és kAres* negyedet. fe« mikor ss egj—Hatost megvolt ás még égy Itt—slili sétára keltünk a kellemes hapsk időben, skkor asatftn eUmaéis nekem fejtegetni s katonai strapáczoknak testre és lélekre való ártalmas voltát és fogadást ajánlott, csináljam veie, az ö felügyelete alatt, Izet álló hónapig ugyanazt, amit ö tesz, nem-e megyek azonnal a rokkantak házába, ba agyán kibírom és nem dűlök ki a sorból addig. Én természetesen a legnagyobb adva-i riássággsl és készséggel — visszautasító!-i iam ezt a fogadást, lévén nekem elég a iniivitslrtpárzokból és minél kevesebb ked-I nem magamat egyelőre agyonjárni, agyon-., ájszaksxni és végül — agyonlőni. Ö pedig I mindezeket a dolgokat olyan szeretetreméltó \| b'imorrsi. olyan kedélyes flegmával hozta I elj), mintha csak arról volná szó, melyik sőr \|o[)h, a gráczi-e vagy a kőbánysi; nem pedig egy haldokló beszélt volna néhány órá-\| SS a halála előtt ennek a balálnak az I pkairól. Sokan kedélye»ségnek, ártatlan humor-j nak tekintették azt, amiben náls gyak»an js legnagyobb szatíra rejlett, ö as emberekét i károm kategóHóra osztotta: •JÚngligef. I »Pa triót en« és »Européer : Jűfigiinge alatt I tecgyakrabhsn a ssját embereit, alegányaé-\| vá értette s erről sohasem szokott valami i hij-.elgöleg nyilatkozni, Nagyon puhának, uvwweicÉiiebt" találta őket, de azért olyan í humánusan s olyan r- azon a helyen mag \| n«bn szokott modon, mondhatni gyengéden, • bánt velük, hogy emberei ropogtak érte. A bflleli jó katona volt es leljeobvalái nem ke i fáwbbé szeret/ék. — A JüngUage utáji j következtek neki s Patriótán ezek 1 kDfkCt: s politikus eaizuiadtekat. a tüntető borj-vátekst és azokat a defek urakat érlelte, 1 \|4sjk tkknőlő tivornya kózben csupa túláraj-étpó hazaiái érzésből eHitsatják magnkv I iák s náluknál nem kevésbbé részeg czigány-I nyal a srózatot vagy akár a - («otisrkaML4 Aki nem volt sem Jttagkng, aem PsarM, sS az Europaerek sorsba tartozott és miadshé-I rofnusk volt nála sgy állsndá je zőj®: k •BcbeHidiji. LSeherliche JQnglinge, lácher-licne Pstrjölen.r lácberliche Européerek bői állj: as ő részére az egész emberiség : ~ hát netn a legkeserűbb világnéxlet ez. humoros külső alá bujtatva? . . . \| fis ebben a világnézletben fekszik, meggyőződésem szerint, s mi hosszú főhadnagyunk éleiének megrendítő tragikuma. As ö szomiazó lelke, kora fiatalsága óta a tiszta katonai nevelés békói között, a bécsújhelyi mÁiiArskaoemieből a tényleges szolgálatba való hirtelen átmenet, mely nem engedett neki egy cseppnyi időt sem, hogy az életet más színekben láthassa, megismerhesse, mmt smüyénnek azt az 6 ábrándozásra hajlandó, képzelődő természete eléje (estette ; — szegény, nem juthatott snnak belátására, hogy még sem mind •licherNch az, ami itt van körülöliünk. Olvasott, tanult sokat, és minden téren voltak tiszteletreméltó, szép ismerétet ; jelleáiét becsülte mindenki, de az élet tápnak gyfmökvei kBsül azok, amelyek neki jqtpttak, nagyon keserűek lehettek, hogy any-oyka elvették ízlését s csak egyet láttatlak veje folytonosan: s nevetségest. Nem ttereteU korán lefoküdni. Leghívebb bajtársa, kivel egy házban is Iskott, nOodta el bskem, s szerencsétlen hányszor jött be honi éjfél után egy-két őrskor, öds-Ok az ágya szélére, éa beszélt neki az 6 lasau mormogó hangján, mslr ilyenkor as-ÍÉ&á volt, as életről agy. hogy msgMw-ictt unni az élete ; s szerelemről agy. bog) az ember jar sohasem kivánkozoU volna aséretsl Természetes, hiszen minden nevetségül volt eláte. fis nagyon győtrds^sek Je-Ulsfc fjssskál. mikor tépelődő lelke szee léKagstt, fcikép volns legkelyeasbb kisss-tmdiOni as élet nevetséges asítuácziójából. \| Megtaiáha a módot, tőbe lőtte msgál. Hátrahagyott iratai mmdassze egy vbitkir lyi ; ezen esek annyi áll, kegy a •tréífc- i 1 A fejedelmek találkozása. (■-•) A német császár iaphli látogatása uralkodónknál m idén ki-vátt érdeket nyer aa által, hogy jelen lesnek gr. KálnokyktÜfigyminiaa-ter éa Tina Kálmán mínissterel nök ia Ily kedveső alkalmat) hogyan mulaaathatnának el ellenaéki I hírlapja ínk. hogy abból uj titkos külpolitikai tenrek létezését ne okoskodnának ki Van ia kombinácsió elég a Bosznia annektálására s a szabadsági vívmányok megszorítására vonatkozó következtetés akármennyi. 8 ha nem eléggé meggyőaőleg okoskodhatnak Boaznia annexiójáról, miután annak bjzonyithatáaárs e találkozáson kívül egyáltalán semmi időbeli vagy politíkaváltoaási alkalom nincs, a két birodalom belső kérdéseiből kísértik meg kiokoekodni a találkozás miniszteri sszisztencziájának okát és czélját. Persze ily ugorkaidényi elmefuttatásokra a németországi és ausztriai anarchista üzelmek elég anyagot szolgáltatnak. Ha megfontoljuk, hogy az agjtáczio mennyire nyugtalanítja a kormányokat, hogy a táraadalmi beszély mennyire nemzetközi jelleget kezd fölvenni, hogy Biamark már többasör tervesett aa ellen közös akcaót aaeu- j rópai kormányok részéről, még nem is igen kárhoztathatjuk azon lapokat, melyek találgatási hajlamuk által e térre vezettettek. De hát azért mondanunk sem kell, hogy e kombinácsió slaptalan. Hogy ha nagyon sok ok nem ssólna is aa i ellen, épen Tisza miniszterelnöknek je- \| lenléte volna a legmegfoghatóbb ellen -bizonyíték. Magyar miniszter egyáltalán nem, s legkevéebbé Tisza Kálmán ! nyújthatna segédkezet oly akcsóhos, j mely további kifejlődésében mulhatla nul nemzetközi reactidvá változnék át,. s mely az egyes államok önrendelke-zési jogát belső törvényhozása és köz-igazgatása tekintetében bizonyos mértékig minden esetrekorlátozná, i mely mindezekhez véve még hatástalan és eredménytelen is lenne Magyarország nem alkalmaa állam ily kísérletekhez, a magyar nép szelleme minden kényszert, mely nem Önmagából származik, visszaútasit. De mindenekelőtt, mint mondtuk, nagyqn is kétséges volna egy ily nemzetközi elhatározás eredménye. As anarchista baj lehet nemzetközi, de annak mindenütt helyi okai vannak, s igy annak orvoslása is csak nak vége.* Huuten milyen könnyen is lehet végét szakítani ennek a tréfának. Játasani kell a revolverrel, ez véletlenül elsül, és „vége a tréfának". Igazán nevetséges! .(. . Egy katonatiszt barátommal sétáltam a múlt szerdán estefelé a városban, mikor egyszerre csak elém áll egy kékdolmányos őrt a rendnek és lelkendezve mondja : — Megtalálták a főhadnagy arat! Épen róla beszéltünk; két napja volt, hogy eltűnt. — Hol találták meg ? kérdeztem szorongó sejtelemmel. — A Ceengery-utcss végén, a téglagyár mögött, a kukoricsásbsn . — Mi baja van neki? — Nincsen, uram, annak már semmi baja sem. Agyonlőtte magát. Futólépésben indultunk kifelé s Csen-gery-utcsán. Mikor odaértünk, a hol s szántó földekre vezető lejtős nt lehajlik a Gsengery-utczába, elénk jött egy kéksapkás menet. Négy katona vitte a vállán azt a koporsófonna ágyat, melyen a kórházba szállítják a sebesülteket Későn jöttünk; vitték s booesoló asztalra. A vámból kihallatszott az estéli ha-rahguö. Gyönyörű este vök. A nap tányérának már épen esek a széle látssott s szemhatáron, hol as azurkékségét az a senki által le nem festhető, ragyogó, bíboros pirosság váltotta fel; a késel kertekből kihallatszott a madarak imnwgéaa, s távolból egy-egy sratásról hasaiért ember vidám kurjantása hangzott át hoasánk : életet, őrömet lehelt Itt minden. S ott as ut lejtőitek tetején, fenn vállaikon, httznak egy natal halottat, egy tagyu-j kost. akt bnose nélkül hl hagyta ezt s tőidet, aki agyonlőtte magát, mart est a szép étéül nevetségesnek találta. . . ül pedig ae töprenkedjünk sokáig azon: ipát volt-e neki vsgy aem, mert ángyon Mö, bogy laetfkcakán előttünk is kévém szép tsss sa élst # nekünk Is se veta ifimik fog IsÉtftMi ea a Halódás, és el Is esgragatóak KM as easküst, Wfr msomnt bennünket tőle mmm nlóvépe Is eask ksfi, hogy vslsT a tréHrak. FáRKAS IMRE helyi jellegű lehet. Igy például Né- I metországban a tőke által kissákmá nyolt munkások bajai képezik az anar chismus forrását á itt a baj a tőke s munka közti küsdelem bélyegét viseli . magán. Ausztriában a pláne Magyar orsságon már a baj szűkebb körű a inkáw csak egy élelmes faj elleni agi-táczióban talál nyüváanlást. 8 végre ha két vagy három hatalom közös rendszabályokban egy esne is meg, as keveeet használna, ha a megjegyzés as összes államokra nem vitetnék át, ez pedig egyáltalán nem átkerülhet Tehát le kell mondanunk e kombinációról, bogy ne vonjuk kétségbe e találkosásnsk békés és semleges jel* legét Ma, amennyire beláthatunk a magas politika Hitkos szövevényeibe, se külső, se belső kérdések nem vál* tak aktuálisokká; belső kérdések nem, mert azoknak a bei-törvényhozás és kormányzat keretében kell maradni, s külsők sem, mert az európai helyzet ma, mint eddig, as oaatrák-magyar-német szövetség által van befolyásolva. 8 e szövetséget egy oldalról sem két- • lik, egy oldalról sem támadják s as 1 egyáltalán kivül áll a Jviták keretein. £ találkozás a szövetség erőssé gének uj illuastrácaiója,* Kálnoky a Tisza jelenléte jelentőaége iránti gyana kodást pedig végképen le kell fegyte reznie azon ténynek, hogy Bismark her cseg, e szövetség megteremtője s minden-európai készülő akcjsio elaő hege düaé, a Ulálkosáatól távol maradt A szövetség ma mint a múltban békés jellegű, as a két birodalomnak nem tá-madásokra, hanem önvédelemre nyújt erőforrást ée biztosságot. Németország s AuBztria-Mágyar< rszág ellenségei, kik támadás terveit ápolják, félhetnek tőle. de s polgári munks, nemzeti erő és tőkegyűjtés barátai előtt a béke fenn-maradása reményének bistoa horgo nya aa. Jó levegőt! —• Myy Knntzi táros atyáinak Jigyilrnrk.— Ez már csak a legszerényebb kívánság, melyre a legszerényebb igényű ember ískadhat ! Nem kér enni — inni valót, mert hissen a »levegőből nem lehet megélni.* hs-neto saz egészséghez megkívántató egyik fő-tényezőt, melyet ingyen osztogat a jóságós természet, — est akarja magának olyan minőségkén, hogy valóban slömozditójs legyen testi épségének, ne pedig porral, gőzzel, füsttel s egyéb mindenféle m(simákkal telitett, a föld melegségének kisugárzásától forróra hevített gáz, melynek pnszts belehelése közvetlenül okos mindenféle betegségeket. Boss levegőben tönkre megy s legjobb egészség is. Nsgyon indokoltan kiáltjuk tehát mi kanizsaiak: Jó levegőt I Hs pedig est kérdési vslski. hogy kihez intézzük ezt a kérelmet, i mer1. hiszen sz úristenről alig tételezhető fel, hogy újságot olvas, hát snnsk sokkal egyszerűbb magyarázatát adjuk e kérelemnek. £zt a kérelmet mi nem annyira sz istenhez, mint inkább Nsgy-Ksnizas < árosé nsk képviselőtestületéhez intézzük. És ebben sincsen semmi abszurdom, hogy mi a város képviselőtestületétől kérjük a jó levegőt. „Büszkén emlékezni és szemlélni, tinéktek adatott." igy szól Arany János a •dalnok bújá«-ban. Ha most irta volna e remek költeményét, azt hinnénk, hogy ez a sor arra ú eljárásra vonstkotik, melyet ugysn-csak városi képviselőtestületünk a levegő-kérdésben elfoglal. A testület béli mslsdorok \| és kisebbfajta csillagok velünk együtt sztv-[ ják be est s fülledt gázt, »büszkén emlékeznek, hogy ez hajdanában is igy volt és •easaM&,« bogy —- hála Istennek — most sem változott az állapot Padig hát voltak rá emlékeztetve alég-: gé éa elég gyakran, bogy ez nem jól van \| igy a hogy ezen segíteni kellene, s ke nem emelkednének ia folytonosan hsngok a kö-I sönség köréből, ha nem ssólslna is M mind-I aatamn a sajtó: hissen s most uralkodó rekkenő bőség s as szzsl járé egyéb természeti i tünetek magukbsn véve s Jegélénkebb ti-« lakozást foglalják magnábaa sz eüen s kö-rtknény ellen, bogy olyan viroensl mint Kenisaa, egy árva sétatera sinoa mely ár-nyss fáival, viráfOs ültet vényeivel, esetleg szőkőkutjávai jsntaná a környék levegtyét vagy lejeit bb olyan pattot képesne, hol « meleglői ée -aakilfll sÉcségásou ember ksl- [mm, egészségéi pihenőt talál minden időben. Ott azután szívhatná Iá jó lefegőt és bizonyossá reczitálná magában a budapesti lánczhid feliratát : • Isten áldása jegyen a művön éa megalkotóin l« I I)e kát ugylátszik, még sok vis foly le addig .a kiskáatzsni kanálisón, — mért hiszen egyéb levegqjavitó Myóvispik sénea — mig s sétatér léteaitése iránt táplált óhajaink csak egy lépéssel ia kőzetednek a teljesülés stádiuma felé. Sok tüdövnsaes emberi kisérnek ki addig a temetőbe, sok ártatlan gyermeket, — a gyermek úgyis félig a levegőből él, — és apkan fogják a pornyelés közben nem a leghizetgöbb szavakkal említeni azokat az ilfotéJtes kérőkét, melyek a gondjukra bízott pqlgároklnak még levegőt aem tudnak adni ol^nt, hogy meglennének vele elégedve. V. És megfordítva, milyen örök emléket állítana magának a város] lakosainak kebelében as az ember, aki e! kérdés megoldá-sára megragadva a tett iáiczia líráját, boz-gó törekvéssel és önzetlen munkával odahatna, hogy még se kelljefl pirulnunk, ha felemlilik nekünk Piripóes ée Kutyabagos nyilvános ültetvényeit I £s nem kellene tovább is nappal {a munka; a kereset után lótva futva, este pedig a \|»korzói* »üdülősétán* ugyanazt a port beszívnunk és ugyanazzal a levegővel maltraitiroznunk tüdőnket, mely levegőbe épen este rendesen olyan csatornaillatok szoktak vegyülni, hogy azonnal eszünkbe jutnak a városi — közegészségi tan ácsnak jelenleg betenkint kétszer megtartatni szokott ülései s az ezeken az üléseken hozatni azokott üdvös rendeletek. Nemrég ugyancsak ezzel a sétatér-kérdésnek foglalkoztunk eléggé tüzetesen, bo>z ezabb czikkben. Nem sokká^ többet mondhatunk most sém erről s dolojhil; akkori véleményünket csak azzal toldhatjuk meg, hogy a mostani viszonyok kőzött ez a mi cbro-nikus bajunk ismét akut jeleget öltött; megoldása, kielégítő megoldása égető kérdéssé lett s még azt a megjegyzést füzbatjük hőssé, hogy mély sajnálattal tspasztalluk, bogy azóta illetékes helyen egyetlen egy lépés nem tortént, egyetlen agy indítványt nem tettek, egyetlenegy tervről nem hallottunk, mely az ennek a városunk lakosságára nézve olyannyim fontos ügynek a teljes szunnyadásnál kedvezőbb foidulatot ndgtt volna. Nem haladtunk semmit sem, pedig sem a természetben, sem más térem magállapodás n;ncs; ami nem fejlődik, az hanyatlik. A mi részünkre nem marad egyéb hát-tra, minthogy as egész közönség nevében újra sürgősen követeljük, hogy a képviselőtestület hnléiékfaUmul küljdjön ki a maga kebeléből bizottságot, mely ezt az ügyet alaposan tanulmányozva, legközelebb konkrét és elfogadható javaslattal lépjen elő. A képviselőtestület agy sem tartott már régen ülést, de ha egyéb tárgy sem volna, es az egy maga megérdemli, hogy legalább is olyan gooddal karolják fel, mint a milyen gonddal ádústntják meg folytén aj mag uj módon a polgárokat a város jövedelmei szaporításának czéljából. És a polgár joggal kőve-vetelheti, hogy busás adójából valami hasson is háramoljék reá. Azt as iüetékes körök épen blyaii jól tudják, bogy a sétatér létesítésének eszméje épenséggel aem kivihetetlen. Alkalmas helyet igen könnyen lehetne találpi még a város belterületén is; de ha iu talán túlságos nagyoknak találnák a megkívántató anyagi áldozatokat: a város szélén, akár a temető falé, akár a sopron utcza végén, akár másutt is, csak nagyon messze ne essék a központtól, elég olcsón , lehetne megszerezni egy 190—10 Holdas területet mely sétatérré ykló átalakításra alkalmas lenne. Csak Jó nkámt kell hozzá es is meglesz. Adja isten, hogy aaK a ml óhajaink ne mardinnek csapa piom desráeriom! As eddig tapasztaltak után nagyoa had ugyan (élnünk ettől, de ka esi fogjuk tapasztalni skkor kénytelenek leszünk újra tele kilelni, éa nem s mi hibánk lasz, hs skksr felszólalásunk ksvésbbé kíméletes less s jelenleginél. VüIXsWk ftuiunmc. f Imrlesli; Péter. Kőváfö-Örsön, mint leptmknak irják, a hó 1-én hányta be ssemét Örök nyugalomra Zalassegye klsaszí-kna képzettségi Iáinak u ma tora. Mis ii tk§ H-tar ügyvéd és tőldbirtokoa. A 86 évss sgg hsj-dsn benső barátja vok Deáknak éa Caáayi-nak. Meahcsky bémulnio jártassággal Mrt I aa ókor Makaábaa, kálönősss hiraa vok latin, görög, héber éa nétnet trák mOvetssk kiváló memóriával való czitálásáről. Elhüoj--tát igsz részvét kíséri nsgyszámú barátai és ismerősei részéről Béke hamvstra! t F- — legyei l\|jek Az aliapáoi hi vatal teszi kózzé, hogy a folvóévi szeptember hó (Ma tartandó törvényhatósági bisatt sági közgyűlésre az IM6 évi megyei kélt-ségvetés megállapüááa tárgyában teendő ré leményes jelentw elkészítése végett sz állandó váhtgimány BUh folyó fai úngutstui hé Zfhin ugyancsak a fent kitett közgyűlésen (elveendő egyéb tőavénybstósági ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végett pedig as állandó választmányi ülés folyii M tiep HmUr ki 4-én mindenkor délelőtti 9 óyakor Zala-Egerszegen a megyei sválláshát lennében fog megtartatni. — AanJ bér kés padeiala Szakértői helyről indokolt panaszt vettünk sz uj kórház padozat ir^elJen. Az épülettel már-már snnyira vannak, hogy a vállalkozók maholnap át akarják adni a városnak s aoy-nyival sürgősebb es a mi figyelmeztetésünk, hogy a kórházat csak akkor vegyék át, ha az minden részletében szolidan és czélsse-rüen készült. A padló tgy, ahogy van, nem jó. A deszkák igen keskenyek, nfcez fából vannak és nedvesek. Már most szétválnak egymástól. A szobákat nem merik szellőztetni, nem mernek ablakot nyitni, nehogy ,a padló széjj elmenjen." j- De hátakkor ia inkább most menjen széjjel, az átvétel előtt, mint azután. Mert az olyan fajta középület, sünt a kórház, nem arra van hivatva, bogy egy-két esztendeig ett álljon perádének, hanem nagyon hosszú időre kell eltartania Kórházban nem is lehet ugy, mint msgáo-házban, hetenkint felsúroltatni a padlót; itt egyszer kell viaszszal bevonni, azután csak megmoeni. De bevonni nem lehet, ha a deszkák egy ujjnyira vannak egymástól Azután ezekbe a közökbe veszi magát a legtöbb piszok, ami másutt sem járja, de kórházban j épen nem tűrhető. — Szóval jó volna azt \| alaposan megvizsgálni s csak ugy átvenni a \| kórházat, ba minden tökéletesen rendben van - Kéaegéoaaégiffjl bls«tl. , aátf t... A főtéren lévő urasági épülst előtt minden este fél tizenegy óra tájban olyan I kiállhatatlan, penetráns szag támad, hogy az arra járó-kelők éa kivált a Korona-kávéház előtt kinnülők ijedt futásban keresnek menedéket a hihetőleges badllus-invjbió elöl. A büz az otczacsatornának épen a ház ká-pqjja táján nyiitH levő részéből árad ki. — Vajon igy kell-e ennek lennie ? — As ilyenre azután csakugyan ráillik az a mondás, hogy »oa oUt — Renéklvftll hevenaégfl é«l kákára dühöngött e hó 8-án városunk felett. A zivatar reggel 4 órakor keletkezett és azonnal roppant mérveket öltött Egyik villám a másikat követte s a mennydörgések robaja olyan kábító volt, bogy sz ember szinte azt hitte, hogy közvetlenül faja fölött dörög az ég. öreg emberek sem emlékesnek ehhez hasonló zivatarra^ A folytonos dübörgés rémitő voltát leírni lehetetlen-E mellett felhőesskndássserftlsg, omlott alá az eső úgy, bogy ntczákoo, tereken és udvarokon egész tócsák képződtek, a sok pin-cze megtelt virzal. Mint értesülünk, a városban kJrom helyen be is ütött a mennykőr as óriás- és a Csengery-utczábnn ée a vasútnál. Mindahároa helyen azonban csak az illető épületekben esett kisebb kár; aem ember, aem állat nem szenvedett sérülést. Nagyobb kárt okozott a csatornákat elánerió viz. Kivált a Czigleniczéből aláfolyó Iriz egéaz patakká tette a csatornát, alámoata és be- \| döntötte ennek oldalfalait, kivált a főtéren, '* a hol 'most renoválják a járda mellett levő I. csatornát, Itt a vis aa egyik oldalról a járdának vitte el majdnem felét, —a járda medált In-kók nagy rémületére, a másik oldalról meg n csarnok mentében álló fiatal Iák közül ! némelyiknek annyira alámosta a gyökereit, i hogy a fák eldőltek. Egézzen délutánig esett I as eső ; akkor kezdett kaderühn az ég. — A keevéMg ImI fjAknr* I latsára Soff-Kmmmén e kő 24-éa vonni s i legénység ; iu e hó ?9-éig maradnak, inasa I pedig elmennek előbb Poaaonyha, onnan a I brucki táborba, honúan a jövő hónap kieaf* \| falé térnek visasn Kantaaára — MBSiaBBSgglBMij. famkJjról I irják nekünk. I bő Ma T^Éijféutky La- jos ügyvéd batybeli pénesájébsn hmlaaiasi-tés alkalmával nagy ■atansitliasÉg történi. Ugyanis midőn agy 16 akós borral lak hordót kötélen lseraeefi akartak a lépeeán, a korlearaeetfl kötél eknakadt. a Imréi bét mwmkéumktH elfássk, sz egyik : Tilt Mihály I iiji—iI mSniyit WM, a máaik mnnkásnak pedig ii indkk lábánOén a hordó. A Wró-ság viiegtlatot randáit aL \ \ — A ■!>!%!> mysnssrékjni. Ktoifó-OrmM irják lapunknak: A magyar ■aa hiába Ml a mmU(Á, s gyafát f ti aaiaaa I firjilai Ma f, . 1 f i trkaiib \| ludat { ) ■Iiib\|4\|J1 H«r«t f. I l 4. Hi. « a. 16 p. «Uluii»« . "««• II (SOM <iiin.) •1,1 10 A. H p. ll 4. 6 p. HU HX »••"•» Isi M»lí\|) 1 1 . l.j" 4 6 S p 11 A 6 p a '•SS' mm t>) SM* M4a- hJUIj 1.1, 1 óra 40 p. A U p. 4»lb. jM»M«4 f t. .11 4. M p. 6 4 46 p. aata j«gy-«Ma4 f K* r. Biti b4atb4L) l.j\| & d. 61 p. I »p. A-Wffal II. a) teait-l PnftMtMf 1. 14. ISp. : I 4. — pJlA-S. f^m. \| I. { li N p. » 16 pJI aata f vasat I 4 4 46 p. « ^ » p.\|;!•»«■ 4 10 4. 66 p.7 4. 10 p. ra»cl tywa »<«t m Hpwii \|.\| 4 4 17 p, 6 4 » p. nriI fjronvM* I. I 4. 16 p.. I 4. 46 p. SS. taask tawl ! I.j\| 116. 35 p.-II A- 20 p-j <AH 1 « 4. nsn< ,«ty- • Pelelös szerkesztő s kiadó: % A It (J A I. A J «> . Társsserkesstö ampával ölik meg a tövárosüan, telkesedé-a) a vidéken. Mindenütt sunyit testnek, \| i mennyi a lakosság tehetségében áll. Ne V kA 4216(84 X nsrsdjunk hátra mi sem! Akinek szivén C' i • a • • _s L i an. bogy a nemzeti nagy ünnep napján Q Arif PrPQI hirflOtlVlinW V isgy-Ksmzsaváros se maradjon hátra, áa i Q r\l fül UOl 11II UullllullJ. Q oiakOaiék hozzánk, kik as idén ia nagy ; V. S lepunnepélylysl akarjuk meg ülni ssent István V flggy Kanizsa város rendesett tanácsa által köshirré tétetik, hogy X ííuinDI!pé,T ^A^'í™4^/1 1 X • tulajdonát képeaő 14660 frt beosértékü. a nsgy kanisaai 66 X rrvZlkXn^X SrtiuÍA I K "ám tkjvben 868 hiTa felvet ingatlan tarUmékaival együtt « rárost, polgárságát rang- és különbség nélkül rC .L Q i rrs kérjük,bogy egyWésen rmnel nagyobb V / ' B L I « L i — X tsámmal szivmkwjjék megjelenni. Nsgyksni- V llPflI ■111113 7 1 X mán, 1884 sug. 7-én. As alökészitö bizottság. O J \| U U I IVUllluLV U — A IWgalvvaáAaaal vidékünkön Q Ü ^ 0 lesdstét vette, sok togoly vsn, nyúl is több f\| . _ . , A . .___O ,aQ mjnt tavaly volt. iak lürj van igen X /. szeplember reggeli W érmmm ( \ levés a a meglevő is csak nagyon apró. X .. , . L ,, , .. X - A a araa. saftmtaartl famanlA- * » városhás tanácstermében nyilvános árverésen elfog adatni. V kmm a beíraiko«á>k f.«. sseptember 8-án, Q As árveresni kivánők értesíttetnek, b'tgv árverezni csak a becs- U izovnbaion órakor kezdődnek. a há Q ár 10\-kának bánatpénzül letétele mellett lehet. U •* napon át, minden délután 3-B-ig bezá- Q A. többi feltételek a városház Unácst^rmében a hivatalos órák w róing mp.em^rH-ánfej«tetnekbe^ Aje- X levéltárnoknál betek inthetők. 0 entkezö növendékek fnlvtwt aaept f Q H-én, kedden d. u. 8 órakor tsrtstlk, ugyan- V ^agy-Kanizsán, 1884. évi su^nsstus 2 án X wak a taaoda helyiségeben, kerepesi ut nemz. Q . „x,,. • i.NxM V uinhái bérházába 111.emelet Af4éUli ás/- Q 178 1-8 A VafOSI laiiaCI. Q iktk szinpadiM, csínos alak, tiszta kiejtésű X _ ______- ______ .«enfd hang . kiejtett te,ti alkotás m^Uett, VQCOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXy \| ll Ml Hr Orrot! bizonylatok B I iJMargit' ff 8 GYÓGYFORRÁSRÓL. I ! \|1li] RMl^Sa tsl»)J««o>Ka -.Alwmnuvi «»ikélfgM vl«k kűütt — r»fyl atktrén«ÍBek mntali- ötmUUlr R «-a ^B «ab»i! Ii'nit, «!«• r % t^lie kflfitt «»«» tartatva. I H mS «jz s — « Sí lkai L'n-ánri liV»trV4Hi u>ér << ák. mé«s- J* Iwtánssk talátt— aUggft k lysWBjift; ■ jj * flrlC a' m \|ff* lidriüjl r n^J i^Hjétaafc hanta. bisUlouísit A Sstteisl-, laMal-, Vtcfcy- alk vlMSMt ■ > CI'&jmÍ M k«MaU;«lik mUjúiiMT laitalminit fogva. ■ aatrt rénMk lahítöaégínél, nfj a fel a vérkartaffei ■ BS O MB awarrak IsaitáaiiSt kall tarta»(, a axAniaruir dual>b viiek ffilött aHa/SjJ. btr. _■ I , • PH ► 2 5 3 5 Ikr íVLlitinlt I fi tanfcr, tUk^a-krOa !«axgatíjZ tlváüsa Jé fcslliliil llimJillaMi^. \| . ^C 5-iSU « Ura uconarui IJUJU.> ^ riwlí^frrek huta bistatnatnAl aty annyira, bogy JaltaUf roMoo \| 2 \|lcő« ST alkata mk» a.T»«T»j. IMíiuklu a% ivaéaitrtlk. — cwkílr aaakaA nráui tartalminál hfra. oly m&Ukhm U Hl i W •= . "< n .ikfrwn alkalnank. a —tytkWa a Mtawt-. Olewbflb»-. q]c»cbanbTfl-Tn«kn«k bsanátaU haOmottan káw» vetoa M ^ H »£ « • \|S Ik. MtaVSHkfTil IrmUgnaS-Aa WrtatofAfbaatsaaktriMtaSé^Mtga^af ■ q* e'5Íl \| n HEVraill Inire Iy>kwaHt ha M aanttU wá Hátadra! wkosUmfaaati prcaorfaaj rottjajaa. fl I gj i\|\|\|2 H l^a.aa 'sy—. tSiMk-, gytaaor, irfabótyag USlt harmtjkt aiíntng iM\|s. wM a ■ S U Iir« roor imreStant SMaya, Mer a hatafak ANwaHaf icmAk, « hau H fV. ra «aaa Wríw, m taléla»»«»a. a fajWa rtgr tSOhsa sms okot aa—t fértwHiáai , Q UJU Í i i ■ I H í\rn 4Í4ÜfcTfdf^rr taaAr. LAfsS, —Atali «amk haratoa flihhtslail \|é aíjMlsardéftalmiéü B 5 J-J ■8 KlravllrUJ narül} Mt«ai.0^ích»abartt.0l»hahuTtaahfClOitkitabbaaAsaavtaftataAaAIfcyraaltaay.l blr D M 1 " " 6 Bafkfc Já^rf ^^Ji^JáCS^r^ ^\| B ^ \|\|) B Ur. ftaaherger llrarik ^„^ZTlZ1 VlL ■ a.nwa Otaaahstal- Aa Vlahy-TlaahkaA.___I , , ■ \| gj fi Dr. Duehek Aadrisg^j \| I bJD - Ah g tg^TV^^^^1 £ llffij 11 'Ti'aVr" 'Ti1' As n '\|\| Hasban « ■ l"" 1 *' atkstaatAw Attd á tAsstaft MBt ■ ggj^^ja ■ Luilu lé^maiHii upactalla^ hlralra Anata Mfajaat aaa« lilyto Altat kaéraaaa (bfyaaatott éa JAt ÍSrt H r írSgiC ■ sHsrM a MraiMlám aMatut _ í f««r P v 0 Irhára la rf ISTI ■ánsAta lá-Ata ÜT. ftámpler TééSf. ■ f g J f fi \| H WB loml baauűÜTa a UftiéméftMbb éf UfkaUtmnMbb iul -^f ■ \|\|\|>.{\| I ssaar édeskuty l. --wisít I áSl O Saphati uoüqtüI ^^^ gyögyswnirbaü, ftlswr-kereskadésben. aillo- H 1; ^llial g láb&n és vendéglíbta. j I fffl'r S^r^mwwj............................\|\| ,1 i ' • , ■ ti' ' IR • ' Kjé'" f CWí'^ff - ffy: '' J * ' I í . í -' ' HHHHHHIHHH 1 a kritaessi kiváve Málunk e héten három HT kis Onroal bizonylatok GYOGYFORRASROL nuvi aalhAltgaa vUek hAaM. • ifittii aaAanv lartatau. WSvSa tatai! \| (mtíyröl a fölv. T aldsnsis is volt a cséplőgépnek. Egy legénynek elvitte a lábaujjái. egy kis fiúnak két \| ujját vitte el, egy szolgalegénynek padig a kes»-fejéi Aa utóbbi ssereaosétlen s Bala tunatk futott, hogy »ha dolgozni nem biri I koldussá nsm lesz. Kssvaarsérs még a parton utolérték és meg togiák as fagytikos jelöltet . ! — Kljag) ada. A'oá* Mór, kövágóeörsi dsrék. nsagysr szellemű, ifjú kereskedő e bó S-áa tarts ^jegyzését Lámt Lázár ajkai ke-raakedr isep leányával, láiár B>tn kisass sianyayal. — Tftavéax. Z"t'f-ő H,-Amd'<ii köz-•sghan, Héwiz fürdő közelében —- mint nekünk uják - e napokban nagy tűzvész pusztított ; sok ház, gazdasági épület, szalmás-gabona, Hiéna égett el. Több hévvizt fürdfi-veadégnek, kik Ssent-Andráson bírtak szál- ruhája égett porrá. — Bcndéraégttnkmél e héten egy kiásbb lópasssusügyet leszámítva Semmi feljegyzésre loéHó eset nem fordult elő. Ugy-látazik a betörő és scyáb zsivány urak is a nagy meleg eW ftraOreiűinentek. Tehetik; könnyű keresetök van. — FelblvAa a ti iH UtvŰMvipi Ón-npé'y létMÍtét* lérfyáhm?•. Nagyjaiban él a nemzet! És a nagyok dicső emléke lelkesíti tettre s késő utókort. — As s nemzet, mély elfelejti nagy ftait, mely nem ánolja' kegyeletlel s múlt lenyes emlékéit, as előre lemondott a jövőről A msgyar nemzetnek tényes s múltja, de minden fiának közös óhaja, bogy lövője még fényesehb legyen. Aaért tehát ne hagyjuk kiveszni a nagyok emlékét hogy lelkesítőnk, serkentőnk legyen a jövőre: szent István első királynak nevé-nea napja, augusztus 20-tkán hazánkban a nemzeti ünnep jellegét vette lel, fénynyel, pompával ülik meg a (óvárosban, lelkesedéssel a vidéken. Mindenütt annyit tesznek, amennyi a lakosság tehetségében áll. Ne msrsdjuak hátra mi sem! Akinpk szivén vsa. bogy s namieti nagy ünnep napján Nagy-Kanizsa várös ss maradjon hátra, ás sorakozzék hozzánk, kik az idén ia nagy népünnepélylyel akarjuk megülni szent István napját Az ünnepély létesítése tárgyéban vasárnap, 1884. augusztus 10-én d. e. 10 órakor a Zöldfa-kertben nagygyűlés tartatik. A várost, polgárságát rang- és különbség nélkül arra kéljük, hogy egyűlésen minél nagyobb számmal szíveskedjék magjelenni. Nagyítani-ssán, 1884. sug. 7-én. Az alökészitö bbottság. — A tbgelifdiwt vidékünkön kezdetét vette; sok logoly vsn, nyúl is több vsa mini tjivaly volt. Csak IÜ13 van ígpn kevés a a meglevő is csak nagyon spró. m+ Aa srai, nfaénett lasséá-keim a beératkosások f. é. szeptember 6-án, szombaton (ka.) órakor kssdödoek, s há mm napon át, minden délután 8—8-ig bezárólag szeptember 8-án fejeztetnek be. A je-jentkezö növendékek frtvMrli mttpihk* ssept ii-én, kedden d. u. 8 órakor tartatlk, ugyancsak a taaoda helyiségében, karepesi ut nemz. ssühás bérházába 111. emelet Af-Muli ktl-liktét színpadias, csínos alak, tiszta kiejtésű téngd hang s kiejtett testi alkotás mellet, vizsgálaton jelenlevő orvos ád vfleményty%«W&& tg éves kor a férfiaknál, a betöltött 16 év a leányoknál, mi te s# okirniti l bizonyítandó. Szükséges továbbá annyi műveltség és iskolai képzettségről szóló bhonyttviitfi, mennyit a megjelölt körben minden müveit ifjútól megvárhatni. Azok, kik nem szülőik vagy gyányaik kíséretében jönnek, a szülök vsgy gyámok írásbeli b^rgyc-siWf tartoznak magukkal hozni. A jelentkező I növendékek csak törvényes ca iládí wvükön [ irathatják be magukat. Arts pedig előre ia 1 figyelmestel as igazgatóság mindenkit, hogy j a beiratási és fölvételi dij 8 frt., s beiratás-nál ueont.al UJur/endő, fölvétel eseten pedig ss évi 80 frtnyi tandíj első részlete, 10 frt, melynek fizetése alól itó évtt növendék föl fWM mentei ik. Végül szükséges megjegyeznünk, K hogy sz operai asakrs csak oly jelent-kwöket veszünk föl, kik s m. kir. teneaHb-\| démia magánének tanfolyamának elvég/étéi öl ' (legalább 1. Ih oszt.) bizonyítványt, vsgy j snnyi készültséget mutsthat fel, mennyi ezen osztályokban megkívántatik, mely esetben a m. kir. zeneakadémiában magánvizs-I gáiatot tehet, a az ennek folytán nyert bizonyítvány alapján az orsz. szinészeti tanoda , L operai osztályába (ölvetethetik. — A smgyar aams k ed vei dl -j aak A«jrelnsék« ! A „Msgyar DalrAlbum" j' czimü egyetemes magyar népdalgyűjtemény V. kötetéből most jelent meg a 8. füzét a I 941 -960. nxátnu. dallamokkal: A teljes gyűjtemény, vsgy is s zongorára alkalmazott tOOU i magyar népdal ára együttéve 7 frt. 80 kr. A 1 f. évi ötödik évfolyam vagyis a 80t—1000-ik számú dallamok előfizetési ára bérmentes szét I küldéssel (10 füzetre, WO dallammal) I frt 80 kr; i hóra (6 füzetre, 100 dallammal) ' 00 kr; egy-egy füzet árs (20 dallammal) 26 kr. Előfizetések postautalványon a „Magyar Dal-Album" kiadóhivatalához Győrbe intézeodök. Kligudatig. Oakaa Arak. Nsgy-Ksnisss, anguastna 9. Kevés Üzlet, mert kevés kínálat. As árak váltasotlanak maradtak, és pedig ?8 kiiogram bnza 8 frt 20 kr. 76 kii. 8 — Róza 7 frt 20 kr. 7 bt — kr. Zab 8180 8 frt.- tengerié^80 kr. 7 frt. hajdina - frt - kft árpa 8 frt 60 kr. 7 frt A vasúti menetrond. ftrjtisi da _ a) SlM^ltalj w.Hjrwij uaa TCfil A. 46 p. t 6.11 y. Mtata aagp. f(lnanap) ? 1.110 A. H p. II 4.1 í».«. S6-; h4«i%) ' I.' 4 4 a p II 4 I p a ra b) Smi« .M# «)haiy 1.1 I 4ra 40 p. II Sk 4lh. l«aM-mm4 , I 11 ISa 6 4. 46 p. ette j««p«Ma4 f >a. a. zL l! h4ayh4L) » 6 4 61 p l4.»^^l!Lloffal •W II. a) Bpaat—]] háwtwt 1.1 14- 61 p. 14. — pJj 4- S. { t. j 6 6 68 p. II 4- 16 p ««u J»aata. taaat I 4 4 46 p. « » p.;i;rawtal !aaa«. o«at 4, tüó. II p. 7 4. »p. rajcl tywa fonat ta riagaiMl— ;i Hpaat Ü I 4. 17 p, 6 4 10 p. raff«l gjara »«a» Pelelós szerkesztő s ktadó: V A U U A LAJÓtt. Támsserkesstó firkn Inra Ad 4216U54. Árverési hirdetmény. Nagy Kanizsa város rendeset! tanácsa által kOsbirré tétetik, hogy a táros tulajdonát képeső 14660 frt becsértékü. a nsgy kanizsai 66 azám tkjvben 868 hras a felvett ingatlan tartozékaival együtt (régi korház) /. é. izepietnber hé 9 én reggeli tO órakor a városház tanácstermében nyilvános árverésen elfog sdatni. As árveresni kivánők értesíttetnek, h«»gy árverezni csak a becs-ár 10%-kának bánatpénzül letétele mellett lehet A többi feltételeit a városház tanácstermében a hivatalos órák slatt a v. levé l tárnoknál betek inthetők. Nsgy-Kaniisán, 1884. évi augnsstus 2 án 1781-8 A városi tanács. lkai llnaánri LV\| ar a'aaai 'gf^íiai lattár Aa kir. uaAeaoa. JA ástAaaaak talAltaa a lAsajak Aa ITmMrsjAlk' \|ll« IIuraIIJ I r rlgj n ^jéiaá karstaa bAaUtaalaU. A Mtacal-, Radaiai-, Vlchy- rtb. fiuiftól kiHaUiwbh rMkAlyvhh aaabaiuéaaar tartalaAaAl fogva, a axAri vAnAart lahetftaéfAsAl, ra\|y a .hal ■ vArfcarts\|Aai •aarrak UMlAaAtlt haB tartasi a a»Aatahtay éaaabhjrlaah SlSl éhiyiyiMr. __. IÍa» I ti ie%J'<S»«temt íaaAr, ÍIÓkd^-MrhAs IsazgatíjZ HHIAsa JA tutAaAsshhbaayakafiS®7. lfla lllDnarUI liujtw aatatlé- Aa vtaaltaa«mk hsnttoa héstalaalaAI oly Sanyira, bogy jatolat Mf>-«ikata mk» Mtiarvi. lériáinklu a% isaéalMlk. — aaahAly aaahaA asAaaar tartalminál tefn. oly taatakbaa ia >fkraaaa alkalmunk a —tytlhaa a Sahara!-. BtoaahShM-. (Haichaathant-TÍaahBak htaasilila haOmottan hAraa TtUa n. aiaVM4!Í imiaaa taaiTfaroV.gAfa-, lAgsal-As hlrbetagaAibaaIgaj.ktrAllhatáatpadtgahW IPTa nKVÍmlll imrc gy»ha»aU. ha aa aaliteU aaamá háataltaAral wkos tanaAaaatl jyaanchaj ssUJatea. ■__.r>araUaÉ"taar. OAza. Iáéik-. ifiiir, ttahAfr* USlt harmtjkt níntag oaalatja. adat a lira roor Imre tunarat. otatahaahant, CHeaahlHlL IMaya, ho®r a hataf^ AlfaaaOaf Itaaiü, t hégy «a» UHtn, tata haWagaava. a ragr tltahMiwaa»haaaa«a»l ilrtattlAAal, .........., _ It. ▲ L'Aélr f^aalr tanir. Mf»í, •»Átall namk haratoa bStttstalaAI JA Mii^lasyal láilaiiSa Urav Hl U J tiaVVÍJ Mtanl,OMchaabanM»«ahSbU ri«ak fölöttklaabb axAaaav tartaliaAaAI teyf ttlssyal hlr Ür. Bfifc WÍ^^J^ta^ Dr. Banbfr^rr Henrik 2 QtaaahlhU- A> Ykby-vlaakkO. Üpjr mIh iii mm isk lát hsia^sfaA. paaataH ml^lay MaaaytHa. ha«y gyAfyhstáabaa tdjcaas aaaaaa • Dr. Dsehek AaAris jgt ^ aáaaaa. öiitMi kirlll i\| i^ajaié. ta kaOaM taM Km ajialkaU kl akt tlrt ataüAa. taa\|\|ahal Aa y lj\|talÍnlwUs .a .kM^f^WiAa zyAfy^a* athalaaaAaa Által á Mak Maridl 1»iimIútaa. h!«stvs Araaa aifian saa tilipli Által hséraaas fcsyswtsU As JAI s kgskikwlam slAakat airhVralarf ISTI métmtm lá-Ata »r. kámplsr Té4s>. BorraJ ksináln » Ug«tétt»tftMfcb 4f UfkaUtmennbb Ital. "r.V.V," ÉDESKUTY L. "ÍJSST Kaphttt uoakiTül gyógyswrtirbaa, ftlswr-kereskadésben. sxállo- lábu ás mdégUtwi. 18 It-U ím. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY, A nkánísai kir. irazék tkvi osztálya réméről kóskirré tétntlk, bogy Dr. Párnak Lkmló ügyvéd nksníznai iskós végreItsjia-tóask Málik János én neje Fájli Magdolpa végrehajtást szenvedő újlaki lskós elleni 42 Irt 1G kr. Ilka, 0 fit ti kr per, 8 frt 10 kr, végrehajtás kérelsu, 8 Irt 50 kr. jelenlegi a Mg felmerülendő költségek iránti végre hitytási Qgyébsn s fent ne vezeti kir. tvssék területéhez tartozó tylaki 68 ss tkkben A 1,1—3, 13, 18, sorsz slstt Fájli Msgdolns tulajdonául Islvstt, s 806. írtra becsült ín gsUsnok miután sz 1888 évi november 6-ki vevő i(j. Málik János I0U frt igéretét ennek 'U részével meghaladó utóajánlat tétetett Furat Lsjoa nkanízsai Iskós által a budapesti kir ítélőtáblának 12837 84. as. végzése alapján ujabban 1884 éfl Hzeptentber hó 2f napján délelőtt 10 órtkor Újlakon a kösségbiró házánál Dr. Párnak László felperesi ttgyvéd vsgy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eiadstni fog Kikiáltási ár s fennebb kitett becsár. Árveresni kívánók tartoznak a becsár lfl\|a-át készpénzben, vagy óvadékképei papibban a Kiküldött kezéhez léienni. A nkanízsai kir. tvnzék mint tkkvi hatóság 1884 junius hó 8-án. 174 1—1. 1269 érk. 184. febr. 8-án ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagykanizsai kir. trvszék tkkvi orz* tslya részéről közhírré tétetik, hogy Kengyel István végrehajtatónak Horváth István és n^je Szabsdos Teréz végrehsjtást szenvedő lágrádi lskós elleni 400 frt tőke i járulékai, Is Irt jelenlegi i még íelmeriilendö költségek iránti végrehajtáaí ügyében s fentneve-zett kir. tszék területéhez tartozó légrádi 242. szikben végrehsjtást szenvedettek tulajdonául felvett 1. I —2 norsz. 613 frt &0krra, •f 1 sorsz. 106 írtra, - -f- 2 sorsz. 121 frtra becsüli ingatlanok 1684 6fl gseptewber Itó 11 napján d. e 11 órakor liégrád község házánál Vsrgs Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni lógnak. Kikiáltási ár a fennebb kiteli becsár Árverezni kívánók tartoznak a becsár pj" • "1,-át készpénzben, vagy óvadék képes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Az árverés teljesítésére Fábián Perencz bír. végrehajtó küldetik ki. , L Kir, tvssék mint tkvi hstúság. Nkanizsán, '884. április hó 2f> napján. HIMFT TAXÁSSY jegyző, 176 l-l. elnök. 8972. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagykanizsai kir. törvizék lelekkvi osztálya részéről közhírré létstik, hogy And-msek Rémus végrehajt stónak Kobra Iván végrehsjtást szenvedő tótsserdahelyi lakás elleni 80 frt töke 1881. eug. 16-től járó 6"J# kamatok, 27 frt 46 kr. 9 frt 20 kr. végrehajtás kérelmi 8 frt árverés kérelmi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében s lent nevezed kir. tszék területéhez tartozó' lólszerdaheiyi 141. szikben I. 1—6 sorss. slstt felvett ingsUanokból Kobra Ivánt illető tartozékkal B28 frtra becsült, varga Ljsjos által 64 frton megvett 4,«rész azaz n^ytized rész, — Málics János által M frt 40 krban tett utóajánlat folytán ezen liijatlisékii C. t alatt özv. Kobra Má^toané Javára hoftiglsni Iskás és élelmezés iránt bekablsastt szolgalmijog épen tartásával 1884 éfl szeptember hó 17 nap- \|aa délelőtt 10 órtkar Tótszerdishtíy község házánál hivataltól ánegtartandó nyilvános árverésen eiadstni fog. Kikiáltási ár a fsaasbb kitett utóaján-«t iaamg. Amresai kívánók lartosaak s becsár lOVát kémplailÉi, vagy óvadékképes pa-aktea a kikáldöu kssékes liiiaai Kir. tszék, miit lélfekkvi balóság Nagy kámzsán, 1884 évi juniés 80-éa. 175 I I. 3720 én* 1884. sprÜ 27-én ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A nsgy-kaaissai 1törvényszék islek-réaséről köabirvé tétetik, bogy nlenlissf lskós ügyvéd végre-Beakő Jóésef végídmjtást aase-MÜ6 kiákemármni Iskós eUcní 8f frt töks A psgy Vri osztálya Vsrgs listo. fiájtaiónai, I * ÍM • » 1 ISII évi decsembet lS-tól járó 6* kamatai » fn 10 kr. per, 6 bt 90 kr végrehajt** kérelmi, 9 írt 60 kr. jilenligi »még felderülendő költségek iránti végrehatási ügyé-hét a fentnsvezatt kir. taaék területahes tarámé csapi ÍT7. szikben A -f öté hrsz alatt Wvett váltságköteles ingatlannak Benkö Túaeiln illető 701 Írtra becsült hasönfelére 1884 évi szeptember hé 17. napján d. e. 10 érakor Csapiban a köéségbiró házánál Varga Lajos felp. ügyvéd v. helyettese kösbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár JOy-ái készpénzben v. óvndékképes papírban b kiküldött keséhez letenni. Az árverés teljesítésére Eábián Ferenc* bír. végrehajtó küldetik ki Kir. tssék, mint Ikvi hatóság Nkaní-zsán 1884. májns 2. WLASSITS TAMASSY jegyző 177 I—1. elnök Az első & osztrák ajtó-, ablak- és padozat-gyár társatág Bécs IV 1817 Heunülilgagae ft, alapítva klarkert M. igazgatása alatt ajánlja ajtók, ablakok (vaaalAwal együtt) puha hajé- úgymint amerikai cserfa eresztéken- ée perqnett-pndo- satokból álló nagy ára raktárát. A gyár nagy orAias fnnvn a^ készlete, úgymint késs árak nagy raktára által képesítve van még a legnagyobb szükségletet is a legrövidebb idő alatt kielégíteni. Elvállal üzleti portálék kiállítását, katonai laktanyák, korházak, iskolák, irodák stb. berendezését úgyszintén, mint bárminemű más, gépekkel előállítható, famunkálatokat, rajz vagy minta szerint, kivévén lak Pzoba bátorokat * < 40 12—12 seoeoeoeoeoeoeoeoeoeoeoeeoeoeoeoeoeoeoeoeoeoeoeos 8 ROBEY & COMP * Z Budapr»tru} ülloful 36. É Gőacséplőgép-készleteket venni rzándékczók rzivesktdjtnek a gyári árak iránt Robey A Compbos mint ss Q Lrrfértl ta^ertndük t'^plég^prk gjárosaihoz fordulni. 2'/,. 4. 6, 8, 10 ée 12 lóerejü # cséplő ntdetek gyérünkben mindenkor készleten vannak. 163 4—9. Q Kiflin tetve \|Usriss\|Bécnhes Steierváraek Leltssrttzi Kiismert jóságú, tűzbiztos Kaucsuk-házteto- táblapapirosunkat, valamint az aj táblapapirtetők másolására és régiek kijavításához szükségéé. BC Kaaeeak-tetáfteysázaakat M fekete és piros szinüt, olcsó, de szsbott árakon szállítjuk. Teljesletfteéeséaeket jótállás mellett eazköslünk. elszigetelő Irmeielakre, melyekkel az alapzat fedetik be a talajvíz (elszivárgásának megakadályozására, különösen felhívjuk a Gyeimet.. Leii ásókkal, mintákkal és költségvetésekkel szívesen szolgálunk. PoNiijitiN/.ky éa StrellU Bécs I. Msximiüsestrasse IS. Berta. Kéls. Kopcshag. 11611-18 ffffffffffffffffffffffffffffKKKffKKffKffffffffKXffffffX Hirdetmény. Nsgy-Ksnisis város rendesett tanácsa részéről közhírré téte tik, hogy a város tulajdonát képezd erdő és legeld területeken a vadászati Jog; jj 1884. évi augusztus hó 15-től számított 6 évre X f. évi sugusstus hó 12 ik nspián reggeli 10 Órakor a városház ta JJ náostermében a legtöbbet ígérőnek a t "városi képviselő Jestfllet jóvá ff hagyásának fentartáaa mellett bérbe adatik. Aa árverési feltételek a város tanácstermében a hivatali* drák ff alatt megtekinthetők. ff M Nagy Kanizsán, 1884 julius 19-én. ff 8 166 8-3 A városi tanács, ff ^ffffffffffffffffffffffffffffffffffffltffffffffffffffffffffff 444284 Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendesett tanácsa által aöabirré tétetik, hogy a teleküti téglagyár •v 1884. évi szeptember hó 1-so napján a várnai tanács teremben reggeli 9 órakor a legtöbbet igérŐnék 1886. évi január hó I tői számítandó 6 évre bérbe adatik- Az árverési feltételek a város tanács tetmébe betekinthetők. iI • FT " T v Nagy-Kanizsán, 1884. évi jnliua hó 19-én 189 A városi tanács. g s « ^ C «o E mjH ^^^^^ ^ bi i km MM v3 mmm 5 ■ - • IÁM ^^ esi to N K ^S® p i^-sjí (331 ~ ™ jA^R 364IEIn: k. i>. H84. Főraktár N.-Keairáa Wtiat Uatféreksék 84 II-Sá Matkovics-féle H ÍREM OTOHOBLIKAB Fölülmúllistlsn éa különféle betegségben kitűnő katáannak elismert gyógyital ; dinári alpeseken szedett g}ógyfü ' vek bál kéaaité. Mnlkovleg 0. M kalitban (Dslmátsia). Kaphat.. N.-k Sltlv.Háll P-4"'r Bé la giágy ize? észnél, Fíttlll^ban Jrkrl 4 Feremél. 127 12 24 Eg) üveg ára 70 kt €kioma^a>ás és elküldés a megrendelő költségén történik. Árlejtést hirdetmény. A nagy-kanizsai királyi ügyészség részéről közhírré tétalik, miszerint s nagy-kanizsai királyi: ügyészségi fogházban a Csáktornyái fiók fogházban, valamint a nagy-kani-Jzsai, keszthelyi- és letekéi kir. járáabírósági fogházakban 1886— {888. évben letartóx-i tatandó vizsgálati, elítélt éa beteg raboknak a nagyméltósága igazságügy miniszter ál-I tel 1872. évi 111)0 számú rendeletében tíőiri módoni ételmeslee együttesen és sért I sjánlstok feletti tárgyalásnak határidejéül folyó 1884. éti augusztus hó 28-ik napjának reggeli 9 órája a nagy-kanisssi királyi ügyészség hivatalos helyiségébe kitásatik. Mihez képset a vállalkozni kívánók értesíttetnek, bogy Sít torint bánntpénz letétele mellett aa árlejtésben résztvehetnek, mely öeessg a szerződés megkötése etán letéteményestől llt, felsőbb )6váhagyáa esetében s szerződés további biztosítékául vállalkozó még, ugyanannyi összegig jelzálogos vagy a budapesti értéktőzsdén jegyzett és letett értékpapírban! biztosítékot nyújtani köteles, s sári ajánlatok s bánatpénz hozzá kapcsolása, átajánlott összegnek mámmal és betűvel való írása, s as áriajtéai fettételeknek kifogás nélküli elfogadására vonatkozó nyilatkozat kifqjeséie mellett az árimtée batáridejéig slóKrott királyi jgjieiiiafcll a hivatalos érákban besdsndók, hol az irieftéri feltételek is megtekinthetők. Megjegyeztetik, bogy a vállalkozó riasére jáió őasssg ksvon-(kint utólagosén az igazságügy miniszteri számvevőség helyesbítési jogának fasAertáea mellett, végleges ayugtán fog a rabtartási átalánr kmilfl\|i által WhmMauiI, melyre a bélyeg s illeték köftaágel a vállalkozó állal viselendő. . Nagy-Kanizsán, 1884. julius hő 17-én. Dr. laaa Elemi ér 171 2r-3 királyi alügyéss. HyomatoU Fiackel Ijalto laptulnjdonosnál Nngy-Knnissán. \f 36. szám. Nagy-Kanizsa, 1884. augusztus 17-én. XI évfolyam. MUDUL» IttOM D KIADÓHIVATAL U»im mm 4. « kiwhHi » hfmaUmi rwséisvowtkaxA UMt> W«4háA aMAatléMk, falná-Uilfcw UnlillÉt Mt.U* litturift. iMfaa hf4á tmk InMrt k« I^UI fogullatBak «\|. Kéxírfctuk viwtt mm küldetnek. ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Zalamegyei ügy védegylet, a Nagy-Kanl*ai- és Délzalai takarékpénztárak, Bankegyesület. az Alsó-muraközi takarékpénztár részvén) láraaság éa önsegélyző szövetk. hivatalos közlönye. KLörauerÉM ásai Efjkm Am Fii év . Ntfjadftrrc ft bt - kr » . W. 1 . sa. HinUénk jutiuj-oau ataMiiaik. Amrist • egyéb tüvaUloa hirdítai-nyek 30 kr. Mljrtfdíjon Mit Itt xóig I IH, Montul minden axóért '(, kr. Nyilttér pstltiers 10 kr. Megjelenik Nagy-Kanizsán hetenkint egyszer: Vasrirnap. Bzent-lstvánnapi ünnep. „Dicsőséges, ssent j«bb kés!'1 Így aeng a régi magvar ének, magyarok első királyáról, legbölcsebb fejedelméről. A magyar nemzet fiai kö I zött örökre áldott as emléke an nak a dicsőséges, szent jobb kés- \| nek, mely a mellett, bogy jónál egye- j bet soha sem müfelt, vas erővel rendezte est s véres harcznk árán szerzett basát; a \| keresztény vallást adta a pogány ősöknek éa állam-polgárokká tette azokat, kik eddig ván dortöraaek tagjai voltak. Dicsőséges éa j szerit volt s kés, mely eseket müvei ; te, dicsőséges és szent az emlék, mely felette lebeg! 8 ez as emlék él! Hogyne is élne, amíg magyar szó hangzik az ős Pnn Dollin ftila,én ; hogyne élne, amig él \| a magyar állam, a melyet Ssent István király alkotott 1 És addig fng 'élni I a nemzet, addig él és virágzik az ál lam, ameddig fenn tudja tartani dicső ftsinak emlékét; amig eseken ss em lékeken buzdtülui, lelkesülni tud a fáradságos munkájához Aj meg új erőt merít belőlük Az az Ünnep, melyeta nemset valamelyik nagyjának rendes, ss nemcsak a dicsőnek emlékét tiszteli meg, hanem egyszersmind egyik ' hatalmas rigója a sQzazellemnek. A ftilelevenilott emlékből tanulja a késő nemzedék, jnfiíkép tudták s mikép kell a házát szeretni; mikép tudták e mi kép kell a basát szolgálni-. Ea a politikai tudómé ny emberei ia felismerték, milyen kiváló tényezőt képesnek a némáét életében a mmseti ünnepélyek ée néhány hónappal ezelőtt, mint minden eaatenuőben, nagy lelkesedéssel ülte meg egéaa Francai aorsság a Bastille lerombolásának évfordulóját, a fran- czia nemzeti Ünnepet, daczára annak, bogy as ország határán belül irtózatos aratását tartja a fekete halál. Mi, számunkat tekintve, a legkisebb nemzetek aorában foglalunk helyet Azért múltunk dicső, fényes emlékekben nem szegényebb bármely hatalmas, nagy nemzetnél A magyar pantheon nevei ragyogó betűkkel vannak felírva a történelem könyveiben, a béke éa a háború lapjain egyaránt Es — mondjuk ki őasintén — ha nem ia dicsőaégeaebbok, de mindenesetre vigasztalóbbak, biztatóbbak aaok a lapok, mejyek a békében vieelt dolgainkról teasnek tanúságot. Egy ezred* év slatt sok magyar vér ástat a a vén Európa földjét és büszkén mondhatjuk aat is, hogy e vérrel ástatott földben babér is termett elég, több mint akár-hány nagy nemset réssére De vslódi üdvöt keveset hoshat reánk vérünknek kiontáaa. Olyan kevesen vagyunk. hogy mint nagy ^séchenyink mondta — még as spa gyilkosnak is meg kellene kegyeimesni. ha magyar. Kevesen vagyunk nagyon és épen esért csak e békében való megssilárdulás vetheti meg ^iatoe alapját iüvó felvirágzásunknak. Kgéssen köshelylyé vált már hasonlókból nagy Ssécbenjri mon-dáss: ,Mbgytrorseág nem volt, hanem less." Éa bogyn, miképen, mi áltel less? Ha hívoaiápolva éa megőrizve j azt, amit* aatMPaáaadok vissontagsá-gain keresztezők vér és sok munka I árán szerzett, előre halad, közös mun-i kával, békés egyetértéssel, vállvetett ' fáradozással^ úgy, hogy mindenki a \| nemzet napsaámoea legyen Csakis ekképen.leaa Magyarpr ' sság: békés, de annál busgóbb munka által Hissen nem csák. nálunk, de as I egéss müveit világbsn es ma a jelsaó: többet észszel, mmt erővel. Az eke vasa, as üllő és kalapács, s toll, ms nagyobb yilághfSditó hatalom a kardnál. Ma már nem is tekintik puszta, tel jesülhetlen ábrándnak a Világbéke fönséges eszméjét. \| * A magyar nemzetet, est a mindenünnen ellenséggel körülvett, sokat küzdött, még többet szenvedett tagját a nemzetek nagy tömegének, mi serkentheti inkább békés, közös munkára, mintha a legimpozánsabb módon fel-elevenítik előtte időről időre azt az emléket, mely a nem harezok ádáz dühá, hanem bölcs és békés működés által slkotott nagyságot juttatja eszébe ? 8 kinek emléke alkalmasabb e czélra épen Ssent István királyunkénál? 8 kinek emléke méltóbb arra, hogy nem-aeti ünnep alspját képesse, mint épen Szent lst<án királyunké! 8zépaége, és kegyeletessége mel lett igen üdvös pot nemseti fli hálával tartocuul^Pbki^^k vi«ltak, li^rv városunk ia aaéhón nrwg-ünnrpeti^^k a napot Tavaly tört étit elűsaflr ;^^Pfcaycaiumok között mert tavaly aajhwep olyan időre esett, mely idő — a mi vidékünkre — ke vés diaj^Hi U-sott. Társadalmi galmak, Wttetlenül ásított ssenvedélyek vetnek sötét sdja isién hamar érjünk mégis sikerült Ke hagyjuk magunk aa idén sem! Kegy Kanizsa váoa L telmiség, műveltség dolgában előkelő helyet foglal el az országban A haza-üságban se maradjunk bátra! Nem pussta külsőség ez a Szent látván nap-I jának megünneplése éa nálunk kétsse res fontossága lehet, mert nagy mér-I. tékben hozzájárulhat a léteső politikai mmmmms liogv i m ■aa Ibim ikLWefl ■t áraflfcet Ah Ufe ée Jm^mAm^ái tüntet hogj^Ha^^b^Br Sft rai mel nk űfKr mm üMph ^B JUlgaedaeági és társadldmi differencsiák kiegyenlítéséhez. Tegye ezt azt ügyet mindenki a magáévá. Mint a legősaimébb örömmel értesülünk, már előre szép gyümölcaö-ket termett Kanizsán az idén léte-' aitendő Sient-Istvánnapi ünnepély asz méje. Ssép biztatást látunk ebben a jövőre. Éa évről-évre annál fényeseb-ben fogjuk megülni est a napot, mennél szebb, mennél tisztább less közöttünk a béke ée az egyetértéa. Éa a honszeretŐ, megdicsőült ssent király is kegyesen fog tekinteni reánk, kik-az ő magasztos lelkületéhes méltón üljük meg az ő nevének, a magyar nem zetnek ünnepét. Országgyűlési reform. Parlamenti tekintetben aaon pun-bogy egy nagysssbásn uji obb sztlksége állott be, oraaággyllléai reform 8 pedig alkijra s képviselői mmn-dátum megk^^kbbitása éa a felső ház újjá Jű^^m As ellenséki lapok bár nem iamsne még a kormány álláspontját , J^^laő rtíformszükség tekintetében, ^^Bvős oppoeieziót fel-Haav hatalomhoz való tüntetik indoknak, hol-mellett számos polhi-i érdek asól.Ottvsn először is a gazdasági szempont, mely a leghatározottabban tiltakozik aa ellen, hogy minden hárum évben törvényéé választási költségek csimén any-nyi száz meg ssás jetölt adósságba verje magát és családját Ha bisonyoskö rök évről-évre a középosztály elezegénye' déséről lamentálnak, dőreeég volna an" nak egyik legfőbb okát elhallgatni' lenek ki: a TÁRCZA. Archeológiai canicularis csevegés. A ntffJutnüint h assal syfovjyMVi régMgi tárffkrÁ — A .Isis" ewteti UmsAJs Minden félreértés kikerülése végett elö fe betekintem, tisztelt hölgyeim éa uraim s "általában minden rendű és rangú olvasóim, kik idejük- es türelmüket tették kocsmára a sorok ekdvasáaa végett. —'' bogy én iarcheologUH nem vagyok: hanem volt szerencsém több helyi- áa videkbeli jeles régé szeli gyűjteményeket megszemlélhetni, — ■ ezenkívül helybeli kiváfóhhrégészeinkkel ven «teréocsém saemélyea ismeretségben áUhat-nfT. - éa i£y mint dilettáns maid közvetlen, liiajd kttsvetilett úton éa módon compi-taltem esen osniculahs essvegáa'. Neveseteaen igen jól ismerem sz én (iealett barátom ée coUegám Kötlösi B. urnák terjedelmes lágéeieli gyftjieményél; — tgen szép péManyail láttam een gyűjtemény-ben a homyák kendssárok és csákányoknak a legutóbbi bosnyák okkupácziü komaká-Ml, ntelynek egy némelyikéi hősies báior-^gn ás rsemélyes vMáeaégévet önmaga sae-rest vek mag Imldogult boszniai baka úrfi kerekes, - mint est BátoHataafi L tissteU Imrálemióí wisiasiii, dátum szerint ethe-saáM kattouam , — kf /pindeaeket ba nem inJódom — égy áfAaidei esamefut-tatáasit ieedalmilieiaüiag ta MSfúrúáHette; — csak tel aem tadam, kegy sajtó alá ren-dasie-e sár esen munkáját ? Unsaa saan jaki gyöjteménjbén aa i«üiMu»oit saárváayaMm ugyan még mai aa-píg is taüikaió, - ds mpyw&éaat mát aa a \|i\|(tmiái\|tta került — a aialisdaághsnas teMgpaa alMÜ MM valé ~ antik koppan-igkaak dMl baeaas példányait, aheijeknak egy mMyAM latta^kae s voaeó akxM-liAtal aib A begy aeek a Uw#áiBÍBmi, * ——1 gyanaaAok ősi anradványsi; •— s bogy esek in illó tempóra a régi rómaiak házi isteneiknek szent-ségtartói voltak Eleinte msjduern engem ia níeggyösött ráheazélö lehetaégének halalma ; — azonban szerencse, vagy Szerencsétlenségemre, — bizonyos tekintetben én már magam is régészeti tárgy,) — illetőleg régiség vagyok, — a mennyiben én még a koppantós korszakban éltem gyermekéveimet; — s amint esen római szentségtartót, — nem csekély horssdálylyal — kézbe venni merészkedtem : önkéntelenül néztem körül S kerestpm s fagygy ugyert yát, — s szó vslódi értelmében elfogott s koppsntási vágy! —- — — Ezen vágyódás ugyan égö íaggyu gyertya kanócsa hiánya miatt teljesö'ésl»e. nem mehetett, de alakot öltött as áltat, bogy a puszta légben, faggyúgyertya láng éa kanócsa hiánya nélkül, — csipttítem egyet, — koppanás jeléül. Nehogy azonban a szentséges koppantó,. — akarom mondani, a hajdaatan szent őséire azolgáli nagybecsű eszköz) ~ profonizál-laieék, — az én liszlelt barátom azonnal még érdekíessitóbh régiségre. — nevezetesen Sst. László királyunknak s kereszthálioruk-ban viselt (Egyedután lelt nehéz kardtára, — amid második, vagy jeruzsálemi Endre királyunknak Itóbiczán megtalált. - balsara-ján viselt csipkés lanti sarkantyújára vonta figyelmemet; s egyup tat igen érdekeden be-széJte et a rédeesi inajorbeli, - nagy hir- i rd vergődött ■ szelencselelet liiatőriáját! Ezen nagy terjedelmű gyűjteményben (álhatók még a Mura éa Dráva Ufókból kiszedeti fftrheayeiü és pilmgáju légrádi bi-áakoknak - enyé vtnek indn ni látszó nagyszerű mesterművei, melyek .még. mindég miniául szolgálhatnak nem fcsak .a kés-csináló kézművesek, hanem a fegyverkor .váeaoknak ia. - Gnea hatalmas bicsak ok nak • Ip ami Mm rraiaiksa aás fKfcU Víktsr Ms, » - tor • «w - aE^ iMaiMMslkktmk. aaaeawlfafli «>a«yaa.Bdtarvftia i tai«J ■iMiii ' li" egyuémelyifcévei éhes ember még most is juizüen tudhstns téli idöbefl paprikás szalonnát ehetni,' — már mikor ugy -alkalma lehetne huzzÉf.— Söt i)r. Horváth A. ur) valóaágof elragadtotásaal tud beazélni azon pilinga tiélklili nyeletlen bicaakról,: — mely állítása szerint azintén ezen gyűjteménynek egyik dikz példányé volns, — .-s a mely az Ó lörlénelmi nyomozodása szerint; — a kin-kaniz^ai vár hajdani egyik tulajdonosának, i- Kanizsai Ursolyának tésztametélö bicskái11 lehetett. Vsn azonbaa esen nagybecsű gyűjteményben, — a fdsoroltaknm még [egy étde kesebh és értékesebb lelet a Kupa Vezér korszakából, melyei elődeink — ftoazávetés szerint ~ még a Döntő mellől hozhatták magukkal, !— midőn a honfoglalás alapletétének nagy munkája miatt útrakellek., — 8 esen lelet egy somogy megyei származása jó \| barátom és. szomszédomnak higgadtan meg-, fontolt véleménye szerint, h a Kupa család iujajdonát képezte, — Somogy vár vidékén került nafrféotre; — a ez nem más mint I egy osikóhöröa kulacs és egy fakiipa. I Ezén utóbbi lelet valódi bel becseséi iuotibanj akkor bir, — midőn aat annak lo-! jajdónnsft, —>; a somlói szüretekrőli Hazaérkezése alkalioávál, — hussárköpöijyeg szinü somlói murczival' megtöltve mutatja be. -Ilyenkor legbajlaodóbb aa ember azon hoz-I závetésnek hkelt adni, — bogy a csikóbőrös ikulacs csakugyan \|Nigány eredetű, 4-heuksaM azért, mivel áldozatra vitt estkó bőréből LmbUk rá küdmenl; — hanem azért Is, mivé) az ember ereiben «n pogány lelkesülés ársale hullámzik. ; Tijzlelt Köttösy B barátomonj kívül még Pánczéi G. tanár ar is eevesetes régi-1 ségbuváf; — neki t* Vagy^eeaA tekintélyes, lágjSéagk öjteménye van; e azonban már I, inkább [aemmitmatikas; —, azenveátíye őt ff \|f • { : j r. ♦) bw®, fim M ÜiMliat . Horrátíl ami agfvüwrmJ, l/i >11 ii ii mí mrtat éi>i^s kara MWim tele a vMs ksévM Ur. Hsr Má á. ár (atU liáiiiir) Hf íMPf \| MSMS SMS Nrsftéral «K7 vü f- yisWi, a régi kétgarasosok gyűjtésére ösztönzi, — a jeleníteni mercantil szellemű — s inkább aranyat gyűjteni szerető honpolgárok nem csekély bámulatára I — 8 Freilein A. Iíh-» k&lis urnák subrosa tslt nyilatkozata után élölitokkélt jár ismeröéei közt szájról-szájra, hoüy gyűjteményének legkérdekesebb tárgyát Kún László királyunknak útolsó poltúrt^ja képezi, — melyért a Laczházán megejtett egyik hetivásár alkalmával — czigánypecsenyével — ulóljára jóllakott! Mondják, bogy egy^ helybeli lakéstár suak, ki ssiotén jeles nommismaticus,) — cserét ajánlott föl a tisztelt tanár ur birtokában levő eme polluráért s csőrébe, — két utcsára szóló egyemeletes házát ajánlotta (i»l, azonban a poltura jelenbeni tulajdonosa a cserébe ajánlott háznak még egy emelettel fölfelé való megtoldásái, — egy dupla lankaster puskát, — egy »edáss tarisznyát — és egr kilenczhónapos csehvizslakutya kölykei kér feladásul, de akkor is még kétheti gondolkodási idő, —.8 félévi visssacse-ré\hetési jogkedvezmény kikdtéae löotartá-^ mélíéft. ; /: ' As iu tisztelettel felsorolt archeolo-gosaiakon kívül vannak még sokan, kik városunkban régészetié! foglalkoznak, — igaz ugyao, hogy nem annyira passió, — mint inkább prolessióból;. ugyanazért ezeknek felsorolásukat mellőzzük ; — s e tekintetben s szerdán és pénteken megtartani szokott heti vásárok alkalmávali zsibárus piaezra utaljuk tiszteli olvasóinkat, — hol nem rü kán a legbecsesebb réóixégí tárgyakkal él mű kiocsekkel uiálkoabatunk Igy karúit példáid zsibárus piaezrs, -a belybeH járásbíróságnál as előtt letéti tár-gvak Őrzésére alkalmazott, - azonbsn go* Sesá keass által feltört s megszentségtelenített azon vaslá'ds is, — mely ss Aiyouk kor-szakából, saidön ugyanis Nagy l^yos Urá-lyunk, Endre fivére meggyUkoltaiásál magyar dicsőséggel megbőszülendő, — Ná-polyi hadjáratára indult: ea aaolgátt a hadra keit sereg legénysége lémmgjáaak péastá-iguK — g a dkwösége* hsdjárstból visaaa^ fníl'K KsmíSi s. v ü fWmv hogy ut leginkább a háromévenként ismétlődő nagy válasstáai költségek okossák, s ba m ind untalan n aa alsóbb nénoaatályok erkölosainsk romlásáról tudnak írni a« ellenzéki lapok, ugy nam lenne seabad Kamat hunymok a baj legfőbb forrása előtt Asért minden áron keveebiteni kell aa alkalmat, bogy aa egyén aa egéss társadalom rováaá ra magát tönkre tehesaa s e bajon réss ben csak as ülésssakok tartamának meghosssabbitása segíthet De fontos politikai Indokok is kö vetelik e reformot. Parlamenti visso nyaink ismerői tudják, hogy a mostani három évből ss első és utolsó ülésszak csaknem hasstalanul megy ▼essendóbe; as első asért, mert a hás megalakulása a felirati vita s a válass-tásokból fenmaradó isgalom képtelenné teszi a képviselőket a komolyabb munkára s időt sem enged nekik arra, as utolsó pedig asért, mert as uj válasstások előre vetik árnyékukat a ház tevékenyeégére, a hás munkakod-ve rövidebb less a képviselők ,.hasa beszélő" szónoklata hosszabbakká válnak : a választókerületek közvéleménye megköti a képviselők szabadságát Nem szabad továbbá a képviselő hás munkaerőit sem figyelmen kivül hagyni. Minden válaastás egéss csapat ujoncsot viss be, ami pedig még nem azonos a ház megifjulásával s nem min dig azt jelenti, hogy as ty tagokkal uj talerftumok, érett jpllemek s kivá lóbb értelmiség is jutott a képviselő hásba. Ahelyett tehát, hogy idő engedtetnék a fiatalabb erőknek, a törvényhozás mesején otthonossá válni s azon buzgalmat s komolyságot elsajátitani, melyek a képviselőt nagy feladatai síinvonalára emelik; rövid időközök ben nmét a választók elé kerülnek, hogy legnagyobb réasdk a népkegy váltosásának áldozatul essék, h< gy aa tán kevésbbé iskolázott elemek által helyettrsittpssenek. Ép oly mélyen hatolt már a köztudatba a felsőházi reform szüksége is. £ tekintetben már ismerjük a kormány-tervezet keretét s tudjuk, hogy az még a felsőházi körökben ja qiéláatrttMk a feleőhás történelmi oonscrvstiv jellegének tontartán inul hitt a lelsŐÍiásat megifjitóiiak ismertetik el A kormánynak valósággal hasada kötelessége, hogy e ' ét reformmal a magvsr par laipentnrismu* stUyát éa tekintélyét növelje és erősítse. Tollheyygyel. - j A honrandeaö ssent királynak Nagy- ■ Kanizsa város még közel hétszázötven ess-tendövel a ssent halála után is köszönni (og valamit, még pedig nem valaki csekély dolgot - Ünnnepély less, s ami furcsa : nem bal-párti, aem jobbpárti, nem xaetnlta. nem anti-axemíta, hanem egyetemes jellegű, hazafias ünnepély. Szinte csodálkoznunk kell ezen, ha meggondoljuk, hogy K<inrmin les* Ilyen Ünnepély. # A reqdezö biaottságban a po'gármesler ai elnök, R-mri* Gésa az slelnök. Hát ninm igasa a francain közmondás- : naki »Les exfémes se louchenlj?* Csak minél gyakrabbsn lentiének ilyen ,touchiroxáaa-aink í. a A rendezendő versenyek prograipmjá- \| bau nincsen ugyan bonne, de maga az Un- \| nepóly. létesítésének módja mulatja, hogy itt ; nemes verseny lolyik az egyetértés létrehozására a kösjó érdekében, Kalapot le, uraim, ax előli s verseny előtt; melyben s versenyzőkkel] együtt az egész város a nyertes' e Eliimerésf az érdemnek ! \| Elismerést \| mindenekelőtt a polgármester urnák, \| ki ax elnökséget olyan buzgalommáj vtaxt. Illő is, ; hogy a városi polgárok üngépmi a város polgármestere legyen ax elnök. S igen szép tőle, hogy kicsinyes indokok' állal nem tar- i túziatlattá magát viaszá e tisztség elfogadásától. Elismerést Bemele Géza urnák, > hogy ' ö isi félretéve netalán létező ira-t és s udiu-mot, maga ment (elkérni a polgármestert j az elnöki tisztség elvállaláaára. S elismerést mindasoknsk, kik a szép i ünnepélynek minél díszesebb módon vsló 1 .sikerüléáén fáradoznak. # Szent István szobra unég nem áll sehol. . >t folynak áz adakozások rá. De ha cs^k-ugyWn megmarad közötlüjik ax össxhangzat, ugy amint erre sz Üanepéivre létrejött, < •kk«r már Is áUlloltflk'Saent István király unk éiosö szobrot Nsgy Kanizsán Ez s szobor osaksgyan »aere peren* mus* les* S Hsnem áaért kévés ss olysn akármennyire Isnséges vsgy komoly dolog, melynek ne volaa egyik-másik kómlkus oMals is. Igy például igen mulstságos - haláss vol' a Szent István napi Ünnepet rendező nsgy bixottságnsk csütörtöki ülésén s különben elismsrésrsméltó bazgóságu dr. K>U Antalnak sz ss indítványa, hogy Szent István napján á főtéren, produkálni ksllsoe ss ^irptldúk'' bevonulását és s pusstssseri elsíi országgyűlést. Ax indítvány lelkesü 1 derültséget kéllstl. ♦ Hogyne, tessék ossk elképxelni s kővetkező jelenetet: t Lóháton levonul s ksnizssi álmos, Előd, Kunt, Ond, Tsss (talán Sfcnon}? Hubs és Tu-hutum. Melleltök két Táltos. Kikiáltják Árpádot (dr. Kele Antalj fejedelemmé. Felemelik psixssikrs. Következik s vérszerződés (vér helyett vörös borral); végül, mint s nsgy huzgóságu doktor indítványozta : s DmhUhH hoznak vizet, (villanyod" vslocsipéden) és Alpiit, nirirjéifl lüvets (telelőn), A szükséges; hlto/etekel s nemseti színháztól ksll kölcsön kérni. ló sksd s városben slég. 'Erre sz indítványra még sz olysn komoly férflu, mint a mi polgármesterünk is nxt mondta: !— Doktor, doktor, né ixé(jen! LUPULUS. Különfélék. — A Nifstlstiássspl meansell élssstúsgs létesítésére irányult mozgalom örvendetes eredménynyel járt, Vssárnsp, e hó llen délelőtt, a söídlakértl>ep népgyűlés volt, melynek egyedüli tárgyát ax ünnepély rendező blaottságának megalakítása képezte. A lAxottság elnökévé a gyüléa Ihtbotknp tíyórgy urat, Nsgy-Ksnizss város polgármesterét válssstottá meg, alelnök R»mrit tléxa ügyvéd, volt orsx. képviselő lett. Mindkel ien s nekik felajánlott tisztséget készségesen ellogsdták. A polgármester —- elnök íir 14-ére hívta össze a bizottságot, melyben ismét megalakult a szűkebb körű rendező-bizottság Varga Lajos ügyvéd a lapszerkesztő elnöklete slstt. Ss s bizottság nsgy szerénységgel, naponkint ülésezve, működik s. működésétől fényes eredmény várhsió. A "♦»• -1 K* . V programm — mint érissftJAnk — köveiké-xőleg van megállapítva. Szerdán, Szt.-István, napján kors reggel a tűzoltói -xéneksr be-járja a várost. Kllencz őrskor ünnepélyen isteni tisstelst és szónokIst s káthoUkas, 11 órakor s xsldólentplomban, Délután 1 órakor a főtéren tüsoltó-dtssgyskoiist jutalomkiosx-támsl. 4 órakor* kssdödik á tulajdonképi népünnep a zöldfa-kert ben. Lesznek különféle mulstságos versenyek, ttéftéftmumy ia, tüzjálék, slkalmi ssónoklstok stb. Este 9 órái kor s Szarvas* szálló nsgy termében tombola és táocs- .1 j ' / — Bátsrl Lajaa érdemes Irólár sunk legújabban iámét egy köte/tel — s xut tal verskötettel —■ sxspontotte a kösönség elé bocaálott müveinek hoeszu softt. f«Ujl«k tximinel régibb és ttfsbb költeményeiből csinos anthologíál állitott óasse, mely sxonfelül, hogy sok val&an sikerült költeményt tartalmaz, tsrtslmax sok olyant is, msly ssemélyek vsgy helyi vonstkosássioáí fogva kiváló érdekességgel bir reánk nézve, üátorflnsk emlékekben gssdsg élete e tekiu' tetben vslódi kincses bánya s ö érti, hogyan ksll ebbe belenyúlni. MindszonáUsl néhány \| alkalmi költsményt — épen mert túlságosan : meglátszik rajta ss alkalomszerűség, szlve-I sen elengedtünk volna s Keszthelyen készült í csinos kötetből, melyet s szerző fénynyo-\| mstu arszképe diasít. ára? — A asnlt ssaasbatl alvalar ! pusxtiiássmsk ny omail láxos sietséggel simi-I tolták el A föléren a sséldúlt járdát hsmsrossn I kijavították; a „kicsapongó" csatornát jmftr j majdnem egéasen befödték, s kidőlt fáruká- kat is visszaültették s most ,megint minden szépen rendben vsn, amíg a sóra és a — Cziglenicsé ugy skstjs. — A legkisebb kllgy. Vámssskuk írod énloken látozstájs vsa- á\|sm, s tsgkiaakb sülj &r ktsasssosj, Innak sféss bm\|«aá\|s olysn mint agy kit éa Ml ivaa gysra aki, eneNatt taljo srásyo* V ktfaJIOdéatk Ins mfltalt is olvtaottMlpr. Acrsassiis-col, mcjlfkInthető a tAsUss ayylk Mtkaljrtaiaébéa A klutiMij aaisaaiis SO csottlSMtsr, aál/^pMlf 11 , kllofrssist. .- ölig) llkaaalkgl klaérlet HV bir Muki«, helyben általánosan ismert eK keseredéU flrms, e hét elqjén egy Csengery-utezsi korcsmában — hihetőleg nsgy világ-fájdalmából — mulatozás közben kirántotta s bicskáját s három döféet intéseit mellébe. Vérbe fsgyba vitték a kórházba, ahol azonban nem akart megmaradni, onnan tehát sebeinek bekötözése után a rendőrség kalo-dájába szállították, ahol reggelig kiheverte Rzerencsétleneégi" mámorát. Eleresztették tehát innen is s mosi tovább búsul a zöldfakertben. jövet a vasszekrény az itteni, 7- határszéli J — harmmczasoknáli — mint a jelenbeni kir. j adó és sóhivstslok jogelődüknél, — kincs i őrzőül Visszamaradt. Meg jó szerencse, bogy ; ss egy bsnkó forinton kótya-vetyére került, 1 hajdani kincses szekrény, — egy kissé kisminkelt állapotban —- 35 bankó forintért, — a n.-kanizsai szolgabírói hivatalban la- 1 Iáit pártfogóra. — — Gúny a sorstól,- bogy a hajdan nemes érezek és kincsek tartálya, I rongyból készft t papiros pénzen került kótya- I vetyéreí ^ J Különben a helybeli kir. adóhivatal,— 1 s Fnggerek s Fortunatus Ifhre korszakából szármssolt több ilyen kincses — azonban Üres — vas szekrényekkel bir; 'V- ürességükben a rozsda emészti Őket I — S mily sajátságos jelensége az idők folyamának, bogy a sincs tartalom elenyészett, — a tartály pedig, — as üres láda megmsrsdi! —-- Különben ez orvosok szt állítják, — hogy a gyümölcsnek is a héja megemészt bel lem! - A a eddigiek, valamint sz ezulán kivetkezőktől kitűnik, hogy városunk és yi-déke dús Mrbárs s régitégi telepek és le- I leteknek. Itt vsn mindjárt városunk területén s hajdani vár színhelye, — s srelynek egy ré szét egy szerencsétlen bolgár ksrsván, — szerencsel próbálandó, — drága pénzen haszonbérbe vette zöldsége kert gyanánt. — bogy a kis-ksnizssi kertészkedő menyecskékkel concurráljon. No ez a hat zen bérlet alig-hanem balul üt ki. mert nagy valószinüfég szerint a kelarábi palánta torna helyett ágyú j golyókat, -- a sárgarépa és petiezselyem- 1 ként ültetelt palánták gyökerei betett pe^. \| dig pilótákat, — dárda- és kardvasakat s i más egyéb hedi esz korúkét fognak a (bérlő i kertészek a földből kiásni; — úgyannyira, hogy eŐbb berendezhetnek egy valóMgés arzenált, mint egy zöideég piaezot. Azntán itt van a szomszédos közelségben (a távolabb eső murakereszt uri, •— sbó — feltö-rajki, — pogány vári hsjdsní erősségeW és csata szirbelyek relíözésével) Szenti ! Gyflrgyvár: — hova majdnem mindnyéjúif j kat nem cssk s hsjdsní ős, — hsnem ujabb-kori emlékek is kötnek s vonzsnsk. — Mind i négy kegy kát reg vsn rakvs meg ennyi mü- másféle emlékekkel. Igy példáéi Tóni, fertő és Károly be- \| rátstm, miat sst -györgyvári birtokosok igen i beesés és aeveaeies régbégi lárgyskkal dl- \| csekadhetaek. Nevezetesen Tóéi barátunk présháza 1 küeö sjtójáaak küszöbje, - melyen láblók j segítsége aétttl, nem minden vescélfeéiktfli ai átkelés, — s Hri (iyörgy vüések kájdsai I várak rspAlé bid/a papásfcii Mrfcának caó- I iőpjjét képezte Terber fi Msttsns F. ur archeológiai értekezése szerint; s ezen nézetét azzal indokolja, miszerint azért kellett ennek e repülő.1 bid keleiissrkán levő czölöpnek len ni, 4- miv,el s nyugati sarkon levő czöjöp, — nem bírván sz idők viszontagságaival daezotni — általa ismeretlen helyen és időben, — enyészetnek indulhatott Szintén esen hsjléknak egyik mellék belyieégben levő gerendája, — ugyan csak említett jeles régészünk egy alka-lommal tartott felolvaaása szerint, — hs jól értettem, — (mert elösdáss időnkint nehezen érthető szón nem eléggé sajnálható organicus hibája miatt, bogy nyelve a construdió közben néha megszalad, — , majd eien gyorssságot regulázandó, nehezen forog) a Szt-György lovagok .lóistállójukban létezed jászolnak süvegfája vol'; — 1 » vitézek egyik paripája karórágó lehetett — ez vághatta rajta* s msi napig is észlelhet6 horpadást. ' » Kerkó barátom (ki nem tudná hogy azon uri emberről van szó, a kinek a ko csiaát Ferencznek s magát pedig Ferkónak hívják ? — a ki szintén sztgyötgyvári birtokos, — még pedig a potiorok egyike) sztgyörgyvári bsjlékánál levő pincse ajtójának kellős szárnya képezte a Szt.-György lovagok itteni váruk repülő hídjának lecsapó, — vagyis repülő ssárnyát. — A vár lerombolásé1 essközölt kegyetlen vsndaldmnsnsk jelei, — fejsze és szekerese csapások sebei észleibelök bebö részeiben msi napig is. A Szt-György lovagok, — köznépiesen vitések — sl6-ik század ntolsó felében, — a török urslomnsk hazánkbani virágzásra jutása folytáa, — Tiaulner Farkas nagymesterük alatt, ^ banyaijáénak indultán, — ezen vár ia török sézre kerüli ;'. — pogányul is bánt vele, mint ezt a fönn meradt reliquiák mulatják. Drágás Guszti barátom véleménye szerint, — ki s mellett bogy kitünö ornltbo-logus és fársdbststlsn hangyalojásgyüjtö, — még jeles sreheologus is — s Szimt-Gybrgy várótt Iskozoti Szt-György lovsgok utolró élő tsgjs lehetett valóíizinüleg s repülő bid fel- s le csspodó szárnyára berber módra a törökök által kifeszítve és sse-gezve. — Ezen kegyetlen kivégzésnek tsnu-jelei lehetnek s pincse sjtóvá degradálódott bajdsni repülő bidon, majd kinsó eszközön most is észlelhető mélyedéeek, — vsgy is sze* helyek/ Ugyancsak Ferkó bárálom sztgyörgy vári hsjíékánsk bfttersstát képezi jeleaben szón rsg) mesteri seöUeesék is, — melyei a rend eWö nagy SMetsréeek Séeben-birter Jánornsk Hiteleién készitellek s readoek itt Mnsott vitás tágjai azon alka- lomra, — midőn a donalióba kapott sssnt-gyürgyvári urodslomnsk beiktatási ünnepélyén itt 1406-ban megféjent. — Esen his-torisi adatnak birtokába esen lapoknak tisztelt azerkeaztőjétöl jutottam. Szintén ezen hajlékhoz tartozik még ősi leiszereivényként egy kis négy lábugya-logszél is. —- melyről egy sztgyörgyvári régészeti értekezlet sikál mával Sehdler G. sztgyörgyvári volt hegybirtokos, — ki régészeti tanulmányainak folytatáaa a kiegészítése yégett Keszthelyre, — a hun avar telepré 'tette át idökösben lakását — hite lesen kimutstts hogy az az ittgoi Szt-György vitések várából veszi eredetét. — hol as s Szt-György vitézek gazdaasszonyuknak fejő széke volt! — amivel a azék negyodik^lábán az amputaiio nyomai észlelhetők : igen valószínű, miszeirnt a sérülés onnan keletkezhetett, hogy sSzt-György vitézeknek rugóé lehenük leheten, — ez s gazdaasszonyt fejés közben, székestől, — pitlisiől együtt fel rugls; s szék s gszds asszonnyal együtt felfordult, — a tej kidőlt, s a ssék negyedik lábára — a gszds asszony helyett, —• meg sántult. — Ezen időtől fogva nem leheteti ngt fejni; — a tehén véree tejet ad. Végül sünién sz én tiszteli Ferkó barátom sztgyörgyvári urodalms fundus in-struklusánalc kiegészítő részét képezi sgy ősi szerkezetű, fiágra késsült Iqjliorjs, — városokon as ily szerszámot rémet esen lét-ráAsk is nevezik. — Eredetére nézve, — mint ezt Oazély A. sztgyörgyvári birtokos er, — hegymesterré történt első isbeni meg választass alkalmávsli ünnepélyes beiktatásakor tartott ssékfoglsló jeles besaédjében hitelt érdemlőleg kimutstts, — szintén s Sst-György vitézek itteni várából esármszik; s több mint valóssinü hogy az a Sst-Gyórgy viiézek lovássnknsk, a széna psdltera való föl julhatás végett szolgák siklóul. Ezen tárgyra nésve azonban ugyanakkor ellenvélemény is lőn előterjesztve, mely szerint s kérdéses bgtoija voltaképen még régibb éredetü volna — A azájns-gyományojk agysnis arról emlékeznek, — mint ez Kengyel L városi érdemes ffljsgy-zónknek, — városunk és vidéks megírandó monogrsphíáiához gyüjlólt s följegyzett Oe történelmi sdstsiból kitűnik, — hogy midőn Kun László fakó sstkw%]~ as onaágbas szerteszét létesett lacaikonyhákat végig nyikorogta: ZakategyábM igse híres lacikonyhák léteztek ; a csigány pecsenye Mbé-gee illatja meesse elterjedetl s esen időben Kun Lássló vidékünket s megyénket isase-rencséliette látogstásávsi; — tékát nincs kisárvs annak klislflségsj bogy askérdáass lajtorja, — tekintettel azon körülményre, hogy a paraszt kocsi-oldalnak ia alkalmatosnak mutatlpsik, •— nem a Kun László itteni kéjutazásskor maradt viaaza annak lakó ezekeréröl, a jóízűen elfogyasztoU czigány pecsenyének ki nem fizetett ára fejében ? s pedig e föltevés snayivsl inkább is jogosultnak látszik, smivél a lajtorja egyik oldalának alsó vegén látható mélyedésben, némelyek a rekoncssféssek nyomait vélik föliamerhetni. Nem kevéebé becses és érdekes régiségek múzeumául ssolgál asén tisztelt Ká: roly barátomnsk s sztgyörgyvári bsrmsdik hegyháton levő völgybeni tusculsnuma is. Itt lelt hü gondviselésre ason fskilincs, — mely a Szt-György lovagok várának főkapuja melletti első Öt-szobának, —- cssk a hozzá érlök, — vagyis annak titkát ismerők által felnyitható sávárját képezte. — As volt snnsk idejében az igazi vediz Schloss! — Szerkezet — és csínra; — egyiránt remek mü! —' Ma iakolákat állítunk s müiparnak. — 8 azon időben iakolák nélkül termettsk s zsenik, — s minták nélkül esek műremekeik ! Érdekes régéeseti értskesés tárgyát képest még ugyanitt a borházba nyitó ajtónak 77 centiméter magasságú — és 48 (centiméter szélességű küszöbje ia; — melyen való ksresztül hatolás közben a Szt -György vár vitések lovászuk szénshányó lajtorjáját szeretném mindannyieaor Ferkó barátomtól kikölcaönözni. — Váltig biztatom a ház tnlajdonoet, bogy könnyebb ki- és be-jutbatás tekintetéből metszessem rajta ajtó nyUáat, — de ettől ason taksrákoeeági né-set tartja visszs, bogy esen nyílásra megint ajtót kellene csináltatni; — s ebben igaza van. Ezen küszöbről különben egy szűkebb baráti körbea egy bizonyos habonssás vsn elterjedve, — a mennyiben esen hajlékot a házi gasda vendégszeretetének szívességéből gyakran látogató Gerőffy J. ismerősünk szén küszöbön kérésziül már többszörössé ns-gyot botlett: — — — s igy ason gyasu-ben él, bogy es slstt vslsari öséeek kincse lehet elásva. — Esse gyaaa annyival inkább is befészkelte, s otthonossá tette magát ailstéktn, — mivel rssládfliáisk sadsrsi épsa a Sai-György lovagok virtgiási ksnss-kukba ágasnak be. Együ üss épen esen readnsk volt vüéae, — kitől a család oldal ága semmigétOrqköfta; kinek egyikoldsl-ágt utóda asonboi a karacz és labana társsakban Bercsényi cssnetaiban mint -csapat axáraybadasgy unlgárrái, — üt a pro-tsetáaeok Iflbb Üss^ÉasK küaslsbkt ismeretség % — A bftltlMillr^l iíNItmh I ***** névsorának hozzánk beküldőit legutóbbi kimutatása 1499 fürdő vendéget mulat M. N- M-Kmiiidrál ft<«t Lajos állami állatorvos nejével, ée Jmpr Ferenc* kir. postatiszt i.ejével áa ftavál vannak a név- \ sorban Ott van továbbá a városunkat kö-aelebbröl érdeklő ítatfy' Lajós, ea. éa kir. udvari tanácsos* a »CsÓk» éa »Utolsó sze- \| rt'era- hírneves szerzője ia. — Várnánk uálátte, Ifeitt- I mey«r Henrik ur, oki. tanár, ki legutóbb a kaiatati \ Komáinál trancaia kereek. iskola-Bál mint már működött, — mint értesülünk i — városunkban állandóan meg akar tele-pedni a trancaia éa német nyelv- és iroda- I lommal toglalkosni. Városunk esáltal mindenesetre csak nyerne s óhajtjuk, hogy YYeisxmayer ur megvalósítása tervét. t . J ■ . . folytán, — as igaz hitről a lutheránus hűre tért. «♦*) Emez óriási küszöbön többen, — több- ! szörösen nagyot botolván, -t. mindinkább általánossá lett Geröffy G. ismerősünk gya-- nuja, bogy a rengeteg küszöb alatt kincs- j nek, — még pedig rengeteg kincsnek kell lenni! Tervesve lön a küszöb százados nyugalmának megzavarása, est azonban a küszöbnek terjedelmes nagysága, — s ezsel arányban álló súlya egyrészről, más részről j pedig a házi gazdának, még a küszöbűéi is vastagabb s nyakasabb calvinismusa akadályozza. Ezen jeles régiségi tárgyat illetőleg ; azonban nagyon elágazók a vélemények. -— j Vannak, kik azt az ös korra —• az özönvíz j idejére viszik vissza, — s Noé apánk bár- j kája fenék mester gérendájának egy darab- j ját vélik fölismerhetni benn (mert tölgy i fából van). — Mivel azonban az ó szövetségi szentírás tanítása szerint Noe bárkája : az Ararat hegy csúcsán — és nem a ssent-gyórgyVán harmadik hegyháton akadt meg; i —! azért ezer. nézet — mint a keresztény hit lundawenlumába ütköző — kevés pro- j Hely fút csoportosít msga körül. — Vannak \| ismét néhányan, kik az előbbi nézetnek egy j válfajával lépnek előtérbe; — nevezetesen ők is hajó gerendát, — de nem a Noé bár-J kajának mester gerendáját vélik benne fölt j ismerhetni, — .hsnem azt általában a hajó-[ kásást nagy tökélyre s virágzásra emelt phoenicziaink korszakából hiszik lönnmara-dolinák, — de adósok maiadnak annak miként történt idejutásának magyarázata* vei; >, — ugyanazért ezekkél szemben azt többen későbbi korból valónak lenni állit-ják, ~ s egy laltörökos talapzatának tartják. Különös figyelmet költenek — s érdemelnek is ezen monstruozus építkezési anyagszeren azon több rendbeli okiratok, melyeket azon Geröffy ur f&dözött föl és másolt le; — melyek közül egyik már tisztán. kivehető, s olvasható. —• A fölfedező szívességéből leirt másolatnak hü másolatát nem tartom érdektelennek ide iktatni: ECUS: ZOBQN MARS-OCBOR: THOR-TACC1ES-IT: TACMECH. — Ezen feliratot sokan latin,- szlávr és német nyelv keveréknek tartják ; — némelyek a cabbalistica segélyével igyekeznek értelmét kivenni. — ****) Kms (divtot öeröffy sr valódi ok-páajtárs ismdtstéiwbSl vatták át Maga a házigazda azonban ös szittya irás s töljegyzésnek — ás ason korból valónak tartja, — melyről Arany Jánés a Buda halálában, — u írástudás mesterségét jel- ! leuuoleg igy énekel; Veszi hegyes tőrét, szélest,a metszőt, Puha rózsafába, levelet ir tetszői. Házi gazdánk á föntebb idézett feliratot, — minden oabbalistikai rendszer mel-tűzésével, a magyar helyes irás és szóelválasztás szabályai szerint igy silabizálja: í „E küszöbön már sok\|horáhordtakki és ittak I meg". Ugyanezen hajlékban még egy sülyeastö I is van, — melybe lehatolva rémséges borzadály fogja el az embert: teste meg ludbörösödik,--— ■— b még a kopasz ember hajszálai is berzenkednek, mint a \| villanyos macskassör I — — — — »A : büszke Caejthe várnak hatalmai asszonya* és rémséges históriája ötlik az embernek azon- j nal eszébe, — megboraódzik — — -azonban bevűléae csillapításául késnél van mindjárt a behülött bor és savanyu vis; — ! mert a hajléknak jelenbeni tulajdonosa — , ez idöazerint hűtőül'használja ezen borzalmas barlarigot 1 Van ennek a rémséges üregnek egy lecsapó ajtója, — ó stylben faragva, melyre nézve szintén elágaznak a vélemé- [ nyek. - Vannak kik azt hiszik, — hogy a Szt tiyörgy vitézek ; hajdani váruk kápolnájának as ajtaja volt; — ezzel szem- ' ben viszont mások azon nézetben ringatják magukat. — hogy es inkább s kia-kanizaai Leányvár földalalti (ilkos bejára iának rejtek zára volt. — Egyébként lehetséges — a zárdai titkokkal ismeretes Gábriel páter véleménye szerint, hogy mind a kát nézetet vallóknak igazuk van, — mivel szerinte sok hinnivalóság látszata sgól a mellett, hogy eleinte az csakugyan a Szt.-tiyörgy /vitézek váruk kápolaájánas ajtaja volt, —' s cssk is a várnak elpusztításával jutott, »az ugyan az időben keletkező Léányvár tulajdonosának birtokáUL — ki azt a titkos bejárat záijául alksSnpzta. íme, tisztelt olvasóim, mennyi és mily nagy becsű régiségnek vagyunk mi birtokosai ; — pedig még igen sokröl, — a többek közt a mi igen tisztelt polgármesterünknek ősi családi hintájáról sem emlékeztünk meg ; — úgyszintén mellőznünk kellett szon érdekes pstkó darabot a benne levő három patkó szeggel együtt, melyet legközelebb az én tisztelt Kőttősy barátom és collegám s helybeli városi közkórház kaputája tövében födözöll föl, — melyről futólsgosan az a véleménye, — hogy az Nádssdv Tamás nádorunk csipkés gyeplűs lova hátulsó ballábá-rój vsló, — melyíyel skkor vólt óiegpatkolvs, — mikor Kanizsai Ursolyával. a szent házassági frigyre kélvén, —. az esküvő után nászútra kelt. Node mindenről ezúttal nem lehetett megemlékezni, mert vége a caniculának; megjött a hűvös esős idő, s igy végének kelltzakadni az én kánikuláris csevegésemnek is. — É§ . :s; Felelős .szerkesztő s kiadó: ¥ A Ii U A Ii A J o H. Társszerkesztő FlVk Ii Imre. uM**x***uxnuuuuuuu***u\ Nagy-Kanizsa város tanácsától. '__ ] 53101. 84 Árverési hirdetmény. X 8 X fi Nagy-Kanizsa város rendezett fanácsa részéről közhirré tétetik, fi hogy aa 1884. évi városi polgár x ■ bormérósi jog folyó évi szeptember hó 9-ik napján délelőtt 10 órakor a városbáa tanácstermében zárt ajánlat utján a a légtöbbet ígérőnek kéazpénz fiáét és mellett bérbe fog adatni As árverési feltételek a városi levéltárnoknál betekintbetők. Kelt Nagy Kanizsán 1884 évi angusstus 9 én. A városi tanács. Itt 4— tt »ttKXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX * liskslslsisistt Öyapot-H ajtószíj. # Siidnjr 4 fo, JfflJWAlltl/. mimwitt bgjobb fj/étmduyMok Ertíttebb és olenóbb a boriiéi Sem a nedvesség, sem a hőség nem bírnak reá legcsekélyebb befolyással sem. E szíjsk nem nyúlnak, nem csúsznak meg, egyenesen és megbízhatóan mosognak. T«rtHsaágali«rl jótállás vállal Intik. Ktitpánlí V'ktdr Aktiirw'MagwrorMtdg rétiért ; Bécs. 1. MaxmiliatiötraHse 13. roanausky & Klrellu. 1.. _ { ( III ÍHtl TJt J ■gr - l^nfim ■nmhb. \| Gabona-köméáylikOr K. Uektwlts A tv et kir. udvari udllitak TVoppau-hon. 188 fr4' Ks a finom, aaaatna kfiniénylikiír, wm-' lyut kBttata gonddal pirtnk tiaata .fal«aapál inkából éa válogatott, fiollnn-(Ital.. sAld hlinii'ByniHglxil. kttlafi lm-Untai vas as eerijntfcra m mint jóiaü. Wtlaa rnihuifi NM-r lacjobbaa ajánlliatn Ttoll IninilfT Krwt. lltaraálMK I frt 'l, ..]i „ tookr. Kaphaió: Boteuftld Ado'fmt N.-Kanizsán. Árverési hirdetmény. Légrád m. város község elöljárósága részétől közhírré tételik ü miszorini f. évi augusztus hó 21 én a kílzség tulajdonát kepe//) javadalmak nyilváno aárverés utján el fognak árvereztetni és pedígJ • l-ször A Szt-Háron)sági pusztában makk ös gubses reggeli 9 órakor ft helyszínén az ottani erdős Ifckházáoál. ' Kikiribáii ilr. a) kiubacs. 400. frt oszt. ért. \| b) Makk. UÜO. frt. os^t; éri. j2 szor Ugysn sugukztus hó 2i-én délután 2 órakor a Gyurgyáriczi ousztá ban. szinte a helyszínén, az ottani srdős lakháznál. Kikiáltót' ttr. a) Gubacs 500. frt. oszl ért. b) > Makk 4Q0. frt. oszt. ért Figyelmeztetnek a :t. ez árverező urak, bogy magukat lO^ bánatpénzzel avagy egyéb hiteles okmányokkal magukat tyz árverés határnapján kitűntessék. Az árverési felieleiek !<égrád Itóz ség irodájában naponta megtekinthbtökl Kélt Létrádon uugtinxius 9-én 1884. F< renay Pál k. k. 189 Ír—l. \| község birájs. ad 6217 84. Hirdetmény. 1005 tk. 84. Márczíus 7. 1 AEVERÉSI HIRDETMÉNY. Ezennel közhirré tététik, hogy a nagykanizsai kir. törvszék ésj csáktónjyai kir. jbiróság térületén levő Kot tori 240. szí tjkvben A I. 287, 1069, 1388, 2073, 4108, 4667, 4H09 és 5679. hrsz. a. Zsupán Mátyás tulajdonául felveti s 281 frtrs becsült, mégis és s kottori 1676 hrsz. s. 'Zsupán Mátyás és Szlerbak Mária férj. Juss Ánlalné tulai-donául felvett ingatlanból Zsupán Mátyást illető I V61 frt 30 krra becsült fele részre kérelpjező Msttos Jeromos 60 Él töke követelésének s ettől 1877 évi apHl hé 29-ik nápjától járó 6B\|, kamatoknak 6J frt 68 kr. perbeli. 8 frt 80 kr. végrensjtási már meg-állapitolt, valamint jelenlegi bírd dij nélkül 9 frt és még felmerülendő költségeknek kielégítése végett a kért végrehajtási árverés elrendeltetik, és ennek feltételi a kö vet kezükben állapitlatnak meg. í-ssör Kikiáltási ár a fennebb kitett ! becsárak, melyeken alul is sz árverésre ki-I tűzött birtokos tkönyvi jósság testenkint el I fognak adatni. 2-szor Árverezni kívánók tartoznak sz I ingatlanok becsárának 10^-át vagyis 28 irt 10 krtí és 26 Irt 13 krl készpénzben vagy I óvadékképes papírban a kiküldött keséhez 1 letenni. I - Az árverés megtartására határ időül \| 1884 évi szeptember hó lS-ik napjának <!fölötti 10 orájtt v i Kottori közaég házához kitűzetik. Az árverési feltélelek alulint hivatalnál 1 és KoCtori kösség házánál megtekinihetök. A csáktornyai kir. j&róság mint tkvi hatóság 1884. márcz. !8-án. ÖÉRA! ISTVÁN 186 Ifi kirí jbiró. Nagy-Kanisag város tanácsa részéről közhirré tétetik, misserinta tAtari ösaaes erdőkben, es évben termett gubacs f. bó 26-én az aa béttfn d e. 10 órakor a város háznál árverés utján a legtöbbet ígérőnek el fog adatni ~ flpiről ja venni saándéko zdk értesíttetnek N. Kanizsán 1884. augusatus 9-én. 4881-1 A vároH tanács. 988 ad 582 sz. tk. 1884. AEVERÉSI HIRDETMÉNY. Á Csáktornyái kir. íárásbiróság mint telekklnyvi - hatóság részéről esennd közhírré tétetik hogy Spflek Mária féri. fleten Pálnériak, Jnresevecs Iván és tárnái hodo-sáni lakosok ellen 264 frt töke, sjár. iránti végrskkjtáai Ügyében, a nagykanisssi kir. tftrásbMság területén levH, a hodoaáni 188. . ss. tjkvben A 1 1. 3-8 sár szám alatt fel-\| vett ingatlanból'« részben kiskora Jurcseez It/án és Mátyás lulsidonát képező a legelő éli erdő illjriösséggel sgyüU 186 frt 66 kr. él s gorioaáni 780 ss. tjkvben A -f 878* hss. szám. alstt ugyanazok tulajdonául felvált és ss adó alápján A09 írtra Ipcsült ingatlan birtok, ugysnssen össseg kikiáltási ár ás ennek megfelelő 10\|B bánatpénz lei-tétele kíilelezetiHÓge mellett , 1884 ar.epfen)ber 17-éo \| s hodósáni ingatlan as ottani kösség hááá-aál 4 e. 10 órakor, a goricsáni ingatlan. pedig, ezen község házánál d. u. 2 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltételek esen kir. járásbíróság telekkönyvi osztályánál a hodoaáni és goricsáni kösségbirónál hete-kinihetök. A kir. járásbiréság mint telekkönyvi kstóság. Csáktornyán 1884 márcsius hó 13-án. 182 g—g. 2919 Május 8-án »884. ÁRVERÉSI HIRDETMENY, A nagy-kanizsai kir. törvényszék te-lekkvi osztálya részéről közhirré tétetik, hogy Vlssits Mári férj. Sssbolics Remusné végre-hájlatónak Vlasics Tamás végrehajtást szenvedő tól-szt.-mártom Iskós. elleni 227 frt. tőke 1876 évi január hó 1-sÖ napjától járó 6', kamatok' 12 Irt. bekeblezési, '8 frt. 70 kr per, 6 frt. 96 kr. végrebsiíás kérelmi, 8 frt; jelenlegi, » még felmerülendő költségek iránti végrehsjlási ügyében a fentneve-vezelt kir. törvényszék területéhez tartozó tót-szt.-mártoni 27 sz. tkkvben 11. I—II sorss. a. VlaaicS Tamás, tulajdonául felveti "6\|0 fura becsült ingatlanok 1884 tfvl H/opteuiher lióld. nap-bftn (1. e 10 ómkor Töt Azt.-Márton kiixségházánál tiarai Benő felperesi ügyvéd vsgy helyetlese közbejöttével meglátisndó nyilvános árverésen eladatni folgnak. Kikiáltási ár s fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tsrtoznak a becsár l0jtf-át készpénzben v. óvadékképes papírban s kiküldött kezéhez letenni. VetÖ köteles s vételárt három egyenlő részletben, még pedig: az elsőt az árverés jogerőre emelkedésésöl számítandó I hónap alatt, a másodikat ugysnsttól számítandó 2 hónap alatt, a harmadikat ugyanattól szá mitandó 3 hónap alatt, minden egyes részlet ulán az árverés nspjától számítandó 8", kamatokkal együtt az árverési feltélelekben meghatározott helyen és módozatok szerint lefizetni. \| A hagy kanizsai kirí tszék, mint tkkvi hsióság 3^84. évi május hó 30-ik napján. MIKLÓS FARKAS h. elnök. 190 1—1 jegyző. ?431,tk. 884. AR\URÉSI HIRDETMÉNY, 'A nagy-kamzsai kir. törvényszék tkkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Za-kál Gyula végrehajtatónak Horváth Ferencz és neje Török Juli végrehajtást szenvedő zajki lakosok elleni 100 írt s járulékai iránti végrehajtási ügyében, a fentnevezeit kir. törvényszék területéhez tartózó zajki 4 sz. tjkkvben j. 1—8 sorsz. a Horváth Ferenc-né, szül. Török Juli tulajdonául felvett Ko-zári István zajki lakos állal 1876. junius 8-án árverésen megvett 341 írtra becsült ingatlanok, ^evezett vevő költségére és vessé-lyére 270 frt vételár hátralék, ennek 1876. évi június 8-tól járó 6P\|0 kamatai, \|i 6 frt \| 60 kr. visízárverés kérelmi költség behajtása \| ezéljából I 1884. évi Hzepfember hó S-án U e 10 órakor I a községházánál Erdödy Lajos hitslssö vagy j megbízottja közbejöttével megtartandó nyu-{ vános vissárveréssn eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10% -át készpénzben vagy óvsdékképes pa-\| pírban a kiküldou keséhez letenni, Nagy-Kanizsán, a kir. tszék. tkkvi osztályánál 1884 évi május hó 80 án. fAMÁSY VLASSITS elnök 184 l-l jegyző. 2798. érk. ápril 28. 1884. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagykanizsai kir. törvéayssák telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a tőmserdsbelyi árvatár régreh^jtatóoak. And-, vafit TeréS iárj. Ribsvics Istvánná végrehajtást szenvedő tótszerdahelyi lakós elleni 61 frt töke, 1879. julius l-töl járó 6', kamatok, 15 frt} per, 39 frt 46 kr. végrahajtási, 8 frt. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnsvesett kir. törvéayssák területéhez tsrtosó becsehelyi 562 sz. tkvben -f I sorss. a. Andrasek Térés Uilajdónáu! felvett v^ltságköteles, 534 írtra becsült ingatlan I #! I8W éti wsi»\|M«iuber Int 16 uap-Jún AHelftt 9 érakor * Becséhely község hálánál Rlálics János felperesi ügyvád vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni tog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Arveresni kívánók tartósnak a becsár 10),»át készpénzben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez létenni. As árverés teljesítésére a letonyei kir. járásbíróság megkerestetik. Kir. tvssék mint tkkvi hatóság N.-Kani saán, 1884. májas bó 10-án. 181 1—I TAMASy VLA8SITS elnök. jegysö. 2283., érk. 1884. april 5-én. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai királyi törvényasék telekkönyvi osztálya részéről közhirré téte- tik, hogy Halaton Jósaet végreba\|tatóaak Itorna Katalin, mint Tóth János örököse ma-róosl lakós végrehajtást sseavedö elleni 160 frt töke, 1880. nov. ll-től járó 6t kamatok 18 fH, 50 kr. per, H fH. 65 kr. végrehajtás kérelmi, 8 frt. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránji végrehajtási ügyében a leni nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó maróezt 3 as. tkvben tf 1 —,8 sorss. a. Tóth János tulajdonául felvett, tartozékkal,! erdő és legelő Joggal 415 írtra, —* + 4 sorss. a. felvett váltság köteles 164 frtra becsült ingatlanok 1884 évi Nseptomtar hé 12. napján <L e. 10 érakor Marócs község híázánál Málíts János lelp. ügyvéd vagy helyettese kösbejötlével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fennebb kittit becsár Árverezni kívánók tartoznak a becsár I«s "L-át késspénsben, vagy óvadékképes papírban a kiküldött keséhez letenni. Aá árverés teljesítésére á Menyei kir. járá»blró"ág megkerestetik. Kir. tvssék mint tkvi hatósái. N.-kanissán, 1884. májas bó 9. napján. TAMA88Y VU8BITB elnök. 180 l-l. jegyző IHUtf mán zíus 18. 188 í. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. tör^rényssák tkvi osztálya részéről köshirré tétetik, hogy Za-lamegyé árvatára végrebajlatónak Horváth lalván végrehajtást sseavMö osörnefüldi lakós elleni 285 frt töke. 1819. évi julius bó 1-sö napjától járó 1\ késedelmi kamatai 14 frt 69 kr. pary II fri 46 kr. végrehajtás, 10 frt. jelenlegi s még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó ceörne-földi 18. ss. tkkben L 1—0 som. alatt fölvett ingatlanokból Horváth Istvánt illető tartozék és legelő joggal 6t6 írtra becsült égy harmad része, ösvegy Horváth LásslóQé Varga Anna javára I. I. alatt bekeblesett notliglani haszonéi vezeti Jog épen hagyááávai 1884. éti ■Mptamber hö S nap \|ái délelfU 10 érakor Csörneföld község kásánál MálUs János fe\|. perest ügyvéd vagy lylyetteso közbejöttével megtsrtsndó nyilvános árverésen sladatai fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartósnak a becaár I0\|„"át készpénzkén, vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni Vevő kötele* a vételárt báron egyenlít részletben, még pedig ss elsőt as árveré* jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hóosp alatt, — másodlkat ugyanattól bét hónap alatt, — a harmadikat ugyanattól károm hónap sjstt, — minden egyes részied után as árverés napjától elámítandó I1, lama tokkal együtt az árverési feltételekben msg-hstárosott helyen és módosatok szerint lel-zetni. A nagy kanissai kir. tvssék, mint tkvi hatóság 1881. évi april hó 9Mo. TAMASY VLASSITS elnök. 179 1—1 jegyző MMMOMNWWMONNNHMONNNKIMONia* ROBEY & COMP • ' fíudaprslen, ültélmi 35 i ö^^ÍÍ 8 1 Kitüntetve Litubes I Bécsbes \| gtsUrvárssb. Lslti tawttiasj Kiismert Jósága, tűzbiztos Kaucsuk-háztetó- tóblapapirosurtkat, vslsmint ss uj láblspspirtstők másolására és régiek kijavításához szükséges. IC Kasossk-tstöflsjf«áisskat "M fekete és piros ssiaüt, olcsó, ds saabou árakon ssállitjuk. Teljeststllslsiéaskst jótállás mellett eszközlünk, eleslgeleli Itüzeseinkre, melyekkel ss slspsst fedetik be s tslajviz lelaiivár gásánsk megakadályozására, különösen felnlviuk a flyelmeL Leii ásókkal, mintákkal és köllségve lésekkel szívesen szolgálunk. PoHUHHHy.ky éa KfrellU Bécs I. MsxIsriNasitrsMS 18. ! Berlin. Köln. KopeahAy 116 19-18 X Ad 4216{84. j 4442184 fl 178 9-3 Árverési hirdetmény. Nagy-Kanissa város rendesett tanácsa által köshirré tétetik, bogy a város tulajdonát képezd 14660 frt becsértékü. a nagy kanizsai 66 szám tkjvben 863 hrsz a felvett ingatlan tartozékaival egytlft (/égi korház)\| /. é. szeptember hó 9-^ti reggeli ÍO órakor a városház tanácstermében nyilvános árverésen elfog adatni. As árveresni kívánók értesíttetnek, bogy árverezni csak a becsár 10'\|t-kának bánst.pénzül letétele mellett lehet. A többi feltételek a városház tsnácstermében a hivatalos órák slatt a v. levé(tárnoknál betekintbetők. Nagy-Kanizsán, 1884. évi sugusstus 2 án A városi fanács. Matkovics-féle \| HIRKN GTOHOBLIKAB i Fölülmalbátlaa ós külAitfélo beteg- \| ségben kitűnő hatásúnak elismert gyógy-/ Ital, dinári alpesekeo szedett gjógjfQ vekb'd készité. I Mitlkovlce Ö. M Káinban I (Dslmáegi s). Kapható N.-Kaalaaán lié la gyógyszerésznél, Piáméban Mel Ferencinél. 197 18 24 Bgy üveg ára 70 kr. Okemagolás és 1 elküldés s megrendeld kültségén történik. XXXXXXXXXXXXXXXX^ Hirdetmény. - NagyKanizsa város rendesett tanácaa által t köshirré tétetik, bogy a \ telekuti téglagyár 1884. évi szeptember hó 1-sö napján ; a városi tanácsteremben reggeli 9 órakor a legtöbbetigérddek 1886. évi január hó I tői számítandó 6 évre bérbe adatik. Az árverési feltételek a város tanács termébe betekinthetek. f] H i i Nagy-K anfasán, 1884. évi julius hó ItfaA 169 A városi tanács. Kfimis^B ^^ g= S I m^m gíl 804\|Eln; k. 0. F84. Arlejtési hirdetmény. A nagy-kanizsai királyi Ügyészség részéről köshirré létetik, miszerint a nagy-ka-nissai királyi ögyészségi fogházban a csák tornyai fiókfogházban, valamint a nagy-kanizsai, keszthelyi- és leteoyai kir. járásbíróság! fogházakban 1886—I8S8. évben letartó i látandó vizsgálati, elitéit és beteg rabokoak s nagyméltóságú igssságttgy minpzfer által 1872. évi 11216 számú rendeletében előirt tnódoni élelmit jánlat»k feletti tárgyalásnak határidejéül folyó Póraktár B^KaaMe WelM iesifdrekaél. S4 19-94 együttesed lés zárt IljUlllHI"* ICIVIII , iu D J BIOOUB. HMIOT\|fW IUJJU 1884. évi augusztus hó 28-ik napjának reggeli 9 órája s nagy-kanizsai királyi ügyészség hivstslos helyiségébe kitOsetik. Mikes képest s vállalkozni kívánók értesíttetnek, bogy 821 torint bánstpen* letétele mellett ss árlejtésben résztvetűdnek, mely össseg s szerződés megkötése ntáto lsté» teméoyeztelik, felsőbb jóváhsgyás esetében a szerződés további biztositékául vállalkozó még, ugyanannyi összegig jelzálogps vagy a budapesti értéktőzsdén jegyzett esi leteti értékpapirbani biztosítékot nyejlani köteles, s sárt sjánlatok a bánatpénz hóé* kapcsolása, átajánlott összegnek számmal és betüvsl való Írása, s aa átütési teltételeknek kifogás bélküli elfogadására Vonatkozó nyilatkozat kifejezése mellett aa mkMk határidejéig alólirótt királyi Ügyéssségaét a hivatalos órákban bsadsndók, hol ss árttóési M- tételek is megtekinthetők. MagjsgyastsUk, hogy s vállalkozó részére járó össseg havon-kint utólagosan as igmnágügy miniszteri számvevőség halyesbitéií jogának fántartás* mellett, véeleess nyugtára fog a nsbtertéai átalány kessltyo által kifesttetni, melyre a bélyeg á illeték költsége s vállalkozó állal viselendő. Nagy-Ksnizsán, 1881 július hó 27-éu. Dr. Mmm Klegiér 171 8-S ' királyi alügyésk r lysasietl Fwgkei Félúy liptulijésseisál Hsgylasusb. ROBEY & COMP Bmáapesiem, úilélut 35 QdtcséplÓgép készleteket venni szándékolók szíveskedjenek a gyári ársk iránt Robey A Comphoz mint aa eredeti laagerrgidák ra^plKg/prh gyárosaI1i«ie fordulni. 2'/,, 4, 6, 8, 10 ée 19 lóerejü cséplő fzedetei gyéiunkbsn mindenkor készleten vannak. 168 9. 37. szám. Nagy-Kanizsa, 1884, augusztus 24-én. XI. évfolyam. WUIKTMI ts KláDÓNVá-Tál B^m -stcss 1 Main s liyillisil riMfcmwilfc—á Milwly, tsviáái «MAaMénk, felssá-liBlinfc, ktrlilli I hl iát l»<liii III áliaistsliss u»ltk onk ImmH b-Mkbö\| ln^l»M> Késfaitok vlssss m kfildttuk. ZALA: POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Zalaraegyei Dgyvédegjlct, a Nagy Kaniseai- én Délzalai takarékpénztárak, Ban kegyes! let. sz Alsó-murskörí takarékpénztár rmf vény társsság és önsegélyző szövetk. hivatalos közlönye. Myjelenik Nagy-Knni%s<in hetenkint egy%er: Vantmnp, KLÖnzrrtei iaix «« hm . . fítva liNiilnk Jsttajsssa wiiiiit • frt - kr. I . M.. I . nm\ ______ itfib kivsUlos káiésta^ ■jak 10 kr. WyMkOM MII 100 ssélg i ftt, ssostsl ilwi atfrt 'J, kr. Kyltttér ptitssrs 10 kr. Megyei ellenzéki Kör. Alább közöljük, egész terjedelmében, aat a felhívást, mely a me gyebeli ellenzék embereit e bó 28 ára Zalaegerszegre hivja egybe, a megyei ellenzéki kör megalakítására. A felhívásnak készségesen adtunk helyet, I egyrészt loyalitásból, jól tudván, hogy as ellenzéknek egyelőre nincsen lapja, melyben emincsiácaióit közzélehetné, de másrészt azért is, hogy! annál világoesbb értelmük legyen ama megjegyzéseinknek, melyeket ennek ss ellenzéki körnek a tervezelt és most előre láthatólag foganatosítandó meg-alakúidhoz Ifizni akarunk. Hogy ezt meglehessük, a fejtegetés kerekdedsége kedveért, előre kell bocsátanunk as ellenzék állal kibocsátott felhivás rövid resuméját. A kormán) párt és kötegei részéről a leg utóbbi képviselőválasztás alkalmával elkövetett visszaélések, a megyei közigazgatás körül létező hiányok és a megyében uralkodó ellenzéki szellem leseik -r a felhivás szerint — kötelességszerű szükségességgé ai ellenzéki kör megalakítását £ czllból egyesüljön 'léhát a megye mértékeit ellenzéki és függetlenségi érzelmű polgársága. Ekkép vélekednek a felhivás alá írói Mi, mindjárt bevezetésül, és es sel eleve tisztán kifejezve álláspontunkat, kijelentjük, bogy ennek ai indokolásnak csak ast a részét fogadjuk el, mely a megyei kormányzat és köz-igazgatás hiányai ellen akar ellenié-Let létesitenfi Ebben as értelemben, de csakis ebnen, mi is őssinte barát jai vagyunk egy életképes, erős ellen léknek, melyben megvan /a szigorú ság.a megyei ügyek ellenőrzésére és megvan as erély, melylyel ennek as ellenőrzésnek kellő érvényt tud szeresni. Ilyen ellenzéket nemcsak jogosultnak tartunk, de a magunk részéről is •örömmel üdvözölnénk. Mert épenséggel nem vagyunk annyira optimisták, hogy rézsás sainben látnánk mindent, ami a zalaegerszegi székház ben éa onnan Wfelé történik. Igenis, sok a hiány a megyei köaigasgstás körfii és valódi érdemeket szerenek azok, akikben megvsn a jóakarat és a tehetség, h gy ezeket a hibáknak is beváló hiányokon segíthessenek És ha ss slakulandó zalnmegyei 'ellenzéki kőinek tisstán as volna a oséljs, bogy a megyegyűlésen ellenzékeeked-jék, — újra mondjuk —■ akkor tar lóaktdás nélkül tisstán csak örömünket fejeznénk ki 'megalakulása felett De a dolog — mint es a 'felhivás egéss szövegezéséből és még inkább aláírásaiból kitűnik — nem igy áll A megyei ügyekbe beavatottak előtt magyarázatra aem siorul, hogy — ha tiszlán a megye kőiül való oppozicziót akarnák szervezni esek aa urak - akkor sst ss sbn-urdumot követnék el, hogy maguk maguk ellen akamsk ellenzéket szervezni. Tei mészét en. Kik illák alá a felhi vást és kik képesik a megyében a politikai ellenzék magvát ? A dzsentri. És kik viszi ek a mrg)ében vezér-szerepet ? Kk vittek keresztül már két tírzlujitást, sz 1878 ik>t és a legutóbbit, egészen a msguk sksrsta szerint ? As ellenzéki szellemű dzsentri. Kik ennélfogva lulajdonkfptni intézői a vármegye ügyeinek? hmét csak a dzsentri. És nem valódi abszurdum volna t«hát, ba a dzsentri maga alakitana ellenzéket ss ellen, smit önmaga, a saját belátása sserint alkotott ? Már most ki fogja elhinni as ellenzéki uraknsk, bogy egyeattlésök-\| nek caélja lerontani aat, amit önma-I guk építettek A fentebb előadottak szerint, smi hiba történik a megyében, azért végső sorban is épen szokst az urakat lehetne okolni, kik moat megyei ellenzéki kört alakítanak. Mert hopy I megbánásból csinálnak most opposi- cziót, ast még kevésbbé vagyunk hajlandók elhinni. A bűnbánat nagyon dicséretre méltó erény, de sem gyónni, sem penilencaiát tartani netn szoktak az utczán, nem a nyilvánr sság előtt, nem kör vsgy egyesület utján, hsnem ssép titkon csendesen. És hogyha esek után még volna szükség érvre, bogy nem megyei ellenzéket ekarnsk szervezui, hát előállónk ezrei a sserény kérdéssel: Ha a megye közigazgatáaa körül létező hiá nyokon akar segíteni aa ellenzéki kör, miért hivnak mrg as álaku'ására f»u-pán ,ir éraékelt ellenzéki* és „függetlenségi* érzelmű polgárokat. A; megye közigazgatásának állapota iránt való nézet taláncssk egésren független a politikai pártállástól, és lebet vslaki nagyon jó koimánypálii, hs a megye-gyűlésen ellenzékeekedik ia, vall mint hogy megfordítva is igy áll. De hát ss ellenzéki kört alakító uisk msguk fele-nek meg erre a kérdésre s sst mondják felhivátukbsn, hegy ss rllcniéki kör létesítését továbbá szül légetekké teszik srok a visszaélések. melyeket a kciménypárti hivatal I nckok a legutóbbi követválsiztás sl-kalmáral el>övetltk. . . . Biftm te-\| nentis imici! ... A megye kiler.ci keiülete közül njolcsat aa ellensék bódft mrg; mtadtnült tekintélyes több-r^gge' i * szabi delvü párt hívei s vidéken a lfgnsgytbb terrorizáld* n«k vannsk kitéve, mozgásba jt)n minden esskös, kezdve a házfelgyujtás kedves ígéretétől, egészen a keresztes háborúkra emlékeztető Szűz Máriás sássióig: — s mindezek után tömörülni kell szorosan, mert a választások alatt rettenetes vissseéléseket követett el a — kormánypárt^ Igy esik el ss ellenséki kör ala-kitását czé'lzó felhívásnak minden érve Egyik a másik után , eloszlik, mint a buborék a marad, mi volt,4jpuasta lég.M Avagy mégem egészen apussta lég Marad, ami abban a fölhívásban persze kimondva ninosen, marad as a titkos csél, bogy egy kalsp alá vegyék t megyében létező mérsékeli ellenzéki elemeket) s függetlenségiekkel, mint est * a balpárt csége alatt Kanizsán tették, hol a dolog sikerült is, amivel asonban korántsitjes ss mondva, bogy megjárta. Nem a légből kamuk est a foltevést; nagyon erősen szól valódisága mellett, bogy a fölhívás sláirói majdnem mindnyájan a kanizsai kerületből valók, a fölhívás Nagy Rácsén kelt és a körülbelül másfél hónappal eaelőtt — nem tudjuk vajon ki is bocsátott — első felhívás csak Inkey László aláírásával u>lt ellátva. A czél tehát körülbelül: ízt ösáceolvssstsni ami magától nem olvadna össm. A sssbsdelvflpárlnsk ss ellensék ily módon szándékolt össaehaba-rí tára nem lehet ártalmára, főt ellenkezőleg, a túlsó oldslon vsló tömörü* lés előrelátbstólag itt is szorosabb szervezkedést fog eredményem!, ami mindenesetre igtn kivonatos volna Eaeket a torokat asért irtuk meg, nehogy félrevezesse a kötönrége ts m e g y e i ellenséki kör csime; nehogy azt bigyje valaki. bogy itt csakugyan a megye ellen vsló oppoticzióról vsn izó. Ezt, sbol helyesnek látnánk, msgnnk is témogstnánk minden erőnkből. — Csal-hatatlanságot Stm vindikálunk nése tünknek. A helyes ellenvélemény előtt fziveren meghajolunk. Világosit* son fel tehát bennünket vslsmely tollforgató ellenséki ur,' de ugy bogy csakugyan komoly csáfolat lágyén k'molv véleményünkre; — ssivesen elfogadjuk De legkevesebb hatással sincsenek reánk as olysn „fejtegetések,1 aminőket Tuboly Viktor ur Ir a megyei ellenséki körről egy helybeli Isp-bsn. A frazeológia cssk olysn. minta jól kipödört bajuss. Néha hegyes ugyan, de szúrni nem lehet a ele. TAHGZA. Szent istván napján. Irta és sssvalla: Tabely Viktor A Sscst-lstvássspi sépBsMpélyss 1884 évi •sf. kő soás. A legelső magyar kizáiy Sst. Istvánnak nap.ára / Büszkén gondol minden magyar <•' Oid alkotmányára. NemzetQnknek alkotmánya, ^Saeat Istvánnsl kezdődik, S ha isten is ugy akarja, Sehol el nem végződik... Eser éve! és íme még ma ia áll: Hogy legelső magyar ember a király! Nees magyar as, a ki meg nem Tartja e ssent ünnepet I Alkotmányiak ösfája es, MH aseat István Mtetstt; Ds máksÉfss, bogy a fában Beat legyea as őeerö, KMsoryii egye'értés, Akarat ás tetterő! Igf saatáa ramWsdka. s cssk így áll: Hogy legslsO magyar ember a IpHj 1 Niaaeea vafiáa-, nemsftjság 8 pártkWőnbeég e nsjU; Hl mÉndnyájaa állunk egy ssent, BIrtkettttaa aJspon. 1 aagy kkaly slapitá £ nemaeti egységet, Ebből foifó ■áhartságnt • ts a testvérisége. I Es a három nagy ka < alom sebből áll: Mogy kgM msgyar emksr a kóály. Ki merné azl állítani, Hogy a magyar hasában. A nemxet köitisxtelele Nem él a szent királyban ? I Ós spáink áldatták öt, S tisztelik sz unokák ; ö rendez te — és állammá ö teremte Hunniát I S szután sz e^ész világ tudls már: Hogy legelső msgysr ember a király t Tudta, midőn Nagy Lajos és Mátyás király udvara Kárpátoktól Adriáig, 8 azontúl is ur valal S tudta midőn negyvennyolcában Az északi óriás, Nem volt képes győzni, győzött Egyedül az árulás I 8 azóta — hogy lezajlott a pártviszály: Ismét első magyar ember a király 1 Ünnepeljük hát e napot. Mint a nemzet ünnepét I Legyen e náp ssent, a melyen líinden emnei esyetéH I Ssent Istvánnak koronája Legyen e aep augára, A mely áldás gysnánt ssálijoo Hasára és királtrat 8 es áldással mig magyar él, velejár: Hogy legelső magyar ember a király I Szent-Utván-ünnepély. • / ^ tmi- Ai ssredáv közel és él a magyar Uümset; — Nem rombolt a 1 vihar, a küzdelem [csak edzett — Halálos tasékat objág követte 8 tbceó filiámaáái a béke ifisifiin fii a nép s szivében hordozás emlékét Nagyjainak híven; ápolva i békét, Szobrokat emelve minden nagy fiának, Azoknak, kik neki ily hazái j adának. Magyar itt a magyar ;mosl sem rabja másnak S babér állott rokszor szélén a bukásnak : Fiainak karja, bazaaseretete Végpusztulástól a magyart n elmentette. KöröskörOl ellen, jtfbarátunk kevés . . . Ne is hegyja el soha, dicső lelkesedés I Ha nmét iánk zunul bábom viharja Ne legyen a földnek egy gyáva magyarja; Addig, édea béke I áldott légy te köstAnk, Ki olyan sok régi, nagy sebet hegesztünk Te adj nekünk erőt ujabb küzdelemre S időt, egymás köst hogy keljünk ssép versenye. Gyakorolni nemest, példán lelkesedni, Másodnak emlékét koszorúba szedni. S száll a dal síkról s hangzik le a béresről: Régi lénynek dala, régi dicsőségről. Mig msgysr lant zeng a földnek kerekségén, Mig magvsr a szellem Árpád örökségén; Magyar dicsőséget hirdessünk s dalban S less ott tett és erő, bol buzdító dal van. Letűnt ssásadoknsk lenyes hagyományra, Vétse szenvedésnek gyászboríté fátyolé . . . Ezeknek emléke aem lehet mostoha: Estünkben aem tapadt gyalázat ránk aoha. Nem ! nincsen gyalázat, csupa fényes emlék í Kezdve mikor est s földet megszerezték Kaczsgányos ősink", fényes magyar daliák, Azokig, kik sstán vértikkel áztatták Ugyanezt a földet, éltókét áldozván Szent viláasssbadság magasatos oltárán. — Mind, alndfényesemlék.nsgytettakemlékei Magyar dicsőségnek se hősies ss vége. Legeik s leadirrőbb, szentséges királyunk Emléked Ül idős ötökre miaálaik S mont hogy ringaiósunk ölén a bekének: Kétszerte hódolva száll hozzád az ének. Tehozzád nem tapad vad harezok emléke. Mii magad aJkoitál, nsgygyá lett a béke. Örköd fi feledünk, őrködj békénk fölött: Ne legyen sobesem viszály néped kösött! Lásd e halárváros, Nagy Kanissa, népe Ünnepli, hogy meglett keblében a béke, Neked köazöni esti fényes emlékednek, Ki trés most is áldást hozol hü népednek. Ünnepli egy fitten, lelkesedve, lénynyel: Nemes verseny folyik .- mnnss as ertnynyel. Igy Üli emlékét — kiirtva, mi káros — tisst letváa klrályrsk Nig)-Kaaitas város. FARKAS IMRE. Egy éjem a clubban. tfj plBrt »U rilict Mlssjstsil f, J . . Az élet szép és én ey élvezet dás estét Ígérek magamnak. Julisttel a Café Anglaisban ebédeltünk, ahosy aa ember csak a Café Angyaléban ébédelheL Julielte Igazán gyönyörű egy teremtés t a tér Azok a logsk, a sz«mek, sz Bizonyára Pária nem ssftkóftódtk csinos Mamikban, de mutsssatok nekem egy fii laesáAOt, akik vsraeayeshetaéaek JuBet-tal Egy kicsit sokba kerül ngysn . . . ds éa iátenémr nem voiae szép iőmb, ha sse-mére htóynám ast, amit érts lessek. Mit törődök Is as éksaeréazei számláival I Nagyot nőhetnek, mielőtt rájuk gondolnék. A mlpe-s többét illeti, arról igszán beesélni sem dig s töt erdemei X . . . körülbelül tönkre tette magát érette, I... pedig egészen, de mtsitaartll neki kfidaöi bsti szép állását a diplomatában, mart békása aélkfil sohasem lett volna Bíkjft> A a»cjl ellaa«kl kér ala-alakítása czéljából aa ellenzék helybeli éajrl-j déki tagjaihoz a következő felhivást intéate; N-Héoae, 1884. juliua 8-án. Tiaatelt polgári iára I A kormánypárt a kötegeinek a megyei tisstuljitás s a kösfhnult képviselőválasztások alkatmával tánuritott eljárása, — továbbá megyei közigazgatásunk a kormánysatunk legtöbb Aga s irányában tapasztal! kóros állapot — s végre megyénk 8 kerületét meghódított s uraló ellenzéki szellem, —. mindinkább meggy ősiek arról, hogy egy megyei ellenzéki kör alapítása nem csak jogosult, de kötelességsserü törekvést is képes. Óhajtásunk ás, hogy e megyében az or-ssegos függetlenségi s mérsékelt ellenséki párthoz Isrtosók együttesen »Zala megye ellenséki kör« szervezése s as esse) összefüggő 'egyéb kérdések megoldáaa végeit Zala-Egertuyrt 1884. ottytiHlu* 28- in csütörtök délelőtt 10 órára értekezletet hívjunk össze a melyre megjelenni szíveskedjék. Tisztelettel fítb'm Kálmán, Halott László, Dolalon József Baronyay Béla, Bmonyay Ödön, Ckment Lipót, Dervaric* A kos, Dotoark* Imre, torka* György, Hajét Mihály, My László, ltoó Alsjos ltoó Kerencz, Kolltr István, L>k Ödön Nyék? Pál Pá'fy Elek, Polgár Ignác, fentté Géza, ÜóUog Ijszlo, Sowutieh Lörincz, Talabéi Zsigmond, TMUr Kálmán, TMy Viktor. Ugyanebben a tárgyban aköveikesö sorok köszétélelére kértek fel bennünket: • Zalamegye sson elknséki polgárai, skik tévedésből ss 1884. aug. 2P«án d. e. 10 órakor Zala-Egerszegen larlandó értekeslelre külön meghívót nem ksptak volna — fölké-reinek alulírott állal, miszerint jelen értesi-lést meghívónak tekinteni s sson megjelenni szíveskedjenek. Nagy-Kanizsa, 1884 aug. 18-án. Ürk tt Liíttti, szervező bízottsági jegyző. ' A nemzeti ünnep napja Nagykanizsán. Szent István nspját Nagy-Kanizsa városa ss idén rendkívüli ünnepélyességgel ülte a eg. Már előre is észrevehető volt ugyan, hogy a nemseti ünnepnek minél dissesebb módon való megölése a közönség általános rokonszenvével találkozom, de hogy ss ün-nepéjy ily módon sikerüljön, azt még annak rendezői sem merték volns remélni. Es csakugyan olyan ünnep volt, melyet megüli as egész város, vallás-, rang- és állás különbség nélkül, fis kibékülési ünnep is volt a szó szoros értelmében, mert s város lakossáp között létezett társadalmi és politikai súrlódásoknak még árnyékát sem lehetett I észrevenni ezen a napon, mely egy körbe egyesítette mindazokat, kik eddig ezkluziv módon távol tartották magukat egy mást óL Nem tudom már, hová akartunk menni a l'alé Angtaisból, de amint lejövünk a lépcsőn, smig én Issbelletöl néhány rózsát vessek, — Absurd egy gondolst volns most színházba menni, szól Juliette; már helyét sem kspnánk, már fél tizenegyre ... Juliellenek mindig igszs van. — Es s szegény Anns beteg. Bérkocsiba ülök és jó estét kívánok neki Egy órakor érted jövök a clubba. De astán ne várass magadra, mint a minap ... Ma (oi, igy ia jó less. Az időjárás gyönyörű. Egy perczig szivarozni megyek a bou-levsrdra, aztán benézek a Variétésba. X... éknek páholyok van, meg is hittak, — meg fogok jelenni. fyéftor a clubba érkesem : alig van még valaki. De im érkeznek a színházakból Néhány csendes whist-parthie és egy pár piquét a sarkokben, ea az egész. Senki, aki egy bankra vállalkoznék. — Allons : száz louis ? — Ma toi, nem bánom ; mit is csinálnék, amig énem jönnek ? 'Leülök. Jön néhány jó lapom, ütök felül, ütök alul, megduplázom bankomat és elégedetlen kelek fel, nyereségemet azonnal pénzre váltva. 4 Ugy is néhány pe«cz múlva értem jön, nak. lUárt játszanám nagyban ? Addig is néhány louis-t pohatirosok . . Ezalatt a beccarst-perthie megnsgyob-bodott. X ... jön a Porté-Seiot-Msrünból ..-Y. ..ésZ...a quertier latinban hagytak sgy bált, ahol SMHOstsk Jakkal, babai érkeseek, és ss assisi msat már „comptet' A bank emg vsa nyitva, a poate-ok vesaak lesznek.' Egy ára. Miért aem jön még sem.Ja-Üstté?.. • Egy kis késés kétségkívül . . . Tisas .,. asm marad eek hesaoeöt As egées nap lefolyásáról s kővetkező i részletes tudósítást sdiuk't Ssent István napja hajnalán meglehetősen be volt borítva komor felhőkkel ss ég ugy, hogy a korán kelő rendező bizottsági tagok eléggé nehéz szívvel gondoltsk arra a ssép ünnepélyre, melyet ime az eső sl fog mosni és arra a rengeteg deflesitre, melyét ugyanaz ss eső boasndott, As utezán, ha az ember osQggedö srcsot látott, bátran rámond hatia : es rendező. — De ez az állapot nem sokáig tartott. Még jó borús voltugyan az ég, mikor ugy fél hat óra tájban rá-gyújtott s tüzolló-bsnds sz első indulójára, de minibe s hatalmas lüdök fúvása a felhőket szétkergető szél lett volna, ugy ossls-doslsk azok odafönn és ogyre-másra láthatók lettek kék foltok as addig tissta ólom-azinQ flrmamenlumon. A zenekar -bejárta a város több utcsáit, ünnepre keltve s lakos- I ságot. A harsogó nótákba beleesólt néha, öreg 1 hanggal, egy-egy taracsklövés''döreje — szóval a nap elég hangosan kezdődött. Az ul-czákon is meglátszott hogy nagy ünnep van. A főtéren alig volt ház, melyről egy-két lobogó ne lenged vólna. A városháza magas ormáról lebegő óriási zászló jelezte, hogy a város, mint ilyen is, ünnepel a nemset ünnepének e nsgy napján. A mellékül csák bau is számos ház fel volt lobogósvs; ss egé z városban már kora reggeltől hullámzóit a kellemes módon fölkeltett nép, várva a tör-téneudöket. Kilenc órakor jött visssa kőrútjából az önkénytes kísérők nagy seregétől követett tüsollói zenekar, mögöUe zászlójával a tűzoltói-egy let teljes díszben. A (első templom előtt foglallak állást, hova nemsokára több testület is érkezett, szintén zászlóstul, valamint odaérkezett a rendező bizottság is, Bubochay György polgármesterrel élén. Féltízkor történt a testületek levonulása a barátok templomába, mely menet hasonlókép a tűzoltói zenekar harsogó hangjai os érkező menetet. Benn az ünnepi szónok-melleit vonulva, egész díszmenet lé váll. A temp'om melleit mozsarak dörgése fogadta latot Drfhkt szt. Ferenczrendi áldozár tartotta, rövid vonáaokkal vázolva Szent-István király életét és áldásos működését, mely működési egyedül a hit teti ilyen áldásossá és sikeressé. Ebből köveikestetve a hit szükségességét fejtegette a lelkiatya. A beszédet ünnepi nagjmire követte, m«ly után a je-lenvotiak — előbb még elénekelvén a hym-nuszt hazaoazkxtak. Ezzel a délelőtt prog-rammja ki volt merítve. Délután már két órakor kezdeit csődülni a nép a lőpiaczra, hol a tűzoltói disz -gyakorist volt megtartsndó. A leret kellőleg elkorlátollák, ugy szonban, bogy a közönség kényelmesen elfért a korlátokon kivül és nézhette a gyakorlatot, mely röviddel fél három után velte kezdetét A gyakorlat azé-pen folyt le, egy balesetet leszámítva, mely —. Hét, de a banqaier-nek ötje van és eáy hármast bús. Már semmit sem nyerek : es együgyű egy dolog. Negyed kettőre, öl perez alatt behozhatom az egészet. Julielte itt less fél kettőre. — Etienne, adjon csak ötszáz louis-L Most már komolysn rakom a poote- okat. Különös I nem megy sehogy sem, de sehogy 1 Egyetlen egyszer sem húzok. Játszom a mások kártyáira — mind vesztenek. Kél óra. Hogyan! Julietie még sincs itt t '— Jeen, senki sem keresett ma este? — Senki, báró ur . . . — Nézze cssk, ha nincs-e levél s számomra ? — Azonnal báré ur. Fél háromra. Bizonyos, hogy a ponte-ok rosszul sikerülnek ma. Most már komoly > veszteségem van. — Kérek ezer louia-l Próbáljunk egy tiers-et tout-t. Tessék a bank kilencset üt. Ms nem s tiers-et-tout aspjs van. r Három óra. fin tovább irkálom neve- i mel a bon-okra, melyek a pénztárhoz ván- I dorolnsk. Már csak egy bank van, ahol bely- II re üthetem veszteségem^ de es igen soká I tartana. Ah 1 a ssolgá . . egv kis Iméike a tálcsáján: . . • .Kedves Toto . < . lehetet-j len jönnöm ms este, rossszul érzem megsm de hobsp jer sl minden bizonynysl. Sietek értesíteni* dtum: esti tizenegy óra. Most negyed négyre. Kulcsom nincs. 4 Eh I most már mindegy, mert most már komolyén ksU dolgozni Ea adok bsakot... ügy tetszik, int-ha a levélke egy vagy két személyt, akikas asatal végén ölnek, mosolyra indított volns. Négy éra. A vieomts most érkezik, nagyon elégedettnek látásik. Nini. minths inge syÜrtdMt volna és qyakraviJáfs sem áll oly ss^-emeletröl való leugrásnál történt, amidőn ugyaaiN sgy gyasorlstlan ugró Máli János lOsollónak, ki a ponyvát tartotta, fajéra ugrott, est Isj magát is könnyebben megáérlve. As Ijedtség ssgyobb volt a bajnál, habár a dologból könnyen válhatott volna komolyabb baleset, sőt szerencsétlenség is. A gyakoristól a jutalmak kiosztása küvette; egy aranyat és két esüst forintot osztottak ki jutalomkép a legjobb mászó ép ugrószámára. As aranyat Simon, egy-egy esüst forintot pedig DattLv és Tatchntr tűzoltók kaptak. A tűzoltói dissgyskorist után sgy pár futó stb. verseny következett künn a téren, nagy örömére a »versenyső* gyerekhadnak, ki ily módon pompás mulstsághos jutott, sőt • jutalmakat< is kapott fényes hussssok alakjában. — Négy óra után nsgy riadalom támad a téreo levő óriási embertömegben. Vucskica ur háza kapujából, hetyke jockey gyerekkel hálán, méltóságos komolysággal lép ki egy díszesen felksntárosott és felnyergelt — szamár: s tombola főnyereménye. A hátán ülő, islésea jookeyöltönybe bujtatott, gyerek odsdirigálja a jámbor fülest s Zöldfa-kertbe : »bemutatni.* A kert felé esslstt ugy s főtérről, valamint s város minden pontjánál valóságos népyándorlás vette kesdetét. Kanizsa apraja-nagyja, gazdagja-szegénye mind, mind eljött ünnepelni, mulatni. A Zöld-la-kertben talán még soha aem volt annyi ember, mint ezen a napon, de ünnepély vagy I mulatság sem egyhamar volt Kanizsán, melyben annyi ember veit volna részi. A péi z-tárnál a két dr. Ro htckilH és Tandor ügyvéd urak a legnagyobb elismerésre méltó, fáradhallan buzgalommal árulták a jegyeket késő estig éé el ia ástak ss-r kétuá*ál több jegyei, ami Kanizsán kétségtelenül vajmi ritka esemény. Hjába mágia csak van lelke-i sedés nemseti ünnepély és — nagy mulatság iránt. MulalJfcg — az igaz — volt elég. As ' óriási közönségtől eltekintve is, magának a 1 népünnepély helyét képező Zöldfának fiziog-1 nomiáján is meglátszott, hogy itt nagy dolgok készülnék, fis e helyen illó, hogy etiis-! mérésünk nek s az egész közönség elismerésének sdjuuk kifejezést ebö sorben Pongrúct \| tornatanár ur iránt, ki a helyiség dinilését i. és as ünnepély megtartására való alkalmas-I sá tételét kitűnő ízléssel, szskértelemmel és \| nagy fáradozással vitte keresstül. A kert be-- járatától jobbra volt a pénztár, ennek átellenében egy kis sátor, hol á •Panorámá"-nak as ünnepély alkalmából megjeleni dísz-számát árulták. A sátor mellett egy nsgy lisedes mérleg várta mig rákerül a sor — ! a soványuk és köverek versenye alkalmával. Ezután következett egy ízléses diadalkapu »Üdvözlégy!«felirattal. Itt ellenőrizték s buzgó rendezők s legyeket. Krensuer és Bsrtos urak busgólkodtsk itt közmegelégedésre. A Röppent lökést ád bankomnak At akarja venni a bapkot, de én keményen tartom magam, — de folyton vesstek. A játszók ritkulnak, fin nem hagyom el a bankadó székel ... \| A mellék teremben nagyon vígan vannak a souper mellett . <., Kezdenek sajnálni nagy necbem miatt. Igaz. hogy most már nagyon komolyan veszitek Pechem rendkívüli. Röppent melegem van és szivarjaim száma, melyek mind elalszanak, kiszámíthatatlan .. Öt óra. Nem marad más, csak ponie, egy-egv minden tableaura! . . . Szomorút szomorúi Mosolygok szerencsétlenségemben, fir-\| teni kell s «nem mutatást. Ily későn már senki sem fog jönni... Enfinl A szerencsé visszajön. Három vagy négy tételt nyerek egymásután. Ideje \| volt, már hat óra mulL A nap bssött s függönyökön, melyeket szorosan záratok őssae, mert s napvilág fáj szememnek «t. 1 Időre van szükségem, hogy helyreüssem veszteségem, mert s két ponté nsgyon olcsón játszik,—egy louis minden lablesura . Allons I A sors beszélt —es s «culotte!» Nem marad más hátra, fel keü kelni A pénztárhoz megyék Osaissdllni bon-jaemat Egész kin kötelet képesnek ... Rágyújtok századik szivaromra ; — fordítsunk gondot a látszatra — ön sokat vészit? — Ugy, ugy, es sokat nyertem as u-tóbbi napoknan Ez ugyan nem áll, de nem azükségss elérzékenyülni át megyek a termeken, ahol még vig eoe-peur-ök vannak Közönyös aroaczsl leülök vsgy Öl perezre Azután lemegyek. Levegőre vaa ssük- Allons 1 Hoiaap rsggel - Izraelbe megyünk I (Francaiéból.) ANTI. diadalív előtt volt ég a ruhatár sátra. Belül bálra első helyén egy zöld fügáönynyei bevont sátor, magas állványon; fWte pódium : es volt s „szellemsátor" ss esie következendő spiritiszta ésj sntispíritlszta kóklerságok számára Az előtie levő pódium ■zolgáli később s szánokoknak is \| emelvényül; Továbbá a özimerekkel és szőnyegekkel díszített nsgy edwlvény s Ukrató zenekar részére; s táncshely szépen földíszít ve, csillogó IsmpioooÉtal körÜlakgalvgL mellette ismét emelvény s esigányok részére. A kertnek minden egyéb, íslhsssnálkáfó helye ssstslokkal, székekkel, telerakva, ugy, hogy az aránylag kis kertben mégis ülönelyet ka-I pott -a nagy közönségnek több ntint — fele. Ugy fél öt óra tájban kezdődpit benn a kertben a télajdonképeai népünnép. Vígan \| húzta a czigány s meglepően jól fajták a \| tüsoltók sz egész ünnepély (arlaaul alatt. A tüsoltók nótáit többször, különOsenl egy fe-\| lette sikerült quodlibelet, igsn élénken meg-\| tspsoltsk és meg is ismételtették. A vsrse-\| nyeket n itkt-otrttnym kezdték, s s versenyzők esutáu folytstták s tekásést öreg eslig. A lekeverseny után mulatságos heccz-ként következett s kőtJrti és ver- senye. A legkövérebbek nem meiuk versenyesni, s kinevettetéstől valór fóiólmökben, Ssigritz ur ugy elbújt, bogy meg sá leheteM \| találni. A derék tüsoltó, ki mint kikiáltó sze-i repelt, fársdhstsilsnul fújta sipjái, és ki-\| állotta be a közönségbe: • Kövér urak és j Ijölgyek, versenyesni l* — de kiáns, a leg-I kövérebbek csak nem jötiek ugy hogy a \| dijat három versenyső kösül egy 106 kilós ur vitte el, mint »Nsgy Kanizsa legfontosabb embere.* A veraenydi) egy aranyakat 'készítő* kómikus kis alak volt Aj tovU.yok versenyénél már sokkal U^bb volt a pályázó; a dijat, egy apáczát, egy Bokor nevü ur nyerte el, mint 45 kilogrammos ember. Elénk derültséget kelteit, miMr a ki-I kiálló felhívta versenyre a nnÁorrnnkti. \| Igen sok nsgy orrot lehelelt látni í abban a I kertben, versenyző mégis cssk écy sksdt: \| Ajtoisioiotic ur, ki 76 milimeteres, nem épen \| monstruózus, orrávsl mint győztes, msgs fu-totts be s pályát. Vueskics ur igén kitűnő { orrméröoek bizonyult, Köveik esett volns s nagy ffl'tk ver-J senye, de erre már egyáltslábsn bem sksdt 1 versenyső; akárhogy hajszolták ts a ren-I desők s nsgy fülüeket a kertben. A verseny. \| tehát elmaradt. Nsgy mulstság volt a nézőkre a rtúk* futás is, mely ezután következett. Egy csomó jelentkező gyereket zzákokba kötöttek I és esek leiette kómikus ugrásokkal ígyekei-tek a czél felé. Egymás után estek hasra s pályán; sz ulánuk menő ügyelök aliggyős-lék őket egymásután felemelgstni. De ssért kiiünö jókedvben voltak még sz eibukottsk is, és bogy es a jókedv el ne múljon, mindegyik kapott a fáradságáért sgy-égy péazda-rabot A iMutvi vtrtmy az eddigiek kő. zül legtöbb jókedvet keltelt A pódiumra fel. állt két gyerek, és egy hosszú kalbásznak a két végét szájába véve, kezdtek •egymásfelé* enni A kalbáss kellő közepén egy ezüst forint volt, a jutalom tehát abban állt, hogy aki előbb eszik a középig, aáé a forint. Kapta is msgába a kalbászt a két fiú, mig ss egyik aagy diadallsl leimulatta s pénzt. Most s" ttéptégvtrteny bírálói járták be s kertet, szemügyre véve á jelenvolt leányokai és menyecskéket, hogy igazságosan Ítélhessék ods nekik s dijat. A tüsoltó seneksr harsogó tussal [ kisérte as eredmény kihirdetését; mely sze-rint a bírálók a leányok köeül légszebbnek \| találták Rontnhtrg Adél kussssonyt, s menyecskék kösül pedig Horváth EUdizsárné úrhölgyet A dijakat, gyönyörű msnka kosár és I egy eső, nyomban ki ia adták s pálys-nyertes hölgyeknek A versenyek progrsmnds eszel — miután a csárdás versenyt éjjelre hslasstoitak,— egyelőre Véget ért volns. A táncahelyeo elkezdte a fiatalság a csárdásokat roput a bért kéri-e aKg győzte hordstni as ételt és üüt ss éhei és ssomjss kösöaség számára. Bf is esteledett mér; kigyúltak a lás^émk, mécsek, lampionok és s bódé elé csődülő köeöoság elült elkesdheue mabtságos mutatványait a helybeli Vice Cumbsriand, akit harsogó ks-esajjal fogadtak, mikor maistváéyai végéé s szellem-sátorból mint ssaiiem jelect mag — háló sapkával, fantasztikus, bő ingbee Most - propán** Uvül-sikssdett ceepsrec* ss eső, ds as legkevésbbé se* \ iirtiflfti* vwaaa a kkfinaéget attól, bogy I mn ae hetlgessa as ünnepi költeteényeket ' As elsőt TUa* Viktor, a másodikat Mm 1 here ssavaha, Begy éljenzés! keltve minda-kettö. A kát ünnepi költeményt lapunk tár- j vcsájában találják olvasóink. Aj eeö nem volt komoly, el ia állt j gcomokára a el harmtncskrajc záros köaönaég roppant vidám hangulatban, a tánca mellé min-fenteié exttamulajaAgot rendezve magának, agytu maradt a aökUkkertbeu egéaaen öt óráig. A katrankrajcaároeokpedig — vagy négyixá- \| ián — átvonultak a Szarvasba: tombolára, csárdás-versenyre és táncsra. . Mindahárom pompásan sikerült. A tombola leltiaenkettöig tartott és körülbelül 160 Irtot jövedelmezett. A legszeretetreméltóbb rablást is vitték véghez a tombolajegyeket áruló ktsasssonyok, kérlelhetetlenül megadóztatva minden pénsfogható férfiút. A megmeredt jegyeket ellicsitálták. A legédesebb tárgyat, az élö csacsit, Wdúeh Ida kisasz-szony nyerte meg tombolául. A nagyteremben már a tombola köz-ben is tánczoltsk; s tombols után pedig meg-tsrtották a csárdásversenyt, melyben a hölgyek közUl ffsígér Ninka k a. nyerte gaeg p a díjat, férfi három is kapott jutalmát: Horváth ttybrgy, Weber és Vioaz urak. I A táncz vígságát csend váltotta fel, mikor éjfélkor ibmsfe Géza előadást tartott: az ünnepély alkalmából fejtegetve a társadalmi kibékülés és összetsrtás jeleni öséges , voltál, végül indítványozva a polgári egylet regenerálását. Az elöedást megéljenezték. Három óra Utánig tánczoltsk ezután s Szarvasban, mig a mulatságba beleíárad-isk a lábak, tüdők ea torkok éa az utolsó ünneplő ia haza ment, Morpheus karjai között kellemea álmadozással tovább szövendő a nap keilemeeaégeit. Az ünnepély összes bevétele — mint halljuk — 700 forinton felül vsn, mely tekintélyes összegből mintegy 200 forint marad s jótékony czélrs. A kiadások ugyanis 600 lorintnál többre rúgnak. Szép anyagi eredménye voa tehát a Szt- Istvánnapi nemzeti ünnepnek, de mi még többre becsüljük az elért erkölcsi eredményt; a társadalmilag egymáshoz való közeledés örvendetes jelenségét- Újból őszinte kössönet a derék rendezőségnek. Hadastyán egylet Nagy-Kanizsán. Arról értesülünk, hogy városunkben határozott iránya mozgalom indult meg egy hadastyán-egyjet létesítése tárgyában. As egyletek alskulása egyfcltsljábsn a kivált as effajta egyleteké nsgy befolyáaaal lévén a társadalmi és kössrellemre, eléggé fontosnak találjuk est a mozgalmat, hogy külön csikkben méltassuk. Mindenekelőtt azon kezdjük, bogy elvből nem vagyunk barátai az egyletek t (ilssaporodásának, smi épen olyan kevéssé^ egészségé* tünemény, mintha as emberekben éppen semmi érzék sincs a közszellem emelése iránt; — de még kevéebbé vegyünk barátai az olyan egyleteknek, melyeknek — mjnt a legtöbb hadastyán-egyletnél — hatása leginkább abban nyilvánul, hogy az illető egyleti tag a maga paszománynyal többé-kevásbbé túlterhelt, sranytól csillogó egyenruhájában as utcsán v^gigparádázva, az Idegen előtt ugy tűnik fel, mintha valami külföldi generális volna, sőt idővé) magamapát ia annak hiszi. Nyilvánul továbbá az egylet hatása annyiban hogy as egyleti tsg urak vajmi gyakran találnak alkalmas titulust ss összejövetelre ée alkalmaa módot, bogy est ismét biheadiré tegyék Igaz ugyan hogy aa ilyea hadastyán-egylelnek a kifejezett csélja as önsegélysás, betegápolás, te-metkesási költségek fedezése stb., de rendesen agy szokott leaai, bogy saube as egyleti tagság a tagsági Atyákon kivül kerül, as sokkal aegyobb öeaseget tesz ki, mint s meaaytt caek ugyan köecsélra fordítanak. ts asatáa — még síktől eltekintve is — aagyoa kevés praktikas eséÜa lehet az ilyn hadastyán-egy leinek A drága egyenruha, ssely a sok parádé alkalmával nagyon hamar megkopik, as tfötrabió kivonulások stb. akad olysn hátramozdHó faktorok, melyekkel asm Ipa éraek W saak ss előnyök, mafyefcet as qfftal tagjainak nyújt. , kaek as dflayfik sakkal sgjramákb és Mákai IwvéaMrf kóksges módoa érhetők d mp ; i. \| . Í \| '• i Betegsegélysö és temetkesési egyleteink van-p»k elegendő számmal. as igaz hogy aa ímekben való tagság nem olyan osifra, mint as uniformiaoa hadastyánság, de s ezé] utóvégre is ugyanaz és igy könnyebben vsn elérve Sőt — sserény véleményünk szerint . — épen esek as úgynevezett hadastyán-egyleük találkozhatnak legkevéabbé a mi •polgárit Ízlésünkkel. A harczoa, amíg a hadsereg kötelékében áll, úgyis tagja égy szigorúan exkluzív testületiek elannyira, bogy egéez külön osztályt képez a polgárokkal szemben; a katonát nem számítják a polgárok közé; le kell mondania polgári cziméröl, foglalkozásáról, mihelyt katonává lesz. De es az állapota csak addig tart, amíg tényleg tagja a hadseregnek. Ebből kilépve ismét elfoglalja előbbi helyét a társadalomban; szokásokra, foglalkozásokra, életmódra nézve egybeolvad többi polgártár-aaival. Nem tagja többé as előbbi kssstnsk. S ha a katonai társadalom megkívánja minden egyes tagjától, hogy büszke legyen srra a helyre, melyei elfoglal, hogy büsske legyen a tejedelem kabátjára, melyet visel, miért ne kívánhatná a polgári táraadalom I ugyanekkora joggsl minden egyes tagjától, \| hogy büsske legyen arra, bogy sz államnak j munkás polgárai kösöU foglal helyet. És jó szemmel nézheti e es a polgárai társa-i dalom, ha a polgár asinte restellkedve vise-< li est s polgári ruhát s mert mégis visel-I nife kell, egyletet alakit, alkalmat kerea arra, hogy egyezer másszor mégis utánoz-I hassa katonásdiasan a valódi katonákat, \| azokat, kik közé valaha tartozott Ez a dolognak a komoly oldala a : ezeket mind jó lesz egy kissé megfontolni a hadastyán egyletet alakítani akaró uraknak. A dolognak nevetséges oldaláról nem akarunk szólni, nehogy azt higyék, hogy őszinte jóakaratnál egyéb vezézelt bennünket e sorok megírásánál. Hiszen bennünket az egész hadastyán-egylet alakításának ügye távolról sem érint, mi az ille'ő uraknak Baját érdekökre való tekintettel iktattuk ide ezt a néhány megjegyzésünket Épen ezek a hadaatyán-egyletek sehol sem szoktak uépszerüségre szert tenni s számuk — kivált Magyarorazágon — ép n ennélfogva aránylag igen csekély. Ahol vannak, ott ia többnyire németek a tagjaik. As ilyen egyletet a polgárok nem szeretik, s katonák még kevéebbé. Tudjuk, hogy es az igéoytelen czikk aligha leaz képes visszatartani szándékuktól a hadastyán urakat Ea nem ia akaijuk őket teijesen elriaeztani. Csak még egy kérelmet: Ha már egész határozottaággal el vannak tökélve, azt az egyletet megalakítani, alakit-aák ugy, bogy minél kevesebb lep yen körülötte és benne a haszontalan parádé s minél több a praktikus köscsél Csakis igy lehet némi értelme, különben komédis. — Aa aj kárháa hersndssésénsk munkálatai — mint nekünk hirfil adják — serényen folynak és a vállalkozók egész buzgósággal vannak aaon, hogy a kórházat legközelebb meglehessen nyitsni. Kívánatos Is volna a legnagyobb mértékben. Hlristmény. A nagykanizsai kösaégi népiskolákban az 1884-86 tanévre a beiratáaok szeptember hó l-töl 7-ig a városi iskola épületben tartatnak még és pedig reggel 8 órától lt-ig, délután í-tői 4-ig. Hivatalosan felkéretnek a t. szülők és gyá-mok, hogy tanköteles gyermekeiket ezen idö alatt beírassák és a beirandókat is magukkal hozni szíveskedjenek. Kelt Nagy-Kani-ssán, 1884. sug. '28-án. At ujat gutáé ág. Jegyzet. As ipsros tsnoncsok beiratáaá szeptember hó 7-én essközöltstik. ómgyllkéaeá f E bó 21-én városunkban az a bir terjedt el. bogy Wocber, Knebelesred-beli hsdnsgy, ki s legutóbbi . időig Ksnizsán volt állomáson, Sopronban, zászlóaljajslsnleg állomáaon,apyosMf/«magát. Nem íamerjük a hír eredeti forrfjsát s miután eddig nem talált hiteles megerősítésre, csak s legnagyobb tartózkodásul közöljük. - A nwléélcásysk erkllesl halódása most már annyira njiegy, hogy a mulatságból reggel nem is egy, hanem j három mesterlegény kiséri haza némelyikét, j Egy ilyen sajtárhölgyet a Szt. jfetvánnapi ünnepély után reggeli 4 órakor hárman haza kisérték a mivel egyet sem ereaatbetett he magához, beverték gazdája,ösv• Winlersleinné, ablakját. A rendőrség oltálma alá vette a felültetett Adoniasokat. ^ Alaest-Iitváasspl aéptlusr ' pély rendező bizottságnazpénztáréaadr.A''A- I tcáiW Samu ur, felkérj azokat, a kiknél gyüj- \| tő-ivek vannak, hogy ezeket, \|valamint a gyűjtésből netalán befolyt pénzöaazegeket hozzá minél előbb beküldeni szíveskedjenek. — Betöri* £ hó 10-áról!17-ére forduló tijel as öijárstot teljesítő rendőrök egy gyanúi embért tartóztatlak le a Magyar-ut-cza éa Kinizsi-utczá sarkán. Körülkutatták a tájat éa a Blau M. és fiai cség raktára körül levül levő kertben öt zaák borkövet találtak, melyet hihetőleg a letartóztatott ember éa ismeretlen társai* vittek ki a raktárból.1 Ebbe csakis álkulca segítségével juthattak. A letartóztatott meg ia nevezte két társát, de ezek az éj leple alatt elillantak és még niu csenek meg. A lopást ssinie kétségtelenné teszi sz s körülmény, hogy s Istsrtóststott ember, különben oronz'onyi lakos, mester A vissgálat ebben 60 kr. Jrlsob. Ka»hdllscher Volks-Kalander 1H8Ö. 54 kr. Kapható Klschel Fülöpnél N.-Kaníssán és Csáktornyán. Közgazdaság. Gabona árak. Nagy-Kanizaa, augúsztus 92. 18 kilogram buzs 7 frt. 50 kr 76 kű. 8-Ross 6 frt 80 kr. 7 frt. 10 kr. - kr. Zab 6 frt 6 írt. 26 kr. — tengert 626 kr. frt 60 kr. árpa 6 frt 60 kr. 8 frt 26 kr. A vasúti menetrend. KuáaM-sJL tr0" fnÉt 'H7 »sL tlt Mé \|lJh msa d. li II lft» .' lm. »miM ,»gy. vm» ma^ 1 A. M p. \| \| é M \|». v. 1 mf 1 10 4.N ■MkVOSM ranal litt p _ MNL ?Ml a»sks»-r»jj gjn T. 1 MH v-w! Ms.sa rami » élO p. . , i i non f«Ml WeTiv^\|. iMMi vsmI tegf. vonul Kuivi'Nri tijtl i f«s\|Sl lajj is«7oi p; • « 1b p áfn. 1 4á». aa. v. is. lift mmk. vona> asla 11 é. ftft f. ^ ]sHm. V0Mt v«fj. vonal Bt'a-KanlnR 1 S-S. a»U KrkJ! 1 úr» 4flp. 10 A. H p a. von Stf pMBl. Vomt BMB. vonal Kiitw Sass * i «s« ■ laij: 1 tft p.j 114.01 p. aa. vob 7S1 pasiü. vonat • iám, vonal Bam-ZaaU- Mia 1 '•««•! jbk. il ó H f\ M II p ■a. v. d. s. 140 Nyilttér) es 19—12 AMOHAI^^S Különfélék. — Oagyllkssiá«l k leér lei. Alig \| múlik el hét hogy egy-két feljegysésünk ne \| lenne ebben a legszomorúbb rovaibsn. — E bó 21-én megint egy szerencsétlen fiatal ember próbált öngyilkossá lenni. Kokn Ig-nácz gesztii illetőségű, jtönywivő s Bem-tfein J. K. budapesti bútorkereskedő czég-nél, e hét elején jött Ksnizsára a a Szarvas szállóban fogadott lakást 31-én reggel 9 órakor eltávozott a szállóból, kiment az alsó erdőbe s a magával vitt revolverből három lövést intézett maga ellen: egyet mailébe, egyet homlokába, s egyet — hihetőleg reszkető kézzel - karjába. Egy erdöör még élve találta a szerencsétlent, kit a városi kór házba ssállitottak, hol e peresben, uridöa ezeket Írjuk, még él, de fölépüléséhez kevés a remény. Atyját a kapitányság táviratilag értesíts tle fia sserancsétler tét éről. — Felk<aaaka4áa. Voksom — mint lapunkat értesítik — felhőszakadásszerű zápor volt e M 90-áról 81-ére forduló éjjel. Epületekben, künnlevö asénában, szalmában roppant nagy károkai okosott s felhöszaka- . dás; emberéletben szerencsére — nem történt bej. 4 — Ritka látváajaak lehettek essaitsnui, skike bó 91-én reggel fél hétkor keltek — vagy lefeküdtek. A vasúti utcsán és a főtéren át gtomotdoi haladt Mindene-aetre első ityaeaOf jelenrég kanissai atesáa. A mozdony különben PsslrüP Jött göaasántóeép; egy saeatpétert gssdsság számára hosfák ifiig vasúton; Innen pedig a msga erejéből folytatta atjái. ségére pésve borkővágó as ügyben erélyeeen folyik. — A Balallet f. é. augusztuí 81 én, vaaárnap de. II órakor Balaton Füreden a gyógy teremben tartja második rendes évi közgyülésését, melyre az egylet tagjait tisztelettel meg hívom. Napirend: * Az egyleti választmány által választott igaz galóság jelentésének tárgyaláaa, a fölment-vény megadása. 2. A betoutatáai záradékkal ellátott módoaitott alapszabályok elöterjeez- • tése és aa ennek értelmében megejtendő uj választások. 3. Egyéb inditványok. — A köz-gyűlésen as egyleti tsgok írásbeli megbizáa alapján képviaeltethetik magukad ötnél több szavazatot azonban egy tag nem képviselhet Balaton-Füred, augusztus 16. Gr. Ett-lirhdMy, Láteld elnök. — Münjiplsri. Cauday Jenő. Zrínyiek, a pagvariörténelemden. IB66—1704 Ára 4 frt. Enurödy Sándor.i Balatoni ég alatt (elbeszélések) ára 9 frt. Eurisaon Vizsolyi Gusztáv bukása. Fény és árnyképek Tolnavármegyéböl, és as Aula tilkai ára 1 frt. Horváth Béla. Hulló levelek lelbészéléeek) ára t Irt. J. Jankovioh Gyula. Nefelejts-sxálsk beszélyek és rajzok ára 1 Irt 40 kr. J. Jankovich Gyula. Az Indusok éa Per-zaák Ős vsllási élete, ára 1 frt 80 kr. Dr. Fischer £ngelbert Lörincs után. Konca Sándor. Rajzok és elbeszélések ára 1 lrl2i'kr. Margirai József Hcrvát nyelvtan tankönyvül és msgánbasználalra kötve ára t frt 60 kr. Mihók Sándor. Magyarország megyékben ára S8 kr. RakoÚcaáy Pál. Színészet rendszere ára I frt 20 kr. Salamon Ferenca. Két magyar Diplomata, a tizenhetedik százsdban (uj kiadás) 1 frt 40" kr Tol na y Lajos As osslopbáró regény 2 frt. Dr. Tolh Lajos. A Heveny, tertözö betegségek tsnánsk átslskulása 1 frt Vá» i ady Gábor Országgyűlési levelei — kiadja Szilágyi István lí-ik kiadás 2 kötet ára 4 frt Werfheimer Ede. Ausztria és Magyarország a XIX. század eltó tizedében ára 4 frt Friedrich PauL Lehrbuch der Heitz- hnd Lfiftungs technik I frt 60 kr. Zeitsebrit ffir Elektrotechnik Zweiies Jahrgang 1 balbband 4 frt. Brleftaachen kslender 1888. 20 kr. Portemonnal kslender 1886. áfa 10. 80. éOkr. Hem-pelt Tsscben-Kslender lürdem Ostr Forat-yirth 1885. I Irt 00 kr. Dr. Nkdsr Osstr. Medizinal-Kslender 1886. I Irt 60 kr. Petrascbek FontlieberVsdemecam 1886. 2frt. Petraaeher Oester. Forst-Kslender 1886. I frt 90 kr. LaatleblseksJk Kalender 1H86. \| M 80 1ur. Vogíe Volks-Kslender Ifctü. 66 kr. Pets Volks-Kaleader 1688. baaáak soyik laassénsaTdusabb 8 JkTVJk. NTTJVIZB kitOftö ssolfálslot lm fölts sí tmésilW uvtroknáJ s a sromorask sz idegrtnansr báslshnáta sImoJÓ k^ulvl- általában s vi* miad sson korokaál kiváló fcwtiMt érdemel, rotlyskbsa s sisrví ékt tárnyláss JV* idssrsadsssr mllkAdétlBck föKokosáss kiváaalos. Borral használva kiterjedt kedveltének örvend. 1888. évben 1 milliópalaczk sglitUtott el Frls töltésben V ^ JLmfm Eá a S ------------------------ Ugysdntéa minden gyégyitertárbsn, fAsssrksTssksdéf bee <s vsodéglSkbss. • As s imtbss foglslukért fcMtetc* » Bserk villa] asfára Felelős szerkesztő a kiadó: VAKGA LAJON. Társszerkesztő firlii lm r e. Hirdetésk: ítéljelek migafok Mlíy gyskrsn vonakodunk valamely gyógyszer megvételétől, a melyet pedig mindenki magasztal. Ea ugyan miért van e tartózkodás ? Egyszerűen csak asért, mert nem sksrunk haszontalan kiadást tenni, bármily csekyély legyen is es. De Ítéljetek msgstok, bogy egy 70 krnyi csekély kiadást lehetett volna-e jobbra fordítani, mint a következő esetben:! * »Miután 12 évig székrekedésben e az ezzel járó fájdalmakban szenvedtem éa sehol segítséget nem találtam, pedig fürdőkéi k bassnál tsm. egészségem bel y reál li lását egyedül Brandt R. gyógyaserss srájezi labdacssi-nak köskönóm. Azok használata éta á, legjobb egészségem, vsn, mit ssennel bizánci-tok. Kelt jun. 12-én, ss eissadortl üveghutában Weésaeosalz mellett, Csehonaágben, Bslrle M. fofoegfóvó mester.« ▲ labdacsok valódiságára nésve ügyslsi kéli, hogy a dobos czimlapja Brandt Richárd sláiráiértal s s fehér keresettel vörös meaö ben el légyen .látva. tll XVXL l-l V 1JL • fjttfftítomttbk GihiiIiihjlLllr B. Ltafelvlás dk 4V et. kir, wdri udllitók T\«m«m» km. 188 í 4 Ka i Imm, sssníca kAmiaylikOr, bm-kllM Hiiiil gyárinak tiaiU ApáltskáMl Is vilajstott, hollaa-a«M köménymagból, ktttaft ka-titt&i vas u mlóott&re éa mint jólsS. jeles igtiiiitl hmt Ufjobbaa ajáulliat«'» fttiií Iniitiil 1 Kwd. tftweattvftg 1 frt. 'i, H M »kf. Kapható: Rfld Aéo>(»dl N.-Kanizsán. 1187 u tk. 884 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A Csáktornyái kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság részéről, ezennel köshirré tétetik: bogy Tomasek Imrének, Kala-necz Francziska térj: Cseh Miklósné domá-sineczi lakósnő ellen 126 Irt. töke s járulékai iránti végrehajtási ügyében, a nagykanizsai kir. törvényszékhez tartozó ezen kir: jlrasbiróeág területén levő s domsn-aeczi 131 sstjkvben A I. 181 hrsz. szám alatt Katanecz József és a végrehajtást szenvedett közös tulajdonául felvett <"14 írtra becsült ingatlan a közösség megszüntetése caéljából egészen, a domásinecsi 5U7 sztjkvben A I. 493. 1387 II. 1103 \n ]a, 1798\|b, 99741b, 2349;b, 2302 s, hss. szám alatt felvett 810 frt. 7 kra becsült s' domásineczi 608 sztjkvben A + 1886 bsz. szám alatt, felvett 19 írtra becsült, — a dekánovczi 101 sztjkvben A 4- 207 hss.! szám alatt felveti 39 írtra beoült ingatlant birtok, ugyanezen ösaseg kikiáltási ár és ennek megfelelő ÍÓ^ bánatpéuz letételei kötelezettsége mellett: a dnmasinecxi köz-séglíiré há/knál 1884. évi K/eptember Iió 20-án <1 I e 10 órakor tartandó árverésen eladatni fog. A részletesebb árverési feltélelek ezenj kir: járá.ibirófág telekkönyvi osztályánál ésl a domásinrczi község birónál betekinthetök. A kir: járásbíróság mint telekkönyvi hatótág Csáktornyán 1884-ik év márczius bó 20-ik nspján. 193 1. 3811 érk. 1884 májas 00-án. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. törvényszék mint lelekkvi hatóság részéről köshirré téteiik, hogy a maróczi 8 ss. tkvben + 1- 4orsz. alatt Tóth János tulajdonául felvett ingatlanokra 223$.884(i. sa. a. Balaton Jóxsef js-vára elrendeli s folyó é'l szeptember bó 12-1 k wipjAiiak d e. 10 6rá\|ftra Marócs község házához kllQsötl árverés Büket Katalin marócsl íikós javára is meg fog tartatni. Kir. törvényszék, mint telekkönyvi balóság Kagy Kanizán, I8U4. május tfián. TAMÁSY STOCKKR ANTAL elnök. >92 I — I jegyző. KE "<'2 § é éw SisSlJ^i gjg J w e Jffim gjSjjjj. ^ ^^^k^Mm^Kí mm ^^rm t N.-Knniz án I Főrsktá Wüitl Icái terelnél 84 20- 24 ^OÖOOCXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOOj f 88\|érk. 1884. £ Pályázati hirdetmény. Zalamegyében as 1870 XXXI. t oa. 21. } ának végrehajtáaa ezé íjából szervezett öt erdő kerületben betöltendő érdőtiszU állomA-sokra ezennel pályázat hirdettetik. Esen erdő tiszti állomások ét as aaokkal egybekötött javadalmazások. 1. A z.-egerszegi és a sümegi szolgabírói járáfokból alakítóit erdő-kerületben egy megyei fóet désai állomás"] 900 frt. ári ffeetés, 200 01 lakbér, 800 írt. utasáéi és nspidijátalány, It frt. irodai átalányityal. fc Az alaó-lendvai, Csáktornyái és perlaki asolgabirói járásiból alakított erdőt erületben egy megyei erdésai állomás 800 frt évi fise tés, 160 frt lakbér, 800 frt utarási és napidíj általány, 12 frt ti^dai általánnyal. 8. A leien) ei és a novai járásokból alakított erdőkerületben egy megyei erdétsi állomás 700 frt évi fizetés, 160 frt lakbér, 300 frt uti es nspidijáltalány éa 12 frt irodai általánnyal, 4 A tapolesai és a kasai helyi, és végül 6, a kaniaaai és a pa-osai járásokban sscrvefett erdőkerülőtekben egy-egy megyei er\|észi állomás 700 frt. fizetés 160 frt lakbér, 260 frt. uii és 12 frt í iro dai átalánynyal. A pályázók az erdőtörvény 36 §-ában megbatárosott minősítést, hiteles okmányokkal igazolni tartoznak, s figyelmeztette! nek, 4ogy szabályszerű kérvényeiket slólirotthoa folyó évi október hó 1 éig nyújtsák be, mert s fent megkívánt képesítést benem iga ló, valamint az elkésetten beérkezett kérvények tekintetbe nem fognak vétbtni. Megjegyeztetik ezúttal, hogy a kinevezendő tisztek kötelesek lesznek a kezeléaök alá tartozó erdőkről as Üzemterveket a birtdkbsok felkérétére, aa erdészeti albizottság által megállapítandó mérsékeli: ár egys'geért. a nagyméltóságú minisztérium által engedélyezendő ! ha táridŐ alatt elkészíteni, továbbá, hogy aa illető erdőtiaat tartozik a kinevezés késbesilésétől ssámitva légkésőbb három bét slstt állomását elfoglalni Kelt Zala Egerézegen, 1884. augusztus bó 22 én S Svastits Benő s. k alispán, mint at erdőrendé uti albizottság elnöke. ' J 194 . :xxxxxxxxxxxxxxxxxxxyxxxxxxxxx ■•0«0»0«0«0«0«0t0«0«0«00c0«0«ct0€0«0«0»0»0®0# ROBEY & COMP üf/ófMt 35. Glzcséplőp/p készleteket venni szándékozók >ziv«>k<djn.eL a gyáii érák iiánt Jfobey é, Comphoz mint aa eretfHI is^grrntdi k <t>éplégfprk gjáro^slhei Indulni. 2%. 4, 6, 8, 10 és 12 lóerejü oéplő tzrdettj gyáitwkban mwdenkcr készleten vannak. 168 6—9. WCCOCOCOCOCCOtCCOCCOtOCtOtOCOCOCMCMCCOtOtOtOtOi I Kitüntetve Llaikss \| Béesbss 18tsiervárssb, Ultissrttis^ Kiismert jóságú, lOzbiztos Kaucsuk-háyiető- táblapapirosunkat, ^ valamint az ty láblspapirtetök mázolására és régiek kijavilásáhos szükséges. •C Kssessk-tstéfksyaiázsskat fekete és piros szinQt, olcsó, de szsbott ára kon. szállítjuk. TrIJeiIrtálrérsésfkrt jótállás mellett eszközlüng. rls«l\|Hrll teneveiiftkre, melyekkel sz alspzat fedetik be a talajvíz lelszivár-I gásának megakadályozására, különösen felhívjuk a fiyelmet. \| Leii ásókkal, mintákkal és költségvetésekkel sz Ívesen szolgálunk. PoHminHKb) és Sfrellfx Bées I. Maxhaittaastrasss II. Bertis. Kóla. Kspsohág 11618—18 ^XXXXXXXX>XXXXXXXXXXXXXX Ad 4215,84. , Árverési hirdetmény. Nagy Kanizsa vároe rendezett tanácsa ál'al köshirré tótetik hogy a táros tulajdonát képeső 14660 frt beosérté»ü a nagy-kanizsai 66 saám tkjvben 863 hrsz a felvett ingatlan tartozékaival együtt ; (régi kórház) /. é. Mieptemker hé »fm rrggrU iO érmkmr a városház tanácstermében nyilvános árveréeen elfog adatai Aa árveresni kívánók értesíttetnek, bgnr árveresni ooak a becsár lOYkánsk bánatpénsül letétele aoeDett lehet á többi feltételek a városház tanácstermében a hivatalos órák alatt a v levé tárnoknál betekintleiők. Nagy Kaniasán, 1884. éri augusztus S án i?8 3—8 A városi taiácf. Bécsbta' OniOS \|\|BbtB. mindemiemfl gőzgép tulajdonosai számára. As általunk tg módszer segítségével előállított Fttl^akavieeanjag elismert módon a legjobb és legolcsóbb szer me-legkiőnrlések ellen gözcsóvezetékeknél, hengereknél s minden egyéb fajta gös-tsrtóknál Fényes ajánlások ca. kir. éa váreel hstéségsklél, valamint Európa legkiválóbb nagy iparosaitól. i tarlósáéiért ée eaéloserftaé-gért sok évi j átáll is t válla-tiak Posnausky éa Strelitz Béee I. IszmllUMtrsaN 11 Afriif, fipsiMf, fik. Állandó raktárunk van ÜMNikse. tM 1-tá Matkovics-féle HÍRES GYOMOBL1KÓR Fölülmalkatlaa és különféle beteg-légben kitűnő hatásúnak elismert gyégj * ital , dinári slpesekeo szedett gyógjfö vekből kásziié. XatkarlM G. X. kalitban (Daímáczis). Kapható N«-Kaalaaáa Pfigw Béla gyógysikrega^l, Ptinélal J®M Fercrtcznél. It7 14-14 Kgy Üveg ára 70 kr Ckomggolás é$ elküldés a megrendelő költségén történik. JíytNM'fii Mntii el >tí»4f fáj/i«jjdo»< sí éi Nsgy JK» imám* 38. szám. * i j I BPS ■ 1 • I Nagy-Kanizsa, 1884, augusztus 31-én. _XI. évfolyam. WEMtftgTAafc) £ lUDÓftVA TAl S^MHUcn 4 ss. MMM I U\|mkIIMNI rMnioMtkiié kúwey, loukU ftKUtsvitaik, (Mart-tataitok. jhtiiMwt aat UU iHlúxtwidfik n'mtWiUm fovnlrk iSak lnmrH k* •ükM fogmÜnlgal. cl IhMl vixou HKM kUMtitttttk. ZALA POLITIKAI ÉS VEGYES TARTALMÚ HETILAP. A Zala megyei Qgyvédegykt, a Nagy Kanizsai* és Délxalgi laksrékpéiixtárak, BankegjcsAlef. az Alaó-muraközi takarékpénztár részvénytársaság és önsegélyző izövetk. hivatalos közlönye. RffaS áfr» rét 4vi# . Nagjtáim HtntaM mAwnwrlmi ARAK Í i»tá«J« nwilUlHk irwU • ipH bbllflM hlid«lin4 ny«k li kr. Ut)i\|djji.ii.'fal!il 10/ ^^H§ i fit, hKiDiínl wIihIm aw4rl \|, I Nyllttér petitaora 10 kr. Megjelenik Nagy-Kunizstín hetenhint egy%er: Vaidrnnp. A törvénykezési szünet után. j A birák vakácaiójának is vége A i ét hónapi törvén \ kezééi szünet auguáz-tns 31.-én lejárván, a bíróságok újult erővel fognak azon snyag feldolgozá I sához. mély a h< aszú időköz után nem csekély halmazzá szaporodott Egy kia < szorgalom éjs ambiczió rmllett azonban ; a mi kipióbált erőink megbirkóznak fok'zolt teendőikkel ia. úgyhogy biz- j vást remélhetjük, bogy rövid iaő mul- ' va aa üjyek újból a rendes tolya-matba jönnek. Kivánunk is hozzá őszin- I te szivi el ép erőt éa egétzaéget. Valahányszor azonban a törvénykezés Ugye wóba kei Ül, mindannyi- I azor sóvárogva gondolunk szon refor-mok létesítés éré,' melyek a szóbelirég, ! deczcntralizáczió, ügyyédrég és n többi \| igazságügyi kérdések tekintetében égető tzükségeaséggel Várják megoldásukat. Vajon szabad-e remény lentink, hogy a törvényhozás, vagy .nelyeseb ben mondva az igazságügyi kormány, az ország ezen egyhangúlag sürgető követélményét elől már nem Fokáig fog kitérni, a vajon meddig kell még \| várnunk, mig ezeket a kérdéseket nz örökös tanulnánynzás itádiurnából n \| komojy eldöntés utjárn juttatják ? No de ezek országos érdekű dol I gok, smngy hirtelenében nem lehet \| még h meghe-zéltsükkel sem végezni i a csak nzért emlitcUÜk ekeket!" mert — mint mondjtuk -- mindannyikor eszünkbe jutnak, tatabánya or igazságügyünk- \ ről van szó. Bővebb megvitatásukat, fejtbe-^Uket hivatottnbb s nagyobb liatáskörfl szószólókra b zzuk ; említésükkel csak egyet könnyíteni akartunk magunkon. £ soroknsk a törvénykezési szünidő lejárta alkalmából más irányt, más ctélt* tűztünk ki. Nem dysn á talános fontosságút ugyan, mint amílven az előbb érintett kérdéseknek vsn, de olyant, amely bennünket s legközelebb- ről érdekelvén, reAnk n.'zve mindenesetre elegeiidő fontossággal bir. Korunknak egy sajátságos tünete, hogy mindenütt, minden féren és mindenféle alakban felszínre kerül a azo-cziália kérdés* A társadalomban a n társadalomnak való élés módja ée alakja elő'érbe lén. hkármelyik társadul mi itsztályról legyen a szó. Sajátságos, hogy amily mértek ben eloloilndnnk nz emberek a társadalmi összműködés ideális problémájának megvilágításában a az e probléma megvalósítását czélzó működésben, ellenkeső oldalról ngynnily mértékbeli képződnek as egyes cm portok, méh eknek tagjai nem mint önálló egyedek, hanem épen mint c Cí oport tagjai akamak benne lenni I a társadalom nsgy összcai-portjábitn. hf igy alakul egymápután a sok társadalom a társadalomban. Feléledt, szinte! .mondhatni egész középkori hatalmával nz fgyetüléei szellem, mely nzonl un. /pen ugy mint aki or, partikuláris jellegű h korántsem mozdítja elő a szo-j czialista tudósok íéa bölcsei kedŐk általi óhajtott un verzáliat/iraadnlom eszméjét j E Forok n> m szocziál bölcseleti) tini könyvbe, hanem a nagyközönség-, nok i-zánt újságba keillltiek ; nem le-' bet tehát czéltink, nzt n kérdést feszegetni :helyesen van eez igy, vagy nem?! De érintenünk kellett azt az álinláuo; jellegű körülményt, mert lényegi n alsp ' momentnmát képezi annak, amit vol taképm mondani nkiirunk Tehát , benne vng) unk az apró társadalmak alakulásának korszakában 8 újra ismételve bár, hogy legkevésbbé. ' sem akaitink mrst sz«n tűnődni, a \| jelenség egészséges-e vsgy rgfazségte-I len azt mindenesetre konstatálnunk ! kell, hogy igy állván a dolgok sors, a lársadalomban élő egyén már moat cak ugy fog valóban tagja is lehetni a társadalomnak, ha n többinek I példáját követve, megtalálja, vsgy ha I nincsen meg, a hozzá hasonlókkal < K)iHt megte omti nzt a szfíkebb 1 örü I társadalmat. melynek közvelítésévol az- I után tagja lesz az univerzális társadálomnak. Es nem általunk feláHb'tt doktrína, nz általánosan elismert igszság. 8 ebből kiindulva, vessünk egy tekin-tetet helyi állapotainkra, különösen pedig azokra a társadalmi viszonyokra, melyek közölt. Nagy Kanizsa város te kiiitélyes számú jogászkösönsége él. Mig a társadalom többi oaztályai között nagyobbáia érvényesülni tudott n testületi szellem, mig szoros érintkezésben vsnnak egymás között egye' sOleteik, társas összejöveteleik által a kereskedők, iparotok stb, addig sst látjiik, hogy épen as értelmiségi osztály s ebben is kiválóképerf a jogász ksr nem tudta elérni sst, hogy neki is meglegyen a társadalma. A helyben lakó bírák és ügyvedek még maguk között sem, de m'g kevéabbé egy más kösött nem teremtették meg azt a kolleg iá li fásuk on nlsptiló külső vi szonyt sem, mely egy belsőbb érint kezésre vezető társadalmi együttélés nek csak alspját is képes volna megvetni. Pedig ha valahol, ugy épen ennél a (ámulni mi osztálynál érnék el a társadalmi együttlét áltsl nzt, hogy a minél sürilbh érintkezés, n kölcsö nös eszmecser-élésre vnló minél gyakoribb alkalom által a hasznos a kel lemessel össze volna kötve Másutt nem igy van ez. Anélkül, liog'y k i viliről, vagy nkármilyen határozott i ldnlr-1 kellelt volna reá im pulzust adni, öwzctttmö Ült a jogászi osztály épen tígy, mint a többi. Félreértés kikerülése végett sietünk megjegyezni hog}r másutt sinoson, de itt sem akarjuk, hogy exkluzív le gyen cs n létesíteni óhajtott jogásskör, ép oly kevésbbé 'szabad ennek kizárólagosnak lennie, mint a többinek. Csak az a czél, hogy az szonos és hasontó j foglalkozásunk alkalmat ^nyervén arra, hogy nefnhivataloaan ia gyakran egy más társaaágába k ei Üljenek, a szakszerű társalgás által ssját ismeretkörüket, tapaastalalaikat tágítsák éa más oldalról társadalmilag is oly módon egy-máshos simuljanak, amint ss elsőgór* ban reájuk magukra nézve kívánatos éa czélsserü. Ezzel is nsgy és fontos lépést lennénk a mi zilált, szakadozott társadalmi viszonyaink egyöntetűségé* nek' létrehozása felé. * As éesmét fbivetettük, mert helyesnek véljük ; megvalósítása nem mi rajtunk áll. de eseretnéuk hinni, hogy ijletékea helyen ia pártolásra méltónak fogják találni ée aaun lessnek, hogy az igé testté váljék. Hacsak teljesen kívülünk álló, egyéb körülmények 'nem fogják útját állani ennek a megvalósításnak. Mert ugylátssik, ott „belQlu ia vannak ez ellen feltorlódó akadályok. Nem sze retünk ugyan, s kivált ilyen helyen nem, személyes jellegű viszonyokksl foglalkozni. De mert konkrét eszmét vetettünk fel, a konkrét viszonyokat épen nem hagyhatjuk figyelmen kívül. As általunk létesiteui javasolt, akár hivatali, skár magánjellegű, jogáss kör természeteden csak ugy létesülhetne, hn as egyes jogászi exportokat önmaguk köát a legszívélyesebb testületi viszony lengi át. Már pétiig — mint es már a nngyközönség körébe is kiszivárgott ez — például mindjárt helybeli törvényszékünknél nincs igy. igen kevés közünk vsn ugyan ahhoz, mi történik ott a törvényszéki épület falai között, de közérdekű thémátikba vágván azükségét érezzük annak, hogy eszel a kényes kérdéssel is ameny-nyire hozzánk illik ~ foglalkozzunk. Utóvégre ia kötelességünk: bárhol előforduló anomáliák ellen felszólalni, mindenesetre a tárgyhoz illő modorban éa a legtisztább jóakarattal. Igy járunk el akkor is, midőn -4 nemcsak ss imént megpendített TARCZA. Még alig, kogy.. Mg alig kogy ímhulínbikj éi iW, a»<frit elveitlélak; Ok Mái a ttcp táyhrtbitt Milyen Aawar rideg léi Uu ! 8 ki rám honid omigivid A eltép, boHogM fnoaei, l'yi ko'dn, odraifamil HereutKlúd el érőkre ast. . Kegyeiltn o így!.. enifrt t nem fadam, ftír kérdett, —- niucn hmi Kegyetlentgdnk ofíát Heg tndná nolem m^kdtnA fanttelek. . . íhi ántyéklrnt Kúrri*** miieden fépjedef : Míifitf(id a báe rfnfM^ Mrri Hiift«r» r»ak frny ko'l nrkrd I ÍM légy nyugodt, IfíUé eohn Msas a kimlam (.'imWAI, f?ohéV mtm>, hogy rtfSx %kosd • A ifi boldog fortaokeü t ieUn oefod '... Lm méj idd Mikor mgbé» 4 Nted*, S wi .sm tömetiéi ie mAx, DS oajmé'nt fogot Do ménfőd mm Hl ttom! Bér iwsiOif s oeio, ét mff át¥+m * Jf éemt tff hé totdméf 8 ws hddy ne hidd, hogy nvitt erőm, Sem lett erőm lemondani: A hit, rt.mény ée treretel Mg fognak ra hmitmti. — —■ i let.n vtl'd hát.' . . Ethotsid U'oltd Lácentó etotam; JC/j boldogul, t lé'-y tok», N* légy ilym boldogtalant Deák HálsiáB. Szileziából — A „Zsls" eredeti lárcsájs — I A modern népvándorlások a fürdőévadban sokban hasonlítanak n madarak vonulásához. Nyáron északra húzódnak; felkeresni a (enyvesek és hfls források helyeit, ösz-sxel njrn felkeresik a melegebb tájakat, lehúzódnak délfelé. Monarchiákra nézve a Sxn delek olyanok, a minő Skóllion ax angolra, Svédhon és Norvégia lensikja ax és»aki részekre nézve. t,HUTjárnak hQselni. A Sxndelek köxúit, kivált ax Altvater-csoport és a spiglilxi havasok kit&nő hüsts> lö helyek. A talaj vagy tiÖO roi ternyire emeí* kedik és mi még mindig völgyben vagyunk, ttobanó patakok kisérik az orsaágulakat, a ' Itegyoldaiak. mindinkább nagyobb uiagasságra emelkednek, mig vgjtre a fenyő egészen a$ országútig beér. Azok a fenyvesek dós moha pázsitjukkal kilDnö vistartók, melyeknek ia álijata saalysi a Baadetek fotrisptdag-• ságnfcat köszönik- A források igen kitOnő íxfiek és jéghidegek. Bőven fakadnak, ug\| bogy némelyike asesnal csörgő chersnelyit képes s r-ébány ssfts MpOmyirs mér MNtér makaót bejt. A Üssts forvásv ' jött PrisssaMs a hidegvis karának tára és Grőfenbergben oly szép gyógyhelyet teremtett, mely messzire ritkítja párját. A sok villa, az elegáns restauráexiók, a 7ü0 méter magasságban huxódó hárafasétánf, a kit&nő kilálás sx Altvaier-hegy rosgnslalairn évenkint exrekel csődítenek (irÁfenbergbe. Savenyukutyknt Meiiscben és Karls-brunnban találni. Van ugyan még vagy tíz ssvsn yuvis forrás, de s nép keveset törődik s kottások tisztaságával s igy hssxnukst sem veszi. Knr'tlrunn porosz fészek. Ottlétemkor egynémelyík hurkosnak ax sem tetszett, hogy sx esetleg odavétődött zsolnai csigáitoknak megengedték s Kursalonban a zenélést. Egyáltalában a porosx sxoldatesxka győzelmei uján IQrheleilen gőggel terjeszkedik. Azt hiszik. övék a félvilág. Ksrisbnmnt a porossok jó kávéja végett is igen szeretik. A jó havasi Ittvön táplált tehenek kitQnöen le* jelnek és ez adja meg voltsképpen a kávé jóságát. Furcsa ugyan, de érdemes a megemlítésre, hogy még a bor is vonzza a porosz urakat Hilexíába. Ax erdös-vixes or-, sxág ugyan csak a természetrajaból Ismeri a sxölöveasxöt, de ax élelmes kocsmárosok magyar éá osztrák borokat mérnek és exek igen Ízlelnek a mi Odern-mellóki szomszédainknak. Sziléziában a busái nem ismerik. A fö termelés árpára és zabra Szorítkozik. Árpából készítik a híres Gersten-Knödelt, a sziléziaiak kedvenex eledelét. Szerencsére a burgonya eléggé bóvea tetem s igy te, árpa éa bunpmyával csak kitelel a sziléziai; a ki különben sohasem néz a minőségre csak, a mennyiségre. W—nyit képes egy sziléziai egészséges gyomor fölemészteni, ast alkalmam volt la-Msstiphlrtil A' király arftletéa napja nagy ftanep Ssilesiáben Véle<lanAJctybeeeette«y fahi iSBpksnAaaepAvel Ou voH hagy slnásér hányfits a világon, azután hogyan lehet azokat egy-másutáift eltüntetni. Ax ebéd állott először' egy Meblsnppeböl, majd Sauerteigsuppe jölt, azután Itetőit disznóhús kánosstával, kása borsóval, mák, szilva, méz, krumpli, —r ár-pakásagomhócz, vagy 4 léle,lepény (Kuchen) majd liba, kacsa, borjupecsenye, végre quark vagyis vékony szeletekben vágott sajt. Mellette a sör ugy logyotL mintha ingyen mérték' volns. S mindezek után s Kretschmet -ben, s kocsmában, késő éjig láncxoltak 1 A sziléziai becsületes, munkás, nyugodt lelkQ, békés nép. Dalolni nem igen hallani. A munka nagyon igénybe veszi erejét éa figyelmét. Hiszen hálán kell s trágyát s hegyekre esipelnie, mert szekérrel ods föl nem hatolhat { Egyszeri rozs-vetés annyira kiszív-ja a földelt bogy nem gyöxi a szegény a sovány földet trágyával és Luscbe-val (trágyáié). A clima meglehetősen zord. A völgyekben IR' az évi közepes meleg; a hegyek te-te;4n +1. R A tél októbertől májusig tart. A; nyár többnyire esős. Csak ax Ősz szép. Ex érleli meg sx almát, körtét, epret, rowot. zabot 'és kendert. Mivel a születések jócskán felblhslsdják a halálozásokéi, a földbirtok igen elaprózódik, — tetemes a kivándorlás is. BSiltsiai szatócsokat, fuvarosokat még OláhoraxAgban és Krakkó kört) is tálhatni. Még a fahiány veszélye is fenyegeti Szilé-ziát. A laipar ma sok munkás keset táplál, de mivel a nép szaporodása miatt s ssán-tók az erdőket mindinkább felfelé szorítják, végtére ia elpusztul ax erdőség s megmarad ■a easm, köves, sovány szántó. Os hál s ssaporodásisk nem lehet gálot vetni, bárhogyan (öxjék is fejőket a social-pólifikusok CZIRBUSZ OtZA. x v eszme érdekében — regisztráljuk tust n nálunk seerte elterjedt vélemény t bogy a beit béli kir. törvénysséknek áltslui\b» különben uagv 11 ttesteit elnöke és a törvényszék' bírái között fennálló viszony nemesek, bogy nem a legkellome-sebb, de sőt annyira feseasé vált. Ingy a tOrvéayaaéki birák köaött sokan áthe-lyestetni akarják magukat máshova, hol elnökilk réaséről nagyobb szive lyeaaéget. nagyobb kollegialitást vél nek feltalálhatni. Épen mi vagyunk legtávolabb at tál, hogy mellőzni vagy kicsinyelni akarnánk azokat sz érdemeket, melyeket a törvényszéki elnök ur ittléte óta sser-■zett. Nem hallgatjuk el, sőt teljes mér-% lékben elismerjtlk rendaseretetét p n losságat és tlgy buzgóságát, melyek egye dttl tették lehetővé a lií^ibi) időkből fenmaradt hiányok pótlását és kiegyenlítését I)e mindez ^peu ügy, aot talán még nagyobb mértékben történt vojna meg s az elnöki auktoritás vem vesztett volna súlyából egy szemernyit sem hí az elnök ur n vezetése alatt álló törvényszék bitóival több elő zékenységge), több kollegialitásaal bánik, mert hiszen elvégre is a birák nem alárendeltjei, hanem kartársai neki Egy jogászkör megalakítására as iuitistivát mindenesetre hz elniik ur tói, mint a helybeli jogá»z\ilág leg előkelőbb állásit ragjául várnánk. Do hogy ez megtörténhessék s hogy ered mónynyel járjon ugy a birói, valamint az egész jogáeskör érdekében elsősorban as volna szükséges, hogy előbb ott a törvényszéknél elnök éa birák kőzött helyreáll \|0n a svivélyesség és as összetnitozóság érzete Estiek megtörténtét óhajt ,uk, meg történtének őszintén ürülnénk, velünk őrülne ss egész ogáazkőziínségünk S azáltal fontos lépés történnék a kiindulási pontunkra szolgált eszme megvalósítása felé. Esen ármozga lomnak legfontosabb végeredménye Magyarországra nésve ason tételben foglalható össze, hogy Magyarország minden körülmények k«teött még Amerikával szemben is versenyképes marad, h igyékexéte oda irányulanu, hogy mezőgazda sági termelése na egyoldalulag fejlődjék, hanem sokoldalú, jól szervezell ipari tevékenységgel párosulva haladjon. A gabonaárak hanyatlása éa világpiaczi versenyünk. A saboaárak nagy hanyatlása Magyarország közgazdasági mérlegére nézve oly ronloa, hoty ezen miuden egyes gazda háztartására befolyást gyakorló árváltozás okai és ason tanulságok melyek ezen tüneményből vonhatók, megérdemlik' a komoly, beható és rendszeres vizsgálatot. A magyar mezőgazdaságnak ez ellen, általában csak egy óvszere van, inejy állandó biztosítékot uyu\|t. Ez abban áll, bogy a magyar mezőgazdaság a nagyon is egyoldalú gabonatermelésről mindinkább lemondjon és különösen a vágó- és igásmarha és sertés tenyészd léére sunyira kiierjed, hogy a mezőgazda-sági t rmények árváltozási folyamata vógó-és igáshiarhs táplálékra, és külőiitbözö másj már feldolgozott mezőgazdasági terményekre, már itt, Magyarországban végbe menjen. Es nagyobb baszuot biztosit a magyar gazdának és Magyarországol Amerikával szemlieii oly versenyre képesíti, melyből s magyar mezőgazdaság mindeneseire győztesen tog távozni. Az árhsuyslláa lőokai kettős természetűek : Először egész Európában az aratás mennyiségileg nsgyon jó volt, míg a gabona minősége állag azon rossz időjárás következtében, mely s msgképződes ideje alatt volt, roaznak nevezhető. Az árak csökkenése azonban főleg az amerikai gabonaspekulácsió szédelgő természete által előkészíttetett és krachszerüleg érvényre jutott, mialatt Amerika óriási túltermelése mint tulajdooképeni mozgató tényező mérvadó. Az egyesült államoknak roppant nagy, hO millió buahelnyi, többletükkel az európai piaezokon a gaLnnárakai okvetlenül le kellett nyomniok. Nem is kérdée, vajon ezen ármozga-lom elvben loljlatódni fog; habár jelenleg a baisáé czéjján túlhaladt, mégis elég erős lesz, kieszközölni, bogy Msgyarországban a mezőgazdasági kultura oly dicséretes módon megkezdett reform fát erélyesen folytassák. Aa 1881. és 10H4Mliki gabnaárak ősz-szshaaouliiása nagyon meglepő; azl látjuk üt t. L bogy egy az ideinél lUVvalál taiánoean nagyobb termés melleit as árak n>égia 3f0\-val magasabbak voltak mint ma. Esen aa alapon iejlödfttl (akkortájt) tovább ss üzlet az tHtt-tJ években, ü gabona-és magvásár idejében köret kező árak je-gy esteit' k : i Huza Rozs Tengeri május--juniusra Bírt ia»\|. 9.t& 7.0Í) o.- d » iii i.ta tP &-8T BsrtinlnlJ.l7l.aa I81-* , — • IStiUlJ* 154 — — Páris Hftfc M o - «T • I8H4 tl.ló — * MM Ili — - w • im aa % . - ai Si tacuisses ... (Válaas'MárkovtU Iván unuk;. Végre valahára négy hónapi gondolkozás után Markovim ur válasaol azon nyilt leveleimé, inelv e lu\|ik f. é. 34-ik szamában megjeleni. — -Hosszú hallgatását egyű-; győségével palástolja. Hosszú hallgalásának Indokául azt hozza tel, hogy egy »inUtárs-boz irt magánlevelemből tudomására juloli, hogy , nemsokára szaklapot indituk tueg, enauk megjelenését várta, azért nem felelt eddig \| -r Igaz, hogy gyorsirási rándszérepi- éitle kében szaklapot akarok megindítani, a ten key Károly barálom dolgozik is már Ügyes kezével a ezimlapjáa, de Markovit urnák eddig erről nyilvánosan, vagy közvetlen tőlem tudomása heiu lehel ellj; azt pedig, mit én bizolmasau valakivel közlök, nem tartozik a tisztességes dolgok közé — másokkal tudatni. Markovita ur nyilt levelének többi ré-' szére röviden a következekben válaszolok, s kérem a lek. szerkesztő lural, hogy enuek becses luftjában helyt ndfini méliózlassék; föulartva jogomat, hogy atiuak idején, lin szaklapom megindul, résaleles, szakszerű észre vél eleimet meglelicsKem, a azt a hires ősszel kkolt gubelsbergeri rendszert, ugy el; móieli, uiinl gyakorlati szempontból kritikailag saját gyorsirási rendszeremmel összelm-I sonlilsam. — Markovits urnák is akkor bő alktlma lesz kimutatni, hogy ily egyszerű azavakat is, mint : »lelki, belzi, lelki« stb. sth. ki lud-e írni, ide pem számítva a tulajdounevezet, hol meg ekészen fönnakad ; s hozzá még abban is furosp helyzetben van, hogy saját nevéf sem tudja a hires • ga-belsbergeri gyorsirá {ml kiírni és eunek akarna ö privilégiumot szerezni]! Furcsa biz ez! Nem azzal akar győzni, tnijvel szabad versenyeknél győzni szoktuk, hiáem monopolium-lual akarná erős verseny táiál a küzdő tér-rtil le^oritani. — Csakhogy ennek az ideje már le,ári! . . Nyilt levelében netu tisztességes dolog Markovitstól kétségbe vonni azt, hogy nein siyál. gyorsírásommal inam le az enililell felolvasáal, másodsaor s/1uitm neui^tiszles-. séges módon a »hiteles bebizonyitás^-m vonatkozólag mondott szavaitiiuak <sak egy részét közölvén, annak más érleményt akar tulajdonítani Nyilt levelemben én kijelentettem: »ha a Siole-Kenyve«i'rendszer nevezetesebb egyénei is hiteles bebizonyítást* l kívánnának, eu kész vagytok « tguuyy&b örinnutel eijif kiiekltitflö huo(tig efőHt vagy a parLmenlb-n .ieiidnrm gy-ikoilnfi éle'ia-iuiltltdgiU bármikor bbixv»yi'tHÍ.« — Ha Markovits ur még rat sem érti meg, csuk sajnálni lehel. — Ok nélkül mosolygott le-hát e pontnál.. — Hogy pedig kik nevelnek ok .nélkül, ennek megítélését teljesen ö reá bízóin. Az az állítása, hogy hazánkban rsak a gábelsbergeri és stobcei gyorsirástuik tanítása volna megenged' e, egyszerűén uem igaz. Mert tudtommal —- hogy egy példával éljék - Dohnányi Frigyes pozsonyi főgymn. ta ijór, kfc Arends Lipót gyorirásál magynrru lordiloha, a ezeu gyorsírás már második kiadásban is megjeleul, már évek óla taniija ezt a gyorsírást. Különben erre kár egy szol is vesztegelni. - Ha szabiid államban, a tudomány terén Márkovits urnák privile* giális s ahsurd okbskodá^át fogadnák el, akkor egyáltalában leheletlen volna a tudománynak előbbre vitele; akkor meg kellene elégednünk aszal, amit öleinktől átvettünk. Ezt tigyhixzem Markovits ur sem tartaná valami Üdvös intézkedésnek. A gyorsírás tudvalevőleg taüiutézete-inkbrn nincs is bevftbe, hanem csak olyan »türtf tantárgy- — A többi gyorsirási rend szer közül tehát laniijuiló az, a melyikei az illető tanintézet jobbnak találja s a növendékek ukarjáki lanulni. Markovils ur elölt ugylátszik n/ n logika: előbb megkeresztelni a gyermekei, mielőtt született volmi,1 előbb bemutatni valamely gyorsírásnál más gyorsírásoknál tökéletesebb, s praktikusaid) .vollftt mint mielőtt megjeleul volna nyilvánosan. — Munkám ez év január hő közepén hagyta el a sajtót, azóta J/«n# még egy el Ken-egy érdemleges kritika sem jalant még; rttoíleltc, dicsérő azonban több; s akt egyhangúlag jobbnak állítják, mint eddigi fordított gyorsírásunkat. Vajon Markodé ur miért nem bizinjiija be érvekkjel,! kritikai öeasebsson lilasokkal aat, bogy a gábelsbergeri gyorsírás tökéletesebb, mint ajt enyém,? Ideje elég volt. S minden esetre többet érne btszontalan kenyéririgységből eredő szószát parkolásánál t ö erre szilién ismert logikájával Mel. Azl mondja, nem lehet addig megkritizálni, mig ftakorlaiilag be nem nutialom. Bexscg agpu tudta csépelni Nagy Sándor plágiumát, ■fteiött azt gyakoHalilag bemutalla volna saata^je. 8 rajtsm, ílteiöleg gyorsirásomon ssen volna addig épség, ha Brrtpstrásom csak ótyan ősssa-visszn lákuil vSus, mint az a »biss. biányokkaJ H iakorrektságekkel mm ph+iupti Ciyorsiráso vagy jó, vsgy roass. A Jó gyorsirásoák egyik elengedheleUen töltétele, hogy kellő technikai ügyesség mullott, áleggyorsabb metiottl szónokiatok letrásáraike-pesiiseti. liisouyttsa tehát Márkovits ué be est, hogy a gábelsbergeri gyorsírással tisaftábk ben, ssabalosabhan, rOvklebhen, a kevesebb vonással lehet irni, mini as ettvéuunel, s akkor éá leszek as elaő, ki a régi löntartá-sát (a németet) löoiartani kiváaoio. A mig est nem lessi, becses engedetmével (támaszkodva több tekintélyes szakember kriüká\|ára) aa ellenkező véleményt lápláloUi. Markovils jut elég merész, nyilvános lapban aat állítani »hogy aa utóbbi [évtizedben mondhatni goiubaxsorüeii kplet keanek az m irás lervexelek «»tli.« Fői j kell tetelezneiu, hogy midőn ezt a bombaMot világgá bocsátotta, Imim as winert vilá»ész valamennyi államait, haneiu értette alatta ezt a mi sok tekintetben hátramaradott ha-záukal. Ilaaáiikkan pedig a v lág lereutléne óta az én gyorairásom as első, mely eredeti s hozzá magyar: a többi fordított vagy plagializall gyorsírásoknak a száma sem nagy, melyek valaha hazaukbau uiegieleutek.'a ti* ujjamon könnyeu ósazeszáuilálliaU)tn. Nagyon lekötelez lehál Markovita ur. ha azon,(hazánkban »goinbaazerüen keletkezett* gy<»r»-iráaok szerxöU ireiem tudatni kegyesló^dik Ugy látszik ilyen bombastokkal képes lesz azl is kimutatni, hogy minek ueküuk előre törekedni, hiszen ugy ia vau olyan (??) gyor-irá>4 irodalmunk, uiiut léazejn a lraucz\|ák-, angolok", vagy akár a néiuetekiiek 1 Markovils ural, ha a hírlapiról tiaates-ség iránt lluomsbb érzékét tsnunilana, krra kérném, hogy ezt a válaszomat nyomaása ki a •(•yorsirászati Lapok legközelebbi ktá-mábiin, miután uz őczikke utt is megjelent; megjegyzéseit tetszése szerilíl luegleheil, ázon lölletel mellen, hogy ujabb állítása m én is felelhessek. Ezt. kivanna az igazaagt l)e pardon I hova gondolok ? 1 Markovita és igazság? I Dr. KELE ANTAL. Csarnok. Gr. Széchenyi István három J szerelme. LATKŐCZr AllllÁhY-MlS) Nagy ferliak szerelmi viszonyai ueat-c uk azért érdekesek, inert azok elki élete- \| nek egyik fonios mozzauaiái mutat jak, ha- \| nem azért ia, mert pályájuknak misztikus I oldalait nem litkán u.eglejiik. Hejtett okok es erők laiiczolaiálioz kerül elő a htáuyso inuczHzeni, titkos ingók mukódeae lüntk sze-memk elé, ha a nagy ferliak saivebe bepillanthatunk, azt a nemi elet phazisaiban megleshetjük. De kétszeresen áll ez gróf Széchenyi isivánról, kinek emléke lölötl aa elmehábo-. rudas sötét látyola lebeg, elrekesztve azt ama harmonikus egésztől, melyet muukáinak és törekvéseinek utóhatása lolytán nyerünk* Az elmeháborodás épp azon gondolkodó tőnél, uielyuek eszméi a fogalmakkal többet .[látszanak foglalkozni, mint ss érzelmekkel, öu-kénteleuül szou gondolslot érleli meg bennünk, hogy az 6 ' elmebáborodása uem az eszuiek, hanem az éraelmek viliigabun találja okát. Természetének azon uiegcsKrge, mely a végzeles lieiegst-gtie^rtujioll út, szükségkép a létékjrégi rzenvedésein, regi ('.sa-lódásokon épült, mélyeket a későbbi boldogság sem volt kepes eloszlatni. S valóban: a nemes gróf liárouiázor volt igazáh Szerelmes, de két első szereI-\ nie csak lá.dalnms csalódásoknak volt kútr Morrása. Hogy es megtörténhetett, hogy a twr-ii lértiú két elaő eszméuyké\|ienél tiem talált meghallgatásra, azt a Sxeretkezö ifjú okozta. A daliás lovasiiazi, kiben ((ivulai Pál szayaival élve) • senki sem sejtette még Magyarországuak regenerátorát«, sem válo^ gatóá, sem diakrét netu lehelen a szerelem dolgában, különben alig hihető, hogy ifjúkori ballépéseinek emiükei líilérzékeny kedélyét .egész éleién álja, nyugtalanították volna. IjNein föladatuuk egy kiforratlan szenvedély I jlöilobbanásainak épen salakját kiválogatni, 1 de lonlos köiülméuynek lekitUjük est a hátiért ásámbavenni, mert kulcsul szolgál egyletül ama majdueui megfoghatatlan vissza-ulaaításlioz, a melyben kél élső azerelme tárgyalói részesült éa uiástelől harmadik Szerelmének majdnem pielisztikua sxiuezetéliez, melyben Széchenyi a megtért bünöe glóriájával lövedsve lünik' lel Hogy mindezt elfogultság nélkül ilélbea-sük meg és a nsgy ember lélektani allspotá^ helyesen fejthessük! ki, bele kell pillaintanunk naplóiba, melyek az önismeret megható ben sőségével a valódi nemes* ég páratlan naivitásai kőtik ősszé Itt látszik, hogy a fiatal, tüzes szívnek Imklaala kellett, mert a világba küldötték, mialött tudta vnlna, hogy mi as a világ. Saiát^ szavaival éhre, kóvetkező események ragadták kt tanulmányai mellől : •Nevéltetéssein megszűnt as ISOtMIci hábnrá folytán. Tisenhal éves vollam és nly tudatlan, a milyen agy liaenhai éves fin csalW- n „Gróf Wilihieyt István aagUi.* Adatik a ssgy ftráa JsUsawsJsáW. Immáflltstta Itat? áaáal, l^adsp^t. IsjM. .Qipf Heltlwajl btváa* irta Efiék-(dsggar Bsliksa Sl-Zt) tamy 4(1 heti A magyar fölkelést szervezték ésáeegy^ szerro löhsdasgygyá lettere.* KépasBietjlk aat ss élelel,-melynek virágos hináijá sgy lisaehsl év* hadnagy lábainál imbolygott? A gyönyörök pőharál üríteni, a gyönyörök hazájába. Fraucziaorazáaba vezette ,u son, azután Olaszországba. DMa bizonyos táradt-ság szól * Naplóiból, a rugékonyság eltönilc' \ és helyét e komoly munkának és ndsQtési 1 1 szándéknak engedi Magfordhoii násatepülés e ioraaak. melyre a fészekrakás éVadja következik. Feltűnő e tekintetben, bogy staö nöfülési kísérletei éa a katonai szól^latiól való idegenkedése nőben összéésnes^ As 1819—1823. évákbea ismerkedett meg első szerelmével, JW^^'M-nl, kii egy irlsndi országnagynak leánya áé! .Széchenyi Pál első nejéinek buga volt. Ai szép angol leányboa Széchenyi mondhalni rajongó szerelemmel vonzódott. Ehhez nem kevéssé járati Bel inának sajátszerű egyénisége. As Eszterházy-képtár látogatói kétatekiv&l emlékesnek arra a női arczképre, ndy divatos Pitmela-kalhpos hölgyei ábrázó^ \|>oVn-pás fürtökkel, melyekel kelő vihar lenget, delczeg paripához támaszkodva. A .zituoö rézmetsael. egykorúak áHiláse szerinK skár képmása is lehat' e az ábrándos éa 'mégiii szamiló Selinának. ki Erin szigetének! minden bdb^ját és az Irhont puazlitó lsindloc-dok egész hidegségét egyesité magában. Ar-! va Isány volt, kii rokonai Lichnovszkjjr Kdé-, né, szül. /.ichy Eleonóra grófnő gondjaira ' 1 bizlak. Az első találkozás oly körülmények' \| között lörténl, amelyek Széchenyinek ked-i veztek. A nagy férflü, akkor még esdik daliás tiazt, lóháton liaztelgeti a Prateijhe ko-} csizó Lichnovszkinénak ós ifjú húgának- Meg I is hóditól la Selmát, ki már pár bónjippal e találkozás után szenvedélyes szerelmi váíln-j másokat bízott papírra Széchenyiben Írott I leveleiliett : »Semmi világi tekintet, nia ne-[ ki többi közöli, >ne tartóztassou visMas at-• tói, hogy ismételve meg ne valljam, miszerint ön bírja örökre egész éa dszlstlgn szivemet. Ne kételkedjék szerelmemben és hűségemben, ez az egy, mit soha sem ludqék J önnek megbocsátani. /"-Mik lehetlek azok a világi tekintetek?* . Mindenekelőtt Széchenyinek múltia, ki kalandoz természetének ösztöneit antik őssin-lese^gef; móndhatiii naivitással elégitfiie ki. Egész lollépésében volt valami, ami a itörau-gü világ kaczér hölgyeinél már elevé sze-\| uiet szúrt: aiua mosoly talan derültség, melyet azok mulatnak, kik a tudás fájáról minden gyümölcsöt leszedlek. Komoly leaépése, mely alól azonban az egykori don Jnim csapongó kedélye ki-kivillanl, zavarta az Uju leányokat, liosaxantotta a lerjes ass/oikokat, kik a szerelem iskoláját uiár megjártak H I ezt Selmának is éreznie kellett. I)e ez nem az egyedüli ok volt.j'SeU-unnak ellensége volt gr. Széchenyi István atyja. Hogy e viszony mért neui tetszett as I öreg grótnsk, sz nem tsrtosik s nyilvánosság elé, legyen elég itt Széchenyi Utván naplójának egyik helyét idéznem, me'y következőleg szól: •Aljam ellenzi Selmával valA bázasxágomat. Szegény, ma láibalólagj rosz-azabbul volt* (az ifi kővetkerőkből a •legnagyobb magyarénak valamelyik émliröja ír nem ludom mi okbtM — neliazteléái akar kiolvasni), „a sok tanulás és töpreákedés megzavarta eszét. Ha volna valakinek szellemi felsőbbsége fölötte, az visazalanhalná minden lürkéazéetöl l)e sohasem hagy löt a leeudök és létezők leletii lüi ődéssil.'1 Kétséget hem szenved, hogy ajzok a prohlénmlikus jó barátok, skik mindig és iiiindeuütl akadnak. Selinánsk is bcaugták as öreg Széchenyi ellenszenvét, és e lünké termoszét annyira föllázadt az ellenjl hogt sérelmét vagy kasét valakinek . föltolni lássék. hogy Széchenyit Lichnovsskyqe által • gyenesen kikoaaraztatla és két éVvel nliVbb (mintegy daczból) lérjhez ment Qam-plarti niiz grolhoz Mily nagy változásnak! kell vala a hölgy keblében történni, hogy Széchenyit, az ifjúkori tévedésekben is jtflenié-keny szellemet, egy Clam-Mar inita gÜó'nak feláldozom 1 fre ebből egyszersmind mást is ' következtethetünk: Selinanál a iVálaazimt lérfi hauügs törekvéset nem sokat nyomhattak volna a laiban, különben elutasított kérője nem igen fordulhatott volna laéoöhb oly nőhöz, kiben éppen Széchenyi haaaü<á-ga kötötte fél ama luajdném példátlan vonzalmat és hűséget, a me ylyei »a legnagyobb magyar* iránt viseltetett. Jellemző különben ~ mint minden szerelmi viszonynál --hogy as elszakadt szerelmesek később hogyan uyilftlkoaiak egymásról. Széchenyi minden keserűség nélkül emlékasik meg LErtn rózsájáról, amint Selínát as angol lársa-Ságokban ueveznl hallotta, sőt egy ízben midőn férjét, Clam-Martinits grófot mreláto-galta, aa en tamille* (hármasában) vp\lUwl napról megemlékezve, a következőket irta neoltjába . .18 ^0 november 7. Potaony. aKbédelek Clamnál Setinával, csak hárman Idöl időt Csodálatos1. De Halina nem igy cselekedett. Dactára annak, bogy akkorj midőn őt Hséekenyi torma Kariul tnbgké* reMe, Lichnovszk y né vei teljes két óráig küz? dfttt, aug végre a tagadó válassra eltokéHé magái, később mégis Orossvárott Zichy-Fer-rariséknál kővetkező szavakra (akadt, melyekből majdnem a késő megbánásnak tehetetlen dühét volnék hajlandó kiolvasni >Azt mont\ják, bogy éu sserettam Síelt is férjbe* akartam menni hoxxá t ö kínait mag engem háromszor a háxásaággal és én mindig vmszaotaaátotlam In gyülőlóm ót \|k»- Hit és sohasem tudtam olna __ arra kstárosnl, hagy Uy^tabarWa Nej Imi mwjík'í Kietlen szavak, miket a nők ak akkor ejtenek ki, mikor keblükben vagy valamely félreérteié, vagy a aértatt lunság lulánkja maradt! II) ep kínos módon, ilyen disssonea-rtiaval végződött Széchényi elaő szerelme, n,elvbe* valóban aa i(jó lelkesedése füső-dtk, ae mely lájdslmas rázkódás nélkül hdktta el gyér virágait A második aaerelem még mindig ábrándos terméaaeti, iT\|U leánykára vonat kőzik, kinek gyermeteg naiveága a világfi! annál ia inkább vonzatta, mert Széchenyi azt hitte, bogy benne jó háziasszonyt és mindenekfelett «htí feleséget* fog találhatni. Ka a leányka, kiről Széchenyi naplóiban mindig nagy kúpéleuel és tisztelettel emlékezik, berezeg Lickttns'em lleurűtle volt, jelenleg gróf Hunyady Júzsefné. Széchenyi T ehhez már sokkal óvatosabban közelített; »em várt, de nem is segített és lépésről lépesre igyekezett hódítani Úgy történt, bogy •i iljú leány még logalommal sem birt arról, hogy Széchenyi hozzája vonzódik, midőn mar mánnáskörökben »faitaceompli«- \| nak vették a viazonyt, már mint Széchenyi \| részéről. Széchenyi majdnem vigyázatlan ül nyilt volt barátaival szemben. 1822-ben, midőn barátjával, gróf Eszterházi Vincze alezre- I deiwel. Henriettéről beszédek, egéss hévvet jegyezte meg: »Mily kedves asszony válnék ' belőle!« Természete, hogy aa afféle mondásoknak híre futamodott éa elébb jutottak Hemiette rokonainak fölébe, mielőtt Széchenyi a szép leányt forma szerint jnegkérte volna. Ez a rokonság pedig a legnagyobb mértékben elfogult volt Széchenyivel szemben. Hogy miért, az a viszonyokban rejlrtt. Akkori arisztokracziánk az angol puritán is-mus divatját járta, épp amint most a fran-czia könnyttvérfiség szárnyain röpkéd. Már pedig Albion erkölcsi fogaknainál nincs pro-bleuiuhkusalib valami. Otl, ahol valakit elüldöznek a társaságból, amiért rókára puskából lőtt, teremhet más efféle kegyetlenség is. amely ütal tör magának a kon-'inenare. __\|\| (Váfa kSv.J Különfélék. -- 4 ulanegysl ellensékK kör alakuld közgyűlése, — mint la punknak'Z Egerszegről írják — e hó 28 án folyJt le a kaazaháai nagy terem-ben A közgyűlés, melyen a megyebeli ellensék tagjai közül vagy 76 en wttek részt, délelőtt 10 órakor vette kezdetét és rövid megszakítással délután félhÁromig tartott Az alakulást megelőző értekezleten Séllyey László elnökölt, felhivfn az .értekezlet tagjajt, hogy n kört megalakítván, válapzszák m«g as elnököt és a többi lisstviselő k' u As értekesiet tehát kimondván a .Zalamegyei ellenséki kör megalakulását, elnökké Háczky Kálmánt, jegyzővé Hajik István ügy védet vá la-ztntta meg. Az immár gyűléssé átalakult értekezlet H ác a k y Kálmán elnöklete alatt WiudenekolüLt tárgyalás alá vette a Tuboty Viktor és Remete Géza által kidolgozott a lapszabály okit s ezeket kevés módosítással el is fo gsdta Nagyobb vitát csak as a pont idéaett eVŐ, mely szerint a körnek tagja cnak* m«'r-ékelt ellenzéki vagy Algget-lenaégi pártállásu, megyei polgár lehet. I Kat a pontút ellenezték azok, kik a kört CHUpátr megyei, megyegyüléaí op* poziczió ezé íjából akarták megalakít taUir. Azonban a felszólalók egész sors azt fejtegette, bogy a körnek ép ugy \| lé^én tőczéla a politikai, mint a me gyei oppozicz ó fejlesztése éa asere-zéae« c«akis ellenzéki ember lehet an nak tagja belenyugodott a többi is ée ezt a pontot is egyhangúlag elfigad- I fák Az alapssabályokban továbbá meg-bagyták aat a pontot ts, mely aserint a kör tagjai közt lévő megyebis>ttsági tagúknak a képvisalőválaaatási mozgalmak idejére különösen feladatukká lé j tetik az ellenaék érdekeinek képvise ! lése éa meg védelmezése, mg ellenben a megyei tisztviselők megválasztásánál \| a kör tagjai pártállásra való tekintet nélkül képnett és bersClelae jellemű emberekre artÁk asa vasatokat — As alapseabályiM többi lényege* pontjai* vei szinte Uend még alkalmunk olvasóinkat Biistimi lat ni s ások boa s pon 'okbor, akel jaattkségea leas hosaáasó lőni — A Magyülés aa alapasabályk letárgyalása vtan a magit kebeléből liisidtaáf t MldOtt ki, mely bizottság nak feladati rá tették, a kör részére falé aAaJane Myiségtfi és as ellen sék által Nagy Kanizsán meg \| alapítandó politf »i lap kauoaiójának \| beszerzésiről gondoskodni E biz >tteág a jövő. szeptember bó « án este, a körnek a megyegyülé* alkalmából uJm ögybélu andó közgyüléao előtt fogja elöntését megtenni. — Közgyü lés ulán a jelen voltak ugyancsak a kaszaházi teremben bankettet tartottak, hol a f. Iköszöiitőkben természete ■en nem volt hiány A gyűlésen és a banketten résztvett ellenséki notabili tások'közül megemlítjük I n k e y U«ló, 8 o m s s i c b Lőrincz, Kerkápoly Mór. b Pntheany Odöu 8 kübli cs István és Jenő, Lénk (Alsó Lendva), D e r v a ri c h. ' Kn'ller, Orossváry, Farkas Ferenci, I s o ó stb. urakat Knríósum gyanánt megemlítiuk h<»gy Ke m te ós Tu boly urak nem vettek rénst a közgyűlésen. mivel állitólsg — lekéstek a vonatról. — Lajea istéjél szépen sikerült la- I komával ülte meg egy nagyobbkörü táras-ság az Oroszlán-szálló termében. A vidám* sága és kedély easáge mellett emelkedett hnn-gulatu láraaavsoaora jóval éjfél utánig tartott a még azulán is többen maradtak együtt a czigány zenéje mellett. As első felköszöntőt Lajos mondta, éltetve ast, kinek neve hallatára melegen feldobban minden magyar saiv, a nagy bujdosót: Kottntk Lajost. A lelkesült éljenekkel fogadolt felkö-szöntö után 'Moly Viktor éltette Vs>-gs Lájost; dr. Rnifaehild Jakab megemlékezvén a legutóbb lefolyt SsL-lstván Ünnepélyről, a társadalmilag egymáshoz való közlekedést és békét éltette, kivánva, hogy es s Szent-István ünuep s Jövő békének és egyetértésnek úttörője legyen. — A felköszöntök hosszú sora következett ezután; ezek nagyobb réaze a jelenvolt Lajosoknak szólt. ajjfél után egy órakor a társaságnak egy üttmaradt tagjai - többnyire Sxl-István Ünnepi rendezők — éjjeli senével tisztelték meg volt elnökükei, Uubockay György polgármester ursL — A mallksrl ssgy rsl állal bedöntött m csatornát és járdát a város hs-marosan kijavíttatta. Csakhogy a hamaros munkának megadták az árát, mert az e bó 26-ikai és 27-ikei nagy esők megint vagy a olct ht'yn bedöntöUék a kanálist, úgyhogy a munkával most megint ott vannak, ahol azelőtt voltak. Egy kiaeé abderitikus dolog is az, mikor a csatornát alulról lölle-lé — viz ellen — szabályozzák. Ugyan melyik szaktekintélynek volt ea a kitűnő ideája ? — Most pedig qjra tatarozzák a szerencsétlenül járt kanáliát, mely igen kitünö szolgálatokat ia lesz — addig, amig viz nem kerül belé.e. — ARjsiJárés. Es egy specsjális kanizsai találmány, melyről különben a minap egy roez viccééiről hírhedt uri ember ast mondta, hogy nem is annyira járda, mint mrdm. A viccz elég roez, de — fájdalom — nagyon igaz. Ilyen agyagaásda van városunk nak egyik legssebben fejlődő, lő-kötlekedé-si utczájának, a Cseogery-utczának, felső ré-ssén, a vasúti áljáró'ól balra. Csak egy kissé erős időben is csizmás vsgy csípős lény arra nem járhat anélkül, hogy ott ne rekedne a lábbelije, ami bizonyára kellemetlen dolog annyira, hogy a; századik se szereti Aa arra lakó boldogtalan háztulajdonosok évek óta jajgatnak már járdáért, mert az ö községi adójuk se kisebb a többinél. A város adott is ezeknek a háztulajdonosoknak különféle szebbnél-szebb — ígéretet. Csakhogy Ígérettel — még s legszebbel — sem tud még a mi bölcs mérnöki hivatalunk sem jfsMtainn. — A aagy-kaalaMÜ „Kled ed-aiWll Kgrssitst^ résééről 1884 évi szeptember 7-én. vasárnap délután 8 fkakor nádor-utezsi saját helyiségében a/v'á-1 asztmánynak folyó évi julias 1-én tartott ülése határozatából rendkívüli kösggtlée tar-tatík, melyre az egyesület tagjai tisztelettel meghívatnak. Tárptaratni: a) Kilépett vá* issztmányi tagok helyett tg választás b) A I folyó évi apr. 27-kl közgyűlésről elhalasztott magyar- úlcsai óvoda ügyének kérdése., e) Módoltott alapszabályok tárgyalása, d) Ne- \| iám indítványok. Nsgy/-Kanizsa, augusztus 1884. Mikdl Ferenjmé, egyesülé I elnök. — A aa. kir. kearlái<gaik helyben áüemá oaó 77. és 78-flt zászlóalja e hó 26-én, a kősös hadseregbeli -ik gyalogezred helybeli yásstóafra pedig e bó tt-én hagyta el városunkat, as őszi hadgyakorlatokra vonulván. A városkán a lisztek közül csak a pótesspatparancsnokok, a legénység kösftl pedig esek annyi maradt, amennyi a lakuayák rendbentartására szükséges. — Tsslgfl Jeleméin. A nagy-ka-aknai kath. Xgiaasiismliii as IM4^«5 tanévre a beiratáaok lalyé ké 10, II ée asspt. I, 9-ém fofaak asen sápok délutánéin peéig lassaek a M-vételi, javító ás pótló vissgálalok. Ezen értesítés azon hotráadásssl adatik s t. es. aaü-lők tudomására, hogy gyermekeik beiratá-sakor a törvény értelmébeu személyesen vagy helyettesítve tartoznak megjelenni, mely alkalommal aM Intése'In elfogör lelépi, tmla-mint minden 8-1k oetlályu tanuló kereetleve-IH, UUtQUy ittlétééi kitanyUvéngt i» kötette ftlmu'iüni. Nagy-Kanizsán, 1894. aug. ?fr>én. i$atfaMtdg< lakalal értealtéeek. A nagy-kanizaai hat osztályú polgári flu-fkólában as 1884—8">-iki tanévre a beiratáaok szeptember hó t-töl egéss 4 ig mindig 9-19-ig és délután 5-6 óráig eszközöltetnek a íári Iskola helyiségeiben Ugyanekkor tartatnak a felvételi-, javító- és magánvisseá-látok i. A nagy-kanizsai polgári iskolai tantestület által, miniszteri engedélylyel, felserdült leányok számára rendeset! tanfolyamra a beiratáaok szeptember hó .l-löl Mész 4-ig mímlig délután 8—5 óráig eszközöltetnek. Jelentkezhetni a polgári Iskola helyiségeiben. — Láajrl Adatár tehetséges iatal Verairó előfizetési felhívást boosát ki •Emlékeim czimü verskötetére. A körülbelül 6 ivre tejedő díszesen kiállított kötet előfizetési ára I frt, mely összeg szeptember 16-éjg a szerző nevére Esztergomba küldendő. Hz előfizetésre tisztelet példány. A kötet október második felében fog megjelenni. — Lányi Adolárt melegen ajánljuk t. olvasóink párt-áigásába — A bstslsalttrrdl Mréfvea* dégek névsorának hozzánk legutóbb beküldött száma 1778 (Ürdővendéget mulat fel. Knniteih dl otl Ulálluk Ssigritt Róbert vendéglőst. — Két aj laakéayvel küldtek be megbirálás vágett szerkesztőségünkbóz. As elsőt sMagyarország története a népiskolák számára" mint szerzőé Jókai Mór koesorue Írónk neve teszi felette érdekessé. A világhírű lángész tehát mint tankönyvaseraő is próbálkozik. Ha őszintén kell nyilatkoznunk, kénytelenek vagyunk kijeieoteni, bogy ez a kísérlet nem igen sikerült, átnéztük a 77 oldalra terjedő kőtelkét s ugy találták, hogy nem negyon való es népiskolába. Csodáltok, bogy Jókai, ki mmt történetíró ia próbául adott ragyogó saenialiláaáról, a ki a felnőttek számára olyan lebilincselően vonsóbg tad írni, épen s gyermekeknek ilyen száras és hivatalos stílusban ir. Csupa nép és évszám I— A 30 krajcsárba kerülő tankönyvet különben a köroktaláai minisztérium is elfogadta és a'ánlja; kiadók a vállalkozó szellemű Rétai lestvérek. — A másik tankönyv »A magyar helyesírás rendszerének alapvonalai • Irta Kaaetby látván. Nyíregyháza, 18S4. Ara 50 kr. Alapos tanulmányok után, helyes kifogással és módszerrel Irt tankönyv, melyet mi is tiszta aziwel sjánlunk ugy iskolai mint magánhasználatra. Közgazdaság. Gabona Arak. Nagy-Kanizsa, augusztus 19. 78 kilogrsm buza 7 frt 7 frt 50 kr U Róza 6 frt 20 kr. 6 frt. 76 ki. — kr. Zab ft frt í<0 kr. 6 frt. — árpa 6 Irt. 8 frt 60 ;kr. — repeze II frt, 19 Irt. csekély üslet A vasiti Msstrsal. Jh4.'i <aMf ^ (-! k' i a * a^l^i"* mm mm* wii 4,»s F.\| im.9ta.emm.eenm U ' sas lé. S7 »• eme tHf io é.is n kW laá liU •^^ft "SS* I -fe se II r\ mm >«M hj Kmím • «s 4M I U4. tt« m r • * k y M» (Mkl ••81 1Ti i gi-'ri i 4 • I Ml* * ow u > «s s. te r wm" ,umi emm. >wl mkm-Umm s. j ••• toá.l »■» M ».\| iM Sr U—.náil na tea* Imi lisfcss1 '•ss** M.1I <) >6 f) & I M r 17 »• mm.fmm •a* .iwl ujs á Qa p. é a. . mis Mft ll * H t t a. III a. «M ■x m. v. A a. 140 Nyilttér.) Kg) mtglndltó küsznnölcféil A Budapest, junius 24. Tisztelt uram IA mindenható Űr Isten ezerszeresen fizesse meg mind sst a jól, sroit ön velem tett I Erőé szívdobogásom, szédülésem, gyomorgörcsöm mind eltűnt. A jobb időkben Tischer tsnár húsz évig volt háziorvosom, de nem segíthetett rajtsm, — önt pedig a mindenható Isten küldte hozzám, azért egéss lelkemből buzgólkodni fogok, hogy az ön nagybecsű labdacsait ajánljam mindenkinek ; a mai Időben úgyis igmi sok a nyegleség, snnyirs, hogy ss emberek már nem ktssnek másnak, csak ha magok megpróbálják Ha módom-1 ben újságba tétetném a nevem alatt, hogy aztán az emberek hozzám jönnének tudako zódnánsk. De éa ezegény s az egész világtól, mindentől elhagyatott asszony vagyok, caakie egy vigasztalót küldőit hozzám a mindenható Istsa, aa ön svájezi lapdacsail, melyek szenvedéseimtől megszabadítottak. Csókolom kasait számtalanasor, s hálásan köszönöm mindazt a jót, amit velem tett, a a mit esek imádságommal jutalmazhatok mag Alázatos, hálás szolgálója, ösvegy Mibalóvich Anna. Szegioyek háza, ajtóezám 100. R. gyógyszerest svajcsi lapds caai dohoaonklat 70 krjával minden magyar-orazági gyógyaasrtárban kaphatók, flondaaaa meg kell nézni, bogy minden dobosoo ng'a van e a fehér ksreast zöld mezőben s tírandi R. névsláiráss. IMI. l—l • A • rarstbu bgUhekirt hlilfliilfM sflswk. vitUt Felelős szerkesztő s kiadó: f A K U A L A J O H. Társszerkesztő Farkas Inra Az egyesült gazdasági gépgyárak EPPLE és BUXBAUM Attgsbarg SoBihofen, feliig éa B é e a, II. Pratarslraaae M ajánlják elismert kitűnő minőségű gyártmányaikai mint : Mindenféle JárgAmv fekvő oszlopos, szállítható KéavellMk szíjkerékkel, homlok- vagy kúp-kerekekkel. I ^ Hlslcséplik va - és káüváayoa. Járgáaymlpllk ■akasrárévsl éi rostával. Tlaalllé etfpllgépek járgáay hajtásra. fll«tsépll\|ések szeges- és sínes dobbal. Ofctteagamjak fekvő- és álló S01 1-6 Ssecaksvágók (Bantell), kuko-riezamorsselók, isiáló SMúmok répaváfbk, sor- és saórva-vető-cépek, Tigris ssénagvűjtök, Pervy szénafbrgstók, Baker él BaksHák rtsüikk, Trieerök. szivsttyük, stb. stb. leQobb és tartás ktéktáshan jatáayos árak msüeti CaftakfMak át árjsgyréáaá lagyse áe ikMhv Kásvslltlkask JetsMk. * . i ' !« ■ " f i I íi I j ■IMKy » ' ' I'1 ""~T^jí í j ' jg f I / r ; - ™ ■;! • ' '!.-; 1 * ii # fr Ijj I! Olcsó és pontos kiszolgálás II g 1 § ISKOLAI TANKÖNYVEK \|l ® \| az igazgatóságok által megállapítva J \|\| jjjp, qo a főgynmasium, polgári-iskola, izr. elemi- és kereskedelmi, kath. elemi és jfr üft 8jt ' ..■ \ felső leány iskolák részőre. • 11 Eredeti áron kaphatók II á " • aa «• roo 1 f Fischel Fülöp könyv- és papir-kereskedésében T1 ^ \| Nagy-Kanizsán. * \|\| \| ' Egyszersmind ajánlja dúsan berendezett ° 35 3?a.pir- DRecjz- éö Írószer r^tetá-rlsut- : p I94 sz.jtk. I8S4. 8978. jogerőre emelkedésétől azámitandó I hónap ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. ' ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. j* 11Sli1K nkanizaai kir. törvényszék tkkvi olall, — minden egyes részlet alán sz árve-hogy Jám- réz napjától azámitandó 6"\|, kamatokkal egy&tt az árverén feltételekben meghatározott helyen és módozslok szerint lefizetni. Az árveréa teljesiiésére s letenyei kir. járásbíróság megkerestetik. • A nagy-kanizsai kir. törvényszék mint tekkvi halóság i84 június &áa. TAMÁSY KISS elnök. 198 I—I jegyző. fraktár N.-KaaiaUui \eÍM Ustvénknél _M fl—14 X C ni, Ii K «o brfl Q 3 dftsta Q densi kapk vl. f lamii 0 ta és pi V \|i >w(9 ifiiiimimiaci tcrau l' I mély tiszteletlel J V fi t Eisinger Henrik utódt * V A * Kalá érjél s vidéfcftnkbeti I. assbftmegter urakat, hogy lehetőleg — { X E «ég • hu folyamában rzimeiket tudassák velüok, bogy mimabffankHi á , V V etkiödhessftk nékik 197 1-3 m f Ii Ihdager Henrik mUémí < J Hfflléll FWékll ftfcp lapielajdoeoenál Majjlaeiaiás. j&aKiüa^fc f • ''"teffi' ítflfflöB ■-• 1,'.! • -i' j . .1 ' ' \| 1 az igazgatóságok által megállapítva a fógymnasium, polgári-iskola, izr. elemi- és kereskedelmi, kath. elemi és \ felső leány iskolák részére. Eredeti áron kaphatók Fischel Fülöp könyv- és papir-kereskedésében Nagy-Kanizsán. IM Egyszersmind ajánlja dúsan berendezett n?a,pir- ISajz- és Írószer ra,fctáiráit. 194 sz.jtk. 1884. 3978. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. ' ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A Csáktornyái kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hslóság részéről közhírré tétetik, miként Jámbrovies Márton nedeliczi lakóannk néhai (imájnics György hagyatéka végrehajtást szenvedő ellen 100 frt tőke s jár. iránli végrehajtási Ügyében a nagykanizsai kir. törvényszék területéhez tartozó csáktornyai kir.. járásbíróság.területén lévő VI. hegykerOleti községberrfekvö 4>5 sz. tjkvben. A -f Ifüd hrsz. a. (imájnics György nagykorú nőtlen gerkávesesáki lakos tulajdonául (elveit s a tartozékokkal egyén 372 frtra becsöli ingatlanok a tartozékai folyó évi gxtptemtar tad2-lk napján tl c 10 órakor a VI. hegykerületi községháznál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alul is eladatni fognak. As árveresni szándékozók tartoznak, az ingatlsnok kikiáltási árának tOjtrát készpénzben vagy vas 1881. évi LX I. es. 42 ft-ában előirt óvadékképes papírban a^ kiküldött keréhez letenni, a többi feltételek e bíróságnál megtekinthetők, Kell Csáktornyán a kir. járásbíróság mint telekkény ti halóságnál >884. február hó 8-ik napján. 186 t-t 1 A nksnizsai kir. tőrvéi.yszék tkkvi osztálya részéről közhirré tétetik, hogy Jámbor János régrehsjtatóeak Nemes Mihály végrehajtást szenvedő kányavári lakós elleni Ii Irt 80 kr. tőkei b77 évi november hó ft-ik napjától járó 61. kamatok II frt 60 kr. per, 7 frt végrehajtás kérelmi, 8 írt árverés kérelmi s még felmerülendő költségek iránli végrehajtási ügyeben a fest nevezeti kir. tvszék területéhez tartozó várföldi 4?. sz. tkkben I. 43. hrsz. slall leivelt ingatlanból Nemes Mihá^t illető, erdő és legelő joggal 247 írtra becsült, Uanzer Zsigmond állal 122 írton megvett fele része, Pintér László által 184 frt 80 krban telt utóajánlal folytán, — továbbá a várföldi 56. zz. tkkben 1. 1-6 sorsz. alatt Nemes Mihály tulajdonául felveti, I&2 frtra becsült, Fóka Feréncz által 120 Irtoe megvett ingatlan Pintér László által 132 fiiban fett utősjánlst folytán 1884évi Fxepiember bó 29-ik napján <1. e 10 órakor Vérföld község házánál hivatalból megtartandó nyilvánoa árverésen eladatni fog. Árverezni kívánók laiioznsk a becsár 10'1,,-éi készpénzben, vagy óvadékképes pa-pirbsn a kiküldölt kezéhez lelenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő részletben, még pedig az elsőt sz arrerés jogerőre emelkedésétől számitsndó I hónap slstt, — s másodikat ugyanattól 2 hónap slatl, — a harmadikat ugyanattól 3 hónap a lati, — minden egyes részlet után sz árveréa napjától számítandó 6"\|# kamatokkal együtt az árverési feltételekben meghatározott helyen és módozslok sserktt lefizetni. Az árverés teljesítésére s letenyei kir. járácbiróság megkerestetik. • A nsgy-kauizsai kir. törvényszék mint lekkvi halóság i&M június &-áa. TAMÁSY KISS elnök. 198 l—l jegyző. gxakaéalsusstt Gyapot-Hajtószíj. # fradray é & > K'.imnirve Iryjobb yydi tmányuak Erösebli éa olcsóbb a bőrnél. Sem a nedvesség, sem a hőség nem bírnak reá legcsekélyebb lefolyással sem. E szíjak nem nyálnak, nem csúsznak meg, egyenesen és megbízhatóan morognak. Tsrlémágakért jélállás vállaltatik. I Kiliponfi j rtJchlr Au$ttri-t~M'ipy»róitxág rétiért Bécs, I. Maxmilíanstra8se 13. PoNiiausky A ftrellu. 1H5 2-11. Ltg/Uomnbb. i-IóiéitlUir. E. LAehlvfla dk Cs et. kir. udvarittállitók Trappon-bon. 183 1—4 Ea s fisom, nmstoa ktmípyiikör, m«-ly«t kBIOsfia paddal péSnk tlnu \|ZabosapAUakábót éa vtJogaW holUi-lülai, sAld kthstapsacból, kklsA b-Itéaaal na ss whillsi ésí aást jóitl, rjalaa i\|tml\|l asar h^obbia ^ástkaU TM Irfsrslsl 1 Frad. lltamSTaf 1 frt ■\|, h I 60 kr. Kapható : Rottn/tlé Adojjjnl tf.4Canizsáu. Matkovics-féle H1KKM tiYOHOBLIKÓK Főlfllmalkatlsa és különféle betegingben kit Und hatásúnak elismert gyógyital; dinári slpeseken szedett gyögyfQ vekből készité. Matkovloe tí. V. üalnban (DMraáczis). Ksphaiú N.-lianlsaán Pijáger Bé-la gyógyszeiésznél, Fiaméban Jekel Ferencznél. 127] 15 24 Sgy Oveg ára 70 kr. Csomagolsa és. elküldés s megrendelő költségén történik. 148. szám 1884. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY, Alulirt kir. bír. végrehajtó az IfcSl évi LX. t. ez. 102. ft-a értelmében ezennel köshirré leszi, bogy a sala-egerszegi kir. járásbíróság 3408 számú végzése»által Dobna Benő nagy-kanizsai lakos végrehaitató jevárs Mencser Anna félj. Sch m ei czanbergné zats-apáti lakos 600 frt tőke és ennek járuléksi erejéig elrendelt kielégítési végreíwjtás al-kalmávaLhiróilag lefoglalt és I0M frtra becsült Gabona nemük, 3 ökör. 3 ab. linóból álló ingóságoknak nyilvános árterés utján leendő eladatása elrendeltetvén, ennek a hely színén vegyis Rádiházi pnsztán lekaáö eszközlésére 1884 évi szeptember hót-Kk nap- Jáaak d. c 10 óráju haláriéőfi küfizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel híválnak n eg, bogy as érintett ingóságok ekeo árverésen, as 1861. évi LX. t. ez. 107 f-s ér-telmében s legtöbbet Ígérőnek becsáron alul ia eladatni tognak. As eiárverewndő ingóságok vételára es 1881. évi LX. t ez. 108-ik §-áfcan meg-állaj itoti feltételek szerint lesz kifizetendő Keh Za s-Egerszegen, 1884-ft évi aug hó 47-* napján. vN&MKT SáHDOR NO l-l kir. kMsé# .vigrtks\|tó. jrywMioll VMii Vitap lapmlajdoeoenál " Eisinger Henrik utódai BTagCj-KapiM, fétér. Van szerencsénk s nagyérdemű közönségnek b. indomlsárs hozni, hogy dtvai- és késmOáru üzletünkhöz mindennemű legjobb fajtájú brflnni és reiebenbergi posztó- gyapjúszövetek düiarlahnu raktárát csatollnk, valaminiliogy donttkin, p ruviéu, min-denszinl br> ruWzv' sth. fogunk tartani. Továbbá tetemesen mwgyHf^ atásjezraklAraskal; kaphatók nálunk jt^uAn^k 26 krml fölleié s legfinomabbak egy valamint hogy nagy választékkal tarimm Imimsí. Czégünknek 31 év óta előnyösen ismert szolidsága kezeskedik jó és pontos reolgklatért. Szivei megrendeléseket kérnek j mély tiszteletlel Eisinger Henrik utóda Pelkériai s vidékünkbei} I saalAnegter urakat, kofy lehetőleg még e kó Mjamában czimeiket tudassák velftok, hogy mirnabpjamh-i •IkUdhessAk nékik 191 1-3 Khdager ■•airtk atádal 36. szám. Nagy-Kanizsa, 1884. augusztus 17-én, XI. évfolyam., CttlíJCD'Mta ü kiauúiiiva Til K\|\|ia.ikM i aa HaÉm a hfaiiW i rabértTwcaikM" lliliBfcq, W«tM* alóflaatéaak. MwA-UmlAwik, WnleliWk ■«,), Ida IsMuJIk \|S\|iswtill— Wtalak sak Umertj ka-SakUI fogttllatnnk al. 1 Kfedrklok vlwsa mm kUldolnnk. ZALA POLITIKAI ÉS VEGYBS TARTALMÚ HETILAP. A Zalamogyel AgyvMégylct, a Nigy-KanljtfaÚ h Dólxalsl takarékpénztárak, Baiikegyesűlct. ss Alaó-muraközl tsksrékpéaitár rémén) társsáig és Önsegélyt* izövetk. klvataJos közlönye. Megjelenik NagyKanixtán hctenkini eyytxer : Vaeámnp. KLöruurráM Ám Isimim fU hm NfymUrn I M - kr, i i M,, f . tS . IMKM JIUI^M ás—Mist—fc. • Ipá tlvaUU MmMmÍ syak 80 Ir. MHmA^W MSI 10» mtg l át, imM minim mákt 'j, kr, Nyllttér pstttsers 10 kr. Szent-lstvAnnapi Ünnep. .^Dicsőséges, szent jubjb két!41 Igy teng a régi magvar ének, msgya-rok első királyáról, legbölcsebb feje-Beiméről. A magyar nemzet fiai kö zött örökre áldott az emléke an nak a dicsőséges, ssent Jobb kés- \| ne^ mely a mellett,! hogy jónál egye- 4 bet soha sem művelt, vas erővel ren-» , deste ezt a véréé harcznk árán \| szerzett hasát; a keresztény val- 1 lást adta a pogány ősöknek lés állampolgárokká tette asokat, kik eddig ván dortörzsek tagjai voltak. Dicsőséges éa szent volt a kés, mely eteket művel te, dicsőséges és ssent as emjlók, mely j felette lebeg! 8 ez ag emlék él! Hogyne is élne, j smig magyar szó hangzik aa ős Tan iiotna földjén ; hogyne élne, amig él \| a magyar állam, a melyet Szent István király alkotott! És addig fog élni j a nemzet, addig él és virágzik az ál j larn. ameddig fenn tudja tartani dicső I fiainak emlékét; amig ezeken az em lékeken bntdúlni, lelkesülni tud s fá-rsdságos munkájához új meg új erőt ; merít belőlük Az as ünnep, melyet a nemzet valamelyik nagyjánkk rendes, I as nemcsak a dicsének emlékét tiss- ! 'teli meg, hanem egyszersmind egyik I hatalmas rúgója a közszellemnek. A fölelevenített emlékből tanulja a kéeő \| nemzedék, mikép tudták s mikép kell \| a basát szeretni; mikép tudták s mi j kép kell a basát szolgálni. És a poli-tikai tudomány emberei is leiismerték, milyen kiváló tényesőt képesnek a nemzet életében a nemzeti ünnepélyek és néhány hónsppal ezelőtt, mint minden esztendőben, nagy lelkesedéssel ülte meg egéss Francsiaország a Bastille lerombolásának évfordulóját, a frari- czin nemzeti Ünnepet, dacsára annak, hogy aa ország halárán belül irtózatos aratását tartja a fekete halál. Mi, számunkat tekintve, a legkisebb nemzetek eorában foglalunk helyet Azért múltunk dicső, fényes emlékekben nem ssegényebb bármely haL üil inas, nagy namaetnél. A magyar pantheon nevei ragyogó betűkkel vannak felírva a történelem könyveiben, a béke és a háború lapjain egyaránt \| fii -4 mondjuk ki őszintén — ha nem is diosőségesebbok, de minden* esetre vigasztalóbbak, biztatóbbak azok a lapok, melyek a békében vieelt dolgainkról tesznek, tanúságot. Egy ezredév slatt sok msgyar vór áztat'a avéo Európa földjét és büszkén mondhatjuk azt ia, hogy e vérrel ástatott földbea babér is termett elég, több mint akárhány nagy nemset részére De vslódi üdvöt keveset boshst reánk vérünknek kiontása. Olysn kevesen vagyunk. hogy mint uagy Hzéchenyink mond* ta — még ap spsgyilkosnak is meg kellene kegyelmezni, ha msgysr. Kevesen vagyunk nagyon és épen ezért csak e békében való megssilárduláa vei heti meg bistos alapját lövő felvirágzásunknak. Egészen közhelylyé vált már hasonlókép a nsgy Ssécbenyi mondása: .,Msgyarország nem volt, hanem lesz.1' Ée hogyan, miképen, mi által lesz? Ha hfven ápolva és megőrizve azt, amit az évszázadok viszontagságain keresztül sok vér és sok munka árán szerzett, előre halad, közös munkával, békéa egyetértéssel, vállvetett fáradozással úgy, hogy mindenki a I nemzet napazámoaa legyen. Gaatis ekképen less Magyaror. sság: békés, de annál buzgóbb munka által Hiszen nem cssk nálunk, de az egéss művelt világban es ma a jelszó: többet éssssel, mint erővel. Asekeva-aa, as üllő és kalapács, a toll, ma nagyobb világhódító hatalom a kardnál. I M» már nem bt tekintik pussta, tel \| jesülhetlen ábrándnak a világbéke I fönséges eesméjét A magyar nemzetet, est a min- I denünnen ellenséggel körülvett, sokat • küzdött, még többet szenvedett tagját a nemzetek nagy tömegének, mi serkentheti inkább békés, közös munkára, mintha a legimpozánsabb módon felelevenítik előtte időről-időre azt aa emléket, mely a nem bárotok ádás dühe, hanem bölcs ée békés működés által alkotott nagyságot juttatja essébe ? 8 kinek emléke alkalmasabb e csélra épen Szent István királyunkénál ? 8 kinek emléko méltóbb arra, hogy nem- \| seti Ünnep alapját képezze, mint épen 8zent Isti án királyunké! 8zépsége, és kegyeleteeeége mel- •] lett igen üdvös eszme volt, ezt a na I pot nemzeti üntoeppé tenni. És őszinte { hálával tartozunk szoknak, kik sson voltak, hogy városunk is méltón megünnepelje est a napot Tavaly történt \| először ; ross suspiosiumok között mert \| tavaly az ünnei) olysn időre eseit, mely \| idő — kivált a mi vidékünkre — ke I vés diceőeéget hozott. Társadalmi »-I galmak, lelketlenül aaitott szenvedélyek vetnek eötét árnyékot erre at időre éa adja iaten, hogy ahhot haaonlót ne egyhamar érjünk újra És ss ünnepély mégis sikerült Ne hagyjuk magunkat as idén sem! Nsgy Kanizsa város értelmiség, műveltség dolgában előkelő helyet foglsl el sz országban A haza-fiségban se maradjunk hátra! Nem puszta külsőség es a Szent István nsp-jánsk megünneplése ée nálunk kétsse res fontossága lehet, mert nagy mértékben hozzájárulhat a lét eső politikai és társadalmi differenctiák kiegyenlítéséhez. Tegye ezt azt ügyet mindenki a magáévá. Mint a legőszintébb örömmel értesülünk, már előre szép gyümölcsöket termett Kanizsán az Idén létesítendő Szent-Istvánnapi ünnepély esz rhéje. Szép biztatást látunk ebben a jövőre. És évről-évre annál fényesebben fogjuk megülni ezt a napot, mennél azebb, mennél tisztább less kötöttünk a béke és as egyetértés* És a honsserető, megdicsőült azent király is kegyesen fog tekinteni reánk, kis aa Ő magasztos lelkületéhet méltón üljük meg as Ő nevének, a magyar nem zetnek ünnepét. Országgyűlési reform. Parlamenti tekintetben azon ponton állunk, hogy egy nagyazabáau uji táennk legnagyobb stűkaége állott be, s annak neve: országgyűlési reform 8 pedig ssükséges a képviselői man-dátum meghossssabbitása ée a, felső hás ujjá aískitása. As ellenséki lapok bár nem ismerik még a kormány álláspontját , i as első reformszükség tekintetében, már erőé opposicsiót fejtenek ki: a kormány hatalomhoz való rsgasskodását tüntetik indoknak, holott ama reform mellett ssámos politikai és kösgssdssági érdek szól. Ott vsn előetör is a gazdasági szempont, mely a leghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy minden három évben törvényéé választási költségek czimén any-nyi ásás meg ssás jetölt adósságba verje magát és családját Ha bisonyoskö rökévről-évre a középosztály elesegénye* déséről lamentálnak, dőreeég volna an" nak egyik legfőbb okát elhallgatni* TÁRCZA, Archeológiai canicularit csevegés. 4 nagy ■kososai éa ttmú-györgymiri régitégi tárgyakról — A „ZaJs" mdrti tárnája — Minden félreértés kikerülése végett elő re bejelenlem, tisztelt hölgyeim és ursim s általában minden rendű éa rangú olvasöim, 4 kik idejük- es türelmüket tették kocz-kárs e sorok elolvasása végett, — hogy én arcbeologus nem vagyok : hsnem volt szerencsém több helyi- és vidékbeii jeles régé szeti gyűjteményeket megszemlélhetni, — ezenkívül helybeli kiválóbb régészeinkkel van szerencsém személyes ismeretségben állhatni, — és igy mint dilettáns majd közvetlen, majd közvetített uton és módon compi-láttam ezen canicularis csevegés'. Nevezetesen igen jól ismerem az én lisstelt barátom és coiiegám Kőtiösi B. úrnak terjedelmes régészeli gyűjteményét; — igen ssáp példányait láiism ezen gyűjtemény-Lm a bosnyák handzsárok és csákányoknak a legutóbbi bosnyák okkupáczió korszakából, melynek egy némelyikéi hősies bátor-ságs jís személyes vitézségével önmaga szerezte volt még boldogult boszniai baka úrfi korában, — mint ezt Báiortslsnü L. lisstelt baréictmtél hitelesen, dáiam szerint el be-széki Jwllolfam; — ki mindezeket — ka nem csalódom - egy szellemdús eszmefut-itá»si Malmibeotüieg Is megörOkMette; — aat ast nem födöm, bogy sajtó alá ren-desk-a már eseo mualáját ? Léiism esen Jeles gyűjteményben as, tsMtt amott szórványosan ogysn még msi na-plg \|s talAJbetó, — ds nagyobbvéaat már as Ő gyűjteményébe került — a szabadságbsres lírffTT sléttí Wdből valé — eniik Impnaa-tóAaek »iga becses peldánysii, melyebek egy ^isíjlHrfií Idkrfir--- itárai »4k elfl. kogy ások a ukfilialsml, maradványai; t- a hogy ezek in illo teirt-pore a régi rómaiak házi isteneiknek szentségtartó! voltak < Eleinte majdnem engem is meggyőzött rábeszélő tehetségének halalma ; — azonban szerencse, vsgy szerencsétlenségemre, — W zónyos tekintetben én már msgam is-régé- ' szeli tárgy,) -4- illetőleg régiség vagyok, -W a mennyiben án még a kóppaalós korszakban éltem gyermekéveimet; — s amint esen római szentségtartó!, — nem csekély borzadálylyal — kézbe venni' merészkedtem : önkéntelenül néztem körül s kerestem a fagygyugyertyátj, — a szó.valódi érlelmébeji elfogott a koppantási vágy!— — — Ezen vágyódás ugyan égő faggyú gyertya kanócsa hiánya miait teljesű'ésbe nem meheteu, de slákot öltött sz állal, bogy p puszta légben, faggyúgyertya láng és knnii-csa hiánya nélkül,' — csíptettem egyet, 4-koppanás .jeléül Nehogyj azonban a szénlaéges koppant^, — akarom mondani, a hajdanién azent czéj-ra szolgált nagybecsű eszzta") - prölanizál-tassék, — as én tisztelt barátom azonnal még énlekfessilöbb régiségre, 4 nevezetesen Szt. László királyunknsk a keresztes háhoruk-ban viselt (Egyedulán leli) nehéz kardiára, — maid második, vsgy jerussálemi Endre királyunknak Hóbicsán inegtsláli, • balssru-ján viselt csipkés tnrajtí sarkantyújára vonta figyelmemet; sagyuital igén érdekesen beszélte el a rédecsi imyorbeli, - nagy hiiv re vergödátt l- azelenozél^et bistóriájáí! Esen nagy terjedelmű gyűjteményben Iái halók még a Mura és Dráva folyókból kiszedeti görtienyelü és pitingfju légrádi bicsakoknak — lényé zetnek iiídu ni látsz^ nagyszerű méstkaiávei, melyek még mindég mintáol szolgálhatnak nem csak a kés-csináló késiuüvéágk, hanem s íégyverkö-v ácsok nak ts. -t Esen luáalmas bicsak oknak ) MH tm4 shss ss k nihil Viktor ksfat, m kl as Ma ssajrlst mn Uri a ftjít, - fcikr Jjt h ktUmf.it Igy tm Uást láifj- — kf s tttmiiftiT,asáse mm fcpliwl Is hkask I egynémelyikérel éhes ember még most j is jóisüsn lud hatna téli időben paprikás ssja-lonnáf eliwtn i, — már mikor egy alkalma kMkjfltsAl — Sőt l)r, Horváth A. ur) I valóságok elragadtatással luatfeazélni aaoo \| yilinga nélküli nyeleden bicsakról, — mely I állilása szérhil azintén ezen gyűjteménynek i egyik dias példánya volna, — a a mely az ' ö történelmi nyomozód áss szerint, — akis-\| kanizsai vár hajdani egyik tulajdonosának, — Kanizsai Ursolyánsk tésstametélö bicskája I lehetett Van azonbaa esen nagybecsű gyűjteményben,. — a felsoroltaknál még egy érde-) kesebh és értékesebb lelet a Kupa vezér korszakából, melyet elődeink 4 hozzávetés \| szerint - még a Monti) mellől hozhattak ma-I gukkal, — midőn a honfoglalás alnplMólé-j nek nagy munkájS miatt útrakeltek. ■'— 8 esen lelet egy sotSogymsgyei származású jó barátom és szomszédomnak higgadtaá megfontolt .véleménye szerint — a Kupa család tulajdonát képeztáj — Somogyvár vidékén I került napfényre ;J— s ez nem más mint egy csikóbőrös kulacs és egy fijknpa. Esen utóbbi] lelet valódi belbecscsel azonban akkor bii, — midőn azt annsk tulajdonosa, — a mtmlói szűretekrőli hazaérkezése alkalmával -j hússárköpönyeg ssinű somlói murczival ilnegtöllve mtítatja be. — Ilyenkor leghajlannóbb az ember ason hozzávet ésnek hitelt adm, bogy a csikóbőrös kulacs csskugyan pogány eredetű, --nemcsak azért, mivel áldozatra vilt csikó bőréből azabtak rá ködment; — hsnem asért is, mivel az ember ereiben a pogány lelkesülés érzete hullámzik. Tiiodui KöUősy B. barátomon kivül még Háncséi G. tanár uf is nevezetes régi-l ségbuvár; -4 neki ia nagybecaü tekinlélyesj régiséggyűjteménye van; ö azonban már inkább nommizinatikus; — szenvedélye öt tévmtaal dr. Uorriik •ki< —jfcps^árfássiniei más i^i sütmti%ii •) Rörwn, Asmm ásUI Imit srrat, ki kres fijjsstkis jalaa « rttte ksM tsK; Mr. Hsr-fáik Ai sr (slss IMoklor) psltS tssk plsis\|j)tkM sssr-ásfttto mtg ImsIsAmI mj ttotmmmtí m - a régi kétgarasosok gyűjtésére ösztönzi, — a jelenbeni mercantil szellemű — s inkább uranyat gyűjteni szerető honpolgárok nem csekély bámulatárat — S Freilein A. lis-káüs urnák snbross tett nyilatkozata után élfititokként jár ismerősei kőét azújról-széjra, hoiy gvOjtemenyének legkérdek'esebb tárgyát Kún Láskló királyunknak útolsó poltíirája képezi, — melyért a Laczházán megejtett egyik hetivásár alkalmával — czigánypecsenyével — ■ utoljára jóllakolt I v Mondják, hogy egy helybeli lakóstár s^nk^ki szintén jeles nummismaticus,) — csertt ajánlott föl a tisztelt tanár ur birtokában levő eme polturáért s cserébe, — kél utczára szóló egyemeletes házát ajánlotta fiil, azonban a polium jelenben! tulajdonosa a cserébe ajánlott háznak még egy emelettel fölfelé való megtotdásái, — egy dupla lankaster puskát — egy * adása tarisznyát — és egf kilencshónapos caehvisakkutya kölykei kér feladásul, de akkor ia még kétheti gondolkodási idö, 4- s félévi visssacse-rélbetésl jogkedvezmőny kikütébO föntartá-sa melleit. Az iu tisztelettel felsorolt archeológusainkon kivül vsunak még sokan, kik vá-rosunkbsn régészénél foglalkoznak, — igaz ugyan, hogy nem annyira passió,! — fliint inkább prolessióból; ugyanazért aseknek felsorolásukat mellőzzük; — s e tekintetbem s szerdán és pénteken megtartani eaokott heti vásárok alkalmával! zsibárus piaezra utaljak lisstelt olvasóinkat — hol nem ritkán a legbecsesebb régiségi tárgyakkal és mű kincseskel találkozhatunk. Így került például zsibárus piacsra, — a helybeli járásbiróságnál az előtt letéti tárgyak őrzésére alkalmazott, - azonsán gonosz kezek által kitöri s megszentségtelenített ason vasláda is, — mely as Atyook korszakából, midőn ugyanis Nagy Ligos kirá--tfunk, Endre fivére meggvlíkollalását ma-gyár dicsőséggel megbosaulandői — Nápolyi hadjáratára indáit: es szolgált s hsdrs Mit sereg legénysége lénungjának pénztárául ; — a a dicsőséges hadjáratból vlssza-