Zala 1887 11 november k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	13.67 MB
Keltezés:	2010-06-03 09:58:29

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	862
Megtekintések száma:	2155
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (303.44 KB) Zala 1887 november Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 46. .szám Nngy-Kanjizaa, 1887. november 6-án. XIV. évfolyam f-8 HP 233 KEI '"V MHMMr * VMikit hiMMtfiWadnitMNiiM 8 kttl BIMM kM«ii«f fi EStéáfcivstel 1. ü WmewU t«T»tak caik ImmtI kewk W bgadtaiaak L Kéatratok vímm nem kálr»tSfc. tn ■ mr-gnrin xzz .rrx • r II fii "tT - ,;J--II ■ ■ -j--HH-——«—---- ' ^ -' ! ■' - _ ffi1 zzz.zzz zaz.zzz. m ,iB a■■J^^P'! ^^ _ . Tr RLÖflttTtBl Arak• T ; 7;A I & pM^I 5olltlls:al és Tregrjres tartalmi! IxetllApi. A Zalamegyei ügyvédegylctj a Nagy-lyanusai- & Délzalai -Iakídrékpénztárak, BanketyesÜlcl az Als<J-muraközi takarékpénztár részvénytársaság ós Öns, Köveik. hivatalos közlönye Megjelenik Nagy-Kanlxeán hetenkint egyezet: vaaArnkp. Hinlttfatk j«i4aj«u ttimw tí in«M i igyéb MvataJü kW»t»4ft 1 90 kr bétv«z4li<ra r«\|ll 100 aéig 1 H J l «uwt«i «Mm Miért «cf fti kr. 0 Wyllttér patttsora 10 kr. nmn.: tztz_xrr~ ih - Az európai béke. A delegálták fogadtatása alkalmával mondott királyi szavak, amint azt most már a ktllftfldi hírlapok nyilatkozataiból constatálni lehet, az összes európai politikai kOrGkben nagy fontos ságu nyilatkozatnak tekintetnek « úgy tagják fel, mint a béke valódi biztosítékát. Kivételt képesnek ebben a tekintetben az orom lapok, amit annál természetesebbnek találhatunk, mert ha egé«z Európa megelégszik a jelenlegi oonstellátióval a örül a béke kilá-táaának, amelyre Etirópának éa Európa népeinek'valóban szüksége van: üroasországnak minden esetre keve-aebb okában tfrülni a békén állapotoknak, szeretvén a zavarosban halászni, ami reája' nézve lehetetlen addig, mig a béke megzavarására elegendő okol nem talál. Azért azt mondják az orosz lapok, hogy királyunk szavai a Crispi nyílatkotataival azonosak,nritmd békét igémek. Ugy mondják, hogy az orosz diplomatia nemsokára meg fogja ismerni. hogy a nyílt kOidelem az egyetlen üt, mely az eddigi állap i-tokból kivezet Est értittk mi is, de hogy hová vetetne esetleg ez a küzdelem, arról az orosz lapok is hall-gatnak. Ismerjük azonban Oroszorazág tít- j koa törekvéseit* aifielylyel az európai \| békét megzavarni óhajtotta. A bolgár i választások alkalmával mindent eJk0- ; vetett, hogy Bolgáforstághan valami* kép bonyodalmakat készítsen elő és Ferdinánd fejedelemnek kellemetlenségeket okozzon. Nem sikerült. A boi- j gár hazafias kormány páratlan józan- ' aágának és erőfeszítéseinek sikerült, 'a ! litOrhet^ zavarokat megakadályozni s \| a szobránje már megkezdette működé- I séj éa pedig oly biztató módon, mely j* reményt nyújt arra, hogy ott a viszonyok oonsolidálódva, lassanként az I \| európai hatalmak is meg fognak bá-l rát kőzni a ténynyel éti a fejedelem éfe kormány által létesített viszonyokat j hozzájárulásuk által sanetionálni fogják, A bolgár trónbieaséd, mqlvlyel i Ferdinánd fejedelem ajszobranjét megnyitotta, higgadt és tapintatos volt, a i a szobrán je vála8zfelíjrata> mely egyhangúlag elfogadtatott. Ferdinánd fejedelem és kormányától reméli a békés viszonyok megszilárdulását Hulgáriá-I ban. Ugy látszik tehát, hogy bármi jóosengésüek voltak ax orosz rubelek, ! a melyekkel az Elégületlen bolgár i elemeket iparkodott Oroszország magának nftgnyerni, zenebonát még sem i támaszthatott s jelenleg az európai eoncertben meglehetősen isoláltan áll. j Ez .izoláltságot kétségtelenül a német-osztrák-magyar olaszj szövetség idézte I elő s kívánatos, hogy az elszigeteltség \| mentül nsgyobb legyjeo, mert ha Oroszország isolálva lesz, a béke megzává-I rásátdl nem igen leket tartani, habár Német- 'és Franciaország még mindig nem a legjobb szemmel tekintenek egymásra. Egyébiránt egyelőre mind* két államnak, miután az utolsó odi osus határügy Németország előzékeny-aége folytán elsimít tátott, jelenleg szüksége van a nyugalomra. Franczia-országuak igen kellemetlen incidenst adott a Caffarel-ügyL s ott aligha beszélnek most egyénről Németországban pedig az sgg uralkodó az aggság gyengeségét érzi A német trónörökös betegsége miait kéiwteleti déli vidéken enyhe éghajlat alatt tartózkodni. Az agg császár pedig \| az utóbbi időben többször betegeskedett, s bármily muló bajok is esek, oly sorban hamar jelentékenyekké válhatnak. Bismarck, á vaskauczellár is betegeskedik, amiot a táviratok mondják Mindezek oly mlenséjek, melyek a békének fantartása mellett szólnak. Az utóbbi időben azonkívül erősen tartja magát la hit,; hogy az orosz r . • \| czár Oroszországba való visszautazása ! alkalmával találkozni fog Vilmos csá-> szárral. Ez pedig Vilmos császár egész-ségi állapotára való tekintettél csakis ' Berlinben történhetik meg. Azt is ; mondják egyszersmind, hogy a találkozásnak politikai jellege nem lesz ; Ez meg lehet, még sem hihető, hogy a két fejedelem az európai aljút ügyeket 1 különösen a bolgár kérdéat ne , érintse beszélgetés közben Az egyetlen porta az, melynek ingadozása kiszámíthatatlan. Mint Ma-homed koporsója a legenda szerint, úgy íügg Törökország az a politikájával ég és föld között jjlabát Bolgárország Souzerainje, még, ebben a kér-\| (létben sem tud elhatározásra jutni. Egy konstantinápolyi távirat szerint Ausztria-Magyarország, Németország és ! Olaszország felhívták a portát arra, hogy lépjen be a 3 állami szövetségébe. A porta csak akkor, akar erre felelni, \| ha megegyzésre jutott Oroszországgal. Ilyen politika mellett a porta. ítészéről legkevesebb aggodalom sem fölfog íenn, hogy •nnan a békét megzavarja valami. S igy \ a népek bármely^ ügygyei baijal is; bel Ügyeik szilárditására fordíthatják figyelmüket A közoktatásügyi költségvetés, Az alábbiakban az (888. évi kfeokta-lásQgyi 'kMtséffvetés főbb nvozxarisisii íkivan-juk olvasninkkal megisnerteflui. Habar)kivóiel nélkül minden tárcsát fölötte fofitosijak isr tunk, hjsxen mindegyik tei«ie»eQ telttlmuljs s közoktstSsí bndgetet, a mil»ol lermésicetos nek látssik az. hogy sx or4kág snysgí hala-dana nagyobb mértékben vesxi igéoytie s nemzet áldoz ilkéaségét, mjhl ailsmunk kulturális fejlődése, mégis - n sx#rén)i keret dsezáral,. mellben a kOsoktalásÜgjri l'lárcza budgetje mozog, ezt fölül tej footpsaaN tartjuk, s meg akarunk elégedni avjval, a mit nyújt. Meglehetős hü képét adja! az állapotnak, h az egyes télelekbéz, flöbb tnozsa* natokhdz az indokolás is meg van, i iónak I tartjuk ezekkel megismertetni Jolvalóinkat. behattVbtt tsglsláiukst esetlek kkiorrs ta'ive ' \| fel,.mikor e költségvetést sz országházban \| targvalni lógják. I Az IÖH8 ki kAzoktatásOgyi előirányzat a következő (6-Asstegeket tünteti fel: km-\| ám fi.S91.340 írt; nyuptiijak; j 194.000 trt; Almtmti kiadtok: 91.380 írt; bmthásúiok: 205.500 írt. Összesen 7.141.170 frt; egybehssonlitva ezt ámult évi 6.980.696 írttal az összes kiad Ások 161.676 frtlal többl% rúgusk mint az elösö évben. A költségvetés főbb mozzanataiból a ; kővetkezőket emeljük ki. 1 Mellőzvén a központi igazgatás költségeinek Ksáuiszerinti kimutatását, valamint a tanulmányi Ügyek igazgatásának tételét, mely a mult évvel szemben néhány ezer toriat-j nyi baökkenest mutat fel, — a népnevelési lanfélügyelőségek kiadásai csökkenlek. Itten tebli az intémény tovább fejlesztéséről sző j siacé egyelőre, pedig elodázni ezt aokáig j nem lehet. I A tanintézetek rovata 6.823.096 Irtot \| mutát fel A tanintézetek közül a gymnáai-I umolt és reáliskolák budgetje mutat gyara- -i pótlási; az előbbiek 31,940 írttal; az utóbbiak közel 11,000 tVltal; ellenben a népnevelési j szükséglet 25,000 írttal csatként. A miniss-\| temek s leánynevelés érdeledben való figyel-l mének és gondoskodásának tulajdooitink, hogy az állami lelaöbb leányiskolák köítaé-gei most már 188'9é0 írtra rúgnak. j A budapestiJÉyetem kiadásainak öas-szege s rendes kisdásuksl, a tanárképző, si I építési kölcsönök lörlesstése • az átmeneti kiadásokat beleszámítva meghaladják at eyy millió forintot. Maguk az építési költségek^ 316543 írtra rúgnak. Állami gymnásinm 10 vsni állami reáliskola 20. Amazok 238480 emezek 518874 frtba kerülnek. A legdrágább áUami gymnásium a budapesti Vili kerületi, költsége 40484 fii; a legdrágább reáliskola a budapesti V. kerületi, mely 41* 428 frt kerül. Felekezeti középiskolák senlyezésére az állstn 9U 390 frtot fordít. &\| összeg megoszlik: s jászberényi ksth. gymnázium, (8600 frt,) s szegedi kath. gymnásium (3000 Irt.) az enerjesi ágon. ev. mia. (8* 700;) a nyíregyházi ág. ev. gym. (8990;) a rozsnyói ág. ev. gymnt7000;i a se^neezbányai ág ev. gymn. (9300;) a rimaszombati egy. prot. (7000;) a márama-roéasigeii ev. rel. gymm löOKÍ frt;) az ev. rei. és unit középiskolák (28000 irt) közölt As állam által szolgáltatott középiskolai kátségek összege 1.081.789 frt. s tavali 9Ö0.139 írttal szemben. Az emelkedés te- bll tetemes összegre rug, a melylyel szem-]■ Tárcza. Zöld Marczi és Paiatinszky halálos ítélete CKsjr Hft okirat) — á „fclft" nrwleti (Aresija .... Mind ezeknek t<»bt»szörí józan és figyel mee filólvsstatása megfontolása, és s Ststá-rtálii ítélet iránt ki sdstott Felséges rendelésekhez lett alkalmaztatást), s azokkal való mefsgyeatetése idánn, ezen Ítélőszék valamennyi kirendelt bites tagjsinak törvénges ét lelki Uiséretbéli egyes mezgyöseltetések-böi, Itiletekb^s voksaiktól nyoqbsn. Végeztetett: Sok hamis Nevekett magára rubása FalaUasiky István, Orszá\| szerte kí bice-Hsraiaiák Vezére. Minekuiánna «k Vskssi Kieredgyéhttl többszöri hitetlen eJssA* léplri és tsásMM fooosststtetért a Hadi Fe<ső<4g által a TftiaÖsvérí Sáoezoknál 8 ftatendetg súlyos HsbaághóI Ns Arad Vármegyének hites WseoyUváaya szerint a ■taaks lAsflit Btrázsájánsk kegyetlen;meg-öMsivef if^gszökoti valaa, és ho^y Ember társainak áruiméra iakáhb leheseen, fesőb-Mnms Pai Jóaaef neveaates s-t vényt, kivel a Heeeetól s'ssőkoil ««ga mellé segft^QI vstée. esssl oikkiMr Makó Város puss- A* ittMI rtniM, mdf Hnw aici tlM WISI MmiimI ■ IHmM W^int Hitt'lsÉiS isa tartat—tw, — flalsf IMI ntf-MMl «in«a\|iin UH rwl^ati Uaát-m IM SS Ml iwiar Mrtaltlaa vsa. A mm mmm Mgá^ \| gg - JgÉ^J BtHiwMl igái M liiiii IMÉMMI h m HMM JnysSjéafwwl. Ipfi^Miii miírt. ~ Np as iáa^ail >t»—simms. áOmÉK naw mim I iáira ment, és a Maros j Vízen álló jilálom-hói egy Zsák Mont liszíet loptak ki,'mely I nek feliből ss Loiei Unlvásnsk házánál kenyerét sOiüiiBk, leiét padig 10 forintért szon j Gulyásnak elstiak, nsmsokára ezután s z()n-I teleo kimlétö Hadnagyok által Pál Jóiéit «lfogattatván. Palatijsssky István j»edig \| nemesebb vigyázása által Meglogiatstá-I sát elkerülvén, Kádár Ferrtiezczel Tettes Báes ' Vármegyeben Kátz-Kerészturi pusztán tslál-I kozvan. mivel hogy uiéjg akkor mind ketten ' gyalogjában voltak, as jott lévő ménesbfll 4 I lovsksit elrablollak. naelyeket Kádár Ferencz Makón kit eladóit kit eioserélt, hogy áina-zokatt alatt ok iokábbl knsgne .(bmérbessék, Annskátánna Ns Csoagjrád Vármegyéből s ssögedi pusztán Palzs János Gnlyásnsk I sárga paripáját ertfvss elhozták, tovább ioly j vakmerőségre veteaedték, hogy a pásstaro-j kst kettenis megtámsjliji s kirsblsni báior-kották, nevezeiesseníIs Herényi puszt^ritl J Kádár Ferentzel, Pslisniazky 4Lovst elvinni I s azokat esméretlen Nmberoek eladni, Tettes Nemes. Heves Vármegyében sz Földvári (talyá Bojtártól kéttülevát elvinni, az Va- . aárhelyi pusstákrúl ajetnes Csongrád Vár-megyéből két őkrőkeu kiagratni, azokat a (Is-gyesi pacsién levágni! s as ott való Pá'Jiio* ' rákkal elemészteni a hol Molnár másként Fekete Oyarkátis harmsdiknak magokhoz vévén, a két Társul) állal össsesserzett, s I feiké'sitett lovakon m nl«ek a Ssögedi f^hlek-re Nemes Csongrád \| áiraegyében, és ottan j* Oalyásoknál egy ni nf$ napolván hisónoa Hoiks Pál ftaógedí (jilyás veseié^ mellet, íj egy Szabetkai gelyáM' oégy Lovakat erő-asakneao elvittek. Inttétt Mefresi posztárs «MNMökbe« Csita^PífjlM és Balog Pétert ms-(itmzíitzer siámadó három Uvak kóiOI, ] pedig effet 80 J 6 ksramfa M- , herét ságot kttvéa \ \| együtt h minden felöli elegendő ssámmsl i összve bucogstott Karabélyul msziciíyokkál j és fokosokkal gyilkoló eszfcösökisi magokat erősen leltegyverkezvén, mlatii szkv vezérlése alatt azon rémítő haramia bandát állH tolták fel, mely annak ulátja sz egész Tjsza melléki vidéken, nevezétéMeó .Bihar, Zv bölcs, Szathuiár, Arad, fióké, Csongrádi Temes, Pesth és a Bánstiisi Vtrmegyékeni Kun és Jász Kerületeket azoloon keresziüj utasokait anyira félelmesekké [tették hogy ellenek magukat, és vagkronyáikaitr eenkl még cask védelmezni séfrlb^orkodkktott. j Ejnnyi gonosMágokbsii mlélyen elmei rttlvén, minden úton alt felen peszfitván é rabolván, gyilkolván Embe^tárMiksti, Nemei Békés {Vármegyéiben Gyulán is illik Ferent j kotsmáirost kirablották oly fcjraián, hogy házánál megszAlván mini! valiaágos utazó I Marha Kereskedők, még nlipvilágátiál mind I az ömii, Vstsora idein pétiig míkj>r épen aé Aastalaál Qiők a petsenyóu vagdalták és illf horzasjtiö történetről oemis átinojinánnld, j magok előtt egész dühösseggei hétassintváé a szobiba s került az asztalnál Illő venj-degek pözé lőttek, és a boldogHiian Ű«őszi á f Ök 1 éljfei miadeá 7 nbvelstlen Árf-s kérQllő feledé-vélitlen látásra gok mellé isa tol van, Utresaéaik a diáha< a T6á(W orod. tspáij; tertoHw stattak r«s asiyi>f<A Kkkls esen ki as asztal elQtt állott, (á irgalom nélkül agyonlőnék vákat hagyván maga ntánj gével pgyüu. Jljr irtóaian mégijedvén az asztalnál Qjö sskmélyek kélj-^égbenesés kfizőtl felugrájanoztsl .ésoohs esen ísieniÉzídalmszíVkáromlAsiJk kí t halállal fenyegették légyent a ki negnjosda helyéből B L sz isteni! mindjárt meghal, mm ullk tőf tstleo fegyverét kösé\|e« hajitssn, mags r^i-tibe as Ablskon kiugróit] és as Ott levő, Aradi IKömivss ssastsn Oijájáttjl 200 fnjáfal a básj Aseasonyt kémén és Zéím almáriumait kiír (ilttknií számos fnháitál s másféle holmi által oee oem vslóságoa Hsramis i 'eo kfnozván, tván, msgát frt feénzéttU tank ellenség ha-■Algvám kirab I lo ták, azután Nemes Csongrád Vgvei Vásár h lyi pusztán lakó örménynek a Falka kő-z I ki ugratott egy ökrét lerágták elemész-Ktték, £fly hallatlan és az egész Alsó Ma-g ar Országhi részeken telt rémitö Haramiáa j isztitásaik utánn ezeo 6 gonosztévők kén-l lenségböl. és mindenfelé vsló Üldöztetések i list, sok felé vsló bi\jkálássik útánn az i radi Psrseeutorok állal Molnár Mártooy ? sgv máskép Fekete Gyurka s Megyeasi és ; I Eakntsi pusztákon slfogattatottj Pslstinasky j stváoy pedig és Kádár Ferents Heves Vá^ i legyében kivántsk megmaradni, de ittis as t iár ekkor őket üldöző legyveres Hadnagy által a Tisza Várkon yi Msjor mellett levs-nttetvén, Kádár Ferentz elfogstistolt, éa Bemei Arad Vármsgyéoek még tavsly által adatott, ahol már Molnár Gyurka fogva tar tátott. Később sanak utánna esen ssélrell veretett Haramia Bandába! Pelatinszk? látvány laak maga maradván fent, nem hoky ■tenbea térvén felhagyott volna a gonossignk-ftal hanem Tavaszra kelvén az Mő, ifjabb tár-ieaágnsk felállításával, még idóatatóhb vakmerőségre vetemedtek, mert Palatiaasky Pulttá Palkó és Zöld Márionyt maga mellé revén Nemes Zahotes Vármegyében Bárha-Mn isak hamar Kováié Imre, KoisIul Oo* ka, POsts András, és Kéródi GfurkáAl éppen 8. leltek esen félelmes úton álló fosztó es rahlo haramiák. Taak hamar azután Posta András ef-mattatott Bobiasai egyfltl Kotzkátt is msg-lőtték, ás eltávozott a bMdá^ól, és laak Ílartsi Palatínazky a Patkó maratlak együtt, ik kőzöl (^neralis Persecntió által Palfls slkó ismét elfogadtatván tsak a megmara-ott kettőts agymint Zffld Martzi és Pala-linszky nem hogy goaoaságokban megpihen-tek vofns, de ismét ty\|abh asővetségai tár* súka köz Bátorságnak nagyobb erővel lotytataado hábontására Nemes Ssathmár Vgyébsn ss ömbAfyaél Nagy Jánosi magok- Vea.esosbss jelentékenyen gyarapodtak a bivéteíek ia, mellek ügy a tandíjakból mint # u -aty* tanintézetek fentartáaáhos szolgál-- taioil járulékokból 89- frlr^ rágnák • * * jobbadán a középiskolákra vonatkozóak. . 0 A költségvetési slotrányzst a tandíjakat is réezletezj es idén, A gymnásiumoknál őt íOÖ írt foly be; • reáliskoláknál 06 600 * fn. Rib. A középiskolák 1061 739 írt költ Ságéból járulékok é* tandijak révén 179878 frt bevétel levonandó. » A népneveiéii szükséglet mindössze 1 ( millió 63.000 irt, 26.000 írttal kevesebb, mint tavai,'de a két év egyes lételei Ösaze-hasonfltva erőn hullámzást mulatnak. A községi iskolák segélyezésére tavat kellett 2«0,uuu írt, ex idén a szükséglet majdnem százezer forinttal kisebb* 179,000. Hogy a gyönge községi iskolák hogyan bírják majd i el e csapást, az indokolásból fogjuk U^ás megtudni. Hasonlókép csökkentek a kiadá- J ■ok a kisebb (ételeknél 16tfiW írtról 114,000 frtra, a felső népiskolák szükségleteinél j (94 97,000) mig a polgári iskoláké elég szé-pen növekedett í3H$,<JOö-403,000 frt) Uj tételek ifi: A fejlődéiben levő intézetek nj osztályai sfeámára 10,00;»Irt. Helyettesítések óradíjak és a népnevelési intézetek egyéb közös szükségleteire 10,000 forint. A népnevelési szükséglet csökkenésére vonatkozólag a következő indokolást talál-jak: »E csökkentés természetesen egyelőre megállapodást jeleni népnevelési intézmé- I nyeink tovább lejlesztésében, annyiban a I mennyiben a már elvállalt kötelezettségeken \| felül uj iskolák állításába vagy azoknak állami kezelésbe való átvételébe, úgyszintén \| aj ségélyek elvállalásába egyelőre nem bocsátkozhatni; a meglevő intézetek fentartá-sáról, kellő ellátásáról éz a fokozatosan fejlődésben levők tovább- fejlesztéséről e javaslatom keretében is gondoskodhatni, annál inkább, mert intézkedések történtek némely egészen néptelenül $)ló felső nép- és polgári jslrolft megszüntetésére, miáltal néni megtakarítás lesz elérhető.* Emelkedést mutatnak még a felsőbb állami leányiskolák költségei. Ebben a költségvetésben a budapesti VI. k. tanitónőkép-zövel egybekapcsolt teljes halosztálya Intézetet leszámítva, 8 intézet szerepel: a bnda-fiesti, mármaros-azigeti. trencséni, soproni, lőcsei, pozsonyi, beizierczebányai s temes- ! vári. A kolosavárí intézet segélyezésével t együtt az összes költségek 192460 írtra j rúgnak. Legtöbbe kerül a budapesti intézet ' 00140 firka 5 ez az intézel azonban a legjobban látogatod s a legmagasabb tandíj [ fizettetik. Ismeretes olvasóink elüti, hogy a nii-nazter, különösen abból a szempontból, hogy ! az összes tanulósereg ne tóduljon a gymná-aiumokba, hanem a gyakorlati pályára előkészítő iskolákat látogassa inkább, az állami gymnásiumokban a tandíjai felemelte. Erre vonatkozólag a következőképen nyilatkozik j a mintssier: Szemben a tanintézeteknek folyton nőve- j kedö anyagi szükségleteivel s az állam kedvezőt-Ián pénzügyi helytelével, kénytelen voltam uj-jabb jövedelmi forrásokról gondoskodni- Kike-rülbetellenné tel te ebbeli gondoskodásomat az országos tánulmányi alap korlátoltsága is. A gymnásiumoknál fölemeltem a tapdíjat, Budapestre nézve. 21 frtról 30 írtra, a vidékre nézve 16 frtról 21 fiira. A budapesti tanárképző gyakorló iskolájában pedig a tandíjat — Isk intene! #ex inléset kivételes helyzetért, s különösen kereéetl voltára, — \| 40 frtról 40 frtra éraéltem. Ez emelés nemcsak indokolt, htinim nagyon mérsékelt is, ha tekintetbe veasük, hogy a külföldön sokkal magasabbak a tandijak; ds különben la \| nem terheli a szegéjiy és jó tanulókat, mert ezek a .fizetés alól úgyis felmentetnek. A reáliskolák tandiját nem emeltem íel; szem. f elöli tartva azt, kogy es iskolába állag szegényebb szülök gyirmekei járnak, s kivána-\| toa, hogy az íjjusát nagyobb számmal lép-; jen ezen intézetbe.] A közép iskolák* tandíjából várhsió jövedelem emelkedéséi 8.^28 írtra számitom.« • , Ezekben kívántuk röviden ismertetni olvasóiokkal a jövőlévi tanügyi költségvetést. Kár, hogy a takarékossági szempont mely I kell, hogy ujabbsnr mérvadó legyen az államháztartás rendefcésében a közoktatásügyi tárczát is korlátok közé. szorította; a minisz- j ter úr hangtölyöj&a is a költségvetés indokolásának bevezetésében, »högy az elömfoyr zat az ország pé^zjágyí viszonyai állal meg-kívánt szigorú taksrékossá^kövelelményeinek szem elölt tartásával lett V^gybeéllitva.« Bizonyos azonban, hogy oktatásügyünket in-tensive ebben a Keretben is lényegesen lehel javítani, csak legyén meg hozzá az akarat és buzgóság az összes tényezők részéről. mely íelterjesstásben kijelentessenek mind uon elvi külön álláspontok] a mely miatt az orazáMs gazdasági egyesület egyesített ázak-osztálya a leküldött előadói törvényjsvashu tot, assksssonkint tárgyalhstónak és sfövej gezhetöoek nem lartiá. A piioUság tagjaiul be válaszfal (ak. Dr. Hajós József elnök, §omí sich Pál, Steíger Gyula, í aígóezy Károlyt Ordódy Lajos. A bizottság már a legkozef lebbi napokban kezdi meg monkálatát. Fleiacbakkar József, Grttobu' Henricb, Grün-hot Alfréd, ürünhni Fülöp. Cffdf Uuló, Pollik Lázár, Berger Mór. Pólingok: Pandúr Mátyás, Papp Károly, Blau Lajos, Nagy Sándor,'8oos Kálmán, Deuiscb Fsrencz, Lesenér Henrich, Bsttlheim Ssmo, Nagy Sándor, Wesel Simon. Különfélék- Zalavármegye virilistái, i Az,esetleges fellebbzésf éfzvözöliieiése végsjt tájékoztatásul közöljük h megyei igazoló választmány által a megyei letföbb edót fiso. íő bizottsági lagoknab la* lÍ88 Ík évre egj-beállított névsorát- A mezőgazdasági rendtartás. Gazdaközönségünk tisztában van azzal, hogy mezőgazdaságunk rendezése immár elódázhatlan szükséggé'vált. Ágríkullurállam, melynek ereje, gazdagság:?, fő jövedelmi forrása, egyelőre még a mezőgazdaság, énnek' rendezése nélkül a haladás oly fellételének hiányát siny\|i, mely mindenütt érezhe-' tövé leszi magát. A kormány [készített is javaslatot a /mezőgazdasági rendtartásról, s ezt a javaslatot az országos magyar gazdaaági egyesületnek hozzászólás végeit megküldőlle. E törvény jsvaslat tárgyában tartottak iaz Országos gazdasági egyesület szakosztályai együttes ülést idősebb Hajót József elnöklete alatt. \|A javaslatot a gazdasági egyesület igazgatója Ordódy Lajos terjesztene be. Odamutatott e javallat nagy hibáira és hiányaira, s azt indítvány ozt\|, \| hogy az országos (egyesület mondja ki, hogy a javaslat három főelvével nem érthet egyet. A javaslat ugyanis korlátozza a kisbirtok szabad rendelkezési jogát, kényszerhatáro-zatokat hoz a tényészkerületek Ügyében; s oly módon véli megalkotaodónak a mezei rendőrségei, melylvel ö egyet nem érthet E fölöli élénk vita ifjlödöttt ki, melyben résztvet lek Steigtr Gyula, Galgóezi Károly, Bein-precht Antal, Földmry Mihály, Somtsich Fii, Tavaszi Andrái, j Krostay Jem\ Szontaqh Albert s még többen. A szónokok egyban- \| gulag a javaslat jelien nyilatkoztak, s oly hiányos, felületes, ^ossz munkának nyilvánít-tatot, hogy a minisztérium nj törvényjavaslat készítésére í hktároztatott feikéreini. A törvényjavaslat teljes mellőzése már azért (s szükségesnek mutatkozik, mert a földművelőket gépekké akarja lenni, s mivel az egyes részek hi\|>ájnak javítása lehetlennek mutatkozik. 1 j Sleiger Gjjula a következő indítványt terjeszletle élő Küldessék ki bizottság a minisztériumhoz (elterjesztés készítésére, a Gróf Festetics 1 Tarfzíló, 'Gróf FW-I télies Jenő, Harkáayi JKáiiply,ínkefe Lájízlé, Tarán yi Ferépcz, jSimon Zsigtoona, Skubllcs Sándor, El 1 [irtván, Ollay (íuidé, ICleín Lipót, Bogvay Máté, Báron yi Benedek, Bogyay István, Cieiáem Líppt, T^reky Áladar Ftírst Benedek, Koííer litván, Latidaaw Horác, Lázár Bernát, 'gr.' jBaiihyáify Józs% Karczag Bélai Ksrcz^M István, Chernel Olivér filnm József/ Hónig Dfávldj Nóvák Ferebcz, /Tolnsy Károjly, HerielsndyjFerencz, Kreiner . Emil, Csutor Imre, Eröélyíf Mihály. Tóth Lima, Hoseoberg Izraeli gr Deym Nándor, I Ebenspanger Lipót, dr. Fitiedmann Bertái, Bedekovics Kálmán,. Csertán Károly, 01. I Batthyány Ernő, báró l'uteány (iéza, Baroái Ede, Isoo Ferencz, Gpjttmann László. Gon* mann Henricb, Guttmánn Vilmos, Gullmann Aladár, Farkas József, Matasovits Istváa, Kollár János, Hirsch^nané Adolf, Barcsa László, Peczek György, Paláy Zsigmond, Isdó Alajos,' Grünhut Sámueldr. (iyömörey Vincze, Hirschl Ármin, Fábiánila Ignáca, .Plíhál Ferencz, Hirschl Ede, ifj Raiky Lajoji, Fábiánila Gyula, Ciöndeé József. Kaisár József, Bubh Károly,j pobrin Benő, Talabér1 Zsigmond, Nagy Károly, Dervarics Jándi,^ Vágner Károly, Neumann Mór,i Schoris János, Háczky Kálmán, Szilv Dezső, Csertám László, Takáls Jenő, Kiss] Jöaleí, Kovádé Kálmán, dr. Krasoveíz Igpácz, Csigó Pál, Tamás Ádám, Kozárf Aúiel, Cseszoák János, Deák Mihály, BŐgysdKálmán, Graner Jakab, Grosz Miksa, Dervsnts Imre, Kislaludjy Sándor, Hetyey Károly, Vpaey Lészíó, Osz- \| hoz kapcsolván az elöbbeni módok szerint 1 Hevesi Csapszáknél egy megtámadott szalonnás szekérből a nyerges lovát erőszako-aan kilógták Nagy Jankó Számára, az mifélén Üresen hagyván a szegény Ember hámál és at elv#tt puskájával is leifegyverkeatetvén Jaakóti mintegy 14 forintjától ia megfosztván ezután Báinházán a hol Szalathi szekerek ki íogásbÉD lévén hamis kulcsokkal a béklyókból kivévén egy jobb lovat, helyette a Jankó roak lovátt a béklyóba fogyták; de es sem lévén alkalmatos a Bánházi Nagy Is-pánynak égy lova helyett ott hagyták, nily lovon (elkészülve elindultak Ns Szafhmár VánnagyéMO a Gombás felé, de Tynkod körül a sáüntelea üzö Vármegye áhal Nag) Jancsi elfogadiatván fel is akatt, Pslatiossky pedig elbírható sebeit kapván megfordultak viasza asfOmböly féléi de útt jókba a Csorna közli pnaátán Gróf Teleky Gilyásbojtár)átt halálosan fisak azért verték le. hogy az öm-bölyí (Isaplárostnl úgy értet lék, bpgy azok oly emberek, a kik s Betyárokat feladják, vagy elloéják. a honnét elhozván a száma-dónak psnpAját erővel a Debretzenyi földön eliaaptákjezek qián. Palatioazky Zöld Martaival ketten az Ombölyi - Gróf Károlyi gu-Iyiaas lovait vitték e) MihálylalvAÁ kent a HslykégMB berohantak fényes nappal a aei-áóhos Isgyrersasss, és egy Arany gyürfii. egy pár ésisi kaosiakatt agy pár ezüst oyslü kért, lp» Irt. készpénzt raklotlak ki. de még eiéhk siiMsaa esss aososságot sttövsiiék \| volas a pssnnvesen Na UgoNe Vársaegysi Hselgs GM traak KotsijabOl az Ormáig «iss wverss késsel $£f Nyerges lovait Wftaasknéaaa ki fafsrták, mely asprál aspra tfttta n«t vaknak éa sep a tetohb \| )yaÉrtl iwvssésh katonai assisieeiis giialis Mg bsm sstotítthetö gsanasapik áka^ srtsd az eiesft^, mist a bázbéli k^s bátorság any- , Bftn sMfcn»taio<i, kogy ssawosshk flisA- { Is fártW helyek, és házak se iekeiték ételt 1 vsgreaya eUMt, mmt j HÜtr Aattl vsfc H pk LessHyaé Ammt Kiaasm BH MHé Farkas Mi Matr H Hl I fai UrafcftU. mütm I lotstk U 11 fliwllnátrf a Búi mMn Kis soayaii nbr, Marlzi, és PalatSnszky fegyveres kézzel elalván nttyokst, minek alánná több ideig veg-sállák volna verafingéseikker sz Ország uton, ' Molaár Antal urait egy Arany órájáiúl, és I egy jó nyerges lovátul, öreg Szunyok Farkas uratt Ifttonllólil egy órájálúl. Leszkayné Kiss Aszonysil egf jóféle lováiűl erőszakos-! san megfosztsnii faitorkotlák. Mellyekis áia'Hyába mind a vasban álló ! Raboknak önkéntes tulajdon és saját kereszt í vonásaikkal rpeHbj^eiesiieü mind pedig hites Tanukat baftmló törvényes vallásaik, és \| fejekre tett esktvvéseik állal egész világos-\| ságra hozatván la köz bátorságnak fenn tar-lására, és más Hasonló gonosztévőknek 'el-! rettentésére, ezen Rablóknak pedig lelézve ! megérdemlett bmUelésekre azon halalommal ! mellyel ö Császárt s Királyi Feisége áitál ezen Tgltes Nemes Váraiegyék feípi-niház'tattak, a nekéges Királyi rendelések értelme szerintJ mindhárman akMztdfára ítéltetnek., és esw halálos ítéletnek I kiszabolt ?4 óráknala eltelése alatt a Fegyveroski pusztán leendő végre hajtása ezennel rendel telik, lent maradván az eddig megnem került károknak [ msgtérilése, akár mely találandó vagyooaífcbúl. Mely halálod Sententzia az Raboknak IÜstiát felolvastatván, számos nézőknek jelen léitekben, az tjalálra való készülésekre ja \| elegendő üdö eopttieivéo, szint sz akaszié-fáknak feláilitá&rólis a rendeleiek megtá- 1 tstétvto, pgyan folyó December holnapjának \| ö-ik napján a ragyyeraaki pasztán elrsa-delt vaestö helyire kivitetvén ezen Nyomban j Büntető liélösséinek üléséből a feljegyz^ téieinek végrshájtAsára kirendeli Tábla # Fő Szolga Báró Kaiaki Relskey László orsak Dél ntáaai $ énkor s nyombsa Btetm Ilélő Szék ulé#ban ($ü jeíentó* szerié Dél ütáan egy és fél érikor kövstkeseade képes a ■ipiimil 14 érAknak eUdyAaé aíatl\| as AkaMéiákoa mfed s bárnak as mk sdráMíj kőtél áiul kíifrtSUetteá. Költ JmtorA Esiteodöben I^cember HoJnaJ aak/o Ik délsüo I órator Törők Sst MÉlásan egyMytábaa tsrtsiotí nyoas-hsa Wm IlMsséÉ IliiiitM. TVnms firma ti kis kár á ttöl «ÍÖ ny. terbuber Laj^s, Bot ka Jánbs, Szabó Jánokt Lőwinger Ignácz, Kőnigmayer János, Lst% Henrich, Sadé Ignácz, Hertelendy József, Rosenberger Lajos,'Skubllcs Zsigmond, Blani Pá!, Nunkovits Vilmos,' Marton Gáspár, Scbertz Albert, Scheiber Sándor. .Gaal ödfln Eitner Zsigmond, Imrey FJerenez, Köves János, Cnigó István, Szabó Imre, Haba Jóssá, Molnár Pál, Lőwinger Izrael, Nőssel Ferenojt, Sknblics Isiván, Bsan Kálmán. Hergár István, Babócbay György, Külleyl József, Skubli^s Jenő, dr. Berger Ignácz, Nerkly Antal, Gadó Mátyás, Skublics Gyula, Breier Ignácz, Takács Alajos, dr TabolyI Gyula, Knorczer I Frigyes, Vrana Frigyes, Konkoly Ambrus, Pámer Antal, Tamás Férencz, Englünder Lajos, Srastits Károly. Fitscli Lipót, Arvay István, Msyer Sándor. Koha Gáspár, Vucskics I János, Schmidt Emil, Mild Mihály, Eperiessy Sándor, Strem Vilmos. Hertelendy Béla, Baranya) Ödön, Botka I László, Forinlés Kálmán, Dervarics Akos, uünszberger Lázár Hencz Antal, dr. Síékern József, Bogyay Ödön, Bezerédy Sándor, Kpves Péter, Tőkésy Lsjodf Molnár Antsl, Ungflr-Ullmsnn Elek, I Ambrus Mihály, Zsilinszky Károly, Ujváry I Illessem Imre, Ziegler Kálmán, Petláno-viis Iflbály, Krosetz János, Fischer, Dávíd, 1 Roséflíeld Adolf, Ba^erédk László, Dimbjá I Ferencz, Ruzsics Károlyi Lessner Ferencz, Scbenk János, Naaaál János, Zsthurecsky Kárton, Lovák Károly, Weitoer Adolf, Szí-getby Aoiai, Orosz Fái, IvánOvits György, (iszlerhuber László, tasuf» ifj. Heiscbl Vén-eszel, dr. Horváth AoiaL Dokás Sándor, I ! Thaaay Imre, Boschán öyulaj Juk József, ázigrÜz Róbert, Vérteasy űlván, Sebestyén József, Récsey József, Skakony Zsigmond, Trsztyánszky JózselJMojser Jónef, Schlefler Sándor. Eitner SándOr, Nussy Mátyás, Lfivi Adolf, Molnár Elek, Balamón István, Rácz Antal, Hubay Győrgi Bskanyáy Béla, Caá-goly József, Vidor TBamu, Spítzer Józéeí, 1 Morandini Bálint Nágy László, Hoffmann Adolf, Weiszbacker János, Stölczer Jakab, I Sípos Károly, Hoofamngeo Sándor, Györffy j Dániel, Koha Sándort, Tfakssy Lajos, Zakáll I Henricb, Oroszváry Gvula, Ádám Antal, Kollsy Jeromos, Stosn I.JMór, Stern Sáodor Kiss János, Sjórtey] György, Grosz Lajos, Zerkovicz Albert, Vogler Jéasef, Fiscber László, Szabó Sárnál, Nfagy István, Trsz (kánszky Lajos, Miíltóyi ÜözseL dr. Grassr Mibály, dr. Szokits, Nádáor, ifj. Sieívirth Antal, Jagasits Sándor, Berger Henrich, ! Herényi József, Ros^nberier Sándor, Nagy Pál, Berg Félix, Heflödüs Károly, Lázár lg nácz Sándor, Kerkapily MBr, Farkas Persoea, I Steiner Simon, Weisz Albert, Tolnsy Tivadar, Restele Sándor* Toéka Kodra, Kóllar Fereocs, Fatér Gvöccjt nagT József, Bakó Sasra. Brfekner BibÁ, ToUák ResaŐ, U- ' üager Lajos, Reciínítz 1 Vilmos, Sölyomy Upót, Cseh Lásaió, Bsndlsr irtván, ÍUrrot-esia György, Kalasa lalyáa, Koas^sar AJ-Nd, Simon Gábor, Gmr Viáa, Honilk I Alajoa Bsrdy Márte^ WaHssr Jakab, Rss tMta Miksa, Psp 8iiw, li. Raíacbl Vaa-Caei, Szatmáry Józstí, Jabáss Sáador. dr. Scbraysr Lsjos, Román öfcűtój Bergar Jakab, fcdtcsky Jsső, Nsgy Jáéaaf, Paskaa Üüt, liebur JUpóC Piriig Jártes. Grteleld Jakab, Kovács Jáaos, Martna Pii, Roebottzsr Miksa, Koador torma, Holiib Jáaos, Weiaa Ede, — Kftbláa A Zalavánaegyében ki-hirdetett alaláriam alá tartozó első eset a napokban történt mag a Bakócz éa Dekle-/ zain kőzi lévő országúton. A rablási eset lefolyása a kővetkező. Molnár István sormás! lakos bort fuvarozott Nagy Jtoef korcsmáros részére Pelánczra, Október Zfrjfn. Útközben gazdája rendelete folytán Ceerneczre is betért s a korcsmárosnak /egy hordó bori adott le, melyért 13 friot fizetett ki neki a korcsmáros. Molnár ezután lovább hajlott, mígnem a fentebb megnevezeti helyen 8 és 9 óra kőd két egyén alját állta e egyike ezeknek egy fejszével a fuvarost fejbe sajtolta, doimáuya zsebéből s keszke-/ nőjébe kötve volf 14 frtját elvette, —' majd kését is előkerítvén, aazal fején mintegy hat szúrást ejtett A véres leii elkövetői, 1 ezután ismeretlen irányban eltávoztak, eszméletlen állapotban hagyva hátra a megrab-lott s halálra aebzett azegény fuvarost. A súlyos betegen fekvő Molnár István a vizsgálóbíró állal kihallgaitatván, azt adja elő, hogy a tettesek egyikét felismerte s ezt meg ia nevezte; a mit azonban a vizsgálat érdekében eznltal még nem közölhetünk. A rablási esetre a zalaegerszegi törvényszék lesz illetékes. — Halottak mmpjm, A halottak 1 emlékezetét az idén is a szokásos kegyeletlel ülle meg a kereaztéhy világ. A délutáni I órákban százát al lódult a nép eltemetett f kedveáeinek haló porához. A »halottak vá. yoss* felvette ünnepélyes színezetét, ünne. pélyesebb megemlékezés a (emelőben azonban I az idén csak egy történt. A főgymnasium \| ifjúsága rótta le szokott módon kegyeletének ! adóját Groaamann Ignácz k. r. tanár airjá-\| nál. A kanizsai m. irodalom- és művészet-I pártoló egyesület — eltérve határozatától — ez utlal nem vonult ki Erdösy Eugenis, a ! korán elhunyt művésznő injához. A hadastyánegylet szintén elhagyta tavalyi ünnepélyét. — Előléptetés. A honvédségnélJörlént mostani novemberi előléptetések alkalmával a nagykanizaai /éldandárnál Gál István azá-zadoaaá, Varkas Jánoa éa Jlaán Alajos fő hadnagyokká léptek elő. — Kogyotlén gyilkosság"Tapol-czai levelezőnk irja: Badacsonyban e hó l^jén egy Benedek nevezed paraszt embert találtak pinczebelyiaégének azobájában, hol állandóan lakott, megölve. A gonosz gyilkos vagy gyilkosok három felé vágták testét. A gyilkosság valószínűleg bosszú lene mert nem vittek el semmit. A tettest nyomozzák, — A pkyllsxera Zala váras e-gyében. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium állal készíted kimutatás szerint megyénkben 1885. év végéig 11. 1886. végéig 23 község lett a phyUozera tovaterjedésének msggátlása czéljáhói/ zárlat alá véve: Ezen községek a kővetkezők: Alsó-Ors, A.-Dörgicse, Aszóié, Akaii, Balaton-Füred, B.-Kisszőllőa, B.-Udvari, Csopak, CP csó, Felső-Őrs, Kövesd, Lovas, Nemes-Pécsei y N<«gy-Pécse)y, Örvényes, PsJoznak, Szent-Antalfe, Tihany, Vászoly, Zánka. Nagy rémfllelel okozott a héten egy, Steomer Kálmán nagykanizsai vaskereskedésébe beröpült golyó, mintán az ijedtség első peycxefben mindenki azt hitte, hogy az fegyverből bocsáttatott ki Mivel azonban a golyó körülbelül tenyérnyi nagyságú lyukat tört az Üvegablakon, s ott mind járt1 leesett, mivel továbbá lövés lörtéoie meg nem állapitható éa mert consfáfáivá lett az is,' hogy a golyón semmi, a kilövésééi járó elnyooódás nem látszik: semmi kétség, bogy az nem fegyverből lövetett ki, hanem talán valamely vastag gyermeki ré-fával' áll öaavefüggésbea. — ZcngeráJ. A kurtaszoknyás. kitömött ikráju, festett arcsn mossa syra (elütötte (anyáját Ksnissáa s azzal a csspúrágás megint fényes diadalt aratott. Cs%k ide-ide vetődik egy-egy ilyen •művészi trapp, melyet rendesen s torkig jóllakott Bécs vet szét s világba. No de hálásak is érts, síért ugyancsak sem marad magzengatlenül egyetlen bécsi siriczi sem, kiknek trágár kslasd* jsi csattogó cadsafiákbsB ömlenek esss froabadoorok pirosított ajkairól — Gb saüy 1 dicső élvezel es ontok korayiká(ást bsllgst-ól! Gssk rajta, kéasüsftk a — talsjt a nagyér színháznak' — IJ gyfM- Stiptky Elemér sz ügyvédi vizsgát sikerrel kiállváo, irodáját Zsls-Égeiszegsn megnyitotta — Meglopott kocsis. Kis János söjtöri lakos as oiiaa kereekedök részérs mindenféle portékát azálHtott volss haza Ksaissárúl, ka éftfam saáadékábso az a baleset asg som gátolta vobs, begy a nála vob 80 Irtot éjjel a zeebjáböl a >Magyar Király vsadégiefaáó odvaráa, a boi meghált — ellopták. Agyaas sns éo-varasokra esik, alak sgyaaakkor azéjplott^ főltötlék 1 -- KUhí1^* Uartm Adolf nngy-kaotáaí kereskedft eljegyezte l\Ua% Emifiai, Putat Zsigmond lókere#kedö tanyái ('s&ktpr-nyárói. . — Betér A. A öult bélen egyik éjjel Herietie Jaene vratisinéczi lakos hátulsó aaobájánsk abiasát ismeretlen tolvajok kife. szú vén, abból 169 frt értékű rubanemQt lopták el. A tettesek még nem kerüllek meg. — Kendért hírek. Marton napja Róleledvén. megindult a ludlQlvaj eaiaonje is. Iffkójtelebb egyik éjszaka Za. aljárás-bm> ketreczéi törték fel • ellopták belőle a Mártonnak szánt áldozattárgyal. — M. S. helybeli kereskedő szolgálója különféle ru-haaemtiek eltolvajlása után szebb vidékre kóliösfttt, a nélkül azonban, hogy ezt a rendőrségnél. — hol pélig sorsa iránt most mát- élénk érdeklődéssel viseltetnek, — bejelentette volna. t « — Tapolczáról írják nekünk! bogy-ott e hó 3-án reggeli 6 prafcor az aj Uicsá-ban ismeretlen okból tüz támadt. Szerencsére azonban «sak egy bás égeti el és a bozzá tartozó pajta. — Ke elinti* József láncxtanitó f. évi november hó 12-én Nagy-Kanizsán, az •Arany Korona* szállodádig termében zártkörű koszorúcskával egybekötött tánczpróbát tart. Kezdete 8 órakor. Belépiidij személyenként 60 kr. ' Irodalom. - A Pesti Hlrlsp"-st a társadalmi és politikai élet immár bekövetkezett '; t nagyobb élénksége valósággal nélkülözhet lenné leszi a műveli magyar olvasóközönségre nézve: mert aionkivűl, hogy e lap mindig btt én megbízható krónikása a napok történetének. egyúttal a hosszú téli esték unalmának el&zésére benne található a legtöbb mulattató, nemesen szórakoztató s hasznos tudnivalókat is tartalm só olvasmány. S minderek fölé a Isp előfizetői betenkint önálló zenemellékletet is kspnak, mely a legjobban megválogatod J darabokat tartalma/za s zenekedvelőkre névre becses gyüjtemény-nyé szaporodik már aéhány hó álstt is. A lapban most folyó érdekes orosz regényt (s >Kílenczedik hullám* Danilevszki Gergelytőlmég november hóban egy ssenzáczió* angol regeny, azt pétiig egy nem kevésbbé éidekfesziiö ereden regény fogja követni. A • Pesti liirlsp* ma méltán mondható a legolcsóbb napilapnak, mer, bár mindennap 16 teljes oldalon jelenik meg, ára egy hóra csak 1 frt 20 kr., negyedévre 3 frt 50 kr., a az előfizetés minden naptól kezdhető. Előfizetési pénzek a »Pesti Hírlap< kiadóhivatalába (Budapest, Nádor-utcza 7.) küidendö, honnan mi\|iatványszámokst egész bélig ingyen küldenek. — l'J kttti) vek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, ujabban megjelentek : Olcsó knnvvtár. Szerkeszti Gyulai Pál. 2.' 5. füzet, Odkin rigasza. £jszaklöldi regény s XI. szádadból. Irta Dalin Félix. Németből fordi:otia gróf Csáky Albinná, gróf llolza Anna. Fűzve 80 kr. — 226. fűzei. Yidal Adrián. Regény. Irta Norris W K. Angolból fordi'otia Ss. E. Fűzve 1 frt 20 kr.- 227. fűaet. Ikik Ferencz mlAezete. C'ifeögery Aniuliól, Elmondatott IteákFerencinek, a magyar tudományos akadémia által 1875. január 28án tartott emlék llnuepéiy Füzfte 80 kr. — 22H. tűset. Aphrodité. Fey j görög művész regénye. Irta Kcksteia Ernő. Németből lorditotia Sasváry Ármin. Fűzve étf kr. — 229 lii/ei. Szerb nrjdalolt (Uhuéregek, As eredetiből fordította Székács József. Második javiieti kiadás. Füsve 50 kr. — Í30Í fűzet. Hétori Mária. Szomorú történet ül makaasban. Irta Dugonics András Harmadik kiadás. Bevezetéssel Heinricb Gusztávtól. Fűzve tiO kr. — 231. fűzet. Gróf líofutaHnwj ntatám Magyarországon 1793 — 17 m-bén Nemetbői lorditotia és bevezette Beneszi István. Fűzvé 90 kr. — 232. fűzet, tiffláro 7orffli. Dráma öt lel vonásban. Irta Coppée Ferencz. Krancziábnl lorditotia Ö«iky fiertely. Fűzve 30 kr. —: 23fűzet. ('/»•-mon) vágy u mirf.z hrje. Szinmü két felvonásban. Seribe és Vander-Bureb. Francziá-ból jfordiiotta Oiky tiergely. Fűzve 80kr. -2341 Itízei. /Uzmán fíttrr. Irta l'ulszky Ágost Füzye tO kr. — 2)1 fuiet. Fenn az ernyő Ntjutsen ka, A« pról Teleki-léle a lapít vAnypól ssáiarany pályadíjjal jutalmazott eredeti víg- j játék három felvonásban. Irta Szigligeti Ede. Fűzfáé 30 kr. - Xsplársk si IWMfksiikl éviy, A »Frankiin Társulat magyar irodalmi intézet által küldettek be szerkesztő* sitinknek s kővetkező, közkedveltségben résae»0lö, esiaosaa kiállított és nagy gond-dal saerkeszieil ta^S-ik evi naptárak. Valamennyi a fi>idmi»eies. ipar- ée kereskedelemügyi magyar kir. minisztériumban össze-állított a legajabb sdsiok nyomán sgerkess-s«t\| orsségns yásárok kimutatása valóan ellátva. M Mcm napiéra vagyi* családi feáatfaadakaek és gezdsseaeoyoknsk, népne-veíftltnek, heivséft elöljáróknak, iparosoknak ás Mdmitsktcneá valé képes kalendárium IIWs dik szokó évre. Alspitá Major látván. \| Sewk««fi Köbalmi Klimsieta József tanár. Kteleméeteákef Bekay Nándor, Nyalasy Antal, Morvái h Zoltán, Sosaegyt Oyala, i Kevaeaéoe Mártim, üy. C^npy Károly, j Sstraks JW, Vids János sík tői XXXUI. ♦HsfyaaaStaíaoe képpel Tertalaa: t Aa M U. (isidák éa pasdmwaoiiyok naptárt* Öl. MépeeTeÉÖk naptárt. IV. 7Ír» ; Mktfisá V. Istráfl beai a hssahair és a aefyvtiáfbaa VI MlvésMt ée moiper Vlt IWé mm isa lm - 60 kr. - 1 PntmtÁH* ni Vís t aafttÜr 1888-dik szökő évre. Sserkees Mie'buz 8áedor tanár, Bihsrí Klímán, Mai Jósael, stb. Jtökreműkö- iif« (lésével, XXX\| V évfolyam, képekkel, s a protestáns egyhtzi ée iskolsi tiszti névtárával. Ara fttsvé J- 60 kr. — taluri gazda' Hátúira. 1888ídik szökő évre. A magyar gazdák, kertlíjzek. lelkészek és taoitók számára. Tőbb szakember közreműködésével ssprksszti Sporeoo Pál, »jf>yakqrlaii mező-gásda szerkes/^jje. XXfV. évfolyam. Ssá-mos ábrával éllátva. Ara fűzve 80 kr. — BqrMzati. naptár 1888-dik szökő evre. Szakemberek közreműködésével szerkbszU l)r. Nyáry FctlenM tanár- XV évfolyam. Tartalma: I. Természettudományi rész, II. Szőlőssel i rész. III. Borászali rész. IV; Kertészeti rész. V. Mulattató rész.. Borkorcsolyák Sók ábrával, ára tűzve 80 kr.^- A magyar nfík házi naptára lShfl-dik szökő évre. Szerkeszti K. Beniczky Irma. XX évfolyam. A szövegbe nyomott sok képpel, s a háztartáshpz szükséges naplói iegyzeiekkel ellátva^ ára fűzve 60 kr. — • Széícely-vgykti képet naptár az 1888-dik szökő'évre. S^rkesztŐ bizottság: . Bochkor Károlpj Buzogány áron. Deák Farkas Kovács Ferenci Nagy Gábor, Ssász Károly, Súlágyi Sándor. Turócsy Adolf/ VI]. évfolyam, Számos á szöveg közé nyomott kép-\| pel, ára fűzve 25 kr. — Honvéd-naptár az 1888-dik szökő évre. (Egyúttal katonai naptár.) A magyar nép a rámára. Szerkeszti Áldor Imre. XXI évfolyam. Képekkel, ára (űzve 60 kr. Lidércz naptár 1888-djk szökő évre. XXVII. évfolyam. Számos nagyobb és a sköveg. közé nyomott kisebb \| képpel, ára lüzve fiO kr. — A magyar tUp i naptára 188^-dik szökő évre. Képes kalendárium sokféle hssznos és mulattató olvas-\| mánynyal ellátva. Szerkeszti ifj. Talár Péter XXXIII. évfolyam, ára fűzve 26 kr. — Lj fali naptár] 1888-dik szökő. évre. Égy j egéss ív, ára 20 kr. Közgazdaság- Fdldmfivelé* én gépügy Magyarország áldott rónáin is batal-msssn lebegheti szárnyai! a korszellem és rég elmúlt azon kor, melyben az európai Kánaán földművelője apái módjára lassan lépkedett az eke után, vagy kaszával vegy-ve rezet ten aratta a magdús gabonát, mely ■ a termékenyítő eső és az éltető napvilág mellett búján megérlelődött, melyet sztán kényelmes Isssűsággsl betakarított, hogy lassanként — hiszen nem volt sürgős — kicsépelje és kinyomtassa. Ezen kényelmes, pstriarchalis gazdái-\| kod ás többé nem szabad; a magasabb kul-i tura és civilisátiö áldásaival elérkeztek Ma-i gyarországba a modern korszellem, a modern állami, társadalmi, nemzetközi élet sokféle szigorú követelményei'is és ma már nálunk ' is még s legegyszerűbb- földtnivelőnek is, hs s létért vsló küzdelemben be'yét becsülettel megáilsni és magát lentartani akarja, szsk-májában nagyobb értelemmel és [praktikus ismerettel, s szakhoz tartozó több szerszám-; msl keil birnis, mint a régi időkben egy professornsk, ü/érnek. Amit a halhatatlan Schiller a gonosz cselekedetekről mondott, bogy az as álks, bogy folyton gonoszst kell í szülnie, az megfordított értelemben eokkal inkább érvényes a technikai par ezcellenoe modern tudományról: áldás a modern tech-I nikai haladásra, hogy folyton uj haladási . eredményez. A legcsodáiatramélióbb gép, mely tegnsp. az egész világot bámulstba ejtette s elsőrangú vívmánynak bizonyult, bolnsp már lúlszárnyslvs, árnyékba helyezve I van egy uj; még csodálatoaabban szerkesztett, méff£sgyobbsserübben működő gép ál-I isi. Valamely gépgyár kivívhatta magának a legjogosultsbb elismerési, állhst még oly szí-[ lárdul leladsta magaslatán és lehet az árak megszabásában még oly liberális: soha sem biztos, hogy egy szép napon egy másik gyár I apem hoz a piaezra még jobb gépeket, még kedvezőbb árakon. Ezt akartuk előre bocsátani, mielőtt megneveznők azon nagyszerű,' az ország j ! sgrieultnrális érdekeit rendkívüli mértékben \| elősegítő telepei, mely jelen fejtegetéseinkre ! okul szolgált' Tarnóczy Gusztáv országgyut lési képviselő mezőgazdasági gépcsarnokát. Bilooyayai virágzó, igen előrehala lott \| gépiparnak örvendünk és nem ksvés ms- j gysr név dísslia e téren a nagytehetségű i feltalálók és vállalkozók lissiáján. Azon tény előtt sem hunyunk szemet, hogy igen előkelő k üllőidi gyáraknak vannak itt fiókjaik vagy képviselőik. De vándorolhat-e a I földművelő egyik telepről a másikra, bogy \| ma itt, holnap olt keresse a jobb gépet ? A gyár, kegyen még oly nagy, bizonyo8 I tekintetben epyoldalulag dolgozik, az egyik I gyártja est, a másik az>. de egyik sem mind azt, amire a gazdának szüksége van. Ehhez • járni m^g az ár és a fizetés módja. A magyar gazdának óriási terheket kel! elvisel- ! nie és nagyon kell figyelnie arra, hogy eszközeit lehető olcsón szeresze be és lehetőleg i kényelmesen beosztott részletekben fizethes- j sen. Aa azoh rendkívüli előny, mélyet Tar- i noczynak a legnagyobb stylben berendezett telepe nyo\|t, hogy a legszámosabb, legns-gfóbb gyárak gyártmányait tartja raktáron, állandó kiállításnak tekintheti, a legkülönfélébb rendszereket és javításokat egy ponton őeszegrűjtre mutatja be, e mellett, igen szerény nyereséggel beéri, a fizetésre nézve a vevőnek s legnagyobb kényelmet ée kőey-nyítésekel nyujija. Ha valaki egy 8—10 lóeréjű Horaeby-féle esépiőfé\|pet akar venni, mely pompás a rendkívüli munkaképesség meUett av állal tűnik ki, bogy gózhengrénéf fogfa szükségei és e ineBett sem begy a szalmábafi megkaphatja 620 Irtér mint bárhol Vagy akarunk ej kukoriczir eutka-dara séggel meglepően <-sinos mindenütt 100, 110 sl Tarnóczynál Irtprt kspbail Es ha £&hlii\|k?Kt ékét, Kelssenzahntféle bármi léle Hlüm gyen az magyar, nemei rí kai eredetű, akarunk találjuk Tsrn lési feltételek H3e nemcsak s n az ipar ís tedezbétí univeraalis telepen ; ho íy csak egyel sünk, 'as ország, és s főváros legnagyi szeszgyárai innen vesz ík dzelre-gözölö czetre lepártoió--k^ucűlék ükeit A készjel gazdasága 'a legjobb gfá rakbell minták meglép sz olcsóbb'ár és] kedvező [fizetési módo^ tok :\| ezek azon elé- il mozgóny belső vekély. füióanyaaot rgyellen megocnát azi raraóesyiál tebát olcsóbban, y »kis óriás* névü gépei, mely épfpn-munkát véges I '1 .fi írtba ke rül, uinpá' k-léle hár nas zeo^kavágóJ. .tmgy ^nézi\|íazdasági gépel, le- É\| a?ppl»- v»f?y epe- Jenák ezt mind még-zyáál ol^ón jés künnyü Íjíse- ezűgkxdaság. hanem éépszbkségleleil e>en mondottakat óessé-nagy árutelepét s konzerváló szereinek állsadó használata, Felelős szérkesatő: K « A LAJOS. jSp nyök, — bogy a lent ge?ük. — melyek egy gyár elé helyezuek és oly közgazdasági lényt képeznek, mely elég'jejentofcéfegel bír arra, hogy egy nubliczisztikai (ejtegetést megérj demeljen. -r XlucN tébbf fogfájás. A fogfájásban szenvedőket imndenesetra érdekelni fogja az a lény, hogy < lr. l'opp J. jG. udvari logorvos fog- és azá. különi'isen szájvizének nemcsak hogy mindenkorra elejéi veszi a fog\|ájásnak, de meg islszünteli azt. E szerek minden gyógyszertárban kaphatók; de oak dr. Popp-félét keli kérni, mert Anathe-rin-szájvizét es fugpaszíáit sokan bamiaitják. ¥ A Alapiitatott' 1881. házi gazdasági czikkek és gí Magyarország legrégibb é» legnagyobb varrógéijrakfára. > BÜDAPKT, ninOT-ilcia 35. (Opera-utczával szenjbenj aaját házában. (Vár ■«■ Józtof-tér 4. n.) Ajásis -saját gyártmánya, s tag-jobb unra^bót gondosan készített angol raadszsrt tömörraMfpalr ét gyerm?tág íjakat, nab. rugxnyoB $édronwáj/ybtiéteit, vas- és ákm zeiben.jamer. rendszerű boni-ülA stit, szabadalmazott iiwKÓgcpeit1 nnndenj háztartásban nélkfitüzhetj len ruHamti/tgiJólttr. rukafaemró-hit éa ruhatzuritbkat; továbbá tnnénLoli-ffépeit czipészek és bör kereskedők számára és franczia-ttnöszer »zcrímt gyártott kltfinö \|rasalókályháit feülo-Bu^a van szerencsém a t.[vevökőzönség b. figjwlmét diisán fel»zeralt rarrtgr'p főraktáramra fdbivni. ne! >en BÚSdrn remUzará éa legjobb nyártmányn rnrró-ft'fxkrt r% alkatrészeket dm készletben tartok. Mis-dfitint<mii gépjavitás gyáramban! gyorsan és olcsón e«kr»zöltfltik. — InteUÍgeni) itoalk felvétetnek és aa-i gyobb vidéki varotok bt a kbpvíwiiüségek aUkittotmak L® Én,Cst I lag Anna 189 cun. hossza óriási LeNltjhaJaMNŰ melyet as általam Alto Iáit [kenőcs 14 kari haxz nita\|a után ayeríen, mely megikadálvozza a kaj lüttallást, elősegíti hajattvéMt és erWtii hajbőrt; araksál elő aapt egy teljes erői swkálsévést, rövid ideig való használat atás a hajnak ralamipt a ssa kálmk természetes szint és t&röséget kélcsisto éa Megóvja korai fiszfi léstá a legmagasabb ko ng. (Egy köqwg ára &» kr. I frt S Irf. Pdstif val kftldés Hspsakést i péas^sWsgss beküldési ragy pdstantknvételmeV lett J aa egész világba CSILLAG és TAHSA, Badapeat, klrálf ' ftfesJ aa. 964 18—10 4990 tk. 887. Érk. sug. 3. 1887. ^ ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. A nagy-kanizsai kir. tófrényszék tekkvi osstálya részéről közhírré tétetik, bogy Vesei Simon lelenyei lakos végrehajtatóoak Kis Ferenc/ végrehajtást szenvedő polai lakos elleni 79 frt töke 1876 éri január hó. 8-ik napjától járó 8% kamatai s 2 frt felszároit-tási s még feímerülendó költségek iránti végrehajtási Ügyében a fent neveseit kir. törvényszék területéhez tartozó polai 2G sz. tjkvben -f 660 hrsz. a. 162 frtra 4- 978 hrsz. s. 296. frtra becsüli Kis Ferencz tulajdonául (elvett váltságkóteles ingatlanok Acs Erzse egyedutai lakos árverésnél vevő késedelmes fizető kárárs és veszéWére 1887. iiov. I7-éi» d. e 10 óyMkor^ \ Polán s község házánál (íarai Benő feljjeresi Ügyvéd vsgy helyettese közbejöttével tóeg-t ártandó nyÚváoos árverésen eladatni fog. A "viszárverés kérelmi költség Vesel Simon jsvára Acs Erzse árverési vevő késedelmes fizető terhére 5 frt 60 krban állapíttat ik meg. Kikiáltási ár a fennebb kilett becsár. Árverezni kívánók tsrtoznak a becsár 10%át készpénzben vagy óvsdékképes ps pírban a kiküldött kezéhez letenni. Keit Nagy-Kanizsán, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi halóságnál 1887. évi sug hó 4 napján. Gr. HUG0NNAY 46 1—1 kirendelt kir. tsxéki bíró. é);Kral valódi Karolinenthal'0 Dávids-theája m hírneves és jónak bizo- nyult mell és tüdóbal w»ban szenvedőknek. Kral valódi Karollnen-thttll Dávids-theája min-dennemti tfiddbajoknál, de különösen gégt-, lüdó-, idült- U hurutnálk aaziórt* köhögltnü U as tgyé-dűli órtzer a torrmdát (Tpb-rkaloM) ellen, mely meglepő eredmértyny) használtatik. — Egy cwima-koctka árat 20 kr. élés. Néhány ipartafi Kral valódi Dávldtt-lheája óriási elterjedésétől ke-esegto ve, megkísértettek hamisitásokal forgalomba hozni, .8 bogy a csalódás annál teljesebb legyen, ép sgy nomagulják. mint azt én bevezettem.. Minthogy minden ilyes hatamtviny batáaáétkáli krrsrék, mely mind arra látásik alkalmazva lenni, hogy a Kral valódi Karollnenthall l>ávid»-«h«a ntssikstssnnik bizoayaljoo; ennek flalytáa elhatároztam miades csossgocikira aláirásmat kék sain bea ét bejegyzett védjegyetoeet a külső caomagoUaoa felhasználni, ervs ügyeljenek a Kral valódi Karollnenthall' Dávidthea t. ez.alarorit ennélfugva kérem minden basooBaá gyánmanyokat, melyeken aláirmsom és lejegyzett védjegyem hiány nik — vissaaatasiűni niveskedjendL Vérssegémj-né. gyöageoég. fekérker, kSr-vélykór (Skn»nuio») Idrg gy&ngeoég, a. ■ ■idennemtt Bünwteg»égek teljeaan mtggyigynl aak a híren, jói tumtri és több bal- és kllfftidi orvosi tekintélyektől sjáalott. vérUmtité Fürst vasczukorja folyadékban, Dr. Hagar módja szerint előállítva, mely First Józssf gyógyszerész által Prágában — a .Fehér Angyalihoz — lett javítva. Egy üveg árat 1 írt 20 Kir, '/« üveg SS kr. - G-astropüaan, ) kitnnS gyógyszer étvágytalannágnál, em«si» kelleaséf., hányás-, gyoasorgSrooSk- éa gyomorégés ellen. 1 üveg ára 70 kr, F&rat József gyógyszerész a/ ,P«kér Ángyal'-hos Prágában. Főraktár: TÖRÖK JÓMÉT gyógyszerésznél, Budapest, Klrály-nloa !•- aaán .-1 «6 ^ Máriaczelli gyomorcsöppek. Kilönő hatású szer a Védjegy. FTilülmalhataUan étvifybláa, m gyoniurw'mt* rwi íltata IcMt-zrf. frtftiTtidi>. Mrajn MMÍish, káHu. try••inorkurst, gyeenewgia, tinink- «s (Unképzúaeii, SM^a nálkitentd^, sárasség. aoderé* háavée, luftján 'Ií* a Kjomoruil ered), gyemnrgOmi. wkiMnik a n«-mnruk HelHikrl és italokkal Való afcriwkM, RÜiutik, Irp-. mij- és anioyeres faánutmak eseteiben. — tn avegrse in kssisltsll ata-roiwt egySn Si. kr., fceoSs pa> Urxk SS kr. SSajnali ssMkiMM SrsSy Kárely gy^aynyeas álul bmwtN )(«• Kapható minden gyógyszertárban. érit! A wü<l ■ÉrtsniftH pianmlniks «ats czelH jgroi k smlslüák éa Sáimtrá A vatodii t vegnek pina, íwrí __i®TvSÍJíKTpyel ellátott borítókba ■sB glaptlvs Isasls és s mTslis nve^ikm mdtékeá k sxzaálati tsstti— meg keB iegjnr* lenai. Is^jr • s KremsJerben Gnsek Uearik V f ' j uj ■áéj»iei riyo-■ t»0 Valódi miadségbss kapható: Asgy-JTsaássds, Pragsr Béla gyógj-sz. Kadarkút Beck B. gy^ty-szeri. üjMintri Coltner Vi&cze Is Babochay Kálmán gyógym Mamáit, KMa Tiktar grógyss. Mermyt, FMscbsr Ssaia gyógys* Asjesi. Körús L gyégyss. Mvrnuamiat Bites B. gyogysa. Clidi^ ootTtk-magyír ^^ mbiiilmiiott Farugony-matráczok 6 frt _ _ 6 Pótlék szalmazsákok és sodronybetétek helyett irtó* és Jatáaíot. ktlMm alkalmas intézeteknek és kértáakari Nagyabb mm { SMffefclÖ áneöffedés. Aaipnlilii knél u ágy beké székssétc ésbówta tad Férsktár: BÉCS, L Nraer Marki 7. u. w n' ~S~TICHO BEfiNAT, maarra rlwirl itatnak. 4,1 teiinpi posztó • graftja Ml égy tatfaeal !• I • tlátritos •MlwtUllD, ■'I ktotaza eg; } téli kabá'ra'.j fli 5.50 Stájerország-i LOjDEN nurnjiék(<khan 2.25 ni telje* va-UazkaMtra ft. 5. FtlSltöcsSrtt • marmUk Brünn, Krautmarkt 18 22 sajjU házában. 10 'utánvétellel ÚláttikTP Tíf méUr [kp\|«M RuhasziöíVet Minták é« krj«\|jrsékik ta\|7a és béraumtT* tieau cím 110 m httfU lelje* lei-' 8. .»0. Tíz méter IfflHflif Usu gfkf I »;o cimr uéIm Aiwlen dini txitbn fl, 4.—. fin ctn. &éjf egy t'«lje« nUt Kgy Rumburgi oxf orc mosható legjobli nö$ég 29 rőf t^ljea fl. 4J. Mandarin maradékokban inta gyapja f.I«» a. I083ZU •«>' UljM (ifi nhára 1 a. . Tiz méter NŐI PÖSZTöf actn gyapjú, minden divat- ouabia kru • . II. 1 . 10 aaétar Kalmük múlták mm* i. fi" cm néha fl. S.7. 10 méter mosható fögyapja Ití^ttJiviilOrta utím fl. 4.-. Bgy véjj Házivásion fl. 4.60. h'tr, fl. 5.60. Itt aéui JSuiia BARHET mosható pompák min;: ták, 60 o'uKsafleí fl. a^ff. Egy CHIFF0N C. jegy. f!0 röf tejra fl. a.so W, jegy Mm'ai' iím ii.' e^o. Kiittam fekte .»./, faja 11. I.IO. II fajjii \|\|. I.SO. 10— J2 ÉMUm vi Dü Miékakiaa legtartó lubli. kHéatta mia-j ikban. \| fl. 3.00. Köi ingek eklteW Uiwrti Ml S drt fl. SJM> Kgy vtps- ! garnitúra égy éa 1 aaztaJ- i terítő fl. 4.50 10 métar Nigger-Lodfenj kafelgyaja a legújabb <oui •* téli rókákra, k«tt'.s széle* fl, 5.50. Egy Jute telje* 1 ágy •« 1 aaaUltr-fl. ftJM.I Kgy Lópokrócz ISO dia. bgaaan 1.1Q -aaéle* igria jó minőség fl. IJ9. Vél oapjo-ojas, öiíikJbíi színben igia alkalma* fl. 2. . Kft teg Zepliix] a legjobb * legmodernebb Í.TfiÍBrkS-« raj MlukliB rúf tel-jrí II. 6.50.1 KingsaóVés , aaéiéapl) rfií VsÍ jai jobb mint váj tí. 0.50. Bff «ég kanavászi [t »ir\|»f 30 röf ittoj b-usiilr II. 4.NO.I vászoa .SO röf ibolya-[ rín:a piro fl. a.—.! ftéli kendő] 4 kaaaznltiezta gylap fl. a.-. ' 1ÍT lEOtt ŐB- Voleurkendö f.t Homan tiszta gyapjú fl. 3.50.1 r l'»Mifl Irtási 8zfivetek taJ-éitéli évadra VPHtMrtéaaáflva «éki«f luludró BiáNKjArt-■kit felülmúlva, «ét-j' küld utján vét mailéit , SIEGtl-IMHOF fimk gyári raktara : BHÍ>>8I> llmMrénjf vlWzrf ruha 3'" Htr liaik gjinlMa?MMt> 4^0 frt 8,:i mjr Ifl^űoomabb ? gyiája. atóvatbíl . ] 11b írt tw mjr gvápinujiretbfii igaa ak- T'. . . 10.S0 M ' ■m 1 éqelcéiiü fthclt talon tlpJrárv ■9 mir fifiujii fekete ppa^óbél 1 .. '7 frt 1" mir legfinomabb ' parajvéa' .f« doakbvi . j fl'ÖQlW kliajrry»k i u«l Hny j«Íja>en ;«kfMd6 m taljaíl ari oUuoyra (kabát, őadrig, mtJJéay) ; Téli lMát Köretek, 1 mtr fmattL-boj . . H 80 frt J mtr lg** (bő* boj' ö— frt S mtr fia. mIbwéiIíi 7 — frt 8 m. fg iaj palmrr»t. 960 frt 1 «tr Lom vaéáaa-kaliátra L .. . 4.8$ frt laijani tt^etek taffil. női aafikOpaayiMTetait. valamiot ^ mindaaDem J potttlkxikkek igaa tdcaónMxám itta inak. Kiválatra leld a fenti cság ■natnkat tMyaa éa Mraaata. L » Uj«\| A legjakb SZI7AREA PAPÍR a VAhÓDI LE HOUBLON fraoctia gyártmány < •»!• én lleary-fiél Párlabaa Omkodjmnk as uténtátekiét. B papírt ér. J 3. Ml, ér. K. hadwig. Dr. E Lippauaa arak Uaai agyaUail Tagytaaarok kllfi. aaaa ajánlják kitünO ■ inöa«ge, abaaiat Uaataaáp iatt, hogy abba mbí ártaiaiaa anyag aiaoaa balakatarra. k-Ö tos-áF* • II "MiwitMm w t'tmmu ia IJ,r«BlrM\|if,áPH» Tenyész bika eladás. Zalamegye P. Venién jelenleg 8 drb. ebből 6 drb két évea aluli, I drb. négy évea éK egy drb. 5 évea algani fai lenyéaxbika eladó. Ára darabonként: 180 írttól 250frlig. óiv. Mtalaei} Inrkaanf Itazdaaági luté/öaége Vemen u. p. Nagv-Kanits.t. 14 1-8 yx* kx xx xx yxyxly^lxx^of x^xk x< xx xx xxx Mladfaaraia x állampapírok, sorsjegyek, részvények] záloglevelek, x X ar«Hy én eiQalpémek r I * s vétele éa eladéea. X N z c I x ii y v L éa k I n e ,r m e l#e v a 11A k» As Iexf/.A ni I ío íi i 11 X I ériékek * X K S TfapiJai maV tt budapesti: és bkal lóasdra mérarkal fmb-act U alöaj&a follcte* A X OZSUei QiegUl2aS0& k Tdollett e«xkutültétnek. — Vidéki i Mgrradaléa^k a iegnagyobb C 'iullat tlj«utt«taek. Mia>i«Ma»u frlvilágita.< JalkiiaaMret ara adatik. ^ ji ígérvények minden buzásn. y Klblagak Ütampapirok éa vidtki takvck)éaatárí réaxvéayekta olt ló kamaMab mellett. X PKK18Z ÁKUlIBí y 5laak> éa váltéti aléle Btadupialen, ^ IV., egyelem-ulrxa 1. az. 12 8—10 ^ ' XX XX XX XX XX XX\|XX\|XX\|XX XX XX XX XX XX X* taJariaat tSM. dm. 14a. A taoaákaaykéakhea ai-lalawpáabaa allé • önók áhaJ eaállltaCt 'i drb 3 n aiaMéa flMaarégép ariadaa laklala'haa raélaanaaak éa alfeayéaaak Naavytila mldoa ejst ^naézgal igaa^(ak, ^(yfdj!\|fflfgkMrir-Dt\|tik .liögy anlw a-iadaaekaak kik* aak ilyncmii \|4m asikaé-ffik van legjubbaa fafjü ajanltni Órand Bötel H ung ar la Í / tL ralAnnt len nar. 2 ^áo. Taiaatalat Mt 'éa éa Irttvuivir-j. Iel4t aaiveaaa Iftwlai Oa<tkat. aitMiat kigaautaa é* li»ata aMmaa. • abéntama»h kimet-nykx ktaeléal ai nl, valnmiiit nappaa ** lét atdili'i'a lakUMaUI giprék t»k«U Idd arfWlK k a aa<kat léavaat xiátilbviom. Mrftéi* T4«r « k. Darattya alcaa i. aa. alatt. A nagymosás kellemetlen!- II sége meg' "Sbí fe^szünt II^JS^ meri aa^fma ^JűL 87? igsó- és facsardríjmiUsl' (Strakosch éa Boner szabadalma) rcy ettmt ly agy aagyobb káatartáa frkramfili ■rháay ara alatt, a fetsémemö readklviit} kiiu<>i«'M\ mpp»». Ikirlwua;a( éa Ida ategiakari ata meilntt kafrbérré moaaa. V •winaMKurlék caiaoa és ciéJwern kiáttftás««l\| Kapbat'.k Magyarjaatáf egyedüli raértgyattkaiaéi Schleinz E. és Társainál Budapesten, VII aUczió-utcza 47, flfl V.. harminczad-utcza 4. Béa&letfltatéa méllatt is kaph&to. Árjogyaékak Injyaa éa bermentva. Teremi Erd. bot. 29. Qiaacran. hogy a ré-mn kildőtt 1. aa. mnaó-éa facaarügép minden tekia-tatUa aagr jncieUxerti alig koaynyaii jér. a a báxtar-táabaa ■élkélóihatha. Orf Bellilea Wőrk i. k. Sx.-^rhérvir. 1887. atárcz. I Ismételva eaakia a legjobbal mondhatok mosógépjükre. Több isbaa meg lett támadva aaoa helytelen kije-laatáaaal minterint' a ruhát roataai. padig liittosiluml h«gy aa nem III. mert utóbbi idubau égy egész menyaxxf tronyi kelengyét mostam a ' gáfpel a svajezi kitörnek aryaaieta a fraaaia ciip-krk, a legkevesebbet aem I aaaaredtak. CIchl.nl KAlinán a k. £.<ztergom. 188% dac 1-én. Aa Oaükaél megijendelt t i aaaam raángurlúgép igaa jó ■ankét vtgia. Teljesen mag vagyuk vele elégedve. Itajarr igaoa« k. flaiCKXKKKKaKKXflKKKarK^KNpfaKXKXaXX C z i g a r e 11 á z é k n a k. A „Bramileii frtra" oara % V^15±H4an) cifaretta-papir ai Idr awUéayapaiatl párt \|cseycl\|. pyyyB r r" . . aa eesgrák-maryar blroda- liv^ : n - r-^&ír ^Sfü^JI IfSFEí) lom lafralaő tudominyoa - AT, E —^ «Braii HK'.! kintewel által i. o««.kaaa.- _mJk s;HTmaf^SSÍ sflfflWHl £ IHÓ vwralaacéa alapján, mint EHBÜQh^^EflSW i ' " tékélataaan mantea mlndao flHP k^SBmí F^ 'ott S" as aMnaásaok értalmaa X Lf ■Mfl5 . aayaáUléaalétaséfc köxött I^H^IsltfV^Blaal^^jiH * I » lafkönyabb éa lackttfl IMBB H ^HH^Tli^H aikl eafcarttta■ paphaak ■'^LÍSbSHmÍ^HW-^^I JflB £? lamartoUtt al. A H HlyHK s\| J » Jljfitan aAlaak ia aaaa Mg-■HH1 nPHPVBBSfl^^^Kl^ • gyéaédéa terjed, hagy a cigaretta SI' -^BP-^ ■■ Jm.kkát^ ^WAm ibaágdjalai aorbaa a papír miaé-ko^WA' "áUP-'^BCr^r^ i aégétM fagg. aaaálfcgva a .Xaa ■Ex9' .JBK^' flarmftaraa Cartoachea" papír Lm iinlm fkrtaailii mrndiij kedveltebbé válik éa min- ém ítjawal raikk érwWÉfcaél kapkaAé j . :__ % alafll nak aaaa Mir, imlyaak rilqaeUje aa iéa ■iWayaaMlatatt ra\|ahaa fcai TTtf éa JNUIMTIII rflflSÍDT* eaégal riaall. I L flagp aa «atftkaagyamaaifl twWt a gpír paaiaaaa kiaaalgil\|kia« ;,Braunstein Fréres" Bécs»«&. (II, N^uk 8 u. a.) gyári raktár nyitott —■—■—■xaxaxKxxxKwax"1" i -------i—l s X X X X X 8 X 1 X X i X X i X X X X X X /^XXXXXXXXXXX XXXXXXXXX XXXXXXXOOCN K i r d. e t aao. é 33. y. A bklat^n-nia^yarodi uradalomhoz tartozó TEKDÉGpFojGAfDÓ H A LESVÁRI KOKCNM1 1888 évi ápril hó 24-ikHól következő évre haazonbérbe ktmdandók. deczember hó 15 ikéig fogadtat nak eK eziránt aitáat vehetnek az alulírottnál. 47 l-l gjmuulAi kik 1. i (tudd r OOOCXXXXXXXXX XXXXXXXXX IIA bar h Király iulézfi. Gyógyszertár é c s b e b. Pserhofer MleI0BsS5K1 ___iCOLB. REICBSÍP.FÍL" VprtÍQ7tífn hhrlaronií Iddumk M«I alatt; e« utóbbi nevet teljea Jnggal fül IIMUIU lauuauoyn mecénlyulik. ^karyan alig létezik betegaég, melyben a labdacaok randaa batáaokat nmwMra l\|c uenj btxoayitoUÁk vataa. A lecatakacaabb mtakbea, minden agyeb aaar aQtcrtela- ül alkalauutatott. aaaa labdaeéok JáiaUlaMur, • a legrúvidabb US alatt ayógyalM enda^ayeatak. 1 dobos If labdacaeaal XI kr. 1 takarta • ioboaaiű 1 frt S kr.. bérmenietlm afáavé<k(Ud«mény 1 tartat 10 kr. A \| eaaüaaaac aMIcgaa \|>ek&<daac melleit poaiainantM átkflldéaad krrül: 1 lekeres labdaea 1 frt SS kr. 1 lakatta t fit 30 kr^ S lakatva 3 Eri 40 Ikr.í 4 ukarra 4 Ért 10 kr.; 5 takart* & frt » kr. 10 takarta I frt 10 kr. leve-seb bet. mint egy takartaet aséwAldeái nem lehel. Szám tabui levél érkasajl, mezeknek inii hálát mundinak a labda tankért, melyeknek a legkülönfélébb éa leg-nlyaaabb belacaégekbao egéwietür belyreálliUAát kdasOaikJAki caak egytxrr kísérletet lett velük, tuvább ajan'já. ME^ -A- Icöszönif lehelettől néhányat ide lmnlc: Leoagaag, 1883. májú Ifi. Igaa tisztelt aram! Aa Oa labdamal valóban caodáa hatásnak, nem olyanokj salat lauk máa kidioért aer, ezek valóliauminden baj ellca aeritaéget nyújtanak. A huavétra rendelt labdLomk j legnagyobb ráasét barátaim éa ismeniseim kuzütd aatpttsa aa^t a valamennyien jé kasunkat vették}, Bégiangaaketn éa különféle bajban, betegségben rinylGdd személyek ia aaak iltfd. ka nem is teljes agéazigúket\|. de tetemes javn-list' nyertek iéa tovább ia akarják Használni Fogadja éa legbeoaShb hálámat éa mindazokéi akiknek szerencsénk volt aa éa labdawai ségitségével nyarai vissza egészségüket Djcuüáger Márton. Béga-8aM}yMgy. 1B82. február IC. Tisztelt Uram! Km 'lyebb hálámat az 0a labda jré után egredili az la labd ki már évek óla. €z-uvedett még néha be kéli i aár annyira helyreállt •tóra izhet^m ki eléggé lag> éri mert latea segit-it';l gyégynk fal sóm, liarépen; éa kabár agy-alábdacíokbC>i aféaa-ogy áataloa friaaeaéggal üzleti valamennyi foglalkozását. Kérem szíveskedjék a hálanyilatknzatomat aa őszes szenvedők javára fel-kjaérnálni éa egyszersmind méltóztassék ajbél két to-k»rcs labdaeaut éa két dk chinai szappant kfildeni. Kiváló tisztelettel mar dtam alázatos saolgája garák Alajos, főkartéaa. Tekintetett Uram! Ama föltevésben, hogy az 8a < alán ennyi gyOgyasore egyenlő jókatáaa, mint aa te kllilaó fagj kalaaaoaa, mely aa éa csaíadomban néhány idolt {agydaganatot hamar megsemmisített daczára az ugtne'yezet egyetemes szerek ellen értett ellenszeavrtaark arra határoztam el magamat hogy az ön vértisztitó labdacsaihoz folyamodom, hogy a kis golyócskák Begitségével os'rnmoljais sok éri bámnrtboi-dális bajomat Nem habozom önná' lieval'ani, bogy idült bajom aégybati használat után teljesen megszűnt a bogy imttMa körében igaa buzgón ajánlom a labdacsokat, Nincs is semmi kifogásom az ..ellen ka ön e sorokat nyilvánosan — de névaláírásom nélkül —■ közzé teszi. Kiváló tisztelettel Bécs 188'. (akr 20. t C. r. T- ?flgvhftl7Sam T^W J 'tH óta elismerve agyoaizsnm Béfimiklaliabb azar bánaiaw ■fagyljajok fllen valamiht nagkoa idült sebek: stb hllen fafl tégely 40 kr. Béraaajlea küldéssel Í> kr. Golyvabalisam,» küldéssel 85 kr. J Életessiencila 'KfejSSlTSSK altestbajek ellen, kitűn..jházi«zer 1 üvegcse 20 kr TTfifítnA^lír általáaraaa iíWrt kitünö báziazer ka UUfüneaV(tfta. J^Xg Uaaárbant athbi ellen. 1 üveg 80 kr. 1 evadM uttnvéttel 1 frt .'0 kr. Amerikai köszrény-kefiőcs iWaaaaaari bajok^ taUzagiatij íjs fábaaggatáa ellen. 1 frt 90 kr. Bet jibardtél I Ivag g éaag 1 frt 4« D Bomepshaásén a rg f t öó kr.. N 'Ezen itt aM ID •«crkakelegaeaéeifc rakta éa deate gawkakaiÉirj roalal méfkft wrllrtt »aaj aiaávélafelal Alpesi fü-likdrj •(áesaem \| M tét •,« aaaa készltméi M^aafej I Láb izzadás elleni por.Egr^Wkr kai. déaaa] 75 kr. Tonnanchinin hajkenocs Pserbofer J.-tfl baaaan évek óta legjobbnak ismert haj ftveaztö nar elismerve orvosok Utal Kgy elegaaaaa kiállított doboz 2 frt Egyetemes kenőcs iisdutatn fekélyek éa mindennemű daganatok ellen. Mfeaaki feltóreaw lábfrkélyek Iktnnbn aahak, m-lögyuladwi éa kaaaali bajok ellen sikfi^aa Jéask biztínyiüt. Egy tégaly őukr. Hiwata kaldeaaal Tőkr. Egyetemes tisititó-só Min l-ctéle magzavart aeésartéae! Ij(a>te«al. nééft-Itaaál. gyaaatgli i aaél, aranyam bajban IwaJáaban. Kgjr Mag I frt. T eszenczia (0 kr. ykaa kivil aa aa rit lapekkan kinkWtt__ laak a a nataláa kéaakaiban asaa Itvf cnikkakril I Ferencx-pálínka. Fgy eo kr. el- te külföldi kiváaatra paatasan ayraaa fafaaat—Htstask péns olélageai bekIMéae ■■ . , u M'.í 3/ -12 A pénz eádms beküldése lefheljresabben (postautalfánynyal) a porté ol-esőbbé tálaiét e$zköili, nuiit uUuféttel NyoaufloU FWhal I ti FfllOp iflptdfljAwxwiál NagyT i iulfc 18)57. 47.' szám. Nagy-KáQÍzs&, 1887. november 13-áty. XIV. évfolyam, t. ■f xxx ns xxx s xzx ~t •aarteettieéf i J astikjtr Uyj«Utt arU y I tH hHémtM * tas —Hámi N—éw fi ksai mWss kWswáy. \| KUAóWataí VfcrokWjsUs% L \| '( MnÍMMU kitltk mk Itmert kesek- J UU fagaiUlMk ti, y . 'Zé»ír»t»k v\|a ftb vtib\r m nem ktinUek-xxi xxx xxx x? ■ I 1 ■ ! ■ H ... i i i i i. ) i - \|\| I . , '£ ' ' ) Hft1 ui_iu —m HÍ aoK JPfflF l'TP1 ' TÉT. :.! T Mdratttoi iuKt T : // A 1 M I \|££I;t?I M J ' jBKK^L I J MH M nml.liMk jttáafNM «ámitt»ta»k Q •4IH I jtol JL^jE^; :Foliti]£ai ép veg'yes tartalmú hetilap. űegylctJa Nagy-Kanizsai-és bélfalai lakarékpénztám, Kankegyesület takarékpénztár részvénytársaság és Öns. szöyelk. hi\|ajalps Jíöztpnyé. jB A Zalaraegyei ügyv az Alsó-maraköz Mult és jelen. Ösak pótnak. két Na ijedj meg szíves olvasó a ősimtől. Essünk Agában sincs valami bölcsészeti elmefuttatás! irní s elmélkedni elvont dolgokról. Közel maratunk, nem kell csapongani a távqlban, csak a kö-selmultat akarjuk visszaidézni emlékünkbe s összehasonlítani a sivár jelennel, melynek vigasztalan volta any-nyira háttérbe szorul a közelmúlt előtt ist hogy őszintén vissza óhajhatjnk azt as időt, mely talán sok tekintetben szintén hagyott kívánni valót^de a mostanihoz képest valóságos eldorádoja volt a tAr«á« életnek, mely egy idő óta aiinyira kizökkent h kerékvágásból, hogy I mester legyen as, ki iámét éle tet leheli belé, a ki ismét tettre serkentse á szunnyadozó erőket. Nem is szunny^dozáa ez már, hanem valóságos áfvas, s városunk társadalmi élete, legalább a mi az említésre méltó, ne-' vezetesejbb moszana'okat illeti, oly si vár, a melynél különbet már képzelni sem leijeit- Jttliiincen érdek már, a mi a társadalmi tényezőket élénkebb tevé \| kenységrer ösztönözné Tudományos és irodaim) fágyainkat kielégítik a napi ujságpk,melyek hűségesen regisztrálják, hogy mij történik a nagy világban, tfzini élvetetet. a magyar kir. opera és nemzeti színház referedái nyújtanak, ezekben nézzük yégíjí a legújabb pre míerekct; a közmivelődési törekvések dolgában meg ugy állunk, hogy nme* semmi kívánni vald, a különféle köz- j mívelŐdéei egyesületek ugy is megteszik dolgukat, egyleteink biztos alapokon nyugszanak, s bizonyára jó; Afli^ \| pótban vannak, hogy nem halJaiuTró- \ luk semjnit. 8 a nagy csendet é#, zajtalanságát tekintve, mely társaséleVtin-ket jellemzi, azt látszik mutatui, liggy még a nyári évadunk fáradslmájt pihenjük. Arvsrfat s efjib klvstalst hirdetmények 10 kr btyegdtlon fsMI 100 mH§ 1 Irt usstsl minden asáért v II kr. Hytlttsr petttsera 10 kr. xxx.. xxx rrr ni m Meg-jelenEk Nayy^Kmlxain hatanklnt •yya'wj: lyjájnap 5 ka .lehet ennek az álla- Vagy a leg lajnosabb közöny lepte el'a kedélyeket törődésnek az vili nem talál djését fekölthetn élet bajaival és denki, s közül is, liik a repre hivatvák. Az első es zaíiui és polgáti a —- semmivel sem foka, mely magán k\|-semmit, a' mi érdeklő-i; vagy [pedig az anyagi lehézségeivet küzd min-küzdeáek talán sokan azok társas élet terén sze- zsának oly táraadalmi múltja van, e t, ha áll, akkor as há-vétek egyaránt. Kani- és pezsgő társaséletnek e változást, mely immár > mértékben e városban mutatkozik, csak a leg- város oly zajos i örvendett, hogy folyton fokozód ! néhány év óta nagyobb sajnál ittál regiatrálhatjuk A várna lakoasága hozzá volt szokva, hogy minden egészséges társadalmi mozgal-' mat támogASBori.; támogatott js, szívest n meghozta Sldpzatát, s nem volt esel rá, hogy visszavonult volnat ha áldozatkészségéi igénybe vették. — feltéve, hogy találkozott valaki, a ki irányt mutatott, a ki valamit kezdeményezett s elég erkölcsi sulylyal is birt, hogy kezdeményezését érvényesítse Az utolsó években nyomról nyomra visszafelé haladlijnk e tekintetben; a népszerűséggel tyiró férfiak visszaléptek, sz egyik belefáradt a vesérszerepbe a másik hiúságát érezte megsértve, a harmadik ismét más érvet talált visz-szavonulására, a közöny pedig ragad, elébb egyeseket mgad meg, később azután egész csoportokat, mig végre az egész társadalmat. Máskép nem tud nók magunknak jelenlegi állapotunkat megmagyarázni Hogy nagy bűne van ebben a tekintetben ellenzékünk nek ip, az bisolliyos. A politikai elvét sohasém tudta álárendelni a társadalmi érdektyaié * !mi önmagában véve is elég baj. de kimondhatatlan kárára vah a társadalmi érdeknek, de kimond- \| hatatlan káránt van i táraadalmi élét he-, i 1\|M irányban való j nfejlpénjek is Egy-I általán oly felfogás mjlett melynek \| a mi ellenzékünk l ódol majdnem le* ; hetetlen a társadalmi életűek kifejlése, mert mindenütt a bolitjkai meggyőző-í dest tolva előtérbe,[dédelgeti a separa-i tismust, a társadalmi élktben nélkülöz-hetlen tényezők és prőkjegypsitését gá-tolja s ez által mer bénítja azt a tevékenységet, melypt mi éppen városunkra nézve oly szükségesnekJ sőt nélkülöz-hűtlennek tartanánk. Ha pedig az anyari élet bajai éa néhézségei okozaákj ezt a végnélküli tejipedést, mely nem tujdjuk hová fog fejlődni akkor pajnik ugyan baj, d^ ezek a viszonyejk öipkke nem tarthátnak, s végre is javulni fognak. Ámde nem vagyunk képesek est úgy egészen elhinni. Hert aj társadalmi élbtben vezérszerepre a pénzes ember ván hivatva, feltéve lioty annyi íntel-ligentiával is hír. hogyívalamely sze-' repre vállalkozni képesj Nemti hisszük, hogy városunk szegényebb lett néhány esztendő óta VetndéflIŐk, kaszinók, egyleti helyiségek nem állanak üresebben mint azelőtt; nem his^sük, h'ogv a nemesebb élvezetek iránti vágy is csökkent Csakhogy ez elszokott aludni ha nem nyert tápot. A^ vidéken pedig erre ugy is oly kevés ai alkalom, hogy nem csoda, ha hosszabb ideig nélkülözve azt. később nem is esengünk annyira utánna. Az ingernek ez után is kell ébresztetnie. A magukat itt produkáló szintáraulatok az utóbbi években itt oly alacson nivón mutatták be a magyar vidéki színészetet, hogy ez sem tartozhsiik as utolsó >évek jobb emlékei közé, elannyira hogy az ilyen próbálgatást még kívánatossá se teszik, pedig működnek Msgyjarországon ki ttlnő vidéki szintársulatitk ; j de a pár bál miatt, mely té\|en éartakik, a téli aaisonra nem igen jöhet ide senki. Minden esetre kiváncsiák lehetünk \| \| hogy mikor fognak társadalmi életünk I viszonyai ismét javulni, mikor fogja társas életünk az azt eleven pezogést, ; mozgékonyságot és frisseséget ismét j visszanyerni, mely a múltban oly ié-i peu jellemezte, különösen pedig, mikor támad fel kebelünkben az a szellem, I az a .varázserő, mely társadalmi életünk I kopár mezejét a pezsgő tevékenység illatos virágaival fogja elhinteni? Nem nagy a reményünk, az ed-j digi tapasztalatok után, hogy ez valami hamar megtörténjék, hacsak as I erre hivatottak háttérbe szorítva a párt i élet okozta merevséget, arra a szép \| czélra nem egyesülnek, hogy Kanizsa \| társadalmi életét ismét oda emelik, a ^ hol már egyszer volt, s a Dunántúl oly pezsgő társadalmi központjává teszik, a melylyé lenni nem csak joga éa liivatottsága van, hanem a melyre nézvfe minden megkívánható feltéte és kelléke meg van. A monarchia^ yédképessége. Alig van ember, s legtetirekésxebb és lefikiváncsiabb delegAinst sem véve ki, aki mint s »P. C.«-et Bécsből ludósifják, a de-AegstioDális tárgyalások megnyitását és kü-lonósen s hadügyi bizottság első üléséi oly türelmetlenül várta volna, mint Rylsnd-Rbeid!. iAz oszt rák-msgyar hsdfigymmissler nem lesak takarékos és lelkiismeretes számító, de egyszersmind sz slkotmányos felelősség érzetétói oly bsislmssfui, oly teljesen áraatott állsmlérftu is, hogy reá mindeb nsgyobb előleges indemnitas, melyet neki a közbizalom' engedélyezett, valóságos teberkéot nehezedik s alig várhalja, hogy beható elszámolás és megokolás,állal a tehertől ismét mégszabaduljon. így tehát az ellenzéki Beöthy Ákosnak, ezen egy kissé nsgyon is vehemens kérdezőnek vsllslását is nemcsak hogy szívesen fogsdts, hanem a legkészsé-gesebben nyilatkozott a 40 milliós hitel felhasznált részének bovalorditásáról és pedig oly volubililással és résziéiességgel, mely Téirczsc. .Emlékek, i. Megtudnék pyngodni. csak feledhetnélek...! Nem hagynék teledni: s régi emlékek. — Még most ts megjárom s (ie'lértbegy-teiötf Merengve megállok lenn a kereszt el(>Vi Amelynél két kesét eskttre emelve, ígérte; enyém (ess siríg hü szerelme í« ...Emlékesem reál... Bégen történt... régen .. Felwóktek a könyek kát bágyadt szemében, Lepergett egy könycsepp, követte a másik,... As sjka susogta; •koporsóm zártáig Megtartom eskttmet, légy bár messze, tjflnM... — S mint két fntóleibó— elváltunk egymástóM ... Azután ö elment, szebb, virágos tájra, Égy kísérője volt: a dalos msdárks...! — £s én koldm leltem e gyásznapok alatt, I Klveeateiiem hitem, lelki nyuga\|msmar... Ok csak egy maradt meg, — sz. el nem (veezketeit, — Ami legjobban fáj a bús emlékeset! IL Kirsism emiékit.. oíindeDÖU keresem, Ogy dokog a ssivem, ágy reszket a kerev, Virraszfom as ifel,... elkaril ss álooi... kiég4 most is, »é\| most Is várom, visna * (várna1 Urnát* emlakit,... miadeafltt keresem! le aeladailaanl ssitemeo a kesem. — f Asétt nem taléloai: oda vas temet re, OH aam letet «(Éa Medv% leMve f - «Mké * iái 14. A philosophus. A I9.mÚ\ ■p^.l.ti iimll. Majd megm Doaiáiiyi A de) elég jómódus! sággdl nevelhetté hajlamot mutatót, természete k$vén A vZsls'i srsdeti tárcsás Dományi Aábnr egyiké volt s legszerencsésebb s terei epét len halandóknak. Hogy hogy, Iférdezi a nyájas olvasó, mit értsek é lurcfa paradoxon slstl? gysrázbm. _jihtar gyesinek és Ifjúkora igen s/ereiiesés ljorQlményirk között folyt le. SKÜlei nem Ivolfa t ugysn nagyon gasdsgok, ■\|bogy fiukat elég gondok* A fíu már korán nsgy Is* könyvek iránt. Csendes Jmír min\| gyermek is ellensége voit minded nsgyobb zsjnsk, lármának, s így már /akkoi i«, a mikor cssk szerét tehette, kivonta sagát gyejrmektársainsk játéka alól. Nem v ttt részt pajkoe teinyeikben, nem szerette mulatságos sétáikst, a Ispda-játékot meg éppi n nem állhatta ki. Legnagyobb gyönyörös M« volí, hogyha a szülőház mellett elterülő lertben magányosan sétálgathatott. A szl 'dk ugjan szeret'ék volna ba fiók eleveneb > j lett Volna, de hát a ter-mészetét megvál óztatri nem hitték magnkat képeseknek Az évek nlnltAvsl as s csendes hsjlam Arthurban, a később mikor fenének öntudatára jutott öl a világért sem elvonni könyveitől, s bálás 'orvos komolyan rá nem paranevol. nogy ^gpszségje érdekében legalább eev-két óra( nspeéként Mbenjen és sétáljon, akkor talán est Mm tette volna, Kitűnő stkérjrel végeste tanulmáoyait, és valoLan tudományos műveltség tekinteté* ben felttaulia tá'iflt díud. a ba valami alaposabb képtet!é\|é ember beesélt vele, as aem todott élmé diésérölsf nyílstkosnl arról a széledörö képzet trégről, melyei 'Át-lkar msgánsk MMamt A nélkül, bőfj valami kenyérkeresetbe goddolt volna, m^f a bölcsészetet végezte, mert ej hajlamot, s msgános gond leseden Arthur es sn által aq legtöbb alkalmat. Mikor azonbsn á bő __ni.: K..I1.X.IJL <t gondolt egész tsnulás volt, ssülei ösztönöztek pályára szánja magát ddikozási időt kért. De habár sok tekintet a tudományos müveit iég t "rí kiló fiatal ember volt A les érzett legtöbb Ikozasra, úgy vé-ánrn tudományág sLNzeiei végezte hogy valamely i\|iire éézve Ö gon- >en,js különösen kinifiében párját thuti egyre nem pály íjának ide/e alatt, inyreivel, lianem nogy az embernek nem :sak íemliertárssivsl is láivslognl kell. Egyszóval élatbőlcseség tekintett ben Arthur bizonyosan megbukott volna, ba beföm vsugát kellelt vilna kiáltania. Ebben a tekintetben nagyon ügyefogyott volt. Ismerte maga-magát es sokszor mikor egyedül volt, be kejie tfsgáfsk vallania, )en a legsze-s nyeregből^ philosophíae még növekedeii a tudományok már nem lehetet hogy nincs sz a társaséi mely rényebb képzettségű ember öt ki nem emelné. i Most mikor mini fiatal hazakerült, kis szüjönámwak ni^llígeosebb lakosai nagy éidekitel leMákJ bogy minő talpraesett j embert fognak! Üdrőzólbelni a fiatal Domknyi Artba^ban. Kfilénös^n kíván' esiak voltak a leánytfs anyák, kik nem a legrosszabb parthi^nek vélték JArtburl as ő leányaik számárs; Msncsas azón, mert bízó* Djyossk voltak benaejbogy Artanrss o fele» ségél elfogja tartbáini, hanem azért is, mert a! (övirosbán töltött evek alaitjhire elterjedi ojint szerény, szorgalmas, a fwárosi drága Eveteteket kerülő píjéé. í>t nenjcaak a mamák, banpm még kniáncsi tbbak voltak ma-Mk a leánybk, aiok as t itado ssép leánykák, kik Artkurral ajgyraÁlváa együtt aőt-l« fal. E leányok költőé egy voli ki Arlbar irtat már éraeit. a mint gyermel közel faomisédllsn laklak, s kiváló érdeket I mint gyermekek gyakran látták egynritet, sőt többször beszélgetlek is. A Virágh családnak egyeden leánya volt Etelka. Szép gyönyörű teremtés, éjsötél szemekkel, s oly csókolni való piros ajkakkal, melyek egy magába sárkozott dr. pbilosophíaet is képesek voltsk egykedvüségéböl felzavarni. A Virágb család, a térj magasabb hivatalt viselt a városban és igen nsgy tiszteletben részesült, igen jó nevelésben részestié leányát; meg fai. látszott rajta. Tudott szépen zongorázni, ba-s<£li néhány nyelven, váJogstott könyvtárt tartolt s jobb müvekből, s a háztartás qsin-den csínját-bínját igen jól ismerte. A kisvárosi fársaságbsn sok irigye volt Etelkának, mert mindezek melleU igssán szép is vélt Arthur most már utolsó szigorlatát régesve é bét óta volt itthoo, de még sehová sem ment. Az utcsán ugysn végig sétáll egynéhányszor, s mindannyiszor az eilüggönysött ablakok mögül tüzes leányssemek kandikáltak ki rája; de különös ismeret leéget kötnie nem volt még slkslms, talán aem is akarta. Az anya büszkeséggel tekintett fiára, mint egyszerű nő csak sejthette' fiának mély ludo-» mányosságái, mert a mit tollából as első rangú folyóiratok hostsk, s a mit ö rendesen megnézeti, abból nem értett egy árva betűt sem, — mintha csak spanyolul lett volna írvs. Annak a híre, bogy Arthur bölcsészeti folyóiratoknak dolgosótárA, a kisvárosban ís eilerjedetl, s * lakosai nagy respektussal tekintettek a szerény s ismeretlen köréből ki lépni nem skaró ifiura, a kiről a -i Híradó egfík napon a következő birt hozta: »Váiosunk nagyreményi szülötte, Dr. Dományi Arikor, ki jelenleg itthon idős, mély Indomáoyossái ról tanúskodó csikket irt a négyzet körének geoometriai n;oo való bebíson vitásának le-beJeiJeoségéröl, mely külföldi amkkörőkbea is általános és magérdemlett figyelmet kcHetl.< Dományi Arthur egy kicsit elszégyéfle magát. ik • legmbaazeoaöbb livAacaisAgoi lielégiteai alkalmas, de elleniek i «zempooi-Wí M tejjeaee kielégítő. nagyon meglátásod •IMMÜTN, MISflA ÖnilwWtl, ' koijf 0 ezen lOlviÜggeitisokat, mélyek a nyilvános-■ág Hé teendő bokaUlra tejeaféggfcl nata alkalmasak, ^Ér éaak blalma«an a törvényéé eileníMseire hivatod. testület előtt is. attfadbatu. Ha ki ff ián a hadügyi . bízod-aáa Jiea auuiag{ereittók hozzAjAnilAsAval eUuged'a aoo bfiAn^atot, bogy»a leimre-leat bifíl eddig lel nein haajnáll részéből a i delegált gjabb engedélyezése nélkül xemmi-B»Bú juag ki tiem adható, agy ellt^aemmi /esetre sen lehet a miniszter ellen irányzód elővigyázat! rendszabálynak tekinteni, erre nem íorög fen a leg&wfcelyebb ok sem, és meg kell állapítani, hogy ^ról Byland a határozatot oewcaak eleve ismerte, hanem épen séggel provokálta . hisXi h^gjr az eddig elköltőd összeggel kl\|ó. felhatalmazást a levegőbe nem kivAa. Mini a Jelszereiéi hiteiig, epeo ugy fog lenni a* fegy verkérdesael ia. Ma már nem szenved kétségei, hogy a kis kaliber elfogadása aa ismétlő fegyveren* teljesen elkerül -hellénné váll, a minthogy XétnéiorsxAg. mely három kadtet'et már téljerfen fel szereli és begyakorolt nag\ kaliberű isméi lőfegyverekkel, ma kénysxenlve látja magái a ki* ka-libert alkalmazni. A'la guerre comme á'la guerreiahadi technika nem ftrödve aa illető állampénstá-rak nyógéaérel mipdetinap előhbré halad s a mai találmány irgalmatlanul agyon üti. a mi még ma mestermtt volt. olf helyen talált keresésére sóba senki más, mint vofitkiaaamelve Bulgáriába és onnan kiúcxe, körökben, jnelyc$fheh gár hadftgymitiis! réti visxbnyai vi gal be lelik kblugjmmiazier táa^fafiwe, a hol annak bem váUalkeaeij volna; Kre^oA tAhornok. a ki anra bogy mint %iatoa menjen ffiegválássloll íéiedelniet mini iHeni kofcé)Mra\|iv Kf-npthnak még Ml «ereége Boriból becaö báni itt k, egéss hatiröxottaáig-i tnlékiran* lerjeszieli tiiera elé,- mfe be Bulgária bioi v Riykái njnyei p'ébémá', mai üáag folytén UrÚll a véagprémi karkap'ait -i Malírel ut iifkiink: SzenMírrtl uif mennyiség rala bén vgrakoaaaon (el dél okozod eaöllöe. g rulmény, hogy nem győjÜült lanaaala átei, a lakosok a aa illeni viszonyok felöl sürgeloleg ajánlj szerzett Ismeretei falapján hogy a jelenleg újlkod bétiá tfllieni a muilot kik egy bordóért jágyi-kéi A kereslet csekély vqlliná megdöbbentően alaoaqnyak • * te í llilr. A salam* véjih Sándor len un-'WnI1 Béla, volt e élj xaniitirotróJ Írják liléidén a sxörel imwág tekitiieié-nikcíjúlt. Sok gon-tknak aaon kit-egaijdo hordójuk tkaqiak egyeek ikft mustol ad ak. loáva az arak A gazdák nem koézervativféa li itiár kttispleg nem is, tie képesek terméQket éjiekéi iiaaiía igylekini- benső Iéa vegebei nak kedvező Ara .elintézésére és rí Naoseyics i sósabb táufososi Nacsevies a teje nek Bulgáriabaa Ugyanezen Mjieaeviba voli minlkklé^iár-aa KrnroiIiiMtk éa nióta mindez óráig' bixal* tnaa jó liarátja K\|ael minden meg van ma -gyarázva..[ 1 •' M • mégis ak oroaxa^iraliOk-nlat a bolgár kérdés békés ndeaéeére nazxuáJiasaék lel. agbenaőbh .éa légbefolyá-Ferdiinánd. íejedplenWiek. becsületes konxetvalivek Különfélék. v.tf, hogy az< adó a eflyéb kiadalári lartoxá-aok bebajiáaa a Icgntigyob i sugárral eaako> zt líptlk, a gasdakAxf>naé\|^ a [legsúlyosabb Üel^setb) \|U>óM ' r- KIJeg\|aé«\| I'i?i4s Jdúef nkgyka, niUai kii^ \|árrtibiri')j»ági kiadp ®ljegye/ie SfUér Mariska kisasszonyt] Saljér hajós épi Kneater leányát. N«gy-K«i ixsá — llalAto/Aa. A sjtenidrOii nőegylet aiebioke, a iolókonys/jgá^í ismeri Neumann l!aipaué aíti. Uos/onl»»'rjí Fnany meni-iJrótqn elfiálk Temeieas e hú ll'ípn megy végl>e A kfaslkalyl kréjl kaílfl) A keleti Tilur-zugból. Szófiából írják a f' C-oek.« »ferdinánd lejedelem még éoká nem )épell bolgár lőldre, «(>i meg Narsevit's' úr sem voú az ebeoibaii kastély vendége, mikor a >Pester Corre^\|iondeng« mér nyomatékkal hángauiyoain azon tényt, melynél el nem lérO ItÓveitiezeleNségKel meg is aiaradi. hogy i. i. a Koburg család, mielőtt Ferdi* nánd berezeg a bolgároknak végérvényesen megígérte volna, bogy az övék leend, bizo-nyoaságoi azerzett magának a vafcaa porta barátságos támogatásáról. A maiáilapol teljesen igazolja ezen előleges föltevést. Ferdinánd lejedelemnek nincs egy jóakaróbb éa tevékenyebb pártfogója sem, mini suzerain-ja Abdul Hfimid éiuliáo. a ki a bonyolult a Összekuszált tárgyalásokat Oroszországgal oly eminenler oaégao, aOi ravaszai vexelie, hogy parineréi, a ti a diplomatiai játékban tudvalevőleg egyike a legjobb játékosoknak, végleg a sarokba szorította ésV-hach-maillé letle. A pétervári kabinet moat már bevallja, bogy bolgár politikájával zsákutc/Aba jutott, maga kerüli azon borokra, melyet azért vbiett ki, hogy vele a portái lógja meg, éa — hogy a íabyriiith-böi «alahpgy kyuaaon — kényielep less a poriéval így vágy ugy megegyexni. I)e nemcsak KoaataniinApolyhair- működnek buzgón a fiatal fejedelem érdekéin; — UJ aaptf. A' fvldmivelérf-, iparés kereskedelenijiéy.i lúiniaztenuln Kiincr Sándor országgyulpi képviselőnek a magyal nyugoli vasul bjftba-jáfioabázj AllomAsából kiin luló én Sümegig tervezett helyi - érdekli vasaira engedélyt jtdvánj a pálya ktVzignz-galáai bejArása e liV» 9-ikén lötfenl jneg Lukat os Aladár min jtiikár vezetése alant — FaalallItalaiI inlzerlák. A helybeli pósiahivatál lakhelyváltozáM többrendbeli hálránynyél jár f, kOzonsé\|ire nézve, melyek azonban távolról sem olyanok, hogy rajiuk igen könnyű szerrel segiieni be lehetne. — Az enyik ak. hogy most a Soproni-Uü;za sarkától egész le a . lőlézsdéig, lehál r legnépesebb a legélénkebb vároirészben egyetlenegy levélgyűjtő szelőény4 sincs. A másik, bogy a hivatni folyosóját eáténaéot nem világítják meg s a közönség a pokoli Köié.tséglie barkóit szűk sikátorban lolylon egymásba Qiközik. —. Takarékosság p, vagy a közönség leljé'ignorAláaa? — NOO forliilosi podtapén »lo\|»Aa. A balaton-IUrédü ipos la hivatal hói oklóhoi; 28—2ÍMk közötti é\|jel- — eddig isoieretlen lettesek —' 8(H) íJ(loi (olvajoltak el. — UJanezasAa NcralClrélkaa. A bon védelmi mjniszlerium 45943/Vlll azé mu rendelet lolyijád a jovö éti ujönczt»xás mér Szí. (iroion \|og megtarlaloi. K/.cn so- elkéasttll. Fesleii» Tas lyt négysxerQ kasiélyá lelj Hó áról keszuté-isen TaHtészOll. az é\|;iiés/.ekiÖl a mull napok han I vélelett At, mély alkalommal az1 épi ésxek a kastély arany kulcsát nyújtották A a grölnak —- 4a spa éa fia . A kiakanizaai rendőri örjarat e hó 8 iká i éji izaka beiért a -llockman-léle korcamAba a hol (ír. Kelecá Ferencx igen rovott éleiü rgyé t taraaxAgá-ban egy iainerelleo pAaz orloi ma eml>er< találván, e/i a rendörliz >de« . ki'é'e ' felöl megkérdezte. A kérdezésre ax '>reg Kelecz egyrészt méltailankndva, di büixke bangón adta tudtAra minden olt levőknek, a kiket illetet,!, hogy az ax ö fla, a ki csak most jöll haza Kaposhóli n hol légy potom esztendői Ült ki egy hujjábn. Ilog), hogy sem a beszélgetésre ax öregnek inAs k sxépjövöjD csémeljéje ifj. Kelecz Ferenea \|<0zheugro!l a egyik rendőrnek legyvarét megragadta, mire a másik két Kelecz ia rohamot intézeti a rendőrök ellen, a lik a»»nbapcsakhamar ártalmatlanná telték a s/én (amiliAl. — Iladkölelenek Ügyeimébe! rozó jArAshoz lari gatAsi jAráshoi b ioszioI I községek é» a pa- caai járásból ide Az ujonczAllitAai szemlének a jítróf >Asa Szent (írót delmére nézve nij fogadta ia a lakcai rendeletéi — Hegrkkfdl Tóib Ferenc'skin iAt>n!ala lornyAu lartótl el( aatoll Almás község. — úgy a két ellenőrzési székhelyén való juieglar-fcjftrség iparéra s kere^ke-Kjf ItinlofsAgu, a Orómmel rág a minisieriumnak ezen mikor e hírt olvasta, méri most, mikor az uteáán végig ment, még ujjal ia mutálták utána, mily nagy tudóa ö, s kire a táros büszke lebei. . De mindez nem volt képes megsxünlel-ni az Ó páratlan Högleieteégéi, meri még a kalapot ia ügyetlenül emeiinleite mrg, » mikor végig meni ax utrrán. a kexér mindig a zsebében lartolia. Hja, ki tebei róla, akkor ■ég nem jelent volt meg a Nem illik,* a miből megtanulhatta volna, mi illik. Az anyja, a ki mindezt nagyon j(l észrevette, löbbexor, figyelmeitől le szögletességeire, de nehéz ám letenni valami erokásról, a minek egyezer már rabjaivá lettünk. Ez lehetett valószihü? leg az oka annak, hogy szülei nem igen biztatták őt láraaaAgok Itt lógat Arái a. baoem enfedték azabadeAgét egyelőre még éltetni. A véletlen azonban igen sokszor látszik közben j az emberi éleiben, a a véletlen volt az, melv Arthur gordotkozásAnak más irányt adoii.] > Kgy lötye lejét, lea ugy aki barit nőjével\| tásban levi Arthur I éta haza )i\|t, vsgy jobban, Cftaildaeége moat sem hagyta cserbe, pert mikor la leány? ott a kapuban látta, $éiftjfltiatl kalapja alán BfAiH, éa mege maimlet te, aj »aeiBé< ikonban a Irányon la-leftette, a liutröi a A!di« eaeit. Ka a \|km>m> fitefta bariiaőjéi kectajra fcfcMiotla, Ktalka csak mwolygoii Aníar fc!a$á atia Imiali, arotát aéi\| pír boritól tf^g tavibb baaegait. Aribar moat iraate legelüazor. beff k ÉHH magák »e» btíeaeaé, »ea boMoggi Mü waslk na eaibart. bogy a lAiiarégtak \| vatták ÉÜ kivtiefiréttyfi 8 elöavir Í megtalréketve L^ofaveii g Matt pf»b Mártid kez lette lányén; Tűi óznak a szlgrólhi kOzigaz- azInlAraMlaf. legújabb CMák-adasokat, .de a közönség A :védtőrvény ulasitás 14. J-a értelmében az 18Ő8. évben szüleien és a jövő evi ujonczállilásra az I. koroiziáljiha felhívott njonczkötele-ek ötwxeirása e lóban levén eazközlendö, figyelmezlrtjüla ag iBetökel. hogy az összeírásba leendő lelvéNelükj végett illetékes elöljáróságuknál szóval! v.! iráaban je-lei tkezzenek. A családi leginietböl ideiglenes felmentésre jogosBlisáaultuil ugyan Oll bejelentsék, nehogy oijiiaszlás ecetén a törvény állal bizlosiloll kedveUmenyiól elÜHea-seilek. — — Teaietéa. K In vél mellell kisérték wirbi Misner Dávidué Morgensi szép fiaiul asszony korai illalödéat kellelI. YlaaaahaztAk a keackenől Bi- •ikélh nagy rész-Sienl-( írói hon írn (íizellAt, A hklAla'nagv még- oly nag)loku réí e vél lenségével lalálkózoit, hogy bevétel biAn fában a fzó szoroi értelmében Csákjíornyé h] rekedi. A bajon segítendő, az igazgató hírlapi kérelmet inlézett a közönséghez, hogy legalább az elutazAil Mgyék lehetővé lArsulatAra nézve. aoriy megeafll ez a sz ba való lóri énei Okovlcs-1 Sin ger Samu helybeli, rőfös kereskedőnél csábos indulaloklól cai szép carhemir-kendő 1 elpaakoláui uiáo inorji (aniangi nolá-vAnjiAval, a ki nemrég \|i 'éleire kelt Idvén \| alkalmaxáaban {\|(tmfoztu\|vön, 8 db. ál- nak ludull. A vasülji áilomáanál azonbaú x: egy zordon rendőr aljái állta a u Hlyurai kendőstül együtt vtsazaléréarefbirta - éjjeli ketráay. Null vaairaap éijel hol rá ny os zajongás közt vonaliak végig a« niczákon Baa Harbalíoa György LAsxló éa Kiss L'joa, kik egy AldoinAsrvI térvén haza leliea ittasságukban garázdálkodásaikkal rendőri beavatkozást idéztak elő - KeudOrl fair. K hó 9-ikéO éj\|tl J.«nda Károly kerlégz Bilbory-ulcani háxá-ban 3 lakamrit feltörlek éa ásókból 2 pulykát éa 9 ludat villák el. — Kéfdés: Kik? Felelet: »Ismerői len iedeaek.« - Plllaxara elleni aaari Sxkalia Anial tóvárosi gyógyszerész urnák, ki mAo 33 év óla iu helyben, mini gyógyszerész működik, több évi fáradozás és tanulmányozás ofin sikerült a filloxera, mely tudvalevőleg máris az egész országban oly axffira^U pusztitásokai vili véghez, tökéiel'es megsiiiv iníailéaét eredményező szert feltalálni JjB i szer a maga* magyar kir. földmivelés-/ és ■ kereskedelmi és ax osztrák császári minisztérium állal megvizsgáltatván, tökéletes jónak laliltaiotl a a feltalálónak a azabada-lom megadat ott. K szeri es évi Április hóban \| Budafokon és Budaörsön ax oiiini elöljáró-ságok jelenlétében megpróbállak a az ered* l mény kedvező 'roll, meri abban ax időben ott nagyon meggyökerezel! filloxeraegéa/en ki lelt irívfti — Mennyiaégekben beszerelve éa a azölö térületét tekintve, as ára lökén-I kint nem egészen egy krajezárra jő. Bővebb lutlósiiás Sikalla gyógyszerész urnái: Vili. \| ker. Mária-Teréxia-tér 11. sz. a. a »S/.eut-I József-hez cximzeil gyógyszertárban. — Aa aaatargeaal lapokban »l í • a aaaak. hogy egy ottani lakós egy a pea- li magyar kereakedelmi bank vállóüaleténél t \| vásárolt részleliv alapjAn október hó l én' I a Mécs városi sorsjegyek másod főnyereményt! 20,000 frilal volt szerencsés megnyer-! ni. —• Midőn ext felemlítjük, nem mulsexi-í juk el a fenti inlézel, lapunknak mai számában megjeleni hirdetésére t. olvasóink figyelmét felhívni, Irodalom. — Báré Padamanllakj Frigyea emféli Iratai. Hn Budnpes'en a egész Magyarországon bevégzed genilemarnál van szó, Önkénytelenül Fodmnniczky Frigjes előkelően barátságos a\|akja lépj sxellioni szemeink elé Midőn a nemes báró •Naplótöredékeinek* első kötele megjeleni, a gazdag politikai larlalom mellell kiemelte a •F.d * a forma különös szépségéi, a mü előkelő finom hangját éa tolyékony gyönyörködtető irályát' is. Ep most fjelen! meg ifirill Károlynál) ax érdekes mü második kölele; a lar-lálom még nagyobb gazdagsága, történelmi, társadalmi éa irodalmi ériéke melled Nneg-vannak benne a forma minden előnyei, me lyek as első könyvben leljes joggal dicaér-lelnek. K kölet az eseményekben gazdag 1844-60. évekel öleli fel, ezek közt \ halhatatlan sz.ubadságharcxőt és a magyar nem zetnek azt megelőzött nagy vállozaloe és átalakulásokban gazdag szellemi mozgalmát, melyeket Báró Podiuainczky Frigyes, mini egy régi nemes faj előretörő ivadéka egész magasztos idealizmusával, mely keh lét dagasztotta, a legádázabb tusákban végigküz-dölt; élő, klasszikus lantija ama nagy idők nek, a ki érdekes életét igazán ecseteli, büen éa hamisítatlanul, mini a bogy egy épygon soha képes nem lenne. Útközben azl balloiiam, juniális lesz, jó volna talán ijejlede szálába dugni a Arthur igy szólt, hogy a jővft bélen elmenni oda. Az anyja elf villára (Őrölt találok, az apa pedig aisazse)- tfihur nem leheléit egye* ipon valami nehéz problémán hii végig ax utcain, a a élei-íi, hogy Virigh Etelka egy jő kapa elöti állon, a ki lilóaa-nála, elmenetelkor kikíhérte, látta meg Eleikét e'őazör, jmi-most figyeli ri ekjwör tőféat Mat. iai preb'emá H^fl nj IÍméMÍ mkf • M • ■la $mké «\|)«tl Üt i tacro-evi'Ü IlfPfgfrfcé aeg'rpet/séra. Az anya rrii cjjárl feism^rie, bogy né-lyebb okának kell arnui ennek az érdeklör désnek, a hogy kmiinős dolog as, a mi Ar-Iburt egy szerre rátyirjs, hogy remeié éleiét feladja éa a lársasálgbs vegyüljön. De nem kőzl\|Tlie gondolaiaii, baoem helybcnbagyla fia véleményéi, biztatta és azl mapdotia, bizony jó less fiam, az éíeiel ia megismerni. Azulán oilya utkn ia kell majd nézned. Az apa is heiybeubagyólag intett a abban maradt. ^ r • • Junius IG-ánJ (l^íő-öi számítottak) nagy nap viradt Persze, bogy megelőzőleg sem beszéllek másról, mint a janíá-lísról, melynek jövedelme a zemtadombi igeiteknek vo!l sziava. A kis város dandy* nemzedeke előre aumitoiia a győzelmekel: a fiatal bőig)világi a diazefen nyomlaioli láncireidet tarnltrinyozte, a eíőie éngeagi-rozták őt el, s az iku leányi ék, a kik először voltak résztveéBdök a nulaiságlan, a nagy izgalrmnsk a fialta élig Mrfak nyugodtan aludni \| Híre meni atinai is, bogy dr. p/mányi Jrilmr jelen lesz a mnla^ágon. Sokan kei-kedóleg rizlák fejáaet, nem akarták elhinni. Az arany-llja^Ag pár >agja kárörvendve Btoa^y^Mt murába, ifyen iréli — goodoük — tem ereit még mt \|j As ^gyik rtndetfl meg #ppea Vlragb Ctej intk vitte meg k\| birt. Ctoda rsed i 4fjei4 eaekkel A szavakkal 'épett a fik íjába, a mamának kasai csókolva, a Ibassi eléd pedig tisztekt-te^evea aié\|kamlw. MiBőcst^fcTllriaxéa kél nőegyaxerre poáánji/Alj tár I j^aüiiara jBi. Ubttttiea - ecada A'uAgbaé erőé, — tadtommal a wáéh laial (cmbar nett volt •rbatem V látszik, — ka — pny sokon meg * I De valóban, nagysád, mondmalom, bogy Aribor bizonyosan eljo; én ugran nem beszéltem vele, de a szabútó jöv\|k, a ki egy ujqonajuj frakkot mouiott mii Arthur e czélra csinált atoll magának! í Ah ! monda Elella, valóbln érdekes, kivjánesi vagyok, log e tAndzolni. j Nem hiazem, mpndá a hagyérdemü liocsrendezO — meri ludjommal sohaaem lábczoll: meglehet egyébiránt, ftogy a bölcsészeti tanulmányok tneflMl, az ilyen földi boljóságokra ia msrsdl itt olt ey kja ideje; ki \|odja? I»e bál nagyoB ügyei iénnel mondá Bémi vontaioilaAggal E'e jára lekinive, bogy Bem vejzi e jegyzéséi. ÜJl Az oly ügyetlenség, I rajla megesett, bogy kőazü elejtette. — mondá ax an] bö'cs emberekkel ia megest etik.j Varjuk magái a mulatságot a azután imteaB tollakból____ A nagy nap elérkeziéig volt lét len. Arról ssóliook a ár, csináltatott magának^' hane.n \| eíök&züieieknek is voliak szegre akaasloilB néhány pbiiozophiát, a gy<>mn irt nap e.ólva meg ia érkezei könyv — láncébomjj. Miko berirkoxod szobájába, [s in pbcaiat erőszakol! a kraső emberre, metlyia öt ieokí képesnek nem isrtplia Volna. Leg-elftjzör a ifikör ele illi. Bői kép elé, e elkezdett bi Bili kslspjái, s rizskor ii isaié<eiie: Sza bed kéimm nagysád i o gyeife! Szabid kérnem na\|v»id a let: ngör i7 Séabad kérne^ a tfiroisre? Miki r jól »ik«ift]i Beái a mgliaj'ia, á a dertkwi \|L«i ^aíi megállás, i ojit számtalanszor lí uéte l a iftkőr eMht, önelgtílien mosolygott. Mikor azatán a t ncukiyt ia BMgér-kezéti, krgeiöszév a lm cxia] a egyest kezdte tai^la áejczj i; figyel »;en jacnlatányozlaaz egyez figuiálh', s egy tioil begediloi laA-vési (ltib:aiia a daia »oit la pf«Uka a M- mmo a noná p nléaaor kalapjál' a-t kevéabbé be li-- Arthur sem Hogy frakkot a kzüiök \|q/áS lankii. Artbiir njBpig I egészeb a Judsbesire. Pár I a megreadeít f ez meg vdt, oly metamor- agy pedig egy jioogani, mege- hésekei, a fordulatokat, pompásan meni. A azülök bámulva nézlék, vagyis inkább csak hallották, mfl mivel fiuk, éa sokkal gyengédebbek voltak, mÍBisem hogy ebéd fölöli beszéd tárgyává lelték volna Aiiburnalr fii kos működését. S ez tartod addig, mig a mutat-ság napja elérkezett. A franczia négyjesen kívül még a keringövel és a rezgő polkával, próbálkozott meg Arihur; fognak él ezek a tinezok sikerülni — a vizsgán, arról nem ludoü volna száméi adni. De azért nagyon, nagyon bizolt magában A mnlalaág napján, ebéd alkalmávalmaga Arthur szólalt meg iámét. No anyám, most már bátran eljöhettek a bálba nem fogtok azégyant arai ni velem. EHamerem és köszönöm gyeagédségteket; mosl mir magam ia szívesen elmondom, bogy nem skar-lam űgyeilerikedni olt a mnlalaágitan, bit a mit leheted, est megtanultam Délután azutia felkészüllek, Arihur egészen mis ember roll, mini mikor hazajött. A mnlalaág a szabadban tartat vio, mikor Arthur szüleivél a galyakkal bekerített liBczbelyre lépeti, minden szem leléye irányult éa Vírigb Etelka nem hitt völúa ne meinek, mintha egéaz más embert Üiott volna, mint ia, ki At a minap kdszöntöjle. > Vége boaaga nem volt a bemutatásoknak. D'cséreíére vilik, a mi külőmben máskép nem ia volt leliebetö. a kisvárosi tár sadalomnaa, bogy a feliünésnek, dklyet Ar-" ibur megjátaiBe a janiálisban okoson, ban-goaabb knáfezéat nem adott. A roíot sokszor történni saokoll, a dr. pbi'osopbiia iokka! kevesebb lilcrelésre adott okot, mini azt elbirvaüit Igieileiiaége min várói lehetett volna. As elaő benyom is nagyon kedvező volt. Artbsr a dandy elegaaiiijÍAval volt öl-tözva A eelöflóJifrsy, a frakk, aagyoa elfioyö-aen emelie ki különben is rendes, artayee termeiéi. Domáayiék Virégbék mellen telepedtek k, a Aribor Etelka mellé kerüli. Es Bföfebi nem kevéssé eeedálkozon, sáikor Arihur, as óea»gü ntméték. giay megmsgyarázbsisilaa MBolyival emükeaeti BMg n<inapi Igyetlsaaigtröl, e begy artgme ♦I , ~ k »at«á« VI. kftte — mini « »Magyar Del Alhui« VI. kí-feek uöttgkönyve, — röW idő alatt el Hja a sajtót. Raeo egyetemes magyar [W$yöjteraéuyben a külíoldt vevők iránti untelbttl a dallamok egészfen külön adalW r t ki »tUgyar Itel-Album* cztm alatt Markra alkalmaivá.* min a hasai ki'ytünség wére a atov^gek •felagyar Daliát« cziia-•I yelenle* meg Mindkét réaz magában k egfaaat képet, inig együttesen véve (YA#ak kieceőitő réaaai. Ugyanis • a ital-Album eddig megjelent hat kötelének !()H dallamára — miuihogy egy-egy dal- Tl-lll IfUlöiilele szöveg is daíollálik »l%ltár« mintegy 3000 magyar népialt ktuöl. ijvég pedig sokat 2—5 váltoaal-tan »s. melyeket hazánk különböző' vidéké-'fll küldtek be Ily rendkivt! nagy terjedelmi népköltészeti gyűjteménye egy nemzetnek sincs, a hazánkban ispáratlanul áll. Kívánatos volna, ba ezt minden magyar család, könyvtára részére n^egszerezné.f A • Magyar Dall ár < VI ik kötele 1» évi novem-her hó végén jelenik meg. a előfizetési ára In7.ve 80 kr, diszkölésben I frt 60 kr. Mmd a hat kot el egyszerre megrendelve loxve 1 Irt 80 kr., diaskótésben 9 írt 60 fcc. Megrendelések Henoicke Hezsö kiadóhoz Győrbe intézendfik. tortán a Mées anyagcserének hiá-Mroiláböl eaárkaztk.'Brandl H fiógy* valódi svajesi labdacsatnak <a gyógy-sagiiségé- Közgazdaság. Cilgarelláiák figyelmébe, hr. Krause vegyészeti lapjában érdekes csikkéi találunk a esigarettáaásról dr. Soyka prágai néme^-egyetemi egészségügyi tariftr tollából. Umertl tény, hogy a czigarelta papír minősége netncnak a szivar finomságára mérvadó, hanem egészségügyi tekintetben is jelentőséggel bir. Míg azonban általánosan az a nézet van elterjedve, hogy a papír jóságára nezse ás elégésnél bálramaradó hamu meny-ti)i«ege a mérvadó, Soyka tanár más álláspontot foglal- el. Soyka tanár ugyanazon papirnemeket vonta Összehasonlító v egy elem-sés alá, melyeket annak idején Pohl tanár Itécaben és Liebermann tanár Budspesten , vegyelemeztek, s abból a szempont hói indult : ki, hogy a csigaretlapapir minősegére nem i annyira a hamu-alkat részek, mini amaz al-katrészek csekély mennyisége irányadó melyek eléghetök és as égésnél a dohányt üsttel egyesülnek. Egyébekben a Soyka lanár , iilirtI végzet1 vegyelemié ugyanazon íred-meny nyel járt. mint as előbbiek. Most is a Hrsunsleia Fréres párisi gyár »les derniera Cartoucbes* és \|)orobaniul« papírfajtái a lehető legkönnyeblieknek és legjobbaknak nyilváníttatlak. Kiiftm, hogy e papírok 28 i —íö százalékkal könnyebbek és a dohányfüstbe '28-7? százalékkal kevesebb idegen anyagól vegyítenek, mint a löbbi vegyele-1 mezeit papír. * A henjenéi minden roasznak a kmstel. s a rasiság oly haj, mely min-\ de" boldogságot megmávitliatallanül megsemmisít. Megbénítja as akaraterőt, roesz hajlamokat ébreszt, s mindenkit a ki nem bírja lerázni varára-kaialmál, erkölcsi és anyagi romlásba viss. he hát. hogyan léphessen as lol erélyek tevékeny seggei, kinek minden tsgia ólom nehézséggel tügg testének törzsén, ki szOntelefi bizonyos leküzdhetetlen bágyadt-ság ellen kénytelen hareaolni s végre is oly •unyaságra lesz kárhoztatva, mely eredetileg jeliemétől teljesen idegen volt. tyert tag-Iáinak ez oinehetedése, lustasága nem egyéb ' testi bajnál, mely a vérnek pangásából s Mitek oyoa szeré szartárakban 10 kjr. egy dobozzal) vei a papgó vért U ismét friss lorfáaha s \| as emésztést rendbebozzuk: a tagok lustasága is gyorsan el fog enyészni, s a lelgyó- ! gyúlt ember ismét villámon s friss erővel .' foghat munkájához, figyelni kell Brandt R. névaíáirásáré a vmöjegyen levő febérke- \| reszt bln. • j Miért érzem (sagsai oly nyomorait ., nmk? oly gyengének, oly bágyadtnak? löéyt vsa gyomjrégtsai^" sóért fáj misdsa tagom, uuért -árssk kellemetlen savánvkip iát szájamban? Miért vaá nrlyi farksa átvágjam. a mim oadonJpm máskor miafa tápláléktól? miért vagyok gyakran Isdvtsba. búskomor 4s U-vert? miért Msk gvakraa képzeli vsjoélysktfí « tvzzenek utasa mjctön slagkisskb ss\|ra e miért Insk oly izgatott, mintha vagk -rtwájr fenyegsüie? alitje* l.-ntt-nrk a tompa. ros •.züllöttül kínért kíai.i-ok, s hasés asivdobagások, a lisaa aragkalatUaaág. as éjjeli fijza-dáa. s sysftaias álnioktjd megzavart alvás, mely fel-: Witn nyugalom helyett a legkínzóbb álomlátások borzalmaival gyötör. A felelet mimirzekrei: ezek ssss\|ésS-tolasság — diappala -1 kértlastsi, mely Wíagság csaknem minden emberi (kórjuk kezdete éa slápokláis. Az se^sststkaaég a zvomprnwlvQk erötlenMégébői és képlslaaaégébil áll. sHéra azok nem kéMk a táplálékot s test l4\nQtarts«áni alkalmad alakhas feld«l-guasi. Lefgyakraltbau aaabálytslas étrtfsd vagy ezfl-■irttlsi táplálkozás éS [-zaliadban való kstU siosgá^ , hiánya folytán áll eU>. arabsa slőidéstetik telki táj-i dalsuk — röftoai aagr ^aeifcsrt 1* naégrl^, ~ és lelki . riskódtslássk álul M, Itilságsa szellemi vsgy testi (■ isegeHHlstéesk házi vjiRy áslsti gsadsk. néssstlkiég \| stb. által nagyban djnMkitletik klfe\|lö4éstben és sok tzur elfi is idézteiik. Ha a gynaaor mind ír rendben tsrtaiaék. agy. a halál; fiatal éa örjegekre nrzvVt ec}a-1 ránt 'aMgastBas ije»zté rí-m lenni, ellenben jó bamtnak i tekintetnék ki egy. Níldógul s krllasiMea eltöltött ' \| baasss élet alkosyU látogatásival tiaatyl meg. Ak \| ibt ellenség, mely igéazsigáakst s b^dopngankat ■liiasa mimlig aa > nii^zteilenség. Kincs tékát egyi-' Hirdetések: y x xx xx x* xx xxixxlxx xx xx xx xx xx xx x* X tln4r»MrMiy » /] X x állampapírok, sorsjegyek, részvények, záloglevelek, x ^ arany én eiüslpénifk * 5 X 1 MiH vé arany /.] vétele ii y e k én bováltíiHH ( V Tőzsdei megbízások UtC X , gsadásl teljaáltelStk IliaétaKi MÜsIpénifk éa el a d á a a. k 1 g o r i o 1 t i JckzA iii ItoáUa kW téasdés BMtsáásH fari a—I értékek uasdes sm aaak>aiilialai>. —- V sdtiioemu iilvilsgitsa lelkűi »4(slt\|__ l»ki swgraiilflli Nistssaz adatik. siisiyés íeltéte k s leguagyubb X ígérvények minden húzásra. .Klülegek é^lsaps^&Uk m vidéki t«karykpésstári réssvéayskrs slraé kamatláb mellett r KI; I sz inni \ bnnkl fa válté-fislele Radspeilea, j IV., egyelem-ulcza I. sz. lt 9—10 talán könyebtiülés, niocít szer nincs gjrógyéé e katsg-aég ellen? Mindig ez a dispepsiálan szenvedD asaraa-caétlenek kérdése. A főit - használni kell. as egy plj gyógy szer. mely által is* gyomor belek, máj éa vssék ismét rsadbs knsstssa és as emésztési szervek múkü-kMés&kbsa gyorsan ia, kaláasass tároogattatnak éa mely egyidejűleg ss ÍM- és izomrendszernek eredeti ertjgj viaasssdis Haanscaére létaaik agy ily gyégyaser As orvosi találmányok törtenetében, mint as tizenkét évi alapon visagálat által lieigazoltatott, még nem találtatott gyorsabban ksté biztosabb a oly ;bámulatos aikenk által kisért aaSr ázi-mésztbetb-nség ell-n mint-a Nchaker-extract. Tis évvel ezelőtt még Angliában is ismeretlen volt a Ma már egész Earópában agyedali gyég^'szer gysnánt használtatik as émésztet lenség gjrógyitáaárs. AasakivAl nagv ménbeti él vsa terjedve Ázsia, Afrika p Amerika országaiban éa szántó* nyilvános bizonyitjvány valamint sugsa rgyének. hivatalnokok katonák, bankámk, km'skwlök. hajüska-pitásyuk kézművesek igazdák esek atjcl és leányaitól egyhangúlag bizonyítják as»s szer bsaislstaa hatását. Kgy SVag Shakelr-exlrart ara 1 frt 25 kr.. egy .doboz flsigrl Ubáars ara 50 kr. Magyarországi fiiraktár Budapesten, király-iitcza 12. s/ám Török J. gyógy-szert áratian és általa az srasig minden gyógysssrtá-rábaa kapkató. 861 Xoff-Knuutám; iVayrr Ma, BWiU ínAöati. í'iifwin: I'mrtrk im Ttettel myúgtfssrritttkHtl. IVnüW Kttsirr Sándor ftfógyntfiaréM* Zaln-Eftnutgm. XX XX XX XXIXXiXXIXX XX XX XX XX XX XX xx Nemzeti szálloda Budapesten. ■ f ■ i i ^JI m 1 MAMl VQ^ilS >Bf >B MejgieMs Wf iggaf f fejMol Nyitttér) Isrblie teléese FslUe l'rsafiaale Rsrak, Nslla,Mrnellleii Allaaae.DsBiMle. glpae und TutlVlte II I U per Neler bia fl 7 45 ver, is aissolses ^obas und lt&ckss sollfre. in's Hsas das ^•idtafabhk-I>e\|iOt <■. llcnnebegr k. uud k llot liferast) Zttricb. Maator sisz«kasdi BrWfa koatea Itt kr. Parts. 8}4 (5) Heksari Snttn niorvetlleua (gsss ifeide) ü. 1.15 per Jíoter ^UH'C IlUUss) xeraendet in eiaMises Rabas nnd gssseo Stück-aa zollfrei in's Hasa Űu Seidcnfabrik-Dojwt von, ü. Ileaaeberi ik. null. k. Iloflieferant), Zürich Mastor nmgehend. Brieta kostsa 10 kr. l'orto. Hi V A Felelős szerkesztő: KU A I, A J O N. tasss, mtkép A most már tud bánni a ka lapjával, kalapiát megemelte és üdvöaölle, de ann)i romínnal, hogy Etelka aéltán ámult. JoisQeo morolygott. Kérem dr. úr, azt mondják, nem is hiszem el. hvgY «oha társa-rágoiba nem is járt, egy valaki felültetett bennünket; log e lánczoini? Még nem tudom, — (eleié Arthur — a zenének »a\|ktságoa hat&va van; est logom he várni, ha hangjaival azt lógja mondani hozzám, hogy tánczoljak, akkor meg logom ] lenni; pedig nem tánesoltam nrég soha. Étiben a ptl snaiban egy Strausa lé'e keringő hengjai revsentettfk tr-eg a boldog Arthurt, ki a legsrehb svemekhe pillantva, megle>dkezett sz o legkedvesebb tkemá\|áröl is. Ito Ktelka is melyen be emsrüll■ Dománvi • Arthri ayilt becsületes lelkébe, mely otnökrösödön homlokán és szemében: s ki most top a aaép leányt, szentül n<sg ven gyö-südve rola, hogy szonnsl hete egyezik, ha ezt kérdik tőle akar-e Dományi Arthur le- \| tasegp lenni. tie már a keringő eí>ft hangjaiial, tel- I kértek (Uelkát lánczrs, s lánnosa karjain ! #iig Uhegett a teren, s as anyja nemével ! , a jugrsuli l tt5keségnek tekintett leánya után, de Aebír ia kisene szemeivei, míg isn ét vtswsárkeaett helyére, kiiftamült srczcsal, pQiagó kebellel Ülve le. így eég sokkal szebbnek, igézőbbnek itni lel Arbm előtt a leány, tekintete, ittasodva rüggott a giöayötü leremttaea. * A keringő btváe hsngjal, mind meg-«m»\|í fcoksiéek jártak nd, örüleies tincsei háki ftsemti alatt, ati egéss tév eii a ssa-baétM« a Ijkaenorak seregével együtt tüv$s% ka^ésmk^ai fenlilmiott lel efe előtte, s tüaaal ugróit lel helyétől, betolt méf K'elks elöH, t a mamk piiatmtea mar a tántzolö pírok köeé ^fMlkÉ a láaeaiévea; mjfe ftirea fttfüii. de k«RMs a Utlnsi ímemáf AHbar, kt at Is taneságoJ Ml pée IH rmua kawístaaill, a mapayikea legelső ai^isit pttéat atva, Ih«i ■ ■ a laaas bákéM hl Módat BitkaÉ mfl »l\|líi«, ie«tg M éeai sastt a »s#f fi Hptom tt lel is ms^án ulon llhet elssjálitani. De legjobban crodálkoaoil a dolgon Artburnak aly\|a. Ez a derékj öreg rebogysem bírta msgánsk n egmsgyaiárni bogy lehel könyv- r böl tár t tolni megíanulni. Mikor Aribur pelkat \issraveaeiie helyére, Etelke rniyjs grstuiált neki, • egypár rstp szól mondva neki, megigéiielte magának, bogy ezentúl nem log remete módon ebáirkózni a világi elöl, sől másnap meg lógja őket látogatni, \| Tánczoltsk eaijián n.é\| sokai. A négyeméi j Arthurrnk alkalma yolt más táncxosoökkeiíis kezét ssoritsni s egy-egy szót váltani; téfi gyermekkori ismerő-röi, vsgy ujsbb iíjmreltrégek, nelyeket a táncznál a véletlea <Uy eokisror e'ősegit. Ellő- , gulhágái, melyei vigyen nem veitek, észre rajta, de melyet őjéiselt sa e!sö keringő után leijefen legytme. S mikor közelebbi szón szádjaitól bucHikvs, stüSeivel eltávo»ott, szt mondhatta, boiy igen iól mulatott Útközben as wtyja n egdicsérte: igatán fiam, monda a jé Inft, et-basem hittem volna bogy eonyire képes vagy, egérs«n büszkévé tettel. Bizony édes jinyám — monda nevetve S Anhur — könnyel b dolog es, mint a mikkel ■ en foglalkoztam Budapesten, egy kis eka-: raital bamsr lehel meg tanulni szokat a I lépeseket. f 1 Másnap a déli! órában díszesen lelöltoz-\| ve. állított anyja elé, a ki sreglepetvo kérdé ] töle, bogy hová késxtl ilyen ünoepiea öl-I töveiben. Még jobban meglepte anyját Anhur 1 telelett, meltből úty látatott, hogv a legne-\| beatbb probí#« ák megoldását is köoayüek-\| nek \é\|te. Así monffia egyenesen: Virftghé-! kai látogatom magi ééee anyám, s ba nincs \| filmedre, s Alkalom kínálkozik megkérem j Etelka keséi. As saya aeia hűt lüleinek, de Aribur I aietáa annyi vou éa eUmtárosés, bogy nem Í kételkedhetett ♦zesaipi»,kÜlÖnbeO is örült neki tóm fiaia; réd Oéked szántuk atyáddal ^ 1 Etelkát, s ka neki t itaos kilogása s MUeü m^nyered, aldá»aok kisémi fog. Kasel ereas-tette útnak láá. 1 rí l/tr í A mint Arthur Virágnékhés belépett • at anyával találta msgat slemkütt, ki mosolyogva jegyezte meg: Dr. úr úgy jön hozzánk, mintha nem is a szomszédhoz jönne; örvendek, hogy beváltolla sleavát. Drága nagysád, engedje meg, bogy kezeit csókoljam, s megkérdeztem, mikép pihenlek Etelka nagysáddal {együjt a mulatság1 után. Mi igen jól pihentünk, t.ynra mindjárt itt lest; Av szomszédon méltán csodáik s Etelka bizo-nbai a kedves ntuak; nemde csak rá fogás, bogy neítj lat^gatott sohasem zsjoi társaságokat? . Nem rálogás, nagysád, nsgksám nincs itt, elmondhat sremérem nélkül, hogy at^ő-tam! ueg az jitolsó napokt mivel a bölcrészet mioldenü világosságra tör, szt hiitern, őszintének kell lennem s házi gazdasági csikkek és gépgyára. ^Magyarország legrégibb és legnagyobb varrógépraklftra. I BUDAPEST, Yí. Szereesen-ntcza 35. bszákan. nagrsád s kedves lérje bem teml Etelka nagysámsl s i egi sz életen ál. Ebben a pillanatn a sióba ajtajánál, s a bsa Etelke atyja. Mindketle n jewni meg Etelka olyot óra jnyiló ajtó- mcs glqi ffi íieii in bor in i a fii a. Vlri utolsó szavakat, ami n ss ányát is annyira ir ron birtsk jutni, as ebjC Tisrismnköll szobájába pelt] és üdvözölte Artbilri. A isláBa lel magát Dr. úr, moodá, mehjen Ibe és kérdéssé meg őt Arf rö\in negyed óra mulv lépe l a szülök bzobájál tea mindent rArthur pedig áikbldöi szüléihez, azial aa izém ma haza ebédelni, mert leinél vsa ebédre hiva. 1 Anhar és Etelka pt leli [Megoldották kórükáen k lekneheseht problémát — smennyirt) megelégejd ettaágftk höz nem hiányaik sem né II. (Opera-ntcsával etemben) t (Vár oem Jfeaef-tér 4 as.) ■ mivel Etelka \|om, h'inden ál-kedvteért tsnul-an • lánczoini a l st legnsgyobb hogy nekem is ba megengedi ellenzi, átvese- ball balták az i .k óllét, hanem le, hógy sróhoz anailisn. E'elka Virjkgh pedig bolé-anya legelébb áányomhoz ent is, ■ egy iruUi Eíeikevol raguik elértet^ egf cselédet ittel, I hogy nem jön meok'assHcmyn ssü- iljg igen boldog pár Ajánlja »ját pvártminya, a'lep-jobl) asyafkél gpadaaaa készített angol reedszerfi tőmvrnttágjfak éa ffinmA^gmtmt, azab. rafuyoa MHlmtUfdpjfbttriríl vas- éa fakftrö-aatbaa. anier. raodaaart kvctri-iilé mii, szabadalmazott muifimtit, minden liáztariisban nélkfiltyahet-lsn ruhamdnffolókal, ruhnfactmnl* kat és ndmuárMltal i továbbá- Ort^f aM féftit csigások 4a bőr karaakad^k námára 4a '. fraa^aU-rlndszer saftet STáilott kHSaS TasatókátylnU. BálS. Mai taa nruc^a a i. mttWadi b. figyalnét éfsás WMwntt rarrdfJjt nbkUraori lelbitai. »el>aa ■isdaa raadbaarS 4a legjobb nyártmátya iw<' ftfukti r. ütkiiiKfae.krl dáa k>nxlrtl)rn tarlók- Mia-éjiMil i^ujnlta zyaronbaa zyotváa 4a akaáa wüWltitik. — lilttlipu nlazök MtlktaA 4s aa-gtakk vidéki tálasat kas k4pvlaoteaég^ alakttlatsak Tenyész bika eladás. Íbbö f n ladü Zala megye P. Vemén jelenleg 8 drb bői 0 drb kél évén aluli, I drb. négy éves egy drb. 5 éves slgsni faj tenyészbika ladó. Árm darabonként IM írttól SM írtig Aa?. Msslsea\| Ferkmal gazdasági tniézősége Ventén a. p. Nagy-lís a less. 44 t-a A pesti maiyar kereskedelmi bank váltóüzlete ,( Bnilapeat, Dorolljs-nlczs 1. szám. i öl I— 3 P A 711 11/ A 1887 deciember h6 1-én DUlILIIYH d , . Jn] Bazilika-sorsjegyeket sorsleffvek Ikéstpénzfizelésmellell a hiválalos napi Arfo-^ J oJ ] \| lyamért. n éveukiot 8 liuxáM. 'liészletfizetésre: L-E li K Ö 7. E L E B BI II ü Z Á S J ééhot JJ km%l ******* * J «ri m kr. 1887. deczember 1-én. £ Főnyeremény loo.opo forint. ^ Nagy-Kanizsán meffrenűelesek Toch H. L. urnái aiiatifel. li Nemzeti szálloda Budapesten. ■ A „\ratzrll uál\|edsk< (laalell veidégelkez, i I • Van assraaostai éisaa ladnmáaul adaiv bogy száilodiatat t évi soraaibar ké 14a ftamaak ■ BKNI ZSMattOMkViK I : adtam át aaoa alkalomból. Lidoa Marrkal J.izaef ánuk. aa .Asgsl Királyai" ssilloéa taiajdonosá- I L ; aak kaayál: Viktóriát síiéi vétti . J Hidöa ss iiásyosjbas tlaaaitoti bizalmat és jé ladalatot aaosaol magki«sáaaém som ms- \|I I j laaatkatom al aaoa tiastalattkljsa írrelmamot kofjr agjraaaat flaauz ia átrakásai iiitaakadjasak I ' Taljas tíastslsttal f \ Rémi Róbert fc ■ 1 A .Namaati »ailloda- rolt tulajdoaoaa." I I ^ Voaatkoara'atyái a k. Kérni Kébsrt ttraak, faatsbbi k< alamcsyén. ssos karaimmal forda- I J : lok a .Namaoli Naalbnla" i\| aa túkuit tasdépiiaz, valao<iat aa atasó kósöaséfbaz konjr az aljám £ ■ iráat tauuaitott bizalmukat k jovéboa máltdztaMaak raám átrakáaal \| A kuir<>ld.« való hwssiab tsslóskodámim 4a igjr a saálloda isist toiéa aaacsatt U\|iaastala- ■ I taim ha»oalóUz aaálla\|láawá[ kitéa» hwwadMtóaá a jatáayos árak, poatoa kisaalgálat, a eaiaoa^g 4s ft 9 ; tisztaság takiauubeajkAvstMt Mlmagvalösiiott Iráayslvaim rvmétaam oagsdik.hagy adaadú alkalom- 5 ■ mai «aoraarsétlatsak locoaa Hatogmásakkal éa mint áata) kasdét jóakaraté támogatásokbaa rfasesitasak. ■ ^ Alázatta kiTnaam lianétalra maradtam' ff \|\| <48 1—6 1 \| ktválé tiyztalettal L J Bémi ZnigMOiid. R . ——XXyxax I ' X I .MMWpP^B'111'1^1! Héal ayapju Qk.to1 uj»«t . "S -Ml 3 jflMíJ fafllk íuí í'll 'íl M4.téUMgr>« \|f ,Jj9I IIÍ&Ji! I'ülíiliiJ !ij]iil«\| • >' aakrk a, ••léikét. éra»»aat. éa, kar a a L Mlllll BlláMÍl ^nEiI rfWÉ "lWa I J OtOXUMNKK PK&FfAKNAK: % ma \|1\| 2'IJf 1 { Jfcf \| f! 1 Wlfl* I , 4 11 érnatk »»— ff» MHifk te-IS éternek I klcatoy \| 'Tíióaép I nagy ! % ÍJ \|3 I f •} S Bfl Q I 1 * í 3 I .-lf J* TI fl ? I \|]« I \| #1 aata h 1 «o11 Mim ft 100 III tMmft »«o I n jfBo'll iUa (l •■ 111 «aám fi »«V C I ! I • J 1 J ' 11 JlM ■ Q M.I..I «»fU ín^l «i km ^nl 4 frt M kfMIlfrlMkrir. Q ja IlM 3ili! 4íl Ifi' "li jJ ' Ilufl I Aüiiiléi BrMt4l \|}apl>k«la4IH bMm mit MM kiW\|lt Ultailhwli, Mlitf h A S 1 lljlSIM; JuB\| * . f Da rfefi J M ^ j l ,111] -k. i^mitrh-h ***** &jr: X 1 gS \|hp3l i\| itlll \| l4it1Biitll\|; JfJI I «H i i aockM.MóB., I; líi S -L íi ír íílít'l i dl I • Z (kMtaiihürtto: I, i' , ■ fc fc fc \| fc fc i n a ní ■ , r.k titka lom Braooómogyo. 4 ————.«— I 0flT tl»áaátaa alaták kflmikríl iérwtntr kuldatMk — fcbaolgáltáját aaalid.éa jyora i • .. ■ - -___ L-vvaVvayw-j j i Kral valódi Karqlinentnalu I T1 . , _ 4 x zixxoxxoxxz i « TT Fa eladás! /> —-rr^—:t"77TÍ—t m Dávids-theájai Piizeni Kiviteli aszobsor tv1,jw AsttpnMkh«wi«k»<jpaMi..v\|B. ............tr-T-r- hlrabvii is Jónak bli, tti uradalomban mintsgy 70 holdnyi osar- éa AK KLSO FILZKNI JtésMNY SEftKuJ#KB0k VYV I 1.7f ,.mak i fOl9Vl« Öreg erdő élouja darahonként áfve- JV.K7b.Ml Hadé bordókba. éa palarakakbatt. ByT T' * réa utjiu fog eladalBi. «T A Fu«k.k kitklh > ' JT T1^0-^ A kénipéna ngeiéi melled fenni Min- ,1 I ~ rrr^r^ ^ ' PvX j »r»J ^fii dékotók n folyó évi november hó 14-ik nep ArmtM fmy fonHentír, rMi mtgrrndtlM Mh.m+Htvn eszklxolMntk. , £ ■ J IHUwMkMJ. min- jÉI, ^ 0 kf\|dv, mc\|lar1andö Főraktár: SCHLEI HZ KÁROLY és TÁRSAl-n^l \| ÍKri^^M^^ ^ ««biv..».k. I 4Wi <Wtrr á «onw«/<b (tTaW-r mImwI- MIm, iwly i» tr .a toa% i Buil.peafen, 1111.. atáeald-nlea. 17. n«. •tal'tié.trwimtnxnyri k^nftiM Ik. • «»?.«.(»»■ I f.Venién 1087. november 1-én. , .1 . 'ii A t ^r1 111 1 »Ma ár>: 1W kr Níb «y láarltf kr.l i I Nagykfttiiítftn kapható: HllorlKtT rriffJOM urnái Arany .^zarvaa agállrula.. ^ «aieai i>a«ia»-ikraM érllit Bti«H^ÍMiei ko- pl I—1 At umlolmi intétMg. 41 i—10 ' \| a^fklt^rltak jia.l«BAMkM r>>raml»tnl>>a 1 I j _ ^MHMa^n^MBHH^^MMa^^M. __kjiial, « kogy a cmI<W1«i i annál l»twtbb Ina/an^ I •mmmm^mmmmmmmmmmnmmmmKmmmmmnKKB Aa ugy miMafuljék. .tnlLat éá Hitit- ■ ----- hi'y mlii-li-a iIvm bnialiiitmny Mtáanéjklli kfrvrék, Ij minit arfn Ui«aik a\|kalmJáVa rnnl k»gy a , j _ lirNlvhIAiII li.trull.MMth.ill IMvIUwlliPit JTT^-... , . ^ e c s D e a--------- -.....íoWK JWPP I Manaczelli gyomorcsoppek. VÁrficTitin lohHoPcnl/ milltt mvH^m UUaf^k alwi; r. atótibl M»tt taJJJ'«ftl bw é. brj.cyr.ott ví.li.i«yr,uWt • kaMjr.om.r'l'"" WW tialiiu Mtr • gyomor mlndan b«lattaégalban. f Of IIO&IIIU laUUaüOUK m^^ril^iniik, mivíl rMkiitfym. li\|{ léU«»k bttff^f. »lirk««. • l»kUc«1l fiilharatiálni, ittl lKrU«n«k \|t I4h«l *lA«tl V<U«K/. KulllliniiAmlall.in étrAíylilAnj, n«4m Ui»»nkii! wnxwii U u«m b<son;it»IUk v«ln» A U«m«lineMbl. cMtakbMi, mimlfn cjfyíb wr «ik«rtelí- UitroIIiMMitliNlI IIAvIiIh thlPM í. ea.alárafitól, ^APai^ uynmrtrgyi>ni{t!»6\|r, wi IIUin l«Uh- -01 NlUlmaxatnlt inhiim^k ..imul«n.,1.r, . « w» ay ^uli- rwlmfiiyaíttk. I dobo» t» ►arfctf.*a kurcin mindoii ka»«w4al íjjárlaténynknl, ^Wim ÖlXVitlI^ UtMb^ml tl kr, I tekwc 6 dóimul I frt ft kr.. MrmrritetlfM ..•H^kObl-i«..; I •"rtut 10 kr. = motyokmi atálráaa«i t t<ai<NCyaHk r%riM hiény- mflfck/flk t..»ru»k' "í .InmkiniijiÍM.' taitS^ •»kü,Jw H>»ti»M átkttM^I kMtií i.k^mUi^t fr< takrl I.. Rlk _ vtoaaiMJUnI ta^MkaSjfnak ffOl Cí4"?"!;!??^ unST. kma B frt »i kr j 3 ul«rt« 3 írt 40 kr; 4 \|lim 4 frt 40 kr; & takerca I Irt kr. 10 Uktrtt 9 frt 10 kr. Kara- I MmilA^ hin,yItírAjA(lmaKy••ih'irt'.l«rmlL iniol -gy Irk».\| nélküi.Icnl mm leiiet _ ^rMi'\|Ct'Mj -ég. K) Omki n^k. fi-li^rkAr. kl»r- nEra Kyn!i>"r((0rr<, «t»kf<rn\|4«, • jry,i \| H»4mt»Un Uril M-H. n.^tknak In'.i hAIM .mm,hAk a UM^M. méfrkvk a la«kalA..ttMbk tó Uff [ vél, kór (Hkrn.«\|u.\| lérf ^eNa^aéf. n. «. k LlM «til>.;klil> bcitfMfakbM. c«éMMtak h«l>r»a(litii«át kúciAntk. Aki raak «gy<Mr kMrl«rtal tatt vrlfik, iw«ábk »jk.i'Ja, iülü«ntn-mtt >OllMlla\|a4fak td)aMa\| .«gBrapral , i MHF^\|\|Mn ÜAtÁJwaii mmMiW — I . , M B . , , , , ,, .. . i_. . - _ a—- nak a klnni, jól iawort w. tnbb bal* éa kttnlét BÉÉH'^^H W Wl kaaiifiatl «.■ MT- -A- Icőmxöno loveielclDÓl néíiáLnyat ide írurnjc. ortosl ^ktatéi^ktAi ajáni-m rHl iIlM íi .V •o'lr1" iP1 H I^ag. 15 \| v.tam«n.,yi f^aM,.^ K^m «ivMk«ijk j FUrst vasczukorja fílyadékban, SB^Ptri^afflÍÍÍ2J5SS.SS? hála»rlUtk«Mto«at a ua.«t« awar^k iavára W- tMT 7 ,Mt.ao Ien ttetoll ara. f Aa »n labdacsai ^ki inalni éa ■4lt<la»4k újból kél t«- Df- I a»:»r m.idja aaar nt «IWllUva, moly Jlrrt )(BDhgtó minden OVÓáVlzerlirban ramlá« katámk •• olyanok, mint - k mia killiu-irt\| kpr,, uMaewt éa két ^b rktaai awppMt kaléaal. üófy«Mréa» WUI Pté^baa - a wF»hér naywim mmBgn gy»gyi»narpan. »a«k valóbanmimlfii twj rtim wgit^t n> iijtanak j Kiváló U«alaMtal mar illám aléwtcw ntolgija Aagyal' kw — lelt Jatllvn. Jgy ttveg Arat Óviat A valódi márlacielli t/o»araaeri0ka< A huav/'tra rtadali labilaoank legnagyobb réaaét Mo.ak AUlaa. Wkartéaa. . I frt 80 \|jf, /, av«« 00 kr tokai ka.talt\|k éa aréaotaák A aaléilaAgJa UriUim «- taniYriartM kurtít mitotum mét a ral J J <afléül .ladaa írtnak piraa. a fonti fédjtgygytl a^naylto Jn kanaakat rttlék.a^f macMkent ét ktt- wpllaiotl karllékba ktU Hagyttlr loaato h a ala- lAat^itjbajban twlag^gtwn ainytédé tavn.IjPkk ittaok 1>kinlt<«loa Ura.! A.a írtttovéalien, kogy oaüa kilŰnO gyógytár éiTéptotaatiéiakl. «tttéaat- «l»t Ivtpkaa mnltékoK baaKBálaif ntaattáaoa által la mm b IbIji-h ag^stógAkti, de •ttomt* jafn- - nl«-miiyi gy»gy«r« rn ncjrtalA jókalAaa. h lat aa Aa bolioaoég.. káayéa>, ggoaiorgéroaak- éa ;npg kall logjrma lenni kogjrat Kroailorhoa (III- táat awrttk éa luvabb m tkarjak haauilai Fngndja kilUnó fuujlml/MiiMH. mely aa éa nalidoaboa g/onaorfgen atloa I Béak Ara 70 kr, llonrik k0nyvtiynmd^\|4ban aioailntt. ... ,u kM halamat .J. m.nd.ankít ak.knrk ^ n-kény Idau tagydaganajol ha.tr Fürit JÓMOf I Valódi alaAtégbtn kapható JWAWaW raaortak roll aa ia tabdae»ai «rgit«éfévol aytral caára aa ug nuvraM tgvrltata aaortk allaa éraoll * »aa»» wvMoa l\|\|lt j,.. „^jl. I'-JL-i^í Lv n íL. taaaalig^aatégtiktt. lke.Ua.or MArlaa. .l1rMM.v-n.nrk .rra kálim.,., cl maimat hogy a» gjógytMré- a .Kakér AngyalUo. I'rAcAkaa. \| 'WJlSFtoZr "inTl íl.HK ^.Í^TT^J^f^ ÍSS^ilir TOBÖK iúIMÚ gy4gy-Mré«aél, Jélaéa gyígyaa M.renli, UtU Vlkfnr gyógyn' Üága^.,41r4rgy. 1^-2 fobmár Ifl J • , ^ r.nnak Wv.t .nl. hogy MlrAlj.au-ia l« -tAot. jWrrrngr. rWarl.tr ftaa grógyta trTlu . . . , . .i_________... .. jA KCrat I. gyógy. Murtitomhai Holta B. gyógtaa. ÍNütnlt t'raM! Wrn ftiMktUa ki elégi* lag- Mait tiajom argyktll kaauáltl ulan toljttaa aagaiaai J b& ■ ' \| ímum káléatt u na t.lidar«airrt arrt UIm aagit- * ,\|nK.v kBrét^a tgva buagóa ajánló* a ■ ■ . . . - 1 ajáa nyd^l aa i* labdarMit.d gvógyatt íal iSa, labdMtok.l. í»iai» la ao».1 kifogétoau alloa ka la __ _ _ _ ! T I _ , _ • _ ki aüj érnk óla laenvadrtt aiaarvbto, ét l.tlár tgy' aaowkat ayllváantti — éa Bj^alátrtao. aélkll — ^^c * T Moly czigaretta papír a legjobb? Fagybalzsam ajai'tbcuátlíbb^bárZiaiI LAb Izzadás elleni por. HÍ' gxen minden Cligareíáilóra néive nagyon fonloa kérdéa már ^Wíí.-Is ,,u,rrB HU" áhml 75 kr í1f:TT1 'Zim • kétaégteleiiebb módon beblaonyull. k \| lógoly 40 kr. aéraoatn blldéotrl fl kr. , • ■■MraijnvJ ° „ . _ , a .... , TOfety'arJBr i l flrix mklta, hanemelaórendü ludományoe aie- Golyvabalzsam, , ^V.R,rIi2í Tonnanohlnln hajkenőcs ^lyi^gek Állal öaaaehaaonlitoU vegyalmeiéBek alapján a lor. t. kaldéaatl kr. \|tgj..bb.ak i—rt li,f.v«r.trt aMr rhMtrvaorrotok ^'í »,,0mhan jobb minő«é\|ü Cii^rallapapÍPtk kfigtHI B Éietesszenczia ^^'^iri* a^gr»aioiigy«. ** frt- fe tl „Les dernióres Cartouches" amr. rM. taétalt alndttM » •■--■■■ T"" HraastUia lrérra ayárOkAl •. ait»«ti.«j"k tika, ki.én. i kr Egyetemes kenöos TÍSH I U^fiaMSniVl I i^nrUouiM »Wmoaa, DtlfUnadvduJA,M** t,,w#'rt káai^rkt ladntain íakrty.k tí> aiadtaMai d.ca.tnk' alfT. W JHBMjllk mind>ó«i/ kőnnythb $ luM c2ÍgartHaj>a}nr elíimertetelt Mivel yuiuuouT Urbl\|1 ^ktdu. aumarharat atbbi l.i<Maki faiuirat^i uwtkéiytk kóroaaér^g.atiwk. a.- i<1 JJL AkllIV éa inár d»bbi kóai Iir, Mi tanár átlal a bécai vagytani egye- tlitn l Ivog 60 kr. t awgeto aiiaréiinl I ín Okr. jógynladaai ét h«a«.n\|ó bajok atlen toktaomtén j«.ak i ír-iMjr jJBMwIlk temen. Dr. lÁthrmmn lanftr a budapeati állami vigykiaérlgti Amerikaiköszvény-kenöcs,",ü"w,mf ^^^'WjjWkr.M«iaaiiMii»kr. ( áii.«ái mnoka aiiai megáiiapiioti I8«7. \|ul. hóban. ... . . " 19 a .i. .i. • ± n«írh-k a w á< VHKSSr(v Hraiema tanár állal a prágai ném. egyetemen egéngoégDgyl I^m^.u.-i.^.ii.. Egyetemes tisitltó-só , IÍJMRU?; ./..pommi o^AkÍbIIia ^wiL- -i.h.'o i„iny,. j w , .. . _ Mlad»aiWo Mgaavan laaéaaténaél (rjfa\|étaól. aaédi- SWÍflBlBWDf ' Isi Mébí) eredmény koronáata. a mannytben a 0L» dtmimt Cur- Alpesi fü-likör ^ '' W r"«ifrt VT1 UJbM' du«ul4j,bl,n- Itt l^mic mtTtiqin tömbi* cxigareitaiHipir kónnyebb éa hogy a do- 49 H T . idogen alkalréaxt Urtalmat, D Romershausen h l-szemeszenczia J ^mVML J BűBP?Í nini a iftbbi vegyeimeaeit papír — Valódi oaak aaon papír, f.1 50 kr él üveg i frt ;.<, kr. \|rerenC-paiinRa. ^y ao ir mmy^ ^, helynek eüq lettje mellékeli rejxbot beaonló éa tímunalmn Rmo itt atgMvMit kttailatayakta kirgJ aa oia<rók laprtbaa kir.\|»un umbm bal- éa kllflldi f h'rfrrt caéget viaéli. tártainak . a aataléa kétalotbti. aoa kré oilkkakrfH kiráaair. poalotna I ^QSVBfl^M; ^ gjir niparrilajtapirjninok éa cngartttakQnlytinék nagyl.ant l>«»i«l airikuldmk Qaraaa ínaMtaalUalMk a péai atél«gM krklMfrtr eláhiailáM véged. Moiioéi aaeameiiri. [ li — U i » ——Rmunaleln Frerea A pénx előleges beküldése le&helyeiebb.n (povUuUlványnyal) a portó ol- ''El'* 'TVn '1 "■í^ o/ége alatt hkrUn, II kar. Syrrltyom B. at.o. raktárt caobbá tételét eaiKfaU, mint utánvéttel __\| nyj,nlli totgbbi kapható minden nagrobb ilynemO oalkket áru 1■■ ~m^mmmmm_—mm—^m_mmom \| 45 álló kereakedóknél. _ I Ae első ORstruiá v I I Ajtó-, ablak- és szobatalaj -gyári I 1 társaság , I 2 Rl^PQ 'V HenraüblaaMc it alaplltalolt r\|Űl7 9M 12-IJ f I DrA^ M»rkfrt M. Teietéw .lati í • i 1 ajánlja nafy árnraklárát kééi ajtók ée ablakokból eaaaláeBal együtt, továbbá llgyfa padlók éji amerikai tdlgyMríaB U parkett padlókból. S I _ A gyár annálfo\|ra, bofy duaan fel Tan nrrelve uérot faanyaggol. valemint kéai árainak nagy mcBinyjeéfe folytán abban a belyaetbeo van, boyy 1 Pl minden mefrrndrléonrk e téren a legiOvidét b idó alatt elefet lehet. Továbbá elvállalj«i portilék elkdUiUMt, tüljea barüNlaBdaBkat, kaasárnyák kórká- I ■ aak. tekoiáb, irodák atb agémára, továbbá bármineinO epekkel kMtendó famunkákat elóirt rajaik 4 minták aaariiit, eaobabotorok kivételéről. I Nyomatott FbnUI Fllep Uptola^donoenáJ Naffj Kaiuaán 1M7. % ; KXOXXOXK pástot ujaat » őszi ée téli Idényre • ilrk a» -aBlélkéá. érappatla ét karaa OgSBMKtRKBKi KKnPIAKNAK t tk—II étetitek tf— >f« »vwt»k lé— IS évaaatk íj kkaiay I ' \|[ií&né\|) I nagy ! aá. n \|'«a II «ím ft reeitl.aoóa ft ate I I. aaé^i n a-áoju. mia n aHUI S«m ft B"X0 Maiul tnarkt drnppMÍaa ét buao patatérd IntMgte i frt M krtólB Irt BO krig %latéa BraotMtl Qat\|ak«la4kri alaéta arait kaéabb fcloátégttj IHétotknrk.fölélték-, nrk. aepoayoaokaok kai éa léN idényre ajfcü Kvir\|>i»ktan , 7 S—Ő # Bcok: M. • - jKivittli raktár; ; ' Foketahklom Braaaómagyo. < HT" kívánatra alalák kolaékrM léfmatat kuldtttrk — giaaolgalta at aaalié.éa jyort "Wt KXOXXOXW Dávids-theája A Ssepelnekhes krtsel fekvő PuuIs-V\|b> lei urodalomban mintegy 70 holdnyi cser- éa fölgyls breg erdo élóláfa darabonként áfverés utján fog eladatni. A kéaapéns flaeiés mellell venni asin-dékoaók a folyó évi november hó ti-ik nsp \|jin reggel tl órakor keadvs megtartandó ár veréare etennel meghivaiaak. I'.-Vontén 1887. november 1-én. 6\| 1—1 At urotialmi iniétMo. hirniives\| él Jónsk bUo', AK ELSŐ PILZKN1 Hfóh'fcNY .SEftKU^Ol^Böt 2Va\|ybaal irladét bordók bmi éa p.lapakakban. A pabuakok i.iltéWn. 1 kaaxaált nktatrl InlUnakhl . aaéatar itgaoráayil.b wlttégél kitárja, találtai a anr .iaöoégt f» tart ót tág, klllmut jónak biaonyiilb Árjétfftékfk ingfen' f* bArmentrt, rid/ki mtgrmdtlftrk IvIkiisHWcttucn e$zkCz(UttMk. ill ü tüdőbaj invodóknok Vvjjf iir.il taiiél iiarutlnyn-N 1 " ikMlj IMUMa4ima mia-iLuMal ttdél^joknai, <bt llléwaa a^o-, téJé,< téfUl- 4t hmmtmdl, ntti J'W évi ét oa <gpf 4Wi ét-mr á 0ortnif4» (jTnk-r i'alMtt)- tlloa, nwly aagbpé .trodménynyrl bMtnátta ik. 4 Igy otn.a g^rak. ér.: ÜO kr. 4k«aaf Ni-Inay léarl.A Kral látéól llAvltln-41irA\|i< órláél altanaiíétéiói ko-aaagto v, wrgkit^rtriik taalaláMkn fiirgalnmb. hnani. a b»gy a otalódaa i innál leMtlib lágyan, ^i1 Ngy raunaguljék. aint lail éa btvAaiitki. adat kngy alndea ilyra ba.taltvkny kétáanéjklll kerarék, a«Ny mind arra látaaik ulkalnJ.r. aaaí. h»g) aj kral vhI.mII Marallaeatkall Iktlda4kta loaaahatMnMk b.anayalink; rnlrk Ulyiáa tlbalá* nwtaa minden rt.in.igin aktra aklrttttaol kék taln-bta át boirgyMtl védf«gytatot JbllaflMMaagokUoa folkManélalT atrt Igytlianak l hral aaléai Har«llMOM4kall Béiltlalkp. I.jta.tláraritói, • ntft'lf.iKva kárra niindon lin-.iimmiii nvértmónyuknt, watyakaa alálrátn. éa b^jagyartl rédbgyatt b lé nyal k — vi«aaotaoita.l aavttaktajrMk. Vérair\|éa\|aéfi gj lH\|raéfi rrkérkör, ktr< rél\|kér (nkmiNtlnal léog aj[onaoaég, a. a. mldtnnraii MŐIkOIOBegok ialjrt«n[ atgryógyal-nak . kint, jól itatri át lóba bal> ét klinldl orvoat (nkialélyrkial ajénldlt vértla.tiló FUrst vasozukorja folyadékban, Dr. Hm^t módja aaorlal atóáltltva. aaly Fttrti Jóoatf grógytaarit. Ajtai frlmaa j a .Ftkér Angyal"•koa — Ittl javítva Kgy ttveg Arai I frt BB Itr, V. ttvw 00 kr ^ Oastroplian, kltflnO gyógyaatr Otvágj ialaa»Agnái. eaitait k«Ufaaé\|.. ItAnyAn, gyoniorgÖronOk- ét gyonaorége* tlloa I \|« Ara 70 kr, Ftirat JÓKaef gyógyntréaa a ^Fokér AngyalMio. l'r«Abnn. Fórtktár roitoii iÚMKr gy4gytMr«aaaál, latlapral, Ntrál)aina l# -rém. Főraktár: SCHLEINZ KÁROLY és TÁRSAl-nl Rutlaprtlea, VIII,, tté«tlénle>a 47. at. apbaló: k'tiorfxor Frigye* urnái Araiig •"'aarvaa agállotlN. 41 10 gyomorcsoppek. nyomor mindtn baltyiéfiiban. I anlal tialAau Mar a gyomor Vtdhnr. FAMlNinfbalailai MvAgyblAiij, Í— gyiNMrgyOngvatg, IlUit \|«\|fi. mi. li'liuv.«M», tavanya rnlbóffenéa, k'illkn, ifyiim.irliurul, gyomortgóa. Iininiik- a daraképumaa, aWM nrálk.kéiiaflUM, alrgatég, aaénr éa kény éa, (nctjáa (ho a gynnwrtAi trtd v gyowifgórw. aé kilóra ját, a gro-Bornak Mtltliktl ét Hatokkal vtló inllrilirlé.., alllfiték, IÉK aoi- éé .ranytrM béltlalinak Métnlli«n Kay Hyegrta ára hMtiálati aia< aUáttal éflfltt lé kr„ leiton pa KltpooU aaMklIdaa Btitlf Kártfr g7%yat^«tt állal Nremiltfttn (Mor Kapható minden tyéfyiiertárban. Öváat A valódi tgárl.éaalli g/oaoraalp^eiot tokai k.al.it\|ék éa aréanaaák A valéiteáf Ja léttl aladaa Irogatk plraa. a fonti védjegy gyei •Ilátott karllékba kall aSagylIr lennie h a aladaa Ivagkaa aalléktlt jbaasnálatf aUaltáaoa ni'K ktll \|tgyatra laanl kogy aa Kraatltrbta Cli* ptk llaartk kóayvayonééjébaa aioaaUHt. ! Valódi alaMgbta kapható Nntt^K&nUuén' Iragor Béla nyógyaa. Kadar Imi {Wtk D. gyénr aaort. ' Kafpottnfr, Oollkar Vlacao éa Dabnehay iátaéa gyogyaa Marrrali, gflrlt Viktor gyógyaa. \hrrttyr, Fl»iarhtr Paaa gyógyII. Bajom, körit t, gyógyaa Muritomhi Holta 14. gyóggaa. ló .Wft¥ Hely czigaretta papír a legjobb! Fagybalzsam 2S. kgjtuak rlka rakattal a 1. I llgaly 10 kr. JMra Láb Izzadás elleni por. firX kJI déoatl 75 kr. wr •J.'IAI, évtl óta tlMBtrve logkaiotabb aaor liáralAle igyon idIH atbak ttk ollaa Kifn minden c<igareQiKóra néive nag/on fonloa kérdéa már a kétaégtefedebb utódon bebiaonyull. Hfrsi iiira rakláM, hinemelaórendü tudományos aie-mélyiaégek iltal öasxehaaonliiolt vegyelmeaések alapján a forgalomban elólorduló jobb minőaégQ etlgaredapspiruk kósOll a „Les derniéres Cartoucbes" IraaMltt. rA. gyárából. /Wna 65. Houit^ard Kxélmom, » mind Jóval könnythb $ legjobb rtigartllajtapir eliamiriltell. Mivel éz. inár tobbí kósi l\r. Púhl tsnar állal a hécai vegytani egyetemen, Dr. Liébérmann tsnftr a budapsali állami vegykísértét) álltmila lőnóks által megállapilotl 1887. jul. hóban. Dr. ÍUnjka Hygisnis-tanár állal a prágai ném. egyetemen egéagoégQgyl areeipontból njabb ósaxeha«ooliió vttgyditMhl a lehető legfénye-aehb eredmény koronázta, a mannytben a „Lén dernhréi (Jut4 fOHthn* cxigareltafiepir 28—74vL sl kónnyebb éa hogy a do-ST! háQyfOaihda al kétmA idegen alkalrésxl tartalmas, ü^l mint a többi vegyelmesed papír — Valódi oaak ason pnpir, Q I melynek Hiqnedfe mellékeli rsjxbos bsoonló és Braundéin PtI Vrhrté czéget viaeli. R\| A gyér etigarrUajtapirjainak éa czifjarstlahilrrlyritirk nagybani Ár elárBaitáea véged. < Rrinnafeln Frtrea nnjfti cxége alatt Műben, tl. ker. Ségfriégam 8. ét. 4. raktárt nyitnti, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű csikket áru éh B-M) olló kereakedőknél. íolyvabalzsam Tonnanohlnln hajkenöcsCrévtk '£. lcg\|.d>bnak iamert kajjióMtató tMr .dismorro orrotok által Kgy tltgttaan kiállituU dtboa i frt letesszenczla ün mmun u unazve társaság DI^pÜ IV HenmflhlgasBe 18 alaplltalolt 1Q17 Ml 12-12 örA^Ö Maikért M. vncí.e .lat. í A<PA' '• ajánlja nafy árnraklárát kéeg ajtók éa ablakokból vasalással együtt, továbbá tógyfa padlók éjt a merik si tölgy í«-fries 4a parkett padlókból. A gyár annálfogva, bogy doaan (el van agerelve uárot főanyaggal^ valimint kéas árainak nagy mennyjaége folytán abban a belyaetben van, bogy mindan megrendelésnek e téren a legi Ovidéi b ídó alatt eleget tehet. Továbbá elvállalja portálék elkdUiUMt, talita baréndaBdaakat, kaasárnyák kórká-aak. takoiák, irodák atb aaámára, továbbá bárminemtl gépekkel kMtendó famunkákat elóirt rajabk 4 minták szerint, BBobabotorok kírételóval. Nyomatot! FbnUI FUflp UptulajdonosnáJ Nagy-Kanmén IM7 48; szAm. Nagy-Kanifcaa, 1887. november 20-ln ss nx fltra' xx* Battkjé»r és UAMt'IUm asrkia f XIV. évfolyam. I mti> fi ' » vtaé «íwib KotUminy \| KlaááktvaUl 'VárosUs-atcaa 1. jj Ué#mat»tU« imiak <ak ismafl kesak- L a Ít£Í fogadtatlak el: Késtrstta rima srs\| ktirataak ö tí m xxt x^s tx IALA xxx r ixx xxx xxx ;: xxx F.I.ÓPJZBTÉSl iBAK; -f 11 Kféas ém.....5 frt - kr R Félém ......S 80 .. n Nagyadévra .... 1 26 , ^Pallt^lcal és -vegyée teírtalin-UL l(ie t ifeegyei ü^yvédejgylcl, a Nagy-Imiíiízsíii- éa Délzalai lakarékpétuftárak llsó-muraközi laanrékpénzlkr részvénytársaság és öns. szövőik, bivab Megjelenik Nagy-Kanizaán hetenkint egyezer: vaaárna Hirtltitak jutányosán sáarittstsak. tí Arravéti a agyéb kiaatalaa Mrdatmésyak 10 kr. bélyagdijon MM 100 méig I írt «zentől minden aaéért agy fél kr. Vyllttér pattuora 10 kr. fa- XXI' XXX XXX ^JSX xxx éít Az ipar és az iparos segédek. A vallás és közoktatási miniszter úr utolsó levelében is feljajdul A mi att, hogy a kézi munka nálunk még mindig lenézésben, megvetésben részesül , A ferde felfogás, vagy álszégyen \| okozza azt ugy mondja tovább, hogy szegény szülőknek gyermekei, a kiknek a tanuláshoz sem tehetségük. sem pedig kedvük nincsen, kénytelenek saját szerencsétlenségökfe, uz állam és társadalom kárára ^ as úgynevezett iskolázott pályákra lépni. Ez valamint' az ezzel azonos alapon nyugvó hajlam, szokás vagy erkölcsnek közgazdasági életünkben sok ká-ta következményét láthatjuk. Ha a miivelt külföldet Szemléljük, mindenütt nagy iparos, kereskedő és bankházakat találunk, a melyeket egymásra következő nemzedékek kitartó munkája - az egyea családok és a társadalom hasznára — valódi hatalmakká fejlesztett* stb. Éhben a miniszternek kétségtelenül igaza van; as okát pedig abban találjuk, hogy még kevés a valódi intelligens iparos nálunk. 8 azért hiába \| várjuk iparunk versenyképességét és nagyobb fejlődését addig, mig nagyszámú intelligens iparosunk nem lesz As alsófoku iparos tanonczjskolák, a melyek most már majdnem minden városban íenállsnak, a jövő iparos-gene-ratíót műveltebbé fogja ugyan tenni, de ennek a hatását egy vagy két év-tiaed után lehet majd valójában észlelni. Szükséges volna azonban segiteni addig is, s a jelenlegi generálióban.a kézmű iránti ixrcsülést felébreszteni; hacsak valóban komolyán akarjuk, hogy i pariink ügyevei együtt sz-/iparosok ügye is emjelkedjék. Évek hosszú stfra óta, a mióta ugyanis általánosabbá lett annak be-látása, hogy Magyarország 0iint puszta agrár-állam nem állhat fenn, hanem mentül belterjeseimé tétetik % gazdasági termelés, annál inkább kell azon lenni/ hogy iparosaink találékonyságukkal. képesek legyenek a nyers terményeket itthon is feldolgozni, s eze ket azután versenyképesekké teniji — igenfisok szép, talán hasznos theoriát is olvastunk art a nézve, hogy miképen lehetne ipari bajainkon segiteni. De a mennyire tudjuk,; valóban czélhoz vezető tanácsot egyik sem birt adni Kétségtelen tehárii hogy ilyen viszonyok mellett, rsdikáli* gyógymódról kellene gondoskodni, mely ipari jálla pótunk képét egyijaerre megváltoztatná, felső lépést megtenné Nem tagadható, hogy az utolsó években igen sok történt már. A kormány s ili ott a társadalom is megtett az ipar érdekében, a mit tehetett, mert nem s:;abad felednünk, hogy vagy legalább ai a kibontakozásra az állam tevéken igénybe véve. De szerény mit megtehettek r'sége sok oldalról van nézetünk szerint nem tettek meg mindent az iparosok, a különösen pedig nem tettek meg min< eut as iparos segédek. 'Korántsem akar ez szemrehányás lenni; ismerjük a viszonyokat, s tudjuk, hogy nem mindig lehetjük azt, a mit szivesen megtennénk, J hogy a körülmények nen mindig kedveznek szándékunknak. ^áurczsL. A költök és a madarak. — Aj aZala" eredeti tárc\|ája - i'usttal lombtalan a Iság. Kietlen a Iá), sordon a vidék. Oszt szél elvit keresztül s merőn és erdőn í a komor égen pedjg egymást kergetik a borin felhők, eltakarva a nap bágyadt sugsrsit is. A vjdánv madarak csevegése elbsllgstott s helyettük a fsgyos szellő dudul szomorú nötat a múlandóságról. As össi idö beálltát a vándorló madarak távozása jelzi. Mikor a természet kedves dalnoksi odshsgyiAk fészkeiket, Ijögy melegebb vidékre költözzenek, ekkor tneg-ézömk ss a szivdéritö élénkség, mely a ler-mésaet barátját ki az erdőkbe e ligetekbe vonása Oak a madárvilág utczai subsnesa, a veréb msrsdt nálunk, s igazi proletár módjára élősködik télén at is, ügy a bogy, Hig e tavass visssahoaza bővebb éleimét. Miod-agjtk nem bírja ugysn ki s rideg, hideg telet, de a legtöbbje csak kibuzza valahogy, koeke'm nem tudván, hangját sem Igen MÜJ leJtenie. I)e a többi, azok elköltöznek szebb Vidékekre, melegebb tájakra, a bol lombos a la, virtfalanal tele ss erdő, a ligeti a hol aéf» hely kínálkozik a lessek rakásra. Oit «s«taa ura boldogan él a madárka s as illatos Jéfbe nmriárdslok édes karmoaiAja fUftt. As áileioraságbói kOtoaSssn a madaimk esok^ melgek nsgy mértékben bitiák as ember iserateM. Aa 4 karban a madarak nem rttfcán a ttárteim tárgyét képeeiét, s esam-bert képsek* a e sdarak ételét, se#átsá#aii >tl\|f\|^nr'raid\|Ébiiiglitiiklisii hnsf rimnj la m ambar IKpii ÜÉ váméval. Nem fgada ebét, ka i madarak a mytkologiékaa i Is ágfT eaaff* f ét sasnak, lygw sg sagurok I j.He általában ezólva,> tekintve más országok fiatal iparos nemzedékének'e nembeli törekvéseit, elmondhatjuk1, hogy iparos segédeink as önkjépzás" terén qem felelnek meg a korirényelte követelményeknek, vagy ha tesznék is valamit, nem adhak életjelt magukról. Az önsegélyzés'szép, de más csélnak hódol. Pedig nem tagadhatói hogy a valódi módon létesített önUépzes rövid idŐ alatt jelentékeny mechm emelné iparos segédeink értelmi niyóját. Ennék az Önképzésnek nézetünk sbejriiit a gyja-korlsti élet követelményeit kellene szem előtt tartania. A gyakorlati élet polgári és hivatásbeli részét. A I vevjytan jés természettan, a kézmíítanL a \| polgári ügyiratokra kellene ennek \|az önképzésnek kiterjedni; mely szükségen ismeretek egy megbecsül(ietetlen mpnnyisé-gét\| juttatna mindegyiknekj. s későbbi pályájára bizonyára ha<zno«iiak mutatkoznék. Nem szabad mlednUnk, s erről nem ők tehetnek, hogy ijkros segédeink] airfuik ideién esak keveset tanulhatlak. kevés iskolán mentek kereszt ii 1 s iry alkalmuk senv voltl maguknak azt az intelligentiáji mejgszérezni. a melyre kétségtelenül szílbiégllk volna," Képzeljük már mosi hogy ei az önképzés, illetőleg továbbképzés, komolyan, a szakmájuk bán jártas tanféríiak előadásai által eszközöltetnék és támo gaitatnék ai egész prszágbarf egyszerre, meg vagyunk győződve róla. hogy rövpd idő múlva iparoeaink, együtt iparfnk állapot mujtatna. v I Mert a minimerné! emiitett levelében, miko^jai [ repQlésösböl, be^ei tböl jósolták az emberek sorsát, « az embeiek e jHslalokban hittek. Nem ki«ebb i zgrepet játszansk a ma-dsrak a népek kői méféi)en, s s rnpgyar költök sokszor és iiváló kedvteléssel loglal-koznak a madgrsk (ál.' A »msdarak nsjiása<j l«issnyai Káiltnán \| Lonovits Hollésy ]nornéli\|t albumába ezeket irja: Mig sttisrst spin kalló tssk Kcra roa aűtki aaa véti dal; A aaaeajaai li néfós votl Titkát MldatUivSt. A sMgm sw\|k gySkais, Ottkís jaayéÁilk asépaa; Aa entwan aj[»e61wn Madarait étteajma. Es azután tovább;: 8 liy aUss « aNtdérdallal Vtlégkaédeta léia! áaMsal^kaaaiijédaa Taatrér\|a msmr sd\|k A uk i snamifsk királys, az eifH; a msgssra vágyljal jetttépezi^ ,Cwk aaat ianai 4k míg ennek ellenti íjj őliösetQ lOlemiie a s velük a^líiás képet 1 ignza van i jelképe uiarty: A mspyar ■Vagy mk e az egyszerű gyengéd édes-1 ú ésj lakö i keserv volt, Imintkeitöl basrnájs vőrönr- Usl ptii lufadask SrtaMaaSl Vsüt aab ss t mdl béftatkw IL1 fMd rad fa. ítnikté. fa HA i ieHMlH ffiüi4 Ahsén ] lika . A mmLiltm dárt oly szép tisS' is s kedélylyel, kely irt madarak pH ! ftfil ss tti ssrét kikalaHá arfvéi Um aa fiai slAs. sfc saMapieg t kspdcs, mely a ma yha koása az eBherraii bef^vf teszi atkUnk « a madár dalát f A msdárdalnak kétségkívül sokat kö ! szim az ember és Usznyainák igsza van, \| mikpr a madarai mondm az ember tanítómesterének a zenében. X költök alkalmasint széft foglalkoznak oly szivesen s madarakkal, s kQIGnösen sz éneklő nadurukkal és környezik őket költészetük ligszebb várá-zsáyal. : Mennyi érzelmei hjilyez a' költő a ma-darák énekéhe. Mikor Ourzor a »\|8zép lany«-ról dalol, szt Jmondjs: Vig aadárkák a Ufatea, Titoké kstl-a áj ksíraíam Vagyia^iyébSI kswtéMk Sxáll ajkira ridéai rwk? PStaatla báa i-neklfi. Ha) caak tigad sa ksttjos ö Vart vslad ta vWimyt sjri gsa 8 érai asiva SMgrsgsdss ! A msdsraktól tsnnlta cl jt költő seh-genj a szerelmet és a ravasz . i Csalogány és pscsirts nagy tisste.eliién állták és áilnek költőinknél, Arany Jám>s\|is zengi »Ősszel* csimQ versében ^ I Wá vas a saép n.w, oda A tmséaset lumuj kibal ;\| j \ Niaea léUté aseysaári f ftbké aa a»p(lBj. JéHa viíjarj IVsirta saai « ' Sasi swfi dalát a\|éa, XiaM déNkéb . Kfldéa koaUtyns íiíkj mint Ml ros, pat Ba jza József »A a szsbsdság jelké v«Mk ttiat ■ l asfca I tWiss lámal PaOUgé asén* Rapaiss ésalaa} A madsi^ak általa \|atké\|>eiftl itekinteié szomorú inspfaibsn kilejetésel\|beo Mkaai (ar L csskiétf éa, naptj: Jar oétéa iibkMö«-bett a sast tfiitati élőnk akas isa m m nem Ifelte ndig s szabad- i a haza riha-«)r IHHtő jelké- bonfilárHait a hogy «a kézimunka az ész közremunkáló < tevékenysége nélkül el seiti képzelhető.' Igen természetes, csakhogy, a hol alkalom nem volt as értelmi tehetséget is kiképezni, ott a kézi munka csak puszta mecbanismus marad, a mint azt hosszabb, rövidebb gyakorlással qlsajásitották. Az irodalom- és művészetpártoló egyesületről. BeszéljUnk erről az egyletről sios ira el odio. . * K^r&lbelöl 3 éve (s ha nem is snhyit rtem sok hitnysik hozzá,) hogy ezen egylet megalakult, s azóta nagyon is változójtfir&l-mények között futja nem nsgyon dicső pályafutását, daczára erőmegfeszitúsénw, ds-czára törekvéseinek. Valami bal csillagzat alati szüleiéit ez ss egyesület, hogy élni ép oly kevés ereje van neki, nint meghalni. Most egy éve van körülbelül, bogy éleijelt nem ad magáról, s rég tartozó közgyűlését sem tartotta meg. Eszünk ágában sincs, hogy ezért csupán csak a vezetési okoljuk. Ismerjük mi, fájdalom, a mi körülményeinket, s körülbelül előre voltunk meggyőződve arról is, hogy egy.ideig, a meddig az újság ingere tsrtsni (og, valahogyan csak fennáll, de azután csak vegetálni fog. Pedig az egylet, beiratkozott tagjainak .számát tekintve, igazan szép jövőnek nézett elejbe. Sőt sikerében is lehetett bizni. Hogy ely keveset tehetett, s hogy különösen társadalmi tevékenységét süg-fejtette ki, az ismét arról fesz fájtfil-j mas tanúbizonyságot, hogy minden a szellemi mozgalmai illető tevékenység lábra nem I kap a* magyar provincián, de különösen lábra .nem ksp nálunk. A nsgy város igényeivel és a provincia felfogásával mint Mahumed koporsója ég és föld között lebegve, szigorú kritikára hi ki minden, s ez a I kritika vissxsriaastja még azokst az erőket is, melyeket inkább ápolgatni és dédel- -getni kellene. Hiszen talán elég jellemző a mi társadalmi vissonysinkrs, bogy ill dalárdát létesíteni nem lehet, hármennyiszer kezdeményezték is. Igsz, hogy tsián est is az irodslom és művészetpártoló egyesület kebelében lehetett volns létesíteni, és talán kelleti volna is, úgy a mint egy nsgy re- kitsrtásra, a haza azereietére. Mily gyönyörű Tompa Mihálynak: A madár fiaihoz< czi-mü .költeménye, vagy Arany Jánosnak ugyan ily vonatkozású Árva gól rája. Mennyi érzéssel zengi sz előbbi s hszg vigssztalsn sorsa feletti keservéi bánét ál. ZiValar volt, fafyslt berkeiakta Eoyko árays rajtak sasi fogad; 8 ti hallgattok; alkéasSiték innen, Itt kacyaátok kis asyátokat? v Itáa barakbaa aiáakép asét ss ésak Ott aaai értik s tl nyalvstak... Paaata bár aa oitkoaoa Vtdékaak Fiaint csak ésak' íjatok ! atb. • Petőfi, s természetié kiváló dalnoka is sseretettel foglalkozik kölieméoyeiben a madarakkal. Az ö kedvenc* madarát a gólyát mily szépen megénekelte. A .Stás alalclak csimtt költeményében azt mondja kedvesének: Msjd a Kárpál ragy. a és ott s felhő 8 awmydArx^Wfil otróndo« asirad. Stajíi réaaataaib vagy éa és kSrllad S CSslagásjrkést sasgak ésakai. S a Csárt)a romjai«tban mily gyönyörű sorok ezek: Caak as égaa éa a gési vas aaég Rgy aMgwrva asa II a gáa Majába* ; I«ag«acaa>bb katy a psas'ás s fém véga Asárt SH M a asa tasak taiqjéV Faas Sl éa awHUa mags aéé káaiat. fy Mistlw foadolkndsck a tsslaadéaégrst. Kedvence madara a költőnek a'fecske, a tavaas hirdetője. Együtt jár é* a kikelettel ; a fecske nélkül erre gondolni sém lehetne. Gyakran t&bbbös egyszerre fűzi gondolatait a költő, mint Tolh Kodra; Itt s 'aaaka, itt s cétys. Itt ss ardsk raaisgásysi lttst a Air ^aéawiaJér Magasi a itt kalysKgak Bár. Bsss léréaai kia tasyáaiks. Száss Károly áiegénekli a ItlemiJe de-lát, mely iMcbsagra talált szivében; • kényekre jegeeité aeaekar keletkezett ís, — • Ml ki léiét Mk> bogy m is letyselott, •loMkxt Kgyaaéval u irodalom és művé-aetpártnló'egyettletre s»»keg volna, vagy lm éppen erre sem, akkor égy wáik ilj'en egyesöletre, a mefy be«mvélekst kölöt,t vnlna egybe létéée\ f' ne'lé lilik, hogy aa öregebbek mar telie&eu jóllaktak minden v . (ele egyesfiletiélf e fiatalok meg Maiién job-ban értik msgukei egylet nélkül. Van is beans valami. Saéles, a hét. 8 ba mi mind agyeaktdl pártoljuk ss irodaimat ée nűvé-saeiet, külöii Múlón. akkor' még talán * több jut mnidateffíse. minibe tgy mii^nyüjunk gii#ös gyon^Vttféeére egyesülnénk, bogy tár, sadafmunk álttipf'édl eaekerét kiemeljük, begy \ leméi vHdáml^han tovább dóeaöghöaaöo. Alt \ a kUión-kOlön' ifodaiom ée mOvészetpátfolá* kevesebb költséggel it jár. é* palántán több élvaxetiel. «Aitt'án e mellett nem korlétoa senkit remmiben éppen Mtikíwf; pártolása mértékéhe* ké\|>e«i élvezhet mindenki. stitony-\ nyit akar, a a ki aem akar élveaai semmit, 'annak nem ia kell pártolnia •emoni, igy legalább e\|ég van léve a sásbadság, a különösen ea egyéni szabadság esataéjének ia; politikum • népnél pedig ei nem caak tnegbfcsölbelel-len deiog. hanem •gyssersmind' nélkQlözkélet len tényesA, réstjWl a jó emésstés, réásint \| ennek íu»vei ^Miében aa egészség tennlnrift-aa ctéljábóí. De axért nem menthetjük lek egészen a véset őségét eem. Aa első eezlenoöben bi \| atont negyefi keteaet nyújtott tagjainak. 8 ezek a derééi tagok, kik azépen beváltotlák ' nyugtáikat, joggal mondhatták. Hogy •> én j pártolásomért több élvezetét kívánhattam ' Volna. Kétségtelen, bogy m egyiknek áliaosá-fa, növelte azután a másiknak álatoaságái. mert ez ástlozás ragadós, i vft\|ré aaután j m irodalom éa muvé«rei\|iártoló egyesület taligája is bennrekedt gz adóaaágok kényei* \| mellre pocsolyájában,4 meri a tsgok úgy j gondolták: kévé* élvezel éa Ügetés ia? - éa ; nem váltották be nyugtáikat ttaintén óhajtjuk, hogy a kilence mü-i(rt mentül élőbb segtiee ki si égye."illetet j jelen állapotából, meri lélni lehet, bogy a j fagy liéáiilával még s mostaninál ia nagyoftb baj éri. Azért bál tisztelettel szólítjuk lel sz elnökséget, hogy hívja egybe est a kösgyll 1 léül, hstld lássuk már, bogy mit lehetne tenni érdekében s maisakkal együtt. I, Aprisigo Aselött a vasúdról egyenes iránybsn futónak In s távirdal sodronyok a városba. Most vargabetűt csinálnak, mióta a lávirda a poatávsl egyesült, Illetőleg mióta a kél Intézmény egyesületeit. Mégis megállott s minspában egy vidéki alyafl, a csóválva a leiét, mikor látta hogy nem úgy van már mint volt régen a szakállába morngts s köveiketö azsvakat: Valóban kiváltnál va gyok, hogy a sürgönyök oly hamar érke** nek -e be mint as előtt, hiszen messzebb van most a táilrphlvatal , A nénai trónörökös betegségéről most minden emlter, de különösen minden nagyobb orvos elmOndia véleményét. Csak az a baj,,hogy nsgy a nej; biztosan segítő esz* köil nem tud mondani renktsem. Asl ésaklt as a laadár ás Mt(i«a agyasar vas syáf Mik 4lstlM g arant < aak a asársa lombja Marté, fes s galsnb, a sséíltl ártatlanság képe, a vidor pereirta, mely imádkozni tanilja a tftldirUvest, a batiyu a nemes bOvikeeé^ a tiOiies tíMiaság jelképe — «— mtnd, mind képviselte vannak költészetOnkben. A képaeleí a madárkák dalaiban az érselmek lülöiaélerégét sejti a szerelem öröméi és báite át, boldogságát és boldogtalanságát . titoktéljes kööéMst ssól a madarak eslsiből ai \| emberi srlibes, mely édes varázMtal tölti! el a természet barátjaask keblét A téllel, mely a természet szunnyadás •ai jelképest, es mied mind eln lilik, eltűnik. Mtnek ie oda madárdal, a bot a természet* ben mindet űn as enyésset borongó köde Öl. Majd mikor az enyészetet ajra fetválty a lerméMét írbe étele, tirágaáae, szépségé éa báta. akkm erdők rejtekében* bokrok lift* vesebea újra lelfeidai a madárénak. H. Körülöttem . a KMoltem zoiéettO kalmok. Kék kegyek Hmim amilfoi, A iewaaaak fényű tikra CrfKmHk a(t ayagat Mei É Ükfak kis ártyakaa Hv#4 1 iftvefcee nMifwg Mngaaar, JfWáloa tMÉft aAftf awawabw jlaié piililiMpiltegm. Vlrágk Ujsa. A magyar (Ováéoaben b összeírták as ébesö iskolás gyshaskeket Velsmivel több két Mernél. Oly nagy várésbaa Irányiig való-baa ke vént MgV áegiteéek rajtuk, s eaeidul nem lc%nak éhezni- l)e hátba aaokat akkr-pák lá\|)látékkal éllátai] kik á sa>\ szoros ér , léimében nem éh'exnekj, de mftgis ehetnének f J t : yk A kf nagy nét>aierQaégre aksr mari tenni, szt válásttsssa meg magát intendába • nak Btidspesten.' Clréf Kéglevloh lat vált jixt mondhstjs magából, ajmh' Bismarck món-dnilegyssef a néijjel birodalmi gyttléten :. Icb bin dsr besigehsMte llgna. A \|>árbajdöh az juioleó félévben ügy > látsstk még ia< abább liisgyolt kissé, kevesehív hslálos párlisjl regiéinált^sk a napi lapok, talán as életet mégis kezdik többre becstyl ni, tagy a bitlegebb illő van oly jótékdey hatáasai as idegekre? Ijlárhogy legyen, öröm- mel regiatráljuk a I keveshedéeét. Jobb ia datalaág máahol kere alálos Végit párbajok , hogyha az érejét éNö ■la — virtust.* As egyesített nmlisiák, legitimisták, éa bonspsrtisták áákálöqásal nem árthatlak annyit a Irancila köiiArssság reputsczbVjá* nsk, mint ogy pár ssMony, s a pár asMtíny commsndójs alatt léytö generália. tígy lálaiiik, hogy ez.lesa nk utolsó botrány a Irancsia kóztáraaság éleiéhln.ja talán még igazuk lés* aaoknsk, kik aat jósillák, bogy a Irancnia köatársaaég csak két évtisedlg fogja insgát tartbsini. Amerika ban, s tnelyei soksn s lellor \| gatók eldorádójának iiiereinek tekinteni, sem \| léhei ám mindent tenni. Az 1884 dik évi ehikagói Iwmbameréijylet tetteaeil a napok- j ban sMtsioiták íel. At anarchiamuanak Is van tehát határa, a mely éh Ital a törvény teljes szigora éri. A bolgár le\|ede etn i'igy látszik rá ae gondol arra, hogy Hulgáriát odshsgyjs^ s talán nem is cMletkoaik sbbtin, hogy a lévő lények igsaolnl fogiák .öl. Mutstjs eat a körülményt, hogy Kránetiaországban fényes bű-torokat rendelt meg palotájának berendezésére. Igy tehát ebben a tekintetben Is lakhatóbbá leai reá néave Hulgárla fővárosa. Kfllfinfélik. — Kruébet ItlrAljM* 0 leaége névnapi.! alkalmából ünnepélyea ieleni tiaz telel lartatoll a helybeli lerencilek templomában, melyén a polgári es katonai balé* sások, a tanuló lyuaág tanáraikkal a nagy-snámu közönség volt jélen. — A mag) kaiilsanl keHIIrtl képviaelöválesstás ellen elrendelt vIrsmM teljesilésérskiküldött l)r. Krajeslk Ferenci orsagy. képviselő e hé 14 éa lö lkán vfijro-aunkban időzött, hogy a viszonyok lelöl niBí-gát némilea tájésozzs Krajeslk vslőaginttleg Itolnsp hétnln újból Kanizsára érkezik i ekkor a visagálatot tényleg megkérdik. llelörés. Hchiesinger Lajos nagy-kamzaai desakakereskédő Irodájában e hó 14 és lö ike közti éjjelen betörtek i^gilró* aazlel is Isi lesr 11 tel vén abból 46 frl. ellopatott. A lopás gyanúja lleocie ííe retiejiér István, rovott élöéletp euhsncsrs és véti ( s nála teljeeliett ktfiaiáa> alkalmával a aientle-rsnetrendiek'zárdájában elkövelelt máaodik lietörés aikalmávsl ellopott lárgyak is tettak. Véres fereltrdés történt é hó II. é* 14-ike költi éjjel Kla Kanizsán, llor-sáilLAsz'é korrsméifban, a hol Vörös lat-váfi wiieregnyei löldmives éa Imrei Tudi Ijssló és Ferenc! Pwesafeg Imre, és Tur-knvies Mihály vtdörölet megtámadváa, az előbbitől legyvgrél éieetiék a rajta véréé kösben öe»setÖrték. á gsrázds rmbereli a lörvényszéknek idallaa át. —- UmIjAs li Ipalla zongoramű véss nősek lapunkbt\|n mir jeleatell bangter-aenyeebő S1lkén kii g »8sarvaa« ve^d^g-lö dísztermében, á kíAeikerö mOeorral. I a) Magvar Khapsitka M H IJaat FerercütőL b) Barrsrolte Riibljipln Antaliéi. Jsgáró 1'ál-iéie srabadajlmai(0H biileniyOretan. l e) Harh l« H. Orgona Misáin jjétssva aa oggo-ns prdal bsagokst i»J\| hj Zarándokok kgrs Wsgner Hibáid •Taái bUnser delmOvéből íjátrsra a eégykerrd aiifat sverint.) e) Fo« nödal Wagner Klcháfji Öoíygö líaliandl ujából. 3. Brahma válténiiai Faganiníegy Ae-frája fölött. 4 Jjanki áitrata a Pelibes Uo •Hsíls.-jából valé ke«n\|ő fölölt (a Jsalé-Iftlfe Wlléntytoéí kfilenös előnyeinek szemlél betö lelfüaieféeére. iMlyáreb: l és II sért fii, III. éa IV. sor l frl 80 kr. a többi ttfö bely I itt Kertet « íH 10 kr. BelépH-jegy 00 kr Jttíhfik taiihaUik Beles Ujös gyógy svertárábea és Jpéfe a pénztárnál. Kea éete H érakee. A ^al^léte kaagvevseay-soa-farát Ksrks R. WMeal kaayasigyáKt LaJi . — Rlslltlllli —i. Somogyi M vM ieaaef meen fmétl oroasioayl látóé, ki egy rá* blelfftbté valé vitlgálat) laf-sifábél esek \|R twö aspoa lett uák$ám kMaéiva, - i lé li-aa égy raWási tsat mMga aiaj^éa dk^fMi a a ksnisesi um ehtaaÉkgg kftMMafi A vád aih Gaivót együtt mulatótt a ksrosi begyen egy embeitef, a Ml áiutáa onnét h isatértében, I frt It krajeáárnri \|4azétöl eröaaaktal magfoésloti. Ka Ogyben k keh ssaJj rögüln Siélö bíróság még e hétefl, a legkdsélebbi napokban ösasefll. K A tH'ázsd >k* bovem- beri utolaó aaámá íölölka érdekek thrtéhelmi j taaulmáMt kököl Vámkéry Aribin lolláből j e ctim a lati Alsatzsn. K csira mry ; könyvnek a czlme, melynek áse^ftjé Ke mái bég, at uiabbkoii llrök irodaloÉi egyik tttinepeli < költőé. A aiinl Vámbéry dolgomtáeék be-( vetetéaében mondja: A'ems/ elbes/^ésénék WlorrásAt »(laravaii teriaki Imasaé Ia4a : der Kaniass (Kaniaaa harcsaijjnáimo' tőr-léneti kéairaia képeste, mélyet lNaí,< Kani-\| > zsa viédöjé, Teriaks Hssaan áata udvari, I papja éa Utkárs, az aat^n kwban: dívott; 1 dsgályos atylusksn irt At emliteit k^siraton j kivül még más török irékhoa lordéit.. Azt ipondia tovább Vámbérv »sM ezen meslepő t hassi történetiföink slöti É>ater«i-len réssleiek leírását olvassa,] neté togja roaszaAni at^ndékát, hogy az gsadé^hi által mégazerzélt Hzilágyi' féle tönyvtáflian lététő kéairaioi égést tenedelnfébea letat-, ditlatoi akar\|s. Vámbéri jremélll hoáy Ka nizaa város hsjlsndónék mulsUtotilT áa ö \| múltját oly közelről érdeklő kériralnak (el-üaveléte alatt lörténendö llefbrdjlásában segédkékei nyújtani, ha ett at akadémia vagy a Történelmi táraulat nmn leletnél — — Kai öétinlén óhajtjuk, g mlhlvjuk s köaön-aég ügyeiméi Vámbéry árdkkes kéxleményére. f iiNiai»sa« Nagy-Kspizsa város intslliíena Hgárségáhek egyit liaateletre inőllójJ általánosan ismeri és liecaült tsgja hunyt;el Bála Anlsl városi oijrosbán. Betegsége ugysnss volt, mely ellen a poroaa tröiiörökóanek keresnek ljáBZlnlsn segélyt a tudotéány lérflai. Báta /jjtlalt je kégyetlen ba\| arány Ing rövid belegMkedé* után dönté sirbs A kiadott casládi gyássjelenlés igy ssól i Otveg/ Báls Antaláé s«üL Ndy Paula maga, valamint gyermekéi: Kálmán,\| Ilona, István, Aranka éa (tíaellk, valamiül Báta János szomorodott azivve jelen Ik aseretett ' férje, édea atyjuk, illetőleg lealvérénbk BAta Antal városi orvosnsk élgte 110 ik, [boldog hátsaságának Wdk évébati, folgó bq 14-én reggel 8 érakor hoesau klnoa kéetivédés a s hslofli assntségek ájlslOs lelvéiéle uján lóriéul gyástos elhunytál. A bolddgullijak hült 1 leieméi I. hó 16 án, Mefdáh délután 4 őrekor lógnak a Batthyány-Otcsa I aai hátból \| a róm katli. sirkertben örök nyuéslomra ] tétetni. As engesstelö s4entmlseáldogsl f. hé l?fén d. e. 10 érakor fog la menl-fe-renczrendi plébánia templomban a Minden I hálónák ly>muiallatni. A ötélyet aujfloit css-H fádnak scolgáljon vigsssialáMtil! sson nsgy ösilnle résuvéi, mely s boldogíjltnsN e hó 16-ikán véglmmehl temeiékén o y impossna médon nyilvánult. - A (NrsiitiK aiele. A nkanizsai polgári egylet vigalom rendeto biioiteága legközelebb tarlóit ülésén elhalároxtá, hogy I. hó 20-én eale az egylet .pelylségében zártkörű tár«aa estélyi rendét] a [melyre külön meghívók nem booájtet4ak ki, hanem st egylet Isgjsi áltál meehlvqllak la Mívesen láttatnak. Halárossilá váll még, hogy ugysnessk I lui 86-iöl kdzdvei minden szombston este családisa Öásre\|Ovefel íartallk, a mely rsélbél a fiatalság már ejíy kltüoö zongorát eseriett lie. Végül a azokolt »egyleti• vigalmakon fe Ül még tgy álarctoe, esetleg jelmet bál tenHeté^e laki lálátba htlyetltltll a laraangotj - Főlgaagalől lálégatk A pécetankerDleli föigstgatőt l/áuurnt S'Andor kir. tanáceos ur a mnlt skotfibaiön défotán érkezeII vároennkba a heffbelijkegfésr. fö-gymnásium látogafására. Mindjárt az öáp kétdellt el iakolalátogalátait algyortlráassti fanfolram látogalásávtl. HétfDnj kedden és srtrdán meg'átogatta ez öászea nasláltokat mindenül! meghallgatva $ tanojék léleleléii. A btt'gó föigargató azetdán aéloilo távozol! párosunkból. - Kinevezés. igaraégHgyminis* ler A!ordr« Ijjoe nagykai iwffti afr. törvényszéki ieggyskomokot a pnrlaki jérásbiróság-hos aljegyzővé nevette li. p Í J p«eflalaliiir#li»#«etArali ■eíjfakhrs Aköstnnfika-ésk8slekedés Ügyi piaszter f. évi déWmher né f-fjll kezdve tejvábbi rendelkezéflg megyénkben fijab-bsn felső-Bsjk. Őöflcfátt Páka, Tárnok és XalaUánon letető posiMhivstálokal bitfa meg a m. kir postatakatékpéatlár iötveD-fÖ hivatali teendőivel. h- Kéiiégarveb feahaffMllá* »a« Közölt fik annak idején asdn muraközi községek névsorát, melyeknek eddigi névét mefytrabb hangaien nétvel peréllk fél, Most esen magyarosítást a mmUateétam la jévákj^iyfa a esenml a [magyar elaeveréa fog bfMtnélathe vétetni K gonnolat Éaindea-tsefía atép s bavafias Mempaalból dlnsé-retre jméftö, noha a aat Ét gyafosHolt köt-tégatlrtk köti Igen krvi{ van Ifi megfen* kaayjtáa. U tjdlIéllltaiMl, A véttoay Is laftfee\| tateaiálé mntléra ertéritéfclaráaek pUl tmberáldosat keífiil»0\|ty]tiat\| It több legtek szók atáam, kft Já lléél ttfamiatt, kellliiytafe ttj épÜKekit eset tMNtkoaéa ét állá közi emlékeznek f»r léMér Lajes eagylsmzssi orvosnak a CttOtéH taotában épöíwélbee lévő tMeltleé káatlea eevaaia t hó!le-lkán az emeleti jMtakt lim ét ÜK #«éáef, agymínt lnm IM- rest és [US Jóasef napsaámoat súlyosan meg' sérlelle; ar. előbbi lején, kesén éa lábán aseovedétt rendkívül salyos sebséseket. az utóbbinak pedig egyik szeme ayoé^ttott ki. A ksnisssi törvényszék vítégálóblrája lrék Kde, a szerencsétlenségről magánúton tudomást azerezvén, aaoanel a helyszínére sietett s at elöoyómnaalot asokott tréfyével rögum teljesitétlé. Asakértőkai Déttttha jóé és dall ér Lajos alkalmaztatván, eaek lógják kideriteai, hogy hol követteiett el hiba, a kit terhel a felelősség figyelőre megemli-téndónék tértjük, bogy az ápalet tervét Schöée l.sjo" béc«i ápitész késtlieite, agyanaa ki a Wéíser-félé básat is tervezte, s ss énitési munkálatokat felorandini-ttai-vérek téljeaiiék 4- Nporl A n .-kanizsai erdei vsdUa tálaaság e hó löikén hajlövadáazatol Itr* > toll, aiély alkalommal At nyul éa I réka/ került leritékre. — A Noboa Flafa vlaell dslgal. A kanisaai foahtzhól megszöjtOll rab, Hor-vátb Uöbns látván és beadáiánsk tsgjai, Pimmer János, Cauppon Lsjos, Herctegh Mihály, Hercsegb Tsmát éa pomogyi Hal vöt József, aránylag rövid Ideig tartott gsrátdáJko-dásuk altit a különféle bOtileliekegéM kis legi-ó\|ál követték el, a melyek moet ellenük bebizonyultak. A mi különösen Bobot! illeti, aa ő rovásán a követkeaök állanak. Két rablás, (iyulán éa ttaraboncion, kétrendbeli lopás e Kelemen-hegyen, kél rendbeli lopta ftalgár-don és Hientpéteren, lopás Cebonán iHIsvn-niáhsn) aikkssttáa- éa vsdászsli kihágáa. Kltes hssonlö csinoa listtáis van Herctegh Mihálynak ia, a kinek legasebb* brnvmirja lett volna a létenyel urodalmi pénztár meg-kiaérlett kirabláas. Mosi sántán sz egéss kopipánis elmélkedik a börtönélet unalmairól. -3 ^ Tmuliói fllfe. A kesttlitlyi járási llátiiiól kör f. hó 16-án lartá öatlköa gyűlését Kesitiiéiven. As érdekes gyűlésen a rendes tagoknn kivül Di\ Gsanátii Ő. iak. széki elnök és Dr. Kohn 8. lelkéaz mint Vendégek jelenlek meg Nagy tetaaéa köti olvaaia fel mindjárt a gyűlés elején nagy érdekű értekesését Udvarhelyi Gyula polgári iak. Igasggtó^ ki a modem éleiben ss iskola magsssios feladatát váaolla. lieck flyörgy gyenesi laniló gyakorlati tanítást tartott a nyelvtanból, ismertetvén a névslöket, de minden nevelői a tanítóiv tapintat a routin nélkül. Bncsi Jótsel meszea györkl lanllö s Filloserát itmertellt, melylyel ugy Ö, valamim stegény köaaége — sajnos — nagyon Itme-rőt. Bemutatta n különféle szőlő l)eolláaokai a indítványozta, hogy s kösaégi faiskolák srámárs a • minisslerliimlól amerikai atölö vessiök kéressenek, honnan aatán a aaőllőa-gazdák Idővel olcsón juthaasanak oly atölö-vtassöhöji, melvnek a flllóxtra nem árlA A gyü éaen több hiti ügy nyert kedvttö megoldáat. A tavasul ülés Ksrmscson lést. — I'asla tliiy. A m. kir. tá^irda helybeli főállomásától vettük a kOvelkttQ. sorokat A nagyméltt khtm. és kötlek, miniaaterlum ujabb inlétkedéae folylán el-rendtliefgit, hogy a vasárnapi postai munka saütiet ideje alatt a levélpostai értékjegyek slárJisiiáBS, vslaminf as ajánlott, ezprets és lértikevényes levelek ftlvélele távírda főállomásunknál (régi lOrvényatéki épülel I eme let éürgöey (eladás) essközöltessék. Folyó hó ptól kesdve Ithát a kösönség ilynemű küldeményeit lentit nevetett helytn énük vtítárMttp délután 2—6 óráig feTadhaija. ! — Eljogyata. Porjess József a bltlotiió bsnk pozsonyi föügynnkségének tftkárs a mull bétán jtgyttit tl Wtist Be-oht gj t. Weitt Mlkaa helybéli fehtényke-retkedő leányát, A Ms^al-lvAa étáklergytl vmsiiI klilgsigslátl kajáráiárs a körmónks- és kömekedésügyi mlnlttttr határnapul í hó tl'ét ÍÜzie ki. A bejárát (lyöngyösay János miniszteri osslályttná-csos vetélése melleit kövtlkttö sorrendben történik: november 91 éo d. t. 0 értkor Ztlt'Kgerszegen a városháznál, november tl én d. t. 10 őrskor Bakon a nagyvendéglőben, tiovtmber 99-án d u. 8 értkor éa ?4»éfi d. e, 9 órskor Leolin a köatéghá-aánáí november 25-én d. e< 9 őrekor Atsó-l/endván t közréghásánál, novembeb tö-Aa d. e. 9 őrekor Csáktornyán t kötaépázáilAl larlalik. I—■ Hyaea. Berger Arnold zalaegerszegi! kereskedő e bő le-lkán oltárhoz Ve-ve!tej Tspobsán Siefotr Berts klaaassoayri 1— A j>bIIlantra elles. Tapolesai jévélétönk li^a e hó ft-kl keletlel t fcöf'fi-4 ketö lonfoa tadőaitátf: Tegnap délután egy t kohntny Illái klkOl MHi MékeaiekérvM Itták Tamás aeveteltt teaér t itlaő nénlskela <4 nagytermében felolvasási tartott a phillokáíe ránW ét tgy amertkai aalcvaasá talap %ass nottágáröl. A aagraatme köaőaaég kiváló érdeklődéssel ée ágy elemmel hallgatta at előeifMt. mely után a gyakorlati Mőiő9at4ák kla tÉMweeefébe elegttdttk aa eléedővai, üMn ta tmiitett kftsAoeég gvttléti tartatt a táétahat nsyyitrmlkia, bői at aamrlkai etőlőtteaA-telep ér latéban réssvény társaság alakult. Takáos Jenő telt tlaőtké aiefvá-lasstea, Wzotláági tagek/ Arval La\|ea, Btr-ser Jaktb, Calgé Pál, Fakk Mő, FrWtk L^ftii Catadta Jétttf a. t k Reea pbtb elleni telep vlátktftkre nétee aem eaakéty értéét mtásmény s fatMfl Mső tlyItáliával leaa agybekWvs. k Win Kabar Pai kamakt>fl tgyvéi aaép ét ke4eaa leánya trom ki if V Pír joblmn ajánlják a vevőnek avval, hogy épen oly lé mini ii valódi, o\| Olceőbbi A legtöbben ezt osupán (inérdel^M lesaik, inert ott valótatlnűleg több nyereségük an. Mivel u hlroH llrázsy-fále aóabotszsrst is eföaen lift mini ják é« utánozzák. köielaaLégüfiknek tar juk h közönséget a Httjfl árdekél>«f> figyel-, me/Jetni, bogy vásárlásiját cakk. Iwtziiy-We gfteliorazesxt kérjen. Felelős sWkaaaib: VARGA l I O N. Hirdetések: Máriaczelli gyotmorosoppek. ^Kiállta hktáiM ttr S flyomi r niindjn kétegeégelbon, (k^L^^y^dCg »;i/t»ró\| ra in itaaujaiilii áia- i P^MaJiM •'••■•at r ytll II kr., galtoa \|ii CljJ^PSÍKnl K'>i\|v> lí'M-lk Ilii* Umili'Kilrol, jroy^JW >"iO<«-" iiMlil Vrenrta>\|aa (Mnr- Kapható minden g; óqvan irfárften. Htkvéa ! A viiIihII ujnrlui nolli \| yoiiHiPriiiippiikat BOMftl bamiaitiák én uránom Ak A valóétaájg Ja légi winden Üvegnek plr a, a i. mi 'vifdjagygvni ellátott Imritékba kall glai rOlv** I tanie m a min-«li'« ttvrghaa nrltékiH haa inála tl utjiattáaon mer káli Jogyexve laaai )< gy "■> (rcmwitrbjiii tla-aakj llcnrk kony vnyoádájá >«u n< matokl. <V»lóilá aiafcégboa kii\|ilinló: .Vuvv-lA'nn.«í/h , Prakor Béla gyó^'aa. tiatltlrkul leek [fl. gyógy nao\|'i. JütpoBi'iii',. Collaar í Viaaa éa Baboabay Kálaáa gyrigya. Mnrttnli, gflrflá Plktoij gyógyaa. Nttkenur, Flelaolwr Hamu gyógyi ». Xm/y-lliijnlii, Körta L gyógyaa. Murauopbat I Qlca l\|j gyógyaa. av 4—ÁJ Alapíttatott HiyJ^A Q álapiUatott J házi gazdasági czikkek és gépgyára. Magyarország legrégibb < t legnagyobb j varróglprak fiira. BUDAPEST, VI- SierecsD-ütcia 35 (Opera-nlrzával szentben) iáját házában. (Vér nem Jósak-tér <. aa.) i t-Vjaiil.j.ij aaját gyártmányt!. a log I jobb aaVagból ;oádf>Knii kéaaitett I angol readaaort tümfifrúmfyyal; éa gftrmtkánpaien, asab. rufaayoa tudroHgtwffbel/i rit\ vak- éa fnküríl-aatbaa imtur. r mdaaertt kofai'üU- inliulen báatárl iában \|aélkülMbet-lta ) »//(fAi(/»V" ikpl, iulűifacmrá-kat éa \|L/«i« hitökiil; torábbá-. , . Urnla\|fN(l^p 1/ cai bénák éa bör ^HIVPP karoakadék ni iára éa fraacaia-rendnar aarriat gynitott kítriio vi «ak>kályháit. KülQ-alaia vaa aaarracaéa a 1. yrvöküi laaágjb. Igyalatéi Caáa íelaarralt ntrriyfp IBraktána rafalkirai. mul aa minden rendasarl éa laglibb a rájlaarya rarrd-p/ptktt ia alkatréaackat díwllkt'nzli baa tartok. Mln-dawafl lépjariláa gyároajbaa fyóraau éa oloria etMoalllallk. — lalalllpaa jatnxdk falvétetaak éa nk-gyoby vidéki rácotok baa kéljvlaalft égak klakittataak xx lerwr tonociibf fl • Mlaiaai y állampapírok, sorsjegyek, X araiig éa i Í vé tele éi Mgelvéliyek éa k ft llCV tt 11ÍIHA és C Tőzsdei mtepiiokiLíSiSri O gondjai teljaailtataok. Miadaaaaal y ígérvények m ft Elólagak állaapapiroc éa vidéki takarékp 5 V KEI Hl babk«i vállon j jV;, egyetem XX XX XX XX XX XXIXXIXX smmmmammmmmm fta.f'elllag Aaaa iaa «taa. kaaaia érllal Larolay b^Jaaaaaal, aaljrt aa áJtalaa Általi It kasóca H kari kaaa-aálata atáa ayertaa, aaly aagakaéétyoaaa a k^)< kfliullAal, tiKkwgHI l kaJaAféat éa arMti 1 kaikért, nrakaái aló atgít agy taljaa aréa aaakaiaaaéát. m»ld Idalg való baaaaélal alál a kajaak valaalat a aaa-kélaak Uraknataa aaiat éa alrlaéfat kllaabala éa aagór)a korai foal* léaUA a lagaagaaabbko« rlg. Kgy kAeaóg ára 5(1 kr. I írt. g írt. Péotá-val klldéa aapoakéat a péaa alAUgaa kaklMéaa vagy póataatlavétolawl' IMt aa ogéaa vilégba. ('•illao éa tárna, Budaprat, klrAly férj Kanyavftri iuliua áJÍ ^Kiállta klUUti )Mt a (jyuint r nilmljn kétagaégalboa, Kapható minden g; ógyti irfárftan. Niváal A valódi ktérlai aalll \| ywnoMraftppAkat a«k»t bamiaitiák éa Dríanai ék A val641aAgJa légi aind«u Uwgark pir «. a í> ntí 'v\|dj«>gygyn\| allllntt hariirkba kall gAag rOlv** I tanla Héa a minden flvrgkaa mrllékclt haa tnála li utjiattáaon aag kali (ogyoavo laaai k« gy aa , irrmi-rW-u (la* aakj llcnr k kóayvayoádájá mib a< naatitB. jValódl aiaóégboa ka\|mató Smjj^huhiiédn, Prakor Béla gyógj-aa- tiatltlrknl leek i\|l. gyógy aaan. A'njiosrdr, Collaar j Vlaoa1 éa Lnaboabay KjUaáa gyi«yaa. Marttali, gflrflá h^lkloij gyógyaa. Hrtruyr, Kleiaobor Hamu ígyógyi 1. AV\|W-/l<(y»ifi, Körta L gyógyaa. UuranoftM I Qlca l{\| gyógyaa. rarrógéprak fiira aaoef l hó St-éa fog egybekelni Mtttriraáy tiyotg vindoroyelaki fóldbiriokoaaal Keaat* helyen. . - — laaiarktééa. A koágihelyi fiatal ' wildáaaok a helyi jobb a (Inyoa caaládokkal agóaalabbi iaBerkedeot'óbajiváa. f. hó tt-én lánoaealélyi larieiiak a arra a helybeli iniel* ligena caaládok többjét aaetnélye^en megbit* lék. A kiválaaaiollak kóalll megjelenéallkkel megitaéleliék a.fiatal gaadaaxokal: Vérteaa^ Roiacb), Nagy. Király,' Siefanioá, (íarger, l>einingaMréalád a még lóbben ia. A fiatal gaxdáaaok aiegnintatlák, hogy nemoaak a kónyvforgi^áalioa. hanem a Irányok megtör-gataaáhoa ia ériének. Kivilagoa kiyiradtig landoltak a a jelenvolt »aép kiaaaaxonyok aat beaaélik, hogy még a kiadókra ia kerQII jó láncxoa! — IdtfJAráal vlaxouyaliik. November hó moat ia megtartja aaokott vállo-aó jellegéi: cfak ia a hideg axelea eióaéat meg megujulófénybe eaó vállotlk lel, minők iolytán az öaai veléseknel oaekély fokú bokrosod ah észlel bei 6 A tavaszi alá való gaxanlái leheléleg haladl elére, a tarló répának nagyobb része kiszedve; a legeli) ao-. vény, a szűken termett takarmány már ii igénybe- vétetik. >.— Kurloxuni. A zsidi kánlorlanftói állás (mely moat üresedésben van) évi jövedelme s/Uken számítva készpénzben 700 xlrl. Hir arerint a keszthelyi, sümegi, n.-ka-nixaai, zalaegerszegi tanítók mind pályáznak /aidre. Kiváncaiak vagyunk, ki leax a boldog választolt?!' varak Ica J$iion n.kanizaai gyftrlu-j lajdonoa a Magyar-utcza végén aerléabixlaló telepet fog (elállítani s az építkezési munkálatok legközelebb már be lesznek lejesve. Aa igen nagy mennyiségű sertés befogadására alkalmáa telep létesítése egyébb előnyökön kívül azt is eredményezi, hogy a közönség valószínűleg meg lesz kiméivé a varosban sokféle létező kisebbszerü hizlaldák által terjeszteti dögleleles bftzlöl. — Esti tanfolyam. Hun Samu, helybeli keresked. iskolai igazgató november lO-löl kezdve kereskedelmi esli tanfolyamot nyitott, melyben 2 frt 50 krnyi csekély havi dijért a könyvvilelben, kereskedelmi számtanban, magyar és német levele zéshen oktatást ad. Ajánljuk Bún igaagató úr felhívásét as érdekellek figyelmébe. — Ele6l»b«é\|cl réaxvéuyek. A kesxthely-b.-szt.-györgyi helyi érdekű vaeut törzsrészvényeoei 130 ezer irtot elsőbbségi részvények utján óhajt klbocsájiani 5V\|%-ra. Az aláirás nov. 12-én kezdődött start decz. 12-ig. Mint halljuk ez ideig már 70—80 ezer frt. alá iratolt. Hafalln bAl, A nagy-kanizsai iparos segédek betegsegélyz'ö-egylele I. évi november hó 27fén a Korona vendéglő ter-nieiben a fent nevezeit egylet javéra jóié-.. konycsélu Katalin báli rendez, egyik elsőrendű zenekar kögremQködése melleit. Előre vállolt személy-jegy 40 kr., a pénztárnál 60 kr. FelUlfizetések köszönettel logadtainak és hirlapilag nyagtáztainak. Kezdete esli 8 órakor. Jegyek előre válthatok Belns Lajos és Fráger Béla gyógyszerész uraknál. Irodalom és Uüvészet. — Hehlllar aslu mü t el. Tomor Perencx budapesti lögymn. tanár előfizetést hirdet Schiller válogatott színmüveinek fcr* ' ditáaaira. Egy-egy fo'rdiioli színdarab ára \ 60, finomabb papiron 80 kr., mely ösazeg I dec. 15-ikéig a saerkeaztőhöa küldendő be. < (Budapest I. Uri-utcza 64. sz.) — K6»aavftlgyl éa táraa buda-pesti zeneműkereskedésében a következő uj zeneművek jelenlek meg. Éji zene, zonaorá- { ra szerzé: Bortalus István, ára 1 irt. Buda-pest bei bacht, Qusdrille, szerié: Rosemweig { Hermán, ára 80 kr. Közgazdaság. Kereskedelmi muzeum. A hazai ipar és kereskedelem előmozdítására ujabban léteaitett intézményeink közül talán egyik sem bír olyan ielentőeég-gel, min) a lő városban 'Kereskedelmi mu* seum« csim alatt rendezett hazai termékek állandó kiállítása. Szembeötlő mindjárt az as örvendfetes haladás, melyet a muzeum a gyakoriali találmányok (erén (elmulat. Főként nagy a száma a kiállításban aaoknak a czélazerű újításoknak, melyekel Benedek Lajos és társai scabadalmi irodája (muzeum körút 10 aa.) azabadalmázolt, mely irodát a kerrsk. minisztérium a hasai feltalálók figyelmébe ajánlott J A muzeum czéiját, a termelő éa vevő közönséget egymással érinkezéehe boznif előmoadiiani óhajtván, e közlemény rövid keretében inegtsmerlelci kívánjuk,azokat a főbb caégeket illetve ipari és kereskedelmi csikkeket, melyek a vidéki köaönaég ssetn-pOntjá^ól is kjklúaóaebb figyelmet érdemeinek. A férfi divatáru czikkek osztályában kéu-égnlenül az eiaő helyet foglalja el Vá-Béla tekintélyes kereskedő kiabid-ni* csai aacv raktárnak gyöoyörű kiállítási cso-írnija, Msglaissik rajta a liJtk, az eepríl éa \| «tr aa előketó világ legkedveltebb azé-Ütéfa A« egyik aaekréayt oaekoaai kiaáró-tag híressé tátéfldjegygyel eiiáiotl gomb Ifwk nétkölí Mbér ée aztaea patent ingei «a(yek Badepesiea ktoárútig VaradynáJ kapi 1 halók ^ foglalják ^ i inelvek Inár a téli éa tavaszi idényre réndkjvQI praktihiuHitn vannak médoaitva. ki ingek páratlan ked-veltaágnek örvendeá\|(k rtetpoxak sa ellfkelö (örökben, melyek m Ingekel azonnal l(ilkarolták, hanetb a pcttári oilályb»n is, inalv-nek -olnsósAguk miiR (2 frt 50 krlól lejjebb) aainten'könnyen m kaaerefheiő, sőt mnt1 a külföld ügyeimét í f aagnkra vonják. Ott vannak lorábbá k Mlílvtt a legkülönfélébb férfi divatosikkek p ellett mrnemüi- (örvény láltal isléses mintákkal, rjetyek tók. Kóvétkeanek izutáu elegáns ruháxali csikkéi a legfinoma)»b angol cailindgrtpi« é zsebre dugható me ég ulazó»sspkáig;. jiaxta angol szövetű, kifogl Wfüai) saabáaü öliögatek, titgn héazülnek; llnolnabh takarók, uti ruhák, an iMiözeiék, atb. oly jjtivjr I (ivárosban cask Vájrudyj melyek méhék sétgbotok, esernyők gol keztyük. vadási léiben, mint aa a nál található. Érdekes ,c«o\|\|brfot szakaszban Svadló mü- és épitö lakai alatti gyárának ki^ denekelölt telemlileti löltő kályhája, mel] mondható. a fövi 135 kőszénnel és k próba után megáll szer a legjobb és a rsilun. Is kísérel nek hogy e kAlyhákbúI. aágban és árbin, sí joblian ajánlják a vevőnek auvali hogy épen oly ló mint a valódi, <4i oleaobbi ^ legmh-ben ezt oau\|>án önórdekjNil tesalk, meri ott valófainűleg több nyereségük jván. Mivel a hlroH llráziiy-féle aóabovssersl ia efOssn ha-iiiíhí fák éa utánoxsák. köteleaUgünknek tar juk ja küaöriségei s stij^i érdikálMifi figyel* ■űz etni, hogy váaárláíioál cakk. Hfásay'file gOatiorazeaxi kérjen. Varadi egyéb, levágat l gyödyörü caak nála kepíta* Felelöa aaejlkeaklö: A It íi A I, A J (éaaoawii.iiá.^llajolf.'f gépez a vasipari' Nirencz ismert fö^&roni ne alsó erdősor 9. sz,i iitá«a. E csoportból; mii\-* dő (ilasiczek-!éle eliamerl ej téren a legjobbnak rosl mérnöki hivatni. e rendszerrel két hóig tartó kísérlete* lelt s oksssszal eszközölt fűtési pllotts. hogy es a rend-zeraézát tekintetében pá-lai v0it az eretlirjépye, 14— melyek minden nagy-téllözö készülékkel vagy ■anélkül, valamint légfűtésre is kaphatók — aránylag rövid idő alatt több mini ÖOIjK) darabol adlak el e uay a főváros mint \|i vidéken számos nagy! középületet és bérháxat szereltek fel \4le. Stladlónak szabadahoazott StaiAer-léle kéjménytjoldaléka szintén nsgy érdeklődés tárayál képezi. £ kémény toldalék, melyei asjorsz. iparegyesület saakbiaotl* aága 3 év elő It megvizsgált éa kitűnnek talált, a kürtben Alli\|n\|d(i léghuzamot biz\|o-; síi, megakadályozza ti! (üst visszaverődését még n legnagyjobb vj bar ban is s e mellell a legjobb szellezö szerkezetet képezi, ^llkal-maziiHtó bárnjely régi kéményre ée ára \| aránylag csekély, mibéifogva nagv Kedvelt-; ségnek örvendj Svadtónak zajtalan, onma-! gukal felhúzó aárredönyei hullámos aczélbá-dogból, különösen a IÖvárosi kereskedővilág elölt sokkal kedveltebbek és ismeretesebbek \| semhogy ezekföl külön szólani szükséges volna. Az épület trülskalos szakmába j vágó minden nemű munkákban pedig elis-i mert lekiutély, kinek gyára a legversenyké-] pesebbek közé tartjoaik. Syadió ur szívesen ad minden esakmá ába vágó ügyben bárki-; nek bővebb felvilágosítást. A Schlik-féle gépgyár és vasöntó réaz-ványtársuság egyiké azon bazai ipartelepeknek, a melyre mimlen magyar büszke lehet, mert e gyár a inad yar iparnak még a külföld előd is lisztele el szerez. E nagy gyáripari telep, sokolda óságánál fogva a kbresk. muzeiimnak lubb jszlályábsn szerepel. Az egyik oldalon broncöntö műhelyének gyö-•nypríi müvei vannak kiállítva, s másik oldalon nagyszabású iMpitéaztti vasszerkezeteinek egyes részei lalhatók, melyek külünben a kiállítási iparcsanpokban, melyekel sainlén e gS'ár készített és állitott fél, a legnagyobb mértékben éa legméltóbban vannak bemutatva. Majd rácsozatok, mintaszert? istálló berendezések, építészeit és disaitéai hoiigony-\| munkák és a miben é • \|iyjfir as országban i egyedül áll, gazdasági gépek következnek mintaszerű szerkezeibe!) és kivitelben. Jelenleg a takarmány késgift oé\|»ek és a hires Scljlik-fé 1 le egy és löbbvasu ekék kötik le különöeen a muzeumot látegató gazdák figyelmét. I Szecska-, répavágó és znzó gépei, kukori-cza-Dorssolói, esiives tengeri-darálói a legkisebbtől a leghagaobbig a a legkülönfélébb [ árakban sorakoznak a megelőző tárgyakhoz, í< melyek már vagy 30 versenyen első dijai [ nyerlek, iiL ia méltó érdeklődést keltenek, 1 F gyár kékzirményeírfil különben a gazdagon illusztrált árjegyzék ad bővebb felvilágosítást. A bőripari csoportban Schmidl Adolf és társa kereplsi ut 64. sa. a., m. kir. azab. I bőrgyárának készitfnteyei kötik le figyel- i műnket. E gyár, mieiy egyike hazánk legna-gyobb ipartelepeinél, • nemcsak idehaza, hanem egész Európában ismereten Budapesten kívül Nagy-Boasánybaa, továbbá Bécs- I ben éa Münchenben ja kiierjedi gyárakkal bir E czég az egyedüli aa országban; mely a bőrt rserhájjal cserzi, a mi annak aokkal nagyobb larlóaságoi. szilárdságot éa ruga-nyosságot kölcsönöz, mint a fenyőbáj, me I lyet a többi gyárak Használnak. A gyár hadfelszereléssel is nsgy ban foglalkozik. Nagy súlyt fektet továbbá a gépszij-gyártásra és e tekintetben valóban kitűnőt produkál. Gép-szíjat a legjobb sinbjőrbŐl késsiti. még pedig egyenlitve, ragasztva, nyomva, varrva és szegecselve a legoleéóbbtól a legjobb minőségig. mire nézve a! gyár árjegyséke bővebb felviligoeítás! oynitJ Gazdáink gőscséplögép* azijaiknak szökségleíeit leginkább e gyárból fedezik, mely as ttgjrneveseit blanlt bőr elő-álliláaáfa la nagy snlyi és gondol fordít. (Fotyt kar.) flaailalláaaiklél évaketUaeJit A mai pénzsóvá/-MÍághatt readkivflii sérveket Ali a végt/Mptfbált és elterjedi gyógy-és báaisrerek oiáiiiaa éa baaiisílása. Sőt vannak kereskedőkJ akik az ily uiáaaaiokai házi gazdasági cziklcek és gépgyára. Magyarország legrégibb ég legnagyobb fta,Csillag Aaaa iaa otai. kaaaia érléal IfOrrlry kajaataial, ualyat aa Általam Alta-láli koaóco H kari kaaa-aálata atáa ayartaa, maly aMgakaéétyftsaa a haj* lűkallAat, allaagHI a lialaOvéat éa arMti i kaikért, nrakaái alfl-aagTl agy taljaa aréa saakAlaetéat, róvld Idáig való kaaaaélat atáa a kajaak valaalat a aao kélaak toraéaiatoa asiat éa alrlaégat kOloabaóa ía aogóvja korai taal-lí'Bi'il a Ingaagaaabb korig. Kgy kAoaóg ára Wl kr. I frt g írt. PéatA' val klldéa aapoakéat i péaa alAUgaa boklldéat vagy póoUatáavéialaol' lat aa ogéaa világba. n-iitcia 35 saját házában. (Opjira-utczával szentben) (Vér arn Jótaéjf-tér i. aa.) 1 AjúiiIJiU aafát gyártaányn. a Ing-jobb aaVagból (odiIiikiih kéaBitett angol raadaaarl tüniorrainlfjj/al; éa gfeitttfIrányain, aaali. nigaayoa innirwiif^pbtiéi rit\ vak- éa fnköríi-aatbao apar. r ladaaaia kocHi'íltf-ndtt aaajadala aaott \| tmniutfirit, uiluden Báatárl inban jnélkilliizlint-lon i ukamdngOi ókat, tuhafaemró' kví éo «má<űn Wltiikht; terábbá-Urrinmli pép it leataéaaak éa bör karaakowk aak iára fa fraaeala-raadawr aarriat gyártott kinuli vt ia\|ókélybáit. K0IQ-alaia vaa aaorracoéa a t. yrvöküi laMglb. Igyalak Caálá lolaarralt rurrigfp IBraktána rafalkirai. mul an minden reodaaorl éa laglibb u fátlaanya wrd-p/ptétt ia alkatréaackat dáa\|lké«sli boa tartok. Mln-dotinjmtt gépjavitáa gyároalaa gyi>raa(i éa oleaón aaaktjaOltatlk. — latollipaa Iraaók ('•ILLACé éa tABNA, Budaprat, klrAly ataaa aa. Ü.VI 17- 'fxlH'.i Hí;. 887j] Erki augT lí IHH", AllVMRESI HIRDETMÉNY. \| A nagy-kanizaai kir. lörvényazék lekkvi. osztálya részéről közhírré (étetik, hogy Zala-me^yo öaszesiteit árvaiára végrahajlatónak SxÜps Kraae fér) Molnár Antalné végrehajtási szenvedő Kánya vári lakos elleni 3H frt 36 kr. töke 18M6. évi inlios hó leő napjától (járó ó°/o ksmatok és ezeknek 5°/0 kése deljni kamatai 10 frt .70 kr. per 5 frt 96 kr. végrehajtás kérelmi 0 Irt 50 kr. árverési l frl\|60 kr. jelenlegi a még lel merülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a fentne-veaell kir. törvényszék területéhez tartozó káayavári 30 szijkvben I. 46. hrsz alaii Molnár Verona féri. S/ente György né, Mol-nár Anna férj. Tóth Islvánné nagykora Molnár János éa József kkoruak tulajdonául felvett ingatlannak Szűcs Erzsébetet illáiéit s neveseitekre hárult 2(18 írtra becsült fele réax aa I. 2— II sor az. a- ugyanazokra ssállplMttD 'rtra becsüli fele rész IHN7. november lió 21-én d. e. 1(1 óra. Kányavár Jiözaég hlzánál Dr. Tuboly Gyula talp, ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Minthogy azonban a kányavári 80 Ktjkvben I. 46- h r. sz. a. (elvett 26, hév-táír számú házra c. 4 alatt özv. Molnár Í\nialnó saül. Szűcs Erzse javára hassonél-e/.et és lakásból álló azolgalmat megelőzőleg L I ti. m H o. 2. a. 6b frt c 3. a. 88' rt 86 kr. töke s jár. zálogjogok követelések rvsnnak bekebelezve, ennélfogva a kányavári 39 szijkvben I. 46 hrsz. a. felveit 26 névsor ssán.u háznak Szüós Erzsébet férj. Molnár Antalnét illetett l/t része a c. 4 a. szolgalmi jog fentartásával bocsájtatik ugvan árverés alá, de caak ngy ha a jelz^lofcos követelések teljes kielégülésére axükaégeg-nek mutatkozó 39ft frt ban ezennel megállapított <iaszeget a beígért vételért megütií el-Ienkez6 esetben az árverés hatálytalanná 'vállik 1 a I; 46 hrsz. a. felveti 26 név]sor Isz. háznak (ele része a szolgalmi jogfeirlar* ujat b lása nélkül a kitűzött határnapon elárvereztetik. r Kikiáltási ár a fennebb kiteli beckár. Árverezni kívánók tartoznak a bet sár lOf-át készpénzben vagy óvadékképes Ipa-Ipirban a kiküldői! kezéhez letenni. Keit Nagy-Kanizsán, a kir. törvényszék, tnint telekkönyvi halórágnál 1K87. évi aug ho 13 napján. Gr. HUGONNAY 53 l-l kirendelt kir tazéki biró. falvélMaok éa ak gyűbti vidéki Táf^oaokbaa kél\|rlaot& égak alaki itatnak_ yx XX XX XX XX XX XXlyXIkXDCX XX XK XX XX XX XX M\| M ' I Mlaa«aaaia )( x állampapírok, sorsjegyek, részvények, záloglevelek, x X aranv éa eiDalnéniek n a i X X í í mrmnj éa erÜNlpénzek vétele és eladása, nyék' éa kisorsolt értékek hová Hátra és leHK&mftoáUn TKi(i<4aÍ vMAmViüó paV ft bodapaatl éa bécsi tAaadén aénékolt frdoaot éa alftayfla faltéto 1 OZSUei megD12o.auA I«k möllatt eaakóaaltataok. — Vidéki aognadaléaak a legnagyobb gondiial telj«ai\|telnek. Kiadeaaaal falvilágitáa lelkiiaaoiotowB adatik. ígérvények minden húzásra. Előlegek állaapapiroc éa vidéki takarékpáaatári réaavényekro olcsó kamatláb mellett ■P Ki: I HZ ÁK Hl IN bank* éi vélalale Budapesten, jV;, egyelem-uica^ I. az. 10—10 XX XX XX xx XXIXXIXXIXX XX XX XX X* XX XXX* A pesti maoyar kereskedelmi bank váltóüzlete Bafapnl, Durvítja iitna 1. aiéni 51 2—3 ajánl az 1§87 deciember hó 1-én leendő Jmzáshoz atiifapeai, na BAZILIKA sors firuklal a hniA., i.egk0zelebb1 iiuzá8 1887. deczembir 1-én. Főgjereaésj 100,000 finnt. Nagy Kanizsán készpénzfizetés mellett a hivatalos napi árfolyamon. Részletfizetésre: a Mai ia kar! réaaletre é l frt n kr. • m ia n » H< H n H " a I® n M a I a f H ■ar ka alaé réailrl lalwMoa atáa aa aaet> la««e ayar«aB«ay UtaArOlag a réaslath lalaj-liaaail IDeU. Toch H. L urnái aiai fel t ^Kk^1 1 %;". Wt -é ; ' l ; " * '-. ! • I * H J ; ! 86j x.: ' i Wi' 1 » ' [• k i • I ' ..li. . I . "^LSXÍ 1A "agymosás kellemetlett- ! I _ gmMM Paarhöfer J -fólT" katmáaáabna állá «•, faftk1 ^ . wwwro kulilAli 1 m I T] Á C fl V A náOVáUVáWé Va VáW t\|\| «' áu makmoh i iríi«t» - ® j • í-. h ucmmkw mied-makia- I 77 ~ ~ r ~ * '-—-—- a^tet 8®9® üSjl S^rltSsíí I Vértisztitó labdacsok íftíSr'I^ i^b^M mea- iE^R ^^V'^íl w j mÍ^^U^ui:::^ iliíjrr;^ sr, m A ?^ ,ptfcíittk' fr^flB i li * TT W ™ ■•Ürte* Márk a. k, I l.hrt.««\| tl kr I 4 >Ua»l l (rí á kr . uXéA. ^^mJJI) 1 mM IS br. ^'Mí, 1 .. ' Cd I A \|rm6«n«x >W»a4 HwtUif. prfaJm.a tUwhwil kaaSI. I »fc«m ItMm l fMtolu t' • iinkaokaak kik- L^S^iHJL1 1 $211111 iM IX I imrrm t St k»; I ik«.,. k fri •• i M 40 kr, é láu» iftiluli 10 uWn • frt S»br. Kea- fivs')U g»M# snükx,-1 C> r I * U . Ff\ 8t.-ehárvár 1897. mám. I .,t,U« «.> eV.»V«t ejuVüidMit m« Mm f» [van l- viut I y-^. H' ' . VJS^^JÉKt Jtmáialre oukra a legjat- \| ftomatu Uaél MmW. «i.»k««k ii>ü UU< l^éiaak a fchfcinkéi, a teakállaOtébb «a W* i ~ ^Sr^^Jk ba* momftiülok m«.»»>(t»'\|ijiik- .11 anl7«aakb'be««\|aágaákáe agléaaigtk baljraáPnaMl kOoMá. Aki «a»k HT**1 kWrir«M Urt »«Í4k, tovább »JW,}» . , f . M iprj.'LWt I a«- A. tömzsi leyeietetíl náháaiyat Ide Irunlc: 1...... ■!!•-1 !ft(Mnp\|UilHfss sgEsr öiír- ra^auwjftíssat' (Strakosoh ín Boner tubadtliM) IJ&'^MST f kw^í ^^r^í^^KT'-l. T«ii-at4Uíf..l» ia ■ bknA rsj wmrlv fj iiasvol.li káslará« \|WWfn««É\|l\|, kcIcnjíA^t'Blwl^w a Imt aak tah4iMaiM\|«a a^lUrf«i n.uji«nJ Euaíé U«laMlal mi <!■■ ilfia 1 r\|imji é0 folöl uirtMaj n«biknjr űr akli. a Mrfaaaá réndklUu ra,B«f»jealkl^afcwk , I A kairálra uUmm^ UnaiMl rwa t M , . áriwhfH 0n«kei, niarriatj kiméire, .aiappMU. iüavloio>j imí m w.«a\|aU a fraeraia IWáiaia. bmvtmtm kiwitt omiMteai . ul . Metéli Atajee, klfájJan é«tiszta a" megbtkari ása nwil-tt liololu-rro taom. ■ * k«k«'«aabhat aan I >,..-1.nyirn iá kuaiilitl vatttk i,„;K M«fMknru k íe1..-rb0nH^ kim«i.> k.,,v- UHiaA,,Uoilók caiadk i* nrlaatra kiallíláata). "c?vri,lrk llvalfla la^kui ba(M\|Wa Unyliill aaaa^k'iaaei I T»kiate<«ttH (Jra« t Atta WlaataUs, h<-iy Jáe XKud^^SíS üa,»hat k Jlatyariittár atfad.li v^érö^uokduil <1<W1 ,Clll,uA» , k I ^ * ^ ^ • • áU. alá\|t lyOfj-rra ^alá ^ákatáaa. e.M a. áa. ' STf.íV^ÜSÍS ' Tr 7 XI --♦ lláal MtHtfc áa l^éltaai^k kyuálal ^ad^klltoé fecjk^MMM. mtiy at «e «lááa«Ua Srasi aí-ti Schlcinz K. és Társainál r ^ is* ú I^LXr^í^tiSir^^^"^^i^ M4U ^r^JZTZZT^^ , - V ,, ... — , . • .... ... . . _ ~ ■ ami^ii ii»h oa uwiHau M\|iwrn« ay#rallcaára at U'MMMt miiem aaarrt ilm ITMU b,zvfrt ^olh",om- ' Budapesten. VII stáczió-utcsa 47, ós; u ^.adaH t „ \|«Uaa afi-a^skaiT ÍDruM«««r Márlea. [ aila»a.«v«!.a.k arra bUratta. ci »a<Mut hegy aa L Kfrléwi TéUcr a\ V' lwmincza<j-utcz«\ 4 11.,.rl^t .pú jö I I . j- T . Í!D tértUaiitá UUaeaaikM íoJyaatixbiü. kagjr a kit l Doitítvawm t. aa tiaU. ^óUuiuiMahmtndoii s^raán a,iu. ítór^k. w^Wt v« R a rjlljM.»tt m^ I J4-Z f.hnUrlá fly«^kk »k »t kaaM^lki^ T i , Ránlstflzstét mellett is kapható. { I ^ Mwár »0 JTlia ka).aMit Ma. kzkaMSi «iMk bmlati. ka«y 877 I —18 j Ar;ogyzúkek Lujyta éa bermentva i Re\|«rr igaré a k. I TlaaMt Urap j Maai JfOatktlatt ki álén Ittf Májt tiajoa aéKybali ktaaaaUt aláa lal\|aaMMc«tat , j, 1 __1Xaimmmmjm ■ i ■ _\|_M \| «\|f«+»ahb káJáaul aa ba Ubiátaalárt mórt latot Mfttl • h»zy laerrWai kárébaa iz»a betgáa ajáaiotn a ■ j ' .......................I " p' aláa agyadll aa ««a laMayigfl £> ógy«lt M aáai labdaa^kat Miatt la aa»a^ klfcfáaaa at allaa ka ée HyXXXXXKXXXÍÜÜCW JÍJOÜOr'K^WXÍOOÖÍXK íi^ ^T l 2623)ni 8§7.' ZrtlLcipe «li.p»njtl.\l ' fl F guvln ■»'^T^'!''3'" ^ . '"■ ' c T- I X PdKráyph InrfWmtolv 8 IFagybala; Ub I7udi3 ell.nl por. W ± Cl 1 \ il/Al 11 Ili 1 (.ICC I I I i I IV. W\| I f<zyty>k 'Ilm Vülamial í$y»u Máit Mb»k «tl, «IU< M 75 kr. \| J I • v . öl"1 kr Mrillf,ltr' kabiwi fi kr. ' í , ■\ ^rmegyei gyámpénstáránál essköslendí; tóbb rendbeli mun- 5 IGolyvabalzsa®. JJT jCJVK'SS Tormanchínin hajkenöcs K^i ^ kálatok keresttül vitele végett a törvényhatósági IMisotuáfp k<tagyOlés> C 1hmm s'» kr.; 1 ^.bba-k i^rt ka) am aiit-mm amaak S-H nek 8374,145 tk. ss. alatt kelt, s a nagyméltóeA\|\|i^ mk belllg) miniss- C I Életesszenczia (M^wUiNimisttfl ^ ^atta kiáiuust dobot s fti tirium 6703 887 IX. márnának rendeletével helybenhagyott határosa- C I . . n .Tí raaa_ematát »ia«UaU — tlval egy ífepáni ki ne veséül ha^onkinti 100 f forintnyi dijjasá^nl 8 j' ^^^^ Egyetemes kMŐOS g^^lgü A riínJszeresitett ideiglenes állásra pály&at nyittatik. fi ! UtifUnedv^n0!,",í . t ■i.Bd!Blr,,i ^^ ^ «r.\t • « tf 1 I J Ili I . /» .J.,, Ilf I ,. . ^f1 ataawrbBnH atbli MiíMm lAbMilytk kvruMár. aabak, rm- relhivatnak tehát mindazok, a kik eien állast elnyerni óhajtják, J I t érag öo tt s a«taa lutavéttd iót:nir. i„pyuiaJ>^ áa bMunio bajok ati»a aoktstniu j^aak X Ijogy jelen polgári állásukat, ssakképcettaégllket, t\| külOuösen as 1S88. ■ Amerikai köSZvél\|y-kénŐCS ,#i<bh""r tór.«vab« káid.». i75kr. S A I aő t. cs 17 ik S-álan előirt képeaitiényeiki^ igasoló okiratokkal 2 ,b«om««rá i,aj,4«a«Eirvetemes tinÜtA+A A * 5 akabálymerflen felszerelt folyamodványukat öl t fn 20 kr. ^ ' ^ figyeiemes USZUIO-SÖ TT J ' , , , . 3T \| • MiaiUafMa ai«(aamt awnittéMél t«it&\|taaai. u«4a q í loiyo cvi ueozemner iio su ig O Alnesi fü-llkér rr,; 1 1 v** irfOriaaál, araayaraa iMjtiaa dugtJáabaa I A alulírottnál annál inkább benyújtsák, mert a kéribb érkezendő pájyá fi F T TV1 «» 1 A znti kérvények figyelembe nem vétetnek. j fi D Romershailsen^t l' szemeszenczir ^i,. . ^ p ~ X Kelt ZalarEgirszeg^n 1887. évi „„vomber J,6 10 én. « .....' FF^HF" t , lFerenCIkí " li li ; Ka^a ilt mkaaveaa<t kr.enimriy-k«t kivál ia m ra't ia\|mkbaa kirdaMt anai hat- áa kátféMi 8 1- J C/SŐVtÓ'H Kfli'Olf/ S k 91 i R.v»e.vkiilíi«lawsj^^k rnÜnruu jartatuak a a aatali a kwialpíbmi ata> taté calkkükről kívánatra poatoaaa Zalavármekya tliapáajt. V \| l'usiai i^tkMaléofAi lyvmeu f« [MeeloMlltelaek e piti aiilain kfkáláéw XXX XWXXXXXXXX»X»XXXXXXXXXXXXXXXXX" A pénz elölera beküldése leghelyesebbén (poitautéflványnyal) a portó ol- I ' i '/csobbi tételét! eszkp^l. m.nt utánvét tl -----—-— \|ii Nemzeti szálloda Budapesten. 9 oj______________ uiiíbbibbi I A rtXesisell azál\|odsk> lUalell venaégellie. I a - L J . .. • f Z ■ Van natratcaHa auvaa tadoaiáaal adai. bogy axáilodilaat f. léti ao\ •■btr bó 14. gaauuk fi V (JBitTttH-magvar axabadalmaxott . v ü RÉni ZMtiHIOBíDNM 1 g f ! 'T , ff I edtkn át aaoa alkalma.Ml. atidAa Marcbal Júaarf árnak, at nAtgfd Királynő- uálloda tulajdonnaá I ETm M ■ ■ M M aa _ M V M M M V A U A • aak leáayát. Viktóriát aöát vatta. 1 ül Cll II II U II V 1 III \|l II llvAUK O Midiit at irányomban Innnailott biuimat éa jó 'adulatot aMatd tirgk* uönnía nam mu- \| \| VV tm T r Q (attikaiam al atoa tiüitelattaijra k«raim«m«t, bojy ugyaant fiamra ia \| átmbátai aairaakedjeadk. e ^ ___ Rémi Róbert i g O lTt •. - - 9 ' I , A „Xrmuti atálládt" roit tuiajdot osa.- ■ U JgztfC^^Z:' —---U I Vonatkozva atvámt k K«bjí Rátart nryk. fanlrbbi k«tifmétyfra. ttot kérabmmai forda- í a ^ ^ / ^^ írL* 2 • (ok a „Nemxcti atálloda1- igeu tisztelt »emJópfilirí, valan iat at utazó kteOaargkat. bogy aa atyám L W W ■ iránt tatuaitott biaajmakat a jüvübcn B>iiUataaaanak reám álruhául II CJ ^^W^BMf^^ aBMBmi^BiBMBP"^^^^^ Q A kfilfTildua ralo ht»ta»h Uaiótkodacom U i\|ry a axálloda ualtl tarán ataruU UpaatUla- \|S X niAili ' i Ti i 71 j . lfl . \| iáim hanoniólaz »aa\|liHÍ»niDak kitttaii btrrndwéiia, a jutnui<«a átnk, ponijm kí^mlpálat a onai>iu>áz I U POtlÖK SZalmaZSaKOK 68 SOdrOflVD6t6tOK RB YOlt W Z tjUatawá tfki«t'i.l^n kövatott ••» mafva'áaitott iráuylvcim nmvluim •uz»'«lik. imzy adaado alkalom- J Q T * J tj Imái Htaraac.'oiltetaek becMa látnfataaukktl ét miat liatal ketdAt j(iakarat^ támofatt«ukbaa réatMiiiaark. \|í ^ tiszti tartós ét iolányoá kfilénóarn alkalmat intézeteknek és kórházaknak Nazyobb n>e»rrende- \| A látat i-f kérvarm i»métolva mtradUa. fi X meícíelD 4rlekoge<Hs. A megrcudelMkmM u ágy beltö tzélea»é»i« H hossza tudatandó. U \| WÍ" BrJi W g Kii rak tár: BKOS, jjner Markt 7. sr M1T" g ftfBngiif >■ iFiÉMiíi^gigilí'rnlafiarímímTmiéx9 j BBBBHBBBBBBBHBHlW I savitelí-li&z ! WIM t Sr TICHO BERNÁT, I brünni szövetek "-"tSt2E8ft¥é" Brünn, Krautmarki 18 22 saját házában. és bémeaue 1 J _43 2—10_utánvétellel küldetik: __I 6sxi-é«téli évadra firünnlposztói FglőltÖUO?0t Jlr méter \|tí. m^r kocakáj ^ L^l^wl U./TT evweewfek Tai«A.rsluiSfl RBhncrRvftt Rumburg! 2epllir\|\| maáájt jfetülmuiv. «őt-maradékokbaa M4radd. IfflKHMt1 KiÜaSZOV0t oxfOrd . WiobbTl.»od«r-l kSíaiáarál —llott mMÉm^B síE4f^oF —^^^^^^^^^^^^^^^^^ ——^^— - ■ hkC ai Ml KM Palmerston Mandarin ^méter Ff^ R Wíftl Darsdékokbsn, maradékokban ^Öl POSZTÓ 4 Há2ÍVá$Z°n !M H - L^Ck 110 m boaata agy tinta cyapja S.10 m. 7 T 3 rt fl. 4.50. U !llrtí ull , atAta bál .\| . 7-76 ttt í taijaa Uli kabá'ra. boaaan egy toljaa láH tw»ta jrrapju, miadan dimt aalnbat kaU , .. _ jaa Jobb miat ráaaoaH g<« Btr moreitól igaa fl. 9.W rabára fl. e.—. ^ _ fl- /a ,0D. ^ C50> ■ finom L . . 10.50 hi ———— 1 ——m——■—■— _ ■ 1 udóiny felelt talon Stájerországi IP a^ter 10 mHer, in méter - Ksy ég V tég ■ frl(A4rti LODEN Kalmük UmM affet°"jEÍ.0>í^tífJ amta^koáhna diratoa miaták mo^ maakató .odilfá w.£páa min - » >«' tajaa fl. 5.SO lyUlafi fl. 4.M.V ^WL ÍSf^H affí?11 .'tóm tafiaa Va kai a. m cm atéle- U«njabb divat SOrtm. Iák, S0>lm .néla. CC. Jagy lagobb mb váatoa J0 rtf ibbiyaA ; L^ doa _ SáO M dé^kabétra-Ce. ^ ■■ ^ fl. Ml. aáaé, Xe.se. 1a»,H«i. _____ —IMBBHH^HMHBHMBHM ■ Ijkabál nadráf. awUéey) IMJttKK IIfit inttPÍf 10 méter I %r j Kry ■ mA^tttsiSíi sl 1! é ^ Nigger-Lodiín Lópokrócz ^iJrwddl lUatUa. la bér faaai- y-wrá. 'OO^ ISO «tm homian 110 P* ! t ■ g mtr Z. palmaralM 7 - frt ■ •aa I. faja fl. I S^ ^^^ran^ ^ , ^^ ^ ^ \|\|fi ^ ^b^aliaata jya,.» { " % ul^W S50 Sí 8 II faia fl. IJI. W 1 1 rt. kaftSa aaéla. fl. u«. miaáoég fl. I^S. > \| 1 «• tf .tr adá» ■ -Ma—bm—a—J .j ■ Jkabátok . . . vn frt ■ Mmí I r JutiIMy « I garnitúra umjllíjai, Voliurkindol raraSSSf^11 MéákakbM i' éa 1 aaatat- /ffU ~ '™' 'T" ■ giváaaUa kaid a Inti a, \| tekk kkHeáTiie friik r ágy ét I aastaH* m jjq %Jkom.. tlaata ■ JKIEtagiea 4a bérttteS I iákkna Mjmétoü Fmcbtl Falap bpInlajLaoetiál Nagy-KUJu- QyógyaáflrUr «nyi foflaik raáaál Sárám atfvaakadfk nxatomat aa áaaaaa eitnétt tavára m-Hjanmaainil méltáaiurtfc ajWt két la' al é» kát db. rbiaai aatogpaal káldaal Uaaialallal mar álam aláaataa Wftgáia Havak áUjat, SWarte l-oaejraof. T»kintatattH Urait I Ama WtavéakM, kagy sála «nl., t ft,oyí gyágyaNta afyoalá jákatáaa. u int aa áa kii Und fogj kaliaama, moly at ée wnládvbat aékáay Idáit tagydafaaatal bamfr m«E?mmiaitatt da-caárn aa ag taiaaal agyaltSMi taonk aUae éraatl allaaaaetvaeiaak arra balá/nttam al aifiail hagy at Aa várUaalttá UUacnalkaa folyamodom, hagy a Ua gaihráaakék atfitaégával ..^romoljam aak ért bam«rtbi-dália bajoioai. Nam babát Ma áaaak bwal aai, hagy idült bajom négykall kataaálal aláa Itljttae amgaatat a hogy banMa kárébaa ig»a batgáa ajiniom a tabdnaaokat Viaoi la »»ml klfcfáaM at attaa ka lé I a aaraktt ajrilváaaaaa — éa névniiiriaam nélkül - ■ káaté Imi. KiváU táatUirttal Ik.« ISSt. frbr. gO. ' C. w. T. ! Hgflftsl l^S fabraár ik. rtm \| Kam jfajatlmiam ki alággá laj í at ka ialiaáesaiért wit lalae ím li >a »d taMjaymigiB iv<«ynlt M alm at< N%adHt\| adabMén, k habár agy Láb izsadáa elleni por. Dr Romershau l\| U rtl fit 6U kr ÍSWtéle szemeszenczii. léi ivag l.frt ÍO kr. I aavvtalt ké.«itmray"knt klvál ia k ranama tartatnak a a ettali a ' SÍS fa. A ■amtkaeykáakbaa al-Irahiáaáabaa átlá ^ deák INtl aaálllton H áÍ\|a\| ssasj éa toaarigán éMae laáiWv'han wélaaliSaak id tmbekáem/vli eJda IÁ Ttbmaásfal ietaaijnk. isyiflgskgkaakmiisk, b«cyl \|^<ébS a ineteaknak kik* Wk nv8'iu (éw# aaSkvá-g* {van l»K.H'l>t»tt Wjnk iHaláai. A nagymosás kellemetlen- O.apd Hátol Kung&rla I riar{n>,y, f n. k tWwl SH li-W a«v. H gnaamran. ta^y a r» mmmrv kntdáll 1. aa. aMmá-!t fbetMdffég miadaaMta-Mbaa naff Jt etébitaHI. aléf ktayajrto Jár. a a hi«Ur léabaa aMkai«tbaUaa Qrf BoUtlm Márk «. kJ at.-»ahárvár 1887. mArcx, lamé iáira cukié a lag\|ak-bat moudlidiuk aMiaú(éfJak* mTlkh iabaa niiífc latt láva aaoa hnlylelfa klje* •aaat ckaaiil e nikái roalaáá pwtif MalaaJhun aa aam áll. mart utóbbi időtlen agy vgaaa amayan* •l» áa ■ BKHáa" uj anamétr a«y ittgvöbb báalartáa fkbérntaMl. kalaafv\t Mmtam a «lol 5iws.;n j lu hAn, ura ah.lt, a W rmomé réndklU^I MfH ra^ av,fal himawok ittarlwumj mk é«-'lf\|fl ■rytajalasllaanla-ed* kifádl. lan áa liaatn mnaéa. aT fábáisamiav k imúi/««, k<»ny-ayá a ifiért artd.'mJnminl •r 1886. nov. 2 >-án. n: osd- és [aisaríféjiifliisiPS (Strakosoh •'a Boner szabadalma) « hmnlfl ért^pm Öa<iktt, mj«arriat] kiaiéle»«s aaaiMaa éa id& amfUkai itát ItkiartéhM RápaUi MkrU taaam mezirieini-k a aa^áal hiavma ajáalkalom. ,' grttrti Té<!cr " k. . alatt mtj»tálkari aaa molUtt bafrhérré bom. V emuana^rldk caiadb éa caélaaará kiállitáafaL Kaj.hat .X- kazyarnnáf agyadtli veséitgyBákawI Schlcin: K. és Társainál ^ Budapestén, VII atáczló-utosa 47, ós V, harmlnoza^-utcse 4 XT' rrébamu«ibmlid(<D wirdát ri.a. .'lóruík. , Róatlstflsetéa mellett is kapható. ArjOjjysúkek Lujyaa ée bemente* ' i k< K, t lagkavaatbbtt tam taba rágtak, tlcklai KAIimáe a k Eaatargwa I8S '•■ dac. !■««. At áaákaét Mkinddt I taima a^n^órWmn Igaá já ma^kál wr a; TÍIIjm««í mag vagyok vola alégadra. Ite\|nrr 'igaré XXXXXXXXXXXXXX W XXXXW^X^XXXWXWXK 2f23{ni 887. f Zslámegye slitpánjáitSl. 1 X Pályázati hirdetmény. x X X o X X X X 5 X X A vármegyei gyámpénstáránál essköslendőj Ifibb rendbeli mun-kálstok keresztül vitele végett a törvényhatósági llnsottaági ktfsgyQlés- w nek 8374,145 tk. az. alatt kelt, s a nagyméltósá^tt mk belUg) miniss- í; térium 6703 887 IX. ssámánsk rendeletével helybenhagyott határoss- ÍJ tával egy íóivpátii kinevezései liavbnkinti 100 forintnyi dijjasáHiial rbndsseresitett ideiglenes állásra pály&at nyittatik! 1 Felhivatnak tehát mindazok, a kik eáen áljáét elnyerni óhajtják, nogy jelen polgári állásukat, ssakképzettségllket, s különösen as 1 $83. évi I aő t. cs. 17 ik §-álan előirt képesítvénjjeikft igasoló okiratokkal atabálysserQen felszerelt folyamodványukat folyó ívi deezeiulier hó 20;lg alulírottnál annál inkább benyújtsák, mert a későjbí) érkezendő pályá znti kérvények .figyefembe nem vétetnek. ' Kelt Zala-Egerszegen 1887. évi november hó 10 én. Csert) n Károly s k. Znlavármcrya alispánja. XXX XXXXXKXXXXXMXXXXXXXXXXXXXXXXX ia' ■ fc.^.^gBX^ ifi Nemzeti szálloda Budapesten. " J KKJll XKIIa.TIO^II^iK • I edttim át atoa ^kalombál. midAa Martiul Júaarf urnák, aa „Aagtd K\|rálynfiH atálloda tulaj<\|onoaá ■ Slngerstris&e 15. ion. tiicismu Vértisztitó labdacsok x S i^^i^te rnééa knitaokai rntifnmm ba o^m J.u»n^i, iuk votea A lyakaaaaM. aaaiakhw, omn afyéé aaar atkrt»i» •41 attaimaaiaMi mhr laáStavk aiéiutotaani. a a itrovMaMi kt« akfi gyágytlém máiiefaaéil. I áakaa ÍZ hktoiaal tl kr. ItBafaaSá^irtaal I frt I bt. héndíaiaSi i aai^véiáaM»Miéy t wbt 10 bv. A I B„.m>»g baklfJéix mmIUiL yatoaiWM aikaídwl hatéi i I ivk«#«a laMaoa I V II kr 1 n karm I fH Síi ki; Iléhm B f»t S) k»i 4 likam é fit ée kr, I lafcaia 8 in tu kr 10 litiw • írt ZO kr Km •olib«i. adnt «gy takMwwi tíétk>f»al nam lh«t. amkortaha toáii ékaéa«v "w'iboaá bál báMI \|< -^tiV a lol áaanklH, «et;akMak a kakállafllébb «a tor ml;aaabb'ba«a«aégaáléia afééeeégál balfraiSUOMI fciarfMk. Aki aaak í+t IMéiia ittt vaMb, loaébá Igakiw aftjaaéfát bl«i Jk. lcő®2öió ievoioictodfi ziéliányAt ide lrvizűc: Igae tiaaWt uram I JA a fl l^bdtidai valákaft áa határnak, aam, atyáask mltjt a«k aűka kldiMám ; aetk vtlébna aiajai bajjrtM sagltoical ayniinntl, A bntvétft /atpévlt laMaomk i«gnafyobi> rvon I todm áa baatHat^a kötőit tii«'iium aaét t val .«■ iiyípn iá kaaaaekM Vflttk, mte mafaakaqi «é k . bajiban balartéfbaa Unyiíall -iTti'tyik'ii «w K által, ká aam U taljw tséwiiallbét. df atamal jnvi. I ayartok áa Moduli la elái^b hytaélal. Knzadjb éa Ufbtmaábk bá\|toaal áj m^adáaakél nkiknnk oaéel vhIi "ba be lehAéaat aagitoóflval ayeral pm ! ' Daatfaicr Nártaa. wal Tiatlall l'ra« \| •■h-ahb halárnál na ba fo aláa agyadll aa I k i aiár f vrk »la »a i(v artg aéba ba kélt vaa --m---- --l-y '» ■ - -—-W-. - - kár aaavira bafyraáltti kegy latnloa friaoaaéggi ütlfünedvS^U allaa. 1 fivog 10 kl g St igaaa Amerikai kö^zv^-kenöcs g^f ibenawanari ttajok I frt 20 kr. Alpesi fii-liklr ibaomaanará bajok,! tagawggSIáa áa ntbumgraláaellii i I fn 20 kr. Ka^a in imagaavti ZV"Ctkuluniajrwr0k ■ éa •iirMía zw»d4k>pvn V l'aktal RMlkfláéarli Qaraaa fo) mellrll uiaaiHfilrl A pénz elölera beküldése leghel xsobbá tételét esskrall. m.nt uiánvétt Egyetemes kenőcs fitt twl'ÍSÍ iudulatu ftkélyak éa miadannama dazanntok «lia». i tlkaaki MlMtt* lébéakélyvk koröttinwr-g. aabak, na-lágyaladaid áa'baaonlá bajok viWn Mkmar>«aaa Jéeak biaooycb. Kgy 'égaly 3't kr. fiénaaatoa kiid«*d 71 kr. Egyetemes tlszUtó-só ^J" MimlanfiUa ma\|navnrt amcaatáaaél l«jtá}at«rinl. aaédt syitaiorgArianál, araayaraa hajlmu. dngnláabaa. Kzv caoaut I írt Ferencz-pálinka Fgy ivac go kr. •ik\ lapokban kirdaMt éatnaa hal- éa kálfáMi a kuHalaibaii uora lová eaikkakröl kívánatra poalatna uiiMiohtiiHiuMk a páma el4lef«Hi krkáláéaf li —II resebbén (poitauttflványnyal) a portó ol> A „Kestiell eaAII«d«au lleelelt vend4gellieii. Van aaaraacaém asivaa tndomátal adti, hogy mállódé lant f. léti novambar bó 14a flaauuk RÉ9I1 /,SI(,nO\ll\lk édflm át atoa alkalomtól, midáa Uarcbat Júaarf úrnak, aa nAagol K rálynö" atálloda lulajdononá aak laáayátViktoriát aátl vatta. 31 időn aa iráayombaa tannaitott biuimat ét Já Indulatot aaaaH inpgk' szönnúm ua mn* IMttkatam al tton tisztelőttaljes kcralmtmat, hogy ngyabczt fiamra ia álrvbátai aairaakadjaadk. j Teljek tiV.loleti.il, Rémi Róbert A „Néttiznii aaálládn" volt tttbydotoan.1. Vonatkozva alyámn k Bi'mi Rátart umk. faalrhbi k' airmétyéra. aaoa kératrmmal fordulok t „Nemzeti atélloda" igaa tisztelt laadégaibrl, vnlaninl aa utazó jikaöaaéfhat. hogy aa atyám iránt tasaailott biaajmakat a jövíihon máll/sttaaanak raám átrnbátaL A kfilfíddön való hoavtaab tattáikodáaom U igy a axálloda tokiét tarán atartatt lapátatnla* iáim haaonlóiig tttlIiHiámaak kltiiníi herrndnéM>, a jutauyo» óljuk, poa<toa kltaolgálat, t caimtaég éa Biztai4g takiatct«bra kávatatt éa magva'óailott iráaylvcim' natéiarm ragrdik, bogy adnadá alkalom-áitt) Hzaraaaéltetaek btcaea lálogatáaukktl ét mint fiatal kezdet jánkaratk támogatéankban rmmaáiiaavk. j Alátatoa kéréaam inmétőlra maradtam 48 2—6 v .j- kivalú tiaatalfttai K/hii ZMÍ\|gMoiid.. Cs.kir.ptráh-majyar szabadalmazott Farugony-matráczok 6 frt____ _ _ ~ frt Pótlék szjalmazsákok és sodronybetétek helyett irtós ét jolányos, kfiUtaáaea slkslmu isi léteteknek éa kórházaknsk. Nagyobb niegren I, megfeíelD sneeogeqM. A taegreodeléaáknél az ágy belső tzéleatáce ét hossza tudatán Főraktár: BBCS, I. Nener Markt 7. sz. mY% SZiTriteW-lxáuz Vnlrtilt Heg aem felelő árak miadan nehéz-tég nélkül bérmentve rtMIvé-tatnak. TICHO BERNÁT, 43 2 Brünn, Krautmarkt 18 22 saját házában. 10 utánvétellel küldetik: ■taták ás áxjegysákek ingryea ás bármentve Brünni posztó Filoitösi5?et auradákokbaa tiszta gyapja 8.1 Om hetman agy teljes öl tányro. II. 8.—. Falmerston maradékokban, LJii ar hoiman egy WJaa téli kabá'ra. fl. LM _JWfrfldAkl_ tiszta gyapja J.10 m hoeana egy taijaa fel-0 tö. - fl. PI^O. Mandarin maradékokban liaatn gyapja 2.10 m. boaaan egy toljaa láli rabára fl. A.—. Stájeromági .ODEN ma'téláabbaa FJft m katjaa ánkahalra* fl. a. flJaHaet kbáv éamd-•a* 1 faja fl. IJS O. faja fl. 1JM. Mkaé buji IS BMiM-HáflMÉbaa flPSrtá llftkaa fl. Mk Tiz méter TgM-rÉK tixta gyap a 00 etm-Rtélea minden divat anínbea fl. 4.—. Tin mélar kocákéi Rahaszövet 60 ctw. alélta agy teljes rtthara. fl. 3.5Ó. tgy Rumburgl oxf ord mrubato legjubb mi-náaég V9 ráf taijaa II. 4.90. Tiz méter NŐI POSZTÓ tiaata gvapja. miadan divat aaiubea k«u \áa ka«laa fl. a. 10 méter Kalmük dlvtlot minták mo»-bai^, gil cm aaáta* fl. a.7. JNöi ingek áÉÉHÉi Maiiranrái M g ü fl. Ma 10 méter. mtakató 'filgyapjo. legújabb divat 60 rtm. aaéjaa fl. 4.—. Egy vfeg" Házivászon 4/4 a rt! flj 4.50 Vi rt, fl. 6.50. 111 méter Ruha BARIÉT m<Mhá pfimpáa mia 60 fc-bn. raéM fl. afte. ták i Kgy »ég CHIFFON C- Jegy. «0 r6' tejen Ü. 5.80 CC. jegy legjobb mi- nőtég í. e.ao. 10 méter Nigger-Loden Uaatn gyajn a lagnjtbh iaai é« lék rnbátort. kattAe aaéiaa \|fl. aUHI. JCgy lijiJs garnitúra g' égy éa 1 aaaiai-bfW fl. ilé Í0WÍIII1I ? ágy ét I aeataNt, títl fl. am Kgy Lópokrócz 160 cltn. boaaan 1B0 rtm. aaélaa Igaa Já miaáaég H. 1.00. Jiiti Ilggiiy tárák /Jijtla t»{Jmk iHio. ia Uiliiiüai, ainém aaiabea ig«u alkalmat fl,».-. W vég 2eplilr] a legjobb a legmodernebb férfiingek tón éa] ruhákban 30 röf toljaa fl. e.ao.\| Kgy vég Kinguovéfl atélea IU) ráf tol Jet jobb mint váaaoal fl. 6.IS0. Kgy vég kanavászl V4 anábw £0 ráf ibo* lynaainfi fl. 4.AO.; váasoa} 0 röf ib6lyaj aaial ptraafl. 0.—♦ fiélikendö; 9L kaanaliatla g>'t\|>- Ju fl. a.-J Kgy ^•ttda- Vejwikecdo •Akeaua fiattá brünni szövetek 5szl-és téli évadra flneeaeig ée átartóasAgr mépve mtidaa méaiyárt' máayi felllmaha. aaét-kiildi uiánvi't mellett SIEGEL-IMHOF posztó gyárt raktára HKCnvukm i íl iwfiwijf wö»M ruha \|8M íntr finom gyapjnatávalbAl 4-80 frt 8" mtr jlagfinoeubb gyapju- návajbál .[. 7-75 frt g" mtr gyapjutaóvettói igaa finom [7 . 7 10.60 frt l szdteny fekete talon ] rukéra 8" mtr finom fekete poaitákél 7 frt mtr Aagfiaoáubb pnruiván jéa doai ing J . 6 60 frt Miad4 Ik utol vény te^jaaan aumaadá egy tafyaa art áitáayra [(kakálj nadrág, paUéay) ieáAfwmtm Mjoi lelőtt Hgebal Ffllöp UptnUjdoDoenál Nify- Bnom mtr palamraloa mtr patmrm kabátok Kamgará n6votak tuffél, yanavrtok. valamint náameiéaalkkakigaa atami Itatnak kaid bati kagjen Urmaata. A legjabb SZÍV ÁRKA FAFIR A VALÓDI LE HOUBLDN Irancsis gyártmány Orai-e^eelr aa utMnténMi. B papírt dr. J J. l'ohl, dr. K. Üdvig, Dr. K bippmtai urak béati agyaiméi vegyUaarok ktobV aöaaa ajánlják kitánú mináaéga, nbanlat Uaatnaága éa amiatt, hogy abba aammi ártalmas anyag alaneea balakevarre. ^ 11-66 ne mwt aa t'aimaai i a IT.rmSin^r. tPUk Tenyész bika eladás. Zalsmegye F. Vemén jelenleg 8 drh ebből 6 drb két éven aluli. I drb. nágy éves áa egy drb. 5 Ave* slgsei fai tenyészbika eladó. ^V irs darabonként: IM írttól Ü50 Inig 6tr. Italacaj Fsrkstaé gazdasági iniázöságe Ventán «. p. Nagy-Kaniass. 441-8 49. szám Nagy-Kanifcsa, 1887. november 27-én. XIV. évfolyam. T. ■f * in ÍM ' xxx ni MarfcaaitMgi ■•Hkjiv- 4a KMMsér-ataaa wtíi Wb Éilni II > ka caibml riasti kaaA auaosa Wakeáv glaiéblTatal V4mUa-aaaa 1. R MnwmiUia tavalak oaak Umart kwb Ut AfkiMlatk K lalra tok fiam mm kllrataag. vzr ra zzz zzz—xzz Politikai éa vegyéet tartalmú h.at)[lap. A Zalamegyei Ogyvédegylct, a 'Nrfgy-Kanizsai- éa Délzalai takarékpénztárak, Rank<;gye6Úlet • ax Alsó-muraközi takarékpénztár részvénytársaság éa ,ön», szövetk. hivalaUh közlönye Megjelenik Nagy-Kanizeán hetenkint egyezer: vasárnap. zzz rzn zzz r ai 'ja1 pbőrimtei AKAÍI ■e ti rCfi n m«h>. lm ílírra I frt. - kr. t ao „ i „ iá . ■irlilbil jatáayaaaa sialtlalakk. I ArrarM • agytti blvatalaa klrtatarfayak 1' 1 kr ttlngélfaa Mái 100 hM« I frt UMtaf talwlaa aaátrt agy M kr Vgtlttér petltaora 10 kr. zzz zzz zzz zzz AZ. 4 A kicsinyekről a nagyoknak. Ha a magyar kisdedóvási Ugy e hó 20-ikán Budapesten lefolyt (Innepé-* ről magemlékezííuk nem aeért tesszük, .mintha e szép Ünnepet, melyet ő fel aége koronáé királyunk ia megtiszteli; látogatásával, le akarnók irni. Post feeta jönnénk; s vidéki közönségünk nem azeretj 8 nappal később olvasni a vidéken azt, a mit a fővárosi lapokban alkalma volt megolvasni már előbb De hát, mondjuk, nem szándékunk az Ünnepet leirni; szép volt aá, kétségtelenül, s méltó a magyar kisdedóvási Ugy félszázados. fennállásához, és Budapesten — kétségtelenül mintaintéze- { tUk van. mely szép és tágas termek- j kel rendelkezik, Ja megvan minden kel léke, mely oly magas vendégek megelégedésével is találkozik, minők azok voltak, kik az Ünnepély fényét oly nagyban emelték. Berzevicay Albert államtitkár igen izépen festette a [ kisdedóvás hasznosságát, s hazánkra nézve nagy fontosaágát a P. Saatjhmáry Károly ia igen érdekea történelmi visszapillantásban méltatta a magyar kisdedóváai Ügyet. Ámde, fájdalom, nem te.hetUnk róla, ez az ünnep bennünk fájdalmas gondolatokat keltett. Az ttnnepj hangulatot ott, a haza szivében, persze, hogy kár lett volna ilyenekkel zavarni; de ág Ünnep után tófeg kár volna oda nem mulatni a való tényre, megmondván, hogy nagy dicsőség ugyan, hogy a magyar kiadedóvia Ugye moat már 50 eagtendőa (a hogy Németországban í ia kéaőbb létesült az első kiadeddvó intézet) de hogy — mi tUréa tagadás benne, —- nem igen nagy dicsőség, hogy ezen a téren még mindig caak annyira vagyunk, a mennyire vagyunk. Igaz az, hogy a szellemi vetőmagvak sokszor igen kéeŐn kelnek ki, éa érésükre is több idő kell ; de ötven esztendő nagy idő, s ha ennyi I idő alatt most oaak 409 re megy aa ovodák száma, (16,206 népiskola mellett) a mint aat a minister 16. jelentéee kimutatja, akkor ea oly csekély aaám, mely elég ánjnosáji mutatja azt a 'példátlan közöny t,dacgárii az évrőlévre foly-* ton fokozódó gyermekhalandóságnak melylyel társad almun k a kisdedóvási Ugy iránt viseltetik Pedig moat már 90 év óta magunk iutéssUk dolgainkat E 409 ovoda közül is 22 állami, 79 köaaégi, 123 egyéáületi tée 82 magán intéaet volt A koáségek tehát aránylag legkevesebbel tettek as Ugy fejlesz tése érdekében, j volna legtöbbet edig ezeknek kellett lenni, mert minden valamire való faluéi iskola mellett I könnyU szerrel lehetne olcsó éa a czél-I nak megfelelő ovodáfc emelni De hát hol vegye a mi ssegény, I annyifelé igény bt vett népUnk, aa in* teliigene úgy, n ijnfc a. kösnép idejét arra, hogy nagyaecaU figyelmét még a kiskedekre ia kikerjeaese, mikor drága idejét sokkal fonjossabb dolgok veasik igénybe, a a mikor ideje volna, akkor meg a nemzet, nagyobb dioaőaégére politizálni kell, hpgy a honmentő eszmék valahógyaii útvesztőbe ne tévedjenek, a alkalomadtán lebeasen azo kat felhasználni!! Az (ilyén intézetek felállítását nekünk át kell engednUnk a műveltebb nyugati nemzeteknek, a hol a kiadedójvó, [a menedékházaknak azeri száma nincaJ a a hol ezeknek a szükségét a legegyszerűbb polgár is átérzi, a oly ^zUaaégesuek tartja, akár a közkutat. Nem Kanizsáról szólunk. Kanizsa I vároaa a kiadedóváa tekintetében kitett pnagáért; de a mi falusi vagy kisvárosi intelligentiánknak, melynek pedig elég ideje vopa az ily dolgokkal is foglalkozni, fogalma sincs az ő feladatairól, a nemigen teáz velamit, ha az fela^paranos képében nem kerUl hozzá. Azt a mit a Svajczban, Németországban táraadalmi feladatnak tartanak, \| nagy és elódázhatatlan feladatnak, as nálunk kicsifég, ég kicsiséggel bíbelődni taláq éem ia egy Mríorae politikus natnzetuek méltóságához Blő 8 igy múlik ejíztenjlő esztendő után, a nagy lármá} csaprfak, dicsőítő ódákat zengenek, mikor egy egy megye kötcjleaaégének tudatiba ébred éa a kiadbdóváa Ügyét gondjai alá vesai. Kez-\ dUnk megint sokat Mgsélal, mindent I a kelleténél jobban felfújni, a valódi érdemekv\ saámba nem. vbrtni, a a puss-ta kötelességtudásbólj eredt cselekvést érdemen felUl glorifipájni: de mentül ke-! vesebbet igazán tennijíEs ezután valódi utjaj annak a kellemes asunnysdosásnak, melyet csakhamar mélyebb álom. azo-\| köti követni. Álomköaben, as biaonyoa elfelejti as ember bajait De mikor fel-\| ébred, akkor látja, hogy mennyire visazamaradt. Bárki mikép legyen meggyőződve i róla a kisdedóvás jdlten állapotát basánkban. szemben aa intézmény ötven évea lételével elégségesnek nem tartjuk, bogy keményebb azatl ne hasánáljunk 8 hit igy haladunk tovább, akkor azá-aadok fognak elmúlni a nemzet feje fölölt a a kisdedovodalt csak lassan fognak'gyarapodni; pedig faluhelyen majdnem szükségesebbek :mint h váróéban, de itt is^nindenUtt szllkaéges, a bol nép iskola van, bármely egyazerU eszközös* I kel iparkodnak aaokjat felállítani A társadalom, de külöt)0een a falu intql-ligentiája jusson egyszer az önmaga iránti köteleaségek tudatába, s a med- { dő nagy politika híélyetc iparkodjék j léteiitem azokat az intézményeket, ma- I lyek egyrészt u^ját vágva a nagyobb gyermekhalandóságnak, a ló alapneve; \| Iéa megvetéae által a nemzetnek - jobb erktflcai gyarapodását mozdítja elő, a a gyermekkisdedek helyes megóvása által sok pillanatnyi bajnak is elejét * veszi. Valóban hazafias kUtelwaéget caak akkor fog teljeaiteni; mig máskülönben \| • a* ő haza fiaágára való folytonos hivat I kozáa bizony caak firea fráaia fog ma* radni. \| Mikor érünk mi már oda, mikor ezek szükségességéről in teliigentiánk is meg lesz győződve, nem is említve a köznépet, mely a jót már ssért sem akaija mivel n\|? Mikor?! Külpolitikai szemle. A világ szeme Fraoegisországon függ, \| s bol ugy látszik a szerencséilen CalTarel-Vilson Ugy beláthatatlan zavarok okozója \| lehet. a íraocaia mérvadó párfpolilikuaok I kevéa hazaflaa ispintatol lanusilollak az ösz Grévyvei szemben, s innen egyáltalán nem láttuk okát annak, bogy mire való volt a \| dolgot annyira élire állítani, bogy a kérdés j itgmár az elnök lemondása nélköl állatában I megoldhatatlannak latsaik. Az ösz Orévy, kinek sseméljfél s gyanúnak árnyéka sem I érintheti, valóban férfiúnak mutatta magát, a radikáliaok intransigensek, a kölömbözö monarcbtai párftöredékek s a sajtónak páratlan támadásaival aaemben, a megállott belyén, a meg akart állani helyén addig, mig a Vilson ügyben a bírák dönteni fognak. Azonban a luonarrbislákkal egy kalap aiall játszó radikálisok máskén határozták ezt, a Clemenceau inierpellátloia kényezeritetie a kormányt lemondáara. Peraze, hogy ilyen körülmények köiöu bnjoa dolog voll nj kormányt alakiiani, s mipdaat kiket Grevy megbivoii magához, Clemenóeau, Floqual, Goblel, Freycinet, megbízni akarván ökel, bogy uj kormányt alakiliánek, azt válaazola Iák, hogy a kormány vllságnál nagyobb baj as elnökválság, s (Ireyynek ast tanárnőink, bogy mondjon le. Ha ürévy tiltakozott egy ideig, a lemondani semmikép sem aksil, esi bizonyára nem snnak lehet tu'ajdoniíeni, miniba annyira raguskodnék az elnöki székbe^ hanem inkább az ö kétségbevon-batlan jíszsfiaágának, mely irtógik Franezis* orsaágot oly válságba sodorni, mely a lfözlár* saság végét jelentené Aaonban e szeresét* len országban nem a politikai éred meg* lontolás uralkodik már, s mikor a kormány* alakitás lehetetlenséget belátta, hosszn tépelődés után, végre msgáhoa hívta Maret-t s kj-nyilatkoatatla. hogy lemondani késr, de a kormányalakítására felhívja RiboM vagy Goblettot, bogy as' elnökválasstó congresana össseülbessen. Xáirczsi. A chinai törvénykezési eljárás kegyetlensége. Kéaiatből knlmann Htutii: atAa. Cantonban való tartózkodásom alatt alkalmam Volt egy cbinai börtönt meglátogatni a tanuja ia \ oltatn egy törvényszéki tárgyalásnak a mandarin elölt. A cbinai börtön meglátogatása, habár zavartalan örömet legkevésbbé sem nyújt, mégis igen érdekes. A börtönhatóságok vezérlő alapelve az látszik lenni, bogy a foglyok jóllétéért mentül kevesebbet kell tenni s s kiadásokat a legszűkebbre ketl szorítani. A foglyok egészsége és jóféraése teljesen figyelmen kívül volt hagyva. Uyeo jp-téaaéayi alig lehel fofcbáxnak nevezni. Nagyon terjedelmes épület complexum, a mely ben a foglyok önkényeaen szél vannak azór-vs, Aa épület folyosói komorak, nedveaek, telve iexap^aggal s egészen tervoélkül ve- j zetoek körül a terjedelmes épületben. a legtöbb zárka földaaialen és a pinczében vaat a bennük mutatkozó piszok leirbatat- \| len. á szelföileféire igen kevés ftgyeletn lordiltaiik, még kevesebb a foglyok tenaé* ssetea asükeégfeleire, kényelmükre nézve pedig éppen aeaiwl. Kaeket a zárkákat vol* taképen nem is lehet csaliéinak nevezni, sert caak kínai ssobéeskák, melyekben any-nyi eatber vén baasuiolva, a mennyi gssk IsastséB^. Minden (ele van pisaokkal, s s padotel vagy fa leknek aiíae neai ismerhető lel s pwaok aiisii. Agyak vaty psdok oin-oaeaak Hl és é\|\|el a íoglrokaak a bideg* aatfvea íöidöa ktil kaiaiok. Az épfitetbea Jévö ssafot ia fpber eaak kasssKaabb olt fartteáééé* atáa képea elbénl a agy látásik, kSfy as aaéei éfrfUatbea egyetJea Sgf írogat riaaaea TápléJékel a tojlyok a riaskása egy nemét kapják, a mely mennyiségre nézve iioa kívánni valót hagy, söt soksgor az as eMftélsn táplálék is sivoos-tík a foglyoktól! s felügyelök által, hogy szék amazoktól pénzlj osikurjanak ki. A mi a foglyok btxtoriaágil illeti, erről sincs gon-doskodva. Egy (apeiitalallan német fogolynak könnyö do og volna, innen megssökoi. As épület egészeo Mböl van ugysn építve, de a czellák és folyuiók ajtai fából vannak s egy pár jó üléssel I sarkaikból ki lebetne azokal emelni. CSsaljbngy a fogházban levő felügyelők nsgy szama Ily megszökés elé nagy akadályokat gprditená. Mint a méhek a rajzé" idejébfn oly nagy aaámmal vannak szétosztva a nagy épület minden részében. Kegyetlen és elijeszM kinététök van, ruházatuk és, általános magatartásuk megfelel as egész épület jelléaiének. Minden válogatás nélkül mindráneaü a lege1 ijesztőbb bűntényt elkövetett foglyok együvé Sárainak, s igen gyskran bflntejéat is szenvednek, különösen kemény büntetésnek tartatik a klug-juk. Ez egy nagy fából készüli szekrény, \| 8—4 láb álaiérőju, kóaepén lyukkal, a melyen kérésziül a fojóly fejét dugja, as aau-tán sárral megerösi télik. Es a gallér nagyon nebéz és a foglyot ifcadályoaza, bogy kezeit feiébez vigye. Ezen a gslléron felül irod lapok vannak razas (va, melyek a fogoly vétségét és büntet iai idejét birül adják. Eseknek a fegyenc* dinek legrosszabb élelmezésük van és leg vyomomliabb oielláik, a melyekbe oíy nagjj aaámmal saufoltainak, bogy esek a fagaliérok a legirtósaiosabb kiookai okozzák s a fegyenesek minden mosdulatát liheieilanhó leiik. Némelykor s fegyencsekask ayslrakoa ekael a klttgjtftksl ssoa helynek köze'ében, bol s bűntény sf-kőveneteti ülniük kell, a a lepzükségeeebb élelemért koldalaiol. Hsaanálalban van aa ügynsvaaeti w^k-wilg-juk k .a melynél a fegyeúoa s klaf jw asgilségévef a saftkrs I erösittetik; ez még kegyetlenebb, jnint az előbbi, de ritkán alkalmáataUk A többi foglyok lááicaokra verve fgk-I szenek é a legembertelesebb módon vannak bilii eare kötözve. A legNaaxnálalossbb mód a vaagyürü, mely a fogoly nyaka köré tétetik s azután egy láncs isegilsegávejj a falba eröai le'tjk. Gyskrén a foglyok nly lestállás-ban kötöztetnek neg, hogy minden mozgásuk feljes lehetetleo. A túlságosan megtelt börlonök, a szükségteléní szigw ée a foglyokkal való kegyetieu pánásjn^d lelje en aláássák as emberek egéMraégéj, ha hosszsbb ideia msrsdnak s börtönben, nyitl titok as, > hogy! a felügyelők, börlönörök oétizf. csikarnak ki a foglyoktól. Jórojö.du (oglyok nagy össVegek feláldozásával aéroi Vtniyeknet biz losilkainak maguknak, ntelyek k ázegényebb foglypkra néave elérhetetlenek, j A kinek a toglyok közt pénre van, ■ nemi árra hass* náljai bogy as ört megwsalegéaaa, minden \| lehető kinsásoknak vetlatük ai«a, bogy csak fizetésre kéoysaerilsék. I A ssarolási rendaaw* állálábatJ be vaa hoava éa inmereies ia, a mini j engem sokan j biztosiiotisk is erről, s iómádu foglyoknak 1 köaöiDségesen nsgy Összegei ketl áldoauiok, j hogyí a mandarin elé áltálábanIkihallgaiáara bocsáttassanak. A törtéay lüija ugyan a gsarbláaokai, de mégia tovább virágzik aa üzleti Miután már elegét tapaeilallam a piszok [és nyomorról, bementem a törvényszéki (erembe. A tárgyalások* nafcv teremben tartatnak \| iflegJ melynek pedmta áránáikövskkel van kiralva. A terem nagyon aaagpnyeeen van berendesve. Körülbelül a iérlkSzenén egy asalál áll, körülbelül W láb [ txmvü, van skan! irópapir, ecset és Iha s néhány hierog-lypbákkal bemásolt lapl .melyek a vadai tartalmazzák, Aa aaslel[\|aag6i1 ül a man* daíiű ízléses hivatali öltflselébén. finnek a saine és kalapjának gombjai rsngjáf mutat- I j jak. Asaattai minden oldalán két tolmács és liktof áll. A terem oldalán egy másik asztal van, a melyen a törvényszéki írnok í ül, bogy a vádlottnak valfomáaait papírra hozza Ezen aa asslalon néhány könyvpolos s egy pár eszköz, melyek a tortúra alkalmazásánál szükségesek, a teremnek egész ijedelmea felszerelését képesik. Mikor beléptem, két markos fogbázör behozta a foglyot, ki tengeri rablással volt vádolva. Saját régi divatú szokás szerint hozták Öl be. Az egyik őr a nyakára illesztett vaégyürü láncián hurczolla előre, mig a másik ütötte, j tolta és tsazitotta, körülbelül agy, mini nálunk a mészáron valamely makacs borjút csipet msgs nlán A vádlott a mandarin elé vitetett, a hol üdvözletül hosszába leve-lé msgét a fö'dön s a kihallgatás megkezdődöli A vád !e!olvgslatott s a mandarin a foglyot a tolmács állal megkérdeztette, vajon ^bűnösnek rabja e magát? A vádlott ellenben azt állította, hogy áriatlan, a mi a mandarint annyira felbőszítene, bogy a-liktorokbak megparancsolta, bogy a vádlottal ütlegeljék meg Ezt a parancsol a lik torok látható élvezettel teljesítették és irgalmatlanul összevissza verték a vádlottal két hüvelyk széles és egy láb boesau bőrszíjaikkal. E« aagy fájdalmai látszótl okozni a fogolynak, de ismételt kérdésére a maoda-. rianak újra ártatlannak vallotta magát. Moai megparancsolta a mandarin, bogy a Ariurát alkalmassák. Ai örök most egy állványt boslak, melynek oly alakja volt,mint apad, a est é\ére állítottak a mandarin asalala mellé, k padnak félül létező kél lábáról vékony, erős kötelek lógtak alá, mig a pad másik oldalán elöl a deszkán, mely olyanforma volt mini egv ülés, burok volt meg-arüaiive, azonkívül két hüvelyk széles poei* tócaík a melybe s deszka máaik oldalán erős peczek volt dugva. A fogolynak kállai a ped felé ketle letérdelni, bogy aa egyik Ktjstoatene aaoabaa, aeai tag megvág alaMi s«ékétóL a nétkál. htvv ««y fcwn^i * .V* < aágn a következményekéi* magáréi el nem hamana. bér* i\| ká-' HPméayeg k5mm a törttaeédókért o a letel éeaeget w agára nea vUathate Mig a émak megyeimisek, t.révy llmondááa talán fteyayt tan már llogj • kiaaámithatatiea oraaáfhea mi tag? ezután következni, aat bajoa vqIm RMfm^ai, aeri fYaacaieor aaéfbaa it olj gyor»ae köveiket-' aek várdtiantfl \ ma«mán. hogy itt előre batároaju tmmayeasággst itamitsein lehat. A doigófc vly ' Mtinakio* fordulatának kétségtelent tf jobban örülnek a radikálisok. mig a mérsékelt koalái aaáttak — ha hamarja-baa belátaara sem jutnak, ennek a vezerter-fiai éa gyors cáeiekvéare el nem szánják asagukat. szerepüket, ahgbanem^eljátssoiták. Clement metropottta ellen nagy aa ia-getótiaág Sophiaban. Egy kötöttség felkérte ot, bogy távozzék Sophtából a né tynctiotiál-jon as egyházban. CseadhábontásokUSl Minek, ha a kormány a asttkséges fendatabá-Izokat meg oem testi. A cár berlini larHVakodásétxti lelepte- j léseket kösölnek a lapok. A »K. Y. • saerint , a czárnak Bismarkkal rabi beszélgetésében i különösen Bulgária képeste volna a besséd j tárgyét, s ekkor kit Ont, hogy as a cotres- j pondenlia, mely Németországból a bulgár ; kérdésre vonatkozólag az orosz külügyi hivatalhoz érkezett volna, hamisított, Bismarck = ki is tejexte kjf ánatát, hogy a coreaponden- \| liát látni szeremé. A czár . Hulgárorazágot illető német politikában kifogasolta, bogy az Oroszország ellen van. irányozva, Bismarck ellenben t hangsúlyozta. hogy Bulgária német réaaéröl mindig ugy tekintetett, sünt a mely az orosz j érdeksoBpiihrátinn fekszik,« mindig igy járt ia j fe), ahol nem egyenesen német érdekek voltak szóban. Egyszetamind behatóan előadta \| azokat a kitogá«qkai, melyeket Németország Oroszország ellen emelhetni vél; a csér figyelmedén hallgatta és kitatásba helyezte, hogy Péterváradon a kérdése* viszonyok iránt kózelebb tájékozza magát és esek j lután f& határozni. íjrykl- fgy hazafias egylet. Az .Oisovat magyar nyelvterjesft-í.(S egy eafilet* aa alábbi b lhi váat bocsátott ki, melyet a nemes Xlgy iránti tekintetből síivesen közlünk s ajánljuk olva-sdink figyelmébe. Szeretett polgártársak! Epedő lélekkel vártuk a mai na pot, u midőn honfitársainkkal haaánk e végső fontos hatarvároaából, örömtelt kebellel tud áthatjuk: ime itt van 15 évi sáfárkodásunk gyümölcse, ai annyi kitartással és erélylyel, valamint kiváló tapintattal és óvatoeaággal kivivott győaelem : aa ^Oraovai magyar nyelv* terjesztő egyeaUlei!" Hogy mit éa mennyit jelentenek e szavak, aat minden hazafi átérezni fogja 1 ' f padlábán levő kötelek nagylábujjain legyenek megerősíthet ók. Most az örök kifelé' hajliiotiák karjait, s a másik lábán lévő köteleket hüvelykujjára kötötték, a kötelek lassankinti megrövidítése állal egész teate a padlóról felemeltetett, úgy hogy láb és hüvelykujjain legott. Ekkor a szalag (éje kő* zé tétetett a a peczek segélyével erősen meglorgutt atoll. Az egész test süly a most aa állványnak résrút állása következtéd ben előre hajlott ugy hogy a megkínzott homlokán a nyomásnak irtósatoe* nak kellé lenni. A szerencaétlen a legnagyobb fájdalom jeleli mutatta, melle linegve repült fel alá, s különben lezárt ajkairól némelykor nyögő sóhaj lebbent el. Néhány perez után a mandarin újra kérdezte öl, t(e a megkínzott előbbi állítása melleit maradott, hogy ö ártatlan. Hideg veriték töri ki egész testén, a p kötelek bemetszék húsát. A mandarin Újra, brasu«aU osztott, parancsot s a liktorok egyike a peczkel még egy párszor megforgatta. A iftegkinzoll szemei kidülledni látszottak gödreikből éa fejének busa söi ét pirosan szinesve dagad I ki a fej oldalain. Ujabb kérdezősködésre újra meg- j tagadta a szerencsétlen a vallomást s a pe- ' ezek mégegysser megfordult tején. Aa ernMf szemeinek csak fehéiét leheteti látni, egész teste ráiigaiödaoti, ijesztő aziut öltött e!ék* feieoüli arcza a görcsösen dolgozó izmok következtében; Velőtrázók voltak a szeren* esét lennek fájdalömkiáltásai. Min'hs pará-v zsoa Üllsm volna. Már szásssor is megbántam, bogy kíváncsiságom mindent látat ide veaeteit. Tiaeaer revorverem kakesa felé ttyúlt ujjam, kogy a szükséges pillanatban ieJhasaaá'haassm. De hogyan kezdiemf nem tadtam, első golyóm, oem aat a sieitaoaét-tan meglinsottat taabsditse-e meg aseave-déaeitői, vagy pedig a maadariat löjjem-a ki ki eai a tortúrát elrendelte? u szemmel láthatólag a törvény képviselője péaaet mt u ttWB jo^jj jfeojgáb teteit eT habar kegyetlen ia a lőrvéayrB végre »» haeaoaii v^aaf lűváaraifá\|sm aagyoa is kl M élé-gitvs, eibagyiam beifemst, kegy meztII előbb véskagybsaaam g\| ily barbár igaiságaaol-gáltatá* kbsvesiN. Máaass elbegyám Gao* M, bef dolgaimsts asrtieaére gyoraea elvé- RMeleg aafratbltal fttggj a bon nyelvén; mert jhaaa- nemipet éa nyalt, ' három égsj'másÉól akválhataitan dol- g J a ki aa utoieééH ném buzog, a Imi ^laőért áldoaatókra kéea lenni I seri fog!* Várnak ánkj éa ^idéktlnk eok kai aae gényt bb^minlaám éfy ily irányú egye ! ettlet magaaatos ffiljait' tökéletesen érvényasifeni kmpes volna; kötelességünknek tartjuk tenát* ma. — midőn a tmaj a magyag áljamesame ée calntrá terjesztésének^ felken éa Imagó honjaik4 saenvedélytelen és minden Mlntetéet kerüVŐ mHködésé ánal egyengetve vaa, \| ~ honficlhminkat arra felhívni: mtW rint nyújtsanak eeradkezet é azép és üdvös czél aike^es w/réeére ée oaopor tosul^inak miníl tnbl>eii, a haaaaaerc retet és a mSgVar pultura igéit IrrdetŐ- < zászlaja körül, Ji gv agyfltteeen ma-köd ve, a magyjar érdek által követelt ozéliráuyoe magasaloa féladatunkat ftn nál inkább elérheeltlk. Bízunk asejretett haaánk nemb^jé' < ben, hogy eme óhajunk rövid idő múlva megvalóiuiland. Oraován, 1 jí8?J évi május hó 30-án Razafjui Idvöalettel. aa %(>raovai magyarnyelv terjesztő egyesület nevében; Freyler Ignácz . Hadadi Kovács D. elnök. 1 titkár. A közönség köréből. Vettük a kiivelkeaö sorokat. N.-Kanlasa,ilh8T. nbvemter ?3 án. a Tekintetes Szerkesztőség: Becses lapja 48-ik srámának KttlöS-félék rovatában [•Kpületbeomlás* czimmbl egy közlemény jefent sfeeg, melyre vonatké-aélag legyen szaUsd nekein, mint a kérdésés I épület építőjének megebdedve, néhány hely-reigazitö sori becses labjában közzélehetni. Hogy ezen baleemnél »épülelbeomláanM« szó I sem lehel, kilUniz msgaböl az említett köz- I lémény bői, mely szerint nem az épület, ha- \| nem az »emelet i boltosat i dőlt be, de ez Is -csak részben, ^a^yon sajnos lenne különben, ha a • modem aithite<jKura kívül caiczomáa belül gyenge* építkezési módon alapulnék, mert nem hissem, hogy találkosnék oly lel-keHen építész, ki aa ily emberölő ierveet alapján valaniely munkálatot elvállalns. Sn msgam részéről, ha a modern srchjlectu-ránál tényleg csak a külső cin és nem a tartósság lenne a lödulog, olyan épületek, bol ssáz meg saáz ember idösik egyszerre mint p» a a helybeli »{'Asinö,« a gyékényes és körmendi templomok sth. modem atylheni telépilését elvállalni neim merészeltem volna. \| Ha a véletlen megköfbleli, mini mindenütt, ■ ugy az építkezésnél is az • emberáldozatot,* azért a rendszert okopjtii nem lehet.. Különben a jelen esetben íjján »kellett uj ember áldozat, mert Lerner kőmives sértései nem eutyosek és Helönek nak felnő szetnfedele azenvedelt csekély séNilést, ngy hogy mindketten rövidesen a Segjhbb egéatségben elhagyhatják a kórbáza\|ÍT) Hogy. kit terhel a Árt, ast bizonyára \|i- felelöaAég ezen belese deritendi a vizsgálat; ayilatkosata saerint. rö9$lelkihífif mürt toll, Ezatényálladék. megóvása érdekében tőséget alázalos soraiéi i néhány munkás btomlés uóntttto Az igazság- és hírnevem kérem a lak. sserkeas-aitvaa közzétételére. Kitünf^ tUsielsilel ! MoramliM Mu/nln, Készséggel éngetliunlt helyei s fentebbi aoroknak, melyekte' vonatkozólag aziin-ban lehelellen nébáliy rövidke megjegyzést nem tennünk. • Epttletbeomlás ii;én is történj, mert aa lorog fen akkor ia és íjgy neveztetik akkor is, ha a beomlás aa épület egy részére szorítkozik ia — Ilyen egyébként is helytelen — nyelvtanasa(\|rfrsálbBeogaia>eel tehát a történteket szépíteni bem lehet. Hogy s modern ! archilekluüa milyen ayszlemán slapaaik, aal, mint szórósán szak* kérdést, mi nem fejtegetjük; de aal akáruje-ljik laicua is egésa Ijtfran álHibatja, hogy aa ujabb épületek sokkal gyengébbek a régieknél. Es tngadhalail^n. Nem lehet aat ram alfiialni, hogy a szóban, forgó esétnál é szeienciétlen&l járt nunlások mirdsgyiksliu'yoé sérülést aein-vsdsii — Hs pedig Morsnéini Román ar essz aa élet kioltlsát tekinti emberáldosst-bak, a egyéb sérülési éa )>ábi6éáal, mely s táali épséget oly nagy mérttikben iioeskáatatia, agy aaaa telfogasái semmiesetre seni rssijnk. •Hogy kit \|etbel\|aieleiösiég esen bial-sselér, ast biaonyárs Itldsrtljiad! a viis\|á< lel. Teljmen igsz; mi lg ast iMndtnk máraleő kQa len asóvsl iám állítva, as óks. ' ' Esek azarin( I /bál I i •ésk^ékaa ear is élt mondjuk ée e#n)fftakbn, egyet-hogy Morandim ar , Ükéi kösleaényünk 41 la Wgjta. egész terjedelemben aaegfekát a yaJóságnak, ss 'helyreigazításra' ag\| réa^alsn sem szorul, míné} ingva aafMálata^kta Me-randái Homáa arat «em kagyl\|a<pak meg azon iltnsíojában, bogy na a ^yftatkassta aa lett volna. Különfélék -- Talált ijerairkkslla Kgy kegyetlan bűntény kideriMMn láTal moat a eagy«fcéaípai readóreég. a^elybea ér'at W gyermek elet kinltaaárói Van écé« Ugyan-I ia e M fjekén d. a. I(í«rakaria nagy ka ! Bísaai kaik. temető éa a ÜiÉflM^iti^i { köst éfterütö aránt* f^d^kea' Kbma Jánoa I kocsis aaéntáa közben egy baraadábea ken I dőbe takart gyenaekbulláia akadt, á jé-len^éa laegtéteivéa, a baMság fetkftldöttjei I nyomban mesielentek a kelysmnén a aa j előnyotaosat Kezdetét ts^im a vaáta nagy erélylyel folyik sukadatlamri s is^ét ban-tény elkövetAjén^k kutatása. Eedigelé körtlí-beiül »)0 nsaaemély lett iimlt\|ftiva, a aét kttl, bogy a letiesaék tegkjaebb tlyoma fen* l ne. Anayi oonatáiállsiöli, abgy a hó 2l-iv>) 21 iké^a átmenő éjjel l ófSkor* a kérdéses saántóáMd felöli iránybél éiy nőlsieita ha-' I ln<tt el a a véauti vágány fölöttijmagaa par-► 'ton Bagola-Sáncs felé lávbkott. ka i^y to vábbi Ó>)leményeti kosölni (ngtua. 4 f Inke} Tééar, Egi rendkívül változatos, lénnyel a árnvbyal lm kalamlos étel nytéH befeieaéai e hó Sfi>il4n reggel. 1 midőn Pallini tnkey Tódor jobb létre szenderült. As oly korán, éleié legsasbb férfikorában elhalt, /.atavármegyS egyik legelőkelőbb nemeai családjának vélt aaná's arány* tag rövid élete folyamán a legtsrkább 'val-toaatosaágu helyzeteken meni keTesalül. Kanizsán még bizonynyal igen sokan emlékeznek a deli husaártisatre, li évekkel etöbb in, mini mindenütt feltllnl rendmvüli lévrtaa szépsége állal. A róla Európa majd minden ofrságát beutazta Inkey Ijódojr a fényben úszva, ugy mint szegényebb aoréábaa egy- ' tormán megőrizte nemes asivénez ilsgts jó- \| ságát ép ugy, hogy mini aa előkelő származására valló gesitemán-iaqdoráV HÍ* gai idfaése allatt ismerkeaetl meg Rngel- j hanti Alice bárónövel, b. Engelhnrdt kur- ; tandi nagybirtokos lányával^ kit puhány b>v val eaelölt oltárhoz vezetett, Háaáaéágs után > Kanizsán telepedett meg, dé mác itteérkeaé-sekor magában hordozta makaói bajának ceiráü. Bövntre rá ágyba d«vnte K»t a betegség. Hosata* szenvedése alatt egyetlen terv loglalkoztatá; földbirtokot va«áro\|ni Zala vármegyében. hogy igy megvalóaiibkasa legtöbb vágyát, ujgöl Te'elepedni /alavefmegye területéti, mely körül legszebb emlékei lorog-lak. Dé a italai meghiusüé ábrándos vágyait, — szombaton reggel megszünteti a (erve* ket és szenvedéseket. A boldogult nak tetemeit a jázsnski családi sírboltba helyezik örök nyugalomrs. 4- A kadg}akarliilali emléke. Jenő löltero/eg, aki Vrána Frigyes pekleni-caai birtokoshoz lelt besiáílásolva a Csáktornya) hadgyakorlatok alkalmasai, emlékül egy diázea éa értékes ezüst inea-készleiat küldött a családnak. A mahagóni fából ké-ezfilt, éaüat fogsalyus tllégán a töherczeg monogrammja van s a In i is: »A b.ept emberi napok 'emlékéül Jenő löhetnseg« féhráa ol- i vasbalö. — Jenő löhercgei egV jólsü 5tle- ; léről emlékezünk meg ea mkttlon mhl, amelynek asínhelye Vrána ur hkiza vilii Ugyan-' Is a löhercteg a ssomsaédliköas^gekbén el-azállásolt tisztek közül liAMmal tneghikt vacsoráig. Miután s ess Iád jrántl tekintetből egyedül ét kezeli a mindig magit kéáailelte [j el a révid katonás menüt,! es al talommal a vaoaora előtti nan 4 azeniélyre való vese-pecsenyét kéri készittetni. Aaontian a 3 Hsat Nyelt! közvetlen a vaoanrM elüti tqéc négy I msgasább rangú tiszt érkSzetl a vidékről a huszárkapitány löhérctefner, íj ki ezeket ia olt marasztalta vacaoijárn, de jfálaláa elölt eaaébe jutott, hogy taak 4 személyre való vaoaora van megrendelve^ pépig ez b^j, mprt a puazlán méuáraréz nmes, a legközelebbi húsvágó, Mura^zerdahelyhineaz-sse vsn, a vscsnra ideje meg már eléraezeit. Jenő töherczeg nem jött kavarna, hanem kérette udvarmestere állal ja háa aaslonyát, hogy t\|égsitieasen 8 személy számára elegendő 'fölt krumplit vajjní] >ég azt fi&lalják először, s vesepecsenye pedig okvetlen ms-radjffh második fogásnak. — Krm atataiíalfea eamt. lapunk mult évámáhan »$talarialkt eeet] czlj alalt hozott közlemény ben tárgyalt estiről a viaa-gátat áróla kiderít fit le, hogy nem torág len \| alstárlális esel, a mennyiben nincs tat tea, aiiutárt a lelarióalatotl Homogyi Csinál József ellen a rablás he ném ignaoiltató. E szérhif az ügy llrgyaláa nélkül fog bevég-södni s valószínűleg Somogyi si sbadpn bo osátásável végződik. tímlláa Glatllm hkagvrrae m\|e« A fiatal müvészaőaek li punk számában előre jelzet! hanyveiM köaönéég elölt a legszebb sikérrm A bájos megjelenésű mttséaanö grammjának minden poÍ\|jvt bevtigsell müvé aaetisl produkálta, a s ItÉBtheafbb rissls tskel jálazi könnyűséggel adta lóban sem tudjuk, hogy a mély érzéasel teljes játékm, a lissii vagy a bevégzett technikái smtljaks SÍJ Közönjiégünknek slkstms ttöltsejyesetaaiad a .Isnkó téls uj (ázsiisasia so Igoréval megiséterkedni, meltst a mfivéisnö lökélylyel kezel. A hsngverseny Mártok közül többee oéaták m iák sa saerksseia aoámrai, mull yé aaép pl Is. nebéa pro- vlaaia, Va felfogást, aa inisuáiiöt, máHa után a >e-prókalgst-de 1 bizony éaak akkor leket rafia, be aat meg \| faeotfék A hsngvepsany másors annyiban j bővült, a mennyiben Begyay JeaA ar ! KapeávámM, kéli sátyrát olvasott fel, et egyik >t»availér lobtikí»aok» Hsá-s KárolyiiM ;■ s másik »Az orvos és a betegek.« A ml rési nő bevegwMi (átékát a jelenvolt közönség nagy élveáettal ballgalta, s minden darab után lelkea tapsokkal éa kibiváaaal iutaimazta i a kedvén mSvéasaAi, kinek palyáiákoa a j tágasabb reményeket filzbetjük. — A klvHválamlámlMil »laa gálát lebesitáaérs kíkfildött vizsgálóbiztos. Ár. Knuoaék Fereaoa oraag képviselő Nagy Kaaisaérs érteseti a artlköééséi tényleg amg kaadie. A kíbaftgatéank a városházán történnek a e vizsgálóbiztos mellett a jegyző i. könyvvezető teendőkél Hafvez (bf$h vár i árvaszéki legyxö telje^ti. A két párt meg-! bízottjai a kínáltgafásókon felváltva aziatén ! felen vannak. -- Kaléljr. A nagy kani saaí polg, egy-\| let tegnap szombaton este a^fál helyiségeiben estélyi rendezel t, mélyre meghívók nem bocsáttatlak ki, hanem a tagok családtagja* in kívül a jelenvoltak ásóval hívattak mag-At éatély lefolyásáról csak jövö számunk reterál halunk. — A lleMrr-réle tekáaá tárea-m&k, melynek lagfái annyi kedélyes órát töltettek égyütt, felossolván, \pagmaradt vágyónál IS frt 40 krt Tgilöaby Béla ur e lapok szerkesztőségének adta át azon meg-bízással, bogy ast sz Erdélyi Magyar Köz-mnvelödésí Egylet részére juttassuk. Szer-Zssatőiágünk ennél fogva a fenti összegei elküldte gróf Bethlen Gábornak, mint as emlilett csltur-egylet elnökének. — AMifáikliéa, Veszélyes össze-filközés történt e Ivó lÖ-ikén a kanizsai Magyaruicaa végén, mely egy ló lelhulláaá-val végződön. A mondott napot] as esti órákban HkubÜea Sándor zals-arsnUnibályi földbirtokos kocsisa a mini a vároa felé iparkodott volna, neki meni Weías István leng-viai1 lakos kifblé nyargaló kocsijának, agy hbgy a rud Weiss egyik lovának derekába fúródott, minek következében az állát nyomban eldöglöu. — Naeaalelátagatáa. A nagykani-saaí bonvédféldandámál S hó IK- éa í(tán Jeteniaik Vincze tábornok, kerületi parancs* nok tartan asemlelstogstáil. mely alkatommal as monctok mikénti kikrpzéae felöl ezer sett magának meggyözödéal — IJ kelgl érdekli vaanl. A kösmunks- éa közlekedésügyi miniszter Goltn C é* érdektársainsk a magyar nyugati vasul Körmend állomá«ából kiindulva Stöcae, Zala-Lövő, Péntek la lu ét1 Cseszi reg községek érintésével Hédin* községig csatlakozás aal aala-aeeni-ivén-egersteg caékiornyei va-sut vonalhoz kiépítendő helyi érdekű vasul- * vona'ra egy évre előmunkálati engedélyi adott. Ugyanezen bankekoport birja sa előmunkálati engedélyt a szent-íván egerstegM Csáktornyái vasutvonalia is, • v — la«lal«\|Sá. A gorfcaáni pó<lál e hó 18-án éjjel ismeretlen egyének meglopták, 35 jtiot vivén magukkal. Azonkívül Vizmaihy Sándor körjegyző, postamesternek fegyvereit is elvitték. — Magdákként* áagyllkaeeá-jgat követett el Pap Ferencz sals-egerasegi kals\|Hiamester, aa eset annál feltűnőbb, meri a sasrencsétlen ember alig két nappal házassága után követte el végzetes tettél' Az elhunyt Jack Ede nagykanisasí bádogos- I mesternek volt vejé, kinek lányát öngvilkosság>i elöli kél nappal vezette oltárhoz. Teltének okául illái! anyagi visaonyokal emlegetnek. — Kok. megyei kir. I^lérnica Mihály karmacsi plébános 18H8. ian» Uére a. plébániai javadalmakról lemondott. A lemondás a püspökség állat elfogadtatott. — Beláaltáe. Helyn éa igen oaél-azertt intézkedési lélssitell s helybeli iskolaszék. Aa iskolaszék buagó gondnoks, Knausz Boldizsár úr a mull héten mérete ki a kerlészssel a helybeli polgári s köa-ségi községi iskola udvarát, a azóta a tm-lásitás is megtörténi mkr, a mi egészségt* szempontból igen dicséretes intéikedés, — üöalekedéal salaérln. Vatóaá-gos bolránvnak nevezhető azon átlapol, melyben a Kanizaa-Hagpelnek Ibsli községi Utón levő hiit már huzamos ídö öla sintődik Ezen útvonalnak Kia-Kabianán Ittl a még a kanizsai bal árba eaö részén levő asélea híd egyik feléről Ipadló hibázik, ugy bogy átjárás ra\|t valósággal nyaklörö vállalat a emberre, állatra egyaránt a legnagyobb ve-saedelammel jár, Bajnálatoa dolog, hogy ^agy-Kanizsa város e szégyenletes állapotot annyi idö óla megtűri a aa emUtelt élénk* fotgalmu útvonalon köalekedök érdekéi ily feltttuö uttícion figyelmen kivül hagyja. — MéarekerAII lelv^\|basél. As utóbbi Időben sürttn előfordult ludtolvaj-lások teliesei végre burokra kerüllek. A ksnizssi rendőrség a vároa területén keaasu ideig sikertelenül kereste a jómadarakat, minek folytán Bajosára ia kiter)aaateltAaa elöa yomoaat hálóit, melybe a káreseti lolvs* (ok beleakadtak. Pintér tlvarsy éa ns\|s, Síiét Jánoa Is neje a Oyuil látván ugyanis Pinlér lakásán össiagyülekeive. ép akkor akartak tfaniasáre ujabb ezpedilióra indnl-ni, mikori a rendörOk oda beioppantak. Aa első msglepeiés hatása alatt tníndeöf beismertük s [tőlük It tud mindjárt el ia v!titt. — Blstoalláa. Aa Aaieade kéaieaé^ lé társaság, amint lanunk kirdslésl rovatában olvsasuk, helybeli fb-agyaékséfének ha-iSakörét önálló klivésy kiállítással ktkOvi-Istts éa központi hivsialnokát Tolnai Lajos ural s iőflgysökaégékss titkárává binsvsaia fi — A aa^lAMk A4v«c ver*, ■yék+a. roelvnől legnagyobb barioa %« ektfmuő K«VAnaégiiek ?f»y a Peali Hírlap, kétséctelanül egyik legelső helyei vivia ki, Meg jól aaeg válogatott tárcsa közleményei, j^áeetlanul álló karcaolatai, g valamennyi lap ktiit leggazdagabb «Avtrali rovata által. as eredeti értesülések nagv mennyisége a az élénken aierkessiett rovatok váltosstos-aega két oly loiulajdoosága e lapnak, mely teljesen the»orf teski rendkívüli elterjedtségét s a magyar olvasókftiönaég jól kiér-' demelt rokonszenvei Különben s lap olcsó Ara (egy bóra csak' 1 frt 80 kr.. negyedév* re 3 Irt 80 kr.) szántén sokkal járult ahoz, bogy ma a magvai* nyelven megielenö napilapok köz fii a »Pesti Hírlap-pl nyomják legtöbb példányban. MutaivángpaAmokat egy hétig iqgyen küld bárkinek s kiadóhivatal (Hadapest, Nádorutcza 7.) Közgazdaság. Kereskedelmi mnzeum. Az élelmi csikkek ojnrtAlyAban messze kimagaslik egy >tetszetős pyramK amelyen \ Szalády Antal jóhirö péikArégyáráoak ké-'szitményei vannak kiálliiva. Szalády, aki mai napig az egyedüli számbavebetö pótkávégyáros basánkban, a legutóbb Erdélyben megtartott deési iparkiállitáson kitűnő elsőrendű gyártmányáért ss arany díszoklevelet nyerte el. Soha biráJó bizotlaág Ítélete igazságosabb nem volt, mert eltekintve attól, hogy SzalAdynak köszönheti) a pótkávégyár -tAa bevezetése Magyarországon, gyártmánysi a legtekintélyesebb szakértők és orvoeok nyilatkozatai sserint ms a legjobbak éa legegészségesebbek. Szalády nem követi mások példáját, kik nsgyhsngú hirdetésekkel és smeriksi reklámok kai igyekszenek vevőket szerezni, mert nagyszámú vevőit kizárólag kitűnő gyártmányának köszönheti. * Hungária* gyógy kávéját mindazok előszeretettel fogyasztják, kiknek az isgató mokka árt, mert e . kávé kitűnő táperövel bír s csersavtartalmA-nAl fogva minden gyomorbaj áa s gyomortól eredő bajoknál biztos és Állandó javulást i eredményez. Ssalády pótkávéja pedig ugy i zamatjánál, mint tiszta alkatrészeinél fogva félülmul minden más pótkávét, s a mi fő, mindig Iris minőségben állittatik elő éa kül- \| detik szét. * ' ' ■ ri • A nsngazeripsrbsn kétségtelenül a leg- I első helyek egyikét foglalja el Schunda V. < J. cs. és kir. udvsrí azállitó (magyar utczs 26. az.) gyűjteményes caoportjs. Ki vsnnsk ott állítva mindenféle réz- éa fafúvó, vonó éa ütőhangszerei, továbbá hireaaé vált, gyönyörű hangú, felülmúlhatatlan pedálczimbal-rnai, melyeken több izben iátsssnak a muzeumot látogató közönség előtt. SchundA, a pedálczimbalom feltalálója, elévülhetetlen érdemeket szerzett magának nemcsak azáltal, hogy e hangszert ugy a főúri szalonokban, : mint a polgár házában itthon, sőt e kiilíól- j dön is ismertté éa ked^elité tette, hanem azáltal ia, mert mintaszerű gyára diázéré válik a magyar iparnak, Ez ipsrág terén aserzett érdemeit nemcsak számos kiAllilAs kőztük a párisi, bécsi éa budapesti ismerte ' el elsőrendű kitüntetésekkel, hanem ö lelsé-ge a király is, ki, mintán már korábban az arany és a koronás arany érdemkereszttel tüntette ki, az 1886. éri ors. kiállítás al-kalWbóli legmsgsasbb elismerését nyilváni- \| tolla. Schunda most késziii a kétezredik ! pedálczimbsimot, melynek befejezését meg- \| ünnepli még pedig nagyszabású/ czimbslom- I hangversenynyel, bankettel stb. melyre számos előkelő vendég less hivatalos. Es Alkalommal egy röpirat a czimbsioin történetéről és két érdekes lüzel jelenik meg, me-lyek czimbalom•átiratokat tartalmaznak és ugy bel- mint külföldön elismert czimbalom-iskolájának úgyszólván folytatását éa kiegé-ssitéaét fogják képezni. Előreláthstó, hogy -Schunda ez alkalommal megérdemlett ová-cziókban fog réasesülnr, de a legnagyobb f . elismerés mégis csak a sikerben rejlik, melyet a hangszergyártás terén felmutatni képes. Schünda pedőlczimbalmaiból igen nagy a kivitel külföldre ia, hol az Általa kiadott iskols aserint tanulnak. A jobb folyoaó végén van Wünsch Róbert ismert czement-technikus és beton-mun\|álali vállalkozó epreskertn'cas 27. az. .s. gyárának csoportja. Itt láthatók minden j nagyságú elpusztíthatatlan czemenicsővek, czementlapok csinosan márványozva és a£p mintákkal, melyeket nagy előszeretettel használnak ujabb építkezéseinkmél. Az e cség állal készített betonirozási munkálatok melyek kö«ül néhánynak a rajza a csoportnál látható, további szabadalmazol l salak betoq-bollozáisí, melylyel a budapesti m kir. honvédségi Lodorica akadémia nagyszabású aj istállói és a kassai tüzérségi Isi tanya istállói boltozva vannak és sMly fölött ő lelsége a Ltadovicenmban legutóbb történt látogatása alkalmával nagy dicsérettel nyilatkosott oly apecziaütásoki melyek a azakemberek teljes elismerését vívták ki Es istálló boltozatoknál egyéb nsgy ás asános előnyei melleit as as érdekes, bogy e czélszerü ás ssilérd.sserkesat esaknem ugyan szón árban áimkeió elő, Mént s keedetlegea laazerkezet E eség s Mvároson kivül Kassán, Kolozs-vlgott. Miskolcion, Kperjeseif, Nagy-Kikín-dán, Nag)-S«on>baion, Trecoséoben, Teyiits-ben, Móagyörőtt. Zimonyben, Sop ónban stb. ffaesiMB mintegy ÜMH 0 feeter beloocaaiőrnél rikolt le. WÉIieb úr aiiveasn ad ily sMMkáieiofcra néeWs bővebb felvilágosítást. Ww—sjIi Hébert osoportjának ssom-iMMMi rta Wator fmteá előkelő ' i I fővárosi gty- éa lUa<iljtószer gyárának, hs rang- és érprfniödéjÉnsk miniaasdrü klálli* I táss. R ozég egytka jajoknak, melyek a<knii-J gyar iparnak meesJ a hsa határain tul Is jdécaöaéget stereaaekJ Most készül firczontő-jében a bukaresti román metropolits meg-bízásából egy 200 njázsás történelmi nevezetesség^ harang. EÍgvár sserelte fel több hazai és külföldi luiolioságbn kívül a konstantinápolyit éa leeátóbb a amírnnit. A nemrég bezárt/inr\|ul ♦ nequetkőzi lüaolló szerek kiállításán typlser gépeli aa ott ki állfiott angol késsitményeklikel szemben is a legjobbaknak ismerték el, minek következtében azámoa helyről, lAbbak kíit - az oportói (1'orttigaO lőseltóaA\| számára is na-j gyohh megrendelést [kapott.: EUőrangu klál-I litáai érmeinek, díszokleveleinek száma any I nyi, hogy azok lelaoco)áaa e rövid szemlében \| lehetetlen. As általa szállítón -tűzoltósági I felagereléaek, gazdasági éa tűzoltósági szivattyúk, felállttólt' szivattyútelepek és kittek nagyszabású vízmüvei ás lürdöberendezéeek stb., mindmegannyi mfntaxzerü munkálatok. József löherosee kinek Walaér udvari ssál-\| litójs, egy a vidéki tűimlfóságok azervenéaé-j röl irt uzikkénen legmelegebben ajánlja I Walser gyárai a felaaereiáaek beszerzésére., ! A Walaer-féle rendkívül czélszerü, ugy ne I veaett fertözlelenilö szerkocsi beszerzését I pedig s belügyminiszter a községeknél élr \| rendelte. E gyár a kefénk, muzevmnak Bel-I grádban leláliiiandö fióktelepén nagyobb csoporttal fog részt venni. üaea «má\| n«uaaell Mipé\|i a iWi eméestée; modeniéli»t i's modern AaAa voltak • haj raiilöi, mely váraitahul lép aiaf beaaáak!. A hutog \| fájdalmat árva a mellbou oldiiakbaa é» aáha a hátá-! han. Lcrarl álmosnak Ini niiijrái a bataf j aaájiaa rom, káiáaáaoa reggelenként. Ba^adáa ayálka borítja n fogakat Aa átrágy hiányos, [ülynn éraáaa van, ntiidlin gynmortwn snlyna t«k«r voláa; néha gyenge ixgatot isiig áraabotá a gyomanocájlian, nifi.v aaunban táplálok Ma oléfitkrlá ki. A sznmijk iM-eapek, a keznk ■ kidafe^ - tapadA iaaadaácgaJ betonvák. Karáa idA múlva cohögÓM köszönt be,] eleinte 'aaáraaoa, aábáay hónap malva azonbnn Eiddfü szinti káoeltei Osmutsa. B kíiflwn a l«teg levert nek árai magát, ia aa alváa semmi üdülést sem látásik 'nyújtani. Rflvtd idd múlva idegen izgatottság áll be M goaaaa elfláraetak gyetrik. Saádtiáe áa oly áraáe fcgjniel ha hirtelen feláll, mintha forogna vele minden. A belek ektanlaak. A bár marim áa idáakiat forró; a vár ■ega&rflafidik 4a pang: a aaeai-fehérje sárga bevonatot nyer: a vaaeváladák kaveabadik éc sötét aaiatt, álláa aláa flledéket rakva le. Oyákraa elbfllfen a bevett táplálék á gyomorból, majd Mvaaya, édeaaa i»» l, ea gyakran hevei aahdobogáa ia- fkliá-doaáai rehamoktál kiaérlelik, a látáa gyengül a nlnea pontok látaaanak a uem alátt lebegai, nagy lavtrtaóg éa raadkiváli gyengaaég áráele jdaatkeaik. Kaaa ■tünetek felálltra vannak jelen. Nem tévedünk, ka aat mondjuk, bogy az ország Jnkossagának közel Ado• szenved eaen betegség valamely fokozatában. A Nkakrr extrmet olykép hat az iniéastő mwTvek érjanyagára, hogy aa áűlakitja a groanrba jutott tápaaart oly anyaggá, mely képes a gyenge lent nek táplálékot ayáj-tani, melynek kóvetkezmaiyo a jó egéasaég. Eara aaer hatána a csodával hatááoi. Millió éa aullió üvegek adatnak el évente ^ntzágnnkhan a a kedvet A eredményeket bizonyító hálairatok taaoakodnak gyógyító eer-jéröl. Százai a kfilöabözö navfl betegségeknek eredaek a rosz eméaatéaböl, éa ba «aen agy baj elmnlt -a lábbi betegaégek ia eltinnek. m ivei eaek caak a valódi beteg-aég kórtUnetei. eanvk g}'( gyiaere a nhaker-extrakt éa aeigel-labdaca. Ezrai a MSonylIványoknak kétaégbe-vonhatlanui bizonyítják gyógvitó hatását Kapható minden gyógyasertárbaa. Kgy Bveg Shaker- >xtrad ára 1 frt 25 kr.. agy dobos Seigel-labdara ára 60 kr. Magyarországi főraktár Bodapestea, király-atoa 11 asám Török J. gyógyszertárában áa általa aa ország minden gyógyaaertá-rában kapkató. • 861 1 AÍMjr-AiaattZadw; ilyiger Béla. Btlus Qrakllsti. I'd/xln: Piaetek H Techit yijtiffifnzcrénzeknél. Tordééd Keuler Sándor ffigytt&iidrdbaM Zafo-Eytrtctftn. t> Na a ni ük hasililtvAnys k nlás-Kata állapitlalplt meg nz utóbbi időben, az általános kedvelt s legjobb, kellemes s ár-talmsilsn hatása hashajtó szerül elismert Brsndl R. -gyógyszerész féle svájezi labdacsoknak, s s védőjegy- megsértése a csalás vétaége miatt már több bűnleléai eset it fordult elő. Vsonrt oly elirusitók is számosan, kik ezelőtt í valódi készítményt adták el, ge mor most az gyanúsítvs, saját gyárt-mánukst sksrják a vevő közönségre tuszkolni. M!od esek mfali a közönség nem lehet eléggé elövigyázó a svájezi labdacsok bevásárlásánál. Mindig megkell nézni s doboz caimlspán levő vedjegyet, egy fehérkeresz-fet vörüs mezőben, Urandt R. névaláírásával. I 07IO\|Sl8fi7. asám. j AHVERgSl HIRDETMÉNY. Aluliri kiküldött \iftgrebsjtó sz 1881. évi I4X. t. os. JÖt. l-e értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a> ■.•kanizsai kir. JArAabiróaAg :l4lf), 8446, 4556/887. számú végséjte Által Hl rém éa Klejn caég éa Ssom mer Jósáé cség végrehnjlalók javára Meider R. \| n. kaaisgsi lakos ellen lDwtkrTMfrt 7a kr. tőke. ennek 1887. éc márcziua hó 29 napjától számi la tuló 67, kamatai és eddig összeesa ÖB frt 16 kr. perköltség követelés \|. erejéig elrendelt bistoailási kielégítési végre-hajtás alkalmával biróilai lefoglalt, ás ut4 Irt 70' krra becsüli külömbléle szobabútorok, csnkor, kávé, liszt éa egyéb lltkzerok bolti állványok éa egyebekből álló ingésAgok nyilvános ár véréé utján eladatnak. Mely Árverésnek a Í7IQ/I987. ss. ki-I küldést rendelő végzés folytán a hely színén ' vagyis ftagy-Kauisaán alper.és lakáján és I bolti helyiseiében leendő esskDslésérs' 1887-1 k hi dcbxcmber hó 1-nő napjának délelőtt & ór&Ja határidőül kilüseiik és abhoz a venni szán* I dékosók ezennel oly .megjegyzéssel hivatnak ! meg, hogy az érintett infteágok eaen árve-j résen ss I&81. évi LX. I. cs. 107. f-k ér-! leimében a legtöbbet ígérőnek jhecsáKm alul j is eladgtni lógnak. 4656-1698. hrss a. vlltságkötslea 146 frlrs éss nsgv-rénaet 610. tkben ugyanannak lu-Isjdonáuí felveti A -f 4470 hrsz. s 4 frt 90 krrs beoaüit ingatlanok 1HH? éri demmber hd 2S napján 4. e. 10 órakor Negy-ltáese község bálánál Hsrtelendy Beat felji. ügyvéd vagy helyeitess kőshejőnével megisrtandö nyilvános árverésen elsdatni fog. Mikiállási ár a fennebb kitett becsár Arvsrezni kívánók tartósnak a. becsár I0t-ál készpénzben vagy óvadékképes ps pírban1 a kiküldölt kezéhez letenni. Keit NagyKanlssAn, a kir. törvényszék, mint telekkönyvi hatóságnál 18IJ7. évi szept bó 0 \| napján. dr. HUClONNAY 56 1-jl kirendelt kir (széki bért n As elárverezendő ingóeágok vételára \| as 1881. évi IX t. os. \|0& é-ában megál lspitott fellételek azerint less liflzstandő. . Kelt Nagy-Kanizsán IH87-\|k évi november hó 10 napján. 66 l-l FÁBIÁN kir. biróeáki végrehajtó. 67(10 tk. 1887. szept 7. í >p ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. lálsk A nagy-kanizsai kiri tőrvt ossiálya részéről közhírré éételik lechner Teréz férj. Perevlegín tónak Scbniidlechner Jóiiuh \l vedőNagy-Récae gáspArhégyi frt tőle, 1888 deczembnr 24 kamatai, 7 Irt 96 kr. vMreháj 8 frt kr. jelenlegi s méc Islmi aégek iránti végrehajtási jügyt^l vezeti kir. törvényszék lerüle nsgyrécsei 175. Iklien Á. -f hrsz. a. Schmiedlechnrr iJáno feiveit 980 Irlrs, s nsgy-rét ugyanannak tulajdonául] bsje^ nyszék tekkvi hogy Sebmid-ft végrehajt-ehajtási asen tikos elleni 316 tői járó 6% tás kérelmi, rülsodö költ-en ni lentne-éhes tartosó 46IÍ9-932I 1 tulsjdonánl bí 186. tkben ysetl A. -f 10488/1887. ssám. ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Alulirl kiküldüti végrehajló az 1881. éi I.X. 1. cs. 102. \|-a érteiméber ezennel közhírré teszi, hogy a n.ikanizsai kii, járás-.bíróság I1I48\|8\|6 szánni végzése állal Kreiiaer Miksa vágrebsjtató lavárs Szentes Bántair Orosztony malombeli lakó* ellen 426 Irt 36 kr. tőke, ennek 1886 évi deczember hó I napjától ssámitandó 6y, kamatai és eddijl őSuesen 61 Irt 96 kr.j perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt éa 648 frt 60 ktra becsült szobebutorok. malomálvány kövekkel, lürész ssztel s egyebekből Alló ingóiáffok nyilvános árverés utján sladslnak. Mely árverésnek a 10488/1887 as. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén vagyis Orosztonyboz tartozó mslombsn alperes ískáaán leendő esskósléaére 188v-ik éVI november hó 29-ik 1 lapJAnak délelőtt 10 ór&Ja 'batáridőttl kitftsetik és abos a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hívatnak meg hogy as érintett idgóságok ezen árve-rései sz 1881. évi LX. Los. (07. §<a ér-leimében 'a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. As elárverezendő ingóságok rételárs az I18HI. évi LX. I. es. 108. g áhsn msgáU lspilbtt feltételek szerint Iksz kiftzeiendö. 1 Kell N.-Ksnizsán 1847-ik évi november bó 16 nspján. FÁBIÁN Hndspesteh, 1887. november hó. T. TöIxlslí Lajos 67 1—1 kir. biróaági végrehajtó. XMXXXXXXKXltxXia X XKXXftXXXXttttKXUXX X ' X X < JÉ Van szerencsénkI ezennel tudomásárai hozni, hogy Sarioty Qttkár urnái B leuálló nw/tj-hini:.«ii fllügjfHöhtyilHihűz titkári n\|inöségben központi hivatalnokunkat, X X H urai. együtt jegyzési joggal rendeltük ki, ikijogtoitva öl egyaseramind Ssrlory S Oszkár urrsl együttesen lüz,: jég és élet-biztoailáai sjánlstokat elfogadni, valamint tüz- és jég-biztositá)8Í kötvényeket S kiállítani. ff Ipsrkodásunk oda irányuland, hogy fő ügynökségünk a I. cz. biztosító-kó 91 sönség kívánalmainak ipegfelelve, a hoszá ftrkezö megbisásokat és sz ezekbői kilolyó ügyleieket mindenkor gyorsén éa legpontossbbsn teljeaitse. Teljes tiestelettel áiijBik U fi X X X X X 64 l-l oaztrák-tasnezis éleién járadék-bflslosito tássság magyaroméul IcépriiMStégt. Horn. Trrbilntli. „IZIENDA" osstrák-francsia elemi éa baleset bistositó társaság maggarorftógi kfftMMge. Horn. fl', x i i X X X x X X X X X X X X jj X xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nyilttér) Krhwarmeidese Fallle rraafisiae la. rak. Nslls Mertrllleas, Kstis Laxer, Al-Isase, OaniHMtr. "HIund Tefette fl. 1.10 per Neler bis 1 846 (ia ca.i 120 rarsch. Qasl. versend»t is aisaelasa ÜdIm aad ptlekes zollfrei ias fisns das SeidenfabriZ-Depot Cl. Henneberg (k a k. Hoflieferant), Urieh. Mnater nmzebend. Brisfs kost a 10 kr. Portó, i í 8241(1) Relnaeldiene dlelTe NO kr. per Meáer. aovi á il l.iO nad g. 1JI bis fl. S.I0 (farbig?, go-strsifte aad carrírte Dessiasl verasadet ia eisasiasn Rolten und titáeksa zollfrei is's Haas das Seidenfabrik-Depál Cl. Henneberg Tk. aad k. Boiisferaat), Zűriek. Mustár sagskead Briefe koiten 10 kr. Porto Iliién! Ezennel lu^Jon^áf-ul adjuk, bogy a nálunk mozgó Ügynöki minőségben alkalmazva volt Lándler Adolf nsjgy-kanissai Jak ós t szol- ]• gál innkból elbo&átlolfuk, miért is mindenkit figyelmeztetünk, kogv vele összeköttetésbe ne lépjen, sem íileki fiseiményeket ne J teljesítsen, miután ilk fizetéseket mi el nem ismrrOnk, illetve azokért jóváírást nem tel-jesitünk. Bodspeaten 18\|I7 november hó 98-án tű ^ I S^-'ly fit* is inflElL:rkM ao ilr2sSil « -a «s.J? • 5 5 S j.l'esSi'rl: ii\ Zi -t ■HgUHBH s llltll- É5sl fi't i lrí£l!í-s? 1 is a-i- s ■ i íií i # W r; I LI? , fi öif I p l } IP H Íj f I i i * ij i mmmrnl A91 g 58 A$ . ball Meg Felelős riifiá .Aii^nda' ilk!fikish yaioresái fitnda" 0. /r. tlmi ét biztmtá-lánasáy gi képvíselőeége. I /pCmmmüt2m í Nemzeti szálloda Budapesten. HH m MH A rtVaiiell aaállodn" llkalell veatlégelkei. Van aasrsacsáis salvL tndomásnl adni, kca ssállodiust f. évi aovember ká 14a fiamnak KKWI ZAIGHONDHAK adtam át aaoa alkalomból, midőn Martkai Jáaasf ina, aa „Angol Királynő ssálloda tulajdonosának isáaját: Viktóriát afifil yfttá. Midiin aa iiátgronksa IsaasitoU bizalmat 4 já lai lasatbalon el aaoa t\|mdb1ette(ks kMnsaMt, bogy agUaest sgerkeastö: la A M • S. indulatot ezennel megkf'ssunaám aem muftimra is átrakásai aaivtskadjeaek. * Teljes tisztelettől. Rémi Róbert iá .Nemzeti saálloda" volt talsjdasssa." Voaatksavá éiláauil k Btei Bábért sraak, fSatebbi kf zlcményére, aaoa kérskauaet fontaitok s .Nemaeli ssáljsu" igw ItsalfH tssdágeilna, váa»lat aa ataaá káaáaségksa hogy aa alyán iráat tanasitoll biaalMtMt a BÖvában náltáataasaaak ioáat átrakáaai. A kinMJái Jtslá hi MSssb lasláakedássai igy s atálloda üzlet leráe szerzett tapasztalataim kasoalálsg siuMmaak klláaá bsrradtaáas, a Máayas ársk, poaios kifsolgálst, s cstaoaság és tísstsság IskiatsláksÉ USvelel és amfralósHstt irányávtím maátaem engedik, hogy sdsadá alkalom-;bmű Bssrsacaélteteak bejvts II ingstáMkkal ás niat lata kseáát jáaksrati táasgatáaakksa résaeaiteaak. Alázatos kérnem isikételvá, maradtam W M ! fl \| kiváló Uastelettel Rémi Zslgneiid. M Hely czigaretta papír a leglobbf IIMKTin muu Mfll Itw 4N<« HM Kzen minden czi\|arattátóra nézve nagyon fontos kérdéa már a kétaéftejepebb módon bebizonyult. Seat Iraa rakllai. hanem elaöreedü tudományos a#- Jmólyiuégek által öaazahaaonlitoti vagyelmeaéeek alapján a forgalomban előforduló jobb mtadaégtt caigareltapapirok kftaölt la J „Les derniéres Cartouches" ] P IfMiiMi rHvw párML Férit, 65. tíoulevard Erelmans, tpind jóval könnyebb $ legjobb rtiganHapapit eliainarietall Mivfl ex már többi köat.Z>r. %kl tanár állal a bécsi vegytani egyé-temen, Dr. Lié&niann tanár a budapeali állami- vagykiaérUi állomás löaöka állal megállapított 1887. jul. hóban. Dr. Ifoym Hygienia-tanár áfrál a prágai ném. egyetemen egá»»ité\|ttgri Hüttopontból ujabb öazehaoohtó vejjyelmági§t a lehelő leglányi aebb eredmény koronázta, a mennyiben ^ uLa dtmtfrm Caf-tQttfhes cxigareitapapir 28—7í%«af könnyebb éa bogy a dl-hányfftalhös 99%-tf kevesebb idegen • alkatrészt tartalmak, mint a többi vegyelmeaett papir fómjiti oaak azon pepiy, 'I Helynek etiquettje mellékelt rajxhos baapnló éa BrnuaWWn Prfnt czégel viseli. A gyár czigartttapapirjainak éa czigartflahüptlyáintk nagybaj éláruaitáaa végett. 1? : ,'jr HmípDateln Fréres Maját czége alait Bécslpn, II. ker. Négerléyktm 8.' sa. o. raktárt nyitóit, továbbá kapható minden nagyobb ilynemű caikket árfi-46 3—50 siló kereskedőknél. Piizeni kiviteli ászoksör AE ELSŐ PILZEN1 RÉSZVÉNY SEflFÖZÖDÉBOL < 1 Kagybsal eladla hardékbmn éa pata»k»khan. C3" á palaczkok töltésénél használt okaaará UMtéaaód a szénsav legparáayilb vttalttégét klxárja,; miáltal a sör aiafieégt ia tarjtósdága kálöa&s jónak bisonyult. Árjegyzékek ingyen h bérmentve, vidéki megrendelések leUeiirnneretezw eszltözliUetnek. Főraktár: SCHLEINZ KÁROLY és TÁRSAI-nál Budapesten, VIII., stáezlé4lezs 47. ami Nagykanizsán kaphat^: Kilorlzer Frigyen urnái Arany Jfsarvaa szálloda. 41 3—10 I • . 8—11 évLatk 111—16 évesnek 16—18 évwsck L asám ft 140 II. szám ft l'OO 111. sala ft JWO Kxoxxexx Honi gyapjú. Castox -apást őszi és téli Idényre GYERMEKEKNEK: ; ; FÉRFIAKNAK: kicsiny I ' kotép ' I I aagy aaéa ft 2<50\|1I. atka ft »•—\|III. aaáai ft I-M' férfiaknak szttrke drappaaial és banu postával beszegve I MN krtól 5 Irt 50 krig, Szlatéa Brassél gyajplnkelinéket minden arailt legjobb aiafltégttl IllliTtkaek, falSIUk- aek, klpfajpiekark flaai éa téli idényre ajánl gyári árakban ű I BOCK M; MÓR. KlviUUiaStkr: ■ Fakttahalom Braaaómagja. IC Qváaatra mmtak kelmékről bénaaatva küldttnek. — KiaaolgáHatás ssolid éa gyora. KXOXXOXK Gyógyszertár Bécsben Pserhofer Jóféle III Sing^rotrasse 15. goldl uicisiml0 Vértisztitó labdacsok £Sl atodáe halálukat mnamii í,e neiii bboayitotlák volna, A legmakacsabb esetekben, mind d egyéb estr slkertela* nSI alkalmaztatott. eaan labdaeaok •timuluMht, a a legrövidebb Ui alalt gyógyaláat «raWnyaMek. 1 áokoa Ifi labdacaesal II kr. 1 tekarea • dobottal 1 írt & kr., bérraentetlen utáovétküldeinéiiy 1 forint 10 kr. A fréaslsaig elfileget beküldése mellett, poetanieates átküldéssel karéi: I tekercs Ubflaee 1 fii II kr. I la-keret 1 frt 30 kr^ I tekercs J frt 10 kr^ 4 tekerra 4 írt 40 kr^ ft tekerca ft frt 10 kr. 10 lauraa t frt 10 kr. lm-eebbet, mint egy lakarcaat eaétk&ideai nem lehet. ttaéleha levél érkasatt, melyeknek Mi hálát ainalsart a llddacsokéet, melyekuek a legkülönfélébb éalag* /mlyosabb betegségekben egénaégfik belyreálltlását kásaOsik. Afil caak egysaer kuérleiet tett velük, latáhb ^Ja. M^ -A- 1CÖ0ZÖ21Ő levelelcbál néZiányat Ide lrvmlc: ^feg .1,1 if iilípM il!: 4ll'l ijiim HfM aü'ljtl i. lt ♦tsttjJl5 igrJ ili'l 'aS i^raSEflsTSli <3 Nh i a »5i í- '2a1^ r ^m»l1 f4f V-S-1 z5 ái l , r BCQsi ^ií í2l Jltf i \ cíi í "Íi is U ^ej c ^'l 2 ® J» B 13 ■ I AIH-Í?!'1 ái tl M M-OPIéSt IH Ifi sli'f'1 Bi ^sVa Ü glli al! ül t a-km am TTi Tgi J llff lifo\Mi ^h ti 11 tf : Ii- l ilísiMi?- ^i! llí "! íii\ 1 jiít Srf»j aq^i Mi »i\iiw llill 13If II I9'lf« I iP « -ai p sg\| l í ií4. ^iil 11 , I * 1] SÍ Il4d \|Qi B fj hűil í ' é ■ III c«sf J 81 . aia iiU A pesti magyar kereskedelmi bank váltóUziete Bnda.pjsf, D«relfl)a-Blcsa 1. ziéiu &I 8—31 H 5 1 U A 711 I \|f A ÍHf\v dmember lió 1-én x IDHlILIIIH „L""1""" ,, I i\| ' 1 ttaalika-sorsjegyeket I ( sorsle^vek ké«pénz)izeléa mellen a hivatalos napi Srío- I J &af \| I lyamon. • H évankimi s imaál. Részlctflxetéure: ■ LEjüKÖZELEBBl flTD Z ji 8 5 ^ >MltM j^g ■ ^ I 1887. deczembcr Un. ^ £ JLJtl "JL I , Umm 100,000 mi ■ I Nagy Kanizsán mttrendeleset Toch H. L urnái alhat(it fel. \| Uaagaag, 1883. májas 16. . Igen tíastelt aram I ás fts labdacsai valóban •saéáa hatásnak, nem aljasak, mint a»k máa kidkaért mm, assk valóban minden baj allea aagitaégat ayajtaaak. á hnavétra rendelt labdacsok legaagyobb rátáét baiitaim éa iaattrlatiai kúxött oaztotUo aaét « vala-SMmyiaa jó hansankat falták, még magaakoru éa kA-mák bajban, balanégbaa nayládé ncmélyek is ezak állal, ka aam is teljoz agéasrtgékat, 4a tetémea javn-láat ayartók éa tovább ia akarják használci Fogadja aa éa ligk—aikk bálimat ós aüadasakét akiknek na-ywsk vall aa la labdami wgitanévei nyerai zgéaaaégakot Deatlagar Márton. Béga-Szt-György, 1W1 Mnár 16. Tiastalt Uram i Imi fejeabeteai ki eléggé lag-mélvabb bálé—I aa öa labdacaakrt mert Isten ságit ■égp atáa agyadll aa la labdacsaitól gylfjralt fel nőaj ki méz évak óta aaravaéatt aűaeréhaa, éa habár eg/J aMra még aáha be kall vaaaia a labdacaokból é« agáai «f» máz aaajrirs balyraálll bogy lalaiaa friawéggal ftsbati valamennyi foglalkozását- Kérem taiveskadjék a bálanyiiatkozatomai aa ImS aaeBvadftk Javára M-kaavaálai éa egyaz«ramind aaéltártaaaák ajbél kát ta> karca labdacaot éa kit db. chihai ssappaat köldeai. Kiváló tiaaUlvttal aar dtam alázatos asolgája Kovák AUJos, flksrtáaa. Tekinteteta* Uram t áaaéÉtovéabaa, kogy aa la * alatt aaajri gyégytarra agyaallí jóhatáaa, mint aa le bilttné fagykaltsaaia, mejy aa éa ctalédoaban néhány idült fagydagaaalot haéar mepemmiaitatt daczára as ag< ne vázat egyetemaj aaartk ellek érzett aUcaaztnvemnek arra határoztajn tl taagamat kogy az la vértisxtiUí labdacsaihoz folyamodom, kogy a kia I galyéerkak tegittégévefofromohaia sok évi hl—rtboi-dália bajomat. Nem habozom éksak btval^aai. bogy idolt bajom négyheti haazaálal aláa taljeaaa magazlal a hagy ismerő eim körében » buzgón ajánlom a labdacsokat Kiset ia st»ad kifogkaom aa ellaa ka és s sorokat nyilvánosan. - éa Sévaláiráaoa aUktl —' közzé teszi. ILmáió tfasteiettal 'Bécs lWl.iftkr. S0. Faffvbahssra tí*™ rn^ymoaim .Uta laghistamhbsnrhámifti; fcgyka^té fDan valamint nagyon ídöH sebek atb aUeo _ia. I tégely 10 kr^BérsMataa kBldéaael < > kr. GolyvabalWir, fe, tat kSéááaati kr. Életessiencrla mypk mn>mutfgtt wvvawwuvua B0J. ymb emétxiis stiodesaa art inaikat allH. küftal házitaar 1 Ivegese 90 kr. áHsUsaata iaaart kitSaé házitser ka uuiunwvu^ nátümt ssaazáikant stbbi & f.T. Láb izzadás elleni tor.ESrÍ2S.6w^ i 71 kr. sAse I lvt« W kr 1 Ifageat atáevéttri 1 Ért U) kr kmmkti köttyéoy-knfcs Jg^S tSasanaawt ba^l, Ugaaggnéi át tSlasaggstáaatka- lám kr. Alpesi ft-íikSr^L O. Iinlililil, I Sftg \| agy M évag 1 trt és Toananchüiin hajkenöcs ÍÍÍLk áu\| kgjobbaak úunbrt haj iiaMlI aaar elitwarva orvosok \| által Egy akgaaaaa kiálliUU doboz t frt Egyetemes kenőcs S^^'T] iadulatn fekelyek és »iaétsaaszl dagaastak allsa. iátaaki MUtésta iáMakályak körtmm4r-g. aebek, ea-1 Hgyalaéáaí áa kaanlá bajok «Uaa aoktzomaaa iáaak kéaaayaiL Bgj 'égaly Sjto. Béraaataa kiléásaáHkv. Egyetemes üsiütö-sö j£* \ lleéeaftlt asagearart loitliaati ttjUjásaÉl. asáéá Uénék, gywBMgoe nál, araaytrtt bajbaa. isgslásksa \| €7 mm I bt Ftfencs-pálinka. fu «kr Di loBershBasee-lék-nemesiencxii I S«a\| t ftt lé ár dl kvag j írt .'•0 kr Mm m —gsi mail hlwif Igyifci kMI as asa'fák Uykbts klráaMt tmm kai- Is k«fHá( gy^vkaléoiapMlcrt rrfttena tartstaak i s asukka feándudna aaa itvé «Éfckakr« klvásstrs postowa li Mi jbÍiéiIti laai fetlal ziltfllinill 0raa« fegaaalMlUataak a pém lilflun MMIIÉli ^bauHt águM ssMMWÉlafQWk. I gl — IJ A fém tUttflfts bnktü4éet ItfWjrenb^fB (pcrUnUlTánynytl) a portó oi-mm $m§A mj* MiMfétUi m Máriaczelli yyamorcsoppek. I KftOnfi halAiu um a gyomor minden bcbg»áfeiben. V«\|\|to[. FólUlraiillia^Uaii étvésyhiáinr, Kyiui'irKy"iiKr«,■({, manltlalaUM- x<>t, (»Ituv MVHiiyil MMgkMás, ___kulik, ipruái'trburai, lniaoiiaÉ\|iit Mh twtmk- ■ aMMaawi, SlÉ^H n) álhakMis/iaa>, séraaf a, aajtrét lián) éa, (IMklááuti aHpáni^M tred i, gytaaaéaftvta, tepSStralla, • a i qn»> umiliak éltlekM ét Ullokkal való taktrkeléai, rilkaák, M-, inkj. éa araayarat bántslntak míNL — Ky IrtftM ára baskaktali tta-sMáaaal agyltt tt kr J kattöt h> lafatTso kr. K0t(Hinttataaailis izali Urtb gy^cyvaerMS által tUw^Éwkw IMor-VMMHCV Kapható minden {lyáqytiertánban. étit! A valódi aaáriacatlli' gytamretlppökat tokai hapizitiák 4a sráaossák. A. vswttság Je léül minden üvegnek plroa, a fanti aééjtgygyel ellátott laritékba kall géegyDv* laaaii la a i den Ivtghas mellékelt hassaálati ntaaitáaoa aaag kelt jegyezve laaai bogy a« Krenüierlwn Q% tok Henrik könyvnyomdájában Éjamaaitt Vakkíi mlaAtégbaa kapható. VoÁ-KonúUn, Pragar Béla gyógyaz. Kmdorintty lk$k\| B. »ógy-aatrt Kaponór, Collaer flsOM él Babochay Kálmán gyógyaa Mar'czüti, IfettVlkUr gyógysz. Htrenyt; Fleiacher Samu némi. My-Bajtm. Körös Li gyóyyzz. 1/stűmoimIö/ Jiolca % gyágvaz. 19 b -bt \ Kral valódi Karolinenthali^] Dávids-lheija hírneves és Jónak bUo-nyúlt mell ét tüdőbaj- m IX Éa.Calllac AbsmsiI etSL kaaeao éti Urtérybaja uual ■aljai as jjtalaai ftHa\| lah ktaóct \|4 havi aálaiaetáa Sysifsa, aislj MgakaéályHaa a ka klkMlláót, iHifitl katotféal át arlaiti laaik Irt, brakaál aié-mj* agy jMjaa ■MkÉliiytn. rév idtig Taib kaszaálát\| a bajnak valamint a kalnzk Uménctsa i ás aMsdiHlp ás Bigj rja korai lal-Ustfl a upmnkl ka rig. Egy káertc árt li kr. t frt. I Irt PótiA val kuéés mmm péaa sWs§\|B baki! vagy pástaStásvéisi lat u H cnui) éa Tállá, káfélf Mk Ittl I «ban szenvedőknek. láral valáéi Hartllaea* lkait nátl4t4htéja mia-l látásra* tldlbtjokual, éa kli^alsaa §4f-, tSdé-1 I ét hurutnál, atakérat Iréálgdtal ét as tggt étastr e tormáét (Tahsrkaltat) allaa. aalyl I aágUpfi tradményayt-l haassáltstik. — Igy oaaata-1 Igaska ára: 10 kr. élit. Sekaty ifartsé* Kral lilééi ÜátldMkréja oriatt tllarjtdáaétll ke-1 leégte va, atgkltirtattak htaiaillstktl f^rgaloaU\| I hlzsi a hogy a caaládáa aknái itljaaahb lacyaa. léi agy cautaiaguljtk. süat ast áa btvtaaUaa. Illat-l>r— aiaden Üyca haaOaitvány hatáaaálklli ktwik.l ly aiad arra látásik alkabsaava laaai, bagy aj Lral «al41 láarottaeBtkalt Dáilla \|kta ihsUttaak biaatyalias; aaa«k feiytáa attat% Maa minden caeaugetekára aláirásaaal kák aain» la be^sgyaatl vádkgyamaat a kklafl étatgaiaant utálni, ara Sgytl)aaak a Kral vsUál itiacatkzűl BátMtlbaa tsaaéárwiiái. kifogva kérem minden baaaaaaasl gyáriatáavokaV lytktn aiáiiáasa és be^gysrtt vtdjagyom hiányzik — vtaoaataaiun) Kzirtaktdjonak "éroargéaynéf^ plagnég, fiMiklr, ktr-(élykér (Skro^ut) Meg olagviég, «. » rfitoatal allktlt\|ilgih ul)taaa atg\|jlajI a kiras, jól iaaart 4» labb kak- ás kUfod orroti tHdstáftyakiai ajánlót t vártiasüté ürftt vasezukoria folyadékban, . Haver aáé)a wrtat etóáUitvn, asly Faqal gyágyasatáaz által Prágábaa - a ,?«bW] Aagyal'-hoa — bS javitva \|b tnrag Msi I frlM b», ' , lvt\| II kr P Ghaatroplian. tktánft gyagyaar? éátágytalaasSgaai, fial iMOasMéc^ káayáa^ ueaseaglasai^ le \|T paaaeséfáe ettsa I teát ara 7t kr, rtm JtaMf a ^Vakár hacpá+m riljlkea lélMklÉr Téléi Jé—KT gyijjtaailasal tslapeat, airái)<utu H M li j « é it J mái I J1 BmBM NynailMi FbaM ItÉf CT IMt