Zalai Közlöny 1876 079-087sz október.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	23.65 MB
Keltezés:	2022-12-13 10:08:03

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	494
Megtekintések száma:	785
Leírás:	Zalai Közlöny 1876. 079-087. szám október Zalai Közlöny Nagy-Kanizsa város helyhatóságának, nemkülönben a „nagy-kanizsai kereskedelmi s iparbank”, a „nagy-kanizsai takarékpénztár”, a „zalamegyei általános tanítótestület”, a „nagy-kanizsai kisdednevelő egyesület”, a „soproni kereskedelmi s iparkamara nagy-kanizsai külválasztmánya” s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. 15. évfolyam A következő szöveg a folyóiratból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: NAGi-KANIZSA, 1876. oktober i-éa. Tlzen0t5dik éyíolyi I frt l fél érn ím kr. RHltÍMk jhssábos petitsorbae 1 ^Itotftor A • wind«o '' további sorért 6 kr. JTYILTTÉRB KK asronlnat 10 krért j -xnek M fc,MOri illeték «ind hirdetésért kftl fis«t«ndS. A lap üW-------„ tserkesstffces, Tito- \| ''rékpénztári épület ftld-ndnt, — sajafi Hasit I illető tehil^fc P^ dif a kiadóba* bér- 5AÖY-KA2T12SA Béreentetian levelek esak ismert m on tatár-saktdl foradtataak «1. iKMntok tímu m« \ J kfildetnek. i 1 ^B j^^rr^l elóbb: A-SOMOO YI KÖZLŐN N.4iMzsavártt Mytoiétá«iMk. tmiriWnbin * „■.-fcaaimi kartsktdtM t ipa**", a ,o.- kanizsai takarékpénztár'' a .zaUUMgyai áltaJánw tanitótwtfltof, a ,n.-kawz»ai ktahémM Hyttttai-, a .Mprtaí ktrMkaMní • iparkamara n-ka«mj kQJválasztmánya- s több negyei és várwl egyesület Wvataüs érteti Heienkinl kétszer, vasárnaih^ csfltőrttfkon, megjelenő vegyes tartalma lap. ürményi József, Zalamegye főispánja. Ürményi József, az ősi Ürményi, előbb Iimérí nemzetség ivadéka, hazánknak egyik legerélyesebb fia született 1807-ben Székesfehérvárott. ''Nagyatyja Ürményi József az országbíró, nagyanyja Komjáthy Anna, atyja Ürményi Miksa, akkor a midőn József fia született Fejérmegye alispánja, anyja felsőböki Nagy Júlia, Nagy József kir. személynek leánya volt Tanulmányai befejezése ntán 1824-ben a bölcsészeti tudományokból tudori koszorút nyert. 1829-ben tette le az tgyvédi vizsgálatot s fogalmazó-gyakornok lett a fiumei tengerparti kormánynál* 1830-ban Fejérmegye L aljegyzőjévé neveztetett, mig 1831-ben fofegyzójévé lón s nőül vette Tolnai Festetics Antalnak Amália leányát. 1836-ban alkotmányos érzelmeiben sértge érezvén magát, hivataláról lemon-dott^e még ugyanazon évben roppant szó* többséggel elsó alispánnak választatott. 1839-ben országgyűlési képviselő volt. 1840-ben az alispánságról leköszönt és a kir. tábla előadó elnökévé, 1841-ben pedig alnádorrá neveztetett s 1843-ban mint iljen, részt vett az országgyűlésen. 1846- ban Tolnamegye főispánjává lett és e minőségben a főrendi táblának 1847-ben egyik kitűnőbb szónoka és vezértagja volt. Ugyanezen országgyűlésen a kir. fó-ajtónálló hivatalra is helyettesittetett. Fóis-pánságáról 1848. apr. 11 én lemondott. A nyilvános pályáról lelépvén ugyan, de áldásthozó volt folytonos munkássága és erélyes befolyása hazánk szellemi és anyagi felvirágoztatására * ott volt ó szóval, tettel mindenütt, hol a fennforgó körülmények lelkes részvétre hívták a bnzgö hazafit. Ai aj deeemviratag. II. A közigazgatási bizottságok rendszerének eharakteristikouja épen a szakértelem előtérbe tolása, munkakötelezettség kimondásaésa felelősség nagyobb mérvű megvalósítása. - Az egyes közigazgatási ágak képviselői képen helyt foglalnak abban és fófó működő szerepet viselnek azon hivatalnokok és tisztviselők, kik mint az egyes közigazgatói szakok előadói a tulajdonképeni munkát végezik. Ott vannak a főispán — mint a központi hatalom általános képviselője; az alispán, főjegyző, tiszti ügyész, mint a megyei közigazgatás eszméjének hordozói ; — az árvaszéki elnök, mint az árva ügy előadója, a m. főorvos, mint a közegészség űgy őre; azután a kir. adófelügyelő, mint a kincstári érdekek ellfenőrizője; továbbá egy kir. építészeti hivatalnok, mint a közmunka-ügyek előadója; a tanfelügyelő, mint a közoktatásügy képviselője; a kir. ügyész, mint a közbiztonság őre s végre aposta-és t á v i r d a ig azgató, mint az ezen szakba vágó ügyek előadója. S ezek mellett 10 választott bizottsági tag, kik sem állami hivatalnokok, sem törvényhatósági tisztviselők, sem községi elöljárók nem lehetnek 8 a kik arérdéfcfatt testületben az önkormányzati független elemet képviselik s mint ilyeneknek kettős hivatásuk van. T. i. egyfelől a tényleges közreműködés amnn-kában, másrészről az ellenőrizé s. A hatáskör, mely a bizottságra ruháztatott, igen szép, igen tágkörű. Felöleli az a tulajdonképeni közigazgatás minden ágát, sót messzebbre terjed, mint az eddigi közgyűlésé, mert az a d ó-, posta- és távirdaügy is hozzá lón utasítva s ezen felül a közbiztonsági intézkedések ós a közmunkaügy rendezése körűi is szabadabban mozgó hatáskört nyere, a mennyiben az eddig kizárólag állami közegek által ellátott munkálatok is, igaz, hogy a központi kormányközeg közreműködésével, általa hajtatnak végre illetve ellenőriztetnek. Függetlenség minden irányban, fel és lefelé; — jellemszilárdság, mely csak az igazság előtt hajol meg; — becsületesség, melyhez még a gyanú árnyéka sem fér; — ügyszeretet, mely a közérdek szempontjából anyagi áldozatoktól sem riad vissza; — értelmiség és jártasság, elméleti, még inkább gyakorlati képzettség, mely egyedül vezethet önállóságra; — s végűi vagy inkább mindenek előtt hazafiság, mely a magánérdeket a közjónak alárendelni tudja: íme ezek a tulajdonságok azok, melyek a tervezett reform megvalósításához okvetlenül szükségesek. Ezek nélkül a legszebb remények is füstbe mennek. — S ha igy lesz: akkor az önkormányzat ezen, — félünk utolsó, — kísérlete is kudarezot vall. S mi következik utána? TÁRCZA. Este későn. Ábrándosan sél a zene Kinn a ntcsán, ablak -alatt; Isteu tudja, mi sxól benne. Oly meghatón, hogj mit sirat. Tán valami megiey fia Hatatja asép kedvesének; Boldog araaj álon De a »»ülők máat beaaélnek. Gaadaf kérS jön a báaboa, f Eaügt-csaogée lese aeaéje; Mintha immár hallanák ia, Ssirök olyat tat beléje. Padig »a a sae^énj fia fiear annyit bir »agában, • - — Csakhogy aa már nem as ember, — Hanem kineae van szokásban. Att hissi a exifra világ, Hogy Odrának csillogni kall; Hejh! pedig Sa mélyen ragyog, KQlfény aoh''sem gyújthatja fel. Kicsi tlahaly a kabelbea, Messse nem ia hat ki lángja, Ámde kedves melegével Sairvirágod* mind kitárj« .... Elhaló hang, ceendes éjjel, Halld csillag Int aa ágra ; Mit jelenthet? — Titkos a lét, Álmodjak át örök szépen. HáJOdTÓ 8ÁNDOR. Inkey Kálmán párisi leveléből. (Folyt és vége.) A német gyártmányok hitványtágak által híretek éa a német maga is franczia portékát vees, ha csak eserét teheti, saját ssemet-jével pedig, (mert máshova nem küldheti,) tehát elárasztja vele Magyar és Oláhországot Ast mosdják, nincs ipar basánkban, terméssetes, hogy nincs, mert kormánynak nemcsak hogy nem támogatja a keletkező ipart, hanem azt a keveset, a mi volt, eljárása által megbuktatta, t¿Idául a ezukorgyárak mind megbuktak, nem issem, legalább, hogy as egéss országban még 10 létesnék s ha létesik, nem soká fog tartani; véd vám nem létesik, mely támogatni, posztó éa egyéb gyárainkat; tehát hogy álljanak fenn a régi morva és cseh gyárakkal szemben, melyek nagyban gyártják a ross posztót s minden basánkban keletkező gyárt elfognak Dyomni rögtön. Tizennegyedik Lajos idejében — tehát ez előtt 200 év előtt, Colbert, a világhírű pénzügy ér indítványára a király ez utóbbit megbízta több gyárnak felállításával és kezelésével. E minis-tor bebizonyitá a királynak, mily roppant haszon less as az országra nézve még akkor is, ha a kormány semmit nem nyer, sőt szon esetben is, ha a kezelési költségek felülmúlják a gyárak jövedelmét; mivel tömérdek pénz marad az országban, hitele pedig a gyáraknak Colbert genialis és lelkiismeretes kezelése következtében az első lett a világon. T i z év múlva felállíttatásuk után. Nem hiába mondá a büszke király Colbertnek: „Ha olyat nem tnd teremteni, mi felülmúlja mindazt, mi jelenleg létesik, hozzá se fogjon 1 Mai napig is as elsők as akkor felállított gyárak, mert csakugyan párjuk nincs, mint például azon híres posztógyár, mely a világon a legfinomabb posztót gyártja. A híresée valóban páratlan tükörgyár, a világhírű Válencsienni és Chantilly csipkegyárak, a bámulatos és a világon egyedüli „Gobelin" ssőnyeggyár, sat Hogy a magyar nemzet ízlése minden irányban as otromba német ízlés befolyása után nem nagyon fejlődhetett, es természetes, de intelligens nemzet lévén, lelkiismeretes, valóban hazafias magyar kormány, (mert a jelenlegi magyarul beszélő német, asas: alázatos szolgája a németnek) alatt sokra vihetné, de ast is jól tudom, hogy a horvát, oláh és rács nem oly faj, mely arra vaa hivatva, hogy Sevre-i por csel Ián t készítsen ; as mind igas, hogy nagy szerencsétlenség a magyarra nésve, miszerint ily népfajok környesik, de nem is álmodtam én valahs hasonló dolgokról Magyarországban és nem as a czélom, hogy hasonlatot tegyek a két nemzet helysete fölött Csak mindig eszembe jut azon lelkiismeretlenül megszavazott 25 millió kölcsön pesti sugárut építésre, mely a hencsegée és köny-nyelmbség legnagyobb tanubisonysága. £ 25 millió bizonyára elég lett volna oly gyárak felállítására, melyek a nyers anyagot képesek lettek volna nálunk feldolgozni, sőt még talán kdrhás és lelenczház is került volna ki belőle. Itt van előttünk Francsiaország példája, as előbb mindarról gondoskodott, mi humánus, hsssnos és szép s azután nem as ország épitette a boulevárdokat, hanem a város saját költségén! És még annyira jutottunk, hogy közoktatási ministerünk nyíltan kimondja a germáni-sálás iránti hajlamait, német tanárokat akar- Mindnyájan tudjuk! A bureaukracia, a mere^ centralisácio, melynek keserű poharában már volt egy időben szerencsénk — vagy szerencsétlenségünk, részesülni. Pedig büszkék vagyunk s méltán azok lehetünk ezredéves multunkra l Ne feledjük tehát dl, hogy ezredéves fennállásunk kulcsa : épen autonomikus szerkezetű alkotmányunk! Ne feledjük soha, hogy a mely nép könnyelműen feladja múltjának emlékeit: jövőjének zálogát pazarolja el! őseink szellemalakjai, kik a magyar közélet legsajátabb alkotásában, a vármegyék termeiben, az önkormányzat nyújtotta jogok fegyvereivel, egy ezredéven át megvédelmezték az alkotmány sáncait: ez ősök szellem alakjai mindaddig védóleg lebegnek felettünk, a mig önmagunk nem abdikálunk. A „régi jó táblabírók" letűnése óta, független állampolgárokból álló egyetlen egy testülethez sem lett kötve oly nagy feladat, egyetlenegy polgárra sem nehezedett annyi folytonos munka, mint a közigazgatási bizottságra és annak minden egyes tagjára. — Bármennyire álljanak meg azon támadások, melyek e rendszer czélirá-nyossága és kivihetósége ellen felmerültek: annyi áll, hogy benne mindenesetre meg van azon erő, mely az Önkormányzati tevékenység üdvös munkásságához megkívántatik ; annyi áll, hogy benne a fejlődésnek oly csirái vannak^ letéve, melyekből kellő ápolás mellett azautonomia legtökéletesebb alakzatai képződhetnek. Meggyőződésünk, hogy Magyarország — kiváltképen pedig megyénk, nem szűkölködik oly férfiakban, kik a törvény kivánta fokozott követelményeknek is bőven meg ne felelnének. ván Magyarországba hozni és nem is talált valami nagy ellentállásra. Egy itteni franczia követ a minap igy nyilatkozott: Ha más volnaanemzet,más lesne sz országgyűlés is, mert sz a nemzet, mely ugy minden ellenállás nélkül tönkre hagyja magát tenni, ugy sem érdemel egyéb sorsot, mert még nem volt eset, hogy valamelyik kerület bizalmatlanságot szavazott volna képviselőjének, vagy protestált volna as országgyűlés eljárása ellen, mert.......... A minap egy franczia lap az uj fraaczia követek leírásával %talkosott s többek közt mindegyiknek vagyoni állását is közölte, ha nem tenne ki oly nagy csomagot, bizony elküldeném, mert érdemes volna, mert oly garaatia, mint ily országgyűlésben, mint a jelenlegi fraaczia — nem igen létezik. Elóssör, régi kipróbált hazafiak, mint Thiers, Grevy, Pervier, Simon sat. Azután pedig roppant gazdag emberekből áll, nagy része az országgyűlésnek, tízet olvasnak, kiknek jóval több van, mint egy millió jövedelmök, például Menier, kit 4 millió jövö-delműnek tartanak, André 2 millió sat számtalan más pedig, kinek 500,000, egész egy millióig van jövedelme, azon alól pedig sok kivált szásezer forint jövedelemmel bir. Ily emberek aztán tudják, miért őrzik as ország anyagi jólétét, azonkívül is hiszem, bajos lenne itt vesztegetni. Sokat Írhatnék Páriáról, e remek vároa nsgy szerűségéről, de ast sem tudnám, hol kezdjem és bizony Isten tudja, mikor fejesném be e leirást s azután még annak is kitenném magam, hogy azok, kik csak roezindulátu, rágalmazó német lapok után ismerik Párist, vagy A rálasztó közönségtől függ tehát,hogy a tervezett reformot állandósítsa. S a megválasztott v. hivataluknál fogva a bizottságba tartozó közegektől elvárjuk, hogy teljes odaadással, teljes erővel közreműködnek az au-tonomikus testűlet czéljaival s az ahoz kö -tött várakozást megvalósítani lesz fótörek-vesük. Övéké első sorban a pozitív működés, övék a munka terhe. — Övék fog lenni az eredmény oroszlánrésze is s egyúttal a di csőség, hogy Magyarországban megmenteni segítettek az önkormány7.ati rendszerből legalább annyit, a mennyi rendkívüli viszonyaink között megmenthető volt. S-n. Nagy-Kanizsaváros képviselő gyűléséből. _ 1876. szeptember 18-xn. — Elnöklő polgármester Btjius József ur szívélyesen üdvözölvén a nagyszámban megjelent városi képviselő urakat, a gyűlést m«gnyitott- nak nyilvánilá. Polgármester ur meleg szavakban emlékeink meg az óv folyamában elbunyt képviselőkről, nevezetesen Kis János v. képviselőt om-lité, ki végrendeletileg a városi népiskolák ja-vár* 100 Irtot hagyományozott. (A közgyüléa az elhányt képviselők felett részvétét fejezi ki s azok neveit, illetőleg Babocbay Jáno3, Eben-spanger. Manó, Szűcs Ferenc, Kis János, Imrei látván és Francai« József képviselők emlékét jkönyrbe igtatni határozza.) Az 1875. évi közös és magán zárszámadások jóváhagyása tárgyában (a felmentvéoy megadatott). A 1863. évi XXII. t. c. 4. §-a szerint a házbéradó 20%-ről 16%-re szallitása (elfogad-tátott). Polgármester ur inditvánja a házbéradó leszállítása ügyében a nm. pénzügyministeriara informálása végett bizottság küldessék ki (elfogadtatott s Belos József, Eperjessy Sándor, Tóth Lajos, Martinkovita Károly urak kiküldettek). A közkórház ügyébeni tanécsjavasbt (el-fogadUtott, 1869-ben már elvileg megállapitva volt, hogy a váró« közepéről a vásártérre he lyéstessék, jelenleg az alap 12,353 frt 92 kr., a népiskolák szomszédságában tovább nem tűrhető, az épités elrendeltetik; tervkészítésre s egyéb hatáskörrel következő bizottság küldetett ki: Belus József, Plosszer Ignácz, Vagner Károly, Eperjessy Sándor, Darás Zsigmond, G. Gatman Henrik, Roeenberg Israel, Ebenspan-ger Lipót, Sommer Sándor, Geizl'' Mór, Hencz Antal, dr. Schrejer Lajos, dr. Szukits Nándor, Tersánczkj József, Rácz Antal, Weisz Manó, Löwinger Ignácz, Hirschel Ede ós Tárnok Alajos képviselők). • . Főjegyzői állásra egy pályázó, Szalay Lajos köz- és váltóügyvéd ür jelentkezvén (egyhangúlag zneg-vhlasztatott, kívántatván, hogy az ] 871''. évi XVIII. t. cz. szerint a jegyzői szigorlatot letegye.) Szalay Lajos ur személyesen megjelent az esküt leteszi, ''kijelentvén, hogy az ügyvéd képesség a jegyzői képességet feltételezi s a szigorlat alól magát felmentetni kéri. (Ha jogorvoslat utján fensőbb helyen a kötelezettség alól felmentetik, a képviselőség véglegesen megerősíti állásában). £ Francziaországot, el sem hinnék azon igazságokat, melyeket mindenki ismer, ki több időt töltött Francziaországban. Hanem, ha egyszer az angol kezd rajongni a francziáért, az azután tul tesz a .-¿öbbin, itt van például két angol, az egyik egy híres lord fia Wallace, ki évenként százezereket ád a szegényeknek, azonkívül a város szépítését is előmozdította azáltal, hogy mindenfelé gyönyörű, kis kutakat készíttetett, hogy a szegény emberek mindig ihassanak a kúthoz lánczolt csészékből. A másik egy báró Taylor nevezetű. Ezen ur, ki egész életét a művészet és tudomány pártolásának szentelé, képzelni lehet, mily népszerűségnek örvend a két egyéniség! Báró Taylor minden újév alkalmával szokott a művészek és színészek felsegélyző és nyugdíjazó intézetei nek valamit ajándékozni. Január 1-én 1876-ban meglepte őket egy szép három emeletes házzal. A drammaticus színészek nyugdíjintézetét főleg ő gazdagította ugy, hogy jelenleg már néhány millióval bírnak és minden esztendőben tetemesen szaporodik a tőke. Ezek után pedig költő barátom! tiszteld nevemben sz egész Göcsejt; tartsatok össze két irányban; ne engedjetek a germanísatiónak és ne hagyjátok magatok ellentállás, illetőleg tiltakozás nélkül végkép fosztogatni, mert ha így folytatódik, minden ember kénytelen lesz megszökni és majd a kormány és országgyűlés egyedül maradhat babérain !........ TUBOLY VICTOR. Man inger József aljegyző urnák a főjegyzői teendők 3 hónapon át történt teljesitéseért 100 frt jutalom szavaztatik. Az ebtartási díj szótöbbséggel elfogadtatott, a kedvtelésből tartott ebek után éven kint 2 frt, egyéb kutyák után 1 frt fizetendő, a jegyekért külön 30 kr. jár. Gutmann S. H., Sommer Miksa és Sándor ugy Stern J. Mór urak kérvénye a klinkeruti dijak elengedése, illetőleg mérséklése tárgyában (bizottság küldetett ki Belos József elnöklete alatt, Plihál Ferencz, Löwinger Ignácz, Engländer Lajos, Fesselhofer József, Hirschel Ede, Eperjessy Sándor, Knauss Boldizsár és Eben spanger Lipót ursk). Azon tanácsi jelentés, melyszerint a polgári bormérés nem nyilvános árverésen, hanem k főbérnökséggel kötött szerződések alapján adassék ki, helyeseltetvén, elfogadtatott. Ezek után ez érdekes gyűlés feloszlott. V Jegyzőkönyv, mely a zalamegyei 1848/9 ki honvédek egyesülete részéről j. é. augusztus 7-ik napján Zala-Eger szegen tartott közgyűlés alkalmával felvétetett. Jelenlevők: Kerkápolv Mór elnök, Gaál Endre alelnök, Mártinkovits Károly, Königma-jer János, Kerkápoly Bálás, Sípos Imre, Sipos Bálint, Ltonászi Ferencz, Voczköndi János. Elnök ur a jelenvoltakat üdvözölvén, a gyűlést megnyitotta. 1-ször bemutatja " mult kör gyűlés 5. és 6 sz. végiései által kiküldött bizottságnak je lentését 8 ezzel kapcsolatban az elkészített alap szabályok tervezetét, mely is felolvastatván és tárgyalás alá vé tetvén, a) a 2. §-hoz hozzá adottat, hogy egyéb minőéi tvéoy mellett az egyesületnek az lehet tagja: ,ki mint rendes tag 1 frtnak, vagy mint páríolótag legalább 3 frtnak évenkint leendő befizetésére magát kötelezi, minél fogva azokra nézve, kik eddig már évdijakat írtak alá; határozatba ment, hogy az eddigi aláírások ezutánra is érvényben ma radván, ha az aláirt évdijak 3 frtot elérnek, ▼agy annyira kiegészíttetnek azok aláinSi a pártoló a 3 frton alóliak pedig a rendes tagok so rába vétetnek fel, továbbá az is megállapittatott, hogy ,akí hátralékban marad s kétszeri barátságos felszóllitásra is tartozáaát meg nem fizeti, attól az egyletbőli ki küszöböl tetés mellett közr igazgatási uton egyedül a körjegyzőség utján fog a hátralék behajtatni.« b) a 3. § nál megállapittatott, hogy az évenkinti rendes közgyűlés Keszthelyen. «Julius hóban az elnök által kitűzendő napon" fog tartatni. c) az 5. § hoz hozzá adatott, hogy az elnököket s az egylet egyéb tisztviselőit a köz-gs ülés válaszlja,* minél fogva az erről intézkedő 15. §. ide áttétetvén az eddigi sorból kihagyatott. d) az igazgató választmány tagjainak száma, tekintvea megyének nagyságát, különösen aránytalan hosszúságát, 40 re határoztatott e) az igazgató választmányt, illetőleg egy külön §-ban kimondatott, hogy »választmányi üléseken 5 tag jelenléte szükséges e ezek szótöbbséggel határoznak." Ezen módosításokkal az alapszabályok elfogadtatván, helybenhagyás végett a nm.belügy-ministeriumhoz felküldetni határozhattak. 2-szor elnök ur felhívja a közgyűlést, hogy^ a megállapított alapszabályok folytán szükségessé vált egy 2-od alelnöknek és as igazgató választmány tagjainak megválasztását esskö sölje. A másod alelnök választása mint ez idő-szerint nem elkerülhetetlenül szükséges, máskorra halaaztatván, az igazgató választmány tagjai, tekintettel a 20. §-ban figyelembe vétetni határozott megye kiterjedésnek viszonyaira, kö vetkezőleg választattak meg. A Csáktornyái járásban Konyáry Mihály és Göncz Lajos. Perlaki járásban Szabó Imre és Láposi Márk. Letenyei járásban Folly Bernát. Lecdvai júrábban Nagy József szbiró és Horváth László. Baksai járásban Kis János. Egerszegj járásban Skublics István, Bese-nyey György, Königmajer János, Kerkápoly Bálás, Osoknyay János. Pacsai járásban Kerkápoly Mór, Botka János, Sipos Imre, Kern Károly. Kanizsai járásban Mártinkovits Károly, Inkey László, Belus József, Eperjessy Sándor, Svastits Károly. Keszthelyi járásban Gaál Endre, Ter-sánszky Lnjoe, Kugler Nándor, Szép László. Tapolczai járásban Gerzsó János, Miltényi József, Ats Ferencz. Sümeghi járásban Ossterbneber Péter, Szüta Pál, Baumgartner József, Kecskeméti Albert, Pelrics György. I Szent gróti járásban. Bessenyey Ernő és Sxüts István urak. 3-«sor. As igazgató választmány megválasztása folytán elnök nr indítványozza, hogy as alapszabályok 2. § ából kifolyólag aaok Márnára, kik az egyletnek Ugjai l«nni akarnak, aláírási ivek bocsáttassanak ki, erre nézve határoztatott, hogy az elnökség aláírási iveket bocsásson ki, melyeket avá-lasstmányi tagoknak megkftldjön, kik jelen közgyűlésből tisztelettel felkéretnek, hogy az ivekét mennél nagyobb terjedelemben körtevén a honvéd bajtársakat aláírásra buzdítsák s a körözött aláiráai iveket folyó éri decaember utolsó napjára Keszthelyre Gaál Endre alelnök úrhoz beküldjék. 4-szer a mult kösgyülés jköny vének 5. pontja szerint kiküldött bizott-ág e jkönyv 1. pontjában megemlített jelentésében még előterjeszti, hogy a sorsjátékkal egybekötött tánezvi-galom tervét elejtette és pedig azért, mert a sorsjáték csak szon esetre volna hasznos, ha több eser sorsjegy bár mérsékelt áron bocsáttatnék ki a ha ások mind el is kelnének, erre pedig a jelen nyomott pénsviszonyok mellett számolni nem lehet, más réssről pedig meg kellene fizetni a kibocsátandó sorajegyek összes értékétől a kincstári illetéket s maga a tánezviga-lom is sokféle kiadást igényelne s''igy megtörténhetnék, hogy a jövedelembői a kiadások levonása után az egylet javára alig maradna valami, ezeknél fogva nem lévén remény, hogy a sorsjáték és tánczvigalom jövedelmezni fognak, de hogy mégis a segély alap gyarapítására kínálkozó más módszer felhaszi»áltassék ; a bizottság a megyének több helyein, melyek egy vidéknek mintegy központját képezik, tombola játékok megtartását hozza javaslatba sezeknek megtartására az igazgató választmány tsgjait véli megbízhatni a bizottság jelentése as abba felhozott okoknál fogva elfogadtatván; az igazgató választmány tagjai kéretnek fel, hogy mindenik, vagy együtt többen a maguk vidékében fiók bizottmányokat alakítsanak, a tombolák megtartására szükséges intézkedéseket megalapítsák, a jutalomtárgyak beszerzése végett a közönséghez hazafias felhívást intésaenek t megtartván a tombola játékokat, as azokból bevett (a költségek levonása utáni) tissta jövedelmet az egylet pénztárába beszolgáltassák. 5. Alelnök ur előterjeszti, miszerint as eddigi gyüjtesek eredménytelensége mellett ő az e gyűlésen elhatározottj^láirácoktól sem vár snnyi sikert, hogy a megyében eddig összeírt mintegy 450 rokkant honvéd kellőleg segély estethessék, hogy tehát semmi nt és mód ne maradjon kísérlet nélkül és tekintve, hogy a nm. bel ügy minister ur előterjesztése folytán 45 ezer frtot szavazott meg a magyarországi rokkant honvédek segélyezésére az országgyűlés —• s tekintve, hogy az országos honvéd segélyző bizottsághoz, mely a fentebb említett össseget kezeli, nincs is minden rokkant honvédnek módja folyamodhatni s e mistt is sokan segély nélkül maradnak. Tekintve végre, hogy egyletünk már kellően szerves7« lévén a segély ezésre érdeS mes megyebeli honvédeknek kijelölésére legilletékesebb, alelnök ur indítványozza, hogy a nm. belügy minister ur alázsitos folyamodásban megkerestessék, miszerint az országgyűlés által leendő kiosztás végett 2 eser frtot kegyesen engedélyezni méltóztassék. Ezen indítvány elfogadtatván, a kérelemnek a nm. belügy minister úrhoz leendő felterjesztésével az elnögság- bízatott meg. 6. a mult gyűlés jköny vének 2. 3. és 7. pontja szerint nyert kiküldetésére nézve elnök ur jelenti, hogy ss emiitett pontokban nyert megbízatásának teljesítésére az előleges lépések már megtétettek s remény li, hogy ások kedveső eredmény nyel fognak befej estetni. Elnök nr jelentése azon észrevétellel vé> tetect tudomásul, miszerint megbízásának tárgyai elég fontosak lévén, asokat egyletünkre nézve sikerrel megoldani iparkodjék. 7. Végre ntiMtult bajtársak és ivtartók értesíttetnek: hogy az egylet pénstárnoks 1 Szép László nr, ki Keszthelyen lakik s minden fizetések ő nála teljesitendők s a péas küldemények ő hozzá in-tézendők. Egyéb tárgy nemiévén, a gyűlés elosslott. K. m. f. jegyezte: MÁBTINKOVÍTS KÁROLY, helyett©« j«gjs£. Szollészeti és borászati előadások a n.-kanizsai m. kW. állam fegyházban. Előadó: Tereánezky József tiszti megyei járásorvos ur« Tizenötödik fiiadás. II. Az uj boroknak iskolázásáról és as ó boroknak pinczekezeléséről. (VI.) 2. As ó boroknak pincsekeseléséről, névsserint a fejtés, t ö 11 ö g e-tés és derítésről. „A jövő évi decsemberi fejtés és derítés l után,'' tehát as első 13 hó tonnával az of bor ó bor nevet kap s mint ilyen más kezelésmódot kiván éspedig:« .1. Megkívánja, hogy minden hóban 14 naponkint megtöltessék a hordó, mert minél több űr marad benne, n bor annál inkább megfölösö-dik a beható lég által. Tölteni mindig tissta, egészséges és jó borral kell; ónak ó , újnak ni bor való.- J .2. Nem kell elmulasztani a későbbi rendes fejtegetést, mert es által csak tisztul, derül, javul » bor. Fehér borokat hat évig évesként 3-esor kell lefejteni és pedig a tőkék nedvbe indulása, virágzása és a szőllő érése előtt, vsgy szüret után és pedig február elsejétől márctia* derekáig; májas elejétől junius kosepeig és sep-tember vsgy deczember hóban. Hat év után ele. gendő minden 3 ik évben egyszer fejteni. A vörös borok nem szeretik a gyakori fejtést, ilye. ket évenként február és septenj&er bőben meg. fejteni elegendő. Egyszer kell megfejteni a befőtt és assu borokat is.* ,3. Fejteni derült, csendes napokban kell.« .4. A gyenge, silány, megnyulósodásra hajlandó borokat Fejtéskor mindig meg kell sze ssezni alkohollal, 10 akó beéri ''/, kilő (egy ¡t. cse) alkohollal.'' V * »5. Ha boraink megtörni szeretnek, akkor asokat derítés alá kell venni és ha nem lettek volna kiegyenlítve, a sav és szeszre, est is meg kell tenni, mert a megtörés a kellő mennyiségű csereny, savany és szesz miatt történik. ,6 Ha különböző boraink volnának és azoknak bisonyos vevőt, fogyasstdt tudnáak kapni, legjobb asokat a fogyasstók Ízlésére kiegyenlíteni színre, ízre és szessre nézve. A különböző borokat elsőben ivó pohár, vagy liter-ssám kisértjük egymással elvegyíteni, kiegyenlíteni s midőn így eltaláltuk n színét, izét, szeszét, hossá fogunk a nagyobb össseg kiegyenlítésé-hes. ö borokat borkősavval, alkohollal uj er-jeaztés nélkül nem tanácsos kiegyenlíteni, mert évek múlva sem egyenlődnek ki. Azért is, ha czélunk ó boraink savanyát, sseszét borkősavval, alkohollal kiegyenlíteni, akkor szüret után az első fejtés alkalmával teszssük est, hogy 10 akóhos egy-egy sajtárra való borseprüt lehessen adni, annak erjedésbe indithatására. Meglehet as erjedést indítani ugy is, hs minden 10 akó borhos 21/, kilo (5 font) szarsz borsöprüt keverünk és a helyiséget 18—24 R. foka melegre fokozzuk, hol a bor as erjedés bevégesté-ig erjkéssletek alatt tartandó." »7. Szükséges levén a derítés, meg kell est tenni és pedig ui boroknál kivétel nélkül a borderítő enyvrel, (gelatin) silánysbb ó boroknál ugyanessel, finom fehér boroknál rizahó-lyaggal, sima vörös boroknál tojásfehérnyével, fanyar vörös boroknál ssinte enyv vei. A viza-hólyag legerősebb derítő, mégis s gelatin jobban leviszi a csereny t, vöröe boroknál nem csökkenti a vörös szint, így hst s tojás febérnye is.« WA derítés czélja: a borból eitávolitani a visszamaradt finomabb dorványokat és a benne létezhető felolvadt síkért." -bAs uj borok derítésénél, mivel sok csereny nyel bírnak, hssználjuks borderítő enyvet. Egy darab 35 grammot (2 latot) nyom ét es 10 skó bort képes megtisztítani. A jobbféle derítő enyvre nyomva van e név: JLai-" legtisztább mégis az, melyen ez olvasható; n e ,c. P. T. Oóteocolle sans odour Pour Clarifier fos Wiens.« Egy darabot bele kell tenni valamely cserép, edény be, hegyibe önteni egy mess-ssely meleg vizet, folytonos keveréssel tűzön felolvasztani, egy sajtár borral elkeverni, aztán hozzá vegyíteni a derítendő borhoz. Ha az uj bort ugy szüreteltük, hogy hóján állt, vagy héján lett erjesztve, vagy a must máskép leU cserenyesve, akkor e derítésnél csereny t nem használunk, ellenkező esetben hossá kell keverni és pedig hat héttel előbb, mint hozná kevernök a derítő enyvet, mert ennyi idő kell, hogy a csereny átjáija a bor nyálkás rétegeit és megtámadhassa a benne léteső felölvsdt síkért. Csereny nélkül nem lehet tizetára deríteni. Csap alá tessssük a boros sajtárt, beleöntjük a felolvasztott derítő enyvet, bort eresztűnk hegyibe é* jól el habarjuk, átintjük a meg töltendő kénesetlen hordóba, ezután lefejtjük. As magában értetik, hogy ilyenkép jól elvegyül a borral. 10 ■ap múlva átfejtjük egy másik hordóba, mégis elejét és slját külön hordóba szedjük. Tegyük fel, hogy gyorsan ssüreteltünk, igy nem engedtük mustunkat cserenyesni Ily esetben, mielőtt a derítő enyvet honá kevernők a derítendő borhos, meg kell ast csereny esni." ,A csereny t borbűi, vagy kevés alkoholban fel kell olvasstani, sajtárba tenni, a bort hegyibe fejteni, elkeverni és átönteni a megtol-tendő üres, de nem kénezett hordóba. Ezután megtöltjük a hordót és valamely vasnéikfíi bottal (mert a vas csereny nyel fekete ssint ád) még össze-vissza keverjük is, bevetjük, heten kint megtöltögetjük; 6 bét múlva csapra ütjük, sajtárba öntjük a felolvasztott derítő enynet, tele eresztjük borral, jól elkeverjük és vissza öntjük. 10-20 ily leeresstéa és visszaöntés elegendő ahoz, hogy az enyv él vegyüljön a cserenyesett borral. Három agymásutáni napon bottal fenékig összevisssa keverjük, azután békét hagyunk és 14 nap múlva lefejtjük, hat hét után ismét és most minden akó kapjon 7t ca reojt.Ai igj derített bor * 3-dik fejtótkor alig • já csapadékot. A csereny nek mindig annyinak kell lenni, mennyi a deritö enyv, mert caak igy kepei tiartán fenékre csapódni a lecsapandó Btilká* részekkel. E wempontból kiindnlva, m''idón 10 akó borhoz 70 gramm (2 lat) derítő eavvet akarunk adni, akkor a csereny ia 2 lat legjen." „b) 0 borok derítésénél épen ugy bánunk el a derít« eny wel, mint imént mosdottam, ctereny ée borkóeav honi aegélye-séaév-el vörös borok deritéaénél nincs szükség a serény esésre, mert ások ugy ¡a eléggé csero-„yezettek.* »Ha vizahólyaggal akarjak deríteni ne-m« febér ó borainkat, akkor as előleges csere-orexéé után 10 akóhos átlagosan 17 gramm (1 lat) visahólyagot, ugyan ennyi borköaavat együttesen egy messsely vizben ssét kell főzni, lűrö ruhán átss&rni és mint a derítő enyvet elkeverni, a második és harmadik fejtéssel ugy kell elbánni, mint imént emiitettem." ,A derítő enyv ugy, mint a visahólyag is könnyen foszlányokat sseret feltüntetni ipa-Itcskokban, asért ia, mielőtt a derítő anyagrőt egjster lefejtett borokat palacskokba fejtenők, taóácso» a bort 3-ik lefejtés után hat két múlva fisién porral behintett sürü srövetü vászon* xsákon, leghelyesebben as ugynevesett : iiürfl gépen átereszteni." „c),A vörösborok der i tésére legjobb a tojáafehérnye, 5—G friss tojás fehérét egy evőaaoálra való kúoyhaaóval, kevés vissel h»bbé kell verni, aztán a borral jól elhaburai. A só hossákeverésétől ne féljen aenki, mert eonek semmi utóise sem fog maradni, a tojás iebérnye lefllepiti. Só nélk&l nem is derít jól a tojás fehérnye. E helyett lehet használni, ha agy tetssik, as ugynevesett konyhaeny vet, ilyennek nevezem azt &z enyvet, melyet * szakácsok használnak fel holmi ezukor-féle kocsonya ké-uitésre. Színe fehér, üvegátlátazó, kristálytiszta, papírvékony. Ebből ia 10 akóhos 35 gramm [2 lat) kell, de tót nem adunk hozzá." „Palaczkboroknál a derítést ismételni kell, midin s már egyszer derített bor hordón kívül nyitott pohárban pár np alatt megtörik. Csak u t bor nem kiván isméti derítést, mely nyitott palacskban napos, meleg helyen tartva fényét, tisztaságát el nem vessti. Isméti derítésnél próbára kell tenni a bort és kitudni, váljon cserenynsel vagy derítő enywel, visahólyaggal kell-e azfWeani. E kísérlet igy történjék: két ivópobaral megtöltünk as ismét derítendő borral, egyikébe egy magyarbora nagyságú cae-renyt, másikába egy kávéskanálra való igen elhigi tott derítő tárgyat adunk. Pár nap múlva meglátják, melyik dérit Most a derítőt aszal fogjuk újból tenni, mely derített." „Nagyon sokssor megtörténik a járatlanok-nál, bogy túlságosan adnak derítő enyvet vagy vitabólyagot a borhoz éa o miatt nem képes megtisztulni, sót annál inkább homályos marad, minél jobban derítik. Ily esetben egyedül a csereny derít. Más esetben azért nem tudnak ciélhoz jutni, mert nem haasnálnak cserenyt, Tgy ha hassnálnak is, nem adnak a derítő werbes borkósavat.a vMidőn cserenynyel kell tenni as isméti derítést, egy akó borhos /• l<Uot aámitunk. Felolvasztatik visben, borban vagy sseesben és le, meg visssaöntéssel jól elvegyittetik. Ilyenkép isméti derítés után 6 hét múlva kell fejteni és újból megkísérteni, nem maradt-e benne felesleges csereny, melyet vissont nagjon kevés ritahólyaggal kell fenékre csapatni* 3. A beteg boroknak gyógymódja. „Jó kezek köst a bor meg nem betegssik, 61 ba megbetegszik, a gondos gasda segit ason. k7 például A gyakran megfölösődni sserető bort lefejti.« „2. A nyúlós bertmegssessesi és megeeere-n7i. Ilyenhes 10 akóra vess 8—4 lat cse-^yt, 9 iteze alkoholt és 4 lat borkőssrat, ®mdezeket sajtárba teszi és a nyúlós bort begyíbe fejti, ssétveessőzi, átönti a másik bor-^ba, hegyibe fejti as egésset, bottal ssétverí és 3 Hét múlva lefejti. ,3. A minduntalan megtörni sserető borát ^enynyel és borkösavval megderíti mint el-wwéltem.« »4. A penészes bornak nincs orvossága." »5. As ecnetes bor ecsetnek való, és ba as ^tesedés még osak kezdő fokon áll, minden ? skóhos egy akó viset legjobb önteni." »6. a megfeketült bort deríteni kell.* „7. A fanyar bort derítő enyvvel kell deríteni.« .8. As elavult bort fiatal borral össze kell «Utasítani." •9. As ujonan erjedésbe jött bort njból át vinni a rendes erjedésen." »10. Ha igen elkénestetett volna a bor, ®Q°bb est derítés és csapos fejtés alá venni, j^gya derítő tárgy és* a levegő elvegye a kén JUHÁSZ PÉTEft, fegyfcási tsaité. Felhívás előfizetésre! ».ZALAI KfóXL&NY" mint eddig, ugy ezental is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szives beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober—deczember 2 frt. Kiadóhivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) Helyt hírek. — Főispán ur ő méltósága ma, okt. 1-én érkesik a budai rendes déli vonsttal Zalamegyébe ; az elaő, megyénkben levő állomáa Ko-márváros, hol a járási asolgabiró Kováts János s e lapok aserkesstője üdvözli; a kanizaai pályaudvarban megyénk alispánjs, Kanizaaváros polgármestere s a város képviselőinek küldöttsége, kir. törvényszék, kir. ügyészség, sat. által üd-vösöltetik; a pályaudvar sáaslókkal diszittetik föl, a rendre a helybeli önk. tüsoltók figyelnek fel. Zala-azent-Ivánnál számos dissfogat csoportosul, honnan Zala-Egerszegre a bevonuláa nagyszerű less. — LeUcesitó példája tünt fel nekünk a polgári erények koezoruzáaában akkor, midőn a főváros dúsgasdagai kost megyénk lelkes szü lőttje, a honfi erények éa munkaszeretet kös-tiszteletQ. bajnoka Királyi Pál baksakerületi képviselő nyerte Budapeat 10 es bizottságában a legtöbb ssavasatot. Szép és dicső jelenet esi Fényes jele annak, hogy ma nem a nyers vagyonié az éas és szivnemesség az iránytü! Üdvösöljak t barátunkat e polgári kitünte-tésen ! — Tanfelügyelővé ideiglenes minőségben Zalamegyébe Krób Pál, taafelügyelőségi tollnokká Győrffy János neveztetett kí. — Kápli Antal ur az ipar egyesület alelnöke, f. évi sseptember hó 16-án as ismétlő iskoláknál szemlét tartott a felett: vájjon az iparos tanoncsok ssorgalmaaan látogatják e as előadáat. — Lapilag ia tett e látogatásról említést; osak ast as egyet felejtette el t. alelnök ur, hogy alulírottak a nevesett nap as utolsó beira-tási idő tartamát várták és tartották be, — és csak asért tartották viasza as iparos tanon esők st, mert hallották, hogy as ipsregyeeület tagjai időkösönkint meglátogatják az előadáat; mi pedig megakartuk mutatni, hogy mily eredménye van az egyeaület erélyes eljárásának. Különben üdvösöljük Kápli ur szép reményre jogosító működését 1 Nagy-Kanixaa, 1876. évi azept. 29. Jnbáss Péter, Németh Ignácz, tanítók. — Jhelyesléssel emlékesünk meg ss állami mérnökség dicséretes cselekedetéről, hogy az általunk is annyira dögönyözött kerékvetői ósdi intézményt beszünte ti, legalább a őutezát annyira éktelenitő fatuskókat eltávolíttatta. — A kisdedovoda helyisége október 1- tői fogra megnagyobbittatott, ''amennyibe n az intését vezetőjének lakása is ovodául alakutatott át s igy jelenlég as ovoda 5 szobából áll. Jövő évi május elsején pedig ss ujutezai volt izr. leányiskola díszes termeibe helyestetik át, melyet as egyesület évi 775 frt haszonbérért 3 egymásután következő évre as izr. hitkösségtől felvett — Alföld-fiumei vasút nsgy várad -esséki részének díjszabásai személyek és áruk ssállitására nésve, oktober 1-től jelentékeny változás alá estek. E terjedelmes és tüzetes kimutatás sserkesstőségi irodánkban letéve van, a hasai kereskedelem érdekében késsséggel felmutatjuk mind ssoknak, kik ast igénybe venni kívánják. — Adományozás. Egy magát meg ne-vesni nem akaré nemes érzelmű helybeli polgár e Isp szerkesztőjének kesébe 5 forintot sdott át as ovoda részére, mely őssseg ss egyesület pénslárnokának késbesittetett. Főt Jalsovics Aladár balaton-fÜredi lekéss ur as ovoda láto-gatáaa alkalmával játékssersésre aainte 1 irtot adományozott. Fogadják szives figyelmök s ál-dosatkéssségökért as egyesületi igazgatóság meleg köszönetét. — Lapunk jelen ssámtól kesdve s nagykanizsai kisdednevelő egyesület hivstslos orga-numa lett Ffyelentése a soproni kereskedelmi és iparkamarának 1875. évre, igen díszes és tartalomdus kiállításban megjelent A Zalamegyére vonatkozó adatokat, amint terünk engedi, közölni fogjuk. — Gróf Smápáry Géua Zalamegye volt főiapánja, jelenleg fiumei kormányzó ur ő exja említtetik, hogy kereakedelmi minis temek Tan kiszemelve. — Néhai veszprémi püspök Ranolder János hagyatéka fölött több viszás közlemény jelent mag a hazai lapokban; ezen közlemények nyomán, ssi is rsgistráltuk a fekvő birtok — és as sat terhelő adósság mennyiségét; most ason-ban Kálócay Lajos világi gondnok és Eötvös Károly Vessprémből tényekkel csáfolják meg a .N. H.''-ban, mely szerint nem áll, hogy 400,000 frt adósság volna, hanem caak 46,416 frt 16 kr folyó asámlatartosáa, mely talajdonkép a gazdasági év kösepén nem is tartozás. A nemes főpap ssép emlékének adósunk, midőn felemlítjük, hogy hazai, közhaaznu, jótékony s nagy részben közoktatási csélokra 2,244,350 frt alapítványt tett — Morgány pusstán as uradalmi bérlő magtárait egyik éjjel feltörték, asonban korán észrevétetvén, a tettesek elillantak. — Balogh Gyula a jelesen vezetett „Vasmegyei Lapok'' felelős szerkesztője, Heine kit&nő forditójs, de önálló műveiről is előnyösen ismert tisstelt kollegánk idősött mult pénteken Nagy-Kanizsán. A „Vasmegyei Lapok" lOéves fennállását mely mind a szerkesztő, mind a kiadójának becaOletére válik, kedélyea ünnepély-lyel tartják meg a napokban. — Vasmegye 10-ee bizottsága: Bertha György, Szabó Imre püspök, Radó Kálmán, Rborer László, Szabó Ferencz, Eredica Ferencz, Vidoa Kálmán, Veöröe István, Egerváry Mik-lés és Haiden Imre. — Gyermekülés. Szent-Gróthon egy fistal lány, tiltott szerelme gyümölcsét születése után azonnal megölte, s elásta a ház végében levő félreeső helyre. A vizagálatnál kiderült, hogy az ártatlan csecsemő már több nap óta aludta e helyen örök álmát. — Mint illetékesek beazélik, nyakán éa mellén késvágások láthatók. A tettes elfogatott, ugy szintén a netáni bűnrészesek kipuhatolása érdemében a legszigorúbb vizsgálat van folyamatban.--A szerelem, a szerelem..... — Rövid hirek. A fegyverszünet okt 3-ig meghosszabbíttatott. — Az ezQst árkelet-pótlék október hóra 2%. — Temeevárott a roncsoló toroklob erősen uralg. — Turn-Severinben as orosz consul 2 oroszt, kik vonakodtak Szerbiába ménni. főbe lövetett. — A p> rsa shah fia körútra jó Európába. — 0-Kanizsán egy 104 éves ember halt meg. — Lőcsén szept. 22-én nagy hó esett. — Santa Crus halálra ítéltetett — Rákoson kövült rákokat találtak. — Kolozsvárott Gyulai Ferencz em-lékszobra nagy ünnepélyességgel lepleztetett le. — Lord Sámuel budsp^sti faraktára leégett, a^kár 400000 frt — A szerbek szept. 26-án megtámadták a törököket — Olaszországba a szülőszállitás eltiltva van. — As országos védegylet megalakult. — Ujabb török trónválságot emlegetnek. A magyar bank jövő év julius 1-én állíttatik fel. — Verchovinán roppant felhőaza-ksdás vott— Lótőssdét és nemzetközi lóvásárt állítanak föl Bpeaten. — Mitbad paaa fizetése 10 ezer piaszterről 30 ezerre emeltetett. — Lima szigeten sz oroszok oly üteget állítottak fel, mely 31/» millió rubelbe került — Az országgyűlés szept 28-án megkezdette üléseit. — Berzenczén Kavulák János plébános kisdedovo dát nyitott — N.-Váradon repülőgépet találtak fel. — Ssept 27-én a szerbek as egész had vonalon megkezdették az ellenaégeskedést. — Sonzogno gyilkosa megakart szökni. — A pápa igen beteg. — Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. szeptember 2l-t öl— szeptember 27-ig. — »Arany Koron áh oe" cimm«tt»cállodábs: Krsater J. Bécs. Pan«chart J. Klagenfurt Lenk ő. Aleodorf. Dr Őrén N. Z E^rtieg. Gr. Nitsky A.-Lendm. Ladányi N. Somogy. Koinfeld A. Bécs. Rákács L Görz. Prerofsky E. Nyiregyhása. Hendler I. Vessprám. Beck F. Bécs. Bákoay E. 8sékesf«hérrár. Hsbsy A. Badspest. Br. Riflné Belesna. Scbniekol K. Béét. Oswald H. Posony. Bvrssnyi ö. Ssékejfebérrár. Lásár 8. Kssstbaly Ksiter G. Bécs. Psmer N. Z. Eger«s«g. Beieb M. Bécs. Hsincbsl 8. Triest. Krsoss L. Badspest Jaeger N. Msrborg. — B8ssrTS(bos osimsstt ssállodába: Csrmooino L. rrísst BaUasy L. Badapost Mihalo-rits A. Z.-Egersseg. Bosenberg H. Kis-Csell. Zakály G. Letaoye. LCwy L Bécs. Bottej N. Paank. Bittó IC Kátbely. Hoffman J. Bécs. Nenman J. 8sombat-kely. Fattinger N. Sopron. Scbers J. Boglár. Hosebe J. Brfins. Langa A. Bécs. Bosenberg M. Z.-Egersseg. Grtowald D. J. Bécs. Buebwald M. Bécs. Prager J. Lins. Kobn B. Bécs. Isula N. Sopron. Fischer A. Bécs. Bioder M. Bécs. Zocbmeister K. Bécs. Nsgy 8. 8sé-keefehérrár. Hsss K. Bécs. Uiás K Gy«r. Wiede W. Bécs. Krans A. Bécs. Antoni D. Gyór. Kardos K. N.-Atád. — ,0 ronl áohoi'' czimtett ssállodába: Msutaer M Molnári. Rciner A. DsmboTár. Glflck-maa A. Budapest Jády G. Letenye. Csigány B. Le-tenye. Kodrík A. Essék. Kohn L. Perlak. ELáry A. Harkány. Deutsch N. Bécs. Yalkó G. N.-Bantos. Fanto E. Bécs. Nussbanmer J. Bécs. Fischer L. Budapest Vogel M. Sopron. Heindl E. Bécs. Weiss 8. Viirár. Sinomts B. Földvár. Paus B. Bihar. Bertalan L. Zse-bely. K0nig J. Zágráb. Tuboly J. Söjtör. 8tein J. Budapest Tonnái B. Budapest Meclender N. Z -Apátbi. Molnár P. Kessthely. Laky J. Csákrár. Lelke* J. K5vágó-Örs. Rosenber F. Z.-Egersseg. Philipp F. Badspest. 6 frt — kr. — Zab legjobb snly 90, 1 frt Sö kr, kOsépsserfi snly 18, 1 frt 10 kr. — Kukoricaa tUa-geri) 7 frt 68 kr. — Burgonya 1 frt 80 kr. — Bsia- hUsst 24 frt — kr^ ssealyelisst 23 frt — kr., ksayér-liszt fehér 1« frt — kr., fekete 12 frt — kr. — Bús 22 frt — kr. — Busa-dara 2« frt —. Arpa-kása «8 frt — kr. — Borsé 20 frt — kr. — Lenese 20 frt — kr. — Bab 11 frt — kr — Köles-káss 12 frt — 8aTanyu-kápossta 16 frt — kr. — 8avsnyu-répa 12 frt — kr. 8séna kMött legjobb — frt — kr., kösép-sserfl — frt — kr.; sséna kötetlen legíobb 2 frt 80 kr., kSsépsserfl 2 frt — kr. — Kötött- ragy ágy^ ssalma legjobb 8 frt — kr., — kösépsserft 2 frt 60 kr ssalma takarmánynak valé legjobb 2 frt 60 kr. kösépsserfi 2 frt — kr., szalma alomnak ralé legjobb 2 frt — kr., kösépsserfi — frt — kr. — Uj-bor heetoliterkint 8 frt — kr. Ó-bor 11 frt 50 kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — l Üter ecset 8 kr. — BQkkfa, egy köbméter kint, egy méter hosssu hasá-bókban, keiesstrakáasal — frt — kr, keresstrakás nélkfil 8 frt 60 kr.— Cserfa keiwtrakással — frt — kr., keresstrakás nélkfil S frt 20 kr. — TölgyÉs keresstrakással — frt — kr., keresstrakás nélkfil 2 frt 75 kr. — Kóssén a bányából 100 kilogrammkin» 70 kr. — Lámpaolaj, repcaéból, egy kilogrammkint 54 kr. — Árpadara — frt — kr. Fsgyugyertya öntött 64 kr., mártott 68 kr. — Ssappan 40 kr. — Nyers fagygyu 81 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm sserint 48 kr. — Borjúhús 60 kr. — 8ertéshus 6« kr. — Saaloaaa 80 kr. — Dissnéssir 9« kr. — Msrhstsir 1 frt — kr.— Köménymag 56 kr. — Vöröshagyma 11 kr, — Fog- . hagyma 26 kr. — Fitt sé 15 kr^ kS-sé 13 kr. — Bors— frt 95 kr. - Paprika 70 kr. — CsukoröOkf (P. h.) M a n i n g e r, t. alj agy >6. Placzi árak. Lottohnsás. Prága, szept. 27-án : 11, 17, 49, 70, 55. Lemberg,„ , 5, 56, 42, 59, 24. N.Szeben,. „ 69, 11, 80, 76, 88. Szerkesztői üzenet • 2146. .Cséplés alstt..." Hsgyjak; nekttak több csépelni valénk rao, mint a gasdáknak; mostoha időket éltink. 2147. V. K. Bpest Nem minden jé, ami a fS-▼árosból tsIó. 2!48. .Éress alatt..." dslolja boldog, boldogtalan, nem untatjuk Tele olvasóinkat. 2149. Z. s. s. Nagyon .ausmorásak" a Tersei. 2150. .Boldog voltam .. .* Örrendfink, más est nem igen mondhatja. Kosárba ment. 2151. .Vétettem . . Bosssal tette, de a vers már jobb lehetne. Más lapba kfildje. 2152. „Köseleg a sedrét" csak as ideje, egyikben sincs kössönet Érték ét váttéftfyui szeptember 29. &•/. metaiiqaes 66.75 ; 5/s oems kölcsön 69.20; 1860-ki álladalmi kölcsön 111.70; bnnk-rássr. 8.54— ; kiteUntázeti rászrénjek 152.50; Londota 121.10; magyar föld teher m en liai köt-rény 74.20 : temesvári fóldtehermentési kötvény 73.25 ; erdélyi földtebermentési kötvény 74.10; horvát-alavon földtebermentési kötvény 86.— ; esőst 102 — ; cs. kir. arany 5.81—; Napoleond''or 9.65 V & s a t i menetrend Érvényes május 15-tól 1876. A buda-pesti időtmutató óra szerint, indul Kanizsáról Vonat hova: •sám Ora Pere. Id8 305 Essék, Moháes.DomboTár s Fiaméba 4 48 reggel 215 • • - - !S 212 Buda-Pestre........ 4 68 reggel 202 ...........« 6 délut 204 ........... 11 30 813 Bécsbe (Ssombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 -reggel 801 „ .........11 8 estve 815 8opronyba ........ 8 88 délut. 203 Triesstbe és Pragerbofon keresatfil Grács és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesstbe és Prágerhofon keresstfil Grács és Bécsbe ......* 4T délut. Érkesik Knnisnára Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanisaaváros piaezbiztosi könyvéből : 1876. évi september hó 27-én. Busa legjobb súly 40, ''/, hektoüterkint, 100 kilogramm sserint : 10 frt 50 kr., kösépsserfi snly 88, 10 Ért — kr. — Kétsseres legjobb snly —, —frt — kr. kSsépsaerfi snly —, — frt — kr. Boss legjobb snly 87,8 frt— kr_ kösépsserfi suly 85, 7 frt 50 kr. —Árpa legjobb suly 92, 6 frt 50 kr, kOsépsserfi suly 50, 216 Eszék, lfohics, Dombordr s Fiumébél 1 41 délai 206 . . . . H " 208 Buda-Pestr81 ........ 4 20 reggel SOI „ ............2 5 délut 211 „ .........« 44 astre 814Bécsb31 (Ssombath. Bées-Ujbely)fel5110 27 estve 802 w n . .46 raggel 816 8opronybél........11 5S délel. 214 BécsbSl Grica, Marburg, Pragarhof felSl ......... 4 12 reggel. 202 Triesst- è% Bécsbdl Marburg, Pragarhof f«8l .........1 «1 àUni. 204 Triesst- és VUlachbél Prigerhof felSl 11 — estve Marburgba caatlakosés YUlaeh és Franoesfestba. Oktskcr l-ti) sktsbsr 1878. Hé- és heti- Kath. és prot G 0 r 0 g 1 aap naptár naptár 40. A legfőbb paranesróL Káté XXD. 1 Vaaáraap A. 17. Ol». fi. 10 6. 17. tro. s 2 HétfS Leodegar 20 Eustaeb. 8 Kedd Kandidns 21 Kodrat H 4 8serda Sser. Per. 22 Fékás 5 CsOtOrtök Placions 28 Jáa. fog. t 6 Pintek Bruno 94 Tekla 7 Bsombat Jastfna 25 Kufem. üt Felelős uerkesstó : Bàttrfl Ltjêt. ■ ♦ M Hirdetés. IHOPPEL LAJOS ! A „Zöldfa" vendéglő ¿193 2-2) nagy termében levő tükör-, csillár-, s ülőpadok szabad kézből eladatnak. Az árak a na^y-kanizsai uradalmi irodában megtudhatók. PURITAS Haj-iijitó-tej. A. ParHt8J nem hajfesték, hsnein »ejn<rr.fi folyívd.''k mely majdnem sson cnodálatos ba''á-sal bir, hogy haiakxt m^pfj.t, war. lassankint mé? pedig Icgkéscbb tizennégy nap alatt ama z:ut visszaadj, melylyel eredetileg bírt''. A . Purí''aS''1 nem fir''a''m.iz festékanyagot. A haj tetszés szerint visrel mo:a hal , lc-bc. f-h-.-rel r.tvo:.. v..«\csjh al niui és gőzfürdőket hai^ü''lui, a fcít ka?k nyoma scji v-sheij ¿"rre, mert a 99 « nem fest. hanem r~;'';a és periig a leghosszabb és legdúsabb női hajzatot éa a férő bajst és ezakúllát t:7y üTcg '' ára 2 C.\ fzv kHldcsnél 2) krral több a ké«7péazrel vagy r. ánvétíel kapható: FraSí Otio ÓS társánál BéCS, Ma-ríahilfert raaaa 33 szán. N''agy-Kau''.zsán valódi minöségbeu Prájcr Béla gyógyszerész urnái. U3^ 13—26) 1_ Weidenstrasse ^rGSlílU Weídcnstrasse Akár mely minőségű állást keresendők bel- és külföldön azonnal, va''iy későbbre elhe''veztetfek a „NORDSTEliX" czégu központi elheljezé-i irodában Breslauban. (ISO 5-30) Tudakozódások 20 kr. érti''kii levélbéiyeg mellék-lésével intéztessenek. F. J. AlíátndókInxyenkapjáfe az aliulroas személyiségekre voDalkozó utasítást. 6 evűkanál'' , 6 asztali kés , 6 Villa , 1 levesmTÓ k. , 1 tej me ró-kanál, ft. 7..VJ, „ 2.75Í 1 vajas kóct- g . ít íi —, ft.7." », „ 2 75! 1 tlua-k''.nu.i » ft .—. ft. 7.5''), , 2 7f>\| 1 pár gyer''yat. , f''. <î —. ft. £>.—, . 2 50, 6 cxukórtrlcza „ ft Ö.OO, ft. o.-, . 1.501 eczet ■ o!-j mó, f. , 3.— S idom.cserdugasz ft lí.—, 1 kivéavíndsa kan. ft. 6.—, Különösen ajándékoknak alkalm?s. 6 kés ) A hrszoaacgy darai ösz- <> cemege ké* ) 24 darab di>zes 6 vUl* ) r /e ;í''3''oV.t in 24 0 csemege-v !ia ) tjkban 26 frt he 6 evókan.) ft h:lyelt c ak 9 frt 6 csemep^-k.iuál) !yett csak 9 f/t 6 kávésk ) 50 kr. •> késtáinaszték ) ''JZ kr. Legújabb pasta arany, ezflst «''•• china-fiQ&t tiszti.ására, darabja 25 kr. t> darab 1 frt ¿0 kr. Pompás tílrzák, k.-5\é«kannák, ''hpakzsnnák. theáakészlet, asztal szerek, gyeityatartók, ezti orhintők, tojástartók, f«;»piszkáló-Urtók, asztalkendők, csatok s''.b. Vidékre utánvét mellett pontosan és lelkiismeretesen. Kívánatra részletes árjegyzék küldetik. (lt/4 22—24, • aranyozó művész Pécsről (190 3-3) ajánlja magát mindennemű templommunkák, u. m. oltár ok, különféle kép-és tükörkeretek aranyozására, úgyszintén elvállal oltár-festést és legfinomabb márványozást. Minthogy jelenleg a nagy-kanizsai sz.-Ferenczrendüek tem plomában működik, eszerint ideiglenes lakása a zárdában van, a hol is minden e szakba vágó tár* gyakat a legfinomabb elkészítésre a legjutányosabb árak mellett elvállal. Állandó lakása: Pécs, fö-uteza. 111 M 1111 n11II1111111 Az egyedüli üzlet Bécsben, mely a kedvezőtlen viszonyokkal számot ve''ve, áruinál egy további S-''Vnyt árengedmén : léptetni életbe indokolva látja: Bettelheim II. éa társa bécni china-ezüst gyári raktára Kirataerstrasse 14 az bazárban. Az ¿rak cs pétiig : 1 dohányszelrnce 6 kávéskanál előbb ft 3 50. most 1.C0, törökdóhát - hoz e ft 4. -, most l.">0 Állatorvosi vélemény a Beszédes Gyula-féle kehporra nézve. Alólirott, mint okleveles állatorvos a t. Beszédes Gyula gyógy szeré« ur által feltalált éa készített kehpor alkalmaaáaát több éven át figyelemmel kisérem s igy a meglepd aiker után szakértei véleményem ; miszerint ezen kehpor lovaknál levő tüdőbajoknál mint kehpor, más mindenféle házi állatoknál a hizékonyaágot igen előmozdítja., mivel étvágyazerző étekpor, járványos vértályognál mint óvaser használható, paffadásoknál, kólikánál mint asél-csillapító kitűnő szolgálatot teaa a ennélfogva mint a gazdaközöuségnek, mind pedig collega társaimnak esen gyógyszer használatát állataiknál a fennt elősorolt bajokban, mintán én már többször alkalmaztam és a használat alán tapasztaltam a sikeres gyógyítást, ennélfogva mindenkinek tisztlelkiismerettel ajánlom. Kelt Duna Vecsén, 1876. jun. 24 én. Missori László, oki. állatorvos. Ezen hathatós kehpor valódi minőségben egyedül kapható 80 kr jávai csomagonként: Beszédes Gyula gyógy szerésznél Duna -Vecsén (Pestmegye) Thallmayer B. és Társa uraknál Budapesten, Dieballa György gyógyszerész urnái Sz.-Fehérvárott, Rosnyay Mátyás gyógyszerész urnái Arad, Wajdits József urnái N. - Ka-n''iz''sán. - (178 2—) Kapható továbbá alulírott gyógytárában : Hamtiftzinfi fogpor — kellemes szagú, fogkövek lerakó dását megakadályozó — a a íoginak erősítését előidéző hatásánál fogva — kitűnő. Egy nagy doboz 50 kr. Modóviz, arca- óm kézkenöc — szeplő, májfolt s máa bőrkütegek ellen igen szép eredményeket mutatott feL — Külön-külön drbja 60 kr. Fagy-gyapot máz — minden háznál'' elkerülhetetlenül szükaéges, — fagyás, égések, valamint aa oly kellemetlen láb- és hónály izzadás ellen — páratlan hatása, gyorsan a gyökeresen gyógyító. Egy üveg 60 kr. Ildlgy riza-por. KelU mes rózsa illatú, ártalmatlan szépítő szerek vegyüléke. Egy nagy doboz 50 kr. Ilázi tapasz — kelevények s elmérgedt sebeket gyorsan gyógyítja. Egy drb. 30 kr. Étek -por — mellégés — étvágytalanság, nehéz emésztés ellen igen ajánlható. .Egy doboz 50 kr. D.-Vecsén a .Megváltóhoz'' osimzett gyógytárban. Beszédes Gyula, gyógyszerész. Die allbskaBBt billigste I I I I Mllif Iíitünö hatással bir mint háti sser gyomorbajok, elrontott gyomor a étvágytalanságnál r Dr. FERINI ELET-BLIXIIUE. Egy nagy üveg ára 80 kr., kicsinnek 42 kr. Egyedül megszerezhető F&ANZ V.-nél Holonbkanban (Csehországban.) Ugyanolt a rövid idő alatt oly nagyhirüvé lett kösz-vény-szesz, (mely idült köszvény ellen is baaanál) á 1 fi t 20-krérl sűntén kapható. Isntét-eladók kereatetack. (123 lő—41)! 1.— 1.60 1.80 3.10 320 Schuhfabrik de« Emanuel Temesvâry, Budapest Königsgasse Nr. l,offerirt Damen-$chn kwaaren : Kommode-Schuhe aas ffioem Rverlastiag oder Loder . . fl Kommode-Scbnhr, elegante Façon hob« Stöck»!, groM« Maaçbea „ Oarten-Schohe mit Gommi EinaJUxao, laekirteo Kappen und'' Manchen ..................'' Erarlaitirg-Zug-StieflettM« 6 Zoll hoch mit Lackapitzen und genabelten Sohlen feine Gattung ...... . . Cbagrain-Led>-r-Zag Stii-fletten 6 Zoll hoeb mit genagelten Dop- petaoblen, starke, gute Arbeit .........n Uerren-Schnhwaaren : Kooiraoda-Scbahe tu Leder odacÜioff . . . . ......fl. Chagrain-Leder-Stiefletten mit oder Laekkappan, gote, achöne Arbeit....................3.80 Kalb- oder Jachtenleder Stielaiten mit genagelten and geanbranb- ten för Doppelaoblao Strapazen......... Pariaer-Noblea-Halb-Stiefietten mit Gummi Einaätaen im Rcaata glatt oder larkirt verschiedenartig eleganteste Façon . „ and noeh viele 1000 Paare in versehiedcuen Formen und Moden in Damen-, Herren-, Mädchen-, Knaben- und Kinder Schnhar- '' tikeln. Briefliche Anftrtge werden nach Maaas oder Masterschnh unter Garaatls pr. Nachnahme versendet, nicht Konwenirende werden all-■ogleich amgetaascht ^^ 2—20) xtxtxxttmtttxttttttxmttn 138 a. 875. r Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizstváros árvaszéke részérói ezennel közhírré tétetik, miszerint Somogy megye bagola-sánczi 92. sz. tjk. 291. hrsz. fekvóségek (présházzal) önkéntes árverésen következő feltételek mellett eladatni fognak, Az árverés a helyszínén folyó évi octobér 1-én becs-áron felül a october 7-én becsárou ilut történik, a kőzgyám és látóbegyi hegyközség elöljárósága közbenjötte mellett. 1-ezör. Kikiáltási ár 500 frt, bánatpénz 50 frt. S-szor. Yevó tartozik az első részletet 8 nap alatt, a 2-ik részletet 3 hónap múlva, a 3-ik részletet 6 hónap múlva, a 4-ik részletet egy év múlva mindenkor az esedékes 7 7o kamat mellett a nagy-kanizsai gyámságba befizetni; a vevók az adókat és terheket minden szavatosság nélkül átvállalni tartoznak. Különösen figyelmeztetnek a vevők, hogy ha egy esedékes részlettel hátra maradnak, veszélyükre uj árverésnek helye leend. Kelt Nagy-Kanizsán, 1876. september bó 20-án. (192 2—3) A városi árvaszék. Bátorkodunk a t ca. háziasszonyokat egy nagy takariWnyra figyel-mestetni, mely abból áll, hogy a kává valódi jó fQgekávé ▼együlósóvel késaittessók. Essél S elCny jár, még pedig: 1 aa islést nemesíteni lehet és 2. a jutányos bevásárlás lényeges ta-karitmáoyt boa magával. £ caál-ból kérjük hamisítatlan Fop-Mil •gy ki^ letet tenni. Mintán mi aranyozott j papiéban becsomagolt fflge-kávénk minden W egyes csomagjának tartalmáért a valódiaágit illetSleg, 100 írttal jótállónk, tehát laj-stromosott védjegyűnkről különösen tudomást Tenni kérünk. '' ra. kir. gasd gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kanizsán : Strem és Klein uraknál. (179 m Wajdits József kiadó-, lap- nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kaisin. NAGY-KANIZSA, 1876. október 5-én. Tizenötödik évfolyam. 1 fQs^-"—- Elitzstisi ar: évre . . 8 írt (él érre .... * , aef7ed érrt C . Ugy taOm lO kr. f ttlrietesefc s hasábos peütaorbao 7, súoduor 6 • minden további »orárt 6 kr. XYH.TTÉRBKK ioronIDt 10 krért :etnek fel Kincstári illeték minden legye hirdetésért kfilSnf i 3Ü kr. fizetendS. t N.-Kaniztavárts helyhatóságának, „n-kanizsai kitdednevelé egyesület ÍA h illet A lap sseüeni részét 9 illető ktaleményet a aierkeaatíhex, Takarékpénztári épület földszint, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-mentre intecondők: NAGY-KA N1ZKA előbb: ÖZ ikfflinben Bérmentetlen levelek csak ismert munkatér-saktdl fogadtatnak el. \| 1 Késiratok visssa nem > \| kfildetnek. J ont/ ---. . „n-kanizsai kereskedelni s iparban", a .n.--kámzsái takarékpénztár'' a .zalamegyei általános tanítótestület'' a .sopreoi kereskedelmi s iparkamara n-kanizsai kQtválasztmánya'' s tébto megyei és váresi egyesület hivatalos értesitije. i _ .. --------—------ v„w™,B. , « ,ow\|aviii oönöuoimi 9 íjKuiuuikUd iliuuiizssi Kuivaiaszunanya- 9 uMiD megyei 08 városi ogyosuiei mvauuu» onoai Hetenklni kétszer, vasárnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalom lap Felhívás előfizetésre ! A „5UL11 &ÖXI.&KY" mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szires beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober —deczember 2 frt. Kiadóhivatal. (Wajdits -József könyvkereskedésében.) l rményi József, Zalah<egyc J¿¡ispánjának beigtatási ünnepélye. — Zala-Egerszeg, október i. 1876. — Az idő rövidsége miatt a fényes ünnepély lehető hi leírását lapunk jövő számára vagyunk kén\%tenek halasztani, ez alkalommal főispán ur ő méltóságának nagyhatású beszédét közöljük; az üdvözlő választ, melyet ¿üzkcdvességü megyei főjegyzőnk Svastics Benó ur oly érzelemdusan mondott, szinte jövő számunkban közöljük. Főispán ur székfoglaló beszéde: Felséges Uram, királyom jobbágyi hódolattal fogadott parancsszavával már-már lankadó erűmet ujabban igénybe venni sboldogitó legmagasabb bizalmának jeleül Zalavármegye közigazgatása vezetésének tisztjével szerencséltetni kegyeskedett. Bizalom nagyságának és az annak megfelelő hálaérzésnek mérve azon kincsnek becsében rejlik, mely a megtisztel tettekre bizatik és ez as. mi minden szerénységem mellett is lelkesítő büszkeséggel tölt el, hogy királyom ke- gyelme, hazám oly gyémántja fényének meg őrzését bizta hűséges gondozásásoznra, mely amint a természet minden adományával megáldott termékeny-dus, kies, gyönyörű vidékeivel, agy fiainak minden időben a szivet rázkódtató szomorúakban ép ugy, mint a boldogabb időszakaszokban tanusitott rendületlen hazafiságával, főleg pedig egy dicső névnek sugárza-tával tündöklik, melynek emlékét, ha az a személyes tisztelőkből álló, most élő nemzedékkel sirba száll is, a magyar történelem, mig ez or szág fennálland, felejteni nem engedendi. Minekutána kineveztetésem, mely által oly számos és legkedvesebb emléket magok után hagyott jeles férfiak helyébe lépek, ép azon időponttal vág egybe, melyet a nmgu kir. kormány a f. évi VI ik a közigazgatási bizottságokról szó''ó törvénynek, a jelen közgyűlés egyik főtárgyát képező életbeléptetésére választott — nem lehet, hogy ezen, az országos közigazgatásra nésve oly foutos eseményt ez alkalommal néhány szóval meg ne említsem. A középkori századok óta egymást követő korszakoknak fel felemelkedő szelleme — a polgárosodásnak, amint a tudás és ismeretek, ugy az általános művelődés felé irányosult — ha nem gyors is, de tagadhatatlanul hazánkban is észlelhető — végre a vagyon és élvezetvágynak mindezekből önként folyó öregbedése,mondhatni általánosodása oly felette nagymértékben és változatosságban nevelte természetszerűen a népség minden osztályának, a közigazgatás körüli igényeit, hogy a kir. kormány égető szűk-ségünek kellett, hogy elismerje, legtüzetesebb tanácskozásnak a feletti megejtését, váljon a létező közigazgatási rendszer a lakósság jogosult igényeinek megfelelni képes-e? igy tűnt fel a reform szüksége, igy keletkezett a jelen törvény. Nem lehet hivatásunk t. közgyűlés ezt akár elemezni, akár alkalmazásának ránk ható eredményeiről jóslatokat koczkáztatni. Lehet, hogy ezen törvénynek is, mint minden emberi műnek az életbeni eredményei némi tökéletlenségeket fognak felmutatni, a ki vitel némi nehézségekre vezetni, azonban sokkal inkább vagyok meggyőződve a nm. ministerium kötelességérzetéről, minthogy kételkedhetnék, TÁRCZA Nézzünk körül . . . Nézzünk körül falun, Hogy'' él csend ■ békében A romlatlan nép, mely Hisz még Istenében. Eljár szentegyházba. Áhítattal térdel, 5 imáját végezve, Nyugodt szívvel mén el. A gyermekkart otthon Bazditja szüntelen, Oktatja, hogy jámbor, Istenfélő legyen. ÉS hitében boldog Aa ily falu népe, — Maradhat a város Tarkabarka képe. Nem ugy városokban 1 Ott nagy mérvben látszik, Bizalom aa éghes Mennyire hiányzik . . . Hányszor áll üresen Szent hajlék : a templom, Hányan tölthetnék be Kiket má* élv elvon. A férfikar nem ia Tekint már feléje, Másutt mosolyog rá Szivdertje, élve. 6 némely n8, ha megy is, Ok tán imádsága ? Ab, csakhogy a világ Piperéjét lássa . . . NOTTER ANTAL. Az árva. Vesthoff E. Után: Babos Szidóniától. Egy lábnyi mély hó feküdf minden mezőn és utakon. A messze terjedő fák nélküli rónán a jeges éjszaki szél hordta ides-tova a könnyű fehér pelyheket maga előtt és a vén fák meghajoltak a gróf Valinsky-féle parkban, melyek szakadatlanul hullottak s fehér ruhájukat maguktól messze eldobták. Ez egy oly zivatar volt, a milyent Lengyelországban a tél legtöbbnyire magával hoz. Hetekig és hónapokig fekszik ott a hó egyhuzamban; mérföldekig nem lát az emberi szem egyebet a fehér rónán kivül, hol hébe-hóba egy-egy setét színezésű könnyű szán, azokkal a kicsi futó, de fáradhatlan lovakkal halad, sokszor az ut kanyarulatánál, melyet csak néha jelez egy fa, legtöbbnyire a miheztartás miatt, melyet az igazi lengyel kocsis soha sem téveszt szem elöl. A faluk itt igen messze feküsznek egymástól. A földbirtok kizárólag a nemesek birtokában van. Minden egyes birtok számlál ma gához nagy termő, részint rosz fekvő talajt. A talaj itt kévéd kizsarolást mutathat, részint még erőtlen, de nehenen munkálható. Csak ott a porosz határ szélen ismeri az ember az ujabbkor vívmányait. A németek a civilizatió pionírjai itt keleten, legtöbb határ birtokot szereztek kezükbe; ott lát az ember mintagazdaságokat, milyent cak Németországban szokott találni közönségesen. De ki nem csinált magának Lengyelországról különfele eszméket ? Minden mesebeli, estélyi és titkos meséket, melyet as ember még a vén dajka szájából hallott, kinek nem jutna eszébe, gondo miszerint részéről is ő legéberebb figyelemmel kísértetvén ezen törvény hatása, a mondott esetben a valódilag szükségesnek mutatkozó és lehető javításokat alkotmányos uton eszközölni ne sietne; mert hiszen a haza önállóságának megőrzése mellett, a mit az ország királyának kormányától főleg követel csakis az, a mi ezen törvénynek tárgya is, czélja is, egy jó közigazgatás; — minekutána ez egyedüli utja az általános jólétnek és megelégedésnek. Nem kívánhatja a honpolgár, hogy az ő jólétét s annak gyarapodását kizárólag a kormány eszközölje, de igen is jogosan kívánhatja, hogy mindenekelőtt az e czélra szükséges képesség megszerzésére a kormány, illetőleg helyhatóság által neki mód s alkalom nyujtassék, hogy továbbá abban mit gyarapodására önszor-galmával művelni kiván, utjai egyenlittessenek, az akadályok elhárittasaanak, főleg pedig szorgalmának, iparának eredményei biztonságnak örvendhessenek, illetőleg hatásosan megvédessenek, hogy személyét és vagyonát érdeklő jo gai tiszteletben tartassanak s ha sértetnének, rövid hatásos eljárással elégtétel, illetőleg kárpótláshoz juthasson. Csak mindezeknek élvezete nyújtja az erkölcsi ösztönön kivűl a haza szeretetnek vajmi erősen ható anyagi indokait; — s mi az, mi mindezt megadja egyéb? mint azon közigazgatás, melyet lehető tökélyre emelni az uj törvény kitűzött czélja. Törvény ! szentesitett törvénnyel állunk szembe, tisztelt közgyűlés, hazafias kötelesség e szerint becsületes egyenes szándokkal, minden erőmegfeszitéssel annak minden előnyös részleteit a kormányzottak érdekében különösen azért is kiaknázni, igyekezni, hogy a mennyiben e törvény szabályai némi részleteinek czél rávezetőbbekre való javítása mutatkoznék kívánatosnak akkor a tényleges működés tapasztalásából tárgyilagosan levont következmények a döntő helyen annál méltányiottabb sulylyal bírhassanak. Nekünk, kik akár állami, akár vármegyei hivatalunknál fogva a köziga gatási bizottságnak törvény parancsolta tagjai leszünk, nekünk, a törvény és ministeri intézkedés világosan szabja elénk teendőinket, melyeknek teljesité- rop- sét ellenőrizni a vármegye közönségének pant fontosságú tisztje is, joga is. A mint a parlamentalis életben az országgyűlés a kir. kormány hatalmát bizalmával erősíti, de egyszersmint őrködni van hivatva a felett, hogy az tul a törvény engedte korlátokon ne terjeszkedhessék : ugy Zala tisztelt képviselőségére is a mindenekelőtt megejtendő bizott-mányi tagok választása után hasonló kötelesség teljesítés vár. Minekutána az elemeinek összeállítása és a különböző kormányzati szakok képviselőinek együttemes egymást felvilágosító s kiegészítő közös tanácskozásánál fogva a közigazgatási bizottmány 8zembeszökőleg a minieteri rendszer alapján működik, a vármegye közönségének, mint ellenőrködésre jogosított testületnek alkotmányos feladatává lesz közigazgatási bizottmányát nehéz feladatábani eljárásában folytonos éberfigyelemmel kisérni s azok működését hatalmas hatású helyeslésével, vagy> bölcs észrevételeivel könnyíteni, egyszersmind pedig ez által az önkormányzatnak szabadságunkkal együtt járó elvét fentartani. E szerint a választást, melynek küszöbén állunk, a tisztelt közgyűlés annyival könnyebben ejtendi meg, minthogy, ha valahol itt a politikai tekintetek akadályt nem támasztanak. Hála a mindinkább felébredő műveltségi szellemnek, már általánosul azon igazságnak üdvös elismerése, hogy a politika és közigazgatás nemcsak merőben különbözik egymástól, hanem az utóbbi előbbit teljesen ki is zárja s kell, hogy kizárja. Jaj azon vidéknek, hol a politikai pártok. mint olyanok veszik kezökbe a közigazgatást, nem mintha ennek elméletileg igy kellene lenni, de mert a politikai vélemények melletti tulhe-ves érdeklődés, csalhatatlannak vélt meggyőződésnek szenvedélyes védelme s a mind ezek bűi folyó általános ingerültség a hajlékony emberi szervezetben oly türelmetlen állapotot szül, mely nem árt ugyan azon helyeken .és cselekvények nél, melyeknél ez a törvény által korlátolt joggyakorlatnak némileg kifolyását képezi, de igen is árt ott, a hol nemcsak a törvény, de minden nemesebb érzés rend ée igazságszeretet, a Il- latába Lengyelország! Itt lelik hazájukat a farkasok, a medvék és minden vad versenyvadá-ezatok, azok a lovagias férfiak,, azokkal setét villámu szemekkel és a kecsteljes nők azokkal a világszerte ismert kicsi gyermekiábakkal! Nincs-e Lengyelországban, hol még most is középkori nagy bilikomban töltött magyar tüzes borokkal, az Asetul kört képezi, hol szé gyen és megvetói éri azokat, kik színig nem üríteni bátorkodnak? Ki azonban ma, mint a lengyelek ss ő összejövetelüket .Estély "-nek nevezni szokják, a lengyel nemes körökben időz, az* bizonyosan egy párisi társaságban áthelyezve képzeli magát. Franczianyelv, gondolat és tevékenység itt otthonossá váltak, a férfi nemű lengyel fiatalság, kik bizonyára néhány évet Párisban éltek át, hogy előkelő neveléet nyerhessenek, a fiatal hölgyeket ellátják franczia nevelőnőkkel, sokszor igen kétséges gondolatokkal környezve, mig azt a könnyű semmitmondó salontársal-gást el nem sajátítják, melyeket a németek oly nehezen sajátítanak el és minket oly igen meglep egy kecsteljes lengyelnő szájából mely igen meghatóan és elragadóan cseng. De térjünk vissza elbeszélésünk folyamához. Két gazdagon öltözött szolga ült a magas előszobában egy ódon styl szerint épített kastélyban,a zivatar ugy látszott kedvét találta benne, hogy játékot űzhetett a nagy hópely-hekben; mintha felfrissítve várakoznék, hogy ujabb erőt gyűjtve, annál nagyobb mérvben dühöngve sípolhatna, fütyölhetne s panaszkodhatna. „Jézus Mária" kiált a szolgák egyike egy rendkívüli erős szélrohamtól megijedve és ájtatosan vetett magára keresztet, „én meg nem foghatom, hogy a méltóságos grófnő ily kutya időben kedvet lel az utazásra és épen ily este.- Az én őrző pásztorom a szent János, mind amellett nem kívánnék az ő helyzetében lenni. „Nyulláb" morgott a másik, nagyot ásítva s egy hasáb fát tett a nyitott kaminba, hol a sziporkák lengedezve körül röpködtek, ő is egy meggondolatlan nő, ki sem veszélyt, sem félénk séget nem ismer „Hja, ez már igaz," gondoláaz előbbi sóhajtva, „ő nem is olyan, mint más nembeli nők.'' Egy néhány rongy forintért utazik körül ily borzasztó időben, hol az ember még utat sem lát, birtokról-birtokra, majorból -majorba, mintha csak kincsgyüjtésben fáradoznék. Meglehet, hogy ott veszély környezi. „Áh" ellenvetette a másik, „ki nem fél, azt nem is éri semmi veszély." Halld, József, kérdé az előbbi félig félve, félig kíváncsian, „nem gondolod, hogy az ördög segít azoknak, kik Is tent és a szenteket nem hiszik ? „Hallgass osto-bafejü, szóllítja a másik", áldozz a te őrpáseto-rodnak as ő névünnepén két gyertyát, az a te lelki gyógyításodnak nem fog ártani; a mit azonban a méltóságos grófnő tesz, azt csak tudd magadnak közönbössé tenni, kűIönbeD hallod a száncsen getyükefc? Uaz! Hamar ki ő elejbe! — És mindketten siettek szolgálatkészen a kastély felé irányzó szány elé, hogy as úrnőnek, ki drága prém ben volt burkolva, segítségébe lehessenek. Ezen időben ült egy gazdagon s izlésteijes berendezésű szobában a földszinten egy öreg ur, mintegy hatvan év körül számíthatta életidejét. A prémben öltön lábakat a melegítő kandalló felé fordítva, tekintett gondolkodva a lángokra. A setét szemek még nyíltan tekintettek a sűrű szempillák alól, habár már haja és szakálla végkép megvolt őszülve és a nemes tárgy ilagosabb 8 részrehajlatlanabb eljárást kö vetélik. Mióta az igényeknek tarka tömkelege a közigazgatást szaktudomány nyá alakitotta,azóta az ebben való jártasság mellett a politikai vélemény árnyalat másodrendű tekintetre száll le. Ez álul a közigazgatás érdekében tágulnak a kormány ép ugy, mint a kormányzottaknak bizalom korlátai a amint ax érdemlett birü orvostól nem tekintve se felekezeti, se politikai vallását, a szenvedő hálávsl fogadja a bizton segítő azért: ugy egy vidék, mely jobb közigazgatási korszakot óhajt, vagy remély, jólétének emelkedését előlegezett hála érzéssel várandja eiismert közigazgatási tekintélyektói, bár hányan lennének is közülök politikai nézetök különbségéről ismeretesek. Biztos vagyok e szerint, hogy a tisztelt vármegye közönsége a kevés perczek után bekövetkező választásokkal legjobbjai közül minden más tekintetek nélkül azokat jelelendi ki bizottmányi tagokul, kik részint hajlamuk, részint tényleges gyakorlottságok, részint általános szaktudományok és érdeklődésüknél fogva a reájuk váró nagy feladatnak biztos sikerét reroélytetik. Abból, amit előbb mondani szerencsés valók, valóságos, hogy ezen törvénynyel szemben nincs köztünk senki, kire akár közvetlenül, akár közvetítve, akár működve, akár ellenőrizve kötelességet ne róna s igy a mint a nagy angol tengernagy ütközet előtt csak azon rövid seregparancsot hirdette ki: hogy Anglia elvárja mindenkitől, hogy kötelességét megteendi, ugy szabad legyen nekem is a tisztelt közgyűlés* figyelmét arra irányozni, hogy itt is az ország elvárja, miszerint mindnyájan kötelességünket megteendjük tisztviselők ép ugy, mint nem azok, mert - a közjónak minden magyar ember tisztviselője, vonások az öreg lengyelnek inkább betegség, mint az öregségtől tevének mély benyomást s beszéltek a gyenge testalkatról is. Az öreg gróf Valinski figyelt a közeledő szánra, akkor egy sóhaj szállt el ajkáról s lassan tette le az előbb fölnyitott levelet, melyet mindaddig gondolkodva tartott kezeiben, egy közel levő asztalra és csengetett. A komornok lépett be. Aa én nőm jött meg? kérdé as Öreg ur. Parancsára gróf ur, ép most. Kéretem őt, mihelyt lehetséges less, hozzám átjönni. A szolga eltűnt Egynéhány szem pillanatra később a szárnyajtó feltárult és a küszöbön egy szép fiatal friss kinézésű nő jelent meg. Gyorsan lépte át azokat, közeledett az öreg úrhoz és mielőtt az székéből felemelkedett volna, gyengéden nyomta visssaülhelyéres könnyedén nyújtotta oda kezeit. Gróf Valinski összecsókolta a finom ujjakat és szólt aggódva rápillantva. Vanda, te nagyon gondatlan vagy, hogy egészségedet nem félted ily időjárásban kitenni a körül kocsikázol. „Légy nyugodt,* ellenveté Vanda csaknem elárulva s folytstá rövid idő múlva. .Azúrnak a szeme mindenhol szükséges, ast belátom mindennap jobban; mig as egyik gasdatisst bennünk ép meglop, addig a másik hanyagsága miatt nem kevesebb kárt szenvedünk és én ast a vak bizalmat nem tudom mulatni, mint te, lei tisztjeidnek mindenképen meghatalmazásokat nyújtass magad a kezükre. „Dekedvesem,* mondása öreg gróf jóaka-rólag, „hidd el, ismerem ¿a őket mind jól. „Te gosan 100 fontot nyom. Ha tehát egy akóból például fél fontot annyira befősünk, hogy elvégre csak száraz maradvány fog nyerhető lenni, megmérjük est s a mennyivel kevesebb fél fontnál, annyival több volt benne a vixrész. Dy kísérlet után könnyű kiszámitani, hogy menynyi vízzel bír egy akó must. Czukrosabb mustnál több, csukortalannál kevesebb fog lenni a száraz maradvány.* „Ml a ezukrot illeti, ellehet mondani, hogy a mustnak ez adja édességét. Minél érettebb s szőllő, mustja is annál édesebb, savanya annál keresebb, minél édesebb a must, annál több benne a ezukor, minél több benne a ezu kor, annál szeszesebb bor fog abból fejlődni és fordítva. Miután a ezukor adja a bor szeszét, erjedés által ebből less a bor szesze, a szesz pedig emeli a bor becsét, értéket, azért is minden borkéssitónek és — vevőnek mulhatlan szüksége van a mustezukor mennyiség meghatároz-hatásának tudományára. Tudva ezt, könnyen lehet a mustot javítani, könnyű a must becsét, értékét meghatározni, mert tadva azt, hogy minden 2 font mustczukorból egy szeszfok kép zódik, tudni lehet előre, minő erős, mennyi szesz-tartalmú bort lehet abból várni.'' Hogy mindinkább tájékozhassák magukat, kisérletet kivá nok tenni vizzel és ezukorral, mert jelenleg mustunk még nincs. E kísérlet elégséges útbaigazításra, mert e kettő épen oly helyesen fogja a kérdést megoldani, mint a must.* „A mustezukor benn ék meghatározáaára több mód van. En csak azt fogom önöknek feltüntetni, melyet a közéletben legkönnyebben alkalmazhatnak. Nem egészen bistos, tájékozásra mégis mindig elfogadható. Én a W a g-féle mustezukormérőt alkalmasom, me- n e r Szollészeti és borászati előadások ! a n.-kanizsai m. kir. állavi Jegyházban. Előadó: Tersánczky József tiszti megyei já rásorvos ur. Tizenhatodik előadás. B) A borászatban. A must és bor főbb alkatrészeinek elemezése miképenjéről. „Csak oly mustból fejlődik jó, becses és értékes bor, melynek vegyalkatrészei közt meg van a helyes arány, sz aránytalanság és azok egyike, vagy másikának hiánya, legnagyobb veszedelmére van a must és bornak. Es teszi szükségessé, hogy ismerjük az elemezés módját s általa megtudjuk határozni az eltérések természetét, de a bajon segíteni is képesek lehessünk.* nA mustnak legfőbb alkatrészét teszik: s viz, ezukor, borsav, csereny és vonatanyag, (fe-hérnye, mézga és sófélék); borban a viz, szesz, sav, ezukor és vonatanyag. Tehát, 4iogy mustunkból elfogadható bor fejlődhessék, ezen alkatrészekkel kell bimia, ezek közt kell a helyes vegy arány.* • „Ahoz, hogy a must és bor minden alkat- j részeit vegy elemezni lehessen, oly sok oldalú feltétel szükségeltetik, mely miatt ast e helyen könnyedén végezni lehetetlen. Ebből elég tudni önöknek annyit, mennyiről ma értesíteni fogom. Ugyanis:* „Mi a Tizet illeti, mondanom kell, hogy ttc teszi a mustnak legnagyobb mennyiségét. Ugy lehet mondani, hogy egy akó must átla- lyet ezúttal be is mutatok, — s mikép látják, az egéssuek hébér alakja van, melynek csövében áll azon rovatos papiros, mely vonslai, számai által jelezi, hogy egy akó (100 font) mustban hány font ezukor van. E mérőnek az a természete, hogy minél édesebb, tehát sűrűbb a must, es annál inkább fölfelé emelkedik a mustban, és fordítva: minél kevésbé édes, tehát hígabb, annál jobban alásülyed. Szolgáljon bizonyítékul e kísérlet: vizet öntök esen — ütegedénybe é* látni fogják, bogy mint csukomélküli folyadékban teljesen el fog bukni a 0. — (null) jelvényig. — Most ezukros vízzel fogom sűríteni, hogy lássák, mikép fog az a fokonkinti édesi-tésre fokonkint fellebb emelkedni és mindig több czukortartalomra mutatni. Adok hozzá keveset — adok hozzá többet — adok hozzá sokat — és ime látják a feltűnő különbséget. így kell elbánni a must mérésével megjegyezvén, 1. hogy a must as első szakul ás után még erjedése előtt méressék meg; — 2. a mustot sürűszövetü ruhán át kell folyatni; — 3. meg kell mérni a Keaumur-féle hőmérővel, hogy 12 fok meleg legyen ; — 4. az edény, melybe öntetik, mély (sörös pohár, itezés fazék) legyen és 5. a mustezukor mérőt tisztán szárazra kell törülni, ellenkező esetben épen nem adhatni hitelt a mérésnek.« „A mely számnál, egész rovatnál megállapodik a mérő, azt veszszük számba és azt mondjuk: mutat 20-szat, van égy akó mustban 20 font ssőllőcsukor és ebből 10 szeszfoku bor fog válni; — mutat 10-zet, van egy akó mustban 10 iont szőllőczukor, less belőle 5 szeszfoku bor; — mutat 5-töt, van egy akó mustban 5 font ezukor, lesz belőle 21/» szeszfoku ber; — mutat 0 lát, azaz semmit, nincs a mustban ezukor, nem is leend belőle szesztartalmu bor.* „Ezen elemezésből kiindulva, npgyon könnyű meghatározni a mustjavitás szükséges- sokszor feketébben látsz, mint különben szükséges, habár én azoktól as öreg emberektől nem kívánok oly szigorú tevékenységet, mint milyent te követelsz, azért mégis megvagyok győződve, hogy ők becsületes , és hfi lélekkel bírnak, kik bizonyára mindkettőnkért a tűzbe is mennének. Vsnda hallgatva egyengette a nehéz fodrokat barna selyem ruhájának, húzogatva a finom vállakat és nyugtalanul kiáltott. „Én ma Benovski ispánnak az elbocsáttatáaát értésére adtam, es az ember eltürhetlenné vált előttem nagy családja miatt, as ő elnéző, sserető férj helyett feleségét napokig hagyta magára és kilovagolt, vagy kocsizott, a mint az évjárás engedte, birtokról-birtofcra, a gazda tisstek utánnézésére, a jövedelem és kiadás fölött szigorúan őrködve. Ép ez este is ily spekuláns utazásról tért hasa és feküdt minden életjel nélkül egy székben. „Vanda, gyermekem" kesdé gróf Valinski a mulatságot, „hsdd az öreg hfiBenovskit békében, én óhajtok veled bessélni, hogy neked egy ajánlatot tehessek, a melyről reménylem, hogy tetszeni fog.* Vanda elvárólag nézett fel. Litthauenban él, mind te is hallottad, egy testvérem, kivel néhány év óta minden köde kedésira egMakMftottam.Éü most komra Memr&-hányást teszek magamnak esek miatt. A szegény Thekla! 0 oly viharzó sseretettel viseltetett hasája iránt, hogy as utolsó felkelés alkalmával, amint szerencsétlen hasinkat férjével egyetemben a veszélybe rohanni és as ö oldala 1 ségét és sst, hogy hányszor 2 font ezukrot kell egy akó musthoz hossá adni, hogy asoo szeszfoku borrá fejlődjék, mint minővé szeretnők fejleszteni, mert mondottam már a mustjavítás mi-képenjének tárgyalása alkalmával, bogy 2 font csukorból egy font szesz (egy ssessfok) válik.* „Ki a must és bor savanyát illeti, a tapasztalás azt bizonyítja, hogy a közhasználatú nyári, asztali és pecsenyeborok csak akkor becsesek, hs legkevésbbé 6 —, legfeljebb 7 ezered réss savanyuk van és esen savkriymennyiség-nek megfelelő ezukor vegyitákkel k bírnak. És ez annyit tesz, hogy, hanem birna mustunk, bo runk legkevésbé 6, legfeljebb 7 ezered rész sa-vannyal, szaporítanunk kell ások savanyát durvább boroknál borkősavva), finom aknái czit-romsavval, vagy savanyu borral, hogy a savany 6-—7 fok legyen. Ugy fog pedig ez megtörténhetni, ha megméijük a savmérővel." „Én ezen Mollenkopf féle savmérőt használom. Fehér borfisjoknál as alsó üreget az első vonalig megtöltöm lakmus festvény nyel, a következő vonalig megtöltöm musttal, vagy borral, összekeverem és kali lúgot csepegtetek hozzá még csak viola színre nem kezd változni assine, legkivált még ezen — sárga kémpapirost barna színre nem változtatja. A hányszor hozzácsepegtetem a kali lúgot, mindannyiszor bezárva hüvelykemmel a nyílását, felíor ditva megrázom, nehogy az üveg szélén fellelhető kali lug fesse meg a kémpapirost. Most, midőn ez megtörtént, megölvssom az üveg oldalán levő számokat s a mely számnál megállapodott a színváltozás, tartom hstározó számnak, mely megmutatja, hogy hány ezeredréss sav van a mustban, borban és es által tudom m*g, több, vagy kevesebb-e a'' savanya. Tudva ezt, könnyű lesz meghatároznom, ha alább állna a 6 nál, hányszor kell 4 lat borkő- vagy czitrom-savat minden akóhoz kevernem, vagy ha tel jebb állna a 7-nél, hányszor 5 lst borkősavas kalit (vagy e helyett ennyi porrá tört oltatlan meszet) hozzá adnom." „Példa erre a következő: e bor Nr. 1. a Í''elzett kísérlet sserint 61/, ezered rész savval >ir, mert mint látják, a kém papíros épen a 6 }/2 számú jelvénynél változik barnára; — ezNr.2. 8 ezered rész savanynyal bír, mert a kémpapiros a kísérlet alatt a 8. számnál változik barnára. Most, hs kiegyenlíteni van szándékunk a savanyát, akkor a Nr. 1 alatti borhoz nem adunk savanyt, mert savanya a 6—7 fok közt áll; a Nr. 2 alatti felül állván a 7. fokon s mivel 8 annak ezered része, tehát, hs 7-re akarom leszállítani, akkor 5, ha pedig 6-ra, akkor 10 lat borkősavas kalit, vagy ehelyett ugyanannyi porrá tőrt tissta oltatlan messet keverek egy akó borhoz, mert mint a maga helyén már megemlítettem, 5 lat borkősavas kali (olcsóbb levén a mess, ama helyett 5 lat oltott mesz) épen egy ezered rész savat kösönyösit, tesz semmivé. JUHÁSZ PÉTER, fegyházi tanító. (Vége köv.) Tárgyalóterem. r A nagy-kanizsai kir. trvszék bünfenyitő osztályánál f. évi oktober hó folytán a következő bűnperek tárgyaltatnak: Oktober hó 5-én. Vidovics György és társai n.-kanizsai lakósok elleni súlyos testisértési bűnügyben végtárgyslás. (Elősdó: Gulyás Jenő kir. tvsséki bíró.) Oktober hó 6-án. Petkovics Mátyás elleni súlyos testisértési bűnügyben végtárgyslás. (Előadó: ugyanason kir. törv. bíró.) mellett egy oross tisst golyójs által megsebesve elesni látni vajmi fájdalmas. Én akkor tettem neki ssemrehányást, hogy a ssomoru végzet, férjének halálát ofcosá. As én meggyőződésem szerint a felkelés után nekünk kellett volna csendesen lennünk, ha csak valami ember feletti kés nem nyuJ a csomó bonyolításához ; de es oly kétséges volt, hogy én minden egyes ember iránt, ki a felkelést elősegítette, bensőmben, mint honárulót néstem, mint ssemfény vess tőt, ki as oktalan rögessmében, ami sserencsétlen szétsaakgatott honunkatOroaz-ország teljhatalmulag ájuldozva lábai elé dobá és s halálülésre elősegítette. Ezek után minden találkosást Theklával kizártam és ép most kaptam egy levelet, mely as ő halálát j< lenti! Minden birtoka konfiscálva van, az orossok becstelen árért elkobozták és af ő egyetlen gyermeke,egy tisenkét éves leányt egéssen szegényül s elhagyatottan hagyjak. Lásd, itt vannak Thekla végső sorai, melleket rövid időn halála előtt hossám intézett s engem kért, a régi haragot feledve, as ő szegény elhagyott gyermekét magamhoz venném. Nemde Vanda, a kicsi Genovefa legyen nálunk ssere tettel elfogadva? Nekünk nincs gyermekünk: folytstá as öreg ur sokat sóhajtva tovább, as én egyetlen fiam Fülöp most Párisban van, as öreg ódon kastély oly üres, én óhajtom majdnem, hogy víg fiatal egyénekkel teljék meg. Vanda koséit szemeire tevé, ugy, hogy a grófnak lehetetlen volt arcsára figyelmezni; amint asonbanj ő elnémult, fölemelte fejét és mondá anélkül, őse Gábor elleni hivatali sikkasstás iránti bünperben végtárgyalás. (Előadó: Gózony F k. t biró.) Oktober hó 12-én. Tóth János és társai elleni csalás iránti bünperben vég tárgyalás. (Előadó : Dr. Horváth Ferencs kir. törv. bíró.) Takács Imre elleni bírói zártörés iránti bűnügyben végtárgyalás. (Előadó: előbbi.) Oktober hó 13-án. Németh Katalin és társa elleni tolvsjlási ügyben végtárgyalás. (Előadó • Gulyás J. k. t biró.) Oktober 19 én. Nóvák Baláss és fársa elleni emberölési bünperben kir. táblai, határozat kihirdetése. (Előadó: előbbi.) Oktober hó 20 án Honig Karolina és tár sai elleni sikkssztás iránti bünperben végtárgyalás. (Elősdó: Gózony k. t. b.) Simon János és társa elleni emberölés iránti bünperben végtárgyalás. (Élőadó: előbbi) Oktober hó 26 án. Marton József és társa elleni emberölés iránti bűnügyben legf. it.-széki ítélet kihirdetése. (Előadó: Gulyás Jenő k. t. b.) Szabó (Mandik) Ferencz elleni könnyű testisértési bűnügyben ül. bírósági Ítélet kibir detése. (Elősdó: Gózony k. t. b.)V Húsz József és neje elleni nyilv. erőszakoskodás iránti bünperben végtárgyalás. (Elő. adó: Dr. Horváth k. t. b.) Oktober hó 27-én. Koréin Ádám és társai elleni csalás iránti bünperben kir. táblai it hird. (Előadó: Gózony k. t. b.) Közli: ZaLAY LAJOS. Jegyzék azon bünperekröl, melyek a zala-egerszegi kir. törvényszéknek 1876-ik év oktober havi nyilvános ülésein előadatnak ti. m. Oktober 6-án 1876. 814/B. 876. Sz. 1. Szabó Vincze és társai véres verekedés miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. b39/B. 866. Sz. 1. Kovács Imre és Ortner Ferencz súlyos testisértéesel vádlottak elleni ügyben végtárgyalás.. 909/B. 876. Sz. 1. Ruzaás Dávid sikkssz-tás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 963/B. 876. Sz. I. Farkas János és Far kas József tolvajlás miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás. 1053/B. 876. L. t. Végh Ignács és Hospu ! v. Sovér János tolvajlás miatt vádlottak elleni i ügyben végtárgyalás. Oktober 13- án 1876. 838/B. 876. L. t. Czigány József gyújtás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. 1003/B. 876. Ss. 1. Hermán Imre és társai nyilvános erőszakoskodás és súlyos testisértés miatt vádlottak elleni ügyben kir. táblai Ítélethirdetés. 1007/B. 876. Sz. 1. Gén József csalás miatt vádlott elleni ügyben végtárgyalás. Oktober 20-án 1876. 813/B. 876. Sz. 1. Hoch Ignácz és társai emberöléssel vádlottak elleni ügyben végtár-gyalás. 945/B. 876. Szt I. Horváth József, Tóth József, Németh János és Balázs István súlyos testisértés miatt vádlottak el leni iigybeo vég-: tárgyalás. ! 1009/B. 876. Ss. 1. Szabó László súlyos testisértés miatt vádlott elleni ügyben végtár-'' gyalás. j Oktober 27- én 1876. i 936/B. 876. Ss. I. Kelemen Vendel bírói '' zártörés mistt vádlott elleni ügyben végtár-* gyalás. bogy egy csepp melegség is lett volns hangjában. „Ugy, te óhajtod a víg és lármás életet. Konstántin ? te majd nemsokára megunnád, mit csináljon itt egy fiatal leány ? Gondold meg, hogy neked nyugalomra van szükséged; ő bizonyára akaratos, ellenkező és kényes, örök két srtó fáradság lenne csak neked. 0 nem Vanda, kényes Genovefs nem lehet, mert ő ar utóbbi időben a legkeserűbb szegénységben élt, nem igen különb, mint sz utolsó paraszt gyermek. Akkor még aggasztóbb ránk nézve, ellenveté Vanda hidegen, ő bizonyára minden jobb-veléstől mellőzve volt, nekünk félni kellene ót idegenekkel össsehosni, hol ő csak mindenkor számunkra a legnagyobb zavart csinálná; e-githetlen és balnésetei miatt csak a mások megssóllásait és gúnyt idésné elő és s mi finom érzékünket ezerszer megsértené. Vsnda felkelt és a szobában keresztbe font karokkal járt ides-tova. „Asttenem teszed,u vágott közbe az öregúr csaknem megijedve, „azt te nem viheted keresztül sziveden." „De ig«B; én est megtottem,u ellenveté Vanda erősen, „éo soha as udvarba anélkül nem jöhetek, hogj egy nagy sereg kíváncsi gyermekek által megbámult sasain és legnsgyobb részt esek as J gyermekei. J En hiába, a gyermekeket ki nem allba tom Vanda \| kiáltott gróf Valinski ssemrebá nyólag csaknem szigorúan. (Folytatása köv.) 1117/3. 876. Sz. 1. Kovács István és Ko-¡ia József tolvajlás miatt — Nóvák János, Xorák József ¿s Nóvák István súlyos testisér* ¡á miatt vádlottak elleni ügyben végtárgyalás''. 1213/B. 876. L. t Kovács Sándor tolvajig miatt vádlott elleni ügyben végtárgy aláa. Helyi hírek. — Felséges királyunk nevenapját okt. 4-én egyházi iinnepélylyel tartottak meg, ¡mázva, ho>y ő felségét, minta magyar nemzet alkotmányos a koronásott királyát aa ég minden áldásával boldogitaa és élteaae. — Zalamegye bizottsági tagjai követ-keiöleg választattak meg oct. 2 án 199 szavazó közül: Glavina Lajos 198, Csertán Károly 189, Tbassy Miklós 179, Bessenyey Ernő 176, Martinovics Károly 174,Skublica István 172, By Putheány Géza 122, Horváth Mór 117, Séllyey László 110, és Arvay István 104 szavazattal. Főispán ur ő méltósága még az nap délután mégis tartotta aa első ülést, melyben fegy el-m i bizottsági tagokul: Glavina Lajos és Bes-seuyey Ernő, póttagul Csertán Károly, az állami tisztviselők közül pedig Krób Pál és Rherndl Károly, póttagul az állami mérnök urak választattak meg. — Krezma testvérek hegedű ée zongora hangversenyüket múlt hó 30 án művészi kunnyUdség 8 nagy hatással játszották végig, s a kévé* számú közönségnek ritka múélvet szereztek. Kár, hogy a fiatal, szépreményű művész-pár épen városunkból volt kénytelen oly üres emlékkel távozni. — Hangverseny. Biztos forrásból értesültünk, hogy városunk szülöttje Prager Hermina k a. Kagy-Kanizsán még e hóban hangversenyt rendezend. Előre is felhivjuk a műpártoló közönség figyelmét. — Uj hasznos könyvek. Wajdits Jó tsef könyvkiadó hivatalában N.-Kanizsán megjelent és minden könyvárusnál kapható: „Önmentő- vénymintákkal, orvosok és mindkét nembeli betegek számára, irta Dr. Kriegler Mór. K múvecske igen diszes szinnyomatu borítékban jelent meg ára 90 kr. Az elvesztett ide^erónek visszapótlása vénymintákkal orvosok és betegek számára ára 90 kr. Mindkét tüzet ejjybe kötve 1 írt. 60 kr. postai rendelések azonnal szállíttatnak. — A hitel sorsjegyek f. október 1-én tar tott húzásában következő sorosatok nyertek: 13, 204. 220,"710, 1634, 1674. 184«, 2252, 268«, 2930. 3022, 3033, 3075 és 3696. — Az öszi kanizsai országos vásár okt. 9-én, hétfőn tartatik meg. — Következő meghívót kaptunk : Fehér Miklós ur a Hovrard angol ház legújabb szerkezetű e^-nnozgonyu gőzekéit a magyar gazdaközönségnek be akarván mutatni, okt. hó 10., 11-én nyilvános szántást fog tartani K.-Kartalon (aszódi vasúti állomástól Va órányira), mely alkalomra gazdatársaimat az ügy érdekében mentől nagyobb számmal megjelenni^kérem. K.-Kartal, 1876. s^pt. hó 22-ikén. B. Podina-niczki Géza. Vonat érkezése Budapest felől Aszódra r. 8.54 p., Hatvan felől 9.45 p. Vonat indulása Eudapest felé Assódról d. u. 5.5 p., Hatvan felé 4.27 p. Kocsikról az aszódi indóháznál Pekarek vendéglős gondoskodik meghatározott díjért, ki azonban táviratilag értesítendő. — Zala-Egerszegen jelenleg Balassa Károly és özv. Dalmay Arthurné igazgatása alatti szín társulat működik a casino helyiségében. — Rövid hirek. Az államrendőrséghez több, mint 200 honvédtisst ajánlkozott felvételre. — Mária Kristina fherczegnő a prágai nemes hölgyrend feiedelemasszonya lón. — A brazíliai császár üti naplót ir sajtó alá. — A nemzeti •zinházuál betörés történt. — Amerikában női tűzoltótestület alakult. — Gróf Nojukow Libo-mér orosz főúr Bánó Flóra . úrhölgyet Erdélyből vette nőül. — Nathalia szerb fejedelemnő Milanóba utazik. — Valéria főhercsegnő táncz-tanitója Róka Jani. — Trefort miniatert Kun- Félegyháza díszpolgárrá válasstá. — _ / Vegyes hirek — A hű»égpróbája. Nagyváradon történt, beszéli a „Szabadság, még pedig épen ugy, amint szépen le fogjuk irni. Az utcsát, a házat, leányt és fiatal embert is megnevezhetnék, de hát minek tegyük csúffá őket? Ugy történt bis az, hogy a sok Ponzon féle regényt faló leány '' nem hitt lovagja szerelmében, bár es erősen bizonyította neki, hogy ssive agy lángol, mint a Vezúv. Miként kellene a lovag epedő sserel-méről kétségtelen bizonyítékot szerezni? e kérdés fölött négy napig töprengett hősnőnk, míg végre megfogamsott heves képzelődésű kis agyában a legczélhozvezetőbb terv. Ki terítteti magát as asztalra, mintha csak imént halt volna meg s aztán hírt adat kedvesének . . . Környezőit titkába beavatván, ugy lőn, amint előre képselte • A nem mezőse lakó fiatalt csitálják . . . megjelenik a mert csakugyan szerette a lányt, képsel-hetni, mennyire meg volt lepve, midőn kedvesét egy heveny éssett terítőn Játtá. As első döbbenés-ből amint magához tért, elkesdett hangosan,kétségbeesetten sirní... Történetünk vége, hogy az erős megpróbáltatás alá vett kedves sírását nem állhatván a lányka, elnevette magát^eszállt a teritőről s elmondta, hogy as egész csak próba; vajon igazán sseretie ót? Erre a megkísértett lovag oly dühbe jött, högy a lányt ott hagyta és más nap egy máinkat kért meg. Ne bolondos-tatok a szerelemmel Ponson féle regényeket faló leányok, mert bizony a faképnél talál hagyni lovagotok. As egéss történetben — ismételjük— »s a jó, hogy való. — Az ember ereié. As isomerő tudvalevőleg a dynamometer által méretik meg. Érdekes as így nyert tapasstalatok nagyjábani összeállítása: Egy közé pere jü férfi emelésnél 265 fontot képes mozgalomba hozni. Nők általában egy 16 éves fiu erejével bírnak s mintegy kétharmadát képesek kimutatni a férfi erejének. As ember legerősebb izma as alsó állkapocs-isom, mert vannak olyanok, kik baracsmagot is képesek feltörni fogaikkal, mely pedig 300 font teher-nyomás alatt törik szét. Egy ló kösépssámitás-sal 736 font erővel von, míg az ember függőleges irányban csak 123 fontot képes mozgásba hosni. Rendkívüli azon erő, melylyél a ssárnya-sok izmaiknál fogva a légbe emelkednek s ott magukat fen tartják. As ember szintén képes lenne repülni, ha karjai azárnyakkal volnának ellátva; azonban karjaival saját testének súlyát 10,000-szer meghaladó erőt kellene kifejtenie. A balba százszor akkorát ugrik, mint a mekkora ő maga a nálánál 80-ssor súlyosabb terhet képes tovacsipelni. — Oeztrák »sivárok. Nem csekély rövidségére van a magyar állami kincstárnak, hogy Ausztriából a legutóbbi évek óta mindinkább növekedő mennyiségben hozatnak be as osztrák szivarok s dohány neműek. A magyar pénzügy-miniazterium részéről minden elkövettetett e visszaélés megszüntetésére, de hiába, az osztrák pénzügyminiszter halogatta a szükségelt intézkedések megtételét. A mostani Ilka alatt hihető ez ügy elintézést nyerend; — noha mi egy-szerüebb útját tadjuk, meg kell szüntetni az okot; mert bizonyára az osztrák szivarok azért hozatnak be, mert a mieinknél jobbak ; tehát adjunk, gyártsunk jobbakat, adjuk olcsóbban, majd megfordított lesz az arány s ezt mi köny-nyebben tehetjük,mint az osstrák, minthogy mi termeljük a dohányt, amas meg veszi; de míg szivarjaink nem javainak, dohányunk nem lesz olcsóbb, minden törekvés hiu less. Mert hiában csak nehéz as, hogy ast a dohányt, mely orrunk előtt terem s melynek fontját 20—30 krért megkapjak, a kormánytól 1—2 frtig levő árban vegyük meg akkor, mikor a termelés s beváltásnál a szegény termelő a nevetségig kiterjesztett osztályzás által érdekének minden ároni megnyirbálását látván,majdnem kényszeríttetik a dugáruságra. A nagy-kanizsai takarékpénztár részvénytársaság 1876. évi september havi forgalma. BEVÉTELEK. Pénztár maradvány 1876. aug. 31éo ...... Pénztár aaámla 15. Hitelezőnek. Betét számlának Váltó KOtelezvány , Elolegezési . Bélyegilleték , KOtvény éa váltó kamat az Beiratási díj Késedelmi kamat Költség Százalék Háxjövedel''em „ Kintlevő kamat Házbér bátralék „ '' Betét kamat illeték Arany éa franc , Lejegyzési dij „ Értékpapír „ Betét arany „ Arany költsön , Vegyes Értékpapír aaelvény , KIADÁSOK: 17 Adós Pénztár számi. Betét számla Váltó Kötelezvény „ Betét kamat „ Költség KOtvény éa válté kamat sr Adományozási HázjOvedelem számla Tiszti fizetés Előlegesési Százalék Betét kamat illeték Bélyeg illeték Vegyes Arany betét „ Óvadék Arany betét kamat 9 Betét frank Ösztöndíj Pénzkészlet 1876 sept 30-én összes forgalom »s a « m 1 < <1 l&l /100 247 1 1820 ft. 7.593 17 86,542\|62 41,46698 4.230i — 3880''— 22 ¡50 8,983''83 64 50 241,43 14;57 67161 238 83 3025 22 31 11 30 — 39 — 1820 156,39627 50,317 14 61,65007 13,200 1018 50 788136 30946 2 311 365 11,570 6 300 1 129,907 Egy szántogató reflexiói. P ö t r é t e, 1876. szept. 29-én. Nagy Széchenyink állítását ma már fordítva lápjuk, hogy „Magyarország nem.volt, hanem lesz", ma ast mondhatjuk, hogy volt de nem less. Tekint-sűnk végig politikai ügyeink zilált állapotán, tekintsük hasai viszonyainkat minden ágaiban, agy bátran elmondhatja minden halandó, hogy csehül állanak Ügyeink! — ellenünk esküd Ott, mit ember nem alkotott és nem változtathat még as idő is. Ily mostoha időket élünk! Hol van az a sok tourista, természettudós, csillagász te a nagy ¿f tudja, miféle néven nevezendő jós, kik ezen szerencsétlen évet egyelőre megjósolni képtelenek voltak, — ők hallgatnak, — csak mi gazdák éressük, szenvedjük az idő kegyetlen járását, esak mi jajdulunk fel és kérdezzük, ha igy megy még soká, aai less belőlünk ? Hasai viszonyaink <8 tényezője, a kereskedelem és gasdássat több év óta szenved, — munkásságunkban fáradhatlan, szívós kitartással törtünk ea ideig a esél felé, hivéa, hegy a folytonos borara elvégre derülni fog, — és fájdalom, ott állónk, hogy mindenünk elrothad 1 tavassszal reményteljes Tetemé-nyeink oly szépen állottak, miszerint hittük, hogy termékeny, bő esztendőt kspnnk, — azonban a kegyetlen tél után tavasz azéllel beállott folytonos esőzés összes terményünket megsemmisité ! a kalászos nOvény, melyet minden faja a bojtorjánynak fölvert éa melyet oly keservesen sikerült learatnánk, nagy részben a kasaiban átesirosulván, tönkre ment, — nagyobb kárt szenvedtek e tekintetben azon gazdik, kik szalma hiányában es évben kénytelenek Tóltak kasalaikat fedetlen hagyni, — a magtárba hordott magvak a folytonos nyirkos légkór következtében — daczára a folytonos forgatásnak — romlásnak indult; a tenger tönkre ment, a burgonya a földben rothadt, az agg saéna és kivált a sarja nagyobb része kint rothadt, — marháink, birkáink a táperő nMküli legelőn a helyett, hogy javulnának — visszaesnek, - -as őszi vetésekben végtelen visszamaradás és így minden munkáinkban végtelen fennakadás, szóval, minden a feje tetejére van állítva. Gazdaságunkat, hogy a lehetőségig vezethessük, szükséges, hogy pénzre tegyünk szert! — Bizony pénzre. Csakhogy a pénz nem terem ám ugy, mint eső után a gomba ; el kell adnunk valamit, hogy pénzt kaphassunk érte, — de mit, midőn oly eaekély termett és as a mi vsn, annak sínes ára. — Avagy nem igaz? És mintán nem igen van, mit eladnunk, bisony pénzünk sem igen less és ha tán less is egy kevés, ast csnpán a legszükségesebbekre fogjuk kiadni s a nélkül3shető dolgok vásárlását elhalasztjuk boldogabb időkre^ Papírszeletek. A A A A A A A A A A - legjobb legjobb legjobb legjobb legjobb legjobb legjobb legjobb legjobb legjobb legjobb német vígjátékot francaiéból fordítják, német fürdők as oross gőzfürdők, rémet tésstás étel as olasz maecaroni. német sehawlok a persiai schawlok. német acsél az angol aesél. német gyolcs a hollandi gyolcs, német sajt s fromage De Brie. német csipke a brüaseli csipke, német kestyü a svéd kestyü. német dohány a tOrök dohány, német selyem a majlandi selyem stb." — A sors bnmora sokszor még aa adó -végrehajtót sem kíméli. A vidéken megtörtént, hogy egy végrehajtó saját felöltőjét árvereste el 2 frt 5 krért Egy kiürített ruhakereskedésben ugyanis az utolsó 8 kabátot lefoglalta s néhány nap múlva jött as árverést megtartani. A melegben kabátját leveté s a többi mellé dobta. Elkezdődvén a kótya-vetye, a becsüs elliczi-tálta mind a 9 kabátot Menthatlenül oda volt tehát a végrehajtó kabátja, mely felett akkor már egy pár saidó alkudozott egy uteza sarkán. A kereskedő pedig as érte befolyt összeget javára akarja fordítani, mi felett majd- elvessekedhetnek együtt a végrehajtóval. Közgazdászat 15 tó 28 88 18 95 20 67 — Abelügymissteraz uj mértékek alkal-mazáaábavétele végett a következő erélyes korrendeletet bocsátotta ki: A földm.-, ipar- a kereskedelmi m. kir. miniszter ur f. évi aug. 29-én 16,658. aa. a. kelt átüatából j arról értesülök, hogy több oldalról fölmerült panaszok szerint, az nj mértékrendszer általában még nem terjedt el oly mértékben, mintás a közforgalom érdekében kívánatos volna. Kitűnik es abból is. hogy a mértékhitelesítő hivatalok jövödelme sok helyütt, a gyökeres és általános, újítás daczára csekélyebb, mint as előbbi években volt, am.ből bátran következtethetni arra, hogy aa uj mértékek sok helyen nem haasnáltatnak. Felhívom ennélfogva a törvényhatóságot, hogy az illető közegeket ugy a földmiveléai-. ipar- és kereskedelmi, valamint a m. kir. belügyminisztériumok által kibocsátott rendeletek és utasítások lelkiismeretes, pontos és szigorú megtartására és keresztülvitelére azonnal erélyesen utasítsa, hogy az 1874 évi VIII. t. ez. végre a gyakorlati életben gyökeret verbeasen. A csél bisonyos éa gyors elérése végett s töt vényhatóság a következőket tartsa kiválóan ssem előtt: a) Rendőrileg ellenőristessen minden oly üslet-belyieéget, bol ss sdásvevés mértékek alkalmazáaával szokott közvetittetni és azon mértékeket, amelyek nem felelnsk meg aa 1874. VIII. t ea. követelményeinek, bírságolás mellett mnlhatlsnul koboztassa el. b) Kisértesse figyelemmel: kivanuak-e nyílt helyen függesztve as átszámítási és összehasonlítási métermérték-táblásatok s ábrák ; ha nem volnának, rögtön intézkedjék, c) Utasitassa a vásárfelügyclőket és községi elöljárókat, miszerint a píacsokon és egyáltalában a közforgalomban : aa adisvevéeek csakis a fönt-idésett tOrvényezikk érteimébeni mérőkéssülékek kös-vetítésével köttethessenek, illetőleg foganatosíttathassa -nak. d) Intézkedjék, hogy ott, ahol még szükséges, a métermértékek ismerete terjesztessék és népszerű-sittessék fölolvasások, ábrák s amennyiben a körülmények engedik, régi és uj mérőkéssülékek Oaazeha-sonlítása által; s végre: e) Utasíttassa azon közegeket, kik a vevőkkel éa eladókkal közvetlen érintkeznek, miszerint az adó-vevő kOsOnség figyelmeztetés, megintés, sőt birságbüatetések által is serkentessék arra, hogy a méterrendszer mint'' uj intézmény meg* honosuljon. Budapesten, 1876. évi szept hó 14-én. A míníster helyett: b. Kemény s. k., államtitkár. 32 26,48895 íj,'' 312,792 54 A gyepdék mivelése. A kertek egyik fő díszét a szép szabálysserü gyep képezi, mely hogy egyenletes maradjon, folytonos gondozást és mirelést igényel. A gyepdék vagy veteményezés vagy gyephantok segedelmével állíthatók elő. A szabályszerű diaa gyepben széles levelű s nagyon felnyúló bokros füveket tűrni nem ssabad s azért, mihelyt ilyféték mutat- koznak, nyomban kiirtandók. Szabály, hogy a véleményezett gyepdék (Baaenparterre) sűrűbbek és tartósabbak, ha a vetéshez nem egy, de többféle fűmagot, tehát keveréket (Mishung) vessünk. Kivált s városi u. n. előkertek gyepesítésére kedvelt fü a vékony levelű angol perje (Lolinm perrenne var. tsnne), mely a közönséges angol perjének egyik töeségs, a talajban nem válogató, de legfelebb 2—8 évig tart. 8sép és finom gyepdékhes e következő füvek aján-landók : Agrostís eapillaris, Agrostis stolonifera, Antho-xantnm edoratum, Cynosoros eristatus, Festnea ovina, Festuca duriuseula, Lolinm perrenne var. tsnne, Poa memoraiia var. sempervirens, Poa pratensis és Poa triviális. A vetés tavaszzzal történik. A szép gyep folyvást röviden tartandó, hisz abban különbözik a gyepde a réttől (Wiese), hogy az utóbbi gazdasági esélból évenkint 1—3-ssor kssáltatik. Másként következik a vágási idő a gyepdéknél, melyek valahánysaor a ÍÜ 6 em. magaslatot elér, nyomban kaszálandók. A kaszálás mindenkor borult időben ejtessék. A lekaszált füvet nem ssabad kigereblyézni, hanem czirok, vagy vesszőből kötött seprővel gondosan ki kellsep-reni, azután pedig a gyepszint jól meghengerelni. Röviden szólva, a gyep nyaratszaka minden 14 nap lekaszálandó, kiseprendő és meghengeresendó. Esőtlen, száras nyári ivad alatt, a naplement utáni öntözés, illetve locsolás, jó szolgálatokat tesz. Minden harmadik év őasén a gyepd éket meg kell tárgyázni; tavassszal pedig a maradvávyokat legereblyézni. A hóra való ganajlé-öntözéa szinte csél szerű trágyázási műveletnek bizonyult be. — Veszprémből irjáknekünk: Folytonos esőzések, temérdek kárt okosnsk vidékünkben, mig egy felől a Balaton mentében a szőlő rothadásnak indul, addig a Bakony vidékén a burgonya, pedig a kenyér után ezek minden szakmájn osztálynál élelem f8tényezők ; számos szólógazdák a rothadásnak indult ssőlőt lessedék, és már is bort préseitettek belőle, ily bort a munkásosztály olcsósági szempontból iszik, hisz 2 írton egy akót is kapni; ki tavali borát el nem adta, annak as idei ross szüretért némileg kárpótlást nyújt, azt gondolni sem lehet, hogy az idei termés ily időjáráa mellett kivitel képes lehetne. Lottobuns. Bécs, szept. 30-án: 33, 90, 72, 16, 6. Grátz, „ 56, 84, 18, 49, 34. Temesvár,, , 20, 72, 59, 7, 3. Érték és váltéítfyaa ektober 3. 5"/ metaliques 65.30; 5% nemz kölosön 67.60 ; 1860-ki álladalmi kölcsön 107.75; bank-részv. 8.42— ; hitelintéseti réssvények 150 90; London 124.65; magyar földtehermentéai kötvény 71.— : temesvári földtehermentési kötvény 71.50; erdélyi földtehermentéai kötvény 71.75; horvát-alavon földtehermentéai kötvény —; ezüst 102 90 ; ca. kir. arany 5.98— ; Napoleond''or 9.97. Vasati menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A bnda-pesti időtmntató óra szerint, indal Kanizsáról Vonat hova: szám Ora Pere. Idő 905 Essék, MoháesjDombovár s Fiaméba 4 48 reggel 215 , „ . „ 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 ,.........26 délut. 204 ........... 11 30 estve 813 Bécsbe (Ssombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel 801 „ .........11 48 estre 315 8opronybs ........ 3 38 délut. 208 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggei 201 Trieastbe és Prágerhofon keresztül Orácz és Bécsbe ......-i 47 délut. irkeiik líanissára htmnét: 216 Essék, Mohács, Dombovárs Fiúméból 1 41 délut 206 . „ . 11 11 rtve 203 Buda-Pestről....... . 4 20 reggel 201 .........2 5 délut. 211 ........... 9 44 eatve 314 Bécsből (8sombath. Bécs-Ujhely)felől 10 27 eetve 802 „ M . • á 6 reggel 316 Sopronyból........H 58 délel. 114 Bécsből Grács, Marburg, Pragerhof felől ......... 12 reggel. 202 Trieszt- é* Bécsból Marburg,Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt- éa Vtllachból Prágerhof felől 11 — sstve Marburgba csatlakozás Villacb éa Franeesfestbe . . . , Fianeesfestból. Felelős szerkesztő : Báttrf Lljüt N3rUttér$) Nyilvános köszönet Fogadják mindason tisztelt résztvevők'' de különösen a helybeli tüsoltó testület, kik egéss dissben, fájdalmunk enyhítésére, fiam, Baráth János pékmester gyásskiséretében oly számosan jelentek meg, a legmélyebb kössöne tünket. Az egész család nevében : Özv. BARÁTH MÁRKUSÁÉ, mint a boldogaltnak édes anyja. PTTP TT AQ N Hpté tej, nem bajfesték, ha- r U J\L J. Aö, nem e^ tejnemfi folyadék, mely majdnem azon caodálatos tulaj donaággal bit, hogy ősz hajakat megifjít, azaz lassanként, még pedig tafké-séfek Ul—Itjj) nap alatt ama szint visszaadja, mely • lyel eredetileg birt • (135 8—25) Kapható: a kéasitő Frász Otts és társásai, Bées. ■vtsMMrstrasss 38. scm, Nagy Kanizsán valódi srinSségben PráfSr Béte gyógyszeréssornál. •) E rovat alatt kOzlöttért feielSsséget nerv vállal a Szerk. hír D B T b g B gr xttttttttttttmnmttttxttt I>ie allbekannt billigste 1.80 S. 10 fi. 1.- 3.80 Schuhfabrik de» Emánuel Temesváry, Budapest, Königsgasse Nr. l,offérirt Danien-Schuhwaaren : Koromod»»-8« buhe aus f«inem Everlastinjr oder Leder . . . . fl. 1.— Kommode-Schah«», elepantc Façon höbe Stockei, grosse Mnscheu „ 1 60 Gartfn-Scbuhe mit Onmrni Einsätzen, lackírten Kappen und Manchen ................. Evcrla«tinp-Zug-Stiefletten fi Zoll hoch mit Laekspitzei» und K«- nagcltvn Sohlen feine Gattung- ......... Chaprain-Led. r-Zug 8tiefletten 6 Zoll hoch mit genabelten Dop-pelsoblen. starke, gute Arbeit ......... Herren-Schu h waaren : Kommode-Scbuhe au» Leder oder Stoff......... Chagrain-Leder-Stiefletten mit oder Lackkappen, gute, »chRne Arbeit.................. Kalb- oder Juchtenleder SUefletton mit genagelten ond ge«chraub- ten für Doppelsohlen Strapazen........... 4.— Parioer-Noble»-Halb-8tieaetten mit Gummi Einsätzen im Besatx glatt oder lackirt verschiedenartig eleganteste Façon . 4.-und noch viele 1000 Pazre in verschiedenen Formen und Moden in Damen-, Herren-, Mädchen-, Knaben- und Kinder Schuhartikeln. Briefliche Aufträge werden nach Maas» oder Alosterschuh ante, Garantie pr. Nachnahme versendet, nicht Konweitironde werden all-soglcich umgetauscht. C191 2°) mtmmmmtmmmm Állatorvosi vélemény a Beszédes Gyula-féle kehporra nézye. Alólirott, mint okleveles állatorvos a t. Beszédes Gyula gyógyszerész ur álul feltalált és készített kehpor alkalmazását több éven át figyelemmel kísérem s igy a meglepő siker után szakértői véleményem ; miszerint ezen kehpor lovaknál levő t ü dőbajoknál mint kehpor, más mindenféle házi állatoknál a hizékonyiágot igen előmozdítja, mivel étvágy szerző étekpor, járványos vértályognál mint óvszer használható, puffadásoknál, kólikánál mint s z é 1-csillapító kitűnő szolgálatot tesz s ennélfogva mint a gazdaközönségnek, mind pedig collega társaimnak ezen gyógyszer használatát állataiknál a fennt elősorolt bajokban, miután én már többször alkalmaztam és a használat után tapasztaltam a sikeres gyógyítást, ennélfogva mindenkinek tiszta lelkiismerettel ajánlom Kelt Duna Vecsén, 1876. jun. 24 én. Mizseri László, oki. illatorvos. Ezen hathatós kehpor valódi minőségben egyedül kapható 80 krjával csomagonként : Beszédes Gyula gyógyszerésznél Duna - Vecsén (Pestmegye) Thallmayer B. és Társa uraknál Budapesten, DiebaUa György gyógyszerész urnái Sz.-Fehérvárott, Rosnyay Mátyás gyógyszerész urnái Arad, Wajdits József urnái N. -Ka-nizsán. (178 3-) Kapható továbbá alulírott gyógytárában : llaroUMzinü fogp»r — kellemes szagú, fogkövek lerakó dását megakadályozó — sa foginak erősítését előidéző hatásánál fogva — kitűnő. Egy nagy doboz 50 kr. IHotidóviz, arcx- vn kézkenöc* — szeplő, májfolt s más bőrkütegek ellen igen szép eredményeket mutatott fel. — Külön-külön drbja 60 kr. Fngy-gyapot máz — minden háznál elkerülhetetlenül szükséges, — fagyás, égések, valamint az oly kellemetlen láb- és hónály izzadás ellen — páratlan hatású, gyorsan s gyökeresen gyógyító. Egy üveg 60 kr. Ilölgy riza-por. Kellemes rózsa illatú, ártalmatlan szépítő szerek vegyüléke. Egy nagy doboz 50 kr. Ilázi tapasz — kelevények s elmérgedt sebeket gyorsan gyógyítja. Egy drb. 30 kr. Étek-por — mellégés — étvágytalanság, nehéz emésztés ellen igen ajánlható. Egy doboz 50 kr. D.-Vecsén a „Megváltóhoz- czimzett gyógytárban. Beszédes Gyula, ■ gyógyszerész. A hamisítástól óvatik! TJres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb szer, mint dr Popp J. 6. udv. fogorvos úr (Bécsváros, Bognergasse Nr. 2.) f o g ó n j a, melyet mindenki könnyen és fájdalom nélkal behelyezhet odva« fogaiba, mely aztán a fogrémekkel és íoghnssal teljesen egyesül, » a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja. Anatherin-szájviz Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. Hvegekbea I frt 40 kr., a legkitűnőbb sxer a csúzos togfájdalmak ban, gynladásoknál, a foghos daganatai- és sebeinél; fölolvassza a létexó fogkövet és megakadályozza annak uj képződését; ax ingó fogakat a foghus erősítése által szilárdítja; s. midőn a fogakat és foghutt minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kel-lemen fnsseséget kölcsönöz és már rövid használat ufciu eltávolítja a kellemetlen szagot. (15 27 — •) Anatherin-fogpasta á 35 kr. Dr. POPP J. Gr. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Ezen készítmény a lehelet frnseségét és tisztaságát fentartja, azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsönöz azok romlását megakadályozza és fogbnst erósbiti. Dr. Pópp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly szépe« tisztítja, hogy annak naponkénti hass nálata által nemcsak a közönséges iogko eltávolittatik, hanem a fogak zománcaa és finomsága is mindinkább tökéietesbüL Kaphatók : N.-Kanizsán : Belus J. és Prager B. gyógysz., Kosén-Iberg, Hosenfeld, Welisch, J. és Fesselboffer J. keres k ben. — Pápán : ITschepen J., Keszthelyen: Pfiszterer gyógyszerész, 8inger M. Weisl Iá Zala-Egerszegn : Isóó F:, gyógyszerész. Kapronczán : Werli gyógyszerész. Varasdon : Halter gyógyszerész. Sümegen : Dorner Kajet. Szomjathelyen: Pillich Ferencz és Rudolf gyógyszer. Határőrvidéki Sz.-Oyör-¡rön: Fibic E. C. Veszprémben : Meyr Tuszkan, ngy Guthard Tivadai fiainál. — Székesfehérvárott ; Legmann A. Brann J. gyógysz. Lovafl-Jerényben: Heisler gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Kecs-leméten : Milhofer és Machleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógy» lörmenden : Horváth J, Somzenrend gyógysz Kaposvárott: Kobn jJ )ögi, Belus és Schrőder gyógysz. 8zegsárd: Brahsay gyógyss. — I konyhádon: Kramolin J. 8zígetvárott:Barwarűi, Salamon gyógysz. —I "aján : Míchíuch 8t. és Herzfeid fiai, ngy Herzog Ignáczuál. — Pécsett J ■olnay W. és E. Zách, Sipőcz gyógysz. Kárádon: Zadnbánszky gyógysz Marczalíban: Kiss gyógysz. — Tolnában : Graff gyógysz. — Dunaföld-r ár ott Lukács gyógysz. — Szent-Györgyön: Köthig. — Alsó-Lendván: IKias gyógysz. — Robonczon: Simon gyógyszerész araknál- ó y Á Azt tapasztaltam, hogy az általam 26 év óta készített és közkedveluégü Anatherin azájviz hason név alatt hamisittatik és előadatik. A t közönség ámítására az ezen hamisitás készítői ugyanazon felszerelést használják, mint minőkkel én a saját gyártmányaimat ellátom. Ennélfogva mindenkit figyelmeztetem, hogy az általam készített Anatherin szájvíz miudenkor teljes czégemmel, J. 6. Popp. cs. kir. advari ftgorvos. Bécs, Bogzsrgazse 2. a cs. kír. osztrák ndvari czimerrel (kétfejű sas gríffoktól tartva) és a törvényesen letett óvjegygyel lesz eliálva, és mindazon Lésiiti''.éuvek, melyek ugyan hasonló, de nem épen az itt leirt felszerelés<el lesznek ellátva, hamisításnak tekintendők, egyidejűleg azt is megjegyzem, hogy a hamisított Anavherin szájvíz, mely gyakran kártúkony hatása, olcsóbban adatik el. Azért is. hogy egy részt valódi Anatherin szájvizem jó hírneve a hamisított által csorbulást ne szenvedjen, másrészt meg, hogy a hamisítók ellen fölléphessek : tisztelettel felkérem a L cz közönséget, hogy a hamisítottnak megö^mert Anatherin szájvizet az eladó neve megnevezése mellett nálam valódi ellen cserélje ki. J. Q. Popp, csász. kir. advari fogorvos Bécs, Bofaergasse 2. Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, ajánlja a t. cz. közönségnek ujonan berendezett nagyszerű férfi- és gyermeköltöny- ugy kalapraktárát, esernyők, szücsárok, fehérnemoek, gallérok és különféle nyakdiszek válogatott minőségben és igen jutányos áron kaphatók. Nagy-Kanizsa, 1876. évi aug. havában. (174 7—10) ajánljak a téli idényre a követkeső czélszerű és jó szűkség - tárgyakat Ä f-f JA km VI b4muUt0« olcsi árért, a csak * J , úgymint ; 1 csinos petroleum-lámpa biztositó égetővel. 1 thea-készlet, a melyen 2 perez múlva a legjobb theát készíteni lehet. 1 valódi karlsbadi porczellán thea kanna. 6 valódi karlsbadi porczellán thea csésze. Minden itt feljegyzett általános szép és czélszerű szükséglettár- gyaknak 5 frt 50 kr. az ára éa kapható az njonan megnyitott Graari EtabllssemeatfeM Blau és Kann-nál, [m 1__10) Wien, Stadt, Babenbergerstrasse Nro. L Wien. ClMt\|»iát Nycfl Szétküldés készpénzért, v. utánvét mellett eszközöltetik 6 valódi kfrlsbadi porczellán alsó csésze. 6 brittania ezüst thea kanál. 1 szép czukorszelencze églelő tárral. 1 brittania cinkor-fogó. 1 czélazcrű thea-szűrő. 2 pompás, bronz figurákkal kiezíf rázott gyertyatartó. Bámulatos hatású illatos ösz vény szesz, köszvény és csúz ellen ,egyedüli biztos szer" még elavult bajoknál is kitűnő eredménynyel alkalmaztatik I üvesccHke 1 frt 20 kr. A fő központi- és szállítási raktár Franz V.-nál Holloubkán (Csehország) van. (188 3—) A bel s külföld minden hírneves gyógyszertárában kapható. a. 875. r Árverési hirdetmény. Nagy-Kanizsaváros árvaszéke részéről ezennel köz-hirré tétetik, miszerint Somogymegye bagola-sánczi 92. sz. tjk. 291. hrsz. fekvőségek (présházzal) önkéntes árverésen kővetkező feltételek mellett eladatni fognak. Az árverés a helyszínén folyó évi october 1-én becsáron felül s october 7-én becsáron alul történik, a közgyám és látóhegyi hegyközség elöljárósága közbenjötte mellett. 1-ször. Kikiáltási ár 500 frt, bánatpénz 50 frt. 2-szor. Vevő tartozik az első részletet 8 nap alatt, a 2-ik részletet 3 hónap mnlva, a 3-ik részletet 6 hónap múlva, a 4-ik részletet egy év múlva mindenkor az esedékes 7% kamat mellett a nagy-kanizsai gyámságba befizetni; a vevők az adókat és terheket minden szavatosság nélkül átvállalni tartoznak. Különösen figyelmeztetnek a vevők, hogy ha egy esedékes részlettel hátra maradnak, veszélyükre uj árverésnek helye leend. Kelt Nagy-Kanizsán, 1876. septeraber hó 20-án. (192 3—3) A városi árvaszék. Wajdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. Weidenstrasse JJrOSlaU we»denstrasse Akár mely minÓMégfi állást keresendők btl- és kűlfoldSn azonnal, vagy későbbre elhelyeztetnek a „NORDSTERN" czégű köxpouti elhelyezési irodában Breslauban. (186 6-30)< Tudakozódások 20 kr. értékű levélbélyeg melléklésével intéztessenek. F. J. Állátttadók ingyen kapják az alkalmas személyiségekre vonatkozó utasítást. A szegedi frsz. kiállításon érdem éremmel kitüntetve! t Ertesités. Ezennel bátorságot veszek magamnak a t. cz. közönséget és tisztelt vevőimet figyelmeztetni, hogy saját felügyeletem alatt, legnagyobb gonddal készített és a budapesti kereskedelmi kamarától 100,875. számú védjegygyei ellátott hatóságilag engedélyezett SÓSBORSZESZ egyedül kapható: N.-Kanizsán: Fesselhofer József, Keszthelyen : Wünsch Ferencz, Z.-Egerszegen: Horváth M.Sü-meghen: Dorner Kajetán urak kereskedésükben. (195 1 - 6) Tisztelettel Bárvárt Károly, Budapesten^ Keller Ignácz Kaffy-Kaulzaéin, s (22 13 — ) 4 Ajánlja gazdagon felszerelt urak-, höl. gy®fc> és gyermekek számára való topánrak-tárát a legjobb minőségűeket a lehető jutányos áron. Ugy szinte figyelmébe ajánlani bátor vagyok a cs. k. katonaság s t. közönségnek, hogy megrendeléseket a legjobb bel és külföldi bőrből elfogadok és kéezitek, az árt legjutányo-abban számítom. Az én raktáromban vásároltakat kijavi-ásra elfogadom. Empfiehlt sein reich assortir.e* Lager aller Gattungen Herren-, Damen- and Kin-der-Stiflotten von bester Qualität und zu möglichst billigen Preisen. Ferner mache ich das k. k. Militär und verehrungswürdiges Publikum aufmerksam, dass ich alle Bestellungen vom besten In- und AusländerLeder verfertige und prompt und billigst berechne. Auch wird von mir gekaufte Waare zu reparieren angenommen. ei-im wsáJxL Tizenötödik árfolyam, üilntÉd ^e» érre (éi • • je<Tefl érrf t1 8 frt f JO fcr. ÍA h Ü1«C lap vsailmat rénét ^ illscó UiknnéoTt í ® » ue~t niíhe Taka- ; rékptf)iári épület föld -•xint. — anyagi réK^t illető közlemények pedig a kiadóbox ^é''-atantTM im«j»«u»<ú.: ÜAUY-KANIZKA Wlssslesbáz. Bérmentetinn levelek , ceak iemnrt inurikatár-•aktől fogadtatunk el mmiittt '' g n»»bo» petiteorbao • ? (iiioÓMor <) • mind« '' totábbi iorért 6 kr JÍYILTTERKKK ''^ro.nnt 10 k rfirt ** vtnek íe. ,! gio<-»tari iiUték mui<ien J »^yeo hirdetésért különí " J ,0 kr-fisetendS. eJóbb . ^Z^LA-SOMOGYI K Ö Z L O N H.-Kanizaváro« helyfiatosaganak nemkülönben ^.-kanizsai ksrsskadelmi % ipartonk", a ,n.-kanizsai takarékpénztár* a .zalamegyei altalános tanító testület* .n.-kanizsai kisdednevelő egyesület-, a .soproni kereskedelmi s iparkamara n-kamzsai külválasztmánya* s tibb megyei és várest egyesület Mvatalw értwitije Hetenkini ketszer, vasarnap- s esűiőrtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap* Kisiratok TÍMsa nem küldetnek. Felhívás előfizetésre ! „Ikhkl KfoZhbKV'' mint eddig, agy ezentúl is hetenkint két-'' szer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szive* beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) Ürményi József, Zalamegye Jöispánjának beigtatási ünnepélye. — Zala-Egergaeg, oktober 2. 1876 — Élénk érdeklődéssel vártak az annyi ideig halogatott főispáni kinevezést; megtörtént s valóban megvoltunk lepve. Mi-oisterelnökünk előterjesztésére ő Felsége azt nevezte ki. a kire egyáltalában nem gondoltunk. Innen van, hogy állásunknál fogy a t diszes főispáni szék betöltőjének életrajzát lehető tüzetesen közölni vagyunk ugyan utalva, mégis ebbeli kellemes kötelességünket teljesítendő az idő rövidsége miatt, de különösen a meglepetés perczeibon alig tudtuk magunkat tájékozni s csak annyit hozhattunk, melyet lapunk 79-ik száma közölt. Egyébként is a régibb korra kellett szorítkoznunk, mert az ujabb időben ki ne ismerné Ürményi Jipsef nevét, mely névhez a munkásság babérkoszorúját övezte haladó nemzetünk, egész életén ragyogö láncz-szemként tündököl a hazai kereskedelem, ipar és gazdászat felvirágozásához vezető intézmények hosszú sora; iíagy Széchenyink messzeható törekvésének zászlója lobogott és lobog Ürményi József kezében is, melyen korunk legszebb jelszava ragyog: szorgalom, munkásság! Dicső eredményül ott van ő méltósága lángszeretete- s törhetlen munkásságának a budai alagút, a Tiszaszabályozás, majd a Rábaszabályozási munkálatok, de itt van megyénkben a „Kisfaludi gőzhajó társaság,« melynek évek hosszú során át ügybuzgó, lelkes elnöke sat. Im a tények beszélnek! Mi hévvel üdvözöljük ! Oktober 1-én érkezett ó méltósága Zalamegyébe a fővárosból reggel elindult vonaton, keszthely-szent-györgyi állomáson Svastics apát ur üdvözölte legelőször ó méltóságát a keszthelyi számos küldöttség élén, Komárvárosnál már Zalamegye földjére ért, hol Kováts János szolgabíró ur meleg hévvel következőleg üdvözölte: Méltóságos főispán ur! Mélyentisztelt férfin! Engedje meg méltóságod, hogy Zalamegye e wélső pontján, hol méltóságod, mint megyénk slkotmányos főispánja első érinti megyénk ha tárait, sserencsekivánstommal pároeultan üd- * Ötölhettem. Ha tekintjük hazánk ¿0 as összes birodalom felé tornyosaié vészfelleget, csak örömmel üdvözölhetjük a magyar kormányt minden oly intézkedéséért, mely a vész elhárítására csak irányai is — méltóságodnak a hasa és az uralkodó Dinasztia iránti tán tori thatlan hűsége, kormányzati képessége, szilárd munkássága kellő biztosítékot nyújt édes megyénk felvirágoztatására és a megye lakosainak jóléte elómozdi tására. Midőn méltósáeodnHk megyénk főispánjává történt kinevezietéseért a magas kormánynak hálás elismerésünket nyilvánítjuk egyúttal kérni fogjuk a mindenség istenét, hogy méltóságodat a hasa javára, édes megyénk felvirágoztatására és as emberiség hasznára igen, de igen soká éltesse. A közel vidék szépen volt képviselve, éljenzéseik elhangzása után megható szavakban adott ó méltósága érzelmének kifejezést. megköszönvén a szívélyes üdvözletet, jelezve, hogy Zala szép földjére lépve, mélyen érzi e fényes multu megye követelményeit s a benne helyezett várakozás fontosságát. Istentől erőt s az illetőktől őszinte támogatást kér. Nagy-Kanizsára érve, az indóház di-szesitése, a zászlók lengedezése s a város, ugy a vidék nagyszámú intelligentiájának, nemkülönben a tűzoltók testületi megjelenése hatást idézett elő. A vonat megérkeztével főispán ur megyénk alispánja, Kanizsa polgármestere és Glavina Lajos, a „szabadelvű párt" elnöke által fogadtatva, a zsufo-lyásig''megtelt váróterembe vezettetett, a hol köztiszteletü alispánunk következőleg üdvözölte : Méltóságos főispán, cs. kir. kamarás és udvari tanácson ur! Van szerencsém méltóságodat, mint Zalavármegyének ő császári és apostoli királyi felsége által legkegyelmesebben kinevezett főispánját a megye területén ily minőségben első izhen lett megjelenése alkalmából Z a 1 a ra e-gye nevében mély tisztelettel üdvösölni a fogadni. Tudva, hogy méltóságod a közszolgálat terén számos évek hosssu során át bő tapasztalást, gyakurlatot, sőt érdemeket sserzett majá nak, a megye közönsége ason biztos remény nyel és meggyőződéssel nés s jövő elé, misserint méltóságod bölcs kormánysása alatt a megye kös-igazgatása áldásdús sikert és eredményeket fog elérni. Járuljon méltóságod hivatalos működéséhez a Mindenható áldása s engedje ő, hogy méltóságodnak, ki hajlott korában sem tagadta meg ssolgálatát a közügynek, élete a hasa és megyénk javára még hosszabbra terjedjen. Ssivből fiakadott esen kívánságaim nyilvánulása után Zalamegye közönségét, mely a törvény ösvényén s annak korlátai köst működő kormányzójától a támogatást megvonni nem szokta — méltóságod nagybecsű jó hajlamába ajánlom. Szivből eredt lelkes éljenzés után ő méltósága meghatottan válaszolt; ismeri, úgymond — nehéz feladatát s csak azt kívánja magának, legyen elég ereje, akaratának véghézvitelére, a bizalmat nem kérni, de megérdemelni kell s ő erre törekszik egész erejével, hogy a gondjai alá bízott megyének jólétét, boldogságát, igazságszeretettel 8 gyors közigazgatási ügyvitellel előmozdítsa, meg van győződve, hogy mindezen kötelmeiben a megye tisztikara s a közönség lehető segédkezet nyujtand. Viharos éljenzés ki sérte a rövid, de velős beszédet, mely után Belus József, Nagy-Kanizszaváros kedves polgármestere emelt szót, üdvözölvén a városi képviselőség nevében ő méltóságát, ajánlva hathatós jóakaratába a város és pol- gárainak érdekét, kérve a Mindenhatót, hogy Zalamegye javára, a nemzet örömére s a haza díszére sokáig éltesse! a viharos éljenzés elhangzása után ő méltósága érzelmes szavakban válaszolt, ismételt köszönetét fejezvén Nagy-Kanizsaváros becses figyelmeéri, hogy ót a kineveztetés első perczeíben oly meleg rokonszenvvel üdvözölte, ígérvén, hogy e virágzó város érdekeit folyton szivén hordozza s mielőbb meglátogatja. A szűnni nem akaró éljenzés „ Isten hozza !" hangzás között, szemlét tartott a tisztelgő önkéntes tüzoltok felett. Zala-szent-Ivánra érve, Zala-Egerszeg város képviselősége élén Horváth Károly esperesplebános ur üdvözölte szép beszéddel ő méltóságát szinte a váróteremben, ajánlva Egerszegvárosnak századokon át őrzött állását, jelezvén, hogy valamint a fa gyökerein át életerejét a földből meríti, ugy a tartós állami alkotmányos élet fája a nép szivében gyökeredzik, főispán ur e találó hasonlatra refiectálva, gyönyörűen válaszolt. Élénk éljenzés közt történt az egyes bemutatás és ennek végeztével a kocsik beláthat-lan hosszú sora indult meg, közben közben számos mozsárlövöldözés hirdette Egerszegváros lakóinak a megye főispánja megérkeztét. Még okt. 1-én este megtörtént a tiszti kar bemutatása. Másnap, okt 2-án délelőtt 9 órakora székesegyházban tartott isteni tiszteleten részt vett ó méltósága s a tiszti kar, ugy a számos bizottmányi tag. Szentmise után azonnal a megyeház ós teremébe vonult a tiszti kar és bizottmány. Megyei alispán Csutor Imre ur üdvözölvén a bizottsági tagokat, örömét fejezte ki, hogy ily számosan jelentek meg, tanú sitja e körülmény azt, hogy a közügyek iránt meleg érdeklődéssel viseltetnek. Botfy L. jegyző ur neveztetvén meg, hogy a szóllani kívánókat feljegyezze. Felolvastatott a ministeri leirat, mely-szerint értésül adatik, a megyének, hogy ő Felsége Ürményi József kir. kamarás és udvari tanácsos urat Zalamegye főispánjává legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. (Éljenzés.) Alispán nr indítványozza, hogy a bizottmány kebeléből egy küldöttség neveztessék ki, főispán ur ó méltóságát meghívandó. Helyesléssel fogadtatván, alispán ur elnöklete alatt Glavina Lajos, Inkey László, Nóvák Ferencz, Bessenyey Ernő és báró Putheány Géza bizottmányi tag urak választattak meg 8 ezzel az ülés felfüggesztetek. Pár perez múlva teljes díszmagyar öltözetben a küldöttséggel főispán ur a terembe lépett és élénk éljenzés közt foglalta el helyét, mély csend között állva hallgattuk a főjegyző ur által felolvasott kinevezési okmányt, melyet zajos éljenzés kisért; főispán nr ekkor leoldván kardját, felemelte kezét 8 letette az esküt, melyet háromszoros éljen követett Feszült figyelem közt tartotta ezután főispán nr megnyitó beszédét, (lapunk előbbi száma közölte) melyet több helyen helyeslés és zajos éljenzés szakított félbe. A nagy tetszéssel fogadott főispáni székfoglaló beszédre megyénk lelkes főjegyzője, Svastics Benő ur férfias nyíltsággal, megható érzelemmel válaszolt, kiváló lelkesedést és leirhatlan édes benyomást tett a sziv- és lélekre azon magasztos pillanat, midőn beszédében a gyászszal beborított Deák Ferencz és Csányi László életnagyságú arczképei felé fordalva s azokra mutatott. Elismerésünket fogadja ezért a nemes érzelmű szónok, de halljuk ót magát: Méltóságos főispán ur ! Mélyentisztelt köz-. gyűlés! * A főispáni beigtatás, — mely most tarta- tott — egy megye nyilt s határozott czélzatok-kal bíró közéletében bárminő körülmények között is mindenkor oly komoly jelentőségű tényt képez, mely elöl elzárkózásnak helye nem lehet s nem főleg a jelen pillanatban, midőn az^al egyszersmint a mai viszonyok kérlelhetlen erejével érlelt ujabb korszaka tárul elénk a köz-administrationalis szerves ténykedésnek s oly feladványokkal, melyek arra hivatvák, hogy sikeres megoldásuk által próbakövét rakjuk le az önkormányzat gyakorlati értékének, azon értelemben, amint azt a körébe utalt állami fontos érdekek elutasithatlan követelményül élőnkbe szabják. Áthatva e meggyőződéstől, engedje meg mgod s legyen kegyes a mélyentiszteit közgyűlés helyt adni közérzülete tolmácsolására irányzott felszóllalásomnak, hogy főispán ur ő méltóságát, midőn a törvényből folyó királyi legfelsőbb elhatározás alapján megyénk kormányára lép — mély tisztelettel üdvözölve, egyszersmind gyenge szavaim mértékével jelezhessem azon álláspontot, melyhez e megye közönsége egyetemes jogot tartván, az ahhoz való ragaszkodás kötelékére kész fűzni az önzetlen és őszinte bizalom szálait méltóságod iránt, kit a megye élére hivatott főispáni állásánál fogva törvényhatósági működésünk vezénylő s elnöki tisztsége illet meg. Mindennek alapját a mgod által székfoglaló beszédében komoly figyelmünkbe s emlé kezetünkbe vésve előadottak kellőkép szolgáltatják; mert az egy czélra törő s csupán fokozataiban különböző, de lényegben együttes köz-hivatást teljesítő s illetőleg egymást kiegészítő politikai tényezők törvényileg szabályozott, viszonylagos működése megkezdésekor kívánt s kifejezett bizalom — mint azt méltóságod hangsúlyozni méltóztatott — bizalmat kelt és a mél -tóságod által való értékük teljes arányában előtűntetett feladatok kell, hogy találkozást adjanak e megoldás czéljából arra hivatottaknak, hogy a számukra törvényileg kijelölt hely betöltése végett hazafias teljes készségükkel sora-kózzanak. E sorakozásnak egyesítő hatalma van mgod kesébe letéve, szellemét e hazafiaaságnak kebleinkben törhetlen erővel előérzete adja, ez jelöli ki soha nem tévesztő biztos irányát a törvény sértheilen jogait s elengedhetlen kötelezettségét, as állam s közélet esersseres igényei lankadást nem ismerő teendőit s mindezek zárkövét — a polgári hűség a törvény s korszerű haladást öistositó alkotmányos intézmények hes való ragasskodás és belállspotaink javítására — rendezett fejlesztésére irányuló ernyedetlen törekvést — íme ez azon álláspont, melyre Zalamegye közönségének bizalma helyezve van! ason megye is,melynek lelkiismerete nem bordjs magán legcsekélyebb árnyát sem a hivatásából, — a hasa érdekéből és a kor sselleméből folyó kötelmek megtagadásának és amely megye — szive vérével összeforrt emlékét dicső örökjéül őrzi s honszeretet és polgári nagyság örök pél dányainak 1 Ez alapon önérsetteljesen építjük abbeli reményünket, hogy mgod, kit egy hosssas kös-pályán mindig tiszteletben tartott hasafiasságá-nak, magas ssellemi tulajdonainak, a hivatalos közszolgálat terén sserzett érdemeinek, tanúsított erélye és rendszeretetének országos köselis- mer» kmát wgjéák elnöki Mikébe, - a mart életbe lépő törvény álul bővített megye-kormányzói hatóságának nagy terjedelmével , teljes érvényt fog ssecesni mindazon feladatoknak, melyek egyáltalán a törvény telieeedéee éa tünetesen közállapotaink javitáaára hivatott közigazgatási ügy vitel körében as ép oly mul-batlan, mint belyes és üdvös megoldása elen-gedbetlenül követelik. Fogadja mgod e reményünkben mély tias-telettel kifejezett üdvözletünket, mit ason bö óhajtásnak kísér, hogy Zalsmegye főispáni ál lásában a megye érdekeinek s magas hivatáaá-nak szentelendő fáradozásaira as ég a kívánt siker áldását és abban mgod iőiepáni működésének legboldogitóbb jutalékát adja! Szűnni nem «karó helyeslés, éljenzés és taps követte a jeles beszédet. A lelkesedés csillapultával Glavina La-jos bizottmányi tag or szólalt fel s inditvá-nyozá, hogy mind a főispáni, mind a főjegyzői beszédek örök emlékül a jegyzőkönyvbe igtattassanak, egyhangúlag elfogadtatván azon hozzáadással, hogy mindkét beszéd ki-nyomattatva, a megyei bizottmányi tagoknak küldessenek meg. Felolvastatott azon ministeri leirat s azon törvény, mely a 10-es bizottság megválasztását rendeli. Főispin ur meleg szavakban felhivta a bizottmányi tag urakat, hogy legjobb belátásuk szerint oly férfiakra szavazzanak, kik munkaszeretettel párosult hazafiasságukről ismeretesek, ezzel következőleg alakíttatott meg a szavazatszedő bizottság: Glavina Lajos elnöklete alatt Nagy Károly, Haczky Kálmán, gróf Deym Nándor, No vák Ferencz, Bessenyey Ernő. Horváth Károly, Der varia Ákos, Bogyay Máté, Pály János és Árvái István. Az ülés felfüggesztettén, főispán ur eltávozott s a szavazatszedő bizottság megkezdette mfiködését. Oktober 1-én este tartott értekezletben a következő 20 név közül való szavazásra történt megállapodás. Szavazó lap: Báró Putheány Géza, Bessenyey Ernő, Csesznák László, Nóvák Ferencz, Glavina Lajos, Horváth Mór, Séllyey László, Már-tinkovics Károly,. Árvay István, Csertán Károly, Skublics István, Thassy Miklós, Dr. Berger Ignácz, Horváth László, Lenk Ödön, Molnár Flek, Szalacsy Farkas, Uj-laky József, Horváth Károly, Szigethy Antal. Tiszti ügyész helyettesnek Isoó Alajos tiszteletbeli tiszti ügyész. Az eredmény kihirdetésére 2 óra után főispán ur ujolag megnyitá a közgyűlést, mely8zcrint a benyújtott 199 szavazó lap után 198 szavazattal Glavina Lajos, (egyhangú bizalommal) 1848-ki országgyűlési képviselő, jelenleg gazdász, 189 szavazatul Csertán Károly gazdász, 179 szavazattal Thassy Miklós, volt országgyűlési képviselő, jelenleg gazdász, 176 szavazattal Bessenyey Ernő gazdász, 174 szavazattal Martinkovics Károly ügyvéd, 172 szavazattal Skublics István gazdász, 122 szavazattal báró Putheány Géza gazdász, 117 szavazattal Horváth Mór cs. kir. kamarás, 110 szavazattal Séllyey László gazdász és 104 szavazattal Árvái István ügyvéd. Eszerint 8 gazdász és 2 ügyvéd lett beválasztva, sajnáljuk, hogy az iparos osztályból egy sincs. Nagy-Kanizsáról 1 lett megválasztva: Martinkovics Károly, Kanizsa vidékéről 2, Glavina Laios és Horváth Mór, Zala-Eger-szegről 1, Árvái István, Egerszeg vidékéről 2 Csertán Károly, Skublics István, Baksa-Lövő vidékéről 1, Thassy Miklós, Muraköz vidékére 1, Séllyey László, Sümegh vidékéről 1 Bessenyey Ernő, Tapolcza Keszthely vidékéről 1, Báró Putheány Géza. Számosabb szavazatot kaptak még: Csesznák László 93, Szigethy Antal 86, üjlaky József 77, Nóvák Ferencz 62, Horváth Károly 39, Hegedús Károly 21, Gróf Deym Nándor 20 stb. Écsy László, Szabó Imre, Szalacsy Farkas, Inkey László (az értekezleten kijelenté, hogy nem fogadja el a jelöltséget) Chernel Olivér, Dr. Berger Ignácz, Horváth László s ezeken felül még 15-re történt szavazás. Az nap délután a bizottság ülését megtartá. Estve főispán ur termeiben diszestély adatván, a meghívottak számosan jelentek meg, fesztelen jó kedv, kedélyes társalgás füszerezé a választékos és gazdag terítékű estélyt üjlaky József pacsai plébános ur érzelemdus pohárköszöntéssel éltette főispán ur ő méltóságát, ki viszont a megye jóléteért emelé poharát, id. Skublics László az uj 10-es bizottságért, Farkas Dávid Glavina Lajos úrért, megyei főjegyző ur igen találóan a főispán, mint a megye legfőbb tisztviselőjeért, főispán ur viszont megyei tiszttársaiért, Szabó Károly ny. plébános ur derültség közt a főispán, mint uj házigazdáért, főispán ur viszont megjelent vendégeiért sat. emelte poharát. A kitűnően sikerült vig estélyt abba kelle korán hagyni^ mert valamennyien a tombolával egybekötött tánczestélybe siettek, melynél a tiszta jövedelem dicső emlékezetű Deák Ferencz szobra javára fordíttatott. Szollészeti és borászati előadások a n.-kanizsai m. kir. állam fegyházban. Előadó: Tersánezky József tiszti megyei ja ráaorvoa ur. Tizenkilenczedík előadás. B) A borászatban. (Folyt, és vége.) „Mi a bor szeszét illeti, legpontosabban meglehet határozni a S a 1 e r o n, vagy a V a-porimiter - féle készlettel. Közhasználatra tájékozhatás végett elegendő a Wagner-féle borszeszmérő, mely a mustczukor mérő alakjához hasonló. Ennek terméssete a borban annál alább sülyedni, minél több a szesz és fordítva. Példa erre e három rendbeli bor. ANr. 1. helyi korcsma bor, melynek itczéjét 30 krval fizettem és mikép látják, benne a sseszmérő nem süly ed, megállapodott a 0 (a null, semmi szesz)jelvény nél; — a Nr. 2, 5 — a Nr. 3, szinte 5 szeszfo kot jeles és hogy az 1. szám alatti szesztelen bor csélsatos sseszezéssel mikép hat a szeszmé-róre, szeszt öntök hozzá. És ime láthatják, mikép aülyed aránylag mélyebben szesztartalmához képest; láthatják, hogy tulszeszezésse) a sseszmérő teljesen elmerül a borban." „Mármost, ha visszagondolunk ezek mustkorára, kétségbe nem vonható, hogy as 1. szám alatti must korábban semmi szóllőczu korral sem bírt, s másik kettő pedig 10—10 fontot tartalmazott akó szám." „Mi a cserenyt illeti, meglehet ugyan határozni, váljon van-e a must, vagy borban csereny, keves, vagy aok,deamennyíaéget meg nem állapíthatni. A csereny vassal tintát csinál. Azért is, bs megakarjuk tudni a mustnak, bor nak csereny tartalmát, elvesszük a bor savanyát a barkőaavaa kálival, vagy hamuzsirral és zöld vasgalicz oldatot csepegtetünk hozzá és es feketére festi a savanytalan bort, ha van benne csereny, ellenkező esetben nem. Ha nem vess-szük el a bor savát, hanem caak a nélkül csepegtetjük hozzá a vasoldatot, akkor a bor csak lasssn változik sötét színre, később annál több barna csapadékot képes, minél több esereny-nyel bír és forditva. Ennyit tndni mindig kell, legkivált az ó borok derítésénél, mert a csereny tel en borok épen ugy megkívánják a cse renyezést, mint a cserenyesek a kevésbé, vsgy épen semmi cserenyezéet, irányadó ez a derítő anyagok mennyisége meghatározásában is,menynyiben a kevésbé oserenyes boroknak kevesebb, a többé cserenyes boroknak több derítő anysgrs an ssükségök." „Mi a vonat tárgyat illeti, könnyű ezt megtalálni és mennyiségét meghatározni. A derített ó borból l/% litert valamely edényben parázson elpárologtatunk, a visszamaradt száras anyag neveztetik vonat tárgynak." „A vegyészek a vegytan elvei kífolyásá ból méborokat is tudnak elölállitani és a nél kÜl, hogy azok elölállitáaára szőllőt használnának fel. Igaz, hogy nem mindenben azonos a borral, mégis elfogadható közhasználatra. Ma már borgyárak létesnek és nem oaekély hátrányára a természetes boroknak, mert bevallva aa igazat, olyak azok, melyek az egéazaégnek nem levén ártalmára, nagy kelendőségre jutottak. Öaeseállittatik vízből, csokorból, borkősavból, csereny ból és hogy meglegyen annak borterméssé te, bors&prüvel erjedésbe hozzák, eije-déa után megadják annak bor szagát a hara magsavval, aainét müfestékkel. És mondom újból, hogy némelyek oly tökélyre vitték elölál-litását, melynélfogva caak alig lehet a terméssel« és ezen mübor köst különbségei tenni. Órakorral 10,15, S0 fokra édesítik a visat, hogy 5-77,-10 sseezfoku borrá fejlessthessék; savanyát a borkőénwal 6— 7esered részben állapítják meg; adnak bossá caerenyt és hogy a vonat anyagot ia megadhassák, nyers, vagy szá- JPMfböfcCfrüt tesznek hozzá. A keveréket lfrt-'' 20 R. fokn meleg helyen erjedésbe hozzák s midőn átment az erjedésen, lefejtik, borasagát megadják a haramagaavval (oenant aether.) Esek alapján igy készül egy akó mübor : egy akó vísben felöl vasztatík 10, 15-20 font csuk or,(hogy 71/,, 10,5 sseszfoka legyen) sdatik hozzá 24-^28 lat borkősav, (hogy 6—7 aavanyíoka legyen); hozzá ke vertetik »/, lat tannin, (hogy tartósságot nyerjen); kap még egy itrnp híg, vagy 4 lat száraz borsöprüt (hogy erjedésbe jöjjön és megkapja a vonat anyagot, illetőleg a bor izét;) a fejtés után 240 csepp haram agsavat kap, (hogy meg-nyeije borasagát,) végre tetszés azeríatí összeget kap a czukorfestékből, (hogy etslmiwint kapjon.") .Eijesstés, tebát borsöprü éa esukor nélkül is lehet műbőrt előállítani, melynél csukor helyett a glycerin éa asessszerepeljenek." .Ily mesterséges utón és módon készül a mübor aaőllő nélkül, mint készül a «ígér safillő-törkölyből." .Majd egy időben tényleg is befogom mutatni a mübor kéazités módját, hogy láthassák és Ízlelhessék, mit képes véghez vinni ész és tudomány." .E munkálatok elég Un álságot szolgálhatlak, ha—ál is vehetik önök és hogy átvihea-aék a közéletbe, melegen ajánlom a felmutatott easkösöknek beszerzését, tanácslom, hogy esek nélkül bort soha ne készítsenek, áruba ne bocsájt-aanak, de ne is vásároljanak, ha a borászatban csak némileg is szerencsével akarnak búvárkodni." . .Ezúttal mindent elmondottam a azőllé-szet és borászat tárgyában, miknek önök ma holnap hassnát vehetik. Fáradságot, időt nem kiméivé, meghoztam azon áldozatot, mely önöknek hasznot hozhat, önök jövőjét biztosítani képes és eszközt, módot nyuithat a becsületes keresetmódra. És éa mindezekért megelégszem önök szerény elismerésével és s hálás visssaem-lék eséssel. Engedje as Isten, hogy haasnát ve heaaék és éo as állal nyugodt lélekkel mond-haaaam : ,hogy fáradságom siker nélkül nem maradt." .Majd egykor, midőn e házat el hagy and -ják, jusson essükbe, s mire tanítottam éa ha réazben elfelejtenék előadásaimat, keressék fel a .Zalai Közlöny" 1876. évi azámait, mert azokban híven ecsetelve, fogják megölvaahatni minden előadáaomat Isten önökkel." Tersánczky József orvos ur befejezvén előadáaait, alulírott amsgs, valamint a fegyenes tanítványok részéről szívélyes köszönetét nyilvánította azon buzgó fáradozásért, melyet körünkben töltött Erre éjjenek hangoztak el fe-gyencz tanítványaim ajkairól jeléül, hogy elismeréssel és hálás köszönettel tudnak viseltetni a jóakarat iránt JUHÁSZ PÉTER, fegyházi tanító. Gyászbeszéd, melyet Kápli Antal ipartársulati alelnök Barát János n.-kanizsai polgár sírhalma felett október 2- án elmondott. Tisztelt gyászkiséret s ipartársaim ! E sirhantokon állva, melyek pár perca múlva egy ipartársulati tagot éa egy kedves barátot takarnak be. Ki már nevénél fogva ia vele hordozá azon azót, hogy a jóbarát mindenek felett, főkép a társadalmi életben és a veszélyben megfizethetetlen kincs. Ha én rajtam állana a tőlem függne a barátság szent kötelékéi a hét azentaégek közé és pedig jogosan nyolcsadiknak iktatnám be, mert a barátság szent érzelme nem ismer semmiféle vslláa, semmiféle szektái különbségei s nem is keresi azt eoha, mert ha a valódi barátság érzelme a szívben megfogamzott, ízt kiirtani abból csak a halál képes. Mi ma egy ilyen barátot kisértünk ki as örök nyugalomra, egy ilyen barátnak koporsójára hányjuk rövid peres múlva a baráti hantokai ezen azavak kíséretében : Isten veled 1 Hogy Barát Jánoa ki volt? felesleges itt elősorolni, nézzünk körül, tisztelőji elég nagyszámmal bizonyítják azt megjelenéaök által, tudja azt minden kísérője, hogy a megtestesült becsületesség férniát, N. Kanizsa minta polgárát, majd minden egylet tagját, több egylet lelkiismeretes pénztárnokát A n.-kanizsai ipar-táraulat egyik érdemtdjea kezdeményezőjét özvegyek éa árvák véd bástyáját, s csendes munkásság élőképét kisértük ki e szomorú helyre, hogy itt Isten hozzádott rebeghessünk hamvainak és ss ég Urát kéljük, adna örök nyugodalmai porainak. Három nap alatt két csapás érts as ipar-társulatot, két tagját veszté el, tegnap IsUánfi Jánost, ma Barát Jánost; as áldásthozó béke angyala lebegjen sir balmaik felett ! Néhány évvel ezelőtt egy aserény sírkert kapuja homlokzatán a következő bölcs mondatot olvastam : Ember, lelkeddel bár menyekbe lebegj — még lábod földön jár, vámolni tudj] igen, ide tartósénak tarlom a bölcs mondat tar talmát, mert ha mi aseretjük felebarátunkat ugy, mint magunkat, akkor a jerussálemi mester zseni szavait lépésről lépésre követjük, min- a földön járt, ssámolni tudtunk; a lélek hang-vezetője az érzelem éa áhítatnak. Jeremiás pr4-féta azt mondja: az Isten többfélekép akarja magát imád tatai, minden vallás csak egy hang, ezen sok vallás hangjai képesnek egy nagy harmóniát, mely harmónia örökké ssól és együttesen hat fel minden nap,minden órába a mindenek urához ; tehát őrizkednünk kell as álssenteskedéstől, nehogy az összes hsngotelbizottságunk által megzavarjuk, habár lelkünkkel menyekbe lebegünk is, magunkkal enámot vetni tudjunk éa hiaaasük, hogy te mindeneket híven teljesítetted kedves halott, Isten veled! Régi tapasztalat már, hogy a jólelkű emberek korábban beasállittatnak, mint a másikak és valahányszor egy községnek ilyen halottja van, csapás éri a községet, de egyúttal a hasát ia. N.-Kanizaavárosa elvesztette egy érdem-teljes polgárát, a hasa qgy mindenekbe** igaz-lelkü fiát; hogy milyen hasafi volt, est mi tudjuk legjobban, kiket közelebbi viasony fűzött öaaze vele, ezért mondjuk kedves hslott, Isten veled! Tisztelőid és barátid könnyei eléggé tanúsítják es ünnepélyes szent helyen, hogy''snveink emlékét magaddal viszed a viszontlátásig, most érezzük még csak, midőn az elválás perese itt van, hogy nemes lelked álul mennyit vesztettünk; azért utolsó bucsuszavunk kedves halott, Isten veled! örök béke legyen nyugvó helyed! Sümegh, szeptember hóban 1876. Élépkülni kezd s kis város, batyukkal terhelt kocáik robognak as utakról befelé, as atya, vagy anya oldala mellett ül a muzaa — elmélkedik a mult élvekről, dúdolván magában: .0 hó-hó, elmúlt a vacatió!" Ily szokatlan idő-bon iskolába jönni, ez már mégis sok! Máskor legalább delectáltuk magunkat előbb ssőllóvel is, mely után szivesebben kezdettünk a tanuláshoz — beszéli a kis mohó. Ne bántsd fiam, küldök én neked, caak jó légy, jó tanulj ! biztatja édea anyja. Eféle beszélgetések köst megérkeznek a kívánt helyre — még egy intő be-sséd és ssülő helyettesek közt van a fiu; búcsúzás után csakhamar találkozik régi táraakkal — as ujoncz ismerkedik — és igy — beéli magát környezetébe, hozzá fog a munkához, hogy ssüleinek örömet, önmsgának hasznot sserezvé, annál vidorabban érje meg a majdan ismét bekövetkezendő szünnapokat. Mindez megtörténik, a középtanoda megkezdheti előadásait, tanuló közel százhoz siet naponta föl a lépcsőn a helybeli reáltanodába, caak a franczia nyelv tanára hiánysik még, hogy őket idegen nyelvre is tanitaa! Nem igy as elemi iskolában, nem hiánysik itt tanerő, megjöttek, a kik elvoltak is — fürdeni, tornászni, üdülni stb. — tanuló nincs! ? — meg kell hoeszabhitani a beiratáai időt! A nép lassan akar hozzá szokni as ujji-táahoz, ráér, majd szüret, vagy Dömötör vásár után, addig: .biz kell a gyerek itthon is! a Vannak, as igaz, oly szegény ssülők, kik tanköteles gyermekeiket is késimunkára kénytelenek szorítani — azonban az ilyenekre, ha valahol, ugy bisonyára Sümegben elég tekintet van. A csekély tsndij, mely még számosaknak el is engedtetik; a ruhátlanoknak jótevő általi ruhásáaa; a helybeli takarékpénztár szokott évi ajándéka, mint e tanévben is 70 o. é. forint adatott át as iskola bisottságnsk szegény-sorsú gyermekeknek könyv vételre — ennyi kedvezménnyel szemben elvárható lenne a szegényebb gyermekek pontos megjelenése ia Ebből látható, nem a nehézségek gátolják a taníttatást, ez igen azépen volna nálunk egyengetve, valjuk caak be — köznépünk még értelmetlen, nem képes eléggé felfogni a nevelés fontosságát; nem egysser hallható az anyáktól: .apja sem tanult mégis megél !w Az ily népnél tehát, hot a aegéJynyujtáa, as üdvös intés, a biztatás, csak pusztába kiáltott szó marad:, biaony as elöljáróságnak jogát gyakorolni, a közmivelő-dés, a haza jobblét érdekében teljea szigorral szent kötelme, a törvény értelme szerint ha másként nem — a büntetés felhasználását igénybe véve, a tudati a nságbaa tespedő ssülő-ket gyermekeik tanítására kényszeríteni. — Tekintsük közelebbről: kinek jut ki e bajból, az osztályréez leginkább? mint ss oktatónak. Ki fog legtöbbet elégületlenségrfil beszélni? mint épen ason szülő, ki legkésőbb íratta be gyermekét iskolába és az érkenS enyhe napokkal bucaut mondatott annak: pedig ha tudná, mennyi kellemetlenaéggel jár a mily küzdelmet okoz a rendetlen érkezőkkel csekély eredményt is felmutatni; tán kíméletesebb lenne!? ,-r Amint halljuk, Sümegh elöljárósága már tett is e tárgyban intéskedéat — össseirattak a tan-kötelesek — esek ssáms mindkét nemből: 607. Igy nincs egyéb hátra, mint a legszebb eredményt bevárni, mit hiszssük, s jövő igazolni U fog. Mindazáltal az oktatás jelenben as elemi tanoda osztályaiban is rendszeres folyamában van, habár nincs is meg a tanítványok teljes létszáma; sőt a reáltanulók sem kérdezik már egymástól: .láttad-« az uj tanárt ?a — .honnan jött?" — .szemüveges?u stb. — mert hissen oktat, magyarás közöttük: HarsányÍ Ferencs af( ki mult tanévben Székesfehérvárott mükö^ ¿ólt. Most veszem észre, egész tudósitáíom csapa tsBÜgy — P«dig »¿mtalsa olvasó fog talál-kötni, ki szeptemberben inkább vadászattal óhajtott foglalkozni, mint a sokat csápalt neveivel!? Jah! — ebben sem volt nálunk hiány; _ itt a püspöki uradalom, — elég nagy gondod jisíal tarutik fenn az úgynevezett „sarvali vadaskert. * — Jelenben Veszprém püspökségi birtok felett Budapesten rendelkeznek — el is jöttek a fővárosi vadászkedvelők barátaikkal — a sok barangolás nagy fáradságba kerülne, így legbiztosabnak találták a f. évi szept. hó 23»in Sümegh határában levő vadaskertben lövöldözni — el is ejtettek a. majdnem szelíd giarvas és dámvadak közül 16-ot, másnap sebesült találtatott 7 — e szerint összesen: 23 vadat. Este pezagőzéa, a vadak elszállítása és most csendesebb a vadaskert! Hihetőleg tudták »jo urak, hogy a szarvasokat nem számszerínt leltározták ?! Hadjuk a dolgot, majd lesz utánnövés. Menjünk nagy vendéglőnk termébe, kis mag var lantos társulat fog 26-án este dalt zengedezni. Igen, csak ugy kong a terem az ürességtől, a czigány keserves nótát sirat hegedűjével, eióre aggódván a sok jövödelem miatt — mintegy h kevés közönség előtt megmutatá keresztényi család dal képességét. Apa, egy fia és hat leányának dicséretére válik, hogy a Isgváloga tottabb nemzeti és népdallal kívánnak hazafias értelmeket gerjeszteni és fentartani. Hja — az ilyet valamint az országban, ugy városunk ban sem szokás túlságosan pártolni — magyar dalt eleget hallunk, majd jönnek még Stejerok is!!! Mit írjak befejezésül ? ha csak föl nem említem a közelgő szüretet — az esőzés meglehetősen elrohasztá a ssőllőszemeket, ize még most is savanykás, Be jó, sem sok borra — e szerint vig szüretre sem számithatunk. Különben erről beszéljünk elmultakor! B.---- Helyi hírek. — Főispán ur ő méltósága oktober 5-én utazott Budapestre, hogy a főrendi házban he lyét elfoglalja. — Écsy László. Zalamegye gyöngyének Balaton Fürednek i^yérdemű felügyelője Nagy-Kanizsán csupán »ért szállt ki a napokban, bogy a messze vidéken is szép hírben álló Koorizer Frigyes ur elegáns uj szállodáját megtekintse. ó nagysága valóban meglepetését fejezte ki az ízlés teljes diszterem szépségén, mely bármely főváros díszéül szolgálhatna. — Meghívás. Van szerencsém a nagykanizsai fiatalság társaskörének t. tagjait a f. hó -án délelőtt 11 órakor a kör uj helyiségében (a görög n. e. hitközség hátának l-ső emeletén) twtandó alakuló közgyűlésre tisztelettel meg-hivni. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Pénztári jelentf''s a kör vagyoni állapota felől. 2. Az »igazgató választmány" lemondása. 3. Uj „igaz-%to választmány'' választása. 4. Az évi költ ségvetés megállapítása. 5. Az alapszabályok esetleges módosítása. 6. Netaláni indítványok. Nagy Kanizsán, 1876. oktober 3-án. Bothólmre, «bök. — Meteorologiai észleletek a nagy-kanizsai főgymnasiumnál 1876. szeptember havában. Közép légnyomás: 745 80 millimeter; legnagyobb légnyomás: 7536 mm. 2l-én reggel 7 órakor ; legkisebb légnyomás : 7348 mm. án este y órakor. — Közép hőmérséklet: 1481°C; legmagasabb hőmérséklet: 27''6°C 6-án délután 2 órakor; legalacsonyabb hőmérőiét 6 6°C ^3-án reggel 7 órakor. — Közép pá-ttnyomás : 10''£8 mm.— A levegő közép nedvessége százalékokban; 86 8%; legcsekélyebb nedvesig : 54% 9fén délután 2 órakor. — Közép fel kőzet (0 tói 10 igszámítva): 5 9.Egészen derült val jelölt) észleltetett 7 szer, teljesen borult (10-zel jelölt) 19-szer. — Közép szélerősség (0-tól 10 ig számítva): 1-8. — 90 észlelet közül jegyeztetett összesen 75 szél; ezek közül: északi 1?, északkeleti 8, keleti 10, délkeleti 7, déli • U, délnyugati 3, nyugati 11, északnyugati 13; •«élcsend pedig 16 ször. — A légköri csapadék («ő) havi összege: 19040 mm. Eső esett 13 Bpon. E hónap rendkívüli sok esőt hozott, mely körülmény sok kárt okozott a még be nem takarított gazdasági terményekben s hátráltatta * őszi mezei munkát. F. — Kovács Gábor iarnét elhagy U de-társulatát és Standi Sándor zenetársulatába lépett, mely jelenleg Sopronban mulattatja a közönséget. — Poxsogár Gyula végedi munkatársaik szombathelyi tanító lett s igy Zalamegyé-kől elköltözött. — A „zalamegyei ilu tanítótestület-— „keszthelyi járási köre* folyó hó 26-án, Keszthelyen, a községi elemi fiiskola helyiségé-W délelőtti 9 órakor ülést tart. — »Halljuk a szép szót" czimü po-wköszönléseket tartalmazó köny v, mely Waj- kiadásában jelent meg, ismét elfogyott s így uj kiadás rendestetvén sajtó a]á, nevezetesebb tosaztok szövegének beküldését a kiadó készséggel elfogadja s arra az illetőket Hazafias tisztelettel fel is kéri. — Megjelent Boder Adolftól Szombathelyen .Levélszerinti oktatás a német nyelv öntanulására- czímfl kiadvány 20. és 21 dik levele. Ara 40 levélnek 6 írt. — JPetemUs József, pacsai t szolgabíró urat s családját nagy csapás sújtotta, négy éves kedves Lujsa leányuk toroklobban meghalt Enyhítse t. barátunk fájdalmát a nagy részvét, mely a temetésnél is nyilvánult. — Borzasmtó eset történt Csányban nem régiben; ugyanis a dicső emlékezetű Csányi László egyik rokona Csányi Mária ezelótt mint egy 37 évvel épen menyasszony korában halt meg> »nyja leirhatlan fájdalmát enyhíteni hitte, midőn mindazon ékazert, mely a menyasszonynak kedves tárgya volt, vele temettette el, igy arany karperecsét,gyűrűket,aranylánczot,ezüst nemüeket, sőt még egy porczelán csészikét is. E sírboltot ismeretlen tettesek kebellásitó vakmerőséggel feltörték és a porladó hamvakat megrabolták, minden ékszert elvittek, csak a porczellán csészikét hagyták ott. Beméljük, hogy a járási szolgabiróság e vadbarharismust üldözi s a gaztetteseket kézrekeríteni teljes erélylyel igyekszik. — Csáb-Rendeketi f. évi okt. 1-én borozás közben egy Molnár József nevű embert agyonütöttek, a bíróság már intézkedéseket tett, a tettesek hüselnek ! — Beküldetett az Athenaeum nagy és kis képes naptára, mely e napokban jelent meg számos íametszvénynyel. Ára amannak 1 trt, emennek 50 kr. Csimlapja a tanyai életet ábrázolja, más rajzai mársmarosi életképeket, az árvízre vonatkozó rajzokat s Deák Ferencz emlékezetére vonatkozó képeket tartalmaznak. A képek szövegein kívül folemlitésre érdemesek e naptár szövegéből Torkos László „Már nincs mit vesztenünk* czimü hszafixs költeménye, Szépfaludi Ö. Ferencz »A havas tündére" czimü népies elbeszélése s több leginkább gazdászatra vonatkozó ismeretterjesztő czikk. A czimtár igen gazdag. A''naptárt Concha Károly ismert nevű írónk szerkesztette s az ügyes összeállítás méltán megérdemli a közönség pártfogását. Egyáltalában az Athenaeum kiadásai nagy figyelem-csin- és elegantiával állíttatnak elő, mi által irodalmunk termékeinek k ül becse is emeltetik. — SvasUts Károly ur keszthelyi apát sertéseit folyó hó 3. és 4. közti éjjel eddig ismereten tettesek — kibontván a rétre szolgáló ölnyi magasságú kőfalat — elhajtották. — Űgybédi iroda megnyitás. Sárréti János köz és váltó ügyvéd folyó hó 1 -én nyitá meg ügyvédi irodáját Tapolczán. Ajánljuk ez ifjú, de tehetséges erőt az illetők méltó figyelmébe. — Rövid hirek. Kovács József n.-kor-pádi ref. leikéss szíven lőtte magát. — A szerbek több helyen érzékenyen megverettek, a törökök diadalmasan előre nyomulnak. — A sportsorsjegyek húzása oct. 18-án lesz.— A lengyelek londoni társulata inti a szerbeket az oroszoktól. — Nikita Szent-Péter várra utazik. — Az orosz tisztek kancsukával űzik a szerbeket a csatatüzbe, ha nem mennek, lelövik. — A poraázi szerb pap nyilvános imát mondott a muszka fegyverek győzelmeért. (Kancsukát ne kérjen, úgyis kap, csak várjon.)- — A keleti ügyben az angolok 262 meetinget tartottak. — Don Carlos lapot indit meg. — Vegyes hirek — Kouuthnál. Helfy Ignácz közelebb Kossuthnál tett látogatásáról a következőket írja a .Nép Z.ö-nak : Kossuthot a legjobb erő-1 ben találtam s mintha nyom nélkül haladna el fölötte az idő, testileg, lelkileg ugy van, mint tavassí gyöngélkedése előtt. Mindent ugy találtam itt, amint régebben volt.Kossuth környezete s életmódja nem változott. Ihászískitünő egész ségben van. Hogy látogatója e kis pusztának van elég, azt képzelheti ön. — Mióta itt vagyunk (Simonyi Ernővel érkeztünk) Alglave úron, a „Temps" szerkesztőjén kívül három pap vendége is volt a házigazdának: a pest-belvárosi, a lipótvárosi és a budá-v isi városi plébánosok. A közelebbi napokban egy kis családi ünnepély lesz itt. — Meszlényi lika kisasszony, Kossuth unokahuga, itt fog egybekelni Aiabrozoviai Béla közlekedésügyi osztály tanácsóssal. — Mondanom sem kell talán, hogy a politika is szóba jött. Kossuth nyíltan és határozottan fejtette ki nézeteit ugy belkormányzatunk, mint a külpolitikai helyzet folől. Ezeket bármennyire óhajtanám, nem foglalhatom e levél szűk keretébe. — A fővárosi lengyel körökben az a hír van elterjedve, hogy az agg Sapieha Ádám berezeg, az 1863-ki lengyel komité elnöke s a lengyelek egyik legnépszerűbb fia, távirati uton Bécsbe hivatott. E hírrel kspesolatban, melyet mint a nap izgalmas voltára jellemzőt jegyesnek föl a fővárosi lapok, megemlítik még, hogy a hercseg galicsai kastélyában közelebb usgy ünnepély lesz, mely ez a lqgtekintélyesb len gyei családok is megjelennek, hogy üdvözöljék a herczeget aranylakodalma ünnepén. — A szeri és erős* tiszta* a ezerb nwy ben. A fN. H.''ban olvassuk : Egy pancsovai ismerésünk beszéli a következő esptet, melynek valóságaért neki egy ssemianu ismerőse kezeskedett. Nándorfehérvárod pár nap «''lőtt a „Koronához* czimzett kávéházban egy szerb törzs* tiszttel szemközt a másik asztalnál orosz önkéntes hadnagy ült. A szerbtörzatiszt észrevette, hogy az orosz hadnagy máat sem tesz, mint megvető srcskífejeséssel feléje köpköd. A szerb méltatlankodva távozik spárperoz múlva az orosz elé egy rendőr lép, ki azt kérdőre vonja. Az orosz válasz helyett dühösen revolvert rántott s azt a rendőrre süté, a megsebzett rendőr viszonozta a lövé.it, mire ss orosz halva rogyott össze. Papírszeletek. — K. S. híre« volt széles ismeretségéről, ugy, hogy a tok kalaperoelés miatt szinte födetlen fővel járt. Nétd csuk — kiált egyik fiatal ember a mi-sikhox — K. S. mindig födetlen fSvel jár. Ez elég elmésen igy válaszolt: „Hja barátom, űrén fazékra fedő sem dukál." '' " Bgy joghallgató berukkolt önkéaytesnek áUamkftlUé?n. Midin kebelbeli barátja vele találkozott, igy «6litá meg: — „Hogy vagy kedves barátom ?'' — Szörnyű komisz kedvem van, — válaaaolá az önkénytea. — Talán azt is a magasinból faszoltad ? — mondá rá 6ebesen a civi 1. — Szolgabíró : Tizenkilenc* rablás- i''-s betöréssel van vádolv. Hogy tudott olyan elvetemült életet folytatni ? Rabló : Hej, instálom alássan, nem volna az o''ysn rósz mesterség, csak ne volna az embernek annyi irigy« ! A bori szák. Én sem tudom, ex álmákat Ifi szülte énnekem ?! Irtózva, félve né«ek át A bántó rémeken. Ifjnt látok, önrény felett, Mint kflzd hullámi val, Az Istenért, ha elmerül, A józanságba balt — Vigyétek porrá znzn" szét A vixes üveget : Ne lássak álmomban se több Ily rémes képeket. BÖKÖDY. — Romában a Borghese palotában van egy hzobor, mely Bortchese Paulina hercegn8t mint Ve-nnst mez nélkül ábrázolju é* mesterműve Tanórának. Egy delnő, ki a mfivet csodálkozással szemlélte, kérdé a hercaegnőt, hogy vehette rá magát a mfibSz mintául állani? — „C''est «jne la chamkre était bi<>n clianffée !* — volt a herczegn» válasza. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. szeptember 28-tól — oktober 4 ig. — .Arany Koron ih ot* czimzett szállodába * Tomás Ferkó Letenye. Dervalits N. Kilimán. Kugler N. Csnrgii. Berkovits Ktnil Bécs. Hausner N. Triest. Hartasy 1. Budapest. Molnár E. Gödöllő. Kranz E. Bécs. Horváth D. Szőlős-Györök Rigó J. Pécs. Gróf Nitaky A.-Lendva. Vnditsek G. 8omogy. Kassinyai Iiikey Raszinya. Jakobovits N. Oebreczeu. Krans N. PetreniU. Cautor I. Z.-Egerszeg. Kostyál F. Csáktornya. Sárváry B. Kikinda. jankovics J. Drasko-verz Csesznyák N- Keszthely. Tomás F. Leteoye. Hatschok N. Budapest. Király N. Keszthely. Kugler J. Bécs. Vasdinnyey N. Sárszeg. FQrstuer A. Pozsony. Beeker N. Zala. — „8iarvashosa . eaimzett szállodába: Laxer J. Sissek. Münk S. Bécs Staell J. Budapest. Lakner F. 8t. Péter. Wascertrífling M. Pozsony. Günter L. Langenthal. Franz J. Marburg. Tinea« Tapsony. Wamberger A Pápa. Neuroaun A. Szombathely. Hacker M. Lackenbach. Chorin Z. Budapest. Miheim A A.-Lendva. Fisch E. Bogard. Baner K. Sopron. Kugler Csurgó. Kovács B. Kanizsa. Bienen-féld J. Győr. Kober J. Bécs. Moser A. Sopron. Prager P. Brünn Speel A. Bécs. Hartmann Péc». Bar-ward K. Budapest. Mayer J. Budapest Hirsch L. Bécs. Siskovits K. Pécs. Anzani P Lugano Blum A. Bées. Aatopy S. Győr. Molnár £. Csáktornya. Fischer M. Bécs. , . , — „O r o s I á n koz* czimzett szállodába: 8<hőnkovszky M. Bées. Deutsch I). P.-Fakos. Nyit-rai J. P -Szentkirály. Hirschlar D H.-Szt.-Mikló«. ßaler J. A.-Widoveci. Olber T. Gleichenberg. Mattt-ner B. Molnári. Joiim J. Prsg. Deles J. Triest. Conv-voriahi A. Tri est. fisoitrievie C. Pascaova. Weiss L: Dombovár. Pitscheider A. Boaeu Smetana F. Győr. Németh S. Csáktornya. Lengyel J. Z.-Egerszeg. Molnár Pál Keszthely. Meier N. Strassgang. Neumann M. Nádssd Fsrsntz J. Bajháza N«gy M. L.-Istvánd Esső V. M. Apáti. Nagy G. L -Istvánd. Koppel K. Bécs Koss M. Neustadt. Fleisehman F. Győr. Kovács F. Szombathely. Fürst J. Pápa. Htm M. Szombathely. Sebalztr N. GyŐr. Thomka G. Klenovnik. Frimicaek L. Turócz. Soós J. Csákvár. Marko F. Ssala. Wollner A. Baja. Reinhardt J. Kaposvár. Werli M. K«pro«cns. C««á»y B. lUje. i:\iií Üzlet Budapest, 1876 oktober hó 1-én. A „Haza4- életbiztosító és hitelbank 1876. sep-tember havi üsletkimntatása. Az összes érvényben levő bixtositások összege 12,032,357 fit S0 kr. Ex érben befolyt dijak összege 265,719 frt 91 kr. 1868 év óta kifizetett károk összege 1,579.041 frt 96 kr. Az ösz-szes f. év septomber 30-ig biztosítottaknak adott köt-vény-kölcsönök összege 214 315 frt 28 kr. Az összes tartalékok összege pr. 1875. deczember 31-én 1 miMió 891 eser 88l írt 91 kr. ^EAZÁ* életbiztosító és lútelbaok. Placzi árak. Hivatalosan jegysett piacsiársk Nagj-Kan huta város piscsbistoai köo/vóWl: 1876. évi oktober hó 4-én. Busa legjobb suly 40, ''/, hektoUterkint, 100 kilogramm »serint: 11 frt — kr^ köaópaaerü suly 89, 10 frt 50 kr. — Kétszeres legjobb suly —, — frt — kr. középszerű suly —, — frt — kr. Boas legjobb smly S6, 7 frt80 kr., köaépsaerfl suly 35, 7 frt — kr. —Árpa legjobb suly 32, 7 frt «0 kr, köaépsaerfl «uly »0, 6 frt — kr. — Zab legjobb snly 20, 1 frt, 26 kr középszerű suly 18, 1 frt 10 kr. — Kukoricza (tengeri) 7 frt 60 kr. — Burgonya 1 irt 80 kr. — 8zin-lisat 24 frt -- kr., asemlyeliszt 22 frt — kr., kenyérliszt fehéz 18 frt — kr., fekete 13 frt — kr. — Eias 22 frt — kr. — Busa-dara 26 frt —. Árpa-kása 28 frt — kr. — Borsó 24 frt — kr. — Lencse 24 frt — kr. — Bab 11 frt — kr — Köles-kása 12 frt. — Savanyú-káposzta 16 frt — kr. — Savanyu-répa 12 frt — kr. Széna kötött legjobb 4 frt 50 kr., középszerű 4 frt — kr. széna kötetlen legjobb 3 frt — kr., középszerű 2 frt 60 kr — Kötött- vagy ágy-szalma legjobb 4 frt 18 kr., — középszerű 3 frt 60 kr axalma takarmánynak való legjobb 3 frt — kr. középszerű — frt — kr., szalma alomnak való legjobb 2 frt 50 kr., középszerű -— frt — kr. —- Uj-bor hectoliterkint 8 frt 60 kr. Ó-bor 12 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter eczet 8 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter bosssu hasábokban, keiesztrakáasal — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 50 kr. — Cserfa keren¿rakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakáa nélkül 2 frt 75 kr. — Kósaén a bányából 100 kilogmMkiot 70 kr. — Lámpaolaj, sapczéból, egy kilegramiaktat 5tí kr. — Árpadara — frt — kr. Fagyngyertya öntött 64 kr., mártott 68 kr. — Szappan 40 kr. — Nyers fagygyu 84 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 50 kr. — Borjúhús 60 kr. — Sertéshús 56 kr. — Szalonna 85 kr.— Disanóasir 90 kr. — Marbaxsir — frt 70 kr. — Köménymag 56 kr. Vöröshagyma 11 kr, — Fof-hagyma 25 kr. — Főtt só 15 kr., k5-s<5 t3 kT. — Bors 1 frt — kr. - Paprika 70 kr. — Czukor 50 k* Kiadta : (P. h.) M a d i a g e r, v. aljegyző. Szerkesztői üzenet. 2153. K. B.-Füred. Mielőbb megkezdhetaők a czikk közlését. Megkaptam, köszönöm. 215t. F. Bjwst. Nem mehetünk. 21f>6. N. A czikk végét lehetetlen közölni. 2156. L. Veszprém. Üdvözöljük I 2157. Dr. B. Szent-Györgyvölgye. Min<\ a lapra, mind a füzetekre f. évi deczember végiig lett elfifi-zetve. Szives Üdvözlet! 2158. .Hogyan pártoljuk a belföldi ipart mielőbb közöljük. 2159. H. Som. Megkfildöttük. 2160. X. y. z Hagyjuk pihenni. 2161. Tűrje. A reclamált füzetet postára tettük. Értek és váltéfolyam oktober 6. f>/« metaliqnea 65.30 : 5/» nema. Wöloöo 68.45: 1860-ki iiladalmi koieaön 110.75; bank-rfosv. 8.42— ; hiteliutés»ti réaxvéoyek 151 50; London 123.60; magyar földtehermentósi kötvény 72.— : temesvári föJd teher mentési kötvény 71.50; erdélyi földtehermentési kötvény 72.—; horvát-alavon föld tehermentés! kötvény —.— ; ex üst 102 20; ca. kir. arany 5.91— ; Napoleond''or 9.89. V a s u t 1 menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmatató óra szerint, iiidul k«uis»Nról Vonat hova: ■zára <)r* Perc. ld^> 205 Essék, Mohács,Dombóvár • Fiúméba 4 48 reggal 316 . . 2 Sü délut. 2tS Buda-Pestre........4 58 reggel 202 ..........2 6 délat. 204 ........... 11 30 e«tv. SIS Bécsbe (8xotnbathely, Bécs Ujh^ly felé)5 8 reggvl S01 „ .........11 48 estv® 315 8opronyba ...........3 38 délat. 203 Triesztbe éa Pragerhofon keresztül Oráca és Bécsbe ..... 4 50 reggel 201 Trieaatbe és Prágerhofon keresztül Qráea és Béosbe ......t 47 délut. Érkezik Kanizsára hotinét: 216 Bsiék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 dé!ut 206 . . . 11 II 203 Buda-PestrSl....... 4 20 regfSl 201 ..................2 5 délnt. 211 ........... 9 44 estre 314 Bécsből iSzorabatb. Bées-Ujbely)feHH 10 27 estva 302 „ > 4 5 316 Bopronyból ........11 53 délaU 214 Bécsből Orácz, Marburg, Pragerhof felSt ......... 4 12 reggel. 202 Trieszt- é« Bécsből Marhnrg, Prager- hof felöl.........1 21 dél«. 204 Trieszt- és Villachbél Prágerhof felöl 11 - ««tve Marburgba csatlakozás Villacb és Fraucesicstbe. . . , Fiaucrifestból Oktsker 8-tél sktsksr 14 i\| 1876. Hé- és heti-aap Kath. és prot. naptár Görög naptár 41. Jéaas köszvényest gyógyít meg. Máté IX. 8 9 10 11 12 13 14 VssArasp Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Saombat A. 18. Brig. Dénes B. Ferencz Filomena Miksa P. Eduard Kall''«tus & C. 1». Jáu. 27 Callist. 28 Cbariton 29 Cyriak 30 Oregor 1 E. a. Pokr. 2 Cyprian _ Felélfe sxerkesztó í Báttrfi Lajcs. £2 PURITÄS Haj-ifjitó-tej. A ParitM" nem hajfesték, hanem tejnemfi folyadék mely majd-Dtw UOD csodálatos hatá-sal hir, hogy K«z haiakat megifjit, uu laasan-k.nt még ped.g lekésőbb tiZM»«gy B»p tl»tt ama MIDI v.sszaadja, melylyel eredetileg birt! A PorltaS" nem tartalmaz festékanyagot A haj tetszés sxerint vittel mojiathalik, lőhet fehérrel átvont vánkosou aludni ét gGzfÖrdoket baaznxlui, a festéknek nyoma »cm vehető észre, mert * » nem fent. hanem ifjitja és pe.lig * leghosszabb és legdúsabb női hajra-tot és a férfi baját és szakállát Egy üveg Paritás '' ára 2 frt. (postai szétkül.lésuél 2<> krral több • készpénzzel vagy utánvéttel kapható : FNUU Ottó ét táraanái BeCS,lla-rlabilferstraaae 38 szám Nagy-Ka«izsáu valódi minSségbeu Prager Bata gyógyszerész urnái. (135 ^ Kitűnő hatással bir X mint házi sicr gyomor baj ok, elrontott nyomor * éitvá\|(v tnlaiiKáfgiiál Dr. FERINI ÉLET-ELIXIRJE.! Eny nagy üveg ára 80 kr. , kicsinnek 42 kr. Egyedül megszerezhető FBAXZ Y.-nél Holoobkanban (Csehországban.) Ugyanott a rövid idő aJattoly nagyhirüvé lett kÖSZ-vés^-szesz, (mely idült köszvény ellen is használ) á i írt Sü-krért szintén kapható. ltiiuét-eladók kerestetnek. (123 16— Bátorkodunk a t ez. háziasszonyokat egy nagy takaritmrnyra figyel-meatetoi, mely abból áll. bogj a kávé valódi jó fügék ávé vegyülésével készíttessék Ezzel 2 elfíny jár, még pedig: ! az illést nemesíteni lehet és 2. a jutányos beváaárlr a lényeges ta-karitmányt hoz magával. E czál-ból kérjük hamisítatlan Marétól egy ki«ér- _ letettenni. I Miután mi aranyozott\| papirban becsomagolt fügekávénk minden egyes csomagjának tartalmáért a valódiságát illetőleg, 100 frt-t a 1 j ó t á l 1 u n k, tehát lajstromozott védjegyünkről különösen tudomást venni kérünk. Sclml Győzi s Fia. Cl. kir. gazd gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kanizsán : Strem és Klein uraknál. (179 6-»; T-p & Az egyedüli üzlet Bécsben, mely a kedvezőtlen viszonyokkal sr.ámot vetve, áruinál egy további 3i>°£-u\i árengedményt léptetni életbe indokolva látja: Uettrlheim II. én tar «a bécsi china-ezüst gyári raktára Klrataaratraaaa 14. az. bazárbaa. 6 kávéskanál előbb 6 evőkanál 6 asztali kés „ ▼illa , leveamerő-k. „ tejmerő-kanál, kávéavindsa kan. ft 3 AO, moat 1.60 ft. 7.50, ft.7.50, ft. 7.50, ft. 6.—, ft. 3.-, ft. 6.—, Az árak éa pedig : I dohányszelence tűrúkdohányhoz e. ft 4.—, most 1,50 1 vajas köcsög 1 thea-kánna l pár gyertyát. 6 ezukortáleza 1.50[ 1 eczet a olajtartó, ft 8.—, 3.—13 idom.cserdugasz ft 3.—, 2.75 2.75 2.75 250 ft 3.-, - ft /8 ~ . ftr 6—, „ ft 3.50. ft ft 1.60 6.— 3__ 1.20 5.-90 Különösen ajándékoknak alkalmas. 6 kés ) A b«azoMé«y darab iaz-6 villa ) azavéve diazes tokbaa 24 6 evókan. ) frt helyett csak 9 frt 6 kávésk. ) 50 kr 6 csemege-kés ) 24 Sarai díszes 6 csemege-villa ) tokbaa 26 frt ba-6 csemege-kanál) lyatt csak 9 frt 6 kés támaszték ) 75 kr. Legújabb pasta arauy, ezüst éa china-eaüst tisztítására, darabja 25 kr 6 darab 1 frt 20 kr. '' Pompás tálezák, kávéskannák, theakannák, theáskészlet, asztal szerek, gyertyatartók, ezukorhintők, tojástartók, fogpiszkáló-tartók, ui talkendők, csatok stb. Vidékre utánvét mellett pontosan és lelkiismeretesen. Kívánatra részletes árjegyzék kaldetik. (104 23—24] Minden Mz taiM ajánljuk a téli idényre a következő 5 frt 50 krnyi TÓTH SÁNDOR RAKTÁR saját készitményü RAKTÁR asztalos és bilt0r gyári raktárá kárpitos SZOMBATHELYBŐL '' bútorokban, < 16__matráczok, h,to«,r- VaGY-KANIZSAN t ^ * székekben, vasut-uteza, a városházban, tartókban. csinos petroleum-lámpa biztosító égetővel. thea-készlet, a melyen 2 perez múlva a legjobb tbeát készíteni lehet. valódi karlsbadi porczellán thea kanna. valódi karlsbadi porczellán thea csésze. csélarerQ és jó bámulatos olcsó úgymint : árért, alsó 6 valódi karlsbadi porczellán csésze. 6 brittania ezüst thea kanál. 1 szép czukorszelencze églelő zárral. 1 brittania ezukor-fogó. 1 csélszerü tbea-szürő. 2 pompás, bronz figurákkal kiczif-rázott gyertyaiartó. Minden itt feljegyzett általános szép és czélszerü szükséglettárgyaknak 5 frt 50 kr. az ára és kapható az u)onan megnyitott Grand-Etabllsseaseatbeo Blau es Kann-nal, [194 2_íoj Wien, Stadt, Babenbergerstrasse Nro. 1. Wien. CaoaMflOÜa iafyea. Szétküldés készpénzért, V. utánvét mellett eszközöltetik ttuœœt uttttttnttnœt Die allbekannt billigste Schuhfabrik des Emanuel Temesvâry, Budapest, Königsgasse Nr. I, ofTerirt Damen-Schnhwaaren : Kommode-Schuhe aus feinem Everlasting oder Leder .... Kommode-Schuhe, elegante Façon hohe Stöckal, grosse Maschen Garten-Schuhe mit Gummi Einsätzen, lackirten Kappen und Maschen ............... Everlastiug-Zug-Stiefletteu H Zoll hoch mit Lackapitzen uud genagelten Sohlen feiue Gattung ......... Chagrain-Leder-Zug Stiefletten 6 Zoll hoch mit genagelten Dop-pelsohlen. starke, gute Arbeit ......... Herren-Schnhwaaren : Kommode-Schuhe aus Leder oder Stoff........ Chagrain-Leder-Stiefletteu mit oder Lackkappen, gute, schöne Arbeit................ Kalb- oder Juchtenleder Stiefletten mit genagelten und geschraubten für Doppelsohleu Strap^aen......... Parixer-Nobles-Halb-Stiefletten m/t Gummi Einsitzen im Besatz glatt oder larkirt verschiedenartig eleganteste Façon . „ 4.— uud noch viele 1000 Paare in verschiedenen Formen und Moden in Damen-, Herren-, Mädchen-, Knaben- and Kinder Schuhartikeln. Briefliche Aufträge werden nach Maaas oder Muaterschuh noter Garaatia pr. Nachnahme versendet, nicht Kouweuirende werden all-aogleicb umgetauscht. ^¡gj 4_20) ttttttttUttttttiUttttttttttt fl. 1— „ » 60 w 1.S0 „ 3.10 3-20 fl. 1--„ 3.Ö0 4.- megjelent uj naptárak. Wajdits József nagy- és kis képes naptárai 1877-ik évre r válogatott tartalommal ós temérdek képekkel megjelentek. Ara a nagy képes naptárnak kötve 50 kr., fűzve 40 kr, a kis képes naptárnak pedig csak 25 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Postai megrendelések pontostosan szállíttatnak. Tisztelettel W&jdits József, kiadó könyvkereskedő Nagy-Kanizsán. (195 1—♦) Wajdits József kiadó-, Up- és nyomdatulajdonos gyores^jtó nyomása, Najçy-Kanixsàn. VA«Y-KANBtoA, 187«. éktebOT 18-én Tizei i: rijj LIl évfolyam. " -S 1 gffístésl ar* P i etétx érrr . . * frt l féi • * . i érr» C , \| p^y *am JO. kr. Mlrdateiat. 5 6 wuuiho« petiUorhan J7. m«<"i"or 6 " min<'',n I torábbi sorárt 6 kr. I ^yiLTTÍfeRRKK ^onkiut 10 krftn re- -.étnek fel giorfttixi illeték minden íj^ye« hirdetésért különf J 30 kr. fizetendő. I I A lap tzeiletn! rész« 1 I íllecA kési\&méft a J !\| szerkezatőhex, Taka--jrékpénztári épület földszint, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bér-saeucve intéaaadők: HA0Y-KAN1ZMA Wlatsksfcár Bérment étlen levelek osak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. £ Kéziratok vissza nem kfildetnek. °ZJ előbb: rZ AL A-BO M OG YI K »l.-Kanizaa város helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s iparbank", a ,n.-kanizsai takarékpénztár'' a .zalamegyei általános tanítótestület", a ,n,-kanizsai kisdedne^li egyesölet'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara n-kanizsai külválasztmányaa s tobfa megyei és városi egyesfliet hivatalos értesitije. Meteoklnt kétszer, vasárnap- s esQtflrtflkon, megjelenő vegyed tartalma 1&P« Felhívás előfizetésre! A „£AIAK K&ZL&HY" mini eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szíves beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober—deczember 2 frt. KiíÜő-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) Felhívás és kérelem a magyar néptanítókhoz. A manyarországi néptanítók II. egyetemes gyűlésének 50-es bizottsága Deák Ferencznek L évi január hó 28-án tőrtént elhunyta alkAaából tartott rendkívüli gyűlésén elhatározta, miszerint „felhivja Magyarország összes néptanítóit, miként oda működjenek, hogy ezentúl évenkint minden népoktatási intézetben megünnepeltessék Deák F.születésének napja, mely alkalommal a megdicsőült életéből merített s a növendékek felfogásához mért előadásokban álittassék a serdülő nemzedék elé nemzetünk büszkesége, hogy erényének tisztasága, magasztos példájának hatalma által nevelje nemzetünket, hogy a népiskola zsenge ifjúsága minél elébb megismerkedhessék a legnemesebb hazafi eszményével, melyet ő hagyott nekünk, hogy az egész nemzet — példájának, nyomdokainak követelése által — emeljen neki oszlopot, örökké állandót.* Ugyanez alkalommal a „fővárosi néptanítók egyesületei is a kegyelet szent érze- tétől áthatva emelék fel hálájokat a nemzetek sorsát intéző Istenhez, ki Deák Feren-czet adta népünknek, hogy országunk védő oszlopa, fiainak példátmutató atyja legyen s elhatározták, miszerint felhívják a főváros összes néptanítóit, hogy megragadva azon, a nevelés körül megbecsülhetlen hatalmat, melyet a megdicsőült Deák Ferencz élete, példája s a nemzetnek iránta nyilvánuló hálája nyújt, a serdülő nemzedék fogékony lelkébe oltsák Deák Ferencz szent emlékezetét ; felszóliták s megbízták elnökeiket, hogy -Deák Ferencz rövid s a gyermekek által is felfogható alakba öntendó életrajzának szerkesztéséről 8 kiosztásáról is gondoskodjanak. * Egyszersmind elfogadták a fővárosi néptanítók egyesületei az egyetemes gyűlés 50-es bizottságának indítványát s kimondották, miként »ezentúl a főváros minden egyes népiskolájában évenkint megünnepeltessék Deák Ferencz emléke oktober 17 - é n." S hogy az ünnepélyek tartásához anyagot szolgáltassanak,, felszóliták az egyetemes gyűlés 50-es bizottságát, miként Deák F. életrajzának bővebb ismertetése czéljá-jából szerkeszszen egy könyvet, mely a népiskolai növendékek s egyet, mely a népnek felfogásához mért legyen. E könyvek kiadásának gondjait a főváros néptanítói vállalják magukra az országban létező összes tanító-egyletek bizalmára támaszkodván, annyival is inkább, mivel a befolyó jövedelem oly alapítványok létrehozására fordítandó, melyeket a népiskola növendékeinek gyűjtéséből azon iskolák mellé állithat a III. egyetemes tanitógyülés, melyekben Deák Ferencz tanult. * E határozatok végrehajtása czéljából az egyetemes tanitógyülés 50-es bizottságá- nak központi 15-ös albizottsága a népiskolák növendékeinek felfogásához mért olvasmányokat készített, melyek Deák Ferencz arczképével lapra terjedő füzetben fognak megjelenni. Bizalommal fordulunk azért hazánk néptanítóihoz: eszközöljék azt, hogy oktober 17-ke Deák Ferencz nagy nevéhez s halhatatlan érdemeihez méitólag ünnepeltessék meg népiskoláinkban; használják fel ez alkalommal a jelzett füzetben foglalt olvasmányokat s ennek minél nagyobb meny-nyiségben leendő elárusitásával tegyék lehetővé azt, hogy Deák Ferencz. nevére, a néptanítók által, a népiskolai növendékek filléreiből is, alapítvány tétethessék. A füzet két ívnyi terjedelemben, 16-odrét nagyságban, borítékba fűzve folyó hó 10-én fog megjelenni, hogy azok oktober 15-ig az ország legtávolabb eső vidékeire is elszállíttathassanak a végből, hogy tanító-társaink az e hó 17-én tartandó Deák-ünnepélyre elkészülhessenek s a füzetek megvétele iránt növendékeiket előre értesíthessék. Ára egy egy füzetnek 10 kr. leend. Az előfizetési pénzek postai utalványnyal Vodiaper F. könyvkiadóhoz (belváros, megyeháztér 9. sz.) küldendők. Megrendelések utánvét mellett is történhetnek. Az eladott példányok után a megrendelőknek 20% adatik. A nyomatási költségek után begyülendő tiszta jövedelem — a fentebb idézett határozatok értelmében — azon iskolák mellett fog Deák Ferencz nevére alapítvány kép letétetni, melyekben Deák Ferencz tanult. Ez első alapítvány a keszthelyi gymnasium mellett fog felállíttatni, mely alapítvány évi kamataiban ezen intézetet látogató néptanítók gyermekei közül — a leg- jobb viseletű s legjelesb tanuló fog — nemzetiség- és vallásfelekezetre való tekintet nélkül — részesülni. Magyarország összes néptanítóinak leg-buzgóbb pártolását kérve s remélve vagyunk Budapesten, 1876. oktober 4-én, a II. egyetemes tanitógyülés nevében ügy-társi szeretettel: PÉTERFY SÁNDOR, az 50-es biaotts. közp. albizottságának elnöke. LAKITS VENDEL, a közp. albizottság jegyzője. A n.-kanizsai m. kir. államfegyhta-ban történt szöllészeti és borászati előadások után alól-irott egybevont kimutatást nyújt a közönség birtokába. Midőn Tereánczky József tiszti megyei orvos ur előadásait teljes kitartással befejezte, alólirott az összes előadásokat sorrendjében feljegyezte, hogy fegyenczeink elhagyván e helyet, nekik ugy, mint az olvasó közönségnek alkalmat nyújthasson, hogy az előadásokat e lapokban alkalmilag minél könnyebben fellelhessék, ugyanis: Bevezetés. Április hó 23.33. szám. Első előadás. A) A szőlőművelésről. 1. A földnek helyes elkésaitése módjáról. April 30. 35. szám. Második előadás. 2. A földnek m egmunkálása módjáról. Május 7. 37. szám. Harmadik előadás. 3. A szől-lőfajok megválasztásáról. Május 14.39. izám. Negyedik előadás. 4. A tőke-szaporítás módról. Május 21. 41. szám. Ötödik előadás. 5. A telepítésről. Május 28. 43. szám. Hatodik előadás. 6. A szól lő-tőkék védelmezése módjáról. Junius 11.47.szám. Hetedik előadás. Folytatása a hatodik előadásnak. Junius 25. 51. szám. T Á R C Z A Nevem napján. Hát ez mindig, mindig igy jár, Folyvást, szüntelen ? ! Változtatni nem lehet már Semmikép'' ezen ? ! Meddig hordom még a fájdalom Óriási terhét vállamon ? 1 Innen-onnan, — észre nem veszem, — Osz hajam lesz, reszkető kezem, S éltein napja elsötétedik, Aztán vége. — — — Hejh pedig, pedig Máskép volt ar egykor, — bárha rég, — Más saiv vert a büszke mell alatt; Ég az óta.....Jó szerencse még Hogy bújában szerte nem hasadt. Vagy, ha akkor elhal, épen, Jobb lett volna tán, Kihalt volna ifjan, szépen Mint virág a fán ; S már azóta elfelejtve, rég'' Lenn a néma sírba porianék. Mnlt ido te ! Szólj, mi vagy nekem ? ! Hfivüa erdő, árnyékos fa tán ? Mely alatt a lélek megpihen Anyuyi kinos hányatás után ? ! Kiviharzott szenvedések Fája vagy te mnlt, Melyről a sok szép reménynek Lombja mind lehullt! Oly&n volt a szivem eddig Mint a halvány, hervadt rózsa. — Szegényt, ezt is elfelejtik, Ha lehullt a levél róla. — A ki egykor ugy sserettól, Olyan forrón, olyan hiven, Te is elfelejtve lettél, Elfeledtek árva szivem ! Két szemembe bánat könye gyöl, Mit! Te sirsz, te könyeael ? ! Kiért ? ! Mért? Talán, hogy érdemetleuül Annyi bántott, annyi minden ért?l mnlt Ezt a kis szót mo»t »*m érted Elfelejteni ? ! . . . Nem tanítottak meg élted Szenvedései ? — — — — Ugy van. Ugy lesz. Bánato* Kifelejtelek. Ábrándképek, régen elhullt Kózsa levelek. Búval, gonddal «"»sszeférczelt ól«t, Hejh ! keserves, kinos állapot! Nem tudnálak én rászedni téged ? Ejh ! dehogy nem. Minden bánatot Borral oltok, öutök én le; Vájjon győztes melyikünk lesr. ? ! . . . Majd meglátják l Végre végre Mámor és bor tengerébe Egyikünk csak elhal, elvesz ?!.... Mámor és bor! Kgyik, mint a másik, Mint a lány csók, épen olyan édes Mindakettő vigasztal halálig, Aztán, — — — fül a menybe vinni képes. S«ép leány csók f---Ebben is volt r éssem, Édes méreg ez I Majd ezentúl bor lesz az, mi nékem Gyógyulást szere* ! Töltsetek hát! Hol van hát a bor?! Lám. hatását márin érezem. Tfiz a vérem ! Minden cseppje forr, Tánczot jár az asztal is velem ! Névnapom vau Hát azért iszom — Meginnám a fél világ borát! Ne vegyétek tőlem ezt zokon. — Hogy legyen majd lugalább okom Névnapom, megemlékezni rád ! VÁRHALMI KÁLMÁN. Az árva. Vesthoff E- Után: Babos Szidóniától. (Folytatás.) Gróf Valinaki összecsókolta a finom ujjakat es szólt aggódva pilla ntván rá: -Vanoa.te nagyon gondatlan vagy, hogy egészségedet nem félted ily időjárásban kitenni 8 körüj kocsikázol." „Légy nyugodt," ellenveté Vanda csaknem elárulva s folytatá rövid idő múlva. „Az urnák a szeme mindenhol szükséges, azt belátom mindennap jobban ; mig az egyik gazdntiszt bennünket ép meglop, addig a másik hanyagsága miatt nem kevesebb kárt szenvedünk és én azt a vak bizalmat nem tudom mutatni, mint te, ki tisztjeidnek mindenképen meghatalmazásokat nyújtasz magad a kezükre." „De kedvesem," monda az öreg gról jó-akarólag, »hidd el, ismerem én őket mind jól." „Te sokszor feketébben látsz, mint különben szükséges, habár én azoktól az Öreg emberektől nem kívánok oly szigorú tevékenységet, mint milyent te követelsz, azért mégis megvagyok győződve, hogv ők becsületes és hú lélekkel birnak, kik bizonyára mindkettőnkért a tűzbe ismennének." Vanda hallgatva egyengette a nehéz fodrokat barna selyem ruháján, húzogatva a finom vállakat és nyugtalanul kiáltott. „Én ma Benovski ispánnak az elbocsáttatását érté sére adtam, ez az ember eltürhetlenné vált előttem nagy családja miatt." ,Ar.t te nem '' teszed," vágott közbe az öreg ur csaknem megijedve, „aZt-te nem viheted keresztül sziveden." „ De igen, én ezt megtettem* ellenveté Vanda erősen, „én soha az udvarba anélkül nem jöhetek, hogy egy nagy sereg kiváncsi gyermek által meg ne bámultas-eam és legnagyobb részt ezek az ő gyermekei. Én hiába,a gyermekeket ki nem állhatom." „Vanda!" kiáltott Gróf Valinski szemre-hányólag, csaknem szigorúan. Könnyű pirosság ömlött a szép asz-szony arczán végig, ő érezte, hogy szenvedélye által volt elragadva. Vanda már bét év óta volt neje gróf Valinskinak. Igen csekély vagyonnal, de régi származású lengyel névvel volt ellátva — 8 nőit elragadó szépséggé — oly szépséggé, mely minden szivet elbűvölt Egy öreg nénje által neveltetve előszeretettel viseltetett minden gazdag kérő iránt; első sorban helyezte a fényűzést, gazdagságot, a fényt, melv 6 előtte mintegy nemes és megkívántató eszköz volt, ugy, hogy mint fiatal tizennyolca éves lány a körülötte udvarlók iránt hideg a közönbös maradt s ennek ellenére as öreg hatvanhat éves gróf Valinskit elhalmozta gyengédségekkel, ki már rég idő óta özvegy és a leggaadagabb földbirtokos volt a messzevidéken. Gróf Valinskinak bizonyára sohse jutott volna eszébe, mint imádónak a szép fiatal Vandánál fellépni, de az öreg ember óhajtotta a fiatal virágzó köröketés társaságokat— ő maga is beszédessé vált, kedvelt és fiatalnak érezte magát Nem volt csoda, ha as ezerféle hódolatok és kedvességek a fiatal lány részéről bűvös virággal telt erős szerelmet idéztek elő benne,mely ót megragadta és egy boldogabb jövőben ringatta. Gróf Valinski elfeledte éveit és amint egy nap Vanda, mint az ő menyasszonya karjaiba rohant, a legboldogabb embernek képzslé magát. Házasságuk első évét utazásban töltötték el. Valinaki egészen el volt ragadtatva a szerencse által egy Uy szép fiatal nőt magáénak val-hatni s büszkén nézte mindazon hódolatokat melyeket Vanda előidézett A fiatal asszony vig volt és szerencsés. O gazdag volt s rangjához és a divat után öltözködhetett, a jóságos férj, ki öt imádta, a változatosság as utazási életben, mind oly szórakozottá és felváltva tűnt előtte, hogy Vanda igasán boldognak érzé magát. Nyolczadik eló»dát. 7. Auo-rosabb értelemben vett szőlőművelésről, (név-szerint a födés, nyitás, ojtás, metszés, karózás, kapálás, válogatás, kötözés, lefejezés és leleve-lesés munkálatairól.) Julius. 2. 52. és 53. szám. Kilenczedik e 1 fi t d á >. 8. Különösen az ójtáeról. Július 9. 55. szám. Tizedik előadás. 9. A metszésről. Juliufl 23. 59. szám. Tizenegyedik előadás. Foly-tatáa a metszésről. A lugosműveléeröl. Augusztus 6. 63. szára. Tizenkettedik elfisdá a. A lugosmüvelésről folyUtás. A karózásról, kapálásról, kötözés és válogatáaról. A bekurtitásróL A lelevelezésről. Az elaggott szőllők ujjá alakításáról. Augu«ztus 31. 70. szám. Tizenharmadik elöadáa. B) A borászatról. I. A borkéazitéa mi képen jé-röl. 1. A szőllő, must és bor fő alkatrészeiről ; — 2. A borkészítéshez megkívántató eszközök, edénykészletekről és ezek gondviseléséről ; — 3. A borkészitéshez megkívántató épületekről; — 4. A szüret előtti teendőkről. Szeptember 7. 72. Bzám. Tizennegyedik előadás. A szüret alatti teendőkről. A szőllő megszedett módja. A zamatos, nem zamatos, a romlott, mint fehér ós sötét szőllőfajok felraunkálása módjáról. A mustnak erjesztéséről.Szeptember 14.74.szám. Tizenötödik előadás. A mustnak hordóra szedéséről. A törkölynek felmun-kálásáról must, borjavitásra, csigernek. A mustjavitás módja. Szeptember 14. 75. szám. Titeobitodik előadás. II. Az uj borok iskolázásáról és az ó borok pincze-kezeléséról. A fehér borok iskolázásáról. A csi-gér iskolázásáról. A vörös bor iskolázásáról. Az uj borok zamatositása és festése miképenjérŐj. Szeptember 28. 78. szám. Tizenhetedik előadás. A must és bor főbb alkatrészeinek, névszerint: a víz, mustezukor , must- és borsavanya meny -nyiségének meghatározása módjáról. Október 5. 80. szám. Utolsó előadás. Folytatás és vége. A bor szeszének, cserenyének, vonattárgyának elemezéséről. Október hó 8. 81. szám. Midőn a szőllészet ée borászat tárgyában ez évre az előadások bevégeztettek, alulírott újból köszönettel párosult elismerést szavaz T e r-aánczky József előadó orvos urnák azon szép törekvéseért, melyet a fegyenczek irányában tanúsított. Kívánatos volna, hogy előadó uruak vonzó és szép sikerre vezető előadásai a magas kormány hatóság hozzá segélyezésével sajtó utján adatnának a közönség birtokába. Hasznát vehetnék ennek as állam-fegyházi tanítók is felolvasásra. És, ha a fegyházat elhagyó fegyenczek egy egy példánynyal megjutalmazva lennének, még nagyobb sikert lehetne biztosítani a hazai szőllészet felvirágoztatásának. Vajha minden államfegyházban hasonló előadások tartatnának, ilyenkép igen is előnyösen lehetne népszerűsíteni a szőlléazetet, borászatot, legyőzésével az előítéletek és helytelen kezelésmódoknak ; igen rövid idő alatt észrevehető haszon háramolnék egyesek és nemzet előnyére. Ilyes .valamit kell tenni a népnek, hogy okulhaasanak, hisz a szőllészet és borászat nem-zetgazdáazati iparág! Figyelmébe ajánlom olvasóinknak Ter- De amint visszatértek hónukba, férjének abba a vén, nagy, bútorozott kaatélyábanagyon egyhangúnak érezte magát; csakhamar elkezdett a társaságok és változatosság után ásítozni. Gróf Valinski adott ebédeket és vadászatokat; neje bálokat rendezett; meghivta a szomszédokat és maga is látogatásokat tett, de mintán a legközelebbi szomszédok is néhány mértföldnyire voltak, valami kedélyesebb összejövetel nem volt kivihető és a látogatások legfeljebb néhány vadászatra, bál, vagy ebédre terjedtek ki. Ekkor volt ideje Vandának gondolkozni; egy kimondhatlan agaág gyötörte magányában; a férj már rég óta közönböa volt előtte; kimeri thetlen érdekkel kiaérte az atánnézést férje gazdaságában. Itt volt dolog elég az ő idejét eltölteni itt volt rendezni való, azámitani, pa-rancaolni, oktatni éa szidalmazni. Vanda gon-dolá magában,moat az ő életének czélt éa anyagot szolgál tat-ez; az előazeretett a pénzbirásá-hoz mindinkább képezte boldogságát; azőelnéző, azerető férj ét hú feleség helyett napokig hagy • ta magára ée kilovagolt, vagy kocsizott, a mint azrévjárás engedte, birtokról-birtokra a gazdatisztek után nézésére, a jövedelem és kiadás fölött szigorúan őrködve. Ep ez este is ily speku-lana utazásról tért haza éa feküdt minden életjel nélkül egy székben. „Vanda, gyermekem* kezdé gróf Valinaki a mulatságot, „hadd az öreg hü Benővskit békében, én óhajtok veled beszélni, hogy neked egy ajánlatot tebesaek, a melyről remény lem, hogy tetweni fog.* Vanda elvárólag nézett fel. „Litthaaenban él, mind te ia hallottad, egy testvérem, kivel néhány év óta minden közlekedést megszakítottam. Én moat keserű szemrehányást tessék magamnak ezek miatt » aáocsky Józs«f urnák két könyvét, ugyanis: „A jobb ssóliőmüvelés, borkéssitée és pincze-gazdálkodás korszerű könyve,* 117 ábrával. Ára 3 frt., és „A szóllészeú, borászati titkok gyűjteménye* czimfi könyvére. Ára 60kr. Ezek igen is népszerűen levén írva, minden azőlész és borász hasznát veheti. JUHÁSZ PÉTER, fegyházi tanító. Színészet Zala-Egerszegen. 1876. october 8-án. Csendes városunk unalmas egyhangúsággal folydogáló estéit erős lüktetésbe hozta Balassa Károly és özvegy Dalmay Arthurné színigazgató társak most már ritka tapintattal szervezett színtársulata. Mielőtt a társulat megbirálásába fognék és mielőtt a müsorozat felett egy kis dramaturgiai szemlét tartanék, kötelességemnek ismerem az iménti „most már* melléegy kis commentárral szolgálni. Hogy ezt tárgyilagos rövidséggel tehessem, három héttel vissza kell mennem, t. i. azon időszakra, midőn az érdemes igazgatótársak, kik a vándor Thaliának méltó vezérei, városunk körébe vezették a társulatot. És ezt igen örömmel teszem, mert alkalmam nyílik egy megérdemelt köszönetet szavazni cassinónk ne meslelkü tagjainak, kik honfiúi és művészpártolói kötelességük helyes felfogásával engedték át a termet a társulatnak, és csak is ezen nemei; tettük álul tették lehetővé, hogy a közművelődés és s honi nyelv factora városunkban egy ideig terjeszthesse magasztos igéit. A jónak ju talma önmagában lévén, feleslegesnek tartom dicsinéket zengeni. Mig azonban a terem áten gedés rendes ügymenetében, az át közgyülési-leg, ki lett mondva, mintegy 10 nap telt le. Ezen, egy vidéki színtársulatra felette kártékonyán ható, szünet volt oka, (mint biz tos kutforrásból tudjuk) hogy a társulat nem a maga teljességében kezdte meg előadásait. A legérzékenyebb hiányt az énekesnő késő meg érkezése okozta, moly hiányt a társulat dicséretes ügy buzgalma sehogy sem tudU pótolni. Mit azonban maga az ügy buzgalom sem volt képes pótolni, azt pótolta azon örvendetes körülmény, hogy Kétszeri Ilka k.. a. bájoa aze-mélyében a napokban elvégre megérkezett a várva várt énekeanő, ki a hozzákötött reményeknek nemcsak, hogy megfelelt, de részben felül ia haladta azokat. Igen jól tudjak, hogy a mi ssinirodalmunk-nak van egy válfaja, mely méltán felköltheti az egéaz művelt világ irigylését, és ez a népszínmű. Más nemzet szinmfiirodalma is felvette a népies elemet, de egyik sem találta és nem is találhatta azt művészi érték tekintetében egy egéssen különálló szinirodalmi faj feldolgozására alkalmasnak. Ennek különösen két oka van; az egyik as, hogy egy nemzet népének sincsenek oly határozott jellem vonásai,oly ritka sajátságai, mint a magyarnak; a másik ok pedig as, hogy valódi, művészileg fejlesztett, de azért zamatából és eredetiségéből ki nem vetkőzött, népzenéje csakis a magyarnak van. Nagyon természetes tehát, hogy e válfaj iránt nemzetünk minden rétege lelkesültséggel, vagy helyesebben kegyelettel viseltetik, hogy színpadjainkon e faj a legszívesebben látott, melyet még az operetté — kór sem tudott onnan leszorítani. Tudjuk azt is, hogy e válfaj A szegény Thekla! ó oly viharzó szeretettel viseltetett hazája iránt, hogy az utolsó felkelés alkalmával, szerencsétlen hazánkért férjével egyetemben a veszélybe rohant és oldala mellett egy orosz tiszt golyója által megsebezve látta őt elesni." En akkor tettem neki szemrehányást, hogy a szomorú végzet, férjének halálát okozá. az én meggyőződésem szerint a felkelés után nekünk kellett volna csendesen lennünk, ha csak valami ember feletti kéz nem nyal a csomó bonyolításához f de ea oly kétséges volt, hogy én minden egyes ember iránt, ki a felkelést elő segítette, bensőmben, mint honárulót néztem, mint szemfényvesztőt, ki as oktalan rögeszmében, ami szerencsétlen szétszakgatott honunkat teljhatalmúiig dobá Oroszország lábai elé és a halálütésre elősegítette. Esek után minden találkozást Theklával kizártam és ép most kaptam egy levelet, m«ly as ó halálát jelenti! Minden birtoka konfiacálva van, a* oroszok becatelen árért elkobozták éa egyetlen ''gyermeke, a tizenkét évea leány egéssen szegényül s elhagyatottan áll. Lásd, itt vannak Thekla végaő sorai, me lyeket rövid időn halála előtt hozzám intézett, melyben kér, hogy a régi haragot feledve, az ő szegény elhagyott gyermekét magamhoz venném. Nemde Vanda, a kicsi Genovefa legyen nálunk szeretettel elfogadva? Nekünk nincs gyermekünk: folytatá aa öreg nr sokat sóhajtva tovább, az én egyetlen fiam Fülöp már Párísban van, az öreg ódon kastély oly üres, én óhajtom, hogy vig fiatal egyénekkel teljék meg. Vanda kezeit szemeire tevé, ugy, hogy a grófnak lehetetlen volt arczára figyelmezni; amint megteremtője éa legaikereaebb művelője veterán irónk, az érdemekben óriáai, Szigligeti volt. Utána Tóth Ede bir elvitázhatlanul legtöbb érdemmel, kit azonban a halál kérlelhetlen keze élte delén éa irodalmi munkáaaágának csaknem kezdetén rabolt el tőlünk. Ezek önkényt érthetővé teázik, hogy min den tapintatos színigazgató a népszínműre fekteti a fősúlyt, és ezért illeti deték színigazgatóinkat a legnagyobb elismerés, mert a társulat mint népszínműi társulat, a szó műkrítikai értelmében, complette. A népszínmű éneke* (dramaturgiai néven vandeville hős) Balassa Károly. Inpozáns alakja ; fajunk délezeg szülötteit, hangja, zenénk erő-^ teljes zamatját, kifogásolhatatlanul'' eszménye-siti. As eddig itt időzött komikust, Kendyt a napokban Szombathy váltotta fel. Kettőjük közt rendkivül lényeges különbség vsin ; és pedig as, hogy Kendy a színpadi hatásnak felál dozza a classicitást, mig ellenben Szómba''hy a classicitasnak áldozza fel a színpadi hatást, j&ogy kettőjük közt ki jár a valódi ösvényen, arra nézve a jelenkori dramaturgisták véleménye nagyon eltérő, szerény Ítéletem azonban az utóbbit találja helyesebbnek. Kétszeri Ilkáról fentebb azt volt szeren-c«ém mondsni, hogy .részben* felülmulta a hozzá kötött reményeket. E nagyon tágértelmű nyilatkozatot összvontabbá azzal teszem, hogy . leirom lehetőleg objective a kisasszony érdemeit. Szakmája: népszinműénekesnő. E szakma kellékei : kifogásolhatlan színpadi alak, érczes, csengő hang, és az énekek magyaros zamatának kezelése, végül pedig a színpadi routine . teljes bírása. Ez utóbbit kivéve a kisasszony/ pazarul van megáldva az elősorolt kellékekkel* s igy, ha ez''utóbbit, szorgalom és ernyedetlen buzgalom által magáévá teszi, a hozzá méltán kötött szép reményeket nemcsak részben, de teljesen felül is haladhatja. A női drámai csak egyik méltó képviselője: Kőrösiné, ki valódi bensőséggel, szívhez szóló drámai érzéssel rendelkezvén ».egyszersmind szerepét behatóan tanulmányozó színésznő lévén, nem kis mértékben birja a közönség osztatlan tetszéaét. Nunc veviamua ad fertiasima femina t. i. a derék 8zinigazgatóné Dalmaynéhoz. Neki nemcsak jelene, de szép múltja is van már a • szini téren. Már évekkel ezelőtt kedvelt anya-színésznője volt a pesti istvántéri szinhácnak, és habár jelenleg a színigazgatói gondok csak ritkán engedik a színpadra lépni, mégis teljes mértékben birja művészete hódolatunkat Berzsenyi bácsi, jubilált szinéss, kinek előhaladt kora ifjú kedélyével csaknem ellentétet képezve, ha hatalmas routineja azt művészi harmóniában nem tudná olvasztani. Kedélyes apáinak, meg van a legfőbb kellékük a kedély. A műsorról majd egy jövő csikkemben fogok megemlékezni, valamint a társulat többi tagjairól is. X-Y. Ismerkedési estély. Egy nem mindennapi eseményről kívánjuk tisztelt olvaaóinkat értesíteni: t. i. a győri kir. törvényszék tagjai s as ügyvédek közti ismerkedési estéiyről. Köztudomású dolog, hogy a győri kir. törvényszék majdnem egészen uj azonban ő elnémult,fölemelte tejét és mondá anélkül, hogy egy csép melegség is lett volna hangjában. „Ugy, te óhajtod a vig és lármás életet, Kon-stántin ? te majd nemsokára megunnád, mit csináljon itt egy fiául leány ? Gondold meg, hogy neked nyugalomra van szükséged; lő bizonyára akaratos, ellenkező és kényes, örökkétartó fáradság lenne csak neked. Oh nem Vanda, Genovefa kényes nem lehet, mert ő as utóbbi időben a legkeserűbb szegénységben élt, nem igen különb, mint as utolsó paraszt gyermek. Akkor még aggasztóbb ránk nézve, el len -veté Vanda hidegen, ő bizonyára minden jobb neveléstől mellőzve volt, nekünk félni kellene ót idegenekkel összehozni, hol ó csak mindenkor számunkra a legnagyobb zavart . csinálná; balnézetei miatt csak a mások megszóllásait, gúnyt idézne elő ée a mi finom érzékünket ezer szer megsértené. Vanda felkelt és a szobában keresztbe font karokkal járt ides-tova. „Mit csináljon as a koldus gyermek itt? Egy örökségkobzó, egyéb semmi; én magamat elhányagoltassam,* morgott lázasan s ajkait harabdálta. Gróf Valanski felkelt és laasan Vanda elé lépve, szólt keményen ! „Ea az utolsó szavad?* „Add valami neveidébe" — veté oda Vanda. „Gondolod,* — ellen veté gróf Valinski, „azt hiszed, hogy ez volna az igazi ut a lánynak valamit szerezni ? Nincs nekünk helyűnk a sze gény, védtelen teremtésnek, egyetlen testvérem gyermekének, az én húsom s véremnek. Arczai komoly jelleget öltöttek magukra és szemei haragot löveltek az átellenben ülő nejére, ki ót csendesen és hideg mosolylyal nézte. „Nem mondja neked szived, hogy te mit tégy" — foly-Utá a gróf tovább, „ugy megmondom neked, tagokból ál), még az elnököt aem véve ki, ki különböző vidékekről jővén, a dolog terméaze-ténél fogva reájuk nézve elaő azükaéggé vált aa ügyvédekkeli megiamerkedéa, kikkel hivatalos kodáauk körül agyssólva szakadatlanul érintkezésben vannak. Mielőtt tovább mennénk, lehetetlen örömünket elpalástolni azon szerencsés véletlen fölött, mely törvényszékünket ily kitűnő birák kai megajándékozU; oly kitűnő fiaUl tehetségek, oly jeles munkaképes egyének találkozását üdvözölhetjük törvényszékünknél, kiknek képessége s ügy buzgalma az eddigi rövid U-paszUlatok után a legvérmesebb reményekre jogosítanak fel bennünket s örömmel jelezhet jük, hogy a régi panaszok nem fognak ismét lődní s e részben csak gratulálhatunk Győr megyének s egyáulán vidékünk igazságkereső közönségének. As ismerkedési estély f. évi szeptember 23-án Urtatottmeg a „Fehérhajóhoz- czimzett vendéglőben s a csakhamar felpezsdült jó kedvet Vörös Jancsi kitűnő zeoekarának jeles játéka mindinkább hatványozta. Mindenekelőtt megtörtént a kölcsönös bemuUtás, a jelen vol tak közt szerencsénk vol» Lacza József semmi tőszéki pótbiró urat is üdvözölhetni. A kedélyes bdssélgetés közt elköltött vacsora végével poharat emelt Csepy Pál helybeli ügyvéd ur s kartársai nevében egy remek szónoklattal üdvözölte a törvényszéki tagokat b a jelen volt többi biró urakat; az átgondolt s érzésael elő-adott beszédből emlékezetünk után közöljük a következőket: „Uraim! a mai estély feledhetlen kedves emlékű maradand előttünk, mert ennek nagy jeleutősége van; itt a mag elvettetik, * hálás ulajban gyökeret ver s a jövőben hozza meg áldásos gyümölcsét. A győri kir. tőrvényszék igen tisztelt tagjai ugyanis, élükön mélyen tisz telt elnök ur ő nagyságával, alkalmat akarván nekünk ügyvédeknek adni a megiamerkedésre, az érzelmek kölcsönös kicserélésére, e mai ke délyes estélyt rögtönözték, mi pedig az alkalmat örömmel ragadtuk meg, mert a biróí karnak ezen szívélyes kezdeményezésében, ezen önzetlen közeledésében mi ügyvédek baráti jobbot látunk felénk nyúlni s mi nem késünk azt örömmel megragadni s egész bensőséggel melegen megssoriUni. Uraim 1 állami s társadalmi életünkben az igazságszolgálUtás játsza a főszerepet, e téren küzd a jog a jogUlanság ellen, itt döntetik el as enyém s tied kérdése, itt harcsol a törvény a törvénytelenség ellen s itt keres a sértett jog érzet orvoslatot. De bátor vagyok kérdeni, váljon el van-e érve a kitűzött nemes czél. meg van-e oldva a nagy és magasztos feladat, ha mindazon tényezők, melyek szükségképpen kell, hogy vállat váUhos vetve, egymást támogassák, egymással karöltve járjanak, a czéltól eltérőleg egéssen ellenkző irányt követnek, hátrányára a közérdeknek, hátrányára az igazságszolgál-Utásnak ? Nem, ily módon a czél soha nem éretik el! E két fő tényező pedig a biró és as ügyvéd s most eljöttem igénytelen beszédem főtár-'' gyához. Ne méltóztassanak félreérteni, én nem a győri törvényszékről s a törvényszék területéni birákról szólok, én a kérdést egész általánosságban ölelem fel, mert a miről szólani akarok, az egy általános baj, országos calamitas igazság- hogy sz s lányka eljön és legyen ugy eltartva mind tulajdon gyermekem, én óhajtom ezt." Vanda csodálkozva nézte szokatlan tettét férjének ; könnyedén vállatvont és gondolá ízga-totun: „Akkor szükségtelen volt a gondolatcsere, egészen. Jó éjt!* Ezen szavak után ki ment, lassan és gondolkodva a hosszú kondoron le, s lépcsőn föl szobájába. Ott ledobta magát egy kerevetre és órahoaazat tervezgetett mindenfélét, a mi a lány ka idejövetelét hátrál Utná. Gróf Valinaki mélyen felvolt indulva éa hoaasu időkig ült székében mozdulatlanul, végre felemelte fáradt tagjait, egy hallható sóhaj rebbent el ajkain, felvette a nehés ezüst gyertyatartót, oda vitte Íróasztalához s leült. Mély gondolatok foglalták el az öreg gróf lelkületét. As ó imádott Vandája igazán az a kedves nő, kinek UrtotU ? Nem, nem, as igazi • szeretet és gyengédség hiányzik nála. — Nem kérte ő maga szerelmét? az öreg aggastyánt, ki felhevült fiatal azenvedélylyel övezte a azép fiatal nőt és elég balgatag volt, az ő karjai köst éveit elfeledni. Szerette őt igazán Vanda ? vagy külső benyomásoktól izgatva, nyújtotta neki kezét? Igen elhalványult és nehéz cseppek álltak homlokán. Valami igen szaggatta szivét, mit ő előbb titkosan és édesen ápolt, iéghidegség fagyasztotta vérét, most tudta, hogy as ő helyzete igen egyhangú. — Reszkető kezekkel tett egy levélpapírt jobbra, és irt soká — igen soká. akkor összehajtotU a levelet s erős vonásokkal irta rá a czimet „Valinaki Fülöp grófnak" — és nyugodni ment. As előbbi oly pompás lengyel királyi vá rosban, Krakó egyik elegáns falusi lakában, as uj városban ült egy éltes elegáns nő a veren dán ima könyvvel, a mely minden figyelmét nolgál tatásunk terén, amennyiben e bajjal majd juiiideofelé találkozunk, igaz, hogy nem minden biríinál és ügyvédnél s aaért tisztelet a számoz ^vételnek. Szólok pedig az el nem palástolható bajrtW annyival is inkább, mert es már nem igen régen heves ée éles hírlapi csikkesés tárgyát képezte, mi a bajnak s hibának létét kellően igazolja. Nagy hiba a bíróban ugyanis, ha ő ast hiszi, hogy az ügyvéd felett uri hatalmat gyakorolhat, téves hiedelem, hogy as ügyvéd a bírónak alárende''tje; midőn a bíró minden alkalommal három lépésre áll az ügyvédtől, mintha csak mondani akarná: idáig és nem további in-Qt>o származik azután a feszült viszony, a hidegig s nem ritkán elkeseredés bíró és ügyvéd között s ha a biró egy ily ügyvédnek ellenjegy-té&éi látja, már örül, hogy ismét alkalma less vele uri fennhatóságát éreztetni. De kérem sxépea, as éremnek másik lapja is van. Ha van * bíróban hiba és gyengeség, as ügyvéd sem ¿11 hiba nélkül; némely ügyvéd ugyanis, ha perét egyik, vagy másik biró előtt elveszti, már ízt hiszi, hogy s bíróság őt üldözi s fellebbesésé ben, a helyett, hogy a sérelmes ítéletet a törvényekből s jogtudományból levont okoskodás-Bal s indokolással forgatná ki sarkaiból: a gorombaságok dorongjával ront a biró ssemélyé-oek. Mindezekkel ugy hiszem nem mondottam újságot az igen tisztelt ssakférfiak előtt. S ha mindezt felhoztam,-tettem azért, hogy szaki t-mok a múlttal • hibáinkat levetkesve, bizalommal u. zzünk a jövő felé. As ügyvéd ne keverjen mindig a perben, ne iparkodjék as ügyet ¿lokoskodásokkal mindinkább bonyolódottabbá tenni s ezáltal a biró állását s ebből folyólag as igzwágszolgáitatást megnehezíteni, hanem a legjobb akarattal szolgáltassa, mint az igazságszolgáltatás egyik tényezője, as adatokat a biró ke« léhez; nyújtson neki alkalmat és módot,segítse ót az anyag igazság kipuhatoláaában, a biré pe dig nem nézve azt, hogy melyik ügyvéddel van dolga, a kiderített tényállás alapján lelkiismeretes legjobb meggyőződése szerint mondja ki az Ítéletet. Ily jóakaratú kösremfiködés, ily odaadó ügybuzgalom, baráti belső viszony, egyetértés és kölcsönös bizalom biró s ügyvéd között megtermi a m-vga gyümölcsét s igazságügyünk csak igy és nem máskép fog felvirágozni. Én tehát poharat emelve a tek. törvényszék igen tisztelt tagjai s a többi itt jelenlevő biró urak egészeégére, kartársaim nevében szivemből kívánom, hogy szép, de nebés pályánkon a barátság, szeretet s bizalom köteléke mint jó testvéreket fűzzön össze, teljesítse mindegyik tényeső lelkiismeretesen kötelességét s a nagy közönség hálával fog reánk tekinteni. As Isten éltesse te hát az igen tisztelt birói kart s arra kérjük, hogy bennünket, mint a közös nagy munka kö zoe napszámosait barátságukra érdemesíteni kegyeskedjék.* A lelkes szép beszéd megtevén a kedveső hatást, megkesdődött a barátságnak borkeress-teióje, egyik társpohár ürült a másik után, az arczokról jó kedv s megelégedés sugárzott Mi tehát e téren batslmas lépést tettünk előre, a kedélyes estély egy uj, egy eddig nem ismert aerának volt megkezdője sóhajtjuk, hogy más vidéken is utánzókra találjon; a derék és lelkes kesdeményezők pedig a közjó s különö-en az igazaágaaolgáltatás érdekében nyilváni tott jó indulatukért fogadják a közönség hálás elismerését .Gy. K. Megfogtam szép . ■. Megfogtam saép fehér kesét, Mint jégcsap, oly hideg vala; És még is, — mily csodálatos • Majd meggyúl adtam általa! — Csillagszemével hirtelen Hám egy tekintetet vetett. . . 8 ki hinné? Lángtekintete Majd megfagyasatá lelkemet magára vonta. A verenda körül be volt húzva fceggel; kellemes melegség áradt szét a légben; sötétzöld mirtusok, narancsok, és más növényekkel volt tele a világos, magas helyiség s a papagályok hintázták magukat hajlékony abroncsokon. As öreg nő nyugtalanul tekintett fel, amint hangos énekkel nyitotta lel a terem ajtaját egy fiatal lány — és a levelet magasan tartva előtte, megállt s ujongva kiáltott: „szivem mamám 1 gondold el, Vanda irt számomra egy hosszú levelet, melyben arra kér, hogy menjek el hozzá s töltsem nála as egész telet. Nemde édes mamácskám, est megengeded nekem? A fiatal leány letérdelt anyja mellé és csókokkal borította annak fehér és finom keseít. .Lásd,* csevegett vigan mellette és egy gyors kézmozdulatba sírnitá hátra barna fürtjeit bájos arczárói, itt borzasztó unalmaa, te oly ájta-tos vagy, n^ndig imádkozol, vagy méss a templomba, de nincs kilátásban sem társssági összejövetel, sem szány kásás — es kiállhatatlan I És » mellett vén lessek és rút* „De Melania," mondá as öreg nő elutaai-ttlag, „a mit le itt össsebessélss, az vétek; kevéseéj éreznéd aa egyhangúságot, ha szor-galmaaan imakönyvedben lapozgatnál és ájta-tosabban a templomban volnál. De ma reggel komolyan haragudtam reád, mert a reggeli mise alkalmával csaknem elasenderültéJ. (Folytatása köv.) HETE8I D. Itolyi hírek. * — Nemes lett. A zalamegyei magán alapítványokra felügyelő választmány a nagykanizsai kisdednevelő egyesület alapitóí sorába lépett s a nevelés ügyének elősegítése tekintetéből 300 frtnyi alapítási összeget szavazott meg. Örvendünk, hogy az alapnevelés ügye iránt ily hazafiúi meleg érdeklődést tanúsított a salamegyei nemesek pénstára. — Zalavármegye közönsége réssvét-iratot intézett Gróf Mikó Imre leányához, a kegyeletes érzelmet tanúsító részvétirat köztiszte-letü főjegyzőnk Svsstics Benó ur kedves tollából folyt, lapunk jövő számvközölni fogja. — A zalamegyei gazdasági egylet Kesstbelyen tsrtott közgyűlésében 1878 ik év ben Párisban tartandó nemzetközi világtárlatra vonatkozólag a következőket határozta : 1 ör. Az egyesület szükségesnek * kívánatosnak tart ja, hogy Magyarorsaág az 1878 iki páiisí világtár. latban részt vegyen. 2-or. As egyesület reményű, hogy as egyes ágak megfelelő képviseltetése mellett a kösönségben a kiállítási hajlam meglenne, ha a kormány ¿Ital támogattatnék. Az egyesület maga is kész, s mennyire anyagi ereje engedi, a teljesen vagyontalan kiállítókat anya gilag is támogatni. 3-or. Az egyesület as ország képviaeltetését csak azon kiállítási tárgyakra véli kiteijesztendőknek, melyek hazánkban nagyobb virágsásnak örvendenek. 4-er. A költségek lejebb szállítása czéljából az egyesület kívánatosnak látjs ott, hol a tárgyak terméssete és térfogata ezt engedi, a gyűjteményes (collectiv) kiállitésoknak csoportonkint leendő rendesését 5 ör. Az egyesület kívánatosnak tartje, hogy a kiállítandó tárgyak elküldés előtt kellőleg megbiráltassanak. — GyászMr. Alulírottak fájdalommal telt ssivvel tudatják bensőleg sseretett édes atyjuk, illetőleg ipjuk és nagyatyjuk Hirschler Gyul.i urnák Alsó-Domborúban, folyó hó 8 án déli 12 órakor, hosszss ssenvedés után életének 67. évében történt gyássos elhunytát A boldo-gultnak hült tetemei f. hó 10-én, kedden dél után 3 órakor, Schlesinger Gyula ur hátából a nagy-kanizsai isr. temetőben tétettek örök nyugalomra. N.-Kanizsa, 1876. oktober 9 én. Béke hamvaira! Hirschler Lipót, Hirschler Miksa, Hirschler Antal, Hirschler Jal^b,Hirsch-ler Henrik, Hirschler Ödön fisi. Löwensohn Terézia ssületett Hirschler, Schlesinger Fáni szül. Hirschler leányai Hirschler Hermina ssül. Königsberger menye. Löwensohn Samu, Schlesinger Gyula vejei. Löwensohn Emil, Löwen-söhn Lajos, Löweqpohn Camilla, Löwensohn Mathild, Löwensohn Árpád, Löwensohn Wilhelmina, Schlesinger Hugó, Hirschler István unokái. A boldogult ritka szorgalma, becsületessége, jótékonysága és vendégszeretete által aa egész vidékben köztisztelet tárgya volt Ö volt a 41 év óta fenálló a jelenleg „Ujlaky Hirschler és fiai* cség alatt fiai által vezetett virágzó, nagy kiterjedésű faüzlet egyik alapitója, és esáltal Alsó Domború és környékének valóságos jótevője; a közügyektől nem vonta magát vissza és mikor szükséges volt áldozott is értök, 8sóvsl polgári erényekben kitűnő volt élete és asért túlzás nélkül mondhstjuk, hogy halála általános ssjnálstot és réssvétet keltett és érdemelt Temetése nagyszerű volt, a gyász-kísérők eleje a városházához ért s vége még a halottas háznál állt Béke és áldás poraira ! — Kőngyülés. A nagy-kanizsai fiatalság társarköre mult vaaárnap tartotta uj díszes helyiségében tisstujitó kösgyülését. Elnök Bo-thó Imre, slelnök Dr. Laky Kristóf, titkár Takács Jenő, pénstárnok LovákEde, ügyéss Lengyel Lajos, háznagy Bogyay Ödön és 8 választmány i rendes, 2 póttag. A közgyűlés as eddigi csimet megváltoztatta s ezentúl „Társaskör" czimet használ. Jelenleg 45 bel- és 19 kültaggal bír. Az alapssabályok módosítása, nemkülönben a bálrendező bízottság alakítása a választmányra bízatott. A közgyűlést díszebéd követte, melyen Bothó Imre, Dr. Lsky Kristóf, Fsrkss László és Simon Gábor ursk szebbnél-szebb pohár köszöntést mondottak. Knortzer ur kitűnő s ízletes jó ebédet sdott A „Társaskör* áttörte aa első év nehézségeit, hiszszük, hogy nemes feladatának ezentúl még nagyobb mérvben megfelel. — Kérelem. A szép Zalamegye dicső múltjának történeti igasságátfölderítendő, nagy-szülöttjeinek életrajz adatait, régi okmányokat s egyéb a megyére vonatkozó régi és ujabb ismereteket egybe gyűjtendő adtam s sdom sajtó alá „Adatok Zaiamegye történetéhez" czimü havi folyóiratot, melyből, eddig 9 füzet jelent meg lehető disses kiállításban, midőn még es évben 3 fűzetet sdok ki, bizalommal kérem mindazon tisztelt pártolókat kik a füzeteket elfogadták, ssiveskedjenek as előfizetési dijt mielőbb beküldeni, hogy a jövő évre törlénend"» folytatása iránt tájékozhassam ma- gamat Egyúttal kijelentem, hogy ismerve a t. közönség legnagyobb részének as olvasmányok iránti hajlamát, arra kelle főfigyelmemet fordi-tani, hogy a füzetek tartalma lehető változatos és a közlemények lehető rövidek legyenek, hogy az adatok száraz volta mi»41 as egykedvűség vádját elkerüljem. Haaaűas tisztelettel Bátorfi. — A% ApoUo csimú senemüfolyóirat ötödik kötete legújabban megjelent októberi fUsetének tartalma: 1} ÁbrándRemeo és Júliából, Magurányi Józseftől. 2) Caglistro négyes, Lantos Gábortól. 3) Bolygótüsek, Wschtel Auréltól. 4) Imre csárdás, Egri Jánostól. A borítékon : A zene történelme Kapi Gyulától. — Wagneriana Ambros A. W.-től. Zenemöjegy-sék stb. — As előfisetési ár egész évre 6 frt félévre 3 frt A jelen ssám 1 frtért külön is megszerezhető. As előfizetés vidéken legcsél-aserüebben a postahivataloknál posta utalványozás utján esskösölhető, Budán, sz „ApoUo" kiadóhivatalában viziváros fő utcsa 220. az. a. Minden eddig megjelent ssáip és kötet ugyanott leszállított áron kapható. — Rövid Mrek. A philadelphiai kiállításon 11 ezer érmet osztottak ki. — Stéger operaénekes Bukarestbe szerződött. — A szerb patríarcha Deák Ferencz szobrára magyar levélben 100 frtot küldött. — Trefort minister két lánya egyszerre férjhez megy. — A fioren-czi négyes társulat hazánkban ismét körutat tess. — a csongrádmegyei köslöny mutatványszáma megjelent — A siófoki postást egy vasúti őr gyilkolta meg. — A bukaresti lóversenyen is magyar ló győzött. — Vegyes hírek — ¿Statisztika. A statisztikai congressu* alkalmából megjelent zsebkönyv sok tanulságos dolgot tartalmas s érdekesnek tartjuk a minket közelebbről illető terület s népesedési következő adatokat. — Magyar- s Erdélyország területe myriaméterekben 2,803,B8, népszáma 13.561,245; Fiume területe 0.19, nép-száma 17,884; Horvát-Szlavonorsság területe 229.ei, népszáma 1,138,970; Határőrvidék területe 189.u,népszáms 699,228; összes területe 3,232^ myríaméter, összes népssám 15.417,327. — Egy myriaméterre átlag esik Magyar-Erdélyországban 4837 lakóé, Horvát-Sslsvonor-sságban 4960, a Határőrvidéken 3697, összesen 4784. — Ss. István korona- országaiban össse-sen 61,693 kösépület és 2,388,520 msgánépü-let van. As épületek kösül: Földssinti 2,415,567. 1 emeletes 30,827. 2 és több emeletes 3,769. Lakások száma összesen 2.992,277. És pedig pinczében 14,596. Földszint 2.915,453. 1 emeleten 50,290. 2 és több emeleten 9,686. Padláson 2,052. A lakásokban van össsesen 11.844,826 helyiség. És pedig: szoba 3,884,356, félaser 209,535, kamra 1.826,237, raktár 98,728, elő-ssobs 307,124, csűr 594,411, konyha 2,091,454, istálló 1.888,943, pincze546,313, akol299,740, bolt 50,841, egyéb 47,144. A vallásfelekesetek szerint van római katholikus 7.502,000, görög 1.587,585,örmény 5,104,görőg-keletí 2.579,048, örmény-keleti 605, ág. evangelikus 1.109,154, helvét evangelikus 2.024,322, unitárius 54,438, más keresztény 2,714, izraelita 552,132, máa nem keresztény 214. Természeti hiányokban ssenvédők van: vak 18,523, (9800 férfi, 8723 nő); siketnéma 20,699, (11,869 férfi, 8830 nő); elmebeteg 12,162, (7164 férfi, 5998 nő); hülye 18,449, (10,247 férfi, 8202 nő). Kor szerinti népesség :0— 1 évig 303,264 fi, 304,227 nőnemű, 1—2 évig 231,264 fi, 233,494 nőnemű. 3—5 évig 596,745 fi, 605,985 nőnemű, 6—10 évig 890,693 fi, 900,630 nőnemű. 11 — 15 évig 833,787 fi, 838,451 , 16—20 . 686,313 fi, 782,147 . 21-30 „ 1.204,296 fi, 1.321,553 . 31 -40 „ 1.101,936 ti, 1.074,910 „ 41—50 „ 838,247 fi, 802,256 „ 51-60 , 659,382 fi, 530,679 „ 61-70 p 301,760 fi, 276,618 „ 71-80 „ 89,459 fi. 76,868 „ 81—90 . 14,566 fi, 12,783 . 91—100 . 1,933 fi, 1,970 , 100 éven felül 185 fi, 196 — Ssdsshuss német fegyvergyári munkds utazott tegnapelőtt Budapesten keresstül Nándorfehérvárra, s mint sz „U. C." irja, a poross arzenálban 600 munkás nyert több havi szabadságot, akik mindannyian Sserbiába készfünek, hogy az ottani fegyvárgyárakban »zolgáljanak. A napokban illitólag 300 munkás fog ismét fővárosunkon át Nándorvehérvárra utazni. — Ha még ez sem jelent békét 1 . . . — Nadrágos nöL Amerikában a nők nadrágot kezdenek hordani szoknyák helyett Már gyűlést is tartottak és erővel sürgették a női öltöny ezen reformjának meghonosítását — Tanulságos minta. A berlini ,Fr. Pr." a követkesőketirjs: Állapotaink égbekiáltó voltát eléggé jellemzi a következő tényállagék. Egy általunk jóravaló, becsületesnek ismert fér fiu lépett be ms szerkesztőségünkbe s a követ-keső hirdetés felvételére kért bennünket: »Egy ügyes lakatos, ki pénztárak felnyitásáhos töké latesen ért, egy nagyobb gasember bandához kíván csatlakosni, mert nincs többé ason helyzetben, hogy a maga és övéi számára a kenye- ret becsületei uton megszerezze. Tisztességes munkát hetek óta haastalan keresett, most tehát vagy éhen hal, vagy lopnia kell. Béssünkről megkisérlők őt a borzasztó eszméről lebessélni, de nyomorával szemben nem volt részér - tanácsunk. As ínség napról napra nő, de a segély nem akar érkezni. Papírszeletek. — Lel késs ax oltárnál a vőlegényhez: — Azt kérdem öntől, itt SS Isten és minden jelenlevő előtt: »karja-e Sn ezt a tisztessége* leányzót, Bibiannát, feleségfii venni ? — Menyasszony: — Bocsánat tisztelendő nr, ön as én vőlegényemet kérdezi: akar-e ő engemet feleségül venni? én meg erre ast mondom, hogy 8 örülhet, ha én őt akarom ! Igen, neki semmije sincs, nekem meg vén ötszáz forintom ; — és igy tisztelendő urnák engemet kell elóbb kérdezni: akarom-e én — őt?! — Volt ön Velencéében ? — Oh, igen, persze hogy voltam. — No akkor látta ön is Velencze régi pompáját? — Azaz én csak éjjel keresztfillovagoltam rejts, mert épen utamba esett. — Az nem is lehet, hisz Veleucze a tengerben áll. — No tudj, én télen lovagoltam rajta keresztül, akkor a tenger be volt fagyva. — A barátság s napórához hasonlít, mely csak derQlt és tiszta napokon mutatja a számokat, felleges és esős napon azonban használhattad. — Ha a természetnek annyi törvénye lenne, mint as államoknak, az Isten maga sem tudná ast kormányozni. — Börne. — Egy nőtől, ki fíastól meg volt idézve a törvényszék elé tanúnak, kérdé az elnök: „hány éves ön ?• A nő, ki még tetszeni kiránt, elpirult a kérdésre és azt feleié: „28 éves." Később flát hallgaták ki s midőn éveit kérdék, azt feleié : „annyi éves vagyok mint anyám. — Szentesen e héten temettek el egy kis fiút, akinek apja katholikus, anyja görög, a kis fin református, keresztapja \|zsidó, keresztanyja pedig lutheránus volt — .Kölyök", kiált mérgesen a tiszt szolgájára, kivel meg n$m tudott értetni egy magyarázatot, „bolond vagy, vagy én vagyok az?" A szolga egykéd-vfileg felelt: „hiszen csak nem tart bolondot legényfii a hadnagy ur!* — Egy könyvárus egy regényt nagyon melegen kiváuTán ajánlani, végre ezt is mondta: meg vagyok gyóződve, hogy e regényt mindenki örömmel fogja letenni 1* — Egy kis városban Oallotti Emiliát adták. A berezeg a nőnek szerelmi ajánlatokat tesz, mire a ezimszerepet viselő hölgy visszaborzad. A karzaton egy oU szállásoló huszártiszt privatdienere elneveti magát s mondja: kDe már est a mesterséget jobbau érti az én uram, a kapitány, ki engem levéllel s hat aranynyal küldött e makranezoskodó menyecskéhez." Lottobasas. Brünn, oct. 4-én: 23, 29, 85, 7, 71. Innsbruck „ „ 78, 68, 35, 50, 38. Érték ét vittéftlyui október 10 5/w metaliques 65.45; 5/« nemz köloeöu 68.50: 1860-ki álladalmi kölcsön 111.30; bank-réesv. 8.52— ; hitelintézeti réssvények 152 50; Londou 122.75; magyar föld teher mentési kötvény 73.— : temesvári földtehermentési kötvény 72.50; erdélyi földtehermentési kötvény 73.—; horvát-slavon földtehermentési kötvény —.— ; ezüst 102.50; cs. kir. arany 5.83— ; Napol eond''or 9.83. V a 8 a t 1 menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmutató óra szerint, Inéul Kanizsáról , Vonat hova: szám Ora Perc. Idő 906 Eszék, Moháes,Dombovár s Fiúméba 4 48 raggal 215 „ „ „ . 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 68 reggel 202 . .......... 2 6 délut. 204 ........... 11 30 estve 313 Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felá)5 Ő reggel 101 „ .........11 48 estve 316 Sopronyba ........ 3 38 délut 203 Triesztbe ée Pragerhofon kérésztől Grácz és Bécsbe...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztfii Qráez és Bécsbe ......«47 délut Brkesik. Kssinsrs honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délut 206 , • . „ . 11 11 estve 203 Buda-Pestről..... . . 4 20 reggel 201 „ .........25 délut. 211 „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (8zombath. Bécs-Ujhely)felŐl 10 27 eetve 302 „ „ . . 4 5 reggel 316 flopronyból ........11 53 délel * 14 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerhof felől ........ 4 12 raggel. 201 Trieszt- é< Bécsből Marburg,Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villaehból Prágerbof felől 11 — estve Marburgba csatlakozás Villaeh ée Praneeelestbe. „ „ , , Piancesfestból Felelős szerkeszt«): Báltri Laj«t. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ Megjeleni uj Wajdits József nagy- és kis képes naptárai 187?-ik évre ♦ válogatott tartalommal és temérdek képekkel megjelentek. Ára a nagy képes naptárnak kötve 50 kr., fiizve 40 kr, a kis képes naptárnak pedig csak 25 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Postai megrendelések pontostosan szállíttatnak. Tisztelettel Wajdits József, kiadó könyvkereskedő Nagy-Kanizsán. (15 2—) Bámulatos hatású illatos kösz vény szesz, köszvény és csúz ellen „egyedüli biztos szer még elavult bajoknál is kittlnö eredménynyel alkalmai tátik. 1 üvegecafee 1 frt 20 kr. A fő központi- és szállítási raktár Franz V.-nál Holloubkán (Csehország) van. (138 4—) A bel s külföld minden hírneves gyógyszertárában kapható. ■ ♦ ■ ♦ ■ ■ ■ ■?♦ ■ ■ ♦ ♦ ♦ Schwarz Ignácz kereskedése a városház átellenében, ajánlja a t cs. közönségnek ujonan berendezett nagyszerű férfi- és gyermeköltöny- ugy ■ kalapraktárát, esernyők, szficsáruk, fehérnemőek, gallérok es különféle nyakdlszek válogatott minőségben és igen jutányos áron kaphatók. ^agy-Kanizsa, 1876. évi aug, havában. (174 8—10) ajinljuk a téli idényre a következő cóla«érü éa jó 5 frfc 5Q J^jyJ UnhMjM irtó, 1 csinos petroleum-lámpa biztosító 6 valódi kariabadi porczellán alsó égetővel. eséssé. 1 thea-kéaxlet, a melyen 2 perez 6 brittania ezüst tbea kanál, múlva a legjobb theát kési iteni 1 szép cxnkorsaelencxc églelő sárlehet. v ral. 1 valódi karlsbadi porczellán thea 1 brittania ezukor-fogó. kanna. 1 cséUserQ tbea-azfirő. 6 valódi kariabadi porcsellán thea 2 pompás, bronz figurákkal kiczif-caé&ze. I rázott gyertyatartó. Minden itt feljegyzett -általános asép és csélszerfl szükséglettár-gyaknak 5 frt 50 kr. az ára -és kapható as ujonan megnyitott Blau és Kann-nal, 3_i0j Wien, Stadt, Bi ibeabergerstrasse Nro. 1. Wien. Ssétküldéa készpénzért, v. ntánvét mellett eszközöltetik. Die allbekannt billigste Schuhfabrik des Emanuel Temesvâry, » Budapest, Königsgasse Nr. l,offèvïrt Damen-Sf höhwaaren : Kommode-Schuhe aus feinem Kverlasting\oder Leder . . . fi. 1— Kommode-Schuhe, elegante Façon hohe Stockei, grosse Maschen „ 160 Garten-Schuhe mit Gummi-Einsätzen, lackirten Kappen und Ma- sehen ...........\....... 1.80 Everlaating-Zug-Stiettetten 6 Zoll hoch mit Lackspitxen und genagelten Sohlen feine '' Gattung ... 7.....„ 3.10 Chagrain-Leder-Zug Stiefletten 6 Zoll hoch mit genagelten Doppelsohlen, starke, gute Arbeit "».......... 2120 Herren-Schuhwaaren : € 4 Kommode-Schuhe aus Leder oder Stoff.........A. 1.— Chagrain-Loder-Stiefletten mit -oder Lackkappan, gute, schöne Arbeit..................... 3.80 Kalb- oder Juchtenleder Stiefletten mit genagelten und geschraubten für Doppelsohlen Strapazen.......... 4.— Pariaer-Nobles-Halb-Stiefletten mit Gummi Einsitzen im Besatz glatt oder lackirt verschiedenartig eleganteste Façon . 4.--und noch viele 1000 Paare in verschiedenen Formen und Moden in Damen-, Herren-, Mädchen-, Knaben- und Kinder Schuhartikeln. Briefliche Aufträge werden nach Maasa oder Musterschnh unter daran» pr. Nachnahme versendet, nicht Konwenirende werden afl-sogleich umgetauscht. (191 5—20) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Pályázat. Mu-val- Zalamegyébe kebelezett Szent-Mária községben raközben egy magyar és horvát nyelvet beszélő kath. lásu altanitó szükségeltetik. — Évi fizetése : 1. 345 frt készpénz. 2. Szabad lakás. 3. 3 m. és 79 cm. (2 öl) tűzifa. Pályázni kivánók felhivatnak, hogy tanképesitó okmányaikkal felszerelt folyamodványaikat f. é. oktober hó 31-ig alulirthoz beküldjék. Perlak, 1876. oktober 1-én. (197 1—1) Láposy G. Márton, * h. alesp — pleb. mist a muraközi mezőségi alesperesi kerület tanfelügyelője. A szegedi unz. kiállitáson érdem-éremmel kitüntetve! Értesítés. Ezennel bátorságot veszek magamnak a t. cz. közönséget és tisztelt vevőimet figyelmeztetni, hogy saját felügyeletem alatt, legnagyobb gonddal készített és a budapesti kereskedelmi kamarától 100,875. számú védjegygyei ellátott hatóságilag engedélyezett SÓSBORSZESZ egyedül kapható: N.-Kanizsán: Fesselhofer József, Keszthelyen: Wünsch Ferencz, Z.-Egerszegen: Horváth M.Sii-meghen: Dorner Kajetán urak kereskedésökben. (195 2 — 6) Tisztelettel Bárvárt Károly, Budapesten. Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (183 4-) kaphatók: Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok Mriiékk&L 20 levélpapír 20 botitékkal csinos tokban szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapír 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapír 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Bámulatos olcsóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapír 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték színes kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapír borítékkal 60 kr. mindennemű irodapapir; 1 rizsma finom irodapapir csak . . . . 2 frt 20 kr. 1 „ rovátkos, duplán enyvezett . . 3,10, 1 , fél minister.......4 , 20 , 1 , egész''minister .... 8 — 9 , — , 100 nagy negyedrétü lenboriték egész név és lakhely kinyomásával együtt 1 frt 10 kr. 500 példány 2 frt 50 kr. ezer példány 3 frt 40 kr. Havanna-papiron 1000 példány névnyomással együtt csak 4 frt. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, színes és gyászkeretü 100 példány diszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. Wajdits József kiadó-, lap- nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása Nagy-Kanisán. NAta-KANLZlu, 1876. október 15-én. Tizenötödik évfolyam. 3 Qi fitté ti tr : J «jécs érre . . 8 frt fél érre 3«cr«° nnt t érre JO kr. KOZLORT ITí '' illet A lap weílem i rétiét ^ illeti közleménye a J tzerkesatőhez, Takarékpénztári épület földszint, — anyagi részét illető közlemények pedig a kiadóhoz bérmentve intéMBdők: SAGY-KANIZ8A Wiassloshiz. Bérmentetlen levelek csak ismert eninkatársaktól fogadtatnak al. Mlrtstésst $ hasábos petitsorbao - .ásodszor « • minden '' további «őrért 6 kr. 5Y1LTTERKKÍÍ lorookint 10 krrt v. :etnek fel ginestári illeték minden wyei hirdetésért különf 4 JO kr 6setend6. a Ij.-Kanizsaváros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kanizsai kereskedelmi s ipartonk", a ,«.--kanizsai takarékpénztár'' a .zalamegyei általános tanitótestfllef, a „n.-kanizsai kisdedneveló egyesület'', a „soproni kereskedelmi s iparkamara n.-kaniai külválasztmánya s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. tfetenkint kétszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalma lap. elóbb O INT c Késiratok tu»> nem küldetnek. —_ »__ nem "1 Felhívás előfizetésre! A „ZÁLÁJL mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szives beküldését kéljük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) Zalamégye részvétirata gróf Alikó Imre eíhunyta alkalmából özvegy báró Vesselényi Ferenczné, született Mikó Anna grófhöhez. Méltóságos báróné! Kegyelmes asszony! Zalamegye törvényhatóságának egyetemét képviselő bizottságunk mai napon tartott közgyűlése mély kegyelettel emlékezrén meg niéltóságod boldog emlékű édes atyja, néhai gróf Mikó Imre nr ő nagymél-tuságának a haza iránt szerzett halhatatlan érdemeiről, hálás elismeréssel határozá el, hogy az ő elhunyta által támadt országos veszteség feletti fájdalomérzete, — melyben ezen megye közönsége hazafiúi teljes részvéttel osztozik — és a dicsóültnek any-nyi érdemekkel ékitett emléke Zalamegye jegyzőkönyvében megörökíttessék. De nem tartanánk teljesnek a kiérdemelt nemzeti hálából eredó kegyeletünk kifejezését akkor, ha egyszersmint meg ne emlékeznénk azok bánatáról, kiket az elköl-tözötthez a földi lét leggyengédebb köteléke csatolván, az elvesztés feletti fájdalom is legközvetlenebbül sujt! Fogadja azért méltóságod — a mélyentisztelt gyászoló család összes tagjai nevében is — sziveink mélyében ápolt hálás elismerésünkből fakadó részvétünk s azon hó óhajtásunk kifejezését, hogy a gyászeset alkalmából országszerte nyilvánult közérzülettel egyesülő eme részvétnyilatkozatunkban enyhitő vigaszt találni kegyeskedjék a sors oly csapása felett, mely, habár fájdalom érzetével tölti is el a keblet, de kell, hogy megnyugvást is adjon. Isten intéző hatalmában és azon tudatban, hogy az el-hamvadottnak hiven betöltött földi rendeltetése véges határait túléli emléke és azt ápoló nemzetének hálás kegyelete! Fogadja méltóságod mély tiszteletünk és részvétünk ismételt nyilvánítását. Kelt Zala-Egerszegen, 1876. oktober 2-án tartott bizottsági közgyűlésünkből. Zalavármegye közönsége. Kirándulás az aggteleki barlangba. Elkésett a tán a pusztában elhangzó tző lesz az, mit a t. olvasóknak mondok. A napi lapok eleget irtak róla annak idején 8 épen ez-ejtett gondolkozóba, váljon írjak-e én is, vagy csak magamban elmélkedjem felette, elűzve ez által néhány magános órának — miből bőven jutott ki osztályrészem — unalmát. Végre azonban elhatároztam magamat arra, bogy irjak néhány sort azon útról, melyről oly szép emlékekkel tértem vissza: a magyar történelmi társulat kirándulásáról,— vagyis inkább azon mellékkirándulásról, melyet a történelmi társalatéval kapcsolatban tettem, ennek még két tikjával; ->- s teszem est azon reményben, hogy talán mégis sikerülend olyan aprő részleteidről, mikre a napi lapok ki nem terjeszkedtek, egyetmást, érdekeset elbeszélnem. — A társulat az idei kirándulást Gömörme-gyébe intézte, az evvel összekötött gyűlést a megye székhelyén, Rimaszombatban tartván meg. Igen, Rimaszombatban. — A gömöriek nyelvén: Bátyi ban. Uova megy kend ? — Batyiba. — Micsoda Batyiba? — Szombatyiba. — Micsoda Szombatyiba? — Rimaszombatyiba. így tudja meg a más vidéki ember, hova megy a gömöri atyafi: Batyiba. * Épen olyan, mint nálunk Zalamegyében: Szentergyán (Szent-Adorján.) Hogy «ni lett a sajátképeni kirándulás eredménye, azt a történelmi társulat közlönye a „Századok" bőven tudomására fogja hozni t. olvasóinknak. — Én — ne vegyék szerényte-lenségnek — csak magamról, illetőleg azon mellékkirándulásról fogok beszélni, melyben résztvettem. Ne féljenek semmit; —jöjjenek csak bátran utánam; — lemegyünk a föld gyomrába; — nincs sötét, világit a fáklya ;v— nem tévedünk el a kunált utczákon, jó vezetőnk van; — ne tartsanak tőle, hogy ránk szakad a begy, hisz ezred éves sziklák tartják a boltozatot; még pedig olyan sziklák, melyek nem por-ladnak el az idők vasfoga alatt, hanem inkább erősödnek, vastagodnak a természet toly ton működő ősereje által: — ne riadjanak vissza, ha néhol hajolva kell áthaladni az alig pár láb magas üregeken, majd mindjárt kinyilik a föld alatti láthatár s csoda szépségével bőven kárpótolni fogja önöket azért a kis kényelmetlenségért. Jöjjenek az — aggteleki barlangba. Majd én vezetem önöket; — megmutatok mindent; — az a fáklyafüsttel bemocskolt kő — az a csodaazép csép kő oszlop — az az örök éjhez szokott patak, mely itt foly lábaink alatt — az a feneketlen mélység, mely elnyeléssel fenyeget — az a sikos kő, melyen nagyon kell vigyáznunk, hogy le ne csuszszunk — az a kristálytiszta forrás, mely a természet által faragott medenczében oly felséges italt kinál — az az óriási szikla, mely ott függ fejűnk felett, mintha mindjárt ránk akarna szakad ni — mind, mind jó barátaim; három napot töltöttem együtt velük — fájt, midőn meg kellett tőlük válnom — s oly jól esik, hogy most még egyszer láthatom őket, midőn önökkel oda visszatérek. De lassan — bocsássanak meg, hogy nem vesetem önöket mindjárt a legszebb helyekre; — épen azon uton, azon módon fogunk haladni, a mint én mentem. — Mielőtt a barlang szépségeit megtekintenők; három napot kell töltenünk egy füstös üregben, melyben a sötétségen kivül egyéb figyelemre méltó a felszínen nincsen, de annál több van a föld alatt, ha azt ezred éves nyugalmából ásóval, kapával, csákánynyal kiforgatjuk; — ha keresztül törjük a csép kő réteget s megnézzük, mit hagytak ott azok, kik előbb lakuk ott, mint az a kő folyadék alakban lecsepegett a boltozatról s szilárd réteggé keménykedett. Ez a komor üreg az úgynevezett csonthás. De még előbb nézzünk körül a vidéken, mielőtt leszállanánk a föld alá. Aggtelek egyike a legegyszerűbb faluknak. Kietlen sziklás talajon épült — semmi nevezetessége nincsen. Egyik falu végen van a templom, másikon á torony, pedig tulajdonképen az összetartozik, mert mindkettő az evangélikus vallásuaké, mely valláshoz tartozik az egész község — kivéve két zsidót — egyik a boltos, másik a korcsmáros. Ez utóbbi gyászos nevezetességre vergődött az aggteleki expeditió történetében — a mennyiben — határozottan merem állítani, ha még három nap ott időzünk, sikerült volna neki velünk az, mi a czigánynak nem sikerült lovával; hozzá szoktatott volna bennünket a — koplaláshoz. A falu felett egymás mellett két nem nagyon magas, domború tetejű kopár hegy fekszik, melyen puszta sziklánál egyebet nem látni — azonban mint mondják, tavaszszal a szikla közt bár ritka, de jó fű terem s juhlege-lőnek használható; — ezért holdját megveszik örökárban — 5 frtért. Ezen hegyek alatt nyúlik végig a hires aggteleki barlang, a nép nyelvén: baradla. TÁRCZA. őszi dal. (Anyámhoz.) A tprmfcszet és az ember Őszén bir csak emlékkel, — Hervadt virág ■ bádgyadt asemek Unit képein merengnek el . . . Anyám 1 neke2 is már a mait Emlék kossomját fonja, — Virág- — 8 tövis ! — jó lelkedet Égeti, hevíti — « vonja. é * S felfakad könyed, imád a a Boldogság egy-egy «¿haja, Értelmid e «zent harcsa közt Lelked dalom érzi ? — hallja ? . . Emlékszel-e? hogy én harang 8zivedt51 érintett harang, — KöxeL, távol — csend • viharban Feléd zcneg minden agy hang. Feledh etlen, hogy én forrás Jöve szived közepéből — Árnyban, fényben fatva mindütt Lelked sugárzik tükréből. 8 érezned kell, hogy én madár Fészkeden felnevelt madár. Lelkem minden gondolata Szivedre dalolva beszáll. . . Jöjj hát multad virágival, Tövisével hozzám jöjj el, — ''Virágaid felöntözöm, Tövisid elrablóm kéjjel. Hadd legyek melletted harang, Dalló ajkú madár, folyam; — Hadd zengek dalt, imát neked, S bánatod el hadd csókoljam, GUOTH GYULA. Az árra. Vesthoff E. után: Babos Szidóniától. » (Folytatás.) »Kedves, kedves mama, annak bizonyosan a lelkész az oka, mert ő mindig oly hangosan és ájtatosan ásít, hogy nekem akaratom ellenére is utána kell tennem, de ma nem aludtam, ments meg Isten, csak szemeimet zártam le, hogy ne kelljen őt látnom. De most anyácskám, nemde megengeded, hogy Vandához megyek?" „Én nem bánom," mondá Vanda és Melánia anyja néhány pillanat múlva, Vanda fösvény és én teljesen bizhatom benne. Ha te nekem megigéred, hogy nem leszesz gyerekes és a jó társaságban mint egy felnőtt leány fogod magad viselni és minden tárgyban Vandának pontosan szót fogadsz, akkor József elvihet Baranovba." „Ezer, ezer köszönet, kedves legjobb anyácskám !" kiáltá Melánia, az ő anyját csókokkal borítva és énekelve, ujjongva ugrált körül — mint egy csintalan gyer^nek, mig mamája bo-szankodva kiáltá „Melánia, Melániái Te elrontod a narancsfákat, nem leszesz te már soha okosabb ? Én gondolom, szerencse lesz reád nézve, ha te egy ideig Vandánál leszesz, de csak ugy, ha te majd mindig szót fogadná! neki." „Oh, minden bizonynyal, én mindent megígérek," éneklé Melánia, még mindig tánczolva, ''hogy a setét fürtök legrendetlenebb módon fogták körül a kedves arczot és csak a barna szemek néztek vigan elő; mindjárt rá egészen komolyan kérdé: „ De hát mikor szabad utaznom ? még ma ? kedves, kedves mama, még ma?" „Nem, ma már nem, menj fel szobádba és hadd Zsófia által holmidat becsomagolni, hogy te holnap korán reggel elutazhas." „Mindjárt!" szólt Melánia már az ajtóban és ugrálva repült fel, csengetett erősen komor-nájának és midőn er nyomban meg nem jelent, tobbantott bossusan piczi lábaival, felszakgatott minden szekrénytés dobált mindent idestova,egy percznyi türelmetlenségét gyorsan feledve, ült mélyen eltemetve selyem, csipke és virágok közt, szeszélyében egészen feltornyositva. Akkor azzal töltötte idejét, hogy az ép akkor megjelent komorna fejére egyik koszorút a másik után rakta rá, neki egy kicsi tükröt elébe tartva, egészen felhevülve nevetett, míglen Zsófia a tréfás játéktól elfáradva, szorgalmasan a csomagoláshoz látott éssegitségül hivta Melániát, mert maga nem végezhette el. így dolgozott a két kis leány szorgalmasan. A mouselinszalagot, csipkéket és egyéb tárgyakat dobosonkint, csak néha-néha szakította félbe egy njongó kiáltás végzetes mun-kájokat a. karácsoni hé^ mely hazánkban oly sok kezet foglalkoztat, oly sok ezer édes titkot rejteget, mi a gyermeki sziveket oly türelmetlenül várja sok gyönyörűségével, mit a karácsonyi ünnep haz oly mozgásba, hogy csaknem minden éjjel álmaikban csak illatos fákat és gyertyafényt látnak; a karácsonyi ünnep ezen varázsa Lengyelországban nincs. A lelkesültség az adás és fogadásra; ~a tisata öröm többféle meglepetéseik iránt; a hozzánk tartozók kisebb óhajtásainak teljesítése Lengyelországban teljesen ismeretlen. Ott a karácsonyi ünnep oly lehangolt és színtelen, mint a téli természet. Kincs njongó öröm, hiányzik a körülrajongó kedvesség, mely ezen ünnep magasztosságát jelenti. Baranowban mindezek daczára fényes előkészületek tétetlek. Vanda utazásai közt ismerni tanulta a német karácsonyi ünnepeket; látta a karácsonyfákat sokféle lángoló gyertyáival, habár azon elragadó hangos örömöt a körülálló gyermekeknél rettenetesnek találá, még sem bir la elfelejteni a pillanatot ée elhatározta, hogy a nagy teremben ritka nagyságú karácsonyfa állíttassák fel. Egyedül tett mindenféle készületéket s amint már csak két nap volt hátra, a fa annyira meg volt rakva mindenféle ragyogó kíncsekkel, mennyire csak ágai elbírták. —'' Vanda ezután becsukta a terem ajtaját és magával vivé a kulcsot. Alant a lakszobában, régi helyén, a kandalló előtt ült az öreg gróf, lábai meleg pamuttakarókkal voltak borítva. Komoly köszvény-fájdalom bántotta, mely tökéletesen a szobához lánczolá. Itt többnyire egyedül volt. De nem 1 igy sokáig. Irt Fülöp fiának Párisba és kérte, hogy jönne hozzá, maradjon nála, neki, az életuntnak szemeit bezárni. Fülöp egyetlen fia volt első házasságából gróf Valinskynak; előkelő nevelésben részesült a mint legfőbb ifjú lengyel aristokrata Párisban tartózkodott. Gyengéd szeretettel csüngött atyján, ki viszont istenítette fiát. így mindketten a legnemesebb rokonszenvvel álltak szemközt. Néhány év múlva azonban az öreg gróf levelei egészen más szint öltöttek; kevesebb szeretet, gond, sőt fösvénység nyilvánult Fülöp irányában. Sokáig nem tudta Fülöp e talányt megfej- A barlang bejárata a falától éjszak felé, gyalog menve egy negyedóra járáara, a begy oldalban szögletet képeaő, 150 láb magas sziklafal aljában van, a körül fekvő talajnál vjda-mivel alacsonyabban, ugy, hogy egy kis lejtőn juthatni oda. A bejárásra zárható ajtót készíttetett a barlang tulajdonosa, az aggteleki közbirtokosság a annak kulcsa a bírónál van, ki a barlangot bérben bírja, a mí abból áll, hqgy neki van joga a barlangot a látogatóknak mutogatni a ozektól a szokásos dijakat szedni. Ezen jogért fizet a közbirtokosságnak 105 firt évi bért. Vezetőket maga mellett Ő alkalmaz a köz8égbeliek közül, természetesen a barodlá-ban jártas keltea embereket, a milyen Aggtelek községben alig van 10—12, mert ott sem mindenki ismeri a barlangban az utat. Augusztus 24 én reggel indultunk ki az aggteleki vendéglőből báró Nyáry Jenő vezetése alatt, Thallóczy Lajos és én, mint az ásatásra kiküldött hármas bizottság — biró, mint vezető s az ásatáshoz a megye által kirendelt 15 napszámos kapával, csákány nyal és kosarakkal felszerelve. A bejárathoz érve, meggyújtottuk a fáklyákat s «1 búcsúzva a felénk mosolygó naptól, leszálltunk a fold alá. Valami titkos érzés futott rajtam végig, mit magam sem tudtam megmagyarázni, váljon borzadály, vágy, avagy mi lehet. Sohasem voltam föld alatt. A bejárástól meglehetős magas, de nem nsgyon széles folyosón jó darabig lejtősen lefelé haladtunk, útban érvén az úgynevezett kéményt és pitvart, melyek közül az első a felső sziklába kup alakban benyúló, az ~ utóbbi közönséges, szélesebb üreg. A menés a lejtőn lefelé kényelmetlen, mert az utat csúszós törmelék kő fedi s itt ott nagyobb kövek hevernek. Nemsokára már kétfelé ágazik az ut; — az egyik balra visz a denevér barlang felé, a másik jobbra egy sikátoron ál a — csontházba. A csontház több szakaszból álló, széles, vagy mintegy 4— 5 öl s némely helyen ennél is magasabb üreg, egyes szakaszai lehetnek oly nagyságúak, mint egy közönséges tanácsterem. Oldalfalai rendetlenül összehányt sziklákból állanak, szépség nincs rajta semmi, sőt ellenkezőleg. A földön elszórva Bok csontot találni. Iniíét vette nevét. Ebben a komor üregben töltöttünk három napot. Körültekintettünk, hogy melyik göröngyöt mozdítsuk ki először helyéből, hol kezdjük a kutatást. Az első szakasz, hova ériünk, szép sima talajú, de sáros hely — féloldalra kihajló szikla falaival, alkalmasnak mutatkozott ugyan, de eleinte mi is még kényesebbek voltunk s elmentünk a legvégső üregbe, mely a többínéi magasabban fekszik s talaja száraz. Itt a munkásokat három felé osztva, három helyen kezdettük az ásatást. Az első kapavágásra már csont és cserép töredékek fordultak ki, miket gondosan beleraktunk a velünk vitt kosarakba. A felső föld réteget kiaknázva, lefelé ásattunk, mindig más és más rétegbe, melyek szi- teni, hogy minő hatalom változtatta át atyját, mig végre hírt kapott a házasságról. Most minden világos volt előtte. Egy szép fiatal asszony foglalta el az első helyet atyja szivében. Minden közvetítés, melyet a házasság ellen tehetett, már későn érkezett volna, azért hallgatott; csak röviden azerencsét kívánt és hova — tovább a levélváltás végkép elmaradt. Mélyen s keserű fájdalommal érezte Fülöp, mily könnyű volt a fiatal asszonynak atyját el-, idegeníteni tőle s habár atyja szerencséjeért minden áldozatot szivesen hozott volna, mégis gyűlölte mostoha anyját ismeretlenül, teljes szivéből. Később atyja felhívta a vadászatot hazájában tölteni, ő azonban megköszönve egyéb űrügyet hozott lel s nem ment. De most, most akart menni. Hisz atyja, irt neki, még pedig azon kedves hangon, melyet ő oly rég nem hallott, és sorai magába zárt fájdalomról beszéltek. Nem volna-e kedves atyja oly szerencsés, mini hitte ? El volt határozva. El akart menni haza, atyjának híven oldala mellett maradni, ha mindjárt gyűlölt mostoha anyjával szemben viszály-lyal is. * * . * Mély csend uralkodott a lakszobában, csak Vanda nehéz selyemruhájának suhogása, mely királynői termetét körül folyá, szakította meg az egyhangúságot. Vanda irt és számolt Az ispánok egyike, kezében tartva ka-lapjátyáállt készen az ajtónál várva úrnője parancsait. Vanda felkelt s férjéhez ment; felemelte a leesett pamuttakarókat, magasan födvén lábaira, s épen egy pohár theát akart férjének adni, melyet az inaa hozott, midőn megfordult a még mindig ott látá as ispánt az ajtóban türelmesen várakozva. „Mit akar ön még?"— szólitá meg — „nem adtam-e épen most parancsot ?" nükre s anyagukra könnyen megkülönböstet-hetőleg feküsznek egymás felett, mindegyik egy-egy őakoraaakot képviselve s magában rejtve annak maradványait. Pár réteg alatt néhol caepkőréteg következett, melyet keresztül törve, ismét uj földrétegre akadtunk s így folytattuk as ásatást fél-ölre, egy ölre lefelé. • Meglehetősen kiaknásvs e helyet, vissza- ; felé mentünk az előbb említett aároa szakaszba, j mert akkor már úgyis szurkosak levén füsttől, földtől, nem voltunk többé oly válogatóaak. — Ezt is megásattuk, a mennyire csak lehetett. Es ásatások közben előkerült tárgyak: különféle csontok, emlős és szárnyss állatoké, kezdve a veréblábszár vékonyságú spró csőn-tocskától egész a barlangi medve, szarvas, bölény vaskos csontjáig; — köztük szarvasszarvak a egy egészen ép bölény szarv, melyet épen én vettem ki ezredekig meg nem zavart sírjából ; — roppant nagy szárcsontok, csigolyák — állkapczák fogakkal, melyek legalább háromszor akkorák, miut ajelenleg földrészünkön tanyázó legnagyobb állatoké; — egy egészen ép zerge forma koponya apró hátrahajló szarvak kail — s egy jelenleg nem létező állat koponyája, mely még a lóéhoz hasonlítható leginkább, csakhogy annál sokkal vékonyabb s legalább másfél olyan hosszú. — S ezen különféle állatcsontolckal vegyitett embercsontok, néhány állkapcsa fogakkal, de koponya itt nem került elő. A csontokkal együtt kerültek elő különféle vékonyabb, vastagabb cserépedény töredékek — ujnyLvastagaágu, kavicscsal elegy, tisztítatlan agyagból égetett, kívül belül másolat-lan, minden díszítés nélküli, durva, kezdetleges, vörös és sárgás; — majd vékonyabb hasonló színű, vagy kívülről setétebbre, barna, vagy feketére szinezett — egyenkörü vonásokkal s bütykökkel ékített — majd tisztább agyagból, kivül belül fekete mázzal befuttatott a már — a még ugyan mindig kezdetleges fszekos művészet valamivel magasabb fokáról tanúskodó, néha csak kivül, máskor csak belül, néha így is, ugy is alkalmazott czifrázatokkal ellátott vékonyabb, finomabb cserepek — melyek közül némelyiknek alakját, az oldalnak a fenéktől elhajlását tekintve, egészben óriási edényeknek kellett lenniök. — Sajnos, hogy ily állapotban egyet sem találhattunk, mert vagy utolsó gazdájuknak az utókor előtt menthetetlen vigyázatlansága miatt, vagy az elemek romboló hatása alatt mind darabokra törtek — egészben mindössze csak pár kisebb példány volt szerezhető. Eszközök közül előfordultak a legprimitívebb kőeszközök, leginkább dörzsölő, őrlő kövek; — csontból: hegyesre csiszolt szarvvégek, csonttórök, bunkós csontokból szabályosan hegyesre csiszolva, ugy, hogy a bunkó, vagy forgó kényelmes fogantyuul szolgált — nyílhegyek, tük, többi között egy igen finoman csiszolt, meglehetős nagy s egészen ép füzőtü-féle — ezen kívül különféle alakra idomított csontdarabok, melyek nagy szerszám, vagy ékszernek használtathattak ; — agyagból égetett, négyszögű alappal biró, felfelé szűkebben összemenő, felül domború s közép magasságú táján egyik oldallaptól a másikig négyszögletesen átlukaaztott, „Méltóságos grófnő* — vágott közbe az ispán alázatosan, — „előbbi években a szegények mindig kaptak tüzelőfát Baronowban. Ez az év oly hideg; a hó már nyolca napja hull szakadatlanul; a szegény emberek majd megfagynak, és kérném, ha a méltóságos grófné ez évben is . . . ." „Nem, abból semmi sem lesza, — ellen-veté Vanda hidegen — „a szegények, kiknek ön oly jó szószólójuk, szedjék fel a hulladékot; elég, ha ezt is megengedem.'' „Méltóságos grófnő," — merészelte az ispán megjegyezni, — az utak mind mély hóval vannak borítva, hogyan menjenek az emberek az erdőbe fát gyűjteni ?" „Ha az embereknek oly igen nehezükre esik a fagyüjtés, ugy a szükség nem lehet igen nagy; elajándékozni mit aem fogok s as erdőket kipusztítani sem akarom. No, most már elmehet!" Hallgatagon, s csaknem földig hajtotta meg magát az ispán és a szobát elhagyá. Hallgatva kísérte sz öreg gróf is as egéaz jelenetet Most azonban észrevehető nyugtalanaággal fordult a fiatal asszonyhoz. „Kedves Vanda, én hoztam be azon szokást, hogy évenkint karácsonykor pénz nélkül sdassék fa a falu szegényeinek, és óhajtom is, hogy ebben a télben se történjék kivétel." „Tehát erdőidet és jószágaidat nélkülözni akarod csak azért, hogy e vadnak kedvébe járhass"— mondá Vanda — „oh, a szegények bizonyára nincsenek oly szükségben, ha csak az ispán nem volna bsrátjuk; talán több ily egyén vándorol egyik-másik uton, mint a mi javaink elkobzói." „Ez nem lehet tolvajaág; a szegényeket oltl mázni kell;" — ellenveté nyughatatlanul az Öreg gróf, — „ő megoszthatja a sajátját ve-lök. Vanda, Vanda, es nekem igen nehezemre esik ; oly kevés réasvétet mutatsz as elnyomot- vörös tégla készítmény, melyet a régészek bálvány képnek tartonak. Egy bronz tü és egy közönséges evőkéa nagyságú, kissé hajlott alakú s hajláaa felől éleaitett metazóeszköz; — néhány agyag gyöngy s több eféle, mik már emlékesetemből elmosódhattak. Faeszkösök, természetes, nem fordultok elő; — résnek, vaanak a általában a két darab bronzon kivül érczeknek semmi nyoma. Egy helyütt világosabb ssinü, rothadt polyva forma, ismeretlen növény hulladéknak látszó réteg találtatott, melynek meghatározása tüzetes vizsgálatot igényel. Eseket rejtette magában a csontház; — s rejthet még többet is — de egyelőre megelégedvén ennyivel, másutt is akartunk szerencsét próbálni s harmadnapon a csontházhoz vezető sikátorban kezdtük meg a munkát — s végén csattant az oator. Eddig megtaláltuk azon helyeket, hol a barlang őslakói tanyáztok ; megtaláltuk as edényeket, melyekből ettek; megtaláltak a. miről l«ették a huat: a csontokat; — most ráakadtunk azokra, a kik ott tanyáztak, a kik Otthagyták a csontokat, ráakadtunk magukra a barlang őslakóira, kik ott feküdték örök álmukat aludva s most a kegyelet nélküli utódok által nyugalmukból kiforgatva, világ csudájára a musecunba tétettek, mint akár valami kitömött vadmacska, vagy borszeszben kiáztatott cserebogár. Megtaláltuk őket! Temetőben vagyunk« S e hely épen temetőnek való. — Nincs tejfa, nincsenek virágos sírhalmok, de ott állnak a sziklák örök csendben, örök sötétben, ez sokkal jobban beillik temetőnek. E sikátor mintegy 3—4 méter széles, körülbelül ugyan ily magas, hosszúsága 30—40 léj>és; — oldalait csepkősziklák képezik, melyek felül góth ív forma hajlásban egyesülnek. Es üregben is három helyen kezdtük meg egyszerre as ásatást a sziklafal mentében s kevés idő múlva előkerült az első koponya, melyet a felfedező munkáa mohó őrömmel kapott ki helyéből, hogy övé legyen as elaő találás dicsősége. De meglakolt érte, mert a koponyának állkspcsája hiányzott s neki össze kellett keresni a kihányt földet, hogy nem keveredett-e el valahol az állkapcza. Hasztalan minden keresés, az állkapczát nem lehet megtalálni. Jön a másik koponya, jön a harmadik s így tovább egéss tizenkettőig, hanem azután vigyázóbbak lettünk, hogy az állkapcza el ne maradjon. Egy előtűnt koponyát egész vigyázattol bontottunk ki a földből, azépen, csendesen kiemeltük, nem maradt ott belőle aemmi — de hiányzott az állkapcza. S így feküdtek ott mind állkapcza nélkül. A temetkezésben, ugy látszik rendet tartottak. — A sikátor két oldalán végig a szikla tövében — fejjel az ut, lábbal a szikla felé feküdtek, arcsczal fordítva lefelé; — a fej alatt egy lapos kő, felette szintén ilyen; a csontok körül cseréptöredékek s mindegyik mellett valami pörkölt forma mag — gabona féle, vagy köleshez hasonló s egy borsó nagyságú és alakú, tok iránt, még a segélyt is megvonod tőlük; Isten neked oly kedves vonásokat kölcsönzött, hogy én egy angyal jóságát imádtam benned, de arezod meghaaudtol, szived szikla kemény és könyörtelen! Szegény, ssegény kis Genovefa 1 O majd hidegaéged miatt szenvedni fog! Ea én oly erőaen reméltem, hogy te a szegény árva lánykának elvesztett anyját pótolni megkísérled!" Mély sóhaj tört elő as öreg gróf melléből, s keserű felleg ült vonásain. Vanda kesébe rejté arcsát és hallgatag ült; most fölemelé a nemes főt; arcsa halvány volt s ragyogó szemeiben könyek csillogtak; egy gyors mozdulattal megragadta a gróf mind két kezét, hévvel ssorítá azokat szívéhez s szólt reszkető hsngon: „Mily igazságtalan vagy irányomban, hogy így feddeas Konstantin 1 Én miattam tör-ténik-e, hogy a jövedelmeket gazdaságodból gyarapítani óhajtom, as életet elviselhetőbbé teszem s megtakarításokat eszközlök?— Nem lesznek-e mind ezen javak egykor Fülöpé? — Fülöpé, kit még nem ia ismerek, ki bizonyára gyűlöl engem, mert ha nem, már rég itt volna, én azonban szeretem őt, mert a te fiad. Örökségét nem akarom megrövidíteni, mert óhajtom, hogy engem ne mint tolakodót tekintsen javaiban ; erőssakkal oda fogok hatni, hogy, habár szeretni nem is fog, legalább tiszteljen; mindent hiány nélkül akarok neki átadni, ha Isten ugy akarja, hogy még éljek, midőn Fülöp javait átveszi." Ez utolsó szavaknál hangosan kesdett sírni. „Soha aem gondoltam magamra,8 — foly-totá tovább akadozva, — „caak érted és fiad kedveért fáradtam a tettem mindent; megérdemeltem ezen asemrehányást a részvétlenség s keménység miatt, de, hogy engem ily igazságtalanul ítéltél e), es igen, igen fáj." — l fekete színű, de senki által nem ismert növénymag. As elől került koponyák után folytattuk az ásáat a teat irányában, de a nyakon tul alig mehettünk pár arasznyira, a többi as oldalfalat képeső azikla alatt volt a hogy hossá juthassunk, a sziklát kellett bontani. Miként történhetett ez? — Hogyan ásták a ékelték be a testet annyira a azikla alá? Bizony nem véetek azok airt a aziklába, mert hozzá való eszközük sem volt, hanem a szikla nőtt rá a csontvázra. Midőn azokat oda temették, a folyosónak olyan aséleanek kellett lennie, hogy a fejtől a lábig az egéss test azabad helyen feküdt s talán még azon belül is volt legalább egy kis hézag. (Folytatása köv.) TÖTTÖSSY BÉLA. Helyi hírek. - — Kinevezés. A földmivelés, ipar- éé kereskedelmi ministerium Donáth Lajos Buda-pest-vári kir. távirdsállomási főnököt, főtiszti ranggal a nagy kanizaai távirdafőállomás főnő kévé nevezte ki. — A nagy-kanizsai polgári iskolának jelenleg 129 növendéke van. —Epe. Zalamegye nevét vÍaeiő„Zalatt lap vezérczikkjében ez áll: „ . . . e megyében a közügyek — hosszú idő óta — . méntek ugy, a hogyan, de nem vezettettek. Tökéletes decen-traliaatio, minden kösponti mosgató erő nélkül. Minden hivatal dolgosott,aaját belátása szerint megállapított rendszer, felügyelet, ellenőrzés és öszhangzás nélkül. Nem csoda tehát, ha ily állapotban a megye caak névleg létesett, nem pedig mint egy bizonyos czélra, elébe szabott hivatással működő erkölcsi testület aat." Nagy azavak, rettentő értelem ! Szegény Csutor, ezért őszültél meg a megyei azolgálatban, ez jutalmad a no83zu évek után . . . Szegény Svaatics, ezért buzogsz azép tollad egéaz erejével Zalamegye jó hire s névéért... Szegény SkublicaZsigmond, ezért viszed a megyei pénztári számadásokat oly lelkiismeretes buzgóaággal . . . megtámadva Zalamegye egész tisztikara 1 „Folügyelet, ellenőrzés nélkül" hagyva, — mit szól a 600 tagból álló bizottmány? Glavina, Inkey, Csesznák Sély-lyey, Nóvák, Nsgy, Bessenyey, Skublicsok, tíarczák, Thassyak aat, mit ásóitok ebes? Mi, nehogy a fentebbi éretlen, tinta helyett epébe mártott vadkifejesés a közérzület tolmácsolásának tekintessék, ezen közbotrányt előidéző szörny szüleményt, a bizalom és köztiszteletérzet e flsgrans megsértését határozotton — visz-szautasitjuk. — Földrengés észleltetett Nagy-Kani zaán és vidékén okt 11-én éjjel s 12-én reggel b óra 50 perczkor ; Surdon a harang az erős íngás következtében megcsendült, a nagy-kanizsai azent Ferenczrendűek templomának egyik réaze pedig megrepedezett; a rengés délről észak felé húzódott Okt 13 án délben 12 óra 40 perczkor ismét erős földrengés volt észlelhető. — Nagy-Kanizsa, 1876. oktober 10. A halál, a kérlelhetlen halál ismét egy, az emberiség, a jótékonyság tündöklő példányát sza Vanda ismét kezeibe rejté srczát és sírt hangosan a lázasan. „Vanda, Vanda I" — kiáltá as öreg gróf, ki öt felemelkedve a meghatottan hallgatta — B Vanda bocsáss meg nekem, as öreg balgatagnak, ki nem tudja, mily drága kincset adott Isten neki 1" — finom kezeit ajkához emelé s ezer csőkkai borította. — „Oh, Vanda, ismét boldog lessek; hisz most tudom, hogy Fülöpöt szereted ! Mily édes érzés ez nekem, tudva, hogy szeretettel fogsz eléje lépni, annak, kit én oly melegen szeretek és oly sóhsjtozva várok 1 És — nemde, a sze gény Genovefát is fogod szeretni." — folytatá tovább as öreg gróf, — kedveskedve simítván végig s sötét fÜrtökst „Te ssivedbe fogadod őt, barátnője és anyja leendeas neki ? !M Bájos mosoly vonult át Vsnda szép vo nászin a mondá határozottan: „Minden esetre, a a nálunk töltött napok emlékezete sohase hagyja őt eL* — „Oh, mily jó és kedvea vagy I — mondá az öreg gróf örömmel, — „mily felséges karácsonyestét fogok átélni; oly víg és boldognak érzem magamat, mint már rég idő óta nem! Hisz mí oly kedves vendégeket várunk: Fülöpömet, ifjabbik nővéredet és Geniát! Nem mondtad-e, hogy Melania tizenhat éves? Oh mily szép, akkor mindkét lány pompásan fog rokonszenvezni!" „Remélhetőleg," — veté közbe Vanda szórakozottan, a aggódva folytatá, — »kedvesem már későre jár az idő, talán nyugodni ké-azülnél; én csengetni fogok." — „Tedd ezt kedves Vanda, oh, ma jó éje-lem leaz!" (Folytatása köv.) í .''TOI jutotta ki «órából, egy tiszteletet és ..„becsülést kiérdemelt család kebeléről, Hirsch-Gvula alsó-domborúi lakóst, kit, bárha a ^¿i ö7 éves korában, mégia az élet mezején ,orAn u&i&lt. Akik Hirschler urat ismerték, azok rtiunk együtt a család bánatában és fájdalmá-. ^toznak. Nemes volt ő tetteiben, mert nem .3ert soha é* semmi körülmény közt valláakü-■ b»get'' Döki minden ember felebarátja volt, ^rtott» egé» életén át: „mit nem kiváuas maidnak, ne cselekedd azt másokkal." Bárha iz-; ^ vallású volt, mindamellett már több, oiot negyven éve, hogy Ujlaky keresztény fér- - r»l folytonos kereskedelmi összeköttetésben : ;0Vle jó és balsorban osztozott. Ő volt az, . szűkölködőt segély nélkül el nem bo--íijtoUa. a lüz károsultaknak az összes •Jkézési fatárgyakat minden előleg nélkül több rí uírlesz1®0 mellett, csak hogy minél gyorsában hajlék alá jöhessenek, a folyó árnál olcsóbb ,-on kan»at nélkül előlegezte, az illető becsü-,teSSt;<rére bizta tartozását, oly részletben, ami-;''ben csak tehette, törieszthette. Ö volt az, ki "t iskolákhoz, bárminő iskola volt az, anyagot [itS0„ feltétel mellett adott; — a számosak körül álljon itt e néhány: Eszteregnyén, hol 95 ¿.¿x porrá égett, a hozzá szükséges épitkezési •eítkát. léczet, más szükségelt fát adta, Füz-v.iigyou háromszori tüz után az összes szükséget minden előleg nélkül kiadta, — az ottani i«kolaépitéshez szükséges tárgy-vkat több évi ''.Orl&iiés mellett nemcsak adta, de a hely szírért is szállittatta. Nemcsak a család, de bátran elmondhatjuk, a vidék halottja, kiválólag Mu--tköz érzi a nemes férfiú elvesztét, hol valódi iirja volt, hol a szegények és árvák valódi vé-¿Jióket kesergik. A hazai irodalom, a nemzeti jj kiváló pártolója, az alsó-domborui olvaaó- iör c^vik buzgó alapitója volt Legutolsó őrösét Dvilvánitotta akkor, midőn tiszteletére az ;.ién a varasdi magyar fürdővendégek testületiig meglátogatták vendégszerető házában. Jellemző, hogy a boldogult mindig magyar ruháim járt. Mit szóljunk a háziúr vendégszeretetéről, itt megakad a toll kezünkben, mert, bárha Muraköz a magyar vendégszeretetről egész Ma-jvarországon ismeretes, de Hirschler ur háza mindezeken kitett, mert azt az önzéstelen szeretetet, melyet ö tanúsított, átérezni igen, de leírni képesek nem vagyunk, csak az vigasztal, hogy gyermekei megtanulták a becsületben megőszült fáradhatlan atyától, mint kell egy becsületes honpolgárnak élni és mit kell cselekedni, hogy neve maradandó'' legyen, — élni fog 6 még soká, neve arany betűkkel van ismerősei szivébe vésve, — nyugodjon békében — áldás legyen hamvain l — Kimutatása a nagy-kanizsai város-kapitányi hivatala által 1876. óv Ill-ik negyedében, az az julíus 1-től egész september 30 ig tett munkálatok és elintézett ügydarabok felett. A városkapitányság álul alll-ik negyedévben a csend és rend, személy és vagyonbátor-íág íentartása tárgyában letartóztatott gyanús egyének száma 332, ezek közül további intézkedés végett áttétetett a kir. törvényszéki vizsgáló bírósághoz 8, a kir. járásbírósághoz 6, a 48. gyalogezred hadkiegéazitő parancsnokság-pó* 1, eltolonczoltatott 58, kötött menetlevéllel «küldetett 15, rendőrileg megfenyitetett 244, js®ze;n 332. Személy, vagyon és egyéb rendőri ügyekben a panasz tárgyaláai jegyzőkönyv szerint elintéztetett 438. Más hatóságoktól beérkezett hivatalos megkeresések száma 444. A «emély és vagyonbiztonság kedvező lévén, na-¡ryobb bűntett nem fordultelő. Nagy-Kanizsán, 176. oktober 10 éa. Szakonyi vkapitány. — Lókiállitás. A földmívelóa-, ipar- és kereskedelmi ministeríum által Zalamegye lótenyésztésének emelésére kibocsájtott hirdetése ¿lapján az e czélra engedélyezett 80 darab arany jutalommal báró Putheány Géza, mint a zala-megyei gazdasági egyeaület lótenyésztő szakbizottság elnöke által vezényelt lókiállitás Kar-ttagh testvérek által ingyen engedélyezett helyiségben számos résztvevő jelenlétében okto-W 8-án d. után 2 órakor ünnepélyesen megtiltatván, miután az igentisztelt elnök ur, mind a magas kormány, mind pedig a megyei gazda-*gi intézetnek a lónemesités iránti ssándokát közölte, a kiá''litást megnyitottnak és a bíráló bizottságot működése megkesdésére felkérte, eltóben is a csikós kanczák vezettettek elő — e tárgyban 29 kiállító volt, köaöttök Dervaríca János kozmadombi és Benczik Ferencz kanizsai ^kós, miután a különben I-ső jutalomra érde-^esittettek, az arany jutalomról lemondottak, lányos díszoklevéllel tüntettek ki — s igy az jutalom két részre oszUtván, más két egyén jutalmaztatott, még pedig Tivadar Ferencz De-kánovecz 10 drb. arany, Caernyovits Mátyás Novákovecz 8 drb, Palkó vita János 6 drb, Gel-séról — Furdi Lénárd Novákovecz 6 drb. Kuz-^''ca József Gelse 6 drb, Dervaríca János Kozmadomb 5 drb. A 3 éves kanczacaikók után Skalcsics Elek Hodosa 10 drb, Sántek Márton % drb Novákovecz — söjtöri Csaby Lajos 6 drb, Kodba József Novákovecs 5 drb, ugyanas má-8>k csikó után 5 drb, Sántek Márton Nováko-vecz 5 drb. Most, midőn a magaa kormánynak een, a lótenyésztés emelését czélzó nemes in-^kedéseért gazdaközönségünk nevében hálás elismerésünket nyilvánítjuk, egyúttal sietünk J»vm figyelmükbe ajánlani, hogy csakis az állami ménektől nyert csikók lettek jutalmazva, érdemesnek bár több csikó is mutattatott, de ▼ajha mindjárt észrevehető volt, hogy sz spa, mely után származott, nem az állami méntelepből került ki, hogy jövőre iparkodjanak az állami méntelep ménjeit igénybe venni. Mindazon áital kedvesen esett az igentisztelt elnök ur, ugy a bíráló bizottság azon nyilatkozata, hogy Kanizsához csoportos községek a legjobb lóanyaggal rendelkezvén, csak gondozása szükséges. Kováts. — Rendőri Mr. Sánta György gr. Somsits Adolf ur kocsisának pénzerszénye 28 frtés 78 krralf. hó 11-én éjjel a ,Hattyú-vendéglőben ellopatván^ a tettes a vaspályai udvarban, midőn tovább utazni akart, az ottlevő rendőrség által letartóztatott, a tolvaj a kir. járásbírósághoz további bünfenyités végett átkísértetett, az ellopott összeg pedig tulajdonosának visssaadatott. — Rövid hirek. Amim grófot a berlini törvényszék öt évi börtönre ítélte. — A n.-kátai postakocsis orgyilkosság áldozata lőn. — A görög király Bécsben van. — a Zichy család seniorja gr. Zichy Zsigmond 76 éves. — Damjanich mankója Papp Miklósnál van Kolozsvárott. — Lúgoson Bonnaz püspök 60 ezer forintos leányiskolát építtetett. — A lévsi tűzoltó-egylet zászlószentelése okt. 5-én volt — Turinban női trappiata (örökösen hallgató) apátságot állítottak föl. — A törökök hat havi s a szerbek 20 napi fegyverazünetet akarnak. — Az Uchatius ágyukra ujabban harmadfél millió forint kell. — Vegyes hirek. - Az orotz barharismusról Shuyler Jenő, a Londonban néhány nap előtt megjelent pTur-k esz tán" művében, kitől basibozukok felőli első kegyetlenségek ismertetései is erednek, érdekes adatokat közöl, melyek kétszerte tanulságosabbak most, hogy Oroszország a „humanismus" neveben csörteti a fegyvert. Azon időben, midőn as oroszok Khivát elfoglalták, Shuyler a középázsiai tartományokban volt és a hadjáratban részt vett. Mikor a jomud turkomanok megadták magukat KauíFmann tábornoknak, ez megígérte, hogy bántatlanul hagyja őket ha szomszédaikkal békében élnek. Minden orosz tiszt azt állitá, hogy a jomud békeszerető, becsületes és őszinte nép. De KauíFmann tábornok megakarta őket rettegtetni s értesítette őket, hogy 300,000 rubelt 15 nap alatt hadi kárpótlás fejében fizessenek le kezeihez. A nép elöljárói ezt meg is ígérték teljesíteni, azonban törekvésük haazta-lan volt, mert a kívánt összeget előteremteni képtelenek voltak. Erre KauíFmann megparan-csolá Golovatscheff tábornoknak, hogy az egész népfajt irtsa ki, mit az szószerint teljesített is. Szemtanú beazéli, • hogy midőn Khivától 25 mértföldnyire voltak, Golovatscheff az orosz tiszteket maga köré gyüjté és megparancsolta, hogy ae nemet, se kort ne kíméljenek, hanem gyilkoljanak meg mindenkit Ezen parancs ismételve kiadatott, nehogy egyik vagy másik megfeledkezzék az ugy nevezett, cserkesssty lus* -ról. A parancs pontosan teljesíttetett is, a kozákok veszettek voltak s lekaszaboltak mindent, fér-fiakat,nőket,elaggottakatb gyermekeket rakásra gyilkoltak.Felgyujtottak minden házat, gabnát. szóval mindent, mi a lakósság tulajdonát képezte, semmivé tettek. A kegyetlenség iszonyú volt Midőn a lovasság már bele fáradt, jött a gyalogság és folytatta a legborzasztóbb hajmeresztő kegyetlenkedést és öldöklést. Ezen két orosz tiszt iszonyú tettük jutalmául Sándor czártól, a „békéétől* a legmagasabb rendjeleket és dicséretet kapták. Andidsau város, bár lakói minden ellenállás nélkül adták meg magukat, felgyújtatott és minden élő lény lemészároltatott Ezen bős tfettért Sándor csár Trotsky tábornoknak a Szt.-György rendet adományozta. — Namangan város sem kerülheté el sorsát Ezen védetlen város ellen Sk''oboleff 16 ágyút állíttatott fel és rommá lövette, 3800 ember gyikoltatott meg egy nap alatt. — Mindest számbavéve elég megundorodni a muszka missiótól s belátni, hogy e kegyetlenségek mellett a basibozukoké számba sem vehető. — A papagély, mint gyilkos. Fípps, a vi-lág egyik leggazdagabb embere (négyszáaz milliója van), e napokban Párisba érkezett, hozván magával egy papagályt, melynek beszélő tehetsége bámulatos. Elég előtte egy, bár hosszabb mondatot háromszor-négyszer elmondani, hogy egész érthetően utánmondja. A madár e tudománya egy embernek életébe került Egy nagy Baltimoreban meggyilkolva találtak ágyában egy gazdag bankárt Volt egy unokaöcs-c8e,Domers nevű, kit minden ember tisztelt s nem gyanitottc. volna ő benne a gyilkost, ha e pa-pagály, mely akkor a meggyilkolté volt, egyszer el nem kiáltja magát: „What haveldone! I have murdered my poor oele!* (Mit tettemi megöltem azegény nagybátyámat!) Erre a fiatal embert elfogták s miután több összejátszó körülmény is gyanúba keverte, minden tagadás daczára felakasztották. Elképzelhetni a bírák elképedését, midőn két hét múlva a következő levél érkezett az egyikhez: „Coroner ön nagy ssamár! Egy oktalan állat vallomására felak tatta Domerst, pedig ő ártatlan volt, én vagyok a gyilkos. Én msgam tanítottam rá as előttem jól ismert papagályt arra a mondatra, hogy a vizsgálatot tévútra vezessem. Sikerült Mire Ön e sorokat olvasss, én már távol vagyok as akasstófától s ön soha se fogja megtudni, ki vagyok. H." A gyilkost csakugyan máig sem sikerült felfedezni, de a papagály egyszerre hirre kapott s Fípps, a Jci mint minden amerikai, különben is nagy kedvelője a curiosumok-nak, ezer dollárt adott érte s mindenüve magával hordozza. — Murád sxssulián állapotáról jelentik Konstántinápolyból: V. Murád egészség: állapota folyton rosssbbra fordulván, Hamio szultán a legkitűnőbb orvosokat küldötte bátyjához a Tschegeran palotába. As orvdsok Muradat szinte megmerevülve, a legnagyobb mérvben lesoványodva, halvány arczczal s kialvó tekintettel találták karszékében. — Fáradozásuk némi életjelt csalni ki a betegből, egészen hasztalan volt; a beteg mindössze néhány érthetetlen szót ejtett ki s korábbi mozdulatlanságába esett vissza. Az orvosok erre jegyzőkönyvileg konstatálták, hogy Muradnak három hónap óta tartós búskomorsága fokozatosan paraly tikus őrültségbe megy át A beteg örökös álmatlanságban szenved, teljesen érzéketlen, szeme világa kialvóban, emlékezetét elveazté s legutóbb több ízben görcsös vonsglások fogták el. — Ha-mid szultánra, mint mondják, az orvpsok e jelentése, melyből Murád közel végfólosslására következtethetni, igen kinos benyomást tett Papírszeletek. — .Kinek s szolgája kend ? '' — kérdé egykor IV. Henrik a Louvre-pslotában egy visszatetsző kfllsejü embertől, „Én a magam szolgája vagyok" — felelt a kérdett igen nyers modorban. — „No akkor kendnek igen goromba gazdája van''* — viszonzá a fejedelem. — A házasságok azt mondják az égben köttetnek. Egy csinos özvegy ismét eljegyeztette magát és pedig egy csinos tisztviselóhez. De uram fia mi történik. Az esküvő előtt valami nyolez nappal egy napy malbenr érte a szép Özvegyet, ugyan is nagyot talált vőlegénye előtt ásítani, s ezen ásítás alatt berakott sorfogai imádója lábai elé estek. A vőlegény ez alkalommal nem szólt semmit sem, de más nap reggel a következő sorokat intézte mátkájához. „Tegnap délutáni 4 őráig imádott angyal 1 Ma reggeli 9 órakor csak Madame ! Miután nálam igen sok lenne a rágni való, ön pedig jó saját fogakkal nem bir,azt biszem, hogy hálával fogadja azon ■ kijelentésemet, hogy szabadságát visszaadva, magamat további barátságába ajánlva — megmaradok nőtlenségemben. X., szám tiszt. Utazók névsora Nagy- középszerű tuly W, 5 frt 40 kr. — Knkoriess (tengeri) 7 frt 60 kr. — Burgonya 1 Ért 80 kr. — 8si»-liszt 24 frt — kr., zsemlyeliszt 22 frt — kr., kenyérliszt fehér 18 frt — kr., fekete 18 frt — kr. — Kiss 22 frt — kr. — Buza-dara 26 frt —. Árpa-kása 28 frt — kr. — Borsó 23 frt.— kr. — Lencse 23 frt — kr. — Bab 11 frt — kr — Köles-kása 12 frt — Savanyú-káposzta 16 frt — kr. — 8avanyn-répa 12 frt — kr. Széna kötött legjobb 4 frt 50 kr., kö»Sp-szertt 4 frt — kr.; széna kötetlen legjobb 8 frt — krn középszerű 2 frt 60 kr. — Kötött- vagy ágyszalma legjobb 1 kéve 18 krM — középszerű 3 frt 60 kr szalma takarmánynak való legjobb 3 frt — kr. középszert! — frt — kr., szalma alomnak való legjobb 2 frt 50 kc^ középszerű — frt — kr. — Uj-bor hecto liter kint 8 frt 60 kr. Ó-bor 12 frt — kr. — 1 liter pálinka 60 kr. — 1 liter eczet 8 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hosszú hasábokban, keiesztrakáasal — frt — kr , keresztrakás nélkfll 3 frt 50 kr. — Cserfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa kerenztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 2 frt 70 kr. — Kőszén a bányából 100 kilogramm kint 70 kr. — Lámpaolaj, repczéból, egy kilogrammkint 56 kr. - Árpadara — frt — kr. Fagyugyertya öntött 64 kr., mártott 68 kr. — Szappan 40 kr. — Nyers fagygyu 34 kr. ■— Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48—50 kr. — Borjúhús 58—60 kr. Sertéshús 56 kr. — Szalonna 85 kr.— Disznózsír 88 kr. — Marhazsir — frt 70 kr. — Köménymag 54 kr. — Vöröshagyma 11 kr, — Foghagyma 25 kr. — Főtt só 15 kr., kő-só 13 kr. — Bors 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Czukor 50 kr Kisdts: (P. h.) Maninger, __v. aljegyző. \ Lotftobusás* — A „szent* szó, mint jelző használata tetszés, vagy csudálkozás kifejezésére, főleg as olaszok- , nál nagy mértékben szokásos. így például az olasz a kitűnő borra is azt mondja: . Vino santo." A brüs-seli olasz nuntios egykor láztól gyötörve s brüsseli sörre szomjazva, igy kiáltott fel: .Santa birra di Braxelles!" Környezői azt hitték, hogy valami szentet hi segítségül s nagy áhítattal rámondták: „Ora pro nobisl''* -Kanizsán, 1876. oktober 6-töl— oktober 11-ig. — .Arany Koron áh oz* czimzett szállodába: Gr. Pejacsevita N. Somogy. Fohn M. Bpest Iij. B. Szegedy N. Keszthely. Musquitter M. Csurgó. Riedl János Varasd. Skard Alajos Bécsújhely. Tolach I. Szombathely. Dervalitsné Kilimán Hoffer Károly B.-Pest. Blasek N. N.-Kanizsa. Or. Forgách N. Somogy. Prinz Rohan Keszthely. Fürstner Károly N.-Bajom. Erdődy N. Szentgróth. Herzog J. Bécs. Löwy J. Budapest. Svastics Elek Zalamegye. Horváth Károly Kaposvár. — „Szarvashoz* czimzett szállodába: 8zigethy L. Letenye. Bokorny F. Bécs. Löwy J. Budapest. Gelles H. Bécs. Kerndl K. Z.-Egerszeg. Nemes E. Csáktornya. Hoffmann £. Bécs. Helle K. Bodenbach. Qr. Csáky K. Pécs. Bogenrieder J. Barcs. Ehrenstein M. Bécs. Ornnner L. Bécsújhely. Scherz Zs. Boglár. Zlocha P. Sopron. Eckstein M. Bécs. Kardos K. N.-Atád. Grünberger M. Bécs. Weiss J. Szombathely. Kirchner J. Bécs. Bauer Gy. Bécs. Dausch J. Bécs. Hencz Vasvár. Gr. Forgách M. Gomba. Mi-'' háló vi ts A. Z.-Egerszeg. Baán K. Szabar. Eifler J. Mödling. Neumann F. Szombathely. Löwenstein J. Szombathely. Gr. Inkeyné. Baszinya. Gr. Apponyiné Hogy ész. Roseoberg R. Csáktornya. Hirscbler H. Dom-I boni. Lakir F. Szt-Péter. Kohn L Bécs. Dr. Grün-hut N.-Bajom. Dr. Wasserlauf H. Körmend. — ,0 roul ánbos* czimzett szállodába: Kettig N. Bpest. Rosenthal N. Z.-Egerszeg. Heim N. Szombathely. Csaba L. 8öjtör. Csabán J. Bécs. Weiser N. Bpest. Csank J. Zakál. Witreich G. Bécs. Bicb-lei H. Zágráb. Pief N. Keszthely. Siklósi N. Oszto-pán. Witreich T. Keszthely. Wnchovic A. Belovár. Palai J. Győr. Lyubits G. Légrád. Schwartz N. 8öj-tör. Kobuda D. Budapest Pocza J. Hévviz. Löbl M. Ciehovecz. Sobr H. Bécs. Mattersdorfer H. Laibach. Globocnek L. Krainburg. Stern J. A.-Lendva. GIo-bitszek F. Kropp Spitzer J. Perlak. Kohn J. Szt.-Georgen. Balloni J. Tamvizán. Kondegraber E. Bécs. Ronzáry J. Budapest P an eseti es J. Pozsony. Mayer E. Graz. Schwarz R. Eszék. Piaezi árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kauizaaváros piaezbiztosi könyvébői: 1876. évi oktober hé 11-én. Buza legjobb suly 40, /• hektoliterkint, 100 kilogramm szerint: 10 frt 50 kr., középasarfl suly 38, 10 frt — kr. — Kétszeres legjobb suly —, — frt — kr. középszerű suly —, —''frt — kr. Rozs legjobb suly 36,8 frt — kr., középszerű suly 35, 7 frt 40 kr. — Árpa legjobb suly 32, 6 frt 80 kr., középszerű suly 30, 6 frt — kr. — Zab legjobb suly 20, 6 ht? ~ kr Prága, okt 11-én: 36, 12, 64, 45, 88. N.Szeben,, „ 42, 25, 14, 75, 35. Érték és váttéftlyaa oktober 13. 5/« metalíques 65.45 ; 5/« nems. kölosön 68.50; 1860-ki álladalmi kölcsön 111.30; bank-réssv. 8.52— ;hitelintézeti részvények 15250; London 122.75; magyar földtehermenlési kötvény 73.— : temesvári földtehermentési kötvény 72.50 ; erdélyi földtehermentési kötvény 73.—; horvát-slavon földtehermentési kötvény —.— ; ezüst 102 50; cs. kir. arany 5.83— ; Napoleond''or 9.83. Vasatii menetrend. Érvényes május 15-tól 1876. A bnda-pesti időtmatató óra szerint, indul Kanizsáról Vonat hova: szám Ora Perc. Idő 205 Eszék, lfoháes,Dombovár s Fiúméba 4 48 reggel 215 , 9 , , 2 30 délut. 212 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 .....»......2 6 délst. - 204 ........... 11 30 estve 913 Bécsbe (Szombathely, Bécs-Ujhely felé)5 8 reggel SOI . .........11 48 estve 315 8opronyba ........ 3 38 délut. 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 2 47 délut. Brkesik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délut 206 , , , 11 11 estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ .........2 5 délut. 211 „ ......... 9 44 estve 314 Bécsből (Szombath. Bécs-Ujhely)felől 10 27 estve 802 „ „ „ ,46 raggal 316 Ropronyból........11 58 délel. «14 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerhof felől ......... 4 12 reggel. 202 Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villachból Prágerhof felől 11 — estve Marburgba csatlakozás Villacb és Francesfestbe. . , , # Fiancesfeatból. Oktsber 15-t« sktofcer 21-1« 1876. Hó- és heti- Kath. és prot Görög ''II aap naptár naptár utj 42. A királyi menyegaőrŐL Máté XM. 15 Vasárnap A. 19. Teréz 8 C. 19. Dén. át 16 Hétfő Gál apát 4 Hieron. r» 17 Kedd Hedvig 5 Charitin ti 18 Szerda Lukács e. 6 Tsm. ap. « 19 Csütörtök Ferdinánd 7 Sergius 20 Péntek Vendel 8 Pelagia <Ä 21 Szombat. Orsola 9 Jakab a. J8 ~ • Felelős szerkesztő : Bátorfi LajOt. rg-yiitti ér.'') Nyilvános köszönet. Boldogult édes atyánk, Hirschler Gyula ur temetésén akik oly ssámoean megjelentek minden vallás« és rangkülönbség nélkül, különösen adiasben megjelent katonai tiszt urak, fogadják hálás köszönetünk őszinte kijelenténél, jól esett tapasztalnunk a közrészvét ily meglepő nyilvánulatát, mely a mély fájdalmat annyira enyhité. Fogadják mindannyian ismételt köszönetünket. Alsó-Domboru, 1876. okt 13. HIRSCHLER TESTVEKEK. •) X rovat alatt köalöttért felalősaégat vállal a A hamisítástól óvatik! IJres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb szer, mint dr. Pspp J. 6. udv. fogor-ros ár (Bécsváros, Bognergasse Nr. 2.) f o g ó n j a, malyet mindenki könnyen és fájdalom nélkül bebelyeahet odras fogaiba, mely astán a fogréssekkel és foghussal teljesen egyesül, s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja. Anatherin-szajviz Dr. POPP J. G. cs. kir. udv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. iveoékbes I frt 40 kr., a legkitűnőbb szer a csiizos togfájdalmak-ban gynladásoknál, a foghna daganaUi- és sebeinél; fölolvasztja a létező fogkövet és megakadályozta annak uj képződését; az ingd fogakat a foghus erősítése álul szilárdítja; s midőn a fogakat és íoghust minden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kel-lemes frisseséget kölcsönös és már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. (15 ?8— •) Anatherin-fogpasta á 35 kr. Dr. POPP J. G. cs. k. udv. fogorvostól Bécsben. Esen készítmény a lehelet frisseségét és tisztaságát fentartja, azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsönöz azok romlását megakadályozza és foghust erósbiti. Dr. Pöpp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly szépe« tisztítja, hogy annak naponkénti hass nálata által nemcsak a közönséges togkő eltávohttatik, hanem a fogak sománcza és finomsága is mindinkább tökéletesbal. Kaphatók : K.-Kanizsán : Belns J. és Prager B. gyógysz., Bosen-berg, Kosenfeld, Welisch, J. és FesselhofTer J. kereskben. — ]Pápán ^ Tsebepen J., Keszthelyen: Pfiszterer gyógyszerész, 8mger M. Weui A. Zala-Egerszegen : lsóó Fi, gyógyszerész. Kapronczán : Werli gyógyszer éss. Varasdon : HalUr gyógyszerész. 8ümegen : Dorner Kajet. Szombathelyen: Pillicb Ferencz és Rudolf gyógyszer. Határórvidéki Sz.-Györ-I gyön; Flbie C. .Veszprémben : Meyr Tnszkan, ugy Onthard TivadaH és fiainál. — Székesfehérvárott ; Legmann A. Braun J. gyógysz. Lovaa-Berényben: Heisler gyógysz. Kalocsán : Horváth K. gyógyszerész. Kecskeméten : Mílhofer és Machleid gyógysz. Pakson: Flórián J. gyógysz Körmezden: Horváth J. Somzenrend gyógysz. Kaposvárott: Kohn J.\| Bögl, Belns és 8chrőder gyógysz. Szegszárd: Brahsay gyógyss. Bonyhádon: Kramolin J. Szigetvár©tt:Barwarth, Salamon gyógyss. — Baján: MiehiUch 8t. és Herzfeld fiai, ugy Hrsog Igr.ácznáL — Pécsett * Zsolnay W. és E. Zách, Sipőcz gyógysz. Kárádon: Zadubánszky gyógyszj Marczaliban: Kiss gyógysz. — Tolnában : Graff gyógysz. — Dunaföld-I várott Lukács gyógysz. — Szent-Györgyön : Nöthig. — Alsó-Lendván^ Kím gyógyss. — Bobonczon: öimou gyógyszerész uraknál. r r O Y A S. V 26 év óta készített és Azt tapasztaltam, hogy az általam közk ed v eltségü Anatherin szájvíz hason név alatt haqaisittatik és elSadatik. A t. közönség ámítására az ezen hamísítás készítői ugyanazon felszerelést használják, mint minőkkel én a saját gyártmányaimat ellátom. Ennélfogva mindenkit figyelmeztetem, hogy az általam készített Anatherin szájvíz mindenkor teljes czégemmel, J. 6. Popp, ci kir. advari fogorvos, Bécs, Bogaergasse 2, a cs. kir. osztrák udvari czimerrel (kétfejű sas gríffektól tartva) és a törvényesen letett óvjegygyel lesz ellátva, és mindazon készitméuyek, melyek ugyan hasonló, de nem épen az itt leirt felszereléssel lesznek ellátva, hamisításnak tekintendők, egyidejűleg azt is megjegyzem, hogy a hamisított Anatherin szájvíz, mely gyakran kártékony hatású, olcsóbban adatik el. Azért is, hogy egy részt valódi Anatherin szájvizem jó hírneve a hamisított által csorbulást ne szenvedjen, másrészt meg, hogy a hamisítók ellen fölléphessek : tisztelettel felkérem a t. cz közönséget, hogy a hamisítottnak megösmert Anatherin szájvizet az eladó neve megnevezése mellett nálam valódi ellen cserélje ki. J. G. Popp, kir. udvari fogorvos. Bécs, Bognergasse 2. : s á s z. Die allbekannt billigste Schuhfabrik des Emanuel Temesvâry, Budapest, Konigsgassa Nr. l,offèrirt Damen-Sehuhwaaren : Kommode-Schuhe ans feinem Everlasting oder Leder .... Kommode-Schuhe, elegante Façon hohe 8töek«l, grosse Maschen G art en-Schuhe mit Gummi-Einsätzen, lackirten Kappen und Ma- SCböQ « t • • v* • ^ • • • • • m • • • • • • Everlasting-Zng-Stiefletten 6 Zoll hoch mit Lackspitzen uud genagelten Sohlen feine Gattung ......... Cbagrain-Leder-Zug 8tiefletten 6 ZfJl hoch mit genagelten Doppelsohlen, starke, gute Arbelt ......... fl. 1.— „ 1.60 „ 1.80 „ 3.10 „ 3.20 Herren-Sejmhwaaren: Kommode-Schuhe ans Leder oder 8toff ....;.... fl. 1.— Chagrain-Leder-Stiefletten mit oder Lackkappen, gute, schöne Arbeit................... 3.80 Kalb- oder Juehtenleder Stiefletten mit genagelten nnd geschraubten für Doppel johlen j&trapaz^n.........„ 4.— Pariser-Nobles-Halb-8tiefletten mit Gummi Einsitzen im Besatz glatt oder lackirt verschiedenartig eleganteste Fagon . ,, 4.— und noch viele 1000 Paare in verschiedenen Formen and Moden in Damen-, Herren-, Mädchen-, Knaben- und Kinder Schuhartikeln. Briefliche Aufträge werden nach ter fiaraafti« pr. Nachnahme versendet, nicht sogleich umgetauscht. oder Masterschuh an-Konwenirende werden all-(191 8—20) PURITAS Haj-ifjito-tej. A .Paritas* nem hajfesték, banem tejnemfl folyadék mely majd-nem azon csodálatos hatással bír, hogy ősz hajakat megifjit, azaz lassankint még pedig lefkésftb tizeaségy aap alatt ama szint visszaadja, melylyel eredetileg birt 1 A „Paritas" nem tartalmaz festékanyagot. A baj tetszés szsrint viszel mosathatik, lehet fehérrel átvont vánkoson aludni és gőzfürdőket használni, a festéknek nyoma sem vehető észre, mert a nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legdúsabb női hajzatot és a férfi haját és szakállát Egy üveg „Paritaa" ára 2 frt. (postai szétküldésnél 20 krral több s készpénzzel vagy utánvéttel kapható : Fraaz Ott* és társAaál BéCS, Ha-riahitferstrasss 38 uia Nagy-Kanizsán valódi minőségben Prá§6T Béla gyógyszerész urnái. (1S5 15—16) ajánljuk a téli idényre a következő csélsserü és jó szükség^rgyakat g frt gQ J^yJ bámulás árért, 1 csinos petroleum-lámpa biztosító égetővel. 1 thea-készlet, a melyen 2 perez múlva a legjobb theát készíteni lehet 1 valódi karlsbadi porczellán thea kanna. 6 valódi karlsbadi porczellán thea csésze. 6 valódi karlsbadi porczellán alsó csésze. 6 brittania ezüst thea kanáL 1 szép czakorszeleneze églelő zárral. 1 brittania esukor-fogó. 1 czélszerű thea-szürő. 2 pompás, bronz figurákkal kiczif-rázott gyertyatartó. Minden itt feljegyzett általános szép és czélszerű szükséglettár-gyaknak 5 frt 50 kr. az ára és kapható az njonan megnyitott Brasd-EtaMisseawttsa Blau es Kann-nal, j-194 i 10j Wien, Stadt, Babenbergerstrasse Nro. L Wien. Csomagolás iagyea. Szétküldés készpénzért, v. utánvét mellett eszközöltetik. Állatorvosi vélemény a Beszédes Gyula-féle kehporra nézve. Alólirott, mint okleveles állatorvos a t. Beszédes Gyula gyógyszerész ur ¿Ital feltalált és készített kehpor alkalmasását több éven át figyelemmel kísérem s így a meglepd siker után szakértei véleményem ; miszerint ezen kebpor lovaknál levő tüdőbajoknál mint kehpor, más mindenféle háti állatoknál a hízékonyságot igen előmozdítja, mivel étvágyszerzó étekpor, járványos vértályognál mint óvszSr használható, pnffadásoknál, kólikánál míntszél-csillapító kitünó szolgálatot tesz s ennélfogva mint a gazdakdzönségnek, mind pedig collég» társaimnak ezen gyógyszer használatát állataiknál a fennt elóeorolt bajokban, miután én már többször alkalmaztam és a használat után tapasztaltam a sikeres gyógyitáat, ennélfogva mindenkinek tiszta lelkiismerettel ajánlom Kelt Duna Vecsén, 1876. jun. 24 óü. Misseri Lástlój oki. állatorvos. Ezen hathatós kehpor valódf minőségben egyedül kapható 80 krjával csomagonként: Beszédes Gynla gyógyszerésznél Duna-Vecsén (Pestmegye) Thallmayer B és Társa uraknál Budapesten, Dieballa György gyógyszerész urnái Sz.-Febérvárott, Rosnyay Mátyás gyógysz. urnái Arad, Wajdits J. urnái N.-K ánizs án Kapható továbbá alulírott gyógytárában: Danaszioü fog por — kellemes aaagu, fogkövek lerakó-dáaát megakadályozó — a a foginak erősítését előidéző hatásánál fogva — kitűnő. Egy nagy doboz 50 kr. Mosdóviz, area- éa kézkeaócs — szeplő, májfolt s más bórkütegek ellen igen szép eredményeket mutatott feL — Külön külön drbja 60 kr. Fay-gyapotmáz — minden háznál elkerülhetetlenül szükséges, — fagyás, égéaek, valamint az oly kellemetlen láb- és hónály izzadás ellen — páratlan hatású, gyorsan s gyökeresen gyógyító. Egy üveg 60 kr. Hölgy rizs-por. Kellemes rózsa illatú, ártalmatlan szépítő szerek vegyüléke. Egy nagy doboz 50 kr. Háai tapasa — kelevények a ¿Imérgedt sebeket evorsan gyógyítja. Egy drb. 30 kr. ( '' Étek-por — mellégés — étvágytalanság, nehéz eméaztós ellen igen ajánlható. Egy doboz 50 kr. (ng 4—) D.-Vecsén a »Megváltóhoz* czimzett gyógytárban. Beszédes Gyula, gyógyszerész. • ^^ H XX ÉLET-ITAL, kitűnő háziszer, váltó- éa mocsárláz, bél- éa gyomorgörcs, epe-in- ger, hányás, tengeri betegség, vizeletszorulás, álmatlanság stb. ellen. Ára egy nagy üvegnek 65 kr., kisebb 50 kr. Sós-borszesz mint háziszer. Mr. William Lee utasítása szerint. Gyors hatást eszközöl: rheuma, csúz, szaggatás, fagyás, fog-, fejen ffllfájdalmak, szemgyulladás, rákfekély, bénulások stb. stb. ellen; sőt fogtisstitó szerül is igen ajánl-ható, mennyiben a fogak fényét elősegíti, a foghust erősbiti és a száj tiszta szagtalan izt nyer a szesz el-párolgása után. Használati utasítás magyar vagy német nyelven jelentékeny, orvosi s egyéb elismerd bizonyítványokkal, valamint bizományosaim névsorával, minden Üveghez mellékeltetik. Ára egy nagy üvegnek 80 kr., kisebb 40 kr. Brázay Kálmán Budapest, gyári iroda és központi főraktár országút, 24. szám. (198 1-3) Nagy-Kanizsán kapható: Fesselhofer és Práger uraknál Wajdits József kiadó-, lap- éa nyomdatulajdonos gyorsaajtó nyomása, Nagy-Kanisaán. HAtorkoduuk n t cs. háziasszonyokat egy nsgy takaritmlnyrn figyelmeztetni, mely abból áll, hogy a kávé vslódi jó fügekávé vogyfllésével késsittessék. Essél 2 tlKny jár, még pedig: 1 es islóst nemesíteni lehet és 2. a jutányos bevásárl/s lényeges ta-karitmányt hos magával. K csél* ból kérjük hamlsltztlan ftelWliÉl egy kísérletet tenni. Miután mi sranyosott papírban becsomagolt fügekávénk minden egyes csomagjának tartalmáért a valódiságát illetóleg, 100 frt-tal jótállunk, tehát lajstromozott védjegyünkről különösen tudomást venni kérünk. Scümiűt Győző s Fia. cs. kir. gszd. gyárosok Béesbefi. Egyodttli raktár Nagy-Kanissán : Strem és Klein uraknál. (179 7—) Minthogy ujabb Időben több vevőm által a „sósborsieaz" mlnSaége, jó ¿a valódiaága eUen pinai. éa azon kérdés intéztetett hozzám, hogy .sósborsxeizi" készítés rendszere- m •UxdUm;e'' "" •on,íltkíMlU,fve! mt* Vfc 8k''t bitUm ''olnameg? Érteaüléaem szerint néhány bud.peati, szegedi braMÓl és prágai czég az általam már évek során át gyártott jó .ikerrel forgalomba hozott gyógyerejü sós-borszeszt (üreg-mintáim és nevem felhasználása s aláírásom ha,nisitása mellett) ntánoaza. A. illetők ezen valóban nem-tolen eljárásuknak elejét veendí»: üvegjeim hátsó részére 18 <6. Január hó l-töl fogva Bráaay Kálmán naev-keteskedö B u d a p e s te n körlratu calmemet nyomattam fel. Ha felsoroltak készítménye csak némileg is megfelelné a czélnak, nem volna szükségük arra, hogy azt idegen czég alá burkolva, nevemet oly módon használják, mintha készítményük tólem szArmazna. Kijolentem tehát ismételten bogy n t. knsOnség cssk azon sós-borszeszt ismerje el tíilom nzánnazottn&k. melyhez a használntl utasításon aláírásom sznrcpel • sz üveKro rSRasztott czimlsp nem fcmint" vagy „nacli" Brázay ellátva, mert a kérdéses sós-borszeszt rC''Kzben vidéki kvrenkcilök k£»«Umétiyom belyett hozzák forgalomhs. Figyelmeztetés, SAtíl -KANIZSA, 1876. oktober 19-én. Tizenötödik évfolyam. ! 3 QiftzatÉzi ar: J efétf ér« . . 8 frt : (¿1 érre .... 9 aeCT80 érre 2 -\| E4JV xn1H lfi kr'' Ntrdstssst g hasábón petittorban 7 nasodsaor 6 • minden t-jfábbi «őrért ó kr. SYll.TTÉRKKN goronínnt 10 krért -.étnek fel. fcinrgtári illeték minden '' SO kr. fisetendő linden ; különf «ét 1 X J A lap szellemi réuét illető közleménye* z szerkesztőhöz, Takarékpénztári épület földszint, — anyagi részét illeti közlemények pedig a kiadóhoz bér- meutve inteaencők: SAtfY-KANlZSA Wltssicsház Bérmentetlen levelek csak ismert munkatársaktól fogadtatnak el. előbb ÖZLON l Kéziratok vissza nem küldetnek. i _ - ___ N.-kanizsavára« helyhatóságának, nenkfflönben a trn.-kanizsai kereskedelmi % iparbank", a „n.- kanizsai takarékpénztár* a ,za)anegyei általános tanítótestfflet" ,n.-kanizsai kisdedneveló egyesület'', a ;soproni kereskedelmi s Iparkamara n.-kanizsai külválasztmánya- s több negyei és városi egyesilet hivatalos értesitije, Hetenkint kétszer, vasarnap- s csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. LJ Felhívás előfizetésre! A „SALAI mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szires beküldését kérjük, hogy a lap pontos siétküldésében hiány ne merüljön fői. Előfizetési ár: Kegyedévre oktober—deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) Hogyan pártoljuk a belföldi Ipart. Ezen lapok 74 — 75. számaiban a belföldi ipar pártolásának hasznait, sőt szükségességét kívántam kimutatni; erre most röviden ismét visszapillantván, lássuk még, '' hogyan pártoljuk belföldi iparunkat. Államtestületünk összes tagjai négy átalános osztályba sorozhatok, úgymint : fizetéses osztálybeliek, kik hivataluk, vagy szolgálatuk jövedelméből élnek; iparos osztálybeliek, őstermelők és kereskedők. Ha figyelemre vesszük, hogy ezen osztályok mindenike minő mérvben járul a közterhek viseléséhez, ugy találjuk, hogy az legnagyobb részben a fizetéses, kereskedő és őstermelő osztályok között oszlik meg s az iparos osztály járul hozzá a legkevesebbel ; pedig államunkban az iparforgalom az összes bel forgalomnak mintegy harmad részét tévén, ennélfogva a közteher viseléséből is harmadrész az iparos osztályt illetné. Honnét van az tehát, .hogy ily nagy'' ^ vagyonforgalom mellett mégis oly kevés já-^»lékot nyújt a belföldi ipar a közterhek vi- w seléséhez ? Egyszerűen onnét van, hogy ezeij vagyon a legnagyobbrészben külföldre, nem pedig iparosainkhoz folyik, mi által elkerüli a közterhek viselésébeni részt ve vést, mert természetes dolog, hogy csak a testület vagyona hordozhatja a testület terheit, amely vagyon pedig a külföldre folyt, az többé nem tartozik államtestülétünk vagyonához 8 ennélfogva közterheit sem viseli. És mivel az ipartermékekért külföldre folyt közvagyon a közterhek viselése alól elvonul, ennek az a következménye, hogy a közterheknek azon része, melyet ezen külföldre folyt közvagyon viselt volna, itt bent maradása esetében most mindnyájunk között oszlik szét, azt mindnyájan hordozzuk, mely azon kétszáz, vagy több millió forint után, mely évenkint ipartermékekért tőlünk külföldre folyik, oly tetemes összeget képez, hogy mindegyikünkre eléggé érezhető részlet jut belőle. Nálunk tehát most a közterheket illetőleg az a sajátságos állapot létezik, hogy nemcsak attól fizetünk, a mink van, hanem attól is, a mink nincs, hanem lehetne. Mert ugyanis, ha ipartermék fogyasztásunkban csak a belföldi iparnál maradnánk, ez által mintegy kétszáz millió forintunk megmaradna, a mellett, hogy ipartermékben szükségletünk is ki volna elégítve s azon összeg, mellyel ezen kétszáz s néhány millió a közteher viseléséhez hozzá járulna, a mennyied részét fedezné államkormányzati kiadásunknak, a közteherből mindegyikünkre annyiad résszel kevesebb jutna. Most azonban, mivel ezen tőkénk közvagyonunkból évenkint kivész, a közterhek azon részét is fizetjük, melyet ezen tőke viselt volna. Az őstermelő, fizetéses és kereskedő osztályok vállait nyomja tehát most a leg- nagyobb részben a közterhek azon része is, melyet kizárólag az iparos osztály viselne, ha ipartermék fogyasztásunk csak a belföldi iparra terjeszkedvén, a most ipartermékekért évenkint külföldre folyó milliók iparosainkhoz folynának és ez esetben bizonyára viselné is szivesen, mert volna, miből ; 8 közterheink igy jobban megoszolva nem gyakorol hatnának az egyesekre oly súlyos nyomást, mint most, mikor e mellett még mivel oly tömegesen megy ki a pénz a forgalomból a külföldre, az ennek következtében beállott pénzszükség miatt pang a kereset, minden téren megnehezült a vagyonszerzés, melynek következményei ugy az erkölcsi, mint az anyagi téren elszomorítók. De ezenfelül még, mivel az államtes-tületnek kormányzati kiadásai elmaradhat-lanok, a testületnek vagyonilag évról-évre mindinkább kimerülő tagjai között pedig mind jobban szaporodik a közterheket nem viselhetők száma, a kormány adósságokkal kénytelen terhelni a közvagyont, hogy kiadásait fedezhesse, mi megint csak uj terhekkel növeli a már létezőket. Látható ebből, hogy a külföldi ipar nemcsak közvagyonunkat apasztja, nemcsak pénzünknek a bel forgalomból kivonása által okoz sokféle bajokat, hanem ezenfelül még mindegyikünknek úgyis eléggé súlyos közterheit is neveli. Az hozatik talán fel, hogy a külföldi ipartermékek behozatalától államunk vámot szed. — De ki fizeti meg ezen vámot ? — nemde mi, fogyasztók, mert a kereskedő, a külföldi árus annyival adja drágábban áru-czikkjeinek minden darabját, mint a menynyi arra a fizetett vámból esik. — Mi tehát az itt fogyasztott külföldi ipartermékek után bejövő vámjövedelem? — saját kivándorló pénzünknek egy kis része, melyet vissza ád a külföld, hogy a többit elvihesse. Veszett fejszének a nyele. De, ha a külföldi ipartermék fogyasztásunk után bejövő vámjövedelem tiszta haszon volna is, pótolja-e teljesen ázon összeget, mely-lyel a mellette külföldre folyt kétszáz, vagy több millió forint, bentmaradása esetében a közterhek viseléséhez közvetlenül és közvetve járult volna ? — pótolja-e teljesen azon károkat, melyeket a pénznek a belforgalomból oly roppant mérvben külföldre özönlése folytán bekövetkezett pénzszükség, tőkehiány, államunkban okoz ? — pótolja-e teljesen hátramaradásunkat, hogy többet ne említsek, csak közintézeteinket illetőleg is, melyeket pénzszük állapotunkban kellően nem gyámolithatunk, nem fejleszthetünk? — pótolja-e teljesen azon mellette kifolyó kétszáz, vagy több millió forint tőkét, mely itt bentmaradása esetében annyi család jóllétének alapját képezné, kiktől az most elvonatván, annak mindnyájunkkal együtt csak terheit érzik ? — Bizonyára nem. Ha tehát államtestületi pénzviszonyainkat javítani, — közvagyonunkat a folytonos apadástól megmenteni — sőt gyarapítani akaijuk, akkor az állami gazdálkodást mindenekelőtt a belföldi ipar pártolásával kell kezdenünk, mely által e czélra legtöbbet nyerünk, amint hogy most elhanyagolása által legtöbbet is veszítünk. . (Vége köv.) TÁRCZA Ne mond kérlek ... Ne mond kérlek, ne mond, Hogy földerül egem ; Boldogságot a sors Nem, nem szabott nekem. Beszélő géppé még Használom tollamat, Melyből sajgó szivem Bú- a siralma fakad. Szavakat mondanom Nem engd érzetem, Mely majd elnémuland A sírban, oda lenn. Egy volna, csak egy, mit Kóserrel vesztenék . . . Kit tán nem részemre Alkotott a nagy ég. i De felre, félre, el, Te gyötrő gondolat, Alattad a kebel Sorvad s ah, megszakad. Ki fájó aairrel bolyg j A kétes létnton, Less, miként volt • marad Ar va, hagyott, tudom. Ne mond kérlek, ne mond, Hogy földerül egem ; Hisz szived nem jatott Boldogságul — nekem 1 NOTTER ANTAL. Az árva. Vesthoff E. után: Babos Szidóniától. (Folytatás.) A komornok megjelent; s miután Vanda figyelmeztette, hogy arát a legpontosabban szolgálja ki, kedves mosolylyal nyújtotta kezeit az öreg grófnak, ki egészen el volt ragadva és vidám tekintettel kiséré, mig termete el nem tünt* Alig hagyá el Vanda férje szobáját, csakhamar eltűnt arczárói a mennyei kifejezés; szemeiben a harag és vadság váltotta fel egymást s ajkán boszuállő mosoly honolt; Szorgosan csukta be szobája ajtaját, szétbontotta az éjsetétségü fürtöket s lassú léptekkel közeledett az öltöző tükörhöz. Soká és erősen nézte magát a tükörben s lázasan szőlt magához : „Fog-e sikerülni Fülöpöt is ugy megcsalni, mint Konstántint? Távolléte igen hasznomra van, mert helyzetem megfog nehezülni, ha egy pár éles szemmel több lesz itt, kik engem figyelemmel fognak kísérni s csak gyülö letemet tennék élesebbé. De hát mire való volna szépségem ? Nem-e a legjobb fegyver ez egy asszony kezében ? Fülöpöt megfogom varázsolni, elcsábítani; nyílt tekintetét legyőzőm, hogy mindent elfelejtsen éa ssenvedélylyel, imádás -sal kisérje szépségemet — És én ?• —folytatá tovább lázasan s fehér kezeit kérdőleg tevé szivére — „— no, de csalódhatok; nem ismerek más szerelmet, mint egyet s ezt is aranyok iránt. Igen, as én szenvedélyem: gazdagnak lenni, tengernyi kincset bírni, aranyat aranyra halmozni és mindig uj és uj összegekkel szaporítani. — Oh! mily boldogul nézett kí as öreg bolond, amint tudomására juttattam, hogy Fü- löp számára fáradok" — titokteljesen s hangosan nevetett — „nem, nem, ez mind magamért történik 1 Birtokait nem vehetem el, mert az Fülöp öröksége, de magamat sem adom el ingyen az öregnek; kihasználom, kizsákmányolom birtokát, mig titkos pénztáram megtelik; ha végre Konstántin meghal; itt hagyom a kizsarolt fészket s mindent, mit eddig gazdálkodtam nagyleiküleg; a magam hasznára gyüjtöt-tekkel pedig odább állok s mely pénzösszeggel uj helyzetemben is rangomnak megfelelőleg togok élni. Ne halj még meg gyorsan öreg; Néhány évig még kell gyüjtenem, hogy számomra elég legyen. Oh, a legfeláldozóbb figyelemben réssesítendem drága férjemet; a legelragadóbb ezerelemmel fogom oltalmazni még néhány évig, azután pedig távozni akarok ezen fészekből — el messze a szép s nagy világba 1 — Szeretni nem fogok egy férfiút sem, ha százan vetnék is magukat lábam elé. Hideg és érintetlen maradok ; egy kézszorítás, vagy forró tekintet sem fog felmelegiteni; szivem csak akkor ver han-gosabban, ha as aranyra pillantok I" Ssép szemei természetellenes fényben ragyogtak ; egymásután gyújtotta meg a sok gyertyát as ezüst karu gyertyatartókban, hogy a gyertyafényben visszatükröződjék idéző szép magas termete s a nemes fő; ezután hozzá fogott a vetkőzéshez. A legköselebbi nap reggelén, előbb, mint Vanda szobáját elhagyta volna, már kedves látogató tért be a grófhoz. Fülöp megérkezett. Első kérdése is atyját illette s legelőször ishozzá lépett be. Soká tartották egymást karjaikban; as öreg grófot elragadá a vissontlás. Könnyes szemekkel csókolta ismételve Fülöpöt; örült fia férfias termetének; gyönyörködött nemes kife-jezésü arczában, melyet oly virágzó színben láthatott. Fülöp megöregedve találta atyját, de oly boldogan s megelégedett hangulatban, hogy a szivében táplált titkos gondolatokat egészen háttérbe szorította. „Oh, Fülöp, te megfogod ismerni őt, as én szemem világát, gyöngyömet, imádott Vandámat Ő oly nemes; ismeretlenül is szeret téged, habár fél, hogy gyűlölni fogod őt Deném, te nem gyűlölheted, mert későn korán ritka erélylyel gazdálkodik számodra édes Fülöpöm; én gyenge és öreg lettem; ő tudja, hogy ez egykor mind a tied less. De én sem hagyhatom védtelenül, azért a 200,000 forintot, mely a bankban elhelyezve van, neki hagyom hátra; as én végrendeletem késs. Hogyan meg less lepve, ha egyszerre gazdagnak érzi magát, holott most azt gondolja, hogy egykor ssegényen s általad megvetve less kénytelen Baranowot elhagyni !• ,Oh, nem drága atyám'' —■ ellen veté^Fü-löp elragadva — ha ő téged sseret és boldogít, én mint angyalt akarom tisztelni." Sokáig csevegtek még mindketten zavartalanul. Fülöp már türelmetlen volt, mostoha anyját ismerni óhajtotta; az a kimagy arázhatlan előérzet, melyet szivében táplált, csak közönséges előítélet volt a mostoha anyák iránt Talán Vanda szép, kedves, jó és nemes volt De nem mert kérdést tenni as iránt, mi benne mindig és folyton megujult, hogy miért választott a kitűnő ssép, fiatal lány egy elöregedett aggastyánt férjének, kinek kedves kedélyhangulata és ritka becsülete Uláa, mély tiszteletet gerjesztett nála, de kit nem szere th e- Kirándulás az aggteleki barlangba. (Folytatás.) Igen, de a csepkő folyton növekszik. — A leszivárgó nedvesség rátapadt as oldalra, lerakódott s a sziklán ujabb réteget képezett s az lassankint évről évre vastagodott kifelé, mig végre erredek után elfedte a testnek nagyobb részét, — néhány század múlva tán elfedte volna a koponyát is. Tehát még épen jókor mentünk. Hanem talán már meg is unták t. olvasóim ezeket a háji-báji dolgokat. De nem is folytathatom tovább, mert a harmadik nap estéje elkövetkezvén, az ásatást befejeztük s annak eredménye a földtől meg tisztítva, négy nagy ládában szállíttatott másnap a pelsőczi vasúti állomásra, honnét a nemzeti múzeumnak Budapestre küldetett, hol aztán a f. é. septembcr 3 áu tartott "»történelmi és embertani congressus tudós tagjai a legnagyobb érdeklődéssel vizsgálták a legujabbkori leletet, magukkal vívén emlékül néhány cserepet és csontot s elvivén világgá az aggteleki barlang hírét. Mig a világ tudósai érdekkel szemlélték a kiásott tárgyakat, sajátság«, hogy mégis némely ember, még úgynevezett intelligens emberek is oly korlátolt felfogásúak, hogy például az u''ggteleki barlangbao talált csontvázak korára nézve nem tudnak tovább menni a tatárjárásnál. — Persze, ez az általános veszedelem kora; — a ki,[s ami elpusztult, akkor pusztult el; — hiában magyarázza nekik bárki a leletek jellegét, miből azok őskora luiünik, végig hallgatják, álmélkodnak rajta, de a tatárjárás csak nem megy ki a fejükből. No de hagyjuk meg őket hitükben, ne vesződjünk velük; nekünk más teendőnk van : visszamenni a mi leleteink igazi korára. Hívjuk segítségül a phantasíát; képzeljünk hozzá ahoz a cserépdarabhoz annyit, hogy edény legyen ; — ahoz a koponyához annyit, hogy ember legyen ; a bölény szarv hoz egy fél-szarvú bölényt, hogy egész legyen; ahoz ahosz-szukás lofejíorma koponyához, azokhoz az óriási fogakhoz képzeljük hoSzá az egész állatot; a medvecsonthoz a medvét, az agancshoz a szarvat, aztán vegyük ezt mind nagyobb mennyiségben, hogy megnépesitsenek erdőt, berket, barlangot, s nézzük meg, milyen világ lehetett akkor, mikor ezek éltek, mozogtak és — vadásztak egymásrs. Hogy mikor lehetett ez az idő, azt én megmondani nem tudom ; de hogy ezen ős, úgynevezett történelem előtti idő régen volt ezen a földön, melynek története egy pár ezer évre visszavihető, — az bizonyos. — Mutatja ezt az i(i, hogy szén, csont és cserép fordul elő a csep-kúben s igy azoknak régiebbnek kell lenniök az utóbbinál. Azokról a kopár, sziklás hegyekről azóta mosta le a viz a földet; — akkor még erdő volt azokon, óriási fákból álló őserdő, melyet senki sem tisztított, senki sem irtott; tele nőve bozóttal, folyondárral, melyet akkor a ki nem zsarolt föld őstermő ereje óriássá nevelt. Ott a hegy alatt a lapon az a pocsolya, melyben egész éven át mocskos, iszapos viz van, akkor messze terjedő mocsár volt, tele berekfával, vizi növényekkel. tett? Nem, ez nem lehetett, ó nem szerethette férjét tiszta szivéből, nem ugy, mint ő egykor azt érezte; szeretni azt, ki szivét hálójába ke-rfté 8 kitől szintén oly forrón szerettetett. Nem, nem ugy! Talán volt még más ok is, mely ezen szövetséghez vezérelte, mely e talányos összeköttetést lebonyolitani segité. Az öreg gróf egészen ki volt cserélve. Szokott karszékében ült és boldogan csevegett Fülöppel, kinek gondolatai Vandánál időztek és pillantásai a legkisebb zörejnél is az ajtóra estek. Keresztbefont karokkal az ablak párkányához támaszkodva állt Fülöp ; a sötét göndör fürtök, a magas és méiy gondolkodást jelző homlokot, «/komoly feket£ szemeket egészen beárnyalták és finom ajkai körül az erély ritka vonása mutatkozott. Gyorsan, csaknem zajjal — ártatlan fehér reggeli öltözékben lépett be Vanda kedves pírral arczán s ajkai körül varázs mosoly-lyai. Az öreg gróf felakart emelkedni, de Vanda gyorsán hozzá lépett, karjait gyengéden nyaka körül foná, szeretetteljesen megcsókolta és a legédesebb mosoly lyal leülésre erőlteté. Az öreg gróf arcza legtisztább örömtől ragyogott ; kezeit erősen tartva, szolt: „Fülöp, üdvözöld az én Vandámat.6 Meglepetve a fiatal asszony ragyogó és nem kéjfeelt szépségétől, pillanatig megzavarodva állt Fülöp, de csakhamar magához tért; lassan szétváltak az összefont karok; a fekete szemek komoly pillantásai csendesen és jól találták a fiatal asszonyt, ki bájos zavarában, mélyen elpirult és előtte állt, mindkét kezét neki nynjtva. „Legyen üdvöz, ezerszer legyen üdvöz az atyai házban" — mrindá ő elragadva — nem akarom ezt ön előtt idegenné tenni; hsnem oly A baradia bejárata egy gödörben, sürü bozót között elrejtett szabálytalan sziklahasadék, melyhez csak bajjal lehetett hozzáférni. As erdőben lakott a zerge, medve és a szarvas; — a mocsárban a bölény; — ások as ismeretlen állatok egyikben is másikban is; — a barad Iában lakott az ember, ki akkor még nem volt a föld ura, hanem egyenlő jogon bírta est amazokkal. Hogy ennek igy kellett lennie, bizonyítják a csontok, mert az a medve és szarvas a kopár sziklán, az a bölény a száras, kopasz mezőn nem maradt volna meg. Az embert, ki még akkor házat épiteni nem tudott, a természet mégis annyi előnyben részesítő a többi felett, hogy a baradlát ennek adta lak-helyül, hol ez a csontházban, mint legközelebbi üregben rendezkedett be. Innét járt aztán ősa''pánk az erdőre, a mocsár rs, prédát szerezni. Kileste a vadak járását, elállott a bozót közé, felfegyverkezve egy jó ütleggel s megtámadta az arra czammogó medvét. — Aztán, ha a medve volt erősebb, ez ette meg az embert, ha az ember volt erősebb, ez ette meg a medvét. — Sem egyik, sem másik nem képezett valami nevezetes eseményt, egyiket sem tették ki a vadász és versenylapokba. Az elejtett vsdat beczipeltea barlsngba, — ha útközben valami erősebb állat cl nem vette tőle, — ott lefejtette bőrét, megette húsát nyersen, vagy sülve, — tüze már lehetett neki, mert nagyon füstösek még a föld alól kiszabadított sziklák is, — s látnia is kellett a barlangban ; — bőréből készített öltözéket, mert hisz a tüt mi másra használta volna; — csontjából csinált tőrt; — belét talán össsepödörte húrnak, mit ijjakon használt, mert t hol nyílhegyet lehet találnir ilyennek is kellett lennie, — ezzel lőtte le a madarat, mit kézzel el nem érhetett; — a , mit aztán el nem tudott használni, otthagyta a ^barlangban, hogy gyönyörködjék benne az utónemzedék, mely most a csonthulladékot ssedi össze utána. Aztán még az is kitellett ősapánktól, hogy ha épen éhes volt és vadat nem kapott, oda lopódzott a bokor mellé, hol atyja fia szintén hasz-talan lesett prédára: agyonütötte és megette azt Legalább ezt lehet következtetni abból, hogy a cserépedények és állatcsontok között, — a füstös szikla tövében, a konyhában, embercsontok is találhatók. De a vastag eledel mellé jól esett'' neki néha egy kis gyenge növény mag is, hisz megtaláltuk a követ, mivel azt őrlötte s találtunk a magokból is. — Még pedig ez nem is lehetett valami megvetett eledele, mert még a halottnak is ilyent adott utravalóul. A baradla sok embernek adhatott tanyát, kivált, ha a csontháznál beljebb ts mentek. — Laktak is benne sokan,''mert a sziklafal oldala mindenütt magán viseli az ember ottlétének jelét: a füstöt; — b mindenféle sok hulladékot hagytak hátra. Kellett is, hogy sokan legyenek, kik e jö tanyát megvédjék ; mert nem egyszer jöhetett kedvük valami kényelmetlenebb helyen tartózkodóknak, kiverni az ottlevőket, kik ahos a tényleges birtokon kívül sem nyilvánkönyvi, sem egyéb, az Övéknél erősebb jogot nem tudtak kimutatni. bizalmassá és kellemessé, amint csak erőmből kitelik." „ Asszonyom", — ellenveté Fülöp komolyan és csendesen — atyám szerencséje hazámban i időzésemet kedvessé teszi s mig atyám ar-czát boldogság és örömtől látom ragyogni, mint épen most, addig én is boldog leszek itt Kegyednek pedig köszönetet nyújtok az atyámnak szerzett boldogságért. „No, akkor neked mindig fog nálunk tetszeni — kiáltá az öreg gróf — mert mi igen boldogok vagyunk." Fülöp figyelemmel kiséré Vandát, ki tartózkodása miatt épen nem érezte magát sértve, hanem elragadó szeretetreméltóságot mutatott Fülöp iránt s a mellett atyját szeretettel ápolá és védelmezéi „Szép, mint egy angyal" — mondá magában, — „de mint egy gonosz angyal." S hova tovább elvitáshatlan szépségét elismerte, annál inkább kereste okát férjhez menetelének. „Sajnos, — kezdé meg az Öreg gróf — sajnos, de neked itt nagyon unalmasnak fog tetszeni Fülöp; egyhangú és kevés változást mutat falun az élet; féiek, hogy a fényes, vig-társaságot, a színházi estély eket és barátaidat nehezen fog''ni nélkülözni s majd unatkozol." „Dehogy" — kiáltá Fülöp mosolyogva — „eléggé megismertem a párisi társaságokat, az élvezeteknek oly időt áldoztam, hogy most ezeket igen könnyen mellőzöm s ez egy rég óhajtott jótéteményt fog reám gyakorolni s ez: egy ideig távol lenni a nagy yilágtól, a legszűkebb és legegyszerűbb élvezetek kost egészen visszahúzódva egyedül ¿Ini." Természetes, hogy aztán lassankint osak czivilizálódott is egy kiosit szegény ember. — Észrevette, hogy a föld roegkeménykedik a tűsben, — csinált magának előskör valami lapos tányérát, aztán más edényt is, — később nemesedvén ízlése, meghoskodva annak külsejét, vagy belsejét vonaiakksl, mig végre meglehetős czifraságokat tudott azokra karczolni. Mikor aztán megöregedett s meghalt, ráhagy ta nára azt as''egéss szép országot, medvés-től, bölényéétől, — az pedig elvitte ót a másik üregbe, sírt ásott neki, de nem nagyon mélyet, feje alá tette a lapos követ, ráfektette arczczal, — feje fölé is oda tette a lapos követ, otthagyta neki valami edényben az útravalóját, betakarta szépen földdel, hogy nyugodtan alhassék a sötétben. Hanem az állkapczáját levágta! Azt ¿em temette el vele ; — azt haza vitte magával; — talán ereklye gyanánt, — talán istenének áldozatul, — ▼agy nem tadom, mit csinálhatott vele, — de valamit kellett csinálnia, mert a koponyák mellől hiányzottak az áll-kapezák s ott találtattak koponya nélkül, hol az élő emberek tanyáztak. De vegyünk bucsut most as ős embertől, elég soká tartott as első visite, mivel parqueti-rozatlan salonjában megtiszteltettük; térjünk vissza a magunk szép világába, a jelenbe, most már itt az ideje, hogy Ígéretemhez képest megmutogassam önöknek a barlang nevezetességeit. (Folytatása köv.) TÖTTOSSY BÉLA. , (Folytatása köv.) Sziuészet Zala-Egerszegen. 1876 oktober 12-én. Mult csikkemben bemutatni volt szerencsém Balassa Károly és Dalmay Arthurné igazgatótársak színtársulatának elsőbbrendü tagjait; ígéretemhez képest bemutatom most ason tagokat, kik részint alárendelt szerepszakmájuk, részint tehetségük folytán, jpásod, harmad stb. szerepkört töltenek be. Előre kell bocsátsnom, hogy a vidéki színtársulatok egyik fő megölő betűje as, hogy a segédszemélyzet nem áll arányban a főszereplőkkel. Ennek oka természetesen azon rendezetlen viszonyban keresendő, mely közt jelenleg a vidéki szinügy teng, melynek oka ismét — in ultima anaiyzi — a közönségben, helyesebben annak a szinügy iránt tanúsító meddő rész-vétlenségében rejlik. E sajnos íudiciamot levonni igen könnyű volt; ámde a logikusnak kötelessége minden dolog végokát fürkészni és ez már sokkal terhesebb feladat leend, mert a mily igaz, hogy nincs könnyebb dolog, mint hypothesiseket halomra felhozni; ép oly igaz, hogy nincs terhesebb feladat, mint egy általános baj valódi okait kifürkészni. Hogy azonban egy dologról tiszta, minden befolyástól ment ítéletet hozhassunk, első kötelességünk tisztába jönni azon fogalmakkal, melyek pr^> és contrsokokként szolgálnak as ítélet meghozásában. Érzem, hogy ez erőmet felülhaladó vállalat leend és csakis ason tudat bátorít e kérdés bolygatására, hogy némi hasznot hajthatok vele, a magyar szimügynek és igy közvetve hazánk közművelődésének és nyelvének. E nagyfontosságú kérdés megbeszélgeté-sét azért találom alkalomszerűnek most, mert egy oly társulat ügyét van szesencsém taglalni, mely mindenkép megérdemli a vele való tüzetesebb foglalkozást és melyet kellőleg ajánlani nem vagyok képes tisstelt megyei közönsé-günknek. No de — ad remi Tegyük tehát fel a kérdést egyszerűen és czikornyát kerülőleg igyekezzünk azt megoldani. • Miért mutatkozik oly részvétlenség a szinügy iránt; oly megölő közönyt mért tanusit a közönség a színi előadások iránt? A színpadot a modern kor erkölcsi intézetnek tartja és ennek jellemzésére a lánglelkü német költő: Schiller szavai jutnak önkényte-len eszembe, ki egy tudományos értekezletében azt mondja, hogy a ssinpad hatása nagyobb a vétkek és társadalmi bűnök, ferdeségek büntetésére, mint a vallás és törvény ereje, mert mig azok csak negatíve igyekeznek hatni, a ssinpad hatása positiv. A puszta szó, a leirt betű, sohasem hathat oly közvetlen, mint as előttünk drámai setiókban lefolyó esemény. Gy akran veszi át — mondja Schiller — a színpad a bűn zsoldjában tengő igazság istennőjétől a kard és mérleget és a századok előtt el por-lott bűnösöket állítja a legborzasztóbb Ítélőszék, a közvélemény — YjFgy»» » kor — megvesxte-gethetetlen ítélőszéke elé. A ferdeségeket, melyek büntetésére a törvény nincs hivatva» melyeket a vallási dogmák csak ignorálni tudnak, egyedül a színpad mindenre kiterjedő satyrája álul koriácsoltathatnak. Ha hozzá vesszük még, hogy a honi nyelv mily istápolást nyer a színpadon, ugy a legtisztább kegyelettel kell, hogy viseltessünk a ssinpad iránt. De a kegyelet bármily nemes érzelem, nagyobb szabása mozgalmak ragója nem lehet. Pedig a mi társadalmi col túránknak mozgalomra van ssüksége — tűsre, melynek tisztító ereje salakjától megttsstitsa, sióval egy nemes szenvedélyre, mely mint a tenger hatalmas dagálya kidobjon magából minden dögleletes felesleget. E nemes -szenvedélyt a materializmus rögéhes tapadt korban csakis a színpad keltheti fel, mely jó és rosz érzelmeinket kedve szerint változtatja. De épen az a baj, mondja Lessing — a dramaturgisták fejedelme, — hogy az ujabb szinpadi termékek elveszítettek rendeltetésük szabta ereyiiket és határozottan állítja, hogy egy modern SEVkespeare képes lenne újra feleieve -niteni azon óriási vonzalmat kortársaink kebelében, mely asó korban a „panem et circenses" szavakat csalta a felhevült római nép ajkára. De a legnevetségesebb dolog volna összetett kézzel várni a színpadnak ama képzeleti Messiását, hiszen hála az égnek, szinirodalmunk .egén nem egy csillag tündökölt. Egyedüli kötelességünk e tényekkel szem közt folyton srra ügyelni, hogy szinirodalmunk \| sphaerája végkép megtisztuljon as ízlés- és fcr kölcsrontó férezmű vektől és a rendelkezésünk) e álló szinirodalomból (miután a világ csaknem minden jeles szindarsbja, hála irodalmi tevékenységünknek msgysrre le van fordítva) oly műsort megteremteni, mely, ha nem is láz^j nyugtalanságban, de folytonos érdeklődésben tartsa a közönséget íme elmondám nagyjából a vidéki szín-ügy iránt uralgó közöny okait és egyszersmind egy szeréig véleményt« bsj orvoslására. Ezzd kapcsolatban lehetetlen dicséretet nem ssavazni a mi derék ssinigazgstóinknak, kik a műsor megválasztásában lelkiismeretes következetességgel hsladnak a fentjelölt ösvényen, a mennyiben az eddig előadott azinmű-vek a legszigorúbb dramaturgia által sem lehettek volna kifogásolhatók. V. A t olvasó közönség meg fog bocsátani « hosszas kitérésért, mely természeténél fogva nem egy referáda szűk m¿írébe vsló; — de ezen körülmény egyssersmind mentségül szolgálhat magyarázgatás ím pongyola voltáért. És most áttérhetek czikkem vslódi érdemére, t. a még eddig be nem mutatott színtársulati tagok bemutatására. Ezek közt első sorban Horváth Erzsi kisasszony áll, kinek elvitázhatlan érdeme az, mi tagadhatlanul nagy érdem, hogy több szerep-ssakmát tölt be, még pedig egymásnak ellen mondókat, mi szép tehetségre, értelmiségre és a színpadi rouline teljes bírására mutat, utána Konrád Mari kisasszonyt tartom megemlítendő-nek, ki dicséretes buzgalommal tölti be szerepszakmáját — a szendét, mely buzgalom által lényegefen járul az egyes darabok menetének sikeréhez. Köny vésné, komikáné, ki helyenkénti túlzásait leszámítva, nagyon hasznavehető tagnak bizonyult be „Peleskei nótárius" előadása alkalmával. , Füzessy Adel kisasszony jól.indult kezdő, kit egyéb tulajdonságai mellett szép színpadi alakja is igen ajánl. Csobánczi, Körösi, Sárdi elsőrendű tehetséggel, de másodrendű routinnal rendelkező színészek, kiknek jövőjéhez joggal köthetjük s legszebb reményedet Lukácsi, Csabai, Czifrai stb. a tulsjdon-képeni segédszinészek. Ezek kezdők lévén, rájuk még kritikai mértéket szabni nem lehet. A műsorról jövőre! X-Y. Helyi hírek. — Deák Ferenc* születésnapja. Köztudomású, hogy halhatatlan emlékű nagy hazánkfia okt 17 én született — Ki az, ki kegyelettel ne áldozzék e napon emlékének. — A II. egyetemes tanitó-gyülés albisottsága Budapesten 1876. okt 4-én kelt felhívásával felkéré Magyarország összes néptanítóit, hogy e napnak a vezetésük alatti népiskolákban kegyeletszerü megünneplését eszközöljék, mi végre a nagy hazafi életrajzát a gyermekek felfogásához mert modorban összeállították s náluk 10 krért kapható. — Igen helyes eszme, mert Deák. Ferencz a polgári erények oly magaslatára emelkedett, hogy azt mintául a jövő nemzedéknek ajánlani polgári kötelesség, s erre legczélszerübb születésnapjának alkalma. — A szüret általában e héten tartatott vidékünkön s habár mennyiségre csekély, de minőségre nézve nem áll az utolsó helyen. — Szász Gyula tehetséges-fiatal szobrász Issó Miklós „Fonóházijelenetéből" 25 gyp»; öntvényt készített eladás végett. Megrendelhető Issónénál Bpesten. Óhajtanék, ha Nsgy-Kaní-zsaváros szülöttjének es ujabb műve a várost díszterem számára megrendeltetnék. — Aéhai Szentkirályi Aurél hátrahagyott szépirodalmi kéziratait Ambrus Lajos ur bekűldé hozzánk, az érdekes káliratok közt több szép költemény van, melyet alkalmilag közölni fogunk. — Széli Kálmán pénzügy minister ur a napokban Nedecsky Jenő ur balaton-edericai birtokán időzött. — Értesítés. As országos magyar királyi mintarajztanoda és rajztanárképesde 1876/7. tanfolyamára a beiratások folyó évi october 23-kától kezdve ugyanazon hó végéig az intést sugáruti uj épületében Budapesten naponkint reggeli 10 órától déli ] 2 óráig fognak ^közöltetni, az oktatás pedig november hó elején fog megkezdődni. — A fölvételi föltétel lek a következők: Az előkészületi osztályba fölvétetnek oly növendékek, kik egész polgári iskolát, valamely tanitóképezdét, vagy algymná-„iumot, vagy alreáltanodát jó sikerrel végeztek s a rajzolásból némi készültséget igazolhatok. a felsőbb vagy szakosztályokba ellenben ^k olyanok vétethetnek fel, kik az előkészületi osztályt, vagy gymnasialis, vagy reáliskolai p osztály t, eshetőleg magasabb osztályokat p sikerrel végeztek 8 a rajzolásban már megjelelő gyakorlottságot szereztek. Az esti tanfo-Ivain leginkább iparosok számára tartatik, kik ttakmájukra való tekintetből a rajzolásban magukat tovább képezni óhajtanák. Áz általáén rajzl^li ismereteknek bizonyos foka in is azonban, az esti tanfolyam látogatóitol is megkívántatik. Az előkészületi és az esti tanfolvam-Mi oktatás teljesen ingyenes. A szakosz''tály-beii rernles tanuló beiratási dijul 2 forintot, tandíjul félévenként 5 forintot, a vendéglátogató pedig, kit a tanórák rendje kevésbbé kötelez, félévenként 1<> forintot tizet. Az intézet Által nyújtott szakoktatás gyakorlati és elmé-Irti. A gyakorlati tanágak: a) A figurális rajzolás és testé«, (az emberi alaknak élet után tetett tanulmányával befejezőiig.) b) Építészeti rajzolás (styl tanulmányok) c) Ékitményes és iparművészeti rajzolás és festés, d) Mintázás, e) Fametszészet. Az elméleti segédtanok: Sik-mértan, ábrázoló mértan, távlat és árnytan, festészeti boneztan, műtörténelem, módszertan. A beiratkozásnál a szülők vagy gyámuk bele egyezése igazolandó. A rajzban való előkészült-iég, valamint általános képzettségük kellő fokát a felveendő növendékeknek hiteles bizonyítvány hiányában eshetőleg felvételi vizsgálat utján kell kimutatniok.Megjegyzendő végül, hogy ar üresedésben volt ösztöndíjas tanárjelölt állomások, nyilvános pályázat utján már betöltve lévén, az ujonan belépő növendékek állami segélyre e tanév folyamában nem szá- 1 mirnatnak. Az orsz. m. kir. mintarajztanod a és rajztanár képezde igazgatósága. — Hangvertteni/. Pr&ger Hermina kisasszony vasárnap, oktober 22-én a „Szarvas" vendéglő nagy termében hangversenyt több műkedvelő szives közreműködése mellett ren-dezend. Műsorozat: 1. J. Lombardi opera első rcsze Verditől, zongorán előadatik Vértessy Teréz és Sarolta úrhölgyek által. 2. A zsidóné operából Iíalévytől, (ó jön vissza) énekli a hang-versenyző. 3. Faust operából. Kettős dal, énekli Bischitzky Miksa, ur és a hangversenyző. 4. Magyar rapshod-ia Liszttől, zongorán előadja Ollop Ernő ur. 5 Magyar dalok, énekli a hang versenyző. G. J. Lombardi opera második része Verditől, zongorán előadják Vértessy Teréz és Sarolta úrhölgyek. 7. Dal, énekli Bischitzky Miksa ur. 8. Profeta operából (oh fiam) Mayer-beertól, énekli a hangversenyző. Helyárak: Körszék 1 frt GO kr. Földszinti és karzati ülőhely 1 frt 20 kr. Belépti dij 60 kr. Deákjegy 30"kr. Jegyek válthatók Wajdits J. könyvkereskedésében és este a pénztárnál. Kezdete 8 órakor. — Lapunk bezártakor értésülünk, hogy a nagy-kanizsai szent-Ferenczrendüek templomából éjjel a pénzgyűjtő szekrényke ellopatott és hogy az állami fegyházban egy letartóztatva volt zsidi lakós magát felakasztotta. — Takács Jenő nagy kanizsai kir. körjegyzői helyettest a m. kir. igazságügymi-nister Tapolczára közjegyzővé nevezte ki. * — Rövid hirek. Pápán egy nő 3 gyermeket szült. — A királynak két kunfélegyházi ember egy kosár aimát küldött, 30 frtot kaptak érte. — A magyar országgyűlés nov. közepén ül össze. — Nagyváradon ismét érik az eper. — l''etőfi több versét Agusztich Imre vendnyelvre fordította. — Bécsben nőlyceum nyílik meg. — Magyarországból Németország felé a gabona kivitel igen élénk. — „Rimaszombat és Vidéke* cximü uj lap jelent meg. — Afrikában is lesz nemzetközi kiállítás. — Gr. Mikó felett az akadémiában Horváth Boldizsár tart emlckbeazé-det. — A szepesi püspökség nov. 11 én tartja éves ünnepét. — Az orosz-török háború közel kitörőben van. Irodalom- - Naptárak1877-ikévre. A „Franklin-társulat" magy. irod. intézet által Budapesten épen most küldettek be szerkesztőségünknek következő közkedvességben részesülő, csinosan és pontosan kiállított, s a legnagyobb gopddal szerkesztett 1877-ik évre kiadott naptárak. Istváh bácsi naptára vagyis családos házigazdáknak és gazdasszonyoknak, népnevelőknek, helységi elöljáróknak, iparosoknak és foldmivelőknek való képes kalendárium 1877. közévre. Alapitá Majer István, szerkeszti Kőhalmi Klimstein József tanár. Közleményekkel l''erger Lajos, Kövér József, Zibrinyi Géza, Varga, Tóthfalusi Béla, Maszlaghy Ferencz, Somogyi stb.-tői Tartalma: I. Az erkölcsi világ. II. Gazdák naptára. III. Népnevelők naptára. TV. Történeti naptár. V. István bácsi a hasában és a nagy világban. VI. A művészet országából. VTLA természet világából, VIII. Tréfák mezeje. Számos képpel, XXIL évfolyam. Ára fázve 50 kr. Protestáns uj képes naptár 1877. évre. Bodon József, id. Kiss Aron, Dr. Kiss Aron, Bonyhai Benjámin közreműködésével szerkesztette Dúzs Sándor tanár, XXIII. évfolyam. Több képpel illustrálva, és a protestáns egyháztiszti névtárával. Ara fűzve 50 kr. Falnsi gazda naptára ■ 1877 ik évre. A magyar gazdák, kertészek és Unitok számára, Ébner Sándor, Entz Ferencz, Grand Miklós, Grabícy G., Kunszt János, Lá-vay J., Liebald Béni, Molnár Lajos, Molnár István, Tormay Béla s többek közreműködésével szerkeszti Máday Izidor XIII. évfolyam. Számos ábrákkal. Ara fűzve 80 kr. Lidércz naptár 1877-ik évre. Kalandok, bűnesetek, tündérregék, csodás tünemények stb. gyűjteménye. XVI. évfolyam. Sok képpel. Ára "fűzve GO kr. Honvéd naptár az 1877-ik évre. (Egv úttal katonai naptár) a magyar nép számára szerkeszti Aldor Imre. X. évfolyam. „Báthory István lengyel király az orosz béke szövetséget fogadja" nagy czimképpel (Matejko festménye után) s több képekkel. Ára fűzve G0 kr. A nép zászlója naptára 1877-ik évre. A magyar nép számára szerkeszti Áldor Imre IX. évfo lyam. „Mátyás király legyőzi Ilolubart" nagy czimképpel (Wagner festménye után). Sok kisebb képpel. Ara fűzve 40 kr. Kossuth-naptár 1877. évre. Szerkeszti Honfi Tihamér. VII. év-foly am. „Arbuez Pétera nagy czimképpel. (Kaultach festménye után). Több illustrátiók-kal. A ra fűzve 40 kr. Nemzeti nagy képes naptár 1877. évre. Szépirodalmi és ismeretterjesztő tartalommal, számos képpel. Szerkeszti Áldor Imre. IX. évfolyam Deák Ferencz nagy arcz képével. Közleményekkel Tóth Kálmán, Szász Béla, Milesz Béla, stb-től. A magyar biroda-. lom kormányzati, közigazgatási, törvénykezési 8 tiszti czimtárával. Ára fűzve 1 frt. A magyar nők házi naptára 1877-ik évre; Szerkeszti Be-niczky Irma. IX. évfolyam. Képekkel éa nap-lói jegyzetekkel ellátva''. Ara fűzve G0 kr. Borászati naptár 1877 ik évre.Szerkeszti Dr. Nyáry Ferencz, A földmivelési ministeríum megbízása folytán. IV. évfolyam. Több ábrával. Tartalma: I. Természettudományi rész. H. Szőllészeti rész. Gábor Józseftől. Hl. Borászati rész. IV. Apróbb közlemények. V. Házi tanácsadó. VI. Mulattató rész. Borkocsolyák. Ára fűzve 80 kr. Deák Ferencz naptár az 1877 ik évre. Irta Aldor Imre, Első évfolyam. Képekkel. Ára fűzve 50 kr. Iparos naptár az 1877-ik évre. Szerkeszti Gel-léri Mór, az „Alföldi Iparlap" szerkesztője. Számos fametszettel. II. évfolyam. Ára fűzve 50 kr. Nevessünk ! Mulattató naptár a gyönyörűséges 1877-iki esztendőre. Megcsinálta valaegy asztromokus. Számos illustrátiókkal. Ára fűzve 40 kr. A magyar nép naptára 1877-ik évre. Képes kalendárium sokféle hasznos és mulattató olvasmánynyal ellátva. Szerkeszti Tatár Péter. Képekkel. Ára fűzve 25 kr. Neuer illustrirter Volkskalender für Ungarn und Siebenbürgen auf das Gemeinjahr 1877. Preis geh. 50 kr. Uj fali naptár az 1877-ik évre. Egy egész iv. Ara 20 kr. — A „Szegedi Képes Naptár* harmadik évfolyama az 1877-dik évre már megjelent Burger Zsigmond özvegyénél Szegeden az eddigi alakban és ár (30 kr.) mellett s ezúttal még egy félivvel bővebb tartalommal, mint az előző két évben. A naptári részen s a naptárakban rendszerint föltalálható közleményeken ki-vül 47 lapra terjedő olvasmányt nyújt, a minél többet az 50 kros naptárákban Bem talál az olvasó. Tájékozásul itt közöljük a tartalomjegyzéket: 1. A vizár-veszély. (Várady Ignácz, a „percsórai hős" jóltalált arczképével.) — 2. Szeged 1876-ban. (Dání Ferencz főispán és Bakay Nándor arczképével.) — 3. Bolond Kata. Elbeszélés. — 4. A kísértet. Népies költemény Kék Hiacynthtól. — 5. A hold. Ismeretterjesztő közlemény. — 6. Indiánok vadsága. (Két képpel.) — 7. Az újdonsült brúder. Humorisztikus elbeszélés Kék Hiacynthtól. — 8. A Back-féle gőzmalom. (Képpel.) — 9 népdalok. — 10. Adomák, több fametszvénynyel illusztrálva. — Ezenkívül a métermértékekről s illetőleg a régi mértékeknek ujakra való átszámításáról közöl gyakorlati táblázatokat, továbbá Szeged város tisztviselőinek, köztörvényhatósági bizottságának, az egészségügyi személyzetnek a kir. törvényszéknek és járásbíróságnak névjegyzékét, bély egmutató stb. — Mint ebből látszik, a naptár e harmadik évfolyama még növekedett tartalmasságban s azonkívül as eddigi hibák és hiányok kijavítása- és pótlásáról is gondoskodva volt s így bizton hihető, hogy> ezen oly hamar oly nagy népszerűséget kivívott s mondhatni e nemben csaknem példátlan kelendőségben részesült vállalat iránt a közönség részvéte az idén sem fog csökkenni. Különösen érdekessé válik e rendkivül olcsó naptár most első két terjedelmesebb közleménye által, melyek az idén az oly kiváló szerepet vitt Szeged ez évi történetének — az árvízveszély s a lefolyt jelentő« kulturmozzanatok csoportosításával — rövid keretben hü képét nyújtják, minélfogva a szegedi naptár eme 3 ik évfolyama emlékkönyvnek is mondható. Ajánljuk a közönség figyelmébe. — Ugyancsak Burger Zs. özvegyénél jelent meg Tarnóczy Tivadar főgymn. tanár, úrtól „A magyar irodalomtörténet dióhéjban. Igen czélszerüen irt hasznos tankönyv ára 60 kr. Vegyes hirek. — Tisza Kálmán as országgyűlésben megtette nyilatkozatát a keleti ügyekre nézve s ki-mondá, hogy a közös kormánynyal mindenben egyetért a magyar kormány is, továbbá azon biztos reményt is hangoztatá, hogy a hatalmak ezután is teljes egyetértésben járnak el. Az is kitűnt Tisza feleletéből, hogy Milán ia,meg Ris-tics is elvetik a szerb „királyság" komédiáját. — Deák Ferencz botja. Elhunyt nagy hazánkfia apróságai között egy értékes bot is van, melyet Köbeit János fővárosi polgár- s esztergályostól kapott ajándékul. A „P. Lloyd" e botról — egy vidéki lap téves hírének helyreigazításául — következő érdekes észleteket benzéli el: Deák mindig nagy kedvvel esztergályozott és leginkább szeretett sétapálezákat készíteni, azokat különbféle díszítésekkel látván el. A csiszolást azonban nem értette jól s Köbeit gyakran meglátogatta Deákot, hogy a csiszolás titkaiba beavassa. A kiegyezés létrejötte után a koronázás emlékére, Köbeit egy értékes sétabottal ajándékozta meg az „öreg urat". A bot az északi jegestengerben található narval (monedon monoceros) kiálló fogából készült, mely ritkaságok közé tartozik. Köbeit azt hiszi, hogy a hófehér, elefantcsontszerü kemény anyag, melyhez egy esztergályozással foglalkozott főúr hagyatékának megvásárlása á)tal jutott, a szarv-orru orrából való, ez azonban nem áll, mert az sohasem éri el a hat lábat, a mely hosszúságú a bothoz használt csont volt. Köbeit sokáig kincsként őrizte a csontot, s felét Stáhlynak, a hírneves orvostanárnak ajándékozta természetrajzi gyűjteménye számára, mig a másik felét Deák Ferencznek dolgozta föl. Nagy hazánkfia sZives levélben köszönte meg az ajándékot s azt mindvégig nagy becsben tartá. -- Papírszeletek. Bizonyos városban a már megtelt régi sírkerthez ujat készítettek. Az első, kit oda temettek, egy öreg sütomcnyCB. iljr. siriratot nyert örököseitől: Itt nyugszik legislegelőszOr. X. András ur, kisütött púkmestör. Egy tőzsgyökeres magyar ember, német ismerősét a szíves fogatatás öntudatában „Isten hozott4'' kifejezést németül akarván mondani: „Geh zum Teu-fel!" üdvözlettel fogadá. — Suwaroffaak, a hírneves orosz tábornoknak, nagy kedve volt fogas kérdések föltevésében s csak igen ritkán sikerült is valakinek azokra válaszolni. Egy hideg téli este, midőn palotája klánján befordul, észreveszi a didergő katonát, ki kapuja előtt őrt,állott. „Őrmester!" — nzólitá meg Suwaroff. „Parancsoljon őrnagy ur." „Mondja meg nekem, hány eaiHag ragyog most as égen ?-1 '' „Azonnal őrnagy ur" — feleié az őrmester „Egy, kettő, három, négy, öt, bat. 8 az őrmester legnagyobb hidegvérrel kezdett a számláláshoz. Mikor as ezreshez ért, Suwaroff didergett a hidegtől s dühösen dobbantott lábárai s boszusau mondá : „Ez az ember taljárt az eszemen!" És odább állott. As őrmester másnap hadnagyi rangra emeltetett. Vasatl menetrend. Érvényéé május 15-től 1876. A buda-pesti időtmatató óra szerint, indul KauizMáróI Vonat hova: szám Ora Perc. Idő 205 Essék, Mohács,Dombóvár s Fiaméba 4 48 reggel 215 „ „ „ 2 30 délut. 2l2 Buda-Pestre........4 58 reggel 202 ......................2 6 délut. 204 ...........11 30 estve 81.í Bécsbe (Szombathely, Bécs -Ujhcly fe!é)5 8 reggel 301 „ .........11 48 estve 315 Sopronyba ......... 3 38 délut. 203 Triesstbe és Pragerbofon keresztül - Grácz és Bécsbe...... 4 50 reggel 201 Triesztbe ós Prágerhofon keresztül Oráea ás Bécsbe ...... t 47 délat. . Brkezik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovárs Fiúméból 1 41 délut 206 „ „ „ . „ 11 11 estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 2Q1 „ ......^..25 délut. 211 „ .......;. . 9 44 estve 314 Bécsből (Szombath. Bées-Ujhely)felől 10 27 estve 302 „ „„46 reggel 316 8opronyból........11 53 delel. >14 Bécsből. Gráea, Marburg, Pragerhof felől ......... 4 12 reggel. SOS Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Villacbból Prágerhof felől 11 — estve Ifarbnrgba csatlakozás Villach és Franceaiestbe . „ „ „ , Fiancesfestból. Szerkesztői Gzenet. 2161. N. Pécs. Nem tehettünk róla. 2162. T. Temesvár. Ha csak lehet, készséggel. 2163. 8ziltási Elek egy vadászata. Kösötjlk. 2164. R. Kottori. Szíves leveled vételével in- tézkedtem. 2165. A. Gelse-8zíget. Köszönettel vettük. 2166. M. Csáktornya. Irtunk a régi okmány ügyében. Érték ét viltéfolyaa oktober 17. 5"/s metaliquea 65.5; 5/« nemz. kölcsön $7.20; 1860-ki álladalmi kölcsön 109.75; bank-vészr. 8.38— ; hitelintézeti részvények 149.30; London 124.10; magyar földtehermentési kötvény 71.50: temesvári földtehermentési kötvény 71.50; erdélyi földtehermentési kötvény 72.—; horvát-slavon földtehermentési kötvény —.— ; ezüst 104 25; cs. kir. arany 5.95— ; Napol eond''or 9.941/,. Lottobuás. Bécs, okt 14 én; 20, 27, 76, 87, 73. Grátz, „ „ 68, 65, 14, 83, 51. Temesvár,, „ 64, 65, 44, 39, 60. Innsbruck. , 14, 13, 90, 74, 82. Felelős szerkesztő : Báterfl Lajos. Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nélkül a Revalesciére do Barry gyógytápszertol Londonból. 28 év óta semminemű betegség sem volt képes e kelleme» egészségi, tápszernek ellent~ álini s üdvösnek bizonyul as felnőtteknél úgymint gyerm ekeknél orvosság és költség nétkttl minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákbártya-, lélegzési-, hólyag- és vesebaj-, gflmő-, aazkár-, nehéz lélegzés-, köhögés-, emészthetlenség-, dugulás-, hasmenés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, vizi-betegség-, láz szédülés-, vér- m egssorulás -, fülzsi bongás-, émelygés is hányás, sőt terhesség folyamatában, h&rtyalob-, mélakór-, soványodás, csúz, köszvény, sápkór ellen, agyssintén csecsemőknél eledelül dajkatej helyett előnyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyításokról, a melyek minden (gyógyszer ellen dacsoltak, esek közt bizonyítványok Dr. Wurzer tanártól, Beneki, Dr. Angelstein, Dr. Choreland, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Castlestuart grófnő, Brehan márkiné, Issenstein berezeg Mennsdorf-Poulli ministerelnök és több magas államszemélytől, tetszésre bérmentve beküldetnek. Rfiridrevont kivonat 80,000 bizonyít ványból: Hét hava most már, midőn vigasztalhatlan állapotban voltása. Mell- és idegbajban szenvedtem ugy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, ennek következtében tanulásomtól hnaamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos ''Eevalesciére-jéről hallottam, azt fölhasználtam és biztosithatom, hogy tápláló és kellemes Revalesciéte-ja egy havi élvezése után, tökéletesen egészségesnek és erősbültnek érzem magamatjgUgyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb ralRtés nélkül birom vezetni. Indíttatva érzem magam ezen aránylag igen olcsó ízletes eledelt, minden szenvedőnek mint legjobb szert ajánlani és vagyok alázatos szolgája. TE8CHNER GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója. Az igen nemes de Bréban markiné levele. Nápoly, 1872. aprü 17-én. Uram! Májbetegség következtében bét év óta borzasztó sorvadási állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy irai; reszketés fogta el idegeimet és egész testemet, rósz emésztés, tartó« álmatlanság és a minduntalani idegrátkódás idestova hajtott s pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. Sok orvos bánt el velem anélkül, hogy könnyebbülést szerezhettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben az ön Bevaleaciére-jét használtam s most, miután három holnapig éltem vele köszönöm a jó Istennek. A Revalesciére a legfőbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállította s oly állapotba tett, hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadja tisztelt ur legforróbb köszönetem és teljes tiszteletem nyilvánítását. DE BRÉHÁM MÁRKINÉ. 75,877. sz. Köller Flórián, cs. k. katonai felügyelő Nagyváradon tüdő- és légcső-hurut, fejszódttlés és mellszorulásból. 65,715. De Montlouis kisasszony, emésathetlen-ség, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb levén a kútnál, őO-uereten megkíméli a gyógytzer árát, felnőtteknél ugy, mint gyermekeknél. Pléhszeleuczékben ''/, font 1 frt. 50 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt., 12 font 20 frt., 24 font 36 frt. Revalesciére piskóták szelen-esékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krral. Revalesciére Cho-coladé táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 csészére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelhető Barry du Barry & Comp által, Wien, Wallfiscligasso Nr. Talamint minden város gyógyszertáraiban és fílazer-kereskedéseiben ; azonkívül a bécsi ház minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. N.-Kanizsán Práger Béla, (ezelőtt Lovák Károly) gyógyszertárában; Pesten Török Józsefnél; Aradon Tonea F. és társánál; Debreczenben Mihálovits István gyógyszertárában a kígyóhoz; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kaasáu. Wondraachek Károly gyógy az., Marosvásárhely« Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Piaztori Felixnéi és Söltz Rezső győgysz., Székes-Fehérvárott Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógy®«.; Temesvárott Pap József városi gyógyszerésznél, Újvidék Grossinger C. B. és Ernát János gyógyszerésznél; Varasdon dr. Haltar A. gyógy az., Versecsen Fischer Móricánál, Zágrábon Irgalmasok gyógyszertárában. Tisza-Üjlak: Royko -Victor gyógyszertárában. ) K rovat vállal a att közlöttárt felelősséget ajánljuk a téli idényre a következő szükség ^árgyakat g frt kniji 1 csinoa petróleum-lámpa biztosító égetővel. 1 thea-késxlet, z melyen 2 {»erez múlva a legjobb theát készíteni lobet. 1 valódi karlsbadi porczellán tbc* kanna. G valódi karlsbadi porczellán tbea csésze. Cxélar.erü éa jó bámulatoa olcsó árért, úgymint : 6 valódi karlsbadi porczellán alsó csésze. f, brittania ezfi«t tbea kanál. 1 szép czukorazelenezc églclő zárral. 1 brittania ezukor fogó. 1 csélszerü thea-szűrő- 2 pompás, bronz figurákkal kiczif-rázott gyertyatartó. Minden itt feljegyzett általános szép és czélszerű sziíkséglettir-gyaknak 5 frt 50 kr. az ára és kapható az ujonzn megnyitott Graad-EtaWissemeatbw Blau és Kann-nál, Wien, Stadt, Babenbergerstrasse Xro. 1. Wien. Ctomaatlái iafyea. Sxctkaldés készpénzért, V. Utánvét mellett eszközöltetik. A szegedi uraz. , kiállításon érdem-éremmel kitüntetve! Értesítés. Ezennel bátorságot vészek magámnak a t. cz. közönséget és tisztelt vevőimet figyelmeztetni, hogy saját felügyeletem alatt, legnagyobb gonddal készített és a budapesti kereskedelmi kamarától 100,875. számú védjegygyei ellátott hatóságilag engedélyezett SÓSBORSZESZ egyedül kapható: N.-Kanizsán: Fcsselhofer József, Keszthelyen : Wünseh Ferencz, Z. - Egerszegen : Horváth M. Sö- meghen: Dorner Kajetfin urak kereskedésökben. (195 3-G) Tiszteletlel Bárvárt Károly, Budapesten. Kitűnő hatással bir mint házi azer gyomorbajok, elrontott gyomor s étvágy talatiNngnál r Dr. FERINI ELET-ELIXIRJE.Í Egy nagy üveg ára 80 kr., kicsinnek 42 kr. Egyedül megszerezhető FRANZ V.-nf''I Holoubkauban (Csehországban.) Ugyanott a rövid idö alatt oly pagyhiriivé lutt kősz-vény-szesz, (mely idült köszvény ellen is használ) á 1 frt £0-krért szintén kapható. lamét-eladók kerestetnek. (123 17— [194 5-10) I I I I I I I I ■ I I I I ■ I I I I I Az egyedüli üzlet Bécsben, mely a kedvezőtlen viszonyokkal számot vetve, áriánál egy további 30^-nji árengedményt léptetni életbe indokolva látja: Bettelheim II. óm társa bécsi china-ezüst gyári raktára Kiratserstrasse 14 sz. bszárbaa. Az árak és pedig : l 1 dobányszelence törükdohányboz e. ft 4. —, most l-ftO fi kávéskanál előbb ft 3 50, most 1.50 6 evőkanál . ft. 7.50, „ 2.75 C, asztali kés w ft.7.50, „ 2.75 6 . villa , ft.7.50, . 2 75 1 levesmeró-k. „ ft. 5.—, B 2 50 1 tqmeró-kanál. ft. 3.-. . 1.60 1 vajas köcs<">g 1 thea-kánna 1 pár gyertyát. 6 czukortálcza 1 eczet s olsjtartó. ft ft ft ft ft ft 1 ká''vésvindsa kan. ft. ü.—, „ 3 — ¡3 idom. cserdugasz Különösen ajándékoknak alkalmas. 3—, 8.—. 6.—. 3.50, 8-3—, G kés ) A haszoaaégy darab ösz-6 villa ) szevéve diszes tokbaa 24 6 evőkan. ) frt helyett tstk 9 frt 6 kávésk. ) 50 kr. I 6 csemege kés ) 24 darab diszes 6 csemege-villa ) tokbaa 26 frt heft csemege-kanál) lyett ossk 9 frt 6 kés támaszték ) 75 kr. Legújabb pasta arany, ezüst és china-ezüst tisztítására, darabja 25 kr, 6 darab 1 frt 20 kr. Pompás tálezák, ká\éskannák, tbeakannák, theáskészlet, asztal szerek, gyertyatartók, ezukorhintők, tojástartók, fogpiszkáló-tartók, asztalkendők, csatok stb. Vidékre utánvét mellett pontosan és lelkiismare- teaen. Kivánatra részletes árjegyzék küldetik. (104 24—24] * +4IIIIIIIIIIII IlllllII Die allbekannt billigste Schuhfabrik des Emánuel Temesváry, Budapest, Königsgasse Nr. I, offerirt Damen-Schnhwaaren : Kommode-Schuhe aus feinem Everlasting oder Leder .... Kommode-Schuhe, elegante Façon hohe Stück«!, grosse Maschen Garten-Schuhe mit Gummi-Einsätzen, lackirten Kappen und Ma-leben •••••••» Everlasting-Zng-Stiefietten 6 Zoll hoch mit Lackspitzen und genagelten Sohlen feine Gattung ......... Chagrain-Leder-Zag Stiefletten 6 Zoll hoch mit genagelten Doppelsohlen, starke, gute Arbeit ......... Herren-Schnhwaaren : Kommode-Schuhe aus Leder oder Stoff......... Chagrain-Leder-Stiefletten mit oder Lack kappen, gute, schöne Arbeit ff Kalb- oder .Tuchtenledcr Stiefletten mit genagelten und geschraubten für Doppelsohlen Strapazen.......... Pariser-Nobles-Halb-Stiefletten mit Gummi Einsätzen im Resatz glatt oder lackirt verschiedenartig eleganteste Façon . und noch viele 1000 Paare in verschiedenen Formen und Moden Damen-, Herren-, Mädchen-, Knaben- und Kinder Schuhartikeln. Briefliche Aufträge werden uach Maass oder Musterscbuh unter 6araitle pr. Nachnahme versendet, nicht Kouwenirende werden all-sogleich umgetauscht. (191 7—20] fl. fl. 3.80 .Ï Et Újvidék, 1875. ezüst Szegeden, 1876. érdemérem. ELET-ITAL, kitűnő háziszer, váltó- éa mocsárláz, bél- és gyomorgörcs, epe-inger, hányás, tengeri betegség, vizcletssorulás, álmatlanság stb. ellen. Ára egy nagy üvegnek 65 kr., kisebb 50 kr. • Sós-borszesz mint háziszer. Mr. Wílllam Lec utasítása szerint. Gyors hatást eszközöl: rbenma, csűz, szaggatás, fagyás, fog-, f«J es Ifllfajdalmak, szemgyulladns, rákfekély, bénu lasok stb. stb. ellen; sőt fogtisztitó szerül is igen ajánlható, mennyiben a fogak fényét elóse^iti, a foghust erősbiti és a száj tiszta szagtalan izt nyer a szesz el-párolgása után. Használati utasítás magyar vagy német nyelven jelentékeny, Orvosi s egyéb elismerő bizonyítványokkal, valamint bizományo-saim névsorával, minden üveghez mellékeltetik. Ára egy nagy üvegnek 80 kr., kisebb 40 kr. Brázay Kálmán f ~. ; / i, WKl? ÍSKir''!- A NovötnyAntal harangöntő Temesvárott ajánlja magát a t. cz. közönségnek minden nagyságú harangok előre meghatározott hang utáni elkészítésére. Különösen ajánlja az általa feltalált átlyukasztott harangokat, melyek által nagyobb mérvbeni hang ére''ik el; egy ilynemű 100 fontos harang egy más 170 fontos harang gal egyenlő méi /ben áll. 100 fonton alóli harangok mindenkor készletben találtatnak. A szegedi orsz. kiál. érdem- és emlékérmei ércz-lemezból öntve s díszesen elkészítve 9" nagyságú párja 3 írtért kapható. — Becses megrendelések pontosan eszközöltetnek. (201 1—2) ûrr: v /•> tv V- V Budapest, gyári iroda és központi országút, 24. szám. főraktár (198 2-3) Nagy-Kanizsán kapható : Fesselhofer Józseffiiszerkereskedő és Práger Béla gyógyszerész uraknál. M ^ I xagVK íZtSiri" m ''" fr V r v : j Wsjdits József kiadó-, lap- és nyomdatulajdonos gjorssajtó nyomás», Nagy-Kanizsán. \|_íuuu irt jótállás 1UUU Irt III ezüstben !! ! \| Százezer ember \| szép haját ezen egyetlen éa egyedül létező, legbiztosabb ¿9 legjobb \| cs. és kir. mim a. i kii- £ és sMMveszti múml \| köszönhetik s mely egyszersmint a pikkelyeket nyom nélkül elpusztítja, ugymlnd a hoszá tartozó valódi \| steier havasi növény-kenöcs \| a cs. és kir. magy. kizárólagosan engedélyezett első parfüm-gyárból Bécsben, H A W R A N E K MIHÁLY UTÓDA, előbb VI. ker. Bürgerspltalgasse 26-ik szám, most: I., Telnfáltstrasse 17-lk szám, II. emelet, "M mely raindenkinok 1000 frt ezüstben jótáll, ha as illető, a világhírűvé lett, most ujolag javított s kétszeresen erflsbltett cs. 8 kir. magy. kizár. eng. haj- és szakáll-növesztő essentia S a hot/á tartozó havssl kenőosnek folytonos használása mellett, a kopasz holye- < • ué tolt polgArl AlMsbóllaknak segített, javitot- ken hajat vagy ssakállt kap és pedig kor- tuk '' k^s«oregen erŐsbítettdk. így kétszeres és nemi különbség nélkül. Egy töké- hstásuvá tettük, melyről n.lndenki legjobban I I e t e s t ar létezésénél h a t h a v 1, a csu- Cfl^B^ meggyőződhet, pán hajfogyásoknál nyolca uapi s^BÉH- Kincs vtlrös és őss baj tnbbé, ezen minden és plkkelyképződésoknél csu- concurrentia nélkül Alló bajitjutó tej hasz- pán háromszori használat után jótál- J^H^J^H? nálata mellett A hajak setét íesté.«ébez, as lünk. — E szert, mely már ezreknek a ma- uJon jsvitott kétszeres erejű gssb aristokratiai kttríikböi, ugymind a tiss- ♦BiíS^ hajifjíto dió extract-pomade alkalmazásánál, xxgf dió-eztract - olaj vagy rudpomado (Cosmotlque), mely szer, folytonos használat mellett, hófehér hajnak a színt visszaadja Nem létezik jobb a szakáll- és fejhajak növésének, termesztése, megtartása s előmozditásábor, mint ezen W-nyes, majdnem csodálatos hatású erodménynyel koronázott valódi haj- és s z a k á I I t e r m 0 s r. t ő- erő -nedvek a mi egyedüli hatású cs. s klr>a. p.. ^ haj- és szakáll-növesztő Szeszünk. Csak a valóban jónak kell a dia- ¿¡J, d a 11 kiküzdeni s csak ogy kis próbába ke-rül. Egyének, molyek t ö kél etesen szakáll- Jgl ésfejhajnólküliek voltak, hihetet. len rövididő a 1 a 11 dúsgazdag szakáll- és ^¡f haj birtokába jutottak s még eddig egyetlen, e g y kísérlet sem maradt eredmény nélkül. Erő-nedvünk a boteg hajgyökerekot rövididő múlva alaposan meggyógyítja a folytonos használatnál a legkésőbb korig dú c g a z d a g hajzatot biztosit. A fejbőrre igen kellemeaen hnt s a fejfájást elhárítja. Figyelmeztetünk, hogy a mi valódi készítményünk, más szédelgő csikkekkel nem cserélendők f-l. A közöufég biztonsága végett áruink minden tégelyén és üvegecskéin, mint belgtatott védbélyrg, a föltaláló arczképe van. Megrendelések intézendők : Hawranek Mihály Jk utódához Bécsben, cs. és. k. magy. a. p. flw első parfüm - gyár __előbb: VI. ker. Bllr- 0& gerspitalgasse 26. st. most: I. kor. Telnfaltstrasse ^^ 17-lk sz. II. oniolot. V Árjegyzék: 1 üveg kétszeres erősségű haj és szakái 11 övesztó essentia alabastrom üvegben ft frt, 1 kis üveg 2 frt 50 hr. 1 alubnstrom-üveglégely valódi stájer ). a v a a í növény p o m a d e 42 frt 1 nlabas-trom-üveg valódi hajífjltó e x t r a c t - p o m a d e 2 frt. 1 üveg valódi h k j i fj i t ó t e j, valódi didolajjal, táleza és kefével együtt ft frt. 1 kis th rg valódi hajifjító tej 2 frt ftu kr. 1 üveg valódi hajifjitó-dló extract-olaj 1 frt f>0 kr I)ióe xt r a «• t (Cosmetiqt««) tddpumade 1 fit. Megrendeléstk külföldről készpénzfizetés, a vidékrő] utánvét mellett leggyorsabban foganatosíttatnak. W Csoiungölntmnl 30 krnl töbl». (105 10—1 Flfirvelmeztetes Bf.,utbo^ uJbb idobeV ,öbb vevÖm .^borszesz" minősége, jó és valódisága met tenvle^ .l.átan, p ^w''u/! »«on kérdés intéztetett hozzám, hogy „sósborszeszt késiítés rondsaere-„ ; ennek kéizitésévc más valakit bíztam volna meg ? Értesülésem szerint néhány budapesti, SÖrfzeiiw J^ m f ll^ iw ¿vek során át gyártott jd sikerrel forgalomba hozott gyógyerejü sós! UUn If S. UeV/«m ;<lhV''nA1í" '' ^Í-O" hamisítása mellett) utánozza As Illetők ezen valóban nem- irVsHfir« H«^« Ve®udö : «Vgj8Ím bAUÓ ré"ÓFe 1876- j"nuár 1,6 1-t61 f°8v» Brázay Kálmán nagy ereskedo ÍJ u d a p e s t e n köriratu csimemet nyomsttam fel. Un fo soroltak készítménye csak némileg is megfelelne n t-aélnak, nem volna azüksétt(lk arr.\ liogv art ideien czég alá burkolva, novemet oly módon használják, mintha készítményük tói,-... sziirmaziia. Kijelentem teliá''t ismételten bogy * t. közönség csak azon sés-borszeszt ÍH..u-rjo el tőle.n származ-.tti.melyhez a hHjn.nlnti ufasitáson aláirá'' 8''>m szeropel s av. üvegre ragasztott frximlnp lie... ,.mint'' vagy Pnncb- »rázay ellátva, mert a kérdései sós-borsresít i«azt)vi) vidéki kereskedők készítményem helyett hozzák forgalomba. V , 5AGI -KANIZSA, 1876. oktober 224n. 85-1B: szám * Tizenötödik éyfolyam, f^üétIratsai ■■ BB ^ ] • Tf. 8 frt t _ 1 A lap »xeileiií róazét * i # 11 II UA^I AIIV i^sSLi B ■ B n ■ ■ M ■ ■ ■ ^^^H a bér- m BB ■ ■■ ■ BI ■■ m ■ ■■ ■■ ■ Wlasslcsház m BB ■ BB B \|B ■ ■ M ■ ■ ■ H^B ■ wr».m.«i.« 10 krtrt »A. ^^^^ ^^^B JM^B M n V9 ^fl^B ^B_____ H_ MH ■ ^B ■ mnnkatár- ^^^B ^^^B ^^B ^^B H B H BB ^BBB B BB B ^B B ^^^^ ■■ BB BB ^^^ BBI BBBÜ ^^^ BB BB ^B )try«a hiráatésért külRní L Kéairatok vi.nza n««n \ kr. e]óbb: KOZLON Y.'' k«id«f k. fl.-Kanizwváros helyhatóságának. nemkülönben a Mn.-kanizaí kereskedelmi s ioarbank''\ a „n.-kanizsai takarékpénztárba „zalamegyei általános tanítótestület", a ,n.-kanizsai kisdednevelő egyesület, a „soproni kereskedelmi s iparkamara n-kanizsai külválasztmánya8 s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Hetenkint ketszer, vasarnap- & csütörtökön, megjelenő vegyes tartalmú lap. Felhívás előfizetésre ! A SkhU KÖXLÖNY" mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szives beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober — deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) Hogyan pártoljuk a belföldi Ipart. (Folyt, éa vége.) Mivel azonban még a csekélyebbnek látszó iparág is, melynek termékei a külföldről hozatnak be hozzánk, százezreket visz ki tőlünk a külföldre, a legtöbb iparág pedig milliókat, ennélfogva a belföldi ipart feltétlenül és kizárólagosan kell pártolnunk ; azaz nem csupán csak azon ágaiban, melyek az azon nemű külföldi iparággal egyenlő fejlettséggel bírnak, hanem pártolásunknak a belföldi ipart összesen minden ágaival együtt magában kell foglalni; összes ipartermék szükségleteinknél kizárólag csak a belföldi ipar termékeit használnunk, habár még most. teljesen nem elégitik is ki mindenben külföldihez szokott Ízlésünket, igényeinket. Lesznek, kik a külföldi ipar teljes mellőzésének következményéül a belföldi ipar fejlődésének hátramaradását jósolják, mert ekkor versenytársaktól nem tartván, nem lesz ösztönző oka a haladásra. Ezen feltevés azonban azért téves, mert termé- TÁRCZA. Az én bánatom. Rirok, sirok,--kérditek, miért ? Siratom az ¿letet? Vapy * sorsot, mely ma emel S tujlnap aztán eltemet? — Avagy nem volt, a ki engem Boldogított volna tán ? És sirok most egy elvesztett Fájdalomtelt múlt után?--— Nem, halandó! más az oka, Másért sirok, könnyesem • -Más az, a mi bánatossá Tett e rögös életen. — ✓ Az életet mért siratnám ? Boldog roltam egykoron ! S boldogságból kevés elég..... Oh, más ax én bánatom ! — Ks a sorsnak vad szeszélye Csapásit nem szórta rám; — Multam is szép, boldog vala : Szeretett egy szőke lány. — Szeretett ah, végtelenül, Hányszor vállá ezt nekem I Hányszor vállá, hogy szivében Örök tfiz a — szerelem ! — S mégis, mégis a hfitelen Rútnl megcsalt engemet.. . Talál-e majd olyan szívre, A ki, mint én, ugy szeret?! — Sirok, sirok bánatomban, De nem érted, csalfa lány! Csalfa voltál, hfitlen lőttél, Ezt előre gondolám. — szetes, hogy minden egyes külön iparágnak nem csupán csak egy, hanem több önálló mivelóje is lévén, a fogyasztó közönség, a kereskedő ott és attól szerzi be szükségleteit, a hol s a kitől szebbet, jobbat, olcsóbbat, italában igényeinek megfelelőbbet kaphat. A haladásra sarkaló verseny tehát ekkor fejlődnék még ki teljesen, mit nagy mértékben előmozdítanának a nagyobb városainkban időről-időre rendezett iparkiál-litások. mert a szorgalmas s e mellett gondolkodó, haladni törekvő iparos — nem nyomatván el a külföldi ipar által — annál több jövedelmet, annál elónyösebb anyagi helyzetet biztosithatna magának, minél inkább megfelelnek készítményei a fogyasztó közönség ízléseinek, igényeinek. Ezen tudatból merítene ösztönt az előhaladásra. A mondottak szerint tehát a belföldi iparnak feltétlen és kizárólagos pártolása nem hazafiság, hanem államgazdászati kényszerűség ; hogy véget vessünk valahára azon szerencsétlen viszás állapotnak, miszerint folytonosan a külföld szedje el tőlünk ipara ,által azon vagyont, mely közvagyonosságunk, jólétünk alapját képezné; hogy végre kiemelkedjünk a külföld irányában azon gyarmatszerü helyzetünkből, melyet legtalálóbban a római költőnek ezen szavai jellemezhetnek „sic vos non vobis melificatis" „apes." Mert ha továbbra is tétlenül tür-jük államunk határain belül a külföldi ipar által belföldi iparunknak háttérbe szoritta-tását, ugy teszünk, mint azon ember, ki égő házának pusztulását tétlenül Dézi, mert lángjai mellett melegszik. A külföldi behozatal nagymérvű csökkenése következtében kereskedelmünk fog szenvedni?— A kereskedelem, mivel az ál- Xem tégedet siratlak, nem ! Oh, ^áji az én bánatom ! — Pilláimra könnyeket hajt — Kiket meg fogsz még csalni majd, Ob, azokat siratom ! — VÉRTESSY BÉLA. v- A jó gazdasszony munkájáról. (Vend mese.) (L.) A vendeknek Németországban, de különösen Sliriában virágzó irodalmuk van. a hazánkban lakó vendek egy kis töredékét képesik a nagy szláv családnak, melytói a népvándorlástól elszakadva, hazánkban maradtak. Nyelvűket megtartva, az a többi vendétől az idö folyamában sok tekintetben eltért, még pedig annyira, hogy csak az irodalmilag képzett egyén képes a német, stájer s magyar vendek nyelvét egyaránt megérteni. A mi vendjeink magyar érzelműek, hazánk harczaiban számosan kitűn^tték magukat s különösen a szabadságharezokban vettek tevékeny részt. Akárhány Bocskay, Rákóczi, Puttyán, Zrinyi nevűeket találni a vendek közt, a kik azdnban egy szót sem tudnak magyarul. Kég idó óta nagy hiányát érezték, hogy -Nnem volt alkalmuk tud vágyukat kielégíthetni, anyanyelvűkön az imádságos könyvön kivűl más olvaamányt nem kaphatván. Mult évben indult meg itt a fővárosban nálunk az első vend havi lap „Prijátel" czira alatt, melyet Augus-tich Imre szerkeszt hazafias szellemben. A vendek e vállalatot meglehetős támogatásban részesitik 8 ha van „népies* vállalat, ugy ez igazán az, mert előfizetői, néhány kivételével, mind gazdaemberek. A szegényebbek ketten-hárman öasseállnak a ugy fizetnek elő. A dologban as a lamtestület közvagyonának igen nagy részét hozza forgalomba, igen fontos az államtestületre. De az csak addig lehet hasznos működésű az államra, míg tevékenységének iránya az államtestület közczéljával, a közjóllét és vagyonosodás előmozdításával meg-cgyezőleg a közvagyont gyarapítja. Kereskedelmünknek azon ága, mely reánk nézve leghaszonhajtóbb, a kiviteli kereskedelem azutánra is megmarad; csak azon másik ága fogna csökkenni, mely közvagyonunk külföldre folyásának egyik legnevezetesebb csatornáját képezi, a külföldi ipartermékbehozatal. Behozatali kereskedelmünk a belföldi ipar kizárólagos használata mellett is lesz ugyan oly ipartermékek s egyéb terményekre, melyek államunkban elő nem állíthatók, nem termelhetők, de ez aránylag csak kis részét tenné azon egész jelenlegi behozatalnak, mely akkor a legnagyobb részben elmaradna s adja a jó sors, hogy — végre saját kárán okulva a magyar — minél előbb el is maradjon államtestületünk jóllétére, felvirulására. é LASSGALLNFR SÁNDOR. Kirándulás az aggteleki barlangba. (Folytatás.) Eddig még nem voltam tovább a csont-háznál s igy ugy szólván még semmit sem láttam, de ugy megszoktam a föld alatt léteit, az óriási üregeket, fáklya világot, hogy ezt már nagyon természetesnek találtam s ha ez előre nem lett volna bocsátva, hanem príma intrada végig megyek a barlangon, azt hiszem, még egyszer olyan érdekes lett volna előttem. De igy is valóban meglepő, elragadó ha-tást gyakorolt rám. Mindenek előtt a barlang alakjáról, terjedelméről kell elmondanom a következőket. Mint emlitém, a baaadla a két egymáa mellett fekvő kopasz hegy alatt terjed el; áll egy főágból s több mellékágból; a főág ismét két részre oszlik hosszában; — az első része az ó ág, melyet rég ismernek; — ennek folytatása az uj ág, melyet csak ee előtt mintegy 50 évvel fedeztek fel. Az egészen végig fut az Acheron patakja, mely a csontházban ered. Az ó ágnak mellékágai: jobbra a sokszor emiitett csontház, balra a rókaluk, denevérbarlang, paradicsom; — az uj ágnak mellékága jobbra a retekbarlang. Az ó ág fővonala sokkal rövidebb, mint az uj ágé. A bejárattól az u. n. vaskapuig, meiy már jól benn van az uj ágban, 750 öl, innét a pokolig, az uj ág végéig 2317 öl, az említett mellékágak hosaza 1127 öl, igy az egész üregé összevéve 4194 ölre megy, néhai Vas Imre gö-mörmegyei mérnök a az aggteleki barlang szenvedélyes kutatójának felmérése szerint. A két főág egy hosszú, részint egyenes, részint esi vargóa utcrát képes, melynek hol egyik, hol másik oldalán folyik az Acheron patakja. Ezen sokszor át kell menni, a rajta levő hidak és bürük, a nevezett Vas Imre buzgósá-gának köszönhetők, ki sokat fáradott a végből hogy * barlangi utak minél járhatóbbak legyenek. '' A főág általában meglehetős azélea éa magas; — némely helyen szélessége 15—20 ölre tehető, magaaaága a Morea hegyénél 50 ölet felül halad. A járáa sok helyütt egészen kényelmes, másutt, az összehányt köveken nehéz, mint az úgynevezett nehéz uton, vagy sok helyütt ¿patak sziklás, vagy nedves, csúszós partján, de életveszélyes sehol sem. A barlang levegője tiszta és üde — pedig a bejáraton kivül egyéb nyilást nem ismernek; — légmérséklete kissé hüvöa, de nem hideg. Az üreg oldalát részint egyenes kőfal, részint szabálytalan óriási sziklák,róasint csepkő-rétegek képezik. Az üregek tele vannak a leggyönyörűbb csepkő képződésekkel: oszlopok, szobrok, pár- legszeb b, hogy a vendek közül többen nemcsak olvasni szeretnek, hanem hajlamot éreznek magukban a tollforgatáshoz ia. Valóban öröm látni, hogy ez egyszerű, maguk szőtte vászonban járó emberek mily ügyesen tudnak irni. Szinte jól esik nekik, hogy alkalmuk van a tollforgatáshoz s gondolkozásuknak kifejezést adhatnak. A „Prijátel* legközelebbi száma egy vend gazda tollából folyt mesét közöl, melyet érdekesnek tartunk fordításban bemutatni. Ez az első vend irodalmi termék, mely magyar nyelven megjelenik. A mese szerzőjének neve Gábor József, Zalamegyében, a Muramelléken Biaztricze faluban lakó gazda. A mese czime: „A férj kezébe ekeszarv, az asszonyéba pedig főzőkanál való." * Norvégiában a napok igen rövidek a a nyári évszak is rövid, mert ez az ország a föld legészakibb részén fekszik. Ott a gazdának jó idején kell a szántáshoz és aratáshoz fogni s nem szabad késedelmeznie, ha őszszel a szegényesen termett gabonát a födél alá akarja kapni. Ott a gazdaembernek sok a dolga s kevés a jövedelme. Ebben az országban élt egy gazdaember, ki sehogy sem birt boldogulni, a gazdaaága nem gyarapodott, pedig a felesége rendet szerető, gondos gazdaasszony volt. Az asszonynak sok baja volt a férjével a habár minden nap ugy ugrándozott is, mint a mókus a bármennyire igyekezett is munkáját jól a gyorsan elvégezni, a férj mégis mindig zsörtölődött vele, mondván, hogy neki korareggeltől késő estig kell dolgozni és fáradni, mig ő otthon egész nap egyebet sem teáz, mint üldögél s haszontalan meaée könyveket olvas. Az aaasony e dorgáláara igen megnehez- telt ; de azért férjének mégis egész nyugodtsággal ezt mondá: — Minthogy te nekem untalan szemrehányásokat teszeez, hogy te jobban érteez a hási dologhoz, mint én, hajlandó vagyok ráállani, cseréljünk hát. Te itthon maradsz a tehénnélés sertéseknél, a tűzhelynél s köpülőnél, ón pedig kimegyek a mezőre, hogy ott a te dolgodat elvégezzem s igy rövid idő múlva ki fog tűnni, hogy egyikünk és másikunk melyik munkához ért jobban s legalább tudni fogjuk, a jövőben miként gazdálkodjunk. Ez inditvány tetszett a férjnek s már a következő nap munkát cseréltek. Az asszony kaszát, gereblyét és villát fogott s kiment a rétre kaszálni, a gazda pedig otthon maradt a a háa körül megkezdé tevékenységét. Legelsőben ia megeteté a sertéseket s azután sietve a köpü-léshez fogott; de a nagy igyekezetben a sertésólon elfelejté az ajtót betenni. Oly erősen köpült, hogy csak ugy izzadt belé a szegény, de a tejföl csak nem akart vajjá lenni. Aa ilyen hirtelen munkában az ember torka igen köny-nyen kiszárad s mert a gazda ugy sem volt ellensége a bornak, gyorsan a pinczébe ment, hogy száraz torkát megnedveaitae, azt gondolván magában, ha rövid időre & munkát abba hagyja ia, ez nem tesz semmit, mert hisz a pincze úgyis közel van a azután majd könnyebben fog hamar dolgozhatni, hogy vajat kapjon. Mig a gazda a pinczében a hordó körül kéalelkedett, a házból nagy zajt és sivitást hall. Erre hirtelen visszaszalad, hogy vájjon mi történt ? Az ajtó tárva-nyitva, a köpülő feldöntve a a sertés azörcaölgeti a félig vajjá lett tejfölt. Ea annyira meghara-gitá, hogy mérgében a menekülésre utat kereaő aertéat jól elpáholta. De a szerencsétlenség ayo- kányok, függönyök s jégcssp slaku csepegé-■ekkel. A csepkő képződés némely helyen már megszűnt — mig a természet ujr* nem kezdi vslamikor munkáját — másutt még folyton tart Az oldalfalakon s tetőzeten ezer meg ezer csepp csillog,mely egy-egy gyönyörű függő csep-kőnek, vagy oszlopnak alapjául teszi le a méhében levő parányi szilárd anyagot Amint az első csepp összegyűl a tető sziklán s lecseppenik, ott felül egy vékony, gyakran üvegszerü, tiszta, átlátszó s belül üres csó képződik; — mig alul a leesett cseppben levő szilárd anyag a fenéken elterül s ott először csak egy vékony, fényes réteget képez, majd időjár-tával gombához hasonlóan kezd magasodni, mig századok lefolyása alatt magas oszloppá növekszik. A felül képződött vékony csepegés lassankint vastagodik, üvegszerüségét elveszti s jégcsap alakban növekszik lefelé, mig végre az alulról magasodóval találkozik s egybeforrva mintegy a tetőt tartó óriási oszloppá fejlődik. — De ehez hány század kell, kivált ott, hol az üreg több öl magas, mert egy évben rendes csepegés mellett csak 7 milliméter vastagság képződik. S ily oszlop néha msgánosan áll, másutt egész csoportot, valóságos tömkeleget képez. S a színben mennyi változatosság; — kezdve a fehértói s világos sárgától egész a setét barnáig, mig máshol festve a fáklya füst által is, majd egészen fekete. De nem minden csepkő képződik ily óriássá; ezer, meg ezer példányban függnek le a kihajló oldalszikláról s a tetőről, mint kisebb-nagyobb jégcsapok, csillogva a fáklyafényben s a legphantasticusabb csoportosatokat képezve. Másutt ismét a sziklafalon csurog végi? s képez rajta különféle alakot, mintha óriási ecsettel volna oda festve. A vezetők aztán megmondják mindegyiknek nevét Mert neve van minden nsgyobbszerü képződésnek. — Meg is érdemli, hogy nevet adtak neki — ennyi szépség, hogy is férne meg ez egyszerű szóban: csepkő — összefoglalva. A neveket a boldogult Vas Imre osztotta ki, össszeállitotta a névsort s mindegyik kőre ráírta láthatólag a névsor megfelelő számát. De menjünk végig a barlangon csak ugy futva, csak ott álljunk meg, a hol valamit mutatni tudok, mert hisz, ki ismerne meg névsze-rint annyi szép tárgyat egy látásra. Mint említem, a bejáratnál van a kémény és pitvsr; — ezentúl a csontház. bejárata mellett elhaladva érjük Palaagia romjait, mely nem egyéb, összehányt sTiklatömeguél — mintha egy egész hegy szakadt volna le. Ezen tul van az ország táblája, a barlang falához rézsut támaszkodó, több négyszög ölnyi lapos kő, melyre azon látogatók, kik ottlétük megörökítésére rá érnek, nevüket szokták bevésni. Ehez közel van a király kut a barlang oldalába a természet által képzett sziklameden-cze, nem mély, de kristálytiszta kitűnő italu vízzel. — Szintén kívánva az ember ott a föld alatt egy kis nyári forróságot, hogy annál jobb izüt ihassék belőle. Odább van Mózes oltára, különféle természetes díszítésekkel ellátott csepkőképződés. mábsn csak szerencsétlenség jár. Amint körültekint, éssreveszi, hogy a hordócsapot tartja a kesében; nagy gyorsan szalad vissza a pinczébe, de már későn járt. A bor ép ugy kifolyt a hordóból, mint a tejföl a köpüből s a sopánkodás mitsem használt Mihez fogjon most, melyik munkát végezte elébb? Mig e fölött töprenkedik, az istállóból tehénbőgést ball s es figyelmezteti, hogy a tehenet legelőre kell hajtania; hol van a legalkalmasabb legelő, hogy a tehén hamar jól lakjék, ezen gondolkozik, amint eszébe jut hogy ssalmafödeles házikója tetejét kiverte a fű. Itt leghamarább jól fog lakni, — gondolá. A ház mögött állt egy töjpe szilfa, erre két deszkát tett hidnak s s tehenet fölhajtá. A régi ssalma-tető egészen be volt nőve fűvel s igy es alkalmas legelő volt a tehénnek. . . Ezalatt közelgett az ebéd ideje s igyekeznie kellett s hozzávalóról gondoskodni, fát tördelni, bögréket s serpenyőket a tűzhöz állítani, s tálakat s más szükséges essközöket előkészíteni. Mindezt nagy szerénységgel elvégzés nem-tokára a fazekak közt a tűz vigtn lobog. Ekkor eszébe jut, hogy a tehenet is meg kell nézni, mert a háztetőn veszély fenyegeti, hát ha leesik s akkor hol veszi majd a tejet Hogy e veszélyt megelősse, a háztetőre fut, hol a tehén békével legel, — hosszú kötelet kőt s tehén ¿örül s a kőtelet a kéményen át a konyhába ereszti s ezután siet vissza a fazekakhoz. De már ismét njsbb szerencsétlenség várt rá. Amint a házba lépett, csskhsmsr érzi a szagról, hogy a leves kifutott s a kása megkozmásodott Hirtelen segélyre volt szűkség, hogy ss ételből valamit megmentsen s mert nem volt ideje, hogy s kötelet a falnál valami erős do-ronghos kösse, hamarosan maga körül köti de- Innét megy az nt a rókalukba, melyet asonban minthogy a bemenet nehéz s nem sok látni való van benne, a látogatók többnyire visszajövőrc szoktak hagyni, mint én s aztán visszajövet már eszük ágában sincs bele bújni s így ssépen elhaladunk mellette, mint én. Itt következik aztán ismét néhány érdekes alakzat A függöny, a tetőről sok bodorban lefüggő, hosszú és szóles csepkő, ép olyan, mint a nagy ablakfüggönyök. Amott bárom, egy talapzaton álló csepkő: a szentháromság oszlopa — ott a szegletben áll a vaskályha, mintha csak mondva csinálták volna. Ott beljebb az összehánjrt köveken tul, mintegy négy-öt ölre tőlünk áll a kozák, földijr érő prémes bundában, tején óriási nyuszt gues-mával, zsebre dugott kezekkel. A barlang egyik csekélyebb nevezetességű s épen nem szép, de mondhatom, Ieghivebb alakja. A fél világításban, mit a két fáklya a nagy üregben előidéz, ugy távolról szinte látjuk, mily mérgesfen forgatja szemeit Borzalmas alak ott az örök éj honában ; méltó ajtón állója a denevér barlangnak, melybe tőle jobbra — az ut irányát tekintve, melyen odáig mentünk, balra van a bejárás. A denevér barlangba hosszú és tágas at vezst, melyen nagyszerű, de elnevezésre nem méltatott csepkőoszlopokkal találkozunk. Ez egy tágas, egyenetlen sziklás talajú üregben végződik, melyben előbbi időkben óriási mennyiségben tanyázott a denevér s a boltozaton összekomolyodva, nagy csomókban csüngött le s a lövésre felriadva s körül röpködve, néba még a fáklyákat is eloltották. Most azonban alig egy-kettő jön elő még a lövesre is. Szegényeket ezen ősi tanyájukból elűzte az: adóexecutió. Ugy beszélik, hogy a mult évtizedben, mikor, mint tudjuk, a saisonja volt, katonaság volt Aggteleken adót exequálni. Jó kedélyes német fiuk lehettek, mert egyszer a boriól jó kedvük szotytyanván, felkerekedtek s bementek a baradiába — csodát látni. Beh gyönyörö látvány is lehetett ez nekik, midőn a szemük különben is káprázott Tudták, hogy odabent lőni is lehet, ezért fegyvert vittek magukkal. A denevér barlangban meglátva az ellenség nagy tömegét, sortüzet adtak a denevérekre. Azóta elvadultak onnét s valószínű, Hugy a barlang valami rejtett üregében telepedtek le, hova nem hat el az adóexecutió hosszú keze sem. t A denevér barlangból visszatérve s a kozáknak örök jó éjszakát kívánva, legelőször érjük a nagy templomot, melyet nem emberi kéz, hanem maga a természet alkotott Isten dicsőítésére. Emberi kéz alig is tudta volna oly csodásan felállítani. Van benne egy gyönyörű csepkőképződmény, tele oszlopokkal, tornyocs-kákkal, ez a nagy oltár; vele összefügg a szószék, mely alakra nézve nagyon jól megfelel ez elnevezésnek s a természet a díszítésben valóban remekelt Ott a szegletben van a pápasüveg, valóságos tiara; amott Mózes szobra, emitt szűz;Mária szobra; ehez ugyan kell egy kis phantarfa. Amott egy szép magas oszlop tetején több rékon a kötelet, hogy a tehén valahová el ne menjen. De a szerencsétlenség soha sem alezík. A tehén messze nyúlván fű után, megsiklott s a háztetőről leesett; ugyanekkor érzi a gazda, hogy a kéjménybe rántja valami, mert a tehénnel össze volt kötve. Ez nagy baj volt a gazdának. Mint valami ijesztő lógott a kéményben, szagolván a kormot, mely jól befeketité, a tehén pedig a ház mögött csüggött a kötélen, nyelvét kiöltve. A gazda ugyancsak fohászkodott : „Vajha már haza jönne az én jó feleségem 8 megszabadítana bajomtól 8 venné át a gazdasszony kodást, mely az én kezeim közt tönkre megy." Igy sopánkodott a gazda a kéményben s dicsérte a feleségét; hogy mennyire jobban ért mindenhez s hogy milyen jó gazdasszony. Azt is mondts, hogy soha sem lesz többé elégedetlen a feleségével s nem fogja ezután boszantani. Megfogadta, hogy ezután százszor inkább fog dolgozni a mezőn, mert hát ott nincs oly nagy t füst, mint ebben as átkozott lyukban. . Az asszony délfelé hazajött A szerencsétlenséget már messziről meglátta, hirtelen oda szalad, mintha csak a szél röpítette volna s a kassával a kötelet elvágja, megmentvén a tehenet és férjét, ki nem esett ugyan a katlanba, de rosz csontjairól a bőrt sok helyütt lehorzsolta. Reszketve megy a felesége elé s már mess-sziről köszönti nagy udvariassággal, a mit még eddig nem tett soha. Az asszonynak rögtön szemébe tünt férjének kormos ruhája s fekete ar-cza; észrevette a kozmás kását * fölázott piu-ezét s ss üres hordót is a mégis hallgatott, mintha semmi sem történt volna. Hamarosan pépet főzött s ebéd után vissza akart menni a mezőre; de ezt a gazda nem engedte, mondván : — Szépen kérlek, csak marsdj te itthon, apró tornyocskával a szent István tornya sat. \| Innét áthaladva a kis templomon és a kis ebédlőn, mely utóbbiban padok vannak pihenésre felállítva, a baradla másik patakja, astyx partján vezet az ut a paradicsomba. De a paradicsomba ezen a világon sem juthatni be szenvedés nélkül, először ki kell állani a purgatórium kínjait; — igy hívják azon szük 8 alig fél öl magas s jó hosszan tartó nyiláét melyen hajolva kell áthatolni, nyelvo a fáklyafustöi s kitéve annak, hogy a tetőből kiálló kődarab verje fejünkbe a vigyázatot. A paradicsom bejárata is nagyon szük, de még sem oly szük már most, mint midőn as ötvenes években a tornallyai járás teptes szolga-birája bele szorult s a maga emberségéből se ki, se be nem tudott menni, szerencséjére még utána is mentek s ugy kifelé tudták húzni, mert ha ő lett volna az utolsó, befelé kellett volna húzni s «kkor visszafelé még egyszer ki kellett volna állnia e torturát. Nem is láthatta meg a paradicsomot, pedig sokat vesztett vele, mert ebben vannak a baradla legnagyobbszerü oszlopcsopor''ozatai. Ott van az őskorból: Ádám, Éva és a tiltott fa; Ádámot egy barna, Évát egy fehér oszlop jelképezi, (tehát a nő már a paradicsomban is fehér nép lett volna!) — A tiltott íaegy magas sugár oszlop, természetes, abban az állapotban, midőn az almát már leszedték róla. Ott van a második nemzedék: a barna 0 Káin, lábánál Abel koporsója; ott van a földbe tűzve Káin bunkós botja, irtózatos nagy ütleg, szegény Abel beérhette vele! Ezen bot ököllel ütve érez, kővel ütve tompa hangot ad. / Ott van Dávid hárfája 8 a ledőít orgona. Az ujabb korból: Széchenyi 8 beljebb a 13 aradi vértanú szobra. Ha emlékezetem nem csal, itt van azon a földtél egész a tetőig érő csepkő oszlop, mely közepén valószínűleg földrengés következtében megtörött s felső része az alsótól, vagy egy arasznyira elhajolva függ «tá. A paradicsom gyönyöreiért még egyszer kiszenvedve a purgatoriumon visszafelé a Styx hidján át — mely alól a fáklya fényre, a barlang egyedüli lakója egy sovány bika mindig előjön — a Nádor utczaba érünk, mely hosz-szan tartó egyenes, széles és magas üreg, melyben a purgatórium füstje után mohón lélegzi as ember a Jő üde levegőt — Itt az Acheron és Styx egyesülnek 8 a hídon van Nepomuki szt János szobra. Ez utczában van a Nádor oszlopa, egy az egész boltozatot tartani látszó gulya ezen felirattal : JosephVs arChIDVX aVstrlae regnl hVngarla paLatlnVs páter patrlae Latebras sVbterrancI antrl baraDLa VIDIt Odább gróf Keviczki főkanczellár 1829-ki látogatásának emlékére Reviczky szobra e felirattal: üDVözLégy Drága Jó klráLyVnk JobbJa ReVIsnyel gróf ReVICzky, hazánk tsILLaga Dísze, Nevezetes a Nádor utczáján a kerékvágáshoz hasonló s e nevet viselő, egymással egyenkezüen futó két bevágás, mely emberemlékezet óta ott van, pedig ott szekér ugyan soha sem járhatott. Eddig azt gondolja a látogató, hogy erre ingyen lehet járni, de a Nádor utczájában már vámot kérnek; ott ül a vámszedő komor, mogorva férfiú, persze kőből; mellette van a per* mert látom, hogy mindent jól csinálsz ; a házon-kívüli teendőkről majd gondoskodom én; mert ahoz a munkához én értek jobban. Ez időtől fogva békesség volt a háznál; a gazda jókedvvel végezte munkáját s megelégedett azzal, a mit felesége otthon jól elvégezett. Bizony mindenki legalkalmasabb a maga munkájához, azért a gazda kezébe ekeszarv, az asszonyéba pedig főzőkanál való. * Ez a mese mind lelemény, mind tanulság dolgában becsületére válik Qábor Józtfef zalamegyei vend gazdának. Az árva. Yesthoff E. után: Babos Szidóniától. (Folytatáa.) „ Visszavonultaágában legalább egy társa lesz" — mondá Vanda barátságosan, — „Iva-novics, mely Baranowal határos, egy uj urat kapott; a német származású Freihagei* ur vette meg rövid idő előtt, ki ma reggel látogatását jelenteté; én kérdeztem ót, töltené nálunk az estét." „Ez nem remélt meglepetés," —ellenveté Fülöp örömmel, — „Freihagen Egon igen ismeretes előttem; együtt töltöttünk néhány évet egy és ugyanazon egyetemen; de az utóbbi időben különféle viszonyok miatt elváltunk és párisi időzésem alatt semmit sem tudhattam még felőle." „Talán segít nekünk a véletlen szerencse önt hazájához lánctól ni," — mondá mosolyogva Vanda. Abban a pillanatban feltárult as ajtó s sely, melyben as aggteleki iskola javára gyűjtetnek adományok. Ezután jön a nagy terem, hol néhe,ha va-j lami víg társaság kirándulást csinál a baradiába, tánczolni szoktak. Odább van a Morea hegye, mely az üregben 50 öl magasra emelkedik, oldalán lépcsőkkel ellátva. A Moreán tul van a Horeb hegye, ennek oldalán tér el az ut az uj ágba. (Vége köv.) TÖTTÖSSY BÉLA. Helyi hirek. — Crményi József főispán ur ő mél-tósága a hét-n kezdi hivatalos körútját a megyében. Isten hordozza szerencsésen í — Kovács Zsigmond pécsi püspök ur ő cxcellcntiája a szüreti idény egy részét megyénkben töltötte; a megye székhelyén Zala Egerszegen együtt voltak Horváth Boldizaár, Szabó Samu, Königmajer Károly sat. (j excel-'' lentiája, megyénk nagyérdemű szülöttje jó egészségben okt. 19-én utazott keresztül Kani-zsán püspöki székvárosába Pécsre. — A déli vasút összes magyarországi vonalait Langer Károly ministeri tanácsos és a hazai összes vasutak s gőzhajózási főfelügyelőség elnöke személyesen szemle alá vett«», 18-án Budapest-Kanizsán. 19-én Kanizsa-Barc, 20 ¿n Zágráb-Sziszek-Károly város, 21-én Kanizsa-Csáktornya, 22-én Kanizsa-Bécsújhely közt tartotta'' szemléjét. ___ foldroo^és volt ismét észlelhető Kanizsán skt 21-én d. u. 2 óra 10 pereskor és 5—6 másodperczig tartott. — Gyászhír. Balázsovics János kiváló szorgalmú polgártársaink egyike, a szabadság-harcz sokat szenvedett üldözöttje, a helybeli iparos osztály egvík köztiszteletü tagja hősszu szenvedés után mult kedden meghalt. Temetése nagy részvéttel történt. — MUho/er Miksa gyógyszerész segéden a téboly újból rohamosan kitörvén, az országos tébolydába Bpestre szállíttatott & — A 9 Jog ász naptár" 1877-re meg. jelent, szerkeszti Szántó József köz-és váltóügyvéd, a rendes naptári részen kivül a ministe-riumok, ügyvédi és közjegyzői kamarák, a fővárosi ügyvédek s hiteles tolmácsok jegyzékét, az illetékek, díjszabályzatokat a legfigyelmesebb részletességgel és tapintattal közli, palatáblával, diszkötésben ára csak 1 frt 50 kr. Kapható >íagy-Kanizsán Wajdits József könyv-* kereskedésében. E kitűnően szerkesztett zsebkönyvet minden jogásznak méltán ajánlhatjuk. — A ZubovicS''félc sportsorsjáték hozása okt. 18 án történvén, nyerő számai a kö vetkezők: 149 s. 17. sz., — 598 s. 85. sz., — 48 s. 8. sz., - 220 s. 29. sz, és 43 s. 30. számai — Körmendről vett értesítésre buza lopással vádolt Sziderics József a kapitánvi hivatal által azonnal letartóztattatott — Tüz. Z.-szí.-Mihályon f. hó 19-én d. után ismeretien okból tüz ütött ki, melynek egy ház lett áldozatává, noha az idő kedveuő volt a tű« tovább nem terjedésére, még is elismerést érdemelnek Friedl vasúti mérnök s Vodi-nák gépész urak, kik az idejében érkezett Skub-lics uraság fecskendőjével nagy szolgálatot let tek a tüz mielőbbi eloltására. Itt a polgároknál a biztosításról persze szó sincs. L. egy kicsi finom teremtés elegáns prém be burkolva jelent meg a küszöbön. „Itt vagyok," — kiáltá Melánia, mert ő volt a belépő ée mosolyogva rázta le fátyoláról a vastag hópelyheket. Melánia, jöjj előbb szobádba," — szólt Vanda eléje menve — „és hozd öltözékede; rendbe." „Oh, nekem semmi kívánságom sincs a ti vendégszobáitok után, melyek bizonyára barátságtalan hidegek, én itt is lerakódhatom. Itt van a prémem; ugy Jean," — szólt az őt követő szolgához — „és itt kalapom ! Ugy, most szerencsésen lemálháztunk. De a fejékem ? borzasztó, mennyit szenvedett; mit mondana mamám, ha ez összekuszált fürtöket látná !u s mind két kezével mosolyogva veté hátra fürtjeit arczárói. Csintalanul ugrott Vandához; hévvel karolta át 8 megcsókolta; s mielőtt megakadályozhatta volna, mintegy gombolyagot forgatta körül a szobában. „De Melánia,* — kiáltott Vanda haraggal és lélegzet nélkül, — „te rosszabb vagy a gyermeknél, soha sem lesz neked eszed ?" „Kedves, drága Vandám, ne kezdj mindjárt feddeni, hisz oly sokszor kapok feddést. Orgeron kisasszony ée a mama százszor is ismétlik naponta; én ujy örültem, hogy szabad volt hozzád jönnöm. Hisz itt falun vagyok, mindegy, ha nevetek vagy tánezolok; mindent tehetek, mihez kedvem van, itt nem lát ée nem hsll senki s kinek sem jut eszébe engem udvarolni." „Mi nem vagyunk egyedül Melania," — mondá Vanda komolyan. „Ah ! ez igaz! Jó estét Konstantin ! Bocsáss meg, hogy még csak most üdvösöllek,'' — A gőzfürdőben történt javítás véghez menvén, okt. 2l-ke óta ismét fürödhcini. — A vadászjegyek lassú kiszolgáltatása miatt több oldalról haliunk pauaszt, igy egyik barátuuk ug. 24 én lefizette a díjt, azóta sürgette is és még ma sem kapta kezéhez. Gyorsabb intézkedést óhajunk! — Köszönetnyilvánítás. A budapesti h»n védegylet választmánya köazöne''.ét „rilvánitja azon adakozók irányában, kik szívesek voltak a török sebesült hnrczosok részére ti''-pést és vúsznat gyűjteni és adományozni. Szenvedők és s-besültek fajdalmait enyhíteni min-jenkor emberi erény, de nekünk egyúttal hála kötelesség és tehetségüukhoz képest a török sebesültek részére felajánlani adományainkat. Mid.''n ni>gy részben ázsiai vad ,-ínrdák tiporták vetéseinket és égették s dúlták varosainkat és falvainkat s öl''ck rakásra legjobb fiainkat köztük lánglelkü és elméjű hall-ha''atlan költőnket, s midőn eg»;sz Európa nyu-¿üütan nézte elnyomatásunkat, mediatio nem t .r cnt erdekünkben, csak a török nemzet és annak nemes kormánya volt, mely ezrivel fogadta, védte és tartotta menekülő testvéreinket 8 envhitettu e nemzet kimondhatalan fájdalmait tőrölte le számtalan magyar család könnyeit; ezt elfeledni nem lehet, ezt elfeledni hálátlanság s a hálátlanság undok bún. — Ma ugyanazon fegyverek rjtik a török harczoson a sebeket, mely bennünket akkor a porba tiport és mi nem vagyunk azon helyzetben, hogy hálánkat másként fejezzük ki, mint érzelmeinkkel, rokonszenvünkkel és azzal, hogy a sebesültek részére uhetsügünkhöz képest ha bármily csekély arányban is azt adjunk, mit módunkban áll adhatni. Felhivjuk éa kérjük honfitársainkat, különösen a nemealelkü honleányokat, hogy adományaikat továbbra is vagy a török Consu-latushoz (Budapest ősz utcza) vagy a budapesti honvédegylet megbízottjához, Chorin Zsigmond , szerkesztő úrhoz (váczi utcza 16. sz.) küldeni szíveskedjenek. Budapest, 1873. october 16 án. A budapesti honvédegylet választmánya. Felkéretnek a t. lapok e sorok szives közlésére. — JPÓta községben, Letenye mellett a ii(j [gves Weisa Mór korcsmárost 17-én éjfélkor 3 fegyverig rabló megtámadta s míg kötővel ! birkózott, a harmadik baltaütéssel életveszélyesen leterítette, az asszony azonban elfutván, zajt ütött s a neszre a rablók is elfutottak, gyanúból eddig 4 egyén befogatott. — Egy vasúti magyar munkás Boglár mellett 21-én éjjel aaját vigyázatlansága folytán a gőzös által elgázol tátott, mindkét lába térd alatt összezúzatott. Eletéhez nincs remény. — jRövid hirek. Az Uchatius ágyuk gyártása nagyban halad előre. — Karádról a honvédek Kaposvárra távoztak. — A királyi par okt. 28-án Csehországba utazik. — A kassai püspöki székre Rómer Flórist emlegetik. — A bpesti népbank igazgatója, pénztárnoka és konvvvivője .elfogattak.— Jakab István veterán írónk meghalt. — Damjanich arczképe árva-leányneveló intézet javára kapható. — Bpesten egy 8 éves tanuló leszúrta iskolatársát. — A romániai vasút naponta 23 ezer oroszt szállít a harcztérre. — Liszt Ferencz Bpestre érkezett. — Keleti Károly a Lipótrend lovagkeresztjét kapta. — Bpesten a váczi utczában egy hadnagy lelövetett, a tettes elfogatott. — Bécsben egy levélhordó meggyilkoltatott s 14 ezer frt értékű pénzes levelek eltolvajoltattak. — Klapka Bécsben van. — A „Golos" orotzlap a háború ellen ir.— A lengyelek készülnek az orosz ellen. — Bécsben kónyomatu magyar lap jelenend — szólt Melánia oda nyújtva kezeit az öreg grófnak, „Vanda irta mamának, hogy igen sokat szenvedsz; látom, nagyon be vagy burkolva; nehezedre esik a járás ?" „Igen, kis nevető galambom,u — veté közbe gróf Wallinszki mosolyogva a gyengéden simitá setét fürtjeit, — „lásd én rósz- társalgója vagyok Vandának, nem tudok mozdulni, azért neked keli őt felvidítani caevegésed és üde nevetéseddel [u ¿Tehát mégis megengeded csevegni és nevetni, annyit, mennyit akarok!" — ujongott Melánia a gróf karszéke melletti zsámolyra térdepelve, kezeit nyaka kerül foná. „Oh édes egyetlen Konstantin, én igen foglak szeretni és oly szorgalmasan ápolni, hogy ezeket a csúnya ^karókat rövididő múlva nem fogod használni." „Lásd csak Melánia, — mondá az öreg gróf, — „itt van fiam, ki eljött engem ápolni, az én Fülöpöm, ki téged őrömmel üdvözöl.". Fülöp, ki az érdekea jelenetet az ablakfülkéből hallgatva szemlélte, most előlépett és nevetve nyújtotta jobbját a fiatal lánykának. Melánia, ki a fiatal ember jelenlétét eddig nem is sejtette, megijedve emelkedett föl térdeplő helyzetéből; sötét pir ömlött el rózsaszínű arczán, hallgatagon hajtotta meg magát illem szoros szabályaihoz mérten éa leült caen-desen Vanda oldala mellé. Vanda lázasan beszélt, tolakodva a fiatal lányhoz, kinek arexa türelmetlenséget árult el,'' QÍg egyszerre felugrott éa az ablakhoz lépett, ragyogó tiszta tekintetét a fehér hóval borított utakra mereaztette. meg. — A m. szigeti tanitóképeadébfí -1 leány i jár miniaterí engedély ly el. — Kolozsvárott a. kegyesrendiek ottlétének századik évfordulóját ünnepelték meg. — 26 án országos honvéd-cyüléa lesz Bpesten. — Gr. Andrássy Gyula Bpesten van. — V Vegyes hirek. — Ügy látszik, hogy a diplomatia egé ezen elvesztette fejét azon határozott nyilatkozatok következtében, melyeket Sztambulhanéa Bécsben hallania kellett. Most a flottával meg az európai értekezlettel való fenyegetést variálja, hogy általok puhitson a török államférfiakon legalább annyit, a mennyi ujabb egy havi fegyverszünet kierőszakolására szükséges. — Az alatt Angliában megunták az indignations meetingek mulatságát, a közvélemény szélkakasa egészen ellenkező irányba vágta csőrét s Gl.tds''one urnák van mit hallgatnia, azaz, hogy 5emmi hallgatni valója nincs, mert most karban és pólókban csak Derby és Dísra&K politikáját dicsőítik az "ngolok. Az „Indép. Belgo" híre szerént a franczia kormány is kimondá, hogy a többi hatalmakat csupán békés lépéseikben fogja támogatni. — Olaszországról pedig azt beszélik, hogy Oroszországgal minden eshetőségre nézve megállapodott. — Vérré vált benne, mint a csizmadiában a bontó fésü. E régi példabeszéd, irja a „Nagy-Várad", valósággá vált nálunk a napokban. Egy menyecske ugyanis halat készített urának ebédre. Azonban véletlenül — mint az irigy világ mondá — sokat talált a konty alá tölteni az uj szilvoriumból, s midőn a halat rántotta, a tojásba esett fésűjét is bele találta mártogatni a zsemleporba. De minthogy vékonynak tetszett neki a falat, ismét megmártá mindkettőben, s megsüté annak rendje és módja szerint. Ebédre kelvén az idő, a fésü is bekerült a gazda elé, ki arról jóízűen ette le a „köpenyeget" csudálkozását fejezvén ki a felett, hogy „e halnak minő kevés husa van, mig a szálkái annál erósebbek." — Széli pénzügy miníster a mult szombaton tette meg előterjesztését a képviselő házban. A bruttoszámitás szerént a jövő évi költségvetés összes bevétele 218,300,000 forintot, kiadása pedig 213,410,422-őt tesz, a hiány tehát 15,110,422 forint. — A fényképészet a háborúban. Arról értesülünk, hogy egy m. k. honvédtiszt segyike kiválóbb fényképészeinknek annyira tökéletesítették a fényképezést hadi czelok elérésére, (például táborhelyek, hadállások sat. fölvételére), hogy rendszerük nyomán bármely értelmesebb altiszt megtanulhatja három-négy napi oktatás után e''fényképzési e''járást. Az egész, könnyen fölállítható készülék súlya nem több, tiz kilogrammnál, beleértve a „camera o~bscu-ra"-t is. Az illetők be fogják mutatni készüléküket a honvédelmi ministeriumnak. Papírszeletek. — A ,.Figaro,: czimű franczia lap felszólitá a k<">r.Gcxécct egy farsang alkalmával egy álarczn* bál-bani részvételre, mely hálnak jövedelméből ar. ..adóitok börtőt.ébe- jutottak közöl kiváltandúk lennének azok, kik arra érdemesek. , E fölhívásra megjegyzé egy ballet-tánczosnő: „No cr ment ezé'', ebben közre kell működnünk, agy is annyit vittünk az adósok börtönébe, tehát méltányos, hogy kiszabadni hatásokért táncaoljnnk." „Megbánta már, hogy idejött ?" — kérdé Fülöp nevetve, — „kegyed oly gondolkodva néz ki a vigaaztalhatlan egyhangúságba, — bizonyára Baranow nem fogja kegyedet sokáig magához lánczolni ?" „Nem szabad haragudnom, hogy ön engem oktalan gyermeknek tart," — szólt Melánia elpirulva, — „azt gondolja ön, hogy nekem a tél falun unalmasnak tetazik ? Örülök, ha kedvem szerint ugrálhatok a hóban, hólapdákat csinálhatok; hossza sétákat tenni vagy szánkázni mehetek az erdőbe, midőn a jég és hóra* gyogó ezüst öltözéküket a fákra rakták; nem szép-e mindez?" „De igen, a tiszta, romlatlan természet magában foglalja a tél nagyszerű szépségeit a legmélyebb érzékkel," — ellen veté Fülöp melegen és a fiatal lányka kezeit kérve hozzá tevé : — „Melánia kisaaazonv, ak<ir barátom lenni ? Éo esedezem, hogy kegyeddel hólapdákat ké^ azitheesek : az erdőben a legszebb helyeket meg^ mutathassam, előrebocaájtva, hogy elkisér kegyed, ha a puskát vállamra vetve sétát teszek, vagy pompás jégutat rögtönzők, a hol kegyed kedve sserint futkoshat ?" „Oh, ezer örömmel fogadom el szives ajánlatát, — ujongott Melánia; Fülöpöt meglepetve nézte éa mindkét kezét az övébe tette, — „mi tehát barátaágot kötünk lu „Őszinte barátaágot," — gondolá Fülöp éa kedvea szorítással fogá körül a finom alakot. Mindjárt a beszélgetés után, egy szalmából font szányt látott a kaatély felé tartani, melybe fáradt ló volt fogvas a kapuban megállt — Egy szegény asszonynak férje elhalt « a • temetés elíltt házi asszonya őt meg egyszer lá»ni I úbajtá, tebát bement a szobába, hol elhalt árendása I a ravatalon fe!;«dt; amint a szobába ért. észrevette, hogy a halottunk csak egy mellény adatott felöltőül, mire kövMbkezőlog kiállt fel : — Miért oom huzW* szegényre kabátot is ! ? — Oh édes házi v^vtAnyom, — felelt az elhaltnak nejo, hisz agy is nagyon meleg idők vannak. — Torcque-ville igy jellemezte « francziákat : „Olyan elemet képez e nemzet, melyból az ujabb vegytani ismeret folyton idegen alkatrészeket választ ki." Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. oktober ffi töl— oktober 17-ig. — ,Arny Koronához" czimzett szállodába : Liber Sándor lírünn. Stefanits N. Bajom. Horváth N. :egesd. Frankfurti C. Bndapest. Breikovits J. Warasd. Tal.ibér Gy. Ta-;z:ír. Miksir« N. Budapest. Kornélia N. Bécs. l''irovits N. Kanizsa. Birnbaum >,. Bécs. I''álf/ N. I''nlöbke. Os/wald J. Temesvár. Kuhn N. Bécs Kopfinami N. Budapest. Manovil N. Keszthely. Vértety J. Keszthely. Batinano Cz. Olaszország. Dr. Szitfried K. Bécs. Moor A. Szegszáid. Hoffmann N.. Budapest. Tersán<-zky F. Pécs. Günsbcrger. N. Ber-zencze. BélieS J. Zágráb. Bejdő 0. Szombathely. Vagner L. Budapest. Csernyek B. Budapest. Babó-csay N. Somogym. Hzücs N. Sümeg. Svastics B. Egerszeg. Takács N. Sümeg. — „Szarvashoz" czimzett azáilodába: Müller A. Lipcse. Balusek J. Bécs Kagersberg Bükk. Weiss M. Bécs. Wirth S. Prága. Erdólszky K. Por-bzencz". Leitgel K. Bécs. Karrész L. Budapest. Holenberg H. Kis-Czell. Hoftnaun 8. Lendva. Weinberger N. Hudapent Farkas A. Pápa. Pepsiak E. Posony. lnkey S. Szentkereszt. Tantosi B. Kigyácz. Kartos K. Atád. Hirschmann N. Csáktornya. Schlesinber F. Bécs. Steiner M. Brünn. Forster J. Csáktornya. Breitor N. Prága. Schober K. Klagenfurt. Hirschler H. Budapest. Oswaid J. Bées. Seppiii E. TriesL Weiss-mann M. Budapest. Zimmer J. Szatmár. Foőr Pál Kapornak. Hocker K. Budapest. Behran J. Bécs. Kohn G. Budapest Breiter C. Vásárhely. Kás A. Bécs. Pachter E. Várasd. Hirschler Gy. liomboru. Blum J. Becsehely. Neumann S. Kaposvár.'' Schmied J. Póla. Hjfcuann N. Zákány. — „Oroszlánhoz czimzett szállodába: Lopornik A. Légrád. Maylender M. Söjtőr. Gordig-nani Fr. Lendva. Schwarz S Kaposvár. Polák M. Kaposvár. Rekncr N. Temesvár. Häuser J. Daruvár. Htr* L. Bécs. Novotny A. Kutas. Balthazar J. Veszprém. Spitzer J. Perlak. Löbl M. Csehovetz. Scharm J. Zombor. Venal K. Székesfehérvár. Schute L. Zákány, Kováts J. Csurgó Ágoston B. Csurgó. Wonner A. Baja. Ktiina Fr. Somogyvái. Sendel F. Angolország. Ehrlich N. Sopron. Glückmann A. Budapest. Tarnay O. Pécs. Winterberg N. Bécs. Waltcrhauser F. Ivánicz. Lakner J. Szecsód. Ujváry U Poriak. Polák N. Kanizsa. Kerschmayer N. Kigyácz. Vodsni F. PetUu. Kunfi B. Jánosháza. Rutner J. Sz .-Miklós. Gober S. Bécs. Placzl árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kauizs^város piaezbiztosi könyvéből: 1876. évi oktober hó lS-án. Buza legjobb suly 40, >/* hektoliterkint, 100 kilogramm szerint: 11 f;t 40 kr., középszerű suly 10 frt 50 kr. — Kétszeres legjobb suly —, — frt — kr. középszerű auly —, — frt — kr. Rozs legjobb suly 86, 8 frt GO kr., középszerű auly 35, 7 frt 50 kr. — Árpa legjobb auly 82, 7 frt — kr, középszerű auly 30, 6 frt 50 k. — Zab legjobb auly 20, 1 frt, »0 kr középazerű auly 18, 1 frt 15 kr. — Kukoricza ^tengeri) 8 frt — kr. —, Burgonya 1 irt 80 kr. — 8xin-Üazt 24 frt 50 kr., zsemlyeliszt 23 frt — kr., kenyérliszt fehér 18 frt'' — kr., fekete 13 frt — kr. — Rizs 22 frt — kr. — Buza-dara 27 frt —. Árpa-kása 28 frt — kr. — Borsó 23 frt — kr. — Lencse 23 frt — kr. — Bab lt frt — kr — Köles-kása 12 frt. — Savanvu-káposzta 16 frt — kr. — Savanya-répa 12 frt — kr. Széna kötött legjobb 4 frt 50 kr, középszerű 4 frt — kr.; széna kötetlen legjobb 3 frt — kr., középszerű 2 frt 50 kr. — Kötött- vagy ágy-azalma legjobb 1 kéve 18 krn — középszerű 3 frt 60 kr szalma takarmánynak való legjobb 3 frt — kr. középszerű — frt — kr.. szalma alomnak való legjobb 2 írt 50 kr., középszerű — frt — kr. — Uj- „Ah Vanda!" — kiáltá Melánia, — „micsoda különös vendéget kaptok ; nyomorult pa-raaztszány állt meg a kapu előtt és egy vézna alak ül benne kendőkbe burkolva; micsoda te remtéa lehet ez?" Vanda gyora tekintetet vetett az ablakon keresztül; észrevétlenül vonogatta vállait éa elhagy á a szobát. Melánia az ablaknál maradt, figyelmeaen és kiváncsian kisérte tekintetével a nem látott utazót, ki most az utolsó hajlongást tette. Fiatal lányka azállt ki a azányból s félénken nézett fel as ablakokra, nem tudváif, merre forduljon. „Oh Istenem! miiy sajnálatra méltó lehet az, ki épen moat érkezett!" — szólt Melánia; — „Talán Vanda uj komornát hozatott magának ? Csak láthatnád Konstantin, mily nevet-ségea félelemmel nézeget ott kint a szegény teremtés ! no, bizonyára valakinek meg kell mutatni neki a lányszobát." „Oh, mily pompás, — Konstantin! Mily elragadó meglepetés 1 Fiatal, asép, soká itt marad?" — ujongott Melánia éa csintalanul ugrált a betegszék körül, mig éazrevette, hogy Fülöp miuden mozdulatát figyelemmel kiséri; gúnyosan mozgatta piros ajkait és csendesen búzta vissza magát egy sarokba. A azegény árva lány, kinek több rokona nem volt nagybátyján kivül, kit még soha sem látott a kinek neve homályosan volt elméjébe véave, mert anyja aokazor kimondhallan keserűséggel ejtéazt ki, — moat egyedül nagybátyja aaeretete a házára volt utalva. bor heetoliterkir.t S frt GO kr. Ó-bor 12 frt — kr. — 1 liter pálinka £»0 kr. — 1 liter cezet 8 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hoaazu hasábokban, keiesztrakással— frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 50 kr. — Cserfa keresztrakáaaal — frt — kr., keresztrakás nélkül 8 frt 20 kr. — Tölgyfa^ kereaztrakáaaal — frt — kr., keresztrakás nélkül 2 frt 70 kr. — Kőazén a bányából 100 kilogrammkint 70 kr. — Lámpaolaj, repcáéből, eg~ kilogrammkint 56 kr. — Árpadara — frt — kr. Fagyagyertya öntött 64 kr., mártott 68 kr. — Szappan 40 kr. — Nyers fagygyu 34 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48—50 kr. — Borjúhús 53—60 kr. Sertéshús 56 kr. — Szalonna 86 kr.— Disznózsír 90 kr. — Marhazsir — frt 80 kr.— Köménymag 54 kr. — Vöröshagyma 11 kr, — Foghagyma 25 kr. — F5tt aó- 15 krn kő-só 13 kr. — Bora 1 frt — kr. — Paprika 72 kr. •— Ciukor 50 kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e r, __aljegyző. Érték és váltófolyan oktober 20. n/# metaliquea 61.60; 5/» nemz. kölosfötv 65.60; 1860-ki álladalmi kölcsön 103.25; bank-réazv. 800.— ; hitelintézeti réarfvények 145.70 ; Londou 124.75; magyar földtehermeniéai kötvény 71.50: temesvári földtehermentéai kötvény 71.25; erdélyi földtehermentési kötvény 71.25; horvát-slavon földtehermentési kötvény —.— ; ezüst 105.— ; ca. kir. arany 5.94— ; Napoleond''or 9.98—. V&sntl menetrend. Érvényea májua 15-től 1876. A buda-pesti időtmutató óra szerint, indal Kanizsáról Vonat hova T azám Ora Perc. Id5 205 Eszék, Mohács,Dombovár a Fiúméba 4 48 reggel 215 „ „ á „ 2 30 délut. 212 Buda-Pestre . . .......4 58 reggel 202 ...........2 6 délut. 204 ........... 11 30 eatve 313 Bécsbe (Szombathely, Béca-Ujhely felé)5 8 reggel 301 „ .........11 48 eatve 315 Sopronyba ........ 3 38 délut. 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz éa Bécabe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon kereaztül Grácz és Bécsbe ......<47 délut. Érkezik Kanizsára honnét: 216 Eaxék, Mohács,Dombovár a Fiúméból 1 41 délut 206 „ „ „ „ 11 11 eatve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 .....................2 5 délut. 211 9 44 eatve 314 Bécabő''l'' (Szombath. Béca Ujheíy)felől 10 27 eatve 302 „ „ „ .45 reggel 316 Sopronyból........11 53 délel. 5fl4 Bécsből Grácz, Marburg, Pragerhof felől ......... 4 12 reggel. 202 Trieszt- és Bécsből Marburg, Pragerhof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt-és Villachból Prágerhof felől 11 — ostve Marburgba csatlakozás Viilach ás Francestestbe. „ „ „ „ Fiancesfeatből. Heti naptájr. Okt aber 22-tâ) aktot er 28-if 1876. Hó- és heti- I Katb. és prot. Görög nap naptár naptár Dtj 43 A király beteg fiáról. János VII. 22 Vaaáraap A. 20. Kord. 1U C. 20. Eul. M 23 Hétfő Kap. Jáu. 11 Fülöp ** 24 Kedd Fortun. 12 Propua ím i 2b 8zerda K rizsán 13 Carpos & -6 Csütörtök Dömötör 14 Parase. a 27 Péntek Szabina 15 Lucián a 28 Szombat Sim. a Jad. 116 Longin. Felelős szerkesztő : Bàtorfi Lajos. Ezer könyek közt csomagolá össze szegényes holmiját, midőn nagybátyja azt irta neki, hogy elvárja ; zokogva búcsúzott el anyja sir-jától és fellépett a kicsi szányra, mely őt uj otthonába vitte. Nem volt birtokában sem meleg széna, sem takaró, mely a metsző hidegtől megóvta rolna, csaknem egéazen meg volt fagyva, amint Baranowba ért a alig birt lelépni £a azányról. Á csillogó könyek, melyek szemeibe tolultak, mindent ködfátyollal bontottak körüle. Senki sem jött eléje ; talán várták, de az emberek nem tartották érdemesnek barátságos fogadtatást készíteni számára; hisz ő csak teher volt. A gazdag bácsi, a szép néni — oh, ők nem méltatják fáradságukra a azegény árva gyermeket. £rre az ajtó akaratlanul felnyílt. József jelent meg a küszöbön éa Genovefáhoa lépve, mormogá: „Teleaka kisasszony ?" „Igen," — mondá Genovefa lázasan a lopva törülte le a könyeket arczárói, melyek tekintetét újra beárnyékolni akarták. „Ugy jöjjön velem; hol vannak holmijai?" „Itt," — kiáltá a kocsis, egy kis csomagot nyújtva le. „Ez az egéaz ?■" — morgott Jóaaef és méregette kezeiben a parányi csomagot Genovefa lassan követé. (Folytatása köv.) -— ÉLET-ITAL, kitűnő háziszer, váltó- és mocsárláz, bél- és KyomorRÖrcs, epc-in-hányás, tengeri betegség, viioletsorul«s, álmatlanság stb. ellen. Ára cg}'' nagy üvegnek 05 kr., kisebb 50 kr. Sós-borszesz mint háziszer. !lr. William Lee utAhitá»a saerr.st. Gyors hatást eszközöl: rheunin, csiíx, sxn«a»tás, fagyn«, Tag; fején lűirájdaluiak, szemgyulladás, rákfekély, beiiu lások stb. stb. ellen; sót foKtlsztitó szerül is igen ajánlható, mennyiben a fogak fényét elosegiti, a fughust erösbiti és a száj tiszta szagtalan izt nyer a szesz el-párolgása után. Használati utasítás magvar vagy nyelven jelentékeny, orvosi J egyéb elismerő bizonyítványokkal, valamint bizományosaim névsorával, minden üveghez mellék«lt«tik. Ára egy nagy üvegnek 80 kr., kisebb 40 kr. Brázay Kálmán Budapest, gyári iroda és központi főraktár országút, 24. szám. (108 3 -3) Nagy-Kanizsán kapható: Fesselhofer Józseffíiszerkereskedö és Práger Béla gyógyszerész uraknál. ■T i y ■i L k í m : 1 „ • ■ "M ^ .. . », i .->''-• ,.» \. : .. « « fs-'' %h\ II ajánljuk a téli idényre a következő csiî««erû és jó „ükaég-uLrgyakat g frt gQ J^j^ bámulatos ^olcsó árért, 6 valódi karlsbadi porcSellán alsó eséssé. 6 brittania czQtt tli -a kanál. 1 csinos petroleum-lámpa biztosító égetővel. 1 tbe.i-késslet, a melyen 2 perez múlva a legjobb tbcát készíteni lehet. 1 valódi karlsbadi porczelláu thea kanna. G valódi karlsbadi porczellán tbea csésze. 4 ^ HAGJfKCScSK ". 1 szép czukurszeleuczc églelő zárral. 1 brittania ezukor fo^ó. 1 cséUzortl thea-szürő- 2 pompás, bronz flgurákkal kiezíf-rázott gyertyatartó. Minden itt feljegyzett általános-szép és czélszerű szükséglettár-gyaknak 5 frt 50 kr. az ára és kapható az ujonan megnyitott Grasd-Etablisseaeatfcefl Blau es Kann-nál, 6__10j Wien, Stadt, Babenbergerstrasse Nro. 1. Wien. Csomagelás ingyen. Szétküldés készpénzért, v. utánvét mellett eszközöltetik. Újvidék, 1875. ezöst. Szegeden, 1876. érdemerem. Egy egészen uj szép s kitűnő jó zongora Hofbauer hirneves gyárából való, szabadkézből eladatik, részletfizetés mellett is. Bővebben értesülhetni néhai Baráth János házában Nagy Kanizsán. (204 1 -) í E.\| ! 5 5 s I « I n « 5 - , - K > ~ Ä SiiJ^ _ ■s ?í « k=J) 12 >. S C •< V -I « ">-.— « C " '''' u, « - w. — c- "Z — * > et .Z .—.¿c «e ** g ES - et X ^ 5 2 i —» ï * E c _ K è i. K S c ^ t c 5 — & « o - s i ^ z ë JÍ 6 _ .e ». - c « «» S Je" SJ2 = "5. ~ = ''5'' — — c —. g ■ - « -o «25-» b a _ fc" -s, g T ï je je — f s T, ® S ► e m —■> c •e -<3 p * I c — S c II k s ïS X ■ p » 5s ^a S * es t— = X s- — 3 ~ S j* e * * « S5 « E ¿58 NovotnyAntal harangöntő Temesvárott ajánlja magát a t. cz. közönségnek minden nagyságú harangok előre meghatározott hang utáni elkészítésére. Különösen ajánlja az általa feltalált átlyukasztott harangokat, melyek által nagyobb mérvbeni hang éretik el; egy ilynemű 100 fontos hafang egy más 170 fontos harang gal egyenlő mérvben áll. 100 fonton alóli harangok mindenkor készletben találtatnak. A szegedi orsz. kiál. érdem- és emlékérmei ércz-lemezből öntve s diszesen elkészítve 9" nagyságú párja 3 frtért kapható. — Becses megrendelések pontosan eszközöltetnek. (201 2—2) Die allbekannt billigste Schuhfabrik des Emánuel Temesváry, Budapest, Königsgasse Nr. I, offerirt Előnyös sorsjegy-csoport. Harmincz havi 2 frt 50 krajezáros részletfizetés mellett egy ily csoport-levélnek tulajdonosa efiészen egyedül játszik 2 art) ereűeU sorslegyre, úgymint: Egy frtos kir. magyar jutalom-sorsjegy. Legközelebbi húzás november 15-én. A legkisebb nyeremény 100 frtra rug. Egy krakói sorsjegy. Legközelebbi húzás január 3-án. A legkisebb nyeremény 30 frtot tesz. A befizetési időn át 18 hazást élvez 100,000, 75,000, 50,000, 20,000 frtnyi sat. nyereményekre. As atolsó részlet lefizetése után a csoport levél tulajdonosának fentebbi Az e 1 a ő részlet beküldése ntán azonnal átküldjuk a tör vény szerüleg bélyegzett átvételi levelet, a melyben mindkét sorsjegy sorszámai éa számai feljegyezve vannak. Biztos nyeremények! Csak 15 frtért átengedünk egy, a folyó évi augusztus hó 1-én történt húzásnál sorszámánál kihúzott 100 frtos 1860-ki államsorsjegy huszad nyeremónyrészét. A nyereményhuzá8 folyó évi november hó elsején történik. l#rÁlt;Áni7Al/At * 1870 diki magyar sorsjegyek november 15 én történendő búzására bélyeggel együtt 2 frt 50 Igtl YUUJM krral számitjak. Nagyon előnyös Forsjegy-társulatok feletti elórajzokkal kívánatra ingyen szolgálunk. — Szilárd kereskedőknek helyettesítések megfelelő dijak mellett átruháztatnak. Díjazandó utazók jó feltételek mellett felfogadtatnak. Heim Testvérek, (203 1—3) Bécs, Wollzeile G. sz. Damen-Schnhwaaren : Kommode-Schuhe aus feinem Everlasting oder Leder . . . . fl. 1.— Kommode-Scbuhe, elegante Façon hohe Stöcke), grosse Maschen „ 1 GÜ Garten-Schuhe mit Gummi-Einsätzen, lackirten Kappen und Machen ...................„ 1.80 Everlasting-Zug-Stiefietten 6 Zoll hoch mit Lackspitzen und genagelten Sohlen feine Gattung .......... 3.1U Chagrain-Leder^ug Stiefletteu 6 Zoll hoch mit genagelten Dop- pelsohlen, starke, gute Arbeit .......... 3.20 Herren-Schuhwaaren : Kommode-Schuhe aus Leder oder Stoff ....;.... fl. 1.— Cbagrain-Leder-Stiefletten mit oder Lackkappen, gute, schöne Arbeit ....................3.80 Kalb- oder Juchtenleder Stiefletten mit genagelten und geschraubten für Doppelsohlen Strapazen...........4.— Pariser-Nobles-Halb-Stieflctlen mit Gummi Einsätzen im Besatz glatt oder lackirt verschiedenartig eleganteste Façon . „ 4.— und noch viele 1000 Paare in verschiedenen Formen und Moden in Damen-, Herren-, Mädchen-, Knaben- und Kinder Schuhartikeln. Briefliche Aufträge werden nach Maass oder Musterschuh unter Garantis pr. Nachnahme versendet, nicht Konwenirende werden all-sogleich umgetauscht. (If 8—20) Pályázat. Szepesneki község (Zalamegye) rom. kath. iskolába két magyar ajkú segédtanító kerestetik. Évi fizetése a fóta-nitótól 100 frt, teljes ellátás, mindkettőjüknek egy szoba fűtéssel, ágynemú és mosással együtt, önszorgalmuk által kellékes jövedelemre is számithatnak; az állomás 1-só novemberben elfoglalható. A vállalkozók akár személyesen, akár levél által értekezhetnek alólirottal. Kelt Szepetneken, 1876. oktober 17-én. Kolossá József, (206 1 — 3) kántor tanitó. Alsérvben szenvedők a felette j6s ártalmatlan hatású Starzeflegger 6otttíeb Herisaobin (Helveczia) féle sérv-kendea használata álul megíepS gy^gj^rt találnak, ngysainte alsérv- s nemi bántalmakban tsenvedók is. Bizonyítvány- • bálairat i használati ntaaitáahos van mellékelre. Megrendelhető tégelren-kint 3 frt 20 krrárt o. é. akár egyenesen Sturzenegger G -tol, ugy következő raktárakból s Bodapesten: Formágyi F. .Sat.- Mária" gyágv»-Temesvárott: Pecher J. gyógyszerésznél. Wajdits József kiadó-, lap- ós nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomása, Nagy-Kanizsán. TTÍf>VPll1"»P7f njsbl, időben több vevGm Altnl a ,s^sborntesz" minősége, jó ¿s valédisiga J 1oJ /,ltltö« ellen pauaaa ís acon kérdís Sntézletett hozzám, hogv „sósborszeiti készítés rendszeremet tényleg eladtam-e, szsz ennek kékzítésével más valakit biztam tolna meg ? Értesülésem szerint néhány budapesti, szegedi, brassói és prácái ez^g sz Altalsm már évek során át gyártott jó sikerrel forgalomba hozott gyógyerejü sós-borszeszt (üveg-mintáim és nevem felhasználása s aláírásom bamisitáss mellett) utánozza Az illetők esen valóban nemtel eu eljárásuknak elejét teendő: üvegjeim hátsó részére 1876. január hó l-t6l fogva Brázay Kálmán nagy-ereskod ü Budapesten kUriratu czkmemet nyomattam fel. Ha fe''soroltak készítménye csak némileg Is megfelelné a czélnak, nrm volna szükségük arrs, hogy azt idegen ( czég slá burkolva, nevemet oly módon használják, mintha készítményük tólrm származna. Kijelnntem tehát ismételten, hogy a t. közönség o»ak azon s^s-borszeszt ismerje el tőlem származoftníik. melyhez a hsszuálati utasításon aláírásom szerepel s az üvegre ragasztott czimlap nem fcmint" vagy ,naoh" Brázay ellátta, mert a kérdéses sós-borssesst részben vidéki kereskedok^készitményem helyett hozzák forgalomba_ _ 5AG1 -KÁMZSA, 1876. oktober 26-án. Tizenötödik évfolyam. A j aétzstssí ar ) atéw ¿Tre • • á fr'' fél é»TP ... , Dt''Cy®0 é™ 2 . jf/jy txcim JO tcr. NlrSctaset $ hMÁbo« petiuorhao 7, n<(«on«or 6 » minó«t> további «őrért 6 kr. SYILTTERKKN loronkmt 10 krtrt -.ptnek fel Kincstári illeték minden \|\| »gye« hirdetésért külRn Vgye» niraeiewert ituionf i »0 öletendő. \| . 55 ^ J^ N.-Kaniztaváros helyhatóságának, nemkülönben a „n.-kinizsai kereskedelmi s loartwnk". a ,n.-kanizsai „n,-kanizsai kisdedneveló egyesület'', a .soproni kereskedelmi s iparkamara n-kaaizsai kOtválasztmánya* ?T7. J illet -SOMOG O IV X lap ««elletni réasét « Qtotó kftsleaéaye? a -» txerkeastóhQs, Takarékpénztári épület föld-•zint. — anyagi ré««ét illető köslemények pedig a kiadóhoz hé--nnncvn lat^wai őt: !ÍA«Y-KAFÍIZKA Wlassieskár Bérraentetlen levelek " c»»k ismert munkxúr-»«.któl fo^adUtimk el. t Késiratok tíssss nem "i i küldetnek. J fep^—■ takarékpénztár'' a .zalamegyei általános tanítótestület'', a s több megyei és városi egyesület hivatalos értesítője. Heienkint ketszer, vasarnap- 8 csütörtökön,, megjelenő vegyes tartalom lap. Felhívás előfizetésre! A „Zkhkl KÖ^LSKY" mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szives beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober — deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (AVajdits József könyvkereskedésében.) Deák-ünnepély Zalamegyében. Keszthely, oktober hó 17. 1S76. Magyarország népiskolái nagy ünnepet ültek. A fentebb érintett nap, mely a felejt-hetlen és halhatatlan emlékű Deák Ferencz-nek, Zalamegye szülöttje, hazánk legnagyobb fia- és bölcsének születés napja édes hazánk összes népiskoláiban fényesen ünnepeltetett meg. Keszthely város polgári-, felső- nép és elemi iskoláinak tanulói az emiitett nagy napon a rom. kath. templomban d. e. 9 órakor az elhunyt nagy hazafiért tartott gyász-isteni tiszteleten megjelenvén, innen saját tan helyiségeik be vonultak. A polgári iskolában Wicse Károly igazgató, a felső népiskolában Biró József és a községi elemi iskolában Pöltz Pál igaz-gatótanitó tartottak emlékbeszédet ajóság-, igazság-, bölcseség- és honszeretetben a legnagyobb férfiakat is jóval túlhaladó ünnepelt férfiú, a halhatatlan emlékű Deák Fe-rencz felett. TÁRCZA. 1736-1876. (Gróf Batthyány Lajos Jöispáni helyettes, később nádor, Urményi József egykor al-nádor, most Jöispán.) Emlékezet ! te az&bad madár Repülj vissza a rég múltba, Mubosult sírhant, leomlott vár Besrél, dalol neked sorba .. . KéjitUsán ölel az üldörött, Mert szabadon járhatsz m sir között Bársony, darócz, ganyhó, palota Egy iránt kedve« tenéked, Ha dicsón ragyog benne, rajta Hazám, történeti képed. Egy-egy dicsőült fog veled kezet Lelkünk drága gyöngye : emlékezet! Egyszáz negyven éve e helyen Nyitott temető még a tér, A feldúlt vár körül minden lépten Hősök szent csontjain jár-kél. Utján a csontot ha felemelé E jó nép, kOoyjeivel nentelé. S ki az, ki ezt látra felkiált: „Értem oh nép ! fájdalmadat !-i 8 mint nap ha felhők közül kivált Érlelően, melegen hat, Cdült e város apraja, nagyja. . . 8 lelőn téve iskolánk alapja. Ma a munkától vidám polgár A nagynak ntódát üdvözli, Ki nyomdokiban edsetten jár 8 érdemét érdemmel tetézi___ Ősz-haj, itja »ziv, munka-erőben — Ejh ! nincsen még a nap lemenőben... BÁTOKFl. A keszthelyi községi elemi népiskola tantestülete a folyó hó 14-én tartott értekezlet alkalmával Deák Ferencz születés napját évenként megtartani kimondotta s a mai napra az ünnepély ügyrendét következőleg áJlapitá meg: 1. Az összes elemi isk. tanulók valláskülönbség nélkül megjelennek osztálytanítójuk által vezetve 9 órakor a r. k. templomban tartandó ünnepélyes isteni tiszteleten. 2. Az isteni tisztelet után az 1-só fiúosztály tantermébe vezettetnek a tanulók, mely terem Deák Ferencz arczképével látandó el. 3. A Ill-ik, IV-ik fiosztályu tanulok Holczman Ferencz ur vezetése mellett éneklik a Hymnus első versszakát. 4. Emlékbeszéd Deák Ferenczről. Tartja Pöltz Pál ur. 5. . A korona gyémántjai.* Jókai Mórtól. Szavalja Nagy Margit IV-ik oszt. tanuló. 6. „Ki volt nagyobb?* Tóth K.-tól. Szavalja Trsztyánszky Kálmán IV-ik oszt. tanuló. 7. A Hymnus utolsó versszakát énekli a III. és IV. fiosztály. Az itt felsorolt sorrendben tartatott meg a keszthelyi községi elemi népiskolában Deák Ferencz születésnapja. —L Csáktornya, 1876. oktober 19-én. Folyó hó 17-én, Deák Ferencz születésének évforduló napján, a helybeli közs. nép- és polgári iskola, a haza e nagy halottjának emlékezetére, ünnepélyt rendezett. Az ünnepély a közs. népiskola egyik e czélra, a nagy halott arczképével s azt körülvevő K. T. úrhölgy szívessége és fáradozása folytán készült gyönyörű virágko- szorúval s babérral Ízléssel s hatással díszített termében tartatott meg. Jelen voltak az összes elemi nép- s polgári iskolai tanulókon kívül, a meghívott, szép számmal megjelent iskolaszéki tagok, a járási szolgabiróság, a városi elöljáróság, az izraelita hitközség több tagja 8 más, számos férfi- és úrhölgy vendég. Az ünnepély 2 órakor vette kezdetét egy alkalmi felolvasással, melyben a felolvasó Polyák Mátyás népiskolai igazgatóta-nitó ur megemlékezett a nagy halottról, mint gyermekbarátról, árvák atyjáról, polgári erényekben tündöklő hazafiról, a haza és a nép jóllétét szem előtt tartó országgyűlési képviselőről s mint az önzetlenség és hazaszeretet példányképéról. A felolvasás után a nép- és polgári iskolai tanulók közül többen szavaltak hazafias irányú költeményeket. Legsikerültebben (s szivrehatólag) szavalta Danicz Sándor IV. osztályn népiskolai tanuló a »Szózatot." Luperszbek Karolin szinte IV. osztályú tanuló „A gyermek álmai* s végre Vucsak György „A korona gyémántjai" czimű költeményt. A szavalatok után énekelték a tanulók énektanitójok vezetése alatt a „Hymnust." Végül a szorgalmasb nép- és polgári iskolai tanulók között 100 drb. „ Deák Emlék" czimü könyvecske osztatott szét, melyeket M. E. ur volt szives megvenni. A nemes adományozó nevét, kinek a csáktornyai népiskola létét, rendezettségét, szóval mindenét köszönheti, azért nem irom ki, mert félek, hogy tulszerénységét sértem meg. Neki köszönhető, hogy itt az uj, 1868-iki iskolai törvény foganatosítva lett, ha ő nincs, Csáktornya tanügye ott áll; hol a többi mu- raközi városoké. 8zőval, az ő áldásos működése Csáktornyaváros tanügye terén korszakot alkotó. Legyen jutalma az — öntudat. A könyvek szétosztásával befejeztetvén az ünnepély, a diszes vendégsereg szétoszlott. MENCSBY KÁROLY, elemi néptanító. Kirándulás az aggteleki barlangba. (Vége.) De balra az ó ág még egy darabig folytatódik, még pár csinos csoportozattal, milyenek a zsinagóga és a hárem, mely utóbbi oszlopcsoport egész tömkeleget képez. — Itt van a holdvilág, a barna sziklatetőn gömbölyűén lerakott fehér, csillogó csepkőrétag. Még a Diana templomán és a gyémánt hegyen, melynek jegecei a vfáklyafénynél mint ezer, meg ezer gyémánt csillognak, — áthaladva csekélyebb jelentőségű képződmények mellett elérünk az ó ág végére, honnét vissza kell jönni a Horeb hegyéig, hogy az uj ágbaátmehessűnk. Mint emiitettem, az uj ágot sokkal később fedezték Jel, — s mivel távol van a bejárattól, s mert az ó ágban is látni annyi szépséget, a mennyi a legtulcsigázottabb igényeket is képes kielégíteni, — s végül, mert benne, különösen mindjárt elején, axu.ii. nehéz uton, mely körülbelül •/» óráig tart, s hol folyton összevissza hányt nagy köveken kell áthaladni, — a járás kényelmetlen és fárasztó: e részt már kevesen szokták látogatni, ezért ennek csepkö-vei sokkal tisztábbak és ragyogóbbak, mint az ó ágéi, hol a vezetők által használt közönséges szurokfáklya füstje, különösen a szűkebb üregek beD a csepkövet annyira belepi, högy ha ez még tovább igy folytatódik, pár évtized múlva az aggteleki barlangot bátran fekete barlangnak lehet nevezni. S még a vezetők oly kíméletlenek, hogy ha a fáklya nem lobog elég jól, a hol érik; hozzá verik a legszebb oszlophoz, hogy jobban égjen, nem törődve azzal, hogy a korom ott soha le nem mosható nyomot hagy maga után. Az árva. Yesthoff E. után: Babos Szidóniától. (Folytatás.) Sóhajtás közt haladott Genovefa föl a lépcsőkön -, a második emeletre érve, mely szúk és rövid folyosókkal s néhány ajtóval volt ellátva, igen sok piszkos lábnyom volt észrevehető. Itt József egy ajtót nyitott fel. Genovefa szemei szegényes szobát láttak, melyben néhány vén, vég nyugalomba helyezett bútor foglalta el a tért s kellemetlen lég ütötte meg a belépőt. Mily rég lehetett e szoba lakatlan. Genovefa gyorsan rakta kezeit a kályhára, de az hideg volt, a kicái megfagyott njjak nem találtak meleget. József, ki öt figyelemmel kiséré, titkosan nevetett s mondá: „Én már rég befűtöttem volna, ha a kályha uem füstölne oly erősen; ha azonban igen hidege lesz, átmehet Aurelia kisasszonyhoz ; ő s folyosó végén lakik s szobája barátságos meleg.'' „Ki az az Aurelia kisasszony ?" — kérdé Genovefa. „No, a méltóságos grófné társalkodónője, és ba kegyed ért hozzá, magát a kisasszonynál behízelegni, ugy itt jól érezheti magát. Persze a grófnénak mitaem szabad róla tudni, mert 6 igen szigoru-s könnyen megharagudhatnék.Kegyed bizonyára fázik?* — kérdé félig részvéttel, amint látta, hogy Genovefa kendőit sem rakja le, az ágy szélén ült és az érzéketlen ujjakat keblén szorosan összekulcsolva tartotta. Genovefa fejét rázta. .Igen, ez különös szeszélye a grófnőnek, hogy kegyednek ezen szobát adta, holott oly sok diszesen bútorozott vendégszoba áll üresen, de ő egyátalán ezt akarta sarait egyszer feltesz magában, véghez is viszi! No-no, ne féljen azért,'' — tevé hozzá jóakarólag, amint látta, hogy Genovefa arcza ijesztő benyomást árul el — „pyorean öltözzék ; majd felküldöm kegyedhez Marin ját; ő jó leány, majd segíteni fog kegyednek, mert egy fél óra múlva a nagy terembe kell kegyedet vezetnem." József távozott s bezárá maga után az ajtót. Genovefa egyedül volt. Most már tudta, hogy sejtelmei bem hazudtolták meg. Nehéz, komor s hideg napok vártak rája. Záporként hullottak könnyei szeméből; és még soha sem érezte pagát oly elhagyatottnak, mint e pillanatban. Mig fiatal volt, mindig anyja hA szeretete s gondos ápolása által volt körülvéve; kihez forduljon most a fiatal, félénk szivü lányka, ha fájdalmai meglepik? Hisz a szolga szavai elárulták, hogy mily szive van ornőjének. Genovefa kimondhatlan fájdalmat érzett, s óhajtott volna meghalni. „Oh, édes anyám ! miért hagytál itt engem? miért, miért élek én még?" — zokogott kétségbeesetten. De nem, a hideg,kcncéoyszivü emberek ne lássák könnyeit és jajait ne hallják, hiszen csak kigúnyolnák! Hamar törülte le hideg arczárói az eláruló könnyeket és a mennyire kimerült tagjai engedték, elkezdé lebontani a kendőket, melyeket még mindig magán hordott. „Jó napot kisasszony!" — kiáltott a kicsi, fürge lány, ki lengyel nemzeti viseletében, hoszszu, fehér ujakkal, vörös koralokkal a nyakán s tüzszinü kendőjével a fején oly kedvesen nézett ki. „Ah istenem, mily hideg van itt!'' — szólt magát megrázva, — „segítek kegyednek, mert lent már várják." Hallgatagon rendezé Genovefa egyszerű öltözékét. Még gyászban volt ; csak pompás, aranyszőke haját rendezé el egy kissé, mely hullámszerűen folyt vállaira és fekete-szalagot tett reája. Most már József is jött érte. Genovefa, épen ugy, mint jött, aggódva lépett fokról-fokra, néha két lépcsőt is lefelé ; leverten haladt as előszobán keresztül; még egy ajtó nyilt fel; és Genovefa nénje előtt állt. Meglepetve, de hideg érzéssel szivében, tekintett a gyönyörű szép asszonyra. Szilárdan és csendesen állott meg; aggály nélkül tekintett az eltiporni akaró szemekbe, melyek szerény termetét méregeték. „Egészen közönséges benyomást okozol !— mondá a fiatal asszony gúnyolódva ; — mert az utóbbi időben nagy szegénység közt éltél; as ellenkeaő itt még sokszor fog emlékeztetni multadra, mily áldozatot hoztunk érted és mily hálával tartozol nekünk. Nagybátyád kegyes akaratából jöttél ezen házba s tőled fog függni a kellemes helyzetet kiérdemelni. Ha szerény le-szesz s nekem minden esetben engedelmet igérsz, ugy igen szerencsés lehetsz. Akarod ezt, ugy egy jóságos nénét találhatsz bennem." Vanda ez utóbbi szavaknál kezet nyújtott Genovefának, ki hallgatva fogta meg azt. Két jéghideg kés mozdult meg és mindketten érezték, hogy soha sem lehetne köztük melegség és szivélyesség. „Még csak egyet," — egészité ki —„előbb, mint nagybátyádhoz vezetnélek, meg kell neked mondanom, hogy az igen szenvedő állspot-ban van és hogy semminemű felindulást el nem Mondhatom, e tekintetben valóságos barbaris-mos uralkodik, mintha csak szántszándékkai akarnának rontani. £ barbarismus nyomai az uj ágban még nem annyira láthatók. Itt legelső nevezetes képződmény át ezer ráncsu szoknya, egy a tétéről, ha nem is ezer, de legalább száz ránczban lelóggó csepkőkép-ződmény, mintha redőit a legügyesebb szabó ujjs szedte volna ránczbs. E felett sztán elmélkedhetik is as ember bosssu ideig, mert aztán jó darabig nem lát semmit; ez as oka, azt hiszem, hogy az ezer ránczu szoknyát egy látogató sem feledi el. — Itt következik ugyanis a nehéz ut, mely a vaskapuban, egy keskeny hssadékban végződik ; ezen áthaladvs, azonban a kínálkozó látvány egészen elfeledteti velünk e második pur-gatoriumot; s mig előbb folyton lábunk alá néztünk, hogy el ne essünk, most tekintetünket a boltozatra vetjük, mely tele van a legtisztább, ragyogó csepegésekkel, s ezért czifra boltnak nevezik. Jön aztán egy égi, és egy földi uralkodó ülő helye, kik közöl mindegyik elég hatalmas volt annak idején, meglehet, hogy nemsokára u aggteleki barlangban emlegetik őket. £gyik Jupiter trónusa, emelkedett helyen, a mennydörgő Isten méltóságáhos illő királyi szék, ezer féle díszítéssel; a másik a szultán pamlaga, habos felszínű, s terjedelmes lspos csepkő; nem tudom, a konstantinápolyi szebb e, ▼»gj e 5 egyben megegyeznek, hogy jelenleg mindegyiken nagyon kemény az ülése szegény szultánnak. De most le a kalappal uraim! Minden alkotás remek a maga nemében, mit eddig láttunk, de midőn a természet sz Olympus hegyét alkotta, akkor remekelt valóban. Szélei és óriási magas üregnek egyik felén a hegy lassankint emelkedik egész 120 láb magasra; alján, oldalán, tetején csepkő oszlopok, felváltva a földből kiemelkedőtől egész a tetőig érőkig, réasben karcsuk, részben vastagok, de ezer slakban változók, fehér, sárga, barna s mindegyik más alakú díszítéssel. Egyben hibázott a természet, hogy nem ide tette Jupiter trónusát. Itt a hegy aljában megállva, as egyik vezető felmegy fáklyájával a hegy tetejére, ott bemegy jó meaazeaz üregbe, hogy fáklyája nem világit le. Ekkor a lent maradt vezető eloltja fáklyáját, s egyszerre sz örök éjben vsgyunk, melyben nem pislog a legkisebb- csillsg sem, melyből nincs kilátás hsjnalra, s nincs menekvés előle, mert helyünkből nem mosdulhatunk; de hiában is mozdulnánk, ez éjből kifutni nem lehet, sötétben a járás lehetetlen, — itt meg kell halni; — nem látjuk többet azt a szép világot, melyből ide jöttünk kíváncsiságból, hogy mi van a föld alatt. Ha ez most igy történnék! Ily gondolatok szállnsk meg bennünket a koromsötétben. De nem. Az Olymp tetején lassú, méla fény kezd derengeni, mintha uagy távol jönne felénk ez örök éjben; a legfelső oszlopok fényleni kezdenek, mint a hajnalpirban a hegytető; mindig jobban, mindig közelebb világosodik viselhet, azért ne idézz elő ily jelenetet. Tartsd msgsd lehető nyugodtsn és most jöjj !tt Megfogta Genovefa ^ezét és átvezette gróf Valíns-kihoz. Amint az ajtó felnyílt és Genovefa nagybátyját anyjának egy karszékében ülni látá, óhajtott volna lábaihoz borulni, térdeit átkarolni s szeretete és jóságáért könyörögni, de Vanda erős, hideg kese, mely az Övét még átkarolva ta^tá, emlékeztette arra, mily kevés kérdést tennének itt viselt szenvedései után. '' „íme, Konstantin, itt hozom a mi Geno-vefánkat!'' —mondá Vanda gyengéden sa fiatal lányt a beteg székéhez vezeté; — „mi már ismmj^k egymást'' Genovefa mélyen meghajtotta magát és hsllgatva csókolta meg a szívélyesen oda nyújtott kezet. „Kedves gyermekem!" — mondá a gróf reszkető hangon, — „légy ezerszer üdvöz általam, testvérem egyetlen gyermeke. Igen, mutasd arczodat és szemeidet, te Thekla vonásait, szép, hullámszerű haját örökléda — s gyengéden simitá hátra fürtjeit „Te most nálunk maradsz; a néni és én kísérletet teszünk mamádat helyettesiteni.* „Itt is van még egy bátyja!* — jelenté Fülöp barátságosan. } Melánia, ki egész jelenetet élénken figyelte, türelmetlenül várta, míg a sor reá kerül; gyorsan ugrott most fel és Genovefa mindkét kezét megragadva kiáltott: „Istenem, micsoda elbsgystott kis teremtés kegyed ? Beszélni sem tud talán ? Vsgy fogadást tett kegyed: senkinek egy szót sem szólni? Oh Istenem és mily kimondhatatlan kékek kezei, épen mint Vanda szolgálóinak; kegyed azonban igen csinos; én egészen mást képzeltem kegyed felől 1« Geoovefát körüljárva, épen egy sereg «Mgjegysést akart tenni annak öltözéke, haja sz Olymp, már az oldalán is látjuk a fényt, — majd alább, — az egész tündérhegy fényben áN előttünk, s as eltűnt vezető előlép egyik oszlop mellől, s megcsóválja fáklyáját a magaa-ban, mintha csak az Olymp ura késsülne villámokat szórni. Vegyünk bucsut tőle; gyarló embernek elég ennyi az égi fényből, többet tán nem is bírna el szemünk. Odább egy szép magas oszlopot érünk, ez a török mecset; — még odább as az alá függő, ábrándosan ékített csepkő csoport: Szemiramis függő kertje; amott van a papi palást, magasból, hosszan függve le az oldalfalról. Ott a patak partján az az egy pár avult deszka, a boldogult Vaa Imre ladikjának maradványa, melyben a barlangot bejárta. Ócska fadarab, nem érdemes rá nézni ennyi szépség között; de as utókor kegyeletben tartja, a elhaladva mellette, tisztelettel emlékezik meg azon férfiúról, kinek a barlangban a természet után legtöbbet köszönhetünk, mert a mi ott emberi kéz müve, a hidak, az utak, a tárgyak nevei, mint as ö érdeme, s illő, hogy egy perezet ssenteljünk emlékének. — Most as egyik vezető elmegy előre s mi megállunk egyet pihenni; messze megy, már alig látjuk fáklyája világát; egyszer megáll. — E pillanatban egy nagy város összes templomának minden hsrangját halljuk szólni a legszebb összhangban, mintha feltámadásra harangoznának. Mit mivelt a vezető ? Elment a nagy orgonához, melynek egymás mellett lenyúló sípjait kővel sorba vere gette, s ez adta amaz ünnepélyes hangokat A nagy orgonán tul van a pisai torony, egy nsgyon vastag, s ferdén álló oszlop. Odább van a másik orgona, Pluto orgonája; ha sípját többen veregetik egyszerre kővel, pokoli zajjal hangzanak. E tájon van a bejárás a retek-ágba, mely mint mondják, a barlangnak szintén egyik szebb részét képezi s nevezetes retek alakban lefűggő csepköveiről. Jó darabig haladva tovább as uj ágban, eljutunk a barátság oszlopához, két összeforrt oszlophoz, két iker testvérhez. Castor és Pollux igy lehettek lelkileg összeforrva. Ez volt föld alatti utam végpontjs. Tovább nem mentem; — as idén én vol* tam az első, ki eddig is elment. — Messzebbre éveken át nem megy senki s alig akad 4—5 évben valaki, ki az egész barlangon végig menne. Ez az ut tartott befelé 41/» óráig, kifelé gyorsabban menve s a mellékágakat nem érintve óráig. Annyit hallomás után még szükségesnek tartok megjegyezni, hogy odább is vannak, de egymástól nagyobb távolra, igen szép aiskza-tok s ezek természetesen legtisstábbak, mert nagyon ritkán szennyezi őket fáklyafüst A barlang végén van a pokol; egy óriási üreg, melynek mélységét meghatározni nem lehet ; a ledobott kő kopogása hosszú ideig hal-latozik a közbeeső sziklákon Ezen mélységben tűnik el a barlangon végig futó patak. Most vegyünk bucsut a baradlától, me- és fejékéről, midőn Vanda mérges tekintetével találkozott, ki az ellenkezőre akarta terelni. Melánia duzzogó arezot csinált,'' kaiját Genovefa dereka körül foná és hangosan csevegve kihúzta magával a szobából. H. A karácsonyest megérkezett. A nagy csengetyü hangja összegyüjté a család minden tagját a társalgóterembe, hová Vanda behozatta a varázspompába öltöztetett fát, melyet körül rakott drága ajándékokkal. Genovefa hamar bizalmaa lett Melániával és a fiatal lányok legtöbbnyire együtt voltak. Lent a teremben Genoveta mindig félénken és elhagyatottan érezte magát Az öreg gróf többnyire fáradt volt, vagy Fülöppel mulatott, ki őt kevés figyelemre méltatta, mig Vanda hidegsége csaknem szivét repeszté meg. A sok lángoló gyertyafény közt Vanda és Melánia elragsdó öltözékükben bájosan néztek ki; Fülöp szemei Vanda királynői termetéről mindig Melániára vándoroltak s először történt, hogy ő is nevetett és vigan tréfálódott Pazar kiállítású s igen sok drága tárgyat rakott Vanda Fülöp elé, melyeket nagyobbára saját kézimunkájának mutatott be, valóságban pedig egy varsói raktárból hozattak. Melániának nehéz ruhaszövetek, fénylő selyem kel mék, mindenféle szinü szalagok, virágok és igen sok spró drága szükségtelen tárgy volt felhalmozva, ó ugrált örömében; Vanda lázas ajánlatait figyelmen kívül hagyva, pajsául futkosta körül az asztalt és a nagy fialitükör előtt, hol egy virágkoszorut, hol egy szalagot próbálgatott fel. Genovefa hallgatagon állt egy félreeső helyen és könnytelt szemei mintegy ködfátyolon át láttaták körüle a gyönyörűségeket Végre Ő íz előhívatott Vanda a kijelölt helyre vezeté. „Itt, — mondá ő — fényűző és drága lyen végig vittem önöket s melynek megmutattam csodaszépségeit''— Nem tudom, jól láttak-e az én szwnüvegemen keresztül. Sok helyen átfutottam s nem mutattam meg mindant, de as a szépségek nagy száma miatt majdnem lehetetlen ia — s nem tudom, nem hagytam-e ki valami érdekeset. -— De bocsássanak meg e figyelmetlenségért, mert ha arra gondoltam volna, hogy önöknek elfogom mondani, a mit láttam, akkor följegyeztem volna mindent; — de igy a névsoron Jtivül kénytelen voltam egyedüli kalauzul az emlékezetet használni. Bucsut vessek én is önöktől; talán nemsokára viszont látjuk egymást, ha ráérek elvetetni önöket — a dobsinai jégbarlangba. Letenye, 1876. okt. 12. TÖTTÖSSY BÉLA. Jegyzőkönyv a zalamegyei ált. tanítótestület központi választmányának 1816. szeptember 30-án tartott üléséről. Jelen voltak: Elnök: Schmidt Károly, Horváth Pál, Hajgató Sándor, Morgenbesszer János, Eich-berg Adolf, Boronkay Károly, Hoffmann Mór, Récaey György, Páros Endre, Rosenblüh Lajos, Juhász Péter, Szilvágyi Gyula, Tóth István, Zánkay Zsigmond, Vitt Fülöp, Kutor Antal, Váry József, Klei^N., Pongrácz Adolf, Liszt-ner József, Rózsavölgyi Antal és Németh Ignácz választmányi tagok. Elnök üdvözlé a választmány tagjait, az ülést megnyitja. 1. A közgyűlés jegyzőkönyve felölvaatat-ván, annak 8-ik pontja következőleg módosíttatott : Brucker Alajos ur értekezletét a tanítótestület msgáévá teszi és az országos tanitó-gy ü-lés alkalmával elébb az egyes megyéknek határozza végrehajtás czéljából ajánltatni. > 2. A közgyűlés által kijelölt pénztári bizottság átvizagálván a pénztárt, azt teljesen rendben találta. Ezzel kapcsolatban, vonatkozással a közgyűlési jegyzökönyv 16-ik pontjára, határoztatik, miszerint szóllittaasanak fel még egyszer a járási körök elnökei, hogy tagságidijukat felerészben a tagok névsorával együtt beszolgáltassák, mi, ha meg nem történnék, a választmány kénytelen lesz a tanfelügyelőség utján az alapszabályok 11. §-a értelmében az illetőknek törvényes uton az uj tagságidíjakat a régi hátralékokkal együtt behsjtani. 3. A választmány tagjai aaját tagsági dijukat mindenkor gyűlés alkalmával pénztárnok urnák lefizetni határozzák, Kutor Antal és Váry Jözsef urakat pedig 1875-ik évre csak fele részben kötelezik ennek teljesítésére. Evvel ksp-csolatban határoztatik, hogy Molnár István polg. iskolai szolga, ki eddig évi 10 frtbsn részesül t,a tsgságidijak behajtása, meghívók eszközlése s egyéb teendőkért — ennek utánna a gyűlésekre való Összehivásért minden alkalommal 1 frt dijat élvezzen. 4. A közgyűlési jegyzőkönyv 17-ik pontja alatti határozat értelmében az alapszabályok 23. §- ának módositáss, továbbá a tagsági dijaknak 2 frtról 1 forintra leendő leszállítása tár- ruhákat te nem hnsználhataz; de miután félek, hogy nevelésed igen ferde volt, azért sok fran-czia könyvet szereztem számodra: erősen ragaszkodjál a nyelvtanhoz s én remélem, hogy az alakját iamerve, magad is tanulhatta." Genovefa hallgatag és komolyan köszönte meg. Amint Vanda elfordult, fölnyitotta a könyveket s szemeit a betűkön nyugtatta csak azért hogy ne kelljen felnéznie, vagy hallania,) mi körülötte történik. A könyvek és nyelvtan épen oly igen szükségtelenek voltak, mint a drága ruhák. Genovefa a tranczia nyelvet oly tiaztán s ékesen beszélte, mint milyent ritkán lehet külföldön találni. De érezte, hogy itt ő soha sem jön azon helyzetbe, hogy ismereteit érvényesítse; igen jól érezte, hogy élete e helyen csak akkor lesz elviselhető, ha mindent hallgatva elfogad, mit Vanda számára kiszemel és jónak talál. Hirtelen tevődött egy kés a könyvre, setét hajfürtök omoltak arczára és egy pár bsrna szem villogott, mélyen as övébe. „Genia 1« — kiáltott Melánia boldogan — „még most is néma vagy ? Hogyan bírod azt tenni, hogy most egy unalmas nyelvtant tanulmányozz? Jöjj, mutasd meg karácsonyi ajándékidat." Némán mutatott Genovefa könyveire. „Hát csak ezeket a könyveket kaptad ? Hol vannak a többi tárgyak ?'' „Én semmit sem kaptam egyebet, mint e könyveket'' — ellen veté Geo is nevetve. „Hiszen as teljességgel lehetetlen Genia I'' és elrepült; gyorsan hozott ajándékai közül szép kék szalagot — „lásd* — mondá ő ujongva és tánczolva térvén vissza — „ezt el kell fogadnod tőlem, mint karácsonyi ajándékot, nekem oly sok szalagom van, sokkal több, mint mennyit használhatnék." „Köszönöm'' — ellenveti Genia szilárdsn gyában a szükséges intézkedések megtételével elnökök és jegyzők megbizstnak. 5. A könyvtárról levén szó, könyvtárnok ur tölhivatik, hogy annak szétküldését addig ne eszközölje, mig a 2-ik pont alatti határozat szerint a járási körök elnökei a tagok névsorát be nem küldik. * 6. Olvastatik a keszthelyi járási kör el. nőkének átirata, melyben indítványozza, hogy a választmány a tanítótestületet érdeklő hivatalos dolgokban a „Zalai Közlöny'' számsit a járási köröknek küldje meg, kijelentvén, hogy a nevezett lapra a sok kiadás miatt tovább nem fisetngfc elő. Továbbá Indítványozza, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv 18-ik pontja némileg bővít-tessék. Az első indítvány a választmány álul el nem fogadható, a másodikra nézve pedig kimondja, hogy a közgyűlési jegyzőkönyv 18-ik pontja változás nélkül meghagyandó, minthogy abból nemcsak a jogok, de a kötelességek is egyaránt kitűnnek. 7. Elnök nr indítványozza, miszerint s gyűlések alkalmával előadások tartassanak Egyhangúlag elfogad tátik és a jövő gyűlés aU kalmával Vitt Fülöp nr a rövidített osztásról Rosenblüh Lajos ur pedig a rövidített szorzás! ról fognak előadást tartani. 8. Juhász Péter tantestületi első aljegyző ur hivatkozva sokoldalú teendőire, tisztjéről lemondott Lemondása tudomásul vétetvén, helyébe Zánkay Zsigmond ur helyettes jegyzőnek beválaaztatik. Egyéb tárgy a mai üléare kitűzve nem levén, a gyűlés befejeztetett K. m. f. SCHMIDT KAROLY s. k,. tantestületi elnök. Jegyez''e: NÉMETH IGMÁCZ s. k., tantetale:i fSjegyxo. Helyi hirek. — Ürményi József főispán ur ő méltósága okt 24-én Nagy-Kanizsára érkezett, tiszteletére fáklyászene s banquette rendestetvén, lapunk jövő száma bővebb leirást hoz. — Zalábér vidékén a szüret okt. hó 16-án vette kezdetét Szőllőe gazdák állítása szerint akár mennyiség, skár minőségileg véve a termés nem legkielégitőbbnek mondható. — Nyilatkozat. E lapok f. évi 81. számában közlött ama hirrel szemben, mintha lakásomat Szombathelyre tettem volna át—netáni félreértések kikerülése tekintetéből — kijelentem, miszerint szombathelyi állásomat bizonyos körülményeknél togva nem foglalám el s igy továbbra is e megye lakója vagyok. Pozsogár Gyula. — Prager Hermina kisasszony hangversenye mult vasárnap megtartatott, az idő kedvezőtlensége miatt kevés hallgató jelent meg, pedig a kisasszony iskolázott szép hangja s a műkedvelők igyekezete azámosb hallgatót érdemelt volna. — A önkéntes tüzojjék működő tagjainak évi rendes közgyűlésé november 1-én tsrtstik meg. — „én még gyászban vagyok és igy szép szalagodat nem használhatom.'' „De hát örökre caak nem akarsz gyászt viselni és eljön még az idő, midőn örülnél, ha egy kékszalagot bírhatnál és — tulsjdonképen jobban is áll világos hajadhoz, mint az én setét fürtjeimhez" — s mielőtt Genia megakadályozhatta volna, már a fekete szalagat melyet Genia viselt, szétbontotta és a kéket illesztette hajára. Ekkor karját megrsgadván, megforditá ugy, hogy épen a tükör előtt álltak s mosolyogva intett a aaját és Genia tükörképéhez és kiáltott: „Nos, nézd, mily ssépen áll ez neked, mintha caak arany hajadhoz volna teremtve." Genia a tükörbe tekintettt; lázas mosoly vonult át ajkain a tévedezve tekintett az átellenben levő Vandára, hol Fülöp setét szemeivel találkozott, ki tekintetét reá és Melániára szegezvén, onnét el nem fordítá. Setét pír borította arczát; gyorsan vette le a szalagot, midőn Melánia felkiáltott: „Tudod Genia, hogy te ma igen szép vagy ! Oiy elbájolón nézesz ki s ez onnét van, hogy ma nem vagy halvány, hideg és kék, mint egyéb napokon.'' „Micsoda nevetséges komédia ez Melánia !* — kiáltott át Vanda mérgesen, „hogy tudod s szegény gyermek szivét fölösleges próbáid által megnehezíteni, ki még hosszú időkig nem viselhet semmi kincset 1 Vedd félre a szalagot! — különben is Genia igen halvány arra, hogy valamikor kéket viselhessem.'' „Halvány ! Vanda halvány ?" - wólt Melánia — „nésd csak meg őt — Istenem, bo haaem kívánnék szebb rózsákat magampsk, mint milyen épen most Geniaarczánvirágzik!'' „Percznyi felhevülés, mert te e gyermeket elkényezteted'' veté közbe Vanda röviden. (Folytatása köv.) — kihelyezés. Gibbon Erford nagy kanizsai kir. törvényszéki aljegyző a budapesti Ill-dik kerületbeli kir. járásbírósághoz helyez- jeieit át. — BerczeUy Jenő igazságügy minis-téri tanácsos a nagy-kanizsai kir. törvényszék megvizsgálása végett körünkben idózik. — Gyászhír. Blau Szidónia saját, ugy-mint testvérbátyja Blau Ferdinánd, sógorai és stámos rokonok nevében szomorú szívvel je lenti forrón szeretett férje, illetőleg sógor és testvér BUu J. P. urnák (Blau M. fiai czég társ-tsfy»0 gyászos elhunytát, ki szélhűdés következtében f. hó 23-án életének 56 ik évében jobblétre szenderült. A boldogult hült tetemei szerdán, f. hó 25-én délután 3 órakor tétettek örök nyugalomra. Béke hamvaira l Nagy-Kanizsán, 1876-ik évi ocktober 23 án. Blau Lipót, Blau Pál, Blau Jakab, Dr. Blau Simon, Blau Bernhard mint fivérek. Blau Lina, Blau /.¿fia. Blau Eugénia mint sógornők. — Jelentén. A nagym. magy. kir. föld-mivelési, ipar- és kereskedelmi ministerium f. évi september 2G án 19775. sz. alatt kelt rendelete értelmében, sz olasz kormány az osztrák-, magyar birodalomból eredő, vagy onnan érkező kérődző állatok és azok nyers terményeinek Olaszországba való bevitelére eddig fennállott korlátozásokat megszüntette ugy, hogy ezentúl kérődzők éa azoktól származó nyers termények a vészmentes időben is érvényben álló feltételek mellett Olaszországba mind szárazon, mind tengeren bevihetők. Sopron, 1876. oktober 20. A kereskedelmi és iparkamara. — Uj zeneművek. Táborszky és Parsch nemzeti zenemű kereskedésében Budapesten megjelent: A Tolonczból. Zsidó, zsidó, rongyos zsidó. Szabad madár vagy te rózsám. Azért jó a disznótor. Volt nekem egy szeretőm. Babot vittem a malomba. A faluban csak az járja. A szivem, a szivem oly szomoiu. Csárdás zongorára 6zerkcszté Kőrössy Gyula. 60 kr. Krk ! Krk ! (Cri-Cri) rezgő polka zongorára szerzé Rosenzweig Vilmos. 50 kr. — A zalamegyei gazdasági egyesület 1870 ik évi november hó 6 ik napján délutáni 3 órakor Zala Egerszegen saját házában rendes évnegyedi közgyűlést tart, melyre a tagok tisztelettel meghivatnak. Főbb tárgyak: a nagykanizsai gabona és borvásárról jelentés, ugy az egyesület háza építéséről számadás. Zala-Egerszegen, 1876-ik évi october 20-án. Árvay István s. k. ügyvezető elnök. — A zalamegyei állandó bizottság minden hó második hétfőjén kezdi meg rendes üléseit — Hymen. Huszár Nándor csáktornyai jegyző f. hó 21 én vezette oltárhoz a szép Zsi-dák Josephin kisasszonyt A szertartása kotirii k&th. templomban ment végbe. Áldás frigyökre ! — Gyengéd, figyelmet tanúsított Gelsei Biró Vincze polgártársunk, 1848-ki honvéd huszár százados, ki páltelki pusztájáról a napokban egy láda Kossuth-vajkörtét küldött nagy hazánkfia Kossuth Lajos részére. Elismerést szavazunk érette! — Gyermekkertésxno-képzo intézet Sopronban. A nagymélt. vallás- s közoktatás ügyi minisztérium a soproni gyermekkertéaznő-képző intézetnek f. é. oktober hó 10 én kelt leiratában a nyilvánossági jogot s ezzel együtt államilag érvényes bisonyitványok kiállításának jogát végleg megadván : a soproni gyermek-kerti egylet f. é. deczember elsejével uj tanfolyamot szándékozik megnyitni. E tanfolyamba a 10 ik életévet már betöltött s a népiskolai tantárgyakból a felvételi vizsgát megállott lányok vétetnek fel.Beléphetnek az intézetbe oly növendékek is, kiknek nem czéljok a gyermek-kertészetet életpályájukul választani, de a kor követelményeihez hűen, ugy vannak meggyőződve, hogy gyermekkerti ügyességek s ismeretek nélkül az anyai kötelességeknek egykor alig lesznek képesek megfelelni, hogy ezen az uton a házi nevelés is mindinkább megközelíti czélját. Az ily növendékeket az alapszabályok nem köteleznek minden tantárgy hallgatására. Az uj tanfolyam 2 évig tog tartani s felőle a nagymélt. minisztérium által előirt tantárgyakon kivül a gyermekkerti gyakorlatokat is. Az oktatásért járó dij havonkint 5, évenkint 50 forintban állapíttatott meg; azonban, ha nagyobb számban jelentkeznek növendékek, ama Összeg arányosan le fog szállíttatni. Alulírott bizottság tehát felkéri mindazokat, kik e tanfolyamnak növendékei szándékoznak lenni, hogy magukat a tanfolyam vezetőjénél, Fehér Samu tanár urnái (Klastrom-utcza 7.) vagy a gyermekkerti egylet jegyzőjénél, Schranz Mihály urnái (templom-utcza 10.) november 15-ig bejelenteni szíveskedj nek. Bővebb felvilágosítással szolgálnak akár szóval, akár írásban a nevezett urak. Sopron, okt 22 én 1876. A soproni gyermek kerti egylet bizottsága. — Rövid hírek. A történelmi társulat 1878-ban Kassán tartja nagygyűlését. — B. Baldácsi Antal 10 ezer hold birtokát a prot. egyházaknak adományozta. — Laky Antal szombathelyi ügyvéd agyon lőtte magát — Kis Czellben „szab ad jólét társulat'' alakul, (váljon mi ez?) — Medun törökváramontegroiak-osk capitulált. — Az uj váltótörvény decz. 1 én lép életbe. — Székács helyére Győry Vilmos választatott meg. — Szegeden társas estélyekft rendeznek. (Kanizzán is megjárná.) Miskolczon egy nő halt meg, kinek 294 keresztgyermeke volt — Az „Ung" czimű lap megszűnt — Vegyes hírek. — Orrvérzis ellen — írja a „N. Fr. Pr." — leghathatósabb és legbiztosabb szer az álka-pocs gyors, rágásszerü mozgatása. Gyermekeknek egy kis papírcsomagot kell szájába adni, bogy rágják. Felnőtteknél ez természetesen fölösleges, mert a vérzést az álkapocs mozgása szünteti meg. Ez egyszerű eljárás a leghevesebb esetekben is használ. — Viszontagságos éleL Az egyptomi had-sereg legutóbbi háberujábsn Abyssinia ellen, egy napon egy 4000 emberbél álló csapat egy sokkal nagyobb hadtest áltsl megtámadtatott és tökéletesen tönkre tétetett. Az egyptomi önkéntesek között volt egy Zichy gróf is, ki súlyosan megsebesítve, halottnak tartva, a csatatéren maradt. Tizenöt nappal később, mint a „Times"-nek irják, Sarsek franczia főkonsul történetesen s harcstér mellett sétálván, a halomra dobott bullák között csinos, alig hallható jajgatás üté meg füleit. Oda ments egy embert pillantott meg, ki még lélekzett, de már végét járta. Felfrissítette pálinkával, mire magához tért s elbeszélte, hogy 15 nsp óta szűköl s a halottak kulacsában talált vízből élt s hogy ő gróf Zichy. A főkonsul egy abyssinai községbe vitette a grófot, gondoskodott ápoltatásáról s azután tovább utazott János király székhelye felé, hol engedélyt kért, hogy a grófot magával vihesse Egyptomba, mit a király helyben is hagyott. Mire azonban a derék konsul visszaérkezett azon községbe, hol betegét hsgyta, azon felvilágosítást nyerte, hogy a grófot János király parancsára abyssinai fegyveresek elfogták s azóta hírét nem hallani. — Az országos zeneakademiára is színi , tanodára a közoktatási minister 8790 forinttal j többet praeliminált a jövő évre, mint a menynyi 1876-ra megszavazva volt A tanintézetet a megszavazott csekély összeg folytán már az idén meg kellett volna szüntetni, ha csak ő Felsége a kir. udvartartásnak művéezeti czélokra szánt javadalmazásából annak 8000 frtot egy-szermindenkorra nem engedélyezett volna. Pedig, hogy az ezen i ntézethez csatolt várakozás nem volt híu s ez intézet mélyen érzett szükséget elégít ki, tanúsítja annak örvendetes láto-gatottsaga, a mennyiben az 1875/6. tanévben késő megnyílta daczára 38 hallgató látogatta azt; hogy pedig a tanítás az elméleti szakokban, valamint a zongorában, mely ez idő szerint a gyakorlati zenetanítás egyetlen szakmáját képezi, a kezdet nehézségeihez mérten kellő ered-ményuyel folyt, igazolta a folyó évi julius 10-tői 13-ig a közönségmindinkábbnövekedórész-véte mellett tartott évi vizsgálat A minister nézete szerint a kért 8790 frt többletet vagy megszavazni, vagy pedig az intézetet a hazai közművelődés nagy hátrányával megszüntetni kell. — fyy felso lendvai fandur, kitől a gondja alá bízott jó madarak útközben megszöktek, bánatában először felakasztotta magát, de az ág letört alatta; azután fegyverhez nyúlt, de a golyó az egyik oldalbordán elsiklott s kijött a bőr alól; végre pedig ereit vagdalta föl, de észrevették s megmentették, mielőtt elvérezhetett volna, most felügyelet alatt van, hogy további orgyilkossági kísérletekbe ne bocsátkoz-hassék. — Magy. kir. szivar. A napokban egy vig társaságban rágyújt a társaság egyik tagja egy virginia szivarra, a milyent rendesen szokott színi. Egyszerre csak szédülni kezd. Leteszi szivarját, meg csak felteazí s ismét rágyújt Végtére azonban mozogni kezd alatta a föld, ő siet ki friss levegőt színi. S ép jókor jött még. Midőn ismét jobban lett, bemegy és elkezdi bontani a szivart s íme egy gyönyörű fekete — hajfürt tűnik elő. Nem hiába drágák szí varaink. — Szombathelyről Amerikába. Egy szombathelyi leány a napokban Amerikába ment férjhez, egy new-yorki gazdag butorgyároshoz. Ez utóbbi szintén Szombathelyről való volt, hol atyja asztalos, a leányé pedig nyerges vala. Együtt jártak iskolába, együtt játszottsk, egymásban lelték örömüket, mint gyermekek,mig ennek vége nem szakadt azáltal, hogy a fin atyja családostul Szombathelyről Amerikába vándorolt ki. Hosszú szünet állt be most, hisz az uj világrész oly távol van tőlük! A leányka szép hajadonná fejlődött ki, a kérők is jöttek, ámde az ő szivében még egyre élt gyermekkori társa emléke. Tizennégy év mult igy. A mult hetek egyikén a leányka levelet kap Amerikából Phiiadelfiából, mely mellé 300 dollár volt mellékelve. A levelet az egy kori játszótárs, most vagyonos philadelfiaí butogyáros irta, ki barátnőjének emlékét ssintén nem volt képes kebléből kisárni. Ast irá neki, hogy ha még emlékezik reá s hazáját érte elhagyni képes, jöjjön hossá Amerikába nőül. Leirt neki minden állomást New-Yorkig, s hol ő várni fog reá. Ha pedig ő a leánynak nem tetszenék, ismét sd neki 300 dollárt s visszatérhetésre. A hajadon a mult héten elutasott s ma talán már a tenger habjai ringatják őt és reményeit, egyre közeledvén ama kikötő felé, mely boldogságánál fciöiője leend. — a. müveit németek babonái közül nem a legérdektelenebb as, melyet egy fővárosi német lap közöl. E lap sserint egy előkelő bécsi fűszerárus keservesen panaszkodik, hogy mintegy öt évvel ezelőtt eltiltották Egyptomban a múmiák kiásatását, melyből neki igen nagy jövedelme volt, miután Stíria s Karinthia lakói azokat, mint „Sympathíe Mittel"-t, por alakban megették s fontjáért 50CUbrintot is megfizettek. A nevezett kereskedő azt hissi, hogy ha a múmiák kiásatásának tilalma megszűnnék, ő egymaga még most is képes volna ebből évenként 5000- 8000 forintot bevenni. Mily jó dolog, hogy ezen üzlettel a barbár magyar kereskedők nem foglalkoznak, azóta a bécsi lapok által már világszerte hirdetve volna vadállati természetünk ! Papírszeletek. — Két fogadós, kiknél társas ebédet lehetett kapni, vitatkoznak. . - A* én 1 fitos ebédem négy tál ételből áll, a tied csak báromból. — Igen, de éo rendesen kétféle bort adok. — Igaz, mert vendégeid aa e''sot, mint ihatatlant rendesen visszaküldik. — A kis négy éves Béla öreganyját kérte, hogy vegyen neki játékot. Ma nem lehet, mondá öreganyja, mert vasárnap van, a boltok bevannak zárva. Pár óra mohra öreganyja csókot kér a fiától. Ma nem adhatok, viszonzá a kis ember, mert ünnep van, szám be van csukva. Házassági ajánlat. Egy chicagói lap hivataléban közelebbről egy férfi jelent meg, ki a következő hirdetés közlését kérte : ..Házassági ajánlat. Hirdető oly müveit és tekintélyes nővel óhajt megismerkedni, ki a következő leírásnak megfelel: Magasság: 5 láb 1 és fél hüvelyk, snly: 126 font; mellszélesség: 39 hüvelyk ; derékmérték : 28\|, büvelyk; czipószám : 3''/4 ; keztjü szám: 5T/,; arcaszine : sötétbarna; szemei sötét kékek. A levelek következő czim alatt küldendők : .,W. 1788. Tribnne office. « A hivatalnok ki a hirdi tést átvette, bámulattal olvasta azt végig, „ön npy látszik, igen szigorúan veszi azon kellékeket, melyekkel jövendőbeliének bírnia kell." „Meglehet, de l&ssa ön, első feleségem igen fiatal korában halt meg S minthogy szerfelett sok ruhaneműje maradt hátra, oly nőt óhajtanék, ki azokat elviselhesse. Az embernek takarókosnak kell lennie a mai rosz világban !'' Ha Gellért valahová hivatalos volt, rendesen eB7 negyed órával elóbb jelent meg a kitűzött időnél. Mert — úgymond — az időt, melyben magára vár»t az ember, a társasig rendesen arra használja, hogy előkeresik a hibáit és gyöugéít, vagy ilyeneket koholnak is ki reá s én azt tartom, ezt is jobb elkerülni. Furcsa kérdés. Egy tbeatársaságban arról volt szó, hogy mily benyomást tesz as emberre aaon személy, kit először látnak és a háziasszony megjegyzé: „Én azonnal szerzem véleményemet valamely egyéniség felöl és megvallom, nem emlékszem, hogy valaha csalódtam volna." „Mama! — hangzék közbe a legifjabb gyermek hangja — miként vélekedtél felőlem, midőn először láttál?« — I. Miksa azt mondta Sweiczról: „ez ország olyan, mint egy durva, paraszt kabát, durva ráncsokkal, de mely még is jó meleg.4 Érték és váltófolyan oktober 24. 5"/e metaliques 61.40; 5/» nemz. kölcsön 65.50; 1860-ki állsdalmi kölcsön 107.75; bank-réssv. 810.— ; hitelintézeti részvények 145 40; London 124.60; magyar földtehermentési kötvény 73.—: temesvári földtehermentési kötvény 73.— ; erdélyi földtehermentési kötvény 72.—; horvát-slavon földtehermentési kötvény 82.50; esüst 105.60; cs. kir. arany 5.95—; Napoleond''or 9.99—. Nyilatkozat. Alulírottak kijelentjük, hogy Pichler Lajos állami patkány vesztő, megbízásunk folytán, as általa felrakott ssját találmányú patkány mérgeivel oly sikeresen s gyökeresen kiirtotta lakrészeinkből a nagyban elszaporodott patkány és egyéb kártékony férgeket hogy jelenleg nyomuk sincs s szorgos megfigyelés után sem fedezhetők fel többé, mért is ezennel neki nyil-vánosan köszönetünket fejezvén ki, őt e téren s nagy közönség figyelmébe bátran ajánlhatjuk. Kelt N. Kanizsán, 1876. october havában. KNORTZER FRIGYES, KNORTZER KÁROLY, HORVÁTH BOLDIZSÁR. Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti időtmatató óra szerint, iadnl Kanizsáról Vonat hova í szám Ora Pere. Idő 205 Eszék, MohAes,Dombovár s Fiaméba 4J''8 reggel 215 . „ „ , 2 80 délut. 2l2 Buda-Pestre........ 4 58 reggel 202 ......................2 6 délut. 204 ........... 11 30 estve 813 Bécsbe (Szombathely, Béca-Ujhely felé)5 8 reggel 801 „ -.........11 48 estve 315 Sopronyba ........ 3 38 délut. 203 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe ...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Pragerhofon keresetül Grácz ós Bécsbe ......S 47 délut. Brkesik Kanizsára honnét: 216 Eszék, Mohács, Dombovár s Fiuméből 1 41 dólut 206 , „ , II 11 estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ .........2 5 dólut. 211 „ .........944 estve 314 Bécsoől (Szombath. Bécs- Uj hely )felől 10 27 estve 302 „ „ „ ,46 reggel 816 Sopronyból ........11 53 délel. 114 Bécsből Grácz, Marimrg, Pragarhof felől .......... 4 12 reggel. 201 Trieszt- és Bécsből Marburg, Prager- bof felől.........1 21 dólut. 204 Trieext- ós Yillaehból Prágerhof felől 11 — estve Marburgba csatlakozás Villaeh és Francesíestbe. . '' a , . Fianceafestból. Felelős szerkesztő : BátOrfl Lajt«. Valamennyi beteg erőt és egészséget nyer gyógyszer és költség nélkül a Revalesciére du Barry Qyógytápszertól Londonból. / 28 év óta semminemű betegség sem volt képes .e kelleme egészségi tápszernek etlent-állni s üdvösnek bizonyul az felnőtteknél úgymint gyermekeknél orvosságé« költség nélkül minden gyomor-, ideg-, mell-, tüdő-, máj-, mirigy-, nyákhártya-, lélegzési-, hólyag- és vesebaj-, gümő-, ászkor-, nehéz lélegzés-, köhögés-, emészthetlenség-, dugulás-, hasmenés-, álmatlanság-, gyengeség-, aranyér-, vizi-betegség-, lázszédülés-, vér-megszorulás-, fülzsibongás-, émelygés és hányás, főt terhesség folyamatában, hártyalob-, mélakór-, toványodás, csúz, köszvény, sápkór ellen, ngyszintén csecsemőknél eledelül dajkatej helyett előnyt érdemel. Kivonat 80,000 bizonyítványból gyógyításokról, a melyek minden [gyógyszer ellen daczoltak, ezek közt bizonyítványok Dr. Wurzer tanártól, Benelii, Dr. Angelstein, Dr. Choreland, Dr. Campbell, Dr. Déde tanár, Dr. Ure, Castlestuart grófnő, Brehaa márkinét Issenstein berezeg Mennsdorf-Poulli ministerelnök és több magas államszemélytől, tetszésre bérmentve beküldetnek. Rövidrevout kivonat 80,000 bizonyítványból : Hét hava most már, midőn vigasztalhaüan állapotban voltam. Mell- és idegbajban szenvedtem agy, hogy napról-napra szemlátomást fogyatkoztam, enuek következtében tanulásomtól huaamosb ideig háborgatva voltam. Ekkor csodálatos Revalesciére-jérol hallottam, azt fölhasználtam és biztosithatom, hogy tápláló és kellemes Revalesciéie-ja egy havi élvesése után, tökéletesen egészségesnek és erosbültnek érzem magamat, úgyannyira, hogy a tollat a legcsekélyebb reszketés nélkül birom vezetni. Indíttatva érzem magam ezen aránylag igen olcsó isletes eledelt, minden szenvedőnek mint legjobb szert ajánlani és vagyok alázatos szolgája. TESCHNER GÁBOR, a magasabb kereskedelmi-tanintézet hallgatója. Az igen nemes de Bréhan markiné levele. Nápoly, 1872. april 17-én. Uram! Májbetegség következtében hét év óta boreasztó sorvadási állapotban voltam. Nem bírtam olvasni vagy irni; reszketés fogta el idegeimet és egész testemet, rosz emésztés, tartós álmatlanság és a minduntalani idegrázkódás idestova hajtott s pillanatra sem volt nyugtom, a mellett a legnagyobb mérvben mélakóros valék. Sok orvos bánt el velem anélkül, bogy könoyebbülést szerezhettek volna. Tökéletes kétségbeesésekben az ön Revalesciére-jét használtam s most, miután három holnapig éltem vele köszönöm a jó Istennek. A Revalesciére a legfőbb elismerést érdemli, egészségemet tökéletesen helyreállította s oly állapotba tett, hogy állásomat a társaságban ismét elfoglalhatom. Fogadj* tisztelt ur legforróbb köszönetem és teljes tiszteletem nyilvánítását DE BRÉHÁM MÁRKINÉ. 75,877. sz. Köllar Flórián, cs. k. katonai felügyelő Nagyváradon tüdő- és légcső-hurut, fejszédttlés és mellszorulásbóL 65,715. De Montlouis kisasszony, emészthetlen-ség, álmatlanság és sorvadásból. Táplálóbb levén a húsnál, 50-szeresen megkíméli a gyógyszer áráU felnőtteknél ugy, mint gyermekeiméi. Pléhszelenczékben «/ font 1 frt. 50 kr., 1 font 2 frt 50 kr., 2 font 4 frt 50 kr., 5 font 10 frt, 12 font 20 frt., 24 font 36 frt. Revalesciére piskóták szelen-caékben 2 frt 50 és 4 frt 50 krraL Revalesciére Cho-coladé táblákban 12 csészére 1 frt 50 kr., 24-re 2 frt 50 kr., 48-ra 4 frt 50 kr., poralakban 120 csészére 10 frt — 288-ra 20 frt — 576-ra 36 frt. — Megrendelhető Barry du Barry & Comp által, Wien, Wallfischgasse Nr. 8., Valamint minden város gyógyszertáraiban és fttster-kereskedéseiben; azonkívül a bécsi ház minden vidékre megküldi postai utalvány vagy utánvét mellett. N.-Kanizsán Práger Béla, {ezelőtt Lovák Károly) gyógyszertárában; Pesten Török Józsefnél; Aradon Tones F. és társánál; Debrecsenben Mihálovits István gyógyszertárában s kígyóhoz; Eszéken Dávid Gyula gyógyszerésznél; Kassán Wondraschek Károly gyógysz., Marosvásárhely« Fogarasi Dömötörnél; Pozsonyban Pisztori Felixnéi ós Böltz Rezső gyógysz., Székes-FehórvároU Die-balla Györgynél, Sopron Voga A. gyógysz.; Temesvárott Pap József városi gyógyszerésznél, Újvidék Grossinger C. B. és Ernst János gyógy-sseréssnél; Varasdon dr. Hálter A. gyógysz., Versecsen Fischer Móricsnál, Zágrábon Irgal-masok gyógyszertárában. Tissa-Ujlak: Royko Victor gyógyssertárában. ) B rovat alatt közlöttárt felelősséget nem vállal a Saariu üzlet Bécsben mely a kedresíuen viszonyokkal számot vetve, áruinál egy további SO^L-nyi árengedményt léptetni életbe indokolva látja: Bettelhetai H. és társa bécsi china-ezüst gyári raktára Kirataaratrassa 14. az. bazárba. Az árak és pedig : 1 dohánysxelence törökdohány boa e. ft 4.—, most 1/jO PURITAS Haj-ifjitó-tej. 6 kávéskanál előbb ft 8 60, most 1.60 6 evőkanál . ft. 7.50, 6 asztali kés » ft7.50, 6 . villa . ft 7.60, 1 levesmeró-k. „ ft. 6.—, t tej mer ó-kanál, ft 3.—, 1 kávósvindsa kan. ft 6.—, 2.75 2.75 2.75 250 1 vajas köcsög , ft 3.—, 1 thea-kánna „ ft 8.—, 1 pár gyertyát . ft 6.—, 6 czukortálcza . ft 3.60, 1.50 1 eczets olajtartó, ft 8.—, 3.—13 idom. cserdugasz ft 3.—, 1.50 . 6-. 3— . 1.20 ft 5 ft 90 Különösen ajándékoknak alkalmas. 6 kés ) A haszsaaégy darab isz-6 Villa ) azsvévs diszes tokbaa 24 6 evőkan.) frt helyett csak 9 frt 6 kávésk.) 50 kr. 6 csemege-kés ) 24 darab dlazes 6 csemege-villa ) tokbaa 26 frt be 6 csemege-kanál) lyett csak 9 frt 6 kés támaszték ) 75 kr. Lezuiabb pasta arany, ezüst és china-ezüst tisztítására, darabja 25 kr, 6 darab 1 frt 20 kr. Pompás tálczák, kávéskannák, theakannák, theáskészlet, asztal szerek, gyertyatartók, czukorhintők, tojástartók, fogpiszkáió-tartók, asz iái kendők, csatok stb. Vidékre utánvét mellett pontosan és lelkiismereten. Kívánatra részletes árjegyzék küldetik. (104 25-25] -szájvíz Stabile Vertreter finden lohnende Beschäftigung durch (208 1—2) Ferdinand F« Leitner, k. k. Hofwechsler, Wien. A hamisítástól óvatik! TJres fogak kitöltésére nincs hatályosabb és jobb sxer, mint dr Papp J. G. ndv. fogorvos úr (Bécsváros, Bognergasse Nr. 2.) f o g ó n j a, melyet min -denki könnyen és fajdalom nélkül behelyezhet odvas fogaiba, mely astán a fogréssekkel és foghussal teljesen egyesül, s a fogakat a további elromlástól óvja s a fájdalmat csillapítja. Aoatherin-í Dr. POPP J. G. cs. kir. ndv. fogorvostól Bécsben, Stadt Bognergasse, Nr. 2. Ivagakbaa I frt 40 kr., a legkitűnőbb szer a csúzos togfájdalmak-ban, gyuladásokaál, a foghns daganatai- és sebeinél; fölolvasztja a létesó fogkövet és megakadályozza annak uj képződését; az ingó fogakat a foghus erősítése által szilárdítja; s midőn s fogakat és foghust súnden ártalmas anyagoktól megtisztítja, a szájnak kellemes frisseséget kölcsönös éa már rövid használat után eltávolítja a kellemetlen saagot. (16 29 — ) Anatherin-fogpasta fl.l.22kr. Dr. POPP J. G. cs. k. ndv. fogorvostól Bécsben. Ezen készítmény a lehelet frísseségét és tisztaságát fentartja, azonkívül a fogaknak hófehérséget kölcsönöz azok romlását meg-akadályosaa és foghust erósbitL Popp BUtos fogpasztája. ¿vek óta elismert, mint legbiztosabb óvsser fogfájás ellen és mint legkitűnőbb sxer asaájüreg és a fogak ápolására és fen tartására. Ára egy ¿arabnak 35 kr. Dr. Pöpp J. G. növény-fogpora. A fogakat oly szépek tisztítja, hogy annak naponkénti hass. nálata által nemcsak a közönséges togkő eltávolittatik, hanem a fogak zománcaa és 6nomsága is mindinkább tökéletesbül. Kaphatók: >íagy-Kanizsán : Prager Béla gyógyszerész urnái, Bosenberg, és Fesselhoffer József fűszerkersskedésökbeo. — Pápán schepeo J-, Kessthelyen : Pfiszterer gy ógyszeréss, 8inger lí. Weiss Zala-Egerssegen : isóö FI, gyógyszerész. Kapronczán : Werli gyógy ;réss. Varasdon : Balter gyógyszerész. 8ümegen : Dorner Kajst. Szom-athelyen: Píllích Ferenc« és Kadolf gyógyszer. Határőrvidéki Sz.-Oyör-öm Fíbic £. C. Veszprémben : Keyr Taszkan, ugy Outhard Tivadar fiainál. — Székesfehérvárott ; Le gm an □ A. Braun J. gyógysz. Lovas erényben: Heisler gyógy sa. Kalocsán : Horváth K- gyógyszerész. Ke csen éten : Milhofer és Uachleid gyógysz. Pakson : Flórián J. gyógysz örmenden: Horváth J.Somsenrend gyógysz. Kaposvárott: Kobn J. ögl, Bolus és 8chrőder gyógysá« Ssegsaárd: Brabsay gyógysz. — Bonyhádon: Kramolin J. 8zigetvárott:Barwartk, Salamon gyógysz.— Baján : Michitsch St. és Herzfeld fiai, ugy Herzog Ignácznál. — Pécsett ■olnay W. és £. Zách, 8ipőcs gyógysz. Kárádon: ¿adnbánszky gyógysz. Marcsaliban: Kiss gyógysz. — Tolnában : Graff gyógysz. — Dunaföld ott Lukács gyógysz. — Szent-Györgyön : Nöthig. — Alsó-Lendván gyógysa. — Bohourson: Simon gyógysaeréss uraknál. O Y A S. Azt tapasztaltam, hogy az általam 26 év óta készített és közkedvel tségü Anatherin ssájviz hason név alatt bamisittatik és előadatik. ▲ t közönség ámítására aa ezen hamisítás készítői ugyanazon felszerelést használják, mint minőkkel én a saját gyártmányaimat ellátom. Ennélfogva mindenkit figyelmeztetem, hogy az általam készített Aaatherin szájviz mindenkor teljes cségemme), J. 6. Papp, n. kir. ad vari fsforvsa, Bécs, Bogaargassa 2, a cs. kir. osztrák udvari caimerrel (kétfejű sas griffektól tartva) és a törvényesen letett óvjegygyel len ellátva, ée mindazon készítmények, melyek agyán hasonló, de nem épen az itt leirt felszereléstől lesznek ellátva, hsmisitássisk tekintendők, egyidejűleg aat is megjegyzem, hogy a hamisított Anatherin szájvíz, mely gyakran kártékony hatása, olcsóbban adatik el. Azért is, hogy egy részt valódi Anatherin szájvizem jó hírneve a hamisított által csorbulást ne szenvedjen, másrészt meg, hogy a hamisítók ellen fölléphessek : tisztelettel felkérem a t. ea közönséget, hogy a hamisítottnak megösmert Anatherin szájvizet aa eladó neve megnevezése mellett nálam valódi ellen cserélje ki. J. G. Popp, esáss. kir. ndvari fogorvos. Séss, Bsfaargaaaa 2. A , Parltaa nem hajfesték, hanem tejnemfi folyadék mely majdnem azon csodálatos hatással bír, hogy ősz hajakat megifjit, azaz lassankint még pedig lefkéstbb tlzeaaégy aap alatt ama saint visszaadja, raelylyel eredetileg birtl A „Paritaa" nem tartalmas festékanyagot. A baj tetszés szerint viszel mosat hátik, lehet fehérrel átvont vánkoson aludni és gőzfürdőket használni, a festéknsk nyoma sem vehető éssre, mert a nem fest, hanem ifjitja és pedig a leghosszabb és legdúsabb női hajzatot és a férfi haját és szakállát / Egy üveg „Paritaa'' ára 2 frt. (postai szétkűldéshél 20 krral több s készpénzzel vagy utánvéttel kapható : Fraaz Ott* éa társáaü BéCS. Ma-rlabilferatrasae 38 azáai Nagy-Kanizsán valódi minőségben Práger Béla gyógyszerész urnái. (185 17—26) Egy egészen nj szép s kitűnő jó zongora Hofbaner hírneves gyárából való, szabadkézből eladatik, részletfizetés mellett is. Bővebben értesülhetni néhai Baráth ^ János házában Nagy Kanizsán. (204 2—) I Pályázat. Szepetneki község (Zalamegye) rom. kath. iskolába két magyar ajka segédtanító kerestetik. Évi fizetése a fóta-nitótól 100 frt, teljes ellátás, mindkettójóknek egy szoba fűtéssel, ágynemű és mosással egy&tt, önszorgalmuk által mellékes jövedelemre is számithatnak; az állomás 1-só novemberben elfoglalható. A vállalkozók akár személyesen, akár levél által értekezhetnek alólirottal. Kelt 8zepetneken, 1876. oktober 17-én. Kolossá József, (206 2-3) kántortanító. Die allbekannt billigste Schuhfabrik des Emanuel Temesvary, Budapest, Königsgasse Nr. I, offerirt Damen-Schuhwaaren: Kommode-Schuhe aus feinem Everlasting oder Leder .... Kommode-Schuhe, elegante Fagon hohe Stöcksl. grosse Maschen Garten-Schuhe mit Gummi-Einsitsen, laekirten Kappen und Ma-scheu •••■•••••« • Everlasting-Zug-Stiefletten 6 Zoll hoch mit Lackspitzen und genagelten Sohlen feine Gattung ......... Chagrain-Leder-Zug Stiefletten 6 Zoll hoch mit genagelten Doppelsohlen, starke, gute Arbeit ......... Herren-Sehuhwaaren: Kommode-Schuhe aus Leder oder Stoff ....:.... Cbagrain-Leder-Stiefletten mit oder Lackkappen, gute, schöue Arbeit.................. Kalb- oder Juchtenleder Stiefletten mit genagelten und geschraubten für Doppelsohlen Strapszen.......... Pariser-Nobles-Halb-Stiefletten mit Gummi Einsitzen im Besatz glatt oder lackirt verschiedenartig eleganteste Fagon 3.20 fl. 1.- 3.80 » 4.- __ 4 und noch viele 1000 Paare in verschiedenen Formen und Moden ia Damen-, Herren-, Kädehen-, Knaben- und Kinder Schüllar- tikelB. Briefliche Aufträge werden nach Maass oder Muslerscbuh unter Garaatia pr. Nachnahme versendet, nicht Konwenirende werden all-sogleich umgetauscht (191 9—20) Die Welt in Waffen. Die Welt in Waffen. Die Welt in Waffen. Die Welt in Waffen. Die Welt in Waffen. Die Welt in Waffen. Zeitgeschichtlicher Roman von Arthur Storch, erscheint aoeben in 16 bis 2t illustrirten Lieferungen a 25 kr. ö. W. (mit schönen, geschmackvollen Prämien), von denen bereits zwei vorliegen. Pränumerationen werden in jeder Buchhandlung (207 1—) angenommen. Vorrathig bei Joseph Wajdits in Gross-Kanisaa. A. Hartleben''s YerJag in Wien. ^ Kitűnő hatással bir mint hasi sser nyomor bajok, elrontott gyomor » étvágytalanságnál r Dr. FÉRINI ELET-ELIXÍR JE.: Egy nagy üveg ára 80 kr., kicsinnek 42 kr. Egyedül megazerezhető FRANZ Y.-nél Holoubkauban (Csehországban.) Ugyanott a rövid idő alatt oly nagyhírűvé lett kösz-vény-szesz, (mely idült köszvény ellen is használ) á 1 frt SO-krért szintén kapható. Ismét-eladók kerestetnek. (123 19—)! Előnyös sorsjegy-csoport. Harmincz havi 2 frt 50 krajczáros részletázetés mellett egy ily Csoport-levélnek tulajdonosa egészen egyedül játszik a drt> eredeti Borsleffyre, úgymint: Egy 50 frtos \| magyar kir. jutalom-sorsjegy. \| Legközelebbi húzás november l&-én. A legkisebb nyeremény 100 frtra rng. Egy krakói sorsjegy. Legközelebbi húzás január 3-án. A legkisebb nyeremény 30 frtot tesz. A befizetési időn át 18 busást élvez as illető 100,000, 75,000, 60,000, 20.000 frtnyi sat. nyereményekre. As ctolső részlet lefizetése után a csoport-levél tulajdonosának fentebbi Az első részlet beküldése után a s o n n a 1 átküldjük a törvény szerű leg bélyegzett átvételi levelet, a melyben mindkét sorsjegy sorszámai és számai feljegyezve vannak. Biztos nyeremények! Csak 15 frtért átengedünk egy, a folyó évi augusztus hó 1-én történt húzásnál, sorszámmal kihúzott 100 frtos 1860-ki államsorsjegy huszad nyeremenyrészét. A nyeremény húzás folyó évi ^november hó elsején történik, ígérvények Wrll^mf'' magj^ar ""J®^® november 15 én történendő húzására bélyeggel együtt 2 frt 50 Nagyon előnyős sorsjegy-társulatok feletti elórajzokkal kívánatra ingyen szolgálunk. — Szilárd kereskedőknek helyettesítések megfelelő dijak mellett átruháztatnak. Díjazandó utazók jó feltételek mellett felfogadtatnak. Heim Testvérek, (203 2—3) Bécs, Wollzeile 6. sz. Wajdit Jósef kiadó-, p- é nyomdatlajdono goajtó nyomása, Nagy-Kanisán. .NAtíl-KAJUZSA, 18<6. oktober 29-én. 3 Qltzstsst ar J íté« é7Te . . 8 frt ''él ... * , ier,«tí tí-Ttr 5 . F.OV ^■ ,í HirantüBt ó hjuho» p«titorhao - stanniinor 6 • inin<in :o»á>bi torért 6 kr. SY1I.TTERKKN ,aror«mt 10 krrr :etn«fc fel iCiDCtári illeték minden hird«lésért külBnf \| $U kr. fisetendS. \| Tizenötödik évfolyam. 1 lap 111MÓ 1______ sserkesstftkfts, Taka- L II rékpéastárl épület f51d-\|\| «int, — anyafi rémét illető köaletaécyek pedig a kiadóhoz bér- SA O Y-K A N1ZMA Wlssslesháx. Bérmootetlen taraiak eaak iamart ■enkatár-saktól fogadtatnak oL előbb -So IVX O O O Z o i\r Kéairatok riasaa mb klldatsak. N.-Kanizaa város helyhatóságának, nemkülönben a ^.-kanizsai Icereskedslini s ipar\|ank''\ a ,n.-kanizsai takarékpénztár a »zalamegyei általános tanítótestület'', a ,n.-kanizsai kisdednevelő egyesület«, a ,soproni kereskedelmi s iparkamara n-kanü^ai külváUsztmánya" s több negyei és városi egyesület hivatalos értesíti. Metenkint kétszer, vasarnap- s csütoriJkon, megjelenő vegyes tartalmn lap. £ : Felhívás előfizetésre 1 A „XÁLÁÍ mint eddig, ugy ezentúl is hetenkint kétszer jelenik meg; az előfizetések mielőbbi szives beküldését kérjük, hogy a lap pontos szétküldésében hiány ne merüljön föl. Előfizetési ár: Negyedévre oktober — deczember 2 frt. Kiadó-hivatal. (Wajdits József könyvkereskedésében.) A balatoni hajózásról Boglár és Fülöp között. Alkalmam levén megtekinteni azon gőzhajót, mely egy tönkre jatott hazai vállalat gyász emléke gyanánt, szomorú elhagyatottságban hever a boglári parton: elmélkedni kezdtem azon okok fölött, melyek ily éleire való és valóban jobb sorsra érdemes vállalatot megölni képesek. A forgalom hiánya nem lehetett ez okok egyike, mert láttam, hogy azon szegényes komp, mely most a hajó helyét pótolja, zsúfolva volt utasokkal; és különben is a dolog természetéből következik, hogy a hol a nagy Balaton két partja közt rendes és kényelmes közlekedés nyittatik, ott maga a közlekedési eszköz képes magának évről-évre növekvő forgalmat teremteni. A részvénytársulatoknál szokásos gyarló ügykezelés mindenesetre egyik oka a bajnak : hallottam és olvastam erről sokat, de még sem hihetem, hogy ezen ok egymagában elég lett volna a vállalatot végkép megbuktatni. . ^éi?tcBi Menüt inkább a tccholcs''ts- rén elkövetett hibák okozzák a sajnos eredményt és a vállalat megölő betűje Tr>ggg a terv, vagy jobban mondva a terv hiánya. Példa erre maga a hajó, mely épen nem mintaszerűen és nem balatoni hajózásra látszik épitve lenni: de még inkább a kikötő, mely töméntelen sok lazán összehányt kőből ugy van szerkesztve, hogy a hajó tőle tisztességes távolban kénytelen megállani: holott tizedrész annyi kőből egy kevés vízálló segélyével rendes rakpartot lehetett volna épiteni (quaij, melyen a hajóból egyenesen és könnyen kocsira lehetne rakni minden száHitmányt. Feltűnő hiba továbbá az alig 400 méter távolyban elvonuló vasut-tali egyenes összeköttetés hiánya, melynél fogva az átrakodás annyira nehezítve van, hogy valószínűleg azon rövid ut a hajótól a vasútig többe kerül, mint maga a széles Balatonom áthajózás. Ily kezdetleges berendezés mellett tehát nem csoda, ha a vállalat sehogy sem fizeti ki magát; nagyobb csoda az, hogy a részvénytársulat czélját ily czélszerütlen eszközökkel elérhetni reményelte. A példaszó szerint saját kárán tanú a magyar: azért, miután a kár most már meg van : hazafiúi óhajtásom csak az, hogy hasznos tanulságot vonjunk belőle, melynek alapján a társulat a helyett, hogy kétségbe esve a bal siker fölött veszni hagyná az életre való ügyet, inkább merítsen uj ösztönt és igyekezzék eddigi veszteségét egy czélsze-rübb terv segélyével helyre pótolni. Hogy a terv czélszerüsége mily nagy befolyással lehet valamely vállalat fentar-tására: arra közeli példa gyanánt csak a keszthelyi sziget fürdőt említem, hol egé- \| ésen bnoM eset forénHMz mcimjibeii -5 évig mig a társulat a régi faépület tatarozását folytatta, az alaptőke majdnem egészen felemésztetett: ellenben mióta maradandó uj fürdő épült a kedvezőtlen időjárás daczára, tehát csupán a terv czélszerüsége folytán, a részvények ismét felemelkedtek. Megkísértem ezek után nézetemet a boglár fülöpi közlekedés módja iránt az érdeklett közönség előtt kifejteni, de csak röviden a fő dologra szorítkozva, mert a terv részletei nem is állapithatók meg bővebb tanulmány és eszmecsere nélkül: de nem is tartoznak a nyilvánosság elé. Elsőben is ugy hiszem, arról le kell mondani, hogy a hajó kettőnél több állomást érintsen: elég lesz egyelőre egy rendes átjárás a Balatonon, de ez aztán legyen biztos és kényelmes. Kétségtelen, hogy a bog lár-fülöpi vonal a legalkalmasabb és egymagában elég forgalmat ígér, mert a Balatont épen közepett vágja át és igen nagy területek közt az egyetlen közlekedési utat képezi; ezenfelül Boglár, mint nagyobb vasúti állomás, alkalmas kapcsolati és távpont gyanánt kínálkozik, melyen nemcsak a somogyi partok Zalávali közlekedése összpontosul : hanem a zalai kőben és borban gazdag partvidék Pest és Fiume felé irányuló forgalma is, mihelyt a balatoni hajózás úgyszólván szárnyvonalát képezi a déli vasútnak. Ezután okvetlen szükséges, hogy a hajóról kocsikra rakódni könnyen lehessen ; e czélra tehát alkalmas kikötőt kell épiteni függőleges partfallal, hogy a hajó és kocsi egymástól alig 2 méter távolban állhasson meg és nagyobb terheket emelő daruval lehessen áthelyezni. Két ily kikötő körülbelül hasonló módon épitve, mint a keszthelyi -sziget, -a régi «Mtések kőanyagának felhasználása mellett legfeljebb 4000 frt költséget okoz : tehát épen nem valami drága dolog. Továbbá lényeges feltétel, hogy a boglári kikötő a vasúttal közvetlen kapcsolatba hozassék akár egy szárnyvonal által, melyen a vasúti kocsik átrakodás végett közvetlen a hajó mellé járhatnak, akár egy csatorna által, melyen a hajó a vasútállomáshoz annyira közeledhetik, hogy mind a személyszállítás, mind a teher átrakódás egyenesen a vasút állomásról kényelmesen végbe mehet Ily csatorna hozzávetőleg 7000 frtért létesíthető és egyéb előnyein kivül a hajónak téli kikötőül is szolgálna. Végül még megfontolást érdemel egy nem rég feltalált, de már több helyen sikerrel alkalmazott hajózási mód, melyszeri nt a hajó nem a vizet zavaró kerék vagy csavar által, hanem egy láncz segélyével mozgattatik, mely láncz a víz fenekére sü-lyeztetve, a két végállomáson megerősíttetik és a hajón a gőzgép forgó tengelye körül csavartatik. Ily módon sokkal kevesebb mozditó erőre van szükség és a hajó szélben, ködben, sötétben egyaránt biztosan halad meghatározott ntján. Ily módon talán még az is lehetséges volna, hogy a hajózás télen is folytattatnék; legalább mig a hideg nem nagy, addig a hajó naponta többször fordulván, utat tör magának. Ha pedig megerősödik a jég/akkor a hajó alá valami szántalpat kell csatolni és a lánczoi a jég fölé emelni: akkor aztán még angol és amerikai kéjatazókra is számithatunk, kik ezt a magyar találmányt bámulni jönnek! Mellőzve minden egyéb részletet, ámbár elismerem, hogy még sok fontos kérdés vár megoldásra, azt hiszem, a fentebbiekből T Á R C Z A. Szalay Lajos, városi Jöjegyzö üdvözlő beszéde a fáklyás zene alkalmával. Méltóságos főispán nr! Kagy-Kanizsaváros közönsége mindenkor méltó örömmel szokta megülni azon napot, melyben szerencséje lehetett hazánk, de különösen megyénknek — majd a törvényhozás terén, majd pedig törvényhatóságunk vezényletében fáradozó — érdemteljrs bajnokait falai között üdvözölhetni. Hazafiai érzületünk és szivünk mélyében gyökerezi* ragaszkodásunk ép ily ünnepélyét üljük e pillanatban, midőn a törvényből folyó királyi legfelsőbb elhatározás folytán közigazgatásunk élére emelt főnökét szeretett megyénknek, — móltóságod nagyrabecsült személyében — hódolattal tisztelni szerencsések vagyunk. Áthatva azon őszinte meggyőződéstől, mi-«érint méltóságod főispáni nagy állását egybekapcsolt terhek elvállalása álul leginkább a közjó, de azon kivül megyénk alkotmányos ténykedése iránt is, mely részvétet s nemes áldozatkészséget tanúsítani kegyeskedett, \|egjen szabad közérzületünk tolmácsolására irányzott felszólalásunk s azon biztos tudomásunknak lelkünkben meggyőződés, hogy méltó-^god sok évi áldásteljes működése s kifejtett fáradhatlan buzgalma nyomán szerzett sokoldalú tapasztalásait, a kesébe letett hatalomnál fogva a törvényess korszerű haladást biztosító intézmények emelésének áldozni 8 megyénk dicső fényének kiterjesztésével, egyszersmind N.-Kanizsavárosának haladását és emelkedését kegyes támogatásával mindenkor előmozdítani fogja. Fogadja tehát méltóságod ezen reményeink mellett mély tisztelettel kifejezett üdvözletünket, mit azon óhajunk kisér, hogy a Mindenható — Zalamegye főispáni állásában méltóságod mindazon nemes törekvéseinek sikert adjon, melyeket megyénk s városunk boldogitására s dicsőítésére fordítani kegyes leend, méltóságodat pedit; a valóban kiérdemelt teljes megelégedés, tiszta öntudat s általa boldogított nép hálájával jutalmazza meg! Dr. Schreyer Lajos pohárköszöntése. Igen tisztelt társaság! Midőn rendkívüli szerencsénknek tartjuk, hogy megyénk élére oly jeles, európai műveltségű és a közügyek terén tapasztalt és érdemdús férfiú, mint őméltósága szeretett főispánunk lett állítva, egyszersmind kedvező előjelnek tartjuk azon körülményt, hogy ezen Örvendetes eseménynyel egyidejűleg megyénk az uj közigazgatási törvények alapján megalakult. Ezzel nem azt akarom állitani, hogy az uj megyében, mintegy varázsütéssel, egyszerre minden bajnak vége lesz, bogy példának okáért közbiztonságunk most már a legjobb, megyei utaink most már rosz időben is járhatók, a népnevelés mit sem enged kivánni valót, a közegészségügy a kor igényeinek megfelelő l«end, ilyen reményekkel nem kecsegtetjük magunkat, hiszen tudjuk, hogy más cultur államokban is ilyen rendezett állapotok létrehozására kedvező körülmények közt, évtizedekre volt szükség. De bízunk, sőt erősen hisxssük, hogy ezentúl megyénkben a közigazgatás minden ágaiban ily jeles vezérlet alatt nagyobb lendület és nevese-tes haladás lesz érezhető. A közigazgatás egyik igen fontos ága a közegészségügy rendesése, mely iránt most nem csak az orvosok, hanem az államférfiak is érdeklődnek) hiszen tagadhatlan, hogy a közegész-ség igen fontos nemsetgazdászati tényeső, néhány esztendő előtt Angolország jelenlegi miniszterelnöke Disraeli választói előtt tartott beszédjében ugy nyilatkozott, hogy a jól rendezett közegészségügy egy nemzet jólétének alapköve és hogy nélküle állam hatalmas és virágzó nem lehet. Hazánzban az egészségügy igen elhanyagolt és innét van, hogy a nép szaporodása hazánkban aránylag igen csekély, a halandóság túlságosan nagy, a betegségek által feleslegesen elvesztett munkaerő évenkint milliókra megy. Ezen szomorú viszonyokat tekintetbe véve, törvényhozó testületünk egy, a kor igényeinek megfelelő közegészségügyi törvényt alkotott, és most csak a megyéktől függ, bogy a törvény irott malaszt ne maradjon. Engedje meg méltóságod, hogy ez alkalommal én a megyénkben annyira elhanyagolt közegészségi ügyek rendesését figyelmébe ajánlom és végül ason kivánatomnak adok kifejezést, hogy szeretett hazánk minden tekintetben boldog legyen és hogy Kölcsey szavaival élvén, „Isten áldd meg a magyart jó kedvvel s bőséggel," esen kívánságot így változtatom, ,Isten áldd meg a magyart jó kedvvel és egészséggel !a Éljen szeretett magyar hasánk! Szalay Lajos, jöjegyző pohárköszöntése Csengery Antal képviselőnkre. Igen tisztelt uraim! Egy angol Államférfiú azt állítja: .Nem a nevek puszta csengése, hanem a hasa érdekében kifejtett tetterők állspitják meg a honpolgárok nevei emlékének időtartamát. * Esen eszméből kiindulva, bátor vagyok Íelen fényes alkalommal drága hasánk oly elő-tarczosáról emlékesni meg, ki a legnehezebb politikai válságok kösött is bölcs belátása, hazafiúi érzülete, alkotmányos királyunk iránti hü ragaszkodása s a becsület alapján ítélt; s az ily kulforrásból merült elhatárosását még ssámos évi tapasztalataival összhangzásba hozván, nemes szivét s bölcs ssavait önzetlenül a nemzet üdvös intézményeinek ssentelé. De nemcsak országos érdekek vették esen dicső férfiút igénybe; becses figyelme Nagy-Kanizsára is kiterjedt s teljes késsséggel működött kösre a városnak haladási műveleteiben, zőt a mennyire lehetett, szellemileg és anyagilag utat tört ott is, hol tán félreértés nehézségeivel kellett találkoznia. Esen férfiura, ki ismerve mindnyájunk álul, jelenleg is a város egyik — leginkább a motsUni szomorú pénzügyi viszonyok kösött — nagyfontosságú ügyének szerencsés keresztülvitelén fáradozik, ezen dicső hazafiara emelem poharamat, a midőn azon óhajomat fejezem ki, hogy a Mindenható Nagy-Kanizsavárosának ssámos ily őszinte jóakarót adjon, hiszem egyhangúlag kívánjuk: Csengery Antal országgyü-lési képviselő arat az Isten sokáig éltesse 1 is kitűnik, mily kár volna c szerencsétlenül kezdett vállalatot most, mintán már annyi pénzt elnyelt, abba hagyni, hogy az is vesz-szen, a mi még menthető; ellenkezőlegszebb és hasznosabb dolog lesz a káron okulva, uj erőfeszítéssel a hibákat helyrepótolni, mely esetben lehetetlen, hogy a vállalat okszerű gazdálkodás mellett, a még ezután reá fordítandó összeg után bőven ne jövedelmezzen. Megjegyzem még, hogy nem szükség és ha pénz nincs, természetesen nem is lehet a fentebb jelzett javításokat mind egyszerre eszközölni; hanem első évben csak a rakpartot kellene megépíteni és a menetrended habár veszteségre is, fenntartani; aztán, ha egyszer a közönség megszokja és nélkü-lőzhetlennek találja ezen összeköttetést, bátran lehet a dijakat emelni és a vasuttársu-latot is szorítani, hogy a közvetlen kapcsolatot saját érdekében segítsen létre hozni. Ezután már jövedelmezni fog a vállalat, de egyszersmind a mostani hajó elégtelen lesz és el is romlik; ekkor van ideje uj részvények kibocsátásának és a lánczhajózás foganatba vételének, mely által aztán a kitűzött czél fényesen el lesz érve. (Balaton és Vidéke.) H. Nyílt levél a szerkesztohez. FBtrjta, 1876. október 23-án. Kedves barátom! Ha figyelmünkre méltatják hasai lótenyésztésünket, ast észleljük, hogy e téren meglehetős haladást tettünk és pedig nem egyoldalút. A kormány nagyon helyesen állította fel elvül azt, bogy ba mind tökéletesebb eszközöket, módokat találunk fel háború esetén a lovak kiirtására, agyon lövetésére: kell gondoskodnunk a lótenyésztésről és a lehető jobb fajok szapori-tásáról, létrehozataláról és bae tekintetben nem akarunk különbözni, hátramaradni más nemzetek jó indulata és törekvésétől. Ami a megyében lótenyéaztéaünket illeti, azok mennyiségre épen ugy, mint minőség tekintetében kielégítők, — ezen nemes czél buzdítása és sikeres tenyésztésének előmozdítása tekintetéből a ,Zalai Közlöny" 83-ik számából a különfélék rovatában olvasom, hogy az ipar és kereskedelmi ministerium által Zalamegye lótenyésztésének emelésére kibocsájtott ösztöndíjak kiosztását folyó hó 8-án tartott közszemle után teljesité, — sajnálatunkat kell jeleznünk e tekintetben, hogy lótenyésztésünket ily nagyobb horderővel bíró kiállítási napról az álU-lános gazdaközönség eleve értesítve nem lesz; mert szerintem ily kiállításoknál minél nagyobb * pályázó közönség, annál nagyabb mérvben lesz serkentve az érdekelt fél a sikeres tenyésztésre; tehát az ily egész megyét érdekelt kiállítás napja jó e!őre szolgabírói és körjegyzői uton legyen a jövőbeni közönségnek tudomásul hozandó, — hivatva van e tekintetben a megye egyik ténykedő organuma, a »Zalai Közlöny" Felköszöntés (a föispáni banquetten N.-Kanizsa, okt. 24.) Sokat ér a gazdaságnál, Ha jó gazda az ispán, így van aa a megyénél is, Ha derék a főispán! A közigazgatás egy nagy Gacdaaágnak sok ága, » Mozog abban mindenkinek Keze is és a lába. A kis éa láb még csak oagyján — De fődolog itt a fej 1 Ha as ispán jól nem vigyáz, A szakácsné rossznl fej ! Feje lett Zalatn egyének Most a derék Örményi, Hozzá vannak igy csatolva Zalának szép reményi___ K szép remények küszöbén Üdvözli őt e város. Hol az öröm a jó kedv ma a Tisztelettel határos... Poharamat én is tehát O érette emelem; Kívánom: jó egészségben Sokszor lássak e helyen! Kivánom, hogy niat, hidat, — S készítessen sok ily jót — Szerencsésen vezesse a Balatoni gőzhajót I is, — mert nem csak a történteket, hanem a történendőket is szükséges tiknak idejében az olvasó közönséggel tudatni, vagy egy ily mu-laaztáa nem is hiba ? nem tudjuk, kinek rójuk fel — a működő gazdasági egyesület lótenyésztő szakbizottságának, vagy e iap szerkesztőjének, avagy kinek ? mert kereken tagadom azt, hogy egy ily lókiállitási nap, ha kellőleg hirdetve lett volna, hogy arra csupán 29 anyaló koncentrálódott volna egy ily terjedelmea megyéből, melynek csak egyik kerületéből a mait nyár folytán működő lóöaazeiró bizottság által 473 drb. alkalmas és háborús időben hasznavehető ló Íratott össze. A hallott vélemények közül caak egy igen ügyes és értelmes uri egyén szavait akarom megfemliteni, kit kérdezvén : hogy volt megelégedve a nagy-kanizsai lókiállitáa állapotával, azt felelte nekem: az egy és fél éves csikókat a lehető leggyengébb színben láttam, ép ugy, mintha azokra gond aem lett volna fordítva. Miután a kiállítási nspról tudomásom nem volt éa igy saját, UpaazUlásom következtében mindannak ellenkezőjéről meg nem győződhettem, mások állítása szerint hinnem kell, bogy a kiállítás nem volt teljes mérvben képviselve, azonban óhajunk, hogy a jövőben minél nagyobb számmal jelenhettünk meg a kiállitáaon, — mit figyelmébe ajánlunk a minden érdeket egyformán képviselő .Zalai Közlöny «-nek is. ♦ a (Igen szívesen közlünk mi minden megyei érdekű mozzanatot, ha azt biztosan tudjuk; 15 éves e lap s ez idő alatt létezéséről tudomása lehet mindenkinek; nem mi, hanem a t. közönség van ignorálva akkor, h% általános érdekű mozzanatról nem értesittetünk. Sserk.) És e megye hajója is Vele akként evezzen, Hogy minket egy szebb, boldogabb Kikötőbe vezessen I A ki tehát velem tart és Szépet, dicaót, jót kíván, Ssivből mondja: éljen soká Örményi, a főispán f TÜBOLY VIKTOR. \ Helyi hírek. — trményi Jómeef főiapán ur ő méltósága okt. 23 án Palinban éa Nagy Rácáén látogatást tevén, okt 24-én délután érkezett Nagy-Kanizsára, a nagy-récsei határnál polgármester ur fogadta éa üdvözölte. Főispán ur a városháza helyiaégeit megszemlélvén, itt több hivatalos küldöttséget fogadott, innen a polgári iskola, főelemi osztályok látogatáaára ment, majd a mértékhitelesítő hivatalban időzött, hol kijelenté, miszerint nem hiába, hogy .a mathema-tikán alapszik, de mathematikai pontossággal adatik ia elő," vajha találna már valami meg-róvni valót, de mindenhol bármerre megy, rend és tisztasággal találkozik. Főispán ur az „ Arany Szarvas" vendégfogadóba szállván, este 7 órakor fáklyás zenével tiszteltetett meg, a főutezá-kon és főtéren hullámzó sokaaág harsogtatta a megujuló „éljenzést". Dalárdánk többszörösen énekelt, városi főjegyző ur lapunk tárczájában olvasható üdvözlő beszédet mondotta, a zajos éljenzés cslllspultával az erkélyről főispán ur szívélyesen válaszolt, "megköszönvén a figyelmet, kijelenté, hogy a város és polgáraínak érdekét nemcsak kötelességszerüleg, de sympathi-ával védi s mozdítja elő. Harsogó éljenzés közt szép rendben távozott el a fáklyásmenet és osz* lott szét a roppant számú népség. Este Ő órakor Knortzer Frigyes dísztermében a fényes ban-quetlre gyülekeztek össze százan felül, míg a Az árva. Vesthoff E. Után: Babos Szidóniától (Folytatás.) Félénken tekintett Genia Fülöp után, ki hangosan mulatott atyjával, kit egy szolga hordszékében közel a karácsony asztalhoz tolt „Genia" — suttogott Melánia lázasan — „ha már mind az ágyban lesznek, ugy ma este fölszököm hozzád szobádba, akarom látni, hol lakol. .Uh, nem Melánia" — ellenveté* Genia elutaaitólag — »jobb, hogy ha nem jösz — oda fönt ninc8 oly meleg, mint te már azt megszoktad." „Mint én megszoktam? Ej ha, te jég és hó között ülsz ?.... S mivel nem akarod, moat még inkább megyek, mert egéazen kíváncsivá tettél!" Ezután gondolkodva járt Melánia az asztal körül. .0 mindig oly reazketve jön le; ... . ez előttem megfoghatatlan .... meg kell vizsgálnom.....Szegény teremtés, Vanda nem szereti őt" —itt megállt— „Miért nem tett Genia karácsonyasztalkájára mást, mint könyveket ?0 — kérdé csak nem boszuaan. „Mert a szegény elhagyatott teremtésnek nincs szüksége fényűzésre 1" — ellen veté Vanda élesen. „Hm, a könyvek is teljesen szükségtelenek voltak0 — mondá Melánia szárazan. — .Genia tökéletesebben beszél franezíául, mint mi mindketten éa meg kell vallanom Vanda, bogy Geniáhozi magaviseletedet csúfosnak találom.« Ezsel röviden tarkón fordalt és tovább ment Fülöp néhány lépéaael eléje sietett .Köszönöm kedves barátnőm. Kegyed as karzaton a kanizsai hölgyek szép koszorúja foglalt helyet. A pohárköazöntéaek hosszú sorát Belus József polgármester ur kezdette meg, éltetvén a királyt és királynét, mi állva s háromszoros éljenzéssel fogadtatott Wlassics Antal tvszéki elnök, a főispánra, viasont a főispán Kanizsaváros jólétére, Berzay Elek kr. házfőnök a magyar ministeriumra, Ssalay Lajos v. főjegyző Csengery Antal képviselőnkre, Besae-nyey György Kanisaa hölgyeire, Plihál Ferencz a főispánra, Kováta János szbiró a törvényszéki elnökre, Farkas László fögymn. igazgató a törvényszék a j bíróság tagjaira, Hajgató Sándor a főiapánra, Wlassics Antal tvsséki elnök, Besse-nyey György ügyészre, főurán ur Zala kincsei, Zala gyermekeire, Dr. Scttreyer Lajos a hazára, Farkas László a két kir. ügyészre, Dr. Freund a polgármesterre, szóluk még Taboly Viktor, Simon Gábor, Bátorfi sat Dr.Schreyer urnák nagyhatású s közhasznú pohárköszöntését, ugy Tuboly barátunk elmés felkössöntését lapunk mai tárczájában közöljük. 10 óra atáa főiapán ur élénk éljenzéa közt eltávozott. A jó kedvet fokozta a rögtönzött táncz ia. Knortzer ur nagy dicséretet vivott ki valóban kitűnő ■ ...figyelme- s gazdag válaaztéka ízletes ételeiért Főispán ar másnap reggel Balaton-Füredre távozott — Emiitettük lapunkban, hogy városunk szülöttje Szász Gyala jeles ifjú szobrászunk Izsónak világhírű „Csikósát" utánkésziti, 0 kitűnő mű két példányát Kanissára is szives volt leküldeni; megtekinthetők Száss Károly urnái, nemkülönben Rosenfeld Adolf ur kereskedésében, hol árak is megtudható. — Deák Ferenc* emlékesetét dicsőítő ódára as akadémia ez év elején 100 arany pá-lyadijt tűzött ki, melyre a határnapig 40 pályamű adatott be. 2 német nyelven Íratott s igy a pályásaiból kizárva lett — 8JtéMkék a 85-ik számban. 2. Up 1 hasáb 13 ik bekezdésben Palsagia - e helyett: P a 1 m j r a. 2. lap 2. hasáb 8. bekezdés 4. sor komolyodva — e helyett: g o m o-I y o d v a. 2. lap 3 hasáb 1L bekezbés 4. sorba» bika — e helyett: béka. — A Hkmoitó-egylet választmányának ülése mait vasárnap tartatott meg. Elnök Val-bach Mór, jegyző Kovács Lajos, választmányi tagok: Belus József, Vágner Károly, Ploeazer Ignácz, Bátorfi Lajos, Hencs Antal főparancsnok sat As ülés főbb tárgya: Az egyeaület elhunyt pénztárnoka Baráth Jánoa felett, mély réazvélét jegyzőkönyvileg örökíti meg a helyére ideigleneaen Horaeczky Frigyes ur válaaztaték meg. Egy érdekkönyv nyitáaa jött szóba. A kerületi csatlakozásra nézve a szövetség működésének eredménye bevárandónak határozta tott Az országos tüzvédségbe testületileg leendő belépés mellőztetik. A tűzoltói tanyán egy második kapu nyitására nézve a városi tanács felkéretett a végül a parancsnokság megbízatott, hogy a működő tűzoltók némi jatalmazáaára nézve irásbelileg véleményes javaslatot dolgos- i zék ki. — Igen óhajtandó volna, ha e humános intézményhez a most alakult „Ipartársulat0 testületileg szövetkeznék. — A pólai korcsmáros, kiről megemlékeztünk, hogy rablók támadták meg, sebeiben meghalt első, ki a szegény árvához oly jó s ki őt szereti." Melánia szemei villogtak. „Mennyire örűlük, hogy ön nekem igazságot ád"; — kiáltott élénken — .eddig azt hittem, hogy Genia önt nem érdekli.0 „Mélyebb érdek nélkül is jól esik as embernek látni, ha a boldog és szerencsés emberek megosztják szeretetüket a tehetetlenekkel!" „Genia megérdemli a mélyebb érdekeltséget is" — mondá Mélánia kérkedve''— „őszép, jó, okos és bölcsebb, mint én, szóval: igen tanult" „Majd alkalmat vessek mélyebb érdekkel viseltetni unokatestvérem iránt!0 — nevetett Fülöp tréfásan a élénk pírt kergetett Melánia arcsára, ki boazasan fordalt el tőle. Nemsokára jött Freihagen ar, az uj német szomszéd, kiről Vanda már beszélt A társaságnak bematattatván, igen örült Fülöpöt ismét láthatni, kit még mindig Pária ban lenni gondolt Minthogy Fülöp a német nyelvet tökéletesen birta: a két jó barát ezen a nyelven társalgott, csak mintán Varáa csodálkozását fejezte ki, hogy ezen bsrbáf nyelvből e;y szót sem ért^tértek át a franczia nyelvre, toely mindannyiok előtt ismeretes volt Freihagen ur igen meg volt lepve, amint a németeknél szokásos karácsonyfát* meglátta á lengyel házban és a leghizelgőbb szavakban fejezte ki Vanda előtt caodálkozását. „Oh" — ellen veté Vanda — én nem Vagyok oly azükkeblű, hogy az idegenek asép szokásait mellőzzem, habár ellenségünk hazájában találom is azt; minden szépet gyakorolni, oly csábító erő ösztönöz, hogy akaratom ellenére is cselekednem kell.'' „A karácsonyi ünnep ssépsége s mély jelentősége —.«»lyet as örökzöld fa oly híven képesít — wjUjdonképen nekünk szól.« — Mondá Freihagen ar. — 2>r. Máthé Domokos udvari fogorvostól Budapesten egy igen hasznos és szaka'' vatottan irt fűzetke jelent meg, czime : A leg szükségesebb tudnivalók a fogak és ssáj ápolásáról Ara 20 kr. Dr. Máthé egyike azon aj fogorvosoknak, ki a bizalmat szívélyes modora, figyelme éa szakképzettsége által máris országosan kivívta. — Megjelent és beküldetett hozzánk „Babérok," magyar költéazeti gyűjtemény, irodalmi-történeti és elméleti bevezetéasel, kritikai és szavalási jegyzetekkel és számos névsorral a a tartalomban műfaj és méret megjelölésével ellátva; tekintettel minden időazakra Kazinczy, tói máig s e mellett műfordításunkra ia. Szerkesztette Gáspár Imre, kiadja Grill Károly kir. ndv. könyvkereakedő. Nagy hasznú kézikönyv ez az ifjaság számára, mint anthologia ajándékkönyv külön kiadáaban is megjelent diaskötés-ben. Annak ára 1 frt 80 kr. Ennek pedig 3 frt 60 kr. — Surdon oly erős és gyakori volt * földrengés, hogy a templom össseomlásától félhetni, több háznak kéménye ledőlt a odavalók beszélik, hogy a házak ingáaát szab id szemmel látni lehetett — A aia-egeregi tombolaestély, mely a Deák-szobor javára a főiapáni installatió alkalmával tartatott, 316 frt 72 krt és hat ezüst húszast jövedelmezett — Rövid hírek. Behsing szóróénál 12 hajó elsűlyedt — Győr vidékén hamia tíz fo-rintosok vannak forgalomban. — Novikow orosz nagykövetnek nem engedte meg kormánva hogy atyja temetésére hasa menjen. — A szer! bek, hogy harczképtelenné tegyék magukst bal tenyerüket megsebzik s a puskát nem foghatják. — A váczi-utczai merénylettevő Őrült. — A nagy baromi községláda rejtett fiókjában 100 régi pénzt találtak. — Szende minist szülei aranylakodalmat ülnek. — Gyulai Pál beteg. — A karádi olvasókör megszűnt — A képviselőház első ülése nov. 11-én lesz. — Hosszumezőn egy 3 ezer forintos ssőllőt 5 írtért vették meg árverés ntján. — A Prágában fekvő b. Mamula ne vet viaelő 25. az. ezred tolajdonoaa gróf An-dráaay lesz. — A kisdedóvó egyesület »városi képezdéje felépült — Szlávy Józsefet kereskedelmi ministernek emlegetik. r Soldosné aaz-azonynak lánya született — A bogsáni gőzmalom leégett — Garibaldi masskabarát lett — Károly román fejedelmet katonai királynak kiáltják ki — Potapoff tábornok jobban van. — Híre van, hogy a pápaság asékhelye Jeruzsálemben létezzék. — A budapeati egyetemi ifjúság fáklyászenéje, melyet a törők consulnak szándékosuk adni, betilutott — A délafrikai háborúban fiatal nők, mint rendea katonák har-czolnak. Vegyes hírek. — A halottak elégetésének kérdéao újra szőnyegre került s most, mintán a külföld több városában tényleg gyakorlatba vették, fővá-rosunk is komolyan foglalkozik azzal, sőt egy társulat is alakalt már, mely ez aj temetkezési rendszernek gyakorlatba vevése iránt legközelebb kérvényt fog benyújtani a kormányhoz és a fővárosi tanácshoz. .Bizonnyal« — erősité Fülöp — „s beismerem, hogy Párisbsni idézésem alatt semmit sem nélkülöztem oly nehezen, mint a nemes karácsonyünnepet0 „Hosszabb időt töltött ön Németországban?" — kérdé kiváncaian Melánia. „Igen, egy évet töltöttem részint Münchenben, részint a Rajna vidékén s onnét látogatUm meg a külföld nagyfcbb városait éa hozzá kell még tennem, hogy ott igen jól éreztem magamat. A német kedély nemcsak a közmondás, de a valóságban is nagyszerű a épen es változ-Ut Németországban minden külföldit oly hamar otthonossá.« .De hát s német nők0 — kérdé as öreg gróf Walinski — »igazán oly unalmasak, mint róluk beszélik — hogy máshoz nem értenek, mint gyermekeiket ápolni; a konyhában a tűzhely mellett állni s attól a kiállbatlan kőtőkap-czától kísértetni, mely még az ágyba Is velük vándorol ?« „Minő ijesztő képek ezek, gróf ur? szólt Freihagen mosolyogva. — .Én elhiszem, hogy a német nők a legjobb anyák és házinők s ez komolyan véve egyik legszebb dicséret a nőkre nézve; de a mi azt a kikiáltott kötőharisnyát illeti, hazudnék, ha azt álliunám, bogy az oly elválhatlanul a német nők foglalkozáaához tartozik; ha pedig mint érzéki képe a fáradhat-lan munkásaágnak állitutik ez felölök, agy ezt igen nagyra becsülném.0 .Ön oly ign elvitázhatlan szükségesnek tartja, hogy a nő ssnrgalmaa legyen ?• — kérdé Melánia halkan. .Mindenesetre nagyságos kisasszony ;* — felele Freihagen a lángóló tekintetet lövelt kék szemeiből — .nem irtudnék magamnak képzelni nőt foglalatosság nélkül. As igazi női jellem a mások iránti gondoskodást s fáradozást életfeladatának tartja ; és hol a tehetség el vsa c — Udvariban — Szathmár-m. — egy íxr. aamonynál .gyermekágyi-düh* fejlődvén kisdedéi megakarta enni. A?onban idejekorán érkezett mentség, mely as ujszölöttet meg. jnenté a sajátságos végtfl. ^ — Czivilitták. Egy páriái lap sserint as or0fI czárnak jut egy napra 125000 frank. II. Hatóid, szultánnak 90,000, at osztrák caászár-qaIc bO ezer, a német csáazárnak 41000, as iltsz királynak 32000, as angol királynénak 31450 a franczia köztársaság elnökének 2500 trank. — Bell bostoni tanár, (ha hinni lehet az »merikai lapoknak,) oly távirdai készüléket tahit volna fel, mely a zenét és emberi hangot y jó m«szszire hallhatóvá teszi. — Egy eli tilt államügyé$t. Kuscher fiumei ¿llatnügyéazt, mint egy bécsi lspnak irják, a ¿nmei törvényszék érzékeny pénzbirságra ítélte óért, mert rágalmazott egy fiatal hölgyet, ki visszauUaitá szerelmi vallomásait. — 28 mázsa csempészeti dohányt foglal-ük le * múlt héten Lónyán a finánctok. A csempészeket nem kevesebb, mint 23,200 forin* péoxbirságra, esetleg pedig, nspját 5 forintjául srámitva, 12 évre és 264 napi fogságra Ítélték. Papírszeletek. — Börne állítja: a »«érető tej, a menyasszony az asszony sajt. Coati berezeg egy alkalommal szigorít incog-:itób&D Lyonba érkezett. Itt letartóztatták ■ a polgármester be* vezetek, ki arról vo!t híres, hogy rendkívül kíváncsi ember. Örült as alkalomra, hogy valami érdeke« nj-ujot fog hallani. .Mi jót mondanak Páriában ? — kérdésé s her- fííítŐI .Misét.» .Nem ugy, mi Qt legnagyobb sajt ?* .A bérkocsik.-- „Értsen meg, azt kérdem, mi njaág ?■ .Zöld borsó.• .Hogy bívják önt barátom ?• — kérdé erre dü-Lvwn a polgármester. .Szsmarsk, barátomnak hivnak — szól a Ler-cií-g — az udvarnál Conti hercaeg a nevem." — Míg a nagy városok kerítéssel és kapuval bírtak, a kapuőröknek kötelessége volt a gyanúsnak trtiző bejövüktől megkérdezni foglalkozásukat Egy :pon a brandenburgi kapunál ment Berlinbe egy kii. jelentéktelen kinézésű, popos zaidó. Az őrtisst reá kiált: .mivel kereskedik ?''♦ Ez aat válataolá: .oh, azt ön nem ve«, amivel én kereskedem''4 „De még is mivel?'' türelmetlenkedik a tiszt. „Szellem-ael", volt a rövid rálasz. És ez Ifendelaohn Moís. s ''olt, a hire« zeneszerző. — Rothschild a nftm rég elhalt párizsi pénz-király, egy alkalommal jőtékonycaélra lO.oOO -frankot irt alá. Fia ugyanazon ivre 100.000 francot irt. Midón az.öreget erre figyelmeztették, mosolyog feleié : — Hja! Fiam teheti, neki gazdag apja van, dc Dekem nincs. — Monteiqu:en azon nagy jelentőségű kifeje-tcel jellegzé az országok gazdagságát: „nem any-nJira a ulaj termékenysége, mint inkább a lakósok • ubadiága teszen egy országot gazdaggá." — Kend már ma megint részeg I — rivall a kapitány egy kfrsé gyanúsan lépdelő huszárjára. — Jelentem alássan, — mentegetósik az — n »ég s tegnapi. » i — Hány halottunk van ma? — kérdi az or- vos járvány idején a kórházi felügyelőt. — Kilencz ! felel neki ez. — Z.n tiz beteg számára rendeltem orvossá-rot, — jegyzi meg az orvos. — Igen, feleié a felügyelő, — de egyik nem vette megl A színésznőtől régebbi mosás diját sürgette a moaonő. A színésznő szemtelennek nevezte, bogy miért nem tud tovább vérni. — Micsoda ? — pattant fel a mosóné — hallja "•> igj beszél velem ? ! Hát kicsoda maga ?! Ha én a karzatra öt garassal jegyet váltok, magának előttem el kell ájulnia I almozva, ott a tevékenység sokszer igen ki-% de a kivitel igen nagy. - .Oh, én ki nem állhatom a pedáns szorgalma nőket, azért nem is fogok as ön német eszményképeivel megbarátkozni" — szólt Me-!ioia élénken s dacsosan veté hátra gyönyörű fejét. »Ha a fiatalság félreértőleg nevet, annak 1 tétlenség megbocsátható; nálnk a gondolatok ^nyakat nyernek, tele phantaaiával röpköd-a álmodnak tündérorsaágokrél. Sokat kell k&xdeni, míg az ily összetorlódott gondolatok s ^»»ánságok eJüthetők lesznek!* — mondá ''reihagen mosolyogva. »Azok a fehér njjak bizonyosan nem ismerkedtek még meg egy kötőharisnyával sem ?'' érdé Fülöp — Melánia kicsi finom kesére testve, melyeket oly akaratosan s mégis nyn-Rfltan tartott ölében. •Nem" — szólt Melánia elpirulva s haragosan tekintett Freihagenra — .nem is fegnak ^ba, soha! Semmit sem gyűlölök annyira, mint '' kötést s nem is jövök soha ason helyzetbe, hogy tötni tanuljak, mert nem tndoék soha németet *er«tni . . . .a egyszerre megakadt és elpirult, a rózaa. Freihagen mosolyogva s őszinte bámulat-U1 tekintett felhevült arcsára, melyhez a duz-felhúzott ajak oly igen jól állott. „Lukanin orosz herczeg is megérkezett Mozi lakába- — kezdé beszédét ismét as öreg ~~ P bizonyosan meglátogat a napokba». ü «lőtted nem ismeretlen Fülöp?« »Nem atyám, Páriaban tanultam ót is-"»«nii, később egy délnémetorsságí fürdőben ^köztünk, hol a játák bankot »kétségbeesés Jes juttatta. Nem kösölte velem, habár nem Utuak levelezésben, hogy a nyarat villájában — II. József ki nem állhatta, ha nők az any-nyira egészségtelen füzővállakat viselték. Egy séu alkalmával, egy különben igen m fi veit, de nagyon be-íüaöU nővel találkozók ; rögtön hozzá küldé kiaérői egyikét és megkérdeztette, „hogy melyik carassier. regementhez tartozik ?" — Amint a híres államférfin Talleyrand halá-loaágyán feküdt, meglátogatu Fülöp Lajos királyé« kérdé: vsjjon nagyon szenved-e ? „Igen, mint egy elkárhozott" válaszolá a beteg. „Már is?!4'' jegyzé meg a király naivul I — Derüre-boru. Falun történt ea a j«I-lemző párbeszéd. Két paraszt találkozik s az egyik ujaágolja: ..Megégett aa lesik korcsmája." „Ujujul" — kiált fel örvendezve a másik. „De a rováskönyvét megmentet-e!" — , Jajajsj \u — végsi szomorúan a reményeiben csalódott atyafi. — Véletlen báaasaág Anglia rettegett protek-torának, KromweUnek Francsiaka nevü leányába halálosan szerelmes volt udvari káplánjok Vithe. A leány nem idegenkedett a káplántól, de ismerve mindketten a zsarnok Kromwelit, borzadtak a gondo-lattól •a, ba valahogy tudomásra jutna viszonyuk. Azonban a hiúz szemű Kromweil figyelmét — országos gondjai daczára — ki nem kerülheté a viszony létezése. Személyesen kívánt azonban meggyőződni és azért egykor, mídSn tudta, hogy Vithe leánya szobájában van, észrevétlenül köztük termett. Vithe Frsncsiska előtt térdelt és kezeit kéj ittasan csókolgatta. Hs elárulja magát, vagy zavarba jön Vithe: halála bisonyos lett volna és e tudat lélekjelenlétét annyira megerősité, hogy fölállva térdelő-helyzetéból, Kromweil elé lépstt és így szólt: uram, haulmas védangyala Angliának, a gondviselés küldött • peresben ide, jer segits kieszközölni leányodnál, hogy alja hozzám nőül komornáját, kibe Ón halálosan saerelmes vagyok. A kormányzó tisztában volt a dologgal, de tetszett nekie s káplán találékouysága és lélekjelenléte, beleegyezett kivánatába: de hogy elejét vegye a további udvarlásnak; rögtön papot hivatott és Vithet összeesketteté a komornával! Palakövi Gyurgyalag bátyánk mámoros fővel botorkálván haza viradatkor, szemére Iobantották, hogy egy bizonyos árokban viiadt meg. 8zörnysn tagadta; hanem midőn azt kérdezé tőle a fogdolódsó: bát annyira volt Gyurgyalag bácsi, hogy azt Se tudja, mikor az árokban feküdt ? Debzon tudom, — válaszoló elhirtelenkedve Gyurgyalag bácsi. Az a ssokása is meg van Gyurgyalag bácainak, bogy konfekt alma éa szőllő porcióját halomra hor. dogatja; s mikor már annyit hordott össae. hogy érdemes tőle ellopni, ellopják, s megkínálják belőle, mit ő nagy hálálkodáaok közt köszön meg. Utazók névsora Nagy-Kanizsán, 1876. október 18-tól— oktober 26-ig. — .Arany Koron áh oa* csimsettszállodába : Talabér József Sáros-Patak. Blenk P. Bécs. Erdődy N. Ssent-Gróth. Babóchay N. Babócsa. Hausner N. Triest Mayerhoffer J. Kétnyár. Őaaelle M. Budapest Horváth N. Szt.-Miklós. Preikovita N. Warasd-Topliczs. Linbacher H. Bécs. Lundei és Társa Dusseldorf. Gerst- fogja tölteni és a régi barátságot velem meg-nyitaní reményli." „Én is ismerem a herczeget* — veté oda Freihagen —- »mi néhány nap előtt talál koz tünk egy vadászaton és tegnap meglátogatott.* Az urak később áttértek a fóldmivelés és poiitikárs, mely egy kis háborút idézett elő, a mi azonban diseretio alatt vezettetett. Ette ss elválásnál Melania — Genía fülébe súgta: „Légy ébren, fél óra alatt nálad lessek.« Csakugyan fél éra múlva Genia szobája ajtaján kopogtattak és Melánis ugrott át a 1tü-ssöbön. „Istenem, mily rettenetes helyen lakol Ge-nia! alig találtalak volna fel} ha Marinja nem jön velem.* „Miért laknám máshol?" — feleié Genía fájdalmas moeolylyal — „én szegény vsgyok s tndom, hogy ennek így kell lenni.'' „De te nem voltál mindig szegény s ilyen szobához még sem vagy bosaá szokva I Laktál valamikor ilyen szegényes helyiségben ?" „Nem, as igas, ilyen helyiséget még nem ismertem, de ez gyógyítólag hat rám ; ha környezetem megegyesik viszonyaimmal, többé nem fogok álmodni gazdagság és boldogságról s többé nem feledem el, hogy nekem juthat osztályrészül a kényelem és pompa* — ellenveté Genía lázasan. „Szegény, ssegény Genía 1* — szólt Melánia, karjait as ujjonan nyert barátnő nyaka körül fonva, mi alatt a setét szemekben könyek csillogtak — „de cz nem maradhat igy; ez igen csúnya Vandától téged ily barátságtalan szobába helynii; holnap maram fogom neki megmondani 1 Hiszen van itt elég szép kényelmes helyiség a házban és" — türelmetlenül toppan- ner H. Sopron. Szüts E. Sflmegh. Hatsebek J. Budapest. Eigner L. Szt-Pétervár. Nawraül E Budapest. Nsbl L. Székesfehérvár. Talián N. Zágráb. Bettlbsim N. Budapest. * — „Szarvashoz* czimzett szállodába: ürményi József főispán Zala-Egerszeg. Mosinger F. Várasd. Kalivoda K. Letenye. Vidic F. P. Bécs. Dr. Klein N. Csáktornya. Horowetz J. Bécs. Beif R. Pécs. Sisbsr J. Varasd. Blum J. Becsehely. Nadosy F. InU. Lsitner Q. Bécs. Krámer A. Kaposvár. Schsrs Zs. Boglár. Gr. Somsaich ö. Kadarkút. Pratea J. Eibis-wgld. Böhm F. Budapest. Schults W. Bari. Láng M. Berlin. Roasbach M. Wolfsberg. Hoffer S. Brünn. Wagner A. Gratz. Schubert F. Bécs. Bróker J. Budapest. Herz A. Frankfurt ajM Fürst A. Bécs Wi. ner J. Pozsony. Inkey 8. 8zt-Keresst. Herbst H. Haimburg. Balling N. Tulf mes. Zlocha P. Sopron. Ktern L. Bécs. Csutorás 1. 8urd. Tribuc J. Frauberg. Pohl X. Bécs. Klementschitsch C Laibach. Stockheil G. Sopron. 8zilágyi G. Kónyi. Eúinger J. Jáák. Weael M. Veszprém. Mindi FjüGratz. Jung H. Bécs. 8turm Gy. Z-Egersseg. Perezel J. Budapest. — „O t o s a 1 á n ho a* csimsett szállodába : Glückmann N. Budapest. Hetéssy K. Kemae. DeuUch F. Bécs. Ocskay P. Kapósvár. Albanits Gy. N.-Ka-nizsa. Kovacevic E. Zágráb. Cirichanie C. Bukarest Pollsk A. Zupanje. Kemény B. Kaposvár. Prosberger J Nagy-Vásony. Giovani K Treviao. Kövesy I. Budapest. A beles B. Vrbovec. 8zatlósy Gy. Letenye. Páláy A. Szokolovecx. Girardi G. Velencxe 8ormann J. Szt-Mátton. Spiegelthal M. Zágráb. Cas Gy. Grata. Zakó Gy. Moravscz. Kzsusa 8 Eszék. Hacke P. Bruck a/M. Földváry K Pá«. Lotfohasás. Buda, okt. 21 én: 73, 77, 5, 42, 15. Lincz, „ „ 67, 23, 73, 38, 15. Piaczi árak. Hivatalosan jegyzett piacziárak Nagy-Kanizsa város piaezbiztosi könyvéből: 1876. évi oktober hó 25-én. Busa legjobb suly 40, </, hektolíterkint, 100 kilogramm szerint: ll frt 50 kr., középszerű suly 38, 10 frt 60 kr. — Kétszeres legjobb suly —, — frt — kr. középszerű suly —, — frt — kr. Rozs legjobb suly 36, 8 frt 60 kr., középazerü suly 35, 7 frt 50 kr. — Árpa legjobb suly 32, 7 frt — kr, középszerű zuly 80, 6 frt 50 kr. — Zab legjobb suly 20, 6 frt, — kr középszerű suly 18, 5 frt 20 kr. — Kukoricza <ten-reri) uj 7 frt 20 kr. — Burgonya 2 frt — kr. — 8zin-liazt 24 frt — kr., zsemlyeliszt 22 frt — kr., kenyér-lisst fehér 18 frt — kr., fekete 16 frt — kr. — Rizs 24 frt — kr. — Buzs-dara 28 frt —. Árpa-kása 36 frt — kr. — Borzó 30 frt — kr. — Lencse 30 frt — kr. — Bab lt frt — kr. — Köles-kása 12 frt — Savanyú-káposzta 12 frt — kr. — Savanyu-répa 10 frt — kr. 8zéna kötött legjobb — frt — kr., középazerü — frt — kr.; széna kötetlen legjobb 2 frt 40 kr., középszerű 2 frt 20 kr. — Kötött- vagy ágyszalma legjobb 1 kéve 18 krM — középszerű 3 frt 60 kr szalma takarmánynak való legjobb 2 frt 50 kr. középszerű — fit — kr.. azalma alomnak való legjobb 2 frt — kr., középszerű 1 frt 60 kr. — Uj-bor heeto liter kint 8 frt 60 kr. Ó-bor 12 frt — kr. — 1 liter pálinka 40 kr. — 1 liter ecset 8 kr. — Bükkfa, egy köbméterkint, egy méter hosszú hasábokban, keiesztrakással — frt — kr, keresztrakás nélkül 3 frt 60 kr. — Cserfa keresvtrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 3 frt 20 kr. — Tölgyfa keresztrakással — frt — kr., keresztrakás nélkül 2 frt 70 kr. — Kószén a bányából 100 kilognunmkint 70 kr. — Lámpaolaj, repczéból, egy kilogrammkint 56 kr. — Árpadara — frt — kr. Fagyagyertya öntött 70 kr., mártott 68 kr. — 8zappan 40 kr. — Nyers fágygyu 35 kr. — Lámpa-bél, egy méter, 8 kr. — Marhahús egy kilogramm szerint 48—50 kr. — Borjúhús 56—68 kr. Sertéshús 66 kr. — Szalonna 80 kr.— Disznózsír 86 kr. — Marbaxair — frt 80 kr. — Köménymag 64 kr. — Vöröshagyma 14 kr,-— Foghagyma 28 kr. — Főtt aó 15 krn kő-só 13 kr. — Bors 1 frt — kr. - Paprika 72 kr. — Csokor 52 kr Kiadta: (P. h.) M a n i n g e.r, _ v. ajjegyző/^-^ tott piczi lábával — „neked nem szabad tovább itt maradnod, mert én ezt nem tűröm 1* „Nem, kedves Melánia, kérlek, ne szólj neki semmit; könnyen ast gondolhatná, hogy én panaszkodtam ;* — kéré Genía — „jól van es, ha nélkülözésekhez szokom. „Jer* —mondá Melánia— „menjünk közelebb a kályhához, itt hideg van.* — ó előre ment s rányomta kezeit a fehér alapra, melyet még tüs nem melegített, mióta Genia itt lakott „Mi ez?* — kiáltott Melánia meglepetve — „a kályha egészen hideg ?'' „Igen, es nem fűthető, igy mondta nekem a szolga, ki böröndömet ideérkestem kor felhozta* — feleié Genia. „S mióta itt vagy, folyton hideg szobában ültél?* — kérdé Melánia felindulva. Genia némán intett igent „Tehát azért nézess ki oly fagyossn és mer6ven te szerencsétlen! Akkor bizony nem csoda, ha nyelved is lefagyott.* „Mindig vaatag kendőbe burkolom magamat* — mondá Genia — „akkor nem fásom annyira." Melánia ssokása ellenére ült mélyen elgondolkodva, míg végre felugrott és mondá: i „Habár Vanda nekem egyetlen testvérem, de ma igen haragssom rá! Jó éjt Genia 1 Én itt tovább ki nem állhatom, meghütöm lábaimat!" Genia hallotta, mily sietve ugrált le a lépcsőkön. Melánia egyenesen Vandáhos szaladt Meglepetve állt as ajtóban. Vanda még mindig a puha karszékben ült teljea ruházatban öltöző aaztalkája előtt és fénylő aranyak voltak ujjai között „Vanda" — mondá Melánia röviden — „nekem beszélnem kell veled 1" Vasúti menetrend. Érvényes május 15-től 1876. A buda-pesti idótmntató óra szerint, indul Kanixsáról Vonat hova: szám Ors Pere. Idő 905 Eszék. Moháes,Doabovár s Fiumébs 4 48 rsgt«t 215 . „ „ 2 30 délut 212 Bnda-Peatr......... 4 58 reggel 202 ......................2 6 délut 204 ...........11 30 estve 313 Bécsbe (8zombathely, Bécs Ujhely felé)5 8 reggel »01 . .........11 48 estve 815 8opronyba ........ 3 38 délut. 303 Triesztbe és Pragerhofon keresztül Grácz és Bécsbe...... 4 50 reggel 201 Triesztbe és Prágerhofon keresstül Grácz és Bécsbe ......2 47 délut Brkesik Kanizsára honnét: 216 Essék, Mohács, Dombovár s Fiúméból 1 41 délut 206 „ „ „ 11 11 estve 203 Buda-Pestről........ 4 20 reggel 201 „ .........2 6 délut. 211 „ .........8 44 estve 314 Bécsből (8zombath. Bécs Ujhely)felől 10 27 estve 802 „ „ „ .46 reggel 316 Sopronyból........ 11 53 délel. 214 Bécsből Grácz, Marborg, Pragerhof felől ......... 4 12 reggel. 202 Trieszt- 4« Bécsből Marburg,Prager- - hof felől.........1 21 délut. 204 Trieszt- és Yülachból Prágerhof felől 11 — satve Marburgba csatlakozás Villaeh éa Franoeaiestbe. „ „ „ „ Ftancesfsstból. Érték é* viltéftlyan oktober 27. ö/e metaliques 61.95; 5"/« nem«, kölosöa 65.80; 1860-ki álladalmi kölcsön 107.75; bank-réssv. 820.— ; hitelintéseti réssvények 146.10; London 124.35; magyar íöldtehermentési kötvény 73.50; temesvári földtehermentési kötvény 73.— ; erdélyi földtehermentési kötvény 72.50; horvát-slavon földtehermentési kötvény 84.— ; ezüst 10o.l5; cs. kir. arány 5 941/,; Napoleond''or 9.941/,. Oktsber 29-tfl ssvesHksr 4-% 1876. Hó- és heti- Kath. és prot Görög J> nap naptár \| - naptár utj 44. A király siámvételéről. Máté XVIII. 29 I Vsaársss A. 21. «Zsnob. 17 C. 21. lioa.i SS 30 Hétfő Kolozs 18 Luk. ev. SS 31 Ksdd Karkas 19 Joel. pr. Ml 1 Szerda Misdszsst 20 Artcm. JN 2 Csütörtök Halott, em. 21 Hilarión Mt 3 Péntek Viktor 22 Albert * 4 8zombat Bor. Kár. 23 Jakab M Felelős szerkesztő : Bátftü LajiS. — Beküldetett. Érdekes a lapunk mai ssámában előforduló szer encs e-jelen-tés idősbb Hekscher Sámueltől Hamburgban. Ezen ház pontosan és titoktató kifizetése által as itt és a környéken nyert öessegeknek oly fó hírnévre tett szert, hogy mindenkit figyelmeztetünk e helyen mai hirdetésére. •) E rovat alatt köalöttért felelősséget nsa vállal a Szark. Vanda megijedve emelte fól szép fejét, finom zsebkendőjét ráborította a megszámlált aranyokra s a legnagyobb nyugodtságot színlelve, mondá: „Mióta jutott essedbe, hogy ily órában szobádat elhagyod?* „Én nem vagyok többé gyermeki" — mondá Melánia finom vállait húzogatva — „hagyd az ily megjegyzéseket, mert elveszték reám* hatásukat* Meglepetve pillantott Vanda fiatal nővére megváltozott arczára. Oly erős és határozottak voltak a gyenge vonások, ugy villogtak a setét szemek, oly erősen zárta egymásra a piros ajkakat „Mit akarsz?* — kérdé komolyan. „Óhajtanám tudni, van-e neked ssived Vanda ? Én sokkal fiatalabb vagyok nálod, de még sem találtam viszontszeretetedre; sohasem juttattál osstályrészül a kicsinek egy barátságos szót, vagy gyermekies enyelgést, ki sokszor bizalmasan ioná karjait nyakad körül. Részemre csak gúnyt és lenézést találtam; ssigort a ssegény teremtések irányában, kik kénytelenek ssolgálatodban lenni; kemény, csunyslssavakat s goromba intéseket Soha sem gondolkodtam e fölött a mai napig és . . . .* „Mit akarsz különben e kiállhatatlan pre-dikátióval ?* — kérdé Vanda hidegen. .Oh, rövid lessek 1* — feleié Melánia élénken. — „Soha sem értetted felébresstení ssivem szeretetét irányodban; de mióta látom, hogy ssegény Genia irányában, mily kegyetlen vagy, azóta megvetlek I* Vanda gúnyos tekintettel méregeté nővére kicsi alkatát (Folytatása köv.) H I R D Ê3 T fi S E g? Stabile Vertreter finden lohnende Beschäftigung durch (208 2 — 2) Ferdinand F, Leitner, k. k. Hofwechsler, Wien. Alsérvben szenvedők a felette j 6 • ártalmatlan hatáan StsrzesegQer Bottlíek HenaasbaB (Helveczia) féle sérv-kenőcs használata által meglepő gyógyírt találnak, ugyszinte aliérv- > nemi bántalmakban azenvedók ¡s. Bizonyítvány- a bálairat .1 használati ntasitáahoz van mellékelre. Megrendelhető tégelyen-kint 3 frt 20 krrért o. é. akár egyenesen Stnrzenegger G-t5l, ngy következő raktárakból: Bndapeaten: Formágyi F. ,S«t.- Mária" gyógya«., Temetvárott: Pecher J. gyógyszerésznél. (200 2—12) Schwarz Ignácz kereskedése a yárosház átellenében, ajánlja »tct. közönségnek njonan berendezett nagyszerű férfi- és gyermeköltöny- ugy kalapraktárát, esernyők, szficsáruk, fehérneműek, gallérok és különféle nyakdlszek válogatott minőségben és igen jutányos áron kaphatók. Nagy-Kanizsa, 1876. évi aug. havában. (174 8—10) SSShhhhhS I Budapest, váczi-utcza 18 sz. .Nemzeti szálloda'' épületében sjánlja ujonan nyitott uri divat- és női pipere áruk raktárát legújabb divata női és férfi nyakkendők, fehér és ssines ingek, gallér és kézelők, zsebkendők és vászon lábra valók, bőr- és posztó keztyük, gyapjú alsó ingek és nadrágok, férfi, női éa gyermek-harisnyák, kamáalik, nyaksbawlok, színházi fejkendők éa kspkhonok, illatszerek, szappan, fésűk stb. ugyazinte'' mindennemfi rövidárukban feltűnő olcsó árak mellett. Vidéki megrendelések legnagyobb szorgalommal, ponto san eszközöltetnek. (2101-6) Bátorkodunk a t. cz. háziasszonyokat egy nagy takaritmínyra figyelmeztetni, mely abból áll, bogy a kávé valódi jó fQgekávé ▼egyQlésével készíttessék. Ezzel 2 előny jár, még pedig: 1 az izléat nemesíteni lehet és «2. a jutányos bevásárlra lényeges ta-karitmányt hoz magával. E czél-ból kérjük hamiaiutlan egy ki«ér-letet tenni-Miután mi aranyozott papirban becsomagolt fügekávénk minden egyea csomagjának tartalmáért a valódiságát illetőleg, 100 frt-t a 1 j ó t á I 1 u n k, tehát lajstromozott védjegyünkről kü-lönöaen tudomást venni kérünk. SéhI Győzi s fia. cs. kir. gazd. gyárosok Bécsben. Egyedüli raktár Nagy-Kanizsán : Strem és Klein uraknál. (179 9—10; Wajdits József könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán (183 5—) " kaphatók: Feltűnő olcsóságu monogramm-levélpapirok fötóté&Me 20 levélpapír 20 botitékkal csinos tokban szines monogrammal csak 50 kr. — 50 levélpapir 50 borítékkal csinos tokban 100 szines monogrammal együtt 1 frt 50 kr. — 25 levélpapir 25 borítékkal gyönyörű arany monogrammal díszes tokban 1 frt 50 kr. Bámulatos olesóságu levélpapírok és borítékok. 25 franczia levélpapir 25 borítékkal egy csinos tokban fran-czia felirattal 30 kr., angol 60 kr., 25 levélpapirés boríték szines kerettel 60 kr. Gyászkeretü levélpapir borítékkal 60 kr. Látogató-jegyek angol, franczia, bristol, szines és gyászkeretü 100 példány díszes tokban 1 frttól kezdve 2 frtig. Továbbá ajánlja dúsan berendezett könyvnyomdáját mindennemű nyomtatványok elkészítésére. A szegedi crsz., kiállításon érdem éremmel kitüntetve! Értesítés« Ezennel bátorságot veszek magamnak a t. cz. közönséget és tisztelt vevőimet figyelmeztetni, hogy saját felügyeletem alatt, legnagyobb gonddal készített és a budapesti kereskedelmi kamarától 100,875. számú védjegygyei ellátott hatóságilag engedélyezett SÓSBORSZESZ egyedül kapható: N.-Kanizsán: Fesselhofer József, Keszthelyen : Wünseh Ferencz, Z.-Egerszegen: Horváth M.Sü- meghen: Dorner Kajetán urak kereskedésökben. (195 4-6) Tisztelettel Bárvárt Károly, But^pesten. ajánljuk a téli idényre a következő czélsrerű és jó ''"""7 c£gJ''k" 5 frt 50 krnyi «-"^¡"f ^ 1 csinos petrolenm-lámpa biztosító égetővel. 1 thea-kcszlet, a melyen 2 perez múlva a legjobb theát készíteni lehet. 1 valódi karlsbadi porczellán the kanna. 6 valódi karlsbadi porcaellán thea . csésze. I 6 valódi karlsbadi porczellán alsó csósae. 6 britunia ezü»t thea kanál. 1 szép eznkorneleneze églelő zárral. 1 brittania ezukor-fogó. 1 czéUserQ thea-szürő. 2 pompás, bronz figurákkal kiczif-ráxott gyertyatartó. szép és czélssertl szükséglettár- Minden itt feljegyzett általános gyaknak 5 frt 50 kr. az ára és kapható as ujonan megnyitott firsatf-Etablisssaestfcsa Blau es Kann-nál, 7_10j Wien, Stadt, Babenbergerstrasse Nro. 1. Wien. Csssugslás isgyei-Szétküldés készpénzért, v. utáuvét mellett eazkösCltetik. Die allbekannt billigste Schuhfabrik Pályázat. Szepetneki község (Zalamegye) rom. kath. iskolába két magyar ajkú segédtanító kerestetik. Évi fizetése a fóta-nitótól 100 frt, teljes ellátás, mindkettőjüknek egy szoba fűtéssel, ágynemű és mosással együtt, önszorgalmuk által mellékes jövedelemre is számithatnak; az állomás 1-só novemberben elfoglalható. A vállalkozók akár személyesen, akár levél által értekezhetnek alólirottal. Kelt Szepetneken, 1876. oktober 17-én. Kolossá József, (206 3-3) kántortanító. des Emánuel Temesváry, Budapest, Königsgasse Nr. I, offerirt Damen-Schnhwaaren : fi. L— „ 160 »» h 1.80 S.10 3.20 Kommode-Schuhe aus feinem Everlaating oder Leder .... Kommodc-Schuhe, elegante Façon hohe Stßrkel, grosso Maschen Garten-Schuhe mit Gummi-Einsätzen, lackirten Rappen und Maschen .................. Everl astin g-Zug-Stiefletten 6 Zoll hoch mit Lackspitzen und genagelten Sohlen feine Gattung ......... Chagrain-Leder-Zng Stiefletten 6 Zoll hoch mit genagelten Doppelsohlen, starke, gute Arbeit ......... Herren-Schuhwaaren : Kommode-Schuhe aus Leder oder Stoff ....;.... Chagraiu-Leder-Stiefletten mit oder Lackkappen, gute, schSuC Arbvit.................. Kalb- oder Juchtenleder Stiefletteu mit genagelten und geschraubten für Doppelsohlen Strapazen......... Pariser-Xobles-Halb-Stiefletten mit Gnmmi Einsitzen im Besatz glatt oder iackirt verschiedenartig eleganteste Façon . und noch viele 1000 Paare in verschiedenen Formen nnd Moden in Damen-, Herren-, Mädchen-, Knaben- nnd Kinder Schuhartikeln. Briefliche Aufträge werden nach Maass oder Musterschuh unter Gsrsstis pr. Nachnahme versendet, nicht Konwenirende werden all-sogleich umgetauscht. (191 10—20) fl. 1-- „ 3.80 4.- 4.- Főnyeremény 875,000 mark nj német birodalmi érték. Szerencse- jelentés. A nyereményekért a kormány részérói kezeskedtetik. Felhívás, a hamburgi kormány részéről kezesked- tetett (2ii 1-6) nagy pénz-lotteriából eredő nyereményekben! rmtvevére, melynél 7 millió 420,000 birod. mark • biztosan nyerendő. Ezen czélszerQen szervezett péua lotteriának, tervszerüleg csak 79,o00 sorsjeeyre alapított nyeremények kővetkezők: 1 nyeremény eshetőleg 375 000 birod mark. külőnleg 250,000, 125 000 80,000. 6O.O0O, 50,000, 4o.000, 36,000 -, 4-szer 30,000, és 25 000 4-szer 20,000. 26-sxör 15,000, 12 000 ón 10,000, 2»>-szor 6000 66-szor 4000 és 3000. 2<X>-szor 2500, 2400. cs 2000, 410-szsí 1500, 1200, és looo 1356-szor 500 300 és 250. 24i<G3-«zor 2oc 150 138, 124 és 120, 14839-szer 94, 67, 55, 50, 40 és 20 birod. mark, mely nyeremények néhány bó alatt 7 osztályban biztassa elváltnak! Az első nyereményhtizás hatóságilag állapíttatván meg és ára egy egész eredeti sorsjegynek csak 3 frt 40 kr. ■ , - . 1 . 70 . . negyed „ p „ - „85 . a koraásy részéül kezeskedtetstt sredstl sorsjegyek (nem tiltott Ígérvények) a vételárnak bérásstesen, kéizpészbeni vagy petts-■taJvásy atjánl bskflldéss mellett általam még a legtávolabbi vidékekre is beküldetnek. Minden megrendelő sz eredeti sorsjegygyei együtt egy, a kormányczimmel ellátott játszótervet iogyeo, a hnzás utáu pedig hivatalos nyereméoykimutatást kap. A nyeremények kifizetése általam közvetlen és szerény titoktartás mellett intéztetik el. QV Megrendelések akár postautalvány, akár készpénz bérmentve beküldése, akár pedig ajánlott levélbeni átszármaztatása mellett eszközölhetők. Megrendelésekkel a közel álló húzás tV;ntétéből f. é. november 15-ig mindenki teljes bizalommal fordulhat Sámuel Heckscher sen. bank- és váltó-üzletéhez Hamburgban. Előnyös sorsjegy-csoport. Harmincz havi 2 frt 50 krajezáros részletfizetés mellett egy ily csoport-levélnek tulajdonosa egészen egyedül játszik 2 <irto eredeti sorsi egyre, úgymint: Egy 50 frtos magyar kir. jutalom-sorsjegy. ] Legközelebbi hnzás november 15-én. A legkisebb nyeijemény 100 frtra rng. Egy krakói sorsjegy. Legközelebbi hnzás január 3-án. A legkisebb nyeremény 30 frtot tesz. A befizetési időn át 18 húzást élvez az illető 100,000, 75,000, 60,000, 20.000 frtnyi sat. nyereményekre. Az utolsó részlet lefizetése után a csoport levél tulajdonosának fentebbi 2 darab eredeti sorajegy azonnal klBzol^áltatiK Az első részlet beküldése után azonnal átküldjük a törvényszerűig bélyegzett átvételi levelet, a melyben mindkét sorsjegy sorszámai és számai feljegyezve vannak. Biztos nyeremények! I Csak 15 frtért átengedünk egy, a folyó évi augusztus hó 1-én történt húzásnál, sorszámmal kihúzott 100 frtos 1860-ki államsorsjegy huszad nyeremenyrészét. A nyeremény húzás folyó évi November hó elsején történik. IfTÁPl/ailVáll/ ** magyar sorsjegyek november 15 én történendő húzására bélyeggel együtt Igül YCUjth krral számíttatnak. Nagyon előnyös sorsjegy-társulatok feletti elóraizokkal kívánatra ingyen szolgálunk. — Szilárd dóknek helyettesítések megfelelő dijak mellett átrnházUtnak. Díjazandó utazók jó feltételek mellett felfogadUtnak. Heim Testvérek, (203 3—3) Bécs, Wollzeile 6. sz. 2 . frt 50 kereske- Wajdits József kiadó-, lap- é nyomdatulajdonos gyorssajtó nyomás, Nagy-Kanisán.