* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 44.16 MB | |
| 2011-02-16 15:30:31 | |
 | |||||||
Nyilvános  955 | 5324 | Rövid leírás | Teljes leírás (562.83 KB) | Zala 1894 július Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 62. az&m._Nagy-Kanizsa, lSj& ju)iu» 1-én.__XXIIf. évfolyam. >«HrtW»rtn |PV| Mk ^^T Kk KUátUnM, |.» «a a OlUp-MW ku V fll • ■ ■■ vtr^ku ipiix n«M /iUr ____^ r. J\' ^ ■ Kkta^kmAtéta l<« itt*Ma<l« • Up aa*U*at iWn _ ^H^^A H a a ■ ■ tiOmnta inas» nmmid.kw.riq /m ^ ^^^^ ^^^ ^^ ^^ tm ii km, cpfrlt.hr) —" SaHMB H ■■■ V1, ru+rw i úm> /»w - ir.\' Politiktti óa vegyeB tartalmu ,ap\' ■^\'•T Á NlRy-Kiniwat- és dit-iatat tnkar»kp*n«t*ndr,-e Bankegysaéist, m Ipar- és karaaka- _ . a ___ liri\'tlok ••> tiid.m.k ,1,,,,. dalml bank, n Mngy-kimiwinl HnKólytigytot-ozüvotkezot ós n letenyel takarékpénztár, ^ _ . a „nagy-kanissal malAlagyir éa serfőaőde r. (." Mvalalot közlönyt. -1lIllllt alwítat s iii<iU«»Sj« , U . ■ , .1 I I I .1 \' rneM MM* totefT- Enn uám ára: 10 krtjcár. VI rK|el«.i,IU \\hk.v-I4 Hi.l/»á.. Ii«-t«nklut kétaier: i.u^Ju- ----- — _______. i yataAnifep éi» giyfltn-rtnirn-n Anarchia. Nsgy-Kanizaa, janio* 27-én. (—) Ez a szö, melynek hallatára a jámbor, csöndes polgárt, kí köveset törődik a a magas politikával, hanem Uuy, a hogy megleld polgári kötelességének, a lemorzsolja napjait, óráit/ mint a vén szerzetes olvasóját, egy kis borzongatta fogja el, — ezentúl, a mint a jelek mulatják, állandó tárgyát fogja képezni a sajtónak, melynek kénytelen-kelletlen okvetlenül foglalkoznia kell veié: Az az Őrületes gonosz tett, melynek áldozata a francia köztársaság elnöke volt, minden commentárnál jobban megvilágosítja azt a gondolatmenetet, mely az anar-kiaták agyában megiészkelte magát, s mely iszonyatos kegyetlenséggel és hidegvérrel keresi fel áldozatait, s vélt sérelmek meg-boszulására a legdurvább tettekre is képes. Mái többször csodálkozásunknak adtunk kifejezést a fölött, hogy az európai ~fiataT-mak nem tanácskoznak oly módok fölött, melyekkel a társadalomnake borzasztó mételyét megsemmisíteni lehetne. Túlságosan engedékenyek a hatalmak a gazemberek keT szemben, kiknek rideg önzése ép oly nagy, mint a gonoszságuk, — kiknek sem hitük itta vallttiiE , «m IpHriiBim^wfflfr DétB ha- zájuk, s kiknek egyedüli céljuk aa, hogy a társadalom nemesebben érző elemeit felrázzák, megrendítsék, s oda mutassanak arra az* örvényre, mely felé századunk fel-tartózlalhatlanul honid, i ha együttes erővel nsrri ipnr kodnak meggátol ni, okvetle-nül belemerül. * Hiszen szépek azok a IheorlUkai oko«-kodáaok, melyeket egf-egy psichiatér az anarkizmusról össeeir, a melyekkel a lélek ellajulását kutatja, — a az örülés mértékét iparkodik megáHaptttni egy-egy esetben. Nagyon érdekesek azok az adatok, — melyek bennünket az anárhista gonosztevők typusával, sürfl szemöldökeivel, — kiálló pofucsonljaival. egyéb testi és lelki fogyatkozásaira! megismertetnek. Ezek az állitások lehetnek tapasztalaton alapulók, de a baj leküzdésére mit sem nyújtanak. Ua az anarchismus elmélete veszedelmes, ezt az elméletet ki kell irtani; ha örültek az anarchisták, veszélyesek ...a. közbiztonságra, az örültek házába- kell- ölcet zárni, még akkor is, ha még «eramit sem követ- tek el, ha___pedig gonosz tetten kapatnak. fel kell akasztani, meg kell kegyetlenül büntetni. A legkevesebb, a mit a békés társadalom megkívánhat az államoktól, hogy a elemeket megfékezze, a közbiztonságra néavg *ewxélylelenftkké tflgyft Mert a gfinftwr- ságnak is megvan a vonzó ereje, nagyobb mint a jónak, s tudjuk, mert évszázadok tanulsága bizonyságot tesz róla, — hogy a szellemi betegségek ép oly ragadósak, mint a testi járvány j s ha némelyik nagyobb infolligentiájfinál, vagy mélyebb erkölcsi érzésénél fogva nem tör ki tel)e> vehementiával, másoknál t hol sem elég intelligentia, sem elég erkölcsi érzék sincs, annál veszedelmesebb módon tör kJ, és hat rombolólag, s megmételyezi mindazokat, kik azt hiszik, hogy nekik valami követelni valójuk van a társadalomtól, hogy ök, azok közétartoznak, — kik ki vannak fosztva, s a jobb állapotban levők ezt csak bitorolják. Ettől a mételytől kelt megóvni a világot, a társadalmat Az anarchistákat rendszeresen üldözni kell, nem szabad időt engedni, hogy gonosz céljaikról titkos ülésekham tanácskozzanak, hogy minden akadály nélkül kiszemelhessék áldozataikat. — Ha ők harcot folytatnak a társadalom elten,— as állam harcoljon ellenük a társadalom helyett és nevében. Az egyéni szabadság nem terjedhet annyira, hogy nyiltan lázíthassanak a társadalmi rend ellen t legocsmá-nyabb eszközökkel Ki keH őket kutatni a búvó helyeiken, számon kelf tartani őket, tevékenységüket, és bármily elégedetlenek A „ZALA" tárcája. A kisértet. — I Jk A L A* « r • 4 * 11 tárolj*. — Csanftdy Gizella szegény, Árva lány volt és nép. A lehető legalkalmasabb médium aa ördög kísértéséből. Apja tiaalUrtó volt Mágoesy grófnál. Harminc évi szolgálat ntia meghalt szegényen. Családjára nem hagvott mást osak szeplőtelen becsületes nevet. Énből a mai világban kissé bajos dolog megélni. A gróf méltányolta tisztjének pnritán becsületességét és özvegye részére kegydijat utalt ki. özvegy Osanádyné ebbfll a kogydHból egyetlen leányával: Gizellával szépen oléldegélt aehány esztendeig. Azután elment ö i* férje ntán abba a csendes világba, hol kegydi) uélktti la szépen megvanhak az Özvegyek. Gizella egyedül maradt, mint liaennyolo évea leány. Most már övé volt az OrOkség: a szeplőtelen becsületes név, minden kegydij nélkül. A kis vidéki városban, hol atyja halála után megvonniuk, nagyou jószívű asszonyságok laktak. Olyan megindítóan tudtak együtt sírni a teljesen árván, elhagyottan maradi láaynysl aa édsa-snva ravatala mellett. Utyan népen tudták vigasztalni is a kezeit tördeli kétségbeesett leányt, hogy ne slijón, ne busuljon, jó as Isten, majd megsegíti ól Is. Aztán B nap múlva {megmutatták neki ást li, hogy a jó latén hogyan segíti a szegény árván maradt lányokat. Hoztak a számára munkát, bogy dolgozzék, iparkodjék, • maradjon jólíirnevü, becsületes leány; megkeresheti munkájával a mindennapi kenyeret. Azután majd talán szerencséje is akad. Csanády Gizella, a szeplőtelen, beosületes név OrökOse pedig szépen megköszönte flcyelmOket és dolgozott nagy szorgalommal, crömcgtMzlléeeel, hogy megkereshesse napi kenyerét. Dolgozott kora reggeltól kéaó estig. Mikor egy-egy elkészült munkát haza vitt, rendesen az eatl órákban, bogy senkivelfse találkozzék : a fiatal gavallérok mégis éazrevették a korzóról a tova surranó leányt óa szellemes megjegyzéseket tettek \'a kis apácára, aki — ugy látszik — kolostori fogadalmat tett a varrógép mailé. Tarosay Pista moaolyogva legyintett ezüst-gOmbOs botjával a surranó leány felé. — Sohse .bántsátok I Mese a varrógépről. Majd fölnyílik a kicsike szeme. Ártatlanság éa varrógép. Ez oaak a poéták meaéje. A ttrssságuak nagyon tetssett a megjegyzés és mulatott a varrógép kia szontién, mig egy aj alak nem lünt föl a korzói szemhstáron. A sétáló szépek sorai már megritkultak, mert a nyári meleg elOl legtöbben fördőre mentek. Okvegy Bárdoayaó is megjelent a korzón.. A társaság valami sajátaágoe eleganciával Bd-vOsOite a mijestetikns aanoayaágot. Volt abban valami gúnyos^ bizalmasság is. Tarosav Pista oWc a terjedelmes asszonyságra Is tudott kadenolát.\' — A tttrdó aaeson még nem nyílt meg valóban. Itthon van még a szezon-mama. A derék asszouyság mosolyogva fogadta a kissé gyanns eleganciával tett üdvflaléaekat és tipegva ment tovább. A túlsó soron meglátta a surranó kia Gizellát. Utána sietett Mire kOsalébe ért, osakagy libegett a fáradtságtól éa hápogó hangon szólt a siető leáay után: — Gizikéin) — állj meg már. Kiszakad a lelkem. . A leány megfordult s tiszteletteljesen sietett vissaa éa kezet caókott az Ozvegrnek, ki évek előtt többször megfordult házukban. JBárdoayné fórja is gaadatiaat volt a szomszédos .uradalomban. Nagylábon eltek. Aa aaaaony éa férfi egyaránt nagy fényttzóát fejtett ki . Egvszer azután Bárdosyt kaivá találták a kerti lagasban. Agyonlőtte magát Tettének okát eaak a esámadáeok vizsgálatakor tudták meg. Nagy Oss-sseg hiányáéit aa aradalmi pénztárból. Bárdosy néra a aemmin kivlll aa a gyalázat maradt örökségül.. Bejött a városba s ka nem is ftavlséaast, 4a elég kényelmesen élt Varrógép azonban aem volt lakáaábaa. Ea a jó asszonyság Átölelte, megoirógatta Gisellát — Milyen halavány vagy kicsikém I (A régi ismeretség alapján most is eaak tagaata.) Sokat éolgoaol, aolut éjszakázol agy-a? Szegény kia Gizikéin I Ha jé édea anyádlátná t A Flagf-Kaniin, vasárnap legyenek la, a fennálló » szerintük j«mz Állami ét társadalmi nemzettel, rA kall ■aorlUnl Okát, hogy a mindenkit kőleleső törvényekét reipcctijják. A szabadiág nak nem aaabad szabadossággá fajulnia, a kik a köaaiabadság allan vétenek, —fiaokai mag kall büntetni. Da ai európai parlamentek la a meddő politikai vitalkotások helyett iparkodnának \' már agyasar oly Intézmények létrehozására melyek a közgazdaságot fejleníení vannak hl\' viiva, at általános műveltséget mindenkinek könnyen éa nagyobb áldozatok nélkül hozzáférhetővé tegyék, ai általános Jólétet előmozdítani iparkodjanak. Rendelni mindenütt a azegény ügyet, Jó éa célszerű közgazdasági politika által egészséges viszonyt teremtem a tőke éa a munka között; az igazságszolgáltatást valóban a Jog éa igazság palládiumává lenni, a mely előtt mindenki tisztelettel meghajol; oly alapon rendezni és szervezni a népoktatást, mely valóban a nép igényeinek megfelel stb. eaek<e kell az eu ópti államoknak gondot fordítani, ha majd sikerül megfékezniük az anarchiat, mely a század végét vérbe akaija fullasztani Zala. 62. azám. lap.) 1904. július Jió 1 én. Idae, amint aa másként nem is lehatott, aj Keletnek nevezünk, a* ot tornán birodalom, VeseiiT poHITKtTtOfOtfif ír efésr hkt+tkov** uhui *d aa aggodalmakra. A kalifák ságra megreaditőleg hatott. Sadl Carnot trónján egy okoa ón becsületei férfi öl. Abdul A helyzethez. A bécai francia nagyköveinek igen szomorú kötelességei kellett teljesítenie, midőn Kálnoky gról külügyminiszterrel hivatalosan kellé tudatnia Sadi Cnrnot, a francia köztársaság elnökének meggyilkoltatását, akit egy eszelős fiatal olasz, minden észlelt jel sáerint megint a szörnyű anarchista sző-vet Bég egy holdkörosa a nyílt utcán tőrrel leszúrt. Az eset szörnyű vőlttt még emeli az t körülmény, hogy Carnot ur Lyonba, abol életét oly váratlanul és meg nem érdemelten rabolták el, egy kiválóan békés lény miatt utazott, hogy t i. az odavaló szépen itkertttt kiállítást személyes megjelenése állói Hy vidám népünneppé_legy&_ Lozé. ur köz- Iránt szeplőtlen életű, valamint állambölcs mérsékleti* miatt, melyet magas éi nehéz hivatalában folytan lanuslloll, JU mindig nagy volt a rokonszenv, amely tetemesen emelkedett u Ferenc József király 0 felsége éa Carnot közt történt aürgönyváitáa folytán a királyi pár hU3amosb tartózkodása alkalmával Cap Martinban, ő felaége sietett is mindjárt a gyászhír vétele után első főhad-aegédét a francia nsgykövetaég palotájába küldési mélyen érzeti részvétének átadása .vége\'t. De a szomorú eseménynek nem csupán személyi mozzanata rendite\'te meg rendkívüli módon a vezető körök egy kedvülégét; az anarchizmus mindegyre halmozódó, gonosz tetteinek tovább* következőié nyei miatt Is a legkomolyabb aggódással tekintenek a jivőbe. Nem egyedül Franciaország, hanem e» égés* európai műveli társadalom miatt. A hatalmak, bármennyire ellenkealek is eddig, kell hogy közös nemzetközi kiirtási eszközökhöz nyúljanak az embéfl alakba bujt veszett farkasok ellen. Hisz tisztán látható, hogy az egyes államok elszigetelt eljárásukkal mii sem képesek végezni; a nemzetközi veszedelmet hatékonyan csak nemzetközi uton lehet meg* előzni. Különben bármily fordulatot vegyenek, bármint alakuljanak a politikai és táfcadalm viszonyok a tuhíjdonkép váló Európában, a mi külpolitikánk főtárgyát mindig a keleti ügyek képezik, főleg mióta Európa meghagyása folytán egyik lábunkat a Balkánra tettük. A Kelet hasonlít a jobban éjszaknak fekvő tavakhoz és tengeröblökhöz. Ott agy mint itt folyton el kell készülve lenni rá, hogy még az évad tetőpontján is, mikor az idillek lépnek jcg&ikba, a viz tfítzla tükrét\' hirtelen tajtékzó hullámok korbácsolják fel és tépik darabokra, a napfényes parti séta őrül egyszerre megszakítja az égzengés és villámlás által kisért vihar, vagy pedig, ami még sokkal kellemetlenebb, valami gonosz szél elrontja a levegőt egészségtelen lehelleté-vel. Szerencsére soha sem tartanak soká ezek s kellemetlen intermezzók Az, amit a Hamid izava férfisző, mely mint a jó vélté mindig be -Iesz váltva; sőt ő még továhb megy, éa a maga mmélyét illetőleg végkép hatályon kívül helyezte azl a keleti udvaroknál, kütőoőien a dtvánokban megrögzült szokást, hpify a hitetlenekkel kötött Írásbeli megállapodásokat utótag a fellsmerhetlen-aégig ki- és félremagyarázzák, elcsavanntják. Ennek dacára bámulatos ügyeseéggel lavíroz éa balanszíroz az egyes nagyhatalmak közt, ugy hogy egy külföldi diplomata sem dicsekedhetik azzal, hogy versenytársai felett a Yildizkjoskban csak félig-meddig is tartósan túlsúlyra jutott £s mily ügyesen vezeti a kis balkán-államokat hajlékony, da erős kezével; Bulgária fqedelmét mily feloldhat-lanul oda tudta fűzni forradalom segélyével keletkezett államának egykori országához ; a fiatal szerb királyban mily Jól fel tudta kelteni azt az érzelmet, hogy Szerbiára nézve nagyon Jó és hasznos less, ha egykori szuverénjét személyesen meglátogatja Stamboiban. Arról pertu nem tehet a jé tanácsokkal ellátott fiatal király s nem tehetnek okos tanácsosai, ha az exkirály papa. ez a vén egér, kinek mindig el kell valamit rágnia, alig hogy a fiatal macaka elment hazulról, rögtön mindén sarokban cincogni kezd. Ugy látszik, Milán ur unatkozik Belgrádban, különösen mióta az erősakaratu bátor Nikolájevica Szvetomir áll az ügyek élén; és mikor Milán ur unatkozott, mindig\' cselt szőtt mióta csak él. De Nikolájevicsban, ugy látszik, emberére talált, aki folyton éber szemmel őrzi a nagy művet, melynek léte* sitéáére vállalkozott Az exkirály azt is, ugy látszik, jókor belátta, hogy a mostani kormány irigyeivel és elleneseivel folytatott üzelmek által aláássa az Obrenovica-dinásztia jövöjét és finnállását. A mi Józsel főhercegünknek véletlen, de Szerbtára nézve mégis mindeneseire örvendetes eseményt képező megjelenése Belgrádban alkalmasint lényegesen hozzájárult Obrenovics Milán kijóz»-nitásához és eszének helyes útra való tereléséhez. — A Június 27-re Versailiesbe egybehívott \'randa nemzetgyűlés bizalma Casimir-Pernere Nagyot aobajtott s magihoz Ölelte a lányt, kinek anyja omlókéro kíinyek szivárogtak nemébe. Azotáo mentők Gizella lakán felé. — Asért siettem ám agy atánid, Gliikém, liogy egy fürdtli (lltózéket néretoek veled ealoáltalai. Ei benélt ragyogó elokvenolAval a förd/ii-élot gyOayOrairOI. A napilapok fürdői leveleiül meg irigyelték voíoi nt a képekben, hasonlatokban gtadag leiráat, ahogy Hárdoayné ■ IDrdtfi élet kOltéisetét feltette. A kii Qiilk* Mik iigiUa iiomorain bálvány Jijeeikéjét. — Bizony nagyon szép label ai kedvel nénike I — Ki még lemmi á valóaágboi képéit. Bizony nagy mulasztást kftvetett el negény jé ipád, bogy legalább egymr meg mm mntitta nektek ii att • iiadér-vllágot. — Bohaem volt rá pénzünk, Ai adósságtól ■ig nagyon irtózott szegény ipám, — Hehehe I Szép, nagyon nép I latén nem ii hagyott hátra még egy liliár adéuágot sora, — Hanem neked, üedveiem, mégii oaak kellene viliből kíné Üdülnöd. Megül ■ munka, lorvidátbi enl. Kórházba jutsz, Tudod angyalom, nt én ■em ingidbeleM. Elviszlek magammal fürdőre. Gizella tagadólag Intett fejével. — Nim leltet, nem lebit. Szegény vagyok. — Ugyan ballgan aual • szegénységgel I Ha nt mondom, hogy elviszlek, bál elvinlek. A pénz nem a le gonded. >\'z nekem kOlelenégera, mart anyád jóberátetia volt Ugy tekintelek, mintha édes lánoym volnál. Értetted ? — Kb bolnip már ^látatom. Ti mijd két aap main ntánnaai jéea Addigra ■ lakált berendelem. Olt untán • rabat elkéitilbeted. Nem mondhatod ut lem, hogy ke-gy elemből vagy nálam öiielli nem térhetett ki ■ becsületen ajáoln elél. Bárdoiynénik mindenben igaia volt. Megállapodtak, hogy néhány hetet ■ pirádi lürd/ln töltenek ■ Kárpálok gyönyörű fenyvesei között. Gizella lelkét teljeien elfoglalta ei ■ gondolat. Milyen jél fog u esni u 0 kifáradt testének éi Örömtelen uivének, ki néhány hetet idegenek kélt lOltbet. Emberek költ, akik 01 nem iiaerik, akiket nem kell kerüloie, mert nem ismerik múltját éi nem tehetnek iMllemn megjegyzéseket a iiegény, beeiületee leányra, kl verejtékei itnonkávsl ftnl nevének neplöielenaégél Hogy fW fog 0 ott lélegzeni ■ nyomasztó egyedüllét, i lélek fekvő, sivár migáoowáf utáa I Harmidnipri i megállapodás szerint vaumra tilt él medt Parádra Bárd»ay néni alán. Stíléi nte volt már, mikor Párádra negérkiseM. Bárdoiyné várt rá n állomásnál, Komira náiltik ■ egy fényei tikáaboa liajtnttak. A baluiam légen át i fBrddi teái ábrándokba ringató búgjai rettegtek oda, Mlntlm tttidáromág ktliatátM ért volna a nagyvilág i^ját nem iimerO ánatlan teramtéi, agy érette, Roldogiágtóf ragyogó, hálái Ukiotetát Bárdoiy-aéri emelte. Megragadta kriét éa eiókokkil halmú/,tn elr í >bála megható aéanágávit simnlt • jó nénlkébn, \\ -A mgy leik ti nénike fölvetette n emrtetbi. Amint a totyoeón haladtak, n egyik terem ajtaja fUllárnlt • néhány kíné nagyon tUndérifien ftltOiOtt leány futott oda és kiváneiian bámulták ■I árta\'iin kieiikét. Majd a teremben egy féri hang hallatszott: — Lányok, i mama meghozta a kii ipáeáL Gizella a váratlan kiátláin i ax m küvetU ■ajra megráikédott, Valami kllOoét boriadáat éráiéit Bárdosyné oda sietett a nyitóit ajtóhoz, — Ugyan lányok, mloioda dolog — szélt iMmreháiyé hangon és erő*tikkal betette aa ajtószárnyakat. •i— Kik etek nénikém —■ kérdette félénken Cnnádv Gizella. — Vendégeim éi rokonlányik kiciikém — izélt Bárdoiyné s a fenketd lányt átölelve, bevetette a iiámlra berandeaett icobábi. a — Moit népen (ekltgyél le kiesik em él pihend- •• ki aa atiaái íáridilmiit Ea len a la szobád. • — Hál én egyedül fogok lakai Itt.ia ? —\' kérdette itomornan Gizike. — Na caak még ma, Holnap talán már bob. Holnapután már nmmientre I — felélte a JTIé-liki és olyan nivébfil "megtudta nevetni nt aa elméi feleletet. Gitlke, mikor egyedül maradt, pihegő mellet, láinin verd nivvel roskadt Is a pamlagra éa I hallgatóion, Milyen ktlóiO* n a Untéi élet. Milye® táianéietet éteek tu •wtmak. 1 Ungyaa taé I | majd ebbe a társaságba beinaaokni ? r Ktnrtfi i mettíkt erem bei valami rakeétae f Miff-KinliM, vuárnap. volt mlnlwierelnÖMI, jelenlegi kamarai elnü köt emelte a gyáaioa véget ért Caruot he-lyéb«rCailffltr Pemtr megvtliMtlMt i politikai éa pénaüfyl világ nyugodtan fogadhatja ; higgadt éa sióles lálkörü Államfőt nyer benne Franoiaoraaág, aki erélyével fékan Mjtt majd tartani a. ieluinre kwlllfl MIöil féle elemeket, mig vlaiont higgadtaágával éa békeaiereetérel catk uon politikának lehet ezután ia bájnoka, amelynek cé|)a a békéé haladás. hírek. YfeltfMlté*. A fÖldmivoléKtlgyi miniszter Nllsmann Jenőt, a kswiSölyl gnzSaiSgl laainu-isinél idsiglenes minőségben slkslmssolt* gazd intésősegédet, ina állásábsn véglegesítette. — A Mcuda* várva. Juniua 119-én ni oaeadeeült Nagy-Kani/fa i«. A diáksereg. mely álcáit a legnagyobb melegben is megélénkítette, szerteoeilott a ssélr0s«a minden Iránjában. P4-lar FIT napja troli a kii apostolok oaitáaanak napja. A várna elekor megéiéuküli; piroa-pozs-gáa, taluei papa- 4a mama-arook lüntek tol a •lürke váróit emberek között, Mindegyikről más más éraelem tükrösödön le; valamint, hogy más-más érzelemmel baladlak mai lati ttk a nsgy-reményfl oeeme«ék la. Itt*ott agy agy kisir-nemü nabnld stormigaita a nagyon ia kétn ér-tékfl bixouyítvftnyi. Ilyenkor már nem lelkét oeak amúgy könnyedén oldndulni, hogy „agy uekunde nem a világ", Bari bta agy nekunda megkeseríti nagyon a vaoaiiot. Szerencsére aionban aa ilyen vaoatio keserítő nekunda ónak kévén volt i a legtöbb diák nyugodt tuivvel éa elmével távozott, hogy a falu balzsamos levegőjében uj életerőt szerezzenek a jiHŐ 4v munkájából. Távolinkkal nlste tiranai- lett városunk, A fürdőre szándékozók ia aietnak ilt hagyni börper-zeelö íorróságunkai a igy a máékor aajoa tárosból olyan naaadea város lelt, mintha fájó aaivvel gyáeaolná ai elmenleket — A kar. ategylel m/árl láneaialat-•ága. Tartatott junlua hó 88 án a „Polgári-Egylet" Oeaaaa belyiaégaiban, Eali lét 10 őriig, hogy a nyárt jelleg megéve legyen, a kartbea 4a haag DÓiira gyűjtött, mindén uipp vért sreba kergető kertaljai nótára a két bárom Böl haag ia veneayiett vele. Giiella valami pokoli kábalatot ériett Oda rohant u ajtóhoz, hogy kimeneküljön. Aa ajtó lárva volt. Egyaeerre világoe lett előtte, hogy 0 pokoli ke lepeette tiWt, i __ Hallotta, hogy a folyoaón párok aurrannak tova Hallatnod aa ajtóiávárok ceattanása.* Rettenetes hely telében felszakította ai ablakszárnyakat, hoay iitó agyát enyhilae a vidék iratos levegőjével. A fttrdöi telepről baanló magyar dal hangjait Hatatta houá ai éjjeli szellő. Gizella ngy érezte magát, miit a kalitkába lárt madár. Subadaág atáa vágyott. Lihegve hajolt ki ai ablakon. Mintha a négy fal pánoélkarokkal noritotta volna át mailét. Egviterre ajtajában férfihangot hallott a laaaan fordult a lávár. Ebben a pillanatban agyában megkaaiálódtak a condolatok. Ialegrott ai ablak párkányára e ai emeletiéi leugrott. Csodás véletlen volt oeak, hogy épen kelbe-litt föl. Futott, latolt áeiTesietten éa menekült ai embe-rek elél ai emberek közé, A ftrdfll konón a kOtOnaég kOié érve, aeim4lel aélkfll földre omlott. Másnsp ai araayfialalaág tagjai vidáman be átélték el, bogy a ,,lzeioB-niania" tegnap eate gonosz peehben volt. Legfrissebb fürdői kanárija klrOptlt a kalitkából. Zala. 58. aiám. (8. lap.) esen Időtől kaadve, hogy ai eg4aaa4g ia magóva legyen, emelkedett hangulatban aa egylet nagy éa agyák emeleti tsrmilaan. A kertWu aöld. ga-lyakkal dlaailett bosssir aétorban volt aoukrlssda, hol mindjárt a kaadal kezdeténél a legpaaagébb volt ai 4iet 4a fanéi terjedt a jókedv lel lel a magasba- K«en aálor kltrttl táboroioit szüntalsnöl a tustiksr, ml némának annak tudható be, bogy g jétékoDyiáf ttmereptt angyalainak egyike m Járt, főhadnagynak, a másik pedig egy t. hadnagynak a neje, banem mag Inkább aonak, bogy kodvesaégben 4a as4pséaben mindkellé agy rang fokosaiban áll, ínég pedig oly magasban, hogy a legnagyobb aarsal la kénytelen — aaiutálm. Ha véletlenül oly kOaeiben van Vktr. mint minő könlben volt Front \\ arra kértük volna, örökítse mag esen sátortábort, melyet három uái milly gyertyán kívül a hennsaereplö hölgyek vi]npoe tekintetei r\'ugM,*>\' ntrthhi világítás mellett láltuk oaak meg, hogy a pénstárnál Ül Boginritdtr Jóoefué és Wuctkict Jánoané, a a/elvíny pénatárnál pedig dr. Trivammir Kezsőné. A működési I4r a mulatság felébb vitelével annyiban váliDKiti. hogy a poxHgö sátorból sátrak latlek, hol bOlgyeina legszebbjei aaarapeliek felváltva. TOriént pedig egyik pengő sáiorbsn, hogy Oyörffy Jouoaoé a negyaa alatt a* üzlet vnaeiéaét Jogi. képvlae|ű)4re blata, ki nem I4v4a beavatva as uíleí titkaiba, vélellontll iranoia pa/atöt bontatott ki. Náb-ráóíky L,-n4 a rendklvQl ngyelineaáa körültekintő\' balyeMaa elnOknót a peiagó durraoáaa aaivan találta : ott hagyta e francia négyeit, sietett e francia peasgO megmantéa4re, mi oaakhaaiar sikerüli ia neki, kijelentvén, hogy „a francia put-gSWl (mindig tekintettel a jótékony oólra) <$ry poMr tgy forint.* A miaik, melyért sem íúvari. aam vámol nem kell Aaeiai, termésuteaen sokkal ólöaóbb volt. A iranoia pezsgó iránti merénylet élénk résivéiet kellett a jelenlevők körében és eredményeit!, hogy osakhamar őwiabaráikoxoita magyar a IraaoiávaJ, bogy aionban esen barát •Ágból mi fejlődőit ki, arról lapunk aárláig még nem kapiunk orvosi jelentéit, ieliételesatlk tebál, hogy ai ügy sima lelolyáeu volt. A mi a iálógaioiiaágot illeti, elég asép uámu kOmség volt a aa a siokottnái ia cedélyeaebben mulatott. Hogy kik. voltak olt látható a jelenlevők návao-rából melyet követkeiőlec elkerült öeaaeállita-nunk i A os Hslvia, Bacbunft & né, Q|gyay llálca1, Bogyay Ödönné, dr. Bereqky Vloíornó,T3Antuy Amá•> lia, Caengern4, Démaaky Laura Darán Chmtávné, Daráié Vilma, Erdőáy BáUntoé. Farkas Vilma, Frana Lajosná, (iósony Sándorné, Ghrunner PáüTa 4a Quaati, Qrunnsr vüng;- Jakalifa), tíyörtfy Jánoané, Űrünield uátadoaué, Havas Ilona, Hil denáergi Hermányné, Dr. Üauser Jánoané, Hóim Kriatőfué, Hóim nővérek, Hlld Bandorné, Kaán Irma, Kalivodá Jánoané, Kalivoda Katinka éa Janka, Lenkey Károlyoé, Lenkey Margit, Man-tuano Jöasefoé, Mantuano névérek, Manhari Mai-vin, Mikoa Qfcáné, Mikos r.flvérek, Nábrácky Lajtuaé, Nyuly Gkfillfi, Qblalh Mérné, Pongrác Adollné, Pongráo*nő«4rek, Rajky Bella, Koaaa-völgyi Paula, Solioltné, Sümegi Kalmánné, dr. Sohrayer Lajoané, Sebnly4nLajoan4, Seidl Dal-phine, Ssthó Juliska, Bchliokné, Sohllok Ilona, Törők Biidi, dr. Tripammer Renéoé, Törökné, Tőrök Róna, Ólier Ödönné, Varga Lajoaué, Varga Chaella, Wagner Mariska. Wucsios János alb. Ai I. négyest a Z K. aurint 64 pár tánoolta. - A balMtouparlI ulal lant A ba-latonpartl talai vaaut klépiléaére már 1870-ben Kerkápolyi Károly p4ni0|y«inisateroége alait megtörténlek a keideményeaö lépénk. űr. Wald elein Jánoa már leljmn kidolgoaott tervel muta tott be a keakenv «á(ányotksl, amelyek a nyu-goti vaiut várpalotai áUoméaátöl indullak volna a Balaton parijára. A második tervet Freist&di-Irr, váreonyi nagybirtokon kéiaitatte 1891-ben Tolnei Lejoe oraiággyflléai képvirelé felügyelete aialt. ki vaaut Vesrprémbél ir.dalt volna ki a mindenütt a Balatoo pariján haladva, — Keaat helynél agyfaült volna a déli va»niia). E vidék kniiyaifatáai bejárása is megtörténi, — de aiéia nem történt semmi. Most tavaaaon Zalamrgya fölujitotla e vaaati tervet e folyamodni fog aaorcaág-gvü\'éahearea kereiktdelmi minissieriumhoi, bogy aVritprám , Balatonfüred-, Tapolca- a Kwatbelyig lerveaall vasul állaa.i köl\'iágen épltiaerék ki. — E vaaut kiépítése nemcsak a fllokswra által aa|tott vidék lekosaégáiiak áletérdrke, hanem köaleke-dóci ée politikai tekintetből a gaidas4gi aiam-ponlból is igrn fontos. — 18,(00 holdra terjedő JÍ»Mr« mint. Füredet 4e Héviiel Vaaut-lal könnyen lioriíjéibélövé leli imt. -frVHéir 1194, JuJIub h<J 1-én. kőbányáit ki kell eknáaal, érlékemtaai. Ott vm-aak a kimeríthetlea wurvateiepek, — Kdertaa éa ÜAcAtti kftiaégak hal4rtlian ná^i kflaaiitMlOT| Vannak, amelyeknekmiveiénaanasafé^eMaM 4a kisándorláanak vetae gáfot. — A kié^téara u ujabb asámitée aaerim, - leljee leleaareiéaael nSylJit kl ómétereakiat elég volna 18000 lenit. SaOkaége* volna, bogy aa erdekeit fahisaág vénától iansvenjtann*fB alak itatnak as allM halbatóe támogalén melleit, moly utóbbi Mfyag illeték- éa aééamalanégati sslksépae anyajaaa-reket, kalönüeei pedig vaaati alneket adna \'Afta-réu>4ayakéru Igj * környék földjeinek értéke ia eonlkedn4k/ továbbá a személy- éa áralorga-lom a Balaton vidékén nagy martakban föllendülne, mMőgatdaaági éa kereskedelmi kfiaéppon tok alakulnának a a kéaaénaaeraáe e a kőbányák kiaknáaáaa ágy a Vaeaprém, mioi a 7alamagvéw náave igen meg volna a aápaefc ia igen iölővődeTiiriörrief biztoaitanánált. Wtt W őaasei fúlemliirttflk, hogy Balatoa-Fftredea báré Puiheáay Gésa veaetéee alatt értekealet tartatott e vaaut kiépítése Ügyében, melynek eredménye a FVelstttdtler léle tervek amgváaárláaá-nak keadsméoyeaéas volt; kár aaoibű, hogy a vaaut kiépítése még eddig bistató formát nem Olthatott. . — KerseheéeMI laaaaeak ilMá)e A nagyknoinai Kereskedők társulata által fan-tartott alaOloka kereskedelmi iskolában a aár-visagák ma vaáároep déttuán 8 érakor tartanak. A viasgák Byllváaoaak. — TáselMsaéraMgl ilés. A aaiavármegyei tSaoliOeaÖvetaág váluitmánya Kokáry Joaaéf saBvataégi alelnök elnöklete alatt Z.-Cgereaeaen vábuitmányi gyűlést tartott, amelyen bódoló tisztelettel vették tudomásul Jóssal főhercegnek, miot aa oraságoa tftsoltösnővaisáf fővéd-nőkének, köszönő válasziratát a megyéi aadveieég által 86 éves jubileuma alkalmából hosaáiniéiett üdvőslé leiiratra. — Aa idei szövetségi kOagytiáe nspjáui augasstaa 19-ike tűzetett ki: a kéagytt-lés helyéül még as 1808-iU közgyuásen Szent-grótb jelelleteit ki. — A titkár által bemutatott legyaék szerint a szövetségbe as ideig 84 egylet iratkozott be. — A tagegyesül*ek — tau tadiu váuy slspjáa — felhivalóak, hogy a szövetség részéről hozzájuk küldendő statisztikai táblán* lókat töltsék né ée azután a asóverságkn s*ol-gáliBasék be. A rovatok khőltén által u anaa lOzultéteetaietok varyonárótp aaereirJI, bevétele 4a kiadáaárél, sztival aa agylet egén wervewté ről kellő ánaktfites neresbetO ée a* esetleg ta-pautsiható hiányok m rneiáaa iráut a kailőiatáa-kedée megtehető. — A saövarsé0 titkárjelentén* szerint a tfisrendé*aeii sikbftlyrendelet m&doaltáM érteimében a vármegye tőrvényhntóeágáhoa aa elötorjeaatáa megtototott^ovábbá a jóváhagyás végett felierjeniett idirnadéentí aAbályreodalet a belügyminiutortöl az onaágoa lüzbltóaaAvetaég-nek, onnan pedig a megyei nOvstség elnökaégé-nek adatolt ki veleményeiéa végett ; K vármegyei saövsiseg feltétjéiatett véleményes jelentésében a közgyűlési határozatnak megfelelőleg kérte azon szak sasok megváltoatatáeái, amelyek aa Önkánlaa tűzoltó tntfiietek érdekeivet ellenlétben állanak; e szabályrendelet pótlás végett a beiügymtaímeri-umiól visnukBldetett a igy remélhető, bogy a vármegyei növeiség óhaja teljesedéebe megy. As slnőki ulon lett intézkedéseket a választmány jóváhagyólag tudomásul vette. — A lalamrgyel sgghsreeaek UatftU-tébe ujabban alapító tagul belépett Feetstiok Tasailé gróf 86 frt befizetéssel; pórtélé tagokal Major látván kir. körjegyző ée ReiaoU Vencel vendéglős Keszthelyen 8—8 forint tagsági díjjal, továbbá öav. Somnioh Lörinczné t forinttal járult a tesi Illet- alaptőkéjéhez. A testület eaivw pártolóinak köanőnetet mond aa einakaég. — A régi Igasságttelgállatta. A mille nárie kiállítás egyik speeiálltaaa tan a bíráskodás jelvényeinek, eszközcinek gyejteméayn kiállítása, Békés-Gyuláról sst jelenük, bogy a régi igaa-aápiolgálUlánsk több eredeti vellaté aaa- \' kőiét fogják onnan felküMénl, állítólag azi a bizonyos bort ia, mely olyaa csalhatatlan esiköte volt a legmegálkodottabb rab megaaólaltatá-iának. Vájjon nem támad-e hnoaló gondolatok a mi vároeaak lomogj megyei nölébirtokont-ask is?! — Ny Ari mslstság PerlakM. A >D1U< periski.aisdedóvodája javára 1894. évi jaiiaa IhA .8-án Poriakon a nagy szálloda kerti lybégaiben nyári táncwtóly tarlalik. Kezdete fl Arakor Htaméljegy I frt. Ckaládjegy 4 b(k A- Nagy Kariuwi, vaMrnaj). J*yek Káról r A tnujihlvrt olffiitnliitáitt mailen tílpöi) Irulr ur gyrtgynariárábati éa m aatelyen a ~ \' piB^rynill wrlnrot. r»Wffl»gté»rt fimáprfajr nyugláetatnak, — Iilüüiirt Xtallftit a/lni|{e/jfatA a napok-Un Nrnir Kaai<aán Járt tf|ékn«A« v4K*tt, vaj Ion Siófokra u\'aatAban nem tarlhaliin-e variMiint-«M) f-H a\'éadif, 0 elveken fúf flaarena ■» nam»»(7 ^1iÍIiAii (iI*0i\'(Íi)|1m nivítumit vendéij-• erapalt volna. Mér egelve 4 köHIImetiyeae\', aa Zala. fiü. Mám. (4. lap.) a fonoai eeelleftjt Ifaníred Byronnak, azért ke rtata a nyugtot. latent éa bt»ido^«AgoI a termé-awrnténririBfdfln\' \'adomány- ból tix\' m«f nam i/yarhet\'e, a lAtla, hogy nlnéa a világon Honltljii. mimtulji)fé)í bltflHfl ainoa, klrel érnanan, naaavedjen, kihűlt kabala, kiliült banna /iiliiduji érnée a éa a ni megmaradt nam má* lilául ájdalum, ííotlif Fim-at, midin oam tal\'ilt boIdogaAg"f ~HT litmií ii ~piPT»riit)y«míir«t, ia fr/jtkk ■ mtia ttnjHUt nm gjanfflgttAI Svaikéinak leéget afb", de ul of[ára la a munka addti mkl a* lilául vamlége\'wpléet éa Igy aalnAlotunkra megnyug>áat, beáll (iáin a« flíijnvv\'ii, f*ladja »< aa alkatommal nam ídvöxfllhetjük May Saeranát I ftnaaeratetat, nemet ertjét rnáa ; 11 váriak alOmoi körUnkban. - KAabnUftlak — alat Illáik — jditáaára fordít)*, arai naki kibékülést m\'gnyug- ■oai elég arirakoaial \'alkl • villámot fényben aeió ooraoo ka laltidan más irltil laljaaan kö-nlnyÖK. * — érMat ikrTlii|kk. A nagy-kaniieai váat, lig/iea öregkort * balila után aa Ur kegyet mát a aü Örökké vnió boldogalgol axerai meg. Manfréd la maghal a lelké tftxAil a máevilágba, da nam békül kr aam önmagával, imfi Iniiu Kltdad nav«iOEgya»lll8tn^gyuvodájakö<UIbáromjalgájával, aam a világgal — 0 elűzi Őket én Atodtiiak nflvataaéli-lTltff él Fái mp)All fltvu at»nbu raAII »aHk ^a Mflt*" ffll—eemmttAli—miif\' naliak • "Polgári-Egylet, kertjtha, bogy itt a nam voiiütbot Hpnimli, ninOK aommljn, antik klnjul, átülök Aa arámoa ayerm>\'k jitlöiitátéhéii bemo* (amelyet nam lokmthat már a pokol urai, amiily iaa«Ak inir* tanították ókat 11* „óvó liinik", kik- pokol maga *a emberi axiv, tttiut defé*ake minden nak dfeaArelAra légyott mondva, mindenki ötöm- itínak. minden roaaxnak, a/ öntudat tcaa berinUn-tuel látta • ki»dcdek mnnkál(ndáaát A* tndáaAi,; iet noldoggA, holdo.lalannA, aaArt motidjii: mely Altaltnon aliamar^anel lalálkoioli, A VI. Aa ,vlaa<a löloni magé alt Ördög, én mai/am vagyok VII- ifit rtvrtdnbe iak a hliiil^jnrváiiy mlwtt naia fi irtiiK»m yyilkoaa, a Mii rAm Lelüiíi a káziit, 1194. jtilitw bd I4n A tApait aniv klnoa küadalma iiagT. Niaoa naki (,rüm a»ai, a* bánat, HfyéMt w- ftHdÖfí HHHrofwefiftmmmmmm üráa liapja/ Almailan ál/«le H rnelyouk mindogy: dfea ttgj gyaiáaat Kgy aaiv, m«ly untgti Upia, aa A liAnnlnak naia aogeda, HAr iiiiiMn kivtll iaj noiji olvad. ______ B»nir annAf jobban Araf £ fájdalmai; \' Mttrriytrmi-raaiag ím * jég,—\' r \'LLH-\' Soha nam (agr • ílxfenék, Él • toljraaa j^lepei nltttl 8 megtagTül oea blr, eaak asit*4, aadad"... _____ (Tol/t aav.) IRODALOM. iE. L. Vetlfllt rAatl a ikrUnnapélyen -- .XaAleáawM A jiinina Sli-iki mA«i* Ma* nitt *l*ll újból vhm-rén • nálunk roAr rég elfelejteti rAmblató-rlAr*. Aa emiiiatt l*p saolíamce lavalaidja antai vAgai tudoaitáaái, bug; a k*si*a*i*k*l moat mar a* a kArdéa loglaikoilatja, — hogy a> Sogyilkon Ilu haa>)*rd Isikének megbékltéw á letkiai Által e rendalt imának vagy pedig * randOraég k^ib^i jAráa*nak kltaaSnh tO a? A Mgy-k*i:ueai kÜ aSaaég érdekélten ki;elentjOk, bogy 1i2e.11 bérdóH iU nam loglalkoaiatoU senkit éa a )fP. L" tud<\'» aitifija alig leni kép*a egyatlau egy emberi ia magnerafni, t kl s mabadulvüiégerffl iamaralra lvlká<srOI lel merné tenni, bogy niveii oly lóvé déaekben arA>lil mag, a molyok ellen addigi mQ ködjaébea mindig lérfia««n lOidQil. Nein * ki-aertetfkei kell IcáluAaíiir hanem axoa levelesO-urakat, a kik baaug ladAai\'Awikkal ráaaedik a biaaAkenyekei. _________ — A* AllataJcKjek brvon***. A\'O^irtk magynr bank jolina B-Ar* hivt* agyba réndkirűli krtagyü éa»t,«" »iy agAlTimjagrekbavvnáaa folytón ( aaflkaágaaaA vált iniéakadéaakjiránt fog bularoini. Ha esa kAagyüléa, amint nagyon valóaainfl^ ha* taroaatMéplaíen laaa, a veaérlanao* aa áiap*aa-bálwkba* gyOkareatf jogánál fogT« juliaa 16 ára nj kftagyttitel hiv agyW, ataafy mftr a letW réaavények arámAii^í függetlenül hu batáronbatiii. — Ai átlamiemk bavonaiáröl aaóló 1 örvényInv. hiaduldá »égr**a|iaai randalat tárgyába* » tmi-gyar Aa oazirák pAnaQgymiiitaxtermuiok dulegáli« jal BAcaban Artekedetei lar\'ottak, amelyen a raa-delel egyee itilMedé«eí állapitt*ii*k meg. A rendelet, amely a vonalkoKó tOr»a*y*yel ogvldejttleg \'n ilMI fog kihirdettetni, az egylorintoaok rlfoitAdAei kOUlecatraAgAoek határidőét 1896. dre*. 81 íro állapítja meg, CS AR_N0K S73302T. Iroda lö\'m t ör t 611 0 I i rtji. — Jeleaebb kutlOk nyomán. — Irta; Baboaa LAaaló. (8-dik: folytatta.; Manfréd a klábrAndo\'á>>t fenti aa élet batftrán, aki nyűgtől nem lelve hajArj* ax Alpeaakei a mindenütt caak * vilAgfájdalmnt Arii, még a tennéMhfc Ultin ia, 01 caak * lagyoa aaál éri, óoaak • layinákiAl kitört fen) üket látja, meri rajta fekaaik *a A\'ok, a n elylől aaabadulni nem bir, a«éri mondjit: „Álmom lm aaunyadok, nem való Atom, íómml, raak a gondo\'atok lídyionoa eaeréje; aahemben as álmai anaAg vlnaaat éam^gi* é)ek. hardoaom aa é\'0 ttinlitrck ítbiá\'/nij/ti, a bftlaauel meatare raak li.fi Irbat, a lAjdaloni mag* a ntrg lamfföa, aki legtöbbel lud, legmélyebben érti a borratitó Igauéyo\', Cai\'k aa Átkot Araim, bogy a féléimét ram i«n rrrm, aem aa ingari, mint Int óhajtanék,\' raBéliák vnlnmii, vagy ktd\'vim volna taWibea * Nlldftli" aa a gmdolnt, bogy ninoa ■ián élni, hevülni, ninoa mii a**reiui — volt 1I0 le nom.\'1 A leláuoolt éa mngAt mer; nam adó Promalheua vergddeae ea, aki nem tél a* lat euek jiaragjáiúl, a/auvad, míg a IztkUvüT egyöíT a tengerbe nam eaik - űu meg nem adja magát. „Promoihous"«ábun ia m*/ái fenti Byron, mi dtfn ninndjft j ,.Titánt megkfiadve aaenvedéaed A karral; mely gyfttftrteteii, De meg nőül törhetett-S a melyért Lünhödel, mi* volt a lévaiyV Hogy jó Talál; ifó ernimr nyomor.\'tl Tanoddal enybitga\'ni akarid: Tudjuk legydauf aa éa/ fogy veiével. Dr bár kuotreir réned; Cvodáa erőd, e«odáa tttré ed Kitartó éa jarmallan axállemed, A melylyel nem hirt ellened, Habár a< ég a föld a^öv*tk*<ék, \' Nagy lecke volt nekünk. Te min orjJnk jelképe/ád jeíképeaéd min vég/etünk I" öl jaképexl a tttkrAai viaa^a JísÍMJi |a ^ *ki elégQleilenQl, kétkedve nyagi*lanon lórve eldre, [a haladáa aokfé\'e akadályaiba ütkö/iV, mrijd a büube eaik, melybe a^envedélye hajija. Kain gyilkol — -a ** jitffai—Wrvé*van ita» ftlf\'i-Uí mén, lehái u emWi ^oHniím; Bj^am " ** ellte= jiöP*ulfm és dQli, mefy Sil^pM A* tndáa* lámdt ellenlétMl erodi, vltle tragieumah*. ICnint inkább a* ále)( mint ennek f«rraae allénk- „Mtndaa da mludan a bUn a a kin hoaflüu eaatendein át a nem iamrr1 bulál rejlaimeihea veael bennünket." A dacoa Ktiini, egyént tinvüUL ni Alat anlya — a a halál gnndiila\'a I _ A titán ea *kl vég\'iii kfladi at élaiet — aietv vadva éretve minden kint áa fájdulmat a nem talalra megnyugvAai aam ilt aeiii a máaviágon I Manfréd maga Byron a Byron maga Mantrrd Nem Don Jüan léhát Byron igaai aajái magái viaaaaadó fényképé, — a kinek nincs H/lve — hanem Manlrcd, aki a terméuettól Knyea lelket, ér/Akeuy aaivet nyert. Mamlay muga ia etiemert. hogy d magát min* dig olyannak feslé, mlnOk kedveno köllOink a\'akjai valának, olyannak, akinek aaive megtört, képea-aége a buldr.giágra ninri, • többé meg ae uerea liot.i, de \'kinea legyöihellen aaelleme dacol a leg-roaaaabbal. — Ezt a aaellemei találjuk ax Alom cimO költeményében ahol mondja: „A vándor egymagában állt Miként eliAib, mi kórumé vagy altüui Vagy báróban álla véfo. Vogxei* a fájdalomra atánta, Ktt/.delemre, g\\ UlOlkódéate \\oIt hivalva. Minden, mii ajka ére, mérget uyujtn neki, De ,végre már mikéül kelet kiraWa Klról regélnek, mi1 rgen áll ax ifjú, De méregnek hatalmit rajta- nem yójl B nroi axáx halállal Olve máat, aa 01 Nem ölte meg a így élt." Ext laltliuk ,.Párihinn"tban nliol mondja t „Dé aolia könny 1 nem jö aaemAbe Nem vonult al mosolyra képe, Ea ninoa egylbb aaép a<Alea homlokán A blilól vénoll mély redők caapán R baráadák miket a fokete gomj Mélyeu beégeiO ekéje vont; Hol Ubhaiyt a kaoAly harca vagy Lapnak « reralAbaa lnna«rl«<«ét ■(• Tat,iipwtaniMj<»itrr r»*g>ni nwp liAiijtbrrNlird^^bi-n megTendelhetók . — ,i polgári Hi«m<| éa ■ pmpik \'A nnpá| lagalkiuuirialatUlib miWon Myi taraiba, m«l/ a UbaréMa la altraaoalte felnk ktat megy vígbo, tiala—áf fj rttplrat ia éa padlf a fejéu Uláiva a aaagat. Kna«k a rfpirataak a c/nm\'í tA polgár\' l áaaaaég k a papok" Irta Oaabaraa. Ot«-iu 4a higgadtan nll a utoraalipéli blwnyitja *aaá aa*fca^ l»aa*(*( rtflbb to ajtbb péfdáfl, valaalal a nngddaliatal-l«n Igaxaif alapján, Ilalyaoklal éiaa, da mladlc InaUm, IriHKát aŰA a gawk mxfűxrtliirtl, llllipátlflidíh ahá i «*ak tiiAw konklniiáUppsii láadaaát tar a polgári bál—tág trdaktbaa. A címlap frapfáaa agy Uluaxtraeló, naty atár maga la kapteá fogj* taaal a alwkb, A8S oldalaa ftU»t Ptaaatt, Kagal UJo«4l Jalaat Mg «• 1 árt 15 tar. aléiaaa. UkIMiaa allaa«lMa a arf karaaaU«4a alatt aJéaMtaa kai datik aag a aMfraadalákaak. — A Bulu- Wl ZcapMal P. Oyui. kl-igalfa narkMatatt aaiplraUIal, félhavi folvilratibí), aw-tana aafjaieat a llaankaltadik aaáa la, awl* aa aiat tílévl Utalkam aa niolaé aUUi. A kl a rtíif b^jalálMabb mtp-Irodalmi bmaékaít alvaant éa ralAaéggat élvasni akarja, aa* aak aaa ajtalliatnnk aaabb éa iartaluaaabb lalyálntol a „Bagéay Saaléa\'-aál. — A ,B*(éay Kaalaa* aiaáwtétl én aa(f*Mfa*tint 2 trt. ás eddig m«gj«l»Bt »a*»ak folyton kaphatók. A kiadóhivatal (Badapaatao VIU, Xépataakéa-a. |i|) aaivaaaa kaid bérkové aautvéeyéaakal. — Ktrntk uakiéra. A ■■gdlaiail taaaalk U)ot , tilt rajiét Irta meg a magyar ajp éa IQtaég ni mára a Kar-Iának aa. aj vállalat épaa aaat aataalaat A. éa i. tUtUbt. Kdröil Légeié dr. taaár, kl attva tlaaU )>vi liláét Koaaat" aaabrára aaaauU. A II Ina Uirjodí éa * aaaath UH átoia utolió areakipival fiaaüatt larjaflalrnéa élatrafx ára 80 kr. kr. Aa élatnja aaauaak Kaaaatk LÍy\'oa kamakal-katé élatéaak törtinat*t, a aaékaafívároa ata-gt/mum alkaláraxAaábél a niaád lagnagyobb magyaijáaak Ittbau való •llokfiaégoí laaatéaét la aa>érékltl 1 Ipi mag-dloaMltat már tSrlénatl alak gyaaáat arfttaija. A Id H aU-flaaUlt gyljt, aa agy forintot, a kl tiaat, gyt|t, aa kéé Mat kIMbal saját aava atatt (váltalal—k ai| 111IIII1I il» bár-Lí,mIv haiallau ■rrHlléatllwi Kát fftWflflrt tabát Um Au-riatav i U á írtért • frtayl értákl ftaaUt kUdtak aaoaaal a t gyljták oiaéra. A ki mi* aaa adakaaatt, Madja taaaa a kaaaflaág Allárait a tegya oda ae anaág kagyalaUnak áltálára Oyijltlvval (siraau aaölgil a KorORaak narkaaatlaéga Bodapaat, iadráaay-at, M — .Taiéraapl t |BAg\' jniaa 17-lkl aáai lt kép-pal. Jahal míg A tsoaj a lafoiyt koraányyálaág alkalaá-ból kBall a mlnhatoriain 1ÍMÍI Ifttgalt ílllllk\'l I I kiiiialk jall»nra|aot a két nj mlalaatarrtl, báré KttvSa Lávtadrtl éa grtt Audriny öynlárói; Igy máatk keala atéaye- a konaányalatk! pálatárdl «4I.- — A .Vaaáwápl DJaág aléáaatéai ára aagyadérra g firt, tgyaa aaáa ára W kr. UagrandalhalS a Vmaklia-Tála*lat kladóbivatalébaa (Badapaat, agyataa-ataaa i) — A ajérl kéaaaak pikaaéaa kéekaa, a ayara\'ék magányában, a {álnál alat aaaadjébaa a gyégyflréflkalyak árayaa parkjarbaa • Jé olvaaaéay, aa érdakaa ragény mla-dlg aalvMtn látott ■étakotaalé — A A .Bigtay fcalia* U égyatlaa folyóirat, mely a Uvatáiát l»gt«)ja«obb éa lag-aaabbaa tt|la*é ka, mintán magyar nyalvan aag)alaat Baaaaa lapjaink ktat agyatlan agy alaoa, muly (laatrdl Itaaéra oly— ia>, ilrmiataa éa alajéttl végig érdakhaaltí elvaaaáayt ayajtaaa. Saapléal P. Uyala, a laarkaaatO aava aléjg kü-tealték arra, hagy a .lagéay gaataabaa* aagjalaal attak irodalmi aalnvenalon állék éa aamml lakk tatba* aaa aa* balnak alá. — A kiadóhivatal (Badapaalaa, VIII., Mp> tslakáa-itaia 26.) aaivaaaa kalá M1b.1t matatváayaaámo-tat éa aagyadévi I forintért Jobb éa aaabb lapát Igaaáa aaaklaaa aaaraabat aagáaak. — Blaai laaaf ktWagl* á itT iO évak éta a legnagyobb aliaaaréaaal ayilatkaaik a aajté éa a ktataatg agy-aránt Aa éta a palitkát fa falvattr kóréba, a palltikaaak áp agy fcglalkaaaak vala, alat feglaHuatak aaaMtt a aék ia aa Irodalom. Annyi iHWat egyik lap aaa pradnkál, mint A HÉT éa Itáhtban egyik lap aaa oly tlggillai. aéiaékalt és aélyrsbaták aiat aa. Egyaa jaikket oly kor hatokig forraagáa-ban tartják aa aalékat éa aa alraaék bánapok maliéval aaa tudnak aaabadalal a»y a»y találd f»jt«g«téa, kép vagy ótlat aaűékétll, malytl A Htt-bao alvwtak. Ida a Wva Bt év éta áll fenn A BÉT, agésa Irói gaaiáaaiét novait, nj toraikat Iwaatati, a| alvaékfitt aavaH magának, folyton halad éa folyton aaalkadík. Padig A HÉT-nak aaa aaak aa aay»-ai aaaktaek raa állanak rsadatkiataéra, aalylyal aaagy iratai al léaavéaytánaatguk rasdalkaanak aa kkftnaég dataébaa la aaak a lagiatalllganaabbak klaai aDmcrn támasakodbatlk, akt a«|éitl, éh bal éa aktba* megvan a tadáattak éa a altatnak .aaa rogákeajtaág*, aalyst A HÉT alvaaáliiál Mtéialaa. Da aa a kis kaatoaég asatán állkalatoaan ki la tart Hallatta éa aibl al orbl bliéatl a lap dináraiét, aalybas al a magsak tiiaéiM Hég aak aaaylt taastak kassá, kagy vajba a • fUfj-Kinissa, vasárnap. Zala. 62. szám. (5. lap) 1894. iulíoa hó 1 én. kfc Ur alAl jobb** kttágalaa. aacysbbodaák Bűt « a ww aáfaltaág t»r|«d*4t u árulni bI.mi mtlktdMi b»7h»uit kinMMn »«Ih»» aJáa|Jek ratiaianv4ba „t ■ páialtaa Upot. E ö z g a 2 d a — Hn agár la •rnáfH magyar vajkl lll«M i<iwtMÍWimf < czimn annak a vállalatnak, mely Budapesten a antgy. kir. flVd-fflivelfefiíj\'i ■ini«ai«rian \'áarogaiáaaval egy millió iprona alapfiBHFél leiujáFlmn megalakult, Lapnak mai szamában kAsAljfik ex uj, a közgazdaság terén valóban komákat alkotó vállalatnak a gaadaküafinaéghes intézett lelhiváatt, mely tuda\'ja, hogy D/leii működését mar meg-kezdje 44 hM| tajlariiwléary vtmalkuzólag—ht^ jelentéaéket elfogad, valamint hogy. tejgazdaságok —berendezésére készségesen nynjt segéd kezet a Ui-melS gazdáknak. Ha má* á\'lamok tejgazdasági eredményét tekintjük, szinte eaodálato*, hogy Pálunk a gazdsség ezen előkelő ág*. roeiy egy állandó tekintély éa jövede1"-!; forrást nyújt, az állat tenyéaatéat bizio< irányba tereli éa • meJJfltt nemcsak hogy nem ezorit ki más gai-—dasáai kral, sőt ellenkezőleg, a nagyobb érjohb- -tragyaierme\'és loytán az egész termelést még HtmuM tokosai jogja. Kaianjten sJ Ki&rebaladútUbb nyűgei sliatrok gazdái már rés felismerték az okaierÖ tejgazdaság é< eszel karöltve a jobb éa nemesebb áilal-tenyéHzléa alónyeit, olt mar l«j*asriaság nélkül mezőgazdaság nem is képzelhető. Bámulatos h azok termelőkép8«sége, így pld. eaak néhány orazágöt említve: Francziaorsaag-oak vajkiviiele a mait évben 140.000,000,Irtok értéket képviselj Sch\'\'wvig-ffiílétera 66.000,0)0 márka értékű vajat exportalt, sfft n kit Dánia moll évi vajkivitele is 23.000,000 forintra rugóit. Ha még tekintetbe veas\'űk, hogy ezen országoknak óriási a belfogyasatása, mert mindent vajjal fóraik és minden éleihez vajat fogyasztanak, elképzelhetjük, hogy a tejgazdaság mily hatalmas lényezö. Eeinéljük, hogy a magyar gaada sem zárkózik el saját erdeke elöl, hanem különösen mo*t, amidón a folyton hanyatló gabonaárak, a jsár nevetségesen alac-ony gyapjaarak, az ttrt kivitel ezfineieiÓM, a gazdasági aaeaafyérak pangása, a aegdrtgnlt maiikeard, megingattak az addig bútoaaak vélt gaadaaagi alapokat, erélye-aaa megrág tdja a „Hangaria* ortzágO< magyar vajkmteli réczvénytámság Utal nynjt Ott iüiúdL ma) éa nemsokára nálunk is meg honiul a vaj termeiét éa vele kapcsolatosan al>attenyéaztéattnk Ezt annál is inkább reméljük, mart a .Han- JW* Nagy-Kanisaán, lMfli. évi junina hó garia* orsxágna magyar vajKiviteli részvénylár- j"*Plá» aaaág régi kipróbált éa általán ismert gazdák Nyilvános kfisxfmet. Felejthetetlen emlékezetű kedves nőm, nUl. Smopek -Júlia elhunyta alkalmából bármi irányban és módm nyilvánított részvétért ez úton mondok hálás köszönetet. FűWp Károly, m. kir. hoitM-főhadnagy. HIRDETÉSEK. 3109.-1894. aaám. * Árverési hirdetmény. Alalirt ItikBldOti-iir. végrehajtó az IHftl. é.LX t7-oz. 102. §«a értelmében ezennel kftahirré tesxi hogy a nagykanizsai kir. járáabirorág 1205,1. éa 18059 —898. aaámu vógae«« által Szukiu Zsig mond nagy-kanizsai lakaté javára, Blumeneobetn gnaot iaranyi lakos el>n 1601 Irt éa 1000 In ffke, ennek 1892. év november hó tO. napjától zámítandó 6 saáaalé< kamatai éa eddig Óeeze-en 117 Irt 47 kr. perköltség követelés erejéig j [rendelt kielégítési végrehajtás alkalmával birói-ag lefoglalt éa 1400 tr\'ra becsolt lokomobil éa maiomsxerkeaetnek Blumenach-in Ignácaot illető egyharmad ré«ze nyilvános árverésen utján él-adatnak. Mely árverésnek a 3109-1891. sa. kiküldést rendelő végzés folytán a helyszínén, vagyis Zala-Sst-Balázson, alperes maiménál leendő eszközlésére 1894 ik évi Jnllu* hé 3l«lk napjának délelőtt O Arája határidőül kiiOaetik és áhhnz a venni ajándékozók eaennel oly megjrgyzéoael hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok asea árverésen, aa 1881. évi LX. I.-cz. 107. éa 108. g-a értelmében készpén«fi*eté* mellett, — a legióbbel Ígérőnek becaáron alól ia al fognak adatni____ Üi elárverezendő ingóságok vé»e*ára az 1S81. évi 00. t-ea. 108. g-ábaa megállapitoit felte telek szerint letz kill/.eteodíí. )IOOOIOOO( „HUNfljftRIá" orazágos magyar vaj kiviteli réaxvtay- UnuÉflRHttl-- a t. gret-zdLalcözöneéeret, ka» indáját Baéageetsa, Dalaziaiáz-etsaa 10-lk uia alatt ■«eajrtlaB* á« rijhrsír&nj «éas0í6ö mitiaM aakat alfitgaé la vaJaaáUltid tnraMMM kéli a vajátvételt aaoabaa c«k t. t aktékm ké 1-áa kaaét wmf- lés 4-1 BaaéUbfvt MkátjU a t gaaéakéilaiÉtH aia-tíbbl mslaatkaáéti i. BMt agjr vaf>armaUan W-naémiit \' nlasadaséa hhawüán utaiail »a> iz bááOött taswgas a^na<i»sitw hgattW fc T halat naa ffiayW. Báaahtaz, aa a^nt akaavt nJiaaiHzt rtrtéaa tárgyalj aaé- vagy iráaMt IWvtiág4**eekkal Mf> nzgjobb IIiIhiI natgálaak. O A ..Hungária\' orazágoa magyar vaj-O kMtali részvénytáraaaég Igazgatótága: O Bárítóili Cíkf s. L, ínU lirr l L, Q aMk. vaaárigaaaalá. oocoooiooooooooot A nmraAsn ik (lyenfttlt féröarőtiél kiváló szolgálatit i»« a ea. kir. azahadalmaaoit „jalnn filUm-kMUk" rt^jh-tsználaira órvtmdÉ Al tal egész Enrópábau melegen aiáalva. Volta tanár módazara. Leírás boríték alatt 10 kr. wvéiiagy baktt-déaa ellen. Kapható : áagaifalé J. elek. tro\'eehaikna éaca kir. szab. tula doaoaáná H| ié — récii, i.. ■ ^ Wfliaier«iraa«e H w a w éa Iritfat hirnevfl kereekedók kezében un. lük minden télnnléthan hi/tnaiték-it képeznek, hogy « müködé-iükhiiz küifitt várakozásnak mag ia lúgnak felelni. . Előre tehát, okazerö tejgarda«ég és okszerű állaiienyéaziéa legyen jel>zavnak I A | L. — „Törvényszéki Csarnok" rovatunk a helyszűke miatt kiszorult I (ÍM) BARTS GYÖRGY, kir. bírósági végrehajtó Fényképészeti műterem FelelOa azerkrazió: Dr. I. ő M E EMIL Laptulajdonos éa kiadó: IIICHÜL FCLAP. Dr. Dreiszker iőzsef. I HIDEG VIZ- I GYÓGYINTÉZETE [ir.Étfr éa kim SakvAatt lá<a—jg vanaabaa ! — Vasmegye — háromnegyed óra vaanttal Samnbathwytól. —Rendazer a Dritmtís k Knapp, — Nyílva egéaa éven át. J Tfljas rllátá-. ■ Ím kán vlikurával egyllt Wr ".....kHtnkini 9$ fii. Preípwenist tagyw Érbermantvt MM H aa l(MS«at«a4k«. . ••••••• Hirdetésekig NYILTTÉR *) Igéaa aal/iaa, aaialteaM rtatariakal Tataíigy 4(0 ktMaktaé fzjbzn) mátanakáat 75 krUt I fit í* krig — vaiaatat fakata, ftkér • aataaa saljvmnévatak 46 krtó) 11 frt 66 krlg txáttlt — ataa, koeakáa, oíkot, vitágoa, éaaaonlt aiafaágkaa (ariat-agf SéO Wa dJ«po»itíó é» 1000 káMabtal ni> éa ár ajraiathaa) aaéiltt yaataUr áa váaaaataaaa a arivét-■agwiillk lakására ■•aaehatg ü. («. kir. tt-twI aaáUÜá) aal>a—gjtta lIHikkw. Mlaták Séatafaréaléval kSIdttsek — Sválcba cloaatt lava-Mbv 10 kras 4a levateatlapekra 6 kraa bólrug ra> gaaataadí. (I) *) Aa a ravatkaa k«»W«»Wrt aaai váltat ftlalünágtt a mai Ezennel van aaerencsém a n. é. közönség becset tudomására Itoml, hogy helyben a nagy-AuitÜMt takarékpénztár udvarában egy a mai kor igényéinek meglelelőleg berendezett fényképészeti műtermet ayiiotlam. Tóbb évi helybeli m&ktidésem aaon kellemes helyretbe-hozott, hogy ismerve a n. é. közönség igényei), azokat miuden tekintethen kielégithetem. Legtöbb törekvésem a< leend, hogy a képek bt éa izlésea kiállitéaa által a n. é. közönség pártfogáséi és.megelégedéséi kiérdemeljem. Maga mai a n. é. közösség jóindulatába ajánlva, ■aradiam kiváló tiszteiéi tel Farkas István, lényképéaa. Fischel Fülöp EEET Nagy Kanizsán. Xp i BichfarfÜo Itat OtjUm mm* Horgony-Paii-Eipellwr etaavaiáa alatt ifaaji btrnévoák érvaaé. Kaa íijdaloincüiltapíii) haé^imékla n|samaajt kSszvóny, caéa áa tnmigiaHa>aa aanli aaimtk aa atoa Ingyen éiaaWsg aaMkaairti kaira tua tiaktna már 25 év Ma, salat leaaMfttaftetáét háznúr általáaaaaa Ü3v«ít áa aaaáoii(va aér to> vibbi úáalásn nem Moral OiekSy ára, éragaakéat éO kr.. 10 kr. vagy 1110 kr. vagyontalanoknak is lahsWit teszi, aaa^ Mttaó káziaaaraak Waanáaát Bar Máriás alkat. | mával a „HMgwy\'^TMjegjw Igyaliaél, aaáigy atáaiatBt adjanak, isart cau a véiés HasamS ellátott avegak valédiak. HaavaMét Ma^eőaiar halvbso aaa veiaa kaphalá, skkm faéal-jaak a gyártók p^ynartárákrn Kishtar gjégyasartám ^s arany onwiáaW PiA-gákaa vagy IMk JM gylgjii nli^n a Xagy-Kanucsa, vasárnap. T4k ÍTTOLTAJ Zsk bt Mám. («. lap.) Y-ik ÉVPOLTil 1894 juliua hú 1 én * F*£IT!SAI ifi IBOBAtm BéKLélVT.* SmümTS BMPn "Sös Politikai fa iar»adaJ«i probltmak fa iétM-légak. irodalmi kritika, saubáj, müvanal, ntpitodtliMi és tmndw, SiolE a *> Saróxöcn ajreaMaiett kötetet, assipit A H.&TM1 eddi* ■aajaJvonk Ma aaanat IX-+*, Hmfm laaaaéfot a>»m> * «jar iakwtl ím amtyar laill—rfl1. Ha ayaaakaampai mW, aogol tafraaeaia olvastatná, mealapattoa Máltaaa M: »Hiaa aaak t» est taaaak mát, afcoí mi; Tarica kW*** akaak a «u agpritünkktl kefkvdaiak. Láat Tu—aok arul«ekan aatxaafc iseygetüfl toéaak maukaJoi, ia ért*a«k « íajáaiom, aa angolok éa tracciak. akik aa«vua «okaa Taaaak, aam olvuaák a ni lapaakat. Aaeél üikiM> kótaiwaagt ixáktbb HM Miat&mwaiáakaak, ho^y t«ioai*i varra* A HMT-t<Q, uwiy evek óta a aip aMkato ai<áoi formájában, a pártok í&öH Alté a^arti»»»aaaal bonisadl iőíétaítiak aüadea ktrifarbai éa a vtltoao *d6k fa tataiatok bai>fu atmoak kfiaágee naaaa- Okria6ff. 144 í- moden «ab«r aaeJleme belötti M idegeit tagatja, árdek«a iof*alat|4t képeni *<an lapoknak ; urdi a régibb rt \'egiist-tísbii iraarácaió {, fiii»?i*váí»üi valók fa arjaahiaa takmtelébao fj 4 KÉT a maga nemében páratlanul al a A a tk-an hetilapjai kSa$tt. W 4 líEThtimk&nl egjster rcMdmjpjeJenik V meg díszes borítékba, j-oritátán lenyes ki- JQ vitoil a/e»képvkkal. leginkább olyanokkal, Q melyeke! a bet eavményei föfaxinra vetettek. f\\ A HÉT előfUetéai éra égési évra K) frt, p Ml évre 5.frt, negyiidávr* 2 frt 80 kr. X Brtatvfairakat iaoaa é* tif lahi UH- V H&T X sxarkasttóstga ia kiadóhivatala, Bwdap*, ril. Emiié bír* 6. a>. |!!H0NI IPAR!! W J_______Van aarranoaé* a a. kfiafaaéf b, tudomá. íaára boani, atttiariat halffaa I Athtía utea, 810. aám alatt \'M UtS saidi Maaatkan — taj a mai kor kirioaJ-(naiaak minden tekintetben megfelelő s XXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX S MATFARTH PH. és Tsa. % ft cs es ktr. ktxar srab X Hffépiryáxalc, vaaöntóde éa g£zh.áznorX X Bírt, II 1, TnWratrMMC 71 aiáa. SAlapíttatott 1872. KSSHTJSfflffi 600 munkásg fi a fftwaiM imm a i««i*aa r CSÉPLOGEFEK i* 3 K B K -1 műszövő-műhelvt \' nyitottam, jnelyíien minit • ualaaba va|4 Ha-fkikaf, n. : dawofzki aatttl-tmtth, mtttmlkn- \\4lk, tUilHM, iíröíí—vt. Itt. mind »a• ItffinumM ki/Mr Un* aunháf M Umittk. Mmdenféle késs- ént Wtffy Wieny-nitiségben raktáron vnn fa a oacr érdemű kfaOa»*$ aaiaaa vilaszUsirá áil. Héti kmidtr- h lm* /mmlal kiwbb vaj\\j ■iata.áara £ 1 a | j ■ tt»r» ara k melleit alráiialek. b b kfak Járgány-fa giüiajtátra. iti/i wdiliuh paaiaaaa aeakfaoitet-aak fa kitiaatra mintákkal ia *aol«aiuk. ■M Arjegyxáket kívánatra Ing-yan W^W 4a bérmentve kUld&k ! A a. 4. k8afiaa4( aahtt panfo(4a4< kérve, maradtam ktvalé tiaiteia»Ul Polák Fercncz múaaövéaj Nagy- Kan ú*dAtíűia-utca 3ÍQ. ix. alatt" X X U.3,h< vaaaai. X Boronák es nenferak X Szscskavá^k, darálók, rénavárók. X________ tiui-fclr uikákmli MttabratiT-atlA. J j f tvak u* maémt HiMmuma* I »a*tiithS««>ak»réh-«.i«kx!| Kwi:da-féle kössvényfolyadék, I mókauüliiík. w \'____*_í_1 sUt ukamiar-AUMUk k ipar-aori kfcUUkak. || t miaáaji caUn, niurfat bor- W X J i B G I Y n f V E K jjr _______ * i-t imWlfcT MNfriimn. X l (abeaafaalkk, trívnrék, X kakarkia- mr>i«iék, nfaa- éa malaia- 5 umi*étL jé fct*klTJ\'~i. tUft tr írtm-1 VliilllkW Sajtók |yM«a-«4tatáara. öj| « .. f tíjúmöicm- éa >xő;lóiui6k. X 1 K\\Vl/da-lel A btwlI S 77p525tí«Il p lailia ta Tttínéay márnán la bíbImM* ijnri kintiig mIi <a ifaHakda X X X X X x W AjifftAik h Jmulün)iiifi)il WXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXXX ■IMia. OnikW nkti JS T P H O N I A." ■íIUtwI ia B5TÍ«j-p«ia»taSk Kwizda-féle taMji^l aiiaéaa tyéfraaartirbaa, _gwizda-féle kSszvényfolyadék, | Wi«t7h(t tyafyMaftoT"timrtii|lw I ELSŐ NAGY-KANIZSAI SÍP- és KAZÁNOTÁR, VAS és ÉRCZdNTdDE Nagy-Kanizsán. Xiszteletiel értesítjük á nagyérdemű közönséget, hogy k « I j k t n, a CacBfery-atnákui újonnan épöit |<fcyiraak üsemét megkezdtük. — Bátorkodunk alább felsorolt gyártmányainkai, melyeknek szakszeri) és pontos kiviteléről a teljes jótállást dvállaljuk, »U k&ténséf becses figyelmébe ajánlani: Ktnaar* *M jfay^ak, j TifrutúrtM UuiUk, Gtamoofmftk, gazdas&xi fa iparráBaiatokboi, i Fafaj-fényét, Samattpá fa /«abMÍft. Faitfaifajnt, SSrfaf fa tirilf Urmdtrimk, \\ jflf\'".1?/"^* m<domrí<sá> | Cséptőgfptk léu fa iárg4a{bajtaara, I Jái-féajfté, Sxahadalicaxott , Tátra\' mrmti jéftk (teg-[ ujabb awrkeaeiB), I ---- Minden e szakmába vágó, bármely ^vitások is a ktrrövidebb idS alatt a legj u lányosabb irón elkészíttetnek. KitÍIÓ tisztelettel lEíirscih.®! Ed© ©a Sd.cJaxa.cibu. Atfiniii ktuiUk. Bhuiijitik, KüotimM (TrawmiaNék), Gfaéaifaié a legjubb aerteaa<bem. DmrtUt, wmamUk, — SaKafca- k rfyaédgi |é/at, Ekék Eittrpálorok, Likafék, kaiataatk. Htagtrtí fa Btfttik, valamint aiiaéaa-fél® |aa4aaé|i f«pek fa ia>-kWk. -16 Nyomatott Fiaebel Fülöp lapiulaidouoeual Nagy-Kauisaán, 1894. 53. sotna. --1 ■ » Xairy-Kanizsa, 1894. julius 5-én. XXIII. évfolyam. •m*rkust«i«c i ri-itiil Ollop-ftle kii. W* ÍMti«»nJ5 • l»p tanítóiul rinaécv loaatkowk mindon ktelmiiy. Z A LA itf«»nil«i iiT»tfr«»il inmrMtm* Ml ft«*4tel»ak »1. Eialntok iwb klttlMaat tIkonu Xfft* vb" <lr« í Itt kmjtdr. Politikai és vegyes tartatnm hrp. A NtfiT-Kknixuű- ás -dól-wiini lakaröfcpénztár-aEf a Hankegyesület, az Ipar- és kereske- Xteáéktmtol; ViroaMs-ipUat ! rtmkd ftilp khyttanMki. KLÓraiTÉat ÁBiK Égin ém It kenu ffl W — tar) I korona JJ irt 80 krj Hirdítiwk jaláajMM wáaiti delmi Bánk, á\'JNagy-kaöizsni .sesjélyegylet-azövetkezel és a letenyei takarékpénztár, á „nagy-kanizsai malátagyár és serfötőde r. t" hivatal01 kfaliny*. Megjelenik Xii^v-kHiiimii lirtenkiut k é I * * e r : ---,—vasá.rixap ós o«ü.törtö]cöaa. ayUttér pctitaara 1* J BUaMM, valaiaiat a kWattaafa* vooatkoaók Fiaektl M18p M«JT\' kmakjdMba lattmMk. A VÍros háza. I és m^uJ keresett, míg talált eey vállakozót, közepette Okét is magán érdek vezérli, sőt j a ki jó üzlet reményében ajánlatot nyújtott hangsulyoifcuk, hogy e tekintetben taná-A villamos Ívlámpák immár pazarul szór be a város* házához a villamos világítás be- j csunk szerejmivő egyéniségeinek raagatariásá-ják fénycsóváikitt városunk utcáin s az izzó\' hozatal^ iránt. | hoz kétség nem férhet, de annál sqnákto- lámpák sárgásabb fényével párosulva, fényben füröszltk azt n-nagy embertömeget, mely estenkint egymást bámulva, az utcákon összeverődik. ~ Bárcsak«*hiHk ft aagy ténynek árnyéka ne lenne | Te pedig nagy tömeg, ne c«ak a Ezen eddig megütközni valót senki sem sabb az a körülmény, hogy hatalmi érdé- [találhat.———--—ÜŰDc. féltése folytát! olj egyénektől intmidál- A dolog természetes folyásaként a vállal- tatnak, akiknek cselekvényei minden er-kotd megbízta azután a jól ügynökösködő kőlcsi alapot nélkülöznek, s etek által, — urakat- ajánlata .keresztülvitelével, reájuk I akikre Ok támaszkodni vélnek, talán tud-bízván az utakat és mó^atf^melyeli;« á TT\'iköTl krvor, íwjA1 prtiHtf Wwj nfjuttsn^ fényt bámuljad, de fordítsd tekinteted az í megvalósítás körül követni óhajtanak. | valósítására eszközüljelkasználtatnnk. árnyék felé is, mert különben elkáprázhatnak E-.< k az urak azután a tervök kivitekhez j Elmondhatnók ezt városunk más, min-szemeid s nem ismerik fid a valót. J szükséges erők megszerzésének szempont- j den tekintetben kilogásolhatlan jellemű, igen Mert ezt a fényes villamos világítást újjából iparkodtak másokat is érdekkörükbe!előkelő egyéniségeiről is, — akik axonban panamai köd árnyékolja be, és pedig oly silrii belevonni s ekkép megerősödve, a terv mind tapasztalni fogják, hogy zászlóik alói -->i\'\'ii,) mely a mi-fényes váróshdzusk fitikéílvm. I kereszlitlyifele könnyen sikerttlt. ezek a sötétben lappangók fognak elme- ú sötétséget áraszt [ Mert ugyanazok, kik a vállalkozó meg- neküfni Tegelflször, mihelyt legOnzObb egyéni Városunk közönsége hosszú évek sorÁn j bízottjai voltak — ha nem is szerepeltek j érdekeik megvalósítása est kívánatosnak szakadatlanul hangoztatta a petróleum vilá- mind Hyen gyanánt — wtyanazak voltak íi~ mutatja- gitás silányságát s általános óhajtássá vált oatva a város énlekm\'t is megváleni, azok1 Az imént vázolt illetéktelen befolyások a városi világítást uj rendszer alapján szer-, vitték a döntő szót xt pénzügyi és fyitészeti I közreműködésével határoztstott el a villa-vezm. De nagyon tévednek azok, kik azt! bizottságim, a képviselő testületi közgyülé- mos világítás megvalósítása, megköttetett a hiszik, hogy az imént éleibe léptetett fényes seken; azok és megbízottjaik hatottak szerződés a vállalkozóval formailag tejjes villamos vüágitúát ez a közóhaj hozta fett& közre a szurzőriés, a szabályrendelet meg- helyesen s ez még egy villámhárítóról is —Ez a közóMj hosszú éveken keresztül csak ^alkotásánál, yzóv t minden lénynél, n melyJ gondoskodik, amennyiben a villamosvilágióhaj volt és az maradt volna tudja Isten a villamos vibtgilá* megvalósítása körül lel- Í5s ellenőrzésére a szerződés betartási fe-meddig, ka azt, a unt megteremteni-nem tudott, merült. Igv keletkezett a villamos világítás, j letli Őrködésre egy bizottság kiküldését egy pár élelmes városatya jól Mfogott magán- S ezek a tnt városi képviselő t«stületüftfc4 reödelf el. Mindezideig a közreműködő hatóságét énleke létrr Twzni néni tMüx eolna.-1 oszlopos ta^ju:, inai„t(íemtlalmynk támaszai Mert bizony — és ezt nyíltan kimondjuk, a kSzügy érdekéhen kifejteti bmgó tevékeny-1 ^-tudják mindazok kik varos házát figy e- ségiik babéraít szépen megolvasható ajmtS- j lemmel kisérik, hogy a villamos világiiás pénzre JeletíUm, x*rl*ttí*n hrntfák. eszuiéje nem a tanácsban, iielii is a kép- Tavní áll tflíunk liogya városi tanácsot,] viselő testületi ülésen fogamzott, hanem avagy Babóchay György polgármestert is egy pár váUalkuiószellemü ur keresésre indult aaxüT vádolnrtk, iiugy mindezen ténykedések j a törvényes intézkedések elmulaaztásáéft vádolni nem lehet, a formai szabálytalanságot az ügy egyik leglényegesebb fástsá-Ban a megvalósítás stádiumában veszik kezdetüket. —Első ityen gwlasztáaa a sámei tanács- A „ZALA" tárcája. Hmd-haliüg. — I „7i A L A" i rt < • I 1 lirrtja. — - J. ------. Mist párját vesztett sxerelmea gerle zokog, kesereg szive mélyéből gyilkos ölyrtől elragadott hü párjáért csakis a csondót a magányt keresi tárol többi társaitól az erdők rengetegében, táplálékát is csak azou óéiból vévén \' magához, hogy a bánat és keserűség álul megtOrt szivét, életét még tovább marcangolhassa és emészthesse a gyötrő kin: — ngy 6 is kerltlre minden élő lényt csak magának, esak bápatának és keservének él, magánosan zavartalanul egy kis tőid lomboktól ékesített kertre néző lakasában. De minek is vágyna ő a világ lármás élénk lége és látás kedvtelései n\'án. ö is voit valamikor ember, tagja a társadalomnak ; neki is nyiluk arcán az őrőm, a megelégedés és boldogságnak sokak SRaT Irigyelt i hlmporos rózsái, de most már nem at, nem ember! 6, esak annak iomj*, nem maga a megtestesült élet es boldogság, csak annak váza. Bom és ráz egyaránt, amelybe mint kisértet a komor, lakatlaa falak kőiőtt: csupa k(inyörllle-teaségből időz lézengve megtört lelke és meg-megjelen éjfél felé fekete ruhával borítva a tudatlanok és avatatlanok kinos télelmére. Nem fehér leplet ölt magára, nem kopog másnak ajtaján és zavarja fel boldog álmaikban az ■gdeu gyönyöreit élvező halandókat. | Kém leszi ezf, pedig ő is kisértet, akit az inteti itt e földön a k Hídé* közepette, ahol minden hamis, minden játék, ábránd és csalódAa, —hágy még steuvedni, hogy megtisxtalt lelke mtyd&n egyenest ő bottá, az ő stine elé juthasson éa ott atntán. ahol uern csábit a kincs, a vagyon, ahol keserűség, bn nem létesik: ott a tístU ooldogság I országában egymáséi lehessenek éa élvezhessék azt a győnyörteljes boldogságot, melyért itt o földön vágyódtak, de eléruiök nem lehetett. Néma a táj. Éber a természet.\' | A sáppadt, méla arca hold .merengő tekintettel | néz alá u magas menny miriárd éa miriárd csillagai kötttl. A sttrO lombok kísérteties csendben susognak egymáanak fijoktatos dolgokat. Csak néha siakitja meg egy-egy bagoly kellemetlen rikácsolása az éjnek méltóságát At óra éjfél felé jár már, a boldog halandók napi fáradalmaiktól kimertive, élvezik at erőt, | roganyoaaágot és üdülést nyújtó édes álmot Mindenki alszik már, csapáa kit lény van ébren még. Aa egyik ott ül egyszerit bútorjain, de mégis ufóses szobájában. Holló ftlrttfW ékesített fejét oAjd tenyerébe hajija, majd p&ng végig simítja izzó, vísbz szinti homlokát Nagy óvál szemeit mereven axegzi fiilykta egy pontra. Néma, mint a sir, csak olykor-olykor tör ki leikéből egy\' mélységes sóhaj s emeli ilyenkor tájdalomtól i kiszárított és beesett szemelt aa ég felé.\' Mindtn teltén, minden mozdulatán egy kialódó Itenvedőoek vonag áaát látjuk. A miijük ssiatéu egy árva, ott bujkál as ablak előtt zöjdelő lombok kötött éa kesereg, a hogy i esak TjseregieT égy "párját venlett fUtemöle. I Amily boldoian és nyngodtaa eaicsergett, és eaattogift egykoron ezen lombok kötött, míg élete | párja o| ugrándozott mellette, ép oly. boldogtalanul út nyugtalanul száll moat ágról-ágra, mintha I mindegfik egy tUzes drót volna, mely égeti kis ! lábait j Igeo íéeeti minden ág, mert mindegyik vesztett I élete pírjára emlékezteti; égeti az a kii fészek, I amely tlöbb oly népes volt és most oly lakatlan, Üres és Lénia. Kesereg, folyton csak zokog, mígnem a fájitalomtól túlfeszített és gyötört stive meg* reped 4 lehull az ágról, mist őszszel s sárgám levél aj zord szél fuvallatára és ott bever élettelenül alávetve az enyészetnek. • • Halmú, minden zörej nélkQ (kinyílik a kis kertajtó éa aa a fekete ruhás női alak tonik fel as éj homiljrában, aki eddig- magános szobijában kesergdt, zokogott szívszaggatóan. Eljött as i séta idjje, amely esak a késő éji órákban — a midőn ílő lény nem háborgatja — veszi kezdetét Lehirgasztott tővel, lihegve vánszorog tova a kis aj&bél, szinte teher minden tagja, teher mindent létekzete, mert teher már néki aa élet iiu Megi-megy mígnem égy pontos megállapodik, Nagy-Kanizsa, cütörtők nak, hbgy a villamvílágitáaí szerződés 36 §-ában meghatározott ellenőrző bizottság kiküldését elmulasztotta, illetve ezen bizott-ságot a szerződésnek törrényhalósígi jóváhagyása után nem azonnal, hanem több mint egy évre azután, csak a legközelebb műit napok valamelyikén alakitolta meg. Ha ugyan «ea baautrr* "ftáafcQri volt kontemplálva, akkor az, üdvös makö-| elemekre dést leginkább csak a berendezési építkezések tartama alatt teljen thetett volna. Igen aaép és elismerésre méltó a bizottsági tagoknak azon bazgólkodása, hogy. csöndes éjjelenkint a város utczáin még a legsötétebbeken is kedélyes kocsikázásokat rőglö- j kissé nagyobb körültekintéssel ő a város "iiftpidr de nem Hisszhk hogy a-Bkapílány 1 őnzettenel>/> tímárt és támaszkodhatnék a által kiküldött rendörök legalább is olylnemcsa\'k önmagát óvná meg a fent vázolt pontosan nem tudnák konstatálni, — val-ls hasonló szabálytalanságok elkövetésétől, jon a lámpák égnek-e? Ezt a bizottságot] fa eloszlatná azt a bizalmatlanságot, mely-m csak pietus masadut-nak tartjuk, mely lyel a közönség minden városi ügy iránt Zala. 53. szám. (2. lap.,\'_ törvényességét vitatni metkisérlendík s hisszük azt ís, hogy az ismert fajta rabu-lisztika működött közre arra is, hogy a tanács a (Önti, nyilván tőrvényellenes intézkedés megtételére magát elhatározta. Nem is vádo|jak Babóchay György polgármestert rn«ay.hi>EWin(tft4ggfl, de újenit vádoljuk■ indo-lencztával; vádolmk azzal, hogy nagyrészt otjj támaszkodik s viszont ezektől befő-lyásóüatja magát, leik a közügyért semmit, hanem mindent csak fái felfogott saját érdekeiknek cselekesznek. Vádoljak különösen Babocbay György polgármestert azért, mert egy kissé kevesell indolencziával s egy _ __ 1894 jalioa hó 6 én. Következik a besiSmolás. Mindegyik kaiön-kalöe beszámol a gaxdáaak csak azért alakíttatott, hogy védszárnya* alatt az érdeklettek uabaUbi^ működhessenek. Határozottan törvénytelen volt a váron tanács eljárása akkor, midőn a vállalkozó által a szenődésszerü faragott oszlopok\' helyett alkalmazott gömbölyű oszlopok rekoBpeosáliöja fejében 2 egész vagy -A ítí éjjeli ingyen világítandó ívlámpa felállítását elfogadta. Az 1886. éri XXII trvez. 24. j §-ának b) pontja a községi vágyon szerzésére vonatkozó határozatokat törvényhatósági jóváhagyástól teszi függővé. Vagy tán a villám világítási berendezés nem képez községi vagyont? Vagy ha oly jelentéktelennek tartja ezt a ■ vagyont a városi tanács, hogy annak csereberéléséhez törvényhatósági jóváhagyást szükségesnek nem tart, mi alapon vélte dmulastthatának a viseltetik, Uoszlatná annak a panamai ködnek az árnyékát, mely a mi fényű város házunk fűkéiben is sötétséget áraszt. Dr. Lőke Emil. " ± közönség köréből. A kóborló koldusok. Megbotránkozva szemlét! az ember, midőn karavánok alakjában vándorolnak egyik megye ssé-létül a másikig, a gyékényes kocsikban püff<jdezfl kóborló koldnsok Egy-egy szövetkezett ily fajta banda amint megérkezik kitűzött helyére : egyik része alamizana után jár, a mánk fiit hord a pedig barmaiknak minden azakaaz a képviselőtestület megkérdeztetését a község var « ban-adik férnie gyona jdetú emr. rendelkezésre nézte 1 N élelmiszert. Mikor már u i. ... .. ,_. ..... , maga teendőit végezte, és az ebéd ím kéazen van Hasonló törvénytelenséget követeti el ah ^ ^ a , ,\' ráw tanács akkor, Midőn a világítás meg kezdésére kikötött határidő elmulasztása! Ennek végezlávai kiadatik a paranea az agy-nevezett „kód is bíró,, által, bogy mi lesz a napi teendth és kíki bot fogja posztját állói, vagy fttit Most következik a keservesebbnél keservesebb folytán járó szerződésszerű pénzbírság tejében a vállalkozóval egy darab ingyen világítandó ívlámpa feliilifásában kiegyezett. Vájjon miért állapította meg a szerződést a közgyűlés, miért terjesztetett az jóváha-1 dallamok zéngedezése te ftüetbasitó hangokon • gyás Véftfett a törvényhatóság elé; ha azoo közönséghez intézett könyörgés, a tanács brdVl manu ily lényeges módosí-j Néha néha dnettben is tajják, bogy szívhez tásokat tehet J szólóbb legyen. Alkonyat felé a vásárosok oszol- ~ Jodjtr, bogy fognak akadni, akik prob- nak, a kéregetök is azedik aátorlájnkat a-Janflra tematikus jogi érvekkel a tanács eljárásánaki sietnek. (L bíró.) Nincs uevetni valója annak, ki keveset (adott bosaí I. Készülődés a tovább ntatáara. Alig vájják, bogy as eled oaárdát alélják1 Egy résaa bemegy a eaárdába, a másik réstéra az állatokra fellgyelai, künn marad. A msokóa most már eldobja mankóját, a feláboe, a falából (a mely meghajtott térdébea volt eaatolva) a kezdő, dik a hadd el hadd. A lagtrágárabb ocsmány dalokat zengedezve (illetőleg ordítozva) förtelmes káromkodások és gye-lázatos, aa mahnri méltóságot lealázó, nádor* ttt-jssstő viselkedés mellett folyik a dinom-dáaom f Míg végre mind annyira lerészegszik, hogy alig tud kocaijára felmászni. Mennek tovább agy másik helyre. Midőn Tolnái, Baranyát bejárták a a pénzes-zacskó is telve: hazamennek illetőségük helyére. Néhány napot ittboo tóltve ás ujabb temt jelölve s a zsarolt pénzösszeget falnjftkban eanpa bálából, bnaáa kamatra kiadva : iámét aiaak In-dal a gonoszok karavánja. A békés adózó polgárok nevében kárjlk a ma-gyei hatóságokat, mielőbb szigorúan rátépkedjenek, hogy a botránkoztató ás minden rosszra képes bandától szegény munkás falsai népünk meg-szabaduljon. Ka a gasaép az, a mely a gyermekeket is ellopja, és holdassá téve ókat, ngy kasát vagy lá-bái kitekerve, szóvsl tehetsége szerint minél rútabbá teszi s szerencsétlen teremtést, bogy annál jobb Üzletet csináljon vele... 11 De nem elég még aa elsorolt bánesetekből, a a miket mind oly időben és oly bslyss végeznek bogy napfényre csak nagy ritkán, — vagy sóba sem jön. Utoo-atf-lea lop, amit megfoghat. "Betör a ciendes falvak lakóinak szobái-ástam-ráiba. A azegény földmives nép este baaa jövéa a munkáról, mindenét feldalva a sok esetbea oa< gyon megkárosítva, köayee nemekkel ás * leg--nagyobb baakomoraággal kénytelen a reá követ-kezű kínos éjt eltOlteai. Ugybietem a felhozott szomortf példák elfognak enyészni, a mélyea tisztelt megyei és orszá-gos hatóságok gyors áa üdvös Intézkedése folytán. Megvan bozxa a megyei rendszabály, ~lt«gy minden köcség tartan el a maga szegényeit; da ■BamaMaanaaaHHnnaBHBBHmamBSHHSB«aBpmmnaaasmsmmaamBNBmmmamM^ S Oda térdel most is arri a szokott helyre, és édes érzéstől áthatva szokott babrálgatol, simo* I imára kalesolva fonnyadó kezeit, szemeit mereven I gatni; látja azt a kát écó fekete szemet, mely bál I szegezi ama magSaos ablak felé. iaz igaz. tiszta szerelem lángja aagársoti ki. Imádkozni akar, de elakad szaVa elinalt bo!-| £í kitárva forrón llelő karjait, érezni váll ; dogaágáoak a viaazaemlékezés által felújított égető | a vigxont szeretettel ölelő karok delejes hatáaát, fajdalaitól és csak némán me even néz azon éa mobónsiivja magába aj^ózsá^ajkakról azokat a ablakra, amelyen a hold bálvány fénye egy a mámorító parázsesókokat, amelyek egymás láj-sírjából kikelt alakot ábrázol. dalmát, keserűségét oly boldogan szokták meg- Néz-aéa, egyszerre csak a bflvőa éji nellí I édesíteni, — mígnem kitárt karjai a göreaöa szo-miftt jégbigeg kés érinti homlokát, megrezzen, I ritáatól, gyenge^giől és kimertléstAl iebssyatla-! mint fészkéről felzavart madárka éa még mohóbb "k égész testével egyitt a porba, áa zokos, í«l-| tekintettel ágyel pda as ablakra, abol azt a dokhk szívszaggatóan, sorvasztó kínoktól gyötörv* ! sáppadi; esóatvászi aaaott alakot megjelenni I eszméletlen állapotban. I látja, ki őt a szokott ayájaaaággal szokta ttdvözőlsi, I Végre is a köayörttletes hlvOs szellő megszánja azon a ponton, amelyen minden éj-zaka megszokott pihenni, lesaokott térdelni, kezeit imára kaleaolva. Ez a hely pedig szemben van a kórba* egyik magános ablakával, aaselyet a hold moat is ki-sértetfes féayayel világit meg. Ott azon ablak mögött sorvadott, mint fereg-rágta hatalmas tölgy sz ő egyedül esak ő érette bevllő és szeretett kedves Sándorja, akivel oly édesen, %lj boldogan, miat szerelmes gerle pár töltötték napjaikat, migaem az irigy sors meg-aekalva a szerető két aziv szerelmi námorát, eiazakkotta őket egymástól. Vajba egyezerre zazta volna azét az egymáa oélkfil élői nem tadó két szivet. Vajha egyszerre csendült vofna meg IrettOk a minden halandót a balálra emlékrztetS lélekharang\'. Mily édea lett volna ott a temetóben t sírban ís egymás karjában megpihenni éa slndni a boldogok álmát. De nem, ő nem Könyörült a kegyetfea sors, kéjes ötömmel, és kedvteléssel gyönyótkOdve a kieseafedettaek örökre leeaakódo szemiilláín éa a boldogtalan szenvedőnek kinoi vergődésén. Sánüór ott nyagszík már a temetőben »ry ham-va« kereszt alatt, mely mint matató nj jilzj, hogy a test itt lent poriad, de a Tifek ott fln honol az igazak onzáfU>as. csókot tőle és körfllesókolva izzó alabaatrop homlokát, fel* ébreszti és ttiukiljs visiói\'nak gyötrő kínjai közöl. kezeivel integetve számtalanszor távol levő Laurájának. Majd látja miat integet, mint bivja őt kőaelébe, mire ő mint iOrge őzike iramodik azon kedves alak felé. De elhomályosodik Szeme és leroskad iámét I mint a gyilkos golyótól talált gim szarvas, fejecskéjét a végső kínoktól magasan emelve azon helyre, ahol őt\'látaí vélte. Majd bitlani véli, amint inttog valamf édeej boldogító szavakat, azon a gyengéd hsagoa ^ ég ^ ^^ " ,omra hwja,allaíl ^^^a^lSP4"*11 * ttmetábe, oda, bov^ mint csendes tL .lka- nyatkor a fáradt battya: pibeaörs száll niadea elköltözött a kínjaitól gtegsaakmdalt halandó, Kimerűltebben mint valaba, álj iámét remegd I lábaira és vánszorog vissza oda abba a kis ma-Igános hí r alom házba és -sorvad, hervad tovább, mint a tikkasztó loróeágtót aárgtdd fOszál a sivár | pasztában, míg végre megköayörtl a kegyetlen áH szerelemről, boldogságról, ténves jövőről Misd közelebb látja jönni, sőt már ott előtte. \'f\\ \' v r \'> Látja aranyos Uöke hajzatát, amelyet oly atdry blek * Nagy-Kanizsa, esütörlök. mi huszita, ha nem uéx senki utánua, bogy val jon végrehtijíatík-o az. vagy uqm ? • Országúton falna, nem fy&U-a w«g4oy—nép a sok vádorló iparost, is más falvakból jövő sok esetben fiatal erőben levő dologtalan kérege-tőket Például hozok fel szomszédságunkban egy -kttsséget, ba kell meg is nemem, afiötTigéSJt egy ily karaván (észkel. Ha egyik vagy másiknak névnapja vagy más eféle Ünnepélyt rendeznek i \'3-4 skó bort, bnst, kalácsot stb. fogyasztanak (fogyasztásiadó nélkül) vig zentszó mellett, két-három napig nynjtváo a dombérozásU! Ügy hiszem minden jóindulstu és rendszerető adózópolgár forró óhaját teljositjíík akkor, midőn a lekliitetes alispán nr nagybecsű figyelmét ki-kérvc kérjük, hogy a fentjeizeit egyéneket kóborlásuktól és a népek zaklatásától eltiltva: illetőségi helyükre utasítani sioveskcdjék. Szóval kegyeskedjék szereteti aliapán árnak megyéje népét e veszedelmes és kóborló bandáktól sürgősen mogssabaditaai. -7 ___ Zala. 53. Mára. (8. lap.) " rény ember sszal Örökítette meg, bogy aaját költségén elkészíttette Molnár Elekoek, a 26 év előtti iskolsstéki\' elnöknek és Zlegtér Kát" minnak, a mösianí iskolsszéki elnöknek arcképét, a községi iskola számára. fitt ilyen formán akart tim-juMdim Jenei Gusztáv, eirrtetőtfll talpig őszinte, igaz, tehetséges munkása hoszosóiéven át S magyar laaügy-uek és soha semmi ssrlataneriát nem tűrő mnnkáa apostola a magyarosításnak, ski a tanítói gyűlé sekea tollal és szóval, sz iskola termeiben pedig tettei jelölte meg a magyarosítás valódi módját 1894. Jutott ImS 5-én, éves működésének emléke álkalmábél • községi iskola részére Jenai Gusztáv igazgató készíttette al» A iársa»ág ké*l estig sgrait maradi éltetve • JlMliUl. — Hal4l*aáa. Kemenesaljái Lók* Kálmáa. tapoloai aradal mi ispán, meghalt 40 éeaa korában — Itréáaaspél;. A helybeli polgán fiu-is kóla zaróöanepélye tedenmmal vette kazdefét a Ferenciek templomában. 9 órakor gyülekeieti aa, ifjúság a polgáritekolaí raizi erembe, hol as ünnepély a következő módon folyt le: A program* első pontja gyanánt a polg. iskolai énekkar a „Szózatot* énekelte, Sauermann Mihály énelia- 7 és helyes irányát; de ski soha dobra nem ütötte nár vezetése alatt Azután Dr. Bánba Gyula a magyar egység eszméje érdekében vérzeit szívhez szóló megnyitó beszédet tartott, a maly-—„„,11.„vu.jlV ben visszapillantást veteti aa elmúlt évre, a ál-apostolkodását. --I.h.,n . .a,.., |w|rnlBB^ki alrinflk Hjl fiz a STsrényrág nsgysa szép és tisitultUi [ánuk; a julalYnak kiosztása előtt szintén né Tűrje, 1894. juli 2. llock Pál. \' községi képviselő. Tollfuttában A kánikulai meleg közeledtével szívesen át-. alaszsza az ember nemesak a fényes, a nagyon is verőfényes napot, hanem még az úgynevezett kimagasló eseményeket és mozzanatokat is. E kimsgsslő mozzanatok alatt azonban nem kell minden áron valami jubileumfélét érteni; mert hisz a jubileumok ma már nagyon mindennapi és meglehetősen közönséges eseméuyék. -Ugy hallom: a leteuye-bóbical filloxera-klnb a napokban . szándékozik ;tiz • évi fenállása után a józanság tizedik esléjéuek jubilálni. E a „napokban\'1 azonban a lehető legbizonytalanabb terminus, mivel nagyon könnyen megeabetik, hogy ír józanság tizedik estéjeesak tíz"év multán fog bekövetkezni, ha ugyan egyáltalán bekövetkezik Ellenben a caernecszemenyeí peronosp\'ora-kör-egy évj fenállása után szintén a napokban szándékozik megünnepelni a józantalanaág 730-ik állapotát, amiből Moénick segélyével\'könnyen ki lehet iiámitani, hogy az érdemes kör minden napnak kétszer ssskitá le virágát a a kétes Jövendő sivstsg homályit naponkint kétszer uézte rózsásazemüvegen át Tehát eaa „napokban" már méltó; de az az srokép megőrökitési mód, mely lyel magától minden érdemet elakart hárítani: a szerénységnek már olyan foka, mely a mai kor fogalmai szerint vagjn gombostűre vagy apirítnsba juttatja, as embert, bagy azután a ritkaságok mu- zemnáha -helyeztessék e|. . . .____ Do Jenei hiába akart elrejtőzni az üanrpeltetés és megérdemelt méltatás etőll Ugy halljuk, hogy megyénk tanfelügyelője, ki mint a muraközi magyarositásnak vezérbajnoka, Jeaei érdemeit leg jobban ismeri,.— már legfelsőbb helyen lépéseket lett az iránt, hogy Jenei érdemei megérdemelt méltatásban és elismerésben részesüljenek. Nem lehetetlen tehát, hogy .ez évi sugasztusban, mikor megyénk buzgó tanfelügyelőjének tizéves működését fogja t megyei tanitóaág ünnepelni, éppeü Csáktornyádt vezér fényes jubileumából jut egy sugárka a közvitéznek is. H I E £ K. — Kinevezés. Btrgtr Mór és Uorrátk János m. kir. posts- és távirda-gyakoraokok Nagy-Kanizsán azámiiaziékké neveztetvén ki, előbbi Budapestre, utóbbi Kolozsvárra he\'yeztctett át. — Dr. Ffn«r Káthán egyetemi magántanár, közegészségügyi felügyelő a traebomajárvány megvizsgálására a mult bélen a Muraközben időzött, honnét vasárnsp Nagy-Kanizsára, ia ellátogatott. Itten megvizsgálta a közkórházakat és a temetőt. A felügyelő — értesülésünk ize flK ~ nyomást nyerte és több azonnali intézkedésre hivta fel az illető közegek figyelmét. A polgármester előtt csodálkozásának adott kifejezést, — hogy alakosság megtűri még a főutcákban ia a hany meleg szót intézeti as ifjuaágbot a a tan-testületnek kfczönetet mondott fáradozásáért. A Telilián téle 30—80 forintos ösztöndíjat Mftesek Nándor 6-ik éa Kümmel Frigye* 6-ik osztályt* tanulók nyerték. Seregély Dezső ref. lelkész 4 korona adományát tWhm l-ajos, a»iht legtöbb tornász kapta. — liáram jtuaiomkőoyvsW Dr. fia-. *sic«ka Kálmtn, kir. tanáo<oa és megysi tanfsl-ügyelő adománya, 8 első osztályú tanuló nyárt*, n zuián kiosxtatiak a dicsérő oklevelek a torna-vafxany alkalmával kitűntek kéét. ——■ Méosek Nándor 6. o»ztftlyu tanuló Arany Jánosnak aA vélszi bárdok* oimü balladáját; Oroszi látván 4. oiziályn tanuló ugyancsak Arany János ,Füla-mliléjét" szavalta. Kkabsu egy nazurt énekelt aa énakkar. Még aa igazgató tartotta meg Báró beszédét, a az Ifjúság as ..Élj őseink hazája" dall énekelvén, aa iskolai sárófiaaepély véget ért. — Aa Iparss IJnaág malatatga. Ami az IpartCHiüleinek nem sikerűn, aa Téayaaaa sikerült aa iparos ifjúságnak. Nyári mnlataága, melyet a Polgári-Egylet kertjében e hó 1-én tartott, rendkívül látogatott volt és a jelen voltaknak nemcsak egy te\'e\'tébb kedélye* estélyi, hanem a betegsegél y alapnak több mint 100 frt tiszta jövedelmet ia szerzett és *a leginkább annak voU köszönhető, hogy aa iparoa-iju»ág egy lómör csoportot képez, mely szereplésével a nagykő-rönség körében minden alkalommal érdekel\'ségti bír kelteni. Ezen mniabágon tán éppen akkora volt a pártoló, mint a mulatságon aciiv részi vett publikum és ebből leginkább kiittnik, hogy aa iparoa ifíusággal rokonszenvez a kö<önaég éa aai-veseii ájűoz egyletük humánus céljaira. A né- .......v..__ ___ gyeseket re—94 pár táncolta. Ifjúsági mataUág Inipéclíója atkalmáváTMm\'akgjóbb be-l\'^V"\' jriratevö botgrak kfli« e«I nverte éa tObb azonnali intéikedéare » táncban ré«stvstt ^nyob nevei. jegyezte W. A jelenvolt szép menyecskéktől bocsánatot kérve Ígérjük, hogy legközelebb kSárólagoaan velük fogunk foglaikosni, a mamák pedig blxnnyosán csatornák feletti rácsozatoL melyen csak ngy i}mj m«gelégs\'enek aszal, ha wnlbtl c*k leányaik lik ki a bfla. Eiöf cltávolitásáfmulliatli.nkövjkézökbsn: \'BŐroa iniudin aégeanak jeletitvéu ki, á alphonszerB levezetést A t- S*Tr^TT^T™^ , ajánlotta Ezen készüléken át a viz szintén bele- rí"11\' DJ\'":aá1k M^t\'118. Amal,. Egyed folyhat a csatornába, de a bttz nem ömlik ki.! Kaitca, Parkaa n«vér.l| (lra- A polgármester ezen változást legközelebb eszkö>°"kl "öIéMuk> ®utte»,??1 zöltetnl határozottan megígérte. I\'onfa- H^Ma»\' "?rT4"1 Mari H.rgov.oa Terka, 0 1 Hofner Terka, Hardios Terka, Henkenberger aO* - UJ plébáuua A Göndóos Imre balá ával I vérek, Kovács Mari, Kollároik nővérek, KnáUsz megüreccdetl i-z«bari p ébániki Humor János Terka, Kovára Mariaks, Kelemeli nővérek, Ko merenyei káplán nyerte el. rongi nOvétek, Liebeoeit nővérek, Lirheim nflvé- — JutiUeuni. A „Murakor\'1 irja: Jnnius rek, Maulner nővérek, Minky Róza, Nagy Ma—-28-án ünnepelte Jenei Gusztáv, a Csáktornyái 1 riska> Nyakú Mariaka, Nyaka* Mariaka, Ró«a városi népiskolák érdemekben gazdag igazgatója nővérek, Roseakraao Amalia, Riebner Ró/a, Ro-ezen intézetnél való működésének 25-ik évfordulóját. A bizalmas kőiben megtartott üi.nepély esetre előbb következik be, mint ntóbb. Hát a jubileumok immár — amint méltóztatnak látni — roppant devalvación mentek keresztül. A Sanyaró Vendelek éa 800 frt minimuinos aéptaottók sení Vőnják ki magukat -a modern áramlatból. Minden esztendő utolsó napján jubilálnak a 365 ik kopla\'ás örömére és s msgysr nemzet elévülhetetlen dicsőségére. " De bét ezek mind megannyi \'megszokott közönséges jubileumok. Az ilyenek nem igen ébresztik föl sz emberfiát s kánikulái letbargiából, I ^„\'den lekinüTtben "aikVrölt"és""éiekemeiö\' vo|i — Volt azonban Itt a ml MOtnsaédaágúnkbaa, .Csák- A jnbiltuw nefe*»rtásAról senkinék aem volt tn-tornyán egy olyan jubiícum, ami kizökkentett dom??ü\' előkés/ülelet Henki sem lett, «-ak « .t\' j u .[ unt 171 : l .1 n i k . » midőn a népiskola első osztályában leriteti fehér egykedyüségemből. Valami szokstlsn fény rebbent a8XtalDt| a 1llinév, bet4r4im Lknlmáb^l neghi- meg lelkem előU; valami véletlenül felfltödött bolygófény a rég elavnlt, megodvasult szerénységből. A „Muraköz*\' hírrovatában födöztem tel a szerényen meghúzódó közleményt, mely fskó betűkkel tudstja, bogy Jmti Gusztáv, a Csáktornyái népiskola igazgató-tanítója juj. 28-án nem ülte mij 2ö éves jubileumát Én pedíg nem ülte meg szért( mert a közlemény szerint csak az évzáró ebéden mondott beszédében emiitette meg, bogy ezzel sz •évvel\' végződött ottani működésének 25-ik évet melynek emlékét azután a mu/iumba való sze senstook Aranka, Rotmann Terka, Raasi\'iviee fíigike, Szabó Malvin, Haélig Szidónia, Stern Károliit. Stein Lolli, Sommer Berta, Bgelder nővérek, bkérgula nővérek, Spitakopl nővérek, Weias Szidónia aib. — A aala*gerue|l l^)massiasiégye> A varmegye mult évi december 12 én tartott voltak előtl folenilitctie aa Qnnrpéiyt, bogy a jelen lőrvénybaiósági közgyfilé»ének azon határozatát,\' tanévbei) fejezte be a osáktornyui népiskolánál hojy 25 éven kereeaiól az Összes állami adókra 25-ik tanévét, tört ki a lelkesedés a megjelent kartárs ik, ismerőjük és jóbarálok részéről. Megjelentek a \'rögtönzött mulaiaágon, — mely iinne-pélylyé nőtte ki magái mintegy ötvenen — akii zöniiég minden osztályából. Felkös/öniőtték nz ünnepeltet Pálya Mihály, Felméri Albert, Mo\'nár Klek, Margiiai Józael, Yrancaita Karoly, Pru>zAo Alajos, S/eivert Anial a még ssamoran. Ováció bun részesítették ugyanezen alkalommal Molnár _ Eb-két. aa iskolaszéknek elxö, ezelőtt 26 évvel lés klizoktatíisiigyi miniazteriamnak kiél a Xieglrr Kálmánt a je\'enVgi iaknla-1 sxejten lélesiiendí ökbl, [Vj\'Á-oh kulturadót vet ki ■ ebbőt egy alapot lé-teáit, melynek kamatai megyei knltnrális célokra lorjlittatnak s ezen kamatokból elsö-sorban a Zala Egerszelten létesítendő fögymnasinm fenn-tarlási céljaira 1894. iytöl kezdve évi 6000 frtot hod-át a köaoktaiMüyyi múúnter rendelkezésére, a Matároiat ellen benyújtott feiebWéa *lntaai\'4-vali a belBgyminiaxieg jóváhagyta. S minthogy e/eh vármegyei határozat jóváhagy ásóval a vall. a Zala-Eger-(a\'áltiiAsa volt elnökéi s Zieglrr Kálmánt a je\'enVgi iaknla- szegen létesítendő állami tögymnásmm széki elnökül, l^ark ssép kivitelű mehképét X6|iár|yában mull évi 10.581. ss. a. kelt nadeUié- Nagy-Kanizsa, csütörtök, Zala. 53. szim. (4. lap.) 1894. ioUus hó 5-én ben foglalt feltételek mind jogkötéletöleg bizto-sitiattak; a vármegye alispáni hivatala teliratilag magkareatea vallás- és Jtűsoktatáaügfi miniaz-teriumot, hogy a bivatkoiott rendeletben foglalt igéretéhes képest Zala Egerazegen állami fögym-naaium telállitása tárgyában a tsükséges lépéseket olykép megtenni kegyeskedjék, hogy a* már at 1894/96. tanévben megnyitható tegyen. A héten vett xrtt Majer A. a szombathelyi megyés püspöki uradalom kormánytója a a városi pénzügyi és gaadaaágfigyi bizottsággal együtt hosataaaa tár-iyalt a troiitandó állami fogyronaalmB épftteé-nek telke ügyében. A" végmegállapodás abban történt, bogy at ngynevetelt püspöki kertből szükséges egy katasstrália hold telekért a város a aekeresdi major alatt levő városi íégelöböl ellenértékű tii katasztrális holdat ad annak kivárna tRhhi legelőjéhez való jének valami baja lest a hat* hozott nyal miatt. Issonyu kínlódás után meghalt Kevéssel ulápa löen a nyomorhoz vezet, ha nincs kielégítve t a csalódás, ha ki van elégítve: at eltelés nyomo- romul lettek a gyermekek ja. meg a földmtvea|rál>oz."|_ is. A löldmivea papot hivatott s annak elmondta; A pessimismuB, — a jőzán okoaság vttágaá aa egész nyul históriát. De már kéaö volt Mind sete sserint at ember jól érezheti magit, keble elpusztultak. Ekkor megvizsgálták a dolgot kitűnt, bogy at a nyüT meg volt" mérgeive a a -nagy mértékben elszaporodott tékák vesztére tették oda. A íurcaa rék«p""tiiá«i iMmk a földmives, le\'eségi és két gyermeke lettek — áldozataivá. — A n agy kamt sasi Pelgári Egylet f. é. julius hé 7-én, stombatoo, saját kerti ke-lyiségében, kedvezötleu idö esetén a nagyteremben családiasjellegO tánceatélyt rendet. Belépti-dij (urak részére) 1 korona. — Ketdete 9 órakor. — Aa uj Hein. Megnyílt aa- uj Hein \'kávéház a föléren és dicséretére legyen boáaáférhétéa Tágéit máfhlH&jté nt liasttittlk kt. mondva, kávéháza uh-: -áéayny el A jelen volt kormányzónak ily irányú mngálla- kényelemmel van berendeave, hogy a városnak] podáara meghatalmazása nem lévén, a jegy tő-1 díszére válik. S ját meg a>áz viltamos láng vilá-könyvbe foglalt ezen ajánlatát a városi bitolt-1 gitja meg a gyönyörű kávéházát, melynek nem aágnak, elfogadat végett a megyés püspök elé kis előnye, hogy igen keliemea kertihelyisége ia teqeszú van. A kösöuaég méltányolni is láttáik a Hein ——h Ttllamsi rllágltáe igytt A mull | által bozott nagy áldozatot és a megnyitáa óta tartott képviselő testületi ütésen tárgyal héten tátott a villamos világítás ellenőrzéséről axóló szabályrendelet és az e célbél kiküldött bizottság javaslata Fiachl Pál és dr. Schwart A\'dolt indi ványai értelmében történt módosításokkal elfogadtatott. At ellenönétre egy litkos aztvazat utján választott 15 tagn bizottság hivatott, mely bizottságnak ezen kivfil hivatalból tagai a várost mérnök éa lőkapitány. A biaottaág tagjaivá választattak : Bogenreider Jóaset, Deutsch Kálmán-Epenspanger Lipót, i<j. Fesseiholer József, Fischl Pál, dySrffy János, öreg Hegedűs Ferenc, Knor-cer György, Miltényi Sándor, Rothschild Albert Plifrál Ferenc, dr. SflliwarzAdnlf, SaltérLajoa, Sebestyén Lajos, és Dnger Ull&ann Elek. — A bizottság t. hó 2-án tartolta élaö alakuló üléséi, mely alkalommal elnökké Epenspanger Lipót, másodelnökké Unger Uliman E\'ek választattak meg. Ez után városi mérnök jelentette, hogy a vállalkozó bejeentette, miszerint a villamvezeték óriása nem zavarja, a pessimista meggyöaSdése szerint: mivel a TÍlág semmit sem ér, ü&*e kell venni, a a szerint is éljünk, ez teáit sok fájdalma! na okoz._=_í---_ _ Taine angol irodalom történetében at éghajlatnak at éghajlat sok kényelmetlenségének aa angol vérménéknek tudja be a buskomolyságot, amely szerint ar ember harcnak kép teli at életet s igeti gyakran gondol a lekeie balálr^, mely véget vet a gyilkos pompának, átért kin at at egész látható világ s nincs más igaz, mint aa ember erénye a nagylelkű eré, mely mások aanl-gálaiára szenteli magát — Byronban, Sehakaa- at erölessitésig, a makacsságig fokotöáik. Byront azonban tora, társadat ma tették világ fájdalmassá, S ugyania oly korban szüle\'ett, — a melyet a lelvilágosultság korának nevesnek, amelyet Spinoza, Leibnitz, Newton, Loeke tettek hatalommá. A kedély világát, — amely teljesen elkészült éa a világítás megkezdődött, a! város azonban nindaddig, mig az átvéiel meg nem történik, az eddigi világítást szintén earkfttli. A bitoitaág erre eihatároata, hogy julius 2-án eate fél 10 érakor a világítást a város égést területén megvizitálja, annak megállapítása végeit, begy a petro\'eum világítással most már tét tehet-e hagyni, aa átvétel estközléte előtt azonban vállalkozót a városi tanács utján fel-aaétilan dónak tartja arra, hogy ugy at oszlopokat, mint a lámpákat számokkal lássa el, mert csak ennek megtörténte után eatkösölbetöat egész világítási bálóaatnak leltár melletti átvétele. _____»leraanweny. A keszthelyi fégymna aium tanuló ifjúságának 1898/4. tanévi torna versenyt jumu* hó 25-én d. u,. tartatott meg az intézet nyári tornahelyigégébén. A tornaversenyen dr. Burányi Gergely igazgató és a tanári karon kívül jelen volt Festetics György gróf, Párkányi Jótael neveléjével éa saülök. A tornaverseny d. u. 6 érakor kezdődött, először a tanu\'ék osztályon-kint dobszóra szabad és rendgyakorlatoknt vé-grztak, melyet versenymászás követett Azn>án szereken tornázlak, majd játszottak, versenyt ugrottak magasra és távolra, végűi versenyt In-tottak a tanulók. A toraaverseny fél 8 órakor ért véget. — Egy véres • tanllékért. Körmöct-bánya város aem maradt el a tanítói flzeiéa rendesés kérdésében a székesfővárostól. Es ez Olt is a tanárok és tanítók örömére történt, mert st uj fizetések a kővetkezők: Aa elemi iskolai tanítók 700 Irt törzsfiaetést, 120 Irt lakbért éa 50 ári ötödéves pótlékot kapoak, a tanítónők tiiwftee-lése 100 Írttal kevesebb. A polgári iskolai tanárok 1000 Irt, 200 irt lakbér éa C0 frt ötödéves pótlékban részesülnek. Azonkívül minden tanító és tanár 28 köbméter lOtifát kap. - Szinte barnuljuk ezt a szép fizetési, mely sokat .csökkentett önérzetünkön. Mi att hiti ük, hogy a vidéki károsok közt Nagy-Kaoizaa első helyen áll, a tanítók dotációját illetőleg. — Heg Mérgeseit nyal. Somogy-Atédon történi, hogy egy földmives ember at erdőn át haladva egy véres nynlat talált Fölvette, hazavitte s átadta feleségének, hogy készítse el. At eikésziletl nyulat azután jó étvágygyal elfo-gysaziotiák. Nemsokára at aaszony rosszul lelt At orvos megjelent ngyan, de nem merte megmosdani, brgy nyulai ettek, mivel léit, bogy fér _______A kedély- világát, — amely a sűrűn látogatja a kávéhási helyiségeket a keresztény világban uralkodott felváltott* aa — Amerikai kedéUeakedée. Egy ámen- önálló kutatás1 a gondolkodás, ITkélely ; foltün-kai ezt & hirdetést tette közié : Szenzációt let a azabad gondolkodáa szellemei: Voltaire Csudálatos és hihetetlen, de való 1 Rousseau. „Bowtnlóao tört et0 ozátadéatooi Föltaláltam egy pórt, melyből elég egy fél kilót bolva at egyéni gondolkodáa —- sajátszerűsége; hinteni a fa gyökerére és ettől a fa nyolc nap uj ftjnl erede\'iség dacos önértettel lépett fel, — alatt ktvirágsik éa gyümölcsöt hoz; Mindegy akár nyugalom és mérték és tisztaság megtörik a késtél vsn, akár nyár. A siker biztos. döknél,— mond Carriére, t a taásadok sorompói -Egy máaik amerikai rögtön levelet irt éa meg- nál, azok jelző oszlopai kfleött találjuk Byront rendelte att a csuda-port. Erre a megrendelő Jellemző e korra, hogy a polgári, társadalmi éa levélre kővetkező válásit kapta: erkölcsi állapotok kétségbeejtő jelleget ötlöttek, Dear Sirel • s a költök a szerint oszoltak meg amint — ki Fogadtam egy barátommal öt éter dollárba, meghalni, vagy megélni nem tudott s Byronrae kor hogy nincs at a btitaaág, a minek u emberek rányomta képét, illi tekintetben teljes hű kép lel ne ülnének. Köéaönöw, hogy ön is felült, ön mása hazájátiák, s a mint látjuk az ellentéte-épen a százhetvenötödik ket s végleteket Anglia történetében, a purita-— ATernéey tftseliésxer-ée gépi:) A r- nitmuat álaxenieekedéat Bolingbrrckot s at ud-részvéiiytftrsHsfty; igazgatósága ma tartott vari tealettségei, látjuk Cromvrslt, Miltont iaés a ülésében at aláirt részvények felosztása iránt ha- fajtalanságot s a szabad szellemet, ugy Byron tározott Tekintettel a gatdaközönaégnek több iban is látjuk korát, korának riinden törekvését, vidékről beérkezett azon óhajára, hogy aratás után | látjuk a világfit, aki kéjekbe merül, a láogéast, jegyezhessen, e célra at igazgatósig bizonyos azámu ki szellemével aa eget verdesi, kikacagja aa or részvényeket fentartott CSARNOK. I r o d a J^ j m törté n e t 1 r a j t. — Jelesebb kutlök nyomán. — Irta {_B aboss Lástlé. (4-dik: folytatás.) Ezt ír Ghidoni fogolyban:— Miért atián mit érezéf Nem tudom, akkor sem tudám Eltűnt a föld, a fény, a lég ... . A aetétség is azulán . . . , Nem éreték, nem gondolék .... A kövek között kö.valék .... Agyamban nem volt semmi eszme Sivár szirt voltam: ködbe veszve összefolyt étinek..r árny a lény nyel Fehér, tekete... aem nsppal, sem éjjel Egy lomba tenger öntudatlan Vak, néma, tétTi n mozdulatlan .... Ebből folyik at a költöi irány tehát, melyet elébb, már- érintettem; a világ fájdalom költészete nem peesimistikusé, mint jeles bölcsészeink ki, fejtetlek, — mert a keltő különbözik és pedig olyat énkép, mini a bogy éat és szív különbötnek egymástól. A világfájdalmat szüli a asiv, a peasimiamust szüli sa ész. A világfájdalom a nemes kedély tragicuma, mely csalódolt a világ és emberhez kötött várakozásaiban, többet várt tőlük, mint nyerhetett. <Talaja aa érzékeny stiv, kikeltője pedig a világ, képzelt vagy megismert rosszasága a at » tapasztalat, bogy at emberek erkölcsi élete aem egyébb, mint harc a létért at életrevaló folytonos győzelme a nem életre való lölölt."...... Byronnak is sajátságát képezte a megvetés, at ember és világgyűlölet, a kétségbeesés, mottója: „nyon or mindnyájunk sorsa, bogy kitűnően nyomorultnak lenni, a kitűnő sorsa, hogy minden vágynnk, melylyel megvagyunk- áldva, egyen- todox protestánsokat, de lelkesül a bibliaért aa ószövetségért, a hitért, utálja aa absoiutiamusi, barátia a szabadságnak I Egyik okKlrél áll a 18 saázad romboló költészete, a kedély megsemitését idézve elő tanaival, a betetőzvt azt a francia forradalommal, a a nemzetiségi eszmével, a mely a világpolgárságot eredeti medrébe terelte a középkori regényes hajlamokai ébreae-tetl. Ezeknek at eszméknek hatásé alatt ae&le* tett Byron, a azok alul magát aem teljesen emancipálni, sem pedig azokat érvényre emelni nem tudva, mint peer, vérénél és rangjánál fogva arisztokrata lévén, másrészről, mint szabad szellemű egyén látva a szentszövetség, szabadság-pusziit6 tűrekvéseit; jgv történhetett, hogy at a kitűnő lángelme, akti már siűTetése, végtele ée társadalom, vér, faj, körnveaet, talaj blaairtlá tett, még kora viszonyai állal is arra vett kár hoatatva, hogy szenvedjen ée haljon mag, mint egy lelánoolt Prometheus végzetének snlya alatt vagy hallgaaxon éa dobitáljon a váljon a halálára egy kínnal a egy titokkal, mint Hamlet; ki birta at letennék minden adományát, de tragicuma volt a kételkedés mint Byronnak a fájdulom. Nem pesaimismna es léhát hanem tán a skep-tioismus világfájdalma, mely nem aa élet éa világ embergyülölftből puszta blaiirtaágból, aa el-éltségböl származik, hanem \'at a kétely, melylyel az igazságot kársai, a hogy aal megtalálja e a érvényesítheti-e: kétli s azért esik kétségbe, mert szereti tat, szereli aa emberiséget, e nem hiszi, hogy megtalálja a boldogság kulcsát) Mért veti fel nagy problémáit aa emberiségnek, korá-nsk, s ezért küzd, lángol, emésztI magáit azt gondolva, hogy gyöp szelleme, — es a küzdés azonban élete^ lebeKByron költészetébe erőt ad ntki, a alakjaiul* át veszik tőle e varázst s bár mily életuntaknak látszanak ia, a szellem löt. emeli Okét a küzdés, a harc, a törekvés megne- mesiti őket "(FotjUtiza UntWk.) Ur. Felelős szerkesztő: LéKIEIIL baptulajdonos és kiadó: iicikl r C i ö r. A hayf-Kannaa, csütörtök. Zala. &8. szám. (5. lap.: 1814. jafios hó 5-éa nr sBL Vasúti menetrend —--Kanizsa állomás. HIRDETÉSEK. 592. BS./tk. 1894. Í Indul ás Érkezés Kaaíaairól ___ Ksalasára__ s | -| g • 1 | flfi | 2 | g I I I S. 2 5. ^S t| s J . L. v.l 4 42jregg. |gy. ». 5{33 regg. -É W vJ 2 35 d. u La. v. 12 59 «L u. —= ft fcv. iHTimwk-^ éjjel r-_L6 601esle rv* 1169 reg" HU W »•! tt 05 "wK 8 42 űuüú Ins. v. 2 05 d. u.k.V. 1 84 d u. Szt-Iván|v. v.l 5 16 d. a. v. v.j 8 04 regg. B ♦ c a jjaz. v.j 12 451 éjjé! jaa. v. 10 15 wU g Így, v. 5 47 régg|sz. 3-16Q regg. ST jv. v. 10 — regg. íz. v. 1 89 d. a. 45 U. V. 2 - d. u.jv. V. 8 44 esle pg j<a. v. 12 16 éjjel jgy. v. 12 10 éjjel U. vJ áj67 regg. 9 40 regg. B1 l 1- 8 aa. v.+ 1 26 dm. ÜB,U1 |sa. v.; 2 25 d. u.j3I. v.Hl 84 éjjel. - _________________. • . v ----- • ■ Árverési hirdetmény. Árverezni kívánók tartoznak a bw«ér 10* ,-át készpénzben vagy ovadékképes papírban a ki* küldött ketAés ÍbéwbÍ. ? Kell N.-Kanizsán, a kir. tvssék mini telekkönyvi hatóságnál 1894. évi április hó S9-ik napján. _—_| jüyyyy. i t.-i. ——----- MM. NTILTTÉR*) — Fagttjái.\'Mímlenléle fogfájdalom. még fia lyukas vagj ba lömrttt fog is — az indiai kivonat haaználata által egy pillánál alatt elma* lik. E gyógyszernek kitűnősége miatt egyetlen családn I sem szabadna hiányosni. — Valódi üvegekben 36 kr. Eaphaló: Nagy-Kanizsán, egyedöli elárusító helyen Botsn/M Adolf it fia cégnél. JUavstlsa h—»ri>il forria a laplaaáMalá____ reichsnbergi öltöny-szövetekböl Tinta (jtpja eknM éa kaacaia. ■p Ufoaari SHtaj • frt 7* kr. Inc, pá gyári raktár. Xatohaaberg, Oaakoiatág. A nagy-kanizaai kir. törvényszék tkvi osxtálya részéről közhírré tétetik, hogy Dr. B a a t s i k Ferenoz árvaszéki ügyész, mint kiskora Mátyás Kati, Teréz, József, Juli, Lsjoa és Janoa részére kirendelt jogi gondnok, na<y»anís«ai lakos vhaj-latónak, Mátyás Jánoa, Mátyáa Mftri, Mátyás lat* ván ngy öav. Mátyás Pálné által képviaelt kis-kora-Mátyáa Jóasat, l.aina, Teréz éa Gynla vhaj. tast ssenvedő nkanizaai lakóink elleni 112 forint tőke,ennek 189t. december 17-én járó 6 százalék kamatai, 14 Irt per, 12 frt 65 ír. ia|övégrehajtási, 8 frt 10 kr. ingatlan vbajiáakárelasi, — hirdetési dij nélkül 8 irt 65 kr. jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti vhajtáai ügyében a fant nevezett kir. törvénysaék területéhez tartózd a nagykanizaai 3237 az. tkben + 476 hraa. alati Mátyás Anna, Mátyáa Jánoa, Mátyáa Mári szül. Fesztvec* Jánosáé, Mátyás István ngy kiak. Mátyás József, Lajos Teréz, és Gynla tulajdonául felvett s 47(1 forintra becsült egéss ingatlan aa 1881. évi 60 t-e. 166. §. e.) pontja alapjáé, — továbbá a ukaniaaai 3524. az. tkben -f- 8461—b. hrta. ugyanazok, ngy Aa*. Mátyáa Pálné saületett Takáca Terézia tulajdonául felveti a 171 írtra. — mégis a nkanizaai 1799 az. tkben 4-8174—a. hraa. a. előlnevezettek tulajdonául a 164 - frtra, — ugyanazon tkben + 3<7sí.—b. hraa. a. felvett a 160 forintra becsült egész ingatlanok aa 1881. évi 60 l.-c. 166. §. aj pontja alapján. — még pedig a n.-kanizsai 3237. aa. tkbsn -j- 476 hraa., s a n.-kani/.sai_3524, azt tkben -f- 8401. —b. hrsz. ingatlanok oiy fenntartással, hogy a mennyiben eaen ingatlanok őtssvételára fejében az előző jelzálogos követelés éa a társtulajdonosok illetőségének kielégítésére azükségeanek mutatkozó 7<K) frt beígér\' etilc, aa eaetben eaen in* gailanokra őav. Mstyáa Pálaé «zQI. Takács Terézia javéra bekeblezve levő Özvegyi jog épségben hagyátik ellenkező esetben pedig a »zo<-galini-jogra való tekintet nélkül ugyanazon ha* tárnapon, vagyis *pfir ■wk. a rovatbaa ktaMtlaktrt nem villát fatatSaaigat 1804 évi Jallaa laé 80 Ik mapjáa d. e. 10 érakor — ezen kir. törvényszék telekkönyvi helyiségében Dr. Beátáik Ferenc felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a lennebb kitelt becsár. Hirdetmény! JL. Nagy-Kanizsai Fürdő Részvény-Társaság 189b. március 11-iki közgyűlésének azon határozata, mely szerint 61 darab társulati részvény ÍO frtjával visszavásároltatik — a f. évi március 11-iki közgyűlésében megüjiltafölt Felhívatnak tehát azon részvényesek, kik a fennU ár mellett részvényeiket visszaadni hajlandók — azokat átvétel, — illetve visszaváltás végett Piosszer Ignác tárt. pénztárnok urnái mielőbb — annyival inkább beadják; minél a meghatározott számú, vagyis a még viszzaráltatlan 40 darabon hU beváltásra ezúttal több el nem fogadtatván — a később jelentkezőknek e részbeni kívánsága figyelembe, nem fog vétethetni. Egyben tudatja az alulírott igazgatóság, hogy a társulat tulajdonát képező fürdö-bérleti szerződése f. évi október hé Sl-éu lejárni fegváa, ennek ajabk > bérbeaááaa rlhatáreatatett, mi it oly hozzáadással adatik köztudomásra. — bogy a haszonbérletre vállalkozni szándékozók a bérleti feltételeket a társulat igazgatóságánál bármikor Betekinthetik. Nagy-Kanizsán, 1894. ápril hó 9 én. A „Nagykanizsai FOrdó- Részvény-Társaság" Igasgaltatga. I ELSÓ NAGY-KANIZSAI GÉP- és KAZAüGTAR, VAS és ÉRCZÓNTŐDE Nagy-Kanizsán. Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy h « I y b e si, a tVagery-ulrzábaa újonnan épült gépgyárunk Űzőmét megkezdtük — Bátorkodunk alább felsorolt gyártmányainkat, melyeknek szakszerű és pontos kiviteléről a teljes jótállást elvállaljuk, a t. c közönség becses figyelmébe ajánlani: Ktrntrü itabil gStfipsk,_______ OBzmozgonyok, gazdasági éa iparvállalatokhoz, Szivattyúk és fecskendők. SüritS és türitS berendezitek, Aipiratii készülik, ElőmelegitSk, KjSzlBmüvek (Tranamiaaiók), ~\'Gőzkazánok a legjobb szerkezetben, MjwztmlM kéeziUk, . I DaréUk, morztolók, U répavágó-gipek, Mafomberendezitek és malomrüzek, \\ Etík GSzctéplSgipek, Lilcapdk, halmotok. Cséplőgépek kézi éa járgányhajtáará, Hengerek és Borondi, valamint minden- Járgányok, | |«|« Kaadaaágl g«p«k és r«i- Szabadal\'naaotl , Tátra\' sorvető-gépek (leg- Ukttu r njabb azerkezetü), Minden e szakmába vágó, bármely javítások is a legrövidebb idő alatt a legjntányosabb áron elkészíttetnek. -36 Kiváló tisztelettel Hüirsclxel Ede éa rSa.cJa.ra.cIh.. N.«rf.ni.«, oflUWOfc. "■ ■ ■ *»..»» ««■. (»■ lg). KLYTHIA ZSIR HAJPOR • Mr 4a í«wiuar», MT* kf^MtMkk UIMkl. 4a HH\'. _ \' liihér, riaaaasla. áa aárga — _ ve^Mw »»»\'/»*" •* ajtóira Dr FoW J X ca. kir. taaár álul Béa*ba. - ttnotm él térnék I mmppmm la lllalaaw- tytrm—<- Ffir a ktár: BÉjCé, L WalIaaUa *. Kllaaartf IcaelrU kftveikesö úrnőktől : W éttér Karolta, aa. kir. adv. ■■ BéaSk Ifin, eá\' TEíK ütlv. apars áaakean® Baca. Mkttiw »ataala. aa, kir. opera ásakaasé Sáaa. PAlauw Oka, axlnátaoS a ca. kir. aaab aaiakáaaál Báeibau. Odllon Halaaa, aalaáaaaö a némát aápaalakáaaal Ráíafcaa. vaa ÍDjWk Érmé ca. kir. aér. apara ánekaa Sáaatoa. alb. i^y dobot ár* 1 fri SéO kr., L Utánvéttel vagy a* wezeg előleges k&Méee u\'án küldetik. —.. icapliald Trlrg|gb»> I1IiM»»»p-v kniéabrii é« *y*KJH«erí*rl>iaM.__________ ebliek s niiKKiBn I vr^^y vaMm!iunAMiUflb3 -féle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság II I l> A PKKTEW 0yér éa Inéák VI. KUlflUT, «CU« UOII UT, fér érni tréém *é rakUr f rOtkMaMiaaMWCM lé. rUkrahtar. KKRKPKNI-L\'T 77. Gőz- és j&rgánycséplö-lsészületek számos első dijakkal kitüntetett szab. Schlick-jfile 2 és 3 vasú ekék métyitö- é« egyetemes acőWkék V wf traécU m Hl.l( 1, éa VIDATtt-féU egyvasu ekék, talajmivelő-eszközök, TUsmt Scbiitílsmb- Haladás wMfftít Tatanaéa;kMté (épfk, daréUk. érlíasalaaak éa aiíad«aaaaia gas4aa*c< aépek- KretfeU amerikai k«ve-klli ás marakrahé aralrtifépek áa fBkaaaAlé Képek uálllUaU mesei vasnlak atk. KUa/«s »ééUMI faláé lelek- l^r|otA»/oaabl. Arak- - ArJ«*/»ékak iagraa éa MrwslW- 1894. julius bő Ma ÜHONI IPAR!! Van asrraooséin a n é. kösdnaég b. tudómé-■ára hozni, miszerint belybaa AttlUa-utca, 310L szám aialt /e«J ea/\'dl házamban — egy a mai kor kiv4ntj_ j inainak minden tekiijletbeii megfelelfi műszövő-műhelyt * nyitottam, melyben mind a saskroéba vágó miin-I kékat, u. m.: damaszk, asttal-terítők, wutalktn-tifflr, tmUkStSk, arabi ifjku**tokat sib. stb. Ml khsiUk. Mindenféle Ítész áru mtgy meiiy-riyiségben raktáron van h a nagy érdemli kftsönaég aaivas válaaatéaára Ali. Háti ktndir- és lenn-fonalat kisabb vagy nagyobb mintázásra a t é g j » t á n y o-n n b I) árak mellett elvállalok. VidWci Qiegrmdtlistk pontosan - esskBzttliei* nek ~é» kiiánatra mtnfdkkaili asol«alok. Árjegyzéket klvánau-et Ingyen és bérmentve küldök I A n. é. kttz&nség szíves parfogását kérve, maradtam kiváló tisztelettel Polák Ferencz \'mflszövósz Ninjy-Kanizaán, Mtilla-utta Í10. m. alatt. I Hirdetésekéig Fischel Fülöp iSttZT Nagy-Kanizsán. ^eeteeidioMl OOOOOQOOOOOÖOul OOiHJüOCOOOOO&OOCOOOOOOQZtOOOOOOOQZOOOOQ lílá&i czíkk. — Minden országban fényesen meghonosítva Elismert nólkül&zhetlen fogtisztitószere SAEG-féle IM nil < L f OHOMT (-A.Z eg ÓBzaé&ü.erzrt iiatóaÁg Által m®grv-lzegáJ.Tra.) Ign praktikus átázások alkalmával. Aromatikusaa üditö, Mindenütt kapható. B«gy vgénz*égünkr6 én jV.IétfinIfire nézve it legtunioaabb tényező a jó émi^/téa, nzt mindenki tudj*, A* még ksvMan vaattk \' ekinteilii-. hogy ebhez u elinaradlíatlini éJ\'5fel<élel jrt fogak birtoks. A ré/i német k5xmoadi<t: ,Gul gtkaut itt kaIb mdaul* jAbbasör \' t tóbitftffr ajánjbafó. \' £. U. Tbonrnn bécti wh-nrí fiitorro* 6* ca. lanácaos. Dr. Kocb taiulr éa egyéb tekintélyen tudósok éa legutóbb Dr. W IX Wíl>r a\'berlini egyelem /ogáecs\'í gyógyiutézetének tanára: „l)ie Mikrourganiamen der MaodbAhle* ez. Lripn 1892 aankijáben, terggyfitöen hehífafitatták, hogy s n"dtes rodug «/áj&ieghen folyloa és hihe\'etirn mér\'ékbtti niéreg-niya^okJ^psAdnek^és kogy ax ce biil származó betegség** n«k chu^íh a as.ij szabályos éa lé|kti«ra«ifiytes tiastántartá.a vebe\'i elejéi. A ci»tJnaő öaaaalOgféa „elronloit száj\'\' cs „elrontó\'l gyomor" kú/t csakis ezen oj, bulmló virsgálst állal lön mcgáHspitts. A vw cgyfdlií ft/otibíin etn tsvolitjt el ezen méreg anyagokst. Teljesen eléretik egy sntiapektlkus módon Itató. j<OBdo*ari ellié*zifv\'t e* jónak eilsnert fngiiastii/»»Keraek — reggel éa 0,-tie — használata óltnl, a mint a Marg 141* líulodont eí vau késátve, melynek ériekét, a naponként ndrekedő kerndóaéga több millió hrgysaaiása fényesen bizuujitja, K\'^nasoan a sí mondó: „Egy sea*on y »tép /ogskkal stihasem csanyt\'\'. Ds neo tnapln s ssépség é* a mosolygó ajk bája érélik él a fogak gondon ápolása állal, banen az állandó egészség és jóiét a legkésőbb korig láss biztosítva. Az itt eltnoodoffaá igazolása a legmagasabb kőrOkböl érkinA slisowrf) éa megrendelfl levelek minden darabboa van caaiolva. Mh óvakodjunk a csomagolásoknál hasónlá, csalásokra számító, értéktelen utánzatoktól 1 "fel Nyomatott tinchel Fülöp laptulajdoftoiiiál Nagy.Kanitnáo, 1894. 54. szám. Nagy-Kanizsa, 1894. julius 8-án. XXJIi. éTioljin. Ollop-ftit kés. M* —" i hf wihai rtaln iwltrt iMa k «■!»<• 7 itotlti linbt Mtk ÍMMrt Imí. Mi l>t»iut»«t (L IWnM MIlÉiit tiíol Ifff fém éra : 10 Icrfljear. ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Wwrtti i ffaaM klljrvklfHll^ÉM. KLÖraVtH ilált ll^tmlltM £ t* — Ér NU«n « bmwt A tri • bm (1 írt M IMatéak JiHijim ataftmaafc. A Nagy-Kaaissal- «* 4él-zalai takarékpénztárak. a Bank egyesület, aa Ipar- ét ksroake-delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet:siövetke2et éa a letenyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár éa semzöde r. tu hivatalos közlönyt. lytttMr ssMteiia N te. ■egfmlemfk Nagy-Kamfamá* hrtnkiit kétner , VMiznap ém ♦mnltörtölc&a. BUmlat, i lirtal * Mi tillntw nukMtt VMM ru» U»jrr- 1aJw3ttl Sífcnet á parlamentben. alkotmányos aeránk felvirradt ilyen halai-! szemponíjából is minden magyar ember-más alkotások még nem létesültek a ma- | nek őrülnie kellene az alkotásnak, ha ai-(—) A savanya-uborka évadjában, a ho- gyar parlamentben, oly alkotások, melyek | mileg ellenkezik is személyes hajlamaival gyan ezt a két hónapot, jaliost és augusz- Magyarország állami életben korszakot al- ■ és meggyőződésével. — S nem figyelemre-tost elnevezni szokták, szünetel az iskola, kötni hivat vak; s a honatyák büszkén ma- méltó dolog-e, hogy ezeket a gyűléseket szünetel a politika, s a ki teheti nyaralni tathatnak az ez évben, ez ülésszakban ki- többnyire oly vidékeken tartják, — a hol megy, valami üde, friss helyre, — otthon fejtett tevékenységükre, » maguk is meg- nemzetiségek laknak; nem hisszük, hogy hagyja gondjait (ha lehet) s csöndes nyu- elégedhetnek vele Az ország pedig, a a nem- tiszta magyar vidéken, a hol a refornya-galomban fha nem szereti az~ ördög bibliá* | zet e tevékenység áldásos hatásait csak vaslatokat más szempontból fogják M,— ját) hűse! valahol, a hol szebb a rózsa, — később fogják érezni, mikor majd az elfő- ilyen tüntetéseket rendezhetnének az emli-tisztább a patak s zengöbbek a dalok, — gadott javaslatok szentesítést nyernek, és tett főurak, mert a vallásos magyar ember mint odahaza. azok törvényerőre emelkednek. Ép azért,! tudja jól, hogy megférnek esek a javaaia- Jől teszi, ha teszi, — s bizonyára jól is habar nem szabad az oly mozgalmat ki- tok a dogma mellett is, a hogy valláser-esik neki, a mint jól esnék sok embernek i csinyelnüak, s csak sajnálnunk lehet, — a köicsi hátránynyal nem fog járni ások még, a ki nem teheti, mert az embereknek | szellemek ily megtévedését, a kátholikus gyü-; életbeléptetése. nagyon csekély m, aki még ed lésektől, melyek elsejét ismét nemrég «n A gyűlést rendező főurak tehát igen ha» digelé vagy elég nagy gazdagsággal, vagy I dezték az ismeretes két főúri rendező, — lyesen cselekednének, hogyha a íöid népét ha ez nincs, elég nagy könnyelműséggel bir, nem kell tartani Az imént lefolyt pozsonyi éppen ebben a reája nézve saorgue mutu hogy a maga részére, szentélyére költsön | kath nagygyűlést talán maguknak a főúri kaidőben hagynák békében, s ne agitálná egy pár száz forintflt, ha erre okvetlenül rendezőknek Ss kinyitotta ismét a szemét, nak oly javaslat ellen, melyet képviselő- 4a-szüksége nincs. De most má: sokkal köny- s megmutatta, hogy oly tűzzel játszanak, főrendiház elfogadtak s mely bizonyára tflr-nyebben megy az, mint csak még egy ne- mely esetleg egészen másutt emészthet, — vénynyé fog válni. Nincs könnyebb, mint gyed századdal előbb; a forgalmi eszkö- mint a bol az céloztatok. Nagy eclalvali az amúgy is (majdnem minden ok oétkOl) tok hatalmas fejlődése} távolabbi nyaraló J történik mindig, sokan jönnek össze,a mint! elégedetlen nemzetiségeket a magyal állani helyeket is közelebb hozott, a az emberi > a lapok írják Pozsonyban 10000 ember ellen felizgatni, előttük a magyar állam-asa-élelmesség aj nyarald helyeket teremtett volt együtt, de furcsa világot vet a gyü- mét disereditálni, s oly tőrekvéeefcnet meg-közel is, a melyek kevés költséggel elérhe- j lésre magára, hogy a legnagyobb része as nyerni, melyeknek rosszul vagy egyoldalútok s legalább a nyaralásnak látszatat men-1 ősszegyülteknek tót és német volt, a kik lag felfogott dogmatikus szempontból egyelik meg, ha kényelem tekintetében nagyon I azokat a dolgokat, melyeket ott a gyűlésen nesen károsak, veszedelmesek Örüljünk szívből, hogy a magyar parlament ez utolsó ülésszakban ily nagym- is primitívek még. Váljék egészségükre: megbeszéltek, s melyekről szónokoltak, — mindazoknak, a kik felhasználják. j nem Is igen értik. 8 mi célja van tulaj A magyar parlament is befejezte műkő-, donképpen e gyűléseknek, mikor eltekintve j básu tevékenységet fejthetett ki, mety mél-dését s a bonatyák szünetre mentek haza, a képviselőház imposans majoritásától, a (tán (elkeltette az európai kontinens bámu-egy nagy fontosságú, következményeiben I főrendiház is elfogadta a házassági tör- j latit, s mely a világ liberális elemeit OrOm-meg nem mérbető ülésszak után. MióU ujaJib i vényiavaslatót A magyar áltiunTégységjmet töltötte el TtfJlt örüljünk a kivívott A „ZALA" tárcája. Ax első ébredés. — A ,7, Á L i" iri a • 11 iártája. — Ébergényi Esztikét haza hozták a zárdából. Isteniéit! lányka volt. Nagyon szeretett imádkozni A kedves nővérek szivébe vésték, hogy óvatos legyen az életben, őrizkedjék a kísértésektől s mindenkor esak istenes könyveket olvasson. Hogy pedig biztos tájékozottsága legyen, fül is írták neki egy kin köaweeskébe azokat az istentelen könyveket, amiktál a jóneveléső lánykáknak mindenek fölött tartózkodniok keü. Esztike nagyon szerelett olvasni a kíváncsian ment anyja oívsaóasztalához, hogy kiválasszon így könyvet. Elhsiváayalt éa megrázkódott, mintha as embermartalékra lené, láthatatlan OrdOg érintésit érezte voiaa. Azok a könyvek mind benne voltak az istentelen könyvek lajstromában. Keresztet vetett magára s borzadva menekült a kisértetek elöl. Megkönnyebbülten léfekzett, mikor ktnn volt a kertben aa ártatlaaaJ mooolygó virágok, a vidáman emeeergö madarak társaságában. Ott meghúzódott a lagaaban és átlátszó kóiebér kezeit imára kaksolva, agy Bit, mint egy Imádkozás közben szoborrá merevült madonna. Valami khnotrabatallzn édes-kínos rfgj szállta meg: élvonalai a világtól, as emberektél és vlsrn-mesni abba a csendes kolostori életbe, honnan I száműzve van minden rossz, bol az Iatenböa szálló imádságon kivll soba semmi vágy el nem ragadja a lelket . . . Ébergényi Aladár gazdag kereskedő volt, aki idejének legnagyobb részét otthonától távol töltötte. Lányát azért neveltetette zárdában, hogy váltásos, engedelmes, mintaaszony legyen belőle. Eszti egyetlen gyermeke volt és azt akarta, bogy az az ideál, mit ö ábrándosabb fiatat korában | alkotott saagáaak, ebben az egyetlen leányban \' testesüljön meg. Ebergényiné nem volt agyán egészen egy véle-| ményen férjével (mert kát akkoi nem is volt volna i asszony) hanem azért a zárdai nevelést ö is ! helyeselte. Arra as eredményre azonban egyik sem számított, bogy majd az ö kis bakisak lelkét annyira megragadja a zárdai élet Azért srindaketten nagy megdöbbenéssel álltak lányukkal szemben, mikor ez kijelentette, hogy ö visszakívánkozik a zárdai életbe; mert as t lelkét | ez a fény, ez a ragyogás, ez a zaj, ez a sok-sok üresség itt künn nagyon bántja. Ereasssék esak vissza az 6 kedves, megszeretett ko-| lostori csendjébe, ka azt nem akarják, bogy ángyon í boMogtalan leg/ta. I Ebergényiné magánkívül volt — Micsoda? — apáca akarsz lenni Esztikém ? I Itt hagynál bennünket, apádat éa engem, bogy | többé sohase láss bensőnket ? A Isáay nomoraan mosolygott — Mért né látnálak benneteket? Inkább éppen azért akarok visszamenni a szent falak közé, hogy egéssen as Istené és tiétek maradjak halálomig. Ébergényi homloka redőkbe hazódott Baaaaa. ! Mélyen szemébe nézett aa ártatlan teremtésnek Honnan todja ez as ártatlan, bimporsn lélek, hogy akkor marad Igazán esak a mienk, ha sántába megy és apáca len?! Ki mondta mánk? | — n tapasztalásnak melyik fekete könyvéből I olvasta ki, hogy n leány igazi rendeltetésíttek hódol meg, nem maradhat szüleié M j Azok az ártatlan áhítatos szemek nem árultak el semmit Ébergényi gondolkodott sokáig, azután Igy szólt t — Legyen a te akaratod saartat llnyonl Én ; beleegyezem, boey apáca légy. Előbb aaonbaa a próbaévet ki keli töltened. | A leány örömmnl ragadta még apja kasét, csókokká\' halmozta ei, — Jól van apám! Köszönöm, köszönöm. Mindjárt megkezdhetem a próbaévet, esak vigy viasza a kolostorból \' Ebergényiné közbelépett — Mit akarsz az istenért f Vissza akarod vitt! egyetlen lásysakat n kolostorba f — Nem. Miadkntten\'enalódtok, ha ast hiszitek, bogy én a próbaévet agy gondoltam. Esttinek a próbaévet itt kell kitölteni közöttünk. Ha agy év ■álra is az lesz as akarata, hogy apáca less, akkor én nem fogok aljába állani la aa éa akaratom. Est pedig Ébergényi olyan határozott hangán mondta, amely nem tirt tllenmonéáat Nagy-Kánizsa, vasárnap. Zala. 54. szám. (2. lap.) 1894. julius bó 8-|n. sikernek, de örömünk ne legyen káröröm, mert e hazában, minden honfiúnak buzgó tevékenységére van szükség. A honatyák padig a jól kiérdemelt pihenés idejében gyűjtsenek oj erőt az őszi ülésszakra, — melyre ujabb munka várja őket, —a haza üdvét, jólétét előmozdító munka_______ Balaton. Heine Henriknek ssük lett a német mellénye, mikor a magyar nevet hallotta. Hát még akkor mit érzett volna a Iftngeszü német költő, ha személyesen ismerte volna azt-az ezerszer szép országot, — melyet a neki oly rokonszenves magyar Európa szivében meghódította melynek örökké bájós királynője flt kedvenc költőjének választotta: ha ismerte volna a Tátra magasait a tengerszemekkel; az erdélyi havasokat, melyek mint valami ösvílágból nyúlnak az Uj korba , a magyar alföldet, egyhangú s mégis oly romantikus és csodásan vonzó pompájával és különösen a »magyar tengert* legendákkal körülszőtt, hegyek Által koszo-saorosott parijaiván TétaéiiRvüT ^Sftp aly szépen és gazdagon, érzelmesen és sziv-emelőn megénekelte volna a Balatont, mint a szép zöld Rajnát romantikus partjaival és mondákban gazdag bájaival Az idén korábban leereszkedett a tavaszi pompa, erre az áldott vizre mint m&skor és elbájokSvá tette a környéket; már május elején zöldült, hqjtott, virágzott minden erdő, minden mező, a földek tarkán kici- pezett a szépet és a jót a természetben karesők számára. — Ezt a második drága gyöngyét is a Balatonnak szorgalmasan csiszolták és kösaBrülték az utolsó évad vége óta szakavatott ékszermüvészek, hogy aj fn«zettekben, ragyogtassák, csilogtassák A kisebb nyaraló és üdülőhelyek némelyek a tó partjain lassan, de folyjon virágzanak és bizalommal tekintenek egy szép jövő elé, szintén sokat tettek a mult őszszel és az idei tavaszszal, hogy több és kényelmesebb lakást nyújt hasinak a vendégeknek az eddiginél. kenysége folytán mindig pontos csatlakozást tartanak fenn e vasút minden ide ér-kezS és tovább menő számos veaatául. A fürdőközönség szép számmal jön az üdülésnek és gyógyulásnak esekhez a forrásaihoz, de még mindig nem elég nagy számban. A vagyonos magyar világ, sajnos, még nem tudja eléggé, mily batneologiai kincset bír a magyar tengerbea Még mii-dik ezerek hordják a drága pénzüket külföldi fürdőkbe, dacára annak, hogy a B*ta-ton vize és gyónyerővel bíró fenékiszapja, valamint a balatonfüredi ásvány vízfürdők Sajnos, -r az egész,májusi varázs csak!épp annyit, vagy többet használnának ne* egy rövid tavaszi álom volt. A junius vihart zivatart hozott, zuhogott a hideg eső és isAélettén röpögött a romboló jeg, eF pusztítva, helyenkint végkép megsemmisítve a gyönge hajtásokat, sőt az erősebb kalászt is, melyeket a nap kicsalt a földből* Ily körülmények közt többé nem lehetett szó a sok vendég állandó maradásáról, megíntvisszahuzódtalTa Városba, hogy az idén is majd csak a rendes évadra térjenek vissza. \' Most io4r;itt yan st az évad és valóban pompás idővel köszöntött be. — Á juniusi pusztítást mintha csak ^eltörölték volna, — a legcsekélyebb nyomot sem hagyta maga után, amely emlékeztetne örült garázdálkodására. A földeken hatalmas kévékben, sorba rakva fekszik az arany kalászos termés és a fűszeres vágott rendek—gyógyító illattal töltik el a levegői A mezők virá- kik, mint a külföldi divatfürdök. Az olasz tavak, mélyek pedig csak a szépség vará-_ zsával bírnak, de gyógyerövel nem, a nyaraló villák majdnem magszakitás nélkül kötött koszorújával vannak körülfonva.; fél Európa oda vándorol nyaralni. Mért nem jön, egy negyed, nem, csak egy tized, egy század része a Balatonhoz, melynek már kípárolgásatls üdítenek és ifjitnak, mely nek vízmedencéje pedig valóságos és igazi gyógykut százféle betegség él kórság, de különösen a móriam -föbategség-U az. ida*. gesséjg ellen?? Bécsbe? Nem. A szép császárváros a tslaő Dana mellett még mindig ezer bájjal bír n idegenre nézve, aki iile|te már kedélyes élvezeteit, melyeket felhalmozott műkincseiben tanait meg ismerni. Csakhogy ennnek at idegennek nem atabad magyarnak lennie, zsidó vallása magyarnak meg éppen nem ; mert ezzel szemben a mai Béeabee vége a kedé-lyenignek és érvényesül a külvárosi naob minden gokkal vannak ékesítve szépen és gazda-comázták magukat, mint különben csak|gon,\'szinesen, —mint a legmüvésziesebben júniusban. Balaton-Füreden az okos papi i készitett keleti szőnyeg. A ligetekben a tol-, . vezetés tökéletesen befejezte ^a sokféle, — las énekesek tartják gyűléseiket, a fák sűrű | őr*™**!* & aljaaaága, melyet a Taalfe-kormány helyreállítási és na- lombjai hűs Árnyékot adnak, a ^balatonfü-gyobbitáS! építkezést, — melyet az utolsó redi kis fenyves erdő duzzad az üde gyanta- ieni ,em, amely mob az öeeaee külvárosi larOle-évad végén kezdett; egy nagy szálloda épi- illattól. Szállodák, vendéglők telje* hadiké- teket tehát ax egész osztrák székvárosnak négy-lését azonban, mely már a pince magast szenlétben állanak, a vezérkar mindenült | ötödrészét terrorista nralma alatt tartja is a lag kevéshbé eem 4rtózik -fütykösét * legelŐkeWbb belvárosi monnmentális épületekbe és behajítani, . — ~ ~ áhöt annák etöne a legmagasabb knltara és a Isg- A magyar tenger mrdőbet^ gyógy- és finomabb életmüvészet őrtornyai álltak, A buda- üdüI5helyein jó kezekben van az ember; peeti gabonakereskedők elbatárosták, is határo- a tavat a Balaton-tavi gőzhajózási társulat zatnkhoa lassanként egész Magyaroraaág töldbir- csinos gőzösei jól kiszámított menetren- tokoeaága és kereskedelme csatlakozik, hogy többé dekkel keresztül-kasul Hzélléhpn-hnsMtáhan Iuem litoí»^Ak m«« » bécsi magváaárt. Tökéletes , .. , J . , aeKKei KeresziuiKasui, szeiienen-nosszaban,; i k m Sanki sem kívánhatja, hogy oatadatoe angolos kényelemmel berendezett telepei* minden fontosabb pontot összekötve min- úrfiak puszta ndvariaaaágból agy hsazontalaaeág vei, erősen körülrajongott vonzópontot ké-!dez kikötővel és a déli vasút nagy elözé- végett idegen városba hordják a jé pénzüket, ahol ságán tul van, azonnal beszüntette, mert I éber, körültekintő, a szolgaszemélyzet fürgé, már várta az első vendégeket, — kiket a ügyes és alázatos, pompás idő ellenállhatlanul kicsalt, a leg- A magyar tenger fürdőben, gyógy- és vonzóbb üde helydere. Es jól számított se-regesen zarándokoltak a fűszeres letegö után epedő nagyvárosiak a Balaton gyöngyéhez. — Siófok is, pompás korszerű és Anya éa leány séma tiwtelettel bsjoltak meg előUe. • • a Még nem telt egy év, mikor Ebergényi Eazti kisirt asemekkel búcsúzott szüleitől. A terraaa elCtt állott a gyönyörű fogat, a tobor sékolé fekete ménekkel. Olyan kinoa volt a búcsúzás. Még a magán aralkodni tudó apa szemeibe is kőnyek szivárogtak. Eszti halvány volt s merengő szemeivel mintha egyre a jövendő rejtelmeibe akart volna tekinteni. zlbergényinek magsaik is terhére volt már es a túlságosan érzékeny búcsúzás. — Vessetek már véget a hossza* bnesnxásnak! Pár hét mnlva agy i« viszontlátjuk egymást Isten veled lányom a visaoatlátásig! Vidám arcot tétetve, még egyszer megcsókolta leányát. A fogat elrobogott a a szülők a terraszról né* mán kitérték tekintetűkkel, mig el nem födte a távoL Ebergényiné nagyot sóhajtott — Még ez a búcsúzás ia olyan kinoa volt Hátha apáeának ment volna.. . , Bizonyára tt it megkönnyebbültél kedvet olva-tém, hogy Ebergéaytaé mama szavaiból megtudtad\' hogy Eazti nem apáeának ment. Hogy teljesen megnyugodjál, azt ia megmondom tehát, hogy uászutazásra ment férjével; Csendes Jenövei. > vst Eletéaek ezlel a fejezetével aztán végestünk volaa is, ha aaaaoayok sem volnának a világon, akiktől jaj ba iok ét fttrt áldilt lápoft én, hal el nem mondanám, hogy hogyan szövődött ez a parti? Hogyan jathatott a szivébe férfi ennek a kis ártatlan asentaek, a ki a jé Istenen kivül sem-1 miféle ismeretlennel nem akart megbsrátkosni ?, Na és az eleő és legfontosabb asszonyi kérdés hogy a parti alapoaan megbírálható legyen, as, hogy ki volt az a Caendea Jenő ? Most következnek az elmaradhatailaa ajk-bigyeaztéstk. .... Caendea Jenő az Ebergényibáz üzletvezetője volt Rendkívül szorgalmas, tehetséges és beesü-letes fiatalember, aki pedig pár évi működése alatt már szép kia Összeget takarított meg a maga számára ia. Ebergényi papa ennek a fiatal tehetségea embernek szánta az 6 egyetlen leányát s ugy gondolkodott, hogy ss a bizonyos próba-esztendő éppen elég idő leaz arra, hogy a nap-nap ntáa találkozó fiatal szivek a szerelem „kétazerzettője" sserint elmaradhatatlannl föllángoljanak. kjL dolog azonban kissé bajosan ment, mert az apáeának kéasülö Esztike s as üzleti könyvek mellett a lagyáaig hideggé lett Caendea Jenő között nagy differencia volt. Ebergéayi azonban nem azért volt nagy Ötletember, non a differenciákkal űe tudott volna számoloi. * Fél évi eredménytelenség után egyszer igy szólt feleségéhöz: — Te mama! — már egyszer mondtam neked, hogy Esztikét csendesnek szántam. Neked se volt ellene kifogásod.^ —— Nem Most tlaet. — De lásd, es a dolog kissé nagyon vontatottan megy. A próbaév letelik ée megéljük, hogy ez a leány apácának megy. — Isten öriasea! — Igen. De ha ezt nem akarjak, akkor valahogy siettetni kell est a dolgot. Talán aagyon ia hideg, Emiért lehet Esstike. ... Te okos asszony vagy; már magad ia túlestél as Uyta dolgokon; ébreesd föl okos módon est a mi kia ssentflnket I Ebergényi mama mindjárt fölkereste E útikét — Mivel mnlatss aranyos leányon? Ugy-e sokszor unatkozol? Hjah, bizony én it csat igy voltam láaykoronbaa. Ea is egyetlen láay voltam. Sokasor agy elnéstem a papát még a mamát, hogy milyea szépen, boldogan elbeszélgettek egymással. Aztán agy el-eigoadoitam, hogy eeak nekem ia ákadnf egy beesélgétö pajtásom. Akadt is. A jo Istea hozzánk hosta atyádat, mageaerai-tttk egymást Es most te is láthatod, hogy milyaC* boldogok vágynák. Milyen ünnep as nekem, ka egy-egy hojseáob átázásból hazajön atyád I — Az iga£ hogy mikor apád aiaes itthon, agy élek, mint valami apáea; de hát az as apáeaaág még ia jobb, mintha valami kolostorban kellene apá-cáakodnom Nem vágyódol te Is Ilyen apáeaaág ntáa ? — Ugyan mama, itzen. én igazi apáea akarok lenni, kolotlorba akarok menni — Na bisony édes lányom, azt kár volaa tenned. Olyan apáea lehetaa te itt a mi hátunk* ban is, mint a kívánat, csak menj térj hőt. — ío» - féijböz? Iszsn Maki se kért. Nagy-Kanina, vasárnap. Zala. SÍ szám. (8. lap.) 1814. I alias b<J 8-án. • legdurvább tértétek ellen nineeenek megvédve i ugys.ólván a bórík sem biztos. Mert ne ámítsuk magunkat: * magvasárok kezdettől fogra nélkülözték a képeetéget feladatok tel jeti téléhez ée hogy mint iatézmény mélyebb gyökeret Verjenek t kereskedővilág szokániba, ét ma már határozottan túlélték munkát. Néhány napnál boaazabb időre, Tigyie a meddig ai illető kereekedelmi központban a gabona-eladók éa mők nagy Ossze-teregléte tartott, aoka tem rolt képet egy mag-rátár a gaboaaárakat megszabni. Ezeket kizárólag a világforgalmi kínálat át kemlet közt léteső vitzony tzabályozza, ée pedig napról-napra, hogy ne mondjak: óráról-órára, amiat /z különben a villamos aodrony ét kábeltetegráf korában egét zen természetes. Beszélték ét jól értéiültnek tartott helyről irtok is, hogy Wnrmbrand grof osztrák kereskedelmi miaiastes Igea magharigadett a magyar fttldbir-tokosok és gabonskercskedők strike-ia miatt s épp raért mindent elkövetett, hogy lehetőleg meg akadályozta, vagy legalább késleltesse s korona előleges beleegyezését t Lakács Béla kereskedelmi ■iaiester által eléje tcrjcntett törvényjavatlatot illetőleg a magyar folyam éa tengerhajózási társaság tárgyában. Az osztrák sajtóiroda cáfoló áppárátusa igen lármás kelepeléssel iparkodott leszavazni ezt a feltevési, ds s nélkül, hogy like-rÍDt volna neki azt teljesen elhallgattatni. Legyen azonban bármint, egy bizonyon ée kétségtelen: az s lajlalanttl, de annjtt in tanai vek bea termé-kenyebbeo él eredmény énbbea működő nagy taleatnm, amely miudig éber izemmel őrzi, ápolja éa fqlenti Magyaroriiág kőigazdaaági érdekeit, soka sem lépte át feldkto álláaáaak jog- és hatáskörét, hazája részére soha sem igényelt aűuit, mint smi joggal megilleti. A asgysiabásn magyar gőzhajóiéi megalapításával Lukács Béhr aem követ már célt,\'mint azt hogy a magyar állam larilafensőségét. ne cssk szárszóé, hanem vizén is, különőeen a Dunán, azon a hatalmai vizi ntou, melyet Migyarorizág folyton nigy költeécgel tart fenn, tisztogat, mélyít ée szabályoz, — érvényesítse, hogy a magyar lorgalmiügy szervezetében ne maradjon nyitva egy tátongó flr, melyen át ai oly kitűnően fogalmaion tarifapolitika előnyeinek letemea része valóeággal a vitbe folynék. Lám a Vstktpu felrohbanásávsl Magyarország as egéss vüág vereaaye előtt megnyitja hatalmas Danáját. Nem lenne rettenetes igazságtalasság és őrültség azt követelni, hogy még ebből a versenyből ia kizárja magát ée ezzel kiazámithatlan: ériékfl kőigazdaaági éraeiaket adjon fal. Lakán kereekedelmi mintatér és azjk az előkelő magyar bankok, melyek eme hazafias vállalat inanniro-sáaára vállalkoztak, távol vannak attól, hogy el-lenséges érzelmek által vezetteeeék magukat a feleitkeli, bogy a legnagyobb magyar volt a Dana-gösbajózási tára. alapitója ét ha a iárssaág azóta meeaze eltért ie Széchényi István eredeti koncepciójától, a kegyelet alapítójának és első szervezőjének feledhetlen neve iránt sohs sem fog elmarni. Pense, hs Bécsből Caoossát akarnak azámankra cmnálai, akkor Bécsbe ugyan nem megyünk, ba nem berendezkedünk itthon, s^ját szükségletünk és erőnk szériát — Ami pedig a gabonaváeárt illeti, hogy visszatérünk rá, hogy ha ott, ae adja Isten I járvány uralkodnék, kiváuhataák-e, bogy elmenjünkoda a vásárra ? Bizony nem. Noa hát, i nyíltan és szemtelenül Magyarország ellen tajtékzó póruralom, mely Bécset jeleoleg terrorizálja, kevésbbé borzasztó, mint s kolera és pestis?. JUkoáliciós kormány, m\'ely.\'yel szemben sma cső-cselékpárt határozottan ellenséges, a legelkeseredettebb oppozicióbtn áll, esináljon rendet, skkor aztán Idegenek n mehetnek ndt, a BőteoTvíiso-nyok kőit nem. HÍREK. Mtgytrorazágtól ennek legeeekélyebb hibája nélkül elidegenedett Dunsgözhsjózási társaság ellen: itt nem akarnak mást, mint Magyarorazáguak használni ét ienkTeem gondol arrt, hogy másnak ktet okozzon. Különösen Magyarország toka sem — Kossuth orvosa Isgj-Ksalzséa Dr. Beme Amaux, Kossuth egykori órVOáá Brí-m Pietro jelenleg Nsgy-Kanizsán tartózkodó olatz nyelvmesternek levelet irt, melybeo tudatá, bogy nemsokára Kanizsára jön, hogy köselebbröl mégis mer kedhessék azon város lakosságával, mely a nagy hazafi iránt oly kiváló módon ayilvánita kigyalatát. A levélhez, melyet Ambrotovict Ls|oe Koaanth unokaőetete kézbesített Briviónak mellékelve volt dr. Btsso arcképe is. — Hlaevezés. A pénzügyminiszter Pápty József sdóhivatali ellenőrt a tapolcai adóhivatalhoz a dó pénztárossá nevezte ti. — Vitvezeték Hűaaegen. Sümeg vároa életében messze kihaló terv áll a megvalósulás stádÍQtnibin. — Mint levelezőnk jelenti, — a város már régebben elhatározta a vizvszeték létesítését. As előmunkálatok befejezése után most a viz vei ék elkészítődére kiírja a pályázatot. — Törzstiszti tsaMyamskst szándékozik a hadügyi kormány öt hadtsst székhelyén felálliiani. £ tanfolyamok télévre terjednek és as a céljuk, bogy a kapitányok magssabb kiképzésben részesülvén, törzstiszti jelöltségre aa-pii alhassanak. Ds nemcsak kspitáayok, hanem idősebb lőhadnagyok is részt vehetnének s tan folyamban, melyek vizsgáiegvultsl kspilányí vias gálatok lennének. A magasabb oél az, hogy már azázadparanesnoknak ia olyanokat nevessenek ki, akiit alkalmsuk a zászlóalj vezetésére. A tanfolyam tanárai lesznek t minden fegyver-nemből egy-egy törzstiszt, ezonkivfil egy törzstiszt a vezérkarból. A tanfolyam hallgatói minden saolgálsttól mentesek lesznsk ; de a tanfolyam végzése eemmi befolyással sem lesz a hallgatók jövsndö előléptetésére nésvs. Még ninos megállapítva. hogy hány hallgatója legyen egy hadlett tanfolyamának hanem, — a mint a Keichsweltr értestUp T kapitányok ti lőhadnagyok eaven^ számban fognak fül vétetni. — Nem I — persze hogy nem I De hát próbáld meg eeak : mosd ugy félig tréfákéi, félig igdsáa Csendes írnak, hogy lemond tál esándékodró., nem lées apáca. Majd meglátod: mi lees akkori Asaap este beszélgetés a tán, mikor Csendet távon! akart, Entike megállította i mosolyogva igy szólt; * » \' — Igaz ni, valami újságot elfeledtem megmondani. Nem leetek ám apáca. Caendn a meglepetét ét OrOm némaaágávai állott meg Eesti előtt, majd megragadt a kezét. — Igaz ez Eszti kisawzony ? Vagy csak tréfál ? — Igaz, igaz. — Mi inditoita rá, bogy lemond náadékáról ? — Mama azt mondja, hogy ebben a házban, itiboa ia lehetek éa apáca; na féijhőz megyek, itt kt csendben át lehet beezélgetai az életei valakivel. — Éi Eesti kinmoay kivel fogja átbeszélgetni az életet ? — Kivel ? latsa tudja, Steret ön velem beezél-gatni ? — Ea? — én? - én? Eszti kisauzony? Utolsó Isheletemig. — Lássa, én ((nnel szintén beszélgetek. Csendes újra megragadta Eszti kesét éa meg- eiékolta olyan drámai hévvel, ahogy eeak egy üzletvezetőtől telett. — Köszönöm, köszönöm, köszönöm I Azután roksnt egyenesen abfiróba Ebergényihös. Egy bét mnlva már megtörtént u eljegyzés Egy tónap múlva u nküvőa ia taleetek. . Moet náizatazáeon vannak. Egy hónap malva megérkeztek a náazatazásból. Ebcrgényi Esztinek kslvány arcát átverte a pír Szemei ragyogtak. Az égbe vágyó áhítat sugarát vslsmi mindennapibb fény váltotta föl; valami álomra Trtvő alkonyi angár az neregyéjeuka tűn-dór világából. Boldogan rOpOlt apja ée anyja karjai közé, mintha eeak az égből szállott volna le: lelke, ezive televolt még a földet menye rszággá varázsoló gyönyörűségek emlékével. Anja átkarolta leáayát éa eeendn suttogó hangon kérdezte: — No kii spáeám, mikor menjünk koloetorba? — Soha apám, soha I Mikor azt mondtam, előttem csak álom volt az élet, nem Ismertem, Föl-ébredtem. Ah ébren sokkal szebb ss élei Est enk agy suttogta, hogy meg ne hallja az, aki ott állt mögötte, ui öt elsőbben folébren telte. Tál volt areleőt boldog ébredéeeo. — Battkayaé Keenth Lajaa e hé b-éa városunkba érkezett éa aaombat reggelig viaééfs vólt Bsbocbsy polgármnieroek, tiaak asjévsl rokontágben áiL Pénteken a polgármester á* ennek caaládja kíséretében a várost «n kosszább aétát toll. A köaönaég azonban nem íassarto fai Koesuth Lajos öolaláldoséaa ápoló aOvárét, aaart különben a darák tsamaa asm ssabatfslt volaa meg a lelkes óvatíók egén kaimaaátOL — Qrét Cseksales Káért aa oraságos vörös ksrent-enlet elnöke e hó 18-áa dálatán varosunkba érkesik ét réeat vess a vörö < kereszt egylet ftókjs által n alkalenbOi tartandó választmányi ülésén. — Tüaaifél Jakllsaas Légráéts. Lég rádi leveleaőnk irja: E hó alsóén féayas sí kerrel ünnepeltetett meg s légrádi öak. tűzoltó-egylet 10 évi jubeünma óriási közönség rén1— vétéíe mellett. Az impozáns és megható nép la nepély reggel 6 órakor a légrádi Ónk. tűzoltó egylet zenekarának ébresztőjévsl és taraezk 10-vénkkel vette kesdetéf, amelyet 9 órakor ttanspi nagy min követett a légrádi rk. templomban ahova a városháza udvaráról vonult az listsi díszmenet élte Draskovic* Margit. Hirsehl Panka Andrások Máriska, Koprtoaik Jossfa, OeM-schmiedi Gizella, Hersncaios Mariska, Friedfaid Clementina, Draakovich Jolán, Wortmaaa Ilona, Kuamies Etel, Amtmann Irán, Hirsehl Olga, Spátaér Séta, Mittner Clemernina, Friedfaid Mái rí a, Grünteld Irén, Kantéin Vilma, Soivágyi Erssiks. Herezer Jeasta, QrlahU Itass, Neuamger Herj min és Breuer Malvin légrádi hölgyek mint fce-eaorut leányokkal e megjelent vidéki egy Ittak képviselőivel. Tizsnegy órakor a disagylléa /él 12 órakor pedig a lóévsí ssolgáli tűzoltóknak a 10 évn éremmel való Isldissittos kivetkezett a nem háromság, téren falállitott csinos tribftnéai ahol líi Gadó Mátyás plébános egyL elnök és Kováts Gyala kijaO egyleti főparaacaook baná-det intézett a kitüntetettekhez elismerésüket fejesvén ti, a már kitöltött 10 évi busgO mékO-gésükért s lelkesítették a jövendő 10 évi eaoigá-latra. Kitűntetve lettak : Friedfeld Henrik alpa-rancsnok, Markovin Ktreacz máaaó parancsnok, Goldschmied József saivaityns parancsnok, Ft-csíió József, KrampeczJóssal smvsttyn alÚsztak, Ferenozy Kazimer a. tiszt, Sehwars Ádám dohos Oomica Mihály klrtőa, Puklavecz Farencz, Dia-hoff Ferenos. Sénzi öyörgy és Ta«r Bálint tűs oltók és Góldaehmiedt Fülöp stylsti pénztárom A délelőtti ünnapaég a nagyvendéglőben magtar tartott társásebéddel végződött, délnláni grogra-möt pedig a légrádi őok. tüzóltóegyléinek a föléren megtartott nagynabása dlaagyakorlaia újította meg; amely a lehető legjobban glkerölt s a jelenvolt szomszéd egyletek képviselői síeltek is teljes megslágedéaikst éa dftséretőkat kifejezni a látottak és tapasztaltak felett. — Legimpozánsabb, de legutolsó réme volt a jnfcileum-haa aa este 6 órakor kezdődő tánc-mulatság a felső revi Itgetttmn, az igaaán gyöBTörtea elké-saított éa diaaitett mulató helyen. Dacaara a tár óriási aagyságának zsúfolásig volt köaOaaággal és hogy jól is mulatott, bizonysága volT a háűOi hajnali pír. — Uslamkllvlvtrstsy. Balaton-Fírsdso — mint levetaaOnk irja — a hó li-től 15-éig nagy galamblővO-vnaeny len. Dijak leesnek i megnyitó-díj 60U korona, Erdődy-dlj 1600 korona, dhaoyi handicap 800 korosa, nagy haadioap 1600 korona, Ugyaaekkor tartják a Stefánia Yaokl-Egynűlet közgyűlését k — Oatályménékiég SMgssástttáts. A Magyar Államvasutak dunajobbparti taleáve-ntőeége — mint levelezőnk irja, — a hónap 1-jevei a sümegi osatálymárnőkaéget megszüntette s az eddig batáakőre alatt volt vonalakat a nlaegsraaégi osztálymérnökaéghez ontotta ka. — Merstkiéslml laasaseh tltsgála, A aagy-kanizaái Kfrsabsdők társulata áltu M-lartott kéto-ziálya, alsófokú kereskedelmi Isko-, Iában, méta iJu>/Samu igazgató tanár éa Krá-mtr Lajoetaflfíó vezetése alatt áll vasárnap valtak a sárvingák. A növendékek főleg a aaán-tanban és könyvvitelben taunaitottak nép előmeneteli. Szorgalom éa Jó sáagavmlalért agyagy arany jatalombaa részesültek Horváth István, Ginser Jenő, Kapperi Zsigmood IL ont, Frank Lajos, fimeufeld Mikn éa Dcnássy László 1-sö oeatalyjz tanulik/ — Ryárl Uácvitsiesi. A wffkmmmm katonai hadadyán-t^y^im^in juliaa hó 16-áa nját árva és segélyalap! javára a Polgári Kgy let kerthelyiaégéhea (kadvasOUaa idl eaetaa a Nagy-Kánizsa, vasárnap. Zala. 54. szám. (4. lap.) 1894. julius bó 8-|n. nagyteremben) krtiremüködéne Horváth Lsoai jelet mellett jótékonyáéin njáriláim\'galmai rendet. Kezdete ette Ö árakor. Belépti díj személyenkint 50 kr. Családjegy (3 személyre) 1 frt K0 kr. Felülfizetéaek köezö-aettel fogsdiatnak éa hírlspilag nyugtáalatnak Belépti jegyek a péazláraál válthatók. A meg-hívó másra át nem rnháabaló és kívánatra e\'ő-j matatandó. * i ■ — — álksl|es4s J)r. Otília Béla nagykani-aaai kir. tőrrényazéki aljegyző a budapesti ke-rssfcedafaai éa vállótttrvényaaékhea hel festetett át. á távozó kir. 1 aljegyző rövid ijttJéie alatt inklli|tntiájávsl és azerény fellépésével ál\'alá-noa rokonszenvre tett aaert. Távoztál körílnk-ből őszintén sajnáljuk.\' — l«j|IIvánoa kimutatás A jun. hó 24-én tartott műkedvelői előadáson lelü\'fizettek :jfay-fartb Gynla 1 frt,\' Prezlmtyer N.60 kr.vXorói Karoly Ralfoer Teréz 50-60 kit Tersz\'enyák Bódog 20 kr, Nagy Károly 10 kr. összesen 2 Irt 90 kr. — Positiv eredmény: 30 frt deficit. aenekara kiváltképen a szép nemnél. Hány jó házasság dölt mint Homérbes. Schaksspere-hes as ó-iakoláaaJk zártkörű|már e csekély baj miatt tökéletesen rombal Sjse volt ő nagy kővetője, Dante, Miltoa, Twse iniudunnak daczára a_száj és fogak ápolása, melyek elhanyagolása e baj alapját képezi, o\'y gyakran azorittatik háttérbe. Nem mulaszthatjuk tehát el Dr. Popp cs. és kir. udvari fbgorvos (Bécs) anatherin-azájvisere ismételten felhívni a figyelmet. Kellemetlen saagu lehellet, rossz fogak, gyenge gyomor, hiányos emésztés amhz emberi bajok, mélyek fölött nsponkínt hallunk panaazt; egyetlen orvos sem tud egyelőre segíteni I A fogaknak rendet időben teljesített ápolása mindezen bajokat és még más ezeret nem enged létesülni. Az anatherín-szájviz gyakori és rendes hsszná- voliak a aaiy költők előtte. aöt Moore-t, Bácsit, Soott Wattért, Campelt is inkább szerette, miat a lákeistákat; Wodsvorlh-t albit; amit kfliSabaa megmagyaráz az 0 merész, eredetisége, gsniá-litása, tökélye a formában — a ások pongyolasága ; ö egy iroda\'mi átalakulás befejezője, határköve, amely • sül yedt, kort, a bágyadt sto* dórt, a költészet gépieseégét, a rideg iráiytt érdes verselést, mesterkéltséget a modem költészettel helyettesített!? Mscaulay szerint Byron aíspitotta a tó-iskolát a hivatkozik Childe, Háruld két atolaó éne- lala, melynek előállítási módját egyetlen tudomá- kére s Manfrédra, azok azonban nézetünk sze-nyos tekintély sein támadta még meg, (melyet ríni, mint romantikus, naturalistikns irányok kö-azonban hamis gyári jegy alatt\'gyakran utánoz- vetői a 18 ik azáaad korrekt költőivel merőbben nak;, eddigelé a legjobb, legczélszerübb és — al- [ ellentétben állottak, ép ngy mini amily ellenlét-kálmáZáiáöák hááZnoeságá folytán - legolcsóbb I Mü Atlötlák HeS a gálí»)ássikuso*tai DryflSf szer a fogak ép egészségben való tartására s min- "el, Popeés Johnsonnal, akik 3-an jelölik a Iraacia * ápelénlk tlsagá|a A vörös-kereszt egylet ápolónő tanulóinak vizsgáját megtartotta Bndapritf jz swa biialirff MtOtlsáf. fíilfÁUt\' — Dávidné és Linhur Tmre igaagató elnöklete alatt Vitsgásolf II\'világi és 2 szerzetes \' tanuló, kik közDl 4 igen jó, 6 jó és 3 kielégítő eredmény b utatott fél. igy mindezeket kinevezték próba ápolónőknek a aa Ejfssébet kórházba oaztották be őket. Ugyanez alkalommal tárgyalta a bizottság a most kezdődő betegápolónüí Jelfolyamra beérkezett folyamodásokat. Tüeiilfctfíi közül a bizottság esak ötöt talált alkalmasnak, igy léhát hát hely üresen maradt, a melyek elnyéréséért a vörös keresaNegylet igazgat óságához (IV., koronaherceg utca 2.) jul. hó végéig lehet lolyamod íí. — Feltilflsetéaek k lat utalása. A nagykanizem ípawa iljusdg folyó hó 1-éu tartolt mulatsága alkalmával ielBlfizetni szíveskedtek; Kasztner Jáaos 2 forint, Szépe Boldizsár 1 irt 50 kr. líerkly Jánoa, Sável János, Oláh István, Vstésy Mihály, Sölélormos Géza, Dr. Mayer Fe-roncs, Belas Lajos, Halvaz Frigyes, Bell János I(j. Samu Jósaef, Tivoli Jánoa, ifi. Wsjdita Jó-zssf és Hsláu Elek l-l Irtot. Focht Jskab I frt 20 kr. — Boros Imrs Prealmajer N. Ozv. Háfnerné, 80—80 kr. Kovács Mihály vasqti kalauz KutisN. mozdonyvezető, Weitmann N. Mii den, bennük mélyen gyökeredző betegségnek, a lehetőség határain belül való elenyéaztetésére. Azonban nem egyedül logainkat tartjuk meg azoknak szabályszerű tisztogatása által az anatherín-az egéaz emberi szervezet, melynek yes részel legnorgosabbőnzekönetésben állanak egymással, szintén iljabbodbi fog, ha e viz merevséget, amelyet Jonug, Thomson Smollet, Sterne, Goldsohmiib, Glver, Gray, Chaterton éa C\'iwper döntötték meg Scbakespeare Oaaiaa aa angol balladák föléleszlé.«e állal. £aek befejezését utolsó láncszemét képezi Byron, s alapítóját egy uj iskolának. Byron költészete azonban átcsap a modern használatát nem hagyjuk abban s ezt valódi ét- költészetbe, abba a modern költésaetbe, mely aa renddel egyesítve a testbe igabb erőt vezetünk, ami csuk akkor lehetséges, ha az étkek jól meg-rágva kerülnek a gyomorba. Mindezt biztosan eT-érjük, ha dr. Popp anatherin szájvízét, melynek egy uri- és nőitoilettben sem kellene hiányoznia, szabályszerűen és ideje korán használjuk, azért is lapunk olvasóinak tzuttal újból ajánljuk. G S A .RN 0 K Irodalomtörténeti rajs. — Jelesebb kutiők nyomán. — Irta.- Babosa L á a z I 6. (6-dik folytatás.) Byron erköleatana szerint nem szabadna sssnvedni setakinek e világon, mert az t íáj ö neki; nem szabadna fájdalomnak lenni, — tényi Sándor. Nagy JÍári, Rosenthal Jakab, Za- mart azt semmi öröm el nem osslatbatja; nem "»!\' —«J "W"\'"" um- kál Mihály,Blau Samu Fehér Pál, Stoeker An-•tal, dr. Szűcs Miklós Strém Pál, Unger Ullwann Elek, N. N., Fagyaa Lajos, Viola Kálmán,. Sölét-ormos György, Klemmer János, Ifj. Gertner Vilmos. Rom Fiigyes Knauaz Ferencz, Focht Jóstel, Harkányi József, Raczka Lajos, Schaprin-gsr Izsó 60—50 kr. Hergovica Ferencz, 40 kr. Ofeobeck Károly Morvsy János Turek Géza, - Korongi Pál, Nagy Józaef, Humbert Gusztáv, 90- 30 kr, Temko Jáoos, Hefler József, Szaube-; rsr Alajos Mitezky ~Samu, Pilcer Alberf^ ífj. Miltényi Sándor, Moger Igírácz, Tersztenyák Bódog 20- 20 kr. Weilér Albert, Klener János, Ifj, Topolics József 10—10 kr. Nemes célnnk ssives pártfogóinak háláa köszönetéi nyilvánítja a rendező bízottság. — Maasea eal •■sem. A derengő hsjnsl félhomályában vonult hazafelé agy kis csapat, vidáman tárgyalva as épen befejezett pompás mulatság résalsteit. Egy fiatal háaaspár lakása esett legelőbb aa uiba éa az urnő, a háziasszony egész asiveatégével invitálta be a többieket egy kla konyakra, amit nagy örömmel el ia fogadlak Hanem volt a társaságban egy idegen fiatal ember, akinek bogy-hogy nem, nem került, eddig alkalma bemutatni magát a vendéghívó úrhölgynek. Hogy a lehelő legrövidebben túlessék e kötele* udvariasságon, hirtelen odalép éa meghajtja magát: Nagysád kérem — bocsásson meg — éa Boros vsgyok. — Ah Istenem, feleli a kla menyecske elnevetve magát — bissen nem lesz aa semmit, ilyea jó mulatság után el lehet néanil * Orsss lea kit Kell táraulai A Buda pealea éa Bécsben ia képviseli Karaván cimü, legfslsöb helyen engedélyeseti orosz tea kiviteli láraoiat Mmkvában, mely Bécsben a néptáplálás és hadseregellátás- söréből rendezett nemaetközi kiállításban stép sikerrel rés/t veti, a jury egy hanga határosa alapján a nagy arany-bemmel lett kíttaietve. — á bÜJÖa lehellettöl bizonyára mindenik undorodik s mmdazonállal ntm ritkán fordul elö sssbsd elmúlni semmisek, különösen a jónak, mert az szenvedést okps; nem szabadna erös ér zelmekkel bírni, mert aki nagy érséeeket víks, ax nagy fájdalmat is fog érezni, s boldogtalanságot hordoz; erkölcstana tehát érté», szeretet, szerelem, UÉtvériaég, bumaniamus kifolyása, — msly -a világban nem lát mást, mint bareot a a létért s nemi ösztönt, sserelmet! Ezért mondjak mi azt, hogy ez nem peaaimismua — mert ez érzésen alapszik, de vtiágbánatl Ily kedélyt azonban nam saülheteit egyedül ...... . . r i * korszellem, ebes liuszájáru\'t maga a táfsadá wkkaaatáaeal vádoft-HorváttrtKsainár) UsiKt lom. A tárasdalom tette Byront Snhitlé,elbizakodottá. elkapotfá, midőn első költemény füzérét kiadta s ez égig emelte, őrültté, majdnem bujdosóvá, midőn annak kriticája megjeleni; bujdosóvá. világ és embergyűlölővé, midőn családi a erkölcsi élete miatt elítélte, s őrültté, midőn a Harold megjelenéae ntán saemilyiségét isteniiette élete igy folytonos találkotáaa a végleteknek ; a korszellem már végletek kösé dobta, hogy elnyelte, habzó hullámai kösé; a láraadalnm pedig himbálta, mintegy örvény, a bnvárt és igy lelt vele édes anyja is; ha a géniusról aal mondaték, hogy olt állt, a minden áldásba, mit a tündérek adtak, álkoaat vegyített, - édes anyja is azok közé a lühdérek kozé tartozott. >Néba majd megfojtá nyá|aakodáaaival, máakor meg nyomo-rékaágával sértegette.* Es tette Byront a kedélyét olyanná amelyben megvetés, lelkesülés, büsz-és zsarnokság fogamzottak meg; kora ifjúságiban már ellogta a bánat, mely az Örülésig volt képes felfokozni szenvedélyes lelkét, de azért vallási kételyei daeára ia érsé a hii szükségességét s bár megveté az embert, — szerette ss emberiségei, igy foglalta jelleme magában a legelleniéleaehb érzéseket és indulatokat; i ilyen költeményeinek alaphangja ia, telve gyűlölettel, sötétséggel a lénynyel, örömnél és búval, a róssák közt tövisekkel, bánattal és cserelemmel. Így fejthető meg ss a csudáimon talány is, bogy Byron télig ss Ó-, léiig aa qj iskolához tart csík, s ha a költészet régmagyires-leiei iránt nem érzett valavi nagy tiszteletet, eszményit egyesíti a valóval, mely anyagot marit mindenből, legyen az tudomány,, társaság, hír, mindenből aitít a 19-I1t százsa felmatatni k||Ma, a mely nam imádja csupán a klaesikus világ eszményiséféi, sem a romanlicua élet képzelem- éa ábrándvilágát, hanem lestáll a magasból g mindennapi élet körébe la á- felkeresi a nagyot, a szépet, a lelkesítőt, a becseset. A magára támaszkodó független sselUm, a Islks énnek a modem kSlUeutnek, anyagapedig a termi-istt és tilág összes tüneményt i eiemhtyt.___ Nincs eseiött elzárva sem a mull, sem a jelen, sem a jövő, asm égi, sem földi, kiszedi belőle tárgyát s elveti aat ami nem költészetre való s igy túra szüli a multat, megjeleníti a elénk varázsolja M ismeretlent, a aat a mi általános smberi, megmagyarázza. Eaen modern -költéssel, a romanticizmus áltat megtört hsgyományt a classiciamuai ismét feléleszti, de ál is alakítja s népiessé teszi. Es ez ax ismertető jele a modern költészetnek, átragyog Byron költészetén ia. CTalj tsiáas H i »»isft) TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Fel kő hit bíróságoktól leérkeztek. Lopás büntette miatt vádolt Tóth Miklós éa súlyos teati sértés vétségével vádolt Balassa János elleni bünügy a Curiától részben megváltoztató ítélettel. st. elleui bünügy a Curiától helybenhagyó Ítélettel. Zalamegye árvatárának — özv. Horváth Mi hályné at. ellőni pere a Curiától helybenhagyó ítélettel Íj. Fuohs György éa nejének — P.ánder János elleni pere a kir. táblától helybenhagyó ítélettel. Borstsni Annának — Szabó (birkás) Jóasat ellőni pere a kir. táblától helybenhagyó végzéssel. Mihalovics lutvájtojtttnk — a péti vasatkároa-\' aág elleni pere a z^táMátó) helybenhagyó ítélettel. Sebeatyén Ferencnek — Szerves József s neje elleni pero a kir. táblától helybenhagyó Ítélettel. Vinkó Imre atnak — Kerz\'narios Antal ellen* pere a kir. táblától réaaben megváltoztató ítélettel. Kreisler Miksának — Varga József elléni váltó paQ^rair. táblától megváltoztató végzéssel. Giergl Leopoldinának — Tiry Géza at el leni pere kir. a táblától helybenhagyó Ítélettel. Koaján György éa nejének — Babér János elleni pere a láblálöl réaaben megváltoztató ítélettel. Németh József Kapós felperesnek — Kis Salai József alperes elleni dere a láblátói helyben hagyó ítélettel. Nagy-Kánizsa, vasárnap._ JirééfelrfeágJios leérkezett ítéletek. ö*»rSuf4ooTÍc» Jánoaainak—líagy Jóaseí elleni pere t péesi kir. iiélO táblától helyben bagyve 111 i1 tél háiybenhagyva Zala. 54. szám. (5. lap.) 1894. julius bó 8-|n. Hlatkó Jáaoenak — Buaáa Laioa elleni ügyében beadott igény P*«t. a pécsi kir. itélé táblá- 8 Kováca Poterpács Ferenccnek — Vajda etika Antal elleni ügyben beadott igény pere a pécai kir. itélő táblától feloldva. Sulyoa tes\'i sértéssel vádölf Kelemen Ferenc és társai elleni ügyben at első bírósági ítélet a pécsi kir. Ítélő tábiától részben megváltóitatva. Súlyos testi sértéssel vádojt Takács -György elleai. bűnügyben az első bíróság ítélete a pécsi ( kir. itélő táblától helybenhagyva. L Közbiztonság elleni kibágáasaT vadolt Krém-fj HIRDETÉSEK. OOOOOOOI00 OfOOOOO( „HPWMRIA" országos magyar vajkivltell részvénytársaság értestti at. gazd-alcözöruBégret, q bogj irodáját " Badapeaten, Dalazlaáaz-ateza lí-tk azáai alatt ■agiyitotta k vajtaraaMan voaatkeaá Wjshaté-wktl eltogsJ k vajsaállltáai tunMtakil kot; a val átvétett tsasbu nak t. 4. ok WWW t-k kasét meg. ..........ISO- 4—1 xaimifivr tatkér]9k \'a w saaériritsthHftpBtTnl®— líbbl bojolootkoikre, mtri agy vajiormoMan ba-randonendfl tejgásdaaág fatasaralJea takiatattai-amir air Miksa elleni bOnűgyben az elaő bíróság ité-17 lete a pécsi kir. Caríálól helybenhagyva. V j,Y.itloit tSmagea aagraadalkokra legalább ti 8 Jogtalan alsajátitáa miatt vádolt Schmiedt János I 3 katat vaaa tg*nyW _ _ elleni bűnügyben aa elaő biróaág Ítélete a pécailO " T^^* kir. ítélő tábtatól helybenhagy va.—*-——- Vallás és közbiztonság miatt vádolt Sikötd András elleni bűnügyben at etső bíróság itéiete • pécsi kir. itétfrtáWától helybenhagyva. Lopás vétségével vádolt Kollárczik Anna éa társa elleni bűnügyben az első bíróság ítélete -a péesi kir. itélő tábláiéi helybenhagyva. Köanyü testi aértéaael vádolt Pádl Boti elleni ügyben az elaő bíróság itéíőte a pécsi kir. itélő táblától helybenhagyva. Beesűlétaéftéftéssel vádéit Pótlék Sánderné elleni bűnügyben aa elaő biróaag ítélete a péca kir. itélé tábláiéi helybenhagyva. O- - tármii isi- vagy írásbeli Mvilágkitámkkal i«g- \' láÉrMJMUiiil ■asl|élaak 0 A ,.Hungária" országos magyar vaj- § kiviteli réazvénytársaság Igszgatósága: WiAlU dikr L í, 1482.-1894. saám. Árvtíföai íiirűalwtíiij:—- \' A leiirt kiküldött kir. végrehajló az 1881. évi LX. L-c«. 102. §-a érteimében ezennel kőtbirré teui bogy a nagykaaitaei kir. járáabiróelc lOOé. és 1007-894. seáara végnéeeáliaf Oe\'darhmied Mikae *zombatB»lyi Iáim javára Kuff János ior pavári lakos ellen 16M trt 75 kr. tőke, ennek 1893. év október hé l.^nspjátél számítandó 6 aaáaalék kamatai éa eedi( összesen 48 In 40 kr. perköltség követelés" erejéig elrendeli kielé-I giiési végrehajtás alkalmával Bíróilag lefoglalt éa 1450 frlra becsült lovak, ökör, sertések éa egyebekből álló ingéaégok nyilvános árveréa utján eladatnak. Moly ájvóréoneh a 1188 1894 at kiktlldést rendelő végtéa folytán a helyszínén, vagyis Korpaváron alperes lakásén leendő eaakösiesére 18*4 Ik éri Jnilna hé lO-lk nag|áaak délután 4 éréja táridőül kilűaetik és ahhoi a venni atándé-| kozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy at érintett ingóságok ezen árvarésen, aa 1881. évi IX U-cs. 107. és 108. §-k érteimében P^Pm _ készpénzfizetés mellett, — a legtöbbet ígérőnek Q oinök. vasártfasgaid. \' QI becaáron alul is el fognak adatai. ftQOOnOIHOQQlQQOQOfin Az elárverezendő ingóságok vételára aa 1881. 80 t-cz. 108. g-ábaa megállapított felté-i ------ i telek szerint leat kiftaeteedö. Kelt Nagy-KanIzaán, 1891. évi junitu bó 20 ik napián. -TT-pr: BART8 GYÖftŰY, (186) kir. biréatgi végréEáito. Ház-eladás, Vasúti menetread Kanizsa állomás. Q Indulás 3 Érkezés »J> | Zuluiról | Kaaiaaára____ f I 3 I ■ I • f Í1 i p í c I I * £ 31 •: g 6 » j J | í | i f 3 | g -S | 3_ w U. ▼.1 4{4firrég|:|a. v: • 8 [-JHJI regg.\' t ■p jjsa. v.|2 861 d. u|hc. v. 121 59 3. ül §> fgy. v. 12 20 éjjel jst. v. 11122 éjjel I v. v. j 6 50 J este j v. v. 7:59 reg. DAfli st. v.l B Oójraggjsa. v. 3|42 regg. ŰCU Út. v. 2 06 d. u.fez. v. I 84 d u. Sat-Iván v. vJ 6 15 d. n. v. V. -8I04 regg. Bjl Béealaa. v, 12 46jéjjeTjst. v.;10; újesté Igí = « ty. v, 5 47 regglsz. v. 3\'lBO regg. n Ív. v. 10 — regg, s*. v. 1 39 d. n. ■S Ima, v.l 2 — d. u.jv. v. 8 44 este KOfl & \' jst. V. 12 16 j éjjel ky. v.J 12 j 10 éjjel ZT jlss. v., 4,67 reggJ *• I öTÍÓ regg. SE Barcs r ;0L. vnkT-126 d.- iS pz. v. 2 25 d. u. sz, v.\'II 34 éjjel. MuMg II I II I CSmo Ujváry Jozefa éa U váryTtfadár tulajdonát | - képező a nrtnmissai 2668; sz. tkvihwi4 802 b. hrst. alatt felvett ingatlan Nagy-Kanizsán a fS- utcára nitS emeletes, — á» a Kölcsey utasára n&B földszintéi házzal at 1894. évi augtutztus hó 2, napién d. e. 10 óralor a nagy-kanütsai kir. tör- vénvazék telekkönyvi helyinegében önkényt* dr. vtrée utján eladatik. Arveratni kívánók tartoznak 1600 forint o. é. bánatpénzt a fciliü\'döti kezéhez készpénzben vagr óvadékképea papírban l»t*nni. Bővebb felvilágosítással szolgál aa eladok még bízottja: l)r Haaier Jénán ügyvéd. A Hohter-féla TW. Oaptici mm* Horgony-Ptii-Eipeller alasvstáa alatt igaa jé hírnévnek timnd. Ezen "fUjdalomcsillapító biéSiaaélk vabmannvj köszvény, ceúz ia tagaagzatiahaa naavaéi qg*-aakaak aa atoa legyen ajteiólág emUkazetÍA hozva. Ezen tínktnra aárVévéta. elat l»|«i|bh*iMbS házizer (ttaliaoaaa kedvelt éa annáUogva már további uáaláan nem szornL CtaHty ára, üveganként 40 kr.. 70 kr vagy 1 l. 20 kr. vagyontalanoknak ia lakatévá tasai, aaaa MtünS háziasainak buraiak Baváaárik alkalmival a „Horgony" sMjagna Bgyalbndí ntánzatot adjaáak. mart M a vMa ~ allitott üvagek valódiak. Baa vaMdt Sban nem volna kapható, akkor fontol. * \' . ... ._ i .. ^ ^ k.. U u u. i mj —iái kya anay mamléab Török Jéaarf gyégjssei kibai juégyaaaikm # anay meaaláeboa" Prágában vagy r^ " -H Fetetöa aaarkeaaiő: Dr. LÓKÉ EMII. Laptulajdonos és kiadó: riDCHEL FÜLft P. NYILTTÉR.*) 1iaai>li| fi. (ca. kir. adrui aaállité) aelrwa-Dtn aaria»aa,>iliéf>ezaaéaléfcaafcU-kkám kécveüaatl máUit: Maa, fehér adaaa aalya—Stálakat aMaaklit éS krMI II fri S5 tarig poatabér k véeaiataa, aiaa. caikoa, kocaki-aott k -(l\'ttt1*-fc->. éaauaatet ath. (aialogy S40 _ *"\'kklal aűsMg k S000 klltabW saia aányalat-ba%.) Miaták pkkfeiéaMval kíldotaok. Bvajeaba da-aatt lovatokra 10 kim a lavaloaSlapokra 6 kros bályoj ragamkadé. tt) Hirdetmény. Nágy-Kanizsa város tanácsa részérdi közhírré tétetik, hogy mindazon adósók. kiknek évnegyedi adójak 3 írtnál nem több, — s igy Írásbeli felhívást nem kapnak — adótartozásaikat a folyó évi Il-ik negyedre esedékes részlettel együtt, ha még ex ideig be nem fizették, folyó hó 10-ig annálinkább fizessék be, mert a határidő lejárta után ellenük a II. fokú végrehajtás fog foganatosíttatni. Nagy-Kanizsán, 1894. julius. 2 ->*) Az ( rovatban ktalBttakirt aaa vállal btalkai(«< » aaark. A városi tan&ei. Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 54 szám. (6. lap.) 1894. július bó 8-án. ELSŐ NAGY-KANIZSAI —-- GÉP- és KüZAIIIOTAII, VAS és ÉRCZÖNTÓDE Nagy-Kanizsán. Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy h • I y k e a, t Caeagecyutrzábaa újonnan épült gépgyáruk ütemét megkezdtük. — Bátorkodunk alább felsorolt gyártmányainkat, melyeknek szakszerű és pontos kiviteléről a teljes jótállást elvállaljuk, a t. c. közönség becses figyelmébe ajánlani: Eortttri stabil gŐzgéfttk, OStmoMfonyok, gaadaaági éa iparvállalatokhoz, ftiiülpil ii jfihiHK-_• • ■ Sirtif éa *iritő btrtndtzések, Aspiratió-készülik, ElSmlegUSk, Közltimieek (Trennmieaiók), Gázkazánok a legjobb szerkezetben, Tipníiiutiti icéuülik, Viziartányok, Vaskémingek, MálttKbtrmdezésrk és wsliwfteaaá,---- OMpllgéptk, Ctépligéptk kézi «• járgánybajtásra, Járgányail, Szabadalmazott ,Tútr*" sonttS-giptk (legújabb szerkezetű), ■Darálók, «nortsolok, Szecska- it réparágó-giptk, Ekék Extirpálorok, Lókapák, halmotok, Hengerek és Boronák, valamint atlaésa-féle laidastgl g^pek é* ses-késék. Minden e szakmába vkgó, bármely javítások is a legrövidebb idö alatt a legjutányosabb áron elkészíttetnek. -96 Kiváló tisztelettel Hürscl^el Sde ós Ba.cJELra.cla.. ■mm Dr. Dreiszker József. HIDEGVIZ- GYÓGYINTÉZETE a uép éa kitt tekvéxfi K6a*eg városában I — Vasmegye — háromnegyed óra vasúttal SanmbethelytAl. — Rendszer a Prisnitz it Entipp. — Nyílva egész éven át. T«4Jm ellátási, I lakás vtakarával egjrltt hetenkint 25 frt. Proepectust ingyen éa bérmsetvs küld M lgas|stésá|. EirditÍMkotlS Fischel FUJöp SSCÍST Nagy-Kanizsán. s Sz-e keres József hagya-:tékához tartozó s a Bajza-utczában levő földszinti m készpénzül fizetés jmellett eladó! 153 1 Mf* Feltételek megtudhatók Dr. Saiiet hy Elemér, *ala-eger*xefi ügyvédnél. xiv^npppnpppppppp^ix 4 nUBAKMKH ^ AyengttU férflerönél kiváló izölgSlátot "leaa a ea. kir. szabadalmazott „galvnn-villám-készülék" Anhaaználaira orvosok által egész Európában melegén ajánlva. Velta tintr módszere. Leírás boríték alatt lO kr. levé\'iesy beküldése ellen. Kapható: Augssifold J.Mek-tro echnikuK *« oa. kir. szab. tulajdonosánál H 76 — B £ C M, I.. W ^ Hfhaiwtrawe IS a- W "\'—wrrA—1 t L mánaloa kavábsa ktsaátitt aytitfe kontomra: vsa aimaln taáoataal kasai, altiadat évi (alias hó 1-vat Ágoston Uottsehlig keresk. lörv. bejegyzett saját ezégem alatt Bada|M*t,lT. ktr. Vássl atna 4. s>*m in-, no- is spaigjUÉt atapitstiain, aelylyal Sornak MtaUabta t 1 jaUus tt-Sa IV., Váeai-utoaa e az. alaU „A Mandarinhoz" tett ipalu bavtkaa IV . Andrásay-ut 28 az. .Hong.Cong vároaához* Htuiiw eaif alatt ItkiakMiaSat Utóduk. Hidda «a álkaloaunal a^jwiaal Uiirúln, aUaoriat kSavsUaa a Úfttítilt kalytkkal s a kttttM logaMkaMbb cigalval folytatott I—illHilhila asaa UUsm b»lya»tb-lattataak, kotr l(*a tisztáit nvfltaask f j|j*a uaéatl • jobb ■lalitft árakkal wljSIkiawk, a lnjiMl>ail> árak ■állott, kiram aaaa —fttwlall btaalnnt, aolm htm tddlf la ailtattélaU—ls üafljta aüfam irfoMjaaá tanai aiaéaakar tll\'nk iInai Ina, — továbbra Is haatartwl tevállalaUawt szivoa pártfcftebsa ilsaaal>ial. XI váló UaauUitol GOTTSCHLIG ÁGOSTON I Itt- 1—t KSipoatl Iroda Váozl-ateza 4 az. Korneuburfi marha-táppor. lovak, marvassurka is Jakok tsáaára. Kgtea doboasa) 70 kr., — ftl éoboaaal ífi kr. él tv Ua a Ufttbb istálliban kaasaálatbaa, itváfyM-áayaáL rassz sassitteeél, valaaiat tshsaskaM s ts-(avttása ■ a ta|*MkSf*ssét ftkszása caálJáMl. VI latét: Ma femet Jiw otttrilt el. it kk. éa romio kir. udvari nál* Illó ktrfiletl t}*a-•aHtáiibaa Hinafraritas IMk a Ot- I asbbi védjegyr« tgyatni » i t»-Ulail halárait. | laa kiffjflxni Rwfada-ttlaKor-btlburgi marbfc- ! VaUál jalaáa*(- bao gyágyaar* tárakban te érofiaUkaál kaykaU. Eisele József HÉZ-, ÉHCZMŰ- ÉS OŐZKAZÁÜOYÁR y ^ cft BUDAPEST, V, Külső viczhút 138. SSSBB S^mP AJáatta maéara éa a aal klvetslmtayshasa SMf Maié saarasámak, S3 ■■ ■ ■tyJW^ káaatlékak. valamM hydrautlkuN uéRcenilé (épekkel ktttaéea tsrsaéssstt ftiráC binaely szerkezetű éa aagpágt gés-kaaáaak HálUtáaára, sslatagr alaéea ■áaaamé hsatativéwMÍwJáa, mlat tartályok, vasszerkezetek, ktméaysa stk. késittésére. Különlegességek: HtkwMtr féle sith iltoslm fMMaántk ^ 80 léfkftri használati fsunyomásia. \' n® seahaaáfteteyek. gépek. gSz- éa vízvezetékek számára paatasaa kéaalttetaek s azukbAI nyy raktár tar Wtt.T«yti«iiaf. nakw éa va>| teaatl gyéikstsaéiaéash ditllslwsrt s tegstátazavikWa af»aitteta»k Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kanisaán, 1894. 55. szám. Nagy-Kanizsa, 18f)4. julius 12-én. XXIII. évfolyam. luiküitMt: f JTJTJ « » Olhp-M* Ui. !d> latiam!1* t l*p aadlaai tWn Toaatkaaá ktalkataj. MrauUtUa Irraitk «ak l»»»H k»»«k btl fogad Utaak (L ZALA EtaééUvatal ytro«kA»-4pll»I IImM itUf kSayvkmafcaélaa. KLómrrtsi ASAI: Politikai és vegyes tartalmú lap. Ua ám tt feonu Fuám 6 korait IiQiUm I koroa« (8 1H - Kr.} (I M -It.í (1 in M krA Ciilrtuk HIMUt yImu. Efftt udm ára: 10 krajcár. Mktotmk jatáajwaa ■lalmmak. A Nagy-Kanizsai- és délzalai takarékpénztárak, a Kankegyezület, az Ipar- éa kereske- ~T.~ -delmi bank, a Nagy-kanizsai aegélyegylet-azővetkezet 4a a letenyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár és ierfőzöde r. LH hivatalos közlönyt. Megjelenik Sagy-KaaMa hstenklnt kétslar » vmmánafcp ém omütörtölcön. BHllléal, fiJuiat t Uflillilkw roMtkoiók rtnWI rsisp kSayv-kariak diaáW liSnUn. Városunk s az egészségügy. (?) Nagyon elfogultan kellene annak gondolkozni és Ítélni, ki városunk haladását be nem látná. Csak két évtized alatt is rendkívül so-J1\' kat haladtunk nemcsak kulturális tekintetben, hanem a város külső, csinosodását ik letőleg is. Ha. pedig a mostani állapotokat az ötven év előttiekkel összehasonlítjuk, — szinte bámulatosnak tetszenék e haladás, ha, kisebb időtartam alatt ttfrténik vala. Az utóbbi évtizedekben Nagy Kanizsán mindenki érette, hogy okvetlenül módokról, eszközökről kell gondoskodni, melyék itt az állandó fokozatos emelkedésnek biztos alapját vessék meg. Bizonyos lázas erővel nyúlt a város minden után, ami e tekintetben kedvező kilátásokat igért. — De más városoknak előnyei, talán szerencsésebb körülményei Nagy-Kanizsa elől elvitték mind azokat a dolgokat, — miktől mi határozottabb föllendülést reméltünk. Végre azután nálunk is megtalálták a haladás legbiztosabb módját: a városban meglevő tőke-erőnek a város fejlesztésére való fölhasználásában. A tőke-erő megmozdult s néhány év alatt, ime_/_ hatalmas gyárak emelkedtek, hogy a várost a& ön~-erőkifejtés utján vigyék folyton nagyobb emelkedik, amiről ötveh év előtt a mi jó öregeink aligha mertek volna álmodni. A város polgárainak eme haladást biztosító vállalkozásával szemben azonban folyton ujabb és ujabb igények merülnek föl, olyan igenyek, miknek kielégítését már á várostól, mint erkölcsi testülettől lehet és kell várnunk. így, — hogy cikkünk tul^jdonképeni tárgyára térjünk.— az egészségügyi viszonyokat illetőleg még sok tenni való van Nagy-Kanizsán. Mert a gyárak folytán beálló népesedéssel szemben nem maradhatunk meg aa eddigi állapotok mellett. — N.Kanizsa levegőjének tisztítását nem bizhatjuk ezentúl is — mint eddig — arra a jótevő légáramlatra, —• mely Nagy- és Kis Kanizsa között állandó egészségügyi motorunk volt s megmentett bennünket azepi-demiák befészkelődésétől. Most már a természet intézkedésén kívül hatósági intézkedésre is lesz szükségünk. Azokról a dolgokról nem is akarunk szólani, amiket már fáradtig sürgettünk éveken át, amik után eleget sóhajtozott a város közönsége is. A sétatér, a nyári fürdő létesítése végreis olyan dolgok, amiket óhajtani lehet és kell is.; de azé .i ha nincsenek, hát nem hal bele senki Most csak azokat az egészségügyi bajo- dimensiokban a haladottabb vidéki városok kat, hiányokat emiitjük föl, amik már — színvonalára. szinte tűrhetetlenek a a mikből már köz- Ezen az uton néhány évtized alatt N.-f vétlen bajok, megbetegedések is származ-Kanizsa- kétségtelenül olyan színvonalra | hatnak vagy beállott baj esetén a gyors in- tézkedést, a hatásos közbelépést lehetetlenné teszik, Dr. Mangin Károly, megyénk főorvosa a megyei közigazgatási bizottság juniua havi ülésén referálván A Kis Kanizsán (városunk VL és VE kerületében) uralkodott himlőjárványról, fölemlítette, hogy a járvány megszüntetését nagyban gátoka az a \'körülmény, hogy Nagy-Kanizsának még most sincs gőzfertőtleni t ő j e. Legutóbb meg dr. Fever N á t h án a minisztériumtól kiküldött egészségügyi felügyelő, bejárván az utcákat, megbotránkozva nézte a csatornák rostélyzatoa nyílásait, miken át ugyancsak hanyattverő bQx üti meg az utcán haladók orrát Egyúttal bámulatát fejezte ki a fölött, hogy Nagy-Kanizsán, hol két újságlap is van, a közönség a sajtó után nem sürgeti az eféle csatorna-nyílások megszüntetését, mikor most már nagyon csekély költséggel olyan siphonszerkezetű nyílásokat.lehet beilleszteni a csatornákba, amik a vizet levezetik, de ki soha legcsekélyebb bűzt sem bocsátanak. Hogy dr. Feuernek igaza volt, azt legjobban megérezhetik ások, kik a Polgári Egylet kertje mellett egy kis esti zene hallgatására egybegyűlnek. Nincs as az erős ylang-ylang- illat, amit az utcai csatornák nyílásain föl-iölcsapó büz meg nem őlna Polgármesterünk a miniszteri megbízott sürgetésére megígérte ugyan, hogy ezen a bajon haladéktalanul segíteni fog; de A „ZALA" tárcája. A második ébredés. — A .ZALA* • r • 4 • 11 tárolj*.— Ebergéoyi Esztikét már egyszer fölébresztettük. Apácának készült a jámbor lélek, mi féijhöz adtuk. Ez talán nem is valami kellemetlen ébredés. Mikor égy szép, fiatal leányteremlés lelkét megfekszi s féle kolostori állomkép; jár-kél a kolos-tor mindet lépést kísértetiesen visszhangzó kriptái csendjében ; ismeretlen szentek szellemárnyai suhannak el mellette; ágyánál halálra emlékeztető csontvázak zörrennek meg vérborzongató rémes-séggel és szután egész váratlanul, valami ismeretien fiziksi hatásra fölébredve, maga előtt lát egy mosolygó férfi-arcot, lángoló, üdvösséget kéró szemekkel, csókszomjsa ajkatkai: hát ez bisony nem lehet valami kellemetlea ébredés még talán akkor se. ha véletlenül egy apácával történik. Ebergéoyi Esztike pedig még nem volt spáea, eaak annak készült. A kedves ingadozásnak abban a himporos korszakában, mikor még Éva nem harapott az almiba . < Esztikének az alma édes volt. Legalább abból a kijelentéséből, amit a nász utazás után kedvet papájának tett, ezt lehet következtetni minden kétséget kizárólag. Kijelentette, hbgy nem fllegy apácának soha, mert ő cd-1 dtg csak álmadott, de ftlébreU a oly édes volt! *z ébrédés. Pedig hát mindstok, kik ízlelték a „mézeshetek" méaét, tndni fogják, hogy az a néhány hét sem más, mint sz édes álmadáaok korszaka, egy szépséges szép álom a mennyországi üdvösségről. És mint miaden álomnak, — ennek Is a vége: ébredét . . . Elröpült, szinte étzrevéUenül, az a nyolo hét, mely alalj a legridegebb terméizetü férfiból is poéta lesz; szokatlanul lángol, ég ; ábrándokat sző; szóval i teljesen részeg a méztől; nagy elszántsággal kapaazkodik egy fix.ponthoz, mint általában a részegek"szokták; nem gondol félebarátjának se Ökrére, se saamarára, se egyéb-nemü jószágára. 0a a mézethetek ez a pompás mámora sírig tartans, akkor a tíz parancsolatból a IX-iket bábozás nélkül ki lehetne törülni. De hát ez sem tart a sírig. Sőt a legjobb esetben csak féleasteadeig tart. Azután a férfiakat megszállja a hajnalka-természet Am ha megakarunk erről győződni, tegyünk egy udvarias látogatást Csendet Jenöné uraöaél, született i Ebergényi Esztinél. Ott haver kerevetén igéző nyugatias pongyolában .... 4 ktdf«i uép auzonyka, ki apáea-kolottor helyett a házasélet kolostorába lépett, Zola legújabb regényével tölti a fiatal asszonyok egyedüllétéig csendes meditatióját. i Férj? az üzletbe! .van él jrj& asoklt a jól szerkesztett Üzleti leveleket, amik nagyon derék | és praktikus fogalmazványok, de t poétikus ér selmekat és ábrándokat agy szétkergetik, mist valami pajkos gyermek a pillangókat, ka tail^j kézzel küzéjök vág. A nép atiionj/ka mohón olvas, közben-közbon nagyokat sóhajt t türelmetlen mozdulattal aés az ajtó felé; hallgotódzik. Minden cseadee. Máskor az ö aranyos Jenője Ilyenkor egy-egy rövidke látogatást szokott nála tanai. Ott ttokla hagyni a bttró prégai levegőjét, — hogy agy-agy kitt öleiéivel édesítse életét. Most nem jöa . . . Hát most már vége lesz érmek It?! Ebergényi Eszti türelmetlenül ugrik föl a kerevetről; a mellSiltííi gondolata arcába kergeti a vért Haragját nem töltheti máson; földhöz vágja Zolát, a legdíszesebben kötött példányt ajó mama bibliotékájából. . A férj, csákóéi ben mutatkozik, az ebédnél Udrsrfat^óyájittága eaak fokozza a fiatal ,aas-szonyka haragját. Ugy szeretné neki megtsoadani — Képmutató vagy, farizeus vagy. El akaróé hitetni, hogy minden gondolatod az enyém, bógy nem élhetaz nélkülem, hogy éa vagyok minoe-ned, Pedig nem igaz. Haiagtág, képmntatáa minden suvad, minden mozdmatod. A bttró, as isiét szentebb neked, mint feleiéged; máskép olt hagytad volna egy pillanatra, hegy egyedülléte. met megédesítsd. Eddig szeretettel csüngtél raj. tam, imidtál; elhitetted velem, hogy egyedH Nagy Kanizsa, csütörtök. 1894. jaliua hó 12 én u4rt — mivel a miniszteri bixtoa • Mjtdl is aposztrofálta — megtesszük felázó lalá sunkat, Itdfr *TOt*r e tekintetben mutasr táaaal bennünket senki ne v&doihaaaon. i Rá kall eitn kívül mulatnunk a nyílt caalornás utcákra. Nagyobb esőzés ulán a ayilt csatornákban szépen megáll, raeg-po«had a , vi* a a házakból kifolyó pisz-koa viael egyesülve, olyan pompáa bűzös pocsolyákat képei, hogy azok legkitűnőbb béka- tanyák votoának, ba aa okos békákat aa egészségügyi szempontok távol nem ártanák etektől a csodálatos mixtúra tcomposHumoktó). Hit szóljunk azuláb aut utcák öntözésé-- rűl. a folytonos vízhiányról, az io|lalkosik a községi hitelszövetkezetek alapllá iával, megflsmertetéeével és aauk terjsezlésével. I Mseblsásunk folytán Dr. Qldófalvy letyáa, kir. kö^jsgyző, közzétette volt így pár évvsl ezelőtt azon irányelveket, melyek figyelmébe vételével aiOvelkeietek létesítését, feaaálláaát biitoeitva láttak- , Egyházmegyénk kísérletet tett ilyen szövetksze-ttskr alapításával Maroatordssragyeben: Oernye-szegen, Sárpatakon, Póks-Kereezturon, Pékáa, Magyar Pétorlakoo, Peiialaa éa Vajdaisentlvá nyoa a pcei-pili«-eolt-kísknn megyei központi ki* talarfvalMSfil támogatásával. . Emlékesnek még arra, bogy pár év alélt a fővárosi hírlapuk törvésyszéki rovstai majdnem miaden nap szövetkezeti ügyekkel voltak tele. Akkor tannlmányostak a kérdést és láttak, bogy latnak srkőleel ée anyagi jólétéi, a takarékossági bajiam emeléea, kilelek ewrvetéae, s takarékos, dás. rend- éa munkaszeretet álteláaositáaa és kt-téllgáflym HéléglUáé Ujáa Hláaiteél. \' Községenként keion-kolon slspitjok a községi hitelszövetkezeteket. melyek asoabaa egymással ssővetkeseti törvényt nem azért bózták, bogy ét/Vonást [olyan szélbámoa célokat szolgáljon. Láttak, hogy siónöveken kiabáló közkutak hasxnálba- M^tordamegyébeó .ertwi nem foglal- i .i___„, ., _ ir„ . ,„. - .. Ikosik senki: fog slkostank mi akkor, mikor a tállanaá|ÍMl ? Vkgy raftiö rigmusokban I zengjünk szép éneket a Király-úlca csatornáinak rostélysallan üregeiről és «s aso- eszme a törvény teljes ielfogáeával dieereditálva volt. As ország több vidékén hasonlóan akadtak, kon át ki és beszaladgáló kedélyes patká- Hk részint még már elóttenk a közeégi hitetaő- vetkezotek eszméjét tanulmányozták, megöemer tették, tejlesztették éa vezették. ■ nyokról ? Hisz mindegek nem Bgpzar, 3a asor elmondott dolgok, amiket azonban ŰIQf£Jiagt«lt4lef-tsptársankkal « Zalai Iflriönynyel szóljunk) a kőzügyféle köpönyeg forgatói vagy nem látnak, vagy nem aiaraak tudomásul venni. Piádig hn már « városnak lakéi fizetik a tekintélyes pótadói, bizonyára jogosan követelhetik, hogy legprimitívebb egészség Vezér volt a ezOvetkswlek ilipttásábm Pert-PiliS\'Sölt-Kia-Knn-mígye, mely egy megyei köz-pontot létesített nagy áldotattaJ, melyet a vidék kérésére kibővített agy, bogy as ország bár mely réaiéa keletkező községi hitelszövetkezetek támogatását eszközölhette. Mi is védssáraysf alá voadtaak i ée fennál-Meankat és gyarapodáaakat neki köesönjük. Annyira kiterjedt e hálózat, hogy az idén már hazai szövetkezetek központi hitelintézetét, ügyi igényeik kielégítést nyeljenek. És ha! »lBt szövetkezetet meg kellett alapítani, mely kielégítést nem nyernek, akkor ne rt^ál- ^vetkezeti hálózatba ma már több miat 200 J^ w^W*^ hatóságik bymlt^ nusűk éiegTürogjai melfett nem szentfe-regbet egyik kánikulától a másikig. Efjr nyílt levél. A fliytufi **■ rtf. tgfbíiMfft a» &tífi <f, rtí iffitiiktnUti ússsse Wáéisssáss a kiMthrC nyiU MnáMÉr Tiszteletes lelkész tr! SsM e ayilt levelünk, mindazon lelkész, good-■aa aa\' tanitfl atyánkfiainak, kik a nemzetiségek békás egyQttélését éi a baiátaágtpértatkaiaiaiél SfvBBfa hangit: 5 sr/iknak, kDc a ki vak köz-gazdaaágTelómeneielét előmozdítani szokták. A görgényi ev. rcf. egzbázmegye 18B0. óta! ■ ■ i . alkotja KmM. Eien szövetkezetek 1893. évig jegyeztek több mint 66,000 Üzletrészt, több mint $00,000 frt értékben és eddig erre heti bstoaoe befizetésekkel több mint 800,000 forint tőkét gyűjtöttek; egylltt majdsem bárom millió foriat kitelt él-veatek és több miat 700,000 frt takarék betétet gyümölcsöztettek. A fiép mookáo ii6futt ölkíf^tbtM r*ktji Sst-sse az összeget: hetenkint 680,000 krt vagyis egymillió száiezér Aliért Ei s 4l:érek nagy hatalma. Óriási ssámok. Látesólag óriási eredmény, de tényleg mégsem az; Kevesen vagyunk még. Azt akarjak, hogy minden közlég létesítsen községi hiteUzteetkezeteL A számokkal többet nem foglalkoznak. A közaégf hitelszövetkezeteknek ezé I ja,: tag- szarv es összefüggésben állanak. Hzövslkezsü tag leket; miaden a szövetkezetterülelén laké agyén. VMá* él RCDMttt éfi IrttHfafoftég oéiiSl ■mdca beeeületes ember A ki assoráskodást folytat, vagy a fel\'kezelek ée nemzetiségek között a békés egyetértéet felbontani törekszik, azt be eess veszik, bs már Bevették, kizárják. Minden szövetkezet ügyeit függetlenül, önállóiig intézi. A szerves összefüggés eeak annyi, hogy a felügyeletet gyakorolja a központ és ngyaa-oeak a központ szerzi meg a hiteligények kielégítésére a fedezetei. As egéea szövetkezeti fiz-let vezetést, könyvvitelt, pénztárkezelést egy ön-tetüleg eszközlik. Ez már sunyira egyszerűsítve van, hogy legtöbb ezővetkezelünkben az.általaak nyújtott ntmutatáa szerint egyszerű földmivee emberek ie azonnal pontoaan tudják vezetni. Eltekintve a vagyoni előnytől, a községi hitelszövetkezetek a ezabadság, és testvériség ée egyenlőség eezméjét is szolgálák, mert a községi hitelszövetkezetek a tagok között a aaabad-■ág éi tatét erBalÜt, Ugyanig á falu, míat ilyen szabaddá lesz és s^ját gazdasági és hitel ügyeit otthon vasársaponkíat a veesaraye atáa maga igasitja el szabadón. Teetvérivé is válik a fala népe, mert érzi, hogy együtt, egymásra támaszkod vaj maga képéé mint }ő testvér kőifls vagyont, köoös jóra aaeznoeáa kazeint Egyenlővé ie válik a falu népe, mart ka hetenkint egyszer — az üzletrészek befizetése napján — ügyeit együtt intéitr agy egymástél —» mindig az értelaeeebbektől — tanul ée őnmüve-qthh mint|ydé» mjáu %éntöb6é Tálli; egy, togy kooégt szövetkezeti érdekbá | hitelszövetkezeteink utján hisszük és reméljük i I taeg fog szűnni a falukból a városokba vonuló, a socialh és aoarhikas tévtaaok befogadására ál-|kalmas anyag termelése. Egyik célja as is községi hitelszövetkezeteinknek, hogy a társadalom különböző osztályait egy ásáshoz közelebb hozva, a barátságos érintkezést lehetővé tegye. Községi hitelszövetkezeteinknél a syeréatkedée vsgy uzsoráskodás tefyeeaa ki vaa zárva, mert többet mint 2%-ot alapszabályaink szerint ny#-reeégül nem vehet és as oastalék mazimnma meg van állapítva; a tartalék tőke padig miat kőzög közgazdasági célra szolgáló vagyon felosz-lás eaetében sem osztható a tagok kőzőU fel. Az rendsserínt a fala közős céljára: iskola, kisded- nwwta alh forditandó _________\' Községi bitelszOvetkezeteiak bitele K hssa szövetkezetek központi hite iajésata, miat szöveti Üdvösséged v*gy«A most taéoes csak. — begy lelke most is az Szlati dolgok zűrzavarában ka- I leadsz. _____ ^ rr A liép asszunykánsk. ez méfjiégeiéo * esi- tfnK Miitaíjfi n*m tngtdte vébe nyilait. ámítouat __tt_— T[l1n. nrindrit BII UIHHIIAJÜ rj, • svsp wsizcwyAiffj A büszkeség szava igy szólt: — Matass jókedvet I Ne tudja meg egy pilla-aatra aem, bogy epedtél utána. Ha el tadott lenni nélküled, matasd meg, begy te ia et tadsz lenni nélküle. Bárhogy fáj a sdved: se tudja i sMg, bogy é.te É^. Pedig osak egy gyöngéd szemrehányást kellene 1 Isssii, eWIrje megnyugtathatná; megmondaná,I aski, bogy milyen roppant fostae üzleti ügyetI Mi ..... —--- ^ 11 Mikor félje eltávozott, kerevetére dobta magát éa sirt, sirtvkeservesen. Jgy találta őt Ebergéayi mama. — Mi bqjod aranyos leányom f \' A zokogó asszonyka a&g bírt szóhoz jstni. — Anyám most bánom osak, hogy apáes aem lettem. — Miért? bántott valaki ? — Jenő engem aam szerel egéss bibliothékámat Igen kedves tanulságai olvasmányok vaaaak benne. Azokból megtanultam, hogy a férj héz mflaJL á sszónyok kfróm ontályba sorozbstók. Az első osztályba tartőzaak a ásták, akik férjokért epedve, átkeeargik sz életet; a második osztályba az spjrtyyisá, akik szórakozást keresve, elbuknak és a harmadik osztályba: a mi/rmit asszonyok, kik mindig mulatnak, de eoba el nem buknak. Kivételklpen akadnak olyanok is, akik szellemesek, ée azért — ba alkalom kíaálkozik szívesen osztoznak az együgyüak sorsában. ^ — Ok mama, te nagyot okoe aamoay vsgy! kelleti elintézei halaáéktalaaaL absl easrskjvád. As Mtehetatlsn. forogtak kérdéebea. — 0 esak felééig szeretett engem. Most már De a asép asszonyka tálán est k basagságaak rám unt Csak nagy ritkás látom egy-egy pilla-Mert az asszony tad szeretni, bizsi, I natra. Akkor ia ietea tadja : hol jár az esze ? — Na, na, édee lányom. Es aagyoa komolyjMomd meg kértek: ssslyikosztálybatartoztál lat — Ea lsáayom, egy ideig as elsőbe, szatáe a batqtadlkba. — Köszönöm anyukám, köszönöm. Most már vakon hinni, míg híuága meg siaca sértve. Mi-1 Ebergésyi mama mosolyogva cirógatta meg, ^ ** u átléphetek a harmadik eeatályba. kor kiaaégát megsértetted: utat nyitottál, szírébe leányát as ürtögaeá. I — Ah te kie ártatlan bohó te, iaaea te apáca lastiaek női kiaságs volt magsértve; mert azt akartál lenni Ha es e magáay is terhedre vaa, tapasztalta, bogy férj* nélküle ia el tölthet egy mit csináltál volna a kolostorban, a cellái ma-félnapot gáoybas ? Még akkor azt kitté, bogy eeak sgjr tünf* ej — Ott nem ismertem volna férftsoha. Nem ea már ea isdkeMritstte. Késésé szegyedfillét «gé«!kldteai volna hűségét senkinek. És sem csalód-napra, majd napokra terjedt. megtörtént as a- battem volna senkiben, aki nekem sirig tartó hü j Mttsstess dsieg is, hagy az utazásból hasatért L^t éikfldöit kedvei JeaÖke asm az ő kzrjiiba, hanem a bű- " aistás ott körál Mli rét* fiefets egysssasa kát órás át levelekéi ir< stasitásskai adott, akkor mént saak aeje Sdvőslésere. Da aa aa edvüdéa ia slyaa komoly, olyan U-4sg vett. A fiatal lérjeá megUtsaott, hogy csapás essk a férji * sdvariasaágaak Isas steget: niéő leeit esg^m ial| seu bsaleha, révedező szemei elárulták, bogy\' — Hogyan Hát legeléasOr is kiolvastam —• Hja édesem, es már as seaisayl küaég gal jár — Hát mosd eeak mama: igy éltél te is ? — Hm. Egy kissét igy, agy kissit máskép in Mosd kát kériek, hogyan? Tsaíts egy ki-| Eszti, | ssép saesosyka ki törülte ssssssit és legkönnyebbéit színéi ölelte mag aayját ! A sirö aepéoaykából kacagó asszonyka lett Egte^kút e á déli Urákhaa a korsó nyüzsgő atft ujából ki kiasssdelt egy-egy vidám kacaj, mint valami kedves Aivsia-fctasa. A kacagó aaép uszonyt kisérte ott a gárda. Második ébredése korát élte. Néha ólt volt s térj is; s boldog ssesoiyiys! mondta olyankor aayóeáaak: Milyen araayse teraaatée I Sohase kittem, bogy iyea szellemes, szereplő asszonyka váljék lalfeel 7 N«RY-K«njr.Ha, csütörtök. keaeá közvatliéiével mit fi \'/• \'/, óit liltol mérve • isővetkoietl ingok állal aláirt minden ífi frtoi Wiltlrt— ""\'y "\' ** *\'*" 1 1 1*"\'\' teukint lent törleiztvo, állag mintegy 75 Irt. ttgy hogy lm például 100 Itiletréiz len jegyem c« betenkiat 100 batoe beflietéeére történik ígéret, ngy a Következetnek már iz elli tttleti nup 7800 frt. faitqte lehet. £<en összeg renduerlat elég nrra, hogy egy kii község a terhei adósságok siói toljeien foí-izabsdn|jon. Községi hitelszövetkezeteink, vilgy korlátlan felelősséggelalaknlnak, vagy pedig — él ez gyakoribb — a jegyzett lltlelréit után még sutiak kétazeieiéig Táltitoik fitelöxaégrt. Akkor fognak e szövetkezetek-igazán áldásosán működni, ha már a falu népét anyomasstó adóaaágok aló) felmentették; ezt pedig elélik öt ér alatt, mert félévenkint mindenki tartozik 10° .-ot adóMága tőkéjéből ii törleuteni. Akkor fog beállani as egyttttei Tásárlái és elsdás nynj Zala. 65, tixim. (8. lap.} totta előnyök élvezete éa akkor fogják mijd a izfl vetkezeti üzlet részek hasznai a közterhek egy réssét «z egyes polgárok helyeit viselni. Tehát rövidet Oeazefogltlva as elmondottakat, faiért is alapitank köziégi hitelszövetkezeteket í azért, hogy t kt vitok liövetkesik, az érezze, hogy Magyarországon legyen valaki szász, román, zsidó, magysr vsgy tót *ia Imádja az Istent bár-msly nyslven, az: ha beesfitetes - ha faluja népe Ilyennek iífll — klfiöitfink vsgyonilsg is -a^ját-erején boldogul. Hogy érette a ki közénk belép, hngy ff egy társadalmi tényező, aki a heti hatosos befizetésekkel egy önálló pénzintézetet képes fentartani. Hogy érezze és élrezze a függetlenséget és i szabad mozgás örömeit a legkevésbé képzett pol gártársonk is, bogy tudja, hogy a kölcsönvett tovább akar menni kutatásaiban, hát 0 benne ast találja mes. ami| |l(r Y"* világrélibe a világon mindent bele lehet sug gerálni az ösainta barátéig hlpnosltáló orejével, még axi Is, ami sohasem volt benne. Íny azután dr. Hstlii Miklósnak se kellett egyéb, mikor tljiiépen l«M*áIlotl a SoriviTSÍ, o«ak oda ugrott a feléje siető Leo barátjáhos, meg. cirógatta Híépori jobbról, balról at A mézédes szeretetével, azután azt mondia neki: — Köszönjük Lsocskáffl, hogy olyan jól meg-őniöttatted elöltünk-astrtat.— Eben»pang*r Leo nagyot nézett. — Kern én; az eső öntözte meg. — Ugyan ne kópéakodjáll Ionén tutijuk, hogy te rendelted meg legmagasabb helyen. Kívántad éa meglett, — A biz iga*, hogy kívántam. — No láad! milyen magas összeköttetéseid víujimk neked és te todni sem akarss róluk. A jnllos 8-Ikí ujnépi lakoma azután még lé-nyiaebban igg;gi adott dr. Szülőnek Bebizonyult hogy Kbenapanger Leo at itteni nektárok pincemesterével föltétlenül rendelkezik. A villa árnyában, a szabad tg alatt satirs kelve, már mire a lámpák kigyúltak, égtek a szemek,, lángoltak a szivek is, aligeíeí dalosai 1894 juhos hd 1t én polgármssieren, akit vele sgyOtt a vendégsereg -"T *|j|l11 "IA—h. ÍIUt~ «T»»i<—tartozik és ne kelljen minden esedékességi nspon vagyona elkobzásától tsrtania._ Hogy érette és élvezze a mivelődés gyönyő-reit az ii, a ki hétkötnapon erős napizám munkával kereei kenyerét. ____ - ■ V - Hogy érezze azt i^bogy a becsület egy vagyon, melyre a községi hitelszövetkezet még akkor is, ha más vsgyooa nincsen, hitelesei fog Hogy láasa, bogy at iliiett becsfllstim emberek - aj ból talpra állanak. Hogy érette végre azt, hogy haiánkban nem a felekezeti és nemsetiségi izoláltság tton ut melyen haladni kell, hanem at: ha minden nem zetiséf egyetértéssel, kötőt jóllét fokozásával a hazának, egyházáaak éá nemzetiaégének derék polgárokat névét, kik váHrefve működjenek egy-mái javára, boldogulására éa hegy a közöttünk rosti iadalstlil umautöit félreértésekből eredt ellenségeskedésnek csiráját is kiolthassuk. Ezeket váijnk mi a községi hitelszövetkezetektől, azért ikujak eseket mindenkivel megkedveltetni;- Nem szénitflnk a képen semmit, aa a tejjet fslé«igti«h fcl»l mig T; ^ Azért mutatjuk meg e képet mindazoknak, kiket illet, bogy ut megizivlelve a községi hitelszövetkezeti eizme táitlqjt alá minél tümo-aabban csatlakomnak. A görgényi ev. ref. egyházmegye 1894. junins hó 18-án Szát-Régenben tartott közgyűlésen nyert megbízás folytán. Tavaszi József, t. k. Lénárt József, i. k. • jscjai- saptna Csskmt Ferencz, i. k. Dr. Oidófalvi István,«. k. iwdnpá, Tollfüttában Dr. Szüli Miklósnak örökké kutató, nyughatatlan szelleme nemcsak Ebenapaoger Leol iö -döfte (51; hanem azt la, hogy ennek nagyon közeli összeköttetése van attal a legmagasabb ité-lőtaékkel, melynek kél oldaláról (ha a prófétáknak ígaank van) mi egykor nigyiaerfien fogunk egymással kokettiroani: Csesznék Mikiét meg én. A felfödötők nem mindig ttereneiéi emberek a reményeikben, tölleréseikben éppen oly mértékben csalódhatnak, mint a próféták, akik. nek előrelátó böioswégttk — amint tudni méltóztatnák — akárhányszor esfiiörtököt mondott. Do dr. StQts Miklós sxerenoés felftdöaő, meri 0 kitűnően váltizfolta meg, hogy kit födöuön Aki. Fellöd öale Elwnspanger Leót, s ha most már Hangossá lett a puszta, s kivánosian röpködték körül a villát, mikor Varga Lajos a „\'vén diákkal" vándorolt .tovább, to-vább.....•____—--- A dal saárnralt és mefdeleiezte az idegeket. Csak 01 lop Ernő és Fuselholfer öltek néma tDnődéssel, mintha csak azon á jeleneten\' nkadt vol na mtg lélkök, vágyat ébresztő emlékezettel, amelyet mindjárt a megérkezéa után aa ujnépi park egy lucanar wrvns-pátja inscenirozott at tx egyik almafa gyönyörű törzaéo. Dr. Sziget hy Károly is sokáig engsk at álta a tu-dományosan konstatált aaerel mi id i ll nek h»t áaa a lai i IttintT T-pMh mkknr élirwtl fiil - tmliináajnM^HMr rengéséből, mikor at első erős „halljak •\'« at első tósxtot jeleste. Mindenki kíváncsian kereste a szöiiokot. De ixt^bixony nem lehetett látni, hanem c«ak hallani. T. ír maga a háaigazda Ebentpanger Leo amalt nfiliarit matin^nnira vtDvtv jwiinrBi vcuupgwrr. -, Megtörténik tr, ha az embernek mindene ki-csiny csak a leje tekintélyes de annál ssebb azután ha valakinek a teje tekintélyei és mégia a szivével. I|T állélt ólt Őatinlén, a aaerefat fényt ingánini nem akaió éa aemmi viazonti fényt nem ia váró alakjával\' a házigazda, niv böl fikadó szavaival minden kétséget kizárólag demonstrálva, bogy ő vendégjeinek jó barátja, és httséges asztaltársa dr Szttta Miklósnak, de nem tanítványa. SzOia Miklós nem ii hagyta el azőLeooskájái* (hű asztaliénál a Hungáriában) ttárnyaira vette ét meg sem állott vele a magas menyországig. Ott azután aát mondta neki:\' — Eredj be Leocskám I Ha előbb olyan ítép esőt tudtál megrendelni vendégeid útjára, eszközölj ki tt én nevemben Lipót testvéred, sógornőd, kit-öcséid éa a magad számára hosszú, boldog életet. Semmi kétségünk alnos at iránt, hogy Eben-tpanger Leó a küldetés ben hűségesen eljárt; sőt még vtlimi kit tvgárkál la hoiott la magával a családtagok számira ott készletben tartott leg-lelaőbb malasztból, mert .csak hamar megszólalt a Salai Ebenapaoger Ernő, a tiaateletreméliósn lörekvö gyümölcs, ki — ugy lfitgzlk — mentül közelebb akar jutni (ájáboa... A löiatok igymáiután jöttek; (öleresatvs ma* gasan, mint a rakettit vagy ciak lent röptstvs, mint aa ugjmevézett ttiaibékái szokták. Varga Lajos kiadta íeJsÖ >bi én és végwia a Kováoi Károly, at aj tővénysxéki bíró, akiről a •aombalhslyi lapok axt Írtak, hoty aa otmai lácsaséUi egy rendkívül tevékeny tagot vssstatt benne, — szintén txárayakra boosétoita egy km-düleiea lóssiban aa ó reményeit. (latsai évjs őt a costódástól I) Azon kivOl mint a várotaak ajdon-sttlt polgára, fidvösölts Nagy Kanissa polgármesterét ...... Remete tíésában incselkedett jl. peiHamsatl rhetor. Ha már Varga is, meg Kovács (t* polgár) is fáklyát jyujlott a polgármealernek: akkor már ő is ctak megreazkirot egy aaél gyertyát.---------- Kovács és Remeié tóstijai alatt a polgármester valami paragrafus télét emlegetett. Gondolom a harmadik paragrafust Igen sokan ksreshették volna est a paragrafust a kötigax-gatási törvénytárban: nem találták volna ínég. £n azonban, mihelyt basa értem, fölütöttem Saskot Megtaláltam ottj Mntt a pelgármiaiaf -ajkai köti morzsolgatott: .Fehér asztalból tőidet ne csinálj I"... Ds hát a nagy vendégszeretet könnyen tévs-désbs ejti at smbert; sokszor zöldnek nézi a fehéret ii. Mindenki nsm ragaaakodhatik Őseink virtaaá-bos olyan ativóa erővel, aúat Csurnák Miklós, aki Koppány vezér iliaántaágával axáll aaamhs minden ujitásaal, amhwii aam aa a jsls aava hm "irihm nnitin • ymato flhiri\'rta.\' Az ujnépi lakomában részt vetlek örömére a a háaigozda gyönyörűségére olt akkor aa a jelszó jutott érvényre... A bocskai cigányok hasiak a szivkeritö nótákat valóságos cigány virtaoaitáasal csapkodva ki a legmerészebb futamokat ia. Eo azonban nem bámultam annyira kesök gyors moagás at sünt inkább fülük mdkivOü mátóaatgát, mikor a csapongó kedrü TMdégsh egyite,- másika egy-egy bbs magyart intonált. Annyi bizonyos, bogy Dj-aépen a iékadv tön déréi azon az éjssakán agytöl-egyig ébren voltak, de valahol a göcseji hegyek kötött kerestek menedéket a gyönge azfrrfi éa érzékeny tM ijtlemiléki míg sxállott s dal aMBÉf éa magasan H I E Z K. Ell«n4rmf«l rlzwgAUt Sajf Ödön námélTénfli Jultus. L=feig | bezárólag megvizsgálta Nagy-Kanizaán a kir. ügyészség irodai- éa bQnvádl átalány szima-dásait, a pénzbüntetések nyilvántartási lajstromát, a fogháznál a taiartóalatotlak pénaánek keteléai módját, trabmnnka keresményt számadásokat, fog-házi felszereléseket anyag beszerzési számadásokat itb. A miniszteri ellenőr mindezeket a legnagyobb rendben találta. — Családias Jell*g« tenimtély. A nagy-kanizsai .Polgári Egylet* l fiö 7 én tartott táneeatélyén uépsaárnu közönség vett résat A látogatottság éa az ott uralgó kitlnő hangulat folytán a mulatságot teljesen sikerülnek mondhatjuk. Az első négyest 38 pár láncolta Ott voltak: Bartoa Béláné, Bartoa Irén, Bogyay Ödönné, Branilbofer Antalné, Brandlhofer —-áveoker Gizella éa Anna [Soproa), Daráa Guaz-távné, Daráa Vilma, Oobrovfesaé dr. Kagal Nándorné, Fábiánba Lajoaoé, Fasciattioé Oóaony Sándorné, Sxv./Gkunnsraé, tttiaaner Auguszta t HalvaxOyniáM, HmmlerJtórné, Heimlerj Adel, Herrniq^iárvncaaé, Dr. Haassr Jánosáé, Hild Feraaeané, UoOer Ferencz né, Hoffar Rutiné Hámor Mariaki, Kalivoda Jánosné, Kmivoda Magda, Katinka éa Aranka, Knáust Láazlóné, Lázár Jóm Iné, Lázár lubetla, Maachaaakar iMórné, Maachaaxker Laura, Msrkty Antalné, Manhart Malvin, Nagvaé [Budapest] Naufetd Sándofhé, dr, Plovits Ervinné [Béca] és leánya Lédia, Portdns Antalaé, Ráta Antalné, Káts növénk, Sávot Jáaoané, Sável afivéiah, Sebén I tyén Lajoaaé, dr. Schwars Adolfné, dr. Triyem hagy Kanlmw, caölörfök. _ a* HattAnA, Török Amhrwiné, Török Hiidlka, Veber l\'alné, dr. Villányi Henriim*, Vflröe Jó\' - tflH I I I. ........ " 11 \' .......... ....... — Lekea* lljeéfeu. Jntlue 8 An vidám lakoma volt Kbenapangertk ujftépi blrlokán meiy alkalommal a hAaiuri aierepet fíbanapan-g»r Leo vilte. adlatvaai pedig aa Khanapanger-Ink voltak. A lártatág a boctkti banda bfta magyarjai melled hajnalig együtt mulatott a a faealeleatti lefolyt, rtadklvlll kedélyes lakomáról aa daaiat* vsadágsasretat kedvea ealekável iá voaoii, A meghívottak kftiftl ott voltak i Ha- Zala. AA. arám (4 lap.) \' kérhAt orvottal, ápolónőkkel leta ellátva a jul 5-Ah már át ia aoattak a falakról aa Idflre be " btlintt Imitgeknak, Vau1 a baéagtk—bőst olyaa, a kin miiiátét kell végaaiii, ennek tálja aitéaét a kiküldött minlmteri blaioa magigáne A kólaégi elóliArókat utaillotlAk, hogy egyiptomi aiembetegaéggei foglalkotü könyve kál ttrjtauaék, llalAlasás Wtim Dávid oa. Aa klr. aaab dAli vaaut lelügyeifljét áa oaalAdjAt aolyoa oeapAa Arta. — BaáptebttaAgn 28 Avea, jogot végsőit egyetlen Hu Lajoe e hó 9-An éjjel ( havi aolyoa kéehay Hyflrgy, Bogyay Ödön, Caatraák Mtk betegaig után albanvi Budtpeettö. Temeléae * Ida, ftiet Lajoe, ltj Feweihofl\'nr Jénai, dr. hó 11-én ugyanott áfialtnoi réaaát melleti ment Fried Ödön, dr. Gallia Béla, tíótony Sándor, Kováoa Károly, dr. Lóké Emil, "lengyel Lajoa, Löwea«tain Emii [P. Sa. Péttr|, Merkíy Anlal, Nagy Ödön. (Budapest) Nábrácaky Lajaa, di. Neoatedlar Anta), íq. öaaterhuhar Láttló, Ollop £rad, Remete (Jéaa, dr. Rothachjld^Samu, Schert Riebard, dr. Schwan Adolf, Saalay Sándor; tlr. Saigaihy Karoly, dr. Safin Miklós, Tóth L*aaló, dr. IVipammer Rta*6, Tripammer Gyula. Ungtr Ullmana Elek, Varga La|oa, Véotey Zaigmoad, Wcieer Jóaatf, A vlllamea viláilMi. % tiAoíottfroyarra, hogy a iiegáojr^ állatok léi terhel Aeael faAdméi Aaatui « HtUAttf torthntt ,(yy tmhm, Aon a villámot riftli/ittls <U rétek, hivatalosan mdr muiMtMI. — HtmJnflm, — bon a bitottitdff a Cmgtry utcában osBatftrach- h mpocA-til* Ad-mt Mlfí irtdmpa tÜufwtM tífofiiotíé ataWi-hdni hg, Aeyy aa mirniS un AWj/ettasék W, — Aon nmemi at «aliktt ktí fpiltt bgthnM im, hamm ttr hkoía trífíi ie mtffilA/itta (tyytH Ha mit loptunk lámprlt, kxtjspwk niuy owrfyot i»." — Mát h a I yr b t eal Írja valaki: Tekintetes Saerktaatöeégl Kérem becsen lapjába a kövei- régbe, — Aa elhunytban Koeh Ede déli vaauti oaitályméraök Nagy-Kaniaaán aógorát gyá aiolja. > — Mlaevrié* A m. kir. fgateágttgyminitt tor StagmBller János n.-ktoiitai kir. lörvény-aaéki díjnokol a letenyei, Vadla latrán telek* könyvi belétaaerkeaald saakdijnokot a pariaki kir, járétbiróaAghoi Írnokká neveata ki. — A rradér fllkaplláay ügy el miébe. Yéetey főkapitány — tudomásunk naerint, meghagyta kötegeinek, hogy aaigoraan ügyeljenek vagy egyébkeni nt llnuataatautk. Mmtbogy tok olyan tmbertelen mnnktadó von, ki tanon-oait barmoknak néti, jó Itat, ha a renddiyYÖka-pitAnjr utaajtja kfltttált, hogy eten tugétty pá-rákrt ia Ierjeaimék Bgyelmükel ét vtfyék liaket ia oltalmakba. Gaak a minapában okoaojt kSi-Jbolréinl egy jármű, mtly egy óriáii halmai ládával volt megrakva, befogva pedig agy gyeit* gv gyártóc rolt, ki majd megaaakadt a nagy terhe alatt. A kootit hátairól etintéo egy kétlábú tolla libtgvt. De ntmctak iparoiokaál, __1894. jaltoa hó ll-te. lói 4 atpjAig tan. Aa állami a&peHekoMk tálja áa faladata, hogy a oOi munkák readaatite kitabb ndl auakaOaiaiak vaat»éaáhaa atlktémn fllméleti liaklamereiak luitáaávai Öatal nökei a ndi munkák kéatliáeával foglalkoaó linleteknek htatnot aögédmunkAaaivA képeizen olyan módon, bogy aa ilyen nok kOttti ások, kik kéaőbb ia önertjökrt itatstk nialva, gyakorlati kápaatité-gök tovább ItjlatttAaa, illetve kiégéstKAae atán önálló gyakorlati működésre, a ói mnnks-altitk vtttiétéfa is képesek legyenek ; a család körében foglaltató ndknsk a kOlöobőtó női mna-kAk kAaaitéaében alapot képiéti tynitra. Aa állami nóiparíakoláknak aa idö aiertnt négy ntkotaiAlya vas a. aa. a /tAénmü-tarri, s /#-Aér,- sziliéi k mÜmnaS, végre a feltfiruha varró Aa a divaidru-ctikkoktt leétzttŐ ottUUjf. A tanítás a íebérnemfi-rarró éa a diratán-eiikkektl ká-axitfl outáfyban egy,- a feiaö-raba- rarrú és a lahér, ninta áa mfiiataetff oattálvban kát évig tart. Aa intéaaibe\' rendea tanolóknl (elvétetnek olyan leáoyok, kik a 14. életévet betöltötték a legalább aa elemi népitkoli bat oasitlyát vagy polgári iakola második oaatályái sikerrel ol-vége»ék Bóvtbb lelvilágotitátaal kétaaéggal ttol-gáí az igaiptótág. ~ ; ~-kw3 pár ton kfnymitai: Polw\' éfi jan, hó\'htntm a fQaaerktratkadOk aéaftlrikáuál is igen frán t Kkftludy nlciában a paniflgTflri ttakaai I divatoanak aa %ntmtt Ingáink. ELzárjok _mii aHtti iuólámpt ntm égeti. Nagyon üdvös Itnnt, I pitányaak iimtrt erélyélöl, bogy eaen ember* bt a niega aknit ellenőrei bisottaág figyelmét idej telen bánásmódnak véget fog vetni aiaal, hogy jt kntqeeaieoé éa e« álltpoton javítana. Teljes a readMkst utfitani fogja, aitatrint haaonló tlntelettel: egy tdóHietö polgár. —• A ríílamos esetekben a tovább aaállitáat egéat egyaaerflen titígilds flgyébtn pedig a i ároai tanács a kövét* keiö hirdetményt tette köné; ,Ntgy-Ktait*a várat rvadtaeit tanácsa által aa 1894-ik évi jvaiaa 27 Ao tartolt képtiatlöi kOigyülAt alkalmával éspedig; I) a villámon világitás ellen-Onétére a kiküldöttaég által kldolgogotl taabály-rtadalai, 8) a villaa-tiiáfiUlt allanflad buott* tág magválattiátt tárgyában bototl képvittlff-testületi batAroaatok aa 19|6. ári XXII. lörv.-e. 17. |*ra raM biratkotáHai tatai hirdettetik ki, hogy a kótgybiási batárotaiak t* várost ta-aAesaál a bitatalea írií aíaff bétekinlhelók; tiltsák meg vagy pedig a nállitmányt aa illető munkaadó terhére- fuvarotokkal lorábbiiaák. — legvaétlt Itvtk. Ztrkovila Zaigmond éa tat. ctAgatk f. hó 10-én üres hordókkal megrakott kocaija állt áa iakola-atctában, mi-dón egy polgár axakara elhaladván mellette, aa OlOuiakAjáuBak vAgáréi, amelyből egy boattn taög állolt ki aialtgy 25. cm. hosszú vérea vágáat ajtait aa egyik loroa, mire uok nekivadulva rohantak végig ax otoeán. — Sieren-eaárr Ntgy Mihály kocáit a Cstngeri -nt cta tarkán -- életit kooakaaiatvi. ejtqgta a vAita — Ktmsvwéa. Aa igttaigDgymini«x>ar dr. uilajal vágtató lorakat, Aa igy elmét ralit a Staató* Zoltán lelenyti ügyvédi a tapolcai! nagyobb kaiantróláaak amely tllealuad eeetben járaabiróaáxhoi jegy lőnek ktnaraat* - KltmiakAlall tagtdély. ledeltni minisiter Dubach látván ét „TatAx-\'-rlfuAle. . ~ A ,hlt" mit wagirt* valMa/br, hfj\' kásásak agylk aamisli ftlfc^lkas kststésj agy barátjára akadt, U a IsváHár ranáaaéai kaskas ma-sűávé ssssit Igás, Sőgy »y*»tmk aat átoiakép gyanánt Ma la, és aág ia ktsal járt a valésáchss, aal laginkább akkor taaik ki, sdkar aa lUatl JA barát, kéé sám ,Ts«ár-kássif „.......... képst tll á aslgora ltmnmmt"-kép alól Umasaijag a kaátljiaa „»n-mit" éa atasolyra kéaatatl asskal ia, — klkst aajfaayitsni Vél; — Annyi aaoabaa htcaiTPK kagy „Tatár IMM" saaa aalvasas tIMsik nnmtUhi kstksrsaasbs, inkább /iméntin asarkAlfaQa aagyon tiiaUlt igfcilé Isjiririssltss aa általa aaaigalaaaas gyftjtfitt boginkat, saljwk abbaa ktlta-btsaak aéa tiflaittsHnk által praaparilt kaaoaasvt állatkáktél, bagy a aaséaáafsrs* «yik lagklválébb firii aét képsslk. Nagy csodásak bsB llrtlssl, s«iy ,Taéte báealt" aa • ■nsfi—g ItsHimilHlT, — »atya Ust, (bogy aajat ■avalt idéssaaj .kbakari Itayárbsa ballga^a a sss^ésf — kiragadja. Caak agy sialajait vsa Uy nttssté bsláss slsé Ms-gaéra. Bs as tsaaésy MákaaM. ■sgseéissss K D* saaa aa. kl sa aaoáálkassék, Mrt ss sa asamáay aa t kits allaa Iráaysi, a kitéért aiadaa IpM assslmás — még ka jnnmla la — raaaáás peogéjét Utásza httnlyéMl, a ééatét ara k la Ura, vsbsa robss s vasssMaaha. Padig Tatár káaal, - aiat á kagr agy vtiéáj aaalákas illtk, UfiftM kM Miu&lman, ás Igaakltatk aal valQlt, kagy agy as laéas ás ttabs-■il aaaib iM TaMa baw t^tgssftb kta k tIn*Hibai( volt, mert Igen aak komi köaitkt-A keres- delt ikfor azon ntcaAkbta. — dr. Nto- — TAs. BirA Oukár bérifi Nagy-Kamiba ■aaa.. Rafaelnek VáradlH — KapmoSig vwélfi akomsiédságábán lekvg horvál-atf-miblóin ■ajor balymdtlg va^tBStailffitSrwköátaártk attjibnn gyujiogaiéa folytán 10-és déhnáa kigm- l___ eat«Wvt megad-.. - — ■ - . .• larit.ep bn>kfinfo kawl, bpaaét t iDi atatka- ^ m i && .Ijfrin ír h : 2Ü traekama anrahaabeu Zalavár. mar Aioaapott a tóbbi kaialokra. Via htáayábaa ZrAttüZdr, » uHt 1 megye dálayogoti réaaát vtatély faayegeti, A mentésről nem igen lehetett ttó, ogyaneten oh* nép aiartkoii vidék lakóit a trachoma aaayar-1 ból a segitaégrs kivonult karnisai tűzoltóság csak- ____wmmm m gaavatja. £vr«i-évre terjed t ragályos nembe* hamar viaauUrt. Kőt óriási kaial különféle \'t-1 ^ " witlTTTiJiir lapig, kölőnasen a tttqgéaytbb népositálynál, ksrmáoy lett a lángok martaléka. Szerdán délben A u M11|| Alig vaa t vidéknek agy falója, hol t—8 ily midőn t sorokat inak, t kaaalok még mindig ég agamba!agségbta anavtdd na ainytenék. Ztla-jatk, da a tftx lokálitállnak mondható. A kár né* ■tgyt tKspániAua.k vágra sikerült odáig vinnie, báay aatr forintra rag, mely biitontáa ntjáa hogy a kormány is Agytlmet fordított at átok- megtérül. kai iqtatt vidékre. Joaiot hó végén leküldte\' — Elfogott alkkaasló. A m. kir. állami | ***** ~ TMto Umi ■ Dr. Ktatr Náthán kkalyi omátot kOttgéataég-1 rendffraég lOkapi\'Anyi hivatala a bó 10-én távt-l^?.*"\' * •gyí lalSgyal* a mimiuteriambél, a ki a amgyt ratiiag tadaita a magyktaiatai randörkapilányi * "ákaégssak a Igasás aigkaéé aa a kaaMtallan kalati hwlásass, asly ag, — natal flasass aftUMtra a viaalipSI -•/»*•- aaarilaginaot kávát sl és igjptAn a aaoaa tiaatalt MSsabb coliaga állal atksaatattANstlt. Hl tasék aaaakss klaal, hogy as a nkoaaasikatio aak kaD oda fbarvoaáaak kíséretében bottá ia fogott a re* I hivatallal, hogy Kltta Artkor 15 évtt macba atélymijtatt vidék meglátogatáaábox, mindenütt! aikttt, 800 irt tltikktttlAM után Budapestről 1 A kWU lai|irarflbia aam lalkdgji Mbt, vagy aaágts bokor, aat „Tatár" ktaá kllhlalga aagaé|aast1 a klsiiMa AsaM Wkt táayts I asarttkasask a a laglaaaksaikkiksik ayiivéa ,iaséa(y«aaaa* oktatva, a kttelfl onroaok ioiéaktdéatii lelülvits- megnökött ét\'alját Nagy-Kamsaáoak vatta. —, _ gáiva h vtgaaiialva a ttagéey btttgtkti A A körülraénycaíü leírt tikkasztó tényleg még 1 "y0*"**1 * pvriali, caákUintyai ét a\'KS-laodvai járás aa, agyaaaaooéjjel a Wei»-lék— Hoayady-aleábaa!"*h *0*a*1 hol taglóképp uralkodik a baj. Itt kStel etar levő kávébAxbsa feliamertetvén a rendőrség ál- j "*rHk****t\' » Mt»k»*«kk.ks.k olyaa banget tálát a foitgysU, a ki aiviaati I lal letartóaUHatott. As elfogott aikktMtóoAl 846 .Wstogysraa* ank andatt iáéval aaraatatsak sssasviitgtt, aiad oíytnokat, a kik Avak óit!Irt kkupéM találtatolt. A aalartásak asMaMMtaán Talár tMl. aéaa a bagy aaaavaéaak, a kik gyógyulni nem lodaak. Sok — éagylIkaaMkg .Vesdsf Jócaaf II éves Wtt. Mjfci a»aáityt|il wánkmik Asáyí Un mjn. M^ ayablóti ia vas kiatli, aMtt hát elragad a aaabá, kl atóbbi idffljen a aagykaaitaai iparoalwt a\'■attiíji, aaly pséak aak laskia ksgy aUalbts saoftaló aayátál reá a baj. AHg vas fkla, boitifjnság hMaptplytO egyleténél volt alkalmasva í árán, «a a% a tittml is aagMaialkaiséÉ * aartartá-a* a Itgaaigarsbfc évla\'éaktdéstArt lenne t e hó ll án hajnalban lakbaésak padiáaáa ftl-[<"á «lansik agyas • kslykas útw a sast aásstt ia ■IktAf Lsgsagvot-bréatt átért terjed, mert as\' akaaatalia magát. — Tettének oka gyógyíthat-1 iwáaisaysl llgassls*kiw>. <a a kslysa aég la kaitata tqr bAaaél ievó betegek ataa <igyátaalr, egy Un bttttaég vall. a jóravató öreg ailaiáanaán .............. m éknst éa Wikal aa áMaaát Arábia liíban mtsáamk, agy kaaáávt) törölkfiraek. í iaaart alakja vall várótaskaak. , kakmaai Illata .aássi ktsá, ha) ikWaassat tWiJ» Bngy ichát a basak e>tt« létaaaék, vagy al — A atlaar Ukalbklél A iuifMh Állami #»ag< "*ásl «*éi a aáx aaglivi MaNaakam4k tattktégtt roll agy aáifariaétféftioa (Vili Sasaik irályi alma 1. ■.) la w« baO atsl „Tatár" báafaak, hogy as Ikta* • ta-tftbb jArváaylévbátssk IVrakon, a mást Dre- amelyeket Iáién Ma kirvtáedalat misitttr *Ulmikmi n w, aég a k|MliilaiH gy«t»»kai I m AAé akekVaAltiikkaa, továbbá Koéor kéa- > at|A awrvgaatt t gyakorlati tisraknlaká altkkoit, kéa UAv>Ui sauh ti m flkoMtk a aastsatts Maaéá avgbs egy s Aaak aak a Mta^ésa. Mtad^yik a bíiíaJ Iba jSvMtnÁue arptea.bsr bá i aapyt-\'tukast^bu Nagy-Kanizsa, cBtltörtük. Aki\' kár » k*laaatta» rtamtlt, uuk u I|m iUticH Ittokh oolltft* aikiaaaatkalHlál ItnlMwtl Ml «lrl \' isV »I isn KJsrots i »ri WH. i „mif" I»B Btgnj\'BgUlíiiAr* *l kell mondania, bop » dogaa a**rt*l ki*|Ml ti In i i|M wí|) kupán hív kaaaáltlávalate klt«k wa vall mÍIh náadákábaa u I UcIfuJbb nuglau km «)I«n vitául, kana u cnk ugríb pro/Ati világi vonat\' iwátilihii baaaaáltiiati, aalyakaak Umíü kán aagr** u fitof áll, * Malytk kM < KU vtiágáMI Mái Wdlmi Ma lakat lltridjoi w«t ImomI továbbra li aavartalaaai Mint hntbaa, HHí|| |<*Mlf< aodaboganlt, i knimt-aak 4 maki/ fclal kárt * m*rtarUi awlWriH .faatagyl-naa\'l „Triaklogíórou" Itt., nirifif, CSARNOK EYXZOIT. o d a j o n i ö\'*r t é n e t i\' r a — Jelesebb kuttők nyomán — Irta: Bab oa a László . (6-dik folytatás.; Zala 58. Hzftm. (5. lap.) Aki a .Sötétség\'-ét. Bjrroa a fensége* költs Jlílllli.jl®tW> B Ml Ifiirlüi hngy aludt hl iáin. (lőtt: a nap, hold, csillagok, s — hogy perzsellek tsl m emberek: irónt, királyi palotát, viskót, hogy lássanak j s mit tett a aőiéiben as ember, a* orvmadár, a mérése kígyók, a mint jóit el a halál; s mint v««s*tt el az ember éken, aa borsaaxtóan nagyszerül" Érdskes kérdés a* Mellrákra valóban, hogy ts a kitOnó érsék a terméas»ti«sié* iréttl, a aor 1790 körül történt, hogy Byron anyja viaszavonult \'Aberdeen-be, bogy egészen fia neveléné-nsk áldoasa napjait. Byron in egy intésetet lá-maioit, iajd a magasabb fcfeo^ékra vottSMMMMta -legnagyobb bBéskeeége aaonban a testi gyakorlat voli már akitor ia. a orttlt, ha társait esek* ben túlszárnyalta. = 1781.ben anyjával Baraa hazájába, a magas Skotiámr kelteit elmennie, mert egészsége volt megtámadva; aa « benyemáa, amelyet 8kotla a gyermek éraó és fogékony lelkére gyakorolt — eltörölbetlen jelleget nyomott leltébe s ettél az időtől azáaíitbaló feltétlen sxerataia a ter-mészst iránt A természet szeretete, a termésiet szépsége iránti érzék, nem sajátja minden kfll- _tónak, a a tetmét*et bája, idylljei, a vadraré- nyea tájak, a rónaság, a délibáb nem bájolja, nem lelkesíti egyformán a a költőket. Byron költéazete: természet költészet ia egy aaarímind, — mert sem Shakespeare, sem Gótbenél, sem más természettestönéi nem találjuk meg asl a varázst, aal a borongós magász-„toast, a aranyos tllndér ragyagástrá hangulatnak azt a melód iáját, mit Byronnal. Gyönyörű a Childe Heroldban: „Egeria* a a folyam fesieszete, a mely m?g Bicksraleth rossz] fordításában is etragadón bajós .. BaHaatőtaóll érádnak------------■ Ábrája, mit kot nem redöz, leiesti A táj szelíd nézésű szellemét. . . Minek vadzöld határa nincs takarva, n . Mert műféazat munkái állal. a lágy IViz nem asendereg márványba zárva; tört _SrnTinr talpáról funxa, halk nzókósaal__ Fq\'T a patak . .. másznak köröskörül -fe&gbofdftkr-repkécyBK ég^vrrigok,^^ _ t\'nrcraa vegyfllv*; gyönge virág borítja A zöld hagyat; gyoraszemö gyík Simul a ffibén;- nyári madarak Énekei köszöntenek, mint batadaa : i£ülönnemü éa tríaa szinti virágok Kérőn lépésnek esdnek, — színeik Táncolnák, a szellőn tündér-csoportban.., Aa ibolya sötét-kékes szemének Edsaaéga, aa ég leheletétől Csókolva, a menytől lefestve látszik .... Uj fiat Byron rom fordításban, 4a minő tredetiben t Szép és lOeeia\' leírás* i a Cbildé Hftrolá 4. ének 179-144. man vér kitölyáaa-e, amely a ködös Angliában ssm tagsdia aae« magái, vagy »»luk azüaUtt-tmi, a mtfy nincs kötve vérhas, I aj hoz, éghajlathoz. Tény *a, hogy alig volt angol köliö, aki kevésbé leit volna angol költő, mégis n*„ mint By> ron. Mennyiben járul még ezekhez is a szép {tátin, a hol a normán vilár legasebb virágjait hajtotta hol Byron derűsebb azineaetB Soltészaié i* kivirágzott, nehéz volna eldöateni. Én .Termé-j aaet és kölieazet* eim alatt kölön cikkben teltem kísérletei kimutatni, hogy C<iledooi| köda erdei közt ia kilsjlódbeiw a köíiöi kedély és, képsslem* ép ugy*n»int Jonla langyos szellőiben átlá\'ssó ege ala<L Byron — szerintem\' példa rá-l—B» asssintam a helyrajal via«oayok-4é- _ hyegtelen és osskély befolyással vannak, ugy a történelem, mint a költészet fejlődésére. . ---"-.....-r- (Vslftaláaa kSvatkasIk.) — „Törvényszéki Csarnok" rovatunk a helyszűke miatt kiszorult I 1894 julius bö 12-én. _ Szerkesztői ftiOMi Győrffy János urnák Msgy-Kaaináa. Ön cikkünket nagyon fii érti, M egyik maiMfcs* iártnnk Mit tett nyilatkotata uertití azxat Mjfjfi jában egyetért Mi oka van, hogy most oly értelmié akar belemagyarázni, mely tannak tartalmival tel* jeten ellenkezik? Tán ctak nem pártolj* azok inlenliÓil, kik magukról az odiumoi akként 7jtettkodnak elkdritani, hogy a cikket mázok ellen irányzottnak magyarázzák ? A ákk élének irányát józott ézztzel félre magyarázni ntm lehet. Amennyiben még is magyarázatot vagy adótokat kioánna, naponkint S—f óra kötött eztrkazUMgéakbem ezi-veeen szolgálatira állunk sít a kérdezetteken UM még a vonatkozatni megyei kizgyüUsrtl meglesi adatunkat ie szívesen tudomására bocsátjuk. Dr. bEfilüüfc aaefkimsti-i LtfKCEIIL Laptulajdoaa* és kiadót riiGHRL r £ l ú r. HIRDETÉSEK X eliifeh -íéle vasöntöde és gépgyár - részvénytársaság-BUDAPESTEM «r«r 4a Itláák VI. liatUT, ifLSé Vica l\'T, Vénitlnáatanklár > rODSUKIKMKU U. KUEPUM T 77. (Mz- és járgánycséplö-kószületok számos első dijakkal kitflnteteti szab. Schlick-fste 2 és 3 vasii ekék mélyítő- és egyeteies acöT-ekék •nmi snuca, éa viutwm* egy vasú ekék, talajmi velő-eszközök, yaiaiint ScMicí-fele szaö- Haladás uMppék TakaraáarkMU gépah, SaiiMk, «rl«aaalaa*h ta alriaaal gmmémme^t népek. Iriáall lawlkal Ut» kSlé áa awrabak* ai*H|<>»k te ftkniáll |t>»> aaSIIHtaia aaiaad vaaatak ask. ■ISa/Sa flaatéal fdtétolak. Uf|aUa;H*M arak. — A>J«traékafc tagraa éa lliaiHi. — KLTTHIA ZSIR HAJPOR .Zu^j, háborogj mély sölétkékO tenger... Hajók rajtad nem hagynak nyomokai, A földön mindent romba dönt az ember, De partoddal balalma megaaakad. Itt minden rosaz lied, jtt nem marad ^"Emberi romlás árnya . . . egyedül önmagáé, ha elnyeli a hab, 8 mint ésőcxepp a mélybe elvegyBl Sírdomb, koporsó nélkül — ismeretlenBL Ezek a lakások mint telve vannak érzelmeitkel, nem a íantazia puszta működése as, hanem ott vas ben az érselam s az érzés elvegyölve, Aa •tfsría* aymfa azerelmes egy halandóba, menynyit mond él ebből s költő a szerelemről, asér-séki, pusatiió siereltmrol, melybe az ifjúság lOse »íhí s a feil&íigo\'ó nemes szerelemről finom aitésékl •aappan én lllalaaar-Órám*. IttsktArr kára. I. WélácctU a. • Mr aaéplMaér* éa laialláilw, K> ItfaUkaMkk attasék 1, bál éa tér—1»* bij|ir, — Mér, ráaaaaala. áa aá((a — vegyileg analjxilt aá ajlalva Dr. Pakl i i ea kir. taaár által 125 Ellasmorg levelek következő utnQktfll; ^ Waltar aaratt*. ea kir. ai^kúaMaT Bán ° W Bectk Lala, aa. kir. adv. op«hrt*»k«a6 S*m. :*rw MUlftr Aataaáa, ea. kir. «p«a ásakaaaS Bíc». rálaaaj Ilka, aiaáanS a ca kir aak mlalrtaaál Sáeabaa. odllli Sialaaa. aitalané a német atyartakénH Blabia \' vaa Dj«k BraS ca. Ur. adt op*n áa«kM Itubii. xb tyy doboz ára 1 frt !tO kr., — Utánvéttel vagy az öaazeg előleges beküldése mán küldetik. — Kapható a legtöbb llláUaer-, gyégyizer keret* ke«lé»keis éa gyág/surtárkaa. Zala. 55, nkAri. (A. lap.) 1114. Juliua Ijó 12 én. ELSŐ NAGY-KANIZSAI flÉP- és KAZAMOTAR, VAS és fiRCZÓNTÓDE Nagy-Kanizsán. Tisztelettel érlesiyuk a nagyérdemű közönséget, hogy helyben, a Cienger/*nleiában újonnan épült gépgyárnak ttiemét megkezdtük. — Bátorkodunk alább felsorolt gyártmányainkat, melyeknek ssaksserti és pontos kiviteléről a te||es jótállást elvállaljak, a t. c. közönség becses Ügyeimébe ajánlani: Koratr4 Mii g/lug/pek, OHmotgonyok, gasdsségi és Iparvállalatokba*, Seimltguk 4a feetlmdSk, * SiritS és türifS ttmiUlkik, ...... ÁepirétUkáuilék, ElSmelegilök, KMUmÜHk (Tranimiailék), OSskandnok a legjobb szsrkiieibsn, TáprittieeiM kéuülik, Vúieirtányok, * - VtifkMngek, Mtlombrenduieek ti matomrtiiiik, ÖoMtptSgiptk, GtépWgéptk kéli és járgánybajtésra, Járgányok, Sisbadalmaaolt ,Tilra" »orvetlS~gipek (leg-ujsbli sierketeiQ), Dnrálák, more tolók, Butáka* k répavdgá-gépek, Ekék, Extirpdtorok, \'ítákopák^ fMÍntOMúk^ Hengerek és Boronák, valamint ■laéea-Mlo (uéMl|l (épek ée esm-klltt. Minden e szakmába vágó, bármely Javítások ia a legrövidebb idfi alatt a legjutánjrosabb áron elkészíttetnek. -B0 Kiváló tisztelettel HirscIbLol Ede\'éi ZOa-c-inLro-cIh.- JÖ80. sa./tk. 1894. Árverési hirdetmény*. A nagy-kanizsai kir. törvényszék tkvi osalálya részéről krtzhirré tétetik, hogy öav. Schwaroi Ziigmondné oroaatonyi lskí>s végrebajtaiónak Here János éa neje Németh Méri végrehajtási aaenvedö kereoseayi lakás elleni 83 forint töke ennek 1892, évi november hó ll-tfil járó 6 ssA saléKkamaiai, 10 Irt per, 4 frt 70 kr. végre hajtáskérelmi, 7 Irt 45 kr. jelenlegi a még fel ■erQleodő költségek iránti végrehatási ügyében a fentnevesett kir. törvén ywék területébe* tartozó a kereosényi 490. líámu tjkvben -f IT. h. mám alatt jelenleg Kla József és neje Gáspár Törés tulajdonán! felvitt a 7.14 jorinlrn beosflit ingatlan 1W4. évi safiutai hé 7-lk napja* 4. e. I« Arakor Kermtny község házánál Dr. Bohwaroz Zsigmond felperesi Dgyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a leanehh kitett bsoaár. Arvoreznj kívánók tsrtoanak abeosár lü\'.-át klaipénshéD vagy ovsdákképe* papirban t W klildfttt keaéhes letenni. Kait N.-Kaniiaán, a kir. tvssék mint telek-könyvi hatóságnál 1894. évi április hó 13-ik napián. M 1 K 0 8, l.-l. előadó. Késvstlm bMssrsést hrráJ > IsgtUgáassbb reichenbergi öltöny-szövetekből. Tlali ggrajtjn okarlot Is ksmgsrn. így W)«s wl ttltíny S frt 70 kr. Franz Utald Sic, posztó gyári raktár. l>l<MskX|i Csehország. IRDETESEK felvétetnek Fischel Fülöp tOHJTtereittótoa mt* Nagy-Kanizsán, XXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX * MAYFARTII PH. ós Tsa. i oa. éa kir. klaár. szab. Kg-ép grtsr&xa3c, va«öntddL« és gdzháznor X Bécs, II I, Tuboratraaa* 741. szán. 2Alapíttatott 1872. 600 munkás a (jSrakbaa kéaaSlaah a l«a|*kk r CSÉPLŐGÉPEK kési-, Járgány áagfii haj táira. X j i K<J i nr \\ n Tv E u JÉ l-é vosééllst lufogsélsárs. » Legifjabb galioiiaroalkk. trlsarlk, JÉ ka kor Irsa asor zaoUVk, sséaa- és ssalms < 2 kfakajUw*. állék Is ssállité klsstllkksl. J K Arjtgytélstk k tlimtrS bwonyitvánpok ingyen. — KépvistUk /elvétéinek. 144. 4*XXXXXXXXXXXX*XXX\\Xm**XXXXXUXXXXXXX I, 2. 1 és é vassal Boronák ém H*xifi«r«lc . Szaoakaváffók. darálók, répaváfók. Blul-fflr lukáÜMiiU uMbiinftf-iijUl. Nsaill ( haté takarék ttslék mist tskuniny-fllttMstAk Is Igsr-sasé klsséHkik S_ • i. x K itila ralira, vslaalat bér- Is gyilalllos-iaitéláira. GylaOes- éa aaéllémaék. JL«x*lólc*e2rűLlé3Ee3c gjrésrtlm Is tSwIiy sséaárs Is nlsdssféli Ifsrt ssélekis. özaUléi ssabad ,J* T P E O N Z sséüévssssé- Is séils>iysaalk. Nyomatott Fisoliel Ftlltlp laptulajdonoeuftl Nagy-Katnasán, 1894, 8AKO F. A. FIA és TARBA. M fe kgtyiU Steario^flji--git Jiuflrii Ni^inru^u. Alapíttatott Aj/ de MUly ált^1837. Ca és kir. udvari [HA JHH Bevezetése ■■ MalálásaMH FellalálásfSB H^rmftwa Iroda ■ 0KCS, Bzállilók. lírH. Glycerin-jjS rglycerüTV és beveze- ■ elsO éremrV\' Schwindg. 7. O TA1 IVI Syírtmány.szappan- H léMa ■ . Sam-releaia^Ji^ríJ^Hé^^jf GYERTYA! o íruijtu. 1868. 1887-ben. — Milly-, asztal-, templom-, barock , renaissance-, conus- ^ ürgyerlyák. milly-éjjeli gyertyák és viasz karácsonyt-gyertyácskák MliidnniHi kapha\'o/ j HatároiolUn SARttíéle milly-gYertya\' kérendőI "St Mindeaüu kaphatói ■ 7 1 58. szám. Nagy-Kanizsa, 1894. julius 15-ón. XXUI. évfolyam ■urktnlMl i f 1.11 • ■ i OllaHlla Ua. M« nitmd) t l«p asallaat naM ilUa klslaarfa/. , HniMUilu Unlak atak taaarl kaaak-Ml bfWUIaak al. Etalralak ■<• klldetatk rlataa. ífftt Mitm dra: 10 krajtdr. 7ATA Politikai 6b vegyes tartalmú lap. A Nagr-Kanizsal- éa dél-salai takarékpénztárak^ a Bankagy esület, az Ipar- éa kereake KiaiéfcJ Tatait rínMs-tfnm ■ riMttt tm? U^ftoakaMa. zLómvrtn áiazt béaa *m it kanaa (ífn— kr.) nUwa t kanaa (I Irt — kr.) JhgyaMm » kanta* <1 Irt SO kr.) IMaUaak Jstáajraaaa asáalUalaak; MfUUér ytátasra U kr. delmi barit, a Nagy-kanizaai wgélycgyleL-nzöyetkezet ét a Itlenyei takarékpénztár, a „nagy-kanizsai malátagyár éa serfókőde r. L" áitwtefaf ittdönyt. biIhíM, raiaaiat a Hiimuáti «•""" 5 " ■ 1 * taaatkaaék\' FJaeka! ItiSP kSaj**V \' Ktlltlealk SíaK7>Kanlzaáa lietenklnt kétszer: kawakataséks laUasato. f , várnám,ap ém oéHtörtöieörL, Városink népiskolái. Tulajdonképpen az államilag segélyezett községi népiskolákról, t. i, a polgári fiú- és leányiskoláról és a közs. elemi-iskoláról akarunk szólani. Idő- és alkalomszerűnek tartjuk e városi népiskolákkal foglalkozni azért, mert az előliünk lekvő értesítők módot nyújtanak azok viszonyainak, körülményeinek mérlegelésére. A polgári fiu-iskoiában az 1898/94. tanévben 170 tanuló volt Ez mindenesetre elég tekintélyes létszám, különösen, ha ff-v gfélembe vesszük azt, hogy városunkban gymnésium is van. E létszámból, mely évről évre nagyobbodik, látható, bogy a szű-lók egyre jobban megbarátkoznak ez intézménynyel ; mégértik annak missióját, s belátják létjogát. Az intézeti közszellem megerősítése, helyes alapokra helyezése kétségtelenül nagy mértékben annak a tiszteletreméltó köteles-Bégtudásnak és odaadó ügyszeretetnek kö- j szönhelő, melylyel dr. Bartha Qyula polg. iskolai igazgató, ezt az intézetet igazgatja. A tanári testületben évek előtt kissé meglazult közszellemet mondhatni: teljesen újjá teremtette a ezzel az iskola iránli blsalmat — mely erősen megingott rdt — megszilárdítván, az intézményt valódi rendeltetésének színvonalára emelte. Az Iskola fölszerelése körül sem forog fenn semmi kivánni való. mes törekvését az arra hivatott tényezők hasonló odaadással, erkölcsi és anyagi áldozatkészséggel kisérik: aa iskola mihamarabb igen szép hírnévnek és népszerűségnek fog örvendeni. A polgári-leányiskola, mely azintén dr. Bariba Gyula Igazgatásazlattáll, — még sokkal rövidebb életű éa taég mindig a ki forrás stadiumában van, de eddigi élete — áttekintve á tanerők gyofi változásától — elég Bimán folyt. A tanerők változása folytán az egyes tantárgyak élőadásában bizonyos szaggatottság állott agyán be időnkint s a tantestületnek küzdenie fellett a helyettesilés nehézségeivel : mind a mellett a tanítás általános eredményét semmi belső vagy külső körülmény kockára nem tette. Egyik igen súlyos körülménye a polgári leányiskolának az, hogy nincsenek alkalmas tantermei; nincsen külön fizikai labo-natoriuma. Az pedig szinte lehetetlen, hogy ugyanazon laboratóriumban két tanár felelősség mellett experimentálhasson. A felelősség csak egygyé lehet; mert ilyen dologban a tanerőktől nem lehet kivánni, bogy egyetemleges felelősséget vállaljanak el De hát melyik lesz az a jámborabb, aki ilyen körülmények között a felelősséget elvállalja ? Ezeken a hiányokon Nagy Kanizaa városa bizonyára mielőbb segíteni iparkodik. Legalább ezt következtethetjük abból, bogy a egyéb nehézségeken és akadályokon múlott. Hisszük, hogy városuuk, mely a tanügyi célokra hozott áldozatokban eddig sem fukarkodott, mielőbb segíteni fog e bajon mert hogy a mostani helyiségekben, a mostani viszonyok között 174 tanulót a pedagógiai szempontoknak teljesen megfelelő módon oktatni nem lehet, — azt minden laikus be fogja látni. Az építést mielőbb foganatosítani kall azért is, mert as elemi-iskola egyes osztályai annyira mltömöfok, hogy itt már a a tanítás sikerét is határozottan kockára teszi a tanulók szertelen nagy létszáma vagy az iskolai helyiség szQk volta. * Az előttünk fekvő értesítőből látjuk, bogy vállak ositályok 116, — 96, — 86, — 92, — 110, — 97 tanulóval — Esen a bajon okvetlenül segíteni kell párhuzamoa osztályok fölállításával Azon kivül tudomásunk van olyan osztályokról, mikben 70—80 tanuló van, holott a tanterem 60—60 tanuló befogadáaára is alig alkalmas. Az elérni iskolai tanulók letazáma: 1057 volt Ebből átlagosan egy-egy tanteremre 70 tanuló esett; pedig a tantermek legna-gyob része legfölebb 60 tanalót Jogadhat be. A miniszteri tanterv egy-egy osztály létszámának maximumát ugyan 80 tanulóban állapítja meg, de akkor elétszámnak mag- polgári leányiskolának kiépítését már egy év felelő nagyságú tantermeket is kellene állítani előtt tervezték és elhatározták. Hogy az akkor Ami as elemi-iskolának taneszközökkel kimondott ige eddig testté nem válott, bizo- j való felszerelését illeti, e tekintetben is szem- ~$ ~ha az igazgató és tanéri testület ne- nyára nem az iskolaszék jóakaratán, hanem beszökő hiányok tapasstalhatók Egy-két ^ A „ZALA" tárcája. A vadorzó gyermeke. - á ,X A l A\' aTtlatl tiratja. - —- >Engedjen meg esperes ar — mond a szorgalmas Borcea, néhány pólyát a gyermekin-gecakét azappanosván, mi ~köXben a lelkész pálcája végével a kandallá tüzét felszitá; — en gedjan meg, bogy jelenlétében dolgosom; azonban jól tudja, bogy hozzánk hasonló szegény ember nem henyélne!, éa e mellett már alkonyodik ia; pedig holnap, gyermekem pályájának fehérségben vetélkedni kell önnek misemondé ingével. Nem akarom, bogy kereaztapjáaak — kit szeresni ssives volt — szégyenére váljék fiam. Igaz, egy ideig senki sem sksrt kománk Isnai; mindenik asfmondá: ez emberek igen szegények, s ba gyermeküket keresztvíz slá tartanék, végre még táplálni is kellene; de főtisztelendő ar miudig stysilsg gondoskodik rólunk, öa azt mondá: „Borosának kell kapni komát" — s im, egy főraagnt szerzett, a kastélybeli föerdészt. — ,No, no — ssóllkösbe a lelkész — telteti, ■it tehettem,, f — >Ab, főtisztelendő ar — válaszolt Borcsa — én még mindig azon félek, bogy nem köszöntem meg eléggé .önnek szívességét. Ha tudná, aaiot aaeretem magzatomat, megbocsájtaná aggodalma mai; de ön még nem is látta a kisdedet, nem tudja; mily ayájaaaa muaolyog rám aí aqgyal- arczn gy érmék.« El Igy beszélgetve\'; keséről a szappanbabot Istörlé, keséi megszáritá, a kisdedet s bölesőből — hol sseodargett, — kiemelve, osóközönnel boritá cl. — „Lássa csak főtisztelendő ar — mondá a gyengéd anya büazkén, a örömtől ssikrásó szemekkel s karján ringatott oaecsemöt elébe tartva — lássa csak, milv izmos! pedig .még nem idősebb három napoanál; nem, — ily szép gyermek mines több a nap alatt És a kis sserény hajlék ismét esőkesattanásokat viszhsngsott. Midőn végre a nsóktAl kifáradva iámét munká-lábos fogott, igy \' folyta tá beasédét: „Gyermekünknek jó^ nevelést-ksll kapni isteni tiszteletet tanulni, magát erényben ét szorgalomban gyakorolni, és ha lateu Jakabot a engem egéaaaéggel megáld, őrömmel dolgoztunk, hogy gyermekünk ssámára valamicskét takaríthassunk ; ö ne szentes ssükséget, mint szülői.* - >8 te még is megelégedettnek látssol leányom l« - >Ejj no I én, bs gyermekemet látom, boldog vsgyok, és ha aliviy.íradásskapitáuyaág, robot, adó s különösen a aóadó nem volna, sohasem panaszkodnám i hs ezek az adószedők nem gyötörnének, már rég ssagorgattam volna gyermekem részére legalább három tallért, de most még tisenkél font sót tolnak nyakaakra a már ránk vetett mérték felett« ■ „Ne pimaszkodjál, Borcsa I — sóbajtá a leikéss — ss adók fájdalmakbot hasonlítanak, már ssAlklétttnkuél örököljük őktt- Mindénkinek meg vsn a maga keresztje, mindenki szenved, Izzad ea fárad; mert a Iá, mely gyümölcsöt aess terem, el vsa átkosva, kiasárad éa kivágatik De a holnapi nap rád nézve öröm napja legyea. Moniniu kisasssony gondolkodott róla, boay szomszédaitok s barátaltokat megvendégelhessétek s megkért, bogy a csekélységet ad(jaa át nektek." „Huszonnégy livrsls est mind nekünk ? — azólt aa örömittaa Borosa azökelve, — ah, mily aaép fökötőt veszek gyermekemnek! Aa a kegyes hölgy, mint iparkodik kileaal at alkalmat, hol segíthet a szegényen; Isten áraaaza rá legjobb áldását! E pillanatban felpattant a- kunyhó ajtaja* éa György, aa uradalmi főerdész lépett be, miután Borosának jóeatét kívánt, a lelkészt illedelmesen üdvöslé, paazomáayoa kalapját szorgosán szegre függessve, alkalmatlankodásért engedelmet kért — „Ennek azonban — mondá mintha magában beszélne a — vadorzók, ások a semmirekellők okai, kiket ma egész este üldöztem; e gazemberek, míg éa a nagy erdő mellett felkerültem, szemem láttára meraaskedtek maayéfjeikkel aya-Iskra vadászai. Azon baáéa andjBk megközelítettem őket, hogy hálójak elvitelére Mm maradt id^jök Azt kell hinnem, hogy a sátáaasl cimborálnak; különben nem volnának ily vakarnék ; mert a vadászkapitány éppen nem kinél! őket Még nincsen két hónapja, bogy egret gályát} küldött "éa vaanak esetek, melyekben ily naplopó a vádorsáiért bitófára ia került Est aaonbaa ők lássák; elég átkos sora reájuk nézve, ha ökat elcsípem; at oly igaz, minthogy engem GvSrgy-aek neveznek. Látván, hogy aa érdéből eljöttem I Nagy-Kanlaaa, vasárnap, Zala. 6(1, tzám. l\'l lap:} 1H94 iniím hó 16 én Baoh-korMakbell rongyot térképtn, néhány caopprloailod NxnrnMIIolfl-kópnti, — néhány megviselt lali-olvatóláblán éa megrongált mlndsegilent — belátjuk —* momentán nem M«lí Appoojri ntp kSmoodaUftt tágig lehel, de tudással, folylonot tanulmányozás-1 moglndithafjék a* embert, de meggy&tal «f>/»B ml, odaadd ügyszeretettel, a tanítási ItöztMl ,0tf*k Bot*/ ügyet »ad Apponyi Aliért trot, -kittül semmiféle - tan- lewmeh-fflegtefnésével ét ébrentartáséval j mik— » »»f-H\'"hejai »tdr. *r frwarymtéea eazköa nam áll a tunilrtlc rendelkezésére t Németh Ignácnak annál hamarébb Blkerül-jktprittinhtti besréde után, melynek aa egét* talán tt aa oka, hogy az Irva-olvasási, — jhet, mivel 0 az aktiv tanítói működésiül bamzet megőrölt, mert ati i»u», hogy Apányi ttámlsnl ét szemléltető oktatás terén a — Igen helyesen — fölmentve lévén, — i gróf a polgári liá/awágmik bí«e, » egyáltalán aa tanerők öttlnt* buzgalma melleit sem 6r- ömen szaktudáséi, kartársai közöli már (egyházpolitikai reform munkának, sokkal nngfoblK helfl el fényeaiibb eredmény, Uddlg ettk bltlotilotl szaktekintélyét, te- —It a visszását*, minthogy az olvasó asi n« A város iskolaszéke — mely n tanügy hetségél, minden erejét és buzgalmát a lé- mondja minden ujabb felssoialásá irtán yraetial terén nagyobb anyagi áldozatokra is haj-ínyesebb eredményt ígérő iskolai közszel-landö volt eddig — lehetetlen, hogy ép* lem megteremtésére szentelheti, pen a taneszközök megszerzésében kicsi- Akkor izatin községi népiskoláink: a ityrskednék. i polgári flu- és leány-, valamint az efeiní- Azt *ém akarjuk Bitenni, htíjy az intézet j népiskola mihamarább egy színvonalon ha-élén álló igazgató: Németh Ignác, (adhatnak magasztos míssiojók /elé. — kit bizonyára kiváló szakképzeUttéj/baéii és tudásánál fogva állítottak egy ily számban tekintélyes tantestület élére, — ne; Qgyekezett volna e külső hiányokon a tanítási siker extenslv tényezőinek megszerzésével segíteni. fin ballom a/ igéi; de binoi nem indok. As a nagy forróság arnnban, melyről, mert miudsi.U\'t panaszkodnak. ugylátszík a n.i kediaa bolgár »aon»aádtinknak ártott mag, kik most már Siambulowból megszabadulva, ervei nem akarnak megelégedni, hanem Bulgária regenerátorát meg akarják alázni, olt akarják, látni a vádlottak padján amaz állítólagos v.aszaéitsek minit, melyekéi kormányzása idejeben elkövetett volna. Mily hamar felejtenek, miy háladailanok a népek. Es a kis bolgár nép, mely alig szabadult ki a muszka jóakarat körmei kőzöl, mely hala- Hagjr-Kasfs)*, Jsl lt-éa. Csúnya évsd mégis ez a kánikula. V ííogy i»hii"« dolOjf- -tulajdonképpen hol j1®1\'\' kimondhatatlan zsibbadás nehezedik az tfén slsptalUisleit, Snállóasgatj szabad-agát, akadt femr, ahg tokjuk t!lkép»élni.------ j vtlágra, irgalábbsnt, Mely a politftai életben I ifjúimét, $on»olidaii£ját Sleaibuluwnak. Wai, -Épen ugy nem tudjuk okát ennaK Séttl, H* "*"IU| 1,wi pllt«B«trg"TOgyódlk. i pihenvén, a\' tti ti eshbért Ulalra kere«i, lel akarja áldozni, hogy az elemi-Iskolai tanitás terén méri P*jlt\'k»\' **eml*iró (alias: szemlélj innia/iájára L niinden áron bűnbakká akarja tenni. Ott sa-omc« erösebb közszellem, egyöntetűbb ha- j!ÍÉt ?íve! \'f\'H • hs«abokat, a melye- várog, zajong minden alkalommal lovsa réndörök tadás? k(t • ^r^u\'Oaég aenki máa tasja bWyetU be t|(ai li(|«:t hása elfitt, a migFerdiaand tejsdel- Ar szülőbv kik. lakásvállostatás folytán]Könnyjl ilyenkor mindenféle dolog- |Bei Mjo«n élteti, hűséget esküszik- neti. addig gye mekőket fénytelenek egyik párhuza- jrél * TOntl ,ölötl *• »onal alatt Imi; as olvasó- J Stambuknro\', kinek büazónheti,« mi: átkozza ét mos osztályból a másikba adni: folyton nagy íftmege csak lé!álmo»an megy »é-, „gjdj,. Hogy abból a históriából nem akarnak panaszkodnak, hogy a tananyag beosztásé- r,Íu- * *r.rá, vagy nincs kedve hozzá *obs«tm tanulni a népek Mindig ugyanazt a hibán nem levén egyöntetűsége hiugyerme- kritikai szemmjj! vizagtlnl, hogy mi mindent Írjbát-knveflk el, érefleii észszel, beltiás nélkül, köknek sz ismeretszerzés hézagosságával ne-| " Innen-onnan — vénal dolgot, ase-i mely rendben csak akkor jüo meg, mitor mar —héZSégeket ükoziii UBM akarnak; — kény- prinri-hretortttn llég az elenkebb polemikus hang límo botorság a bolgárok részéről. Ha tór-telenrk bármily messziről is abba az osz-|<*"B \'"g9r< ilyankor idegeit, mikor minden móz-Ítélitek is vigszásgigok, rendet>na*gek Stamiia-tályba járatni, ahol az iskolai évet meg-1 dulalából, aroza minden iamából, szemének min- i0w minixzterelnSIisége niatt, annak a bolgár n«p-kezdte. - den pillantásából, essk annak a nótának ret- nek mégtém szabadna enüidnie. iogy mennyi- Talán Németh Ignác igazgató, kinek agakér-1 ^"í® ki ? ,íl<n \'g»n hideg van, nyáron igen V€gl tartozik ennek aa embernek. Talán észre térteimével és tekintélyével b zonyára alkal-1 meleg »an. Bizony nagyon meleg van ! nek még, masnak kell lennie a tanítási közszellem, az Dno/ára ennek a nagy ms egnsli, igen érdekes: Az enarltisla lerrorismus megfékezésére Párm-az egyöntetűség megteremtésére, — volna volt Apponyi lelnt\'Hs^á<a, kl bémnlain* elnk- ban meg to/ják borm a rendszabályokat A kép-hivatva ezen segíteni -a tanítás intensiv té- ventiávaj tndja az 6 állaspontjáosk helyesaégéi! «»elfibáz már meg is ráfaasNÁia aa anarkisiak nyezőinek biztosításával; mert ha már az intézetnek élén áll, ÍB1 kell tennünk, hogy bizonyiiani, mely azonban még sem helyes. Mind, ellen íranjoló javas ai\' tárgyalására kikUldeodd kár esérl a nagy szónoki teheiaégért, hogy egyíhízottaágot. A radikálisok ea socíalia\'ák eílenezni szakértői intézkedése és véleménye előtt meddő politikai álláspontnak áldozza (el szivétillogjtk ugyan, de bibetó, boai ft bánnia képvi-ktriámLazzal a tisztelettel bájolnak meg, es Hi*\\, fotylon váríálraazi sz ugynevezeii nem iselóbáz elfogja azt fogadni, mert habár mégazo-mely a^vezérlő egyéniségeknek keUö erkölcsi aeti politikái, melyet a nemzet) párt olyannyira j ritja ia egy Kevétíé a aajv azabadaagat, a kbztAr-színvonalán biztosr^ vehető, sőt elmarad* inaugurálni szeretne, a melyet csak azért nemíaaxtg Igazi barátainak be kell látatok, hogy ea hatatlan. kezdeményezhet, sseit mára Wtkerle kormány\'a törvény szükséges, t bogy minden gyengeség Az elmondott bajokon és biányokon —- igen szépen csinálja meg azt. Az az eleglkot hang, j az anarklamnaael szemben végzetes lehet, azt hiszik, hogy nem térek viseaa; azért a na- i da arra hulsap,"! keresztség eltilt is rá érünk [vadáazati tórvéqjrek embertelenek s esak a zaa* gony szélén ami t|fPg~\'t*" ji.i.. ujj, fcma.a——twyri- _ . Efljipjs gények gyfltrésére alkottattak, György- hevében Wm mJaií attzegyttjtflff * > I l iiaiaitután pygtt Tői is vsdorzónsk nevezte s azt monda nem kall ál jak az érdét s ha igy is megmenekülnek, — .De nézzük essk Gyfirgy nr, mindjárt eaniimessst mennie,, hogy állítását be it bizonyítsa SMreneaéMksek vtlikstják magokat.* -fog. l.stja miként tornyosainak a teliegek ; hal Ezzel as ágy felé közeledett a már kiny^jtá György kárörömmel dörzsöli kezét s hadi-1most elindul, hazáig facsaró vizzé ázik, s hol-{karját, bogy a zsák tartalmát megvizsgálja, ni. eaele sikerfllésén már eleve kaezagott — napra agy bereked, bogy a paazitában hangot dón Jakab hirtelen megváltoztató hangját, azt erő* — •Istenem! — jajgatott Boreta haloványan;sem log énekelni ttdni. No, sz olyan komaaá-\'sitvén, bogy é ellensége a vadorzóknak a ezen g remegve — azt nem teazi György nr, mert gze■ |gót ngyan meg nem köszönném. Üljön le, s ha állitásat igazolandó, megesküdött, minden ezea-gény embereket boldogtaltaokká tanai nem ki-j már éppen menni akar, Igyék legalább egy po-itekre, lelke Üdvére, gyermeke boldogságára, vána. Képzelje esak, mi rettenetes dolog egy gyer- j bár bort az utazásnak ártalmsa behatásai ellen.* I Azon pillanatban, midőn Jakab gyermeke boi-meket atyjától megfosztani. Nem, nem, ön nem Es sjáalat ellen nem volt az erdésznek kifő- donágára saktvék, bogy ö ellensége a vadorzóklehet oly kőszív ü !» gása éa letll Egy kancsó bort már kilrilatt, ét Inak, a gyermek felsikoltott a néhányszor hango- Boreaa tekratete agodalommal flggOU majd a mtsik ia szinten fogytán járt. midőn Jakab i sin aéhajta. • gyentefct NItesffJét, msjíaz ajtóé. E tekintetből j belépett I Borcsa eleápadt a legtapaaztalatlanabb is ezt olvssta volaa ki: Vállai eröten görbedtek meg a gn\'ylyfl tömött | Meunyel asaatalyám riadá arémHlt mt. m»< ah, aár hoon volaa féejem, — a ayelre eaak wtíaákáák ter\'se alatt, melyet, midőn Györgyöt, gára keresztet vetve, — miért esküszöl oly vak* rebegi; >Egy gyermeket atyjától mefosztani — megpíllanlá, oly beveeeo vetett az ágyra, bogy!maróan 1 ez azeraoeaéileflaégpt hozand lakunkra 1 nem György nr! ön azt nem lekataé I* iazonnal kioldódott; a zsákból valami sár-j Boreta a \'lépeaAböi lépett, náháay piianatlg — ,Ea miért aem ? * — váluzolt kaeagva az | gáa szökött ki, melyet ha as erdéaz meglát, Ja-1 gondossá riagatá t a gyermek eleaeadeaisdett erdők durva fia. i kabnak aok bajt okozott volaa ; mert azt egy ,Ki erdőnket paaztilja, nem érdemes széna-! nyulvsdászatrs tanított menyét volt, mely at ágy lomra; tulajdon édes spámat sem kímélném, ha | ftlggöoyei közli kígyóként tekints ki. vadorzásoe kapnám, * l A kerti bor, mindea gyöngesége mellett it fa- Borcsa látván, hogy a kérteikstiea tiyöcgyöt i jébs szállott Györgynek i aa erdéaz még egvszer! rete mellett, bogy másnap reggel a keresztelésre szavakkal irgalomra aem hirhaljá, más-más mód-1 oly leetrgó lön, mist kllönbea volt, ét kedvenc | á harangokat meghúzatja, lámpát gyqjtott a iához folyamodott, bogy Öt tartózhatbatta. [tárgyára, az aradalai pagoaybaa elcsípett va-lvosék. György sem késett; puskáját a vállán — \'Várakozzék még György tr — esengett dorzók blaietéeére, minduntalan viaszaiért. Ja-jvsté, t a várba sietett. az tgsédó, — húz «o ügyit értékezni akart Ja- j kab pártolta a Vadorzókat, ét a két férfl gyak-1 alig távoztak el a vendégek, Jakab a galyat kaMal a keresztfának adandó név felöli j rtn oly btvet szóvitába keveredett, bogy a lel- t a burjánt kirázva zsákjából, néhány nyalat vont — .Miat vadán — lön György válaasa — szent kéezaek főbb ízben közbe kellett szólni. j sió. —. Habért s Borbála oltalmába ajánlani kívánnám. < György megtámadta Jakabot, mért védelmezi i Nesze — mond Boriénak, ét táré tt ját, mert Jakabbal kívántam is t dolog felől értekezni; < a vadorzókat! • midóa ttl vglattolá, bogy a aueyétom, mely még nja asm evest, megmaresti A lelkéaz Jakabot szélid szavakkal megfeddi 11 a azeatirta szavaira emlékeztet^ mely a vakmerő wUtjiMa. E kWMfkieö ette tea "Tjk a IdKi ész azon ígé- * Nagy-Kanlm, vasárnap. jí . ~ \' y lm mutat ii ésaakamerlkal •fyeaBIt illanok tl,anr.l> fljlrifl I fostól atráikolókkal aaam ben. 0* Amerikában egy itrájk oly óriási irt nyw, bogy ai európai fogainak ateri nt már un dóiéinak, aőt (Óbbnak is nondhaté. Cleveland ai nök kénytelen tolt a« ostromállapotot kihirdetni • a (éktelenkedő, láaongé tilmegre néiva a tlir vények érrényél félfflggesstsni. Mert nem agy pár éaer ember aa, ki otl a tflke ellen garázdái kodlk, hanem aok sok aser munkás, kik aservea kedve s a psrsnosssót vakon kiivatve, egymással telje* szolidaritásban kezdették neg a rombolás mnnkájái és akarnak érvényt tiertxni asocialta-likua és anarkikus elméletüknek. Nehéa dolog aa ilyen sssrvssstt lásoogásl Amerikában Vfoj tani, msrt kevée a katonaság, a mivel a lásadás mlkép a Áttétül tsrjed, nem leket egyszerre mindenhová katonaságot küldeni annak elfojtására. Pedig es aa amerikai lásadás is ugy leleikexett, hogy egy világfairfl chicagói kocsigyár nsm akaria munkásai egy rétiének bérét kívánságok szerint felemelni. Ebből támadt sí sgész, a most már egy millió nnakás strájlol; satel etemben aa olyan európai strájk ugysiélván eltörpül. Ném is akar|ák a strájkot abba hagyni, mig aa smli-IMI kooaigyároa, Pnllmann munkásai követeléseinek eleget nem less. Nagy kérdés eőit áll Európa h>, Amerika is; tton kérdés előtt, vájjon lehei-e » ajd at sntr« kisták garásdálkodásának véget vétii, vagy legalább határt ssabni. Érdekea probléma, melyiyel méltán loglalkothalnak aa államférfiak...... Zala. fii. axim. (fl. lap.) Iskolai értesítik. Aa ísTtnlsi érfaailAk mindé" eaalsodében bü képét lűkröajetik vissaa egy-egy iskola adatainak, a tanulók erköleai éa lannlnánybeli elöbaladá aának. Indokoltnak tartjuk tehát, hogyha rö vid, váalatoa kivonatban eteket minden évben Ismertetjük. Elad sorban itt a kanizsai értesítők kai foglalkoznak, melyek egybeloglalva vísz-statflkröstalik tanügyi állapotainké\'. Néaattk torba eaeket a ksslsaal iskolákról seóló ér-tssHíkeL ---Tűc^fr 1. Értesítő í kegyes laaitéreadiek veseléss alatt álló nagykanizsai katb. főgynaaiumról u 1888/94. teaévben, köatéteaai 8á<gay Antal, igazgató. E 84 nagy 8 rét oldalra terjedő értaaitőt Obüta Jóm/ tanárnak. ,At igeidők ét igemédok a latin nyelvben\' című érdekes dolgosain nyílja mag. — A tanári testülgt a felsksssti hittanárok gólja. Azonban ugy vrssem észre: az Is eltflat, s nem tudom hová. Egyébiránt — folytatá jza-vált a szobában körülnézve,— holnap valamelyik zagban najd rátalálnák. Borcsa azon éjszaka többszőr fölébredt és lábujjhegyen a bölcsőhöz ment, gyermeke álmát megfigyelendő. Ez mozdulatlan feküdt egész éráig takarójába birkolvs. és s rendkívüli tantárgyak tanáraival együtt 28 láiM állolt. AiWán Irtait sí előadott isuanya-gdt a 8 oattályoa keresetül, a felső 4 osstály írásbeli fslsdaisit s ss érettségi tételeket. Adatok a főgymnaalum történetéhez, a gyakorló iakola a aa ifjúsági aegélyső egyaaülei működését tol-tüntető, valamint a jótékonyság, jutalmak, öss-löndijakra vonalkoaó adatokat a könyv- éa aaar •árat gyarapodását. Követkesnek a tanulók előmeneteléi (eltűntető tábláaatok, ugy a rendes, mini a nem köteteseit tantárgyakban végűi statisstlkai adatok ée értesítés a jövőlanév megnyitásáról. Mindan tantárgyból jeles volt at első osztályban: Zimmermann Gusztáv, és (a toráét kivéve) Szudnik Sándor ; a máaodík osztályban (a fórnál kivéve) Kertész Pál és Scboor* Gyula-, a\'8-ik osztályban: Mandl József, Niu teld Adolf, Piehlir Gyula, fmindftbjkrom a torna klvétslével); a 4. oszt. Altentkahr Ferenc, Ba> gyári Béla és Weistr János; 6 oszt Védla Tamás ; a 6. oszt Bún Jenő. 2. A nagykanizsai államilag segélyzeit közaégi polgári flu- és leányiskola hassonkettedik érteilője az 1808/04. tanévről. Szerkesztette dr. Bartha Oylua, igasgalé. Ez értesítő a reodes rovatokat tartalmaiaa. Aa elstHéjététban visszapillantást vet at 1898/M. tanévre, melyben aa igesgató at utolsó iskolaév történetéről tsámol be. A löbbi rovatok tanai-massák az iskolai felügyslet, at iskolaazék tagjainak névtorát; a tanári testület és toglalko-záaa ugy a fia, mini a leányiskolában ; az elvégzett tananyagot, bassnált tankönyveket; a tanssergyfljtemények gyarapodását; a lannlók érdsnisorotalál; a a szokásos aiaiiattlkai adatokat A polgári finiakolában, 170 növendék volt beirva; a leányiakolában: 174 Jelesek voltak a finiakolában: Moravsc Imre, Lohr Dénes, Vestely Gyula; — Moravec István, Nagy Jsnö, Saabé Jóaef, Kűnmei Frigyes, Nysku József, Mánisk Nándor, 8. A nagy-kanizsai isr. hitközség állal fen-tartott elemi, polgári éa köaépkereskedelmi iskola értesítője at 1898/91 tanévről saerkeaitette Bűn Samu igaagaié. Es értesítő a követkssö rovatokát tartalmam t Íj lakolaaaék, 2) Jelentén at 1898/M tanévrő1. 3j Tanintézet jótevői: áj As ösatöndijss tannlók kimntaláaa. 6) Tanszerek kimntstáss. 6] Hjtuági és tanári könyvtár gyarapodása. — Az egyes iakolák érdemsorozata; lániwtűlstsk; as előadott tanauyag, jelentée aa érettségi vitsgálatról a kösépkeisk. iskolában ; sististikai adatok atb. Je\'ea tannlók a polgári és ___1194. jaltai M lfi-éo felel meg, egyébként uh uembm eljárátom mái útra tartozik, _ ___________ KMenlem egyúttal att is, Bogy cSIémét T legjobb meggyőződéssel írtam a aat tdim ifimé bm fenn it tartom. Es amint a György János áltat közzétett űseoetemben neki adatmim Mitét fd- ajánlottam, kötelességemnak (arloin és késs vagyok mindenkinek, íi cikkem által magát erintve hiszi, adatokkal vagy elégtétellel uolyélm, valamint kész vagyok ezen adatmit ét e vonatkozó Máe-nyitikokat illetékes katóida dSU elóUrjmtim a a cikk megírásának jogosultságit annak elbíráláséra bizni. Dr. LSh Emil. ÜSTyHatJcozat. A .Zala" 68. aaámában Győrffy János arboa intézett szerkesztő •üzenetben a következők m »_ foglaltatnak : >öa cikkünket nagyon jól érti, a* egyik munkatártunk előtt tett nyilatkozata szerint azzal nagyjában egyetért.* Erre vonatkozólag Györffy János ügyvéd nr a .Zalai Közlöny\'- 18. aaámában a következőket mondja: „ .... Én a» 63. utániban megjelent „Panamáról" • Zala szerkesztőségének toka egyetlen tagjával am h- Inditiatva értem magamat knatataoi, hogy Győrffy ügyvéd urnák abban tgaaa van, — hogy a Zala ■ uerlceirlSiéfémk tagjával* a „A-namáról" indtomasal, tényleg nem beszélt, mert én aa idő szerint nem vagyok a Zala aeerkiaa-tStégének tagja, banem dkak munialárta, Vtiim pedig Győrffy ügyvéd or Siófokon e ^ogas" vendéglőben e hé 8-in este bestéit, nem ugyan a „Panamáról", hanem e Zala 88. arámiban megjelent vezércikkről, melyet kérésére én ismertettem vele, a mennyibed 6 a kérdésben forgé cikkelyt akkoriban még aem olvaaia. Anélkül, bogy bővebb részletekbe bocsátkoataaa volna, azon körülményt emlilém fel elsőaorhan ia, mély felfogásom aterini az agése cikknek alapjAt a magvát képezte,!. L att ,kogy ugyanazok, kik mmta táros közönségének bizalmam, e bizottságokban aaá-tídték : szerepeltek egyúttal e wátlilHaó msyáieiH-jaileént", éa hogy Löka eaeket kaveaea megtámadja. Győrffy nr erre megjafreate: „EUtn ipaa mm Lükének." Et alapon mondtam én éa nézetem aserint joggal, dr.Lőke aaarkeaatéeek, bogy Györffy a kérdéses sikket „nagyjában* egyetért. BtmmfM Le*a, a ,.Z*la" meeketéné. H I R I K. — Keeanth Pereme lltkee. Koaaolh Ferenc jnlina 17-én véglegesen bucsnt mond Olaazországnak és viaasatér Magyarorsiágba. ídea apja bnlorait, amelyeket mér béeaomngot-tak, a jövő héten indítja útnak hazafelé a an-tán 6 maga is Visszajön. Elffaaői l\'ellérdre saagy Baranyamegyébe, onnan négy heti- pihenő ntée kereak. í.kolaban : Hreiszíger Issö, Réc.ei Samu, I «r»»at tea a. otnáfbaa ée .sptasa- _ , " \' _ . ber kösepén a tővároaba érkezik a itt állandóan Mily esendésen nyugszik — mond a szorgos anya magában, — mily pompás pillanat leead őt fehér ingecakéjében látni. . , , Béggel Borcsa mér t htjorfal lMÍtriogy gyer .röl. Kösll^Némsth Ignícz igazgató. A lanitétee- Morgsnstein Zsigmond, Hoeh Imre; Krsuaz Zsigmond ; -»■ Bún József; Scktoarz Hl; Kauf-mann Károly; Maid)an»kir Bódog; Morvái ind/ Miller Jeni; Sehtcar* Alfréd. — A kereskedel mi köaépiakolai táró vizsgálaton es utóbbi öt nö vendék jeles érettségit tett, Tannlók azáma a 8 iskolában: 626. 4] A nagykanizsai kösségi népiskolák növendékeinek név és érdemsorotata as 1898/flt. lanév- mekét a kereestségre csinosan felöltöztesse. Midén a takarót feletnelé, a menyét gyermeke mellén rágódott; a ránk oson i a csecsemő nyakkendőjén pedig néhány esepp vér ragyogott Bémfllve smelé fel a boldogtalan anya gyermekét ; de st már hideg s halvány volt Elei fogakkal eltépett nyakereiből még kevés vér ömlOU ki, melyet a menyét klstopnT nem tadott A kunyhót j^jgsgatás, nyögés s kétségbeesés hangjai tölték Sl; Hordát megnyugtatni senki sem tndla, A keresztelés éráját nem hirdeté vidám ha-raagozás, osak a kalálksrang tompa hangja zagott koronként és gyáasdalok zengtek at agybáz boltosától közt. (J/émitUl} Huyauff nde Ittlét a Szkkianitók és tsnifónőkket 36 tagból, állott. A tanulók azáms. fink 1080 leányok 997; öasaeeen; 2067. - Nyilai koEnt. A »Zala< 68-ik számának „A vámháza" című vezércikkében foglaltakra nézve Qytrfy János a \'Zalai Közlöny< 29 ik számában egy általa a „Zala" szerkesztőségéhez intéseit levelet, as erre kapott szerkesztői üzenetet a egy a városi tanácshoz általa benyújtott folyamodványt tesz közzé. Ambátor\'azok előtt, kik cikkemet elolvasták, fölösleges, mégis kénytelen vagyok kijelenteni, hogy éDtkemnek GyörfTy János beadványában (aUlEálé reprodukciója n cikk tartalmának nem letelepedik. — Klnevesée. Dr. Fbdur József nagy ka nlssai kir. törvényszéki joggyakornokot, es ígaa-aágfigTminiattar aa ugyanitteni kir. lőrvéayavÉk-het aljegytővé nevette ki. — OemataekrAUeetáe at Iskelaiséh-ken. Knáuat BoldiaaAr halálával megürült a gondnoki áiláa a helybeli iakolaatékben. Cz álléa betöltéae végeit tartott aa iakolaaaék űléat e kó 12-én Babéraay György polgársseeter, iskolásáé-ki elnök elnűklete alatt, mely alkalom mai aa elnök--meleg sas vakban amlákaaeit neg aa elhányt gondnok btugé tevékenységéről. A választás atuttal megtörténvén, titkos aaavaiáaaal Lengyel Lajos várom főjegyző választatott meg egyhangúlag gondnokéi, ki ia a lisatat —*girr vállalván, kö*zönetet szavatolt as iekolaaaéknek feléje irányult bizalomért, Aütoailván as" is-koéiyW, bogy a biáalomnaAnegfelelni ipar-kodiS. Eaael a gy ülés véget ért. — — Gréf Ceekemlle Kadre Nagjr-Maat ísAtn. A magyar korona országai vörös kereszt egyletének élnöke gréf Caekonits Endre, irjay János irodafőnök kiaéretéhen e hé 18-án délatén félkeitOkor érkezett Stomhat helyréi városunkba, bogy a helybeli vöröskereszt-egylet választmányával megismerkedjék a ngy a Hók-egylet jelenlegi állása, valamint a háború esetéire tett efóinteskedésekrOl magának aaeiaélyw iaterssá- Nagy-Kanizsa, vaaáraap. Zala. 60. azim. (4. lap.) tiót szsratten. A pályaudvaron a választmány I süvöltőit ái városunkén, lisálárs söpörve as ui "frifrr riffltf ■iffilenHrtt r tiabwhatf fyfím \\m- uákat. A* óriási fellegekből Nnvy Kwil/aáif wmk gármeatsr, elnök, Lthgytl Ltíjoi, vnotr Vilma** I tuló iá por hnllnit, de ti velOní x>omaté<fox Naijr-Etik, Hojjnan* M4r, Griliihul lltyiík, Ktumpan- j Ré<t»e község határában bor«ósxein nagyságú per Ím, ifj. Fmtikofer Jimf, \'lYipmmur (iutito, jóggol nagy rápor esett, Mikor 0 nagyméltósága a psrroura lépatl polgár niiaier ur néhány meleg saóval üdvözölt*, i Ixirxiwxflin moly a kakorioákal erősen megvervén, aok kárt teli. Váioaank ha táréban oaak a u4l vihar okozott kárt, amennyi\' jelenlevő vtlaaatmtnvi Wgoknak, barnulta!ta ugy ben a kepéket a metön löjtb helyen aiétstórtn. arintéo árgay irodafoaőköt la, a aau\'án együtt a váróéba najtattak. Fél négyru volt sgybeTiiva|érlesit bennünket. A«t a válaaatmányi ülés a városnáa tanácstermébe. A válaxxtmánv tagját Iffiíl sokan nincsenek itthon a igy a hölgyek kösül <<aak a kővetkezők jelentek meg: Feaxolliefer Jóssefné, Bahochay\' Oyörgyné, Koxenberg Izraelné, Rosenfet& Adolfné, Székely Lajosné, Kűrsohner\' iguáené. A válasxt-mány férfi tagjai köxfil 12-en voltak jelen. Röviddel fél négy után lépett a tanáoxterembe 9 aig)"\'"H*^gi ti yf\'gX\'^fitnr kixéretében^d mutatáa után gróf CsekonícsEodre melegen üd vözli a választmány tagjait, a aat mondja: mi- — (hrabottrí levelezőnk xifntén nagy viharról Írja bogy Jul. 10 én iaaonyú vihar volt, mely a terményekben sok kárt tolt, kttlüuösaii a g|Umöle<ökb«n. A (iars bonccal szomszédos Karos községben egy TJ éves örzö flnt egy fa tövében, társai szemeláttára csapott agyon a villám. - Irséslwl. pályáiat ereialaye. A „Magyar Turista Egyesület" „Tanítói osztálya" által hszánk valamely a Turistaság axempont- j azem előtt: Nivendékűl a teljesen árva és jftból nevezetes vidékének leírására kitűzött valaaztmány tagjai éljenzétsal fogadták. A be- BU KöfölM pályadíjat Ispnnh mankalávxa Békafi Elek, ttla-knppányi áll. seg. köts. igazgató nyer- te el ily oaimtt munkájával 1894. JuJétn hé 16-én Flllaaera Ziti-aasM-balaam larftasAab írja, bogy as aligvári és bsrzsnexsi sxdléhagyek-ben a fíttoxerít- föltépte hivatalosaa megátlapitta tolt. Tassulök aaulataága. lakty Jéxtaf ih,-herényi nagybirtokos ax iharos-herényi elemi iskola növendékei réssért nagy érdéi mulatságot rendezett, melyen számos meghívott vendég mii résst. A mulattá*, melyen * yeadégaksl as 4a-ró mü<si fiak dalokkal éa aiaralattal mulatták, igen jól sikerüli. As Inkey család iakomAl réu-deaelt a mulatságon részt vevő vendégek és is* kolás fluV ré<xéra. Arra flmk lagyen tllvétele. A balt latonfttredi »Krx*ébet« szeretet házba at évj angusxtu* hónapban mintegy 20 árva fog ielvét etni ; a pályázatnál a követezők tartatnak ■NÉpiriKlp vagyontalan árvák vétetnek fiSl első sorban s esak k hiánjrubgn vétetne* löl másodsorban fél árvák. A kérvények az igazgató tanácshoz inti- kor a látogatás megérlelődött benne, égy rég j Tempevölgybe. Üli váratok a érzel! óhajnak kivánt megfelelni, a a választ-mánynyal usméyesen megismerkedve, a kötélé* _ kat annál norottbbá fOtni^elíamerésél {ejexl ki a válaxstmányntk a a város lakoatágának az Ugybuzgó\' levokenységért s áldoxnl készségért; kai, hogy s kijelentését őszinte értelemben ve> gyék; köszönetet mond t iiiogjalmióaérfc t kéri tovább ia a választmány támogatását, Tripatn* mer Qyula titkár referál inost a gMágyiit addigi tevékenységéről, a tett intéskedésskről s s péna-tár jelenlegi állapotáról. — Négy óra után a vendégek a válaszmány tagjaioak kíséretében kihajtatok a yasulhoz, hói S nagymé lósága a bábom esetére renaetkezésre álló s a sebesüli kitonák {észére kijalüll helyiségét lekiniatto meg.. Azután a kórházat nétie meg, hol a rend ét tiosluág a legkellemesebben lepte meg öt, aj Szókeres József orvos s\'őtt megelégedésének ki rfll." I — TAs. Julim 18-én — mint | írja, — Kia Rada községben tüz Ütött ki, mely több melléképületet M nagymennyiségű takar mányi elpuaztiioit Néhány állat ia a fliz marta léka lett. Sxereneaére a nép nagy része déli ebédnél ült s Igy a gyorsan alkalmazóit segély* Lyöl a tüz terjedésének gátat vetettek. E — Leáleázsti «|ketB*aaik. £ napokban három émber járta be varosunkat, kik aaoloas-vári országos tikéihémált iniéaité bélyegzőjével ellátott gyűjtőiven a nyomorban levő siketnéma árvák réstére könyöriaományoknt gyűjtöttek. A három jó mtdnr, hogy egy váróiban ne kelljen soká marádniok, tervszerü\'eg beosztotta a vá-ros terülstét éa biaonyára meg is csinálják üt-létükét, ba a viszonyok nem ismeréséből, túlságos magas adományokat nem jegyeznek a gyüj lejexésT adoUrGróf Cléfconki Etdie irudafőnöke tőivekre. Ea-áHal gyanút keltettek éa a kazöu- kiséretében 14-én reggel ulssott tovább Pécsre. — Eljecyaéa. OUop Lajos Nsgy-Kaiiiaaán aljsgyexte Jnaysr Jó»aa kisisaonyt BMtban. ___— Haláloaáa. Oodma Jánot elitmari kitűnő gazdáaa s laadriai gróf nyugalmazott uradalmi atámtartója e hó 7-én 74 éves korában elhunyt. A esaládí gyáa«jeleméa iyy szól: fiodina Izabella ét férjs Horváth .Árpád, üodina Giaetla éa férje Zathnrecaky Zsigmond, Fáy Adolf mint elhunyt flodhnr Rosa férjs, ftodiaa Vilma éa férje C e-masl Lipót, Oodina Angyalka és Járja Riedl Károly és stek zytrmskei fájdalmas szivvej jelentik édes atyjukf apjuk éa nagyatyjuk Giidioa János fllandriai gról ő feaaége nyugalmaiott tzám-tartójának a halotti aaen\'tégek ájtatós lel vétele atáa folyó évi juhua T én raggeTi 6 órakor éle lének 74. évében történt gyftatox elhunytát — A k3itttttslnb»n álló férfiút a M &iULlltiláiiQt réaziát mállott helyették örök nyugalomra. 1Koporsója ts\'vs volt a sxaratot éa iinlelst ilTif-vi-rágaival. Fogadja a oagytixxteletű gyászoló csa* lad őszinte részvétünk kifejezését. — IJ váraal Uaatvia«l«k. Keszthelyről irják, hogy as üresedésbe jött sdópénatárnoki álláara Buchberger Fülöpöt, a lanáctoti állásra pedig Braun Rudolfot egyhangúlag megválaaa-tották. — VeatélyM etéaakáiáx. a rendkívül gyon folyású Dráva tolyón evetéxi ügyességét akarta produkálni Vérth Jótsef légrádi segéd* aegédjegyzö s a célból — mint levelezőnk irja — harmad magával csónakba Olve, Légrád mellett beevesiek a aikvizre. A bárom cóna* káaó kötül egyik sem volt valami kiváló evesös -főszerepei aaegédjetyaó vette ftl. Evetés közben axoabsa a sebesen rohanó ár elragadta a csónakot, at evező hirtelen a csónak alá for-dn\'t t Vérthet a vízbe rántotta. Szerencsére t másik kél nri ember mindsn rémülele dartára sem vesztette el lélekje\'enlélét s az elsft ijedt-ségből felocsúdva, a habok kötött elmerült fiatal ember mentéséhes láttak a ax ulólsó pilla* aalban, mikor már fuldoklóit, sikerült kimen-teniök. Azonban a aegédjegyzö esés közben oly ulyoa sérüléseket szenvedett a maliéra nehezedő csónaktél, hogy esak a rögtön alkalmazott orvosi segítségnek lest kösiönheiö, bt nehéz tebsiből, mint remélni lehet, lelgyógyul, — ÜBélvIhar, Jégverés. Jut. 11 én dé!u tán 5 óra tájban óriási fel egék lornyosultak a a nyitgofi égbolloaatAn. ügysaerre iatonvá srtt-tibar keletkazstt, mely majdnem cikioni erővel tég helyeit ők mentek lépre. A rendőrség kettőt kötülők névleg Mel er Mózes Dávid ,éa Spiegel Jakabot áltilélag budapesti lakoaokat kéare kerített a harmadik megugrott. Az elfogott két aiketnéma, ugyan elég jól hall ét teljes érthetően beazé1, mindammelleit nem akarják megérteni, hogy miért » ffnfi/lmXg a» (t dol- doigukba, de est csakhamar meg fogják érteni, mert semminemű igazolványuk nincs és a beszedett adományok öauegét majd mindenütt magasabbra emelték, tcmiésseleaén nem azért, hogy a többletet ssjái xsébjökböl fisepiék rá a szegény siketnéma árvák javárt. — Alist- <t Irrniénj klMIIMa A Zt lamegyei gazduági egyesület N agy-Le ttgy e i vidéki köre — mint levelezőnk irja — anguattusban állit- és térinénykiáHitást rendez. JL kiállítás tárgyában Fsrkaa Jó saef fslaőbagtidl tölűblrtokOH, a gazdakör el* let volt, amelyen a kiállítás jírőgrammját meg-állapttván, a l\'öldmiveléai mitiÍMieriumnoa felirat kiaéretében felteríesttík, hogy a gazdakört a kiállítás sikerének biztosítása céljából jutalmak kitűzésével támogassa. — OandasAgl hírek. Csáktornyai tudó sitónk irja: Időjárásunk e hónapban állandóan atártt, forró. A repce cséplése folytmatban van, a termés eredménye aem a lepjohb, mert hol-dankínt alig három métermátsa. A roza Csópléaét már megketdték, egy kereazt 86 kilogrammot ad„ 1 bedoliter roza súlya ti kilogramm. A búzát már levágták, de még nem oxépelik. Ax árpa ia oly txépan érik, hogy maholnap vágni fogják. A zab mostanában felszedte vedie ma gát a elég jól mutat kotjk. A kukorica már eaöt kívánna, mert a aráratságiól már eddig is soksl szenvedett. A krumpliban kárt tesz több helyen a peronosxpore éa igy a termét .eredményére nétve mnat már nincs oly kecsegtető kilátát, mint alöbb. <A takarmáuyrépt arépen áll, , kerti véleményeink meglehetős ksrban vannak. A gyümölctterotéa elég jól múlatna a szilva kivételével, de a nagy sxárazsag miatt minden gyű i.ölox hullsni kezdett. A azölö virágiáss nem sikerült á. legjobban. Kit Komáromból Írják : A fon trttáaa msgkeadődötr, holdanklnt n-7 qiétermáiaa termés várható. A buta a lapályos földeken rozsdát, at árpa ét zab osony, részben pedig ritka. A dik osépelnl^jjarméi aligha „8éia a magyar xendök * vagy a tanács elnökéhez, főtisztelendő Btlaton vidéké I Kovács Abel urhor, vagy az int. igazgatóhoz küldendők augusztus 10-ig. — A kérvényekhez levelezőnk |kö vetkező ok mán yok melléklandők : A családi értesítő (nem pedig keresztlevélj b) szegénységi biaoByilvásy; e) orvow bizonyítvány a la tanti éa sxallami épségéről s as njraoliásréi; d) sátáni Itkolai bíaonyitvány. A kérvényak a mailék latak liólyegtetenek, amennyiben szegény árva iránt tétetik a kérvénytxés. Csak oly llárvák vétetnek (BT, fik hatévesek stauiltak, és 10-dik életévöket még nem iSItdtték be és magyar honosak. Idegen kereakedelaal llszék meg adéitatásx. A pén<ügymiuistier rendeletet intézett as öaatet pénzfigyigazgatótágokhot, melyben elrendeli, hogy mindazon osztrák éa külföldi kereskedelmi utazók, akik aem kiaáiólag minta azerinti megrendeléseket gyűjtenek, hanem kéaz árukat hordva magokkal, azokat a szállodákban, vagy hásról-hátra járva, árnaitják, 1L oatt, kareteti adóval rovandúk meg. At adó kivetése és bessertéte akként történik, hogy a pénzügy -igazgatóság adójavaslatát kézbesítik aa ulaxéaak azzal, bogy a javászlatba hozott adóösainget as állami vagy városi adópéaatárba rendea lakóhelyének bejelentése mellett Azaaae be, bol annak idején a végleg megállapított adóósasaget közlik vele. Ha a biztosítékot la nem teszi, aa illető utazó árnkéatletének megfelelő rétiét tár alá vtaxik, a kivetendő adó bíaiositasán. - Harharakaéé állemáa A Magyar Államvasutak vonalán Zalavírmégyo területén levő Ukk áHomát marhurakodó állomásul eng«-délyettetvén, a marharakodé állomások köaé (elveendő. — NaJléhlbAk Lapunk liywrtééi számában néhány idtlmzanats tajtáhiba* maradi Az „EMmunkdlati engedély\' cimü hírben „Várasd" helyett „Várad" volt A borvál-azant-miklóai tűzről szóló hírben „At?I iriim k*u*l" helystt tít áriét* kuni nedsieti.—At öngyilkua—Nuiutuy - Júnoi neve „Júxtel \'-fé letL A „Tatár"-ritü«le című köslemény 69 ik sorában ,J»fof*ini" helyeit befogom" tzó került ki a nyomát alól. Mindetekért síi vet elnézést kér a utdS éa korrtktu raolva*ó. A közönség köréből Kedvű uerkmtü bardtom\\ Mondják rólad, — de magam ia tndom, hogy ídö ia alkalomadtán txivesen vated oda aaélaa válladat, hogy közállapotaink kátyúba rekedt Uláttló-ttekerél. legalább egyelőre, tovább zO* kögésre segítsed, ép étért foraulok azuttalhotzád hogy kitanitáát kapjak tőled niy jelenséggel szemboti, amelyet u én niaiicaa agyam épen nem tud1 eaptaduaj. Te tudod ugyápis velem együtt. — bogy a nyári idöjzih beálltával még egfe egéttséget ÖsztönnéMiifö komondor ia védekeX a rekkenő hőség ellen, s | civilizált világ Bugáétól fel, egén Budapestig ismételt öntözésekkel iparkodik at ateák tndőt éa lelket -OM miaamáit lekötni te lehetetlenné tenni. Valami halvány törekvést ebben as irányban ali-lltt Kanizsán ia tapatitalmm, amennyiben napról-repcét most kex- napra látok bárom szagény páriát a közös kutsak _ fogja meghaladni taposó malomszer)! kerekein kltködni, de aa Ö tfölduultfiü a/ifégy méterintuá\'. A .len, kender, munkájuk eredménye, eaak agy csepp a tenger burgonya éa teageity jól áll. iben, x^tg agy parányi oál a homok-mvatagbaa. Nagy Kani/.üii, vasárnap. ntnrlv uloáiakst ellepi. ~ E melleit, leklatelte| a virw^terfilelére, h n kl nem kl)voz(5tt utcák uli|Tli»osy«ira, nem l» állltoai, hogy ntcAk HutlijitioiSiiöl a lakosság uégyóW mérvű megtér-beltetése nélkül fokoiottibo tevékenységet le* hatae kifejteni, de hogy ezt a csekélygéret a várói bttloa (?) tandem aual tim iparkoáik dl-irányoud h üdvőué fokoini, hogy költltmn minden hd*tul<\\jdono*t nigoru uénibüntttéi lél\'hé miflifijift-dd/dHak naponkint kfUiírtHAdít\' fítllft tiktitliiiv, — ett lehetetlen máinak tulajdonítani, mint a klIrJókH előmozdítására Iráuyulrt érzék tej jss hiányának!_____________________ Ezt dik ng.v lehet meg nem látni, e lelett a küzönbösség felett ciik ngy lehet meg nem botránkozni, hl ai ember a világ FölyseArdéíelőff « hálószobájának éa délután az ebédlőjének ab Iákéból néz! s nórakozáiát ibban találja, hogy az igy nyert közvetlenség bői alkom inog negy-ratdr\'i tervelt Ugyan mtad P»eg nekem kedvei szerkesztfi-blrátom: minő utón lehetne a városi batóiágot arra birnii.hogy legalább az ilyen téren, mely s Iskosság mcgterlieltetésével néni Jár, no virjs, bogy a legprimitivihb dolgokban is a laioua elemek figyelmeztessék I Gaotus, Fájdalom: At *rri mdr nm tudok uj iMi. anyám it ftak ttw vagyok, mini a vén oigdiw fújom, hueotn ItutiwniriUun a rigi ih\'Mlc nótái, habár IlUpMi. tudom, hogy a kiknek sitii, jJyan fflÉMúiixiiwL atvunií miltHi. tpptn Bnrf: TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. JArftfiltlrósiklioz leérkiízt\'tl Itólolek. Zala. 86 nzám. fft, lap.) a Lokeisták isrméssslliölntslstébsa, ssm Byron sksptioismusában, valamint hogy\' nem flcbelley, t\'sriyle, és lííUimn h.n mani»mii»ahari. — E természet Iránti lefkeaeaé<C ez a haiiiulatinlté-asst, nsm az a tájtetléhsat, smely test osak agy boiy résztelüket résslstekhsz tegyen, mint Jósika, ss a képsslsttsi párosult tspasstala\', msly varjassal tölti el Islklinkst, érsúseket, gondolatokat költ. amt\'lvhsn viassaaugárzik ránk a nagy kőftő sxeUetne. E/ek szók a hatalmas rugók By-ronnál. smslysk bevilágítanak a sötétbe, s megélénkítik, h uagygyá halhstslanná teszik költészetét. Byron azért nsm is klili, de /igysí éi /sir, nem a képzeletből Ír, hanem mt»oi, másolja baiait, utHzáxait, érzelmeit, de mindig tapasztalás ierméaae\' után. űyronnsk ssonban születni kellett nagy költővé; ez volt végzete; minden naey idő és esemény megmtttii a maga nagy embereit s megtanítja őket a saját nyelvére, a melyen hirdessék asziv-nek ighzait. Olaszországban a polgárság megerősödése ssülts I Jatt tél, a német c«áizárság£schen-bachot, ülrzxébet kora Sakespesrs t Cromwsilé-Hiltont, a Drang és Sturm időszaka; Göth«i,t 1894. juliua hd jUMn. Kesasl eatljslt a .Hasiak" laslltÉliilwllilrit ki Haja illtet, s aatrt váitesstes éa ás tartalsls iiiiMhi t\'tnkea tárgyalja a politika te uraadaJal Mat maliit, • kim* S Htí slusslu ■\'» ■siidtuJífiUjHI sotím hua. ralásáaMfc aagfslsll értasllteskkll swlsál «trmiííMtmitimtk FMm-MSIira: «y ivra lé ftt lilám 7 frt. wyillm I Art 10 kr., ht kéra 1 frt M kr. A Banw kSaMl Mntartlan MrtWs mUM iissMtslkÉt Kasa II Ss M int M]aéS vét 1(17 Endre tsAimári t Urvaaéki Mié aurkaaaWOs, I kaéaptetl ktr. magyar taéwaáa/as ttjwHm Uttaal kara át> bl tsaalt fforviU-HU alllrtRíf Jf*ljfwlJlnr SasSan ainl késit a biráU Usotlsáf klviM élsaSraMsI jsUlsuato. f» a#f ■tat wuy /Ig/éUmri milíi mtrn shIy baUst • |«lill> slat kslUSa aiiaésa asstn — 4* .srélrsaas MUvaS "—T-lérflaiak és •aak^abantat ácrslaM kSalfÚ OoSesilakfSSfc üödkalauaa klbtlVa* — .ItlartU sssmsiisiWl Ir mjtí s> jáa klaai tmnilílrtsk" liélta. — Kasa hafcafloi ksnlais%stt kiváat s assrsS glegst tsaai, mldSn s Uíjsdsluival te a rté fordUoH, taaslsUajti tjluifákksi sfUjrbM —m UU aA. fortat\'\' oMkét; mapzaniMt árbtn mfiMt a m. tintáit kisfa* séf slé hozzá. Annál la iakább td^mrlaek mutetkastk sasa ■S kSsn boeiálása, surt as tg/nmt bírálata alapjául mia-dtg a kmntyém uiorllWI ti Saasiisn Saas^iégbel íffdaT kt, siasrtesl kimaUtjs aaba trinyt, amstysn aanstlakask haladni ia a magyar bSatsIS Urviar-Slarvask larrha vttt ja> vtlink- taOíoittasa- ér péiltatasl aat Igiltli wmí- iss/sa Is kívánatos. K aa ridagaak látási cauas ducira aam ctv aáa saakauaka; kaasa «fysesraeuad taaalságaa, basaaos és UvsaatM olvasmány asasaak a ssaklrodal—aal IbflaikaÉt a leancla forradalom t Berangert, a magyar Pe- jogin köataa^ask, fcaaam éltaiibaa a mSvsIt ontátfasfc tőfll, s a fslvilágo\'odás ssOlts Byront. >Esen általános vonások után láuuk szonbanéletraizát? Ili mail te raagkSISabssic nétkfll, aüval as Iptk, n\'gjr asstei jofi. vataalal társadaM aaaaysatból as étst \'mlndsa vüas» itj—\'—i kltmjiaakaiHk t> Uuiuxk ifaartfál a gjrakarUÜ tfstbll asritl KsUsSssa tlaataa bírálat tárgyit klpafk a>-—J5J- —- -—r—j ,, | baa blatalS ISrviay-ktervSakaek atadsaaa saakasasl, aa* • Byron ragl nemes anytilcsalád sarjadéka, mertig srknlesl, mini kaaaiai ssanpenfliél a a««kiv*suM H-a Byronok normán törzsből iaáríiiHztilták magu- ésinst ata bysjtják te aisatyak mi t*rv*ark«syvaek — kat, h terzatajuknt lelvitlé)t Hódító Vllinoeig, " Geiazl Vlclornak -- S/cIdner Sándor elleni pere a péos íl. táblától teloidva. Korner Andornak -Hírsclil Ede és Bachraoh •>11. ni pere s pécsi kir. ilélö tsblától helyben-hssyva. —BsfsD\'t\'^éfé^wl vádolt Sailvás Lajos- elleni bünögyben az e\'aő biréság itéle a pécsi kir. itélő táblától helybenhagyva.__________i BeosQletsériéssel vádolt Simon Lipót és neje elírni bttattgyhen a* t. hiróság i tétele a péoai kir itéiö táblától belybrnhsgyva KönnVD testi sért\'é<sei vádolt Lórsi Ferenci I •dmir,1|: volt\' ak\' """ Amerikaba elleni bűnügyben az 1. birkáit ítélete a pécsi lm«n- r<»u»"d ^ world A®. bl»i Hála tánfitól hátyhr^fr*" ., ... . ... ... BeoaOIet»értéhhoI vádolt pítlai Borhá\'a elleni gérriekap"ány vo.t ég fletmód^a miatt bolondos Jack névsn volt ismeretes. ősük Kidultus de Burnn, aki a oottingslisme-hir« i é< derby-i grofiánonban nvect\': nagy Ml-béri biriokokat, ds botiy a tualáa már Marman-diában virágzó család volt az kétségtelen elismerésre talál. A Byronok egyáltalában vitéz harckedvelő lovagolt voltak, altik a dicsőséget szomjasra, bizonyos idsalízmussal léptek fel éa Itrvngorunyolt mai lettj »»netiebh érffllmilkl0l rt<"t tönözleive, liösi letteket vittek végbél III. Eduárd alatt, midiin Byronok, Horestan-Caatlé-ban lakiak, nsvttk még .lényesshhéjt_hiresehbélOna Calais-í oreSsy I, bosworihi fitki\'izetekben Vili. ftetirik •alatt birtokaikat még inkáb^ megszerexték, — meri a család akkori lei* Byron Jánoa Newsiea-det kapia h ö b é r fi I, ennek a Byron Jánosnak as unokája I. Jakab alatt kapta a Bath-reudjsist, dédunokája 1-sö Károlyliozi jhűiegéért nyerte as örökös báróságot és s Hochdale etmei, A mi Byronunk Trexipja a vi\'ágot körülhajózó. ezen a cint irta- e kf is lünt a franciák elleni csatákban. Ennek a véts sssaübs állított á readbtll — klUasaa aa iaauák te aáasl birodalmi, polfári te kateaat, za olaas, a balga ée a fkaaesla. Matsll ilrvésy-kSayvMI léteta naéstkaaSsrt iaarist, •ivtlaakatiaa káliáayail Irtaik, IhigJsIaBt Ililam JáaM kSayvkanakadS Hssalayábaa éaalaáraa te alsáai koayvksrsikatiteWB íípliBá, ára r frt Vasúti menetrend Kanissa állomás. büntlgyben ss 1. biróság ítélete a péeti-kíft -Kélő táblától helybenhagyva. Péntek Sándornalr—Ihra Anna elleni perében as e\'aő bírósági Ítélet a kir. Curíátöl insg-vál*oztatva. Dsrvariee Tsréstisk — jLjvsrica Anua é-* Jó* előifür D. Arcy Amauái birtá leléségtll. akit Car mertben marquiatől szöktetett meg, később pedig Gordon Kaiaiintj ős Gordon György leányét vette iiőü1, smeiy házasságok kösűi az elsőből wgt.ellenipéfébeíra» e»ső bíróság Itélsie a ku. I Aujiiial*. s it.ásodikból s. kőltö Byron ssületett —_és apja volt Byroftunlnak — az alti Lopás vétségével vádolt Kelemen Fsrencz társai elleni bünügyben az éi.aö hlr<>aág ítélete a kir. Curiától réaaben megváltoztatva. CSAR_NQJf~ Irodalomlőrténelí raj . - Jeleaebb kutlők nyomén. — írta: Bab o a a Tl l I I d-(7-dik folytatás.) Tsine vieszavezeii est a faji könyesetre, I Gordon Katalin, Byron édes anyja, sfí ülán j= Byron nmgjrBrron U4>4iW-l<fWipiek irtanam: hiába egyetlen leánya volt Glghi-i, Gordon Györgynek, de egyike is volt a skóciai legelőkelőbb és leggazdagabb örökösöknek,rokonságot tartónak u Huntiey grófok révén, magával a skói i királyi családdiií. A gardakapiiány liássssága saimbsu nem ütött-ki-jóL „a—bulundos Jack" tökéletesen tönkre verte felesége vagyonát, pillék következése volt, bogy elváltak a Francia országból,, bol 1787 ben laklak, a nő vissaajőtt Angliába, itt szülte 1788. január 22-én s mi költőnket, akinék keresztaljjá volt Gordon hsr-ceg, a Dotf ezredes. » (Folytatása klvstkaalk.) IMI vér-mersékleire sőt a gennáa\' s»silemat-iu e»zre, « francia szelleméi a szívre, a kedélyre fekieti. Et a költéssel szonhan nem a lokeiaták-költészete, mely Németországtól kspta gsrjesstö anyagát, e mely a magas cipő és abrincs-szoknya, s psróks helyett ss Qae psrssst leányt vezette a költészetbe, s a német természet-bölcseletet felemeli költésastte s as élst költői motívumait akarta éhtényre emelni: h később Sontheynél vallásos szemlélődéssé, Wordswortb-nál pedig p«jj]tíkaí radicslismussá fajult, kicsapva vagy a fantasztikus terére, vsgy a keleti világ romantikus mondavilágára. Byron köl-tészsts eltol lávol áll. Mi a német szellem hóditássit nem ismerjük fel sem Scottf se u Moore romsullcájában, sem IRODALOM. Lapnak • rersfábsa lamertelett sasd-•sir, lapunk kliééjáaál: Flsehel FAUp kéayvkereskeilteébea Dignndilluték: — a .Haitik ei tánsdalal köa|aadaaá(l te po- j Utikai napilap aa sgysllta a asgyar sajtóban, a ttsty ava kipsa rasgántnli\\J(lont, a Igy a«a ssotgal aafáaérdskskst, kaasa alat égy kllsrjsdt te a legnagyobb ayilviaoaaég st-l laalriaata alatt áilé\'TÍrávénytársasá| lapla, teljes Wggetlsn-i séget Uslosltott asgisák. A Isp sasa sajátos Myssts lalts ást ja IsktUvá, hogy a „Hnzink" légyott sm aa ogysUsa klajogt alapon állá allaaaikt urgaasa. Alapításába te fan-lartásába katalal te ptaaérdakak bs aaa folytak be aaa folynak, s aaa akaéáljraaaák meg abbas, liogy aa Igazság te tltalotség érdekelt ataéea oldal fslé Upvlsalvs,.! magát a fennálló párUk egyikével ssa aaoao Dr. —ai Felelős szerkesztő: LÖKg E ■ I L r i Láptulajdonos M C M g£ I. ée kiadó: r C l A r. NYILTTÉft#) Beaaiktn (oa. kir. adrari aaálllte) ■ alj aaa (f Ara ISri«ktes,yrlfáUM|(«SeUkaek 4.. kávása kosMtlaall saálül>- foksMfsker salass WljiiartTiTateket aitaraakéat Sa ■Kál II bt aS krig poéta bár te váaaaaiaaaa, sima, csíkos, kaiaká ■ott te alaUaotlakal, Üaaaastót stk. (mintegy ISO ktlSakéaé mlsMg te 9000 sSMabM »in s árnyalat, baa.) Ulnlák póeUfurdateval kald.taek. Svájciba cim. iwtt levelekre 10 krss s leveleaílapokra & krot btlyeg ragasatandd. tt) •ttva, önkiié Ideálok aegvalteiláaáárt falylaakoa kUadalsMt. ja sserk. ás e revatbaa ktaltttakárt aaa vállat MaWaalpI xkanuaa auumaa. Indulás Érkezét r - ■—g* -I— taaÉakJ I KaaiSslrs ^ ; ^f® : I —| • I a j 1 4 lat ■H j I [IIÍJ agg l|l| * ^ ||nzl -v.l 4 481 regg. *y. v. S 33 regg. -g—asi Vil » flftj á. itte Vt Ij ijM I á. 1L S3 |/y. V. 18 J«)f éjjel r<a. V. 11 WI éjjel tilnr ■ 11 wi {UM jisz. v. 6 05 regg. ss. v; [ 3 4ftwgg. DDbd |ss. v.i 9 06 jd. u.tev. t 34 jd u. Szt-Iván| v. v. 5 16 id. ujv. v. H! 041 regg, _ JB é o s |ta. v. 18 46j é|jei|ta. v.. 10j t5j este :: - gg\' F1 ^ Kf-i mglBr ^■i-Mfag«gi" v: «=>• | v. v. 10 — jregglea. v.i ij89jd. u, S |.z. v. 2 — d. u.|v. v.l 8Í44| este (3 |«s. v. 12 [16 éjjel |jy, v.j 12 J lOjétiel n- . vj 4 57 jregg.fi *■ T- 8|40|regg. |ea. v.j 2j2t>| d. U.IU, v> u Í34 Zala. 66. ntám. (6. lap) 1094. juliuB bö l&én ELSŐ NAGY-KANIZSAI •ÉP- és KAZANOYAR, VAS és ÉRCZ61ÍT0DE Nagy-Kanizsán. Tiaatelatlai érlesiljijk a nagyérdemű közönséget, hogy helyben, a Cirs|ery*steiáhsa újonnan épült gépgyárunk üaemét megkezdtük. — Bátorkodunk alább felsorolt gyártmányainkat, melyeknek szakszerű és pontos kiviteléről a teljes jótállást elvállaljuk, »U közönség becses figyelmébe ajánlani. Korutrti ttabil gSzgéjlek, 64tmotgony«k, gazdasági éa Iparrálllljtfokboz, StivaUyuk éi fectkmdők, . Sirití éi tiritS berendezitek, Aipiratió készülék, SUmtUfUík, KMímhek (Transmiaslók), Qitkatánok a legjobb nérkuaibin, npmtmtUó készülék, Viztartányok, - Vaekémények, Malombmmhzétek éi malomréstek, Oíseeéplígépek, Cséplőgépek kéii és járgánybajtásra, Járgányok, Siabadslniaaoit „Tátra" torvtíő-gépek (legújabb aaerkaistO), Darálók, morztolók, Szecska• és répavágó-gépek, Ekék, Extirpdtorok, Likapák, halmotok, Hengerek és Boronák, valamint; mlsées-Mii |iié*ié(l gépek és •«*-klalk. Minden e szakmába vágó, tármely javítások ia a legrövidebb idff alatt a legjntányosabb ároo elkészíttetnek. —■—í----■~frKiváló tisztélettel ~ £Eirsc2i.el ZEcLe ém ÜBsuC-CLXSlcId.. Dr. Dreiszker József. HIDEGVÍZ- GYÓGYINTÉZETE a itép éi kies fekvésű IMaseg városában — Vatmegye — háromnegyed éra vasúttal Saombatheiytól. — Rendazer a Prinnitz és Kntipp. — Nyitva egét* éven ét. T«>IJ©« Hlátáü, lakás vlakurMvnl együtt §p|f§ tiiOnhlnt M frt. Prospeoiovt ingyen ée bérmentve küld •a l|ai|itéiá|. ben, még pedig: az elsül as árverés jogerőre emelkedésétől számítandó 1 hónap alatt, — a niásodikát Ugyanattól 8 hónap slsli, . — a harmadikat ugyaoailél 9 hónap alatt. — minden egyes rénltl jitán as árverés uapjáiól saámiiandó ti% kamatokkal együtt az érvérési teltételekben meghalároaott helyen és módozatok szerint lefizetni. Kell Lelenvén, a kir. jbiró«ág mint telekkönyvi hatóságnál 1894. évi májns hó 9. napján. MUNKOVICS 181 F-I------------ktr. aljárásbiró. léMlBflé tkv. május. Árverési hirdetmény. A leienyei kir. járásbíróság mint Ikvi hatóság köshirré leesl, hogy a letenyei \'akarékpéasiár-aak KBnig Borbélya sa, Sislér Vinoéné tótszer-dahalyi lakos elleni 16 tri 86 kr. perbeli, 6 frt 86 kr. végrehsjiáskérelmi, II Irt 76 kr. ingó véerehajtáa (oganatosiiási « 7 Irt 8u kr. ezúttal! költségek iránli végrehajtási ügyében a n -kaaiiaai kir. lórvénysaék (a lelenyel kir. járásbíróság,) térülőién fekvó totsserdshelyi 405 ssij-kvbea A -f 1. sorsi, alatti ingatlannak Köaig Borbélyát illető s 14 frt, — 9. sorsa. a. ugyan-aat illető 128 Irt, — 8. sorss. a. ugyanazt illető 17 frt, — 4. eorss. a. ugyanazt illető 66 forint, — .8. lorsa. alatt ugvanaai illető 68 Irt ée 6-ik Sorsa. a. ugyan Kónig Borbélyát lllélö 79 írtra becsült egyharmad része ösv. Kuaman Apollo-ala javára bekeblesett öiv. haszonéi vezeti szolgalmijog épségben hagyásával a tótszerdahelyi község biró hálánál 1M4. évi aaiaulai ké lS\'lk uspján d e. 10 «r*k*r Dr. Ciempesi Kálmán lelpereai ügyvéd vagy helyettese köibenjötiével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog, Kikiáltási ár a fentebb kitett beosár. árverezni kívánók tartóinak a beosár 10*/#-át kéeapéasbea vagy óvadékképes papirban a ki* káldöit keaéhea letenni. Vevő köteles a vételárt három egyenlő réialel- tOOOOOOlOOCÍOOOOOOO „HUNGARIA" § országos magyar vsjklvttell részvény* társaság értesíti r gagdajcöcsönaégetj -kesr Imitljál__ PllnÜMMtuii IO\'"lk siási atatt-nagnyttotta is vajtarmoliar* voittkoió bajataati-ükst olfagad la v^isálUtóal aaarsMiaakat kit; 1 vajálvótelt asoában swk t. á. októbar kó 1-én kaiéi SMg. 150. I—1 Zaailfogva Mkérjafc s t. gudskOzSiiitglt mt«-Mbbt btlalantkasiaro, mart agy vajiarmaliara ba-nadasaadl ta|gasilaaig Masaraiie* laklsisHal a már la baálloM Maagaa magrandalisskre lagalább la S katat vms Igénybe. [ tlsslalaa. ts agias okasarl v^jlanaallat rtviéas tárgyaié asó- vagy Irlaball MvIUgMtáaskkal lag-nagyobb klasalggal aaolgálaak. A „Hungária" országos magyar vsj-kivHell részvénytáraaeág Igazgatósága: Báró Ma Síkr i h, KnW lm i i, vezérigazgató. wQj A BÍdtter-Mla ÍW ötpSK oomp Horgony-Pili-Ripeiier alsaraaaa alatt igen jó Uráéra*! Srvsnd Emo tíjdalomoilllapitó bfldflrxsőtóa vsiasMsevi kfssvisy, osés is tsgszaggattsbsn szeavtdá egyéneknek ss uton legyes ajdálag mUketsUsi hasra. Ksss tinktqra aárMévéis, nlét teaMfhMaUSb háaisser Ütalésoass kedvelt is asal&agra már további ajánlásra nem szoraL Caekoly ára, éragsskist 10 kr.. 10 kt. v*gy Irt 10 kr. vagyontalanoknak ts likain! taaji, aass JttünS háziszeraek bénánkét Bsvésárik stkst-mlral s „Horgos y" vé^egyn Sp stéagstet aljasak, mert oaas s vés aüátott üvegek valódiak. Ha a valódi Pala-" helyben nem volna kapható, akkar fertői-jónk a gyártók gyógywartüéhee: Bakisr gvógyusriba hM arany anadtaáos" Pii-fibss vagy TWk Jitmt gyégyssartsakss Haaasgy IIIHINUNNI Hirdetések^ Fischel Fülöp ZHXZT Nagy Kanizsán. Rvizda feneac hm alalk. Kwizda-féle ÍOOOOOIOOOOIOOOOOOO aff>iijn « j»Hsn< A!!URAKNAK Qysngtllt fórflerőnél kiváló szolgálatot ^isss a os. kir. eaabadalmaaott „galeatt-viUam-kéttiUék" ónhssanálaira orvosok által egén Kurópábso melegen ajánlva. Volta tanár módaiere. Leírás boríték alatt 10 kr. levél jegy bekfll-dése elled. Kapható t Augeufeldt J. elek-trolechaikui és os. kir. saah. tulajdonosánál ■ 76 - H 1, ( l, 1.. Wk Zehalentrasse IÁ. aa. a w ESTITUTIONSFLUIO os. la k. ktv. szak. aiaaévti tsveáaak Egy palócukkal frt 1.40 s. I ÍJ iv óta üdv, Istállékhaa valaarintka-tesal ii polgári sssysM lataSUkaa ia. kssssilatsaa searew srttsiltéesk alítt ét ataa írlsHésal\', leAl SszsmsSé-isk, réséelás sk, ai taSTswmsées a aii Oy alkaisnksál; MyssM a kral kiváló ttljillhiésyikrs léssiWáisél Taaaik a <1 (64) r« leiéi t kor. gyógyeaerW Komsuburgbsn Baekaua Mkskasm. ás ksglsééisH Nyomatott Fieshoi Fülöp laptttlajdenoaoál Nagy-Kaniasán, 1894. 57. szAm. Nagy-Kanizsa, 1804. julius 19-én. XX11L óviolyara kutkMitMf i OlUp-rtU Mi. Ma laléaaaM I l»p M*iUal rtaaira vantkaaé a^adaa ktataarfajr. MrK.nt.IUl UwUk aaak Ua.rl kmk- Mi hfsllataak *L (WnM »«• kSMalaak vImm, Sgfii udm ára: 10 krajcár. ■JlfiiB Politikai éB vegyes tartalmú lap. . JKi*4éfci vasai I rt/Mku-t/iix n«u t**f Majffssnsiaaiae. BLónurrte íui, tfém km It kanaa (Sí*- ki.) rtUtr. • kanaa {» « — lr.> tffUhn I kanaa (1 M 10 kr) ■Mattiak JaliafMM nénHIaaaak. IJrUMr patttaera M kr. A Nsgy-Ksnlssai- és dél-salai takarékpénztárak, a Hankegyesdlet, u Ipar- ét kereske dalml bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-azövetkezet éa a letenyei takarékpénatár, a „nsgy-kanlssai malátagyár és serfőződe r. t" hivatalos hkUnyt. mieeuaek »ai««i»t a Hifniwkn 11 vaaatkaMk\' rtaekat rtM* k«aji- ■a fct. 9«v|alealk laf/^Kaniuát lietenklat kétaier\': -trMáxxiap ém ©arű,tfirtö]cfl>xi. kanakjdéaéka i.Uh.4 Előítélet és haladás. (—) Azt hiszik legtöbben, hogy csak a vallás terén van előítélet; hogf csak a felekezeti életben mutatkozik az elfogultság. Pedig nagy tévedés ez, s éppen je-lenkorunk bizonyítja, hogyelőttéletés elfogultság épugy feltalálhatók a közgazdasági, a politikai, a társadalmi és a tudó-—mányoa téfen ia. *—■—--—= Bqt okoz és gátolja az emberiség haladását mindegyik előítélet, de a legnagyobb bajok forrását a közgazdasági -előitéletek-ben és hibákban találhatjuk fel. Az a rövidlátó-egoismus, mely az ember szerencsiét, becsét és értékét, vagyoni állása, birtokának nagysága után mén; az az állatiaa lomhaság, — mely csak akkor jön mozgásba, mikor az éhség kergeti; — ás az élvsovár epikureismus, mely a pü- j lanat anyagi élvezetét a lelkiörömöknek egy örökkévalóságáért sem cserélné fel, nem engedik meg, hogy a társadalom öntudatára ébredjen s hogy az elzüllött exis-tenciáju egyének, kik veszedelmét képezik alámdaioffinak, ^ma keveaÍKd|é)L A társadalom nem akaija belátni, hogy protectio és céhszellem, melyek nem engedik meg, hogy mindenki arra a "Belyre jusson, melyet munkaereje és képességé folytán megérdemel, s a melyen számot lehetne; növeljj^azt az elegedetlen elemet, mely munkásságánalT lellö tért nem találva, lelkének egyensúlyát hamar elveszti. Azért nem áll nálunk a munka valami nagy becsben, pedig a nemzet vagyonosodása, gazdasági fejlődése is megkövetelné az egyén mennél fokozottabb tevékenységét. Mert a munkás, —• tevékeny ember gyarapítja a nemaet vagyonát, midőn egyszersmind saját lételét, megélhetését biztosítja. — Hogy nálunk aem a munka. sem a munkás nem részesül abban a becsültetésben, melyet értéke, illetőleg tevékenysége arányában megérdemelne, ennek oka a közgazdasági előítéletekén kívül — az a bürókratikus irány, mely társadalmunkat jellemzi s melynél lógva, tulajdouképen csak a hivatalnoki karnak van tekintélye, itt még az esetben is, ha anyagi gazdagságot nem is ad neki. Azután még tekintélyt ad a sok pénz I Tudás, ész és jellem a mai társadalom ban, éppen az elharapódzó egoizmus folytán kevesebbet nyomnak. Nehéz és lassú tehát az anstOfraflKlid (elfogás bilincseiből való szabadulássabeleélődésabba a demokratikus felfogásba, hogy mindenki annyit ér, a mennyit tesz, s hogy a munka adja meg becsét az embernek.___________ Kézműiparnak álért emelkedik oly la» 8 a n, mert az iparos nem emelkedik. Ennek a közgazdasági előítéletnek köszönheti keletkezését a munkás-kérdés jelenlegi nehéz problémája, melynek megoldását valószínűleg hiába várják egy sociális forradalomtól, vag a jelenlegi viszonyok gyökeres megváltozásától, — az államok is csak preventív rendszabályokat hozhatnak, — melyek talán ideig óráig segitenek a bajon, de azt megszüntetni nem képesek. Magának az emberi társadalomnak kell a javuláa útjára térni, s levetve a rideg egoismus bilincseit, az általános emberszeretet alapjára kell állania. Az előítéleteket kell megszüntetni, caak akkor lehet a jövő társadalmat felépíteni A privilegizált osztályok teremtése, a hol erre éppen szükség nincs, azt a helytelenséget szüli, bogy: olyan ember, ki pályáján nem boldogul, nem léphet más pályára, at van zárva előle as ut, hogy hetségét, munkaerejét hajlama szerint tf-vényesilse; emitt a vallási elfogultság az, mely gátat emel előtte, amott a társadalmi előítélet, másutt ismét a céhszellem, mely egyenesen lehetetlenné teszi neki a becsületes megélhetést; az ilyennek élete azatán nem küzdés, hanem tengéSr nyomorgáa. Innen azután az a sok önhibáján kívül elzüllött, önmagával meghasonlott elégedetlen existgitia, mely helyes ösvényre vezetve, hajlamának megfelelő téren foglalkoztatva. legtöbbszőr hasznos tagjává lehetne a társadalomnakr Ez nagy mértékben hátráltatja a haladást is, növeli a tevedéseket; mert előtérbe tolván a gyengébb tehetséget, a csekélyebb munkaerőt, talán épen a hanyagabbat, ke-vésbbé lelkiismereteset: nem engedi, hogy ugyanazon a téren érvényre jusson az a duzzadó erő, mely inkább - helyén volna, mint az, melyet talán a protectió emelt oda. A „ZALA* tárcája. A halál révében. — A .ZALA" aralatitáraája. — •Eltemetkeztem. Magam ástam meg síromsi \'Előttem volt a választás. Maradhattam volna sze< gényűt, ismeretlenül) de boldogul is. £n a fényt, a tündöklést választottam, hogy lelkem elkárhozzék a neki nem való körben. Hideg van itt na* (Bon, nagyon. Fázom, reszketek, didergek. Nemosak as a pokol, ami éget, banem az is, ami fagyaszt* Est irta Oroesy Bertslanné a naplójába. Azután ledobta a tollat; felazáritoita a\'még nedvea " Borokat; i»fi«i»t-«>apiaj*t s homlokát kezére hajira, gondolkozott. Visszameai képzeletében abba T caeudea kis hajlék bs, hol hajadon éveinek egy részét mint tanitónő töltötte. Ilavaa Vilmát, az egyszerű falusi tsnitónőt nem emlegették messza vidéken. Hírneve nem igen ment tul a kis falu határán. De az a jó, romlatlan szív fi falusi nép szerette igazán; mert látta, bogy egéaz lelkével a gyermekek nevelésén csüng. Hogy megsiratták, mikor ott hagyta azt a kedvea oseódes kla tanyát. Hogy csókolták kezét, ruháját, zokogó fajdalommal a buo$ti pillanatában. Mintha mindannyian édes testvéijöket vesztették volna él benne. Hát azok as ártatlgn lelkű gyermekek, kiknek szeretetét sóvárgó szive olyan biztossn megérzi,\' hogy boonsa, kitől ársd őszinte, igss sieretei, — "jtey manatuuni^ bu»>_ kélték sekecva. ifc mánkod va, hogy ne menjen el, maradjon köztük mindig, örökké. De már akkor el volt relve életének kockája. Egy nyári mulatságon meglátta Oroesy Bertalan, gasdsg íttldesnr és néhány hét múlva már megkérte kesét. 0 nem skart hozzá menni, de közbe lépett a rokonság. Ilyen szerencsét nem lehet nem szabad elssalssztani. Qasdag szép leányok is örömest fataának az ilyen kínálkozó szerencse ^arjaiba. Mit akar ? kire vár ? Csak nem akarja egész életét az iskola falai között tölteni ? Szive, keze szabid; itt nem kell sokát gondolkoaol, banem meg kell ragadni két kézzel a mesés szerencsét * Havas Vilma nem akarta megmondani, hogy tnlajdonképpen bizonyai őszivé márBeariz övé. Aki elvitte, egy fistsl tsnárjelölt: Fenyő Gyüla. Akkor külföldön utazott kormányköltségen-Elhallgatta ezt azért, mert tudta, hogy minden rokoa tudna az ellen valami erőa. megdönthetetlen argumentumot mondani. Minek tegye ki szegényt az eféle rettenetesen jóakaratú kritikának ? Igy azután a temérdek sok fontoskodó tokoní konzíliumot végre megunva, kimondta, hogy Orossy Bertslau felesége lesz. Éppen hét év dta éltek együtt. A hetedik nyár küszöbére értek. Abázaaéletek időjárását figyelő, valami agyon unatkozott bölcs kitalálta, hogy a házasfeleket arra nézia,.bogy egymásnak valók é, bét tél,\' bét nyár próbálja ki. ~~~Oiusij Pertalaanénak aligha volt wOkségo ilyen bosSzu pröbirs. Az a meghatóan eTegtias baag, melyen naplótöredéke szól, eléggé megma-tatía, bogy őt as a kör nem boldogította. A méseabetekkel eltűnt örökre mindea-min-den — még az a halvány remény ia, hogy férjét valaha Igazán szerethesse. Orossy Bertalanból már aéháay bét malva kitört a rusztikus termésűt. A rendkívül Saom lelkű nővel már akkor érestette, bogy magahos emelte az egyszerűségből, a szegénységből. Minduntalan el-elrándalt hazulról, be a közeli vároebs, honnan rendesen éjjel vagy kora hajnalban tért viaasa mámorosan, magával hozva a durva ssil^jság miaden föltételét A sségeny fiatal asszony sokat sírt titokban, de a világnat nem mutatta meg soha, bogy szented. —-— Egy év múlva gyönyörű szép, egészséges leánykája született. Ez rövid időre megsaelidl-tette a vad, ezilaj, kicsapongó természetű <)roazyt» Mikor neje szerencsésen -árcsett a válságon, odgstérjlek ágyához, flaokoltáJtozét,. bocsánatot keH-tfíe azokért a méltatlan vertesekért, amiket rsjta elkövetett s amiket olyan mennyei béketűréssel szenvedett el; esküdözött, ígérte most születeti gyermekük jövőjére,? boldogságára, hogy soha egy ásóval aem fogja hántani; becsületes, ragaszkodó, gyöngéd, bű félje laaa ezentúl, csak a múltban elkövetett bűnöket boeaássa meg neki. A halvány, beteg, a haláltorkából csak imént kilépett aassonyka alkezdte simogatni a pármáin t Nagy Kamatta, c«ütörlök Zala. 67. aaára. (•. lap.) Mind erek mellett még aa la nagy baj, — felállHAaa lelt mecpeaditva, amelyben i megfl fr^gy ^fi.^if nspy 1 ludftmányog elődjei (W1*!1**\' Aa aktnAJIt jelaaléaek tt jel < tnsreblvta Btelmeh lárayébat-flsttiftliiántk rfll valami hal eaalendő elölt aenaáliósnyi\'jbMa> illato apaolAlis álloaáahot jattaaeAk okát. ia. Nincsen aiellemi aaabadaág, a mini *-itagy után É Mspo "álloméiból > legyortib lalkoutot telt ax akkori tud. akad elnöke Abb«n „ „beiben vtgynnk/ hogy ezt tt tea da közoktatásügyi minisler: Trefort Ago*!, mit vtlótllaal kellene: egy ily uemtetkötl iroda Siijló, de igaz vád volt ax a mai kor aseileine ellen, mely a szabadság külső tényezőit képes volt megszerezni, de belső tényezőit\' (melyek egyszersmind haladásának biztosítéka) teljesen kivűl hagyja. Vád volt aa a társadalom ellen, mely körülvéve az alkotmány sáncaitól, j buta korlátoltságban növeli szellemi rab nem lenne aok, de raégia valami, elég jé arra, bogy axolidéria rendsxabályokkal egyáltalán meglettek a kezdetet, Ex iroda felAllilásáhot, bogy at félig meddig eikoreaeo működhették, elenged hetetlen előfeltétel letne tx angol menedékjog megtzllnfeiéíéa gyilkoiiokt t illetőleg, — amli a Koaebcrry-kabloet belflgymiuiutere, Hargonrt mér meg la ígért. ______Igax, a menedékjog részletet\' megazBntetétél ..... ,, , • •.„_ _,,___\'i nem leliet llberárlia rendszabálynak tekinteni, ságának tényezőit, hogy nagy tömegben ám(lt |eheU Moaanqég okoi£ u ngynev^ett önállóan gondolkodni képtelen, hogy |ár- jpoliill^i bűntények mértékével mérni ax anar szalagra van szükségé, hogy tt valódi szabad-:|\'(i\'lilaíflk gonoH\'hmieli. íflt valahol, ngyttt lehet Karr Alfonsz éles mondását alkalmazni: „a ha-lálbttnteléa megszüntetése ellen nincs kifogásom; da kexdjék a gyilkos urak." A meddig ax anar-ebitmoa ae hazát, ae Istent f-imerni uem akar éa a gyilkosságot, minden létezfluek megaemmiai\'é--aét TegflJbb dogmákéul hirdeti, addig nem azé. Blltliát arrt, hogy tz általa folyton halálos- ve-ktedelemben tartott társadalom vele szemben a mely első sorban az önálló felfo-—fásban, « józan ítéletben, a tiszta" meggyőződésben. az előítélettől ment észjárásban nyilvánul, — éretlen. A szellemi lét betegségeinek nevette 5 ezeket.\' Mert va lamint a testi bajok gátolják az ember phisikai fejlődéséi, mert a szerveket megbénítják, ugy ezek a szellemi bajok is gátolják a Haladást.-s--—~ áltálunk nincs saellemi szabadság, azt mondja Trefort, — mert a magyar társadalom convenljonális és confessioná-lis fogalmak és felfogások keretében any-nyira k van szegezve, hogy magasabb álláspontra emelkedni nem képes s kevesebb phili*ophiai szellemmel bir, mint e század első feiében.« De már talán itt van a kibontakozás, jwjjyhs ♦ politikai előítélet -gáloL_nemfog vetni a kormány további működésének az egységes magyar álígm kiépítésében, Mert azok a reformjavaslatok, melyek örök dicsőségét fogják képezni a Wekerle kormánynak, csak az állami közigazgatás köíeté^ "ten leaznekvégféhAjthalók. Ez gzulán az állami kialakulásának jobb és biztosabb feltéleleket fog nyqjtani, a a haladást is jHL togja segilenírr ___1894 juliua hó 19-én embert OljOn meg ét vigyt ttok fajéiaxél auot győzslmi jelvényt t wigwamjába. A praktikus vanksa nam snásl ökoÁodútt atakkal a M^a. Jgel, hanem neki grárkOxAtt ét elkeseredett, irgalmat aem itatró írlóbáboral indított ellenük ét katonák, fármerek, kereskedők rtrttayaattk egymással a puskapor, golyó At a páliakt pótlásában mindaddig, mig régre eeakagyaa tífct- \' rUlt oekik csekély száma koldat-esapairs redukálni Okét. A müveit Európában, hol a legjobb fejek épp moet gyOtrik at agyvelejflkel azon, bogy miot lehetne az ardekea gonoaaterd arak reatére új -büntetés-könnyítéseket át kedveaaé-nyeket alkotni, — ily felette dratxtiknt eljáras-ról persze nem lehet szó; da igeo ia lehet ttles birótágakról, a mi rOgtOnitélő bíróságaink atn-tAjára, minők Magyarországon voltak a liála Itteooeb) jair évtizedek óta nem kellenek. Ha valamelyik, vármegyében nagyon elbarapódatak at nt/mállAk gyázdAlkodfeái kihirdették a tlt-_ táriamot. A rOgtOn ítélő biróeAg gyorsan, szigor11*0 a megfeilebbezhetlenül ítélt. Ax atonállót, h* valami vérontán bizonyait rá, kamaroaan felkötötték, cinkostársai pedig épp oly gyorsan a Wr-iáMÉBMgl «g7 ok* tűnök legmélyebb pincéiben Bitek Azután időre megiot nyagaág volt Nem gyalázatos talauaág, bogy a bebizonyult aaarehiaTEk eiien rendes védekeiO éa büntető cazköxökkel. járjon ^értéktelenül eloynjtják a tajarak^ Ki el. A nemzetközi értekezlet, melynek elObb\'utóbb re.nnl Rmoho\' Jf "f ftrtSS^*^^ kait — 3 ^nr hogy azóíidárfl klvételcTrcudtxabályokat nikoH-TOS™* hogy Caterto a börttaben aonax emberi fonákság o rettenetei, szüleménye Pnha\'é* \'«« « eskBdtok el.Mt .... » Irata lr Ainiilv m r\\ tanri WAttt MltflAl A aMWHIHW Nemzetközi iroda. At totrehiamua ellen való axolidáris nemzetközi védeletéa nyilvános megvitatás alatt álló megoldáat igénylő kéraéaének toly.imán egy nemzetközi iroda ellen. Ázsiában nerszo éa Amerikában, ahol anafühitmua elOjelenáégei már évazázadokkal ezelőtt Űzték boraa-ztó. garázdálkodásaikat, a tár mdalom kevétbbé megfontolt, de annál draazti-kuaabb védelmi eszközükkel segített magán. Ázsiában graasíált egy szekta, mely mint a modern auarchialák; a gyilkoláat legfőbb elvnek tartotta .és abban találta lelki fld-vösségét, ha mennél 4öbb embert leszar. — Ha a atekta valamelyik tagjára rAjOtt a vallAsi faror, megealikütt haMtlrój, \'ott hagyott aót, gyermeket, néha kellemes éictéf, tekintélyes állást, hogy embervadáazatra adja magát Ha vérszomját lé-eaillwpitotta, megint haza azOköit a úgy tett, mintha fontos titkos Ogyben lett volna távol. Ha egy ilyen eazelflat tetten értek, vagy vala-mely véletlen aláralia tigytnaxoooaaágát, aí összecsődült nép lebunkózta ót, mint egy reazett kutyát. Sikerült ia idOvel majdnem az egész iMUAtkiirtani. Az tmerikai\' fliéfdök ér prstrflr indiánjait szintén a modern anarchisták elődjeinek lehet tekinteni. Egész életük célja nem volt egyéb, mint mennél több szkalp szerzése. Ax indián „htis" szükségből, becsvágyból vagy kapzaiság-hói cixk ritián tudakozott, hanem majdnem mindig csak gyilkolást vágyból, hogy mennél több Erre komolyan aenki aem gondol. A aeme azékhez ét a köztársasági elnök kegyelméhez való folyamodás ia csak a borzasztóan nevetaé-geaen kOzelról érintő komédia. Képaslhető, hogy Garaet gyilkosa kegyelmet kap? Ax anarchista pereknek ez a groteszk kinyújtása mindig csak egy-ugyanaxon eredménynyel végződik: ax érdeket detránenaek beteken At kényelmét életet folytatnak éa a bOrtOoőrOk előtt gyakorolják ba jókedvűen a hóe és—vértana Mzcrcpét, melyet irtóztató hamia patboazazal fognak el jAtazaai, legnagyobb ganrtiyára- s vén- koatmttuárdnak és petrolőrnek, valamint a félig feicaeperrdett lecudö aaarcbiatAnak, a kinek a gyenge agyvelejét már félrecsavaríntotta a szennyes, filléres ponyva irodalom. To»fWf*Ügr~ Elszomorodtam, mikor meghallottam, hogy a letanyeieket kelieuietleuül érintette ax a bir, — hogy a .letenye-bóbicai filloxera-clah" élete éa működése nyltvAnottágra SerUlf. KBlOoOten pedig tx tértette a letenyeiek repatatióját, hogy ex a bizonyos klúb Leteoyén,^ józanságot akar jubilálni. Letenye és józansági jubilenm I Mikor ott ta- főt. Bágyadt arcán a boldogság mosolya, szemei • ben ax öröm könye rezgett a alig ballható caen-des tnttqgAssál mondotta ; — Miudent megbocaátok. Csakáxeread gyermekünket. • De a vad lélek nem szelídült meg igaxAn. Különben a hetedik nyár küszöbén a szép asszonyka naplótöredékéből nem sötétlett volna ki a fájdalom, a keaerü megbánáa. A szegény merengő aaszony szemei megleltek könytkkel.- -.\' ...—---4 Megjelent előtte Fenyő Gyula alakja. Az a nemea lélek, akiitek szelíd kék szemeiből őszinteség, valódi férfi jellem augárxott ki. Zsebkendőjét ázeméi éjé .tapasztotta, bogy ne láasa, hogy tűnjék el előle ex at örökké ki-tértó vitio. Ebben a pillanatban fölpattant- ax ajtó. Vidáman futott anyjához a tzőkefürlő kis Arauka. Mikor meglátta, hogy anyjának azemei künyetek, egyszerre elborul? ia tteüd, ártatlau—gyermék-arc. Félve simult anyjáhot éa retxkető hangon kérdezte: — Miért tirtz anyácskám ? Megint bántotta papa? Orotxyné magához ölelte a kié reatktlö tt remtéit. — Nem trtnyom, nem bántott. Api nem no-kott engem bántani; apa izerot minket A kit bttAtt teremtés nagyon komoly, okot képpel nézett .anyjára*- . . r-Hasst^ Mát ntétí nem tl|ei meg-altfcor té-ged in, mint engem. — Apának mk i dolga angyalom. Nem ér- rá engem is megölelni. Talán tovább gombolyitótta volna a kia Aranka az ö gyermeki oknakndátának fontlát, bt Orotxy éppen be nem lépett volna. Komor, hideg arccal állt meg neje előtt. — Kéezüljöu! Már intézkedtem, hogy a holnap reggeli gyoravonaltal Arankát\' fürdőre vigye. Kcazthelyre mennek. Oroazyné meglepetten nézett férjére. Néma tekintetben \' ott volt a kérdés: »Ea maga nem jön velünk?\' * Amit az anyÁ elhallgatott, kitalálta a gyermek romlatlan lelke. —\'——-,- — Hát te nem jöax velünk, aputkám ? — kérdezte egén ártailanul. -Orúszy megsimogatta leánya BzőkefUrtös fejét és rideg, kimért bangón Adta meg a válaaat, ami inkább nejének azólott: -r Nem I Eu majd itthon mulatok.. .Én majd itthon mulatok.* Ez a kíméletlen, rideg kijelentén kitérte el Oroexynét a balatoni fürdObe. Valabáiiyator lement a Balaton partjAra leányával a aa eaxplanAd egyik padkájára ülve, a ringó hullámokon merengett, mindig maga elfltt látta férje komor, aieretetlen alakját ét megoieoMltek emléketetébaa a lösujtó tzavak: »£n maja itlhob maiatok,* A szenvedő ttép asszony tudta, hogy axek a TTétujtó, elaiástló, t közös boldogság paradicsom* kertjének kapuit taián örökre bezáró azavak neki Kxóltak. Férje elküldte őket at útból, hogy otthon egé-txen akadálytalanul tarthassa orgiáit,\' amik telt vannak undorító jetenetekkel, a betegesen tulfeszi-I lett idegek Őrületes izgalmaival. Kik tapoaák ott moat a családi élet azancta-Iarinmát? Kik tobzódnak ott moat a családi axentély érintetlen axent tárgyain ? I -Vidámi kimondhatatlan nehéz, sötét érzés fa* i küdt Oroazyné axivére. Erezte, bogy 6L, abba a. | megbecstcleniiett szentélybe aem léphet többé bogy ax 0 tiszta keze nea érintheti tObbé siókat a tárgyakat, miket ax orgiák undorító levt-| gOjé meglertOxtetatt. Enyik szomorú merengéée közben megint | megjelent előtte ax aa OrOkké kisértő vízió; Fenyő Gyalt nemet férfi-alakja. Már atemeit betapasztani jf^ült megint ke-tóival, oltott, mikor látomány ▼gyaxerre tettet Ott áltotf előtte Feayő Gyula tetteitől, lelkestül ét meleg üdvöiléaael nyújtotta feléje kezét. Orotxyné sokáig zavartan állott ét tavarábaa ott feiedta kezét Fenyő keiében. — Nyolet év utáut — szólt tompa haagoa Fenyő. Orotxyné némán aatstott maga aellatt helvtt FenyOnek. ---Hol volt éa ayole áv Ma?— kárésxáa l Nttgy-Kfttiim, csütörtök. Zala. 67. szára. (8. lap.) 1SH Min* bó 114a l^jdonkópóii • jótaiwAg már ulole beleg*éggé tolw»Wt>H I A felháborodás jogosultságát szívesen ollumu-rom 8 megvallom, hogy bii nkjfor vastag mulua-láat kilvotiom ól, mikor * olub tervesett Józan-lági jubileumáról megemlékezve, iulu4Járt kl som jelentettem, bogy ugy * IsUnye-bóbiosi Allozera-olub, valamint ssemenye-osernecl peronosapora- Ai A szelleme batalmaiau bódít Letaayáa. Megmutatták ea a letsoyslsk & Kossuth ssolwr dgytíben li. Már késion állott a balom, melyre a magyar haza- óa siabadiágiaeretet egyik legeaamónylbb alakjának szobrát akarták elbelyeiol, mikor -r amiül beszélik Letenye neme* gróQ ráneba uedte homlokát i viassálmodva a negy kór tul^|donképen eaak bosssnlátul vették ftl aa veanyolc elótti plenlpoteooia .boldog" korsiskát állandó Jóuntág eme derék éa tinteletreméltóan aat hitte, hogy aanak ai Omebordotl balomnak caeudes tanyáinak nevét boizsntóan boriiagu Ürmájokba. Hogy tebát a letenyelek méltó boszankodáaá uak i egyúttal ai én etozomorodásomaak vége le gyeu, ki kell jelentenem, hogy a nevezett jubl tttrtnnroinnnr «ém XetebyírJlT" iőS "swwwyé rőt egyetlen alapító, rendea- vagy pártoló tagja ntocs. " Ki Ml- som tehető, mert aki a letenyeieket ugy itmerl, mint éu, az tudni fogja, bogy ott a társadalom minden rétegében, fent és alant a vizivás járja. És pedig -olyan mértékben, bogy engem cseppet sem fog meglepni, — ha egy szép napon Letenyéről ssép rigmusokban megírt tudósitákt kapunk a kivándorló békák kongressusáról. Cssk is ezzel a — hogy ugy möHíjöST-* szertelen józansággal magyarázható meg az Is, bogy mért olyan kapós a letenyei válssztókerü-let s mért sietnek ezt a kedves bornemissza kerületet az ország legnevesebb kapaoltásai .a maguk számára meghóditaul, Letenye azonban nem alkuszik fneki nem lm ponál semmiféle tlzenbárompróbás hazafiság, ha ciak maga Letenye nem nevelte aagygyá. Azért választották meg ■ Remete Gézát, mert 0 ll Letenye vises fömlŐiböl szívta az a basaflaa lel-kesedést, melylyel ai ezigenolák tudományának me zejéa olyan szeretetreméllóan eljáita a magyar verbunkot Irányitól Apponyi Albertig. Ujabban azonban a politikai szereplés meze jének letenyei jury-jébe keménynyakú,~iötgy-de-rektt versenybíró került dr. CsempesZ Kall barátom személyében, aki aem enged a negyvennyolcból, sót talán a negyvenkilencből sem, as 0 magyar Grégorianumából a hatvanhete* nnme-rus ki van tOrülve. szétszórásárs elég less egy harsgos szemöldök mosdulst; de Letenye alkut nem Ismerő ma gyarja í Dr. Csempesz Kall, kesének 5 njjáv* végigszántotta nébáoysaor Kont-file lilrijcit és aat mondta, hogy: ,,Vető!" Él I Kobordomb kénül r~-— A nagy ember alakja mihamarabb diszltl várost s hirdetője less lakói szent kegyeletének elvlyefl baziizeretat és elvsziiárdság essménye előtt megbsjoltiitk. Aki ezntán Leteayén képvisslő akar lenni, — azt dr. Csampeii Kall elveseti a szoborhoz s rámutatva, Igy log szélapl jósdal haogon: „FissW, i* utú /" H HHhfc- — Kxkitvtf Brtiir Ignác* nagykaniasai borkereskedő e hó 17-én veaette oliátboa Ntu-ftld Tlnka kisausonyt, Nenfeld Henrik alsó\' domhorui kereskedő és birtokos leányát. A lakó dalmi ünnepaégen a rokonságon kívül siámoa jó bsrát vett résst. A kedélyes társaságot, SárkAay Horváth egyesiül, nagykanizsai kiiünö zenekara reggelig mnlaitatta. — — A eaákiormjral illaari tanítóké pridélll. A csáktor n yaí állami tanítóképzőin íézet el«ö évfolyamába felvételik oly ép tss\'tt ón egészégea növendók, ki 15-ik életévet meghaladta éa legalább 4 közép vagy polgári (esetleg 3 felsőnépiskolai). osztályt végzett. Ha a isntke-sók száma engedi, sikerrel felállott felvételi vizsgálat alapján /elvétetnek olyanok Is, akik kevesebb orstályt végeztek. A ssegénysor»u jó maga\' viaelelü ea szorgalmas tanulók négy évig lartó intései pénztáriból havi S, 4 I, Irt péasMi ■egély — kfta tartási dijak bavonkésl mn fom tosan flssUndtfk. Hátráláskor rarfnstfc auaéea növendék 1 frt beiagápolási, — a kő*tartástan réasfverő növendék padig még egy forintot ívé-eszközök kárpótlása ősimén laísstai, sslkséfss tankönyvekkel, ágyneművel és rabival magát ellátni I A fehérsessftb* vegyi tintával befrandé a növendék savat Más Intérttből magasabb eaa-tályba rendes albocsejtó mellett vétetik tét növendék. Aa Igaagatétaaácsho* eaimsatt kérvények a képzőintézet igazgatóságáhos klldsadök. A kérvénvhaa melléklendők: keresaleiéai (születési) iskolai éa orvosi blaonyiWány. A segélyiw igényt tartók, szegénységi bizonyítványt tartósnak kérvén fűkhöz mellékelni, mely esel bén a kérvény bélysgmenfe*. A kérvények baarulláaS-nak határideje aog, 16. Csáktornya, 18M. jaliás ° hé 16 éu. Margltal Jésssf-igaagslé. A klséséévá* Agyé vámegytak-lkam. Dr, Bnzsicska Kálmán kir, tanácsos, tan-lelögyelő a közigazgatási bizottság juliu* havi ülésen terjsaststts be a vármegye egész területén megnyitott nyári gyermek-msnedékhA-zakró! s járási szólgabiréságok utján beérkezelt kimutatásokat, amelyek saariat — eltekintve még sservssés alatt állé s még s nyáron megnyílandó gyermek menedékhátakr ól. — Zala-vármegyében ss ídö usriai 88 nyári gyérnek menedékház nyittatott msg. Ekkép a vármegyében aa időben 16 kisdadévéd*, 8 állandó éa 28 nyári menedékház a igy ÖMiaasn 46 intései szolgálja a kisded védeleöJ magasztos tfgyét. — közigazgatási bizottság elismeréssé vette tudomásai assn sloisrjssatéai. liaaaatkaawkar Lataayéa. A Istaoyai közönség nemes lelkesedésének és baaaiaa ka-gyeletének ssép tasunyalét adta, midőn nagy hsr> asakfiának halála ntán nyomban mozgalmat ia-ditotl egy szobor léieaitéssriréni. A szobrot La- , tényén az elhunyt nagy magyar savéról nevezett utcában álliiják (öl. A ssobor talapzata már alkéa<filt. A szobor-bizottság éiék dr. Csmpm Kálmán, oltsa! ügyvéd áll. - Naarclaal tragédia Takúti Kiírná* (Gisi) kis-kaaitaai 20 éves földmive*, néhány héten át vendég* volt a nagykanizsai Kigháznak. Vaiárnap onnét kiszabadulva, haza menőben megpiliaa\'á kedveséi, aa igen esinoa kftl-ejü 16 éves Horvát (Bőgesa) Marii, aiidta aa éppen agy Isgéaynyel incselkedett Látssólag Hképeztolésilk ideje alatt- Sllaa segélyben r4**a- nyugodtan, da lényíeg mér a íéltékanység által •ülnek A segély minősége lehet: I) ingyen tél- marva, elhaladt a leány mellett, egy szóra ja* ellátás, élelmesé*, lakás, mosás stb.) 2.) a méltatva. Déluián azonnan felkereste őt. Klsé- növendék áltsl fizetendő havi 6 írtért telién el- táltak a cörgyárba és sz Ijssakát is egytttt látás. 3) havi tíz iorinlérl teljes ellátás. 4.) az töltötték. Is alkalommal sírva megvallott* a olyan hangon, amiben volt egy kis megrezdulése a szemrehányásnak ia. — Egy évig külföldön. Azóta körmöcbányai tanár sagynkr--í- . Haílott váláHtt tStötrat — Mindent, — Tehát tu<|a ? — Mindent tudok. Azt is, hogy boldogtulau. — Ou előtt ninea okom tagadni. Mért aem vát el férjétől? — Mert szeretem gyermekemet. — A gyermeket kegyednek Ítélné a bíróság, i — De nem akarom/ bogy ő valamikor mint egy elvált asszony leánya szerepeljen ai életben. Inkább meghalok. — Igy került ss arany piszkos durva kesekbe, - szólt halkan Fenyő, mintha csak magában beszélt volna. Azután mindketten elhallgattak és a bullámokra révedt szemekkel ültek együtt sokáig, mintha a némaságban ölelkező gondolataikat figyelték volna ott a ringó hullámok fölött. Néhány nap múlva ol vendég érkezett a lür-dőre Oroszyék szomszédságából, akt iszonyú híreket hozott arról, bogy miként mulat otthonában, hogyan éli világát sialmá özvegységében a félj. A szenvedő a>stony sejtelmei tehát nem caal-tak. Női szentélye mrg vsa becsleleultve, a tlsztáa őrizett hitvesi nyoszolya meg van fer töttelve. Minden csepp vére agyába tolult erre a gondolatra. Egyik mellékszobába vonult v ott átadta ma> gát teljesea sokáig fqjlogalott, de most romboló erővel kitörő fájdalmának. Sirt, zokogott, meg kuszálta fttrljeit, egész teste Vonaglott, megté patt lelkével közel volt már aa őrjőogéabez. Ctak alkonyaikor hagyta el szobáját. Ktl Ibáuyk^ját százszor ii megölelte, agyon «ieg agyoocsókolts gyönyörű szőkefürtös fejees kéjét | asnlán azt mondta, hogy neki ma Itthon kell maradni a nevelő kisssazonynyal. — Hová inésss snyáeskám, ahová nekem nem szsbad veled mecsem f — kérdezte ártatlanul a kis Arsnka. — Messze, nsgyon messze angyalom, — szólt az.anya, magához ölelve mégrgysser leánykáját azután elsietett, hogy észre ne vegye sz fuldokló zokogását Egyenesen a esónskázópsvíllonboz meni. Csónakot bérelt és egyedül evezett ki a nyilt visre, melynek hullámait erősen kesdte fodrozni a föltámadt szél. Mikor jó messze volt a parttól, félbehagyta az evezést Mir skkorra elbncsniotf az é\'atlöl Nem kö lőtte ahhoz semmi édea emlék a mull hói, semmi boldogs\'ág a jelenből, semmi remény a jövőből. Kietlen sivárság, szeretstlenség miudenütt. Csak aat a kedvea aranyos gyermeket fl^jt ÍU hagynia. Nem lett volna-e jobb aa* la magával bosui, hogy együtt temetkezlsk volna el a bullámiirba. Mi történik szegénvkével, hs ö már nem less? Artstlsn, blmporos lelkét nem fogják-e megmér-gesul sz apai ház Iszony6 förtelmel ? Há most Itt volna, szépen magához ölelné; legélvkiáliásra nyílé szájaeskáiát be tapasztaná anyai aasreteténak lorró osókjával s eisel as édss eaokaal tauiatkeznénak ol örökra. De nem, ern még sem lett volna képes. Jobb hogy magával nem hozta. As élethőa ragaszkodó ártatlan gyermek egyetlen jajasava maigáJlitotta volaa öt is a halál küszöbénél éa viasnforMt volna a gyötrelmes élethős. Tgy niafit szegényke szépen átatusza az tf-szskát s bolnsp reggel ha ffiiébrea és őt ketam, szt fogják neki mondani s jé emberek, bogy ssa-gény massáosk^ját elvitte s csúnya víz s nem skarja visssasdni. Hadd bigyje ő is, meg ss emberek is, hogy ő egy vakmerő csónakázás áldozativá leli Ne legyen semmi nyoma, bogy 6 önként vált meg az élettől. A fodros habok egyre erósebbea kezdték dobálni a csónakot s vitték ki s mély vis föléi Cssk egy erősebb hullámos*pá* kellelt, hogy akönsyt lélokvcsztő telhoraljoa s a szenvedő asszonyt áltassák meggyalázott női méltóságának minden fájdslmávsl... OrOkrs a hallámkarak Még tgy tekintetet vetett a part felé l« halál torkában is agyellen leáuvkfya és egy **m«s, szelíd férfi*re Jelent meg előtte .. Mtjd egyszerre, mintha a hullámok közöl hallatszott volaa, elhaló kiáltáe lltIHta meg füleit: — Aajráeskám I... aayáctkájkl Az anya megiamert* gyermeV kiállását, amist partról alhoaiák a ringó ballámok. — Leányom, egyetlen életem I — suttogta isinte magán kivül. . Egyszerre megragadta a kettő* evekét éa a \\ fodros hullámokkal küzdve, egy batalmaa atblata erejével eveseit a part leié. — i- — — NnnMUnim, catlörtdk. lány Takácsnak, kogy hfltlsn lőtt hoitá; saán|e, báaja tettét és as akarja gyilkolja mag iMa. A legény gondolkodóba eseti. A örülésig aserette. padig rövid idö mulya hoaaau idflro al kall hagynia, mart baaoroaiik katonának. K fogta a létsly, Hfl maled-e ma|d boaa* hoaaaaa távollétében aa a loány, ki Ól már agyaaar megoaalta, N*m biaoti benne és aai asm akarta, nogy misé Isgyen, lahál halljon aeg. Hét lén reggel 0 éa 7 éra köst kisétáltak a kiakanissai határban levő gördövényl ssőlő ültsivényhes és itt a legény egy forgóplsstoly-bél három golyót röpített a léánj leetébs; esek kösűl egy a leány mellébe egy a lábába, a harmadik padig fmébe turOdott. \'A gyilkosság elkövetéee ntán Tskáoa viaaaament s ssűlői hátba, valóaainü uj töltésekért és \'/, éra tsulra —Uait ktaw a\'iéil ntnailrire w egy a sxifá* ba Irányion lövéa állal kioltá saját életét is, A holttesteket srra menő munkiaok közvetlenül, Takáta öngyilkossági* után magtalálták .és jelen* tést teltek a rendőnéguél, Csakhamar meg e lent a városi orvos is, ki ssonbsn már csak a beállt halált konstatálbstta. — Itaegaeatély, Alaé Lsndvárol irják: A. Itfitüivft Város és vidékének intelUgeiilUja buosu estélyi rendeseit aj eteinó helyiségében a lávösö Szirmay Béaa fisateleiéri1, ki a a. egarasegi kir. törvényaaékhea bíróvá neveltetett ki. Jelau voltak u estélyen a járásbíróság birói kara, aa ügy vé"lek, as eepeeee=pléhánoa, fűttülgabiré, taoL gabiró, éa orvosok, a< uradalmi tisztek, továbbá többi barátai és tiastslöi mintegy 60-60-an. — Mindannyit egyféle oél hoala öwze, ami padig a közönség réaaéről legsaebb jutalma lehet egy távozó bírónak, slismeréaeel adósni Szirmayuak, ki lskftieleifl modora, puritán jelleme és tántorít-hatatlan igasságaaarete állal általánoa tisztelet, nagyrabecsülés tárgya volt II évi itteni mükö déae aTair S mindenkiben kéltébe ériéi küldőn egymással, a íájdalom érzése, körünkből való távozása a az öröm érsése kiérdemelt\' előléptetése miau. Nem ia hiányoatak a szebbnél azebb fel-köszöntők, melyekben as ünnepeli érdemai soroltattak fel, lüsseresve a legjobb kivánatokkal. A (elköszöntök sorát Isoó Ferenc* kezdte meg, ki többek kösött ezeket mondta Ssirmay tulaj donaágairól t >fedhetlen jellem, legszigorúbb igát sdotzeretet pároenJca fii is ügyvéd iránt finom elB-t&enyeéggel,\' eaután asokott ékesszólásavat K. Ha- S-s Mihá\'y méltatta érdemeit, továbbá dr. Király ór, Kiss Pál, eep. plébános, Tomka Gy. köerön-tölték M at ünnepeltet, mire Ssirmay Béla meghatva mondott köszönetet a megtlsstalésért és jó-kivánstokéri s érdemei felsorolására szerényen osak azt jegyzé meg,\'hogy ö mindig törekedett köteleaaégét hiven teljesíteni; feledhetetlen less előtte Alsó Lendva, hol IS évet töltött, feledhetetlenek lesznek jó tarátsi éa ismerősei, kiktől néhaién vélik meg lkéri^ hogy ezután iá tartsák meg szíves bsrátságukban. Felköszöntőt mondtak még Sundma—Vlktvr—Szii nisyrs —Kr fiejée Mibélfr K»rabélyöFkimkra;-4jBtrtiiajrr K»r.il>é>yoe Eek jerásbiióra, ki e»ivea és jóaka ratu tamosával hevesei te őt hivatalba s iiányá ban mindig tanúsított jóindulatáért nie\'eg köstö netét mond; S/imiv az ügyvédi karra, kik a bíróiargitik a praktikus kiképzésben, dr. Jfírály —Bór Ssmodics Tiktorra. Geyer L. (R>ssnek) Szirmay rs, dr. Wol ák Kiss Pálra, Iroó F,, S ir may családjára skü önösen jelenlevő fpjara : C>u-kiea Adollra. Kias Pál dr. Király Mórra éa collégéire, dr, Jóim éa dr. Brünnerre, dr. Jótaa KlssPélra, HsiösMihaly Fess Néndoira, Hi«»eh-msnn K. Hajós Mihályra, Pmaky Kálmán Ssír-may édes anjilra és CaüUca Adolfra^ véglll Zala. 61. szám. (4. lap.) öraég a oaaládban kereste s tettest, miért Tungor Iliiig é< CgUlit János ottani Juháas leányi I bojtárokat Istsrlósiatta, - utasüvln JlSef; bogy hosszú\' re.\'gelre készéit legyenek, mert holnap már oaenddrök vendégel lémnek. 12-én reggel, mikor é csendőrük indulni akartak a két gyanúsított egyénnel, Isguagyobb bámulatukra a tárcáit agéaz tartalmával a számadó ablakában találták. Ekkor as őrméiter Q|bét vallatóra (ogfa a kis bojtárt, s kiderült hogy a pénzt, Tungor .emelté el, mlg Cslsslr teljesen ártatlan. — Tungor azzal védekezik, bogy nem akarta a péuat ellopni osak megakarta gazdáját irélálni, asonban ea alkalommal kiderült as is, hogy Tungor már junins 16 én Varga Sándor ládájából is kitréfalt 6 frt 70 krt, melyből 1 írt 70 krt már ai is köliött. — Aséri, bogy Tnngor ksdve elmenjen sz Ilyen ítéláktól — megkötöive vitetett) a 181 Irttsr együtt a nagy kanizsai kir. ügyészséghez hol — remélhetőleg — kifogják örökös tréfáiból gyógyiiaoi. — P«at« éa lávIrdMaegédilsall lan-IqIjuiu. Saepiembsr bó 1 én hat hóra terjedő gyakorlati tanfolyam nyilik meg posta é« táv-irdaaegédiisitek kiképzésére aa egyes posta és távirdalgasgaióaágok TérQle\'ében. A péosi posta éé távírda igazgatóság kerületében Nagy Kanizsán és Szegszárdon, a soproni igazgatóság kerülslébeu Győrött és Ssombaihelyen lösznek ily tanfolyamok, amelyek elsó sorban kisebb hivatalnoki állásokra, igazol ványnyal bíró altisztek, másodsorban poaiimesteri vagy kiadót minőségben szolgált férfiak, végül oly 16-ik életévüket bstöl\'öit ifjak pályázhatnak, kik valamely köaépiakola vagy polgári iskola négy osztályát jó. sikert*! elvégezték. Felvételre augusztus -10-ig- lehet jelentkesni as illelS poala- éa távirdaigazgaió\'ágnál. — As államai Iparlakelétél. A budaoesti Útiam Ipariskolába -(VH1, ker. NépsrioW ntcaa 8. aa.) a beiratáaok ssepiember hó 1. napjától 6-ig tartaaak. Az intézetbe rendes tanunkul felvétetnek azok a 16, évet belöltö ifjak : a kik a polgári iskola, gymnaiium vagy reai iskola uégy alaó osztályában jó oaUályzatn bizonyítványt nyertek azon tantárgyakból, a melyek az ipariskola első, évfolyamának tő tantárgyait képs-atk, esek: a magyar nyelvtan, számtan éa algebra, mértan éa mértani rajz. 1. Iparossegédek és mindazok) kik as előbbi pontban kh ánt ismeretekben a -felvételi vizsgalatnál kellő kéaaűltsé-get tsnusitanak. 2.) ReudkivQli tanulókul felvétet nek egyea siekoatttlyokba aaok, kik at iparoa tanulók almára axervesstt Itko\'a Bárom évi tanfolyamát bevégezték ée legalább jó osatálysatn bizonyítványuk van, lovlbbá, kik a megkíván tató ismeretüket kellően igazolják. Ataldban uiktéget, kogy a belépni kiróni növendék áz általa választott stakcioportbtli iparágban már előre gyakorlatot szerzett, at legtúább is azon két kavi ^ ím joiias hő irio 3 frt, ée 1805 eaept. 1-én 8 frt, Bolti ára a\' műnek 12 frt lees. A mielőbbi jelentkezés kéretik IttktM a „Tivififfl\'\' íztrtiurffUjébi tfflff. telni, - A Pesti Hírlap, msly imaára 32-ik félévbe lépett ál jnlins I-vel, valóban nem ssoral arra, hogy kűlöoösen ajánlgatni kelljen a magyar aj-ság-olvaaó-kötönaég ügyeimébe Mindenki tadja, hogy a magalkevás-eelklli liberslismaa politikáját képviseli s évek óls folytatott kdsdelaének nagy réeze vaa a szabadelvű egyházpolitikai re« fbrmok szőnyegre hozatalában. S ba ma a ée-mokratikusjrány bivei jegyezhet nek Al sikereket a reskció rovására: a Pesti Hirlap kétség-bevonhatlanul sokkal jáiult ahhoz, Nem ia azér szólónk most az első rangú és első tekintélyt napilapunkról, kanem hogy felhívjuk as olvsiü közönség figyelmét a Pesti Hírlap tgw uj nagó vívmányára. Ez a vívmány a Pesti Hírlap paly tija, mely ott emelkedik Badapesl egyik leo szebb kőrútjának végén — váeai-körat 7$. szág alatt — Az ni palotáról, melv a szép fövárm egyik ujabb ékessége, annak idején reesletea oe Írást fogunk közölni. Levelek ée előfizetéeek le uj félévtói kezdve már Ide. leeznek ezimzend at Az aj félévben a lap ismét több érdekes közök, ményt igér fényes nevű munkatársai: Jókai le> Mikszáth tollából, továbbá érdekfeszítő regényekés s végűi — mint minden évben — aa. 1806. évet ssóló nagy képes naptárt teljesek dijtalanuL mire karáeeouyi ajándékot, valamennyi előfttatőiaent At bizonyos, hogy s Pesti Hirlajeál többet más lap sem nyújt ma előfizetőinek s ezen ée változatos tartalma dactára — naponkint fOö vasárnap 88 oldal — előfizetési ára egy bóra csak 1 frt 20 kr, negyedévre 8 frt 60 Jer; mely\' a Pesti Qirlsp kiadóhivatalába (Budapest, váozi- körnt 78. ss.) küldendő. Mutatványt kívánatra öt napig ingyen küld a kiadóhivatal. CSARNOK »* í 27ZS02T. [ r ifd alom törté n e t I — Jelesebb kutlők nyomán. — Irta; Babosa L á a z I ó (8-dik folytatás.; A házastársak e gyaimek születése ulln még nAfrt xAar~ nOnidű alatt, ~a mely Után aa üilmlíí tépni, u gyuivtiatbun foglutkvmtt trpyn. Az Intézetnek öt szakos*iáija tan u. m. os építészeti, a vegyészeti, a fém-vasipari t a faipari szák-osztály. A btiiraiási díj 2 irt, a tntidij fó évén ként 10 Irt. Bővebb fetvilágositássul szolgál aa igazgatóság. — Pelklvés. A magysr lan férfink éa lani-ténök ezredéves Albumát szerkesztő-bizottság felhívja as érdeklődő isntérfiaksi éa nOket, hogy os slhumban való részvételt illetőleg jelentkezni sziveskt djenek. Mivel most már az arcaképek és éleirsjst.k beküldése folyamatban van: a szerkesztőség kijelen-r, Imgy -átok -beküldése aa előfiteiéare nem kötelet, mert a ki lóbb ízben együtt éltak, mig a heves rakonoát lan férj végleg el nem idtgtntítttt magától ntjéé, da midőn a vagyonnak már csak roncsai voltat még, ÍTTiJ ott kanta örökre Jsckot a vieaaa-vonult Valeneiembe, hol 1791 -ben halt meg. Byron utnvtdélytt ét értéktnf lelkét, mely magéval mindig megvan hasonulva esfel van dúlva, caa-tádi örOksegkép nyerte, nagybátyja ia ember g-yr.fi 1 él-ó volt; aki meyili párosjban rtktnil: Chaworthol; atyja padig élvhajháas, aki meg- Karal élyrs Elek Sairms^ra. A falejt hetetlen es. dások biziositVu vannak éa a aaerkeaitóaég pc- aaökteti Garmartbee nejét,^ — -aki -őrült ember módjára elaó feleségét üti, veti; anyja «ainiéq nem különb, öaaietépi dühösaégében ruháját, kalapjait ; hogy mily ifjuaága lehetett Ily családi visaonyok melléit Byronnak, képzelhetjük, hisz anyja akárbánysror sánta kölyöknek nevezte, a ifiziapátot éa csíptetőt vágva utánns, de nemes Ji\'Uüaége érintetlen maradt, Mncaulipr birea Essay jében köveikezókben ia* iierteii Byront: .Természettől nagylelkű éa érzékeny aaivet nyert; de kedélye daooe éa ingerlékeny sulii Eszének ereje e gyengesége által egyaráat kitűnvén, jéaaiiű, s romlott szegény adöhtvatá\' cíiak*a»MekTatT, "h\'ogy^ n^s" H*s- \' Pyoi"orfk \'volt, bs valakinek, ugy neki voltaiűkaége okos télynek csak a késő éjféli érák vetettek véget. —yUeajgvvrseaj\' Lelenjéa. Halmi La-josrM neje jul. 8 án tartották hangversenyüket a letenyei nsgyvendéglő termében. A művészpár kitűnő hegfdü- és cliersjátékával ritka műélvezetben résresilelie a közönséget, mely a ttrem minden zugát belő töne éa zsjti tapsokkal lüH-teite ki a a művéazpár precíz játékats Halmi meglepően szép szavalatát. — Csapa tréfákéi. Zaavári tudósítónk Írja: Keglovics Jóasel számadó juliász f. Julius It-én reggeli 4 órakor beállított a salavári esendőrségbes ama jelentéssel, hogy 10-ről 11-rs virradóra Ismereilen tettes ládájától bórUrráját 177 frt, kéirpéns^el égyttlt eltolvajolta. — Az firaésier egy csendőrrel azonnal a helyszínére sietett, hegy a nyonwéht mrgejtse. Miután idegva bshaioláséról saó sem lrhttelt, a csrnd- dig .a kiadásiéi lűggeilenűl mindazon érdemes egjénekét befoglalja, akiknek arosképéhea éa életrajzához hoazá juthat. Minden tartózkodás néllül beküldhetik azonban ezeket .maguk aa érdi kel,trk is, meri ss Album, célja nem as, hogy többé kotéshbé érdemes egyének feldiosértesaenek, hsnem at hogy aa esreaeves ünnepen bizonyítéka legyen a magyar tanitófdg inttHigtncziájának,erUleti ét szellemi erejének, hazafias törekvésének; mara "fi lyeaen bánt vele, a arü.\'Ő, ki szellemének fejlesz-lesével volt megbízva, mim szeszélyesebben. — Anyja a dűh rohamaiból a szeretet rohamaiig esett, néha majd megfojtá nyájaskodásáiva!, máskor nyomorékségával séÁpgette. Byron sokat saetivedett már {yerrnsSkeiben aa anyai változó ateszély- és indulatkimrések miatt a aem csoda, ba eaive caakbamar kihűlt" Byron Aber- dandi emléke legyen a törekvö korlArsaknak )árl. majd Ad* toi/di a végűi adattár lepVen a késő utódok e\'Oti ia, « , ^V elök\'"lt,4k a melyben a ma élő nemzedék szine javát fény "4!1lum\' \'•"\'■"Pkrs. képben éa tárgyilagos, hű élelrajaban feltalál L Doa taá8«,llík énefe,éb®n »eg«fl««f»k ja. A fén)nyomatokat Díváid Károly fiai műin- pJ"".1» ^^ n"el4w \' bbo"»4,t tétele készíti s ezek havi kóesletekben fognak • "J4t ",fáéró) ~ °"dön t,lküIM nagy qtwrt alakban finom kiállliéeban megje i „A mathodua Júánon raitaveaatett. lenni a folyó ^éa 1896 év folyamán. Elöfizetéa Nóvelta bár bölca anyja éa a sok a jelentkezéskér 8 Irt; jövő febr. t-én ismétI Hirse tanár — mégm mi lett belőlet Zala. 18íML~julms iiá 19 én. Annii fetrengöbb, vérottabh lelt iflle Jirt volna csak iskolába, Kivált minálunk frnn a métáig Nem kapja meg ; ott mindentéle kibe, Ábrándozást gyökben kiirt a tétel Lehet máskép van szép Hiipaniába, — De csak szabályt érésit a kivétel" nek érdekeit szívesen szolgáljuk és előmozdítjuk, d* a jó ügy és nemes céL rovásán eső vtrssnygis szitásától teljesen távol akarunk állani. Orszáffh litván urnák. Mi az ön vtteránszí nétzi érdemeit \' szívesen konstatáljuk, nemes út Unciáit szíveseit elismerjük ; de ha ón más atka lommal ennél is többet óhajt, akkor ez iránti fel szólalását szíveskedjék egyenesen a szerkesztőségbe, Egyedül valódi angol l/l lÉMim Egy más helyen is vonatkozást találunk any- ... .is,. • , • ■ i iáin és a wdowuijus aavieltetlsért Tasafrelso w ff^ ,a /f"^ küldem, Mert J a„«b 37—afi verseiben van : mgtMehk - mint ahogy most megtörtént —11 hogy k»zirata hetek múlva s csak akkor kerül }Mint asszonyok s özvegyek tökélye -—Minlát akar faragni a fiiból,— Hogy lényt derítsen ősi címerére, S hogy kész lovagként s csaták terére Ronthssson,.majd ha aikra üzáll a tábor, Tanul lovagolni, vivni, állni vártát -_Megmászni sáncot . ■ ■ ■ ■_ » Byronról ia lel van jegyezve, hogy legfőbb am bitióját a tornászás, a testi gyakorlatok: bux, lövöldözés, úszás, lovaglás, csónakázás, « ö toz-ködéx képezte; 1791-ben testi egészsége helyreállítása végett, hosszabb időre a s k o t i a i magaslatokra ment amely mély éa örökké éiő benyomást gyakorolt -költőnk lelkttletere.-fffmpáfóti ArsnyrőTolvas-snk azolc életrajzaiban, hogy mit tesz az i y gyermekkori impressio, s érezzük is mindkettőnek örökbecsű ktHifiiiéiiyeilien, mit te»a a ler-mészet szeretete, ktWtór-kedélyeken.. A. Toldi: zünkbe, mikor már a felszólalás közzététele már ide/ét muUa:TSSm most inár tigföltbb annyit hoz ~ halunk nyilvánosságra, hogy ön szertelenül meg volt elégedve tanítványaival, a lelkes műkedvelőkkel lla \'ezt megtudják, bizonyára nyugodtabban alminak babéraikon. « THIERRT A. Martaifi PREGRADÁ-bam *«rwti . inir«, mritsl • Ball- Aa ttéébQ. «lltn Hfcl I és Mii Wlifltjil m inlmwS f I I*. ]SW 4 A taarSfika. h^M. «UMiiiuilt tm <• Ijiigi laiataal bír.1 aálittra afntka pgy UhMM Csak t|W wdatfi ^ Im*í ^MitR tl^fttMarTar ailMfeit «M kafakkal tISjNÖT vn % maMmm héw ^Tkterrf IIHiaMmra aa OrúfraUMi liHUitta^\' léaymtá, tat né> im Imm m *mn eatHsk*. iWm j dig igy MMMtti a4« Ur. Füeiöa azerkeaa\'ö: LÓKÉ EH IL =fl w, maly mimw H|— \'tl min S Laptulajdono* IIOHKI éa kiadó: \' r C l ö r. bája, QdexBége, ennek köszöni homérí szépségeit Byron is a hegyek között növekedett; független, gőgös természet, ki felöl érzi a képzeli magát az egész világ fölölt, kit nem hajt meg Mm azokáx, Kein előítélet; Byron itt merítette hajlamait amsgtnrossághoz, mely nem tnd összeszokni -a társasággal; a szabadüágxzeretetet, mely nem tűr-fegyelmei s üldözi a zsarnokságot; az\' as érié-, kenyaeget, mely mindent átei a létekbén, amit szemlél a történik ; a azt a vallásos érzületet, mely a természetnek öntudatlan imádása; a fo gékiinyságot, mely a költő lelkületéi egyesíti a föld a miadenaég szellemeivel, *ietével; s lehet, hogy e snjátsuga egyesi lé lelkeben az éjazak és dél, vagybt a sötétaég: ég komorság, a ragyogás a lány, a caillagos, derűs költészetet ; de ez Kzühe azt a jellemei ia, a mely érőt kölcsönzött neki az élet, a társadalom, sz emberek elleni, a szsbadságérti, g a rosas miatti küzdelmeiben Skotir azonban más tekintetben___iá_halássaL volt a költőre, itt é te le az első gyermekalmát, M sztrtlmét. mélyet a kia DnQ Mari fakasztott as- itju sziveben;------- Szerelme a/onban, mtni az el-m sztreltm, csalódásra tált; a kia Duff Mari férjhez ment, umi a költőt idegtt rángatásokba ejtette. NYilpBR. n *<W» I mmw&in aöe£ Keszthely HiaSi\'HLSa MIKSA Nylrád 3 egyesek. 1894. julius 17. HIRDETÉSEK. hím ta m*ltritaW | _I wíjajroa [ mint ilt7mn IttkaU, na alUlw | njtiklMMk. adjak MM lapiljuaaal naml ma n i I ti uul .. " Mai Tannak taaUilr». htmhllKin ok ,n,a oUmatok it tiltott. Ura* kau-« «■| ** dana uppl mint ^Im- .- »M» | [ lnnWhl \'irTahnwil lüodan.iljrmma Urna m fapthaaék <1 I BitmiSom hanMUI áa utiniöi • itijtjMi ita, ilifjii Ma«*a|» I aUKUfank, anaaiaUa • haMMÍ)<l kwi ____maga* ImíbINI a. MM. aa a. InH aukirtll Mttayiniajr alapjin intőin na, hp IMtmMj NouatumS üllőit nay u méiiAti Uhm h»U«o ugras^ a | UtMwfcl Oty WjrC hol UlmmomMI n)Ui*a Ml mf | [\'NMlM\'allflItaHf\'ilonÉB — MSI Sniltim »»n«lfí»tlnl JMh-Smn fMliiHwiWrt bénuatn MU«a H Mi afff italtsin MSI M ■». «a Ml TlíT aa iaplásns tn U laxaa « UK. Bog-1 nUfct no HntntarlaMba Mnaáam i IS Ua no a SarUSni I I in I tnnau, m Bt w? M daphSnt IS karaa*. aaan»<>l«att I I anl a aiaa alllnaa latlMiaa. ng daaiHillal aaaliiMlalaai. I TMm, liallul|,aiaila< Hi|wli>n, SatWa.latw-1 braaa aMOaSI. IJtary i MrianÉn u Jrumf-tB Nntki. A filódi upi cso akenőcs haté— él «r«j«. I aafal lali] (FoljtaUaa Uvatkaalk.) IRODALOM. I,»|>iiuk e ravalábaa lanicrfHett ml-vek, Ih|>mik klsdéjáatl: FliiehelFlllp kön)\'*\'kereNi(e«IAMfb«u megrendelhetők — Aa Athenaeom £épu IrodtloatörUaatiMI mag-jelent a tt-lk (laat Eblwg Angyal Dirid bafajexl KliWndy Sindorról irt tartaloiM caikkit,\'Migyaajr lAtoaló Baronétjrl OéalatrM, a Kaaatkéljrl Helikonról • aa akkori nfikSItdkrOl ir. viglll Bal tagi Oéia a „Pelvilágoaadáa Irodalma1* catn alatt a múlt aaiaad végén ktlatkaaatt vallád ós politikai Mpiratakat iamarteti. irdakat képben aqiatra ba aa akkori (úftlárialik" nnlUaii mozgalmait. Nam kaxéabi baeaai aaSvefban la malléklatakfll közölt nagyszámú képek eors Kiafalndy Sándornak régi éa új aaobra: Baraaanyiaek ,-Tlrfl^ill)- »l" araklyatárfbdl Itt elfazDr k»atlt araaképt, betyal nllSbáaa, továbbá ,á iiasyarokaoz" éilBl hlieaaé -vált kBllaméayéatk atai Taraatakai. alklai tiramléka Vaatatlea Oytrgyaak ucaképe, Ballagi ozikkéhexj: a Magyar Enrir czimképe. Lteakorlra Jáaoa és Martiaoviia Ignécx areaképa, végSl ax AtaaeakS?Ak f«,|:i,^KUIim aalUktataktt i Kazinczy Ferenc* areaképa (KronzingertSI) éa Kazinczy Kín J&noaboe Irt tareléaek batonnáta járulnak a\' füzethez A legkStelabjil fizet, a boríték jelentése szerint, nznpteralior elíjén fog necJelanni. A monnpisntáHK vállalatot malegta ■ajánljuk aa olfttók flgyolmétie Kgy-egv fllaet ára 40 kr, ■ bármely kasai könyvkereskedésben megrendelhető WANNEK és RUSZ Budnpent, VI. AN<tris*jr-at 78. «« Ajánlják dúsán f-tlstertlt riktá\'ulcit, a in.j.mtiiu jgS 6-1 kéaitinéoyii férfi falió^nemUkat _ divatos angol tourista ingák | darabja 1.— 1.30. t.SO. lesail ia elinal »t«4-tng Jftjsr-tVe darabja 1 — l.ö\'t; mi;oi Uát.k Mit jslaélng 40, 65 kr.^l«gyUatt»»a ké-ttttt lábtjftk \'/, tnq«l l.öO: keaatyAk. jiaebkeadtk, férfi nap- é« esllrrayfk a legnagyobb választékban. Női divatáru cikkek valódi oosasMOni niiMÓ kret\'jn\'ik, divatom fVanoia éa Imtiszt. |téaa wtfl g>lper«» ét fehér-neműek, leunmbb dlVMt«a írl/ria batlut és gjtalin hlonaok. Francia derákfltaak, női óh gyermek harisnyák, giné selyem óh 01 de ooi kesztyűk, fegyhaiban kötött n<tl harla-iij Hk Vi \'ucai 2 frt 00. kr. Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. Wannek és Rusz Budapest, VI. Andrássy«ut 76. sz. traianfaM taaanll aaa* a mm I aaét —lihtaaa a Itnijtinfl it MsHl WeUaa A aaM «ll||llsw a|ii ilr f»Ua"-kan Maai wiliaart Mta ajlajllzm ■n.l itii anlalia iM—■! AínuriMlUBilBiMöaUkI Az taoal itaitinlta laaaBti A pwmekdpaaní mallbajiiiil, I fa\'SI■imialtjil •él. örUaa (8it.-Ant»l Ifinl, aSMnanM afÜKk, Hk M0 aatall .Imlliil, aaSal. ata|t<>a«|. iánál M. aH aaaatpa aOaa |I SUk tmmas IS-, lfa\' it II Ilii aakal alt». BuMltuM tiki IfiaMk alUrollUalrt. HM«iaaaA limait. KSHNi MMnt. \' ktaaMia. aM rikbale»»ft *Baa i atdtot UrttadifiMt, Mb raMAraafitt libák 0óiylUaár» Slllimal IbM «a>«a." ; (troli laatnnik. Wlaaakaél kenart IM llw Ma nnkianau. virtorlMil, IttltOfit I twMMt ellan. aUT, •!» A* »t>l aaalataalaa nbaél rifM, aaall MWaiUl I kalieilii I l,«n ajinhlM aaaa anaSSI UU alt*UryAasH SS«(M|| nini - aaaliiail kflailaa ItrUhl., Kii dohoapU laianll aan koldaUI | a aaWIMMi kjrtrtla* i | ii farfg aiiafn báknldiM nay lUnailalM iwlli\'lhtl Hí rao«|*lia. aiilKWIrri ia HmaalN ■nniln il I korai ejjtUa, - --------------- Siáswi blzeayitváayok raaMuaéara illünk. Íttralmaflalak miiMlani il hoUaUlaa laal.iM.y4 w|f«*iliH Mrim angorutn im Mii, tarr ftMia ia»»i,. m^mriBjBsH^ta Osmm i a >ai. Szerkesztői üzenet. Zal. aggharcos-egylet. Bármily felhívásuknak szívesen nyitunk tért lapunkban ; de csak ha azokban valamely hasonló célokkal alakult is működő testvér egyesület érdeke érintve ninct. Mi a hadas* tyán egylet létjogát éppen ugy elitmermerjük ét tiszteljük mint az önökét, minélfogva mindegyik- | Jag7 aa ciaro.k „Tllarn A Őrnagyai i^ltraa"Uri| rracraAAkaa balogétv* toll lonni a. tt)io<l«n taa... >< . hoiaailatl ululliibt atyaaalyao ^IHlU\'t mini Itt I Ja.t. lia aaaia|nlaa laaal. la aarvlflll aa tftlódl M|Ol caodakanUcaZm baml-lMl ia u*.t I a. naliacrtiryaar t^apidn azi|oruta ptdentalnak, aa,*"**? * * »ilVinyok iaroJtaÜruaíl,\'í í E«raáau klarailta leetmitl halál | TRIERRY A. Óranml ePrcfrartákMif Bofiii«-HBuirrbrunn mHHt * Efyt-áflli Mnklár MapU ét ||i«fA« réaH TÖEÖZ: JÓSZE^-noll Bndapawt, Király qtcoa It ula Olr hatyrll, boí rakUr nlnra, laa^k a wioiaal la.l klWil.ni \' „TWorrjr Adolf Or«aty*> rvAsvaaarUráhM*\' l Jltuoiu ttlttaékl tiappaa ét IllaWaer. gyáros, _ -.Főraktár: X MÉCS, I.. Woltaaita S. KIYTHIA ZSÍR HAJPOR • bér néplUtén éa IsMllaaára, IC IcgiMkaMkb IIMtékl, Ml éa lámlsé kajpar, *7M — fakér, r^aaasaia. éa aárga — — vigyiiag aaalyzált lé ajánlva Dr. Pohl J J. a. kir. lat ár állal génbia — !6 CSIInmerO levelek kii vetkőzi! úrnőktől: Wolter Sarolta, ci. kit. ndr. niníaanA l}r t. ÉA Raflb Lala, oa. kir. udv. opira itakoatd hlca. Seltlier itlttla, ea. kir. opera éaekeanll II.\'-c*. Paiauty Oka, taiaétsaS a c*. kir. aaab aaiakAaaái Séeakaa. Odllon Heten*, taiaéaanD a némít népszínháznál Béeatwa. vaa Dyek traé a. kir. ud». op«ra iz^koa Béotbaa, ttb. Egy doboz ára 1 frt 30 ár., — Utánvéttel vagy az ősszeg előleges beküldése után küldetik. — Kapható a legtöbb Illatszer-, gyógyster keret* keltésben én gyégytttrlárban. *7 szám. (•■ 1»P) 1894. julios hő 19-én mmwii Kérjen csak ACHERLINT* Nyomatott Fiscbel Fülöp laptuiajduuoetiál Nagy-Kanisaáii, 1894, Iöi«tl»n taurxrti forrta « lepUgáaubb rsichenbergi öltöny-szövetekböí. Tinta gyapja che?iot ia kangars. KtJ taljca írl Slutij « írt 70 kr ta Mii Síjlinc, plf gyári- úk Raiohanbarg, Csshomi(. IRDETESEK felvétetnek Fischel Fülöp Nagy-Kanizsán. mert ez a ItKtoorxabbnii és legbUlositbbau működő wser mindennemű férgek kipuszilt&xára. Semmi nem bizonyíthatja jobban elér-hetlen ereiét és jóságát, mint órláni elterjedésének Kikére mely szerint nem létezik egy második szer, melynek lorgal*. mát, a - ZACHEBL1M legalabb né hány tuczat-szor felöl nem múlná Kérjen azonban mindenkor lepecsételt üvegei éacsakis „Zaoherlin" névvel ellátottat mert minden más értéktelen hamisítvány 11 Xagy-Kaalisáa i— Oentsob és £brenield Fesselhoter Jóisel Sirém ée Klein Sohwaros éa Tauber Aruiuth Náthán ifj. Fischer Perenca Karton éa Huber ifj. Rosenberg Miksa Fleiaohhacker Jóaset Rosenfeld A. ée Fia. Bsrieaeié. Kaulaann I. S. Cákterayáa : Sirahia Testvérek Graner Testvérek Heinrich Miksa , özv. Göncz L. Csargéa: Fried Albert Kreialer Géza Bohwara Béla. Hssithsly mm: Laskay Krnö Wansoh Ferencz Márton Mór Ágoston Ztlgawid Os/mán Pál SehisifTsr A. g.-Béese Nandrasai ünsatáv. fsrlsksu t Sosieriea Pál, Kramarics Viktor. IslaEgHsseiea Kasater Sándor Hősedi hal L. Hnbiitsaky A^Pl özv. dr. Unger Uysrmaty Vilmos Wews Jónás utóda éa Reohaitzer M. irikiiL Uv«gek árat 15 kr., 80kr., SO kr., 1 és 9 frt; aZacherlin-porszóró-készülék darabja 30kr Í- - ELSŐ NAGY-KANIZSAI 1 GÉP- és IAZÁHTSTAR, VAS és ÍRCZÖ1VT0DE Nagy-Kanizsán. Tisztelettel érlesi(jük a nagyérdemű közönséget, hogy h é 1 y k e s, a Csengerjr-ntnákai újonnan épült gépgyárnak ütemét megkezdtük — Bátorkodunk alább felsorolt gyártmányainkat, melyeknek szakszerű és pon-fpa Irivjtstorrtl a teljes jótállást elvállaljak,a\'tj. közönség becses figyelmébe ajánlani: Korutri stabil gStgépek, I Tipeittisstitó késsilék, Darálók, morttoUk, Oízmozgónyok, gazdásági és iparvállalatokhoz, Vitiartányok, Szecska- és répatáyó-yéptk, ÍT?"* l és autar** ?*■ Extirpátorok, SünU éa t&rUő berendezések, a QSzctéplőgépek, ■ Lókapdi, halmotok, Itpirutiú tíuiléí,-;---- Cnéptfgépek kézi éa járyánvhaitásra,__Hengerek éa Boronák, valamint ailaésa- EUhneltgMk, ■ Járgányok, Ml« gssésságl gépék éé MIT-- KSMmitek (Trsnsmiaaiók), \' Szabadat nasoit , Tátra\' sorvett-gépek, (leg- közük. Gfzkazámk a legjobb szerkezeiben, * njabb szerkezei Q), IMindap e szakmába vágó, bármely javitások is a legrövidebb idfi alatt a legjntányosabb áron elkészíttetnek. * • ---—:-—— ■■ -KiviU tisztel ettel _ ^ \' ZEIirscIb.©! ZEcLö ém Sa.c^LXsic!b-. 58. szám. Nagy-Kanizsa, 1894. julius 22-én. XXIII. évfolyam. MnktniMf 5 II-iIiii oiiop-ni. káe. Ma llllmH 1 lap asailaarf rWn mathaaá Biadaa ktalaaáaj. Miaiiail« laaalak aaak iaaan tasak-^. M fcgaáUtaak aL _ (Wnlik a— klUataak riaiaa. Ejyn udm árt: 10 krajcár. ZALA Poütikat és vegyes tartalmú lap. ■MéMoMafi Vtraakáa tfUal i «adU f**f Uayrkiriakitln KLörnorrtH mi tgém ém 18 karwa (S — kr.) FiUm I kanaa (I M — kr.) Xa&adin* > karna (1 Irt W kr) SlrásMaak Jatáayaaaa aáai itattak. A Nagv-Kanizsai- es dél zalai takarékpénztárak, a Bankegyesfllet, aa Ipar- éa keraske- __________» w delmi bank, a Nagy-kanizsai segélreg?lei-szövetkezet éa a (előnyei takarékpénztár, J - a .,nagy-kaniasai malátagyár éa serfésöde r. t" kimtala* köatinp. -—r-t -■- , ktiiiHwÉw 1 1 imlkaaSk ftaahat V**f I Meglelem ik Jtfagjr-Kaalaaáa k**teiikimt kétner: ........ \' " vaMrnap ém oarCltArtflfcQaa. Egy fontos társadalmi ügy. (—) Meleghangú felhívás jelent meg az •Országos Lelencház-Egyesület« részéről, (aláírva Rémi Róbert, mint elnök, dr. Faragó ~ Gyula, mint titkár által) felszólítván a magyar társadalmat, hogy kiki adakozzék az egyesület javára a mennyit tnd ésakar, inert egy igén nemesJ&lróLvan_saí! 3 A felhívás mondja, hogy nagy és n e-___m e s feladat az, melyet az \'Országos Lelencház-Egyesület* maga eié tűzött, hogy megmentse azoknak az ártatlan kisdedeknek életét, kik apátlanok, anyátlanok, ezrével pusztulnak el évente a legrettentöbb nyomor áldozataiként. Pedig a hazának jó és nehéz időkben egyaránt szüksége van minél több és minél jobb polgárokra. — De ki tagadhatja, hogy az ártatlan kisdedek, kiragadtatva a .nyomor és bfln mélyéből, midőn leikök himpora még üde és érintetlen, szerettT ápolás és nevelés után idővel ép oly derék és tisztességes polgáraivá lehetnek a szüntetésére, annak a kiáltó nyomornak, Esdő kérelemmel és bitó reménynyel mely rettentő mölöChként—önnön vérünk- saélüjafc fel ujfs a miigyar kőzönaéget éf kel és erkölcseinkkel táplálkozik Mentsük meg az ártatlan kisdedeket a hazának és emberiségnek, kik ezrivel pusztulnak el a társadalom szükkeblüsége és és fásult közönye miatt, — mentsük meg őket és egy-egy becsületes élet lesz ja-talma és gazdag kárpótlása a_mi íárado zásunknak és áldozatkássségünknek. Hellasz dicső nemzete menedékházat emelt azoknak az aggastyánoknak, kik a a haza szolgálatában valamelyes érdemet szereztek ; mennyivel nagyobb és magasz- kérve kérjük a humanitás és hazafiság — szent nevében, adakozzék az \'Országos Lelencház-Egyesület* javára stb. stb Nem minden ok nélkül közöltük majdnem az egész felhívást, mely ugyan nem részletezi aat a tevékenységet, melyet az Egya-Miiét RIR^ieni akar, ite mtg a sorok közt is sejtem engedi — hiszen as ilyen egyesületeknek nem is lehet más célja, — hogy a társadalom részére egy nem jeUntáktf len emberanyagot akar megmenteni, mely különben okvetlenül az elzüDésnek. az Elpusztulásnak van kitéve. As > Országos Le- losabb: asylumot nyílni a szerencsé\'len lények számára, kiket csak ugy tarthatunk j leödíaz-EgyesüW. a prion ia, a bőn ellen meg az életnek, a becsületnek, ha a tár-1 szöveíkezett emberbarátok egyesülése, mart sadalom s»t apja, a n y j a lenni azok- j reméthető, bogy azok a nagyon ásónak, kiktől szerencsétlen végzetük apát, 1 monJ fe a társadalom erkölcsére nézve anyát megtagadott. i nagyon tanulságos törvényszéki tárgyalá- Ez a társadalomnak nemcsak emberba- ] sok, — melyek rendesen a gyermekgyilkos rati kötelessége, de egyik legfőbb érdeke\' anya elitéltetésével végződnek, ha nem is is. — Az »Országos Lelencház Egyesület*, egészen megszűnni, de jelentékenyen csök- l. ■ . . .... . .. .. mely áldásos működését már julius l-jén j kenni fognak. ÍTÍ&SSJS^■ itaS M* - dNUná a, Nagy része ezeknek a «erenc^ iéá- es Jólétei aaott a szerencsésebb végzetük. proIef4rokMk miné, „agyobb felka- i revezetett leányoknak a nyomor kilátása Mert — mondja tovább a felhívás — | rolását; de az ugy lehetséges, ha társada- j állal kergettetik a gyermekgyilkosság isso-a nyomorban születik a >hfln<, az a bfln, lom mipden tsgja^ kinek keble érző szivet I nyatos bűnébe, itt nincs más javitás, mint mely mérges leheletével romlást és átkot j takar és ki előtt a haza fogalma riémjaz, hogy s társadalom átvévén a gyermek hoz a világra. -■•■.--•........* • (vesztette el még varázsát, kezet fogva siet fölött az anya gondjait, — mind a kettőt Ha azt akatjuk, bogy minél kevesebbI pártfogásunkra és ugy snyagi, — mint er- az egyikét a bűntől, a másikat a pasztalegyen a »b ű n ö s ö k< száma, — kiket a kölcsi támogatásával részt vesz a mi nagy ! lástól. társadalom, most kizár a maga kebeléből, és nemes feladatunk teljesítésében, az ár- j Ez azonban csak az egyik oldala aa törekedjünk a nyomor enyhítésére, meg- j vák és nyomorgók könyeinek letörlésében. aOrszágos Lelencház-Egyesület* tevékeny- A „ZALA" tárcája. Pessleg Márton baja. — Haja. — — A (ZALA* araáatl t á t a á J a. — Irta: Kelt György. kezdve á ougis mlsiszleriuarg veti mindenki paraaosoli — valamelyiknek a szeszélyé ki nem üldüzi irodájából, vagy a paraslt-demagogiának nem eaik áldozatai, lévén fl két nagy ellenerő .- a batalom éa reaetio ütközője, mely ha aem ruganyos, hajlékony, hanem merev, esilárd mint a tiszts kő: bizony összemorzaolják nagyon könnyen. Ilyen helyzetben aztán beillik a 80 essteodö egy kis harminezéves bábomnak, a melyből az, a ai győzelemmel vergődik-ki, az lőokre ia van ám ugy silányitva, bogy azon a kneipkura aem igen segit, abba már oaak a cirok nélküli po- fiecsületben és mnnkában őezült meg Peszleg Márton nótárius uram. Harminca esztendeig vezette lelkiismeretes pon- __ ____ tossággal az adólajstromok száraz lélekölő szám-1 gányvári rizling tarthatja ébren a lelket, bogy el adatait, melyek ép ugy megviaelik az embert, minta I ne ki váakozzék aá árnyék-világból. Csakhogy bánya-maokást as ólom, a higany, a kőszén, 1 pár ér óla a mi Pessleg bátyáak szőlejét is a vagy a só kigtizülgése._____ __J iiloxera szüreteli le. Ráfekszik a lélekre, ás arezra a betükhsk, j— S a kit semmi, viaxoatagtág, balsors, íárads-asámoknak az a hipnotikus ereje, a mely laaaan lom aem ingatott meg, ez az ördöngös pici bogár kiazivja az életerőt, a kedvet, vidámságot, a kö- ngy lepusztította a lábáról, hogy ssánslomnaa! sönyősen, elfásnlva mint a gép: ül, mozog, ir, jósolják as emberek hátralevő nspjai csekély számol az irodai fehér labezolga. j azámát. Még jó, ba békeasége megvan legalább, de 1 Gondoiomformán találgatják a bajái az meg éppen hiányzik a társadalom azon kere-j Legtöbben a filozerát okolják, keinél, a kik mint a jegyző is, a községnek min-1 De.ö nem panaszkodik senkinek, den egyébje; van az hajtva, forgatva, zaklatva, | 0 a ki mások hajait, megtépett igazaágát fol-táncoltatva minduntalan, mint a fiaker-ló. toigatta teljea életében, tettel tanácscsal: büszke öt az a tudat sem lelkesiti, bogy talán fölebb 1 volt arra, bogy valaki- gyengének láaaa, vagy viszi az Isten a dolgát K —-------sajnálkozzék rajta. Hivatala a földi élet tekervényes aikátorainak Megingott, de nem esett el sohs. abba a tornácába eaik, a hol megszűnt s re- Vas-sksrsta most is kitllotta a filoxeraosapásL mény. A bor helyett petanci savanyu vizet ivott tiaztán; Ott nincs sAnazma. Még örülhet, ha számtalsn I a jó pogányvárit ugy gondolta hozzá, minta, fülebbvalója kőzöl,\' (mert az utolsó űaáoclőt ° aszal voIm keyerve. t\'gy csalta még a gyomrát, latot,a caecaemőt szokták, mikor választóé korá-ban anyatej helyett üveg tutiból szoptiljai Megssokta lassan. Nem ia es volt a föbaja Peszleg bátyáakaak. Legkevesebbet tBrddSM 6 önmagával. Testi épségének nem ártott, ba gsbacsót evett volna éa olvasztott sávixot ivott volna rá. A munka ia neki mindennapi imádsága volt, megszokta mint a cigány a bőjtölést, Miadasaap I kettős szorgalommal végezte bokros teendőit, { csakhogy lelkiiameretét megnyugtassa. | Más volt as 6 lloxerája. Egy olyan társadalmi baj, a mely leginkább a | ssegéay hivatalnoki osztályban pusztít, a remény-leien aivár pusztasággá tarolja a legerősebb féri-[ lélek kedély világát is. As egész környéken biraa veit Peszleg bátyánknak bárom leánya. Szépségükről, jóságakról beszélt a fél világ. A sok dicséret mellett sség is otthon száradt mind a bárom. A jé tulajdonaágok a mai világ-, ban csak akkor bírnak forgalmi értékkel, ha péna, vagyon fedezi A ezeméüms hitelre ama sokat ád a mai kor gyermeklV A szegény lányokat megdiceen mindenki, de azért nem*essi feleségül senki. Ez anyagias világban a szerelem romantie^ja csak mese, legfeljebb i regényekben olvasnak róla. A társadalom müveit közép osztálya aa ábránd-képek és idealiamaa felen mosolyog. Csak agy válogat bennük miat az élvezeti cikkekben, ssér-tekre, árakra szabva. Lekopott az a lélekről miat a vállá Nagy-Kanizsa. vasárnap. Zala. 58. szám. (M. lap.) ségéaek. Nézetünk szerint addig köteles\' a a világpiac felett uralkodó Rothscküd-társadalom és ennek e célból alakult szervej csoporttal, mint hátvéddel lehetett megkisé-•a megmentett fölöttgondoskodni, míg es ajrelni. A csoport pedig azzal, hogy vállalko-becsületes munkának meglett nyerve, s nem kell attól félni, hogy még nagyon fogékony korban vezettetik a bűnös ösvényre. Ka tátot fog vetni a socialismusnak ia De ha a társadalom est akaija elérni, ha oppognálván a nyomort, — be akarja dugni a bűn, a gonoszság forrásait, akkor csakugyan a maga érdé-kében i s bőven kell adakoznia, — adakozni kell mindenkinek, 8 nenrazabad oly őrvende-tes vagy gyászos eseménynek Tenni, a mikor nem az \'xOrszágos Lelencház Egyesület felé fordul a figyelme. Ezzel az idléz-ménynyel, ha ugy lép életbe, mint kell, ha agy veseúetik, mint a hogy, az igazán nagy és nemes céljai azt megkívánják, a. társadalom maga önmagának emel el nem muló emléket De nem szabad elfeledni, hogy ehhez igen sok pénz keH.- ----------—^ Nem tudjuk, — hogy minő eszközökkel kezdette meg az egyesület július 1-én mű-IWttét. dc nt tudjufr, Imgy- amiak r zott a rendkívül roppant műveletre és azt egész világtekmtíkének és világhitelének al-löOU forintnyi, máskülönben 400 frtayi segély ____1894. jultus hé- íf-éa. geket a. m. a beiratáai éa Undijskat viselsi kf. teleltetnek. A 10 bónapíg tartó tanfolyam befejezése a tán a gyakorookjelöltek as 1893. IV. t-c. 11. f-n ér-telmébea, ha a fesőbb tanintézetet végestek, évi kahnazásával keresztülvitte, Magyarországnak szinte megbecsülhetetlen szolgálatot teljesített, melyet a lovagias magyar nép soha elJéCeani nem jog. — A végleges leszámolás az egyes konzorciális tagok közt bizonyára el fog húzódni az & végéig; de annyit már ma is tudunk, hogy a jól sikerült müvelet minden egyes részimuS/ének tekintélyes hasznot hajtott., E haszon jól meg van érdemelve, becsületesen van szerezve. A világpiac, midőn elfogódta a csoport kibocsátási árfolyamait, ki-mutatta nagy bizalmát a csoport iránt dijjaa gyakornokokká, az előirt szakvizsga letétele ntán — pedig a posta és távírda tanfolyam KallgalAl jajaAfyt lajfAlAa bÁnaaitartjflk - mii t__ ■■ligám i ueevi u uauiai acpirtracguioua Hl Pl m fen tartott állásokra nyernek képesítést és a menr-nyiben a gyakorlati követelméayekaek megfelelnek, mint- posta és távirdatiaztek, vagy ha ily állás üresedésben nem lenne, addig mig bekövetkezik, — mint posta éa távírda segédtisztek nyernek alkalmazást A fentebb kiirt feltételek részleteiben a poéta es távírda igazgatóságoknál bővebb felvilágosítás ítyerhetó. gély actirtnak, melylyel azt folytatni akarja, a társadalom részéről igen nagynak keli lenni ; merT országos az egyesölet, s mű ködésének az országra kell kihatnia, különben szük körre szorítkozva, kevesebbet fog tehetni, mint a mennyit neve után ellehetne várni. Azért a magunk részéről is melegen qinQuk a felhívást közönségünk figyelmébe. Adományokat elfogad: Csefef Herczeg Péter, pénztáros. (Budapesten, VII. Károly-körűt 16. sz. a) A pécsi posta- és ílliSafÖf P á I y á x a t.___ A kereskedelmttgyl tárca keretében a pjata és távirdánál alkalmaxandó 108 .posta és táviida gyakornok jelölt\' álláara pályázat nyittatott. Exen Iq8 gyakorpokj iiöir közül 12 a pécsi kerületben íog alkaimaztatnL Pályázhatnak az 1883. I. t.-c. 14. § a alapján, kik középiskolát vagy evvel egyrangu tanintézetet érettségi vizsgával sikeresen bevégezték, 18. életévüket betöltötték éa a magyar .állampolgársággal bimak. _____ Ezen feltételeken kívül a pályázók a községi erkölcsi bizonyitványnyal feddhetlen előéletüket, közbatóaági orvoai bizonyitványnyal pedig ép és egészséges, * posta és távirdaszolgálatra testileg ia alkalmsa voltakat txrtoxuak igasolni. A pályázat slá bocsátott állásokat, a posta és távirdaigazgatóaágok fogják betölteni, azámsze-rint minden igasgatóság tizenkettőt. A ssiálkezüleg irt és születési, orvosi, erkölcsi és iskolai bizonyítványokkal felazerelt pályázati kérvények ennélfogva éa pedig a már közssol- kerle miniszterelnök, - mint a „Pester Cor- ftatbw> ^Í^ÜT4^ "it.\'Mft* j „ .\' ,, T „ VTJlatbsn nem állók által ellenben az illető foazol gabiró vagy polgármester u<jáu 1894. jnlius hó 31-ig — a szeriot, a hol a pályáxó alkalmazást óhajt — a bndapeati, kassai, kolozsvári, nagyváradi, pécsi, pozsonyi, soproni, temesvári, vagy a zágrábi posta és távírda igazgatósághoz nyújtandók b?. _______________ \'. .. A fölfogadott posta és távirdagy&krirnok jelöltek, ezen minőségükben 1 forint napidíjban részesülnek, a melyet a posta és távírda tanfolyam tartama alatt ia élvezni fognak. A gyakornokjelöltek a posta é*4ávirdalaufolyam hallgatására saját Jtöltségflköu 1895. évi azept holénBuda pestre, illetve Zágrábba helyeztetnek át éa a tanfolyam hallgatásával járó költsiT — Konverxió-leszdtuolós He- respondenc" értesít, — abban kellemes helyűiben lesz, hogy októberben, mikor mint pénzügyminiszter a képviselőházban kifejti exposéját a jövő évi kÖUséghetéehez, egyúttal tudatja a teljes leszámolás végleges éred-ményét a nagy konverzionális művelet tárgyában. E müvelet mindazt teljesítette, amit a magyar pénzügyminiszter tőle várt. Annyi kamatmegtakarítást hozott, hogy a magyar kincstárt már eleve fel lehetett szabadítani a valutarendezés kSUségtí alól. A magyar ál-"tamhúelnek Hy őfüti léliérpröbáját csak Pályázati hirdetmény. A in. kír. posta és távirdánál a kezelési aaoi-gálatra alkalmazandó «s a Xl-ik fizetési osztályban 600 frttól emelkedő fizetéaael és as 1893-ik t-e. által megállapított lakpénzzel javadalmazott posta ée távírda segédtisztek kiképzésére f. évi szeptember hó l*tfil kezdve hat hóra terjedő gys« korlati tanfolyamokat nyitok a kővetkező poéta éa távirda hivataloknál: J., A bndapeati posta- é* távirdaigazgatóság ka* rületében : Baidka-Gyarmatoa ua Egerbea. 2. a kassai poata- és távirdaigazgatéság került- ben.- Miikoloon és Nagy-lfituüyon. 1, a kolozsvári posta- éa távirdaigazgatóság -kerülőiében : Brassóban éa Maros-Vásárhelyen. 4. a nagyváradi posta- éa tAvirdaigaagaléaág ke* rületébsa : Aradon és Nyíregyházán. 5. a pécsi posta- és távirdaigaigalóeág kerületé- ben : Nagy-Kanizsán és Szagsaárdoa. 6. a pozsonyi posta- éa tá\'virdaigazgatóság kertt* letében: Liptó-Stent-Miklóaon és Nyitrán. 7. a aoproui poata- és távirdaigazgatóség kerüle- tében : Győrött és Szombathelyen. 8. a temesvári.posta- és távirdaigasgatóeág ke- rületében : Lúgoson és Zotuborbaa. 9. a zágrábi posta is sávírdaigazgaióeág kertt- letében: Eszéken és Uj Gradiakán. —A tanfolyamokra felvótetuek : a) első sorban as 1878 ik évi li. t.-c. 6-ik érteimében, kisebb hivatalnoki alkalmazásra igazolványnyal bíró — igényjogosult katouai altisztek; Z>) a posta-mesteri vagy kiadói minőségben szolgált o y férfiak, kik a gimnamam, reáliskola, a polgári iskola negyedik osztályát — vagy ezekkel egyeurangu iskolák megfelelő osztályait, katonáknál, kik a kezelő altiszti iskolát végezték ; e) ugyanazon minősültséggol -bíró más férfi je* lentkesők; • • d) lfl-tk életévüket betöltött ifjak, kik a kö-népiskolák 4-6ik osztályát jó síkksrrel be* fejezték. ~ pénzről az ezüst A sziv éa lélek hajlamát erős egoizmns fékezi. Terczentre dobig a aziv is, mint valami gőzkazán lokomotivja, ellátva bisztonsági szelepekkel; nehogy valami katasztrófa érje a tulajdonost. Az élet nagy országos vásárján igen magsara ssöktek j» hiúság drágs, haszoutalan csecse-becséi mellett a megélhetés szükségletei, a nagyon köny-nyen elszámítja magát az, ki ügyetlen, járatlan a mathematikában. Ma-nápság a tiszta, érdek nélküli szerelem kávés házasságot közvetít, mert csak két igen nagy, igea-igea szent éa erős jellemű lélek küzdhet meg az elpuhult világ nyomoroságairal. Napról-napra kevesbedik ezuknék a szama. A kik házaaodnxk, többnyire iparkodnak magukat biztosítani a házeséleti balesetek elleu dus hozománynyal. Ceak oda siet Üdülni, pihenni mindenki, bol a „kényelemről gondoskodva van.* Mieaoda prometheusi átok nehezedett szegény Peszleg bátyánkra is, elgondolhatjuk; Egész életét föláldozta, hogy gyönyörű gyerkeinek minél több jólétet, s kényelmet biztosítson, s most mikor legszebb pompánkban virulnak, boldoggá, büszkévé tehetnék, elszorul a szive, ba rájuk tekint .r---\'---- Mi less belőlük, ba ma\'-hoinap lehunyja szemeit ? A legelhagyottabb teremtések az ilyen,szegény, uri leányok, a kik nem mehetnek sem szolgálatba, sem a mezőre dolgozni. Olyan hivatalt sem tanultak, a mi eltartauá őket. Kűlöuben is zsnlolvs vsn már a uöi hivatalok csak nem minden ága, kivéve azt, a bol a axépséget szokás árulni. Mi neki az élet ? Minden pillanatban oda adná, ha csak egyik leányának hozhatná is meg a szerencsét Egész életén át\'magától \'megvont mindent, osakhogy több jussou gyermekeinek; de a szerény hivatalnoki fizetésből becsületes utou képtelenség volt annyit összekaparhatni, hogy mind a hármat illendően kiházasithasaa. Ha elosztja, kevés jut egynek. Azt pedig igazságérzete nem engedte, hogy rniúd egynek adja, a másik kettő* uek semmit. Mig ö 81, biztosítva lesz jólétük, De mi leaz belőlük, ha ö elköltözik. Előre látta, hogy fognak elvessni sz élet hideg, veszélyes iorgatagjaiban. Puritán lelkiismerete szemrehányást tett magának, hogy miért alapított caaládot ilyen viazo-nyok között Ez a titkos ba, amit senkivel nem közölhetett, mert kedves életaffija már régen a fémMtöbeu nyugodott megtörte a szánandó embert egészen. A könnyelmű,.felületes, önző lelkeknek ilyen nincs soha. — A jó iatenre hagynak jó szivek* létharca mindent. De a komoly, önfeláldozó, nemes nek ez végzetea, megsemmisítő állapot. A remény is kezd halványodni, sötétedni, mikor a fonuyadó elérett kedves leányarcokon aa utolsó rózsapír is els\'álii. Es a végzet reáborult, összetörte\' a szegény Peszleg apót ia. Nemsokára eltemették titkos bánatával. Gyászolta eiratta a három árva lány a szerető édea apát, kinek sírhalma legszebb legvirágo-sabb volt as egész temetöbea. De esak agy ideig. Nemsokára elmaradt a virág onnan; mert bánat öröm, hervadáa, virág, jólét nyomor, élvezet kiu, minden mulandó a világon. A három szép leányról, kiket még as apa mindenki.dicsért, magasztalt: rjMz hirek keltek szárnyra. \' r Elveszett, elzülött mind a három az élet kér-lelhetiea létküzdelmébea, mint rendeaen azok, a kik nem aaokták mw a nélkülözést, nyomort, szenvedést A gyenge virág is cssk addig viral éppen, mig goodoa kés ápolja, élteti. Ott küan a temetőben ezivetrázó baaaa pa-uaszkodik as elhagyott, puszta, néma sírhalom. N<igy-Kanizsa, vasárnap. / A felvételre megkívántatik továbbá annak igazolása; bogy: J $. folyamodó 18 ik, illetve 16-ik életévét be töltötte, de 35-ik életévét még nem baladta meg; I *> 2. magyar ál ampolgár; 3. a magyar-, illetve, ha horvát- éa iilavonor __ szigi illetóiégO: a horvát nyelvet szóban éa írást) an tökéletesen bírja; 4. feddh\'etlen előéletit. 6. a posta és távírda szolgálstra testileg alkalmas, mely körttlméoy közhatiisági orvosi -bizonyít ványnyal igazolandó -A tanfolyam hallgatói a kisebb hivatalnoki állagra Igazolványéval bíró katonai altisztek kivételével, beiratási és tandíj írjében tíz (10) frtot kötelesek fizetni. A tanfolyam szabályszerű befejezése és sz előirt Szakvizsga letétele után a hallgatók posta és távírda segédtiszti állásra nyernek képesítést, illetve a posta és távírda segédtisztjelöltek ■ létszámába vétetnek ÍÖI és ezen minőségükhöz képest nyernek ily állásra kinevezést; s 4-ik pont alatt emiitett hallgatók azonban 18-ik életét tik betöltéséig essk napidíjas minőségben Zala. 58. szám. (S. lap) 1894. július hé 12-én ,önmagunk erejét. Ée ha ezt elértük, az igy megismert szellemi törzsből idővel ki fog hajlani egy erőteljes ág, — fel fog támadni sirjátili. — a Zalai lldikon! ■ \' \' Hazafias UiUihttH Körmendi/ Pál. H I R E K. — Titoii zimléalj Hiziezredüak a c<. és kir. 48-ik gyalogezred 3-ik zász ó-alja, mely — fiviéré visagAlst Légriái lavalazőnk irja: A légrádi rkaih. iskola folyó évi airó vizsgalatai e bo 13. é< 14-én tartattuk meg\'az ér--tfötlődö szülők éH tanügybarálok élénk rauvétele mellett. Amely érdsklódéat sagyhaa lakoaiaaa, bogy ez volt első vi »agája a mali évbsa >s*rva»att iskolánál as Iateni nzere\'ei leányairól neveseit szerzete* a piciik meni mükodésénak. Oeogy a meleg erdeklódéa, valamint a felesigiaott kivaacswág méUO kia\'égiléatM talilt T amenynytben s v»as gálát, agy a szerzetes nők, valamint a két világi névaaerini Polesinczky Emil tanító éa Thaki Malvin tanítónő oastályaihan .kitűnően sikerült. néhány éven. at vftosuidtfcm iHowiiwwott áa 1 Legmeglepőbb aa alig oéfcany hónapia megnyi melynek derék tisxiikara a polgársággal nemcsak t„,t kiadedovoda vizsgája volt: amelyet Prukmek a legazebb egyetértéaben ét, hanem láwwéle- Aurelin sirdalőuöknft vezetett ritka. a<or- tünknek egyik tényezőjel ia képezte — e hó galonl. H ftnadsftgot nem iamerő ügybuagóaig kalmazhalók. 20 án éjjel végkép elhagyta városunkat A iá vozó zásSóalj, melynek tiaztikara és a legénysége egyaránt szép emléket hagyott hftlra, Ka nízsáróT Komiromba" ment aa <mxí hadgyakorlatokra ea szept l én a pozsonyi helyőrségbe vonni be H4y*be Nagy Kanizsára ugyancsak háziearedünk 4 ik /ássloalja jön Komaromból a jövő »bó elaő napjnibun. — A l a vozó tisztikar \'\\Jemrii lelvén őrnagy, a 3-ik aisxlóa\'j parancs- noka vezetése alatt-csiiiöriflkim bacaa latosatásL ft,,aVp\',|r. egy kia s/imaloadia, ének Fölhívom mindazokat, — kik e tanfolyamokba i*h elsfr -sorban- Klobuceár bonvéd exredespél belépni óhajtanak, bogy sajátkezűig irt és azü-IsMSj 0Pf**i erkölflgl. és fakóter- bfeonyitvár nyo\'tkaf Kellően felszerelt kérvényüket fofyó hi augusztus hi lO-ip is pedig a már kózszolgálatban állók rendes előháröiágnk utján, a közszolgálat-Sas nem állók ellenben sz illető siolgsbírő vsgy polgármester közvetítésével a tanfolyam helye azerint ai említett posta és távirdsigszgatóságok egyikéhez nytyisák be: Péezstt, 1894. jnlins hó 13-án. 0 P R I S s., k. Znlavár megye Íróihoz. Nem nagyon régen felhívás jelent meg Zalavármegye iriihoz a , Zalai Helikon" létesítést céljá bél. A megpendített eszme szép és nemes; de nem volt hozzá méltó az eredmény, mely alaposan szárnyát szsgts annak, hogy irü kör megalakulhasson. Hiába állott elénk vezérül Vachott Sándorni ragyogó szellemével, hiába irtok a kSr érdekében a lapok ée fáradtak egyesek, — ennek a jobb sorsra . érdemes eszmének ugy apostolai, mint a ktzdemé nyezője is meggyőződhettek róla, hogy megyénk írói világának tüze még sem az a kiolthatatlan oltár-lüz, melyre számítottak. A lobbanó láng elenyé szett és lefőztük a németet, mert nyilvánvalóvá vált, ■ hogy az a közönypáncél, melybe szivünket burkoltuk, áthatatlanabb, mint Döme gob/ómentes aMU, ~ —— Ennek a Uzönyöuégnek az okít abban íaEűóm, hogy nem ismerj ük egymást. Ezt az akadályt óhajtom elhárítani azáltal, hogy öl vármegye szellemi munkásait ősszetoborzom. E célból félkérem Zalavármegye mindkét nembeli t. íróit, azokat is, kik itt születtek ugyan, de másutt mi-ködnek, hogy életrajzi adataikat e irodalmi mű-~ ködésük rövid vázlatát alulírotthoz (Langviz, Zala vármegye, posta helyben), beküldeni ssiteskedjenek. Az életrajzhoz egy rötid prózai vagy verses mű csatolását is kérem azon célból, hogy a munkáeika az életrajz végén megjelenvén, tükörül szolgáljon a szerző szsllemi működése irányának felitmerd-létr. Mivel azonban as-életrajzok rendelése szabb időit vesz igénybe, az utóbb emiitett tnun kácskát nem szükséges az életrajzzal egyszerre beküldeni, lehet később is utólagozni: megjegyezve, hogy ez, valamint az életrajz is csak a papir egyik oldalára legyen írva. Ha az életrajzok beérkeztek és vármegyénk irodalmi viszonyai iránt a közönség érdeklődni fog, ugy a begyült anyagot sajtó alá rendezem és a könyvpiaezra adom. Mjdőn tehát a vármegye Íróinak szíves szellemi támogatónkat imélelte kérem, — biztat az édes remény, áoyy, elé/tm ezélomat, mely nem más; mint összstömőritve a lappangi tehetségeket, megismerni mint óllomáaparancsnoknal, ki megkóaaónv tisstelgésl, minden egyes limitnek gajpalátát fejezte >J, hogy áz illeni állomá«t elhagyjak ; reményéi t»ja*la fii, bogy leaz még alkalma a* urakkal ta-lálkozla\'ní és sok szerencsét kívánt további uiaíkr*. — Az állomás paranoaootuól tavuiva, Babochay polgármesternél tisztelgett & tisztikar, melynek laatűleti megjeleuése felett a polgármester a legnagyobb örömét fejezte ki- Jemrií őrnagy « lisa-tikar és legénység nevében hálás köszönetei mondott a mindenkor tápasztalt jóindulatért éa kérie a polgármestert: est a város közönsége tudomására hozni, mit ő legelózékenyebben meg is ígért, óhajtva, hogy a tisztikar minél gyakrabban jöjjön virosunkbs, mely sajnálattal látja távozásukat. A legénység 20-án este a kivonulás etö>t borral és szivarral uiegvendégelteietl. Tiz óra oiAn kivonnli a zászlóalj as illomiara, hol a, véglégeg bucsnra az összea honvéd- éa tartalékos tis-aelT újból megjelentek. —- A távoió tisztek közül Veöröa és Fisober hadnagyok a hadgyakorlatok uián isméi visszatérnek városunkba. —— ________.,_ — Haiigverseny. A polgárt agyiét emeleti nagyt rmében, leriiekea asztalok élőit, tartatott m»g pénteken e^ie _§fr/jfLajos és Kása József hangversenye, Berzétey róna és Stetlner Aranka kisasszonyok közreműködése mellel U . Az igen gyéren egybegyűlt közönség szívesen zavariaita magát Vacsorázásában a >hnngverseuy< egyes száma által, éa kedélyességében (ti kedélyesség egyáltalán mindvégig, löt azon int ia uralkodott) készségeden megtapsolt mindent. A nyomtatott n flaor két eUö pontját ritka pi S<:i*itia>al Bzá.lJ.i-totta a hangvtri eny*ö társcég; tk már a har-insailk ponttól tovább nem bírt -eleget lenni válaltlk&telasettségének, mert Ternovay Qyula ki progtammsierínt Petőfi örültjét parodi gal. Alig marsdt szem szárazan aa ör&m éa meghatottság könyeitől, láttára éa hallatára azon dolgok éa énekeknek, melyekkel a löldböl alig ki látszó gyermeksereg tias\'án magyar nyelven kedve«kedeit megjs\'eflt veiidégeinek. A tanév bezíirása va-árnap naaa 15. tVieot hála misével, amely nap délutánján aa ovódai és iskolás gyermekek tanítónőik vezetése mellett a sirds lAoökiió keademényeaé>.érs, igazán emlékezetei ssavallai, éa élőképekkel aa iskola érdemdús elnöke Főtiszt. Uadó Mátyás légrádi plébános urnák a hó 29 én betöltendő 25 éves ildoxiri jnbileumira. E meglepetést, melyéi neacsak a jubiláns j ha-uein a termet aauloláaig mégtöliöu vondégek Ts é veiirt, csak azemlelni és hallani leheteti, de leírni nem lehet. Fényes tanubis myaágit szolgáltatta ea annak, hogy u 0y logékony és mire képes a asenge gyermeki aaiv éa sima, ha aaok művelése éa képezése szakavatott és szorgalmáé kezekbe van letéve. Ds e nagyszeiü meglepetései) kívül megelégedéssel élvezhette az üaneprlt plébános ur táradságu gyümölcseit ia, mert ilyen iskolát csak az 0 tanügyért lángoló lelke*ii áldozatkészsége teremthetett Légrádon, amit amaz ujabb bizonyítékkal- tetézett, hogy nyomban lw -Irtna alapítványi teli, melynek kamatai a magyarnyelv ben legtöbb előmenetelt tanúsító növendék jutalma-záaára fordítandók. — Ea alkalommal voltak kiállítva a női ké«i munkák is; amelyek szintén meglepőleg kielégítették a legkényesebb igénye* kat ia. Ea eredmények után nem Is maradt el a méltó elismerés, melyet a jelen voltak mindegyike sietett is kÚijesni a kivatáaa- és kőtslsssé-gének ily szépen mégfelelő tanítrt-iestttletnek a őszinte ssivből gratulált a légrádi rk iskola elnöke éa taniestütatének. — KIrabal 1 tstaatéga. Tapolcáról írja levelezőnk : Jul. 18-án énei vakmerő tolvajuk hsioltak be a iepolcái zsidó templomba A templom baloldalán eső emeletet meghaladó magas-sftgbait "vannak aaahlakok, oda a aslványok létrával mentek fel, majd as ab\'ak tájat lőnék ki, aa ablak üveget nvatoaan kivették,éssa elaő etneleU női ülésekről .ereszkedtek s templomba. Ott felfeszi. tstték s szekrényt, a gyüjifl parsslyt, megint sl-|f*ila*sitatték a lorüthö* vetető ajtót ss viassa-dencza ajtaját. A gyűjtő perselyben falamit találtak, do eiüstnemül nem vihettek sl, s xállta volna—Véletlenül nem tarlóikodoti Ka- mennyiben ezeket nem a lamptombaa őrzik. niisán. C-odftljuk, bog^-vififio u?;v^ki gordonka nélkül gordonká*ott éa dob nélkilrUobolt, nem adta Ternovay nélkül Tetnovayi; hissen neki könnyű lett volna sz is. A nyájas olvasó tájékoztatása végett megjegyezzük, bogy ezt komolyan értjük. JTÖMt. í. seuel ezermo-<ier akire ráillik amit Rafaelre mond a hír,bogy ha kéz nélkül születik vilin is, nagy mester vált volns belőle Hogy többel ne mondjunk, Kóaa egy és ugyanazon időben hegedű1, énekel mozgatja a kaját illetve koponyabőréi. Aau\'an hegedűn nagyol-bőg, és a „caelebogárt" pláne bőgve hegedüli, amint a programm- mondja : »egy**rr*\'. Ilikor azián a piére de resísianoe, a dobnélküli dobolást mutijtta be, akkor az én szomszédom tombolni kezdett, és lehetet\'enségekben egyáltalán nem hivén többé — követelte hogy hát Kosa mosl énekeljen is meg fütyöljön is egysserré. Amilyen ügyesnek mutatkozott Kóaa, oly hercig volt Berzétey Ilonka, aki elég kellemes hanggal bir, és igen kedves megjelenés. Hogy mely operett* társulat tagja Berzétey, nem tudjuk, valamint az* sem, hogy 6tettner mely társulni drámai színésznője. De közönségünk Oem lesz indisskrét kérdésekel éa udvariasban tapsol, mert a nőben— mindig a női tiszteli... Serly Lajos inját szerzeményű Jókai Mir indulót adott elő; ezért tzimoijojh| vele Jókai. (X. y. a) Teiteaekst s csendőrség nyomossa. — Tiaenmlalaág. A n*gyk*ni»»i .Kossath Lajos msgysr asztaltársaság" 1894. évi asgasa-lus hó 5-én a „Polgári Egylet\' kerti helyiségében s ssegésy gyermekek felruházás! és isgély*-tési alapja javéira SárkAzy Jánoi ssseksrs közreműködése melleit jólékonyeéln girtkOrl táncmulatságot reudes. Belépti-díj sseméiyaskisl 50 kr. — Ciiiádjegy (8 személyre) 1 In. 80 kr. Kezdete este 8 órakor. Fslülnsetésak köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyagtáststssk. A meghívó másra ál nem ruházható. — Kedvesót-len idő esetén a mulatság as emslsli díszteremben tartalik meg. — Hiéreaeaélltaség • aáasalan. Siófokról írják lapunknak i Nsgy szerencséi lenség történt jul. 17-én délután 1 őrskor s lürdeháznáL* Tkslaó Szsnisslo kir. közjegyző Kirolyvirosról, náazuton volt fiatal nsféveL napea hiútok voltak. Mielőtt tovább utamak volns, s lérj még egyszer iftiödni óhsiiokt a Balatonb n, de a gyermekek számára fölállított agróról oly szerencsétlenül vstette magit a vizbe, hogy fejére esve, nyakát törte. Megdöbbentő látvány volt, mikor lepedőbe burkolva szálltaira vitték, jajgató nejétől kísérve. Ez lett a boldogság végé. Ás-eset hire csak a délutáni órákban terjedt sl és álla áuos volt a részvét, Szükséges volaa végre Nagy-Kanizsa, vasárnap. __ Siót a aiáras nyarakon elzárni, írerf a sekély fú aok bajnak Jelt már okozója. MeghUlnek féieaárig ért vízben a kijövetelnél ia. A mostani aaereceaátleuaégnek in a aakéiy via lett aa oko-»ója. A magas ember előbb érte a talajt, ■int remálie. — A peremarteal lekérumay. A régi caodák egy ujabb jelensége tartja iagaiottaAgbau Permartuu, Berhida, öakfl, VArpslota—ós—ősi veaaprémaegyei közeégek lakoaaáüAt Az a bir terjed .ugyanis saájrél szájra, hogy a peremarlo- Zala. S8. szám. , (4. lap.)_____ eörai közbirtokosság a szükséges pénzösszeget 1894. julius JbÓ 22-én. részvények ntján óhajtja beszerezni. tft\'O drb. 60 irton részvény! ngy bocsi! ki, hogy as aláiráaok után 10 saáza lék, attól ezámitotian minden két hó aem f napban 80 százalék fizetésekben leaz teljeaitendő aa aláirt őaszeg. Az alAiráai ivek aug. 16-ig Kővágó Eörsre (Zalamegyében) az elnökséghez küldendők vissza. Az aláiráai iveket dr. Herozegh Mihály bpeati egyetemi jogtanár,—elnök, éa—Ctuppon Sándor e. Ielkéaz, alelnök bocaátotlák ki. TAi Gelséa. Jul 19-én déli barangazó ni erdő több\'fáján, sőt egyea bokrokban ia szem- j u\'án — amint gelsei tudo«itónk irja — csakha kápráztató fény között naponkint megjelen a mar harangkongás jelezte, bogy t&z van. Dr. boídogaágo« Szűz Márta. £ bir roppant hatást gyakoiol a vidék katbolikna biveire, kik moat a legnagyobb dolog időben ia, csapaioattti keresik föl az erdő aal a réeiél, bol * csodás jeientég látható éa órákon át iQrelmea várakozással lesik Mária megjelenéaét Ma már — mint a veszpré mi l«pnk írják — náa*kra **n?y pvl\'nw\'T—r azáma, kik a Szűz Máriát látták,,a- mint ezüst tínytól környezve, ax erdő egyik vagy jnásik Iáján megjelent A caodás jelenséget állítólag elóaaör egy páaator vette éazre. A mint juhai delellek, ó lefeküdt aa erdő azélaő fájától körülbelül 400 lépésnyire eaő dombra és onnét kiaérte szemmel ax őrizetére bigott juhnyájat Fél óráig pihenhetett ott, — midőn tekintete ax erdő szé-lén áló iára esett a figyelmét caodáa jelen-ég ragad.a meg. A ta koronája Söxótl ezüs\' lényben ragyog ve, égy nöf alato\' piilautoti iheg;>A-jetenaeg tíz percig tarthutott, a mikor a női alak rgyaaerre eltűnt. A pásator ezt a oaodá-laíoa jelenségei titokban tartotta Tgy- ideig, de a faluban csakhamar többen is akudiak, it kik —aratna kfiabeo a peremertoai erdő szélétr mif pillantotiák a fehér aaaaonyt. Az esemeny bire gyoraan terjedi a moat már több száxra megy axok tárna, kik a fehér asszonyt csodás fényben ragyogva, déli 11 és I óra közi egyik vagv más k fán látni vélték, sőt többen azt ia látták, hogy apró angyalok röpködnek koiQlótte Annak a fának törzse, melyen legelőször a pásztor látta a fényes alakot, ma már koszorúkkal, van körülvéve én tele van aggatva feszülettel Ytiegaajáirágoaalib az esetnel.az, hogy a csodás jelenséget csakis 3 - 400 lépésről veszik éazre aaok ia, akik láijak; a kik közel, vagy a la alatt vannak, aaok aoba nem látnak semmit sem. A közelmúlt napokban több uri ember is volt Után * caodia helyen a bár megnéztek minden Helyet és lát, bol eddig a jé\'enaég Uir-léni^de asm láttak semmit. Hogy—miért—nem láttuk, aal a már nagy számban ott levő hivők egyike ekkép magyarázta meg: _Aa urak nem látlak aemmit, mert nincs annyi hitük, mint a azegény embernek s a Szűz Mária axéri nem mutatja magát nekik, mert haragarik az urakra. <■ Az esetrőj különben jelentési tettek a vesz préii\'i tőa/olgabiróságnak ia. — MlkAlirTtaáéglé réanlajekrr, Alig vati vidék Bánion párián, atly a*ibb re\' Viola Igoác körorvos udvarában; közvetlenül a pajta melleit állott egy rakás szalma; ea gyulád! meg. Szerencséra, a szomszédok hamar észrevették és eliojio\'iák a tüaet, aielőn a kö zeli axalmatetóe pajtára átcsaphatott rolna. Levelezőnk megjegyzi, hogy a gelsei tüxollók miatt akát aa\'egész lalu eléghetett vo\'na; mort Miire gényesélih ée történelmi emíekelLen gazdagabb latiné Révfülöpnél, Kikötője már évszak adok óla élénk forgalommal bir Ide boxaiott át evező hajékon aeomogyibuza ; ide jöttek azért tovaszál-lilán véget* a stájer szekerek. Itt járt emberemlékezet éta a zalai arató, cséplő és vásárra I szenény öreg asszony a téaz jáitára elájut, menő nép Somogyba éa megfordítva. Télen iit caakhamsr orvosi segélyben ré>xeeüli. jégbid, a lorgalmi jégül Révtülöpröl a fecskendővel megjelentek s azt valahogy ösazeigazgatták, a jelen voltak már eloltották tüzei. Több alkalommal gyakorlatot kellene tar tani a tűzoltósággal, bogy necsnk parádés ki vonulások alkalmával, hanem a vész pUlunatai. ban íT excaiíáihatnának a tisztek ea koaittzOltÓk egyaránt. _ — felfilttaeééeek. A nagykanizsai hadaatyán egylet árva- éa őavegyalapja javára rendeaett mulaágon felülfizettek: Oroszváry ■fíyahtf-Bitíísifcs—Jo»aai—2ö-2ó forintot, — Gózony László, Kaiaer József, 10=»l0 Irt. Tbaaay Miklós, tOaxolgabiró, Remete Géza, orsxáagy. képv. Űr. Vizleudvay József, Kulin Gáspár, Véssey László, 5—5 irt, Jeszenszky Árpád, Glavina Károly, Sebestyén József Etlényi János,\' Rakó Gyula, 3-3 frt. Bein Mi báty, Horváth Géza, PAlfiy Elek, Auguszt Zs. Oervarics Akos, Ooger János, \' Ozv. Frankovi ts őmagyné, 6 aal Miklóa, Veiaa L F. 2-8 frt Kozma György 1 frt 60 kr. Bogén-rieder Jézaef, Seregély Deaaő, Halász Elek, Máy faríF\'GyuTá," Rákóczi Paroaetíta Ottó. Börőody Amandu*, Dr. Pfravek József, Scheiffar Mihály, Kohlbenechlag Béla, Ausierniiz N. I —1 Irt, N. N. 60 kr. Illea István, Gattermaier N., N. N. Scbu\'z Zsigmond, Valdi Géza, éa Pál Sándor 50 - 60 kr. Hoíczer Lipót 40 kr., Sxabó Jóaaef 80 kr, Pásti Lajoené, Katzianer Mátyás, N. N., N. N., Rrüll Soma, F inger Mikaa, Scbütz Sándor Tapolca felé a posta a téli hónapokban a jelenleginél 30 perccel kéaőbbsn induljon; amivel lehetővé válik, bogy Tihanyról és AszófÖrŐI Követ-Kállára beérkezeti posta Tapoloára mindig ugyanaaon" nap- továbbittaaaák. Tihany kösség levelező közönségnek érdekeire való lekintetból pedig az iránt intézkedett aa igazgatódig, bogy Asxófőről Kövee-Kállára a postájára! a \'éli rossz uiviaaPuTOk alkalmával is sasi akkor indíttassák el, midőn a Tihany ról érkasett posta téljeieaen feldolgoztatott. A poats-igaagaióság ezen érteaitéaét és kilátásba helyezett iniéskedé-aétra köaigazatáai bizottság tudomásul vette. I — HatAUa beleaet Cbuktfar Ntván 46 éves családos kőmivee, a hó 19-én a Zerkovita-féle vaaut-utoaí építkezésnél egy lét áréi leesvén, oly eulyoa sérüléseké! aaeovedett, hogy ezek következtében másnap aegbalt. — Beleset. Gelsei leveletOnk irja, hogy ott Sebet\'yén Jóanof földbirtokosnál kaaalrakáa al\' — kaiméval véletlen baieaet történt. Egyik kaaai-rakó ember a már. magiara rakott kazal tetején megeauaaoti a olyan axerencsétlan&l esett le, bogy néhány oldslbordája eltört. Aa eaéa után egy ideig lélekaeta ia elállt; már aajdnea ha-lottóik hitték. Moat orvoal gyógykétéláa alatt van. _ A közönség köréböl*) ÜSTjrilaticozat. A Panama polémia egyik, Roaenfeld Lajoa* mint a „Zala" munkatársa által kOaaé tatt oyi tbtkoxatában következőkét olvaaoa „Anélkül, hogy bővebb részletekbe boeaájtkox-tam volna, azon körülményt ealltéa fal elaö sorban is (t. i. Győrffy Jánoa arral történt beszél-getéa alkalmával/ mely felfogásom szerint as egéaz cikknek alapját éa magvát képezte: L i. axt „bogy ugyanazok, kik mint a vároBközönségének bizalmasai, a bizottságokban működlek: szerepeltek, egyúttal a vállalkozó megbízó ttjai ként, ét bogy dr. LOke ezekrt beveaen megláaadta.* Tekintettel azon körülményre, bogy éa Egger B. éa Táraa, mint a nagy-kanixaai villaay világítást berendexö eég megbízottja voltam ayyarftU ea irányban a dr. LŐkeEmil ur által >Vároaháza< oimü cikket caakia Roaenfeld Lajoa ar mint — 3i° kr., íiiidcfifit József lÓlyZala" mqnkatáraa által közzétett ayilatkoaatbaa sgkBtasa \'foglalt intcrprctaFio vagy felvilAgoutáa folytáé kr. ösmziesen; 146 frt 60 kr. IH^ ------Tfla. Julius 16-án kora dé után l óraftor személyemre 4ráoy«ottnak tekintem Homok-Komarom ki\'zségben tüz ütőit ki. Hófer Ferenc kanizsai jegyző- szUőjébeu ax iaiálló gyu-Istlt l>i éa innét tétjtdl lova, a sut (in öiatezsu folt házukra. A vtszedeíein színhelye n eg sem toltközelithetö, mert nég olyan saélea utca aicca a ház sorok közt, bogy a fecskendő odajárhatott tolna. Vi\'ét neg niigy tnli-azeségrOl, fejen hordtak a \'ai gviziek, füavölgyiek. és korpa-várisk. A mt.nléanél kitüntette magái -néhány aoimasi ihzolió; valamint Reiekr.vimi .Unna langtizi íovneatrester, Kri<usx San u németazenl-miklóai vendéglős éa egy komáromi ember, lik hárman a ángttrger közepette, egy házal maguk mentetlek meg. Elégelt 6 hft több malléké|,fllei és a padlásra felhordott kioaépelt gabona. Egy ..... de van a jegntu, a torgaimi jegur neviuioproi az átallenea bogiári ia»uiálíomáaaal. A lehersxal Jííís még ma is a Balatonnak ezen a pontján fizeti ki legjobban magát. Mindezt a révfülöpi haiécoiisortium lei náJlása bbonyiijn, n ert tx ujabb időben caakia a ttherazálliláaokból lartja fenn magát, levén itt a tix_a boglári kikö\'íivel azemközi a Irgialegkeakenyebb. Ide jö nyaralni e Balaton Inmfppsrividék ~laít>saá>a ZalábfiJ, Somogyból, Veszprém megyéből ia; aől sók igen tekintélyes család Budapestről, Temesvárról, .Pozsonyból éa Kásáéról is. A fürdővendégek száma már eddigelé ia évenként 300- 400 ra felaznpo-rodott. Révfülöp éa Boglár kiir&u indul meg az uj göxhajójárat ia legelaőben. Kora tavaszsxal márciusban éa fart kéaö őszig; mindaddig, míg a Balaton be néni fagy. Mindezen okok és körülmények arra bírtak a zalamegyei Kövágó-Eörs — A lapaleial pmlajáral. A tapolca> tihanyi kcdvtzótlen postáján t ellen az érdekeit környék \'pannszáia Zalimegye tözigaagatáaí bi-aotiiága fft jelentést tett a pecai posta- és távíró-igii\'Kftt\' ságboz s a sartlmek orvoslását kérte. Most — mint levelezűiik irja, a poataigaz-lóaáff—foteeiteite—a ktVzigargatóaági bizoltaágoi, bogy az aaal fb-tbttakálla-la| olcai . poaiajárati összeköttetés mel ett november l«<0l majua 1-éig Tihanyban és AazólOn délután 5 éráig föladásra került levél- és kocsipostai küldemények másnap reggel 1 óra 55 perczkor Tapoloára érkeznek, Tihany éa Aszófö - község lakói réa>ére a jelenlegi vifzot yok közöli ei.nél kedvezőbb összeköttet éüi az jgpplóSóg nem léleaiihetetL Az elmúlt télen egy párezor megtörtént, hogy a jelzet helyeken feladott postaküldemények csak 84 órai kétéssel érkeztek be Tapolczára, mert a - rrgkz közeégbeli közbirtokosságát; hogy a rév-lülöpi uii viszonyok következtében Kövea Kállára n/gy gőzhajó állomáenuk közvetlen közelében egy j késedelemmel beérkezett »a;őfő köveakállal poa-olyan vendéglő felépíttetéséi határozza el, mey|tajárat nem canilakozha:oita kövea kálla-tapolcei a mai kor kivánulmainak ti.indenben eledet tenni í poaisjáratboz. Hogy ezen két posta járat kiván és alkalmassá lesz a l&tdövendégeket, át-j csatlakozása a jövőhn — eltekintve a reed-ataxókai, tumtáfeal U-hető légkényelmeaeltl^nj kívüli vnxoiwektól — mindenkor bixtoaittaaaék, llaaálláao\'ni. Ezen eél elérése \'ágt\'t I tfiyágft-l inléatedstt ,á poataVaTgatAsáy, hogy Kövea-Káiia éa ezt ta képviselő- csak axon szempontból mert a várnai aég tagja vagyok. Amennyiben tehát a »Zala< szerkesztősége vagy munkatársai megbizoiii működésemben kifejtett tevékenységemet ée eljárásomat eritixAljAk agy nagyon stguáiom, bogy e megtádüadás körül onr kevés óvatosságot fejtettek ki, mert egy kis utánjáráa vacy ínformatki beaureéae körüli lá-radozAa eaeteben megtadkatlAk volna, 1. bugy éa keidettol fogva nemcsak a városi kOzőnség elölt de magAtiAI a várnai baléaigaál ia a vállalkozó illetőleg Egger B. éa Táraa aiot a villanyvilAgilAet berendező eég határozottan kijelentett megbízottja éa képviaelőja voltam. 2. enuek következtében a városi képvilőiég előtt a villanyvilágitáara vonatkozó tárgyalások alkalmával érdekeltaégemoél fogva réaxt nem vettem, 3. aem a pénzügyi aem as epitéaxeti bizottságnak tagja nem vollam éa nem vágyók, 4. a szerződés JőlÖtli névszerinti szavazás al-ka|mávaL 149 jelen volt képviselő előtt kijelentettem, hogy érdekeltaégemaél fogva nem aaa-vaxóm. 5. n» tllenör/ő bizottságba megvAlaaxtaltaa éa a válaaxtáa eredményinek kihirdetése után éppen csak érdekeltségemnél fogva ayoabae kijelentettem hogy a megbízást el nem fogadom. 6. A villanyvilágitáara vonatkozólag a képviselőség réazéröl kiküldött OtOe bizottág elölt aeg-bixotli minőségemben tárgialtangft- a véglegea szerződés fogalmazásánál u nyínn éakOteleaaég izerüleg megbízotti minőségemben vettem részt Treaceéa Teplilz 1804. julius 18. Tisztelettel Rapoeh Ofula. *) B ravxtbaa keatlllk Rapoeh ar bakSldStt aytlatkaaa-tát, az alaki éa tartalmi falaldaaégat taljaaaa alkáritva ■»-tanktól, innal la iakabb, süval Malts aasrkaastlsk, — kl a ajilatksaalat aaaUaf kautaUrvsl kistrkstto vslss, — lávát na I üli >o|anlaa U aU Mgjaikaa Ur rlsaas. / hagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 58. szám, (ff. lap.) C S A RJí 0 K. srcrRoaar, Irodslomtörténeti raji. IT f — Jelesebb kútfők nyomán. — —Irta: B a b o a a, L á < z I 6— (•-dik folytatásj Időközben liba miatt többazőr mű éinek kellelt macát alávetni, ami tanulmányait télbe-lélbe eaa-kaaxtolta anélkül, hogy a műtétnek eredménye lett volna, de aiért neveié;* s lanitója ftoger alatt saép előmeneteleket telt, 1798-ben pedig: nagybátyja elhunytával, —• kinek nnokija már elébb meghalt — a 10 éves költő in.ost tn^r Lord Byron ax ország nemesei közé emelkedett Kedvelt 0 örömlány s dáridón kívül Vig cimborák voitak barátai, Kiknek nem figyelt saflletéaOkre." Dőzsöléeek, ivások minden napossk lettek, — koponyából itta s burgundit, amelyet ezüst foglalat tartóit össze, s a bolthajtások, hol vsia-mikor a barátok zsoloaamái zenglek, most Ruoh-ton az aprrtd é* Fle\'scber és még két szolgája danájától hangzottak. Később hinságból, hogy meghiaik, csaknem 1894. j\'ulius hó 22-én Szerkesztői AzeoeL P. F. Sáraséf. Stitm figyelmét nagym köttí* jük. A b. UfléStn foglaltakat mi is tudtuk, 4$ ntm akartunk a keszthelyiek réfi unuátal ttatí\' tani ; átért nem ráUmtattunk a hirUtlemémy ki-téitlén. Egyébként, hogy at 6n felssólaldsdnaíi esetleg érvénye Ugytn, b. levelinek érd emleget ti- izét, im kötetjük: Beetet lapjának 56. számában a hirtk rovatiban >üj városi tiuttisMk\' cnm alatt att oitm é a kinőne nagybátyja utáa belelép smiak adós* éhen vészéit el, majd meg fulsdáeig evett ivott tam /,0?y Etstthdyen Braun BatMfot egyhangú. dnrbérnláaaihan, a peuwő és l>orde*uximk timj^ meaedlasstotiák fusiraoiai volt ellensége, a pálinkát pedig szerette; e* \\ Bátorkodom erre tUsttUtitl azon mmtyytéé életmód saooban idegessé te! te a szervezetét tel-1 Aoyy Keszthelyen tanácsost ntm tdkuitkah jesen tönkre tette, s ennek .következtében aludni ^ \'mert nm j(0(n re,,dezeit tanácsú tér—, heh nem tudott, izgatott voll, kyurtein -ébredi löl, s|ntJ a2 jggg ^ XXII\' t ct. 1 iának b) pont-aa uaálom a életuntság gyötörte ét osak iL értdmfben csak nagg község,- igy Braun urat testgyakorlások, heves iifp*\'edélyek izgatták \\ | cfQfrjg kö$$éfi él^lpánivá tiU&M9thátUik J5SL i * l uu- r-t u- némely napokon pedig nem c<aV komorság, de|" g p Langtflz leküldött felhívást kösttI éággal /terhelt;.birtokaiba. jaree ortUlf rohs»ok fogták el. \\tttM Al^uLtTtotónjU. SttrtncMsm ^At ftt^T r"^ « I,t irta első költeményeit a .,S*finórák"-.t. ZVnk* m^r* Zárni Jistüym humomd askkép bet^ssültek büszke vágyai junely JflléJ E k8|(wnéayek nem áilnsk a költészet töké. [StáM eftész jelleme tört aa elsők a legiobbak koaé |yíoe| m8gRHltttállj de mír „„„kon l.o.do^ákl K Tiredd mj Mm a lángelme kinyomatni!, aa Edinburghi azonile I Mentül gyakrabban utrtnctéümd lapunkat! la-a ftaral Lord első köttni >tn-1 r>nnin> Kémiák. Tatán i nyári f*rdH Byron a különc nagybátyjától,aki vaddisznókra "^nbanTesajtőtU vadász a éjjel tücsköket tanít tor,dulaiokra, nem- k ítéltem** vadász a éjjel lucsiokei tanít ror.auiaiosra, nem- .í( ^ mé - k5ani la|mteágei is megtag-dts \\tíM^ Tyu!t ^íat tataim kostsabé, eesk birtokaii,deesinjait^™ if^^iöl*! B id5 nzo,.b,n nem adott igssat s\\ri«ieá-ií^,® J&ZT c^S^lL^^jE^^^^^^^^^^j^^lattk) s nemcsak mag,, a költő.lőne o.sze A.7O^T&Lw/A btnnlnkst éri, tirajávai, (Angol bárdok é* skot kri\'ikit«ok), — küttőaég egymáan>sn megjelent költői hajlamok oraíiák kőíiőaket /FBMaytvei járnlt hozzá még a ssolga Murrsy is, hogy azokat s fia kép«els»ékeo fölébreateita,— 1802-ben a Harrowi gymoásiamot láiogsita, ahova arisiokraták sxoklák küldeni gyermekeiket. Byron alig állhatta volna meg, ha kOlönöa ké« pemaégei arra alkalmaasá nem tették volna. Tanárai csakhamar leiismerték költői és szónoki hajlamait, maga pedig a legiobb vivónsk küzdötte fel magát barátjai között, kik közt különös rokonazenvre Lord Cláre-t mélistta. Byron ekkor sokat tanult, körtt belfll ugy tett, mint Kossuth, az evési és alvást kivéve egésa nap tanult é* olvasott. A Don Jüanból látjuk, hogy mik voltak agym-nasiumi tantárgyak (I. ének 40.) »A nyelveket, kivált a holtakat\' A iadományok legmeddőbb tajá\', , \' Művészetet — hs még bolond "akid Ki annak tartja ami buta, fád -< Mind megtanulja — tud roppant sokat, - De roess köoyvekből Ji^y. Imr.nt sb^ lai. ~ Elmondja azután a c\'usicu* kor összes költőit: Hornért, Anskreont, Catullt, Virgilt, Luc-retiusl, Juvenált. — belőlük azonban Byron — -Jüan mustrált kiadást kap, goodo* kszek kitör lik a felit, mindazt, mi durvább, illemsértőbb j tágabb értelmű benne. Három évvel azután egy Bathi kirándulása alkalmával ismerte meg, 2-dik\' illetve 3 dik szerelme tárgyát, — a lo éves korabeli szerelmét -Jzcker Margitot is beleértve — Cbaworth Marit, «kit "Alám; ciaü koifamánysbsn öly sripeii megénekelt. Mint minden, ez a sxerelem is életre határzó volt Byronnál, ez időtől tán e csilódáa egéíz\'éistet megmérgezte, kedélye elborult, — sötét \'lett, és mint anyja szeszélyes nevelése, jeliemtét szeszéiylyel agy csalódása őrök fájdalommal tölték el a költőt, melyet tán egy igaz ér-aéateii szerelem kibékített a volna vilaggal, — -pokol volt (i Byronra, -r kin, aötél tájdaiom, mely áttör minden költeményén, megfagyasztva •a hidegtől, a fagyiéi, melyek sséitepték lelkét. 1805-ben hsgyt* el a fiaiul Lord a harrowi gymnázinmot, — hogy Cambridgebe menjen as egyetemre. — Az egyetemen Byron csak hamar falalt J5 barátokat: Long, Eddelstein lettek ke> belbarátsir Barátság -ék szerelem deriték löj egyetemi éveit. Ha azonban elemi iskolázása minden rendazert nélkülözött, annál inhább aa egyetemi. Londonba ment leggyakrabban s iti érzék kábító gyönyöröknek adta magát. A kölönoködési hajlamok kiütöttek teljesen rajta, az elhalt nagybálja rosaz szelleme jelentkezett s leigázta, mint az, ö ia -folyton pisztolyt hordott, harapós ebeket, medvéket, farkasokat tartott Child Heroldjában magát és eletét festi <aidón igy ssől : „Bég Albionbsn egy ifjú lakott, Éréayben általában nem gyönyörködő, Korhelykedésael (öllé napjait, vig Zajjal sértvén az éj álmos cseudjéi. Valóban ö gyalázatos fiu volt Dévaj tudományok és istentelen Örömnek adva ri\'ka íőldTtárgyát, hanem besséiyet-f- költeinényei^ Wjek. a világirodalom gyöngyei. -j-A-JulI t i k a azonban táji sebet ütött Byron | szivén, t elhagyta Angliát. . hogy félti élt kt-resten ... (Folytatta* kSvatkaatk) TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Járásbírósághoz Iflérkiuwti lléltMek. eitem ; kapja-e lapunkat ? Hallgatásából att gyűrik kénytelenek hinni, hogy a lap valahol akad. Dr. Felelős szerkesztő: L ó K K E ■ I L Lap tulajdonon rilCHIL és kiadrt : v ü l ó r. NYILTTÉR Lopás bűntettével vádolt Enzetee Jóaset ellen bünOgy a kir táblától részben inegváliosistó Ítélettel. Németh József ée neje Horváth Kstalía felpereseknek — öav. Hegedűt Jóasefn* sulii. Kovács Magdolna alperes elleni pere a kir. táblától hahrtwafaiyó iiélet»el. - Szándékos emberö\'é* Jjünteiio miau vádolt Belina István elleni hflnOgy a kir. tábláiéi hely-] benbagyó Ítélettel- Párviadal vétségévé\' vádolt Dörachug János; Lukács Iván, Horváth Ernő, Kronberger Soma és Biloó Dezső elleni hünügy a kir. lábláiól hely benbagyó ítélettel. Lopáa bűntettével vádolt Molnár György elleni bűnügy a kir. táblától helybenhagyó vegaéessl. Halóság elleni erőszak bűntettével vádolt Nóvák Lénáid »Heni bűnügy a kir. tálától helybenhagyó ítélettel. Igtaa aalyatsa. silaltaalt raalaiéaka< (mUtagy 410 kaitaMe* fajban) Métefaakéat 78 krtit 8 fit SS krtg — valamfatfakMa, fehér a MStSHe* aatyanszévstak 46 krtéi 11 frt ét krtg asátHt — aSas, kaaakáa, catkea, virágéi, éaaaaaatt aMaéghaa (kIbI-agy SéO Mi* dlapoalttí ia tOUO káUsMat «ala 4a *r-ayalatkaa) azáUlt p**Ukér- 4s vaaawataaaa a privát-■agraséailk lakájára S«aa<><t| (as. kir. aá-rari aSátUUJ s«i/*aagyára Zürlchbc* tttnaft nfatafordnléval kHMstask fviUa absaatt tm> likra 10 kraa éa tevaiasélayakre I km béiyvg ra« gáaztsndé. (I) 1 Ügyes eomplotrista, ki a raktár- és kezelésben ia-néwu jártassággal bir, — cg ff helybeli előkelő gabona-kereskedésben a tonnái alkulmaxAtt nyer I — Biatttyili>dngokkal fvUmrolt <* Itp kiefiáktfataláJim ^feB mthníST^ • (165) HIRDETESEK Eisele József | j. : * _- ÉRCZMŰ- ÉS OŐZKAZÁüaYÁH BUDAPEST, V, Külső váczi-út 138. Ajánlja meéera és a mai követelményeknek megfeleli! szerszánek, készülékek, valamist hidraulikus uüfMMli |(fp«kk«l kitSséea iersaéesett gyárát, bármely JRkuii ée sagysájgá sét-kaaáaek szállifásárs,saíatsgy mtsées másáeatü kasiaásváes-maakáS, ■tat tartályek, vasszerkezeteit, kémények stb. készítésére. Küfonlegességek i SteinmOller-féle asab. vizcaóvee gőzkazánok q 20 légkftH használati feunyomásif. K EIi K^Í B: K rujiazáslelegek, gépek, göz- és vjzrezet\'ékek szdinárn pont okim kéosilldaek s «/«l>aat * Isiik. T^jJ^s szesz-, enukot- és vrgyészrll syérterrnéi-zéM\'k r|« áttaltaisak ■> lfas*nksz<*rfthlt Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 68. szám. (•. lap.) 1894. Jqlioa hö tl éo ELSŐ NAGY-KANIZSAI GÉP- és KAZáNGYÁR, VAS és ÉRCZONT0DE —^LNa^ y-Kanizsán. . Tiszteieltel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy helybe n, a C«eagery-atesáUbaua újonnan épült gépgyárunk üzemét megkezdtük. — Bátorkodunk alább felsorolt gyártmányainkat, melyéknek szakszerú éa pontos kiviteléről a teljes jótállást elvállaljuk, a t. c. közönség becses figyelmébe ajánlani: Korszerű ttabil gtizgépek, M Qtzmqzgpitt/ok, gazdasági és iparvállalatokhoz, Szivattyúk és tjKsIcmdSk. k Aspiratió készülik, mintUgilBk, ^ KüzWmüvek (Transnnssiók), Gázkazánok a legjobb szerkezetben, Tápviztisztitó készülék, Viztartányok, Vaskémingek, - Malomberendezések és malomrészek, Cséplőgépek kézi és járgányhájtásrá, Járgányok., Szabadat uaaotl , Tátra\' sorvetS-gépek (legújabb szerkezetű), Darálók, morzsolók, Szecska\' ét répavágó-gépek, Ekék, Extirpátorok, Tiikapák, halmazok, Hengerek és Boronák, valamint silaésa-féle lasásságl gépek és ni-késék. Minden e szakmába bármely javit&sok ia a legrövidebb idd alatt a- legjatinyoaabb áron elkószittetneL ETvlíXi tisztelettel HHCirsdh-el EcLe éa IO©.cixxsic]a.. J Évsk áts kiárétált, fájésHsesMsgtté kázlszsr 1 | Kwizda-féle koszvényfolyadék. I s s é a ás idefbajok elles | Mi\'.TéDyfflljaűÉk. \'/. Hkezkío kr. |~ Kwizda-féle I Vi pstscikt frt o. * Kwi/da-féle [^ájütt^zlín ijóijiurŰthTJ jjSwizda-iile kösz vény folyadék, IIVBAKHAKÜ Bk (gyengült férfierőnél kiváló ssolgálatut ■ tesz a ce. kir. szabadalmazott ,.galvnn villant-ké<u<Uék\'* ftuhsasnálatra orvosok állal egész Európában melegen ajánlva. Volta tanár módazara. Leírás boriték alat\' 10 kr. levéijevy bekill-dé»e elírni. Kapható [ ikgéSlelé J.élék-tro\'echniku* éaca. kir. azab. tulajdonoaánál ^ÍB 76 - BÉCS, I., Nehatérstrasss 18 Fontos minden háziasszony és anya részére! ^vc/vyvs/vc/^ OOOOOOO100 CIOOOOOOC „HUNGARIA" \\ országos magyar vaj kiviteli részvény- f társaság értesíti, f at gazAalcttzttnaégat, # Sbogy irodáját A Bsdspesten. Dstsilskáz-stois 10-lk szám alatt V megnyitotta is va)tormelisr» vonatkozó IIS|SlSali- "Q 8 rakat elfogul is vajsaillltiai eaersédáaeket kit; a s vajátvételt azonban etak f. i. október hé 1-ia U kezdi ai*g. 150 i-t Q O Ennélfogva telkárjlik a t. gaadakiaSaaiget mte- A ISbbl bejateatkeaiare, mert sgy vafierautiars be- VJ f nadeseod^ tajgaadaaág felszerelése tekintettel a már Q a ie baállott tómegee megreadetiaekra lega\'ább Is 8 2 9 ketet resa ijiayba. Q Q Báaalnter, ss egiss okasert vajtermellat riWiden Q jf tárgyaló saú- ragy iri\'sbsU Mvliágóaitáeokkal lef- aa Q aagyobb kiaasiggsl saolgátaak. tj O A „Hungária" országos magyar vaj- 0 Q kiviteli részvénytársaság Igazgatóaága: Q O í Jiitiit Gábor s. I, Kunkéi lm l k., 0 Q Bu elsők. \\ veairlgaagató. Q OOCOOOIOOOOIOOOOOOO Elismert _________> •«j • %Jl_ VEGYITÉK BABKÁVÉHOZ! ^^CACACACf májával bir. Ez \'utóbbihoz kezdetben egy harmad-később a fele kevsrendő. V A TUD tTIMPU KaelFP malita-kivéjs használatban a legoleaébb l\\/A 1 1 llvilKN C.t\\ vegyület a babkávéboa, melynek- aa egészségre károsan, haló alkatrészeit egyszersmind elenyéezti. KATHREINER Knéipp-miiláU-kávélii jelenleg oly kitttnően káaait- l íi ,t . ... .« telik, hogy a babaávéval egyszerre Őrölhető és minden ezokott módon elkészíthető. \' *J J Kathreincr J^P-P-iMlita kávéja orvosi kitűnőségek állal nyomatékosan ajánltatik saJto el nem éihitmí " "mert ^J^j^on^gokkd bir,m*lytk*t az eddigelé használt pótkdM KATHRFINFR Knüpp-mMtakávéja tisztán élvezvs, különösen nőknél, gyermekeknél nniiiiiuuskn vérszegényeknél, gyomor- és idegbetegeknél bir kitűnő baUeeal. mint hazai gyártssány kitűnő családi és sgéasaégee kává, — mely KATHREINER Kneipp-maláta-kávéja »\'»\' ^ti**^ mindenftn kapható — \'/i kiló 35 kr. IÍATHRFINFR Knelpp mieláia kávéja közkedveltsége miau sokssoroaan IVn I nliLlraLn utanoataiik Nyitva kiméri áru vsgy csalárdságra számított oao-msgokban levő liatárosotlan vissaautaaitandó. Csak az eredeti, feiiér csomagok kérendök, melyeken világosan kivehető Jjl ? név: KATREINER 1 •iniwmfi—Htiimifiiii ímhOTiHFITITnTi M IRDETÉSEK felvétetnek Fischel Fülöp \' Nagy-Kanizsán. Ifi11!-"__ B-B -l-l-jfcrW-M ■ -^-■-■-■-■-p - W Nyomatott Fi*clt4t|—FütOp lapiulinduimauitl Nagy-Kauisaán, 18H4. 59. szám. Nagy-Kanizsa, 1894. julius 26-án. XX1IL évfolyam, Ssarktastéaég: f l-iliit Ollap-ftla kik. M* iatiaaadS a lap tullwi riáaiia naatkoaé aladaa kisírnia/. HnuUllu Unlak eaak íaaurt kauk-" Ml fogad tetaak al. ZÁLÁ Politikai és vegyes tartalmú lap. Zialratak aaa ksldataak viaaaa. Egyet szám ára: 10 krajcár. KladékiraUt: YiroaSis-ipfileí : JtscM t**f kSajTkanakaéise. ELŐFIZETÉSI Akii : Egisa ivra It karaa (6 frt — kr.) Filivn 6 korona (8 frt — kr.) HiWiilwi » kawa M Hirdeliaak jatáajwaa aaáaittataak. lyUMt faMaara I* kr. A Nagy-Kanizsai- és dél-salai takarékpénztárak, a Bankegyesfllet, az Ipar- és* kereske delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szOvetkezet és a leteoyei takarékpénztár, a ,,nagy-kanizsai maiéiagyár és serfóződe r. t." hiratalo* közlönye. B«»»a»k -\'--\'-* a kii iiHaiin nuitutt\' Fiaakai títüp kSajrtr-mbk. Megjelenik MaKfKaaizsáa hetesakiut kétszer: . - vasárnap és ceiltértöicön. kwaakjüatki iattaeMt H ierony mi. nie kellett volna a kolosiakkai, mielőtt a minisztertanácson átment selőzetes jóváhagyás végett a korona, törvényhozói tárgyalás végett pedig az országgyűlés elé terjesztetett volna. A nemzetiségi kérdésben is pozitívummal lépett fel Hieronymi. Tudatja, hogy 1 választási cenzust Erdélyben egy nivóta | miniszter a közegészségügy terén és különösen a fő- és székvárosban gyors véget Midőn 1892-ben Hieronymi Károly* or-1 vetett az avitiküs lombaságnak. Hogy most Bzággyülési képviselő, miután ő neki min-; meglátogatta Kolosi választóit, oly beszA-" den illetékes gidairól egyértelmöleg, fel-! móló beszédet tartott előUtlk, melyet biz-ajánlott magyar alkormányzói állást az lton állam- és programmbeszéd számba osztrák-magyar banknál el nem fogadta, I vehetünk. Koloson is azt a két fontos kér- ag állatm léglőfiB számszék eln<ftévé .vi*,j dést,— a közigazgatási és a nemzetiségi _ iasztatott: a *Pester €ortespondenz« miM- kérdési, •—taglalta Hieronymi, - csakhogy |-fogják éHitam Msgyur-oróág cenzusával, járt a legnagyobb határozottsággal kijelen-ja miniszter szavai mér tényeket, erélyes,fe igazságos és politikailag okos: egysé tette, hogy vétek lenne az ország közérde- i termékenységei biztató lényeket jelentenek. | ges közjogunk van, aa imént tettük egykéi -ellen, ha egy ilyen teljes virulásában { A közigazgatási reformra vonatkozólag I égéssé a házassági jogot is, lehet-e hát duzzadó erőt, ily kipróbált, sokszorosanjkijelentette a miniszter, hogy a kormány a választási törvény mást, mint egységes? bevált administrativ talentumot parlagon; már az őszszel törvényjavaslatot terjeszt | A nemzetiségnek oly aspirációival szemben, hevertetnének ezen a bár magas és bagyjaz országgyűlés elé a községi rendtartási ól melyek az ország területének integritását, ax méltósággal környezed, de mégis csak j és egyúttal körvonalozla is koncepcióiéi; állami fenső.-éget támadják meg, és Magyar-holt ponton. Midőn az állami legfőbb szám- j Azok a kis községek, mttyek nem rendel-1 ország testéből külön kis hazákat szerelnének szék aj elnöke ezután nemsokára meg- j keznek elég értelmiség felett és nem elég j kihasítani: hajlithatatlan szigorral lép fel Hi- ronymi. Az alkotmány és a törvények ke-relében azonban késs a legnagyobb és a legszívélyesebb előzékenységre. A nemzetiségek méltányos és képesített elemeit, — mentül számosabban alkalmazni és érdem látogatta zsombolyai választóit, hogy kép- vagyonosak, hogy a közigazgatási leendőviselői megbízólevelét, melynekhosszu éve-j dőket kielégitöleg elláthassák, megfelelő ken át oly hiven megfelelt, kezeikbe vissza- j Számban egy-egy nagy községgé lógnak tegye és megtartotta emlékezetes bucsube-1 egyesittetni, a melyben az ugy nevezett szédéf, melyben közéletünknek két égető\' átutalt hatáskör számára átlátni hivatalnok sebét, a közigazgatási és nemzetiségi kér-! fog kineveztetni, mig az antonomiának lő- j szerint előmozdítani kell a közszolgálatban, dést érintette szakavatott ujjaival: mindenki j leg a tisztán helyi ügyeket hagyják meg. a közigazgatási hivatalnok értse kerülete osztozott e véleményben és még az ellen- A nagyok, intelligens és vagyonos községek 1 lakosainak nyelvét, tudjon a néppel köz-zéki lapok éa szónoki is Kijelentették, I végezzenek jövőre is átruházott hatáskör- f vetlen és annak nyelvén érintkezni hogy ezt a férfit még elő kell majd hoznijben állami teendőket. De a személy- ésj Ez méltányos és megnyerő. A többi a a bürójából. | vagyonbiztonság, a közegészégügy és a ma- „magyar társadalom" dolga. Tényleg aem tartott soká és Wekerle gasabb népnevelés szolgálatát mindenütt Sándor dr. miniszterelnök, tiszta fővel és I államlpjöl minősített^ személyükkel szerencsés kézzel, belügyminiszternek hivta | gyanúkkal felelős állami hivatalnokok lógják )—( A helyzethez Bécnhől irják <1 meg Hieronymi Károlyt kabinetjébe. Alig ellátni. Apró részletekbe nem bocsátkozik „Perttr Correspoiidenetí-míe Att az <i}»*-lépett* minisztériuma élére, máris, felette a miniszter, hisz különben az egész toli buzgóságot, mdyhjd a nagy tmtektrt erélyes tevékenységet fejtett ki Hieronymi törvényjavaslatot indokolással együtt közöl-1 méltó Bonghi a békés megegyezés miinél Ol<m- A „ZALA" tárcája. A gimpli. — A Ah l\' e r a d a ti t á r táj «. — 2. §. Hogy fogják a gimplit 1 Kaszás Pált, — a helybeli ftgymnesittmbaa a fizika éa mathézis rendes tanárát — az édes anyján és öl magán kivltl bizonyára senki se tartotta szép embernek. Nagy mértékben sovány, még nagyobb mértékben hosszú, s a legéslegna-gyobb mértékben hírtelen \'szőke volt, s ha annak —as ismert iiőtáaak igazat adhatnak, talán esek -egymaga képezett kivételt. a szabály alél, mert neki rettenetesen nem illett, bogy egy kicsit him-löbelyervoH;— Egy jószabásn császárkabát, egy ragyogó fekete eiliuder, s műgonddal kipödrött bajusz azonban aok mindent helyre hoz, a mit a természet az emberea elkontúrkodott. S még ha hozzágondoljuk, hogy Kaszás Pál a helybeli főgymnaaium-ban a fizika ós a mathézis rendes taaára, nincs rsjta mit csodálkoznunk, hogy olyan kis városban, mint a miénk, a hol a házasulandó fiatal ember fehér holló számba megy, Kaszás Pál egyike, volt a legkapósabb s legszívesebben látóit fiatal embereknek — kivált a lányos mamák, s a házasság modern eszméitűi áthatott lányok-előtt, a kiknek a száma pedig számtalan. Délután- ♦\' óra. íKSszéf Pál a tükör előtt-áttr s éppen, abban fáradozik, hogy a természet „vét- kes mulasztásait pótolja. 0 ugyan, mint minden hiu ember, a ki legalább egy fokkal csinosabb az ördögnél, aem találja oly nagyoknak ezeket a mulasztásokat, mint -talán egy uton-ntfélén gúnyolódni szerető felebarátja, a minek élő bizonysága az az önhitt mosoly és a fütyörésző ajkcan-csoritás, a meiylyel bajuazpödrési műveletét kiséri. Még egy-két sikerült trilla abból a bizonyoa operettéből, a mely semmi vonatkozáshan nem áll a felsőbb algebrával és Struygens electro-dynamikaj kísérleteivel és — Kaszás Pál tetőtőltalpig kifogástalan díszben az-ntcára lép. A tanár nr aroa aiinte rsgyog az örömtől, a miutmz infámís kövezeten bukdácsol előre. Csak néha szisszen töi^ mikor egy-egy kikívánkozó kődarab barátságtalan érintkezésbe jut a tyúkszemével. Mind ez szonbsn csakis addig tart, mig a Kis-hid-utéába bekanyarodva egy zöldsalugáteros fehér házikó élé nem ér, a hol FUzessyné uszonyom — a megboldogult malhézeos professzor özvegye — lakik, hajadon leáayával a szép I Katinkával.. Kaszás Pál nagyot fuj, futó szemlét tart öltözete fölött; hirtelen kézmozdulattal eltávolít mellényéről egy oda tévedt krétafoltot, I és r fizika^ rendes tanárához illő komolysággal 1 lép be a rácsos kapun. Hm... Hm... I" Egyszerre arca elkomorul, homloka beráneo-lédlk, idegesen kap ritkás-rőt bajuszához, a mint meglátja a kis kkrti Ingatbau a szép Katinkát éa agy, a Katinka közvetlen közeidben viruK 22I zsinóros huszár Atillát... As igaz, hogy a ssiaoros atilla tulajdonom neki ugy van bemutatva, mint távoli rokon, vagy mi; — aztán meg .. hisz neki ainea is semmi komolyabb szándéka, igazán nincs, — mindössze csak szórakozásból látogatja ölödének házát... (olyan- kedvesen tud csevegni az a Katinka kisasszony!..) De mégis bosszantó aa euberre, mikor azzal a kellemes reménységgel iodal el I hazulról, bogy szokás szerint egyedül fogja a lagasban találni Katinkát, éa... ée egy aárga ssiaoros huszár stiliát lát közvetlen közelében dissleni. — Már pedig a fekete kabát, ha mindjárt Kassáé Mlj-a fizika, rendes taaára létezik is benne, rosszul és feszélyezve érzi magát egy jainoroe huszár atillával szemben i A tanár úr habozása tékát teljesen érthető. Már éppen azon gondolkodott: ne forduljon e vissza, mikor Katinka mosolygó alakja meg-\' istenik a Ingaa sjtajába^k mégcseadll dallamos hangja. lEk a hang! ...j^^-—, Ah tanár ur, — mily kedves meglepetés 1* Kaszás Pál fttlig pirul és bátortalan léptekkel indul meg a lugas felé, bcnaaa az a bizonyos atilla fenyegetőiig kandikál ki — „Bocsánatot kérek kedves Nagysád .. ha... tiszteletem kivántsm tenni... hm, hm... Igen tiszteletein, — de ha tadom, hogy aagysádnek vendége van... hm, hm... igazán... hm... csekélységemmel nem alkalmatlankodtam volna... hm, hm.r.* - . .. ,v -. Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 59. szám. (•. lap.) 1994. juijus l>ó 26 áa és Franciaország közt szorgalmazta, itt kezdetiül ngúgodtan, minden nyugtalanság nélkül nézték, valamint annak a megválasztotta * miszióinak is minden fejleményét, mely ahan-eiabarát olasz patriótát és államférfit végre Párisba és a francia köztársaság \' elnökének kabinetjébe vitte. Hisz itt, e helyen ismételten hangsúlyozva volt, hogy Ausztria-Magyaror-~ szágndk abszolúte semmi kifogása sincs az ellen, ha Olaszország a vele szomszédos és fajrokon francia nemzettel jó viszonyban él. Barátságos viszony « két nyugati állam közt nemcsak nem álterálja a hármas szövetség dsfensziv békecéljait, —- hanem inkább Csak elősegítheti azokat: \'hisz nem titok, — hogy Olajaország belépése a hármas stövetségbe fő- ama támadásokra való melyeket Franciaország részéről tapaszta/ha-1 tott volna; minél jobb lábon "áll tehát Olaszország Franciaországgal, annál könnyebben és\\ veszélytelenebbül teljesedik a szövetség célja. (-{-) Ezeknek a forró, párákkal terbee nyári A tiszteletre méltó Bóngtí ur mindenesetre éjszakáknak egyikén, — amilyeneket épp moet — midőn egy párisi íia°k át, a magyar parlament nagy szónokának rokon nemzet közt nyugodtabb és terméke■ nyebb jövő légyen. Így beszél egy államférfi, a ki tiszta szemmel tekinti át a viszonyokat, A romániai, túlzók üzelmei monarchiánk és különösen Magyarország ellen kezdenék nagy bosz\'tságot kelteni az idevaló vezető kö rlíkben, — Ha a román kormány az ország alkotmánya folytán nincs abban a helyzetben, hogy a garázdaságot direkt meggátolja, — ugy határozottan elvárják, esetlég megkövetelik tőle, hogy ünnepélyes és határozott alakban jelentse ki sajnálatát és helytelenítését az illetlen üzelmek feléti és utasítson cl minden szolidárítást az tnternácümális erkölcs és illem megsértőivel Ez legjobban történ hetnék egy körjegyzék által Hománia *jlí IcéjwÍMlőihez."_ Szent Iván éji álom. nagyon messze ..megy, szerkesztővel szemben ugy nyilatkozik, hogy a hárnvis szövetségi szerződés lejárta után OlntmrtiÁg arra fngjn. hnKtnólni cXfíteltiléni. Iíjdfln pártjából, pkik a sifirenciétlsn egybázpo szabadságát, hogy Franciaországnak teljét érvényű bizonyítékokat adjon barátságáról. Ha a hármas szövetségi\' szerződés lejár, — egyszerűen meg fog hosszabbittátni, mint eddig. Hogy pedig a szövetség tel jes fenállása mellett is mint lehel a barátság becscs bizonyítékait nyújtani egy rokonszenves szom széd nemzetnitk, — azt Németország és Ausztria-Magyarország mintaszerűen bebizonyította, midőn Oroszországgal vám- és kereskedelmi szerződést kötött s egyúttal igen igen kellemes modxts vívendit létesített. Különben Casímir Períer elnök, it, kijelentékeny államférfi és ügyes diplomata, tiszta hideg vizet öntött Bonghi tüzes bórába. Midőn a francia békítő miszionárius a francia köz-■ társaság elnökénél vett audieneián etet a f>é-leméjayét fejezte ki, hogy Franciaország és Olaszország kőit \'félreértés förög finn, €ÍSP ti in ír Períer azt felelte, hogy Olaszország csak tehetségeset követeljen-, hogy a félreértét elhárittassífc? Franciaország okos diplomatikus feje hozzátette még, hogg eltekintve a hármas szövetségtől, az általános óltaj a ki- ét képzelgőjének vig álma volt. Ugy rémlett előtte, mintba a képviaelőház öss sr.es ellenzéki elemei és még szok is az ö tn békülés utáu igen jól hogy-a-faj- |a többségei politikai hadjárat alkalmával elváltak tőle, az ő zászlója körül egyesülnének és mintba sikerülne egy szerencsés véletlen pillanatban a kormányt éa pártját kisebbségbe jnttatni. A minisztérium leköszön, a korona alkotmáoyoe szokás szerint meghívja a parlament vezérszemélyeit, köztük természetesen, mint elsőt, a győsteat. De itt megszakad aa álom: oly rövid egy nyári éj 1 Es mikor az álmodó elhagyta fekvő helyét, a reggeli fürdő és az obligát hideg zuhany ntán elkezd folyton higgadtabban éa jéöanabbaa gondolkozni a dologról, Mikor később nsgy beszámoló és a pogrammbeazéddel választói és a nemzet elé lépett,—szent -Iván éji álmát csak ^yan-gén érintette, de bölcaen \'óvakodott azt a (észtetekig kifejteni éa kimagyarázni. Nagyon jól tette. Mindenekelőtt figyelembe veendő, nogy a parlamenti győztes meghívásának a korona elé még semmi eaetre sem kell, hogy as legyen a következése, bogy őt bizza meg e korona az ty minisztérium alakításával: a. koronának, fóleg ba pillanatnyi többtég vezére oly program moi terjeszt eléje, melyet eifogadbailaanak tarf, mindig meg van óra az a joga, bogy a minisztériumnak, amely birja a koroua bizalmát és nyilván csak is véletlenségből jntott* kisebbségbe, felhatalmazást adhasson a képviselőház feloszlatására éa uj választások elreude\'éaére. A népre való hivatko záa nebezeu hozná meg az ellenzéki frakciónak Asonbsn még ss itt szemügyre vett eshetSeá-get Is essk álommal lebet ÖSszebaaosQ. tani! a mostani képviselőházban alig kspt«lket4 az az eset, bogy valamely kérdésnél ieeaavss-sák a kormányt, legkevéabbé olyannál, melyet a kabínetkérdésnek lehetne tekinteni s melynek kabinet lemondását kellene maga atáa voaai. As első nagy alkalom, mikor as erők dönti-leg mérkőzhetnek, eőt merkösniök kell a küzdő téreo, a költségvetési vita, melynél a kakísel-kérdést n*m szükséges, még majd csak ssatáa (elvetni, hanem kfllönöaea aa appropiáoió által magától fel van vetve. Nos, s költségvetési vitánál minden párt őrt áll é< teljes ertyéből azon van, hogy embereit tefjee számmal együtt tartsa. A szabadelvű párt az utóbbi időben fényesen bebisoayitotta, hogy emberei valódi kötelességtndással vannak eltelve vala-fa semmi, még oly fontos magánügy aem képea őket a csatatéren való megjelenéstől visszatar-tanl. A\'jövő költségvetési ntáuál is te(jea szám*— mái fog megjelenni a küsdőbelyen, — igy pedig a abszolút töbsége ván az ösazea ellenzéki elemek ellen. Mindeaeaetre kis többség — de oktober—novemberig lésyegesea nagyo\'bbodik, minthogy aa agy nevezeti kilépettek" jobbik része oeak arra vár, hogy a kiaebb egyházpolitikai javaslatokat is intézzék el a főrendiházban, bogy aztán ismét visszatérjenek a szabadelvű párt kebelébe, melyet essk stlsoáltbsttau ..lelkiismereti kényszer alatt hagytak el ideiglenesen, melyhez azonban százféle politikai és társadalmi szálak oly szorossá fizik őket, hogy más politikai közösségben is élhetnek. * Végre azt aem azabad ügyeimen kivül hagyni, bogy a költségvetésnél a horvátok is saavaznak. Itt tehát esiayre, — véletlen többeégre nem igaa lebet gondolni. Ha a szent Iván éji álom teljssedai skar, ugy várnia kell addig az Időpontig, amikor a közigazgatási reform parlamenti tárgyalás alá jat és még ekkor aem fog telj esed si, — még ekkor aem teljesedhetik. Sok oknál fonva. — Ha talán arra számít az álmodoU agyaséit ellenzék vesére, bogy a kormánypárt muaicipálisla tagjai ingadosók leásnék, akkor keserű csalódásban le-szen része: ez s párt esak az imént szolgáltatta emlékezetes próbáit annak, bogy minden személyes érzelmet és legéietbevágóbb magánérdekeket fel tud áldozni a közjónak. Ea még a Ssa-píry-csoportról is szia te képtelenség feltételezni, nogy .cserben hagy ná * közigazgatás államosítását,- melyért vezére, mint minisztereIniik oly vitézül és kitartóan küzdött. A kormány falhoz azoritáaárs tehát utolsó eszközül-nem maradna fenn más. miat garanciális kérdéaek felvetése. Es sem fog sokat bassuálai. A kormány aemmi esetre sem aksijs a muuloi-piumok szabadságát és hatáskörét területük köz-gaagatáei ügyeire vonatkozólag megsemmisítőn11 Kaszás Pál bizouyáca biztosabban mozgott az elméleti fizika magas régióiban, mint a kert kavicsos utján és kevéabbé hozta volna zavarba egy felaőbbfoku mathematikai egyenlet integrál számítással, miot a Katinka bogárszeméaek vil-logáss. Elég hiba, hogy az egyetemea még niacs rendes tanszéke az udvarlás művészetének. Kstinka arca is hirtelen lángba borul, mi azonban a Kaszás Pál zsvart tekluiete előtt észre-vétlen marad. .Semmit sem tesz kedves tsnár ur,— hisz Jenő úgyszólván a családhoz tartozik... már ia-merik egymást...* , „Igen már volt szerencsémtjf hadnagy úrhoz... Örvendek... bm, hm... Milyen beilemea meleg délután es a mai !■■» Ugybin...-^-—: — Merev fejbólintás, hideg kézszorítás, zavart helyfoglalás a PáHaoár ur részéről, a ki forgómozgásba igyekszik bozni térde közölt ragyogó cilinderét. A két kabát kihivólag tekintget egymásra. A feszes helyzetnek az atilla távozása vet végét. — A fekete kabát könnyebbülten lélek-zik föl. ,öo ma nagyon azomornnak látszik tanár ur, — azabad okit tnduom .Éppenséggel nem kedves Nagysád. — épen-séggel .. bm... Lehetne-e a Nagysád csillsg szemeinek gyíijtó .atmoszférájában szomorúnak lenni... 1* — Pál urat ez a sikerült ff<ikai bók egész tűzbe hozta •...Igen atmoszférájában. — Hanem a hadnagy ar... hm, Imi... „Hihihi! — Csak uem féltékeny Oa Jenőre, bísz — roltooom !..," A csilsgszemek atmoszférája elborul, a a csengő hang andalító zöngébe olvad."(Ez a hang!) • ön igaztalan irántam édes Pál... (A fekete | kabát nyugtalankodni kezd)... Pedig ba tudaá, |mit beszéluek rólunk az egész városban!...« — A rsilagszeniek atmoszférája kigyuladt, perzselő sugarai g/ojtó pontul a Pál tanár ur arcát •tűrik kf, -— A tekete kabát tűkön tt+, a cilinder őrült gorsasággal forog a tanár ur centripetális tenyerei között. , .Be szél nek ró-lunk ?!..." Az atmoszféra elborul, Katinka hisasszony mint a hogy a felsőbb leányoevelö intézetben tanulta, szemérmesen lesüti szempilláit s a köténye lodrát tépegeti. „Igen bizony, az egész város tele vau a hírével .. Hihihi! Milyen különös nemde?..." ,,Nagyon különös... Épenséggel... hm, .hm..." „Még nem is hallotta, hogy... hogy.\'.." „Hogy „Hogy... De nem haragszik meg kedves Pál? Igazán azt beszélik, hogy... hogy mi... hihihi... jegyesek vagyunk .." Pál ur mint a darázscsipett ugrott föl ültéből. A cilinder a centrifugális erőnek engedve, az asztal alá röpült* s onnan nézte nagy duzzogva az izgalmas jelenet folytatását. „Jegye-sek vagyunk? .." Katinka mint jó nevelénü leányhoz illik ilyen komoly pillanatokban, szeméhez emelte kötényét i elí rzlktuyilt® jtttagátL _ „Istenem 1... Ugy-e haragszik édes Pál Uo> osás-sou meg, — de... Az afmosféra kigyuladt, s Pál s két, könyökén keresztül nsvető szem tüze slstt olvadosni kezdett. ,.lgaaáa... ba martam volna hinni, bogy remélhetek, — de... bm, bm... ba mertem voiu felajánlani szí vemet és kezemet..." ,7Pál, — édes Pálom... sseret-lek... 1" kaszás Pál ar két gömbölyű kart éres nyaka köré fonódni, egy édese a olvadó batsg sagja lilébe: „szeretlek", (ez a hangi) s egy még édesebb csók égeti ajkait A fluka rendea tanára remegve öleli át a karosa derekat, és.,. — A lugas ajtajában a mama jelenik meg, kezelt áldólag terjeasU a fiatalok faja fólá s meg-hatott bangoo rebegi (As anyák ilyenkor mindig I mélyen meg vannak Látva.) • Vegyétek áldáaom, gyermekeim!\' 2. §. Gyöngy Üst a késet élet — csuhaj* I A lakodalom szokásos fénynyel és üonepélym-séggel megtörtént, agtoinek utáoa Kaszás Pál a telekkönyvi ifjuság^^slése szériát a mennyországban nagybirtokos és a városban a legszebb asszony kétségbevonhstlsnul jogos tnlnjaoaoaa lett. Akadtak ugyan most ia roaaz nyelvű népek, a kik hol titokban hol nyíltan szerte suttogták, hogy Kaazás Pál okos ember létére nagy bolondot cselekedett, mikor egy vagyontalan éa kacér leáoyayal bebagyta magát agratai, sokkal oagyobb pártit ia csinálhatott volna, — teszem a gazdag Weber vaskereskedő lányát is, a ki kicsit kancsal ugyan, da 30 ezer forint a boso- Nagy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 59. szám. ~{Í. lap) 1894. jalias btf 26-áa ellenkezőleg, dúsan kárpótolni akarjM választott testületüket sz ellenőrzésben azért, smit az eze-kntira tekintetében elveaz tőink, libben az irányban egyetlen józan módosítást sem fognak tehetni, melyet a kormány a legkészségesebben el nem fogadna és a felebbezési fórumok végigjárása a legkiaebb községi választmáaynak szabadon lesz hagyja, á szent Irán ^ji. álom tehát itt is csak üres, múlékony hab marad. Tollfattában Mielőtt a leghitelesebb Szent-Gergély-féle kalendárium szerint jnlins 20-ikávaj. a kánikula beköszöntött volna, — már valami velóaazalö, virtghervasztó atmoazléra feküdt városunk l^ve- Egy-egy szomorú, lekonyult fejű vadvirág ka» pasakodott reaaketó életragaszkodással sudár tö-▼éhös: künn a katonai gyakorlótér fen&ukján, melynek napaszalt pázsitjától reszketve buctn-zott a leáldozó nap egy-egy kíváncsi sugara a köskórháa fáinak lombjain kereszt&l. A vasút partjáról irigy szemek ásták keresz- essBdtttt a dat : „Suta között, Űittö vttn megy a Iány; Barna legény lépeget a derekán."— érthetetlenebb fizikai hatással, mert Nagy-Kanizsán, — jaj be sok szívnek reménye szállott akkor fagypontra. Rettenetes, leírhatatlan ítélet-nap volt az. Ha Montépin vagy Gaboriau lángoló fanUziájával rendelkezném se tudnám leirni a maga nagypénteki szomorúságával a kánikula beköszöntének -estéjét és kinos éjszakáját. A bold valahol a szénigyörgyvári begyek mögött késett és teste ott a kiérdemfilt oaáaa. éa kir. bakák ölelkezéséf a legártatlanabb Bacchus-sal. £z alatt Nagy-Kanizaa utcain hullámzott a nép halványan, aáppadian. A villám lámpák fénye megtörött a néma areok mély gyászán Frana kétségbeesetten futkosott, hogy micsoda ördögi bűvölet ülte meg ai o lampaii, amis mutör ugy ragyogtak, mint a baka-suvíksz ? Homály, mély, »lr,Q gyássos boralat feküdte meg a város utcáit. Valamelyik áhiiatoa lelkületű koráéi mama elkezdte csendesen dudol-- ; .," _ ——^- A kStziklák reftednek; gatni: Nap ét Md sötétednek \' Vitlóságna intő jelek a végitálet napjára,________ Ha véletlenfii, akkor Nagy-Kanizsán kőmiklák ia vannak, okvetlenül belejátszottak volna egy egy rémes repedéssel az ítéletnapi orkesztrumba. De mert NagyKaaiaaán kemény kősziklák nincsenek, de lágyszívű nimfák annál nagyobb mennyiaégben: ezek vellék át a sziklák szerepét, balkeblökre szorított kezekkel jelezve a tájé Pedig bát már le is vágták a bnzát gazda örömére, bakalegény bujára. Megreaaket a virág ott a gyakorlótér páasil-ján, megreszket támasza is. Valami nehéz, fájó aóhaj fekszik rá a hallgatói szivek hangtalan megrepedéeát. lég hullámaira, mint mikor aaomorn, szivbusiló E közben, hogy as ítéletnap teljes legyen, — preludiummal.belekezd sz érzékeny szívű kántor megharsant sz arkangyal, (azaz a közös, hadae-a siralmas rekviembe. Aztán viszik a légbullá-1 regbeli batalion hornists trombitája) éa indulót fujt ringatják tova a j a távozo bakagyarekeknek. De minden holtakat föltámasztó harsona-hangnál erősebben megrázta levegőt a baka-nimfák siró, zokogó bugása. Hiába verte e\'keseredetten & ba\'alion tarnbur a dobot, fölzaklatva keserű fájdalmával a sza pörtn pörgviett doh minden érző idegét, -n derék zászlósiját sirató elkeseredett szivek lázas mok a nehéz szomorú sóhajt, még azomorubb dalt: • nÜM elmegyek, megláttátok, Hogy hircmet te halljátok." A balkaiv nnmnun rezgő dalt sirö galamb. bflgáa kíséri, mint a temetőt éneket a zokogó harmenium reazhetó luggja,------r ^, - ídobogásn-melleUelenyémítaz, mint a lepergő] M egy pár, ol. egypárszomorusn.bwdakolvr ^\'—^ ~ q Mintha megannyi kétfejű aranysasok libbegnének „Nintsen annyi tenger csillag a* égeti, Mint a hányszor eszembe jutti majd nékem," I Tizenkét órakor egy, minden érező bakn-nimfaazivet keresztül-át hasogató éles fütty jeleate i a vonat indulását, mely Nagy-Kanizsáról a bar-[madik zászlóaljat elvitte végképpen. — Aa idei kánikula első napja fagyaaalft atwtajUérAva|g!8g iszöntött be a dézsák ligeteiben ée megnémította la baka Idillek berkeit. Hanem a honvédgyerakek azért nem hisznek a virághsrvadáaban. Nagyot sodornak bajszukon és fújják a nótát, hogy : * „Eddig egy volt, most mér ktttS. Áldja meg a kétszer- kettő A bakát....." királyi méltósággal az alkonyi- légben, a kegyetlen, fényes, aranyozott, érzéketlen kétfejű aai>ok két azivet marcangoltak akkor. Aaét, akii alyillak tm aaát, \'" h»gy**lf - -\',__ Végre beköszöntött \'szomorúan, sötéten, mint ,.t Egy-egy szilajabb asivből dalban tört ki a f^j-■ ^tlslöml- egy kis próba-ítéletnap a kánikula a leg „Ne menj el, maradj itt\\ Még az éjjel ne hagyj itt. Nm birok a tzivtmmtl . . ,\'* Azlán jöttek mások, akik már több poézissel. de kevesebb igazsággal azt dúdolták, hogy: \' HÍREK- - Tfliek Nag} Kaal(iáB Hétfőn két ízben harsogott fel tűzoltóink vészkürtje. Reggel fr óra tájban, Kii Kanizsáról jelesteittt ■-» ttts, hot Pintér Gyula háza melletti félszer ismaret len okból kigyuladvtn, a lángok átcsaptak a háa padlásába éa ennek cserepes fedelét uhamVaaa-lutiák. A liiaiilióságnak csakhamar sikertUt_JL tllzei lokalizálni- — Este 19 óra után óriá»i rfedelmet okozott azon fair, bogy Jk • nagy karnisai takarékpénztár. I Óriási közonaég tolongott eaen, a váró* kellő közepén levő hatalma* épület Isié, honnét messze világító, lángtenger csapott fel. A tűzoltóság, katonaság, éa oaend-örség kivonulása, aa ezernyi nép tolongása meg* erősíteni látszott a hirt, mely azonban csak annyiban volt igaz, hogy a takarékpénztári udvarában, levő a (irünbn\'-féfe házzal szomszédos éa ennek tűzfalához épített taháa, melyünk egyik rekeszét ilj, Wajdits papírraktárul ia használta, kigynladt: erősen veaaély estet ve a aaom-szédos Grünhut házat, mslynek nyitott magtár* ablakait folyvást nyaldosta a láng éa a sziporkák egész tömege röpdösött azokon be. A ttizet erősen élesztette a faházban felhalmozott vágott fa és egyéb gyúlékony anyag. Midőn végre kellő vízmennyiség tilt a tűzoltóság rendelkezésére, a két fecskendőnek hatalmas Titsugárai gyorsan legyőzték a pusztító elemet A faház teljesen leégett, nemkülönben nagymennyiségű tasiía, de a lernagyobb kárt Wajdita szenvedte, kinek több ma nzsma naptárpapirja vált baainavstMK-lenné, mely biztosítva nem volt A Gr&nhut-téle földszinti magtárba szintén behatoltak a lángot, szerencsére azonban ott nem igen talállak gyúlékony anyagra, az agy két szál dtszka, mely as ott lelhalmaaott búzán feküdt, valamint egyéb apróbb faiÁrgy megégett, A iAldaunü valamint a két padláa -magtárban elhelyezett terményekben nem annyira a töt, mint inkább a tiat mánya, — két kézzel oda adták volna hozzá. Pál tanár ur azonban minderről hallani aem akart, sőt nyakig úszott a boldogság tengerében s csak a rendesnél jóval bosazabb termete akadályozta meg, bogy nyakig el nem merüli benne. Csak most vette észre, milyen szép a világ, milyen ragyogó az-éiet, hr otthon két ölelő kar fogadja az embert a ebéd után két eaeresays-piroB ajak édesíti meg a fekete kávét Már igy igazán érdemes a fizika rendea tanárának lenni! A mézes betek hónapokig tartott, Pál nr nem győzött betelni a feleségével; gondolom, más ■ agy van vele, ha az a feleség — Kép. Mihelyt as iskolában elvégezte hivatalos kötelességét, ro-hant haza az ö kedves kis feleségének ölelő karjai közé. Mostanában nehezére is estek ezek a száraz hivatalos órák. Reggel 9—12-ig, délntán 2—4-ig tárol lenni a feleségtől, biz elég kellemetlen dplog egy fiatal bázaa emberre, a kinek a felesége — azép. De mihaszna: a köteleaség parancsol még ezeknek is. KBlönösen délután nehéz volt a rálát, tl az a hamiakát asszony még kinoaabbá tette kedveskedésével 1 „Ne menj még kedves mucuskám, — még csak most ütötte a kettőt I...* (Egy édes csók.) >Micsoda... már két óra 11 — Mennem kell édesem, eressz!— Tndod, az igazgató...• „Csak még öt percig maradj mucuskám 1" (Két mézes oaók •)* .Nemtehet ársnyniiL — Affkctrksbáiomí • Csak V pícig mégh (Három mámoros csók.) „Nem, nem msrsdbatok tovább „No válj te rossz emberi* menyecake. »— Azntán mikor jössz baza?< .Négy órakori" „Előbb nem lehet?" „Nem lehet édesem, — cpenséggcl..." kacagott álmainak állandó kísértő réme, lldérw, elképzelhető tehát, micsoda megdöbbenté hatással volt a tanár ar fantáziájára Így — eleven állapotban. A hadnagy nr begyke, mosolygóé arcot vág, mint a\'hogy az önhitt, a szerencsétől elkényez-j teteti emberek szoktak, a kiknek a nemébea egy fekete kabátos halandó eaak gimpli számba No akkor csókolj meg, —.Még egyszer! Del megy t leereszkedő vontatott orrbangon szól oda négykor itthon légy I Pá l,.," a kepéből kikelt tanárhoz, nagyértaaan ropog1 — És Kaszás Pál a fizika rendes tanárához tatva az r-et nem illő szapora léptekkel sietett sa iskolába, | .Jó napot tanárr nrr, jó napot I* Becses eage-hogy egy perc késés nélkül magyarázhassa a jdelmével bátorr voltam a eonaineomoál tiezleie-szerelmes levelek írásával foglalkozó ViL osz- tem tenni, Sajnálom, bogy tovább nem maradba-tály tagjainak sinus éa eotinus tok, de a Nikisek megígértem, bogy kilovagolok Tögtrltbaus táblával való kiszámítását ._______tele, Adieu_taoárr nrr, — a-viszontlátásra...» » o p ( ftí-i Jó darabig mereven, mozdalatTanuT bámult sz i. g. tmjetMk. erős kardeeőrtetéasel tova kaeaázó hadnagy atáo, Hogy, — bogy nem történt, egy. alkalommal keze Önkéntelenül ökölbe aaorult s azután egy Pál fanár ur haza jött az iskolából már — hti- agyégelő gondolattól megkapatva, órflltkéat tőrt rom órakor. | be a házba, egyeneaeu neje szobájába. . \' Szinte csiklandozta az öröm, mint fogja őmoatj A kia menyecsko izlfcfe pongyolában a pam-meglepni sz ő egyedül szomorkodó kis galambját, j lágon bátradnlve olvas ^Wlág legsemmitmondóbb a milyen forró csókokat fog kapni jntalmnl sál. I arcával. A mint féljél belépni látja, a könyvet sat — ábrándos lelkeaflltségében ngy neki ment] gyorsan eldobja és karjait kitárva aiet férje elé... egy formátlan villamvilágitóoezlopnak, bogy caak-1 - „Mucuskám I — Megjöttél ?...• (E» a hang t) ugy koppant bele a cilinderben fészkelő kopo- Pák lefegyverzi tz. a nem várt fogadtatás, nyája. „Kötsz ómenl" — gondolta volaa egy dühe alább száll, s akadozva rekedt hangoa kevéabbé tudós s hozzá szerelmes férj, Kaszás kérdi nejétől: Pál szonbsn nem gondolt sémmit, helyére nyomta j »Mit keresett itt az az ember ?« a cilindert éa tovább ábrándozott. A-menyecake átkarolja férje nyakát, csókkal A mintbesyit az ntca-sjtón, az ebő tárgy, a j szórja t^ekipirult arcát t kíváncsian kérdő le-s- mih* sssQiaea ptHa^táf Itkffzik. sz a bizoojfos l kínlettel néz szeme közé. | hegy ke láigtttiporps huszár atilla, a mi Pál arj a Micsoda ember — mnruskám >...\' Mtgy-Kanizsa, csütörtök. Zala. 59. szám. (4. lap.) 1894. julius hó 26 án. ateralfre menő kárt okozott, mely a magyar fraocia biztoailó táraaaágot illeti- Ha azélcsend hídc*, az általános vízhiány folytán, városunk legvirágzóbb negyede ma mar caak volt. — H/mea. Heimltr Sándor nagy-kaniaaai kereskedő leányát, lián kisasszonyt, eljegyezte Ktmhiy Albert a kir. államvaauti hivatalnok Bidtptetrtf. — Kanatk aaebrára Nagy-Ka-nizaa város gyfijtőivén Kosauth szobrára váro-tnnkban őaszeaen 558 frt 10 kr. folyt be. — Kiráad n lék ltalau»«lá«s.t.- Erdtiy-rétti Kárpát-Egyuiltl kirándulótok rendeseiével kívánja a azebb terméazeti szépségeket a nagy közönséggel megismertetni. E végből ugy szer vaata magát, hogy bármely időben -"az anyaállamból jövő nagyobb kiránduló caoportokat programmal altátni, vezetni és kalauzolni tudja. Jia-zafias tisztelettel közzéteszik tehát, hory hajlandók aa an yaáílam bármely vidékéről kirándulta! rendezni át erdélyi réaz bármely pontjára, ha legalább 15-20 kirándulj jelentkezik éa a megállapítandó léaavételi dij lefizetésére aaiíukatleköteleuk. A követendő eljáráa az lenne: A kirándulás illető vidékitsemaője — kit maga a kiráadulai akaró társaság választ vagy kér fai— összegyűjti a jelentkezőket éa a névsor aak legalább 10 nappal előbb beküldésével meg-Mttfkűcm aa egy eaületet, hogy akkor, áa- ek - ~ kor, ide éa ide, annyi és snuyi napra zzó-lólag <gy kirándulási programmoi állilaon össze _ Erre az egyesület azonnal megállapítja a prog-rammot, kiaaámitja a réaavéleli dijat éa közöl-vén aat aa illető táraaaággal, a kirándulás érdekében elvégai a szükséges intéskedéaeket Ea a határozata az egyesületnek igen fontos, mert ennek alapján igán könnyen és olcsón megtekinthetők az erdéiyréazi gyönyörű termé-aaeti ritkaságok. Felbivjnk a nagy közönaéget, hogy minél nagyobb imámban saöveikeaaenek kirándulások megtevéaére. Kérdezősködések fiad-nóti Dezső főtitkárhoz Kolozsvárra intézeodők. — A 191-ca Izzéláoapa. Vároaunk egyik előkelő polgára panaszolja nekünk, hogy n Kit-falndy-utcábaiHevő 191-es izzólámpa, noha a próbavilágitáanál és kezdetben kitűnően működött, már napok óta nem ég és a világitáat eaen utca lakói ea időben főleg a holdtól nyerik, mely ■indig rendeeen van azabályozva, da éppen azért ■oat már csak olyankor kel fel, mikor az em-berek már tefeküsznek ; minthogy azonban aludni aöietben ia lebét, a lakók ezen ténykedést megelőzőleg szeretnének egy kis villamoa világitást. — öagjllkaaaág. Weitingtr Jánoané a nagykanizsai gyepmester 45 Avee neje, ki azonban urától elválva, mással élt közös háatartáaban, lelki furdaláaokat ér ezen azon tette miatt, bogy elhagyta családját, melyet ö 9 élő gyermekkel -aseperüett éa e miatti ■bánt tálán < M 23:átr délután mező-utcai lakáaán arzenikammal meg mérgezte magái A méreg bevevéae után elment s ws|yksnis«sl vámsi márlsflháihnv, hngy—olt bucaut vegyen azon .férfiutói, kinek kedveért feldúlta caaládi boldogságát. Alig ért azonban ide, a méreg romboló ereje a testileg eröa nőt földre terifelle é* noha gyors orvosi segélyben részeaűll, néhány óra múlva kilehelte megtévedt lelkét — Pusztító villám A Ludbregh közaég fölött e hó 16-án elvonult zivatar alkalmából, lecaapott a villám a Batthyány herceg tulajdo-nát képező lakóháiba, minek követkeatében a ház és ialáló a lángok msrtalékává lön. Sze-rencaére az olt lakó molnár és azemélyzete a j közeli malomba vo t elfoglalva a igy a bis>ee veszedelemtől ment mit. — Huszauöt év alás, Tizenketten voltak az. latén leikent aaoigai akkor, midőn 1869. julius 17-én Veaprémben logadalmat lelttek; a ma már csak. nyolcan ölelhették meg egymást éa csak 8-nak szemeiből hulbalolt a kőnyaápor a találkozás feletti öröm közt; Három elment oda, honnan ninca többé visszatérés, egynek pedig azellemi világa aőtélült el örökre. Aa éleiben marado\'tak valamennyien előkelő egybázi állást bó 6-én megyilik. Aa intézetbe felvételnek valláskülönbség nélkül 6—16 éves leáoyaóvsa-[idékek, kik elemi oktatáat az av. rsv nőianitó által vezetett elemi-, polgáriskolai oktatást a szintén női tanerőkkel ellátott városi polgári leányiskolában, esetleg házi oktatást a szülők kívánatára magában ea intézetben nyernek. A társadalmi középosztály igényeinek megtelélöleg berendezett nfinevető teljes ellátási éa nevelési dija 180 forint; folyamodók a jelentkezők fele-ja án Aig 140 frt kedveaméoyes dij aaelielt ia felvételnek. A dijak 8 egyenlő részletben .előre fizetendők. Jslanlkeaéaek aa iatéast igaaga tásá\'si megbízott dr. Horváth Jómf főiskolai Urnánál Pápán augusztus hó 10-ig estközlendAk, a ki a jelentkezőknek, valamint levélbeli megkeresésre bArkioek ia minden irányban asoanal részletes felvilágosítással fog aao\'gálai. — A zalamegyel sf|kare«a testületébe ujabban alapító tagékal beléptik ; Karc tag—ist-— ván éa Karczag Béla 25—25 Irt bedsstésaei, pártoló tagokul Bencaik Ferencz, Medved látván, >r Adolf, Lotfier Ferencz, Ta\'abírJános, foglalnak el a köztisztelet éa közszeretet között I Petrita Ödön, Haba József; Friedmann Károly töltik be hivatásukat. Életben vannak éa & ju> 8— 3 lorint tagságidíjjal; továbbá Eptr|saey Sán-bilária ünnepélyen Keaathelyen részt veitek: 1. dor, 2 \'ti. ifj. Blau Károly, Slaab József, l—1 Bognár Károly, kápialantóil-i plébános; 2. Dr. frtal járullak a testület alaptőkéjéhez — ea öss< Dunaat Ferenu, keszthelyi plébános éa hahóli apát; d, Fekete üargaly, aaidi-plébános, kerületi tanfelügyelő, 4. Hankóczy Míklfta, kiabaári plé bános, 6. Illés Báfaal csórna-promenlrei rendű kanonok -és főgimnáziumi tanár, 6, Szabó Lajoa, kétbelyi plébánoa; 7. Szekér Láaaló, halimbai plébánoa éa 8. Szűcs Móric kapornaki plébános. Julius hó 11-én délelőtt 9 órakor ájtatoa csenden misét hallgatlak a keszthelyi róm. katholi-kua templomban, melyet Dr. Dunát Ferenc apát» plébánoa tartolt, a a melyen a város éa a vidék igen szép számú éa előkelő közönsége vett réazt. Mise után a pályatársak az Öaaaejövetel emlékére lefényképeztették magukat a aitáum város, a balatoni park éa a. Hullám" szálloda meg azeaen 76 forint A testület aaivaa pá tolóinak kö-szönelei mond az alnBhaé>. — LelgeU uátlkagyl ataee. iíirkly Antal llaay-íanissa járás ssolgabirájásak Baixloa-Szent Györgyön levő aaólőjében a bó 22-én va-lóazinü gyújtogatáaból, tüz ütött ki, mely a csinos caeréptedalaa pincés házat teljesen elhamvasztotta. Aa épület biztoaiiva aem volt. Kár mintegy 1000 bt. — U<>rerl(ll«altAk, E bó 24-án aok vi-déki arcot láttunk vároanokban. Községi bírák jegyzők éa egyéb községi kiküldöttek eljöttek vároaunkba, begy StaoHh Károly főszolgabíró elnöklete alatt megbeszéljek, miképen tegyenek eleget a belügyminiszter ebbeli utamtásának, tekintése után dr. Dunai Ferenc apál-ptébánoa hogy gőzfertőilenitő gépre tegyenek szert. Ha-vendégazerető házánál gyűllek egybe, ebédre. lározatba ment, hogy a járáakőr, mely négy — Kávé helyett gyníaeldat. Ptrtnltgi I egéazaégügyi járasra van leloaatva, négy gőatar-Gynla 13 évea pincaéa-fiu e hó 24-én reggelire | löllenitőt fog beszerezni éa annak ^költségeit kevés kávét kapott, mi annyira elkeeeritette, j megtelelő arányban aa agyas községek lógják „Az a... hm... hadnagyi..." •Tán Jenőt érted — mncuakám V — Ó te boné I Hát meglátogatott bennünket édeaem, hiaz csak illik a cousineját meglátogatni...! — De mi bajod neked mncuakám, — milyen vérea a szemed ? Ugy e azzal a mogorva igazgatóval itólltl-koztál össze ? Óh a ceuf ember I..,\' •Igea, de...« Pál tovább akar kérdezősködni a rokonság foka felöl, hanem\' a kia menyecske nem hagyja azóhoz jutni. Oda vonja maga mellé a pamlagra, ajakát, areát elárasztja forró csókjaival. Pál ur-aak a csillagszemek gynjtóalmosfériyóban lassanként minden gyiitkvó gondolata elpárolog, helyt ád az erösebb, hatalmasabb, vérforraló érzelemnek, a minek a névé — szerelem. .Édes...\' .Kedves..." 4. §. Szarvat okoskodás. Pál tanár ur máanap at iskolába menet higgadt fővel végiggondondolta az egész helyzetet, a rövid elmefuttatáa után a következő logikai formában összegezte az eredményt: ,A feletégem t világ legbájosabb teremtése — tt bizonyos; szeret engem — az ia bizonot; tt t lárgazsinoros huszár atilla... hm, hm.. " - Ei el kell itmeraünk, hogy et t sikerült atirviiokotkodái nemctik a fizika, hanem a lo gika rendes tinárántk is btcsüielére vált volnt I Albert Jánoi. hogy est meg sem érintve, leült, megírta búcsúlevelét övéihez, melyben bocsánatot kér mind-ttoktól, kiknek vtitha valamit véteti, kijelenti, hogy oly kivet örömet nyajt nékFaz élét, hogy ettől megválni akarván, megmérgezte magát. Ezalán fogott égy hatalmas kávét poharat, bele faragott tgy adag gyufafejet ea mohón megitta -A ha\'át nem maradi el; a Ru rosszul lett, de a gyorsan nynjloti ellenszer újra visszaadta aa életnek melyben nagyobb adag gyulaoldalot lehet inni mint kávét. Különöt véletlen, bogy a fiatal •öngyilkoH •jelölt; az óngyitkozaa lett Weisingerné testvérének fia. — Öngyilkos pesln»olga. A budapeit-prágerhofl vonaloa nőnapok ó\'a történtek kitébb nagyobb aikkaaztáaok, -melyek alapján a postai értékek reklamálása napirenden volt. Kezdetben nebéz volt a sikkasztásnak nyomozása, de miután különböző poaiabivatalnál, de mindig a jelzett vonal államáaairól jöttek a panaszok, — a mozgópostára tvégül ennek Schittkei nevÜ szolgájára irányult a figyelem. — Két poatafel-ügyelő, bogy t tolvajnak biztos nyomára jöhessen, álnéven caomsgok$t adolt fel, melyekben nyolc darab, j 11111 ellátott egyforimoeokal helyezlek el. A kelepce caakugyan lépre csalta a tolvajt Scbitikei a csomagot ügyesen lelmeteaette t mint rendéten stokta, at értékjegyet kihuzo gáttá a az így mégkopasitutt csomagot újra beragaaztva, eresztette tovább. Prágerbofban a tolvaj\'ásnak a»« aaal nyomára jöttek t a likkas tt ót, ki éijel élvezte fártdaégának gyümölcsét. á mából felverték, megmotozták i a csomagból kivett öiszagnek egy rátáét, hat megjel-zett forintot meg is találták nála. A bűnös kétségbeesve, a szerdán reggel Csáktornyán áthaladó vonat elé vétette mayát Prégernolban ; a vonat alteitéi teljeien lemetazette, lábait levágta. Még ugyanazon vonattal Marburgba vitték, amputálták, de ennek dacára meghalt — Aa eleik-ktstioil ösaaegeket hozzávetőleg százhatvan forintra teszik ; aa Öngyilkosnak felesége éa hat kiakotu gyermeke maradi hátra. — Felhívás. A dunántúli ev. reform, egyházkerületi föiakola székhelyén Pápán, a pápai egyházmegye közreműködésével szervezett av. reform, egyházkerületi jellegű leánynevelő intézet az 189*/,-ík tanévNkezdelével vagyis f, év saept. viaelni. — Nagy-Kanizsa városa e napokban már szintén megrendelte a gőzfertőilenitő\'. — A piaristák hete. A kegyes taaiiá-rend összeí tártbáiaiaak főnSSéí éa küldöttei, szám szerint ötvenketten, a tanügyi bizottság tagjaival összesen hatvanegyen, gyttfek bssas tanáoakosáaia Budapeateo, a piáríatáknak a -Városház«léren lévő rendházában. Naponkint délelőtt kilenctől tizenkettőig éa délután három* tói ötig tartott a tárgyalás, A rend szervezete közlársaságí lévén, aa öasaea elöljárók beaaá-moltak bivataioskodátukról és lemondtak Tltal-ségükről. Majd a tanitáa tarén ét a randi életre vonatkozó ügyak körül fölmerülő óhajtások kerüllek- napi- rendre, -g&IAn biaainág -foglalkozott a rendi gimnázium éa a kolozsvári Kaltzatli-num szervezetével ét elhatározták, bogy a randi növendékek négy esateodei egyetemi kuraiM végeznek. A tanácskozások bele jetlével voltak a választások. Rtndiönöknek közakarattal njra Lévay Imrét vAlaaatolták mag. Kalmár Enera tiszteletbeli rendfőnök leli. A rendkormány tagjai leltek: Horváth Pius, Frank Ftrtne, Pap JAnot, Fekete Endre, Mülltr Pál, Vajda Gynla, Farkú József, Váry Gellért ét Pallér Ernő. A rendi növendékek mestere: Rock Gynla. llázfönökök lettek: Frank Feranoa Budapest, Cserhátay József Debrecen, Perger Józeef, Kecskemét, Sakokán Sándor Kii-8aeb«a, Tóth Jenő Kolozavár, dr. Tóth György Léva, Kappen-aberger Vtlmot Magyar-Ovár, Maloavay látván Máramaroti-Saigtt, Balátty József Nagy-Bscake-rek, Farkas \'József Nagy-Kanizsa, Poloer Ernő Nagy-Ktroly, Horváth Sándor Nyílra, Plhiager Alajos Podolia, Kársa y János Pri vigye, Pál ma y Mikit a Róasahegy, dr, Uhpándy Miklós Sátoralja Ujbely, Paaak Ödön Spnecbtnyi, Papp Jáaoa Szeged, Füredy Jáaoa Szent-György, Pintér Elek Tata, Pieiter Páter Teattvár, Kraaznyánszky Károly Trencaán, Halmy Láaaló Váe, Takács József Yeazpréa. - Hádlt a vllláaavlláfItáa. Sümegen ia megindult a mozgalom a villaavílágitás létesi-sitése tárgyában. Aa ügy élén Eitnar Zsigmond-4 állj aki az érdekeltaégoek számszerűleg kiau-látta, hogy ha aaak 600 láng, továbbá a város kivilágítáatért a villaataltpra 60 évre la#yao terület ée kiaárólagoa aaabadaloa éa évi 8H0 NHT-Kanizsa, csütörtök. Zala. 59. szám. 15. lap.) 1894. julíus hó 26 án \'forint biztosíttatik, ugy a villám világítás Süme-fk«i megvalósítható. A terv szerint minden Itng bevezetne 9-4 írtba kerülne, mig egy 16 lyertyafányű lángnak egy óráig égése 8 krnál többe nem jönne s a város az eddigi 40—60 Mtrolenmlámpás helyett, amelyek jelenleg aa nioék megvilágítására szolgálnak, 100 db.. 16 gyertyalánggal égó villamlámpát kapna. Aa (igy ritzletainek tüzetes lanulmáuyosáaa és ennek -alaptan jelentéstétel céljából Eiiner Zsigmond elnöklete alatt nagyobb biaottságot küldött ki az értekesiet — Belirt elgtaybaiula Ismét egy egész baoda batőrő esigányt kerített késre afelaö-Iendvaí csendőrség A még apr. 6 án Koblencaer Ignáca viz-lead v*i kereskedő kárára elkövetett belöréaes,lopás letteseit ugyanis aiksrült aeki Horvát Adám (Kuka) éa Horváth Iván (Fieza) kóbor\' ezigá-nyok szemelyében elcsípni, kik ez alkalommal költemény, mely a legneheaebb veramértékben íratott, el is arasziá dicsőséggel szerzőjét; — egész kultusza támadt a szerző bálványozásának, a trónörököstől kezdve az niolaó divatkereske-kedőig, minden, még a uyakkeudŐdivat s a ssa-relmes hölgyek ia Byronnal a nevével salának betelve. A sors e szeszélye, mely rlőbb leanj-totta, moat egyszerre a magasba, a bír. a dicsőség ormara emelte. A Childe Harold azonban meg is érdegnite e dicsőítést, ebben—Byron la-irja keletre jöttét, mintán áthajózta Portugália virányoa partjai\', a látta a táiat, a hegyeket a tenger tükrében böaskélkedö Lissabont, a lovagias Spanyolországban megjelentek előtte a keresztény, es mór harcosok, a függetlenségért küzdve | most; az andalúziai éjjelek pedig melancholiát lehel tek különben is setét lelkebe ; meglátogatta Görögországot a mávéazet hazáját — mint Gőthe és annyi köl\'ő, hol as ember éa emberi asellem beismerték, hogy még 3 társukkal követték el ta legszebb alakokban és gondolatokban van jurt. — As ea ügyben megejtett erélyea nyomó-1 megörökítve; Albániát,, majd lemén a R<jná mg kapusán kiderítetiSk • j-r\'" 1" 1n -Korpjos |hns HolréMáha. a ff^r\'" Atpobhoa, Qlasz-Andráa fetaő lendvai lakós kárára elkövetett országba, Milanóba, Velencébe e fölséges vá-lopáá tetteseit ia, kiket Baranyai Kerenca fCzvet-! rosba, hol találkozott ennek lelke aa A Iáikéval, kéj, Sárköxy János |Puskás] Csencz Adám(tíokir) j siratják multukat s annak emlékébeu keraave vi-Borvath József [Finga] és Sárkőzy István [les] | gaeztaláít, gyönyörökkel orvosolják égő sebeiket szintén kóbor csigányok személyében letariöz- Egy örökszép elégia ez, — mondja Casteilar beszéde, a Harold, Moor Tamás kAaeiedése kibékítették a költőt egyelőre sorsával s ő méitáa irháit: „hogy egy rezgői arra tbréd\', hogy híres ember lett".— Byron csillaga feltűnt a mellette sok-sok angol költőé, akik addig a napsugaraiban sütkéreztek, lehanyatlott — Southey, Word-worib, Crabbe érezték e váUoaáat A Harold, aki isten hozzád-jábaa igy énekelt : _Most a_tenger végsUeaéo Magam az ég alatt, M á a o k a l mért airassak éa, Ha engem senki sem sirat ? Kutyám talán még ayőanörög..* Mástól kap |ó falatokat S majd a mikor visazajövők Nem ismer rám ... és megugat I nem találta el a valót, a szülő hazája nem gyűlölte — főemelte a as a hasa, melynek jó éjt kívánt, visszafogadta kebelére, — hogy ismét M-taszíthassa! -flfotytatly kHUhsaft > tatták. Ezek aztán ast is beismsrték, hogy a vidéken évek óla előfordult 10 betőréaea lopásnak ia ök voltak lettesei — A határszélen garázdálkodó »ad czigsuyuép megfen jitése kótttl garazc derék csendőreink mindegyre több sikert mutatnak fel; de mi bsssna,. ba idő multán iámét felütik tejükét mindaddig, mig a kormány gyökeresen nem intézkedik teljes megrendssabályo-sásuk iránt \' CSABN0K B1TZE202ST. Irodalomtörténeti ra j z. — Jelesebb kutlők nyomán. — Irta,.- Baboaa László. (lO-dik folytatta.; Isten veled! ... A honi part A kék távolban tűnik-el. Aa éji. azéi búsan sóhajt\' : A csüliő vadul énekel.—- A nap tengerbe száll le már, - Ott rejti el inagtt; Istea Veled I fényes sugár Hazám — jó éjszakái! Igy éoefelt Byron, — midőn elhagyta hazáját 1809. junins 22-én egy liaaaboni gőzösön, örömei a kritika által megvoltak mérgezve, azok pedig, kik az ő aatirája által találva érezék ma gukai, gyűlöletükkel üldözők ;"napfényre jöttek különcködései, s az újságok bő anyagot találtak, hogy mániáját, rögeszméit, tobzódásalt a közön- Mg izámtrs ^tüskéssé "tegyék?-—- Jnlius 7-én ért a gőzös Ltssabonba, a bogy mit érzett benne költőnk a milyen volt a benyomta, mit lelkére lett: a Cbilde Harold búbt joe éneke, a tanúság. Byron felkereste a társa ságokat s ellovago\'t Kadizba, Sevillába. A spanyol nők kiválólag megnyerték tetszését, amit természetesnek is találunk, — ha a hideg j ködös angliai a a heves spanyol nőkre gondolunk. — E közben megnézte Preveaát, Missolon-git s különösen megnyerték tetszését az Alba-banok. Afrikába ia szándéka volt áthajózni, de | pénzhiány akadályosta a terve kivitelében, de átment Athenbe a ott egy negyedévig tartósko-dott; a régi romoknál, itt ia jobban érdekelték a szép görög nők ; erről tanúskodik a: Zoé mú *iz agspo . ,,Én lelkem szeretlek" című költeménye: \' --—■--kJ ,,Ajkadra mit azivni égek Karcsú derekadra, mely ígér több gyönyörűséget, . Mennyit azó mondhatna el, Szfídre, mely üdv- a búhozó Zoé mú zis agapó I Meglátogatta még aprilisban Szmirnát Eieauat, Konstantinápolyt s átúszta a Helleepoontot. — Két évi távollét után -ju iiis 2-án érkezik vissza Portsmouthba : hazájába. Ez utazás terméke volt a „Childe Harold", a melyet Byron maga nem becaült oly nagyra, mint éppen a legkedvesebb barátjai, Dallas Gií-ford, akik él voltak általa ragadtatva \\ — de a — melynél nem tudjuk, mit caodáljunk in kább, a tökéletes alakot, a magasztos eazmékel vágy a mély szomorúságot ? _ \'9 htr Ohllds HatuTJ yjjvágyé ifja, ■■ nemes ulja egyike ByröD legszebb költeményeinek, — aki bejárja fájda omtali szívvel a világot a elbeszéli amit érez és lát, a ki elárulja, fea\'ibenne magát és érzelmeit, a ki elhagyja, mint üldösött a basáját, a komor sötét előítéletes Angliát és méa delre, hol nem oly elfogultak az emberek. Harold ki ia jelenti, hogy 0 nem képes ily világban élni, — mert az ő lelke nem tűrheti a ssolgalelküaéget, a az ő szelleme nem hajol meg [képmutatók előtt, vele született nemessége un-[dort kap az ily emberek kormányzásától, S büsz-keséire nem engedi, hogy még kétségbeesésében is másutt s másban ne kereesen életet; igas, — I hogy e fölötti bánatában komorrá lesz, akit mar-doanak kinjai és szenvedését, — de azért állva, büszkén lutjs meg a pályát, szereive és keresve a természetben — amit nem talál fel aaját azi-vében, a a természet által beszélteti el ezen szenvedéseit, s azok via/hangozsák tájdalmait avisaza- -ttthföaik aaen vadéi yeit.-_ A lékk tükröződése, forrongása a Cbilde Harold, a Byronnak ás embernek legragyogóbb legszebb, legnemesebb költeménye; nem ia can-dálha\'juk, ha iefegyyerezlfl ellenségeit, elhomá-yositotia versenytársait, megszégyenítette bírálóit a elragadta a nagv közönséget, — Byront azonban a nagy öröm közepette nagy szomorúság is érte, any|a és barátja harowi iskolatársa halála által, de a parlamentben tartott kitűnő — „Törvényszéki Csarnok" rovatunk a helyszűke miatt kiszorult! Dr. Felelős szerkesztő: LÓKÉ EMIL ¥ I Laptulajdonos éa kiadó t NCHKL rtLÓP. NYILTTÉR.*) Gőzmalom-eladás! Egy igen jó karban levő ff gözmalo mj 3 pár kőre 12 lóerejü gözmoz donynyal - Clayton & Schutle-vorth czégtöl - jutányosán eladó! Weisz luCórnAl Pomjd*. (•) ás a saark. a ravatbsa ktsIMtakirt n»u vállal hltllnl|il ftlEDETESEK; Oelilick 0 -féle vasöntöde és gépgyár részvénytársaság II 1\' II .4 PENTEM. Gyár éa Mák VI. MKKflLKT, aCLSé Várai VT, Várast Iroda éa rskUr i rODSZIKIHY-lTCZA 14. — FUkrakUr i MKRKPKftl-l T 77. Gőz- és járgánycséplö-hészületoh számos első dijakkal kitüntetett szab. Schlick-fe|e 2 és 3 vasú ekék mólyito- és egyetemes acél<ekék eredeti SIBLtfK, éa VIDATS-rél* egy vasú ekék,, talajmi Alő-eszkőzök, valamint ÉMe szál Haladás aitanttfek TskanaáarlUalU |ipek, .taraiak, érMaalswk u ■ladaaasmtl |udiuA|t Képek. Eredeti sasrtkat kévekötő is aurskraU araMgépak Is fakaaaál* géfh aaSlllltaM aMHl Tsutak atk. lei|sUa;siakk árak. — ArJegjaékek tsirsa éa Mrasalvs. — Nagy-Kanizsa, oütőrtök.__Zala. 59. szám. (6. lap.) _ 1894. julius hó 2$ án ÍABO F. A FIA éc TAB8A. üti n iegrégikb Stearia-gjcrtym-gjár iwtrú-liflirfuífki. Alapíttatott Ad. de Milly által 1887. Cs. és kir. udvari Bevezetése gf Feltalálás? ■■ Feltalálás^MM Harmincz Iroda: BÉCS, szállítók. 117 gHfl^T" Glycertn-Mj a glycerm-■ és beveze-■ elsö cmBH IV. Schwwdg. 7. Sarg^^WS^SiA\'^^r^ysisliTÚL O—~ orsiígb. 1858. J 1887-ben. iBSH,g- „ Milly-, asztal-, templom-, barock-, renaissance-, conus- és ürgyertyák, milly-éjjeli gyertyák és viasz karácjonyi-gyertyácskák. Mindanflu kapható! Mt- Határozottan SARG-féle mílly-gyertya kérendő I Mindenütt kaph.tól Ház-eladás. -Ujváry Jozefa és Ujváry Aladár tulaj donat képező a a-kanizsai\' 2063. sz. telek-Jegvzökönpben + 302 b. hraz. alatt felvett ingatlan Nagy-Kanizsán a főutcára, néző emeletes, — és a Kölcsey-utcára néző földszintes házzal az 1894. ivi augusztus hó 2. napján d. e. 10 lírakor a nagy-kanizsai kir. tör- tartoznak 1600 forint Am;ezni kivárták 3395 sz. tk. 94. Árverési hirdetmény. ;<»____ _______ ________ Alulirt kiküldőit bírósági végrehajtó sz 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré leszi, hogy a nagykanizsai királyi járásbíróság 2245/94 számú végzése által Bunos lan Lipót bécsi lakos javára, Schleifer Lázár t4akos-eHeu-609-fí^- tfike, ennek 1884. évi j mi iáfctT«k % tucxal iJO: k*«ati*Vík február hír25rnapjától számítandó 6* , kamatai t zaebkendAk, MrdI sif éa Mérraylk WANNEK és RUSZ Budapest VI. Aadrássy-at Td. azL Ajánlják dúsan feleterelt raktárukat, a m, saját les 5— kéaaitnénytt férfi fehérneműket divstos angol tourists ingák darabja 1.— 1.80, 1.80. Isaadáa ellent atoé-lug Jltger féle darabia 1.— 1.60. angol hála ■•tt al*4lag 40. 05. kr. \'»g) há>lisa k* kiküldött kezéhez készpénzben vagy óvadék képes papírban letenni. Bővebb felvilágosítással szolgál az eladók megbízottja: Dr, Hauiter János ügyvéd. O. é. bánatpénzt a Ua eddig összesen 55 frt perköltség kövei élés a legnagyobb választékban. Nöi divatáru cikkek 1 L Dr. Dreiszker József. íhidegviz- H GYÓGYINTÉZETE a szép és kies lekvésü KCarac városában — Vasmegye — háromnegyed óra vasúttal K Szombathelytől.—Rendszer a Prisnilz is Kneippi — Nyitva egész éven át. erejéig elrendelt biaioeitáai kielégítési végrehaj-1 táa alkalmával bíróilag lefoglalt éa 37Ő frt 60 .... . , ,__. . .. . ,____• . ° . , . ,, „ valódi eosmanosi mosó kretouok, divatos francia krra becsölt bútorok, épQ.etfák és egyebekből LtttÍB ^ batillst. MÖ| pipere és fehér- álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak, j neműek, legújabb élvstea salyem katlant Mely árverésnek a 3395/1894 sz. kikaidéat é» »«elin blon«ok. Francia der*kr«a«k, női ..... . , .. , i— . j . és gyermek harisnyák, glaé selyem éa fit de oaa rendelő végzés iolytá.i a helyszínén, "gyis,^^ j^^kisa. aéUtt a«l kari. nyák */» incat 2 frt tíO. kr. Teljen ellátán, lakán viziturával együtt ■ hetenkint 25 frt. Prospectust ingyen .és bérmentve küld ax Igugstésági 1. Pacsin alperes lakásán leendő esaköaléeéreI 1894-ik év július hó 30-ik napjának délelött-H -----I dü órája határidőül ki\'iizetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyaésael hivatnak meg: hogy ás érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t.-cz. 107. § a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni log-J nak. Aa eiarvsressndo ingóságok vételára 188+. évi LX. t.-cz. 108. §-ában megállapított telté e-lek saeiiut lesz killzetendtü Kelt N.-Kanizsan Wíl4.ik évi • jultm tió t4. napján. Barta György, kir. biróeági végrehajtó. Vidtki myrtudtíMi pontosan uskiiüttintk. Wannek és Rusz Budapest, TI. Ándráaay-ut 76. az. ISsvstlaa bsaaanial forrta a hgstacáaaaM reichenbergi öltöny-szövetekböl Tiaata sjapjn ohtvtot ia kanjain. —Ut <ai|H Ui fllttij~a irt 7* kr. p Xetsfcaabarf, OwkortUi I: F.T flÓ TJ A fi V-K A NT7.R A [ 1 GÉP- és KAZÁNGYÁR, VAS és ÉRCZ0NTÓDE Nagy-Kanizsán. Tisztelettel értesiljük a nagyérdemű közönséget, hogy helyben, a (Vugerj-ulrzábaii újonnan épült gépgyárunk üzemét megkezdtük. — Bátorkodunk alább felsorolt gyártmányainkat, melyeknek szakszerű éa pontos kiviteléről a teljes jótállást elvállaljuk, a I. c. közönség becses figyelmébe ajánlani: KorszeriJ stabil gőzgépek, GSzmozgonyok, gazdssági és iparvállalatokhoz; 1 Szivattyúk és fecskendők, 4 SArití és süritS berendezések, Aspiratii kéuttlék, ElőmsUgitSí, KözlSmüvek (Transmíssiók), Gőzkazánok a legjobb szerkezeiben, Minden e szakmába vatfó, bármely javítások is a legrövidebb idö alatt a logj u tányosabb áron Tdpviztisztiii Jcészülék, Viztartányok, Vaskémények, Malombtrehdtzisek és malomrétzsk, öőzcséplőgipek, GiéplBgépek kézi és járgányhájtásrá, Járgányok, . I Szabadalmazott „TK/ra* sorvelő-gépek (legújabb szerkezet 0), Darálók, stortsolik, Szecska- is répavdfá gépek, Ekék, Extirpátorok, Lákapdk, halmotok, Hengerik és Boronák, valamint ■almáén-féle gazdasági gépek és sss- kftaik. -A— elkészíttetnek. -36 Kiváló tisztelettel 2rlirsc!h.el Ed© és IBa.cJ^.r3LcIb.. Nyomatott Fischel F fí|£tulajd9ipnaiiál Ka^.Katiissánt 1894, 60. sz&m. Nagy-Kanizsa, 1894. julius 29-én. XXIII. évfolyam. faerkeMttaéf : i 7 1.1111 i OUop-ftl* kés. Id. iattaaadS a 1>P aa.ll.«i iWn voaatkoaé aatadaa köal«ai.nj ZÁLÁ Séra.otatiaa lavalak eaak iaaiart ktuk Ul fogadtatnak al. Siairitok mai MWataak viassm. Egye* szám ára: 10 krajcár. BiWMwHI) Viroíháa-épSlet : fbM Http "." kSayrkaraakaééaa. KLörrerrtsi árak : Egésa im II karaa* (6 frt — kr) Félém 6 karaaa (I trt — krJ Kagyitm I korosa (1 írt 40 kr.) Blrdatiaak jatkaywaa «iBÍttataak. A Nagy-Kanízsat- éa dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesület, az Ipar- és kereske- w-mu. .Tiíhn. ». \\ delmi bank, a Nagy-kanizsáiLsegélyegylet-szövetkeze( és a letenyei takarékpénztár, " . ./\' a „nagy-kanizsai malátagyár és serfőződe r. t." hivatalos közlönye. EiJBaaUsak .»Umíat a kMatóaafaí * Politikai és vegyes tartalmú lap. Megjelenik Xni;,yKaiiizaáii k<-tenkiiit kétszer vasárnap és csiltörtölcCaa, \' TMalkaaSk Ftackal PSRtn kSajre-ksreak odúiba iaUaaawk. A sajfö és anarchísmus. Nagy Kanizsa, julius 27. tárgyalja ^a-kamara, melyeket—a—francia kormány az anarchia megfékezése ellen manismtis alapján annak megszüntetés yégett itt-ott tanácsolnak, de végre is, tudományos felfogásra- nem mindenki képes s a hnmanismus is szóba jöhet, ha az anarchisták is hnmániisahhan fognak. gon dolkozni, de a meddig az anarchia oly let lekben nyilvánul) melyek mindén jó gon I dalkodásu embert megdöbbentenek — és megbotránkoztatnak, iddig az államkor mányok kötelessége mindent elkövetni az ily- bestiális gondolkodású emberek megfékezésére. __ KélségleTén, hogy az érzések elvaduIS-sábitn nem kis része van a francia és olasz sajtónak is; de talán legnagyobb része. Legelőbb a tekintély lerombolásán fáradoz-nak. Ezzel azután »z e|ső rés van ütve a a józan, mérsékelt gondolkozáson. — mely azokat a viszonyokat objektív szemmel iiél- nagyon könnyen egyáltalában a törvényes heljük meg, me*4 az anarchismusról ná-feRd iránti respektust öli megJ lünk még szó sincs^ s annyira nem fajul- Támad azután egyesek, osztályok, fele-tak nálunk még.a viszonyok, hogy félnünk kezetek ellen, s a tendentia szerint más és tfogyTi" socrahsfSk és ratfrkáif5trke~-tör» vények ellen minden lehetőt elkövetnek, az nagyon természetes, mert ök a köztársasági elvvel egybe nem férőnek tartják,, hotry a szabadság megvédése céljából a legféktelenebb szabadság ellen korlátozó törvényeket hozzanak. Ok a socialismusé* radikalismus hivei, a kik még abban is a ko/szgbadság megfiértését látják, — ha oly eszeveszett propaganda, ellen, — minő az —anarchiamus, a táraadalom védekezik.-S mivel ez esetben az államok kormányai képviselik a törvényes rendet, ennek tartása-érdekében kötelesek ama-/nk a társadalomi megóvását célzó intézke-déseket tenni Ugyhiszszük, hogy mi innen kell»no oltorjedésétöl. 1 ------- Tudományos szempontból lehet ezt az tmarcliísmust uly módon—tárgyalni,—hogy—Éppen azt a paragrufluát á ffancia k»-\' kihalják annak keletkezését, elterjedését, vételes törvénynek tar juk az egész törvény elfajulását odáig, a mint annak jelenségét; sarkpontjának, mely az izgatás megtoriá-jó iáő óta Francia- és Olaszországban ta- sál, megbüntetését javasolja, pasztaljuk, nagyon jó indulatból származ-l Nem szabád nrepngettat, hogy a SijtÓ [hatnák azok a tanácsok is, melyeket a hu-1Minden gazságra felhívni jogosult legyen; hogy minden tekintély szélrombolásának eszköze lehessen, hogy büntetlenül oko-z£fsr~76H65S0tr 3 legnagyobb—gaztettek-nek, s azután az ártatlanságban moshassa kezeit. A sajtó hatalom, ezt éppen a sájtó-munkásainak kellene legjobbacf tudniok, — éppen azért nem szabadna a közállapotok jogos kritikáján Ittl, hatalmával visszaélnie. A francia socialisükus éa radikális sajtónak éppéri az ottani viszonyok előidézésében, az állapotok elmérgesitésében nagy része van Ha egyéb nem, mutatná ezt Drürfiőnt" urnák BrQsselhe való szökése, — félti a bőrét, s joggal félti/ mert 0 u tn-tisemitismus leple alatt antirepublikánus és anarchikus tendentíákat terjeszt, s mivel neki maganak, a mint ezt viselt dolgai bizonyítják, kevés becsülete van, minden thís éfnBerTsem tarf becsületesnek. Az olyan sajló megfékezését, — mely a társaduimi osztályok megbontására tör, — önző célokat szolgál, s nem annyira a köz-mint a saját érdekét tartya frem előtt, — a minő Drumont-nak Libr*-perole-ja, mely -ifiás-név alatt szerepelnek a felforgató esz-mék alatt egyesülő csoportok. A „ZALA" Tárcája. A 300 spártai.\' — A „ZALA" aradat! tárcája. - rhfgy kedves barátom, a kend agyának megártott a kánikulai melegség. Hanem hát a bájos olvasók meg rögtön no-j kem adnak igazat, ba megmondom,bogy asszonyt is fogok szerepeltetni. j Az asszony és a iragedia olyan szoros Össze függésben vannak egymással, hogy mindenütt Mindig rajongtam a hősükért. Nem azokért a modern bősókért, akik bigonyos. a mA*Í1ltk"1 . , . ., nagyőri sporttal éa gurmanderiával vadásznak | A™: p«rdon «náskéni sksrtam mondani! felebarátjaik fülére éa orrára, hanem azokért, Annyira beleélödtem abba a korba m kor még akik egy-egy nagaaztos pillanatban leszámoltak I ? 300 ff41"!4\' Jb\'i» P°Jtotbl MÍvem«t [W"\' életőkkéí ia, hogy valamely közös szent ügynek ! b°F, el » K fÉ " ^yM ski mind-vagy eélnak szolgálatot tegyenek. "uUl»n bele-beletekmt irka flrkámb. és mar ir- " .,_■, ■ . , , , . .._u-Jáva teáz gondolataimnak. Mint ahogy neki lett Az ilyen faőttk tétté!UMUIUM InptlUálaak göö gpirt,| hős is. Nem ugyan" a m m.n ,11 n.M í.iinvilr blt.h. Mm .*v.u,v m ., , \' , , , , , TermoptkL tengerszorosban, banem az én lel- nekem, mert itt nem játszik közbe sem egy-egy arsnyf&rtös, vagy hoHöflirlös tejecske, sem áféle vtengervészes éjü" szem. Mert mihelyt ssszony is van a játékban (bocsássanak meg nekem mohamedánna barátaim!) mindjárt vége van én előttem minden zománcnak, —minden himpornak.- Azaz: bocsánst! csak vége volt. Most már nekem is kissé hátrább kell állani az agarakkal. Mondjuk caak röviden, minden körülményeaebb j jelegni" íveken át! Netn is tudom hamarjában": Indokolás nélkül, hogy én a hősökért rajongtam-jToj^a, hasonlítsam ezt * gvönyörüaéget ? Ez a rajongás Sekszpiri lángokat szitott agyam- Talán legjobban hasonlíthat e gyönyörűséghez ban. Föltettem msgsmban, bogy tragédiát csíná- a fiatal prókátor gyönyörűsége, mikor megksnja lak a 800 spártai bős világtörténelmileg is ra- az első zsíros pert, smiből (a legkedvezőbb zö-1 gyogó önfeláldozásából. i rülmények között) csak évek rnulvá lehet ki | Persze, azok a> nembájos olvssók, akik isme- gabalyodni, rik a 300 spártai\' hős történetét s tudják, bogy Ébren ésyájpmbMi lelkdkfssakaditlanpl a 300 mi az-a- tragédia eg-ygy.firllcn azt mondják erre,1 spártai -hőisel fbePlcozoW\'\' ■ kömben. Hej, én édes Istenem, ba visszagondolok arra j az arauyos korszakra, mikor én a 800 spártai ! hőstettét ki akartam készíteni tragédiának, — még mo«t is valami leírhatatlan boldogító öntudat dagasztja keblemet Oh ti normális sgyvelcjü tucat-emberek, ti nem tudjátok, mit tesz as: egy tragédiával ké- JLoouídáa, a bSa vezér, valóaágoa intim barátommá lett. Egész dialógusokst folytattunk egy-mással. Igen természetes, hogy Leonidás helyett is mindig én deklsmáitam. Hogy a helyzet komikumát egéez nagyságában bemutaaaam, ki kell jelentenem, bogy takarékpénztári könyvelő voltam. Azt talán mondanom is fölösleges, bogy prózai foglalkozásomat a leg-sekszpiribb kiosinyleasel vettem. Misdig ugy érestem, bogy bőrömben két halandó mozog. Egyik volt a törpe, a nyomoralt, a hitvány porszem: a könyvelő. A másik snagy, az eget ostromló, a kimagaaló óriás : a drámaíró. Hogy aa a két hatalmas ellentét megférhetett as én gysrló bőrömben, osak aaaak köazöahatő, bogy Ulrpeeége tudatában a könyvelő misdig nagy alázattal meglapult a drámaíró mellett. El aem képzelhetik kérem, hogy mennyi kellemetlenségem volt nekem mégis azzal a nyomorult könyvelővel. Egyszer a lököny vei Apozgatja a váltóköayvét. Az erei kidagadnak, a szemei vérben forognék. Belemarkol a a aj át becsei üstokéba s olyan tormán ordít felém, mintha ezt az egéez eiróga-tást nekem szánta volna, — Csöngöly nr, szerencsétlen szülött 1 Mit esinált ? — Most kérem? — Nem moét, hanem álkor ezt ide irta. Jöjjöa csak, "nézze meg 1 Oda siettem, beletekintettea a nagy könyvbe, elolvastam nt a tételt, melyre a főkönyvei Nagy-Kanizsa, vasárnap., Zala. 60. szám. ( 8 lap.) 1894. július hó 29-én a legheveseb kiíakadásokkal izgat minden ellen, nem lehet a szabadság megcsorbításának venni; erre nagy szükség van már azért az egész magyar sajtó á/Wj eredete s tolt osztrák pénzügyminiszternek péaa. \' .__. . sültek, a mely helyeslés a budapesti kereslet• merl megtéveszti a gondolkodj sokak- v ^ J%2mtalos iyilatkozatai- ban s alá ássa a törvényes rend fenlartá- ^ ü ^njoglakatík. Ezek a nyilatkozatodé sába vetett hitet. A sajtónak a közszabad-ság keretében nem lehet és nem wsabad kivételes helyzetet engedni. A nemzetiségi elégedetlenség is innen szívja legjobb táplálékát, infint azt a mi romén sajtónk izgatásaiból látjuk, melyek végre kormányunkat is arra fogják birni, hogy sz^ő alapnélküli izgatását, féktelen kifakadásail kivételes rendszabályokkal fékezze.meg. A nol nem lesz meg az ok, meg fog szűnni az az okozat is; éppen ezen af téren vezet a bö szabadság könnyen a fékleien szaba dosságra. várt ktilfínlaég vétkül minden fenntartás nél-\\*Un*kértéi illetéktelenségében és elvi halára kül való megerősítésben és- helyeslésben része- zatlan«ágában van. Az osztrák részről történt korábbi kötelességtualaastáa ez örőkaégwt asoabaa a mostani oastrák pénzügyminiszter korlátlan felt Usségben átvette. De sajuos, az ő részéről sem érdemleges ^összhangban vannak korábbi fafc-f történt semmi nagyobb dolog sem, — dacára as iésfi-ivlfkel; mely tilt sprint w fősúlyt ebtleg a fö nevéhez fölött nagy várakoziaokuak — a magyar bankigazgatóság teljes függetlenségére J magyar Silómmal szemben eítiMt szerzMéiee, át és (mállóságára kell fektetni. j osztrák kormány becsülete által garantirosoü kfte- ____! lezettség teljesítése végett. Magyarországnak ea- fco) A magyar földmürelé*-^ »* osztrák kö(elességmu!a«tUanak a költ-ügyi minisztérium reformtevé- *^ " ázsió költségei áiui köiuégveté-kenyaége. A/öldmieelésügyi minisztérium- tésében a magyar adófizetők, pénzével készpéoz-Itan erélyesen folynak \' az etöniunkálatok a [ben meg kell fizetnie. Ennél fogva a magyar mezei múnkások és a belföldi mezőgazdasági állam a valutarendezés ügyébaa-^aw/na hitel*-telepité* érdekém ét »\' jámdélrfétlh^okok j le» Közalsy az idő, mikar Magyawiwság magyar állam én a bank-Szabadalom Ha az osztrák-magyar batiknák wándékii üt fiímxd az "Ult- rák és a magyar kormánunyal felvermi a tárgyalásokat a oanJcszabaaatom megh<>s*záb-Utána tárgyában, akkor Kautz kormányzó-nalc és a bank fő- tanácsának előbb az ed- inlézményéneknagyobb mértékben teendő alkal j éiindea rendelkezésre átló estközzel, esetleg míu-mazása tárgyában. Több magyar jelzálogbankit energiával, amely ez esetben alkalmazható, késznek nyilatkozott -afnánszirozás átvételére, j«t » követelését Ausztrián érvényesíteni fogja, \' - * •__kell, hogy érvényesítse. Ha Asuztria valamely — ....-...... . ... — I w4| eszmével eddigi tradíciói azeriut miudig ké- Magyarország mint Arztria hitelezője. (=) Á ^valutarcndczésben leyftfiJlRlIft a magyar kormány — sőt még són jöu és a pénzügyi akeió egyéb kérdéseiben ia azokáa azerint hosszabb idővel elkcaík, ugy a balogatási és tétlenaégi politika e hagyomáuyo; ssu osztrák B5y5BflS££ hódolhat aíEIIg, amíg rz osztrák költségre megy. Aasztria további ha- többet ia, -- melyre az osztrák ÖS^nTrj^^ ^dwtk^5telesw^maljsztisa^ lött szerződés alapján vállalkozott, digi, egyátaián nem tárgyalható és elvileg1, Magyarországnak ma olyan aranykészlete van, djogadju#« javaslatoktól teljesen eltérő és ™1* \'"j^em 30 millió frttal halasa tul azt a pénzügytechnikai tekinteti** w lcevésbbé hiá-1:krótat> 8 m<^et » pénzügyminisztérium- nyos javaslatokat kellene kidolgozni. Hogy erre nézve a mostani . vezető személyeknél a a bank élén, és főtanácsában meyvan-e a személyes képesség, értelem és ha/hnulóság nak az államjegyck beváltására,- illetve sz arany éfték behozatalára készen kell tartania, A mai aranyázsiói, melynek költségeit az ál-lampapiroaok kama\'oztatáSáuál a magyar állam- — erről ma még nem leket végleges ittletet j n*k aanak idején- készpénzzel keH megfizetnie, mondani. A legfőbb gyakorlati magyar bank- egyéb pénzügytechnikai okákou kivfil fíileg . au-Szakférfiúk körében e1 tehétbségd SÉ \' ugy! nak a sajuátui való tényuck kell • tulajdonítani, { hiszik, ha az osztrák-magyar banknál a l e g-1 bogy az osztrák kormáuy az arany beszerzésnek f elsőbb vezetésben tel- j Magyarországgal szem,beu szerződésileg elvállalt / e s r t r változás — kötelezettedét igazolatlan módon nem teljesítette, t ff r* 4 "71 i k A úmrkkérdés Tit&gvitfttásá-i Ai osztrák kormány még mintegy 100 millió nak kezdetével a „Pester Cmresjmndenz" ál rfirtnyi aranybeMérzéááel tan hátralékban és ezen tal hónapokkal ezelőtt közölt tárgyilagos fej- kívül a valutarendezés érdekében teljesítenie tegetések, melyek Magyarország Mami érdé- kell azt a balaa/thatlaa kötelességet,, bogy az lük erélyes — figyelembevétele miatt flj nevezett szalinákst, melyek cg/ oszirák függő bank osztrák részvényes csoportjának különös adósságot képezuek, kttlföidöu kötött kölcsön ál-nemtetszése által lettek megtisztelve, időközben tal kiküszöbölje ~mds félhivatalos közegek és most utöhg a£ Az osztrák kormány e kettSs mtlasztási bünénsí bogy a még hiányzó aranyai a valntarendezéa száméra beszerezze, — Magyar ori\'ágnak milliókra menő kárt okoz az ázsió állal és a kamat* veszteség által is. A magyar állam tehát, ka ez a huza—vont politika még soká tart, éreényre fogja juttatni jogait mini Ausztria politikai ée pénzügyi hitelezője. T a rti g y. -Kegmvdr-\'- A Magyarországi Tanítók Országos Biaott* sága Debrecaea véroa katóaáaanak a <ta or«a. Tanasarkiái Hü rendezi biaoVságinak aiaghiváss Tolyiib ídel aagygyüté«<i Oobreczénbsn, r vtnn-káza dtizrirmébén lógja inaa\'ariaai, tuelvre agy as oraa. bizottság tagjait, mint a taailoegye-ü-letek (testületek) képviselőit, nemkülönben a tanférfiakat és tanö^ybariiokat ia ttastalafai meghívjuk. A gyű és időrendje a következő: 1. Augusztus 20-én, délután 6 órakor elöér-lekéslet. Irtvatnlia■ Bfltii - 1 hi* - fmitiiflffltilrna nfTwwii ■uiaj IUI iiniinnvnniii velem s föld. Ajuliau bulluttam a padlóin. 1 "tetkeket, akik a való értéker resllstnnsa helyett Mire felmosdattak, már az egész lakarékpénz-, a mult idők mohos sziklái között keresnek kín-tár ott állott, nem ugyan valami lekötelező rész- cseket A pénz emberei az ilyen szerencsétlen véttel, de mégis azzal a gondolattal: hogyan őrülteket sza:.alommal tekintik ugyan, sőt (hogy mentsenek meg eugem szerencsétlent? élhessenek) munkáikat meg is rendelik; de ilyen Képzeljék kérem, egy váltót Igy vezettem be: félkegyclmüséggel as egyszeregy örök igaz biro Kibocsátó: Leonidás. dalmában \'boldogulni nem lehet. JCIfogadó: Xerxes. Körülbelül ezt mondta el az igszgsló, termé- rorgato/Ephialtes. I szelesen nsgyon válaaztékos nyelvezettel, az én Érték: 800 spártsi. fentisztclt szamárságomat a íélkegyelmüségemet Hogy ebből milyen rengeteg kalamitás szár- szóvirágokba takargatva, mázott, bogy milyen kegyetlen ceremóniával jártj. Teh4, megVolUmtmentve. ■fföltflltcm magamban, hogy a hivatalban telje- éhnek a tévedésnek kiigazítása, — azzal nem • untatom sz olvasói.-—-------—— Az üdvösségnél valamivel bizonyosabban állott előttem; hogy a kezembe\'nyomnak egy pár sziz forint végkielégítést, azután pokolba kergetnek sen kivetem lejkemből a 300 spártait s csak otthon készitgetem hatalmas tragédiámat jelenei-ről-jelenetre, felvonásról-felvonásrs. a 300 spártai vitézemmel együtt. Végre magam\' Mir* harmadik felvonásnál voltam a vázlat-u beláttam, bogy Leonidás és Xerxes urak nem! készítésben, mikor a takarékpéuztarban megint igazgatósági tagok a csörgetegi takarékpénztárnál I T,l*ml O\'lob"á«ot kövaUem el-a igy azoknak a kedvéért semmi rizikót sem Nem birtam föltétélcmbez szigorúan ragaszkodni, vállalhat a részvénytársaság. Kgyegy pillanatra teljesen megfeledkeztem helv- A dolog azonban minden várakozásomon felttli setémről és belemerültem a gyönyörűen fejlődő simasággal folyt le. és kibontakozó tragédiába. . Egyik igazgatósági ülés slatt behívattak s az Egyik ilyen óvatlan pillanatban, mikor éppen igazgató igazán megható szép stilnsbán sdta Xerxes táborát aéztem a termopilci sziklákról: tudtomra azt, a^nit röviden és egyszerűen is nevemet hallom kiáltani. Eleinte azt hittem: megmondhatott volna, hogy éu egy igen jóravsló káprázat az egész. Ki ismerne engem a termo-becsületes embtr vagyok, de egyúttal nagy sza- -pileí sziklak között? Leouidás sz én intim bari-már is; mert hs szamár nem volnék, akkor tud- tom ott húzódott ugyan meg a szoros tövénél.-De ö nom kellene, ljpgy ezen a pályán csak a figyelem, cssk aem bolondult meg, hogy hozzám kiabáljon a gondosság teljes odaadásával mehetek valamire lés -\'■•—— Még agvaaar hallom nrvoniat, aztán algaayaas^— égési dörgedelmeim: __ — Csőngöly ur! Mennyi is az összeg ? Fölugrom. ■ As igazgató áll előliem. — Alszik, kérem ? Mennyi az összeg ? Homlokomhoz kapok. A képzelet és való ké* pei összekuszálódnak lelkemben. — Mennyi ? Eppeu 800 spártai, kérem. De aa tessék elárulni! Iszonya kacagásban tör ki as egész takarék* pénztár és éu meglehetős birka-ábrásattal állok. ott a kös 800 spártaival. Ezután a múltkorinál jóval ártatlanabb incidens alán az igazgató a hivatalos órák vége felé magához hívóit s-igy szólt hozzám egész baráti bisalmaaSággsI; —- Kedvea Csőngöly art ön nagyon józan ée becsületes fiatal ember; de az ön faja valami tücsök-bogár felével van tele — ügy veszem észre,% Fogadjoa nekem szotJia boldogulni* akar eseo a lliztvisflöi pátyinflfehizaaodjék\' meg. öéoek egy komoly nő kell, Iki Out képes lesz kijózanítani s a Termopilei szorostól a reális életbe visazavssetui\'. Megértett? Persze, bogy megértettem. . Az igaagatóuk felesegének volt agy buga, aki még leáiiy-volt ugyan, de nekem caaknem édes anyám lenetett volns. Előttem állott az okos, ko-moly nő, ki majd engemet a Termopilci Szorostól visszavezet sz élet realia ketrecébe A_ legdrámaibb elszántsággal mentem haza , Elővettem a 300 spártai hőit, tragédiám gyü- Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 60. szám. (S. lap.) 1894, julius hó 2*-én Augusztus 81 én, reggel 8 órakor nagygyűlés. A nagygyűlés lárgyái: 1, Elnöki megnyitó. Titkári jelentés a lefolyt érről.__ 3. A népoktatási törvény revíziójára vonatkosé javaslatok. Előadó: Saab* Bu,áth Lásiló, (BndapenÜ 4 Aa ismétlő oktatás oraxágoe szervezése. Előadó: Máday Mátyás (Arad). & A nyugdíjjárulékok kiaaabáaánál tapasztalt sérelmek. Előadó: Somlyay Jóasel(Budapest.) 6. Aa állami tanítók fizetésének rendezése. (Előadóról aa elnökség gondoskodik.)_* H I R E K. az ígaz- 1. Az orsa. bisottság kiegészítőié, gatólsnács és tisztikar újjáalakítása. 8. Indítványok. — a alól való felmentése. Indítványozó: Somlyay József. — b] A tanítóegyesületek lésztvéisle a millenntmi kiállításon. Indítványozó: Nagy László — A kultnasnslulssier • ksresgprl ■sásnál Balaton-Füredről jelentik, bogy Eötvös Lóránd báró közoktatásügyi miniszter, ki, nőtestvérének, Inkeynének látogatására Balaion-Ftiredre érkezeit, — meglátogatta Vassary Kolos bereegprimáai, kivel hossssbban konferá\'i. A hercegprímás, a miniüler tissteletére díszebédet adóit, a mélyre hivatalosak voltak Fehér Ipoly töapái. Csemegi Károly nyög. kúriai tanácselnök, Lávsr miniszteri tanáesos, Frsncsics Norbert, Ugrón Akoe képviselők, flelt Antal esztergomi polgármester. Eótvös Lóránd oáró az esti hajóval elutazott. * * — A sseatlrrsaereaáisk társkáiákél. A SlgyklMzáái társbáshan a Kövatkesó váliozá- aok álllak be. Weber Vince másodbázfőoök Csák . p .. tornyára neveztetett ki házfönökké és plébános A tanítóságnak fz útadó helyettesnek, helyébe vicariuasa Minőnk Mel-cbiád, ennek helyére kísksnissai hitoktatóvá Hanti Henrik, Felső-Segesdre pedig Btutüet Rafael az újoncok mesterévé a ennek helyére hely 7 c- A* Qrsrtgos bisoitaág hivatalos koslőnye. b«li hiloktaióvá Soi^liíván péce-azígetkülvá-(Javaslat az igazgaiólanáca réezéről.) - A gyü- toá Mg4dlslkész helyestetett át , lésen netán tárgyalni kwáat egyéb indítványok - Ki nevesé*. Dr. Dettinyi árpád, nagy-aa elnökségnél a gyűlést megelőzőleg legalább kanimi gyakorló ügyvéd a keenhelyi járásbiró-egy héttel írásban hwyujtaadófc Hasonlóképen „Krrtvá neveztetett ki. Sratulálunk. * » ké^ük, higy pontokba foglalt |a-| _ A ..PnlgArl-Egyief-\'váro.unk nem iürdőső közönségének egyedüli árnyékos helye naponkint igen látogatott. Szórakozásról is gon-gondoskodva van; a tekepályáa kívül, most már a lawn tennis ia napirendre karüli, da még aem tudott magának elegendő bicéket aieresni, ellenben ss orosz tekepályán igen kedélyesen mulb* tozoak az esti órákban hölgyeialt. — Ovédák nsegujitáxa. A nagykanizsai ,Kisdednévelő-Egyesület* ovódái atytuazrus 1-én Isméi megnyittatnak. Dijiasatee sasgésysyawss" kék hiteles saegényáégi bizonyítvány előuiu\'atáaa mellett Bdtorfi Lajos egyesüetí litknr glt^L vétetnek föl. — Alhelyesé*. Dr. Ftltki Lajoe szombat* helyi albiró raját kérelmére a eOmegi járáabíró-aágnos helyezte telt át baáta\'ó miaöaégbeii vaslataikst — előleges kinyomatás végeit aa elnökségnek Isgalább egy héttel előbb békül-deai szíveskedjenek. Tiszteiénél hívjuk lel a hasai össses tanítóegyesületeket, bogy ss országos bizottság e gyűlésén magukat képviseltetni s képviselőikei meg. bízó levéllel ellátni szíveskedjenek. As ülésén résstvsvő bizottsági tagokat, egyesületi [testületi( képviselőket és h érdeklődő kartáraakat felkér* jük, -szíveskedjenek-----bezárólag augusztus 3-ig — a bizottság alúlírt alelnökénél) 1. ker., Faros major-ntea 31. ssj jelentkezni, s egyúttal érteikről: ,, azoa lartózkodáshelyOk, j iző napokban postájokat . siteai a kővetkezők 1. Hol van jelenlei ^ gyttléai aaöl kapják 1 2. A varat mely vonalát hassoálják Debre* esetbe és visaaa f (Ai elnökség gondoskodni t<>g kadvesnaényss varatl jegyekről^ 3. A Debreczenben időzés slatt vendéglőben vagy msgánházná) óbajianak-e szállási éa {hálást? (Mérsékelt ára lakásról és ellátásról a Debreczenben működő fogsdó bizottság gondoskodik.) Budapester, 1894 juliua 20-án. V As fgargaió-tanács nevében:.^ StoM JBügtt DM6 l. k. \'Smlyaf Jtituj r. 1tr ss sras. bútttrf/ titkára, aa ara*, hintuig aUnilu. ayörü fundamentumát Elkezdtem merengeni hamleti hangulattal. -Minden, minden csak álom hát az ég alatt. A mait djcsóségef a bösi erény, sz önfeláldozás, a halhatatlanság tölgybabéra mind, mind csak abrak hát amit fölfal áz* élst örök materialis-muaa I... Isten veled szép álom I Isten veled Leooidás, nemes barátom, kivel annyi, boldog költői órát éltem át a csendes msgáoy ábráados világában. Isten veletek hőseim 1 Elhnllsni hív engem is a reális élet! Asszony után megyek Meggyújtottam a nagy balom papirt éa a 300 spártai hös olt bamvadt el, ftiltámasZIbstlauul... Föláldoztam őket egytől egyig egy asz szonyért... Elkezdtem udvarolni az igazgató sógornőjének. Elkezd.em össze-visszabeszélni minden tücsköt* bogára\', amivel csak be lehet bálózni egy fur fangós\'fiúnak a mamáját És igazgatóék konstatálták, hogy nem is hitték: mennyi szellem lakik éa bennem. Hisz képes volnék bármily nsgy társaságot elmulattatni... Két hónap óta pedig teljeeen reeonstruált em ber vagyok. Hs regig megyek sz utcáa, olyan tisztelettel köszöntenek sz emberek, mintba esakagyan megírtam volna a 300 spártai bős tragédiáját Pedig hát as a tragédia soha sem készül el f én azonban a takarékpénztári direktor sógora vsgyok. ^ ___-I Haladunk. A surárnt egyik látványossága niucs többé. A mindenkinek szemébe ötlö Lovák-fél* düledező dasakakaritét lebontatott helyébe téglakerítés emeltetik. — A C*e»geri-utca a Fürdő-utcától kezdve a vásott sorompóig csatoroásiaiik. — KI neves éa Brückler István nagykaaizaai ügyvédjelöltet a pécsi kir.jtélőtábla elnöke a pé esikirriábláho* dyaajoggyakoínokkáneveztek! — Tftsek Zslamfiiyébtn A tartós szá razaág megszólaltatta a vörös kakast megyéuk ben. E hó 24-én BettemyS községben volt óriási tűz vés<, mely 23 lakbssal, sok melléképületet s nagy mennyiségű takarmányt pusztított ei. Gelse Szige■ len és Rád-on e bó 26-án éjjel rsgy szélvihar mellett ütött ki n tűr, néhány iaktiant hamva-s lotl e\'. Fityeházán 27-én hajnalban pusztiloti I bősz elem, n e ynek 12 épület, sok gabon. é> takarmány lett áldoaata. — A paota éa távlrétlastl laalelyam A pécsi m. kir. posta- és távírda igazgatóságtól a nagy-kanizsai m. királyi posta- és lávirdahi yatalhoz a kővetkező rendelet érkezett: „Folyó bó 18-án keh bamm\'ó számú rendeletem kapcsán utasítom a kir. hivaia\'t, bogy az olt megjelenő lapoknak legközelebbi számában díjmentesen (étesse kö/.zé, — .hogy a posta és távirdá gyakornokjelölli állásokra a Nagy-Kanizsán éa Szegazárdon tartandó p. éa t. ségédiiszti lanfo* lyambao való jeieatkezéare kiír* pályául folyó hó végével, illetve aa utóbbira a jövő hó 10 ével leiár, minek folytán a pályázni szándékozók kérvényeiket a fent kiiett határidőig a közszolgálatban nem Állók az illetékes polgármester^ illejötég főszolgabíró utján annál ia inkább sd ják be, mert a később beérkezett kérvényekel ügyelembp nem vehetem. A ségédiíszii tanfolyami a váló felvétel iránt beadaodó kérvén) ben megemlítendő ás ia, bogy a folyamodó Nagy. Kanizsán vagy S/égszárdon akar|a*e a tanlolya mot hallgatni. Pécseit, 1894, juliua bó 26 án. 0 p r i a. — Biahsné B lűrrdru Somogyi Károly kitűnően szervezelt s/intirsulata folyton emelkedő pário\'á-ssi működik. Legutóbb Blabá né ia föllépett a társulatnál, melyről tudósítónk esetet irja.i-Ma a szia házban aa Egy nő, a ki az ablakon kiugrikésiniü,színmüvet adták Blshsné fellépésével. A dívát a zsúfoltságig telt ház határ-laiaa le\'ktsadéssel logidta. Két pompás csokrot (nyújtottak fel neki. A közönség kitüataiie még Kalmár Piroskái, Dasséry Gyalát és Kaasay Károlyt Blaba Lujis aasaony b.-füredi fallép-lének tiszteletdíját, UO frtot, elkftldfe Febir Ipoly pannonbaimi föapátaak a balatoni kultúregyesület eaéljaira. A I Ifllmnli ■ hhsalslsll |jas ■skg/llkss Hahót kösaégb— — mint nekünk írják — juliua 2é-éa a kösaéabsi ktaU fekvő cserjésben agy oaslásaak iadu ö gyermek-holttestei találtak a a nyomosán aat derítette ki, hogy a fiúgyermek agy Kis Jalta nevű odsvaló őrült leányé, a ki csak pár év* stabaáoll ki m budapesti őrültek házából, honnét aaárt kanaá tották el, meri aem tudták magfitetsú a tartási dijai. A szerencsétlen őrült viselie\'etl négyhónapos kis babája iránt, agéazaa annak élt s órákon át caókolgatia, ölelgette. Ezelőtt pár nappal azonban ujoól kitirt -rajta as őrültség és a mint aavari beszédéből aajkssa lehelj egy elborult pillanatában • csecsemőt kát lábánál t\'igva megragadta a addig verte a falhoz, míg meg nem hal t Aa\' áa a Cserjésben el-isia, hoanét a viasgálo Mró MHWŰi B í Mt> jelentés alapján. A aasrsaoaéilsa (áayi latartós-latták ugyan, de orvosi vizsgálat alán valóssi-színöleg újból aa őrültek házába lógják szállítási* A esl|áaylelspltéa Bijoay Iatesló, Kanágota kösaég jegyaÖ|e már régóta laglalbe stk a ezigáttyteleplWf ügyivel as talpraasett javaslatai a belügyminiszternek is (altüatek. agy* annyira, hogy a miniszter a kaatgoaí jegyzőt bízta meg, hogy a czigánylelepilésről törvény-jsvsslaíot készitaes. Bajcsy • ár el is kénsMalta sst a javaslatot, mely a mínlsiler tetszésével találkozolt, A javas-atbaa a teJepilésl kísérletek felügyelőségének székhelyéül Szeged van kije\'jUve, Ha a javas at^t ksllő időben sikerül törvény* erőre emelni, -ea-as m hivatal Siagidan már 1MB január elsején megalakul, és nem lehetetlen, bogy aiilieoeumra isslíditatl kóbor cigáuyolttt matatunk be. Saeged kéiségtelenüi szívesen ad bolyét sz olyao kuliurmisszíónak, a milyen a kó-bor cigányok meglelepitése lenne, és érdaklö* déaael vSrja a lörvénybasást láléttlUir, aaaty abbén a nagyjelentőségű ügyben, agy látszik, már as öasrel magboaaiik. á ranatska Yalasii idegen aAt#, él közöl háztartásban özvegy Haláss Jáso^kapae-váTt^BTWTísbfe sorira laton tlzeebaroa tvsa fia. Mostohánál is moaiohább a flu iraat as as degen nő. Még aa édea atyját iaelidégenítette tőle. E\'veasetl egy zsebóra a aáaaál és a mostoha egyenesin ás ártatlan gyarowkn fogta. As apja nem is sokat vallatta a lat, banem gtusba kötötte és véresra verte A szegény gyerek, eaak-fiogy meneküljön, aat a mesét gondolta kí kín-lábsn, hogy aí órát égy Csatornába BjtőtW 4 As apja rógtön oda vilta öt és beküldte a osa-lornába, bogy az órát hoaaa elő A flu aem mert elojnuul meri sa Ara aem volt ott, - aohaaam hr rejtett oda semmit éa a télalemlői, a veréstől és a catorna gőzétől elalélt. Egy ideig eaak várta Ci ss apja, asután, mini aki jól végezte dolgát, Itttyöréssvé hasa ment Éjfélkor találták meg aa sssmé\'stlsn gyermeket a rendőrök. Teste merev volt, ajka szedér|es. Hosszas éleastés után —■ igy írja levelezőnk — végre magához tért éa el-mondta szomorú történetét apjáról és mostoháról. M nsr tartat kaaavakkam. á Zs a-egsrsseglől 4 kilówétaruyire eső Besaenyö községben gyúlt ki egy gibouakaaal s rövid tia péro alatt lángban ailoit a község fala A helységnek uincsenek hatjai és víztartói s mire a zalaeger-saegi i űzöl\'ók odaértek, már eaak a flaogő gerendákat oltoga\'batlák, A károsait gazdák száma negyven. A házakban, gazdásági épületek ben, takarmányban éa lábas jóaaágban történt kár pediK mintegy 20.000 írtra tehető. Aa Ailasml lamltél AllAnok beiéi* léae. Az állami taaito^lláaokat eddig a nyilvános pályázat mellöaéiAkltóilötték Se. A maisa-tériuuirah mindig százával beverlek a kinevezésre váró taaiiók folyamodványai, de álláshoz csak aaok jut hatlak, a kiket a minisztériumnál egy-egy belulyáane ember ajánlott, a többi folyamodók pedig várhattak " bizonytalanságban, míg végre ia türelmüket vesztve, viszakérték folyamodványaikat, bogy másleié nézzenek állá* ntáo. Most eanek a gyakorlatnak vége a«aka4 A kultuszminiszter ugyanis elreadaie, hogy ezután lfiüC. jamár t!.® kezdve — a megüresedő állami laaiioi-állásokra nyiváno* pályázakH bír deswnek a a betöliéa atáa a ftaysíeashe msi jött Wiastedványokat ás Ülstöinek u Nagy-Kknim, vasárnap. Zala. 60. szám. (4. láp.) 1894. julhis hó ií-én — A aMIIekl jegystkérdfe. Siótokon, ■int indexi (ónk írja, a oép nagyon al van kéteredve a fBsaelgabiró ellen a jegyzőválaastáa miatt. Mert a nép ia, a tőasolgabiró i* mkat akar a legyzöi isékbe ültetni, A nép többség akaratára, a foaaolgabiró pedig törvénye* jogaira hivatkozik. Már két iaben tolt vá\'aaztás, de aaéri Siótoknak még mindig nincs jegyzője A tőaiolgabiró miad a két valasztás alkalmából a ■tg* jelöltjét erőszakolta többségre egy idegen jaiMttei tteatkea a a aép jelóli)ét figyelembe eem Tette. A aép miad a kétezer óráit emelt a r akut át eilen t felfolyamodott el encraz alt* pá m hivralhos. A fellebbeaée most ven elintéaée alatt. Siófokon nagy érdeklődés**! várják az al-iepU döáTWt, mfff — Ka a löHölgáMró BP jártaát aaaakczioaálja — esetleg aajaálatoe eseményekre veaethet — Syeraekgyarapltás aUluterl rsaésithra A bonodsvtgyei Mihályi" kósség abbén aa étben ia elkéazitetté a tankötelesekről eaoló ktma\'aiést ás azt fftitarjeeaiette a kóaok-UHéitttfi nnBimtcriíli. A iiiipmW iionh >n aa* volt aegelégedve a kimaiaiásaal éa azt viHzaa\'aaitntia, *>on oknél fogva, mert Mályi községben olym kavée a gyerek, hogy a tau-kütalijeak ttáaa ne* éh el még a törvénye\' miniaaant aea. A legérdekesebb most mar a itnlnj^tmn »., ka»y a miniszter visszautasító baJtroaatában ntaáttja Borvodwagye ali-pánjnt, hogy ,i gyermekek aaáaáaak emelése cellából feieloeaég terhe tseiiett teeye meg a a*0k*éaesnek látasó intézkedéseket.* Ezt a szuoru mini-ateri rendeletet Borsod megye legutóbbi közlgaxgatáai "bizottsági ülésén- sajo* d-rültség közt tárgyalták 4a ■Ibestartáa végett kiadták aa alispánnak. — Mvéaytslll. Kisbéren egy hat éve* kis íletnjka, mint aat nagyobb ksssatsoktól látta. légügyi tekintetben pádig a tultömöttaég\' azok már kijózanodnak a szép álmokból, t böl-miatt. cselkednek. — Saját szemeimmel láttam hozzánk közelben Lord Byron azonban lázadásbaa élt aaját lá-levő uraságnál a szegény kanáss csúfos kuny-jzadó sorával, reform és lázadás volt azért By-hóját. A lakhely áll coapán egy szobából, melynek ron jelszava, lázadás a közvélemény, lázadás tériiagyaágs 8*=dŰ négyszög méter. Ebben la- protes\'antiamtta, az ortodozta^ láaadáa az osa-kik a család, apa, anya és 3 gyermek. Ézkony-1 tályuraloa, é* reform aa irodalmi azabályok, a héjuk, éléskamrájuk, éa mindenük I társadalmi előítéletek, a főrangú societé illem Ilyen nemtelen és az emberi méltóságot le-I tana, kicsapongásai, s romlott erkölcsök ellen, alázó szomorú állapotokat Iáikat aa ember e ahol osak látását minden! S e reform ás lása haladó korban. A másik belyen meg ely sötét dás remekműve Don Jüan; Eszet hadai izsat éa nedves a szegények lakása, a hol aaintén töh- kora előítéleteinek, erkölcseinek. — Don Jaanja ben laknak együtt, hogy őszi esős időben göd- j megtámadja as álszenteakedést a maga irja róla: rőt kell nekik ásni egyik sarkáti a laksxobának i „Lnasauskán, majd annak Ismerik el Don Joan-t (annak csúfolják igazáé 11) hogy a fettakadó I a mi: nem bűn dicsőítésének, hanem a mai tár-viz oda egyesüljön; Miden aa ily arak atatáa-aadalewi véibei ellen intézett *atyrssak * EsBy-olvasnak-aa anarchia és sooiáliamua különféle ron, aki harcot iaent kora \'előítéleteinek, társa-és magam azt mondom: undort gerjesztő és ha- dalma vétkeinek, komolyan ts érette hivatását, tárj nem Ismerő különbféle kifolyásairól, nagyot\'a Ingta fel feladatát. .Mily gyümölcsöt aratank néanek, és egész felindulással mondjak: hatftl a gaz foiére I Ugv* hiszem minden józan éa tiaateaaégee pol gonosz kegyetlenségeit, de esael segítve a bajon még nincs. Szerény néatiem szerint egyesek ugy mint \'államok egyésfilienek de nem bos<ura és visaaa-torlásra hatalmi uton, haaem Jéatu oMdija sae-rint: a felebaráti szeretet utján. Gondoskodni ■eddö létünkről ? Érzékeink korlátoltak, estünk gyarló, aa élet rövid, — *a igazság oly gyöngy ■ely a mélységet szereti éa minden dolgot a gár elitéli az antrrhiaiák_hatari_Mm UJttfliá szakis hamia mérlegén mérnek mag; a kósvéle keli minden emberről; ■ankát éa keresetet adni ne kik, hogy a nyomor és ínség, lenézés, s a t. ne keserítse szegény embertársaink nagy töme gát Szóval tiszteljük aa emberben aa emberit Ne forduljon elő olyan eset sehol, hogy a serlések lakhelye tisztességesebb legyen mint szegény cselédé. Ha a hatóságok szigorúan ás lelkiismeretesen utánna fognak nézni éa nem tö- mény mindenháló hatalom, taely homályos fátyollal borí\'ja el a földet, mig a helyes ea helytelen véletlenné válik és as emberek elsáppad-nnk attól vslé félelmükben, nehogy saját ítéleteik napfényre jöjjenek, szabad gondolataik bűnökké legyenek és nehogy a fCldSri nagyon sok _ ________rik meg az ily ázsiai állapot ikat: as emberek zsiványoeillt jétsanit egy nálánál kisebb—barát- neineslelktteéga áldást fog kárai etép-éa-hnmanus bőjével. Mikor aztán a statárium végzett, a kit dalikvasset bevitte egy lakatlan szolba s ott hurkot akasztott a ayalába, ráslli\'ot\'a egy aaá-molyrt, melyet alóla kirántván, annak rendje és módja szerint felkötötte. A kékülui kezdő kis gMeaitm íj >#rtJsuüi ana—aeiM—foHtnive* szabadította ki vesaedélnes helyidéből, a osak hosszas fáradotás után leheléii éle\'re kelteni. — ArilUk agyas** kélt, Oaizebarii-kostak á taposván kórházban s letteaedéMl be-izéltek egymásnak, kin a mags rögeszméjére. Aa agyik egy aaataloaaegéd volt, ki a menyem azonyi után őrült aeg, a másik egy irnok, ki lolytoa álláskeresőben utazott. Végre után iMeokasaédtek a- összemérték \' aa öklüket As irnok volt aa eröaebb, mert ugy találta falhoz vágni aa aaate\'oat, hogy az kitörte a nyakát. Aatta bambán odaállt a véré* áldozal elé a buta eg;>g)4aág|el kérdette as ápoloktól:— Ugyan mi lelte est a szegény embert? , . működésűkre Nem lesz az a nagy halandóság, leaa pirog pozsgás egeizegea kinéaésü népünk j a mely nek arcz&ról\'leolvashatjuk a megelégedés jeleit Hála istennek vaansk ehea kívántató közegeink Van megyei főorvoeunk, vannak járásorvosaink kömrvosalnk, és hisszük; hogy teljea erejük-ll böl azon vaaaak, hogy népűnk a régi ősökhöz méltóiig edzett és egészaégea legyen. Hogy pedig az ige leltté lehessen, nem lógják elírnia jentemntett aaz emberi méltóaá-got lealázó egészségtelen lakisok felhaesnálásái, mert egészségügyünk mibenléte nagyrészben aa ő buzgalmuktól függ. Tűrje, 1894. julius 23. « sdi* * i . * _ Daki^sÉHaA^AMaCL— " \' jsySr •\'•winwnR. CSARNOK A közönség köréböl-A cselédlakások. idalomtörtén tlj ---Jelesebb kutlök nyomán,--- IrtaBabosa Léssió (11-dik folytatás) \' raja Byron azonban rá ia szolgált arra a diosöségre, A törvény szigorúan elrendeli aa egészségügyre! melylyel haaáje elhalmozta\'; a borostyán, mely. vonatkozó minden lehető óvintézkedést, de aaj-1 Byron halántékát ékesíti méltóbbakra nem száll j kalomszerüség, nem mint valódi vagy leheteé--kell kijelenteni, hogy némely hatóin-1 hatott, — a déli égalj eaolgiltatta Siekhea is a gee létei, hanem mint olvas valami, a minek a legyen a világosság. Byron költéaaeie nem ia aHektálás, hősei sem képzett alakok, akik nem tesznek *eaait s nem képesek semmire, élnek éa mozognák, bár tele fájdalommal,: de a költő hiea bennük, agy a miat ö bisik magábaa, s azok ki i* állják a a sarai a nem hátrálnak, meghatnak as e*amé kért, mint Byron meghalt a görög szabadságért. Garlylo nem ozdja a leifogast *, Bora*"--rólt Irt -remek tanai aányábu, a költő állal követendő elveket: — .Légy Őszinte, hogy higyjentk neked. Hi valaki igaz komolysággal adja elő gondolatait, — érzelmeit, saját szivének valódi ál lapot ját — kénytelenek, de akarták ia öt meghallgatni, ka azok komo tysk, íteilnték, vtsztnmgöt keltenek baaatak* Carlyle azonban ugylatatik a aaiaor mértékbea e tekintetben nagyon szigorúan veszi, mert ai dón aa affektatióroj beesél, telkiált; „Még nagy költők se mindig mentek a bCtatC1. aót a aagl-áigba, annak Tjísönyoe nemebeu é* t*Ma r»ts-desen belé vau oltva. A talaó törekvés a kiválóság után gyakran megtlégsük a aikar árnyékával, aki nagyon tökéletes akar lenni, éppen gyakran, eaért tökéletlenné\' válik. Carlyle iit«p> pen példát állit fel Byronban a leihozza ellene: „hogy aem volt közönséget ember, de ha költé-aaetét e laempoatból tekintjük, éppen aea focink hibátlannak találni, általáaoaaágbaB kiaond haljak, hogy az aem őaaiale, ö aea aa lateni forrásból üdít föl minket, hanem csak közönsé-gaa folyóvízzel kínai, mely első pillanatra. kel limesen bai iattakre, de osakhamar viauateiáxik a undort aaű\'. „Heroldjai, (iiaurjai valódi emberek ? értjük költőileg valók éa érthetők T" L „Jeliemel, eöt magának a költőnek ia jelleme, — mely többé-kevéebé visszatükröződik azokban, nem ugy tűnnek-e fal, mint csak bizonyos al- gok réaaérőj nem ellenőriztetik az kellő azigoru tárni. Például mely községekben vizsgáltatnak meg a lakhelyek ? Talán sehol I Padig ezt kellene eltősorban tenni; mert a piszkos, nedves ée nallftirtlan lakások képezik a főkulforrását a tzegény aép egéaittgteleneégenek Hány uradaloasoai megvan még ma ia a 19. század felé, aa az embertelén elbánáa a uegéoy cselédséggel izemben t hogy egy szobába 1—8 családot ia beaoriiaaak I í Elszomorodik a nemesen gondolkozó stiv, midőn ily* lakáéba véletlenül be talál pillantani I Egyik sápadtabb mint a másik, folyton zaj éa lárma; különösen ha egy kiaaé hosszura talált nőni aa aa asszonyok nyelve 1 MafbotrAakoatató pedig főleg erkölcsi tekin létben. Jól tadjak, hogy sokszor megfeledkezik az ilyes nép magáról, (tisztelet kivételnek) éa a legmegbotránk oztatóbb tetteket viszi néha tárgyakat, e ugyanaz a meleg tarka bübájós természet lólött kellene állani ?" színezés, mely a Heroldon végig ömlik teszi a „Bizonyára aaok a viharos küzdelmek, kitörd Gyaurt ábydosi arát, a kaloz-t Lara-t l\'y bá- hősködés, emberleletlí megveléa ég képaelgO két-jósokká és izéppé. Aa alaö költeményeibea fel- ségbeesés, annyi komorsággal, fogoaikorgatáaaal tűaö tervszerűtlenaég ezekbea már alig talál- éa fojtogató humorral inkább egy kisszerű tra--hatéj- e -nem eaudáihaté ka fryren -neve a kUlte- gediában isereplö sunéas klabilálábos, mint aa teményai helyesebben költfii elbeszélései, ver élet súlya alatt nyögő ember szenvedéséhez hasés besiélyei következtében Shákespere neve sonlit." a tán lön emlegetve. Talán Don Jaáa különösen végső réazletelben Byron költészetét itt van helyén érdeme eae- köaeliti meg a költői őszinteség fogalmát, — as riat méltányolni; s azt a mennyire gyönge erőnk egyetlen munka, a melyben bizonyos mértékben engedi, meg ia leaaazűk. _ olyannak rajzolta magát, D^nt a minő, a annyira Byron azon idejébe eaett a koraik, midőn aa o*Ung tárgyán, hogy píllai^bkra megteUdkoiia események lohimotaa fejlődlek i majdnem min- önmagáról. Sióval uyroa n*n egyébként oly nap egy-egy fonioeabb esemény kötötte le atlhatalmaa darabjaiban van valami szinéssies, — érdeklődést — az ujabb angol knlTSÍ nem isi hamia tel let eit.De Byron gyűlölte a leitetéat, hiaa-voltak e szerencsés helyzetbe, nem csuda, bogy eaűk a szívesen bizonyítjuk sőt szavakkal való-Longlellowot kivéve majd mind valláai éa fi | aácoa háborút indított (lliaeT* iózo&ái tárgyakhoz fordultak; Igy Carlyle. Byron—Shelley idejében az agg Európa láng-1 Uyroa azonban bár Macaulay is dobitel kölié-V éghez a gyermekek aaemeláttára ia. Kárhozandó Iban állott; szabadság, egyenlőség, testvériség — szete valódisága fölött, elismeri, hogy hója aea ezen együttlakás ugy erkölcsi, mint egéstség-1 hangzott át a népek tömegén, a a trónok esése, voll tettetett. Már, hogy oly érzékeny kedelyl ügyi\' wklntelben. v^j^ császárok bukáat, s országok alakultai enyészte!ember, oly boldogtalan a szerelmekkel; ntasz Erköloi tekintetben s megszámlálhatatlan sok lelrázta a sivfö kedélyeket, éa azért e kor kftl-1 péntviaionyaival, szerencsétlen házasságával, — aegboiránkosiató dolgok dkövetéaa aiatt, egész- tói lázban égnek, mig aaok, akik atáaoa jönnek, I mily poklot hordhatott - könnyen ttiketö, Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 60. szám. Í5. lap.) boyy így "jjy nagy fajdalom, mily erga s Igt/ljtnnu tménetmi fostak; ink a & a b kszétt «h« % a. é_____ fl____ . I m . # ■ I -----i 4 * m t ■ ■ lkl«aL m 1U.I1L.. - í_ kőzik. Knltur-egyletek, olrasóUrtk. « általáhaa a. nép ja-j vára mnnkálkadó társadalmi ia hatósági személyek\' tarjait-Mik a nép Tűzött a kaasSas vállalatot. hangokat adoil, azt éppen _ Byron kö leményei maguk mulatják éa bizonyítják Boldofaianaága tan ha nem ia volt oly nagy, mint. a mennyit jniitutoif, — de szenvedéséi nagyon éa mélyek voltak a ez éraéaaket nem affeotatió szülle, Taimrellenkesö véleményben van a Childe Hs-roldjat felhozva, elismeri, „hogy a ki beszélt, I ifibb von, naim Író : ember volt Tagadásai da- f cara jól érezték, bogy a aaerzó egyet leaz személyeivel, teliamwték a kéjea ifjú nemes- . . ri., |i Aj hlbtó vé„,l9^j ben, ki szülőföldéről menekült a a déré vitte - ^ a -0,a- pl Miyoennagyo veg/es;ei. 1894 julius M 29-én HIRDETÉSEK. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK Járíiililrósitglioz leérkezett ítéletek. Gőzmalom-eladás! . ,,aaa dl Egy igen jó karban levő 119 STg ózmalo m 5J Zairo\'áa vétségével terheli Bibics öyn\'a elleni :l Hamis eskü büntette injait vádolt Z-iidoricej 3 pár köre 12 lóerejű gözmoz Hami+eskü büntette miau vádolt Knánaz vortb CZégtöl, - 8gy 3\'|j IÓ8rejO amit látott, érzett. Mily költői fictió ér tel a valód, érzéssel ? Válóban i\'t .minden zzó*h azéin , bQnQ. a táblától helybenhagyó aaaasZtt ,... . „„,,.,..: Z^^r és cséplőgép iutá- eröstttM edzik mag, és ezek viszik . mint a ki- Bif4j tkmré BÍitkMItig ág C9ajás véiségévd próbált je.em a megcélozott akarat embereit yAdo|| ö,anfeld Terél éa Mitgner Min:. eUeni . cae ekvéi-ükben, hősök aaok. lm démoniak i>, éa ha |)QaU a lftblá,ól be|ybenharyó végzésééi. Irtnsnltryr-rr öketi teamek éa nem almadozuak M.y.rli ,f!VJÓz<efnek - GdldWn testvérek a tesznek, mint ojr-took, kiket nemes ambitiójuk >|U||. • a t:ihlátói megváltoztató végzéssel. Wtkáaa ke>erüaégbe kergetett. - \' Szi(l(.|)icg Mibalynak - Szklepics Lfiriuez st, O t a gyaur, a kalóz, Abydo<znra, hogy többét e|le||i örök5.ö()ési pere a táblától helybenhagyd na idézzünk. A költő szenvedéseit a annak árát Byron mily jól Ismertéi mutatjuk azok\'a soruk,—miket—minek azen\'etfi^- iiélettel Beke (Priinicz) Annának Prlmlcz István elle ni törvényes osztályrész iránti pere a tawttfr . . . Csak fUit a dicsőség, költő. Lesz mindig, mert a tömjén füstje drága Dalt, vtnet, árnszt a Mket beiMtö, Viharié írlét folytán a világra I Mint tengerparton a szilaj süvöltő Hab megtörik: a szentedéiy dagálya. Vertté fog törni \\ meri a rers, ha mély S erSt, nem rimlájtc: csupa szenvedély L Ha férfuik, kik esziéírdSk tahin Étek. szemléltek, vívódlak tokát £ öt-ék a ■nagy, de gyászos, adomány __ Hogy minden érzést, kéjt, — fájdalmakat Akép irnak le a való nyomán, Hagy tettet .öltvén, élni látszanakí HirsfhmVnn Sándornak — 8chu!hof Róbert elleni 709 frt 84 kr. sj: irAn i pere a táblától I hft\'yt\'Knbapyó jiélettel. Htrackler Sanunak —- Grünféld Jakab éaT neje elleni 650 irt aj : irtnti pere a táblától helybenhagyó Ítélettel. "Walsz l^óxuól Podegán. •••••••• Hirdetíaek o «nS Fischel Fülöp Nagy Kanizsán. 10Hf. ws/tk; 1894. Árverési hirdetmény. JSa irják, bátran mondhatod, — de félek Sok gyönyörű dalt semmisítenél meg. (Folytatása következik} Fel^l. 1, rósá^Mól leérkezők. ~*Dr. B mtzik Ferencnek — Csillag Eek ellenr |wratnmczi, Takács itnst. fen. Té lr fcsj^m* amperében az 1. bíróság Ítélete a kir. Curiátol renyei éa rtzv. Takács Bóditié süül, Mihály Hoai raeKválioztfttva. I ugy is mint kiskorú T.tkáca Józaef gyamj t gara A n,igykainzsai ukaréktárnak - Mátyáa Jó Iboncai lakói vhajtatónak Ták*ca Anna twrj. zsel e lem pere a pécsi kir. itélő táblatói pH-! Lancsár Ferenczné vh-ijtást szenvedő komárvá* y^tuti__ iO»t Iák ós edeni 100 irt töke, ennek 189£. »»i IRODALOM. Ph\'mix bizi. intézetnek — Slern Vilmos elleni l-pere a pécsi kir. ítélő táj ától helybenhagyva. Önsegélyző szövetkaizetnek — Waiszleld jD.-zső ellent pere a pécii\' kin itélő láblátói I tjaarálltiatiitm, W___!__—1__i Kup\'en Annának - Varhár J.izsel elinni pef> ^a*aaw\'iija&«á I. 089 hW. átatt Takáoa Anáa .*.. . . ....... T _____. — ___l .. T.L.. D flLT j a láblát il részben "megváuoztató ítélettel. Siiíjfe « roviiliíliitu Uu.«rl«lelt .ufi- PukiiMtim Joaeinek - Pnk.nann Láaaló elleni sj pere h pécsi kir itelő lábiaiól (eloldva, -rch, l»|»UHk hladójannlr^Uoliel flUftp\' K„bósy KárólyBttk —-Katóul Ferencz ellenif^-4 a- p mtja érislmében s pedia sa Ictttt) vk<>t-eakedAs^bt>u megrendelhetők: Jű»ve a pécsi kir. ítélő táhlAiól megváiioaiaiva, jsnuár hó 1 tői járó 8 üüzaléE kamatai 38 frt 36 kr. per, 8 frt 90 kr. vbajtaa kérelmi 8 frt 96 kr. jelen\'egi a a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a lant nevezett kir. törvényszék igrüJe éhez tariox\'ó a asrabonczi 83 férj. Ltncaár Ferenczné a Takács Rozi férj. Tóth Lsjosné tulajdonául \'elven a toriulra becsült egész inaailan as 1881 évi 60 tcaik iUsegjt Taktes Boldizsárné uül. Mihály Rozália jávora aaol» B\'jii-Jánosnak — Molnár Janoa elleni pere a|C, 7 aátt bekeblezve levő bsezonéivezsti - Ezer év asesekaitáse. A .Magvzr m«m- át Mos-[kir. tablátó helybenhagyó Ítélettel. galmijog fvntarlásaui c ár sa « kOtctra Un!«.tt ifi .M kötete . « fflort Bár! AnDR elle,» PWB a P^\'"1 k,r; tábáél- ÍWlr^d d. e. • 4r«k*r ktilön 1> kapható diszss kStttb-ia 8 írtért. Ehbftl aa >lks- benliagyVtt. IOMbúI A lultlIiUllálsilhlui, tm ákája la W pllJáuyl I IltrO.lQCfKI pftpiryyAWÉit -Miiholer—£áU4-G<trabonof kftaségliázánál, my acaapi 412. taárnu WM MCI ta lakóin >r réi*n rzid kioiztái vájnt, meleg mi„ a|jen| ^égrehujtást—ügyo a pécsi kir. rtelft-tkvben-f- 667 Hf-a akti loglalt innatlannak T«- hangii ia rudkivfil eliimerö rendslatben ajáiílj» Banadak :... .;., , „i,-. ,________ k<t.,véi» 6-«e» sépokutátl InUzstakaak -H.ursé. végeit. Ub &,Al helybenhagyva. Mi a inagunk részéről cuk úrill|llnk, hugy s lagllletékásabb helyen ily Drvendutra érzikét usuiiaask n raó igaz ártel-aiilMa nemzeti azellami müvek iránt a iimiisltra min ajánlhatjuk oiigg i a azSlöknak is tssltikaak, hogy a nagy-1 bwrt káayv megszerzéséi al ne isala*>aák. I»r. Felelős azérkeaziő: I. 6 U E E M < L — Erssl aésl. Hofj\' kell kcf<zal? ciott a ba- i tatt gyaniaicatz, BaaUkak, azérpfik, kocsonyák tib. kitti-. ttataH széli könyve már megjelent S-lk bOvItitt kiadásban: JK I kitöito nitd-a jó gtadtaaasoayaak nilk&\'özketttlen kialkSnyvot melegen ajánljuk minden gazdaasszonynak,\' IMxa műidig mg fogja találni a feleletet árrá, bogy kall I btlisal ia jói oltarlaal mindonfilo gyiimölcsdt. á, könyv | ára bekötve I frt ia kapktlé Lival Jlilr Uayvayiiadájábau I Cagvárt valamint minden hltaiaa kdsyvkenakédiabes. A I__ k*a;v a löTtlkni lajastiakat Urtstáuusa : I. ISSStlégai j syániöloabelisitek, (Dnaatok.) — II. OyamStraök ónkor \' Mlaáll bafSaáatCsskorbs Au grltolilcatlk. — IV. |J Caakrozau Uytaötuöt. — y. Szárított caakor-gySalllesAk.|j (Cuudlrozolt.). — VC Rummal k itali tt gyttmfilcaDk. VII. ! Izyaatflci iaak. (Lakvár.) — TIII. Kezet be fölt gyámölcaSk | — IX. Sz&rjidk is éden italok — X. Kocsonyák iGtloi) ia •Zjtok. - XI. Conpotok. — XII. fflaalikak. - XIII öyB-amicaűk télen át való friat altartáaa. XIV. Ecaetak. — Mafyar történelmBak • ptiuyváu. a Rúzst Kálmán ia aaje budapesti eaig ismét öt Ügyes litaatet adott i kl.Xzbnaa s Mvatktaá; 1. A török világ Uagyarortaágoa j vagy milyenek a magyar bitOk ? S. Iliként menti meg Kr-éály as aayaoraságot ? vagy aa erdilyl ÍFojedelmek ia a td- . rök-nimet világ. 3, Három nagy magyar, vagy Pázmány Péter, Eaaterkáay Miklói ia Zrínyi HikJöa ilata 4. I. Lipót | király 40 ivi arsikodáaáaak változatos históriája. 6 Aa •tolaó lutlabargl királyok viselt dolg\'i Mind as St fttaatat " több kip tatai tadvaaabbé. A aaSvaglt BAsgirtl Jáaoa ava- j t«tt tolla irta voaaóaa is lélkeiea. Hlaaalk, kogy a népnek | . *) Aa kadvea ét Uanitágoa olvasmányává fognak válni eaek a a asark. Laptulajdonoa ea kiadó: M € II E t K f I, O NYIÍzTTÉR*) HelyesaSsaalsIIVáej. v.ennl szándékolt fekelu aelyombfil Kgstjtl] írtról agy mintát liamlsitáa rögtön kiderül Mert inig a valódi a jól festett selyem aa eligatiasil nyomban OaaaepódóHklík ia csakhamar kialszik maga után csekély világosbarna barnát \'-r:—- | addig a lumliiilol.t —iy«» (mnlT fffj-roa aainá-asaloaáa-Ti-aa éa köaayen. törik) iassaa tovább ég (ointtíogy rostasállai a feslnnyngtól lallt-tetten tovább Izzadnak) és sötét barna hamut hagy maga után; de valódi selyem módjára soka ftaaae aam pödúriidik, csak meggörbül Heaaebrrf U. (ca. kir. udvari azállitó) wlf«isg;ára Zllrlelibea, háahos azállitva, poslabér és vámmeateaea -aslveaea ktld bárkinek is miatákat akár egyea öltönyökre való egésa végekben levő valódi selyem aaövetoibSl. Svájcsba czimaett lévaiakra 10 kroa és levelezőlapokra 6 kroa bélyeg ragaaataadó. (6) Ifáea Anna férj\'. Lancaar Ferancznél illa 0 a 5.4 lorintra beoaüli tele ré«ze 1894. éti augusztus Ad 4 napján d. a. 3. órakor csapi köttig kásánál Remeit Géza, tel perest Ügyvéd vagy helyettese kózbetöttévei megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikialtáai Ar a fennebb kitett becaár. Arvérezni kivánók tartoznak a bec<ár 10*/,-át kéazpán<ben vagy nvadékképes papírban a ki* küldött kezelne, leteuúi. Kelt N.-Kaui-aán, a kir. tvazék mint telek* könyvi batóaágnál 1894. évi áprilia hó 30-ik napián. -:--- M I K. O S* l.-l. . előadó. a rovalbaa küslóttskért nem vállal felalOiaéget ZZÍniíizsrrfr—- HÜBÁKNAK1I w riyengttlt férflerőnél^váló saolgálatot " ie«z a A. kir. azabflílinazoit „yalvan riUam-kéttüWr\' linbiaaaAlatra orvosok ál-ta) egeaz Európában melegen aiáolva. Volta tanár módazere. Leírás boríték alatt 10 kr. levéijegy beküldése ellen. Kapható: Attgeufeld J. alak-tro\'ecbnikua éa ca. kir. azab. tula;doaoaá\'iál 76 — II E C M, I., HP ^ Sehaieratrawe lét aa a jr Nagy-Kanizsa, vasárnap. Zala. 60. szám. (6. lap.) 1894. julius Ló 29-én. Szállodai hirdetés Nagy-Kanizsáról! -n ■■wvWW.\'.1! Vso szerencsém a mélyen tisztelt közönség bécsea tudomására bosni, bogy a Sugár ut te Korona-herczeg-utca sarkán — a város központján „Hungária" Szállodámat a mai kor igényeinek megfelelőim berendeztem, hol a cx utazó Jiflsflnségnek tótyeP ma ét tagat utcai é< udvari szobák állnak rendelkezésre. Szál ódámtól,a fogatod a vonat minden érkezés- és indulásához közlekednek ; a bérkocsi díj a vasútról a szállodámig vagy viszont személyenkint 40 krajafr. A szófiák ára. világítással* egy\'úit 60 krajcártól 1 forintig t KitflaS ksairka ét ff n • sík a I s I 4 D ia s I I é _fc • r ...... ksayka ét fi a i • h-olcsó ij pontot kiszolgálása biztosíttatik, * Kitörő tisstfiettel Halász Elfk s áll datulajdonoa. onec m XXXXXXXXXXXXXX«IXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX WAtFARTü PH. és Tsa. X ~ * is áa klii hliái asili\'-------------.. JJ. V g- óp gryé,r a 1c, vasöntöde és g-\'öz 3a.á, eq.o zx -Mt——--Bécs, IL 1, lakoratNasr 76. aitel, •____\' ■ II 2 Alapíttatott 1872. fSSSS*600 munkás* aá a otnktaa kéaaSlack a laclahb r y x CSÉPLŐGÉPEK \' I l» I I | 1 ^ X X . - M 4 2,3, »s 4 vassal. )f x járgány- BoxaaaAle és liengrexslc x X és gézhajtásra, o 336 szám. 1994. Árverési hirdetmény Aulirt bírósági végrehajtó as 18X1. évi LX I, ex. 108. g.a érteimében szennai közhírre teszi •hogy a uagykanizaai kir." [ártsbíróság 18V3. év 7880. számú végzése kövatkeztebén Jaboda éa Schwsrs budapesti éa Sielner Ferenc tapolexaa ezéf javára Weíaer Vilmos nagykanizsai lakos ellen 180 irt é* 25 forint 46 sr. a jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján ielog-la t a 807 frtra becsült bátorok, bolti álváayok, füazerkereskedéai áruk és egyebekből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagy k-tnizsni kir. {bíróság 336 1894. számú végzése folytán 180 forint és 86 lit 4fl ki. tahekSweléni eaofcnofr hiaéilag egitéli 6 százalék lamatai és pedig összesen 45" frt 47 krban loróia j már megalapítóit kőit. a«gek erejéig Nagy-Kaoiaaáo alperes lakásán leendő eszközlesére 1-94. évi aogu-ztus hó t. pjának d. f. fel 9 órája hataridőfil ki tűzetik lés ahhoz a venni szándékozók oty megjegyzés-|»el hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok az 1881- évi LX. t,-c. 107. éa 108 J-a értelmében készpénz fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsárcm stnl is altosnak adatai. Keli N.-Kauizzáo, évt ju ius ho .\'9,najyáa\' ba&ts ayOauy, kir. JMréstgi visreliatW. 2 arany 13 szlst •rsa. ÍR 9 éu- és sgsasrl sfcmáay Szecskavágók, darálók répavágók. X Blml-frlc suMiluutt iiMUhrtíi?-fljl& S MzálllthaU takarék-Aalök X 8 X .f 4 r <; í \\ í n i" v • . . a_#_LtM_l i_4_l_l__Li_ ■ I U tvuvaoat UCIBJIUU.\'SI I. EK —tegijsbk gahaaaraslák, IrlrnrUt, kiikorlrxa-aaor/»«t6k,aiéua éaaznlram ■ajtók »Mkz|imn.H1tt U saámté ktaSMkkst.------- S„ ; í Í I. minden raélra, valaafat bor- és ^ » J 1 W fi. gyllmölcs-sajtolásra. * GyDiaSlek- éi av.ő lőzu/.ólz. X m Kwizda-féle | Xoraaaburfi marha-táppor. r lavak, aaarvaaa arla L jaliak aaáaára. I(éaa dobozaid 70 kf , — ftt doboiaal 85 kr -A.szalói:észi3_IélceiE gyBmSici la vatsatay aaáaari és SüüisfiSIi Ifan ___________________csétukra. W öamákMó szabad X , sejték __ „S T P H O N I jA." X 5 kmksjmin.Hitt rn Bátllté ktualtkkal. I ■ aaSnSraaizlJ-» aTtvftjparmrtazJk. ---Wt ja Árjegyzékek ét elismeri bizonyitrányok mqyen. — KéptitüSk fútétetnek. 146. Jg XXXXXXXXXXXXXXXXXXIXIXXXXXXXXXXXXXXXX 40 év íta a UfMkb tstálléfcaa ksaaatlaikaa, stvé|jrW-áaynál, rassz emésztésnél, valaniat tsássskaél a ta- javttáaa ■ » ts[iMk>iilsi| flktsáaa ol*!ííMU ■T FI latét: . TiSsék a flái-nabbi védjegyre I Igyalat i i v4-1 j Italsét k>láiw<»*. lajt ktty«a«l I KwIIJR\' ÓUKaP I núbai^t wrU -1 táppiir. Krizái Ffrnc M mMh aé. áa kir, 4a niaéi kii adtai! aaké-IU4 ItttüisU eyúitr-twtMtaa Korselburgbas IMaa naltalL VaMI ptaJMf 1 kaa pipi ) tárakban (a j hutaaai j kapkaté f y ELSŐ NAGY-KANIZSAI | GÉP- és KAZÁN8TAR, VAS és ÉRCZÖNTŐDE Nagy-Kanizsán. Tisztelettel értesítjük a nagyérdemű közönséget, hogy -helyben, a C\'séngery>utezábau újonnan épült gépgyárunk üzemét megkezdtük — Bátorkodunk alább /elsorolt gyártmányainkat, melyeknek szakszerű és pontos kiviteléről a teljes jótállást elvállaljuk, a t. c. közönség becses figyelmébe ajánlani: Koraeri ttabil gStgéptk, I TápvittiutilA készülék, GSzmozgomjok, gazdasági éa iparvállalatokhoz, Viztartányok, % Szicatlguk éa fecskendik Vaskémények, StrM to shM bsunduétek,-------------------- - jSíS^^ é\' maUmrUMk< • (MMMMMaae, : Asp.otíti készülék, j Cséplőgépek kézi és járgányhsjtá«ra, EiBintlegUSk,. „ I Járgányok, KrislSmSenb (Transmiaijók), __Szabadalmazolt .Tátra\' sortelS-gépek (leg- Gütkaz&mk a legjobb szerkezedben. j ujabb saerkezetO), Minden u szakmába-vago, bármely javítások ia a legrövidebb idő alatt a le*gjLQt&i^osibb áron DaráUk, woi-saertá, Sttctka- fi répatágó-féptk, Ekék, EÍtirpátorok, Lika fák, kalmoaoJt, Hengerek és Boronák, valamint aalnden-féle gázéaségl gépek éa aaa-közök. élkéésittetnek. -36 !9m •-Kiváló—t i S 8 t a 1 »ttol lEüirsclxel IEZd.© ém Ea.cJ^.ra,cIb- Njomatptf físcliel Flllö^laptttlajdonostiál Nagv-KamzsSn, 1894, • |
