* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 59.77 MB | |
| 2011-02-17 08:54:07 | |
 | |||||||
Nyilvános  1156 | 5458 | Zala 1897 szeptember | Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 70. szám. Nagy-Kanizsa, 1897. saepteraber hó 2-án. XXIV. évfolyam. hwktartMf: Viroihla-*plt»l, FtaM F»18p ktarrkMwkaétett*. Mirkmlövtl totakual Mm( n»p»»-kJat 1. a, W ktot 14* iaüamM t l»p ssaUaai f**tn TMtlkwé atadaa MMlf. ZALA Politikai és vegyw tartalmú lap. Utiiklrttel: Viru«kii4pll*t : finkW HMf ktafTktrakMlén. KLúmmu iiu: I|ta évn 11 korai* (I írt — kr VMm I k>w»« (• Irt — Ir X«f7«Um I kinu (1 írt M kr A Nagy-Kanizsai- és dél-salai takarékpénztárak, » Uankegyesület, az Ipar- 4a kere»ke-I|rítytrt BirvuuiiM imM «k M k«a*> delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-asövetkezet 4a a letenyei takarékpénztár —— Mi hníuua «l • „nagy-kanizsai malátagyár éa aerfőződe r. t" a nagykanizsai önkéntea tttzoltó-egylet, Vyiittér petltaert U kr. ___ a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rées. tára., a nkanizsai kerületi betegsegélyző KWnMk ■« MHrtrt tímu. pénztár, a „Zalamegyei Altalánoa Tanitóteetület" hivaiukt kiaUnft. *alaaiat a UiMato Ügyit imm áru: 19 krmjeár. ■«g|«lMlk Mag^KMiaAi heleihlat kétaic vaunáxnap ém ovEitOrtölcdA. kfcáfc. Hsakét rtlto k*»M Uriikriiilh lillmílk Horvát dolgok. A horvátországi helyzet némikép szomo-ritó ugyon, de legkevésbbé aggasztó vagy éppen válságos. Egy ideig pedig olyannak látszott Az agynevezett egyesült ellenzék — hogy, hogy sem —- csekély gyarapodással került a tartománygyülésbe, a miben sokan a koalicio növekvő, attraktit erejét látták kifejezésre jutni a korábbi frakcióé ellenzék- való elszakadás vágya a koalíció bármily csekély részében sem oly erős, mint egészen más, sokkal kevésbbé hóbortos, sokkal reálisabb motívumok. Gróf Khuen-Héderváry a minap rámutatott ezekre. Fényes poemlkus beszédben kifejezte, hogy az ugyneveMtt egyesült elleni zék oly sok, tarkábbnál-tafkább elemekből van összetákolva, hogy ugyan nagy mesterség kflllött hozzá: megkonstruálni azt a monstruózus felirati javadatot, melyben * hez képest. | j koalicio minden egyes ámyalata jól akart Első nagyobbszabásu szereplése pedig eliaknit miközben a káposztának - tudniillik az Összetartó kapocsnak — is mqg kelleti lehetett arra, hogy gondokba ejtse koalíciónak alkalmas gondolkodásba, sőt felületes szemlélőt. Az ellenzék felirati javaslata ugyanis oly szeparatisztíkus törekvések színében mutatja a megyarellenes pártokat, amint erft-sebben és leplezettelenebbül ezelőtt nem mutatkozott soha. A nagyhorvát álmok hallatlan brutalitással jutnak benne kifejezésre. Ámde ez csupán tenoija a horvát ellenzék négyes, ötös, hatos, vagy nem tudom hányas hangversenyének. Éles, kirívó ugyan, de még sem uralkodó hang. Az alaphangot más adja meg. maradni. Egyik töredék a magyar-horvát kiegyezés hívének vallja magit, de vissza akaija azt állitani a maga „eredeti tisztaságába", ami frázisnak elég hangza**, de nagyon is tág teret enged különféle velleitásoknak. Egy másik frakció kiegyezési revíziót követel, a horvát autonóm „önállóság" hathatósabb hangsúlyozásával. Egy harmadik csoport osztrák-magyarhorvát tríalismust sürget. A negyedik csupán „horvát királyiról akar tudni és nagykegyesen beérné a per- Metjük állítani, hogy az anyaországtól | szonális unióval. Egy ötödik, mindezeket túllicitálva, Fiume, Muraköz^ továbbá Daimacia és Isztria, de még Bosznia és Hercegovina beksbelezé-séről is mer ábrándozni — egy „nagy horvát királyság" javára. Ez a kívánság, a maga nyíltságával, most jut először kifejezésre egy pártirat keretében. A bán meggyőzően éa a többség óriási helyeslése közt kimutatta, hogy a koalíció egész tarka-barka programmja, a felirati javaslatban a többi közt szereplő „nagy-horvát" viszketeggel együtt, nem egyéb — ámításnál, oly ámításnál,, mely a derék horvát nép nevében annak rovására megy végbe Tehát merő spekuláció : meggyőződés, őszinteség, önbizalom nélkül. Tudják, vagy legalább tudhatnák jói, hogy a nép távol áll az efféle túlsó vello-itásoktól. De azért m{gis spekulálnak a koalicios pfogrammza^yvalék képzelt, ráfo . gott népszerűségével. A horvát népnek egész más kelL Legjobban tudja ezt és leghívebben közditi meg a nép óhaját az ottani nemzetipárt, mely nyíltan és őszintén, minden fentartás és hátsógondolat nélkül áll a kiegyezési alapon és védi ezt a partikularisztikus, állam-bontó aspirációk ellen. Ez a párt, a magyar A „ZALA" tárcája. A. rendőrség tolvaja. (T6rUi.il •Ibwailfa XT. Uj«• frtada király erelMáa n^ikn) - á J.L LA" mM tárait*. -Irta: taM||t barik. ÜL 0 felsége a király megelégedéssel hallgatta a rendőr-miniszternek azt a jelentését, hogy a hírhedt betörő-banda egyik tagját kézre kerítették. Sarte-nes ur legmelegebb elismerését nyilvánította a rendör-lönők iráni, éa Courrisroek elég oka lett vo(na vidámaágra éa dégültaégre, mert hitz ál-láaa immár megint megasUárdnlt, de még aem volt teljesen nyugodt peres. Hasztalan iparkodott lelkiismeretének intő szózatát zajos mulatságok mámorával elhallgattatni, éjjel hiába kereste az Jlmat. As a gondolat, hoigy ö most már alantasa kezében akarat nélkfll eszközzé vált, földig auj-totta. Aztán igaz részvétet érzett a fogoly iránt, amek első kihallgatásán jelenvolt. Azért kemény nemrehányásokkal illette ss ügynököt a miatt, Mfy ry alázatot tervének kivileiére éppen est az áldozatott választotta. — Persze — folytatta elkeseredetten, — Leg-nod ur a gazdag ékszeres bájos leánya után vágyödik, szökségee tehát, bogy vetélytársát láb aUM eltegye; csodálom, hogy magát a kisaaszonyt is el nem lógatta. — Még az is megtörténhetik — Jeleié amaz fogail caigorgatva. A főnők indnlalosan toppantott lábával. — Ez a legkevesebb, igea tisztelt Legraad ur, fajdalom, csak most jöttem arra a szomorú meg győződéire, hogy ön nemcaak rsvass, de bűntettes is. Vsgy azt hissí, hogy oem \'álom ál, hogy ön és cinkosa eaoros érintkezésben áll a betörőbandával. Legrand ajkába harapott, aztán dacosan felelte: —- Jó leas, főnők ur, ha szellemes korobinációi közepette arra az iratra emlékesik, mely önt löl-télleofil kezembe szolgáltatja és amelyet, mellékesen említve, oly bistoa helyre rejtettem el, hogy bármely oldalról eredhető támadás ellen védve van. A mi pedig as ékazerdarabot illeti, tessék föltenni, hogy az viltÜtnU került kezembe. — Szép véletlen lehetett aal Istenem, méz is hallatlan, hogy én, a rendőr-főnök, egy tolvajnak cinkostársa lettem. — Ursm I Ciurrier átlátta, hogy tisstviselöjével szemben nagyon elragadtatta magát éa hogy nem tanácsoa Öt a végletekig ingerelni, asért nyugodt hangon folytatta: — Jól van tehát, én mind a két asememel behunyom. Holnap leaz a kihallgatás folytatása; ha másként nem megy, megbízom önt a kikall-gálán vezetésével. — Helyesen cselekszik — mondá az ügynök — Az efféle dolgok keresztülvitele nem árzaigó sziveknek való, és a lei A-t mondott, annak sMf lelki eiejs legyen, bogy B-t is pwndjon, magamat ajánlom. IV. Dgyanas nap estáján Pária egyik szak mellékutcájának egyik alaórsndö korcsmájában két ember-ült egy üveg bor mellett. De ugy látszott, hogy a bor egyiknek sem Ízlelt, a poharak érintetlenül állottak előttük és a ronda pohárszék mögött álló korcamárosué kedvtelenül nézett vendégeire. Választékosan vollak öltözködve és elegáns öltösetök merő ellentétben állott a nyomorult korcsmával; egén termetök finom ksi-méjfl, bő köpenybe volt burkolva, fejükön széles karimájú kalapot viseltek és ast oly mélyen hU\'lék le homlokukra, hogy arcukat sötét árnyék borította. A vendégek suttogva és nem éppen barátságos módon társalogtak. Rövid szünet után, miközben az Ifjabbik a szemközt ülő minden mozdulatai éles figyelemmel kísérte, elkesdé emez : — Ea most utoljára mondom, ez nem mehet igy tovább, ennek végét kell azakitani. fin nem vagyok képes, de nem is akarok még több áldozatot hozni, te csaknem az egész nyereséget eltékozoltad. Csak nem gondolod, hogy mindig rászedhetsz, én is ismerem az ékszerek értékét, ha azt az egy darab ékszert, melyet ma az öreg Nagy-Kanizsa, csütörtök kormánynyal karfiltve haladó bán bölcs és erélyes vezérlete alatt, ma époly erős, sőt az ellenfél nőtte óta — még erőeebb, mert összetartóbb, mint bármikor azelőtt Erkölcsi, politikai és számbeli túlsúlya, mint azt épp a bán utóbbi felszólalása mutatja, oly nagy, hogy nem vehetnek erőt rajta semmiféle mondvacsinált feiforgatási tendenciák. Politikai-wnle. Balflld Ptjrdtlark Ulálkesásft. Zala 70. Mám (*. lap.) 1897. ssept ember hó j.^ Hétfőn, kedden, és izerdán szeptember hó 18-16-ig hadgyakorlatok Tstán, a IV. és V. hadtest kőzött Szerdán, szeptember 15 én déhiláo 4 órakor ó feliége a király elitasáss Mohácsra. (Megérkezés szeptember 16-án éjjeli 2 óra 30 perckor). Dél n\'án 4 órakor a német császár elutazása Mjhácsra. (Mesérkeaés szeptember 16-án 8 óra 40 perckor éjjel.) As összes kiséret tagjai elutazása négy óra 90 perckor. (Megérkezés Budapestre 6 óra f perckor.; Vasárnap, szeptember 19-én. ö felsége megér kezése Hadapestre. Hétlón, szeptember 20-án. A német császár megérkezése Budapestre. Xfllftld. Angolország törökellenes politikája megbőszülje magát. Anglia magatartása a görög-török háború-1L Vilmos német császár nemsokára veudégejban, és kétszínűsége a háború alatt s a béketár-less királyunknak. A németek uralkodója a tatai j gyalázok alkalmával, (elköltötték a mohamedán hadgyakorlatok alkalmából látogat el hozzánk, a ez fanatizmust. Indiában egy lázadással áll szemben alkalommal Budapesten is log két napot tölteni. aa angol hatalom, s ha meg is fogja fékesni, elég Tatán lázas sietséggel folynak a fogadlalási elő-! bajt és gondot okoz neki most, s fog okosni készületek. Királyunk, úgyszintén Vilmos továbbra is. Az orosz-francia szövetséget is Mássár tatai tartózkodásuk alatt gróf Eszterhásy Anglia ellen irányulónak mondják. Igy a berliner Ferenc vendégei lesznek. Már szállítják a butoto- Tag blatt pétervári leirata szerint az orosz-fran. kel a német császár lakosztályai részére. — 0 cjfl szövetséget ugy értelmezik, hogy éle nem Felsége, királyunk, szept. 10 én érkezik Tslára, NémHország, hanem Anglia ellen irányul. Ugv Vilmos császár pedig szept. 12-én. lehet, hogy a Követségnek bizonyos körülmények A tatai hadgyakorlatok hivatalos programiját közt támadó a jellege. Arra lehet ugyanis gon-már küzieadták; az alábbiakban közöljük mi is: dőlni, hogy Orossország Ázsiában, vagy Francia-Péntek. s«afember 10. Délelőtt H>-óra80 perc- ország Egyptomban bonyodalmak közé kerül. A kor 0 felsége elutazása a bécsi állami pálvaud- cár bucsussavaiban a kettős és hárma* szövetség varból Tatára. Délután két órakor megérkezés együttműködésének eshetőségére utalt Talán arra Tatára. Itt fogadás a táborkar lőnötie, a főispán, törekszik, hogy valamennyi szárazföldi husimat egyesitse Anglia—ellenében. Ilyen körülmények p pHspán, Knmárnmmsgyénak egyik kflldfl|üége és a helyi hatóságok fejei által. A tisztek teljes fölszerelésben, a polgári urak díszben jelennek meg. Fogsdás után átvouulás s hsdgyskorlat tOvrzetőségének hadiszállására, a tatai kastélyba. Itt egy díszszázad van fölállítva. A főhadiszállás előtt várakoznak ö felségére az összes szolgálat-aeotes tisztek és helyi előkelőségek. Szombat, szeptember 11, Háboruszerü hadgyakorlatok a IV. és V. hadtest kösöK. A lovasság iassefitkőzése. Vasárnap, szeptember 12. Reggel 6 órakor csendes mise a piarista templomban. Délután 4 árakor a német csásssr megérkezése. Fogadás a pályaudvaron az Összes jelenlevő és szolgálattevő főhercegek, a mellé rendelt diszkiséret tsgjái, Komárommegye (5- és slispánjs és a helyi ható ságok lejei által. A tisztek teljes Fölszerelésben, a polgári urak díszben jelennek meg. Ezután bevonulás a német császár 0 felségének ssálló helyére, a tatai kastélyba, amely előtt a helyi hatóságok fejei, a szolgállattevő tisztek és adisz-század foglal helyet. kOzt valószínűbb len ss ahir, hogy Vilmos német császár már előbb tudott az orosz-francia szőve\'ségről. Már most a porta sietteti a béketárgyalások befejezését. > Újból megkereste a nagyköveteket, hogy a békekötést siettessék, mert, a működő hsdaereg igen sokba Iterül. A Havas-Ügynökség Athénben kelt egyik jelentése szerint s görög kormány s hadi kárpótlásra (elveendő kölcsön biztosítására s dohány- és bélyegadókból befolyó Összeget akarja fordítani. Tudvalevőleg ezen bevételek a békepreliminárékbun kikötőit péozüfyí ellen-őrsén hatályosan életbe nem lép. Csak ha ezsa követelményeknek teljesen megfelelnek, ajánlhat-nók a régi hitelezőknek, höfy a dohány- és bélyegadót a hadi kárpótlás céljaira átengedjék, Illetőleg a görög kormánynak reodelkezéaér bo-\' caássák. Mikié* tár Tsnéhss. II. Miklós cár aug. 80-án Varsóba ment A cár varsói lálógálákábos a lengyelek kibékítése tekintetében reményeket tűznek. A lengyel viszonyok tényleg jobbak, mióta Mikló* oar ül a tróoos, mint atyja uralkodása ideiében. A Polit Corr. egy varsói jelentése a cár látogatásának alkal. mából számot ad arról as átalakulásról, amely lengyei társadalomban végbement, mióte II. Miklós trónra lépett A lengyelek mind jobban rokonszenveznek a cárral s Varsóban azt tartják, hogy minden Intézkedés, amely az utóbbi időben lengyelek javára történt, magától a cártól ered Herceg ImeriÜJisskq, a varsói kormányzó meggvőzződhetett arról, hogy a lengyelek között terjed a békalés szelleme. IL Miklós lálogstása nagyban viszi e\'öbbre a lengyelek és oroszok öessebékülését. Hogy milyen ntfpsserfl s cár Lengyelországban, arról tanúskodni lógnak ások as slapltványok amelyeket a cár nevére lógnak (enni a lengyelek a varsói cári napok slstt. Tollf uttában. Néha — különösen Így Oes közeledtével — meg-megszállja lelkemet valami megmagyarázhatatlan vágya falusi csend után. Nem tudok ellenállani ; mennem kell, mint a vándormadárnak Ha szárnyaim volnának, röpülnék ilyenkor; de mivel nincsenek, hát a két lábam alkslmslosságáa indulok útnak. Nem biciklin ! Biciklire/nem ülők, mert lees- ném. De akkor sem ülnék rá, hs nem esném le, mert az csak modern embernek való. aki rohanva él és rohanva halad. Gyalogszeren szeretem végesai a kirándulásokat mert es aa utasási mód legalkalmasabb arra, hogy útközben m ember goodolkoshassék és éresbessen is. Olyan jól esik as embernek, ha néha-néha már régibb görOg iu hagyhatja est a kendőzködő világot és ott kölcsönök számára van leloglalva. Mi azt hisszük,: lehet kissé, sbol minden ugy van, ahogy Isten hogy kormányunknak a görög pénzügyi kérdés- í keséből kikerült; ahol még másként dobognsk a ben tanúsított eddigi msgatartáss után jogosan ou azután pár oapra - mint mondani teszazük fel, hogy a berlml kabinet sddig nem _.. _ .. 5T\' log beleegyezni a kérdéses illetékeknek ujabb™*\'" ~ lt,h« •« «nbw kölcsön céljaira vsló fordításába, amíg a görögj Legutóbb egyfk aomogyorssági faluba: MiUldr* kormány a régi hitelezőkkel tisztába nem jön és gyalogoltam ki. Dumessieux segédjének át kellett sduotn, amsterdami ismerősünknek eladhattuk volna, mosl legalább is tízezer lira nyomnán a markomat. — Te ugy bessélsz, a mint érted. Szükséges volt azt a legényt bemártanunk, hogy a gyanút más irányba tereljük, azonkívül azon a gyöngyön, mely oly feltűnően jelezve volt, minden áron tul kellett adnom. — Ez üres mentegeién, ki tudja miféle magánérdeket akartál ezzel kielégíteni, Legr... — Ne szólíts a nevemen l — Mindegy, az említetett tárgyon kívül te leg-alább ia nyolcvanezer livret kaptál és nekem aHg húszezret adtál. Ismerlek már, a gesztenyét én kaparjam ki a tűzből. A veszélyes vállalatok kiviteét nagylelkűen reám bisod, de a befolyó pénzből csak ssját zsebedet rakod meg. Tremond essk nyaktörő munkára való, egyéb semmi. Hosszabb szünet állt be. Az a ki Fremonlnak nevezte magát, s boros üveggel bsbrált, a másik némán merengve s levegőbe nézett — így nem egyezkedünk meg soha. — mondá végre smss, adj legalább ezer livret. Nagy szükségem vsn reá, kell bogy valahonnét pénzt szereszek. A másik előkelően mosolygott. — Kell, kell 1 — Beh szépen hangzik. — Ne báborits föl, tudod, az én ereimben Olasz vér kering. Megkeserülöd majd.. — Obó, tehát igy lezded, kedvesem te megfeledkezel az én állasomról, hisz ludnod kell; mily könnyű szerrel élhetem azt láb alól, ki nekem nem tetszik és különösen léged, kedvesem, oly szépen ellehe tek, hogy többé usplényre sem jOss. Vaunak kezeink köst régibb keletű ügyiratok — aziiuegé, — tudod, a mnrlyl gyilkosságra vonatkozók. Kívánod, bogy azokut fóltániaszszam, és a bíróság rendelkezésére bocsássam ? Tremont halotthalvány lett — Te a legelvetemültebb ördög vagy, — mondá logcsikorgstva — tehát semmit sem sksrsz adni ? — Nem és százszor nem, ugy hiszem, már mondtsm, bogy nem sdok. — No hát Isten veled, nekem hasa kell mennetn. Ezzel köpenyegét vállára linjtotta és gyűlöletes tekintetet vevet társára az sjtó felé ment. Itt vissssfordulva, oda kiáltá as ott maradinak: — Viszontlátásra kedves barátom, viszontlátásra! Sajátságos, förtelmes mosoly játszott szája körül és fehér logsi mint megannyi tftrhegy tűntek elő piros ajkai alól. Az egyedül msradt vendég hideg borzongást érzeti, fölkelt és néliáuyszor gjors léptekkel körüljárta a ezük vendégszobát. — Ideje, hogy végezzek vele -r- mormogá halkan, — a nastilleben még elég tér lesz az ö számára ,és Courrler nem tagadhatja meg tőlem az elfogatási parancsot, nem szabsd neki azt megtagadni. Szerencse, hogy azt a nyilatkozatot kiállíttattam magamnak, e kis darab papír nélkül.. Ili óvatosan megtapogatta a meMát, mint-gy megakarván győződni, vájjon a 1 élteti kincs megvan-e még .. nyakamat tőmé mielőbb. Azután pár pénzdarabol dobva, kiment a sötét éjszakába. Ugy egy óra lehetett éjfél után. Dumessieux és leánya még mindig ott ültek barátságos lakssobá-jókban éa tanácskoztak a fölölt, mily utón éa módon lehelne a fiatal németet börtönéből kiass-hadilani. Dumessieux ma másodssor jelent meg a rendőrségnél, újból fölajánlta kesességél, söt egéss vagyonát skarla lekötni, ha segédjét szabadon bocsátják, mind hiába. Csak snnyit tehetett,, hogy vejének védehnesétére — most már nyilván vejének mondta as aifogott Henryt az ő*a Clermonlot, Páris leghíresebb védőügyvédét — nyerte meg De a híres ügyvéd is kevés remény* nyel keesegtelte, beszélve a rendőrség ismert Önkényéről és mindenhatóságáról. — Igazán szívszaggatóan szomorú volt a helyzet! Az egész házban mélv csend uralkodott, csak ők kelten ültek együtt busán és kétségbeesetten. Ekkor as utcáról éles kiáltás hallatszott, ezt rémítő nagy lárma követte — azután isméi néma csend következett. Tslán néhány éjjeli csatangoló összeveszett, a mi Pária városában nem ritkaság. — Lefekszünk, Modulon, mondá-az őreit, nem használ itt sem fejtörés, sem tépelődés. Engedje az ég, hogy a holnapi nap jobb híreket hozzon, mint a mai. Már kezében volt a lámpa, hogy háltaobá- Nagy-Kanizsa ceflUJrtök Zala. 70. Mtm. ($. lap.) 1897. sa«pte»ber b6 t-áa önzetlen, szerető szivek tártak ott, akikbe* nem kelleti semmi mást vinnem, csak szeret ete-aut. A Iormaságot, a páncélokba szőri ló külsőséget, a koturnuit itt hagytam u én modern Tároaoa ía\'ai kőzőit Ea otl a szerető lelkek körében átadtam magamai as édes pongyolaságnak, a természetes j delmével kell hozzájárulnia a vitái leírhatatlanul boldogító csendjének. A gép- megérthetetlen harmóniájához, ember gondjaitól szabadulian érettem, hogy én ia egy kis világ vagyok a mindenség nagy harmóniájában... valódi h> képe ? Ai a mérhetetlen ember-vár, mely a földet öntözte, mely az isteni béke, a szeretet gyökerét évezredeken át alámoela, elszaggatta : nem kétségbeejtően örök ujjmutatás-arra, hogy ez az emberiség aorta; hogy az ember-világnak a szeretet éa gyűlölet örök kfiz-mindenség csodás Vasárnap van. Kisurranok a kertbe; agy padkára telepedem éa kimondhatatlan gyönyörűséggel szívom lel— ! kembe a falusi vasárnap imádságra hivó, Isten hes emelő költészetét. A napsugarak sainte glória tényt árasztanak »z egész vidékre, melynek ködbe veázö távolában a keszthelyi hegyek körvonalai sőtétlenek. Hallgató csend mindenütt. melyet csak a közeli Iák lombjai között tanyázó kis madárkák szárnyrebbenése szakit meg egy egy pillanatra. Majd szellő suhan át a gályákon, mintha imádságra akarná ébreszteni a csendesen szendergő levélkéket. Égbe emelő áhítat némasága borai az egész természetre. Pár száz lépésnyi távolban áll elöltem a szentegyház, méltóságosan emelkedve ki a lehér házak jöWtír-—_ . A Egy-egy magános alak, majd kisebb nagyobb, tarka ember-osopórlok bsladnjk az uloán a templom leié, z^j nélkül, sainte hangtalanul. Sehol egyetlen disszonánsa hang, mely a vasárnapi csend lönséges harmóniáját megzavarná. Ez az Ur napja. Ilyennek kellene lennie minden napnak. A falusi vasárnap-reggel csendjének ebben a lélek-boldogító köllészelében él, IBktet az isteni béke Ifloséges gondolata ; mikor aa Ur szelleme száll az indnlatoktól háborgó emberi szivekre; mikor néhány órára a leretn\'és gondolatának magasztos értelmében emberekké lesznek az emberek. Ahogy belemerül lelkem a béke, a csend isteni ábitatába, mint kinos sötét álomképek kavarognak agyamban azok a benyomások, miket az egymás ellen küzdő, eget, földet ostromló, vért szomjazó, indnlatoktól, szenvedélyektől űzőt emberek zajából, hullámzásából hozott el magával ide, ebbe az üdvözitö, csendes világba. Sötét álomképek I Nem inkább az-e aa élet, az ember-világ Nem ez-e inkább egy fényes, derűs, napeugaraa álomkép, ez a szent caend, ez az Istenhez emelő zajtalanaág, mely üdvösséggé varázsolja számomra | az életet néhány pillanatra ? Ez a néhány sejtelmes pillanata a mennyországnak ?, Ki merne beleszólni az örök titka rendelkezésbe?) Es ha bUeszóins, mivé törpülne hangja az életnekmindent elnyelő morajláaában ? I Az elégedetlenség karjában vonaglA ember-sztvbe bocsát a teremtő %rő aranyszálakut. Megkondulnak a azenl-egyháa tornyában a harangok. Ercnyelvök méltóságos harmóniája átreagi a hallgató levegő-oszlopot. Csodásan fenséges hangok azok I Ahogy áthul-lámzanak fölöttem azzal a dallam nélküli, szakadatlanul egj tormán zengő összhanggal, mintha egy örök szent nevet súgnának át a természeten. Megadással hajtom le lömet. A szentegyházban búgva szólal mag az orgona. Felzúg a nép Iatenhez kiáltó, fönséges éneke. A hallgató légen át hozzám ringanak a bangók: • Ok isfm, rttnt /iUtpitt, Borult* imádjuk.* „Ma péntek van, ma nincs vasárnap F* Tul a Dráván, váritftrral megmozdullak - a a kedélyek és erősen hullámoznak. A laikus tán kétségbeesnék a fenyegetések görcsös rángalód-zásaín, de a higgadt megfigyelő azonnal a baj méhébe iát. Az eTtonult arc izomváltoniából, a kidülledi foszloreszkaló szemek fényéből, az alsó és falsa végtagok ssöglates, őntúdallsn, ideges mozgásából azonnal megállapítható a betegség, mely nem is tq. E< az időssskonkint visszatérő tehetetlen vergődés, néha önmagától eloszlik, néha megkábítja az agyat, uíy hogy a szenvedő zuz, tör, rag, harap lájdalmában. Ekkor már a W«y-$*trtMonyt használják. A bet gség maga: <m epUtpuia. A zágrábiak uj történelmet írtak a mull héten, hogy "joffo* IrivdiMÜMuk (? Ij* gyors slin- lézést nyerjen. Egy viharos nap felvetett hulláma volt az egész, melynek niUafása -már s nap lementével eltűnt. A zajból alig h»llstwott át mi hozzánk csak egy kis tugás is. A krónika* bej njbéi kitört rajtuk egy pitlaaatra. Bennünket nemn agyon *gg—a mi tol a jobb parton történik. Hanem azon innen már a au halárunk kezdődik és itt megvédjük minden ára* jogainkat. Muraköz magyanaodáaa lassan bár. 4a min dig előbbre jut. így igaa, biztosabbá, szitárásbhá fejlődik a talaj. A •Dm*** KStmtnIMm BgfmtU\' célul tűzte ki sőt a hazafias miaario első fellobbanásaban saigoni kőtaleaeéfánst ismerte valamit tenni a Mnrakősért. Apró pántben váltotta be eddig ígéretét. Nem hibás ssért korántsem. Távolból mást matat a kép. A perspektíva szépnek matatja a rutát ia. A nagy, olajos váas-nak képe is csak távolból maialja a festő nagy alkotásának remeklését, ka kösal lépünk bottá, elvesznek a távlatból ssépoak látott réaaak. Itt is, ott is csak a vászonra pamacaolt, vékonyan kidudorodó ecsetnyouok a színcslstték kifejezéstelen, oda veteU foltjai látszanak csupán. Mii a tanítók egyrásat nehéz, kitartó szorgalommal felépítenek MarakOabea, rögtön ott áll hálok mögött ijesztő rémlépűl a fekete sseot talárba bqjtalotl fantom, auga a pusztítás, a pap. Nem vádoljak MarakAe egéss papságát, mert van köaöttük sok igaz aMtyar hazafi. Elmondtuk nemrég, mikor fmílmitt zágrábi érsek bérmautjál járta Moraküaban, hogy a papság hazaflasaágában nagy oknak vaa kételkedni, Mig politikailag ük hozzánk lartoaaak. agy házilag a magyarellenes horvát érsek ált lölőllük. Egy kissé tán késöa érkesett hoaaáak a Htt-Islvánüunepi -nagy prédikáció« kire 8ssal-Kereszlről, de elég jókor ahoa a rswényünkhüa. hogy a jövőben ilyesmi nálank . Mo/fm oi iséysa* nem fog megtörténni. A ssoboticai káplán, kinak még nem igan kell a bajusza helyét borotválni, Sst. István napján prédikációt tartott a szt. kerea\'ti templomban A mi jó murakőaietak, kik mindenkor őrömmel hallgatják a magyar I őrt én elem eseményeit, kik bár horvát nyelven, da azért büszkén, öoérsetitl csapva mellűkre, mondják al; .Jutám mmgnri\' (En magyar vagyok 1 Mait pénteken is isaloláség megteli a szl-kersszli nagy kápolna, hogy halljon valamit a haza megalspuásáról, Sst István él« léről és saanlté avatásáról. A káplán igy kezdte saónoklatál: .Miért jöttötök idé? Mit akartok itt ? Miért jitítUk, txgtm Mm m/ni f Én uirtlrm, Aa templomba tártok ; «/. Hrá* iSt noroll asI. 7T mrottok a koráméban mhl a majmok Untolni én »m mrotm, io Sti. lotóén sns. Mér jMlthk uh 7 Ma péntoi sm, mm nincs saaámsp.* A hallgatók mosolyoglsk as őrüli ssónoklstooji de midőn tovább loiylatta, mormogni keadtek, megbotránkozásukban ott hagyták legtöbben a jába menjen, midőn a kapun nagy zörgetés hallatszott. — .A király nevében nyissák ki* —kiáltottak többen. Az öreg és leánys szörnyen megijedted, attól tartva, hogy aj megpróbáltatás vár reájuk. Valaki loiylatta: »Az emberiség nevében ké- sebesült volna — fölnyitotta szemét és midőn tekintete sz aranyműves magas, tisztsletremélló slskjára eseti, borzongás futotta át egész testéi; ajkai fölnyíllak és ő — mert csakugyan Legraua volt, ki valóezinOleg az arsnyművesl megismerte — hangtalanul, de mégis világosau érthetően hörügte rem nyissák fői házakai egy halálosan sebesüli ezt a szól: * ártatlan*, azután a feje oldalt befogadására.* dölt, még egyszer mélyen lélegzett, erre halk liör Az atya és leánya gyors léptekkel sietlek le a gés — éa az ügynök halott voll. lépcsőn és kapat nyitottak, A haliái egy földszinti szobában helyezték el, Páriában történelünk idején az ulcavilágilás ■ az előhívott orvos konstatálta, hogy a lördöféaböl igen gyenge volt. A főutcákat is csak gyéren éa, származott seb föltétlén haláloe volt. A tettes si lányán világilolták ís igy a néhány kéti lámpa! megszökött, de az utcán talált olaazlörOn a gyil-halvány fénye csak gyengén világította meg azt a koaság vérnyomai látszottak, borzalmas csoportút, mely a kapu előtt szo-1 Az orvos rendeletére levetkőztették a hullát éa rongolt. j-Dwneasieux olt maradt, mert a vizsgálatnál As őrcsapat állt ott, körülvéve egy haldoklót, j mindenáron segédkezni akart. Miután az orvoa kinak a baloldalán qtelt tátongó sebből ömlőit eltávozott,, az aranyműves a halott fekete kabát-a vér, haja kuazállao omlott homlokára; szeme ját, melynek baloldaláo nagy szakadás malatko-marev és félig megtörve; fekete álszakála, mely^oH, a bullára terítette. E közben halk ropogás hihetőleg viaskodás közben meglazult, csak lazáo ifflnt föl neki éa egy darab fehér papirt vett függött rángatodó szája körül. \'észre, mely a haláldöfés következtében széttépett Dumessieux oda lépett, hogy a sebesüli szá mára a folyosóban helyet rendeljen. Ekkcr az egyik kézilámpa fénye a haldokló arcára esett és as aranymüvea kábultan visszatántorodott, mert a haláltusa torzította vonásokban azonnal lölis merte a haldoklót. résen léire tolódott, s a mely látszólag a bé éebe be voll varrva. Az öreg mester e jelentéktelen körülményben mintegy Isten lújmutalását látta és utálatát legyőzve, óvatosan kivette az átszűri és egy kél hólyen vértől Alázott papírdarabot Reszkető kézzel bontolta löl sz iratot és elboral- — Legrand, rebegé reszkető ajkakkal és mintha [lak szemei midőn a 4öbb helyen elmoeódolt, nevének kiejtése a haldoklót qj éleire visszahívta | néhány sort silabizálni iparkodott, melyek az itt olt ellépett papíron voltak. Da midőn as aláiráat látta és az irat tartalmát futólag átolvasta, határtalan öröm pírja borította be halvány arcát. Újból v zagálla sz irslot, ólból éa gondosan rakta visszs as etaakadt darabokat éa iamétellaB átolvasta tartalmát. Aaután könyteft szemeit églele emelte és ajkai buzgó imát rabagtsk assa iálhat-lan lényhez, amely aorsunkat intézi. Kevés parc múlva ott állt a leánya elüti, ki nyugtalanul várta. — (Jyermekem, kadves gyermekem I kiáltó a leány homlokára lorró csókokat nyomva — von mentve J,1 Meghatottan és bámulva takiate I föl Madelon és megragadta atyjának örömtől reszkető kaaél — Alyám, lehetséges-e ? Valami csoda lürtént f _ — Igen, gyermekem, csoda ssámba megy, a ml történt, siég, hogy ü mentve vaa, hogy megint a mienk. Da kellati is, hogy csoda történjék annyi elvetemültaéggal szemben. — Tehát beaséld el, mi lürtént ? Dumessieux kezeit áldólag telte leánya lürtüs fejére és mondá: Elégedjél meg ma azzal, bogy ott lant a halottnál Henry ártatlanságának buo-nyitékál megtaláltam éa hogy holnap a becstelenség vádja alól teljesen lütmenlve, karjaidba vezetem. Jó fjH_gyermekem • (Psljrtatáaa Mvstkiitk.) I Nafy-Kaniasa MOtOrtak i *\'.1 " % ■ —— szentélyt, hol annyira\'\' meggyalázták tiuy nap • nak szent omlókét. A nép még ma ii ustidAlkozáswl beszél,1 erről • prédikációról s nem tudják, hogy mire védjék a káplán ur viselkedését; sokán ugy vélekednek hogy \'alán valami .buja\' volt. Sokan nem talállak a káplán őrült szónoklatában semmi sértői, sOt valósággal védelmükbe veszik. • Ma péntek van, ma ninet Midrnap h Vájjon nem e nyílt tagadása ez a mi nagy ünnepünk nek. Hisz a hallgatás is bűn egy papnál ezen u - napon, hát még az ilyen kijelentés. Imre Ferenc szaboticaí plébános bizonynyal ismeri sz ő „Mffrtmhyi" káplánját. S ha ismeri, miért engedte ót a szószékre lépni ? Az ily beszédért még • korcsmában is jól ellátják a részeg embert a józan hallgatók, pedig ók tudják, hogy a részeg ember lehelet en, hogy az nem tudja: mit bénél szegény. A saegény káplánka sem tudta; alspos lehel a nép hite; hiba eshetett az ó lejébeu is, ott h&lul az agy körül. A megüresedett muraközi plébániákra a zágrábi éneksCg protezsálja saját hiveit. Ez ellen kell erős akciót indítani a muraközieknek. Más részt hassanak oda, hogy Murakóz kebeleztessék egy házilag is Magyarországba. Ha fáradtaágos less is a munka, megérdemli gyümölcse, melyet termelni log. Akkor megszűnik az ily káplánocskák ma gyar ellenes nagyképflskódéae, mély mélyen sérti hazafias érzelmeinket. Különben, hogy a káplán ■rszenl-iatvániszónuklatáért ott elégtételt szereznek sí aguknak, ezt elvárja lőiük mindtn jó magyar. Zala 70. azám 4. lap.) Fővárosi fotográfiák, i. (á kik ottkos nyarallak) Azt hittem eddig, bogy jól- Indok hazudni s hogy a hazugságok meséjét mindig valami eredeti, megcáfolhatatlan finom szálakból szövöm össze. A merész valótlanságokat aallangós, cifra, mezbe, elfogadható tormába öltöztettem, hogy a legkét-kedőbb is elhihetle. Azt hiszem, nem lehet annál nagyobb gyönyör, mely jobban ingerülné az embert, mint a figyelmes hallgató arcáról leolvaani a hatáa lurcsábbnál-lurcsább hierogliláit. Mesternek tudtam önmagamat ebben eddig. A minap azonban egy kis szőke leány csulul rám pirított. Nem tudtam, bogy mi neve, nem tátiam soha, a tán sohse logok vele többé találkozni. Aféle modern, tizenhét tizennyolc éves leány volt, ki már rövid szoknyás korában merészen kiállta akörüli ssürke-feiü asztfahgavallérok ,ioliat mondó" pillantásait. Nem beszéltem vele, de a hangja, akár egy szenvedélyes Wagner-melodia, még most is a főiembe cseng. \' fNtto-Yorli. kávéház szalonjában láttam Az arca olyan kifejezéstelen, hanem lekete szemeiben benne Q t a modern nö merészsége, mely dacolni tud a végzettel, csupán azért, hogy egy ostoba szeszélye dugába ne dőljön. A hazugságról azt tartottam addig, hogy az ember csak unalomból tlzi; mikor kifogyunk már minden mondani valóból, hát előszedjük. Hogy áldozatot kiván, bogy lehetnek emberek, kik ezért képesek áldozatot hozni, korán sem hittem. Az a kis szőkehaju leány a .Figaro\' egyik félmeztelen nöi képét szemlélte kíváncsian. ■Vékony, finom ajkán egy parányi.vonal támadt; ■osolyaolt; .a szemei, azok kacagtak : ietszelt neki az a kis találó akszioma, a kép alait. Mellette egy másik leányka üli; ruhájának szabása, meg fehér harisnyája elárulta, hogy nem fővárosi. Én más egyébről is megismertem. Szerelelt volna ő is abban a képei újságban lapozgatni, hanem a falusias szemérem visszatartotta. Egyre a férfiakai vizsgálta, vájjon nem nézik-e öt, ba ugy lopva oda pillant, — Ha akarod, odadom — szólt hangosan a szőke leány. — Nem, nem — kezeivel elutasilólag inteti, tiszta arca lángvörösre gyúlt. . — Ugy-e, azép sz élet lalun ? " v Unalmas. Napról-napra ugyanazok a képek ismétlődnek meg üzemeink1 elölt és ez éveken á| így tart. Ha dolgozunk, ilyenkor ia mindegy soha Valami aj. mindig egy és ugyanazon arcok. A patikárusné, a nótáriusné, n papkisasszony, meg a vén postáskisasszony. Vagy ök jönnek van a maga ócaka meséje, melyet minden alkalommal elmond. — Csodálatos .,,.. — Ugy-e ostobának tartasz í — Sőt ellenkezőleg. Nézd, a bolond fővárosi meg a falu után bomlik. Azt hiszem én is, hogy olt csak unatkozik az ember, vagy legfeljebb elhízik a tiszta levegőtől, meg a Inasén lejt tejtől. Hanem azért elmennek minden évben. Ha nem teszik, szegények. A ki nyaral, az ur, annak a leánya jó párti. Láad, én négy bét óla lefüggönyözött szobában élek s csupán Maupassen! vigasztalt meg. Ez egy francia iró, persze te nem ismered, szegény megbolondult. Ma jöttem először ki a szobából. Hogy miért teltem, nem is képzeled. Egy orvos lakik velünk egy folyosón, mondták, hogy telizem neki, én meg nem bánnám, ha feleségül venné. A pariit ilyesmi csak érdekesebbé (eszi. Azt a látszatot kelti, mintha sok pénzünk lenne. Az orvos mindennap bejárt a mamához megkérdezni hogy mulatok a fürdőn A mama megmutatta neki az én leveleimet, melyeket én a lelüggönyözött belső szobában írtam meg minden második napon. A dolgot egyébbként igen ügyesen készítettem el. Égy unokanővérem Füredre utazott. Vele adtam vagy harminc borítékol. Valamennyire magam írtam a pesti címünkéi. Igy hát könnyen ment minden.....- \' —■ Az a naiv falusi leány nevetelt, hangosan nevetett, mert Ő ezt a rafinériát bohóságnak, célnélküli cselnek tartotta csupán. £n ezóta látom, bogy nem érlek a hazugsághoz s hogy a szokatlanságok mese szövésében valóságos kontár vagyok. Az első percben irigyel- meglohadtam, hogy fürdő-levelet írók én is azonnal Ostendebőlj végig járom Skandináviát, Olaszországol, hisz van Baedeeker, hál islen, csak egy kis ízletes lé kell hozzá, hogy a rántás! feleresszük. Azalatt pedig kimegyek j ős-Budába konfettit dobálni, vagy leltüzöm aj vörös kokárdát s mini jó szocialista elmegyek a 1897. raaptanbar hó 2-án — Eljegyzés. Trtnkiut János Nag/-8sécsény rfll eljegyezte Ctizmaiia Vilma kisasszonyt Nagy-Kanizsán. —■ Aug. hó 81-ón jegyezte el Matmka Pétert perlaki kir. járásbíróság aljárás birója, Orétz Ateláni kisasszonyt, Gréaz Alajos perlaki ügyvéd kedves leányát. — Sterneck Zsigmond zanatanár a napokban művészi és üdülő komijáról hazaérkezett. Zene órákra minden időben leibet náia jelentkezni. — Egy hlrea sakkozó Nagy-Kanizsán Dr. Noa József uj vidéki kir. jbiró. az ismert sakkista, jelenleg városunkban időzik. N.-Kanizaa sakkislái bizonyára örömmel olvaaaák eal a hírt, mert alkalmuk nyílik ezzel ahoz, hogy Európa egyik legjobb sakkmesterének játékát él verték Noa József volt az, ki a tavalyi budapesti nemzetközi sakk-versenyen Ctigórínt diadalutjábai megállította. — Halálozás Unger-UUmann Sándor, szatmári gyógyszerészt, Unger Uljmann Elek testvéröcscsél, mély gyász érle. Nejét, harmadfélévi házasság után elvesztene. A fiatal, kedves nő halála alkalmából a család a következő gyászjelentést adla ki: Unger Ullmann Sándor gyógyszerész, valamint kis leánykája Ibolyka és a szélesen terjedi rokonság nevében mély fájdalommal jelentik a leledhetlen nő, édea-anya, gyermek, testvér és rokonnak Unger UUmann Sándorné, szül. Halbauer Irénnek, folyó 1897. évi augusztus hó 97-én délután 8 ólakor, élete 28-lk, boldog házasságának 2 éa fél évében rövid szenvedés után történt elhunytál s. a. I. Szatmár, 1897. augusztns hó 87. áldott legyen emléke 1 Halbauer Nándor édesatyja. Halbauer Nándorné szül. ScböberhAniónia édes anyja. Unger Ullmann Ödön, Unger Ullmana Elek éa családja sógorai. Halbauer Aranka, üattauorKálmáni Halbauer Aladár, Halbauer Dessé— testvérei. — Hamis azOat foríntoaok Ujabban az ország egyes vidékein, sőt több ízben városunkban is több hamis ezüst forintost találtak forgalomban. E hamisítványok ügyes utánzá-ok bár, de azért a bajpisitást egy kis figyelemmel könnyen észre kőművesekhez és sztrajkorm l^ok ^r r^eliett aj\'6*"\' ^hamis forintosok ón, ólom és Triettli nőnél ha haza megyek. Milyen érdekes lesz mégis majd Halgi Sándor. H I R 2 KTT — Wlaule* Miniszter vílaua Megemlékeztünk lapunkban a „Zalamegyei Általános Tanítótestület" avg. 24-ikén Nagy-Kanizsán tartott közgyűlésének ama kimagasló mozzanatáról, hogy Wlassics Gyulát nagy és korszakos alkotásokra hivatott kultusz-miniszterünket, tiszteletbeli tagul választották meg s abbál az alkalomból mindjárt sürgifnyileg üdvözülték is. E sttrgönjfre a Miniszter ur ónagyméüósága ajánlott levélben a következő választ j küldte a megyei tantestület elntíkéhlíz, Szaláy Sándorhoz: Budapesten, 1897. aug. 26. Tisztelt Elnök Ur! Kézhez vettem a zalavármegyei általános tanítótestületnek nagykanizsai közgyűlése alkalmából küldött sürgönyét. Kérem az elnök- urat: a szíves megemlékezésért fogadja és a tanítótestület minden egyes tagja előtt tolmácsolja hálás köszönetemet Tisztelettel: Wlaialea. — Esküvő Fényes esküvőnek volt színhelye a nagykanizsai izr. templom augusztus hó 81-öu délelőtt, mely időben Práger Béla gyógyszerész leányát: Saroltái oltárhoz vezette dr, Koréin Sándordevecseri ügyvéd. Koszorús h ányok voltak : Halphen Teréz, Weiter Clára és Ptáger Ilona) völélyek: Brodjcvin Hmko, dr. (lotdmam Lipót és Linzer Béla Ur. Neumann Ede lőrabbi emelkedett szellemű beszédet intézed u fiaiul párhoz, melynek eskttési ünnepélye oly nagy vonzerővel bírt a közönségre, hogy a templom minden zege hozzánk, vagy mi ő hozzájuk. Mindegyiknek meg-1 zuga a szorongásig meglelt. horgany keverékből készültek, magyar verésdek | s 1889. imimmai vannak ellátva. Színük szürke, rajzuk kissé elmosódott, iséliratuk kiányoe Is a valódiaknál könnyebbek. Jó lesz biz egy kissé figyelni közönségünknek, nehogy a mai pénzazük I világban az ilyen hsmiaitványokat (erjesztő lelketlen csaló üzéráknek essenek áldozatni. ^ — Az első fecske Nem az igazi fecskékről van itt szó, nem is ásókról kik haragusznak rá, ha fecskének szólitják őket. Ma repült végig először a főtéren. Komoly volt az arca, egészen hivatalos. Az uj pnenmalik nem simult tán oly szerelmesen az utca kicsi tégla kockáihoz, mintha esetleg egy nö Olt volna rajta, de azért megbámulta mindenki mart ő volt az etső tdeirti-hordó — ki tegnap kézbesített elöazör biciklin. A bicikli mint aporteszköz alkonyát éli már, mert századvégi lázas korunkban idötakarilásra fordítjuk már. A táviraihordók ezentúl nálunk biciklin hordják szét a leragasztott piroa pecsétes kis blanketteket. A levélhordók ia tanulnak biciklizni, mert ezentúl a postaszekrényekből a leveleket ugyancaak biciklin fogják összeszedni — Na kínozzuk a baromfiakat Vktey Zsigmond még rendőrfőkapitány idejében egy rendeletet adott ki, hogy a baromfiakat nem szabad lelógalva vinni, mert eszel agyonkinoazak. A közönség ma már megleledkaaelt erről éa nap nap után látjuk, hogy cipelik, hogy kínozzák Ujbói a kicsi ssárnyaaokat. Deák Péter "jelenlegi főkapitányunkhoz fordulunk most, szerezzen ő Újból érvényt ennek a rendeletnek. Kívánatos volna egyébként, hogy honosítanák meg náluak ia, mint más kisebb vároeokban, hogy baromfiakat a piacon is csak ketrecekben szabadjon árulni, mert a forró hőségben sz összekötözött szárnyasok szinte megfu\'adnak. Erélyes főkapitányunk megtalálja erre ia a módot, hogy est az elárusítók értésére adja. —- Tanügy. A vallás és közoktatásügyi miniszter a csáktornyai állami polgári leány-iskoláboz segédtanilónővé Jeszenák Anna bárónőt nevezte ki. — A mura-csányi róm. kalb. népiskolánál üresedésben volt kél tanítói állasra e hó 17 én Af>a Kornél zala-sőjtöri és Szmodies Szilárd ígali oki. tanítók választattak meg egyhangúlag. — Saaranoaa a szerencsétlenségben TMct János kollátszegi tizenhét esitendör iuvarot, kavicsot rakott szekérre a Mura partján, ép mikor a Nagy-Kanissa wfltörtök Z*la 7a Btárp. B). lap.) 1897. szeptember hó 1-án. k«r«*ntari tUnmáiról a zákány ItM tartó tehervonat prünzkfllve kiindult. A dftbörgö tájtól a lovak megijedtek éa eszeveszetten rohantak a pályatest felé, tel a töltésre. A Tonat már köaal volt, a lovak (eléje tartottak, a gépész ax utolsó pefcben ellengőzt adott éa ify caak a aaekeret zúzta darabokra a nagy vasszörayeteg, a lovak pedig eliramlotlak. A fiu, ki a lovak gyeplöná-rába kapaszkodott a libán megtérült egy kitté ét bajából hamarosan (el log gyógyulni. Ai elaő segélyt a vonat gépéate nyújtotta. — Drávai gát. A déli vnuitáru\'ág Zákány ét l>trád állomások közii pályatestét, gyakran ftoyegette a megáradt Dráva. Két állomás közölt moat a társaság egy harminc ól hosszúságú kő gátat emelt, mélyét a közigazgatási hatóság a napokban vitagáltatot! fent. Murakeresztur ét Kakonyt kötött közvetlen a Mura mentén boxó <ük el ugyancsak egy meglehelőten veszélyeztetett ot, de et már nem a déli vatut tártaiágé. A bálpartot néhány év előtti védgátakkal látták el, a mi meglehetős nagy összegbe kerüli De ezek a kiadások itt valóságos pazarlátnak bizonyulták, mert a rohanó folyó mély medrében ép itt hirtelen kanyarodik délnek, vagy két év óla átlépte a védgátakat éa miodjobban alámossa a magas partot Mioden tavatztzal él eluakit ebből egy jó dáiabot éa a kocsiút kótvetleo, alig egy léi mé-tawyhe hutódik el a part szegélyétől. Mura-kerasttur Kollátszeg község már több itben megkereste a vármegyét, hogy nyuj ion segélyt, da mindig, elutasították őket, ét tilalmat lem adtak ki meg eddig, mely a veszélyes ntát elzárna a közlekedéstől éa addig nem ii fogják ezt megtenni, mig egy nagy katantróla hírét nem veszik onnan. — A vftrőa kakas. A nyári napok vénet réme itt "ii ott it meg megjeleu Hétfőn délelőtt "mflfy Máiifthan fítMftt Var nr h*rtft gabna aofagjii kigyuladtak éa az éhet lángnyelvek gyonan felemésztettek őtszes idei termését. Mentéve a sánciaknak nincs semmi eszközük ét ott w egész fala könnyen leéghetne, kivált ha a mi tűzoltóiok a jövőben it annyi jóakarattal segéd-kaaoéoek a tüaoltásban, mint ép et nlkalommai. Emlékszünk még arra, mikor tűzoltóink Szent-Miklósra it elmentek, ha olt nagy volt a veszély, de most csak egy kii szivattyúval jélent meg egy két tűzoltó a he+y színén. Mentésről perae igy szó sem lehetett A kár köralbelül hatezer lóri ni, melyből egy rész biztosítva volt. — Somogyin egye másik rétiében, Lanzaéron — írják t npotvári Itpok — zllntén a vörös kakas pontiloit a napokban. Ut meg a templom ia áldontul esett. Vagy hoat ház puntnlt el. Magán a templomon körülbelül 7000 frt kárt ejtett a veszedelem. A három harang lenakadt. A legnagyobb éa a középső teljesen hasznavehetlen A torony éa a templom kárpitja Ssne viasza repedve bedőlésael fenyegetnek. Mindennek nem nabadoit volna agy történnie, a hogy történt, ha l legközelebbi nomtzédliól a tűzoltóság a iecs-kendővel idejekorán megjelenik. Kia-Ujlalu, csuk háromnegyed óra, Derecske, Borosd, 1 ét fél órányira van tAvol, az ut borzasztó rossz voltánál mentheti e roppant közönyösséget, raetíJMfc Ausztriából 8 órai távolból hasonló wm tudott jönni a tűzoltóság fecskendővel, eljwntek volna ok ia. Bizony Ausztriától kellett volna taeg-tanulniok a felebaráti uerotet kötelességét. - Uj borbélyüzlet A nagykanizsai Takarékpénztár épületében Puschotihen J. Sándor csino-un berendezett borbélyüzletét e hó l-én nyitotta meg. - Talált karkötő. Mult hó 26-án a föléren egy ezüst karkötőt találtak. A káros fél ezen karkötőt, mint igazolt tusjdonos, a rendőrkapi tányi hivatalnál a hivatalos órák alatt átveheti. Mp IriUa gyskeratk egy kilfbtll Indáin lietfiMl szonaal MvMetík. UvtkM a klfdéklvalalkaa. 360-1 CSARNOK. órfllltéi szenvedélyből — Amrikat báslgri törtinnt. — NíwtMI fordított* : Hnffanff Ida. (FotjrttUU.I { — Egy jó énmém van. Hallja I Mari kinn-aszonynak azt uzigéretet kellett tennem, hogy időről I időre -jelentést teszek neki munkánk előrehaladásáról. Természetesen a legégetőbb vágyat érzi, Imegtudni: ki a gyilkos. Annak, ki megneveti, nagy jutalmat ígért. Értésére adom tebát, mit I szándékozom nővérével t»nni és táját személyét illetőleg adok néhány intést, melyek nyugtalant-j tani fogják. Ki lúdja, ha nem lehet-e ezzel valami érdekei vallomásra birnii - Éz indítvány sehogysem nyugtatott meg. — Mindenesetre, folytató azután, nem árthat az ilyen kísérlet, ha ügyesen hozzáfog az ember. Eleonora megérdemli, hogy segítsünk neki t mindent megkíséreljünk. — Nem hannál semmit, mondám ctűgedten. Ha Vari bűnös, nem fogja beismerni soha. Természetes: azt it gondolhatom .. — Hogy kevésbbé volna tartózkodó, ha másrá háríthatná bűnét. Nemde, ezt akarta mondani ? — Igen, de egy kivétellel. Féijét nem fogná elárulni, ha esetleg ö volna a tettes. — De, de / Miatta nem tenné ki magát veszélynek. Hiányzik nála a feláldoiókéizség, mely Laurát kitünteti. E pontban enk igazat adhattam neki. Mari sohasem rejtett volna el egygvsnut kulcsot, hogy nővérét megmenthette. Saját jóléte ét biztossága sokkal jobban uivén fekszik; hozzátartozóira a veszély pillanatában nem gondol. Uorot kilálátok voltak ezek; de mindazonáltal, midőn nemtokára az élénk utcákon át, lakátom felé haladtam, azon felemelő éi boldogító goudolat tölté be lényemet, hogy Laura ártillantága tisztán napfényre jött. ét a tudat utambaa, melyet a alakadó eaőbsn mag-lettem, nagyon megerősített Korán lefekedtüm, de álom nem jött szamaimra. Egén éjjel hánykolódtam ágyamban a mindea lehetőséget megfontoltam, melyek Marit képaaak volnának megmenteni szomorú helyzetéből. Caak történnék valami, ami Gryea urat szándékának kivitelében megakadályozná, gondol tani. Ismételten félva tettem magamnak e kérdést: .Mi történhetik ?<• ét atutáu ama gondolattal vigasztaltam magamat: még mindig lehetaégaa, hogy Clavering ur holnap reggel vallomást fog tenni, vagy hogy Janká laltaláMatik, vagy hogy Mari tintázni fogja magát ama nóval, mely már oly régen ajkán lebegett A legjobbat akarom remélői. De mindazonáltal nyugtalan voltam ; Bterem lázasan vert. A dogok szerencsés műtőidén körüli hitem még mindig ingadoaó lábon állott. Midőn végre a regg szürkülni kezdett, zaibbaastó álomba merültem; álmomban Marit láttam töltött revolverrel a titkot rendőr ttobájába lépni. — Hangot kopogtatás vert fel nandergésemből. Faiemelkedve, elkiáltottam magamat: ,Ki az?* .Egy levél I* hangzott a válasz t a következő pillanatban ájtim egy kicsit feltárult a nyílásán egy Ha levélke lőn becsúsztatva. (iryce küld e a következőkép hangzott: .Jöjjön azonnal f Cheszter Janka feltaláltatott. — Tehát Janka újra itt van I — Igen, agy látszik. — Ki, hol és mikor találta mag ? — 0(jön le; mindent torba meg fog tudni. A legnagyobb gyorsasággal néket hoztam eiő t kérém, hogy beszélje el a történteket. — Lassan uram! Nem áll ott ama szekrényben, monda mosolyogva, mfdöo látta, saemeím türelmetlenül kereagelődtek a szobában. Sőt még nem is vagyunk teljenn biztosak dolgunkban. Csak amaz értesítést kaptam, hogy egy kte városban, egyik háznak lelaöemeleli ablakaiban agy leány láttatott, ki feltűnően hatonlitott u elveszettnek hitt Jankához. Da találja el, hogy hol hisszük, hogy tartózkodik ? Maradjon nyugodtál R—bon t egy olyan hásbftn, melyben mull nyáron, midőn uratágával n ottani nállodábaű lakott kl ét bqjárt. Minthogy kitűnt, hogy Janka a gyilkosság éjjelén agy bizonyos indóházhoz ment s onnan New-Yorkból eltávozott, megérdemli a fáradaágot a dolgot közelebbről megvizagálni, ha bár Don tudtuk meg, meddig ment t mily állomásnál szállt ki. — De. — De ha ctakugyan R ben tartóskodik, folytatá (iryce ur, akkor ott teljaaan elrejtőzve él. Mág eddig mát nem látta, mint értesítőnk. Sőt legközelebbi házi nomnédjai nm fjük ottlétét. (rotjrUtáM kfinUwtk.) \'Po/rÁbop* \'Sherny • •Mádéirá • \'Marsai ■Malaga-Tanragona&jú. Legjobb" _ \'iwisérliíiforciia fekNr: Xtu éu Klein uraknál V KIKJuíi. Iskola kalapok 1 a legrd.uaabb vdlaaztéJcban a következő árakon: fpl 14© - 1.60 - 1.8© — s Kaphatók: tóTH LAURA női kalap-divat termőben. Egyedali raktár valódi amerikai niio^nydrőt-derikjütőkbm. I lj<f"k«« ritUro (I—II 4t1( 1J0 F.lnólUk lUn 4 kspssos ... ISO I MaMtsk iWn kiat (itflliM 1.40 „ . „ 6 ,. ... I SO I Máffy-Jfaútm csütörtök n Zala 70. asám 4. lap.) 1897. népien bar M I4i szenfélyi, hol annyim meggyalázlak, e na y Uto l van a maja ócska meséje, melyet minden alka ntkr liánt omULli ^ ^?-.\'-.\'-\'■ú\'ÜJÍL .. _.. • nak szent emiékél A nép még ma is csudálkozással beszél erről a prédikációról i nem tudjak, hogy mire véljék a káplán nr viselkedését; sokan ugy vélekednek hogy talán valami „haja" volt. •Sokan nem (aléltak a káplán örüli ssóookla Iában semmi sertől, sőt valósággal védelmükbe veszik. *Ma péttik mm, ma w«« wxsárnap !• Vájjon nem e nyill tagadén ez a mi nagy Qanepdnk nsk. Hím a hallgatás i* bün agy papnál esea a napon, hál még az ilyen kijelenté*. Imn Fenne suboticsi plébános bizonynyal ismeri az ö .Uffrmhpl" káplánját. 8 ha iamerí, miért engedie Őt * szószékre lépni ? As ily beszédért még a korcsmában is jói ellátják a részeg embert a Józan hallgatók, pedig ők tudják, hogy a részeg ember lehetet en, hogy aa nem tudja: mit beesél saagény. A szegény itáplánka sem India; alapos lehel a nép hite; hiba eshetett az ő (tjében is, olt bálul as agy körül. A megüresedett murakőzi plébániákra a zágrábi érasksíg protezsálja saját híveit. Ez ellen kall erős akciót indítani a muraköziékhek, Más részt kassának oda, hogy Muraköz kebelntessék egy házilag ia Magyarországba. Ha fáradtságos less is a munka, megérdemli gyümölcse, melyet termelni log. Akkor megnünik az ily káplánocskák ma gyar ellenes nagy képűik Ódése, mely mélyen sérti hazafias értelmeinket. Különben, hogy a káplán urszeiit-iatvániszónoklatáért pH elégtételt szereznek ■aguknak, ezt elvárja lőlük minden jó magyar lommal\' kimond. — Csodálatos..... — Ugy-e ostobának tartasz ? — Sőt ellenkezőleg. Nézd, a bolond fővárosi meg a falu után bomlik. Azt hiszem én ia, hogy | ott csak unatkozik az ember, vagy legfeljebb elhízik a tiszta levegőtől, meg a frissen fqt tejtől. Hanem azért elmennek minden évben. Ha nem teszik, szegények. A ki nyaral, az ur, annak a leánya jó párti. Lásd, én négy bét óta lefüg gőnyőtőil szobában elek s csupán Maupassenl vigasztalt meg. Ea egy francia iró, parsae te nem rámered, szegény megbolondult. Ma jöttem etasör ki a szobából. Hogy miért tettem, nem ia képzeled; Egy orvot l*kik velőnk egy folyosón, mondták, bógj tetszem neki, én meg nem bánnám, ha feleségül venne. A pariit ilyesmi csak érdekesebbé leni. Aal a ___ látszatot kelll, mintha sok pénsOnk lenne. Az | gyógyszerészt, Unger Ullmann Elek lest vértesééit, — Eljegyzés. 7VmUm János Hagy-Ssécsény ről eljegyezte Ctinmdm Vilma kisasszonyt Nagy-Kanizsán. — Aug. hó St-áo jegyezte el Afaftitia fí/«r|perlaki kir, járásbíróság aljáiis bírója, Őrét MtUm kisarssoayt, Grész Alajos perlaki ügyvéd kedves leányát. — Sterneck Zsigmond zemlawár a napok ban művészi és üdülő kőrútjáról hakaérkezett. Zene órákra minden időben lehet nála. jelentkezni — Egy Mree sakkozó Magy-Kanizsán 0r. Nm Jósaef ly vidéki kir. jbirt, aa isuttt sakkista, jelenleg városonkban időzik, N.-Kanizsa aakkistti bizonyára örömmel olvassák aat a fairt, mert sikálniuk nyílik esse! áfaós, hogy Európa egyik iegjol*b sakkmesterének játékát átvessék Dr. AW József volt aa. ki a tavalyi budapesti nemzetközi sakk-verseny aa Ctifirinl diadslutjihai megállította. — Halálozás Unger-UUmann Sándor, sutáért Fővárosi fotográfiák, i. (á kik *ttkM íjanlstk.) Azt hittem eddig, bogy jól tudok hasudni s hogy a hazugságok meséjét mindig valami tnUtli, megcáfolhatatlan Unom szálakból növöm össze. A merész valótlanságokat nllangós, cifra mezbe, elfogadható formába öltöztettem, hogv a legkét-kedóbb is elbihetle. Azt hiszem, nem lehet annál nagyobb gyönyör, mely jobban ingerülné as embert, mint a figyelmes kaUgaló arcáról leolvasni a bálás furcsábbnál-lurcsább hierof liláit. Mesternek tudtam önmagamat ebben eddig. A minap azonban egy kis ssöke leány csulul rám pirított. Nem tudtam, bogy mi neve, nem láüam soha, s tán sohse fogok vele többé találkozni. Aléle modern, tizenhét tizennyolc érés leány volt, ki már rövid szoknyás korában méréséén kiállta akörüli ssOrke-leiü ssstlaltgavallérok ,toliai mondó" piUsnlánlt. Nem besséitem vele, de a hangja, akár egy szenvedélyes Wsgner-melodia, még most is a Iillembe cstng. fltmt- York. kávéház szalonjában látlam Az arca olván kllejéxisléten, hanem Iskete ne-ideiben benne Q t a modern nö merészsége, mely dficomí tud a végzettel, csupán azért, hogy egy ostoba nessélye dugába ne dőljön. A házunágrtl azt tartottam addig, hogy az emberesek unalomból Qzi; mikor kifogyunk már minden mondani valóból, hát előszedjük. Hogy áldozatot kíván, bogy lehetnek emberek, kik ezért kénesek áldoulot hozni, korán sem hittem, As a kis ssökehaju leány a .Figaro* egyik félmettelen női képét nemiéhe kiváirculan. ■Vékony, finom ajkán egy parányi vonal támadt; mosolygott, a szemei, azok kacagtak : tetszett neki az a kis tsláló skssioma, a kép alatt. Matlette egy másik leányka Olt; ruhájának szobása, meg lehér harisnyája elárulta, hogy nem fővárosi. En más egyébről is megismertem. Szerelelt volna ö is abban a képen újságban lapozgatni, hanem a falusias szemérem visszatartotta. Egyre a férfiakat vizsgálta, vájjon nem nézik-e öt, ha ugy lopva oda pillant. i— Ha akarod, odadom — szólt hangosan a szőke leány. — Nem, nem — kézéivel elulasitólsg intett, tiszta arca lángvörösre gyúlt. — Ugy-e, szén az élet lalun ? — Unalmas. Napról-napra ugyanazok a képek iamátIMnek meg szemeink elölt és cz éveken á( igy larl. Ha dolgozunk, ilyepkor Is mindegy! Sóim Valami uj. mindig egy és ugyanazon arcoz A palikárusné, a-> nótáriusné, a pepkinsnony, meg a vén poetákkiusssony orvos mindennap bejárt a mamához megkérdezni hogy mulatok a fürdőn A mama megmutatta neki u én leveleimet, melyedet én a lefűggönyőaőtl belső szobában irtam ineg minden második napon. A dolgot agyébbként igen ügyesen késsitettein sl. Egy unokanővérem Füredre ulasott. Vele adtam vagy harminc boriiékot. Valamennyin*\' magam irtam a pntj címünket. Igy hát könnyen ment minden ..... As a naiv falusi leány nevetett, hangosan nevetett, mert 6 -ezt a rafinériát bohóságnak, célnélküli cselnek tartotta caupán. En esóla látom-, hogy nem érlek a hssugság-hoz s hogy a szokaltanságok mese szövésében valóságos kontár vagyok. Az első percben irigyel-tem ICIe egy kissé ezt a csúnya ügyességet, és meglohadtam, bogy (ürdö-levolet írok én ia azonnal Oslendeből; végig járom Skandináviát, Olaszországot, mály gyász érts. Nejét; hannadlálávt házasság után elvesztette. A fiatal, kedves nő halála alkalmából a család a kővetkező gyászjelentést adta ki: Unger Ullmann Sándor gyógyszerén, valamint kia leánykája Ibolyka és a szélesen terjedt rokonság nevében mély fajdalommal jelentik a felídfiétlcn nő, édes-anya, gyermek, int vér ét rokonnak thmer l/Ummnn Bándorné, nül. HMmm Irénnek, folyó 1897. évi augusztus hó tT-áa délután 8 ólakor, élste 28-lk, boldog hlftanágának V éa fél évében rövid szenvedés után történi elhunytát s. e. t. Ssatmár, 1897. auguutn hó 17. Áldott legven emléke I Halbeuer Nándor édesatyja, Halbsuer Nandumé nül. Schőberl Antónia édes anyja. Unger Ullmann Ödön, Unger Ullmann Elek és cnládje sógorai. Halbaoer Aranka, Halbauer Kálmán, Halbeuer Aladár, Halbeuer Oeaső testvérei. — Hamis eiOet forintosok. Ujabban n or- iiauui, hin van Batdtcker, hál, .... . .. .... , c - isten, esik egy kis isleles lé kell hozzá, hogy \'fékein, sől több ízben városunkbsa a rántást leleresnük Azalatt pedig kimegyek I» \'öbb l""®1* •«« funolosl Isláltsk forgalombsa ös- Budába konfettit dobálni, vagy leltüzöm JEhamistlványok ügyes uláasá ok bár, de azért , \' ■» I a LtiMÍaliAal M« L >_ B«»»»lmii —I ■! kAnM*<ui *é .»« vörös kokárdát s mint jó noctalisla elmegyek a kőművesek bn és ntrájkolni logok sör mellett a > Trituli nőnél\'. Milyen érdskn len mégis majd. ha hasa megyek... íMfi Sándor. a hamisítási egy kis ftgyolcmmel könnyen éaere I lehet venni. A hamis forintosok ón, ólom és horgany keverékből késsültek, a 1889. imámmal vannak ellátva. Színak szürke, rajzuk kissé elmosódott, ttiliralitk kttnf» i a valódiaknál könnyebbek. JA len kisagy kissé ügyelni közönségünknek, nehogy a mai péáaasflk világban as ilyen hamisítványokat terjesstő lelkű-len csaló üséréknek essenek áldosatul. — As «tod feoake Nem aa igazi fecskékről van iu saó, nem is ásókról kik haragussnak iá, ha lecskének szólítják őket. Ma repült végig elöttör a főtéren. Komoly volt az arca, egészes Kanizsán tartott ktítgvüÍMndc ama lei- hivatalos. As uj posnaatik nem simult ián oly magatló mozzanatáról, hogy 1 Vkutk* Owlát \\\'^mmm,t M u,c? , koVk4i^ 9 , x i n .y , . • . mintha esetleg egy nő ült volna rajta, de azért nagy ét koruakot alkotásokra hivatott I megbámulta mti,dénki mert ö volt as első fdWraf-kuituu-mnúzterünket, tiszteletbeli tagul wí-j kontó — ki tegnap kézbesítőit először Utiklin. A tanították meg s abból as alkalombál mindjárt bicikli mint sporlnskős alkonyát éli mar, mert sltrniiw/ilen üctvözVMc is. K süradnum a ,u»,dT4«t korunkban időlaksritásra lur-m - - - - hordók esenlul Bálunk bl> a leragasztott piros pecsétes H I R X K. - H\'lssslrs ■latalar válaama. Megemlékeztünk lapunkban a „Zalamegyei Altalános Tanítótestület" avg. 24-ikéi Nagy- Mimnter ur OnagymélUsága ajánlott hődben |JBÍ JJSjá WWra,hwd6k •MB,ul ssét a klrvetkesf választ, küUte a megyei fontos-jn, blankettekel. A levélhordók is iasulnak fai tület elnokéhöt, Stalay Sándorhoz: ciklisni, meri esenlul a postassekrényekből a Budapnten. 1897. aug. 85. l*\'*** u,rwwMk Wdk,m ^ t- .. i. tr. ., , — Ne klnossuk a baromfiakat V*e-i /sig- Iiastdt ülnök Url mond még rendőrfőkapitány Időében agy raade- ... letet adott ki, hogy a baronlakat nem subád Kézhez vettem a zalavármegyei általános lelógatva vinni, mert enel agyonkínozzák. A tanítótestületnek nagykanizsai közgyűlése közönség ma már msglaledkssett erről ás nap alkalmából küldött sOrgönyét n«P »tán látjuk, hogy cipelik, bogy kinoasák Kérem as elnök urat: a szíves megemlé- jjj^ • kicw saárnyMokal. M Péter jelenlegi , ... t____!• i . ....___. . lőkaptlányunkhoa fordulunk most, sssrsuss 0 késésért fogadja és a tanítótestület minden L,^ ér;6nyt ,DMh , Kívánatos egyes tagja előtt tolmácsolja hálás köezö- volna egyébként, hogy bonodtanák meg náiusk netemet [ is, mint más kisebb városokban, hogy baromfiakat Tisztelettel: Wlaaalei. — Esküvő Fényes esküvőnek volt ninhelys a nagy kanizsai izr. templom augusztus hó 81 én délelőtt, mely időben Prijtr Béla gyógyaserász leányit: SanUát oltárhoz vesetle dr. Korain Sándordevccserl ügyvéd, Koszorús lt ányok voltak a piacon is csak ketrecekben szabadjon árulni, I mert a lorró hőségben as összekölözött szárnyasok szinte magfu\'sdnu. Erélyes lökapitányunk megtalálja erre is a módot, bogy est as elárusítók értésére edja. —■ Tanügy. A vallás ás kőaoklalásügyi miniszter a Csáktornya! állami polgári leány -iskolához | segédtanitónővé Jmunik Anna bárónőt nevesle 1 Hatpkm Térés, Wriw Clára és Prágtr Ilona; I ki. — A mura-csányi róm. katb. népiskolánál vőfélyek: Brodjim Hmko, dr. Gotdmanii Lipót üresedésben volt két tanítói állásra s hó 17én és Lmttr Béla Dr. Ntumann Ede lörabbi emel- Apa Kornél zala-söjtöri és 8tmodie» Szilárd kedett szellemű beszédet intézett a fiatal párhoz, fgnli ökL tanítók válasstattak meg ^yhangulsg. melynek esketési ünnepélye oly nagy vonzerővel — Szerencse • szerencsétlenségben. jfoMes Vagy ők jönnek bírt a közönségre, hogy a templom minden zegel János kollátnegi tizenhét esztendős fuvarosi kavi- línXoavItrnnlr mao. • raitttft ffe BfAMnoáaio iiimIaIi \'<>^.1 — > i---- _ u_______JILas • boszánk, vsgy ml.ő hossájuk, Mindegyiknek meg-1zuga a szorongásig megtelt. caot rakott nekérre a Mura partján, ép mikor a Najy-Kaniau ösfltörtök Z»\\m 7a Mám. ti), lap ) 1897 uepteub* bö 14a. kimillmi áBnmásról a Ukány leié tartó teher-TOiat prtsskölve kiindul\'. A dübör|ffi zsjtót a |o«ak awttjedtsk 4a esuveazottu rohantak a pályatest felé, fel a töltésre, A vout már köoei volt, a lovak leiéje ^artotlak, • gépész u iKoW j báromnegyed óra, Derecske, Boraid, 1 és tél óri nyira van távol, u ut borzasztó rossz volta sert mentheti e roppant közönyösséget, mart ha Ausztriából X órai távolból baaoeló utoojs (adott jöofii AJiMSIióeág Iccskemtóva; eljöhettek pefcben elleftgözt adott éa Így csak a szekeret volna ék is. Bizony Ausztriától kellett volna meg\' nzta darabokra a nagy vaasafoayalag, a lovak tanniniok a felebaráti szeretet kötelességét, pedig ettramlollak. A In, ki a Wvak gyeplŐs*á-| - U| borb%ttxl«t A nagykanizsai Takarék-liba kapaszkodott a libán megsérült agy kiaaá i pénztár épületében Puscbölsheri J. Sándor caioo-4a kajából hamarosan M fog gyógyulni. Az aW su berendezett borbélyüzletét a hó l-én nyi-•egélyt a vonat gépéaaa nyitotta. tolta meg. - Drávai gát A déli vaanitáraa*ág Zákány - Talált karkötő. Múlt hó 86-án a füléren éa Légrád állomások közti pályatestét, gyakran egy ezüst karkötőt talállak. A káros fél ezen fenyegette a megáradt Dráva. Kát állomás között karkötői, mint \'igazolt luajdonos, a raodörkapi-■aat a társaság egy bárminő ál hosszúságú kő lányi hivatalnál a hivatalos Arák alatt átveheti gátat emeli, melyéi fc közigazgatási hatáság a napokban vizsgáltatott felül. Morakereazttr éa KÜauya kMMt közvetlen • Mara mentán hozó dik <d ugyancsak egy meglehetősén veszélynle-tett at. de ea már nem a déli vasal társaságé A balpartot néhány év előtti védgátakká) lálták el, a mi meglehetős nagy feszégbe kertit De aaak a kiadások fit valósága* muriéinak bizonyulták, mert a rohanó folyó mély medréban ép in bir-tden kanyarodik Minek, vagy kát év óU átlépte a védgátakat áa mindjobban alámossa a magas partot lllndan lavasuzal el elszakít ebből egy jó dánhoi áa a kocsiút közvetlen, alig egy 141 M** ternyire hnzódllk el a part szegélyétől. Mura-kewsztur Koilátaaeg község már több iabeo Iráta gyskerath sgy l*t}MI Iredákaa lietésstl sssaaai MvMetlh Ivskhrt a kladéhtvatslkea 8BO- t ■oadoiadai Whetaégaa, CSARNOK. órflletes aienTodélybftl — An«riUt Uilgri tOrtbwU — ItMMI fordította i Xagaaff Ma. (IMjrtzMU — Egj^jó eszmém van. Haltyal Mari kisasa-■sgksraste a várnagyét, hogy nyqj aon segélyt,\' usonynak ut azigéretet kéllell tennem, hogy időről de mindig elutasitotlák őket, áa tilalmat sem | idűro jelentést teszek neki munkánk előrobala-adtak ki még eddig, mely a vaaséiyee atat el- dásáréL Terméaaéteaen a legégetőbb vágyai árai, sáraá a közlekedést öl éa addig nem ia fogják nMgtndai: ki a gyilkos. Annak, ki magnevaai, est megtenni, mig egy nagy kataaatrófa hirét nem nagy jutalmat Ígért. írtértre adom tehát, mit vasaik onnan. I szándékozom nővérével tenni ée raját személyét — A véréi kakaa. A nyári oapOál vésaee illatölag adok néhány Intést melyek nyugtalan!* réam itt ia olt ia meg magjaién Hétfőn déblőtt tani fogják. Ki tódjs, ha nem lehet-e assei valami Soasogy Ráncbsn B**cik Per ac ■ bérlő gaboa érdekes vallomásra birni. ssUgjsi kigynfadlak és sa éhes lángnyelvek Ea Indítvány sehogysem nyugtatott amg. gyorsan f el emésztettek Ossass Mai termését. Mao-; — Mindenesetre, lolytalá szután, nem árthat ÉN a sánoiaknak nincs semmi eszközük és ott aa ilyen kisériél, ha ügyesen hozzáfog sz ember, sa egész falu kőnayan leéghetne, kivált ha a mi Eleonora magérdemii, hogy segilsQnk neki a min* Mankóink a jövőben ie annyi jóakarattal segéd- dent megkíséreljünk, késnének a tOsoilásban, mint éa aa alkalommal. | — Nem használ semmit, mondám ceügadten. Emlékszünk még arra, mikor tűzoltóink Szent- j Ha Mari bűnös, nem fogja beismerni soka. Tar-Miklósra la elmentek, ha ott nagy volt a veszély, mászatna i ut is gondolhatom de Most csak agy kis szivattyúval jelent mag egy kát tűzoltó a helyszínén. Mentésről persze Igy eaé sem lehetett A kár körülbelül halezer forint, melyből agy réas biztosítva volt. - So-mogynegye másik részében, Lanaéron — iiják á kaposvári lapok — szintén a vörös kakas MM a napokban. Itt meg a templom ia iidowlal esett. Vagy basa báa pusztult él. Magán • lamploroon körülbelül 7(X)0 frt kárt adtait a vsaaedeiem. A három harang leeaakadt. A tegiw-gyobb éa a középső teljesen haasnavehetlen A torony éa a templom kárpitja Sssse vissza ragadta bedőléssel fenyegetnek. Mindennek nem saahadoit volna ugy lörténnlc, a hogy történt, ha a legközelebbi ttomazAdból a tűzoltóság a lecs-kaadöTsi idejekorán megjelenik. Kia-Ujtalu, csak — Hogy kavéabbé volttá tartózkodó, ha máará hánthatná bűnét. Nemde, ut akarta mondani f — igen, de egy klvélelM. Tálját nem fogná elárulni, ha esetlég ő volna a létles. — De, de / Miatta nem lenné ki magái veszélynek. Hiányaik nála a feláldozókészség, mely Laurái kitflnleti. I pontban csak igaut adhattam oaki. Mari sobaaam rejlett volna el egy gyshus kulcsot, hogy nővérét megmenthesse Baját jóléte éa biztossága aokkal jobban szivén laksaik; hozzátartozóira a veszély pillanatában nem gondol. Itoras kilátások voltak euk ; de mindazonáltal midőa nemsokára u élénk utcákon ál, lakáaom felé haladtam, azon felemelő és boMogitó gondolat tőlté be lényemet, hogy Laeru ártatlansága llulán napfáeyfá jött. éa a tudat utambaa, melyei • szakadó saőhu mag-tettem, nagyon megeröutett Korán lefekedtüm, de áiom nem jött ssommmra. Egén éjjei hánykolódtam ágyúsban a madu lehatöaágat mogfciotaltsni. maiyek Marit kepaaak volnának megmeiUga szomorú baiyaelábáL Qsok történnék valami, ami Gryea eret saán dekának kivitelében megakidélyngná, gnsiiiH— Ismételten fáivá toltam magamos k a kendém < .Mi törtáehtlikf* ás vigasztaltam magamat; hogy Clavariag ur holnap raggal vallomást fog tenni, vagy hogy Janká teltaláftatik, vagy boff Mari tisztázni fogja magát ama sóéval, mely aur oly ragon ajkán lebegett A fogjohhot akarent remélni. Da mindazonáltal ayogtatan voltam; fttaram lázasan vart A do\'gok oldása köriU hitem mág mindig állott Midőn végre a reg* szürkülni kezdett, zsibbaaztá álomba merflltam; álmomban Marit láttam tAÜOtt revolverrel a titkos rendőr subájába lépni. — Hantos kopogtatás vari fel un Issaássmhtl. Fai-emelkedve, efkiftltollam magamat Jkí ut* »Bgy lovél I" hangzott a válasz a a köretkoaő pillanatban ajtóm sgy kicsit feltáralt a nyílásán agy Ma levélke Ma becsúsztatva, liryot küld • • köreu kosökép hangsotl t .Jöjjön azonnal I Chasgltr Janka WlaláHatoH. — Tahit Janka újra itt van I — Igen, agy látszik — Ki, hol éa mikor találta mag í — Cljön le; mindent sorba mag fog tudni. A legnagyobb gyorsasával antul hoztam aM |s képém, hogy beszélje el a történteket. — Lassan uram! Nem áll ott ama sssá/Uv ben, mondá mosolyogva, midőn látta, saamesia türelmetlenül keraagotődtak a szobában. Ml még aam ia vagyuk teljosu biztosak dolgunkban. Csak amaz értesítést kíptsm, hogy agy kis virao-ban, egyik hianak lelsöemeleti ablakaiban egy Isány láttatolt, ki lehioöu boaooMolt u aive> sutinak hitt Jaakáhu Da találja st, hogy bel hisszük, hogy tartózkodik T Maradioo nyugodlaa R -ben a agy olyan hiabw, melyuo amit iy|» ron, midőn uraságával u oltani suMáhoa lakott II és bejárt. Minthogy kitint, hogy Janka a gyilkosság q-Jelén agy Muoyoa indóházhoz ment s ooaaa New-YorkIhÜ ellámott, megérdemli a láradMpi a dolgot kőaolabbről megvizsgálni, ha bár mm tudtuk meg, meddig ment a mily állomásnál szállt ki. — De. — De ba csnkugynn R ben tartózkodik, folylaM Orvot ur, akkor ott teljesen elndlOzve él. Mág eddig máa nam látta, mini értentőnk. Mt legközelebbi házi szomszédjai sem arjtik ottlét*. (fairt*tiM kSuttwft ) [ Iskola kalapok T a l«|duftbb TrAl*«sté]K\'b«xx T • követkaaő árakon! P IM 1 40 — 1.00 — l.SO — 1. * | Kaphatók: RÓTH LAURA női kalap-divat termében, r Egyedüli raktár valódi amerikai nttánydról-dtrticjQaSkb**. L Oy«no»k«» rtsrtrt (6-tI Mg 1.80 VÍtstttsk itatn « tífil ... IN P FeUítlik iWn ká«l (atgitgt) 1,40 ,, , ,, fi ... SSoL flagr-Kanitaa, ostltöriök Zala 70 Ilim (0 l»p.i ■ 1897. Rupitmbar hó 3. FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedése, könyvkiadóhivatala, papír és irószerraktára, könyvnyomdája ós könyvkötészete NAGY-KANIZSÁN., Saját kiadású tankönyvek SdmeeMy htn : Fa-luai Iskolások tankönyve, a miniszteri tanterv szerint falusi osztatlan népiskolák viszonyaihoz alkalmazva. Mindegyik kötet ás illető osztályok egész tananyagát foglalja magába. L kötet a II. és Hl iskola év részére kötve ... 26 kr. II. kötet a IV-ik iskola év részére kötve ... 20 kr. ffl. kötet »s 5/6-ik iskola év részére kötve ... 80 kr. Amérof - Kopeaky. Számtani példatár, aa elemi népiskolák számára, átdolgozta a csákorayai községi elemi népiskola tanító testülete. Általánosan engedélyezve. As országos közoktatási tanács bírálata sserint a Ugjobb számtan. Legutóbb a dunán-toli reform, egyház kerület által kizárólagosan használan dó tankönyvül elfogadtatott, L : MMI L omc -u, n. , ul , -i» ia ., m. „ —44, IV. „ IV. „ -!»• T. , V. . -fc Harmadik koronaérték alapján átdolgozott kiadáa. Ajánlja könyvkereskedését a t tanító uraknak, iskolájukban használt tankönyvek ős írószerek beszerzésére. _ Raktáron tartatik nagy mennyiségben mindenféle tan- és segédkönyv, hogy bármily rendelés azonnal e\'intézhető legyen. Megrendelések a legpontosabban és leggyorsabban intéztetnek el. Zalavármegye t tanítóinak figyelmébe ajánlom a kiadásomban legújabban megjelent tankönyvek: Szalay Sándor: Elemi földrajz (Zalavár-megye földrajza) a zalavármegyei népiskolák HL osztálya számára. Miniszteri tanterv szerint; - képekkel ellátva, kötve 20 kr Zalavárm. kir. tanfelügyelősége által a megyei népiskolákban való használatra 1297197. sz. a. engedélyeztetett. Iskolai anyakönyvi naplók, bizonyítványok havi értesítők, írószerek, iskolai felszerelések, szemléltető képek, térképek, számológépek, iskolai táblák a leg- jutányosabb árak mellett kaphatók. ■ - ^ Juhdti Péter; Űtém-irási mntalapok, a nmélt. vallás- és közök. magy. kir. mininter állal as elemi népük. számára állal, engedélyezve. — Negyedik kiadás - 12 lap egy füzetben — 20. — ügyannt németben — 20 kr. Az írás szépsége mintaszerű. AltmannMdr: Elemi képes terméaielnyz, különös tekintettel az egészségtanra, a népisk. felső oszt. száiMra. Ábrákkal. - Által, engedélyezve. Kötve — 36 Bun Samu: Könyvviteli minta- és gyakorlöftlset alsó-foku ipariskolák szá mára si 1293. évi 38664. aa. a. minist, rendeletben foglalt aj tanterv alapján. Ara 80 kr. Különfélék: Balogh /. N.-kanlzsa város és vidékének hadtörténelmi múltja, ára diacea borítékba fűzve 1.50 Halit — Hoffmann. Zalavármegyei évkönyv a1 millenniumra 140 képpel. — Hogy « könyv könnyebben Itozzá-férhetö legyen, szerzők az árát 2 frtra szállították le. Béhfy Mihály: A magyar hetyeeiráa és a helyes magyarság. - Ara fűzve — 60 kr. E könyvecskéről a „Magyar Nyelvőr" jul\'usi füzetében igen szép bírálatban emlékezett meg. Hoffmann Már : vázlatok és tanulmányok, as irodalom, élet és nevelés köréből. - Fűzve 2 frt Margitay Jámf : Értek esések a tanügy köréből. -Fűzve — 00 kr. SaUman* Ke-karecatély Hangya könyvecske, vagy utasítás a tamtök észszerű nevelésére — ForditoUa Pethe* János. Alt 80 kr. Kölcsey Ferené: Paraioesis, díszkő-tésben — 40 kr. 71. szara. Nagy-Kanizsa, 1897. szeptember hó 5-én. XXIV. éviolvam. HtrkMrtMf: TiMikii tMI*)\' Wf UayrkMMkdWkM. .MikrtittT.I 4rt«kt**i kW n*p«a-kiat d 4—4 In ktat M. lill.iiM t Up mhIM Hmtn tkM* mit*m ZALA OUMkfotal: VírtaUa IpUat : fítM Ulj >t>IÉlihi zlóthstm iui: Uttm Mn 11 bcw (é (M — kr fáién* « konM <1 M — kr Xecr»dt»i» I kwmu (1 M N kr ml >)iihlii> *l IWnui —m klMMaat limm. Politikai és vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanuaai- 4a dél-xalai takarékpénztárak, a Bankegyeaflkt, aa Ipar- 4a , M mlm Slraaiitln mM «ak ímmti twt- dalai bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-azövetkeiet 4a a lat anyai takarékpénitár. a „nagy-kanizaai malátagyár 4a sarfBsfde ?. L" a nagykanóaai önkéntes ttaoltó-egylet, a «alamegyei gaidaaági takarékpénztár réa*. tára., a nkanosai kerületi belegaegéiyió pénztár, a „Zalamegyei AlUlánoa Tanilóteatfllet" kimtől** UtUnft. IjrOttir paMma 10 kr. itóm ára : 10 krújtér. It||elMlk Mau-Kalnáa beteakiat k<luer: TMánap ém ov&tArtöicda. BMiiUnk, MlaaUat a kiiiulnkr wnttkaaók Vtahai WHp Mar»-flk Válasz-utón. (A. E) Az alsó-ausztriai kereskedelmies iparkamra ez évi jelentése azt mondja, bogy Ausztria-Magyarország a legjobb uton van arra, hogy mezőgazdasági államból ipari illámmá alakaljon át, jobban mondva az évi jelentés azt konstatálja, hogy éppen most vagyunk az átalabulár ez utján. — Igaza van a bécsi kamarának! Válaszúton vagyunk\' k A— A magyar gazda legjobban érzi ezt. A termés mennyisége talán 50 várnákkal csókkent az idén. A hivatalos statisztika ugyan az mondja, hogy csak 10—14 mü* lió métermázsával, de már a gazdák jobban tudják, hogy bizony a félére is alászállott a termés. Mindenfelé tele van » gazda mert a 13 forintos, sót magasabb búzaárak nem pótolják annak a gazdának a kárát, a kinek 3—4 métermázsa termett a holdján, még abban íz esetben sem, ha bevárta azt 1 magas árat. Pedig hát melyik ^azdavoh képes ezt a magas árat bevárni ? A legtöbb azt hitte, hogy ha 7- 8 forinton eladja a búzát, akkor már főnyereményt csinált De az idei termés, mely a gazdának nem jövedelmedbe a forgótőke 3—4 százalékát sem, mely a bérlőt redukció kérésére s a telepest a törlesztési ősszeg elengedésének kérésére indította, igazat ad a bécsi kama-rának, hogy átalakulóban vagyunk az iparállam felé. De vájjon mit használ ez az átalakulás, melyet olyan örömmel emleget a bécsi kamara, a gazdának, s vájjon est áz alakulást a magyar iparos if érzi-e vagy csak az osztrák. A dolgot két szempontból nézhetjük. Az egyik az állami, a másik az egyes ember szempontja. Az állam szempontjából azt kell néznflnk, hogy • pusztuló mezőgazdasággal szemben fcjtodik-e az ipar olyan mértékben, hogy a mezőgazdaságot pótolni - »* » QMS Az ipar erre igen kétes értékfl prognózist állit fel sz államnak. Eddigelé jól tudjuk, hogy a kisipar csak pusztul, a nagyipar pedig csak pénzébe éa ujabb és ujabb I áldozatába kerfil az államnak. Tudjuk, hogy a mezőgazdasági gépiparért feláldozták al mezőgazdaságot például az orosz kereskedelmi szerződésnél, melynél néhány kivitt cséplőgépért ezer agrárengedményt tettünk j az oroszoknak. A nagyiparnak adó- és bélyegelengedés jár, meg ezer más kedvezmény; biztosítjuk neki az állami szállítást is, jóllehet 25 százalék kárasodással, s mindent elkövetünk, hogy prosperáljon az államnak «z a dédelgetett kedvence. Addig a kisipar, a nemzeti karaktert)— gyökerező munkásság satnyul éa puaztul, egyre kevesebben nyomorognak a kisipari pályákon s a volt kisiparosok sQrfln csatlakoznak a proletár tömegekhez, melyek foglalkozás nélkül várnafjjjf gépesítést nem igénylő munka-alkalmatosságokra s növe-lik a szocialista tanok pusztító híveinek számát Ez az állam, jobban mondva az éazszorá-ség szempontja. Már most hol van a gazda szempontja? A kamara jelentése azt mondja, bogy átalakulóiéiban vagyunk s est örvendetesen veszi tudomásul, mert ez a mi megitélésOnk szerint azt jelenti, hogy as Összes monarkia termelésében lassankint az osztrák ipar mindinkább túlsúlyra juL De mit mondjanak ehhez a gazdák? Hiszen« tulajdonképpen a gazdák bőrére megy, mert az ő kereseti forrásuk van megszűnőben d uj források vannak keletkezőben. És Magyarországon a gazdák is számot A „ZALA" tárcája. 6iiiii1. (* — A ,8 A I> A» nMMn^. — Ctonka Pttor MtiltigtioU — Hm igftU a yaWaidyra, 8 napról napra utporoiott Itt w, ott w Bér k multa tétyrtaft Bon aa *fht ttjft*ért A dob porftit — t ttm mmradott Ctonkdnmlt agy ftiuMjt. Nine1 Hmmijt — érné* azbi Vigrtkajtó jt* kottája; Cttkkttt Ctonkt mi a étIftt Sti nSUl mérmtfnm éUjt... Vagyonom a fdmiftm. Btfykt túrnék, nff* • *> Hm fitti, mt m hérétm." FABKA88 KAS OLY. ^MfkaZSSr* Mm ** * A mdinég tolvaja. (TtrtiMtl tlkmailéa XV. Uj<i taatla kMl/ anlkaééa M«J*MI.) — A J. I 11" artérti tinája. — Irta: aamaajt Btailk 0 felsége XV. Lajoa francia kiráty éppen reggelinél tlt 4a róaaéa baagalaibaa voik As orsaáf oagijai, a laiaatanabb udvari Uaatsk és aaok a aaaeeak, kiket ki baligatéarn paraaoaol-tak, ott várakoatak as alötaraabaa. E<ek kflaAW ia aaár aliariadl a kir. bogy aat a tolvajt, ki Pária lakowit aaayi ioö ftta rvtiaz4«ko<i tartotta, régra t0tfodo«i4li és elfogtak. A aaiatéa ■agia-lant readtmialaaternrk »okaa srataláliak, di-eaérra «i«« ea<«t, körtllakiatéaét é< kltOa<^M alaaiaaalnak arélyét, aert e«ak anaak ktaaöa-baifl a TMiély sikarm aikáritáu. A minUtar &aér<ataaeo moantygou, dé a laaranoaa klváaato-kat agyélOro viaaaaataattotia, aart, agy mondja — a fogoly bflaBaaégél még oa«k a vtegálat lógja aaagÉllapttani, tabár allaoa igen aalyoa gyanuokok lomgaak föa. A király diaaaa arany ciailbél a löUaolgtlt nokolidé aiotaé oaöppjét kihörpiataita éa a togadaa amkwééaét él akarta raadalai, aűdfa a Molgálailarö kasaaráa Jalsatette, hagy Damoa-siaaz, aa odrari araayaOtaa, aflrgöi Igybaa kikallgatáat kér. Egy négyaaaakSil kikallniéa oly kad*aa«ény. aMiyat a logaagaaabb tírstos éa töoeaieaak ia.ko IteOa kagyaek lakintattak. Ka aa éppoa )4kad* véban larö király a nagy kagvat saa »na\'a meg ti egyaaerÓ, dé baraflle«eeiég4r4l 4a kéaé* gérdl jól ismeri iparosiéi. Kazyanan intett a trjérel — Bisooyoaui valasai ritka atd arabot vagy drágaköveket tart aaáaankra éa aaa gyéai kővárai, míg kiballgattara paraaeaoljak, aer* dráaa kinooét minél atöbb kivágja koattfatai. Boeaéaaák be as oMalajtéa aaa aaQkaéfsa, bog/ a váró* taraaboo éaaravagyék. At anuiyalvaa belépeti, aélyan aaghajtotta magát a király alélt. — No, mit boaolt kaétaa araUr ? — kérdé kagyatan a király - LMtm ktaelabbl Dame«iaai i4rdai k«|tva aoadái — Boeaéaaa mag Sára, ka bátor vagyok Itt Fölaéfed lagmagaaabb itéltoéka aiöti vkdat omolai. Aa aralkodó AaaMréooolta boalokál; ||y k*. moly ttgyat Msmyoaaa aaa várt. — Hát aiaoaea Mradalaenkbaa alég lOrvéay-aték, bo^y bajával éppen a altiak alkalmailaa-kodik ? — akoadá raagenaa. — FSlaégaa királyoa, agy aabari Hat forog kérdéaben, aelyst királyoa agyik töbivatalnoka goooaa aódoo aaeg akar aaaadatiaai ? — Oa aagy aravakkal ál Oaaaaaiaai 4a talfta aaa ia kallaae dnt aaagballpknaak éa aivet tat aiat hlaágaa aaelgáakat iaaarják és afvai tai. jak, hogy 8a oiyaa sabar, ki kBaayalmftaa ás Nagy-K»oixsa vasárnap Zala 71. axám »• l«p.) 1897. Pscplcmber hó 6-*t tesznek, mert ha az osztiik kamara azt mondja, hogy amonarkiaátalakulóban van, az azt jelenti, hogy Ausztria ipara hatalmasodik, Magyarország lakosságának 75 százaléka pedig elveszti kenyerét. Mert ennyi hazánkban a mezőgadaság után élők arányszáma. És mit fognak tenni ezek a mezőgazdák? Ha Angliában kipusztul az tgrárkaltura, ott igazán ott van az óriási ipar, kereskedelem, hajózás, melyhez az angol paraszt is koayit valamit s ez az egyest is pótolhatja az átalakulásért, melyért az összes országot már maga az egyéb termelési ágak szép prosperitása kárpótolja, I> mit mondjunk mi ? Hol van az a segítség, melyre a pusztuló mezőgazdaság- Politikai szemle. BolfBld A német császár msgyarorszigi látogatása előtt nem hívják őssse a parlamentet, majd csak ha vissssment Berlinbe, less ssabad a pártoknak civakodni és lehet aiaissterválság. Addig Bécs ben is szüneteinek, ás azután szeptember 87- re Ssszebiviák a parlamenteket, mert október tf-án delegációk üléseit is megnyitják. A próba Beichsratben a delegáció megválasztására azonnal meglesz, mert hogyha as ellenzék est obetrukció-vsl akadályozná, a kormány kiadja az első tromfot, összehívja a tartománygyüléseket és ezek által válasslja meg a delegációkat. Utolsó ülése s többség végrehajtó albizottságának minap volt .Teljes egyetértés a Badeni-kormán y-nyal tegnap nem jött létre, folytatják lebát a tárgyalást, mért remélik, hogy megsserződhetnek Badenivel. M»guk közóit a jobboldali pártok szerencsésen meg is sserzödtek s teljes szolidaritásba gal szemben hivatkozhatunk ? Talán ailép\'ek, de a kormány még nem adt i be deficitre dolgozó gyárak? Vagy a pusztuló wért. ,olr««\'ni V^^! " "J "J r 1 lásL Ha nem sikerülne most sem a kormánynyal kisipar? csak hivatalos a jobboldali akkor párfok autouómista Mert nálunk manapság igazán | ellogadtatni a bank-üzlet boldogul, melyről a programmjál, . .. ... .. — 1 . értekezleteket, mert a cseh usgybirtokosoknak statisztika angyali naivsággal Prig45an r,„" rfgiMik „" oda utaz- vallja meg, hogy 18—20 százalékra dol- nak, hanem a hónap ^ége felé, még mielőtt a Reichsralh niqgnyilnek, a végrehajtó bisottság ismét összejön haditanácsot tartani a miniszterekkel. Addig is vigan .veszekednek a csehek és randó függetlenség\'reményéről, s hajlandók Mg. hódolni, iia őket Oroszország többi népeivel egyenlő jogokkal ruházzák fel. A lengyel aajtó ált az engedélyi yel, s egyik előkelő lap, a Krsj igy lormulázza á lengyelek kívánságait: Elismerése a nemzet etnográfiái és kulturális sajátosságának s as ebből kifolyó kérdéseknek, — egyenjogosltása a lengyeleknek a birodalom többi alattvalóira!, — megadása ások nak az intézményeknek, a melyekkel a belső kormányzóságok bírnak. Részünkről pedig: LoysUtás az uralkodó és a kormány iránt, ősainte elismerése u állami egységnek és lelkiismeretes teljesítése az állami kötelességeknek. A lengyelek csakogyan nagy és meleg tokon-szenvvel fogadták az uralkodót s meglehet, hogy a cár a maga részéről valamiképen tudtára fogja adni a lengyeleknek, bogy as elnyomatás napjai véget értek. Pétervárott is kiváló jelentőséget tulajdonítanak a cár látogatásának ; céljának azt tartják, hogy az orosz-lengyel kibékülés politikáját elősegítse. Majd elválik a Varsó melletli nagy hadgyakorlatok befejeztével. Faara ela*k stthsa. lelkesedéssel fo- gózik. Sokan vannak, akik azt tartják, hogy boldog a magyar, de azt hisszük, nem nyernénk, hogy magunk g^f oszUlyfőnök lép bélyébe. Azonkívül Magyar-• „L - , ,, ..,-*? ..... ország és Kártolni késtartója is elhagyná ál- cnnálhatnók saját külkereskedelmi politikán- ia«át7 kat, a magunk belátása szerint alakulnánk\' át vagy maradnánk a magunk formájában,! Kfllf51d. s végre érvényt szerezhetnénk nemcsak a| . . \' .. . . . " . , | A cár varsói látogatásához nagy reményeket Mflizet egynegyed, hanem háromnegyedesnek. Remélik első porban, bogy a békéltetés _______ A köztársasági elnököt nagy 1 em folytatják tovább aa gadlák Párisban. Utja valóságos diadalmenet, s a franciák <1 vannak ragadtatva as orosz-francia szövetségtől. 1 A köztársasági elnök Dunquerqueba érkezte után sugusztus 81-én a következő sürgönyt intézte Miklós cárhoz: Miklós császár ö felségének Varsóban • U(7 kadfjakorUlokaál. [múlva felelnek Teschsnben. Hogy a németek mit\' Abb*° » Pináiban,raikor f™00\'* <<Mdrt ha a német képviaelőt meggyösődnek, hogy a é* " . .mjli ... Reichsrathban nincs hslyüTazaz ha » obst.uk- npm * """T" ciót a kormány a házszabályok módosításával ^ \\ "T. \' megtöri, akkor lépjenek ki a Raicbsrathból s a J"**" tnelm*\\ ke\',eHe * E!*1"™0 német nép tagadja meg sz adók fizetését. Cseh hftÜsn nyoroot fog hagyni. Még egysser kérem lapoknak írják, hogy nemcsak Gleispach igauág- .{Jggj \'SfclttEi!VSíSff ő ügyi minisster, hanem Uautsch báró kultuszmi- •melTe"\' » c~**4ro< ® niuter is kilép a Badeni kabinetből és Latour * Oroszország nagysága és jóléte írsnt - ..........tápálok. németek kongresszusokban egymással. A osehek most vasárnap Prágában gyűléseznek s a morva hogy semmi esetre sem tulzui^k, ha azt képviselők is ölt lesznek. A németek egy hét u^ükk „„„ -!„„_ _______ múlva felelnek Teschsnben. Hogy a németek mit ~ mz mondjuk, hogy legalább nem olyan nagyon j akarnak met,moodja gchönererí ki azt Írja. bogy P^^goodolatoi boldog, mint sokan képzelik. Mert ennek az állapotnak hiába, pusztulás lesz a vége és talán az volna az egyetlen elfogadható remédium, ha osztrák ellenségeinknek sikerülne ellenünk hatásosan fftllépni és minket kizárni a közös vámterületből, a miből mi iqpüább annyit lakossága óhajtásának is. [sikerülni fog, s Miklós cártól elvárják, hogy en Lgedményeket fog adni, minekutána már megengedte ja lengyel sajtónak, hogy szellőztetheti a lengyel nép bajait és oksit. ügy látssik, bogy as orosz-I országi lengyelek lemondtak az egykor még kivi- Faure Félix. Miklós cár a következő távirattal feleit: Varsó-Lazenky, aug. 81. (KM* 11 4r» 50 paie.) Faura Félixnek, a francia köztársaság elnökének Páris. A császárné és én igen hálásak vagyunk öo iránt ama barátságos szavakért, amelyeket az imént hozzám intézett. Örömmel fogjuk megőrizni káayaseriiö okok nélkül iőbtn járó vádakat mm ama, aeg akarjak önt hellgitni. A király sohasem zárja be lilét hü alattvalói előd, szóljon tehát, de rBvidso. — Fólnér, van (kittemben* »iy fhtal *»géd, akit vömnek választottam, Neilingsr Henrik asvü alssassl la. Est a királyi n-ndőrség egyik hivatalnoka tegnap resgsl elfogatta. A király lálbeasakiiotia : — Hallottam s dologról is reményiem, hogy 5a nem akar a gooesxievöért kegyelmet kérni — Nem, ISlaég, nea kegyelemért seedeaem, hanem itauágot kérsk. A* elfogott birtokában valtak ugyan oly ékszerek, melyek a Maraaa bárónétól ellopott értéktárgyakboa lartmUk. De a latal Mistlngar még elfogatása előtt elbee<élte leány oanak, hogy ast u ékszert esy ismére\'len ember sd\'a át aski áifoglalás vég-p. FóUágta királyom, én a latslembár ánátlaiiaágábia egv percig sem kétsikedism és egésa vagyonommal akartam Imeakeáni érte, de ke/aaégeaet oem fogad ák el. Tegnap éjiel aaonlmn a jóságos Isten csodás intézkedése köveikestébea ánsilíu-aigáaak biaonyiléka birtokosiba került. — Tehát aysjtaa be a bisoayiiékokat a tör-fénysasknes, ott majd megvizsgálták. — Bocsánat, fSlaég, asysnas a hianoyiték, mai/ vőm ártatlanság* mellett saól, egysaarmiad ast bizoayitja, hogy a párisi readöraég löoöke egy oesmáay, rut bánt követeti el, azért vagyok bátor ast köavetleaül királyom lábaihoz lerakni, azon reaéaybes, hogy ő es Ügyben bölcsea és igazságosan log i élkezui. A király fölagroti: • — Uram, noudá — a fáidalom elkábítja önt, Ez fejébe kerülhet t Menjen, — n«u hallottam semmi! 1 — Fólség, soha aem voltam oly nyugodt és lóuneszü mint mo»t. — Szó\'jon tehát, de gondolja meg, bogy életével játesik. A autt éjjel-éjfél után egy óra körül egy halálban megnebesültet botlak házamba, a sebesült Legraud volt, kit egy gonoezWvö as utoáu agyonszúrt Legraad ruhájában est a nyilatkozatot találtam, melyet most aram és királyom iielöeséke eé terjesztési bátor vagyok, — Olvassa fóll — parancolá a király izga lot\'an. Rsa/ketö hangon olvasta as öreg mester a következői: „Mintát! minden /dradtiuiguidc, melytt ama tolvaj khrtlctritiM Itöril IciftjUUUnk, ki Martaik báróné laldiAn a nagy btUrim lopást elltictUt, eddigelé trtdmkiyktt mm venttU, megyaranctolom u$Hiid Legraud untak, hogy olg elfagiUirt aukt-xöI/öh, inely alkalmat Uu a rt*dirt£g kezébe oiy egyént uobfáltatni, kit tofoo/ gyanánt elitélni Ulut. Courrler." — Lehetetten — lehetet les t \'Egy oly magasan álló lisstviselA\' aem képes ily gyaláU\'oe eesmáay bűnt elkövetni. Matassa osak aa aláírást, -> moadá a király töltatáaltan. DasHwsieux séaán oda nyújtotta a véráatatta papirt, .>, f A király első tekin\'etre fölismerte Counier aláírását — Jól tette, mester, hogy lapot nekünk »»e-mélyeaen átadta, e rsavakkal fordult a király Damesaieuxhos, ki sserényea bátra vonult. — Jól tette, mert a népnek nem ssabad megtudnia, hogy egy megai>an álló tisztviselő ily gsa-tett elkövetésére képes. Ne aaóljou esen\'ul sem er> 01 a szomorú fólfedsiésről és ml — msjd hálásak leesünk. En percig gnadolkozott, azután oseagetett éa a belépő kamarásnak meghagyta a köveikesőt: — Siessen a titkári hivatal fönökéhss, éa tudass* vsle, hogy e dvrsk mester réetáre oly piranosom adassék ki, mely szeriot Nietinger aranymüveseagéd asoaual arabados hoesájtaseák. Ekkor a mestert kegye* késmoadalaital elbo-csájtván, a readörminUslert parancsolta kihall-gatasrs. , Ejy negyed órával kéeöbb Sortiaes ar í«g»-tonan elhagyta • verssilleei várpalotát, kocsijára ült ét meghagyta a kooeisask, hogy rögtön a rendőrtóaöoi hivatalba hajtson. Coartler már korán reggel értesült Lexraud mejigyi kolásáról, es asonnsl r jtetie, hosy már f i* veaave van, miután a vég**** nyilatkozatot okvetlenül megtalálják a meggyilkolt hagyatéka között. Kétságheesattea «oad»latokt» aerüKe oU ült hivatalszobájában, minden koesMrgés iüU riasztotta. Oda sietett az ablakboa éa takialtte a aocmból kisxálé r*ad5i>mitt\'s<terre esett. Vlllámetheeea dolgozó asstalehos rohaat, nyomban rá erős durranás ha:latssott it a belépő Nagy-Knnias» vasárnap Z*U. 71. piám. (3 Up.) 1897. szeptember hó 6-én nek az előadások. Csak a polgári leány* — mint a közvélemény kifejezője — nőiskola és néhány elemi-iskolai osztály tog j nyugvással fogja fogadni, még oktoberig szünetelni, mivel a befoga- Az iskdai év kezdetén kötelességünknek dásukra épülő iskola még nem készült eLi tartottuk ennyit elmondani a közönség ne- ., . . ... . .. . jvében, melynek hangulatát, véleményét Nagy-^UM vánm ny áldozatokkal, ^^ £t^ünkkd „„„4, példás áldozatkészséggel tartja fönn isko- Iáit s igy jogos reménye lehet arra, hogy közoktatási intézeteinek mindegyike ugy vezetési, mint tanitási szellem tekintetében olyan színvonalon álljon, amely a közoktatásügy magasabb igényeinek teljesen megfelel, Arra nézve, hogy közoktatási intézeteink egyike-másika minő szellemben vezettessék, a sajtó nem osztpgathat tanácsokat Erre nincs is feljogosítva, A sajtónak e tekintetben - mint a közvélemény kifejezőjének — csak ellenőrizési joga van. De ez már kötelessége is. Ezt a kötelességét annak a látogatásnak as .emlékét, amelyet a francia köstáraaaág elnöke Oroaaországban tett, amelynek szive még egyszer együtt dobogott Franciaországéval. Miklós Az atazó fejedelm»k sorába lépett ömberto olasz király és Margaréta királyné, akik Németországba indultak II. Vilmos császárhoz és Au« guazta császárnéhoz. A hir meglepő, mert váratlan. A többi fejedelmi utazásokat hónapokig előre késsitik, ez pedig hirtelen elhatározáa szüleménye, nyilván a francia-orozz szövetség és a török— görög viszály, a keleti éi afrikai kárdéaek következménye. Olaszországot nyugtalanítja a francia fölény, Törökország megerősödése a Menelik követsége a szultánhoz a as ellentét, melybe barátja, Anglia, Néme* országhoz és a nagyhatalmakhoz jutott. Az olaaz király vizitlje nem is találja odahaza a német császárt, aki most nyugati léa déli Németországban köretazik, Koblenzből Nürn bergbe, innen Würsburgba menta Wiensbadenba készül. Mindenütt hadiszemléket és beszédeket tart a a dél-német fejedelmeket látogatja a bajor, azonban igen nagy > tapintatossággal kell a würtenbergi és a szász királyoktól és a badeni végeznie. Az esetleg felmerülő jogos pana-Mgybereegtöl kisérve jefenik meg s igen kedves Kokkal szemben _ mielött azokat Aiyil-hozzájuk, hogy megmulasaa Németorazág politikai , / , éa katonai egységét franciáknak éa oroszoknak, vánosságra hozná — szigorúan meg ken Az olazz király látogatása Berlinbe viszi vissza bírálnia: vájjon , ezzel nem árt-e az illető Vilmos császárt s ugyancsak a hármas-szövetség közoktatási intézet érdekeinek s midőn az szilárdságának proklamációja. Ugyanezt jelenti a állapotólcat orvosolnia akarja, nem v«izé- ?£üí SSüíl. L\'T lyeateti-c szélesebb körben a tanitási inté- Jésael királynál E látogatás nemcsak neki,.de \' ,. _ . „,j . - . — Migyarországnak és a magyaroknak ia szól. zet hirnevét- kimer TjMgtontolása sok: kedvelt \'1tivilt,-a merkantilista urak oly forró Mintha versenyeznének egymással* hogy ki vezeti esetben hallgatást paranc^ a sajtónak ii vágygyal kívántak; megvan. As exportált cukor Európát: a ném\'t császár, vagy a\\muszka cár? Ez a hallgatás azonban nem teljes elnému-j»IAn megkapják a jutalmat, cainálhatnak kar- * ■ lás. Ilyen esetben a sajtó- tovább figyel ésitri"\' A cár Varsóban fogadván a lengyelek küldött- vína a fennfonró baioknak szűkebb kör-\' l.ájékozatlan közvélemény nem tud arról •ét. köszönetet mondott a hódoló leneveleknek. * f ,?fgÓ JL\\?, "T™ ;»■««. bogJ » merkantilizmuaiak « ujabb igen iól ismerjük. Főgimnáziumunk e tanitási évre néhány uj, jeles tanerőt nyert Nagyfontosságú mű-ktfésök megkezdése alkalmából melegen üdvözöljük ugy őket, mint a körünkben maradt tanerőket is azzal a reménynyel, hogy közoktatási intézeteink e legfontosabbikát a közoktatásügy magasabb érdekeinek és a közönség várakozásának színvonalán fogják tartani. Melegen üdvözöljük a többi közoktatási intézetünk tanférfiait isi Őszinte szívvel kívánjuk, hogy működésűk minden tekintetben arányban álljon e város közönségének a közoktatásügy iránti nemes áldozatkészségével, Cukorprómium és szocializmus. (A. A) A császári rendelet megjeleni. A cukoradó meghoeazaabitására vonatkozó törvény elnyerte a szentesítést. Az, a mit a kormányok aégél, köszönetet mondott a hódoló lengyeleknek. Vielopolszki őrgrófnak Imeretenszky herceg kor Mi arra, mily sokat kSasönbet a balga agrárszocializmus a cukoripar terjedé— | ben, a legkőzvetetlenebbftl illetékes ténye- diadala milyen biztató fejlődést nyit újból a aso- mányzóboz\' mön\'do\'tT\'beszédi^fíjezi ki7heryzrtrt zök u,Íán v*10 orvoslását\' Ha azután acialiatanoknak. Pedig ugy van. leginkább : „Eljött a boldog pillanat, úgymond, bajok ilyen uton rem orvosoltatnának, a! Belga azociálialák iratait olvaasuk. Vandervelde hogy módunkban van szeretett fejedelmünket fo- sajtónak habozás nélkül meg kell tennie W"* •"7"1 mut*1 rá l,n*lk ,w gadni és bizonyítani, hogy az uroazország jogara kötelességét. jedésére, toieg pedig alatt élő lengyel népnek legnagyobb része őszintén kivágja, hogy a hatalmas orosz birodalommal egyetértésilen legyen és fejlődjék. Nem kételkedünk, hogy eljött as idő, midőn még haszno-aabb tényezője leszünk n aservea egésznek. Kérjük önt, tegye le est a millió rubelt nemzeti ajándékul a császár lábaihoz." A lengyel lapok azt írják, hogy a cár megszentelt fejét nyugodtan pihentetheti minden lengyel szivén.. reménynyel nézzfinki a most kezdődő * cukorrépa as igasi lorradalmat csináló - - ^ -- - kapán növény. Igy kiált löt és mindjárt meg n miért ? Összehasonlít va Az iskolai év küszöbén. A múzsák templomai megnyíltak Nagy-Kanizsa város közoktatási intézeteiben a legközelebbi héten már megkezdőd- tanitási étr elé. ReménynyW, - de * figyelve is Föl kell tennünk, hogy minden közoktatási intézetünk vezetősége tisztában van feladatával, mely a tanitáii és nevelési közszellem megteremtését éafen tartását illetőleg reá várakozik. Valamint okvetetlenül tisztán kell látnia az esetleg fennforgó bajokat, hiányokat is. És hisszük, hogy azoknak orvoslását őszinte jóakarattal és teljes erélylyel elvégezi az^i akire a közvetetten intézkedés kötelessége vár. Ezt a sajtó magyarázza miért ? Összehasonlítva as oraság mezögazdaaági termelésének térképét azzal, mely a szocialisták terjedését és erqjét mutatja, arra a különös, de érthető eredményre jutunk, bogy ott, hol legerősebb a cukorrépa termelése, legerősebben sarjadnak löl a jelen társadalmi rendellenes tanok is. A cukorrépa aok munkáat kiván és eseknek nem csupán vagyoni helysetét, hanem erkölcsét ia megváltoztatja. A parasztmunkások érintkeznek agrárukkal, a mérnökökkel, vasutasok és keres-kendőkkel. Ezer alkalmuk nyilik magukba szivni azokat a nézeteket éa erkölcsöket, a melyek ainisster a rendőrfőnököt a löldön eltei ölve, i haha talália, jobbjában ínég mindig a kilőtt | piaztolyt tartva. Ugyansson órában egy erarelaes boldog pár as örvendetes vtaaontlttáa örömünnepét ülte, Madelon, aa örüatöl sugárzó Madelon, karjaiba zárta ssive válasaioitját, és as atya boldogan legeltette aaeaeit öregsége aaép reményén, fortén aseretsit gyermekein. A Legrand által elkövetett büntettek a király psnnesára bazgén és a legnagyobb erélylyel njoaosiattak. A aeggyilkoli lakásában az ellopott ékszerek legnagyobb réezére ráakadtak. A rendőrük egyattal oly iratokat találtak, melyik as ügynök gyilkosának, Freaontnak nyomára vezettek, éa a bűnös elfogaiáaát lehetővé tették. Es töredelmesen bevallóit mindén), ■ég ast ia, boty aa ékszert Failjr mérki aév alatt átadia Nieiingernek — és gestetteíért a veastökalyen bűnhődött. Egv hóval ezután a jegyespár egybekelt. Aa öreg Daaessieuz ugyanazon napon átadta üzletét \'aeretett vejének, kft agy királyi rendelet ff felsége udvari Ötvösének kinevezett. A \'Ujes menyecskének pedig ast a nagy sserspet játszott gyöngyöt ajándékozta S király a gyötrelme gond- és butatjss órák emlékéül,\'és a gyöngyöt, mely annak idején Nietinger elfogatáaára 8rü-lyfll szolgált, a Batal pár savartalán boldogságának aálofául megőrizték. * ; Fonta restante levelek. - á „Z á 11 á" arsésU Urtája - Már messziről felcaillámlíz tűzés karikájával ^ötét éjszakában a dflbör.ő vonat, melynek zá-kaloláaa karmesterként veri \'a taktust, Unatkozva tekint ki egy álmoe utas, — vájjon miféle Igénytelen állomás háborgatja meg az egyhangú zörgést ?...... De hiaz célnál vagyunk I Jerflnk gyor aan, — s lázas sietséggel szedik le az utitáakát, a még egyszer körülnézve,\' nehogy vslami itt maradón, egy úgráasal kint teremnék, mire a vonat már a mulasztott idflt helyre pótolandó, \'sietve robog tova...... A sltvőltő asél, metsző hideg jégssilánkokkal veri Őket azemközt, s vigyázni kell, hogy a hó futta, ulrül le ne térjenek, különben elvesztik az irányt, s még a zord idő áldozataivá lesznek. Ohl mennyi édes remény fagyott volná meg, abban a Iqrrón érző .szívben, mely másnap készült elmondani a .h^ltomíglanl". . — Célunk a postaház! — mondja as egyik. — Eléíjflk-e ?. vagy sohas^ osak legalább egy parányi világot láthatnék ... Lekapja kalapjAt, aelyeeá tüzet éleszt, hogy egy pillanatra mepilá|itsa atjokat.- Annyit ma|-flgyeltek, hogy két ayártaaor azegélyezi as utat, es kissé megnyugtatta őket, végre sok küsdehnas haladás atia, a • majorokból kihallatszott u őr-ebek folytonos ugatása. Valamely sene hangja oly fülbémássóan nem hangzót! volna, mint es as örvendetes jel, hogy a cél közeledik...... Elérve a falul, már könnyű volt ss ismert léckeritésael kerített hásst megtalálni......Még a lélegzetet ia visszafojtva, bezörgetnek...... s hallgatóznak. Az álmoa azplga kérdési: — Ki az? — Csak nyissák löl. Jó barát. — Hátja levél megérkezett-e ? — Nem, különben most ninoa posta, lessék nappal jönni... a as urak sincsenek hon...... Erre elkeaeredve fordultak visesa, a kerestek lel egy másik jóbarátot...... A háziúr egy régi ismerősnek hangját vélte hallani, — a löliamerte. A zsinóros köpenyt föMllve, elébük sietett. .... Az első kérdés az volt: nem kar estek-e levelet a postán ? Nem I\'— Boldogtalan végzet... Másnap örömtől repeső azivvel mondtak bocsut az is-merds falunak. Elődük lebegett a fontos pillanat, afiová előbb elér as ember, mist a levél. A fényes lógat kint várt az állomáson az érkezőkel bevárni A kis asöka menyaaazony remegve Issi aa ablakon vőlegényét, ki előre is kendőjét lobogtatta, habér a fergeteg nem engedte látni a kis leselkedő!, Lázasan rohant M sírva borult a keblére, s alig hallható hangon szemrehányást tett: — De édes Dessö, miért nem irt ?... Majd megölt a kétség, hogy Ián nem is jfla... -De édes aeivem, nem keresett a postán levelet? — Miért?... mondja Iranke. Nagy-Kanisaa vasárnap Zala 7L Mám. (4. lap.) 1897. aaept ember bő 5-éa, imatokat eltóltik éi kormányozzák. A parant-uaptzámot olyan lett, mint as ipar hatottja. A kis gazdáknak padig, érintkiaérté lépre a gyárral bő alkalmuk nyílik éraaai u fislet minden logásál. A kötött uertödések reá nám randaaan nyomasttók; a rayonozáa kiszolgáltalja őket egyea gyáruraknak, a kik n«m egyaxerroég axt a jogot ia maguknak tartják feon, hogy a nálblott répa nivát ellenőrien nélkül megállapítsák. Esek a körülmények, melyakhea a paraaataágot proletárizákijegyéb általános körülmények járatnak, a kisbirtokosság és parasstnepazáatoaok köat ködvető talajt tarwlaoek a sooiálitmns tanainak áa innen van as, hogy a cukorrépa termeléssel taak terjedése jáür^. £g«ket a tap tataiatokat tették Belgiumban. Vájjon számolt-» etekkel a mi bölcs és kőrtU-laktató kormányunk akkor, a midőn annyira toka a eakorgyároaok stekarél áa alválla|k-a a felelősséget, aiért a mi történni fog?. Van-e nakttak ssOJcaégünk arra, hogy elösegittttk olysn állapotok kilqlödéeét a melyek kötött tsrem, virágzik ét gyorsan eredő gyümölcsöket terem a eaoeiáiitmus ? .piskéli* érdekért miodeat t« et t jelszó ma a Kárpátoktól le as Adriáig. Da ha van valami, a ml aiaggyötöM éa cálolatlánul mutatja, hogy okos poVtikál a saoriállt éa erkölcsi érdekeket figyelmen kivtU hagyva csinálói ma már nem lehet, aa Belgium tapasztalatú, amelyre hivatkoztunk, A fölcsapó laagok eléggé figyefmetiétnak, hogy ima, itt as ideje immár okosabbnak lenni, mint Voltnak előbb; mi stonbon ugy teszünk, mint a Bourbonok, mit tem tanulunk éa a tapasztalatok eredmény nélkül mainak el fölöttánk. Vájjon olyan nép, mely nem bírja fölismerni saját érde kát, vagy ha felismerte, értük munkára szállani nem bir, remélheti-e, hogy szebb m derültebb jövőt fog elérni ? Nem vtlóniottbb-é, hogy belehull a saját bátortága által áaott verembe, illuti-óivtl, éretlen lőUángolásaivtl agyetemben? Botorul szítjuk a parissal t mán jtjgatunk, ha lobbot vet. kötöU van egy olyan hallgató, ki a Georgikooba 1892-ben iratkozott be. Amint értesülünk Keszthely városa, a Gaorgikon ét tanintézet volt hai-gatói, Vörös Sándor kir. tan. és a kolozsvári gazdasági tanintézet igatgatójánik — mint a keöt-belyi tanintásat vott hallgatójának kezdeményeié téré — a nap emlékére nagyobb alapítványokat lesznek la a tanintézet szegényebb sorsú, de jó ügyekezet0 tanulói Maaaéiyezéaére. Az ünnepélyre a meghívókat a rendezőség már szétkflldölta áa megállapította az ünnepély végleges programúját, melye* at alábbiakban közlünk: 1. D e. 9 órakor hálaadó Isten tisztelet 2. Bucso a régi tanépülettől. Az alkalmi be-tiédet mondja: S/mruam Pál r. tanár 8. A vendégek fogadása at qj épület előtt 4. Odvözlő beszéd, mondja dr CmmUy Gusztáv igazgató. 5. Felolvasás a „Georgicon" ét a tanintézet 100 évea múltjától. Felolvassa dr. Cjmmédy Gotsttv. 8. Alkalmi óda Peateüca " Györgyhöz Irta : Btrtmpi D. Szavalja ükl Aurél IU. éves gaid. tanint. hallgató. 7. B. e. Festetics György gróf, a .Georgicon" alapitója mellszobrának , megkoszorúzása a Szózat* éneklése melleit. A >Stóaat<ot énekli: ti ünnepélyre alakult dalárda. 8 Zárköletétel. Ai alkalmi beszédit mondja : SdtmU János. r. tanár. 9. Himnusz. Énekli t dalárda. IOl Ezen alkalom™ szerkesztett emlékkönyv kiosztása éa at uj épület megteklntéie. A keszthelyi m. kir gazdasági tanintézet jubileuma. A rendező bizottság ét a várót közönsége részéről serényen folynak as előkészületek, hogy f. av október hó l*-én tartandó, a „Georgikon" alapitálának 100 évet évfordulója, a tanintézet Uj épületének felavatása emlékére termeti ünnepély minél fanyetebben sikerüljön. A lapokban köztéléit meghívásnak már it magvan as eredményé. Eddigelé már számos volt hallgató jelentette be az ünnepélyen való részvéteiét, minek követkeitébsn at elszállásoló kizotiság már meg-kezdte mttködéaét. Aa eddig bajaiéntatt hallgatók — Mart posls ratfante küldtem. — Oh I mért éppen moat, hint soha sem tette. — Ugy látszik, gyötrődés volt oeztélyrénéak hogy a boldogságot megérdemeljük.... Ep akkor, Írtam kát jó Barátnak levelet, a aúdóo tenéked drágám, t tévédéiből arra la rá Írtam a jelszót, hogy .poate raatante.\' Hazaérkezik a noataházhoa a család. — A •aolga paoaaaolva bestéit, hogy a postát ki akarták rabolni, olyaa uriforma Magok bebocsátást kértek t követéltek, éa poate reataate lavelet ka-lerak Égést aMailletödésMl hallgatta a család, sok tűnődéért adott et alkalmat... Másnap érkezik a végletes levél: — Menyegaömre megyek a legény éleitől, Nálatok búcsúzom el, — Dezső. Ez eloszlatott minden kételyt éi félelmet, sür-gBayileg üdvözölték, tok boldogságot kívánva kijelentették, hogy a levél káaön érkezett. >— ügy e édes, mindenein, az én levelemnek aa a aorta, de azért nem lugolódol, ugy* bár Makém?... — Nem, aern pótolva van várakoaáaom, a levelet megelőzted, vnnajőttél, vínilihoilad régi kl stertlmedci. Áldjon meg érte e Teremtő tégedet tr Triloma ücéri*. Tüz a Franz-féle gőzmalomban. Rémeién eugott a sötét éjjel titokzatos, mély ipöadjében m rtad-harangok kongátá é» ebbe élesen btUharaanl a tűzoltó kürt jeiadáaa. Almokból felriadt alakok éjjeli pongyolában rémülve szaladtak fel áa alá .lakásaik előtt. Majd az egyik, majd a másik utcából rohanva, lihegve jött egy-egy haiatéró kávéházi vendég, ki ijedtében nem látott moat Mmmlt. — Hol, merre van a tüt ? — kérdették agy-máttól as öwtaverődött csoportok. — Kis-Kaaiaaa ég. oda nézzenek I Arra nyugat fsléTbalalmás lángnyelvek bibor-uinre festették a csillagos ég asor boltozatát áa viaazfényük megvilágítói la a magai hátak tetejét A Királv utcában aflrln ellepték u utat a Haladó emberek. Egy egy klakammi kocái vágtatva zörgött végig, de itt már reá kiabáltak, bogy ne siewen any-nyíri, biti Kis Kamata nem ág. — Hál hol? — A /rana-malombao I A bogy a Babóeaay (éle hátat elkertlték u emberek, megdöbbenve viaasalojlott lélegzettől álltak egyperers. Iszonyatos volt a látvány, mtly a stemléló elé tárult. OriAai lángoaak>pok nyaldoélák a ma* lom kutotl rémének titöMtét MrSn, akár a hópelyhek, magana kavaroglak a Üvegében a tüi csóvák. Pattogva, égve hallott le egT**IT n«be-zebb p>rázs, mely astáa parányi tiiporkákbaa omlott szét. A malomban már akkor at elaő mentési kísérleteket megtették. A molnárlegények meztelen darákkal rohantak fal a magas falépcsőn, mindenik keséiben egy-egy vörös bádog-kannával. Ha itt ott agy elbukott, az uláoa aletö vakon gátolt ál rajta. Aa elkerített udvaron as alatt több más ember nyflsagött éa caak akkor nyújthattak segédkezet, mikor már a tüaollók leszerellek. Alig volt remény, bogy itt valamit meglehet menteni, da tűzoltóink et alkalommal derakai munkát végeitek. A dühöngő éliea tflzost opok mindig nagvobb-nagyobb tért foglallak o>. Az istó zsindelyek ropogva csörrenve hallottak elé. Fenn a magasban recsegtek, pattogtak az égő gerendák A vőrhe-nyea \'0t«ugarak nappali fénynyel világították be a várost. A Fanoc-rendüak komor templomtornya oly kiaérletieeen nyakat a sugárkévék kőtélt a magasba. Mereven, (idegen bámult oda as izzó flstkök köeé, mint valami hideg, cinikus ériáa. Az orazágot hosszú nyárfa tOfáa tisstáa meglehetett látni a mentém tieló tmbsráradatot A világonág utat tér magának rnéiyea a metökön, hol agéea raja Unt (a a ■éaakailtkaak, a kieai petraneéknak. Kőiben a harangok ieiyváat zúgtak ét lilánkét éra után barsányaa sípolva robogott el ott a köttlbaa a bécsi vonat. A kapák ablakai telve valtak kíváncsi, álmos Iajakkal — Viaet ide — ide e mgánaővai, haagaott nra-roaao, minden oldatróL A gépházat maotidka«f A máiiik pillanatban taaa-hamaa álltak aOr fson a tetőn. A koptató és romaié tet»je ekkor már neEáMMlCJ?\'\'- áiáaahaoó átzköt, féstőigö gereaaeawgérintettea villámos vezeték ffi-buzalait éa ifyankor hatalmas kékesfehéren izzó villamos szikrák szaladtak végig a hátoldalán. Mint-hs csak villámlott volna. A második emelet roslély ablakán tértin gomolyogva tódult ki miadaeMé a fekete füttfalbő, de aÜg szálltak egy fébnéter-nyire, ott hirtelen mohóa magakbj aaivták a hágok. A koptatótól eaak agy aagy vasajtó zárjad a malmot. Ezt aaareoeeéaao a veszély elaő pillanatában elaártak ée itt fejtettek ki e legnehezebb mentési munkálatokat. A aagy vasajtó egészen fehérre izzott éa kéavatiea közelében érintik est a malom faatkotmáayai. Ha Ut valami tüiat fbg, az egén malom menthetetlenül a ttu martaléka. IQ. JFVww Lajo* és Rudolf, kik a veszély közepette a legnagyobb fcidegvéréaéggti adták ai utaaittaokat, moat aal tanácsolták, bogy a vaiajté mélyedését falazzák be. fiatal és őrig, ur éa magény, bogy tétleall ne álljon, ki-kl téglát ragadott moat kaséba ée izzadva hordta lel a harmadik acnsíélia. qgy hogy at ajtó bolyét rövid néhány perc alatt Mkkuták és így azzal a bekövetkezhető legnagyobb veszélynek egyelőre eléjét vették. Bár a tűzoltók arőteaaitó, nehéz munkát vágattak már addig, nem tudták még határozottan: vájjon gátat vethetnék* a pusztító elemnek. A koptató, emeletről emeletre lejabb égett A letöröl lepotyogó égd hasábok belül a hosszú ficaövakben maradtak ée igy alant ia, font it déhöogötl a tüz. Az elöréoen agy egy őre leié iaoayatoi robajjal bedűlt a tűzfal éa ■ateragva tum tört gátat magának at égé szalufák köaötL A KHdaiat ablakán a másik pillanatban halalmaa lángtenger csapott ki éi elfoglalta majd u udvar mle réttél. Mint a megáradt folyó medréből aaüajon vágtató hullámok, nyomultak aWbbre a lángok Minthi ciak maga a föld gyvladl volna meg. A kAsönaég elrémülve a kapa lett rohant, a lánghullámok nyomón I követték, d* egy pillanat alatt újból eltűntek és lenn a magasban lobogtak iámét úgyannyira, {hogy még a sudár nyárfák lombfái is kigyv-[Indiák. Ezentúl mindinkább reménykedtek abban, bogy |a tüt nem iog i malomban kárt tenni. A malom tűzfalát védték moat a tűzoltók kétoldalt. A koptató belsejében a földninttől egész a harmadik emeletig kereaatfll kasul mindenütt dühöngött a Itta Bennégett meglehetősen sok gabona, a koptató minden alkatréw*. A lángok köröakörüf az ablakokon oaaptak ki mindsoütt ée bevilágították még egyaser merne a veszedelem rtinbelyét Künn égetőre lasahak t falak, hogy alig bírta ki körülöttük as ember, lent a géphíuban pedig tugtak, bömböltek a hatalmai szörnyetegek, mintha ott künn semmi ae « történnék, Caak a tógépén! szaladt ki egy-egy percre, hogy atari-témát adjon, aztán vitaafjölt és elgondolkodva mereven nétte a hatalmai tranaamlasio őréletm gyors forgáaát, melynek karvastagságú kőtelei valami enyhe aaallot oaaptak aa ere bar arcába ott a götatörnyeleg körül. •A haragvó ébea alamak percről percre alábbhagytak brutális vad dühöngésükkel Fényük mindinkább ősökként, olykor raoaaaanl, ropogott még itt att egy egy szálfa, jeBobbanl mégegynar as izzó párán lánfja, azutár elkoraorolt, elsötétült a falak küaött minden A lüktől, lakaté (alak pwatta. üresen állanak. Egyik másik helyen banssa vatrudról alácsüng egy-egy félig elolvadt ypkarék. egv-egy é*akéa, korommá égett gereóda, miket ouian vizsgált daraaaö ég halvány hékalgi. Kelet lelöl valami vörbwiyes pír mutatkozott aa ég uegélyaa; nem at emuit éjjel visutényé volt ea i hajnalodolt A nagy advaüél lassan eUzálloi kezdtek at emberek. A tftaobók la csatakosan, ■árral piszokkal hali nnmave, borzongva Jártakkellek miadealett. Bgyik-misik olyan volt, akár agy kimosott utgé. f Elébb a kiakaainai tüzollóknek tojtak aoiakoatt. azután a nagykani-aaaiakra karéit a aor, de két aalvaUyat odahagytak, mart a tfla lent a falak kősóit agyra NalöK As itthon maradt bon védik ée kakák, valamttl a cseodórök is kivonatlak a ttthöz. VétÉtf Zsigmond polgármaater tlaaakétérálól agéai raggal háromóráig oU ídőtött. A randát DOk PéMr főkápifény éa Bag György alkuilány a legnagyobb szigorúsággal tartották faía. Reodluvift Nagy-Kania*, vasárnap Zala 71. aaám (9. lap.) J897. szeptember hd 5 4a áldozatkészséget fejletté a kiskanizsaiak, de leg többet tett tán OribtfM Márk latal kereskedő-segéd, ki saját élete kookáataláa&nl a legveeze-delmeeebh helyeken ott volt, bol csak a gyors negély szükségét érették, ném kevésbbé Unger Ullaana Elek, ki sünt mentő jelent meg. Bál\' Istennek, mint ilyenre nem volt asükaég, delalák minden ponton végaanivalát A arikaodft emelet egyik gyorsan lorgő transzmísaaiójától Igynlsdt ki a (fis, bár azonnal éaarevatték. de a legnagyobb erőfeezí-iettél eem tudták oít lokalizálni. A kár körtlbelál hetvenezer írtra rug. Fővárosi fotográfiák H.— , (ftsbsais at. UopoM 4a óa-Bada) Wnrm ur csinos ember. A Iá Derblay fhilippe, i vasgyáros, ketté fésült szép lekete körszakált vitel. Az aroa olyan érdekeeen sápadt de nem a "kohók tize, a fárasztó munka láza lesiette rá e megnyerő, sima bágyadtságot. A zsorok tizenhét éves leánykái, sőt a lipótvárosi lüzesvérfi menyecskék is őesseeugtak legény korában a háta mögött, mikor elvétve a szakxíokban magjelent. Csak agy saavába került volna ekkor é* mindennap máa dőlt volna a karjaiba, ö a helyett inkább a szállodák bordó-bársonyoe szepareiban kátaa ekezisztenciáju orfeumi csillagok élénk piros ajakáról asedte — no azokon nincs ugyan agy csepp méz sem, legMjebbleeték. Versenyt latolt pazarlás dolgában a józsefvárosi bét- és kilencágú koronás épületek iljabb lakóival Könnyen, ostor nélkül, ha nem ia nagy előoyoyel, de egy orrhoeasal mindig gvősőtt. Mikor hussoohat éves Ml, hirtelen elasakadt múltjától. Nem asért, mintha megatta volna édes apja örökös prédikációit. Hiszen onnán lelett volsa még többre is, mert garmada számra állott künn az qjpesti nton azon, a bárom holdas nagy telepen, a sok lim-lom, ócska vas, őaesedölt gézgépek, rozsdamarta <asuti vágányok. A vöröstéglát raktárban meg ezer éa ezer használatlan Verődi fegyver, Imeezu panganét, melyeket az államtól vásárolt öaase az öreg Wnrm, az édes anja. Heves fiatal vére megelégelte már az örökös | lak az evező csapások ée\'az ss idomtalan tömeg folyt végig karcén termetén; aztán mosolyogva össsácsavarta ssópeo s míg egy nagy ká<águ csontiüvel odailleeiteíle könnyedén a feje bobjára, rá oésett az urára. — Eredj >• bolond. Mi bajom lenne ? Valami ostobát umodtsm. A fejem láj, zug egy kieeá, egyébb semmi... • Wnrm ur, egy fiakoonal játszadozott a toalett tükör elölt. Nézte a felesége sugár termetét, lopva megfigyelte mindég mozdulatát. Küzdött önmagával, vagy ián inkább a hazugság tetszetős formáját kereste, nehogy igaz szándékát elárulja. — Elutazom a tízórai gyorssal Pécsre. Halaszt hatatlan üzleti dolgok hívnak oda. Ugy-e nem fog azért haragudni az én kis feleségem ? Akár egy fürge hiúz kissámitolt tetletéssel oda lépett sz asszony mellé, aki kipirult arccal, épen háttal állott most feléje. Szenvedélyesen átölelte és megcsókolta csillogó nyakát az álla alatt. — Ugy-e, nem haragszol édes? — Hisz nem vagyok már gyetek. A kötelesség az első. — Akkor, pá kedves. A viszontlátásra. Egész az ajtóig kísérte el az aaszony, még onnan is utáns intett kesévil. Az előszobából behallatszott még Wurm uz, lépteinek hangos, gyors kopogása és mikor a lépcsőház ajtaja zörrenve becsapódott a hála mögött, az aaszony ujjongva belevetette magát egy kényelmee, puha fotelbe. Átadta magát teljeaan a titkolt öröm kéjes érzetének. Lankadtan, , elernyedve a gyönyörtől dőlt a szék támlájához, pongyolájának bő qjjai a vállaira hullottak, ahogy feje lelett össasrvoota kerek rózsát karjait. A napsugár konvencionálisan ott rezgeti a nehéz\' gobelin-szőnyeg fantaaalikus, groteszk képein. Mereve* bámulta aokáig az aranysárga sugár-kévéken szá iukozó parányi alomokai, majd hírtelen felugróit éa íróasztala mappájában babrált gyorsan, idegesen..... » * ... Evesőcsapások gyors; szsbélyos zaja hallatszott lel alant a tóról, meg valami izgató kacagás. Aztán elcsendesült minden. Valami formátlan tömeg himbálódzott csak ringva a csendes tó lelületén. Mikor a sötét lelhőloszláoy mögül eió-bukott a hold eaüatöa korongja, újból hallslssot éjjeli tobzódást sgy kissé eHársdt ebben, astán \'meg már unatkozott, ásítozott Később, erőszakkal próbálta magát belehajszolni az ily éraék-ctiklandó mámorok hangulatába, de nem sikerült. Mintha csak megcsömörlött volna tőlük. Szolid életet élt. Télen eljárt a kaszinóba újságot olvssni, vagy zsarolta Dorottya utcában, a asép Rezsinnél. Nyáron s Svábhegyen ált, akár egy remete Ilyenkor elolvasott sgy egy könyvet, amelyről ép sokat beeséllek. Ha bejött, a gizellatéri cukrázdában elült óra hosasst, s inkább öt figyelték, mint ö, mert fellünöen ssép volt Derbity aaakálávaL Tud a est 0 és ezOrt hálával gondolt mindig tieorgee Ohnetra. A nőegylet jótékony bálján, a redutban rátalált az ö Clairja, a kinek az anyja nem volt ugyan márkiné Valóaágbaa a leányt ia csak Roaának bírták: Stark Roaának,a akit meglehetősen elkényeztetlek szülei. Szentimentális volt ■ kicsike, oíyán álmadozó kis pille, a mióta Miháiyffyt látta a .Nemzeli\'-ben, mint vaagyárost. bolondja Istt a körraakálnak és mindaaOtl kereste az ő Hhilippajét. Mikor előasör meglátta junior Wurm arat majd lölaik oltott örömében. Hárem hónapra azután a dohányutcai templom magaa oltárán álltak egymás mellett u azúrkék, aranyeeWagoe, bársony baldakin alatt... • Már másodsaor kopogtatott Wurm .\'ur, a kis kudoár ajtaján. Mikor betépett, a felesége összevonta keblén a hófehér, selyem pongyola ceipke ledraii - Háborgatlak ?.. Az aaaanay arca agy kissé sápad volt, szemei alatt mály, sötét karikák hnaódtak el; az álmatlanság jelei voltak szak. Kanyar, kesernyés vo aáaokkal, idsgsssn rágosálts vskíló (ogaikösötl finom vékony ajkalt ás csak olyan közönyösen, vontatva indegee válaszoll: — Oh asm..,. nem.... A hangja aMg hallataaoil Tompának, láradtaak mint a sírt, fájdalmas őszi szellő, mikor iva,ha&anátauhan a sárguló lombok közöli "— Kosa, ml bajod?__Te beteg vagy, de titkoloé. , ,t Felderilt akaaaaony arca. Odaállt a tükör elé, ballámos hoaasa baját tlébb kibontotta Ragyogva I hirtelen alakot öltött ér nyilaebesen haladt a kikölő leié így hírtelen (ordulailal azonban máa | utat vágott és ott áHt meg knvetlen a Vajda-hunyadi vár düledező tálai \' alatt. A halvány sápadt sugarak ezüstös fényükei elöatöMák a tó aima tükörén, csak a nagy, komor, moostrumoaua Vsjds-Hanyad vártornyának árnyéka faetette sötétre szegélyét A boltíves kis hid alól ^kivált most sgy másik szandolln és ügyesen siklott előbbre Egy lérfiu ült benne, aki figyelmeseo tekintgetett körül. — Hahó I Hahó I A vártalak alatt, melyeket laaaan, locsogva mostuk egyre a ló ki-kicsapó hullámai, viaszai ojott kacaj halk nasae rezgett bele ss eröt-lje» férfi hang hulláinsásába. — Hahói Anka! Hahót Mm takarta t takskaak KtkMf* áll így Uaai aáaak Mai/ téavár, "lat a t A férfin a caengő piaoó dallama után áaare vette a bástya alalt veazteglő azandolint. — Haaamagyüak Anka. A ló közepén lassú tempóban haladt egymás melleit a két csónak. Előbb a lérfiu, majd a nö is ods helyezte s szandolln oldalára aa evező rudat. Egyik jobbra, másik balra bajolt ki áa azután egy pillanatig össaelort alakjuk. A düledező várfalon, mintha csak oda esett volna sz ő árnyékuk, ssintén eloaatlaat kát agymásra tapadt ajk forró szerelmes csókja. A nagy platán fényM lombsálra felettök, mintka csak as o kéjők lázától rezgette volna lovaiéit. —Minő boldogok azok ott lent. — Mennyire ürlgy, mennyire öaső a szerelem. — No, neártaeo félre, hisa én ia boldog vagyok. Csakhogy a térjem. — Fél tőle? — Korántsem Ha féioi tudnák, akkor h inkább a világ nyelvétől rettegnék. A varhid daaakái pattogtak, ropogtak á néma éjjeli cesndben, smiul súgva-búgva viaaaaMá hasa megyek, áe — (ampákét iodakak. Valaki aaemkőat jött valtk. Aa awzoay elfordilá faját. Káaaatt a holdsugár éa végig! csókolta as is aaeralmeeea. Ott, a hol már ös* I - [ Buda víüamos tvlámpái álasórták kékesen smk-rázó fényűket a fik asozdulatlan lombjain, ta-bocsájtá sürü látyoiát Ssorosan odasimult ahboa a szőke körizakálas férfihoz. Nevetgelve, karókra mentek, miat férj áa feleség. A férfin valtai érdekes bolondságot máséit el, ami tegnap tőr-téot a materemben. Egy Ua mass mod-leány a Zsíbáros-utcából, meg agy másik piktor gyerek voltak s hősei. — Maruk az egész világot csak boiooditják — szólalt mag az aaszony, kadvsa szelíd assasrs-hányáaaal, mikor a férfi elhallgatott, de közben melegen magához szorította a karját. ós-Buda vár éjjeli víg életének zsibongó loatpa zaja itt már mindjobban úrrá lett. A bérkocsik egymásután állottak meg á nagy kapu előtt. A szálas felssiaoroaott ct/rs rubáa kapus haugoaaa köszöntön mindenkit Majd az egyik, majd a másik kocáiból segítette la az árkaaőkat Benn azalatt megkesdódött a konfetti- áa sasr-pentin dobálás. A CbrvüHér nyilt színpadán ép a linalet énekelte a kar. A kűsünaég súgott tombolt, a trikós leslett ajkú kórista leányok csó-kot dobáltak kacsáikkal, aatáa megindul aytoögva zúgva a lármázó, kaoagó tömeg Sűrűn hullott a szioet peptrszeiel, itt ott a koeaau vékony sasr-pentin kigyózvs taksrödaött agy-agy csillogó szemű kis grisetl nyska köré. Kaőu, sikoly, piaaaagáe, fülyölés, kiabálás agybaolvadt néhány pillanatra. Aa agéaa játék panaa arra snolgál, hogy kereese mag Uki a magáéi. Az a szőke, köraaakAlas ur mosolyogva nézte kívül, a túlsó oldalról mind « bohóságokat. S mikor a zűrzavaros lárma elcsendesült egy magaa karcsú kokott támolyogvs jön agy fárfiu karján kifelé a kapun. Nagy tollas kalapja oldalt billent, bajfonata kussáltan, Miig kibontottan hullott vállára. A szemei Iáiig laoaukódtak, de aa araa piros lázban égett Nehezen tudott a kocsiba Mpai, a gavallérja meg alig tudta most, hogy mail csinál. A kocsis ssgitstt mindkettőjüknek Erőtlen hallottak mindketten a puha llésrs. A kocsisa eaak löttyentett a lovaknak áe esek Iramodva száguld-tak kifelé a ligetből — Csúnya népség, — sugia a lelátyolosott hölgy a szőke körasakálaa féri fülébe — jerftnk, na néssttk tovább. A kocsijuk ott állt a többi között A ssámst kiáltotta a lérfiu, — aaUn ók la a városnak tartottak. A körkép caamoka alá értek, sálkor agy utánuk vágtató kooeibói refjok kiáltottak: — Megálljatok I Intettek a kocsisnak, hogy lassabban hajtson. Az utánuk jövö osakhassar elérte Okai Ketten ültek abban la. A férfiú felállt üléséről Ssép szálas ember volt, aápadt, bágyadt arooal, ketté fésült lekets Derblay-ssakálhü. — Oéza, a Hermina útra .... Pardon, tévedtem. Nésze, ott megy elül a mi kocsink, aa után hajtson, — szólt a kocsishos — ás sasai visszaült helyére. Nébányaaor még kíváncsiam hátratekintett, aztán kacagva átfonta a mrtlett* alő hölgy nyakát. — Oh a nyomorult, sziazegts logai közön a lefályolozoll hölgv ss utánuk robogó kocsiban. — Mi baja édes ? — kérdé a szőke kőraaa-káhu ur. — Megtudnám ülni aat a nyomorultat olt, mert hilváay ember. Igen hitvány ember I Ha aaaratőt tart már magáaak, ásrlssn Isnsáfstm atuoMft, ds na Ilyen oéds, hitvány pénaárl vá-aároikatő beatiát — Hál ki ia aa ur? Ismeri? — Hogy lamerem-e, kát maga nem Ismerte fel, hiszen 0 u én... Távol a Hermina útról tisztán oda hangzott valami ismeretlen férfi rekedi hangja : — Lipót t — Wnrm Lipót, le jőae Itt utánank? — Mi... mi — ballataaoit a előre I... — fia mi édee, merre magylak — kérdé a szőke körsáakálaa ar, nem mlndea gnay nélkül. Aa aaaaony késett a leiaiettel áa halkan ssnr-moka öeesevont ajka kösötL — Becsületes voltami.. Bolond voltam, Isogy nam tettem meg aaár rég...... Lekorgaastá lejét, mintka mágia megtenni, da astán uneasan smslts isi — Átért élt ma még i» - csak Ufé Nsgy-Ksnuss, vaaárnap tldoiaikésiséget futatlak a kiskanizuiak, da les többet tett tán QrtnfM Márk fiatal kereskedő-■Mád, ki nját álala kookáalaláaául a legvesu-delmesabb helyeken ott roll, boToaak a gyors segély ezükaágét érették, nérn kevésbbé Unger Ulímana Elek, ki mini mantő jelent meg. Bál\' Uiannek, mint Ilyenre nem volt szükség, de talál! minden ponton végsanirálát. A máaodik emelet egyik gyorsan forgó transzmissziójától Igyuladt kis tűz, bár asonaal észrevették, de a legnagyobb eröfeezi-léssel sem Indiák oU lokalizálni. A kár kOrtlIbelll hetveneser frtra rag. Fővárosi fotográfiák n. (fkaktaig Sk. UopoW és As-hsés) Wurm ur csinos ember. A Iá Derblay Pbilippe, a vasgyáros, k«Ué lésalt ssép fekete körszakált viael. Ai arca olyan érdekesen sápadt, de nem a kohók (laa, a (árasaié mnnka lása (estette rá e megnyert, sima bágyadlságot. A isurok tizenhét éves leánykái, sőt a lipótvárosi tüiesvérti menyecskék is össsesugtak legény korában a háta mögöll, mikor elvé\'.ve •talonokban megjelent. Csak egy túrába került volna ekkor ás mindennap más dőlt volna a latjaiba, ő e helyett inkább a szállodák bordó-bársonyos siepareibau kétes akaaimtanciáju orfeumi csillagok élénk piros ajakáról szedte — no siókon nincs ugyan egy csepp máztam, legfeljebbleelék. Versenyt futott pstsrlás dolgában a józsefvárosi hét- és kilencágú koronás épületek ifjabb lakóival. Kónnyen, ostor nélkül, ha nem ia nagy elónynyel, de egy orrhosszal mindig győzött. Mikor huszonhat éves Tett, hirtelen elszakadt ~ múltjától Nem ssért, mintha megunta volna édes apja örökös prédikációit. Hiszen onnan lelett volna még többre is, mert garmada számra állott künn az ujpeeti uton azon, a három holdas nagy telepen, a sok lim-lom, ócska vaa, öaazedölt gőzgépek, rozsdamarta tasull vágányok. A vörös-téglás raktárban meg ezer és ezer használatlan Vemdl fegyver, hosszú panganét, melyeket az államtól vátároll össze u öreg Wnrm, az édes inja. Heves fiatal vére megelég«te már az örököe éjjeli lobiódáit, egy kissé elfáradt ebben, sztán meg már unatkozott, ásilosotL Később, erőszakkal ptóbálla magát belehajssolni az ily érzék-ctiklsndó mámorok hangulatába, de nem sikerűit. Mintha cssk megcsömörlött volna tölűk. Szolid életet élt. Télen eljárt a kaszinóba újságot olvasni, vagy zsarolta Dorottya utcában, a szép Rezsinnél. Nyáron a Svábhegyen élt, akár egy remete Ilyenkor elolvasott agy egy könyvet, amelyről ép tokai baazéllek. Ha bejött, a gizellatéri cuktázdában elolt óra hotszat, s inkább őt ügyelték, mint ö, mert feltűnően ssép volt Derblsy szakáiéval. Tud a ezt ő éa ezCrt hálával gondolt mindig Georgea Uhuéira. A nőegylet jótékony bálján, a redutban rátalált az ő Clairja, a kinek az anyja nem voll ugyan márkiné Valóaágban a leányt is csak Rózának hivlák: Stark Hósának, s akit meglehetősen elké nyezteilek szülei. Ssenlimenlális voll a kicsike, olyan álmadozó kis pille, s mióta Mibályffyt látta a „Nemseti\'-ben, mint vasgyárost, bolondja lett a körszakálnak éa mindenütt kereste az ő fhilippejél. Mikor előasör meglátta junior Wurm arat majd fölsikoltott örömében. Három hónapra ezután a dohány utcai templom magas oltárán álltak egymás mellett aa azúrkék, trtnycsUlagoa, bársony baldakin alatt... Zala 71. taám (§. lap.) 1897. MMptonbar W b-kk folyt végig karcsú termetén; után mosolyogva össséouvarta népen • inig egy nagy kétágú caonl tűvel odailleelfeíle könnyedén a feje búbjára, rá nézett u urára.. \'— Eredj f* bolond. Mi b^jom lenne 7 Valami oalobát álmodtam. A lejem (Áj, zug egy kiasá, egyébb semmi... ■ Wurm ur, egy flakonnal játszadozott a toalett tükör elölt. Nézte a felesége sugár termelét, lopva megfigyelte mindég mozdulalál. Küzdött önmagával, vagy tán inkáljb a hazugság tetazetöa formáját kereste, nehogy igaz szándékát elárulja. — Elutazom a tízórai gyorssal Pécsre. Halaaat hatatlan üzleti dolgok hivnak oda. Ugy-e nem fog azért haragudni u én kis feleségem ? Akár egy fürge hiúz kiszámított tetteténei oda lépett az asszony mellé, aki kipirult arccal, épen háttal állott most feléje. Szenvedélyesen átölelte és megcsókolta csillogó nyakát u álla alatt. — Ugy-e, nem haragszol édes? — Hisz nem vagyok már gyetek. A kötelesség az elaő. — Akkor, pá kedves. A viszontlátásra. Egész az ajtóig kisérte el az aaszony, még ounan is utána intett kezévtl. Az elösúbából behallatszott még Wurm ur,lépteinek hangos, gyors kopogáu és mikor a lépcsőház ajtaja zörrenve bec*spódott a háta mögött, u asszony ujjongva belevetette magát agy kényelmes, puha fotelbe. Átadta magát teljeean a titkolt öröm kéjes érzetének. Lankadtan, elernyedve a gyönyörtől dőlt a szék támlájához., Pongyolájának bő ujjai a vállaira hullottak, ahogy, feje felett összevonta kerek rózzás karjait. A napsugár konvencionálisan olt rezgett a nehéz gobelin-azőnyeg laniasztikus, groteszk képein. Mereven bámulta sokáig u aranysárga sugár-kévéken szá! iukozó parányi atomokat, majd hirtelen felugrott éa iróautaía mappájában babrált gyorata Már másodszor kopogtatott Wurm itt, a kis hudoár ajtaján. Mikor belépett, a felesége összevonta keblén a hófehér, selyem pongyola csipke ledraiL — Háborgullak ? .. Az ssszoay arca agy kissé sápad voll, szemei alatt mtaaMét karikák hnaódtak el; u álmat> Itnság jséei vottek esek. Fanyar, kesernyés vo náaoíkal, idsgeean rágcsált s vakító (ogaiküzüll finom vékony ajkalt és osak olyan küaöoyüaen, vontatva hidegen válaszolt: — Oh nem.,.. nem.... A hangja alig hallataaotl. Tompának, láradtMk Msfatt, mint a síró, fájdalmu őszi ssaHő, mikor ■gauve, halkan átsuhsn a sárguló lombok kötött — Boss, mi bsjod ?.-. fc Te batag vagy, da titkolod. Felderült u asssony arca. Odaállt a lükül elé, battámo* hoessu héját tlébb kibontotta Ragyogva ... Evezőcsapások gyors; subélyos zaja hallatszott fel alaut a tóról, meg valami izgató kacagás. Aztán elcsendesült minden. Valami formátlan tömeg himbálódzott cuk ringva, a csendes tó leiülelén. Mikor a sötét lelhöfoszlány mögül elő-bukolt a hold ezüstös korongja, újból hallatazot lak az evező csapások és\'ai as idomtalan tömeg hirtelen alakot öltött é» • nyílsebesen haladt s kikötő leié Egy hirtelen (ordulatlal uzonban máa utat vágott és olt állt meg kősvetlen a vajdahunyadi vár düledező lalai *\' alatt. A halvány sápadt sugarak ezüstös fényüket elöntötték a tó sima tükörén, cuk a nagy, komor, monstrumosus Vajda-Hunyad vártornyának árnyéka festette sötétre szegélyét. A boltíves kis hid siói Itivált most agy másik sundolln és ügyesen aáklott előbbre Egy férfiú Qlt benne, aki" figyelmesen tekintgetett körül. — Hahó I Hahó I A várialak alatt, melyeket laaun, locsogva mos tak egyre a ló ki-kicupó hullámai, visszalőj\'ott kacaj halk nesze rezgett bele az erót\'lje* férfi hang hullámzásába. - Hahói Anka! Hahói Mm ttkMa * kibokutk XlkMn áU HJ W»f esáaak M«tjr oáavár, alít a aaSár. A férfiú a csengő pianó dallama után észre vette a bástya alatt vesztsgtö szsndolint. — Hazamegyüak Anka. A ló közepén lassú tempóban haladt agymáa mellett a két csónak. Elöbh a férfiú, majd a nö is oda helyezte a sundolin oldalára u evező rudat. Egyik jobbra, másik balra hajolt ki és asulán agy pillanatig Oessefort alakjuk. A düledező várfalon, mintha cuk oda esett volna as 4 árnyékuk, saintén elcsattant két agymásra tapadt ajk forró nerelmes csókja. A nagy platán lénylő lombsálra fslettök, mintha cuk u 0 kéjük lázától rezgette volna leveleit. —Minő boldogok aaok ott lent. — Mennyin Irigy, mennyire önző a szerelem. — No, ne értsen félre, hisa én ia boldog vagyok. Cukhogy a férjem. — Fél tőié? — Korántsem Ha tálai tudnék, akkor b inkább a világ nyelvétől rettegnék. A várhid deszkái pattoglak, ropogtak | néma éjjeli csendben, Buda villanna ivlámpái átssórták kékesen ssik-rázó fényüket a fák mozdulat!a a lombjain, ie-bocsájtá sűrű fátyolát. Ssoroun odasimult ahhoa a szőke körsaakálu férfihoz. Nevetgélve, karöltve menták, mint fétj éa feieeég. A férfin valami érdekes boioodságot mesélt el, ami lepap történt a műteremben. Egy Ida maumod-laAny A Zsibárus-utcából, meg egy másik piktor gyerek voltak\'a bősei. — Matuk u egéaz világot cuk boioodilják — szólalt meg az aaszony, kedves sulid sseeirs-hányásul, mikor a férfi elhalfcalolt, de kősben melegen magához szorította a karját. Ós-Budavár éjjeli vig életének zaibougó tompa zaja itt már mindjobban orrá lett. A bérkocsik egymásután állottak meg á nagy kapu eltML A szálú felzzinoroaott cifra ruhás hapus hangosan köszöntött mindenkit. Majd u egyik, majd i másik kocsiból segítette la u érkezőket. Hun azalatt megkeadödöU a konfetti- éa szerpentin dobálás. A Corvin-tér nyilt színpadán ép s linalet énekelte a kar. A közöneég zúgott tombolt, a Iríkós lestett ajkú kórisla leányok ea6-kot dobáltak kacaóikkal, astaa megindul nyüzsögvs zúgva a lármázó, kacagó tömeg. Sűrűn hullott a szines papirszelet, iU ott a bosszú vékony szerpentin kigyózvs tekerődzött egy-egy csillogó szemű kis grisetl nyaka köré. kacaj, sikoly, pisszegés, fütyülés, kiabálás egybeolvadt néhány pillanatra. Az egész játék pertu \'arra szolgál, hogy keresu meg Uki a magáét. Az a szőke, körzaakálu ur mosolyogva násta kivül, a túlsó oldalról mind e bohóságokat. S mikor a zűrzavaros lárma elceendesült, egy magú karcsú kokott támolyogva jött egy férfiú karján kifelé a kapun. Nagy tollú kalapja oldalt billent, hajfonata kuaaáltan, félig kibootottan hallott vállára. A szemei félig lecsukódtak, da u áron piros lásban égett. Neheaen tudott a kocsiba lépni, a gavallérja meg alig tudta most, hogy mit csinál. A kocsis segített mindkettőjüknek. Erőtlen hullottak mindketten a puha ülésre. A kocsisa esak füttyenteit a lovaknak éa ezek iramodva száguld-tak kifelé a ligetből. — Csúnya népség, — súgta a lefátyolozott hölgy a szőke körszskálst férfi fülébe — jerünk, ne néuük tovább. A kocsijuk ott állt a többi kOaöU. A számot kiáltotta a férfiú, — aztán ők ia a városnak tartottak. A körkép csarnoka elé értek, mikor egy utánuk vágtató kocsiból nájok kiáltottak: — Megálljatok! Intettek a kocsisnak, hogy laaaabhan hajtson. Az utánuk jövő csakhamar elérte őket Kattan ültek abban ia. A férfin leiállt üléséről. Szép szálss ember volt, sápadt, bágyadt arccal, hattá fésült fekete Derblay-atakáltal. — Géza, a Hermina útra .... Pardon, tévedtem. Nézu, ott megy elül a mi kocsink, az után hajtson, — szólt akocsishos — és ezzel viasuült helyére. Néhányszor még kíváncsian hátratekintett, aztán kacagva átfonta á mellelte ülő hölgy nyakát. — Oh a nyomorult, sziszegte logai között a lefátyolozott hölgv az utánuk robogó kocsiban. — Mi héja édes ? — kérdé a szőke körau-kálu ur. — Megtudnám ölni ut a nyomorultat ott, mert hilváioy ember. Igen hitvány ember I Ha szeretőt tart már magának, Uniton hoeoüloloo omonyt, da na ilyen céda, hitvány pénzért, vásárolható bestiát — Hát ki ea u ur? ismeri? — Hogy lamerem-e, hát maga nem ismerte fal, hiszen ö u én... Távol a Hermina-útról tintán oda hangzott valami iameretlen férfi rekedi hangja : Lipót I — Wurm Lipót, te jöu itt utánunk ? — Mi... mi — balta Iázott a válasz —■ osak elöro 1... — Es mi édes, marra megyünk — kérdé a szőke kürsUkálu ur, nem minden guny nélkül. Az aaszony késett a felelettel éa balkan mormolta összevont ajka küaüU. — Becsületes voltam l„ Bolond voltam, hogy nem tettem meg már rég...... Leborgaszta fajét, mintha mégfc megtenni, de után daooaan emelte fel. — Átéri i* ma még w amint mgvs-bugvs vissuleté hua megyek, da — smmIAu indáitak. Valaki sumküat jött velük. Aa assaoay ellorditá lejét. Ráaaatt a holdsugár és vénig csókolta es is saerelmeeea. Ott, • hol már Ot- Solfé Nagy-Kanuae, vuAniap Zala 71. scátn (41. Up.) 1897. sseptember hó Mn HI&XX. — IVtUlk Prégtr Jetts kiaass/onyi Adltr Mór nelybeli iparoa báxiulajdonoe mostnkaloáayát eljegyezte StumaH* Lajos pacai kereskedő. — lasiolsdt IHa aalpsilakfakaa. lese Lajos a aépaxiaKás igssga\'óiáuak külóa meghívására ttuektUdt Íren e napúkban Nagy-Kaaiseárél Budapestre utaaoll es oTi ma sete aOr/rass n poloÁtm " cimfi operettében Disaa epét lógja jttasani. A darabot kedden aeg-isaiétlik és ekkor szintén leltog lépai, — ITJ egjrtoal tanár. A király Ttmdtr Ottót, a József-műegyetem köz-épitéstan nyilvános readkivfiU tanárát e tanszék nyilvános rendes tanárává nevezte ki Az uj egyetemi tanár városunk szülöttje, ki jelenleg testvérei látogatására éppen városunkba időzik. - Krlayl Hlkléa ewlékesi te. A szigetváriak ez évben fényesen szándékosnak megünnepelni Zrínyi Miklós halála évfordulóját. Holnap nagy gyásx istentiszteletet rendeznek, délután népünnepély lesz. Aj ünnepi beszédet egy orszáflgyülési képviselő tartja. Ugyanez alkalommal a szigetvári nők egy ezüst koszorút küldenek Barta Miklósnak emlékül. Isül aj bolyéra a psdbaa. Astán jönnek kifelé a kapun. Régi ieasröeök egyaás karjaiba hallanak kOna az utéáa, Itt la, olt is felbsagaik a ,soor> vnsa* harsány kiáltása. Belemarkolnak a sae-bokbe ée\'büsskéa caörgstik ott a péast. Egyik ■áaik ott öleiként a maartval, a papival. Elhangzanak a „jpolomusri\' taoáesok, a leknek kihagyna pilláik alól. a köny a l*aaen végig pereg vonagló anokea. A ki bata mögött áll, megrántja a kabátját és férfiasam inti, — ugyss no iégy olysa kisleányos. Nagy csoportokba indul ssag a városba a séta, • céltalan kóborlás- Vidáá sej tölté meg az utcákat mindenfelé. A cakrá«da kis máryáayeazlalait min-daaOtt zsibongva Ilik körfii. Elfeledik megint, nem gondol seaki ott a saeknndákra, bía«en mosase vaa még ksrácsony. Eb ara s fakó, ki gondol ssost erre. Az iskola kOrűt efoéesul a zaj. Csak egy 1u áll aag ottan. Egy nagyon vézna, egy nagyon sápadt area ciagár legényke. Ó ia aokaif bá- a bölcsészeinek civil-tanára volt, éa mint rtyea oostatlan kőzbecsülés ben rdazaaült asnésotii melyre előkelő egyénisége érdeméi ia tétté 9t A napokban visszakerült iámét Fehérvárra. Az előkelő úriember nagy változáson ment körasztal. AJekja meggörnyedt éa foltos ruhája csak olyan immel ánmal csöngött rajta. A végleg «J. zwött ember képét hordta magán ás ittas tlla< pótban oly annyira garázdálkodott a városban, hogy a rendőrségnek kellett öt letartóstatni. Haza toioocoiták illetőségi helyére. — léléksayeéla sMadás. As ip.ro. ifjak köbeiéből aískalt Műkedvelő tárasig sasp-tember 6-én es .Arany Szarvas" saállada diu-termében e városi kioöteasp\'oei mrzépitése ée a kisdednereiö egyesület |ovára jétéionyeéla ssinielőadással egybekötött sátfkörfl tancvigalait rendem, mely alkálomasal szinre kerül Baboi kendi, pályadijai nyert énekes népeainmü 8 felvonásban. Irta: Műllor Gyula. Ssessélyok: Kalász múlja aa ablakaorokat. Egyszerre osak zörrenve Péter, jósaédu földbirtokos Krauss Mi kas. Kim c<spj* be háta mögött a pedellus a kaput Egy kis normaliata fiúcska a msssájától buesutik ott a szomszéd kapaal|baa. Merően bosaaan nézi őket, aztán pusata kesével kitörli saemeiböl á könnyeket sir... sir, mert neki ninos ssnkije. — TAaeUkala a raglasaáalaas toraa terasábea. így sseptember elején a diák gyerekek renden beiratánok után egy hét-aynlc heti tanfolyamra iratkosiak be rendeeon, a hol iUmd ét láncot tanullak. A tavalyi tanfolyam utolsó mpjsi nsgy csalódással, aazal leptek meg táncolni ugyao jól tudnak a Balatonra, a a m.mákTgürdedámok serege, a 12T.7L „\'"^ »""od*k?< kik közt ou voltak Dániel Ernőné báróné Kzutz ^\'T®^;1^ »«/ bárányoknál jelen legyének, Gyuláné, a bankkormányzó (elesége, Bessenyey W*" "l"""* *ánoteaárral - ki már a Ferencné, Dániel Ernő miniszter, Besaenyey Fe- I tavaaxssál »*ép eredssényt mutatott fel nővén ránc képviselő és mások, elkísérték a csónakázó — határozta el.hogy a. in.éset kat a Stefáma-Jschl-Khih fából készült terraszára,! tum* jK,* \' a mely a Balatonba ayulik bele. Alig lökték el a\' , T U,?\'!uU>t< l*nco)„n,1- MU?t.B parttól a csónakot, a rozoga faalkotmány, I melyen a kísérők álltak, nagy recsegéssel-ropo 1 összeomlott s a rajta levő uri társaság üdvös iméskadéshea aátbíxastik ciatlakooai fog a /elMctrukteUlmi isbels is. - —— — Ilmssdl||l | r^HlCrkapi táa jr. Székes- kétségbeesett sikoltások közt belezuhant a laás-, fehérvárán ugyancsak .mosogatják a szennyest. As féiméter mélységű tóba. A terraaz le nem szakadt részén maradt lérflak nagy erőfeszítéssel ottani sajtó nemrég > hesee támadásokat) éntánott városházán folyó Isoknek miatt, de \'kfr ssint a megszégyenített büszke oroszlán osak sompolyogva kullog fal aa eaeletre. A hosszú lolyoaón, hátra rakott kesekekkel ott állnak már kossoly képpel a tanár urak. Hányszor látta ssár őket Igy együtt s árast érzi osak, hogy keresztül nyíllal vslaai éles szúrás a salvén, most ssikor örömben gondtalanul eltöltött boesia két hóoap utáa ismét kössBnnie kell. Olyaa elégedetlenek ezek a boldog gyerekek Uyaakor saját sorsukkal, aás ssessüvegen néaifc; viaegálják sóját helyzetüket, mint nézsük mi magvéibedi, ssfirke leíkfi emberek. Mi a saját malinak legssebb költeaényét látjuk a nyüzsgő sokeiághai, ök esek a jelen kényszerítő sivárságát Ml aat kiváajnk: de jó volna, hogy ha •ég egyszer alélhatott, aekik borzong sttöl egyenes erőteljes gerinccsooi|uk. Visruvisi bennünket es a mait álmaiba, mikor a legnagyobb kiadás, e tsgaagyobb goad «|y egyseiét swg-lejiéee veit és kéjsághssjlett bennünket a leg-mabb nlnmili Ok esak a jtvóröl álmadosnak, fátyolosod tekintetük aa álat göröngyös utait oiv réesásaak, oly agysaesnsk látja, gyenge - fülök eam kalifa, a sivár élet nehes kttsdelmeinek pa-aaaaoa jsjdalásait. Mostani bánatuk esak oly rlpks, alig tart aeháay percnél tovább, aig néhány közege .ellen. A\' belügyminiszter mult hó 18-án kelt histárosatával .igazságot szolgáltatót a ssjtónak, a mennyiben 8<Mel Lajos rendőrfőkapitányt a koronái arany Mkkktmtt tulajdonoiát hivatalvesztésre itélta Őszijük e sorsbsn Hegyi János rendőrségi nyilvántartó, akit sok erkölcstelen üae lem miatt ilélt hivalalveaartsre a belügyminiszter. A fehérváriak azthiazik, hoéy ezzel még nincs vége a|«*r ■ legközelebbi tanévre, a jövő hóaapba kihúzták a vízből a hölgyeket, mielőtt az ijedt-1 \'-8]08 rendöhfőkspitány és aunak ségen kivül egyéb heg esett volna meg velük. 1 - " — KaiNiayltaokor. Feszos, kimert léptek; kai blaskén lépdel. Az arcát olyan doaaaaóvá; olyaa egésiségsi barnára főstfitte a falusi napsu-gár. A tnlsó utca sarkán ssambe jön vele egy kadvie rftvid ruhás leányka. Amannak elpirul az arca az örömtől, emez önéraeteaen dülleszti ki mailét s valami könnyed eleganciával booájija át u orrlyukán a cigarett szürke füstjét. Köszön, mosolyogva kössön még egyet saippant cigsrettjéböl, ds pár titokban, aztán elveti. Mi előtt rá tenné lábát a lépcó első lokára, megáll agy pillanatra. Szemeit melankolikusan honija végig a nagy épület evysserü komor falába vágott tössáateloa ablakszárnyé kon. Tompa zúgás lasaa saja hallatasik le aa emeletről, g földaamt ablakánál ia megjeiea egy egy pillanatra egy kisirt szemű kicsi gyermekfej. Nagyot sóhajt feleaége, Halasi Ersai k. a. Juliska leánrak. Halasi Mariaké k. a. Zöldi János fsln buája QSróooséi flyula. Psnna fele^ge Ooldfinger ttizel a k. a. Pista luk Oödöllai János. Héjjá Mátyás, nradatmi ixpáe. ifj. Ofeebock Károly. Kondor Bendagus korhely jogáas. Nyilasi T. E smér. Piroaka Kaláos fogadott leánya, Osvegy korosa áronná, Boraiisky Marlaka k. a. Ta& Ambrus korhely osisaedia, Utaoboek Vilmos. Trásai leánya, Saadnik Fanni, k. a. Bugyi András Kalásaák cselédje, Pert Mihály. Pióea Vsadéi falusi kirurgus, id. Olenbeck Károly. Veraberaé javasasasony, Hen\'z Vilasa k. a. Cákóané javas* aassony Horváth Marisks k. a. Kántoráé jgvae-sssiony, • , * Dörmög Gáspár kisbíró. Kaack-mittor Károly. Caendoistoa, Németh Jáaos. — Mindkét nembeli nép, cigányok, bsjdak — Törtéoik egy slfőldi ialuban. Idő: klánkor. Helyarak: Páholy 5 frt. Kómák I frt, Zártssék 80 kr. A többi ülőhely 00 kr. Fóldaziati állóhely 40 kr. Ksrxati állóhely 80 kr. [KsrMtiegy a táncra érvénytelen.) FelSifizélések tekintve a nemes és jótákooy célt, köaaöaeitel fogsdiaiosk és hirlapiiag ayustástatnak. Péezlárnyitás 7 ónkor — Kezdete 8 órakor, Jegyek előre vált hatók Beláss Ltjos éa Práger Béla arak gyógyszertárában. Külön msgbivók esse sainiélöadsssil egybekötött táncvigalomra nem boofájistosk ki, A jótékoajoéiu és élvezetes alöadásat ajánljak közönaégünk pártoláaábe. — laraelita ilgyasátlaa Baéspss-tam. A fővárosi izraelita bitkőaaéo régóta togtal-kőzik aszal a tervvel, hogy Bndgpeatan iaraeiiia (elekeseti főgymaásinm létesüljön. As ssibs nemsokára msgvalóoul. .A jövő év|>an mogtana a főgiinnázium s meg ia nyitják. A terv siariat tisztogatásnak. Szóval: jpég c«tk tisztul a levegő! — A mAbcI kert. Kiránduló helyeink eaen legszebbje még aindig nagy voaaerővel bir kő-zönaégünkre. A gyönyerü kert még mit sem vessteti teraésaetes szépségéből, Brinntr Mihály korosmáros pedig minaao lehetői elkBvet, hogy vendégeit kietégitse. E M 6-étöl kesdva Horváth József jénevft oiabalasoa lógja naponként a közönséget ssórakoatatl^ Ajánljuk a közöneég sziveit figyelmébe. — fiysrs sllattsés. Három nappal esalött történt: Egyik possoniyir kávéház termében a hajnali órákbán nagy botrány jálsgdott le. Egy Iwhow nevű, lengyel \'orfeumi énekesnő miatt Htnntl Gyula csemlürhsdnsgy összeveszett ütUindir Artbur bécsi mérnökkel. Mindketten egviorma hévvel ügyekeltek megnyerni a kacér orfeumi tündérnek kagyát. A szerelmi vatéikadéa-böl szóváltás leli, utóbb pedig a caondörtiaat kivont karddal rontott as előtte álló civilnek. Csakhamar általános lett a verekedés a mulatóhelyen s a harcias cseadőrhadnagynak elvették a kardját. A katonai hatóság nyomban megindította a vizsgálslot, a melynek valóaainOleg távirati uton történt elintéaése, mert a Bndapaati Köi-löny tegnapi saémának első hasábjain olvaaható, hogy a honvédelmi minipier M80-1891. elnöki szám alatt beit rendeletlfoi Hennel Gyula m.kir. V. csoodőrkerületboli hadnagynak tiszti rendfokozatáról kért lekössöeését elfogadta. lelnllssk a kerooke^a laaameak lakal4U*ba. A helybeli kereskedő tsnoooisko-láben e beiratások u 1807/98-iki tanévre aaapt 18-én d. e. 8 órakor eaakőoőltetnek. — ElaAIHMt 4to4. 0%miikai M*m harminc év előtt a székesfehérvári főgimnáziumban egkelleti volna nyílnia, da se a közbejött akadályok miatt elmaradt. — Isidé rekrmlkk bavaaaláea. A budapesti bsdtestparanoanokság értesítette az oraaagoa zaldó központi irodái, hogy a zaidó rskruiák ea idén október 6-ika helyett, október 7-ikén tartoznak bovöoulai. Ennek oka az, hogy október 6-án a ssidéaigask nagy ünnepnspja van. — Elvooaott gyárt Ssárdán délelőtt a piactól egész a Csenggry utcáig vese tő uton egy brililent kövekkel berakott araay gylrü elve-siott Aj esetleges megtalálót nagyon kéri t tulajdonos, silveskedjék aat neki -vuszaadai, a miért öt téayason megjutalmazza, mert a gyűrű boooét noki as ad)a ssag, hogy agy kedves oroklya egyik elhunyt rokonától. Nyilatkozat Pől)ó évi juiitu 81 é« kooeihan bajtva sz a MMrencsétlenség m, bugy a kocsiból kieatem, aely eaéa következtében balkazam hüvelyk uiját aa-putálni kellett. Mintán pedig a ,N«mast Baleset Bistosité HéMVényiárs*«ág<, mely iatéaeloéi bis loaitva vagyok, azon balesetemért engea leheiő laggyoreabban áa Isgméltáayooabban kártérüstt j nem mulaszthatom el, hogy esőn iatézomek ezúttal ia aliamerésossat fejezzem k<- Kait Bak, 1897. augusztus 87. Kiyier Vllasas. Nagy-Kanissa vasárnap Zala 71. mám. (7. lap.) 1S97- szeptember hó 5-dn. Törvényszék. Vétfárgyalások éa Kálethirdetásek: ím seqrtswáw M ti-én. Ember élata elleai bűntett miatt vádolt Simon József elleni bűnügyben régtárgyalis. Lopáa bűntettével vádolt Baranyai Usilóné elleai bűnügyben U-od bírói ítélethirdetés. Lopás bűntettével vádolt Tímár Jósselné, s*űl. Varga Julis elleni bOallfyben Il-od bírói itélet-hiráetés Lopás büntette miatt vádolt Brinner Ferenc illeni bűnűg\\ben Oaszbűntetés. Lopás bűntettével vádolt Német (Dömötör) Juli és taai eü. bünügyben végtárgyalás. 1897. ueptmb*r kú 10 in. Súlyos lesiisértés bűntette miatt vádolt tianaar József elleni bűnügyben végtárgyalés. Lopás bűntettével védőit Ferenc Anna elleni bünügyben végtárgyalás CSARJÍOK. - Órületra ascavMUlyMl V — Aasriksl Maégfl tartásit. — ZáattMI fardltatta: Kacsa* Ha. (VOyteito.) — Tehát Janka fi-beo él! Es feltűnő 1 Ki-menekült? — Egy Beiden nevezetű asszonyhoz. üalk>lt-e már valaha valamit Beldea Árnyról ? moodá Gryee ur lanan a hangnyotnallaL E aurainál különösen mosolygott. — Amy Beldea 1 Hímen ezen név állott Clgvering ur papírkoaarában talált levelek bori-1 tékán- — ügy van I Nem kiséreltem meg neki megelégedéaemet elrejteni. Kétségkívül a rég keresett felfedezés elóaütéjéo állunk. A gondviselés vetette magát kősbe if Laur% njui leaz elfogva. De mondja, mikor kapta ás érteailésl f..... — Az elmúlt éjjel, jobban mondva, ma hajnallna. A kérdüjel hozta. — 0 hozta ? — Igen, vakandmüvének egy utólagos ered ■éoye ez R—ben ba jól megértettem. — Kitől lupU ez érdekes hírt ? — Egy kovácstól, ki Beiden aaszony mellett Ubk a általában szavabihelő embernek van el- — Megkísérlem. Gryee ur nyugtalanul mozgott ide oda kemény stékén. Boóankodom, mondá kedvetlenül, bogy e báláa leRedeaéai útról la kell mondanom Miután egy asemrehányó tekintetet vetett as ót ebben megakadályozó fájós tagjaira, moodá : Mikor indulhat ön ez ulra ? — Azonnal. — Jó! 12 óra 16 perckor megy egy vonat R-ba. Odaérkezve, módot kel) ser ania, hogy Beiden aaszonynyal megismerkedhessek, anélkül, hogy gyanút gerjes/szeo. A Kérdőjel, ki titokban követni fogja, segRaégére fog lenni. De jegyezze meg, nem szabad elárulnia, hogy ismeri, valószínű, hogy Valami álöltözetben fog öohOz menni. Legjobbnak tartom, ha nyugodtan dolgozni engedi, míg valami jelet nem ád önnek. Oto magának és ó ia magának dolgozik, mig a körülmények kösös cselekvést nem igényelnek. Lehetséges, hogy [ kezdetben talán lálhaft sem less. Talán készakarva lógja kerülni; de számíthat rá, nem lógja önt cserben hagyni, hanem egy intésére azonnal | hozzá aiet. Van önnek plroa selyem kendője ? — Nincs; de veszek egyet. — Kitűnő! Mihelyt est kihúzza, vagy ablakából kiakassza, tudni lógja, hogyszükaége van rá. — Es máa utasítást nem adhat ? kérdém, midőn elhallgatott. — Nem, feleié. Ilyen vállalkoztam nem lehet előre eróa terveket késziteni* Bizza magát tapin-tatára. ígérje meg, hogy , holnap táviratot log küldeni. E szavakkal egy távirat fogalmazáséhoz egy titkos írást adott át. , (rúljflatáss kévélkaalk.) Felelős assrkeaató t NlltiTláiasl Laptslajdono* és kiadó: rmcHiL r 0 l • r. NYlLTTj!R. Aa • rmtkan kSaMttokkit Ma vállal frlillalpt a aark — Ö ma első ízben hallja ón, hegy es a Beiden sMoey R-ben lskik ? — Igen. — Férjes vagy özvegy ? — bt nem tudom, csak nevét ismerem. — Bküldie már a kérdőjelet közelebbi kulatá •ok végéit ? — Neki; a dolog egy kicsit nehéz; nem sierew egészen rábízni. Előre nem látható esetek jóhtfaak kflabe, melyek nagy elövigyázalot a egy bunayée okosságot igenyelnek éa habár mindig Utáni munkájában, mégis félek, hogy vállalatnak an tudna megtelelni. Egy hiba elronthatná az egéas dolgot — Éj a hoaaza beszédnek rövid értelme mi ? —- Hogy Önnek akarnám átadni e feladatot, Minthogy sajnos az atszást magam nem tehetem meg, így On az egyedüli, kire rá bizhatom. wedül On képei a körülményeket Áttekinteni és laíhaszoáitii. Nem eWg esak bebizonyítani azt, kogy Beldse assaouy társnője csakugyan az elveszett leányzó, hanem szűkség es, hogy ez érdekéé tanának elfogatása egészen titokban tör téri*. Nem titkolom el On elölt, hogy nem kicsinység egy idegen váiftibau egy teiszénzerinti lakásba hatolni és egr leányt, ki otf rejtőzik, rejtekhelyéből kicaajw, s vonalboa vezetni éa titokban NevTorkba ém liláasNudflr irodijábn hozni, toéNttÜ, bogy Jsfkósrlebbi azomaaédjai est éasre recyák. Ara» tettbe* nyttt m és és különös rábeszélő képesség szükséges. EssakivBl Janka lákásadósqjét részletes gyónáars keli rá birni, mert feltehető, bogy legalább a titok egy réazébe be van avatva. El is nehéz munka leket. Hiszi, bogy e feladatúik megfog felelni ? A aalyiaa el m ágva t ni asktáka háljya* aoadaii, ka as lllaii rmka darabok igsa aokasor mif S Mk S-tk Vlaalal aáAa a kijtáaokbaa alkaaad-aak, fagy aaiaé * válla nHaihiii; tsan jtl.aaéc i.a a .Tálitlia" áltat akoaott iláféalhSMa s islyia, ktp as vaatágakbaek a sl| la rinlnk ilaják hl, tmémfmm.lmm eiw^éa pkaa-ykacnavval pácolva, asl/in njr.naeIraai insálalt ■latig? aaátráfják; as Ujrkaal <wtU aljáfáat" .■etnklllwikf Mtsaiká asatél jskkaa ókijt-Ják a nI/mI mfaakasitetf, aaaál tMésalMfa ■Hjaa aa kansatlt kofj aa mm alrpl lik !!■>■■ ■igába .sl\'js. Aa tgj fcstatt aalj«a — n Inas laaafci aaavéet - a hsláloalrájál tehát aég ■talStt as a névtaaákrs kstalas, Bár ia Mgáksn rajil. As ilysa asálskkél kfcsllt wgw aeveaslá •Mjraai taivstokaak, rtvté ksasaálsi alán tilalmi ■aréaa issksdosafak kall, ui a tjn|iö kanécaak aaaarfat, salat asak lükké v*éjr kavtabt tark.ll.tuk Mg. A drága Ultslk (kfiaHW díjjal aerttt) takiM—a ártáktalas. Aa éa váltéi aaáyaliaw ■ivaaai kltdfk puatabidalUvat paeéá ál váa ■aanlaaan aUiákat gisAkln d. n. ia Ur. aévari asállltí NifMoáiSl »a»laMan (S) Hirdetések: Árverési hirdetmény. 4057/tk. 897. A letenyei kir. járásbíróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, bogy Kohn Adél (j. Roaenbanm Alberto4 zágrábi lakóénak Roaenbaom Albert becsehelyi lakos elleni 9;) írt lejárt tartozási töke, ennek idókOai 6 százalék kamalai 10 frt 90 kr., végrehajtási 9 Irt 05 kr. ezuttah köll-ségek iránti végrehajtási ügyében a nkaniisai kir. tsaék (a leteuyei kir. járásbíróság) területén lekvő Becsehely kösségi 86. aa. tjkvben A 1.4 ik ss. 40. 4s 4t. hrsz. alatt faivstt ingallanokból 4a a 40. hrsz. ingatlanra épült 9l. nápeorazámu házból Roeenbaum Albertet illetó faleréazáre adó éa becsű alapján 1467. Irt kikiáltási árban Becse-hely kOsség bíró házánál az 1897. évi napfimkír hé IS. aapjáa i e. 10 Arakar dr. Vollák Adolf alaó-lendraí lakos, faiparai ügyvéd vagy helyettese kOabejöttével megtartandó nyihránoe árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartóénak a becsár 10V.-át készpénzben vagy óradékképea pipirban a kiküldött keséhez lelenni. Kall Letenyén, a kir. járásbiróság mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi junius ívó napján. NUNKOVICS, kir. sljbiró. Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP kOny v kereskedésében Nafj •Kanizsán- Kwizda Ferencz János K«4zda*téle üditÖ-nedv i i! dl íá Os. és kir. ssskaéalai essévis lorakaak palack ira 1 frt 60 kr. »wl«áa »U fatel—áee ~ a puák aawviágáask éa t*rá-kaaraágáaak ■afiálláaára. 100 pasw aal ássa Üt 1.18 Kwizda-féle komeabargt aarha-táp-per dflsIWséryéakaW tormii ur hvslwsk, wi raa-warsakwsk k juhoknak, tgj aaa7 TU kr Kis éskss M kr. v\\\\ Ewtiáa-féla fata-httt j amtirslsa psts-anjas Bp raá 80 kr. Kwizda-féle szab. légnyomású caQlOk-védó-szalagok gummiból jégpárnával. A Kwisds au saab. ramatU aalrks, Maée, karai át Mbár saisbas, ságjrMa ssesáffcaa állltutlk aU sgy laaVS aiiauva, nagjivia aag/anguM aaiaeewaaa s bal alat a Jebb lábra- A nariat, a aiat a laéMk ka-rtMi ai ábrái WaM a— k ■•faaátbaa. IJ— Sí eiu. alkalau as 1. tas/aáf M-M , , . S. . Íl-ÍT . . , I. , *-» . . . i. Árak: nUrka fakata. busa, Mér I. IS, Irt S... I frt W kr. 1 M. frt UO á frt W kr. I. ia. frt 1.60 S frt 10 kr. ta.Mi- é frt M kr. Hfa ái^oaák S Kwtaáa-réta asab gwasatvéáAMaatnttoH fac«ais Unanlr*. Nipnta postil Mátktléta a kSspostt raktár áHal: MerAletl gyégysHrlár, Karaeakarg, ~Mm aallett 50 Nagy-Kanna vasárnap Zab 71. szám. (8 lap.) KI.YTHlfl a bőr ápolására • Pud er| • a.Ai «___■ mifaaft-ia ® Itftfl\' "saptember hó 6én : gf§ doboz drs i forint 30 hrmjeir. Utánvéttel vagy as &ms«« előleges b«kül- désa utáa küldetik. szépítésére ós finomítására IV l.*gelék*l6bk MIMkl, Ml éa Urul|« HIUU — TiUr, réaaanim. ia aárfa — thtIIh laalraált U fiaira Dr. Toki J I Oa.\' Kir. taaár Utal ■QaaMré le vele ka legjobb körökböl minden dobosbos V ■ellékelve vannak. 6 J TAUSSIQ 60TTLIEB* ■ i laklr aénrl UIIHIi k IU»lww pii BMn. g rtnktár: Ktta, U. TilUli a. kapkdé a legtlbb lllalraer* g|ág;nerker«ake« J déabea «n g/ég) uertárbaa. I.-Kaaluáa > Krelaer • fiyala, Keleti ■ Mér én Alt éa Béhae eégakaél. # Csodálatos eredmény. szeplő, tisztátlan arebér, sárga fo tók stb. leltéllenül eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan (Seegaaaaa éa tkaaasai Itieaááhaa naponkénti használatánál. »lfk1« UnkwklM 40 kra|Mft KrHaer Gya|a üzletiben «ap-laalMli |M XC iWeiserJ.C. gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, a m. kir. áHamv. gépgyára vezérügynökségének dunántuli képviselője. ■ l^HP i « y. Az ezredéves kiálliláson Az ezredéves kiállításon * az arany érdemkeresst- az arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy ^jSbk. a tel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. PŰ^H éremmel kitüntetve. Gyümölcs és szőllő bor készítési gépek MbbbÉ sajtók folytonosan ható kettős emeltyű sserke-nettel és nyómerő szabályzóval. A munkaképesség 20% nagyobb mint . bármely más sajtónál. IBCTlflBZfaék és bogyó-morztolók en felszerelt ÉH ti Magyarország legjobb sorvetőgépei: az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult Zala-Driilini. sqin) stk éa begyae talajhez egyaránt alkatams ser- vetlgáp, le a asritlhawagaa waé-mmUk Mat Ugkaávsl. ukb, szakai ^mxtékcta**\' awvatlgép. Mindegyik a gyakorlatb^^leHa célazerünek bizonyult .szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok aa egyetemes és kétvasu aeéleWJe, as egye-temaa ekékhez alkalmazható flassas felazerelvények, összes lalaj-mtvelő eszközök, ssénagydjtök, darálók éa egyéb gazdasági gépek. FelMvom a. n. 4 gszdaközönség figyelmét a legújabb amerikai „Planet jr" rendszer eifieretft Mii rtiiUiili titiltiieti eszközre, melylyel a répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el Végül figyélmeztétem a n. é. gazdakézOnséget JSSLs i m. kir. álluiTasiiUk viláriira mM is eÉliít X Maéllé és gylsillea érlék, anaalé kéaallékek, gyümöle* és löseiék aazaláara, g;lartte«.vágé éa kámaié gipiki ál legújabb szerkezetű szabad. Önműködő „tmlieala" gyűmölcs-és izllllvaaesl peraaeteaék gyártatnak és azállitattnak jótállás mellett a legjobb kivitelben. Mayfarth Ph. és Társa ea Ur.kteár. sanb. gaséaaágt géjpáiak,vaalatláaéa glaiiaec BÉCS, II. Taborstrasse 76. „ - XIFfatetva 880 araay, teást ia kreaa iraaaeL 7 Árjegyzékek tagyee ia Séraeetve. 1 Képviselőkén vlszontárunlt Ok felvétetnek, ti ae téve—a a laasa az Mén eztmhw hasonló kflrflllrásu vállalatok férczgyártmányaíval f irx===xc===>x: íoaíCoooooooaoooaKXXxxx Van assreneaénk ajánlani: v V urna v a telt tisztasága fi \'55ST Thomasfoszfátlisztet§ szavatolt 15-80% oltrátban oldható toeiforsavtartalonmw\' és SS-IOO*/. portao—ággal Felülmulhatlan, minden talajra alkalap trágyaaaer, különösen sovány talajok javítására, kitűnő hatá«u as Ssaaee gab-naaemüek, kapáa éa olajaövények, lében éa lueerna, eaólő, | komló és kerti veteményekr«, kiváltképea n rétekre. W Legjobb, leghatásosabb is legoleettb fbazforeavtrágy» 5 C tekintettel batásánsk tartóeságára, felölaulja aa leesss ssnper- M Ibériátokat. — A eitrátban oldható fesaficaav-tarulowért ssa- W vatosaágot vállalunk, neialáni htáayt megtérítünk. - Ar»jáa- W latokkai, s<akmnakákkal és sgyéb felvilágosításul a legkésasé- C geaebben szolgál Q • a^snaágl Bmalnk geágal MŰIM Q •telid tnáfliiik nakMajlalifri a bsc* r áatwu *«s. taráMia Kalmár Vilmos, mSSE íOOOtO) Nyomatott Fiaobel Fülöp TaptuUjdonoauál Nagy-Kanisaán 1897. 72. Nagy-Kanizsa, 1897. ffieptember hó 9-én. XXIV. ÓTÍOIjÍQL yirsshás-éféteá, kMj.ffalll"" VUtf tiat 11 M tt* , iiiliná* » taf mnil t*mtn miift ■!«*■ kisírnii| ZALA Politikai és vegyes tartalma lap. niflUmiii KLÓftUTISI iláZ t l|éa lm 11 kara* (• trt — te filém • k«n» (Z M — te >«Hán* • tenat (1 M Mte Ml NWOft tWraMk M kIMMMk timu ssám drs: !• irrs/eór. A Nagy-Kaniisai- «* dél-zalai takarékpénztárak, a Bank egyesület, az Ipar- áa karaaka-, . debni bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-asövetkeiet éa a leianyai takarékpénztár, a .,nagy-kanizsai malátagyár és terfőződe r. t" a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. tán., a nkanizsai kerületi belegtegélytő pénztár, a „Zalamegyei Altalános Tanítótestület" hivatala* ItósUmy*. uu » » i n««ik«sé> ■edalaalk NagyKaalnái hetonkimt kétszer: k.n.k.imk. Traséjciaap ém owCLtöactaieö.a. ■ytttsér psttlNn ia kr. mink. Miasrist s hfcásNsStei niii Msp. attMüm A beszélő koszorú. Szenzációs események láza feszíti ma már csak idegeinket. Csendes, megható mozzanatok fölött elsurranunk. Csak ami vérünket lázasabb keringésbe hajtja, csak amitől szivünk dobbanása hevesebb lesz: nagy emlékQ csataterén, hol Damjatnek is KUpka mutatták be hadseregükkel a magyar haza- és szabadságszeretet hősi csodatetteit, — titkon, talán az éjszakai sötétség leple alatt, egészen észrevétlenül megjelennek az ott elhullott dicső hősök unokái: a mostani honvédek és megkoszo- az bir bennünket néhány pillanatra meg-1 ^^ M ,g49 vivott állítani az élet nagy és meglepő változatai- a „agysallói csatatéren álló szob- nak rohanásában. j rot. A koszorú nemzed-szinü szalagjának De nekünk, magyaroknak mégis vannak 1 egyik oldalán: })Bajldrsm*knak !" — a csendes, szent-helyeink, mik11 főlőtt néma másik oldalán : „Királynnkért és hazánkért!" áhítattal viraszt a kegyelet; a mikhez jó és! aranybetűs felirat hirdeti ott táborozott rossz napokban egyaránt el-elzarándokol az honvédeink kegyeletét. emlékezet Jó napokban; hogy el ne felejt- Minden magyar szív hevesebben ver, sük a reájok .hullott drága honfi-vért, minden magyar fő elismeréssel hajol meg melyből a szabadság Iája saijadzott Rossz L bajtársi kegyelet e főiemelő megnyilatko- napokban: hogy biztatónk, vigasztalónk l4sa eIött Fölrmelt fővel, gondolatokig legyen a vértanúi dicsőség, mely a haza- termö agygyal állunk mg e koszorúnál. szeretet csodatetteitől ragyog el nem hal-1 _ . .. . . ... , ... w . T ... . Ez a koszom három tanulságot hirdet ványuló, örök fényben Es a vtlágesemé- nyek idegfeszítő hullámzása, a fejlemények lázasan várt kibontakozása közben is a nemzeti öntudat főiemelő hevületével állunk nekünk. Mit beszél hát ez a koszorú ? Az első tanulság — amit hirdet — az, meg mindig, valahányszor szent-helyeinken hogy a mi honvédeink a bajtársi szeretet «gy egy magasztos tényben szólal meg az!és kegyelet kötelékével fűződnek azoknak a utódok kegyelete. Nagy-Sallón, szabadságharcunk egyik hősöknek szelleméhez, akik a negyvennyolc-negyvenkilencediki szabadságharcban halá- lukkal pecsételték meg haza- és szabadság* szeretetüket, A másik tanulság as, hogy a szabad hazában alkotmányos jogokat élvező nemzedék egy szivdobbanással érez hazájáért és királyáért. Ez a két tanulság, ez a két elvitathatatlan tény dagasztja nemzeti önérzetünket, megnyugvással és büszkeséggel tölt el bennünket. A harmadik tanulság, amit * koszont hirdet, már nem valami lélekemelő. Az éjszak^ leple alatt, észrevétlenül oda helyezett koszorú ugyanis arról ia szomorít tanulságot nyújt nekünk, hogy a mi ho»> védeinknek a szabadsághősök szellemével való kegyeletes ölelkezése még mindig olyan dolog vagy legalább a magasabb katomi körökben olyanul tekintik, amit nyiltan, fényes nappal, mindenki szeme Ultira még a legszerényebb és legnémább koszorú alakjában sem tanácsos megcselekedni. Mart lehetetlen föltennünk, hogy a bajtársi kegyeletnek e példásan szép tettét szerénységből rejtették az éjszaka leple alá; hittat) hőseinek, vértanúinak szellemével nyiltu, büszke öntudattal szokott ölelkezni a magyar. Hanem azért kellett a bajtársi k«!gye< A „ZALA" tárcája. A fájdalmas tsstony. — A ,1 A l A. mfctf ttreájs. -Irta: S. Itsnas. Szép holdvilágos est a volt. Jókedvű, vidám láraaság üli kint a lombosodni kesdó eperfa alatt. Néhány kicsi slmafa még virágzott ; a violák, szegfílk átható édes illatot terjesztettek ; az egész kert oly kedves, színes volt A társaság tagjai: orvos fivérem két kollégája, meg néhány leány, csups deiüs, vidám dolgokról beszélgettünk. Egyaser amint felnéztünk az égre, egy csillag hullt le. Dgy megdöbbentem. Fivéremre néztem, és szinte akaratlan moodtam: — Meghall a keresztmsma Az elkezdett mosolyogni. — Azért hogy egy csillag lehullt ? Ne légy olyan gyerek. De éa az önkéntelenül támadt szomorú sejtést sehogy sem bírtam leküsdeni; kedvem oda volt s nemsokára be is mentem szobámba. Az evési éjszakát olyan nyugtalanul, lásálmok között töltöttem. Regg elteié elaludtam, de ez as alvás is félig ébrenlát volt. Egyszer csak tisztán hallom.- mint csendülnek meg sz én kis falum templomának harangjai; da olyan asomoruaa. olyan lelket busitóan, mint óikor temetésre mólnak. Meghalt a keresztmama I...... Ekkor leiébredtem. Reggelinél elmondtam álmomat fivéremnek, de ö, az orvot, cssk mosolyogni ludott, az én tele-pathikus sejtéseimen. Nekem as egész napom el volt rontva: csak jártam szomorú goodolatoktól gyötörve, mint akii valami nagy bánat fenyeget. As esti posta azután igazolta titkos sejtelmemet. írták, hogy meghalt a keresztmama. Tudtam, hogy nagyon beteg, s mégis reméltem, hogy ss ö eröe fizikuma 1 nagy lelkiereje még a halálon it diadalmaskodik. Lerogytam egy székre: valami tompa kábultság vett rajtam erőt. Torkomat saorongatla, agyamat elzsibbasztotta, idegeimet elernyeeztetle vslami nagy fájdalom, s nem tudtam sírni, pedig ugy éréstem, hogy a sírás megszüntetné\'ezt a lidérc uyomást. Sokáig ültem igy. Már egész sötét voll s mégsem hsgyltim lámpát gyqjlani. Sebogysem akartam lellogni, hogy a kereszt-msma immár végképp eltűnik életemből. Most hogy örökre elvessletlem, tudtam csak meg, hogy tulajdonképen Id volt ö nekem. Élelemnek jótékony szelleme. Gyenge, satnya, beteges gyerek voltam. Ha drága anyám kiiáradt a virrasztásban, mindig ö váltotta lel. Emlékszem, milyen félénk, bátortalan voltam kis-koromban. öreg dajkám borzalmas msséi a Sobri Jóskáról, Milfairól, még jobban lel-csigázták képzeletemet, agyrémek kinoztak, ha a hosszú téli éjszakákon leiébredtem. Minden aa utcáról behallatssó kopogásban a haramiák lépteit véltein felismerni. Ahogy aztán a szomszédos laluban agy rablógyilkosság történt, én erős ideglázba e-lem. Ami as orvosnak nem ti került as a kereszlmsmának nem is karolt nagy fáradtágába : okot, jóságos ssavai eloszlattak a lázi. Mihelyt az ö nép, ércei hsngjs megcsendült, érettem, mint tűnik el a lidércnyomás lel-kemrő\'. Hogy tudott velem, a gyerekkai, beszélni I Szavainak mindig az volt refrainje: „Ha Isten velünk, ki ellenünk." Es én attól a varáasigétöl meggyógyultam, nem féltem a rablóktól, nem hittem a hazajáró lelkekben..— Történt aztán, bogy fölöttem is beborult a láthatár, bennem és körülöttem mindenütt egy nagy sivatag voll, a nem voll semerre egy oázis; éreztem, mint nehezedik ni vemre egy állátbaiaiiaa sötétség. Először a szivemre, aztán ugy áraitaai, mintha as agyamai is fenyegetőé. Koromra aéavs még gyermek voltam, hát nem bírhattam négy ellenálló képességgsl s én elutasítottam miadaaL ami enyhülést, gyógyulást bosott volna. 9 akinek mégis sikerült ezen a sötétségen áthatolni, az a kereeztmama volt Hogy tudott hozzám szólni, milyen meggyöső erővel. Es éa éras-tem: mint lünik el a keserűség, kétségbeesés adventről, mint váltja est fal a megadás, mert hát« „Erős várunk nekünk az Istenünk.* Meggyé gyúltam. Nag) -Kanísba oütörtök lelnek szent áldozattételét észrevétlenül, a nyilvánosság kizárásával, az éjszaka homályába burkoltan végezni, mert másképpen magasabb katonai körökben rossz vért szült volna a talán a lelkesülők egyikéremásik ára hdottknmémytkktl is járt tolna. Ámde hagyjuk ügyeimen kivfll a harmadik szomorú tanulságot és a bajtársi kegyeletnek ama szép koszorújáért nyujtsuk oda honvédeinknftk — a dicső hősók érdemes unokáinak — hazafiúi elismerésünk jól megérdemelt babérát Zala 72. asám. (■• lap.) Ausztriai állapotok. Ssept. 6. Politikai szemle. Külfíld. Szept. 6. Merénylet • baroetonai rendőrfőnök ellen. Angiolitto babérai egy másik anarkiatát nem hagytak pihenni. Folytatta az előbbinek munkáját s e hé 4 én éü*l- mikor s rendőrfőnök a Cuta-logre-téreo áthaladőbsn volt, a gyilkos revolvert fogott rá és mellbe lőtte. A rendőrfőnököt, ^ki súlyosan megsebesíttetett, lakására vitték, ahol lefektették. Mikor a gyilkos látta — mondja egy barcelonai távirat - bogy a rendőrfőnököt leterítette, fölkiáltott : .Éljen az anarkia 1 Halál a spanyol zsarnokokra I* Azután futásnsk eredt. A rendőrtisztek és a rendőrök, luk együtt voltak a rendőrfőnök kel, amikor a merénylet történt, percekig sem tudtak magukhoz térni az ijedelemtől. Csak később, mikor az anarkista revolverét loly-ton magasra emelve, már messze volt a teli színhelyétől, futottak utána. A legbátrabb Planlada volt, a ki lolytoo ktsel járt a sebesen ssaladő anarkistához. Est a merénylő folytonosan fenyegette revolverével, söt kétszer rá is lőtt üldözőjére, de nem talált. Ekkor aztán a merénylő egy nyitva levő aőrcsaraokba menekült be s itt még egyszer visszalőtt, de Planlada helyett a sőrcsar-nok egy aso\'gáját taálta, ki rögtön összerogyott. A sörcsarnok vendégei és szolgái aztán bosszú küzdelem után leteperték s átadták a rendőrők-nök, kik kocsin a prefekturára vitték. A nép meg akarta linchelni a merénylőt, de a rendőrök est meggátolták. A vallatásnál kiderült, hogy Sampannak hívják s anarkista, ki legutóbb- Parisban tartózkodott. Állítólag egy volt megyetaná csosnak a fia. Uadeni gróf keresi a kibontakozásra vesatő fonalat; de asl nem oly kőnoyfl meglslálni; mart a néppártnak is vannak Ausztriában követelményei, s mint a bécsi „Vaterlaad«\' a klerikálisok lapja, úja, ők nem fogják a kormány kerekeit loini, ha kOvetetÉányeiknek eleget nem tesznek. As oeslrák reicbsralh többségének pártjai túláradnak a bassAságtól, de mikor arról tan szó, hogy különleges nemzetiségi vsgy felekezeti követeléseik vslsmelyikélől elálljanak, erre már nem képesek. Hogv, ezzel a többséggel Uadeni képes lesz-e a megbomlott parlamenti rendet helyreállítani, az oly kérdés, amelyre még most nem könnyű feleletet adni. Ez annak a nem őssinte politikának az eredménye, mely Ausztriában közel 20 év óta divik, s melt éles ellentétbe helyezte a nemzetiségeket és íelekeseteket, kétes jellemű embereket jullatoU jelentékeny szereplésre, s majdnem teljesen tarthatatlanná tette a viazonyokal. Ha léire is jön most a fegyverszünet, ez csak ideig óráig tartó lesz, mert nem képzelhető, hogy csehek és klerikálisok rá volnának bírhatók a kormány támogalásáVa. Máris beszélnek ujabb eredményekről, melyeket s csehek i Uadeni kormánytól a bécsi konlerenciákon kicsikarlak. Ig) tgabb nyelvrendeleteket, a melyek Morvaorsság-1 ban, Csehorsságban és Sziléziában minden híva-talos nyomtatványnak és hirdetménynek két nyelven való kiadását parancsolják meg és minden feliratot a hivatalos épületeken és címereken cseh és német nyelven alkalmasnsk, elsőbbséget sdván mindenüit s többség nyelvének. Morva-orsságban a brflnni német egyetemhez csatolnak egy cseh egyetemet és Troppauban, Sziléziában, cseh áUsmgimnásiumot szerveznek. Ha a megegyezés — a mint iiják — létrejött, bizonyára a szlovének, lengyelek, klerikálisok és oláhok is ksptak engedményeket. II. asept. Vllasas esáuár és Vmkerís. Umberto olasz király nejével együtt vendége a német császárnak Hamburgban. E hó &-én disz ebéd volt a mely alkalommal nagyon nevezetes nyilatkosatok történtek a két fejedelem réazéről. Bizonyos, hogy az es alkalommal elhangzott tósztok nincsenek vonatkozás nélkül as Oroszország és Franciaország között jelenleg fennálló viszonyra s mindenesetre nagy megnyugtatására fog szolgálni a béke barátainak a hármas szövetség erőteljes hangsulyosáss Vilmos császár felszólalásában. A disz ebéden a német császár a követkeső pohárköszöntőt mondotta: Kedves Wiltich 1 Örvendek, hogy önnek lel* séges és lenséges vendégeim előtt a mai naphoz 1897* szeptember hó No. legteljesebb elismerésemet és szálul ss m^ hadtestnek elismerésemet kifejezhetem. Orömnui mondhatom, hogy a mai aap andnéoys miben sem marad hátra ason ssp mögött, s midőn ezen hadtest annyi év előtt megboldogult nagy atyám, drága atyám és a boldogult nsgyb«rc«f előtt elvonult. Köszönöm a nagyasresg ő királyi fenségének ast, hogy e ssép hadosztályt neklnk bemutatta s örvendek, bogy őt s csapat élén láthatom, a melv csapat atyja alatt o y négy dolgokat mivelt. A hadtest nagy megtiszteltetésben részesült az állal, bogy Umberto olasz király 0 felsége a hadtest egyik ezredének élén lovagolva a< ezredet nekünk bssiutatu. Felség I Hadseregem ssive mélyéből köszöni meg azon nagy megtiszteltetést, melyben ezáltal részesült. De nemcsak hadseregem, hanem az egész német hasa fldvösli felségedben a magas fejedelmei, boldogult atyám benső barátját, a hű szövetségest, s kinek idejövetele nekünk és s világnak újból mutatja, hogy a hármasszővst-ség köteléke rendithetlenül és szilárdan fennáll, mely szövetség a béke érdekében lett alapítva és minél tovább fennáll e szövetség, annál szilárdabban és bensőbben fog s népek öntu-dalában gyökerei verni és gyümölcsöt teremni. Egyúttal a legmélyebb hálával üdvözlöm népem nevében is a felséges királynét, a ki nem átallottam bogy nyugalmát éa a művészeinek és irodalomnak ssentelt tevékenységét abbahagyva, idejöjjön és itt a táborban katonáinkat bájoa megjelenésével -boldogítsa. Felségedet mi németek különösen szeretjük és becsben tartjak, mert lelséged úgyszólván hasonmása azon csillagsatnak, melyre népe és hazája bizalommal tekint éa mert a művész, aböks.s tudós, a zenész mindig ssabadon jelenhetik meg felségednél és mivsl felséged oltalms alatt nem egy német élhet tudományának és n m egy beteg nyerheti vissza a ssép verőfényes délen egész ségét. Szivem mélyéből üdvözlöm ielségtekel és 11, badteatemmel együtt poharamat emelem: Az olaaz király és királyné ő felség ik éljenek; Hurráh 1 Hurráh I Hurráh I Umberto király következőleg váiaazolt: A legélénkebb köszönetet mondom lelséged-nek, ugy a magam, mint a királyné aeveben ason kedves szavakért, melyeket e pillanatban hozzám intéseit és azon ss vélyes fogadtatá-sért, melyben lelséged bennünket részesített. Boldog \'voltam, midőn lelséged kedves meghívását elfogadhattam, hogy fenhangon adhassak kifejezést érzelmeimnek és ujabb tanújelét adhassam ama szívélyes barátságnak és sző vétség es viszonynak, melyek kormányaink és államaink küsötl lennállanak.______ Hálás vsgyok felséged iránt, bogy slksimat nyújtott arra, hogy vitás csapatait megcsodálhassam és üdvözölhessem azt a nép nre- Mindez átsuhant lelkemen, s itt a homályos szobában, melyet csak as ablakon átszűrődő holdsugár világit meg, megelevenűl előttem az ő alakja. Tintán látom fekete nemeit, halvány arcátL magas homlokát, galambőn fején a kis lekete fökölőt s ettől a látománylót megerednek könyeim. Mintha éren hangját is hallanám, a bogy megszólal: — Minek siratsz ? Nekem ez megváltás. Ti meghalásnak hívjátok; de én azt mondom : pihenés; hisz már ugy elfáradtam. Oda húzom székemetraz obiakhoz, ügyekszem életének mozzanatait átgondolni. Gondolataim oly kuszák, zűrzavarosak ; de azt tisztán látom, liogy elfáradhatott. Az ő szerettei már majdnem mind pihennek; természetes, hogy hozzájuk vágyott. Volt valami antikszabásn jellemében, ami Cornéliára, a tirachusok anyjára emlékeztetett. Szinte élő króuika voll; a szabadságharc leg nagyobb alakjait: Kossuthot. Perceit, Damjanichol nemélyeMti ismerte. A szabadUgharc temette el az ő boldogságát ia; Isanegnél nett el léije. Oly tintán emlékuem szavaira: — Magam nm tudom: mi volt velem; valami őrület vett rajtam erőt, mikor az én min denemnek, jó uramnak halálhírét meghozták Nagyon fájt, de nem tudtam végképp kétségbeesni enk ama másik gyáuhirre: Világos után téptem a hajamat, fetrengtem a földön. Peme, ni már (i nem érthetitek meg. És mégis lelocsudott ebből a fájdalomból. Itt volt az apátlan négy gyerek, kikért dolgozni, küzdeni kellett Bizony elég nehéz feladat volt újból rendbe hozni az omladozó házat, elhanyagolt birtokot, melyen nagyon is meglátnod Jellasich hadainak gazdálkodása. A még alig 80 éves aazony megtagadott magától örömet, nyugodalmat, s alkotott a pusztulni kezdő birtokból olyan mintagazdaságot, hogy hire járt messze vidéken. Három fia s egy leánya voll; szerette őket lelkének mindeh melegévei, nek kárpótolták mindenért a világon. Férjhn mehetett volna akár-hánynor, de nem akarta, hogy gyermekeiuek mosloba apjuk legyen. Az volt a szándéka, bogy a két idöMbb maradjon a gazdaságban. Itt az ősi birtok. A föld a leghálásabb. Ha egyik évben kissé ssnzélyeskedik is, u másik évben dúsan kárpótol szeszélyeiért. Józsii legjobban szerette. Ez olyan csendn, álmodozó fiu volt; mindig könyveit bújta. Legyen pap 1 A leányt, az aranyhaja Sárikát, meg már valósággal bálványosts. En isten\'m, meunyi szenvedés, mennyi bánat kútforrása^lett e négy gyermeki Persze nem az ő hibájuk; hisz mind olyan jók voltak. De hát ugy nett, hogy Istvánt, * legidősebbet elvitték messze. Olaszországba katonának; nem is jött hava, csak azután, hogy Solferinonál egy sebet kapott. Milyen nivettépő lájdalom volt az ia, a hogy a délceg ssép szál legény nyomorékul, sántítva jött meg. A leány, a kis Sárika, eszményi *sép«ég volt-. Talán 17 éves lehetett, mikor férjhn aata. Olyia gyengéd, mupa-eiiv awzony volt s s lérje alig két évi hássüwág után ránoL Ssegéay lürt sokáig, míg végre mégis felláudt s egy éjwaka szálben, viharban, megtépve, átázva siökött kan anyjáhoa. És sa anya vigasztalta leányét, pedig maaának is vigaszra volt aiükségs. Este, aidAa egyedül voll, leroskadt n imádkozott: ,Éa uram, tttujjjék el tőlem e keserű pohár I Erssv, hoay elhagy erőm 1" De még hátra volt s legnagyobb keserűség. Ugy történt, hogy Jósait taníttatták. Es egy kia Ungéss volt, a oaalád büsskeoége. Milyen pap lm ebből I Ugy huta rosták, hogy ha Peitn a Iheologiál elvégzi, elküldik Heidslbergbe zs egyetemre. Jóssi nem volt ugysn ráutalta, ds egyik ssOnidőbsn mégis önsnáslából kérte, hogy öt, a dunántúli gyereket, küldjék sl Isgátunsk A\'fftldre: szeretné »s oftsai vidékei ssegismeroi. Pünkösdkor teljesedett kiváaságs. Egy jó barátjával útnak indaihatott Rekkenő melegben gyalogollak, d« a jó kedv nem hsgyla sl őket Hirtelen íelhök tornyosultak as égen, siiadig sötétebb vántjóalibb isint öltöttek. Meggyorsították lépteiket, hogy egy kAsslfskvi tanyára érjenek, de a sápor megeredt, bőrig áztak mindketten; a jeges eső paskolts vsrts őket. Jóséinak ss ő nsmesesivüségébn egyre u járt eszében, hogy hány szegény ember veién Isss most semmivé j talán arra asm is gondolt, hogy sgy ö»vegy-asszony reménységét, büszke-ségét is n a Upor lessi semmivé. flsgy-Kanim, csütörtök Z»Ja 78. szám (*. lap.) 18*7. sMptMabsr hó Ma det, melynek tulajdonáSáv,$ fvlséged dicső nagy alyja engem kinevezni kegyeskedett. Felséged kormányának nemes (eladatol tűzött ki. midőn minden láradozásál az európai béke lentsrtá-társ szentelte. Az én legforróbb kiváltságom is az — mint ast felséged is jól tudja — bogy a béke, a kormányok egvöntetQ és egybehangzó akarata Altat lentartassék. Mindig arra logok törekedni, hogy oraágom missziójához hO maradjak as által, bogy loyalis közreműködésemet s nepek boldogságáért a haladásért és civilázicióéfl, ezen legnagyobb és legnemesebb (eladat megoldásánsk szentelem. Ezen érzelmekkel eltelve éa a jövőben való ssilárd bizalommal emelem pobsnun Felséged, a felséges császárné és királyné és fenséges családink boldogságára. A Dráva-szabályozás Légrádon. Korunkba mindenki a halhatatlanság mirtus-\' koszorújáért kü<d és bár életét kockáztatja is, nem relirál mag, nem riad vjseza semmitől, esak nevét a késő unokák áldón emlegessék. A repülő gép eszméje ezreket foglalkoztat, egyik áldozat a másikat éri, és az emberiség mégis csak siet a kitűzött méta felé .... Szerény városunk nem törekszik arra, bogy ss inmortalitás nimbusa ragyogjon neve melleit — tolom pro parte — nem IQzte ki céljául a repülő gép vajúdó kérdésének megoldását, sem a perpetuum mobile felfedezéséi, bár — kétségtelen — epochália dolog mindegyik ...... Van azonban egy oly kiváltságunk az örök természet kisebb adományából csupán ../.n Valóságos ré-busznsk tetszik az egész, pedig kétségbeejtő «— tény. A féktelen, s szeszélyes monstrumról, a szőke Dráváról van szó. Ez sz ádázul pusztító szörnyeteg évről évre megkívánja Áldozatait és még hozzá mily erő ssakos, gálád módon. * Nem elégszik meg ss emberáldozattal, hanem erősen rombolva, korlátlan hatalomra vágyik... A Dráva-kérdés magfejtése már évtizedek óla foglalkoztat avatatlant és avatottat egyaránt. Maga a lógós kérdés könnyen megoldhatónak tUnik lel és mégis — perpetuum mobilie...... Légrád déli részén mérföldeket temetett el a rettenthetetlen kimera és mérföldeket log még elnyelni... Es a kárpótlás — megadódik..., de nincs köszönet benne...... 1U dúsan termő hantok voltok, azonban helyet\'e dúsan maghomokoeodoü kavicshelyek vannak.. A szántóföldek kősepén járnak a szekerek és ski ms vérmes reményeket táplál földjének megmaradása iránt, as hoínsp leserü csalódással áll néhai löldje határán... A Dráva roppantul vendégaserető, úgyannyira, kogy mindent szívesen lát s csak ba tnir meg-I unta, veti ki. Ezt a szívességet végletekig viszi. Szíves vendéglátását mar a község gazdáinak kertiéire, sőt nemsokára a háztelkekre is kitér-Ijeszti és ha a vármegye aányit tesz, mini eddig, \' Sodorna sorsára jdl Légrild is. Fodrot kotok jdtuva (íjtuek A házso rok mAltit. Néhány iv máj, ét megnézik A szobát, meg kertet... Es a roncsolt (Üledéken Az ár ezt mormpg/a: Uj Sodorna I reád st volt Senkinek u gondja. 8 ha U gyarló, azt mondanád: „Urak\' ntm-s segítség?" Kórusban zeng a megye: .....Ráérünk arra még" ,. Pedig est a Dráva-Szabályozási, ha mái nem, ss erős, szilárd akarat — megteremtené..... | Móntecuculi szerint, igaz, ebez is 8 kellék válnék szükségessé, a pénz, ...pénz és pénz... Végreis hát: a községért mindent, de a községet semmiért I Beszéljen a telt t Mert, hogy lennünk kell, azt a laikus ia belátja és hogy ha várunk — késő less a segítség est nemkülönben..\'< Apellálunk a vármegye nagylelkűségére belátására és reméljük, bisó lélekkel, hogy ily válságos helyzetben intézkedni fog és eledét veszi a később már elhárithalallau bajnak. Tollf uttáb\'an. Hajnalodott. A városra rálekfldt a ködös, reggeli szürkeség. A villamos lámpák fél álmosan pislogtak még* Egy-egy mogorva sreu, toprongyos munkás-alak bandukolt lombán a néptelen, csendea utcában. A rendőr elernyedten tipegett föl-alá a gyalogjárón. A banklgssgató ur akkor lépeti ki a kávéházból. Fehér zaebkendőjével zavaros szemeit törülgette. Körülnézed, bogy nem látják-é avatatlan szemek. Kissé gyorsiloU lépésekkel indult neki a hüvőe szürkeségnek. Arca szederjét roll. Szemei alá sötét karikákat feslett az éjszakai dözaölés. — Ilolondos éjszaka vo\'l I — mormolta és le-borgasztott (övei ment hazafelé. — Jó reggelt kívánok, igazgató ur 1 — hangzott át a csendes utca másik o\'daláról.. } Ai igazgató ur felütötte fejét, álmosan, mogorván, ködös, bamba tsemtkkel nézett át l ! oldalra. Egy pillana ra meg is álott. Aztán, hogy megismerte a kóssönöben a titkárát, jobbkese mutató ujját kfittsÜsaCi ; kalapja széléhez, valamit mormogott és tovább \' ment. Néhány lépésnyi távolságban megállott, i j nézett. — Átkozott fickó, mintha csak otáaam I Mindig kell vele taiáikoenom. Vagy igán koréi kel, vagy igen későn fekszik. Valaki a vállára csapolt bisalmsma. — Szervusz Alfréd I Mérgesen fontait meg, de ara agya—ne nyájassá lelt. Egyik felügyelőbbmUaági tag Atiolt előtte. Zavartan hajlongsni kesdett és hebegve mondta: — Milyen váratlan szerencse Mégis csak jé korán kelni. As úriember hangosan nevetett s most mér erősen a vállára csapott. — Ejnye te vén képé, hát engem is be akarss csapni r Iszen még le ss feküdtél I — Ördögöd van kedves barátom, ördögöd van. Hanem tudod, azért a kötelesség szent eiöttem. — Jó, jé, vén goooss te I De mit mond as asszony ? Nem tanácsos ast igy eibaayagoiai. A bankigazgató ur laposakat pislantott ás bamba mosolyra rándultak arcizmai. — Az asszony ? az asszony ? Wsrtheim sár alatt van az ia, pajtás Hát hiába volnék haak-dirsklor ? — Na, na I csak nagyon ai ne bisakodjál I A A Werlheim-xár csak a pingált babákat Örsi meg. Szervusz I Jó éjszakái 1 — SzervuszI szervusz I Alá\' szolgája, kedves barátom. Elváltak. A bankigazgató ur tovább bandukolt. Néhány perc múlva már olt volt a banképület elöli, ahol a bsnkhelyiséggel kapcsolatosan voR aa ü lakása is. Délelőtt tis órakor méltóságos arooai, fölemeli fővel lépett be a lakosztályából vezető éjién a bankhelyiségbe. Megnézte iré salaiéi. Minden rendben vok. Kimért lépéeekkei ment át a szomszédos titkári szobába. Pedig ngy lett Barátja,M ttsia\'katra Herkules volt, csak egy jóravaló náthát kapott, de at fi gytnge tserve sete nem birt olyan ellenálló képességgel, srfisen kihűlt. Már pünkfisdi beszédét ellátyoloeoti hangos, kühécselés kösött mondlj el. S •< a kSbfigás nem is szüai meg. Orvosai egyre azt sjáalották : hagyná félbe tanulmányait; ds ő erről hailsal sem akart Aayjántk látnia kellett: mint halványodik, ■iel fogy tl kedvence. Mikor már aa a láus pirosság, s tüdőbetegség biztos jele i« kiült treára, a fájdalom aajdnem ssétmarcaagolta szívét. 8 atki mégis mosolyogala kellett, deiüli tó kedvet kellett mutatnia, mert hisa saegény 8u annyira bizott felgyógyulásában. Hies még gondolatnak is borsasstó : Itt hagyni 98 évss korban ezt ss életei; éppen midőn eélbos értünk. Abbén ss évben korán állt be a tavasz, Józsi a lelet Délea től\'üita, osak pár bete, bogy aeg* értetett. Mintha kiesé javult volaa állapota; sem köhögött ennyit, ki srokott ülni a kertbe a nagy karaestékbe. Anyja aggodalmasan takar-gsU«. Gyönyörű idő volt, a gyümölcsfák virágoztak; a zöld fűből a kis ibolyák kitánciaa dugták ki iilatoe fejesskájüktt; egy-egy korai lepke, cserebogár halkan asállott tova ; as égboltozat olyan derült kék; még egy bárányfelhOcske sem bú-latknsott Amint a rügy bontogató édes napsngár végig simitotla arcá\', valami már régóta aem érezett melegséggel iöliffile el. Sokáig Ültek igy Mindketten mély hallgatásba merülve. Egysser csak Jós»i megtörte a csendet. — Anyám, tudod mi jutott esssmbe ? Vasárnap én tartanám a beteg tiaaleloles ur helyett a bsaaédft Anyja ellenkeaeil. Hátha as isgatottság megárt neki. De fi a nehéz betegek makacstágával ragaszkodott tervéhez. Vasárnapra hira futott, hogy fi tartja a beszédet ; zsúfolásig megtelt s templom. Amint szegény Jósai leláMl a aaóatékbea, minden aiem rá volt irányom. Mintha mélysa emlékezelUkl>e akarták volaa véani azt a sápadt magas alakot, est a beeteti arcot, melyre a betegség láza frstttle róssáit. Elkeadstl bessélai. Talán maga is éreste, bogy ss less hattyúdala; olyan bensőséggel, áhítattal, beesélt; mindenkit mélyen megindítóit. Egyezer esak elakadt; érezte: mintJör lel melléből as a vérzl jósló hfirgée. Hirtelen előrántotta zsebkendőjét ; még egy kökögée e a vérsugár púoara testetie a hólehér kendéi. A leatülók kfizöl épen e-sk édes anyja vetts észre a szószéken történleket ; őrültként rohant fiábor. Amini lisza értek, erőtlenül hanyatlott ágyára, melyei nem ia hagyott el többé. A ssereno-étlsn utolsó percig bisott lelgyógyu-lásában s ez a .máter do\'oroza", ki nagyon ia tudta mi vár hára, kénytelen volt mosolyt erő\'-tetni ajkaira. Hét sebtől vérte t szive, még is tréfált, csevegett, nehogy at a nehét beteg, kiaek halála osak napok kérdéte volt, msgsejUs Golfotbájét. Saegény keresatmamára elérksaett s Kal-ttárla utolsó stáoiója. Juaiuabaa, mikor a réasék legjobban illatos-lak, akkor szállt el a asegány martyr lelke. Végre kitörhetett aa oly soká viassaiartett le* serüaég. A fáidalom oly heves kitörését sohasem láttam. Beeaélt howá, mintha élne, mintha meg\' hallaná. Saemrehányáeokat teli neki f miért hasyts itt t Mikor láUs, hogy ss aem ind letelni, ledobta magát a lóldre, tépte őss haját, OesaseaaMaUa kOayteit. Rombolása kOaöti egy Imldaágoe könyvre akadi. Mintha klseé maiéhoz tért valaa, letérdelt, Isteahes fordult, hogy vegye ét is magához, vagy borítson aétéi4get agyára, ne hogy est a rettenetes lájdslmst éreznie keltjén* Es e4 igy ment addig, mig a koporsót si nem vitték oda a kis fehér nyírfáktól, szomorú füzektől árnyékolt lemetöhe. Még aatán sokáig háborgott, lásongotl. Osak akkor szélll lelkére valami aMgayagváaiéls^ ha kiment halottjának sirdombjáhos. Es volt mindennapi sétája, melyet el nem malaasiett, bármini tombolt is a vihar. Még évek múlva is ha vakmla nevetett, könyek szöktek ssesribe, saetrtháayáat lett magának, hogy örülni Ind. mikor az 0 Józsija porlad ősik. Már most ö is megtért howá, Oi kedvence telteti alussza örök álmait. Him neki már *iy régen nem volt máa vágya, mint olt a kakuk-fűvee sírdomb alatt hallgatni a fü növését, Kify-ir—iWi ceütóttok Zala 72. ezám 4. lap.) 1897. aaaptemlMr hó 9-da A fiatal titkár felugrott a oatfly meghajlással | Aa egymásra tapadt ajkak egy cuppanással tagadta as ipagató arat, a ki meraveaáiioit assg raluk si. aa Maatial elöli u j A következő piknatban u asszonyka már oda — Jó raggsk barátom, jó rtggeit ! Mi már ta- bbbent a bankigazgató ur háU mögé 1 Ez megriadtan kapta R8 faját áa szemeit dör-zaóite. — Mi aa ? Zápor veri az ablakot ? A kis haha-asssony kacagva fogta meg a fáiig még mámoros lót — Alugy\'uram, Alfréd 1 A zápor már elállt; mely verte ablakod. Aztán kacagott ás abnogstta férje mámoroa fejét lálkostaak ma, ggy-á bár? — Szolgalatjára Igazgató arl — lg>zán kalória, sajátságos játéka a véletlennek, begy vaiaháayaaor éa kani sétát lasaak, önnel mindig taMlkoanm. — Valóban Mtafla véletlen szerencse rám nézve, igazgató ur. — Mindig alyaa korán kai ön? — Rsb áriádig; csak nákanéha, mikor asm birok aladai _ No tgy egéssen keiyaal Meri (adja, kedvaa barátom, aat á»psnsággsl nem saerelném ám, ha példának okáért Nfikaléa balyett olyankor leküd-J aék le. Végre Is MJe. es a baaahivatalaoki Ián aagyoa kénye*. Éjssakáaó embert ssbogy sem láthatnék magam mellett — Írre sérve méltóztassék nyugodtan lenni, igszgsté arl — Jé, jó! Csak mondum. Hol is lakik ön? — A Bajaa-utcában. — Hogyan ? Hiaz ms raggal ön innen as én lakásom feMi jött! A fiatal titkár areáa egy pillanatra pírja ömlött el. — Igen, ., igen,.. igazgató ur. De akkor én már a reggeli sétából jöttem. — ügy ? Teringettét I akkor öa még a kákánknál ia korábban kait No de jól van! As nagyon igásiiign Magamról tudom, kérem, bogy aagyoa egészséges. H I E I K — labbl-bslglatás, A keszthelyi izr. hit ál-j kOsság qjjonnan választott lelkésze, dr. Bflchlar Sándor I. hó 1-án érkaaett Keszthelyre a igtatla-totl be hivatalába. A hitköaség féayee Qnnepeé gat rendeset! ty rabbija fogadtatására A bitköz séa nevében Hochmulh Fülöp képviselő, a keszthelyi vasúti indóháznál dr.Schwartz Zsigmond, — a templom bajé rátánál pedig Hoffman Soma hitközségi elnök ádvözölték az u] rabbit, aki azután a templomba voovít, ahol apja Bflchler Mór móóri rabbi bemutató szónoklata után megtartotta székfoglalóját. Este 7 órakor a köaség zavar újonnan épült lágaa termében as aj rabbi tiszle-| tatára bankalt volt, melyen Hoffman Soma hitközségi elnök a királyt, ár. Schwarts Zsigmond az aj rabbit, Pető Vilmoe a rabbi atyját, a moóri rabbit ée dr. Neomoth Béla a vidékről egybe-sereglelt vandégeket köszöntötlék tal. - nrvésykstéságl Msellságl kén giálés. A törvényhalósági bizottság f. év október hó 4-én tartandó rendes közgyűlésére sz 1897. évi m*gyei köllségv.tés megállapitása tar- A bankigazgató ur végigjárta a helyiségeket, \'gyában teendő véleményea jelentés elkéMiléee Merev, hideg arocal, alig észrevehető töbiecen-végoll " *l\'«ndó választmány ülése ss 1888. r^asö*^ í s FJÍ&íök/ küc sét Azután viaszaiért iroűájába. | felveendő egyéb törvénVhalóeági ügyek közgyü- A titkár aMaaloa asegbajláassl villa bau aláírni Msi tárgyalásának elkéfci tése végett pedig as valákat ás csendessn távozott A bsnkigszgtló ur fejében kiaaá még kavargott as átjsU pezsgő gőze. Elarnyadtea dtlt hátra tataljében. Végipimitotis homlokát a ,a saék Mariájára hajtotta fajét. Zavarna gondolatok motoszkáltak agyában. ...Az assaoay..., aa asssony, mit mond, ha éa aéka ájetakásom f... Aa aaszony slszik ás ba-esáletes marad... Issan Warthaim alatt lartom. Sebovs sem visasm, ahol ismeretséget köthetne... Ebbe a kkosatályba egy lélek sem jár... Látai 1% eaak a titkár láthatja egy-egy pillanatra, árikor valamiért bejön hozzám .. Ostoba beszéd volt aa.. Aa aaaaooy alssik és beoeületes marad. Mintha valami aranyos Itlbő simáit volna homlokára ezzel s megnyugtató gondok Ual, sae-aesi lecsukódlak, elaludt. Arca mosolygott; ajkai Mg nyitva maradlak; mintha eaak azt suttogta volna álmában la: ,As asssony slszik és beoeák- tee marad.* .....~~-- • A lakosztályba vezető ajtó megnyílt. Kedvre, babaképá aaaaonyka dugta ba fajé* s nyHáaon. FigyA A bankigaagaié ur aauaaogva aludt Lábujjhegyen beosont e egyenesen a titkári aaoba ajtajáboa surrant. Abban a pillanatban ott voH már a fiatal titkár k As aaaaonyka amadta; — Magint találkoaou vak? A titkár aéasáa ,igen\'-t intett — De nam gyanít ssmmit ? A titkár Igjét rázta Most aa aanwayka közelebb bajtolts fajét a titkár Má ás elboruló szemekkel oyajtolts neki ádes, epedő ajkát...... alkudó választmányi Oléa folyó Ati tzqkmbtr Aíjwdl Irén. M-M mindenkor délelőtti 9 órakor Zak-Kger szegen, as ujmegyekáz gyűlés termében log megtartatni. — llksdvaMk sllsdésa Aa Iparos ifjak kebeléből alakalt műkedvelő társaság vasárnapi előadása rendkívül szépen sikerüli Es alkalommid egy teljesen ismeretlen népszínmű került szinre: A Mas ktndl. Régi mese aj címmel A szereplők miodazonáltal \'nagy igyókeeettel feletek meg feladatuknak, valami ujat mutatlak be áe\'e le Untéiban példát vehetoe tőlük sok vidéki direktor. A lőbb szerepekben Bakut Mariska (Juli), és Bortfcky Mariska (Piroska) mutatták be leheteégl-ket Halasi Mariakát qjból dicsérni egészen fölösleges, eddigi sikerei ulán ugy is ismeri már öt s műkedvelői előadások kOsOnségs. Es alkalommal csupán a rendezőség figyelmetlenségére kell utal nunk. A legkisebb bOtgy-essroplönek k jutott ez eeie csokor, csupán Halasi Mariskának, a legelső éa legjobb szereplőnek nem; de ugy hisszük: a kOaOnség isjoa lapaeival némi ag kárpótolta eaért. Bonitsky Mariska miuden izében igazi asinéssnO ás bátraa vállalh«tna akármelyik vidéki igaagalónál szerződést Kerek, temperamentumos, ssép játékával méltán\'kiérdemelte aat a nagy babérkossorul, melyet tisztelői adtak át neki. Srálnik Fánni (Tréséi) kiegészítője volt s ssép trlfoleum nak. Míg játszott, nem igen figyelt másrs, csak akkor jód kissé zavarba, mikor a közönség elismerő tapaa fejezte be jeleneteit. A férfiak közül mint rendesen OSdStieí Jánost (Pista) illeti első sorban as elismerés, és ury hisszük í a közönság sajos tüntetése v»lt e legigazabb kritika, mely as ■ ügyae játékát legazebben méltatta Nyilatsy T. Elemér (Kondor Bendegus) a múltkorihoz méltó alkarral játszott, bár szerepe ebben s darabban kkaé hiányos volt, dr ez már a szerző hibája, u dacára ennek, a legkisebb részletig kiaknázta és érványositotte mindezt, mivel csak h >táal lehet elérni. Oftnbtci Vilmos (Tudós csismsdis) már sikerfllt maszkjával ia derűileéget keltei I, ügyes mókái, nyakatekert horáciuti példázatait pedig azflnni nem akaró kaeaj követte mindig. Az est sikerében nagy része volt Pest Mihálynak (Bugyi) U agy ráaaeg, örökké álmos subaneot jellemzett een alakitolt; nem kevésbé U. Oftnkttk Károly (Pióca falust kirurgus), ki karaktsrusttksa dialektusával keltett nagy hatást 1$, o/Msck Károly (Hqja ispán) színien ssépaa miféléit nehéz szerepének- Biri Ferenc (Kaláss Pétsr) s te utolsó nap vette át a szerepet Nagy bátorság kellett ebes a beugráshoz, de derakaaaa meg ia állta helyét A kisebb szerepékben : Bmlm Enai (Klára), (MnfneaC Gyula (Zöldi Jánosi Goldfinmr Gizella (Panna Isleeéipi fiorsdtá Manska iQko* né), Bmta Vilma (Verebaoné), Kaaaúttsr károly (kisbíró) éa Németh János (cassdbiatosl mind igen jók voltak Leszámítva az aki kar kksá hamis disszonáns énekéi, as éitebsámok mind asépen sikeröltek, csupán a ssne volt itt-ott egy kissé álmos. Aa előadást táae követte, mely a legjobb hangulatban reggelig tartott. — eyaráts plspák klratea. GyuráU Ferenc, dnoántuli ágost hilv. evang püspök a tolna—baranya - somogyi ág. hilv. ev. egyházmegyében vyra megkezdte egyháaktogatáaát Útjában Nádoasy Kálmán egynáinssgyri felügyelő, Bauar Adoll egyházmegyei lOeaperaa, Wiesasr Boldizsár egy hm akaparas éa Bacht Henrik eiyhm főjegyző kleérik. Ezúttal a aooMgyaaagyet Költse agyháskőaség került sorra, hol igán lelkes fend-tatást káasitetlek elő. Előbb Uuttmann János Rió, majd a lelkészlaknál Schkaing Vilmos lelkész üdvözölte a püspököt Másnap aa iakokkiogatás alkalmával a püspök különösen megdicsérte s község derék tamtójái, Bernhardt Imrét akt 30 évi buzgó működésével u eredetileg német késséget annyira megmagyaroailotta, bogy a ktaég a millennium emlekán batároaatllag k kimondta, bogy aa ískok éa istenitisslekt nyelve ceakis magyar legyen. Költséről a püspök és kísérti* Ecsénybe távoaott, hot ép oly lelkesen fogaduk — Huokatsdt Irán buoanhanyraraanya. Hmé-riedt Irén mkiőtl elloglalná attaséi a •Délvidéki szinházak> igazgatójánál e M Jl-és sssméatsa ssfc Kaboi Jenő, Stift Sándor és Mefasdr Ferenc arak szíves közreműködésével a \'Polgári Egylet* dísztermében bucsuhangversenyt rendez, melyre t közönség ssivas pártlogáaát ezennel sst Is I felhívjuk. Műsor; 1. A remet* cssogetyfije Aimé I MaHkrttói. Énekli Hucktiedl Irén. t. Egy ssweimes levél a 19. századból. Irta éa felolvaaaa XaáwJaaá. 11) A zsidónő oprrából a nagy ária. Emdttt Hm 4) A .holló\' Poá EdgárdiáL Szavalja Saigó Sándor. 6) .La Fedek" A, Szarnoétól. Énekli Huokstadt Irén t) Címbelomjálék Előadja Molnár Ferenc. 7) Magyar népdalok. Caekli Huckstedt Irén. As énaksaámokat Buckittkv Miksa zenstsnár kiséri snnaorán Kmdtk 8 m (H Írtkor. Heiyárak: Páboly fl Irt. 1 -1 eor 1 Irt 90 kr 8 -f. sor llrt Többi sor 60 kr. Karzati Olö50 kr. Földszinti állóhely 40 kr. Karaali álK 90 kr Diákjegy 80 kr. Jegyek olőre válthatók r-fris* Ls/es gyógyssertáráhsn — á briágymlalssUr a> amera *lt*a Psrotel O*n*0 belágymiuksier aa aasara m*g akadályozása ériekében a következő körrend*, letet iaiáate valamennyi közigazgatási biaottaég-boa: Aa Idei aratás kediesOtka sredméyésw előrelátható következménye leea, hogy a kisebb birtokosok ás a munkások lokosoltabb mértékben lesznek kénytelenek a hitelt Igénybe venni. Ne hogy a hitelt kerasO közönséget meg nem enge* dett módon kibaeanálbaaaák, a kisebb gaadák ée haaai munkások érdekében szükséges, hogy e hatóságok aa 1891 évi XXV. t-o. rendelkezésé aek vegraba}táeára asa\'tal különös gondot fer* ditsaaak. K óéiból (elhívom a kfiaigaagaiáai W-sottságoi, hogy aa akdloka hatóságokat magfe-lelően uUtiUa, miszerint a hitelezési ügyletvi-saoayokai as nlesóbb náposatály körében tólytoa éber figyelemmel kísérjék, aa a téma előforduló minden jelentősebb mozsHnalról a klkigaagatásl blsotlságol pontosan tájákostassak á< ba bármely jelentégek ea uzsora elharapAsására mata\'kea-nának, as idáasll törvény értőimében a hatáskörébe esO Intézkedéseket foganatosítsa, illetőleg abban biztosított keademéayeaáei jogával éljen. — Tfts. Szeptember 8-án a perlaki járáshoz tartozó Mora<Csány (Uorióán) köaságbsn nagy lás ütött tl Délután 8 óra kőrttl Ssmokk Pál aevá földűli ve* pajtája kasdeti égni Alighogy éasrevet-ték, már lángban volt as egéss pajta. Innen azután rohamosan leijedt; a szél a láagot asajd jobbra, majd balra villa, ugy hogy néhány pere malva már 8-4 oldaton k égett s így nem sokat segíthetett a megjelent tűzoltóság. Az agy-nevezett .Dőlni kraj* teljesen leégett. Körülbelül 180 140 löldmitee háza, pajtája, kiállója, azonkívül a behordod \' takarmány teljesen a tűz mar- Nsgy-Kaniasa otü\'örlök Zala. 72. axám. (8 lap.) 1897. aaaptaokbar bó Ma tilékávi ráll. Annak dacára, hogy a környékbeli: a pariaki, letenyvi, hodoaáui. dsehoveci áa mura* királyi tűzoltósága legnagyobb eeőmegfeuitétul dolgotod. mágia caak eete 8 óra lel* tudták msfikidályotni a HU tovább-terjedént. Kelet-ketéséoek okát eddig móg nem tudták mag, da nagyon valóuloű, hogy ax otthon maradi gyermekek okozhatták, mart flalu bolyán még moat ia megvan aa a rosti szokás, hogy a tsAlök gyermekeiket minden felügyelet nélkül hagyják otthon. A ttu áldonta lett Baranasica Mátyáa 22 éret murtctányi lakóé it. Elhalálozása kttrfllméayeinek kiderítése végett folyó hó 4-én a belystinén meg jelent Horváth Csongor kir. járátbiró, hogy jegyzökönyvet vegyen fel. Ugyanazon nspon d. u. 5 ónkor Böhm Szidoey j Arisorvos és Szabó Zsigmond orvos is megjelent s s szerencsétlent s községi temető bulla-hásában felboncolták. A megboldogultnak tetemeit as nap\'d. a. tették őrök nyugalomra. — A Dráva Altosat*. As elmúlt béten a perlaki járás szolgabírói hivatalához jelentés érkezett, hogy Horváth Ferenc alsó-domborul segédjegyző fürdés közben a Dráva vizébe fuladt. Azonban ninos kizárva ama lehetőség, hogy a szerencsétlen ember gyilkosságnak esett áldozatul, amennyiben ugyanakkor ellopták pénsét, óráját, s cipőjót is. A perlaki kir. járásbiró: Horváth Csongor Jáooa intéskedett már annak kipuhatolá-sán nézve: vaijon gyilkosság forog-e fenn. Felhívta as slsó domb«rui csendörőrsnsrancsnokságot, bogy ugy a lopás, esetleg a gyilkosság büntette, valamint a vizbeiulás körülményeinek megállapítása céljából erélyesen nyomoszon. — Az áldozat még csak 28 évn fiatal ember volt s már egy gyermek atyja. A szerencsétlent fiatal felesége.t. kis gyermeke siratja, a kiknek mélyebb fájdalmat okoz az, hogy telemét nem találták meg, a nem tehették örök nyugalomra a községi temetőbe. — L«lk llaaser«l len vsélr. A helybeli vadásztársaság vadőre, a vadászterületen kóborló kutyákat a törvény értelmében pontosan lelövi, de rendszerint ott is hsgyja a helyszínén, hol aztán néhány nap után meglehetöa bűzt terjeszt Több földmivelő polgártársunk panaszt emelt már e miatt, mert lovaik mindenkor megbokrosodnak aa ily lelőtt, foaslásnak indult dögök bősétől. Másrészt elhajtja es s vadakat ia a terűiéiről, Ajánfju^ ezt a rendőrkapitányig és a vadásztársaság figyelmébe. — rikkelsk u lakalákaa. Nem ásókról a pikkolókról van nó, amit a kávéhánkban a vendégek megiunak. A serdületlen korú pincénk köaött nevezetes disztinkciót kall lennünk; vannak közöttük, a kik kizárólag bor, sör és egyéb ssaszes italok kiszolgálásával foglalkosnak; ezek a borfiuk s vannak, a kik a kávéhásban as Újságot hordják a hirszomjus közönségnek, esek s pikkolók. Ok ások, kik ministür frakkocská-julibán az embernek háta mögé állanak a restaurantban a ott legyeket lógnak, s akikkel az ételhordó- és flzotöpincér nagyobb szórakoztatás okából pofolósdit szokott játszani, de ugy, hogy mindig a pikkold as, ski kap. Ezeket a pikkoló-kat mindenki tanítja és oktatja. A vendégek szemeiből mondják neki: »Te kófic, ne állj itt ugy, mintha savanyu almát ettél volna, mert sohasem lesz belőled Drexler, vagy Palugyai." Az ételhordó szintén oktatja: „Elpusztulj s nemem elöl, amikor a vendég a borravalót adja, mert ki-csavarom a gigádat." De a pikkoló azért csak él, szenved éa tür. Kap borravalót, mert gyermekarca tetszik a vendégeknek és ezért némely pik-kólónak a sok szekirozás dacára olyan jó dolga vau, mint egy igazi dandynak. Lehet látni pik-kolókat, akiknek kedvesük van valamelyik városligeti vaadvilla színházban, vagy orfeumban, sőt nem ritka az olyan pikkoló, aki t<zenhat esztendős korában szürkébb és blazírtabb, mini a legsötétebb kapuciner. Hanem a nyilvános szereplésben mégis tűrnie kell az oktatásokat és tanításokat, mert a pincérség tanrendszerében első ssabály. bogy ,tUrni tudj*. [Ugy a borfluk, mint a pikkolók eddig minden akadémikus műveltség hijjával, pusztán az é et gyakorlati tapasztalataira utalva eveztek át az élet tengerén, aelyoek révében hol mint éthordók vagy aktiv pincérek fejezték be földi pályájukat. Ennek az tdillikos állapotnak ezután már vége ssakad; a borfiuk éa pikkolók, vagyis az összes pincérlanu-lók iskolába fognak járni nenfuf. A kereskedelemügyi mininter ugyanis elrendelte, hogy ssep-tember l-jétől s pinoértanalók, borfiurés az ugyoevnett pikkolók ia kötelesek az ipariskolát látogatni. A rendelet betartásáért as illető gsz dák felelöeek, kik a pincértanoncokat csak rend szeres lanoncaseraődtaesl alkalmazhatják Nem telik bét bele két bónap s s sörös kancsókat, meg a kél deei vörös borokat átkosottul müveit borfiuk tesaik az asztalunkra, a pikkolók pedig tárgyilagos e>zmecserébe fognak veünk bocsát kőzni az újságok vezéreikkel éa táróéi felöl. Mi lesz a világból ? Ma-holnap megérjük, hogy a pikkoló megvetően végig fog nézni bennünket, ha nem fnnciául szólítjuk s ném olaszul konvertálunk velük a világ nagy eeeményeirőL —• OylIkssOg. Vérfagyasztó kegyetlenséggel elkövetett gyilkouág tartja moat iigstotUágban Dobi Bánót, baranyamegyei kit község Iskóssit. As egén falu rOgi idők óla tudta, bogy két köteli rokon: Sebők János ét Fenne végtelenül gyűlölték egymást. Es a harag régibb keletű, mely valami őrökötödéti ügyből kerekedhetett. At it lehetséges, tőt tokán rebesgetik a faluban, hogy valami attzony okozta dolog it szította est s haragot, mely a napokban véres belejesést nyert. Sebők Fenne meglette vérbeli rokonát: Sebők Jánőtt ét egy élet fejűével uétverte a koponyáját Sebők Jánoanak, aki nyomban meg is halt. Úgy nedték föl a fold porából. A gyilkost keresték, gyanakod-tak ugyan Sebők Férencn, de még sem merték róla feltételűn!, mert a megölt ember temetéaén ő it megjelent a rokonok kötőit és sirt, sopánkodott. A csendőrség pertse vajmi keveset hederit at ily jenmiádákra ét slapos nyomosát után le-tartózlatta Sebők FenneeL — A kar. kalagaagályat péaitár aagusatua havi sára*áq|a4áa*. Bevétel: 1897. julius nó 31-iki maradvány 740 frt 12 kr„ tagra eső járulékok 689 frt 70 kr., munkaadók 819 frt 99 kr., tagkönyvekért 18 frt 90 kr., büntetétpénzek 60 kr., Ouieaen 1719 frt 80 kr. Kiadás: táppénzek 276 frt 62 kr., orvosi fiteté-tek a beteg, látog. 201 irt 23 kr., korbát kor házi uálUtát 9 frt 86 kr, Gyógyszer ét gyógyá-uati euk. 868 frt 80 kr., iűrdő dijak 15 frt, temetkezési segély 40 frt, tisztviselők fizetétei 812 frt 27 kr., biialmi férfiak tinteletdijai 9 frt 25 kr., lakbérek 46 frt, könyvek, nyomtatványok 68 frt, Irodaszerek 2 frt 85 kr, ellenőrzési költségek 88 frt. járulékvisssatérités I frt 20 kr., Egyébb kiadás 70 kr., umnleg 487 Irt 53 kr önteten Í719 frt 80 kr. Esni egyidejűleg tudatják, hogy legutóbbi ülésen Dobrovict Milán eddigi ellenőrt igaigatónak válaulották meg. — CJ Járváay lépeti fel a lóátlományban. Ihároe-Bérényben a lovak JközöU agy addig lamé-ntlen betegség ütött ki, melyet as állsforvosok „influenzának" neveztek el A betegség olyanfotma tüneteket mutat, mfnt a .takonykór", azzal a különbséggel, bogy nem jár feltéllenül elhullásul. As uj nyavalya mindasáltal veszélyes lefolyású it lehet. Berényben 4—5 ló hullott el t több van gyógykotelés alatt. Mát községben eddig nem )elentkueit a baj. — Az Aldézélt rak. A pécsi fegyház egyik legveszedelmesebb rabja, Ktdrtt György, a ki a rablógyilkostágért bosuu, nehéz bőrtönre Ítéltetett, a mi ap nyílt utcán uökési kísérletet tett, de menéküléie kőiben elfbgták. At éröun megvasalt rabot egy legyhási őr kitérte végig a Mór-utcán, a hol a vásári nép nagy csoportba verődött. A rab egy tolongó csoport felé haladt és a mlg at őr egy peron lélranétet\', csizmástul ledobta magáról a bilincseket ét egy nehét vasdarabot rántva eMdaróckabátjából,tuláinak eredt. At őr nem löfiefeirüfána, mert téli, hogy a tömegben máat sebesít meg. Inkább kiáltotva szaladt a nyomában és löllánnás\'a a járókelőket, a kik közül egyszern kivált VM Imn postauolga, és leteperte a herkulesi erejű rabot a fűidre. Kedves György ismét visszakerült rabságába, as ügyészség pedig szigorú vizsgálatot indítottba szökés ügyében. — TluskársM éves aaya. Egy kicsi kis horvátországi leányka jött Kanissára a mull hetekben, lakásáról nem igen járt ki és a stom-stédai becézgetve simogatták még kit baba arcát, korántsem sejtve, hogy nive alatt egy másik kis szivecske IS* ver. Szombaton éjjel aztán csodálkozva cupták össze kueiket, mert a kicsikének egy egészséget fiu-gyermeke született. A leány un ctaládból való, at édes atyja postamester Horvátoruágban. — Aagyllkaaaág * aagjlolkáségbál Wtihul Gergelyné vasárnap reggel, férje Dorot-fájiWal, öngyilkossági szándékból megvágta nyakát aztán kiment a kertbe, hol ájultan találta meg férje. Az nuzonyt beszállították a kórházba, hol néhány nap alatt felgyógyul eebéML Arra a kér-déare, hogy miért akart maghalai, előadta, hogy krónikus bajának gyógyítán majdáem egéaaao leleméaztette már (érje vagyonát, hogy a miatt <a tönk uélére ne jusson, ö inkább mag akart halni. — ■egfriUt BMayatmta/. Tragtkut esel itiabeTye volt Baranya-Mind inat köiaéga napokban. Egy odavaló aaatóu leányának aa ukűvőjéra készült a község lakosaága. A lakodalmas véodégtk már öosaegyáltek aa örömanya hasánál, euk a vőlegény bláoyaott Aa ukŰvörs kitűzőit idő előtt agy hírnök jő a vőlegénytől, aki a kitűzött 800 loriat koaoméayaak átadását kérte, mielőtt at oltár e<é lépne válasstottiávaJ. A tiatóos, akinek euk 600 frt állott nadeiko-aéeén, levelet irt jövendőbeli vejdboa. ■allékéin pénat és kérte, hogy elégedjék mag agyalön aual éa na hosaon szégyent leánya fajén. A vőlegény azonban megtagadta a kérést é« tudatta, bogy sltávotik a kőtaégből. A ssaranosét-len menyasszonyt vőlegénye kapanaága éa a szégyen elmeuvarodottá tattá. Öaotstépla a menyaauooyi fátyolt, uétaiaggatia ruháit, tombolt, míg végn ájultan őesaeeeett. Elszállították Lipótmeaóre. — Talált gyeraaekkalla- Z.-Sst-Balásaoa 1. hó 6 éo Popp Ferenc nevű lakói uiiva-saadéa kőiben egy bárom hónapos fiúgyermek holttestén bukkant ajszéna kazal tatejébon, hova bitonynyal a bűnös anya rejtette el. As esetet asoonal följelentette az alűljáróaégnál a a nyomatát magiaduit. — Talált áa tlvMMtt tárgyak. Mait hi 29-én a lő uteáa agy anay karkötő találtatott. A károelél, asen karkötőt a mdőrkapitáayi hivatalnál a hivatalos órák alatt átveheti. — Folyó hó 5-én a véne belterületén egy fél pár női lakcipö elveszett. Felfcivatik a megtaláló, hogy ati megfelelő jutalom mellélt a rendőrkapitány! hivatalnál adja át. — ÁllatcgáaaaágAgyl klaamtatáa. Zalavármegyében a ragadói állati betegségek állása ueptember hó elején a kövelkető: Lépfene: Balyk 1 u., Letenye 1 u., összesen 2 község 2 udvar. Takonykór ét börféng s Bánok-asL-Görgy 1 udvar. Sertéavéu : Akaii, Akó Páhok, Balaton.Udvari, Bak, Beaaanyö, Balica, Botia, Botlornya. Cubreodek, Csömödér, Dráva-Set-Iván, Dekleuin, Dfóakál, Egentőld, Egveduta, Eu-tergál, Euteregnye, Gogánfa, Gyeoei-Diás, Kehida. Kerka Szt.-Király, Keszthely, K.-Komárom, Kövukálla, Lendva-üjfalu, Lenti-Szombathely, Lesence-lstvánd, Letenye, Megyer, N.-Görbő, N.-Rada, N.-Ksnizu, N.-Réeu, Nemes Bükk, Nyirád, Orvényes, Palin, Petrivente, Podbreazt, Gédiet, Salföld, üárhida, 8ármellék, Sümeg, SaiglUet, Sst-András. Tót-Szt. Márton, Tűrje, Dj lak, Zala-Erdőd, Zala-Ssent-Gróth, Zala-OUny, összesen 58 kösség. — OileUierték, kedvesé Isllélilek Mellett (Aaklstaallá Imtáaat hllykéU táAgyaékaágémál átlaaáé alkataaaaÉet ■yarketaek. Bévshbst • kladáklva-talkaa. — Bgy nép aagy kataraaatt aaaptaaakar 15-tél klaéaaéé. Bénbbst a >ap ktaéáklvalala. - AnvAnygyH]t*aa«ny; M-M drb. readegve, fiadé. Olaa m kl-adóblratalbaa. TANÜGY - Vagy-Kamftaaa Ipar-lakalájárál aa 1896—97. tanévn a tantestület értesítőt tatt közzé. At iskolának van elökéaaitA, kesdő éa baladó osztálya egyben, azntán A) I. B) I. II. és III. outálya külön-külön. Outeua: 586 növendéke volt. Kukat « két rajztanár kivételével öt taaltó tanította, tehát egy-egy tanítóra átlagosan 77 növendék eut\'. A tanulók legnagyobb része rendetlenül látogatta at alőadáaokat Aa ipariikola eaévi mükődéaéröl szóló jelentés eaért első sorban a tanoactartó inaroa-anatonket okolja, — Valóban nagyon óaajtaadó volna, hogy az ipariakola látogatásán kötekaatttaaalék nagyobb kedvvel éa bugalommal járnának alö-sdásokrs és at e oélra szánt időt éretlen sn. A rmU mtmftk téf illajlH*, kau *» nUlil Mk liuri, w WlrtM » M* MMl HM I. Mhb\'i HK. ty •Mull aaityakkal aaamkm wlniMÜt n/^rn htaél i mnum »i«hh»j"iiimmi u^mí Aa hmm M.\'QS mfmwmUtjr ■ mmi tlU qmtoJtarikW MhaM Mi V*-rawtajak I Mmkm hiMk ManSn m a •ja* m^) Mafteakaa kláaimSk. Ml IMtlMtfMgariihn lU i H)^ na? ■Itelillflal. flfjr •• |MH| | tttaUltAaf\' MA nyalt bakdkUaa elMbU alteM l.»«k»i> zZl Jktum m mM tnndandMt. 1TO af;aa ml b.fíi hmnu H||mj iii Sl *» IM vivítak i liin ipa I—te «"*» ■ AA j*> * klmarftf a* mtU JagH**» ÍON 4 SHUTTLEWORTH —.T BUDAPEST, Vácal-körút 63. ss. által t ItgjutinyoMbb tok mllttt tJinHalnak; l«vjnt<h .....................taw<k, wi*iil|l>. H|iilH>, Martai M»iwllki fci^léklill i—lmok, i|7« Iww aaakUkak. Mk éa Unmn^ •k*k h _ -.......\' ....... \'W ""w*" iMék, k>lw j*rg*ay-«•#,, iii* «ii>i«k. luiim r.m>, tMkiinm, k—— Ml. a flnRVETWViLWHi i lhiuhi - bmllM ■jmMipi klIOIIU i Unlkttf n, Iskola kalapok a lcgduiabb Tré.laaztólc\'ban • kővetkező árakon: IM 140 - 1.00 - I SO - I 31700 Kaphatók: RÓTH LAURA női kalap-divat termében 10000 zz taaaafkaa, b*1t 13 100.000 kor. Egyedüli raktár valódi amerikai növénydrá-derík/ütőkben • oalklybu •dwlte-Uk U 0/mwakas timin (I -11 kr% 1J0 ralaStUk rtaaira 4 kapena ... uo FsMMl rimín Mai (Mtü(t) U0 - . 6 „ ... 110 •Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. I Mgy. kir. lubádalaáiott OSZTÁLY SORSJÁTÉK A mit Ur. ••rlklyttrtjálrt ao.ooo nyereményének Hayaák*. á taf»a»r»bb nyiraataj k jil4kt»rv ». g. Marim korona. Kartus MW 400 0o« 200,090 100,000 •0,000 80,000 70,000 00,000 40,000 ao.ooo tt.OoO 20,000 lá,000 10,000 6000 1,000 sooo 1,000 600 Aa IMI é» r.braif U tMU Wrtikf aaarifcl k kl. lutri Mfarfdk tUjW^jlték állat píNuttk, IM «aaa naMtS aonjttftok mW 100 t< UInnak *. « 8Mi aont)egyak ikfcm. Kkkaak M.t)»nn^|i. I. iwalktOk Mát* m IrfiMik. aaart * togaurok iMa.ar bk i Üdv. kaaakkaa ia. marUn Byv wIMIillkllI laaaaak kaakuMA. Aa** Hjkn(jttk. Iwk; a MtM aa Matek A m»|f»r aaatkl/tati^kUk Ml I ÍOO.OOO áa ao.ooo Stsis>snm>s|» A aaa^miak In a* abc Mén\' 0 frt ip f*m sriásM iii»it o . m Mt . , ÍM , ipiniil , , ált , «ar syetsaO, . Urnát MkMa ■)»i|awi IIHl»aak a m. kW MStjalata alatt la an kir. kk^HT\'* a*"-A kaakaaál nlaAaakl Jalaa lakat. Kksikfastafakal 1 M U IMf ta»Maak al Török A. és Tsa a »»ir kir. luW *itáJr«ert|át*k NM^wNM: BUDAPEST, Váoxi körút 4 híd Nyomatott Fischeí Fülöp laptaMonoauil Nagy-Kaniiaán 1807. JF ; \' N«fy-Kaniaaa, eaOtOrlök hurkodéi helyett aa iakela>tarwok lal»i ktWHi lóltaaák. Em aéi*e pedig a •aMió-teatliei ba»-Üté, laaaláakedvelteiA hatása ■ellett esakoffaa ■agak aa iparos martartk b nagyoo sokat te heiséMk. Alkal»ilaa ■<« s kérdéshsss knssáak bekáldOtt értSSÜO s4slsl atspjáa rtsslst»*bhen is heisássóhak. Zala 71. saám fO. lap.) tilalmat asm adtak ki m4f sddig, nsm is fogj*k sst megtenni, míg egy nagy kalasrtróta hírét nsm vsssik oonsn. Hintán exen hímek magi rója, magának, — a vissonfok és kórfllaáéyekrót nsm sserwt tudomást, bátrak vagyunk a dolgot megvilágítani ugy s hogyan van. t 1897. aseptember M S^ÜÍ T ; ~ • ■\' ~~" ,. . 1 ; felé a kötségi utak háiósatába felvétessék, kellően kiépitiesaék ás megvédessék; f. évi sagusstas hé 11-én a járási ati bisotlság intéskedett is. ~t Míg es meg nem történik, jáijoa mindenki s rendes szentháromsági eloa ás asm less b^ja. Mnraksrsssturon 1897. sseptsmhsr 4-én. Tisztelettel : OfuU Kirótt Qfiryj a « * •W^PyWft OTW, A közönség köréből. Tekintetes Szerkesztő Urt A »ZALA. t. hó S-áa keh 70ík ssámában .Drávai gát* cím akit agv kir látóit napvilágot, sssly szerint Morakaresslur ás Kskonys kösött kösvstlsa s Mara men án húzódik el ugyancsak egy megletielőssa vasséfysslstell ut, d« ss már asm a déli vasul társaságé stb. ath. Minden la-vssasssl slssaklt sbból sgy jó darabot és a ko csíut kősvstlen, alig agy félméternyire húzódik sl a part asagályétáL Marakerasstur-KolláUseg község már több ízben megkereste a vármegyét, hogy aytgtsoo segélyt, de mindig elutasították őket ás tonva relé a Mura melleit, — nem rendes községi közlekedési ut, az addig, míg a Mura a kollátasegi földeket el nem szakította és átrakta a túlsó partra.---dM Mfjfii taliga ut roll. — Tehát csakis a raurake-rssztur-kollátssegí gazdáknak írra szolgált, hogy terményeiket a földekről beszállíthassák — most ss illeni lakósok nem igen használják már. — A rmdm köxltktdhi ut Kakonyára s uintkárcm-téfi trdfn mut hrmatil, tehát ha vessályessek tartja valaki az ulat^ns járjon dQlö ulon, ho\' tulajdonképpen közlekedni egyáltalán nem asabad. A mezei ötöknek ki van adva á rendsiet, hogy tereljék a sssntháronisági útra a közlekedőket, de a mezőőrnek sok más dolga van, mini mindig szsn ulra vigyázni. Különben is hogy szsn rövidebb ut Kakonya Síti Felelős szerkesztő: ■ SALAT NANDUK Leptulajdonos ss kiadó: ruciiL r c l ő r. 73. Nagy-Kanizsa, 1897. SWptember hó 12-én. XXIV. évfolyam. T*r«»bi»-*í«l»t. «ethtlFáli» khjtlMhWte. I jfijn"--\' irtoktól laktt ntpti-kiat #. i. t-i in kőit. 14* isi • Up »ill» tMtlkaai kbMlT ZALA Politikai és vegye! tartalmú lap. ZtaMMenáal: VlriiMi lylW : ruw fl% Mi^VÍMMMIM. iLórixirm iui Kfim ém It kmu (• írt — kr Vilim • kar*** (I trt — Is Kilóim S hm (tMHtl ^ .------A Nagy-Kanizsai- éa dél-ulti takarékpénztárak, » Bankegyeeület, u Ipar- éa karaska-....-.,.^ ...... Sk—watt iwdak <aak tew»t kwk- éatni bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet aeévetkeeet és a lat anyai takarékpénstir. ■ két • „nagy-kanizsai maiétagyár éa aerfösöde r. lM a nagykanizsai önkéntea tűzoltó-egylet, Wrllttér jiiimaia It kr j ——— a salamegyei gazdasági takarékpénztár réss. tára., a nkanizsai kerületi betegsegélysö y^T/i IWniek Ha Mlétfatk m pénztár, a „Zalamegyei Altalános Tatíitdteetület" kivitető* titiénye. BMástUnk, ~itml*t a .........WlT^ I " 1 lieeeiUeék rittfctl Pala* kiar- kinikiáliiki Itlleisiik Sffm teám éra: IS krmjtér. ■•||«leB{k NaKj-KanlssAa hetenklnt kétszer: * vnue4rcia» ém oáfLtOrtdlcöxx. Nagy-Kanizsa iparoktatása. Az „Értesítő", melyet a nagykanizsai ipariskola tanítótestülete a mult 8896(7. tanitási évről közzétett, nagyon elszomorító adatokat tár elén iparoktatásunk jelenlegi színvonalát illetőleg. Amint az ipariskolai igazgató évi jelen-téséből kitűnik, annak dacára, hogy ez az intézmény már tizenegyedik évét ia betöltötte, a tanítótestület a tanitási idd megállapításában még mindig a kísérletezés talaján mozog. Eri* vonatkozólag a jelentés szóról szóra ezt mondja: nA tantestület, különösen a napok beosi-tóidnál, aa slöső évet követte, réumt a tanítómester urak érdekeit tartván szem előtt (pedig az iparos urak já rémét, mint alább érinteni fogom, igy sem sikerük kielégíteni) rés/int pedig a tanitási órákat nem egy időben egyszerre, hanem más-mán napokra véleményezte kitűzni, kogy a Jegyelem köny-nytbben fentartkató legyen* EbbOl ki lehet hámozni körül-belül any-nyit, hogy a tanítótestület a tanitási idd megállapításánál tekintettel volt első sor-ban az iparos-mesterek érdekeire, hogy tanulóik munka-időben a műhelytől el ne vonassanak; tekintettel volt másod-sorban a tanítás érdekére, hogy Minden osztálynak más-más napon levén ddadása, ily módon a fegyelem-tartás megkOnltyittessék. E két szempont figyelembe vételével állapította meg a tanítótestület a tanitási időt minden osztály számára más-más napokon esti 7 órától 9 óráig teijedő időtartamban, egész a mult tanitási év kezdetéig. Mivel azonban arról győződött meg, hogy az iparos-mesterek kivánata szerint hiába tette esti 7 órától 9 óráig terjedő időkőzre a tanítást, a tanulók azért mégis vagy elmaradtak, vagy rétidetlenül jelentek meg; télen pedig jó részük előadás közben elaludt: a tanítótestület figyelmen kívül hagyta az iparon-mesterek igényeit és a tanítási időt esti 6 órtttól 8 óráig terjedő időközben állapította meg. Világosan kitűnik ebből, hogy az ipariskolai tanító-testület még tizenegy év után sem juthatott tul a kísérletezésen a tanitási idő megállapítását illetőleg Már magában véve es is tanulságot tesz az iparoktatásnak csigalassúság u fejlődéséről. \' De. tartalmaz az éyi jelentés ennél sokkal elszomorítóbb, sokkal jellemzőbb, mondhatni: megdöbbentő adarokat is. Azt mondja többek közölt, bogy az ipartestület a tanitási idö megváltoztatását zokon vette és az iparos-mesterek elhatározták, hogy tanulóikat a 6 tói 8-ig terjedő tanítási időben nem küldik előadásokra. És ennek az elhatározásuknak — amint as „Értesítő" érdemsorozati részéből kitűnik — derekasan meg ia MdtHt; mert a tanulók legnagyobb része alaposan meg van terhelve igazolatlan mulasztásokkal Bizonyára az iparos-mester uraknak kflaiOn-hető ennél fogva az a megdöbbentő eredmény is, hogy egyik osztályban 110 tanuló közöl 63 elégtelen általános osztályzattal végezett és hogy az előkészítő osztályt kivéve, mindegyik osztályban aranytalunul fügy Ijukottak ssáflia Az igazgatói jelentés ia szomo* ruan konstatálja, hogy a tanulók létszáma évről évre szaporodik ugyan, de ezzel az szaporodással nincs arányban a tanulók szellemi képessége. Háromnegyed résznek igen csekély ismerete van; sőt magyarul sem igen tudnak, mert részint Muraközből részint a szomszédos Ausztria egyes tarto- A „ZALA" tárcája. liu gysmeks. - A ,X á L A„ mé*tftiNi|a. -Irts: Sftlgré liaisr - Mrftuti! Qeéllfon lel MrJUs .. Ahogy viassafordultam, összevillant tekintetünk. Sápadt arca lángvörösre gyúlt, a szó hirtelen elakadt ajakán, mintha csak megbánta volna, hogy itánam kiáltott. Tisztás láttam, kogya szeméhez nyomts Unom Hs bs tiszt kendőjét. Nem ss izzó napsugár ellen védek esett, két nagy, csillogó kőnyesepp hogyant ki sülét pillái asögül. Azt^n •ieive megfordult és gyorsan belevegyüli a bule-»árd zsongó, lármás tömkelegébe. Bájos, izgató aleiaociával simult karcsú termetéhes a kék Jeboe, fehér selyemderék. Balkesével, ahogy könnyedén megemelte egy kissé ruháját, a viaza-áaett hullámot ráncok alatt asabadon maradi usfsaesáru cipője éa világos kék selyem haria-Dyájáböl b kivillant egy vonalnyi. A mellette el-báladók sóvár pillantásokkal, hoeezan bámultak •táoa. Majd hanyat-döltem, mikor zökkenve megállt s villamos kocái. A mellleltem álló ur fogott lei. HT kissé bossankodott, mert erősen megnyom-tsa könyökömmel a mellét és mert szivaromról á hamo odakpHott tiszta iigére. A kalauz Igysiatestetett, bogy Itt más le kell azállnom. A kocsivezető erősen csengetett a nagy rétkoronggal és én ott álltam kábultan as utcasarkon. A zsibongó, zűrzavaros zajon kereaztül egyre főiemben csengett még az a dallamos, édea megszólítás__ — MefiseÜl StdUjoH /«I Mifits... óriásra nőtt csillogó tötűkörré változott előttem Nine bágyadt saemein az a két könycsepp, mely nek sima lelOletén végigresgett egy pillanat alatt a mull minden bübája, a nyomorúságban töltött zord napok, a víg, csókkal átvirrasstott szerelmes éjazakák emléke. Sietve rohantam vitszalelé a körúton, átvágtam tizenöt—busz szak, szélesebb utcán. Mikor megálltam, izzó homlokomon végig csorgott as issad-ság. Olt álltam a nagy szürke bérkaszárnya elölt, melynek nyitott ablakaiban mindenütt tarka ágynemüek voltak kirakva, éa melynek sivár, ciMzallan . falain végig siklott a füsttel, porral, bűzzel vegyes iővároai napsugár. Cserben hagyott a gondolkodásom, mintha el-veaaitetlem volna emlékező tehetségemet. Kidülled, merev szemekkel\' bámultam be a bolti vas, homályos kapualjba. Miért jöttem én ide ? Miért állok én itt? Nem Indiám. Egy svengáll képű óeseres jött ki u udvarból Oly nsgynak tűnt (el előttem, mint egy hatalmú mozgó nyárfa, s mintha moat aá ő villogó aseaei belemerültek volna aa én lelkembe; megbonad-tam tőle. Tompa, rekedtes hangján mormolt valamit, míg a kapu előtt megolvasta markában a lénylő ezüst pénzdarabokat. — Miért jöttsm én ide ? Miért állok én itt? Nem tudom, hiába : nem tadom. Nem meaase a baroes-utcából eljutott idáig a bugó villámos csilingeláse. - Mefiseté\\ Beálljon fel Msflm..\' Kéjes borzongás tuloti végig leatemen. Fal éledtem egy pillanat alatt, mint mikor bűvös tiaata uellö járja át a paráza felett a rőzaekötegel. — Tudom: hogy miért jöttem ide. Tudom, bogy miért állok itt. Nina I Nina 1 Hisz aárt, ő könyesett Ujongva siettem lel a ssük lépceökön. Kettőt, hármai ugrottam át egyaserrn Egy perc alatt lenn voltam a hnrmedik imilttm. A hoaasu vaaráesos korridoron u egy máa mailé rótt ajtók elölt kiesi, piaskoa gyerekek jatszados-tak. As első emeleten, nyitott ablak mellett, a gyümölcsárus zsidóasssony a kisebbik leányát fésülte. Mikor éssrevettek, lélrahusódtsk, de osak olyan laaean, hogy után megint odaá lhaa aanak. A nyolcvanhetes ajtaja tárva állóit, mini ren-deaen, mikor még én is itt laktam. A takaréktűzhely nyitod stáján fürgén, lobogva kicsaptak u aranyvöröa lángnyelvek. Egy fényesre dörgölt bádogfazékban zuhogott a lorró tíz, egy-egy kicsapó cseppje aiataragve, gyoraan forgolódva eltánt a meleg vaalapon. A háziasszony ott ült u ő magatok ott helyén, a tarka függöny mögött, mely u ágyat takarja el a konyhában. 0 ide aaondt ki a ssobábói, neki ilt is jó Valamikor máéként volt, kenem most nem igen élhet meg a nyomorúságos nyugdíjból, Hónapos szobát ad ki uraknak. Esskn mos, vasal reggelit fős. Igy caak elél aaép osisdisin anélkül, hogy zaőrtölödnék aorsa ellen. Nagy-Kanis*a vasárnap Zala 73. szám. {»■ lap.) 1897- szeptember hó 12-én, mányáiból valók. Van köztük — amint a jelentés mondja „elzüllött" is. Végtelenül elszomorító adatok ezek! J Odaát Ausztriában csak imént hangzott el a kijelentés, hogy Magyarország folyton kdzelebb jut oda, hogy ipari állammá ála- Politikai szemle. r— V BslfBld II- Vl\'moa csiszár Tstán Szeptember 9. jnyezö magaslatokra. A sátorban csak ebédek ] lesznek s ezeken is az uralkodókon ás kistrett Uöskivűl helyszűke miatt osak tábornokok vs-! beinek részt. A fffVezetőség többi tanai a hadi j jelvényéfcfref díszített télikertben fognak éfeéde ni; \' ugyanitt vacsorál a két uralkodó is a Mvésttóeég tagjai körében, ■"* »»%„\' Bécsből lelegrafálják, hogy Janó főherceg, báró kiilinn át < í£P a kwirtlen tanasztalati1 " uralkodíik fogadására már teljesen1 Beák. a vezérkar tőoéke, Kropacsek tüzérségi kuljon át s íme . a közvetetten tapasztalati Mejetlik u előkészületeket. A hadgyakorlatok főfelügyelő és a hadgyakorlatok lővezef&égének tények elénk táiják, ho^y milyen lesz az a fövezettfsége is Tslára érkezeit már. A \'király! tisztjei különvonaton Tatára utaztak. jövö nemzedék, melyre az iparfejlesztés nagy délután két érakor érkezik Tatára - - ^ > > »\' ! 1-én megkezdődnek a hadgyakorlatok a és 6.1 fev hadtest harcszerű előnyomulásarsl r ^ KAlföld. A német császár tatai tartózkodására vooatko- zólag a következőket sürgönysik s P. N.nak. j > Vilmos oaáazár éa Umbarto Szeptember 19-én délután 4 órakor érkssik a j munkája vár. Valóban itt van az ideje, hogy Nagy-Kanizsa város ipar-oktatását nyomorúságos helyzetéből egyszer már emeljék ki az arra némeT császár Tatára A kÖveikesö háröcn napon I As olasz király még mindig vsndége a német hivatott ténvezők a két hadtest folytatja és befejezi gyakorlatait. csássárnsk. K hó 8-án Wieaoadsnbes dtnstó * \' T*. .___. .. , 0 felsége kíséretében Pasr és Bolfrms föbadse •d4i ■ színházban. a mely alkalommal a Az igazgatói jelentés határozottan 1 gédek, gróf. Alberti, Culmer és Wessely ssároy- »Sa\'wi* című alkalmi darab került salnre, \'mely mondja azt is, hogy 386 tanulót a tanerők segédek, Vanka esrad-s, Díltl százados, Kőnig I N«netors\'ágnak és ütassorsságnak a biks érdé- __. í udvari tanácsos és Marzsó udvari titkár len. k<ben ^ egyértelműségét nimbolísálja Vilmos mostani létszámával - ha legrendesebben.Raffffeh Qdvkrí 54rö Lügendort udvsri, Vmbtrto király, valamint nejeiken kívül járnak is előadásra, sikerreltanítani nem\'biztos és Schebek mérnök, udvari segédépítéss Je,en rolt a szász kírálv, Níkofejevics Miklós uu-. 1 - \'már néhány nspa Tatán vannak, hogy az élőké- nagyherceg éa még több fejedelmi saemélyiség A ... . . I szüleieket a iogsdásrs megtegyék. * ssmielőadás után a fejedelmek éa vsodagek Ha ez a ba> ám szervezzenek még ott j A néme, g,^,. kíséretében lesznek grót Bu.| különvonaton Hamburgba utaztak vissza, tanítói állást és töltsék be oda-termett tan- lenburg udvari marsall, dr. Ilberg udvari orvos. I A hamburgi hadgyakorlatokra vonatkozólag nrővel! De abbén a nnomoruságos pan-j ^ " Mf"k,,flk" ** gásban ne hagyják tovább ezt az iskolát I j Bohn és Mollke őrnagyok szárnysegédek, Hahnke I . , . . ... . Az íoariskolat telüirvelőbizoltsái? az el-\'íTatogngi tábornok főhadsegéd, Vlllautne ezre- Wg*W * Az tparislcofat W^yet®uot»g " SE^g^ MIzfe-TsSülz 8chnelder e, uralkodókon klvtl Nlkoldjcvics Ntkolej nagyher- mult tamtátf évben már megkezdte mükÖ- Abj, lilkM udwri tanácsráók, dr. Lucanus ka- * •« ««• dését s e rövid szerepléséről^ nagy elis-1 binellsnácsos, gról Kulenbur* nsgykövel, Hülsen- ,oU- W1\' hadsereg n, Kauerbokan. m(, , M .A^roL évi; Haeseler attasé, gróf SchliefTen. a vezérkar lö-»me™ " ^\'fensés hevesen ineatámadott - ás meréssel emlékezik meg az igazgató évi ^ ^, ^ PUasnar udvari ki- jelentése. Ugy látszik : a tanítótestület ennek váazmeslér. a bizottságnak erélyesséjjétől, jóakaratú\' A taémci czászdr körül a diszssolgálalol vég 1 . * .... I sik : gróf Uxkull hadtestparsnesnok, PfeifTer ezre buzgalmától vár és remél legtöbbet ! deg> Scbónburg-HarUnstain herceg őrnagy, gróf Vegyék hát kezökbe igazán odaadó fel- Starhetnberg^ lovasszázados, gróf Slürgkh száza | kesedésaei ezt a \' 1 ti iwiMnrn smmnmii ■ ■UIIB rrasains uirai . u . , _ » után aa egész tartalék a rohamra kifejlődött, a ame\'yet as •llenség hevesen inagtámsdutt — és a haláros hegyeken foglalt védelmi állást A bajorok csak déltájban, miután a Nidder lolyón átkeltek, kezdték meg a támadást. Aa ütközetet s tüzérség kezdte meg. A poroszok balszárnyán, amelyet 26-ik hadosztály alkotott, külóobssa heves harc fejlődött ki. A nyugati hadsereg cm-jialoi III nem váriák be a bajor csapatok tárna- nagyfontosságú ügyet,"nliéiül\'Sra érkssnek még:sz|^ nyomullak sióra. Mi emeljék az ipariskolát olyan színvonalra, < orosz vezérksr főnöke, gróf Obniscbsv gyslog- hogy mintául szolgáljon más városoknak. Ebben az eredménytelen tapogatódzáa-ban ne hagyják tovább semmiesetre sem ; mert ez igy — amint a ritka őszinteséggel szerkesztett Értesítő" adatai bizonyítják — olyan messze eaik szép missziójától, mint Makó JeruzsálemtőL sági tábornok főlisdiegéd, Rundstsdt ezre des s »cheswighols|ejoi 80. sz. Ferenc Józsefhuszárezred parancsnoka éa báró Könneritz szász lőlisdnagy, Idegen tisstek kösül jelen leesnek továbbá : Dors<, Chamberlain, llerkeberg, Wandmp, Nova. Ohara, Déraetréscu, Woronin, Msschin és Don Cantaao attasék. A hadgyakörlali sátort a ló pariján állították föl, Onnan pompás kilátás nyílik a tavat kör- porossok aa egész vonalon alörenyomultsk ál a bajorokai a Nldder-foíyó leié ézoritották viMsa. Kósvelstieii ss Ütközet vége elölt a balról hali-haló tarlós tüzelés elárul i, hogy a 8. hadtsst la, amely eddig, csak meneteli volt, kifejlődött és beavatkozóit ás üikMttbe. Félkárom óra küitl az ü\'köaetet megszakították, min ü felségeik ás a fejedelmi ssemélyiségek visazslértsk Hsmburgbs. Mikor msglátott, örömében elállt a lélegzete, rám bámult tnerőeo; csak elfonnyadt, beesett ajkai mosogtak idegesen — Msgjüt\'em néni. No, ne nézzen ilyen szól Isnul, s eri bis\' isten sat hiszem, hogy netu lát ssivesen M<l csinálnak a fluk ? Tart-s még s nyomorúság, meg s vi .alomT Elébb megtörülte ráncos, csonlo\' kesét hófehér kötényében, meglgstitotia szürke lején a lökö\'fct, aztáa odaesossogo\'t mellém: megölelt mgcsókolt. Jobbra, Uslra lergaintt, meglapogatott a lejemtől egész a lábam száráig, közben egyre csak est motyogta: — No lám, ki kii te volna, ki bille volna. A földszintről fetbsngzoil sgy ószeres éles hangja t — Handlé I Handlé\' As anyóka mosolygott és szemeivel célsslosan saayitoll sgyet. — Fe hivjsm ? Legalább less, kii hamarosan jól összeszidhat. Egy pár rougyos cipői cssk találunk még as üres ssekrény feoekén. — Hej! hovs is Mtek saok a régi idők. £n már kitek indulok as életből, a gyerekekből mrg lérüak lesnek. Msga is, a Gésa is, a Uci is. OMik a Hgtay Kálmán nem bírta a nyomonuágot meg a sok éjjelssésl. öt kivitték a Kerepesibe. Klsí-rattuk mindahárman fin, mintha as anyja leilem volns, a gysr^Mt a testvért sirat Iák benne. Mikor sanyira sasrettük. Magáról is beeséhünk akkor Sándor, swsáról, mag a szőke kis ... .. Ugye, assp haiagsiii meg reám, talán nem is kellett voqa üt ssalHsssui. — Ms/itsM! StéUjon Is I Ikfim... A villamos esengfl harsány étes csiUngelásáa át egyre fülemben súgott most is e néhány ssfc — Csak mondja ki a nevét néni, ne (éljen, nem haragszom már. Eljó, fogadok rá hogy még ma eljő hoszám. - Ki? - ö. — Nius r.. — Níns. — Es s lérje ? . . — Igss... s férje.. , - Ha fáradt, Sándor, leküdjék ott ben a di-vánra. A fiuk nem jönnek mabsss. As öreg néni kinyitotta a szoba sjtaját és jósá-gossn, sserelettel tunkol be aaon. A nagy, ssinsbsgyoll, kopott lügvőny egyik kissakadl résén beerössakaskodott a napfény. A hosszú, lápsdt sugarak ráestek (iéia állványára. Egy nagy feketére lakkoswtt vássondar b asépsn kicirknlmozotl közepére IDstöli sonka voll festve kü n. Valami hentes vagy ess < ege üslet lábiája lakaiéit. Siegény (íáta, ki imádattal, nenvedély-lyel kutatja egyre a klasuikusok vássnsin a nagy művészek hatalmas szárnyalását, iroe sonkái lest mely arra ügyeWsteli at álcán a publikumot : ide jer, hs éhes vagy. Laci hegedűlokja üresen feküdi egy roioga kis snlalon, mellette szsnsssét hevertek as összegyűri, síétiépelt hatigjegyek. A fest ékes állványon a sok kis b|b nagyobb dobosok között öss\'súá-rsdt ke» yérdarab feküdi, egy kia ssalona maradék, meg egy léi ugorta. As én asslalom.......Mintha cssk tstnap költöttem vona ianen ki. Minden ugy m<radt a hogy négy év előtt hagytam. A vigyorgó, sárga koponys most is merően bámul rám nagy tsent-fl regei vei. A könyvek ssép randbea lekneoek még egymáson, alul a legnagyobb, tatán jönnek a kisebbek, legfelül aa éa kteims-kflnyvam: .Aa ember tragédiája." A kulcs még benne áll a Aók sáljában. Lassan megfordítom Ügyet pattant, nyitva volt. Legfelül a sok lim lom papíron egy kemény ksrtoa-lsp akadt a kssambe. Nina volt, as ártatlan, llienhsleesisndót kit Nina, egyiserü italén ruhtbaa, féretlport cipő sarokkal, sgéssen ugy, mint elöstör Iáin > . Msép llsata arca belegss, sápadt. Kgy szál illaloa, leher sseglü v tt a keblére tüsve, olt a ssivs lelett. En elkértem tőle, áe ö odaadta ÍM nap a virágot, máinap as első édss oeókot ss sjakáról. S agy végződött es b, mint a legtöbb tsertlmi história 1 nyomorultén. Süt mi jobbak vo tank Ián a többi embereknél, mert mikor kifegjrtaak a hazugságokból, nem erőszakoskodtunk tovább, hálál fordítottunk egymásnak. Nsm éreztünk semmi fájdalmat én kacagtam rajta,de néha agy árastem mégis, hogy slasorsl síivsra. Hiss vok e ha/ugságoknak sok édes gyönyöre, és Ugy gondolom : jó volns, ha még ma Is tartani Csak sokára találkozhattam újból Niaával. Egy férfi karján jött szemközt velem. Egy hosszú, szikár, csontos lérüa karján, kinek ujain sí ikráivá csillogott a sok gyémánt gyűrű. Nesa pirult et nem fordította léire fejét, egyenesen, bünkén mosolyogva haladt el msÜsUem, mintha csak aat rao dia volna: — Lásd, most ss! szerelem. U"ember, majdnem olyan jó, arfut te voltál. Holnap fos* as sa« küvönk. Igen, Nina oltár előtt msgseküéöil azzal a mogorva képű, kosm, arikár, csoatos férásvs1, kisek Hjjain nikrázva csillogott a sok gyémánt IJftr*- Nincs ebben semmi különös. Nem hsstonlHii bői lette. Jobb vok sok más sónál, m»rt ép agy msgatégsdsu volna assal, ka osak ssarrtája lehet annak, kit ö szeret Nagy-K«mas* v*«4rn»p KrIHI d.lg.k Sxapl. e. Most mát alig fog tokáig kárai a béka végle-Ma megkötése. Athénban ia belátják már szűk-égét anmk, hogy a hatalmak pénzügyileg ellen-íriihetaék (törőgortságol. A hadikárpótlás kit matatnak Isdesésére — mint Albánból jelealik — (jörögorsség a következő bevételeket ajánlotta lei: a mazsolaszőlő földadóját; a jóni szigetek kikötőinek külön illetékeit; a levélybélyegek éa leveleiölapok alán való bevételeket éa a Inurioni vémbevételakel; etek a bevételek ősazeaen 10.840000 drachmái lesznek. A görög kortnány a maga réméről i* iparkodik as oraság navy terhein könnyíteni. Legközelebb három fartalék-oaslályl bocsátansk haza. A többinek h ma bocsátás* sem fog soká késni, csak kettői tsrtanak vissaa avégből, hogy Teaszáliában a rendet lentartsák. Kréla. A porta legkötelebb a nagyhatslmakbos egy Krétára vonatkosó jrgyséket bocsátott ki, mely (elhívást laralmaa arra nésve, hogy s nagy-bstalmak állapilsák meg sma rendel keléseket, a melyek as anonomia keresslülvltelébes szükségesek, nevesetesen keresstény kormányzó kine vesés, meghalároséaa as 4vi adónak éa kijelöl4ae ama városoknak, a hol török caapalok állomá-aoshalnak. A nagykövetek egyszerűen tudomásul vellék a jegyiéket s csak s görög-török béke-kőtés ulán fognak áttérni a krétai dolgokra. Nöi kereskedelmi tanfolyam Zala-Egerszegen. Egyre jobban és jobban nehezedik a társadalomra a „létért való küzdelem" nagy megpróbáltatásokkal járó harcza; egyre ku-szaltabbak és szövevényesebbek lesznek a boldogulásnak és megélhetésnek utjai; mind sűrűbben hangzik fel a kiáltás, hogy az emberi társadalom minden tagját képesítenünk kell Önállóságra, saját érdekében kifejtendő munkásságra. A magyar, aviticus szokásokat kedvelő modorában sokáig habozott, ha arról volt szó, hogy leányait ,.ama gyenge vi-rágszálakaf\'nemcsak jó gazdasszonyokká, tinóm érzéssel bíró, minden nemes iránt egyaránt fogékony, művelt leányokká nevelje, hanem hogy gyakorlati ismeritek megsztr* tése által azt az elányd\'* helyzetet biztosítsa nekik, hogy ne a hozomány legyen dOntő Zak -78. szám. (3 lap.) faktor a életének legfdntosabb lépésé nél, hogy a korán sirbá szálló apa és férj a gyOnge nemhez tartozó Övéit biztos alapon nyugvó keresetforráshoz juttassa. A társadalomban jelenleg szerte a művelt világon a nO már nagy jelentőségű gazdasági faktor; és nemcsak az ipari ágakban lépnek fel mint pioduktiv tényezők, hanem a kereskedelmi és forgalmi irodákban is jól megbecsült munkaeróket képviselnek. A kor e minden tolakodástól ment igényeit helyes mértékkel megszivelvc, a Zalaegerszegi Kereskedelmi Kör elhatározta, hogy Zala-Egertzegen néi kereskedelmi tanfolyamot nyit, melyen a hallgatók rOvid egy év alatt mind azon ismereteket elsajátíthatják, melyek valami kereskedelmi és forgalmi irö 1897. Hseplnmber hó 1 \'.\'-én dásnak, a korszellem megértésének és ss egész-aégea közszellem érvényesülésének a jelképe. Ezerek vágya teljpeédeit és szerek mér hajótörés\' megközelítő reménye jutott el ahhoz a rév- farihoz, a hova a gyermeksereget bátran el-üldhetjük ész, lélek és sziv nemesítése, a létérli küzdelemre való képeafléa céliából; a hol terjeazllk és fejlesztik az InleNlgenlfának, a tudásnak, a humaniszliku* irányzatnak ama esé-Isit, a melyek az egyetértési, a testvériség igéit hirdetik éa a léraodalmal a maga egységességé ben, egészséges közszellemben szorosra fűzik. Az Ünnepség fényéi emelte volna a város szülöttének dr. Wtauia Gyula közokt. miiiisterssk jelenléte, de ha\'aszlhatlan leendők öl ebben megakadályozták és dr. gr. Jankotie* l.ászló lőispán képviselte öl. Reggel 9 Órakor a (Őgymnasiam ifjúsága, tanári testülete, hatóság egyletek, stb, s római fcatb. templomba gyülekeztek háissdó isteni tiszteletre, dába való beléoésOket lehetségessé teszik Alho1 Jizsel apátplébános fényes segédlettel UalJtt VMIU UwlvUC8vRvl ICIICÍSCkCBS^ IC02IIV* A 1 nontiíikálf törvény értelmében csak 4 polgári leány is- _ , , .. , iif- . ,, Ennek végestével a menet az izraelita tem-kolai osztály sikeres elvégzése jogosít fel a p|omb, von°„t ho, E-pUmam, Izrael (enkölt tanfolyamba való fölvételre. Eddig 17 jelent- staYskbsn üdvözölte az uj intézményt és Isten kezO iratkozott be, s csak azt kivánnók, hogy megyénk intelligens közönsége felkarolná sa-ját gyermekeinek érdekében ez egészséges eszmét és meghozná az áldozatot serdült leányainknak e gyakorlati irányban való kiképzésére. A tanfolyam szept. 15-étől junius 15-éig tart: havi tanpénz: 5 frt; jelentkezhetni még e hó 15-éig Balassa BenO felső keresk. isk. tanár urnái Zala-Egerszegen. Mi magunk részéről csak üdvözölhetjük a Kereskedelmi KOr tisztelt elnökségét ez áldásdus kezdeményezésért s óhajtjuk hogy áldásáért könyörgött az egek urához. Az isteni tiszteletek befejeztével 4 -6000-re menő embertömeg verődött össze a főgymnásium épületénél, ugy hogy a hatóság és hivatalos lestülst csak nagy nehezen juthattak el kijelölt helyeikre. A nagy udvaron Bot/y Lajos polgármester vázolván a nap jelentőségét, üdvözli a főispánt, mint a kultuszminiszter ur megbisoltját. A szokásos kalapácsülések éa felszentelés alán a lőispán lelket szavak kíséretében az qj épü elet átadta nagy és szép rendeltetésének azon reményénet kifejezésével, hogy a haza hű és hasznos polgárai lognnk kikerülni es iskolából. Erre 7V*y János heyelles igazgató ismertette az inlézel történetét. Idézeti egy passust vala- Zala Egerszeg ünnepe. — Sálét ludónitósktól. — e női; kereskedelmi tanfolyam igazi sikerrel me]ytk évekkel ezelölt kelt felterjesztésből, a működjék k ízre a társadalom prosperálására. I mely szerint: a polgári iskola cssk proletárokat | és (élludósokat nevelt. E kiléteit kár volt annyira I hangsúlyozni éa leljeaen felesleges volt ennek ban-I goztatása, mert a polgári iskolának — mint as ift-j rosság és kereskodőség továbbképző iskolájának 1— oélját agy látszik a helyettes igazgató or nem ismeri és egyébként is gyengédtelenség volt Zala: Egerszeg városa lobogódiszt öltött I. hó oly idézetet lel venni az ünnepi beszédbe, mely-8-áo. A kuliurának nagy ünnepe volt, amennyi- lyel egy már 24 éve becsülettel dolgozó és ál-ben a városnak leghőbb vágya, legnagyobb büss- lala meghívott testületet — akár akarva, akár kesége: a főgimnázium igéje testet öltött. Fel-, nem, de mindenesetre megsértett 1 A beizéd beépült a díszes kétemeletes palota éa átadatolt jejeztével a menet dr. Wlaiiie* Gyula rainisler magusztos rendeltetésének. Evek harca, nágy j születési házához vonult, hol Boi/y Lajoa polgár-küzdelem as anyagiakkal, á vármegye nemea lel- meater gyönyörű beszéde után és a daloskör küsége, a kormány istápolása, a város nagy ál- szép éneke melleit leleplezték az emléktáblái, dozata és egyesek láraahatlan anyagi és szellemi I Délben az ^Arany Bárány" szálló diszlermé-munkájának gyümölcse végre megérett | ben 150 terítékű banquell volt és a ktdélyes As öfai-utcéban büszkén emelkedik a múzsák társaság együtt maradt délután 9 óráig. A bar-e szent hajléka, mint a haladásnak, a lelvilágoso- madik fogósnál a főispán lelkes szavakkal emléke- Egy szomora őszi e-tén egyszer csak furcsa gondolataim lámadtak. Belesorvadlsm már akkor a falusi élet békéé, nnaimas egyhaniiuságába, dé es esle mintha megmozdult volna bennem valami. Bántott, hogy miért oly becsületesek faluit az emberek. Bezzeg, másként vsn az ott lenn. Igen. ott lenn. Egy rég elfelejtett dal refrénje kavargott agyamban: „Tiujd Bátatk mondod akkor — N» feled s tslv toks I\' Ninát láttam magam elölt, meg azt a mogorva képű, zord íérfint, kinek csontos karjai most átfonják az ö derekát. Hallótlam a szenvedélyes csrt kok esaltanásál, de hirtelen megváltozott a kép. Nina airva, erőszakkal szakítja ki magát u azoritó karok kösől, de az a férfi nyomon követi. Halai* mas öklét magssAn emeli a levegőbe, arcát belepte a harag piroaaága, ordít, hogy szinte torkán alig jnl ki a hang: — Akarom I — Nemi — Hát még mindig öt szereted ? — Igen, oaak öt 1 Felugrottam helyemről, hogy ssembe szálljak a dühöngővel, de ezzel as őrületes káprázat eltűnt, megsemmisült, hsnem a nyoma ott maradt as ágyamban. Megfogadtam, boxy másnap ulasom. Elmegyek Ninához. . ......Minek ? Megmon dom, bogy szerelem, hogy kserellem, mig nem •állam, hogy nem lodok nélküle\' élni. — De ha •st kérdi ouijd, hogy mit esinátsz megint, hs tájból rám unsz ? Igas, igás, őrültség, nem-lehel; nem tzabad. Hazugság az érzelem, mit a mult emléke keltett moat lelkedben. Tán inkább a kialvó láng utolsó lobbanáaa, moly meeste veli fényét, hogy lásd mennyit veszítettél. Vagy nem más, mint hiúság. Igen, igen, a megsértett hiúság, hogy ő más ksrjábsn is boldog lehet. A régmait idők feltorlódó emlékei megbénilák agyamat. A ki* kartonlap ott hevert elöltem az asztalfiókban, a sok lim lom papir tetején. Ahogy felemellem, remegett ujjam között. Nagyon kimerültem, (áradt voltam. Odahevertem a pamlagra. Nézlem, sokáig néztem a kia színes fotog-lafiát, mig alaktalan semmivé olvadt össze szemeim elötl. Pilláim le-lecsakódlak. Megfeszített erővel küzdöttem a nyomasztó lehetetlenség ellen, mintha az ablak függöny mögül hallatszanék Ide Nina fArsdt, tompa, halk hangja: — Hifirttó! Stdlljo* U\\, Mt/Ut .. * V \' — Pszt, pszt.. — No, csakhogy már egyszer mégis..< — Ki az* — I\'sxi, halkan, hisz éjfél van már. A lecsavart, kicsi, sszlalf lámpa kétes világossággal öntötte el a szobát. A featőáfhány idom talan hosszú árnyéka, mint kát óriási kigyó, húzódott el a lalon. A nagy asstal egyik vágén hófehér abrosz volt felterítve, mlnths vacsorához várlak Volna valaUl. A másik végén egy világos stractollas nöi kalap hevsrt, mellette egy lills (tlyol és egy pár pioi, ilehár nöi keztyü lekűdt. Zúgott s lejem, erótleaül visssasetem helyemre. — Elég volt már a lustaságból — hallatszott a sseba sarkából, nyomban erre megnyílt as ajló és a szélroham kábitó páriám illatot terjesztett körülem. Hirtelen felugrottam, kitöröltem nemeimből az álmot. Dalán, nyújtózkodva, ásilosva tekinthettem körül, mert vidám kacaj csengett a szobában. Csak most tudtam, hol vagynk, de alig bírtam még gondolkodni. — Nénit nénit.,. ■ Pss\', ne kiabálj annyira Mi kell ? Azt hittem, bogy álmodom, hogy ez csak folytatása annak a zn varos, nehéz, öntudatlan állapotnak. De nem, megmozdult. A borszesz titokzatos kékes lángja ráeaett asép arcára, sötét nagy pilláim, csillogó szőke hajára. — Szólj Nina, te álsz ott? Csengő kacagásba) válasz >lt: -r Ne, Mefisztó, ne nézz olyan vizsga, éles szemekkel. Ugy nézeligy ki összeráncolt homlokod, dsl, akár egy kis iskolás gyerek, kit a mnmusal ijesztegélnek, igy olyau csúnya vagy, lélek tőled. A másik pillanatban már olt csüngött karjaival a nyakamban. Remegtem az izgalomtól: csak hebegtem, dadogtam, szavaimnak alig lehetett értelme. Csókoltam a haját, szemét, ruháját. Gyeege teste idegesen remegett karjaim kösótt. Odaültem vele a divánra. Hozzám tapadt egészen, atkáink vad szomjúsággal keresték egymást, egygvé lettek a viszontlátás eksztázisában. Karjaim kifáradlak a hosszú ölelésben, elernyedien hullottak alá. Nina csak nézett, eszelősen bámult engem, mig a könyek elszivároglak rezgő pilláin. Majd hirtelen felugrott, felkapta kalapját as sutáiról. Nem is Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 73, stám. (4. lap.) 1897. sseptember U I24n. selt mag a legelső magyar emberről, a királyról. Dr. Czinder Wlaaaka minislerre és képviselőjére — a főispánra emelte poharát, Tuczy sz alispánra, BokMm Gyula Spitkó főigazgatóra, Stanisiiowukt/ tőrv. elnök a tanári karra, dr. Buuiak* Kálmán a polgármesterre és s város polgárságára, a főispán asoo anyákra,-kiknek gyermekei a lőgymnásiumba fognak járni, dr. FM*r kir. ügyész a főispánra, G*rtá* alispán Tncxy helyettes igssgatóra, dr. Kele Kovács Károlyra, mint a tőgymnásiom essméjének magpenditőjére és as essme ketesstálvitelében legnagyobb érdemeket ssersett volt polgármesterre, dr. OHkmald, Odvardy Ignác felső keres-kedeimi iskolai igazgatóra, dr. Hajit Ignác a tao»ri kanra, Cmiá* Károly Dombrády Nagy Gynla csendőrasássdosra; Nagy G<ula Zala-Egerszeg város kösőnségére emelte poharát Végra Botfy polgármester felolvasta Molnár Vietor ministeri osstálylsoácsoe és Spitki főigsz-gató Odvözlő táviratait, mire a szép társaság ssétoasiott. Hadgyakorlatok és a gazdák. Azt mondják, hogy s károkat megtérítik,; de es csak illozio, mert a szegény népet nem vilá gositják föl arról, hogy a kárt huszonnégy óra alatt a községi elöljáróságnál bejelenteni tartozik, különben elveszti kártérítési igényeit; de még rá sem ér e nagy munkaidőben földjeit azonnal megvizsgálni és a bejelentése elkésik. Maguk a csapatok is beismarik, hogy kár szegény vidéket e teb\'rrel évenkint sanyargatni mert van gazdagabb vidék is elég épp oly jó, vagy még jobb terepviszonyokkal. A beszállásoiásra ázt mondják, hogy hiazen fizetnek; igen ám, de vajmi csekélység az a néhány krajcár asokkal az igényekkel szemben, melyeket különösen a tisztikar támaszt ily alka lommal. Kiűzi otthonából a szegény népet hétszámra, sőt az intaliigenciát ia; a beszállásolt legénység pedig megköveteli, hogy s csslád vele minden ételét megoszssa. Vájjon van- e tudqqiasuk a magasabb körök nek arról, hogy ily magas kedvtelé* mennyi áldozatát* kerül a szegény népnek s vájjon igazságosnak lalá(ják-e ut ? De nem volt elég a két (v, már a harmadikra, vagyis a jövő évre ismét ide tervezik a nagygya-koriatok megtartáséi. Igasán jó volna, he szegény ember érdekével is gondolna már v: laki. il D, HÍREK. Keservre panaszok érkeznek egyes vidédek gazdáitól, a kiket a hadgyakorlatok tetemesen megkárosítanak. Itt közlünk egyet, mely különö sen megérdemelné a felsőbb körök figyelmét; Egy szegény vidék lakéinak körülményeiről akarok írni, kik nemcsak árviz jégverés és rossz tsrmés által sqjtatttk és jövő tavaszra a legnagyobb Ínségnek néznek elébe, hanem még abban as síig elviselhető teherben, is részesültek, hogy 1896 ben és 1897-ben, tehát két évbleo egymás I után as ő területükön tartották a nagy hadgyakorlata\', állítólag azért kétszer egymásután, mi-J vei hogy a terepviszonyok itt e célra igen alkalmasak. Pedig hát Komárom vidéke, mert hiszen i«.» ». r.».»-iiu____i. ,<_.___.. erről van szó, nemcsak egyedül bir alkalmas ^ Csütörtökön reggel hat órakor, mikor terepviszonyokkal széles ez országban! a szeptembert napsugár Áttört a Magyar A|tatai nagy hadgyakorlat, melyen nem tudom Nemzeti Muzeum hervadó lombjainak ár- Paláik/ Ferenc aegkalt. A mindeneket .hervasztó őszi fuvalom le-| tOrt egy öreg galjat is a magyar közélet tisata jövndel\'fs 90 Irt 60 km ragot*, sadyet a rendezőség telerészben a tel*ö tempfoa-, — Ma rési ben pedig aa óvédákuab juttatott. — Befratássk indméaje a vtrssl pelgárílskeUbaa A helybeli áll. a községi pogári fiúiskolában az I. osztályba beiratkozott 43 helybeli, IX vidéki; összesen M. A II. osztályba 38 helybeli, 15 vidéki; összesen: 47. A III. osztályba 86 helybeli, 11 vidéki; öaszesen : 87. A IV. osztályba 87 helybeli. 8 vidéki; öaszesen: 36. Aa V. osztályba 16 helybeli, 1 vidéki, ősssesen: 16 A VI. osztályba 6 helybeit t vidéki; . összesen : 8. A 6 osztályba beíratott tehát össaesea 197 tanuló, kik közül 148 helybeli, 49 vidéki. A raasamtlka vége. A Bakon v tói egész a Dráváig aongott róla a panaszos, bns nóta. A romantikus, betyár világ utolsó lovagja volt. Büsske, délceg paripája száguldva vitte aa éj sürü leple alatt a megye egyik határától a másix határig. A kik látták, regéltek róla szépen hosszan, hihetetlen meséket mások kik elképzelték, még ssebboek hitték hófehér, lioglobogós patyolat ingében, árvalányhqjas kis pörge kalapjával, amint kantárszáron vezeti tajtékzó habo, lovát a rengeteg mélyében. Valamikor rettegés, ben tartotta Zala, Somogy, Veszprém utasén kastélyait. Ma itt, holnap ott látták, da agy na. pon hurokra került Sárnnyá Józsi, kinek ezót(*> nspsülötle barna arcát sápadtra fonnyadttá fgs tette az iU*mi bőrtön levegője- A napokban\' egy zalamegyei úriember járt II láván ás u ottani lelkéas kisaretében meglátogatta a fegyházat Legelőször is Ssarnya Jósait, a hírhedt bakonyi betyárt, mutatták meg neki. Savanyu alacsony, igénytelen kissé törődött alak, vöröset bajjal. Fátyolozott, kissé homályos szemeit, ka vizsgálja az ember, korántsem hinné ei, bogy ő volt az, ki annak idején azokat a ssiványbravn-rokat elkövette As a zalamegyei ur megszólította — Hogy van Savanyu ? — Meg vagyok tekintetes ur, — felelt ő — a mint látja dolgozom. Megbékültem a sorsommal, úgyis tudom, hány hadtest mérkőzik öern- s mely csspstok „vékán, az oszlopos palota egyik szobájában h?g* ,"h.a\'ok m<£ ft™*? a.ToU, két heti ide ods tologatását vonja maga után ^L \' uiwt , mív Sammr tudó* f4\', * [0|htí. W k leicsendesebb lakója és a sokszor minden cél Jkül, s egyes szegé!! y köz- f® ÍT* V "S^TF Ll\' M-borebb foglalkozást - a szabómesterrel ségeknek a lakók azámát és képességét messze^mne A tudomány Géniusza, gyakorsa túlhaladó csapstszámmal való s 10—12 napig melynek egy hoaUzu életen át nngytehet- — Mölesáa asaak4« latanéaiattaa. tartó folytonos megterheléséi idézik eö, - bogy séeü, lelkes bajnoka volt, gyászba borulva! *>éo*rtl bizalma* táviraü jelentést ssnlán s döntő Otköset rövid pár órs alatt be- Sen meg kihűlt teteme felett A mwyar * 1"iW iÜÍÍÍISLÍTC "lÜ^ÜI mutatható legyen - eseo Ínséges időben vslóban élet melvnek srntén azámoXvfl . mmlegy kélssásat kivándorlás! majdnem 7v\'selbetetlen ujadót tó reánk. Ez, IfIÜk*! mT sz4mott^01 ügynökök mindenféle csábító igéretakkat rávetlek, tekintettel a várhaló Ínséget és a még a kínt vaU» k°MOrU/t f®1^1 n,v^1* levő véleményekben okozott károkat, valóban fölé. Zivataros, meglepő és változatos, néhol igazságtalan teher és fölösleges lényüzés számba tragikus fordulatokban gazdag életet élt megy! hogy hagyják el haaájukat a menjenek ki Wesst-faliába, ahol a szénbányákban soklml jobb Üse-té-t fognak kapni. A munkások hittek aa ügynököknek s családjaikkal odahagyták a , _ , , , ,_ ,.. bányákat éa elutaztak. A budadosti rendőrség és könyvtárak onaágos föfelügyelö|e a cotőrtökön nagy gyalog- és lovssrendör csa-szabadkömivesek volt nagymestere Sok pattal várta a kivándorlókat s mikor ások a irányú nagy készültsége, egyetemes is-\'pécsi vonattal megérkeztek, az ügynökökéi ige- Pulszky Ferenc, a magyarországi muzeumok nesett a tükörbe, csak ugy tűzte fel ferdén, lályolát lebocsájtottaés megindult ajtó leié, ___^ ___________________- En bambán néstem gyors készülődését éscssk yticretei mindenkoron nagy tekintélyt bizto-1 zotá-ra*szólitotlák löt, a munkásoktól pedig utle v.. mikor keze rajla pihen, az ajtó ^ k „ek; 8ok izben /kQlfflldi ^dóeok ^ jf . ritidalom, msrt r % , . . ,„ . \' , útlevele egynek sem volt a sok közű1. A remlör- Nina^ ha \'» meghajoltak az előtt Az agg tudós ha- L^ erre körű|vo„0 a kivándorlóké s vezető akkor szóltsm kilincsen — Hál miért is jöttél el hozzám _______ ^ most már elhagyu, igy, minden szó nélkül. Nem lála nem váratlanul érte hozzátartozóit\' Már nem bocaájlslsk s mull emlékeire.... * tévék óta tüdőhurutban szenvedett mely Oly btokéh,^ranc^an(^Mesede t ki szép mjn(]en évben meg-megujult s csakis c-a- -igalüd wn,"«2Tkellelt K\'eljönnöm,de ,M> 80nd"s ál,oli4sán1ak k^bető hogy megtettem mégis. A műit emlékeire nem szabad a katasztrófa előbo be vem következett hivatkoznod. Ugy mondom, hogv mind-elten Szerdán égés;nap megkönnyebbedve érezte hazudtunk. Ki tudji, mikor keletkezi* vagy magát. Estefelé azonban ismét lázba esett mikor szűnik meg ss érzés a zzivb u ? Vsgy az egész é:vakát nyUgtalanul töltötte A van eegyáltalán köze a szeretkezésekhez. Eljöttem: ® . . „ , p. , .. hogy miért, magam sem tudom, de eijöilem. Iáz csak, ha|nalban csillapodott le Elaludt Talán szeretlek, méglehet: le is, de ki tudja, 8 "ggel fél 7 órakor csöndesen jobb létre meddig. A hazugságokat el kezdhet nök újból, szenderült. mindketten, sokat tannlhaUunk azóta. De nem — Hatrlekter Kaaasa k. s liegedűaüvéasaö, lehet, nem mert nem szaUd, de mert nemaka-.ki varosunkban a zenetanítás terén oly kiváló rom. Egy percre e feledlem ezt sikerrel működik és kii a jótékonyáéin baogver- — Mit és miért f senyéknél mindig s ,«tiv*e közreműködők* sorá — Ne haragudj Mefisztó, nem tudnám többé bs« találunk, ha/a érkésve, zenetaalolranto\' a fiamat szeretni, ba egyszer megcoaluám az nvl\'ttii. Érdeklődök értakeabetaek vee lakásán apját Eg veled 1 (Wul« utca Tótb-léa háa.} Kifordult az ajtón. Figyelve hallgattam az\' - f1rWiM\'eífmk hlaaalatAoa. A lolyó abak mellett gyors lépteinek uját a hogy lasaan "f^" tutotijóiékonycálu műkedvelői eőadás elenyészett s ho»szu korridoron. A másik perc :, ^TA fe iÍTf\' ben már lent volt a földszinten, a házmester éjjeli F\'\'chf Mo-JÓ-hJénef Kripáo lámpájának fénye felvülanl a harmadik emeletig. .^V*?*\' „id,U„ , nSKés zaja egy kimé magamhoz .Jt,^\'1"1 80 Kacagni szerettem v.\'lna, de helyette Jtönynyal v -mV\' »í°7f tlhlfl telettek meg aemeim .. Arra az ismeretlen kicsi \'T*00-. • W-JO »«J°áft- A --szón étét ayiivánitja a raadeaöség — As eetély ügynökeikkel együtt bekísérts a VII. ksrtUeti kapilánysághoz, onnan pedig a toionoházba; honnan pénteken valamennyit haza lolosoolták Pécsre. A német ügynököket pedig kiota* silják. — K\'Jrg) aé« Htytdi, Károly a M. A. V. forgalmi hivatalnoka Budapestről, a hó ö én jegyet vállolt An Malvin kisasaaonynyal, Att Ven* dél helybeli posta és távírda főtiszt, kedves Isá-uyával. — Kaik 1 laI vágott samncsétlaoség történt Fonyód lünlő telepen. A hajókikötő építésénél Tímnúsw- Ján"S *s építési vállabt löpaller-jára rakás közben, oly Szerencsétlenül esett reá a la, hogy mire a táviratilag rendeli orvosi segély megérkezett: már kiszenveded. Mulasslás senkit sem terhel; egyedül a lőpaller vigyázatlansága volt halálának okozója. — A kelj hea kéUit (alatti) gtigé-pek keaalflaek Isafetyama a bwd\'pssti 111. kir állami Ipariskolánál október hó t-én nyílik meg a december közepéig log tartani. Tanulókul felvétetnek a 18. életévet betöltött önálló lakatoaok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munká-si, a kik m fiskatán/itik, valamint a lokomobil k ttifllfüLutllk tan/* lyamdt már tbifuUk. A Ielvételhez erkölcsi bizonyítvány, a vizsgálati bizonyítványok s S munkakönyv, vagy munkabiaooyitvány szüksége sek. Vidékiek\' levélben Is JaiMtkezhotoek. A tandíj 5 lórin\'. A boiratás sseptember MMól Nsgy-ianiesa, vasárnap Zala 78. esim (ff. lap.) 1897. sséptember hó 12-éo szeptember 80 lg lOrténlk. Clifl: A budapesti m. hír. állami ipsriakola ign/gntóság. Budapest Vili. Népszínház-utca 8, szám. — Uatáag laiea-éldá* Hitka meglep lés ben réstesült a mult bélen Kodba Vince, mura-sserdahelyi korács. Ugyanis mig a mester gyöngyöző verítékkel élesité műhelyében az ekevasat, addig felesegébez beszállott as a bizonyos gálya, hozván neki ezulial 8 kis leányt és 1 Hugyerme kel, kik édesanyjukkal egyetemben a legjobb egészségnek örvendenek s mosolyogva fogadják a falu szoptatós asszonysinsk emlőit, kik az édesanya kisegítésére sorban dédelgetik az újszülötteket; — Veim pusztán (Fehérmegyében) pedig egy tót munkás féleségének született 2 liu- és 1 leánygyermeke. — Tflsvéaa rilyekésén. Folyó hó 9-én éjiel hsrsogtugás riasztotta fel Fityenás, Mura-k>rrsztar és Kollátsseg kösség lakónágát, Fitys-hásáo ngyanis kigyalsdt egy iakóhás és két pitjt*. A gyorsan megjelent tűzoltóknak mind a bárom községből, sikerűit s tűset tovább terjedésiben hamarosan meggátolni. A leégett épületek bítlosiiva voltak. — Gyllkm ft sieti Ars. Körmendről irják nekünk a kővetkezőket: Mattersdorfer Gábor epy-bázas-rádócl 10 éves kereskedő és Karnits Jósset rádóc-kisajtalusi volt birtokos l őzüeen megvetiék azfrgyháias rádóol va>U\'i állon ás közelében levő erdő fáját feldolgozás és elárusitás céljából. Ai alkalmi űtleltárnak oly lormán igye\'ked\'ek, bogy a fa értékesítését csupán közakarattal tsljesithe tik é* s tőke-beruházás legnagyobb résiét Mattersdorfer eszközli s ezért a bevéslek is ennek kezeihes folyjanak be. Az erdőirtási üslet kezdett már lebonyolódni s ngy látszott, hogy ssép nyereséggel tog sáródni. As üsletíársak már bo«aá is lógtak ~az elszámoláshoz és minthogy még jelentékeny aennyi«égü el nem adott iuké»zletttk volt, egyezkedésbe bceaálkostak a nyereség felosztása iránt Egy ily egyezkedési kísérlet történt ezelőtt két héttel Körmenden dr. Füredi Unssláv és dr. Diénes E ek ügyvédek kfizbeujöl-tével, előbbi Mattersdorlrrt, az n\'óbbi Karnitsot képviselte. As egéu napon át tartott egyezkedés tökéletes eredményre nem vezetet\', miért is el-bstárosiák, hogy a Léké* tárgyalást lolytalai fogják. As egyezkedéai kísérlet folyama alatt, mu Mattersdorfer osende»en ás higgtidisn viselkedett, addig Karaita folyton heveskedett, sőt as ügyvédek jelenlétében ingerülten kilsksdt Mattersdorfer ellen veszélyes fenyegetéssel élt. Aséta azonban ujabb egyezkedési kisérlel nem tAr ént. Vasárnap reggel Karnits és Mattersdorfer as erdőn találkoztak éa Karnits Ocscsének, Karnits Jánosnak jelsnléiében szóvilábs elegyedtek, melynek az leli ■ vége, hogy Mettersdorfer állítólag egy bottal Karaiból fejne ütötte, ez pedig pisztolyával szivén lőtte Maiteredorferl, a ki nyomban halva rogyott öaaze, Karnits József a telt elkövetése otan azonnal elment Körmendre s a kir. járásbíróságnál ss esetet uxy adta elő, minibe Öi védelemből Maltersdorlernek a lábába IStt volna. Azonban egy órával későbben a járásbíróságnál megjelent Matlerudorfernek egy rokona és bejelentette, misserint Karnits József Mattéra-dorfert ssiven lő*te, mitől es ssörnyet hali. A gyilkost most sem tartóztatták le, bansm a vizsgálat elleae folyamatban van. — ÜJ sajaklayivssallk. A belügymi-nis/ter a Zalavánnegye területéo fekvő guláoai anyakönyvi kerületbe Neu*siedler József körjegyzői, — a bánok-anentgyörgyibe p dig Galambos Lajos körjegyzőt anya könyv vezetőkké ne veste ki, — MyakeaealpeU belért. Pelrekotict József tisenkilene évss súhano s mult hetskben Hávtc György szsnimiklősi löld nivea lakásába behatolt, mikor nem volt senki otthon. Kiemelte a« ablakrámákat és mit feliünés nélkül zsebeibe rakhatott a/épen elemeit. A meglopott gezda másnap jrlentfsi tett, de s tettest pem bírták késrakeriteai és sat korántsem hitték, hogy Pelrekovioa követhette el. De s napokban a tolvaj lsgény Ht Kanizsán egy ezüst zsebófát ngy kés alatt értékssiteni akart, a mi egy ügyelt tee rendőrnek feltűnt- s Igy osskhamar kiderült a titok, bár a tolvaj más nsvet mondott be. A legényt a ssentmiklési ctendőnég gondjaira biatá*. . , — A séapárt háláéi. A világ Vigyen édea-keveast lad fe.őle, de a Nárndnie Novinl njságo\'je, bát el kell biunünk. hogy KisuraUjbelyen a napokban ismét Mgyttll" a néppárt. Es a telje* lót lap röppentül örül annak, hogy a gyűlés rendben lolyf le, s a lőasolgsbirót megdicséri „laktikua magaviseleteért." Ssiale caodálkosva jelenti ki „a Kffllés a megállapitoti programra aaerint lett megtartva, — fsloazíatás nélkül." Bizony rsoda-xsáinba is megy, ha a. néppárti gyüléaelí hasonlítanak máa emberi gyülekezeteihez. Ziohy Nán dor grói volt sz el*ő szónok, s ki mjnáikosással ke/dte. Sajaálta, hogy még nem tanult meg tótul Bizony ez nagy baj, mert a nemes gróf már nem diákéveit élt. S micsoda gyönyörűség volna, eredetiben olvasni a Nsrodnie-NoVini zamatoe cikkel\' I fii azért a gróf ur a néppárt halsdáaá rí l beszélt I Micsoda ellentmondás I 0 még min dig nem tanult meg tótul, s ezért arról mer bessélui, bogy a néppárt halad I Hova ? merre ? merre a karaván; a sivatagba, a bol utói fogja érni a rossz útra tévedi karavánok sorsa, jön a számum, a belepi a feledés porával as egéss karavánt, bogy osak Ziohy Nándor si-•akja fog kl átazani, ez s fényes hsdvszér csákó, mély a Narodnle Novini vastag papirosából késtült - Hirdetések távirati lapakaa. Mint értesülünk, a kereskedelmi minisztériumnál egy eredeti gondolsiol magában fogjaló kérvény Van folyamatban, mely ssarint tervbe van vér*, hogy a láavaii űrlapok hátlapjai hirdetésekkel láttatnának el. Ezen eezme már csak azért is üdvösnek és oélsserünek látsrlk, mart általa a főváros és vidék kisipara éa kereskedelme egymással jelentékeny őseseköUeiésbe hozatván, nagy. len dületét nyerne. A folyamodó válla át min\' értesülünk a külföldön is életbe léptetői xsáodékosik esen tervet, kivánatos volna tebái, ht esen üdvös es?mének kezdeményezője a magyar állam volaa,annál is inkább, mert eltskinive attól, hogy a folyamodók tervbe ven vállalata seminemü érdekekel nem sért, az államaak te eme* anyagi hasa not, mintegy harminc-negyvenezer forint évi jövedelmet helyez kilátásba, mintán s válla kozák az állam évi szükségletét képező öazes távirati űrlapokat — melyek ma ss államnak 16.900 frtjában vannak, — ingyen hajlandók saá litsni és ezenkjvül egy ujabb adó. éa bélyegilleték-forrást nyitnak mag,"mely saintén 90—9«000 Írtnak felel meg ivenként Nem kételkedünk, hogy ezen eredeti és közérdekű essme megvalósítása a | talbaa kereskedelmi min!szterin,nban nem fog nebézsé gekbe ütközni. f éremmel lett kitünlMte. Folyton dns raktárt, tart kész férfi- éa gyermekruhákban, valamint mértéi-szerinti megrendelések céljából nagy választékot legfinomabb bel- és külföldi szövetekben. -Felhívjak «. al vasélak figyelmétsvilághírű Remíngton Írógépekre, melyeket Amerikában gyártanak s Msgyarországon kizárólagosáé a Olo-gotctki ét tárta budapesti cség hos forralopba. A Rsnnngton Írógépeket mintegy negyedszázad éla közmegelégedésre hssználják világszerte áe különösen as 1897. és legújabb 7.-es számn modell oly remek és tökéletes sssrkeaetü, hogy a ssak-emberek bámulatát és legnagyobb elismeréséi vivta ki. A Remington Írógépeknek as a nagy előnyük, bogy 1—2 óra alatt bárki megismeri és megtanulhat rajtuk írni ; rövid idei gyakorlattal edig a leggyorsabb kézírás 8—4 szere* sebbssá gát érheti sl, és eltekintve as időnyereségben rejtő jelentékenyt költségmegtakarítástól, gyönyör0 ssép, tiszta, mindig egyforma nyomiatás-aserfi íréit produkál. Hssánsbaa már igen nagy elterjedéenek örvendenek, igy több minisatsríum, siámos megye, pénaiméze\', gyár, kereskedő eség stb. használja nagy aikerrsl. Kapcsolatban as Edison által febeált Mimtogroph fal bénaelvRs-miagton Írógéppé irt példányról óránkéai 800 — 800 aa eredetitől meg nem külónb tatsthstö tieata levonat nyerhető Meg vagyank győződve, hogy Bmington írógép rövid idő mtuva aélkülöaha-letten irodaerskö/sé f >« válni ná\'unk U. A Olo-goweki o\'ég, melynek látványosság számba mené, nagyszabású központi leiepe Budapesten V. Erzsébet-tér 16. szám alatti aj p ilotábaa van, min-dsn komoly venni ssánd\'kosónak, sz orsaáj bár* mely résiébe táját kölltégért leüld eay Beminfitn rigépet véül UitlftUtéa nélkül díjtalan nróka haunálalra éa égyaneaak saját köllséjéa küldi ki ssakközegelt az írógép rendkívüli agyasa ü kezelésének kö tségmentes beoklstása eséljáhól. Ekként bárki a cség költségén weggyősődketik a Bmington írógép korszak alkotó csá sserOeégéröl. Praspeklaal dljtalaaal éa klllségSMa-lesea küld a Glagawakl és társa eség. — AavAajgyAJUaaéay ! M-éé drb. readesve, eladé. Clna a kladéhlva- — Féiijea blaaayIlvAayt állított ki dr. Schlenk Lipót bécsi cs. kir. egyetemi tanár a Continental tíodega borairól, azt írván, hogy e borok üdülőknek rendkivül jó szolgálatokat tesznek és hogy nagyrészt e borok hatásánsk kös öni sikereit. Dr. Bardeleben berlini orvos elismerő bongott méltatja a Continental-Bodega borait, azt mondván, hogy minden dicséret felesleges, mert utolérhetetlen jóságuk m>nden dicséretnek fölötte áll. Ugyancsak oss\'atlan elismerésben részesitik a Conlinental-Bodegát: Ziemtten dr. egyetemi tanár és a müncheni ált. kóshás igusgatója egy nagyobb megrendelés kíséretében, Holté dr. titkos egészségügyi tanácsos és udvari orvos Berlinben, Tkilrmann dr: Hamburgban és Augerer dr. egyetemi tanár .Münchenben, kik a borokat, mind kiváló egészségtentnrló és gyógyító erejűeknek mondják. A Continental Bodega borai Neu és Klein cégnél Nagy-Kanizsán is kaphatók. — Tsarlnlék éa lAvlavagldkaak. Hozzánk érkezett teljesen hiteles tudósítások szerint a Kwizda-léle köszvény-fluid legjelentékenyebb tourfsták és lovaglók állal láraszló utak meglétele után jelentékeny sikerrel alknlinastalik. A Kwirda-léle köszvény-duidnak mint éppen érte* sitenek bennünket, azon tulajdonsága van, ho^y as emberi test izmai ellenálló-képesekké és ki tartókká teszi, ugy, hogv a legnagyobb faradságot könnyen feledteti, Másreszt pádig ezen szer alkstréazei állal a kimerült izomrésseket teljesen helyreá Htja éa minden fáradságot és luleröltetés-IÖI eredő fájdalmat megszünteti. Gyaloglók és lovaaokra nézve ezen szakemberektől jött intés bizonyára nagy értékkel bir. — A sémel eaéaikr e hó 20-án érkezik a fővárosba, ez alkalomból a \'elránduló kiisön Bégnek b. ügyeimét Plalsehek Vllaaa< elsőrangú férfiszabó üzletére és uriruharaklára (Budapest, Károly-körut, Károlykaasárnya.) Emiitelt üzlet egyike a legelőkelőbb fővárosi cégaek. A legutóbbi londoni ét níttai kiálitátokon, hol Á „PESTI NAPLÓ" as Ului tMulittrt. n pai/aaau iHima «aa mi a Ngvagiav ai(jv (ai aasitap: a aiakolasp Mssiaaéaa matual Mrt Napié1. lOoo kenss Mljaátjat Ms hl nf iroaatra, wtjr a mtgju ttaatvMW kar M/aatM lér- Itininioic <(tea aafjr tiiatvUaUH kárál lf«a Ma*MI tnMÍW pátjásaU Mklvárt tsas klsat a kgrictkk sucrar politikát „Mi , akksassaSra, i ^^^ fjalja. Alkatút kivás asaat adut a Bacjrar MatrlaiMkaik, bocr t|úujatk ta aárataalk obj.kür Mtaiásávai atpl ja-ltuják aac lukit a taasdákat éa hlaé alakat, aadpak a ■afjrar adaisiaslfádé azaat aBkMáM la as ártilaÚt taklnlát|«aabb léaM kápnl sagv társaéatad waiály aálté •xiaUaoiája ácáakébw aa átlaan éa s arvtajlWááaw vátsak. á maapoatok, aawlyak a „PmU Raylé1* aasrkasMat gél obfeea ta áMoaalkáa kiiliatylrts nairllk, tf Mj atat Icaa-áfiaak. béri a aagask Haliét Is Srtaa I Idr&aAljflk a „resti lapít" kiiitiailijntaM, a.1/191 Ktmc.kk nt|áaak a nébsa lavé ktnltaaak ittia aMgaldtáat nmitllk, haaaa Itlanttkaoy alttalrfta a aa-Uar kivsUlsakl karaik aioéas aMalrtl Iriiai aatsl valé ■agbacaSltatbaa. Ka triaybaa aitnéaééli a>aes a psk-Iteidika ia ■aglaátléa aaSkkahiBatfat Uaaaitatt, a alkar jtfurata itaaaaa tréakMtatl s It vta/ak ta liUaatayak taaraUkaa aacalkoUaásak aaaaUlta a asek g/akorlatt vég-rakajitatvat — aa! a Uaslvlaaték kaljsaltval laawaaa Daaaafttn. a«jroa kavsaat Itrtdatt. I klalaylalg aumt ataak valékaa itt as láai* asst, saiksr a ktal|iaealiaaak as aftfa vasalaa valé tllaaaaatttatval a aaeyar kivalalaaki kar a auga agéastbaa aa ttlaakalalaa ktavvUaa rattéalka-ataa alá kartl a njrataaa aiapaa asarvaaatt laaltlitat laas klvatvs atkatsl aaaljaak triakai aiaéss ttpiaa laaslilál kaaaak a »n ktatsatf tréakalvaL A lataakgabbaa ajtat|ak alvaaéiakaak a kMák aW aorbaa a hivatslaakl kar lac|alaak l|j«latka ast a pátgi-aati hlklváat a thajtj ik a aa«aak rtastrél la, kaaaask alatl fiajaaabb tmialiyt la(7aa. A pályadíj, atat aaliMták 1000 kansa, aaaal/tri a ,1\'aati Napló* fj oikkaoroaatol kivis a aaafjar kltaaUi-valalaski kar kalTaaltrtl, A pályaaaskákaak klltateaa aa állaa-llastvlaaiák Javaéataaataártl (IBSS. tV.X s ajagéll-rél (ISSS. XI. ta tttSl. XXX.), kávákká a UatiaauiaalSk alaUltatrtl (IS8S I.) aaóié lárvtajakal kell MMaláták, illaiAlaf asek alljr Iráajkas aatkatass atéaalltokaak ktr-dtaévat fcstaikaaslok a as alkriaaéé aaol(*UU prafaalika alaralvalt ktjaltlaitk. Hírlapi kéaltais aaáut f,ju<«ttaakr<tl ttvta asá, aask aiy ialnaalak vahatlk Ifyalaake, a aatjrak a ktrétat ajsáfki vall aatéas. valta r«vláat(|al ta as itifiaatt aalMt b voaat aaéoikaa tár(ja|ják. A cikkaoroaal akkaa kásatt legtaljebb 10 ktalaatofra UrjxUat a aiséas a(jaa dkk t a ptlyaktrdtmak HJ*V SaUti rtaalaktval hftalkaan, ■afiáan bafajaaatt agtaaal kait, kan Hpaasaa. A tartalma sorsait tiUka aallatl a ttfMaif altajr A pátjraalvak Idajtas ktaaal, tbslán ta | párisi és berlini cégekkel versenyzett nagy arany■ | (csak a papír «orik aUaUaak faltra) lm, upaataoan, a Nagy-Kanizaa vasárnap Zala 78. Mm. (•■ lap.) 1897. saeptember bó ll-én valódi savét rrit* Jatigáa itril klafcatibaa 18*7. Whr l-jétg ktMaaddk • „Paoti Napié" aaarkoaalóaégéb* (BwUm*. TI. Taféa-kórat II. a); Mgbirilisakat pabll-oittUUl fa klfatalaekskbél 4116 biiottaég fog|a fégaaal. A wrt«tM| (katarija Mgáaak a Jogot, kogy • pályadíjat ■«■ ayart dolgoaatokat, a asokáaoa lliil.l.idlj ■állott, MkamtlkaSM A aaoiaó un — kiviiiatm — anorkaaalMgt titkot kápa* a a aaaraftaak a jatigfa larilbaa kl\'ajrandfl óbajtáu aatrlat fog t dkkacroaat aávrat, vagr név •élfcai g-Jaiaaai. laBétalUS «jáa|jak u ép oly érdakaa, aiat árdoaw pá-lyakirdtot olvaaó köaiaaigtak Ugyalmib*. Törvényszék. Végtárgyalások éa Hélathlrdetéeek: Szeptember 14. féle zzert, módot, de bizony többé-kevésbé mindegyik cafltörtököl mondott, régre bárom évvel ezelőtt egy ösmerósöm által ajánlóit módot alkalmaztam és az teljesén megtelelt várakozá somnak Ma ugy szobám, mint a magiáram tel jesen szárasak. Mindenek elölt el,kell távolítani a nedvessé váloll vakolatot 9 - 8 dm.-rel magasabban, mint a meddig az jelentkezett, sót a téglaközök közfii Is pár centlméternyire ki kell a vakolatot kaparni, két-három napig igy hagyni vakolatlan állapotban, bogy a fal amennyire lőhet, kiszáradjon. Ez megtörténvén, a nélkül, bogy a lekapart vakolat helyett legkisebb mérvben és más alkalmaztatnék, a kijavítandó falfelület egészen bebo-rittatik telöeseréppel, mőg pedig amennyiben tető- cserép szárazon pem tapadna a tálhoz, vakolatot •pedig alkalmazni egyáltalán nem szabad, bogy Felmenő ágbeli rokonon elkövetett könnyű testi: mégis szilárdul megmarádjen a falon, minden sértés s becsületsértés vétségével vádolt Családi egyes cserép 10 cm. hosszú s kampóval ellátott István bünügjébeo végtárgyalás. szeggel két-három helyen a falhoz szegeztetik Lopás és orgssdaság vélsége és lopás büntette [ Hogy pedig a cserepek igymás mellé jól odail-miatt vádolt Tálos József és Németh Juli bün- leszthetók legyenek, körív alakú végtik egyenesre ügyében végtáigyslás. ! vágandó, fülök pedig létörendö. He lévén igy Többrendbeli lopás vétsége miatt vádolt borítva a fal telöeseréppel, as egy vékony cze-Vucsák Ragina tanügyében II. bír. Ítélethirdetés.\' meni réteggel bevonatik és kisimitlslik s eszel Lopás és orgssdaság büntette miatt vádolt I be van (ejesve as egész eljórás, melyet pár nspi Zelek Ignács s Isa bünügyében bír. ítélethirdetés.1 száradás nlán bátran be lehet festeni vagy me- Sseptember 17. j ei(q ^„„q eljárásnak föelőnye abban rej- ~ Lopás büntette miatt vádolt Darvas Sándor a lik hogy n fedéloaerepeknek vak\'ilatnélküli al-tsa elleni bűnűgyben végtárgyalás. |kalmazdsa Itlylán a tégla és a külső lalborílék Megvesztegetés vétsége és közegéssség elleni, közötti hsjszálcsöveiiKógi összeköttetés megszakit-kihágással vádolt Horváth Józselné szül. Vurga tutik és igy a fal nedvessége nem képes előtörni Borbála bünügyében véglárgyalás. Nyilatkozat. [sőt e helyen sz alig ff. min. vastag vakolatréteg a külső levegő behatolását nem zárván el, a folytonos kiszáradás nagy mérvben előmozdittatik. Ily módon hamarabb érünk célt és a falak állandóan szárazak maradnak. Folyó évi juliui 21-án kocsiban haj va, az a szerencsétlenség ért. bogy s kocsiból kiestem, mely esés következtében balkezem hüvelyk ujját Tapnaztnlntak a mGIŰ termelése amputálni kellett. Miután pedig a >Nemzeli Baleset Biztosító Készvénytársaság", mely intézetnél biztositva vagyok, ezen balesetemért engem lehető leggyorsabban és legméltányosabban kártéritett : nem mulaszthatom el, hogy ezen intézet nek ezúttal is elismerésemet fejezzem ki. körül. A phylloxera és peronoszpóra vészes puszlilá-\'[sának sajnálatos eredménye — mint számos gaz-idatársamat — ugy engemet is utolért. Huss | katasstrális holdat kitevő szőlős területem ms már csak nyomát is alig mutatja annak, hogy nemrégiben tele erszénynek volt kiapadhatatlan forrása Hogy köznyelven szóljak : «»gyik lő a másikai kiabálja* ily kénét nyújt az egykor még fürtökkel gazdagon terhelt szőlőskert I .Segíts magadon, s as Isten is megsegít." Ezt js közmondást követve, asonnal hozzáláttam sor- --som kgsvitásébos s eltökéltem magamat, hogy A mmJwmm fmlmh na.„,i 4A4m\\m, leküzdve annak az átkozott kis rovarnak s ugy ■«■»•■ IWIÍ B*r™" szólván aüg látható gombának lellépeséből szár- Hogy mily roppant kellemetlen a nedves lal mazó veszteséget, újból telepítek szőlőt s ezt ugy a szobában, mint a magtáraiban és kamrák- választom továbbra is megélhetésem pintéréül, bao, szl minden egyes gazda tudjs Van is elég1 Kelt Bak, 1897. augusztus 27. Kajier Yllnoa. Közgazdaság. panuBz és van elég ,jó índulstu" tanács, módszer és eszköz, melylyel a lalakat szárazabbá tehetjük. • —> Annyi mindenféle módott lehet olvasui a szaklapban és hallani az ismerősöktől, hogy csakugyan nem tudjuk, melyik hát az igazi. ilyen segitö eszközök : a portiandi és hidraulikus vakolat, az asztlalt-máz vagy sz annyira dicsért plstina-másoló szer és még tudja Isten mannyi cilrábbnál-cilrább eljárás, melyek költséges-ségok mellett csak szt eredményezik, hogy a falnedvesség évről-évre feljebb busódik, vissza lévén a léghatlan-más állal tartva a kiszáradás és a mint eléri azon magasságot, a hol a viz- és iéghalatlan máz megszűnik, ismét előtör és ismét költséges ja vitást igényel. Pedig az épülelfalak és más nedvességei magukba tartó gödrök mellett annyira átnedvesednek, hogy a vakolat leesik s e baj a tegszorgol-matosabb kijavítások dacára is évről-évre ter jed. Legkellemetlenebb az, bogy különösen lakószobák falát láaudja meg, nemcsak azért, hogy a legszebb festést vagy ssőnyeget semmisiti mtg, ha nem egéssségi szempontból is, mivel as ilyen falak kigözölgése. a szoba levegőjét is megfertőzteti. A baj oka abban / rajlik, hogy a tégla és vakolat bajszálcsöviin] s nedvesség hessivódik s előbb a téglába, később a külső vakolatba, s végre a falba annyira beleveszi magái a vis, nedvesség, hogy onnsn sst eltávolítani csak alapos falleveréssel és as alább leirt módon lehet. Magamis több événél próbálgsllom sok minden- Ellialárosásomat nem bániam meg, mert ha most már as „Islen is megSegil* rövid idő alatt újból a lűrlökben dusk&lkodhatom. Nehogy azonban gazdatáraaim oly drágán jussanak ily helyzethez, mint jó magam, közlöm alábbiakban a telepítés alkalmával szerzett azon tapasztalataimat, melyek a trágyázás terén felmerüllek. Köztudomásu, hogy a szőlötrágyáz&s kérdése még mindig s bizonytalanság homályában dereng s hu a trágyázás keresztülvitelét illetőleg szak-emberekhez lordul a szölögazda tanácsért, olyan leleletet kap, m ly se hideg, se meleg, a mely mindent mond és még ad mond semmit. En is néhány évvel ez lőtt kérdést intéztem egy S\'aklap utján szőlőtermelő szaktársaimhoz az iránt, hogy a trágyázás minő módját ajáulják Recipe érkezeit bőven ngyan, de egy sem volt olyan, mely kedvemre való lett volna Magam állítottam tehát egyet ősszé olyformán, hogy a trágyázást istálló trágyával kezdetiem meg, s kihordattam egy.kat. holdra 400 q. t. a ezai kívül elszóraltam I 60 kg azuperfoszfátot; második évben 200 lg. szupertoszfátro, j harmadikban pedig ugyanauuyi ssuperlossfétra 160 kg. kálira került a sor. Eleget véltem eszel lenni talajom javításán, de egy ssőlösseli könyv akadván kez-nibe, körülbelül ehhez hasonló Irágyá-sést olvastam azon különbséggel, hogy abbsn a a trágyázás isméllése válik ssükégessé s t-ik évlöl kezdve hssonló sorrendben. Tépelődtem most már magamban, hogy vájjon eleget legyek-e a jelzett könyv írója tanácsának? Elegei lellem, de őszintén megvallva, az ered- mény nem elégített ki* mert a trágyázásra fordi tolt költaég nem állott arányban a jövedelemmel. A trágyázás ezen módját tehát nem ajánlom, hanem igenis egy másikat, melyet ugyancsak egy kai. hold területen alkalmaztam, s mely sbban állott, hogy egészen zzegénynek mondható talajt lelepitéeekór körülbelül 400 q. istálló trágyával trágyáztam meg, a következő évben pedig ma gam állítottam össze egy keveréket és pedig egy tökére ssámitottam 20 grsmm szuperfoszfátot, 10 gramm kénssvas kálit s 90 gramm asárított ser-ttéstrágyát. E keveréket á sorok hosszában készített sekély barázdába szórtam el, elssórás után pedig a barázdát ismét behúztam. Összehasonlítva as ily módon megtrágyázott területet azzal, mely trágyázatlan maradt, feltűnő érést észleltem a szőlőtőkék növekedésénél. A harmadik éa következő években ugyanezt ismételtem, s mondhatom igen szép eredményt értetn el nemcsak a mennyiség, de a minőség javulásában is. Kivánstosnak tartanám, ba szőlőtermelő társaim agysgtslajon ia tennének kísérletet a trágyázás ezen nemével. St&üytda. A gaada»árfl válság*!, mely világsserie pusztít, csak munha és időmegtakarítás által lehetet legyősni, egyik alapföltétele annak, a gazdasági gépek tökéleleebitése; mint nsgy haladást élen fl téren üdvözöljük, a Nagymiradon, KéMr Gyula géplalcotoi mssttr által kéazilett, szabad <1-mnzoti, gyón lóhere ée luceriiamgáfejlS gépei Számtalan elismerő okmányok bizonyítják, bogy az elméletileg zseniálisan konstruált találmány, a gyakorlat terén fényesen bevált. Az uj gépuél a gubózás felesleges, mert mindkét munkát egyszerre végzi. A jutányos ár (80 frt felszerelve) -busásan visszajön már az első évben, és pedig sokszorozva. Legjobb meggyőződésből ajánlhatjuk a gazdálkodó közönségnek, annál inkább, mert a gép hazai ipariak diszéra válik. Ab Sasi Irágyiaás. Négyféle tápanyagra vau a termő talajnak szüksége, u. m légeny, foszforsav, káli és mészre. Ezekre kell tehát a gazdának fögondját fordítani és arról gondoakodoi. hogy ezen tápanyagok egyike se hiányozzék. Habár a tápanyagok pót hsának mikéntjét nem lehel sablo ba szorilaui — mert hiszen hol az egyik, hol a másik tápanyagban van hiány - mégis vannak általános ssempontok. melyeknek figyelembe vétele e gazdára nésve hasznos és fontos. Egy kösépjó gabonaterméssel 64—67 kg lé-genyt, 28-27 kg. foasforsavat és 37 80 kg kálit vonunk el a talajtól kai. holdanként. Ezen tápanyagok pótlására kell tehát első sorban figyelemmel léunOtik, bogy a tápanyagok egyensúlyét a talajban lentarlsnz. A legfontosabb kérdés as, melyik trágyaszert vásároljuk, bogy a legfontosabb lápanyagot pótoljuk? Kétséget nem ssenved, hogy különösen ősziek alá legcélszerűbb és legolcsóbb a Thomssfoszlát liszt (Thomaasalak) melyből a talaj eröá lapota aseiint kai. holdanként 900-260 kg. alkalmazandó. Emellett tekintetbe veendő, hogy a Thomassalak 60"/,-lg tartalmaz meszet és Így az esetleges mészhiányt is pótolja IRODALOM. • A Mátyás Mák tagajabb asáas is kttaéftakaat taasl, kafjr ts láfcvarlat aa tassa* ilalapok kWII Vilfts D>U s t\'irripbb is lHtartataiauhb. Kiln-r aajr-n> It iijrnji agf asAvafbaa la kipokbaa, aiiat binaalyaaá. rig alaéf ; aaoaklvttlaauyiia válloiatoa,hogy aalala — állat*. Alakjainak andatlaéfo, aáoaitaak aokaaáp aktaálla kSaU-■áajrsiaok tarka-iga, laláaynvaláaak pnéagaiga éppoa olyaa mai arti kipaa, mint aa a fcaaa karaalao knáa* karrlkatara- és aéaaM-lltaaaMaM, a »olyak alainaét rajantók tollából kartlaak kt. Mlaéaa amiabu HJ bafc|o-SiU Vt| baaaltlat aya|t A UktyU Diák Ujr k4rtlsla;ak klaWt raliaigaa aaalUt lap, a Bal/baa a oaalid mlwlao tagja Utál aakt való, kadvea dolgot. A Mátrái Diák wattal a tagalaaibb 1\'cUp la, aart aUáaalial ára agy aagyaiám caak 1 Itt W kr, A kiadóhivatal (Bodaptat, 8ai kaayijav ataa S aaáa) aalvaaaa kaié MitalTlaj «á«it. ka aalráal ■tgkaraalk. — Vrakartall Mllalisléa éa astkssisies * atoa Vadaj Jiaaaf aag/rándl kSaaági «aM 101 aUalra Ut jadfl kttnjnrbo foglalta laaaa aaaa gyakorlati tanóraiakat, ■*-Irakra aa aaarikat nMíűHatámil aatkjág vaa. A Majv aiptaa lyotvaa, Uatr agjraurlalggat vsa aaftrva a ■l»J-aaaa anyagot aiagábau fog alja, aaolyat a Sk kir. atéalwtia- Nagy-Kanisaa vasárnap Zala 78. ssám (7. lap) 1897. sgaptnmbar hú 11-áo. Igyi aiahafcr által mimtt utliaiáii uafolyaaoa <l5»d. uk. litáMaa afáalkatt Mái aaoa t.aiiikoak, akik Ibaa tuMjrum —latlym* M mb lakattak, arártaáis kar táaaak, rta**Uitak tf a MMaln* oaatáiy ártilaaikk tt< jaiaak, akik • klttaS wihlii gyakorlati ala.it áaokal tatai-nak a ■Mlalvrtt* ■fajin l(üi aáara. Sartalbat* SO kr. pa*t*at*Msy«a r»M bakttdiaa aattati a aanteti Nagy-rtnéaa. . - A ()Mla|i#M<tf irta .Sanar Mk\' part kiÜfik baktldStt Is-ik Haata Hl. Károly király liattlüg áa Mbya, Mária Ttráaia klrályntt Waratip-talf adja all hamáak akkori tSrtáaatiaak a lalfáaáL léaria-U ||*—. alat art addig alraakaltuk, bakatóbb todoaáat i;t-rtak aa avairia ara* aaftrataátaa hábanrit a tSrík allaa, ■alyaak a a*ntrtg*aakn aaraacaitlaa klaaaatala a aáador-fckárrári kákákaa nyírta rtfUiatáaáaát Itatlak sagiat doa-gaada| aa MiaatráaUkkaa, klltatea as akkar awrapatt politikai a kart vasMréak arakipeibra A kSlla aitan)lékbe Nádaady ranaea fiit ia laraagaaarálla lovuképét ibrá-aalja. aairagképak padig a kéralkaaik. ni ág*rt aaáaa válaaatt la laagyal király. Laaeaioaky gnaiasM. Faraac Mkariagiai har**ag ia Mária TWáaia aa-kl>% fon** lotkariagiai kanig ia Mária Tarirta aaklvt-iáaak •■likán vad ina, Jani azaTtjai kacag, III Sáraty király téUbkari arekipa, fanae Iatráa Uthtriagirt kanag, twkaadarf T. tábaraok, Klaigaack Jóaaaf Latkár pót tábor-■ok. Sákóey Jóaaof, III. lánly a raratatoa. Mária Tarirta baraaaláaa Poaaaiyba, Márik TaMata, Nagy frigy** latat-kari areakipa. Igaa Maki* a II. Bákáoqr Inc fajadalaa áa, Bákieay JW, rirtdáa dioatalao Miipiainak a ttrtáaata, aaiyMlkaa fiVi— W|agysWhSI aaritro aa addiflaknil MriUaiaya-aabb ttiaüabaa ráawitl. ai|iwállkHI és kapkalé flaafcsl raiSp ktarrkaraakadiaibn Msfg-Baalaséa. Köszönetnyilvánítás. A f. évi szeptember bó 8-ik napján éjjel ipartelepünkön támadt tüsvén továbbterjedését ugy a nagykanizsai és kiskanizsai tűzoltóság, valamint a cs. és kir. közöa hadseregbeli katonaság, a m. kir. honvédség és egyesek lárssztó tevékenysége és önfeláldozó munkásságs, különösen Vécsey Zsigmond polgánüesler ur, Deák Péter rendörfökspilány ur, aa alkapitány urak és a többi hatóeági közegeknek a helyszínén tett erélyes és megfelelő intézkedései akadályozták meg, a mi által még nagyobb károsodásunknak vétetett eleje; — a miért is mindeseknék esennel leghálásabb köszönetünket nyilvánítjuk. Kelt Nagy-Kanizsán, 1897. évi zsnt 10-én Fraas Lajos A* Fia. 1SÍ7. évi ssiptisskír hé lá-lh sspjá-ask ééleMti lá érttfára kitűzött árverés as 1881. LX. t e. 187. alapján Bager Adolf nagykanizsai lakos végrehajtató érdekében is 1000 frt töke, ennek 1898. évi augusztus hó 81 töl járó 6 saásaJák kamatai 80 frt 67 kr. per ée végrehajtási ée 9 frt 86 kr ezuttalí költaégek kielégítése végett megtartatni fog. Kelt Letenyén, 1897. ári julias hó 90-án. A letenyei kir. jbiróság mint tkvl halóság NUNKOV1TS , kir. a(jbiró. NY1LTTÉR. Rserkrsilll Izrnet. ■a. 8». Varakeresstur. Ml asl a eikkat a*iaa tadatoaaa adlak ki. la la által la Noatttott iatáakadiMkat iamarjtk al la, ét a nk kart* karaa rigra I* alkaaariU aár a Urat-■allnlt rárakoaó Ukonágot. Aa Ily ágyakat aaa aktákkal, kaaaa pánaaal kall atiaUnt. Aaoa a ridikaa aok aiadau alaea raadbaa; [(árnak aat la, ail ti, aa aktákból aar agio* irattárak balaaaódtak fal, da alig tálaalk aa ialáakadáaak-aak a kgkiaabb nyoaa la. így lakát tanoiasataaiiak talál-balja, bogy toraiI aaa twaalk kóaai. Aa a rmtkan káaWIakért aaa vállal. fal.lJaaipt a aaark ailjsss <asi*iai r H kriil. 14 tartat « krig aWamkéat — Tilaaiat fakat«, fakár aaioaa Heaaabarg-aalyta li krttl 14 frt 16 krig Bilaran-ként tiau. eatkoa, kwkáaott, miatáaotl, daaaaat atb (■latagy Sió kUSabtW alsdaig, 1000 aalu éa aln láaatbaa lik. a aagraud.lt árakat poatabi: ia fáaaaa taaaa a káaboi aaátlitra éa alatákat poatafardaltátal kátéik: rtissikiig a. (a. ia kir. aévari náUitá-*«lf*SSSjawl Urtshhsa. 8?ájcaba citaaatt to-raiakra 10 kroa, Imloaf lapokra 5 kraa bilytf ra-faaalaadi. Magyar ayilyaa Irt aagmdaliatk poato •an aliiiMaMaak. i Felelős sserkesztö: HALIT 8 A IV D tf B Laptulajdono* és kisdó: niciiL r t l 0 p. Nyilatkozat > Rosszakaratú hirek megcáfolására kijelen tem, hogy én Haba J. úrral semmi összeköttetésben nem állottam, és az ő részére semminemfl börzei ügyletet nem kOtOttem. Nelierz Nstau Nagy-Kanizsa, 1897, szeptember lo. Hirdetések: 949. Bt. V. 1897. l-l Árverési hirdetmény. 394a tk. 1897. Árverési hirdetmény. iCxoxvdoxU KEiXBACt ize IUATT -ver flimr tsrrm va BE LCCINkABB AINT WaUtmliit UymlSUHk. Nagy-Kanlzeén kaphatót \'•Uk Jakik, 9ea én Klrla én ItnMlbafar J. arakaáL A nagykanizsai kir. trszék telekkönyvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy a Délzalai Takarékpénztár végrehajtónak, Szflca Mihály éa neje. Szép Anna végrehajtást szenvedő sala-szent balázsi lakosok elleni 6000 frt tőke s járulékai iránti végrehajtási ügyében a fent neveseit kir. törvényszék területéhez tartozó a szent balázsi 104 sz. Ijkvben -f 1669. brsz. a. felvett e 1616 frtra becsült ingatlan Szép Jánoa zala-sseol-mihályi lakos ulóajánlala lolytán 18*7. évi aktéber hé II én éálnlétá 18 érnkar Zala-Ssent-Ralázs község-házánál hivatalból meg tartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fennebb kitett becár. Árverezni kivánók tartóznak a becaár 10*/,-át kés pénzben vagy óvadékkápee papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy Kanizsán, s kir. tvssék mint telekkönyvi hstóságnál 1897. évi sugusslus bó 25. napján. CSESZNÁK MIKLÓS kir. törv. biró. Alulírott kiküldött végrehajló az 1881. évi LX. t. c. 102. fa értelmében esenml közhírre teszi, bogy a letenyei kir. járásbíróság 1894. p. 897. számú végzése által Mándi Samu baranya szentlőrinci lakos végrehajtó javára Nagy Jóaaaf bánok-szentgyörgyi lakos ellen 686 frt 88 kr. töke, ennek 1896. év január hó 1-ső nsnjálól ssámltsndó 6% kamatai és eddig őeesesan 46 Irt 88 kr, perköltség követelés ertjéig elrendelt kielégitéei végra-rehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt ée 696 frt 90 krra becsült házi bútor, hordók éa borokbál álló Ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 2*74. P. 891. ss. kiküldetést rendelő végzée folyián s helyűmén, vagyis Bánokszentgyörgyön alperes lakásánál leeodö eeaköilé-sére, 1887. évi ssepttsiher hé 8S lk napjának d n. 18 érája határidőül kitűsetik s ahhoz s venni ssándéko. zók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 188L évi LX. t. c. 1* 7. §-a értelmében a legtöbbét ígérőnek becsáron alul ia eladatni fognak. Aa elárverezendő ingóságok vét elán az 1881. {évi LX.Le.108L §-ban megállapított fettételek szerint lesz kifizetendő. 964-1 j Kelt Letenyén, 1897. évi asrptembar bó 8-ik napján. SCHM1DT JAN08, kir. bir. végrehajtó 4887. tk. 1907. Póthirdetmény. A letenyei kir. járásbitóság mint telekkönyvi hatóeág, közhírré tenni, misserint s Kohn Adél ságrábt lakós végrehajiatónak Rneenbaum Albert becaehelyi lakóé végrehajtást szenvedett elleni 90 kr. s jár. iránti végrebsjtási ügyében 4067/1897. sz. a. kibocsátott árverési hirdetményben a becsehelyi 86. ss. Ijkvben A L 1-8. brsz. ingatlannak és s rsjts épült 91. népeorszámu háznak Kosénberg Albertet illető ialeréazéfá tttt frt! kikiáltási árban Becscheiy köaaég biró házánál 7888/1897. 968-1 Árverénl hMetaéiy. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. tc. 102. §-a értelmében ezennel köabirré leaai, hogy a nugykanizsai kir. járásbiróeág 18878/96. , számú végzése által Uirschl Jakab krieevaci lakos végrehajtató javára Szabó Jóaaaf éa neje nkaniasai lakosok ellen 184 Irt 40 kr. töke, ennek1896. évi augusztus hó 28. napjától számítandó 6*/. kamatai és eddig öeszesen 40 Irt 40 kr. per.öltság követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehaij£-1 alkalmával bíróilag felüUoglalt ée 846 frt 60 krra becsült songors, bútorok, ágyoemttek, varrógép éa egyéb tárgyakból álló ingóeágok nyilvános ár verés utján eladatnak. I Mely árverésnek a 7888,1897. aa. kiküldetést rendelő végzés lolytán a helyszínén vagyis Nagy-Kanizsán alperesek lakásán leendő eszkós-lésére 1887. évi stwplssiber hé 88. ■apjéssnh á. n. 8 Arája határidőül kitűsetik és ahhoz a venni esándáko-sók ezennel oly megjegyséssel hivatnak meg, hegy az érintett ingóságok csen árverésen aa 1881. évi LX. L c. 107. §-a érteimában a legtöbbet ígérőnek becsáron alul ia eladatni lógnak. Aa elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. te. 108. g ban megállapított feilálelak szerint len kilsetendö. Kelt N.-Kaniasáu 1897. évi ssaptetaber hó 8-ik napján. BART8 GYÖRGY kir. Mr. Ttsrak^áA Nn|| -Kaniaaa, vaaárnap Z»U 78. £sám. (§. lap.) is Se dtu- __ RtcUMrt iikÜUkaa aatatllkt u*r (é&fmaílta»a) «• •■Wf tart léasataak ia Isauiuk triu* ka nitkww* «*«»i4f»i Ara: 1 pslsssk 1 Irt Kwlzda fél« Fluid A un* ^jjjj v«4tim*\' | TariaUk, |tra(t«k«n alaaók ia ImcMk klttuí alkarral huan.lják uatkk trMlMrt iaaaaak ainubb alaaiask elás vaMMMsalliair*. Ara i Ml palacsk 60 kr ▼■léét aaapia a hall állatott palacakbaa ia kaphali aiséau (yityasartirbM. ~ Mraklár KsrilMI (yéofUMtár. Karaaekart, Béét MÜélt ■ »»a|pi i i ■ ijijii......... . Csodalatos eredmény. sseptö, tlastátlan frobór, sárga fto\'tok Stb. foltótlonül eltttónek Bargmann llliomtej-szappan lUaipiau és fámasal DlWttku) naponkénti hnasnálklánál. SafkaU éarakkaklal «0 kn|atrM Krrliier (Jj u|a üzletiben ■egy*EMlM*a- ISS — I I KLYTHIA a ^őr szépítésére és f finomítására Púdé MT Lfgallkillkk SltSaékl. bál éa Urttalf* riiDUt. » - F.kir. risasasis. ia aéqa -\' TtQriiH aaal/iált is ajkaira Dr Pohl J. 3 0a. Kir. taair Utal Wlwkia. t.*l»Mrr« letelek a legjobb kArökbfil ttladen doboahoa mellékelve vannak. 6 TAUSSIG 60TTLIEB 1897. aaeptamW hó 11-én #2%, QütimísL VoöeqaicmpMy. w •Portbon-\' Sherry • •Madeira-• Marsala -Malaga-Tarragonax*/. Legjobb ikevdsérhsiforrása Kéklar: \' ]Vrn én Kl«ln uraknál BT.-KanlsaáB. Utánvéttel vagy as Ivart Itlltllt wtffss is lllaianee |jir Bieabaa. Vtraktir: üACS, I.. Wollaalla 8. Qseseg eldleges Lékül- 8 Hapkalé « legllkh lllataser» lyigisterkereake- Ídéakea 4a gyégjaiertárbaa. 1,-Hsaliaái i Krelaer Gjula, Keleti I Mér és Alt F Hirdetések felvétetnek ISCHEL FÜLÖP kttiiyvkereakedésébtn Nsgy-Kánlzián. Kapható: Iagjr>Kaa|aaáa i Feaaelholer József Armuth Nálhin Dsutach éa Ehrenle ifj. Fischer Ferenczld Fleischacker Jóxaef Marion éa Huber Neu éa Klein Pauk Jakab Roaen leld Adoll és fla Schwars és Tánher Strém és Klein Schlesiager isidor Harc* t Frisd Laioe Hereog Jóssel Fiacher A. Isretlelept Hreuer Ferenci Fischer A. Klein Jóssel Mautner M. Béla Weisa Sándor 78 Neumann Em. Szabó Sándor lansatM! Kaulmaun S. I. Dauer J. Caarfi ■ Kreissler Uésa Schwarz R. Fiacher Simon Maéktfaaé Weiler V. éa S laar-Aléé Nádasi Alajos Zá boruk y Károly Zabueek Károly Sao-Biiea Dedinssky J. gyógyss, Schleiffer M. ti. Fariak i Kramarits Viclor Soslsríca Pál. Maaef t Bodis Mátyás Darnay Kálmán Márkus Salamon fia ZACHERLIN bámulatos hatása! Pölülmulhatlan biztosság és gyorsasággal pusztít mindennemű kártékony férget és azért a vevők milliói által dicsértetik és kerestetik. Ismertetői jelei a következők: 1. a!lepecsételt üveg, 2. a „ZA.CHERL" név. Nagy-Kaniam vasárnap Zala 73 vám 9. lap.) 1897. szeptember hó tf-éa Iskola kalapok a legdusatb vá.lasztóic\'baxi a következő arakon: frt 14© - 1.60 — I SO - 2 Kaphatók: - RÓTH LAURA női kalap-divat termében.! XXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ Nincs többé buza üszög! EgyedOli raktár valódi amerikai n0oénvdii!t-dníkjüi6l-ben. tyvmluk rfaa*r»(l-IlWz ÍJO F«la6*tak ié«ér« 4 kipom ... ÍM Mséttsk rtatn káai (aagiifi) 1.40 ±JlmJE3£3EK OyűmOlcs és szőllő bor készitési gépek sajtók folytonosan batd keltőé emeltyö szerkezettel éa nyomerő azabályzóval. A munkaképesség 20% nagyobb mint bérfnely més sajtónál. "d" zúzób ós bogyó-morzsolók mi Italt Éli keszí MsállS és |yflartleslrl«k,aaaalé ké«m«l*l<ek, gyümöle* ff és lőzelék sszalatra, (> Aastl«*>vág legújabb szerkezeid szabad, önműködő „Nypbeals" gyümölcs- Inak és és lőzelék aszalusrs, fi Aastlc*-váffé és hésieié-féptk iheitlft" gyümölcs ^ és isllllrmié p«raiel«tlk gyártatnak éa szállitsttoak jót a DUPUJ N.-féle NAOGSAVA ikSndiUSi»bb eltenszer* a haza, rozs, árpa és kukerieában eiő forduló bttzsöszögnek, mely az idei esőzések ínlyfán nagyobb mértékben fog mataüroeai mint az első években. W Többszörös kitüntetés éa apporbáoió =— Kapható minden fűszer, vas és drogaists kereskedésben és pedig csomsgoksn: ÍÍO literhez 25 kr. 125 ItUrkt* 13 hét Figyelmeztetjük áatipnreaaspars készítményünkre is, mely a vészt hozó; peronospora eliee biztos segélyt aynjt. Csak akkor valódi, ha a csomagokban törvényem bélyegzett „K 41.ASZ" védjegyünk és a kővetkező cím látható: Chemikai Laboratórium Numa Dnpoy éa társ* Béoa. XV. VUaOlpM SS Főraklár N.-Kanizsán: FeMrlkeler Jé»rr és ■aaaalalé ádalf ém n^aéaeknél. yx: WeiserJ.C. gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, a m. khs. államv. gépgyára vezérügynökségének dunántuli képviselője. i állás mellett a legjobb kivitelben. _L Mayfarth Ph. és Társa j es klv.klsár saab. saadaaá«lgáMy*fak,vasaaáUUáacéshámor # BÉCM, IL Taborstrasse 76. * KUáatetvi Arjsgyzékak lagyaa éa kéreaatvs. ^ Képviselők ós vlszontárustt ók As ezredéves kiállításon ss arany érdemkereszt-lel és s miUeonlanri nagy éremmel kitűnlstve. Am „Országos Jlagyar Gazdasági Egyesület" Icaröltrre a lótenyésztés emelésére alakult részv.-társasággal 1*1/4 évi ekléker 6, 7. ém Ma SvLdapMtcxi, a „Tatt«raall„-\'baii (külső kerepesi-ul 17-19. a keleli pályaudvar leszálló oldalával ssemben) luxus lóvásárt rendes. Tenyésztőktől bejelentések utptmbtr hó 20 iy a „TtittermU" tit-kdnápdkoi intézendők, honnét kívánatra bejőlnntési lapok a hátlapjaikon foglalt váaárszabályzalokkal egyetemben a b»-jelenteni óhajlóknak ké»sséggel mrgküldetnek. A fátár kmtaUfHiai a terminusokat mtytUtSltg 8 nappal kap káték imiuk Október II, 12-én rnéalévásár, melyre as eladá ménlovak október 8 ig s „Tattertall\' titkárságához jslsnisndflk be. Á reaáeié blieilség. Az ezredévm kiálliláson az srsoy érdemkereszttel és a millenniumi nagy éremmel kitűntetve. K Magyarország legjobb sor vetögépei: az Összes vetOgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult Zala-Drilliui síi^i tik ét ksgysa tsiajksi agyaráét stkaJaui aar> ntfgép, is a Mrittkewgat rtaé* ■mlik kari l»gk«dT«l- uiib. tzalaé ^Perfmlcta** ittttH|<s. Mindegyik a gyakorlatban leiette célszerűnek bizonyalt szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva Felülmulhalallsnok as egyetsmes éa kétvssu ttUokik, az egyeteme* ekékhez alkalmaabató ösasea felszerel vények, őaessa laúj-mivelő eszközök, asénagyQjtök, darálók és egyéb g»H*tégl gépet. Felhívom a a. é gazdaközönség ügyeimét a legújabb amerikai .,Planet jr" rendszer ecjkereka kézi répatapíló btlltiftti uúim, melylyel s répekapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el VégOf figyelméztetem a n. á gazdakőzOnséget _b®8L 11 k állarnyasatak vilAghira ggzgépeii és rtplii astévatateliiai u nin orimhaa kaaaaló kflrtllrisa tállalatok férczgy ártmány aival 1 xczzdx: Nagy-Kanifra, vasárnap Zala 18 néb (10 lap.i 1897. asepUmbar hö 114« Ünnepi imakönyfek az izraelita ünnepekre egyszerű és dlszkötésben selyem-es- • • • • •• — gyapot taleszek izraelita naptárak Újévi üdvözlőkártyák nagy választékban kaphatók FischelFülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. ijomatolt Fucbel Fülöp laptolajdooosnál Nagy-Kanissáb 1897. 74. sz*m. Nagy-Kanizsa. 1897. aWptember hó 16-án. XXIV. évfolyam imuhwil í VárFtackal MWp ksayrkwwtadéaábaa, A ■arkantfrai értekani lakat napaa-kiat 4. «. M in ktat Ut íatéaaaái « lap wlhal réaaéra wiiM ■!«<■ ZALA IhWtlfrtkli Tán ni li Ipjlil: AmU M% iLónarta iaai Politikai ós vegyes tartalma lap. Ifém tm It bnu rl (n — ki _ rtttm « kain (I M - ki .lafjaáton I tafw (1 Irt SDfer ------A Nagy-Kanizsai- éa dél-salai takarékpénztárak, a Bankegyesdlet, az Ipar- éa ksrsd[»-IlriH4(et .„f-.,,,, ,, ,-ll|>|t BtnMMtiM >«wl»k ank ia«ar» kaaak. deimi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet-szővetkezet és a letenyei takarékpénztár. _____ kll kpikiit aL a „nagy-kanizsai malátagyár és ssrfösöde r. L" a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, vyiittér yitiMn M Is, a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. társ., a nkanizsai kerületi betegsegélyső —— italra tat mm HUatMk ni« pénztár, a „Zalamegyei Altalános TánitótestBlet" AisstaJss kStlSngt. BH.Ktaik, .au»tat a kMsNsrtsa - — miáwlt MmM raas kS«f». leg|eleilk Xaffyfiaaluáa heteaklat kétszer: kimkiánai ........ -ám éra: 10 krajcár. • , , _ \' vnunájnamp 4m c«r0.törtSlcö». Mérleg. ügyi miniszter termésbecslése szerint a föllsleg 20 millió mm.) Európa tehát ismét (A. £.) Már most ugy körülbelül ismer-jegy nagyon mozgalmas és izgalmas gabona-jük az idei világtermés állását s ideje, hogy I kampány előtt áll; saját termése a szükség-egy pillantást vessünk az idei állapotra. I j^nek mindez ideig a hatvanas évektől Körülbelül tíz év óta nem volt oly gyönge kezdődőleg nem volt elegendő és bár az és hiányos minőségű gabonája Európának, exportra is termelő erupai államok jelenté--mint a minő a folyó esztendőben van. — kenyen fokozzák a productiót, azért aj Még a nevezetes 189i-iki esztendőn is — | tengerentúli részekből, Jőkép az amerikai a mikor Oroszországban inség volt — | Egyesült-Államokból minden esztendőben túltett az idei termés rosszasága, mert most! nagyon sok gabonát és lisztet importáltak, nem is egy állam rossz terméséről beszél- ja melylyel azután tedezték ugyan a fo hetünk, hanem egész világrészekről, amelyekjgyasztást, de hatalmasan meg is apasztot-közöu nem kis szerep jut az európai keleti jt&k az árakat. A tengerentúli részekre államoknak, élükön Magyarországai, Romá- támaszkodott s támaszkodik most is a niával, Szetbiával és Bulgáriával , gabonaüzér, mett nagyon jól tudja, hogy Jelentékeny helyet foglalnak a gyönge ®" aránytalanul olcsóbb a gabona, mint termésben: Kelet-India, Dél-Amerika és ("okban Vamokban, a hol a termelés nem Ausztrália. Európai és ázsiai Oroasorwág-\' elégítheti ki a fogyásáét ró! is nagyon különbözők a vélemények és ha csak fele is igaz azoknak a híreknek, a melyeket a nagy orosz birodalomban kol-portálnak, akkor minden valószínűség szerint Oroszország sem tartozhatik a folyó 1897)98. évben a nagy export államok közé, hanem csatlakozni fog azokhoz as államokhoz, a melyek csak kisebb termés-fölösleg fölött rendelkeznek. (A földmivelés- Amerika a gabonaárakat minden esztendőben lényegesen befolyásolja; jelentékeny termést öl öel ege szabja meg az árak irányát, és ha csak kissé is jó a termés, olyan, mint a minő az 1895-iki is volt, rögtön szembeötlik Amerika nagy hatalma. Az 1895 iki árak azonban nemcsak az európai gazdákat kedvetlenítették amerikaiakat és általában el, hanem az véve az összes tengerentúli államokat, a hol határozottan visszaesés állott be a termelésbea Már 1895-ről 1896-n a gabonatermelés meg* szorítása következett; hozzájárult ehhez még az 1896-iki kedvezőtlen tavasz, mely főkép Ázsiát, Ausztráliát és Dél-Amerikát kötötte meg. A papirbuza által előidézett európai 5—6 frtos búzaárak tehát megbossuhik magukat a már a mult esztendő őszén, midőn kitűnt a jóval kisebb termésered* mény, a búzaárak 8 frtos átlagra emelkedtek, dacára annak a fontos körülménynek, hogy a gabonakészletek éppenséggel neot voltak csekélyek, kivált szemben az kW minimális készletekkel A folyó évben még az aratási idény kezdetén is oly kevés gabona állott rendelkezésre, hogy a fogyasztás körül nagyon is megélénkült a kerestet; amint pedig as uj gabona cséplése megindult, még meg se pihent az uj gabona, máris a malmokba került, hogy a fogyasztó közönség igényei könnyű kielégítést nyerhessenek. A kereslet tehát az uj gabona iránt élénk volt s most már egészen bizonyosak vagyunk a felől, hogy a csekély készletek és a jelentékenyen kisebb termés az árakat teljesen megokoltan emelték ,s hogy as A „ZALA" tárcája. A villa. — A ,t A L A„ aradatl tánija. — Ernyey Pista fe\'esége igéző pongyolában dült le pamlagára s olvasni kezdte a helyi újságot. Talán fölösleges is mondani hogy a híreken kezdts Fürkésző szemmel futotta át a hírek címét. Halvány arca egyszerre kigyúlt; sötét szemei ragyogtak; ájkáról vidáman csattant le az őröm kiáltása: — Bravó I bravó I Végre tehát az enyém len. Az lóságot ölébe bocsátotta le; maga elé merengett, a mit agyában vil|ám*g}orsasággal fűződött s gondolatok lánca, mélázó szemének boldog moeolygásávsl kisérte minden gondolatát Fölkelt, oda libbent a nyitott ablakhoz és örömtől sugárzó arccal nézett az átelleni lankás tetőre, melyük sflrH lombos fái közöl itt ia, ott is egy-egy villa fala fehérlett ki. Tekintetét egy pontra szegezte, mintha valami ellenállhatatlan delejás erő kötötte volna oda szokatlan bűvös fénynyel sugárzó két szemét. Valami reodkivOli boldogságlól hullámzó keble lőlá emelte alabastrom-fehérgégü két kesét, mintha imádságra akarta volna összekulcsolni azokat, és szinte átsssllemtlU arccal sóhajtotta: — Istenem, hál mégis e| enyém less t Háta mögött megnyílt az ajtó. Félje lépett be csendesen. A merengő asszonyka nem vette észre\'; csak nézett, nézett mosolygó, édesen vágyódó arccal a lankás domboldalra; aztán reazketö hangon rebegte megint: — Az lesz az én egyetlen boldogságom. — Mi less a te egyetlen boldogságod ? — szólalt meg háta mögött a komolyképü férfi. Az aszonyka első pillanatban összerezzent; a másik pillanstbsn már repült férjs karjai közéj mint valami diadal-jelvényt, lebbegtette a helyi újságot. — Itt vanl itt van I Most már az enyém lesz. Ugy-e a puskám az enyém lesz ? — Nem értelek. Miről beszélsz f As asszonyka oda simult férje hatalmas melléhez éa ugy olvasta örömtől csengő hangon: „A Mmtelátó hegyen tnt „Ábránd rilla" na* bad khbtl bármely pillanatban eladó. Bivbbet • a kiadóhivatalban\'. Ernyey Pista homloka egyszerre belelhösödött. Az asszonyka észrevette. Megragadta karjait éa Ijedt arccal meresztette reá nagy, sötét, dele-jező szemelt. — Ne szó j kérlek, ne t*ólj I Te meg akarod tőlem tagadói ezt as egyetlen boldogságot. A férj nyugodt maradt és csendes, komoly hangon mondta: — Ne légy gyermek, Ihukám I As a villa nem nem lehet a tied. — Nem? Miért ? Miért hangottatod olyan erő-aen ast a ,liéd\' szót. — Azért, lelkem, mert nekem nincs pénzem. — Neked i1 Miért mondod olyan erősen, hogy ansibwa ? Vedd meg hát as én pénzemből I Ernyey kedvetlenül intett kesével v — ugyan kérlek, ne feszegesd est a dolgot 1 Érthetnél ennyiből is, amennyit mondtam. As asasonyka tsamébs könyek ssivárogtak. Kese (érje karjáról lehanyatlott s megtörtén hajtotta le fejét. — Igasad van. Most már értelek. Bezárult előlem níred. Nsm akarod tstjeeiteni legforróbb ohsjtásomat. Ernyey nagyolt sóhajtott — Hjah, angyalom, neked már annyi forrt ohajtáaod volt, hogy aaokkal teljesen lólégsMál mindent a leg/orrábé előtt. Ernyeyná fölemelte lejét, szúró szemekkel násstt férjére és indulattól reszkető ajakkal saólt t — Mit akarsz eszei a rejtett gunynyal mondani V — Semmit, édesem, csak ast, hogy — villára se nekad, te nekem nincs péasAnk. Aa asasonyka mtgdöbbenva násstt lérjérs. — Nincs ? Hát minden pénsünk elfogyott ? A férfi ssoooruan ingatta lejét — Fájdalom: sl I — És le ezt soha egy aaóval sem mondtad nekem ! — Miért mondtam volna? LáUam, hogy vágyaidon nem bins uralkodni Ha náha gyöngéden figyelmeztettelek, hon többet költünk jfrrséti műnknél sírva fakadtál,aseretatleeséggei vádoltál éppen mint most Hogyne vádolhass, teljesítettsa minden vágyadat, míg tőkénk utolsó fillérig sl nem logyott. Most már tsi|esen 8sstás»«e vagyunk utalva. Ha valami különös vágyad van Nafv-Ktbim c^íltftrt\'ik Zala 74. szám. (9 kp.) 1897. sseptember bö 16-án emelkedő irányban való átfejlődés és a már régen nem látott árhullámzás továbbra á teljesen megokolt Most hatodik éve, hogy az orosz gabonatermés-kilátásokról oly rossz hírek keringtek s akkor mindnyájan láttok, hogy az orosz birodalomban Ínséges viszonyok fognak bekövetkezni; alig pár hétre, midőn az orosr termés-eredmények oly balul ütöttek ki, már hire járt annak, hogy az orosz birodalomban rendkívüli intézkedésekre készülnek s tényleg 1891. november hó elsején életbe lépett a gabonakivitelt tilalom. Aratástól azonban a tilalomig közel huszonöt millió métermáza gabonát eksz-portáltak Oroszországból s ennek következménye lön. hogy Oroszország Ínséges a célra ugyanis elevátorok vannak a birodalomban s azokat a szükséghez képest évről-évre szaporítják. De vájjon nem fog-e ugyanez a helyzet, melytől az oroszokat kormányuk megvédte, minálunk is bekövetkezni. A magyar aratás eredménye állítólag 26 millió métermázsa a tavalyi 40.7 millióval szemben. Ez azonban már magában foglalja azt a termést is, melyet a gazdája főiégetett, mert teljesen hasznavehetetlen volt, azt is, mely a minőség rosszasága miatt kereskedelmi forgalomba nem kerülhetett azt is, mely sem őrlésre, sem vetőmagnak nem használható De amellett a gabonaüzlet vigan folyik tovább. A készletek sokszorosan angazsálva vannak a fogyasztással szemben s az im-népének nem jutott gabona ; beütött tehát portált amerikai termés minősége egy ál ott az éhtifusz s a szegényebb néposztály talán nem felel meg az igényeknek. Ha az állami segélyezés és a társadalmilag már most tekintetbe vesszük, hogy a vető* nyújtott könyöradományok dacára is ezrével mag levonása után a kereskedelmi angazs áldozatul eselt a nyomornak. mákat is ki kell elégíteni, joggal kérdez- Az oroszországi terméshirek a folyó hetjük: vájjon nem jutunk-e ir idén az esztendőben éppenséggel nem biztatók, sőt oroszok 1891. évének sorsára s az inség, egyes kormányzóságokban egészen rosszak, mely már némely vidéken határozottan mindazonáltal alig hisszük azt, hqgy az felütötte- fejét, nem lesz-e országszerte ál-1891-iki esztendő káros tünetei valahol talánm^á ismétlődhetnének, mert az or.sz kormány Lehet ugyan, hogy ez az ut az „iparos okulva az 1891-ikt esztendőn, minden állami" lét felé, de hogy ez az ut legalább kormányzóságban a nagyközönség érdeké- is nagyon meredek s a rajta lerohanó ben, az érdekelt feleket, részben azokat is, agrárállam könnyen a nyakát szegheti: az a kik gabonakereskedelemmel foglalkoznak, bizonyos, kötelezte, hogy a szükségletnek megfelelő-1 leg a termésnek legalább is 25—30 százaléka, mint készlet, a következő kampanyra átmenjen Igy tehát ha valamely kormány-róságban Ínségesen is üt ki a termés, fedezetet nyújt az előző évből fenmaradt termésfelesleg, a melynek raktározását az állami haléságok vállalták magukra. Erre és nem birss lemondani, bele lógsz kergetni as adősság-csjaélásba. Így vagyunk. Krnyey Pisla egy fote be erossksdett; keresztbe ioata karját és meghajlott (övei, réveteg szemekkel nésett maga elé a tarka figuráz szőnyegre. As asszonyka felkarjával az ablaktáblához könyököli, homlokát kesébe hajtotta és nésett, nézett azomoru vágyódással a lankás hegyoldalra, melynek lombos fái köaöi hivéfag, delejes erével integetett feléje az .Ábránd-villa*. Léieklekvö, kínos csend volt a szobában Hossza hallgatás utáa a férfi szólalt meg. — Nos hát Iluskám, még mindig akarod, bogy megvegyem ast a villát? Ernyeyné meg se fordnil, csak nésett s gyönyöré fekvést villára s ugy bessáM, mint egy stsgnelikas beteg. — Ez volt az én legszebb álmám. Kimenni tavaaasssl és olt élni ként ötsig, ahol saadárdaJ zeng a lombokon, virégittat ring a levegőben. Igy kis féssek lett volna az számunkra a paradicsomban ........ Nem, nem; es nem lehet aem- srivél Szivemnek egy résnél lépi ki as a gondolat, hogy es aa édes álom most agyassrre szert eloszlik. As sasnonyka kényei sürtn hullottak as ablak-táaüa fehér vánkosán. Ernyey felállolt és kissé isgstottan kezdett föleié járkálni s szobában. Később megállt kényesé aeje bála mögött. — Arra nem ht gondoltál 1 táskám, hogy ezzel Vége leaae nyugalmunknak, taiéa boMogságnn-aat is? As ssssoay epedő szemekkel nésett férjére. - — Miért lenne vége ? Hát másoknak nincs stlrtssásnt ? — Van, de rsndsssn aa tessi tőnkre családi békéjóket is. LemOodás nélkül nincs családi Politikaiszemle. BclfBld. A király Magyarországban. Magyarország népe a legbensőbb ssaretetlel és rsgssskodással viseltetik királya iránt, a miről ő felsége mindig meggyőződik, valahányszor ha- zánkba jön, as ö hü népe közé. Oly dinasztikus büség, az alattvalói sserelet oly nyilvánulása, melynek péiját kell keresni a kontinensen, E hűség és szeretet nyilvánítására most njra van alkalom. Király ő felsége Talán van a nagyhad-gyakoriatoknál, ott várta be veodéget, II. Vilmos német császárt, ki két napig Budapesten is vendége lesz. A német császár e bö 18-én érkezett Tstára. Hogy sorrendet tartsunk, először is ö felségének tatai fogadtatásáról emlékesfiuk meg. Komárommegye ée Tata városa mindent elkövetett, hogy ő felsége fogadtatásának külső ténye kifejezésre juttsssa ast a belső vonzalmat es ragaszkodást, melyet a magyar föld lakosságának minden rétege ő felsége iránt érez. E hó hé 10-én. minis király megérkezése napján,már a déli órákban mozgalmas látványt nyújtott a tatai pályaudvar, á logadóküldóttségek egy órakor jelentek meg s a pályaudvaron felállított díszes sátor elöli két soiian helyezkedtek el Pont két órakor gördült be zajtalanul as udvari vonal. A mint as egybegyűlt kösönség a király alakját meglátta, hatalmas éljenzés hangzott fel, mely csak akkor ssünt meg, mikor a király a kocáiról lelépett s Beck báró táborssernsgy jelentéséi meghsllgstts. Ezután a sátor körül felállott küldöttséghez fordult 0 felsége. Sérkösy Aurél komárommegyei főispán ekkor a következő beszéddel üdvözölte a királyt: Császári és apostoli királyi Isiság t Legkegyelmesebb Urunk Királyunk I Magyarország népének mindenkor a legboldogllóbb pillanat az, ha felségedet körükben üdvözölhetik és legmélyebb hódolalukat s tánlorithatlan hőségüket lelaéged magas szine előtt bemutathatják. fis mert es alkalommal, midőn felséged vités hadseregének ha rckéo ess ágáról meggyőződést szerzendő, nekünk jutott a boldogító szerencse, császári és sposloli királyi Felségedet, legkegyelmesebb urunkat, királyunkat körünkben tiaztelhetni, engedje meg falséged, hogy Komárom vármegye, Komárom szab. kir. város és T«ta s Tóváros nagyközségek nevében jobbágyi hódolattal, őssinte mély tisztelettel és szivünkben gyökeredző igaa ragaszkodással üdvözöljem le ségedet vármegyénk területén I (Éljenzés.) Vármegyénk összes lakossága vallás , nyelv-és rangkülönbség nélkül át van hatva asoa tudattól, hogy lelaéged ben hazánk jogainak éa " érdekeinek legbalalmaaabb őréi búja ée hogy felséged atyai szivén viseli mindenkor leghűbb nemzetének boldogulását I Epp azért a legnagyobb lelkesedéssel és örömmel UHU el e vármegye egész közönségét felséged itteni megje- béke, boldogság. Ez as, smin s mai nőket nem tanítja meg a szülői ház. Ez rissstja viaszs a férfiak nagy részét a házasságtól. Ez kergeU a féljek nagy részét zilált anyagi viszonyokba, majd kétségbeesésbe, ha a vágyaiban szertelen nőt még elég jókor lemondásra nem kényszerítik. Ernyeyné tágra nyilt szemekkelibámuli férjére, aki szelíd, de erélyes hangon beszélt Aztán férje közeiébe lépett, összetette két kesét s ugy kérte: — Ne, ne folytasd, kérlek I Te igy sohasem beszéltél velem. Vslaki ellenem lázított. Mond ki egysserüen, hogy elutasítasz I As talán nem fog ugy fájni, mind ez a hang. Most már a férfi nézett megdöbbenve nejére. — Es te még ezek után se tudss lemondani ? — Érts meg Pisla I Lásd be hogy ezzel boldoggá lehelsz — De nyugalmam árán. — Nem, nemi Ezt csak azért mondod, bogy lemondásra kényszeríts. Ernyey oda lépett nejéhes; homlokon csókolts és sséilanul távozott. As asszonyka zavart tétovázó tekintettel nézett utána: azután leroskadt az egyik fotelbe és keservesen zokogott Körülbelül egy óra malva újra megnyílt a szoba ajtaja. A iétj lépett bei Ernyeyné örömmel ugrott 101 és eléje sietett — Hol róttál ? Miért távoztál olyaa hidegen ? Most is olyan komor vagy. Talán komolyan haragszol kérésemért? Ernyey mosolyogni próbált — Éppenséggel nem, kedvesem. Kérésed már teljesítve vsn. — Megvetted s villát? — Megalkudtam. Csupán veled akarom még közölni a föltételeket. Addig nem akartam véglegesen szavamat adni a vételhez. Ernyeyné örömtől sugárzó arccal fűlött férjéhez, nyakába borult; csókolta és nevetett hozzá, mint egy kacagó gerle. — Köszönöm, köszönöm, aranyos apuskám I Olyan boldogan lógunk turbékolni abban aa édes fészekben. A férfi szomorú arocsl nézett az örömtől lázas asszonykára; megsimogatta szelíden selymes fürtjeit ; salán tompa hangon moudts : — Csak te magad lógsz angyalom! Ernyeyné ijedten nésett Iétjére, megragadta kesét, — Ea te? — En hivataloa óráimon kivül benn a város, ban, egy vállaikosói irodában késő éüetig logok dolgozni, hogy s le boldog fészked árát kiűzethessem Ugy hiszem bele lógsz agyesni. Az asssooyka eleinte babosva, küzdve aésell jobbra, balra, minlba mentőszálat keresett volna j azután lérje elé roskadt; megragadta annak erőteljes jobbját, eihalmosta csókokkel, mi késben szaggatottan, fél őrjőagéssel suttogta : — Nem, nem soha I... As a iéssek pokol lenne nekem te nélküled. Krayei fölemelte magához a vonagló asssoey-kát; ssivéhes ölelte üdvözítő boldog sssrslem-mel..... Ks fejők fölé mintha sugárzó győzelmi diadém st font volna a családi boldogságot teremtő lemondás szelleme Na*7»K*nHM, eeüförtök lenese és gyógyító tabumként hat aa még azon szejyncsétlenekn ia, lik vármegyénk másik \'kit járásában a legutóbb dúlt árvizve-tsélf követksttébtu a sora áltat njy ktméeyin «Ú|attak Biztosíthatom telségidet, misterint «ssa khrálA szerencse, hogy felséged ma itt körünkben megjelenni kegyeskedett, nemcsak leledbetieo ötőmnap a ma élő nemzedéknek, hanem mint kttórálbeilen emlék fog as átszálltai a késő utódokra is! Légyen biztodtra felséged, hogy a rármegye egész közönsége híven ápolja mku apáinktól öröklőit dinasztikus hál ágit áa hazafias kötotenégénatet jifc híven lógja ánolai azt mindenkoron Isten bosta lemégedet körünkbe ! Adja aa iaieoi gondviselés, hogy itt töltendő napjait miaésaker kellemes emlékei köaé sorolhassa ! 8 ngedje mag telségsd, hogy Isiségodhss és magas családjáhos mindenkor bt és érte M kosédnl kén vánaegyénk közönségét leiiáged isgaagssabb kegyeibe ajánlhassam és Odvös-letsmet azzal tágsshssssni, — a mini felsásad népeinek swliióí a mindenható Istenhez minden nap fohászkodnak, — Isten Isrtssl Isten éllsna Felségedet a magas írós diosőségirs és lépetnek boldogitására! Éljen I fejes! Hjta! Hosszas éljenzés hangsolt lel a főispán amvai után. A király ss Idrösió beszédre igy vá-Isszolll Zab 74. «áa (3. lap.) 1897. sseptember W I«-éo Milsg Odvöalotüket a legbensőbb kőssönstlsl ^őszinte sajnálattal ballom, bogy a legutóbbi irriz által wea rármegye egy réeie szintén kménysn sajtra lett, nem kétlem azonban, hogy a jó magyar sdv itt Is sietni fog a károsaink nyomorát enyhíteni. H Heg vsgyok győződve, hogy a lakosság az eisa vidéken Össsponlositott csapatokat szokott vesdégsserstette ~ fogadja ás biz losilom Önöket, hogy ezúttal is igen szívesen jöttem Komárom vármegyébe. A király bénádé után Mkesüli éljenzés hangson fel, mire Sárköay főispán a küldöttség lag- Oéiutáa 4 órára várták a német császárt Nagy élénkség uralkodott a pályfcháiben. Már bárom óra félé sürün jő lek a kocsik és negyvennégy közsét népe elfoglalta helyéi az uimerrfí táblácskák alatt, piros pántlikás paraszt-bandérium, tűzoltók ás iskolás isk vidám trombitaszóval vonultak el a nemzeti-szint tribünök alatt A perron díszruhás urakkal (élt meg ás fény egyenruhája katonai nriitóságokkaL Ott voltak főhercegek, tsljes udvari kíséretükkel. Háromnegyed négy teakor jelent meg a király, ■ többeket megszólítván, odsállott s sátor elé. hogy a német császár vonatán várakozzék. Vápa a Budapest felöl jövő gyorsvonat berobogott pályaudvarba ; de nem esen jütta német császár, agy másik vonat, a öyőrből jövő helyivonal eser kirándulót hosott Tatára. 4 óra után 6, perccel jött az udvari vonat melynek harmadik kocsijából szállott ki II. Vilmos némst császár msgyar hnszár tábornoki egyenruhában. A kél Iqjedmai üdvözlése megfutó volt, a az egybegyűltek elkc-sűltsa kiáltottak Kljén II. Vilmos aémal csássár. A kölcsönös bsmuialAsok után a két uralkodó kocsira ült s a lelkesülten éljenző emberé radst kö\'cpette bevonult a kastélyba, a melynek udvarán a német császárt fasterházy gróf űdvöoBlis, a kastély lépcsőjénél padig a grófné. A német lapok lelkes sikkekben ünneplik a császár látogatását királyunknál ás országunk-ban, s sz ősssejövstell politikailag ia nagylontos- a baj annyin tarjsdksistl, hogy agy fébsnaásfl esztendő pár elég am, hogy általános íaság ms-latkozzék: est küaaSabetjtt annak a féayssstrss-madár-politikának, mdyben köagaadaságaak Mit évek óta rássmái. Hiába rok mlsdis panasz, magas paraacsnón boldogoknak és jómóduaknak kellett magsakat vallanunk, míg vegn odajotot tunk, bogy egynéhány miUtómos kiiátsiévM, Magrsrorsságban osak saagéay, hagy sa moadjan: koldus mbar vaa és aébituy ezer hivatalnok. H« tagnagyoMi gyonasággal ás arátytyM nem segítenek as ákaláana válságos helysslsa. akkor nemookára százezrével jelealak Mg ások sjta-ján, kft tudják, vagy tsgaláhh mondják, hogy Magyarország gazdag, holott tényleg — I minden sséptés — sa iaaág szélén ál. % ságuaak tartják. Hiába a stmcmsdár politika, slöbb-alóbb csak be kell Ismernünk, hogy közelebb állunk ss év-ben as Ínséghez, semmint a 96 millió mélermá-ssás terméshez! A hivatalos lap különben nem Ss annyira a terméseredmény hiányos becslésében áll, hanem inkább abban a teljesen hamis felte*, vésben, hogy a 86 milliót a 40 milliós jó tsr-méshss viszonyítva, köaépsasrO búzatermésünk van ; (öltévé, de koránts-m megengedve, hogy SA millió métermázsa basánk termeit es évben jait aatalts be ő felségének, kiknek mindegyiké- (tányhg alig 90 millió) ebből sem kivitelre, sem hea volt igy nyájss szava. A btara alás véget érvén, a király kocsira Olt S a menet megindult a város felé. A sort Póosl János járási töaaoigabiró fogata nyitottá meg, mása a tatai gasdák impozáns bandériuma levuoli, azután a főispán kocsija és antáa a király éa kísérete. As seéss utón végig, a merre a király elhaladt, kéttsiöt a megye kűeségének népe állott, u iskolai növsndékek. sgyealletek él teslűlstek táttlóftkal, a leglelkesebben élje asivés a királyt A király az Enlerházy grófi kntéiyba hajtatott hol lakosaiálya vaa berni mn. 0 feleége IfiOU frtot adott Sárköay főispánnak Komárommegye árvízkárosultjai részére. Vtknos osáezár Tatán \' A német il latai császárja é hó ÍJ-én délután 4 órakor érkézéit meg Tatára. A király a delelöt tűt mint rindeeen, munkában tölldtte. Délután léikét ónkor pedig as angol parkba biJtatoU, a hol s nspon Tata előkelő hölgyei jólékonyoélü batárt nadeatek a komárommegyei árviztáro adlak részére. A király prót Paar lóhadseséd kíséretében érkezeit a sark bejáratához, ahol ö Mségét Kaynsr Jóassl és Jenő főhercegek, Bolfraas fOkatoigH és Forinyák táborsssrnsgy Hrták. A királyi Dietfurth báróné a következő üdvözlettel fogant: .Csássári ás apostoli királyi fslségl Lég-ksgyehnankb Orvak I A tatai és! lövánal jó tékooy nöégyesűlét hódoló íMelettal OdvOaH fiUégedst s megyei árvtzsárosultak javán roa-datslt batáron, s melynek léayt ás örökre msmdaadó emléket kölcsönös, higy felséged aal legmiganbb magjeieeéeével kitűntetni mél-lótlátik. ragadja felséges Urunk sssn véghetetlen kegyeeségeéri hálás kössöostűokstéskérjük a jó Istent, hogy faáságadst hü alattvalói javára tokáig éltesse I Ö felsége (Mnét lejeste ki afölött, hogy aa •gysiClsi aa árvíz által aaayin smtottsk javán Jótékonysági ünnepet nodes. Ssivseen jött ss taospra ás a ssép műnek teljes sikert kiváa. A király végigjárta a csarnokokst, mindenütt váltva e hölgyekké! nákáay szót. \\ batár eáUain 600 tikit tdományosván, s nép lelket éjjtatiO kftsa-pattá vimakijtatott a kastélyba. kSsfosyssslásn nem rsodelktibelQnk abban aa aráayoaa, mint a ff : 40-hez, mert első sorban levonásba boamdkkJagamltt tsaadss ssűsség-lete, mély beleértve anlóréssl, cséplörésat, konvenciót vetőmagot, rostabnlladékot legalább ia I métennázsát lees kát holdsaként, isiiéi 16 >18 millió métsnaáasa, ebből közfogyasztásra legjobb esetben otv oeskálység kerül, msly számba se vehető. Már most u a kérdés, hogy vsjjoa a kösélelmétáéra fennmaradó 4—8 millió métsr-mássa elég-e? Megfontolandó továbbá, hogy a gazdák péosssttkséglets kénysterili őket termé* mésöknek egy rássét elsdni, akár nélkülözhetik asi, akár nem és Igy bis\'osn vehető, hogy vagy a kormány saolgállst majd vetőmagot már es össssel, vagy pedig a butával bevelelt terület te lemeaen csökkenni fog at 1898. évn; de kétség-ktvűl áll as is, hogy tsvaasig cssk st Isss képes kanyérnek való basát fsntsrtaai, a ki egyébként Igeit kedvező anyagig viszonyok közölt vsa. Ha tehát koraiányuok továbbra is Megelégítik a hivatalos 98 millió métermássé búzával és nem MMdlk ssokkal, kiknek tényleg nem termett ssm 6, ssm 8, de t m. m. sem holdján, akkor oly állapotok fognak bekövetkesai, melyektől még a leghirhedtebb saivteleaségü péiufigyigazgaló és a legönzöbb pénzügyminiszter is megirtózik, Aka-mtlanül, de könnyelműen hossájáralnak auk oly ttociáhals osztály teremtéséhez, melyet aiurooy-nysl léksaai nem lehat és akkor már késő len óvintéakedéeaket tenni. Strgös és sslkságes, hogy máris általános in-léskedéssk történjenek oly irányban, hogy közgazdasági komplikációk agykónoyen be na következzenek. A kisbirtokos, a bérlő elsősorban is megóvandó a kíméletlen sdóbéhajlástól és s hálton bérfizetési képtelenségből eredhető foglalásoktól, mélyek sok eser embert nyomorba éjimének. A m ex adóztatási rendszeren a pénsügytgas-gatók eljárását meg ksll változtstni mielőbb, utáskadnl ksll süraöien, bogy as egyébként Is eladósodott gazdák lehetőleg tentarthaesák magukat ás ne legyenek kitéve u agyneveseit ,takarékpénztárak\' állal való kiaknáaásnsk. Aa adó-flsetéire általános halaastázt kell adai egész jövő őszig, sőt, hogy igazán snyhltvs legyen a súlyos heijüaten, akkor általános morsloriumot kellene kimondani, mert hiába, Magyarország sokkal nyo-morultsbb helyzetben van, mint aat kormányunk, de még képviselőink is hinni hajtandók ée hogy Mi Imz a vMlamos világítással ? \\ i ■ Hiába kefélik, tbstitják az avult mentét, oeak nem less o| belőle. Hogy miként áBaak a villamos világításnál, aat tadjak Fizetünk, fisat fin! fUélflnk. Mit kapánk érts cseréket Ssssaét Évről-évre, káeál-bórs hassák, fesslUk ami >m# lürelmOnksL A fals tudja, csak a férj nem. Hégi, uaott a modem ember már aem Igen kfos beaaa Aa aaasaay saáp is, kaoár is, ssanMt la tart Nem egyel, sokat Miaésa hátnál súgnak bognak, at utcai gyerekek rigmaaba Hédik ás agy áaési-ják, mikor \'a salabakter férj végigbandukol a vároa utcáin. Vak f Ne higyják kérem, ép most emelt M agy titállérast a löldről. Süket ? Ugyan, hist virtaoa a hegedöjátékbsn. Hát akkor áriért játssaa a hülyét T Miért, miért í Minek, a*t st» mondani, htaa tudja aat Is aáaésakt jól. Ilyen a ml villámot világításunk : ss a esssys aa a rossa aassoay, ki Őrükké kacéran, baariské* saa pillog ssamelveL Néka lezárja pilláit és as a hamvadó parányi lény, mi baaaa vaa, aa la sltflnik, kis Iszik. Két ffcje vaa; aa egyiks ss ellsaőraó bísottság, a mely lenne la valaaut meg nem Is; s másik t S várod hslóság, fa aa IgHi, hsaUlyoa ne at dugult MM fétj, a kibea a modern ember aest hist már, Nyáron osak elhajlAduak valahogy, rövid aa est éa Igy alig vaa saükaágüak világításra. De megjött atár a eeeplimher. Eddig a sárgáié lombok hallását néztük nonoraan, hanem agy két év óts nem taUárd eosd /lylslknal, A kinek sok aa ideje ás szentimentális költői hajlamai vaunak, az ma is odaáll karijának léi sM éa nézi mint hullanak, baltaaak torrenve, lixtenve s sárga saáraa levelek. A kerseksdö négy M kőzött éli le életét. Keveset Ml az ávsaakok hangulát-kellő változásaiból, de kevesekkel Mt a mUmm fétflM, Kíváncsiak v^yaak, hogy mi Isss s villan világitáaael T Igy hete mát, napról napra szolgáltatiák aa ánaot A maitkori tkz kárt aem tett a veeetékakbea, biaoayság rá aa, bogy míg a, löt vad srévsl pusstitott kiaa a telepen, aa alatt a városban mindenütt ssHssév-Iák halvány fényűkéi u ívlámpák áa a ktosiay, körték. Hétfőn este valóságos ribilliót okosan, begy még bét érakor sem égtek a körték. As üzletekből ekávostak a vásárlók, as irodákbea abba kellett hagyat a munkát ét a főnökök aem lehettek egyeket, mist agy halaiannt káromkodtak. Szidták est mag sst, ée hiába veit minden, aa Ur aam monda, bogy lagyea világosság, fa nem Ma világosság. «.TréMaak nagyon sok vei már ugy as Mlialrsi bisottaág, valamint a hatóság eddigi kösöoys. Tudjuk, hogy olt feksdk valamelyik váraei tanácsot asztalán as aleaOrsö bisottság headváaya, de sürgasaék a dolgot, mart a haséi halaartáskál már siég volt. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 74 azám 4. I»p.) 1897. szeptember hó 16-án Vana le avolt mentéjét ai ellenőrző bizottság a hatóság áa öltözzék újba éa mondja el nyíltan: ■1 lesz a villamos világítással ? Tollf uttában. Kuk a ridáa fickók. kJknsk a ayoaor aárg* Mim ms la*ar«laStégg*t t vaaaélrt Bs aíacaagyéb, I t*f-■ aprói aipiinfl kaayir éa aaa-loaabör ia aMz. é* ka aéai va- ször hozzá látogatóba. Laci előlegei ia kért; Jánossal tiz üveg somlait sára. Hebehebe! Hosszú szürke ábrázatán idegesen mozgó, Laci nézte, sokáig nézte a levelét, aztán küldött haza, a laká- széttárta. A belső lapon, amit eddig nem is vatt észre, csak egy két szó állt, de egéazan máz írás : — Szervusz Annus I Ugy e jó váltóhamisitó mély redők képsődtek vállskosvs, mikor beszéde lehetne belőlem. Azért ne haragudj édes Lacim! végén gúnyos kacajra fakadt. A kis szende, becsületes Annuska 1 — Titok, titok! Még pedig s aaai a káoat Mi) kiéiben, mint ahogy Petur bán mondja. Akartok ra arcakai, aly áltkata- \' , . T? , . •« italain*!aiaik aaaat. ms még Laei borából inni? — Hogyne akarnánk! Wéber odaült qjból iróaaztalához. lassan, zr»J« 1 | vigyázva veteti néhány sort egy szerkesztőségi a Ufjabhai, a hpécMat, ■>«■ j levélpapírra. A borítékra ezt irta : Kopda László Wv* aokaaa aléc ablakot a mt- Droa|t. m. A fiuk kíváncsian várták, bogy lyakaa kidobhatták péasSkaL A . ,. .... . , , . kaSiaik alaéiat taáaak, aiadaa- ■ mi sül ki ebből. Mtyor beragasztotta a levelet, Sté a«an«k ... Naa ukataak nagy Men,ej villogtak a gyönyörtől a*f a boalavardon tia lépiat, bogy baráttal, a ina lakatsak aagkar-aiae lépiat báraaly Iráaykaa it agy, bogy kttalaatvalaa talál kaa-aáaak... Hanry Margar. ! . - Késjt., " — Mi as te — kérdeslék egyszerre hárman-négyen is. — /avarunk, ssétrebbenljük a turbékoló sze relmes gerléket. i , — Hogy hogy? — Lacit elcsaljuk ide, asonnaL -—d — De nem jő. — Eh! Mit tudtok ti, hogy kell valami ügyea heccet rendesni. A kígyónak a lejére hágunk, ha jazl akarjuk, hogy fájdalmasan szisszenjen, külön ben nem tudjuk. Aq ember olyan, mint egy jól haugolt cimbalom. A milyen hangol akarunk, olyat ad, csak arra a bizonyos hurrá kell csapni, Fogadjunk, hogy Laei mihelyt megkapja, asonnal itt leaz. Hé, János, János! Bizonyossn alszik már az a rinocensz. Hívjátok csak be. Ketten-hárman ugrottak egyszerre nz ajtóhoz vihogva, ölben hozták be a szolgát, ki ásitosvs dörzsölte leragadt pilláit. » — Hé, ide vigyázzon, ne tátza el a száját, I P«li műegyetemi Un4r, szeptember i6-án mert különben bele szalad a nagy rotációé. Jól 4 féltizenegykor tartja esküvöjőt Htrt-megértse, a mit mondok. Elviszi azt a levelet \\íelder Mariska kisaaszonynyal, Budapesten. függönye meglibbent, i Kovács Lacihoz. Ha kérdeai, hogy ki küldi, Ilnnen » távolból, az ő szülővármegyé|éből és u az érdekes ,\'artn, magas, elegáns férfiú mondja csak, hogy a felelős ur. Mielőtt elmegy,\' őszinte szívvel üdvözöljük Őt ez alkalommal kemény léptekkel elsétált as asztalok között, lel ne feledje a lángokat lecsavarni. Az én aszta-tovább dolgozva, dörmögve kívántak | lomnál hagyja ugy, ahogy van. Iszunk mi még ma Laci borából. Kelőd egy csapásra, mint as a mesebeli szabólegény. — Hogyan kettőt ? I. - Plató, add ide a segédazerkeaztőt I A szomsséd asztalnál egy kreol azinü fiu fitölte lel egy percre szép fejét. Tenyerével elsimította béeske, nagy homlokáról gazdag, puha, sötét baját; Sgész öntudatlanul nyuk az előlié heverő hoeszu, fényes olló után. - Neszel Aztán isméi csendben, berregve perceglek tovább a pici acél-tollsk. A gázlángok halkan slmmőgve sercegtek és sápedt fényön alig bírt áthatolni a gomolygó,terjengő, ssflrke füstfelhőn. As egymás mellé rakott asztaloknál meggörnyedi háttal hajol mindenki a papír fölé. Lázasan, gyorsan, szótlaUul lolyt az éjjeli munka. Csak szabályos, ziháló lélegzetvételőju. vegyült bele a gázlángok lassú tompa zajába, vagy ba egyik-másik elfújta a kutyanyelvről a reá hullott cigarett vagy szivar hamut. Mikor a jobboldali aj\'ó De miért titkolóztál annyira I Wtber Tárná*. Összegyűrte markában t levelet és dühében a falhoz vágta. De nem hagyta a földön. Odatar. tolla a gázláng fölé. Lobbot vetett azonnal; a a fekete hamut pedig szétmorzsolta lába alatt Mikor lefelé loholt a lépcsőkön, már eloszlott a dühe, egy vidám operett kupiét dúdolt télhango-san, de birfelen csattantott agyetrsz ujjával, mintha valami még sem volna renden. Az a leány holnap a színháznál galibát csinál. Eb, reggelig msjd csak eligazítom. Feltűrte letöltője gallérját és sietve kifordult a kapun. — Habó Laci, csak nem a végrendeleiedet írtad meg moat ott fenn.?.... Körülnézett, de nem todta merről jött feléje a hang, Weber Tamás hangja. Hanem a fiuk kórusban kacagtak és egymásután bújlak elő a leanderek mögül. — A legköselebhi revanzaig Tamás, jó ? Barátságosan rázlak k>seL — Hsnem — kezdte Weber. — Tudom, tudom, mag isszuk azt a tíz fira-get. Megérdemlitek, különben holnap ugy ia eladná a háziasszonyom, mert kél bóaspival már adósa vagyok. Jerűnk, de ne feledd Tamás, a legközelebbi revaozzig... Addig türelem... _ Saigi Sándor hírek. EakOrő. Dr. Nyiri Sándor, buda- se néztek, jó éjszakát, csak a közgazdasági rovat vezetője, egy feltűnően keleti tipus, kockáztatta meg az ő priviligált élcét. — A féittm szerkesztő ur elment. Szervusz Rizs! Félkettő van már. A bádogledöt rácsapta a kalamáris (elejére. Egy caomó kőnyomatost futott még át, de csak agy ímmel-ámmal. Odadobta as ssztal alá a mhhi llffl-lom .közé. Kihúzta a fiókot és egyik sarkából finom, selyem pspirba gyömöszöli valamit vett elő. Sonka volt, meg egy darab kenyér. Fanyar, keaernyéa ábrázattal költötte el, minlha ez alkalommal nem igen lelt volna inyére. Az atotsó látatnál már magára öllőtle lopott iber-cihéját és telt szájjal kiáltotta ods a többieknek :| — Szarvvsatok gyerekek 1 A többi asstaloknál is nsgyot sóhajtva, fújva, beasünlették az iránt. Azokon a mozdulatlan sápadt sreokou megelevenedlek ss izmok. Egy az asztal tetejére üli és onnan kiabált. A sport lovat vezetője köré gyűltek össze a legtöbben. Érdekes, pikáns históriát mesélt vslsmi msgas szőke asszonyról, meg egy istáló-tulaidonoaról. Uj, ma történt a délutáni túrion. Csevegve, Ujongvs, vidáman mesélgettek a nap újdonságai lói, elmaradt légyottokról; becsapott, oktondi, hagótüléa, vén létjekről; kicsi, villogó ssemű ■asamód leányról — Hé Laei, Kováes Lsci, jer\' ide! Valami uj titkot akarok moodapi a kis Qiziröl. No merre eagyf — Megszökött! - kiáltotta leMetűI Wéber Tamás, a rendőr riporter. — Ma este mulatság less. Laci eltitkolta, bansm én mégis megtudtam A kis Annuska; _ htaseti ismeritek, a vőrfshaju kis baba Annuska a karból, ma este megy elő- mi », és azt kívánjuk, hogy most találja meg az általa már fölfedezett régiségkincseknél sokkal drágább kincset * a házas-életi fészek boldogságát! — KlJ«-gyaé» Kratui Jakab, a Wsjdits-léU . ,.. , nyomda vesetöje, városunk egyik lagrokooazes-- A kicsinek is jut benn szerepe, mert 6 bizony TMebb taRjat vasárnap jegyet váltott Mák Linda nyal nem fog egyedül várakozni hazajön. De jerűnk már. Kacagva, lármázva fütyörészve bandukállak le mig Laci újból | kisasszonynyal, Pollák Imre polgártársunk kedves leényávpl. - ftnnrp ZnlN-l\'nnnyban. Zala- a lépcsőn. János lecsavarta a lángokat, ö is el- (vármegye kegyelettel rója le minden időben ment. Csend volt a műhelyben, s nebés cigaretta-1 nagyjai iránt a hála, az elismerés adóját. Iflst sűrűen, tömören terültei a padló felett, bet*- j Nemrég a »haza bölcsének\' srülóházát metve a sok elvetett újság- éa papírlapot, pár- j lőlték meg emléktáblával, jövő hó to-én lümos, illatos levélkéket, melyekre puha bárso am_ héroszok egyikének emlékét örökítik meg nyos kacsók vetették a kicsi betűket; a falak\' szülőházán, kik ott küzdöttek az ő oldalán, szürkén, lomorau bámullak a némaaágda, csakj Cidnyi László 184849-iki események egyik a pincéből hallatszott lől a hatalmú rotációs j kiváló alakja és vértanúja Szül. 1790. Zala-bugása. Csányon Mint huszártiszt vett részt az * !18oq — 15. háborúban, később a poliiiitai Zökkenve, berregve gyorssn jött a szinház mozgalmakban, mint a ulaitlltnUk vezére, felől egy konflis. Ott állt meg a szerkesztőség \\Dtik Ferenc oldala mellett fejtett ki nagy kapuja előtt. A szomszédos kávéház leanderei \'tevékenységet. 1848-ban Jellasics ellen, mint mögül visszafojtott kacagással, figyellek a gyere- kormánybiztos működött a Dráva mentén, kek. Kovács Laci ssállt ki belőle. Hallották a J majd Görgey fővezérsége alatt a felső hadkapu csattanáaát. Egy két perc múlva egy gyor- wrPg kormánybiztoaa volt Midőn a korholnál yosilotta. mány és országgyűlés Windiachgrfttz san alá s fel járó alak árnyéka el rendre a műhely ablakait. Debrecenbe ment, Csányi maradt elől Pesten Laci meg áH Weber asztala előtt. - Nincs itt( teljhatalmú biztosul I Windischgrátz bevonulása után elhagyta a fővárost és Erdélyben működött Szemere Bertalan minisztériumában 1849. május i*én közlekedési miniszter lett a junius 1510I a sarkadt kerületet képviselte az országgyűlésen. Aug. hó 11 én lemondott, a világosi fegyverletétel után Sarkadon megadta magát az oroszoknak. Innen Pestre vitték, hol az osztrák hadsereg haditörvényszéke halálra ítélte. Az 1849 okt to-énaz , uj épü- senki — mormolta halkan. Kivette zsebéből javaiét, hogy újból olvsssa: Kedm Kováés, Hajnal Lidyát az ,OpmU uinhát" díváját baleaet érte. Lakásán a lltt leszakadt, ép mikor a művésznő benne ült. Jöjjön asonnal a műhelybe. Eanek megírásét nem bizhatom másra önön kívül; hisz jól tudja mennyire büsske vagyok ée önre hgri M türk. Nagy-Kaniasa csütörtök Zala 74. atám. (ff. láp) 1897. gmptflmbar hó 16-éa let* udvarán kOtél által hajtatott végre. Zalamegye törvényhatósági bizottsága folyó évi május lló 4-ikei közgyűlésén elhatározta, hogy Csányi László házát ez év október hó tóén, Zala Csányban emléktáblával jelöli meg. A programmkövetkező:Október ío-én reggel 6 órakor külön vonat indul Zala-Egerszegről, Tüijén át Zala-Csányba, hol előbb istentisztelet lesz, azután főlvonu- e művekről összesen 38 fényképfelvételt készit-tett a megírja lórténélúket. A munka húsvét tájáo jelenik meg. » — Beliré* a teher ptlfaidvares A déli vasul éllomáslőnöksége kedden reggel telefonon értesítette s rendőrséget, hogy hétfőn éjjel s teher pályaudvar leadási raktár Irodahelyiségébe ismeretlen tettes behatolt, ott először a Wertheim pénztárt ügvekezett felfeesileni, de az ugylátszik nem sikerűit neki, felhasított azon-. . , ban egy kávés zsákot és ebből körülbelül husz- lás Csányi Lászlónak, most gróf Batthyány huszonöt kilográm kávét, egy heringes bordóból Pál tulajdonában levő házához, hol Barca pedig heringet vitt magával. A rendőrség még László csabrendeki lakós, megyei bizottsági *on delelölti órákba megindította a nyomozást tag tartja az (Innepi beszédet, nyktaben * /^r Vilmos vasuü rtlAr aun- iii -l. i/i.iui/. * , \' kást, kire először esett gyanúja. A jómadár kő- leleplezik az emléktáblát A különvonatadoU % fi^Zkre és állhatatosan Szen-Gróthra viszi az ünneplő vendégeket, tagadott. De a délután folyamán szökési kisérlet- hol a „Korona" vendéglőben társasebéd tel auga igazolta bűnösségét. A szökés meghiu- lesz. Este a különvonat Zala-Egerszegre ÍU,t és nyomban rá előkerőlt az ellopott kávé, visszamegy. Összeköttetés Ukk, Sümeg, Üí?laü"\'k* "" , tr- n ii r ií i ■ .i mi i a betörés összefüggésben áll a nemrég elkövetett Tapolca, Kis-Cell felé közveUenül lesz. A kaMia top^.,." rendező bizottság élén gr. Jankovich László, - Karpróba. A nagykanizsai iro-főispán áll. — Azok, kik a banketten részt dalmi és művészeti kör énekkara f. hó t6-án venni óhajtanak, ebbeli s/.ándékukaf szép- j csütörtökön este 9 órakor, a .Polgári tember 3o-áig a zala-szent-gróthi járás Egylet- emeleti olvasótermében tartja a főszolgabírójával lözlik. Kocsikról Zala- szanid0 után első próbáját. — Az ének Csányban és Zala-Szent-Gróton a rendező |carba netán belépni szándékozók — a bizottság gondoskodik. szokásos hangpróba és az irodalmi és mü- — Haekttedt Irén kaagvereeaye. vészeti körbe való belépés után — lel* A rossz időjárás, az sgyre zuhogó ssö szombaton vétetnek. este bisony tönkretette üucktttdl Irén hangver- — A kltlIUlt „Ckrlsttlekea Volka* senyét, de tekintettel, hogy a vidékről többen kiatt" A Lepsényi Miklós orsz. képviselő kiadá-jöttek el öt végig hellgatni, a hangversenyt meg-j^bao és Auer István szerkesztésében Budapesten megjelenő .Chdstliches Volksblatt* c mü uéplap két bónap előtt hosszabb tudósítást közölt Poszi-lovics György zágrábi érsek hérmautjáról. A tinik" Volksblatt vnrasdi tudósítója meglehetős már most ia alég réaae vea benne, mikor egy-egy erős éjjelei egéas básnápévai arra riad tartották. A siker szért nem maradt el, mert a j kis számú közönség mindeu száma qlán szűnni\' nem akaró lelkes tapsokkal jutalmazta meg az ő szép énekét. Kaboi Jenő .Egy szerelmes levél a XIX. századból" címmel érdekes, azépeu, ügyesen kiméletlenQ rántotta e a leplet a varasdi lőispán megirt felolvasást tarlóit, melyben maró gunynyal g, a közigazgatási hatóság üzelmeiről, melyek az ostorozza a századvégi léba gondolkodást. Az élet ! ének ellen voltak irányozva. A vara»li törvényből ellesett apró törtenetek találó szurrogátumával jMék, mjnt lapunknak jelentik, ítéletben értesitetie volt tele szegész melyeket szépen, mozaikszerűen a „Chriszllicbes Volksblatt* szerkesztőjét, hogy iliesztat egymáshoz, akár egy színes, szép virág- j lapjának illető számait, a melyekben a iudositás esoárel. Salpi Sándor Poe Edgár ,HMi\'-ját megjelent, tolkobozta|ja és Varasdból a lapot kl-szovaha el hatásosan, sok érzéssel. Molnár Ferenc tíhotla. — Lám, lám a i.libtrálit, a íuuafiat virtuóz cimbaioajátékát a közönség tüntető taps- néppárt", a magyarlaló Possilovics érseket vessi \' honorálta. Belejezésül Hucktttdl Irén néhány u ö védő szárnyai alá, éa ezért a az érti ur hangulatos népdalt énekelt remekül éa a közön ség addig lapsol\', addig zúgott, mig végre is megkeltett Mdani uéhánynyaL — Magyar mfikluesek Or««x-er*xágb«iii. .Zalamegye jeles szülöttje: dr. Nyári Sándor, műegyetemi tanár leg- hazdjából kitiltják lapjukat. Ki mondja még, hogy a néppártnak nincs jövője. — Jabllá é láraoakftr. Az alsó-domborni olvasókör f. hó 4-én ünnepelte fönnállásának 30-ik évfordulóját. A diszgyűlést Hirichler Ödön nyitotts meg. Qraniti Károly fölolvasta a társas . ___ . , — kör mooograliáját. A\' dissgyüléssel kapcsolatos utóbb Orosz országban járt, hogy ott ma- banketten, e\'nök i-.ditv&nyára, Wlassics Gyula gyar műkincseket keressen. Útjáról már mini-ztert disztagol válasz olták meg,kinek a diszvisszaérkezett és kutatása eredményéről a okmányt küldöttség fogja átadni. Budapesti Napló ezeket ina: ~ Taaltévala«i*fc Szeptember 14-ikén .... .. volt a zaloszentjakabi tanitóválasztás, mely al A pálosoknak régente sok kolostoruk volt kalommal az iskolaszék 8 lolyamodó kőzöl nagy Magyarországon és a külföldön, nálunk azonban szótöbbséggel FurAdy Jimf némelszenlmik\'ósi a tatárjárás és a lörökuralom • idején nagyon tanítót választolta m g. A megválasztott igen megapadt a számuk. H. Józset azután leioszlatta derék, törekvő tani tó, aW a,Zalamegyei Áltnlános a rendet, amelynek most már csak két kolostora Tanítótestület\'\' nagykanizsai járási körének már vsn; az egyik Krakkóban tizenkét baráttal, a éveken át buzgó másodjagysöje. Benne a szentmásik orcsz \' földön Censtochovában huszonhét akabiak odaadással működő tanítót nyertek, baráttal A pák sok hire-könyvtára és kincstára — A lyvpflk^tal lakatéról. .Sümeg és Censtochovában van. Van azonban a kolostorban Vidéke* a következőket írja: Iaaét egy fs\'ust sok magyar mükinca is. Dr. Nyári Sándor műegyetemi tsnár uroszországbsn járt legntóbb és és mülörténeti tanulmányokat lett a kolostorban. A templom bejárójánál két életnagyságú arcképet látott éa pedig Szent Istvánét éa Szent Lászlóét, kaliurtemploaról ssól as áaek. E< a gyepükajanink iskolájs. Ott emelkedik a falu ssélén. Elég hosaau, saalmával födött épület Klőréssébsn van aa iekolaierem. Söté\', alaoaoay helyiség, melynek korhadt padlásában a mestergerenda tartja a aig a lolyosók arcképei mellképek. Ezek kőzött lelket. Aiután mester uram konyhája köveikesik. van Zoard szent András és Benedek, Salamon No, a konyha bátran loglalha\'ja el as utolsó be* magyar király, boldog Lőrinc és örzsébet, Mar- j lyet a 300 frtoe néptanító .palotájában." K*en linovics György, Dénes erdélyi püspök, Tamás tut a szóbába lépünk, aa egyetlenbe, m*lv a la-atya, amint Mátyás királynak győzelmét és halála nlióesk rendelkesésére áll. Földes ssoba, elég Iá-napját jövendöli meg, Péter nyilrai püspök, Bá-lgu", de olyan nyirkos, hogy félve léptem bele, thoryLássló püspök, Bertalan pécsi püspök, István bálba cőre ezabott ujoipelőm banmarad a szoba szerémi püspök. Joannes ue Zokoly és Ssent löldjében I Es a pekk ugyan nem következett be Gellért caanádl püspök arcképei Ezek a képek és igy megaenekültak cipőim a veszedelemtől. mind olajléstésüek. A legérdekesebb kép a koíos- j Magam asonben hatalmas náthát astrestea. tor előcsarnokában tgy Őt képből álló Ireskocik- Hogy peeig as iskola éa a tnai ói lakás nedves lus, amely Mártinovlea György életére vonatkozik. I volta még fokozódjék, aat aegyban előmozdította Az első képen Martinovics pálos rendtársai köré-, egy szélvihar, mely megtépásts, megsiaggatts ben van, a másodikon püspökké szentelik Izeaellz a szalmás fedelet s ao<t ha tay-egy eső köszönt királyné jelenlétében, s harmadlkon a pápa bi-, be, hát agy as isKolatereaibe mint a taniió bornokká avatja, Knroly császár és a biborookok ssobájába Mép, sürtt permeteg száll alá. A jelenlétében, a negyediken meggyilkolják, mig u\'muaes&ak maid oask aa ősaszsl kapják meg szl őtdiken u oltár elölt koporsójában lekssik. Nyári a hideg aabanyt. A tanitó uramnak szonbaa fói, bogy as ágy fürdőkáddá alakolt át, meiraok hűvös tartalma nem valami kellemeaeo ölelget-heti aa embert. Ilyeokor aaútáa aa apa, ae anya, meg a féltuoat gyermek aaeatmibálynapot rendes s áthurcol kodnak a konyhába, mart • lötött es irgalmas ssél megkímélte e tetőzetet — ez idáig. Beállott as iskolaév. Kőaeleg a hűvöa esöa öv, melyet s szélvihar**, hófuvá-soa tél nyomon kövei. A tanító rotiogva gondol erre. Hát aa aprógyermokok ? Ások 1 aódfeiett örveodenek, mert ha agy áldott orkáa elaepri ai aa agésa tetőt, hát télea so<a kell iskolába járaí. A/ leaa oask a vig élei I Valahogy mn ne re* perálják, kérem, aat a kulturviskót I Kár volna a gyermekek ölömét megzavarni. Legalább ki* csiny korábsa legyen boldog a magyar, ht nagykorúságára buta marad is. —• Mondja esak után valaki, bogy nem áldozask nálunk aaáaesrsket knltnreélokra és bogy nincs isisei dolga a falusi tanítónak! — Millenniumi halárasat fa-|anatosllása. Nagy-Kanizsa város képviselőtestülete millenniumi disz-közgyülése alkalmával az ezredév emlékére néhány határozatot hozott Ezek között volt a várost tisztviselők fizetés emelése ia. Ennek a határozatnak foganatosítása eddig azért késett, mert a fizetés-emelések csak a városi szabályrendelet módositásával vihetők keresztül, a,módosított szabályrendelet pedig még nem készült el, mivel a nagyobb arányúnak tervezett módosítás mélyreható megfontolást és füzetes tanulmányozást igényel. A városi képviselőtestület pénzügyi bizottsága azonban a millenniumi határozat foganatosítását tovább halasztani már nem akarván, legutóbbi Ülésén megállapodott a tisztviselők fizetésemelésére vonatkozólag a képviselőtestület elé terjesztendő javaslatot illetőleg. Ebben ki van tüntetve, hogy minden egyes tisztviselői állás javadalmazása mily összeggel emeltessék s végül azt az inditványt tartalmazza, hogy a városi szabályrendelet elkészüléséig ez a többlet a magasabb állású tisztviselőknek személyi, a kisebb állá-suaknak pedig drágasági pótlék cimen utal* tassék ki. — A pénzügyi bizottság e javaslatát a legmelegebben üdvözöljük. Hisszük, hogy városi képviselőtestületünk azt egyhangú helyesléssel fogja elfogadni. — Vasall kedélieiiksdéa Némelorsaág-ban egy vasúti vonal mentén kedélyre est folyt le egy kia vasu\'i őrbáthaa. Aa őr leleaégéook névsatélye volt és a kis bakterház tele volt vendégekkel. Mindnyájan teáslak, ds a háaiar c«ak miatt sopánkodott. — Minő kár. hogy a gépét* éa a vonatvezető nincs itt No da sebaj, majil itt tesznek mindjárt, jönnek a legközelebbi vonallal. Esasl egyet gondolt, hogy ő megállítja vona\'ot. Est a böloieséget pedig ngy emelte ki, hogy a sinekrs petárdái dobott. A miot a vonst arra robbogott, a pe árdák nagyott robbantak éa a vonat csakugyan megállt. As ttaaok rémülettel ugrá\'tak le a vonatról, de a kedélysa őr megnyugtatta őket, hogy ninoe baj, csapán osak a vonat vezetőt és a g-pészt akarja egy pohár borral megkínálni. Másnap aaoaban már a bakter ia caak vitet ivoti, meri azonnal elcaap-ták a hivatalból. — Ennél még a>kk«l osifrább dolog történi a miuap a mosikvai gyorsvonaton. A minit a.yania a vonat a leggyorsabban ha\'adt, gépé«a és a fütö a mozdonyon Asuaveeatek és o^akhamar dulakodni kendek egymással. De mindketten belátták, bogy ott .helyaxüko folytán\' nem lehet alapoiau verekedni, tehát a gépész megállítom a vonatot éo a két hőe lessállt gépről és a ssezön kasdtek poloskodal. A megrémült utasok pedig taoui voltak 0 cifra jeieoot-aak. A két hőt égymaaoak jól oldőagatisa ntán vlsssatárt a géphat éa a gyorsvonat tovább haladt Másaap tele\'őeégre vonatván, aasal maato gatték magukat felebbvalójnk előtt, hogy a köztik felmerült viaáály halaasthaiatlaa elfetésásét követelt. Hslsskthatailanul elosapták miadkeitöjüket. Taaalaágok. A muienmoknak as a l< szebb céliuk, hogy megőriisék a mait nsgy idők tannaágát: Ittásukoa hadd" okoljoa\' aa a leg* emlékeit Nagy-Kaniasa, ea(K6rt0k Zala 74. Mám (A. \'lap.) /ala-Krdfld, Zala-Ssl.-ürót, Zala-Csáoy, összesen 49 kösaég. - fl;iraiiktk ■•11*. Aa a négy polgári leányoastályt vég toll 10 éves, ástál leány, — kii a tanári kar ajáalaia ,\'olyiás atár egy iaben ■elegaa a|áaltunk aii ia valamely előktlő otá§d boa gyermekek mellé — mág aiindig abban « hslysetben van, hogy bársraly pillanatban sslvá-aen vállalkanik gyermekfelügyelői alláara akár Nagy Kaniseén, akár vidéken. ▲ ki öt albal maani óhajtja, bővebb értesitéat lapunk kiadóki\' valalában nyerhet. - KréafaM u«várektanl(uak •agjarul, aéaseftMl, traaeláal. Lakáai Kaalneyatea Ml. - Iladá • lé kasaival ái mratá makkal 9— Írtért Mvabbel a«|tad halai • lap kladéklralaláka irodalom. besaédlkOe hadd lalkoaodják a fiatalság. Kukákba jattatja eat a rági IgoaAgol agy öreg aaanatea oselekedeta. Lakf Demeter, aár iBbb áv óta ayagaloaba lépett otonul preaiontrei tanár, a oaoraai randbaaparjsle,mint levsléaöak jelenti, a aiaap kUdle Kts.tbelyre aa OtUa W- Eiaaásiaa masenma ráaaáre aaokai e biliaoae-at, melyeket ifja korában vitait a aubtdságharo levantéaa u>án két éa Ml évig aa olmüul, egy és fél évig a toaefaiadii várban. Aaért küldte a roaadáa vasakat Keeathslyre, mert onnét Indult mint ilja kásájáért láagoló asiwal a karome-tőre, a hol, — annyi rendtársával együtt — aint léhadaagy küadötie végig a a^abadságk arcot. As agykor oly leikas iQu lábai tagadóénak aár, kaséi, smlyek a biHaosakst bordosiák egykor, rsasgaok, ds bogy s nemes saiv még aost ia iljaa dobog a hasáért, matatja aa, kogy megvált ereklyéitől 4a elkelyeaie aaokai mial örökös tékái, bogy a kaaatbelyi üjoság nssáaára a hnaaasreiet sisal árselmeit kaaatois k örök Mára. — Párl Htrvnkeéés. A tapolcai válaastó lurülat lüggstlenségi éa 48-ss pártja szeptember hé 6-án Bslulon-Füreden szervezkedő gyűlést tartott, meiyen AmW/sr Lajos orss. képviselő s a kerület független érzelmű polgárai igen nagy ssámban vettek réasl. A közgyűlésen a kerület fftggetleaségi pártja végleg megalakult s elnökévé Oedi Usasion választatod meg. Ezután as egéas kerület körökre osstatott fel s megválasstat\'ak aaok elnökei s jegyzőt. — MMwéll Isaalmáajal. As orss, nagysr gszdssági egyesület állal rendeaelt szőlő-mai tsnalmányul iránt ssép érdeklődés nyilvánult. A kirándulók sseptembrr 18-án d. e. II őrskor érkeztek Siéiokrél Ballonfüredre. 14-én a révfülöpi és badacsonyi ssőlők megtekintése után Leaence-Tomajra msnlek, a még e napon vissza tértek Keszthelyre, hol közben a gazdasági intéseid szemlélik meg. Eszel a balatonmellékl szőlők megtekintés* végei ér. Másnsp Fnnyödra a innen Bndapestrs térnek vissza. — A nllrlal káriajkák. Egy sala-sst-gróti leánykának, egyik rokona valami Jars Mari nevű marburgi (stíriai) iakoláaleány a következő levelet irta: .Kedves Tóni, tudatom veled, bogy nem assbad hozzatok eljönnöm Zala-Szent örólra. Ugyanis tegnap gyóani voltam Filipp hitoktató urnái ás gyóoás alán elmondlam neki, hogy as egyórai vonsllsl Magyarországba utazom. Erre 0 azt Isnáosolla, hogy a világért se menjek Msgysroisságbs, mert olt nagyon rosszak ss emberek; a múltkor is eladlak két slájer leányt, mini valami vásári árucikket A mama *hát nem eromt 1, Mm Tóni.- MtSglOt 8tiriában ugy látszik, nem cuk a közjegyzők (Mp), IWtm Cnptt (Onaaáa) nyitaat Waárok a »i- gyülőllk a magyart, hanem a papok ia. Szóval «ué|»i kir* utwivai. a kiktől a M.gy*r Jael Lalksn a férfitársadalom nagy része el van ellenünk I "jf? T!"*4^" *» "f^rjT\'**\' 7__. D , „,.?. , . . , Bálik ktribtl. «M torksa sasa tlaUMsktál, sa«l»sk- keseredve. Esi s fölötte káros hsrsgol persze mi «H»uPit4tkint tswri im u idai -av.it Viiig nem ludjuk eloszlatni, de Filipp tisztelendő ur itgtadaaáaya. ezúttal mégis tévedett. A stíriai lányokat nálank I • A Siljrü OlAk Ugtjtbb mim* Is kitaigtaltaaé tatai, bogy ta léfcatrlat u taats iloltpok kMtl Mityü Diák a Itgvloakk a Itgtarialasasbb. Kátasar asy-ailt nysjt agy atíTtsbas ti kipskkta, atal bánátimét vig tjiág: tataklvél tanaira válltaataa, kofjr talsta tstéáktot. Altijainak inlSIilp, aéiaáiask ttkaaága. iktaálla kttsl*-aitytlaak tarkaaága, aláayrovstáatk gatdagaága irata olyas vtaaé aa kiptt, alai ta a kaa»-karala« kfltaá kairlkatara- *» sétatilftMirátlá, a aalyok tlténaél njwlók tollából ktrtlask kl. Ulsétu náakaa tg* ktfcjt-atH vls tlkttaáMtl syajl 1 Mályát Diák Ily kMltiijnk kOaOlt T.kMfoa ttaládl lap, a Bolyban a ttaláá alaétu tagja tatái atal valé, kalvat dalt*. á Mát/ti Diák tuX-tal s l«sol«tibb úlcltp U, aart .lOtsolM áratgjr atcytfivn tmk I ki 10 kr. á klaááklvstal (Badspiat, hrku^w alts I mkm) mlvttta kilé aatatváayaáatt, ka taliáal ■Afkartaik. — ráatSgjl UlaaAr. á si0ii péaslcr, általáata ktrttktétlta, aaltsllát a ktlyl Mtkt voatak iukkttaltiijt. Ss a dsw a alaésa ké S4a a IS-áa «.(íiImiA In\'jtbb makltpaak, atly aár ttárt It rágta l< iléakta ánwtl kl-áajrl pátalai vsa hivatva, atart « asgjrkMatésatk oly aaad-katel ffjrlk Itcasgjrtkk (tatottáfa irdtktlsok Mfivá<ára tUltikMott, awijtk ta lésig tta ajtrtok tsaktatrS h!kft-re Iáit a Hjlá léssárll, wtk: a aagyktaéntig adó a llltttk tgrol. A Itp kSISakta I allaUaail öltté It, a*rt tgáta lm g frt, Mám I frt ksaiváapsiaskai, nn káralataS MvllágiláMkM kltatággtl kaid t „Nsstgyl Ülwár* kiaéé-klvaUls: Baétpat VII, ktr., Dokánjr-fos 10. ta. Ily hatat faétktk ItUpolits atlltll s .Wu.ttryt Klltnér* klléa tjis-láva aaa Is aatrsl___Sf \' — A Saga Jtgl Utlkta éa a kálfMi A Magyar Jogi Uslkts, tatiy katáak bgkiválébk I^Udáaalaak kawalkMisávtl Márkát btaaé dr. kir. arvéaytatU Mrd aaaktuiat alaU a „Pailas" Iraéalal a syoaáal rtastday-láisaatg kiaáátákaa lm a (évé *» Myaaáa atgjdttal, a k llftld Jtfáaskánikta Is Msk inloklAdM ktltatt. Márkát ir-stk alktrllt ia a tyár folytait taáaat iMraags kii földi Jogin kSsnaSkédásM Wttatilul t ntgynkáta a rtaéklvfll lotlottigt tl náa áfa. ts Irák kési itlilkasaak (Ttrla), Flórt |Nipaly), Osnais[Báaa),Osapltvla f ■ U Lsbssd " még becsáron alul se veszik, söt még amazj úgynevezett gunyáron se. A stíriai kspannakj igenis megvan a karaaaa, de egyéb behouUilrél már nem ludank. A stíriai báránykák ismeretlen árak Magyarországon, alighanem otthon tévedhettek el valami pébánián. Kérdesz e csak meg FUipp tisztelendő ur sz espereseket. — A rwlála allea. A gabonakereskedők gyakori flgyelmestetések dacára ez ideig mindig az ulea falé forditonék a rosté hátsó réezél és igy a kiröpülő por ás ssemétmind u utcán járókelők nemeközé hallott. Ezen rossz ssokás meg-gálláaára, érteaüléaünk sserint, erélyes főkapitányunk a legszigorúbb intézkedéseket szándékozik a jövöbeu élet beléptetni. A közönség esért nagyon hálás lesz. — Allalégésaégáol klaialalAe. Zala-vármegye területén szeptember hó 16-án a követ-kező; Lépfene: Csatár 1 udv., (iyenes-Diás 1 adv., Udvarnok 1 udv, Zala-Ssánló 1 udv., öss-aaeaen ( község & udvar. Takonykór és bórtéreg: Bánok-Ssl-György I udv. Sertésrész: Akdi, Alsó Hahót, Alsá-Pábok, Bsk, Bsssenyö, Botfs, Csabrendek,Caómödér, Deklesain, Dióskál, Eganlöld, Igyedula, Eaztergál, Casleregnye, (iyenes-Diás, Ksnida, Kékkat, Kerka-Ssenl-KIrály, Keulhely, Keastbely Polgárváros, Köveskálla. Leadva Uihlu, Uati-Szómbelhely, Létenya, Megyer, Nagy-Roda, Nagy-Kanizsa, Nagy Béooe, Nemes Bük, Palin, Psttiveme, Rédies, Salfóld, Sárhida, Sármellék, Sümeg, Szigliget, Ssanl András, Tót-Ssent Márton, K 81 g a i d 11 i g. A tapolcai Hlr«eh-féle uélf. teleprél Magyarország legtermékenyebb borvidékein is panaszos sóhajok bangsoltak fel néhány év előtt. A máskor sölden pompázó hegyoldalak elfonyadt, rézvörös színükkel beszéltek sz éhes, pusztító fllokszera hatalmától Borgazdaságuak rohamosan sülyedt és nem volt kéz, mely gátol vethetett volns e kórnak. A piacokat elársssiották külföldi müborokkal, valóságos kotyvasslékkal és első helyen állott Olaszország- Saját söriparunk alig lendüli ezzel, ez is cssk sz ausztriai tartományok gssdaaági viszonyait segitette elő. Uj éra kövelkeMlt ezután és ennek még alig bárom négy éve. A dllokszers elleni védekesés lehetővé lette a szőlőgazdaság alapos fellendülését; ámde hiánysolt mindem a szakaserü gaadálkodás bő ismsreta, s Igy alig volt bátorsága a gazdáknak a megujhódást elöstgileni. A bala-tonmsali ssölötulsjdonoeok, —kiknél leginkább S borgaadaaág bisloailja as eksisstenoiát - tátiénál Állottak. Végre találkozott egy bátor vállalkosö, Id — még s többiek kétkedve rázogatták fsjökal, — nagy, bialoa ssskismeretekkel merészen kezdte még a munkálkodást. Birick Lipót, IspokaisslHőoagybirtokos telepei 1897. aseptemUr hó 10-án röl ms már namossk s Balaton mamán, hanem Kiesese, azontúl is beszélnek elismeri nagy. nevO borgazdászok. E telepekről Igen hízelgőén nyilatkoztak már addig is és rövid idő multán országos névre fog ssert tenni, írdekes, nagy lanulaányt lekelne esekról írni, és a ki véletlenül arra s vidékre megy ne mulaasssa el megtekinteni. A telepen minden időben: későn, koréa serényen folyik s munka As minden érdeklődőt sslvesen Iáinak, sőt készséggel szolgálnak felvilágosítással is. A telep 8)—40 hold sik területen fekszik, és as elsó pilllanatban eláru )a a zsákszerű, pontos kezelési. Példás rend és tisztaság esak fokos, sák as emberben s vizsgálódás kellemességeit. Mindjárt a hogy a hossza kavicsos utón az ember előre jut, a hatalmú karók tűnnek fel szokatlan magasságukkal és vastagságukkal, A laikus megbámulja és csodálkozik, bogy a négy oldali a sodrony huzalokat körülfutó indák széles levelei alatt nem lát gyümölcsöt. Ezek a porta iss vesssők, melyeket ősszel 00 elmeter hosszúságba^ vágnak és oltásra használják. De szóMvsgfifr legkülönfélébb fajait is megtalál-balni Ml kfllöo-külón nagy táblákban. Ssoloniaz, szolinisz-rnpesztrisz, rupesstríszmootíkola, stb. fajok. A telep jobb és bal oldalán szépen sorakomsk egymásmelleit ss egyenletes msgssra emeli ágyak, hol különböző vadvesszők fajonként gyökerestetésre vannak iskolázva. Cvenkánt 3~400000 drb oltványt kássitenek ; ennek egy részét a tulajdonos saját ssői Os telepében hassnálják fel, a mi psdig megmarad, aHg tudják kinek a4ják, mert megrendelések tömegeién érkeznek, ugy hogy msjdnem sstveaaégnek vessi mindenki, hs péusért kaphat belőlük. Eladásra kerül, ha nem is sok, ds minden tyta gyökeres és sima veasső is. A telep zöld és fás ollváoyaiból a helyszínén remek kis minlassölökert is van és a harmad* éves es idén már dúsan fizet. A lelép egy szép kis paradicsom képéi hordja magán. Egy jókora területen remek égy éves füzes van, est a vesz-szők kötéséhez használják fal. A vidáken csakhamar felismerték a szakszerű kezelés áldását és számos kisbirtokos jeieotke-sett, kik szerződésileg lekOlöllek magokat, hogy a szőlőoltás és s telepítés munkálsiaihe bevv zetlesaenek de kötelezve vannak az illatök, ennek els^jálilása alán otthon községükben jó példával ssolgálni a többi birtokosoknak, bogy a szőlőgazdaság iámét felvirágozhassák. De minden csak csekélységnek tűnt fal shbos képest, mily remek munkál végeztek rövid egv áv alatt a tulajdonos rh-ftUpi 10 holdas ssölöjélMn, melyet ssintén saját termésű oltványaival alakítottak át és a melynek agy réssé ss évben tér. mést is log hozni. Tsgysnbsn 00 holdat lógnak most kezelés alá venni, a hol ssintén eddig már 12 hold lenyész-szöiö volt. Az ily sssksserű munkálkodás nemcsak Zsla-vármegye ssölőgssdasági viszonyának megujuB-sát jelenti, es űdv és áldás ss egész orsságra. A merész vállalkozás sikerei egykoron gasds-gon fogják megjutalmazni a tapolcai telep tuláj-donosáL Nevét már ia messse ismerik ás dícsé-röleg nyilatkoznak a nála rendeli oltványokról, ugy hogy a megrendeléseknek csak nehezen bir eleget tonni. Ráférne a mi gazdáinkra is sgy kissé, hogy megtanulják a szőlők szakszerű kezelését. Pénzűkbe nem igen kerül, fáradságukat siker koronássá, csak menjenek el egy kissé a Balaton-mellé. 8-4 8—r. Szuperfoszfátot vagy Thomaa salakot alkalmazzunk-e Ssszel? OrBaael konstatálható, hogy a foasfor tartalmú műtrágyák haaaaálata évről évre terjed s igy reaélbeiö, miaaeriat elvégre ia mag fogjak érti azt aa időt, a mikor ások haasaAlatáaak leaiae-tága általánosan el fog óeaertatoL Qsadáiak mindinkább arra a aeggyősődöors jntnak, hogy baaáoanal gazdálkodni a mai, még mindig slág nyomott áru mellett, esak agy lehet, ha minél többet tsrsMlflak sgy és ngyanssen lertleten, aár prfig a legjobb Málló trágyásAs aellett is tala|aak fossforsavtarlalma, különösen belteijee gasdaságl mód mellett foiyiokoean apad, holott éppen a talaj foetlortartalaa vaa elhalároai 3„gy-Ktntua csütörtök Zala 74. ttám. (T. lap.) 1897> aoeptember bó 16-an. tfolyáasal a terméé Begyságárs. ▲ tarmaiéa: áltségeket ipmtiii alig kbet, külütoses as grtraosiáliamai bakai ím alatt as inkább ikosódik, nem marad mis hátra, auat artay-t| oeekély többlet kiadáaaal a termet aegyeágát ileatákeayebbea fokosai Ugyaaasan oal elért-tra aa álla ttenyéeztée nek ia asgyo£ mérvbeai ilkaroláaát ajaalják a méltáa ia, s tekiatetbea tatatkuik is kalsdás habár gaadsságaisk isf mindé* üit egyforma, a mennyibea s aaállitáai költségeket a gyárak Tiaaiik, addig a Thomaa tálak ára a lávolság aesrial váltoaik; haaáakb&a pl. f fit 60-3 firt 90 Kr. kötött, a mely körülmény a tanparfoasfát javára nigyon megköay nyiti a eaámitáat. Ha pld. a citráiban oldható fosaforaavat lartalmatö Tboaua aalaknak wago-nookénti ezállitáai költaége 65 trt, u«y egy kg. foetfortav a rendeltetési állomásos 15. 8 kr. 15 mgyobb rétiének állat-állománya még mindig\' taátalék ealaknál 16.4 kr. Ilyen helyes tehát a _ emgauao a agy, ami leginkább a takarmány (Themaa liáaybaa Mi magyarásatát. Pedig ha rémeinket j belök, salak mintán kétazeraanyi szükaéyeltetik int a eanperfosz fáiból — as utóbbinál obbaa ápolnók, ka vislacaapoláa, boroaáláa, trá. tényleg is drágább-,7tiát által átok lerméeét lokoaaók, agy mind- Aa előadottakból tehát aa kffvetkasik. bogy a árt tíVbb lakarmáay á lana readelketéalakre, a rtBperloetta(ot 5-ziek alá ia ugyanatoo kitdáatal, pbb áa több állatot labetne lartannnk. A reteknek össaasl való trágyájáéira latin-ktbb a Tbemaa salák ajánlható. A hamnaabas lökbayire gsadagabb ás aedvesebb rttek talajá-aak magaaabb eavtaralma a Tboaaaa aalakask nhaaakira oldható foatforssT tartalmát i« elég jól oldja Stámólöldekeo aionban a Tbomaa mlak fo«»torta < tartalma aokkal aebsasbben 4a liasák oldódik, a ilyen helyeken haiáro-M>ttan sMay ayajtaadó a ritben oldható loea-ioftnesl tartalmazó asuperlotziáiaak, a mely Tlabea oldód véajtgyealttaeeo oatlik el a talajban a igy a gyükérset által teljesen kihaeanáltatik. g sehetebbea oldható Tbomaa salak kasfonava ttrtalaaáaak aokkal eoabélyebb meonyieégs kaaa-sálhaté tel a növényzet táplálaaára egy és sgyaaaaos idö alatt, amit biaoayit esáaeos ktaérlet azoo eredméaya, bogy Thomaa ss ak atáa eaak léi olyan többlet éretett el, mist s nupertoeaiat atáa. Tarmésaataaaa aalak éa anlak között is kfiitabeég vas, a eaak as a salak ér valamit, amelyik magaa peroenet\'rátbaa oldható fosztomvat tartalmaz. A Tbomas aalak eiirátbéa oldható foszforáévának klgrjs helyben Bodeazben II krba kerti, a «uperlo*zfát visben oldható foesforaavánek kg-ja ellenben kört bel ti ÜS\'/t krba kerti s reodeltetéai áltoaüüma. Látaaólag tehát a Thomaa aalak jeleotékeoyebbea olcsóbb a tzuperfoaslátnél a igy kérdés mi\'rt aiánlja a kötleminy iakább a drágább ssuperfoesftl hass-nálatát ? g kérdés eldöatéaéaél tekintetbe veendő mia-deaek el*U aa ileté növéay lejlödéei idöaaaká aak ta\'tame. A tavasai növények, aminők a aab, ina, eskorrépa, lakarmáayrépa etb. trágyá/árt aél a Tbomaa aalak aaóba sem jöhet, mert sakkal laaaafabaa oldódik, aearáogy a rövid fejlődési időt iséaylö Uvaaai vetemények baasoát vehimék. A tavasai növények mütrágyáaártnál lábát a sasparfaaztattal a Tbomas aalak agy ál taláa nem vsnasyesbaC As öati veteményeknél ily halárasottsn ayilat-koani bajosabb, mart a (óval boaaönbb ideig tartó vegetáció ideje alatt kQlönöeea ha n talaj homokos ás bamsadna a Tbomaa aalak la Iakább oldódik. KAaépkötaégü vagy éppen kürtit talajo-koa azonban a aaaperloufátaak határosntiaa előny ayajtaadó, már aak ezért ia, meri részbea aioenal oldódván, mit őeaatl meejevitja a veté-aabet, s melyek igy aaaiáa erő teljesek ben mennek aeki s tétnek a tavastsaal ia tebbaa lejtődnek. Főleg abban aa esetben ha élőtőleg az Uletö talaj eaak iatáiló trágyát kapott a íoaaáamásyá-záabaa sem réeseefllt: a Tbomas salak a leg ritkább aastbes fog haonoaaal járó aredaaésyt felaMtatai; na ilyen talajokon ónk ssuperfoas-fáual lábat elérni kedveeő eredméayt, saaal ia stak akkor, ba aagyobb mensyiaéget adtok, aetasilisan legalább 40 kg oldható foatforaavet hektáraskést Míg jobb takjokna koidaakiat 1 mfm. W, assperfoaalál bistoeitjs a jó eredményt, eddig a raaaa kötött talajokoa 9 m/m it ttlk-tégsltetik hasonló aradaaéay eléréaére. Báaaamrtl a Tbomas aalakkali trtgyáaáat eaak olyat esetekben ajánlhatom, a midőn a talajt aagyobb meaayteégü reserve tápláló nayaggal akarják el látni; igy pl. lucernások kétsitéiéséi, s hol halyéa raa, bogy s Tboaaaa anlak több évre kikstóaa javiita s termést A gabona féléknél •lleabea s gaada sem aaárt alkalmaz műtrágyát, kogy annak eredményét két káma év ■alva láma, de látni akarja már a IsgbB—Isbti •niásalkalmával; aat pedig a Tbemaa salakkal aem, kaaem aeakia a uaperfoazfáital érheti eL As eddigi kieérletek aat MeoavttjSk, bogy Thomaa aaiakkót kétazaraaayi kaU, mist s ktnperfoasfátból s igy ssatta a naperfoatfát haaaaálata nsm eaak aredmáayeaebh; da a legtöbb eeetben (taviig is oloeöbb a Tboaaaa aalak bssnálstásál lUg a ssSperfoss&t ára sgyssis de bisoayosan legalább ké*aa*r akkora ksaasasai lehet alkalmasai, miat s Tboaua aslakot CSARNOK. órűlataa sssarsdáljMl — Amerikai kSaágyt Miatt *— liawtMI fordított*: fafuf Ma. (Ftlyttrtt.) 97. hjmtt. Ködöa áprilisi nap volt, midöa életembea má-todazor R-be érktave, khaálltama vonatból éaa ttélea lö nteáa ál a aaállodáhos t aa azt klrlL vevő nyári lakokboa sisttM. Ntm volt eaáadékom ama básba térni mely a NewJorky turíitáknak rövid pihsoéslkre kellemet ttriótkodáii belyOl aaolgál, banem jobbunk láttam klienaQnket. Monell arat, folsereaai, kinek aegitségévsl fieldea asaaoay iameretaégébes jutni rendítem. Midőn vendégeqeretd kásához vasatö atra tértem, n mely as F. felé smaö oraaágat mellett lekOdt, aaarsaceéa voltam vele talAlkosbatnl. Cai nos vidátikootljába a vároabaa tartott s igy mialatt kocsijában nekem Helyet csinált, Jósikái mai szolgáltatott a vela.Mló. aavartalas társalgásra. ügy nála teeadö látogatás aránylag sokkal tébb időt rabolt rolaa el. — Nos, bogy mikép van, mi ajaág a nagy világbea T fordult kotlám jó kedvben, midöa köl-ceónöo Idvös lésQntán sebes menet bea tovább — ón a Világ folyásával aaegelégedbetik. Aa ös Ugye jól áll, ieleUm, és mintán érettem, bogy ■gyem nebeaen fogja addig érdekelni, mig aa Svát alaposan meg aem bestéitem, elmoanbatism tehát neki, kogy pere mily stádiumig haladt s bogy kilátásnak van aat ategnysrai. Es a tárgy tsrmétsetesea bö aoyagot aaolgál-talott a besaélgstésre a igy alig vetitk éssre, bogy már kétsssr is megkertltBk a váráét, midőn kirteleo e*sábs jutott, bogy agy levelet kell a póttara adni. Minthogy aaaak gyora ezpediá-láaa igeo eaivemen lekOdt, egyeaeaen a poa\'a bi* vatal leié hajtottunk. Mig 6 bement, éa klaotmarsdtam a gondola laimba merülve, nézte n a ki- és bejárt gyér omberándaiot. Ebben egy nagyven ötven évesnek látásé aaasony ittat fel különösen. Hogy mi állal voafa magára figyelmemet, ast nsm aMsdkataám meg, mert nem volt valsaM isltüaö jelenaég. Ka mégis önkénytelenfil meg keiletl figyelnem, midőn agy kis Sa egy nagv levéllel ksaébea kocáink mel\'ett elhaladt. Eresbette, bogy leklatetem fUrkéazőleg nyugatik rajta, mv^birtelea elrejtette a két levelet aagykea-dőjfte ée lépóteit látartlag meggyorsítva, tovább aieleli. Minthogy Monel ar e pillanatban viassaér-kezeit ás mellém ült, gondolataim naakhaamr máa tárgyakra tártak át és as atsaoay leveleivel együtt el volt Medve. Króeeu etbatárosva : táraamnak kedvenc tbémájára, régi nsalmaa perére való viassaléréeének minden labetöeégét elzárni: egyeaeaen boeaáfordnltam éa kéfdém : —Itt R ben egy Beiden nevü aaaaonyssk kell tsksis, ismeri ös és adhat nekem folöle felvilá-sositist f — Egv Beiden nevü özvegy esakugyaa lakik váiossak wa; s ugy hiaaem a aév vei ü u egyedüli iU, válaaaolá. — Talán Amynsk hívják ? Igeo, igei. Beiden A»y aaatonynák. ba a vsas magához — Ei az igazi; kiáltám. Mit tari falöle, mü mivel és mennyiben issaari f — Vei aem foghatom ngyna, miért ériakii tat aaayiia a vén aaatyer, ds aaárt aaivs-aen elmondom, amit tndob. la s já ás baoatii-tsa ni egy itt aaáletatt a itt aaagia balt inak-nak aa öavenye. Ott aaM kis básbss aa ates vágta lakik és ha agy siagtay stsaá msstals gényt, vagy fáiig kiéheset árvégyarmeket akar segélyesni, bálna fordaihat s mltlmsy matro-aábos. Sobsaem log öanak tagadó válását adai. Ea iamgfem őt, miat aaajdanm kőa ágüakaak inden tagját Ha látoaa, fidvöalöaa, s aébáay ásót besaáiék ia vele. Oe es ss egéaa is a mit tsdok. — Tabát jd birbea áll f Vaaaak g; aram lei ? — Nem, ö egyedül él áa pedig kicsinyes körülmények kötött, de aaárt agáaain mégsem vagyontslaa, mart máakép nsm taaaa annyit A plomi peraelyhe, mint ahogy veáneap tanai asokta. Amin a jótékonyaági agyieleknek aaorgslmssaa varr 4a ha tsükölkfclM rés tóra ptazt gyűjtenek, réesét ő ia mindig bosaa adja. A többiben amvjóaága daoira agáanes érdekUltn asaaoay és aaárt oaadálkeaom, hegy ta Uy élénken tutakosódik atánat. — Űsleti dolog 1 válaaaolám. Egy Babét eaetst kellene bevégeaaem, a melyben A tiarayst jálaaik. Egy okból akarnék jelleme felöl MviMfositáet kérni. Saivaa értetitéee még nem eiég. Más aaó-vsi aaemélyssen saerstaém magiamarsl. Bamn-tstbat neki ée enarsahet alkalmat, bogy vele egy ideig táraaloghasaam ? Irodánk aem io^s al-malaaatani, bogy oanek ellensaolgilatot tabeaasn. — Miért se tehetaém est t atoadá Monell ur késséget sa. Hát nadolkodiák, mikép volsn es legsslsssrtbben leastaigss, Nyáron át, azállodák tuhömÖtlek, gyakran bérlőket. Megkérdsskstném, ha aem adbstaa s sébásy aapra egyik barátomnak egy aaobát. Mtatáa igen saeretne a távírda blvalal kötelaégében lakai, minthogy fontot Ozleti táviratokat rtr. Moaell ar rsveasnl hnoyorgatta aaemel\', anélkll, hogy tudta volna, miaaarint n aeeget atajdosm fején találta. — Ón más okot ia boabatas lel, vianensám. Mondja neki, kogy Jeküsdbetetien ellsessaavvel viasllstem s saállodai élet irtat ös tudja, bogy a várassak egyik káaábas aem ársinám oly jól magamat mim sa övébe s as okkól kért ot, kegy engem sugtbei vegyem. — £a mit moadanak majd as emberek ven-dégaseretetemröl, ha megadják, bogy ilyen körülmények között idegen káeta engedtem üssek lakást bérelni ? — Yalóaainüleg orrukat fogják fintorgatni, váiaaaolám, de tndom, hogy vesdégasersteténak kire még ki bir egy Ilyes lök éti. — Nna jó 1 Legyen mag aa akarata, mondá sovetve, ha már aaayirs akarja. Lovát jobbss aNgiaditva, oeakhamar egy ua lehér bta eiltt állottank aaeg, mely ugyan azertayen, ta MUötte tissts és lakályoaaak átastt ki. — Célnál vagyunk I kiálts Monell sr a kocáiból kiagorva. Köveaeen; be akarom Beiden aasaoeyaál eaálláaolnl. Feltekimék az ablakokra, melyek a veranda felőli kettőnek a kivételével türta Is valtask lüggüoyötve. Ha Beiden ataioay házábaa valakit rejkagat, lastéakodai log nekem asobit adni, bs\'méesgy k is ajáalva, gondolám és követtem tart-tómat ki .a báa ajtajáboa veaető kartan már előre ment. — Nincs eaotgálója és aaárt sssmAlyasss fog beesfiaket beereszteni, moadá, miamtt kopogtatott — Alig volt időm megfigyelni, bogy a bal oldalra ssö ablaknak függtayti agy ktonit Mire bnaattak, midőn aaár gyora lepésakla íteek hallhatók és as ajtó agy gyors rtstásssl Uayill ott. A kütsöböa eteejelent egy áaansy, agysa as> volt, kii s postsKKiilból kijönni láttam. As elaö faUststre lellimartam, halár mns nahát öltöt), és kMüabes otyaa,valamit élt la át, mi ndvét msgnsbesiietts, msrt goodtatjeaes, s aai -néböl kikelve réselt ki, ami elftb nem ^y vált, ügy látásik asm iámért meg, mert midta Moll mr e ata vakkal: .nasbad egyik kárálom mai, egy Bewyorki ügyvéddel aaegiaoíartetDem V bemutatott, mélyen SM^njlott a láthatólag Nagy-Kaiiisaa oatlttirMk (parkodéit i oly láieaaiot adai a doftgask, mintha Isgaagyobb utrtnoséjéntk tsrlsné látogatásunkat, ■lg • valöaágábaa ai|ll gondjai által volt Igény bt váVé. á (IMgtaUa MnUttlk) Zala. 74. aaám. (• lap.) 1897. atnplembar M lö-án Vasúti menetrend. Bnénpt 1897. máfut 1 itl. Kanisea álloaás. FelelOa sserkeastöi Lnptula|donos 4a kiadó i rucHiL r C l t r, Hirdetések 806. ar. V. 1897. 867—1 Indulás I Érkeiéi tuUrN 1 Kulnán ÉffiMpE V.l 4|4Sjmrify. *•! »íw|rsgg L. f J i 86 d. u. «s. v.l 11\' 10 d.a Ln.v.llí Sfl Ml* aa. v. II 19 4ÍI«\' W V. V. I 7 88 telt v. v. 7 69 rag. így. v.ilt - délb.|iiy. v.j 4 66 d. u. SsombhIn. v.l 6 05*r»gg.|ea. v.ll/Ol^eete B*«a py. v.l II 90jd. u.La. *. 8 49 regg Z.E». Iv. V, 6 16 d. u.U. v.l H 04 ragg laa. vJ 9 061 d. u.L vJ 1180 d u 09 a«ta ke. v. fi Fí PQ pf. Barcs 18 d. u. 05 d. a. 19|46 éjjel \'gy. 6 48 911) I 19 16 5 06 rtgg.l aa. v. ragg.Us. tJ d. u.lv. v.j éjjel Uy. v. d.u.Jgr. v. W v. <L V.] M. V. V.1 4 67 9l95 7 91 rSffJss. v, 1 d. U.U. v. II eele Un. v. 111 regg d. u. ette éilal d. a. d. a. reg- IgerkniKI Iwiet. X. ■ X.-Mzt-Oróth, TadMliit ktoatatMri ntilk u ajáataiát ahins fcgaéjak. StáalUaak rt Árverési hirdetmény. Alulírott klkOldólt végrehajt aa 1881. évi LX. I. 0. 102. |-a értelmében nennel közhírré laeai, bogy a letenyei kir. járáablróeág 9898. p. 1897. aaámu végaéae állal Armutb Nálbán nagykaniatai baj. kereekedO végrehajtó javára Hoaján (lyörgy tótssentmártonl lakos ellen 186 Irt 01 kr. tOke, ennek éa pedig 78 Irt 01 kr. után 1896. májue 90 (ól 60 Irt után l8öfl. év jullui bó 90. napjá-tói aaámitandó 8% kamatai ée eddig öeeaeeen 89 frt 87 kr. parkólieég kOveteléc ereiéig el* rendelt kielágitéel végrehajtat alkalmával bíróilag lefoglalt éé 660 frm becsült tó, tebán éa báat bátorból álló Ingóságok nyllvánoe érverés utján eladatnak. Mely érveréenek a 8774. P. 897. n. kikQldetáat rendelő végséa lolytán a helyasinán, vagyis Tót-ssenlm&rtonban alperea !akáaánál leendő eszköslé-sére, I8VT ávfl Hsptnaker hé 91-lk aspjá^ aek 41. a. 1* éréi* határidőül kitlselikt ahhos a venni nándéko-sók eseunel oly megjegysésael hivatnak meg, bogy u érintett ingóeagók esen árverésen as 1981. évi LX. t. o. li 7. fra érteimébea a legtöbbet igérónek becaáron alul Is sladalni fognak. As elárvarsseodó ingóságok vételára aa 1881, évi LX. t. a 108. fban magállapiloU leltételek aserlni len klízelendö. Kelt Latanyén, 1897. évi sseptember bó 8-ik nspján. 8CHM1DT JÁNOS, kir. bir. végrehajtó 077)1, k. sá. 1807. 260 - t Ariejtési hirdetés. A lelágyalatam alatt álló nagykznfttal, csák-tonyai, kaaalh>lyl. perlskl és letenyei loghánkban letartóztatottaknak különálló, agy, eeellag bárom ávi éleimeaéeének 1898, évi Január 1 lói leendő bistoeitására 1997 éti MMjtUashtr ké M. aapjéaak é. o. • érájára hivatalos helyiségembe árlqjlást hirdetek. As áriájlá\'i feltélelek a királyi Ogyéssségnek Irodájában bármikor megtekinlbetők. Blatositákl összeg 600 frt, a mely a tárgyalás előtt készpénzben, állami vagy állam által kamat-jblclMílOlt értékpspirokban leteendő. Zárt Ajánlat esetén rsen összeg ss 60 kr. bálveggel ellátandó siánlslhoz melléklendő. As árlajtéei tárgyaié* megkesdése alán ajánlat al nem fogadtallk. As írásbeli ajánlatokban külön ajánlat leendő: 1. a rendes ét adagra násve 66 degrm. kenyérrel egy&tt, 9. a böjti (119 dcgrm. kenyér) ét-adagra náave, 8 a betegek némára kiszolgáltatandó étkekre násve. melyeknél s számvevőséglleg megállapított árakból való esásalák elengedés meny-nylaéga feltüntetendő. A kikiáltási ár: 10 kr. rendes (Olt étadagnál 68 dekagrm. fekete kenyérnél . 6 . Összesen . 18 kr. A be\'eg leartóztatottak részére kiaaolgáltataedó 4. fokú étadagok stb. árai a betegéirendben és piaci árjegyzékben foglallsinak éa a királyi Qgyássaég irodájában bármikor megtekinlbetők. írásbeli ajánlatokban megemitrndő, bogy az ajáolaKavő U összes ariejtési leltételekel eliogadjs. Nagy Kanizsán, 1897. szeptember 18. A nkanizsai kir. ágyén: Dr. OROSDY LAJOS. Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP kOnyvkeraakodéaébrn NagyKanlnin. A DUPUJ N.-féle HASGSAVA a legradikálisabb Hlcnszcrc a buza, rozs, árpa és kukorioábaa elö forduló buzadasögnak, mely as idei esósések lolytán nagyobb mértékben log mutatkozni mint as eltő években. —= Tdbbndrié kitftn tatén és npporbáoló Kapható minden füsser, vsa és drognists kereskedésben ée padig Ml ÜígÉg 15 ír. csomagokén : 960 littrhea 95 kr. ÍM ttsráee 13 árért. Figyelmntetjök áallpereattpera kénitménytinkrs ia, mely a vént hozój peronospora eflen bistoe segélyt nyújt. Csak akkor valódi, ha a otomagokban (örvényesen bélyegzett „láál.AME" védjegyünk és a következő olm látható : Chtmlkal Laboratórium Vuuk Dnpny to tárna ■áea, tf. winámlblgsase k Főraktár N.-Kaslzaán: 9ttttlhekr iéwtr áa MnnsalnUI ááair én *ta cégeknél ü VÖCXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXXy Nyomatot! FleoltalFülöp" laptblajdonoeuál Nagy-Kaniaaáu 1897. 78 «z*m. Nagy-Kamra, 1897. n^tember hó 19-én Mm XXIV. éffoltuf. nititéi«»iii Msffl A —*—\' WliM MM i n«w n% Politikai és vegyes tartalmú lap. ILÓmrM iwt; * i tvn » kMwt tt * - »» Itam (• M — Ir l fw iiwíb MI Minim! a. á Hsgy-»ssl—S és dát-solai taksrábpántláitÉ, ■ iknkágyttéltt, as Ipar- aa koraaken 1mT- ^ilarsitt taMt< Mait bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet nSvétktsat éa a lettmvéí takanHménstár a „nagy-kanizsai malátagyár és sartBaMe r. t" a aagyksatsnl Önkéntes tűzoltó-egylet, wj-tutér ^am 10 Iw, a salamsgyel gazdasági (akartkpénttár rása. társ,, a nkoatasat kai1 Hall betogsegélyző — m pénílár, a „JMámágyai Allalánot TsOÉIálssltM" ánstsln áosinya. nsimiaat. ~iaM a koOMs* hmmi imm vlmf mar** i«mw isi »wa Kffm mám érti 10 kruftii. ■aglalaalk I«|f>KaaJaá* knaaklai k 41 •» a • r vMárnap 4m ogríIttetSfed*. A Mk« Infftzerényebb apostola. Magyaromig hercegprímása: V*suty KtUty ig**án megérdemli est a nevet A hivalkodás, a mindenféle cimen való Snnapiét eme fénynyel, pompával, tallan fokkal doígosó korszakában szints bámu lattal áOank meg u 0 ritka szoiénységO, nemes alakja előtt Hát Így ia WMt jubileumot ünnepelni, ■uat ahogy Magyaromig hercegprímása ünnepelte Ötven黫s szerzetesijubileumát ff Elvonultan, ssm énytai, zajtalanul, majdnem éssiovétlonfil, caak szfikecske körbort, nem ■HHBtehangid beaaédekben, nem <U> caérö himnuszokban, hanem a csendes vitassam lék esések bon, aa aláaatoaaégra intő egyszerű, sxűrkevflágu mult vistzaidézésé-brtt,nmagába-szállás fénytelen meditációjá-baa kamu éa nütva meg a jubileum lélekemelő, fenséges hangulatát I Hit igy k lehet jubilálni PI fia még hozzá Magyarország első főpapjának, aktnak egyetlen siemöklök-mozdulatára mint agy tündérálom, mint as ezeregy-éjazaka meaéa világa bontakoznék ki a fény, a pompa, a ragyogás, az flnnepoltetéa; caak akarnia hadául Pedig joggal akarhatná, joggal akarhatta volna j mert egyéniségében, egyhátfeje-deimi elveiben as kormányzati szellemében oly hatalmas erővel jutott érvényre az apostoli ssiv és a milliók boldogitáaira törekvő szent akarat, hdgy Magyaromig népe mondhatni egy sriwel, egy lélekkel sietett volna lelkesedésének tűntető nyilvánításira Éa as a tünáatd lelkesedét igaz, flasintn la megérdemelt lett volna. De 0 nem akarta. Meg akart maradni a béke legszerényebb apostolául. Ss ezzel még nagyobb lett. Zajtalan ünnepeiét frni homloka köré fonta a szerénység ragyogó dicskörét, mely manapsig bizony-bizony kevéa homlokot ékesít különösen abban a. magasabb légkörben, ahol soktsor a nagyokat ia megszédíti a szertartásos hódolat. Legnagyobb lett a nagyok körött: lelke szerénységének pompa által meg nem ejthető nagyságával As esztergomi primáaí palota Anyes tőiméiből, hol Vaaaary Kolos hercegprímás a magyar katholikutok főpiaztorinak köte-leaaégeit teljesiti, lelki gyakorlatokra éa bálaimára, ugyanabban as egyszerű és szegényes cellába vonult viasza ec a nemes fbpap, melybe jo á»vsl ezelőtt szeptember 15-én tépeti bn legelősjör, mint ogytoort papja a Sat Benedek rendnek. As 1&47 évben szegény, de jámbor éa mtendkO novicius Magyarország bercegprtsnéaa lett és Okért as isteni nodtlkotioért, as eiért a nagy kegyéért adott hálát Uiénak a hercegprímás. A bíbort, a fényt a Wdi gazdagságot levetette és ismét a fiatal szerzetes szegénységét öltötte magéra, hogjr ugyanazon szent érzelmekkel, ugyanttea békét gondolatokkal fordoljoo ahhoz as egyetlen latenhez, kínok keséből nemcsak a főpéastori botot kapta, Hanem a világi állást és világi befolyást is, melylyol 0 t»as teletteljes és diesflséges állásnak akgot tehet, As egész emberiség iránt tolé dpéo szeretetében Voosary Kolos ugyanaz maradt aki 50 év előtt vaki isoréay és alátaaot szolgája as egyháznak, uuróistitl haoaá éa as omboriség barátja a std ItgtsfjsaaNi értelmében. A bibor-talár alatt ugyanaz a békét, embemowtd sáv dobog, mint at egykori klerikus szőr-cauhája alatt. A vél* torolt viszonyok közt is az maradt Ő, a ki volt: az emberiség jótevője* ald hatalmit caak eazköznok tartja arra, hogy jóságának dutabb kifizetést adhasson A „ZALA" tárcája. Két MaCkli mag agy roadír (A ,tg)s *smr mm0 M asMpt aUs ) - A JUU* «MnI Untja. -Irts t a«lg* llsésr. Ssbát fiskális vtl a Misig Itat Iliin éélutás dolgom akadt tgy artfbtraát, ét M sssgli stts lakhass otthon, csak a kis-tssssay MáaváL egy aagyoa ssép, ét atgyoo MváoeM. saAskajs. tiasa hstaastsodOa oaiv klasassoajkát, ki SMga a viruló, ártatlan ifjnság. Bolondot dolgokról, poétákról, tnmbadankról, kslpsr*, kóes^toUaa. csupasa-állu, pici spródok-Ht wswHgttttok Azokról a sattnnó sssmO, tárttt. .petité pagt\' okról, ttt saréna, tanya várok nagy ssállálhsn ptrnlvt maták egykor Mrt a nehéz amoynjol kivert kabát ajtó flggönyt- ha távoaott at sraó, vagy oásádsá jM pMikgrs, a pihenó dstoé lábat tk k kobaokon otoriálttosso stép, bot mohotokat atagMk éti vftás lovagokról és tranykajn vár A khasmooy tgy ideig flgytlsonntl hallgatta ts áa bolondos, hang meséimet, melyéket régen atvnrtam valami kopott kteyvból, de egyszerre «tk kacagva kapott hdyérOL Uttam, bogy agyn Skamros vakunit rajtam, de nem néztem oda a mikor smglsllssi, már kásOn vott. Kttesta zsebemből tat a lapot, melynek agy ostatbájt kikandikált onnan. Bn elpirultam, tgss elpirultam, de ó csak édesen, ungiitistn kacagott, akár tgy kis szerelmes madár. Kértem, bogy adja vissza, Nsm adta. Blntftette a bála mógt, asorons tartotta puha kívánatos kis kacsói kfsfltt Egy ktasá előre bajtotu derekát, (ojeoskéjMt tagadólag kaévasss rázogatta, mikor utána nyaltam, bogy slvsgvam. Nsm akartam viaskodni vele, mert Ültem, bogv ■oghningnib láo miatta ás éarvánok fing tartani. Aa ssstal körül ktrtogtU, én nyomon követtem öt, de fürgén, gyorsan töri \'utat magának minden-felé a nagy fotelok kötött, nem érhettem otol. ggynafyksrsvst mOgá rejtősvs állt stsg< stssabsa vstsm. » Kellene, ktilne f A fért ssm. — De Iluaka... —. Nsm nem, átért ssm, elébb msgnássm. Bokáig ott tartotta kaati kdsött a klterttett lapot Mm pirult sl, sem dobta el; kotatá, kérdező tekintetén awgWteott, bogy nem értL — Mondja eoU: mi tt r — SemmL Minőt árttiass. Kát bicikli meg tgy rondOr, mag tgy vágttln a tgy ringó busskatáas tábla, melyre á lsáldotó nsp ráhinlé agy feiM stagályt mögfll aranyos sugarait. — Foron eim: .Ktréfártt sssséUir. Hiss nincs itt ogyetkn kelétpárosé sem. — Sajtó hiba, kitakiony. Bizonynyal ugy áktrták irai, hon strapái st sssmUiNl* Kát ábráodooó, álmsdosó dres bidkH, egyik valami rroázftrkiT n toektt* bájtmto. elegáns flatalemberé lehet. Most éltetik s stábod lerméaset csendes gyönyörét. At t rendőr pokg elfogja vinni, mlg 0 tulajdonosuk érte nem jlki. H^j, már öt ón isaa. Isten Önnel ktsnssoaoy . eljövök később estefelé újból, akkorra már Hhon less a papa is. Isten 0eo« kis ssss osy f Qyontn loholiam kileld. No — gondoltam — most alaposan benne vollát ss otvesnMbn; milyen bsjos Maonyos dolgokról tt Uf áiiadaa leánykákkal beszélgetni, ktkotá tat vét nm savarta még tgy férfiú képe ssm, M a sasralamrtN nm Ind többet, mint t kenyérsütésről, át kiből Idővel még la olyat iadá tssaoay lm. arint a többi A kávtbás előtt taták Marét stfagoH. — Mond esak, iga*? — Igaz Igat, mi ? — Alt bosaáttk, bogy Böske « — í/ajnélod ugy-e, hagy ssm Iá adtál Iá okot ? At imént hallottam áa la, Vér Hot #» ságoha. ^ fin nem Mtsek t rágalmakban. — Ipsad van, tt nanimt vsg alánt, de csak ogy távolból, biustliisssa. Ra hát... — Mit kát 7 kapott a ssóo Mattá. — No, én agyon asm Indok sssssrt, gél semmit. Hzervusz, mtjd máskor, tstérs a kávéházban vltstkoshatss, ha ksávvd tart)s; ott leszek, — Konok ts hasodtaaL Igygytl több, vagy kevesebb, « már nem igen ssámit. Mert bál at a Böske vsssedshnes ssép sasaoay vot a N,gy-Kanisa vasárnap Zala 75. *ám. (» lap.) 1897. rseptenber hó 19-én. hatta és Az if]u bencés szerzetes • magyar katholicizmus lelke lett, pedig aligha tart-a primási széket elérhető méltóság náE a Gondviselés, még is őt választotta erre a magas állásra és oly időben állitptta a főpapi trónusra, mikor vallási válság látogatta meg az egész hazát Az egyház-politikai tőrvények körül folyó harc az ő békés jogara alatt vetette a legnagyobb hullámokat és az esztergomi főpásztorra nézve kőzd volt a kísértés, hogy vagy az egyház törvényeivel, vagy hazaszeretetével jusson összeütközésbe. Nagy volt és maradt Vaszaiy Kolos ez időben az ő békeszeretetében, melyet ahol csak lehetett, hirdetett és követésre ajánlott. Felvilágosodott bölcseszének, végtelen emberszeretetének és lángoló hazaliságának köszönhetjük, hogy a harckész papok letették a csatabárdot és az egyházpolitikai törvények oly gyorsan, felforgatás és a béke megzavarása nélkül átmentek a nép vérébe. Ha az emberszeretetnek ezt a főpapját a ki munkával, szorgalommal és jótékonysággal teljes életet élt átf a legnagyobb dicsérettel illetni és legjobbtui jellemezni a Icaijuk : azt kell mondanunk] hogy ő egy igazi magyar pap, kit a hivő szivek milliói kisértek abba a csendes cellába, hol jo évvel ezelőtt jött fel az ő fényes csillaga és a kivel millió ajk zengett a melynyek Urához jámbor imát a magyar hazáért, melynek üdvére Vaszary Kolos még sokáig gyakorolja végtelen békeszeretetét íjaikból távozlak a a lépcsőnél bucsut veitek a grófi család tagjaitól .Királyunk karját nynjtotta Eszterfaázy grólnának ás lekisárte a lépcsőn, a német császár és az EsilerháSy-család tagjai alái>uk mentek, s a kapunál még egyszer elbúcsúztak. A parkban a díszszázad várakozott a sássióval s ö felségeik elléptek a diszsrázad előtt, miközben a német csássár s díszszázad jobb szárnyán álió tábornokoktól és tisztektől a legbarátságosabban búcsúzott, különösen szívélyesen búcsúzott el Beck báró táborszernsgytól, kivel tsemben ismételten teljes megelégedését nyilvánította a látottak felelt. Elbúcsúzott Febérváry bonvédelmi ministerlől és a többi uraktól. Epugy 0 felsége is kegyesen búcsúzott el s tábornoki kartól és a hadgyakorlatok lőveselőeégétől. Mindkét uralkodó magyar tábornoki egyenruhában koesiaott ki s pályaudvarra, a hol a közös bad-tereg cs s honvédség tagjai, a kiket a német császár ez slkalomhól kitüntetett,*qj rendjeleikkel díszítve jelentek meg. Az állomás perronján összegyűlt nagy közönség lelkesen éljensett, mikor a két uralkodó megjelent, épugy ss elutazásnál is. Királyunk, pont é órakor ült a vonatra, mely öt Bélyérs vitte; Vilmos császár pedig egy negyed órával később. A német dássár e hó 90-án délelőtt 10 órakor érkezik Budsptstre. A király váró város es alkalommal fényesen lel less dissilve, s Vilmos csássár két napi tartózkodás után bizonyára a legjobb benyomásokkal fog iávosni orszá.unk fővárosából, a bol a leglelkesebb szívességgel fogják logadni. Politikai szemle. BelfBld li. Vilmos osászár Magysrországban. A mini szép királynapok véget érlek. E hó 16 én délben Ó felsége lefúvatott, ez a nagylifd gyakorlatok végét jelentelte. Délután 4 órakor a tatai nj kastély ormáról leszedték az uralkodók két lobogóját, a */44 órakor 0 felségeik/akoaztá- Beszélfttés Heek táberaxer- A „Budapesti Napló" kiküldött tudóéitóját Beck táborszernagy a tatai hadgyakorlatok után külön is fogadta s erről lapjának a következő érdekes tudósításban számolt be. Első kérdésem báró Beck táborszernagyhoz ez volt: — Miképpen nyilatkozott ezellenciád e\'ött a tatai manőverekről H. Vilmos német császár? — 0 felsége a német csássár -- agymond báró Beck táborsasruagy —• igy szólt: „A manőver területét, amely oly kivi lóan alkalmas nagy gyakorlatok bemutatására és minden fegyvernem érvényesítésére, nagyon ügyesen választották meg. A csapatoknak ugy a maguktartása, mint a vezetésük is teljes dicséretet érdemel; de legkivált a derék osztrák-magyar vezérkar munkálatairól kell elismeréssel megemlékeznem • Majd a manöveT mezején tartott búcsúbeszédében így szólt a császár: .Végül csak azt kívánom, e deré< hadseregnek javára tartsa meg még soká, igen soká a mindenható első Ferenc József felségét, Ausztria császárát és Magyarország királyát" Amint tehát láthatja — folytatta báró Beck vezérkari főnök — ő felsége német csássár a legnagyobb elismeréssel emlékesen meg aa oszt rák-magyar hadseregről. — Lenne e oly kegyes exeileeciád megmondani — kérdeztem moet ismét — hogyObrucaev tábornok, orosz vezérkari föuók, a mi másik előkelő vendégünk, miképpen nyilatkozott manővereinkről V — O excellenciája Obrucsev tábornok, az orosz vezérkar főnöke — válaszolta báró Beck táborszernagy — kiváló figyelmét és szakértelmét leginkább a dolgok egészére fordította, a nélkül, hogy apróbb részleteikkel bíbelődött volna. Az ő szakférfiúi Ítélete is nagyon kedvező ránk nézve, amennyiben kijelentette, hogy munkálatainktól minden tekintetben el van ragadtatva. —- Ast olvsstam sz újságokban, — szélem erre én a táborszernagyhoz — hogy a tegnap-e,őtli manőver alkalmával, amikor ö felsége a német császár először jelent meg s hadgyakorlaton, roppant nagy rendetlenság, nagy fejetlenség és irtéstató sok hanyagság (Sohtamperei) történt. Mi igas ebben a dologban t — Ha a laikusok ~ válaszolt báró Beck — ebben az esetben rendetlenséget, fejetlenséget és hanyagságot látnak, akkor éppen annyira tájékozatlanok, mint amennyire igazságtalanok. Ami itt történt, az megeshetik a háborúban is, a nélkü\', hogy azért bárkire is a könnyelműség vádját zudithatnók. — Hát hogyau volt a dolog ? A tényállás, — válaszolt báró Beck — a kővetkező: A harminchetedik honvéd hadosztály viaszavonulásakor elmulasztotta jobb szárnyát felderíteni (aufkl&ren), mert azt hitte, hogy a melléje vonult lovashadosztály eléggé oltalmazza. Csakhogy ezt aJovashadosztályt a túlnyomóan erősebb ellenséges lovashad osztály meghátráltatta és el a harminchetedik honvéd-hadosztálytól, Igmánd felé szorította. Most Cbulka altibornagy- ssürke fejű, beteges Sebők fiskális pedig ossk olyan sajnálatramélló zőrgös csontú váz, aki melleit as asszouyl sajnálják, ha becsületes De hál toioodul is teltek, az az áikozottket bicikli, az az oka mindennek. Csak az egyik,\\aklrmelylk, csak égy lett volna... » • A vén Fessler, a kapzsi. uzsorás, ast hitte, hogy igy less legjobb. Sebők Géza nem volt már fiatal, ssép sem volt nagyon, hanem megvoltak benne s jé férj erényei, igy hitte legalább as öreg. Válogathatott volna ugyan az eztéd tisztjei közül, megvehette volna akármelyiket a leánya (Sémára. Nem tette; hisz ő nála jobban senki sem gyűlölte ezeket a büszke urakat, de azért pénzt adott nekik kölcsön nagy lumalra és várt tfireiemmel évekig, míg cgyik-máaik ro gyos három négyszáz forintot visszafize etl. Apró, villogó szemei mindannyiszor vad tűzben lángoltak, ba as erőt, a bfiszkeségri alázatosan látta Mghajoini as Ő görnyedt, vézna alakj-i elölt As é pénssóvár, száraz lelke kéjjel lűrdött a gyönyörben, sárga arca lázban égett, ha az összevert bokák ssrkaniyupengése hallalszolt ajtaja előtt. SebÖk Géza más, egéfzen m is Diplomás ember, irodája van és milyeo. Keres pénzt sok pénzt ■agyon sokat és alig költekezik. Es a kis Böske nem ellenkezett egy cseppet sem, mikor azt mondta neki az agjs: ■ » — Sebők lakáliané leszel. Jó .dolgod lesz mellelte, becsélet es ember, ö megbecsül léged, szerelni fog; é ss agyellen ismerőseim közül, kinek kezeibe JMftóp lessem pénzemel. A kis Bö»ke nem értett ág egészből semmit, nem felelt rá semmit, csak nésett előre mereven, minlba ott a levegőben szembe állna vele az a kicsi diákgyerek, ki hároin négy év elöli inindig megvárta öt as ulcassrkon, miitor hazaleié jöttek. De aztán mosolyogva megrázta okos fejét, hogy tűnjék el a káprázat. Miért is gondolt ö most ép erre a fiúra, hát ki, mi ő neki sa a flu 7 Senki, semmi. Hisz síig gondolt máskor léé, miért erőszakoskodik ép most itt ? Egy kissé bajosan ment elűzni magató\'. Minden este megjelent előtte, mikor már sz ágyában feküdt, mikor Sebök Géza nem Olt már mellette. Hauem a lakodalom után elmaradt, nem zavarta többé s ő ia ugy érezte, mint a legtöbb >lső hetes menyecske, hogy szereli as urát, hogy odaadó hü, jó feleség less .. < • ......Graciőzen, ügyesen, lürgén ugróit le s géptől. Gyermekes naiv őrömmel karolta ál (érje nyakéi, ki ott állt elmerülve a terrass korlátjára támasz-odva. Kaszált asétakfll \'.szőke fürtjei felett kacéran félrebillent eg* kissé sapkája Gal érja könnyedén röpködött á sssílöhsa; u^y nézett ki igy kipirult vérpiros arccal mial egy égből alá-zál-lott angyal Kopogó léptakkal járt tgy-kélaser léi és alá, a fekete harisnyában meglessüllek tormás lábikrái, suhogott ntyta a szürke bő bugyogó. Megint megölete, megcsókolta az urát. Deér György olt várakozott lent szótlanul egy kinyitott sárga tea-róna ssrmsit tépdesve idegesen. Egyik lába rajta pihent a terrass lépcsőjén és kacagott halkan, gúnyosan Az asszony lecsatolta karcsú derekáról a szélen bőrövet. Kivette belőle as óráját. Kenézeit Deér Györgyre, kinek arcán rajta üli még a kicsinylő, gúnyos mosoly árnya. — Hát holnap megint kimegyünk? — Ahogy parancsolja. —■ Isten önnel György. — Kezeit csókolom. — Köszönt Sebők fiskálisnak is, de csak olyan lustán. A kapuból még-egyszrr visszafordít t, a ssép asszony mosolyogvs fotelt kesével, astán belevetette magát rgy nagy kertiszékbe. B n hogy olt Olt lihegve, kifáradt lestlel a ssellős nyári napsugárban, annyi érzés, annyi fantasztikus gondolái kerínge i szivében, agyában. Deér mennyi bolondgaágot sugdoso\'l ma a filébe. Az uráról is beszélt. Igen igen, azt mondta, hogy sajnálja Öl, as asszonyt. Az imént meg milyen gúnyos volt as arca, mikor férjél nézte. Sasra-vette, bogy térje tekintete dermedten lügg rajta, főikelt és bement szótlanul " szobába .. s — Ali heil I Sebőkné kidugta egy pillanatra fajét as ah\'ak-nyiláson. — Türelem, azonnal készen lessek I Deér György kereszibefont lábakkal rátámaszkodott gépjére, szinte meglapult a kerekek alatt a pneumatik. Ar.nyzsinoroa dressze nyílva állott és alatta a csíkos irikkoing megfeszült dombom, hatalmas mellén, á térdig éré nadrág, a boessu harisnya rá feküdt simán izmos lábszáraira. Az eget vizsgálta kémlelve. Nagy-Kaozsaa vasárnap Zala 76. Káint lap.) H»fr nepNftolwr hó t9áa nak divíziója a harmincheedik honvédhadosztály közé nyomult... Bt a rövid tényállás, amiben nem lehet sem fejetlenséget, mmJbanyagságot találni sót éz még fényes birunyitéka annak, hogy a mi manővereink nincsenek parádészerflleg dőre elkészítve, hanem, hogy háború-szerOen becsületes, nehéz és tanulságos munkát végesünk, amely háború esetén éreztetni togja áldásos eredményeit. Ezzel bevégződött a beszélgetés. Báró Beck táborszernagy egyszerű, nyílt katoaa, minden póz nélkül, maga a merő természetesség. Csak nyugodt, Mkas szeme áralja el a had vaséri lángelmét, amely egy intéssel millió harcost igazgat. Hamburger Correep. szerint pedig a szultán a közeli jövöban sllogsdjs sz előzetes békének a hatalmak által megállapított feltételeit. A béke feltételek aláírása még csak attól lügg, hogy Görögország beleegyezik-e a pénzügyeket ellenőrző nemzetközi bizottság létesítésébe. Az álfamfentarté gazdaelem. (s/.) A földmivelésflgyi miniszter, mikor megnyitotta sz agrármuzenmotast a reményét fqeate ki, bogy es az uj iniésmény ia bozzá fog járalni t ahhoz, bogy as államlönlartó gazdaelem sonáo Jl, segítve legyen. A mezőgazdasági mozeum kétaégkivül üdvöz- \'niodentelé milyen ssomoru volt De a tengert is rosszal sikerült, a horgonya elrothadt a Midben, s mikor a gizda kiássa, még Mf 9001 M\'Ja a burgonyát, mikor a bűzét már érzi. Es Igy van mindennel. Csapás csapásra tornyosul és agaaáa ki van szol gállatra speknléeiónak, uzsorának, tőnkrejutásnak. A kormány vetőmagot fog kioaziaai: az helyes. De a módozatoktól ia sok függ. Vsjjon milyen részletekben fogja a kormány viassakérai kölcsönét, s vájjon lesz e elég mag a kormány randai-kesésére lévó uradalmakban a vájjon a kormány jóakaratú segítségéről tudnak e mindenből, a kot gazdaközönség rá szorul erre u ínség hői- A magkioaziás az elaő segítség, amely tényleg a jelen számára történik. De ha jelen alatt nemcsak est ss agy évst énjük, vájjon asm Iá\'-a a __ _ _____ kormány olyan intézkedéseket szükségesnek, me- badspestl levelezője megcáfolja\' néhány niságaak I későn" hozták össze\' azt a mMsu^örüljtak \'T* am akadémikus terméssetüek, mintáz sst M " w tehát neki, bogy ősazebosták, bogy a millenniumi urimmum, agráregyetem, szakoktatás stb. lésre méltó iatézmény, melyre egy mesőgazdaaágl .. ... ^ . _ . .alapokon nyugvó állambén a további ejlődés helyes á áaéaganláfc lywa"*". A Fal.,Korr|irt)>T, érdekében okvetetlenül szükség van. Elég kősés költségvetés tárgyalásába asm beeaátkos hatnak addig, aaif a kvóta nincs megállapítva, vagy sasig a most érvényben levő kvóta törvény ídstgisnea sMgkaosaabfaiUaál s tőrvéaybosáa ki asm mondja. As 1867. XII. térvéaysikk 18. és 41. |-a asMlytyel est aa áilitáat bíaooyitznl akarják, semmi ossasttggésbea sinoa essel a kérdas-stL A 18 |. eaak ast mondja ki, begy a kvótát köaéa ■igsgyssémil kall megá Ispt tani, de a de lagaeiók tárrysláaairól abban a paragrafuaban szó sincs. A ál. f, asariat padig a datsgációk-aak a kösöa aaükaéglatskkel a maga igásaűhbsa kell toglalkeaaiok, míg s Magyarországra saő kvótát eaak a képvisalébás sU larjssatsadő költ-aégvetési előiráayaatbaa kell megjelőlal Ha tékát asak az alkotssáaysa s akiságok megtartásáról vsa asó, agy sem a törvéay szo-aenntí asévegével, ssa aa addigi gyakorlattal asm ellenkezik aa, ba a delegációk a köaóa költségvetésről tárgyalnak, még mielőtt a kvóta-törvény idaiglanss meghosszabbítása a parlamenti tárgyalás stádiumain kereastdlmeat volna. 11 f e í a. A béka. kiállítót voltak\' annyira hazafias érzelműek és T^00 °em jut-e eszébe a földművelésügyi ml- önzetlenek, bogy kiállított tárgyaikat átengedték nwalernek, hogy ások: as agrármsok mondanak az tg muzeumnak. Reméljük, hogy a nagyközönség é«* 6u o\'T" dolgokat, melyeket magsaivMBi ezentúl is hozzáfog járalni a megalapított museum nem \'rtott volna olyan kormáaynak, mely a gaadát, fejlesztéséhez és sdományaival ki fogja egéssileni » ltko*4« báromnegyedréesét, tény ag államföo- a ma még kezdetleges mezőgazdasági tártatot, lar)ö el«mne* tarUa- melynek már mai asép anyagát is inkább agy Hiába, a Tisza István agrárpolitikájáról kiaál museum alapjáaak kell tartanunk, mint magának ilyenkor, hogy az lulajdooképan teljesen meddő, a muzeumnak. Attól a pénzbeáramlástól melyet ezek a merkan Az is kétségtelen, hogy az agrár-egyetemre, tilista agrárpolitikusok olyan őrö nmei Advöaél- mely ezzel a múzsámmal karöltve szerveződik, nek, joggal óvja a belügyminiszter a gazdákat, nagy szükség van. Ha a löldmivelésügyi miniszter mert hát az a pénzbeáramlás csak uzsorakamatra szorgalmasan fog dolgozni az agrároktatás terén kerül a megszorult gazda kezébe, a gazda kiművelése érdekében, akkor hervadba Ilyenkor kitűnik, hogy első sorban arra volna tatlan érdemeket fog szerezni magának. szükség, s mitől ezek sz urak félve félnek, mert Az is bizonyos, bogy ssok az ipari asakiskolák, melyeket a kereskedelemügyi miniszter s sorsüldözött vfdéksksn föl akar állit mi, hasznos intézmények leesnek Minél inkább terjeazljűk és fejlesztjük a mezőgazdasággal rokon, vagy aszal ősszelérő iparágakat, annál függetlenebbé tesszük a gazdát az időjárás viszontagságaitól, annál íob ban védjük őt a sors bármely fenyegető csspísá vsl szemben. De mindes s kétségtelenül hassnos intézkedés tulajdonképpen régi tartósáé, melyről ma már alig szólhatunk, melynek nem ma, hanem talán év- Ugylátszik, hogy végrs mégis csak megkötik a tizedekkel előbb kellett volna effsktuálódnla, mert rég várt békét nagyon, de nagyon sok huzavona esek a hassnos intézkedések nem s napnak, nem ntán. Egy hónapig tartott a háború, sokkal gyor- az évnek szólnak, hanem saólnak a jövőnek, melyei zabban éri véget, mint a hogy a békét megkötni még el kell éroünk. képetek. Moat már mindkét réaaröl iparkodnak De hogyan étjük el ezt a jövőt, melyben hass véget vetnt a sok tanácskosásnak. Igy egy kons- j nosítani fogjak ezeket az fidvöe intézkedéseket, tsntinépolyi táviral asept. tő-éröl jelenti, hogy a\' mikor a gazdának, az államfentartó elesnek nagykövetek és a porta már mindenről meg- jelene van vessélyestetve. Mindenfelől olyan ér* egyezlek annak az agy kérdésnek a kivételével,; tesi léseket kapánk, hogy a gazda as ország csak bogy Tssssáüa kiürítése miképpen menjen végbe.j nem minden vidékén a legnagyobb Ínségnek oés Azt hiszik, hogy est s kérdést is még esen a elébe. A buza- éa a rosaterméetől már ninca mit héten véglegesen megoldják. A lélbivatalos várnunk ; jól ledjnk, hogy a cséplés végeredménye bankjaikat látják megtámadva általa: a asővetkezetek re. Mikor s kormány egy tagja figgaimes-teti as Illetékeseket, bogy a megszorult gaadák ne essenek áldozatul az uzsorának, a mikor a kormány többi tagjai, mondjuk ; a legnagyobb jóakarattal gondolkoznak azon, vájjon minő eszközökkel segíthetnének az akut bajokon és elősbelnék meg s jövendő bajokai, vájjon nem jut-e eszükbe a kormány tagjainak az a mulasztás, as a menthetetlen hanyagság, mely a kormány lelkiismeretét a szövetkezéssel sssmbea terheli. Hissen nyilvánvaló dolog, bogy mindezek a bajok sokkal kisebb solylysl nehezedlek volns a gazda vállaira, ba a szövetkezés, melyet a nemes ügy egy ss lelkes apostolainak as uralkodó iiiudsssi ellenére is sikerült szép sikerre juttatni, olyu erkölcsi és gasdssági támogatásra talált vplna at állam kormánya részéről, a minőt megérdamett volna. Mert hiszen a gazda hlttlügyének alapos rendesése szövetkezetek nélkül el sem képcethető. A szövetkezés ascr orvosságot nyújt n gazda bajára. As önsegély leve pedig, mely e szövetkezés Mke, indító ereje, ast jeíintt, bogy »laá- Sebök fiskális valahonnan a kertből került sió. — Ssép idő ss agy e — szólította mag Deér Györgyöt. — Valóságos isteni élvsaat ilyenkor a gépen űlaL — Magam is sst tartom, hanem.... kesernyés ábrázata belerándult, bogy visszatartotta a sza vsknt Deér György nem sejtette: mit akart moadaai. Nem messze tőlük a szobaleány tartotta az sassoav\' bioik íjét. — Megyénk stár, megyünk — kiáltotta ki Sebökné és másik pillauatbiaa lennt volt u ud varon. Egy kis bőrostort tartott kesében és essel vsgdalódsott suhogva a levegőben. <- Mehetünk — Megállj Böske, nézd csak, elvész a géped Máma. Gyorsan Róza, koszon egy kis spárgát, odaerősítjük addig azzal. Sebők Géza utánuk bámult a kapuból, mig csak el nem tűntek a lordulónál. Laasu tempóban haladtak. As asszony elől, néhány lépésre távolabb Deér Gyöm; hanem künn az oraságeMn egymásmellé kerültek és ott ksadts a férfiú a beaaéigetéet, hol tegnap befqjesle. — Nos Böske, art határozott f As asasony hosszan ránéastt, de nem szólt egy szót sem. V á .Vigyorgó" csárdánál letértek as útról és befelé tartottak a búzatáblák között. — Hova DMgyfluk ? — kérdé Deér György. — Jöjjön osák utánam! A szűk ut keméoy volt, akárcsak a makadám. Zajtalsnut, lasmn lobogva\' lapult meg rajta * pneumatlk, mintha eaak öl lik esnék éa szerelem röl sugdosna a földnek Jobb- és baloldalt mess-szire hullámozva terültek el a sárguló gabsa-táblák egy tagban. A szélén bókollak, hajlongtak a nehéz kalászok, vastag, nehéz lejükkel megérintették a főidet A gáti dttlöoél előbb Sebökné ssállt le s gépe röl aztán Deér György. Csend volt köröskörül, csak a kalász-tenger lassú, zizegő zaja hallatszott Fenn a magasban agy pár fecske keringett csicseregve, nagy íveket rajsolUk le gyors szárnyakon, aztán egymásfelé tartottak: csókolóztak, szerelmeskedtek. — Nésse csak...... — Menjen, szedjen inkább nekem busa virágot. Nézse itt benn van sok ssép. Nagy kökénybokor húzódott el a gyalogjáró ssegtiyén. Deér odatámasztá biciklijét, után eltűnt a kalászok kötttt. — Kaknk, kakuk 1 — Merre van-, György fi — Itt itt, jöjjön caak Böske, hanur nézae : mit találtam Itt? I • V- — Ml u? — Jöjjön gyorsan, különben elszalad — Megyek, megyek.., • .\'.. Csend volt köröskörül aa uton, a kalásztenger között..., melyre u áldozó hap ráhinté utolsó sugarait, csak fenn a magasbán keringett csicseregve két uerelmes fecske... Döcögve, bngdácsolva jőU előbbre Kappaa Márton, a vén rendőr. A kardját csörtetve busás maga után s ha elfeledte kirúgni a lábéval, hát ilyenkor mindig egyet bugdéosolt. á sapkája agy kissé csurgóra áHÖtC Félig leégeti virzaioiát rágcsált logai kőzött büszkén. A ásom* agy kissé tűzben égtek, megláfrsott mjta, hogy aínoe egészen tiutábsn a világ soriával. Mikor agyat bakait, olyenkor mindig elkerítette ugy istaaeősa, asm hagyta ki u ajtón álló Set Pétert se. A .Vigyorgó* osáida melleit, ott a hol a dűlőül már véget ér éa u országútra fut, ssajdasm nekiment Sebők fiskálisnak, ki sbaélyedva séták kl u erdő irányába. — Alázatos szolgája nagyságos ur. — Mit viu Márton t » — Hál ezt sa isten tel eo két tara masinái Ott leltem a gáti dűlő végében, etviasem magaasaml, gondoltam, mert a gazdái benn mulathatnak valahol a tilosban. Minálunk majd inkább amgta-tálják, mert még valaki algal upirozhatoU volna velük. Sebők fiskális fakó, s<intelen arca mintha (hasadni, kövéredni kezdett volna vöröses pírban Szürke szemei merően kidülledtek a mély éra-gekböL Gyorsan szabálytalanul lihegett, as ízaaá-ság kiült a homlokára, idegesen remegő késnél törülgette. Lelógta szempilláit, mintha fénytől kápráznék szeme, pedig már ssürHIni ksadett. Egyszerre caak elfogta a köhögés. Káromkodott és fogait csikorgatta ökölbe szorított oaontoa markával. — Rossz betegség a köhögés, tudom rajtam vasárnap Zala 75. 4. V»p.) \\ 1997. «sptamher M ÍM* esak aa esakéalk aa áflomaak vajmi kevés áldó salába kerék sá voins. Da kát aa állam kormáajs aat a csekélységet sa* Málta a gasdanak, pírt u uralkodó reod-saar mataéstjai book Jóikat Mtattak aa Oaaaüao kooáamaaáipl. Igy oaotáo évszámra kának a soóvetkeaés útiéról. hon u állam legalább jé-| akarata aamteéaaeiát biztosítson a Mövatkeoáo- I U II. - A. aéaot wáwár ellaaeráeo. A német caáaaár a tatai hadgyakorlatokig^ o(( ^^ alkalmából Krtmh vezérőrnagynak 141% honvéd-gyalog-hadosztály parancsnokának és zalavári Zmrum Károly a 82 ik bonvéd- aak, legalább Mrráayrfll gondoskodjék, MáW j gy,k>g<laadár parancsnokának a Iíod m iígijtr.-r/rrs r-sFI^kjísí: as tgyetT maffidegen Bűdönántei eredménye nyomta. Ezen kitöltetések közelebbről érde-kat vívott kL I kelnek bennünket, mert a kitüntetett geae- Hem, a kormánynak még aa as áldosal m sok rálisok vezénylete alatt állanak honvédmnk : volt te dialektikával igyektzeit elütni a ktedéat.1, honvéd gyalogezred éa ezen lep 3S SSÜ gfft íazSlkti** "3 vetik mátokat a nyomorúságba jutott gazdákra,; ho«y honvédetnk kitettek rangúkért, meg kihasználják kteTaaarMyaatéi. t aa ínségbe ja- ] szerezve kitartó haitképooeégükkel éa kitűnő tolt aaad l as átlósáig terhével (ojtják meg. rá* magatartásukkal vezéreiknek a német csá-víssik sllaiainak eladására, földjének eldtraboiá; gl4r jcitQntctO elismerését. Mboitesoláoára t földönfutóvá, proletárrá { Hl».i*«é.e>k alsOkobiai \'sTa^jzzi 1 raíi ^ - j?***. •gyes pénzintézetektől ts ovnta keneti [miiimtósiahM mé m* volna a ímmsttarnek a gazdát, fUtaan aa ttunrés is a|lg vess több ka-Mtlot a pénz után, mint aa a lö-10*/,-ra dolgooó pénzintézet, mélynek 100 soásalékos dl-videadáját, a kormány oszlopos híveinek sikerűit eddig a szövetkezetek koiakurreneiájálól ugy MMg asddlg megóvni, Da ss ínég aam minden, a mit a asévetkaste alján elérni leheteti volna. A termeltették, érte ke-ltéaoek minden vooslán hasznára van l gaadánalk a szövetkezés. Hisssn a gazdának mai Mjáa, nsvsostssen azon, bogy a II—1| forintos buaaáhtk d«oára 7—8 forinton adta éfbasájai, szintén lehetett volna eegileol szövetkezeti tárházak afján Hisaen ha a gazdának Ideje van, nevezetesen terhei Időt engednek arra, liogy bit zájával bevárja s magasabb árakat, akkor nem kell odaadnia as stsó jelentkezőnek olyan áron a gabonáját, a bogy aat kívánja. A tárházakba betárolva te reá kölcsönt föl véve eltarthatja ja bonáját a ga»dá addig, a mig aa árak megállapodtak, s mikor már nomcaok a falu korcsmámén, hanem a gazda ia tudja a busa ártendenciáját, a készletek és a logyaaatáa igényeinek aráoyái Aa idéi év tanulsága a kormánynak is tanulságul log szolgálni, meg a gazdáknak la. A kor-Máay talán Igyalmsssl lesz ss eesköaOkrs, melyeke! m agrárioeok régen hangoztattak — ssj aoe süket (öleknek, a gazda padig Hl fogja lemarni aat, hogy a helyes ut osak a szövetkezés alja, begy ha maga a gasda nem lasa á miga trd»|ábsa valamit, akkor bísony éhen halhal — aa agráregyatam küszöbén. A most ábredó parlamenti sseson pedig mag latja matatni, hogy a kormány mire tartja érdemesnek jg „kllamlöntsrió gaadaosalályt igazgatósághoz segédlilkárrá, HtrrM Antal, waówodvai adóhivatali gyakornok a kapósvári adóbivalblkos adólisztté neveztettek ki. — •roággyllésl MpvtselCak, *sá* Aladár gróf, tegnap este városunkba érkezeit Ma tartja /Wtea beszámolóját. Kíséretében mának a néppárt hkai, élén Zisáp János gróffal. Mint benőinket Paoteról értesítenek, nem valami nagy lelkesedéssel készülődnek a fogadtatásra. — A déli vasal talvqja ftaMr Vtiasoo-ról, ki egy hete a teherpályaudvar raktáralt aegdéssmálts, ujabbjüi klaerűlt, bogy oaaoklvtl még több lopást kövotstt eL Egyik kollegája ponasat emeli .a rendőreégaél, hogy sz óráját ellopták te ss ugysnaaon napra esik, a hogy Pintér a be törést elkövette. Es ügyben le reá esett a gyanú éa as óra hamarosan megkerült, bér akkor már Piatér egy katonának olcsó ároo eladta — LoaaataÉKaAa S évet laapet........ A nyirkos, hideg szeptemberi délután szürkesége eloszlott agy pillenetra Felit la aa a hosszú, sárga sáv, mely saaksdooott cafrangos sötét lalhőfoaiJáoy mögül bukkant elö, vagy tán a riadó kűrthananáa űzte , «L A bágyadt őszi napsugár hegyek mögül oly anmoroan tekinteti végig a nagy harotérso, hol betekig csattogtak, ropogtak a fegyverek, h I döbijrögve, csörögve sságuldtak végig a lovaabadoaztályok, hol aogva bömbölve ssólt bele s harsány é\'joo kiállásba nagy oobés uchaciusok dörgedelmes saava. Szomorú thost as test napsugár, mért holnap nem látja már agyüli aat a nyüzsgő, nagy embéráradatot, nem hallja iámét a már megsaokott harci riadót. Csend less ,estetni ismét; nagy, néma csend. Szardán délután félnégy órakor adta meg a király a jelt a talaj Hadgyakorlaton 0 Is/asdsro kalouák a szigorú tilalom allooére, a hogy megszólalt aa .eáalie*, magaara bailgá Iák sapkáikat OrÖmrlvalgáaba törtek Irt. Mart ha aaépl I dolog is a kálOOástöéás. nem Qtólló as aam ha bshhhhb u ember tol van rajta már. Három év hosszú Idő megsaűnni | még a szépből is; csak azok hallattak valami kao»- I kariagóe Islrnnyila-léíól, akik tovább kénytelenek • Roms .. a-gyoo rossz, válosaolta SebőkI szolgálni. Ahegyekép, Völgyekenelterjédőkűrtszóoly I tétován, hanem már eimolt. Majd s(y kis bor nép volt, oly Uastán fönűl! ssériéssél a levegőben, elállítja egészen Jöjjön Márton igyák maga ia egy f minthb égi zengzel hallatszott volna a magaaból pobánal. — Ktesöoöm nagyságos uram nekem mér ma elég volt. Is erét vesz sokasor te nem akar — rsrsbsdés sKM\'y-etaábaa Mlar IVmmsms látván te Oyteg? laéStea aam aaaprs a mm bosélygoW, mlat lolébb aa aWekn balaéo Msanssts íaasial\'a ftc. Miodatlikast írnám ftea ayako kórét, aá< ■asfsgvo, tél ve kaloéi a bit kli|teli ember kűalit. Aa assaaayaak birolea más gandalata lásaodl te soatedal ai akart a aaan>< karok közű, éa a nekihevült leasvsdak aam egyezlek ebbe oly könnyön- Dsrsbaa kapták 01 é. agy cpoitte vo-iUk srő-eaktal vágta o Kir«ly-oieaa As fta isssrsgM kívánom oéaMk élemn kitellek a duhajkodók ellen te e< alatt séeorélt Kovács Vmáaok moooktiol, ki vad fséáaal ágysétsostt haza Kis-Kanissár*. A lagtevek aiáoa loholtak, de aaaakáoteo kát rsadte JskMk még te esak ekkor fejlődőit ki toürnea a boio. Rngvs, kapálva tgyokooiok ki>ssbadalai a sosnté kezek kfleál, levotették magukat a földre, De volt J ae*si«ég*s Is ebben, oai Pilassim látván agyra aat baagoztatta M^dalmwwn : megugrott, AaOfsseverO lltt aéaft >telsiijlá»v>s Inlerö1, asgiistgtrs sfetett a rmdőr iteask. as igy Is bajosan indták elvinni 0 dühöngök«| egén 0 poitáig, hanem Ut aiombrjőttsk a kste-bmon inagbfvotl rendőrök, A vtrteokodoá ogé*t éjial dörömböltek a városházi bártfto ajtaiáa, te Itt már biatos htlyen voltak ét tagnap áttették as ■ Ügyet a kir; lm láayssékkss. — Maakásek nkkant éa avmgglj-egylete. A fővárost munkások nyngdij agylet* nek néhány isalriérés jött le boeaéak te ma ég. oááo a városház nagytermében gyűlést fognak tartani, melyen a kartonokat csatlakosásra ste-Híják. Valóban bdvte aa aa samaa,_ ha aé^alnak «gy megfelel, mint a löbbl nyugdijlntétetek te igf Maoeyayal felkarolják tnt váiasaok munkásai Is, — llltofnM »emls. Mogy-Kaoiasa vt-roa területén tartózkodó faagy* kir boevodstgbeli tartalékos te saabádtigoll katonák sHsodrséa szemléje I. é. oki. I- te l-éa Pintér Sándor vendéglőjében tartetik meg; reggel I árakor kezdődik, Az otóaamala 1897. évi novembar hó tt-én a bon véd laktanya ad varia fog megtartatni, — A ca. ás kir. közős hadseregbeli tartalékos és sza-badlágolt katonáknak pedig I. é. okt II- te 18 te Pintér Sándor vtedágWjébao tartalik meg reggel 8 árakor keadődik. Aa mtaesmli 107. évi novethber hó llte a sa te kir. él hadkiegészítő parancsnokságnál Nagy Kanlasáa larta-Ük mag. — A tetsgmgg/sé ptesttrak seaaé-gaa éHefcaoteáa A hasai kartkleti be\'agM gélyzö pénttárak második oroaágoa értekeile-tükre készülnek. Es slkaloouaal egy kéréátl tűzlek ki aapireodra. melyeket aiaő sorban a karfh lati pénztárak őakormánytali haláskörtkbea In* tteíiotook el, másodsorba a pedig Hstgaagsláo éa konaánybotósági intézkedésekkel rendezhetők te orrooot hatók. Ezek mellott ágy el-m be vatták azl a körülményt is, hegy as Idagsabl áiültatéti batega gélysó pénztári lérvéoy Öt tel tapasztalni alapján részleges revízió alá vétsastk te énnek ssámos hibás Intteksdéss hasal viszonyaink bot alkalmasva módosítassák ; különösen padig ki-váltják, bogy 0 kőtelező balesetbiztosítás iaMa-mény nálunk it behozassák a bogy Badopeatea oly ttepooll köteg állteosaék 101, mely Ia 7 "»\' \' rrZJi TJTH oly központi közeg álUttoatek w, mely a vidéki Ir^S^Kkerületi pénztárakat magában WyZL s kllelé, "■^l1. iW rolnl koTZtT löllelé képviseUS. Aa otsságoa - Egy pékárral osak elbír még-Megiadultsk a osárte leié. A gépeket odalá ssaaatotia Kappan as ajtó meiié. de 8eb»k riöbb lopva, vtgyteva ItniakiMta m M géprSl a ttámtí. 8 sötétedni kaadatt. Kappan kifaradian a sok Iváatől álmosan hajtotta fajét as aaatalra te ek-szép lassan, lopva klsonlordált 0 A női gépet magával eipelte be 0 asáiéo odvarsra te ott a trágya mély gödrébe aaasotttto le lesaaa, csőadeseo. Egyet loosoaaot osak, éa aam látszott boUUe ki soami; elayalie S pisakoa lé sgásaan. Artán sietve megindult boyt 0 véi«soak....... aslvo. A bússárok alétt táncolva nyihogott, ny»-ritetl a ló, aa lataoierists, a honvéd, könnyűnek éraota vállain a borjút, melyet sok kínnal izzadva cipeli hosssu három asaiaadön kérésziül. 8 mig aa agyon gyötört falusi sslv arról a bogárhátú kis házikóról álmadozoll, a tiszt arak a csillagokat látták magok oMt táncolni a levegőben, egyik-másik olyan ioi pici kis cailloaá arany kerésalot, melynek érdongel 0 neve. De mindenfelé osak ea aa agyasé hangzott. ,4Má/ I Abtlóy!. A mi katonáink osélőrtökOo <|jjel érteitek hasa. Egy kissé megvlae le őket a játék M nap aé-ku cealárosá*. A tartalékolok our aiatahan isssereliek. A háromóráséi pedig agy-két molvo isirabosakdot mondanak a kasaárnya ivarénak, a Manlichernek, annak a rövid t aap éW beaaéiik, bogy Sebők fiskális vál a gyík\'ateook, mely koma ideg olt Ityagatt MÉMipéial; te te aat gy még sem mertem eimon oldalán, Istbaignk majd uloo-atléloa a dam kodáso ééhtláo annak a nag on aaép, do|aá4o: Lasaelgáham karom ével, hal oapot... aagyoo kitéoasi saókabaju litenhaleulendöa aaiv mmnek ők, hogy hgyg a4janak arttoknok, kjaossaopyMoak, ki maga a viruló ártatlan |Még e ak azt éneklik: Nem paraocsol nekem Üjoaág- ______aom parancsol nekem á"blrO, a bíró, baj a bíró, lmaj-1 parancsol nohom . tioirailor Jobaoo Pejbekő. oa régi Ki-kik blaooy a Htrr képviselje. értekezletet Budapesten október tt. te 14 napjain tartják mag- A napirenden lóvé tárgyak előadója Kovács István, 0 pécsi kerületi btesg-sefétysó pénstár Igazgatója — Ktaklréotéa Egy német lapban a minap a következő kiablrdotte jelent ssag. A császári p*WU előtti sétatéren tegnap egT l*gT gyűrű elveszeit, A jegygyűrű básrjén ezek a saavok voltak vtevo. Lujza U7S. ése I. A boosűlalas magtalálá Ite-kéretik, hogy 0 Jsg|g|teé bös torteoé oassoov felelő jolalom előbb elvigye. - Te, ar! Két munkát elrott egy esbés a koása tárgyal at otoáa Wyaop tálo4aét vor>éd-lek igoo oagyoa. ügy láteSk, oa saylk aladeo klppsa aam igyskamti, bogy a leasr eogye^b áiaaálüiet 0 táró* váltra. MsgáMak te eaayt msa-mattott aM- 1 Nagy-Ksnizss vasárnap Z«la 75. Btim. (8. lap.) 1897. sseptémber bd 194*. rová hom-vóuék lty agyster pihentben aa a rsndkivöl érdeke* fa j"t«mő fárbeaaéd fejlődött ki kflMlk. Aa egyik, aki érnie, hozy a társa ai ő atra kiaaéli mafít, rásaóll: — Eredj, ta art — No! — mól a másik, aa izzadságos tokát aa ingujjával törölgetve — mért ■ár fa ar? — Hogyné vóná, mikor olyan lukssuaod — Micáoda lokaraa? — Hál aa, hogy izaad a homlokod, mini araknak — Elvenett fa találl táruak. Folyó hó 16-én egy vörös s/őrü, homlokán kin lebír rooás, elaó lábai köst fehér fol, kan kopó kutya eltűnt. Felbérelik a beesflletes megtaláló, vagy ki tőnek hollétéről legkevésbé tudna is feivilágositást adni, jeientkesaék a rendőrkapitányi hivatalnál, hol a tulajdonos áhal illő jutalomban fog résse-uttelni. — Folyó hó <5-én a Ssarvas szálloda előtt egy gombalaku aranyba foglalt gyöngyszem nagyságú iggomb találtatott Felhivatik a káros fél, hogy esen inggombot a rendőrkapitányi hivatalnál mint igazot tulajdonos a hivatalos órák alatt átveheti. — Folyó hó 16-én a város belterületén egy vasnemQek bevásárlásáról szóló azámlakőny elveszett Felhivatik a megtaláló, hegy ast slulirt hivstslnál adjs át. Nsgy-Ksnizsán, 1897. évi szeptember bó 17-én. A rendőrkapitányság. . .. --. * — Ánváayigylljteaéay; 50-60 drh. rrkirzve, fiadé Clai a ki-adéhlralalkaa. <*• Ksréfa4eWn4 vérek tanítanak aggysnd, néaetll, fraaelánl. Lakán: Kaslney-aleit 091. Törvényszék. Végtárgyalások éa ítélethirdetések: Szeptember 91. Lopás bűntettével vádolt Takács Józef bűnügyében végiárgyalás. Hatóság elleni erőszak bűntettével vádolt Halis Lukács aŰeni bünügyben végtárgyalás. Lopás bűntettével vádolt Varga Jóssel bűnügyében bir. ítélethirdetés. Ssrptember 94. Többrendbeli lopás bűntette s orgazdaság vétsége miatt vádolt Vist Józzef és tzai bűnügyében végiárgyalás. Magáalak megsértésének bűntette, könnyű testi sértés vétsége stb. miatt vádolt Hagyetka Iván s sai bűnügyében végiárgyalás. K 6 z g a i d tt i g. A trágya kezelése 1. A telepen a külonl.ö/ő állatok ganéja lehs-töleg keverendő, hogy a trágya minél egyenletesebb lesyen. 9. A kihordott trágyái a telepen el kell le-reasini. s. Hogy a trágya bomláaát aegakadályossuk, a levegőtől kall aat leginkább védetmotni, es leg-cáleserübben a trágya le«iprá>a állal árfető el; ábkK a célból a ss«rv*a>»*raát hstenkint legaláhb egysser a Irányár* hajtjuk. Erre aéxvs eélsserű a telepet é.8-0.8 m. fallal fa alkalmas korláttal i Ml venai. 4. Ha a trágya felaő rá ege, lűlö. ö-ea nyáron, igen ki>sársd, akkor a tráeyslé la ból ayaroo naponta, iáién a saükséglsi assrint megloesotandó; a trégi*ié-kut e óéiból savanyúval tegyen ellátva. He iráiyalé mm volna k\'ssletben, s trágyát vWsl kall locsolni. 6, TrágyakontsrváJő aserek alkalaaaáaa. a. Malit \'/,—\'/j kg. szaperiosafaiot vagy kg. áisper fuasfát-gipsaet kell már a< istállóban a trágyára hinteni; löleg ha a talaj köUWehb a a toe«iánragyát meghálálja. b. A Isaáhb és kálit Kiváaó talaja aaadaaá-gnkbaa kák sékat kainitot vagy karaanliot kelt a telepre hiateaifapadig egysasr-kétszer minden ssáaes marhát.\'/,—! kg ot c. Igen jé hatású a trágya koaterváláara annak földdel réiegenkint való betakaráaa; aaaaal, faiörmeléket stb. a trágyára hordani aem aaabad. A tráarái hetenkini legalább egyaier kall földdel felain\'eai. d. Ahol tőség áll reade\'kasésrs, aa még jobb konzerváló a földnél is és ssalma helyet\' alomként is baasaálható. e. Hogy s trágyalfaku\'baa levő ganajlevet a vesateafaektöl metóvjuk, abba H<0 liter lére l*/i liter kéuaavat önünk. A trágya kaaaaálala. 1. Ha a trágya sokáig marad a telepen a* erjedés következtében kevesbedik é* értékben is vészit a salátromfogvaaaló baktériumok következtében. As ilyen trágya szalonnás less, nem jó( teregethető és osoq^kat képez, melyek a lalai-ban eltözegesednek, a trágyát tehát idejében kell kihordani. 9. A trágyát merőlege* metszetekben kell székárra rakni, litgy as erő«ébben elkorhad) rész a felső részsael keveredjék és egyenletesen legyen ieregethető. 8. A főidőn a trágyát mielőbb ssél kell tere-regemi, mert ha a trágya bálotokban áll a földön, sokat vauit értékébői. 4. Hs az idő megengedj aa elhintett trágyát azonnal alá kell ssántani. 6. Ha a gazdasági vUzoínyok vagy as időjárás a trágya azonnal való\'elterexeiéaét s* alái<ántá-aál nem engedik, akkor aSt n.tgy (ed)lalaku pris-mákba rakjuk össze, árokkal vesztük körül ésas ebből kikerülő földdé, befödjük; konzerváló aserek újbóli alkalmazása ajánlatos. 6. Végűi a trágys olyan növények a\'á alkalmaztassák, melyek ast «eghalálják. Mu a iagatlagokbas ajásl|«k m ajstaat Olvi (*k Iráat trdtkttdlksak áa vaátaágoa aaakaak, aklkaak s amgyar hMsalisfalia i nalákai éa agyar Irék éa ajstgMk kiagyamiigalaihaa haévSfc WflL NY1LTTÉR. áa a rovatban ktaUttakárt aaa vállal Mritaigat a i - la In ketS ■tliii klil ktavailas gyáraaMt rwdaUk — adass 4* fcriél 14 fir« SS tíau. aaflua, kaaskásaél (atalagy Mé káltaktal aioiaéf USOOOaiattaaátaa) atb. s ai|rwitlt ára poaukir is vámmaataaes a hás-fas saállitvaéa ai«ták»l piatafcrdaltánl káid: Bsa-atkin 6. (a*, kir. advariasáUUé) saljssagjásel IáHiMia, 8vajc*ta classH taraiakra M km, át lavalasllapekrs i kro* UIm ragaastasdd. — Ihóir ■yalvaa irt atgrasáilleih poitoau aUsMsMask. irodalom. Rétrkesitll Haeaetek. t S.S.V. 1. Nm olyan uc UK h*gy ás aat árig aaa tudja Fiatal laáayoksak llyaaalt atg kai kiMjJtaai, & Htáry Ksrgar tSSI>bas Jassár SS-i* kall aa« HJ fárial kárkáafcss. „Hiita á\' Hlnr\' daS káliésy kátatafa ks-tála saojáalalsst mm. \' VSrSská. rtaul aska ta MvW. tat saa TkSakS-aak klvják. la PMtá. KIHaaáiqralt sM sarait M UJtk: Vthsrasaa, raksgáeig Minitik tfaaé faaalaMa káhatac alst vatkáa Irtáé asfkalal kém vgyafc, Mart asanllak kimdksteUzaat. i Ait kiaaslk, aaak atáa aág kavéaké h(ia lat aa a kis laáa; saaslst. Ili áMotri ptsszM iáik ás h«Ubb aaalbas tavai, va(jr jobtao, Uvwt a kávikás Ukrét, a Bilat toraav H<S alaélt tataikat aaaá as i( ialá. Is s kSHmhaaf a kstU klata. | K. i. U lakaU aaakal a Altákaaraácrtl 1 I Hacjraa! Osakkaor sn aWM s taMcyalaiettarlMa k*U iatysaoést ujtdiljirt A folytaodvá*? Umak Lsstsaos. Hofjus lakat lazktasjrakkas lársa Irmi f\'As •■bar a*|MSÍk kat darab knam lélast és afaft rá hét pohár pasaiét ia a kiasstáa mm taá as aa^Jaa la anéL S. K Hm ktattkett. T *. 1. Nw. S Hon asabad-e vAMaysak sssuál a aaaa joMMtan aamilkalslf flaa Urvisy ktawkas aaa — Vérv ,,Poetiki|áb«" alss "« foloia*. wál nm*U, as slaéalrAk layla mis-kas astlikaalk míg s sigu klaoaaif aaaak a usaaayole uQiir aJ> .|iré*Ak as amBra," aktt, hogy ngzatlaniiaik a*|akal aiaaaa politikai kaMjrái ia ^aáaa váilotkasé téka __| ijftp alél. aMfilapitatták • aafak mjibSI, n>Ud»a. vállalat futfntm, áaty BMlilsásival a makaatlait u^Ját taiajdoaa uanáat a Be- , TayaeatalatUa á Ihffljáa_ éapwU ■afl*-t. A MkasBa caant aoat, agy Matanál Lat, gfaaB Igát Wgttkkeaár a aaaedaá Mblyám alfa s askaéilvl aagyar ktalaaigaok lagkaéval btat in* ■liin MasfaMk kWvaa lat tebb aJság>s*lgáH*lájs latt Magáni koaváa Maya* i* jéklrl tudtak ss Uiataok. Bár Íréi a*nfc*^.feasl*ms saargslamaul is kitartással gyljtvis j **|t«**ii lilaaanlaak ■iiduaap ta* aüadaxt, *al * aakaasIMg, a lap aaata-dahrt ia MtátlMll alWn iráaybu flgg*U*n politikijáaak aaaaatl irillaénaá ia aagsa lallsiatk ai*d*a kawasaigy éráksa laaKIMI Uaaayaigát tdji: — a Sadapatl lapli u aár saa aak ktl#ialilnat t»rti**titaa <g i* arasatl, fas ktataiig ■lapnifjáaak gyors MUttMbM a addig aaai látott pildát aatat Ét aiod** ni* *rr* vall, h*gy a Sadapall lapli tUpitii M*gird«^ik aat a tá-aMgalásL A Megepana IapU.uk Mm ia a^blahalé irUcáliaii, koaoly tart*la**i poUUk»l ajkkal, * aalyak BMwtiktaaá Uaalk a á*tal, da p*Utlkai aalyraaária dtalé j*l*stA>igt ajaág vébattayil, lliéarovatáuak aagaa irodaiad aainvoa*!*, podtg tafaraaltv aayaga, kttáot irtallUol, ki-■oritHM IIUkM, viltoaaUs, atovas rontat a ariada*l**dl kl*lMÜsy»l**k válasaloaigat I* Mytoa gyuspodá kéaig*: uaprét-uapra ikasaüao láaaal)*>íak arról, kagy a Baéa-pmtl lapli Aayaaas angfilitt a lagviraMikk vira-kosáaaak la, *a*ty Btg|«l*utoit SMgölilll*. A Bada-pattl Kaplé aatrkaaaiMg* éa atvaaikiaáaataa kist párallsasl aalag ia mIvm v|ao*y íaJIWMt kl. X«poski*t jalaatkaalk aa a tfaarkauUH áaaaatak nvatákaa. A aagyar k talajig tokiak m*lád*ak. A Sadaaiall RasM MtrkmlM(a, aaaly caakia addigi ■aakáaégára) kitbalidl aikanira klvatkasvs ia * kSoftaa*t aaiapalIáira tppallálva ftgoll boaaá bátor vállal-kosiaákoo, aaa oaalédalt StWaalaátau i* aast aaalédott a ktatatigkas, *»ly sagy aairXattal karolta M aa Igytt aa sM parttal fogva, tt kogy a klalsalg a< oMlód|ik baaaa, arra vállvetve, aaakadaliaa ksagéaággal ia talkMidáial tOraknik. A trkisatlilg, taalysok kslal tagiak Vtaay Jéaaaf. BwirklMlI, Brana Sáador, fatatOa imrtimll, Abráayt Kall, Clalr Vtla.it, Oartri Oyata. Krla éyal* VU Bála, Óargoly latvás, H*Ué Mártás Horváth Btoair. Jaso-via< NI, dr. Kaváa Jt*4, Lyk* Kirőly, Márkát ltumt, dr. Jár alailg fcgtt|lmtl_ Igytta. Ictvli t, Al téttaifM tordal Felelős Mrkesstö j MIALAT I1RII8 Laptulajdonoe és kiadó: NKCHIL f 0 L I r. Hirdetések: 8761/1807. Árverési hlráetaéiy. 971—1 Alulírott kiküldött végrehajté az 1881. évi LX. le. 109. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, ..._______ ______... bogy a nagykanizsai kir. járásbiróeág 8668. 1897. Marki Adolf, tr. Mártán ÉUoa, Molnár Ptraac^Papp Dániai száma végzése által Hertelendy Béla ügyvéd véf-M| ~ * \' rehajtató javára Steiner Ignác kereskedő, maraui lakos e len 6000 Irt töke, ennek 1897. évi január hé 9. uapjálól számítandó 8% kamatai és eddig összesen 1U6 Irt 17 kr. perköltség követeifa erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás likaiméval bíróilag ieioigalt és 1000 írtra becsült zslamsgyii gazdasági UkarékpénZtárí 9086, 9006, 9087, 9088, 2089, 9090, 9091, 9099, 9098 4a 9094 sz. 10 drh. külön-külön teljes ssslvéoyakkel és sseivény utalványokkal ellátott eredeti, iOO koroatréii \' részvényekből áttó ingéságok nyilvános alján efadatnak darabonként ktiéa. Hely árverésnek a 8761/1897. ss. kikéidalés rendelő végsés folytán a beiyszinéa vagyis Nagy-Kanizsán a zalamegyei gazdasági takarékpénztár helyiségében leesdO tssköalésere Pakir Qyala, dr SoMas Adolf, Svák Tivadar, Tkary Zoltán aaprél-sapra vgiaa trtját, tgáoa lalktoadioit, Oataat kirlap-Iról kvditáaalt vitai a karai*. Hlaáfat astvalaiga** aktaa • kllal anakalársak diasm taraoa, taalybll aask Agai Adolf, Balogk Pál, SakaUt UaaaUr, Saaaayor Ftrout* Báktfi Aatal, WtvU Uroty, fat*l (Ma* «iqr Ittváa, dr. Hagar* Viktor, dr Haliaa Ifmáa, Kapa Árpád, Loagyol Latra, MtUayaf Dsssl, tUákáamr Kálafa, Saabtai-NogiU Jaaka, Smss Taaáa, kttSU Kálaia, Tlalfkány Ittváa, is Tattsk Aaa* *avttt tallaák asat U ingája a Baána—lt ■ Maale addigi pildáila* *agy aikariaak U blatoaltákt jtvandt tthnlasi<á|iaak Ka aig tgy- Aaaak ** i>á«aak attkly áaaklá aáai, Mk a Mar-. to a klalaaigl, aaaly ataaMI* idogo* Illa asalgálatátas aaa áll ia aak a aaga aaakálkodi aabarai-a*k, aaga aagysr ktalnsigntk, * aagyar kaniaak, a a*gy*r naanati lgys*k, áa « aagyar ■akaiitvlaigaik aa M*aalt t*oigál|a; akkaa s flgnttiosaigbt* naaltas aa ha*a*ütk*ti faidaaá trMtováaa vas. ONmiiak fayttatt ajbil la fclklvjak a ■eéágasM Maylé-r* ia faaitalvt Nagy-Kanizsa vasárnap Zala. 76. ntm. (• lep.) 1897. sreptembnr hA 19-én 1897. #vl aklékar 84 9. aaftjáank 4. n. 8 árfja * határidőöl kilüzetik éa ahhoa a venni nándéko-iák ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok ezen árveréaen az 1881. évi LX. L c. 107. S-a értelmében a legtöbbet igérónak becsáron alul ia eladatni lógnak. Aa elárverezendő ingóságok vételára as 1881 évi. LX. to 108. § bsn megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt N.-Kanizsán 1897. évi szeptember hó 14-ik napján. BARTS GYÖRGY kir. Mr. Tágrakajtó. 8708/tk. Árverési hirdetmény. A nagykanizssi kir. tőrvényazék tkvl osztálya részérói közhírré tétetik, hogy Schöhteld Fülöp nagykanizsai lakóa vágrehgjtatónak Wincek József végrehajtást szenvedő kiskanizsai lakós ellen 14 frt 60 kr. tőke, 40 Írtnak 1896. évi augusztus 4-étől október 12-éig, 26 frtnsk pedig 1896. évi október 19-től járó 6 százalék kamatai IS frt 18 kr. per, 6 frt 10 kr. biztoeilási végrehajtás kérelmi, 6 frt 45 kr. kielégítés kérelmi, 6 frt 90 kr. árverés kérelmi, 4 frt 40 kr. jelenlegi és dr. Oick József ügyvéd nkanizaai lakóénak u ezen végrehajtást ssenvedö elleni 26 frt 60 kr. tőke, ennek 1896. évi február 96-tól járó 5 százalék kamatai 9 frt 60 kr. per, 5 frt 10 kr. végrehajtáa kérelmi 8 frt 50 kr. jelenlegi; továbbá Faics Lajos ügyvád nagykanizsai lakósnak ugyanezen végrehajtást ssenvedö elleni 179 frt 58 kr. tőke ennek 1896. évi szeptember hó 15-töl járó 5 százalék kamatai 16 írt 75 kr. per, 7 irt 66 kr. végrehajtás kérelmi, mégis Vajda György és Vajda Éva kis-Utt""1\' lakósoknak ugyanezen végrehajtási szen vedelt elleni 41 frt 60 kr. töke, 93 frt 60 kr. per, 7 frt 60 kr. végrehajtás kérelmi s végre Grttnfald Sándor hahó ti lakósnak ugyanezen végrehajtást ssenvedö ellen 28 frt 55 kr. tőke, ennek 1896. évi junius hó 31-töl járó 5 százalék kamatai 9 frt 20 kr. per, 5 frt 90 kr. kielégítési végrehajtás kérelmi, 5 frt 70 kr. kielégitéei végrehajtás ioganatoaitási, 5 frt 50 kr. ingatlan végtrebajlás-kérelmi, s s még lelmérfilendő költségek iránti v.hajtási ügyében s fentnevezett Jrir-törvényszék területéhez tartozó a nagykanizsai 9686. ss. Ijkvben + 7999/c hrsz. alatt felvett a 1925 frtra becsült ház, udvsr és kert — B. 6. alatlt bekeblexett kapu bejárási szolgalmijog terhével as 1881. évi LX. t c. 156. § c. pontja értelmében egészben, — továbbá, ugyanazon tlkvben -f 6649. hrsz. a. felvett s 18 írtra be csttll ingatlan as idézett te. 256. §. a- pontja értelmében egészben 1997. éri annptnnabnr 8881. aspjáa é. a. 19 órakar ezen kir. iBrvényssák telekkönyvi helyiségében dr. Fried Ödön, Faics Lajoa, dr. Diók József, dr. Schwarz Adolf felperesi ügyvédek vagy helyettese kösbejöttével megtartandó nyilvánoa árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitelt beceár. Árverezni kiváoók tartósnak a becsár lOVj-tt készpénzben vsgy óvsdékképes papírban a ki« küldött kezéhez letenni. Kelt N.-Ksnissán, s kir. tvssék mint telek könyvi hatóeágnál 1897. évi junius hó 18^napján GÖZONY, kir. tsséki slbiró. 8778 k. ü. 1897. 260*18 Arlejtési hirdetés. A felügyeletem slalt álló nsgykanissai, caák-tooyai, keesthelyi, perlaki ée letenyei logkásakban letartóztatottaknak együttes, úgyszintén a nagykanizsai fogházban letartóztatottaknak különálló sgy, asstln három évi élelmezésének 1898. év \' január 1-től leendő biztoeitására 1897. 4vl aseptenaber hé 88. anpjáank 4. o. 9 érájára hivatalos belyteégambtf árlejtést hirdetek. As érleijléM feltételek a királyi ügyészségnek irodájában bármikor megtekinthetők. Biztosítéki összeg 800 frt, a mely a tárgyalás előtt készpénzben, állami vagy állam által kamat-bizlositott értékpapírokban leteendő. Zárt ajánlat esetén ezen összeg ss 60 kr. bélyeggel ellátandó ajánlathoz melléklendő. Az ári ejtési tárgyalás megkezdése után ajánlat el nem fogadta tik. Az Írásbeli ajánlatodban külön ajánlat teendő: 1. a rendes Jt adagra nézve 66 degrm. kenyérrel együtt, 9. a böjti • (119 degrm. kenyér) ét-adagra nézve, 8 a betegek számára kiasolgáliatandó étkekre nésve, melyeknél a ssámvevőeégileg megállapított árakból való százalék elengedés meny-nyisége feltüntetendő. Csodálatos eredmény. azeplő, tlaztátlan arcbőr, sárga fo tok stb. ieltétlenül eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan (leegaaan és társasai Iksuáábnn) naponkénti használatánál. ■sfksté narafcsaktaá M kisjahnt Krnlaar Uj u(a ütltMbtn Mmgj Saslasás . Itt A kikiáltási jt.; rendes főtt étadagpál .... 10 kr. 66 dekagrm. fekete kenyérnél 6 , ösvzesen . 16 kr. A beteg letartóztatottak részére kiszolgáltataadó 4. loku étadagok stb. árai a .betegétrendben és piaci árjegyzékben foglaltatnák éa a királyi ügyészség irodájában bármikor megtekinthetők. írásbeli ajánlatokban megem\'itendő, bogy az ajánlattevő az összes árlejtési leltételeket elfogadja. Nagy-Kanizsán, 1897. .szeptember 13. A nkanizaai kir. ügyén: Dr. OROSDY LAJOS. Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP kOnyvkerrakadésébr-n Naf y-Kani z aán. J^MAJAJMVET ífc. e) Mindenüti kapható • H kiló 25kr. % % 1 § § § § § § § falédi egészségi ée naaládl kává, mely Kathreiner gyártási módja álul a kedvelt valódi kává Izát nysri. Eltekibtvs egyéb előnyeitől, már at okból kalönbósik ss maláta-kává minden máa hasonló gyártmánytól. A Kathreiner-féle kává a legis-leteeebb, legegissságsssbb ée legolcsóbb pótkávé. Tsrsséssetes tissta gyártmány sgésa asemekbea, mi árt ia felette előnyösen baasnálhati, aa örfllt ^ a aa okból a vevő kOstaség által asm ellanőrizhetö pótkávéval sssmbsa, melyek hatéeági viaagálatok tannaéga sseriat gyakorta idegen anyagokl{el hamiaitváh. Eleinte eaak harmedráazban, később felében adhatják a Katbreinar-kávét s valódi kávéhoz, s igy i aa egészségre megbeesttlhetstlsa hatáaa mellett mindan hástar-tásban jelentékeny megtakaritáat saskösölhetank. A Kathreiner-ráie kávát s legelső orvosok ajánlják, a aa agy nyilvánoa Intézetekben, mint oaaládok azrai körében naponta jónak bisosyaL Bőt magában, •sas valódi kávé hossásdkm nélkül haaanálva, a Katireinsr-féle kávé a legjobb erőaitő aser ée a lagegéesaégesebb, legkönnyebben msgsméssthsté és agysssradad a legízletesebb Hal. Lelkiismeretet gazdasszony vagy anya, általában kávéivá, egésssége érdekében pereiig Ss hatasson Kathrainer-féle Knelpp-maláta-kávát hassnálni. Aa értéktslea hamisítványokkal szemben, melyekkel ma is oaa|ják a köstlnséget, a vételnél vigyáani kell a fehér eredeti eeomagokon látható névre I í í> Kathreiner] Viriyizzanakt Baját érdeklikban ss angadják magok* lábassélnit A valódi „Kathmaert" tohatam 1 oaomagláaban, vagy nyitott árúként eladni 1897. eseptorober bó 19-4a 4traay, 18 utat*, 30 Hutaiét éa tliam. ekirat Kwizda Karaaakar|| állat-táppora umaiMjÉt uiiia él i* éta ?*■ kuuálttlwn t lt(tfkh Uttllókbu étvicyta-l«aaá», roaet eméastés (Ttoitérfn 11«] filjSTltá- eáva ta • takarnak Mnkk tejelőké peaitéaére 1 tkaltlj, in 70 kr. « , . » . Ctakta a biti tadjafjtt a faliéi, kipktló aluda Bféfj- taaitártas ta tyi&flntrkt- ratktdtabaa. 49 Főraktár: Kwizda Ferenci Jánoe II m ta Ur. aatrék uo ta raaiakta aértrl asillltó gfigyaaeeáan Karaeabargbaa BtatatlM. \'IMriktáJ^\' ^KwtzdaS feasjÉi 1111 Gyümölcs és szöllO bor készítési (épek. sajtók H ralli8Í5űllÍ WeiserJ.C. gazdasági gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, a m. kir. államv. gépgyára vózórOgynöksógének dunántuli képviselője. As etrédévee kiállításon az arany érdemkeresst-tel és a millenniumi nsgy éremmel kítűntet vet* (olyIonosán hald ketlöa emeltyű aserk$-\'-— aettel éa nyomerő szabályiéval. A munksképesség 80\'/, nagyobb mint bármaly más sajtónál. umolcs zázét ón bogyó-morzsolók IfÉ fefarit sánta tolM Hallll éa |y«mllm Irllb, aasaló kóoaSMkak, gyümőlc* éa löselék aszalásra, gf •■aaim-ekgO és bámetéfépski legújabb szerkezeid szabad, önműködő „lypheaia" gjflmölcs-és aaÓllSveaaaS permeleafk gyártatnak éa aaállltallnak jót-* állás mellett a legjobb kiviteibeo. Mayfarth Ph. és Társa es kk.kfaár. saab. aaalaaágt gépgyárak, vasBall |s én géakámer BÉCS, II. Taborstrasae 76. Xltta tetve IM araej, eaást is kreas i Arjsfyxékik Isfyss és blrsnUi 11 Kép vlselökés viasontáruaitók felvétetnek. I r :: *W/Q«)OOÖOOOOOOOOOOOOOOO« A Vjin sssrenoaénk ajánlaai: O As ezredéves kiállításon as arany érdemkereszttel éa a millenniumi nagy éremmel kitUsletve. sMvatalt llsstasága A tHusmkk dijakkal kltisltMI Thomasfoszfátlisztet W szavatolt 15-20•/, oitrátban oldható g, \' ^--és 85-100\'/, porflnotr Magyarországlegjobbsorvetőgépei: az Összes vetögépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult IBÜ. lüiplei) ——- \' loaifor savtartalommal porflnomsággsl Felül-aulbatlan, ^Htti talajra alkalmas trágyaaaar, kl-lönöaea aováay talajok javitésára, kiiáné hatá«u as teasea gab-nanemttek, kapáa éa olajnövények, lóhere éá lucerna, asöiö, kom\'it és kerti vetemények re, kiváltkápen n rátakrs. Legjobb, leghatásosabb és legolcsóbb foaiforsavirágya; tekintettől haiáaanak tanós-ágára, felülmúlja aa össsea szuper- , foszfátokat — A i-itráilian oldható foazforaav-tartelomért aza-w vstosságot vállalunk, neialáni hláayi aientérilünk. — Ariján-fl latok ka\', s<akmnakákksl éa agyén lalvilágtioliásaal a lagkáaasé- | ISiJtMÍatL\'if, alk ée begyee tsiajfcez tat ■wlllktment isné* ^•itk Mst.bgkaémU uU). szakaé ^Poxíelcta"\' ,/^IJ . X a esakoraaifi Tkoaaaalrak prágai ftaeftUII I tlsáátf tnéájáaak laWIpli illitti t ••IT" karona ma, taitlttia ■AtJÍ tttteaéglp. Mindegyik a gyakorlatban lelelte célaserQnek bizonyult szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok az egyetemes éa kétvasu acéltkék, as egyetemes ekékhez alkalmazható összes felszerelvények, össsea lalaj-mivelö eszközök, ssénagyQjtök, darálók éa egyéb gazdasági gépek. Felhívom a a. A gazdaközönság figyelmet a legújabb amerikai Planet jr" rendszer ecfJtereli kézi répalapáló és töltöfetö eszközre, melylyel a répa kapálásuk! es töltésnél óriási megtakarítás érhető cl Végül figyelmnztetntntn.ágazdakőzOnségot bogr 11 tif. átii»TiggUk fiiéin Kó\'^peit és cstylit me Mvmn a—— u nm cilmhtx haaonlé k6rillráiu vállalatok férczgyártmányaival I :x<==>x: greebbeu aaolgál 3"1-15 Kalmár Vilmos, mmh !9>OOOO(«)OOOO(»)OOOOO(JOOO(O: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ Nincs többé buza üszögI A DUPUJ N.-féle HUfiCSATA a legradikálissbb ellenszere a buza, rozs, árpa és kskoricában elő lordnló bnaaQasögnek, mely uz idei esőzések folytán nsgyobb mértékben log mulatkosni mii.t as első években —5 Többsnórös kitftntstés éa apporbáoió =— Kapható minden flksar, vas és droguista kereakadéeben és pedig csomagokén : 260 Ultrku 86 kr. 195 Marás* 13 krért. Figyelmeztetjük áallpereattpera kéezttményüakre ia, mely a vészt hosó* peronospora ellen bistoe segélyt nyújt. Csak akkor valódi, ha a csomagokban törvésyeeaa bélyegzett „KILÁSS" védjegyünk éá s követ kenő erat látható: Chamlkal Laboratórium Kosa Dapay és lám Béaa, IT. Wlslmiblgaaee SS Főraktár N.-Kanizsán: Feaavlhaler Jl € éa aléld Adelf ós FU cégeknél. xxxxxxxxxxxxtJ U$cj-Umm, vasárnap Zala 75. aaán (9. lap.) ___1897. eseptember M IWn HIRDETMENY. k Nagy-Kanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság 6 érre terjedő évtársulatokból álló önsegélyző szövetkezetet alapított üzletrészenkint 10 heti befizetéssel. Un tijpÉ i Nagy-Kanizsai Takarékpénztár tiniÉ y^ík mai naptól 1897. évi október hó 15-ig díjtalanul, ezen időn tui előjegyzési dij befizetése mellett eszkffzölhettfk. A 1 " " ■ A befizetések 1897% évi december hó 7-én veendik kezdetöket. Nagy Kanizsán, 1897. szeptember hi 13-án. A Nagy-Kanizsai Takarékpénztár igazgatósága. Újságírók lapja! Újságírók lapjai BUDAPESTI NAPLÓ ▲ magyar sajtóban páratlan as a siker, amelyet a BÜQAPEfiPI NAPLÓ aratott és az egésx világ sajtójában példa nélkül való, bogy egy szerkesztőség maga alapított volna és adna ki politikai napilapot. A BUDAPESTI NAPLÓ a szerkesztőség tolj jdona, nrm adta magit semmiféle vállalkozás rendel kenő hatalma alá. Független tehát éa siókimondó felleié h, lefelé is minden irányban. Aa igazi szabadelvfiségnek sok diadala ffizödik már a BUDAPESTI NAPLÓ pályájához és a reakcionárius törekvések kudarcai megannyiana BUDAPESTI NAPLÓ egy-egy sikerét jelentik. A BUDAPESTI NAPLÓ a magyar intelligencia lapja. Politikája a legtisztább szabadéivíiségnek és a magyar nemzet igazainak tfjtn halad. A BUDAPESTI NAPLÓ hasábjain egyesíti a magyar politikai, irodalmi és zsurnalisztikái élet legelőkelőbb neveit éa érdekesség, frisaeség, Ötletesség, dolgában verseny nélkül áll. A BUDAPESTI NAPLÓ minden egyes száma egy-egy zsurnalisztikái siker. A SwUfMti Napló lllllkilillj : á BwUpMti Ntpló feMb ■lilillji i Vészi Józiéf, Braun S&ndor. A Budapesti Napló beU dolgosótáraai! Ábrányi Emil Gergely Irtván Lyka Károly Am Dántól Clmr Vilma Holló Márton Márkut Jitttf Mér Gyula Corri Gyula Horváth SUmár Mtrkl Adolf Dr. 80UÍ00 Adolf Erit Gyula Janoviet Pál Dr. Márton Mikta Sváb 1W» Fii Bio Dr. Kaoáeo Jenő Molnár JWme Thury Zoltán Á mmkmtlettkm (asttaksaUi s kIM ■uiiUnk cikkírók la UiwMk iimm mn Aoen Adolf, Balogh Pál, Btkties Ouutác, Bementei Ferenc, Bikt/y Antal, Ekvie Károly, Fmol Oéoo, Giety Miién, dr. Hafcra Viktor, dr. Bdétt lg*át Kuba Árpád, Lengyel Laura, Malonyai DtttS, Munkáety Kálmán, Siabóni-frogdll Janka, Szana Tamdt, Szántó Kálmán, ÚmirUny letoén, Tuteek Anna A BUDAPESTI NAPLÓ rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Aa egész újság friss, eleven, temperamentumos éa minden rovatában as ízlést, az előkelőséget, és a megbízhatóságot ismeri legtöbb törvényének. Előfizetés: egész évre 14, félévre 7, negyedévre 3 frt 50, 1 hóra 1 írt 20. Mutatványszámokat nyolc naiig ingyen küld a kiadóhivatal ———1111 SserkeutCaér ée kUéMhllatalt IX., fllöl-at IS. u. —— Olvassa mindenki.az újságírók lapját: a Blld&pOStl Naplót. NyomatoU FSachel Fülöp laptuljijdonoanál Nagy-Kanisaán 1897. P 78 srtm. Nagy-Kanizsa, 1897. szeptember hó 23-án. XXIV. óvfolvam. n*Mt**-<»tl*t\' ""f ttajTkmakadMkM. k aakMWMl Wtakwl lakat nspss-kiil 4. a. 4-t kW. ISa itrtswM » 1»P w»>l—l Hasért ttMtkaa* ■!«*«■ káahaéar. ZALA Politikai és vegyes tartalma lap. KUAéklynkaJ: Váwkéa éyátt : AmM fUh ItojwkmmkMm ELÓnURB álAK : Ma ém IS kinw (S írt - k f Filém • kitm. IIM-ki S«cr«Wrr» I kW— (t trt M k* ------A Nagy-Kanizsai- es dél-salai takarékpénztárak. a Bankegyesület, aa Ipar- es kereske-slri#t4—j |tté,T«, imtsk essk tamrt kntk- delmi bank, a Nagy-kanizsai segelyegvlet-sxövetkeset és a ielenrei takarékpénztár. kii fof«dt»uU st IWnlsk ••■ ktkéslMk riawt. Kqytt $tám dm: IO krajcár. a „nagy-kanizsai malátagyár és aerfőxőde r. t." a nagykanizsai Önkéntes tűzoltó-egylet, ■yutUr fatttaora »• he. a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. társ.. a n kanizsai kerületi betegsegelyző --- pénztár, a „Zalamegyei Altalános Tanitótestület" kitatmUt UtUny*. BHwtt—k, ,i)t»i>t a kiitninki \'--nraatkwék Fisukat FSlaa káay<« Jlegj«lenik HagyKanizsán he teák lat kétszer: tac-kwniák. ua«»ísk. vsuBárnap ém omütörtSls^Szx. I magyarosító szerkesztője: Hargitai József, | abból az alkalomból, bogy FSstetícs Jenő Murakőzi hangok. Élénk érdeklődéssel kísérünk minden ,r .. , , , . . ... , . , Igróf, a dravavasarhelyi plébánia kegyura, e mozzanatot, mely Muraköz magyarosodási .... . , , P7. - , • . , . , \' . . ,. , i plébánia javadalmait etuptcs Lajosnak, a érdekeivel kapcsolatban van. Hazafias gond- . , ^ , _ , , , , , 6 dekanoveci, magyar-érzelmű plébánosnak dal, testvéri ragaszkodással csüngünk e . , . , ... , í , , , . . , , . „* , , adományozta, — lapiában hazanas örömmel félszigetnek népén, melyet a pánszláv álmok,., , _. / , . , ° . ... . . , , 7 üdvözli a grófot és naey megnyugvással lelketlen agitátorai minden áron el akarnak , ,. .. r. __ ... , fogadja választását De egyúttal nagy ag- szakitani a magyarnemzettől. , , , , , , ... , , godalommal, leplezetlen, férfias nyíltsággal A legutóbbi másfél-évtized alatt igazán mutot rf arra a megdöbbentő tényre, hogy lázas buzgalmat tanúsítottak ott a^agya- Muraköz Wkészei között erös mértékben rositás munkájában is mindazok a tényezők, tulsu]yra vergöd$lt a magyarellenes elem; melyek a pánszláv agitációt ellensúlyozni j hogy a rfgrábi bénitólag hat minden kulturális törekvésre, eltompít minden hazafias Qgyeke/etet Szomorúan konstatálja, hogy a Zágráb-Unitóság és sajtó babérokat érdemlő lel- ^ te^erOen irányzott aknamunka igen kesedéssel, [példás odaadással küzdöttek elsőkül Muraköz magyarosítása terén. Ámde a szomorú tapasztalat azt bizonyítja, hogy mindeme tényezőknek hazafias törekvése, lankadatlan buzgalma nagyobb eredmények nélkül marad azgal a veszedelmes aknamunkával szemben, mely Muraközben mint „zágrábi befolyás" ismeretes és hódit aggasztó méretekben. „MurakW laptársunknak elismerésre és tiszteletreméltó erélyességgel és kitartással hivatottak. Kultur-egyesület, kir. tanfelügyelőség megyei törvényhatóság, tanítóképző intézet igen aggasztó eredményeket ért el, mert Muraközben hazafiasság dolgában most talán rosszabbul állunk, mint mikor még ez a félsziget Horvát-országhoz tartozott ; mert akkor a nép természetes vezetői: a lelkészek, mind magyar érzelműek voltak. Margitai habozás nélkül, bátran rántja le a leplet a papok magyarellenes törekvéséről. % * \' De beszéljen maga a cikk! A horvátországi kiértig hathatói támogatása mellett nagyon felszaporodott drávántutí magyarellenes ellenzék egy hónappal ezelőtt (aug. 24-én) felirati javaslatban a tMi között Muraköznek Horvátországhoz való el-előtolását is felvette progrnmmjába s azt nytlian proklamálta te. Ntm s^fárénMUr* a horvátok ebbeli törekvése. Hisz évek óta készíti elő a zágrábi klérus Muraköz "népét arra, hogy hagyományit hazafiságát megingathassa. Halom ttámra küldik,a vallásosság köpenye alatt, olcsó néplapjaikat, melyekből mindent tanulhat a nép, csak hazafiságot nem; sőt ellenkezőleg a magyar haza iránti gyűlöletet. Aztán aa is ismeretes előttünk hogy az évek óta Zágrábból ideküldött horvát lelkészik tervszerűiig i végzik elhazafiatlanositó munkájukat. Már es áldott emlékű is iá magyar hitében düó Mihajlovits érsek idejében Iiáeéki kanonok, a Délszláv akadémia elnöke et romorim, alaposan preparálták a Muraközbe küldött lelkészeket azokra a szolgálatokra, melyeket a reménybeli Délszláma érdélében hivatta voltak Muraközben teljesíteni. Most még szabadabban képezik ott a magyarellenes lelkészeket. Sok év óta a szemináriumban nagy gondot fordítanak arra, hogy a fiatal kedélyekbe minél nagyobb ellenszenvet csepegte*- A „ZALA" tárcája. Fémk-omlái. - A „ZALA" •ndrti tánáfa. — A kis fecske-család itt hagyja fészkét. Nsgyon, nagyon fájhat a ssivök szegénykéknek, mikor elbúcsúznak töle. Olyan hideg, olyan azomoru, elhagyott lesz az a íészek te azután. Eljönnek a hideg Oszi szelek; végigsuhannak a (álon. Megdidereg, megrásskódik a kis fészek s lehull belőle agy parányi darabka. Rést talál oU azután már a pusztulás. Szürke felhők boriUák be az egei; elkezd hullani az eső ss nehéz, ólmoe esőcseppeket az eresz slá vagdossa a kavargó szél. Mossa a kis fecske-fészkei Omlik az, pusztul az. Ugy elborul az ember lelke, ha látja ezl a tzomoru fészek-omlást. Bizony pedig igy pusztulnak el a boldogság, sz együttlét édes meleg lészkei egymásután. Előbb a gyermek-fészek, azután egyenkint azok az aranyos, vidám fészkek, miket a fiatalság tiszta, eszményi kötelékeivei fonunk hol itt, hol ott; végre az a fészek is. smit s szerelem rak és a családi boldogság aseíleme őriz. Mind, mind elpusztulnak a fészkek. Az -egész élet csak léssekrakás és fészekomlás............... Igy fűzte gondolatait a lelkészlak ablakában ülve, Vtu Aladár, a gyólai ref. ekklésaia papja. Ssomom tekintete oda tapadt az álelleni épüet-szárny ereszére, mely alatt egy kis omladozó ieose-iészek volt. Szemébe észrevétlenül fényes köny szivárgóit. — Aladár) — hangzott át a mellék szobából egy gyenge, suttogásba vesző kiállás. A lelkész megrázkódott. A szemébe-lopódzott könycseppet gyor-an szétmorzsolta és sietett át a másik szobába. — Hívtál angyalom\'/ A pamlag sarkában a párnák közé temetett női lej némán ingott. — Parancsolsz talán valamit? A nö lörtfényü, lázban égő ssemeivel kinézed sz ablakon; lassan, fáradtan emelte föl átlátszóvá aszott sárgás kesét és intett féíJénet,"bogy jöjjön egészen hozzá. A lelkész oda sietett Most a beteg asszony as ablak leié nyújtotta kezét éa autlogó, szakadozott bangón mondta: — Látod azt? A lelkész ijedten nézett az ablakra. Azt hitte, hogy mellbeteg nejének valami víziója van. — Talán képzelödöl, életem? Én nem látok semmit as ablakon. A beteg asszony arcán merte-huaódlsk az izmok, hogy szinte eltorznil. Ez volt szegénynél a mosolygás. Csendesen rázta fejét. — Nem, nem ott Kfina.az eresz alatt A lelkész széket hozoll a pamlaghoz, oda ült neje mellé s ugy nézetl abba sz irányba, amerre mutatott. — Azt a fecske-fészkei? — Igen. — Látom sngyalom. Gn is sokáig réslam előbb. As asszony férje fejére tette kesét és elkezdte annak fürtjeit reszkető káasel, lassan simogatni — Tudod-e apuskám, milyen idöa aa a lecske-féssek? — Bíz\' én nem tudnám megmondani, angyalnak — Tiz éves. Abban az évben épüli, mikor engem ide hoztál- &n akkor aokaaor órákig elnéztem innen az ablakból: hogyan épitette a kedves fecske pár. Nem tudom elfelejts ti, mert minha csak magunkat láttam volna abban a fecskepárban. Ugy«é édes spuskám, mi is milyen boldogan, milyen ssorgalaassn, milyen sseretetlel raktuk ezt a mi kedves fészkünket? A lelkész szomorúan ingatta fejét és sggódá szemmel nézett suttogva beszélő nejére, aki bágyadtan hajtotta hátra fajét*s kissé léloidalt fordítva, nézte tovább a fecske fészket — Édes angyalom, talán nebesadre esik a beszéd. A beteg nő mintha nem is hallotta volna a figyelmeztetést, továbblolytaita: — Megnépesült a mi tésskünk jg, Beezá lott hozzánk is az istenáldás r szülői örömök aranyozták meg édes fészkünket Hanem aztáe egyenkint..... Kinos fuldoklás szakította meg a szegény nö szavait. I A lelkész fölemelkedett, gyöngéden átkarolta Nagy-Kanizsa eafltörtsk Zala 76. szám. (» lap.) 1897. szeptember hó 23-án amefc aa anyaország, Magyarország ránt. fölháborodik hol áiélcel az agy, hol székel Ke csodálkoztunk tehát azon, áa as idekerült az érzés. horvát lelkészek nem a mi bar áljaink, hanem A magyar nemzet hagyományos türel-a túlsó horvát eszmék apostolai. mének hoijait immár szétpattanásig feszitet- Az egyházmegye központjában arról u ték azok a szenttalárba bujt \'nyelvöltögetők, gondoskodtak, hogy nemcsak a káplánt, ha-\'a kik a szeretet oltára előtt gyűlöletet, nem a plébánost kinevezések is az S szájuk (éktelen gyűlöletet szítanak minden ellen, a ize szerint történjék. A vallásalapitványimi magyar. Lázító erővel markol idegeinkbe táráknál minden nehézség nélkül megtörtén- az a gondolat, hogy itt, saját szent heteit ez, a grófi járóknál azonban nehezeb- földünkön fertőzik meg testvéreink szivét ben ment tervük keresztülvitele, de itt-ott mégis j vérét átkos gyűlölettel a magyar kenyéren győzött a zágrábi befolyás. élő hazaárulók. Az évtizedes lassú, de tervszerű s köoetke- Azt hisszük: elég volt már a min-setes aknamunkának az lett at eredménye, j dent megengedő, mindent - megbocsátó, hogy most már hazafias aggodalommal tekint- sült-galambot váró türelemből A csendesen hetünk szét Muraköz 22 fórájának mintegy komázó cirógatásnak véget kell vetni azok 40 lelkésze között! Nem tagadjuk, vannak kai és erélylyel kell ott érvényesíteni a magyar- matatta a ministereket, ság jogát. Nem a zágrábi papok kegyel méből, hanem tőrvény erejével ugy az itt született, valamint a Dcávántulról jött lelkészek között is derék, hazafias jérfiak, de mily kevesen! Egy Pallér, Matos, Wlas-Jeovics, Rodjók, Pöszér, Horváth, Hunyady Szele, Boda, Martincsevics, Voga, Élő, Nóvák, Lapossy, Raffay, Tallián, Molnár István, KoUay, Mestrics sat. sat, régi derék magyar-értelmű plébánosokat hazafiság tekintetében milyen lcorcs nemzedék követte ! — tisztelet a kivételnek! A zágrábi befolyás bénttólag hat minden kulturális törekvésre, eltompít minden hazafias ügyekezetet .r Hazafiság dolgában talán rosszabbul állunk, mint mikor Horvátországhoz tartoztunk, mert akkor a nép természetes vezetői: a lelkészek mind magyar-érzelmüek voltak! Olyan szomorú hangok ezek, hogy lehe-tetlen hatástalanul maradniok. A vészharang messzezugó bus kongása ez, mely rlső pöüanatban megdöbbent, szinte megállítja a vérkeringést, hogy a következő pillanatban minden csepp vérünket odakergesse a ségek a császár megérkezése utáa a budai vár-palotába hajtattak, a legpompésabban voltak tSldiszitve, s a százezernyi emberáradat lelkesedése őszinte, szívből (akadó volt, nem mesterkélt, nem csinált A pályaudvartól kasdve a Kerepesi utón, as Erzsébet-kőrúton, as Andráasy. nton, a Ferenc József-téren, as Albrecht uton keresztül egész a királyi palotáig, az igazi magyar lelkesedés lakssstotta éljen-riadalom üdvözölte a felségeket, s bizonyán még Budspest ia ritkán látott ily impozáns fogadtatást. Pontban tíz órakor érkezett meg a német császárt hozó különvonat a pályaudvarba, melynek perroqján a legfényesebb társaság, élén ff felségével, várakozott. A mint s csárzár a vasúti kocsi ajtajában látható lett, harsány éljenkiáltáa hangzott feléje. A császár, a magyar tábornokok skarlátpiros uniformisában, fehér aranyzsinóros mentével és bslalmas farkasprémes kucsmával, kilépeti a kocsiból, s a királyhoz lépve, az uralkodók kétszer megölelték és megcsókolták egymást. Azután Ferenc Ferdinánd főherceget, t bizonyos zágrábi urakkal szemben SSTS tSS^JUffí A\' ■É Miután még többeket Politikai szemle. BálftltL Szept 21-én. Vilmos császár Budapesten. A német császár budapesti látogatása sok tekintetben nsgyfontosságu, hatása bizonyára mutatkozni fog, s valószinüleg\'reá nézve is feledbe (ellenek lesznek azok a napok, melyeket lelséges királyunkkal együtt az ország fővárosában töltött Hogy ráérnetek császárja a hármas szövetség legigazabb és legszilárdabb védőit a magyarokban látja, az bizonyos, a erre mutat az a nagyjelentőségű tény is, hogy mindjárt megérkezése után Ralibor mreeg budapesti német lő-konzul jelent meg gróf Andráasy Tivadar lakásán s elmondá, hogy felséges Urától megbisásá van, hogy hálás megemlékeséssel a szövetség egyik megteremtőjére, átadja neki a porosz koronarend I; osztályának jelvényeit. II. Vilmos német császár budspesti logsdtatása a képzelhető legfényesebb és legimpozánssbb volt; mindazon utcák, melyeken keresstűl a fel- ni ég megssólitott, a várótermen keresstűl az udvari fogathos ment, melybe a kírálylyrl együtt tellit Azután követkesett a bevonulás, melynél fényesebb jelenetet elképzelni is alig lehet A királyi várlakban is soká várták a német csáa/árt Egymásután érkeztek a mé lóságok : Apponyi Lajos gróf magyar udvarnagy, Rada-vánszky báró és Salávy koronaőrök; Zichy Ferenc gróf tárnokmester, Festetics Tasifo gróf, Ssspáry tiésa gróf, főudvarmester, Goluchoiszky gróf külügyminiszter. Kevéasél utóbb két udvari lógat érkezett. Az egyikben Mária Jozefa királyt hercegnő, a másikban Klotild kir. bercegasazony és Agosta hercegnő ült A zászlós urak a fehér teremben gyülekeztek stb. stb. A lépcsőházban Lichtenstein herceg főudvarmester ét Apponyi Lajos gróf udvarnagy várakozott a felségekre. A király bemutatta őket a német császárnak, a kl kezet fogott a főudvar- , mesterrel s követte Apponyi grófot, a ki mulatta az utal. Az első emeleten a három királyi ber-oegnő fogadia a császárt, a. ki kezet fogott mindegyikkel s néhány barátságos szót intézett hozzájuk. Az uralkodók aztán a kék szalonon keresztül a fehér terembe mentek, a hol egy sorban állottak a zászlós urak. Fö tünést keltett, hogy hár-» man hiányoztak kösűlűk, bár nem igazolták távolmaradásukat A király, aki nagyon kedvetlen volt, bematatla vendégeinek as urakat. nejét; megigazította a köréje rakott vánkocokat. Aztán homlokára tette szelíden kesét ét resskető hangon, elfojtott fájdalommal mondta: _— *« Ur adta, az Ur elvelte. Aldassék az ö szent neve I A nő magához vonta férje izmos kezét, elkezdte eirógalni fájdalmas szerelemmel; aztán reászegezte bágyadt nagy szemeit — Ugy-é majd et ulán is gondolni fogsz szegénykékre ? Arról a rózaatáról tégy mindig koszo-rajokba egy-két rózsát, a mit mindegyiknek tzü~-letéee emlékére 1U eltünk. Aztán ha már én is melletlök pihenek...... A lelkész szivébe kegyellen erővel markolt a a fájdalom. Átfogta neje bágyadt lejét s oda hajolt löléje megtörten. Ajkába harapott ét szemei megteltek könynyti. Csak suttogva birta mondani ö is: — Te meg fogst gyógyulni, élelem. — tiondulod, aposkám ? Ugy szeretnék még én is élni itt veled, ebben a csendet, bodog féltekben. Igaz, hogy a kit apró léazeklakók, a mi drágáink kipotztullak innen; de a léazek boldogsága, a szeretet, itt lakik még velünk .. — bízzál angyalom! Nagy az Istenbe vetett bizalom ereje. — De láad, az a kb fecske-féezek is ottsz eresz alatt mindig meg volt épen." Tíz éven ál nem történt semmi baja. Most omladozni kezd. Talán ugy ia ast jelenti, bogy \' meghalok ? Hogy a mi boldogságunk fészke it elpusztul ? A lelkész égfelé emelte fájdslmas tekintetét ét latenbes »zólt néma gondolatával: .Mindenható Dr. ha neked ia ugy tetszik, hagyd még Őt iU nekem!" — Aztán neje homloka főié hajolt, oda tapaeztotta reszkető ajkait, a visszanyert lelki erővel mondta: — Nem, nem fog, elpusztulni, édes jó angyalom ! A beteg átszellemült arccal, báláa szemekkel nézett Mrjére s s megűdvözülét nyugalmával ant-togla: — A szeretet ereje őrei a mi fétzkűnkel, ugy-é jó a puskám ? — Ugy, ugy, bízzál életem / Látom: nagyon kifáradtál. Pihenj csendesen I A beteg tzót fonadott, váokosára bsjtotla fajét, lehunyta szempilláit Olyan volt tzegeny, mint a koporsó lakója. Kérje ott állott mellette sokáig. Néste, néste kiuos fájdalommal azt a rom asszonyt, aki még egy-két éve ragyogó szépség volt. Tiz évet töltöttek együtt ebbetraz édes, meleg fészekben. Éa most ?... Talán egy pillanat alatt vége lesz mindennek .. Egy sóhajtála... A lélek elméit. Es őttzeomlik sz ő boldogságuk fétzke. A nő lehunyt tzemptllái a férfi tekintetének delejes hatásától meg-megrezdültek. Ajkai néha-néha fölnyíltak és érthetetlen szavakat suttogott. Egyszer nehéz sóhaj szakadt löl melléből s tompa hangon, de érthetően moudta: — A fészek! a részekI A lérfl megdöbbenve nézett nejére, de mikor látta, hogy nem nyitja föl tsempilláil, csendesen lábujjhegyen ss ablakbos lépett; oda könyökölt snnsk támlájához és merengett sz omladozó fecske-fétzken. As slkooyi nap araoyoe sugara jálssott a fehér laloa s me eg csókokat tzórt as üres, omladozó léasekre. De hiába aranyozta meg azt a napsugár, a szomorú, bánttot elhagyatottságot, as omlás, a pusztulás elbusiló hangulatát nem birta lecsókolni róla. As s fészek is omlik\'; az ő boldogságának féazke it "omladozóban. Annak nem kell mát, caak egy erőtebb Őszi szélroham; az övének még annyi sem. Csak egy lehelet, melylyel elröppen az éleLJs megnémul örökre a szívverés. Aztán, vége a lésseknek ; hideg lesz, lagyasztó lesz; kihal belőle, ami melegítette, a boldogtág. Mi less asulán ? A megnémul szív mindaot álható, mennyországot teremtő szerelme azssl sz utolsó leheletlel semmiségbe vész, szertefosslik, elnyeli a tűket, aa üres, az őrületbe ejtő megsemmisülés, és a vonagló sziv hitének szálait megtépi a gondolat, hogy volt ét nem lesz s>ha többé............ A beteg egyet vonaglott. A lérfl fölemelle kábult lejé*. — Aladár 1 eutlogta már csak alig hallhatóan a sápadt asszony éa nézett mereven, fénytelen, üveges szemekkel a semmiségbe. A leikéss oda rohant nejéhez. — Fáj valamid, édesem? Mit parancsolsz? A beteg magához vonla férjét, elkezdte görcsösen szorongatni annak kezét s ugy suttogta : — A szeretet.. r>rsi... a fészket... Nem -nem ... hagylak .. Itt .. Csak alezom .. Almos vagyok nagyon .-. nagyon .. Itt.. itt... maradok... melletted .. a mi ., édes... fészkünk...... Aztán már kinoa,ssivettépö, fájdalmas nyögésbe róluk tsavai. A hang ritkáit, elhalóbbá lett; végre egészen elctendeaűll. A lelkész vonsgló fájdalommal omlott le és csókolta fuldokolva neje hideg kesét Egy csendes tóbsj lebbent tova a hallgató légben. A léasek összeomlott. Nirrfenfai* oa<trtnli A esássár kott logotl, velük, astán u oldalt Illó Golaobnvsaky grótboz siststi. » — Örülök, hogy önt la Itt lAtoaa, mondotta neki. Na, vinootláláare aa ebéden. Aaulán Ipponyi Lajoa grófot nólilotta mag. — Igazán aamálom, hogy nagy gyáaea miatt elmarad a deaaönéje, a melyre megígértem, l)ogy elmegyek. Különben holnap meglátogatom palo tájában. A oeáaaár aaalutáll, végigment a fehártermen, a királvlyal keaet logott «a lakontályába ntntott. Átöltöaködáaa után rrggelihea üli. Reggeli után magáhoa rendelte tsnácsoeall, Bfllow államtitkárt ée Luoanua dr. tltkoe kabinet-tanáceoet a hoaaaabb Ideig lanáoakoiotl velük. A német caánaár még béltön délután tekintette meg a Mátyás-templomot, hol a löbajáratnál Bánffy Oeaaö báró, Vaaaary Kolos hercegprímás, Wlasaios Gyala v.és k. mininterés mások ragadták. Atemp lom fölötte tetsaett neki ée Bolgieloh Mihály oims pOspöklöl kérte esokat a gyönyörű Mária énekeket, melyeket es alkalomból as orgonán bemutst lak. Innen a földalatti villamos vasúton kimentek a lelségek a városligetbe, a hol a történelmi kiállítás épületében ideiglenesen elbelyesett gas-dasági muaeumot tekintene meg, mely nagy mértékben nyeris meg letssáséL öl órakor kia udvari ebéd volt, a léi kllenokor keadödölt a fogadáa as udvarnál, ma\'yre 1000 meghívott kösfl> 1800 megjelent. A német esássár mindenkit meghódított sseretetraméltóeágával. — Királyunk ia ^en sokat saólitolt meg, maga kereevéo lel szokat, kiket megaaótttani akart A német caáaaár több magyar államlérflul, minisstert a két írót s Mikasáthot éa Rákoei Jenőt rendleiekkel tüntette ki. • " Sala. 70 saárn. (f lap.) De samesak Itt, banem Kurópaesarte éa kllöaöeea as én népemnél van meg agyanaa a lelkesedés, amelyben oaslosnl én lesátor kodom, mlelSn /luként tekintek fel hUigedre, mint a/fai bardlotnra. t , Hála Felséged bd\'eeeeégéaek, hogy fennáll ssövelséaflok, melyet népeink \'— \'" ami ia janira kS lőttünk, etilárian ét (iMdkaiátlemul. Ennek a uóteltégnek ktiHÖHjUk, koay Európa régóta megöriele a békét ét esi fogja tenni továbbra is, Meg vagyok gyösüdve, hogy aa a lelkes oda sdáa Felséged liánt ma Is dobog Árpád minden (Iának sslvében, mint skkor. mikor sst kiáltották Felséged nagy ősének: Muriamur pro rege notlro! Ezeknek aa érsslmsknek kifejezést adva, mindazt amit Felséged iránt éresni, gondolni ée kérni képesek vágyónk, ösese nkarjak foglalni abba a felkiáltásba, m-lyet minden magyar ember uiol\'ó leheletéig kiált: . (Magyarét.) __ Éjen a Uráig f As operaházi előadás után a. német o«áezár s vonstrs bujtatott, s hol albnesüzván, Berlin felé robogott tovább. Bzept. 28-én. A 21-kl eeti kivilágítás miaden várakosást IflBlraall. A magyar lövároe fényárban nsaotl, egyre tésiei pedig éppen káprásatoa. Ilyen volt a Dunasor is, melynok misdeu kása rényeeeu ki volt világítva; ilyen volt a Vigadó komlok-sala, as Operákéi, V. Keddea, 21-én, dalatáv B órakor volt a Vilmos esássár tiszteletére rendezett dinebéd, ss IU mondott könöotök s különösen a vendégé, mély benyomást fognak tenni széles a kasában. Itt kösAiják e folköeaOatdkat! Királyink ő felsége köeiöntrjs Így bangaik : A látogatás, melylyel Felséged esereoesél-letni kegyes vplt, s legbensőbb örömmel tölti el nivemet ée különöe elégtételül saolgál, hogy Felaégedet aa alkalommal magyar asékvárosom-bas ttdvösölkstem. Feleéged ben a hü barátot és ssövstségee társat köszöntöm föl, kitartó maakatáreamat a a béke asgy müvében, melynek legjobb érőinkéi Büntetni meg uem asánüak. Teljesen meggyőződve smsz érzelmek szoa<iMágárol, melytk bennünket magaaztoa törekvésben egye zlteaek. Felséged egészségére eaiMeas poharamat a kívánom: Vilmos eeáezár 0 Felségéi aa I\'ten éltesse. E* re Viloiofesáxzár a követknő felköezöutöt mondta : A legmélyebb bála érzetével fogadom Fel séged tily nivélyes üdvözletét. Kösaönet Feleéged meghiváaáért, bogy est a pompái váioet meglátogathattam, melynek aagynabáeu fugadtalása szinte elnyom. Bokonttenvee érdek-Uiéittl kötetjük otthon a lovagion magyar nép történetét, mily népnek AssesssrsMs kitmondát-tttrüté iált éa amely haredus malijában nem habozott a kereszt vádelMben vsgyont és vért .áldozni. Netik, mint Zrínyi ée 8rigetmég ma it kan-goeabban dobogtatják minden német ifjú trióét, rokontttnvtt etodálkosáttal kitértük ss tttréttt eriUetéenap ünnepét, melyet astgétt magyar nép ueretett királyával egyetemben nagyuerü ft meglepi btntítéggtl ült meg. A bünké építkezési emlékek egyréut tana-ságot leesnek müvéesl értékéről, másrészt s Vsskspu bilinsseinek szét törése nj álakat nyitott s kereskedelemnek ás fbrgalomssk éa Magynrormáfot egyenjognvá tette a nagy kultur népekkel. Ami ssoabsn Msgysrorsságoa való tartózkodásom alalt ás különösen Badapeelen való fogadtstásomnál s legmélyebb benyomásWlette rám, ss s tnayyarokrak loUm odaeuáta Féltéged /tltégtt uemélyt iráni. kara 1847. ar«pian>bar W 2»-án 7. Mihelyt est ss okmányt aláírták áa raliRkál-ták, Ismét megkeadődik a rendes viszony Török-orseág ás Görögorsság között. A kát állaai alattvalói, mint e őbh, mindkát államban szabadon lartóskodhalnak éa utazhatnak | a hajózás wabadaágát ismét helyreállítják. 8. A rendes konsull szolgálst megkezdésslg mindekét országban a régi konzuli ssákhelyekra Ideiglenes ügyvivőkéi rendelnek kl, akik lunkciói-kat ama hatalmak ellenőrsása alalt gyakorolják, amelyek magukra vállalták, hogy a háború slatí megvédik a görög alaltvelók érdekeit. Abban a reménységben, nogy aa 5. azakaes értelmében külön blsoltság által kidolgozandó egyezaégak megköttetnek és hatályba lépnek, az ottómán éa görög alattvalók között lentorgó bírósági ügyek, amelyeknek eredete korábbi keletű a hadizenée-aél, a háború elölt érvényben volt törvények aserlnt ínlézendők el; a későbbi ügyek pedig a nemzetközi jog elveinek értelmében a Törökország éa Szerbia között 1890. február 26-ikáa éa május 6 ikáo kötő t egyezaég alapján. 9. Arra az eeelre, ha Görög- éa Törökország közöd való lárgyaláaok folyamán differenciák merülnének tel, az egyik vagy másik érdekelt Iái által felvetendő vitáz pontok a nagyhatalmak képviselőiből alakult válaaalolt bíróság elé tarlósnak, smalynek határozata kőtelező Ez a válásától! bíróság együtleeen vagy az érdekelt államok kSIQn követei utján gyakorolja funkcióit éa padig vagy közveletlenOI, vagy a külön követek káa-benjáráaával. 10. A lényee porta IgaUrija magának a jogot, hogy némely zérdéeek Mabályoaáaa végetl javaslatokat lerjttzuen a nagyhatalmak alá, kiindulva aa 1881. év májaa 84-iki egyezaég rendelkezéseiből, amelyek mindaddig érvényben maradnak, amíg azokat a jelen okmány nem módoeitja. Záróttakats. A jelen okmányt ő felsége jóváhagyáaa alá terjesztik. Ez a jóváhagyás egy héten MAI történik meg. E haláridő lejártával as itt bentog-laltató határozatokat a hatalmak képviaelői kormányaiknak éa aa athéni kormánynak tudomására hozzák éa a határozatok halályoaeágha lépnek. Külföld. A török görög béke Mosassa huzavona után. végre megköttetett Török- éa Görögoraaág köaött as elösetee béke-sserzödés. Tudvalevő dolog, hogy Görögorsság hatalmakra blata a közbenjárását, a a hatalmak képvlaelöl, a tőrük külügyminiszterrel Telwik baaával tárgyaltak. E tárgyalások eredménye a a következő megállapodás, melyet a P. N. után közlünk t 1. A halárt a mellékelt térképen e a mellékelt uövegben megjelölt módon változtatják meg. Kisebb váltoslatásokgt, amelyeket katonai azempon tok azeriot a császári kormány javára leesnek, a helyssláén Váló közös döntés számára tartanak lönn. A batárt vegyee-biso tság fogja kisssbni, smely a két hstalom képviselőiből és a nagykő veteég katonai kiküldődéiből áll. Es a bizottság két héllsl a jelen sssrsödé* sláiráss után alakul meg ée balárosalail szótöbbséggel hozza. £ A szakasz, amely Görögországra Törökország javára négy millió török font hadikárpótlás Dzeléaét rója éa megállapítja a Görögorsság által nyújtandó garanciákat és a (lörögorsságban viselendő pénsügyi ellenőrzést, legújabb asövegesé-sében még nem iemereles. 3. Azok a kiváltságok és immunitások, amelye görögországi török slsttvslók a háború előtt élveztek, érvényben maradni Görögoraaág éa a porta köaött egyidejűleg megállap >dáaok történnek az igazzágügy kezelése éa az odomán bank éa idegen alattvalók érdekeinek bizloeitáaa dolgában. --■-■\'\'\' 4. Két héttel a jelen okmány aláiráaa után, vagy még előbb, a uükségee meghatalmazásokkal ellátott követek érkeznek Konstantinápolyim, hogy inegállapilaák az oltomán meghatalma-sotlakkal a véglegee béka határoaatalt. Kat. a békél a jelen szerződés alapján lógják kötni éa az egyes uraknak való átadására egyúttal a békekötésben a löbbl közt záradékok leesnek Unger Ullman Elek urat kérte fal; a szent a foglyok kicseréléeéről, ag általános amneastiá- L — -TV. ,. . ._„ . .. . ról, a Tőrőkorsságn»k adott területek lakóinak % megvalósithatása végett alulírottak ssabad kivándorlásáról, a rabló világ megasflnteté- egész tisztelettel felkérjük a kereskedj járj^valamint a háború okoata károk magtéri-L^j^ ^ k6v«ház-tuUjdonoe urakat, 6. Egyúttal tárgyalásokat, indítanak, hogy há-. hogy az Unger Ullmann Elek ur által &t« rom hónapon belül a következő megállapodáeokat | a<Jhndó gyűjtő szekrényeket és gyűjtő iveket elfogadni és a jelzett irányban közre* Nyílt kérelem. A városi felső róm. kath. templom újjáépítésére alakult bizottság elhatározta, hogy az épitési költségek előállítása végett, nemcsak a helybeli kereakedő. vendéglő áa kávéház tulajdonos urak üzlethelyiségeiben „gyűjtő perselyeket\' helyez el, hanem egyúttal a kereskedő urakat arraia felkéri, hogy adakozásra a velük üzleti őaazekőttetésbea átló nem városi illetőségűek jóságát és könyörületes szivét igénybe vegyék, mi célból több példányú kérelmet tog nekik átadui Ezen gyfljtőszekrények és gyQjtőiveknnk kössék meg a) Egyeeséget, smely sz állampolgársági kérdést ss-. 1876-bsn Görög- és Törökorsság között mag állapított tervnet alapján szabályozza. bj Egy másik egyezségei, amely a görög konzulátusok és as odomán közigaaga\'áai halóságok közt való viazonyt a 8 Ik szakaszban lölaoroll löllételak mellett nabályozsa. c) Egy harmadik egyezséget, amely arról u esetről Intáakedik, ha akár aa egyik, akár a másik állam alattvalója a közönséges jog ellen vétséget követ ée s másik állam területére ssöklk. A 6. cikk, smely a török oaapatoknak Teessáliából valő kivonulásáról és a kiürített területeknek a polgári hatóságoknak való átadásé- működni kegyeskedjenek. „Isten a jó cselekedetet megjutalmazza." Maradtunk az uraknak Nagy-Kanizsán. 2897. szeptember 18-An. alázatos szolgái: V Mikőss Gént, dr. PacAtnpr Alajos, « jpM Hmeiióf tiniket. ról iatéskadik, ismeretes. végső szövsgosésben még nem [ Hagj-Kanizsa csütörtök Zala 76. szám. (4. lap.) 1897. sseptember hö 28-án. A vármegye házából. volta ügyében érdekeltekkel Lispén illetve Sxent-Adorjínban értekecett A kánya vári iskola meg-A megyei közigazgatási bizottság szeptember látogatása után a batorzat miatt kereste meg sz havi ülését dr. Jankó vich László gróf főispán esperességet. — Pölöskén az elö(járósággsl a má-Őoiéltóságának elnöklete aiaU f. hó 14-én tar- sodik tanítói állás szervezése felöl, Szent Balázson Tollf uttában. n lotta. las érdekeltekkel egy Bőrzöncén (elállítani Az alispáni havi jelentés s közigazgatás egyes kért állami iskola ügyében tárgyalt Meg ágaiban augusztus hónapban előfordult esemé-1 látogatta a azeotbalázsi, kacorlaki és pöttske-nyékről telolvaatalváa, a közigazgatási bizottság j fői községi iskolát s a szentbalázsi gyermskmene ast tudomásul vette. dékházat. tielsén a harmadik tanítói álláa szer- Olvastatott dr. Háry István tisslí főorvosnak vezése iránt tárgyalt. Ideiglenes engedélyt adott augusztus havi jelentése A közigazgatási bizottság minisatsr végleges engedélyének feltételezésével a jelentéit tudomásul vette, egyultsl a jelentésben [ zalaegerszegi kereskedelmi kör által fenntartandó foglalt javaslathoz képest a minisztériumhoz női kereskedelmi szaktanlolyamra. A zánkai előterjesztést tess aziránt, hogy Atsó»Leodván a trachoma betegek felvételére nyolc ágyú kórház ssarveztessék, továbbá s csereacsoá állami trachoma orvosi állás újból reods/ere»iltessék ; végül tekintettel a nagymérvű tiszti főorvosi teendőkre, agy szaksegédnek, esetleg a főorv>s mellé egy állandó Írnoknak alkalmazáaa tárgyában a köz igazgatási bizottság a vármegye törvényhatósági közgyűléséhez javaslatot fog lenni. A közigazgatási bizottság tudomásul vette a miniszter leiratát, mely szerint Gyertyános helyett á jövőben Leodva-Lakos lesz az anyakönyvi kerület központja. Dr. Gyömörey Vince bizottsági tag indítványára a közigazgatási bizottság elrendelte, bogy jövőben a közönség tájékoztatása végett azon községekben, ahol vásárok vannak, a községházán kifüggesztve legyen a gabonaárakról szóló legutolsó budapesti tőzsdei jegyadRr A közigazgatási biibttság tudomásul vette Sknblics Cíyula bizottsági tsgnsk ez állásáról való iskolák államosításának ügye minden irányban előkészíttetvén, a miniszterhez jelentés" tétetett. Végül jelenté, hogy az 1897. ép nyarán 17 kisded ovoda, 7 állandó menedékház ér 87 nyári gyermekmenedékház vÖlt, melyekben 4386 gyermek nyert ellátázt. Feleki Alajoa tapolcai polg. isk. tanár ötödik, Náday János szent-adorjáni elemi isk. tanitó negyedik ötödéves korpótlék elnyerése tárgyában beadott kérvénye a miniszterhez fellerjexzteiik. A hossznfaluilaniió választáshoz elnőkül|3zmodics Viktor főszolgabíró küldetik ki. Horváth Jánoe és Fodor István pakodi tanítók megválasztását a közigazgatási bizottság jóváhagyta s egyúttal az államsegély folyóvá tétele iránt a minisztériumhoz\'előterjesztést tesz. Kir. tanfelügyelő a zala-lövői községi és ízr. elemi iskolák államosítását célzó tárgyalások eredményéről jelentést tevén, az ügy állásáról a minisztériumhoz pártoló jelentés lételik. Lengyel Ferenc szent-bszlói, Borteleky Elek lemondásé\' ázni, bogy az októberi törvénybató-1 sándorházai, Steixner Károly tormalöldi tanítók sági bizottsági gyűlés lesz hivatva es áfflM betöl tése iránt intézkedni. A Balatontavi gőzhajózási részvénytársaság a sz pl I— 15-ig leijedő időre szóló menetrendjét n közigazgatási bizottságnak bemutatván, a bizottság. azzal vette ludusiásul, hogy jövőben a társaság a menetrendet oly időben terjeszsze be, a mikor a bizottság a siker reményéhen szólhat afcbrn. Az államépitésseti hivatal jelentése szerint a s.euigróthi jáiás löszolgabirája tett ezideigjelen-lést a járása területén levő községek tüzollószerei panaszát ftze és hátralékuk ügyében illetékes intézkedés végett a kősigaagatáai-biaoUeág kiadtaa járási szolgabírónak. A kis-szigeti második tanítói állás ügyében beérkezett jegyzőkönyv előterjesztetvén, kir. tanfelügyelőnek a helyszinén tett intézkedéseihez képest felhivatnak az érdekelt kösaégek, hogy a kis-szfgeti iskolánál »zervezendö uj állomás ügyé ben a kellő eljáráat azonnal megindítsák s as építkezést 1898. év tavaszán felelősség terhe mellett teljesítsék. A Börzöncén tervezett állami iskols ügyében a bizottság a miniszteriumbos pártoló elöterjess- A „lift áúésrás* másnap as .Opsrgtt-szinház nál* valóságot ribilliót idézett elő. A vöróstuyu kis baba Annuska, a portáétól kesdvs az ntolsó kuliss:atologalóig elmondta azt mindenkinek. Mint rendesen, lis órakor a próbán magjelent Hajnal Lídia. Isiiéi Ezóta a vörös h^ju Annust •li/Ut* Annusnak keresstelták sl a színháznál Korács Laei dühösködött e miatt legjobban, mert eszel elvesztette a kit hamit kegyét. szerkesztőségben sgy ujabb hecc hamarosan betemette a lift emlékét, de sséit Laei még egyre várta az alkalmat a revánaara. nek megvizsgálásáról A közigazgatási bizottság felhivja a járási fő- tést te-z. ssolgsbírókat, hogy a járásuk területén levő köz* A miniszter az alsó-, fe\'ső-döigicsei, ág. ev. ségek tűzoltó szereit évenként legslább kétszer iakola részére 110 fri, a gellénházai köss. iskola gondosan megviiagálják, a tűzi fecskendőkkel részére 81 ftt, a balalon-henyei »v. rsf. Iskola jelenlétükben próbát tétessenek, egyúttal a la részére évi 20 frt államsegélyt utalványozott, a pasztáitokról minden év jnlius tO-éig tüzetes zala-koppányi áll. segélyezett községi iskolának jelentési tegyenek. évi 80 frt áilamaegélyl engedélyesett, miről s Az államutak felülvizsgálatához bizalmi férfiakul községek értesíttetnek, kiküldettek a Budspest-gráci állami közulnak a balalon udvari ev. ref. és szepesdi ág. ev, Zslabértöl Sümeg-tapolcai szakaszára dr. Gyó- a zalasseotmibályi községi iskolák kérvényeit mörey Vince, ugysnszon közút Tapolca—Kapolcs államsegély elnyerése tárgyában a bizottság pár--pelendi szakaszára és a Nagy-Kanizsa—tapolcai tolólag terjeszti lel a miniszterhez. közül Tapolca—keszthelyi sisksszéra báróPulhe ány Géza, a Nagy-Kanizsa—tapolcai közút Kesatbely - Nagy-Kanizsa, valamint a Pécs-va-rasdi közút Nagy-Kanizsa—csáktornyai szaka- ^Méül történt Bára dr.. Vtxlsndvay József, a Pécs-varasdi m4íU| Te||e állami közút Varasd-Caaktornya-alsó lendvsi szakaszára Ziegler Kálmán, sz A.-Lendva—zala-lövői szakaszra Orosz Pál. A nagykanizsai nti bizottaágbsn megüresedett Gyula-Keszi község elöljáróságának jelentését a második tanítói állás szervezése tárgyában, Scbwarc Sim»n gelsei ízr. tanítónak hiiközsége véglegesítését a bizottság tudo- A tormalöldi r. k. iskola államsegély ügye a fő pásztori beleegyező nyilatkozat beszerzése céljából kiadatott a kir. tanfelügyelőnek. tagsági helyekre s közi»szgs>ási bizottság .Somogyi , j**?.. Pf?*1 \',ni\'6 WJ*"^ flfulát, Mosset Ferencet 8áUsr Pák Horváth ^J!^. u. fr**\'***! Dezsőt és Ebsnspsnger Erltft választolta meg. , ,fl,é*1?"*k ■,.Mrf«,T kövstelményslb« képes A kir. tanfelügyelő jelenlése sserint a kirt-i\'1-"* \'?nn. siessen s eljárásának eredményéről helyi állami po\'gári leányiskola lelkére vonstkozó ,\'W1 ,elen,4tL műszaki okmányok az iskolaszék Idlogás vall Bohonicky Maliid sümegi feUöleánviskotnt tani-mindenben megegvef* lévén, a miuiszierinmhoz lónőnek megválasztását, Bogysy imre Kerka-fe terjesztetlek. Felterjeszt eteti már sz slsó- Kálócfa-kozmsdombjai és Pesly Lajos nagy-domborui államosítást érínló községi járulmá- récsei tanítók díjlevelét a közigazgatási bizottság nyokrs vonalkázó) képviselötssiÖleti hstározat; ép megerősítette. ugy s Dráva-Vásárhely község közönségének Kir. tanfelügyelő bemutatván a közigazgatási kérvénye iskolájuk államosítása ügyében. — bizottság végzésével beérkezett gszdssági is-Saemélyesen érintkezett az slso-dombotuí elöl- métlö iskolai költségvetéseket és jelentéseket, esek járó^ággal az államosítás leitélelei ügyében. Készt- a még beérkezendő jelentésekkel együtt a minisz-vett s megyei általános tanítói testület közgyü- terhez lelterjesztetnek a Jhelyl viszonyok és egyéb lésén. Tárgyalt a járás föszoigsbírójával együt- doloyl szempontok tüzetes feltűntetésével együtt, tswn Zala-Lövőn az ottani községi és isr. iskolák a kir. tanfelügyelő jelentése alapján felhivatnak állami iskolában való egyesítése ügyében. Szemé- M feszes államilag segélyesett iskolák érdekelt-lyeswi kereste meg Pákán u esperességet és i4gei, hogy sz l803-i« évi 28. t. c. rendelkezései körjegyzőséget s kissziget! második- tanítói álláa werinl szerkesztendő ssámadásokat kellő időben szervezése miatti tsendök iránt. A szent-adorjáni lerjesxazek be-állsmi elemi iskolái sk teleki ulsjdonjogi viszonyai lebonyolillotván, a további leendők, különösen as eddig tervezett második tantér, m elégtelen — Hagyjatok ki engem ebből a játékból, kívánjátok inkább, hogy másasssm meg s .Mont-Blanc\' csúcsát, vagy ha akaijátok, birokra kslek a kedvetekért Bobinefüyel, a „Valanőo cirkuszban* csak ezt ne. En nem születtem ünnepi szónoknak, a rögtönzéshez nem értek. Higyjétek el, engem agyon kövasne a kerületem, ha véletlenül képviselő lennék. Lehetetlen, lehetetlen, neked kell ott be-ssélni — suttogtak körülötte a fiuk. — Mit gondoltok, nem lehstne est a hátassá -gol valahogy megakadályoani ? Wébtf Tamáe -maga is kacagott esen, a többiek az oldalakat lógták. — Megállj Tamás, én goodollam valamit — szólt közbe Plató. Ugy e te hiszel a spiritis-musban, a •sellemidésésben ? — Miért kérded 7 — Akkor megidéanők Demosstenesz szellemét, megtanít tán téged. — Hagyjatok ki engem I — Nem, nem I — A ti telketeken szárad, ha es nem sikerül. Mikor is lesz Mihály lakodalma 7 — Holnapután. — Jupiter légy velem I — Wéber Tamás odaült asztalához. Néhány percig egyebet sem tett, mint a kutyanyelveket gyömöszölte golyókká markában. Megirt két sort, összetépte. Kesdte újból, a papir caak oda került as assisi alá. Kotdes. Laci kárörvendő mosolylyal nézte agy ideig, ntlán átszólt hoszá: — Ka Tamás, stjősz-s Van o>thon somlói, abból a — Ms nem érek rá, hanem ma is hozzám inni? múltkoriból . majd ha lesza- kad megint a fi/l. Különben, ha ott less vörös hajú Annus, akkor én ts elmegyek... Wéber asztalán ° csilingelve ssólslt mag lefon: — Halló, halló, kl beszél ? a kis a le- — Gyere hasa, hagyd ottl — Hogy ütne már as egész világba a sistergő istennyila. Es a vén bűnös még a hatállal is milyen nagy pőrédét csap. — Ki az ts ? — kérdezték többen egyassrre. — Tsrsckay, a belügyi államtitkár. Három napja ácsorognak a gyerekek aa előszobájában és az a vén kassás nsm sksr bemenni hozzá. Ez is azt várja már, hogy folyamodványt küldjenek hossá ötven krajcáros bélyeggel Mikor a (sietős bedugta a fajét as ajtónyitáson, egy percrs elcsendesült minden s szobában. — Ki volt ma a „Vsudville ninházbsn" f — kérdé a felelős. — En. — Nyurga, vékony legényke állt fel a legutolsó asztalnál. — Arról a „hogy ia hivják" énekes nőről, a ki ma lépett lel először, csak röviden kell trut* Nagy-Kanizaa, csütörtök Ol hal aor elég. Nem kell u ily kezdőket taagyon elkéayutetni. Megérteti? V* — Meg. — Nagyon becsületes lehet a kicsike — mondta a köigssdartgroval retet0]e, a hogy eliOnt uerkeaató leje. fyjfél után jelentette a mettőr, hogy négy hasáb már a tulssedés. Weber Tamás as autalOókjába rejtett egy Iáiig kén riportot, ó akkor nem ir löhbet. Es után megint egymásután hullottak a papirgom-béook as acatai alá... Hanem két órára elkéeafili a lelkönöntövel még is. Nagyot lélegzett, mikor leesapta a tollat. — Kutya munka voltai, hiába, nem ssQlettem én pofának, novellairónak, de azért alkésstUt valahogy. Rágj ojtott agy cigarettre éa átlutotta az Írást mégegyszer. Mit gondoltok Auk, jó lesz ez? — Halljuk! — No. maradjatok caak a helyeleken, majd felolvasom. Koráét Laci mosolyogva helyezett egy tiszta kutyanyelvet a mappájára ét gyorsan ceruzát laragott. Mikor készen volt, 0 sürgette legjobban Wébert. bogy kesdjen már bele. — Figyeljetek tehát I Két r<saahangzaiosan dobbanó tziv halk, mele* verété t i li priii az é let boldogsága. A mi kedves Mihály barátunk rddig a színházak előcsarnokaiban bókolt, hajlongott, Ide ges, tzeazélyesdivák előli, de ime most belép a házasság elócssrnokáha Amott minden lestett, hazug: a fény, a szó, a mosoly, az Öleién ; emitt minden máz, ilt nincs komédia, és a mi a fÖ. erről sohaem kell referádát irni. Ilt a szemek, a karok beszélnek ét egy laasan, halkan el-csanl csókban (óbb igaztág rqjllk, mint ott, a legszebb költeményben, Mennyire rideg ia a magános élet Letarolt nagy mező, melyen a csípős őszi tzél sivítva nyargaláaz végig ét mi ott állunk kalló kOzepén. Bármerre forduljunk ia, nincs ki bizalmasan intene felénk, hisz egyedfii vagyunk. Hanem egy napon egy lénysugár tör utat a sóiét azfirke felbök mőgfll, egy parányi tiszta kékség Mosolyog le ránk az égről. A messzeségben egy nő alakja tQnik tel. Sóvár gunk utána, tzivflnk félve dobban, minél jobban, minél kOaelebb jö hozzánk, szemeinek tiszta lángsugara lelkünk melyébe tOr, hófehér keze hivóiag int (elénk éa mi megyünk. Ez az élet nagy ninjátékának at első, a legszebb felvonása. A második ott kezdődik, mikor oda OlQnk a bölcső mellé s lessQk a gügyögő csecsemő néma ajkairól az elzO édes uöF. Mihály barátunk rég megtalál\'a szt a kedves ftivet ét nem at egyházi eeketét pecséleltemeg est a szép Irigyel. Ez csak olyan formaság Ok rég benne vannak már at. ttb. — No mit gondoltok, jó lesz et igy ? — Pompát, nagytserfi. — Meghatároztátok már a sorrendet, ki mikor log beszélni? — Meg — meg — kiáltotta Kovács Laci, ki egy irónnal talenografice leleirt kutyanyelvet hajtogatott össze szlpen. Piaio bénél elöezör, utána én jövök, le lessel a harmadik, osxk aztán ke minek sorra a többiek. • A fiatal pár boldogan mosolygott az nzlal végén, mikor Plató befejnie tóntját. A pohaiak vidáman üaaaeoeenglek, a cigány rázendítette a tust. Wéber Te más egy kitté nehésnek érezte a lejét, pedig eddig alig Ivott még. Majd cuk aa-tán, ha Ő it elmondta a mondókáját. Mezev atca kissé sápadtabb volt a szokottnál, assemeUegy aranyos pon\'ra meredtek a plafonon; a hogy oda könyökölt egy kitté as antalra, ujjaival Ide- Zala 76. szám. t. lap,) gessn babrált kuszáll hajában. Csak ugy halkan próbálgatta ^ Két ImAangzalotan dobbanó niv halk, meleg veréeén alapmik at ült boldogtága.... Kovács Laci nembefiit v«e éa egyre as ó kínos vergődését nétte. — Ejnye Tamás, ne drukkolj annyira, hiu mindenki leolrasu az arcodról, hogy félu. — Ki fél, én ? — Hát ninct témád ? No, akkor én belekezd hetek az enyémbe, azután meg le jöeu. Hát ide vigyáu most, mert én lölég a te kedvedért mon dom, hogy lObb bátorságod legyen. r — Ne csinálj olyan nsjy ceremóniát, kezdj bele. Kovács Laci hátrább lökte egy kiaaé a széket, t mikor körOliiordta tekintetét a hosszú aulainál, lassan elhallgatott a zümmögő lárma, de ezalall odaszólt Wéberhez: — Ugy-e Tamás, nem feledted még el, hogy egy ,rivantuial" tartorom ?" — Nem, nem, kezd cssk már eil Harsányan, tintán csengett a nagyieremben a megszóliia<, ezulán egy kit ufinetet tartott, mintha gondolkoznék éa igy folytatta; ^ Két iuzhangtaloean dobbanó uiv halk, melog veréeén alapúik tű—Hit boldogeága. A mi kedvet Mihály barátunk eddig a uinhátak elS• csarnokában bókolt, hajlongott ideget, uettélyet dicák elült, di imi most belép a hátat tág HS-etarnokába. Amott minden feltett, hazug ; a fény a etó, a moeoly, Weber Tamás körül forogni kézdeit u egéu szoba, csnk nézte, nézte Koidei Lacit. A többi gyerekek, kik szanaszét ültek az antainál, tneg-lepettten mind Webert figyelték, Hin ez az 0 lelköuOutöje. De ö hirtelen orrához nyomta a ; I897. eseptember M 28-án beiratások október első napjaiban fognak megtörténni. Az előadások október yike éa n-ike kőzött kezdődnek meg, ha ugyan addig kiszáradnak a most még nagyoa nedves termek. Később majd flnnepieaen is fel fogják avatni az iskolát, s erre a főispánt, alispánt és tanfelügyelőt is meghívják. 4 deergleta Jubllenmsa. A következő meghívás közlésére kérték mef lapunkat: A keszthelyi gazdasági tanintézet a Georgicon alapításának ioo-dik évfordulóját és a most felépfllt uj tanépQlet felavatását f. évi október 12-én fogja megünnepelni Ezen ünnepélyre az összes volt hallgatókat és az érdeklődő közönséget minél nagyobb számban való megjelenésre tisztelettel meghívja a tanintézet igazgatósága. — Adakszáta felsl>teaiplesir& Mikoss Géza ivén adakoztak: dr. Blatt Simon orvos, egy drb. csász. arany, Stem L Mór és fia 5000 drb. tégla, Sckertz Albert és Richárd 23 frt, i Wtiur József 50 frt, Grünkui FOlÖp és fiai 50 frt, Blau Genovéva iíj. Blau Károlyné frt. összesen 130 frt és 1 drb. arany. — álakalé gyllé*. A magyaromdqi munkálok rokkant él nyugdíj egyletének néhány vésető fórfla vuárnsp délutánra gyűlést hívott egybe NagJ-áTaaizaán, a városház aagytirmfts, melyen u érdeklődők nagy ssámmai leien tak meg. Ameonyibeo már a gyűlésen több száz lók az egylet kötelékébe elépai, a „Nagy-Ktoizsai fiókpénatár* megala-kalt. Az egylet tagja lehet miadea munkás; nemkfilösben oly egyének it, a kik a nem munkái osztályhoz tartoznak, legyenek önálló inaioeak, avagy kivatalnokok, vagy bármiféle foglalkozása egyének. As egylet tagjai károm osztályba oeatataak. As l-ben 10 kr., a Il-ban 113 kr., a Hl.-ik ontályban 16 kr tagdilat fizet- zsebkendöjél, bocsánatot kért nomuédnöjétól. - De hin ön kerfii mosl torra Weber ur I - - nek beteoklnt. 40 évi" tagság aláa az f-ső oast figyelmntette szomuédnője, 16 frt, a II. oszt. 7 trta 1IL ont- tag 8 frt 60 — Tudom, tudom, de megeredt az orrom vére, kr. rokkant éa nyugdíj segély állapi tutik meg. mindjárt viuajövök. A zsebkendővel egénen be- Thwéri ejtellével brfOvetkedrokkaataág 1^1. U I. x. I ,,__L? *Lu„ esetén % fenti öusegek 70 szásalékát Izéli as fedte lázban égő arcát ét kullogva kisomfordáll ^ \\ BnnyiMpj; TÍUf0iM l4ui| bogy a a teremből. • | u unkátoknak aagvon ia érdekükben ilihit eaat- Mikor a nevét kiabálták as uztalnál, Weber lakosai u egyesülethez, nem jelent meg. Az a uöke kisasszony, a ki - VsAksél káéárah. Héifön aste Sár-melletle Olt, elmondta, hogy megeredt az orra kány Lapé. Nagy Márton éa AMlk lar* kádár- vére, hanem a végén mégis cuk kiderült hogy Hamáeban • benezorult • a felköttSntH. Hajnalban kerfilt vissza. Kovács Laci ép a menyánzonynyal táncolt, 0 vette észre legelőször. Mosolyogva bóiinloit feléje: — Szervusz Tamás, csak nem haragszol ? Ezzel tartoztam, most már kvittek vagyunk. 8algó Sándor. hírek. — Etklrl. Mayer öyu\'a gyékény esi herea-ksdfl e hó 19-én köiött háaaasSgot Spitzer Prau-cisLa k!*as«aonyoya\', Spikser Józaef löldbirtokne, rrlakl lakóé kedves leányával. — Délólán ét (él órakor jelent meg a násznép a jegyaöi irodában, a hol már szépszámú kösönxég gyfilt egybe. Néhsny pere mntva bejött a mellékteremből Tóth Sándor n\'plakolal igargaió a he lyeties anyaköny wese\'ö, á ki asokátot módon a törvény éneimében háiftánaknak nyilváaito\'ia ókét. Hivatalom teendője utla nép bestédet in léaett aa egybegyűlt kósOnsághu t a básasiár-ukboi. Eiután a nástaép a jegyzői hivatalból a kitdedovodáhns meni, a melynek kerthelyi«éfében voll lelállltva a .Chupao". Itt Sehvare Jakab cák tornyai rabbi ad*a rájok at á\'dáat. Este 7 órakor clgányaene malle\'t vonult a aáuaép a „Társaskör" termébe, melyet erre aa alkalomr* átadtak a olt kivindtig tartott a táae — A polgári leányiikaUmeg* uyltáaa, A nagykanizsai községi iskolaszék azept. 2i-ikén ülést tartott, melyben elhatározták, hogy a polgári-leányiskolái legények, (shiisuo Sándor alkalmazottjai, a Műhely udvarán megtámadták Keller munkavesetöt, és lObb életveuélyeiftiurátt ejtettek rajta, ugy hogy a mentő kocsin kellett ót a kórhátba saálUtam. As éj to\'yamán a rendőrség, valamint a vitagálé bíró más kihallgatták a sabssQliet, mert aem hiu lek, h«gy reggelig életben marad. A legények Kollert orozva hátairól támadták meg éa aa egyik szúrás a tüdőjét érte. Felgyógyulásánoa alig van remény. Kellemek feleaége ée At kieai gyermeke van. A verekedő legényeket a rendőrség asonaal letartósiaita éa másnap átkísérték őket aa llgyása-régi bör önbe. — ÉJI láteiaUk. Hétfőn éjjel Sauer Ignác padlátát látogatta meg egy hivatlan vendég. A miért a háziasszonyok mindig zsörtölődnek, u a , körülmény ma tegilaégre jött, már tudniillik hogy a szolgálók későn jönneV haza esti sétájukról Az egyik másik körülmény, a qiit éppenséggel nem ueretnak a hátiasuonyok, kimentette őket kinos zavarukból. Valamelyik ajtóból égy vitéz baka jött ki kopogó léptekkel ét a szobacicák izgatott sutlogá\'a után bfinkén tartott a padlás ajtó leié. Nagy „manöberi* taktikával végezte az egeszet. Levetette a bakancsait ét a hogy leiért a padláshoz, bevonta maga után aa iglót. Kévét vártaira egy legényt hozott ki nyakánál lógva, a ki kéi pár cipőt hosott a kesében, az egyik kincstári volt, a másik magáé a lolvájé, aki óvatosságból szintén levetette a cipőit, hogy léptei ne üssenek sajt Amit azon lanácskoatak a kapu elOlt, hogy mit ctináljanak most már aa éji látogatóval, u egy váratlan pillanatban megugrót! ; a vitéz baka persze mezítláb nem loholt utána, ezt már nem engedte a bünkeeége. Hanem a legényt másnapa rendőrség letartóstatta, mert a szobaleányok közül többen leiismerték öl. •— Ugyanez éjje\'en Hamburger Lipót Te eky-otoai Nagy-Kanim csütflrtök Zala 76. uán « lap.) 1897. aneptember hó 23-ét pékmeder pedláaáo salaién Járlak tolvajok é* innen egyik legényének két öltöael ruháját, éré* Ját és megtakarított pénaét emelték el. A ren dórség már a tolvaj nyomában van, bér u máaoap elhagyta á vároe területét. — lyelvlhea 41 a aeaml. Pár év vei eielött aa iakolai exüoidŐ alatt néháay box-aáok került bátor diákember msgbotránykosotl a ksnixsai céglábiákon, melyeknek Jararéúe akkor német volt. A sötét éj leple alatt bebandukollák a vároat éa mindenált kicsi vörös papirueletekei ragasztottak a német cégtáblákra. Es volt valamennyin : ,}iyelvében él a nemset I" Ha reggel le moaták, másnap maglnt ott tündökölt a kis piros Ipdmestttö papirazdet. Ennek a hatása hamarosan mntalkoaott ama már nlnoa Kanlsaán német Mlralu cégtábla. — A héten hivatslos visagálatot teljesíteti agy kirendelt orvosi bisotl-ság ss >i*roelilo kór hatban\' és csodálkozásukra Ott bisoay „Kórházi rendszabályok" helyeit w8fMordo*nyof leltek s lalakon. A magyar géniuaa ás izradlta kérbásban — ugy lálulk — viaskodik a gérmáa szellemmel De as intésé arak segítségére lehetnének, usokat a „Spital-ndnaas sirat tűsre vethetnék éa helyesheinének ods .Kórhási rsodasabályokal". — Maiak Snl hírek. Somogyi Károly aain-társulatával Pécsett megkesdle e bélen előadásait. Szombathelyre Stalkay Lajos október hó 1-én fog bevonulni. A kicai kis Tapolcán is jál-sanak ssiaéMsk, eaak Kaniaaa áll árván, elhagyatottan. Vámsank ajlni ügyével éppenséggel nem törődik senki. CUkn Sándor színtársulatának rég meg kellett volna már kesdeni városunkban as elö-adáaokal de a direktor ur valahol Tata-Tóvá-roaban rekedt. As ily kdlemetleuségek megszün-tetáaére ajánlatosaik i árijuk, hogy jövőben csak Ksmms buloeiték mellett stqák ki a főkapitányi hivatalban sí igasgátőnsk sl engedélyt Annyi most már bisonyos, hogy ax ösxi asesonban nem lógunk asinhásba járni. — A Welaor-gjár diadala. Lééin lolyó hó 18—19-én nemsetkösi vetőgépvereeoy tartatott, melyen a coatinena legelőkelőbb gyárai la réastvsttek. Olt volt a iiagykanfomi )V«i»er-/éle gyár is u ö nagyhlrfl Zala-Driü aorvetógépjévcl, mely ugy, mint a többi versenyső gépek, buza, répa iso éa lóher vetésével próbáltatod, ki. A Zala-Drill - mint nekünk Írják - csinos kül-eajével mindjárt as daő látásra megnyer e a fssdskősőnaég nagy tdaxéaél, mivel asonban a öxmondás asl tartja, bogy ,nent mind arany a mi Maylik," a bíráló hisotlaág alapos megvisagá-lés alá vette a Zala-Drilll éa a vetési kísérleteknél meggyősődött arról, bogy bármilyen la legyen talaj, skár hegyis, akár alma, hullámos avagy aik, s magbullalás mindig egyenlő. Konatatálta továbbá, hogy tgyaaerü szerkezeténél lógva kőonysn keselhelö, a veraenyső gépekkel zsem-ben több előnye vsn; sióval, hogy a bemutatott velőgépek köst határoaoltan a legjobb, miért j is odaítélte neki as aM dijai < « nagy aranyérmei. E lönyes eredmény után a kiállitáara küldőit gépekéi imi k ha mar elkapkodták, a gyár pedig lolylunoaaan kapja a megrendeléseket a már oly eokasor kitűntetett „Zala-Drill\' sorvető gépekre. — Ipare<alak Igydaiébs. Kgy martellei | teneny kidllitdi küldte asét ujabban proapekluaát as oraság iparosaihoz. As ily vsraenykiállitáaok legtöbb esetben s biasékany emberek pumpoláaát céloxxák; csak asért Hgyelmesletjük városunk iparosait, bogy ifen óealoean járjanak el a kiálll-táaaal nemben. — A renáaarAII KC*alral" klvékái. A ..Centrsl" kávéházat ajabban igen saépan és káayelmeaea átalakították, agy bogy a közönség kívánalmainak mindenféleként megfelel. A ráfi sOlétagiuü falak a legjobb, n legszebb álla* potbaa voltak még ugyan, de felette homályoa \'maradt téli délutánonként a kávéház, kivált mióta vlllamna vllágiláat haasnáluak olt A falakst igen minős, fehér, aranyozott szegélyt! tapétával vonták be ojabbaa, aj bársony psmlsgok kerültek körüahörll és séaáay nagy velencei tükCrrsl tették diasesebbé. A munkálatokat tegnap feimték be letjeeea és ma less es qj megayité. Horváth Laci seaskars játszik azealsl helsnklnt kétezer a „Ceatral kávéház"-ban. A mai hangveneny ssámalt s legszebb opera és operett dsrabokból válogsllék fleaze. — A aagykanliaal vlllaasos-Tlláffltda. A közönség köréböl hol innen, hol onnan, sQr&n érkeznek hozzánk pattá ssok a villamos világítás ellen. Egyik helyen későn kapják az áramot, másik helyen roasz as áram. Mindnyájan elkeseredetten panaszkodnak a hatóság ellen is, hogy miért nem tesz valamit Ml azután abban a hitben, hogy ez a jajveszékelés azért van, mert benyújtott konkrét panaszuk tárgyában illetékes helyen nem intézkednek, —• föl is szólalunk érdekűkben, mint ahogy legutóbb is megtettük. Annál meglepőbb és kissé bossantó is ránk nézve, mikor azután legilletékesebb helyen arról győznek meg bennünket, hogy miután, sehonnan sem érkezett a villamVilágitásra vonatkozólag följelentés, konkrét panasz hiányában intézkedni nem lehet. finnéltogva kénytelenek vagyunk a m. t, közönséggel tudatni, hogy a. mi szerkesztőségünk ilyen dolgokban nem lehet panasstolmácsoló hivatal; tehát akiknek panaszuk . van, nyújtsák azt be illetékes helyen s csak ha ott el nem intéznék, akkor forduljanak\'hozzánk, hogy szólaljunk löl. Akkor már azután lesz értelme és jogosultsága is a hirlapi felszólalásnak. — UJ lap Meiei Grácia György szerkeszté bon Kia-Cdlen ,,Kemenesaljái Lapok" cimen uj hetilap indult meg. — Hegét) eiylell keliaWaek, A nagykanizsai Segélyegylet uöcrtktzttnü as ,lsr. nagy ünnepek miatt a Vili-, IX , éa X. cyolua 40. heti befizetései f ki 97-kit(S helyett október Mié* hét (Se, a XIII. oyelM 89 heti és s XI. cyclua <ö Ildi belizetései f U 28 kedd helyett október hóién kedden, a — XII. cyeius 41. heti befizetése október hó 6 -iterda \'helyeit október hi 13 dn uerddn eiiktblendók. — Étjem a 48 J Erdeke* jelenet történt legutóbb, hogy s földalvslásOgyi miniszter be» u\'azta a kösep Dunát\'éa uljábaa megtekintette a a „8zeg<árd-bátsi Danavédgát társalat* által épnstt gősazivattyalelepet. A«iat ugyanis a mintatér! hosó göahaj<) fiáta határába ért, a bátalak ersel a kóezöatéeierfogadták : .Éljen a 481" A miniaatar ekkor á kl-érsttbén levő Boda Vilmos képviselőből fordult, aki tréfásan jegyezte meg. hogy ea nsm eélaatos tüntetés; mert a hátai bű 48«s polgároknak aa már régi aaoká-suk, hogy .Éljen a 481\' kiáltással tisztelik Mg fiat, akit igasáa mag akarnak tisstslni. — A ■aagyaraaaág védelMS. .Valaholnem mexKze, valahol nem régen olvaatonk egy elkkel nagy ujián-levélen." — Abban a cikkben ez volt; á MlftraaeUr ar aláliéaával Bagjetaat agy klrdatainy, a Mlylk UaM «mm noaaoea láajt Igaaafja, kogy agyréssrll rfjrklUlin saa ttiMaak a ajralv intik tini, adíriaaril aa •jsr btaudiU, kofjr fogalaaatl maitjaat luk la nppeat •nk IriHUMt valói hogy Útra. A ImaWkkl rastaM agjtk paaaaaa lgjr mű; ,Hip nap atáa tapasstalkati, kas; a aaaal agarak •taaaporodáü, air addig la JalaaMkaajr kárt akaalak* aik. «tb. Nagyon helyee dolog a magyamaaág melleit kardot rántani. Eaellen nsm ssólhat senki. Ámbár ebben polgármeeieri rendeletben a ezAagyeatetézi hiba való«sinüls| csak sajtóhiba. Ij^ ka már megeeett, jogosan mntatbát rá, a kinek nem Utazik; csak ssutáa példás msgyarosiággal motas-►or rá. A polgármseteri rendelet hibás iák, magyartalannak állitott mondatát kfaéső sorok aaosban ast biiooyitják. hogy a nyelv magyaros-sága dolgában miaun ia sok még s kívánni való. — A lAanliasÉg ataogaJSadók«sa«a. Frani Lajos u uagykanisaal mttmalom tülajdo-noaa a malomégés alkalmával taljeailetl kiváló azolgalatokért köasőnele kspesán 160 forthtol küldött a tűzoltó testületnek oly célból, hogy ebből lüO lorint a vzertár javára, — SÓ lorint pedig a lüxollóaág megvendégdásére fordíttassák. > - Magylalki kAraamll. Víg kia jelenei játaaédott le hétfőn áíi*\' a rendőrkapitányi aivatalbáD.üs\'/ay rendőrbistos álmuean bóbiskolt újságja lölőtt, a mint aökkeave benyilik a hivatal ejtaia. Két rendőr karonfogva vezetett be egy vidéki atyafit. Aa rendőrbiatoa hamarosan talpon volt éa as ő megssokntk energikus hiva-taloa baagjáa kérdeate i ml ajaág ? — Mit odnáll ss aa ember? A rendörök hiába ügyekeatek komoly árrot vágni, csak nsm sikerült, hanem as egyik megsaorttotta jobban aa aiyaí kezét, mlrs ez megaaólali. — .Molnár Józaef a nevem, tskiatetae ur, ás oroeatonybno lakom, ka obkoa vagyok. Ma as UMk (értsd Babikj koresmábaa iddogáloi kezdtem, mert karán volt aség a vasai-boa. Osse a kő, aa ítóka nem vét ippeg roen, hái hamar neki tüadtsm ttle.Sxörsysa mdegem roll már, hát kifekAdiem ss utoáa s aagyaas-talra. A vonat csak hajnalban iadal, addig •— gondol ám — majd osak kifújom aaagam. Ep a vonat lármáiéra vlrndtsm mec. No, gondoltaa : most hoppon maradtál. Mag akarom néini háay as óra. Uram alyáml aa ón aaép Lemoaloár órámnak blre ainoa. E« a pánaaaom teklaletee uram. Hanem ka megtalálják ast a gasamhert, ne büntaasék meg nagyoa, m-rt agy kk böcaület még ii vöt benne. A bnksaám aa órám mellett feküdt, harminc pöngő vaa benne, est meghagyta." — t« mikor as atyai kibandekott a hivatalból, egyre asl mormolta: .Na bünteaséz mag nagyoa ast a gazembert, bia> egy kia böcaület van még benne." — LeSsarta a enemddr. Sdeel István bagonyai korcsmáros bort mért a vásáron. Egy turniachai ember, aki már agy kissé fslőntött s garatra, odamsot sátorához és kért egy liter bort, de ahogy as daö poharat felhajtotta, kőlönfde kilogásokkal visszaadta s csupán a megivott agy pohár áré\' Hselle ki. Sáv-I nem eiégedsll meg eusd, ö ss egéas liter árát kövstdte, * hogy nagyobb súlya legyen érvdésénsk, arcul ütötts s turnlsohal embert. Elébb ea, majd kéeöbb Sávd fordult a csendőrökhöz, hogy ügyüket rendbe hozzák, de Koeóct Jóssef és fisirdijr István tarniachai csendörök kfjdenletták, bogy ők ebben as ügyben ninosenek hivatva rendet cdnálnl Sávét erre nagy lármával kiabálni kesdett áa megsértette s csendőröket; ennek következtében letartóztatták őt éa megbilineadve a községhásboz kisérték. Útközben szabadulni akart éa ahogy megvaaalt kesével ide-oda caapkodoll, majd nem arcul ütötte Kovácsot, ki erre mdlbe dőlte őt, ugy bogy elterült s löldön. A kétaégbeeselt ember fajdalmában dühöngni kezdett éa ezen közben megrúgta Kovácsol. A csendőr vad dühvel most a bal vállán szúrta kereaslül a már vérző embert, s egy ulolaó dőléeael a. hátán Inródott be a szurony, mdylyd a tüdőt is megsértene. Sávéit ugy voassollák egészen öntudatlanul a községházához A vásárban öaasecsödült nép lásongoi kezdett e kogyeilena\'g-ken és dorongokkal, kaszákkal lellegyverkezve, be a artak hatolni a kősaéghásba, de a segítségre ment többi caead-őr idejekorán „szép" asavakkal lecdllapiiotla a nép dobét. 8ávd néhány nap múlva a kapott sebekben meghall. A csendőri legyverhaasnálat mikénti lélolyAaának kiknlatáaára a aaékedejér-vári csendörkerületi parancsnokság egy csendőr-hadnagyot küldött kha legyverhaasnálat jogosságának megállapítása ügyében pedig Veörsöe Dezső csendőrssásados, mint a fqjérvári kerület-parancsnokság hadbirája, lolytatja a vizsgáétól. — VeaaHimillhlaé«. A kaposvári vs-autállomáa bejáratánál szombaton este 10 órakor a Dombovárról jött 69. számú tehervonat ősazs-ütközőtt egy rendeaö vonattal. A két vonal gépe megsérült, hét kocsi össsstörött; a kárt I0,u00 frtrs leesik; emberélet nsoobsn nem aaett áldozatul, csupán Ómkor vonal vezető lába törött d, mert a tehervoaalról a carambol előtt leugrott. A visagálatot már tegnsp teljesítették a mint halljuk, az derült ki, hogy a jdsőlámpát tévedéebőt roez-asul állították 101, minek folytán a tehervonat berobogott; a rendeaö vonat vesetője pedig nem tudta, hogy a jelző roassul van áUitva s mikor a tehervonatot áasrsvette, már előle d nem luthatoll. A veasély pillanalában mind s két mozdonyvezető dleogöst adott a essd a carambol erejét móraékelték, mit as ia mulat, hogy a koráik nem torlódtak agymásra. A vonal romjait csak vasárnap regfel tudták a meggörbült dnekről eltávolítani; addig u érkezett vonstok átszállással közlekedhedlek. — VIhmMI ad II «l a legrvsr. Bence Jóssel tapolcai napsaámoa már kilenc évet ült lllaván, de a legybás nem jsvitotla meg. Egy társának nyakát vágta la, ezért kapta a kilenc esstendöt, most meg öcscsét kereste halálra, kivd az örökeégen öassevessett. Szeptember 18-án egy spró vasdarabokkal ossgtOltOtt pisztolyt vett magához a öcacaére támadt. £s azonban, midőn as első lövés aaütörtőköt mondott, megragadui, bátyja kesébsn a pisztolyt. Erre hevea dulakodás kdetkesett a két testvér kösött, miközben a pisztoly elsült, s n vasdarabok Bence Jósad hasába luródtsk, aki azután 8 napi kínlódás után maghalt. N*cy-K»niisa, csütörtök Zala 76. nlm (7, lap.) 1897. eseptember hó Illa Aa állatig»a—«gi<y» Timrntak Gazdáink mig miodij súlyosan érzik azt a nagy veszedelmet, mely állatjaikat aujtja. As 41 laibelagségek nemcsak nem szűnnek, hanem egyre oaporodnak. Lépleue: Csatár 1 udv., Gyenes-DUs 1 udvar, Udvsnok 1 udvar, Zala-Szántó 1 udíar összesen 6 község 5 udvar. Takooykór és bőrféreg: Bánok-Szt.-György 1 udvar. Sertés-véaz: Akai, Alsó-Hahót, Alaó-Páhok, Bak. Bea-tsnyó, Botfa, Caabrendek, Csömödér, Deklezsin, Diéskál, figenlöld, Kgyeduta, Esztergál, Eszte-regnye. Gysaes-Diás, Kehida, Kékkút, Kerks-Ssent.Király, leestbely, Keszthely-Polgárváros, Köveskálls, Lendvs-Ujfslu, Lenti Ssombsthely, Letenye, Megyer, H-Rada, Nagy-Kanissa, Nagy* Récse, Nemes-Bakk, Palin, Petrivente, Rédics, Sallötd, Sárhida, 8ármellék, SOmeg, Szigliget, Szsnt-Andráa, Tót-Szant-Márton, Zala-Erdőd, Zala-8st-Gróth, Zala-Caány, összesen 42 kösség. Tanügy. A m. kir. vállát- ét közoktatásügyi miniszternek 1897. ém 48.460. se a. keh rendelete a felső nép- és polgári iskolákban tartandó vizsgálatokra vonatkozólag kiadott szabálytat kiegészítése iránt. Valamennyi kir. tauieifigyeióségnek. Miheztartás és megfelelő további szabályszerű eljárás végett ezennel értesítem a tan felügyelőséget, bogy ismételten (elmerült esetek következtében indíttatva érzem magamat a felső nép- es polgári iskolákban tartandó vizsgálatokra vonatkozólag 1895. évi március hó 20 napján 5009. sz. s. kelt rendelettel kiadott Szabályzat *) III fejezete 22. §-ának kiegészítéséül a következőket elrendelni: 1. Magán-polgári iskoláknál ezentúl évenkint nem négyszer, hanem csak egyszer és pedig a tanév végén tarthatók magánvizsgák. II Amely tankerflletben magán polgári iskolán kivQl állami vagy községi polg. iskola is van, abban a tankerflletben csakis az állami vagy községi polgári iskolánál nyerhet a folyamodó vizsga-engedélyt. III. Ha abban a tankerflletben, a melyben a folyamodó lakik, polgári iskola fen-áll, akkor más tankerflletben lévő polgári iskolához vizsga-engedélyt nem nyerhet IV. 11a abban a tankerflletben, a mely ben a folyamodó lakik, polgári iskola egyál talában nem áll* fenn, az esetben csakis a lakóhelyéhez gnográfiailag, illetőleg közlekedési szempontból legközelebb eső állami vagy községi polg. iskolához nyerhet vizsgálati engedélyt V. Magán-polgári iskoláknál tartandó magánvizsga megtartását az illető kir. tan felügyelő négy héttel előbb tartozik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszternek bejelenteni, hogy a vizsgán való elnöklés iránt a megfelelő intézkedéseket idejében elrendelni lehessen. A vizsgálati szabályzatnak ezen módosított «lakban való alkalmazása az\\i897|8. tanév kezdetével lép életbe. Budapest 1897. évi augusztus hó 10 \') a „Ssabéljaar a „Blv. ISsWsj" ISSi éWMjraaáask 7. asáaákaa MsMtsML A (a>«lák tteadéje. A Magyar Sasdák 8semléjéoek ssjló alatt levő uepUmben füzeiéből közöljük a kővetkezőket: A berliai gabonakereskedők és löaadei Ügynökök tudvalevőleg ujat búznak a kormánynyel. Nem akarván magákat alávetni a kormány intézkedéseinek, melyekkel a spekuláció Wkspásainak halári stsb, inkább nem fáraak börzére; litkoa börzéiket a kormány besétálván, most levélbeli-lag és telefonon üsk kártékony működésűket. A satjrájknak asa követksaméaye. hogy bönei hivatalos áijegyaék aiacs. A »e«ógszdaaági kamarák végleg leaaáaMltak a spekulációval, falhass-aábák a sstréjkol és saalatt megcsinálták a gazdák kői ponti árjenaö állomását. Erre nagy Tett 11 ijedelem a különböző gaboaa-bisoaanyi és töss-dei irodákban. A spekulánsok azt koad\'ék hi ressielní, hogy a gasdák árjegyaései nem alkalmasok, nem meabishsiók, nem különböztetik, meg, kellően a sok féle .gabonát stb. A fölmeri II híresztelésekkel szemben most a Centralatelle der preussischea Laadwirthscbafls-kamaer hirdetést lati kössé, melyben a kősón-véget as árjegyzés termést áléról föl világosii ja. A jegyzés bárom ssakassbaa törtáaik. As első asakasshan foglaltatnak ások aa árak, a melyek Némeiorazág egyee mesőgasdasági kamarái területén előfordult effektív kötéséknél fSIjegyesiettek. As értesítésekat a asáaakra menő bizalmi férfiak aa érdekelt eladók, a szövetkezetek és a vásári biztoaok kö dik be. As adatok magbizbatóaágáhos szó aem lér- A második eisksasbaa a jegyzés oly minőségek sserint történik, aelveknek fajsnlya mag vaa állapítva pl. a basa 75.6 kgr., a roaa | 71.2 kgr., as árpa 57 J kgr. és a zab 45 kgr. suly alapvétele mellalt haktolilereokint. Esek aa árak aüra nagyban\' valé kereakedéa képét nyújtják. Ezek közön a hadügyi kormány réasére tel-isaitendö ráállításokat is. á> árakst megbisbató kereskedők, molnárok ás kóshivaulok köslik. I.»mérdekesebb s harmadik csoport. D<y látszik: es lájt legjobban a tpakulánaoknak. Es egéasso uj intézmény. Saját sredntj láviralnk utján közlik a világpiac árai). Fajsúly szerint tonnánkén* ssámitys. Ilyen értesítést addig azok költsége* volta mtatt csak a legnagyobb kereskedő házak aseresbetiek és szokat parsse titokban tartották. Most aiedenki áltekiniheti as áralakulást és abos alkalmssbaijs eljárását Most a gazda áttekintheti a helyi piacot aa agyeoletea árával dolgosó kereskedelmi Os eteket és a világ gabonasásárját. Ea atóbhiakaál még eaalitést érdemet, hogy min den külföldi ár a vitelbér is a péns árfolyama sserint á* vsn sxámitva márkára éi illetve viaso nyitva vaa a bsrlioi piaoboa. £hböl miadenki átiekinlbeii a gabonakereskedelem flakioáeiöjit és levonja belőle a következtetést. As igasgatóság reméli, hogy es nj rendszerű éa egyedül helyea gabonaárjegysés nemcsak s| gazdákat, hanem a tisztességes kereskedőket éa a malmokat ia ki fogja elégíteni. Ime eai érték el a apeknlácio emberei pakseskodásnkkal. A kesdet megvan. Ma még csak Berlinben jegyesnek igas árakat éa nyaitaaak lájékosialáat a gaboaapiac valódi helysetét$l, de reméljük, bogy nemsokára követkeaaek a többi világpiacok ia. Min a spekulánsok beadják aderekakat és vísszs akarnak tárni a ^bflrsére, a köaönség a jobbat megtanulva és megszokva, nem is vess róluk tudomást. Sie transk glória mundi I Hoc U rajlik & la. alatt, Uum kttsWbUs, la kiaéáakaál lS5a*aa a^ilial sgj MjWi sarai Bankáiét aigvaaal, aaljkaa n/11— idan a mm/m mmkft tánákiái Mtásta aistt, llyiia Jtlulll A ilkumétéa vaa, a W ci—s Felelős sserkesatö: ~ ■IALATIAIBA1 Laptnlajdono* és kiadó: riiciiL r C l á r. Hirdetések: 4365 tk./1897. Árverési S76-1 hirdetmény. A nagykanizsai Ur. törvényssék ikvf oestálya részéről közhírré tétetik, hogy ss alaó-ieadvai takarékpénztár végrebajlatóoak Kim György és neje Hörcsöki Anna ismeretien tartózkodikan végrehajtást szenvedők elleni 500 Irt, tőke ás Jári-léka iránti végrehajtási ügyében a lentneveseit kir. lönréeyssék terület éhes tartozó a kerecsenyi 57. sz. tkben I. 1-7 sorss. a. felvett 809 írtra becsült ingatlanok Bál Ferenc volt kereossayi .lakos korábbi árvaréaeni vevőnél kint levő IN frt 66\'/4 kr. vételár és ennek 1878. lebraár M-től járó 6 százalék kamatai 10 frt 40 kr. jelenlegi s a még felmerülendő költségek behajtása céljából, a nevezett korábbi vevO költsége vesséiyére 1M7. évi akláker kA 9. magJAm 4. a lé Arakar Kerecseny községházánál lsoó Ferenc alsó (eodvai I lakós felperesi Igyvédek vagy heiyetláae közbejöt-| lével megtartasídó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár s fentebb kileli becsár. Árveresni kivánók tartoznak a becsár i0,/,-At készpénzben vagy óvadékképes papirbaa a kW küldött keséhez kitenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. Ivasék mini leiekkönyvi halóságnál 1897. évi juniua hó US napján. GÖZOHY, kir. tssákl slbiró. IRODALOM. • A mátyás Diák lapjakk náaa Is káteiftslraaá taasl, li«sy ss Méaasrlat ss tpaas élclapok klaDU Mátrái Diák a bgvlgsbb éa lagtartalaaasbb. Ittas, r as*-ailt njrujt agj aaOracbaa és ktpakhas, alít káraslyM vfg súg: uosklfll uajlra ráltodatas, k*S7 ■!>!• easéáUtM. AUkjslssk «r»éitlitg«, sásaálask askaán aktsáUs k«*U-\' iy»is«k Urks*áfa, taléa/roratásak psdafiá|a épfsa is Vtaai árét képas, alat ta a ksta-karalae kiitat karrikstara- *t sésas-IIlsaiMsM, a aalyak elKnséá rajsolék tollából karitsak kl. Slaéao aaáabH nj ba/a)a-satt Tlf stkasséltst a.va|t. A Máltás Diák llj ktrllaáarsk káaétt vsMaágas essláál lap, s aslrksa a aaaléd alsdaii U(Ja talál suti valé, ksdvea dolgst. A Mátyás Diák atjst-tsl a hfoWbb é!elap la, ÍMrt .IMaatéal ársagjr s^jadiTra oaak t frt 60 kr. A klsééklvstst (Baésp^t, Satkaaylysa-slea I asáa) nlvasas kaid astatváajaaáaat, ha aslráat aagkanalk. HzerkfMtél lieaei. SL ktljbts KIváoMláaak ahgat taaatak ia lés-iftai|sk a „SadapaaU HlrUp" kéttt máaákél a kéiééan aaarkaastM Ssaaatat: „t- As Itgy-Kiataa Még Uésksa salékssáak a „faHkafta vinsaásUt^al kánéra, aalr alat klsátt, apsayolbot vaM IsréltsUay rolt Akkoriban laaatáak Is tasak a dstacWi vslaalt, éa (a csak aoat, séfj év aatva Jalastkaslk Wt a«j tánávaL OkoWa a aaltakoa a st a tárcát aár aaa Maötjlk." Nagy»K*nissa csütörtök Z\'lit 76. stám. (8. lap.) 1897. s*eptember hó tS4n. CLAYTON & SHUTTLEWORTH \'.^"\'."f1 BUDAPEST, VAcxi-könit 63. ss. által a legjutányosabb árak melleit ajánl tatnak: \\xmM it ffbeapléiip kiulitrt RépoÜ. kara mIpllk. tUsütd roaták, konkolyoiók, kaaaélé- 4a arat*- méaagjijmi, jlr JM *o Iiilgipil, jiWKl, MMik««á|ék, répavégók, kvkwlm •lak, darálók, AriA-miJniok, ■wtlfkék. kéé- éa kéewmra*" ■ x- . * . \' \' " \' ^ I rfmi ■■ mirfi!■ .A Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. I mgj. Ur* giabadilmiTott # / OSZTÁLY SORSJÁTÉK 1 A Mfy. kir. eaztályaarajáték to.ooo nyertményéntk á 1 agaagy obb ayftay a játéktár? 9. (. Miil korona. A ayataalayak ktldnös baosatása a a kftratkaafi; Korén a^ 100,000 • 400,000 200,000 100,000 90,000 80,000 70.000 60,000 40,000 90,000 20,000 16,000 10,000 6,000 3,000 2 000 - 1,000 600 900 200 170 190 100 80 40 _Aa 1817 év M. ké 17iki lérvéay I narfnt a Mi Jntri magasftaík ét aaaa mm. I tályaof^áték által pót rftatik. ITtmwHjU, aaaa mi aorgátékok aaftr 100 é* éta I állanak éa m illatö ■áronjuk eladattak, Nálaak MyMWHtgw m amalkedik iránta aa éfétkIMéa, mart a aotjagjak t^ngyakfc réaaa biato. kaaiikia raa. Maaiankára flya* nak aaak«iéÉMlliail lwaaik kaak-iék. •jáaljuk, kagy a vét*Ual na k*wéak A magyar uaatilyaor^iUk 4V: 100.000 é$ 50.000 I •rtéttl earajtfylW peaiayaraactytéJ | I i 2900 60000 [ tanagbaa, mely 13160,000 kor. 6 oaaiilyban aartolta* tik ki i nvaréal aaéayak oly iMiylwk. ko«y | addigi kit lutri, »agj *gy tgénéaj ré | • aaaal nem k> kaaeelltM-é Hm. Ily < wuajéa Mélj ekkal —■km ailad—kl nyaji* kaiét a aaaraaoaéaak éíhj ilhii képaat. \' Aa öarna M. 00 avatamény a mellette I éllé ayafé«éav jagyaék Ml Mikaté aaaa aye-raményak I réaabao liwik kbmln éa a | ayarl aar^agy kénpéaaWa kiAa«|t«tik. A M^njik ára aa aki haaáahoa1 • trt agy afiai araAéU aor^afy | • „ Hjtél * „ UO h KJ Mf i m * IHh nymftUaá* „ A haaáaok a Itréraal vigadó ipünilB lyilvéaoaan tflrtéanak a m. kW. kmmémy felftgyalate alatt éa agy kir. Mqfagyaé aM«. A katiaaél mlndaaMJaiaa lakat. Ml ftalatkalylaégftakbaa elánwlijnk vagy utánvétellel. ngy a« ftaaaag amwlahiay* nyal) kikéllln ellenében ajtai ni h Mkm elküldjük aa araéatí aorqfegyekat. Xladaa agyaa Tivl aavét aawaa»l raljtgyettük la vavftiak mindaa agyaa kaaéa utáu mag kap ]ák a kloiarUft aa aulád jagyaékat. Readelméayek.t f. éti iMftoakac I hó fCMf tngadiak él Török A. és Tsal I i »agy Ur. inkttf Hitélyt#rt|áték fMánnltél: BUDAPEST, VáoiJkörút 4 0sám HIRDETMENY. Nagv-Kanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság 6 évre terjedő évtársulatokból álló önsegélyző szövetkezetet alapított Qzletrészenkint IQ kr. heti befizetéssel. teán %«k i Nagy-Kanizsai Takarékpénztár Ms yyiájta mai naptól 1897. évi október hó 15-lg díjtalanul, ezen időn tul előjegyzési dij befizetése mellett eszközölhetők. A befizetések 1897-ik évi december hó 7-én veendik kezdetöket. Nagy Kanizsán, 1897. szeptember hó I3 án. A Nagy-Kanizsai Takarékpénztár igazgatósága. Nyomatott Fischel Fülöp UptoUjdoimiiál Nagy-Kaniwán 1897 77. Nagy-Kanizsa, 1897. gytember hó 26-án. XXIY. éríolyam. ■■V thittmMi \' M ■ . ftiiili. IgSIsI: RmW Mk íj AJüJri ^r^1"" Usjvkartsfcséásába*. A jjifWtil 4rt*ka*sl kW s*f*a- UtlilMínkkt _ _ _ _ _ _ Politikai és vegyés tartalmú lap. íí^mSss* ------A Nagy-Kanizsai- éa déi-xalai takarékpénstáTBk, a Bank egyeséit*, as Ipar- éa kereake-glr4etíwfc (ettayw naii mtman\' glmart** iinlik aak imm k—k delmi bank, a Nagy-kanizsai segél yegyieMéövetke«t éa a lat anyai takarékpénstár. — k« fír^—" *l a „nagy-kanizsai malátagyár éa serfősőde r. t" a aagykaaümai önkéntes tflzoltó-egylet, ■yutsér jettáeira M ae. ____a zalamegyei gazdasági takarékpénztár réaz. társ., a nkaniasai kerületi betegsegélyző —— túrnak m kiiéamak n*» pénztár, a „Zalamegyei Általános Tanitóteslület" hivatalai UtUnye. tniiaiHwk, ni*ai*t a kiiliilnki | tkM*k Ux.L Sfpm uám ára: !• tiajeái. Mefgielemlk HagyKaalsáti hatnklit kétszer: vuAinap ém om-ütörtölcöru Keresk. szerződéseink. (A E) Németország már dolgozik uj kereskedelmi szerződéseink előkészítésén. Az adminisztráció központjaiban mindenféle képzelhető statisztikai Összeállításokat készítenek a legnagyobb buzgalommal. Az anyagot tanulmányozzák a hivatalok épp ugy, mint a gazdasági társulatok, az egyes gazda, iparos, kereskedő; mindenki készül, hogy az a nap, melyen érdekeit a külfölddel szemben meg kell védenie, ne találjlftkésrfl-letlenül A német kereskedők a birodalmi kormánynyal egyetértve központi irodát állítottak fel, mely a legnevezetesebb előmunkálatokat végzi, s mely a közönség óhajtásait összegyűjti és a kormánynyal közölni fogja. Pedig hát a német ipar és kereskedelem a kereskedelmi szerződések hatása alatt már nagjggá fejlődött, mig a mi gazdasági érdekeink \' ma üt sinylik a kereskedelmi szerződéseket. És mégis mi történik a német készülődéssel szemben minálunk? A mi középeurópai kereskedelmi szerződéseink is 1903-ban járnak le. E szerződések megújításánál vagy meg nem újításánál nagy meggondoltsággal és előrelátással kell eljárnunk, mert ezek a szerződések érdekeink egész zömét foglalják magukban. Saját vámvédelmünk és külföldi piacaink biztosítása mind a középeurópai vámszerződésekben van letéve s ha meggondoljuk, hogy a szerződések megújítása előtt vámtarifánkat is revisió alá fogjuk vetni, be fogjuk látni, hogy ez a terminus Bsszes kereskedelmit viszonyainkat uj alapra fogja fektetni. És még is történt-e már valami e t4ren?i Nagyon is érezzük, hogy a magyar mezőgazdaság érdekeit hogyan játszották] ki az osztrák ipar ellentétes érdekei kedvéért Jói tudjuk, hogy a román, a szerb, az orosz kereskedelmi rzerződések mily nagy mét lékben károsították és károsítják a magyar mezőgazdaságot azzal, hogy az államok nyersterményeit saját vámterületünkön belül konkurrensOqkké tették s mindezeken kivül maga qfptarifa, mely a szerződésen kívüli árúk tára nem szerződő államokra nézve irányadó, mily kevéssé védi meg érdekeinket. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület már tavaly érintkezésbe lépett az Osztrák Gazdasági Egyesülettel az iránt, hogy egyesült erővel ügyekezzenek a monarkia két felének gazdái az autonom vámtarifa reformja érdekében lépéseket tenni. Most már talán mégis elkövetkezett az ideje, hogy a kormányok megkezdjék előtanulmányaikat ugy a tarifa reformjára, mint • kereskedelmi szerződések megújítására nézve Már most nemcsak a porosz kormány, hanem az osztrák kereskedelemügyi miniszter is hozzáfogott a reform tanulmányozásához s a kereskedelmi szerződések meg* újításának előkészítéséhez S vájjon minálunk tőrtént-e már valami e téren? A magyar kormány mindeddig nem nyilatkozott ugyan, de már nem késhetik soká azzal, hogy hozzáfogjon a szükséges adatok és vélemények beszerzéséhez. Ennél okvetlenül meg fogja hallgatni a kormány a gazdaközönséget is, mely gazdasági egye-sületei és a magyar gazdaszövetség utján fog nyilatkozni. Igen üdvös volna, ha a gazdasági egyesületek már most behaSÓM foglalkoznának a kérdésekkel, nehogy készületlenül találja őket a megtartandó ankét vágy a gazdavélemény-nyilvánitás igénybevétele. A\' gazdáknak már ma behatóan keO foglalkozniok a vámkérdésekkel, mert az köztudomásu dolog, hogy ez a mód az Ab aj laánjrlakol*. (Btanlrt S*e-Kaalaa* kit tar UrtáaaUbil.) - A „SALA" araéatt táraái*. — Irta Kalls btráa Nagy-Karnisa város tanácsa mmtli itkoii akart építeni a mult ssásad vége Isié. Esen iskolával aast célozták, hogy .a Deák fmmmafire (latin nehr) melleit ásást s yelvimJm is tanítsák as ifjúságot", s hogy s tanulók Üt alapot nyerhessenek a gymnásiumi tanulmányokhoz. A földesúrtól, Batthiány Strathnann Lajot birodalmi hsroegtói, kárt Nagy-Kanizsa közönsége lakóteleiket és épitési anyagokat, mint akit erre törvény köteles. A herceg semmi lé le segedelmet nem adván, a városi tanács elhatározta, hogy a nemzeti iskolát {melyre oly nagy ssflkség van) maga falépiti, és iskoiárs alkalmas telek után nésett. Épen es időtájban halálosod meg Nsgy-Kaai-saán valami Brémiee Jánot nevü kovácsmester, ember, kinek hites felesége három is volt (persze cssk egymásután) névsserint: sz elsó/s%er KaUea, második néhai Kligor Péter ösvegve t Asm, a harmadik pedig Mert Máriánm, — de a kinek a sok Msség dacára nem maradott gyermeke. Brebrovics János tehát 1788. évi október 6-án Íratott testamentumában mostoha flft flijnr Jóittf Plaeidud, (máaodik feleségének gyermekét) telte örökösévé ason házban, hásfun-dúsban és hási kertben, mely egyik feittl s Itpii«-•tea (most lekola utea) mentében, másik télül Ca SeentmikUei\'UlMem (most Katintyuloa) ■ János funduss melleit ieküdt. A ház, fundus és kert igen alkalmas levén iskolai célra, a városi tanács megkérte as örökösi, hogy jntányos árért sd)a el a város kösöosé-gének. Kligor József Ptacidns válásaikor magyar aser **trn (Pauiiuna) volt, de a pálos barátokat II-Jóeee/a római szent birodalom oséssárjs, eltörül\' vén, ss ezpsulimus egy darabig iU tartózkodott szülővárosában Kanizsán, később-pedig Seent-Mdria muraközi késségnek plébános* lelt. A városi tanácsnak közjóra törekedö szándékát a izent olya elősegélleni óhajtván, a házat éa lundust szívesen eladta nekünk azonnal, vagyis 1798. évi október 80-áa 1100 rhénes forint árért, tehát 800 rhénes forintokkal olteóUan, mint a mennyiért mások megvenni akarták. A vétel jóváhagyásáért a herceghez kellett folyamodni, melyre ,* hercegnek ut méltóstslott határozni, hogy as ingatlant magának tartja*, (eladott ingatlant a vetelár megtérítése mellett megtartani az uraságnak jogában állott) s helyette kktaerakkora szántóföldet ad a mezőn. Kanizsa polgárai azonban nem nyugodtak meg a hercegi határozatban, hanem qjra kérték a vétel jóváhagyását esetleg padig más telek adását, mart a sokkal kisebb ímMl bár kétszeres nagyságú szántóföldet nem hassnálhátták iskolának. Sok évi huza vona után — miközben 1801 évben a Kligorféle ingatlanból eladott a vén* 58 öl bosszú területet kebel beit polgárainknak, — névsserint: Goóry LMtló, ScAtrindarmm Gátpár és Lichienmallner Jóetefntk 1800 rhenusi tori utókon, vagyis amennyibe as egéss ingatlan kerék, s igy u egész ház ás fele fundus tejesen ingyen maradott, —) miután a város több kegyelmes helyekre lolysmodolt, végre 1808. évi szeptember ben megengedte é fUtógm Ur. helytartó tanán a nemzeti iskola felállítását. A két iskola tanítóinak ftsetáse Iránt ifgtmfrl már előbb, — 1808. évi február 8-án PMi Ztigmonp kantoni szolgabíró, a vármegyének bejelentette, s \' ennek alapján lejenkinti 900 lórim váltócédula esstsndöbeii fizetés mellett as sM osztályban Janutka Kiről , a másodikban pedig MutyánetU Jáme tanítottak, Ugyancsak a nemzeti iskola épületében tan attak a leányok is, kiket oktatni a medernek vagy M*» tornak állott kőtc ességáben. Kanizsa kösönsége hamar megunta a világi tanítókat, s s két nemsstt iskolának tsollését a piarista ssersstre óhajtotta bizni, — mivel fdhaB-gstván sok rendetlen okait) a világi tanítót N* liget, cteiódee emberek, ezektől az apró nevsodék Rak minden erkölcsök ellenére ssámtalsn sflsM láttak és hallottak, allét nem UUM volna, $ ezenfölül .a közönséges tanitásokért is annyi Asetási vetlek, hogy sokan emiatt elmaradtok, vagy pedig háti tanítókra uornllak, s mert Mutyánszki János alkalmatlan s magyar nyelv tanítására s emiatt ö leányokat tanított s helyette Nagy-Kamisa c«Q4örtftk rON 4 SHUTTLEWORTH ~7 BUDAPEST, Vácii-körtH Oá ml élül « fca^JMtáWjro—áftl MdMt ajánttatfuk I I majry Ur* mhidilanott OSZTÁLY SORSJÁTÉK I A Rügy Mr M^Mym^ám wwp—* fty«r« vitényévttk S^Í^iISi^I^ZZLZ lUJriiiill * —w>mnHAil ■*»•<» émhm f * M miiuft, Ml n IMMMII 110#0.fMM> IfAKAn n ^ *******v rZ/lmT Korona, ^r* ^^ & [A HMM >w<ln a * IM«Í! A —iiinljiiii^nifc a* I " Ki B^iöír 1W.WO és IO.MO 4QO M **** untait Nmiw»i|H I | M.ül A MIM ~émtmk *tf iMmm, hw I, 100 000 •• M» tort, **? wervé*, « aft\'í^ll M* WMM k IWMiKM t •««•* tb » • w ™ iHy* watj AW mmli i íIiíwé> yrta I # Ho 000 M » wfipiBiiit ifPii>iii«i I 70 aqa At M9 Ml ® i «ün i • 2S aj mtmim Jqp>téaVii HHmM m « X t 19,110 « Mi limii Mwmn én i t 4i) 000 MMfMB^M WM>M>, I I »000 InwiM MM< I é. X6 0«»0 7 " toooo * ^nr#m 1* U.ttt 1 - • w II ( toooo t*o * m t * •7 , &.000 tWp WAftlMl, • I « 8.000 A MA a *Hrwí lyiliiéWi W, Itt* nMHmm........ a * Mr. wif •Ma • IMA Wtü^i alMi 4» «ki Mr. IMnH IVf | l,WW a Jtltfe MnI Uj • JJJ M |lNlii|li<|il>U lHnM^* my tt A NO H»»HtlM, »HJ •Lffpl >1 Ai^ÉJ v * MI larorjwb* ti&ui V-T: • fT[ «* mkam I mPW „ líi *C7*° M«W»I fctf^U »iH * 4900 . I|0 MINAM HV ÍWM «Mk iMflwf • jak • fchMrttf W I 0000 l tt lnliliiiii>«> f. ** mtf+mhm tm a 40 M OH Mwfc •» •Mftei. MliTt mm*+ 1 örök A. és Tsi • MQf Mr ftiiM teitAlytanJAMA HMÉMÍWX $ BUDAPEST. 74mIkdrmt 4 o%ám HIRDETMENY. A Nagy-Kanizsai Takarékpénztár Részvénytársaság 6 óvro terjedd év társulatokból álló önsegélyző szövetkezetet alapított üzletrészen kint 10 kr. heti befizetéssel. Iéhéi i Nagy-Kanizsai Takarékpénztár hivsuia Mjatpto mai naptól 1897. évi október bó 15-lg díjtalanul, ezeifldtin tul előjegyzési dij befizetése mellett eszkOzfillietft. A befizetések 1897-ik évi december hó 7-én veendik kezdetöket. Nagy Kanizsán, 1897. szeptember bi 13 án ______ A Nagy-Kanizsai Takarékpénztár igazgatósága. Nyomatott Fiaobel Ftttóp UptaU|dooo«iiál Nagy^Kantuán 18W. —f-.-■- Hirdetések! felvétetnek e lap kiadóhivatalában jj Nagy-Kanizsán. ) 77. Nagy-Kanizsa, 1897. aaeptember hó 26-án. XXIV. évfolyam. ftaMfWp U^rkmkWMkw. i _iskmt»"l fcrtskiad IsM n»» kiai á. S. 4-t ka kfat ZALA XiMékHrsMŰ! fuw rm Politikai és vegyte tartalmú lap. cLörairia iui Ua *m II hm (t M — ki ?élávta I km (I M - kr XacrWtm I kwM* (lMMkr Ml lallimél » kp snsllmrt r»"«»» miM »ls4m kistamási ------A Nagy-Kanizsai- 4a dél-zalai takarékpénztárak, a Bank egyesület, az Ipar- és fc»-ml<|tt||| jlMlJ,„, ujamon UnHtkdnimM ask laMrt kask- delmi bank, a Nagy-kanizsai segélyegylet Iáövetkeset éa a letenyei takarékpénztár. —+ Ml ftsi"—■-*• *L * „nagy-kanizsai malátagyár és serfösöda r. L" a nagykanizaai önkéntes tűzoltó-egylet, aytltáé* gaSátisra M In. ______a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. tára., a nkanizsai kertUeti betegsegélyző —— w^i . b mlué^é -\'-- pénztár, a „Zalamegyei Altalános TanitótestBlet" kitalálói k&slinye. suuttmk, Miuűat ZMntsS •«■ ,,1,rau _r _!___Z_i___1_j__■*- siókat fUBs I ____ _____ I pHHHf toiiMiha HffOt itám éra: !• krajcár Jf egjelemib JVagyKaaJisáb keteaklal kétszer ■vasárnap ém oaratörtölcö-o. Keresk. szerződéseink. (A E) Németország már dolgozik uj kereskedelmi szerződéseink előkészítésén. Az adminisztráció központjaiban mindenféle képzelhető statisztikai Összeállításokat készítenek a legnagyobb buzgalommal. Az anyagot tanulmányozzák a hivatalok épp ugy, mint a gazdasági társulatok, az egyes gazda, iparoe, kereskedő; mindenki kéazül, hogy az a hap, melyen érdekeit a külfölddel szemben meg kell védfflVt, — letlenüL A német kereskedők a birodalmi kormánynyal egyetértve központi irodát állítottak fel, mely a legnevezetesebb előmunkálatokat végzi, s mely a közönség óhajtásait összegyűjti és a" kormánynyal közölni fogja. Pedig hát a német ipar és kereskedelem a kereskedelmi szerződések hatása alatt már nagygvá fejlődött, míg a mi gazdasági érdekeink ma is sinyltk a kereskedelmi szerződéseket. És mégis mi történik a német készülődéssel szemben minálunk ? A mi középeurópai kereskedelmi szerződéseink is 1903-ban j&rnak le. E szerződések megújításánál vagy meg nem újításánál nagy meggondoltsággal és előrelátással kell eljárnunk, mert ezek a szerződések érdekeink egész zömét foglalják magukban. Saját vámvédelmünk és külföldi.piacaink biztosítása mind a középeurópai vám szerződésekben van letéve s ha meggondoljuk, hogy a szerződések megujítááa előtt vámtariíinkat is revisió alá fogjuk\' vetni, be fogjuk látni, hogy ez a terminus Beszes kereskedelmi viszonyainkat uj alapra fogja fektetni. És még is történtre már valami e tiren? Nagyon is érezzOlc, hogy a magjar mezőgazdaság érdekeit hogyan játszották; ki az osztrák ipar ellentétes érdekei kedvéért Jól tudjuk, hogy a román, a szerb, az orosz kereskedelmi rzgrződáaek mily nagy métlékben károsították és kárositj&k a magyar mezőgazdaságot azzal, hogy az államok nyersterményeit saját vámterületünkön belül konkurrenaO^kké tették s mindezeken kívül maga qfgtfarifa, mely a szerződésen kívüli árult és a nem szerződő államokra nézve irányadó, mily kevéssé Védi meg érdekeinket Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület már tavaly érintkezéabe lépett az Osztrák Gazdasági Egyesülettel az iránt, hogy egyesült erővel (Igyekezzenek a monarkia két felének gazdái az autonóm vámtarifa reformja érdekében lépéseket tenni. Most már talán mégis elkövetkezett az ideje, hogy a kormányok megkezdjék előtanulmányaikat ugy a tarifa reformjára, mint a kereskedelmi szerződések megújítására nézve Már most nemcsak a porosz kormány, hanem az osztrák kereskedelemügyi miniaz* ter is hozzáfogott a reform tanulmányozásához s a kereskedelmi szerződések meg* újításának előkészítéséhez S vájjon minálunk tőrtént-e már valami e téren? A magyar kormány mindeddig nem nyilatkozott ugyan, de már nem késhetik soká azzal, hogy hozzáfogjon a szükségéé adatok éa vélemények beszerzéséhez. Ennél okvetlenül meg fogja hallgatni a kormány a gazdaközönséget is, mely gazdaaági egyesületei és a magyar gazdaszövetség utján fog nyilatkozni. Igen Qdvöa volna, ha a gazdasági egyesületek már most behatóan foglalkoznának a kérdésekkel, nehogy készületlenül találja őket a megtartandó ankét vagy a gazdavélemény-nyilvánítás igénybevétele. A ■ gazdáknak már nia behatóan luO foglalkozniok a vámkérdésekkel, mert az köztudomásu dolog, hogy ez a mód az ----------A „ZALA" tárcája. As uj leányiakola. (Báalat Xsgj-Kaalam ktltar tfcUsattkól.) - A ^UU" mártl tánáK -Irta Salia Istráa Nsgy-Kanizaa vároe tanácsa semeli i tinid akart építeni a múlt század vége leié. Esen iskolával nőit célozták, bogy \'.a Deák GrmnmeUiea (latin naiv) mellett keueti n feleinkre k tanítsák aa IQueágot*, a hogy a tanulók itt alapot nyerhessenek a gymnáiiumi tanulmányokhoz. A földesúrtól, BeUtkünf StreUtmann Lajoe birodalmi hercegtől, kért Nagy-Kanizsa közönaége iakoktelket éa épitéii anyagokat, mint akit erre törvény kötelei. A herceg sammiléle segedelmei nem adván, a városi tanács elhatárolta, hogy a nemzeti iskolát (saeiyre oly nagy szűkség van) maga felépiti, • iskolára alkalmas telek után nézett. Épen ez idötájbaa halálozott meg Nagy-Kaai-aaán valami BrebmUt Jinoe nevü kovácameeter, ember, kinek bilea felesége három k volt (persse I csak egymásután) névsserint: u első Kligor Katica, második néhai Kligor Péter ösvegye: a harmadik pedig Mert Máriónna, de a kinek a sok faleeég dacára nem maradott gyéreteké. Brebrovics János tehát 1798. évi október ft-án Íratott teetamentnmában mostoha ftát Kligor Jittef Piacidéul, (második feleaégének gyermekév) felte örököeévé azon házban, háztun-duaban és házi kertben, mely egyik leiül a Iepita-utca (moet Itkolaulea) mentében, másik leiül pedig a Stenlmikldei-uloábem (most Katineyuloa) Nyers János fundus* mellett tekádt. A ház, fundus éa kert igen alkalmsa levén iskolai célra, a városi tanács magkérte as örököst, hogy jutányos árért adja el a vároe közönségének. Kligor József Piacidus valamikor magyar sssr setet (Pauliuns) volt, de a pálos bariítokat II Jisttfa római azent birodalom csásaárjs, eltörül-vén, as ezpaulimus agy darabig itt tartóskodott szülövárosábsn Kanizsán, később pedig 8aent-ilária muraközi községnek plébánosa lett. A városi tanácanak közjóra törekedő asándékát a eient olya előeegélleni óhajtván, a házat és lundust ssiveeen eladta nekünk azonnal, vagyis 1798. évi október 80-áa 1300 rhénea forint árért, tehát 800 rhénee forintokkal olüóbban, mint a mennyiért mások megvenni akarták. A vétel jóváhagyásáért a herceghez kellett folyamodni, melyre ,> haragnak azt méltóatatott határozni, hogy az ingatlant magának tartja* (elkdott ingatlant a vetelár megtérítése mellett megtartani az uraságnak jogában állott) a helyette kéttsmlckora szántólöldet ad a mezőn. Kanizsa polgárai azonban nem nyugodtak meg a hercegi határozatban, hanem njra kérték a vétel jóváhagyáaát esetleg pdig máz telek adását, mert s sokkal kittbb irtlM bár kétszeres nagyságú szántóföldet nem használhatták iskolának. Sok évi husa-vooa után* — miközben 1801. évben a Kligorféle ingatlanból eladott a város 68 öl hosszú területei kebelbell polgárainknak, — névazerint: Ooóry László, Schmndermann 0átfér ée Lichlenwallner Józsefnek 1900 rbenusi lorioto-kon, vagyia amennyibe u egész ingatlan karait, a igy az egén ház éa lele fundus latjeeen ingyen maradott, —) miután a város több k egyetméé helyekre folyamodott, végre 1806. évi szeptemberben megengedte e /Sltógtt Ur. Mytarti tanárt a nemzett iakola (elállítását. A két iskola tanítóinak fizetése iránt ip sn^et már előbb, — 1808, évi február 8-án Vhí\\e Zeigmonp kanizsai ssolgabtró, a vármegyének bejelentette, e ennek alanján tejenkinti 900 tartat váltócédula esztendöbeitl fizetés mellett aa ekő oaaiályban Jrnntka Kiről , a másodikbaa pedig Mniyánttki Jinot tanitoltak, Ugyancsak a nemzeti iskola épOklébao tanultak a leányok te, kiket oktatni a meetemek vagy két-tomak állott fcöte eeeégében. Kanizsa közönsége hamar megunta a világi tanítókat, l a két nemzeti iskolának lanitáaát a piarista szerzetre óhajtotta bízni, — mivel (sáafi-gatván sok rendetlen okait) a világi tanítók Mm Üget, ettUdtt emberek, eatttöl az apró nevendék fiak minden erkölcsök ellenére számtalan eOntt láttak és hallottak, miket nem kHUtt volna, a ezenfölül a közönséges tanításokért k annyi fizetési vettek, hogy aokan emiatt Wihsi ndftss, vagy pedig házi tanitikra szorullak, s mart Mutyánszki János alkalmatlan a magyar nytiv lanitására s emiatt ö leányokat tanított s belyetta Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 77. azám ». lap.) 1897. szeptember hó 26-án egyedüli, melylyd útját fllhatjtxk a külföldi termelés korlátlan versenyének s melylyel saját vám területünk 5n belül úrrá tehetjük saját termelésünket A\' vámtarifa revisiójánál és a vámszerző-dések megújításánál egészen más viszonyok fognak a reform alapjául szolgálni, mint a minők a legutóbbi hasonló tőrvényhozás akciónál voltak. Nemcsak az, hogy atóta a termelési érdekek képviselete megváltozott arányban áll egymással szemben, s hogy azóta az agrárius tábor olyannyira megerősödött, hogy már most számottevő tényező minden gazdasági és politikai mozgalomban: hanem maguk a termelési viszonyok, a teknilu és közlekedés nagymértékű fejlődése is olyan eltért helyzetet teremtettek, mely mellőzve a hamis politika következtében előállott káros szerződéses tételeket, még egy egész sor olyan részét is ÍÖdte fid a gazdasági élet, értékesítés, termelés stb. megvóltozoit konjunktúráinak, mely ujabb és még eddig szóba sem került, intézkedéseket tesz szükségessé/ . Mert a vámtarifa és a kereskedelmi szerződések reformjánál most azok a ter-mények is nagyon tekintetbe fognak, jönni jegőciteni azt az európai vámuniót, melyet a tengerentúli nyerstermékekkel szemben már régebben terveznek a kontinens gazdái, mely egyelőre az európai államok na* gyon is eltérő politikai és gazdasági érdekei miatt nem igegi jöhet létre. E kérdésekkel \'mindenesetre foglalkozni kell s a gazdámul jó dőre tisztába kell jönniők azzal, hogy mdyek azok a követelmények, melyeknek érvényesítése a lom népeiről feltételezni is alig lehetne. Az önző nemzetiségi politika, mely a Taafe kormánya alatt hízott meg annyira, olyan tanya* virágokat .hajt most, bogy be nem láliiató: mikor lógnak Ott ismét a rendes visaonyok helynáSani. . A mi Vilmos csáaznr beszédjéből Magyarországnak jutott, aat Auaz\'ria is vindikálja magánná. Legjobban kitűnik es a Neue Freie Presse, e különben liberális bécsi lap hangjából, melylyel a német császár tosztját magyarázza. A közleménynek e réssé igy ssól: .Érthető, hogy Vilmoa császár messze hallatszó pobárkőszöntőjében a főaulyt Magyarország diesői-lésére helyeste, mart Ferenc József császár ven-Monyok dőnyös megváltoztatása céljából dége volt Magyarországban. Ha valakit agy nép kozólag megvitatnák s miután minálunk nincs és nem is lesz olyan központi hivatal, mdy az érdekdtek óhajtásait fddol-gozza és a kormányhoz juttassa, a magyar gazdaszövetségnek küldenék be megjegyzéseket, mdy azokat nem fog késni fd-dolgozni és érvényesülésüket elősegíteni. , , , . , . , .....i A német császár áldomása nemcsak e hasán a melyeknek behozatala főleg az utóbbi Wül m6ttó |ie|kesedésce a magyarokat, években %\'Iődőtt ki. Igy például számolnunk kik az ily megkapó, s a nemzet erényeit, azép kdl az amerikai gyümölcs, lóhere, lucerna- ,ni*jdoofífÍL HlP IfíSJ^9\' , , csülni tudják; hanem visszhangot keltettek a behozatallal stb, mely ulóbbiakra stb, mdy ulObbüdtra a mai I külföldön is és éppeit nem lehetetleo, bogy a általános vámtarita még csak vámot sem iM™ nézve Is nagy kihatásnak leunek. A , ,. , . . . .. . . ,., büszke Bécs, a diasolulio sivár és vigasstalan mér ki s mégis meglehetős behozatallal képé, megnyUnia areizrath- ártanak nekünk. Valószínű, hogy az államok meg fogják szükséges. Bizony itt volna az ideje, hogy "w1*""*™ ha kőrtlya- Tt. /,<< . , ,, .. I suk öt e nép tórtéoeti emléket, életerejének bi- a gazdák álláspoetjukat a kérdésre vonat- wnyitékai, ugy a szavak, ablyekkel a nemzetről megemlékezik, önkénytelenül ia lelkes színezetet öltenek. Es Vilmos oeátaár szereti szavait ahhoa a környezethez mérni, mely őt körülveszi. Igy mai beszédének kőspoaljába is Magyarorsaémt tolta, de természetesen csak abban az értelemben, a mint a retorika például pari pro totoról beszél. Magyarországhos lordolt, da a monarkiát értette, melylyel birodalma szoros ssővetség által van összekötve. Azoknak a magyaroknak, a kik e szövetségnek támaszai, asólt a német császár elismerése, a ki Ferenc József iránt táplált szentében a magyar nép érzelmeivel találkozik.* Csakhogy, ha Vilmos caáaaár ugy apoaatrotálta a magyarokat, a mint ast tette, eat azért tette, mert tudja: hői vannak a hármas szövet séfnek igaz barátai, hol szívódott a szövetség a kösvá-lemény érzésébe. S bizooyára iameri jól azokat a pártokat, a melnek oda ál folyton a hármassző vétség ellen ssólaltak fal, nem tőrtdve a -birodalom érdekeivel semmit, csak a maguk önző céljaikat tartva szem előtt. Vilmos császárnak hatalmas asava valóságot tett, s a kik ast hitték, hogy oly könnyen bonthatják meg a hármas szövetséget, s hogy oly könnyen ülhetn k rést a dna izmuson, melyet a magyarok mindig beceüleleaeo, sót áldozatok árán feltartottak, azok tanulhatnak a szavakból, ha egyáltalán fogékonyak atig aa okos ssóra. Politikai szemle. Belföld Vilmos qaáasár tóaztja Szept. 89. ragadni az alkalmat, hogy Amerikával szemben nemzetközileg vámemeléssel éljenek. Az amerikai Dingley-Bil! okvetetlenül retorziót log maga után vonni, a mi csak nak és a pártok époly ál apóiban tértek vis-za a reixrathi gyűlésen, mint mikor aat bónspokkal ezelőtt a féktelen obetruetio miatt Badeei gróf miniszterelnök kénytelen volt bezárni A birodalom másik leiének sivár és vigaaztalan képe kölcsönös különös jelentőségei a német császár szivböl fakadó és szivet megkapó szavainak. A bécsi lapok megjegyzésein keresztfllrezeg az ér-., . _ . , zés fsnysr és keeerü volta. Akármit beszéljenek as amerikai nyersterményekre kimérendő „ oda át, oU sohasem szerették, de sohasem magasabb vámtarifában állhat Az angolok is becsülték a magyarokat ugy, a mint azt esek vámpolitikai fordulata is uj viszonyodatffl^ pSífretl^n teremt. Ez a közős akció talán ki fogja szomorú képét nyqjija, a milyent müveit biroda- igazságosabban méltatják Vilmos caáaaár lósztját a .Wiener Tagblatl. éa a .Neuea Wisner Tagblatt" Az első a következőket Uja:. Az első igy ir: A magyar fő- ée asékváres boldogságban és örömben úszik. Nálunk egy végtelennek látszó válság gondja kisért. As oeat-rák parlament holnap öasseüL Ennek küszöbére az a viszály lép,\'hogy vájjon ez a szesszió csá-csári üzenettel vegye-e kezdetéi ? Ez az üzenet már itt van, ásókból a toasstokból hangzik d hozzánk, a melyekel Budapesten a két caáaaár mondott et De vájjon megértjük-e ? Különösen azok mag- a mester (ki jó txamindlui) lanilotta a nemzeti iakola második osztályát. Csakis tizeoötéri utánjárás utáa tudta kivinni a városi tanács, hogy a nemzeti iskolának az ájtatos izerulbili atyák vezttéu alá adásába tqér OyBrgy Ur. tanfelügyelő (megyénk egna-gyobh történetírója) 1822. szeptemberben beleágyazott oly löltétel alatt, hogy .a város a piarista atyáknak illendő lakáat épitsen, de Mulyánszki Jánossal valami ptnttí6m kell megegyezni, mert az említett tanítónak uirit szabadon ki nem teheti a város. Már agyanazon 1822. eaztendőken a rend provinciálisa adott <yy szerzetes tanítót 160 Irt asfiat pénz seiWrwm mellett, és november l-éu, (mikor az iskolai év megkezdődön) már ez as egy piarista a nemzeti iskolában laniloU Erre a váram tanács elhatározta, hogy a nem asti iskolák m maradjanak ott, hol most vannak, hanem épitaenek ujai a gymnáaium fundusáu. 8 még ugyanazon esztendőben (1822.) mintegy tímMtiir frt váltóoédula pénzzel az uj iskolát msgépitetlék oly módon, hogy s gymnáslum főld-saioijéo lévő iskolát tmslstrt mtUk. A nemzeti iskola másik oazláLában pedig csatán a világi tanító oktatott (most már a gymnasiumi épületben), mert a piarii\'a rend nem adott második tanítót Az 1622. évtől fogva a gymnáaium igazgatója volt egyszersmind a nemzeti két iskola d rektora is. 8 esen időtől Kanizsa váras fizette az egy világi és egy piariita atyából álíó nemzeti tanítókat, — i viselte az iskolák iaiszerelési költ- ségeit. Igy 1848: évben tisztelendő Jallotici And rái iskolai kormányzó kérelmére a várai uj padokat ciináltatolt a nemzeti iakola tt-ik osztályában elromlott padok helyett. A gymnáaium épületében levő két iakoláboz később még egy harmadik ii caatollatolt s ss addigi nemzeti iskolát normál (elemi) iikoláv* emelték. Azonban az jrást éa olraaási még á régi nemzeti iakoltbao (az idén épített iskola helyén) tanították, mely a normál iakola doí osztályát képezte, a többi három osztály pedig a ,papoknál" toll. Az 1843. évben tonitóképzli iskolát (praeperan-diál) állított f.l az állam Kanizsán, kogy ezáltal Muraköznek magyarosítását előmozdítsa. A praeperandia osztályait, melyeket Bója Oor-gely világi tanár és BoUdk nevű kath. pap tanítottak, — a régi nemzati iskola épületében helyezték el. | Ez a tanítóképző intézet csak hal évig állolt lenn. Mikor bekőaaöntött az 1848. esztendő: üres lett az intézet, a tanulókbeállottaK honvédnek. Sót magát a tanítói (Bójá Gergelyt) ia Inkább érdekelte a politika, mial az iskola : lellépeit országgyűlési követ jelöltnek Nagy-Kanizsán. £s majdnem megválaaslo ták Bója Gergelyt követnek az 1848. j uniós tb-én tartott választáskor. Csak azon mull a dolog, hogy a kiskanissaiak ebéd után elvenék először a szavazó polgárokat, azután pedig (minthogy már erre szükség úgysem volt) a szavazatazedö bizottságot. Az elnök, OszttrhuUr József megsebesülve, riadton menekült, utána futóit a jegyző : Némotk János a léiben-maradt jegyzőkönyvvel. 8 mivel a választási be nem fejezlek, emiatt at oly aaépen indult sisö követválasztásunk megsemmisittetett. A tanítóképző intéaetot a forradalom utáa megatüntelle a .uémot", i gymaáainmmal agyütt. A gymnásiumor; melynek épületét kórháznak akarták átváltoztatni, — a kanizsai polgárok nagy erőfeszítéssel megmentették ugyan, (de mágia 4 osztályú kia-gymnáaiummá degradáltatotl) a praeperandia megmentéséről azonban sbó ssn lehetett. Ezután a régi praaparandla épületében leányiskolák voltak, i ezenkívül flu-iakolak kát oss-lálya : az előkészítő, vagy kii ioMo (melyet, a kántor tanított) ée a normál elad osslály, melyet nagy iskolának hivtak a benne 110—180 gyerek tanult egy szobában. A voll Kligor-féle lundjisból még beépitellenfll állott egy jókora darab réealet, melyre a város 1879. évben mintegy negyvenezer loriat költség gel 6 osztályú poUári fiúiskolát építtetett, s sasa épületben sz ipariskolát is elhelyezte. A régi épületet pedig esésein a leánytanulók foglalták el ezután: négy elemi éa két (eisőosa-tálylyal. A felső leányiskolát a váras 1891-ben polgári leányiskolává emelte a minthogy U1 iskolai épület szűknek bizonyult, ezért a várom tanács és aa iskolaszék 1895. évben tervbe vette egy kényelmesebb uj iskolának építését s az 1896. májns 17-én tartott ezredévi ünnepély alkalmával tartott Namr-K*rás" oaaámap Zala. 76 «ám. (3 lap.) 18V7. tteplwubar W iMa értik-e, kinek első sorban kBlaé—aiga a szövet-aégst Néoietrositggsl skképoo életben tartani, bogy Ausztria egységesen mtködjék közre szövet-aégeseivel ama magasztos (eladat elérésére, a mit geraoe József uralkodónk, mint a .béke nagy mü-fé*-t ünnepeli f — Da hagyjak est a kérdést, hogy zavartalanul élvezhessük est a boldog pil lanatot. A „Neues. Wiener TagMalt* ezeket Írja t VII-.mos csésárbea vaa valami magyaros, a szó gyorsan éa élénken rentl ki szivéből, a diplomáciai tonnákba nobsseo Bssnksdik be, a szó impobtiv írótál tóiul aa ajkain. Ds Űoqepélyss pillanatban annál könnyebben találja meg aa utat a szivekhez, sónál könnyebben gyújtja meg a lelkesedés lángjait. Ezt a lángot ritkán lehat hatalmasabban lekopva látni, oriot o budapesti eeásoáraapok alkalmával A magyar aép büszke őrömmel látja a saját katonai agyén robajában királyának ba-rttját, szövetségaaél azon a helyen, a hol a magyar kultúra éa haiadáa jelei szemmel láthatók. A vendég szavaiban a rokonszenv s lovagias nemzet iráni meggy floő erővel nyiivánoi, beszédes ajkairól a magysr Mai történet apoibeosiaa hangzik el, magasatoljo e nép hüstgaa és kipró hah lelkesedését a művészi idaáktrt, kiemeli kul-tarhivattaát I kerssotéoység határállomásán, a kslst kapója sMtt Igen, a magyar nép nyelvén, a smiy még a lsgotnlsá magyarnak ia annyira drága, éMon esássári barátját, Magyarország spostoii királyát éa aaavail aajoo lelkesedés követi Inak még egyéb lapok is, ás Igao szépen írnak a berlini lapok ia, Csak a bécsi .Vsteriaad*-nsk, a kforikáMeok ttjságáhak, mely mindig eűtn-sége volt a magyarságnak, ennek oioes\\iasva a jelentós sotiinilhot sem. Igy teremti meg as egyik elkövetett politikai alatt általában kiatágilö, sM a leloőttoá Mai, hiba a mánkat, éa utáaoa a többieket napról dacára a gyakori osőoés és igy többsoöri htaog napra kérdéaeaebbé levén a kibontakozás lehető-! időjárásnak, löbb helyen to|/eMo kovás volt, ségét. Igy tiromtetle mag a német libaráliaok > nemcsak astrt, mart egyáltalán igao kedves mar gyMga á. kővstkasatlao megtartása aat as álla-1 botagadés motatkoooti hanem azért is, omrt Ct, a melyből kivaaolö utal aam találnak, j aaok, molyok aWordoltok, igen enyhe folrtyásask y az obstrukció használni tog-e neki vaiaaaii,; voltak, a a lehető legaagyobb gyógyulási saáaalák alig hibelő. Ha szilárdabbak lettek volna akkor, áratott oL A gyógykezelte tárgyát képezett bér-a mikor ksllatl s nem játszottak volná a párt | nemek közt leginkább as esaéasMaaorvak horotoe bánialma ás váltóláz észleltettek nagyobb maay-oytaegbon, ezeken kívül merültek M aa ináoso iának, utóbb a hasi hagyataaaak ss ta ks. A gyormekak kflssglisságt állapota aa «M oégy hónapban nom vall kiolágiM, utmcaok o letaöt-tokaéi emiilett borok nagyobb soáasa, s a orig mindig aámsiy bolyon járványosán, másutt aoár-ványosan sbHordolá lertözö betegségek miott. KftlAld. Báoai dolgok. elveivel as állal, bogy foiytoeocan kompromws ssomokbon dolgoztak, aam vesztették volna ol annyira a talajt lábaik alól. .A mint másutt asoo duttuk, aa osztrák poütikaj helyzet sivár ás vigaastslon. A görög-török báko A görögöknek savanyu as alma, amibe bolo kell lufaripaiok- Alhécboo a hangulat határoaottao ellene Van a nagyhatalmak részéről megállapított békaossrsftdésoek. Nem hlaaik, hogy — U isga-toitaak mutatkozó hsngulat mállott — I görög kamtii Változatlanul elfogadja aat. A nép mindaa rétegében nagy aa isgslottság.\' Daiyanau — ss alábbi miniszterelnök — a kinek a vereség után kaOatl visszalépni, állítólag Mssóllslai soáodokoaik a kamarában, a a mostani kormáayt. vádolni a békeszerződés ily módoo való MrsboaásáérL Es a nagy izgatottság hiábaváló lant mert hiss a görög kormány (elhatalmazta a nagyhatalmakat a kösboojáfásrs. Beriioből)eUnlik ugyanu szepi. 88-aról i .A »Nord. Alg Zig.• saeriat a nagyhatalmak a béketárgyalások megkeoatss előtt ss athéni kabinet iriabeii nyilatkoztának jolotlak birto kába. a melyet a koosartbpo képviselt össsas kormányok, nevoaooaao aíok, á melyekről Gö-rögország aat hitte, hogy érdekeit kiváló ágye-lemboo részesitik, mind a lényegesebb békopoolok megállapítására feljogosiló koílá\'lan lotbalalma Seept. 84-én. Tulajdonképeo ausztriai dolgok. Csak Bécsben játasódisk le, a hol a birodalmi laaáes üléseit tartja A ki ast remélté, hogy as osstrák pártok és pártooakák valamit taaoltak azóta, hogy a példádén obatrakeéo miatt u Bláaeket elnapolták, aa ■ első OMs Molyásából moggyőoődbotetl arról, hagy ha tanuhak ia valamit, laaollák aat. hogy jobban és telibb tűdOvel tudnak kiabálni Hogyan Ing Badeal gróf a rcylla és obsribdis kflaöli a\'-\' tvssai. ast nom toaoá megmondani senkii de ast már világoson lobot Mtnl, hogy az ohstrakcié míg nagyobb erővel fog működni, s a kisebbeégi párto| éppen nem hajlandók engedni agy cseppet hanem, s főleg a bálhurutnrk, nagyobb saánhao fellépése, mely több aidosatot követelt. A bejelentésre kötetese-1 Isrtöoó betogséasfe közöl előfordult kaovari 918 esetben, eook kM gyógyult 860, méghalf 4i, ápoáa alatt worait 8< roncsoló toroklob 17 esetiéi, ebből gTágJoM 50, meghalt 29, további ápolás alatt marost I. Vörheny észleltetett ftft esetben, gyéfyoit 4&, meghalt 6, beteg maradt k; » goriocogyhártya-lob előfordult 5 esetben, gyógyult f> maghalt 8. Hasihagy mázzal megbatagsdott ti; ebből gyógyult 16, meghalt 3, beteg maradt 8. Gyermekágyi iá* oMordolt 6, ebből gyógyult 8, maghalt k, — Himlő észleiletoU 9 eielben, mely miod gyéfje* lássál VégződÖU. Vérhas 16 esetben mutatkozott, melyek káoM gyógyult II, meghall 4, további ápolás alatt maradi 1. Hókhurat előfordult 108 ssstksa. eoefe kikül gyógyult íl. maghalt 4. s aognsatas végén további ápolás alatt maradt 84 Mindezen körnemek kovás helyen öltöttek"járványéi jelleget, a ha bárhol fotmortUtok, tovotor ..... jsdéaűk megállására mhídenűtl azonnal alkalma sást fogadlak fel E formális nyilatkozat esetleges I tásba vétettek a legszigorúbb óvrendasabályok a Magadásának lehetősége már csak azért Is ki \\«« eljárás srodméoyanok tulajdonítható, hogy volt zárva, mert a görög kormány később megint I« járványok rondsaorint rövidebb tartaimóak áa léire nem érthető módon adta tudtul, bogy soha-! Bietidebb lefolyásúak voltak, a vádeksaás módjai sem gondolt arra, hagy a békefeltéleleket később I köeOi leghalályosabbnak bizonyultak a fertŐtlani- talán nom fogadná ei, ha egyszer már formait tar alávetette magát a hatalmak Mabenjáráaának. A lap megjegyzi, bogy caffc, a* athéni kabinetnek taarftsA éa a portával a nagykövetek utján tál, a a betegek lehető elkülönítése. Aa alsó-lendvai-, caáktornyai-, ás portaki-járásokban, igyasihléa a vármegye egyébk helyein Összesen 167Ö Irocbomás beteg van. kiknek gyégf* közgyűlésben elrendelte a régi épület lebontását a annak helyérő ajook építését, mintegy 14 ta* forint kfiltséggel Már 1887. májas végén a régi épület lebontása oMgkosdődőtt, mikor a régi pince sarkában agy kőrtlbalál két éves gyermeknek csontvázára okádták, stely aa orvoal szakértők szerint mintegy •0 év elátt helyeztetett odo A kta holttestre mészkő-darabok voltak rakva a teknő vei leborít ve, mely körülményekből bűntettre következtettek agysa, da semmit UayouMsai nem lehetett. A pince téglái kOoé dugva talállak egy almáiolt „éoypsldrtd* ia, assiyaik ktk|jlbiu levő papírdarabon oarosával a kövolkosO rogéoyss értesítés ábetti •Ks«a hogyoláris 1840. január 8-éa tétetett él baoo MUlortotérö popimi a fölOröl a harmadik saoba odvári Falába agy kis kstolábo van nMva ta a wabadiág harcába mentem. Németh Antal, saolaa.\' (Fölösleges megemlítenem, hogy as érték már nem volt ott). A leányiskola épületének oleptiw 1897, jonius l-éo annepélyoooo letételeit, i as alapkőben az iskola rövid történetét magában foglaló okirat itaMy látatni As aj épület mai nipon már tsljo-asa késsen áll, da oktébar 10-éíg (mikor való-aáotlag megui ilhsló fosa az iskola) éjjtl nappal tátik Klsiáana a termeket, bogy jól kkaándja-oak la ai. As aj épületben 4 elemi és 4 polgári lányiskola talál helyet A leányiskola polgári osotályaiaak közös igazgatójuk vaa a polgári lo-takoiával fjelmwg: Bortáo OpJm ér.) míg a leáayiakola elemi oea-Ulyai Mméá Iptit népiskolai direktor igazgatása alatt átkunk. köaőlt Matoaitása volt ai ÉNllAito ánnak hogy kMaUM u etöirt hatósági iolűgyatat má- Törökorsság kneiájáralt ahaoz, hogy a görög- gondögan togaootosiitolik, s remélhető, tagy török vitás kérdésbea a hatalmak latsrvaniál- M ^ .Uerűllaaaak iovalerjedéiét mtgabaS jWák." __iítj lyoaoi s megyénkél ezen következményeiben lulyo* lájkóros betegségtől megaaabudílaai; — s laadval jáiáaban levő tracbomáaok gyogykeaaláaáasl lelQlvizsgálása oéljából, augusslus hónapban s vtrmegy* főorvosa bejárta a tájkor fonta vidékekét ék ft Í4 késségben megvimgáll 888 batag kösflt mint gyógyult 888 lőrölletell. Kleo számadat fáoyts biaOoyoágol ioss tat ragályos és kövelkooméoysibsw mindeneeetro Ipa súlyos betegség ellen lognnolositotl hatáaágl ln« tisasdéssk üdvös srodmáayéről t a keooiö orva* sók űgybosgahaárM, melynek azonban gátat vet S nép lodauaneága, a a mindennapi oitgllksüs hes szükséget kenyér migtssriási Legtöbb nebésaég — melyet égyáserü büntetés vagy elzárással megszűntetni aom lenet, — hogy a betegek ss orvosi rendelésekre pootoaaa meg Mm jelennek, a Igy a látfptmaradAkaii l betegség nemcsak bogy nem ssüník, vágy javed, hamun ragályozó képességében fokoaédik. I bajon Mmooan segítendő, hogy as ily belet gok nspokéml gyógykezelésbe réeoasllbeaasask, a tok. UMgaagaiási btaottság folyó frt sosplsm bor hó 14-én tartott havi rendes aláaMI 1798/kb. 887. se. a. faltatJooateat intézett s nm. ja. kir. balfigymlniaatortamboa aziránt, hogy Alsó-Lcndván agy 8 ágyas állami traobotaa kórházat lelállilani kegyeskedjék. Aa álért tikár aso-radandóeágát kétBssé teszi még aaoo kőrChaáaf ia, hogy a magas kormány a nyárt staakaMli* Váló tekintetből a coonaacoOcai járványos működését beszünteti*; minthogy ssso idő alatt a betegek kórállápotábán visszaesések állhattak mart a gyógykasaláal a kőrorvoaok sgyéb teendők mellett, « rendelkezésére álló rövid lói ég a otgy távolságok mállott csak oobasao, vagy éppen nem teljesíthetik: a tok. köoigasgalfl bizottság lanhivalkcoott felterjesztésében mág ssaa kérelmének is kifojooést adott, bogy a nyár lo-lysmán beszüntetett eseroocsód járványorvos lolyó évi október bó l-jével újból kiraodetiessék A védbi nlöollás ssabályssarűteg tel|esittelatt, a A vánmgye házából. ■agyai kHfjftléa Zalamegye törvényhatósági bisottságá-nak Zala-Egeruegen 1897. évi oki. 4-én és folytatva közgyűlése lesz, nttfyre összesen 91 tárgyat tűztek ki elintézésre. A kOtgyülés az eddigi gyakorlattól el-téröleg délelőtt 9 órakor fog megnyittatni, honnan a törvényhatósági bizottság as Ü Császár és Apostoli Királyi Fel sége név-ünnepe alkalmából tartandó ünnepélyes isteni tiszteletre vonul, 1 ennek bevégeztével a közgyűlés folytattatni fog. Alispáni jelentés. As október 4-én tartandó mami köogyfiléa alá Gttrtín Károly alispán a kővetkező jelentést lógja tstjosslaai: MKMgN Fiilpíl vl MiiMi UnjqkMgj kéigjtlét f As 1888. évi XXI-lk t.-e. 88. I as)pontjának, valamint aa eddigi gyakorta Inak magfelelően, van szerencsém vármegyénk közipsgstásának és az ezzel ósszeiflggö ügyeknek ál\'spotárói szóló jo lentésemet — mely esm évi április bó 1-től, sugmstus hó Sl-ig terjedő időszakot loglaljs magában — a követkeiökben tisstelellel előler jeesteoi ; A közegészségi állapot a lefolyt egész időszak Nagy-Kanissa, vasárnap M oltási eljárás alkalmával rendkívüli halósági Intéskedések alkalmazásának szüksége sehol tana nem forgott. Boncvissgéal rendőri tekintetből 11 esetben la|jesitletett, ezeknél e halál legközelebbi oka volt 1 esetben eivértés, I agyonnyomás s ledülő la által, 9 hasbártys lob, 2 íaladás vízbe esés folytán, 2 tüdőlob, 1 idült agylob, 1 fürdő vis-envő ás 1 ssivssélhüdés. HoHsszemle rendőri saempontbúl 48-ssor ejtetett mag. Súlyos sértés bejelentetett 18 Véletlen szerencsétlenség általi hálálnék 40 agyén esett áldosstárá és pedig: vizbefult 21 megégett b, iáról leesett 2, vasvillába esett sivénetl 1, viBám állal agyonOttetett 4, lovak állal dgásohatotl 1, ledülő fa Altat agyonülletett 1, uénéleg-mérgezés Által balt el 9, bika állal eitiportaiott 1, szikladarab állal agyonOttetett 1, házról leesett 1. Öngyilkosságot 28 egyén köreteit el, kik közül lft akasztással, 4 lövésééi, 2 kútba ugrással, 1 villával, I pedig ayakereinek elvágásával vetett véget éleiének. Szerencsétlen szülés előlorduli 9 esetben. Bmekómak 11 esete leli hivataloe eljárás tárgya 6 beteg kórházba azállttlalott é házi ápolás alail bagyatolt. 2 pedig mint házi ápolt elhall. Jelentésemnek a közegészségügyet tárgyszó része kiagéasiiéseüt van szerencsém s vármegye népesedési mozgalmának az állami anyakönyv-vezetők kimutatássi alapján ősszsállilotl számadatait a I. évi április hó 1-től snguszlus hó 31-ig terjedő idöszskrs ss slábbiskban bemutatni: Meg- Szabattak porodás nagy pnasütást okosnsk; a föld alatl egész üre-geket lehet találhi, melyek gabonával és egyébb élelmi szerekkel vannak tele. A pusztításra vonal kősó miniszteri ultaulaló rendelet kiadatott, s egyes vidékeken eáeri ártalmas ál atok terjedésének megaksdályoaására, a létezők gyérítésére a bővített táncteremben a kanizsai ismerőeőkksl táncolunk s a cigány búzza majd hogy .kall* doktor, patika, patika*, s ha majd a cimbalmossal rá leteljük a tálcát a cimbalomra, hogy azt zörgesse és széles jő kedvünkben a bőgősnek Bsolsabirói járások és rendezett tanácsú Szülelett városok megnevezése Nagy Kanizsa város , Zala-Egerszeg . Tapolca főszolg. járás. Ssenlgrólbi „ K«\'lhelyi , Kanizsai „ Psemi . fc-egsrizegi. Novai Leteayei , Aleólendvsi „ Periski Caáktoinyai, 8G5 ISO 657 444 408 428 558 447 492 816 482 687 682 626 £27 117 501 m 808 361 471 256 320 238 299 884 517 886 78 3 156 162 196 67 86 192 17* 87 183 808 11* 239 lakosság legnagyobb tevékenységei fejt ki, azon- megparancsoljuk, hogy üsse nagy vonójával a ban a védekezés a cél elérését nem biztositjs. I bflgő húrját s h& 6Z$o isloni koucsrlben ssAi . Phyllm<sra által megkímélt területe ^^ JóiHjok hogy: .Csihu! Soha ae halnak kan közepes termést ígér, s ha az időjárás ked- . , . . . , , , vez, jóminöségü bortermésre van kilátás. Nagy tneg«: mondom, nem tudom hogy mindezek halla- kérokai okosotl a peronospora, mert a gazdák a gyakori esőzések miatt ritkán találhatták el a permetezés idejét, amennyiben a permetesés után legtöbbször eső jőlt, s igy a permetezés a kivánt eredményt nem bisloailja. As ígérkező kevés gvflmölcstermés! a túlságos eső és viharos időjárás megtizedelte; szórványosan meglehetősen termelt alma, körié és szilva. A fentiek előrebocsátása után azl vagyok bátor jelezni, hogy a lakosság megélhetési viszonya a gabonaárak emelkedésével karö Ive járó élelmi eikkek drágasága miatt oly roassra fordulhat, hogy a figyelemre méjtó napszámbér, luvsrozás és állallenyésslést jövedelmek dácára is a megélhetés nehéz gondjaivál lesz kénytelen a Iskósság megküzdeni A folyó évi ápril s hó l-től augusztus 31-ig a vármegye területén\' előfordul) lüzeeetek száma 97 volt, melyeknél as ösézes eihsmvssstolt érték hjvatálos kárfelvételi jegyzökönyvek sserint, 101,874 frt 55 krt tart ki, ebből biztosítva vek 91,180 Irt 80 krnyi érték, s igy a biztosítatlanul ssenredett kár 80768 frt 76 krra rug A lüz keleikesésének oka a teljesített viisgá-lalok szerint 8 esetben gyujtogalás, II esetben gondatlanság, 10 esetben villámssapái és 68 esetben kiderilheletlen volt. (ttljrtatáaa klvsUssik.) A „Hullám" hullámai. tára a vendéglőhöz toldott szálló ssobékban nyugvást kereső vidéki ideges asszonykák kényes igényeit kielégiti-e az ujabbi remek lerv. A város polgáraága megnyugodnék mégis a kibővítésben, ámbár a kesatheiyi ember is sokad egy-két forintos vásári csizmára három forint ára foltot. De bánija a polgárság zömét képeső iparos osztályt as, bogy as építési munkálslot agy ahhoz nem értő embernek adták át csak azért, mert árlejtéskor néhány százalékkal többet engedett. Mindenki meg van arról győződve, hogy as illető lehet jó speditőr, de |>ogy értsen a kőműves, asztalos, lakatos stb. munkákhoz ugy, hogy azokat megnyugvással lehetne a kesébe adni: azt mindenki kétli. Nem igazságos dolog, hogy attól a szegény ipardslól, a kinek véréé verejtékén szerzett pénzén építik lel a vendéglő legnagyobb réasét, elvonják a lisslességes hasznot, néhány véletlenül be nem igért asázalék miatt oda sdják annak, a kinek as elvállalt munkákról fogalma sincs s a ki m^jd nyerészkedik s szegény íperoson. De ezeket nálunk nem fontolják meg; nem ra-szik tekintetbe, hogy ez a néhány száz forint, direkt nyereség ugyan, de a városra nézve indirekt tőbb eser forint veszteség lehet As ilyen képviselőtestületi határozatok utáa nálunk csak a komák és komám asszonyok dör-kesöka. összesen 6605 4567 8038 A hasznos háziállatok egészségi állapot s, a sertéseket kivéve, a lefolyt időezak alatt általában jó volt. A serlések közölt a ssrtésvész még mindig srslg, bár ezideig s betegség kisebb mértékben áll fenn, s enyhe lefolyású, de közgazdasági vi-mooyainkra mégis kártékony és hátrányos befolyást gyskoroi sz, bogy msjd Itt, maid ott üli isi lejét. Jelenleg 42 község van sár alatt, melyek közül néhány községben már megszűnt egyaa a betegség, de a törvényes sáriali idő még nem telt le, miből folyóiag a zárlat feloldása iránt nem intézkedhettem. A szarvasmarha járlali- é« kereskedelmi forgalmát illetőleg tisztelettel jelenlem, hogy folyó évi áprilia hó l-lól augusztus hó 81-ig a központból az Ulető kösaégi megbízottak részére kiadatott 111.587 drb. 6 kros és 40.068 darab drb. I kros merhsjárali űrlap, melyekért 7681 Irt 06 kr. szolgáltatod ál a magyar királyi adóhiva teleknek. Közgazdasági viszonyainkra vonatkozólag a kővetkezőket vagyok bálor előterjeszteni: Időjárásunk a lefolyt időszakban rendkívül aze esélyes volt; s nagy viharok, jég, felhőszakadásszerű záporok épületekben, mezőn szóval min éealtl tetemes és érzékeny kárt okoslak. A folyó évi gabonatermés — bár kora tavasz-azal s legszebb reményekkel kecsegtette a gaz-éakósöoséget — sehol mm teleit meg a várakozásnak, aert ott, hol más években 8 10 mm. ssokotl holdanként teremni, a folyó évben 4—6 mmázsárs szállt. A takarmáoynemüek általában véve ugy menynyiság, mint minőség tekintetében jó termést salak. A kapás növények ez idő szerinti állása ki-llégitö eredményt igér ugyan, de a helyenkint üagymérvbeu elszaporodott egerek és hörcsögök Keszthelyen is bekövetkezett as az idő, midőn a közönség szivssebben olvassa a lapokat és midőn az újságíró azokat szivesebben hja. Künn MÖlik m««elégedetten a hideg esős idő van s kincs kedve áz embernek; - mára Balaton partjain sétálni,hanem behúzódva,-. HÍREK szive-en kesébe veszi s tollal. Üresek már a balatoni épületek. A szálloda I — Ktaevnén. Molnár Mihály jogsaworló, számtalan redői lehusvs, komorsbbá teszik a Mjbell lakost, a a. kir. posta és tavirda Ualatonpart őszi képét. A szép ló, mely melld \' JgSÍSSiJÜ vidékével egy tyju menyasszonyt varázsol szemeink elé, (ele bájjal • éa ssollemmel, most folyton zúgó\' hullámaival s elhagyatottságával, a partjain lévő Iák hervadó leveleivel inkább egy szülőjével nem törödő mérges asszonysághoz hasonlít. A .Hullám" vendéglő is üres már, eltávozlak a vidéki vendégek, a kik helyett egy olykor-olykor levelődő csendes kesslkelyi polgár tér be három deci borra. A vendéglőből átköltözködnek a mellette levő ssállodába, mert rövidesen átalskitják. A csak nemrég készült vendéglőt felépülése slkslmával kifogástalannak tartották, de csak szók, akik építették, meg akik építtették. Kiadtak rá 20000 frt körül s most néhány év után meggyőződtek felöle, hogy sz épület nem éri meg, a beleköltött 20000 frtot. Hogy tehát annyit megérjen újra beleépítenek 80000 frtot ugy tisztán áll a számitáz hogy ezután az épület 20000 frtot meg fog majd érni. A tervet nem láttam ugyan, de tudom, hogy azálló szobákkal is ki less bővítve eme pincér kínzó kamara, s mint olvastuk : ez „a kényes is-lésekel is kielégítheti.* > Ugy tudom, bogy a .kényes Ízléseket" már akkor kielégitaie a praktikus épület, midőn készült s nem tudom, bogy as ily gyorsan változott Ízlés rövid néhány év alatt leendő változása nem-e kér tőlünk ujabbi 80000 frtot. Azonban mégis merem reményleni, hogy\'as át-alakitás nekünk kessthelyieknek tetszeni fog. Csak azt nem ludom, hogy hs msjd jövőre s ki a a. kir. távírda-ne* iveste ki. — a \'vallás és közoktatásügyi miniszter Füsik Aranka laoiionői as egysdntai állami elemi népiskolához tanítónővé nevezte ki. — Klráaéaláa MJtérre A főgymnásiam hatvan—hatvan \'növendéke tegnap reggel az osztályfőnökök vezetése alatt gyalog kirándult SöjtSrré a „haza bölea", D*ák Ferenc szülőházaim*. Még aznap esi* vonalon viaasaérksstsk. — TaaltA rgyssálrll kéngyAléa Lete-ayéa. A ,8aamÍMlkily sysjMsmiyjm fim. kntk Imiid tgyuiltl\' Istenyei köre e hó S9-én d. e. 10 órakor tartja össl közgyűlését Letsnyén az elemi iskolában, melyre a kör pártoló és rendm tagjait, valamint a tanügy lelkes barátait aeg-hivja: az elnükaég. — Ktmaaraét beesáaaelá. Facfán Zichy Aladár gróf, ora<. képviselő vasarnapi b«««áao-fojiv minden különös feltűnés nélkül a maradt legfeliebb a plébános urak boaaankodtak esea egy kiesé, hngy hiába vágatták le a sok aujer-gágot. A néppárt igen taktikusan farija beszámolóját., mindenüvé kell egy egy gróinak kerülni. Atbolk Jáuos Nagy-Marto«ban tartotta beasámo-lóját és igy bizonyos tévedésből agyanasen aapra hirdették a paeaalt, holott as „áfyoUt* frtf" Ashotb mellett is be volt nsstv*. As utolsó perebea egy gról »em vo\'t hajlandó kíséretül bi-ugrani, igy aaaradt al a p ieaai beszámold — Aa arsságss maagáatUatrtnstfk ayagélj«gye*éi«t4a«k titkára: fntmd Ssudor a ho 27-án városunkba árkesik, bogy kartáraait oaatiákoaá>ra hívja fel éa egy helyi válaszlaányt •aarvesson. A kanizsai magáailast-Viselőn, kik as rgyesüiat kötelékébe belépni óhajtanak, jehfeikaaheiaek Fekete Jóasefnál (a Phéaiz biztosité társaság helybeli ügynökségi-i ek pénztárosánál.) As egyesület vale lépett érintkezésbe a tervek laegveléeiiáaábaa. A 27-Ui értakeslet helyét még addig aea kstárosták meg. 1897. saeptember hó 26-án — Aa lUM fehér ruha. \'Felöltő* urak rediagotoa sesnonytágok vidáman htnnostn cte-vtgvs aérték végig aa ass\'allot a korsón. Ai ntoa aarkop kioai diák gyerekek saétterpesztett likakkal silbakoltak, elrejtett cigarettájukból csak fiira, tiiokban szippantottak néha egyet-egyet éa a hogy a túlsó oldalon feltűnt a kit tüzes szemű...... (kár volns 1avarba ejteni a kicsiket,) rajongva megmozdult testületileg a hajtsa. Csodálatos; a kardok nem csörrenlek. Egy vil»to< felöltő* ur, a ki aagy saodaliata ét Így etküdt elleneége a militárismusnak, ott állt ai első fényképész kirakat előtt a városházánál én meg-lebeiősen nekihevülve magysráiott válásit ba-rttaiaak, a vígén bintóan gúnyosan felkscsgolt: — „Ugv van, ba valaki válalkoznék ri megírni, éa szolgálhatnák sdatokkul a ksrdcsörtetés pszikboingisjáhotN Egy erőeebb szélrohsm hidegen cü^ört végig a Ffl-uicán, mog-meglíibáha a tok eldobott papírlapot rvalawe\'yík emeleti lakásnál reuenva bec-apo" egy bblaktsáruyat. Kél üvsgtáhla csörf.mpölve parányi szilánkokban hullott la a Iliidre. Azonnal kisebb csoportokban verődtek öttaa a sétálók éa minden rum oda figyelt, hol aa üvegrterepek heverlek. Egy tui\'eriuas vihogva ott ugrándoaott ta utca közepén. de etyaserre nagyot kiéli ra, merevén állt meg egy helyben. Egy nő jött egyedül, lel tűnő hófehér rnhiban. Aa arca bágyadt roll ét Imsu timerfili lépésekben haladt ayogai felé. Néba össserázkódott és vitet fényben úszó nép tátycloi kék aaemeii hunyorgatta, ha a tftprdi\' nap otolió tatami érintettek homlokát A keié bee egy kit tóba rózta-csokroi tartott, melyaek sí irmai kitté fonytdttn, rozsdás btrvedozó tsegélyükkel lekonyultak. Egy aaép jukker aaz-tzony otupa irigységből egyik bárátnejének a füredi kalandokról beszél1. A fehérrabit nő, ■ikor elhaladt mellettük, elbalgaltak. Valaki sso-moruan mondta: ,Qly ismerős elöl lem, mintha air láttam volna. Igen, igen, emlékmem. Májusban, akkor egy illatot gyönyörű ibolyacaokor ▼olt a keblére tüave. Nésaetek otak, eldobja a vírigait it at össsesszott vén koldusasszony leiemeli tnott !* A lehirrnbát nö mereven, rot-ktdoió léptekkel nssk mént előrenyugstnak, szembe a leáldozó nappal. .Hideg van mama*, sipította egy kii oégy évet beba. „Ja en iezt •choD kait. Hányadika ia tan ma ? Szeptember hnttonharmadika. Hisz es ax ősi első napja." A fehérruhát aő alakja eltűnt, nem látta többé •enki. Elhallgattak, csak a hideg csípőt tsil csókol it egy kiesi rajjal a stép aassonyok arcát é korsón. » — Oraiégall kalaté. Horváth Ferenc pápai lakos, a \'íiisella Leánykiháxatiló Egylet" ügynöke, megelégedett arccal tartott Saent-Grótról Tttrje leié. As tlslet jól végsődheteit, mert egy vidám dalt IQlyöréssetL Egyszerre csak az országúton vágtatva Urtottfeléje két vad ló. Tudta, hogy ezek korántsem hajlandók vele üzleti összeköttetésbe lépni- és a tolakodó lovakat először csak botjával ijesstgetle és a bogy as egyik egé-tzen a közelébe jutott : pálcájával rá vágott. Kendi Ferenc, a \'ovak gazdája, ezt észrevette, a lovaknál nagyobb dühvel neki rontott a boldog ügynöknek és három helyen egy bádog kantával beverte Horvát lejét. Ai egyik ülés a szemét is megsértette vessélyesen. Kendi ellen a vizsgálaton nyomban megindították. Isc/T- — Belelalt a. lakkba. Tóth György hatvan éves ketslhelyi születésű molnár legény tegnapelőtt addig járta a zala-szt-gróti korcsmákst, mig alaposan berágott. Mikor már nem volt több pénze, kivánssorgott a Zala partjára ét ott elaludt, de alvás kOsben* valahogy belefordult a Zalába. — TA*. Jakab Ferenc szentbalásti löldmi-ves szerdán délután mig.feleségével künn dolgo-zott a szőlőbeu, otthon maradi kilenc éves leánykája kukoricát akart sütni künn a kertben ii ezenközben felgyújtotta valahogy as apja gaboaassUgjáL A délelőtti eső Se a gyorsan érkezett segély hamarosan meggátojiák a tüz lovatetj edéséL — kitits/rsMát. Ki ne itmeraé Kiss Jitml ama ssép költeményét melynek mindenik ntkssas ettel végződik: .Esie ven ..... réme vsa... síi a szél— orak tig zugi..." Ebbes mondja a ssép Gedő Simoané a gyom kengyeltutónak : .Árason yt lopni: járja; aauoayt nyerni i ea\'gyen t* Bégen volt ts, vakteágoe inete-világ. a ssép lovagkor táoye rág elhamvadt, nekünk euk egy egy tmléke maradt. Ma inkább v&ló- pörökröl lehetne érdeket siatisstikát összeállítani\' utóbbi időben a tiikviz-gyárskban e tekimetbeo ét lopni ia leglejjebb értékes holmit, pénzt, de a legnagyobb hanyagság uralkodik, az üvegeknek aiatonyt sohasem lopnak. Különben gazdag leá-l minimum 38 pereeatie raui. nyok kelendők lennének menap<ág it t akadna — LivIMlté tahsaeek. Délutánooként sok bátor lovtg. ski a kisasszonyt ellopná — i a városi kórfaáa háta mögő\'t néhány tuhaae a pénze kedvéért A mai igazi szerelmeeek hála flóbert puskával lődöz a madarakra. Jó voioa, mögött ott áll at éber rendőrség (ezt a közép- ha a rendőrség íe tudomást tteresae erről. \' — A hérháMh tIMIi. At utóbbi idő- korban persze még nem ismerték) ée legfeljebb a aaomstéd halárig jutnak, raákmányokkal; nem lóháton, ha nagyon kényelmesen, hát gyorsvonat! első osztályú tülkében. A napokban is, nsm mesest Siófok tó, Fejér Mikiit vatu\'iör házéhoz ben nagyon elaaaporodott araknak aa embereknek e raáma a kik fogialkosés hijján abbó! élnek, hogy miadentéle betegségek ürügye alatt fólvé-telik magukat a kórházi* t ott néba két-három néhány fegyveres legény beállított ée magukkal bitig betegnéget izimalálva maradaak. Mikor ara-viltik tatai, huszonegyévé" feletótét é* háromj tán as egyik kórházból kitessik a szűrüket, egy hónapot kit gyermekét. A kétségbeesett térj másik kórházba mennek s igy végijgérják sok-zavtrábú • nem tehe\'ett egyebet: megállította a asor as orsaág ötssra kórházait. Mivel pedig a legköselebbi Kaoiz*\\ felé haladó gyorsvonatot s kórbáai ápolással tetemes költaéget okosaak iÜe-megkérte a vonatvexetöt, bogy tegyenek jelen\'ést tőeégi helyeiknek, a belügyminiszter szigorú el-a siófoki csendőrségnél. As aassony s kit gyer-1 lenőrzési rendeli el az ilyen kórházi elösdiekkel ssemben s mindjárt négyet közű ük as ország mekkel együtt tegnap hasa került férjébe!, a bátor lovagokat pedig elfogták és Kehért árra kitérték Akti. Kitt Pál toínamegyei legény ter-vesle as atszouyrablás\', akinek letnykorában at ör lelesége szerelmese volt — A aaerelcM CrAltJel\' Stékeslebérvár közönségét tegnap óta kettős gyiikouág és In öessee kórházaiból kitiltoU, utssiiván a törvényhatóságokat, bogy iutéskedjeaek szirént, hogy ilyen emberéket csakis ba\'atzilia a\'lan kórházi ápolást igénylő betegséggel vegyék föl a kórházba A kitiltott emberek ezek: Ftdor Qéaa M éves péktegéd Deák Zsigmond szentesi illetőségi gyilkosság tartja izgatóIságban. Ssnlok Lajos!41 ivet foglalkozás nélküli segidisgyső Sinoer e« Egyed János Satal csizaaditlegények etj Salamon arlói illetöeégi 88 éven munkát és iUt- egén éjszakét átdorbézoliák s éjlil után előbbi s Boti-léle, ss utóbbi pedig a tsomszidit l.ebmann-téle korcsmába ment lulytatni a mulatságot Egyed János á Bo\'i-féle korcsmában kedvesé\', Fendrik Annát kereste fel s alig be-ssilgeteti vele lélórá1, midőn előkapta revolverét a a mit sem sejtő leányt szivén lötle, azutáa pedig magát agyonlőtte. A lövések zajára alig hogy összecsődülték as emberek, midőn a tzomtsé-dos Lebruiann-kocsmából, it két \'revolverlövés .döreje hangzott ki. Itt Szulok Ujos rendezte a másik raerelmi tragédiát. Midőn as iróssobából távozott, szeretője Nyemcsek Juliánná kivitte utána kalspjá\'. A legény est at alkamat használta fel s a leányt egy kövétieL leterítette, azután kitaser magára löt\', ngy\', hogy nihány pere múlva holtan rogyolt 5i-ze. Egyed János, Szulok Lajos, is Fendrik Aaaa bol\'tesiét a lestető hallottaahásába, a haldokló Nyernetek Juliánt at pedig a kórházba szállították. A két suhanessániba menő legébf folyton-rémrégénye-ket olva-oti t esek hatása alatt követte el tettél, amit bisonyit az i«, hogy egy közösen eserseti lüze\'et hagytak hátra, melynek eleő lapián a következő oim ékeskedik: A két etizmadiategények lángoló türelme. Bevezető része igy szól : Szomorú izerelmi viszonyok. Osz van, de nem szomorú, nem sord, nem kietlen, mosolygó kék ég, pirosló, sárguló le vtlek, tői itt ott egy kinyiío róssassál is integet felénk, amely oly édts, olyan erőt ilta\'ot lehel, bogy szinte elbóditj t az embert. Olyan ez, miut a szerelem, olyan es, mint a haldoklónak utolsó mosolya, aki evvel akarja megkönnyíteni azok buosuját, akiket sseret. Az , utolsó virágok sokssoft legszeblek. as ntol>ó. szerelem is >o!<tzor legerősebb. A virág álmo-! dik, sltzik és ujr» mecnyUik, a termé<z-tben 1 minden ismétlődik, minden egyet rótta helyett j aaás más takad, ha jö\'a tavaat. Mindaat, amit | aa anyaföld ad, ba aa örök törvény el ia »• j bolja tőlünk egyidöre, visssaasj i migtzebbeo,, még gasdagaoban, de hol léteaik as erő, B| hatalom, mely képet volna ,viea>aadni a g/iv-nek legszebb ábrándját, hí a sors ast dnrva, kíméletlen kéasel összesusta, amely képes a. sserelmet vieszasdni. Igen, ha akkor történik, a csalódás, mikor méy virágjában áll a tziv,\' álkor as iijuság édes mslege ujat teremt —. talál magának máa oltárképei. A tsivaek napsugárra, melegre van szűk-\' sége; a szerelem s« éliatő nep, amely mindig képes uj világo\', uj tündirorsaágot teremteni.1 A szeretemnek nagy hatalma van. aib. — Rettuk » aalhvIsM A vegek. Sokszor égető tsomjueégot értünk. Kesünkben tartjak a\' óloauárat, rugót üveget. Nyomjuk, rátzuk újbóli nyomjnk. Alul leiül a kalapon csepeg, csurog, | eaak ip aton a mtghajliioit kiálló ólom ceövöa nem ftrflescsen ki a via.\'Ilyenkor legszívesebben a löldhöt szeretnők vágni aa égést üveget. Ajánljuk esi rendőrkapltáayunk figyelmébe. As ssjfrr János rendeki lilétőaigi 46 éves nspeakmoa. — Iáét tkrkaz «t hét mtéve kliltt A pozaoayi K\'udtky féle állatteregle\'ben majdnem Végzetes kimenetelű aserencsétlenaég történt tegnap eeie. Seilert Pál alkalmazott, mlot rendesen, 7 óra tájban es egyik ketrecben levő két medvét kikergette s esomssid kstrecbe sért farka* sek kört, hogy asslatt swekók saállátét tí»s<o-gsssa Esultal azonban vasatére nyitva felejtette at elválaastó ajtót éa a medvék a kit farina láraaságábto kiránctlsn léptek be a tisztogató Seifenhet, a kft a>atán közakaratul jól mag-tépáatalh Sserenoaéjére éppen ke<e ügyében volt egy ásó, a melylyel kétségheeeelen védekezett a bestiák ellen, mig s rémült kiáltásaira öseraftk-tolt szolgaaerag ti nem szaéaditotia a kellemetlen társaságból. Számos sebe azonban igy is elég sulyoe. — Kepár terhietek belázltáta. A tóld-mivelétügyi miniszter felhívja a bír okoeokat, hogy kopár területeik jövő évre való beültetésé-hes szükséges facsemetékért már moet folyamodjanak. A folyamodók a beültetéshez ssükségaa isosemetéket kivétel nélkül mind ingyen kapják, tőt a jó példával előljáró aragéayehb községek, kisbirtokotok, egyhás, iskolák és közbirtokosságok helyeit a vasúti azállilás költségeit is sa állam viseli. — Háremteser aes/tttMay, New-Yorkban hétezer mellényvtrró szabó sztrájkolt s a munkaadók végre engedtek követeléseiknek. Mint egy amerikai újság írja, a tstrájkuak tömeg ss hssastág lest as epilógjs. A női munkások ugyanit hamar megunták a die«öséget és munkába akartak állani. A nabó\'egények erre mindent elkövettek, bogy a szép nemhes tartozó manka-társaikat kitartásra birjsk. Az argumentálta mii-aem hsaméit, mire a nőtlen legényrk nagy fába vágták a fejaaéjüket, bogy s sztrájkkal kudarcot ns valljanak. Szemlél tartottak a női szaktársak fölött, aztán kl-ki választott magának egyet, a kinek háaasaágot Ígért, ba tovább sztrájkol. A leányok ssivesen hajlónak a aaép esóra, tőt atoel már ök követelték legjobban a munkabér fölemelését, a ml hamaroeaa mag is történt Most há-tomeser vtrrólány késslil a kelengyéjét, abban a biztos tudatban, nogy mielőbb lőkőtö alá kerIL Amerikában ugyanit, akár oeak Angliában, aem lehet kibújni a házassági ígéret kötelezettség* alól. Be jó volne, ha Bálunk Magyarországban I* igy végsődnéaek a sztrájkok. — Amí é* téti áltat. Ások, akik a diva- ton alkotják, gyorsabban élnek, mint mások, mert legalább agy árasakkal mindig megekMk aa időt. Az össi ét téli divatot forró nyári hőeég köee pette teremtik meg a divatszalonokban. Boák Lsara aM-katap hátfal ántal a aÉ hét végén érkesett vissss Bécsből, honnan a legújabb divatot hozta magával virágzó üzlete réesére. A mai hírdetéeére. lelhivjuk olvasóink ügyeiméi Krém teld ilrénk tanltaaak ■aacjaral, aémartll, fraremlAal. Lakát t Kaaia«y-ot«a Otl. Ngy-Kaniasa vasárnap Törvényszék. ~ Végtárgyalások *e ítélethirdetések: Szeptember 28 in. Lopás vétségével vádolt Horvát Jenő és társai süeni ügyben végtárgysiás. Szándékos emberölés büntette miatt vádolt Tinái Boldizsár elleni ügyben végtárgyalás. Lopás és rablás büntette és orgazdaság vétségével vádolt Nóvák József és társa elleni ügyében II. bírósági Ítélethirdetés. Október hó lét. Magánokirat hamisítás bűntettével vádolt Stressz Béla elleni ügyben végtárgyalás. Lopás bűntettével vádolt Jankovics Flórián és társa elleni ügyben végtárgyalás. Zsht 77. stitn. (0- top.) 1897. szeptember bó 16-án. E 5 I f a Z d ni;. Tervek, As agrárbajok, melyek agy a gasdát, mint párslbssl aeieg ás asiraa rbaoay tylMMt ki. Rspsakiat jaleetkealk a s SatrkataUU taaaetok tevatákaa. A Magyar Matatás aaktak catládtak. A liátMtl lult aaerkatttóaigt, amely teakii addigi attkiaigárt, klrlapirfi tikertirt kivatkoara áa s kóaóaaig ■taytHtrt appaliálra fogott ktaeá bitar vállal-1 koaiaákaa, ata oaalódott tabittlaában éa ata oaüdott a kiataeigkee, aa.iy aagy tsarelettel karolta M as Igyit ts j alaó perctől fogva. Éa kagy t ktatatig la taaltf|ák baaaa, ura rállvttvt, ttakadaUat haagiaigfal -,*> lalktHÓérnkl tórekeaik. á aaarkeaallelf, aatlyatk babé tagjai: Viaay I Jéaaaf. fflemrkiattH, Braun Siador, falatSa ttarkaatU, j Abráiyt Kall, Clalx TDmm, Cerri Gytla, Erit Svala Fii Béla, Gergely lairáa, Belli Mártaa Horvátk Rlaair. Jsat-1 | vitt NI, ér. KfTica Jaaí, Lyke Eánly, Márkaa Jóateí, dr. Marki idoli; ér. Márton Ibk.a Molaár Inat, Papp Diaial Pékár flyala, dr. felltai Adolf, 8ráb Tivadar, Thary ZolUn aaprói-aapra egótt .rajit, i(tii lalkatadiait, uttatt kiriap-Irii kralitáeait rlaal a karcba. Hktigee raÓTtteigaea ebbaa a kileó auakatiraak diaaae aerege, emelrbdl csak ága] Adolf, Balogh Pál, Bakalaa Ointtr, Bcateayey Wimm Bakert Aulai, Kűrit Uroly. Ptaal Oita Oicy latria, ár. Hagara Viktor, dr. Halán fgaáa, Kasa Árpid, faagyéi Leart, Matonyav Dataö, lllakác*y Kálmán, Ssabóti-Hogill Jaaka, Saaaa Ttait, Stántó Kilaáa, TöaSrkity latrát, it Táluk Aaaa tatait tutinak aott. Ka ragiji a laiipml Napié tddlgi pátdátlaa sagy | likadnak it bittoalUka Jétendó exlttteuriájáaak. Ea at( egy Aaaak as ^jtágsak. taalr eetklé aiti, taak a aaar-kaaatlaigi it a hta»niigi, aatly ..mmifile Idafta féke > aaoigálatában mm áll ia taak a maga mtnkálkodi ta karai-aik, aag a Magyar ktataaigaek, a magyar btaáaak, a j .. _ - __• „ : magyar aemxeti ágyaak, ia a magyar aaabadelrlaigaak mm mnnkáaait aujtják, a mosUmg meg nem mozdult maitU^ *\'ikb#n , raggttieaeigb.. ...miku aaa kormányt> a Iizénkettedik órában egyik men\'éai i.aaorMtkató kalalaat artfortiaa na Oimóiak tgyaiait \'ajkilla t Ilii ajak t Radapaall Baplé-ra it 1-aiMre a Itgatlagabbaa tjial|tk aa ajtágoi OtVMátra aa tjdoaaá-gok lráal árdrklúdfkaek , ia ratóeágoe lalki ipáíátákrt aiokaak, aklkaak a aagyar kir lapirodalom aagaa aaiaro-aalában it atgyar iiék it ujtigirók hangytiaargtlaiktt kadvák Mik. tervből a másikba rsgsdjs. Legújabban a mezőgazdasági munkáaok téli loglalkoststásáról gondol-kőzik a kereakedelmügyi miniszter. Erre*a legújabb tervre nézve a asegedi kereskedelmi éa iparkamrábos leiratot intéseit, melynek lénfege A kővetkező: Jóllehet a Csongrád-vármegye területén egyes iparágak meghonosítására, illetve a meglevő hikzi iparágak nagyobbmérvü kihasználási érdekében már eddigelé ia történtek intézkedések, ipégls a vármegyei munkás-lakosság legnagyobb része félen mnnka nélkül asükölködik, tétlenül várjs s tavaszi a ennélfogva ez időszakban kei-eső foglalkozáshoz jntlatáas közgazdasági szempontból mindeneseire lontoe és állami támo/átásaal is Rstrkrsslál üzenet, O Oy, A atallktlatl a kaltlatt VH. Oargaly pipa (caalidt aim Hildabraad) lTOi-bau keste ba, aeeil tat akarták aUnrat, bogy a papoknak aa agykáaen Uvát ta lanti ait énlakkk, kogy tkk« larttaaak taattal-lilakkal. Aki aaaatal nagbaaaaodott kiátkoaták, lét t»bb kaiyaa a papok alkasyt najalaak airaalikaH aaétdaiiik tinahalták. Aa alti kor karaaatáayal aaa tartották tiltott dolognak a káaaaaágot. Pótar maga la nt» volt. Pál apeatel padig kárt előmozdítandó érdek. A vármegye területén meg- j teli a pitpiktkui it dlakoauaktil, kogy iMiJtutk. Igyik honosilandó és fejlesztendő bási iparágak lö ka-1 » Wvttkosiiktt irta ,tgaaa» taólva: a ki pát- rotaát illetőleg, kiletjeaskedva a, ÓHéke-ité. j aak, komolya.k, ji arkMcataek, kall Itaiit, ki háaát jil raaaaaa, gyaraak.it aigtdtlaaalgrt laaltai, start a ki aaa kipaa aajat káaUrtáail vtnini, aik itt karaja ytthaaaa Itlaa klaaigit. á aaarpapok atlnlit agy ngaak Itgytatk I* kérdésére is, részletes programot állapítottak meg, melynek tokosatoe megvalóailáaára a kereskedelmi éa iparkamarát kérem löl, A véglegea meg* valóaitás as előzstaa számítások sseríntt egysser-amindenkorra fizetendő 90.000 forintnyi összegbr, a szervezet fentartása évi 700 forintba kerül. Fölhívom tehát a kamarát, bogy a helyi visso-nyok körültekintő számbavételével legyen jelen-: téiat arra nézve, hogy vájjon e tervezet helyénvalónak, kereastülvitelét lehetségesnek és szükségesnek larlja-e a a lervezelt kerületi bizottság essrvesését és irányítását kesébe venni hsjlsndó1 volna-e ? Kivánstoanak tartom, bogy a népesség téli (oglalkostatása már a folyó év Sasén meg-, kesdödjék a azért kérem a kamarát,\' hogy jelen-1 téaét mielőbb elém terjeszteni szíveskedjék. Je lenlésében s teendők sorrendjét is ssiveskedjék megjelölni I Már előre megjegyzem, hogy a háziipar aljáit előállított vagy előállítandó cikkek ér-tákeeitéae körül a Magyar Kereekedelmi Muzeum-mal kapcsolatban szervezett budapesti házi ipar bazár is lölhassnálhtló less. Felelős Hserkesztő: NI1L1TSANDOB V I Laptnlajdonos ea kiadó: N « M K I. rfiLó r. NYILTTÉR. Aa a ratatban UaMMakirt aaa vállal falalMgat a aaark IRODALOM. — naaa|taaél Itpü, na ilaigirtk lapja Klit- kta taliktdk aig i aagyar klafaaig aanak i Uttatytlc aagyar ajtgirtaak at Halit a, akik, hagy flggatlaiUWik ■agakat aladaa paliUkal balatyia ia altiét TillaJktai lika ayiga alól aagiUpteatták a aagak araMWl, aladaa tállilal ■nilililatl a aakwtlaig uját talajáén gyuiat a KnalárS• arlyatel 60 krtil lót Stkrig aita •iktat — Japáni-, tkiul, I a. 1, a legnjabb aaia— láaattat ia aaimakbaa, a. a. fekaáa, fehér ia tsiaaa Heaaakaeg aalyaá 46 krtil 14 fariat a krlg aiiarenkiat alma, ctlkw, kocskiaotl aiatá-<6t daaaaaatt atb. (alitilgy S40 ktltibOaí aia«-aégbaa 1000 aaia is aktáaattal atb. t >.gnad.lt álakat poate^ia ráaafaleaa a káahoa atálillTa éa atatikat piatafordaltiTal kttld : Heaackaarg «. (ca. kir. tdv. átállító) aelyaatgyérol Úriakkaa — Prilcba ciauelt Itnllkie 10 krot it IrraUai lapokra I krot bilyeg ragmtlaadi. — Magyar ay.traa Irt aagiaadaliaak pottoeaa aliatfatttaak. S ytondötjv Savanyúm WELLMES IZE AMTT o«y flnrr «srr«u Va •s LCSIITMBB AIMT S>Jög\\jvu vUWt|i9 látUtmilmit -»Íl«TTlt It^SAitUUlu Nagy-Kanizsán kaphatót Pauk Jakab, Jleu én Klela és Fettaelkefer ai. arakaál. Csodálatos eredmény. azsplő, tisztátlan arebór, sárga stb. feltétlenül eltűnnek fo tok Bergmann liliomtej-szappan (Barg^aama éa támatel Prasáikaai naponkénti haasnálatánál. Stpkili dtnktakltl 40 kia|«áiirt Krelaer Oj n|a iUieíAtn 1SS Köhögés rekedtság és elnyéikásodás ellen s legjobb batáan sser a RÉTHY-léle pemetefű czukorka mely ezen bajokat gyorsan megszünteti. Kaphaló minden gyógyszertárban. Egy dobos ára 30 kr. 5 dobozzal 1.50krért. bérmentve káld 178—10 Bétky Itéls Syégyazeréaz Sékáe-Óaaláa. Oaak akkor valéál, ka aladaa éabts haakái alilriaa lálkati. Saaaail Sayié-t. á Wkaa kit aaa aat atrt, agy attltndé ladalyáaa atáa a aaakaáalvt aagyar kiaiaaigatk tagkedTal-Ubk ajaigaanlgaltatája ML Magárai boaráa Öayaa ia jékM bél aavakat, biaalatoa aaorgalomaul ta kltlrtiatal gyl|tfia aiadaaaap oeate aitdatt, tál t ■ttkaalllaig, t lap eaaba-étlts it MM Itali aladaa Majrtaa flggttltn politikijáaak tiatill ánlMéatk ia aaga iillitaik aladan kaaaaaaigy ieibaa iaaitiódi blaoayeágát adja: — a StdtptaU Haall aa aár tiamk kilitkalilnek Urtitatibea aj ia Btéati, dt a ktataaig Mapaltijiatk gyora MUHMktn la aéMg ám látott piűát aiut. ta aladaa náa arra taU, hagy a Sadapatll Mapéé alapIM ankáaallk aat a ti-aogatiat A Itaéaf ts«l Saf II aak Mm it aagklabati IrtMIIIall, komoly lartalaat politikai dkkti, a aalyak aviattltiai ttaaik t tatai, áa ptUÜkai aalyraaária dteU jnmWilgá a|aig rilaniayit, támmatának atgat IradaMI ■milllli, gatdag InforaatiT aayaga, kittal irtMálittl, W-aadti. SUetee, Tiltoaatoa, alma rondái a aladtanadl Malaaliyrfpik vállanltmágt le MyMt gyarapodó bitigt naprói-napra ikatatlóen laaatkeáiiak arról, hagy a Bmia mmtl napáé Styaaaa aagMalt a lagtitambb vára-koaáaaak la, aatly atg)iitnilM ■IgtHltt. á Bada-pattt Hapló atarkautóaiga it tlmékértaaigt kOal : t F.gy doboz dra : I forint M lenjeit. Utánvéttel vagy as összeg előleges beküldése után kttldetikT KLYTÜIA a bő szépítésére és finomítására ápolására f Púder Blaakea 1 aoahoa W memr Ugtlikalibb SllSaékl, Ml éa linalgt PtDKS — Vakir, lóeeaaaia. ia aárga — ragyiltg aaatyaiH áa ^áalva Dr. Foki J. J. Oa. Elr. tatár által Kjlameré levelek a legjobb körökből minden doboahoa mellékelve vannak. 6 TAUSSIfl 60TTLIEB a ait kir. advwl MMtiiiapiaa ia lllaiwtr gyár Sioakaa. Várak tár: BCCS, 1., Wallaaila S. Kaphaié a legtóbb lllataanr- lyégynerkermke-dléakem én gyégjasertárkaa. M.-láaalaaAa t Krelaer Uyala, Keleti ■ Mér ón Alá ón Bókai edgekaél. N»gy-Kanizsa vaaárnap Zala 77. szám. (7> lap.) 1897. aseptember M Sé-áa r ±*±jdCk±Jt±<*ddt±±k*±±*Mt* Gyümölcs és azőlló bor készítési gépek aal sajtók folytonosan ható kettős emeltyű szerkelettel éa nyomerö szabályzóval. A munkaképesség 20°, nagyobb mbit bérmely máé sajtónál ttsspászázóh és bogyó-morzaolók. Hjtsea [telt Élő totöi _ MaéllS ée gjrftariMee ér lék, aasalé ké«s«lékek, gyümölcs éa lóaeték aszalásra, (;lrtte<hrt(é éa kéasaaé-gépek, legújabb szerkezetű ssabad. önműködö „lypkeala" gyűmölcs-éa ssllllrssssé peraseteatk gyártatnak és zzállilaltnak jótállás mellett a legjobb kivitelben. Mayfarth Ph. és Társa ee.ktr.Mate. as^ guáiiágl (ijgyirsk,nKstMili géakémer BÉCS, II. Taborstrasse 76. KUtatatva SSO araaj, ssáaWi krsas éreaaft j. Árjegyzékek legyes ée ktreaalia épvtselökéa vlazontárueltók felvétetnek, ff 4 araay, t tífit ée 3g élez- és sttssMri ekaáay. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. • - *•• t , . . ■__ DCXXXXXXXXXXXX^ ROTH LAURA noi kalap divat-terme NAGY-KANIZSÁN. Főtér és Csesgeii-ntoa sarkán. firtasltésl Van szerencsém a mélyen tisztelt Hölgy közönség becses tudomására hozni, hogy bécsi bevásárlásomról haza érkeztem és a legújabb ö pári8i és bécsi divatú X öszi és téli női és gyermekkalapok, gyászkalspok, X menyasszonyi koszorúk és fályolok, myrtus guirlandok, Q valamint csipkék, szalagok, bodrok, karmantyúk és e w szakmába vágó mindenféle cikkek dus választékban X beszereztem, ugy, hogy még a legkényesebb igényeket is H minden tekintetben kielégíthetem és Bécs bármely hasonló üzletével az áralmpolid tekintetében versenyezhetek. A nagyérdemű közönségnek becses pártfogását kérve, Kiváló tisztelettel: RÓTHLAURA. OOOOOOCXXXXXXXXXXXX5ÖOCXX: Báat éklrS élálkikaa aaaawttta saar féhaaMéare) aa aabar taat iáegeloak ta arfcaá te fifákaayayá tátaUnt Ara 1 yalxék 1 írt Kwizda féle Fiald A k%y* ^^ vééNWa Tarlaták, |ámánk«i atasék te lerágták kttáuA akamt kaaoátyák tarftk arialtésár* kunt ucyobb ataaásak atáa , ralá lalfritaláan. Arai fél pataiak S0 kr. I Vitáéi sípén a Itali TéJJaifuet >llát«tt T»l«sk | ta kapbaíé ataéan tyigjaaaláikaa Karlttatl gyégyezertár. Herseskarg, Stes U pftlaemktaa. — rkülirl i* eeSett | X WeiserJ.C ÍU gazdasági gépgyára és vasöntödéje NAGY-KANIZSÁN, a m. kir. államv. gépgyára vezérűgynökségének dunántuli képviselője. Az ezredéves kiéUitésoe sz arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. As ezredéves kiállításon sz arany érdemkereszttel és a millenniumi nagy éremmel kitüntetve. Magyarország legjobb sorvetőgópei: az összes vetőgépek közt a legkitűnőbbnek bizonyult Zala-DrillM. •Ik ás kagyee talajhoz egyaráat slkshaaa aer-trsNgég, a a nrltlktmiM rend -■mM ktet kfkadnl* ubb, uakai „Paríakta" •erveáigéy. Mindegyik a gyakorlatban telette célaserünek bizonyult szab. kiváltható kapacsuklyókkal van ellátva Felülmúlhatatlanok az egyetemes és kétvasu aeélMk, as egyetemes ekékbes alkalmasható öaszes felszerel vények, összes talaj-mivelö eszközök, azénagyüjtök, darálókés egyéb gsadaaági gépek. Felhívom a n. A gazdaközönség figyelmét a legújabb amerikai .,Planet jr" rendszer eijkerekö kézi rípahpálo és íö 1 töfető eszközre, melylyel a répakapálásnál es töltésnél óriási megtakarítás érhető el Végül figyelmeztetem a n. é. gazdakflzönaéget a di. kir. í it és ae lévease laama ax watt czlmhex haaonló kttrtHlráaa vállalatok férczgyártmányaival 1 x xt > xzzzrxzzz Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 77. szám. (8 lap." 1897. szeptember bó 26-án pest" hírlap —, divat Pfln\' »iimm i otíki aou. A »PESTI HÍRLAP* kedvezményei előfizetői részére : minden hóra egy zsebben hordható Jegyzék {a hat*rid«-napló; a „PÁRISI DIVAT" legszebb magyar (heti) divatlapot előfizetői tele árban kapják. A Pesti Hírlap" reaákirlll brdmaéayt is nyújt előfizetőinek minden évben karácsonyi ajándékul. Ez a „PESTI HÍRLAP* nagy képes naptára. Minden előfizetőnek - még a legújabban belépőnek ia, ha legalább három hónapra fizet elő — ingyen és bérmentve kQldi meg a lap kiadóhivatala ez idén is a JPtiU Illrlap" 1898 éri dinen a agy naptárát, mely minden egyéb naptárt fölöslegesé tesz és felülmúl minden más. rendkívüli karácsonyi mellékletet, mert az előfizető egesz éven át hasznát veheti. A „PESTI HÍRLAP" eléfiseténi ára: Egész évre 14 frt., fél évre 7 frt, negyed évre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr. A 1 ~ 1 Pesti Hirlap (s a Párisi Divat egjÉs előfizetése: Egész éro 18, H ém í Irt, negyed ím4 üt 50 kp. Mutatványszámokat kívánatra ingyen és bérmentve küld a 277 — t Pesti Hirlap és Párisi Divat kiadóhivatala Budapest, V. ker. Váci-körut 78. sz. Legszebb és legolcsóbb MAGYAR DIVATLAP. Gyönyörű fénynyomatu szines képek; egyszerű öltözetek párisi Ízléssel; legújabb kézimunk ák; takarékosság jó izlés mellett; szabásrajzok ; kézimunkák; illusztrált regények; tartást rovat; báli, menyasszonyi öltözetek páriái ízléssel! angol costume-ők; kimerítő magyarázat. Eredeti párisi képek élő mellek után. Megjelenik hétenként egyszer, minden szombaton. Előfizetési ár: egész évre 8 frt., fél évre 4 frt., negyed évre 2 frt— Újságírók lapja! Újságírók lapjai BUDAPESTI IAPLO A magyar sajtóban páratlan az a siker, amelyet . a BUDAPESPI M1PLÓ aratott és az egész világ sajtójában példa nélkfil való, bogy egy szerkesztőség maga alapított volna és adná ki politikai napilapot. A BUDAPESTI MAPLÓ a szerkesztőség tul íjdona, nem adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma alá. Független tehát és szókimondó felfelé is, lefelé is minden irányban. Az igazi szabadelvűséinek sok diadala fűződik már t BUDAPESTI MAPLÓ pályájához és a renkcionárms törekvések kudarcai megannyian a BUDAPESTI NAPLÓ egy-effr sikerét jelentik. A BUDAPESTI HáPLÓ a magyar intelligencia lapja. Politikája a legtisztább szabadelvüségnek és a magyar nemzet igazainak uüán halad. A BUDAPESTI NAPLÓ hasábjain egyesíti a magyar poliltyuü, irodalmi és zsurnalisztikái élet legelőkelőbb neveit, és érdekesség, frisseség, Ötletesség, dolgában verseny nélkül áll. A BUDAPESTI NAPLÓ minden egyes száma egy-egy zsurnalisztikái siker. A B«d.p«U N.pló ftawrkwxttj. : ■Vész 1 Tózctf. Ábrányi Emil Olerir Filmet Cerri Gyula Erii Gyula Fái Bén A BeéapeaU N.pló Mella aurkMiU}. Braun Sándor. A Budapesti Napló belaő dolgozótársai: Gergely litván HoUó Márton Horváti Elemér Janovici Pál Dr. Kovia Jeni Lyka Károly Márkát Jititf MerU Adolf Dr. Márton Mikta Molnár Ferenc Pkpp Dániel \' Pékár Gyula Dr. Holtén Adolf Sváb Tivadar Tkury Zoltán A wrMM|kii catlakoiik t MM aihltmtj eikklrik ta ttnaMk dlm ion: Aaai Adolf. Balogh Pál, Btktiet Gueztáv, Bttttnyti Ferenc, Békefy Antal, KőMe Károly, Feeal Oka, Géczy litván, dr. Hogara Viktor, dr. Halán Ignáe Kuka Árpád, Lengyel Laura, Malonyai Dezti, Munlcdcey Kálmán, Szabóné-NogállJania, Stana Tornái, Szántó Kálmán, TSmórkény láván, Tűitek Anna A BUDAPESTI NAPLÓ rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Ai egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rovatában az ízlést, az előkelőséget, és a megbízhatóságot ismeri legtöbb törvényének. Előfizetés: egész évre 14, félévre 7, negyedévre 3 frt 50, 1 hóra 1 frt 20. Mutatványszámokat nyolc napig: ingyen küld a kiadóhivatal. —"S—nmm—rnmm Sserkenntöeéf éa kiadóhivatal: IX., Űllél-nt IS. as. —- Olvassa mindenkraz újságírók lapját: a Budapesti Napiét. Nyomatott Fisohel Fülöp laptulajdonoanál Nagy&aniaaán 1897. \' \' "" 78. szám. Nagy-Kanizsa, 1897. szeptember hó 30-án. XXIV. évfolyam. |HikMtM|l fir»»hi«-*P«l»». « «\'®P ktarvkNssksééstkM. i utrkMiUrtl trlskaal Wksí u»p»«-kist i,*k»«t M. lilliwH » l»r mwUmií rássárt milM alaáss khtataj ZA LÁ Politikai és vegyes tartalmú lap. ZUSéklvaUl: VirnakU-épIM : ««e/W H/tf kttjrktr—kMm. cLóriurtn Ibax t bta lm II kMM* (• frt - kr filém < koron (I M — kr Xsgpséévív | koron (I Irt fO kr ------A Nagy-Kanimi- 4a dél-zalai takarékpénztárak, a Bankegyesölet, as Ipar- éa kereska-Blrdrtíwfc )stásy» Simutr"— imUk Maklamrt kmk- delmi bank, a Nagy-kaniaaai segély egy let-sző vetkezet és a letenyei takarékpénztár. ___ kát ftiaétstssí *L * „nagy-kaniisal malálagyár-és serfőxőde r. t" a nagykanizsai Önkéntes tüzolt^-egylet Vytittár patitaara M kr. —mm— a zalamegyei gazdasági takarékpénztár rész. társ., a nkanizsai kerületi betegsegélyső —— iWnMk Ma klMstaik riam. pénztár, a „Zalamegyei Altalános Tanítótestület" hivatalos közlöny*. Mluilwl, Titssriat a fciiliUwán . ronatksaék FImImI Fltíp Unj\\ kmakadmábo iaUméSk. üfyss sván éra: 10 krafeár. Megjelenik 5a|7*K«alfsáM hetenklnt kétner: vau»áxn.etp ém o»ű.törtölcGji, ) Az alispán mondja. Abban a jelentésben, melyet CstrtAn Károly, Zalavármegye alispánja, az október 4-iki megyei közgyűlés elé fog teijeszteni, a törvényhatósági bizottság egyetlen tagjának figyelmét sem kerülheti el májd tl a szomorú próféciaként hangzó tétel: .... *azl vagyok bálot jelezni, "hogy a lakosság megélhetési viszonya a gabonaárak mondjuk, hogy első sorban; mert egészen biztosra vehető, hogy ha ez a két osztály érzi az Ínséget, a társadalom egyéb osztályai sem maradnak teljesen érintetlenül; tehát az ínség másod-sorban sújtani fogja azokat az osztályokat is, melyeknek jövedelmi forrását a közvetlenül sújtott két osztály igény kielégítése képezi- Az alispáni jelentés szomorú jóslata — fájdalom I — teljesülni fog. Minden jel arra tmelkedisével karöltve járó él*Imi cikk-drá-1 mut-t, hogy inség küszöbén állunk. Az a hiva-gatág miéit *fy futat* fordulhat^ Mpgy a (ifag fórum pedig, ahova varmegyénk minden figyelemre miliő napszámbér, fuvarozás is irányából, minden vidékéből összefutnak a állattenyésztési jövedelmek dacára is a meg- | nép anyagi és erkölcsi állapotáról szóló infor ilketis nehéz gondjaival Usz kinyttlen flj mációk szálai, ezt már is szomorú bizonyos-lakossdg megküzdeni.\'.. !sággal tudhatja s talán csax tiszteletreméltó Ez lesz a legelső hivatalos hang,* mely I tapintatosságból nem festi le a helyzetet a jelezni fogja, hogy Zalavármegye lakóinak maga megdöbbentő voltában. előreláthatólag erős küzdelmök lesz a megélhetési gondokkal. A szám bevehető napszám-kereset, a fuvarozás, az állattenyésztés jövedelmei sem menthetik meg ettől a küzdelmes létfentartástól. Az alispáni jelentés nem mondja "ugyan ki, de. a kereseti ágak, a jövedelmi források megnevezésével -félreérthetetlenné lesz, hogy ez az inség a földmives- és munkásosztályt fogja sújtani első sorban. Azért Vájjon a törvényhatósági bizottság tagjai, akiknek figyelmét az aHspáni jelentés eme tétele el nem kerülheti, meg fögják-é azért , érteni, hogy ebben a cikornyátlan, méltóságosan egyszerit nyelvezetű, szinte észrevétlenül megsimulni akaró tételben a biztosan látó, a jól informált tisztviselő vészkiáltása van. Meg fögják-é érteni, fcogy a vármegye első tisztviselőjének e senkit megrémíteni nem akaró, tapintatosan megirt jelentési tételében a szavak kevesebbet mondanak ^ rideg valóságnál ? És ha megértik, meg fogják-é tenni az intézkedéseket arra nézve, hogyha a még most csak küszöb előtt álló inség bekopogtat és »szaiad< nélkül is belép: készületlenül ne találjon bennünket ? Mi erősen hisszük, hogy Zalavárntegye törvényhatósági bizottságának tagjai meg fogják érteni az alispán jelentésében a vészkiáltást, — és azoknak sorából, akik a nép kőzött élnek s igy ennek helyzetét a ismerik, okvetlenül fog akadni olyan egyén, aki a jelentésnek eme tétele alapján preventív intézkedést fog sürgetni. Igaz, ho^y ilyan viszonyok és körülmények között, minők a jelenlegiek, mikor az inség nem csupán egy vármegye, hanem az egész ország szerényebb jövedelmű lakosságára fog nehezedni, —• nagyon erős feladat preventív intézkedéseket tenni; de azért a vármegye hépének sorsán odaadás-sal csüngő lelkekben majd csak fogamzani fog valami mentő vagy legalább enyhítő gondolat Ha egyébként nem lehet, társadalmi uton fognak mozgalmat indítani, hogy népünkön segitV? legyen és a majdan Bekövetkező A „ZALA" tárcája. A regény vége. A „ZiLá" wWtti tárai)*. Ma: ! Mikor a szobaleány az ezüst tálcán átnyújtotta a névjegyet annak a rózsás arcú kis szOke asszonykának, megremegtek parányi kezei, a rózsás are kissé elsápadt; szédülés fogta el, de csak egy percre, aztán hangosan felkacagott Tornay Kálmánt. As ajtó megnyílt és savsrt mosolylyal belépett egy elegánsan OltOaOtt uri ember, asép kis szOke bajusszal, élénk kék azemekkel. Egy pillanatig ■avartan állt, hamis moeolylyal ajkain, de midőn a másik szempárt is olysn csintalanul látta faléje mosolyogni, kitörő nevetéssel rázta meg a feléje nyújtott kic-i kezet. Jó ideig nézték egymást mosolyogva, mig nem as aaszonyka kedves duzzogással meg nem ssóialt: — Talajdonképen nekem reád nagyon, de igin nagyon kellene haragudnom. — És még sem haragssol, ugyan miért ? — Mert nem Indok I — A vlzbeloló miért nem menti magát ?... — Kérlek ne hassná|j ilyen banális hasoplaio kaL mert ások mindig sáotltaoak. Hagyjuk a multat, ne gondoljunk arra sohs többé, tekintetik egy sikerületlen tréfának, ami az életben sokszor elfltorduh Hányszor történik, hogy egy társaság kirándulást tervez; előkészületeket tessnek, izgatottan vár|ák a nagy napot, mely kellemes szórakozást Ígér, e nagy nap elérkezik és hoz olyan esőt, mely a kirándulást elmoeea. — No ami kirándulásunkat ia zápor moata el, csakhogy könysápor, ami tervünk... — Pompám1 sült el. Kacagtak vidáman, édesen, olyan gondtalanul, mint valamikor régen még kis gyermek korukban, mikor együtt futkoeták be a nagy park tekervé-nyes nagy utait. — Haragudnom nekem kellene, hotelen, uem vártál reám, ugy-e? — Hütelen én? Ki távoaott el előbb? — Kénytelen voltam, mert asámüztek. Ka újra kezdődött a szóvita, újra a kacaj és újra a civakodás, mini két pajkos gyermek kö-zött, kiknek mindegyike azt állítja, hogy .neki van igaza." * • • Boassos arccal távozott Erdélyi Géza ssobájá-ból. Szekrényén rajta (éledte a kulcsot, ami még sohasem történt meg. A pontos és rendszerető ember, hanyagul, összevisszaságban hagyott mindent éa Izgatottan távosott Pár perc múlva a kis kandi Anni dugla be ssőke fürtös fejecskéjét a nyitott ajtón és midőn est a gazdátlan rendet-lenaéget észrevette, egy szökéssel a szoba köse-pén termett és nyelvecakéjével egyet csettintve, elégült moeolylysl tekintgetett szét. Fürkéssö szeme először is a „tilos szekrényen* lógó kulcslyukon akadt meg és első dolga volt a .tilos", belsejét megvizsgálni. — Óh I hisz ezek csak könyvek, ezeket nem érdemes annyira sár slalt tartani, gondcéá Anni. Sorra vizsgálta a könyveket és egy kék tábláié aranybetűs kis könyvecske, meiy tetszését mindjárt megnyerte, zsebébe vándorolt. — Regény I ezt elolvasom I - Pedig de szigorúan megtiltották ezt — A puska I mikor subád nekem egy regényt elolvssni? Csak egyet, bogy tudjam : mi aa I — Legjobb éa leghélyeeebb volna, ha sohasem olvasnál regényt, mert csak ea rontja el a fiatal leányokat ábrándosévá teszi őket De ha érettebb lessel, akkor már olvashatsz. — Mintha én már nem lennék eléggé érett I Ez az aposka igazán olyan kicsinek néa engem, hogy majdnem sértő reám nésve. Ok de most van regényemi Téged kia kőnyvecake addig Is nem teazlek, mig aa utolsó betűdet ia nem ismerem. En — folytatá ma«,4nbeszédét —■ én még sohasem olvastam regényt Jégénen za varba jövők barátnőim előtt kik mindannyian olvastak már éa nékem Hoffmann éa Schmied elbeazálásaát telték elém I Ez már caak még sem járja t Maholnap nagy leány lessek és nem fogok tudni semmit I £s a kis könyvecskével vigan szökdécselt Anni a kertbe, MjLagy terebélyes vadgesztenye-la alá és mohón kodé olvasni. Sötétedett. A hetük összefolytak szemet előtt és 0 a kOnyvet álmatagon lebocsájtá, mélán belebámult a néma esti ssürktUetbe. Nagy-Kauizaa vasárnap Zala 77. asám. (8 lap." 1897. K«ptembtr hó 26.án Hl"llP Ö|VAI pto1 pA" A • PESTI HÍRLAP* kedvezményei előfizetői részére : minden hóra egy zsebben hordható Jegyiéit én határldé-iiapló; a „PÁRISI DIVAT" legszebb magyar (heti) divatlapot előfizetői fele árban kapják. A , Pesti Hirlap" rendkívüli kedvezményt is nyújt előfizetőinek minden évben karácsonyi ajándékul. Ez a „PESTI HÍRLAP\'nagy képes naptára. Minden előfizetőnek — még a legújabban belépd* nek ia, ha legalább bárwm hónapra fizet elő — ingyen és bérmentve küldi meg a lap kiadóhivatala ez idén is a „Peati Hírlap" 1898. évi dlaaea aagy naptárái, mely minden egyéb naptárt fölöslegesé tesz él felülmúl minden más rendkívüli karácsonyi mellékletet, mert az előfizető egesz éven át hasznát veheti. A „PESTI BIBLAP" eléfiaeténi ám: Egész évre 14 fit, fél évre 7 fit, negyed évre 3 frt 50 kr., tgr hóra rfri 20 kr. \' •-t- \' Legszebb és legolcsóbb MAGYAR DIVATLAP. Gyönyörű fénynyomatu szines képek; egyszerű öltözetek párisi Ízléssel; legújabb kézimunk ák; takarékosság jó izlés mellett; szabásrajzok; kézimunkák; illusztrált regények tartási rovat; báli, menyasszonyi öltözetek párisi Ízléssel I angol costi&ie-ök; kimerítő magyarázat. Eredeti párisi képek élű mellek után. Megjelenik hetenként egyszer, minden szombaton. Előfizetési ár: egész évre 8" frt., Ml évre 4 frt., negyed évre 2 frt. 1 Pesti Hirlap tö a Párisi Divat együttes előfizetése: Egész ím 18, ffl évre 9 frt, negyed évre4 fH50 kr. Mutatványszámokat kívánatra ingyen és bérmentve küld a 277- t Pesti Hirlap és Párisi Divat kiadóhivatala Budapest, V. ker. Váci-körat 78. sz. _ UJságirók lapja! BUDAPESTI NAPLÓ A magyar sajtóban páratlan az a siker, amelyet a BUDAPESPI NAPLÓ aratott és at egész világ sajtójában példa nélkül való, hogy egy szerkesstőség maga alapított volna és adna ki politikai napilapot. A BUDAPESTI NAPLÓ a szerkesztőség tulajdona, nem adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma alá. Független tehát és szókimondó felfelé is, lefelé is minden irányban. Az ig«zi szabadelvűséinek sok diadala fűződik már a BUDAPESTI NAPLÓ pályájához és a te*kcionárius törekvések kudarcai megannyian a BUDAPESTI NAPLÓ egy-egy sikerét jelentik. A BUDAPESTI NAPLÓ a magyar intelligencia lapja. Politikája a legtisztább szabadelvüségnek és a magyar nemzet igazainak utján halad. A BUDAPESTI NAPLÓ hasábjain egyesit! a magyar politikai, irodalmi és zsurnalisztikái élet legelőkelőbb neveit és érdekesség, frisseség, ötletesség, dolgában verseny nélkül áll. A BUDAPESTI NAPLÓ minden egyes száma egy-egy zsur- nalisstlkai siker. A Bul.pwti Ntpió awrlunM).: Vészi Tóxmmf. Ábrányi Emil Cloir Vilmo« Ctrri Gyula Brit Gyula Fii BÍa A Bnd.pntl N.pló hl.lt. M.rk«uU)j« Braun Sándor. A Budapesti Napló bel/tő dolgozótársai: Gergely litván HoÜá Márton Horváth Elmér Janoria Pil Dr. Kováét JtnS Lyka Károly Mártom Jitttf Mtrtí Adolf Dr. Márton Mikta Molnár Ftrtne Puw> Dániel Már Gyula Dr. Boltin Adolf Sváb Tivadar Tkury Zoltán A wrMMfka rMtlikwlk ■ kttla« wrtitaili; cikkírók te Umirik Hm mm: Agai Adolf, Balogh Hl, Beluici Guutáv, Bttttnuti Ftrtne, Bike/y Antal, K6tvöt Károly, Ftttl Oka, Gicty litván, dr. Bogara Viktor, dr. Halán Ignit Kuba Árpád, Lengyel Laura, Malonyai Dtttf, Munkátty Kálmán, Szabóni-Nogáll Janka, Snna Tárnát, Stántá Kálmán, JlrnSrUny láván, Tntttk Anno A BUDAPESTI NAPLÓ rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rovatában az ízlést, az előkelőséget, és a megbízhatóságot ismeri legtöbb törvényének. Előfizetés: egész évre 14, félévre 7, negyedévre 3 frt 50, 1 hóra 1 frt 20. Mutatványszámokat nyolc napig ingyen küld a kiadóhivatal. Saerkeaatdaéf éa kiadóhivatal: IX., tllél-nt 15. aa. —— ^ Olvassa mindenki az újságírók lapját: a Blld&pOSti Naplót. Nyomatott Fisohel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kanisaán 1897. 78. szám. Nagy-Kanizsa, 1897. szeptember hó 30-án. XXIV. óTÍoiyiBL UtrtkMWkte A awkadM tftakaaat htot napra. Uatiii-lfakM. I* láttamik a Up railliait ráMtr* ■raatkraé artaám UMv. ZALA Ktaááaivntnl: Vánakáa tpUst« Pfmkd fW| k tajikii HátéiH KLömcnÉai iuii Kcfca ém II kara* fl frt - kr Htm • karos* (I Irt — It »Hj«*ém I kanaa (1 Irt 10 kr Politikai ős vegyes tartalmú lap. A Nagy-Kanizsai- 4a dél-salai takarékpénztárak, a Bankegyesűlet, aa Ipar- éa karaak*>nraaMak jmajwss ■tninmat mafc Immh tasak- delmi bak, a Nagy-kanizaai segélyegylet-szővelkezet éa a lelenyei takarékpéostár. _ Ml fctitti\'-)\'- *L a nagy-kanizaai malátagyár éa aerfósóde r. L" a nagykanizsai önkéntes tttzoltó-ngyiet. VyiitMr patti—i a M kr. IMmtsk mm MUstask rima*. a „nagy-kanizsai malátagyár éa aerfósóde r. t" a nagykanizsai önkéntes tűzoltó-egylet, a zalamegyeí gazdasági takarékpénztár rész. társ., a nksniisai kertlali betegsegélyző pénztár, a „Zalamegyei Altalánoe TsnilótesttUet" hivataloi kdtliny*. niiniink, *iaaat a uHMnkn ífpi udm ára: 10 krajeér, l(f|elealk 5agy«Kaai|sáa hetenklnl kétszer: vau*krn*p ém oarClt^rtöie •.....Maik Fiscksl fllto kaar kimktéMlki IsttsisISk. Az alispáii mondja. mondjuk, hogy első sorben; mert egészen biztosra vehető, hogy ha ez a két osztály Abban a jelentésben, melyet Cstrtd* éfzi „ iraiget a tóread^ egyéb oaz- érintetlenül; tályai sem maradnak teljesen tehát az ínség másod-sorban sújtani fogja azokat az osztályokat is, melyeknek jövedelmi forrását a közvetlenül sújtott kétosz- Károly, Zala vármegye alispánja, az október 4-iki megyei közgyűlés elé fog terjeszteni, a törvényhatósági bizottság egyeden tagjának figyelmét sem kerülheti el majd ez a szomorú proftciaként hangzó tétel s j^jy igénykielégitése képezi. ; Mfrf vngyok bátor jckzni, kogy aj A« alispáni jelentés szomorú jóslata — lakoztál megélhetési viszonya a g*tonaárattyfa\\om\\ _ teljesülni fog. Minden Jel arra emelkedésével kenőibe játé élelmi cikk-drd-1 ro„t.t, hogy inség küszöbén állunk. Az a hiva-1 gmiág míetl élf rmtttta fórdulhaij fórum pfolígi qhrwn minden figyelemre méllA napszámbér, fuvarozás is irányából, minden vidékéből összefutnak a állattenyésztési jövedelmek dacára is a meg- j „ép anyagi és erkölcsi állapotáról siótó infor I élhetét nehéz gondjaival lesz kénytelen a! mációk szálai, ezt már is szomorú bizonyos-j lakosság megküzdeni■« sággal tudhatja s talán csa« tiszteletreméltóI Ez lesz a legelső hivatalos hang, mely\' tapintatosságból nem festi le a helyzetet a jelezni fogja, hogy Zalavármegye lakóinak; maga megdöbbentő voltában, előreláthatólag erős küzdelmük lesz a meg- Vájjon a törvényhatósági bizottság tagjai, j élhetéaí gondokkal. A számbavehető nap-f akiknek figyelmét az alispáni jelentés emel szám-kereset, a fuvarozás, az állattenyésztés | tétele el nem kerülheti, meg fogják-é azért jövedelmei sem mentbetik meg ettől a\'l érteni, hogy ebben a cikornyállan, méltóküzdelmes lét fen tartástól jságosan egyszeri! nyelvezetű, szinte észre Az alispáni jelentés nem mondja ugyan ki, de a kereaeti ágak, a jövedelmi források megnevezésével félreérthetetlenné lesz, bogy ez az ínség a földmives- és munkásosztályt fogja sújtani első sorban. Azért vétlenül megsimulni akaró tételben a biztosan látó, a jól informált tisztviselő vészkiáltása van. Meg fogják-é érteni, hogy a vármegye első tisztviselőjének e senkit megrémíteni nem akaró, tapintatosan megirt jelentési tételében a szavak kevesebbet mondanak f rideg valóságnál ? És ha megértik, meg fogják-é tenni as intézkedéseket arra nézve; hogyha a még most csak küszöb előtt áOó inaég bekopogtat és »saaiad* nélkül is belép: készületlenül ne találjon bennünket f Mi erősen hisszük, hogy Zalavirntegye tőrvényhatósági bizottságának tagjai meg fogják érteni az alispán jelentéséiben a vészkiáltást, — és azoknak sorából, akik a nép között élnek s igy ennek helyzetét a legkösvetetlenebbül ismerik, okvetlenül fog akadni olyan egyén, aki a jelentésnek eme tétele alapján preventív intézkedést fog sürgetni. Igaz, ho^y ilyan viszonyok és körülmények között, minők a jelenlegiek, mikor az inség nem csupán egy vármegye, hanem az egész ország szerényebb jövedelmű lakosságára fog nehezedni, — • nagjon eröe feladat preventív intézkedéseket tenni; de azért a vármegye népének sorsán odaadá» sal csüngő lelkekben majd csak fogamzani fog valami mentő vagy legalább enyhítő gondolat Ha egyébként nem lehet, társadalmi uton fognak mozgalmat indítani, hogy népünkön segitve legyen és a majdan bekövetkező A .ZALA* tárcái ÜniÉOr történik Eögy égy társaság llmlcslyl^ akadt meg m első dofgs volt a* A regény régé. A JUU" srtdtU ttnék Ma: Mikor a szobaleány as ezüst tálcán átnyújtotta a névjegyet, annak a rózsás arcú kis ssöke asszonykának, megremegtek parányi kezei, a rózsás ara kissé elsápadt; szédülés fogta el, de csak egy percre, astáa hangosan (elkacagott. Torony Kálmán I, . As sjió megnyílt és zavsrt moeolylysl belépett egy elegánsan öltözött uri ember, szép kis ssöke bajusszal, élénk kék szemekkel. Egy pillanatig zavartan állt, hamis mosolrlyal ajkain, de mi-dón a másik szempárt is olyan csintalanul látta feléje mosolyogni, kitörő nevetéssel rázta meg a feléje nyújtott kiöl kezet. Jó ideig pézlék agymást mosolyogva, mig nem as asszonyka kedves dussogáasal meg nem saóküt: — Tnlajdonképen nekem reád negyon, de igen nagyon keileos haragudnom. — fis még sem haragssol, ugysn miért ? — Mert eem tudok I — A vizbefaló miért nem menti magát ?... — Kér ek ne hasaálj ilyen banális Üasonlato w. mert ások mindig sántítanak. Hagyjuk a vamltat, ne gondoljunk arra soha többé, tekintsük egy sikértletien trétának, ami az életben sokszor lotlan várják a nagy napot, mely kellemes szó-rakosást igér, a nagy nap elérkezik és hoz olyan saót, mely a kirándulást elmossa. — No ami kirándulásunkat is zápor mosta el, csakhogy könysápor, smi tervünk... — Pompásan sflll el. Kacaglak vidáman, édesen, olysn gondlalaeul, mint valamikor régen még kis gyermek korokban, mikor együtt futkosták be s nagy park tekervényes nagy ulait — Haragudnom nekem kellene, httlelen, uem vártál reám, ugy-e ? — Hütelén én ? Ki távoeott el előbb ? * — Kényleien voltam, mert ssámüztek, Gs újra kezdődött a szóvita, újra a kacaj ás újra a civakodás* min! két pajkos gyermek között, kiknek mindegyike azt állítja, hogy .neki van igaza." • * s Bosssns arccal távozol! Erdélyi Géza szobájából. Ssakrényén rajta feledte a kulcsol, ami még scfhasem történt meg. A pontos és rendszerető ember, hanyagul, összevisszaságban hagyott mindent és izgatottan távosott. Pár perc mulvs a kis kandi Anni dugta be ssöke fürtös fejecskéjét a nyitott ajtón ás midőn est a gazdátlan randet-lenaéget észrevette, egy szökésül a szoba közepén termett és nyelvecskéjével egyet csettintve, elégült moeolylysl tekintgetett sséL Fürkésző szeme először is á „tilos szekrényen1 lógó — ók! hisz esek esak könyvek, ezeket nea érdemes snnyira sár alatt tartani, gondolá Anni. Sorra vizsgálta s könyveket és egy kék táblám aranybetűs kis könyvecske, mely tetssáoát mindjárt megnyerte, zsebébe vándorolt. — Regény I est elolvasom I Pedig de szigorúan megtiltották est — Antaka I mikor szabad nekem egy regényt elolvasni ? Csak egyelj bogy tudjam « mi aa I — Legjobb ás leghelyesebb volna, ha sohaasm olvasnál regényt, mert esak es ronti* el a tatai leányokat, ábrándosóvá teszi őket De ha érettebb leesel, akkor már olvashatsz. \\ — Mintha én már nem lennék eléggé érett IV Ez sz sposka igazán olyaa kicsinek néz engem. \' hogy maidnem sértő reám nézve. Ok de moll van regényem I Téged kis könyvecske addig le nem teszlek, mig ss utolsó betűdet te nem ismerem. ín — folytaié ma*ánbsssédét — én még sohasem olvastam regényt Jogászén za varba jövflk barátnőim elölt, kik mindannyian olvastak aár és nékem HoÁnann ás Schmied elbeszéléseit Mték elém I Es már csak még sem járja I Maholnap nagy leány lessek és nem fogok tudni semmit 1 És a kis könyvecskéi*! vígan ssókdéceek Anni a kertbe, leült egy terebélyes vadgesztenye-fa alá és mohón keadé olvasni. Sötétedett. A betűk összefolytak szemet elölt és 0 a könyvet álmatagon ieboésájtá, mélán belebámult a néma esti ssűrkffletbe. Nagy-Kanizsa csötört/ik Zala. 78. Mám. (» lap.) 18*7. eseptaatbét hé 804a fqedelmekel, Hunyady János és Zrinyi Miklós, a hau és kereetténység bős bajnokait, gróf Pilfly János, Magyarország-nak a trón védelmében nagy érdemekét ssersett föhadipsrsncsnokál, a honfoglalás történetét írd Béla király Névtelen jegyzőjét, Verbőczy litván Magyarország nagyhírű jogtudósát s annak népasarfl lantosát Tinódy Sebestyént ábrázoló szobrok készíttessenek s megbízom Ont és elhélározásomnsk végrehajtásával. Kelt Budapesten, 1897. szept. 86-én. FERENCZ JÓZSEF, a k. „ B Btojft, s. k. Nagyobb és bensőbb őröm nem érhette volna magysr nemzetet II. Vilmos német csássár ssívet és Isiket megkapó felköuőnlöje alán, mint felséges királyunk « lejodolml elhatárolása, meiy-lyei ujabb lanttjeiét adta — ha erre egyáltalán lett volna siilkaég, — bogy magyar népe saivé-bea közel ssik, hogy iameri \'dlaasslikns hűségéi, mély és Igás swretetét és ragassMáeái az ö Mkenl személyé iránt, s hogy atyai jóságos szeretettel méltányosa érzelmeit. Kárpátoktól ftAéig mély és benső öröm dobogtatta mag minden magyar ember szivét, s azokat, kik IU a haséban a magyar áüam-sssménok ellensógei s külön nemzeti aspirációkat táplálnak, felségé* királyunk esen a magyar sai-vekei a legédesebb örömmel elioliö lénye mag-gyöaheti arról, hogy a király egyfttl érez nemzetével, méltányolja fényes mailjét, snha kétségbe nem vonható hssaaaeretetéi a a haza-amretettel nem ellenkező ftiély és mrgrendithe-letlon dynasstikns hűségét; meggyőződhettek arról, városomnak erre alkalmas terei oly kisebb I bogy elmultak aaok aa idők, a mikor király és méretű szobormű vekkel láttassanak el,1 nemzet között békebonlók végezhették akna-melyek midőn a várost diszitik, egyszer*- munkájukat mind a moll idök\'azon kiválóbb alakjai- Hála a jóságos isteni gondviselésnek, bogy est nak emlékét örükilik meg, kik a nemzeti ! • király oly ajándékot ayail- 1 halolt nemsetéaek, mely lényesen dokumentálja est a nemes lelket, sst a nagy mivel, s kinek fejedelmi nagyságét oly glória övezi, mely ki nem irtható nyomokat hagy s magyar neassetssivében, mely bű odaadásban és ssmetetben lángol M s bölcs, a nagy fejedelem iránt. »A legelső m»gy«r ember s király*, énekelte a nemzet nagy lantoaa Vörösmarty Mihály; a magyar ember érti és érzi sst, és hé lobássát emeli u egek Ur-thoa, hogy tsrtss meg feleégee királyunkat a nesaest bésske- inség által oly szélsőségekre ne ragadtassák, amiknek esetleges hullámverései mindig kiszámitbautlanok. És ha ilyen céllal a törvényhatóság kebeléből indul ki a mozgalom, erős meggyőződésünk, hogy vármegyénk vagyonosabb, —- jobb, kedvezőbb anyagi viszonyok között élő lakói habozás nélkül, Őszinte áldozatkészséggel fognak ahhoz csatlakozni Hisz a nép nyugalma legbiztosabb alapja a vagyonos osztály nyugalmának, biztonságának ia! Most még csak az alispáni jelentés figyelmeztető szavai szólítanak bennünket az embeiareretet tettére. Ne várjuk, mig az inség sápadt, kétségbeesett alakjait üzi elénk a kényszerűség! Ne várjuk bt; hogy ilyen alakok tömege kiáltson kenyérén Politikai szénié. BalAld A lürüy t eiMilMk« Ö felségé a király szeptember 85-lki keletlel a kővetkező legfelsőbb kéziratot intézte a magyar ■jaissterslnókhfli: Kedves Báró Bánffy\' "\' óh>jíván, hogy a magyar székes tö- élel különböző tőrein kitűntek, udvartar tartásom költségeinek lerbére több évre Isrjedö beosztásul megfelelő összegeket engedélyesek arra a célra, hogy a ke* raaztény vallásért vértanúságot szenvedett Szent-Gellért csanádi püspököt, a hitbuzgó Pázmány Péter esztergomi érseket, Bocskay látván éa Bethlen Gábor erdélyi gégére, áldja meg legszebb és legjobb áldásával, árassasa reá kegyét bBstgsssa. Szivünkben ekaft emelt ő, melyen a legforróbb hála soha U aaa alvó tűse ég. XftlflUá. Ausztriai deliek. As osztrák képneaMUzaak a hé St&-ákl Másén végre megváiaeaiották * dafegáriit tagjait. Taiáa Badéni grófnak párbajban történt megsebesülése, melyei Wolff Sohönererpártí képviselővel vivőn lebétótle egy kissé ss obstrukció botránycsináló hőseit. A delsgáoió tagjaivá megvélassfotlák a kővetkezőket: Csehországból: Dr. legei. Boraid, Janda, Keltán, Páöík, Partsb. Sohwars, Wieéerseaf lovag, tedtvüa Károly Miksa és ér Kraeur, P|l» tagok: Udrzal, Metall. Dalmáciából Bulat. Ptl-lag : Perfoe. Galiclából: Javonaki, ParwinaÜ, Jedrzejowicz, gróf Dmedmaycky, ér. Rut«wáíki, Ubiewoaa és PopovaskL Póttagok! Wlsöoki, Sókolowszki, Krajeéhéi: Or. Seásrlua, Póttá* t Pogocnik. Bukovinából: Lupul, Póttag: WinioM, Morvaoraaégbé\' j Wettar gróf, ér. Xaaak, ér. Stranssky, ér. Urasa Péttagok: SeidlésDyhoditt. Sziláriából i Ksfosr. Póttag: Or. Haana. Tirolból t Dipauli, DongeM. Póttag Dr Meyr. Voralbergbfll | Fink. Póttag r Tankar, komából: Gaatoi. Póttag j Bartoii. Gérsbél és Uradákábél: Vae*-nsni. Póttag: Unarii. Triesztből t Baatvi Póttag t Home Aiaé Ausztriából t Or. Sefcefohar. Azmaaa. Klenmann. Péttag: Jaz.Fsteö-áesztrtából Rá vén béré és Rc«l. Péttag: Muhr. Salsburgból i Dr. Pucha Póttag: Kiei. Stájerországból Atteaa gr. Hofmann, Wellenhof, Péttag t Hoobeebarg*. Karinthiából: Dobernig. PóUag t Tschernigg. A legközelebbi Üléé csütörtökön f. hó ffrés 4 e. 11 érakor lesz. Napirend i *a Inségaaak tetee-gitését sürgető javasiat tárgyalásénak folytatása > a szükségbéli rendelet eikolméaysseré jóváhagyására vonatkozó kormányjavaslat; as árvis állal okosotl ínség oeOkkeoiéeére fordítandó 8 milliós hitelre vonatkozó kormányjavaslat: a miniszter* elnök és egyes mlnisatsrehnek véé alá bstyeat eére vonatkozó él sürgő—égi Indilvány, As SMi V óra 16 porakor véget ért A kormány a káért, selö bés mai Ülésén törvényjavaslatot ayuMtt be, mely szerint ss etofcé nyár elemi csesásai által okozott iaaég orvoslására 8 millió torta saavastsasék mag, éhből 8,8*0000 IH vissza nem lérilendö segély, l,68Ql00r> irt pedig nem kamatozó előleg Csehország, Alsó és PWö-Aasstrk, Salzburg, Stájeroraság, Szilézia éá Morvaanság saámára. — Es fébát a regény 1 Oh be méretnék én is rsgéayhöanó lenni, aöhajtá bágyadtan A békák hangosan kesdiék zenójöket. — Hallgassatok undok férgei a terméazetnek, t ->é aa várjatok a MUm iáürat, máién aa nagy-: a erűt akar alkotni és teremteni! A csillagok él elbujtat a felbök mögé, nem akarván tanúja lenni égy megejtett lélek kifakadáaalnak. Ssép ábránd világából hangok, hétköznapi, prózai haagok savsrták (el, melyek aztán eszébe jut\'atták, hogy a könyvnek ótalomra van aaűk-Sége, asl máanak látni nem ssabad. Es az élő alakot nyert hősnő ás bős tizenkét órára hűvösre letl léve. Aanl pici karmaival etrt ásott nekik de, hogy valami költői Színezete legyen, s legszebb ra-zaékkal retette meg ágyakat. — Nyugodjatok rózsákon, étietekben elég , tövis volt. Korán reggel már Mravarta a rózsás ágyról alhkjáit és mig kedvesei még Morpheus pulin karjaiban nyugodtak, Anni hősnőjével foglalkozott. — Ohrlateoem, megkapták sgymást mégis?! le as őrOmkOnyek Ieltartóelallanul pereglek vé- , gig halvány arcán. Boldog voll, hogy hvreagnöje gyéeöU éa dacolva az akaratos rideg azOtökkel, megvetve tányss nevet ée vágynat, MOlemetke-éatt köraysaéeek eiöbéletée, megszökött agy krajoár nélkül, hagy saé lehessen, akit saaretetl. K naptól fogva a kis leánynak nem volt ayagta. Alélni agy ilyen álsta, szerepelni, mint tjj ■igirnéfi\'l i—lény, bámulatba ejteni aiaéenkil: es volt Anni álms ébres és afH. Kis nővére, kivel hálókamrárakáját megoszlottá, gyakran ébredt lel elfejlott sóhajokra és zokogásra, mnlyekröl mindenkor hűen referált a nevelőnőnek. A ligát** angol mise, most kellős figyelemmel ügyelt a leányra éa négy bámulatára nemeokára a következőt tapaestalá. így dél után midőn Anni ismét a vádgesztenye fa alatt sóhaj Iá él bánatát a Szálló szellőnek, unokaüvéra Tornay Kálmán kőzeledéll lassú lépésekben feléje. — Panni zavaruk? — Cseppet aem, csak jöjj, mondá a leány halk hangon. Ks ennek aa érsö aslvnek leitartóziaiianul el-penaasolé tájdal má>. Kálmán vigaastalá. — Panni, nias as nem igaz, as osak agy ssép költői phantásia, melyet as iré, csak a közönség ! mulattatására gondolt ki és if lé I Vond le magadnak a tanulságot a ssép meséből. Kisárd Ügye-lemmel a morált, de a mese.. hisz ea kép-s»M I Sértődve kell lel Panni a helyéről és asó nélkül a gesslenyeia alatt hagyá Kálmáal egy* dűl. Pár hét lelt bt azóta I Kálmán azon térte lejéi, miként leckésteaee 0 msg Annit. Anni vi ssont azon töprenkedett, miként értesse meg Kálaiánnal, hogy as a napétjr nem mese, hanem tényleg megtörténi éa átélt nyAig. A goré Inai csomói megoldotiák. Kálmán Isi-kérte agy isben Kiül, Panni kis nővérét, bogy álljoa laabe, a vadgeeatenye\'a mögé. A leányka aem todla: miért, és képzelbetó megiepeláse, mi* dön még aznap sikeréit neki Anni bánatának okát kipuhatolni. Ott ültek a padon, kani éa Kélssén is sóhaj-toetsk agy, hogy egy kő Is Meginéalt volna esek nyomás. — Anni, éh de boldogtalan vagyok. Hitét* I- neégemért kínosan bAatet aoram f Raaaag mart mér tudom, ml as a saeralam, ml aa as apadás I El kellett egy perara fordulnia, mert kémében álcája leesik éa é hantos bakóiéra fakad SaéU mi bajod Ká mán F — Szeretek I — Kn is. <— En téged Anni. — Kn pedig oask téged, ééss Maöm —- Képes leinoéi értem na magtaeei, amit her-cegnöd megtelt aa é lovagjának r — Még többel ia, Kálméa. — Köszönöm édes Jé hét ml megszökünk. Elmegyünk msssia, hol new ismer bennünket senki, ott boldogok lesnénk. Zöraj haHataaott — shl ml aa Kálmán f — Semmi édes, légy nyugodt, a levelek seg-demmk, irigylik boldogrtgunkal Hét holnap édsa, ugye holnap döntünk végleg f —\' Igen I — Pá édes. — Pá. Aa a rendszerelő ember pedig, klen esak sasa történi először, hogy sa*aréhaa a kakaókat a szekrényben Media, as.....ne hét aa nem szabad elárulnom, hagy hogyan logadia as ééss reményekkel altalt Júliát. Kii akkor sriaésat elárult — éa aa ál Ronao, esak asost kacag igazán a /teást saseny Mt.. 3 H.fy Kmim oaUtörtök Alispáni jeleiütés. (TitfliUl) A váraogye UrAkMén mult évben előírásban vok tgyeoet adónak ia badmenteraégi díjnak emdtkaaai váN önxegeiröl, aa aaakra teljeatelt befizetésekről, ogy a fennálló iirtotáioáról kővetkezőket van raenocaém előterjeaaieni Zala 71 Mám. («. lap.) 1897. tttpUttber M 104* Kgyaaat adói MM M L II. te tan. ávt U( 1 Mm....... iMf rft "\' "TT *** ktvtaM } MI I.UM •«»*• káinlik M It. 2 1 Altó-Lendva 8 Craktornys I Kmsthely 4 l*teoye 6 Nsgy-Kanisss 6 8fl«e| 7 Ttaofoa 8 Zala IptB 161156 44" 188980 55-1 140488 81 146401 87 846078 00 168644 88 1568)6 46 199970 68*\' trt kr. 166884 84" 188462 68» 188769 64 816648 4I\'1 84(887 06" 160768 01 908091 76 8884HI 88\' 1886704 88 1080504 87 Hadatatfági dij: 1 Mifiiiiilm Ur. aéá- t dfsteM kwtliaik I 1 A ieó-Leadva 8 (jéktornyi 8 Kettihely 4 Létéflfé 6 Nagy-Kintira 6 Htaeg 7 Ttpolct J Znla-Kgeraaeg T ——■ ItaT. tri ke- trt kr. 8284 76 1616 - 1161 06 tlSt 66 8484 86 8188 88 1860 84 1118 8fr* HilrtUk INI. frt Ufwa(« M M kr. 18688 80 .4118 90 AW74 64 « 11761 88 16777 66\'* 18747 88 6060 00 18464 47-* Oteaeeen : 18884 «l« 06778 06« megállapodásai jelenleg feldolgozás alatt tllaaak át érdemleget határosaiéi végett a tak. közgyűlésnek baautatlatni lógnak. A törvh. közutak állapota, dacára a (oltó évben isméiéivé fellépett aáporraöknek, mindenkor kifogástalan rolt és sz utak nagyobb mtrrfl elemi rongálásokat nem raenvedlak At "állami egyenes adót nem flzelő, de ull közmunkái szolgálni kötelezett egyének e rétiben! kötelesettségOket magyesserta kielégítő mérvbea teiietílík, azonban egyet helyeken a törvény 0 résanni régrabtjtáas nehézségikbe fiikötik éa igy a természetbeni saolgálmény alig loganato átható. Vasul-, posta*, áa lávirdafigyek terén külőo megemlítést érdemlik motaenai nem lordolt o\'Ö. Az 1807. évi törvényhatósági útadó kivetéséről befizetéséről ée u I8S7. évi ssepteober hó 1-áa maradt hátralékról at alábbi kimutatási vagyok bátor alöteijetsleoi. \' HáMMkta i 1817. ifi tMMt tná Mfl t. I A hivatal msynrrteéei ttat Mtpr. taat áttera nt t-aat m(. U 8MMi Utl-iM* sBaMarifea Alispáni hivatalnál 16610 9918 Megyei árvasaékaái 18946 14998 Megyei seámravőaégnél N.-Kaaiaaa v. taaAoaánál 784 U •941 1109 Z -Egerseeg , # :i 6680 996 Tapoleti jlr.Nam -aét 9001 18 Sümegi , • 89*4 T Z.-S*t-tír6thl . • 1176 mm Kealhelyl . É MN 9 Kaninal » § 1898 4 Pacml . # 1097 mm Z. Kgeraetgi , $ 8946 19 Hóval 9 1119 «■» Lttaayal 0 94*7 14 A.-Lendvai t siir •» Perlaki . 9 9809 11 Csáktornya! . 9461 99 f 4 MttWMI \' 80986 19806 -A lOrvényhalóeágl köeutak állapotáról a kő-vetketöket vtgyok Bálör előadni A lőrviayhaláeági kösntak lenntartáaáhoi aa 1807. évre ■thtigei fedaayag a lek. köctgazga-tflat biaottság által kellő időben a saabálysterOen - ti ulíbiaottság mejhallgaiára mellett — meg-álliptt talván, annak teállltáte megyssrarti oly itnayan folyik, hogy nagyobb rém aa ulbiaott-tigi tag nrak kőmmttködteérel már ál it vé itMi, q Aá I887rtl. ért kőitségiiólrtoyiat terhére a fötyó évben foganatötllondó hldjavitások éa épi-tétek terveli a kir. épHáaaeti hivatal szabályszerűen megszerkesztvén, ttoknak költsége aa llfo-tékit hitóság által ingedilyisteteit, a a munka vsfrahajláaa ■abálymrfi trlejtta utján vállalati eten foHraWatoil imlltáit érdwmtntk a köret-keeö Ily épttárakt "- as alaó páhok hévizl törvb. köáuton lévő 6-ik teámu — a osaeatrag ramooaai törvh. kőavton levő 6-ik taámu — a Kámáoca-hthót-sőjlörl lőrvh. könMon levő 1-tő éa 86-lk tiámu-, a dobronhegy-ceupi törrb. kőautoo levő 1 Ik ttámu hidak ujraépitáie t eteken kivOl Igen ttámot bld javítása éa uj betonáterau létesilése At 1807. évi kavtcasaálUlásnál meglsksritolt óasssgböl a kövatksaő útépítések engedélyestettek t réssben be la fajeatattek a csáklornya-dobrii lőrvh közút 0-06 km. Hskaszs, — a gyáli-véts-ga\'amboki törvh. közút tzabar karmi szf kasza , a nagykanizsa parsai törvh. kösut 80 — 20*6 km. tra karai-, a osessreg-ssécsiraigetl törvh. , közül Leatl méllotl levő tttksasanak lelemilésa, — a tele tfwag hek-beesehilyi - a talieger tMg-iale lövőt lőrvh. közutak Zala Egenaeg melletti mtkttfáaek tlapos kijavitáia, - a koszlhély-iülttegí közutak így ráatuj Irasírotált igényelvén, aaok kőell petnkeresztur-bollahida-noval nakaaaa — a lólej ederici váUekai kőele kedésl kőaat — éa a kehida almás-nagykapor aakl kőalekedéei kőaat mérnökileg lel vétett éa a kiépítésre vonatkoaó tervek elkeealtetlek. A megyebeli kősségi köziekedém- éa községi kőedölő utak eddig törvénynerfileg rendesve, őeateirva ét térképtave nem láván, eten két rend bell kótutsk megtllapíiira végett, aa államén! \'éneti hivatal kőirtmlködáM mellett iáAaoaUnt •ttkbizottatgok műkődnek. Eten bitoliiágok Járta Tapolca SAama Zala SraiMiréth Kentbely Nagy-Kantssa l\'acaa Zala Egerateg Nova Aleé-Leadva Leleaye Perlak Csáklooyi Zala Egerneg város Magy-Kanisaa , Dili Vasút ILkir. hivatalnokok Magyal tisztviselők Posta távírda M » 84781 16*17 11610 16071 8U66I 14861 17018 8700 88676 18006 16677 10860 6704 ltÜfe kr. 14 84 40 84 80 67 01 86 86 01 68 76 68 78 Irt 81866 8887 8118 8114 11178 8080 17668 8681 16767 8884 11087 8911 4086 18048 Ir. 66 70 97 41 »\'/, 94 8ÍV, 41 97 68 90 87 I 71\'/t 97 Kala-Kgaraaagea, 1887. teeyismbti IO-éa CBCRTAN KAROLY ah. Zalatrarm ih^taja. kivetés lolynmalbau van 1018 07 —öesweo t 896604 18 168880 61 A vármegye löraavagyoaa áll 880 (H takarék-péaatárl betét éa 800 frt magán kötvényből; cselekvő hátraléka 1888 frt 98 kr.j ragyit Deeaeeen ..... 9069 Irt 89 kr. Ebből levonva hátralékot a szenvedő . . 618 Irt 47 kr. aa Oasata vagyon taea , 9440 frt 76 kr. A személybUtoniság a lefolyt időszak alatt, a folyó évi \'máiul hó 26 én 8aombalfa köttégben Danoe Mihály ét Háti, továbbá a lolyó 4*1 tag. I8 tn Kormát köttégben tartott buciit alkalmával Imrei Láaaló kiskaniasal lakoson slkövetett gyilkosságot kivéve, melyeknek letteeel klnyo-moztatlak éa aa iUatékei biróeágaak átadatlak, mái aagyobbmérvfl böntell állal megsavirva nem lett t betörte ét apróbb lopások, rt\'t-mint a kisebb tolvajlások letteeel a caeodöreég állal rétiben kinyomom aa lUtlékte biróságok-ntk átadatlak, rétiben nyomozás alatt állának, igy a kötbltloniág a vármagye égést területén et idő mrinl teljesen kielégítőnek moodhtló A m< kir. ciendöri őrjáratok állal letarlóalalva lelt: gyllkoeiágért 8, imbetÖléiért 7, emberölés kísérletért 5, méhmagiat elhajlásért 8, rablásért 9, rablésra való atővelkeiéiért 8, gytijtogaláiért 4, gyujtogatés gyanújáért 9, trailtértteérl 6, be-törttel lopásért 0, lopásért 117, lopás kísérletért H I R I K. — Clmidimiayetáa. A hivatalos lap tegnapi atáminak alafl hasábján fog felöl egy bennünket köidcbbröl értlcklö hlr 6H, mély igy ától- Vallás- és kAzoktatiaűgyi magyar miniutaram ekHerjeartéaén. lltjffmmm Mér itagykanítaai kfloági polgin iskolai tanítónak a polgári iskolai ígaagatóí címet adominyotom. Keh Itcblbón, i99y. évi aug Ftmt Jéut/, a, k. WUutHt GjmU, hogy maga Ö M 38. «, k. El ai e|»ő a íg&gatoi címet adományoaott. 8, lopás gyanúért 4, jogtalan aSa)áÜUMrt 1, hetaédei tartottak. A kedélyie lánaeég csalásért 1, orgsidaságért I, csaUsért I. kös-, aéhény Ikivételével egyttit maradi ragel 4 óráig. vMélyű cselekményért I, hitóságí közeg el\'eai! - lUlálMáamh. Petaehásl ntémi Vea-trőtiakért t, igazolvány nélküli csavargásért 10! dőlné n8l m^yeri Krmms I\'eula arad, gelsei egyén, toftbbá 1 katons szökevény ét 1 körötőll Ö«\'»wn» Vitaaoené uraő nővére aeepimaber hó egyén fogatolt el, t szolgáltatott át u illetéket 96-án hirtefoa elhunyt Abkamábaa A kmejté -p—: syátahir I tterolÖ nővért Nagy Kaotaaén érte, hol te idobaa a Mabaaaa-caalád latjai tpfw együtt időitek A aagytisatatatO eaafid tgytt- polgári takolai • király MaáMet ttyala. hOaljaagatasl bítottaág tagja állásáról limoaéett Helyét aa októbert megyegyűlii töltik ba - ■aearaeitty. A periaki Ur. foi*éfolaáa ilbirája Vtmm Araw, a baéapU IV bertleM jáfÜMtáakaa helytaiMetl 41 Távraéaáá mia-éeaki őaaintéa aűaAlfo, de leglakákb fajl»l|4k kivitilnok tárni, kik Usvetlea é* talyieaaa óa»-t<ek öttel ti ben Alltak vele. folyó M M áa rate Jelleaotlea öábor vtnd*glö|éb«n lateatitierii raedeslek ttsste\'stéra. melyea blvatataaktiraal leljee taAabea megjeleatek. Parlak ráraaáaak igára latalligeoeiája etl veit, bogy a kedvet emberrel távouie alatt ínég eayater kuleihaeraaal^ At elafl fogásnál Iforedf* (taiytr, (áráeMfé lalt tői i kl foekölt saavakhta baonmait Wiener IWeae barátjától Kantán Ltht, Igy vád beeeélt aagy paibeaaaal. — S araet lel-eaelkedelt Wléaer Ferenc, a kl megitató saa-vakbsn baeeaaott el a arás társaságtól, Araié Zsigmond orvos, űr. Dafowdp Latot igyvédje-lölt, Htrtélk I\\Ü itlekkBoyvvezető, Ut tyfcjy kotorj jegyző éa Afit Kiroif gyótysseréta sata-t tartottak. A aefllyie lárasrag tqlóaágoanak A vármegye báai- éaárvtpéaaláraínak törvény által rendelt havi rissgáltUil ss Ulető bisotlség-gal tiljraítvéo, u arrél tsóló hivatalos jegyaő-kőnyveket \'/. alatt llttleleltél bemulalom. Végűi van Hereocaém a vármtgyei kötigizga-t*a öeute központi ét járáti hivataloknak, vitamint a vármegyei • árvuaéknck ügyforgalmi ki- ____T_ _________Jd____ mutatását a lolyó évi ápriüa bó l-töl aogiwtui llésón, - Osv lA»i»ftrHearikoé, mÁ. FFttra Ami-hó 81-ig teijédö időszakra következőkben elő- Ha urnö I. bó 17-én rövid saenredés után életémdt terjesztem, u. m.; |78-ik évébto .elhunyt Nagy-Kanizsán, SaerdAa let örömét — mint bénritMŐ - teljesen megaavarta a városnakhaa la állalámw itavétat kellett gyátabir, melynek folytáé gelsei Otletti Vilmosáé uraő férje klaéretében mtma|i elbégyt* vámunkat, hopy réeatvebeesen a lolyó M 19 éa Budspetlen óriást réeavét melleit vtgh tatwl I Ngy-Ktnits* o»fltört«k délelőtt nagy részvét mellett helyezftk örök nyugalomra. — Ozv. Au/riehi Lipótné, szül, Stolzer Anna, jószívűségéről általánosan ismert matróna I. bó 28 án rövid szenvedés után meghalt. Szer dán délután általános {észvét kisérte örök nyughelyére. — Hazaflatlaa ■■rakiii papok. Ha tul a Dráván megmozdul a hangyaboly, éktelen zsivaja visszhangot v*r Muraközben. Alig egy hete, vezércikkünkben mutattunk rá a muraközi viszonyokra, TjoI első sorban is a stent talárba bujt nyelv-öltögetők a »szeretet* oltárán a vad gyűlölet tűzét szítják minden ellen, ami magyar. A ssoboticai káplán vezérszerepet játszik Zala 78. siám. (4- lap.) október 7-én lesznek a fiúiskola kelyiségé-ben. A beirátásoknál a következő szabályok tartandók szem előtt: 1. Október 4-én csakis helybeli I. osztályos tanulók vétetnek fel, a felsőbb osztályosok és vidékiek beiratások 2. és 3. napján. —2. Beiratásra a tanulók kötelesek uj tanulók okvetetlenül — szüleik7 vagy ezek helyettesei kíséretében jelentkezni és előmutatni a] ke resztlevelőket vagy születési bizonyítványukat; b) mult tanévi iskolai bizonyitványu kat; c) a 12 évet betöltött tanulók ujraol-tási bizonyítványt Keresztlevél vagy születési bizonyítvány nélkül uj tanuló az inté- ebben, mintha ő is a Kőid püspöki kövér | zetbe egyáltalán iám vehető ftl. 3. Beira-hivatalára pályáznék. Rámutattunk márjtáskor minden tanuló köteles alőie lefizetni 1 egyizben a Lápián ur hazafiságára a szent frt beiratási dijt és 15 krt. az országos istvánnapi beszéde alkalmával, most egy tanítói nyugdíjalapra. Ugyanekkor fizetendő ujabb babért fűz majd az ő nagy nevékez a zágrábi érsekség. — A mult napokban a káplán ur,a plébánia előtt állott, mikor egy sereg iskolás-gyerek haladt el előtte, kik hangos. »Óicsértessék a Jézus Krisztus»• sal köszöntötték őt. A káplán urat ellepte a vad doh és magából teljesen kikelve, horvátul ráordított a gyerekdere: *Hát ti majmok nem tudtok horvátul? I !* A fiuk megs zeppen ve a káplán ur toporzékolásától, szétrebbentek. Egy másik eset mult vasár-nap Vizi-Szt.- György lakosságát tartbtta izgatottságban. Az odavaló plébános, — ki hazafia tlan viselkedéseit azzal tetőzte be, hogy magyarországi pap létére Poszilo-1 vics érsek bevonulásakor jónak látta azzal j tűntetni a haza s a nemzet ellen, hogy lovait, fogatát horvát szinO kokárdákkal és szalagokkal rakta tele, a templomban prédikáció után az ottani iskoláról beszélt és többek között rácsapva a szószékre, dű höngve e szavakat kiáltotta az ájtatos gyülekezet felé: \'Az egész fira tudja, hogy a mt tanítónk iskolája nem ér semmit, a legna- a tandíj is, mely helybeli rendes tanulóktól évi 10 frt, vidéki, és magán tanulóktól évi 15 frt. ^.-Ugyancsak beiratáskor nyújtandók be az igazgatósághoz az első félévi tandíj elengedését kérő folyamodványok, melyek szabályszerű < kiállítására és kellő 1897. szeptember hó 50-án, - TlastaJltAa Geéktnraráa. A aalt héten Csáktornyán megejtett tisziujitáa eredménye a követkeső. Megválsattatolt - városbírónak Petries Ixnác, helyettea bírónak ifj. Nóvák Ferenc, esküdteknek : Benedikt ISde, Bernrák Károly,Hinch-mann Leo, Nuzii Mátyás, Pethő Jenő, Zakál Henrik; pénztárnoknak trázz Tamáa éa gyáa-nak Benoaák Ferenc. Oyllkoa b*Jtérlegény Még olt rezgett álevegőben a lélek harang utolaó, ércea, éles hangja, mikor egymásután öt hatalmaz durranás verte fel az elülő csendet. A nagy majorban összeszaladtak az emberek, a lovak nyerítettek, a tehenek bőgtek, általános roll a zűrzavar, a számadó kanász küszöbén pedig nyitott merev nemekkel feküdt egy élettelen, hideg hu la, a gyü-ko< pedig nyugodtan haladt az országúton be Kanizsa felé. — Polgár Berci, a sánci uradalom kanásza, nem a legjobb lábon élt bojtárjával Tumáe Jánossal. Mindkettő talált ürügyet arra, bogy néha néha ósnedördülhessenek, igazában pedig amaz sejtett valamit, ez meg tudta, hogy a gazdája az asazonynak nem épen szeretettel simogatja meg olykor a derekát Mindkettőben a vad féltékenység dúlt Szombaton délelőtt után kibujt egészen a szeg a zsákból, Polgár rápirí-lott a bojtárra, sőt haragjában annyira ment, hogy egy hatalmas husánggal keresstül csapolt a derekán. A legény kést rántott, de ellenfele ide- felszerelésére részletes utasítás található az jekorftn elmenekült és igy nem tehetett kárt benne, intézet mult tanévi Értesítője végén. 5. Az iskolai 4v megnyitásának napja hírlapilag és az u[ iskolaépület bejáratánál kifüggesztendő hirdetményen fog közhirré tétetni. Nagy Kanizsán t.8.97, szept 29 Az igazgatóság. — Posta-mizeriák Letenyén. A lapunkban e címen megjelent cikkre a pécsi magy. kir. posta és távírda igazgatóságtól 22227|1V. sz a következő hivatalos értesítést vettük; >ZALA< de megmaradt vad lelkében a botzu gondolata. Tamás bejött azlán Kanizsára, eladott néhány darab sertést és mielőtt haza ment volna, vásárolt egy revolvert és még ott az üzletben beleillesztette az ágyakba a tSltényeket. Itt kóborolt zngó fejjel a városban, mig le nem bajolt az est sötétségével,- aztán nyugodtan, határozott kén tervvel hazafelé indult Polgár ép vacsoránál Olt, mikor rányitotta az ajtót. Köszönt az isten nevében ét aztán odauólt a gazdához: — .Albert bácsi jöjjön ki, valaki keresi itt ajjmajor udvarán I* A kanász mintha elfeledte volna a délelőttit, vagy tán azt gondolta, bogy a legény is kilqjta már a haragját, felkelt és gyanutlanul kiment, de alig cimÜ hírlap tekintetes szerkesztő-1 tette be maga után az ajtót, Tamás kirántotta a szür-ujjából revolverét és szó nélkül ötnör Bégének Nagy-Kanizsa. Vonatkozással folyó évben megjelent be gyobb rendetlenségben sínylődik, (Persze, mert } ^ lapjának 65. számában közzételt magyarul tanítanak. Szerk.) azért felhívom\'»Postai mizériák Letenyén t cimü c kkére az iskolaszékel, hogy rendet csináljon ott,\\ym szemcsém értesíteni, hogy a Letenyé-mert mi Átéljük a lanttóik E szavak hal-,nYérö1 Mura-Királyra és vissza második Útára a tanító kénytelen volt a kórust ott Postajárat berendezés Iráni, jóllehet az uj hagyni s eltávozni az Isten házából, ahol a i4ral- kítelekedéae esetére felmerült több nép és tanítványai előtt ily erős kritikát j köllsé« fulYó évre engedélyezett hitelemben mondott a plébános az ő működéséről. A fedezetet nem lalál, a kereskedelemügyi nép annyinr megbotránkozott lelkésze sza- ra- kir Miniszter Ur 0 Nagyméltóságú hoz vain, hogy a mise végén a templomból egyidejűleg pártoló előterjesztést tettem, kijövő plébánost megállította s nemtetszé-j A közönségnek azon kérelmét azonban, sének adott kifejezést. *Hát mát most «/ ho8Y esli 6 óra 15 Perckor befutott posta a derék tanítót is el akarja üldözni? jAratta.1 érkezeit összes postaküldemények Ebből ugyan nem lesz semmi/" Ilyen Letenyén a nem fiókbérlőknek is még és ehhez hasonló kifejezések repültek a I "gyanaznap kiadassanak, nem teljesíthetem, a plébános ur felé, mert a hazafias derék imert aY intézkedés esetére a postamester tanítót a nép nagyon szeréti, persze haza fias buzgalma nagyon bántja a plébános ur szemeit Kíváncsiak vagyunk, vájjon az esperes és egyházmegyei tanfelügyelő urak, mi módon szereznek elégtételt a megsértett tanítónak ? Elvégre néhány nagyszájú káp lánocska és plébános durva pöffcszkedé-sét csak eltudjuk egyszer hallgattatni, mely Muraköz fejlődését legszebb útjában akarja megakadályozni — Városi kisgyűlés. Nagy Kanizsa város képviselő testülete szerdán közgyűlést tartott mely csak a késő esteli órákban ért véget. Az ülés lefolyásáról legközelebbi számankban fogunk megemlékezni. — IfckoUi értesítés A helybeli államilag segélyezett községi polgári leányiskolában az 18Q7/8. tanévi beiratások október 4—6, napjain történnek délelőtt 8—12. és délután 2-5 óráig a polgári fiúiskola rajztermében, a javító vizsgálatok pedig nek legalább esli 8 óráig szolgálatot kellene tartania, u mely terhes szolgálatra öt a fennálló szabályok értelmében nem kötelezhetem. Pécs, 1897. szeptember 26-in Az igazgató helyett.* T31M0N. — A krgyetreudlek Jubellunan. Az idén háromszáz éve tnnak.hogy Kaiazanii Szt. József a kegyetrendi azerzeiet-rend alapitója aegnyitoitaaaeleő piai ia\'a iskolát fióaa falai kő-zöttA ritka jubileumot a kegyetrendi rend nagy léuynyel üli meg. Aa egéta iöldön élö kegyesrendiek genéráliaa: Mturnt Ricei a t. Lepoldo, körlevélben hivia fel a világ valamennyi kegyet lanitó-rend háaá >ak tagjait, bogy fényes finnep-aég között ünnepeljék meg ezt az évfordulói. A magyarországiak tartományfőnöke december 8 ara rendelte el a jubileum napját a aa erről atóló körlevelei ma küldötte exét Budapeatröl a wer-zeteti tarioaány valamennyi házához. Magyar-oruágon 24 háza éa qgyanannyi gimnáziuma van a piarista rendnek. Hl\' | másután rálőtt Polgár mereven dőlt végig u j ajtó előtt; az egyik golyó a gyomrát lurta ál, a többi célt lévenive a falba luródott Mire a majorban összeszaladtak az emberek, a gyilkos raar az országúton haladt és e szavakkal kö-szöulött be a csendőrökhöz: — „Rab vagyok, megöltem a gazdámat, fogjanak el 1" A hivatalos vizsgálat befejezése után a gyilkoet átkísérték u ügyészségi fogházba. — óugyliketvég Ctákttra/éa. Ploet1 Contlancia — olaatortaáid — illelöaégü 22 évea bajadon, kl Moranáini Bálint oltani épitkeiéti vállalkozó hasáná1, mint társalkodónő volt alkalmazva, kedden délután öt órakor taivea lőtte magát. — A ang/kaalaaal ker. bete|M|éljil péazlAr folyó hó 26-án rendkívüli üléat tartott, melyben egyhangúlag azon határozat hozatott miszerint az országos kerületi pénztári értekezleten a nkanizsai kerületi pénztárt Dobrovita Milán igazgató képviselje, ezen congreanut Budapesten október 18—14-én tarlalik egyidejűleg megemlítjük hogy folyó hó 30-tól a pénztár helyisége, Szerb hitközség házban Heim kávéház felett lesz elhelyezve. — Rgjr hírhedt lelvalbsada késre-k eriténe. A csentregi csendőrök Horváth (Vencli) Miskát, Savanyu Józsi rablóvezér egykori társál, ki nyolc évi fegyházbüntetésre volt már egyi\'ben elítélve, ismét ellogla, mert bizonyos rég elköveteti, de megtorlatlan gazságok derültek ki róla. Az 1804 ik év november havában a novai erdőben egy marha-kereekedő kirabolt hullájára lettek a csendörök. Azonkívül több betöréet és lopást igssoltak a nála elrejtett holmik, melyeknek megszerzésit nem tudta igázó ni. Horváthnak addig már hat más bűntársát tartóztatták le, de vamsinü, bogy még többen is lennek és most ezeket kereei a csendőrség. — A asaneaat4n««n*ay. Sem u utcát, sem a városrészt nem áruljuk el, eaak azt mondjuk el, ami történt. — Egy azép menyecske lakik ugyanáfiihn a háaban, ahol Valaki lakik a feleségével -4 Valaki javakorbeli ember ée megakad a o||ÍEa tzony Valaki már, t -szeme a azép aaszonyokoo, ha azok kerülnek. Ga hát a szép szomszéd as-utjábakerült Valakinek éa kapitulált ellenállhatatlanaága előtt. lUett most logy Valaki ajándékokkal kedvesked- Nagy-Kaniasa, csütörtök Zala 78. asám (5. lap.) 1897. ueptember hó 50 án ák ■ nép asszonynak éa ez meg ia lőr-téot. — Ruhát rendelt egriig női ruha leletben, a szép asszonynak, de óvaiöeaágból megkérte az üzlettulajdonost, hogy miután a ruhával a telesé-gát meg akaija lepni, el ne árulja a meglepetést. — A buzgó kereskedő azonban csak elvitte titokban a ruhát Valakinéhes, hogy u fölpróbálja és a félj meg legyen a ruhával elégedve. — A szabó egyúttal megkérte Valakinél, bogy ne szóljon a férjének a ruháról, mert Valaki ur eszel a ruhával meg akarja őnagyságát lepni — őnagysága hallgatott, a ruha pedig elkéazfllt. Maga a (érj küldött érte egy hordárt és sivitetle a szabótól. — Valikiné már türelmetlenkedni kezdett, amikor agy ssép reggelen meglátta a ruhát a szomszédasszonyon. — Valakiné hazautazott a mamájához. — Aa (ak*Uker«l«k elles. As elmúlt iskolaévben hihetetlen módon fölasaporodott sz igazotstlan mnlaasteeok asáma. A köfpkt. miniszter moet radika\'is rendelettel akarja elejét venni a visesaélésekaek és legu óbbi tendeletével aa iskolákból való ktsáráara ítéli azokat, akik egy heti mu aasiáat nem tadnak kellően igazolni. A „Zalamegyei Alt. Tanítótestület" köréből. ■vatdM, 4l"897- A > Zalamegyei Alt. Tanítótestület« valamennyi járási ifire Tekintetes Elnöksígiktx. Igen tisztelt Elnök Ur! ,, A »Zalamegyei Alt. Tanítótestület* uj központi választmánya 1897. szeptember i8-án tartott ülésével megkezdette működését ®aaas óhajához képest megkeresi a járáskörök Midón erről igen tisztelt Elnök Urat és a JÍSS^JSP 5 lfka?>*bi ^ köI«a , ,„. ... . , _ . . , ^ , lésükön leiolvaststu szíveskedjenek, vezetése alatt álló járási kört tisztelettel j8- ^nök ielhivja a választmányt, hogy alakitsa meg az alapszabályok értelmében az egyes — — * Jegyzőkönyv. Felvétetett a .Zalamegyei Alt. Tsnitótestület" központi válssztmányámik 1897. sseptember hó 18-án Nagy-Kanizsán tartott gyűlésén. Jelen vannak: Szalag Sándor elnök, Hajoaió Sándor és Waliguruky Antal alelnökök ; Port-dtu Antal főjegyző, Kovdct Miklós és Szabó István jegyzők, Ktrtéu József pénztárnok, £ram«r Lajos, könyvtárnok, Viryné Stakonyi Józza, Farkat Vilma, dr. Borika Gyula, Alt-mami Mór és Nry József vélsstmányi tagok. 1. Elnök, szívélyesen üdvözölvén a választmány megjelent tagjait, azon kérelmének ad kifejezést, misserint szivük egész melegével, tehet ségük minden erejével támogassák szon törek vésében, melynek célja, szent ügyünket a megkezdett irányban előmozdítani. A gyűlést meg nyitottnak jsMnti. 2. Bemutatja és felolvastatja elnök Wíattict Gyula vall. és közoktatásügyi miniszter urnsk aa eluBkhöz érkezett levelét, melyben 0-Ezcellenciája a Zalamegyei Alt Tanítótestület diaztagjává történt megválasztatását a kővetkező meleghangú szavakban köszöni meg: Tisztelt Elnök Ur! Kézhez vettem s .Zalavármegyéi Alt. Tani-teslQletnek" nagykanizsai közgyűlése alkalmából küldött sürgönyét. Kérem az elnök urat a szíves megemlékezésért logsdja éa a tanítótestület minden égyes tagja előtt tolmácsjlja hálás köszönetemet. TuzltUtítl Wla&sics $ k A központi választmány nagy lelkesedéssel veszi tudomázul 0 Excellenciája fenti levelét értesítem, egyúttal a központi választmány és a magam nevében nagyon .kérem, hogy testületünket — mint a tanítói szövetség eszméjének e vármegye területén legerőteljesebb tényezőjét — az elődök által elért színvonalon tartani segítsék. Cifra szavakat, hangzatos frázisokat kerülve, maradjunk tov&bbra is a komoly, céltudatos munka terén! A legközelebbi őszi közgyűlés tárgysorozatába méltóztassék okvetlenül fölvenni a „ Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága", ügyét is Hogy e tekintetben igen tisztelt Elnök Ur dolgát megkönnyitsem, megkerestem Hajós Mihály urat, as »Országos Bizottság« budapesti titkárát, a végből, hogy járási köreink elnökeinek a felhívás és alapszabályok egy-egy példányát küldje meg. Szíveskedjék megállapodásukat a központi választmánynyal az őszi közgyűlés után azonnal tudatni, hogy a jelentkezés rendes időben megtörténhessék. Szerény véleményem szerint talán az volna a leghelyesebb, ha a sZalamegyei Ált Tanítótestület*, mint ilyen, lépne be az ^Országos Bízottság* kötelékébe s a tagsági dijak a központi pénztárból fedeztetnének. A központi választmánynak határozatait a jegyzőkönyv tartalmazza. Igen kérem: méltóztassék azokat saját járási körében mindenkor tapasztalt lelkes ügy buzgalma val foganatosítani s a köri élet föilendité-*évd az egész vármegyei tanitótestület er kölcsi erejének színvonalát emelni. Nagyfontosságú munkánkhoz Isten áldását kérve, vagyok kartársi tisztelettel: Nagy-Kanizsán, 1897. szept. 27. Snalay 8\'indor tantatüUti tinik. bizottságokst, A választmány a bizottságokat a következő leg alakítja meg: I. Az ügykezelő bizottság tsgjai: Waliguruky Antal, Hajgató Sándor, farkat Vilmát Portdut Antal. IL A számvizsgáló bizottság tagjai: dr. Bartka Gyula, Ktrtéu József, Kotdet Miklós és Vdry József. IIL A tankőnyvbiráló bisottság tagjai: Kramer Lajos, 8tabó István, Viryné Szakonyi Józza, Altmann Mór és a nagykanizsai járáskör leendő elnöke. 4. Elnök indítványozza, kerestesse tek meg a jkörök elnökei, misserint hassanak oda saját hatáskörükben, hogy a kösségi tanítók okvetlenül, — az állami és felekeseti kartársak pedig lehetőleg a körökbe bevonassanak ; továbbá, hogy pénatári állományuknak eddig beszolgáltatott egyharmadáról szóló kimutatóit 1 ameny-nyiben hátralékok volnának, azokat beszolgál-tatnf szíveskedjenek ; végül indítványozza, hogy kerestessenek meg a jkörök, miszerint a •Magyarországi Tanítók Országos Bizottságai eazméjét Öszi közgyűlésükön tegyék megbeszélés tárgyává 1 nyilatkozzanak : vájjon a .Zalamegyei Altalános Tanítótestület", mint ilyen, belépjen-e a szövetségbe, megjegyezvén, hogy a 20 filléres tagsági dijak a központba beszolgáltatott egyharmadból fognak fedeztetoi. A választmány az elnök indítványait magáévá tevén, a megkeresések eszközlésével elnökséget bízza meg. Az elnök jelenti, bogy a osáktornyai volt központ a megtei tantestület fsazes vagyonát meg-küldötle. Kapott pedig 906 frt 44 kr. azaz háromaaázöt lorint, negyvennégy krajcár készpénzt; 8 drb. takarékbetét! könyvet 1886 frt-értékben, mely összeg a következő pénzintézeteknél éa részletekben van elhelyezve : A Sümegi Népbanban, >89/4688 lapazámu betéti könyvben . . 86 frt 86 ké. A 7.ala-Egerszegi Takarékpénztárban 6897 folyó és 97. lap-számu betéti könyvben , . . 871 frt 68 kr A Zala-Egerszegi Takarékpénztárban 766a folyó és 868. lap-azámu betét-könyvben . . . 888 frt 96 kr. A Zala-Egerszegi Takarékpénz- tárban 8328. folyó és 688/696. lapssámu betéti könyvben . . 16 frt 24 kr. A Zalavármegyei Takarákpána-tárban 829 lapszáma betéti könyvben ......... 488 M 90 kr. A Zala-Egerszegi Takarékpénztárban 7696. folyó és 96. lapesámu betéti könyvben.....810 frt 69 kr. A Zala-Egerszegi Takarékpénztárban 7846. folyó és 46. lapssámu betéti könyvben . .... 330 frt 77 kr. A Zala-Egerszegi Takarékpénztárban 7198. folyó és 1191 lapszáma betéti könyvben ... 64 frt 99 kr. mind az Országos Tanítói Árvaház javára kezelve, mely betétkönyveket, va\'amint az érkezett készpénzt és 1 frtos költségszámlát a központi pénztárosnak a választmány előtt sz elnök átad ; egyúttal indítványozza, hoty miután a különböző pénzintézeteknél elhelyezett tőkék kezelése nehézséggel jár, azok a pénztáros által Ielmondassanak s egy intézetnél helyeztessenek st A kponti választmány az indítványt elfogadja s a határosat fogaaatoaitáaáral a kponti számvizsgáló bizottságot bizza meg. 6. Elnök bemutatja a volt köepootfól érkezett s a könyvtár állományát (eltüntető kát jegyaáket, melyek szerint a könyvtár 406 számot tartalmú. A választmány, midőn tudomásul veaai a könyvtár állomítnyáról szóló kimutatást, a könyvtár átadáUval a tankönyvbiráló bizottságot, u annak elhelyezéséhez szükséges szekrény megrendeléeével pedig a könyvtárost bizu meg; kijelentvén, hogy a szekrény a könyvekkel együtt nagykanizsai községi iskolaszék helyiségében lessen elhelyezve. Több tárgy nem levén, u ülés besáratoU. Kelt mint lennt SZALAY SÁNDOR sk, tantestületi elnök. PORKDUS ANTAL sk. tantestületi főjegyző. irodalom. * A Bátyái Mák hsajakk Wa> ia klhá»Mma> Uaai. hour ss Hl sirlat aa laaaa iblaasfc kSaatt a KáMs Diák s l«*TÍf*bb ia Uftartalaaaahb. Kitaaa tmj-B)*|t nyajt 10 a*4r*bas <s kipakbaa, aitat káaMNmia tI| i|aá| ] laiaHlliaajln rif1 ailn.kiu ^ali máálaáia Alakjainak andatiaip, ihallni Mtari|i sktaátls kSaU-raiayaiaak tarkaaács, talAayrovataaak patipip Ima otjraa roaaó árit kipa*, mint aa a ksaa-ksrmia* kfiáal karrikatara- tt adoaa-lilaaatrició, a aaJrak r»Jaolók tollából karltaak kt. Mladae aaiabaa HJ aatl vt| albaaailiat aja|t A Mátyás Diák ily kirtlaiayak kSaött Taliaifaa mstiél lap, a aalybaa s aaalid ataiaa tatja talál aaki vaM, ksávs* doljot A Mityia Diák nyai-Isl a beslaadkb átclap ia. mtrt illlásiÉiil itaap iiapiilmi «ssk 1 árt 10 kr. A klséáktvatal (Badapat, Sarkaatyaa-atoa S aaáa) mlvsasa kltd ■itatváejrasáawt, ka aalriat SMgkaraalk. gierkesitél Izeielek. , ■■Haka. Un tilaaik, kat) la s »U«#*t JatvM akar kakirakat sntai. Iilijialai Jilal^ kai ayttváaas atakaklwl lattosi vaa, sasakivSI ssáass ■•> sás laliwL N»b taSJak aalylkba wiaátkaalk la láfri, és írni kvsltákaaüksa afrik atass kstra. A (S han aa UU-lagyaa arra vsMsi(B is tiséstat laaania. Raa kai-aial is m atif safy ktka, Mit aasspaág a ,ka»a dtia ilatst* Ina sskaa M kaaykkaaaaataik taurt)4k. Aa lam M laliaatikka iraaU faplákk Is 100 airaaiik jár, ás sk-U1 ati( agy haraaaértsskia laaa ktvstott ilaks ős Mhs-Ulae s éráaul aaakra UsaU, aawlar As al*ki* e^kkL ■. K. Haraai SinJor, mii aikiay kta»ppal aaaMM la-tstta a .loetoritaat" s asspáa aa I kast aaatéajatgaa am Isti, kaay aai ast uaak Majia asa kMHIk, aMft I arra kanalakat lavüksa kirt aa* Nafyobb mfayagtalásm aat k alaiaaákit|*k, kofjr s taramsssl s llaailil .lnliiilmt\' k latatta ralaa, ia akkso M aapáa tokáatiai iva (itotu ■Mf, aMrt a aul aapaal aár I aipalat atkái amkm kaid. Aat v*tták ki aarsM, k*cy la mlmamss háWhaéa al-vaaaa ai agrikkiut a ahsU Mali\' anfll aatl kari láni-ját, JáaslMari aacrrinál .kakin1 allalkáHt. aal k S Irta, itt pad\'! Siaásr asvs alMt s/aattaliakaa sk kao: **■ Felelfle saarkesatö: Laptnlajdoao* ée kiadó: iiciil r © l * r. Nagy-Kanizaa csütörtök Zala 78. szám 0. lap.) 1897. MfptemW bó SO-án l iut|7 Ur. szabadalmazott OSZTÁLY SORSJÁTÉK A uiy kir. aaitátyaarajáték nyereményének (•cyméke. A legaegyobh nyartainy a jAiékUrr 9. §. Miit korona. A ayereméayek kiltoét baoaatitt a • kMW: Nyeremények Korona lá 000,000 1 . 400,000 1 , 200,000 2 , 100,000 1 , 90,000 1 , 80,000 1 , 70,000 2 , •0,000 1 „ 40,000 5 . 90,000 1 , 26,0*10 7 . 20,000 1 . 11,000 81 . 10,000 <17 , 5,000 t . 8,000 412 . 2,000 718 .* 1,000 1288 , 500 90 , 900 . 81700 , 200 9900 , 170 4900 , iao 50 . 100 9900 . 80 2900 , 40 50000 Haagbaa, mely £ 18100.000 kor. 6 oaatálybaa sorolta- tik ki Aj 1W7 ér Ictru&r hó 2Mkl Mrviny ■aerini a kl« lutri megaaŐolk é« m ont-tályanntfélék illái póttUaUk, NémetoraiAgbaii na nemfi aar^itikok már 100 é» óta faunt illának éa aa Maii «orn| egyek eladattak Hálnak Magyaramágoa la emelkedik iránta aa éfdeklödée, mert a aurjtgy.k legnagyobb ] Haaa bizto. kaaakbaa ran. Nenupkiia ilyenek eeak\'rááaetéooel leaaaak kapb.tók. Aaírf | HjinUuk, kogy a vitellel aa kéaaSnk A magyar oailtl;eo»jiték Hl: ÍOO.OOO ét 50.000 j ertdttl itnJtfyMH pttrtytrtaitykil. t j A nyaréel aaények oly alSpyttaak, bogy] aa tddlgi kia lutri, vagy agy ígérvény vi tele teael nem la kaauallttaé üeaae. Ily ] elAeyóa eaelji ekkel aaemlien mindenki nyqjtaa j kt.it a aatraaoafaak tlmvnyalboa kepéét. Aa taeaae 60.\' 00 nyeremény a mellette | álló nyeremény jegyiékbttl látható eaea nyo* a remények < réaaben leaaaak klaorautva éa a | nyerő aorqfegy kéaapéaabaa klfiaettetlín A acrtjegyek ára aa aleá kaataboai • írt egy «(éa eredeti torgjtgy S n egy fél , , láe „ egy neoreA , 0.7S,. dgvnyoload,, . A kaaáeek a Utáltai vigadó épIUatébta aytltáaoeaa lOrtéaaak a m. kir. kormány falfigyalete alatt éa egy kir. kthjegyaí elOtt. A hutáinál mladeaki jelen lehet. Ml Oalalholyltigftohban ottrmiljuk vaiy utánvétellel, aagy a éaaaag poataulaltány* nyalt beküldéae ellenében aiánlntt latéiban alkimtk ea eredeti aorajagyeket. Minden egyea vtvő nevét aaoaaal le(|egyeaxtlk éa ÍJCKXXXXXXXXXXX1XXXXXXXXXXXXX 5 Bérbe vehető bolt* • • S jj • • helyiség és lakás.! X II * Nagy-Atádon (Somogy-megyében) a Fő- j IC téren egy bolti helyiség 8 szobával, kony- 8 vevőink mindet egyat-boaáa atáu megkap-Ják a UmerlIS ao auláéi jegytékel. , Itendetméayekel f. ké »-tg togadtak tl. ári oktáber Török A. és Tsa l aagy. Ur. aztktd oaitilyaarijátik fíelámiltel: BUDAPEST, Váor.l körut 4 P. uám 2 havai ós kamrával bérbe vehető. A bolt 8 g alkalmas akár fűszer akar rőfös kereskedés j * szamára. A bérbe venni szándékozó bővebb It X órtesitést kaphat Horváth Antal háztulaj- X g donosnál Nagy-Atádon. 281-1 * XXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXXX Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. Újságírók lapjai Újságírók lapjai BUDAPESTI NAPLÓ A magyar sajtóban páratlan az a siker, amelyet a BUDAPESPI NiPLO aratott éa as egész világ sajtójában példa nélkül való, hogy egy Bzerkesatőség maga alapított volna és adná ki politikai napilapot. A. BUDAPESTI SAPLé a szerkesztőség tubjdona, mm adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma alá. Független tehát és szókimondó felleié \' is, lefelé is minden irányban. Az iguzi szabadelvüségnek sok diadala fűződik már a BUDA PESTI NAPLÓ pályájáhos éa a reakcionárius törekvések kudarcai megannv ian a BUDAPESTI NAPLÓ egy-egy sikerét jelentik. A BUDAPESTI NAPLÓ a magyar intelligencia lapja. Politikája a legtisztább szabadelvüségnek és a magyar nemzet igazainak utján halad. A BUDAPESTI NAPLÓ hasábjain egyesili a magyar politikai, irodalmi éa zsurnalisztikái élet legelőkelőbb neveit, és érdekesség, frisseség, Ötletesség, dolgában verseny nélkül áll. A BUDAPESTI NAPLÓ minden egyes száma egy-egy zsurnalisztikái siker. A Btdapatti Napié Mtláe irkettllje Braun Sándor, A Budapesti Mspló beUő dolgozótársai: A SadapaaU HtpU fSeaorkeaatóje : "V"é»zl József. Ábrányi Emil Clmr Vümoi Cerri Gyula Eri* Gyula Fái Bua Gergety litván Íloíló Márton Horváth Elmér Janovia Pál Dr. Kovád Jml Lyka Károly Márkni Jóottf Mertí Adolf Dr. Márton Mikin Molnár Ferenc Pnm Dánul Afair Gyula Dr. 80M11 Adolf Sváb Kondor Thury Zoltán A eaerkaaatóaégkea rtaUakoaik a kliaó maakalártak; cikkírók ia tártairék diaat un: Anni Adolf, Balogh Fái, Mtici Gusztáv, Büimyei Ferenc, Béke/y Antal, Eitvóe Károly, Fettl Géza, Géczy litván, dr. Hagara Viktor, dr. HalAu l/náe Kuba Árpád, Lengyel Laura, Malonyai DeitS, Munkáciy Kálmán, Szabóné-Nogáll Janka, SzanaTamái, Szántó Kálmán, Tömörkény litván, Tutiek Anno A BUDAPESTI NAPLÓ rovatai gazdagok, értesülései kitünOek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos is minden rovatában az ízlést, az előkelőséget, és a megbízhatóságot ismeri legfőbb törvényének. Előfizetés: egész évre 14, félévre 7, negyedévre 3 frt 50, 1 hóra 1 frt 20, Mutatványszámokat nyolc napig ingyen küld a kiadóhivatal. ■—— SscrkMStfeéf éa kiadóhivatal s IX., fllól-ut IS. ss. " Olvasna mindenki az újságírók lapját: a Bodapestl Napiét Nyomatott Fiaobét Fülöp laptulajdonosnái Nagy-Kanizsán 1897, |
