* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)
| 61.88 MB | |
| 2011-02-17 09:05:37 | |
 | |||||||
Nyilvános  1102 | 6537 | Zala 1897 december | Politikai és vegyes tartalmú hetilap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 96 c<zani. -Nagy-Kanizsa. 1897. december hó 2-án. „YX1V. óvlolvain VtteibáS-*MUt ""W ""F HayvkiiMfclilsISie. I oarkMitinl éftoktni (shtf aapsa-kist d. «. 4—» in UtL 4. iiiiiitf * Uf mIImI rtnéri ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. DUéklnWi Hwdú t,IM : ftmU MM* ikritanMki. KLÓrum iSiZ: Igém *vrs II km (• (n - kr rtUm « korost II trt - kr ____|««Mm I >W ilMNk Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszer: vasárnap te csUtírtflkfla titMmk j**^. M mMM i«v»i»1 Mk Win k«*M b il kptui m. dánul aduk IIMU. Egy— wám Ara: XO Icrajczátr. Feleifi* nerkesstó: SZÁL AT SÁNDOR. ■yllttér rilliioi II kt. OHnUnk, .tkalai t ktrii\'É—kji imkiitt fMtl riitf Wwikln iMN •! > \'.iwiMk. Nagy-Kanizsa közoktatásügye. Az idei tanítási év elején lapunknak ép pen e helyén szóltunk általiban Nagy-Kanizsa város közoktatás-Qgyéról. Megemli tettük akkor, hogy e város közönsége óriást anyagi áldozatokkal tartja fenn tan intézeteit, tehát jogosan el is várhatja, hogy közoktatásügyünk fejlődése minden vonalon arányban álljon ezzel az áldozatkészséggel. Kijelentettük, hogy kötelességünknek ismerjük közönségünk nevében s a magasabb érdekek szempontjából is figyelemmel kisérni tanintézeteink közszellemét s annak idején — ha a közérdek ugy kivánja, — nyíltan, leplezetlenül elmondani véleményünket Hangoztattuk akkor azt is, hogy bizalommal vagyunk egyes tanítási intézetünk vezetű tényezői iránt; mert föltesszük, hogy Ok h igen jól ismerik azokat az esetleges hiányokat, melyek a nevelői és tanítói szellem hatásának teljen erejű, magasabb színvonalú , kibontakozását itt-ott hátráltatják. Az volt mcggyOzOdésünk akkor is, az a meggyőződésünk most is, hogy a vezető tényezők meg fogják találni az általuk bizonyára jól ismert bajok gyógyító ját is. ! Kijelentjük ez úttal is, hogy érdeklődő figyelemmel kisérjük minden egyes tanintézetünk nevelési és tanítási szellemét s az abban kifejezésre jutó irányelvek érvényesülését. De elhibázott, elsietett dolognak lartanók ítéletet mondani most, évkOzben. És ezt nem helyeselhetnők soha a mások részérói sem. Nem helyeselhetjük tehát azt, hogy most az elemi-iskolával oly sokat él oly egyoldalú felfogással foglalkoznak egyes körök. Igaz, hogy erre némileg tért nyitott a közvéleménynek az a körülmény, hogy az elhunyt igazgató helyett most uj igazgatót választottak; de a vezető szellem birálgatása még nem jogosít fel senkit arra, hogy pálcát tOrjOn az egész tanintézet felett. Legkevésbé sem jogosít 101 pedig arra, hogy az igazgatói változás alkalmából egy-egy olyan mulasztást pertraktáljunk, amely az általános mükOdés színvonalának nem lehet mértéke * melynek elintézése nem is a nyilvánosság, hanem az illetékes elsőfokú iskolai hatóság fóruma elé tartozik. Mi is nagyon jól tudjuk, hogy vannak itt is, ott is bajok, hiányok; fordulnak elO konkrét esetek; de nagyon elhamarkodott dolognak tartanók azokból mindjárt meg* Ítélni az illető tanintézet összműködését, pádagógiai színvonalát Azt meg éppM egyoldalú megfigyelői álláspontnak kell tartanunk egy ilyen nagyobb város közoktatásügyével szemben, ha valaki szakadatlanul csak az elemi iskolára utazik. Olyan napam-asszonyféle politika az : mindig csak a lányomnak szólni, hogy talán menyeim is értenek belűle. Ám jó, ha valaki minden áron ilyen napam-asszony akar lenni • város közoktatásügyével szemben, formálja meg • maga ítéletét és mondja is ki; de legalább arra vigyázzon, bogy nagyobbal ns jajduljon, mint a mekkorát az általa tapasztalt baj megkíván. De ha valaki egy-egy ilyen, a itkanisaai elemi-iskolára irányzott ftMjqjdulást megfigyel, szinte kétségbe kell esnie, hofjr (nagy Isten!) hál Nagy-Kanizsán ennyire sülyedt az elérni népoktatás TOfavonala I Hisz talán ott iskolaszék sincsen I Az az iskola talán még sohasem látott taníaltygw-löt! Az a város talán szemen szedte össze a képzO intézetek hulladékát. Ott az ázsiai állapotoknál is ázsíaibb állapotoknak kell lenni.— . A. „ZALA" tárcája. UÜ-kép«k. — A ,1 A L á* nM tirctji — Irta:. • . (Uh. KMU Plido. Colomul) Gyerekkoromban, mikor a sima pázsiton he-veréssvs hűsettűnk az augusztusi esték alkalmával : mesélgetésünk kőiben fölmerült csöndben, de hányszor kérdezgettük: .Ml is lehet siókba\' a csillagokba ?« S most, hogy a .Monté Pincion állok, előttem látom a nent Péter templominak nemei patiná\' val bevont silhuettjét, miért jutnak épen ezek a gyerekkori esték eszembe ? Asokoa a boldog estéken, mikor akadt már olyan is közlünk, aki egy csillagcsoportra mu tátva azt mondta: „ni ni es a göncül szekere*, a tejutat pedig egészen mély vitát (elkavaró kijelentéssel ,a rómába vezető ut" gyanánt jelölte meg, miért is nevettük ki pajkos hahotával? Pedig de szép és iga* mese ez I Mert most fai catk azt mondom: ha valaki Rámát, a klasszikus művészet örök városát meg akarja érteni, annak isivében olyan tűznek kell ágpi, mini a minő tüz az auguntuii estéken fel-OMllimk) tejutat resgl be azsal a derengő i sie-retetleljee meleg fényére! .. Mit ér a nagyképű tudákosság, mely lokizor hamis ösvényre vewtve Áivetköziet eredetilégedből, műgyönyöröket ébresztvén benned ? Ilyen kénűltiéggel igaz, Rómában leheltét, — de hogy Rómát meghUlad-e. es már mái kérdési Itt van mimijárt n a Monté Pincto, azzal a gyönyörűséges szép kertjével Lépten nyomon régiségekbe botlaii, i minő stylszerü ízléssel van 11 mind felhasználva I Egy hatalmú urna, mily valamikor tán egy nemei rómii hamvail rejtegette, repkénnyel i babér fákkal kőrOlnölt uiklaoduból hidegen áiitji feléd a >vsnitas vanitatis\'-t. Egy valóságos szentelt berek es, telve a régi s ujabb kOltők márvány szobraival, azzal a lelki gyönyört előidéző illatot nedvei levegőjével, melyet aiok csurgó, szökellő, csobogó szökőkútjainak a babér i magnólia illatával egyesülő párákba tört vizcBŐpje áraszt szét. Régi korinlhusi oszlopfojek, relief maradványok impooáló tömegűkkel bevernek egy rakásban és a növényvilág proselitái, ezek a hiunövésü • csacskán zizegő sások folyton mesélnek. Régi dicsőségről? De kár, hogy nem értem őket I Vagy lehetne siebben megoldani Mózes legendáját, mint ahogy itt domborodik ki a fehér márványból ? Folyondárral- körül i vízi nymphákkal fele nőtt szökőkút kősepén, fonott kosárban fekaik Mózes. As ember szinte remeg, hogy minden pillanat- ban elnyeli asl a reformátort a nyugtalan via-tömig, — ds a pharaók cselédje mér meglógta a koiarat. Es a cseléd ill már anya, I megtisztult vonásain aa emberweretfi, a könyörületesség valósága* sphoieoiísa ársd iáét. Mondom, afénsn csudálatos tfj város es a Róma. Folyton vállakosnak a benyomások. E pogáap költők s istenek lugasából a legszebb kilátás a Vatikán a szent Péler templomára mik. No és a Vatikán I En láttam a belsejét. E« ha az Önzés irteoe-kei azámsserint összeolvastam volna, amelyik s vatikáni gyűjteményeket utolérhetlsnué teszik, — nem tudom, nem-e a pogány Istenek liánénak többlégben. Milyen népen megtérnek a művészetek templomában, milyen megtisztult érzéssel hódol a müveit lélek valláskülönbség nélkül előttetek I Hisz még minden istennek as volt a lif. nagyobb tragédiája, hogy emberekkel volt dolga Ei künn as életben ? Csudálatos I Csudálatos I Célunk a Colosseum i fórum Románam. A Monti Pfnoió lelője belefut a ,Vla Slstiná*-ba, majd ismét emelkedő talajon feljutunk a Qui rínál dombjára; mintán toionyiránybao célunk felé igyekasűnk a koldusok seregétől egy-egy szóidéval a házalóktól pedig mérges .non voMs*- 9f Zsolnay-gyárak főraktára: ALT és BOHH, Rí,-Kanizsa. Majolika és dísztárgyak. Rosalyt-edények. Fayence falburkolatok. Majolika kályhákra valamint "épület díszítéséhez való terracotta-disztárgyakra megrendeléseket elfogad. Nagy-Kanizsa vaaérnap Z»l* 95. mám. (8 lap.) 10*7. nuvembw hó IMn fajit lábainkat a D 0 J 71S11 g f í?jit lábaintat a l lllll! A lefftm bajnak a forrás a {•■dmtlM láb. BéleltessOk cipőinkéi Hágjea ér. korszakol találmányával, az asbest-talpbettétel. Siállilj» ti Első Magyar Asbest-áru gyár ■UDAPKST, VI, SzN-utoa. Ár: WalttikMk M—45 h«bí| (■«•«•■• ltot 19 IMal, pérHkéal 1 terlal M kra|c*r | i;*ra«kfika«k M-M iUUai| !■««-toaklal • forlat, ptraakéal M kr. Ktzirólagoa elárusítók N.-K.snlzaán: WtlH liMw, Fóliáit Jé<Ml éi Illtta) I * FKuertastf: CUJárl OMi. x 3 x x * x x x x x x x fi x x KXXXXXXXXXXXXXXXX feMoxtatf: Kaada Z«l(«o»4 j MAGYAR UJSAG" r«illlka| aapllap, S I Megelőzi a Bpesten megjelenő Oeezee napilapokat. 3 »» A ma története U a|i4(. Fria la poaloa krialklaa * o«p aaaaalajal-aak Falbaaaaáláaáral a aodara taakalka kaUlaaa riraái.raluak kirí koa la kirt U kaladaktaUaal aiadarról. a Ml fellő* ériakat la aaalitlara allll tlrtlaik aa aflaa Wil<oa. A rllaaiaa árit a foadaUt f/oraaaáfirai kMI rala aat la, a ai a MMflah talai Mii tirtéaik, aratott kazak ilraaataa foraaába lilik a kirt la a rotacila glp parcak alatt anr Mg aaar pIMIajrbaa ontja a fríaa ajaá(at. A klfaaalfálat aal ilUllaoa, katalaa< feJlattaj(MI la zr»riüt| taklatatlbaa a* a(lai kani aajtl Ilin áll a Ma •pwMi aaplliMrtlI alaMljiklt MU la aalja, » Magyar Újság * Magyar Újság g| a aaljr a tUUn ah Hl aaaaia a aapaa, a kara S raggal! Mkkaa értaaltl a klilaalgat alafaUbbl S kiMtnnlor óra ihM ---m _ilajralrtl. Tal|aa Ma x érára! aMal M| lakll a laUpaalaa r«r X pl aM(tata^4 aaaaaa aifllapikal A * Magyar Újság 8 aaljraak Maaarkaaat^a Ua|árl 611a, lalalia >ur ^ kulija Kaala U|a*al, aa adatba a rldikaa kai irkayt X "ár kan ragjai aaf |alaal aaabMairl J# najjr politikai napilap. Kaakaláraai 2 gyár publlolallka, a mkgjrar nípirodilom la ■ aa a|al(ir6l kar kgjobb arli aaját ImUaM ■ I x X x 1 x 2 raaaak aa arasáf alalaa rtraalkaa la » kllfeld Tiiaaiaajl jalaatikauj.bb kaljlu, a kik kalaük allkal IrluHaaik alalaa Makaa laaalay rtl. Ht* | |jiiiaaé|. poatoaalf aa MgWmkatlalg. Miadaat Mfir, • al igaa, da aaaait, a al ralMlai. ■MMI Tlgig Irdakaa, 4a a kaaag amaaaácaiót naa kafklaaaa. A kaagja kaaaoly, tlaitiaalgii la aladlf Iradalai ntnToaaUn IIM. Zlt arjait] falait a tiraaa Ital alalaa Ipaallra la aa iptlia ai0ii aapllap, aaljaak aapaata külön állandó kerékpár rovata van. ■art aUáaaaád In agy lm aaak II frt. Mim l\'flt, aagyWlm I art, 1 Maa^ra I Ért Ig/aa mtm In rtlttll la aaak I kr. A |HW Ujaii ■ ii In 111 fJtaMk* H7 irwUlai baaat, gjfijlrlti kiálliUtt 1 frtijiiiltiín iistai Omlik M: hnv aiakMto laaa, • aalyd «|WmI Mfkaf ■liipB. • kla Bapar U|il| ra lapMkk ap MpaUm Mlaliaakn aa MM illgeh Mai, • Mlnkkaa f»tkallral apatlaa al* a)alf aa aaaifál lltnliiit a MAGYAR ÚJSÁG aU| kjUla.^ nalklrlM MmMM la aj^l llllltléillkf UMM^Ibaa I hasai k rityMÉi tk kiitt Mt« m^ámm lattan Xom Hmtki tiniül MrfeÜMM a WM ár «C7 Mfyal kr« Miaiaáii A■ i lila k LJ-. |-- a-- ■naniyini Hvwiai M|jia (Mai A Magyar Újság kiadóhivatala Budap\'^i Faranoaiak-tara a Mh A aiaTii Ukiu pUMifil Mllill a|il| al ■railUaál kapkaMk. >M-7 a x x x x x x fi i x x x 2 x x x x x x x x x x x 8 xxxxkxxxxxxxxxxxxiixixxxxxxxxxxxxxxxxx KÖZGYŰLÉS. A Nagykanizsai Malátagyáréi SerfÓzóde Részvénytársaság t. c, részvényesei ezennel tisztelettel meghivatnak a f. évi drceaikfr lO-An délrlMt 1# érnk«r a nagy-kanizsai Kereskedelmi i Iparbank helyiségében tartandó ötödik évi rendes közgyűlésre. N a p i rend: 1. Az igazgatóság évi jelentése < 2. Felügyelő-bizottság jelentése. 3. Mérleg elfiterjesztéae. 4. A nyereség hovaforditáaa iránti határozat. 5. Hivatalos közlöny kijeiOléae. 6. Az alapazabályok 10. § a értelmében kilépés folytán BogtnrutUt Jóutf, Rmptk GyU, Hindui KM éa Stirn Sdndor igazgatósági tagok helyett 3 évre ujabbak megválasztása, illetve újbóli megválasztása. 7. öt felfigyelő bizottsági tag egy évre megválasztása. Ásod t. 0. réuvénrsMk, kik uaratatjogukat gyakorolni tkaijAk, asiv«ke4)«Mk réaavényaikat, Naivtoyaikkal agrAit as i\'ap-aiabálfok 18. értslmében legalább bárom nappal a köigyttléa elölt • nkanissai ktreaksdtlai s iparbaok pénsttrMál UritvMy nsllstl leunni, bol a felttgyelft-biiotuag által magrizigált és helybenhagyott mérleg, valamint az igazgatásig és (sNgytlO-biiolLiág jaiea-téaei nyolc nappal a közgyűlés előtt s réaivényw araknak rendelksaésakre állanak. Nagy-Kanizsa, 1807. november 90 án. Az igazgatóság. Nyomatott Fiaohel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kaniaaán 1897. 96 éz*ni. Nagy-Kanizsa. 1897. december hó 2-An. A XIV. tívlolvam lmtwrt>m i kk^kmbMtai. i mrk«»»U»«l irtekaoi ItM ntp»- kimt d. ». M ért Mit. 4. iiiImíI » luf Maltaai rtratn io»(kud 3 ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. ■MiftHMali VirmMi m>M : fbU lt«li>wé«4t». KLöramu iui i ■fia ém It ksnat rtMm • hiwt (I tr -■scyWévra I koron 11 h-t M k Megjelenik N -Kanizsán hetankint kétszer: vasárnap és osütört&kfo.-------- |É mMM MM Hk Mart koaatkll lacMtlk 04. <twiM m kdük fiM« Eg-yes mAtti ára: lO Icrajcxái. Felelős tzerkesztő: 8ZALAY SÁNDOR. If 111 tér yilllurt 10 kt. BMMtlMk, .tlulu • UHi\'ktiki. »n»kná> Wnkil Ftly Mtnktwttwd—tS\'titwdsk. Nagy-Kanizsa közoktatásügye * Kijelentjük ez úttal is, hogy érdeklődő dolognak tartanók azokból mindjárt meg- Az idei tanitási év elején lapunknak ép* pen e helyén szóltunk általiban Nagy-Ka-jiizsa város közoktatás-ügyéről. Megemli lettük akkor, hogy e város közönsége óriási anyagi áldozatokkal tartja fenn tan* figyelemmel kisérjük minden egyes tanínté- j ítélni az illető tanintézet összműködését, zetQnk nevelési és tanitási szellemét s az pedagógiai színvonalát Azt meg éppM abban kifejezésre jutó irányelvek érvénye- egyoldalú megfigyelői álláspontnak kell tar. sütését. De elhibázott, elsietett dolognak tanunk egy ilyen nagyobb város közök-tartanék Ítéletet mondani most, évközben, tatásügyével szemben, ha valaki szakadatla* És ezt nem helyeselhetnők soha a mások nul csak az elemi iskolára utazik. Olyan intézeteit, tehát jogosan el is várhatja, hogy Irészérőt sem. Nem helyeselhetjük tehát napam-asszonyftle politika az: mindig csak közoktatásügyünk fejlődése minden vonalon hogy most az elemi-iskolával oly sokat a lányomnak szólni, hogy talán menyeim arányban álljon ezzel az áldozatkészséggel. & egyoldalú felfogással foglalkoznak is értenek belőle. Kijelentettük, hogy kötelességünknek ismer- W0 körök. Am jó, ha valaki minden áron ilyea jük közönségünk nevében s a magasabb Igaz, hogy erre némileg tért nyi-1 napam-aaazony akar lenni e város közök látott a közvéleménynek az a körülmény, tásügyével szemben, formálja meg a maga hogy az elhunyt igazgató helyett most Ítéletét és mondja is ki; de legalább arra uj igazgatót választottak; de a vezető vigyázzon, hogy nagyobbat ne jajduljoa, szellem birálgatása még nem jogosit fel mint a mekkorát az általa tapasztalt baj senkit arra, hogy pákát törjön az egész\' megkíván. tanintézet felett. Legkevésbé sem jogosit föl De ha valaki egy-egy ilyen, a nkanizsai pedig arra, hogy az igazgatói váltó- elemi-iskolára irányzott följajduláat meg-zás alkalmából egy-egy olyan mulasztást I figyel, szinte kétségbe kell esnie, hogy pertraktáljunk, amely az általános működés (nagy Isten!) hál Nagy-Kanizsán ennyire színvonalának nem lehet mértéke t mely- sölyedt az elemi népoktatás Áfnvonalat érdekek szempontjából is figyelemmel kisérni tanintézeteink közszellemét s annak idején — ha a közérdek ugy kívánja, — nyíltan, leplezetlenül elmondani véleményünket Hangoztattuk akkor azt is, hogy bizalommal vagyunk egyes tanitási intézetünk vezető tényezői iránt; mert föltesszük, hogy ők n igen jól ismerik azokat az esetleges hiányokat, melyek a nevelői és tanítót szellem hatásának teljes erejű, magasabb színvonalú , kibontakozását itt-ott hátráltatják. Az volt meggyőződésünk akkor is, az a meggyőződésünk most is, hogy a vezető tényezők meg fogják találni az általuk bi- zonyára jól ismert—bajok gyógyító mód- itt is. ott is bajok, hiányok; fordulnak elő ját is. nek elintézése nem is a nyilvánosság, hanem az illetékes elsőfokú iskolai hatóság fóruma elé tartozik. Mi is nagyon jól tudjuk, hogy vannak konkrét esetekV-da. nagyon elhamarkodott Hisz talán ott iskolaszék sincsen I Az u iskola talán még sohasem látott tanialflgya-lőtt Az a város talán szemen szedte össze a képző intézetek hulladékát. Ott az ázaiai állapotoknál is ázsiaibb állapotoknak kell termi.---- A „ZALA" tárcája. UÜ-képek. - A ,X A L A* «cté«U tándjt — IlUt, • , (Bdao. MonU Placlo. ColoHOia.) Gyerekkoromban, mikor a sima pázsiton heverészve httseltűnk u augusztusi estek slkalmá val: mesélgetésünk kimben fölmerült csöndben, de hányszor kérdezgettük: .Mi is lehet azokba\' a csillagokba ?< S most, hogy a .Monté Pincion* áltok, előttem látom a szent Péter templomának nemes patinával bevont tilbuelljét, miért jntnak épen etek a gyerekkori esték eszembe ? Azokon a boldog estéken, mikor akadt már olyan is köztünk, aki egy csillagcsoportra mutatva azt mondta: „ni ni es a göneöl szekere\', a tejutat pedig egészen mély vitát felkavaró kijelentéssel ,a rómába vezető ut* gyanánt jelölte meg, miért is nevettük ki pajkos hahotával? Pedig de szép és igaz mese es I Mert most is cs<k azt mondom: ha valaki Rámát, a klasszikus müvéssel örök városát meg •karja érteni, annak ssivében olyan tűsnek kell égpi, mint a minő tűz az augusztusi estéken fel-csillámitf tejutat rezgf he azsai a derengő s szeretetteljes meleg fértyével... Mit ér a nagyképű tiidákosság, mely sokszor ban elnyeli esi s reformátort a ayugtalaa vis-hamis ösvényre vetetve kivetkőztet eredetiséged- tömeg, — de a phsraók cselédje mar megfogta bűi. mügyönyöröket ébreszivén beoned ? a kosarat. Ilyen készültséggel igaz, Rómában lehettél, — I Es a cseléd itt már anya, s megtisslult voná-de hogy Rómát mtgldttad rei) már pás kérdés I tain ss tuibeittereM, a könyOrűlttteiág valóságos Itt van mindjárt es a Monté Pincio, azzal a gyOnyórűséges ssép kertjével Lépten nyomon régiségekbe botiasz, s minő slylszerü ízléssel van az mind felhasználva I Egy hatalmas urna, mely valamikor tán egy nemes római hamvait rejtegette, repkénnyel s babér fákkal kűrűlnött szlklaoduból hidegen ásitjs feléd a •vanitaa vanitatis\'-t. Egy valóságos szentelt berek ez, telve a régi s ujabb költők márvány szobraival, azzal a lelki gyönyört előidéző illatot nedves levegőjével, melyet ások csurgó, szökellő, csobogó szökőkútjainak a babér a magnólia illatával egyssűló párákba tört viscsöpjs áraszt szét. Régi korinlhuti oszlopfejek, relief maradványok imponáló tömegűkkel hevernek egy rakásban ét növényvilág prozelitál, esek a hiunövéaű s csacskán zizegő sások folyton mesélnek. Régi dicsőségről ? De kár, bogy nem értem őket I Vagy lehetne szebben megoldani Mózes legendáját, ..mint ahogy itt domborodik ki a fehér márványból ? Folyondárral- körűi s vizi nymphákkal tele nőtt szökőkút közepén, fonott kosárban fekuik Mózes. As ember szinte remeg, bogy minden pillanat- aphoteozisa árad asét. Mondom, egészen csudálatos ágy város es a Róma. Folyton váltakosnak a benyomások. E pogány költök s islenek lugasából a legszebb kilátás a Valikán s szent Pét* templomára mik. No és a Vatikán I En láttam a belsejét. £t ha az tettet istené-kot tsámsseriol összeolvastam volna, amelyik a vatikáni gyűjteményeket utolérhetlenUé teszik, — nem tudom, nem-e a pogány leltnek lennének többségben. Milyen szépen megtérnek a művészetek len* plomában, milyen megtisztult érzéssel hódol a müveit lélek valláikfllönbség nélkül előttetek I Hisz még minden istennek ss volt a lég. nagyobb tragédiája, hogy emberekkel volt dolga Es künn as életben ? Csudálatos I Csudálatos I Célunk a Colosseum s lórum Romanan. A Monté Ptaeió lejtője belefut a „Via 8istlná*» ba, majd ismét emelkedő talajon feljutunk a Qolrinál dombjára; miután toronyirányban oékuk leié igyekszünk a koldusok seregétől tgy-«gy szoldóval a házalóktól pedig mérges „non voHéo*- rr Zsolnay-gyárak fóraktára: ALT ÓS BOHM, N.-KaillBHL Majolika és dísztárgyak. Rosalyt-edények. Fayence falburkolatok. Majolika kályhákra, valamint "épület díszítéséhez való terracotta-dísztárgyakra megrendeléseket elfogad. Nafy-K»nina vasárnap Z»U 95. «xám. (8 lap.) 1MT. o^vemiwr M i|*48 h I l-h i M 1 nHH*KUMH***nMKK*UmiK*MMM**nU*U**U*nM UTJII l3D31Dlfll a Ix Gafári úáén. o fMkaUf: kwé« mgani x „MAGYAR UJSAG" x Pallilktl aarll*^ x Megelőzi « Bpeeten megjelenő ösazes napilapokat. J «A ma ttrténete """" iiítiiií|,$ mii iábaiakat i hiitg íllti! x 8 X u a|aé(. Mm éa paataa >>é*IHti • uf ■■éayd M aak IWkaaaéléteial a wlm lakaik* >ilil»n Z ittaiaralaak kin k*a éa kin kin M hMHilml X Blaéarril a a| fcatoa KMm éa aalltéan aéfeé i . . t__», _ m M Urttalk ai acéla vtlteo*. A Hlaaa Ml a (Okiilat A IcgliM baj«ak a fórrá** mm a* la, a»i a ftü^-ü . uk H nlri Mii MrtWk, i»Mt kaaak ilnaataa Araiba (•natMIIRB l»a. Jg telik a Un la l rataaléa pwoak alalt aaar m« _ & aaar pélééajh** aMtft a Maa ^aáfat. A kiflii hl BéMlSMflk cipőinkéi H«f] w ír. korsaakos |( MŰ lOaMaaa, UWaK tflatafré**! la ijiinla W takiataUkaa aa aéa* kaaai aaj<é élte a találmányán!, u 5 ^^ . , * Magyar UJság 8* aalj a TWéka* ate agyaaaeae a aapaa, a kara i mill mai—Irlirttl a klilulfii alagaWkkl kaaawiDéc én aialijrirtl. Tal|aa Ma X Mnl aW Ma Mkél a Ba ipnll, ah alMlrMi Mai k m(K • Magyar UJság 3 k IwMI MtpaM aifte, a*H aMÉaaM én 3 «t én* aak U " ~ 1 kéaapn I kl ^Tmmtmtm k kw UKte IfWalaikaat, asbest-talpbettétel. Hsállilj* as Első Magyar Asbest-áru gyár BUDAPEST, VI, Sahmtoa. Ár: : tel* aaklá kt. Mén* l\'fct, Md^ééri* I H 5 áJS»itka ap K 2 gjlijimi lilliUU 3 frtiji hiti in iiisai x (liaatek D*k kpar *é*Un*a ty«*«r*n km, a Mtpal «|Maml a^Uf te* táti. m mi iái in " 3 » ki. 1 Mm ■ kiilllikaék U~« H«aű| latetoa* Itat l», farlal, piraakéal I Mai M krafoár | i;*raMk«ka*k M-M aaái taaklal • Mai, péraakéal JÉ 1*1 ain|il«^l 8* Magyar Újság •alyaak >iiiili*Hi 8«(éH Méa, Waléa aar-y kaaaXéa kiill f 1 aér kan iml aacj palltikai 2 gjti pakUatatlka, "a oapar aaéalraé. H aa a|aü|irél kar lactakk vél a*iél Mlaliiika aa érték lllljtela Mtl. t nainkkaa 2 nilteak * II alla* % *WéMa aaMkit Mar1 Msakaéáiaal alaa «# **aaak ■ aratág a*laa«« Tétaaékaa éa Q a kélftU ntaaaaajrl )alaatékaayakk telfte, a Uk H kaiaiék léikéi IH iMmk alaéaa élfakéa waéa Kréi a (7*r**aéf, paalaaaéf aa ■agUaWIéalá Miaéaal »agk, a ■1 l(M, te hmN, a M nléllM. te a kaaai aiaaiéralM Ha kaady, Untaaaéfaa la iMI| éké. Kliarjaaatl toraiaét a UaiC ^ S SC^klSfL lat M kr. 5 Iraialal alinaSa I___ ___ M léna éM ililn Ipiitéra ii a* ipallaa npii Klzár6lagoa aláraaltók N -Kanlaaén i «# _ . ^ .. . . ____ JS külön tllandó k«r*kp*r rovata van Wt Ua laMor, Pollai. Jéial ka MIIMa) I X n.4.r arokaki. xxxxxxxxxxxxxxxxx xixxxxxxxxxxxxxxxxx X kakáiul ajaka akt *|Uc « Mwi|ét riiaSKa" X MAGYAR UJSÁG 8 ate Hite, lalklrtk kiiinHa^l k mt S tMBHMÉMfeb aaHHpflÉiX ^K i kos « TÜgMÉi wh MK m S ^^ ^ te^*^. UW a « a^rW S MMaywia kk*akalwea X Okéai 8 A Magyar Ujtág kiadóhivatala 5 ■aáapaet, Fareaealali kart a Mh A llflTIR VMlfl I||m M réíMvjtl Blalta ala«( *i B •raaliéakl tapfcaMk. SM-t fi KOZOT0LES. A Nagykanizsai Malátagyár ós Serfőződe Részvénytársaság t. c. részvényesei ezennel tisztelettel meghivatnak a f. éri dreeaikfr Itl Éa dMrlMt 1# éra kar a nagy-kaninai Kereskedelmi s \\ Iparbank helyiségében tartandó ötödik évi rendes közgyűlésre.v Napirend: 1. Az igasgatáaág évi jelentése 1 2. Felügyelő-bizottság jelentése. 3. Mérleg elOterjeaztéae. 4. A nyereség hovafordiliaa iránti hatirout. J. HivaUloa közlöny kijelölés. 6. Az alapanbilyoí^ 20. § a értelmében kilépés folytán Bopnrudtt Jtutf, Rapock Gyűlia, Hirscktl KM és Síttm Sándor igazgatósági tagok helyett 3 évre ujabbak megválasztása, iH«tve újbóli megválasztása. 7. öt felQgyetö bizottsági tag egy évre mftgválasztása. Azon L c. réssvénysask, kik turtzaijofukti gytkorolni akarják, ssitaskadiaoak rtsaváayákat, sasliia>Ék>al «it«h aa s\'sr ssabélyok 1B. %. ártsinébsn l«talibb három nappal a köi^alé* slött a nkaaissai karsskadalsU s iparfaank pÉMtáftMil térttT«oT aatMI letanni, hol a friö^yatö-biaoitakn által mafvizafAlt és bkrbwhaiyott mirisg, itlamint aa ifaaptasÉf Is W|ysia bűotlaá| jaUn-léatí nfoU nappal a közgydléé előtt s rSssvényss araknak rendslktaás&krs állanak. Hiiy-Ktniua, 1891. aovanbsr 90 An. Az igazgatóéig. Nyomatott Fitohel Fülöp laptnlajdonoanál Nagy-Kaniaaán 1897. 96 «zam. -Nagy-Kanizsa. 1897. december hó 2-án. XXIV. tívlohain Uiiiiu>itiui, riMk.1 mp kkjtkmMUta. I iurkM>Ur«l trtakasnI Mrt n»p»»-* kMiLMtakU 4. iilÉimál • kp aaall«ai tMri ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. HWltal 3 ws, ZU4Ahivatali Váwrtáa iplltt ! UW MM* • *•?» kanak »4am uArairm iui i gfin lm II kim (I írt -Mám < korau (I trt — kr RtcrxUm I Hmm () Irt M k s Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszer: vasárnap te csütörtökön imm — M aatlM MlM wt Uaarl b>t lofMaal *i. <tanM M tdtak ma. Egy— wAm ára: lO kxnjczáir. Felelős szerkesitó: NZAL4Y IÍNDOK. Ijllttér pitlliiii II kt. nUwOak, xhatet t UrldMi IIII>I|I> ffaikit ni) k««T»>>inli»l»ii >) i «mh<W, Nagy-Kanizsa közoktatásügye. Az idei tanítási év elején lapunknak éppen e helyén szóltunk általában ^lagy-Ka-nizsa város közoktatás-agyéról. Megemli lettük akkor, hogy e város közönsége Óriási anyagi áldozatokkal tartja íienn tan* intézeteit, tehát jogosan el is várhatja, hogy közoktatásügyünk fejlődése minden vonalon arányben álljon ezzel az áldozatkészséggel. Kijelentettük, hogy kötelességflnknek ismerjük közönségünk nevében s a magasabb érdekek szempontjából is figyelemmel ki* sérni tanintézeteink közszellemét s annak idején — ha a közérdek agy kívánja, -nyíltan, leplezetlenül elmondani véleményünket Hangoztattuk akkor azt is, hogy bizalommal vagyunk egyes tanítási intézetünk vezető tényezői iránt; mert föltesszük, hogy ők h igen jól ismerik azokat az esetleges hiányokat, melyek a nevelői és tanítói szellem hatásának teljen erejű, magasabb szín-vonalú , kibontakozását itt-ott hátráltatják. Az volt meggyőződésünk akkor is, az a meggyőződésünk most is, hogy a vezető tényezők meg fogják találni az általuk bizonyára jól ismert—bajok gyógyító mód-ját is. Kijelentjük ez úttal is, hogy érdeklődő figyelemmel kisérjük minden egyes tanintézetünk nevelési és tanítási asellemét s az abban kifejezésre jutó irányelvek érvényesülését. De elhibázott, elsietett dolognak tartan ók ítéletet mondani most, évközben. És ézt nem helyeselhetnők soha a mások részéről sem. Nem helyeselhetjük tehát azt, hogy most az elemi-iskolával oly sokat és oly egyoldalú felfogással foglalkoznak egyes körök. Igaz, hogy erre némileg tért nyitott a közvéleménynek az a körülmény, hogy az elhunyt igazgató helyett most uj igazgatót választottak; de a vezető szellem birálgatása még nem jogosít fel senkit arra, hogy pálcát törjön az egész tsnintézet felett. Legkevésbé sem jogosít töl pedig arra, hogy az" igazgatói változás alkalmából egy-egy olyan mulasztást pertraktáljunk, amely u általános működés színvonalának nem lehet mértéke s melynek elintézése nem is a nyilvánosság, hanem az illetékes elsőfokú iskolai hatóság fóruma elé tartozik. Mi is nagyon jól tudjuk, hogy vannak itt is, ott is bajok, hiányok; fordulnak elő konkrét esetek; nagyon elhamarkodott dolognak tartanók azokból mindjárt megítélni az illető tanintézet összműködését, p&dagógíai színvonalát Azt meg éppen egyoldalú Megfigyelői álláspontnak kell tar* tanunk egy ilyen nagyobb város közoktatásügyével szemben, Ha valaki szakadatla* nul csak az elemi iskolára utazik. Olyan napam-aaszonyfeie politika az: mindig csak a lányomnak szólni, hogy talán menyeim is értenek belőle. Ám jó, ha valaki minden áron ilyen napam-asszony akar lenni e váras közoktatásügyével szemben, formálja meg a maga Ítéletét és mondja is ki; de legalább arra vigyázzon, hogy nagyobbat ne jajduljon, mint a mekkorát az lltala tapasztalt baj megkíván. De ha valaki egy-egy ilyen, a nkanizsai elemi-iskolára irányzott folj^jdulást megfigyel, szinte kétségbe kell esnie, hogy (nagy Isten I) hál Nagy-Kanizsán ennyire sülyedt az elemi népoktatás Vtnvonalaf Hisz talán ott iskolaszék sincsen I Az az iskola talán még sohasem látott tanfelügyelőt! Az a város talán szemen szedte öaeaa a képző intézetek hulladékát. Olt az itmd állapotoknál is ázsiai bb állapotoknak kall lenni; ... A. „ZALA" tárcája. Uti-kipek. — A ,1 A L A\' nM Urcijt -W»t, • . (Ub. Kenu Pt.oio. Gahanaa.) Gyerekkoromban, mikor a sima pázsiton ht-veréssve hűsillflak as auiusztusi estik alkalmi* val: mesélgelésünk kötben fölmerült csöndben, de hányszor kérdezgettük: „Mi is lehet azokba\' a csillagokba ?« S most, hogy a ,Mon(e Pinciön« állok, elöltem látom a szent Péter templomának nemes patinával bevont ailhueltjét, miért jutnak épen etek a gyerekkori esték eszembe ? Azokon a boldog estéken, mikor skadt már olyan is köstünk, aki egy cstUagqopQrtra mutatva azt moodta: .ni ni ez a göncöl atekere*, a tejutat pedig egészen mély vitát felkavaró kijelentéssel .a rómába vezető ut* gyanánt jelölte meg, miért is neveltük ki pajkos hahotával? Pedig de asép és igaz mese es I Mert most is os<k ut mondom: ha valaki Rómái, a klsstziftu művészet örök városát meg •karja érteni, annak szivében olyan tűznek kell égpi, mint a minő tüz az augusztusi estéken fel--nillámid tejutat resgf be assal a derengő s szeretetteljes meleg fényével... Mit ér a nagyképű tudatosság, mely sokssor hamis ösvényre vetetve Mvetköstet eredetiségedből, műgyönyöröket ébresztvén benned ? Ilyen készültséggel igaz, Rómában lehettél, — de hogy Rómát mtgldtlad*. ez már más kérdési Itt vsn mindjárt ez a Monle l\'incio, azzal a gyönyörűséges ssép kertjével Lépten nyomon régiségekbe botiasz, s mlnö •tyluerQ illéssel van az mind felhasználva I Egy hatalmas urna, mely vilamikor tán agy nemes római hamvait rejtegette, repkénnyel i babér fákkal körűlnölt ssiklaoduból hidegen ásitjs feléd a »vanitaa vanilatia\'-t. Egy valóságos szentelt berek es, telve a régi s ujabb költők márvány szobraival, azzal a lelki gyönyört előidéző illatos nedves levegőjével, melyet a sok csurgó, szökellő, csobogó szökőkútjainak a babér s magnólia illatával egyesülő párákba tört viscsőpjs áraszt szét. Régi korinthusi oszlopfejek, relief maradványok imponáló tömegűkkel hevernek egy rakásban és a növényvilág prozelitái, esek a hionövésű s csacskán zizegő sások folyton mesélnek. Régi dicsőségről ? De kár, hogy nem értem öketl Vagy lehetne ssebbeo megoldani Mózes legendáját, mint ahogy itt domborodik ki a fehér márványból ? Folyondárral- körűi s vizi nymphákkal fele nőtt szökőkút közepén, fonott kosárban fekszik Móses. Az ember szinte remeg, hogy minden pillanat- ban elnyeli est e reformátort a nyugtalan via-tömeg, — d« a pharaók o—lédje mar megfogta a kosarat. El a cseléd itt már anya, s megtisstait voná-sain aa smbereseratrt, a könyörületesség valóságos •photeosisa árad saét. Mondom, agéssen osudálatos sgy várai ss a Róma. Folyton váltakosnsk a benyomások, g pogány költök i iaienek lugasából a lagssebb kilátás g Vatikán s szent Péter templomára esik. No és a Vatikán I ín láttam a belsejét, ta ha az Bsaasa lm sas kit azámsserint ősszeolvasiam volna, amelyik a vatikáni gyűjliményiket utoierbsilanMé teasik, — nem tudom, nem-e a pogány Istehek lennének többségben. Müven szépen megférnek a művészetek templomában, milyen meglisalull érzéssel hó* dol a müveit lőlek valláskülönbség nélkül sM«-tstik I Hisz még minden Islennek ss voM a lig-nagyobb tragédlnja, hogy emberekkil volt dolga És künn ss életben f Csudálatos I Csudálatos I Célunk a Colosseum s fórum Rominam, < A Monti Pinció lejtője beleiül a „Via 84süs**-ha, majd ismét emelkedő talajoa feljutunk • Quirinál dombjára; miután toronyirányhan célunk lelő Igyekasűnk a koldusok, seregétől agy-egy szóidéval a házalóktól pedig mérgaa .soa voflto*-py Zsolnay-gyárak főraktára: ALT és BOHH, Rí,-Kanizsa* Majolika és dísztárgyak. Rosalyt-edények. Fayence falburkolatok. Majolika kályhákra, valamint épület díszítéséhez való terracotta-disztárgyakra megrendeléseket elfogad. Nagy-Kanizsa cudtörtök Zala 96. szám. 18 lap.) I8U7. decemb«r hó ttn Azok az egyes ftljajdulások jogot adnak mindenkinek, aki mélyebben nem tekinthet az itteni viszonyokba és a főljajdulások forrásaiba, hegy a mi elemi iskolánkkal szemben így gondolkozzék. A tény pedig az, hogy mikor annak idején Gincsy Pál, közoktatásügyi államtitkár, iskoláinkat meglátogatta (kíséretében volt Eptrjesy Sándor jelenlegi iskolaszékünk érdemes elnöke is) és minden osztályban hosszasabban időzve, meggyőződött a tanitás szelleméről: az akkori iskolaszéki gyűlésen azt mondotta, hogy Nagy Kanizsa városa büszke lehet tantestületére; a fővárai tanítótestülettel is kiállanák a versenyt — A tén> továbbá az, hogy iskolaszékünk megbízottjai, — akik egyes osztályok látogatásával vannak megbízva, — évről évre elismeréssel nyilatkoznak az oktatás általános I eredményéről. Most azután, ha itt-ott fordul elő valami baj vagy mulasztás (mint ahogy minden tanintézetnél fordul elő) hogy azért mért kell mindjárt az egész tanintézet kőzszel lemét, az egész tanítótestületet felelőssé tenni, sőt rettenetes feljajdulással elítélni ; azt sem az igazság, sem a méltányosság szempontjából jwm tudjuk megérteni. Hacsak ilyen formában nem akaiják beadni, elemi-iskolai tanítóinknak a lelkesítő porokat! juk) s ennek alapján foglaljuk el majd Wl16 időben a közvélemény álláspontját Nagy-Kanizsa város közoktatásügyének érdekében. És az a meggyőződésünk, hogy ez a magunktartása a teljesen higgadt, tárgyilagosan gondolkozó közvélemény helyeslésé-sével fog találkozni. Politikai szemle. Xftiföld. November 80. Béosl dolgok. pártokat annyira megnyugtatni, hogy Aumfnm érdekében a provizórium megszavazlassék. Ha V kertit, annál jobb rájuk néne. Népszerűtlenebb ember régén volt Áipzlriábaa, mint most Badeni, ki családjával márVBivie-rára ment, hogy a fáradalmakat és izgalmakat kipihenje. Népcsődület azonban nemcsak Bécsben volt, hanem más városokban is, a hol a németség nagyobb tömegekben lakik: így Grácban vér ja folyt. A gráci eseményekről a következőket írják a lapok nov. SO-örfli: A tömeg közt tegnap este szakadatlanul óriási izgalom uralkodott. A katonaság holnapig megszállva tartja az egész belső várost. A tegnapi I tüntetés sebesBI\'jei^küz&l utóbb egy sem hall meg s még a sebesültek száma sincs megállapítva. Délben a bosnyák-ezred zenekara mini rendesen játszani akart a parkringen, de az óriási tömegben felvonult diáksáj a italon<kat hangos fütyülés és sípolás közeped kiszorította a térről. A térzenére megjelent elegáns előkelő közönség a Hintető diáksághoz c«allakozoii EierlejU tömeg zarándokol am a helyre, a hol tegnap a tömeg köze tüzelő katonák egy embert agyonlőttek. Az uloa és a térség házainak falni s mindenkié nyoiuai látszanak a Badeni gróf a szellemekel, meljfbkel felidézett, nem ludta sarokba szorítani A mii már hűtekkel rzelott meg kellel! volna tennie, s a mit meg is leli volna, ha előrelátó politikus, azt végre a vibzonyok kényszerítő hatása alatt meglelte. Beadia lemondását. A reizratli elnapollalotl, • ujI repedezet t«k kabinet alakítására 0 felsége báró tíaulsch vvlt i katonaság puskagolyóinsk. közoktatásügyi miuisz-erl hivta meg, ki erre a polgármester felhivást bocsátott ki a város vállalkozott is. Ez n kabinetvállo<ás egy kicsit [ polgáraihoz, melyken higgadtságra és nyugalomra későn jőlt, mikor már az állapotok teljesen larl-,mll n lakosságot. Szigorúan őrködnek, hogy a hatatlanokká vállak. A provizórium kérdése j v4rojt nyugalmát ifjabb lünlelések meg ne za-persze függöbeu vau, de általános a reniéuy, wjak. A házak kapuit a háziarak fel nyolc hogy Gautschuak más relzralbi elnökséggel sike- órakor este bezáratni köi elesek. rttliii log u provizórium javuslalot megszavazlaliii. Azon gyűlölködés melleit, melylyel németek, csehek, kereszléuy-sociálislák egyáltalán Magyar-1 ország ellen viseltetnek, még kérdéses, hogy n rendes . időben sikerül e az emiilelt javaslatot! második és harmadik olvasásban megszavaztatni) Vájjon képes less e ez iszonyú isii gyülölkő- Porlorico önkormányzatáról szóló törvényt. A Nagy tüntetések voltak Prágában is. Kuba önkormányzata. Madrid nov. ¥7. A .Uasetle* közli a Kuba és Mi a magunk részéről ezt nem tartjuk feladatunknak. Szoros kötelességünknek ismerjük igen is szigorúan, minden oldalú* lag, elfogulatlanul figyelemmel kisérni minden tanintézetünk szedetnél/^ működését egész éven át, és figyelemmel kísérni az azokban uralkodó vezető szellemet, érintkezésbe lépni annak idején az ítélet- alkotásra hivatott taklcrekknl (akik közé a s/Olőkei is számit- dést, melynek elrettentő s bizony uldlalos példáját Ausztria hetek óla nyújtja, csak némikép le-1 csendesíteni. Bármini is vélekedjék az ember, | a németek megérdemel lék sorsukat, a mint kudarcot vall mindenki, a ki a szabadelvüséget | bevezetésben a spanyol kormány teljes őszinteségét hangoztatja. A két sziget kormánya főkor-mányzobdl és parlamentből áll, a melynek a gyarmatügyi kérdésekben törvényhozási joga van, és két kamarából áll és pedig a képviselő karaa- osak cégérül használja a szivében minden inkább rából és hasonló joggal felruházod igazgató la csak nem az. Az osztrák németek most láthat- nácsból. A korona, vagy a kormányzó a katná- ják, mii köszönhetnek Luegernek. Talán észre\' rákul elnapolhatja vagy leiosztathatja aszal a térnek még, habár a dolgok jelen állása melleit kötelezettséggel, hogy három hónapon belül azt nem tudni, használni fog-é politikai posiliójuk ismét egybehívja, vagy választások utján mim- visszaszerzésére vagy sem. Oly csúnya játékot, njitja, A kormányzó melleit van egy miniszterta* a milyent az ausztriai németek játszottak, nem néos, a mely a gyarmatügyi parlamentnek tele- tegnap óla, büntetlenül játszani nem szabad, lős. A kormányzó a lőparaneanok,« ki fantilartja tMÍn[5ir?hajjjük,71iügy üautschnak sikerüljön a a közrendet, kihirdeti es végrehajtja a törvényé- vel menekedve elöltünk áll .Santa Maria Maggi-ore" temploma gyönyötü loggiáival a világos arkádjával. Ez a remekművekkel lelerakott istenháza Rómá-nMk-^kgrégibb egyszersmind legtöbb viszontagságot látóit temploma. Egyelőre csak arcliitektonikus vonalaiban gyönyörködünk ; hisz\' ma- délelőtt a pogány világba igyekezünk, cda pedig nem akarok tömjén I latot vinni, mer> a tiszta lelkesedés vezet. Es mégis I Ezen templom előtt egy óriiü nrinlusi oszlop áll, tetején egy .mi szentűnk«-kel. Pedig tisztára látom, hogy ez az osz\'op régi, nagyon régi, — tálán valamikor Venus dicsőítésére emuit templom homlokzatai tartolta, s most egy komoly merev aszkéta áll rajta. Már hogyne jutna ilyenkor eszembe a vatikáni .Stanzák\' utolsója, az úgynevezett „Konstantin lenne", — melyben Rafael kezéből kihullott az ecset — s nagyszabású (ervét fiiul o R> manónak kelleti befejezni. Ennek a stanzának van egy mély értelmű a bravúros perszpekliváju plató i fös ménye, atne lyen Tomoso Lsuretti szerencsés kezével a kereszt győzelmét örökili meg. Egy oszlopsort lállunk, mélyen beleié nyúlik; btle lilni egy római templomba, közepén pedig ssétiört tagokkal n ledöntött római isten hever, helyét a győztes kereszt foglalja el. Semmi egyéb .. A régi Istenek tehát a száműzetés keserű ambro ziáját s nektárját élvezik... Sic transit glória mundi. Jobbról egy világa* lana-elótt állunk- „ nagy uica, a „via M ru- Minden irányban, villamos iramvay, omnibus, tolakodó bérkocsis. Mivel pedig: „az emberi viágot — is lát és ki jobban megtanulja esmérni, ha gyalog vén-iornl", gyalog folytatjuk utunkat s a ,via labi-cana. végére julvu elöltünk merevedik óriási-méretekben s ideális perspektívában a Flsviusok amphiheálrum*, u Colosseum Azt már manapság ugy is tudja mindenki, hogy mekkora egy c mplez a Colosseum : hogy 87000 római egyszerre gyönyörködhetett a gladiatorok véres játékában, avagy a martyromságot szenvedő első keresztények kínjaiban. Ebhez képéét Igyekszik az ember, már as illusztrációk után is, képet alkotva magának erről a félelmeles nagyságról. De hiába I Bármily fantáziád vagyon, beleszédülsz, ha a Colo sémii tömegét lálod. As a hideg „van* elrontja tisztára a képzeleti nagyságot Beléptein. Szemlélődéseim első pillanatait a tolakodó Cice-ronek elkeserilék, midin már három nyelven szólítottak s kínálgatták szolgálataikat, s mikor mindezek) e csekély nyelvismereteimet mindenféle szem a kézmozdulattal kommentálni igyekeztem, — még mindig kiséruek hangos magyarázgatás .tikkal, megharagudtam. Mert rettenetes nép es az olasz I Elejbök állottam a amúgy magyarán ösazeazid-tam öke\', még az öklöméi is mutogátUm. Es használt, ezt megértették. HjaI As ököl! Flavius népének pedig kemény vala as ökle I Hány ezer keresztény vére áztatta a Colosseum manegei, s csak azt az egyet csodálom, hogy a „miiera plebs\' miért nem szorította a felsőbb tízezreket a martiromságol szenvedő keresztények közé. Vesiedelmes Játék] De hál miért is telték volna? Hisz volt kenyerük as isten adtáknak. A belső corridorban vau egy márványlap, melyet sz arra haladó sp<nyol kispapok kalaplevéve áhi aloaan megcsókolnak. Megnestein én is. Egy kereeal van rávésvs és eammi egyébb Kalaplevéve állok én is előlts s meghat as * pietáa, amellyel as eser éa ezer martirhaiáit szenvedett első keresztények emlékét tisztelik. Lelkemben elvonulnak ekek a véres napok, a a hitért meghalt alakok, s lálom, amint mindezek dacára a kereszt mégla leszorítja a római Isteneket. Sőt lálom, hogy az nj kereszt mindenfelé tért hódit. D« nem lehelek róla. — látok esisrnyl tűzhalál! szenvedő md» tmbert: előliem lebegnek a néma megadással halálba induló műveli lelkű grauadai mórok. Hát li dalai spauyo\' növéodékpapok! A gra-nadai váras napok emlékét jelző táblákat (ha lennének ilyenek) megcsókolnátok e? Megadnátok-e az ártatlanul baáira hurcolt granadai mórok emlékéoek azt a szép és nemes tisztelgést ? Ember!"A Colosseum kegyellen múltja kláM példája, gyöngeaégednek I (fslTtatása Mrtttarik ) NifY-Ktnitsa csütörtök Z»l». 96. szám. (f Itp.) 1897. december hó 1-án k«t ét ssersődéseket, megkegyelmezési joggal bir éi esetleg «| alkotmány bistoailékát felfüggesztheti A vámtarifákat a parlament állapítja meg; átmeneti rendeletek szabályozzák a kereskedelmi viszonyt a» anyaországgal aiemben. Biionyoa nemieti produktumok, a külföld hasonló termékeivel nemben kölcsönös kedvezményben ré-ateafllnek. Tollf uttában. nem abban keretem, hogy i o(i férfiakkal, behívásával szükségessé vált a kisegítő ta-szemben állandóan a „szemérmen érs0ke" nitói állás betöltése is. Erre Wmjdiü Ilona fa .mlmoaapudica\'iasirdpétjátaaaa, hanem abban és Stabó-fi\\iA\\i oki. tanítónők pályáztak, hogy ai életlel küzdő férfi oldala mellé termett, A titkos szavazat megejtetvén, Szabó Gi-legyen. Tudjon vele érezni, lelkesedni, lángolni zella kapott 18 és Wajdits Ilona j szava-nagy eszményekért őszinte, igaz, hűséges aortota zatot s igy 15 szavazattöbbséggel Stáfo tudjon lenni az élet minden megpróbáltatásában.! Gizellát választották meg.,A megválasztottak Szelíden mérsékelő angyala a küzdelmek vibará-\' állásukat haladéktalanul elfoglalták, ban, ahol indulat indulattal, szenvedély szenye*; _ H»l*lM*a. Dr. Sekwari Adolf a nagy- délylyel áll szemben ; vigasztaló, bistató, küzde- kanizsai ügyvédi kar eren jeles képssttaé|fl Szerkesztőségünkhöz a napokban finom, nőin lemre acélozó jóuelleme a csüggedés óráiban, tagját mély gyász érte. Edes anyja özv. Sekttart vonásokkal Irt cikkecske érkesett, mely nem kő- mikor már az élet, a sors nagy vonáaaiból itélő Mérné aifll. Rapoport Regina november bó 87-én fönséges, nem mlnd^pilUMI^M^ binlom.hit .Tud-, JJ ^\'SSftSZ A címe : ,NSk a kdvéhuban." Erisen ostorozza jon lenni a zó legmagantoaabb értelmében bitves mej|et( men( végbe. A gyáazszertsrtáa azokat a nagykanizsai nőket, akik mindennapoe és anya. i kimagasló része dr. BüchUr keszthelyi főrabbi kávéházi vendégek és néha éjfélig is elüldögélnek * bt (irtom én nőiességnek. Esek vonják beem,ékbeszéde volt, melyben kiterjeszkedett a a nekik semmiképen sem vsló levegőben. minden nő. lelkét a nöieaaég ragyogó zománcával. I fo???0* ósdidnak tasidóaág lörténrtében vitt A különben nagyon szellemesen megirt cik- és nem az a sajátságos érzelgősség, az a szend,. \' g^g í^jJSí? SStT SS kecskében a helyi érdekű vonatkozások olyan gégét játszó sentimenlalizmus, amit talán a né-1 markansak, hogy nem mertük, de nem Is akartututty regények szellemében nevelt mamák hagytak nyomda (esték alá adni En azonban megragadom az alkalmat, hogy ebben a kérdésben (lerméssetesen: minden helyi vonatkosis nélkül) elmondjam néselemet. Megvallom őszintéu, hogy egy igen kedves barátom, — aki néha néha egy kis gyöngyöző pezsgő és Zsolnai hegedűje mellett a kávéházban el-el szokta bncsustatni az élet prós»i oldalát, — már egy alkalommal lelkemre kötötte, hogy tollfuttázzam meg azokat az asnonyokat, akik éjfélig vagy éjféjutánig is ott gyönyörködnek a kávéház kavargó\'fostfellegében. — Ugy-é kópé, nem mulathattok nyakló nék kül ? — jegyestem meg a komoly kifakadásra. — Persze hogy nem! mondta mosolyogva. Es ez az össiute vallomása nekem elég volt arra, hogy a kávéháslátogató nőket ne bántssm. Miért irj*k én azok ellen a jólelkek ellen, a kik talán ludlukon és akaratokon kívül is női hivatásokat töltik be, mikor jelsnlétökkel szelídítik a férfi-erkölcsöket: korlátozói az olyan gyakran kitörésre hajló férfl-szilaj ságnak ? Nem irtam aemmit. Azóta már meg is interpellált az én jó barátom, —hngf tn*H mm iwA firól a dologról; sőt már aszal is fenyegetett, hogy ha én nem irok, majd iroi fog ö. Mivel azonban teljesen nyugodt vol tsm arra nésre, hogy fenyegetései közül ezt lógja beváltani legkésőbben: erős elhatározásul hallgattam tovább. V Tfóndoltam. magamban< — Nem árt tinektek egy- cseppet sem a nök jelenléte. Legfölebb mérgetekben több pessgőt intők ; de annyival kevesebb lesz a pohár kontó és a .szslon-slikli." Es bizonyára nem is gondoltam rosszul. A dolog szépen abban maradi volna, a nők azépen tovább jártak volna a káréházba éa\'idő multán legfölebb azt tudattam volna velők, hogy tiuteletbeii tagokul ajánlottam őket az erkölcs-nemesitö egyesületbe. Hanem hát ime: most elém került ez a finom női kezekkel irt cikkecske, amely pálcát tör nök felett, a kjkjtáxébásba járnak. Habosáé nélkül kimondja, hogy a kávéháslátogató nök kivet köznek a nőiességből, a kávéházi levegő-be fogja homályosítani lélkök ragyogó zománcát. Ha nő beszél igy saját neméről, as már mindig gondolkodásba ejt. En a magam résséröl ssivesen adok a nőnek sok jogot, mert sok kötelességet is várok tőle. Kimondom össinlén aat is, hogy a nőiességei s következő gyászjelentést adta ki: Dl. Schwarz Adolf, dr. Schwarz Zsigmond, 8chwars Miksa. Schwarz Manó, Schwarz Janka lérj. Kohn Miksá-né és Schwars Minni lérj Gróf Vilmosné agy a ssját, mint a rokonok nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik felejthetetlen, drága édes anyjuk Stt. Schwart Mór né szül. Rapoport Rag na néhai Schwars Mór rabbi özvegyének folyó hó Í7én, életének 58-ik évében tőrtént gyászos elhunytát. Keszthelyen 1897. évi november ff-én Áldás ás béke lengjen porai lelett! — Miuároi Mihály nyugalmazott honvédszázados, 48-as honvéd folyó hó 21-én, életének 68-ik évében Keszthelyen meghalt. — A (helyevé* • h«av44a*f hes. A hiva taloe lap vasárnapi számában olvastuk, hogy Rsdosevics Péter a 48. gyalogezred helyben állomásozó századosát, a honvédséghez helyezték át. — léléleayeéla k»uirae*ka. As Elaő Nagy-Kanizsai Magyar Asztal társaság jóté-konycélu egyesület vigalomrendező biaottsága 1897. évi december hó 6-én, Pintér Sándor „Petőfi" hez cimzett vendéglőjének nagytermében a szegény és árva gyermekek lelrubáaáai alapja javára Erdei Jánoe zenekara kösrtmBkOdáaével jótékonycélu zártkörű koszorúcskát rendes. Belépti díj ssemélyenkint 1 korona. - Cnládjegy (8 személyre) 2 korona 40 fillér. Kezdete esta 8 órakor. PelOlfisetések köszönettel fogadtatnak ét hirlapilag nyugtáztatnak. E nemescétu egyesület, mely eddig is már oly szép tanusrtgnl lati kamfill működéséről, igen melegen ajánljuk kösönségfink pártfogó figyelmébe. — Táraiul-eatéljr A nayykanutat munkát-képzS *gy*tiUt as q elnök és tiutikar tiszteletére a Polgári Egylet lelsö termében vasárnap (árus-vacsorát rendesett, mely a legkedélyesebb hangulatban mélyen belenyúlt a hajnali órákba. A — lakóiaméit I Blés. A nagy ka- banketten városunk társadalmának minden oaa-nizsai közs. iskolaszék november 3o-ikán 1képviselve volt, a mi jóleső megnyugvás..! j /_1 «iju» l . .. c>._ • 0. tő tölt e mindenkit, mert fényes bizonyítékát d. u. 4 órakor ülést .tartott Ep<rjesy Sán-ldl4k euel> hogy ^ trdeklőiés napról-napra dor elnöklete mellett, 2 2 tag jelenlétében, élénkebben lordul as iparos ifjak, a tevékeny Elnök bejelentette, hogy 7óik István, az munkásnép (elé. As elszigeteltség korlátai mintha elemi-iskola 4. fiúosztályának tanítója —[teljesen ledőltek volna es este, ssfnte egybeforr- amint sajnálattal értesült — súlyosan meg- Iélekb«n » Í«le«»oluk mind. as estélyen IvfM/Pílrtt Miután hetefrstoe vaMuinflW «öbb«n. minl százan vetlek rént. As első fogás betegedett. Miután betegsége valószínűleg u|án d^^ Ml)in| , kiráiy királynéra hosszabb ideig taitó lesz, szükségessé vAlt eme|,e poharát; azután megindult a szellemes egy segédtanító behívása. Két pályázati tósztok áradata. BotmfM Miksa : Ssalsy Sándort kérvényt leijesztett elő: Davidovits György lapunk felelőe szerkesztőjét, a volt elnököt köasőn- és AutmaHH János old. tanítók kérvényeit J6"? I- "JP tolméMolla as egyért- ürtűt ns*utvj£ iwaiffstfasttsfsjfs *lnök ^rendelte a titkos szavazást. A be- felvirágzására ürité poharát. Ziitu adott 22 szavazat mindegyike Animann János : Fischel Lajost, az uj elnököt kftszöotötte Jánosra esvén, egy évi próba időre őt hiv- \'el találó szép szavakkal. fúeU Lajos röviden ták be segédtanítónak. Az uj tanító Erdőst kiintette programmját, melyben as ^yesületet Bálint osztályát fogja kapni; Erdűsi pedigío«* kéri » i4"^\' , . , \' .,,6í 1 " \' .... v • Usát, poharát az egyesület tagjaira és a jelen- Tóth István osztályának vezetését veszi át. vo„ Vendégekre ürité KirjMiU^ tanár lar- — Mágot Jóisa, eddigi kisegítő tanítónő talmaa aaép beszédben rAmutatott arra u útra, örOkaégüla mi azép. nemünkre. A férfi mellé angyalul teremteti és navelt nő nöiségének ama ragyogó vonásait megőrzi az egész életen ál még akkor is, ha a hitves és snya szerepe nem jut osztályrészéül. A nőiességnek eáU^jellemsö erejét n< m töri meg semmi. A női léleknek est a zománcát nem kell félteni a kávéház levegőjétől. Az én szerény véleményem tehát as, hogy a kávéházba járó nök lelkében vagy megvannak a valóban nőies vonások vsgy nincsenek meg. Ha megvannak: nincs okuk félni; ha nincsenek meg : nincs mit lélleni. Azért nyugodtan járhatnak kávéházba. Nem tartoznak vezekleni érte sem ezen, sem a máHvilágon. Eseket az előttem fekvő szellemes cikkecske aggodalmaira jegyest em csak meg. A férfiak kényelmellenségére nem fektetek súlyt. Ha tőlem függene, éppen a férfi-erkölcsök s>eiiditése szempontjából minden este benépesíteném a kávéhásakal intelligens nőkkel. A léket bontó jókedv elnilsjodása közben a nők jelenléte volna az Állandó emlékeztető, hogy: ,wrtvm eorda!* De hát az én kedves barátom — aki kotonben jól tud latinul — bizonyosan est is ugy (ordítaná le, bogy. „uorit a korda !* HÍREK. Képes folyóiratokra, divatlapokra, szaklapokra, hoti- is napilapokra előfizetéseket és megrende- frSCHEL FÜLÖP könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁN. ■A. folyóiratok uj évfolyamai olctób«r hóban ]c«zdödn*3c. Nigy-Kanissa csütörtök Z»la 96. stám. (4. Up.) melyen aa iparos-ifjaknak haladni kell, különösen kiemelt*, a hazafiságot, melyet mindenkor első kötelességnek kell ismerni. Poharát Szalay Sándor volt és Fisebei Lajos jelenlegi elnökre és ax egyesület hazafias működésére ürité. Felkö söntöt mondtak még: Samuely Oltó, Rossnleld Lajos, Rosenfeld|Miksa,Engel Jakab, id. Olenbeck Károly, Dobrovics Milán, Halvax Frigyes, dr. Mayer Ferenc és Salgó Sándor. — Társai kóagyAMe. Városunk képviselőtestülete ma délután S órakor a városháa nagytermében köagyűlést tart a következA tárgysorozattal : I. Aa 1897. éri uept. 29-iki közgyűlés halároniából a regale-kötvények eladása iránti intéakedés. 2. Ai 1898. évre érvényes legtöbb adót fitelök névjegyzéke kiigatilssára kiküldött biaottság jelsntése. 3. Herceg György által megvett községi ingatlan eladása. 4. Ko h József és a város közönsége közötti Ingatlan birtokcsere, illetőleg ingatlan adásvétel. 5. Stern I. Mór téglagyáros által ssálliott tégla ára kiutalása. 6. Szántóföldek bérleti szerződése bejelentése. 7 Thomka Endre v. kűl tanácsos helyétles erdőmesteri munkálatai ulán jutalmaitatáaa. 8. Lumniizer Béla a v. erdőmestert teendők ellátására leikért erdő-gondnok tisstxletdija. 9. A fögymnasium épülőiének terv- és költségvetésére pályázathirdetés. 10. Zalavármegye törvényhatóságának határozata a lögymnasium segélyezése iriutf kérelem tárgyában. II. Ufferbach Jenő gymn. rajztanár véglegesítés iránti kérelme. 12. A polgári flu és leány iskolák államosítása tárgyában felterjesztett kérvényre a magas minialerium váasza- 18. A kéményseprési r. szabályrendelet módositása. 14. Az ország eimere hiteles kiadmányának bemu-tatása. A gyűlés lefolyásáról lapunk legközelebbi számában fogunk megemlékezni. — Tliegy (liaalssibas. Lentiben a Sstad-ftle gőzmalom nov. 28-án éjjel kigyuladt és az összes berendezés, azonkívül 600 métermázsa gabona elégett A kár 25—80,000 frlra rug. — letjalsiaisisit tanítók. A Magyar Földhitelintézet Ttok Lajos zala-mihálylal éa Bikifi Elek zala-koppányi községi elemi la-kolai tanítóknak a Isteuyésztés és gyümölcééstel terén sserutt érdemeik elismeréseűll 100—100 forint jutalomdijat adományozott — Halálán elgátslái. Mattag Jóuel komárvároai lakos a a mult héten, hazamenet a szőlőből, a lovai kőié bukott az ülésről. A borral nehezen megrakott koeai átgázolt testén, ugy hogy saenvedett sérüléseiben a helyszínén kiszenvedett. — Tealégnereplfs Keaslhelyea. K. StffMi—Mari a ,Memaeli aainbáa* tagja három estén át vendégszerepelt Keszthelyen, Báródy színigazgató színtársulatánál. A művésznő lelkes ovációkban részesült. Első fellépésekor a gazdasági tanintézet lelkes hallgatói dissee nagy csokorral és sainraléptekor egész vírágözönnel hal-gnQzták el. — Meaa kell vllágewAg. Kaponáron valóságos sztrájk készQI a villamos világítás ellen, mely gyarlóeágára megközelíti a mienket. A rossz világításért sokalják ők az! a magas árt, melyet fizetni kell és a kereskedők és IpiFosok sIáinUi iveket köröztetnek, melyben minden aláíró kötelezi magát, hogy csak az esetben fogják a szerződéseket ttyból megkötni, ha a Vállalkozó jelentékenyen alább szállilja az árakat Mint az ottani lapok liják, a közönség célt fog érni. Hiába, a kaposváriak okosak — ők nem hajlandók drágán megfizetni a rossz világi\'.áat, inkább elöfzedik újból a patriarkális petróleum lámpákat. — A keatlkclyl GrarglkaaMI. A keszthelyi m. k gszd. tanintézet Kebelében fennálló Georgicon kör lolyó hó 24 én tartotta IL rendes gyfiláaét, melyen Bailci Lipót Ül. éves hallgató .A növények befolyása cultur növényeink fejlődésére* c. értékesését olvasta (81. A tárgyhoz hozzászólottak Wahrman Sándor III. és Mihók Sándor 11. éves hsllgatók. A vitát dr. Lovassy Sándor és Csérer Lajos tanárok vezették. — HA kedvel 41 elOadáa .A keszthelyi ipúrot ifjak önkép ti körei f. évi december 26-án karánaony másodnapján a ,Vén bakancsos és fia a buszát\' cimü népszínművel adja elő. •, — Ellaaser* eklevéi éa klAIIIIAal Irta fclaóóakaak- Hozzánk közel álló emberekről nem igen szereifink írni, mert bár mennyire akarnánk is tárgyilagosak maradsi, mindig közbecsoazik valami, a mi egyéni éné-Kinkből. De hát telesleges III egyáltalán dicsére- tet zengeni kiadónknak. FutM Fülöp cég könyv-kiadóhivatala kűlönöseg/ii tankönyvi iadáa egyik elsőrangú faktora. Az ezredéves kiállítás igazgató sága a könyvkiadás terén szenetl érdemei aliámeréeeűl, elismerő oklevéllel és kiállítási éremmel tQniette ki. — Fraacla aáaató alaát. Sokat hányt-vetett magyar ember életleirását adja ki a fenti cimen Mihályi Imre, s érdekes leírásokban mutatja be őcscaének kalandjait, ki a töld egyik pólusától a másik aaikig barangolt körösatlll-kasul. A ma 100, egyenkint 10 kros tűsetekben jelenik meg és a négy elaő füzetet már szétkfl d-ték. A munkát a szerzőn el Bajiion (Esztergom-megye] lehet megrendelni. Ajánljuk olvasóink figyelmébe. — Keréktalp néleaségfask asegália allóaa. Zalavármegye törvényhatósági bisotla&ga lolyó évi október hó 4-én tartott köagyülésében a vármegye némely közútjain közlekedő és kitáró -lág teherszállításra szolgáló közúti jármüvek keréktalp szélességének megállapítása tárgyában szabályrende\'elet alkotott. Ezen szabályrendelet azerint a vármegye területén mindazon nagyobb sulyu rakományok szállítására szolgáló oldalas és társzekerek kerekei, melyek hengeresééi rendszer szerint fenntartott közutakon köalekednek, a rakomány nagyságához képest megfelelő szélességű talppal látandók el. — A teherszállításra szolgáló közüli jVrmflvek kerekeinek talpszélessége a kővetkező mértékben állapit tátik meg: 1(00 kilogramnál nem nagyobb teher szállítására szolgáló jármüveknél 46 mm., 2-8000 k\'grig 66—80 mm.. 8-4000 klgrig 80—100 mm., 4-6000 klgrig 100-180 mm., $=>7600 klgrig 180 -180 mm„ 7600 kilogr. terhelésen leiül 180 mm.-nél nagyobb keréktalp alkalmazandó. A szabályrendelet egyidejűleg intézkedik arról, hogy az üzletszerűen teherszállítással foglalkozók járműveire a tulajdonon neve és lakása jól látható és olvssható helyen kliflg-geszlessék. — AlUlegéaaaégttgyl klasatatóa. Zalavármegyében október hó régén. Upftn*\'. Batyk 1 u., Tüske-Szent- Péter 2 udv., összesen I köz ség 8 udvar. BAkkirAndráshids 8 u., Botfa 8 u., összesen 2 kösség 6 udvar. S*rtMu : Alsó-Hahót Bak, Balalon-Hidvég puszta, Beasenyö, Bocská, Botfa, Felsö-Mand, Felaő-Páhok, Hegy kerület VIII., Kányavár, Kebida, Kerka-Szt Miklós, KisOernec, Kis-Komárom, Köveskálla, Pacsa, Páka, Rigyác, Sárhida, Sőjtör, Újudvar, Véged, Zala-Egerueg, Zala-Erdőd, öaueeen 24 kötség. — Ili ki. Balataa-asellékl IS évea ó-bor riadó. Cím a kiadó- hivatalban. K ö z g a z d is i g. Mfzftgasdaságl apróságok. A mai nehés gasdasági viszonyok kötött nem csekély gondot ád a gazdának as, hogy gatda-ságánsk üzletágában mely növények termelését karolja fel. Igaz ugyan, hogy a busa ára a folyó évben jelentékeny emelkedést mutatod, de ea aa egy körülmény nem szolgáltatott még elegendő alapot arra, hogy elvaklteon bennünket, a a busa lermeléa lokozáaára serkentsen; mert a mint váratlanul érintette a gasdakőaönséget ez idén az az óriáai áremelkedés, ép oly váratlanul érheti majd a lötel jövőben ismét egy nagy éa még vesaedelmesebb árcsökkenés.- A butánál vagy egyáltalában a gabonatermésnél megállapodni tehát nem lehet.- Erdekében áll a gazdának, hogy lolytonaan uj jövedelme források megnyitásáról gondoskodjék uj termelési ágak felkarolása, magbomoritása által - A (eladat azonban nem könnyű. Mert nézzük csak: mit lapassiallunk az állattenyésztés és növénytermelés egyes ágsinál -Szarvasmarha tenyésztésünk félelmetes ellensége a ragadós tűdÖlob, a ragadós stáj és körömfájás alaposan megtizedelte szarvasmarha állományunkat, sőt mi több: tönkre telte egész vidékek marhaállományát; sertés állományunk legnagyobb része a sertésvésznek telt áldosata elannyira, hogy milliókra rúgott azon Ossseg, melyet a gaztiaközönség e terén ssenved. A növénytermelési ágban hasonló calamilásokkal találkozunk. Burgonya termeléaűnket a sok állati 1197. daosmber hó 14a. éa növényi ellenségek bátyánként egészen tőnkre leszi; ezukoriparunk veszedelmes helyzete ríukor répa termelésnek vet gátol; dohánytermelésünk fejlesztését a mooopolium tárja korlátok közé; a lóher-mag ára évről évre apad, egysaóval súlyos goaáoá nehezednek a gaadaköaönség TiMtn, a valóban nem eléggé lehel csodál koani atoa, hogy danára a rossz helyzetnek a gatdakőaönaég szívósan (éj\'esati tetterejét a megélhető* nehéz napjaiban, s nem csügged, sőt el enkező eg a legkomolyabb törekvéssel s igazi lérfias erélylyal lát boaaá a válságos állapot megszüntetésére, őrömmel ta-pasitaKűk a többek közöli, hogy a termelésben helyt ád sz ipari növények agynémelyikénsk, igy a cikóriának, a komlónak stb. a bár az eddigi eredmények nem a legfényesebbek, de eaért olyanok, hogy reményt adnak kedveaö eredményre. — Hogy minálunk pl. a komlóteraaelés nem eredményes még olyan sikert, minőt Ceehor stágban. Franciaoeaságban, Belgiumban tapasa-talhatunk, annak egyedüli okát abban karaahet-jűk, hogy a művelés terén nem bírunk még oly sok tapaastalaitai a gyakorlattal, mint aa említett or-zágok komlótermelöi. — A mi aaoabau késik, el nem múlik. Biaonyára eljö nemsokára ss az idő, mikor a mi komlónk is kiáltja a versenyt a saati, auechai vagy plalti kon óval I — — mert komlótanaeléeOak mindinkább intenzivebb jel eget kezd Al\'enl, a iparkodnak komlótermelöink a külföldi komlótermelök etéreni gatJag tapaaata latait érvényesíteni. Erre agvábkénl nagy salkaég ia van, mart basánk számos vidék un igen jövedelmező t nagy figyelmet érdemlő műveleti sövény a komló, a melynek jövedelmezőségéi helyes tarmáai szabályok betartásával nagyon lehet \'okozni. Jó védett lekvéa, megtelelő talaj, annak okinrű munkáláaa, kitűnőnek ismert fajták beboaatala, célszerűen végrehajtott trágyáiét, mind oly tényező, mely a termés eredményt lényegesen mó-doailjii. Aa említettek kötftl különösen trágyáaáa gyakorolja a legnagyobb befolyást ugy • meny-nyiség, mint a minőség javulására. Ujabb Időben már a műtrágyák la alkalmaaást nyernek a komlós kertekben, a a mint aa ss Irányban tett kísérletek eredményű igazolják, a amiparfoaatátnek éa ohilisalétromnak elhintése nem maradi eredmény nélkfll. Több oly adat áll rendelkezésre, a mely sterint a jelzett műtrágyák holdanként csáknem egy mélermáaaa lőbblelet idéztek aló, a mi a komlónál — tekintve annak magas árát — mindenesetre saámol levő körülmény. IMPALQM. * asDSt ■WifiÉl. á JÉigyu DrUi* <M Is Itgaagyakk télja, u kagj a M|jw aatilaégté tar^ntw a «MIh PollUkfjs taaélhgva altémkaitti amu Mltdaiit Maa a auyanágárt la aaa »lk»talk * réaaka •aaklval aa. A .Mtgymt Hírlap* párftaklvfUI (M(. báaya taljaaau llipiU, át aaa a Uajnt aliMatk hikpla aa-Hat. haaaai a petltlkalUs MJmm aaakaé, la aaa kSMN saMalkaéás s «ri»i llja aMa ktlia áll a ,Mipu Hírlap*; kllta (a acjrlli a raélkália éa wMlarl MsH-taBtajrajral. V A krilif *amá*jae itip taá, te «Uaaaék láasá, akan as bírja | s Játgju Hírlap\'■ Mdl| ribaársj ■lndkatUI, a kdaífjr javáask s mapratfáUL DaaakrioUI la a ^hmi Htrlip" |ilastn. n«u gonáoUta. La a alaakkaa wjlí kalalaaaal I KM • s Morar palfáiaá( Makalval I IUf paéla as <(*M amáe pa%lr-aá^ával, aaaaaak aaakával, akik Mapaalaa lakaak. A taaáaaáf éklkaráfá kirééaalval a IM tapaaraM alapaaaáfsal a a tagadj»» il«alil\'al|jil bfUlkaik a Jlipw Hírlap,* SaipMalal kMuaánjrtl »sj«U«a tff laaaak ilaiaik alv baáigaal át a|y váMnaaa, klváM fotriatkbál, sW a .Mtgyar HlrltpJ-n«k. a aamr taápMalaai «M arát, Jákel Bér, a ,Macw Hírlap* má<. án Irf. tieaikk ■evall a ItgMsth* naákWSI Makta wOtU >j laaáayt It ksall tála a .Magyar Űrlap*. KWSlt a MtM »rtk látják al a tárauMvalol Is a mh/nilS, aatlyat Hayvalakbaa boatál Uart a lap A BHjar táraaéalaa alaáta Makta mala/liál ktasámal S .Magyar Hírlap\', s atlratk tm s téli* Ttimlg ataaaal klloa tavala m ravaial la raaákhSI gaa£• gak, utgblakaUk táriyllat«<ak A .Magyar Hírlap" a ktvatktal ttuku a miktáilg-kan jakltaaaUfa kaakm ét aagykaatS Mgtoyttéml aaéva, -ktáik klalttágéatk. A karátaaajl klbasa. s My ávaaét iraéalai maii; taakaU Itaal, mát Jéréaaata kéasaa na Aa Mtl kaiátatayl tikam, a aahtt tasél Ih;I tttrktttl, aaa kvartalakasak kéaaál, alti a ktiMa ugy aktánlakaaak. Igy olysa Itas a tUaOénl, alai tgy latat káayv. Káaayts aag ériaal t tlitaal UanlArta, t alt atg It igaaán ktwt lm Dg? Iraéalai, alat Ulán a itgjobb Itat, a alt tahse s aaakta a atgyu aífétatk atl tapatg tdhalatk Jókai Már, alaáayéJaak ááátlgttit^t, tgyikát Ma atg aa alkaa aáala ta I Itgmbb doigaattalaak. Mtllált tata ktalk agy ttrtg aagyar Ma javábu. Tán lalvaa, laáieál Sáodar: Tártál Antid, Nta UJot, Htalalltt Ltftt, >aáé által, Horváth Jaaka, KSriky laril, •áráaayt etaa, ma vaNak, a soo Mk a Nacy.Kanissa, caüiöilük Z-ila 96. nám (8. lap.) 1897. deoembe* M 1 án thtkl "" • oaattly la a aagyaralp Makett, diadalra a|lm a inbl ,, . \' ,„ i rlMaatft mlg karáaanr IlMl megkapják a |.hjM ,t«<Uif rlllghléilá toattltt, atjll tg* iMn ■ l«ul fej «»°nam\' , k(M aaakaláiaak kl«M Faayl Maétr, Brtdy Sudár, Mnaay Mváa, h»U BUk Igooiaa, Márkaa Mikaa, Feniy Áriéd, Haltai J—t Urlk Károly, Saji Aladár, g..i-y M, HatlM Otaa, Saaley Fnaina jatt, Ha|aal l,tíí,, Karát««y Aadráa, AgWk ««>. Eata kitti a kllttldi Irt* kgtrdetawbh alakjai, agyain Zala, Daedat " ~ \' fMl, Aa.ioU Fr»aoe. QataUa MaaUa, haáaraaaa, ■rlra alti inak aa alhaa eaáaán. a anlybea „é.. hlrw Iré aln laaa Miadn alttaiM lllantrlln |trt Uaak. Irai, LahM atb adják a raaak illaeat-itattkat Aa tv krónikája át a VraUéaaa aa Mai kaiátaaayt alhtabat la lainftt Aa atébM papáa, aalatlalá karrtka-Mikkkai laaa tata ■ a...... tlkmtal aaalyttk aa aUállltM Jéfottata iakka kartl aial aaráaylt a „Magyar Hírlap* m kari eUlaetM áia kitaaa A ,Magyar lllrlap* aa UhtT aáa kaénaaalayahhaa la lUaia"\' >l*áa»táll A JUa Világ" aial klate káli tyaraaklapit aagyed-iraakiat 10 kn|aáijáeal kapják i aa .írnak" aial gaaéag un. la* pta^ba lliaaclrlll dmUapvt pedig klánt. g»ljaíévi tikiul M krajaárjlnl. I iBMkaaalM laaaalak mattban e a alMaatliaak dljaat-lean ad a lap MvliágatltlM aladea kérd*e<lea, tttrly IkttMakll. Aa a|aaaaa kallaé alUaatüaak dl|aaataaaa klldl a<| a .Setrer Ilii lap\' Jáfcal Mának, a adgrar Irodák* atya Meletáa k, akWhar aia^KII fogTa a Magyar Btriapbu aegjeka MtaáH. I ,«M ár aaalgá|a*, ralalat „Nlaba" fial raartl\'W Irdalaa Mfftnyak eddig ujakat Mytaláaalt la dljaaataaaa kapják aa aa a| illáaeUI á * agyar Hírlapra káraely taplói kaadia lakai atMaalai, Aa aHáaatlai Ink i klratkaalkl Iglaa lyr* 11 frt. FII Irra 1 ftt N.gy.dlrr. I (rttikr. Igy k«a 1 M Ml kr A lagyar lllriaa klaááklvatala Mijmí », Maaváé ataa 4 aaáaa alatt vaa Matat ráty>aáaat kiráaalra bárkinek klltl a kiaáákinUl. ■ a M|f« ■itaMfkina kipai bibliája Maat szám.) Tis előlitető ulán a szokásos liszteletpél dányl szívesen megadjak. Előfizetési ir lüzSit példány két korona, díszkőtésil négy korona. Budapest, 1897. november hava Sing«r és Woll-ner köuyvkía<JiMii vatult* (Audrány-ui 10) Vagy Tlisraj h)Mdlk kl aaaapals a arámi napi lapok kftat: aulleui la anyagi trik Makaa raneara A aagyar alraal Hallik awiyaaá aia> a Ut ataM lilttd alatt laáaaaorta nagyobb Ulti aaak elnyelt Mraal a M* éállaa nramyaak: alraa, Hál áa a tagjakkal rilaaatja $jlél!elé nagy Mraival jönnek a srattá, kitérve — több mint — 900 aMgyar ic*tyot Nedecsky ét Júaks is iogety lett, • a tata ayvgMt rétaén emelkedő hegyet alján, aa btaa aaaíai tge alatt, orasaokiil körülkerítve látottak napokat ét áijelakei. V Nedrasky ét Jóska éppen a IngnieH kerültekMiklós huszárok voliank — ra foglyok lettünk 1 8MM aa áj, ka Mataagra. Bitraa Mraaal a aanaayl aa alyla lap, mint a Paátl neVOljünk Vltéa kapitáay BIM ! Hírlap, aalji laakr ktaaaéik á»a aaalgiy* a aagyar Watp- „Mcnekfllöi ■akrata gavdalkvaMaak a aaaait alad aaUaaakb táiigfílmii fial Itala kl WadaUal kaai IV alMt a akkn a fngraa-jihoa raadllwlaall kl Bánét aly aaklt Mákaa la, alkar aa Ily Bagatartla lléaaalatka la aat kaakl laiáata kárált ftpaa aal haaatll a IlkaaUaaaa a Utsr allkaiaaalkaa a alralt Magyar alraal íkSailaMjp anijr t angyar aajtl tatén aénllaail állá táa«(atlakaa rlaaaiMI kaéraaa lapját A PpO Hírlap aly tél táréál agyait aaga kMI. aaiykn kaaaallral agy aáa la» aaa élaaakaékallk B«g lagyaa taak Maalltal >. Kaaaél 0*aa (Ualiitaa, IQ ákrlayl Karait, tlatogh Fái, a*ktk< OaaaUr, Mani gIrály, TMk álla, gaaaa Andor (K.kaal tlkar Taaáa, Trankáay latria, Agai Aduit |F»raá>, Glrt Oéáa, Sada Jlb, Vlaiaayi Vltaaa, Kilaajr UtilA, Irádjr Gyula atb, alb„ aMnaéá paUhMák, tána- la kaaana kanaláéi lik tartik Utat tatákká ■ mm, nagfoa mMs inaea JMka Már i Imq> K tstvak slhangaiia atia gyvpia beMI vull. — , Megülj I ki vagy 118 Hangáik agy legyva* M btgypéavtor tratra Jóska halkan etek ennyit (tW: „aajysr" — s négykétléb koteltátk a kagypáMtor taté — „Ja tltaai kap, ka ttgüiétiakre lett". S i hegypásttor megértve a szavak jeleniáeégét kéaüek ayilaikoaik mindénre. Jöaki négykézláb folytatja aljéi a a htgyaéaa-tor bAtulrál faidlgérá taArévsi iparkodik tik ami ntnatkt szemek elöl. Felénwk a lisjíéki){ ,Ft4éi alatt rtgtsnk — bmáljra 1" — agyatlaa aly lap aaa, aaty aaayt kalntalarkaa rlanaHaal ___ alraal kMaaigat. Hiaéaa alltMI tatjaaaa li|Ul.aal kapjaI - . T™\'\' \' aag karMaayl ajlad»kal t NaU Hírlap aagy Maaa "<>(,\' m*» ■ tsgypaáttor aapláilt, a lagkitlaákk aalptnéalal la ktakaaana klaU-altyakkil Ml reakaa I* élaaa klállMaa kIMal, aalyaak aa llraal aglra ItraH ál raaal kiaaalt, a aaaaklrSl alaéaa alStaitá aiadra báwatkta lagyaa kap egy-agy kle kiáiilláin JegyaláeapiÍK; a PátW Dini alttá, l attakiat, lét katona Jóska elmondja, kegy üt a hagy gyepi mellett van aa ti vilég kapttinya, kivel Viltgoarél jitt a tegnap éjjel a muszkák tatai kiM kerültek. Yt» aagjelanl, paapáa klpakkal iUtatráil élvattapM |«dla ked | karvoltl wraéana ána (nagyadlm I kl) raaéalkitl aag Maga a .. . haamlaalnr Faatl Hírlap la, hál M kMalgMaall t haUrahk tartatra! * " , • "gt" Maaa—gaaiaa aapea aaaaaafaa raatl Hírlap la, Mr aa IIMIgllllaai a t^aarraa lanaiaa , ~ r " raal.nap j-laat heg Jlkal. BrMy Ia Mkael t<M»-áaak (aapaallal U-tl. nalnapakn »t-|tlaldel aalnignl | lomlroinl láttOTTtl. Htséji aaakadságáérl tovább tesreiM •Tukai jeeetállel aktraak f* — taii InÉMt agyieilai i alaadlk IBmI«, maly attltl Myttfln aa alOaak laalr elhagyja aa allklaaitl iiaalayak áa alakok lárgyi IMI a t laméiita Itkttaatlaak f .rrl l*ragt|lliau él. Waaaallari Mt írekért, atáa Zaaaalk káratll váiaaata-tlalaak klp* klntktallL aalla aa nrápal tarrad iaak aara, a_aiatCáriakéi kHMalla, fallak Mapnlylg Láljtk a M-M.allt alp wlianil a Falai* Boyalba, a haal.tardl lába. naáat, a alp dlMaglaát a Uéalaiaabaa, a aial Updaaik, IcUIJik a trón káréinál t a falak aatay*ail áaatta Uaattiaa la Hagé Viktor aaadallloa kéjw Ötlik ataaUkba; alalkalté a Uiaa á%an railaQa tiAa ktttáll U>Jak á áaacllk mrgulnlt alkotaáajriaak, a ktalálaa-ág ktMáltáaáaak ilana áaaapM, aag a aamnk lllldöiiaégíl, a aitt a párlat uj kormány tagjait ad»«*Hk. — Aaatáa látjtk a Mint a Mraéalaa tllágtttéllá kdtáljáta Indul álriAII aa .áp aaiaekaa1, a Garibaldi lobogdlát hngrtl ta baltat Int. jgol Maaka nftl a alpnlankak ajkla, Hy terek darejlkaa kíldatl t .Saabadalg, RgynMtlg, Taatvérliég" diadalát. Látják t aiwiiyl iiiaalggyilM líji< eág WnaaMaát a nakalalglrl ktaM Báca ééathM ktaá, I a aaryar amággyt la ksUáttaéglnak tagjait a aaaaakk taatrlra>l!|ilaik Saaapta. Kaaaatkrek klraa láaal Ileiben nlaea rgyatlaa aNtaanal, aatrrál klpat aa UlaAak Illan, la paéig agykaré, kl klpat alrlni klritaDaa. Itt vaa. t Bilit a liajd aMMtl ralik, a alat a kaMhMn Mwak. a alat liaaaMttMtaaá a Untakkal, a atnt kan-imlaak Métabr a aial a Bargba a«»«»> e alat a Makt-aarklaa auglllra, Kaanlk kwaléal aaaaé a népien anak, karjaira kap agy gyaraaekal a Igy eaili ,lae, a nakaé Atn tHa Jtnaél paltén I Ml kBátéjék lk aaW IWlilk la laatailják a naktliágal MaaMak a lyaraakal, ka t t*é Mrétvá, akkor aér t ■abaéalg léget aa ágén aakarlalg Maklaan laaa.\' — FWbmg a várlak, ka raakt* a Iteyaa )alaaatakra gat> Inlaak^Baaaath akkar aafkáéllatta Sttaal! Mgt* raM. ,BM dal, rlgi éal, rlgi élealatgfll,\' alpbaléagitl klalk-rti, tlpMrlal-l !nleetr*l. aaaai\'t. rea\'n ttavakrll — . A Illatat aagtt* rgypléat poapáa láaykáp aárja, vált* ■ntyl a aagkakaM MatlanlabkH áa anM — A haraaaélk ISaat aánla* ltokéval kg kgMkaaai. Alig rtrjak, kegy eleaaaak hagy iáikaank. ■*,MMk aag) aagyaélm atak g M M kr, agy Mn páilg I bt M kr, aaty taaaag a Ml Ririap kladéliifgtaliht (Baéaper, V, Vari kárát 71. aaáa) alaaaaél Aa • ravalbaa aepalllell Mwk n*grf4al-krllk «a kapkauk Waiktl riMp kaarvkaraa klllilkw Hagy laatatta CSARNOK Hang otan zokogtak *■ Rája IIUMt lik aaakadttgkirrbH Aa ISM. nalybeá 1M0 klp Mt, alndliiaaaa K. agy a-kM Ml kna Maalikkn jakaik aag Takát aa agttt aaaka ka aaaal kürtlaéayek klaMt aaa Int több «.. ftttál. Aa >gyaa Maatta kapkailk a MykaH klayvkaraakaélaakkaa - „Ztltvármeflya u NM8-49-ÍM szabad tág Harcban" cimfl 171 lapra lerjrdő fmotl kQ-tönüsan éNckés 1) Biankából még ütphiló néhány példány* Ölvén évvel tttlöll hogy mi uerepe volt Zslérak és lainak a aagy drámában, etl réaaleteten megírva kapja a könyvben az érdeklődő i írtért Novak Mihály tseraO-kisdönil, Andréihidán, u, p Zala-Kgemeg. Előfizetési MMvAe Ahalirott könyvkiadók 8zaboletka Mihályiéi egy leljeáén uj kőttt kiadá-sftl váltlluk teljesen magunkra. A kötél még et H lolyamán „Üjabb vertek* dm tlaii jelenül meg, abban az etotben I. I. ha kell ss olvtw ét poétit kedvt\'ő totgrtr közOnségoek. „Am prwaljék mag — írja kószánk Irt levelében a uersi, — agy eMtiietééi lólhivéi kibocsáiátil, noha én alig bitsem, hogy a mai Magyarontág érdeklődnék még a vara iránt. Legalább aa Myén-tajta iámbor vara iránt,\' — Mi azt bitnU, hogy |g«. Mart ai még - mindig binni akarnak agy nagy éa mivell magyar ölvsső kŐtOoség Mikló-haisár vall. Világot alall u él •ükjében Qörgeit kitérte htnoinokeilad magával a •«f»P;■)kötsclfidö inutiktlábor elit á harcatincktilö kö-aOl nem g\\anilolt senki temmii. Kitérték Oőrgeii hOeti mint árnyék ss ulaMM; de a hegyek alá érve —, nem volt többé eetkaége (íttraeinek ki- _____ ééröra, ggynlfll JnrnoH a gyorwn eHJre vwmta ^""^"{^"íiram motska tábor alá..,N_I Harcvégyiél égve a karaHaekál vllás — várts s lOtiéntndőket t Ime I nem\\ tokéra (íörgei agy mnukakardon fehér kendét lobogtatva megiele-nik — nárom mutzkttltatlel egy vonalban lovagolva — a tsemhaláran, kik/ egy magatlalról Világot környéké" láboro<é migyse terogel hoat> Mtbb ideig tiemlélve — vistaslovajhlltk ; (lOrnei pedig gyors vAglolásml vittaajötl: „Rlöre viléaek I* ■S mf niánna vágtatva menünk a magyar lá-borbt. Hajnali örákban ismét követnünk kellett (íörgei! s hegy- k kőzd Görgel liffiéi előre lovagolt t mi sgy völgykilltnhgn vártuk (lőrgtii. Várluk, vártak, de biába I Görgeit mi nem láilak többé toba. Oli maradt ő a muaekatáborben i helyéiie egy mustkailtsl jöll, ki annyit mondoll: „Vitass-mebetnek s láborakbal\' 8 mi Nsdtczky kspilá-ayunk vezényletére itfilsebessé^gel táborunkban voltunk, ahol mar egyes törzsijtzijeink kordjaikul tördelve, mátok ririttkoiva, a legtsomortbb ké-pekn.k (ellünk snemlanaí. Megértve mlodotil, g\'-pitányom — kinek ,ordlsánca valtam1\' — szólt bouám: , Jóskám I végink vsn A magyar lábor lel vtn tdva. (Íörgei, (íörgei I\'1 — K név kimondásánkor sirva fskadl ö U- Zokogvs hajtja iáját vállamra t halkan tusogja a szavakat: Jóskám J lődolog, hogy mi-löbb távoztunk e gyászos belyrM — fogts-e követni, velem jöani ? r — Akár a világ végéig, viláa kapitány ara* I A nap uioiaó sugarai vérvöröart feslették a világosi begyek tettét • mielölt teljes oalbomlly asállns a vidékre. — Ntdteaky ksalUty át Jóaka megindulnak a noanra helyről Komárom (Mi Kéaő ttlt érnek agy tamba, bot megtodjákj létesésábeo. I hitben boeMljuk kl es elöAsetán hogy tovább menniók lehtle\'ltn — a musska őr lelhivétónkat is. irglnket tt év november végéig nemek miatl. — Várjanak nggel\'gt Nedecsky kérjük kouánk visssakfUdeni. (Andrány ol tO-diklét Jóaka sináJláaoltattak. Nebéa, aagyon aakéa len ea atam t — Ne kigyjl I ram Jár ai ttmm< nahát tág-gél agy Mikiét katainak, ceak legyen ha rá tan mgitaágeam ?t — Cn amit negtakatak, Mveara mtgteneá, — Csak eanytra van nflktégim — Klönőr l(i nivetktdjra jó M rákra I nekem még egy szúrt, lagyv»rt karhani t nagytdárt múlva tapiiáayonmal Mi lataiak, A hegypintar kilép, a Jettő kivi atpjáka taj — rögtöni Matat — a öl ptie naltra kopog tey másik higypánlnr, II magirtve t énlget, astatéi kén mind tart. Jóaka kél szűrrel kalappal, fegyverrel kray< fintor lett, — ilBl a hegy gyepit leta, kel a tpilánya a lepMMátekb gondolatoktól gyftflr**, maróén nát a hegy leié, arra, nme léliirá-val eüelöll aa i viléz bajtám meneküli. (tondo\'alaiban Jóska aavarja tara. Kl iaearf" bangón ennyit mond; atM.* I a kápliány a — Kl aa p kiált Jóaka ktpítányéra, t an alélt ktpUiayára dobja aa egyik méh. A nas maane álló munka-ór agy motdulttot léve látja, hogy a kagypánlor i-nk maga van — oia tem hederti. Néhány pere múlva a kM hegypánlo* méltó* aagietjn léptekkel kóaaleük a hajlak Má, hal nivnorongva vétik bsllatd a munka v,l*gyverek ropogéiit. Nem hallottak wmmit i a két liegM hrgypáaiior MMkájakka lép tt. Rövid binllgiHa ulán. u egyik b\'gypinior a munkapnaatok kt-krrfligatátével a Maaég kaiáráig kiaérva a a tovább utazásra vomlkaaó atbaigaahia. valamint a méltó jeta maaát atia — elváltak tgy-méetól. A hajraH oatüag arany sugarai kitérik a két Mikiéi btanár (épleil, Ismeretlen, járatta* utakra folylaiják mér naptaaaaat litjokálB midik a távolból hailhaié tat harangok hangjainak Motai akkordjai ellisngzoilak gyorsítva léytMklt, hogy u éj sOléljében pir órái ayagodra a ni irányt kérdnvt folytaibtnik már már majdnem a kim* Ölésig iolyfalott atjokat Elérve a falai, alaotray nádledtü biaak Üknek nettléik érté. Kértek alall gyorettett léplek kii Iparkodnak a lalo éjszak nyugati rlnéw le«# legitloláé alacsony kM taté, kegy agytt-náai neg* kérdaiknrantk — Jé ettél ing mama t ~ ktasáett Wtditay kepiliay a konybábsn lévő riaooa-kipi rayóáil, ki tgán közöny&oek látnóiag fogadja a kaft* lány Mvóaiátét — Pár órai nyugvásra volna aeikaágtak I — .Nincs nekrm olyan helyem, hol a katona ural lenyugodhatnának^ vágott kóske tt eayifet. — Megnyugnttnk M bárbtrf, aaak IMM alatt libanlnk öreg maan Hotuabbtn Mytalotl párbtnéd atia ragyoa Nagy-Kamata, csütörtök Zala 96. szám i6. lap.) 1W7. december hó t-Aa agyueru kis aaobába léplek MiUós huszáraink, hol Bfkiay l*VT<oj4a elfogyasztása ulSn Nedecky as ágyra, Jóska pedig u ssztsl mellett levő lócára hatotta pihenésre a fajét. Nsdstlky kapitány elszunnysdott, Jósks n»m birt, fel Bit s as öreg anyókával csendesen beaaél-getéebe steaakedett — és annyit rsskhsmsr megtudott, hogy még erre is muszka posztok Tanná k; de egyúttal azt is msgtudta, hogy pár óra járásnyira már as etsó magyar Őrszemmel fognak találkozni — Nehéz innen az utjokat tovább folytatni — ssólt as anyóka; — de bízzanak bennem, én útmutatójuknak sjáalkoaom, ha elfogadnak — Tehát előre I nincs pazarolni való idö agy perci sem. Néhány pere a három alakot látunk a hold halvány sugarainál gyors lépésekkel a fhlulól északnyugat leli távozni Nem utakon aaeenek ók ■ toronyiránt, keresztQl-kasul mindenen s nem sokára agy széles folyó partján állanak, hol egy | esóoak erős láncokkal van kikötve. Az anyóka egy kulcsot vess elö s a láncokon levő nagy luatot kinyitva; — egy kettőre mind hárman a tataó parton vannak. Ut ss aayóka utat mutatva s a kapitány msg> jtMalmasáss után v issza sveaott a túlsó partra és nemsokára eltűnt a aaemhatárról. Vitásaink pedig a kijelöli irányban néhány Orsi (árasztó gyaloglás után örömmel hallják; ^Maggjf I — ki vagy V a legelső magyar örssem vezényszavát. — Magyarok, bajtárs I — ssóUlt meg Nedecky kapitány s álruháját ledobva magáról — „Jöhet í" s legyverét leereszti a magyar őrasem Mint as 6"! Miklós huszár mondá: •Szerencsésen msgérk estink Komáromba, hol [ Nedecskv kapitányoméi hallhatta élő svával először Klapka tábornok ur a Világosnál történt Gőrgei gyászos árulását, mert egymás nyakába borultak és — hangosan zokogtak. Farkat* Kértig. NYILTTfiR. VASÚTI MENETREND. Írr*j«»7.ikUhr(-tfL KiMIIli állmaián. Aa s nvatbaa imtlMiláW aaa váltat liaattal la asÉsallw, a. v« hÉl IllM SlMlHl| • krig aürrtM was ataáan, kai K á -I V, is. v. iy. v, V. V. ■y. v, Saomhh. u Hfcn Zala Eg. £L wm X Barcs r>yék«n n d u I á s Kaalatáiél 1 ll I V. $1- »• t. V ■a. v, SS. V. 41 ragg Sftd. u ao\'ists M\'esti —!dHb. UT- * v, v. IS. V. Sí. V, iy. v IS. V, SS. V V, yas. 06 regg. 20 d U. 8 06 IS 46 éjjel v. V. IS. V. V. V. IT- »• 15 a. u. 4. u. 16 ragg. d. u 16 Büfld 467 186 ragg d. u, í> eate hrkezéi Kaataaára I !i!il s 6 38 II II I M> BAd ut. v II. V V. V.\' n. v iy. v. IS. V V. V. V. IT- » !»• » •S. V. IS. V 9Z. V V, Dl 01 86U ragg. ICMd. • MjejH mm u. este 06 mi öt Md ragg tt> I esle éjjel d. e. ragg. d. u. élH ragg Mlrf-Mliwl se MŰ I Ll M M| Ma ■kW — japiaK iktait, a a. £, a tagaM* ata--a. Mm, Mi l(l| krtg ppsnkSií aia* atiK kaeaUaatt ae*. ISl tmail atb. lahkp MS isisakial M algban 1000 aata ta artallaawal atk a stagnaMt árakai MatsMr la vá»MSt*awakáahaa ná»i_ s ■Islákal |tatain Mtával IIM Siankin « (aa. Ur sév aaáMU) salji—slisl Rt \'ikkia — (h^taka «IhmH laidifcis 10 hna la tavtatai 1>-nekta S km W!v»* isgaaatan«á. — lipw aptam írt aagtaaMtaak pnhw allattaWark g Laptylaidimo* ea kts«4o t * rncNiL r ( l I r, Kinai fülemilék egész évm át éneklők darabja j mrk. — KitQnő éneklők 6 mrk. — TflzvOrOe kardinálisok tanult énekesek 9 márka. — Vérvörös tigris-pintyőke bájos tarka énekelek párja l.jo. — Hárcrt kanári-madarak, nemes tej, mély és Haihangnak darab 6 I to. ti. 15 mrk tehetség mrin Szét* küldés utánvét mellett Jótállás élő megértetésért. BIT 1 R L. 141-8 siMt klitast, MetaMi | I fwriailí ««|árl <H««. o FeMuhmU: Kende lal«H«m* „MAGYAR UJSAG" rsllilhal aapllap. Megelőzi a Bpesten megjelnnő öiuu napilapokat 4M tatja 1 Felhívás! ü * I 8 5 A ma története X as ajaág htaa la poatoa kféatkáaa a aay wlajal-Jg aak fMkaanaátáaával a ailai taakatka katalaaa ■^iitifinnit w lg rtvaáayaiaak Urt kea to hirt M kalaMlalaaal M alaáwr*! a ut toalaa Mtkat ta jMltáara Bálit ttattolk aa agtoa világán A tllaaaé Iréf i f**<t»Ut gywiaeésávai ksall vato aat ta, a ait a IM|ial tslaá Mta Hrttaik, avatott tmnk Mvaaatoa lastti Isttk • kirí to a ritaiHi |4f pataak alalt a* M( mm páWáaykaa aa|ja a Maa ij»*r>l. A kirasalgáial ■al MtalákM, kitalaaa hj)«it»4|4a»l la |nraia««i| taktatallkaa aa tgtaa buti aajtá Ilin áh a Magyar Újság s artjr a vtlikaa aáf agfaaaaaa a aapan, a hon Nftell tráktoa IrtnHt a klalaat«at a ltgaWbbi kaaaaaalcf tas aamtajatiD- TM|«a IhaalH . tfáial oMel IMf tatái a Sataptilii nr H gsl ...................................á 5 Magyar Újság 8 aatjaak WwkiaHli Ctafárl MMIa a*, fi taaatlto Inát iMgaaMn, u agjrrtlaa a vilákas X ata kara ranpt ■iftilial mbadatvl Iránja ü aacr poliükat aapilap Kaakiliml a ángyát paUlelaUka, a aagyar laépiiadatoai ta as sWfMI kar lagtabb erfi aaját Uvaholi vannak « *aaá( Bltán vlrtaltaa ta s.kaMHI wImhiijI jalaaUkanjabk kaljta, a kik kataétk *UkSI IrtMttmak ■indán taétkaa aaaataj-iSL ■<« a pomaát, paatawág aa f Malii tatf. Mlnéml awjlr, a Igán, éa aawnll, a ni valótlan. Bajiul t%lg trilla, la a kaasg ■laalmllt aaa taiktaM. A koagja >wil), UwH«%w ta ateHi iiadalaű aatavonatan illé. EitarjaaaU IfjaiaM a tánaa ÍM afatan Ipaatára ta an agyatlan aagyar aayüap. ailynik aagaota külön áUantfó kerékpár rovata van. Naha SnrJiSalMa « MylMtWkUt Is maija, s Magyar Újság s llgaliam kalaftl aaf|lap ; aaH alMaaMal ára ag* lm aak tl K Iliim I H nagyalávri I frt, I ktaapra I frt Igyaa aáa ára *M«h«a ta aaak I kr. á Masyar U|aá| Sailaiarl ájllltka agy IraéalaTkaaaa, g|li;irlii kiíllilill J frliji kilti ári <11111 Omlik ttak: eagyar sépUMs MagysO 5 „Saíü" iíl M« iómjiinu( álul meghonoaitartt han, s aalyat H|tiliial aagkap aMMM, s Us SlpM 0|a*g-ra lagalább tgJ ■stllillis illlatl. Mtalintkan aa Irttai ílíajlkOa MII, S aatnikw Ibgkalíval agyatlan ata ajiág aa ■algái slrnatiaak s MAGYAR ÚJSÁG ata Iliit. •UlMtMad kivan mffkaa kaltwslsit la ayalt I kui H nllfirWtlia uái kitik iMt aajlnta NUan rlaith >iMlja i tagfea, a balti ár agy nagyal ~ likra. jjbotörós elleni biztosítás fi a beálló téli idők alatt Iwttős fontossággal C Ibir, miért is a btztosttó közönség wivm S figyelmébe ajánljuk ilynenil butoMtásoknak 2 • lefjntAnyostabb áljtéulak éa fal fi UUlak raeüatt való m*-gk«éaét. J Balesetbiztosítás sorsolással! Hj Biztosítások felvétetnek: a SLhAZAI" iltalú« Ininiii ^línw 8 Nagy-kanizsai f5Ugynök légénél. •atatvéayaiáa khráaatra lagyaa (Ma: A Magyar Újság kiadóhivatala Budapest, Fsrmoslek-tere 3. Mh A l««VtB HJlíti tgyta Htdásysl taiséaa ijiig el-inriiéalf kaphalék. 8S0-7 m*u*x%*uu*****\\ n x 1 I 8 8 x Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedéséin Nyomatott Fiscbel Fülöp laptulajdonoauál Nagy-Kanissán 1897. 97. tfttun. Xagy-Kaniua, 1897. december hó 5-éo. hytiirtllll t ktajrUrakaéMkt*. XXIV. évfolyam i ^laM irWktul bM n»p»»-kiftt á. i. 4-1 ért klet ZALA IUHMnMIi Vémhfeéf«M : /UU f«U> >li)i>l»lllii. ■linkjiiii » Ma *fN II hm (I Irt - kr NHm I kum (I M — kr I^HWti I kmu (1 fw M kr Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszar: vasárnap te osflUtrtflMa. imm 14. niImM • Up SMtlaat Ntaén Politikai ós vegyes tartalma lap. It\'wMla Mk ismrt kautlMI fofUlli (MnM Ma tálak Tivma ErT— szám ára; 1Q lerajoxág. Felelős szerkesztő: HZALAY RÍ9POR. ■yllttér pettkatrt 1* kr. ■MnUHk.MluMe kWiMnkii iinkltlk FkM niif Mén ki" ltlfclM\'«MmW. A méreg. A nagyobb mértékQ nyomort rendesen egy még ijesztőbb rém szokta kisérni: az alkolohizmus. Az éhezO, az Ínséggel kOzdO embernek kell valamiben — ha csak pillanatnyilag is enyhflletet keresni. Abban keresi és abban találja meg, amihez nyomorult helyzetéhen legkönnyebben hozzáfér: s az agyat elbódité, de a szervezetre gyilkoló hatású alkohol élvezetéhez fordul. A pálinka, a rum még az éhezó, a nyomorgó ember céljára elég olcsó; néhány garas árával tOnkre lehet égetni a gyomrot, meg lehet vele szédíteni az agyat, hogy legalább ne étkezze néhány óráig kínos i helyzetének kétségbeejtő súlyát. Már magában ez a mód is megdöb-bentó annak a szegényebb néposztálynak részérOl, amely városunkban a munkáséról képviseli. Az alkoholnak az alkoholt nagy arányban tartalma >4 pálinkának és rumnak élvezetében nagyon kevés ember tudja megtartani azt a mértéket, mely még egész szervezetére, munka-erejére, munkaképességére nem volna romboló, a legtöbb esetben végzetes hatással. Az az ember, aki a pálinka-ivás élvesetébe belekóstol, nem igen áll meg az alkoholizmuson innen ; rendesen a szeszmérgezés áldozata lesz. Nagy mértékben fokozza ezt a különben is mélyen elszomorító bajt az a körülmény, hogy a munkás-néposztálynak ezt az oktalan életmódját, melyet a mértékletlenség ugy in veszedelmessé, (.IrémitOvé fokoz, igen sokan nyerészkedésre használják föl s valóságos mérget itatnak pálinka helyett. A tiszta pálinka tudvalevőleg idO szerint nem olyan olcsó portéka, hogy 10—20 fillérért 3—5 decit lehetne belőle adni s olcsóságával oda lehetne csalogatni az éhezó didergO szegény embert Hanem hát arravaló a > szesz vegyészeti* tudomány, hogy ha nincs olcsó szesz, legyen helyette olcsó méreg. A pálinka cégére alatt azután mérnek olyan italt, amiből 4—5 krajcár ára éppen elég a szegény csebernek, hogy tehetetlenül támolyogjon tóle s eltompult idegekkel, érzékekkel bámuljon bele a keserves világba. Csakvégig kell menni városunk néhány utcáján: hol itt, hol ott találkozunk ilyen szánalmas alakokkai, akik 20 30 kraj-cárnyi keresményüket ilyen módon dim-szák. Egyik pálinkás boltból a méregtar-talmu szesztől tönkretetten kivánszorognak; ezt a mámort valahol az árok szélén kialusszák, azután mennek ujre élvezni a mérget. Dr. Rála Antal vároai orvosunk figyelmét sem kerülte el ez a megdöbbentő körülmény. Különösen pedig két koakrfc eset sarkalta erélyes közbelépésre. Egy szegény nO esete, kit már a téboly kflr-nyékezeit, mert hét kis gyermekévei éhínséggel kűzködöti, mig férje az okaó méregtartahnu pálinkától tehetetlenfil napokon át a butikok kOrül fetrengett. Ea egy kiskanizsai földmives esete, aki addig itta az olcsó pálinkát, mig bele nem hall Azt tapasztalta továbbá, hogy nemcsak városunk napszámosai lepik el tömegesen az olcsó pálinkát mérő boltokat, hanem a hali vásárok alkalmával bejövő vidéki ftSldmive-sek is ott ütnek tanyát Mint városi orvos kötelességének ismerte egy kis razziát tartani. Az olcsón mén éi gyanusnak talált pálinkát lepecsételte s a A „ZALA" tárcája. * A mester ___< — A „ZALA" íred.ti Ureájt. - Irt*: S&lfó SAmíor — Dobjatok egy kis szenet a tűzre, Iázom. — Elfogyott, nincs. — Páni ?.. Halk moraj támadt hirtelen a fiuk közölt, kelletlen arceal valamennyien belemélyeaztelték kezeiket üres zsebeikbe. Valaki kacagva jegyezte meg: — Mester, ugylálszik t* is kesdesz képzelődni, bizoonyal lázad van. — Cigány merre vagy ? — Itt. — Voltál a spanyol piócánál? — Voltam; tisztelteti a művész unt.... Annyit lötyögött a vén bűnös, hogy majd pofon vágtam. A szoba sötét mélyében ragyot reescaentek a szakadozott bördiváii acélrugói; a mester lelkei\' helyéről. — Hol a kabátom ? — A Laci állványán fekszik. Magára öltötte és szó nélkül az ajtó felé indult. A kályha slőtt valakibe belebotlott. — Hova öreg? — Mindjárt vkszijövök. — Ha találkozol a izürke medvével, mondd néki, hogy örököltem őteier lorinlot és ha nem siet nagyon, ö rá mm igen jut már belőle. Elért a rossz éléért a többiek ki akarták dobni, a mester nem is ügyelt reá, aa ajtóból mégegy-szer visszakiáltotta : — Mindjárt itthon leszelt. Dörömböltek kivűl, — Ki az ? — Nyissák ki kérem, szenet hoztam. Megdöbbenve, kiváncsiim fordultuk az ajtó lel* mind. Egyet gondollak: a szeneslegény eltévesztette aa emeletet. A ki a kályha előtt lektldt gyorsan felugrott. — Már én csak hebocsájtom Noe galambját, hlst az iiten hidege megven bennünket, igy legalább lesi világítás is A néma sötétség ugy rá | kényszeredik az ember lelkére, én ne n igen szeretem. Csoszogva lépkedett be a szeneslegény, egészen meggörnyedi a nehéz zsák alatt. Nem szólt hozzá senki, féltek, hogy elviszi, ha kérdezősködnek. Álig távozott, megnyilt újból az ajtó. A mester jött vissza, jobb kezében égő gyertyát tartott, a j baltán nagy csomag volt. Vigyázva az asztalra 1 telte. I — No ne álmélkodjatok, gyorsan vizet a kat-, lanba, vacsorálni fogunk, teát iaiunk. Cigány 1 haragszik reád .a hentesek kisasszonya. Nem is járja randevút kérni ilyen hideg decemberi estén, aztán nem megjelenni Valami tavaszi lágy derű járja át hirtelen 1 hideg szoba nyomiutó, komor levegőjét, eltűntek a (Ap«dl, uinte tehér artíokról azok a kesernyés szürke vonások, ragyogtak a nyílt mély Mimik, de minihs szivükből egy köoy szállt volna mindig teljebb és lassan átszivárgott pillájukon. A barna képű kis piktor, kit csak cigányaak szólított mindenki, merően Shitaktal nésstt a mesterre. — Hol a azép téli bandád, öreg)\' — Rajtam. — Hol ? V — Itt — és eszel aarkoo fordult. - Rövid kiasé tlz Igaz, de ki meri ast állítani, hogy nem léli kabát. Értéke harmincöt forint, Kicsi, sötétzöld blanzetta tolt süketje gallér* jához tűzve gombostűvel: zálogjegy. A gyerekek egymást átölelve vihogtak, mert a mester komoly arocxl mondta el mindezt, — Itt van dohány, papír, nézd cigány, uaked hoztam caokoládét la, most egyketlő, latsatok a tűzhöz. A mester rágyújtott egy nivarrs, aztán végignyújtózott a rozoga díványon. Hatalmas nagy alak, szigora, kemény vonásokkal, sötét villogó szemékkel. Puha fekete haji kőié beerőszakM-kodott egy-egy ezüstös hajszál. Sötét szemöldöki! között két rövd ivalaku ránc feküdt, m és ajkainak me\'uéie kölcsönzött szürke sápadt arcának parancsoló, térflas méltóságot, sőt többet ennél, valami vad kegyetlenséget, de ha oll áll a kilessitett vászon előtt a palettával, lágygya olvad rajta minden külső ridegség, gúnyos ajkai-ról eltűnnek azok a cinikus vonások,.ssuró vad tekintetének lénye megváltozik ilyenkor, aseiid, enyhe less akárcsak u ibolya tsioe, illata. Egyéaist Karácsonyi ós njóvi ajándékok legaagysbb raktára. Játékszerek és újdonságok állandó kiállítása ZSOLNAY-FÉLE DISZTÁRGYAK. Alt fa Böhm Nagy-Kanizsa. - Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. Nagy-Kanisan vasárnap rendőrség közbejöttével vegyi vizsgálat esz-közléae céljából az országos vegyvitagiló intézethez kflldOlte fel. Hallottuk igazán megdöbbentő nyilatko zatát. hogy ha a munkás néposztály ilyen itallal él, ti* év alatt Nagy-Kanizsán nem lehet találni munkás erőt Es a megdöbbentő orvosi nyilatkozat indított bennünket arra, hogy e tárgyben lapunkban is felszólaljunk és kőzfls vállvetett akción kérjük társadalmunk ama tényezőit, kik a nyomorral veszedelmes arányban elharapódzó alkoholizmus ttijedé-sének meggátolására első sorban hivatottak. Kéljük különösen lelkészeinket, kogy magasztos hivatásukból fblyólag hassanak a népre onnan, ahonnan minden elhangzó ige mélyebben ver gyökeret a szívbe, — a szószékről hirdessék, hangoztassák, minden kínálkozó alkalommal a pálinka-élvezet néppuszlitó veszedelmét Világosítsák fol a népet: minő rettenetes következményekkel jár as olcsón mért, méregtartalmu pálinka ivása. A hatóság erélyes eilenőrizésének, a köz egészségügy szempontjából kifejlett akciójának csak ugy lehet meg óhajtott eredménye) ha másfelől a közerkölcsiség hivatott apostolai részéről is odaadó támogatásban részesül. Hisszük, hogy ugy Nagy-Kanizsa város érdemes lelkészi kara, valamint vidékünk buzgó lelkéSsei erkölcsi hatásuk egész erejével akcióba lépnek, hogy az idei tél nyomorával \' — ugy látszik — veszedelmes mértékben teijedő alkoholizmus rémét, nép-pusztításra vezető útjában megállítsák. Z*l« 97. Stám. 4-—— A helyzethez. Szabadéi vüpártí képviselői körökből kOvetkező tudósítást vesszük a politikai parlamenti helyzetről: Alig hangzott el a delegcáióban Kaik Miksa előadó jelentése a külügyi helyzetről s alig engedték át magukat a magyar parlament Összes pártjai büszkén e geniális előadó vaiáisának, világos és leplezetlen mindenki által as első p Hátulra megérthető előadási modorának: máris (okosodó aggó dalommal, mind nagyobb érdaklődéaael kénytelenek a pártok a belső ügyek alakulásáért való gondnoknak átadni magukat A kiegyezési provizorium a legújabb események folytán annyira az előtérbe lépett, hogy még az imént említett korszakos előadói jelentésnek is,, amely máskor hetekig igénybe vette a közvélemény érdeklődését, vissza kellelt lépnie. A nehézség, mert tagadhatatlanul nagy nehézség az, Jamely a legújabb alakulásokban jnt kifejezésre, ama kérdésre adandó feleletben van, váljon az uj osztrák miniszterelnök képes lesz-e a reichsralhban parlamentáris uton keresztülvinni az egyévi provizóriumról szóló lörvényt? Meg kell engedni, hogy az uralkodó nehézségek majdnem legyőzhetetleneknek látszanak és hogy e kérdésre a jogosultságnak még látszatával sem lenne képes senkisem igenlő feleletet adni. A németek az osztrák parlamentben rendkívül heves obstrukciójnkkal mindent elértek, a mi elérhető volt. Gróf Badeni miniszterelnök, a ki a parlament erőszakos megrendszabályozását sem kagyla meg kiaérlés nélkül és a parlamentben államcsínyig ragadtatta magát, a kegyvesztettség minden jelével lett elbocsátva és néhány nap múlva, hir szerint december 7-én akarják újból megnyitni az osztrák reichs-\' rathol. Hajlandók lesznek-e a németek, lényegben változatlan vistenyok mellett Gaulacü-nak megszavazni azt, amit Badeninek megtagadtak? Nagy és mindenesetre politikus trtt lenne, ha a németek most feltétlenül beszüntetnék obstrukciójukat, mert politikai tekintélyben többet nyernének, mint ameny-nyít vesztettek az utolsó áo év alatt; a helyzet magaslatán állva, a monarkiát o\'yan válságtól mentenék meg, melynek lefolyását hozzávetőleg sem lehet kiszámítani s a melynek kimondhatatlan veszedel- lap.) 1197. daewnber bő ft-V mek éa bonyodalmak kall hogy lágyénak* következményei. Ju osztrák kormánypárt, a cSfchek és lengyelek annyira lekötötték magukat • kiegyezési provizórium mellett, hogy vái-tozott viszonyok kflst séffl ellenezhetnék azt s ezért jogosult «_az állítás, hogy a helyzet kulcsa azokban az eredményekkel van, melyeket Gautsch a német pártokkal való tárgyalásaiban el tud érni. Magyarországra és a magy ar parlamentre nézve máskép áll a kérdés Ausztriában, ha a parlament f.lmondja szolgálatot, az alkotmány tör vény 14. §-át alkalmazzák és as ügyek továbbvitelére megtalálták ar alapot, amely ha nem ia parlamentáris, de törvényes Ez esetben azonban Magyarotszágon a kormánynak és parlamentnek oly intézkedéseket keli tenni, melyek Önállóak és függetlenek és a magyar állam önrendelkezési jogán alapulnak. A kormány és a szabadelvüpárt ismeri kötelességét és tudja, hogy állami üzemet nem lehet egy tollvonással megállítani és hogy Magyarországon senki sincs és nem szabad, hogy olyan politikai párt legyen, aki a szerződéses fél zavarából hasznot 8 meg nem engedett előnyt akar húzni. Első sorban az ország közvéleménye lenne az, amey az ilyen embereket, vagy ilyen pártokat rlsOpOrné a felszínről, A magyar parlamentnek pedig be kell bizo* yitani, hogy egy politikailag érett nemzetnek a képviselete és hogy e parlament többsége a szuverén népakarat kifejezése. Ezt a többséget semmiféle eszközzel sem szabad abban megakadályozni, hogy egy válságot elhárítson és nem szabad tétlenségre ítélni, ha a gyoraecselekvés maj^a képes elhárítani az egész monarki* válságát. Ellenzéki parlamenti körökben obstruk cióra készülődnek, trert mindent, ami eddig fennálltfjmeg akarnak semmisib ni s lehetetlenné akarják tenni, hogy továbburtsanik a a rendezett zzerződéses viszonyok. Eltekintve attól, hogy az obetrukció nem minden esetben érí el célját meg kell gondolni, hogy a monarchiát nem szabad, egy válság áldozatául dobni és meg kell gében van valami, ami-a többiek elölt örökké titokzatos rejtély, és ennek nyoma ott van alkotásainak tóuusán, a hátterek siinbolíkus merész, szokatlan színezésén. Sohsem világos, inkább elmosódott, homályos, erös árnyalatokkal, de mindig megkapó, mindig hangulatos és sejtelmeivel néha brutálissá markol bele as ember lelkébe. Testvér a többiekkel mind; ritkán vidám, inkább koaor, szótlan. Tagadja, hogy volna szive, bár annak jóságos melige von ezerszínű fátyolt a műterem fűatöe levegőjébe, de van annak egy elzárt redóje, mely nem \'nyílik meg senki előtt. Mit rejthet, nem sejti egyikaem, de nagy lehel, mert igen féltékeny reá. As állhatatos kitartás a hallgatásbsn adta meg neki a többiek között a fensöbbaéget. Ö a gazda, a legnagyobb bolondságok tervezője, melyeken sokszor hetekig kacagnak. Vidáman duruzsolt as öblö^ repedesett vaskályhában a tűz, acinie vörösen IssrLt az oldala A katlanban sisteregve zuhogott a forró vis, agy borotvált képű asinéazgyerek, ki máskor Rómeókat Hamletokat domboril a világot jelentő deszkákon, felgyűrt ingujjal fütyörészve ott sürgött forgott a kályha körflL A cigány borotválkozott s mikor elkészült, tiszts gallért, fehér nyakkendői vett elő a nagy ssrkrény aljából. Könnyű llsster-ksbáljál kicserélte szűk Irakkal. — Hovn kéazölsz? — kérdezte a mester, ki ssótlanul olt hevert 11 divánon. — Sehova, de hát minden gavallér ember rendezeti űl u vacsorához. Megbocaájtalok, nincs tiszta kézelőm, de a belső vége lla<ta, megfordítom. Igy, most jöhet az aüadémia elnöke, a szépmüvészelek minisztere, már nem jövök zavarba. Hat flndzss került az aaxtalra, mindegyik más volt; egyik vékony flnoin, a másik eröaebb aranyozott körzettel, egyik kisebb, másik nagyobb. Kezdetét vette a vidám vacsora. Volt: szalonna, aonka, sajt váj, snzsovi és tea három oaéssével is, ha kellett. — Ha a vidék liöskéje umsl megcsókolna engem — mondta a cigány — nagyobb árnak hinném magam egy bukott miuisstsrelnöknél Mester, lienned nincs érzék a detallok iránt, hol láttad már asl a márványssinbe szakadó róssáspirt, melyei ss ö arcára mázolt a legnagyobb piktor, a természet. Tudjátok, mi a kívánságom ? As ő ölében meghalni. Csak egy illúzión pongyola fedje be rózsás, illatos lestét, dagadó kebleit, ringó oslpőjétf formás bársonyos kaijait. igen, a legasebb halált az ő égető, buja karjai, közön képzelem mikor ellonyadt, lázban kipattogzott ajiem, kínnal, gyötrelemmel epednek advárogva szomjazzák korai ajkainak osókját. Kisötét csillag nemeinek delejes árama, egy pillanatra erőt kölcsönözne az elernyedi, pusztuló idegeknek, Metsző fizikai fájdalomtól eltorzult arooal, lihegve emelkedném lel, de ő 0 ak mosolyogna, agy sakál Ciree, Delila, becévgetne, kacéran simogatná lásas izzó homlokomat. En erőlködöm, ajkaink már-már érintik egymást és ekkor, igwv ekkor egyszerre szűnjék meg as élet, alljou el 0 sóvsegá s»l Hívem laasu verése, mert ex legszebb halál I — Jeges borogatást a fejedre! Sokat ittál tán, hangzott egysaerre Ieleje, mikor elhallgatott. A mester a díványon hevert, elmélázva meredt a padmalyra, csak a kesével intett Isayagetölsg. — Bolond vagy cigány; hál a hentesek kiaaas-ssotiya mii szólna ehhez ? Lásd, nincs bennetek egy csepp jó érsée sem; vad, zabolátlan érzékiség gyötri teatelek. Nem ilyen az igazi szerelem, — Hogyan, le beszélsz igy mester? — A hangja reszketett éa szakadozva lassan jőt\'ek a szavak ajakáról. Valamennyien csodálkoztak, meglátszott arcukon. — Te is szerettél már akkor mélyen, igazán A le fagyos lelkedben, honnnn m \'St száműzve van minden nssaony. benne élt egy leány ábrándos képe. Te öt siratod mester...... Hallgatsz, mert igy van, mert igaz. — ,lgaz.. Mély, áhítatos osond váltotta lel a lassú zümmögés). Tenyerébe hajtotta mindenki fejét és álmatagon barnullak maguk elé. Aztán a mester sápadt arcát legyezgelle fátyolos tekintetűk, várták, hogy beszéljen. — Rövid mese, de es is csak oly bolond, mint a többi. Többet, szebbet akarunk mi vérből, húsból és idegekből alkotott emberek, mint amire képesek vagyunk. Lázas fantáziánk teremt, épít, színez, hisz a tökéletesben ezer jó tulajdonságot ráruház a benne élő ideálra. Aztán megindul és keresi mindenütt: etalonokban, saiahásban, kai- \\ N«Ky-K*uix*« vasárnap Zala 97 azám S- Up.) 1897. d.«M>ÍMr hó &-4m fontolni, hogy a politikai felsőbbség, melyet Magyarország mint államfentartó és a dolgok rendjét megvédő tényező nyerne, nem többre becsülendő-e és nem hozna-e megbecsQlhetetlenebb előnyöket a nemzetnek, mint- ama képzelt előnyök, melyeket néhány túlzó felhevült képzelődése fest. Magyarország mint többetérő és hatalmasabb tényezője a monarchiának, vagy pedig egy erőszakolt válsága ennék az egész monarchiának, melyben senki sem nyerhetne és mindent el lehet veszteni? Ezt meg kell gondolni az ellenzéknek De meggondolja ezt a kormány és a szabadelvű párt is, melynek Magyarország közvéleményére támaszkodva, kötelességét államfentartó, konzerváló irányban minden körülmények közt teljesítenie kell. Politikai szemle. KülfBld. D -cember 4 Statárium Prágában A Badtni-kormány tetéee gyónyftrüen kivi-rágsott. A ttiuttoh minisztérium kinyiéin volt Prtgaban a tittárinmoi lihirdftni. Egy pSr napon át as ottaai müvtlt én műveletlen cső« ctelék a németek és saidók hátait pusztította át fotz\'ogatta oly őrtyt vandalizmusáéi, a mi asm igen nagy repektarre ftsstönös a csehek kul\'u-rálit előrehaladottsága iránt. Ezer rendőr ét hatestr katona nem iiirt a sióbbil, s ha vele-hoaaan elkergették, másat megint annál nagyobb vandalizmus**! estek a házak roabolá-fának, as ablakok Ileverésének t a boltok ki-sosatéaának. Több mint 800 német lakosa Prágának menekült Bécsbe, etek hajmeresstő dolgokat beazélnek a cseh otőotelék gariidálko-dátárOl, úgy h«gy a hírlapi tudósítások metste tm« mögött maradnak. A statárium kihirdetése utáa valószínűleg esendlesz abban a táróéban, a melyben úgyszólván a eteh polgármester maga iagata a tömeget, mert ágy vélekednek ott hogy a bortaastó kihágásokat a németek, s különösen a német diákok provokáltak. December 9-án délelőtt hirdették ki a statáriumot s azonnal életbe ia léptették. K szerint tettemért Inesto-gatAkat katonai rOgtön itélő bíróság elé áilitják és halá\'ra liélik. December 9-áról irják Prágából: E pillanatban nagyobb tömegek a Kralove-Vioohradyhan megtámadtak egyes boltokat, aa ajtókat felfeszítették és aa Oastet árukai elrabolták. ás enfll téti telefonjelentése a 88 és a 109. gvsloftttred caspstai, valamint agy szaksat lovaraag kivonult a feayegett helyekre. A rendőrség kénytslea volt a tömeggel stembea tegyverhes nyalni. Kilenc embert agyon lőttek ét tsámos tebealiés történt. A savargások 8nt-chovbáa Kralove Viaohrtdyban még egyre tartanak. As ngyaeveteit Purkynie-iéren nagyszámú tömető gyülekezett. A rendőrség feltzólitáaára, hegy oasoljanak széjjel, t<itkokkat és ssjongásne1 faielitk. A readőrség erre boszáfogott, bogy a teret karhatalommal megtisztítsa, a tömeg azonban ennek hevesen ellenállt és revorver< lövéaekkel tamadt a rendőrökre. A rendőrök erre szintén fegyver) hasinál ak ét es alkalommal egy embert agyonlőnek ét mi tégy 60 tűn-irflfit megsebesítettek. Dácárs ennek a tömeg nem hátrált, hanem a rendőrségnek kelleit vitsaavonulni. Diiyancak Prágából sürgSnyttk: Sziaahowbaa, mikor a statárunol kihirdetek, többen gúnyosan felkiáltottak. Kzeiet eliogták a tiatáriá\'ls utoa bánnak el velük. Ejitaka teljea csend volt a vámaban. Qautsoh slkudazásal. December 9. A síig csehek igy ünneplik Badeni vitsat-lépétét, igy adván kitejesétt dühöknek, mely ■ieiőti GaWseh miniszterelnök skár a nytlv-readeletek ügyében akár, más tekiatettbes valamit határozott volna; addig az uj miniszter-elnök alkudozásokat lolytat a jobboldal pártok pariiaMoti bisottasgaival, hogy magának a leg-saökaégeaebb törvény ja vaa\'atok letérgyoátára valami többséget biztneit«on. Maga Gantacb miniszterelnök is megjeten a parlamenti hiaottaág ülésén, de eddigieié aemmiléle hiitoeitékot nem kapott a támogatásra nésve. Jelen volt Oau\'seh a német ellenzéki pártok végrehajtó bíaott-tágának ülésén is, kiasivárgó liivek saerint sikerülni fog a kormánynak a baloldal al valamelyee mtgálltpedztra jutni. ▲ miniszterelnök ugyanit arra törekedik, hogy a lengyel klub aegitaégévtl, melyet a jobboldalról ki akar vonni a baloldallal csináljon magának többséget. Nagyon két sége«, hogy togja e az neki sikerülni. 11a nem ■kerül, akkor az osstr. kormány a lé g. alapján fog kormányozni. A kareaatény-socialisták köréből irják, bogy Qtu\'eubnak sikerült már megegyeaai a német liberálisokká\', a német néppárttal, továbbá a kalholikus néppárt ét a lengyel klub több tsg< jávai, kikkel 916 aaavasata van. Társadalmi akció és ertiszak* A mezőgszdatági munkátok esMei tstrájkja agy kissé fölrázta a gazdákat, mint u irányadó tényezőket, álmukból. A gsadák mindenfelé kéert-lédnek, próbálkoznak a gépekkel, bfslpeitják ma-guktt a jövőre nézve és szervezkednéá érdektik megvédése céljából. Azt sem tagadhatjuk, hogy a kormány is cselekszik Darányi Ignác földmivelésagyi miniszter tövényjavaalatot nyújtott be a mezei munkások és munkaadók közötti jogviszonyról. Bogy milyen ez a javaslat, hogy mennyiben (og megfelelni a célnak, s bogy egyáltalán keresstfil vihető-e. szt e helyen most nem feszegetjük. Tény, hogy történt valami, a minek már régebben keüetl volna ugyan megtörténnie, de végre megtörtént. A miniszter e béten a javaslat bizottsági lárgya\'áté-nál kijelentette, bogy ezzel a törvényjavaslattal nem tekinti befejezettnek a munkáik érd ett, htnem a munkátok anyagi, szellemi és erkölcsi helysetének fejlesztése céljából tovább menő törvényhozási intézkedéseket lervea. Egyben azt is otag-mondta, hogy a legközelebbi kökségvstésbe uj tételt vett lel 16000 Art őtesegben tbbó a óéiból, hogy eszel munkásegyssületektt és egyes de* rék munkásokat is segítenek, a népesen felolvasásokkal világoaitsák fel a munkások tőmét. A kormány es intézkedése kétségkívül titalaiéi re méltó, dt minden isébrn magán vissN a mai kormányr-ndszer jellegét. Ma nem itttrash a kormány köreiben éa e rendszer kotériában nevelést, megelőző tegiltéget tapintatot a gazdasági ét társadalmi poÁtikáben. Ma tgéta önsúlyokat tőnkre juttatnak kíméletlen financiális kizsákmányolás utján. A tönkre jutott orsságaak pedig, he már éppen nagyon megesik rajta a szive n kormánynak, adó elengedett, talán alamizsnát, állami gyárakat t a kormányzati\'tegil-tég egyéb eszközeit juttatják. A helyett, hogy például a gazdát, a kinek reteszül megy a dolga, meghallgatnák, mikor baja van, helyet adnának kérésének gazdaaági köt-ée belpolitikában, a helyeit, hogy akkor ssgítnéeak rajta, mikor még erönéil van, mikor még talpra lehet állítani, azt leasik, bogy mtg léUtkaeni tud. elszedik töle utolsó garasát adó és egyéb illetmény fejében, kiteszik a legintenzívebb gazdasági kizsákmányolás ak és uzsorának államilag éa társadalmilag egyaránt s mikor mér teljesen iónkre-jutott s mikor az egéss osztály a löokrejoiás réme előtt áll a a bukás fenyegeti a mesőgas isaági termelésen alapuló egéts társadalmi gsidaségi szervezetünké, akkor megembereli magát t kormány és elenged adókat, ad ingyenes gabooa-kölcsőnt, szóval alamizsnát nyaJt annak a gazdának, a kinek a fáradaága a gyümölcsét, agy is félig az állam, félig pedig a kormány kegyében lévők azedték le. Mi jeliemii ezt a rendszert f városi pici tzobákban, a mgy bulevérdokon. kávéházak lütttel, gőzzel telt lorró levegőjén. Hutztzor szembejön velünk, naponts, szivünk hevesebben ver, agyunkba kergeti a vért: es lesz ö, ez lesz 0 Mikor hidegen tova surran niellettBnk, egy pillanatig utáni bámulnak, érezzük a lemondás kinos fájdalmát: még tem ö az, a kit keretünk- En olt találtam meg őt, hova caak férfiak járnak, a hol nekik ss s hivslásuk, hogy s férfiak jól érezzük magukat oldalakuál. Egy blazírt képű, álmot, savó szemű cituár legényke nyaka körül pihent meztelen hófehér karja, a ki öaa>evont pillái mögül szemtelen ki-ctinyléfctel viztgállaől. Az előszobából figyeltem, mikor beléptem, felém fordult. Osssevillsnt tekintetünk. Hidegen, mogorván néztem végig. Lassan, közvetlenül hullottak alá katjai. Nem volt ebben a mozdulatban semmi számítás, semmi raffineria. Mozdulatlanul mereven élitek pilléi, caak nézett, míg szemeit be nem futotta egy jobb érzés nedves homálya. Sségyenkesve, pirulva hajtá le lejét - és sompolyogva húzódott léire, láttam, hogy szökni akart. Annak a korán kiaszott csontváznak idegesen remegtek száraz ejkai, elkeseredett doh tombolt véréből, sovány arcizmai élénken mozogtak, vaióaágos torz volt igy. Fuldokolva rekedt hangon kiáltott fá es a hogy ftlemelle vézna kaiját, szinte megmerevedett. — ide jösss Olga 1 Erted, velem fogsz mulatni! A leány ránézett, de nem mozdúlt. A másik szobából egy leijeten öltözött, de már ráncót arcú atszonytág jött ki gyorsan. — Mi baj már megint ? fin csak néstem őket szótlanul, mereven. A leány remegett egész testében, a gavallérocska most már több joggal kiáltott reá. — Azonnal ide jőas 1 — Soha 1 — Mi mit mondtál — kérdé a ráncos képű aa-zonyaág gúnyosan. — Soha! — Es most én parancsolom, hogy menj\' Bűnbánó Magdolna nem nésett annyi keserűséggel, a hogy most Olgs, könyörögve rám emelte szeméi. Csend volt, olysn uyomsssló, mély csend, mely a vihart szokls megelőzni. Megrengett minden porcikám. Nyugodtan előre léptem egy kissé és szenvtelenül a legkisebb felindulás nélkül de halárosolt hangon csak ennyit mondtam. — Jerr ide hozzám, Olga. Velem jössz azonnal, jerr. \'.. ..:n \'...\'\' -,\'; Eszelősen, zavart szemekkel tétován nézett körül; ahogy odaléptem melléje és megérintettem kaiját, élettelenül összeesett. A hátam mögött vihogott az a cingár legény. Mire megfordultsm, kitnszkoltsk már as ajlón. Elvittem onnan Olgát, ugy a hogy megláttam. Télikabátomat ráleríiettem meztelen vállaira ét egy fedett bérkocsiban lakásomra hajtattam. V Hetekig beteg volt untán és en ott virraaaiot-tam mellette éjjel nappal, ö volt as, a kit éa keretiem. Hosszú volna elmondani, ki volt, hogy kertllt abba a házba, de én sohasem gondoltam többé arra; csak szerel lem, mert lelkében sok édes, tinta gyöngyre akadtam. Annyi rejtett finom moaaiktserű apró ssines vonás volt a Isikében, mii hiába keresnétek tok urtttaaoey-nál Hatalmam volt fölölte és rakosgattam szépen vigyásva egymás mellé a színeket, még harmóniába nem olvad egy kedves nagy egéts be. Csodáik oaae-tok, de feleségül sksrtam venni. Két ntppaJ tt aaktvé elölt elssökött tőlem szó nélkül és taólt én nem láttam többé ől. Miért ? Nem tudom biába, nem tudom. Ilyen as ssssony titoksatos lelke... Nincs tovább. Bolondság volt I Nagy bolondság!... Es most sdjslok egy másik szivart, mert as nagyon gyenge. A lalfeté fordult és nem asóU tovább egy esét sem... . Nkgy-fontam vasárnap Zala 97. asám. (4. lap.) 1897 december W 6 im As ertaak I BrfasaM* ki*s4knUiw>UHl*u, Ktak s föl-ségltésben. EMstakkst vesilk Itt s termelő gazda kszébfl ss ŐCmegilleló koujukturákat i eróunk-kai ákatják fölsegíteni akkor, mikor mir maga a rsndsssr is megaseppent s gazdasági erílorrások erőszakos hedugátán. Pedig as eröeaak nem használ egyik eseten sem. As erőszakos segítség nem segítség. lia ss éhes embernek idejében adunk egy karaj kenyerei, as többet használ. mint hogyha ss éhségtől föl!ordu\'t emberi lukallusi vacsorához élleljak. Hamarébb kelleti volna s kormánynak a mun kátokka! is foglalkoznia, akkor nem fejlődtek volna s dolgok a mai Állapotokig. Az sngoloknsk ss ss elvük például a szegény ügyben is. hogy átkozott a kés s mely slumizs-dAI ad. Nem alamizsnái ke I adni, honéin neveiül, oktatni a népet, az önsegélyre kapatni, kezére játszani ss eszközöket, melyekkel saját erejéből boldogulhat és nem bénákat és szélülQtteket nevelői belőle. Nem segítségre szorulókat nevo.ui és pökik slsmizsoát sdni a kormány kötelessége, hanem ueveljűok tetterős, eleven, dolgozni képéig és dolgozni akaró emberek és adjuk meg neki\' a megélht\'és eszközeit. Es a kötelessége h tár-sadalomnak. Mert a szociális bajokat késsel és tapaszsssl gyógyítani útin lehéi. Jaj annak s társadalomnak, melynek operációkra vsn szüksége. A láreada mi akció ss egyedüli, mely e téren feltéllen lialáau Nem a megtorlás, hanem a nevelés. £s es a feladatn n gazdaszövetségnek, mely most tartotta első közgyűlését. Vajlw minél többen megértenék ennek a leiadatnak a nagyságái és ssját érdekükben minél számosabban csatlakoznának ahbos a zászlóhoz, melyet s szövetség élén álló érdemes lérAak a gazdák érdekében lobogtatna. f" ... Városi közgyűlés. Nagy-Kanizsa r. t. város képviselőleslfl ele december hó 2-án Véetty Zsigmond polgármester elnöklése mintegy 70 városi ki\'pviselö jelenlétében közgyűlési tartott, melyiek lefolyásáról a következőkben számolunk bs. Eloöklö polgármester a közgyűlést megnyitva, kijelöli a közgyűlési, jegyzőkönyv hitelesítőit és a tárgysorozatra való áttérés előtt jelenti, hogy a községileényiskolák felavatási ünnepélyén Wlaieict Líyulu közoktatásügyi miniszterhez intézett üd vözlő táviratra ő nagymé tósága novomber 28-ki kelettel a kővetkező levélben válsszolt: —Tisztelt Polgármester Ur I- A nagykanizsai államilag segélyezett köz ségi leányiskolák uj épületének felavatása alkalmából táviratilag kifejezett szíves megemlékezéseért kérem fogadja és a város nagyérdemű közönsége előtt is tolmácsolja hálás köszönetemet. Tisztelettel \' WlavsifiH. Lengy l Lajo< v. főjegyző állal (elolvasoli, ezen levelet a közgyűlés lelkes djenzéttel tu loinásul vetts és elhatározta, hogy ezt jegyzőkönyvileg megörökíti. A tárgysoro at 1) pontjául as 1897. évi rupt. 29-iki Utgyülé* halirotatábM a rtynle k öl t ények tladúut iránti intéiktdée tolt kitűzve. Tskintetiel arra, hógy az ezen tárgy érdemleges elintézéséhez szüksége* számban a képviselők nem voltak ielen, s polgármester indítványára a közgyűlés elliaisioztu, hogy ezen tárzysl később veszi tárgyalsz alá. Mint hogy azonban az ülés egész folyamában nem jelenlek meg a képviselők a kellő számban, ezen tnrgy a 16 napon belül Összehívandó uj kOsgyűés napi rendje re kilűxetui határoslaloti. II- A* 1898. iert iroénym legtöbb adót fittlSk nicjfgyüke kiig** Hátára kiküldött bitóikig jelen lését a közgyűlés tudomásul vette. A 98 városi virilista kőiül a legtöbb adót: Irt 1849318 Batthyány Strallmann Ödön herceg lizeii, az atolsó virilista sdója 764 Irt 06 kr. 8. Hercteg György á tot megrítt kSirigi ingatta* eladtlta. Ezen eladás már régebb kele<ű és oaak azért került a közgyűlés elé, mert a vevő okmányait elvessleito. Ezek újbóli kiállítását a köagyűléa elrendelte. ; 4 Koch Jóik/ ét a vár— kötűntége kútítli in yatlan birtokom, illett* ingatlan adá—éttl. Koch nak a VI. kerületi köcségi iskola melleit van miutegy 700 négyszögöl terjed-lmü belsősége, melyet cserébeu felajánlj a város lolajdonát kepező, az ő földjével haláros a sormisi ul meutén livő csekély értékű földdaruhért. A közgyűlés a cserél, u melyhűl a városra egéssben csak mintegy 200 forint kiadás hárul, megengedi. 6. Slern J. klór téglagyárin ilted udlli\'ott légiódra kiutaldw, Ezou téglák, melyek raeny-nysége mintegy 41000 darab, számlaértéke pedig 661 forint a Cseugery-utcs egyik részén vé I gig húzódó nyitott ctalornék boliozására tbrdil-tatotl. A pénzügyi bizottság jelentése alapján a városi tanács ezen ősszeg kiűzetését uján\'ja. Az általános helyeslés közepette váratlanul j felkel dr. I)ick József városi képviselő és kíváncsi megtudni, vnjjoiraz átvételkor megszámlálta-e^valuki u téglákat ? Ezen kérdés bizonyos i oníternáciot kelted ugy a városi tanács, mint | a képviselők kőiében, de a polgármes mégis válaszolt a kíváncsi ( városatya legalább Is furcsa esen tarifa —■ állítása szerint - olyan magas hogy a biróság sem saofcta ezt elfogadni. Ezen kijelentésre Mikútt Gém Ur. táakbfró városi-képviselő sietett kijelenteni, hogy ellenkezőleg, a biróság mindig a magyar mérnök éa épllétxelí egylet tarifáit fogadja el xsinóraiértékQI. Dr. Diek folytatva beszédéi, kijelenti, hogy a Magyar mérnök és épitésaeri egylet már most is tudja, hogy ki fogja a piiiyadijakat dnytrni. mely merész kijelentés a közgyűlésben nagy vissza tetszést szüli és elnöklő polgármester állal határozottan vissza is utasíttatott és egyúttal a alkalmat szolgáltatott a polgármesternek arra, hogy kijelentse, miszerint — nézete az\'riut — a képviselők legtöbbje, de leginkább dr. Jótsef v. képviselő nincsen tisztában a Magyar mérnök és építészeti egylet hatásköréről. Ezen egylet mint az ország első szakegylete, mint erkölcsi testület működik közre teljusen díjtalanul és egyedű a pályadijak kiadásánál van dőnlö szava és ezt azzal biztosítja magának, hogy a verseny bizottságba a maga részéről 8 tagot kiván küldeni, míg a város caak két taggal leniie képviselve. A szakegylet árért biztosiba magának a számszerű többséget ilyen versenyek elŰrálásá- kérdésér* minek utána a közgyűlés az 661 Irt I _., j___ , . ... . .-- . -___. . kifizetését a kongo-utak jövlméből kifizetni | j*^ » J^J*. ^^ ^ elhutározta. 8. Stáuli/BIdik bérleti uirxSdé** bejelentén. E-en bérletek az i|j szerződések szerint 81 írttal kevesebbet fognak j védelmezni, mert egyik-másik löldbérletnél nem éretett el az eddigi bérösszeg. A közgyűlés n bej leöléseket tudomásul vette. 7. Thomka Érdre r. kUllaitdeeo*, kelyetlm mid-menteti munkálatai után juhilm iitatáia. A városi annak idején Friedl Jenő erdőmester a csekély javadalmazás miatt a faképnél hagyta és más erdőmester sem volt ugyanazon okból kapható. Thomka kűltanácsos, ki ezen a téren slspos is merétekkel bir, mentette ki a várost ezen zuva rából és nagyon szép eredménynyel fejezte be ebbeli működését és a mellett a tanácsosi teendőinek is megfeleli. A jól meglett kétszeres munkáért Thomka a várostól jutalmazását kérté, mint ugy a pénzügyi bizo Itág, mint a városi tanács kedvezőleg véleményezett és 860 forint jutalmat javasolt a közgyűlésnek. 1—9 kiskani-zssí képviselő és dr. Üiek József szóltak a tárgyhoz ; előbbiek u Thoink-t érdemeit iparkodtak kísebbiteni, utóbbi pedig azon véleményben volt, hogy 1 frl 60 kr. napidíjjal, melyet Thomka — ha erdei munkálatokat végezett — húzott, kérvényező már honorálva van, és így nem is szavaz meg ezen célra egy krajcárt sem. Vécsey polgármester ecsetelte ezután Thomka működését és küslsitii, hagy est nem—aaéri—leati,—mini ha ő Thomka kérvényének hangulatot akarna csisálni, hanem leszi azért, mert kötelességének tartja az ügyet kellő világilasüpn feltűntetni. Thomka a város érdekében ,jól gazdálkodott és n város e mellett még a rendes urdtfmcaleri fizetést is meg tukiu\'ifú, ennélfogva a város meglerheltelése nélkül megadható az érdemnek u jutalom, annál is kább, minthogy a kérvényézö kii tanácsot évi fizetése szerény 400 (orint. A polgárin isler ez utáu elrendelte u névszerinti szavazást. 67 képviselő szavazott ét pediglen .\' 8 a 860 frt jutalom megadása mellett ét 9 ellene, tehát a városi It-náct javaslata elfogadtatott. 8. Lumuitrer Béla a s. erdSme\'leri teendSk etakfiligytlilére felkért erdSgondnok tiuteletdiia. I Megszavaztatod 800 forint, a megtakarított erdőmesteri (Izetéibő. 0. A /Sgymiia\'ium épületek tere ée kiileégte léin pályázat hirdetiA polgármester ét főjegyző tüzetesen ismertették a gymnásium • pit-1 kezésuok ügyét, mely a hosszú vajúdás dscárai miudig csak a tervezgetés stádiumában maradt.\' Érintkezésbe lépett Ithil s városi tanács a Magyar mérnők és /pitészeli egylettel t i. azon szakegylettel, mely mint hivatott lórum kellő u baigazitAtul szolgált, mikepen lehet ezen ügyel rendes mederbe terelve, dűlőre vinni. Kel is ol-vatiulott ezen tzakegylet eleboratuma illetve építési progrtmm ét a< ezen alspon kiírandó pá-lyázsii hirdetmény. A szakegylet as első pályadíjai 1.00 a másodikat 600 koronában kívánja megállapítani, hsgy as erre hivatott körökben ér- elbírálási jog as egylet egyedüli jutalmazása, anyagi honoráriumról pedig semmi körülméoy közt nem lehet szó, mert a 86 százalékot *a kapja, ki a részletes tervek kidolgozásává blzstik meg, hogy es azonban as lesz e, kit * szakegylet ss első, illetve második pályadíjra érdemesített ez mindig kétsége marad, mert lehel a pályamunka absolut becsU de aa előirányzott 196000 | Irt küllség mellelI rMÜzálhatlan. Ebeiupanger Lipót v. képviselőben a sakkegylet épiikeiési I programmá azon aggályt kelti, hogy 126ŰŰO forini nem lesz az épitkezésr* elegendő, mert több olyast vat\'ek ebbe lel, miről eddig még nem volt szó és lenntartja inasának azon jogot a feleslegesnek tartott munkálatokat annsk Idején érdem\'egesen megvitatni. — Indítványozz* továbbá, hogy\'a 86 százalék nóta ni\', a i érvtől ol-(érő munkálatok után ne Qzellessék, mely indítvány el isfogadialolt, hasonlótnMfkotsüézaabbeli Indítványa, hogy a városi képviselőtestület6 taggal legyen a verseny bizottságban képviselve. A bizottságba választattak: Vémy Zsigmond polgármester, Eperjteey Sándor az építészeti bizottság elnöke, Plotter lgnáe v. mérnök, Ebenrp*«y*r Lipót és dr. Ptchinger Alajos fögy» astiumi iga/galó A k*r» déshez még hozzássóloltak: dr. Fried Odöa, Tripamuter Gyula, Varga Lajos, dr. Sttkern Jó-zset, és Dtúk Péter, ki nlóbhinak abbeli meg jegyzését, vájjon n Magyar mérnök és épitésseti hivatal el(ogad-e két lag helyett ölöt a bizottságba, mi is igen helyén valónak találtuk és nézetűnk sserint a b:zottsági tagok i yetén való megszaporitása teljesen feleslegen is, inéit uz elfogadott tervek ugyi* a városi képviselőtestület megbirálásn alá esnek, ilt ki-ki megleheti étzrovéleleiL 10. Z-ilatdrinegye türrénykalitigdnak katdro~ tata a f/Sgymnatinm ugélyetékt irdnti kérelem tárgyában. Sainálaltal tudomásul veszi s kósgyű-lés, hogy a kérelem nem tslall kedvező eliplé-zésro és megbízta s városi tanácsol, hogy ezt iljilsn meg. 11. Ufferbach JenS qym rajttondr véglegmilée iránti kérelme. A kérelemnek a tögymn. igazgató? sága kiiflnő biaonyitvánva alapján helyadatlk és Uflerbaeh Jenő — minthogy próba éve leteli — állásában véglege»itetlik. Í1 A polgári fia ét leány itkolúk államatHim tárgyában fetlerjeettett kéreényre • mmga* mini*t-lerium rd/aosa. A kössyülés sajnálattal vessi tudomásul n minisztérium abbeli válaszát, hogy fe-Idézel liiányaban a kérel m nem letjeeiiheló és elhatározta, ho;y 6 lagu küldőtIséget meneazi ez I agyben n ininisztnriumhoz. A küldöttség tagjai: I Véttty Zsigmond polgármester, itlperjtm Sándor, Ebenruuny*f Lipót, gelaei üutmann Vilmos, éa Piihál Perelte v. képviselők, — Ezen tárgynál ismét dr, Diók obatruált, mi as elnöklő polgármestert arra Indította hogy dr. Dick képviselőt tze id formában rendreutasítsa 18, A kéményypréti >. uabdlyrendelrt mid—i-Iáem. A köalgasgatási bizottság steghagyáaa ét a előterjesztése oerkrt s módoktáa deklődés kellessék. A pályadíjakat tenkl.még csak dr. üiek tem tokalla.ki azonban kijelanl. Ile, hogy | városi tanács igenis sokslja a magyar mérnök éa építészed egylet elfogadtatott, szabályaiban megállapított 3 0 százalékot aa épi- 14. BemolallaioU as oruágeimtre kitel** kled lési összeg után részletes tervek kidolgozásáért; .sdajm éa elhatárostalotl, hogy ennek használt f}»gj-K»\'«u«. vasárnap Zala 97. szám (5. lap.) 1897. december hó S-éH tara rendeleii uton fogja a városi tanács a közönséget igyelmeaietni. 15. Ssommer Náthán posta és távírda lelfi-„tí(, abbeli indítványa képeste a közgyűlés utobó tárgyát, hogy ss egységes tina id! hot<u-iik bt * hivatalos óráknál, mert a hány hivatal, unyi különböző óra. As alsó- és felső templom 5rái mindig versenyeinek egymással, hol as egyik, bol a másik van előbbre, a vasúti óra pedig visszamarad a városi óráktól; az iskolák, hivatalok mind mind más órát ismernek el jójá-roeslu Lngnú Lajos v. főjegyző erre kijelenté, hogy már 1891. óta a zóna idő sserinl kellene u összes óráknak járói, mivel es azonban nem igy van, újból fel fogja a városi tanács erre Ihivni az illetékes körök figyelmét. — A közgyfi* W este 6 órakor a polgármester éltetésével vé-gfct ért és mindenki sietve hagyta el a fagyaasló hideg termet. 2338V9A. A városházából. Hlrdilsilay. Tekintve azon körülményt, bogy a város lakosságának igen nagy része nemcsak hogy folyó évi adótartoaásáoak IV. réssletévéi — de igen számossk azok, kik adótartozások ÜL sőt II részletével is hátralékban vannak, a lelelöeégsu lyos következményeire való tekintetből lelhivjuk a város közönségét hogy hátralékos adótartozá aát lulyó évi dec. a város adóhivatalánál annyival is inkább befizetni el ne mulassss, mert a folyó évi december hó 10 és kővetkező nspjsira kitűzött árverést megelőzőleg a már korábban lefoglalt zálogtárgyak összehordását megkezdetik. Egyben figyelmeztetünk a IV. negyedre, még hátralékban levő adósok ia, hogy adótartozásuk mielöebi lefizetése iránt haladék nélkül in ézked-jenek, mert a végrehajtás II. foka vagyia á zálo-golási eljárást már e hó 6-áo megkezdik. A városi adóhivatal Nagy-Kanizsán 1897. december hó 8-án. NEU ALBERT VÍCSEY ellenőr. polgármester. HÍREK.\' — Ignzf ntótauát-»l Hléa. A nagy kanizsai „Irodalmi és Művészeti Kör" igaz-galrtlanAwm fl-án d. n. 6 rtp<kor üléat tartott Vécsey Zsigmond elnöklete mel\'ell. Az igazgatótanács tagjai nagy lelkesedéssel vették tudomásul as elnök jelentését, hogy Cserián Kárólv, vármegyénk alispánja ia a kör tagjai közé lép-11. — Az igazgalóla-n&tü\' beleegyezett, hogy a kör daloskara a • Uunkábképzö Egyebülel< \' hangverseny-estjén közreműködjék. — Bálotfi Lajosnak, a „Zalai Közlöny" néhai Szerkesztőjének a az igazgatótanács nagybtzaltnu tagjának síremlékére f>0 koronát szavaz\'ak meg. fzeken kivill aT. igazgatótanács néhány beltö ügyet tárgyalt még. — Tóth Iatráa háláin. Alig egy hete történt a mindenkit megdöbbentö szerencsétlenség, hogy Tóth Istvánt, aagyka nizsai elemi-népiskola tanttótestQletének 28 éven át nagybuzgalmu tagját, az itteni ipariskola igazgatóját szélhűdés érte. Fájdalom : öt nem lehetett megmenteni az élet nek. Egy heti kinos szeiTvedés után kilehelte lelkét a nélkül, hogy csak egy pillanatra is visszanyerte volna tiszta eszméletét Folytonosan aludt vagy félrebeszélt szakadatlanul kfizködve azokkal a gondo- latokkal, miknek izgalma alatt összeroskadt. Tragikus halála mindenkit megrázott s mély részvétet keltett váratlanul lesújtott szegény , családja iránt. Kartársai gyűlést tartottak s jegyzőkönyvbe foglalták ftjdalom-érzetö-ket; a családhoz részvétiratot intéztek; a ravatalra koszorút helyeztek 4s külön gyászjelentést bocsátottak szét A halál-eset alkalmiból a család a kö vetkező gyászjelentést adta ki: Özv. Tóth Islránné, ssűl. RAdy Anna a saját, ugy gyermekei Vilma, Béla, István és Károly, valamint az ösaaes rokonság nevében, mély láj-dalomtelt szívvel jelenti szeretett férjének, áldott jó apának és rokonnak Tóth István urnák a nagykanizsai elemi iskola 4 ik osztályának tani-tója, és az ipariskola igazgatójának folyó hó 2-&u déli 12 órakor rövid, kinus szenvedés és a ha éotti szentségeknek ájtatos Mvétele után éfttének 65 ik, boldog ház saágának 24 ik, tanítóskodása 32-ik évéi élv történt gyászos elhunytát, aat. Nagy-Kanizsa, 1897. dec. mber hó 2 án. Áldás és béke leugj.\'ii a drága balolt hamvai lelett. A tanítótestület gyászjelentése ez: A nagykanizsai tözs. elemi mpiskola tanítótestülete mély Iáid*lommal jelenti szeretett kar-társának, Tóth István népiskolai tanító és Ipariskolai igazgatónak, élein 55-ik, tnnitói müknde-sének 88 ik évében 1897. december í án, déli 12 1 rakor beköveikezelt gyázoe elhunytát aat, Nagy-Kanizsa, 1897. december hó 2. Héke lengjen porai fölött! Temetésén legnap délután négy órakor igen nagy Pánimul jelenlek meg a résztvevők, erről lésHeles tudósítást legközelebbi szúmunkbiin fogunk hozni. — Jaklisrt* Oaaepaáx. A kegyes tanító-rend alapítása háromazázados évfordulója alkalmából t./T. december 8-án d. p. 10 és léi órakor jubiláris Qniiepségft rendez a nagykanizsai ránt. kilb. lögyimnaaium ifjúsága. Az iskolai ünnepet d. e. tél 9 órakor há aadó Istentisztelet előzi meg a fefoö lemplombaii Az ünnepségen kö-re működik az Ifjúság Ének- és Zene-kara. Az ünnepség színhelye a löginvntzium nagyterme. Műsora kövétkexő: 1. Résziét Belllúi Sonnambulti c. operájából .Előadja a Zenekar. 2, Megnyitó Beszéd. Mondja Deulach llór 8 ossL Un. & Himnusz a kegyes iskolftk fennálásnak háromszáza-dós évfordulójára. Irta Bartlia (íyörgy, szavalja tíyörkös Józsei 7 oszl. tan 4. Cigánykar Weber R. M. Preeiozájsból. Énekli a Énekkar. 5. Kala-zanli szen\' József és a kegyesiskolák. Irta és <«ini«— Hryi Héls 8 omi, t. 6. ~A kewlari buesu Heineiöl. Melodrámu, szavalja ÁIÍenhaTer Ferenc 8. 0. t-, zongorán, kiséri Saller Aladár 8. oszt. t 7 Trilby dsla Rosenzweigtől. Előadja a Zenekar 8. A magyar kegyesrend Irta é» (elolvassa Wt-iser JanoK 8 ossAt. 9. Népdal egyvev leg. Énekli az Énekksr. 10.) A vallásos és er-kö csi nevelés »lapja. Beszéd,/mondja dr. Paehin gerAajoi igazgató. II. Rkjtt^lőre 1 Induló. Énekli az Énekkar. — KIJ«k) Fliiichhaktr Jótsef borbély és fodrász eljegyezte WVíaeA Berta kisasszonyt, Welisch Ignác kedves leányát. — Az irodalmi 6* mUvészetl kör negyedik felolvasása ma délután lesz a városház nagy termében, következő műsorral. 1.) Liszt XIV. rapazodiaja. Zongorán játsza Blumcnsc/iein Vilmosné. 1. „ A halhatatlanság", irta és felolvassa; Sáfrány Károly 3. a) Róbert F: Össul, b) Népdalok. Énekli LtdofsJky Mici, zongorán kiséri Blumescnhnn Vilmosné. — A Kerrtkedl lljak egylfle wlélye. A lolyó hó ll-én tartandó estély iránt, mely slka\'ouimal Hoffmmm Jóssá k. a. fog felolvasni, nagy érdeklődé* nyilvánul. — A kik az estélyre meghívót nem kaplak és ilyenre igényt tartanak, szíveskedjenek e végett levelezőlap utján a Kereskedő ifjak egyletéhes fordulni. \' - Vadáwst Nagy ha/tóvsdissaiot rendes tek a minap a mikosdi és xalabéri uradalmakban. Zitrtr Vilmos mikosdi uradalmában 706 niulat, 11 őzet, 110 Jácint és 40 foglyot lóttak, míg-Kitin Lipót salabári uradalmátak vadáaetartle-tén 208 nyul, 3 őz, 46 lácáa, {8 fogolr, 1 róka, 1 vadmacska esett zsákmányul. gste nagy vadasz vacsora volt, melyen a legélénkebb hangulat uralkodott. l — Vadkaeta keljeti ember. A szant-mihály pusztai uradalom egyik cselédje, Ktmkt I Lajos, mint rendesen, szerdán délután is ott le-gélt ette marháit a halárban. A hideg ssél elől, hogy meneküljön, a nádas partjain húzta mag [magát, ugy, bogy széles kalapja látszott csak, Mdlkovifs József majorosgazda ép arrafelé vadászolt vadksesákra, magára vonta Igyelnát as árok parton az a fekete valami, mit nem vehetett ki messsiről. Azt hitte, kacsa. Óvatosan ügyekezeit közelébe jutni, ne hogy elriassza. Lőtt és talált, hanem a fegyverdurranást egy éles kiállás követte nyomban. A nagy serétek Kovács arcát érték, és bajosan fog sebeiből felgyógyulni Malkovics bizonyos lehet abban, hogy jó Ifi vő, de rossz vadász és agy időre hihetőleg szögre akasztja a pákáját — A kin BaMaaoa. ügy éhek, Orfköeen mosolygó areu kis fiueika van két nap óta a pécsi rendőrség börtönében. Csinos, ügyes, életre való gyeraek, a ki alig aalt el arig tizenkét éves, de átért már \' beutazta Ml Ewépát éa hét nyelven bestéi. Igy haté kormányosának a Is, de eselőtt liégy évvel elkerült a sállal háztól és hosszít időn keresztül volt a gyors* oaat éttermében borin. Néhány bét elö\'t elhagyta as állását és télvíz idején útnak Indult egy má* aik pfncérvyermekkel, • ki aaoahaa Péo««lt eltűnt mellőle. Miadea okmány, vagy Iromány nélkül. ébe<ve, fázva, dideregve járt a város álcáján, míg agy rendőr falvitto a kapitánysághoz ét a hol sírva kérte a rendőrblitost, bogy ne vigyék haaa tolonoo\'on, mert meghalná wégye-nébsn. Hivatalossá írtak as édee atyjának, * ki valószínűleg érts jön és hasa viszi a fiát, a is IváakovW Antal\'. — Rltegsll ajrllk«Mlz. Néhány évvel i-zelőlt Dárda fián (Somogy) agyonlőtték az éjjeli őrt. Hogy miért miért nem, a gyanú Domjn községi jegysőre esett. Megindították a bűn vizsgálatot, tényleg haragosa volt as agyonlőtt éjjeliőrnek és gyanuokok alapján vizsgálati fogságba helyezték, legyeimi uton elmozdították állásából, de bizonyítékok hiányába as emberölés vádja alól felmentették, hivatalát azonban elvesztette örökre. A közelmúlt napokban —tűr szerint — somogyi csendőrök örjárát közben elfoglak két gyöngösmelléki gyanús alakot, akik állítólag be-ismerték, hngy Sk lltik mty 0 darányi Mj/di éri öl év előtt. Ha Igazán ők a bűnösök, a miről a birúl vizsgál31 hamarosan meggyőződhetik mnjd, Dómjainak megless as elégtétele, ss < mber-ölés gyanúja alól lelssabedul, de kl fogja kárpótolni elvasstelt állása é* meghuioolt bersüiele, s, kiállolt szenvedéseiért f... — Klveaaett atlvnrUres. A mull bátea a Heln-féle kávéháztól a főutcáig agy fekete, börb .l készült, vörö-plüssel bélelt Vasivsrtároa elveszett. A megtalálói felhívják, bogy szíveskedjék ssl a rendőrségi hivatalnál á adni, boi a tulajdonos réméről i ló jutalomban részesül. — Paaaialaak a. mnk, Vidéki levelezőink egybehangzóan keavezó tudositáet küldtek a héten. A hét (öl nagyobb bó igen jó hatással volt. A bó ugyanis mindenleié olvadásnak indult és igy a mély üregek mindenfelé megteltek, a másnapi fagy pedig teljesen kipusztította a mezei egereket,\' — TIU. lMko* János tarjai lakos lakháza f. bó 26-án kigynludt és noha a tűzoltók rögtóa a helyszínén termettek, s ház a lángok martalékává le t A tűznek gondut\'nnsAg által tőrtént előidézésével Af Józsei türjei legényt gyanúsítják, ki égő szivarját oly helyre dobta, bol hamar láaet fogott. A kár 900 m. Gyanúsított ellen msgin* ditották a viasgálstu\'. — Isebeeleák a rtsdIMgaél. Csak egy ösnétOrödö\'t vén eigáoyaasaoay Ült a kikopott Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — P^Jor, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — Kedeláayl gg» 4swá|gl zseknaplár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzés és falinaptárak lapkák FISCHEL FÜLÖP kiinUmmn Nagy-Kadztáii. Negy-Kanl»e» »a ár»ap flayet padon. Dideregve hatódott mag ttellóe rabjában • rendőrség folyosóján, astáa rövlé, kamlny lépésekbea jöU agy kitasasony felé, (fl\'l a második a harmadik, mlg végn megtelt ágén folyósé. Valami kábító pártűa Illat lOIUKle ba a Itvegói, at lltnglltngtól It tatrót aaaguaioai auppaalg egybeolvadt minden Illat. Volt ott ■agaa kanta. tBmiai kövér; tsflke, barna, kék, fekete it stUrks Utmtt, kalapol»inaltak éa sárga elpflt, mintha eaak bálba késaűlt rolaa fala maonyi. Zavarral tsklalgsllsk Jobbra balra, várták a rendörkapitáayt, a bol nem malataág, hauam talgora büntetés várt valaaiannyira, mart dacára a többszöri tiltó readeletoek, mégia aa ateal ablakon i ásták kl a poriőrlüt. Némelyik ayom-baa kiflielte a nénzblnágot, hanem többen el-uánUn jélentették ki: — Inkább leülöm a büntetést, eaak a kalapomat vietem htta inatálom. Alt hinsűk, örömmel veati tudományi a kö-tOnség at ily erélyet intéakedéa1, — de tajná-laltal ki kell jalententtnk, hogy at nem nálunk, ét a péoei rendörkspitáoyaágnál történt igy — nálunk ha aam la tubád, de miadig u ateai ablakon ráuák ki a taobaelcák a portOrlöt. — ááemáajak a lépkeayka |avára. Linaar Béla 80 Irt, Haideeker Antalná-ie tri, Battlheim GyözM* 6 írt, Névielen 1 irt. Rtlekaa-feld Gyuláné Ü kl, rite, 4 ét fél ki. liast, 4 éa fél kl. aárgskita, 2 kl. bab, Fisehsr 8ándorné 2 U. bargoaya, Saommer Stndomé 8 ta. burgonya. A ttivea adományokért et atoa ia köszönetét nyilvánítja a Népkonyha elnöksége. — Lakáavéllaiá* Dr. 0*rS Jóssal városi-éa pályaorvos, eddigi lakáaát a városhátépttMból a Nádor (Ovtda) utcába, aaiát házába tetta át. — Latiak mai tsámáhos mellékeltük a Magyar Hir sp politikai napilap fflhivátá\', mit t olvasóink figyelmébe ajáolunk. — TI* hl. B»laUa-»ellékl IS évet \'-kor «la<lé. Clat a kiadó- Zala 07. Hsfni («. I«p) JROftALOM. 1197. drnaffibar ló 5 /n JKmaaaM IlntviUC a ilm aaaak a gyakarlatl aavatéa ta aktatáalgy aaatgálaliWa álU lagaak, aaly f. á daaaaker a|aa|áa Jaiaalk aaa Báaa-Tapalyáa. SalUáay Jaaá kHáat aaakaaatéaébaa KMáa.Ual áiat agta ávra I frt s kaveaklat kálaaar jaknlk aag. Ia a lap kaa a mpw mattáaág lagkadraaakk lapja, aari oly M éa válaaalaa tárta-laaaal Ily alaaá lapot, aéf a ktlftldSa aaa laaaraak. ▼aaáralva, kan a aagyartaaltáaág, s aagyar IHaadait, a aagyar aaaaatl aaallaa atanlatáee aaarlflt aaraija aalagaa altaljak taalMki aatMk éa aavaléaaal fcflalkaai atfldae agyáa tgralaába éa pártaláaába. MaU.ráayaáaot aávaaaa kaid a kladáklvatal r BáeaTepalyáa. A tatánk Vapolaaaja A aa«y Daaaaglaa-Kkta ISr aaéli al a Tírltnalal KSayvtár Ufajikk Maatéhaa Láaár Ojrala ár. A laUa kSaaaodáa lgaaaága, kegy a ttr táaat aa élat aastara a vállalataál valákaa kaMaaayalt Évtiaadak óla látja al Ifjaságaakat éa a alvalt ktlatailgil Urtáaalal ktalktayvakkal, aalyak aa(alaviaiUk a világ-tórtáaalaa éa a kaaal ktatária aaty aaaaéayalt, koraiak alkotó alakjait á Jalaa fisat a ugy talár vaaér élatét 11 al, a kl diaataégaa pályaMtáafcaa agy vlláfarataa alapját vall aaa. Krdakaaak a aaagalak aaokiaalról áa arktnaalrál való lalréwk éa kallaaaa állal4a aa albaaaéláa kSavatlaa, aalag kaagja Eépak la bávaa vaaaak a cainoa ktayvkaa, aaly áO knjeáraa kapkató. Fontos mindenkinek. NYILTTÉB. As a ravatkaa káaMtlakért aaa vállal hlellaat«et a awrk hivatalban. Törvényszék. Végtér gytlátok éa Itélethlrdetétek: 1897. dtembtr 7. Súlyos testi sértés bOntetle miatt vádolt Vitnali Imn bűnügyében véglárgyalát. Lopát bűntettével vádolt Záborsaky János A aalyaaa •! vaa ágra I aat laakták a hálgy** aaaáaal, ka u Illata raka darabok Igaa takaar aár a Mk Mk Vlaatat aláa a kajtáaokbaa alkaaad-aak, vagy aalat a vatta aaétaálaaak, «aaa Jalaaség aaa a .télatla." által akaaatt atégéal kaaaa a aaiyaa, katy as va>ta|akkaak a ftig laataaSaati láajtk M, taJataaaa Laaua alaa-áa pkaa-pkar aavval páealva, aalyak a ayaraaalyaa traaálalt atatagy aaétráglák; aa llyaaat (aatéal aljáráaf „ aaaaSarbatAaack" aa>aaíkl atattl jakhaa ókaji-jik a aalyaat magaakaalUal, aaaál Ubb alaaflrdMa aacyaa aa karaaatll kagy aa aaaa altgtl itkalataaaa aagába aalrja. Aa Igy CataU aaiyaa — a Ikgaa aaaaakk aatvéal — a halálc.lráját takát aég atallU aa a aatráasékre kartlaa, aár la augákaa rajil Aa llyas aaáUkUI kéaaáll agy aavaaatt aaiyaa raSvaiakatk, rtrtd kaaauálat atáa taraéaaat-aaartaa aaakadaaalak kall, alat a gyajlé kaaáaaak aaaariat, aalat aaak lUké vagy kavéaká tarkallaltak aag. A drága tlláaák (káarittal dl|Jal agy«u) Ukálataaaa érttktalaa áa ta valMá aaájraaataaMI aalvaaat kaidtk aoataáKdaliával parté éa «ka-aaaalisia alalákat Heaaakan (1. «a. ta klr. advarl aaállltd aéUaaagydrtl HMhkaa. "(t) Laptulajdonoa n kiadó: V I N « H K I. ¥ (I I. 6 r. bflnfigyében véglárgyalát. Rablás s lopás bOntattével vádolt Ssotnyák Jakab bflnQgyében végtárgynláa. Lopás büntetiével vádolt HrUber György, csalás bűntettével vádolt öfv. öreg Kompetár János né lopás bűntettével vádolt Nóvák Márton ésj.. orgazdaság bűntettével vádolt ifj. Balog Jóssel cs \' lopás bűntettével vádolt Ferenc Anna hünflgyében Ítélethirdetés. Hirdetések: Árverési hirdetmény. 1897. tUtmUr 10. Erőszakos nemi kösósüléa bűntette miatt vá dolt Eibsck Józsel s társai bűnűgyében végtárgyalás. Goadatlanságból okozott suljos testi sértés vétségével vádolt Gál Fenne bűnűgyénen vég-tárgyalás. Magánoaak elleni erőszak a súlyos tesli sértés bűntette miatt vádolt Nemes János s tsai bűnügyében itélethirdetéa. 4897. dectmber 19-in. Magánlak megsértésének büniettevel vádolt Topllosanec Józsel, súlyos testi sértés bűntettével vádolt Horváth Kásmér, emberölés vétségével vádolt özv. Dominlct Jótsefné s rágalmazás vétségével vádolt Nagy Jóaset bűnűgyében vég ttrnalés. Közokirat htmisitAa bűntette miatt vádolt Bárdio Antal, tűsvéas okozás vélaégável vádolt Jámbrovlcs Anial, aulyoa testi sértés bűntette miatt vádolt Nóvák Jótsef t lopás bűntette miatt vádolt Zagárl Andráa a Isai bűnügyéban Ítélethirdetés. A ukanitsai kir. tsték tkvi oatálys résséról közhírré léletik, hogy Remele Gétn ügyvéd nagy-kania-ai lakoa végnhajlatónak Tóth Jóaaet és Saekerea látván végrehajlást szenvedő garaboncai lakosok elleni 182 Irt 86 kr. lüke, ennek 18M. évi december hó 0-tól járó 5\'/. kamatai 11 Irt 02 kr, előjegyzési 19 Irt M lr., peri » fM 06 kr., vég-nbajtáa kérelmi 9 Irt 66 kr.. jelenlegi a a még felmerülendő költségek iránti végnhajlásí ügyében a feant neveseit kit. taaék területéhez tartoző, a ganboncal 840 ss. tkvbeo ■+• 87/2 hns. s. lelveil s 840 lr!n becsüli ingatlan I9M. évi faaaAr hé II. map|Am i e 10 érakar tiarsbonn községhazánál Remete Gé<a felperesi ügyvéd vagy helyetteee kőabejötlével megtartandó nyilvánoa árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett beoaár. Árverezni kívánók tartótnak a beeaár 10*/,-át készpénzben vagy óvadékképee * papírban a kiküldet keséhez letenni. Kelt Nagy Kanlaeán, a klr. tvaaék mint Ulek-könyvi hatóaágnál 1897. évi aaepteaber hó 21 napját. OOZONY. kir. tsaéki albiró. A gyáraaban káaatH lagáasaakk t« I gjitiim. j laaart Uj Riim-Koinp«zícziómnai lagkfttatbb la Ik^aM |gg_( 4T Ikra rnm kldag ataa alaéaa kéartlák nálksi. nmaaH kiaiilii , g paraa alatt altélllikaté. Kaaa raa aaa Jta Wbbá Maaaklat alat 10-80 kr. (arSaaág aaartat) éa kstiasétm, kan asgMsI 1-4 farlaüf áraallatt raaaak TirtUHy, ligaai, síül átka, agyak azaana Maist a H tár ék f.atl add Martat W0 \'/.-kai aKaáMaa "Hmt aagykaa éa klaaiaykaa aa állataa gyártat* áa kaaévaU kaapaalaalákkal gjáaloa aryattal oaoaagokhaa é< klatrra a I gáaaaakk anaa tkaát, aaglafá alkarral Járd kár trillái szsstt ttaa-tltá éa aavtalaalid párakat, as lettes ksrtetefatgaá iBaal uarakat barpiaaaáaaatl-, aiadgaadaaágl eaikkakat ta a lagfobhaak allaairt paraataat fnakaadaaikat a kgaksátt gyári árakaa. Árjagyiékd és slaaKáal káayvaaakét kiváaatn kgyss k kénaaatva kHMdk. BAROS GÁBOR aexenosla- éa kompoziczló-gyároa A ..káraa kék gatyéfcar IUBAT1IT, TO Dakáay-alna L nta (laaaár-Mla káa, aa laraallta liaylaaaat aaaahaa.) HIRDETMENY. Palinban a Vajda nevü birtokréaz, mely a förhénczi, cserfői éa bagóhegyi azólökkel hatAroa éa azőlötelepnak igen alkalmae haldaaltéatl pareellákkaa árlejtés utján el adatik. A vételár kellő bittoüilék melleit ÍO—IS évi illetőleg 30—50 évi részletékben törieszthető. As árlejtés 18*7. évi dacaaiher 14-éa áélelflt • ómkar FArhéoa mellett fog megkezdetni és 15, IC, 17, 18-áa agyanell, N, Sl, II óa 23-áti pedig a cserfői és bagdltegyi o!-dalon log (olytattatoL A vételár 10 százaléka at árlejtés színhelyén azonnal lefizetendő. * Kelt PaíiitbaH, 1897. de«mnbar hó 1 én. 860—4 Pl«k Illata*. Legdivatosabb ékszerek, láncok, gyűrök, a legkitűnőbb avájezi zsebórák, ébresztők, díszes ingaórák stb. a legotosófeban vásárolkstók ugy kémplaaea mint előnyös részletfizetésit 6 évi jótállás mellett # SERÉNYIx alatmaga aiaay, aaSat, tkaaar- és éia^yáit tf raktárákaa Sadsaaet, VS., Irsaáéat-Unrt 34. ssást. é. aa. AaAeaaare Prárea genfi óragyár vet érképviteleta. Ai araaz szár sévart inlVtiji. 6 Fataéga t Ftrsaaa Hmtt itgatgtakk ilkattéa un Vidéki megbUáaokra különös C fond fordittatlk. f SAyaa iijagysák tagpa és khamtvt w momootxtooA Hurc-fomim, VM«rn»p Zala 97. Mim {7. lap.) 189?. deo»mb* I4|* MIMfWIIMHMI Caarajr-Mi* KELETI RÓZSATEJ (0«i—(allMka liwwllrt) •Ijr M|li|lu »4e, Mt, fiatalos azcbözt mm, máj wiil aia mm illat at >aa irható; kittel k»li»« aá|folt, mmU. pOraaatoak, Miatta (Mitaawr) iiIiMi in i iMr aiadaa Uaaitiliaaita tlUi, MfaliWi » 4i|i ngf hm • iimM * ^uM tlkatouu Miteit in I Irt OmrlUt TANNINGENE > legjobb klpribilt krlalaatl.a HAJFE9TÖSZEB k«| to tttkil, Tilawlat íMalldlk NU«i, atljtk a legetjrmrrlbb Bédta, nir ifjnmi kaaatiUtoil la tftm bUteeaa tlaaaaaytrik mm ktagitlelei, lm, ■Mt, karu Tin bkilc Urafcattea adat, aaMJ/lytl antaallla aMUkirtik ( mI; m aMtpttMl nH aaknil, mm t itkflrMMl w| Ma fakal inlMHIf, Tlnlajeaa tM»h. Ulkll awauaa a>|Tta>|tU éa niMi nlnM|Wi kiftué AKTON J. OZKBHY, Béoa xvit. Cárt UlitjilfMii (Mjlt Iái). Ii WlWllll flll 5. StottlIdM Mül (liatMdW. Prorptklu lagjM to MraMln. Iililr a Mprtk p40iwlMlit la IMnartaMaklwa a*«a»ntM Tlali litur ii laaca A na OHfmmtmtkwU F(raktér twlnrtai: Kirokatr M, nyótjratertat. UrMa: iArtá Ueral.Cerio i^jmIii, Sient-T ttok: Ont Mikii/, 4 iilt a ?i<n JfÉ lil i{ . iuí j1€!31 f« g [| ff* gWloB E?\' í M ;! i |»9 iííj |tJ Pl IíM i 3 »h^iflLJy ta r es ( cd w HlllllimiMllél a>ttmn< ■kai |* ratteayafi Ara i pl*ml I fct Kwiida léU Platt * kin Tartattk, |intlv*kM mmII to tongUk k*M atkám) kMuktják MM wtiliMn tiMMk iimiW Maiak Mi* nMMHMaa in i M ptkaak M kr,1 Jh»»t aé<|aptf«i mm ptmát MM iHuilitn Nnki* UrtMi BépMwiÉi iimam Hm a*an I Vakéél antik a S I <a kafkaH ali Mrl M DOOCXXX XXXXXX XX xi xxxxxxxxxxxxxxxxx: Ot]U ItMÉIt I iiinui ti irt MM I ijiit illul A llfllkb laajaah a f»rr4»« • * l«ndaiallaa lik. HéMiMrtk clpfltnkci H*gt«* kvnaakaa találffiánjáfil, aa P a 1 a 1 s B ót a 1 § asbest-talDbettétel. a n én nékvám li|ai|ytbk Étakáia OBLAI SÁNDOR jm tűnki, qupi Ürflji évi tflU. Budapest, Koronaherceg-utca & MÚ-)ll l MaiaiaOiun Mhi hmw tik. ifiinik itk ab ért jttáiiat aiiifix alltM Mlknallfc, If lalk, MaU M> Obinál nflit-irak 30 M litállái mlMt. VajUrlóV, onkortuUk, k«tyirkw«ra* 1 «0, I - I 50 I Irt to htjabb, plallmilak keoyiikoaarak IM ftlWI 7 IP, il M I* (aljább, a?Htaal*tak p*r]» 160, 180, 0-71, írlklMlilik a«éaaan kunplalt kiritalban tf—, 90.— IjarljaUrlók mrft 1(0, 8—, ISU-, 5írt»»Wjatb, IV ll kuiw, ia|Mi k( lialtk W-, a—I I W (a " Mfpca ár|r||jrBék lag/aa ém b#ra«alv». XXaXXXXXYXXXXIXXXXXXXXXXXXXXXXÍ Valódi páriái iiffiilk knitftauii Ml kr. \\ fia, aaljraawalpka, aanka (• atnotall lantot — TI, t —, I a 100 Mt» •tIMI aki hcwtraa kaitk/MI, (•-, IM éi M-jMk nMH tatoari tnMrik I\'-, 4(0, 110 to Mkkk wlakMi litnHak I-, HÍ, I - (I Mk*k. (Ma Mt lllllia m. ■ alnr éa lifil Mllik atoanal nlt aatatnaaul aa tétoaartl lIMgÉIÉkA Haáilili* m Első Magyar Aibtst-án gyár BUDAPCST, VI, lati ataa Irt MalUtkMk U 44 atinlg laaalf. |k#«t II Ikrial, H>\'**k(al I torlM M hra|«kr | ll*r*«krka«k M ■« ^tkanlg laraa laaklai • lariai, p4nak(al M kr. Kliiillnii ilÉmaHélt fi TinlaiÉn i W. (aa la Mar PMMk J*>a»l «a ■HMay | Uatír irtkall. Ricliíer kk Horgony Pain-Expelltf Liniment Capaloi comp. Enk Uram bidnw «UntilU aa IM aunaéUltoi nak, mert inár t»bb mtnt 27 *r 6t» marWiható, «|ía. » .« —I-11-. aft^a^JI ilaaAMM •HfüHilatfi MiHHiiini ■M^WJ^lt l^tMtilMÜ to ■nkailifcaH to m arnato által VüthrnSmlm ■ tatodig gjikrabtaa naáalMk, i Táláéi Horgony-Pain-Expatlar, gnkorta Haga^UakMl aiatTMto Matt, nem titkos ««r, hanem ltut akfaaarlkW-aaar, aalfMk an UakrKtk* mm kaltaM kiknwai 40 kr, 70 kr. to fftt 9rapmkénü iitoa B^da wémmUrtaa ktoiMtaa na: fíraktlr: Tlrlk MmI gyiptMiiaaaU Mtatatoa. B*> rtoáHáaaüalairtl toat kiaaatkUpIti.aarl iMlWkMH utanxatvantMMUMtoa, ■ Ma akar atfiirtMéal, aa akto ag|M Ivafat Jterpay" vádjagyto Blohter aaingj-<to afUOl mint Ma valMM tlarilM TkaaM. ■ mm p. ul k am.n a m «iiNtirm. 000000000000 oooooooo Ip Aiw U liuiMid - llni boáid iüi ifIÉÉUl X l|iinlglg|l kiMiagtoi a»r»o«f»\'»« X (Biaonfltvlay kHt lllcakaa, IN7. Jal. 1-4) 1 rf\\a£od(mt i. légjobb la lnilailbk V«|llii(llé*iMr A Máj klCblíléie oaapás fog <agy n|}vinel om __ ■ fognék tiaatltáaájra. fibbei Matt* nOkc^a* —iaartflti*la» tlaaltll aaar haatoálaUi, 8(>0000 ■IMialll kifkaM. oooc000000000000000] Na/y-Kantssa vasárnap Zala. 97. nsim. (8. lap.) bw M Ma PserhoferJ. vértisztitó labdacsai, seeUU ÉllaÉnt UMMHk" nóv alatt; mely atéfcki ami Uljoe joggal msgtrdemük, mivel «üi(ju alig létaaik balagaóg, Balykaa katáMkat lairMsriaM ka aaa biionyitonák volai. ti Moslak óti MM lakdaaaak iltaláaoi elterjedéeaek 5ff»dH«k éa alig vaa ■#ljbM mm kitlal kéaisaarbli k4wlet mm valaa találkató.Saáatalaa orvos által mm hMnnl káaisasrtl ajáalutaak «a aiáaltattak mindea oly bajok-aáJ, MM a fMM iméMtéeból 4a aaékrakedéeból iriáaik; miat apa-aavarok, maibejok, kéHka, vértelalaeok, aranyér, béltétlena4g • keaoelé ksésgsigikaél- Vértiaatitó taliMaaaán*"*! M kHtal katéwal ruuk a rim*|ii/a% la u abból arat* ba-jokaál k: Igy aápkórnál. HigiMÉgbH aoármaaó (Wjfájéaokaál stb. Km vértiMtitó lab-daoaak oly ktesyea haUak, kagy a legoMkélyebb fájdalmakat sem okoaaák éa Maak folrtái séf a leggyengébb egyének, de még gyárnak által ia mindre aggodalom nélkll ia bavabatlk. > Kies vértisatiui labdacsok eaakía a PMiWar J.-flIa. aa „araay Uradalmi kai aéauatt gyógyaiartárkaa, Béoakaa. t, Siafaritraaaa 19. u. a. kéanittet-aak valódi mlniaéfbsii a agy II aaem labdaceot tartalmaié dobos ára II kf. Igy csomag, malybeu I dobM tartalmaaUtik, 1 frt 5 krka kerti; aa laaMf aldaaUa bak 11-bánaMtM kttfónaal együtt I aaoaug IfttU kr.f I csomag t Art 10 kf. I I frt |l kf, 4 caomag 4 frt 40 kf., $ omu| I ül 10 kf. 4a 10 caomag t írt 10 irba kerti. NB. Nagy eltarjad4elk klvotksatákM aaaa labdacsok a legktilöafélébb aavak 4a 1 alakok alatt atáaoitataak; Maak köretkeitébee kéretik aaakla Paarhofcr J.-Mla vértiaititó trthiwk követelni 4a aaakia aaak taklatkatik valód lakaak, melyik kaaaaálati atasíiaeas Paerkofar J. lóvaláiráaeal fekete Minbaa 4a Biudaa sgyM doboa felele ugyaaaaaa alálráMal vörle salakén vaa ellátva. ▲ nt—il— kálairatbói, melyet a labdaoaok fogyaMtói a legkllöaböuftbb 4a ktua-kasabb Wtogaáfftk atáa egéeaaégftk viaeaaayeréM folytál koaaáak ietéatek, aaM kelyM eaakis aékáayat aalittak aaaa aMgjagyaáaaat, hagy aindeaki, a kl •»■ labdaoaokat ogyaaar kaeanálta, Mg fagyiak gyteldve, kagy aaakal tovább fogj* ajáalaal. \\ Kök. IMI épril 10. TlsMah Psmkote art Ugyan oly saéves ée küldjön nckmn Ml II tcksroeet ax ön ftlül ■alkaiatlM aiiHaaHK laUaaaalból atáiréulUi. Kofadji m mm la lag«4lyabb kl ateataaial lablaaaai cwdakatáaáirt ManM la^aa Üaalalattal Piwtbtlk FartM, Köln, Llalantkil llaiaelia. fötónlk uallatt, 1887.w«pt.)). | TáklaUtHi ar I Isten akarati vult, hogy is In\' liblncil krukm kflné karinak, matyaknak ka-táaát ssannal insgiroaii fta gyarawká<yb*n ■M|kűlt«ni olyannyin, kngr aamini munkát ««ni vollam tlbbé kéoaa végani 4a blsonyára már a Ul)ik kist volnék* ka aa In Modálatra méltó IsNisal angsai ntm mentett k volna mag. As Istao ái^n aMg tat aaért Matns*r. Vagy kint ■nss vas, kagy ans lakiaaiiik aaganila tóké* malyrll egvébkéttt la b mondott, midin *é)at* leaAI egy dobosi kapott aa te klltnl vértisalltó Lbdaaaaiból s aaokaak áVnadó kaaMálata laly-tán tókéleteeen kigyógyult. LegAbb rtaatalettal Welnesetiel JoaeU. Kiebsn|(r«benmt, Odkl m. 1889\' mára. 17. Tekintetes ar i Alulírott Ismételian kér 4 aao* magot m la valóban Lsesiios éa kiiial labda* asalból. Kl nem mulasstbatom lagnagjrobb alla meréeamet kitejesi*! esen labdacsuk érték* l if éa aaokat, ibol aaa\' alkalmam nyílik* a sbmvs* dlknek legmelegokkM fogom ajánlani, Kaee bálalratom tetaaóesaartntl basinálásár • önt esen. nel Nbatalmaaom. Teljee tlssteleitel Haha Igaáea. leteacn ki fognak gyógykaal. amint mér méaok-sgésaeégia riawsnysrésérs aagiteégll 9aalgálíak Kbüm Teréa. Golnehdorf. Kolbaek mellett telléala. 1886 október 14a. T. ar* Kelkérem, mUaerint es te vérthatM iibdiiesaiból egy saamagnt I dobossal kflldeni ealveekaMék. Csakis is te esodálatoa labdneaai. Béaa*VJbaIy, 1887. nov. t. köwlnhetam. kagy agy gyomorb^jtól* mely kM Él TtÉÉHkih—• mát Halát la magunU \\nmm*nm------------ Zwlekl Anna. Bernbard-fele alpesi fUiqneiir. tz V. O.-tól Bragaaabau, (/t ivag t frt 6 ) kr. \'/, Ivag I frt 40 kr. % Ivag 70 kr. gyora éabia-toa TaanochiDio hajkenőcs. W. UH Mra óta valamaanyl kaialvaaatl aaar kl\\ aött orvosok által a legjobbnak ellamarva* gyviee-mn- elegáas uagyaMleiicérel 8 frt ___________ __ Ül, tM hatáao\' t \' ^ * legjobb sier minden klsivényes 4a asaaaa\' ilta|Í|Űflf 8,Mdel faártól. Utóa btjok, a. ut geriaaagykáatalosi, Ugsug- AllfliaiJuO lOüflöl, 4a Miráa állal okoaott Mbakaél, mérges dagaaatokuál, njjknkae aebaa vagy gyaiadt-mell, vagy más ily kajaknál miiit kitin! avar Ma kipróbálva. 1 tégely kr. Bérmaatva 79 kr. gatáa. iaalilM. mlgraine, idegei fogfájás, főfájás, Alaaaggatáa stb. ellen 1 frt 20 kr, Angol csodabalzsam. Pifiholffin NarWfir^.-«fL Sok 4f 4ta f flljlldláödi a fagyos tagokra 4a miadM Mtlt Makra, atat ligkjgtiiakk aaar alla-1 kleslggal 40 kr., blna. 61 kr. „SULl^felfi Kiiapmparaliiok «£ Mar gyeaaar- 4a k4lkatep4gaka4l Itla-miiir vau bor ll liter N kr fiolira-lialuai, Ivag 40 kr., bérmMtve 65 kr. (prágai caöppek) Paarkafar 1-tH, megrontott gyomor, tadanuaal altMÜ bajok elles kittal háaisaar. 1 ftvag tt kr. 12 Iveg 3 ftt Psarkafar f.tftL agy általáuo-•aa iaaiart kltlol báalaMr hant, rekedteég, glraala kökögéa stb eilaa. Igy IvagaMka W kr., I Ivag b4rmMtve 1 frt 10 kr. Általános tiiztilü-sí tSS roaai smiaatts aűadaa követkeiményel, n fli^jáa, aaédlléa, gyomargöros, gyomor-k4v, araayér, dagalái stb. allaa. 1 csomag | ára 1 tti. eszencia Itt Mssrolt kásaitmteyakM kifli aa oMtrák laaokbnn klrdotatt loeaes bal-4a! kllföldl gyógyeairésasll klllaiagaaeógak raktáron vaoaak éa a kéMlatbeu netán nos levők gyorsai 4a olcnóa megaivraitatnak. — tatán msgraedsléask a laggyonmbbaa om* ktalllatnak, ba a plaaöaaaeg allra kll etik; nagyobb magnmdaláaak atáavátellal klldat aak. I Valádiakaak oaak arak taklatkatlk, nalyak kaaiaálatl ataaltáaa a Paarkafar 1. aav aláiráaail éa aiiaéaa aayts lakai fedek a«yaaaiaa alátréiaal vlrls ulakaa vaa iNátva. Védva védjegy állal. V4djagy utánaáaa wA-goraaa blatattatlk. On r\\<r\\\\ nf T 9*0**99"4"tm »9oMem RtMttifHtr rscmuier J, Bécs u Singerstrasse 15.\' > C Felhívás! ^ HAZAI" üt MU rayUéiiaj által megbonositoCt betörés elleni biztosítás a beálló téli idők alatt kettős fontossággal bir, miért ia a biztosító kfltOnaéy uives figyelmébe ajánljuk ilynemű biztosításoknak i legjatányeeabb díjtételek ée feltétetik mellett való mrgkötését. Balesetbiztosítás sorsolással! Biztosítások felvétetnek ; a „HAZAI" álUte felni ÉYÉflWj Nagy-kanizsai flitffnökséféaéL « > < » 000000000000800000 Csak ^ ö fiatal embereket érdakalkat tudni, kagy a párisi Dr. BOITON mjMftte Mutál már néhány aapl kaaaaáJat atáa alataiaMtja még a lagrlglbk báiiUimakat ia, WIInlagM lakát Martai olaj vagy kaltaaaaii kiaánt mI, awrt aaaa aaak a gymarat roatják 4a a Uajt ama gyó-«yH|ák meg I Dvtg Solton InJeotJo Éra 1 forint. Magyaraiuaáfi Arak tár MN Él füstin lURSr, !, liglirm-ila 21 Mmi-Ur urtli) Kapható miatea angyali gyógysaertárkaa. H4/W Po«tai magnadsléssk ciata i laltáa gfégyaaaftár Piiapaai. öooooooooioooooooo I Pacholek Károly Dal sagyar karé-, aarkaatya te fhéhluw$íététfér\' ▼111. kar. Halesea slsa S as Baktár4a Irate: IT. kar, BaroMatM 4 aa a 8aorvita-4pi tattal wamkea. Ajánlja aaját gTáita^aya, a kadasvegkea allferdaié . kaié. aarkaatyak, valamint gjmaiik tMt Hk. ______ kardok la vifá fetanarciáeeit krrákbá rak lám raakla araáati alaaa-viv4 fchaiwltsiil. Aaaatal UaaM, lugéay-aégl kontyIk atk. agyaurakáaati cikkek tartatnak lépaa érjegya4kek iagyM la Mmaatva. Áfjegyuék raodaléaaái kérem magirui tigaü, kataaa cikkek vagy vlvótolaaora\'óarli lágyan. Ill-I Nyomatott Piaohel Fülöp laptalajdonoanAI Nagy-Káutsaáii 1897, j M\\ 61 W 1)1 ti Ul ■ml Ki i M © a 2 98. szám-_♦ Nagy-Kanizsa, 1897. december hó 9-én. XXIV. évfolyam. SMvMaaMa4ci W- W ^gr uuéMvMi! fl-WFiWp Jt I Jt t^ffaiXU,. M\\ I M\\ A „arkasstíral irtekatai UW naptt- M^Jk I ——— ^..é-aéra** ^ X \\ ■ > ~ jm^m ^flk. ^Ak --- Ifte ImUbrai ((h-t — kr * ím . u, n^ Politikai és vegyes tartalmú lap. JJJ^,,, 5 ÍZ S S • £ Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszer: vasárnap és csUtftrtfikSm. i.^. -A~.»u.k Karácsonyi és újévi ajándékok kgaagytbb raktára. Játékszerek és újdonságok állandó kiállítása. ZSOOvTAY-FÉLE DÍSZTÁRGYAK. Alt $8 Böhm Nagy-Kanizsa. - Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. MmaMta Uvatot ak Iumti ktaakbtl kptat (ifi „ . ._.. 1 Swllttár aa|iial» kr m. aduk Felelőe tserkesztő: _ | _.....* \' , , h V A T A aíwnnn BM«itak,«ii«iiii UMUn imInA rhiW n% jimm —4ra: lO toajezAr. szaizAX SAawwn, | kuphmkiWi\'iamM. Apostoli hai^g. Társadalmi közszellemünk minden éberebb megfigyelője tapasztalhatja azt, hogy valami sajátságos, még eddig meg nem nevezhető nyomasztó hangulat fekQdte meg egy idő óta egész társadalmi életünket. Az emberek bizonyos megmagyarázhatlan bizalmatlansággal kerülgetik egymást. A melegség után sóvárgó sziv fizik, —g fthbep a, társadalmi atmoszférában. Az egymással találkozó és bizonyos érdekközösség folytán egymásra utalt egyének az elkerülhetetlen érintkezésben vagy hallgatnak vagy. alakoskodnak; de legtöbb esetben hazudnák, mert még hallgatásuk sem más, mint az őszinte, nyilt szó, az érzés és gondolat eltemetése, tehát negativ hazugság. Mindenki érzi, látja, tudja ezt, de leg-fölebb csak nagyon bizalmasnak ismert egyéniséggel szemben mondják meg őszintén, hogy minő szedem kibontakozását sejtik ezekben a tünetekben. Mindenki érzi, látja: miként kezdenek emelkedni újra azok a társadalmi választófalak, melyek az embert az embertől, az A „ZALA" tárcaja. ~ Violatt ur nyaralása. — A „ZALA" andali tArcájt, - Augusztusi kánikulai nap reggelén fél kilenc tájban egyenkint szállinkóznak a hatalmas bauk-épület .nyári státu*"-ra leolvadt számú hivatal* nokai a különböző osztályokbs. A aLevelesés« három szobájában alig van még együtt öt-hat fiatalember, kik elkényazeredetten öltik lel a könnyű munkakabátot, s késelőt, nyakkendőt léiretéve (u első lőnök távollétében es szabad) előszedegetik Bókjaikból a tegnapról maradt restanciát, amit még a napi posta szélosztáaa előtt seriben el kell intésni. Tavi ur (irodangvén ötbatosi) pláne a reggeli lapba mélyed, s mint ss ifjú nemiedék jóakarója, hozzá beosztott gyskornokára bízza a chekelia. merő levelek körmőzését. — Te Nád ha elolvaatad, utalványozd hozzám — azól át hozzá az osztáy kinevezett Adoniss, Scbmachllock. — Nesze, már elintéztem ; olyan üres, mint egy biloncj-lentéí... — A te tárcádról — szól közbe egy hermadik a váltóbárcák mögül. — Annak légy te a réssvényese s próbálj ! elmenni a Rotschfld csoporthoz. — vág vtaass i Tavi ur. i A nap ezen legelső viccét helyeslő nevetgélés érező szivet az érező szívtől olyan áldás-talanul elkülönítik s egyúttal gátokat emelnek a békés társadalmi közszellem hódítása elé. Ilyen viszonyok kőzttt őszinte örömmel tőit el bennünket a legkisebb jelenség is, mély az emberiség, a társadalom e^yesité sének, a testvéresitésnek nemes törekvéséből, az emelkedett lelkek magasztos felfogásából sugárzik felénk. Lelkesedésig ^jkőZÖdik örömünk elismerésünk akkor, ha a lelki, szellemi emelkedettségnek ez a biztató sugara olyan egyéntől ragyog szét, akinek apostoli küldetése van. Akik a legutóbbi vasárnap délutánján Sáfrány Károly kegyesrendi tanárnak »A halhatatlanságról* című felolvasását nemcsak meghallgatták, hanem azt minden izében meg is értették: bizonyosan be fogják ismerni, hogy ilyen magas színvonalú, az erkölcsi emelkedettségnek ilyen igazán tisztult létegében mozgó felolvasás még nem igen hangzott el a mi városunk felolvasó termeiben. Ez a szerény megjelenésű, szelid, jóságos képű kegyesrendi pap (aki tehát kétüe- követi, uiite kötős egyetértéssel elhatározzák, hogy félóráig fegyvensOnet legyen, t. i. annyi ideig tartózkodjanak az élcelődéstől s folytassák teendőiket. t Elmúlt egy negyedóra csaknem szótlanul, csupán Tavi ur, kinek kövéredési hajlamai voltat, iqjt néhányszor nagyokat a< emelkedő bőségtől. Tslán betelt volna igy a kikötött félóra is, ha kint a folyosón valami iswerfjs cipöropogás figyelmessé nem telte volna embereinket — Halljátok, ezek a Violett lépései; hát már megjött volna a nyaralásból? — kérdi az egyik mire valamennyien felütik fqjükel. Nyilik az ajtó s belép rajt a sejtett egyénfség. Mielőtt leirnók megjelenésének bslását, mutas suk be ő Vioielleégél. Természetesen csak szűk irodai körben hívták igy, még pedig asért, mert tüntetett sz ö ibolyaszínű nyakkendőivel a ssin minden változatában, s gomblyukában rendesen a város legduplább violáit viselte. Különben pedig magasodó homloka s gondos fésűlésü Carnol-szakMIa egyikévé tették a legkilálásoaabb bank- i párliknan Játszotta a csökönyös agglegényt, de i taért egyre házasaági aj tnlttlokról, tokát mondó i zaurmeghiváaokról beszelt a IQszerez sdomái < hírhedtté telték öt könnyűvérü fiatalabb kartársai között. I Tehát belépett a meglepődött kollegák közé. Egész .oh* „ah* özön logadta,söt Schmachtlock ur Irélásan a nyakába borult éstalmi-örömkőny- I nyeket igyekezett hullatni. i — Már itthon vagy drrrrágalátos Violett I resen apostol, ugy is mint ugy is mint tanár) az önzetlenségnek, a mindeneket egyesítő szeretetnek egyszerű, de Isten • hez emelő igéivel szárnyalt fel az emberi rendeltetés, az emberi tökéletesedés legragyogóbb régióiba és emelte, vitte, ragadta magával a hallgatóságból is mindazokat, akik követni bírták őt; akiknek lelke megbírta azt az átható, sugárzó világosságot. Hirdette az egyénnek beolvadását as emberiség egyetemébe az emberi érzés és gondolkozás olyan magas tökéletességű fokán, amelynek csak némi megértetéséből a mi haladottságunk, a mi emelkedettségtok \'jelenlegi viszonyaiból egy egy kisszerű | jelenségül említhette azokat a dolgokat, amik előttünk már nagy tökéletességnek ugyan, de az »én«-nek, az ember egyéniségének a nagy egyetem szellemébe való olvadásával szemben csak halvány vonásai a tökéletesedés ama magas fokának, hol az egyénről le-hámlik, lehuH minden, de minden, amik St mint egyént, talán valódi, talán képzelt boldogsággal töltötték el, de mindenesetre i útjában állottak az emberiség egyeteme I önzetlen, istenien fönséges ölelkezésének. Mért ilyen korán, szivem gyermeke, talán visszakívánkoztál ezen jámbor körbe,mely*légeí kánikulák izzó herében olysnnyira irigyelt, ott Itna az illatos fenyv ... — Ne boloodozsslok, még összegyűritek a selyem ingemet — szólt indignálódva tt 14J jövevény. — Nini, mott vessem csak éssre ezt a reaaek heliomp legelőt I Bocsáss meg drága Violett, tudod a viasonüátás első rugsekodásai. V Violett ur körüljárt keset fogni, végre lefújta iróaszialáról a hárombeles akiaport és fonott ssékéba ereszkedett. — No mesélj, én egyetlen Violettám, mesélj: mi uépet láttál a Kárpátok között ? — Először is — felelt hősünk némi gunyayal, — nem voltam a Kárpálokban I — Hát a Balaton mellett I — Ká\' ideel Ki megy a Balaton mellé? — Nohát Osstendébenl — Mért nem mindjárt Monté Cariobu, —- éa nem megyek te ide tt oda, hanem kikerestk magamnak egy gémül lieh kis fészket, shoi as smber szépen bütölhet — pattant ki amúgy Ilpó4-rárosittan Violett ur. — Caak nem grflndollál hamarjában valami, iürdőt ? — Azt nem, bsnem igtnfs feliedestem egyet I — Mondom régóta — szólt Sobmachlloek — >ogy Vlolettben egy igen gemálit ember ve-isett el I — Jobb tréfád nincsen 1\' — Igenis fölfödóstem. t n rí Air nlr Nagy-Karán csütörtök Zala 98. uám. IS lap.) 1897 decamher M f-én Lelkesed éünk tiszta tüzéve) üdvözöljük e magías (elfogásnak fölkent apostolát, akivdl az életben más helyen még nem is találkoztunk, de akinek igazán ragyogd, az emberi érdekküzdelmek zavaros hullámai felött magasan álló szaleme, megtisztult nagy szive hódolatra késztet bennünket az elzárkózás szellemének tucat-emberei kőzött. Vajha az ő apostoli hangja ébresztő erővel hatná át a mi kétségbeejtően önző társadalmunkat I Politikai szemle. # Belföld. BécsbOl a parlamentáris helyzetről as osstrák kormán ihos közel siló körökből a többek kösütt a kövsfkesöket jelentik a ,P. N.\' nak: december Véről : Abb.il a körülményből, hogy a Magysr-orsasznak AaMtrilhoi vsló gaidassgi viaso-aysinsk őaaló rendezéséről sió ló javaslatot a ■aiyer parlament elé isrjwitik, még nsm aaa-bsd sít a hamis kővetkedetési levonni, hogy a javas at beterjesztése agyértelaO aaa tárgyalásoknak teljes ás" végleges meghiuaulásárál, melyeket báró Gautsch a kiegyezési protltóriua palsmenisris slintésése céljából folytat. A ma ftyar kormány miadsa eshetőségre ssáaülva, s\'árgysliaija eieket a javaslstokat, mielőtt s»on» ban sieoiesités slá kerülnének, ad séta teheti, ha időköioen garaaeiákat nyer arrs, hogy Aass-triában a provizórium parlamentáris uton jöa léire. Ilsbár ma sok képviselő att hitte, hogy s| tárgyalások végleg aegassksdták, s ennek kö- XII. t, c. 68. §-ában Magyarországnak biztosított jogra való figyelemmel előterjeszti javaslatát, aaly a vám- és bankügyek ideiglenes szabályoréaát Urtalmáixa az 189& évre és utasítja a kormányt, hogyha 1898. május l-jéig a kiegyasés az oaatr. kormánynyal alkotmányos uton létre nem jő, tartsa kötelesség ónak ezen kérdésekre, melyek most ideiglenesen rendeatetnek, a végleges tőr-vényjsvsslatot a ház elé terjeszteni. Kftlftlái december 6 Törvényjsvsslst As örökség, melyei Badem Gautschnsk hagyen, nem nagyon örvendetes érákat aaaras az q osztrák mmissteraioóknek. A csehek aaa mag a nyelvrgpMatek vtaasavooaaát, a hallani sem akareédkas egyezkedésről addig, ezek, a nyelvrend öletek fenállanak és mittdaketh^ de boszávéve a keresztény sodAlistákat parhorreszkáijak a Magyaroraaagal rslt a vám és bankügynek és sz csekkel összefüggő kisgysaévt. No ha Ők nem akarják, mikor némely kérdéseknek ideiglenes szabályozásáról, hasznuk jóformán csak nekik van betskt, A javaslat bárom szskaasból áll. | ebbe Msgyarotsaág bele fog nyugodni, s aa éa- Az első szakasz a Magyarország és Ausrria [álló rendelkezés terén lépni, s mint ast a tör-kösöti fennálló vám- és kereakedalmi kötést | vény meghatározza, az esetben, ha Ausztriában szabályozza és ugy intézkedett, hogy aa srre í alkoíatányts viszonyok nem volnának. Reges vonatkozó összee intézkedések hatálya egy évre, mér, akkoráikor ő felsége Badem indi vaaysta |tehát 1898, december Síig meghosssabiltatik. Luégert a polgármesleni székben megerősítette, Fel vannak azután eorolva mindazok a lörvé- !ugyanaz a Badem ki néhány nappal előbb azt nyék, amelyekre a prolongácló kiterjed moodotta. hogy Lssgsrt nem teqeeatheti m* A második szakaai aa osztrák-magyar bank j erősítés végett ö felsége elé, » így Hsdeni a leg. ügyével loglalkozik és as illető törvényekre vsló {Téresebb szájú demagóg eWU beadta a derekát utalásul a statusquot egy évre, vagyis 1898. ] kifejuést adtunk ason véleményünknek. hogy december 81 ig itt is lentartja. A harmadik szakasz ssószerint igy hangyiz: A jelen tőrvény 189S. január 1 én lép életbe. Hatélyát elveszti a jelen törvény, 1896 dac. 81, előtt is, ba a magyar korona országai éa ö felsége többi királyságai és országai között as 1. (-ban megjelölt ügyekre uésvs sz 1867. évi XIL t.-c. értelmében és\'a meghatározott módon egyezmények köttetnek és azok törvényerőre emelkednek. Utasillalik a kormány, hogy arra az esetre, ba a lannebb említett egyezségekre vonatkoaé javaslatot legkésőbb 1898. évi május l éig a mooarkia két állama törvényhozása elé nem terjesztetnének, a jegybank ügynek, nemkflMaben S-jelen törvény I. psrsgrslusábsn ideiglenesen ázabé\'yozott többi kérdéseknek, es utóbbiaknak aa 1867. XII. t. c. 68. g t an lenlsrtott jog alap- vetkestében bsslutaaott, még mindig asm áttaskl*",áHaytt fsbályoaása ggj (síi accoaplival sssaben, hassa Gautah mind " " "* - - - • addig lulyiaija kísérleteit, aig cak egy osepp reaénys vsa a sikerre. December 7-én. A képviselőháznak a hé 6-án hétfőn tartott ülésében Uáofly Dezső báró minissterelnők beadta as önálló rendelkezésről szóié törvényjavaslatot. Bejelentvén, hogy a provizóriumra vonatkozó, megszsvssott törvényjavaslat záradékának értelmében megkívánt ,m, (»|tétel, 1^4\'^fllnsfsCs konttn\'y a uükségasoek ttan s hasontó iránju és^srislmu íírvény sl-; muUlkotó jn^ed^e, , kotmlnyosan létnjöjiön, nem követkesett be sL^^, rendelrtNilon életbeléptéikét!, ura nem lévén egyelőre butos kilátás, a kor- A jele» „lryény vöWajtásával A minis,tertom mány e nagylonlosságu kérdésekben sx országot I Ki,.iik m— \\ Intézkedés nélkül nem hagyhatja. Asért sz l867.j ^ __ terjesassen elő, még pedig oly időben, hogy es a szabályozás még 1898. december 81 ik előtt törvényerőre emelhető legyen. Ha as 1898. deo 81-ig terjedő időn belül as 1. | ban említett jelenlegi állapot, illetőleg viaao-nosság ö Felsége többi királyságaiban és országaiban bármi oknál logvs változási szenvedne, ntasitlatik a kormány, hogy ss ország pénzügyi és közgazdasági érdekeinek megóvásán és ér* venyesitésén szükséges javaslatokat haladék nélkül as országgyűlés elé lerjesssze. Amennyiben e célra azonnali intézkedéseknek törvényhozás elha- Badtní nem fog bírni a helyaatlel, nem rak neki elég morális snjs, hogy Bécs társadalmat l.asga tői msgszabsdilsa, hogy lehetett volna elvárni léle, hogy a féktelen vsdaággsl agymásn törő nemzeti-ségeket fogja kibékíthetni f aét ellenkezőleg a ké-vetkasmények magmutallák, hogy még jobban egymásra haragította, s tnig a,assbs> cseh korasányról éa cseh államjogról bisaélnrkrsééig aetaeíek a Wacht am Bbeint énekelik éa Hurrah Oermsaa s CHiakiáltésuk. Közben pedig ott áll Lusgsr sz é köpönyegforgató jsll—tsIsaalglTil, ki cáak magát szereti s legjobban gyűlöli a magyarokat, Igy van ss miodsoiU, a hol a demagógiának vaa asava, a a hol I Mekorán el nem hallgat tstjék üvöltéséi. Valóban kíváncsink lehatlak as oastrák dolgok lovább Iqjlödéeérs. A vármegye házából. Zalsvármifyi törvényhatósági bizottságának /..-Egerszegeo IM7 évi dse. hé I14i s folytaira tartaodé késgytUialn felveendő tárgyak sorosat*: 1, Az 1876. évi VWk L o. é-lk leérteimében a közigazgatási bizottság véiasatott tagjai sorából kilépő 6 tag; névsasrisl Kpsrjessy Háaoof, Farksa József, dr. (iyömöray Vince, Kolior István ée/isgler Kálmán tnfystre, valamiül s Ivinméott HknbHrs Qyuls helyén aj tagok vllssstása 8. As 1896-ik évi XXI>ák t.-c. 16 #4 álapján ia igazoló válsastmánynsk 1896 évn törtéaendé újbóli megalakít én Gondoltam magamban szelőit három hétlel, hogy\' aa idén valami egész spsrt nysralást fogok el-| követni. Mussáj nekem odamenni, shová eljár sí •gész világ \'t Elmesélte asnlán, miként böngészte ki a lOrdö-helyek jelentései kősül ut a kis stájero szági fészket, Bschdoiiot, shová csakhogynem snsssár-ayakon kelt sUllni, olyan magasan felu\'ik a müveit világ színi fölött. De őneki, mint a ki gyerekkorától lógva a harmadik emeleten lakik, nincs alpes, amely elég magas lenne.- — Violett képes rá, szól ss Adonls. hogy flanellnsdrágbsn s lakktopánbao megy lel a .Jungtrsurs." — A sJunglraors" nem hanem Junglrau nMn — teli közbe Ta«í ur. — No azért volt ott egypur csinos Gráci a — mondó hangsúlyozva violett — és nein hiányzott Die—itnua sem. sz > A Ipcnliotcl" házi-kisasszonys. — 8 le voltál köztük az egyedüli szAmhavehetö Apolló Dal Violett ural nem hozta ki sodrából. Fel-Isdezöi büszkesége arra késztette, hogy Bacbdor-fot felmagaulalja a gúnyolódó kollegák elOtf, mintegy kárörvendve azon, kngy amig 0 a havasok százlevegöjét szívta, addig emezek városi portél, bőségtől tullad-av* iuadtak a réuvinyesek gssdsgitásán. — Mundom oeklek (u volt kedvenc bevess lése) istenien nyaral ott az ember. Azok a hegyek! az a remek levegő I Bámulatos olcsó sz élet: Igy téllucat pisztráng .. — Hm! neki piiztrátigTt\\mindennapi kenyere, Kiskorúbsn megverti k, ha nem evett piutrángot, - évelödöll Tavi ur. .....egy léllucat ntven knjear. — Bámulatos! — uőrnyükOdtek a többiek — a hozzáfogtátok mindjárt a .Chatesu lafitte* palackokat is. — Dehogy ll.\' Olyan kitűnő forrásvizei ittunk hozzá, hogy valóeágoe csemege a vízvezetékihez képest. S a lakás — majdnem Ingyen. Képzeljétek : napookinl friss ssénában háltunk .. — Szép szcéna lehetett), ,. Fenu a padláson, mig a hölgyek lent voltak as Üvegtetejű nsg) teremben és ssját maguk vé? lelték ágyaikat... — Hchocking! inkább léitek volna ök aa Üvegtető fölött.... — Ne beszélj bolondokat Ofhatosi — felelt Violett indignálódva — különb hölgyekkel közlekedtem ott mint ti itthon Oabu\'lábau. — Még különbekkel! Szent Isten! Violett ur hirtelen ié besukitva a meaétést, társaihoz lordul!: — Mikor jön be ss „Öreg?" — Az öreg AbbsziUik, csak a másod öreg van ílt s az fél In fe é bandukol be. — Jól van, tehát addig ia megyek a többi szobába Odvöeölai a fiukat. Alighogy távozott Violett, Tavi ur fölugrik s elfojtott Orömkitöréesel szól a fiukhoz: — Gyerekek I észrevettétek, hogy Violett nem kordja többé gomblyukában saját dupla képmását ? Ma valani eyclamenfélét tűzött ki, még pedig díupéldányokaL Ez jelentős dohig! A menayira ertek a virágnyelvbe!, a vál osást agy magyaráshatom ki, hogy odkfönl Piactrlogódl-ban saert tett valami ntajar Iruskéra, akinek u a kedvenc virága • valódi leddhellen lovsgbéat ö sst viseli szántul. — Igsaad lehet, ssólt Hchmacbtlokk. éa hegyaa lehatni ezt as édes titkot kiugrálni belőle — Bízzátok rám, sietett lelelni Tavi, start nyikorgott a meUékaioba sjisja és kii vártatva vwaaiMt Violett. Tavi Utkon ptiláttláiokat váltott koüsalivil, amivel arra is flgyalmaetetie Őket, hogy Mrau bolondság következzék la most, el aa nevessék magukat, mert akkor vége a heccnek. — Kedves Violett — ásóit letleieH büabéaé hangon — fontos és msglepö köz ondöm vm veled — Mi as, talán iárosaorvadás / — 0 dehogv, sokkal Ünnepélyesebb dolog — Ahá, értem, le akarod visausdni a minapi öt pengM. —- Hagyjuk most e fójdaimus smlékikst, l lérjüuk térgj unkra; még csak negyid lis IsM jár, tekét kis félóránk van még a főnökig is. Távolléted akti ugyanis okaivá a főpénztára skandalózus msgusrvsltstáal esetén, kösőa akarattal elhatároztuk, hogf fogadalomból nem hátasodnak addig, a meddig erre bsnnünkei a legvégső szükség nem kénysssrlt. Hngy ex miben áll, ast •Házasság elleni Önsegélyző saövstksst-tünk* seströl-esetre dönü el. Ha pedig s lasisa szövetkezet valamelyik tagja ezen végszükség Nsgy-Kamaaa, calllörlök 3, A vármegyei Állandó bíráló választmány a vármegyei legtöbb adót fizető bizottsági tagoknak 1896- évre kiigazított névjegyzékét bemu- 4* A vármegyét igázom választmány a vármegyei választott bizottsági tagoknak kiegészített névjegyzékét bemutatja. 5. Wlassics Nándor és társai megyei bizottsági tagok kérvénye, az Alsó-Lsndva Muraszombat— regedéi vasul kiépítési költségeihez (örvényható-(Sgj hozzájáruláa megszavazása iránt. 6. A Nagy Kanissa—alsólendvai b. é, vasút létesítése ügyében megválasztott végrehajtó Uaott-iág kérvénye, a Nagy-Kanizsatól—AlaO-Lendváig tervezett vasút épiléaköllségrihes hozzájárulás megssavasása irkát 7. A megyei kflsigazgatási bizottság a nm ur kir. Belügyminiszter urnák két árvaszéki ülnöki állás rendsaereaitése, esetleg ideiglenes munkaerők alkalmazása tárgyában 8I699/V1U. >./97 ez. s. kell magaa leiratát áttérni. 8. A mezőgazdasági szabályrendeletek elkészítésére kiküldött bisottság javaslatai. 9. A nm. in. kir. Belügyminiszter ur 60888 V e. 97. sz. rendelete a regale alapján gyakorolt élelmezést üzletekről szóló megyei szabályrendelet módosítása tárgyéban. 10. A nm. kereskedelemügyi m. kir. Minisster ur 40.792. 1807. ss. rendelete a logadó, vendéglő kávéhás és kávémérési iparokról szóló megyei sssbályrendelet módosítása tárgyában. -—11. A vármagyai árvassék előterjesztése Kame nics István örökösei részére s gyámpénstári tartalékalapból kiutalványozott ösazegnek a tUz-káraiap terhére leendő elszámolása iránt 12. A megyei Arvsssék elnökének 118/eln. 97. sz. előterjesstéee ss irint, bogy as 1884. évi mAjus 6-én tartott közgiüléaen 7509|»i. 84—jk. 16. ss. a. bosoil, a 9§M9/VIII.-b. 1886. sz. belügyminiszteri rendelettől jóváhagyott halároaal lal a megyei árvaszéknél ideiglenesen rendszere-sitelt aljegyzői állás végleg rendszeresít tessék. 18. A megyei főszámvevő előterjesztése Tapolca nagyközség képviselőtestületének a megyei és községi pótsdó lőkönyvek rendesésével járó költségeihez való hozzájárulása tárgyában f, évi augusztus hó 90-án 89/IX. sz. a. hozott határozatára. 14. Nagy-Kanisas rend. tan. város tanácsa a Városi képviselőtestületnek a pécs — varaudi állami kösut Nsgy- és Kis-Kanízsa közt fekvő szaksssa á\'belyezése tárgyában 1897. évi szeptember bó 99-én 48. ssám alatt hosott hatArosatát dr. Ssekeres József és társai felebbesése folytán beterjeszti. —* \'f-tgl jártii ffitsftlgsNrtjB Zala Erdőd fenforgAsa hélkül rabigábs görnyed, vagyis a házasságra vetemedik, as tartosik a völsgénység egész ideje slslt a többi szövetséges szórakozásáról gondoskodni, illetve ezen kötelezettségiét egy hét örezágra szóló legtágabb kőrü (hisz értőd !} bsnkstt sdásávsl megváltani. —• Tekintve • — Ilyesmi l-t csak kánikulában azületbetik meg — sóhajts a szorongó Violetl. — Várj egy kevéssé, most jön s téged legjobban érdeklő dolog... Tekintve moodom, bogy te mindenkor fennen hsngostattad a »nem házasodom < elvét, a ehhes a legerősebb ostromot idején is hü maradtál, ezennel felajánljuk a Szövetkezet elnöki székét s kérünk, hogy annak elfogadásával az ly és üdvös asövetkesetet megtisztelni szíveskedjél. (Ezen egy szuszra kibökött rögtönzés alatt a kollégák majd bogy fel nem vetődtek a kaqagás viasaafojtásától és erős náths színlelésével ügyekestek a kissé szórakozott Violellet becsapni!) — Komoly es, vagy tréfa, fordult erre Violáit a többihez. — Olyan komoly, mint a világhistória, felelt Schmatlock, de mond meg végre, belépsz-e közénk, vagy sem. — No, hogy a kedvelek meglegyen, talán belépek de hiss es majdnem forradslom számba megy I szólt Vf-Jett, s meglátszott nyta, hogy némileg kellemetlenül érinti a lölsaólitás. Véget akart vetni • tersferének azáltal, hogy iratai fölé hajolt, de a többiek sutlyombsn diadalmas pillantásokat váltva egymással, nem akarták a dolgot abban hagyni. Emlék, bogy nagy megnyilatkozások köveik esnek be s Tavi ur önelégülten dicsérte magában kitűnő asimstját. Újból megkezdte fontoskodásait: • — Ha belépss, kedves Violetf? skkor szives- Zala 98. szám S lap.) köaség képviselőtestületének a sala-erdödi róm. katb. felekezeti iskola építési költségei tárgyában boaott határozatait a közalapítványi királyi ügy-igazgatósággal kötött egyeaeég kapósán 963,kig. 97 aaám alatt jóváhagyás végett bemutatja. 16, A nagykanizsai járás lőssolgabirája Eszte-regnye község képviselőtestületének a községi erdő és legelő baszuositása tárgyában folyó évi április ha 14-én hosott határozatát Pitó Péter és társai valamint Németh Jóssal ás társ»i felebbesése folytán 2061/kig. 97. és 1686/kig 97 szám alatt belerjessiir — 17, A nagykanizasi járás fózzolgabirája Lég rád község képviselőtestületének s községi pénztáros és gyám fizetése leszállítása tárgyában lolyó évi április bó 28 án tartolt közgyűlésében 51. szám alatt hosott határozatát ilj. Lublts István péns-táros felebbesése lolytán 2878/kig. 97. szám alatt beterjeszti. 18, Nagy-Kanizsa rend. tan. város tanácsa a város által alkalmasolt Hock János rom. katb. felekezeti kántortanító elbocsátása lágyában folyó évi március hó 26-án 16/jk. szám alatt hosott határozatát Hock János és Vargs Lajos képviselőtestületi tag lelebbezése következtében 6774 - 6776/1997 ss. s. beterjeszti. 19, A perlaki járás főezolgsbirájs A.-Domború község képviselőtestületének I, évi lebrnár bó 91-én l/jk. 91. sz a. hozott határosslát, melyei (iadó Lajos községi népiskolai tanítót megtelelő lakás kiszolgáltatáu iránt benyitott kérvényével elutasította, Oadó Lajös felebbesése folytán 998/ kir 97. ssám slslt beterjesslL 20, A s-egerssegi járás főszolgabirája 2290/kig 97. sz. a. jóváhagyás végett bemutatja Boclöld község képviselölcstületének 1897. évi jan\'n< hó 10-én I. és julius hó 24-én III. ss. a. hosott határozatait, melyekkel a képviselőtestület s boelöldi róm. kath. hitközség közgyűlésének az iskola építés tárgyában 1896 évi jun. hó 98-án hosott balárosslAt elfogadta. 91. A sümegi járás lössolgsbirája (Szegvár község képviselőtestületének 1896, évi máicius bó 28-án 187/jk. 96. ss. a. hosott határozatát, melylyel ss a róm katb. hitfelekeset részére be-sserzelt harangok árát a kösség határában birtokos róm. kath. vallású sddsókra kivetette, Eitner Sándor kohAri birtokos lelebbezése lolytán 2842/kig. 07. «z a. beterjeszti 92, A z.-szent gróthi járás főesolgsblrájs 7..-Szt.-Lássló kösség képviselőtestületének a róm kath. felekezet! kántortanító javadalma felemeiéee tárgyában lolyó évi május bó 28-án boaott halárosatál ifi. Német Ferenc és lárwffz.-szl-lászlói lakóeok felebbesése lolytán 2646/kig. 97. ss. a. beterjeszti. kedjái tagsági díjul üt forintokat kiszúrni. (Jó less tarokkra, gondolá magában.) \\ — T... Ti miodjárt a pénzen kesátek I Még alig melegedtem meg itthon már... — De kérlek olyan olcsó és kellemes nyaralás alán csak nem sajnálsz ilyen ssfp célra agy nyomorult ötöst! Vloleti érzékeny oldslán találva, tárcAját vette elő, s kinyitsni készült midőn sbból váratlanul agy női arckép koppanva esett s padlóra. — Hát es mi 1 Violáit utána kspott s izgatottan aaólt: — As nem vsló a te protAn kezedbe, add ide rögtön. Tavi erősen ütötte a vanat Tavi fürgébb volt a végtelenül savari Vlolslt-nél s a diadalmas ember pózával, a fojtott neve téatöl görbedő kollegák kőzi Violetl elé tartja és feddő hangon kérdi: — Mért, talán gyöngéd emlék? Hja az ilyenekről le le kell most szoknod. Violelt most vette észre, hogy ssját kelepcéjében eviokél, de nem aksrla hagyni magát Ssé-gyelte régebbi elveit as agglegéoyaégröl, mert bizony ő is az igát szándékozott félvenni 1 Rövid habozását felhasználva, Tavi megfordította a képet s olvasni kesdetl: .Fogadd e kis emléket az együtt töltött... Violetl felugrott s ki akarta ragadni kezéből az arcképet, de Tavi Íróasztala mögé menekült és hamarosan leolvssta tágra nyUt ssemekkel s folytatást _ — ..ssép napokból Mariskád.* Olyan zajos jelenet kövstkesetl erre, hogy a szomszéd osztályból is bejöttek a csudájára. Tavi integétélt, hogy türtőslessék magukat, majd ö elvégzi s többit. 1817. december bó 9-én 94. As alaóteodvai járás főszolgabírója Al ó> Lendva nagyközségnek vásár- ás ptacrsadaaésl szabályrendeletét 3416/kig. 97 sz. a. jóváhagyás végett bemutatja. 24. A sümegi járás lőssolgabfcrája, Sümeg nagyközség képviselőtestületének folyó évi juhai hó 7-én Wr*\' az. a. boaott határozatát, melylyel B községi köztérből a sümegi polgártTÖnképzökör részére, mintegy 6 ás fél négyssüg ölnyi terület átengedtetett, Schmidl Pál sümegi lakóé háztulajdonos lelebbezése folytán 9949, kig. szám alatt beterjesali. 96. A tapol ai Járási főszolgabíró HU kig 97. ss. jelentése Marton Sándor pagypéoselyi lakót" nak községi kiabiróvá tőrtént válasatáaa ellen bf-nyujlolt felebbozés tárgyában 26 Nagy-Kanissa rend tán. város képviselő-testületének a lolyó építkezések költséget fedezése tárgyában folyó évi szeptember hó 29 áa 49. ss. a. hosott hstárosata jóváhagyás vegeit beasn-tattattk. 97. As alsólehdvat járás lösaolga bírája Oseszi-rsg kösség képviselőtestületének a községi kornsma bérletére vonatkozólag lolyó évi szeptember bó 99-én hozott határozatot Sály János ot-niregl lakós lelebbezése lolytán 8681/kig. 97. ssám alatt beterjeszti 98. A megyei árvaszék Leienyén elhalt Horváth Istvánná szül. Kovács Rozália ba» gyatéki iratait a hagyatékban felmerült s 89 Irt lókéból s ennek 1889, évi aag. bó tt-töl járó árvatárl kamatai léniáiké hiánynak a gyámi tartalékalapból leendő megtérítése Iránt MÍM^a* 97 sz. a. felterjeeetf. 99. A megyei árvaszék 20269. a. 96, az. előterjesztése Honos János volt lenit küseági gyám* Inak a Farkas Jó\'set és Ambrus Ágnes árvstárt I adósoktól behajlatlanná váll 46 írt 89 krea éa 84 frtoa követelések léében általa befizetett 197 Irt 70 krnak a gyámtárl tartalékalapból teendő kiutalása iránt benyújtott kérvénye tárgyában. 90. A nagy-kaniaaai járás löeaolgalilrójá sa | Esztsrsgnye kösség hstárában Mvó örégin gr, Cicells és Kishegy szervezési ás rendassbálysk jóváhagyás végeit 8868/ktgi Oá, ss. a. betorjeestL 31. A tapolcai járás föesolgab<rája Hadscaoey hegyközség •\'erreaéei és reodssabálysil Jóvábe-gyás végett 4007\'klg. 98, ss. a. beterjeestí. I 82. Sársseg kösség képviselőtestületének, á körjegyzői Iroda- lak- és anyakőnyvvesMői helyiség bérkevétele tárgyában boaott baurosau törvényhatósági jóvábagyáa végeit hamulálUdik, 83. Bakónak kösségt képviselőiestülelének, Ingatlan eladása tárgyában boaott hstárosata jóváhagyás végett bemutatlatik. 84. Kis-Komárom kösség elöljáróságának kár 111,1 \'ii-------------\'■ \'■"!.\' — Ahá, tehál a tilosban járunk I ts még K beszélsz Osbadáról! Hát Ilyen pisztrángokat raf» tál te oda főni I — Kérlek, gondold mag ml\' mondass — s menyasszonyomról f pattant M Violett isgslettaa. — Nesstek a csőkőayde agglegény Eaaak akartuk (elajánlani as elnökséget De bál — félretéve a tréfát, mond csak kedves Violetl kegy bi történt a dolog oda fönn Bacbdortbaat — Ha már idáig vagyunk, akkor tadjatok meg mindent. As a Bachdorf csak... olyan beoeapá* Igasábsn pedig laánynésöbsa voltam Áttért szid* tnm as utóbbi időben annyira a házasságot, ne* hogy valamit megsejtsetek ás esetlég... (— Nsgy gasember vagy te Violetl I mormogá Tavi) — esetlég elhalásszatok a partit. — Hoztál volna legalább néhány ezrest mtl* tatóba, szólt Tavi, mart meg kell magad váltiMMf eget ostromló bankettel lly-a eljárás után. Tudód, alapszabályaink szigorúak I — Osse kő ss alapszabályokai ssag ss egáaa szövetségei, hanem azért vendégeim lesttik tt* lére a Zugligetben. — Na bál\' Istennek, est akartuk csak, saéM Tavi, s most engedd meg, bogy kollegáim nevében boosáoatot... Nyílolt az ajtó. s bejött a „másodöreg\'1 félbeszakítván a haacuroeásf. Vlolettbez lép: — Ah kegyed már megjött ? Nos hegy II4M ki a nyaralás ? — Köszönöm, elég ssép sredménynyei járt — Hol volt? — Vsdássaton. Xfht. \\ Nagy-Kanizsa osütörtök Zala. 98. srtm. (4. lap.) 1897. deoember M Ma. vényt a Kia-Komárom község mini joaiszemély részérevkiálli ott 6000 lorintos regalt kártalanítási kötvény tulajdonjogának Kis-Komárom közlég volt úrbéreseirei leendő átruházása iránt. 86. Ssepezd község ingatlan eladására vonatkozó ügyiratok as adásvevési szerződések kapcsán jóváhagyás végett bemutaltatnak. 36. TQrje község képviselőtestületének ingatlan szerzés és elidetenités iránt hozott határozata jóváhagyás végett bemutattatik. 37. Zala-Ssent Grólh községnek az újonnan alkotott vágóhídi rendszabályzata áz ellene beadott fellebbezés kapcsán bemutattatik. 38. Bördöce község képviselőtestületének telekkönyvi kiigazítás tárgyában hozott hátározata jóváhagyás végen bemuta\'tátik. 39. Zalabér község regale 600 fttnyí értékének mikénti visszatérítésére^ vonatkozó iratok bemü-tattatnak. « 40. Badacaony-Tomaj község képviselőtestületének községi orvosi állás rendszeresítése tárgyában húzott határozata jóváhagyás végett be-■utatlalik. 41. Tördemic és Szigliget községek folyamod-váoya uj közegéssségi kör alakítása iránt. 42. Dióskai község képviselőtestületének kérvénye Urósz Lsjos javára megyei pótadó törlése iránt 43. A vármegyei kösigazgstási bizottság a nm. m. kir. miniszter elnök urnák, a közigazgatás egyes ágai állspola tárgyában 1896. évre vonat- \' köaólag szerkesztett jelentésre 18164. ss. a. Ielérkezett rendeletét átteszi. 44. Küldöttségi jelentés Csányi László szülőházának emléktáblával történt megjelölése tárgyában. 46. A vármegyei számvevőség által megvizsgált községi köímgt\'rvek és birói szátnodások tör-vényhatósági jóváhagyás végett bemutaltatnak. 46. A balaton-lüredi Erisébet szeretetház igaz valóságának kérvénye, az intézet segélyezése iránt. 47. Főispán ur Ö méltóságának 388. számú rendelete az 1893. évi Í3 L-c. 31 §-a alapján\' megalakított borellenőrző bizottságok szerveseti szsbályainak és leiráSánsk bemutatása. 48. A magyar korma országai egyesitett ci-j ■erének hiteles külön kiadvány tűsVjábanközre-j bocsátott rajzának és leirásánsk bemutatása. j 49. Kele György és társai lelebbesése Kotor község képviselő-testületének a község írnoki és adóvégrehajtói állásnak beszüntetése, a községi kézbesítők fizetésének leszálliláss és a községi szülésznők fizetésének megállapítása tárgyában hozott határozata ellen. -50. Káptalanfa község képviselő testületének határozata a község tulajdonát képező vízimalom évi béröttsegének leszállítása tárgyában. 61. Draskovec község kégviselőtestületének a község tulajdonát képező regáleváltsági kötvénynek kezelése tárgyában hozott határozata. ^63. Balatoo-Kövesd kösség képviselőtestületének községi ingaüan eladása tárgyábáp hozott határozata- 63. A földmivelésügyi m. kir. mióisrter urnák felhívása, a vármegyei ggzdosági egyesület téli vándortanitásainsk támogatása iránta. 64. Az államilag engedelyezett és segélyezeti, .Központi Bányászati Intézet* igazgatóságának kérvénye, az intézetnek 6 éven ál, évi 600 frttal leendő segélyezése iránt 66. A siketnémák kolozsvári országot intézete felügyelő bizottságáask kérvénye, sz intézetnek -segélyezése, vagy réssére alapítvány télele iránt. bö. Zólyomvármegye kőzőnaége, az 1848-iki törvények megalkoláaa félszázados évfordulóján nak országot megünneplése tárgyában as ország-gyülés képviselőházához intézett feliratát közli. fogják as adott példát, mert szükség van trre nem egy helyen. Beregben az uzsorások egy része, mibe\'yt hallott arról, hogy a hivatalból való eljárás küszöbön áll, azaz e lentk as adós feljelentése nélkül is megindítják a bűnvádi keresetet, nyakra lőre sietett kiegyezni sdósával. Ez fog történni máshol is, de ezzel a baj orvo- lüktet a szivem. ön az oka ennek szerkesztő «r igen ön, és senki más... _ Egy kissé titokzatos as a bevezetés, pedig nem vagyok ideges, nem használok soka morfent és nem én írtam Poe Edgár misztikus sötét rest-novelláit. A hajam puha szőke, de asépen hátra so\'va még mindig nem lesz addig, míg nem te-\'fésülöm, a szemem kék^lsánykoromUtn a bókoiók u I mindig búzavirág, nefelejcs és még ezen kirll sok más jetsót pazaroltak reá. Nem hittem «| soha. As orrom szabályos, a fogaim épek, még egyiket sem hagytam plombirosni. As ajakam... No nem, hiss igy még rám ismerne künn az utcáa. Letessem egy piUanatia a tollat, kezemet a szivemre szorítom, ugy sakatol a kis bolond. Megcsalom az én jó uramat, igen megcsalom, mert önnek írok levelet. Lássa, lássa és ennek ön. ■ Ne higyjen rosszat rólam, mert én ctak a tér- rémiünk olyan viszooyokat, melyek uzsora önmagától elpusztul és kivész A törvényszék büntetheti és büntesse is a nép piócáit, de nincsen olyan kir. törvényszék, a mely az ezernyi parsgralút közt találna olyat, a mivel meggátolhatná azt, bogy ba a paraszt, a kinek nincs péuze. ne as uzsorástól vegyen ha máshol nem kap. Még kevésbbé tud a kir. ügyész segíteni azon, bogy^egészséges verseny hiányában a falusi szstóes az ő ror-i és drágs áruival, a mint népiesen mondják, be ne csapja a parasztot. Itt a közgazdasági politikának tere nyilik | q0 u 0h, senki más; csak meg, "no meg a humanizmusé is. Versenyt kell teremteni sz uzsorás szatócsnsk és annak, a., . . „ . .... ... ki potom áron vásárolja össze a paraszt termé- J8®" » szösskefejü, kékztemfi kis sét, maga jólétbe jut, kényelmesen él, míg at a]fiamat, önre pedig htrsgssom, igen, igen hirtg-ki fárad, és izzadott, ninte éhen hal. A ver- stom önre, meg srra mnSi romuokUI iri cik~ senyt másként mint szövetkezeti uton megterem-j hetit* írójára, teni alig lehet. Igen, a szövetkezeteknek kell _ , „ megjavítani a mai helyzetet a melyben a herék En Mm T"iIok "IT" ssellemes, és néha igsa és nem dolgopó uzsorásoknak á I a világ. A sok helyesírási hibát követek el, de azért munkás meg mehet Amerikába, ha itt nem tet- sohasem haragudott völegénykorában a térjem, szik azé lapot. ______hg g .ggÉrflrtfflf MgJ.Cl\'-TSl. U •uarztarf, Megelégedéssel jelenthejük, bogy ebben as Trányban a Magyar Gazdaszöveség, a melynek élén Károlyi Sándor gróf áll, meglette az első lépést. Kidolgosta a falusi értékesítő és fogyassló szövetkezet alapszabályait a azokst a minap tartott közgyűlés el is fogadta. E mellett nehogy a falusi szövetkezet munkája rossz irányba tévedjen, központot is teremt, a melynek föladata less a falusi azővetk\'zeleket visszatartani a béllé péseklől, őket tanácscsal ellálni s köztük és s nagykereskedők s gyárosok kösl létesíteni azt s kapcso atot, a mely mind a kettőnek cssk előnyére fog válni. Ugyanszok a kezek, melyek ez uj szövetkezeti mozgalmat indilják, közreműködtek a hitelszövetkezeti hálózat megteremtésénél is. Ismerik tehát a dolog csínját-bínját s kellő biztosítékot nyqj tansk arra nézve, hogy o\'y komoly munkáról van szó, melynél a siker elmatadni minden valószínűség szsrint nem fog. A mozgalom vezetői közt ott van Dtsstwffy Aurél gróf, Bujanovics Sándor, Forsler \'(íéza, Zselénszki Róbert gróf és sokan a legjobbak , közül. Ason- Az áruuzsora ellen. Mspról napd olvastuk azokat a sokszor igasán elrettentő hireket, melyek az ország tzegényebb lakóinak helyzetet s as áruval és terményekkel űzött ussorának pusslitását leírják. Alig lahet kétség sz iránt, hogy a báj nagy, egyes vidékeken, például Beregben és Máramarotban jófor mán minden képseletet fölülmúl, de éppen esért itt az ideje végül, bogy valamit tegyünk. Dicséret illeti Be reg főispánját, Hagsra Viktort asért, hogy rábírta a kormányt arra, bogy as uzsorások ellen a hivatalból való eljárást indítsa meg. Re-más vármegyék és főispánok is lövetni ban azt se feledjék, hogy. qui clto dal, bia dat, hngy a jjjjpjjf ggyet-mátt tlroniau, miirt mert sedki sem biztosíthat bennünket arról, vájjon a jövő év item lesz-e testvére a folyó esstendönek és hs igen, hová jutunk skkor, ha idejében nem vetünk g^tat a leiburjánzó uzsorának, a mely legbiztosabban a nyomorban tenyész. / Tollfuttában. .. A sok ólotnsssgu újság és a szürke, kék, barna nagy borítékos levelek kösül kihullott egy picike, egy illatos, szzsl ss ismeretlen női Írással, melyet minden postával várunk és a mely csak oly ritkán kerül asstslunkra... Ep ma egy hete, hogy ugyanebben a rovatban a .kitíMkba járí nSkrfl% irtunk, de ugy látszik félreértették. Mi azzal ép as 0 oldslukra állottunk, de ss a kis levélke, mely ott fekszik sz asztalon, szemrehányással illet benünket, mintha csak támadást követtünk volna el. Nem* mi ezt korántsem tettük és szándékunkban tem volt est megcselekedni. Itt adjuk est s kis levelet: * Fást, csak c endesen!.. Hallom az én k s ursm lassú kopogó lépéseinek tompa zaját, a hogy lefeléhalad a lépcsőkön Most leért a, folyosóra. Kop... kop.. Már csend van; odafutok az utcai abfstiioz. A csatakos össi utcán vigyázva lépked, nehogy ruhájára irecscsenjen a sár. A kis szöszke fiam, ki most izzad először sz abc i ebéz tudományán, már rég elment, egyedfii vagyok... 4 Remeg minden izem, és oly gyors dobogással pedig két ,s -vel\' írtam. Nem játszom otthon sem .mtJcaot\' vagy ,rttttfi<,* .tombolát" meg épenséggel nem, a UrAitbm pedig csak kapu-cinert, vagy csokoládét fosom, a kis pikkeionok titokban mindig adok három krajcár borravalót, (Nagyon hasonlít a fiamhoz.) Igaza van annak, a ki azt áUitja, bogy a kávéházi levegő nem Jó, csakhogy a ventilláció könnyen tegit ezta mindig. Átvitt értelemben pedig merétsen kimondom, hogy nem helyén való, legalább velünk kisvárosi ssazonyokksl szemben nem. Miért járunk kávéházba ? Mert nekünk es jól esik, mert nem árt sa egészségünknek, egyébként pedig nem kóvttisk el hibát a merői ellen. Nem vagyok híve a nő-emancipációinak, nem igen foglalkozom táraada\'mi problémák meg-1 ej lésé vei, mert igy gyakran megtörténhetnek, aztán szörnyen haragudnék a férjem. Lármázna nagyon, én meg talán sírnék. (No es ugyan még nem történt meg agyn*r sem, dt talán Igy esnék.) En pélául nem b clklisem és vannak ismert teim, kik űzik est a sportot, de nem ésattllta rajtuk semmi változást. Ep oly kedvesek, ép oly sseretelreméltók, mind annak előtte voltak, dt asért én még sem biciklisem. Mtluér tpál vagy Ltptényi páter kitagadná tán őket esért \'i zzűrkt-fejű, löiyögös morál prédikátorok pedig Hédiinek aa ily ,minit» nSimtifbfí IrittihMtí w-ttemp éli ttok" láttán. Sasgény lalut.. Olyan pókhálót, dohos már az agyuk-.. Miért járunk kávébáaba ? Titokban mtgsugom. Kanizsán nincs társsa élet", önt nem lepi meg e kijelentésem, mert bita est rég tudja már. Mi Nietn tarthatunk ottbea zsurt, mert a klikk gá\'at Vet « elé, Sstparálják magukat külön-külön a tls-busz- és harmincas* forinttal bíró asszonyok. Hál a kiknek még ennél is több van I.. Uasdagnak lenni nem rosm dolog, és nem is hiba, de a gasdagokaak tok a hibájuk. Látta, nálunk aa uriatu^nyok szobájában ba ninet is mindenütt könyvtár, de a csomag kártya sehol sem hiányaik. 8 mily ügyesen tudnak keverni és mily ragyogó, szenvedélytől nekihevült arccal seprík be a kasszái. Találna a modern pesikoiog tok oly rejlett vonátl a .ttaá-IU* nöi lélek mélyén, mely eddig egészen ismeretlen. E* sok tárealrót, téma-hiányakor megmenthetne egy ily uép nekipirult atesony társaság. Hogy a Nagy-KloliM csütörtök Zala 98. stám (5. lap.) 1897. december hó 9-éo. magyar litaratora mennyi drága gyöngyöt rejt magában Béla kigály névtelen jegyzőjétől egész Muksi Emilig, abbos semmi közöm, de a legjobb kártyát GrOn A Cqmp. ura kelletében kapni. Et a «,m A kávéhátban a mi autalunkig nem hal el ii a fojtó levegő, az alkohol illata, inkább (mint a hogy eit ón is megirta) megszelídülnek a férfiak és annyi udvariassággal köszöntgetnek telénk ismerőseink. As ön szellemes asszonya túlságosan pesszimista, midőn azt hiszi, hogy a női lélek zománcát befutja, megfekszi a ssállinkosó g6i és szlvsrlQst, mindig attól IQgg ez, ki szívja a szivart és mi kisvárosiak ismerjük egymást jól, hs mindjárt közönyösen hajadunk is el egymás mellett. As aggodalomnak nincaen helye. Néhány órán át együtt ülünk ismerőseinkkel, ártatlan pletykák rói, szenzációs nagy hírekről beszélgetünk, a nézünk melyeket ép lelszinen hord a napisajtó. Ebben nincs bün, ebben nincs immorali\'ás még csak a nőiességnek sem lehet kárára. Az asszonyok sobsem köveinek el valamit nyíltan, ami árthatna jó hírnevüknek, már pedig a kávébás nyilvános hely és mindig üdébb, tisslább légkör veszi körül, mint az or\'enmok nak a gúlákhoz, nem bocsájtotta volna őket szabadon, ó félt a sötétségi!!, izzó keleti vérének gyors futása nem nélkülözhette a világosságot. Bennünket, kanizsaiakat már nem ejtene kétségbe az ily isteni csapás és nem áhit-juk annyira a túlvilági örök világosságot sem. Minek?! Kell is világosság?! Minő felesleges fényűzés volna ez a mai sovány világban ? Igaz, hogy megszavaztak néhány év előtt tízezer forintokat a város világi tásáért, meg is kötöttek valami szerző dést, a mely biztosítja, hogy még olyan estéken is lesz villamos fény a városban, mikor az ezüstös holdvilág fenn parádéz az azurfjszta égen. No ez szép, ez modern dolog. Este van, álljunk meg egy percre és körül. Igen ám, de nem látunk semmit. Este Szilas-Balhás csak ugy fest, mint Kanizsa A magas házak tetejét elnyeli a nehéz sötétség, alább csak a körvonalait veszszQk ki egy-egy kisebb házikónak ha ennek ép fehér u fala. ■saéslst. A I. hó 4-én este előfordult villamos világítási savar alkalmával ss 1879 évi ZL. t ez. 78 prg. alapján elrendelem, begy a polgári egylet nagytermének kijáratai éa as épület lépcsőháza, a kereskedelmi kasiínó nagyterme és lépeaőéáss, a társaskor nsgytarsas és lépegöhása, agy ■ 8zsr»as és Korona asáHÓ nagyterme szükség lámpákkal asereltesensk lel. Esen szükséges lámpások fedeti kőolaj vagy gyertya lámpák lehetnek és a termek mi adón kijáratnál, ngy a fent nevaaett téposOháaskbsn jelen rendelet késbesiiéaéből számított 8 nap slatl elhelyezendők. A szűkséglámpásokat a terem (ulsjdotrast vagy bérlője lartodk minden oly alkalommal felgyújtani, midőn a teremben esti órákon nyilvános ünnepély, láaeamulaiaág, *ziui előadás, hangverseny stb. tsrtatik éa mindaddig égetni, mii a közönség a termet e\'nem hagyja. Utasítom as ügyeletes rendőr tisstviseld urakat, hogy ezen rendelet pontos végrehajtását esetről esetre elleaőriaaék. Vessök le magunkról ezt a nevetséges kacér színpadai!, vagy mint cigány népénekesek Istoiciimust és álljunk elő ugy, mint őszinte emberekhez illik, kik elegei tesznek minden kötelességnek k, ezért cserében jogaikat érvényesíteni akarják. Mert jogunk van jó világítást kérni, sőt követelünk is ilyet. A villamosvilágitási ellenőtző bizottság sémiként sem felel meg hivatásának. Szombaton este 9 órakor a villamos áram egyszerre felmondta a szolgálatot. Ezért bizonynyal meg fogja fizetni a vállalkozó óránkénti 15 frt büntetést Ha egy mellékutcában történt volna, ugy nem lesz] ocsmány trágárságait. As az ur, a ki önnek oly kgdvea barátja és s kl olyan nagy tQizel sarkalta arra, hogy tollllut< lássa meg a .kávéházba jiri /uszonyokat", bisony nyal örült ennek most,> de mondja meg neki. bogy mi ezentúl is eljárunk a kávéházba, nem dacból, dehogy, csak azért, mert ez nem árt és nekünk is jól esik zenét hallgatni, ha mindjárt nem is iszunk hossá pezsgőt. Még csak egyeli Ne árulja el az aramnak, hogy est én Írtam, mert megharagudna miatta; fogadja el inkább érte 0n a felelősséget. Yagyok Illő tisatelettel: Kanizsai tzike asszony. A másolat hiteléül: hírek— Mtfuéir. üaaaikataa aata ktlaae órakor, a vároa öaaaaa vfl-lamoa láapái falnondták a •aolgálatat — boaaaaágára k aagy kálára a káataaág-aak. I)MI atáo agy árakor ajtai kattogtak ta pialog-tak aa Ív- ta isadláBgák. A pdtvilágltást atkán/ plsakaa lámpa ktpvtaatla, •aljr alig vatstt tább floyt a caaUkoa, tároa alaákra agy tgá gyafáaál. Hála neked Zeno! Aldassék Jupiter és a többi kisebb és nagyobb kaliberő istenségek neve, mert ünnep vala akkor az Olim-puson, mikor megszületett 0 — Zénó, az örök egykedvűség, az ájtatos szent apátia legnagyobb bölcsésze. Erény és lemondás! És hála nektek Kleanthes, Seneca, Epikur, Marcus Aurelius és a többi nagyoknak mind, kiknek magasztos eszméi oly édes megnyugvással töltik el a mi lelkünket... Hogy hányódik Ramszesz volt ekkor Egyiptom fáráója, az egészen felesleges, de ha meglett volna benne a mr éfényűnk, ugy a zsidók még ma is követ hordaná- - Irlayt-iseker Cnáktarayáa Caák-tornya város képviselői eatűlete legutóbb tartott ülésében Petric$ Ignáe városbíró indítványán elhatározta, hogy részint a város pántén, réssint pedig köstdtkotás utján Zrínyi Mikiit grif, a töltő emlékét noborral örökiti meg. A tngikaa véget ért hőt poéta élit* ét művei 1 toros Őseae-fűggésbea állanak Csáktonya várotávsl. A EII. században emelt régi vára több gazda ntán végre a Zrínyiek birtokába kerül, kik fejedelad ténnyel ét pompával éltek Ctáklornyátt. Alig pár órányirt van tőle u erdő, melyben 1664. november 18-án t Zrinyiátt tzersőjét vadászat alkalmával halálos stbbei Utálták meg 1 itt vas a Zrínyiek ctaládí sírboltja is a páloaok ódon templomában. A Csáktornyái várba menekültek és zárkóztak be annak idején Zrinyi Péter a Frsngepán Fenne Spankaa tábornok elől a es volt a vár utolsó nsgyobb szereplése a magyar történetben. - Tóth látván teaiatéaa. A belőle semmi Vécsey Zsigmond tőkapitány-1 tragikus véget ért tanitó koporsója körül sága alatt a rendőröknek kötelességükké megható módon nyilvánult szombaton déltették, arra is felügyelni, vajjón rendesen után az igazi részvét Dacára a nyirkos, egéss-égnek a városban az izzólámpák, A rend- ségtelen időnek, többen, mint ezren jelentek örök mai éjjeli szolgálata mellett ez lehe-jmeg a gyászháznál és mély megilletődéssel követték a lassú gyászkocsit, melynek szép koporsóját befedték teljesen a temér- tetlen, mert ebben oly változások álltak elő, Az ellenőrző bizottság_egyik tagja még április hóban a bizottság közmegegyezésé-sével egy beadványt terjesztett fel a v.tanSCS-hoz, de ennek az elintézését maga az ellenőrző-bizottság sem igen Sürgeti. Otthon mindenki elismeri, hogy a miénknél rosz-szabb világítást csak képzelni sem lehet, de a fórumon, hol minden szónak megvan az ereje, ott hallgatnak, sőt tán még dicsérnék is, ha ez nem lenne túlságosan is nevetséges. Hogy nyernek kárpótlást azok a magánfogyasztó üzlet-emberek, kik bezárhatják helyiségeiket, ha nincs világítás? És igazán olyan pótvilágitásra gondoltak a szer-züdés megkötésekor, mint a milyen szombaton este volt? Egy két lámpa elszórtan a főulcán, Hisz ennyihez elég egy csomag szélgyuta. Kaposvárott egyszrrü módon oldják meg az ily kérdést, iveket köröznek, hol adott szóval kötelezik magukat a fogyasztók, hogv ha a vállalkozó jogos kívánságaiknak nem tesx eleget, közmegegyezéssel felbontják a szerződést és leszerelnek. A dec. 4 Ikl élesedésből kifolyólag rendőrfőkapitányunk a kővetkező rendeletet bocsátotta ki: dek koszorúk. A lecsüngő selyem és moaré szalagok közül a következőket volt alkalmunk elolvadni: Az összes népiskolák tantestülete, szeretett kartánuknak. —A nagykanizsai Ipartestület tisztelete jeléül, az ipariskola igazgatójának — Hálás tanít* ványai — szeretett jó tanítójuknak. — A főgymnásium VII. osztálya, kegyelete jeléül. — Feledhetetlen lelki rokonának, Ljszner* család Utolsó üdvözlet a Schavel-csa-ládtól, — Felejthetlen jo kománknak, Polin-család. — Szeretett sógornőd, Lujza. — Felejthetlen jó barátomnak, Fabick. Polgári iskolák tantestülete, részvéte jeléül. — Felejt* hetlen hü férjnek, kedves jó atyánknak: a család. — Koszorút küldött még a Stirling család és sok mások. A résztvevők nagy seregében ott láttuk Vécsey Zsigmood polgármestert a v. tanács élén, a tantestületeket, az ipartestületet, ezenkívül még több egyesület volt képviselve. A besz«ntséés után, künn a temetőben, lapunk felelőtszerkesztője : Sealay Sándor mondott gyást* beszédet. Minden pillán ott rezgett a köny és gyakran megszakította szavait a mélyen sújtott család fuldokló zokogása. A beszédet itt adjuk: Naptárak 1898. évre, — magyar éa német nyelven — a legnagyobb választékban. — P^Jer, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — Kedeláuyl KM* da*áfgl asabaaatár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcsa* naptárak, heti, előjegyzési és ialinaptárak lapkatik FISCHEL FÜLÖP tiipteraMfettel Nagy-Kanizsái. Nagy-Kanissa oatltörfftk Zala 98. stám. (6. Up.) Feledhetetlen, elhányt\'barátunk! Megrendülten állnak meg sírodnál mi is, gyá*aofe kartársaid As a sötét szellem, mely cuk imént ragadott ki kösölünk egy szeretett kartársat, megint közénk csapott — Azt lassan sorvasztotta el, téged villámcsapásként sújtott le. — Annak látlak latna elmúlását, téged váratlanul rombolt szét. — Alig agy bele még teljes életerőben szorítottál velünk kezet, békés, sseid tekinteteddel takargatva lelked vihancását, mely akkor néhány pillanat múlva szemünk előtt, váratlanul tépte meg agyad idegsgálail; kidöntött szorainkből, ét után örökre\' megnémította szívverésedet..... Isteubez kiált a t« tragikus halálod. Megállítja néhány pillsnstra az érező ember szívverését is. - " Keresni akarnók lesqjtó végzetedben a lé-Mektani szálakat. Szeretnők megtaáini a kart, mely ilyen megrázóan végzetes eríivel nyúlt bele sorsodba. De elénk áll a te szelíd alakod emléke liltskozw, és a te jóságos szellemed ] bocsánatról suttog nekünk. Igazad van. Ez itt a kiengesztelőd és szenti földje. Nem is akarnnk e szent helyen halálodért megvádolni zenkit. De kit is vádolnánk i meg 1 ? A te tragikus végzeted szálsi belenyúl nak mélyen az egész társadalomba, belenyúlnak még mélyebben sorsotaid elszomorító közszellemébe. Tetemedre kellene hívni a sora-, inkba suhant, a fölöttünk uralkodó rossz\' szellemet. — Mi mindnyájan csak ennek esz-! közei vagyunk. Abban volt éppen a te szomorú végzeted, hogy gyöngéden érező, mindenkinek cssk jót akaró, mindenki iránt gyanútlan szived nem1 volt ide ralá a mi uralkodó szellemünkbe, at szeretetlenig, a békétlenség szellemébe. Vajha szemébe tudtál volna nézni fölemelt fővel, küzdeemre feszült idegszálakkal, vas-akarattal, becsületességed tiszta önérzetével cn-ne\'< a rossz szellemnek, mely — f»jdalom ! — egy idő óta megdöbbentően rombol a mi tea testületünk erkölcsi életében is! De te összeroskadtál a rossz szellem áramlatának egyetlen érintésére^Ez volt a te végzeted. A halál aogysla mégis — midőn végzeted betöltésére megjelent — egy ragyogó, költői vonáaaal aranyozta be (talán kiengesztelésül) egyébként mi uden mozzanatában megrázó pusztulásodat. Olt érintette meg magasztos tanilói hivatásodért lelkesen verő szivedet, ah«l második otthonod volt — a nemzeti kuliura, a magyar népnevelét tzenl templomában: az iskolában. Harminckétévi lanktdit\'an, páratlan buzgalmu működésed, bajnoki kitartásod alán ott estél el, ott roskadtál össze a békét, szenl. apostoli küzdelmek harcterén. A halálangyala szent helyen ölelkezett a nemzet szent ügyének egyik legérdemesebb bajuokával. . A te magaeztoi munkád, feledhetetlen bará« ^"iunk, véget ért. Nyugodtan,\' békén alhalol; a megtetted köleletségedel; példásan nagy buzgalommal, páratlan azelidtéggel, apostoli oda-sdásssl éltél magasztos hivatásodnak az utolsó pillanatig. Nyugvó poraid tölé a legpiramidáliaabb emlék volt tanítványaidnak és mindnyájunknak áldásából emelkedik. Isten veled I As örök világosság fényeskedjék neked 1 Amen. Az elhunyt özvegye a kővetkező sorok kOzlésére kérte meg lapunk szerkesztőségét: — Egy fsaár alapítvány*. Irányi Andor polgári fia-iskolsl tanár, az slso-leodtai állami polgári iskolánál eltöltőit működésének huszonöt évet jubileuma alkalmát ól, az alsé-leodvsi állami polgári iskols részére uát forintot sltpitváuyt tett oly célbó\', hogy eanek kamatait as otttm tanintézet egyik tsegéoytortn, de szorgalmi tanalójáoak jutalmazására forditták — Komáromii Marinka Nagy Knnizaá". Azt hisszük, hogy a hosszasan tartó közöny, melylyel közönségünk honi művészeinket fogadta, Komáromi Mariska, megérkeztével véget ér. Komáromi Mariska, az ország legelső énekesnője, kilépett a „Népszínház" kötelékéből és külföldi útra készül. Mielőtt ezt tenné, néhány nagyobb városban fog vendégszerepelni vagy koncertben fellépni. Huzamos debreceni vendégszereplése, melyei a legzajosabb ováciok kisérték\'folyton, befejeződött, 12-én Szombathelyen, másnap Kőszegen, 14-én pedig Nagy Kanizsán fog hangversenyben énekelni. Kíséretében lesz larnay Alajos, a kitűnő zongoraművész és dalszerző, Lit szintén a festék, ha megszárad, őatasrepedasik. Ns« is szorul erre aa 6 nagy tudása, sokoldalú ismerete ; as < igazi, őasiate, tartalmú gondolatai mindig megtalálják a kellő atép fonott Mester stílusában is. Ilyen kerek, szép és gy|. nyörkődtető felolvasást rég haflott már kőtőa-tégttnk, de olyan Uptokjtera hangzottak si még oka a vároibáz komor falai között, mint aaiao felolvasása után felharsant. Sáfráay Károly rövid (ez volt az „«?«*•\'\' rövid) egy óra alatt megnyerte mindazoknak a szivét, akik eddig nálunk még aem ismerték. Ltdofuky Miéi kitaettoey Róbert F. „Oasaf cimB dalával ét néhány igei szép népdallal gyönyörködtette a hallgatóságot Őszinte taps követte hangulatos szép éaekét — Az irodalmi ét művészeti kör legközelebbi a egyattal utolsó vasárosp délétánl felolvuái 19 én lesz. — HnlkUaéa SdurU Albert a Scherü Albert ét Snglánder nagykereskedő cég alapi-tója ét főnöke, folyó hó 7 én 86 éves korában elhunyt N-Kaaitaáa. At elhunyt puritán jellemével, ritka beoxületesaégével kimagasló alakja volt a kereskedői vi ágnak, hol rsndkivSli tiszteletnek Mindazok a nagyrabecsült testületek, egyesületek és egyesek, kik drága férjem lesújtó halála alkalmából kegyeletüknek és részvétüknek bármi módon való kifejezésével kimondhatatlan fájdalmamat enyhíteni kegyeskedtek, fogadják magam és családom nevében hálás köszönetemet Nagy-Kanizsán, 1897. dec 5. v őzv. Tóth htvánni. ismer már közönségünk KQry Klára hang- és nagy becsülésnek örvendett. A kerwk* versenye alkalmából. Végre megmutathatjuk, j delem melleit, melynek at elhányt lelkes aiv*. hogy az igazi mQviszeket meleg karok és; ,4i* ,0,*« •• u,dbb» *»*kben gazdálkodott i«, a mennyiben bérbe vette a nagy kiterjedésű ss* mogy csurgói nrodslmat; A csatád gyászjelentése, melyéi igaa részvéttel közlünk, a kővetkező : Seherts Albartné, t«űl. LówemrUt Irén mint hitves, öav. Wolfaflim Ernőné aali. Schertt Regina, Sehsrta Odöa, 9tt. Samusly Htnrikaé szül. Soherts Teréz, ScherU Richárd, Goldstein Jaquesné, saül. Seherts Matild és Hoberts Géza ■int gyermekek, ös». Neumann Móráé tsül. Schertz Netta és Seherts Ztigmond mint te»tvérek a sálát, valamint aa öwsea többi rokonok nevében mélyen szomorúdul,t síiwel jelentik s felejthetetlen jó féri, édes atyai testvének: ScktrU Albert urnsk, a ScherU Alber és Eng indtr oég alapilója és lőnőks, a csurgói uradalom főljér-lője, Zalavármegye lörvéayhnósiff biaottiági tag, N -Kanizsa v. képviselő, as osstr. ■. bank ■.-kaniasai fiókjának vállóbirájt, a n -ksai»»ai ts-kaiékpénz\'ár részvénytársaság igazgatósági tagit, lolyó hó 7-én délután 6 órakor, munkáséleté 86->k évében hosszát szenvedés után történt elbuny-tát A boldogultnak hűlt teteme lolyó hó 9 éa délután 8 órakora nagykauixsti isr. lemetöbta helyestelik őrök nyugatomra. Nagy Kaniisa, , .. . 1897. évi deeember hó 7éo. Áldás és kéke AtlIgallUm htn^j,, 1 OswMtat r*a<«ét kéretik! — lakalaikiagatAa Murok ereszt uri leve lezönkirja: Dr. Burtictka Kálmán kir. tanácsot, tanfelügyelő november 80 án a mura keresztúr kollátssegi-, római kslholikus december 1-én a fltyeházi, baj esni községi isko\'ákat látogatta meg; meleg érdeklödésael hallgatta meg tz előadásokat ; megvizsgálta ss Iskolai felszerelétekei, tantermeket és épttlsteket. Vargha Ferenc Hlye-házi tanítónak megelégedéséi (qjezte ki, különösen a magyarosítás terén elért tsép tikerekért A tanfelügyelő innél a lelenyei ét perlaki járás Iskolái látogatására tovább utazóit — leilrét tg| SMlaklvaltlkt. Lovu berényben deaember tf-án éjjel a postahivatallal ■tomaaédos házak lakóinak löltün\', bo<y bsna t hivatalban gyertyaláng van a több ember járkál a szobákban, kutat a fiókokban és a szekrényekben. Utána né«iek n dolognak a ekkor látták, hogy a hivatali betörők fosztogatják, A rab\'ók Is nauit vették a bajnak ét as egyik ablakon ál elmenekültek, A falubeli emberek kí-zRI as egyik ötször u áank lőtt, da nem talált. A postahivatalban meglátszó I, hogy a betörök ■ár alaposan fölkutattak mindent A Dókokal fBIfeszite\'lék, a szekrényeket átkutatták, as ajánlott levelékel, csomagokat föltépték, de tzersn-ötére ériékes dolgot nem talállak a e«ak néhány postautalványt és egy csomó aprópénzt vif.sk magukkal. Próbálták a vnastekrényi is fOlfessi-tenl, da ez már nem sikerüli. Ogyeuwen sz éjszakán még néhány kereskedő Islmeba Is ke akart törni es a rab\'ó banda, de csak két helyen sikerült vállakoaánuk s itt is teheitak szert valami nagyob zsákmányra. Reggelre nyomuk veszett. — C| stf^éklr Zala-Koppányban a mit héten u ottani intelligens férfiak kezdeménye-zéte folytán „Pblyári Ohatókör\' alakult, sM- szerető otthon v&rja nálunk, Nagy-Kaninán, és hogy az Irodalmi és Művészeti kör hivatása magaslatára tud emelkedni. — Ab Irodalmi én ■aNvésaelt kár vasárnapi felolvasásán rendkívüli nsgy érdeklődés mutatkozott A széksorok korán megteltek előkelő nöi közönséggel, a háttérben lérflak töltötték meg egész szorongásig az állóhelyet. Blnmtnaktin Vflirosné, Liszt Ferenc XIV. rapszódiáját játszotta zongorán. Ht most kellene nekünk öt felfalnni, a;/ a todögyerek haragját, ki ott vár as ajtó mellett a kéziratra, uörnyen magunk ellen forditaoáak. A közönség tudta már előre, hogy virtuóz ttl a zongorához, ki néhány pillanat alatt remek játékával letörli lelkünk nehéz szürkeséget gyors ejjaival, belop helyébe egy harmonikus bűbájos dallamot, mely édesen nsg ott sokáig... Dicsérő izót használni egészen felesleges. Mit it dicsérjünk: felfogását, tekniká-ját, nsgy precizitását Nem, Rlomenseheiné úrnőt hallgatói kell csak ét qjta Játékát zúgó, """viharos tapa követte, ugy hogy ráadásul egy rövidke darabbal meg kell tol-dsnis. Utána Sáfrány Károly fögymnaaiumi tápár ült a felolvasó asztalhoz. Az areán örökké rajta ül valami megnyerő gyengédség, szemeiben la>su egyformasággal ég, ragyog a regtett jóság enyhe, aselld fénye. Hihetetlen, hogy vSlakire haragudni tndjon. A kőzönaég kiváueai. Vájjon minő lesz ? Uj ember, elöUünk dj IA szürke fiiak között otí azállinkóiik még az Összeverődött izeavedélyas ét lágy hanghullámok egy egy töredéke. A csendben elötsör esak monoton less árrá a felolvasó hangja, de latstn megváltozik az atea, a hangjába isin vegyül, valami üde, tiszta, ritkán Iái-ható »zin, egy darab Italia mosolygó aturkékaé-géből. Előbb etak vtzette népen, halkan, aitáo már ragadta magával a hallgatót egy csodálatot, deiflsvilágbt ; thangbs at eazaékböl, s ragyogó gondolatokból olvadt át sz a jóleső meleg szin. Mintha csak tavaszi ssellö játsudosnék a ló fellletéa; a habfodrokoa megetilian a ntpsngár, de ezért meglátják s fenekén a flnoa gyöngyszemeket, a melyek Mentettel limainak egymátbot. Sáfrány tanárnak tok mondtni valója van, meg látatott azon a uvirtalan közvellentégen, mely mint egy vörfli fooilként fűzte össze egész feiolvssásál. Sehol semmi kitérés, tsmai megszskikás, egymásba kaposolódnak harmonikusan a hatalmú nagy gondolatok, melyek ■égis oly egyszerűek, oly könnyen érthetők. Nem fls játékot a hasonlatokkal, * mert tudja, hegy a vénaégét euk egy pillanatra menti meg Nftgy-Kuniisa, cstltíirtök Zala 98. aaám (7. lap.) 189?. december U I én kéoek mrgválantották M«/i Elek igugitA-taaitót. At ai egyletnek már 40 tafja tan. __ £» *M ftMatat Keményen komolyan közeledett Til apó. Ropogott a kicsi lábak, a tekéi ram etet talpak alatt a páka, selymei hó. Asiáa elttat, a meleg napsugár, az tat bepinkoita, cliópörte. Da a néhány napol hidegnek tan nir áldozata. Horvátk Jözaei dabronci varga a ■alt bétffia bement Sümegre. Kehéi teherrel aegrakodva indáit kata telé, at közben elfáradt, lellt 4a aem ia kelt fel többé. Kicai Cak, kik DergeearOl Dabronera mennek reggeleokint lakóiéba, agy találták öt ott u sl közepén, mellette a tekercsbe hajlogatott nagy bOrtalppat. Mikor megérkezett ai első segély, még lélektan, de még aaaap délután meghalt — letételt leiajka. A uakéreo ntuó ember, löt a gyorsan robogó vonatok nagy várnai ataaai, gyakran gyönyörködnek a falu alatti — Ellttat blr*. Perlak lakoaaigát nem éaekély ai értékben tartja izgatottságban Maliuk* Péter dr., odavaló kir. aliáráabiróaak esete; ki mait vasárnaptól hétfőre forduló éjiel állomásiról nyomtalanul eltlpt. Min] főnőkének se tett jeleatéat ^Itávoiáiáról, sokakban at a gyana támadt, hogy a bitó stereoeaéüeaaégaek esett áldoutánL - Egy ujabb >tttaa.< Kávéházakba vendéglőkbe eddig esak katyákaak volt eltiltva a bemenet és a tulajdonosok e rendőrhatósági tilalomnak Örültek, mert a kutyák nem istnak soha pengOtt még eaak egy pikoló kapuoinert sem, az újságot széttépnék és ka jókedvűk ken kednék, szörnyen ugatnának. ■— Zslavármegye törvényhatósága legajabbaa a kOierkOlosiaég, a közegészség szempontjából egy qj szabályrendeletet alkotott, mely mininteri jóváhagyással jogerőssé vált. Ereudelet kimoadja, hogy 16 éven alali gyermekeknek vendéglőkbe, kavébáiakba, nyil szép képben, a kogy dideregve, bácsi fiaeakák . . ® vástoa tarisznyával nyakakban ott ácsorognak akvAn0« táncvigalmakba, iOr-, bor- és páliakaméré TürOs lángnyelvtt tüs mellett, a leányka nem jaekbe menni tilos még saülökkel is. A kaiyákat hiányzik oldalakról. At izzó parázsban burgonya sistereg, várják mig megsül, as alatt pedig mesét meséi a mondanak a tündérbaja szép király-j leányról, kit egy deli bogláros vitéz, lóbá ton rabol el s wik\'avárból. ErdStfa határában a napokban ép igy körülülték a pásztor-gyerekek a lobogd tüzet, de sgysaerre essk Mebstics Ásna, egv azegéry özvegy asszosy kilenc éves leáay-kí|a, msgrémllit arccal agrott fsl helyérOl, mert könnyű rabija lángra gynladt. A többiek megijedtek ■ basa szaladtak segítségért A kisleány a nehéz égési sebekbe má*n*p belehalt — Aaslallánatág eatélje. A nagykam-tMi tltS magyar asztaltársaság vasárnap este torza helyi-évében, a Pintér Sftndor-féle vendéglőben, xártkOrtt tftncestélyt rendétett. Táncosnőkben ugyan megöltet0* nagy roll a hiány, de nem volt hiány ij jókedvben, melyet fölét a azünórái púkárkOstöntók eme|t»k msgaa iokra. Szívesen Iáitok, hogy a magyar asztaltársaság estél yéa írmnt Lajoa gőzmalom- és villamtelep lalajdonoa kél Ocscsével szintén megjelelit, és szen nem magyar ajkú vendégek, oly jól érették magákat, hogy mind a 3 taattér tagja latt a magyar ataisiurhsságnak, mit Frani Lajne egy Űkss felköoa öntőben jelentett be. Igai ugyan. ho»y est német njslven tette, de sat szívesen megbocsájtoti&k, mái azért ia, mert t saásad Isgssebb fölkOesOniöje, mely ngyancask a magyaroknak stóli, szintén német nye<veu hangzott ai, ds viasiahanawitk átért miaden magyar szivében. A jókedvű táraság reggeli 0 óráig maradt egyOti. — As eled magyar aattal-társasig mindén eaeire ntsyobb pártfogáet érdemelt voiaa a nagyközönség rioSrőt, mert et nemcsak a magyarságnak, hanem a jólAkony •ásnak .ia aaolgálatábaa áll, a mennyiben lllléraket fillérekre rak, hogy a léi beálltával több, kevesebb árvagyermekst téli ruhával látbara<>n el. Kwasermeak*. A uabimunledtok t$ak-tgyltlt vaaárnap asts a „Polgáii Egylet" nagytermében sikerült koesorucskát rendezett. Aj mulatság a legvidámabb hangulatban egész nggelig tartott Aa elaö négyest 48 pár táncolta. — Oraiigea rámér. Hétfői ortágot vasárunk rendkivOl élénk volL Messze vidékről hajlottak fel szarvasmarhákat és lovakat. Dacára a magas áraknsk, kelendő volt minden. — Ojraaaa neraelee naka. Rákosi Viktor sat mondaaá, hogy s azerzetee-csoha nem lehat gyaaoa, legfeljebb fekete, kávésain! vagy foltos } kossasa vsgy rövid, attól flgf, kié. Itt is esak a körülmény teszi gyanússá a csuhát, mert es sem kliOnbüsik a tObbi hozzá hasonló fekete ruhától. — A szombathelyi , Fsmir I •mjjiAm" olvastak s kővetkezőket. K»gd Her | miss aagykaniuai tarrtnö Szombathelyen At Bécsbe atasott s egy nagy kosár ruhaneműt yjtt ■agával. Vele ogyanason barmadosatáya koesi-szakaasbas utazott Ozv. Tóth JAnOaué 8 éven fi-ca kájával, Hermina koasrábss. Uriád lön a meglepetés, mikor kitiltó táblákat ezsel ki kell korrigálai ét jővőrs igy fog kiaéani: Titm&éttn aluli qyermtkrkntk ét kutyáknak ma áe/yMfáf lépni tilt*. Et már egy hát at olyan kissé több bajjal fog járni, esnpasrálli kis gavallérok, kik nem titelik homlokukon korák évszámát, kényszerítve lesztiek szentel születési bizonyitvinyu kat miadig magskkahl ordatti 4a a gyermekek etentul sóvárogva fogják várni 15-ik életévüket, mert ezzel nemcsak at lljeaág, de a kávéhássk kapui is megnyílnak előttük. — Különben ast hisszük, hogy ez a rendelet esak a falusiaknak szól, hol igen sokszor jjieglOrténl, már, hogy oktalan szülők gyormekeltút egész tehetetlenségig leitatták. ~ l----— — Kéimárky éa Illát Budapesten a laghlre tebb cégek egyike, Kosaulh Lajos atcal S Üzlet helyiséget ÖKoapontoailolU a külön e célra épül lt-ik aiám alatti liivtayusaig saámba msnd ara hatba. Félreértések kikerülése végett megemlít-lük, hogy s régi híres ,Kerepesi baaár* nagy raktárhelyiségei továbbra ia fenmaradnak, sőt meg is nagyobbítlattak. A közönség köréböl* dolgok ? -A „Zala\' valamelyik Htoméban a „Katbolikui papok táraadalmi azerepleae megyénkben* cím alatt foglalt közleménynek^ a keszthelyi viszonyokra vonatkozó részét a Keszthelyi Hírlap át: vette, s t papaá.ol védelmébe véve, csak azon egyea papokat ilélle el, kik szerinte előidézték a kanizsai lapokban eléggé ismerteteti állapotokat. Éten közleményen Szántó Unió keszthelyi képién felindulván, tollat ragadott s a .Zalái KOslöny\'-ben inkább mindenkihez, csak paphot nem illő hangon egy cikket kOtOlt at elvtáruk érdekében. Kentbelyen azt hittük, miszerint St4nló Lánló ar azután, hogy t lovagias elj4r4s torán az ismeretlenség homályából kiléte kibontakozott, reatelkedik és hallgatni fog. De nem ezt lette, hanem tovább It erőlteti k dolgot a a Z. K.-ben újra előhozta elcsépelt érveit, etuttal — nagyon helyesen — kíméletesebb hangon. Cikkének már n eső sorai mentek minden igazságtól, midőn azt álJilJa, hogy s küzdőiért nem 0 tstle át s szomszédba, Hát ki ? Hisz midőn s ./.alá" ban aa előbb emiitett cikk magjelent, rei-tanárokat ismerik Kenthelyen nagyon JH Ha ia dicsérje at eljárásukat Salaid ar, mart I erra nem hivatott. Társadalmi taenplteSkini tintában ragyánk mindannyian t esak ast jegyzem meg, hogy aaaf közti, t kik a HJAeféU dolgok bari nyilvánuld kényszer behatása alatt ezt ssemfikban helyeslik. átok igen nagy része, bizalmas körben egész moStait ítéli meg eljárásukat. Annyi biaoayos hogr nagyon sokan aascsuek, ha aaokal aa üdvös eszméket még mosi ia Szómba Utal yen hía-legetnék. Határozottan a nemébe mondom Stánló urnák, hogy Lakat oa meg akarta bontani aa iltig nOegyietet, hogy leiekenti alsóra !ektessa. Neaa volna azonban illd azon uh bot neveit ide gye* matai, akik sat bizonyítanák, a mely esetbén aligha mosolyogna oly .jóízűen" Ssánlö ar. At iparosok dalköre >ezelőtt két évval nem volt szervezett dalkör, ana cssk Lakatos alakitolts, mikor ide jött. Ekkor mondtak ki igania alapnabaiyilag, hogy annak ssidó nem lehel Isgja. Bizony ugy van, hogy Lakatos Is aem idősebb az apjánál, mint a hogyan ennek ellsnksatyét Szántó ar élli(ja. Nem igaz, hogy a dalkör caak templomi énekek kultiválását lista ki célul, mert hisz működése tagadja meg tat legjobban A dalkör ott vsn mindén ünnepélynél; legutóbb a gáldalági tanintézet qj épületének felavatásénál énekelte a Szózatot, i ha Stánló ar fráiUnak állítja ast, midö.ó 4n atl mondom, hogy ehhez a zsidónak is joga volna: akkor csak ai izlíséfől tan tasa-ságot. Különösen ilyen alkalommal a hazslaaaégal aokkal aagyobb érvül bogbáÜa lel akárki, mint bizonyítékul at Istennek I általa oly gyakru gyakran hiába vall névét. Különben aa, hogy a dalárda templomi énekli íi énekel, nem ok arra, hogy abból s zsidókat kizárják, mert hin Kertén Ödönt, at opera taf> ját, aki ssidó, éppan Szántó úrék kérték w, boiT énekeljen a keszthelyi templomban. Persze aa 0 szívességét kikérték, de mioden-iéle keszlbolyi zsidóval nem akarnak keveredni Hogy mennyire tisztelik Szántó urék a vallást, kitlnik abból ia, hogy fnldOn dr. BOchler S4ndor, a rokonszenves Halai rabbi itt beiktatását tartotta a zsinagógában, ott volt Keszthely közönségének diszn valláskülönbség nélkül, enk 8<4nÜ urék ée a llalatonvldék Igen tiszteli szerkesztősége tündököli távollétével ft miért ?... __ I la a Halaié iarra egy szót sem sót, hanem mikor itt i aki italomból alkstdett tarkálsi E»rí I rtaP4,""f\'" « B i hogy lapjukban s a Balatonvidékben irta volna a holmi között sa adtának egy jé karba. levOl™* mindetlki hl,n80B M Tédek«: -i.i..l___a____í../.___..k. zeaei, harálanbát pillantottak meg. A varrónő aavarba jött s assal védekezett, hogy s számára viszi Bécsbe, aki ott fraaeiakáaaa. — Miatán azonban talláabeli kUSalség folytán, Kngel Hermina nso állítása egyáltalán sem talált Wtalra: jslaolést tettek t rendőrségnél. — Hogy jatou • kitaaszony a azersstss-csakálóz, nem tikerllt megiadaunk. elment vele Nigy-Kininlra, hogy az 0 »nkii*4Téré I \'nPJüfe ártatlan báránykának lánék i most mégis azt írja, hogy nem 0 tette át a küzdőteret, a az Ogyn bijos dolgainkat . elintézhettük volna itthon ia Hát n bizony nagyon lehetetlen vergldéit Migssbázy Antsl dr. és Lakalot Viocs premoot *) Matt atiaankMI klautdL rlmutilnak és gúnyt ssirnnt íntlTdín mis titiaara. Est azonban Sláűló ur, terménslssea nem ludja migállapitani, mert a legény egylet hstytoé-gében Ok más diskortuinak adnak irlayt. Htnem mtnjsn st csak a kisebb vandégMkba és a mühelyekbé. majd meghallja, hagy hivat mily szabadon nktják a más rallaaaakai, a mit psdig addig nem tettek, mig Magasháay és La-katns ide nsm jöttek eerra antik Mlépéslkksi ágit nem adlak s egyletükkel ellentéteim n*m 14-rtjaaalotlak. Hogy a kntbollkus legény-egyletnek volt agy zaidó éa agy luterénu tagja, atl slbiasaat Dtosd ajapassbélyaik értelmében áronban Uysnskaak navasstl Joguk sincs i tintviiélOktŰ nsn rá-Isnihstók meg, vagyis mái nóvtl a tsldómk la eretneknek kell a pénze, de ]ó maga nsn. Ka pedig nem igen biaonyit Stánló ur mellett. I As abbeli vád, hogy Stánld urék néppártiak, szintén igaz. Hát nem Ok botlik Kaaalbakra azt a trappot, a mely a válitszlások előtt a Fn-lérto elkiabálta atokal a néppárti eszméket. Hin Szántó urék é(jennlek neki legjobban a ők szedték össze az örülésig kiáltozó vezérférfiakmik kevés nónoklataik közben maguktól t\'saétl kezelőiket ét egyéb ruhadarabjaikai éa aagy igyekezettel siettek nekik késbesitanL Nem csuda tdiál, bs abban as IdObea a iagény-egyletet — mint a hol összejönni szoktak — a néppárti sssaék melegágyának Idűntatlék, a mibez nsm kellett ronaktral, caak jóom goodoi-| kod ás. Ások a szines plakátok, melyekre .Éljen a néppárt" Is .Osd a sddótl* Ma na vak vaMak nyomva, a kiosztóik antinemitismosa naistt | elég éténksn tanúskodnak ám, ások pedig Kent- 1897. deoembsr y helyről kerültek > hegyközségekbe és ■■.........t kántorhas, • hovs aligha én, vagy a ssldók küldtük szokat. KüMnben, hogy legényegyletük müvelődés-nisiót nem leljMitett, senki sem állilolta, oiak ast Ítélik el, hogy annak alapításával rontották meg a békét, a mit maguk esek a cikkek Is bizonyítanak. Hogy erkölcsi művelődés csak vallásos alapon lehetséges, elismerem hanem as nem igas, hogy ■ vallásos alap a lelekeseli egyesületek privilégium n. Hiss éppen ast vitatjuk, hogy a vallásosságot lehetett volna abban as odahagyott önképző körben is Iqlessteni. ]y- Esekotán végre «st a polémiái bclejestem s Ssánló ur cikkének ason részére, melyben ben-nQskst gúnyosan asoknak a jó katholikusoknak neves, csak sst jegysem meg, hogy dacára annak, miszerint nem vagyunk káplánok, mindig éreaiAk magunkat olyan jó kalholikuioknalsf mint Szántó urék, a kiknek társadalmi szerepléséből, de különösen a Z K.-ben e\'sö Ízben megjelent cikkfikböl ugyancsak kevés keresztényi szeretet és általuk oly sokssor prédikált krisstusi türelem látszik ki. ..„___ il a mátik kMthtlyi. L*ptula|dono» ss kiadó: niciKL r 11. ö r. Ilirdetések. HIRDETMÉNY. Palinban a Vajda nevll blrtokréaz, mely a főrhénezt, cserfői és bagóhegyi szőlőkkel határos és •ztflötelepnak Igen alkalma* holdanként! parcellákban árlejtés útiján eladatik. A vételár kellő biztosíték melleit 10—15 évi illetőleg 30—50 évi részletekben törleszthető. Az árlejtés 1897. évi december 14-én délclOtt 9 érakor Förhéncz mellett fog megkezdetni és IS, 16, 17* 18-án ugyanott, SO, 91, 99 éa 98-án pedig a cseríői és bagóhegyi oldalon log foglaltatni. A vételár 10 sz&zaléka az árlejtés színhelyén azonnal lefizetendő. Kitt Palinban, 1897: december hó l én. 850-4 Plek VilmoN. Kőhögós rakadtség éa alnyálkásodAa ellaa a Ittiobb hatású sser a RtTHY-Me pemetefű ezukorka mely esen bajokat gyorsan megssöntetl. K apbsló minden gyógy -szertárban. Egy dobot ára 30 kr. 6 dobossal 1.60 krért bérmentve kiu Béthy Béla flyégyszarési Sikta-Ctafeáa Caak akkor valtai, ha aiadaa fcbaa tntkt, m-W — ilélrtaaa látbaté. xxxxxxxxxxxxxxxxxümüxxxxxxxxxxxxxxxxx * Mull: ö*|árl ÓdSn. ~ o Fdeterimtö; Kende Zilgnaead j| § 1 „MAGYAR UJSAG" JJ Falltlkal napilap g fi ggt*- Megelőzi a Bpeeten megjelenő összes napilapokat. "Sg j 3 á ma történeté x ss a)aáf- Vriaa éi poatoa krialkáaa • n»p aaaatayal-JÉ aak rilkuniüánl > aaéara taakiika luliku fi vtvatayaiaak kirt koa éa kirt éd kaladéktalaaal H aladarril. a al fonton érdakai éa aallttara aélió W tírttiik u aféa világon. A tiltat* érit a gondtlat fi lyoraaaátárai ktall ml* art la, a ai a Mldgiab Jf talai hlia Wrténik, aratatt kazak élvaaataa (uraiba tátik a kirt ta a roUalta tép paroak dalt Mar aag fi Mar példáaybaa on^a a Maa ajaá(ot. a kiraaolfálal n aai általáaoa, kattlaan fájlal taégéaél ia gyuláiig ja ___iikltliüéii n utal ktísl H" jj Magyar Újság B a aalj a vidéken ais ugyanazon a aaptn, a kara *f raggal! irAkbaa értaaltl a kiaAaaégrt alagatibbl fi kaaaanntfj óra mataytirél. TcI|m Itaaakét H Mnl alM a« lakit a l«ia|Mla« nf g icl aa(JaÍHÍ Sasaaa mmjHajakat. A jj Magyar Újság 5 nalyatk f6.aark.aat«Ja da|irl éila, falalfti naar-kaaattja iMia Mpmi, aa agyatlta a vldékaa X air kora racpl magjotenft mabadelviT 5 x I ■ I i aagjalatD aaabadalvf iránya aafj politikai napilap Maakatáraai a magyar pabUeirtika, a aagyar aaiplrtdaloa ta aa tjtagiril kar Intőbb artl aaját lovalaaM vaannk as ontag iifaiM vaasáekaa ta a Uiail valaaaaayi jataatékanyabb kalyén, a kik baltdék ailkli értaattaaak alaiaa érdakaa aaaaéay-rtL Bvt a gjonaaig, pattomig aa magblnbatóaáf. Miadaat aagtf, a\' al Ipa, éa Maalt, a al valótlan. BaMttl végig érdakaa, éa a kaaag aaanaácaiót naa kajkáaaaa. A kaagja koroly, tlartaaaigap éa altéig iradalai alavoaalaa éllé. KKarjantl Igyalait a tárna álat B India ágaaatára ta aa agyatlaa magyar aapilap, aatyaak aapoata külön állandó kerékpár rovata van. Maka WtJ*4«1bm a MbM ispllsgrtkri atraaU, Jt aéaaiyikét felöl Is i aalja, a a lagoloaébb bidapaati aapilap ; aart altáirtM éra agr évra oaak IS frt, Hlivn S frt, aacjraéivi* I frt, iiitaapra 1 frt. Magyar Újság jj 1 x Egyaa náa ára lldékaa la caak é kr. g A laaysr Újság Kariaaayl jJáaéUfca agy Irodalmi bacaí, gyéajérlea kiállititt 3 frtayi lélti ára iiuaiH (Baaaétk Clsk: Magysr ségUltés eyiagysO X laaa, a malyat él|talaaal aagkap alndaakl, á kl a x . _ a W alöSaat. Magyar (I|aA«-r> lagalébb agy aagyaiévra Mliéaaakaa aa irláal eiOaytkia fatál, a aalyakkaa (agkativat agyatlaa ata a|at( aa awlgil olvaaüaak a MAGYAR ÚJSÁG aig kltta, rmaaklvail Mvi aMiaatiiiak, amannyiban ayt li ayajt 1 hazai ét rilágirodaiaa uii kittié Mrét au^daaa taljaaaa lagjraa, a balti ár agy aagyaé réaaaárt toaaitja raadalkaataSkr*. Natatvésysiia kívánatra tagysa. Caia: A Magyar Újság kiadóhivatala Budapest, Farenoxlek-tara 3. Mh A HAOYtB Dlláfl egyra példányai stisé ^j*aK •rualtéutál kaphalék. \'fel 889—7 ~ Felhívás! A „QAZüIm áll bizLoátó részTssytámság által meghonosított * betörés elleni m biztosítás x 8 8 x x a beálló téli idők alatt kettős fontossággal bír, miért ia a biztosító közönség sxives figyelmébe ajánljuk ilynemtt biztosításoknak a legjatányoaabb dlj tataiak éa íkl-tátelak mellett való megkötését. | jj nuion ananoo aaraapar rovata ven. aruauauai ■•pnaian. ma üOV—l j|\' HtBlsa meneti vaio riir^amcsci. xxxxxxxxxxxxxxxxxxixxxxxxxxxxxxxxxxx| Balesetbiztosítás sorsolással! IRDETESEK felvitetnek e lap kiadóhivatalában NAGY-KANIZSA N. Biztosítások felvétetnek: ,111211" É Nagy-kaahaai fSOgynSkségéoéL * > ( - Nyomatott Fisebel Fülöp laptulaidonoanál Nagy-Kanizsán 1897. 99. szám. Nagy-Kanizsa, 1897. december hó 12-én. XXIV. étiolyam ■MrkMHtéaéf: Váraakás-á^tet, íiaekal Http koayTkaraaáadáatbaa. A serkentével trtakaaai lakat napsa-kiit 4. a. i—4 6r» kőit. ZALA KU44ktratal: Vlmkáa tpSlat : AmM láa iiilia* a lap aaallaai ráaatre •aaatkaai alaáaa khliali). Politikai és vegyel tartalmú lap. X*gj«lenlk N -Kanizsán hetenklnt kétszer: nsárnap és csütörtfikfta. ELámiTtn ÁSAC Ifém ávta II kateaa (IlK-h PtUm • kataaa (I árt kr KafjWtm I karaaa (1 Irt mtt IMatiaak Jatáajéaaa aáwl-ataak Il MkUii lavalet aaak uaari kaaakMI fofaJaak al (kaimat iaa adaak vieaaa. ElTMnám ára: íCT^raJcasár. Felelte szerkesztő: 8ZALAY IÍNDOB, ■yllttár patltaara II kr. BUaattaak,olaaiata klrlillnkia naiknlk fiackal rtiip Mipln ikiililti > tlsiaálk. Selyemtenyésztés A Ilarrt,adik hatalmai fegyver a-mező- ... .. . . , gazdaság mellékágainak kihasználása és Akkor, midőn a mezőgazdaság az egész ..... , , ■ , . . " " ° ezek közfitt első sorban a selyemtenyésztés. világon nagy válság nyomása alatt vonaglik, mely alól egyetlen ország képes szabaduhu, kiváló figyelemmel kell ^^ odahatni, hogy a mezőgazdaság és a gazdák válláról levegyük ama terhek egy ré szét, melyeknek viselését e a válság folytán kezdenek képtelenek lenni A mezőgazdaságot még kevésbbé lehet ■ önmagára hagyni, mint az ipart, sőt ellen kezőleg folytonos tanításra, támogatásra és vezetésre van szüksége. E nagy versenyben, melyet Magyarországnak Oroszországgal és Amerikával kell kiállnia, pozíciónk Eiirópa szivében állandóan nem védhet meg bennOnket elég sikeresen, és eszközökről és utakról kellgon doskodnunk, hogy a Nyugatról és Keletről ránk zuduló verseny rohamának erősen és jól felf^yverezve ellenállhassanak. És csak három fegyver van, melyekkel e versenyt leküzdhetjük. Az egyik eszköz, hogy kisgazdáinkat bevezessük a háziipar titkaiba. A második a mezőgazdaság intenzivitása. A magyar ÍÖldmQveiésQgyi minisztérium évek óta iparkodik a szegényebb fÖldmüve-a mezőgazdaság ez ágának meg-nyériü és már eddig oly nagyszerű sikert ért el, hogy a magyar selyemtenyésztés egyenjogú konkurresként léphet fel a világpiacon és a magyar selyemtermelés nagy sulylyal esik bek e világiíikk alakulásaiba. ~ Hogy kitűnő vezetés és célnak megfe lelő intenció mit képes teljesíteni, azt e téren láthatjuk és a siker az egész világ tiszteletét kivivta. Csakhogy a hivatalos apparatus egymaga nem képes teljes sikereket létrehozni. Nem annyira a kisgazdák és községek nembánomsága az, ami a nagy és teljes sikert késlelteti, hanenf inkább az eljácáa módjában veid járatlanság. A városoknak, községeknek, vármegyéknek és egyeseknek egész lélqkkel fel kellene ismerniök a selyemtenyésztés áldásait ét az irányító hatalom, a földművelésügyi minisztérium rendelkezésére keltene állaniok. A szegény gazdákat és gazdasági munkásokat be kell avatni a termelés titkaiba, ezeket népszerűvé kell tenni, a hatalmasok* nak és gazdagoknak jó akaratul kell s szegény népen segiteni s meg keil neki mutatni a mentés és boldogulás utjár. Mindenekelőtt aronbsn nagyon sok sze-derfát kell ültetni. Minden egyébről gondoskodik az állam. Bezerédj Pál, a kormány selyemtenyést* tési meghatalmazottja, tökéletesen megtelel a reá bízott feladatnak és a fÖMmivelésQgjri minisztérium áldozatkész módon rendelkezésére bocsát minden lehető eszközt, hagy eleget tegyen a f&ldmttvelésttgyi miniszter intencióinak. Csak a szegény nép akarata hiányzik még és ezt felkelteni a társadalom kfltelaa sége Ennek kellene a szederfák ültetésében jó példával elfttjámi és ssatt—ti f nlH>llf> egy kiteijedt propaganda bevezetésén felhasználni, a népet a helyes útra terelni s neki a selyemtenyésztés előnyeit megmagyarázni A „ZALA" tárcája. A rózsa te pillangó. - A „ZALA." oredfltl tárcája, -Iria Kássa. Tavuszszal, midőn erdő-mező ünnepi díszt öltőit, és a rózsa a viráiok királynője kibúvóit zöld tokjából,1— egy kis lehér szerény lepke rászál-lott a kert közepén lerő rózsafa egy gyönyörő bi ■bójára. — Hagyd as én gyermekemet, hitvány rovar, nem neked nevelem, keress magadnak más virágot, egy udvarhölgyet és ne bántsd az én királyi gyermekemet! — szólt a la mogorván. Megszégyenülten távozott a ssegény lepke, és réssáUolt egy másik bokorra, hol a gyönyörű jácintok örömmel nyojták szép ajkaikat a mézes csókra. Vihar jött. A büszke róssals sokkal is gyengébb volt, semhogy az elemekkel megküsdbetell volna és a szélvész — tán boasut is akart állani a pillangón — elkövetett téiiéeert — gyökerestül kilépte a lózsalái. Ott fondyadott napokon át. senki sem közelilett\' le éje. Már végpercei közeledtek, midőn (áradtsn (eltekintett és a kertelésen megpillantotta a kis lepkéi, mely bámulva néste s nagy pusstu\'ást. — Oh jöjj bozsám csókold meg szegény gyermekeimet, — könyörög s haldokló. A lepte oOáWpűII, egészen köael, ugy hogy csak as hallja, aklnék szól és]s tűiébe sugt« as elbizakodottnak: — Míg éltél és virultál^ eltasilollál! Most hogy nyomorék vsgy, gyermekeid elhervadt arcát kínálod, liogy csókoljam végig.. Ha nem kellettem addig, mig pompáztál; ha le/iudtál nézni asért, uíert az én ruhám egyszerűbb, mint testvéreimé, ugy — köszönöm — most meg éa nem kérek! fis s lepke távozott. — Istenem, de nagy oktondi voltam, nyöezörgé a ssegény rótsala és kimúlt. — Nem untatom soká, ! nsgyágos asszonyom, ne léi jen. Röviden elmondom, amiért jöttem. — Kissé korán jött I — Gondolja ? Érzelmeim hajtottak. Emlékssik nagyságos ssssonyom, arra a szerény kis hási-kóra, melynek nyitott terrassáról egy kis szőke fűrtű leány busaszemel szórogatott a kis galamboknak ? Emlékssik.. ?... — Óh be régen volt az I A viszonyok megváltoztak és a ssegény kis falséi leánykából ünnepeli nagyvilági hölgy lett és nagyszerű psrthie — tevé gúnyosan ulána. Barabás Dezsőnek arcába sukként a láng szívéből. Sértő megjegyzés akart á válasz lenni, de vi-szsnyomta és csak reszsttö hangon azt kérdésé: — Tehát Ön engem nyomorult hosomány-vadásznsk tart? —— Tmjja mit 2 — meadá válasz helyett 8e6ss-tyénné — kérdéssé meg Bellát, bsjlandó-e a kii selyemkendőt megtartani _ Hasztalan fáradság lenne! Nagyságos ass* s/onyom iskolájában, látom már előre, Belláaaka meggyülölte a piros kendőt és nekem nem marad más, mint visszavonulni éa szétrombolt légváramon keseregni. - Besséljen Bellával! - Esek ulán nem leássa. Nem vagyok hajlandó bálványképemet szétrombolni; maradjon aa meg nekem ugy, mint öt utószor lállam: kék babos ruhájában, fehér kötővel, ajkain asaal as ellenállhatatlan, bűvös mosollyal és körülötte aa édes galambokkal, fin as ideálért és; neet a századvégi leányért jöttem. Bocsásson meg nagyságos asszonyom, hogy ilyen merész vagyok, de még azt az agya megmondom,ha mindjárt haragjának villámai azonnal le Is sújtanak, hogy ángyon helytelenül tata, mikor leányát ss easmé-nylségtöl elvonta és as tres kaoérságnak dobta martalékul. - Ügyvéd uram, azt ígérte, hogy hamar véges; de ugy látom, hogy ügye nagyon hasasa-dslmss ás ami legrosszabb : unalmas. Isgakxntó! sápadtan bajtá meg magát Berakás és roskadozó léptekkel hagyta el a báltermet. Ottbenn pedig folyt tovább a vidám zene éa lánc. Nem vették észre még s jó barátok sstn, amint az a sápadt szomorú alak kiimboiysott. Mit törődik a tucatember a más fájdalmával? a más bajával f mikor Önmagáét is álarc siá,r«jtefsti f Karácsonyi és ujévi ajándékok Mh Irgsagyebb ráktára. Játékszerek és újdonságok állandó kiállítása. ZSOLNAY-FÉLE DÍSZTÁRGYAK. Alt é| Böhm Nagy-Kanizsa. - Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. Nagy-Kaniasi, v<1 sárnap 1897. december hó lián Nagy feladat vár itt a magyar társadatomra és e sorokkal e szép feladat teljesítésére akartuk buzdítani. ~~ Az országos selyemtenyésztési felügyelőség (Szegszárd) bárkinek a legnagyobb készséggel megadja a kívánt útbaigazítást, ingyen és bérmentve kaid szederfa-magot és 2 3 éves szederfa-csemetéket és csak ez utóbbiak szállítási költségeit kell magánfeleknek viselni, mig városi, községi faiskolák és néptanítók ezeket is teljesen költségmentesen kapják. Obstrukció. * Nagyban és egészben a törvényjavaslat nem jelent egyebet, mint jóval rövidebb provizóriumot annál, melyet a képviselőház októberben már megszavazott, melynek tárgyalásakor az ellenzék egy betűvel sem obstruált, melynek letárgyalását egy szóval sem késleltette. Ez az a körülmény, amely ben ama nagy következetlenség van, mely\' ben hibássá semmiképen sem szabad magát tennie egy nagy országos pártnak. A szélsőbal nem teljesen hazafias eljárása pedig abb«n van, hogy e törvényjavaslat obstruálása által a monarchia nagy válságát akar ja előidézni és az ország minden higgadt eleme ellenére az önálló vámterületet ki aka ja csikarni. Az önálló vámterület Magyarországra Ama kérdésben, hogy az önálló rende- j és mezőgazdaságára nagy veszedelmet, sőt zés tárgyában báró BAnffy miniszterelnök I ennél is többet, biztos megsemmisülést ésj által mult hétfőn benyújtott törvényjavaslat {romlást jeleni a pénzügyi bizottsághoz utasittassék e vágyj Akkor, mikor mindenki, aki a népek az osztályokhoz, Kossuth Ferenc pártelnök j^t ujvén viseli, középeurópai vámunión vezetése alatt a szélsőbal obstrukciót ren-] mttködik> hogy Amerika versenye ellen dezett kicsinyben, vihart egy pohár vízben.1 küldeni s j,a lehet, azt legyőzni lehessen, Azt, amit az apa, a nagy, 1848-ban ,, am;kor a középeurópai vámunió egyetlen gyújtó ékesszólásával, példátlan mélyével ahaáljául Oroszországot s annak mező-és fegyveres kézzel vívott ki, most annak g„dasági érdekeit hozzák fel, amelyek el-utóda a vitarendező -bizottság segélyével elnyomják Európa egyéb államait: — ilyen akarja kivivm. időben egy biztos piacot, biztos fogyasz- És megindult a vita, melynek obstruk-1 tót, mint Ausztria, feláldozni egy álmodott ciós célzata kétségtelen és e szándékában előnyért, ez több a gazdasági öngyilkos- annyira megy, hogy oly javaslatokat tesz nek és indokolnak, melyeket a magyar képviselőház eddig nem hallott s amelyek csak azt a célt szolgálják, hogy az indítványozóknak egy hosszú vita után még hosszabb beszédekre biztosítsák a zárószó jogát Más értelmet a legjobb akarat mellett sem tulajdoníthatunk az osztályokhoz vagy az igazságügyi bizottsághoz való utasítás indítványozásának. Ilogy pedig a szélsőbal épen ennél az alkalomnál egyáltalán obstruál, ezzel a gondolatul semmikép sem tudunk meg-békülni.- A párt mindenképen hazafias párt, mint ilyen, hazafiatlan eljárást nem követhet és következetes is a párt, tehát a következetlenség vádjának sem. teheti ki magát, gyilkosságnál, ez már támadás a magyar gentry ellen, melynek védelmére pedig első sorban a szélsőbal érzi magát hivatottnak. Valóban a magyar gentry koporsójába az utolsó szeg lenne, -ha Marcheggnél felállítanák a vámhivatalt, mert az orosz határ akkor nem záratná el magát és az orosz gabona olcsóbb termelési költségeinél fogva már az országban elnyomná á magyar gabonát Nagy-iparban, melyet azonban előbb meg kellene teremteni, Magyarország semmikép sem kapná meg az ellenértéket, mert a nagy osztrák gyárak/ mint már lervezik is, Magyarországon fiókokat állítanának fel; Magyarország ipar tekintetében ki lenne szolgáltatva Ausztriának anélkül, hogy a közös vámterület előnyeit élvezné. És épen az p párt, amely a mezőgaz- daság, a földbirtok és a gentry védőjéül, képviselőjéül tekinti magát, jrőketi ezt a végzetes reakcionárius eszmét hamisan alkalmazott szabadelvűséiből. Justh és társai nem gondoltak e következményekre? és csakugyan sövénykaróval kell nekik inteni, hogy felismerjék e veszedelmeket, melyekbe a magyar földbirtokot kergetik? Csakugyan nem sejtik, hogy az önálló vámterület a középbirtok romlását és tönkjét jelenti s hogy ez esetben minden föld birtokosnak, aki egyúttal nem tőkepénzes hogy a készpénzzel pótolhassa a jövedelem hiányát, tOnkre kell mennie? Sajátságos néposztály ez a gentry, mely kettéfűrészeli azt az erős ágat, melyen nyugodtan és biztosan kitarthatna. A gazdasági átalakulás, az Ónálló vám terület, mint azt a szélsőbal kívánja, nem jelent egyebet, mint a gentry tönkremenetelét 1 A gentry lenne az első áldozata egy rOvidláló politikának mert eldobná magától az utolsó segédeszközt, anyagi helyze tének utolsó, egyetlen orvosszerét. A magyar gentrynek végre fel kell ismernie a veszélyt, állást kell foglalnia a Justh és társai által tervezett eljárta ellen. Ha a magyar búzára Marcheggnél vámot vetnek, akkor már le is győzte azt az orosz és oláh búza, mert Schönerer és Lueger és társaik, Ausztria antimagyaijai és antiszemitái, okvetlen megadnának az idegen gabonának a magyarral szemben minden előnyt, és mind az a siker, mely az utolsó 30 év megfeszített munkájából a magyar közgazdaság javára származott semmivé lenne és terméketlen maradna Politikai számit. Balflld A h • I f a • 1 December 9. A bécsi kormány as ellenzéki pártokkal való tárgyalásokat végleg megszakította A parlament működéséről es idő szerint szó sem lehet tehát, s a reizratbot valószínűleg csak februárban fogják összehívni Addig pedig as osztrák kormány a kiegyesési pro vízőrig mot a 14. ssaksss alapján — Majd kiábrándul az a kisvárosi prókátor — gondolta magában Sebestyénné. Azt nem akarja elhinni, hogy ebben a reális korszakban még található önzetlen szerelem, mely nem gondol a pénzzel. Bella látta: mini távozott el Dezső anyjától és szép szemei szánMkg néztek sz eltűnt ilju után, de csak egy pillanatig, azután kacéran hajtámeg magát az előtte álló fényes egyenruhás huszár-töhaduagynak és eltűnt nevelve a táncolók tömegében. A nagyságos mama pedig büszkén kísérte ügye lemmel leányát, műértő szemei megelégedetten pillantottak végig a kilogásta\'an báliruhán éa leánya mag: s nyu\'ánk termetén. — Egy trónnak díszére válnék és egy kisvárosi prókátornsk adjam? Elfeledte: milyen boldog volt, midőn a aáári kis bérhás elölt megálló kocsiból Dezső lépett ki. Búcsúzni jött. A legköselebbi napokban log m*r a fővárosba menni, hogy tanulmányait folytassa. Bella a galambokat etette és gyermeki mester kéietlen fájdalommal búcsúzott; leltártózhatatlanul öntötte könyeit. A nagy Ha piros selyem kendőjét rákötötte egy fehér galamb nyakára, mely a leány vállán Olt és búgni kezdett. — Tartsa - meg est a kendőt Bellácska és ha máfd én visszatérek, meg logom magától ismétel ten kérdezői: hajlandó-e a piros selyem-kendőt megtartani Meg is becsülték. Mindennap egypárszor elö- vrtte a leány és bea/élt vele és hozzá, az anya pedig örült. Dezső becsületes derék Hu, szonkivül ügyvéd fog lenni is hogy szavát beváltja, az tény, mert amit ö egyszer megígéri, azt meg iá szokta tartani, ha mindjárt áldozatába kerüli is és igy a ssegény bérlőnek leánya ügyvéd neje less. A jóvö széptn ki volt szinesve, ssüiök és gyermekek megelégedettek voltak, de a sors, es a nagy drámaíró, bonyodalmat akart Felssólitotia ss Or*g lauHi\'-i, látogassa meg Sebestyén gazdag nagybátyját éa vigye magával a másvilágra. A .jtegy-nagy vagyon a szerény bérlő családjának maradt. Hogy mi történt esután? Egyszerű dolog. A sáári puszii gazda nélkül maradi, a család tel-költözött a városba és csak a lénynek, a pompának élt. Bellából nem kedves ügyes háziasszony lelt,! hanem egy valódi századvégi lány Az egyszettl falusi bérlönéból nagyságos aaz-szony vált, aagysási hóbortba esett és csak s nagyravágyás démonának utlogását leste és lel — Igen, dt uera ben eltem vele. — Mi láss a piros kehdővtl V — Elfogadtam. — y ? y — No* mit bámulsz? Igen elfogsdism a — — löhadnagy úrtól. Szeretjük egymást, — veié mosolyogva utána — és ott hagyta anyját a terem közepén, Benkövel tova suhant. As eljegyzés ssonbsn nem történt meg, mtrt huszárfőhadnagy uram ne-sét vette aa alapot hírnek, hogy a nagy vagyon amily gyortan jött, ép oly gyortan távosott is, és csak romját maradlak. Kaució nélkül pedig nem lehet nősülni.. Pár év mull el azóta ét a nép leányt még tenki sem kerts. A szégyen és bu időnek etónt leszedte hamvas rózsáit a bálon árúról ét egy* két ctunya redő ia éktelenkedik a szép szemek I körül. • • t Oh jer csókold tneg t/agény gy*rmekem»t. — sóhajt a rózsafa. A lepke oda repül egéttenkósel és fülébe tugjt a haldoklónak : — Mig éltél és virultál, eltaszítottál. Most bogy jesitette; leéiyára óriási ötszögeket pazarolt nyomorék vagy, gyermeked elhervadt arcát kiütés most, roidöi a becsületes hü sziv eljött, hogy | ]0d, bogy csókoljam végig. Ha nem keltettem, mtg " nyomorult hozományva I pbmpázlál, ha le tódtól nézni azért, mert as éa | ruhám egyszerűbb, mint testvéreimé, köszönöm, most meg én nem kérek. Es a lepke tova lebbent. adott szavát tevállss, dánnak tekinti. Sebestyénné telkeit helyéről ét leányához közeledett, ki még mindig s főhadnagy karján volt, bizalmasan suttogva. — Láttad Dtztft ? kérdé az anya. Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 99. sz&m. 18 lap.) 1897. december hó l9-4a fogja életbe léptetni, s mivel a két kormány a kvótára nésve nem tudott megegyezésre jutni, es Iránt a korona Jog dönteni. Es a döntés a status quo lentartása lesz: 70 : 80. As obstrukció a magyar parlameutben, amint irtbk, megindult már a éíLJüggetlenségi pártok részéről; a többi ellenzéki pártok azonban cssk tms) csütörtökön délután fognak követeudö magatartásuk iránt határozni. Apponyi pártja való-azinfileg elfogadja Bánffynak az önálló rendelke-xésre vonatkozó javaslatát, a kormány iránti bizalmatlanságot fentartva; a néppártban kél áramlat van. Az egyik megszavazni óhajtja a javaslatot, a másik teljes e/övei annak ellenzését szeretné. December 10. A tegnapi pártkonferenciák után végre világos sz ellenzék állásfoglalása Bánffy javasaiéval szemben A 48-as és löggetlonségi párt magára marad obstrukciójávsl. A nemzeti párt tegnsp délután 6 órakor tartotta meg tanácskozását, s melyen s vidéki pár>tagok közül is többen résztvettek. A tanácskozáson az elnöki lisztet Szenf-iványi Árpád alelnök vitte. Horánszky Nándor volt az első szónok, a ki világossn kifejtette a Bánffy által benyújtott törvényjavaslat elösmé-ayeit, a maga réúéről ast ajánlotta a párttagoknak, bogy a javaslatot fogadják el — ezzel a módosítással: >Mondaasék ki, misztrint szon rendelet, a mely az esetre lenne kibOcsátsndó, ba a jelenlegi állapot Ausztriában az egy évi provizórium ideje alatl is vál osást szenvedne, vsgyis tehát a retorzionáliz rendelet a törvényhozásnak jóváhagyás végett záros batáridő alatt fentari as aék és snnsk érvénye 1898. december 31-en tol szintén nem teijed.f Szól szntán s javaslat tartalmáról s bogy ménipyiben tér el ez a provizoriu-1 . ,,, . — ___ . , , . mos javaslattól. HáT a párt most e javaslatot el|?Ü ^f™!1"\' "" h,lm0,tak\' tM "orb*n nem fogadná, kövelkezetlen lenne önmagához, letételére és bogy e számból a közös hadsereg nél 75%, a honvédségnél mintegy 90*/, le is tette s vizsgát E százalékban bizonyos irány, majd figyelemre sem méltatott finom részlet nyilatkozik, melyet hiába keresőnk az utasításokban, mely után hiába kutatónk rendeletekben és ssabályokban, mely azonban fényesen nyilvánul eredményében és a lelett vizsgák olyan asázalékát matatja fel, minői kevés hadseregnél lehet biaoayitani. Ez nem oj bizonyíték a kitönő anyag mellett, melyet a magyarság visz a fiatal hadseregbe, mert hisz mind a két esetben magyar ifjakról van szó, azvapysg tehát egyenlő. Hanem a nemzeti szellemben, mely sz egéss honvédségéi annak vesetöségét és össses intézményéit áthatja, kell az okát keresni snnsk, miért nsgyobb a tiszti vizsgát letett egyéves önkéntesek százaléka a honvédségnél. sfis miután éz a nemzeti, igazi magyar ssellem a honvédségnél szóba jön, est a körülményi teljes érvénytiyfel bíró válaszképen lehet hangsúlyozni s parlamenti szemrehányásokra. A badcaapalokban, tartozzanak azok a közös hsdsereghez, vagy a honvédaéghes, csak egy aseilem lehet; de nem ss a mit a vádlók közönségesen a hadsereg szellemének neveznek s amelyet a nemzeti szellemmel ellentétbe hoznsk. Hsdseregszellem ily értelemben nem létezik, hanem igenis létezik a ft Ítélten engedelmesség és a királyhoz és a hazához való leitéllen hűség szel-Ezek vannak a honvédségben oly lókig megerősítve, amely ast egész Európa élite csapatává leszi és mint i yen büszkén állhst minden hivslott tényező elé. Láttuk honvédségünket fejődése előtt és alatt, de mind az a dicséret, melyet királyunk % a koronás lök, skiknek alkalmuk volt s honvédsé- mivel a provizoriamos javaslatot elfogadta. Végűi a bizalom kérdésének megvilágítására tér át, a javaslat elfogadásávsl ss ország érdekeit skarja szolgálni. Szólt még: Sághy Qyuls, Ssenliványi Árpád, Hódossy Imre, gróf Apponyi Albert, tiuli-ner Gyula, Ivánka Oszkár és gróf Károlyi István. Azulán az elnök kimondotta, hogy a párt a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A néppárt szombaton^ délután 6 órakor tar tolta tanácskozását Mócsy Antal elnöklése mellett, a ki sz önálló rendelkezésre ssdló javaslatot ismertelte. Igen sokan szólottak hozzá és végül -a párt a javaslatot áltanosaágban egy hangulag elfogadta. A párt állásponljánsk kifejezésével gróf Zlehy Nandun bislák meg.-- Országgyűlés A képviselőház e hé Oiki ülésében folytatta aksönálló rendelkezésre 1 azóló törvényjavaslat előzetes tárgyalásának módja iránti vitáját. A szélső ellenzék r&zéröl felszóltaItak: Marjay azt a szellemet illeti, mely benne urálkodik, melynek ama kitűnő vizsgálati eredményt kő asönbetjük és amely a legnagyobb dicséret, me lyet Fejérváry honvédminlasternek nyújtani lehet, — HéVSMgjsresIlás. Dr. SektrwHuktrf Móric ügyvéd, nagykanizsai illetőeágá, kndapwM lakos, vezetéknevét belflgyminisston engedélyi yel . Sándor\'-ra változtatta át. — TmmUs Dacára a rendkívüli rosta időjárásaik, impozánsáé nyilvánult a réasvét Seásrs Albert folyó -bó 9-áa történt teaetéee alkalmával. A gyászházsál a kiterjedt rokoaaágoo kifli a liazte Ók és jó ismerősük nagy sokasága jeleat meg és miadesek benső réssvéttal hallgatták ■eg dr. AiwaMm Edj főrabbi baottkassádét, melyben as slhaayt férfiú erényeit méltatta. A gyássisoltár elhaagzáss után megiada\'t a gyáafr-meaet A gyásakocsit egy virágkoeei előste meg, telve pompásabbnál pompásabb virág-adományokkal. — A koporsón esekis agy koszom volt: a gyászold özvegyé, a ssatagoa a kővetkező felirattal: Örökre megsiratlak — hitvesed, Irén. A többi kos<onikaak a kővetkező feliratai voltak: A felejthetlen spáaak és ipának Irma és Riehsrd. Szeretett drága jé apának és ipáosk Ödön és Berta. — Örökké felejthetetlen aHuknak Tllka és Géza. — Nagypapa szeretlek Józsiks. — Le\'zier Ortm FamiUe Forst — A jó sógornsk Heinricb. — Feledhetetlen sseretett nagybátyámnak Seben Emil. Felejtketetlea diága főnökömnek Slolser Adolf, 8sere*ett főnökömnek Arnatein Adolf, Nagyra* becsűlésem jeléül Scbwsrz Oasstáv. Kegyelete jeléül a Nagy-Kanizsai Taksrékpénztár. Nagyrt-becaült váltómráléjáaak az oestrák magyar ossk fiókintézete. — Kossoratpótló adományok Mébaa a Cbevra Cadlta klaiatatása szerint befolyt: As elhányt családja részéről 60 frt, Schers Bikáid és neje 10 Irt, Seben Géza 6 Irt, Sahara Ödön 10 frt, Lővenlritt Henrik S ht, Sehen Zsigmond 6 frt Ooldstein Margit és Ella B frt öoldstein Jsksb 6 frt Lőventritt Gyula 5 frt, Sauer Ignáené 4 frt, dr. Lővenlritt OdOtt 6 frt, dr. Rotschlld Samu és nejt 6 frt Eagláeder Ottó 6 frt ée Seben M. I. 5 Irt összesen 194 frt. — Halálaaáa. őszinte részvéttel vettük ás kösöljük a kővetkező gyászjelentést : Özv. Vágner « s^rnry nonvenniinuaierne. nyujiannenei, , é 0| Ruegz Redwig és leánya Ilonka, as A fejlődésnek az a loka, melyen a honvédség, ^ ^koRgdg Mv4ben ^„babtUt szívvel jelentik, hőn szeretett férje, illetőleg édes atyjának Vágner Ignác palini tehenészet bérlőnek f. bó 8-án esti 11 ónkor rövid kínos szenvedés után áll, olyan magas, minőt ily rövid idő alatt még egyetlen rendes hadsereg sem ért el és a magyar nemset Őszintén s~ lentartás nélkül köszöni a É2f££2?£í Jft-S JLJKfflil-** 69 ^ben. történt zyászc IkunytáL hazaszeretetének es kolosszális erélyének sikerűit ebből az__ igazi msgysr katonaságból valódi európai élile-csapatol teremteni. HÍREK ---A hagyat Issllénadlaaepa. Csütörtökön volt háromszáz éve annak, bogy megnyílt az első ingyenes elérni iskola Rómábsn, melyben Kálazmti gról a oemeshivatásu férfiú apátlan, anyátlan gyermekeket tanított, ápolgatott faj- nem-, és vslláskűlőnbség nélkül Háromszáz év alatt hatalmas törzszse fejlődött a kicsi iakola, ennek az emlékét ünnepelték \' most csütörtökön Pét£ sTmTTereiTTki kű^ndÜványtTr\' I « kegyesrendű iskolákban. Nálunk korán jesztett be, hegy t. i. a jsvsalatot adják visszo a m®*lel»ek 8 főgim.uiz.um rajztermében az ü\'ésok miniszterelnöknek; Potónyi üéza, a Sima Ferenc "6kebi\'rn° TJS 8Zépa"zonylejekkel^ indilványát sem fogadja \'el, mert a hézszabá- tlzenegykormarnem volt helyés az a kósőntfg ltokba ütközik, » Barabás Béls, ki KosszuthW része ^"í1®1®" volt vissnfordulm, máartae - radja el, bogya miniszter- "nn a lolyosónhuzódott meg Az ünnepséget Ferenc javaslatát fogadja el, bogy elnök javaalala az osztályokhoz utasittsssék. Honvédségünk. A közös hsdsereg magyar ezredeiben és a honvédségnél szóivá ló egyéves önkéntesek oktatásának célszerűségéről és irányáról igen értéket felvilágosításokat nyújt az a jelenlés, melye* báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter terjesztett ex imént a képviselőház elé a végből, hogy az megvizagáltasseic s azután az újoncok megajánlásáról szóló lörvényjsvaslattal együtt tárgyaJtaasék. Belliní .Somnambula< c. operájának egy részletével nyitották meg. Dtultth Mór tartotta a megnyitó beszédet. Bartha György ez alkalomra irt „Himnuszát* szavalta el. Majd a< énekkar pro dukált egy szép számol. Utána Bagyari József tartott felolvasást kegyen iskolák" címmel. AllhtKthnler Ferenc Heine Henrik „Kevlári búcsúját" szsvsltn el szépen. IFefrrr János szintén felolvasol!. As énekksr szép .Népdal egyvelege" után bosszú szép beszédet intézett n hallgatósághoz Vttchiiger Alajos dr. igazgató. Az ünnepséget »Roj(n, előre I« cimfl indulóval fejezte be az énekkar. A műsor minden ponija után viharos taps zúgott fel, de különösen s. a. t Palin, 1897. december 9. Áldás és béke lebegjen a sseretett drága halott hamvai lelett. — Tanítók részvéte ét keg/e* let*. A »Zalamegyei ált. Tanítótestülete nagykanizsai járási körének választmánya Hajgató Sándor, járási elnök vezetése mel lett ölést tartott, melyen elhatározták, hogy ~Töth István választmányi tag elhunyta alkalmából az özvegyhez részvétiratot intéznek. Ugyanabban az ülésben BdUrji Lajos a Zalai Közlöny néhai szerkesztője síremlékére 5 frtot szavaztak meg. — Knmiíroal Marlak* hangversenye rendkívül érdekesnek ígérkezik már dőre is és a közönség is meglepő módon igyekszik az érdeklődést mindinkább fokozni, ugy annyira, hogy a közelfekvő helységekből számosan sürgősen fordulták a hangverseny rendezőihez jegyekért A hangverseny kedden este a »Polgári Egylet* nagytermében lesz a következő műsorral; i. a) Vérdíj Ave Maria >Othello«-ból b) UDVII fnaLwtAitMííal £ jelentesből megtudjuk, hogy 1896/7-benjár. Pachlnger igazgató beszéde böölte le a kö a közös hadseregben 1209. n honvédségnél 240|zönség figyelmét. Az ünnepség fél/izenegykor kez-1dete 9 egyéves önkéntes volt jogosítva s tiszti vizsgn dödött és egy óra fele ért véget Kalazanli, szt. József és a Keringő: (Tall-Király) Komáromi Mariska. 2. a) Schubert: Ipromptu, b) Moekovszky: Momento giocoso Tarnay Alajos, j, a) Tosti: Ninon, b) Tarnay: Mílore, c) Vídal: Printemps nouveau Komáromi Meriska. 4. a) Tarnay: Nocturno, b) Liszt: Rhnpsodie Tarnay Alajos. 5. Káldi: Komáromi Mariska. Ktz-órakor. Helyárok: Páholy 4 személyre 6 forint. Ülőhely az !>sÓ Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — P^jar, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — Kedeláajl gaz dwáffl aebaaplár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak Kaphatók FTSCHEL FÜLÖP tíinMheDeii Nagy-Kanizsán. Nagy-Katiiul, vntirnap Nagy feladat vár itt a magyar társuda lomra 6a e aorokltal e nép feladat teljcsi lésére akartuk buzdítani. Al országos selyem tenyésztési felügyelőség (SzegszárdVbárkinek a legnagyobb készséggel megadjál kivánt útbaigazítást, ingyen és bérmentve ltüld szederfa-magot és 2 3 éves siederfa-csemetéket és csak ez utóbbiak szállítási költségeit kell magánfeleknek viselni, míg Városi, községi faiskolák és néptanítók ezeket is teljesen költségmentesen kapják, Zala 99. eaám (». lap.) Nagyban éa egészben a törvényjavaslat nem jelent egyebet, mint jóval rövidebb provizóriumot annál, melyet a képviselőház októberben már megszavazott, melynek tárgyalás*kor az ellenzék egy betűvel sem obatruált, melynek letárgyalását egy szóval sem késleltette. Ez az a körülmény, amely ben ama nagy következetlenség van, mely ben hibáasá semmiképen sem szabad magát tennie egy nagy országos pártnak. A szélsőbal nem teljesen hazafias eljárása pedig abb«n van, hogy e törvényjavaslat bbstr uálása által a monarchia nagy válságát akar ja előidézni és az ország minden higgadt eleme ellenére az Ónálló vámterületet Ob8trukcÍÓ. ki aka\'ja csikarni. • Az Ónálló vámterfllet Magyarországra Ama kérdésben, hogy az önálló rende; és mezőgazdaságára nagy veszedelmet, sót zés tárgyában báró Bánffy miniszterelnök ennél is lObbet, biztos megsemmisülést és által mult hétfOn benyújtott törvényjavaslat romlást jelent. a pénzügyi bizottsághoz utasitlassék e vagy Akkor, mikor mindenki, aki a népek az osztályokhoz, Kossuth Ferenq pártelnökiig MÍvén „M, középeurópai vámunión vezetése alatt a szélaflbal obstrukciót ren- müködik, hogy Amerika versenye ellen dezett kicsinyben, vihart egy pohár vízben. I k0ldeni 8 ha |ehef> azt legyőzni lehessen, Azt, amit az apa, a nagy, 1848-ban\',, ^mjj,or a középeurópai vámunió egyetlen gyuitó ékesszólásával, példátlan erélyével, akadályául Oroazországot a annak mezfl-fegyveres kézre! yrvoli ki, mml annak ^m],^^^ hozzák ame!yek el. H| bizottság segélyével elnyomják Európa egyéb államait: — ilyen időben egy biztos piacot, biztos fogyasz-melynek obstruk- tót, mint Ausztria, feláldozni egy álmodott és e szándékában előnyért, ez tObb a gazdasági öngyilkosgyilkosságnál, ez már támadás a magyar utóda a vitarendező akaija kivivni. És megindult a vita, ciós célzata kétségtelen annyira megy, hogy oly javaslatokat tesznek és \\ indokolnak, melyeket a magyar képviselőház eddig nem hallott s amelyek csak azt a célt szolgálják, hogy az indítványozóknak egy htfflani vita után még "Hosszabb beszédekre biztosítsák a zárószó jogát Más értelmet a legjobb akarat mellett sem tulajdoníthatunk az osztályokhoz vagy az igazságügyi bizottsághoz való utasítás indítványozásának. Hogy pedig a szélsőbal épen ennél az alkalomnál egyáltalán obstruál, ezzel a gondolattal seitfhiikép sem tudunk megbékülni. A párt mindenképff harafin p4rl, mint ilyen, hazafiatlan eljárást nem követhet és következetes is a párt, tehát a következetlenség vádjának sem. teheti ki magát, gentry ellen, melynek védelmére pedig első sorban a szélsőbal érzi magát hivatottnak. Valóban a magyar gentry koporsójába ut utolsó szeg lenne, ha Marcheggnél felállítanák a vámhivatalt, mert az orosz halár akkor nem táratná el mag^t és az orosz gabona olcsóbb termelési költségeinél fogva már az országban elnyomná a magyar gabonát Nagy-iparban, melyet azonban előbb meg-kellene teremteni, Magyarország semmikép sem kapná meg az ellenértéket, mert a nagy osztrák gyárak, mint már tervezik Magyarországon fiókokat állítanának 1897. december hó lt-én daság, a földbirtok é« a gentry védőjéül, képviselőjéül tekinti magát, erőlteti *tt a végzetes reakcíonárius etemét hamisan alkalmazott szabadelvűséiből. Justh és tártai nem, gondoltak e következményekre? és csakugyan sOvénykaróval kell nekik inteni, hogy felismerjék e veszedelmeket, melyekbe a magyar földbirtokot kergetik? Csakugyan nem sejtik, hogy az Ónálló vámterület a középbirtok romlását és tönkjét jelenti s hogy ez esetben minden fold bírtokoanak, aki egyúttal nem tőkepénzes is, hogy a készpénzzel pótolhassa a jövedelem hiányát, tönkre kell mennie? Sajátságos néposztály ez a gentry, mely kettéfűrészeli azt az erős ágat, melyen nyugodtan és biztosan kitarthatna. A gazdasági átalakulás, az önálló vám terület, mint azt a szélsőbal kívánja, nem jelent egyebet, mint a gentry tönkremenetelét I A gentry lenne az első áldozata egy rövidlátó politikának mert eldobná magától az utolsó segédeszközt, anyagi helyze tének utolsó, egyetlen orvosszerét. A magyar gentrynek végre fel kell ismernie a veszélyt, állást kell foglalnia a Justh és társai által tervezett eljárás ellen. Ha a magyar búzára Marcheggnél vámot vetnek, akkor már le is győzte azt az orosz és oláh buza, mert Schőnerer és Lueger és társaik, Ausztria antimagyaijni és antiszemitái, okvetlen megadnának az idegen gabonának a magyarral szemben minden előnyt, és mind az a siker, mely az utolsó 30 év megtessitett munkájából a magyar közgazdaság javára származott semmivé lenne és terméketlen maradna. Politikai számié. BelfBld A helyiét. December 9. A bécsi Jkormány az ellenzéki pártokkal vwó fel, MagyaluiszájrtpárTéklntetéBenkilennej^E™** T*»le« magszakitotta. A parlament ___i„íi,a. "1.__M,,ni 1_____ „ működéséről ez idő szerint szó sem ehet tehát, szolgáltatva Ausztriának anélkül, hogy iL reixratho) „lésatoWeg ^t februárban fogközös vámterület előnyeit élvezné. j4k összehívni. Addig pedig az osztrák kormány Es épen az a párt, amely a mezőgaz- a kiegyezési provizóriumot a 14 szakasz alapján -«• Majd kiábrándul az a kisvárosi prókátor — gondolta magában Sebestyénné. Azt nem akarja elhinni, hogy ebben u reális korszakban még található Önzetlen szerelem, mely nem gondol a pénzzel. Béltáláita: mini lávózott el Dezső anyjától éa szép szemei szánéiig nézlek az eltűnt ilju ulán, de csak egy pillanatig, azután kacéran hajtá meg magát az előtte álló tényei egyenruhás huazár-löbaduagynak és eltűnt nevelve a táncolók tömegében. A nagyságos mama pedig büszkén kikérte ügye lemmel leányát, mfiérlö nemei megelégedetten Íiillantotlak végig a kifogástalan báliruhán és eánya mag: s nyu\'ánk termetén. — Egy trónnak díszére váluék és egy kisvárosi prókátornak adjam ? Elfeledte: milyen Jioldog volt, midőn a sáári kia bérhás elölt megálló kocáiból Dezső lépeti ki. Búcsúzni jött. A legközelebbi napokban log már a (Óvárosba menni, hogy lanulmányait folytassa. Bella a galambokat elette éa gyermeki mrater-kéletlen fájdalommal búcsúzott; feltartózhalatlanul öntölte könyeil. A nagy Ita piros telyem kendőjét rákötötte egy tehér galamb nyakára, mely a leány vállán Olt éa búgni kezdeti — Tartsa meg ezt a kendőt Bellácska éa ha majd én viuzatérek, meg fogom magától ismétel ten kérdezni: hajlándó-e a piros selyem-kendői megtartani. Heg is bqpsüllék. Mindennap egypárszor elö veite a leány és beszáll vele éa hozzá, az anya pedig örült. Dezső becsületes derék fiu, azonkívül Qgyvéd fog lenni és hogy szavát beváltja, az tény, mert amit ö egyszer megígért, azl meg is szokta tartani, ha mindjárt áldozatába került is és igy a szegény bérlőnek leánya ügyvéd neje len. A jövő azéptn ki voll színezve, szülök és gyermekek megelégedetlek voltak, de a sors, ez a nagy drámaid, bonyodalmai akart Felnólilotia az „öreg ütawdi\'-t, lálogasu meg Sebestyén gazdag nagybátyját és vigye m»gávaf a másvilágra. A nagy-nagy vágyon a szerény bérlő családjának maradt Hogy mi történi nulán? Egyszerű dolog. A sáári puraU gazda nélkül maradi, a család lel költözött a városba éa oiak a fénynek, a pom pának élt Bellából nem kedves ügyes háziasszony lelt, hanem egy valódi századvégi lány Az egyszetll falusi bértönéből nagyságos asz szony vált, oagyzási hóbortba esett éa cask 1 nagyravágyás démonának utlogáaát Inte és tel jnilelle; leányára óriási összegeket pazarolt éa most, midöi a becsületes hü aziv eljött, hogy adott szavát teváltss, nyomorult hozományva dánnak tekinli, Sebestyénné leikelt helyéről és leányához közeledett, ki még mindig a lőhadnagy karján volt, bizalmasan suttogva. — Láttad Deztit ? kérdé az anya. — Igen, de uera beszeltem vele. — Mi lesz a piros kendövéi ? -r Elfogadtam. — Y?? — No* mit bámulsz? Igen elfogadtam a-- lőhadnagy úrtól. Szeretjük egymás!, — veié mosolyogva utána — és ott hagyta anyját a terem közepén, Benkövel tova suhant. Aa eljegyzés azonban nem lörtént meg, mert hunáriöhadnagy uram ne-sét vette as alapos litjRtek, hogy a nagy vagyon amily gyornn jött, ép oly gyoraan távozott is, éa csak romjai maradlak. Kaució nélkül pedig nem lehet nősülni.. Pár év mull el azóta és a szép leányt még aenki sem kérte. A négyen éa bu időnek előtte leuedle hamvas rózsáit a bájos arcról és egykét csúnya redő is éktelenkedik a szép nemek körül. Oh jer csókold tneg szegény gyermekemet, — sóhajt a rózsafa. A lepke odarepül egészen közel és fülébe súgja a haldoklónak: — Míg éltél éa virultál, eltaszítottál. Most hogy nyomorék vagy, gyermeked elhervadt arcát kínáltál, hogy csókoljam végig. Ha nem kellettem, mig pompáztál, ha le tddtál nézni azért, mert as én ruhám egyszerűbb, mint test véreimé, köszönöm, most meg én nem kérek. Es a lepke tova lebbent. Nagy-Kanizsa vaeárnap fogja eleibe léptetői, a mivel • két kormány a kvótára nésve nem tudott megegyezésre julni, ex Iráni a korona fog dönteni. Ex a döntés a statui quo lentartása lesz: 70: 80. ■ obstrukció" a magyar parlamentben, amint iftük, megindult már a 48. lüggetlenségi pártok részéről; a többi ellenzéki pártok azonban csak (ma) csütörtökön délután lógnak követet dó magatartások iránt határozni. Apponyi pártja vsló-szin&leg elfogadja BánfFynak az öoállé rendelkezésre Tonalkozó javaslatát, a .kormány iránti bizalmatlanságot lenlartva; a néppártban két áramlat van. Az egyik megszavazni óhajtja a javaslatot, a másik teljes erővel annak ellenzését szeretné. December 10. A tegnspi párlkonferenciák után végre világos az ellenzék állásloglalása Bánfly javasaiéval szemben. A 48-as és függetlenségi párt magára marad obslrukeiójával. A nsmseti párt tegnap délután 6 érakor tartotta meg tanácskozását, a melyen a vidéki párlagok közlll is többen résztvetlek. A tanácskozáson az elnöki lisztet Szent-iványi Árpád alelnök vitte. Horánazky Nándor volt az első szónok, a ki világosan kifejtette a Bánfly által benyújtott törvényjavaslat előzményeit, a maga részéről ut sjánlötla a párttagoknak. hogy a javaslatot fogadják el — ezzel a módosítással: »Mondassák ki, miazerint azon ren- jelenlegi állapot Ausztriában az egy évi provizórium Ideje alatt is vél ozást szenvedne, vsgyis tehát a retorzionális rendelet a törvényhozásnak jéváhagyáz végeit záros batáridő alatt fenlartu sék és annak érvénye 1898. december 81-en tol szintén nem terjedj Szól azután a javaslat tartalmáról s hogy mennyiben tér el ez a provizoriu-mos javaslattól. Ha a párt most e javaslatot el nem logadná, következetlen lenne önmagához, mivel a provizoriumos javulalot ellogadta. Végül a bizalom kérdésének megvilágítására tér át, a javaslat elfogadásával az ország érdekeit akarja Bzolgálni. Szélt még: Sághy Gyula, Szenliványi Árpád, Hódossy Imre, gról Apponyi Albert, GuU-ner Gyula, Ivánka Oszkár és gróf Károlyi István. Ajulán sz elnök kimondotta, hogy a párt a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául felfogadjam A néppárt szombaton délnlán 6 órakor tar tolta tanácskozását Mócsy Antal elnöklése mellett, a ki ss önálló rendelkezésre szóló javaslatol ismertette. Igen sokan szólottak hozzá és végttl a párt a javulalot áltanosságban egy hangulag elfogadta. A párt áHágponliának kile-juésével gróf Zichy Nándort bisták meg. Országgyűlés. A képviselőház e hé 9 iki ülésében folytatta az^éoáfló rendelkezésről szóló törvényjavaslat előzetes tárgyalásának módja iránti vitáját. A srélsö ellenzék részéről lelszóllaltak: Marjay Péter, Sima Ferenc, a ki külön indítványt terjesztett be, hogy t. i. a javaalatot adják vissza a miniszterelnöknek; Polótiyi Géza, a Sima Ferenc indítványát sem fogadja el, mert a házsubá lyokba ütközik, s Barabás Béla, ki Kosszulh Ferenc javaslatát logadja el, bogy a miniszterelnök javulata az outályokhioz uluiltassék. letételére és hogy e számból a közös hadseregnél 75\'/„ a honvédségnél mintegy 90*/, le is tette a vizsgát E százalékban bizonyos irány, majd figyelemre sem méltatott finom részlet nyilatkoaik, melyet biába keresünk az utasításokban, mely után hiába kutatunk rendeletekben éa szabályokban, mely azonban fényesen nyilvánul eredményeiben és a letett vizsgák olyan százalékát mutalja fel, minőt kevés hsdseregnél lehet biaonyitani. Eg nem aj bizonyíték a kitűnő anyag mellett, melyet a magyarság visz a fiatal hadseregbe, mert hisz mind a két esetbea magyar ífjakrói van szó, sz anyag tehát egyenlő. Hanem a nem zeti süliemben, mely u egén honvédségéi annak vezetőségét és ösues intézményeit áthalja, kell az okát keresni annak, miért nagyobb a tiszti- vizsgát letett egyéves önkéntesek százaléka a honvédségnél. - * Es miután es a nemzeti, igazi magyar ssellem a honvédségnél szóba jön, ut a körülményt teljes érvénynyel biró válaszképen lehet hangsúlyozni a parlamenti uemiehányásokra. A hadcsapatokban, tartómnak azok a közős hadaereghet. vagy a honvédséghez, cssk egy uellem lehet; de nem az a mit s vádlók közönségesen s hadsereg szellemének nevűnek s amelyet a nemzeti szellemmel ellentélbe hoznak. Hadseregszellem ily értelemben nem létezik, hanem igenis létuik a l» ítélten engedelmesség és a királyhoz és a hazához való leltétlen hűség szil-lemé. Ezek vannak a honvédaégben oly lókig megerősítve, amely ast egé»z Európa éKte csapatává teszi és mint i yen büsskén állhat minden hivatott tényuö elé. Láttuk honvédségünket fejődése előtt és alatt, de mind az a dicséret, .melyet királyunk és a koronás lök, skiknck alkalmuk volt a honvédséget meguemlélni, arra halmostak, első sorban azt a szellemet illeti, mely benne urálkodik, melynek ama kitűnő visagálati eredményt kő uönhetjük és amely a legnagyobb dicséret, me lyet Fejérváry honvédminiutirnek nyújtani lehel, A fejlődésnek az a loka, melyen a honvédség áll, olyan magas, minőt Ily rövid idő alatt még egyetlen rendű hadsereg sem ért el és a magyar nemzet őszintén s fenlirtés nélkül köszöni a henvédminiuternek, líógy U ő törekvésének, hazaszeretetének u kolosszális erélyének sikerüli ebből sz igazi magyar katonaságból valódi európai élite-csspalot teremteni. Honvédségünk. A közös hadsereg msgyar ezredeiben és a honvédségnél szolváló egyéves önkénlesek oktatásának célszerűségéről és irányáról igen értékes felvilágosításokat nyújt az a jelentés, melyet báró Fejérváry Gém honvédelmi miniszter ler jeutett sz imént a képviselőház elé a végből, bogy az megvizsgáltassák s azulán az újoncok megajánlásáról szóló törvényjavaslstlal együtt tárcyallsssék. E jelentésből megtudjuk, bogy 1806/7-ben a kősős hsdseregben 1208 a honvédségnél 240 egyéves önkéntu volt jogosítva a tiszti vizsgn — Mévartgj srsaitás. Dr. SthiMrMflMpw Móric ügyvéd, nagykaaisaai UleMságft, katlaiH. lakos, vezetéknevét belügyminiszteri engedélyiyM ,Sándor\'-n változtatta át «- Tamillá. Dacára a reodkivfili rossz idő-járásaak, impoaáaaaa nyilváault a réuvét Scktri Albert folyó bó 9-én történt temetési slkslmá vaL A gviazháznál a kiterjedt roknaaáfsa kirtl a tiszte ők As jé ismerősök aagy snkaaáfa jaleet meg és miadesek benső réuréttaf hallgatták meg dr. .Vnwiun Ed.1 fBrabbi baesaksiaééét, milybea as elhaayt férfiú erényeit méltatta. A gyásaisoltár albaagsásn után megindn t a grá— menet, A gyáaakoesit egy virágkocsi előzte meg, telve pompásabbnál pompásabb vtrtf-adomáayokkaí. — A koporsón makis agy koszom volt: a gyáuoló özvegyé, a ualagou a kővetkező felirattal: Örökre megsiratlak — hitvesed, Irán. A többi kos<orakaak a következő feliratai voltak: A felejlhetlen apának és ipáask Irma és Richárd. Szeretett drága jó apának éa ipának Ödön én Berta. — Örökké felejthetetlen agaknak Tilka és Géza. — Nagr-papa szeretlek Jóuika, — Lemer Gnus Fsmluo Font — A jó sógornak Helnrtéh. — Felejthetetlen szentelt nagybátyámnak Seben Emil, Felejthetetlen diága főnökömnek Stolzer Adolf, Szeretett (Daökömaek Arniteln Adolf, Nagyrabecsülésem jeléül Schwarz Gusztáv, Knyelite leiéül a Nagv-Kaaiami Taksrékpóaztár. Nagyra-becsült váltóblrálójának az outrák msgyar báak fiókintézete. — Koszorú tpótló adományok felébea a Cbevra Cadlsa klznUtáu saariat befolyt: As elhunyt maládja réstérői 80 Irt, Sehett Rikard éi n^je 10 Irt, Sekers Gésa 5 irt, Scbwi Ödön 10 írt, Lőventritt Henrik « itt, Schen Zsigmond 5 Irt Goldatein Margit éa Illa 8 Ét Uolditein Jakab 6 frt. Lőventritt Gyula 6 frt, Saaar Ignáeoé 4 frt, ér. Uveatrlu Odlltt 5 Irt, dr. Rotseaild Samu éa neje 8 frt Englander Ottó 6 frt és Seksrs M I. 5 Irt Oiuuin 124 frt. — HalftlesAs. őszinte részvéttel vettük és kösöljük s kővetkező gyászjeleni let : özv. Vágtrer Igr.ácné, szili Rueu Hsdwig is leánya Ilonka, aa | összes rokonság nevében gyáaababorult szivvei jelentik, hőn szeretett férje, illetőleg édes atyjának Vágner Ignác palini tehenészet bérlőnek f. hé 8-án uti 11 ónkor rövid kinos szenvedés után életének 69 évében történt gyászos elkuaytát. s. s. t Palin, 1897. december 9. Áldás la Ut* lebegjen a szeretett drága halott hamvai lelett. — Tiiuttélc réazréte 6a kegye, let*. A sZalamegyei ált Tanítótestülete | nagykanizsai járási kOrének választmánya Hajtató Sándor, j&rási elnök vezetése mel lett ülést tartott, melyen elhatározták hogy Tóth István választmányi tag elhunyta alkalmából az Özvegyhez részvétiratot intés* nck. Ugyanabban az ülésben Bdtorji Lajos a Zalai Közlöny néhai szerkesztője síremlékéire 5 frtot szavaztak meg. — Komáromi Marlalta hangversenye rendkívül érdekesnek Ígérkezik már előre is és a közönség is meglepd módon igyekszik ax érdeklődést mindinkább fokozni, ugy annyira, hogy a közelfekvő helységekből számosan sürgősen fordultak a hangverseny rendezőihez jegyekért. A hangverseny kedden este a »Polgári Egylet* nagytermében lesz a kővetkező műsorral; dukúil egy szép számot. Utána thnari József 11. a) Verdi; Ave Maria aOthelloa-bdl b) tartott lelolvosást .Kslasinli. ut. József és a Keringő: (Tail-Király) Komáromi Mariaka. kegyes iskolák" címmel. Allhenthpler FerencL aj Schubert: lpromptu, b) Moskovuky: Heine Henrik „Kevlári búcsúját" szsvsltn el szé-!» \' tL» áLU. . \' . pen. Wtittr János szinte,, felolvasott. Az énekksr j J?on?en£. S,oc°8° Tarnay Ala^ j. a) szép .Népdal egyvelege\' után bosszú szép beaté-| I °»ti: Ninon, b) Tarnay: Mtlore, c) VidtI; d«i intézett a hallgatósághoz Fitekiigír Alajos dr. Príntemps nouveau Komáromi Meriaka. igazgató. Az ünnepséget »Rsjla, elfjreN clmü in- 4. a) Tarnay: Nocturno, b) Liszt: dulúval fejute be az énekkar. A műsor minden Rhapsodie Tarnay Alajos. * Káldi • pontja ulán viharos tsps zúgott W, de különösen | qJ^^ Komáromi Mariaka. Kaz- dete fél 9 órakor. Helyárak: Pfiholy HÍREK. — A kegyen taaltérené áasepe. Csütörtökön volt háromszázaié annak, hogy megnyílt az első ingyenes elemi iskola Rómában, melyben Kalazanii gról a nemesblvafásu férfiú apátlan, anyátlan gyermekeket Hsnitott ápolgatott | faj- nem-, és valláskülönbség nélkül Háromszáz év alatt hatalmas töruzsé fejlődőit s kicsi Iskola, 1 ennek az emlékét üunepellék most csütörtökön |iz összes kegyesrendü iskolákban. Nálunk korán megteltek a főgimnázium rajztermében az O\'ésck szőke-barna mosolygó szép ssszonyfejekkel Féltizenegykor már nem volt hely és sz a kösönség egy része kénytelen volt vitusfordulni, más réssé künn a lolyoaón húzódott meg. Al ünnepséget Bellini •Somnambulas c. operájának egy részletével nyitották meg. Diutich Mór tartói la a megnyitó bessédei. Bartha György ex alkalomra irt .Himouksál" szavalta el. Majd a« énekkar pro dr. Pachinger igazgató beszéde kö\'ölle le a kö | zönség figyelmét. As ünnepség féltizenegykor kezdődött és egy óra (ele ért véget. 4 személyre 6 forint. Ülőhely az i-ső Naptárak 1898. évre, —- magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — P^|sr, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — Kodelányl gas daságl aekaiptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és (alinaptárak. H8CHEL FÜLÖP thpkenstMeil Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanissa va-árnap Zala 99. ssálm. (4. Up.) 1897. deaember hó \\2-4, torban 1.50, a 2. és 3 ik sorban 1.20, a többi sorban 80 kr Állóhely 60 kr. Deák-jegy 40 kr. Karzati állóhely 30 kr. Jegyek dőre válthatók Fúchtl Fülöp könyvkeres kedésében, — Alt és Bökm cégnél és este a pénztárnál. , — Jótevő nrné. özv. Knausz Boldizsámé urnő, mig Nagy-Kanizsán tartózkodott, odaadással vett részt minden jótékonysági mozgalomban s ilycélu társadalmi intézmények mindegyikében vezető | szerepe volt. Meleg érdeklődését a távolban gyilkos lasz. A szerelmes férj asonban nem lért napirendre a dolog lelett, hanem hivatalos uton keresteti eltűnt boldogságéi. — Honvíd-aenekar. A székesfehérvári honvéd zenekar két estén át kedden és szerdán a .Korona" éttermében jálssott. — ádsmányak a aépkssrkiJavára. Sommer Ignácné 70 kiló bab, a Népkonyha egy barátnőit 26 kiló rizs. Weiter József né 80 kiló liszt és Franz Lajos I zsák lisztet. A szives adományokért hálás kössöoetet mond a Népkonyha elnöksége. — Felliazsfések klaaaiaiása A* M nagykanizsai magyar asztaltársaság estélyén felül-fizettek: Loser Józaef 1 Irt, Gerlner Károly, Otö is megőrizte. Karácsonyra hat szegény u-zló 60-60 kr., Schwars Ignác Mair Jóuef, óvodás gyermeket fög felruházni teljesen, üraf István, Baur Oltó 1 -1 irtot, Kandns Ifj. mentül több nemes\'30 kr. Rosenfefd Lajos, ifj. Janda Károly. \'dr. Mayer Ferenc, Bognár István 60 -60 krl, Pusolszky Sándor 20 kr.. Sohwarz N. 60 kr., Malhay tiyula 20 kr., Lodner Ferenc Franz Vajha szép lettének követője akadna. — tegyen* Jeléit A napokban érdekes sajlóügyi tárgyalás folyt le Pécsett. - Wei* Dá-Lajos, Frsnz Károly, Franc Rudoll 60-50 krl, vid és Breuer Miksa pécsj ügynökök nem a leg-; Dervnlics Józsel 80 kr., Derdák József 26 kr., jobb barátságban éltek. Ha Breuer egy wa^on! Zermay rizszsel. vagy egy wagon cukorral többet adott el ~ egy héten, ezt Weis Dávid, sebogysem bírta nyugodtan elviselni. Ha az utcán találkoztak egymással, mindegyik drágább1 szivart akart elővenni tárcájából a másiknál, aehogy aem tudtak békésen megélni egymás mellett. — De hát méri is férnénk mi meg békében egymá-sal — gondola Weis Dávid Es fura tervet fözöll ki sgyá-ban. Lehetetlenné leszi í a veszedelmes konkur-renset Ha leülne és eveleket irna Breuer Miksa nevében, amely levelekben a lonkurrens-msga jelentené ki, hogyö közönséges csaló és e müvénelél magától Papakoszlától taeulla ? Mi történik akkor? Nagyon kíváncsi lett erre. Egy pestf nyomdában megrendelte Breuer levélpapírját, aáütnl leült és megirts, szétküldte a következő tartalmú leveleket: Malovec Gyula l Irt, Kéén József, Diwald Jóuef 60 kr., Uipnik Ignác 20 kr, Frigyes 1—1 frlot A német benédért 60 kr — A mabótnurikások szakegylete ettélyén Kohn Lajos, Wajdita Jóuel N. K., l-l Irtot Malovetz (iyula 1 frl 60 kr., Focbl Jakab, M. I Kohn Sarolta, Schrőder Jenő, István 60- 60 krl., Halvax .eddigelé, mintegy önmagától én siód ŐK* ess* különben nem a tanítókat il elő szolgai munkák végzése; de ma már a XIX. sftaad vége felé : szabályos köttUzeUsége leend a kántortanító uraknak e munkák végzése. — Es niiért ? Hol van az megírva, bogy 8—10 iskolát végien, okleveles, müveit embert szolgai munkák végzésére lehet kötelezni ? Hisz e jogtalanság a társadalmi oss-tá\'y legalsó fokán álló uolgák, pásztorok, napszámosoktól sem kövele\'heló. Kik azok a tanítók ? A fentebb említetteknél is alábbra való sípigák ?! Korántsem! a lanilók hasinknak olyan emberei, kiktöLa jövő n-mzedék vallása, erkölcse, boldogsága függ. £s ezeknek nirabusál megalázó szolgai munkák végzésével alacsonyítsuk le. ? Hol a tanítói tekintély az ilyen munkát végző tanítóknál ? Hisz sz ilyenek — a nép elölt sem mások — mint ,paptzolgdk.\' .Eddigelé, mintegy önmagától érlelődölt", most „szigorú kötelezettség* I As istenéri 1 ma még es vakmerőség! E szigorú kötelességgel várni kell addig, míg a napirenden lévő tanítóképzés reformáiása akként inléskedik, bogy a kötelező tantárgyak közé nagy é es b lükkel be> bUnlo\'és| iktatják, — heti kit irán át: oslyasülési, haran gosási, templom uo\'gai, miséző áldozár öltözte-tési — és talán még jó lesz — áldotár tipSm-bjckolási, fülééi, vizhorddii, pipa kMist\'tgnláii N N., Kámpámer slb, gyakorlat — elméleti és gyakorlati eiö- Frigyes 80 kr., adásán — előadja: „Szombathely-egyházmegye." Jamzsa Mátyás, Thurosi János, Dobes Jószef Es addig, míg ezekből képeéleit tanitők n»m 40-40 krl, Phoredus István, Weisutein Lipót, lennek, a jelenleg működő tanító uraknak Hogy ismeretes csalásaiinat szabadabban követhessem el, alapos oktatást vettem Csajághy es Papakoszta uraktól és igy abban a hely Miben vagyok, hogy mindennemű csalást és hamwilást kiválóan pontosan vagyok képes teljesíteni. BREUER MIKSA, fegyenc-je ö l. A levelek uétmenlek és nemsokára megjött rájuk a válasz is egy ujtóper alakjában, amelyet Breuer indított Weisz elen A válasz mar igy is igen csattanós volt, de a napokban még csalta-nósabbá leli, mivelhogy az esküdtnék a lilemé-nyes levélírót bűnösnek találta a rágalmazás "vétségében s a törvényszék ennek folytán két havi fogházra és 200 irt pénzbüntetésrei ilélle. Amiből világos, hogy nen^ jó dolog kíváncsinak lenni a konkurrenciában.\' — Hlkkaulé pvitaltul. Kriitt Árpad postatiszt, ki ilt járt Nagy-Kanizsán iskolába, I a napokban a bpssti toposánál, hol az utalványok felvétel-vél volt megbízva nagyobb összegei .sikkasztott, A Aulai ember néhány hónapja szer-j iölöll könnyelmű éleire adta magái. • Termé-uetesen ez sok pénzbe került a miután arra fizetéséből nem telleft, a hivatalos pénzekhez nyúlt A feladott pénzutalványok egy részét nem vámolta el, a pénzt pedig zsebre vágta. November 24 én egy reklamáció folytán rájöttek manipulációira. Akkor nem tettek ellene feljelentési, meri sz elsfkkaulott pénz megtérítésére kötetnie magát, állásától azonban felfüggentelték. Azóta pedig a reklamációk özönével érkeztek, ugy hogy dolgot alaponn megvizsgálták, Munkácsi Nándorné, Müller Jóuelné 80 - 90 krl., Fitos Imre 20 krl. A szíves felűIfUelőknek mindkét estély rendezősége es uton n> ilvánitja köszönetét - UJ léaiképémett mlllsreai. Fdr-bogyai Bogyay Elek fényképén, Vároeház-ulca 6-dik szám alatt a Lővinger félé házban lény« képészeti műtermet nyitott. A legszebb és legsikerültebb papir-kréla rajzok és azon kivfll gyors felvételeket igen olcsón számit lel. Bogyay Elek sokat utazóit külföldön, a fényképészét tekniká-jának mindeu izét tökéletesen ismeri. Ajánljuk ól közönségünk szíves figyelméhe. — állaltgésuégttg;l klaulalái Zala-vármegyében december bó \'O-én a következő volt: Léplene: Tüske-Szent-Péter 2 udvar. Rflb-kór: Andrásbida 3 u., Botfa 3 u, összesen 2 község 6 udvar. Sertésvóaz: Alsó Hahót, Bak, nem kellene kötelességükké tenni, ezen nem tanult munkák végzéséi, mert lalán — szíves "égből inkább, mini költluellségből — megtennék ? 1 Különben a tanitó urak, hadd legyenek lanilók ; de csak azokból, mikből„ kép isilést nyer- -lek. Es talán cénerüshb lenne mindenül!, a hol plébánia van, a hivők közül é*i csekély hononl-rium melleit — egy uegényebb sorsú, vallásos egyént — e szolgai munkák végzésével megbízni, ki ss! nem nyűgnek, bnnem Ittlálíi kedves foglalkozásnak tekintené, mert fizetési kapna érté. Szerény véleményem szerint — igen Csakhogy — ez pénzbe kerül, a kánlor-lanilóknak, pedig kötelességük Ingyen ietyesileni, Es ami ló: ezek révéu a születeti iskolaszék! elnök urak könnyen hozzáférhetnek a Itgltlki itmtretitfbb tanító urakhoz is. Szegény kántortanító urak, kik Ilyen dijl«velet Baluton-Hídvég-puszIs. Bessenyö, Bocaka. Holla, I lesznek kénytelenek aláírni — nem e lennek Felaö-Mánd, Félső-Páhok. Hegykerület VIII., Ká-j futó-mesterekké ? Es még werfényebb szülök- a nyavár, Kehida, Kis Csernecz, Kis-Komárom,leseknél is uegényebb tanulni vágyó gyermekek, 1/ Xi.a«I>aII» D*naa 13 A L n Uíoaáii Cláakíila GXilXa 1*1- i__-I.. _LLi^i.___iLI__I____ ..._____. I _ .l_l Köveskallu, Pacsa, Páka. Rigyác, Sárhida, Sőjlör, Újudvar, Véged, Zala E i\'erszegh, Zala-Erdőd, Zala-liöv<i. Zala-Lövö, Zála-Ssl-Baláu összesen 26 község. — Aa ellaiaarré levelek ezreivel lenne bizonyítható a p.irisf dr. Boilon Injcclió orientál kitűnő és pótolhatatlan hatása, do persze az c fajta, elismerő legelek nem a nyilvánosság elé vulók s igy nem i^ közölhetők. _iA közönség köréböl. Káu tortu ni tói dljlev«lek. irfTlyH\',k r^-ltortanitók némely ténykedés-kei ménye sz lelt, hogy 788 Irt 69 kr hiányl kons-1___Bu. ___,L»Z ~ux____ találtak. Erre megletlék ellene a feljelentést. A aikkaulót a kiküldött detektívek Dobozy-utoa 4tf. as. alulti lakásán elfogták s a löknpiiányságra vitték. Teltét beismerte, mire átkísérték u ügyészséghez. — Maikéit a.aaeay. Andrttkó Bélané, Valóban meglepetést kelt — a szombathely-egyházmegyei püspök ur Őméltóságának legutóbbi (XI. sz.) körlevelének azon részo, melyben a izületeit isk. sz. elnök uraknak a következő u\'ásítást adja : .Már több eset fordult elő arra, hogy a kán-min! például oMynütéi, harangozdollárgondozát, mitézó ál idotár iltittitén körüli ttgédkttétl, n mi eddigelé ! mintegy in*agátó\' értetSdttt és ami ellen s pályázat alkalmsval kifogást sem emellek, (no még csak ilyenkor lenne laniló ezek ellen kilogási, a született iskolaszéki elnök ur, az ilyennek kérvé a ínyét is vintadobná) később megmagyarázhatna kit még leánykoréban Kociit Zsuzsannának hív-; kicsinyes indokokból teljesíteni vonakodtak. .Ne lak, valahogyan egy regényhez jutott, a melyben egy asszony a kedveséért ott hagyta az urát | akár csak uent Pál román lestvéreinket.\' Andreskoné elolvasta a regényt és megfogamzott benne az eume, hogy hát mért ne uökhelnék ■eg ö is ss urától, legalább belőle is regény-hősnő válnék és ö is végigélvnné a boldogságot, a mely tiltott szerelemmel jár. As enmél csakhamar tett követte. Leült a konyhaágyra, meg fogalmazott egy levelet, a melyben imje urának tudtára adjp, hogy elhagyja te nemsokára Ön-lés ,lajbknecht" mesterségeket elsajátítani, mert hogy jövőbei is ilyen sajnos félreértések és »za< bálytUenetiégde elölorduljsnsk, (tétessék a tanítók nyakára költi) felhívom a plebánia-iakolaaséki elnök urakat, hogy ezentúl a dijletélbe a fenti köteüeztttzégekzt egész rénleteaséggel felvegyék és a dijleveleket a kántortanítókkal it mindenkor alá-Íratták,\' L\\-- Ezek uerint tehát — a szombathely-egyház megyei — kántortanító urak kötelesek lennek, privát uton a: fék, harangozás, templomszolga kik némely plehánia-székhelven vagytok, mivé lesztek? -Ki lógja huumoubb ideig iá*4ge fogékony szivelekbe vésni: Isten, haza és smber iránti kötelességeiteket ? Félek, hogy minden évben más és más lutó-mealer! NOpoklalásűgyűnk jöjjön el aa dllamo-itámd ortzdiga I és as ilyen mtziyoru HMnuigek4 loljnsi-tése alól némileg inenlsd \'el a le egtebb.énl is sok olda u lárauló munkát végső, rabszolgáidat; ugy be tog teljesedni hsutar, hogy : .egy neműiét bódiiau meg," meri mig egyes lelek-zetsk által leatariott népiskolák lennek, addig egyté-ges-népiuvelét, népoktatás nem képselhe ő, de még kevésbbé várhaló 11 Burkai Báré. IRODALOM. A Baáafsatt VaaU karásaaaya. tuakia •■Mml még a nagyar kMaaig aauk a ttunajriilo a Irtaak aa *«Mre, akik, hagy fflHpttalűák Mgakal alaé*i pttlltlkal befolyás la nladen vUlalkosá lSk< a;ap *MI, migalafltotUk a m«zuk artJábM, mlaiUn vtllaht ■•IIS-aM?4 a aaarkaaailaáf uját lalajdona gjraaáal * Bn4a-MStl Saplé-t A Ulkt< kin m«|i»l aaat alig ntáittl I\' morgáaa aláa, a »aab*4*lvt ■■ ac*\' ktaSuséguk laikW-vallahh o|ságuolgállalé|a kW. Magával kaaván láagsa h |éklrl írét imlá, hiHalatoi aao(|aloaiwat *« kllartáiasl zytjtvia ailadsuaap áaaaa alaé aal aal • saarkaiaUMli i Up isataililvl is MIMmII alailaa Iráaybin nuatlia mllilkájáaak, autatÜ MMnl át nagas laMtéaa ala-Cail kuaonatejf átákaa laaWIMI Maaayaizai aiUa: — a Baáafaaw aaylé nílim m*í k*l*üuaá<áaak láe-UaiMbta a] ka erodatl, ét t ÜaSasta •almpatlájának |J— hlkllátákaa la atlálg aa lálaU példát nitt It alaéta ■4a arra vall, hagy a áaáaaaatl >aalá alaaHél a» irdtalik tat a láaagatáat. I laánysaft ilfuut trim I éa aagblakalá ártattléail, komtly, la-latnat politikai dk-kd a mtlytk ayiaHlkiaé ttatlk a flatal, ét pdlUkal | súlyra aMt dMt ItUaUdgt igtig tllinlayOt, lánai^ tatáaak nagaa- Irodtlnl adavonala, (tadtg la I anyaga, kltflnS ért tUitd, ktmartu; Slltlta. táliMtltt tta rovatai a aia<ltaftaál klalaalaytliiak vilMttM ti (olrtot gyanpodi bOalft: papfél-aapra áktttaálátt taaaa- Nngj-Kaniw*, vasárnap Zala 99. asára 18. lap.) 1897. dacember M UMta kulik »rról, kogy a lada patti Waple féiyenn Megfelelt , lefviimtMbb eárakmiuik la, a moly megjelenésit megálltaié. A Bndapnti Népéé eaerkeaalóiige él olvnadkGxöuségti Mat páratleaal meleg 4a atirn ylsiony fejlüdillt ki. Napot-kiat jelntkatlk «a a Snrkeaitdi flxana^k rorilábai. A ■agrár kMaaéf t laktak cialádoak. Jk Bléapettl NapM aaarkaaaltaif\' i|j akarja aeg\' ilálni hatalmai llalailp támeptáiát, kogy karáceonyri ki\'Mai aiíkal aüadea elólietJ|éaek, aa tjoinit lielépíiknek la. j olya ilbtmtt helyei aa mtalén, amely nlóeági* irodalaai klen, a rilág legnagyobb iróiaak találkosó helye. Aa albarn ■inden egyn cikka egy-egy irodalmi remuk, kiaretlenttl a MifMH Kuli etámára kénttt éi ugy ImM trtékéiél logra aasa eeatkla U len Diómé, diné minden caalid aaatetáaak. A StdlMsti RaaM aaarkeatliéga, amely cakl* addigi j anUHiti. hírlapiról alkataira klratkotra ia a kftaAaaég nimpai iáira apfalUln, fagott koaaá bátor véllalkoaéiákpi, un éaklódolt Babltklmátiaii ia na cnlódott a ktsiaaégboa, amely nagy aamtattal karolta lat ügyét aa atoD perctől fogra, ft, kotty a Halul; aa csalódjék benne, arra vállvetve, iiakadaUaa bnsgóaággai te Mknedéeiel Mrrknlk. A eur-kantöaég, melynek lialat tagja:? VéaaV Jóaeef, Hnerkenil, R-anii Madar, MaMi aarktnitó, Ábrányi Fmll, H|aU> ibiányi Korait, Clatr Vllmoa Carri Oynla, Krfu Gyula, Fái Béla, Gtrgily látván, Bolti Márton, florvátk llamér. Jamaica Pál. ér. Kováci Jetté, Lyka Károly ilárkaa Jóisef, dr. Marki Adolf, ér. Mártsa Mikat, Molnár Foionc, Pékár Oynli. ér. ÜoltitB Adolf, Sváb Tivadar, Tkory Zoliin, nap-ról-aapta egén ere|ét, egén lalkaaadiait, Oaesee birlepiról krlUtlait riaJ a I arcba. Hlsigas atfeeMgi ebbee a ktleó ■■aktiénak Atyát aaiaga, amelyból caak Agai Adolf, Halná Pál, Bakiiét Otattáv, BaaMayay Ferenc. Békéd tatai, IHvIa IMi, Pasai Oáta, Oéoty falvát, dr Hagart Viktor, dr. Htlatt Ignác, Lapa Árpád, Letgyel Latra, Milaayty Deaaó, Milká Ialdor, Maakáoy Iálaán, Snbóaé-Ragáll Jaaka, gaaaa Ttsiás, Saáitó Kálmán, Ttmórkéty létrái, és Tatsak int tarait emlitjök mcwt ■a t itg#i a Bilipeitl Napló eddigi példátln stgy alkariaak is Mateaitéki jorendó nitárd eilaataactájáaak. Fj vág agy Attak aa tjaigiak, amely aatiklá máié, cstk a oaerüontAeégé ia a kMnaigá, amily eemmlfile Idegen Uko nclgáhlábn imáit is csak t migi mitkálkodó embereitek. mag a magyar ktaSsaigaak, a magyar baaáaak, a magyar wműu Igyaak ia t magyar ssibtdslvlliégnok at inakait sstlgálja: abban » flggatlatiigibat Maaiha\' ám kasoalltkaté kalalata artOrrtaa vaa. Olvatiiak Igyál ait s|MI It Mkivjtk t Bsdapsitl Naplt-re is IsaitalTs t lagashgaMat ajánllnk aa ajsago\'- Ohaaétn aa sjdmtigok liánt árdakWkOkiak k valóságos Itlki iptliatkrt asokaak, aklkaak a magyar hírlapirodalom magsa silnvoaiMlian is aagyar Írók it ajságirók kaagyaatorgtlmábai kedvűk tatlk. Alaaaaakta 1198 ivra iMgJalatt ip aly atáp iartalommíl mint tt addigi ivbtyamok. — Din a ?isam.Mitbat ára I frt. ia kapbató Piaakat Fülöp küayr-karaakadáaibaa. — Poatáa Mrmaatva küldetik mag. — - BilUttést ftiaivát. A Itlirolt llattalaltal irt-allam a nagyérdamtt olvaaékMMMipt. bogy f. évi daatmbar liábta a ráaaist IIrámái, ráuüat vidéki kirlapokbas és aiápiradalmi folyóirmlokbaa magialiat, ráatban aáf kiadatlan klttamá-uyalaat agy kltatbn öaaaagyfljtve. Öl tisUwU cla«i aaitá alá kataálom. — Atot stlvas aliraaris, melyben alai amist t vidék klISiMal aslnkáaaiaál risaatllttm, ranil-aam atgadl hagy t kasa laa magyar olvtaöküilttig atat aiaU hllipisamtak u Irodalom taria la as addigi kigyaa ro-kMaaaawsUoctdja aajd, ia rállalkoataam alkarét nagy lalkl támogatása Utal lakotlvi taaal. — á kltat IsIím, spip ktálltiiabaa, ayolcadrit alakban, átom paptroaos ayomn, fiait és—éitaarktaáakaa jaiaslk mag Puratar, WssssMayt it tárni arak ayamdájábaa Miakolooa. Io kMrt ára llsva X. SÓ fit, disakttésboa 1. 80 frt — MagrandalksU 1 laareS-tél, Miskolc, flaiokesyi-itci 68. I. emelet, vagy a klbo-csátott átállást Irak atjáa ntánrét molletL — Gyötöknek It pitdáay ttáa tlastelotpéldány, — A gyljtttvakat tonik Irg-UaSbb daoamkar 16-ig bakiitdoni, bogy t asilktldéa minél rávtdshb Méststt ataktiMliatt legyua. — Ssarity mis káaat laarfMMS a aagjriidomfi ktsfineig jóindulatába ajáal rt, maradtam Miikttv tSS7, ni>vanfbör hóban, k ftdröalattal: Iniu Lajoa, t miákold Makát tagja. * A Itlyta Diák Itgtjabb asáaa is kitaigtrUssi taaal, hogy at Idlntrlat aa taaare ilelapok kllattt s Mályáa Diák t tagvtgabb éa Irgtartalauabb, lilatar aaayll n> ajt agy aatvagkit it képakbn, miit bármelymát rlg ilaég ; aaoiklrtl aanylia ráltmlot, kogy atists osedálatoa Alakjaiaak aredetiaága, adomálaak aokaaága aktaálla kdatf méayalaik tarkaiága, ttláayrovatásak gasdagaága ippaa olyia Taaaó ertt kápas, süni aa a kiss-karmlsc klllat karrikatara- ia adema llloialréció, a malyak atsémdl rajaaMk latláUl káráltok ki. Minden esámbta egy bofoje-tett rlg el kanálét! lyajt A Mátyás Diák ily ktrálaiiyak klatit llliaéiae astládi lap, s mslybaa t eaaléd minden Ugja talál aaki ralé, ksdrta dolgot A Mályáa Diák egyat-tal a legolcsóbb ilclap Is, mart eMáietW ára agy sagyedivro aaak 1 frt 10 kr. A kitdékiraUI (Bidapaet, Strbatyas* alaa I asám) aaivatsi ktld matatráiyattmot ka aairáat migkenslk Közgazdaság. - aratéfféytk btaaanéat Baaásk Ugté l b rldékéa ■oat latnak aa alkidoaáaok gasda ét rnlék ktattt a JM éri aretéaMnUéatk-m>gkltéséia votalkoaélag; Igy atttán rtrtd eikáay hét alatt lagttbS gssdaatgbat eldM aa » kérdée 1% kagy aratógépak kaasarséM t J«»« Idáayre torrba rttieaik-a, ragy aam. A a alt tattaadéban megtartott araié-gép próbák, kfilosAaan s nagy kMIUkiatéaaal raadraatt mealkstjissl raraany, magmautUk. kogy as anU gépek mai abl^Uhu kén, hMuálkató éa jó véytk, imáit aa t Itataiak érktaiyttbM foglalt jeleitéabn Urab-bea ki rai bjtra ; t kéTekötó gépnek lerméatststarálag komplikált ■irkiailllll t gaada. kUtaltau l kiaabb jaritó-mlktlyik tt Igyaa géfieraail aam ■wdalkaat, sok atatbm Idagaakadik. t MitkiiM ara\'égép mai alakjábaa utatu mtaám vtasayek k»»8ttfoatoa mgéd Wkht képűt a laiéuigbu Ttdralsvé dalig, kogy Ilyen antógépek még baaánkbta nem kisallnek; el ibbat isii magyirántál, bogy at aratógép aatkaéglat látnk mit napig irányiig caakély ée nagyon váltósé rolót, igy, kogy agy gyár aam terhelte meg at aritógép gyártóira való kSlIaágfa barendaainat, igy legelaó gyáraiik ma t térén a iigy amerikai vllággépak képrleelatéra raorilkoa-uk A mrilkagyeai reraanyau a aurakrakó gépak kltlU • ltgtlté dijat aa állami Mgr traay érmtt tlkaa E. által bemntalolt Oaborti marokr.kó aratógép nyit ti, mlitái a cégnél at alójegyaéáak ilyén gépekre, íttkafrilókra éa kéraktlógépakra ii már ugy aaámbai baérkealak. eaaa ai ntoi kéri i t. gaidiklMiiégat, kogy asatleget ntkaég-letértl a céget mlelBbb értaaitnl ssimka^jék; a wlkségiat megratdtléas ámarikából t 1 t upekbu aMgtirtéaik, miért ia klviiitM volna etiránt a tfjékoaodáat megnyer-k tal, notiogy miit i lefolyt Idénybe* at agéaa kénlat tdSelditl alkuén folytát későbbi megrendéléeek foganntoatt-batók te lagyaatk. Wrabb felrilágóeltáenl ssivsMa isolgál KOhne I. gud- gépgyára Koionbia éa Badápostat, VI. Váci kirítt ti t. A KtrilnafilcNfák (ráfjánáaArdl. Eéggé israerotea, hogy kulturaBvéoyeinktOl csak as eaeihen vérhaijak a \'ebeifl legmagasabb trrméteredményeíet, ha aaukal a S\'Qksóges ápoláson kivlil a nekik meglrlelö táplálékban ia rétsesitiók. E/.en állíii« nemcsak a n/ántó földeken tenyéts\'ett növényeinkre, btatm gyümölcsfáinkra ia vonatkozik. Gyümölcsfáink Ts caak as eaetben adják U annyira kívánt terméshozamot, hs a asükséges ápolási munkálatokon kivüi idGröl-idöre erőteljesen megtrágyázzuk azokat. A testedett gyümölcsökben foglalt elhaasntlt táptnytgokat a fának okvetlenül viasza kell aduunk, azonkívül gyüaö\'oafáink as évente szükségelt vi-szav*gátok alkalmával is Mpinyag vasziasé|:at szenvednek, felidatunk tehát s Iának szen snysgot trá yázás á tal visesapótolaunk. Ha ezt tenni elmulasstjuk, rendesen megtörténik ss, hogy ss illető fának a gyüaö\'csei a jövő évben apróbbak éa kevésbbé zamatottk ia. Qyengén táp\'áli gyümölctfák a legkülönfélébb betegségeknek vinnék\' alávetve s az időjárás hirtelen váltosása által jobban szénvednek, mint a rendesen tápláltak. Minél erőteljesebben táplálunk egy lát, annál jobban működnek annak egyes szervei s csak ez eset ben adhat jó minőségű gyümölcsökből jó terméshozamot. A növények «len<éséb{ll megtanulhatjuk a/t, bogy növényeink nemosak egres tápanyagokból élnek, hanem tökéletet kifejlődésük bal sokféle tápanyagokra van ssOkség. Csupán kálival láp-Iáit növény ép oly kevéssé fejlődik, mint sok nitrogénba! és foszforsavval táplált. Ellenkező-j leg: as östses szükséges táptaysgnk ötszögével táp\'álkosuak. ípp ss okból óvakodjunk egyel dtlu trégyásástó1. Szükséges e-öiikivUlphoity mlndtn tápanyagot bizonyos arányban sdjonk. Nitronéntrágvázés csak ss eietben lesz hasinothoró, ba káli, ét fostforssv bisonyos irányban van jáleo. Ep uzy a fotsforsav trágyázás is teljesen haVásta\'sa, ha a talajból a káli és s nitrogén hiánytik. Miután s nitrogén, foszforsav és káli a háro n tegpon tosabb tápanyag a trágyalében, me yét gyakrsn használnak fel trágyázáHra, a kálit könnyen adhatjuk fahamu alakjában, csakhogy eat a felhasználss előtt 8-10 nappal kall bostásd-nunV. Célszerű naponta eseu folyadékot jól öt\'tekeveroi s mire fslsainéo buborékok k pzöd nek, hassnálstra alkalmas. Alkalmazása telszésáztrinti évitikban történbei, a belőle trágyázásra felhasználandó mennyiség az illstö fa nagy-ágától függ; iakább többel adjunk, mint kevesebbet Ltgoélsztrflbb éveals háromszor trágyázni éa pedig a kSvetktzö év-szakokban: A legelső trágyázás őtastel történjék, miélöil a fa teljesen nyugalmi szakát eléri. Minél aagyobb volt a termés, annál többel kell Irágyásannk. Az ő<zi irágyásás ssért fontos, ■iután a fa még a fagy beállta elélt megerősödik, s igy jobban képss az idő|álás okozta be-hatáaoknak ellentállani. Második trágyázást előnynyel sikalmashatnnk február éa március hónapokban aszerint amint ast az időjárás iragtn|tdi. Étkor már közti vagyunk azoa idöböz, melyben a rügyek megduzzadunk, a bimbók kiuyilltt>bo< készölnek ét a törzs életműködéséi megkezdte. Ezen korai trégylzáa a hajlások növekedését ig ja entéke-nyen lokoasa. Harmadik trágyázás ssükséges június és jnlius hónapokban. Esen időben fejlődnek a jövő évi virégrügytk ét ez okból a trégyáiát e<en időben nemcsak ajánlatot, hanem szükséges ia. A trágyásás csak as eadbén tlőayöi, bt e célból idősebb és egyedül á\'jö fáknál. cU ásnuk esamrnákat a földbe, a hol a gyökértat ssivé ké*tüleke ét a gyökérhéjak vannak elhelyeafa, miután ezek Veszik fel a talajból a táplálékét mig a törzs alján lévő ldöaebb gyökerek láp lé lékfelvételre már nem alkalmasak, fa okból nem céla/erü a trágyalevet a töna tövákes önteni. Igen oá\'ssvrü a asivögyöksrok káttiábem apyagesdvoket beásni és pedig oly mödoe, hagv cssk néhány reotiméttrtyiri kiál jaaak a föld Itöl. Hogy a forró nyári hónapokban a gyért elpárolgás! mogakadályoiaak, célaitrű oeövtkre oserépiéglákat vagy paladarabekai rakni. Fiatal fák körül katkeay árkot it áthtiaak ét oat tökjük meg trágyával. Jól kétzitalt knapo-itea esetbon is nagyon ajánlható. Ba a gyümölcsfákat Mesterséges trágyában akarjuk réwtoitn i, legeélssnrttbb aa Wagner tanár aokasor kipróbált utaaitásai szeriül járunk el. Wtgatr 1 hektárnyi gyümölmösre i\\jáal 400 kg. 17 százalékos saaperfotaiátot 160 kg. chlorkaliamot 800 kg. kénssvas áutoniakot vagy: 180 kg. fouforoavaa kiliaaoi 70 kg. ulétrowMVal káliumot 150 kg. kéasavat amoniakot Égy négysotwétorro i 40 gramm 16 százalékos sxuperioatlá\'pt 16 gramm ehlorkaliumot 20 gramm kéntavat am miákol vagy: 18 gramm loazfortavas kálium 7 gramm cblorktliaa 16 graa kéwavst aaoaiak Ezen altrágyákat Uvatztsal ssórjuk el tgysa-letsson és feláaáa által a talajjal ttogyiUM. Május hó Uatpén adhatunk hektáronkéaf Hü kg. ehiliaaléiroaot (as 80 grtaa aégysozmoéo taikiat) a sáléi romot egyenletoaen stórjak «l éa kapával vagy áaóval a Mid alá batonk. Junius végén vagy jnlius elojéa msgismétol-betjük afonti ehiliaolétrom trágyázást, vagy — • I mi még ajánlatosabb — 830 kjuyi láp"ó »r*» 1 gyásast adhatunk bekUroakist (=> 80 gramm négyaeimétertakiQi), hogy a gyÜtnÖlasók éa • gylaöleroodv kikénzödAsei fokozzuk. A tápoó a kövotkozöKot ösazel étel lel bírjon, 90 rées foszforsavas mész, 86 , chilisalétrom 86 , kalisalétrom 80 „ kénaavaa amonisk ezen keverék 100 réaaheo larialasaa: 18 rész loosfoMvat 18 rén nitrogént ll rées káliumot.___n.eJl Esőn tápoó elegyet vagy mstuok késelik vagy pedig már kéanon műtrágya kártiksdéaéoól stomtük be. Ezen tápaó ugy van megválaastva, hogy különféle mivelati aö< éoytiak kózopas irá-gyaasüksérleténok megtelel, aaonklvll a \'rágya-sök oiegválsstiásánál arra Is voltak tokiaitttol, bogy abbtn a tavak ée bázisok egymást kiegészítő arányban foglaltassanak. Igen célszerű eaaa tápoötoly löaénységü oldadatba slkslaasoi, bógy egy liter visbea 1 grama| lápoö fogla Usaék. Ily módoa alkalmaava rtndklvélí trtdaéay*-kot ének el. Minél nagyobb lormésboiaaet od egy gyümölosfa annál jobban ke l ast mog<ri> gyáznuuk, mert nemcsak a gyümölcsét akarjak táp\'álal. hanta a jOvö évre képeseit tora Ara-gyeket ia, hogy nagy torméshoaaa atás no jö-neuen oly saaioMö, atlybea a fa ogyálUléa nem ad bozaiot Gyönge hajtásokkal biró gyi-mOloalák Igen káláaok oa iráni, ha 3—8 belén-kiat Ily tápeó-oldattal megtrágyazauk őket. Idősebb fákat célszerű augttsziustól kesdve már nont trágyázni, mivel ily esőtekben fejük mér nem érik be tökélotooon. NaÓIAInket alkéll Urtkatjak Jé teraSerlhea Miként többi műveleti növényünk, a szőlőtőke is évoato trágyázást igényel. As a trágyázás! módszer, moly eddig dlvon, teljesen hibáa, e módszer abban állott, hogy szőlőink károm illetőleg ot évenkiat l.ágyázlatiak aeg; ép es okból ügy a termés csökkent, mind pedig a taöU elit tálláti képessege at időjárás kárao behatásai ellen, ha a lökő egyik évboa bővelkedik lápanyagokban, azután három, oootleg több entoadOa keresz\'Dl éhezik. Kérdés már most mivel irt-gyá/zuk csellóinkét V Nagy-Kanisaa vasárnap Zala 99. Mám (€. lap) 1897. december hé It éa. laiálótrégyával. a* liáállólrágjra hatása a ssó lökben kitűnő, mindenki atoahau kl e kérdé*«sl föglslkoaott. tapsastalUból tudjn, hogy évenkinli Isiál\'étflgyásáalioa irágys kéuleie nem elegendő, aat neki AÍ pedig meglehetős magas árban be kell sssroni, van pedig a irágyáiU elmarad I hibán ügy segiiheittnk, ha jó trágrstelepet káaaitOuk ás renduereaen szaperfosafátgypsst - vagy 10 19*/* oldható louforsavtartálmu szuper loaaiátot hímünk el sz Istállóban á« a trágya, telepen a trágya közé. Et által igen megjavítjuk aa istállótrágyát; a benne elégtelen mennyl-aégben lévő fuzloruvat á muperlontát hoasá-adásával emel|0k: aaonMvül a asuperiosafát houáadásával hatásos voltét megtartja; a nitrogén ée hamusavexsteeégek jelentékenyen csökkennek.. Zöldtrégyávsl. Es a módszer sem ross. Ssűk aéges azonban miként as istállótrágyásásasl, i söntrágyáaásul is egyidejűleg valamilyen alkalma* műtrágyát alkalmam! Leket végre a szőlőket teljesen műtrágyákkal megtrágyázni. A mesterségei trágyaszerek sl|ial-mssásánál azonban kűlöaléle hibákat követnek el. Aa egyetlen helyre módszer aa, hogy a aaOlöt aitrogénnel, loszlorssvvsl, káliummal egyidejűleg, egyszsrre megtrágyássuk, csakis ily teljes trágyázás résassltl a tökét aa Oisses sattkiégee növényi tápsterekbes, melyeknek segélyével, gondos ápolást és jó Időjárást feltételesve, hozhatja legaagyobb terméshozamait. Kérd ás már most, mely mestereégee trágys-lélékben adhatjuk legoélaserllbben a foestorsavat, a kálinmot és a nitrogént a ssö\'őnek, Hogy arr* a kérdésre megfelelhessünk, néuük meg a kíveikesó példái: egy jó karban tartott tsőlö évente ismé;IÖdő 140 kg. nitrogént, 190 kg. kálinmot és M kilogrsmm fosstorsavot Ínnyel — istállótragyázást — hektáronként. Ha a tökét eaak iatállótrágyában résseeitjük, telje* terméshozamok elérésere évente legalább ia 860 métermásaa szükségeltetik hektáronkiat, ami 4 éven át 1000 métsrméssa istállótrágyának felel meg. A valóságban azonban ngyanason terület a tsokásos istállótrágyázás mellett o-ak 400 métarmásaát kap, es okból hiányaik untán a 000 métermázsa istállótrágyébaa toglalt tápanyag msnnyiség. Wagner tanár a kővetkező trágyákeverékel ajánlja árankint: (100 mm.) 8 kg. 17% ssuper-kmfátof, 170 kg. ohlorkalinmot, 2 kg. kénsavas amsMniakot és 26 kg. obilisaléiroawt. Bsrth tanár 60—60 tőkén a kővetkező keveréket ajánlja: 25 kg. 16—17%-os ssuperfoss-fátot, 2 kg. kálimagneeiát, 21/4 kg.| chilisalétro- — Ml vagyok én, nüósloha gyerek ? Ha nem is néssk kl valami urasan, mégsem as utcáról szedlek sngem lel. Becsületes apáin, snyám volt Méri adtak osak öl darab cukrot a teáhos, ml ?... — Bocsánat hisa es . Jó van, hát csak hoaaa a mi jár. Érti ? Annak a Irajlának pedig mondja meg, hogy ne nevessen egyre ide, nem áll aa i>okl jól Szépek a logai, mondja maga?, En egy szót sem .. Asérl, mert megesküszöm, hogy hanis minden a mi rajta van. No less e már cukor, mit i áll Itt mint osy .. Akaratlanul csuklott egyel. Benn rekedi torkában a szó A pinoér nevelelt, amikor megfordult. A vendég buta, álmos saemeivel bambán tekintett körűi, aztán lehanyatlott leijei az asstalra. Kor- j mos, izzadt arcával az egyik mellékajtón hűinkén lépdelt be a mindenes. Invujjal egész a hónaljáig fel voltai gyúrva. Kidolgozott erős izmait meg-, bámultn mindenki. Jó vendégezpediáló kar volt as. .Valamit súgott a részeg atyafi fülébe, as ellenkezés nélkül lelkeit helyéről. Egész a kávéház ajtóig vezette p mindenes, olt már jó éjssakát kivánt neki. Esutlal a ,UiidttUl< elmaradt .. Az öreg Kaljehburgot nem zavarták fel eszel édes álmából. O csak aludt, mint rendesen, a ssivarial a szájában csak ha valaki assokollnál nagyobb hévvel mondta be a kvint asz-bélát. riadt (el egy pillanaira, de aztán újból l>vább szundikált. hívhatnak valakit Lukovioanak. Ltt-ko-vlös I I Igazán kiállhatatlan, csúnya név, majdnam olyan Ikiállhallan mint aö... — Már megint ostobáskodol Elza, hisz asm : vagy már kis bab*. — No nem mamáoeka, ugy e nem hangától? | A hangjegyállványon kasdte rakosgatni m [iveket, keraeett valamit, de nem találta. Koroo lyan állt meg, gondolkodni látasott, hogy hova is lehelte. Megvan, meglátszott vidám arcán, hogy ludja már, hol van. , — Mond mama, leírta már Lukovics ar a .Lllli keringőt?" vissaaadta? — Nem. — Baj, baj — mond la borús arccal. — Miért ? — Honának megígértem, hogy holnap vtsssa viszem a kóláját, viss-a kell adnom. Elkérem Lukovics úrtól — Ne zavard a tanulásban. — Mamám muszáj, és kese rsjlspthsot a mire kilincsen. Benyitotta az ajtót. f--Más bavárok saár kán és éanekáVért saölö- \' trágyát sjánlsnsk, melyekben 8—9% vízben oldható fostforssv, 12°/0 kénxsvu kálium, 2—3% ammóniák nitrogén és egyúttal 2 - 8°/, salétrom nitrogén ioglaltailk. E/en arány azonban nem okvetlenül mérvadó, másiajtáju kész ssölötrá-íTával, mely 6% vizben oldható lossforssvat, 8% könnyen oldható káliumot, 4% nitrogént vagy 7% visben oldható ioszlorsarat, 10% könnyen oldható káliumot és 2% nitrogént tartalmaz, és igen jó eredményeket értek el. T A nitrogént illetőleg valószínűleg nagyon | célszerű, azt nam csak ohilisalétrom alakjában, hanem réesben lassanként bstó, vsgyis szervas nitrogén alakjában adni asőlő alá. Annyival ia inkább, mivel njabbi kísérletek sst derítették ki, hogy ha a nitrogént szőlő alá lassan hstó t alakban adjuk, nemceak a terméshozam less sokkal nagyobb, de a must cukortartalma is jelentékenyen ssaporodik. Ha CSARNOK a villamos kialszik.... Irta: ialg* SAador Iia la alvás imu, aaa la airaa rána, agy várna, baa valaaalyik »)|.« hlrta-laa klaladt a vlUaaoe-ttajr. á fttj a.Il.it tU áll aa árnjtk áa aáka aa ára/ikaak Is van Majra A kávéházban. — Pinoér, p\'noér!.,. — Prncsol kérem? - Menjen a hátam mögül, asért játszom pechhel. A kibic ssó nélkül távozott. — Annak n fiatal embernek idegeeen remegett kesében a kártya. Egyre veszített és lolylon a partnerét ssidia, hogy Ő nem tud játszani. Újból osztottak. Sápadt idegee arca hirtelen megválosolt. Szürke szemei, meg a villamos körték szikráztak. — Ki az első ? — kérdé reszkető hangon. — En. Pass. — Kettőt mondok. A tizenhetes segít engem ; luletroá, pagálultimo, négy király voláttal. Menjünk. * .. ..Egyet pállogoll és csak a szemel szikráztak csnpán, a villámon lámpák közm gegyezéssel felmondtak a szolgálatot." Haragos zúgás moraja hullámzóit végig a sötétben. Éljen 1 Hooh I Vivsl I kiáltások zagták tul a mindinkább erősödő zsibajt. — fin megölöm, eresszetek hozzá, én -megölöm I — Csendesedjél, azt hiszik, hogy megbolondultál. _____j_ A pincér egy lassú égésű bronzlámpát helyezett kártya asstalra. — Hadd higyjen mindenki amit akar, de én megölöm I .. megölöm I... \\ — Az istenért a rendőrök jönuek. — Mit, rendőrök I Tuletroa, pagát ultimo négy királyom volt volaltal, és most kialszik a villamos .. Ezt nem engedhetem... A többiek meg öt nem engedtek... Elza mdr nem haragszik.... A mama lel sem nézett, csak öltőgette a finom himzésen a kis acéjtűt az arany fonállal. - Hallgass már Elza, Lukovics ur nem tud dolgozni, zavarod Elza kisasszony lisenbatéves, szőke hajú, kék szemű, egéss olyan az arca, mint a kirakatok babájáé, mintha csak odalehelték volna a tiszta tejfehér szinre a rózsáspirt. Duzzogva rántott egyet vállán, astán belecsapott a rozoga Bösen-dorler lepattogzott billentyűibe. Sokáig berregtek a mély hangok. Elza kisasszony titokban nevetett Előre dugta szöszke fajét, összefonta selymes pilláit, pici lömpe orrán ráncokba aaaladt hőre Vékony Unom ajkain kiöltött egy parányit a nyelvéből, ugy hogy gyöngy logai vakítóan csil logtsk. A belső szoba leldggönysöU üvegajtaját vizagálták egyre lürge, élénk szemei. — Asért is, asért is — sziszegte alig hallhatóan — Báb .. taumus .. Felpattant helyiről, lopva lépkedett a kivásolt szőnyegen egész a leiüggönyözött üveg ajtóig. — Elza, Elza... — Mit akarsz mama? — Ej, ej nem illik as. — Te mama, es a Lukovics ur olyan..., tudod olyan .. Igasán nem is tudom megmondani milyen. Még a neve sem szép. Lukovics I Hogy Nenlelenül akart Lukovics ur háta asdgé lopózni, de nam sikerűit, az egyik aaák lábában megbotlott. A zajra lelüté Iáját a áiosopter. Sovány csontos, érdekes volt a kiéhezett tehér arc, nagy fekete szemriben sötét mály láz lobo gott, de a pillák és ajkak ssagletében a gyenge redők között lelve busódolt meg a férfiaknál élesen feltűnő, s/inte nevetséges szemérmetssaég. Hatalmú fatáblás régi könyv hevert siölte, a vastag elsárgult fakult foliansokon a hízott gótbetűk szegélyeit belutotta már a rozsdafolt. — Háborgatom? Lukovics ur nem mart a leány szeme köaé nézni, eaak ugy fajlehajtva dadogta: — Nem, Elza kisasszony, sohaetn háborgat engem. — Mert nem megy maga sehova, viselkedéséből ugy letasik, mintha gyűlölné u emberekai — Oh dehogy, dehogy... Vannak Ismerősei, családok, a hol vidám körben néha moaolyog is? M.gs mindig oly komoly. Ugy é nem volt még soha idaálja ? Lukovics ur egéas a hajáig eripirult éa nagyon kényelmetlenül féukelödött helyén. Elza kisasszony odahajolt könyökével as iróantalra. Hajlűrtm, azok a bársonyos, puba Irulruk lágyan simogatták Lukovics izzó, lüktető hilántékáL — Tudna valakit szeretni ?... Ez a kérdés oly zengzetes, lágyan tolyt la a leányka pici ajkáról. Valami csodálatos mély varázs Jedte a hangokat, nem kacagott egész komoly volt és szinte remegő kíváncsisággal várta a választ... Ebben a percben kialudt a kis szobában u egyetlen villamoskörte. Lukovics arcán érezte a leány ajkának forrt leheletét, twlehódult egészen a gyönyörbe. Nem tudta mit t«u. Bátor lett tudatán kivüL Hévvel magához ölelte a leányt, pici aj*kára rányomta *ajakál, visszafojtott szenvedélyes hangon suttogta: — Magát Elza, magát tudnám szeretni... 2 — Elza, Elu, merre áll a gyértyartó ? — Olt van az én éjjeli szekrényemen, várj cuk mamuskám, azonnal odadom. Még pici vékony ujjai közt tartotta a gyufái. Sárgáé lénye megvilágította kicultanó piros areát — Igasán mama a Lukovics ur kedvas ember, és ugy találom, hogy a neve sem kiállhatatlan, sót ellenkezőleg szépen, üdén csendül... Remegett a szive, a keze éa gyufa kialudt Mikor újból másikat gyújtott, már nyugodt volt egészen. — Lemásolta Lukovics ur a keringőt ? — Nem mama, nem ért rá, tudod igen sokat tanul, ne is terheljük öt ilyen felealegee munkával, Lukovics ur különben nagyon ssiyas, nagyon kedvű ember... Ea én ostobs kis liba haragudtam rá. — Most már nem... — Nem mamácaka, most már nem.... Egy kis tévédéi. A szoba leány egy poharai ejtett u ebédlőben a tőidre, élu zajjal diri b-d arabra törött Waller ur ott Olt a kandalló előtt u alacsony, kényelmes lotelben szundikált. A Csőrömpölésr* £Rgy-K«niva va«Ari ap (elriadl egy kissé, de nehés pillái hamar lera-■adiak njból. • 0 nagysága megrémülve ugróit el as ablak függöny mellül, a szemei villoglak. As ebédlő aj-lön dühtől sziszegve szólt a szobaleányhoz : — Hallja ugy kilOküm ebből a házból, hogy a nyakát töri, ha nem less csendesen. Nem tudja hogy az ur alszik I A szobaleány nem telelt, nem az asszony kedvéért, hanem sainálta ott bent azt a göthös bstsges. szürke embert, kinek oly jó ssive van. Csend, csak as eső verte sloikus nyugalommal • nagy ablaktáblákat. Wallerné magas alakja lopva surrant végig a szobáb-n, öblös árnyéka rássatl ura lakó arcéra. Félrebillentő a nehés föggönyriket. Mozdulatlanul húzódott m-g u ablak I melleit, (iyots lehellete szürke homálylyal húzta he as OvegtábkU. Letörűllékeodöjével; kíváncsian U kutstva bámult ki a csatakos utcára, Urs\\ ki-! halt vo t, caak elvélve döcögött arra egy otromba f bérkocsi. Almos Umpájának lénye lelvillant hozzá, i sztén ezek is elmaradlak. Msjd meglordult és néste vájjon alaik-e »i ő m vén un. A túlsó oldalon a lesárt üzletek előtt már vagy i egy negyed órája egy térti alak sétált kitartó nyugalommal lel és alá. Olykor mag-megállt és az ablakokat figyelte hosszan. Nem vehette ki| tisztán as arcét, a sötétben, de.sejtelte, hogy ö sz. Megígérte, bogy ma eljön. Sajnálta, hogy künn a nyirkos, vizes utcán átfésik, meghűl. A szekrényből kiemelt egy nagy kendőt, oda heirette az ajtó mellett as egyik lolelre. A kandallóban megnézte a tüzet, de es csak ürügy volt, u urát vizsgálta, föléje hajolt, hallgatta a lélekzetvetelét. Aludt, nyugodtan alodl. Zajtalanul voote be maga után sz ajtót, mikor kilépett, Lábujjhegyen tartott lelelé a lépcsőkön. Caak a lejét dugta élőre a fal mellől. Aa a férfi ott állt a túlsó aoron, szemben a nyitott kapuvaL — Pszt, pszt, Sándor I A férfiú figyelmessé lett és hosszú lépésekben gázolt ál a sáros kocsiúton. A lépcsőházban ép ebben a pillanatban aludtak ki a villamos lámpák. A férfi a kapu elölt dobogva rugdalta a sárt cipőiről. * — Pszt csendeden— » Hallotta, hogy a zsebeiben gyula után kotonász. — No, ne, ne gyqjlson gyulát. Csak itt a fal mellett tapogatózzék. — Pszt csak lassan. Ugy c-átiázott? — Csak egy kieait. — No jöjjön közelebb. Kél erös kar szorította át kívánatos d\'rekát ás as eUö csók nyoma ntt volt már ajkán. — Jaj! de erös dohányszaga van a szájának. — Maga m\'g túlságosan benomádésla msgát Róza, bizonyosan a nagyságától való.. Kgy éles sikoly rezgett végig a ssük kspxtljban. — Qasember, tolvaj, aegltség! A szobaleány kis konyhalámpával kesében, remagve, kétségbeesetten jelent meg a lépcsőházban. — Ki as, mi történt ott lenn f — Maga as Rozaf — Kesét esolkolom nagysága, én vagyok. A nagysága kiállolt akkorái ? — Igen, én kiáltottam. Hanem magát calra, holnap reggel mégis csak kilódilom, hogy a nyakát szctfi. Aa én héaamban csak tbraüUtf*" leányt tűrök meg, a kinek nitcs sseretöje... Ks Róz.i, másnap tényleg ilhsgyta a helyét... ! NYILTTÉR. áa •* rovatban Maliitokéit m rtllai felelSxéget • rark. Faniard-Hlymet 60 krtél B f.t SS krtg mit. •nkint — japánt-, eklaal, lál. a Itgajabb mln-liaaitat éa tiliiHn, a. a fakato, fehér t* tataaa Hwm>m wl)»t 48 krOl 14 hrlat a krtg méter enklht aima Mit«. kocakisott ralnté* 86t diaauoit stb. (mintegy 140 kSISabtal mint •égbai SOM) pali éa alatiaattai »tb. a aegraéelt érákat po.tabér- éa aéaaaataaaa a kéahaa aaélUtra éa aiattktf pitutaíordnlUrat kiM: Haamabarg (aa. klr *dr. laéllltó) ial/taiiytral Mriakbam — Svátcba cimaatt léniákra 10 kroa éa laaalaaS la* pakra 8 kroa bélyeg ragaaatandi. — Magyar nyélre* tn ■^riiiiltnk paStoaaa aliaUatatuk I 99. szám. Köszönetnyilvánítás. Felejthetetlen emlékű caaládföak HekeriiJilbert ar f .•» 4 elhunyta alkalmából a kegyelet és a jól eaöréuvét oly számos megtisztelő jelét vettük, hogy esekért az iUetö nagyrabecsült testületek, iotéaetak, ás egyeseknek es utón nyilvánítjuk mélyen érzett bálánkat. A gjástalé smM. Leptii!*|donoa n kiadó t riRCNIL r ( L A r. Hirdetések: 189?. tlraietlar M 114* VASÚTI MENETRENO. hm«r.ái*rim K4MIIIA álleaiás. Csodálatos eredmény. szeplő, tisztátlan arcbőr, sárga fo tok stb. (eltétlenOI eltűnnek Bergmann liliomtej-szappan (leesssaaa és tánaset Biwáékti naponkénti haasnálatáaál. SapkaM éarabwUat 4« krajiérért Krelner Oj nla OsMAm Naa/-KMtaa*a ISI C I ív. 1.1 TWlerfe n| Ssombb Mm /.als-Eg I 1n d u lás 1 1 lilll I v. 441 regg. v. 2j86d. a. v. ifSOtaie v.ia— 4a*. Érkezét\' Kaalaréra I ml s gy. v. Ca. v. SS. V, V. V. II- L. v| I2|20d v| 5,16 d. >064 i aa. Hy. vi 6j48regg.L. «, v. v. 0 Ifi ragg. [as, v ia. v. Ifi— 4 a I v. v. k<. v.tfl» éjjel így, v gy. vj l!M4 IZ, VJ IT- V. V. vJ a. I v. v. „. SS, V T "rjid I Bsrcs£II«,í64u.jj jdyékén^sg. v.j ?]ihjesle | & 38 regg. 11104 u. Ilia éjjel 7N r««t- 4 M d. u. tliOleste | »i«reg|. i»d7u. 7|»erte .1 S öS\'regg, J iN d. u. I H Meafa mwmá II «d. e. a I , 1994. » .111 4ljéiíel Sl 14 regg. xxxxxxxj X x x x x x x x X x x x x x x x J Magyar Újság Ml a agy a vidéki* aéc agyiam* a aapaa, a kara M reggeli értUkbaa értaaltl ■ kS*é*iégH a iegntibbl 2 b*a**aaégy éra oe»méiyiti«l. T»t|*a tia X «rSral aMal aaa lakai a litipratai n M gal ng)»laaS eaaaaa aaptlapakat A ■kas 5 Magyar Újság x x x x x x x x x x x x aalyaik Maaerkeatij* Ua|árl Maa, MaMa mer-ktaallja Zwli Salg»aa*, aa agyatk* a rtdékaa air kan rissal aagjataatl nabadalrg Irinyit nagy politikai aapilap Maakatlnai a aa-tyar paklialaüka, a aagyar aaéfliaéalaa él a* ataígirtt Ur ligjobb irAi n)ét linlall Tiaaak aa nraég atadn rtraaábai é* a kSIMIé aalaaawyl Jataatékanyabb kityén, a kik haladék aélktl értaaitaiak aiidan érfcka* aaaaé*y-iflt. Kivi a gyáraiig, putiatg aa aigWabatlaig. Mindent megír, a al Igu, él mialt, a al faléUaa. Bejétét réfig érdek*, la ■ kiaig naaiéoaiét aaa kajbima. A hangja komoly, tliateaaégea é* mindig iradalai wlnTonalon itti. Kitarjaaati ügyeimét a tira* itat atadaa igaaattra éa aa egjraliaa magja napilap, aalyaak naponta külön állandó kerékpár rovata van. • MM F&swrtalík Onjárl Od«n. o FeMmrtditl: ».i« „MAGYAR ÚJSÁG" r a 1111 k a I eapllsp sah- Megelőzi « Bpaittn m«gjftl«nő öi»zí» n»pliipök«T A ma története aa *Hg. Frim ée paatw kiéanlw a aap eaaméayil-nk falbaaaaéliaiTii a aodar* tnhaika balalaaa aHaáayalBak kirt kos é* bfrt id bnladékutannl mindarról, a al Ibatag,. étitek«r5í\\emllléire mélté Urtéalk aa egén Tttéfáa. A vllaBo^drét a gondolat gyoraaaigiTal ktall nti aat la, a al a HldgSab tatai faié* Mrtylk, aratott kirak ilnaalia fornika latit a kirt éa i rotaclde lép percek alatt taar aag aaar példinybaa ontja a Ma njeégol. A kinaolgilat aat iltaliaaa, batalaaa fejlittiégéaél I* giainéa takintotében ia egéaa biaal itjló élén ill a KKXKg ■•ad 9 llagaaksS Mi tarlaialaia agyaga, Kit némelyikét felül l« miije, a Magyar Újság S laalMibb bllepem aaptlaf , mari llllultli éM egy erre eeak II Irt, Méff* 11 thí _TJH, aagyadém I (H, éaapci | trx. y ■gya aéa iia vMMkaa la rak I kr. |))sá| aulaiul IjáalMa egy A Italai KjiijiriH kUlliUU) frtiji lilliári Imi ■agyar aipkHtés lykpifl Elek: taaa, a melyet dl|Whsaal megkap aiaiMtl, a kl* ■agyar l!f»a»f» Ifellbl egy aeg| aSSwa •IMait, Mindeteken M órléel ilíiySkla kW, a ailjekke* ftpgkalirei agyatlan aéa ajeég a aalgil alataáaak, a MAGYAR ÚJSÁG aig klUta, mlkMH M elél Bettiinek, amennyiben vl k a/ajt l tuti <1 rigiNÉiB uii iltík tliH mejiaia nüias lágyam, a MM ér egy eieiig rémiért bocailja rutlltiatlikra Mstatviajszáa khráaatra kgyaa Mai A Magyar Újság kiadóhivatala Budapest, Faranoalsk-áar* & Mh A láflTII lilill agya* péidásysl aa I a ■ a a mJaSg al ar«elléa*l kaphalék. SM—7 xxxxxxxxxxxxxxxxxmixxxxxxxxxxxxxxxxx Nafy-Kftoisaa vasárnap dtoimbír Eladási hirdetés. Ezennel Tan szerencsém tudomásra hozni, hogy 4 drb. kitűnő svájci-tehenet, 4 drb. boqut, 2 drb jó igás-lovat ós egy uj hintót szabad kézből jutányos áron azonnal eladok. ./Az eladás részben is eszközölhető. Venni szándékozók nálam jelentkezni ő szíveskedjenek. i - Hlatkó János, XXXXXXXXXXXXXXXXXX xxxxxxxx x H J1645I1897 X X I 354—\' HIRDETMÉNY. X X X X X Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa ezennel köz- ^ ____1 1_____ ___ *..t \'j__lé. ___k r.l* vt..:_: w X X Nagy-Kanizsán, 1897. évi deczember hó 8-ik napján. X S hirré teszi, hogy a város tulajdonát képező Felső-Nyirési 5 erdőben a homok-komáromi ut mellett f. hó 14*089 J d. e. nyir- és égerfák, f. hó 16 án és 17 Ind. e. ^ 2 Alsó-erdőn a Bükkösben bükk-, cser- és\'tölgyfák t. hó S j SÍ én 28-án d. e Alsó nyiresen az úgynevezett 5 J cigányberekben nyir- és égerfák nyilvános és szóbeli 5 fi árverésen a legtöbbet ígérő részére azonnali készpénz J H fizetés mellett eladatnák. J K Mire venni szándékozók oly figyelmeztetéssel hivat- £ nak meg, hogy a szálfák becsáron alól el nem adhatók. * x X A városi tunávH. [ X X X xxxxxxxxx«xx;xxxxxxxxxxx^x <OCXXXXXXXXXXXXXX XXXXXXXX^CN S ÉRTESÍTÉS. Íj \' Van szerencsém tisztelettel tudatai, hogy szemel« - a tyúkszemek kés nélküli eltávolítására Hiltéuyl Sándor czipéazmester urnák Nagy-Kanizsán egyedali elárustásra Nag^-Kanizsán és vidékén át- H ruháztam. K g Mindenki k*pes 10 peres alatt kés és teljenen ^ q fájdalom nélkül, minden még oly begyökeredzett ^ q tyúkszemet eltávolítani, minél sérttléi vagy vérmérgt- ^ o séf rozsda által ki van zirva. Ára 60 kr. műszer- \\ rel együtt. M« ly tisztelettel Jutkovits M, mtttö BéoabU XXXXXXXXXXXXX XXX\'OCXXX vcxxy Richter icic Horgony-Pain-Expellcr Liniment Capsici comp. Kzou Uirnovee háxiszor ellentállt az idó niegpróbúlásá-uak. mert már több mint 27 év óta megbízható, fájda-lömcsifiapitó\'tHidörzsölöBként alkalmaztatik köezvénynél, csúznát, tagszaggatásnál éa meghűléseknél és ax orvosok által bodor bölcsök re in mindig gyakrabban rendeltetik. A vnlódl Horguuy*Psin*Expfller, gyakorta Horgony*Liniment elnevező* alatt, nem titkon ezer, hanem Igazi népszerű háziezer, melynek egy háztartásban sem koileno hiányozni. 40 kr., 70 kr. és 1 írt. üvegenként! árban msjdoem minden wógyszortnrbnn késalotbon van; főraktár TőrRk Jézsef gyógyaieréeznól Budapesten. Bo-ti.íbb kiaólibértékit utánzat van forgalomban. váaáilú* alkalmi vgj igen óvatosak lu| üuk, mert Kl nem akar megkárosodni, as minden egyes iivogot „Horgony" védjegy éa fiichtar cségiogy-/.és nélkül mint nem valódit utasítsa viaaza. llCItt* Ml és liru.es. U kir. sdfirl tzftttték, tQIIUTUT. PserhoférJ. vértisztitó labdacsai, azelőtt „éltmAmon laMneeok14 név alatt; boIj ■többi aevat teljes j<mi megérdemlik, mivel csakugyan alig Utosák batspéf, molybea onrn labdacsok csodás hatáenkat essrsneresen be nem biaonyitották volna. Évtizedek éta ezen labdacsok általános oltofjoduenek örvandaaek és alig van etaiád, melyben mm kitttnö bánianerből kóislet nem volnn található. Ssámtalan eme által mm labdacsok házi szerül qánltatnak éa afásltottak minden oly bajoké Bál, melyek a rosas emésztésből éa ssékrskWénbAI aradnak; mint epa-nnvarek, májbajok, kóllkn, vértolnláaok, aranyér, békétlenség s knsonlé bstagoégaknél. Vértiaatitó tnlafdoaaágaknál fogva kitiné hatással vannak a téronogénjaég éa nn abból aradé bajoknál is: igy aápkóriiál, idegességből náraud fejfájásoknál stb. Snon vértbatitó lab* dacsok oly könayen hatnak, hogy s legcsekélyebb fájdalmakat mm okonaák éa annak folytán még a leggyengébb agyénak, de még gyermek által ia minden aggodalom nélkil is be valtatok. Kaoa vértiaatitó labdacsok oaakia a Pserfcofer J.-féle, an .araay birodalmi almá"-hoz elázott gyógyezertárban, Becobea, L, SJngerstrneeo 15. sz. a. kéooitwt-nak valódi misőaégbau s agy 15 aaem labdacsot tartalmasé dobon ára tl kr. Kgy cm* mag, melybeu 6 dobos urulmaautik, 1 frt 6 krba kardi} nn őosseg eUhmtM bekai-déoénél bérmMtM küldésééi együtt 1 Momng 1 frt 26 kr., t oeomng S frt 10 kr. I CMmag 8 frt 16 kr, 4 csomag 4 frt 40 kr., 5 eMsaag 5 frt 90 kr. éa 10 cnomag 9 frt 20 krba koril. NB. Hagy eltarjedéeük követkoelében eaen labdacsok a legkülöafélébb novak éo alakok alatt atáaMtatnak; ennek kÖvetkMtébea káratik oonkla Paorbo4r J. féla vértienUté labdacaokat kovauini éo eonkio aaak takintbaUk vaiédiaknak, ssolyek hiaaaalati ataailáM a Paarkafar J. névnláiráosnl fbkota «ainban ia minden agyaa dobon fedele ngynnanon aláirásoal vOrOo asiaban van al látra. A oaámtalan kálairatból, melyet o Inbdneook fagyaonlél a legktlinbMbb éo lagna-benabb batagaégfik a tán agáenaégdk vlasnaayaréM folytán bonaánk inténtok, enon baiyM csakis néhányat omlltlak anon magjagynéaaal, hogy mindenki, n kl eaaa labdacsokat agysner hwíuálta, mog vágyónk gyŐaMve, hogy anofcat tovább fogja a|ánlnnl. Köln, 1893 ápril 10. Tl eitelt Paarboíar ur! Legyen oly aairaa éa küldjftn nekem ismét 16 tekercaet ae ön felül-múlhatatlan vérilaatltó lalMUaeniból utáovétaüal. Kókadja aa nton la legmélyebb k0*aAnatamat labdaoial ceodahatáaáért. Maraduk la^)aa tíaatalattel Paarlletlk Ferenc. Köln, Lindán thai. llarscbe. POlilnlk mellett, iSS7.aaept. t». Tekintetre ur I Isten akarata vult, hogy aa C\'u labdacaal kaaalm kOsé kerültök, melyeknek hatását azanual megírom: Én gyermekágyban megb<em olyannyira, hogy eammi munkát *em voltam többé képas végeenl áa blaonyára már a Lóitok kőat volnék, ba aa ön csodálatra méltó labdaoaai engem nem meu(«lt*k volna mag. Aa laton áldója meg önt ezért eaaraa»r. Nagy biial-mam van, hogy ezen labdacsok engem la töké* leteaan ki fognak gyógyítani, amiot már máeok-aak ia agéaaségflk vlisaaayeréeéra eagltaégfll taolgáltok. --Kuifica Peréi. Béos-Ujlialy, 1887. nov. 9. UAlyan tisztelt ur t A legforróbb köeaÖMtemet mondom eaennal önnek 60 évae aagyuéném ne* vében. Aa lllatö 6 éven át szenvedett gyomor hurutbau áa vlakóraágbM, már életét la megunta ímehröl agvébáént la la mondott, mltlfin iá lenül agy doboat kapott m Ön kltöoö %ártÍ**tUó Ubdaceaiból a aaokmik áUaaéé hneeaálata f»ly. tán tlkélilini klgyágyuH. LagAbb Haatelettal Wahmasnal Joaeto. Kiehangrabaramt, Qftbl m. 1909- mára. It. Tekintete* nr t Aiulirott lemétaltan kér 4 aaa« magot aa Qa vilélna baaiaoa Aa kitüiw labda-oealoól. Kl nem w\'aeatbalem lagnaf)tfbb elír meréaemet klfaűaeal aaaa labdaceofc éilák* dit éa azokat, abol eaa alkalmam ayUik. a exanve-döknek legmelegebben fogom ajánlani, Eaea hálairatom tetaaéaftiarinti baeawáláaár* önt aam* nel felhatalmazom. Teljea tlaatelattol Maba fgnara. Qnfabdirf. Kulbaab mellett Szilézia. 1800 október 94a. T. nr* Felkérem, mwaerint aa Ön rétúmáU labdaoaaiböl agy eeomagol I dobuaaal küldeni eairaaka4)ék. Oeakje aa ön eaodálafe hbdaeaal-nak köaatebafam. hogy egy gyemoeto^tál. mely ea«em 9 éren át gyötört, megaMhedaham SaM labdaaaok nálam eohaeam fogaak Ufofyni s midőn legforróbb kfleaPaeiimet klfajeaenp. vagyak tlaalaMtal B«tokl áam. Psorbofor I tN ltok hosonn mm óin valamMuyi hajaö?eaató eser között orvoeok által a legjobbnak eliamerve-Kgy elegaae nagjsnolauoévol 8 frt Beroliarii-fele alpesi föiiqueur. £31 W. O.-tól Bragannben, Vt fiveg 8 frt 60 kr.! V, Iveg 1 frt 40 kr. V4 flveg 70 kr. AoierilaiMyleiifics.fr^ legjobb szer mlndsn kOsavéuyes és csnaoaj —bajok, n. m. garincagybántalom, tagsnag-gatáS, leabiaa, migraina, ideges fogfájás \' töfájás, misnnggatás stb. ellen 1 frt 80 kr.t Afliol csodabalzsam. ílíSloH UalzüaiB ^SSrJSXUSikitate to(i!ó-sí idült vobro, mint legbiztosabb snor elismerve. 1 köcsöggel 40 kr., bérm. 65 kr. „Stoihfele Koíauraeijaratumok: ™ \'•fele MapepraM snor gyomor- ée bélootegségoknél\' Rela-eliiir yau bor liter 85 kr Ve fonnaa Stendc! tanártól. Ctée luUuoá, éo annráaáltal okoaott Mboknél, márga* dagaMtokaal. njjkakac aebee vagy gynladt-moll, vagy más ily bajoknál mint kii Unó aaer lén kipróbálva. 1 tégely 50 kr. Bármaatra 76 kr. Bnfriöh A. W.-tM KKln6 bánianar a rossi eméantés minden kövatkaaméayal, n m. fStájás, anédtléa, gyomorgörcs, gyomo^ báv, aranyér, dagnláa stb. állon. 1 sMmsg ára I frt. (jöljfa-liataiii, Imi itt folnorolt káanltasényakM kivll nn oMtrák lapokban hirdetett Ineaaa bal- és kttlfóldl gyógyszerészeti ktl*niegM«égek raktáron vannak éo n készletben Mtán Mm Pisrblflf J*t6l kitüuöüevök gyoraan és olcsón magasrrtntatMk. — sasr golyva allén. 1 Postán ssagroadeléMk a leggyoranbbnn asn* ttveg 40 kr., bérmentve 05 kr. iköaöltatuak, bn a péaaftaaneg előre kol tátik; Plöt OOfőTiniQ (MkaÍ esöppek) Psorbofor »«*y»bb magrendalimk ntánvétellal kWJst* blErualDllllld i-tll, megrvutoit gvomor>«*> rosm emésztés és mindsanamtt altastí bajok . __. . ... „.„.„.l ,Hm, klU.« hM-»r. I U kr. ."g* a».»n frt Itftsznalntl utasítása a Ptorhofer I nev- » aláírással éo minden ooyoi doboz fedele Psorbofor Jt5l. agy általáno.jBfyiatlit |(iM||a, véfia |zlnben v»n san ismert kitltiö hiniuer ellátva rekedtaég, görcsös köhögés atb hurnt, ellen. Kgy ftvagacaka bérmentve 1 frt 50 kr. 50 kr., * flveg Védve védjegy által. Védjegy utánzása szigoráén btata\'totik. Oo rvr-Vs r\\£r\\r T 9*6M*9*ré** i.«oléwe«i Rtiohttpftl" rsemoierj, Bécst, Singerstrasse 15. Nagy-Kanf-Mft vasárnap hirdetmény. Palinban a Vajda nevQ birtokrész, mely a förhénczi, cserfói és bagóhegyi szőlőkkel határos és szőlőtelepnek Igen alkalmas beldankéntl parcellákban árlejtés utján e 1 a d a t i k. A\\ vételár kellő biztosíték mellett 10—15 évi illetőleg 30—50 évi részletekben törleszthető. Az árlejtés 1807. évi december 14-én délelőtt O órakor Förhéncz mellett fog megkezdetni és 15, 10, 17, 18-án ugyanott, 80, 81, 88 éa 23-án pedig a cserfói és bagóliegyi oldalon log lolytaltalni. A vételár 10 sz&zaléka az árlejtés színhelyén azonnal lefizetendő. KtU Palinban, 1897. december hó 1-én. 350—4 Plek állmon Zala 99; ssrfm (O. lap.) 1897. december hé 11-én. 4araay, 18 uteta, 30 tiaztelet és tilsa, okirat Kwizda Kornrnbnrul állat-táppora Alliifitytaiti-tilrfitB brit, uirainrkák jiM uáairt 41 t> óta ,a> kataaáUlbau a laa\'Sbb iatállókbaa torágTta-laaaát, reám amántáa tyéjyitáaára a talMlavttá-Sára éa a takarnak bó-rabb tajelákápeattáeére. 1 akatalya ára 70 kr. « . . » . Caakii t ha ti vidjagyaa > n-léél, kapkaléalnáaa pitT-aaartártu ta gy4(jflaaarla- kadiabta. 49 Főraktár: Kwizda Ferencz János II ca. éa ktr. oaatrák aifj. ia rosta kir. ad«ari aaáUll^. Kar nénaaréa Koraenborgban Ma aallat. JpWXKXKIKXWHXIHXHKK fi Legdivatosabb ékszerek, láncok, Q ^ gyűrűk, a legkitűnőbb svájczi C ^ zsebórák, ébresztők, díszes inga- w X órák stb. \' % X a legolcsóbban vásárolhatók X ugy kénipéaita X X mint előnyös részletfizetésre § X 5 évi jótállás mellett £ § SERÉNYI £ 11 alairaap arany, aaást, ékaaer- él óra-gyári \'ff ^ raktárábaa ^ Sadajaat, VII., Eratket-klrat 34 iiáa. I. aa. Andeniars Frér«i genfi óragyár vezérképviselete, u Aj areti etár eévart aiállhtója. J^ V 6 Falaége I. Feresoi Jéiaef lega^caaabb w C eXlnaeráM lá7S C § Vidéki megblxáaokra különös O w gond fordittatlk. ^ W Kétes átjtniék l«c/an éa béraaeatve. w WXXXWXIKXWWKWWWKKX ? Csersy-téle KELETI RÓZSATEJ (Orieateliteka laeeaaallak) oly aiaflapéaa tda, tiaala, fiatalos arcbőrt aaaraa, mely laanl aiiauar állal »l n« árliaU; kitint katáaa má|folt, aaapM, pSraaaiaak, Mcatka (Mltaaaar) talrírfla ara a a Mr miad.a tlaatátalaaoáf a allaa, aapatatati a tárica rijr barna arcaalit a •tyaráat alkalaua miadoa toitriaara. in 1 írt ■S Bahiaawa»M kani SS krajair. ■ Oseray-féle TA NNINGENE a Ujjobb kipróbált ártalaailaa HAJFESTÖSZEE ha] éa aaakát, valaaiat marfUlk-katiara, aalyak a laporaaarlbb aidoa, már rgytaarl kaaaailatnil ia agiaa biataaaa TÍatmaayarik aaoa klfbgáatalaa, Kajaa, ■tka, barna vajy fakata teraiaaataa aalot, aaMylyol maiiaatlii alStt birtak i m.ty aaa aypaaaal taté aHaiaail, aaa a (taflidMaa mag ftm fakal. Ári 2 frt 50 kr. TSrtányaaoa vidatt, lalkilaaarataaai ■•fvlsifáll ia nléál ■Inteifbaa kapható AKTON J. OZEKNY, Bécs XVII., Cart Ladviiatraaaa 6 (uját kát), ét WalHhek gaiae 5. Saitklldia poatai atiaTilallal. Proapaktia lagyaa ia Mraaatva. Raktár a n.gyobb gyógy«aortárakbaa ia illataaartalatakbai. Badapeitaa TÓRÓKjAZSEFáe EtSCR A. FIA gyógyaaetéeaekiil. Flraktár Kaauraakaa: Kirekaar M. gyigyaiariaa. Kíríaía: Konrád Coraj-Carie lyigyaaaiiaa, Siaet-Elek: Gráf Mihály. 3 C Felhívási A jil^ttómiyuraaj, által meghonosított botörós ellőni biztosítás a beálló téli idők alatt kettős fontossággal bir, miért is a biztosító közönség szíves figyelmébe ajánljuk ilynemű biztosításoknak a lefjotányosabb díjtételek éa fal tételek mellett való mrgkötését. Balosotbiztositás sorsolással! Biztositások felvétetnek: a „lllíl" általános biztosító rész>étnársuág Nagy-kanizsai fSQgynökségénél. * > t » JXXXXXXXXXXXXXXXXIXXXXXXXXXXX PalaisRoyal a f9 én «aékvár*« legaagyebb áraháaa ORLAI SÁNDOR, pertu csüiiri, qujil királyi kun aáiöU- Budapest, Koronaherceg-utca 8. HaiútHatir- nyáaeáat-utáasett ékszerek, t*16<U araaj- éa esttat-foclalstbaa, fllberalák. [ytrtk, ateU-—ttut. lyiigytt ttb as évi jótinas aintn Okinál exflst-árnk 38 évi jótállás aellttt. Vajtartók, cukortartók, kaayirkoaarak 1 60. í. - 2 50 6 frt ia Mjabb, nrlBtlcatálak k.nvirkoiank 360 írttól 710, IS frt ia tal|abb, artkiaalatak párja 150, 110, 3-71, aTtkiaalatak afiaaan ku-nplott kiTtlalbaa 18*—, 80.— (yortyatartók párja 150, S-—, 150—, 5 frt ia fatjabb 80 - ia hl>bb, cognao-kifaletok 1--, 3.—, 5 frt ia Mjabb, Valódi páriái lágy ásók. kaajrirkoaarak 1-50 kr. (áa, aatyasaaipka, ■arabi ia atraetall darabja —,50. —.71, 1 —, 115, 1 50 frttál 500 frtig Talódl Mtlt fogantyaa botok Z50, 6-—, 7 50 ia tat-jabb, Tatódl arákat aaabMk S —, 410, 150 ia Mjabb. •aiaháai látcírak t—, 171, 150, ia Mjabb, áaeai bár álssoalárak, a ■ atr» áa levél-tánák ekasercl van ■saeaTasiaial \' Mh* stb. eélaaeitt aáeiajáaáákol Képen ár)egysék ingyen éa bérnaentve. \'^■8 L i xxxxxxxxxxxixxxxx xxxxxxxxxxxö W fyy dobot ára: W I forint 20 krajcár. £ Utánvéttel vagy aa í Sxaies elélesee bekBI-0 déte után kllldeiik. KLTTHIA a bőr ápolására szépítésére ós "p „ J finomítására ± U U. er aar l.rK*l«k«Wbk aitaaékl, bál *• lánal|« riIDEB. na — Fakir, ráaaaaaia. ia lárfa — focyllat aaaJyaált ia ajáalra Dr. Pekl 4. J. Ca. Ur. laaár itat —-iTia F.\'lniuerfl levelek a legjobb kOrökbül minden doboaboa ■ellékelve vannak. g\' taussifi gottlieb a.iaklr. adrarl Ullatla mppaa ia lllal—ar pár Sliabia. V(raktár: aált, L. Watkatta a Kspkaié a Itgllbb lllaáaaer* i;é|)iatrkereakf dáakea éa gyég) azcrtArkaa. H.-Kaalaaáa j Alá áa Béka Keleti ■ Mér fa Krelaer Cljrnla eégakaél. Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 99. szám 10. lap.) -1-— 1897. dccMsbar hó 12 Karácsony 1897. SINGER VARRÓGÉPEK a háztartás, mohimzés ás minden iparág saámára o millión fel-ü.1 gryé,rtva ém tladva. o A Slujter rarrdgépek ugy egyszerű, mint legdíszesebb kivitelben száltlitatnak éa a Irgjahh és lt|haua KARÁCSONYI AJÁNDÉKUL Mintegy ms|akal •JAutJAk. AfMager varrégépsk világhírüket kiváló szerkesetűknek és nagy munkaképességüknek köszönik mely tulajdonságok a Singer Co. gyártmányait mindenkor kitüntették. Dijtaiai oktatón a divatai aa fi li 1 ai x é a b e n . fm The Singer Manufacturing Co. részv. t^ Deák Ferenotér 460/7. NAGY-KANIZSÁN Deák Fereno*-tér460 7 (Ezelőtt Naidllngar Q) Köhögés rekedtség éa alnyálkáaodáa ellen a legjobb hatut-u szer a RÉTHY-léle pemetefű czukorka mely ezen bajokat .. ... gyorsan megszünteti. Kapható minden gyógy- / szertárban. Egy doboz ára 30 kr. 5 dobozzal 1.60 krért. bérmentve kklé BCthy Béla Hyégyszsrétz Békis-Csakáa. Caak akkor valédi, ka ■indtn dobol fcaakia m—10 alátráaoaa látkató. oooooooooooo oooooooooo S Igei tltliu u tiuáukN - M kuaJkt ilii téikikikiln A--------Egészségtan kstésagW Mgvtzsgsiva. q (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jnl. 3-á) legjobb és legolcsóbb Faxtliitlté\'iicr A száj kiöblilése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges s fognak tisztítására. Ehhez telette szükséges valamiléle taf-llsatlté-sser használata. Q MT lladeaitl kaphaté, ^ OOOOOOOOOC000000000000000 ^xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: UJtágirék lapja! .1* « ljság;lrók iapja! B i il a |i emH 1 a p I ó. A magyar sajtóban páratlan az & siker, amelyei a Budapentl Napló aratott és az egész világ sajtójában példa nélkül való. hogy egy szerkesztőség maga alapított volna és adna ki politikai napilapot. A Budapesti Napló a szeikesztóség tulajdona, nem adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező hatalma \'alá. Független tehát és szókimondó felfelé is, lefelé is minden irányban. Az igazi szabadelvüségnek sok diadala fűződik már a Budapesti Napié pályájához és a reakcionárius törekvések kudarcai megannyian a Budapesti Napié egy-egy sikerét jelentik. A Budapesti Napló karácsonyi albuma, amelyet a szerkesztőség karácsony napjára kivétel nélkül a lap minden előfizetőjének/az újonnan belépőknek is megküld, olyan irodalmi remek, amely az ország határán is messze tulmenO feltűnésre tart számot. A huszadik század asszonya. Ez az a kérdés, amelytől a világirodalom legragyogóbb nevü irói nyilatkoznak a Budaprstl Napié albumában, közvetlenül a lludapestl Napié közönsége számára készült cikkekben. Iváii« ifjabb Ábrányi Kornél nagyszabású remek köllOi elbeszélése követi ezt a remek cikksorozatot. A Budapentl Napié Iránban é* képben az album beiejezö része. A Baéapastt Napló r«tierkatrt«|a: A Biéapattl NagM fSleHs anrkaaitty: VÉSZI JÓZIKV B B A II N MÁNDOB. A BUDAPESTI NAPI.é MM lat|*lMánall Ábrányi Emil, ifj. Ábrányi Kornél. Glair Vtlmot. Ctrri Gyula, Fái Béla, Gergely litván, Holló Márton, Horrátk Elemér, Janoviet PÚI, dr. Koráé Jeni, Lyka Károly, Márkus J6uef, Mtrki Adolf, dr. Márton Miiem, Molnár Ferenc, Pékár Gyula, dr, Solléu Adolf, Sváb Tivadar, Tkury Z A szekesztöeéghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók és lárcairók díszes sora. A lladapestl Napié rovatai gazdagok, értesülései kilünOek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rovatában az izlést, az előkelőséget és megbízhatóságot ismeri legiöbb törvényének. Előfizetés: egész to 11 (rt, Én 7 Itt, aegedévre 3 Irt M kr, cg fa t O kr. mutatványszámokat 8 napig ingyen küld a kiadóhivatal, , Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, II , Űllél-ut IS. ns. 866—8 Olvassa mindenki az újságírók lapját: a Budapesti Naplót! v xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxixxxxxxxxxxxxxxxxx: Nyomatott Fisohei Fülöp laptulajdoiioanál Nagy-Kanizsán 1897. 100. szám. Nagy-Kanizsa, 1897. december hó 16-án. XXIV. évíolram tuAuitMi: Viresbás-ápllet, Flack.l Ptlep k&ayvkeraaksdteálea. I narkaastfval irttkaui lakat napaa-kiat d. a. 4—6 4ra k5it I4t ialtsaaáá a lap aaallaai riaatri naatkaai Blaáaa kSalaaia;. SALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Me~*elenik N -Kanizsán hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön, imm j.iu^a. Kltdáklvatal; Tkmahta ápUat : /WW HayTkataakattaa. KLöramsi íui: Bftaa lm II kanaa (« firt — kr Ftltrn I karaaa (I M — kf Sacradtm I karaaa (1 trt M kr ■int ataak Feleifia szerkesztő: MrMatatlea lavalat aaak lavórt kaaaki fbgaáaak el. \\ Káairatet >«r . \'iák via* "■ ! — — * í ■zám á »: IC xxuiczix. SZÁLAI SÁNDOR. B|7«i Vyllttér patltaera 1* kr. IlllaaUaak,«*laBtata klrlillnkii vaaakaaák Flaakal rtiSp klajrvkenekeéaaéke laua. aélk. Vidéki városaink. Az a rohamos kulturális haladás, mely az utóbbi évtizedek alatt a magyar nemzet összes erkölcsi és anyagi erejét igényelte^ legnagyobb sulylyal vidéki városainkra nehezedett. Ezek a lázas munka feladatai «lól éppenséggel nem térhettek ki A haladással járó modern igények, a közoktatás fejlesztése egymásra halmozták a különböző alkotásokat. Lázas versenyre keltek vidéki városaink, hogy melyik tud jobban lépést tartani az általános haladással. Ez a verseny nagyon szép dolog volt a szemlélőre és versenyzőre nézve is mindaddig, mig be nem következett az, hogy egyik-másik aggasztóan roskadozni kezdett a/hkladás versenyfutásában. Addig hallottunk is erősen buzditó, lelkesítő, sőt követelő hangokat is a sajtó részéről és a közönség soraiból egyaránt, hogy eaak előre nem szabad megállanunk fél-uton; meg kell adnunk minden áldozatot; erkölcsi és anyagi erőnk teljes megfeszítésével előre; kell törnünk a haladás, a fejlődés hatalmas versenyében. s Hát azután a vidéki városok fejlődtek is, i a mértéktartásra intő szózat egyik-másik haladtak is bámulatos arányokban. helyen már megkésett. Volt egy kitűnő paripájok: a pótlék. Legközvetlenebb konkrét pfcWJTelőttünk Ennek pompás elasztikus lábai vannak. Esztergom városának sorsa, hol a haladás Csak srófolni kell: nyúlnak nagyszerűen. paripájának: a pótléknak lábait annyira nyuj-Hanem e paripa lábainak nyújtása köz [töltik a lázas versenyzésben, hogy az idén ben az a bolondos dolog szokott történni, Imir e,érte a «3<>—fokot hogy mikor a paripa lábai tul vannak fe- Ez már rettenetes lábnyujtási fokozat szít ve, nem ez esik Össze, hanem a legény Maga a versenyző város is megijedi tőle, (a város) amelyik versenyt futott rajta. [Orvos kell ide már. Hanem hát orvoe Fájdalom: a mi vidéki városaink legna-1legyen. aki « tyo rengeteg lábakat a gyobb része ilyen mesterségesen nyújtott | normális fokig vissza biija igazítani, lábu paripán lovagol ez idő szerint és I Esztergom városa a kormányhoz fordult, pedig nem a lábak hosszúságához mért hogy küldjön ilyen orvost, küldjön oda előnynyel, A szakértő szemlélő tudja már j kormánybiztost hogy niinél hosszabb ennek a paripának De hát mit csináljon olt a kormány-a lába, annál keservesebben halad a lovas jbiztoa? Kormánybiztosokkal nem lehet ki-és — ha már nagyon hosszúak a lábai — fizetni a városok adósságát Ha lehetne, togadr~hogy mikor éri el a hogy mikor roskad össze a nem is ari célt, hanem lovas. Most már azután a sajtó részérő) is, meg a közönség részéről is erősen mérsékelő hangokat hallunk a régebbi nagy áldozatokra, erőfeszítésekre sarkoló telkesítés helyett. Ámde a tapasztalat azt mutatja,- hogy ez akkor bizonyosan Zala-Egerazeg is, mag Nagy-Kanizsa is kérne mindjárt nem ie egyet, hanem egész tucatot az efajta adósság törlesztési objektumból. A kormánybiztos legfittebb annyit tehet, hogy konstatálja, amit Esztergom városának finánc kapacitásai is bizonyára elér bőven kimutathatnak, hogy ijo—140 szá- A „ZALA" tárcája. Uti-képek. ^ Irt. 1 , • , (Sása. Vdrsa Boaaaaa. Aagyalvár.) Most, hogy e sorokat írom, papirnehesék gya nánt előttem lekazik egy igénytelen kődarab, melyet a Forum Romanumról hoztam magammal. Ssürka bazalt-törmelék, a Via Sacrán szedtem föl. Ssegény ember, kinek aranyéksserek s pompás emlékek bevásárlására ninosen elegendő pénze, ilyen emlékeket hoz msgával. Egy históriai kődarab. Pedig azok a haszontalan s rongyokba burkolt olaszgyereke, ilyen kövekkel dobáljak a vere beket. (Istentelen luzus I Egy darab Forum Roma-nummal dobálni verebekre!) Most is élénk zsivajjal veszekednek egy elhajított .soldo" darabért — de a legkisebb rögtön észre vess benaűnket és még a kezével is hit, ugy igyekszik (elénk. v Hajrá I A löbbi is siet uláns, egy-kettőre, sok tornán! megszégyenítő ügyességgel cigánykerekeket vetve] kisérnek bennünket az „Arco di Constantino\'-ig. Es a diadalkapa még elég jó karban van. Relifjei a római asobrászat remekei; többnyire Constantinus dicsőséges hadjáratait illusztrálják. (Mé< mindig pogány szellemben.) Msga a kapu gyönyörű szép vonalakban épült a belső stukkó-ornamentikája ideális sz\'p mintája az efajta munkáknak. Rafael föl is hassnálta e motívumokat egyik szép Irescójáhan az .Athéni iskolájában. No ds most! A gyerekek már befejeslék mulstványaikat s egymást taszigálván az elsőbbségért, egyszerre tizenöt kéü tartja msrkát elejbém (ás egyik cssk egy ksrjávsl nyalt elő.) —\' „Prego Signor I Uno soldo* Bal oldalomon egy szörnyű barátságos, szapora beszédű olass ékszereket kínál (láttál már barát-ságtalsn ékszerészt ?); másik olda\'on fotográfiákat áruló bágyadt képű siheder harmonikái orrom előtt egy-egy fényképsorouttsl és ss egészséges kép® kódisok is mozgolódnak alsmissoáért. En eMntérf hetykén, rájuk sem hederitve, ha\'a-dok egy darab ulon a diadalkapu alá, — ha már itt vagyok (igy dünnyögtem magamban) s ilyen népszerűségnek örvendek, hogy egy csapat római kísér utsmban — már miért ns élvezném meg, hogy milyen lehet egy dinbevonulás s Forum\' leié ? I Kieéröim mind, irántam való lelkesedésükben msjd hogy hajba nem kapnak s Izgatott hangon kiabálva kéris kegyeimnek soldo alakjában valói magnyilatkozását. Es a pufók képű gyerek a legjobban csinálja. Fogai közt szorít egy .soldo" I, a világért sem nyitná hi szájéi, nehogy ugy jiíjon, mint a mesebeli holló ujtdarabjával. Kárpótlásul mind a két kezét tartja elém. Es kapzsi. (Ennek nem adok.i A másik, az meg virtusból, még külön ssag-mutatja, hogy Ö legjobban veti a cigánykereket; legtöbbet beszél. Es henceg. (Es se\' kap.) A legkisebb pedig (vs óazinü néhány oldalba-rusás mián) pityeregve kéri soldójái. No ennek adok. — Gyere ide öcscsük — ssóllék hozzá magyaréi (Hogy megérti!) „Néne egy soldo. • (Te mákvirág I) Ti tus diadalkapuja már kevesebb ornamentikával épült, egyes megmaradt reliefjei már csak sejtetik a művészi nagyságot. Innét esik a legszebb, de egyszersmind a legszomorúbb kilátás a Forum Románamra. Hűvös szellő indal meg onnét a Salurnus temploma leiül, forogva eöprt öaaze a port éa ssasse tat, astán odavágja a Basilica Conalantjna roa> jáhos. Az pedig följajdul s vakolat-törmeléket sir A palazzo CampidogUo száz ablakával lomhéa bá\'i.ul ebbe a lemplom-sirbe, a nézi, nézi al arkeologusok munkáját (Oh hogy miért is visaett ki a capitoliumi ludak tajaf] Mert ss arkeologua, aa tara egy féreg. Fölbontja a kriptákat megzavarja a régmait Karácsonyi ós njóvi ajándékok legnagyobb raktára. Játékszerek és újdonságok állandó kiállítása, ZSOLNAY-FÉLE DÍSZTÁRGYAK. Alt ér Bőhm Nagy-Kanizsa. - Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. Nagy-Kanizsa osüttlrldk lalék pótadó nélkül nincs haladás. A szekér, mely eddig itt is törött, ott is szakadt, megfeneklett A kormánynak, az állampénztárnak kell kiemelni, megreparálni, megkenegetni, hogy ha döcögve is, megint továbbhaladhasson. Szóval: Esztergom városának állami segítség kell. No és ezzel eléltünk ahhoz a ponthoz, hol rá kell mutatnunk egyenesen arra a túlságos takarékoskodásra, mely miatt "vidéki városaink legnagyobb része majdnem teljesen magára hagyottan kénytelen vergődni aránytalanul megsokasodott és nagyra nőtt terheivel. Vegyük csak Nagy-Kanizsát! Ez a város egyéb alkotásain kiv&l fenntart egy főgimnáziumot, polgári fiu- és leányiskolát, 3? osztályú elemi-iskolát és ipariskolát. Iskoláinak fentartási költsége évenkint 40 50 ezer forint között ingadozik Tehát az ötszázalékos iskolai adón (ölül óriási összeget áldoz a kultura oltárára. Ezen kivül épitett az idén lányiskolát, mely körül-belül 2o ezer forinton fölüli összeget nyelt el. -Megvalósításra vár a gimnázium uj épülete, mely százezer frtot jóval meghaladó befektetést igényel. És kap az államtól \'évenkint négyezer forint segit séget. Kiadásai csak az iskolák fejlesztését véve is, évről-évre jelentékenyen szaporodnak ; a; áljamsegély pedig marad mindig következetesen ázon az összegen, amelylyel ezelőtt t5 v. 20 évvel megindult. \\ A haladás minden vonalon nagyobb és nagyobb mértékben követeli meg az áldo-l tatokat, arányos támogatást pedig nem nyer a város sem ebben, sem abban. Hova fog ez vezetni ? Ha egészen Esztergom sorsára nem is, de nagyon könnyen elvezethet oda, hogy Zala 100. szám (1. lap) 1897. december bó lé én az eddig létesített és nagy erőfeszítéssel lenntartott intézmények fejlesztésében slag-náció áll be egyszerre, ami egy város életében már határozott dekadenciát jelent. Nagyon óhajtandó volna, hogy Esztergom szomorú sorsa kormányunkat a vidéki városok élénkebb, odaadóbb támogatására ébresztené. Igaz, hogy jobb reménységül előttünk és a tüntetés említést sem érdemelne, ha annak oktalan voltát nem akarnók, kimu talni. A törvényjavaslat, mely e pillanatban a képviselőház előtt fekszik,, nem a munkás elnyomását jelenti, hanem az aratás biztosítását Ex a nagy közgazdasági érdeket semmi körülmények közt sem lehet s nem szabad a külföldről eredő szocialista izgatás veszedelmeinek és külföldi szocialisták , , , . . . , meggondolatlan és lelkiismeretlen izgatásai lebeg a köz.gazgatásr reformmal kapcsola- álta| bekövetkező megsemmisülésnek kiszól-tosan a városok rendezése; de ez még a gálni. jöv3é. | A magyar szociáldemokrácia sokkal Addig is, míg vidéki városaink sorsát1 hazafiasabb érzelmű, hogysem romlásnak törvényes rendezéssel biztosítani lehet, na-; tenné ki a hazát a tőke ellen viselt küz- gyon szükséges volna jelentékenyebb tá- delmében. Ha Pefl2 « a "ándéka, ... . . • ini« i, 1 , akkor kétszeres kötelessége az államhata-mcwatásban részesíteni különösen azokat a1( , , . ,, , , , , r . ,, , i lomnak, hogy ezt az árulást megakadá- városokat, amelyek geográfiái fekvésűknél Iyozza egyszer s mindenkorra lehetet-és egyéb körülményeknél fogva akarva sem j |enné tegye a mezőgazdasági munkások húzódhatnak vissza az erejöket meghaladó sztrejkját. áldozatokat kívánó haladástól, ha mindjárt\' A szóban levő törvényjavaslattal a cél — roskadoznak is alatta. ugylátszik — tökéletesen el van érve; ara- Erre a támogatásra már nagyon meg-j^í sztrejkjövöre Magyarországon nem le érett az idő; ez most már nem csupán hetséges De ez az eredmény semmiesetre sem olyan eszközökkel és erőszakos rend-egy város vagy vidék érdeke, hanem álta-: szabályokkal éretett el, melyek a harcot a lános nemzeti érdek, melyet egy-egy em- közvetlen érdekeltek kőzt elkeseredetté és porialis város csődje mindenkor csak csa-j kíméletlenebbé teszik, hanem olyan intéz-pásként érinthet. Jkedésekkel, melyek a mezei munkást kiélés Esztergom városának sorsa legyen erősig}1* * kívánalmait kielégi- . , , , , , .„/V ■ , tik, érdekeit megvédik és a panasznak és komoly tanulság necsak a több. városra. | mjnden ^ a ^^ rainden ürügyét elveszik, — de a sztrejk lehetőségét is Irizálják. hanem magas kormányunkra nézve is. Lex Darányiana. Ama törvényjavaslat tárgyalása alkalmából, melyet dr. Darányi Ignác a mezőgazdasági. munkások viszonyának rendezése tárgyában terjesztett a képviselőház A munkaadókat e tőrvény köti és kötelezi, a munkásokat pedig olyan védelemben részesiti, aminő az egész világ munkás védő-törvényhosásában még nem fordult elő e században. És éppen ez az, ami az ipari munkások- elé, szocialista munkások, akik a javaslat nak és a szociáldemokratáknak nem tetszik ellen tüntetést kíséreltek meg, a képviselő- a mezőgazdasági munkás elégedetlensége ház előtt is csoportosultak. A csoportosulás megszün.k és ezzel egy igen fontos tagja szétosztása nem került nagy megcrőtetésbe} válnék le a szociáldemokrácia testének. idők nyugalmas csöndjét; persze mindig acynis-mus nagyító üvegén át leolvassa egy-egy táléit kőről az idők történetét. Így aztán a mostani lórum miként egy mesebeli állat csontváza, szétszedett oldalbordákkal Dfver a Mons l\'apitolinus lábainál. A régészt a bölcsész, est pedig a szobráaz, lestő, építész váltja löl; mintázzák, füstik, s tanulmányozzák az alakok tökélyét, a színek s tömeg harmóniáját A „via sacra" jobbról a Sept. Heverne diadal-kapuján át a Salumus templom tömkelekébe menekül s a BasUica Juliénál ismét lölbukkanva a Castor és Polluz temploma elölt végződik, ahonnét már a lármás, tolakodó s tökmagot áruló modern Róma jellegzetes piszkos utcájába lépünk. Se conlra 11 cil ta hí, Ckl la par noí V Cht aa portira , aita? \' —* Laaaa, laaaact aaéara a ratgtior vtia. •) (Ueiwenuio CtUini.) Benvenutó I Baraogolasaim közt azenvedéseid.kálváriájához is eljutottam; s most csak most értem azt a szonettedet, melyet öngyilkossági kísérleted után lelked vipaszlslására irtai vala! Mert íme, az • Angyalvárban" vagyok. Szűk, nyirkos csigalépcsőn megyünk le az an-lyalvári börtönök leé, ... a föld alá. Odafönn Hadrián császár mauzóleumához öasze-• hordott sziklákon, számtalan emeletekben néstük végig a pápák .várát" 1 Ha 1a aa *z attaa kladaaa, ki laa mlMtlak 1 gt M(il baaalakd 7 vk mpdtl. ék tagadd, h»sy )0bblátet karaaalak. tiyönyörködlem l\'ierin del Vaga frescóiban ; a remek kilátásban, s mondhatom nem nagy fáradságomba került a bronzba öntött Szent Mihály arkangyalához közel jutni, j Es itt, ahol a dohos levegő ólomsulylyal nehezedik tüdőmre, csoda-e, ba önkéntelenül jut eszembe az, hogy milyen okos gondolat volt azt a boszuálló Szent Mihály arkangyalt csak a mult század végén oda fölállítani; mikor az emberek már régen elfelejtették, hogy mit is kellene tulaj donkeppen megbőszülni? Egy alacsony s>ük nyílás elölt megállunk, s kalauzunk ijedt arccal meséli, hogy ez a cella, amelyben Beatrice Cencit lógva tartották. Majd lehajolva bemegyünk s borzadva szemléljük azt a szük, sötét s nedves bőrtönt, ahová ast a szép, de szerencsétlen Beatricet bozlák, bizonyára már összeégett s megkínzott testtel. J Itt aztán nyomorultul tetrengve, mikor a sok csuszó-mOszó állal belepte miféle kin lehetett gondolni arra az éleire, melyet könnyelmüaéged-nél lógva otthagyni kényszerültél. Es arra az \'isteni szépségre, melyet az emberi „szentelt* kezek lekapartak róla I... Még mélyebbre Haladva, egy vak folyosó végén csak éppen akkora lyukon, melye i egy ember nagy ügygyel-bajjal mászhat keresztül, i>ent vsgyunk a 16-ik század egyik legünnepeltebb művészének Benvenutó Celliiiiuek börtönében. Vezetőnk élénk taglejtéssel kíséri elbéSléléseit, Benvenutó retten ő szenvedéseit, — s lelkemben látom a nagy művészt az öngyilkosság fölött töprengeni, melyből egy kis véletlen (inelyet ö mindig as iateni akaratnak deklarál) kijózanítván, téglatörmelékből készített tintával egy kis talor-gáoscsal irja meg .Capiloló\'ját. Egy üvegtáblával fedett helyet még moet is mutogatnak, nhová Benvenutó folyton a .de pro I und is "-t énekelve egy sréndarabbal rajzolta l\'.l az atya és ftu Istent... Följebb jutva a labyrintban, hatalmas háromsoros rácscsal kerített kétőköl nagyaégu lyuk előtt állunk meg; ajtója e bőrtönnek szörnyűséges; rettegett gondossággal van agyoapántolva hatalmas vasrudakkal. Vezelönk titokzatos arccal, mintha most is félne, magyarázza: hogy ez a híres Cagliostro börtöne. Hát itt volt beesőkva a 18-ik század legnagyobb kalandora, Balaamo József, alias gróf Cagliostro ? I Szinte a helyhez nem illő mosolyiyal néztem a féltett rabol elzáró ajtót a ablakvasakat, s a barátságtalan folyosón látom: hogy közéig lassú léptekkel VI. Pius pápa ssekretáriuaa. Meg-megáll, hallgatózik... majd lábujjhegyen közeledik a cellához .. óvalosao megkopogja... — .Cagliostro!" Te Éliás küldöttje.....Te ki a bölcsek kövét föltaláltad, kf előtt nincsen zárt ajtó... rázd hát le bilincseidet s nyisd ki bőrtönöd ajtaját). Huh! hogy futott volna onnét s nemes ssek-retarjus, ha Cagliostro arcát az ablakhoz tolja vala! Mert ezek a szörnyű pántok, mikor a bőrtön amúgy is majdnem egészen be van falasva, fs bizton hiszem, hogy százfontos golyókhoz volt láncolva a szerencsétlen) — túlságos jelei a félelemnek; s bizonyítják, bogy még bírái is (ha kétkedve is) lékek möfiktu hatalmától... És^est a várai Angyaltdriitk kőrőazlölték I\' Nsgy-Kanitst, eeütörtök Zala 100. szám (t. lap.) 1897. december hó 14-án A szociáldemokraták tüntetését csak a lex Darányiana \'célszerűsége megerősítésének kell tartanunk és e törvényt a legnagyobb erélylyel és amaz érdekek méltatásával, melyek hozzáftzödnek, kell végrehajtani. A mezőgazdákat békére kényszeríti a munkásaikkal és megvédi ezeket a túlkapások ellen. Ez Darányi törvényjavaslatának a főelve és már előre is biztosítja számára az áldásos és messzeható sikereket \\ -— Politikai szemle. BslfBld s azt mondja, hogy a javaslat 10. szakaszában több humanizmus rejlik, mint\'a nagyhangú agitátorok legizgatóbb beszédében. Ot percnyi szflnet után Viiontai Soma szólla1 lel, ki a tör vény nemesebb ihtentióit nem tagadja ugyan, de javaslatot terje»zt be, melyben kimondatni kéri, hogy a törvényjavaslatot a ház az igazságügyi bizottsághoz utasítja. A vita folytatását errt holnapra halasztották. A munkaadók éa mezőgazdasági munkátok jogviszonyainak szabályozása Felette érdekee és felette fontos javaslatot tárgyal a képviselőház; a címben megnevezeti törvényjavaslatot; A ki ez ügynek állását hazánk ben ismeri, s a ki tudja, hogy a hazátlan internacionális socialista elvek mennyire megméte] lyezlék már alföldi mezőgazdasági mnnkásainkat, az valóban örülni fog annak, hogy a kormány ígéretéhez hiven, est a törvényjavaslatot beterjesztette, a mely ha nem is szüntet meg egy-szerre minden bejt, lényegesen hozzájárulhat munkás-viszonyok javításához. A képviselőház december ll.iki ülésén folytatólagosan tárgyaitatott e törvényjavaslat. Első szónok Fodor Rezsó volt a néppártból, a ki a törvényjavaslatot annak .reményében fogadja el, hogy a kormány a fenfbrgó vallásellenes visszaéljek ellen lehetőleg orvoslást nyujl és a mun káskérdést véglegesen már a legközelebbi Jövő ben rendezi. Utána Krittiffy Józset a szabadelvű pártból szóllalt fel, ki nagyon érdekesen\' fejtegette a törvényjavaslat céljait a mint teljesen helyeset elfogadja. Makfalvay Géza pártja nevében a törvényjavaslat elveit helyesnek találván, azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadja, Ot perenyi szünet után 8ima Ferenc szólalt iel a törvényjavaslat ellen, mint a mely szerinte az Uj kor szellemének nem felel meg. Rabszolga-javaslatnak nevezi, mely szégyenfoltja lenne a törvénykönyvnek, ha bele kerülne Simá-sai egyes megjegyzésére Darányi miniszter le-lelt. Attól tart, bogy Sima beszéde ártatlan és jóhisMmn embereket, akik majd olvassák: a ezt |a„ |éle.iléBenek glDkgégét hangsúlyozzák Hószwtor veszik, alkalmas tesr félrevezetni. A f7..i . dísi; Tfefcs . t miniszter beszédének egyik éles passzusa jgy hangzik: Mikor pedig a t. képviselő ur aztán egy ilyen törvényjavaslattal szemben arról beszél, hogy nem veezssük a munkást emberszámba; hogy a ratmolgalartás ideje következik; hogy a jobbágyságot éa a robotot állítjuk vissza; bogy -uri jogokat keresünk és mikor aztán a képviselő ur hozzá tessi, bogy ba pedig a munkásosztály megengedi, bogy ezen törvényjavaslat törvényerőre emelkedjék: akkor méltóak mindnyájan, hogy biliccsbe veressenek, es nyílt lázítás (igaz ügy van I Elénk letssés.), ez nyílt izgstás, é. ha smbervér log folyni, azért a képviselő ur lesz felelős. (Igss! Ugy vsnl Elénk helyeslés.) Olyan országban, a hol a básak nádfedéllel vannak ledve, égö fáklyával szeles időben járni, engedje meg s képviselő ur, es nem lelkiismeretes, es törvénybozá-i hivstáshos nem méltó eljárás. (Igaz Ugy vanl Elénk tetszés.) Aa ónálló rendelkezés Ugyancsak a képviselőház dec. 13-ki ülésén terjesztette be Pulszky Ágost a pénzügyi bizottság jelentését a vám- éa bankügyek ideiglenes meghosszabbításáról szóló javaslatról. A jelentés igy szól: A ^pénzügyi bizottság »a vám- és bankügynek valamint ezekkel, összefüggő némely kérdésnek ideiglenes szabályozásáról* szóló törvényjavaslatot tüzetes és beható tárgyalás alá vette. Ennek folyamán egyérlelmüleg elismertetett, hogy miután az ő Felsége többi királyságaival és országaival jelenleg fennálló vám- éa keres kedeimi\' szövetség, valamiül as osztrák-magyar bank szabadalmára s a bankot cselegvöleg Illető | eredeti 80 millió forintot tevő államadó\'ságokra vonatkozó egyezmények hatálya a fölró év végével megszűnik és minthogy azon föltevés, a | melyhez az 1878. évi XIX. L-ez. hatályának a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai között fennálló vám éa kereskedelmi szövetségnek az osztrák magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról s az utóbbi ügyek rendezéaéröl szóló s a magyar országgyűlés mindkét háza által elfogadott törvényjavaslat hatályba lépte kötve volt, hogy ugyanis ő Felsége többi királyságaiban és viszonyaiban is alkotmányos uton megfelelő azonos határozatok fognak törvényerőre emelkeini, nem következik be, — az 1867. X1L t.-cz. 68.ik g.ának rendelkezése értelmében az ország önálló törvényes intézkedési joga érvényesül. Elismertetett egyszersmind minden részről, hogy tekintettel az év végéig fennmaradó idő rövidségére, fendtebb érintett ügyek rendezése iránt ideiglenes természetű intézkedések szüksége lo-rog fenn. A tárgyalás lolyamán kifejlődött vita rendjén azonban a bizottság némely tagjai a szóban fcygó törvényjavaslat határozmányát ki nem elé-gítőknek kívánták kijelentetni és az önnálló vámterület és ar önálló nemzeti bank mu.hat- akarták magukat írásban kötelesni, hanem kijelentették, bogy elég az adott szó, mely ép agy köteles, mint az irás. A rapprezentanca lagisinak válaastása december 20-ára van kitűzve. A városi képviselet M le nem mondott tagjs közöl a választási elnökségről Geiletich dr. és Gerbas lemondott: Moho vtch, Geiletich János és Loibdsberger pedig határozottan kijelentették, hogy ilyea tiszteletbeli állást nem fogadnak él. A választási elnökség kérdése tehát még eiintésetleo. Az autonomisták táborában ssakadás nem történt; Walluachnig nem szakadt al Ossoinaok-tól és dr. Maylándertől, az autonomisták sári sorban fognak szavazni. A hivatalnokok saját lisztét állítanak össze, a liberálisok mag égésién távol msrsdnsk, mert azthissik, hogy a kormány nem támogatja őket eléggé. Ha as autonomisták most már megmaradnak határozatuk melleit, hogy a törvényeket Fiumében nem engedik életbe léptetni, és a közigazgatási bizottaágba 10 tag választását meghiúsítják, akkor a kormány kénytelen leás a rapnre-zentancát iámét lelosslatni, vagy pedig saját elhatározásából njralemond rapprezentanca. Es sz az izgalmas színjáték számtalanszor ismétlődhetnék, anélkül, hogy a kormány célhos ér, vagy mig .as autonomisták célja ei lesz érve, hogy 1 i. a kor mány kénytelen lenne engedni. A helyzet Fiúméban annál aggasztóbb, minthogy többé nsm létezik liberális párt, mely as autonomislákkal felvenné a küzdelmet éa a kormány előbb-utóbb kénytelen lesz a rappresen-tsncát feloszlstni. __December 14. A képviselőház 18-iki ülésében folytatta a munkaadók és mezőgazdasági munkások jogviszonyáról szóló törvényjsvsslsl tárgyalását. A vitát grót Károlyi Sárdor vezette be, s ki oagy részletességgel fejtegette a törvényjavaslatba befektetett elveket. a azt elfogadta. Utána Bitkay Uazló szólt, ki bár s törvényjavsslsl egyik-másik intézkedését nem helyesli, ast a részletes tárgya-jás alapjául elfogadja. Azután Lila Gyula mondott tartalmas bessédet, melyben Simávsl polemizált. Majd Rakonzky István következett, a ki s javaslatot általánosságban elfogadja, de szerinte a merksntil-liberalia társadalom és a kormány az oka annák, hogy a dolgok idáig jutottak. Báró Harkányi János igen szép bestédben méltatta a törvényjavaslat hdmaniaztíkus oldalait Ezzel szemben a bizottság töobsége a törvény-javaslat indokolásának és a kormány jelenlevő tagjai nyilatkozatainak figyelembe vétele mellett a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta és ennélfogva a pénzügyi bizottság azt a lisztéit képviselőháznak elfogadásra ajánlja. A részletekre nézve a bizottság a\'törvényjavaslat cimét és 1. és 2. § át változatlanul elfogadta, a 3-ik §-nál indilványozlatott, hogy az &. be kezdés után utolsó előtti belierdés gyanánt a következők vétessenek fel: , »E rendeletek azonban a törvényhozásnak, ha az együtt van, 14 nap alatt — ha együtt nincs, összejövetele után azonnal beazűnletendők, érvényük pedig 1898. évi december 31 én minden esetre megszűnik. • A kormány részéről erre azon nyilatkozat történt, hogy ez indítvány csakis a törvényjavaslatban foglalt célzat szabatos körülírása, a pénzügyi bizottság-^edig ez indítványozóit szöveggel kibővítve fogadta el a 8. J-t és ennélfogva a képviselőházunk is elfogadásra ajánlja e szövegezéssel. Budapest, 1807. december 11-én. TISZA KÁLMÁN, a pénzügyi bizottság elnöke. PÜLSZKY .ÁGOST, a pénzügyi bisoltaág előadója. A fiumei helyzet. Fellétlenül megbízható éa a legjobban érteafilt fiumei forrásból a következő tudósítást írják: Egy budapesti hírlapnak az a híre, mely szerint Walluachnig indítványa, — s Fiúméra ok-troyált törvények visszavonása, vagy pedig a rapprezentanca újra lekössönése, — egyhangúlag visszautasít tátott volna, minden alapot nélkülöz. Ep az ellenkező igaz. Walluschoig indítványát elfogadták, de a tanácskozáson jelenvoll\'ak nem H I R X E. 14 nas árosai Marlaka .. És a közönaég? Oh a mi közönségünk állhatatos érzékellen közönyében, nehéz a kedvében járni, túlságosan követelő, házsártos, akárcsak egy ódivatú nagyasszony ; de ez csak olyankor mutalkosik, ha azürke az ég, mihelyt e komor, nyomasstó szín mögül kivillan egy darab tiszta, üde kékeég, bor zongva, röstelkedve lerázza e tulajdonságokat; kedves less, szeretetreméltó, a szemeiben felragyog az odaadás hosszantartó mély tüze, tud lelkesedni, örülni éa rsgsazkodásaal, szive egész melegével \'öleli karjai közé, ki benne e váltósáét előidézte. —J Féltettük Komáromi MariMl, égett előre a* arcunk, de még is maradt bennünk egy csepp jóhiszeműség, de nagyon, nagyon kevés és a mi kedves* közönségünk most meg fogja bocaátaai, bogy pesszimisták voltunk, okunk egyébki\'nt voil rá elég. A csalódásunk igen kellemes. a Komáromi Mariska kedden délután a bénái vonattal érkezett Karnisára, vele voltak Cwproyky Ferencné, a híres népszínműíró özvegyé é* Tamay Alajos, a legkedvesebb songoramüvéea éa zeneszerző. Az állomáson a rendezőség és nebány hírlapíró várta. Kárpáti Manó tanár a következő kis beszéddel üdvözölte a perronon a művésznőt: Üdvözlőm Nagyságodat, mint a magyar nemzeti mflvéssetnek egyik ékességét és Amsm Jenőnek, s magysr nemzeti kulturs egyik láng-lelkű vezérének szeretetreméltó családtagját. Óhajlom, hogy azerény városunkban jót éresse magát éa kellemes emlékekkel bsgyhaaea al körünket Ezzel egy remek virágcsokrot nyqjtott ál a dívának, a mi öl kellemesen meglepte; melegen, őszintén megköszönte^ asivee fogadtatást. A vasúiról egyenesén a Korona szállodába hajtatott, bol a négyes és ölös számú szobákat nyitották fel. — Most pedig uraim, egy kissé pihenni szeretnék és nsgyon leköteleznének, ha őt óráig nem zavarna senki. Sokai utastam ss utolsó napokban, egy kissé fáradt vsgyok. Es mi, az előszobák örökös örei, kénytelenek voltunk távozni, de síig vártuk, hogy kissé sőtéledjék már. : — • Az .Irodalmi és Művészeti Kör" tisztelegni fog Komáromi Mariskánál. .. Három negyed öt. — Mindig jobb néhány perceel előbb, mint utóbb. Nsgy-Kanissa csütörtök Zala 100. stim (S. kp) xalék pótadó nélkQl nincs haladás. A szekér, mely addig itt is törött, ott is szakadt, megfeneklett A kormánynak, ax állampénztárnak kell kiemelni, megreparálni* meg -kenegetni, hogy ha döcögve is, megint továbbhaladhasson. Szóval: Esztergom városának állami segítség kell. No és ezzel elét tünk ahhoz a ponthoz, hol rá keD mutatnunk egyenesen arra a túlságos takarékoskodásra, mely miatt vidéki városaink legnagyobb része majdnem teljesen magára hagyottan kénytelen vágódni aránytalanul megsokasodott és nagyra nőtt terheivel —-- tf Vegyük csak Nagy-Kanizsát! Ez a város egyéb alkotásain klytll fenntart egy főgimnáziumot, polgári flü- és leányiskolát, 31 osztályú elemi-iskolát és ipariakolát Iskoláinak fentartási költsége évenkint 40 50 ezer forint kőzött ingadozik Tehát az ötszázalékos iskolai adón fölül óriási összeget áldoz a kuliura oltá-, iára. Ezen kivQi épített az idén lányiskolát, mely Ttörül-belül 2o ezer forinton folOli őaszeget nyelt eL -Megvalósításra vár a gimnázium uj épülete, mely százezer frtot jóval meghaladó befektetést igényel. És kap az államíol évenkint négyezer forint segit I Béget. Kiadásai csak az iskolák fejlesztését véve is, évről-évre jelentékenyen szaporodnak ; az államsegély pedig marad mindig j következetesen azon az Összegen, amelylyel ezelőtt 16 v. 20 évvel megindult. A haladák minden vonalon nagyobb és , nagyobi) mértékben követeli meg az áldó-latokat, arányos támogatást pedig nem nyer a város sem ebben, tem abban. Hova fog ez vezetni ? Ha egészen Esztergom sonára nem is, de nagyon könnyen elvezethet oda, hogy az eddig létesített és nagy erőfesiitéssd fenntartott intézmények fejlesztésében stag-náció áll be egyszerre, ami egy város életében már határozott dekadenciát jelent Nagyon óhajtandó volna, hogy Esztergom szomorú sorsa kormányunkat a vidéki 1M7. decatafcar bÓ ifi á* és a tüntetés említést sem érdemel m, ka annak oktalan vohát nem akarnók kimu tatai. A törvényjavaslat, mely e pillanatban a képviselőház előtt fokszik, nem ft munkás elnyomását jelenti, hanem az aratás bittó-sitását Ez a nagy közgazdasági érdeket városok élénkebb, odaadóbb támogatására j semmi körülmények közt sem lehet a nem ébresztené. szabad a külföldről eredő szocialista ixga- Igaz, hogy jobb reménységül előttünk * veszedejmetnek éji külföldi szocialisták \', , , _ , \' ... , \' , , , meggondolatlan és lelkiismeretlen izgatásai lebeg a közigazgatás, reformmal k,pcsola i|t^bcköve{Jrei<1 ^^^ toaan a városok rendezése; de ez még agálni A magyar szortáMeniokracta sokkal j Addig ts, mig vidéki városaink sorsát hazafiasabb érzelmű, hogysem romlásnak törvényes rendezéssel biztosítani lehet, na- tenné ki a hazát a tőke ellen viselt küz-gyon szükséges volna jelentékenyebb tá kelmében Ha pedig mégts ez a szándéka, mogatásban részesíteni különösen azokat a u" államhata- " . . . . . ,, ... lomnak, hogy ezt az árujáat megaitadá- városokaí, amelyek geográfiát fekvésűknél |yom ^ ^^ , mlIKJenkorra lehet«t- és egyéb körülményeknél fogva akarva aem |<.nné tegye a mezőgazdasági munkások húzódhatnak vissza az erejőket meghaladó sztrejkját. áldozatokat kivánó haladástól, ha mindjárt A szóban levő törvényjavaslattal a cél - roskadoznak is alatta. ugylátszik — tökéletesen el van érve; ara- i Erre a támogatásra már nagyon meg- MtreÍk Íövöre Magyarországon nem le . .. . _ _____. hetaéges De ez az eredmény semmiesetne érett az idő; ez most már nem csupán __, \' — v . ... . sem olyan eszközökkel éa erőszakos rend egy város vagy vtdék érieke, hanem aubályokkal éretett el, melyek a harcot a lánoa nemzeti érdek, melyet egy-egy em j közvetlen érdekeltek közt elkeseredetté éa porialis város csődje mindenkor csak caa-1 kíméletlenebbé teázik, hanem olyan íntez- pásként érinthet. kedésekkel, melyek a meiei munkást kielé- Esztergom városának sorsa legyen erőa Kj10 óvják, kívánalmait kielégi- , , , ~ . .... • . tik, érdekeit megvédik én a panasznak ésJíomoly tanulság necsak a több, városa. !jnden ^ , mindpí, QrűKyét hanem magas kormányunkra nézve ts. elveszik, — de a sstrejk lehetőségét ts ki- __ i> ■—— ■ *-* ~~ —\' jdrjlfc. I av llarinuiana \' ^ munkaadókat e törvény köti éa köte- LBX uardnyiins. tlezi, a munkásokat pedig olyan védelemben Ama törvényjavaslat tárgyalása alkalmá-1 részesíti, aminő az egész világ munkásvédő-ból, melyet dr. bárányi Ignác a mező- tőrvényhosáaában még nem fordult elő « gazdasági, munkások viszonyának rendé- azázadban. zése tárgyában terjesztett a képviselőház És éppen ez az, ami az ipari munkáaok elé, szocialista munkáaok, akik a javaslat nak és a szociáldemokratáknak netn tetszik : ellen tüntetést kíséreltek meg, a képviselő- a mezőgazdasági munkás elégedetlensége \' ház előtt is csoportosultak, A csoportosulás | megszün.k és ezzel egy igen fontos tagja szét oszlása nem került nagy megerőtetésbe! válnék le a szociáldemokrácia testének. Idők nyugalmas csöndjét; persze mindig aeynis-mus nagyító üvegén ál leolrsssa egy-egy lalált kőről sz idők történetet Így astán a mostani lórum miként egy mese-^>eli állat csontváza, ssétssedetl oldalbordákkal bever a Mons Cspiiolinus lábainál. A régészt a bölcsész, est pedig a szobrász, lestö, építész váltja löl; mintázzák, fősük, s tanulmányozzák as slskok tökélyét a színek s tömeg harmóniáját. ---- -J A .via sacra" jobbról a Sept. Neverus diadal-kapuján at a Saturnus templom tümkelekébe menekül s a Basilica Júliánál ismét fölbukkanva a Cástor és Polluz temploma elölt végződik, ahonnét már a lármás, tolakodó s tökmagot áruló modern Róma jellegzetes pisakos utcájába lépünk. Se csatra U tll ta mI. Ckl la per aal T CM aa porcéra r- alul Laaaa, laaaatl aaáara a algllar vtia. *) lánMwk OdImi.) Beovenutól. Barangolasaim közt szenvedéseid kálváriájához ia eljutottam; s most csak inost értem azt a aaonettedel, melyet öngyilkoseági kísérleted után lelked vipssztalásars irtai vala! Mert ime, az \'Angyalvárban* vagyok. Ssük, nyirkos csigalépcsőn megyünk le az angyalvárt börtönök le á, ... a föld alá. Odafönn Hadrián császár msusoleumához összehordott sziklákon, száaUdaa emeletekben néslűk végig a pápák . várát« *) Ha ta as t( atka klaáaaa, kl laa aathttlak T Kl Mdt kaaaásfestt «k Hpii. 4b unit. k<f; jakktáM kanaaSak. " --1 (iyönyörködtam Pieldn dal Vaga Irescólban; a remek kilátásban, i mondhatom nem nagy fáradságomba került a brosgba öntött Ssént Mihály arkangyaláhoa kősel jatm. Es itt, ahol a dohos IffSgö ólomsulylyal nehezedik tüdőmre, csoda-é;^a önkéntelenül jut eszembe sz, hogy milyen okos gondolat volt ast a boszuálló Hsent Mihály srkangyalt csak a mult század végén oda lölállitani; mikor at emberek már régen tlftUjttUfk, hogy-mit is kellene tulaj donkeppen megbőszülni? Egy alacsony s>0k nyílás elölt magállunk, s kalauzunk ijedt arccal meséli, hogy es a cella, amelyben Beatrice Cencít lógva tartották. Majd lehajolva bemegyünk a borsadva sietn-Mljük azt a ssük, sötét s nedvet börtönt, ahová ast a szép, de szerencsétlen Beatrice! hozták, bizonyára már összeégett s megjdnzólt testtel. Itt astán nyomorultul letrengvs, mikor a sok csussó-mártó állat belepte miféle kin leheteti gondolni arra as életre, melyet könnyelműségednél fogva otthagyni kényszerültél, Es arra as Isteni »s*pségre. melyet as emberi .szenteli* kezek lekapartak róla!... Még mélyebbre haladva, egy vak folyosó végén csak éppeu akkora lyukon, melyei egy ember i nagy \' ügygyet-bajjal inásabat keresztül, bent vagyunk a ÍÖ-ik század egyik legünnepeltebb | művészének Benvenulo Cetlimnek börtönében Vesetönk élénk laglajiésael kiséri elbaasáláseii, Benvenulo retten ö szenvedéseit, — a lelkemben látom a nagy művészt az öngyllkoaaág fölött töprengeni, melyből egy kis véfotleo (melyet ö mindig ss isteni akaratnak deklarál) kijózanítván, tégtalörmelékből ké-wteti Untával agy kis lalor-gácscsal irja meg ^Capiloló\'ját Egy üvegtáblával I fedett helyet még most is mutogatnak, ahová Benrweto folyton a .de protundie\'-t ének alva egy aráttdarabbsl rsjsolia li l aa atya áa Hu latsat... Följebb jutva a labyrialban, halalntas három soros ráeaoaal kerített kétóáM nagysága lyuk sfotl állunk meg \\ sjtöja a börtönnek saOrnyüaéges; rettegett gondossággal vsa agVonpéntolvs hatalmas vasrudakkal. Vesetőnk litokaatos arccal, mintha most la félne, magyarásss. hogy aa a híres Caglwetm börtöne. Hát itt volt beoeakvs a UMk ssáaad lagna-gyobb kalandora, Bslssnto Jóeaaf, alias grót Caglloslro T! Msiale a helyhez nem Illő SMaolylfal aáatem a tiíUU rabot elzáró altét a abtakvaaakal, i a barátságtalan folyosón látom i hogy kö»lf tasss léptekkel VI. Pios pápa wekretártuaa Meg meptlt, batlgatésilt. majd lábttjjb*fyt« kOsetédik a cellához .. óvatosan megkopagje... — .Cágioslro!- Te Éá* klMötije ... Ta ki a bölcaek kövét löluláltad, kl efott ninoaaa asrt ajtó- rásd hál le biHncsstést s nyisd ki MrlO-nöd njtajfttt Huh I hogy futott vofos onnét á oemsa saefc-rataijus, ha t\'^iglfoatro arcél aa ablakhos tolja vala! Mert esek s szörnyű pámok, mikor a börtön amogy is majdnem egészen be van folssvs, fs bizton hiszem, hogy saáafontos golyókhoz vek Isncolvs a szerencsétlen) — túlságos jelel a tildemnek; s blzonyilják, hogy még Urál ts (ba kétkedve ia) fékek anyttm hatalmáiAI.. Es est a várai AnffUinnűt kórósatöllek I\' Nagy-Kanizsa, csütörtök A szociáldemokraták tüntetését csak a les Daráeyiana célszerűsége megerősítésének kell tartanunk és e törvényt a legnagyobb erélylyel és amaz érdekek méltatásával, melyek hozzá/Űződnek, kell végrehajtani. A mezőgazdákat békére kényszeríti a munkásaikkal és megvédi ezeket a túlkapások ellen. Ez Darányi törvényjavaslatának a főelve és már előre is biztosítja\' számára az áldásos és messzeható sikereket. Politikai szemle. Belföld , A munkaadók ét mezőgazdasági munkátok jogviszonyainak tzabályozáia. Felette érdekes és felette fontos javaslatot tárgyal a képviselőház; a cimben megnevezett törvényjavaslatot. A ki ez ügynek állását hazánk-bsn ismeri, s a ki tudja, bogy a hazátlan internacionális aocialista elvek mennyire megmétej lyezlék már alföldi mezőgazdaaági munkásainkat, az valóban örülni fog annak, hogy a kormány ígéretéhez hiven, ezt a törvényjavaslatot beter-lesztette, a msvy ha—nemis szüntet meg egy-szerre minden bajt, lényegesen hozzájárulhat a munkás-viszonyok javításához. A képviselőház december ll*iki ülésén folytatólagosan lárgyaltalott e törvényjavaslat. Első szónok Pudír Rezső volt a néppártból, a ki a törvényjavaslatot annak reményében fogadia el, hogy a kormány a fenforgó vallásellenes visszaélések ellen lehetőleg orvoslást nyújt és a mun káskérdést véglegesen már a legközelebbi jövő ben rendezi. Utána Kristóffy József a szabadelvű pártból szóllalt fel, ki nagyon érdekesen fejtegette a törvényjavaslat céljait s mint teljesen helyeset elfogadja, Makfalvay Uéza pártja nevében a tőrvényjavaslat elveit helyesnek találván, azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Ot percnyi szünet után Sima Ferenc szólalt fel a törvényjavaslat ellen, mini a mely szerinte az uj kor szellemének nem felel meg. Rabszolga-javaslatnak nevezi, mely szégyenfoltja lenne a törvénykönyvnek, ha bele kerülne Simának egyes megjegyzésére Darányi miniszter le-léit. Áltól fart, hogy Sima beszéde ártatlan és jóhiszemű embereket, akik majd olvassák a ezt szónwtm veszik, alkalmas lesz "félrevezetni; A minisster beszédének egyik éles passzusa igy hangzik: Mikor pedig a t. képviselő ur aztán egy ilyen törvényjavaslattal szemben arról beszél, hogy nem vessszük a munkást emberszámba; hogy a rsbesolgalarlás ideje következik; hogy a jobbágyságot és a robotot állítjuk visszs; hogy uri jogokai keresünk és mikor szlán a képviselő ur hozzá leszi, bogy ha pedig" a munkásosztály megengedi, hogy ezén törvényjavaslat törvény erőre emelkedjék : akkor méltóak mindnyájan, hogy bilij eibe veressenek, ez nyüt lázítás (Igaz Ugy van! Elénk tetszés.), ez nyilt izgatás, é, ba embervér fog folyni, azért a képviselő ur lesz felelőé. (Igaz! Ugy van I Elénk helyeslés.) Olyan országban, a hol a házak nádfedéllel vannak fedve, égő fáklyával azeles időben járni, engedje meg a képviselő ur, ez nem lelkiismeretes, ez törvényhozó"! hivatáshoz nem méltó eljárás. (Igaz Ugy vanl Elénk lelszés.) Zala 100. szám (S. lap.) 1897. december hó lft-án s azt moadji, hogy a javaslat- 10. szakaszában löbb humanizmus rejlik, mint a nagyhangn agitátorok legizgatóbb beszédében. Öt percnyi szünet után Visontai Soma szól la\' lel, ki a lör vény nemesebb intentióft "Bem tagadja ugyan, de jsvaslatot terjeszt be, melyben kimondatni kéri, hogy s törvényjavaslatot a ház az igazságügyi bizottsághoz utasítja. A vita folytatását erre holnapra halasztották. kötelez ni, hanem kije-adott szó, mely ép ugy akarták magukat írásban lentelték, bogy elég az köteles, mint as írás. A rapprezentanca tagjainak válasgtáta deeem ber 20-ára van kiiűsve. A városi képviselet M le nem mondott tagja kösül a választási elnökségről Gelletich dr. éa Gerbaz lemondott: Moho vfch, Gellelich János és Loibelsberger pedig határozottan kijelentették, hogy ilyen tiszteMbeli állást nem fogadnak el. A választási elnökség kérdése tehát még elintézetlen. Az autonomisták táborában m^M nem történt; Walluschnig nem szakadt el Osnoinaek-tól éa dr. Maylándertől, az autonomisták zárt sorban fognak szavazni. A hivatalnokok saját liszlát állítanak öaaze, s liberálisok meg egéaseo J távol maradnak, mert azt hiszik, hogy a kormány a vám- és bankügynek]nem támogatja őket eléggé. Aa éaállé reudelkenéa Ugyancsak a képviselőház dec. 13-ki ülésén terjesztette be Pulszky Ágost a pénzügyi bizottság jelentését a vám- és bankügyek ideiglenes meg-hosszabbitásáról szóló javaslatról. A jelentés igy szól: A pénzügyi bizottság I valamint ezekkel összefüggő némely kérdésnek Ha az autonomisták most már megmaradnak ideiglenes szabályozásáról\' szóló lőrvény- határozatuk mellett, hogy a törvényeket Fiúmé-javaslatot tüzetes és beható tárgyalás alá vette. ben nem engedik életbe léptetni, és a köaigaz-Ennek lolyamán egyértelmüleg elismertetett, Katáai bizottságba 10 tag válaaztáaát meghiusit-hogy miután az ő Felaége többi királyságaival J4*- akkor a kormány kénytelen less a rappre-és országaival jelenleg fennálló vám- és keres | zentancát iámét lelosslatni, vagy padig saját elha tározásából újra lemond rapprezentanca. Es es az izgalmas színjáték ssámtalanssor ismétlődhetnék, anélkül,hogy a kormány célhoz ér, vagy mig.aa autonomisták célja el lesz érve, hogy t i. a kormány kénytelen lenne engedni. A helyzet Fiumében annál aggasztóbb, minthogy többé nem létezik liberális párt, mely aa autonomisiákkal felvenné a küzdelmet és a kormány előbb-utóbb kénytelen lesz a rappnseu-tancát feloszlatni. HÍREK. KoaaAroaal Marinka kedelmi szövetség, valamint az osztrák-magyar bank szabadalmára a a bankot cselegvöleg illető eredeti 80 millió forintot tevő államadósságokra vonatkozó egyezmények halálya a folyó év végével megszüoik és minlhogy azon föltevés, a melyhez az 1878. évi XIX, t-cz hatályának a magyar korona országai és ő Felsége többi királyságai és országai között fennálló vám- és kereskedelmi szövetségnek az osztrák magyar bank szabadalmának meghosszabbításáról s az utóbbi ügyek rendezéséről szóló s a magyar országgyűlés mindkét háza által elfogadott tőrvényjavaslat hatályba léple kötve volt, hogy ugyanis ő Felsége többi királyságaiban és viszonyaiban 4a alkotmányos uton megfelelő azonos határozatok fognak törvényerőre emelkelni, nem következik . he^ r- az 1867. XII. t.-cz. 68.ik §.ának rendel- ■ közönség? kezése értelmében az ország önálló törvényes 0h a mi közönségünk állhatatoa érzéketlen intézkedési joga érvényesül. I közönyében, nehéz a kedvében járni, túlságosan Elismertetett egyszersmind minden részről," hogy, követelő, házsártos, akárcsak egy ódivatú nagy-tekintettel az év végéig fennmaradó idő rövidsé-1 asszony; de ez csak olyankor mutatkozik, ha gére, fenntebb érintett ügyek rendezése iránt ázürke az ég, mihelyt e komor, nyomsssió ssin ideiglenes természetű intézkedések szüksége ló-j mögül kivillan egv darab tiszta, űde kékség, bor rog fenn. zongva, röstelkedve lerátsa e tulajdonságokat; A tárgyalás lolyamán kifejlődött vita rendjénfkedves lesz, szeretetreméltó, a szemeiben Isire azonban a bizottság némely tagjai a szóban 8.7°g az odaadás hosszantartó mély tűse, tud forgó törvényjavaalat halározmányát ki nem elé- lelkesedni, örülni éa ragaszkodásul, szive egész gitőknek kívánták kijelentetni és_ az önnálló melegével öleli karjai közé, ki benne e változást vámterület és ar önálló nemzeli bank mu hat-1 előidézte. lan léle-iféaének szükségéi hangsúlyozzák. í Féltettük Komáromi Mariskát, égett előre as Ezzel szemben a Bizottság többsége a törvény- arcunk, dé még is maradt bennünk égy csepp javaslat indokolásának és a kormány jelenlevő jóhiszeműség, de nsgyon, nagyon kevés és a mi tagjai nyilatkozatainak figyelembe vétele melleit | kedves közönségünk most meg fogja bocsátani, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta és hogy pesszimisták voltunk, okunk egyébkent volt ennélfogva a pénzügyi bizottság azt a tiulell kép- rá elé8\' * csalódálunk igen kellemes, viaelőháznak elfogadásra ajánlja. | • A részletekre nézve a bizottság a törvényjavas- Komáromi Mariska kedden délután a bécsi lat cimét és I. és 8. § át változatlanul elfogadta, vonattal érkaaatt- Kanizsára, vele voltak Cstprsyhy a 8-ik g-nál inditványozlalott, hogy az 6. bekezdés Ferencné, a híres népszínműíró özvegye é* December 14. A képviselőház 18-iki ülésében folytatta a munkaadók és mezőgazdasági munkások jogviszonyáról szóló lörvéoyjavaalat tárgyalását. A vitát gróf Károlyi Sárdor vezette be, a ki nagy részletességgel fejtegette a törvényjavaslatba befektetett elveket s ut elfogadta. Utána Rdtkay László szólt, ki bár a törvényjavaslat egyik-másik intézkedését nem helyesli, ut a részletes tárgya-jáa alapjául elfogadja. Azután Llts tiyula mondott tartalmú beszédet, melyben Simával polemizált. Majd Rakovtzky István következett, a ki a javaslatot általánosságban elfogadja, de szerinte a merkantil-liberalía társadalom és a kormány az oka annak, hogy a dolgok idáig jutottak. Báró Harkányi János igen nép beszédben méltatta a törvényjavaslat hdmaniszlikus oldalait után utolsó előtti bekjrdéi gyanánt a kővetkezők vétessenek fel: »E rendeletek azonban a törvényhozásnak, ha az együtt van, 14 nap alatt — ha együtt ninos, SsuejöYetele után azonnal beuűnlelendők, érvényük pedig 1808. évi december 81 én minden esetre megszűnik. < A kormány részéről erre azon nyilatkout történt, bogy u indítvány csakis a tőrvényjavulat-ban foglalt célút szabatos körülírása, a pénzügyi bizottság pedig ez indítványozott azöveggel kibővítve fogadta el a 8. §-t éa ennélfogva a képviselőháznak is elfogadásra ajánlja e szövegezéssel. Budapest, 1897. december 11-én. TISZA KÁLMÁN, a pénzügyi bizottság elnöke. PULSZKY ÁGOST, a pénzügyi bizottság előadója. A fiumei helyzet. Feltétlenül megbízható éa a legjobban értesült fiumei forrásból a következő tudóaitást írják: Egy budapesti hírlapnak az a híre, mely ue> rint Walluschnig indítványa, — a Fiúméra ok-troyált törvények visusvonása, vagy pedig a rapprezentanca íjjra leköszönése, — egyhsugulag viaasautaaittatott volna, minden alapot nélkülöz Ép az ellenkttő igaz. Walluschoig indítványát elfogadták, de a tanácskozáson -jelenvoltak nem 7bmay Alajos, a legkedvesebb songoramüvéu és uneuerző. Az állomáson a rendezőség éa néhány hírlapíró várta. Kárpáti Manó tanár a kővetkező kis beuéddel üdvözölte a perronon a művésznőt: Üdvözlőm Nagyságodat, mint a magyar nemzeti művészetnek egyik ékességét és Hálom Jenőnek, a magyar nemzeti kultura egyik láng-lélkü vezérének uereletreméltó családtagját. Óhajtom, hogy szerény városunkban jól éreue magát és kellemes emlékekkel hagyhaau el körünket Ezzel egy remek virágcsokrot nyitott át a dívának, a mi öt kellemesen meglepte; melegen, össinlén megköszönte e ssívm fogadtatást. A vasúiról egyenesen a Korona szállodába hajtatott, hol a négyes és ölős számú szobákat nyitották fel. -- Moat pedig uraim, egy kiaaé pihenni szeretnék és nagyon lakötelesnének, ha őt óráig nem uvarna senki. Sokat utaztam az utolsó napokban, egy kissé fáradt vagyok. Es mi, u előszobák örökös örei, kénytelenek voltunk távosni, de alig vártuk, hogy kissé sötétedjék már. % As .Irodalmi és Müvéueti Kör* tisztelegni fog Komáromi Mariskánál. .. Három negyed őt. — Mindig jobb néhány pereeel előbb, mint ulóbb. Nagy-Kanizsa orttörlök Zala lOft svára. (4- lap.) IMI. Jaoenhn bó 114* Kit a mi Örökké vidám lőriporierQnk mondta éa éa hatybaa hagytam. Aa ötóa aaámn uoba kényelmes djvánján últOnk hallgattuk, hogy csörrennek a villák ás kések a finom vékony tányérakon. Kávés vártatva Tarnay Alajos agy leás inasé val kesében jeleni meg ss ajtóban, egyre ast hajtogatta,hogyönafyonharagfctika • Délivssut ■art tegaspslfltt as egyik bőröndjét benn feledte a bordér a kupéban éa csak egy negyed órával a hangverseny elölt élteseit Kőssegre viessa. Mi történik akkor, ka málhám nem érkezik meg ? Bal önök el sem tasslbetik. A Irakkom ép abban a ceoaugbia volt. Nem kellemetlen, nem boassintó es*... A mi vidám löriportsrunk örökös mosolyé vaJ odafordult most a zongoraművészhez: — Ugy érti est, hogy Kössegen agy akkora Irakkol, mely önnek jó, egy királyságért sasa tudtak volna hirtelenében előteremteni. Végignésatl magán éa neveiéit. * Kopogtatlak kivűl ss ajtón. Fáéssg Zsigmond polgármester ssép alakja Ital fél a küszöbön, mögötte ai .Irodalmi és Mlvéaaeti Kör* igssgstóságs Tarnay örömmel sietatt a polgármester leié éa mint régi ösmerösél ödvozólte — Ugy latsaik nem ismer már ? A pogármsalBr caak néste, de mikor lelie-inmrrte, mosoly ogvs jegy este meg — Tudja: főkapitány koromban jobban megje-gyesiem »s arakat, most már nincs olyan nagy ssékségsa As ipuiboMn Isntslsnságével kacagott a kedves seaeaaerzö és iöbbéak Is mind aoaolyogtsk s polgármeater szellemeaségén. Tarnay kinyitotta as oldalajtót. FáeNy Zsigmond as Irodalmi éa MQváseti Kör nevébfm üdvözölte a dívát, mii* ö aaintéa néhány kedveskedő szóval válaszolt- A másik percben mára hivatalos formák feaaessége eltűnt Cnprtghyni aa igazi háziasszony szeretetreméltó Hágával mutatott helyet a vendégeknek. Tovább egy félóránál tolyt A legvldáfoabb hangulatban a társalgás ás élénk ssellemével mindenkit elbájolt s művésznő. Mosolyogva nyújtotta kicsi duzzadt kesét bacsóra és mi kiváncsisbbak voltunk as esi re, mint 0 Tehát van mégis lelkesedés Nsgy Kinizsán és hozzá mily hatalmin erővel mulatta meg arcát. Este nyolc órakor csak ugy ösöniött a közönség a „Polgári Egylet* nagytermébe és a nagy larem es alkalommal sstknek, kicsinak bizonyult Igazi cMkalO közönség (öltötte meg zaulotásig —a hstyskat, s héllértw s dlikssiig létkn lapwa kén itjuság foglalt ssép reodben állást. EreMlUpis tapssal Üdvözölték a művésznőt, a bogy a pódiumra lépett éa átnyújtották neki az Irodalmi éa MovéeSéli Kör ssép csokrát hosasu nemzed asinü aeiyem ssal aggal. —✓Verdi .OtbeW-\'jából énekelte aa ,Aw Jfarié\'-t, ae\'yaek el hangsása atáa viharos taps súgott M. Igy hatalmas virágkosarat nyújtottak most ál, gaayaek láttára a köeönség lelkesedése még-takább tokoaódotl. Ka aMfiamétlödölI minden szám után, ugy hogy már asAveMáriauláa programmon kivfll .Trilby.-Ml étének elte ss eimr tU ia fnn< cimö hasfalam kis dah. Tarnay aoagorajáU kával alig ludott a közönség betelni. de legnagyobb sikert nMUUr»> dmB dalávál aratta. Olyan ez a filigrán • azövésű kis darab, mint azoknak a sötét, Ifises, mély taemO leányoknak a sóvárgó sóhaja, mely a titokzatos Mek egyik nmem In rejtekéből száll fel ti Komáromi Mariska ebbe a kis darabba beleol-vaasté agéas aaivét. letkéi, u ö ajakán len csak Igazán olyanná, mini ahogy ez a szerző lelkében ék, zsongott. A közönséget annyira elragadta lelkesedése, bogy a tapsok itt már valóságos tombolámé váltak. Nem akarunk kritikát irat, mert sa felesleges, mert erre nincs ssfikség, legjobb kritikán a kösöneég asaga éa Komáromi sikerei nem mennek ma már újdonság ssámba, hisz as\'ő művészi pályája már a csillagok között vasat - á Itaaáatall lááa«in*iM«eJ és ss egész ország érdeklődése lóidul feléje. Irt. Alig tudna teviláfoaitae. adni apói valaki Tarnay zongorán ismét egyik saját darab; hogy ast a célja a D. K L-nek, n»y a oéfeairtl jávai éa Liszt XII. rapszordiájával szolgált rá a igen, mert ezeket nagy hangon kürtölték, mikor zajos tüntetésre. megalakult, de mennyit váltott he étekből ss Káldi: „Csalogányaiéval* ért véget a aaép ígéretek ML Mi al% ereszük működésének halé tál, est. Kösönségönk Szivébe sérts Komáromi Ma- pedig mi vártank lőlek legtöbbet, mert Munkás riskát, kitől nem búcsúzott most el örökre, meri magyarosodáséi egyik főcéljául tűzte ki. IV ugy egy óhajjal mielőbb vissoatlátai óhajtjuk vala-1 átsaik, más vidétao ép annyi lelkesedéssel mű-mennyien. "1 ködik, akárcsak nálank A kaposvári .Seaogyi Komáromi Mariska éa Caeprefby Fewncné Djeág\'-ból vettük a követkéz®, mely étM*M szerdán délután Zákányon át Pestre utaztak, megvilágitj* a 0 K. K. munkásságát i A Pumán honnan ma már Debrecenbe mennek, hol négy fa* KlmAmUdim Sotítt, miként már irtuk, egy setén fog ismét vendégsserspalni. évra a SonwgymagyeihfleaHvetödéa Egylet rendel- Tarnay Alajos már ssardán hajnalban elutazott,) keséaérs booaájlotu egyik vándor köavvtárát, mely mert este a fövéroaban kellett neki egy es- Kaposvárra már meg Is érkezeit A könyvtár sok lélyen játnani. aaéip dinkötésű kőayvet tartalmas, melyek kósótt ————— síig nnnak a népin irodalomból vslogaioti mun kas, hanem legtöbbeyire ktlínö regényak. nép — Hasnál; I hlr Bl*<ktriet Sándor pécsi irodalmi művet, melyaket enk intelligan smksr kir. táblai elnök néhány nsp óla bivataionn Városunkban időzik. — A vármegye háiaMI. Zala vármegye törvényhatóaági blaoilaágánsk T. M IS-án és fo y-tatólagonn tartott knzgyűléaérol a kövclknöket jehntbeUtk: A kösigasgatáai tagok válantánnál a szsssdelrö irány lényn győzelmet aratott, a mennyiben Farkú Jósnf néppárti orggággyűléeí képviselő a köaigasgatási bisottságból nagy többséggel kibukott, helyette megválasztották a liberális aaonkivűl tud élvezni. A nép ugyan ankét nem tudja* ha-l saonnal olvasni, pedig a cél a< volna, hogy a vándor-könyvtárak ott tsqnssék a magyar szellőméi és mlvatlaécet, hol as idegen nemzetiségű, de mar magyarul henéto nép olvasna és okain is a hasatas szellemű, a nép oá mára irt művekből. A 8. K. R. válautmáayi olnt tartott a népkönyvtár dolgában s tekintettel a könyvek tartalmára és minőségére, aat haléroata, bogy a könyvtár egyelőre Kaposváron marad. A könyv Hiridmtif Ferenc nagybirtokod,! jegyzékeket kiküldik a (Arám saékhelyskra tt a megrélsMtották: Kprrjtty Sándor,iha aaok alapján kérnek a vidékn könyveket, Kolltr István, timret Unió, ZmJs Kálmán I majd kfildaeek beKMlk A váedorktayvttraak éa dr Qftmirty Vince, Bmrct László a lemon-; enerint nem sok hasinál tagjuk venni g be dott SiMwirt Gyula helyére választatott meg. — | annyi u egész viszontszolgáltatás a D. K. K A Nagy-Kanizsától Alsó-Lendváig tervezett vasul rSaséról azért az avenkiati tribaiuraért melyet a épitéeköllaégeikn való boszájárulást a kéagyűlés 8 K. E fisat neki, akkor sokkal jobh vein a kimondta; mielőtt azonban as öasaget ig meg | tributum fizetését megtagadni s aaoa n éinsgsr állapítaná, sz engedményeket utssitolts, hogy as jó könyveket ée folyóiratokat vásárolni a ml érdekeltséggel lépjenek érintkezésbe, megtudandó, svábjaink és borválaink asámára hogy milyen járulék várható as érdekeltség — ltla«vs>é« A m. kir. péniOgymiMaiter rvUéről. — Dr. Snhrm Jósnf éa tárni, Hamtimyer Lajost, a nagykantsasi aónvaiailm lelebbesén folytán a Nagy- és Kie-Kanisn | sölárnokká nevezte ki. — A vallás és köaokisUa-bösl lekvő útszakasz Áthelyezésével is íoglalko-; Ogyí miniszter Smtip Ottó polgárt iskolai tanítót tolt Ujabb halárouthontal végett esen űgyja Csáktornyái állami polgári fluiskoláboi n-isméi a Váróéi képviselőtestület elé tereltstik, veate ki. mert a város tteglérhelteléséröl lévén ssó, - la hálák legél/Htoe A soponl ksm-névnerintl issvszái kívántatik. — Htcit | kedelmi és iparkamara a kentkeiyi kersakadó János rom. kalh. felekezeti kántor-tanító | tanonciskola, valamint a nla agaraasgi aöi-keras ügye Minién vin\'skerűl s városatyák elé, mert i kedelmi tanlolysm segélyeaéaére ss IMV7 - 98 lk törvénvhalóeági bisoltség agy találta, hogy tanévre 60—60 Irt aagétyOeangel ssavasott meg ezen ügyben a város esetleg pervesztes IS lehet, — A asáavllác kfiuébérll. Addig ivott ntel| esetben mfiksége.4 annak megállspithalán, I Oíp István a gyula-ksaai-i kommábaa, míg |<4 -hogy kit terhel s felelősség, illetve, hogy ki sza kedvre hsngnlta s borgöa, aaián dühöngve haáa vatol a városnak a kántornak flsetendő öasaagéri, ment és a kertjében elverte a Meneget, ugy is miért in a városi képviselőtestületnek név tansssn. A Msaifé Végre kianbaJu.l kezel kö surlnt k\' 11 anvsnlál leadni. — Nagy Ksnlsn áűl, de sséln tenyerének nyomni nagyon élnw város képvisewtsatftMének a folyó épiiknéeek költségei fedeaén tányábaü hozod hslárontát kösgyűlés jóváhagyta, ép ugy egy hang kivételével helybenhagyta as IR9K. évi vároái költségvetést Aa egy tiltakozó bang.dr. Diek Jósnfé volt a közgydtés lefolyására még Mvebben visnelérűbk — álhelyesé* A vallás\' éa kösoktatásMyl mininlsr 8Ímko*fi (tésa, slad lendvai polaári-iskolai rendes tanítói a csáktornyai polgárt fluisko-Ishoz helyezte él. — áallveealer eeéélyek. A Nayyáaaúnai Ttrm*Hr könyvtára javára 1697, december hó 81-én saját helyiségeiben tombolával egybekötöd gártkörűBsIvesslar-estélyl tart Beléptl-dy I kor Caaládjegy 5 kor. Kssdsts 9 órakor. Tagok állal bivott vendégek nlvesen láttatnék. Kérik a lom-bolsnyereménylárgyakal tUlkén délután s kiváltak Cip uram aroéa. A részeg ember lehe tétlen dühében sgy alkalmas ágat keresed s kertben ág srre -• lelkOIOtte magát Ajaassoay, mikor elosendnűlt minden a hág köréi sompo lyogva visszajött n megrémülve látta, hogy n urá ott lubickol a levegőben, Kirohant n al cára, kétségbeeeetln léset kiabált, gyomaiéira* verték a barangol és a hamarosan megértnsii emberek IQg helyett oaak a feldokié rénseg emberre akadtak, idqje korén levágták a kötelei és mikor Cip uram snmélara téri, elpáholták a jámbort, mert lalakasslolta msfát — A Baaklsképsé egjlvt aalatiága Denabn M-ta, karácsony második eapjAa a aajtykanisnl meekáakéyaO egylet asgynsbAstt mnlalságot lo< rvtsdmai, melyet égy gsépen öasnrálegatoU mű vésni program log mege\'Ösni A alnar ggereplöl kOsótt leasaak : Irwitr Ja bks, Társas-kör helyiségébe küldeni. — wgény I Herlingtr 0 ga (Ceáktornyal Kárpiti Manó, fattutókal Mftiptt tqflet Perlakon\' 1897. decem ber 31-én, a perlaki „Társaskör" helyiségében tombolával egybekötött gártkOrű Sailveaater-n-télyt rendez. Kezdete 8 órakor. Belépli-dij személy* nkint 1 korona, Tekintettel a jótékony célra, kérik a l. közönségei, bogy bármily cse-kély értékű lombola tágy ajándékonn által. — melyek Sípos Károly gyógyszerén úrhoz kQldén- W/dJfc Mikes, Afrt/ör Qyela\' és U .ArWWat h MMutti Mr* dalárdáié - á kersshsdl IQals éaképsl eg| leiének szombati ntélye lényn eradménvnyel végaödötl. As estély vomerelél th/fwum* Jóssá k. a. képezte, kl .A sedsadney rntiimm nBi rtM-yifdséee* címmel (slolvaaésl tartott Ks volt ss etoö esel, hogy sálnak aA ölt a felolvasó dók, — aa agyiéi* emberbaráti ténykedésében | antalboa. A felolvasás elme magában foglalja támogatni kegyeskedjék. Felűlfinténk köszönet- annak tartalmát, és dacára, bogy a kisasszony tel fogadtatnak és birkpilag nyugtázlatnak. Igen ügyes ssép muakát végzett eszel ée a kösfin Naptárak 1898. évre, — magyar éa német nyelven — a legnagyobb választékban. — PaJ«r, Ügyvédi határidőnapló; Ogyvédi zsebnaptár, — Kedelásyl gaa dsaágl zsebaaptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcn-naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárok (ipkatik FISCHEL FÜLÖP ttyrtercMfettel Nftgy-Kaiíziáii. M»gy-Kknii»a csütörtök Zala 100. szim. (5 lap.) ség érdekes előadásában nagy élvezetét talált, as abban foglalt eszmék csak a nöi lélek idealizmusáról tesznek taniilágot, mely ha mindjárt emancipálódik is, mindig más perspektívában látja a ssjongó, zúgó, piszkos életei. Jobban mondva: felületes vizsgálódások, gyorsan mozgó, halvány kópiái voltak azok csat a nagy élet képeinek, melynek titkos rugóit a kisasszony nem ismeri es nem is fogja megismerni soha. Nem akarunk elvonni semmit a kisassooy érdemeiből, mert ha arról a „nagyon gáncsolt naturahzmsui 61" olvasott volna lel, éppen nem tartottuk volna helyesnek, mert nem női bonckés alá való témák zetése folytán Igen nlcnón létéinél a fejést egyszer egy Makk, Uaaan, éa •ladé. - Bővebbel Ftaehel ífj&Vj^ SliJSÜTh^ kényvkereskedésében. IRODALOM. I Ugyan tejünő végezte ; a kóvetteaó | tejéei eredményeket matatják: lássa fejés gyors tojáa 64.0 kg. 71.0 kg. 69.0 . 103.0 . 99.5 . 157.0 , 80.7 . 86.0 . 69.0 . 111.7 . A Bi1»1MÜ Hapló kiriwosn. ÉUakea omUktaik 1 qióg a msgyar k&xSnsóg uuk a tizennyolc magyar ujst _ iróaak u Mtén, akik, bogy (IkggstUaltaók ufiUt miadea politikai befolyás is minden villalkooó Wka nyűge siói, £tn sziaok feltűnően mutatják, hogy gyOCB ÖCS^^ri !* ^ a Ujmjrigyekre gyakorol, n»«Tobfc A ItikH Ui wpt ant alig má.fti «»! »nger a .te)-elválatatá* n«m kta ■értekben szabadelvű juseyaí kOiBnségnek legked-1 fukozza.- vette a vidám táncmulatság mely csak.reggel jÍT.EJÜ ÜMtapmm.ismeretes, hogy as utoljára kthjt őt órakor ért véget Horvát Laci zenekara ez gytjtsta mindennap ütne mind ut. ni • mwkeutsitg • 1 leírásaiét sokkalta zsírosabb. k tejés ket-este \'.öbb *—\'----* ■■ ||1 —\' \'uum társadalom sebei, betegségei. — á (elolvasást suti Mapió-t , kitüntető tapsokkal jutalmazták. Utána kezdetét I "forgása etáa. a i figyelemmel játszott és ha a jövőben lap stabtdeha ta feltóUenai minden Irányban Itggaüan I delén kifejt tej és as utoljára tófejt tej k&aött a hasonlóan keze ik a nyiretytyül, ugy a régi szép! pellttkijkaak, nemzeti ónálet^ask óa magas iaiMa*k ■la-ltekinteiben oly nagy a kblftnbaég, bogy a tehenek hírnév hamarosan meglesz ismét. Az első négyest S^SlÖ^a Srn^ íítl^U" kif.jéae állal a tejnek .űrtartalma nem 80 pár láncolta. Az estélyen a következők fizet- UneUben aj ti arádét!, da a Moftosóg szimpátiájának gyors 1 kis mértékben tokothalé. tek leiül r Ebenspanger Ernő \',10 Irt, Unger\' Mkstóaóbea\' la addig asm látott póldát m\\itat. Éa Uilmann Elek 5 frt, Dobriu Richárd Kásztl Izidor,\' m vall, hogy a Budapesti Hapló alanttól mai Reicheqfeld Sándor ifj. Saltler Mór l-l frt,Gttna \'5 berger Jakab 80 kr., Ledolaky Ernő, Kohn L • • .....—— ..... A Halléban 1 tartalma volt: tett kísérletek szerint a tejasir* Lajos, Klein Ignác. Fiachel Lnjos, Róna Lipót 60-60 kr., N. N., N. N., 40 - 40 kr., Kis Zsigmond, Sattler Alajos 80— 90 kr., összesen 23 Irt 70 kr., mely szive* adományokért ez uton mond köszönetei a rendező bi>ottság — Kérek táiel. Fejérváry Géza miniszter legnapelött Pécsett időzött. A mikor a legnépe sehb volt e>te a korzó, egyezerre csak léltOnt a sétálók között a legsnajdigabb miniszter szép magas alakja. Többször\'Végig ment az utcán és szemmel láthatólag gyönyörködöt: a sok bájos asszonyban és leányban, a kik szinte lutva igye kezlek a ködös ulcárólii>e a színházba. Éppen akkor Qtötle el a hét órát- Még hosszú idö múlva kezdetlék meg az előadást. Fejérváry Géza báró, honvédelemügyi miniszter előre vett egy finom szivart és ráakart gyújtani. Még elszívhatja ad- ■M kai a Melyek nyomatékossá taaalk a tatai, da poUUkat súlyra aá<U d&utö jalsatösigt ajsóg vMeaóayót, tárcaro-vatáaak magas irodalmi saiavonala, gaadag latorssattv anyaga, kitdnfi árt stlóeai, klmerltaj tUstaa, vkltozatoa ala-•aa rovatai a mindanraadtt küslemtnyelusk változataaakga ta folyton gyarapodó bötége: napról-napra ókasoaó\'.óan taaua-kodik arról, hogy a Baflawaatt Haplo lóayeaan megtelelt a legvónsaaehb várakoaásnaz la,, a mely ■egjalenóeót m.g-eUSate A Badapestl Napló aaarkaeatAaóge ta olvaaókfiaiVaaóge ktat páratlanul meleg ka szivaa viszony fejltSdiStt kl. Naponkint jalaatksaik az a Saarkaaattl ázaae.ek roralkbas ■agyar ktafiaaóg: nekünk caaládnak. A Badapeatl Napié sasrkaastftaóg• agy akarja megtalálni hatalmas ktaSnsógs Uaogatáakt, bogy karácsonyra klvttat nélkül aisdsn alftftzatijóaak, az újonnan haltpAknak 1. harmad : 0.04*1, 2. . 8.S7*/, 3. h 8M*/, Egy másik kísérletnél; 1. részlet: 0.10\\ tair. X. . 0.16*|, . 8 . V10PJ, . 4. . Í-Wls , 6. . 8.14*1, , «. . 4.08*/, , M A legutoljára kitejt tej tártartalma 10*f,-ra olyan alunmot helyez aa asztalára, amely vatosagos trounlmi 1 _, . ., , .__ kínos, a világ lsgsagyobb Íróinak Ulólkoaó As alhsa ™í»t** ,* leV»l»ket gjorsaa ■indán egyes cikka agy-egy irodalmi remek, közvetlenül a 1 Igen \\0l Kt kell 10)111, mert tt a to) mennyi- 4a Budapesti Napló száaiára kószált óa nagy belsO órtókóaól | minőségét is (okozta, fogva taaa\'.tadökSn \'\' át laaz DiSme, diase minden család 1 asztalának A Budapesti Napló asarkaast&aóg*, amely csakis addigi ( dig, a mia" megkezdik benn az előadást. Végig ■o*káaaagára, hírlapírói sikereire hivatkozva óa a kóaóoakg 8 ___a.....1- - „ salapaliálra appellálvt. fogott hozzá bátor vállalkozásához, tapogatta minden zsebét^ de gyula, a mivel a szivarra rágyujlhalölt volnay-sehol sem akadt a paliáira appellálva, fogott csalódott önbizalmában óa aaa cszlSlglt a kftsónságben, I ely nagy szeretettel karolta fel ágyát aa alsó perctől fogya. I kezébe. Eppén széjjel nézett, hogy kitől kérjen I &s hogy "a kSsónakg aa czalódjók henna, arra vállvetve, tüzet, a mikor egy közhuszár surrant el mellette. Szakadatlan bszgóaággal óa lelkaaedóaael törekszik, i szer- .. . ~ 1 wi *" i - SMalimaV waljt ónauli viaal t/---# fxa — Hé, fiam. kesstSsóg, amelynek balaA tagját: Vészt József, füszerkesstü, B-ann Sándor, felatóa szerkesztő, Ábrányi Rmü, ifjabb | A huszár, a kinek csupass arcából kirítt, bogy ZmÍstI Kornél, Ctalr Vilmos, Carrl Gyula, Erii\' Gyula, | csak most vonult be S éppen hogy felszabadult a Fái Bála, Qsrgsly István, Holló Márton, Horváth Elemér. 1 kiképzés alól, hátrafordult helykén. Végig nézte\' Jsnovtcs Pál. dr. Kovács Janó, Lyka Ikmly Márkna Józasf, a civil" ruhában sétáló minisztert ás fosheovröl idr- M*rkl Adolf- ir- Márton Miksa, Molnár Ferenc, Pékár ... . miniszteri es fognegyroi Q 4r SoU<,K Ado,f gTÍb xivadar, Tkary Zoltán, nap- m " I ról-napra egáka eraját, egész lalkeeséóaát, testes hírlapiról ve\'ette oda a szól — No mi lősa! A miniszter elmosolyodott —— Adj egy klsilUét ! A huszár odanytqtofta garasos síivarj&t a mi kvalltáaatt via t a l arcba. HtMges azAvstaóga ebben a ktlsó ■uakatársak fónyaa serage, asaalybM caak Ágál Adolf, Balogh Pál, Bakaica G asz táv, Beeaaayey Ferenc, Békád Alttal, lótv&s Károly, Vasal Qéaa, Giczy lat via, dr Htgara ... . Vlktof, dr. Halast Ignác, LaUa árpád, Lengyel Laura, »Í8Zlernek. Boszankodoll, hogy egy ember, a ki Maloajrty Desső, Mllkó Izidor, Maakássy Kálaáa, Baabéaá-csak clbil, tegezni meri és fiamnak szólítja Ut, a Hogáll Janka, Szánt Tamás, Ssáali KálaSÜ, Tóaórktay ki huszár. A mikor vissukepta a szivarját, végig;^- fant aeyit satiitják aeat...... . . ..... li • i u«l. tt t ragéja a Budapeatl Nsplo sddigi wtdküzn tagy Déxte a minisztert és nagy ktcsinylésael bökte .ikertnek fc. bltteaiUkk joveijö sritárT etiáteaelájáaak. oda a SZÓly^y 1 ia aág egy. Aaaak aa tjságttk, aaslv senkik másé, caak VASÚTI MtRLTRlNO. KANllHA állomás. — Osziék máskor legyen ám gyújtója! A miniszter jóízűt mulatott a dolgon s később, • mikor bement k színházba, kacagva beszélie el sz esetet a páholyban ülőknek. \' — legtzékéit irftlt. Csak nem rég nyitották meg KapoaviroU az elmebeteg gyógy- ialéxelet, hova a lipótniezei tébolydábol vagy ötven aebés beteget nállitottak. Tegnapelőtt már egy őrült megsaökött, aa ebédlő ablakvasát feszi tette ki a azon ál ugrott le a fél* emeletről. Ez is elmebeteg epy kereskedelmi Ügynök, ki mig szsbadon volt, haiiártieali egyenruhában több féle uélháinoaUgot követett el; miitáo rajta as elmebeiegeég sxiirptomáit észlelték, megfigyelés végett a lipótmezei tébolydába ürigáilák onnan került Kaposvárra. A szökevényeknek még eddig nem jött nyomára a rendfaég. — Clyllkoa nélvér. Tegnap reggel Velencén (Fehér megyében) egy lizenhétévcs leány gyil* kossá lelt. Szűct József liienöt éves pórfiu. szóváltásba ereszkedett 11 esztendős Zsuzsámul nővérével és valahogy megütötte. A leány annyira elkeseredett, ^togy vad haragjában leikapott egy kést és öccse felé hajította. A kés a fiu mellébe fúródott, átszúrta i szivét. Egy szó nélkül löldre rogyott és meghalt A leányt a csendőrség letartóztatta,\' — Ig«H dinen alig banznált ltrlMiály-efiillár 4 pftrolcn Iá ■pán m ilUmmy vlláglláii beve a saerkssattiégá ka á kótónaági, tasly semalllte idagan 1 töke szolgálatában nem áll 4s csak a aaga munkálkodó I aabereisek. meg t magyar kBtüaségtsk. t magyar hatásuk, 1 á msgyzr asauti ilgyaek ka a magyar saabtdsWttságuek I ta iraekslt szolgálja: ebben a , tággetlsaságábsa seaaihea | ma hasoalltkaló hatalmas erüforrása vsa. Olvasálak ügyeimét albél is fsUdvjak a Budapesti Naplá-ra á Umátslvs a legawagebbea ajánljak es ajngot. Olvasásra tt ajdeesáfokl Írást krdeklók&ksek is valóságos lelki áptltatkr* átoknak, 1 akiknek a magyar hírlapirodalom súgta salavoaalábaa tel ■agyar írók ás ujgáglrók kasgyuaorgtlBábán ksdvftk telik i ti d U 1 4 8 Ktultsárél » l 5 ks. r k t x é • Katltsátt v. V.tí regg.1 v.l m\'d. a. , y.lltlSO.eale t.v.nMeale ft. t. gy. v.lial- délb. iy. t.\\ b\\88 ragg. ix. v.AaAOd. \\k. V. 1\\59 regg. 4\\W d. uJ pzotnbhl Bées iZala-EgJ Közgazdaság. A. t< jhoxitmról. Tudvalevő dolog, bogy egyik és másik fejű-lány vagy térfi kötőit nagy a különbség; egyik1 jobban lej mint a másik. S meri a kisbino-l kosnál rendesen valamely családtag lelkid maietesen végzi a tejési, többnyire nagyobb\' mennyiségű tejet is lej ki a rosszabbul táplált 1 tehénből, mini a fogadott fejő a jobban táplált! Arasági tehénből. E körül ménvek oka egyedül] abban keresendő éa liláihaló fel, bogy a parttal-gazda felesége vtgy leánya jobban kifeji önkén-Lenül is a tehenei, mint ax a lejö, t kinek| semmi érdeke ainoa abban, hogy több legyen lej. A tejboxain nsgyságt ugyanit sok oly1 apróékos körülményül is (Ügg., melyet alig\' tartanánk érdemesnek srámba veaní, noha néha) nagyobb fontossággal bírnak, mint a kitünöl takarmány. Így pl. kísérletek szerint nem kis] jelentőségű a Újét tyoraatága. Dc. Grimm kisét- v.l 6,06 regg. ty. v.U2 » d. u. | v. vi 1 Ö\\i5 d. u. v. *.0B,d. uJ r. iMwm tWnti V &\\4Sir«gg< illgd. u. v.\\ este iV. v. iy. v.l 6148 regg, I Vtst.l 915 regg.1 sz. v.\\ t\\- d. u it. v. 1216 éjjel iy. vJ 606\'d. u. 4 67,regg. 2í5 d. u. v.l 1 tteate LápUilajdonos áa kiadó: V IKCÜEL » t L € j^y-Kaniww, csütörtök 1897, december Ii4 lián | %. (aiÜHtitai )0ÓCQ3Cofíipanj. rdridn ülföídi borok •Fofttborf\' •Sherry • • Madeiná- J • Mápsráld • ■ Malaga • Tdpraganci&cü. Legjobb wvósérUsiforrása Raktár: \' Mru éa Klein uraknál JT-Kanlsaán. Karácsony 1897. SINGER VARRÓGÉPEK a háitartáa, inQbimté* és minden iparág (tárnára O 14; millión f©l\\ll gr y á, r t v a ém eladva, o A Siiiiger varrógépek ugy egyszerit, mint legdiaiesebb kivitelben ezállitlatnak ét a legjobb éa le(hen»*ukk KARÁCSONYI AJÁNDÉKUL ■latfgj Migakel •JántJák A Nlniier varrógépek világhírűket kiváló sterketelüknek ét nagy munksképeaségtiknek kősiönik mely tulajdonságok a Singer Co. gyártmányait mindenkor kitüntették. Mt"* Díjtalan oktntAa a dlvnloa mlililmxésbru. The Singer Manufacturing Co. részv. t Deák Fereno tér 460 7. WA«Y-KAN1ZNÁN Deák Ferenci-tér 460 7 (Ezelőtt Neidlinger Q) HIRDETHENY. Palinban a Vajda nevQ birtokréaz, mely a förhénczi, cserfői és bagóhegyi szőlőkkel határos és szőlőtelepnek Igán alkalmas keldankéstl parcellákban árlejtés utján el adatik. A vételár kellő biztosilék melleit 10—10 évi illetőleg 30—50 évi részletekben törlesztheto. Az árlejtés 1807. évi áeeeabrr 14-én ilélelétt O érakor Förhéncz mellett fog raegkesdetoi és 18. 10, 17, 18-án ugyanott, 80, 81, 88 éa 88-án pedig a cserfői és bagdhegyi oldalon log lolytaltalni. A vételár 10 százaléka az árle|tés színhelyén azonnal lefizetendő Kelt Palinbnn, 1897. december hé 1 én. 860-4 Plek V llnioa. Kinai fúlemilék egész éven át éneklők darabja 5 mrk. — Kitűnő éneklők 6 mrk. — Tüzvörös kardinálisok tanult énekesek 9 márka. — Vérvörös tigrispintyőke bájos tarka énekesek párja 2,50. — Hurczi kanári-madarak, nemes iaj, mély és éleshanguak darab 6 8 10.^12. 15. mrk. tehetség szerint. Szétküldés utánvét mellett Jótállás élő megérkezésért. FÓBMTEK Ii. Mi - 6 atáár-khrtttl, Cfcealti I. S Legalkalmasabb karácsonyi és n)évl ajándék. KI .A. T HE -A. T O : BERGL ARNOLD cipészmesternél Nagy-Kanizsán, (a Pragcr Bajit kémtménytt női-, uri- és gymnekoipőral\'tdrt a legegyszerűbb, a legel»gan$abb kivitelig jutányos áron a nagyérdemű közönség ttives Méríékntrinti rtndtlménytk a leghálásabb láb után ii gyorsan és jól esskiktíMntk. KitünS tlmUiMId BERGL ARNOLD Nyomatott FUobel Fülöp laptulajdonoauál Nagy-Kaiiisaán 1897. 101. *z&m. Nagy-Kanizsa, 1897. december hó 19-ón/ XXIV, d v/oly am aaerkeasMaég i Véraahés-éptlat. \'lakai Hlép kéayvkorsaksdéeékta. A aawkaat4val Mkwl Mát napsa-klat d L 4-4 4ra Mai 14* KMiwdl a lap aaollaal résaéra raaatksaé alaéaa kSeltaésf ZALA Politikai és vegyes tartalmú lap. lUdiUHMll Virnabia-épSlat i Flféktl tmtf tkffki ztónsart81 ÍUI Kgé»* tin II koron (4 tn — tt íMm 4 korosa (I Irt — kr Iw^tm 4 kan* (1 M 40 kr Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és oaUtörtOkfa. iirdsu«k N ««mii» lawlat tnk laaart kőnk Ml logadaak «L UiliMl na aduk iliiu Egyto «ám Ara: lO icrajczáx. Felelős szerkesztő: RZAUY RÍMDOR. ■ jrllt tér petltaera 10 kr. BlSIaotésok, eslsalat ■ klrdatéaakie nultrik rlakol rilíp ktayvksreskodeaél o laura< adik. Aggasztó napok. A pénzügyi bizottság jelentése amit törvényjavaslat tárgyában; melyet báró Bánffy miniszterelnök a gazdasági kiegyezés ideiglenes önálló rendezése tárgyában a képviselőház elé teijesztett, tárgyalás végett immár a t Ház előtt fekszik. A törvény elfogadását a nemzeti párt ahhoz a feltételhez kötötté, hogy a törvényben mondassék ki hogy ama kormányrendeletek hatása, melyeket e törvény folytán ki kell bocsá tani csak 1898. december 31-ig tarthat és e napon megszűnik. Jóllehet a törvény ez intenciója a nemzeti párt módosítása nélkül is kétségtelen volt és törvényesen máskép magyarázni nem is lehetett, a szintén beleegyező miniszterelnök néhány megjegyzése után a pénzügyi bizottság csatlakozott a javaslathoz. A nemzeti párt és a néppárt részéről tehát nem fenyegeti veszedelem a törvényjavaslatot. Annál hangosabban vannak a függetlenségi párt körében, ott mindenkire kancsa-íul néznek, aki más véleményben van s a nemzeti aspirációk és az 1867. XII. tör- fényeikig felett oly féltékenyen őrködő grófhomályosítaní. Ha kellemetlen is a teljes és Apponyinak n legcsekélyebb fontosságot sem kendőzetlen igazságot hallani, azért ai tulajdonítják. Harminc év óta követeli a ! igazság igazság marad függetlenségi párt az önálló vámterületet, . ,. . . ,, , .... T,, ... , ., , Az az egy bizonyos, és ntnes belátásoo — mondják, - a most kínálkozó alkalmat .... 7. „ , , ,, , ....... \\ politikus, aki e nézet elől elzárkóznék, hogy annak alkotmányos uton való kivívására 1* . , . , , , .... ,, Magyarország most még a vámterület nem szabad elmulasztani. Még az agg ál- .... . , ... , .. , ,,., , . .... , közösségére van utalva közgazdasági te- lamférnu, Tisza Kálmán ts hiába emelte .. . , . , 1 kintetben és hogy a bankkérdésben á fel intő szavát. L . ... ! közösséget nem elutasítania, hanem arra Lukács László pénzügyminiszter is hiába | törekednie kell. A külön magyarbank figyelmeztet azokra a károkra és megráz- aláásná Magyarország hitelképességét, kódásokra, melyeknek Magyarország egy kereskedelem és forgalom pangásba jutna elő nem készített akció által kitétetnék; L beláthatlan válságba tarthatatlan hely- sít ellenkezőleg, szemére vetik világos,\' zetbe döntenék az országot és az nyugodt és államférfiúi bőlcsebégen ala- „ész közgazdaságot Az osztrák-magyar puló fejtegetéseit és beszédéből akarják ax I bankban elveszítenénk egy biztos és meg- «gész javaslat leveréséhe/ a fegyvert ko-1 bizható támaszt anélkül, hogy ezzel szem vácsolni, ben pótlást találnánk, ami egy nagy belát* A pénzügyminiszter beszédét, melylyePa .hatatlan pénzügyi romlással volna egyenlő. vámterület közösségét védte, az ellenzéki sajtóban sokféleképen megtámadták és sok az a támadás, is, melynek a parlamentben tette ki magát a miniszter. E körülmények azonban nem képesek a pénzügy- V Mint földművelő államot, megtámadna bennünket Amerika és főleg Oroszország heves versenye és elveszitenők egyetlen biztos és föltétlenül megbízható piacunkat, melyet ma még bírunk, elveszitenők a miniszter beszédét kétes világitásba állítani, I legcsekélyebb kilátás nélkül valamely ki ve-beszéd ének igazságát és helytálló vóltát el zető útra, amelyen értékesíthetjük nyers A „ZALA" tarcája. „tolla Fiamara" *) V^,.. - A ,1 A L A* aradatl Unf)a\' — Irta XllOf Ti tanyarlelkü dohányosok, kik boszusan liajit-játok ei az eldugult rirssiniál azzal, hogy: „ördög vigye a csinálóját" — ti n m uejlilck ilyenkor milyen igaztalanok vagytok a dohányzodrázból tengődő, megélhetésért sanyargó teremlések ellen. Megálllant egyszer déltájt a fiumei dohánygyár bejárójánál, .midőn a pohos portás kinyilá a szárnyas kaput s megindult tifelé a >tabachinák" (dohánygyári munkásnők) elkényszeredeit csupaija. Hat-hét ilyen imbolygó leányzóban nincs annyi vér, mint a mi földünk egy-egy pozsgás paraszt-szépségében. Korán vénhedt ábrázoijukról leri a düledező vilyfliók kérhozalos levegőjének, a hiányos. erőtlen tápláléknak elernyesztő hálása; fogaik korhadosnuk a környék meszes vizétől s a télen nyáton való polentától. Női lelkületüket mégsem tsgsdlialják meg annak az össselékolt pár rongynak a felkőlésén, melyet anyjuk, meg a dédjük is cuk olyképpen hordott, sói egy csepp hiúság is kilátszik a;fellodoriloll hajból, a ványadt keblükre tűzdeli virégféléböl. — Amint sugdo«-gntva elszélednek a gyárból, mojd mindegyik ke zében lóbálja a kőtéal, melyot nagy sielvo, hogy *) 1(7 aovaalk a Flaaara fol/ó 4a aalorSája rakpart -vidékét, hol a kaléaskérkék szoktak vastagaiul. idejűket felhasználják, jövet—menet készítenek sz uton. C aládok élűdnek a pár piculán, mit a ssor galmos tsbschina kikap azombalonkint. S ilyen alakban sem tagadhatja meg magától a nő a szerelmet. Hisz a iegkoparabb szirten is talajra lel a fejlődő virágmag. A szegény Lucia esete máig is szóbeszéd tárgya a tabaohiuék kőzi...... • Lucia egyike volt a csinosabbaknak. Vörösesbarna tömötté* haját „álla venesisna* tűzdelte fel a a homloka kósepére csüggő caiga oly jól állt neki I Arcbőre nem sárgáit meg hajadon korára, n termete is mutatott valamit a kopotlaa „collola" alatt; hetekig verte fogáhos a garaat min a szokásos falalpu papucs helyeit lodros topánt vehetett magának. Sietett mindig hass-j menetkor, hogy ne kerüljön melléje társnő; ősi I szokás ellenére egyedül ment. Kiég jel es mind a kandi társnők szemeinek, hogy ráfoghassák Luciára: szerelmes, még pedig | valami különös „moroso<-ja lehet, ha ennyire titkolódzik. Küldözgették hozzá a vénebb, lompo-ssbb munkásnőket, kik öl nem volt már mit lélteuie, tudakolják ki valami uton módon. Lucia | olyankor ugy lett, mintha a szivart különös gond-, dal caavargatná ... Eslénklnt se látták a „caalelkx körül, hol a, . pésslörórák gyűlhelye szokott lenni. — Jól őrizte \'ast tt rejtelmes dolgot. I A leány durva, iszákos apja, as öreg .stivs* dőre* (rakparti elömunkás) a maga anyátlan hat porontyával alig-alig győzte várni atok-ssilok közt a leányt, ba vacsorához borért küldia as osteriába. Csak azzal menekült Lucia szüllegek-tői, hogy elmondta, messze a hatodik uicAbe jár boréri, mert csak ott talál az öregnek kedvere valót y Pedig biz\' Isten a ssomizédban a .Citla dl Palermo»-nál jobbal kapott tolna; de Lucia tt* járt a Fiumara partjára az Antonin osteriájábo, — mivelhogy oda láloga ott Ranzo ia, a halász-legény, skinek az a bodros topáu, meg a fürtös higsst szól. Az a kétszáz lépésnyi ut ss osteriától vissza hajlékokig a Rsnao kíséretében, az volt a la-bschina sivár lelkének egyetlen világossága. Henso nagybátyja kéUrbocos bárkájának, a ,Tre Fratellinek" első legénye volt. Vitorlát egyengetni, hálót terileni, mineelrá! kotyvasztani ö értett talán legjobban egész Cltioggiában. As ö bárkájuk mindig ss elsők közt vitorlázott fel Velanoo partjai mellől, Ide a haldua Quarne-róba, s a legkövérebb bransinók — tudj\' Iston — rendesen ss ó hálójukba gabalyodtak bele. A legény is kivált a többi közül, fekele fürtjei kacéran gOndörögtek halántékai köré; kötött sipkáját jobb fülére csspva, rövid ssáru pipáját fogai közé szorítva aeélismu barna karjain könyökig teltllrt ingiqjakkal járkált Renso ealénkiat, jó vásár ulán a Fiumara csatorna partján. Itt is, ott is kötekedett a fejérnéppel, a arról vök híres, hogy minden esztendőben, ha visszatért Karácsonyi ós újévi ajándékok legnsgyebb raktára. Játékszerek és újdonságok állandó kiállítása. ZSOLNAY-FÉLE DÍSZTÁRGYAK. Alt és Böhm Nagy-Kanizsa. - Postai megrondelésok pontosan oszköztiltstnat Nagy-Kamz*a, vaeárnap Zala 101. szám (•. lap.) 1897. december hó llén terményeinket. Magyarország határai sehdl Magukat • választásokat illetőleg mig hogy a nemzetiségi kérdést forrongáriMhoz- sincsenek érintkezésben más állammal, mint mindig teljes bizonytalanság uralkodik. WaL Ausztriával és csak délnek lenne szabad, nyüvánoean ott állüja, hogy a terünk gabonánk értékesítésére, tehát ^L ^liTLS""TT , , i, , \' dott raprezen táncát fel kellett volna oszlatnia ahonnan mt magunk hozzuk az olcsó \'A .rffa^ névjegyzék alapján újvár lasztást elrendelnie. A liberálisok ellenben Ha a gabonánk, marhánk, szóval nyers-azt állítják, hogy a kormánynak az 1896. terményeink ellen Marcheggen, Brucknál és évi névjegyzék alapján kellett volna az uj Pragerhofnál felállítják a vámkoriátokat, ak-1 riasztásokat elrendelni, uj névjegyeik fiúsékor ez politikai tekintetben mindenesetre a g*"- T^J*™? * , , . . ... kik a statutumok 46. &a alapján jogukat függetlenség, párt elvernek teljesülését ■elveatettAy választójogotok maradnak éa.megvalósulását jelenti, — ámbár mellesleg szólva, nagyon sok függetlenségi párti politikust tudunk, akik az ónálló vámterületet Magyarország legnagyobb csapásának vallják, — de közgazdasági tekintetben a Ez a jogosulttág azonban az idézett 46. 8 alapján csak 1899. január l-ig tart, tehát a rapprezentanca azon tagjai, a kik lemondtak és az uj választáskor minden körülmények közt újra megválasztatnak, 1898. (artamára a rapprezentanca tagjai marad magyar mezőgazdaság romlását, a fóldter- námk ^ 1898. végével megszűnnének kép- mények rosszabb ertékesitését jelenti az, amely tepnények előállítási költségei az elért árrak olyan arányba jOnnek, amely a mezőgazdákat magukat és az országot anyagilag elpusztítják és megsemmisítik. Fiuméből feltétlenül megbízható helyről írják: Az állapotok itt vundennap bonyolódot-tabbak lesznek s a dolgok fejlődését, azok végleges alakulását még mindig nem lehet meghatározni. Az idOk jeleképen kell Jel-fogni, hogy majdnem valamennyi nyilvános htrdetésen, amelyeken dr. Gaál kormányzó-helyettes neve du, ezt a nevet bepiszkították vagy kivágták. Legközelebb két választási nyilatkozat jelent meg Fiúméban. Az eyyik Walluschnig-fái, a másik dr. Maylünder és társaitól Jóllehet a másik párt jelöltjeit támogatja Walr huchnig, választási nyilatkozatában határozottan hangsúlyozni kívánja a következő prog-ramm pontokat: a törvények visszavonása a kormány által; árulókká való bélyegzése azoknak, akik \'az oktroyált törvényéiért támogatják. - viselők lénni, mert 1898. december 81-én megszűnik választói joguk. Már ezért is, íz még nagyobb zavarok elkerülése végett tanácsos lenne, az uj választásokat uj névjegyzék alapján a jövő évben, nem pedig már f. L december 20-án megejtetni. Magyar helynevek. Minden külOnOs felhevülés és az ország közvéleményének túlságos kihivása nélkül szavazott meg a napokban a képviselőház egy törvényjavaslatot, mely a képviselőháznak magának becsületére válik, a javaslat szerzőjének pedig heivadatian érdemül kell felróni. Évtizedek óta mindegyik belügyminiszter kivétel nélkül belátta és ismételten hangsúlyozta annak szükséges voltát, hogy a legfontosabb lépést Magyarország nemzeti politikájában azzal a törvényes intézkedéssel Kell tenni, melysz-rint Magyarország helynevei magyarok legyenek és e magyar hivatalos neveket iratokban, okmányokban, könyvekben kivétet "nélkül használni kelljen. Attól féltek- e az elöbbeni miniszterek, zálf, vagy teendőik sokasága nym volt idejük ily irányú törvényjavaslat kidolgozására és a parlament elé terjesztésére ? elég az hozzá, hogy Pcrczd Dezső mostani belügyminiszternek lett fenntartva, hogy erre a hazafias tényre vállalkozzék, jóllehet 0 b ép oly nagy óvatoasággal éa körültekintéssel kezeli a nemzetiségi kérdést, mint legtöbb előde, dacára annak, hogy tárcájának teendői nemcsak nem apadnak, hanem majdnem hónapról hónapra szaporodnak. Csak szilárd, hazafias elhatározás kellett hozzá és annak bölcs megfontolása, hogy mint kelljen a dolog nyelét megfogni. £i valóban okos kezdeményezése volt ez a miniszternek, amely ráteszi a koronát a sarkalatos nemzetiségi törvényre. Nagyon itt volt az ideje e törvény megalkotásának, mert sok magyar helynév ment már\'feiedésbe és napról- hapra több könyvet adtak a tanuló ifjúság kesébe, mdyekból a magyar helynevek ki voltak irtva éa ezek helyett olyan elnevezések olvashatók, melyek minden egyebek inkább, csak magyarok nem. A nemzetiségek a javaslat tárgyalásakor részint nem jutottak szóhoz, részint hazafias módon egyetértettek a törvénynyel. Csak az erdélyi szászok mozgolódtak a törvényjavaslat ellen, de mozgalmuknak nem volt magyarellenes jellege, hanem csak a történelmi jelleg megóvásán szorítkozott a zemzetiségi álláspont előtérbe állítása nélkül. Mert nemzetiségi velleitáeoknak sem a kormány, sem a képviselőház a legcsekélyebb engedményt sem tehette volna, mi£ a történelmi ambícióknak a megengedhet őségig teljes mértékben eleget tettek. Az erdélyi szászok, hazafiasságuk hangsúlyozása mellett történelmi emlékeik számára a képviselőháztól bizonyos kegyeletet kívántak és a képviselőház kész is-volt kétségbe nem vont hazafiasságukat azzal honorálni, hogy a tövényjavaslat által kó- azigethazájába, egygyel több sóhaj szállt utána a Quarnero mellől Egy keddi este, midőn s kslonszene lampio-noa körmenetben muzaikálta végig a várost, ő is ott settenkedett a nép lányai közt, kik seregestül Vjsokiak kijönni i.yenkor az óvárosból ingyen élvezetre Ugy akarta San Vitp és Modesto, hogy Lucia közelébe férkőzött. Egy kicsit évődött, egy kicsit suttogott, — s azóta jár Ldcía I őrért á Fiúméra partjára. A munkásleány ettől kesdve sejié csak még, hogy létezik valami a könyörtelen létben, amiért érdemes élni. Kezdé elgondolni, hogy nem csak szivart sodorni jó az ö igénytelen személye, nemesek hét ébes száj rabszolgájánsk van ő a világon. Tiz rövid perc az esti harangozás után megkönnyebbité számára a nappal keserfl óráit, akárcsak a parányi áthaló illatszer felüdíti a szobák IQJIedlaégéi. Szenvedély? Hogy ismerne szenvedélyt az ö elernyedt vére, melyet ingyen örököl anyárólanyára. De tudott odaadó lenni jr sanyargatott htt eb odaadásával, vagy mondjuk u gy nge asszony ragaszkodásával. Félté azl a barna heves le-| gényi, s e rajongással vegyes félelem nagyobbá telte At nemében, mint ameonyll Renzo megérdemelt. Mert s könnyelmű chiozzota caak ugy vette mindeddig Luciához való viszonyát hogy hát ,no ezidén tabacbina az őszi szeretöm." A leány tartózkodásán mult, hogy eddig célt nem ért vele. Pedig már közeledtek a bórás napok amikorrj , vitorlát kell bontani s lejebb kerülni ez Adrián. Renso feltette magábaij, hogy törik stakad, de megejti a lányt I Igazi talján caak keltőt ismer szerelmet, vagy vért A meghátrálás természete ellen való! a. Egy vasárnsn délután népltnnep volt a „tiiar-dfno Pubblicoban" ("Nyilvános kert.) Luciát hívogatták a lányok, olyan gunyoean, kárörvendve hívogatták, mintha csúfolódnának titko t viazonya fölött, — hogy no végéé eligérkezelt. Tánc ia volt a vendéglő pázaifjáit. Legény nem igen akadt, hát caak egymáat forgatták a „valzer triestino\'-ban. Lucia remegve gondolt az esti találkozás órájára, midőn a rövidke beszélgetés helyeit hosszabb sétára Ígérkezett Renzonsk, arra lefelé a Fiumara folyása mentén, hol elnyomja Ruttogásukal a vad lolyécska zubogó vizeeése... Hoay is mehetett volna el a lányok köréből ? Örökös guay, csipkedés követte volna, ha egyedül távoaik. 8 maradt lelki mardoaásaival, mert a nőn, még ha tabacbina is, egyszer\'a hiúság, másszor a szerelem uralkodik s ezen a vasárnapon, ezen az ünnepélyen Luciában as első ksrekedett leiül. Renso hét órakor, a szürkület beálltával már annyit szedett insgáha u v^rős „istriano\'-ból, hogy elégnek gondolta nemcsak Lucia, hanem sz egész „Uomila* (óváros) lányai ulragadás ira. Nyolc órakor dühtől dulva-fulva~*lért viasza Antonin osteriájábu Szeretője nem jött el. Héllön este a hajóácaoknál akadt dolga a ek kor meg Lucia, ki léit a legközelebbi találkozástól, — vitte haza kísérő nélkül s boros kanosót No de kedden kellett találkozniok a muzsikás takaródénál. Épen befordult a nagy néptömegtől körülfogott banda a Fiumara rakpartjára, hogy onnan nagy zajongva a coraonak tartsanak — midőn Renso s Lucia összekerültek a tolongásban. Renzo egy sötét házaaroVnál karon ragadta a lányt, ki rémülettől némán követte Ót, ki a tö megből, — át a forgó hidoa — a másik. partra, hol hosszú sorokban álltat a farakások, de minden élő lélek oda volt innen s zene nyomában. —■ Mért nem jöttéi vasárnap este? kérdi izgatottan a ha\'áazlsgény. — A kis öcsém beteg volt, e ápolnom kslistt, — leleli s leány bizonytalanul.*- — Nem igaz — carrogns — a (itardioohaa voltál s ott csaltál sasgl — Igen, igen, nO, olt voltam, de meg Bem csaltalak, — védekezett a remegő teremtés — Ha igaz, hogy nem csaltál meg, akkor...... Lucia egyet sikoltott, a következő pillanatban... Kettős szenvedélytől elragadtatva a legény, midőn a védtelen leáay utolaó menedékét hallá a sikolyban, gyáva lelke gyors elhalároaásával halbontó kését dühösen döfte Lucia ssivs Iáiéra és a farakások kőat eltűnt......... Másnap reggel egy raklárór fabódéja eöt\' iz« gátolt oaopórban találgatták a rémeset meglrité-sét. Bent a szegény labsehina vívódott a halállal. Törölgették, moaogatták a sebből kiszivárgó vért, melynek már már utolsó cseppjei csurogtak végig szegényes ruházatán, mirp orvos érkezett hozz*. Ugy meeé ték a bódé elölt, hogy hajnal felé elfogtak a farakások közt egy csatangolt hatása-legényt, aki kétségbeesetten védekezett véres késével...... Luciát, — mint mondám — máig is emlegetik a szegény tabachlnák, s azóta kerüli* a tanára festett bárkák környékét. Z»|a 101. stám. (S. Up.) Az idők jele. Nagy-K«nitft« va-árnap vetett cél veszélyeztetése nélkül a legnagyobb készséggel teljesítette kivánataikat. Az egész akciónak kiválóan magyar jellege volt, ennek a magyar jellegnek pedig legjobb akaratát és tudását szentelte a miniszter. Ezért marad Perczel Dezső e ténye a nemzetiségi politikában feledhetetlen és utánzásra méltó. Politikai szemle. BéUNA December 17. A képviselőháznak e hé 16-án tartott ülésében tartattak meg a munkaadók és mezőgazdasági munkások jogviszonyainak szabályozásáról szóló törvényjavaslatnak folytatólagos tárgyalása alkal- .nem gondolnak a jövővel. A betétek örvendete- Es a borongós, szociális mozgalmakkal és nagy eseményekkel terhes idő, a midőn ugy látsmk, «ok tekintetben uj cupán fogunk áttérni, kttlö-nö«en kötelességünkké leszi, hogy foglalkozzunk azokkal as intéaméoyekkel, melyek a nép aayagi javulását és a fennálló táraadalai renddel való kibékülését előidézhetik. Kevés ilyen intéaaaéayüok van. Es utolsó 80 évnek sok tekintetben rohamos munkássága a szociális reformok körül csodálatosan meddő volt, jóformán caak a postatakarékpénztár as. a mi a Baross idejébeo hosott mon-kás\'örvényeken kívül igényi tarthat arra, hogy figyelembe vegyük. Fejlődése eleinte igen igen bisitló volt Meg cáiolia azokat, a kik aal állították, hogy a nép alsó rétegei nem hajlandók takarékoskodni, mert mából a táróbeszedek Legelsőben is Stüy Pongrác szólalt fel, a ki első sorban konstatálta bogy a javaslat ellen mindössze kél felszólalás bangsptt el. Ezekre már mások válaszoltak s igy reéjok reflektálni nem óhajt Cáfolja azokat a kifogásokat, melyeket egyes szónokok a javaslat ellen felhoztak, a igaztalanoknak taraja a javaslat büntető határozmányai ellen felhozott, vádakat A javító módosításoktól a részieteknél nem fog elzárkózni s újólag elfogadásra ajánlja a javaslatot. Záró beszédüket elmondták még BaJcovtzíy István és Blukovim Ferenc, a ki beadott javaslatát elfogadásra ajánlja. Miulán szólásra senki sincs jogosítva, a Ház aa összes határozati javaslatok mellőeésével a javaslatot általánosságban elfogadja. E javaslat tárgyalását itt megszakítják s következik a vám- i$ bankügyei idtigUntt meykouztib-büátáról szóló törtjény-jsvaslat tárgyalása. Pultsky Ágost előadó kimentő s a javaslat minden olda lát megvilágító magvu beszédben ajáa|ja ellogs-dásra a törvényjavaslatot, Beszédét igy végzi Ha a kisebbség elveit kivinni nem lűdja, ha többség akaratának érvényesítése csak az időtől lügg: méltatlan eljárás volna a túloldaltól újítását merő türelmetlenségből egy nagy többségre, egy nemtet széles osztályára reákéuyraeriieni. Az ellenzék kezében a kocka, s szónok kéri, hogy ne vesse el, mert nagy érdekek, sz ország érdeke függ tőle. Ezért sjánfjs a törvényiavaslatot általánosságban mielőbbi elfogadásra. As előadó után Kottuik Ferenc, szólt a 48-as és függetlenségi párt által elfogadóit indítványát tarjeasti be s : zt elfogadásra ajánlja, ntyid* Lukács a törvényjavaslatot örömmel üdvözli, ö hosszú közpályáji alatt mindenkor a kősös vámterületnek volt hive, s mivel a javaslatban 67. óta először ut u irányt látja, szívesen hozzájá-ruL As önálló vámterület nézete szerint csak akkor léteailhető, ha hitelvissonyainkat Ausztriától függetlenítjük, ha szerződést biztosítunk és a valutarendezést végrehajtjuk. Vámuersődés létesítés^ lehetetlen s nélkül, hegy u ö«szes adalok, melyek alapján megköthető, nemcak a Ház, hanem az ország ssine előli feküdjenek. Megvan róla győződve, hogy a kormány ezeknek u adatoknak birtokában van, esért a következő határosat i javaslatot nyqjlja be: A képviselőház uiaaitja a kormányt bogy: a) a lehető legrövidebb idö alatt állilu össze és tegye kössé azokat u adatokat és kimutatásokat, melyek ugy a magyar általános anionom vámtarifa, valamint as Auutriával kötendő larifális kereskedelmi és vámaserződés megalkotásához uükaégesek b) szerkeszuen egy autonom vámtarifsuer-vezetet; e) e tervezet megvitatására pedig hivja ösaae Magyarország sukférf.it, mezőgazdáit, iparosait és kereskedőit suklanácskosmányr*, különösen a célból is, bogy u esetleg Aoastriával kötendő kereskedelmi ItNjrám-aurzödés módozatainak és tarifájának megálla-pitáu előtt a közvetlenül érdekelt gazdaaági tényezők érdekeikre és óhajaikra nézve subádon nyiiálkoahasunak. Igyekezett bebizonyítani, hogy a függetlenségi párt taktikája veszedelmes. Mint régi jó barát és mint olyan férfiú, a kinek a hasafiságát eddig nem vonták kétségbe, ast a kérést intézi a fűg-getienségiekhez, bogy a polgárok ssásesreioak erdőkében a javaslat törvénnyé válását meg ne akadályossák. (Helyeslés jobbról.] Elnök a vita folytatását holnapra halaulja. un gyarapodtak, ugy bogy a gyümölcsösé állomány gyárapodáu 1891-ben 1.176 eser, 1899-ben 1.(50 eur irt volt. 1896-ben tekintettel a pénz-pise helyűiére 8%-ra aaállitották le a kamatlábat, ennek, folytán a, betétek és kamataik saelkedéu leapadt 6- 800 eser frttal. Ez a lény elliéli a kamatláb lesnáiiilását, de ez a leszállítás nem fajt meg mindent. Arra a következtetésre kell jutnunk, bogy ások a rétegek, a melyek a postatakarékpénztárra vannak uialva, nem igen vagyoooealnak és kevés iélretehető forintot képesek meggazdálkodni. A mi nagy baj és aélián kiérdemli ások figyelmét, a kik súlyt helyesnek arra, hogy a haladó évek áldásaiból ne cuk a nagyok, hsnem a kioainyak is egyaránt réaaaaüljenek. A fenti eredményeket látva, méltán kérdhetjük, vájjon igy m-e a dolog és ha nincsen, nem kell-e félnünk altéi, hogy a mesterségesen növesztett igények s a gyorsan meggasdagaitak xuporodó csapata elmérgesiti azokal a társadalai mozgalmakat, melyek már eddig is olyan rosta hírbe kevertek benőinket a külföld előtt ? „Magyarorsxág a kizaákaányoió remaetköii nagy töke fildorádója ée aehol U subadabban nem garásdolkodik, mint u egykor ssabadság-ezereietéről híres magyarok kösött!" * Ilyen és sbhu hasonló nyilatkozatokat ol> vuhatunk a külföldi lapokban és bisonyárn igaa, hogy nagyon is elhanyagoltuk azoknak a föladatoknak megoldását, a melyek a uociália bajok megelőzésénél szolgálatot tehettek volna nekünk. Mta országok tapautalatait értákasiteai elau-lauiottuk, meri bámilvaa különös lényt vet k ts ítélőképességünkre, abban a gyerekes hitben voltunk, hogy Dákok rendben van és rendben is less minden, ns idők vágásiéig. Most már kiábrándultuk ugyan, de azért cuk halsdurk a régi uton. habár nem igen la> bet kétség aa iráni, hogy hová jutunk. A postatakarékpénztár betét élnek, ha visno-nyaiak kielégítők volnának, rohamosna-és nagy arányokban kellene eaalksdaí. Tágulni kellene nem ősapán n betevak körének, haua gyara* rni asoo öaaaegnek is, s mi egy betevőre eaik. helyett a betttek apadását látják, dacára snnak, hogy as intésaaáoy eUfnyeit több mint lis évi müködéu után már eléggé ismeri a nép. A kamatláb emelés* a legcsekélyebb a mit lehelünk és a aail meg ia kell tenaíak. K mailéit gondoskodni kell arrál, hogy u alsó rétegeket nyomó larhek apadjanak. Eal módunkban volna tanai, ha <U évről évre kiautaiott fölös milliók egy részét erre fordítanék, ne* padig kttes értékű vagy éppea teljesen imprndnktiv berubáaáaokra fecaérelnők el Ninca jogunk u alsó rétegeknek sumér* hányni kőunyelmüségttksl és azt, hogy mit ma gondolnak a jö tővel. A mi eljárásunk ia ouk ilyen. A jelen élveuteiért megterneli n jövöt De majd hs u a |övő jelenné válik, akkor láijnk csak meg, mennyi kötelességet muluztoltunk el. Vájjon akkor u a belátás nem fog-e későn jönni, u nagy kérdés. A oantaiiuai KalMr es Midé RészréDjtársasáf Kőzuülése. Ezen fiatal iparvállalatunk lolyó hó 16-án délelőtt gebei Outmann Vilmos kir. tanácsos igu-gatósági elnök elnöklete alatt tartotta ötödik évi 1897. december hó 19-én. rendes közgyűlését. A felolvasott igazgatósági jelentésből nzon meggyőződést meriletlük, bogy g vállalat lekflsdve a kadet nsbéseégsit, olya* lendületet nyeri, bogy már a közeljövőben iga-zolni fogja a réssvényasek hoaufüzött reményeit A fogyasztó közönség már eddig Is mag volt véle elégedve, mit leginkább bizonyít, hogy aa eladott aőrmennyiség nem sokkal maradt hátié • termelt mennyiségnél. A közgyűlés lefolyása egyébként a követ késő volt: Gelsei Outrno** Vilmos elnök jelenti, hogy 9466 részvény, melyek 144 su vau tol képviselnek, helyeztetett letétbe és bogy 93 részvényéi van jelen, tehát a subáiyszerflen egybehívott közgyűlés határozatképes, megnyitja a jelenletfl részvényesek üdvözlésével a közgyűlési ,a jegyzőkönyv vezetéséra (elkéri K<mfnum» Béla urat, a társaság tintviselőjét, a jegyzőkönyv hitelesítésén pedig Bnnite József és Ortfaáitf Alfréd részvényeseket Kaufmann Béla (elolvasta u igazgatóság jeien-Ié8él, melv aa elnök indítványára a let ügyelő bizottság jelentésével és a mérleggel együttese* tárgy altatott. Aa igasgatóaág fötörekvését a termelés fokosán és a fogyasztók megneraéns képezte. A lefolyt üzletévben eladatott 93080 hecloliter sör, mig tavaly csak 16061 hedoliter adatott el, lábát a lefolyt évben 6006 heetoliler rel több fogyott el, miol a megelőző évben. Termeltetett pedig az idén 94000 heetoliter sör tavaly caak 18000 heetottier; feldolgoztatott • malátagyárban 14191 métermazu árpa, tavaly 10776 mm; malála gyártatott a lefolyt évben 10788 mm; tavaly 8089 mm. ; eladatott és feldolgoztatott az előző üzlelévböl maradt készlettel együtt 11099 mm. készletben maradi 1906 na. A fokozódott termelés lényegesen eaaáililolla as Onm éa u általános költségeket. Ezen költség kevesblet I hecloliter sörnél mintagy 80 krajcárra és 1 métermázsa malátánál mintegy 1 forintra rug és löleg nen körülménynek toiaj-dooithato, hogy a mérleg kedvesöbb s megélőid mérlegeknél. Felállíttatott n év folyamában egy törköly-szárító gép, mely igen célszerűnek bizonyult. A társaság minissteri ddutánal a városi kövesetvám ázetéu alul leiaenteletl éa aa eddig nen dm alatt beAaetett illalék visozalulvs len. A sergyári üzemberendezés gyarapítására a lefolyt évben 41476 forint 98 krajcár (ordittaiott A nyereség és veszteség ssámia sserinl a sergyár II96 hrt 14 kr. a malátagyár 46t9 , 16 , Osnuen 6718 fH 90 krt eredményesett, de a tuUjdonképeni nyereség 14586 frt 68 kr, mert a sergyári berendezés értékcsökkenésére tartalékalap léiesiitetelt és erre 7908 Irt 76 kr. a malátagyárnál pedig 1696, , 98 . összesen 8807 (Irt 6» kr. a tartalék alap ssámia javán irnlott Kétes követiláaakért melyek a megelőző évekből erednek 4969 Irt 91 kr. ira\'oti le. v— A kde-gyűlés egyhangúlag tudomásul vette u igazgatóság és a felügyelő bizollság jelenléseit, valamint ss eíőlrejeutelt mérlegel és ugy az igazgatóság-nsk ,mint a felügyelő biaotlaágiiak a leimentvényt megadta. As 6718 frt 90 kr. nyereség hováforditéan iráni elfogadta a kőagylMs u igasgaléság abbeM javaslalát hogy ebből »\'/, a tartaléksispra tor-dllassék; u igasgnlóaág a javán bistosttott 16 száealékot levő jutalékról lemond, ellenben a felügyelő bizottság réaaári biztosítót\' mmimnks jutalék kifizetendő, 9 saáaaiék u iroda- éa segédszemélyzet jutalmazására fordlttatik ; a maradvány pedig uj asámlán intik elő. Hivatalos közlönyül a jelöltetett ki. A napirend 6-ik pontja sUdténéaébaa ■sg»é lantoltak ifatgaiitigi tagok ul 3 ém. Boganriadar Jóuel, Kapoch (iynia. Stara Sándor, RotteeMii Samu (uj) póttagul: dr, Tuboiy Gyula: Ftityydő bitoUtdfi tagokul aMvákasUMUÉ 1 évre: dr. Rothschild Jakab, Haipbea Mér, dr. Haunr János, Unger Uűmann Elek, Engilndsr Olló póllagul: Lendvai Samu. összesen 90 szavazólap adatott be 949 érvényű navautial. A válasrtás eredményének kihirdetésével a közgyűlés véget ért Nagykanizsa, vasárnap Zala 101. wára (4. lap.) 1897. december M 19 én HÍREK — Lapuk lsfkftzeltbbi uáma deo. 84 lkén (pénteken) Jelenik mef. « - £>k«vlk. Dr. Brid Tivadar ügyvéd, a helybeli ügyvédi kar egyik legrokonszenvesebb tagja, december 26-án délelölt 10 ürakor lép barnaságra Lusztig Adél kísagszonynyal, Luaziig Uoáe előkelő kereskedő kedve* leányival Jászberényben — Krauu Jakab, ojyanazon a napon vezeti oltárhoz PoUák Linda kiaasasonyt, lartott Oléaében ürömmel értesült a Pollik Imre polgáriéra nak kedvea leányát, Ormody-Uunepéral helyben. 1 lea máaolatit tartalmazta. £ nagy Ízlésre és mü-j takargatják ma veaaa\'re valló díszmunkát a budapea\'i Glaser\'toW ^í™ ■ szivüket aa nulagaUabM shasai* padig aafr nélkül „tne* H\'l ina* ®al«f*ág a legtöbb ked •\'jnüjli raunkásképző-egyesület már aok Lajo\'.féle papírkereskedő cég készítette. Ormody j jjjjjjjjí^jj T\'náOflí Vilmos meghatottan köszönte meg a tUitikar Merészen állítjuk, hogy ragaszkodását a különösen as>, hugy az alapit- Ua igazi kellemességet a ván/ban u 0 legbelsőbb ér/elmei, a tisztVise- eslélyén leltünk eddig mindig, mintha essük__ lők iránt érzeti szeretete éa sorauk iráni való nek " egyaaerfl azoiyalmaa embereknek volna i a j Li«.. . , .. ... ..... ___ szivük. Nem feszelegnek, nem póao\'nak, a ma. meleg érdeklődése oly gyöngéd k.lefezést nyer- |gafc természe(esSégükben néha naivak «s ez Z nek. A társaság kormányzó testülete ezntán a legszebb zománc rajtuk. — a nagykmimi tisztikar mutiLáskipzS egyesület dec. 26-án, azaz karácsony megragadta aa alkalma\', második napján, saját könyvtára javára a — £gy kiváló tanférftu kililu-tetétie A pécsi állami főreáliskola igazgatóját : Dtschka GySzöt, a király, Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére jelenlegi állásában való meghagyása mellett a VII. rangosztályba léptette elő, mely kitüntetéssel az érdemes igazgató a középiskolánál működök rangsorában elérte a legmagasabb fokot. A kitüntetett lauférfiu, aki szigorú, lelkiismeretes pontosságával, részrehajlatlan igazságosságával és atyai jóindulatával nemcsak tanártársain*! és a tanulóifju-ágnál, hanem széles körben nagy tiszteletet és ragaszkodást biztosított magának, — Nagy-Kanizsán is volt m^r hivatalos működésben Mult évben ugyanis — fe\'ső kereskedelmi iskolánk érettségi vizsgálatára miniszteri biztos il küldötték ki s ez atkalommal nagy vonásokban az illeni szakköröknek is alkalma volt benne megismerni azokat a kimagasló tulajdonokat* mikkel a pécsi fő hogy Ormody Vilmos iránt é rzet* liisalirái és rokonszenvéi kifejezze. A választmány nevében Orif Cukonics Endre val. belső titkos tanácsos a társaság eloöke, a felügyelő bizottság részéről László Zs\'gmoud min. tsnácsos, ax igazgatóság részéről pedig ennek elnöke: báró Harkányi Frigyes indítványára elhatározta, hogy az üdvözlés jegyzőkönyvbe vétenék s a jegyzőkönyv eljes kivonata Ormndy Vilmosnak á nyojtaasék — A kormányzó testűlet ülése után a Magyarországon és Ausztriában működő biztosító társaságok igazgatóinak küldöttsége kereste lel Ormody Vilmos1 a benne a nagy tekintélyű szakembert és a mindig !oya is kollegát melegen köszönt ve, egy nagy mübfcao.«l biró ezű«i Hungária szobrot nyújtod át nski emlékűi. — Majd n Bécsi, a Magyar Francia, a Pannónia, a Securitas éa n Nemzeti balesetbiitofitá részvény- .Polgári. Egilet* nagytermében kanyvtTMnynyi egybekötött táncestélyt rendez, u melyről előre is elmondhatjuk már, hogy fényes sikerrel fog végződni. Dobrovic* Milán vi/. r. b. a nők éa/úrád Lajos egyes, elnök nagy buzgósággal, igen szép progiammo\' válogatlak össze, hogy az estélyi minél vonzóbbá tegyék. A műsort itt adjuk: Bölcsődal, Mozart-tói énekli Herílngtr Olga k, a. (Csáktornya) zongorán kiséri Pollák Miksa. 1 Katona tertnád, Fahrbach-tól zongorán «s luvoláu előadják Irmler Juliska k. a. és Major Gyula. S, Kárpáti Manó tanár felolvasást fog tartani. 4. La Somnambula J. Leibach lói. Magyar népdalok. Zongorán előadja Herlinger Olga k. a. f> Alföldi legény. Kieger Györgytől, előadja .Nagy-kanntai Irodalmi é* MiciuMi kör\' dalániája. Belépti-díj: Páholy 6 frt. t - tl. sor 1 frt, 9-5. sor 80 kr.| a többi sorok 60 kr. Földszint 50 kr. Karzat 80 kr. Kezdete pontban fél 9 órakor. Jegyek a meghívó olömulatása mellett Belus Lajos és és Práger Béla urak gyógyszertárában, továbbá Fabick éa Asztalos, Alt éa Mhm és társaságok kormányzó testületei, melyeknek Kolm L. Lajos urak üzletében előre válthalók. Ormody Vilmos szintén tagja, IQldötségek utján I FelülfUetések köszönettel logadtatnak éa hitíapi-, tiszteleglek nz ünnepeiméi; a Rinnione magyar- ^nyugtáztál nak.Azenét /aolnay Vilmos ki- . . . ... V ... . . tűnő zenekara szolgáltatja, országi igazgatói, élőkön báró Podmantetkij\\ _ naA»e*W„« sikertlés — llmkét- reáliskolái az orezáfMegvirágzóbb közép- belsö ti,kos tanácsossal mind eljöt- évi fsokát Két hónappal ezelőtt történi, iskokilszínvonalára emelte Valóban meg- ,ek 8 a lettQaKV0bb melegséggel vettek részt a hogy Polgár Hereit, a tófna uradalom kanásaál érd-emelt kitüntetése ittenitisztelőit is, őszinte """ ü»«"pU*ben; a S\'ILsTmE tSl nrömmol- h\'íltntio el Fonóién igazgatósága .levélben, a Gene,-ali tri- °\'\'JÓ J»nM al, mindig talállak örömmel töltötte el. . . . \'. . ,, . , . okot arra, hogy összeszólalkozhassanak. pedig - Az irodalmi ée mttv. kör utolsó |mt\' >«•*-•«»**» • wbb intézet távi- ai igMI bll(Ur iu lg c.Mk _ imonv voMH ^ délntáni (elolvasását ma délután félnégy- |ral,l"8 R leKM,vélTmbLBn k,vAnl nokl már léiig elhervadt, lakúit azépaég, melyen u kor tartja a városház nagytermében Dr|renc^\' : Na\'*®\'nt klltföldi biztosító társa- idő olt hagyta gyászos nyomait, csak a szemekben Ptrényi József főgimnáziumi tanár.\' régi j k»""> «tl«s,ömb\'\'" B«d"P«"r« ko;dön SléíMS\' Mlí a\'b.^1" magyar nótákat f^ bemutatni, helyeknek gH-j* >l«tek m.K ;ál,, hogy .ársavaik ^fcSS^^Í® ősi dallamait, dr Rotschild Samunézongorán udvbí:1,,tél á\'adlAk- A lárgas4lf VIX «AI0 orvowl a titok. Polgár valami ürügy ala t ismét nipirilolt adja elő. A felolvasás ugy irodalmi, mint »\'i"\'«\'«lltek Lüw főorvos vezetése alatt. A zenetörténeti szempontól is rendkívül érde- Í«Wla«s meithatottan mondott iösaönetet Löw kesnek Ígérkezik. A felolvasást az irod. és dr- «éleK 1,M«Ú bei<zédére- A ,eslül8ti 6dvöz- müv. kör dalárdája zárja be, Rieger!1^ « ""^gyár közélet és társadalom w A ^ M György „/síén Hoqutf\' cimü müvével. «ökelösége személyesén fejezte ki sze- - Ormiádl Ormo% Vlluso, tt.isep ; renese fcivinatait Ormody Vilmosnak. lése Az Első Magyar altaláno. biztos ló társ.- - ** *« éa "volvrt .... . , , ,. rokonszenves nlak]i> Ltchltchetn Pálné es Kohn ségben beillesztene a golyókat u ágvakba. Mikor aág köreben h társaság vezetésével m gbizo\'t; A(i<1„|lé urnő|fet ié|y ^^ árte Wm a(|-jak leereszkedett M^.esli sötétség, határozol! tervvel Ornódy Vi\'mos igazgató mai napou rendkivü ! Deuttch Samuné k/01. Pollák Juhanna folyó hó haza ment. Polgár áp vacsoránál ült. mikor b«- taives é< lelkes ünneplés tárgya volt. Az ünnep- 14-eu hosszas szenvedés u\'án életének 53-ik nyitotta az ajtót. KökZönt nyugodtan, minden tel- lés alkaldiául az "szolgált hogy a köztiszteletnek I ávében elhunyt Pos^uyban. Temetése csütörtökön indulás nélkül, aatán ezekkel a szavukkal tordn t és szeretetnek méltán örvendi érdemen férfln D"gy r*"\'ét "\'i1*^\' v*8"e ai . ÍA1 a ^ához ..Herei bácsi vj^jön csak ki, valaki I — 4 MisiikáNk^paS egyvattlel eatflje. megakaija nézni u disznókat!* A kanáaz mintha aost töltötte be negyvenedik azolgáUn évét ajA Ini mulatságaink mindig lényesek, mindig nagy-magyar táraaaáunál, melynek már az alapitáslsgabásúak, nem kiméinek az előkészűlslekhez óla szünetlenül egyik legkivá\'óbb munkást. Azjsem időt sem pénzt, a rendezők már hetekkel bojtáijára, sőt egy hstalmas volna ez még haragja annyira elragadta, begy husánggal megütötte. Nem lett oly nagy baj, hanem meglátta as fele után, de ez egyszer elmeneküli, nem érhette el. De megmaradt lelkében a vad bosszú gondolatú,. Tamás János bejött Kamzaára még ott as Oalethelyi- csak elleledte volna a délelőtti savart, gyanút* lanul kiment, de alig lette be maga ulán az ajtói, Tamás előrántotta a revolvert és szónélkűl óváeiók serit a tárias;>g tisztikara kezdte meg \' azelőtt táradnak, izzadnak, minden megvan ötazör rálőtt. Polgár mereven dőlt végig az ujtó ®\' I nltlr a amál Ami\\atAmt aaanaáal IrAnnaau mkn. alAll n« »(!■ ílr onl«A laUlta /»■ L Ja IrinllntIB | bennük, a mit ezüstért, aranyért könnyen meg előtt, az egyik golyó találta csak, de ez kioltotta életoL A gyilkos bojtárlegény maga jetenlkezelt -melynek élén Dr. Hatan Rezső társasági uu-,. ,, . ,.. \' , , MJ „ , s lehet szerezni, csak egy hiányzik belőlük — a-------- .----- tilyfönök lelkes beszédben Üdvözölte az erélyes \\ kedélyttrig, pedig ezt sohasem kell vásárolni, még az nap éjjel a helybeli csendőrségnél igazgatód ki egyb.n a tisztviselők nemes szivü|igaz, nem ia lehetne, mert azt nem a sptcerájos Ebben az ügyben tartolta maga kir. törvényszék is bazgo jóakarój i is. GzaUn Kozma Andor bblt csokoládés Dókjában, sem a galanleristák kedden délelőtt a véglárgyiilást. Tamást ttándékoi vezériitkár egy okiratot olvasott fel m-lv *ze- üvegszekrényében tartogatják. A kedély éres, és emberölés vétségében mondták ki bűnösnek és mími . ii. .iém^TT n : iim . \' i-i i így rokon a szívvel,azt állítják a pszicliologusok, titenkitépi /egyhdtn itéliak. rint a tánaság i sztviie\'öi a inai nan em ekére °5.i • ■ . . , . \' \' , „\' „ _, ,. , , , .. s \' * | szűkebb értelemben, mint inelléknev - „kedélyei" — Maatkny ulatáraalsta a legszebb si- .Ormódy Yiimos alap• isimen tízezer forintos! _ n németek mintájára a társas élet kellemes- kerrel fejezte b- uombalMyi idényét és néhány alapítványt telték azasl\' a éélul, hogy annak ségei iránt való fogékonyságot jeleni A mi társa- hal óin mar StékesfeHnáron araija eatcröl-esiére kamatai, az üntrfpe\'i rendelkezése szerint, mm súgunk, v. jobban inondvn u mai társas együtt- az elismerési, nini nagyo1 jeleni, mert Fehérváron denkor beteg társasági tisztviselők javára for-i\'^ P0InPáB, ragyogó bUszke hidegségében, szép csak nemrég került dobra az oltani szép ssinház, iittssaaimV Véíltl fitnvúitoiták ez 0 it ^ > mint a hólehér kameliu, melynek nincs illutn. a inert a közönség rész vétlenségen szenvedett mindwl- ___J j £ J™__ 11 nHePel n« szegfű ép oly tiszta, ép oly hófehér ós sokkal dig hajótörést a nemzeti-uinűgy. A társulat legna- saebb, sokkal kedvesebb, mert meleggé, vonzóvá g.yobb részben tehetséges, aj tagokkal gyarapodott teszi illata, mely talán a virág szive Annyira és igy u sikerek következetesek, azonkívül rspor* remek diszoíflvet, mely pergamentra lestett gyönyörű oodex írássá! az alapító levéluek hite- Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — PaJ»r, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — Kedelányi daságl xnebunptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak Kaptatok F1SCHEL FÜLÖP tóijUiirfilkeÉ^B Nagy-Kanizsán Nigy-Kaniua vasárnap Zala 101. ssám. (S. lap.) 1897. december hó IMs toárjába (elvette a legújabb fővárosi darabo-1 kat mind.v A társulat főbb erői: Gazdy j Aranka, Ovmrman Alice, Sépdtfy Guszti, Hidtighy Ernő, Ss. Nagy Imre, Hetényi Elemér, Szepeuy Gusstáv. A társulat február hó 23-án jön Nagy Kanizsára. — ■•kedveld tllaáás. A keszthelyi iparoi ifjak öntíptö Un, e bó 86 án as „Ama-son szálló dísztermében részben a Kessi helyen felállítandó gróf Festetieh György szobor alspjs javára műk sd velői nini előadásul egybekötött táneestályt rendes. Sainre kerül a $ .Véo bakaaosos éa fia a huszár" Kezdete este 8 órakor. — ááeaiáafek alépkeajka Javára Grinkut Allredné 4 lorintoi, Janda Károly né kelkápoestát, Ebenivanger Lipótné 8 zsák bur gonv át, Wuetkict Jánosáé 8 liter babf," hus* fej zápontái, tiz koeaoru hagymát, Zerkowitz Lajoeaá I uák sőldséget, Oesttrrticher Bernát né 10 kiló liutet, 5 kiló uirt, 4 ss, sárga ká»ét szíveskedett a Népkoayha javára sdományosni, mely adományokért es atoo ia kösiönetét nyíl-váayitja a Népkonyha elnöksége. — Dlaésltt AU a párisi Dr. Boiton Injeotió orientál készítője, mert orvosi körökből a leghi-zelgőbb elismerések érkeznek a usr pótol batat-Isa éa kitűnő hatáaáró\'. — A .lagyaremág" politikai nspilsp ez idö sserint a legjobban szerkesztett lap ax országban. Legelső rangú iróink és publicistáink ma kétségtelenül a Magyarországba írnak. Első aorban Bartha Miklós, as orsságnsk ma legragyogóbb tollú publicistája, továbbá l\'ázmándy Dénes, Hock János, maga a főszerkesztő Holló Lajos, Hentaller Lajos, Inczédy Láuló stb. napról-napra a legélénkebb és \'legelevenebbé tessik a magyar olvasókősőnségnek ezt a kiválóan kedvelt lapját A Magyarországban jelennek meg aionkivtll Móra Istvánnak orsságszerte feltűnést kellő tárcái. Ugy hogy a ki eleveo jól értesült s igszán első rsngu hírlapot akar olvasni, sr bátran a Magyarországból lordulhat . A Magyarországot nemcsak nemes, előkelő hangja, egyenes, nem- tározatait tudomásul venni s e határozatok értelmiben eljárni méltóztassék. Nagy Kanizsán, i8q7. dec. 17-én. Kiváló tisztelettel: SZALAY SÁNDOR, taiitwttM •taök Jegyiékéayv Zalamegyei Általános Tanítótestület központi választmányának 1801.. december hó 16-án Nagy-Kanizsán tartott Illéséről. Jelen vaunak: Szalag Sándor elnök, Valiguruky Antal alelnök, Poredm Antal lőjegyső, Kotdci -Miklós és Szabi István jegyzők, Kuiiu Jósaef pénztárnok, Krdmer Lajos könyvtárnok, Váryaf Szakonyi Józsa, Farkai Vilma, dr. Bartha Gyula, Hajgati Sándor, Altmana Mór éa Frfry József választmányi tagok. 1. Elnök, miután üdvözli a választmány tagjait S\'Sz ülést megnyitottiiak je\'entí, (elolvastatja s mult ülés jegyzőkönyvét. Kertiis József pénstárnok az 6. pont alatt hosott határozatra vonatkozólag jelenti, hogy as\' taniló, u állami ssakainrű tsnle\'ügyelet ssarveeáse Orstágos Tanítói Arvahái javára különböső! kérdését tárgysió és sajtó alá rendessndő munkájá pénzintézeteknél elhelyezett betéteket, smenoyi-1 bos egy mellékeli kérdőíven s tantestület elnökség ben azok olt jóval többel jövedelműnek, mint réu\'etu véleményének beküldését kéri, mégse tv esetleg más pénzinléaeteknél jövedelmeznének, folytán. mindeddig nem mondotts föl. A központi válaulmány megbuaa u elnököt, A válasstmány, tekintettel a pénstárnok által hogy \'"dl® meg Jóoa Mihálylól sgéu hsiárosot-lölhozott indokra, ss egyes belétek eddigi keze- M"" : *aqon s folyó 1887. polgári év, vagy aa 11897/8. laolláai év tartama alatt kívánjad a rrszletrs vélemény beküldéséi. Ha a polgári áv végéig óhajtja, ez esetben 1 mélyreható tanul mányi, megfontolást és réuetu megvitatást igénylő kérdések tárgyslásábs aa idő rövidségénél logvs nem bocsátkoebatik. Ha ssoabea a véleményt csak a folyó tanítási év tartama a Iáit kellene belerjeuteni, es esetben a kérdi) pontok A központi választmány a negyei tanltótNft* létet, mint ilyent, lógja bejelenteni tagul s a létszámának megfelelő tagsági díj ősségét a kén-ponti pénztárból lógja fzetni a tagolf külön BMg-terhelőse nélkül. Eanek folytán a járási körök külön jelentkezése föiőeiegesaé válik. Esse\' kapcsolatosan a központi rálautmáoy fölhívja a járáskörük elnökeit, bogy — miután a jelentkezésnek f. é. dec 26-ig meg kell történni, — a járáskörök tagjainak létszámáról a központi elnökséget haladéktalanul értesítsék. A központi pénztárost pedig megbízza, hogy a bejelentendő létszámnak megfelelő tagsági oíjöesssget s Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága páas-tár&ba fizesse be 7. Elsők jeleoli, hogy Csathó Alajos s keszthelyi jkör elnöke egyizben 3 Irt 60 krt; másodízben pedig I Irt 66 krt ktll iött be egyharmad címen a központi pénztár számára A keszthelyi j.-kőr pontosaága Örvendetes tudomásul szolgai. A többi j •köröket fölhívjak központi választmány, hogy a tagsági dijak egyharmadát a kötponti pénztároshoz (Kertész Józsei polg isk. tanár N-Kan ssán) mielőbb küldjék be 8 Józsa Mihály, a vallás és köaoktatáaágyl mtniastsriumhos szolgálattételre beosztott állaséi lését s jövőben is meghagyja 2. A Magyar Tanítók Turista-Egyesülete fölhivást küldölt tömörülés céljából a különösen s helyi bizottságok szervetésére buzdít\' A központi válautmány lölhivja a járási köröket, hogy — amennyiben járásuk uékhelyéu helyi bizottságok uervezésére a viszonyok slkal masak, jenek zeti iránya és rindra\'ti* inteti honátohetíen- j Janitók Turiata Egyesüleléhez (Budapest, VI aége tusi a magyar olvasó kösönség elolt be- ker Andl u,c« M> \'ordoliansk. eséssé, hanem u ia, hogy a család minen tag- 3- Hajgati Sándor, a nagykanizsai járáskör jánsk nyújt kellemes szórakozást. Tárcái regé-1 elnökévé válaulatván mag, a kösponlt slelnökség-nyei, eleven hírei, párisi divallevelei stb s leg-;rö\' lemond. kedvesebb olvasmányt képűik. A Magyarország A központi választmány, míg egyrészről saj-u éjjeli postával küldetik ssét, ugy hogy reggel már nálattal veszi tudomásul Hajgató Sándor lemon- u iránt s^ját hatáskörükben inWzked-; rtM(elM vélemény előterjesztése céljából aa Ügy-é< bővebb értesülés céljából a Magyar me(0 bizottságnak adassanak ki. Több tárgy nem levén, elnök megköszöni a szíves megjelenést, s az Ölési besáija. Kml. POREDUS ANTAL tantestületi föjegysö. SZAL\\Y SÁNDOR tantestületi tinók. as orsság legtávolabbi részeiben is olt van. Mily etöav a hivatalnoknak, földbirtokosnak, keruke dőnek, iparosnak és minden Intelligens ember nek, hogy más Ispokst megelőzőleg olvaahatja már reggel mindazt, ami as orsságban és külföldön történik. Az országgyűlést, a hivatalos köslése-kel, asbel- és külföldi tőzsdei zárlatokat, ssóvsl mindül, a mi nemcuk érdekű, de az illetőnek állására és üzletére nézve is nagy befolyásul vanSXudjnk, hogy mily előnyösen használják fel egyesek, ha valaki egy nappal, vagy félnappal el van maradva as ueményektőír a ki ms egy lonloe hírt előbb tud meg, ss mérhetetlen oagy előnnyel van a többiek felett. A „Magyarország mindenkire nézve lehetővé leni ul s korai és megbízható értssüléat. Es biztosította a Magyar ország résséra, sst az óriási elterjedést, a minek ma örvend. A „Magyarország\'-ra legcélszerűbb postaatalványon előfizetni akár egy hóra (1 Irt 20 kr.) akár egy negyedévre (3 Irt 60 kr.) Cim: Magyarország kiadóhivatala Budaput, Sándor u. 2. A lélévi előfizetési dij 7 frt, ss sgéu évi 14 frt. TANÜGY. — Hivatala* réas. — A (Zalamegyei Ált Tanítótestület* elnökétől. "537897. sz. A (Zalamegyei Ált Tanítótestülete járási körei tek. elnökeihez. . Igen tisztelt Elnök Ur t A központi választmánynak 1897. dec. 16-án tartott üléséről (elvett jegyzökönyvet hivatalos lapunkban, a Zalában, alább közölve, azzal a tiszteletteljes kérelemmel küldöm meg, hogy a központi választmány ha- dául, másrészről örömmel üdvözli öl a nagy kanizsai járáskör élén. 4. Elnök jelenti, hogv raegbis stásábos képűt levélben megkerésie Kanoviet Györgyöt, a ba latonfüredi Sserelethás igazgatóját: vájjon olt elég kedvuöek volnának-e a viszonyok arra bogy f. é augusztus végén a utözgyülés B -Füré den tartassák meg Erre ö meleghangú levélben kedvező válant küldölt t kijelentette, hogy lelju erejével azon le-z, hogy a megyei tanítótestület gyűlése s legszebben sikerüljön, a lehető legmér aékeltebb anyagi áldozatok mellett. örvendetu tudomásul szolgál. 5. Az egyes jár&skörák elnökei közöl s keut helyi és nsgyksnizui járás elnöke az őszi kős-gyűlés jkönyvét. beterjesztette. A másik 8 kör elnökéi s központi elnök külön levélben ssólllotls fel a jegyzőkönyv beküldésére. Erre ss egeruegi jkör elnöke ssi jelentelte, hogy lootoubb tárgy hiányában ez évben — kivételesen — nem tsr tolták meg az őszi közgyűlést. A muraközi jkör alelnöke azt jelentette, hogy a kör évenkint csak egy gyűlést tart A sümegi járáskör elnöke sem jegyzökönyvei nem terjeutell be, Mm válust nem küldött a lölssólitásra. A központi vál\'sztmtny a keszthelyi és nagykanizsai járáskörök őszi kőzgyüéséról szóló jegyzőkönyveket tudomásul veszi. A zalaegerszegi járási és a muraközi tanilói köröket felhívja, hogy as Alspuabályok 38. szaku-s intézkedését lehetőleg betartani ssiveskedjenek ; a sümegi jkör elnökét pedig föissólilja, hogy az óni közgyűlés jegyzőkönyvéi halsdékúlsnul küldje be.vsgy a fentorgó akadályról feijuzszen be jelentést. 6. A Magyarországi Tanítók uraságot Bizottsága ügyében s nkanizui járási kör óui köz gyűlése sként határozott, bogy a megyei taniló tutület, mint ilyen, lépjen be rendű tagul; a keszthelyi járásüör uintén óhajtja ut, de a jkör külön is bejelenti a rendű tagok sorábs vsló belépési szándékát » ha es elfogadtatnék, a központnak járó egy hsrmsdból kőzretetleaOI óhajtja befizetni tagsági diját. PÉNZÜGY. A valutarendezée Hol a tslaiarsadesás ? fiiban van Berlia felél Aua hogy a mit papim teltünk, at Üt marad, euk as megy el, amit aranyba fektettünk. 1801 u aa ea\'ákesetu uám, mely a valeta-lörvéoyhosás évét jelzi Akkor cainAllek meg ss arany va utat papiros Bölceo iaegállspllM-tank egy paritást is arany és uűst között, eeinál-tunk koronaértékel s Wekerts míniss\'srelaök megígérte, hogy öt év alatt aranyajral toguak fiutol. Mi történt asóia 1 Aranyat vásároltunk a legrosszabb időben, drága péazea, magas *s«íó»a). Aa araayat beraktuk u oaatrák-augyar Inak pincéibe, s gyüjtöttük, tőlünk tel bet Slag, költségei és fáradságot nem kímélve, Volt aaoabaa egy-egy haag már a kora kezdettől fogva, amely aat moadts, bogy aa arsay-valutát papíron, uóval megcsinálni, mit sem ér, hogy as idő nem |ól van msgválautva u srany-beszerzésre, hogy síppal ét dobbal aen lehet aadtrat fogni, bogy aatlv fizetési mérleg nélkül világ legzseniálisabb péosOayniainlere seu csinálhat valatareadei st. Volt égy hang, a ely ast moadta, bogy mikor évenkinl 110 millió megy ki tőlűak aranyban kamatok fejétsa, akkor mit na ér a 8—400 ai\'lió valo\'a arany, mély bárom év alati visszamegy a külföldi bankokba, mint a megvásárolt kutya, abogy meg* ssökbetik as slöbbi gazdájához. Est a bangót akkoriban klaevetiék és meg-gyanusitotlák. Pedig e\'ég érthető ayiltsággal beszélt, és előre megmondta, bogy 1897-re, de azután sem lesz kéupénzflzelée, mert körülményeket mesterségesen uinálai bem lehet, s * ké-zpér/fiieiée állandó löntaráaánsk lö\'tétels a fizetési mérleg aklivitáu, ami náluak alaas mi\'g. , \' Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 101. saám (6. lap) 1807. deceubtf bó li án 8 ima! A bniArídO elérkezett. Az arany ax utóbbi idöbso bőven áramlott ba, bővebben, rtMDt mikor erővel boaiák a olyan bőven, bogy ■aga aa osatrák-magyar bank ii megunta, A bank a nyár altján elbizakodottságában már arról keadett beaaélni, hogy már a legkö aelebbi hetekben ea|át siakállái a megkezdi a vshiareadesés végső eflekiuaát, a készpénzfizetést. Ka ut jelenti, hogy a bank, tneivnek legyei most kénysserfolysBmsI vannak ellátva, ainden jeleatkesőnak aranynyal váltsa be bankjegyét, vagyis aranykészletét a kösönség re t-dalkezéeére bocássa, aranynyal töltae meg a forgalmad A terv igen dioaő volt éa a\'magyar valuia-randexéa barátai boldognak érezték magukat mert abban a véleményben voltak, hogy végre célnál van a valutarendezés, leaz arany és a pénaforgalom pengő aranypénazel (og iolynl. Pedig hát a dolog sehogyaem volt ofyan egy-szerü, mint abogy as aranyvaluta itarátai goti; dolták, mert ez a részleges melylyel a jegybank megelöste volnál; saját kormányát, milyen káros lett volna az egész ország finánciáira nésve, azt csak most látjuk igasán. A dolog ugyanis abbsn állott, bogy az osztrák magyar-bsnk nagy arany-vásárlási kedvében annyi aranyat vásárolt fasse, hogy már maga sem birt vele. A bank éroértékkészlele már meghaladta a fé milliárdot a a dobálidsás a költőidről még egyre tartott, as arany látszólag ■agától jött. A bank pedig nem tudott mit osiaáloi ss aranyával és nem gondolva meg azt, hogy asért as aranyért ismét kSlcsönoimletek mentek* ki az országból, melyekért e kamatot csak nekünk kell msjd megfizetnünk, s beáramlásra azsal akart válasaolni, hogy a nélkülözések árán, drágán ősssegyBjlStt aranyát az ablakon dobálja ki. Be a bank jó szándékának ideje korán alját állták s most megjött a próbája a bank e terveseti —jeles intézkedésének. Politikai komplikációk arra ioditotiák a kü\'-földi tőkét, hogy meglódítsák azt a lavinát, melyet as értékpapírok visssaáramlásának nevesünk. A berlini piacou a hollandi, belga éa ■éaet tőke eladogatta az értékeinket s Bécsből vássont árad kifélé as arany. Es esenközben megnyilatkozik a rég nem látott ássió. Hol volna a valutaarany, hogy ha a bank nyáron piacra vetette volna? Mennyivel nagyobb lenne aa áriékpapir-visazaáramlás, ha a bank M aranyával nem igyekezhetnek ax ázsiót tőle lehetőleg osökkenteni ? , As ázsió mi téayleg megvan. Az arany meg vándorlóu\'rs tért Németország felé. Igen, er. a valntasrsny. A készpénzfizetés megkezdésével pedig várhatunk addig, a mig az orsaág fizetési mérlege > aktiv lesz, a mikor nem kell az értékek visssa-ösönlésétől télnünk, v mikor olyan konszolidált gaxdssági és politikai vissonyok köaé jutunk, nogy a szabad forgalomból nem viszi ki a passzivitás a jó pénzt. Vájjon el tog-e az köveikesni ? \\ iám sriat kedehni kamara. As olt elöiarjesstsli jelentést, mslynsk konklúzióit s kamara etfúgsdta, s kivetkezőkben ismertetjük i Az uj amarikei vámtarifában világosan nyilvánul a* a szándék, hogy az európai gyártmányoknak leijeién hngzáiérhetetlsnekké létessanek as amerikai piaeok. Ha ssemUgyre veasazQk az Egyesült Allsmok összes kereskedelmét, agy látjuk, hogy a köztársaság sok európai árutío-gyaszt ugyan, de vissonl sokkal nagyobb mennyi séghen helyes el árukat Európában éa pedig (ölag mezígaadasági terményeket. A köztársaság azonban az ipar készítményei elbelyesése szem pontjából is utalva van as európai piacra, mind aaonáltal prohibiiiv politikát követ ax európai iparral ssemben. Est ss osztrák ipar máris igen erftien éreste meg: öblősfiyegáruk, gablonici cikkek krfstályárnk, dió- és fémgömbök egyre vesslik a tért. Az osztrák textiláruk kivitele Amerikába 189(1 óta rohamosan hanyatlott, a pamutáruk kivitele 966,000 dolláról 16,000 dol-kéasoénzfizstés, | iárra, a selyem- éa báraonyáruké 412,000 dol-lázról 166,000 dollárra csökkent, mig a lenáruk kivitele egyelőre még a régi ssin vonalon marad. A kamara előadója ezek után arra utal, hogy a megtorló rendszabályokra van elég mód, ha egész Európs egyetértően alkalmazza azokat. Van sok termény és gyánnány, melyeket most Amerika azállit és amelysket Európában is lehal kspni. Ilyenek gabona, zairadékok, featö-és caersósnyagok, kaucsuk gnttapercha, kefe- éa szitakQiO-áruk, papíráruk, fa- és oaootáruk, gépek s\'b. A kamara azsal a kérdéssel fordul tehát sz osztrák kormányhoz, bogy s monarkia as európai iparállamokkal egyetértve kesdje még a megtorló politikát as amerikai védvám in- hatalmas közönaégő támogatásit, hagy tézkedésekkel szemben. IRODALOM. ktw KERESKEDELEM. Védtakeiéa a tengerentúli verseny ellen. Gyakrabban rámutattunk már, hogy as ame-rikai Dingley-bill valóssinflleg hasznunkra iog válni, mert ki fogja hivni az európai államok megtorlását ss amerikai versenynyel szemben s gátat fog vslai a tengertali nyerstermékek beáramlásának. Most ax amerikai Egyesült-Államok vámpolitikája fölött ujult eiövel iodult meg a diszkusszió, kivált a kósös külügyminiszter ismert expozéja kapcsán. Ssámos birlspi cikk lejtegeti ss Európs és Amerikai közti vám-háború esélyeit, szembeállítva aa Egyesllll-Alla- ■odara irbk rajtoltra ■oknak Európába irányuló kivitelét árumennyiséggel, melyet Európa ax kontinensen aelyex el, A becslések nsgyon eltérők, már csak asért is, mert sokan bizonyosra vasaik, bogy Euf^pa egyesülése esetén ss Egyesült-Államok elzárnák Észak- éa Del smerika összes piacait. A kérdéssel tüzeteiabben ioglalkosolt a napokban a reichenbergi keres- A ariatbágkirw képoaarnoka Jókai, BróJy Sándor, Bákoai Tiktor, 1200 képet gyiljiöttek össso 1H4S-4D rtl. Hsakhoz írták mag a legjeleaelil. írók kösromaködásávol a d.cstiéges idilk. gyönyört! tSrténalét Ilyenformán 48-49 sok a lagtaljaaabb, legklaerittbb könyve ti, amely „1848" elmen moat atbnaalaka Igeuolcaó Aaotokbsa jaloatk mag. áa addig magjalaat tt flsetból asásossr példány fogyott al addig; ami arra vall, liogy som iosa magyar aabor, aki magos turtui asabad éghrcának a bibliáját. A saor-kentük a kiadók abban állapodtak aag, hogy a kalaiaaa dlasmü 30 Hsatboa telje, leas mlodan körülmények kSaStt, ta ka aágia többet adnának, akkor kötelesik magokat aat iagyaa adai a tevőknek. Igy a taljaa asnka: 9 forint lass a agy krajcárral sam több. .,1848" karaiae krajcárot Wae-tskbaa ia kapkató minden könyvesboltban Krpea, böeégaa lájákoztatót a lapok mIndán elöflzotöjéuok ingyen ád áa kárátra küld a helyi ktayvkaraakedil vagy a kiadó: Bévai ti taatiáiak tiuil.\'Z. t Bldipwtta (TáesT-atO - Sag/ar ■séháamkeayv Irta Dr. farkas Mihály. Ez a nagy nápasarftaágro jutott könyv moat aár ötödik kladáaban jelent aag- ál ötödik kiadás a méhészet mai fajlödáaálias képat, za ujabb toljaaoa át vsa dolgosra os asárnus a.gvilágo>ltva á könyv tinta, világos, jó msgysraággal var meginra, minden lélsalagaa ráaslataaia alkorálásával, csapás a gyakorlaUaaaágot tartva ■»■ elölt, miért is a gyakorlati mébéesetUI foglalkozóknak, olaöeorban a kendők-sok, kilósban s|áalkató. A munka a Franklin táreulat kl-sdáaában jelont aag (Badapont, Egyet ím-1 tea 4.) ára 50 krajcár. — Oloaó könyvtár, zaarkaasti Gyulai Pál, kiadja a Franklin Tárenlat. á népasart vállalatnak Irasét kát kötate (88a—884) bagyla al a aajtót. Miadekatti aradaU magyar manka. ás sgyik Caorayoy Antaltól „Jellemrajzok" (888), malyban irodalmunk és politikai kösélattnk bárom kiváló alakjának jollamsését kapja l\'aagary Antaltól, a magyar publicisztika fényes tolla munkásától, Nagy Pál, Botlky Ödön k SaeaU Irályi Móric, képel annak a nagy korsaakaak képéből domborodnak ki, aalynak ka aam Is legnagyobb alak fal, da átttrf aankásai voltak, a kikaak neve méltó aa itókor baa4léséra. Eotvöa, Koasth\' Deeeevríy Jóaaaf a K.alncay maguk taraatették korasaknkat Casagery kltl-nöon érti, mtat ksll kidomborítsál aa egyéniségüket legkifejezőbben jellemző vonáaokat, életük is munkásságak ama momoiitnmatt, a melyekből a jaltauraja Ukélataasé lass. I semba kevesen érnek föl Irodalmunkban Caangaryval. Könyvo méltó arra kogy aa iskolában mint a nugyar at-próza mintáját olvswák, aaéllaaaák. Ars 80 kr. — á máaik Pál Ily Albart rsgénya: „Ne bálija hírét aa aayjáaak*, moly a magyar regényirodalom ama kovás larméka kötttl való, melyek a aapl termelés aalavoaaléa (alttl am lkadnak. Pálfly addig legasivniobbea a nagvaaa — ötveaa évek korából valta rogényotnak tartalmat, jól kikerekített Basáját Moat a modern társaságba vaaat éi agy kedva aaaralal törtánet karatéban Jól aatatja ba auaak jelleaaö alak|alt. Nem a állított lélektanával, kllső kalását ményolaek tarkasága, olyan vsaaó erőt kápa, mint aa a kaaaAaraéao karrikatnra- a adoma illsaauáoió, a aofysk rajzolók láttából karSlaak kl. Wwtau eaáakaa agy zett vlg elbeazéléat nyajt A Mátyás Diák Oy ktritlaéayak kSaStt valósága ualádl lap, a astykaa s aaslkd ata4ai tagja talál aakl való, kadvaa d&lgot. A Mátyás Hát wta tal a legolcsóbb élelsp ia, aart iflIaKd ára agy . caak I frt 10 kr. A kiadóhivatal (Budapest, Malfa a tea 8 aaáa) alvaaaa kaid amtatváayaaáaat, ka alvást aaagkerealk. A Badapaatl Bapló karieaarnya. Éléaksa aaléksak aég a magyar kősőaság aaaak a Uasnayalc magyar |)sáf Írónak u ewtére, akik, hagy fBggoUeaiUék magokat miaiea politikai bahlya U minden válÜkeaö tők. ijtp alél, asgalariMták s magok arajábíl, mladas vállalat tésével a saakaattség saját talajdoaa gyanánt a pesti Vapló-t A lelkes Us eapat mea alig maaAI év loforgásn htáa, a ssabadolvS magyar ktaénságask lagksd-valtabb njságssolgáltatdja laét. Magával boaván fényes a JókirS irót savakat, bámalatoa aaorgaiaaieaal a kitartásai gyűjtvén mindennap Bssse aiad aat, idTi eaeetaeatiaég . lap ssabadslvg k faltétlanSI minden iráaykaa Itggatlaa politikájának, nomzoti áraálatéaak éa aagas Illésének minden huszonnégy órábaa ismétlődő bizonyságát adja: — a Badapaatl Vaplé ma már aam csak Yalstkaésóaik ta-téaatébaa aj és orodsti, da a köaöaeág asiaipatiájának gyen Mkétéeébea la addig aaa iálatt példát mntot Is atadaa asáa arra va)l, kogy a Isdsaiitt Vaplé alapítói megérdemlik aat a támogatáat A Badapaertl Waplé aik Mm a megbízható értoséléal, komoly, tartalmaa pollUkai dk kai a melyek ayoaatékossá tasalk a latal, és palMkai súlyra máris dtntS feleutőeéga qság véleményét, tárcán-vatásak magas irodalmi satavonaja, gaadag lahiaslli anyaga, kitünfi árt sfllésol, kiaastH( őtl.tea, váheaatoe eleven rovatol a mindenrondll kSslaméaysfaiak Hltozstoaága és folyton gyarapodó bőaége napról-napra ékiaaaéllan toaaa-kodlk arról, kogy a Badapaatl Bapla fáayaaaa megéililt a legvérmeaobb várakozásnak la, a mely asQslaalaét asg-oldala. A Bndapatl Napié asarkasaMsége 4a ot—ikősínségi ktat páratlanul meleg és aaiva viszony fejlődött kl Napsa-klat jslsntksaik w a Sserkesstfll Saanaak rovatában. A magyar kóaSaség : nskSak aaládaak. A Bsdspsstl Napié narkaaalőaág- agy akarja magháláUl Taséaaaayva klvétol aólkál minden aÍ44ast4|éask, aa qjoaoaa bsiéplkaok Is, olyaaai baaot lialyas aa aáatafáza, amoly valóaágo. irodalmi klaos, a világ legnagyobb Íróinak tolálkaaé halra. Aa albw minden agyas cikke egy-agy irodalmi remik, MaeetlsaOI a Badapaatl Napié asáaárs kéaaSIt a aae WM éréákéaél fogva asaataadók4a át laaa örúaa, diasa atadaa aaalád tatalásak. A Badapaatl Naato eaarkeeatéaáge, aaealy caakia addigi munkásságán, hírlapírói sikerein hivatkozva 4s a közösség aslmpailálra appeltálva, fagott kaaaá bátor ráilalkoaáattos aaa csalódott taUaalaikaa éa aaa laaéódutt a kózflnaégbaa, amely nagy saantottol karolta hl ágyét aa slaő perttíl fcgra Ea kogy a közönség aa csalódják keaai, arra vállvatva, ssakadatlaa basgöaággal to lilkaiillinl torskaalk. A asr-kaaatáaég, amelynek belső tagjai: Vésni JéaaaT, Wankeall, B-aan Sáador, falolts saazksastt, Ábrányi Imii, Ujabb Ábrányi Kornél, Clalr Vilma Carrl Oyala, Ma Syala, Fái Béla, Oorgoly látván. Holló Bártw, Hsrváiá Bsato. JanoTica Pál. dr. Kovács Jani, Lyka Károly, Márka Jóaaaf, dr. Msrkl Adolf, dr. Mártsa Miksa, Mstaáf. lassaa Pakár Oyala. dr. Soltésa Adolf, Svak Tivadar, Wnry Zoltéa, napról-napra egész erejét, egész lelkesedését, laaaa hírlapírói kvalitásait vta I a harcba. Utaégaa ssSvstaágs óbban a ktlst mnskatárak féaya sersgn, amelyből csak ágai Adolf, Balogh Pál, Bakaice Gaastáv, Baaeayej fereac, Báksd Aatol, Eötvös Károly, Pasai Sósa, öécsy latrán, dr Hagara Viktor, dr. Halasa Igaáo, Lupa árpád, Laagysl Lanra, HH Malnayay Daasó, Miikó Isidor, Munkácay Kálmán, Baakóaé-tapaatalatok fajjiassaáiásával I N»Záll Jaaka, Ssaaa Taaás, Saáató Kálmán, Tömörkény magraráaó képpal! l\'tván, to Tutaak A aaa novait enlitják aaaL U ■ - Ka a ragója a Badapaatl Napié eddigi példátlan aagy sikerének és biztosítéka jövoudö ailárd ezlsntonoUjának. És még agy. Aaaak aa ajaágaak, zmoly sankié másé, csak a sasrksattaógé és a ktatuaágá, ámaly ammlféis idegen töke szolgálatában aam áll 4a caak a maga munkálkodó omborolaok, mag a magyar ktaöaséfaak. a magyar kasának, a magyar nemzoli Igyaak és a magyar aaaaésMségnak ea érdekelt saoigálja: ebbaa a ftggsélaaségábsa aammlbaa aaa kaaoalltkató hatalmas ortforrása vsa. Olvasóink ágyai-mit o)MI is lolklviak a Badapostl Napló-ra to laaétshs s legmelegebben ajánl jak es aJaégoL Olvasásra aa ajéiaiég.k liánt érdoklókfkaak és valóságos lelki épSlóstkn ásóknak, akiknek a magyar hírlapirodalom magas aatovaasléksa éa magyar Irók és újságírók hangyassorgalmábas kedvűk tallk azzal as korost furfangjával dolgonlk; regénye épugy mogfelel a Jó amerikai r\'Z^ay Irodalmi kövttalsUayalnek, mint a jóialtot olvasó magaubb Igényelnek As érdeka és terjadalma könyv lataata nyomása, és ára 80 kr. • A Mátyás Diák legújabb aaáaa Is kétaágteleaaé laezi, I ügy sz Idtazorint as Összes élclapok köaölt a Mátyás Diák a legvígabb éa leglartalniaaabb. Kétasar aaayU iijnjt ngy ssóvatnoa is képokbas, mlat báraalymáa vlg aMg : azonkívülanllyiia Váltuaatoa,hogy tsialaaodálatoa Alakjainak eredetisége, adomáinak aokasága. aktaálls köala- CSARNOK A s 8 Alma. - Uaanélyke — Irta: Pmál árpád Egy fiatal leány szobája axelid ábrándok, ezer apró gondok otthona. A verőfényes nyári nap rekkenő sugarai vastag kévékben esnek a ssélés ablaktáblákra s erejük lulbalalma paxsrul omlik szerte as alig szélhajló nehéz drapériák halványkék selymén- Karcsú msjolika vázákban halvány kaméliák tetszelegnek a márvány consol magas kristály tükrében a édeaen mosolyognak iQu úrnőjükre. Minden oly kedves, oly gyöngéd, oly szelíd. A szomszéd nagy szalon nehéz portiere-én ál csevegő madár hang ssól a terras alatti vad Igeaxtenye iák sürü lombjai alól. Es aa egyetlen | hang, mely meguntja a bessédea oaöodet. Nagy-K»nizs* vasárnap ZhIh. 101. szám. (7. lap.) 1847. deoember hó 19-án. A felnyitott songon elölt tll a ház .nagy leánys", Élina. Pici lábait kényelmesen nyugtatja a pedál sárgarés lapjain, mig puha kexecskéi vetélkedve le-hérlenek as — ép elmúlt percben leütölt billentyűk elelántcsont lapjaival. Beszédes, sselid tUatl, sötét szemei \'élénkén iévedesenek as üresen álló hangjegy állvány szeszélyes laragványai közöd, mintha átható tekintetét kerülnék a zongora sarkához könnyed (esztelenséggel hajló ifjúnak, kinek szótalan ajka helyett nyilt homloka derűje beszél, és szemeinek élénk tflze árulja el lelke lul- boldogságát. Ervin a ház barátja. A gesztenyefa lombjai között elhallgatott a csicsergő madár. Glma és Ervin szemeihói egy beszédes sugár villant össze. A szivek találkozása a lélek kristály tükrében, melynek fénylő lapján egy jövő boldogsága rajzolja róssás álmait. Halvány pir szállt végig az ifjú leány arcán s Ervin ajkain szelíd szavakra kelt a kimondhatatlaft érzés. — Köszönöm, kedves Elma, ez édei dalt. ön lelkem mélyére látott s szivem legdrágább titkát csalta át s rezgő hurokra. Sokszor mondottam, mily rajongással szerelem a zenét; de ily bűvös erővel nem hatolt még nt dal soha. Most valóban értem s átérzem ama kedvei szavait, hogy legkedvesebb foglalkozása: Aa ideálok viUcákaa Kertiül ast, ami bicill ; Ama nem irtott boldopAfol, Anni/irt Alat trdtnua Eszményi világba ragadt most engemet ia, ho» érzem: én is föltalálom a legnagyobb boldogsál got, amelyért élni érdemes. Elma barátságosán nyujtá kezét Ervin felé s ajkain édes mosplylyal ébredett a válasz : — örvendek, ládes Ervin, hogy önt is annyira meghatotta e dal] — legkedvesebb dalom. Lássa barátom, menyire igaz az, hogy a zene a legtisztább művészet, hol az ideálok őrök szép vi lága édesen öleli magához ezt az annyit korholt, annyit szidalmazott durva földel, a melyen mi -itt— apró porszemecskék — nagy hangon véljük uralhatni a világot, s Onámitással kérkedünk a szép természet ellenében. — Kedves kis világbölcs — mosolygott vissza Ervin. — Igaza van, kedves Elma. Bocsásson meg, ha fán erős kifejezéssel élek, de hiszen valót Ánondok: ön talán nem is érti mit mond, csak érzi s ezért oly igaz. De hiába! Mi itt kettecskén a társadalmat lel nem (ugathatjuk s jobbá sem tehetjük, bármint ostorozzuk. — Oh! én iiem is akarom, — nevetett Elma, sőt inkább e Fordulok löle s nem tekintek lui azon a kis körön, a melyben én itt, ai otthon-1 ban oly boldognak érzem mag-imat. Tudja, olyan formán szólok én is, mint az .Ember Iragédiá-á\'-bsn van: Forogjon a világ a mint akar | Kit tanom ia, pihenni akarok. Ugy-e, helyesen teszem? Ha aztán^még is lul kell lépnem sz édes otthon határát, olt kint is vértezve érzem magamat. Ha itl-olt apró bántalmak érnek: könyveimhez fordulok, s kedvenc költőim- társaságában élem magamat, egy jobb világba Ha talán — a mi legkiirthallanabb hibánk — női hiúságomat bánija valami: virágaim között vigasztalódom, hisz azok közt is az ár-tstlaa ibolya s a szerény kis nelelejtcs a legkedvesebbek. mikor pedig már nagyon elszorul al ssivem, — sokszor magam sem tudom, hogy I miért, — ide jövők drága zongorámhoz, s ez mindig megenyhít, fölvidil. Lássa csak, ennyi az én egész „világbőlcseségem*. Hiába oeulolódik, hiába nevet ki, én elégedett vagyok ez édes kis körben a olyan jól, oly boldognak érzem ittj magomul. Ervin túláradóit szivét titkos remegéssel tölték el Klma nyugodt szavai. — Mily boldog Ön, édes Elma, — válaszolt, nehéz küzdelem ulán önmagával, hogy e hangon izólhat uyugiilmáró\', boldogságáról. Köszönöm őszinteségét, ön inegtunitott engem megiémerni a női eszmény UÜdt példányát, kiről én csak képzeletemben xlkoltain magamnak hasonmást. Dn lássa, — bocsássa meg őszinteségemet! — be Ml vallanom, mennyire csalódtam. — füaaládfltl ? l.V- isméié megrezzenő zavarral Elma. nem birva elleplezni a részvétet, mert Ervin remegő hangja a mély érzés viszhang-jál ébresztette lelkében. — Igen — feleié Ervin, — En hittem ez eszmény szivének költői gazdagságában, lelkének áb rándos rajongásában, érzelmeinek igas tisztaságában ; s bár \'el is találtam mindezt, de nem találtam meg azt, mit még ugy reméllem, hogy ez eszmény szivének lesz hangja, lelkének leaa egy érthetetlen érzelme, mely — mint méltó keret a drága képhez — fényéhes sugári, lángjához meleget kölcsönöz. Bocsásson meg Elma, — resgett At Ervin hangján a nem titkolható fájdalom leitörő keserűsége, — de ön ki lelkemet ily bűvöletbe hozta, hiszem nem fogja snnak hangját félreérteni. Igen. Kerestem eszméuyt, melynek teljességéhez gyarló magamban véltem egy picinyke részt; kerestem lelket, melynek teljes boldogsága oz lelkem Odvét véltem társul adhatni; kerestem szi« vet, melynek tiszla nyugalmához, ugy véltem: talán én is nyithatok egy parányi... Megvyóntam bűnömet, mert már tovább nem viselhettem ; ne űzzön el érte, ne legyen általa megbántva. Ervin remegő hangja bágyadtan hanyatlott alá az utolsó esdő szavakkal. Elma, ki ai ilja rajongó beszéde alatt az eget látta megnyílni lelke elölt, remegve állt löl a támlány nélküli\' zongora-székről s némán intve I Ervinnek, u kerevet előtti kis asztalkához lépett, [melynek rejlett fiókját felnyitva, kedves emlékei közül biztos kézzel keresett elö egy elzárt, illatos | evélkét. ( Ervin me*olyogva pillantott az édes emlékek kegyelettel örsött ezer apróságának muze-u inába. Mi minden, értékében oly csekély, de érdekében oly drága apróság pihent ott összerakva... A sok minden egyéb között u — talán legféltettebben őrzőit — rózsaszín kis levél. Elma - álnyujlvn a kedves emléket — az ártatlan sziv meghatottságának teljes varázsával szólott Ervinhez: — Megbántódnak érzi magát szavaim által édes Ervin; im lássa, mennyire ártatlan vagyok. Ervin, a mint (elismerte a boríték tartalmát, boldogságtól elbűvölten tekintett a fiatal nőre, kinek szemeiből a mennyországot lálta gboUog kozódott, a közelgő délebétf felé, s ilju leány édes ölelés kősi súgta fűiébe — Nagyon, nagyon szépet álmodtsm. Minő lehetett az a nagyon aaép álom f — as a gondolat ülött tanyái as anyai gondok kösött, s maga mellé vonva leányát a pamlagra, nagy érdeklődéssel kezdett utána tudakozódni. Elma engedelmesen simult édes anyja mellé; de amint annak mélyreható erős tekintetét érezte, elkomolyodott. — Nos, bét halljuk, — érdeklődőit a mama. — Jaj, de komoly lettél édes, drága, jó mamám, Pillanalra elgondolkozott aztán folylalta; — De előbb ígérd meg, hogy nem fogsz kinevetni, se nem fogsz megharagudni. — Hm! különös — gondola magában a mama. — Furcsa álom lehet, a min nevetni ia, haragudni is kel ene. — De aztán szelíd lenhangon biztatta : .— Nem, nem. — Hát... hát... kesdett* lassan Elma, mialatt összekulcsolt kis kezeit ölében nyugtalva, képs e-leiében mintegy visszahozta merengő szemei elé meséje tárgyát, — azt álmodtam, hogy — as égben voltam — Az égben ? ismédé nyugodt csodálkozássá] a mama, ilyen torma utogondolaltal; — na ot nem lehetett veszedelmes társaság í — igen, az égben, — ismótlé komolyan Elma. Olyan szép, olyan gyönyörű volt, mint egy ssép tündérkert. Ugy lényletl, ugy csillogott ott minden. Hallottam az angyalok enesét, ládám a legszebb virágokat, de lelket, — azt nein láttam. Igen, azt nem latiam. Otl jártsm soká, soká, fényes kristály termeken át, a melyeknek az ajtaja mind sorra nyilt fel előttem; a míg egyszer csak egy hosszú lépcsőhöz értem. A mama mind kiváncsiabb érdeklód eesel figyelte leánya meséjét. Elma folylalta : — Fölmenntem a magas lépcsőn s ott agy- szemeiből a mennyországot láda sugá-|gMrre e8ak 8gy kis szobába ertem rozni. Félve nyúlt a remegő kis kéz után s egy formu voUj minl „ én kU Mobim. tapadó, hosszú csókban csedezte a bocsánatot. Elma nem birta elvonni kesét. Erezte, hogy le\'két tárja löl e pillanatban; érezte, hogy él te boldogsága függ e percen. — Most rajiam a sor, édes Ervin, — szólott Ep olyan III elhallgatott s ligyelmeeen nézett anyjára. — S (elébredtél ? — idegeskedett a mama. — Oh nem ; hiszen most jön a legkülönösebb. A nagy fényesség egyszerre homályra váll s azon a bflvöa hangon, melynek ábrándos zenéjét engemet erős férfihang ijesztett meg. Megrettenve csak egy pillanat varázsa 1udja megindítani, akartam visszafutni, de már akkor fogva tartott. Bégen, nagyon régen, még mintáiig felserdült S olyan szelíd, esdő hangon kért: engedjem meg, leányka, tálkoztam először önnel, a sz . i fürdő j hogy ő vezessen vissza a mennyors\'ágba. ne bogy sűrű lombkoronás sétányai között;. s midőn I eltévedjem. njnlsó ftlráláiiinkknr e kis virágot %lém nyuj- A mama ugy érezte inagát, mintha láz gyö-lólla. így szólt: „Tartan meg ezt kedves kis\'törné. \' Elma addig, mig szívesen (og gondolni reám* jNog éa .. tovább ., ssólj. int történt? Ugy-e ezt mondá? Íme itt van, megtartottam Megengedi-e, hogy meglartsapi — örökre ?... Ervin csak egy ismételt csókban lehelhette Elma kis kezére a mindkettőink boldogságát megpecsételő, igenlő választ. Apró léptek, csevegő kedves hangok-zaja hallatszod felia terrasz lép-esőjéről. A „puhi* s a kis Ilonka szaladlak mosolygó arcoeskákkal, angyal kacajjal ,Elma néni" elé, vidáman ugrálva, csacsogva nagy feuhangon az eseményszerű újságot, hogy: „Elma néni! a pubi pillét lonolt a kertben." (■yőzelmi jel gyanánt mutatta elégülten a kis flu a zöld háló-lepkefogót, melynek ragyogó azáruyu foglya olt vergődött a kis leányka apró ujjacskái közölt. v Hozzá hajolva zárta a .néni" ölelő karjaiba szeretett kis öcscsét. Elma szemeiből két meleg könycsepp liullot bársonyos, gömbölyű karjára. lUrtös Elma mély léleksetet vett s barna fejecskéjét tréfásan hálra vetve, felelte ,—\' ö szépen visszavezetett — a karján. — A karján ?! — kezdi a mama csodálkozva ismételni a szavakai, — nagyon udvarias volt s ki volt, ismered ? V. — Oh Igen! Nagyon jól ismerem, — most Elma kezdeti némi zavarba jűnni — le is ismered nagyon jól, mamám. — En is ismerem? Ki az? — Jaj! olyan szép, kedvei, ügyes, jóravaló, dalai ember — lelkesült Elipa. — Fiatal ember ?! Es már mégis sok, — hangoskodom a mama. — Igen. Fiatatai, derék, okos, művelt... ép agy hete nevezték ki... „ • - Tudom 1 — neveted a mama — de ajtónállónak a mennyországba. — Igen , nem .*. — zavarta Elma — hanem nem — Ne sírj ám, Eluis néni, nem hall meg a pilla. Znvnrtatt—törlllte- meg szemeit s mosolyog va j segéd-mérnöknek a fővárosi mérnöki hivatalhos. vigasztalta kis l cacsét: _Tehát E - Nem sir Elma néni csak... nagyon szerelil A mamn nem (udta MejMni uaYlklt| mert , pubit ... \' I szomszéd szoba ajtaja nyilt lel s azon férje lépett Persze hogy igen. Nagyon szereli. Mosolyogvs ébredett a másnap. Edes, szép álomból kelt löl Elma is, melynek csábos, tündér varássa rózsás örömbe lűrdette ilju kedélyét. Csevegő dalra kelt a kert apró dalosaival, vnrsenyt futott, szálló pillét űzve a puha pázsiton kis testvéreivel, sorra csókolgatta kidvenc virágait. S midőn repeső öröme oka telöl a figyelmes édes mama mosolyogva tuda be Ervinnel. At édes apa szeretettel tekintett zavartan felálló leányára s nejéhei lépve gyöngédea nftidá • — Beleegyesel-e édes Annám, hogy llnnkká fogadjuk Ervint? Elma tulboldogan borult édes-snia keblére. — A mama szívesen nyujtá jobbját Ervinnek ■ leányára tekintve, mosolylyal leielte: — Ha Elmánk is agy akarta. — Amint látod, -ők már megértették egymást, — feleié a férj. Nnffy-K*nuw« vasárnap I 1897. daoember lió 19-én — Igen! - ébredett lel laénya álmából mama i( édeaan, vonva kebblére gyermekét, -ériem : ott a mennyország kapájában, Ervin bár nem érthalta s esavak valódi célzóét, boldogén lelelle, Klma szobája falé mulatva — Igen I K kii aaoba küszöbe élet-m menny orsiága — anyám Hterkfiitll Iicict, Aa év végéa- raf»dja sagyságod taaiiU kWnlli kat baagé attHlwtit Aaaak Utyéa Mstlal lógjuk, ki téytaaa aaéi Vajka sir ia Mgtotu volaal 1 - mm NY1LTTÉB. áa « rtvalbaa kOalMtahlrt\'aaa vállat falaUlaaigal a wrk A Ml/Mi «| vii éff* > Mt uwktik t hllü** ■oadaat, ka aa Illaté rak* darabok lg«a aokaar Bár a Mt Mk VMM aUa t ka|táaakkaa tlkwf aak, vigjr alal ■ nlta aUtaUUatk, nn Jalwaig imi a „vUatlaa" állal okoaoti aUgtat kara a aalyaa, bogy u vaatagabbaak • aég liilwlaak UajU hl, laiilim Ima «laa- éa ykii >k» aavval pácolva, aaljrak a ayaraaalvaa tnaálall ■lolagjr aaátrágjik; 11 Úrral felfal aljirial" .■Hlirkllllrt\' aatadk I Maiét Jobba, ókajt-Ják a aaljraal magmakaallaal, aaaál tsbb ttnflMli aagjrta u karaantttl hogy aa aaaa aérpt likllataaaa ■agába aalrja. Aa Így faatatl aatyaa — * ll|ll ■mkk rnméréml — a halilcaírijál tabál atg ■tatlHI aa a astrtiaákr* karülaa, már la augában rajli. Aa llyaa nálakMl káaalll mgj awmll aalyaa aiSvatakiak, rtvtd kaaaaálat (Ián tirataail aaarüaa aaakadoaalak kall, atat a gjmjló kaaéeaik aaawial, aaűal aaok MbM ragy kariaU Urkaitattak ■ag. A drága MMatk (kSalUti díjjal agyi ti) takllalaaai ámktalaa. Aa ta mltai ailfUlikfl aalraaai klldsk puaU/ordaliiral |»arM és Táaa-■«al—«a alltakat. Mimbm d. ca. la klr. advart saálltié Ml|*apánl Sárlakbaa. (I) VASÚTI MENETREND. ínéijM 1897.9ltUber 1-tiL H A 1IZ8A álloaái. Lap tulajdon o» aa kiadó : riNCURL r t i, A r, Hirdetések. j 6471 tk./97. 361-1 Árverési hirdetmény. A nkanizsai kir. tszék tkvi osztálya részérói í közhírré tétetik, hogy Kovács György kiskaniasai lakos végrehaljatóoak, Kovám Juli ftrj Lásslóné kiskaoisaai lakos végrehajtási szenvedd elleni 1898. évi augusztus 1 napjátéi a birtokba bocsátásig évenkint 19 Irt 90 kr. Káretfsaeg, 81 Irt 86 kr. per, 6 Irt 66 kr. végrehajiás ki-relmi, 8 Irt jelenlegi s • még íelméraieodö költségek iránti végrehajtási ügyében a lenloevaseit kir. tvszék terflleiéhea tartósé, s nagykanizsai 8626 sz. íjkvbes -f 0766/b hrsz. a. Kovács György és Kovács Joli férj Imrei Lásslóné tulajdonául felvett s 876 írtra becsült egész Ingatlan az 1881. évi LX. (cikk 1661. g. c) pontja értelmében, továbbá ankanissai 1818. as. tjkvbáa -f- 6986. hrsz. alatt ugyanazok tulajdonául fellett és 94 írtra s a nkanizsai 6478. es. tjkvben -f 8209. hrsz. alatt u. azok lu\'sjdonául felvett s 80 frtra becsfiit egén ingatlanok az 1881 évi LX. tcíkk 16. § a) pontja értelmében, — mégis a nagykanizsai 8772.-as. tjkben -f 7224/a hrsz. alatt végrehajtást szenvedett tulsjdonául felveU 81 írtra becsült ingstlsn 1897. évi deeeaber hé 38. aapjáa 4. e. 1« érakar ezen kir. törvssék telekkönyvi helyiségében dr. Plossaer István felperest ügyvéd >agy helyettese köabqjöttével megtartandó nyihránoe árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kivánók tartósnak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban,a kiküldött keséhas letenni. Kélt Nagy-Kanizaán, a kir. tvasék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi szeptember hó 96. napján. GOZONY. kir. tsséki albiró. t /WWWWW WWVWW% ERTESITÉS. I Van szerencsém tisztelettel (adatni, hogy szeremet: X a tyúkszemek kés nélküli eltávolítására 9 Hiltéuyi Sándor czipészmester urnák Nagy-Kani- Q zsán egyedüli eláruaitAsra Nagy-Kanizsán és vidékén át- Q ruháztam. H Mindenki képes 10 peres alatt kés és te^esea v tájdaloM nélkül, minden még oly begyökeredzett W tyúkszemet eltávolítani, minél sérftlis vagy réfl<m- 2 sés ronda által ki na sárra. Ára 60 kr. műszer- Q rel együtt. Mély tisstaleltsl Q Jutkorita M, Bsu U léesl II. Q XXXXXXXXXXXXX XXXXXXXXXXXX Legalkalmasabb karácsonyi és njévl ajándéka ZAPHA T O: BERGL ARNOLD cipészmesternél Nagy-Kanizsán, (t Prager gyógyszertár mellett.) S<ydt Uístüminyll női-, uri- is gym mshoipőroktárt a ItgtgysmUbb, a legtUgansabb küitdig jutányos áron a nagyMmU ktkőnsig sstves Mértíksserinti rsndelmjnytk a Isghibásabb láb után is gyorsan is jől essköetitetnék. KUünS tiuUUtld BERGL ARNOLD K >» laalaaártl__Zaalaaára J j l*ll| 3 j \\j\\l\\ 3 j" sz. v. 4 42 regg. gy. r.l 688regg. il 5 sz. v. 236d. u. sz. v. 18 10d. u. S 5> gy. v. t2 20 este sz v. 1142 éjjel £ v. v. 7 38 este I v. v. 7 09 regg. \' gy. V. U-délb. gy. v.| 466d. u. j Ssombh K, v. 6 06regg. sz. y. 1101 este \\ Bé«a gy. v, 12 20 d u. sz. v 8 42 regg. 1 Zala-Eg. y. v. 6l6d. u. v.v.\'i 804regg. \\ sz. v. 206 d. u. sz. v. 186 d. u. | iz. v. 12 46 éjjel gy. v. 7 06 este | gy. v fi 48 regg. sz. v. 8 62 regg ! 5 v. v. 916 regg. sz. v. 194d. u. I « sz. v. 2— \'d. u v. V. 8 56 este | = IZ. V. 12 IBéjjel gy. v. 19 10éjje| I gy. v. 6 06!d. u. gy. v-U46d. e. I BJ1Í4 L4-H—|" T- _8 Ír* nm, sz. v. 4\'67 regg. sz. v. 129 d. u. ] mi sz. v. g26d. u. sz. v. 11 41 éjjel \\ líyákényj sz. v. 7 2i|ests sz. v. 1114 regg. | Nagy-Kanlsae vasárnap Zala 101. Beám (9. Isp.) O00000000000900( 5 Csak 5 fiatal embereket érdekeiket tódul, Kojj a pfriei Dr. BOITON g taKtSi Orteetál Q mir aiháa/ upl i—-"•» (tán alaaluatja mtg Q a l»péfibb biotolaakil la, Mltalagaa tokit uatal •tej no ugatva kalrtaaaal klairttaaal, mart mu onk a i/oarot roitjik te a bajt naa fjb-iW* aag. tartat 8 Q O BÉLA gyógyszertára BÜDAPEST, o I, Nigkm-ita 23. (Sittnji-tér wUl) ® t üveg Bolton Injaotio ára 1 Maf/aroraaáfi főraktár : Kaphatd aladu aagjobk g/óg/aaartárbaa m/tű Futai aagraadalteak ciaa Saltáa gyjraaertAr IOOOOOOOIOOOO 1-iernrui.) q pnartirbu. , X o ■alagtat X 000000 Kinai fúlemilék gész éven át éneklők darabja 5 mrk. —4 Kitűnő éneklők 6 mrk. — Tüzvörös kardinálisok tanult énekesek 9 márka. — Vérvörös tigris-pintyőke bájos tarka énekesek párja 2.5a — Harcai kanári-madarak, nemes íaj, mély és éleshanguak darab 6. 8. m 12. 15: mrk. tehetség szerint. Szét-kQldés utánvét mellett Jótállás élő megérkezésért. / FÓBITEK L. Ml-t \' aadár-kWItal. Ckeatti I. I. 4 araay, I azfat te 3« diai- te atiaaarS okaiay. Régi tetrt dlátitlkni-coa aatika aaar fdtnatltere) aa aaibar taat Magolnak te laaul ariui te ragtkon/a/i tttoltea Ára: 1 palaaak 1 frt. Kwltda féle Fluid A W»yé 61 HW1\' Tirtatik, jinatvakaii ataaók te levágtok kittiig alkarral kaawiáljik taatgk arteittetea teaaaak ugróbb itaiteak atáa , nló falftriaaiMaira. Ara: tét palacak 60kr. Valéái aiipti a faatl TtáJag/g/al átlátott palteakban te kaphat! aiadan g/tg/aurtirbaa. — Ftraktár Karilatl gyigywsrtár. Xoraoakarg, Mae aoltott. Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. El«fla«tésl feljtlváa KÉPES CSALÁDI LAPOK szépirodalmi éa tameretterjeaztfl képaa hetilapra. A Kégss CtaláSI Lapok air a XX-ik irfol/aaába lipatl OateaalttaJ Jalaatftk aat a tia/t a otaoéktataatgaak akkor, atdta agyattal falkirjak, bog/ iogjraa aina Úribbra ia aaa trtiklldtot unaltoai lapuk Iriat, aot/ot addig tanaaitott. A KégSS Családi Lagak aaltja lagjobb bteoa/iték a aallatt, kag/alg «/rtootbte«* pdtollut, a olnoóktatMtg Igte/alt ti-lliliiin klaligitattik Iaaitaltw alaoadk*t|ak, kag/ kltSadtt adlaakat alártsk, lapuk jelaaleg air u oraaág aiadau rldikia a tagttbb atralt aag/ar aaalád kadralt hUlbarálja A KégSS Caaládl Lapéi fcuilliaa éta air több kaaoairia/a rállalat táaadt, aai/ak Ma ____ rteabaa tangódnak. Naa kutatjak aa okokat, kaaaa rf/aaartaa aagktaaMtk aa olnoikWaaigBak IteataiTa ajkéi kirjtk: althnaaék aat aak lak iapaak XX-ik tetal/aaira ia. A íépss Caaládl Lsgok a lagolcaibb. te aaárt a Uf»l tarjadtabb kápaa katilap! Magietetik aiaéaa btoaa M uápirodalal te iaaanttarjMrtt tartaloaaal te ktláa bakfttkatt ragiajraalláklattoL A Képaa Caaládl Lapok havoaktet kátaaar „Htig/ak Lapja* dal Mint aalláklatat ad, páriái dlrat. képakkal te bt dinitadádtteal ■ igj agy klISa diratlapnak tartáaát falaalegaaoi taasi. . A Képes Csalási Lapok el/aa aaalleabam te iria/baa na taaktiUi, kagr Hja te trag kliSa a H/t"\' véve il Taaattal olraaliatja. A Képaa CssUél Upok-ba a ráfi ta ajabb írói te kütfi gárda aiadaa aaáaottart tagja éalgaalt A Kipoa Caaládl Lapsk-aak rögéiről ÜbaateUaai, rajnai, baaaraakjai, ktltoate/oi triltljiiaiilll olraaaáa/ok. Irán/clkkainl a táraadaloa aiadaa kérdiaalro kltajtoakodlk. Orvai te i«Tákb tikká taaaWgooak. A KégSS Caaládl Lapok aiadoo irkoa aig/ kilta baktthatt ragte/t ad aaUáktottl illtiullnt A Kégss Caaládl Lsipak barittka aaallaaaa te Mdnkoatotd namgteak, Ulateo kirt luk te hlalitik tirttea. A KégSS Caaládl Lápok aitáaatti dljtalaaal UaNkaUk goaáol tjkat aa .FlflaitTk poatájá\' kaa A KégSS Cialádl Lapok kteoi iohotílog alkaleaaaartak, diáink te laailadgaaak A Kéges CealAdl Lapok s labatt legjobb eikkakat igpokaalk íjrnjual • tecp bintiaiaak ngÉlil, Mt lacjobtaa blaouyl^a laair XX. éri faaaálláaa, ait adáig kaainkbaa Hjrallaiagj knnsll liáapa lap aaa ralt kápao alteai; bisoajrttjik tovibli aaaa altkaM ta kitgaf Irik te iréalk Mni, Ukaak iigjktag aavait naa tata ■laiia náabaa ilvaakaU aa alnad a a kik kiaál blaakta •alltitk fal ér. Táteal L^oa aarkostte kivtli Jdkal Mér, Mikaaith Kiléte, Hadó iatol, Bákoal Jtad, Taakdak (Janneiky DánUl*. Lanka Oaaatár. Satojánaakr ftrala, TMgjaai Mikii/, dr. Valaki Btedar, Mtey Zárol/, Jiabor moa, baakol Hagá, Xaoáa/ dntár. rtoi D. áuala, Ktea Ida s — Baaioak/ni Bajaa Laaka. I Btttaar Uaa, S Btttnar /illa, Tatete Ams, Badai Sáadorai, CSaraook/ O/aiiné, Kag/fMadl M/ra, X. Baaioak/ Iraa, Marieaa/ Xaroaaa Iraa, Vaa(kaá, O/nlld loatelk, Atete/iai Titoat Klaaantla. H. Ha naa/ Ilon, Y. Soil Karolina, Kartovakv Ida, Haraatk Lajiaa. Kim a.rolt atb. atb. Baa, VSrda \'-"-— A Mgss Csatáét Lapok oMáaottel tea a ,Htlg/ak Lapja\' aaiat dini lappal te lafte/aollikiattil fjt« , ■(tea ten . . . , t árt — kr. Vilim , . . . . I frt - kr. Mogjrodirro . . . . 1 Irt U kr. A KégSS Caaládl Lapok aaaak, aki aa atiáaettei laaigot te aMakirtl aig gO kr, nnaiiiltd te poria> aaáUitáal dijat ag/aaam bakiiéi, allaaarteil 4 ngte/t küd dl|lalaaaL a KégSS Caaládl laask antatrán/náaokal la«/aa te UraaatTO ktld -\'--\'—T*—t. a kik airáat — ligcaélaanribban lanlaatlapoa — boaaáfbrdalaak. A KÉPEM (lALiOl LAPOK kládákIvaiaiis IM-5 Sadspoot, V., Vadtel-atea 14. [Ba^át káaábaa.i KLTTHU at)őr ápolására szöpité8ére ós "Q n J n « finomitására JL U U G T gr LrgalMaMM SltSadhi, bdU ée tSraalad rtISU. «t - Vakérr ......... te terga - rag/iiac aaal/aált te aláalva Dr Pakl X J Ok. Kir. toate Utol g|nlm RJJIaMerá levelek a lefjobb kfirökböl aiaden deboehoa Egy doboz dr* : 1 forint 90 krajcár. Utánvéttel vagy ag ÖMieg előleges bekfll-dése után kBIdeiik.j ■ellékelve vannak. S TAÜSSIG 60TTLIEB ateklr. adrarl lallatta nappaa tolMaiaaor gjir Steotea. Ftraktár: BÉCB, I.. Valtoatla a. Maphalé a leglékk lllalaaer- g/ég/aierkoreako-étebea ée (jrig) esertárteaa. I.-lisalufa i Alt de BShaa. Keleti ■ Hér ta Krelaer fi/ala etgakatl. I KISS JÓZSEF LAPJA áll? politikai és irodalmi szemle. Kllanoodlk éWölyam Belső dolgozótársak: Ambrus Zoltán, Tóth Béla, Kóbor Tamás, Kanna Andor, Papp Dániel, Makai Emil, lgnotua, Heltai Jenő. Előfizetési ára: egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2 50 fit A HÉT rlgi megállapodott hitelű lap. A hét kidomborodó eseményeinek hü tükre. Politikai, társadalmi, művészeti éa irodalmi kérdésekben a leg szabadelvűbb eszmények éa irányok sióvivője. — Krónikái, Innen-Onnan rovata, Irodalmi- és szinikritikái már rég kivívták a közönség elismerését. — Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld , \' „A HÉT• kiadóhivatala ^ MMayaat, Ktaaitad Mial e. Nagy-Kanixaa vaaárn»p Zala 101. «ám ilO lap.) 1887. ikomUr bd 19 én Karácsony 1897. SINGEK VARRÓGÉPEK a háztartás, mühimzés éa tnioden iparág Márnára < . . 4 .... . o 14 millión felTll gyártva és •ladva. A Siagtr rarrtfgéprk ugy egyszerű, mint legdíszesebb kivitelben szállíttatnak és a legjobb éa ieghaai " KARÁCSONYI AJÁNDÉKUL Mintegy aaagakat aJAulJAk A Mlager varrógépek világhírükéi kiváló szerkezetüknek és nagy munkaképességüknek köszönik mely tulajdonságok a Singer Co. gyártmányait mindenkor kitüntették. Mh Díjtalan oktntá* a divaton as A h I as a é a b a n. The Singer Manufacturing Co. részv. t. Deák Ferenotér 460 7. NAC1Y-K ANlZMÁN Deák Ferenoz-tér 460 7 (Ezelőtt Neidlinger 0) Richterwe Horgony-Pain-Expeller Liniment. Oapsiol oomp. I sso liiruovos twiisier eDaatéltt ai idS mdgnróMIisi iink, mell mkr ttilih mint 27 óv M» megMztmM, fájdalomcsillapító IcélrnWHkáet sikstswitsHk kluvéayaM, c sálait. tajzaajjctainál laafMriáeakaM m at arüaak állal Iwú\'irmótuvlr* is mimllg Kyskrjkku rendeltetik. A vulúUi 1 l<jt ituny-l\'ain-Bx pvllor, g^orta Ilargony-IJnimanl litiftvcz&i alatt, nrni ült.«inr, lumi Igazi aégatrl kád-szer, melynek egy hiVilsirlu<l>au Min kelloao biáajresm. <10 kr., 70kr. és Ifit. ttvogenk<«ii irtsa majdnom windaft giAtrywHlrliaB kMzlMi>»a van: faraktár; Tíríi Itiief ny ^v«MA-.<n»l Dudapeaten, Be-vii.-i\'iv\'.i- .Halmával igen úvatu-ak legyünk, mert innii liiv\'bíiérlAliit utánzat van forgalnmban. KI nem akar megkárasndnl, az muvlon ogycs üvegül „Hsegaay" vídjogyh flfaliltr CMglogy-lés nrllAI mint nem vatidlt at»;;la* vl»»za. SÍCHTEH F. II. h társa, t». b Hr. rfuri uVHd. HMtiTUT 1 r • OOOOOOOOOOOO 00000000000000 £ Igei ilbiau u ituáuku. - Kűrié ktuiiitt ii ifflitaMln. * . Egsazsáflfyl katataglól angvlngátva (Bizonyítvány keit Becsben, 1887. jul 3-á) legjobb és legolcsóbb t Fogtiiztltá-aier A száj kiöblítése csupán fog *agy szájvízzel nem elégséges a fognak tiaztitására. Ehhez felette szükséges valamijéigfag-llaat It A-aser használata. 8 fgg- ninémúll kaphalé ^ OOOOOOOOC 00 OOOOOOOOOOOPOÖ______ ;XXXXXXXXXxXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX?\\ UJnágirók lapja! Újságírók lapjai ^ Biitla pt\'sli lapli A magyar sej lóban páratlan az a siker, amelyei a lludapeatl Kaplé uralolt és az egész világ sajtójában példa nélkül \\aló, hogy egy szerkeszlő&éx maga alapitolt tiolna és adna ki polilikui napilapot. A Budapaati Napló a szeikesztőbég tulajdona, n.m adta magát semmiféle vállalkozás rendelkező balalma alá. Független tehát és szókimondó felfelé is, lefelé is mindéi) irányban. Az igazi szabadéivüségnek sok Mitdala lüsődik már a Budapmtl Napló 51 ályájához és a re»kcionárius törekvések kudarcai megannyian a Bndapaatl Napló egy-egy sikerét jelentik. ^ A Budapesti Napié karácsonyi albuma, melyet a szerkesztőség karácsony napjára kivétel nélkül a lap minden előfizetőjének, az újonnan belépőkoek is megküld, olyan irodalmi remek, amely ar, ország halárán is messze iuluienő feltűnésre tart számot. x A huszadik század asszonya. X- Ez az a kérdés, amelyről a világirodalom legragyogóbb nevü írói nyilatkoznak a Bndapratl Napló albumában, közvetlenül a Bndapeatl Napló közönsége számára készült cikkekben. Iván, ifjabb Ábrányi Kornél nagyszabftmi remek költöl elbeszélése követi ezt a remeik cikksorozatot. A Budapesti Napló Iránban éa képben az album belejező része. A Badapeitl Napi* Aazsrkiiri«|a: A Ssdapnll Napié fdeWa ez*rfc*eiM|si vészi jAihef. b b a it n nAndob a ai nAruTi >Ané a*u« é*l«»máwal ■ Abrinyi Emil, ifj. Ábrányi Kornél, Clair VUmoe, Cerri Gyula, Fái Béla, Gergely litván. Holló Márton, Horváth Elemér, Jnnotiee Pál, dr. Koodci Jent, Lyka Károly, Márkul Jie»tf, Merkt Adolf, dr. Márton Miken, Molnár Ferenc, Pékár Gyula, dr. Soltész Adolf, Sváb Tivadar, Thnry 2. A szekesztőséghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók és tárcaírók díszes sora. A Budapesti Napló rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rovatában az Ízlést, az előkelőséget és megbízhatóságot ismeri legfőbb törvényének Előfizetés: egész évre 14 H, Ím 7 Irt, negyedévre 3II M kr, egy hóra 1 trl 20 kr. Hatatváuyasáaiakat 8 napig ligyei küld a kiadóhivatal, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX.. Űllól-ul 15. aa. 956—8 Olvassa mindenki az újságírók lapját: a Budapesti Naplót! * xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: Nyomatott Fiaohel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Kanizsán 1897. 102-108 Kaim. Nagy-Ivanizna, 1897. december hó 24-én. XXIV, évíoiyaui ImAniIM( i VáreabáS\'ápllet, Naeket Nltp kSarvkeresheéásibes. A laerkeeaUtvel árlekeasl kM nepte kist I. ». t-4 éra kéat. 14* latáeesét » lep «Mll«nl rtaMfi ZALA Politikai ág vegyef tartalmú lap. Eiaaáki eaut i MrwMiMpIM i MmM • hfitMÉAn *u)ns»raei itui i ifim kitt II kseeáa (l frt - kr FHtrn I korona (I Irt - kr >«jttMvr* I korosa (I irt MI .1.4. k4Mf. Megjelenik N-Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és osütflrtOkfa. -aá MnmMM ImM aaak lw.n keMablI bfaáaak el. ihlttlil iaa iduh viv-.« Xirea »Tám ára: lO icrajczéjr. Felelős szerkesztő: MZ 4 LA V RÍ9DOB. ■ f llt tér MtltHH le kr glláaatáaek, talealal * klriiltotat tmükm flaakat hIly Mar* k«vfk«4Mél*laa» idAk A vi Hova-tovább 19 száz éve lesz annak, hogy egy szegényes viszonyok között születeti zsidó-fiu, szellemének csodás erejével szivének megmérhetetlen szeretetével, legendás lényének isteni varázsával bámulatra ragadott, elbűvölt, meghódított mindenkit, amerre magasabb küldetésének tudatában hatalmas reform atori útját járta. Minden szavából, minden gondolatából tény sugárzott, mely ébresztő crővol hatolt be milliók lelkébe s a fényszóródás fizikai méreteinek arányát is meghaladó gyors teijedéssel végezne hódítását. Eltek már elŐÚe is nagy szellemek, akik keresték az igaz világosságot, melylyel egy-egy népet, nemzetet rendeltetésének magasabb tudatára ébreszteni (Igyekeztek. A betlehemi reformátor, egyiket sem követte Az ő isteni világosságban ragyogó szelleme túlemelkedett az addigi- reformátorok emberi nyűgein; az 0 nagy szive lerázta a parcialis emberi törekvések, érdekek bilin cseit; megcsendült ajakán a mindenekét átható, a világmegváltásra hivatott általános emberszeretet igéje. Azt a hatalmaa érzést, snely sejtelmes fénynyel ott derengett már a bizonytalanul epedő szivekben, megnevezte, az eszmék világába emelte, hitvallássá tette. Az általános emberszeretet világmeg-váltó, emberiségboldogitó eszméjének igaz viiag-világossága abban az isteni főben slaglnrTCaa ki a az ő életében, .működésében, apostoli igéiben sugárzott Mét ragyogó fenséggel az egész emberiségre. Éppenséggel nem lehet tehát csodálni, sőt az eszme örök igazságának erejéből egész természetesen következik, ha ennek n hatalmas reformátornak: Jézusnak, .születése még ma is, századok multán is ün-nepe kivétel nélkül mindenkinek, akiben az általános emberszeretet világossága ég Hisz ez a világot átölelő, istenien fönséges érzés első sugara Jézusnak, a nagy szeretet -apostolnak születésével^ ott abban a sze- böző válaszfalakat leomlasztó általános emberszeretetnek megváltói hitvallása ele* ven lánggá lesz a szivekben: akkor Jézusnak az eszme első nagy apostolának és vértanújának születése napja (karácsony) nagy világ-ünnep leszen. Csakhogy ez még haj de beláthatatlan messzeségében van az időnek I Mert az as egyszerű, de nagy és fönséges igazság, mely Jézusnak világmegváltásra hivatott eszméjében él, lüktet, ragyog mindörökké, rettenetesen el van temetve az érdektörekvések megtévesztő zQr-zavarával Szinte egy uj Messiásnak kellene támadni, aki as ff isteni eszméjére halmozott emberi alkotásokból újra ki tudná hámozni s az igas világosság erejével be tudná mutatni magát az eszmét: a tiszta, a valódi emberszer®" tetet Kérdezd meg azokat a milliókat, akik a - gényes, hideg nyomomságos tanyában boldogságra vezető igazságot keresik, nem a gyűlt ki.-, nagy reformátor eszméjével indulnak e Es ha majdan az emberiség egész egye-| útra, és azután ügyeld meg Őket: lefnében kigyúl a világosság, ha majdan {hogy bolyongnak szánalmai tévedezéssel minden ember fölemelkedik rendeltetésének | abban « rengeteg utveszt őben, melylyel magasabb tudatára azzal, hogy a külön- 1 közönséges emberi kezek az eszm e egyszerű, A „ZALA" tárcája. Utl-képek Irta: , • , (Saaat FMar temploma) — Un Wagner végieleket keresd nagy akkord jallia\'Verdi olvadozó hangjai, — majd raleslrinn sötét ünnepélye* skálájába, a champagne! duda naiv hangja vegyülne, és ez a rémftéges hang konglomerátum összefagyna: — s ha akalolicis-musnak a protestantizmussal vívott küzdelméből eredt szenvedélyes lihegéss zománcként rádere-sednék: akkor megnyernéd megközelítő képét a Szent-Péter templomának. Ez a végső pont, ahova az emberi tudás óa művészei hatolt I Ezenlul már csak a Uábel-lofnyu következhetnék pnralysis progessiva képében. Mély s ünnepi hangulatot keltő harangzu és közt bs adunk a Colonade k terén át, s a jobbról sokat mondó komo ysággnl tömörüld Valiként a szökőkutak szivárvány ivén táljuk. Itt az alkalom, hogy a szivárvány ive alatt elhaladjunk; azontúl lelkűnk muglisztul minden tőldi salaktól, az emberi szellőmnek abba a birodalmába lépünk, mely kép s as elragadtatás isteni ninranéjába ringatni bennünket. Miféle IstenLgondviselés ssűlte est a terveli A pápák pompaszeretele, nagyztylű műízlést, pompás az egyszerű szent-Péter háza helyére egy vi- művészei fekete bársony barettjükben, lágra szóló templomot épit. \\ ruhákban vonulnak el előttem. Az egész keresztény világ hozzájárul fillérjei- tatom őket az udvarok fényes levegéjéhea vei, de még mindig kevés morogni; s kérdem önmagamtól, hogy mennyi ! Hiss csak a külső ko onade kövezete máslél Anettet nkaaztotluk volna az isteni Agnolo man- Imilió lírába 1 érült; magénak a templomnak épi- kájara, ha ast a nyilvánosság előtt lepleai le. I léséhes pedig MfiO millió líra kellelt.1 Egyszorre csak sz orgona mély hangja panaazo- I Ujabb gyűjtések, ujabb engedmények, melyek- BflD. vib.rt\'\'1 ,8™Plomo" Tí>« \'ben nem Igen válogattak meg az eszközöket, ÍT . . U1 . „ „ fölkelti a vallás ssooialízinuaát, és... P\'öbl? For" n.... < I , , 1 arkangyalai, szűzi csengésű hanyjai boldogságot. I De tovább nem lolytatom, nagyon messzireL ,rtWl| flröm0kei regélve, vitába elegednek vele. vexelne- j Azok a sóiét hangok pedig egyre ritkábban, Azt ugy is tudja mindenki, hogy a szent- c„yra mélyebbről nyögnek, mig egy panaaos or-Péler templomának épitése üdvös gondolst volt; dilá\'sal elhallgatnak. mert megrslormálta a katolicizmust; másod-szor, mart egy örök becsű műalkotással gazda j gl\'olla tneg 11 világot. Szent Péter templomának leírásához nem Ilyen gyöngén sercegő toll kell. Nincs is ssAndékombsn. Ilisz\' reflexióim csak nngy vonásokban kerülnek papirra, h tollamat pu<ztán uz emlékek Iránti azeretet vezérli Egy nagy sláoiót tartok Micliel Angelo Pillája elölt — Tanulmányozom n mesleri concepoiót; a vonalak harmóniáját, a mintázást; lálom ss anyaszerető! apoth osisát, képzeletem magam elé varázsolja as alkotd művészt, korát, s a cinquecento A mennyei kar dicső-égének zenitjéhez jol. I Lelket remegtető harsonával dominál; s a nagy 1 ablakokon át beszűrődő napsugarak rezgésével egyesülve, elvész abba a rettenetes űrbe, amit emberi szivnek neveznek. A miséző öreg bibornok pergamentazerü ao-vitny arcát as ihlet glóriája ragyogja be s szakadozott gyenge hangjára egy hatalmú hárítsa soln csöndül föl. fis ez a hang már az öntudatos mber hangja. Öblös s kompaki krescendéiban fölharsogva, nngy hullámokban indul ^éghetellen nagy aljára. Megv megy; hossásinml az\' aranyozott márványfalakhoz ; átöleli Michelangelo, Heroint, Canowa márvány Isteneit j megcsókolja a da* quec nlo nagy alkotásait; s ezen a rettenetes masszán, a mit a hitvány emberi szem szilárd- Karácsonyi ós ujévi ajándékok , leKimjíjohb raktára. Játékszerek és újdonságok állandó kiállítása. ZSOLNAY-FÉLE DÍSZTÁRGYAK. Alt és JMhm Nagy-Kanizsa. Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. ■..apunk iául siáma Hl eldslrs terjed. Nag) •KmiiIm», péntek Z la 108-109. mim (S lap) 1007 dfMiiitMr hó 14-én világoa igatságát körülszőtték furfangosan, hogy 8 keresők a mindeneket egyesítő pon* t%n, ai általános emberszeretet közős, meg* váltó pontján sohase találkozzanak. Csakhogy árért majd mégis találkozni fognak. Hu mn vagy holnap nem ia: talán átáradok multán ; de okvetlenül találkozni fognak, találknzniok kell latenbe vetett hitünk, bizalmunk rendülne meg, ha nem hinnők, hogy a Megváltó nagy eszméjének treje: az igaz világosság át fogja törni azt a sötétséget, mely ma még végzetes hatalommal fekszik milliók lelkén. Azoknak nz elválasztó falaknak, azoknak a parcialis törekvésű emberi alkotásoknak, meljek most elválasztják az embert az embertől, ag érezd szivet nz érező szivtöl: le kell egy* izer omlaniok okvetlenül, és győzelmesen diadallal kell kibontakoznia Jézus fönséges eszméjének, az általános embersieretetnck. Az lesz igazán fönséges (lnnepe, boldogító karácsonyja az egész világnak I Politikai szemle. Apponyi bestéd* nem leremieiték sMg benne vlaelö szól Isit M. Elfogadj* a javaslatot § szars aat a meggyősődést, bngy a kösd* vámterület salát megokolni akarja. A függetlenségi párt ast Üdvöt a oa>áre. Szónok a kaaaáruláaról besd mondja, hogy a kormányt muláaslás Urttei*, beezálsl, a miért aa elnök öt rendre nlaaitja. A j meri nem vult előre átö, de széfé msgs is már Iavaalátol nem fogadja el, haaam Ko*suth Fsrene\' tavaly februárban kit*f«mrtle s házban, bogy ha a talárosad javaslatát pártolja As siolsá esősök,kiéglezii* nem jön létre, provizóriumra leás s tárgyhoz Hegedős Sándor roll, kl a*syss«há»u szükség, A kormány is rförelálls esi, de a Itg-beasáiüien fejtegtti, hogy a kormány nem Is j getlenaégi párt ugy veesi s dolgot, mintha járhstott sl máskép, mint a bogy alján. Polemi-j Ausztria velünk már btlejesle volna a tárgyaié- Belföld Dicember 30. A képviselőház e bé 18-adiki ülésében folytatta a vám- és bankügyek ideiglenes mghossiabbitásáról ssóló javaslat tárgyalását. Elsőnek Mócsy Antal, a néppárt tagja aaéllali fel, aki párlja álláspontját óhajtja iamerisini. A aéppárt s 67 es klegyetés alapján áll, s aaért aeu van győ/ödve róla, hosy leuet a monarchia két állae a vám- és kereskedelmi tssrsödésbes, á aélkül, hogy bármelyik állam jogsi megesop Mltaesanak. A néppárt abban a véleményben van, hogyha es a javaslat január 1-jére tőr-vényayé nem válik, tulyos ttrmésielü tavarok Várnait aa országra. Ok aéppánlák uem szeretik Bánffyt. Ugy tartják, hogy inkább ma bukjék ae«, mint Minap, de bál in nemcsak a bisal-■atlan«ágról van asó, mert Bái.ffy ssemélye ás állapottól el aem választható. Nem akarják s lüruővel a gyerekei Is kiönteni, asért tényster-kelysetből kifolyólag a javaslatot elfogadják. ▼áios*y Gyula as Ugron-partból aat tartja, hogy e javaslattal a Báriffy zormáuy csak saját hatalmát akarta biztosítani. Bem Pulsiky, sem sál K\'xwalh Fsranooel, klmutá\'js aa silensákaek s kérdéabsn elfoglalt álláspoaija helytelensé gét, kiemeli Apponyi korrekt s hsssfiis maga- sokat. Kérdezi s függetlenségi párttól, hogy gondolt e a nehézségekre, melyek 1908 íg tartanának ? S ha egyszer belekezdünk ebbe z állam- tariásál s ajánlja a törvényjavaslat sllogadáaál,\' gazdasági szakgalásba, ebbe az eidarabolásba, mérlegelvén e javaslat szempontjából a jövő Isi-\'azt bissik>e, hogy Horválorsságban nem fognak adatafi. Hegeaűs Sándor tartalmas és hatásos feltűnni szok az elemek, a melyek már busz be\'sédéi igy fejesl be: évsel ezelőtt akarták Horvátország függetlené Es végzem bess\'demet sgy krónikás remioiss gél Mindamellett, hogy Horvátországnak anyagi ottnoiiálávsl, Egy régi krónikás, aki as Aama- és nemzetgazdasági érdekei kívánják a kereske-gyarok harcmodorát Írja le, ast mondja (Foly- delmi és vámszerződést Ausztriával, ha ön* Ionos zsj. Elnök otengei.), bogy Osssettrivs, élló vámterületre és bankra szűkség lest, s boriéra ptlianva, nagy rohammal én nagy >ebeasé«* vát képviselők erélyesen lógnak a melleit küz- gel törnek maguknak u\'at ellenségeikre s egy „haj\'huj I* kiállások van Es, t. képvlselöhás, saer év előtti dolog. Most nem mindig lóról beszélünk éa nea mindig intézünk rohamot, de a közéletben éa a parlamentben is látjuk olykor-olykor a rohamot és halljuk a huj huj kiállást. En kívánom, hogy a közelebbi krónika szt jegyezre hozsá, skármilyen rohsuáseal és sssnve-détylysl lörnsk is slőre céljaik felé, de mikor a hass érdeke kivánja, megállanak és megtalálják egymást. A jsvsslstol eTogsdom (Honsantartó élénk bslyselés, éljenzés éa taps s jobboldalon.) December 21-én. A december 20-iki ülésen Komjáthy Béla szólt előssőr as önálló rendezkedésröl szóló törvényjavaslathoz. Hegedűs hiába védi a pénzügyminisztert, mert a minssler adaicsoporlositása arra célzóit, hogy a lüggetlenségí párt skoióját odakünn népszerűtlenné legye. A javaslat célja pedig nem egyéb, mint mindaddig, inig Auszlriával sikerűi majd valahogy a kiegyezést megcsinálni, provizóriumokkal tengődni. Ez pártja sarkalatos prog-rammjával ellenkezik. A függetlenségi párt zavarokat nem akar teremleul s a kormány az oka, ha veszedelem és baj van. As önálló vámterület nincs jsvára sz országnak, mert a politikai előnyök messze fölülmúlják a gazdasági hátrányokat. 1867. óla Magyarorsságra nésve a kötős vámterület valóságos csapás volt. Nem szereti, ha mindig arról beszélnek, hogy csak Ausztria a piacunk. A vámháhoru rémképeit sllitják élénk, de hebisonyilásával addsok maradnak i Ausztria" megaemmilése volna, ha az ö ipari cikkeit nem eresztenék be. Azzal végzi, I ogy a kormány tegye meg kötelességét és ál-lilán fel as Önálló vámterületet. öt ncrc azünM utnn (íyurkovies György kep- deni. Halaszazák él ezt a kérdést legalább addig, a mig a monarkiának sokszor emlegetett súlypontja át nem lesz helyesve Budapestre. Kiváoja sz ország érdekei folytán s kiegyezési Ausztriával. De ha reánk fogják erőszakolni as önálló vámterületet, akkor mindenesetre mellette lesz és m llettle működni és ssavssni fog. Ma elfogadja a törvényjavaslatot. PieUtr Gyöső Gyurkovicscsal és Enyedi Lukácscsal polemizál, s bírálja a nemzei párt álláspontját. A Kossuth javnslutn ollen lelhosotl érvekel cáfolgatja s est pártoljs. - Stimty Gyula beszédét holnapra halasztja. Dee. 22-én. Bánffy beszélt 1 — De a miaiasterelaök beszéde nem igen vitte előbbre a Házban folyó vitás ügyet. Ott vágynak, a hol voltnak. A miniszterelnök végre felszólalt, hógy tisztázza s kormány és többség álláspontját as aj prori-sórius javaslatban, a szélsőbal akciójával éa Apponyi bestédével tzembea. Küevetetlen előz ménye a "kormányeloök bessédéaek s függetlenségi párttal megkísértett kompromisszum isUes meghiúsulása és ss a szálló kir, bogy Lekáes Lássló péatflgyminiszieraek aem sikerült megkapnia a korona beleegyezését a szélsőbalnak ssánl engedményekhez Ast birdeü a aap szálló igéje, hogy a király azt felelte a pénzügyminiszternek : — Hs meg akorom adni a szélsőbalnak, a mit az kivájt, akkor nincs nf^g—* Báo^y kabinetre, arra jó a Jnstb-kabinet is. Hogy mi fog történni, ha a javaslatból jsaaár 1-jéig nem lesz törvény: erről aem nyilatkozott s miniszterelnök. Csak annyit mondott, hogy ismeri a helyzet aehéteégeit t bogy teljesíteni fogjt kötelességét. aat vél, átasürödve, méltóságos rezgésekben kö-| Es erre a suhin\'ásra megelevenednek a már-seledik as etheren át 101... tol... a világmindei.-\' vany alakok. ség nsgy urához. i Törődött leslü nflgyíznkállas pápák lésskelődni Belessédülöt, ha elgondolom, bogy annak a\' kezdenek ; majd óvatosán lessállva, ruhájuknak\' végtelenségben szétpukkanó hangnak, Itt ami:iw®P*» ráncvetésére vigyázva, aranycsatot pa-| szivünkben rezeg az ekhója.. pucsban csoszognak utána, fiatal, \'ráncia ssakált. hordó pipa-diplomaták könnyed léptekkel kisérik. * » A ssá/ados pihenést velük hűségesen megosztó Messze földről ideérkezett vándorok, mesitláb, mythologiai ruházatukban, hideg tze- rongyoaan. térden csúsznak a templomon végig., ™ekke\'> •roow, ík Pul\'° meztelenségükben meg-«, \' , „ ., kövesedet! motolylyst; beesett arcú ssentek mind Nsgyssemü olvssóikat lolyton pörgetik, <" i m^tcitidulnaik agyoncsigázott arcukra menten a boldogság ül m Kelcme|) p.ip, eenotaphi urnán « halai-j VS, na lehelnek. J muH küoroszlán nagyot ftsilvn megrázza léleluie- • Révedező lekitilelük kereti a nagy űrben,! — te* aörényél; sőt maga szent Péter Is kiegynne-Wán egyik-máaik látja is — imádatának tárgyát, {He<Hk- s broncba öntőit tagjait megmozgatja; á mély megadátsal verik elsoványodoll öklükkel luinden lépésére Irtjdalmwim stissten 101; - mellökel. — -____ -— hiszen jobb lábának vulainennyi ujját lecsó- [ Oh 1 Csak látnátok,, mily megd csőalt .nrccnl kolták I csókolják meg remegő sjkukknl szent-Héter1 Nagy rellelek miml mozognak, t jajgatva igye koznuk megmeneküli.i a márványba leiejteti léi-testükkel. Kómái hurcoeok t Atilla népe; mig baljukkal (élelmesen villogtatjuk rövid kardjaikat; jobb erőlködéssel próbá\'ják le- bronzszobrának jobb lábát a hogy fakad egyik-másik a rva végtelen boldogságában A fölszálló (ömjénlüst groteszk kődét n beömlő Mpsugsrsk áttörik s mysztikua zománccal vonják be n miséző paposai, kik halk morajjal! felltket kétségbeesett imádkoznak, a egymás| >arjaiba borulva mormog- rántani a Iáiról jják a ,.pat tcctinr\'-ót _ Ajka valamennyinek motog, a hanget még aem VII.Sándor pápusíremlékének miiét márvány!tud.adni, rettenetes et n néma motgát! függönye alatt görnyedő halál arenyotolt csont- Megelevenednek a mozaik képek is; ezek Jel megropogtatja^ lessáll, kantját rémesen se tudnak elválni a Iáitól sahinlja a levegőben, (megpróbálja nem senyve- El s inosog mind. dett e el s kese) h vigyorgó sárga fogait össto- A miirtyr*hatált szenvedett Szent-Pál idegeeen kattogtatva, mllgindul. kaparász lehullott feje után; a löllámasstoll Tabila pedig örömsikolylyal borul övéi karjaiba, A kupolák hercuies itomáa\'u nagy alakjai lélelmeaen lóbálják fejünk fölölt rémséges nagy könyveiket... Sserencsére ssétloszlik ss illusiót keltő tömjén kékes köde, s az orgona távolból haldokló haagja mellett isinot hallom a halkan imádkosó zarándokokat; látom as egymás karjaiba boruló papo ksl, s az „ite míssa est* utolsó akkordja a folyton kalapáló azobráss-kömivesek sajaba lullad. A jól táplált s\'opránhangu hutrtíüák nehéz lépt*kkel hagyják el a mozgó khórust, s az öreg régens rhori kéjes mosolylyal keresgél szátráncu csuhájában; s remekül cze\'ált lubákot pikssiséi megtalálva, hotstu ■— rövid pausákst tartó uip-punlással szívja magába a porrá tört nikotint. Lassú s ünnepélyes rylmusban bug löl at „Ave Maria" harangszava, s a templomflrök itl-\'gcs nógatása ni, csúszva, csoszogva sietve igytkszik kilelé minden .vándor.* A bronc-ajlókst nsgy dübörgéssel csapják be utánunk, s a kulcsok nyikorgása szásssoroain hsngsik vissza as elhagyott templomban. A lotnplomörők pedig hosszú léptekkel távoznak a maguk mögött bez<rt ajtóktól, sietnek haaa. löl a templom tetejére, (amelyen egy kis Islu van.) lépteik nease még jóidéig hangáik, kip . kop . mig végre mtndl>n zaj elcsöndesedik, s ss öreg Szcnt-Póler temploma némán sötétedik ki a tizenkilencedik stásad villamvilágitolt ködéből. N«ft)\'-Kftuis*» péntek ZaU 101—103. szára S. lap.) Csodás szellemtalálkozás! Diszkréció a rntmki I Finom énik a ilMkei. Irta: VlkkHk Jeaé. (Hssfaleat a „Zalai Ktaltay • 1897 \' IS-ikt aáaábaa,aiiat tám-kHalaatay.) I A világ haladtával bizonyos korokban a korszellem minden téren\' megváltozik, amint az illető kornak kimagasló nagy alakjai megadják as irányl\\ Így van ez a művészeiben is. — Ha csak a jelen században uralkodó úgynevezett modern koron végig tekintünk, látjuk, mily hatalmas erővel keletkezett a 80-as évek elején a reália irány, a melyben a művészet lemondott az eszményi-tésről és ugyszólváu belebolondult a valóságba s leglőbb gondja volt, hogy azt aprólékos pontossággsl és a kivitelben növekvő szabadsággal adja vis-za. A lejlődés uj momentumaként azt gondolták, hogy a valóság a művészet valódi tora, nem kell megleledkezni a legsilánysbb tárgyakról s a legaljasabb lényekről se. Föltevésük szerint egy tárgy már annál fogva is érdekee mivel létezik; egy napszámos, a ki léte sik, több érdeket kelt, mint egy hős, a ki csak a művész képzeletében él. A regényírók nagy gonddal láttak a fizikai tárgyak leírásához, mintha csak akkor fedezték volna fel a világot; apróra leírták a ru házalót, a bútorokat s egyéb házi és természetbeli dolgokat. A színházban a dinietek által előidézett illúziót keveselték; valódi órák. kandallói kellettek; igazi tűz s igazi vacsora, a melyhez a színésznek igazi, étvágygyal kellelt hozzá ülni. — A tudományokban mindez haladásnak tekinthető, mert a lu dományok arra vannak bivalva, hogy a dolgokkal megismertessenek s hogy mindent löviröl hegyire megmutssaanak. Ámde másként van a művészetekben. — A művészet uemcsak való tárgyakból (I, hanem annak azokat össze kell válogatni, átalakítani, mege evenileni s az eszméket és érzelmeket (akasztani belőlük. A csupán önmagukért lestett tárgyak nem ébresztenek ben-nOnW-zméket, nem kellik lel érzelmeinkel. Kell tehát lenni a vásznon és könyvben egyaránt valaminek, ami megragadjon a lógva tsrtaon. A művészeiben nem mindig az a legbecsesebb es legvonzóbb, amil a művész mond, vagy mutat, han*m gyakran sz, a mit nem mond, vagy nem mulaL Erre nézve több példát találunk a művészettől ténelemben. Es s szellemnek igazi gyönyöre az, ha a tonnákon és a színeken kivűl még valami gondolat sugárzik ki a műből, mely reánk bizonyos erkölcsi benyomást lesz. Ha van művészei, a mely képes kizárólág a valóságot ábrázolni a nélkül hogy hozzá tenne valamit s megelégedni a tormákkal és színekkel, sz bizonyára a festőművészei; minthogy a formák és s színek sz ö lu ajdonké-peni nyelne" A dolgok utánzása amúgy is oly ügyesség, mely tetszik nekünk, s akárhány tárgy, a melyre nem is tekintünk a köznapi éleiben, mulattal, ha vásznon lát juk. De mégis oly festmény, a melyből semmi gondolat sem sugárzik,\' a mely csak annyit mond, a mennyit mutat, oly mö, mely nemj bír sokáig lekötni. t A szemek csak a látás eszközei, melyek mögött a szellem van és a szellem táplálék utájt/tséng s ha nem talál, nem fog késni, másleié | Irta Végfc Artkar (Végk Arihur 1896-ban ma/jelent „Tanuhmínyok" rímü munkájába* , Ftuoas érzék • mlvéóel-ben\'1 rím alatt a következőket irja :) (Ki csak Uradákaaan adjak) A műrészét Franeiaorttágbau egg fit század óta mindinkább It mondta at tszményitésril, ugyitólva belebolondult a valóságba i mai napság lojfibb gondja, hogy att aprólékon pontot-tággal » nöceko" tzabadsággal Uirja, A fejlődés uj monuntumaként ugg gondolák, hogy ka a valóság a mii vészét valódi tere, nem kell megfeledkezni a legsilányabb tárgyakról, 4 a Uaaljatabb lényekről ss....... egy tárgy ntár annál fogva ie érdelein, mivel létezik egy napuámot, aki létetik több érdeket kelt, mint egy oly hős, ki csak atiró képzeletében él. ......A regény a pkytikai tárgwak leírómhoz látott, mintha a\' ringót ctak mott fedették volna fii, kezdte rajzolni at arcvonásokat ... a min hátban a díszletek által Miditett illúziót kevesellették; valódi irák kellettek, vatidi kandallókon, igazi tüi, igazi vacsora, a melyhez a színésznek igazi étvágygyal kellett hozzá ülni. ......A tudományokban mindet haladásnak tekintheti, minthogy a tudományok arra vannak hivatva, hogy 11 dolgokkal megismertemnek, hogy mindent tiviril hegyirt meg-mutassanak...... A műrészét nemcsak való tárgyakból ét t ha kénytelen rájok mutatni, atokat összeválogatja, átalakítja, megeleveníti 1 eszméket és értelmiket fakaszt belUttk. A csupán önmagukért futitt tár gyak, melyek nem ébresztenek bennünk azméket, .. nem kittinek fit hinnünk érzelmeket..... Kell tehát lenni — ráttnon és könytbm egyaránt — valaminek, ami ... megragadjon 1 fogva tartion. .. a műrészeiben nem at a legbecsesebb, amit a műrész mond vagy mutat, hanem gyakran at, amit nem mond. Ha-van müvéttel, milynik uém joga van kizárólag a valóságot ábrázolni a nélkül, hogy hozzá Unni valamit 1 megelégedni a formákkal is színekkel, at bizonyára a feillí-müvistrt, mivelhogy a 1 tinik éi formák at I tutajdonképeni nyilve A dolgok utánzása amúgy u oly ügyeuég. mely tetszik nekünk 1 akárhány tárgy, auulyri mm is kiderítünk a mindennapi életben, mulattat, ha vásznon látjuk. Dl mégis egy oly tanulmány, amdybil semmi gondolat mm lugartik ki......... amely ctak annyit mond a mennyit ipin mutat, oly mü. mely nem bir soká lekötni.. ......A szemek ctak a látás eszközei. melyek mögött a szellem van és ez a ttellim......táplálék ultin eseng 1 ka nem talál, nem fog kérni mát/été irányozni mind g szoigá\'alkéez eszközeit Szükséges tehát, bogy egy festményben legyen valami, a mi a szellemnek tápot adjon, es\'mét, érzelmet keltsen, célzatot áraljon el, gondolkodási anyagot nyújtson. A nagy leatök gyakran keltetlek lel érzelmeket u nélkül, hogy kile-jezlék volna, hanem bizonyos mesterfogásokat alkalmaslak. Pl a régiek végtelenül el voltak ragadtatva Timinlhesnek azon fogásaéri, melyei Ipbigenis áldozata cimü festményébe hozott. Az oltár elöli mulatta be a fiatal és királyi áldoza lo\', körülölte Calchast szomorúan, Ulyssesl még szomorúbban, Mene-laost lesújtva és kimerítve. A fáj-dalom minden lokál feliűntette ez arcokon; nem merte, vagy nem akarta lesleni az alya kétségbeesését, s Agsmemnon fajét fátyollsl. borította. Azt kelte hinni, hogy Timanlhes lehetetlenségből nyúlt e mesisrtogáshos, mert nem bízolt magában, hogy fel birja tüntetni Agamemnon arcán „az atyai fájdalom küzdelmét a lejcdelom tekin télyét s az istenek iránti tissleletel^ (Voltaire); vagy Lessing szerint, hogy egy ily nem lévén kifejezhető más módon, mint görcs is vonsg-lásokkal s es a látyol álldozatnak veendő, melyei a müvéaz a szépség oltárán hozott? Qulntilianus nézete sz volt, — hogy Timanlhes ugy gondolkozott, hogy a hálás Iragl-kutabb lesz, ha a nézőt s saját képzeletének adja át Természetesen a festészetben nem szsbad visszaélni e találékonysággal, mert ez azl bizonyíthatná, hogy a művésznek több esze vsn s kibúvók feltalálására, mint tehetsége. •« A régi iraiokban előszeretettel jelzik azon módokat, a melyekkel a művész csupán sejtette, a mire nem akart egyenesen rá mutatni .s úgyszólván csak tovasik-lott azon, aminek a feltűntetése kellemetlenné válbstnék. Azt bámulták Vucán szobrán, Phidiás egyik tanítványának, Alcamenosnak művén, hogy az isteni személy sántikáló lábait redőseibe burkolta s eszel különös ismertető jelét sejtetni engedte ugyan, de egyszersmind el is\\ rajlelte szem elöl. — Az ó>kori művészek fölkeltették bennünk ssl, amit nem mertek, vagy nem akarlak kifejezni s e diszkréciójukkal bámulatra ragad ák a nézőt. A modern korban is sksdlsk egyes művészek, a kik nem halad* lak as áramlattal, hanem a valóság művészi atánsását tartották szem előtt Igy Protais, kinek képei igen kedveső logsdtalásbsn részesüllek. I Különösen a „Csala elölt és Csata ulán." E képek leírása a követ-ko\'ö, Egy vadásszásslóalj vár tüze lési jelre, a trombitás lesl a parancsnoktól a jelt, a ki föl-meli kesét, hogy embereit a rohamra vezérelje. A főssemélyiségek egyenkint remek alakok: a megindult Önkéntes, a vén kipróbált katona, a ki kamáslíját igazit ja, de löleg meg-Int bennünket az a bizonytalan sors, a melynek ezek e pillanatban eléje néznek. A másik kép s Csa a u án, ahol az előbbi képbői megmaradt alakok szerepelnek. A Strázsa-mester kezei közt levő ezüst váll-rojlok — mint maradványok, —. sejtetni engedik a parancsnok sorsál, s erősebben hát a kipseletre, mint valamely megszokott holttest. Egy másik kép as „Ágyúdörej", Szinte meglepődünk a művész bátorságán, a ki egy csomó egyenru hát festett hátrafordulva, s egyéb semmi jellemző a képen nincs smi sejtetni engedné, hogy honnsn jö(az ágyúdörej A néző kíváncsiságát azonban felkölti és egy nemesek is 1897. d* cenriber hé ti-éfi iránuotni mindig uolg&latküt sss-köteti Szükségei tihdt, htgy Igy /ast-ménybin legytn valami, a mi a itellemtuk tápot adjon, eszmét, értelmet keltein, célzatot áruljon $t, gondolkodási anyagot nyújtson..... A nagy festik sokszor hiteitek fit érzelmet s nélkül, hogy kifejtük volna 1 oly materfogihokhot nyúllak ........ A - régiák nem győzték éiclérni Timonthnt oton fogáséért, amellyel Iphiginia áUooato cimü feitminy-nyíl élt. Ai oltár elStX mutatta bt s fiatal királyi áldoiatot, körülötte Calchast szomorúan. Vlymsl mig ttomtrubban, Menelawl luujtvo 1 kimerítve a fájdalom miitdin fokit fetíiln at arcokon, mm merte vagy mm akarta festeni at atya kiUlgbmisM l Agomtmnon fejéi fátyollal bori-tolta ..Att kell hinni, hogy TTiaaa-thes lehetetleniigbSl nyúlt 1 meoter-fogáshot, mert kélféi/bmett, hogy mm birja fölt intetni Agamemnon arcán ,,m atyai fájdalom küzdelmét, n fejedelem tekintélyét 1 01 iétnoh iránti tinielet\' (falfaM, vagy ott kelljeoh hinni Lmiuggit, hon egy Ilg fájdalom HMM léié* klfijttkm mái módin, mint giixoii vonagló-tokkal, es a fátyol áldooatnak ménéi melyét a müséu\' a szépség oltárán hooott f Szerintünk Timanlhes ugy gondot-koiott, hogy a hatás tragikusabb Ima, ha a nétíil « saját képiiletimk adja át.....-- Kitiigtelin, hogy 0 festéiietben ntm uabad untáéi m ..... mityih tutiig azt bioonyilkatnik, hogy S mü véltet mk több mi van a kimé .../öltaláldiban, mint tihitiigi.. A régiek irataikban \'IflssentsttM jelzik atoa módokat, a melye kitti s müvést csupán fejtette, amire ntm akart egyetlesen rámutatni, 1 tova siklott oton, amimk ,. hü föltűnte-léte kellemetlenné.. válhatnék, mért bámulták Vulcau stohrét Phidiás igyik lanilváuyálH, Alku menoitit, a lei at isteni nemiig lintikáli lábait rtdftelbt burkold 1 etiil különös ismerteti jelit sejtetni engedte ugyan, dl tgysttrrmina el is vejtelte stem elül At ókori művészek /OlkimUttih hinnünk ott, a mit mm merlek U• fejezni 1 1 diserétiijókkal ... bámulatra keltették a nézit. Fémlékettünk csak vimus, hogy mily kedvezi fogadtatáiban riemotl-tik Protaii kepei: Ceata e\\BU is Ciala után .. .. Agy v idáiiiátsliolj vár a tüzelési jelre « trombitáé leli a paraueeuokot, aki /öleauli kezét, hogy embereit a rohamra vetériiji. A litoemilyíséyikit egyenkint......... a meginduló önkénytől, a vén kipróbált katonát, a mint kamáo-Uját igaiitjo 1 mindenkit meghatott a bizonytalan tort. a melynek e pil tanaiban eléje nétttk. „.Csata után líuontlátlák egy-, némelyikét 1 katonáknak .. at araié rállrojlok a ttrdssameeier kezei kt vitt, ezek a maradvány..... fejtelni engedik a parancsnok sorfát, eríteb-b n hatottak n képzeletre, mint mely.. megszokott holttest Agyadörtibin a fttláftk volt bátor\' tága, etupa jelentéktelen egyenruhát fűteni, azokat is ctak háttal far• dúlva, a nitt kiváncsitigOt tag ntmesak láthatatlan, dl itmiream pont feli Irántotra, tul a védmioo-ken, a fiUmtlSl egy pár kilumitei Ofi távohágra .. Nagy-Kanizaa, péntek Zala 102—103. szám (4. lap.) IS9?. deoeo»b«r M Í4 serei len, de lálhalatlan pont leié trányo/za. mely lul van e védmű-veken, a jelenettől egy pár kilomé-larayi távolságra. Aligvan festő, a ki ily rendületlenül számított volna • hálásra melyei aaaal ért el, a ■it nem ábrázolt. Kétségkívül a kép ne legyen rébusz. de a képen tul is nyújtson valaaii elmhetőt, a ne csak a szemet lepje meg az ismert világ után-tatával, mert a siessek hamar be-teiaek s csupán muló gyönyörben Haek. Kd\'llg főleg a művészet aaoo csoportjával lóg alkottam, melyek kép sAművésselnek hivatnak. — De ha ezeknek, a melyek ugysaólván, teljesen tormákból és színekből állnak, joguk éa kötelességük neitf csak a szemet, de a szellemet Is foglalkoztatni, mennyivel inkább illátl meg as ez irodalmat, mely tintán a szellemhez szól. Itt van helyén különösen, nem mondani meg mindent, hanem rábisni sokat as olvasó képzeletére. Mit ér az ugy«. nevezett irodalmi lényképészei, a semmit mondó, untig ismert anyagi dolgok végnáltOli leírásai, ahol a szenvedélyeket csupán lltlksi kife letétekre juttatják, a mit első szempillantásra la már igen jól értünk e a hol semmi sincs, ahova a síel lemnek be ksll-oe kalotnia. Aa emberek már a legrégibb időben érették, hogy a szellem elszunnyad, ha valami olyasmit nem oyujtunk e /siktnyas lények, a mi után miiMM A pogány világban n mlthologikus képek végiben bája ép pen azon ingdtSg Iflozöllábaii rejlett, urelj ö k<peket magában ltöirdícii Egyptombsn a templomot kapuinál ievö sphynzek tölidézték a vallásos buzgalmai. csupán rengetegül rej lélyes alakjok által arra emléketlelvén, hogy a bölcsesség kincséhet esopén talányokon át lehel jutni. Ilyen at eljárás a aaty Irodalmi művekben is. — A moháiban a nézfl órákig csüng a kilejlödésen, mely stiarölsiinre ígérkezik ás elmarad. A höskölteményben a költő megzavarja ss idők rerdjéi, begy mikkel tévútra tetessen és ezer ösvényw keresztül vigyen a költemény befejezéséhez. A nagy alkotásokban és a kis művekben at apóstól le a madrigalig, aa emberek mndig szereltek bizonyos diaikre -eiét, a mi nem a keresettség és a löraőloníság, hanem a dolog l«r-erezetéhez és a szellem szükségletéhez mért élvetet. A mikor modern drámáinkban agy at kedvese nyakába ugrik e kiáltással: Szerellek I szeretlek I azonnal tájékozva vagyunk e hölgy felöl; de mikor Hermíone szerelmét és bsragját büszkeségből rejti al, a mikor maga sem ludja, hogy start -e vagy gyűlöl, a mikor látjuk <H oda dobva a szerelem és a düh minden kitöréseinek, egyik meglepetésből a másikba t-sűnk, s as iagadonás e viharában minden vers el világosságot derít aa emberi ter-■áaaetre. Hogy mily kevéssé képes mély érdeket kelteni a fizikai nen-vedély, kíválfi példák mutatják. Csak egyet említek lel Ilyet a Rousseau .Noevelle Helióse* cimfi artvél, melynél ékesen szólóbb vönyv alig vaa a világon. H miért nem ragad el e regényben a Roessau ékesszólása ? — Aséti, mert a lélek rejtélyei toikorán el vannsk nyomva — Egy latsl ember, a ki egyenesen vágyai célpontja Ide tart, agy tatai leáar, a ki szereim* min den titkát dobra fltir hogy ne is lOrjtk rajta lejünket, a ki tartózkodás nélkül, a helyett, hogy kfiidene-aaivviharai ellen, azokat maga kor ..... álig mm fótit, a ki oly reuditkoUail eiámitott mIss ■ kalitra, mtlyel attól éri é, a mit tom ábrától!.. ... Kéhégkirül, a kép m lattan rébm .. de a képen lul it ttytijlmn tatami étothéh « nt ttok s ütmet Ifpji mtg tt i*mert valóiig kidnto" tatai, méri e termek hamar belelnek t ceupán midii ggÍHjtffrieH éhét. .....melyek formákiái it mimét- Ml ének.. jognlc it kttéimégék. /ogUtlkot(alni t szemet ■ ttiltem iNuiláoára M áíestrs mssai ..... inkább megilleti — — as irodalmai, méy hután t ítéltmhtt totl Itt tan helyén mm mgudáni mtg mis denl, htntm rábúni sskot at olrati képtétlén .. ■ qytttri irodalmi tényképé<nt, a mmmil momIá, untig ismert SNyfi dolgok régnéikéí It fcbti, a MMwWydMi pumtán phyiikti kifeieté>re rali jultatám, amit is éti utmpiUanfátr* nagyon it értánk t a lm ttmmi étm, a haté ás Ml hatolnunk. .,.,.. At tmbtrtk (i elete érttiék hogy a ítélem étnnnyad, ha valami olyant ntm oyüjlkiMr e uártgm lénynek, a mi után ntnajtn .,.,, _|__w ____ A. pogány-rilágban a mgtiologikut goudolai merészségeitől képek »0ftttü M/a épen amat inga hogy mllf klméieles tagphUompkiában rejlét, a még i képrlté magában húréit . .. ÉyjpfóWwin a templomok kapui Hál kuporodó tphiuftk fölidttték • aslUtot kutyáimat, etupin rengetegül rejtélye! alakjok állat arra emléket ttioík, hogy t Mentiét kintiéket ctupá/i talányokon át Imé jutni,.,., ilyen ti tífárát o nagy irodalmi milttkbin it, A itinhimln * néai bráh\'g eting t liftjUdéom, még tatnrM itinre igérkttik i émarad. A Utktlltménybtn it... at irt mag-ttatrjt as Mk rendjét, hagy minktt Útiért Htomén, t uor ttoinyen kereutíl mggOf^-er-tMlomint befejt-tétéhtt. A utgy atkoléssnen ét a kit mitekben as epoéál lo e\\sMdri* gaig..... as emberek oúndig\\utret- tok bitangot flnomrágot, ami ntm keromtltég ét kSrmőnfonltág, hanem t dolog Urmimetéhei it a izélem Itlbtégleléhtt mért él retet.. J| ............. ............... mmleni drMisUss egy 118 kodeom nyakéin kiáltámml ugrik: , Sttrélek 1 tte rétek I* jáforrnia lájéktoototggunk u .. félti; dl amikor Hermiont eréntél é* haragját biuMaUt fejti é, amikor maga m tudja, hogy utm-e rogy gyilH, a mikor létínk It oda dobot átterelem ét itlh ma* den kitMtíntk, egyik migteptténbtl a j máékba t-Unk i nt ingádnál i rikarnban mindln rert uj rilá ■ gomágot dérit at emberi teimé*te/re Hogy miig kötélé képtt mély irdéktt I kélni t p/iyzikai tttnrtdéiy I matatják « iSbbéc kitt <i Sotéh { lléloite .. mrrl ékttéiben eiili i lányt ntm it/en tan, S miért ntm ragad é Rouetetu rilkt ékutrtlám? ] . atérl-t, mert e regényben t lélek rejtélyeit tulkorán látjuk ényomru ? Ogy fiatalember, aki tgytntm tággti télponljn felé ttrt, egy flaltl Mng, tii tttrémt minden titkát dobra üti hogy ne it ttrjtk rajta fejtüket, aki tarUtkodál nélkül rettenetet. .. a héyttt hogy kitdtnt t ttitoiharai éltn, utókat maga kormányáéta, hogg hitUnilta erényi kéitmtUi kajílöréét; mindít lobé mogtopH, mányozza, hogy hiatesitaa erénye hajótörését mindez megtapö. mr rész, de nem megindító. A aenve-delyeknek es a bsstsde bármily lésas ia legyen, hidagsn hagy bon nünket. A köllői diszkréciónak egy kitűnő pé dájái látjuk Sophokles Oedipus királyáben, e rettaneies tön éneiben, a melyben Öedtpus kikerötbeletlen végaetaaertlságinéi Ingva faját ap iának gyilk ss és sajal aajrjának térje lelt, — Aa agéas darab nem egyéb, mint agy hoesae tanúkihallgatás, a Melyből csak laasen-lesaaa derűi ki a valóság s melyben e j személyek egy knvetkeonek eiy- | máaoláa. mint a tőrréeysaék eöít a tanuk.a kiknek tabUságweM mind* inkább sejtetni engedik a rettentő igatságot. Oedipus tt Jooaate te ugyaneat teszik. De abban a pilla-naiban. a melyben Joreste éa vele egyűit a közönség gyantlja, hogy ő fiának neje, eltűnik, hogy többé vissza se iérjen: a kŐUO eltávolítja szemeink előtt. Mindig a néeő lelke előli lebeg 0, akit lilrktot a nélkül, hogy megtalálná, de a ki an nál Inkább jelen vaa, hagy nem ! mulatja magái. At e tajia gyöngédség áa diai kréció minden nagy kMtőeél elő* lordul, a kik goodolkosask tárgyuk felül. Felemlíthetem például Dsniel is, aki biaoey nem val ami félénk | költő ás akinél akárhányszor láthatjuk, hogy ím riedt nsaaa a de aat Is, begy mily kíméltlsa tud lenni ba kell I ^ttondaljnnk r«ak a Pakol e MQVéből a Fraoeesea tragédiájára, melyben a féltékeny térj kedvaaé-vet agyőll leszarja Őt. — Megrázó történelét beaaélve el Franewca Danlentk éa Virgilnek, elmondja, hogy sógorával agylll olvasták e Láncétól elmü regényt a nhlioz a lölölte kedves jelenelhes érlek, melyben a lovag megcsókolja a királynőt. — Psoó megeaékoll monda 6 s ml nem oiveaánk tovább. Kz egyszerű szavaknál álla pod«li meg at elbesaélés t itt la Kelleti megállapodnia Hogy is be-siélbetle volna el kínos pirulás nélkül szerencsétlenségéi kél térinek, kát ismeretlennek* Kl agfseert nemérmes ssavak; a mi nem ol-vssánk tovább, magokban taglalják egé\'it bánatát. Knnek ai egysaerő mondatnak oly hatása van, hogy olvasva, megállapodunk sokáig e i barnuljuk a gyöngédséget áa Unom-ságot, mely a kőitől ea alkalommal \' veaette. Különösen a vigjálekben kall sokat a nézőre bianl. hogy va\'smít j kitaláljon még pedig azért, mert a tárgyak kőaőnséges természet* olyea begy az Irti a ilsztesség határain lulragadja. Kiváló példa erre Mollére . Ampliltrlönjn, melybea Igén sokat kell kitalálni a nézőnek, a mii s köliő elrrjtell. Alt lehel tnotdaní, \' hiígy as egész ml áilátssó lályoUm \' ran burkolva, Ks et helyes, meri a kaland hltarr voltának nem ve\'na érdeke, hanem magunknak kellene be\'e balolnl. Esek a példák aal hlasem eléggé > illustlrállái, mennyire, saakaégas a | művészetben számíiani kösőanésre. I kinek gondolatával kíegéetilve válik a mű élvezetessé, A reális kor már mér végét is éri; most már.e művészet Ismét átlátta, hogy nem csak a szemnek de a szellemnek is kell élvetelet nyújtani. Nagy igfekeset\'el neki is kesdtsk a jelen kor mftváaaei, de a legtöbben túlzásokba estek, annyira, hogy aa alapot is ugrssól-ván eltévesztették maguk alól ás ^csupán légbekspoll semmségeket A SWM nMbsáosI is %psa ** bonniakat ,w„ ■MÉN i, iám% IC A MMk ét, fg kMol métája i i OtdipH* hrálfákan — i roMomto I fd^^fMCMii* ti mdmM CINsiPi"N-\' koréihtéiétn o^oilseivÉiiHOT tagot, tttfál tg^áttté gfélkott ái oqgit «ag. jittk torit hü. ~ át ogéío 4moA esn mint ty hv*»u ttmm* ktkri^ttio, e mdym emk Mee* [ íéUttm wtl él Ü QtKBttKf 9 dHIMMMMfe I ® JNHMMÍkNMp tg/g MMMMMI, tfg | mdiH/ilN, mémt « Hkrodtfiták ei&t « tmuuk. tktéétok ttetutáftátiéei mind* inkám ftjtHni engtmtk a nNeaáf tgaooágot Ooéipm át Jtkttifi ís ugyanitt tutik. Dt oMm a ptüt* smss, a melyben Jutott i aét egvUt t lMes% syutfye, htgg I fmettk wfo. élittk. kim MU moooa ss mrjsa ; e MM «Ms*Wtt sssniw* sMf.. Mvtéf t uátI Isis sMN jf a kii firkést nnMét, Aí^jí tttfkéikm^ át a kt annál Al e f^tt gyingédtég át Hmm irtiI SMNsé ftrim ét, hanem mitéot umgg Műinél, sM gttétb-htomé tárgwni mm , Ikomt mm ooitm fémtm kÜtfS ,, ktff eam iW tássee e gondolái át Mti mtrámtágii-Ml Oo otílg h\'mHetn tté iswH, is kőéi tmáHtttáimk mmk erre • Aérss wisÉlr*, a mégkmt /áKétth férj ítéottéoé agyét! nurjt k /Vaaesse* ét htétH. Moprttá Mr-timtét irném d, okműdj* kttg tiftrá tté ifgm thtoták e l/tmtké eitél ráférni t tkkm t tétét baé-ott féomákm élté, • mégtm é lopat) mtgfoókolk e tii élysá |( fÜtm omsmM i ttmétké oktoá » mi utm thmánk Hkki Kt aggatott mtttktü áütpaéhé mtg tt ifim dlsseélái i ffí Is kélté ■ , mtfáiltgitdttt ^_, Valáktn kttg és bmaékttte réna é o fMit m Mm ftrtéit tékái sssrmMMnsáeA, M fééttk, ké nmoroéitmk r »h Kt mswHi mtmármtt mtttk ■ i m asm Wsmánk Mlki\', maftk-ktu foglalják fim témáéttímt tt >fgassrl mttéthmk émtn ktiám •aa, htgu ystsases. magátlmpadunk tokáig i báMM(jlii t ggmaidégé, t finomtágvt t még t kém se efáe-lommal isssWi........ ............téUnhm á> vígjátékban kél tokai a uáilre bioti htgg rtlamil kétláljin ét piáig átért mert t tárgyai kiiámigimkb tormámét slgm, kon M wé t tUtlmé) htléitit imragadia f ,.»., Maién Amthgtriinja a mámmí tmégktn eltjm tárig t titá ti-gutogt. ttift Htakéni. amit fiétá ■eíiajíefl, tik trt hkotm s«M hogg t rtgjátik egétt bája ekbta a iittré te átláiooi lé polka* eofUk^ mert t hétté kiktjojttil bitorr roMneét ntm mitt tráek*, kt utm magunknak kéltnt kél ktiéti .... Nagy-Kanizsa péntek Zala 102—103. súm (8. lap) 1837. december bő t4-éa alkotnak. A szellem többnyire fennakad. rajluk, itom hogy élvezetre jutna. Pedig ez a cél, mert a jelenkor (elfogása szerint az a szép, a mi a legrövi&bb idö alatt legtöbb eszmét ébreszt. Jelen korban különösen a szimbolikus dolgok hódítottak tért. — Azonkívül még egyéb, a legkülötnbőzöbb irányok keletkeznek különösen a képzőművészetben. Minden művész feltűnni igyekszik s ennek következtében a túlzásba menő excentricitásokkal találkozunk. — Egyik a bysanci mozaik, a másik a zománc festés modorát utánozza. Egy másik csoport különféle benyomások alatt áll, — esek az impresslonisták. Van egy csoport, mely csupán a feltűnőt keresi; Ok azt tartják, ami 1 eltűnik, as érdekes, s es már elég hogy a tárgynak mübecse legyen. Mindazonáltal vannak, akik nem feledkeznek meg a művészet igazi céljáról, mely a valóság lehető bű, de egyszersmind művészi utánzása. Jó példa erre Pataky Lászlónak as idei <avassi tárlaton kiállilott lest-ménye, melynek tárgya a szegény- ség és a gásdagaág közötti ellentét. — Sáros őszi ut terűi el hosszá ban előttünk, melynek távolabb vesző végén fényes uri togat rob >g ; az előtérben pedig az odadobott alamizsnát keres\'k a koldus és kis leánya. A kocsi és az ut vége már ssinú elvész, elmosódik az össi est ködében; nsért figyelmünket külön le sem köti ; de a kocsi meggyújtott lámpása, melynek pislogó, gyönge, fénye nagy nehezen áttör a szürkületen, mégis figyelmeztet minket arra, liogy aszal ia van a művésznek mondani valója. Kónnyü volna még sxátnbs példát felhalmozni, melyek Összefoglalva, mind ason eredményre juttat- nak. bogy az emberi azellem mez-kiváqja, bogy a művészet eszméket és érzelmeket ébressazen. azokat a saját tevékenysége révén élvesve; de épen tárgyam követeli, hogy ne áruljak el mindest. ti mk*ri Hifim mifkfnttli.. ..(irikmftífi rMn f/rtiwi, sssmé hl ii érasfmaM ávrda ...,.,..„,.,.... 4t finn /thyyHrtí ktnhtti, áegjr m áruljunk sf sxWsaf A vármegye házából. ll|jll riodM közgyűlés. — MssMsa káeMa. — Elnöklő főiapán öm^llósáza üdvözölvén a nagy számmal megjelent törvényhatósági bizottsági tagokat, a közgyűlést megnyitotta s tudtára adta a közgyűlésnek, hogy október hóban a keszthelyi tieOrgikon százéves fsnnállásánsk megünneplése alkalmával as ünnepségen megjelent Darányi Ignác földniTélésűgyt miniszter, aki ugyanesen alkalommal a zala vármegyei szőlők recouairuk-ciója Űgyeben vármegyénk gasdaközónségével értekezletet lartoti, amelyen a szóban lorgó ügyet beható megvitatás tárgyává tették s ahol a mi nisster abbeli igéretét tette, hogy esen fontos kösgssdjsági ügy érdekében tőle telhetőleg mindent elkóveU A közgyűlés örömmel vette tudomásul a löiapánnak est az elöterjeestését. A közgyűlés első tárgyát s közigazgatási bizolt ság yálaastott Ingj-i sorából kilépő öl tag, valamint a lemondás lolytán megüresedett egy tagsági helynek válasslás utján való betöltése képezte. Tekintettel a nagy zsámban megjelent bizottsági tagokra, a szavazás két ssavasslssedö bizottság elölt folyt le. As egyik küldöttség tagjai voltak: dr. Haudek István elnöklete alatt Fitos Mártoo és Orosz Pál, a másiké Nsgy Károly elnöklete alall Hezerédy László és ifj. Rajky Lajos bizolt-aági tajtolr\' Beadalol! öeazesen 837 szavazallap | megválasztanak közigazgatási bizottsági tagokká: . Eperjesy Sándor 200, Koiler István 102, Ziegler Kálmán 183, dr. Uyömórey Vinoe 174, Hertdendy Ferenc 146, Barcs László 147 szavazattal. Aa 1886. évi XXI. I; o. fc-ik g-a alapján az 1898-ik évre az igazoló válasstmány következőleg alaktHatoit meg: töiapán őméltósága által kinevesett Skoblics Imre elnökül, UoecbánGvula, dr. Cinder Llván, Nagy Károly tagokul; a köz-I gyűlés Által tigokul megválasztattak: Botfy Lajos, Gsutor János, Fischer László, Hsnaler István, Krosets tiyula. A vármegye legtöbb adót Autö bizottsági tagjainak, valamint a vármegye válasslott bizottsági tagjainak az 1894-ik évre n vármegyei igazoló vitaazimany állal kiegészített és bemutatott névsorát a közgyűlés elfogadta s mindkét névsornak a belügyminiszterhez vsló (elterjesztéséi ellia tárna la. As Ahtó-Leiidvn Mura Ssombst regedei, valamint a Nsgy Kanizsától Alsó-Lendváig tervbe vett b. é vsául épilrsi költségeihez való megyei hozzájárulás lárgyabau beadott kérvényre nézve Moivastfelott éa elfogadlatotl a vaauti bisottaág javaslala, mely a szóban lorgó vaaut kiépítését ssűkségesuek tartja, a segélyezési azonban nem megyei potadóval, hmem a megyei útadó terhére véli eszközölhetni; a hozzájárulás mérve akkor Alapítható mag, ha kérvényezők kimutatják vasul költségvetését, ss érdekeltség által már aláirt töresrfezvények számát, ugy a még hiányzó építési költséget. Mivel as állami 18V8. évi budget meghozataláig a belügyminiszter részéről eugedélyesett két árvs-széki ülnöki állá" a májusi törvényhatósági közgyűlésig előreláthatólag nem löllhetö be: a mi nisster beleegyesésével ideiglene-en 100 Irt havi dijazás_ mellett egy ideigleues árvaszéki ülnöki és 80 Irt havi dijasás melleit egy ideiglenes árvaszéki jegyzői állásra pályásat hirdetését • közgyűlés cl&stárosls. A mezőgazdasági ssabályrendeletrket a kiküldött bisottság javaslatához kénest a közgyűlés megalko\'ta egyúttal a regálé alapján gyakorolt élelmezési üzletekről, valamint a fogadó vendéglő, kávéház és kávémérési iparokról szóló megyei szabályrendeleteket módosilotln, A megyei árvaszéki elnöknek előterjesztését a megyei árvsszékoéi ideiglenesen rendnere áttett jegyzői állásnsk végleg rendszeresítése tárgyában valamint a megyei íöasámvevönek előterjesztését Tspolca nagy község képviaelötealűletének a megyei és községi pótadó lököuyvek rendesésével járó köllségekhes való bossájárulás tárgyában a közgyűlés elfogadta. A közgyűlés nem hagyta jóvá: Nagy-Kanissa város képviselőtestületének a pécs—varasdi állami kösut Nsgy és Kis-Kanissa köst fekvő szakasza áthelyezése tárgyában, Bala-ErdŐd község képviselőtestületének a nlaerdódi róm. knfli tele-kezelf iskola építési ktllfségéi tárgyéban, Kaate r gnye köss képv. testületének határozatát a ,kózs. erdő és legelő hasznosítása tárgyéban, Nagy-Kanizsa város képvtséRXcsiűléuek a város által alkalmazott Hoek János róm. kath. felekezeti kántortanító elbocsátása lárgyábaV Alsó Domború kösség képviselőtestületének <íadó l.njos kösségi népiskolai taniló lakás ügyében. Nooföld köaség képvlselöteslQlelének az iskolaépitéi tárgyában, Szegvár község képvizelölMlOleténes a róm. kath. hitfalskeset részére beszerzett harangok árának kifizetése tárgyában, Zala-Szent-Láss o község képvIselötsstOletének a róm. káth. lelekeselí kántortanító javadalmának felemelése tárgyábsn. Alsó Lendvs nagy kösség vásár- éa piacrendezése szabályrendeletéi, Sümeg nagyközség képviseló-lestülelének a községi kózlérböl a polgári ön* képzőkör részére mini gy 6 és léi négyszögölnyi terület átengedése tárgyában. CsSsztrég kösség képviselOteslOleténok a kösségi korcsma bérbeadása tárgyában boaolt határozatait. A közgyűlés részéről jóvábsgyást nyertek! Sümeg nagykösség képviselőtestületének a vesz- firémi püspökkel a zárda létesiiése tárgyában, Agrád kósaég képviselőtestületének a kösségi pénslárnok és gyám fizetésének leszállítása tárgyában, Hakónak éa Szepesd községek képviselő i testületének ingatlan eladása tárgyában, Tűrje község képviselőtestületének ingatlan szerzés és elidegenilés tárgyábsn, llOrdöce község képviselőtestületének telekkönyvi kiigazítás tárgyában, Zalabér kósaég képvisdóleatületének regálé kötvénye 600 frtnyi értékének miként visszafizetése tárgyában hozott határozatai. BadacsonyTonutj, Tördemíc és Szigliget köz-ség»k kérvénye uj köz egészségi kör létesilése tárgyában járási főszolgabírónak azsal adatik ki, hogy es ügyben a többi községnek, melyekkel jelenleg egy közegészségyfi kört képeznek, véleményét vé;*ldöntéa végett terjessse be. Fe\'olvsststoit Csányi László szülőházának emlék Ublával történt megjelölése tárgyában a kűl-döttségl jelentés. A közgyűlés s jelentést tudomásul vette, Barca Lássló ünnepi szónoknak jegyzőkönyvileg fejezte kf köszönetét és eliamerését; egyúttal az ünnepi beazéd kinyomatását s a bizottsági tagok részére való megküldését el határozta. A balaton-fűredi Erzsébet szeretet ház igazgató- ságénnk kérvényére as tnténet segélyezésére 100 i Triót szavazoli meg a közgyűlés i Ess eregnye község határában levf Oraghigy, Cicolle és Kishagy továbbá Badacsony hegyközség i szervezési és rendszabályul átdolgozás végeit visssaadatnak. Kls-Komárom kdaaég elóljártaájiáoak kérelmére a közgyűlés megengedte, hogy a Kis Koaaároaa I község, mint jógi szeméiy, részére kiállilott MOO frtos regále kártskniláM kötvény tulajdonjog* Kis-Komárom község volt úrbéreséire ruhái* laaaék át. Aa 1893. évi 98 t, e. 11. |-a alapján meg-alakított borellenürsö bizottságok szervezési szabályi i és ügyrendjének megállapítás tárgyában | Csertán Károly alispán elnöklete alatt egy btwtt-|aág küldetett ki, melynek tagjaivá Arvay Ijjos, Thassy Kristóf, Zisgier Kálmán, Herlelendy Ferenc, Cuppon Sándor, Köves Kde, Deciarias János. dr. Cinder István. Juk József, PUhál Ferenc, gróf Battyány Ernő, Cserfán László, BisiMly Lajos, Szabó Imre, rilipics János, dr. (lyflmőrey Vince, Magetty (lés* 4s Koiler István búét (sági tagok válaastattak. Káptalanfa köaség képviselőtestületének s Ma-aég tulajdonát képező vízimalom évi bérOaaaegé-nek leszállítása tárgyában, Dráakoveo kósaég képviselőtestületének a község tolajdoaál kéneső regálé váltság, kötvénynek kezelése lárgyánsn Balaton Kflvsed köaség képviselőt aat Meiéóaá a hösségi ingatlan eltraása tlrgyában, Udvarnak község képviselőtestületének regálé kötvény eladása tárgyában hosotl haiáreoaiál a kősgytlé* jóváhagyta As állsndó válasstmány javaslatára elhatároz tatolt, hogy a jövőben évenként négyszer tartalik törvényhatósági bizottsági kösgyOlé* és pedig lebruár, május, zseptember és december hónapok-nsk második hétfőjén A caáktornyai kassinónak, valamint Zala-Egérszeg rendezeti tanácsú város képviselőtmtt-leiének kérelmére a közgyűlés feliralilág Mg-kérési a kereskedelemügyi minisztert az tráat, hogy a Budapest Flume-Zágráb kösött tsrvbs vett országos leMonhálóaal Budapest Hzombalbelysn át Zala-Kgersseg, Nagy-Kaniss*, Csáktornya, várcieokon keresztül mellessék. I meajei UznaicaUii loitnáí Uése- As alispáni bsvi jelentén a kOzigasgatás aeym ágaiban november hóban előfordult eseményekről felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vétetett. A zala-egeraaegi kö.kórhéa lolaidoaát képeeA Siern féle kórházi épQletnak a város álul lörtéel megvételére vonatkozó saersödésl a k nngaagatéd bisottság lóváhagyta. Nagy-Kanizsán állami snyakönyvvezelfll helyettes állás szarvatésa tárgyában, valamint aa sUÓ-lendvai aoyaköoyweaetői kerületből sgy aj anyakönyaveae<ői kerület sserveaéae tárgyábtu benyújtott kérvényt a kőzipagatási bisottság a* anyakönyvi felügyelő véleaéayaa jslaatM Jap-ján pártólag terjeszti tel a bsiögymiaisatarhaa. A baki anyakóayvi ksrtletben Tskáes Imre h. körjegysönek anyaköayvveeatővé, a légrádi anyakönyvi kerületben Trávnik Károly jegyiéi inná* aak hslyettes anyakönyvvesetövé vsló klaeraaé-Sél hossa jsvsalatba a belügyminiastaniél a kUe-igazgatási bizottság. >agy-Kaiiiwa, pintek Zala 102 -108 vám (41. lap.) A bénok-sseat*györgyi anyakönyvi kertllaiben j laknia 1890/9. tanév elejéa megnyittatni fog. ■ karllat nagysága 4a a leendők MsMnorodá-a tolytán a hiúsítsa anyakönyv >eaatői állás raad-aaaresltésére a köeérdsk aaaaipontjából egttkség laváa : a helyettes aayaköByvveaelöi állá* rtnd-Mereslié»s, valamiéi «aan álláara Burdabelyi Elek okleveles segédiegyaéaek klravezteiéaa lár-gyábsn a belQgyminissterhe* felterjeasiés látatIk. Aa államépitésaéti blvaial bem utalta a vár-magya területén léieelteado kösbsssnálstu tör-vényhstósági islston hálóul tervéi. A bemutatott tarveasi, amely gseriat a megyebeli Hasasa köi-igaigatási járások uékhslyei egyaUssal é* a vármsgys székhelyével s ason felül a>ludeaekkal Balaton Füred fürdő lelefon veseiékkel éa Zala-Egeresei még Sárvár vármeayei telefon állo-máasal Bsssekftttetnék, el fogad tatoti ia kereskedelemügyi miniszterhez lelierjesata\'ik. Mivel asonbao a fennáll* telalonssabálysat értelmében a törvényhatósági köahsaaaálatu teleion bálésatot sa állam eaak abban aa aaetbea építi ki, ha aa érdekeli köagégek a ssttkséges vezetéki póznákat a a vaaeték építéséhez ssQkségsa igts és kési erét díjtalanul s/olgálisiják « asoo kfvUl vonal kilomeiereakéni egyszer s mindenkorra 80 írtul hosxá járu\'nak, továbbá minden állomé* lelsze-re\'éséhea egysser s mindenkorra 80 Irtot flaetnek s minden áUomásoál leaslább egy kadvesményss (évi 16 Irt) és egy teljes dijfttstff (évi 80 tn) bérlő 8 év tartamára kütelezőleg jelentkezik: liibivsinak a járáai lössolgabirák, hogy a boa-sájárulái bisioeitáaa iráni a járásbeli köiségekkel tárgyalást tanúnak s a bérletre aéave is tájé-kottaió jelentési legyenek. Egyúttal aa állam-epitéiseti hivatal felhivatík, kogy aa egres járásokra eső költségekről megközelítő köllaégve tést késsitssn a ast a járási lőszolgabirovs1 mielőbb kösölje. Mivel köztudomásszerint a Balatonon eddig fennállott gőshajókikolök száma ujabban a löttyééivel asaporoautts essel a meglevő gOzhajók elégtelenekké válnak as egyea vámejyék jo^on közlekedési igényeinek kielégítésére: a B Játon göahsjó ráasvénytánaság falkéretik, bogy hajóállományát a iosrsódó küslekedési igények ki-elégiibeiéee végeit sunoritsa s 1898-ban as eddiginél megfelelőbb bajóiárlaiokai lépteeaen életbe. Olvaalaiott s tudomásul vétetett a kere-ikede-ItmQgyi miaisater rendelete, mey szerint a kös-igaagatási bisoitság végséséask leioldása mel\'ett a sala-vOlgyi h é. vasul Ssent- ttróth állomáaa mellett létasiisni kéri áljáró sorompó ielálliiását megtagads a felmerülő eljárási költségek »i-aelásérs 8sent Grólh küiségei ggeraastalta el; továbbá Kovács Ferenené é« Pallós Jáno< által a sala-egerssegi vasúti állomás kőseiében épiteit hásakrs nézve a kOsigasgatáai bizottság b«táro-saiáaak megváltoaistasa melled nevesetteket a szabváajraytleikosát kiadására és as eljárási kéltségek viselésére kötelezi Gé\'ye kőa<égnek s sseni-péteruri poaiahivatal késbssitő köréből a tsls-spáiii postahivatal ké/heaité kfiréhe való beo*ziására irányuló kér-_ vénye véleményes jelentéstételi végett kiadatott . a járási főszolgabírónak. Föiepás Oméliéaágáitak indítványára as ál\'an-l épiiéaaeli bivaial felbivstik, hogy a Za\'emegyei b. é. vasutakon aa Aeases igényekaek megtelelő msaetrend tervezetet dolgoason ki, a legközelebbi filé* elé terjsssae be s a kösigasgafási buotmági öléaben történő msgviuiás után a terrerei ter-. jaaiteaaék lel a magyar államvaautak igaagaió-ságához aasal a kéréaael, bogy a nyári menetrend elkáesiiéaénél a vármegye óhaja lehetőleg figyelembe vétessék. Kir. tanfelügyelő jeleatéae saerint a miniszter véglegesen iatéakedett a sánkai kSraégi és ág. gv. iskolák államosítana ügyeben olykép, hogy íievesett iskolák a köaség és lelekeaetea járul-wáaysi folytán 1898. elejéiéi állami keaelés alá véteiaek. — A minisslar ea időszakban magssabta a Krístóffialváa leneseit állami iskolák feltételeit ; iatéakedett, hogy a beksai községi iskola állami iskolává sssrveaáae as év elejéig vágrehejtassék. — Nyirvölgyön as iskolai épé let arig s tavsssoa telépltístai s as aj állami A saobotioai és dráva-vásárbelrl iskolák éliamo sitáea aa év elejéig sservsststnl fog. Rs Idősük-ban meglátogatta a ssls-egersugi alsó-foka kersskedelmi lanonoiskolát, a klndethvodát, a nOi kereskedelmi S\'aktanlolyemot s a polgári Bu lskola még msglsvő osdályát a buosn-saant-lásslói állami és Isr. iskolát, a nagy-ksaísaal isr. po\'Cári iskolái, a nagy-ráosei kőiségl elemi a ssent-jakabi r. k. a galsmboki r. katb. éa sv. ret. a molnárli állami,, a leisnyei, mnrs-keraai-iuri, kolláisssgi, lótbnserdshelyi, erdOsfai, r. kaih. a fltyehási és bsjenai kösnégf iskolát. Ea időszakban sdaiott át rendelietéi\'énsk a nagy-kani-S"hí polgári leáoyinkola uj épüle\'s a varmegye lőispánján k, ali*panjának, Nagy-Kanissa város küsigasg iiási, iskolai hatóságainak é* társadalmának részvétele mellett- — Ré\'S\'vett a nagy-iasisssi kősségi iskolatiiék liléiében aa oitanl Msségi polgári iskolák államositánánsk ajból lelsainre kerüli Qgyében. Eiyedu\'án az állami elemi isko\'a lObb stemélyi és dologi ügyében a járáai főoolgtbiróva\', gondaokNggyal és siOI-járósággal a hslyaainén largysli. Kir. lanlelUgytlO felhlvatik, hogy a salabéri izr.\' iskola fsunisriásánsk Nda\'ait atsrorse be, iekols tényleges mttkOdését állspitss meg a e ről tegyen jelentést. A nNgy-kanls\'ai községi népiikolai taiiitóvá-Uuláars elnökül Eperjes^y SánAir kőiigasgatáal biznitsági tag küldetni ki. Sohulia Károly uagy kanissai ptlgári iskolai tanárnak ötödik, báró Jergenák Anna raáktor nyai polgári iakolsi taniiónönek első ötödéve* korpóllék ügyében beadóit kérvénye a minisster-Ihu páriolólitg lslterje«ateiik. őlraönoze kösségnek kérelmét állítati Ukols elnyeréne lárgyábtn a aiui««ter nem teljesítette Miután as 1868. évi 88. t.-o, rendnlkeaáas szerint a piraiák ét tanyák lanköieleaeiröl ason kös«égek láriosnak gondoskodni, amelyekhez ások kózigasgatánilag tartoznak, a eágodt eőljárjeág Mhivatik, hogy hs íakolaí jérulmányok arányos kivetése, esetleg államsegély igényb-* vételével a hekeltási tanköielssek beiogadáts iránt htla- 1897. daeember hó ti-éo. Lajos, iskolaszék! gondnok és Nagy I)ez0 városi tanácsos. Körülbelül ioo fiu- és loánynóvendék részesült jótéteményben. — A nagykanizsai keresztény jóL Nóegyesület 10 fiút és 7 leányt; a nagykanizsai első msgyar asztaltársaság pedig 7 fiút éa j leányt Öltöztetett föl teljesen, — A nemes* lelkit adakozóknak lapunk utján is köszönetét nyilvánítja a népiskolák igazgatósága. — Rohakloaxtáa A nsgy-kapizatti izr. jótékony nőegylet I. hó 19-én 66 szegény leányt ruházott fel. A kiosztást\' ünnepségen Vidor Samuné elnök és Ntuman Ede dr. főrabbi lelkes beszédet tartottak. Bmh Samu igazgató mondoll köszönetet — Ai Izraelita n&affylct lebr. 5-én tartja meg szokásos mulatságát, »egy amerikai reklám estélyi* sokat igérö elnevezéssel. — JWeaaea példa. Orouvdry Gyula, nagykanizsai ügyvéd, ötven forintot adott át az iparhalódágnak szorgalmas ipariskolai tanalók jutalmazására. Ez ősszegből 10 ipariskolai tanuló részesült 5-5 frt jutalomban. A nemeslelkü jntalmszónak utánzásra málló szép telteért lapunk utján mond köszönetei az ipariakola ig isgalósága. — Uielaá tMlaéáal telelvMáa. Az irodalmi és mfivéssetl kOr tisheles dé\'atáni felolvasó ciklusa vasárnap befeiesMött. A vsaárnspl felolvasás a mi kOsOaaégtak előtt es ajdonaág kellemes ingerével hatott. A falolvasások subád formájs volt es, aj a VI sőaégekben, aj volta tárgya, tartalms. Dr. Paréayl Jouef tanár lelkében ősrégi uép melódiák asongaak, nagy tárgysu-retettel merttl bele nemuti uaetörtéaaMak homályoe, porlepte idösukniba; éles megágye- ! léssel, finom érzékkel keresi fel benne a magyar 1 motivamokat. As .utolsó magyar hegedős", Tisodi dékislsnul intézkedjék. Lantos Sebutyén dalaiból a figyolenreméltób- Msrkovies György bosuulslui tanítónak msg- bakst átírta énekhangra, 4* előbb széle* kőr- váu\'tásél a kÓ«igs*gtig4á«í biaotlssg jóváhagyta. Sseut L^mIó, Sárod, Kapca és UoeatOld kftr-ségeknek iskola épitéstrs jövő tavasaig bstan-tási Időt engede\'l a közigazgatási buotiság. Egregy él Vind»rnyufok községeknek államsegély keréee; Z»ls-L8vő kösUgnek iskolája ál-lamoHitása tárgyéban bendott kérvéaye pártoló-lag terjesztetik tel. A közigaagatási bizottság tudomásul vette, bogy a miniatier a balaion-udyari ev ref. iskolának 202 In segélyt éagedélyeáeit, az alsó^ralki kösségí iskolának 99 Irt, a pakodi kősiégi iskolának 400 frt ál\'smnegélyt u\'alványozott ki- A mursossnyi isko a alsp 189b. éa 1896. évi iskolai alnp *sámsdá<sit n megyei szátnvsvőiég helyesnek találta. HÍREK aiámá — Lápunk legközelebbi oaütörtökön Jelenik k«f. — lakéteaaékl lilén A nagykanigsai kősségi tskolassék dee. 21 én dálatáa 4 órakor Eptrj*ív Sándor elnöklete mellett Illést tartott, melynek legfontoubb tárgya uégy tsnitónak ö®-állóeitása lett volns. Mivel ssonban az iskolaasék tagjai nem j*leatek meg a t aailó-válustásokhos megkívánt námbu, s tanítók Önállófitásál a legközelebbi ülésre hslsuiották. Ezen ss tllásen cssk lolyó ttgyekei Intézlek el. — Niegény tanulók kará-CNtuiyJa. A nagykanizsai községi iskolaszék a szegény tanulók között ez idén is ruhanemüeket oszlott ki karácsonyi ajándékul. A ruha kiosztásnál jelenvolt Faies vonalakkal eeutelte ast a kort, melybea e dalok leremtek. Valamennyinek a dallama buaoagé, kesergő, alig néhány tttem, igen rövidek, de kevés bennök a váltoutoeaég, a téle moaotoa egyházi énekek. A kuruc világ zeneirodalma tiaztultabb, a panasua, méta tmagokbaa vu már sok nj vooáa, a honfi bn közvetlenebben kapja meg a lelket, vaa bennök hangulat, sőt aa »ó«i harmat ntáa< cimfl dalooskábaa már a mai népdalokra ismerlek. Dr. Peréoyi előbb Ismertette a dalokat, és igy u egye* korssakok müveit megsz*kitás*al énekelte ar. Rothsehlld Ssmuné Egyik-másik ssámot vihsrosan msgaj-rástatta a kősőaség, de klIOaőwe vidám kaagsls-tot keltett Báróéi Horváth Adáa : .Guaydal\'-a* melyben a .német sógort karikalnráasa. Kst négyszer kellett egymásután elénekelni: — Dr. Rothsehlldné terjedelmes ssép tiss\'s hangja a melankolikns knrno dalokra mietegy predeasti-nálva van, de a gyors Iteml msgyar nótákat ia oly tsmpersmentamossn, annyi bensőséggel és élénkséggel adja elő, bogy sok elsőrangú vidéki énskesnőnek is dicséretére válaék. A telolvasárt aa irodalmi és mlvésuti kör dalárdája Híeger : • Isise bozsád íjával sárta be, amelyet ugyancsak haláun megtapsolt a közönség. — Adakozás. 0 r 0 s d y Paula urní, dr. OitMdy Lajos kir. ügyéaz neje, 6 forintot ktlldött szerkesztőségünkbe a »Népkonyha« javára. Az összeget rendeltetési helyére juttattuk. — VJ tegkáal lantié A bud»i<esli királyi flflgyéas a ,nagyksoiusi királyi ügyészségi fogházban letarióstatotlak elemi oatatCánnk telje-sitósével Szalsy Sándor köz-éji iskolai lufiét bízta meg. Minthogy azonban Sulay Sándor szerkesztői elfog sltságs miatt a nyert uegbisás-aak visszavonását kérslmazte, a foghásbaa le tar- Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — PaJ-r, Ügyvédi határidőnapló; Ogyvédi zsebnaptár, — Kodoláiiyl gaz-daná|(l zsebnaptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak FISCHEL FÜLÖP tiijYkerMáeQ Nagy-Kanizsán Nagy-Kanizsa, pántok tóslaloltaknak eltol oktatására Vlauict Józaef községi tanító nyert megbízást. A megbízás ideiglenes jellegi. — Nyílt kéralem. Hazafias tisztelettel kérem e lapok t. olvasóit, hogy engem, alulírottal, azon esetben, ha a karácsonyi Ősrégi eredetű rtgtUs vagy valami ehhez hasonló karácsonyi éa újévi köszön -lés valahol még divatban volna, a regesek nevérOl és falujáról rövid uton értesíteni kegyeskedjenek. — A ki számomra beköszöntő szavaikat és verses moodókáikat pontosan, lehetőleg tájszólás szerint lejegyezné, irodalomtörténeti szempontból meg-becsülhetlen közleményét saját neve alatt és az esedékes tiszteletdíj kiutalvánvozása melleit a Kisfaludy társaság népköltési gyűjteményének sajtó alá készülő IV. kötetében, vagy á M. Néprajzi Társaság „Eth-nographia- cimü I lyóiralának jövő évi folyamában bocsátanám tudományos magyarázatok kíséretében nyilvánosság elé Budape-l (Nemzeti Muzeum) Dr, Sebestyén Gyula a M. Néprajzi Társasig főtitkára. — Ignzgutótanáeai Hlá*. A nagy kanizsai »Irodalmi és Művészeti Kör< igazgatótanácsa dec 22-ikén este 6 órakor Ölést tartott Vécsty Zsigmond elnök vezetése mellett. Ez alkalommal betöltötték a kör egyik üresedésben volt alelnöki állását; megválasztották egyhangúlag Szalay Lajosi aldhökűlh aki igy egyúttal a művészeti szakosztálynak vezető elnöke lett. Magics Jfaut] pénztáros beszámolt a délutáni felolvasások jövedelméről. Ezek összesen száz forint tiszta jövedelmet eredményezlek, melynek fele része a városi felső templom javára esik. Ezzel kapcsolatosan elhatározta az igazgatótanács, hogy a felolvasási délutánokon szereplő egyénekhez külön köszönő leveleket int íz. — HalAio\'A*. Igaa réaavéitel vettük a kö-velke»4Lg) á»zjelenié>l: Alulírottak mélyen azo- i aorodoti ssivvel jelentik \'forrón szeretelt Auk, testvérük, sógor, illat re nagybátyjuk Ifj, Bdlimes Jáooa gazdáss, ea. éa kír. tartalékon hadnagynak főivé hó 19-én d. e. 9 órakor életének \' 29-ik évében hosszú betegség utsn történt gyászon éf-bunyi&t. Alaó-Unava, 1897. évi deezamber hó 19 én. Aldáa éa béke porainak I Belloalcs Jtnos, Bellosw Jánosné, szül. Péntek Karolin mini ssBlők. Bálint, Károly, Lipót, mint testvérek. Bellosies Bállainé, szül. Bartaoh Flóra sógorod, ifj Bellosies János, ifj. Belloaios Bálint. — A magyar aaalalUkrsaahg aegbizáaá bél Jaek Frigyes ur felkereste szerkesztőségünket és megkért benoflnket annak pablikáláaára, hogy Trsus-testvérek-a legutóbbi mulatságon tényleg 1.10 krt. fizettek felül, de u 0 jóakaratú áldo-latkéaiséglik azonkívül még IS fit 90 krral gyarapította a pénztárt — Iaaaerellea állatvédl. Lapunk felelte szerkesztőjéhez e napokban névtelen levél kíséretében 40 darab „Utvamdnyok at állatvédőim HréMl" eimfl könyv érkezett azzal a kérelemmel, hogy azok az iskoláslink között osztassanak ki. A aemeasiivB ismeretlennek ez uton kdszOnjBk meg a szíves sjsndékol. — Eltlnl ttaaaeg. Schwaret Ferenc* Sebwars és Taubsr cég gyakornoka vásárnap délelőtt több u\'alváayt akart leadni a ponténál, de bngy e/t megtehesse, elObb néhány aaáa forintot fel kelleti vennie as utal.Any kifiaetéai eesiályná\'. Mig ss érkesett u\'alványokal átnyuj-lotta, lei e\'te a mér nála volt ezeregystát nyolc aa forintot, de nem talá\'ta rsebeiben. Azonnal kije\'enieite olt a szobában, hogy ei\'Qnt a pénze. Egy perecl azelőtt még a keaeiben volt, da ■ont nem tslállák sehol. Kiaoioals, sót máaok is sorba kiforgatták zsebeit, a pénz ellBnt nyom-lalaaul. As e*et nagy sienaáciot kellett a varosban, éa a rendőrség aaonnal megindította a nyomozás\', ds alig fog kiderfl\'ni, hogy kf lop batia al as összeget. — Bejtélyea a«l halta a ktunárayá haa. A kaszárnyák szürke falait a vakola\' álatt valami ismerotlen rejtegetett szerrel aá Zala 102-108. szám (7. lap.) so\'ják be, azért nsm hatol át rajtok ssm kívülről befelé, aem belülről kífe\'á sesiai, Csak i a ssigoru büntetéstől való rettegés tartja meg t hadseregek beoületét. A katona ball, Iái; a hadnagy urak kemény gallérjáról szakítják le a csillagokat, a külvilág osupán a rideg okoiatot tálja meg, a .miVrl" őrükre boaályoa, süléi titok marad, w a eibil embernek nincs it ehhez semai köze; ha kíváncsi, hát osak legyen a*. In ott kiszivárog valami mégis ezekből a sötét titkokból, as idő megviaeli a szilárd falakat, megre pedoek, a féltelt árkánua elveszti liüvbatását, és a eibil világ borzongva szerez tudomást a ka szárnyában uralgó világról. — Alig egy éve, hogy elkéssült Csáktornyán a lovasaági kassárnya, hol agy szakasz ulánoa van elhelyezve. A napokban a Irágyagüdörben egy fiatal leány holttestére akad tok, mely már néhauy hét óta heverhet ott. Erélyes vizsgálatot indítottak meg ebben az ügyben a már több katonát azigoru fogságban tartanak. — Aki aaáa bolyait ül a fegbázkaa Zadravec István marúti ftlldmivest lopás és orgazdaság misti bal havi loghazra ítélte el a kir. lürvényszék, de sehogysem tudott azzal a gondolattal megbarátkoanl, hogy ö egy fél esztendőig rabkoazton éljen. Paeaioa Józaef fuvarlaki llleiő-aégB rovott roultu legénynyel kezdett alkudozni éa ígért neki hatvan lorintot, ha jelentkezik be-lyette az ügyészségnél. Peesict.szerethe te a\'logbiz belsejét, kéaaséggei beleegyezel\', de huss lorintol kért előre, a többi negyvenet majd a büntetés lettlése után veszi tel. Zadravte boldogan ao-solygoii otthon a portáján és ép a feleségéi ölelgette, mikor mull pénteken este csendőrük léptek a szobájába. Egy ki»aé megijedt, de hamaroaan rendbe aaedte magát, ki tuc(ja:mi járatban vannak a osendörök. Hai em azok egé<z egyszerűen feltálalták, bogy valaki leijelentette a csalást. Sl ia hozták ői S csendőrök Kanizsára, és most elfllrdt kell kezdeni a fogház-büntetést. Pecxica Józaef, ki már kél hónapot ült le, aziveaen benn maradt volna továbbra, hanem az ügyéssxég erre a szívességre nem mulatott semmi hajlan-dóaágnt éa azép szerével eltávolították. — Ha éa aeaa, le aeaa. .. Landi István bahóii lakós hását elárverezték, csakhogy as egykor jóu ódhoz szokott füldmlves nem birt ebben megnyugodni, rondoli egyel és felgyújtotta. A jelenlegi tulajdonos újból lelépi tette és Landi osak nem Itglio tattól a tervétől, hogyha ö nem lakbatik benu hát mát st lakhassák és ismét felgyújtotta, de es alkaloaaal raj\'aveetitli; mert a csendőrök elfogták. — Feldlfl zetéa. A kereskedő-ifjak önképző egylete 11-iki malataágának lelni fizetési ivéről kimaradtak: Tivoli János 9 frt. Neu/eld Ödön 40 kr. és igy s felBlflsetés főösszege 26 frt 10 kr, TAaeasalátoéa. A mait évben a szakács-nék éa szobaleányok sikerült mulatságot rendezlek, melyaek tiszta jövődelmét jotékoay oélra fordították, kis buzdította őket arra, hogy ez idei faraaugban iimét egy zári körtl táoemulat-aágot rendezzenek. A mulatság jannár bó 9-én a „Szarvas szálló" dísztermében lesz. Beléptidij 50 kr. Karuljegy 90 kr. FelBlfizetétek kőnönettel fogadtatnak éa hirlapilag nyugtáztatnak. Kezdete 8 órakor. — Allaad* gaidaaki Iáddal U. A földmlvelétügyl aioiarer nud Viktort a zala-sseat-gróti járásban állandó gazdasági tudósilói tiszttel bízta meg. — állaltgftuéglgyl klaaatatAa Zalaváraegyében december hó végén. Lépfene: Andráshida 9 u., Boldogfalva 2 a., Czsrszeg-Tomaj 1 u., Nagy-Kntai 7 u., TBake-Szent-Péter 2 n„ öaszeaen 6 község 4 u. Hüh kir t Andráshida 8 ti., Botfa 3,, Uaszeten 9 kőzaég U udvar. Setiéetéet: Bak, Balatoo-HIdvég, Boctka, Bottornya, Fel ő-Mánd, Feltő-Pábok, Hegykerfilet VIII Kányavár, Kla-Cseruec, Kit-Komárom, Köveakálla, Pacsa. Páka, Rigyáe, Sőjtör, Újudvar, Véged. Zala-Egerszeg, Zala-Lövő, Zila-Szt-Baláza, őssze-sen 91 kőzaég. — Lapaak aaal asAaUhaa helybeli el«ftBCl«lak réaaéré a „Magyar Hírlap\' alkalaal hladAaa vaa aaellékelve, aalt aalvea tgyelaattkha ajáalaak 14 karhaa lav« káal éa ktrtl hatarak <a kardék elei kéahfl JaU ayaaaa tladék — Bdvabbet a kiad* hivatalban 868 1897, deoamLer bó 24-én. laerkraalfl Izeirl. B. K giattlly Dskagy tadják laarjtk al mii as Ily prisrftlv fojáaakal, ét sa|aaa: tank aaa árzlhalfak el. . W. r. fHytklai Vár Id^éa • aal*. Máatar u««l kérjek. NYJLTTÉR. Aa a ravalbaa közlMtekért aaa vállal MaUaiégat a asrk raaláré-wtraM tO krtál S fii SS krig adta •akáal — Japáal-, eklaál, a. a. t, a InajaSk ráaattal ia zaiaaktea, a. a. fahaéa, Habár át talaaa ■aaaabata aal|aaa> tf krtál 14 brlal a krig aritsraaklat >laa esikoa, koeskásott aiitá-SSI daaasaolt rtb. (alaUcy SéO kzltabteá uM-aágbaa 1000 nli a aistásattal itb. s ZMgnaáalt árakat pozlabir- ia vánmsntasaa a káahea adŐitra ia aiatákal piatafardailival kaid: Baeeafcere «. (ea. kir. adv aaálUli) aalyatt|<ral Hrlakkaa — Svijclw claaalt tarafakza 10 krx te bvdbaé lapokra S krss Ulyag ragaaalaaéá. — Mfjtr ajtlvn . Irt aagnadaüsak paalaaaa aliaMattlaak. S Köszönetnyilvánitás ■kllgl. Néhai Véssey László volt várhelyi lakóé 189S. évi január hó 1-éu biztositotta éleiét türvényea örökösei jarára A trieszti általános kisttüU társaságnál (Assicurationi Generáli) és a biztosításnak alig 3 évi fenállása után f. é. október hó 16-án aeghslL A trieszti álteláaos biztosító tsrtatág (Aasiou-rázioai Oeaerálil a 20000 frtnyi biztosított összeget sz okmányok bemutatása alán asonaal kifizette alulírott Ügygondnok kezeihez, el oeat mulaazthstom tehát nevezett lársaságask kafáas és előzékeny eljárásáért a nyilvánosság előtt is köizöoetemel kifeje/ni. Kell Nagy-Kanizsán, 1897. évi december bó> Dr. TI\'BOLY GYULA, s. k. Laptulajdoaoa ea kiadó: I I k 4\' II K I. r ( L l r Hirdetések: 4 zraay , IS ezlst-évta. 3S élsz ás iSiairl afcaáalí ÍKwizda-félc a RESTITUTIONSFLUH) aa ét k. tűr. uaé. aeeévti Itvakaak. I salat* in — I IH 40 kr. 30 iv Ma aév Máltákká s valaalat kalaaal ét psigár aagytM MáMkkaa la kaMaálalkaa aagyakk trWMittáask twtt és atáa trédtéaH ; io-vákhá litaatéisak, ráaédéiik. at laak aarattége ■ aáa i]y alkalaakaál , kántált a loval kivált adedl-aitytárs Mtattataái Taasák t MmmMI vMláon tgyolai t a vitainál kitár aaaltaa kttajaaal: Iwiwtn-fOte aitMtalliaiBiW F« latéi | Kerül, gyógyszertár Kornauburgbaa ttztrák-aafyar ts át k. aévtri ttáMá Nagy-Kaníaaa péntek 7200. Ik. 97, Z«la 102—103. stám. IMI. ttas^nta U >4-4* Árverési hirdetmény. 740 bna. ingatlanra 300 frl, a 460 hrsz. ingat-! vhutáai ügyében a íentnefezetl kir, tvsték tart-lanra ISO fri. j leiéhez tartoaá, a aag|f*w> 215. m tjkvbtft Árverezni kívánók tartoznak a beesár lt*/.-«| + 2433-2443. as 8M hrsz alatt, tetatt tufai-^ A nkanzaai kir. tazék tkvi osztálya részéről ikészpénzben vagy óvadékképes papírban a ki-.linóknak tíere- csér Anna (éri, Tálaai CtférgyaM közhírré léielik, hogy a m. k. á lamkincstár végre , kaidat keséhez letenni. liDeló s 38Ü (rtra beesőit ■A lé se és a aaaa hajlatónak Szabó Kata in térj Hőröndi Aniandoané g^g Nagv-Kanizaán a kir. tvsaék mint telek- tjkvben I 70 és 71, hrsa alatt felvet* ingsils-es társai végrehajtást szenvedők, kilimáni lakoáok Lűtl_v j hntósámál 1897 évi december hé 5 IMknak a. aat illető s P4 írtra becatM »., raaa elleni 244 frt 20 kr. Ufke, ennek 1897 évi ápril j „,-L, \' ÜOZONY. kir. tszéki slbiró. hé 8-tól járó 6*/( kamatai lé Irt 64 kr. lejárt kamat 4 Irt 88 kr., behajlási illetek 9 frt 60 kr. végrehatási kérelmi 10 frt 36 kr, árverés kérelmi s a még telmerfllendó kétségek iránti végrehajtási Ogyében a fent nevezett sir. ívsz ék térületéhez tartoaé, a kerecsaayi 111 sz. tkvben felvett + 392 hrsz. 368 írtra, u. azon tkvben ■f hrsz 1692 írtra és 760. hrsz. 642 írtra becsüli ingatlanok IRM évi |aaa*r ké W. asg|ta 4. «. 10 Arakor Kareoaany községházánál hivatalból megtartandó I május fll-tfl járó 6% kamatai 14 frt 10 kr per> nyilvános árverésen eladalui Ingnak. * j beit 7 frt 65 kr, vhajláa kérelmi 9 Irt 46 kr.,j Kikiáltási ár a 392 hrsz. ingatlanra 200 Irt, a i-jetonlegi s a még lelmerülendö költségek Iránti\' awn|ka 89é2tk.l897 M7-I Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya _ részéről közhírré tétetik, hogy dr. RotcbiM 8 >mu készpénzben Nagy-Rácsé kfiaséghásanál IMA. évi frkraár ka !• lel éraker dr. Rotschild Samu felpewi ügyvéd vagy he-lyetsas közbejöttével megtartandó ayilvaaos ar» vaéaaa eladatni fognak. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becakr Árverezni kívánók tartósnak s hecsár 10*,,-át vagy évadékhépee papírban a ki* nagykanisaal lakos vhajtsténak Gerencsér Anna letenni, j lérj Tálosl Uyörgyné nrécsei lakos vhajlást s»en- j jjj „ veden el em 76 Irt 80 kr. tőke, ennek l^ könvvi hstóaátnál lH9t. évi _AÍ___ a, ,M ijt^J. Kii 11 tmi M La--- * — tvsaék mint telek nov, hé 19. napján. UÓZONY sk, kir. tsséki aljhiró Mily alkert\'betetlraül asűiséges a szőllólc: peimetezéae ss elmnli évadban bjs<>ayuli he . aidő i csakis i.perae\'easil aiőllók nen mentek tőnkre, Ksnek rétheté-ére legj ibbna^ biaoayalt Nsyfarth Ph és társa —O iiahsdalmazutt O— Mh taxntticedő tta „SYPHONIA" uöilfivisuö és növényptrmitufiji, aely as oldatot szivattyúzás nélkül Önműködően a növényekre permetezi. B en permetezőkből már a»k #ser van ha-uálathaa H «aAaa«a éle^ré btaonjltvAny ao atin ki<ttnő voltát valamennyi egyéb set rends»erret sieaben. t—M Ábra *» leírás rendelkezésre éli HAYfAHtn i*ll éH lámáaái ■ssltaaleaáft gtfzykrsk, kWlet«|ességl iyir karaaftt* és gylafles-értákssttásl gépek részére. Bécs, ÜJi, Tsborstrasse 76. ssám. írj^ráft Haim ttiaerf Irí iiga. — Upwi k iiiMtt IítímImL ocxx*)<xxxxxxxxxxxxxxxxxxx:n 5 ÉRTESITES. a Richíer tét« Horgony-Pain Expeller Llnlment. Capslol oomp. Csen Urasra háalartr aDaatáUt sa W ■egarékáiaá aak. mert mír iSbb ntat 37 óv Ata aeskUMMt, tljtla-ISMoaltlapItó MtrnUMnt atkalBiutatlk kíiivésystl, oitoil, tsisrággatáisM és mi|hiiléieknél és aa ameak tllai kaétrtaűUaaki* ia mindig gyakrabban rendeltetik. A valóéi Honony-rsin-Kxpáltr, gyakorta Horgony-liahaeat oUareata alatt, nem Utkte mer,.hanem laszl ll|Hirl Mid-arer, melynek egr kárt>rta.l«n Mm kellene kiásvMBL 40 kr.. 70"kr. éa\' f frt. SrefiakMi ártiae majdnem minden eytgyaaertártei késiletben van; férakUr: Tűrik Jézser qéoaaerfaanél leéssettsa Be- a^a TtaárUs alkalmival ifra óvateast lógjunk. m»rt V T 1 töhb kíaakkértéká ntanaat Van forplnmhaa. KI asa akar ■afkáriwést, U wtnéee egyea üveget „Horganyt védjegy es Ki<-hiet etégje^y-a4a nőikül mint sas valódit utasítsa vissia. IRgra í. II. ta ttna,aatlí.»4wrt trilHltt, IIHtiTUT. Van szerencsém tiszteletiéi tudatni, hogy ssersmst. tyukv/cinrk kés nélkflli eltávolítására ■lllénjrl SAméiar csipéazmester umak Nagy-Kanizsán egyedüli eÜrus tásrs Nsg,-Kanizsán és vidékén átruháztam, Mindenki képes 10 peres alatt kéa éa irtyeMCtt |á|dalaa nélkfll, minden még oly begyökeredze\'l tyúkszemet eliávoliltmi, minél aéráléa vagy itrBárgi sés reisia által let tu tárra. Ára 10 kr. masm-rel együtt. Mely tisZtelellel Jilbviti M. aat* W ■ * * a k * l. xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxx -xx) OOOOOOOOOOOOXK): OOOOOQOOOO( 9 IfM allahMi m iMníw - IN Multai [<il lAÉÉtlfl * l|ásM>glg|it fcatáságtH t*«gvM|álvá (Bizonyítvány kell Bécsben, 1887, jut. 3-án) legjobb és legolcsóbb . regtlutKé\'iier A száj kilthliléie ősapán fog vagy szájvízzel nem aMfrtges a fognak tisstitására. JChhes ilwlltl aaar hasanálata. leletle szüksége* válamlléte leg . Mlaéenáll ksphaté oooooooooc 00 0000000000000 2769-1897. Perlak község elOijirósAga. HIRDETMÉNY. Perlak kOzBég elöljárósága közhírré teszi, hogy a nagy vendéglője 1897. deczera-ber hó 28-án délelőtt 9 órakor 5 évre a községi irodában haszonbérbe adatik. Kikiáltási ár 1320 frt - Óvadék 500 írt készpénzben. Az árverés csak szóbeli. Egyéb feltételek a községi irodában megtekinthetők. Perlakon, 1897. deczember 19-én. 370 —1 Zala Jéaaci jegyző. zxzz €11 a v111 a A adrás bíró. x—fx; Nyomatott Fiaehel Fülöp laptulajdonoauál Kagy-Kaniwan 1897. A H»l» karácsonyi ■dléki«(e, (é i.p.) 1P97. december hó t4-*». Karácsftttyi melMMet Karácsonyi elmélkedés. Irt*: «(7 pMilalito Van valami lélekemelő, valami meghaló a karácsonyestében, amit igen nehíz le-irni, de amit mindenki érez. Nem a vallásos oldalát értem a karácsonyestének — hisz az több mint lélekemelő — több mint megható. Hanem a vallási meghatottságon kivül van egy má»ik, amelyet a szemlélők éreznek, azok, akik a karácsonyestét a saját szemüvegükön át nézik — tisztán ember berbaráti szempontból. És ezeken az embereken is bizonyos meghatottság vesz erőt. Gondolkodásba esnek, és valahányszor az ember mélyebben gondolkodik, mindig arra a tapaszialatra jut, hogy — bizony gyarló, véges eszű te remtményjei vagyunk a Gondviselésnek — annyira gyarlók, hogy ingadozunk, kapaszkodnunk kell valamibe, támaszkodnunk kell valami megfoghatlan, valami magasabb lénybe, hogy ittlen a földön biztosan járhassunk. Ez az oka annak, hogy dacára minden ellenkező felfogásnak, a dolog mégis ugy áll, hogy még ma is a legelterjedtebb és leghatalmasabb ar emberek között létre jött berendezések között: a vallás. Ennek hatalma alatt áll az egész emberiség — ez uralkodik a legelsöbbrendü emberfajtól kezdve az utolsóig valamennyi fölölt. Nemzetek és nemzetiségek enyésznek, mainak — s a vallások évezredeken keresztül megmaradnak. Hiszen* a négy fötényezö kötött, amik az ember müvelódéslörténetileg létrejött egyesülésének föalakjai: a vallás, család, ^^-Vagyon, állam — a vallás az, amely legtöbb embert ölel fel magába. ___ Család nélkül igen sok ember megél. Igen sok ember nem ismeri a családhoz- bsn a vallás megnyilatkozik — hanem a És mégis! Mégis magunk ítéljük el 0o* lélek vallásit. magunkat arra, hogy ezeket a bontonhot e e f tartozó komédiákat végig majmoljuk, la Ilogy u az úgynevezett müveit társa- »"Monkép mi okuk v" M ébereknek,J dalom hova fejlődőit lassankint az által, Ig^M lA^tő . f9^ Hogy a vallás iránti érzés meglazult benne, .azt megpróbálom ide lerajzolni. A kép, melyet adni fogok, lehet hogy nem lesz természetes, tán a színek természetessége komédiákat játszani állandóan ? Kellemaaai akarják tenni életünket? Hát tán élveaaak mellette ? Hiszen nem színészek! A szinte, hivatásból pózol — s azt mondják élvaa hiányozni fog benne; lehet ho,y rossz, h J** pessimista szemüvegen át vizsgálódom; - é,Te,ünk » 1f ff Uradalmat de egy bizonyos: hogy a dolgok határvo- " **£*> tn»t4n 6nértS*k nalait jól látom... s nem pusztán képzelet * ^ l*\'»«"agosan a mozgató erők má-szüleménye az. amit leírok. « háf»ö gondolatot mt soha séta A mai — vagy mohdjuk a közel-jövő ,,®erJ10k; Jobb , . a . .. müveit társadalma lesqjtó, elszomoriló ké-l A >cic«nyek nagygyá akarnak nőn. ebbw pét adja az emberi jobb érzés elfajulásé- a hajszAban, s a nagyok a saját nagyáguk nak. Lépten nyomon hazugság, ámítás, í1ftka a,alt houAk rae« • representat.onalia félrevezetése egymásnak - önmagunknak.|"ido"tot; no,me« artrt: ho? ■ ^ W* A kényelmi eszközök - napról-napra 8A«akat. " ^gessék eközben. Abban szaporodnak s az emberiség mindig elége" (Jxr 491 Wmegbenamely a nagy ház. va-detlenabb, izgatottabb, idegesebb lesz. Nincs C80r4k0n megjelenik,-- a figyelmes házi- ami vigasztaljon, btízditson, kielégítsen ben-!aM0?* a «yeJn""ebb h4" ~ . e|T<lU nünket inem látnak mást — csak önmagukat u, , .... , ...„ . . . , 8 a vendégek — alig lépték át a kügíő-Minő óriási különbség van az emberek Ul ...... * . . . ,____. _ küM és belső élete közölt Minden tár- bÖt» m4r CS,pö mefflegyzéseket tesznek a külső és belső élete között. Minden ttr- kedya hixig„d4rt , ttnnab lnég kedvesebb sadalmi érintkezés a hamisság jellegével bír. n t^^. Ha meftídoirtegy ismerőst, üdvöróljük «, \\Q \'iB(en adu nép?, Aiam rr^íüJ0! , hí a,v ,K : Í> ismeri ezeket as érzéseket Nem ..mart ^ÍTÍSlSF T\'l wHÍ" urak életének fényéé árnyoldalait, b rendkívül örülnénk, maraszlaljuk, kérjük,L kérge9 lényeiével és vére, verítékkel hogy szerencséltessen máskor ». Es mily k if mng MáM 4, „. ,mUrf amit JUSS tatunk s amit tondounk. __. , . .__* , .. " * élvezi viszont a karácsonyest, a lelki világi Vacsorákat adunk mások jóltartására — „yugodtságának édes, boldogiló örömeit s minő gondolatok forognak a jóllakottak! fejében otthon, mikor a tele gyomortól nem tudván elalodni, as ágyban forgolódnak I Miért nem lehet ekéket a gondolatokat Röntgen sugarakkal megörökíteni? Szóval: látszólag rendkívül megtartjuk az érintkezési formák finomságát — mig a valóságban ? hányszor mondunk jónapot olyannak, Bálványok. Ha van nemzet, melynek nemcsak jofá ban van, de kötelessége is löláliilani elttfl parancsul, hogy idegen istenei ne legye-nek: ugy a magyar nemzet as. tartozás érzéséi. Például egész egyedül álló akinek mást kivánunk s hányszor kiván-1 Elszigetelt, rokontalan, maroknyi nemaet agylegények, lelencek, világvárosi nyomo nak nekünk írásban boldog újévet — s vagyunk mi magyarok. H» meg akarjuk mit utcai alakok. magukban az illetők mást gondolnak.Hány-\'őrizni nemzeti Jellegünket és egyéniségfln- Vagyon nélkül, illetőleg anélkül, hogy a szór látjuk, hogy egyik ember meghívja a j ket s minden téren arra kell törekednünk, vagyon tulajdonjogát elismernék, igen sok másikat aaját házába, dacára, hogy az il- hogy minden fejlődésünk, minden haladá-ember van —igy: akik rablásból, lopásból lető meghívó a meghívottról tán azon a sunk a nemzet ős-erejéből lorrjon ki éa élnek, az olasz brigantik. napon éppen rosszat beszélt mások előtt.\' semmiben <se legyenek idegen isteneink. AUam nélkül is meglehet élni. Olt van- Hányszor látjuk, hogy egyes emberek erőltetik! Érezték ezt már erősen a mi Oeetok. nak például a cigányok — nem tartoznak magukra a mulatást; mutatják, mintha mu- elődeink is, azért ragaazkodlak olyan meg. semmiféle állami szervezetbe — aminek látnának s jókedvük volna és belviláguk, törhetetlen szívóssággal a nemaeti szoká-a mai állami berendezésnél legbiztosabb \'\'áboro/. Hányszor jelenünk meg nyilvános sokhoz, erkölcsökhöz. Nem egyszer Ügyejele az - hogy adót nem fizetnek ... s helyen tisztán abbéi a célból, hogy mások késtek becsempészni közénk olyan szeÓe* lássanak, hogy az úgynevezett közönség met, mely ellentétben a mi ősi erkölcsünk-lásson bennünket. f kel, idegen szokások, idegen áramlatok S mindezek a kü\'sőségek mirevalók ? hatalmába ejtette volna nemzetünket; de C.<ak arra, hogy a társadalmi együttélést —! minden ilyen törekvés megtört a mi smvóe ami szaporítása az egyéni kellemetességek-! ragaszkodásunkon Így tudtuk caak, eaaal nek — lehetővé tegyék.-Es mit eredmé-} a legyőzhetetlen conaervaliv ragasz kodás-nyeznek vsjjon? Azt, hogy valahányszor sal, biztosítani magunknak haladásunkban is a nemaeti szellemei Irodalmunk a hatal- nem lesznek anyakönyvelve. Mig eltenben a vallástalanok száma elenyészően csekély — s ha mégannyi lesz a felekezetnélküliek száma, a vallástalanság mégis mindig fehér holló marad. Mert a vallás szükségességét elvitatni semmiféle filozófiával nem lehet. Magasabb művelt- ség, tudományok, erkölcsi érzék, nagy lel-1 érintkezésbe lépünk embertársainkkal, una-világosodotlság stb. mind csak frázis. Ezek lom, mérgelődés, irigység, megveté", lené-mind nem teszik nélkülözhetővé a vallást, zés, megszégyenülés szóval, a leggyönyörűbb Nem értem eúilatt a vallás formáit, ami-{érzések vemnek rajtunk eröt. masabb föllendülés korszakában tétje nemzeti irányban haladt; az irodalom pedig mindenkor legerősebb támasza éa biz- lAljU Nagy-Kanizsa péntek Zala 102.—103 szám. lap.) tositéka annak, hogy idegen Utenek, bálványok hatalma ne legyen az ur a mi nemzeti szellemünkön. Az utóbbi békés évtizedek alatt azonban, amikor a fegyverek pihentek,-a múzsák pedig küzdöttek, hogy lázas erővel, bámulatos dimenziókkal európai haladásnak vésünk ihozott bennünket nagyon is szoros meri 8 azt nem francia bálványok számára szerelné átgyúrni. A magyar iró, aki a nemzet lelkét ismeri, akiben magában igazán romlatlan magyar lélek, magyar szív lakik: az nem is választ magának a francia irodalom nyomába érjünk az világából bálványokat, nem keresi az irói éppen haladási förek-1 hálást abban, hogy a tollból búst és vért boncoló, elemező kést csináljon, hogy ■It utg kSlIétiU IgiraSm, Ur latlaa kap kit BÜnndékam bánj* aag. As ktaaslaé áthaqaláaUrt Mafig tfjpir kóaaplg aa mim illaa raatigaaamti karg/ala utal vili} ojatt . . . atka AaUai haato «alaa%lM»«>. ^ ■11 kapcsolatba a haladottabb nemzetek szelte-1 minden bünt, minden alávalóságot a vér hatalmával igazoljon és szépítsen; hanem a tiszta idealizmus erejével kivAn és tö-{ rekszik hatni nemzetére, mert tudja, hogy! a magyarnak nemzeti erejéf, jellemző alapvonását mindenkor az eszményiség képezte. Csakhogy — fájdalom ! — nagyon köny-1 nven ujjainkra szedhetjük azokat a magyar mével, mely kapcsolatnak hatása azután erős nyomokat vésett a mi nemzeti stelle műnkbe is Nem róható fel egészen bününkül ez, mert hisz a nagy idők mulasztását pótolni akaró, nagyméretű haladás lázában észre sem vetítik, hogy idegen, szeltem, idegen Kariaaaay nápoa aajjta irtás ka araastéttak kt. Ippag aa Papkátás Csopik unoaj gjrtttt áti, aaat lanpi UM0I: — Bit kwáaik, Mta koaáa-asszouy, gtcaajl kii Jéaaa tarái aaajia í — ái anaut haata kaaa aa Mtg Maa kaaáaaaaaaay ; — rabagstt lailMill i aa fcliaágii áa |Ulai Mháakefett régig rajiam aa lailnl . ., Es aa áu karácsonyi ittlaéi >a. Tollfuttában. istenek, bálványok hatása alatt állunk ;| írókat, akik lelkeknek, irói önállóságuknak )"kof"k * észre sem vettük hogy alaposan beleestünk erejét ily romlatlanul megőriz.ék A Jöbteég j hM4bok £ JJJJJES kiválik . KíioAn,...mAXAoko bálványozza a franciák irodalmi irányát, ___.. \' . . sőt majdnem szolgailag utánozza is irt! f7^ .Tfny\' ** **, a nenzeti szellemmel. Különösen | Egyik-másik már határozott mQvészszé lelt \' "í? \' Tntt - 1 w J? " u — — - \'az utánzásban. Aki nem sajnálja a T*IAn M ö Wkflk wr » ^ mindenben. Párizsi kalap, párizsi cipő, párizsi egy francia ujságlárcál, azután olvassa el keslyük. A francia szokások hálványozása valamelyik aléle magyar Urcacikkirónak még konyháinkat is halatmába ejtette Csak munkáját, aki francia minták után dolgozik; francia izléx szerint készített eledelek ke- meg fogja látni, hogy a magyar iró milyen rültek az asztalra. Ahova nem ilyenek ke- tökéletességgel utánozza az ö franc a rüllek, az nem volt előkelő, úgynevezett mesterét. a bálvány-imádásba. Eleinte csak külső szokásainkban szaki toltunk a francia minta ragadott el ííennünkeDH fflfflSiffl «»». « ____.___.... .. . , _ Ezt kezdtük bálványozni. Párizsi divat tógot, ám olvasson el magyar fordításban ? Í^^ÜIE?7^ .___.-i ^-ia—j. ______ j | kötött Ki tud|a ? hzemem beiekáprisik a fénybe, sóváron hallgatom et ntánozhattan bűbájos saae menetét. Hol röviden, ssenvedélyueo tag, elfojtva tombol, msjd lágyán vibrálva andalog, nincs beaae ritmus, nem iabter mértéket, de mégis oly htrmoaikM, oly hangulatot keltő. Egy régi dajkaaaeu minlstlir alakjai röpködtek körülem. Vidám aa, gyermekű, ártatlan örömmel kacagtak kergetőzlek, ráültek u elnyúló kékes sslrke cigarett-Astfelkök ssélére, merést ssOkée-sel á* vetették magukat egyikről a másikra, ugrándoztak, hanozttroztak egymással, mig végre egymáaba gabalyodva, örllatu gyoraaaággal keringtek, forogtak, oltruzett benne plustlkas alak-jak, kisebb kiubb lett a formátlan Mueg, végre eltűntek, elvesztek Kíváncsian kerutem Iket a atobábaa, de beleolvadt a szép mese a tömör cigarettfüst kékes felhőjébe, magam voltam, egészen egyedül. Könnyű jakker-koul berregve gördíti lova aa ablakom előtt, gyorsan dobogva [uattsit a lovak palája a kemény kőkockákon. Utána édes osiosergő leáayhaagok, lanti folyású vidám kacaj kallatsaott, melybe belevegyül valami rég hallott, iaaurOe scélcsörronés. — Hisz etek a jég* ledérek I Ast tslálgsttsm kik lehettek, de ;kéayelmu ernyeiegségemben lusta, nagyon lusta voltam felkelni a diváa ölelő puha sarkából. Ráfogtam, hogy sugártermetű aserelmes ssép asszonyok, szöazke fejti ftlrgo leányok, bislosaa tudtam, hogy ssok voltak, kiknek bágyadt, uvál-ar-eakra rózsát pírt lehelt a hideg esipös levegő fis éa fűztem, aaölem aj mesét arról a büszke, hideg ssép Msxoayról, ki gasyayal kacagja gyárid földi emberek látat szerelmét, jelca vsa minden titkos csókaál, ölelésnél, mindig batdlf, mindenkit eősegü, csak ö marad örökké der-mtsslöen hideg. Egytől fél csapán i a tavas ti Nap forró aiigárksrjaitól, Izzó ajkaitól, ka u at* foija csillogó karún derekát, )ha ez ráayotrjaX szűz sjkát homlokára, a félelem és gyönyör ke- \\ jétöl elolvad, kiába dacol, hiába küzd, u éj- ^ uaki Szél uak gyeage legéoy, a Nap kiragadja kesei közli és ssivárváaystial, enybe féoyaagár-szárnyskon fslvisai msgákos tál a felhököa, abba á ttloksaioaaa ragyogó aaép világba . . nagyasztal. Külső megjelenésünkben, háztartásunkban, a társadalmi érintkezésben teljesen uná feltük az idegen bálvány^. És ennek a bálványimádásnak homlokot szegezni nagyon nehéz dolog volt; mert aki az áramlat ellenére megmaradt szokásaiban, külsőségeiben magyarnak, arra nem azt mondták, hogy íme,- ez milyen szívósan, milyen törhetetlen szerelettel ragaszkodik a nemseti szellemhez, hanem azt mondták, hogy elmaradt a világtól, ósdi vaskalapos, aki nem akar simulni az európai szellemhez; megmarad csökönyös ázsiainak. Mindennek dacára az idegen bálvány imádására Iginkáhb hajló magasabb körök ben is akadtak lősgyökeres magyar emberek, akiknek már vérökbe ivódolt a nemzeti szellemhez való szívós ragaszkodás és nem hódoltak meg az idegen bálványoknak. A nagy többség azonban meghódolt. Egyébként ez a külsőségekben hódító ■zellem még nem volt valami szertelenül veszedelmes, mert az nem hatolt be a nemseti élet lényegébe: a magyar erkölcsökbe. Hanem a haladás méreiei arányában állandóbbá váló szellemi kapcsolat azulán az Mélyen elszomorító tapasztalat ez! Lélek-busitó aggódással kellene-, e nekünk nem való szellem hatása elé néznünk, ha nem tudnók, hogy ez as irány a mi nemzeti szelleműnk, a mi mélyebb alappal rendelkező nemzeti erkölcseink talajában gyökeret nem verhet; mert ezzel is csak úgy vagyunk, mint a francia eledelekkel; ha éppen más nincs, megesszük, de állandóan nem élünk velők. Az irás művészetében a francia szellemet bálványozó magyar írók majd lassan-lassan ritkulni fognak; az idegen bálványok összeomlanak s teljes diadalt fii megint a nemzeti szellem. Esetközéseimbül. ^V Irta: Eala ML I áa Pspkitáa Caopák AaU koaáral biaBilgatlaa aig araláa alatt. Otjaa farinai Upmt cáfolgatta Otrbaaatgat I aa «f]rlk kaalaul vaa*gli<ai4b*a. Klssáll ss sifw Iá* Otr- — Kódli aipaig vagytok; ai| riMli$tlMik alaca. l»k Koaárvárosbaii mái rili páráié ss Irélakia. Borúmba uagjrot sökkant is oisöm tata ktbaaaUri. boutig nőm mnrailliatl it aa koriul, ástoadoai aa koaáuik: — Uiitl ribrikátlok is r:vl<IÍMtUltl, aaaaayt kállaiik. Mikor kisa vataaMlaa, taaatlalMiraataa OtrWnaiit irodalomba is bálványokat, idegen isteneket oaalapjait aa Wiiiskarplr asárdájtba csempészeit be. Fordi\'ott francia regények, qjságtárcák. színdarabok képében közénk csempészték á bálványokat s ezekkel az idegen szellemet. Észre sem vettük: hogyan lett Kilőttünk úrrá az idegen szellem hálványozása. Ez már azután nagy veszedelmek csiráját hordja magában, mert ez mélyen beleszánt a nemzeti gondolkozás és érzés talajába, gyökerestül kiforgatja onnan a nemzetig erkölcsöket s idegen ssíeHem magvnival lermékeayili meg a mi nagyon fogékony talajunkat. No és pedig akárki mit mond, az a szellem, mely ez idő szerint Párizs s általában Franciaország irodalmi világából árad felénk, lehet nagyon modern; állhal, jó ég taQa: milyen magaa színvonalon; erős igazsággal kifejezője lehet az örök emberinek; de hogy a magyar nemzeti erkölcsök talajába nem való, atra bátran megesküdhetik mindenki, aki a magyar nemzet lelkét ia- — Viasttttl Tiaáak Uaaltlt at/aáak. Nqj aaáJH pMrH I Konárváros, eilög Kti-Komárom, ka náltk kibírtak aa te> jáibat aa czsklltsskák; — it nálaak magnak nbi akad ser 1 Mta. Tilnnílnk ktlIaUk valamalyait: cslayájsnk al la caa-klltsakikat I Halyft lAltg liétlnlgallsk aa atjriáak. Dítntáii kt folt állttáva aa aisiikalwl ntnitfla mibilr, miig miniltia BkDr, ka aa omlsIrOk riaalra isvltam kl; aa pírba LSnka kosn állal ouOg ia t>armoknak folt ligjrita nit-1 nokotvo. — 8atatiaaMk bi aa aaakit, mir klttaaaak Otnajáa. , I^iyitlk oaoklliaakák. Múnj«<»k aa Wilaikuflrktl la I Ifíitok, Blg nidjilok alakat, aa (malikat ZIlMtjIk u bort apiéplaaial, aa aaidalaakat tgj két klpia-kapáeal t Vagjr ijjtaaéa kltat twatoU atg a OMklIfoska^aaréa j aa Mrtk ia Ugfok. á riirdábaa ta nagjr aáaat ttklalU sag. Mára kaim aáa aagyaa U .vattak 61 Ham ss M/téli eeeUliwkák. valtak laaatU. HaaaWé atam, kitart kaitfoa aa inalta: aaat Ippár ablak aag klUtUIU. áa ataálr arak karaluk Al aa Oaaalgaklré arig. Saép au rákkal IdrUaitt aa talaár ; ont iblakWMrW Él llailaikat, saKjfksaga kttiaHlait |ipitWiyrltlka IrtkHttu atg. Ont t&lkirt, kogjr Maa lámáa airtlaliHI ktMfáiag Ugjrak 10 farlat slspitvás^ as nlgtay-ahp (árira, — a Csörrenaek a rövid asijn IBzött esillogó léayea aoélsaárayak a köaayed, kanra Halifazok, . a 4 lak rét loom Colambáuok. MagérkaseU végre • tél legpoeUkasabb regénye: a jég. raatassMku tirágot fut éijaleakiat a fagy a párái ablakláb N iKy-K«ni/8i, péntek Zala 108-108. 8«ám (11. JípJ * Ukra éi riküayökölv* kietl uztalunkra a nyitott könyv előtt, kiváltatjuk a kedvenc formákat r es itt rózsa, ss ott negfl, liliom, hiácinf, niégaem, u egén olyas, minta divatot krisutem vékony, finom tzirdai. Caörreouek a rövid arijra fűzött csillogó acél-sxárayak; a Király-uteia régén a vatu\'i lOltéa alatt a kiesi jég-pavilloa katcau kéményéből egyeneaen barátságosan aUll fel a fltat. Itt BiOk a dirin kényelmes sarkában, de eser asinérSl élénkén kidomborodik előttem az a kedven kép. Becscsen, roppan a jég átlátsxó sima bordája, hossrn finom barázdákat hasit rsjta ss acélkor-csolya. Bátran, merésseu röpülnek tora assép assonyok; a gyoraan áthasított levegő plaaztikuan idomok hot fessiti a ruhát. Odébb egy sereg rövid ruhás bakfis lihegve csicsereg, kacag. Majd rettegve nésik, figyelik egy kia gavallér diák1 gyerek merésa iveit, gyors nyolcssait, később már egybeverődnek mind és megindul n suda razá«. Hosasu láncot képezzek, a kextyflkön áthatol a meleg sxoritáa gondolata, repfllve szétválnak és ha egyik másik eibukik, felharsan piros sjkaikoo a gyermekes kaeaj. Lassan aláereszkedik a téli est txflrke homály a. A villamos lámpa oszlopához dőlve msga elé SMred egy kis fia, nem messze tőle egy leányka áll magányosan. Sokszor láttam őket együtt, Olgának, Imának, Elzának hívják-e, ut már nem tudom hanem moit, minths haragudnának egy másra. A leányka egy fehér ssegfBt szorongat qjjai között, lasun odavitte ajkához, meg-csókolta, láttass ibogy megcsókolta, aztán eldobta. Nem sióit, csak) a fejét billentette meg, mikor duzzogva ránézett arra "a busuló fiúra, ki ban-goatn, szóval viszonozta- köszönését. — Hsu megy? — Hasa. r- És én? -----Jé éjasakát . . A leány daeosaa szökött a pavillou felé, a boa fiu boaszu nézett utána, aztán gyors ssökéasel felkapta as eldobott virágot és megcsókolta ott, a hol as iaéat a leányka ajkai érintették. A leány a pavi Ion korlátjára dőlve, éazrevetta ezt, nem as veteti, eaak as édes tngesatelö ao-aoly árnya ilt pilláira, kicuttanó piros orcájára. Egyfltt mentek hau. • Annak a buezke, hideg, szép suzoByusk dermesztő, fagyos tlikOrsreáa mintha megesillaat volna egy titkos, rejtett sugár, 0 osak nézett némán, mereven. Arra gondolt táo, mikor kezd vele enyelegni u iné Nap... mikor fBzi dereka köré forrd sugárkarját, bogy felvigye megállós tol a felhők közé, abbi a titokzatos ragyogó azép világba. Salgó Sándor. Mese a rőzsaarcu királynéról. — Kicsinynek s nagynak — Irta: XOaf Tudjátok, szflrke hajdankorban leni az örökzöld erdők, az aranyos gyümölcsök honában világbíró hatalmas nemzetiség virágzott, és lélel-melra háborúkkal foglalta el sUudokról századokra ezt a mi Műrészünket. Nem volt hegység, mely elég véulrejlő, sem tenger, mely elég bor zadályos, sem nepfaj, mely elég barcralermell leli volns győzhetetlen birtokvágya elölt. Uralkodóik mind messzebbre kfildték a lörhetlen seregeket, hogy szélesbilsék e birodalom balárait és szolgákká g rnyeszszék a leigázolt uépeket. ...Volt e nemzetségnek leglényesebb korszakában egy lángekfi, istenektől kedveit nagyja, kinek nyomában gy őzei tnekrői-gy őzei mekre vonultak a hadak. Négy tenger partjáig tzéletbité lél-világnyi (erjedését birodalmának. „Csiribiri !* ugy-e furcsa név ? „Csics ?" ugy-e furcsa megszólítás ? Nohát tudjátok meg, bogy egv kis rejteti néptörzsnek ez u elnevezése. Mi\'sera hallottatok még róla s a földabroszon nem lelitek helyéi. Pedig ott élnek ők, meg sz öszvéreik a .Monté Maggiore* sziklavölgyei közt, mint az ősidőkben fdélétepfitl lávóPkeleli\' népek utolsó ivadékai) Évszázadok multán kiszóklatta kezükből a kegyetlen uiklalálaj az ekét. A mi élésük megterem a vizlemosta tenyérnyi vörös földszeletké ben, az silány s nsp alig érlelte. A munkabíró, erős faj számra a testre iefogyolt. Férfiaik ráncos aggoknak teluenek, asszonyaik görnyedtek a cafrangos gúnyáikban a nyomot) eleven képei; mert bis\' a megélhetésük kemény, mint a talaj hol tengődnek. Ssenet égetnek és csekélyke zöl \'-séget termelnek. Öszvéreiket és apró barmaikat csutakoo, min, tenyéutik. A szirtek repedései közt kis tisztáson csenevész, lölgy, bükk nő alig két embernyi magura. Ezekből vág magának a férfi a szénégetéshez nükaéges ágai, galyal, s az éjei is nsppá tévé, fütögeti égető boglyáit, mig az asszonynép a löldi munkával bajlódik és védelmezi a romboló sséllől zuhogó viUrtól gyönge termését, Kora napfe|jöllekor nógatják a tengerparti városbn a szeneszsákok alatt poroszkáló öszvért, s zöldségrakla szekereik barmát. Háztól házra kínálják a szenetgynjló szilánkot, meg a káposztafejeket. Naphosszat hallalszik ulcuzerlé sirámhoz hasonló vásárkiáltásuk. Ha nincs barom, jó u lörpelorma asszony hála is leherfölrakáara.Nehéz kereset ez, nagyon nehéz) De a söndes, nélkülözéshez szokott ,csics" nép soh\' se látott jobbal, az ö élete ilyen s ugy vélem, nem is vágyódnak inásrs. ... Itt is, amolt is, egy vityilló, ez az 0 laliyok. Lejárogatnak, mondom, vásárra a tengerpartra, ez u 0 világuk. Alig áll velük szóba más ember mint atyafiaik; ezért is ugy beszélnek máig Is, mint skkor, midőn idevándorollak őseik, — kiknek hajdani hazájában mostanság hasonlatos A babérkoszorus győző diadahiljában Ide Is elért shol mostanában a mi drága honunk bjr egy kincsetérő darabkái a mélységes kék Adria partjaiból, a elnevezé e logíalásál „Liburniának" Nyugatra innen, nyúlik le egy szivalaku félsziget, délfelé as Adriába. Belsejét a nagy világalakuláskor roppant kötengerré dúlták a lóid gyomrának iuonyu háborgáaai. Tenger felé eső széleit óriási csipkeszegélyként övezik e sziklák kinjruláui, melyek közül a hármas gerincű Monté Maggiore magaalik ki leginkább s hatalmas tömegével számos vö\'gyet szakadékot, szirtsorozatot és viz-j omlást foglal ö-sze. Ennek a sziklarengetegnek lábjában, a tenger-paritól közvetlen emelkedve, a természet játékaként terjedelmes babérliget zöldül, míg kevéssel magasabban kő és kö mindenüti, szirt a szirtet éri...... Messze keletről, onnan, hol írott a Duna terjengő hullámai ágúnak széjjel mielőtt az Óceánba halnának, — kiüzlenek egy nyugodalmas népfajt, mely fegyvert nem, de ekéi kovácaoll. harci mént nem üli meg, de dolgos barmot nevelt: a tengernél megakadt uljok, s mert a zord hegyek menedékei közt uj trlepedéshez való helyeket találának, ekéalül barmostul ideszorul\'ak. S midőn a világhódító birodalom hadai erre jártak bódítani, mindegyre összébb és ösuébb szorították őket a sziklák terméketlen világába, vagy elhordták evezős rabszolgának Lent a zöldülő babériigelet, s a szivalaku féluigef apró paradicsomait elfoglalták a győzelmeaek a kéjlakokat teremtettek beléjük. Ha déli hazájukból u évu k forróaága elől enyhébb vidékre akartak vonulni idejöttek a természet e uép sarkába. Es volt költőjük is, ki bujdoaásba űzetve, anyhet talált a kék vizek örökzöld partjain éa azépaégeil lantjára vette. Ezredév multán a hatalmú nép kishitű, de hevesvérű utódjai kö\'ül iámét erre bolyongott egy azerelemtől a Múzsától ihletett hintós, kii elbájolt a láj derűje, mini szerelme tárgyának mosolygása. ■Századok multak, a ime a mi napjainkban, sok ezer üdülni vágyó halandó közt voll egy jósá oa király s egy költői lelkű rózuarcu királyné, kik eljöttenek a babérligetekbe a sziklarengeteg lábjában. országukból, hol a Duna hullámai szélágaznak, mielőtt az Óceánba halnának. nyelvjárás uralkodik, s ahonnan ide a len léki kis paradicsomba jő\'! üdülni koronás urával a rőzsaarcu királyné Egy falubeli leány: a Marenka, bogy, hogy aep, lekerült szolgálónak a gaadag vendéget fcŐsé. Goromba munkához fogták, s nem is bántak vaás igen emberségesen, de a szolgáló lőrl, s neot panaszkodott, inert Ő neki mégis gyöngyélete vaía néptörzséhez képest. Csurrant—cseppent neki a pénzecske, amit uines kendőre, csatlós cipőre köllölt a ha leiment szegény fal uja ba. sóhajtoztak jó módja mián a nyomorékká csigázott Öreg szülék. Egy vasárnapon esuda-hirrel jött Marenka a falujába. Azt rebesgetik ods lenn a tengerparti paradicsomban, hogy sz ő királyuk, u ö hajdani nagy népük messze földön lakó testvéreinek királya, itt van közöttük. És a drága, aranyszívű királyié, kinek arca rózsa, híja tiszta ezüst, már loda-kolta volna az ö tanácsadóitól, bogy merre lakozik az 3 népének ideszakadt töredéke, mert hallotta, hogy nagy ínségben élnek és főltegileaé őket. Fohász és aóhaj szállt (el a vének meüéMI ennek hallalára. Hírneves ősökről sUlló mondák éledlek lel lelkükben és kemény sorsuk látása elboritá őket szomorúsággal. Szólt a gyülekezethez a vén Frahjd, a világié* (ott agg csics, bölcse és tanácsadója a falunak: — Véreim, asedjűk össze magunkat és menjünk lérdencsuuva a rőzsaarcu királyné elébe, mert most érkeselt el a segítség ideje. Isten és világ megveti a cticsel, könyörögjünk hát ss ő arany* ulvének, hogy terjessse ránk lölségM kegyelt.* Es a vén Franju tanácsa hívőkre talált A nyomor uülöltei bucsujárft-ra készültek, Gyönyörűen féayieH a napsugár a lengerőbQl fodrozott síkján, s teljes illatukat lehellékas Ma légbe aa örökzöld eserjék. A sziklahegybe vágott uton halad leifelé, I sétájukat végezvén, az eg\\szerű polgárist öltözött királyi pár. Meg-megálllak a tündéri kilátUt élvezendő, a nem gondollak agyébbre, mint az elbájo\'6 kür nyék szépségeire. S amint ujukat folytatva, szélesen kikanyarodott az öaveny. megdöbbenve állottak meg; — feli arIá őket egy tarka rongyokba ö lözőtt tömeg, mely látásukra térdre b >rult éa imaasarl könyörgésbe fogott. A eaicsek jöttek eléjük bucsqjáráan. A rózuarcu királyné lelkét ugy elfogta tálasakon a szánakozás, bogy gyöngyszemek peragMÉ ékkő szemeiből :sirni kezdett. Szeretett volna ett mindjárt kél áldott kesével annyi jót árasztani a könyörgő nyomorultakra, hogy menten boldogok lehessenek. Kinyllá pénzes ncskóját s odavetett nekik egy uép színes papirost, melyei talizmánként knplak fel a könyörgök és hálát rebegve széled* lek haza. Faluinkban senki nem tudta elgondolni az ajáa-dék mivoltát. Talán csudatevő büvőe szer ? Vagy valami varázalatoe irás f V Az öreg Franjuhoz vitték, lalán az tudja „Jaj uegény híveim — szólt\'— kincset adotl, kínosat. Ez annyi pénz, amennyit húszan tudtok agy darabban megkeresni szénnel és zöldséggel\'* Noszn, mindenki részt szerelelt volna belőle mindjárt De u agg lecsöndesité őket — „Igy amint van, nem ér ez nektek semmit, de ha kocsit adlok alám, leviazem a városba, a visszahozom annyi részre főlsprósva, ahányan most uerelaélek belőle." Es levitették sz öreg Franjut a városba, bogy hozzon nekik, amit ígért Küldhették traijlA egyik másik vátárra menő atyait is, de btaoay nem vállalkozott senki közülük, eleven pént hosni eay-kél tenyérni nagyságú zöld papirosért I Franju bement egy pénzes holtba s raatagé kézzel nyújtja oda a királyné ajándékát. — Adjanak ezüstöt érte. Megnézik as ^asseasaolt vén embert a boltban, tejüket csóválják, a a sarokba űlletik, aal mondván, várjon, fel kell az ezüstöt hozatni a pincéből. Az öreg várt, várt. Egynerve csak magái elölte egy kardos ember s rárivall: — Vén gazember, hol loptad est ? Jőaata velem tüstént birö elél S as öreg hiába szabadkozol! váltig, Nagy-Ksnissa, pintek Zala 102 -108. sí ám (IS. lap.) mesélte el a komor bírónak a róssaarcu királyné jólétiét, bisony lecsukták szegényt sötét odúba A azekeres pedig ottbon a várakozó szegényeknek elmondá Franju szomorú sorsát. Mikor a* róssaarcu királyné harmadnapra megint arra fölfelé sétált koronás urával, bét megint eléje kerül egy sirórivó asszonycsapat! Valahogyan csak elpanassollák neki lérden-eauszva s ruhája szegélyét csókolva, hogy milyen bajt hozott a falura az 0 fölséges ajándéka. Segítene ki a szegény Franjut, hogy ne sinlődjék miattuk. A sötét börtön épülete előtt fényes hintó állt meg. Futott eléje inas, szolga, s kisegítette belőle a rózsáarcu királynét. Az aranyszívű a-szony mosolyára Jelpattant a börtön zára. s kivezették a fogoly aggot, ki roskadozó térdére ereszkedett és ugy sirta keserű könnyeit, ugy dadogta el, mily£n_bajba keverte as a zöld papiros. A királyné újból mosolygott, és íme a vén Franju elé nagy csomóban rakták a kerek ezüstpénzt, alig fért szegénynek az igsákjába.... Felültették a hintó kocsisa mellé s ugy vitték vissza u hegyszakadékba övéihez, ahol aprajs-nagyia kapott valamicskét a zacskó ezüstből. , A rózsaarcu királyné pedig minden esztendőben ellátogatott oda, hol az ö nevét imádságba foglalva tiszteli a nyomorult „csics\'-ek maroknyi •épe. — írásán fog szeresni ? — Mihelyt saerét tehetem. — Es az énekebi is log ? — Vslóssinffleg. — Jsj Istenem, akkor én nagyon boldog lesaek. Szeretem, ápolom, gondosom aat a kedves madárké\'. A fiatal kaionaiiszt csend-s sóhajba fiiló hangon mondta: — As a gerle is nsgyon boldog less. kőzik; egy kis konyhasót kell vegyíteni a bsgysdt madár italába Megtelték eat is. D« a gerle tovább kodott, tovább bágysdoaott. Elza kétségbeesetten faiott aayjáboz. — Jaj anyácskám, mit rsiaáljunk ? egyre szomorúbb less. Isienem, bét orvos sem lud semmit ? Valami - nehés, bel só baja lehet szegénykének. Mondd anyáeakám, bogysn mentsem meg araayoe gerlémet ? seemor- A gerle sság as Másnap alkonyaikor már oit búgott egy gerle i s veranda falán, remekművű kalitkában A leányka magán kivül rolt örömében. Körülugrálta a kalitkát, dédelgette a kedves madarai; cukrot kinált neki; beszélt bozsá édesen hizelgő szóvsl. Befutóit anyjáért; hozta ki magával a karjánál fogva. — Gyere csak anyácskám 1 Te még sohasem látiál ilyen aranyos madarat. Ügy búg, úgy zokog, hogy aziote megérti as ember: mit mond. Az anyp boldog mosolylyal nézte a naiv teremtési, akf ilyen kicsiségnek úgy tud örülni. Még. javában örültek a gerlének, mikor levél érkesétt a fiatal katonatisztbe/. Egyik bará\'js értesítette, hogy siessen be as ezredhez; ne várja meg, mig letelik szabadságideje, bír szerint — áthelyezték. Következő reggel a fiatal keionatissl bocauticsoda-dokior I — Kiszli hand ? Jó estét, Elzs. — Hzliaiszott egyszerre mögöttük. Géza, a fiatal katonatiszt, lépett hozzájok, kezében kalitkával. E*za könyezve futott oda. — Milyen jó, hogy megjött. Nézze csak\', szegény gerle szenved, nagyon beteg; s» mmi sem hssznál neki. Gésa nem szó t semmit. Fogta a magával hozott kalitkát; kinyitó1 ta; kivett belőle egy másik gerlét és beeresztette a szomorkodó gerle mellé. —■ Párt hoztsm a gerlének. Néháay pillanat maira édes, enyelgő kedveskedéssel búgták egymást kGrfil a gerlék. Elzs slragadtaiással lapsolt. \' — Maga osoda doktor, Gésa. Úgyis a jó mert —I latén küldte ide. A beteg geiie egéazea tel-| vidult. Most már aem hal meg a gerle. Eljea a veti a rokoni bás\'ól; de megígérte, hogy ha áthelyezik, távozása előtt még ki fog rándulni bozzájok. Néhány pillanatra egyedül maradt a fiatal,] jártam a lengeruietiéki kis paradicsom lójám Ha áriat\'an leánykával. Odalépett boasá; megfogta csak a fele történt is volna ugy, amint elmond- győngéden annak hófehér, bársonyos keséi. Ezt a mesét ugy hallottam, mikor oda lenn As anya megveregette leánya örOmtöl ragyogó ártatlan arcát és Gézára tekintve, mosolyogva mondta: — Lásd, te kia bohó, igy gyógyul meg a beteg gerle. tam nektek, akkor is azl, mulatja, hogy van még a világon elég dolog, ami nem köznapiság sorában lerein meg. De hogy ez igy legyen, ahhoz sok telt lelek kellene, vmint n „rózstinrcu Tirályné Carmen Sylva. Beteg gerlék. Irts: - Künn üiiek a nyaraló terandáján és réveteg szemekkel uéztek a messzeségbe. Nsgyon fiatalok vollak még mind a ketten. Abban a korban, mikor még a lélek tele van kSIlésseite\', mikor még költészet aranyozza be előttünk sz egész világot. Akkor még a gya-aailan sziv csak vonzódá"\', caak ragaszkodást ismer; még nem ereszkedik rA áürfi, iekete fá-tyolyávsl s tapasztalat; nem rakja tele két-aéggal, bizalmatlansággal. Az egyik merész tekintetű listai katonaüszt, ar-eáa a zajtalan élet üdeségével. A másik egészen fiatal leányka, arcán az ártatlanság aranyos aossáncávsl. Olyan szent némasággal, olyan mtnnyei tisztasággal ültek egymás mellen, mintha csak Utáekbztak volna. KöiQlötiük is minden olyan esendes, olyan sajtalan volt, mintha áhítatra kivó templommá alakult volna át ss egész vidék A verandára boruló falombok sem ressentek meg. A fetellö mintha s galysk között pihen ve mereageívjrolaa azon a kát ssép fiatal teremtésen : egyetlen levélke sem mozdult Csend, édes, aegb&völő nyugalom simull fákra, fűszálakra, az egész mindsniégre. Egyszerre a közeli patak partja lelíl valami édes-bús hang hágott bele a templomi csendbe. Utána nemsokára egy éppen olyan bú^ó, siiva kacagó hang faléit vissza — Ha pedig még se lalálkománk, Elzs, igérj* meg, hogy néha rám is fog gondolni. A leány bohó áriailsnsággal nézett a fiatal olyan ible-! emberre és nagy, kék szemei tele lellek kényekkel. — tiéza ne okoskodjék I Engem ne rikazson meg I Dehogy nem találkozunk. Aslán el tudna maga menni búcsú nélkül? Esta z aranyos gerléi caak megnézi mégegysser? Lássa , valahányszor sz a gerle búgul log, mindig magára gondolok. — Kőasönöm, nagyon köszönöm I — mondta a tiszt reszkető hangon és forró cókot leheli a leanyka kezére. •\' , valósához siralomházzá Ietl tutkoaolt. A ssemei vörösre Hstmadnap a kas ély, ELa ide-oda voltak sirvs. - t- Cukrot, sűtemánydarabokat dugdosott a kalitkába és beszélt könyörgő, becéző bangón a gerléhez. — Mi bajod édes kis drága lubioám? Mondd csak aranyom: mit enné\' ? Eléd hozok mindent, megs/erzem a föld alól ia, Osak ne szomorkodjál. Beteg vsgy ? Mid fáj ? Istenein, csak tudnál beszél rL Oda sereglett a ház apfrjs, nagyja és tanács kosták, hogyan lehetne meggyógyítani a beteg gerlét. Mert beteg, bizonyosan nagyon beteg ; azért hajtja le olyan szomorusn fejecskéjét ; gyönge búgása nem is búgás már, hsnem fáj ilalmas nyögés. Mindent megpróbáltak. De a gerle csak tovább szomorkodott. Nem is igen eveti. Elza kéiségbe vall esve. Sirl keservesen, minths neki ts lá)na az,ami a gerlének. Végre zokogva futott apjkhoz, megragadta keséi és úgy i éi le; I — Édes, aranyos spu«kám, boxssa orvost A Isenyka arcára derengő mowly simul, és, ^ gerléMk! ,.Látod : msnnyire szenved, tagra nym t , . . olyan oókolni való ártatlansággal, ragyogó szemekkel figyelt a hangokr: A fiatal katonatiszt gyönyörködve néz\'e al figyelőnek naiv arcát. — Nem ismeri ? Valami gerlepár. — Hát ketien vanuak ? — Ketten. Beszélgetnek egymással. — Es megértik egymáai? — Nagyon ssépvn. Éppen, mint as emberek. . — Aranyos asdarak a gerlék. En csak BMsssiröl láttam őket. Nsgyoa félénkek; nem Igen várják be as embert. — Azért msjd én »a! ahogy szeriek egy gerlé\', bogy közelebbről is megismerje. A lányka leplezetlen örömmel ugróit löl éa tspeoini kezdeti. talán aeg is hal szegényke. Ezt Is megpróbálták. Félóra muiva már ott volt a kalitka meleit ss állatorvos. Bs skart nyúlni a kalitkába, hogy kivegye a gerlét; Elsa nem engedte. Hatba nsgyon megszorítaná a szenvedői! Maga nyűtt be ér<s és simogstvs, dédelgetve szorította saivébez a bágysdt jószágot Ar, mintha éreate volna az ártatlan teremtés nagy szeretetének ma egét, bizalommal simáit hoatá. Az orvbs épen olvan tad^s képet vágott, miat ss ember-orvoaok. Elkeadte v negálni, tapegaiai a félénken megsiaoló gerléi; hallgatta szívverését ; aztán nagy komolyáé koasistáha, hogy semmi veezélyesebb jellegű tünet nem matat- Olyan kcdveaen, nlynn fáradhatatlanul enyelegtek, búgtak a gerlék n kalfikában, hogy osakugy hangsott tőle az egéss kastély. Esa órákig elhal Igatta őket. Megtartotta, amit igért; valahányszor a gerlék bugzsát hallotta, mindig Géaára gondolt. Nem tehetett 6 szegényke arról, hogy ások a\'gerlék olysn sokai búgtak. Eljött a tél is. A gerlék bekerültek a nagy boltíves folyosóra. Minden reggel as 6 kedves, édes-bús, epedő búgásnkrs ébreded. Neki hát mindennap Gézára gondolva kelleti felkelni, mart igy ígérte. A gerlék mindig búgíakj; lehái Ö is miadig Gézára goadolt. A sok gondolat nyomány epedés fakad. aa epedéa pedig aóhajokat terem. Elsa egyre jobban megszerette a magányt, mert akkor szabadon sóhajtoshatoti. As előbbi ártatlan, naiv moeoiygást valami csendes, bánatos komolyság vá\'totta tői a sokat merengő arcon. Keveset bevzéii; mindig kedves madarai mellen sseretett volna lenni s mikor láita: mint nyujiják aruk egymásnak szereld, édes csókra apró kis csőr*ajkaikat, nagyot sóhajtott és könyek láiyolyonak be spsdő kék saemeit. Egyre halványabb lett, egyre aaótalanabb. Valami kimondha\'at\'au édes-kínos\'bágyadtságot erezett. Olyan volt 0 is stegényke, aial valamikor a beteg gerle. Ot is megvizsgálts aa orvos tudós, komoly képpel és konstatálta, hogy semmi veasélyesebb tünetet nem éeileL De fi neki nem sót, bsnem levegő-változást ajánlóit as smber-orvos : pedig ugyancsak erősen meghallgatta a szívverését is. Már készülődlek az utazáshoz. Gyönyörű, verölétiyes tavaszi nap volt.\' Itüiin ült a ha váuy, heieges arcú leányka a verandán. Egyszerre fogai robogott a veranda elé. Géza ugrott le a kocáiból. Elza arca kigyúlt. Futott eléje boldog-ág\'ól sugárzó szemekk I éa önleledten simult a csoda-doktorhoz. — Csakhogy megjött. Sokat, nagyon sokat búgtak a gerlék, és én megtartottam ígéretemet, — Köszönöm, édes Elza, kOesőnőa f Mondia Gésa. Forró csókol lehelt a bársonyos sima késre. Es es a beteg gerle ia olyan gyógyult egyaarrre. csodásan meg* Nagy-Kanizsí, péntek Látogatás a Népkonyhánál. A nqjokban meglátogattam a ua|iyksnlss»í „Népkonyhát." Nsm n ul*»»ih«tom el, bogy a vároauak a téli idényre alkotott, legnemesebb, leghumánusabb ée kötbtosttlésre méltó ezes intézményéről ép mosl, a tél Idején, teliét saisun-aserüleg m*g ne emlékeztem. A ki a humanitásnak, ai emberbaráti azere-tétnek eaen üdvös. jótékony csarnokát, aanak belső berendeaéaét még nem Ittla, aa, ha ide belép, nyomban meg fog győződni arról, hogy egy népkonyha ia bírhat vonzerővel a tisztaság, caia és rend tekintetében éa hogy a .népkonyha" elneveiéa még nem involvál magában kellemet\'en benyomást, vagy vísssaiastitó illatol és tisztátalanságot, mint a hogy eat sok nagy város népkonyhainál tapasztaljuk vagy tapasztalni véljük. Nsgy-Kanitsán a népkonyhának egy nagyobb éa egy kisebb jó me egre fUtött két tflrme olyan hatáat gyakorol a belépőre, mintha as inkább valamely táraadalmi jólétrek céljaira, nem pedig a »misera plebs coniribuens. résiére alapíttatott volna I A teritékek, a tányérak, a tiaita tálalás, evő-est kOsftk stb, kiváló gondolás tárgyal ea intéseiben. Es mindet elad sorban aa intését e\'sfl alapítójának Vidor Samuni 0 nagyságának, a derék és lelke* magyar honleánynak köstönbe\'ö ; ki nsponkint megjelenik a népkonyhában, és idót a fáradságot nem kímélve, minden lehetői elkövet a csent ügynek elómoaditásárs, íi elynek fokonkénti emelkedéséről volt sterencsém sa ö kalausolása mellett megiiyőtődni, s abban a szerencsében ie részesülni, hogy a gulyás-hun megízlelésére engem kegyes volt meginni, t. i. csütörtökön, midOn első nap megtekintenem az\'iintézetét. Ekkor 216 szegény iskoláé gyermek és vagy 80—40 munkás-osztálybeli szegény napazámo* ember élvezte ott a meleg azobát és a párolgó két tál jóiatt eledelt, a mit bejövetelük utáni csakhamar egymásután kitálalaltak réstükre; I minden gyermek kapott egy jókora tányér rea< I dea kinézésű hualeveat és egy jó tányér burgonya | föpeléket párolt butssl — ingyen. A fe nőitek pedig ugysnast éa szintén egy darab kenyerei nószá, 10 krajeaár előleges lefizetése mellett; egy ebéd ára 10 krsjcár felnőtteknek. Másnap pénteken a böjtre vsló tekintettel s gyermekeknek rántott leves és élesslös téssts tálaltatott, a lelaötteknek p dig gulyáshus és ~ntntén tészta. Oourmand létemre mondhatom, hogy jóízűen és élvezettel ízleltem pár kanál leveát és burgonyái a halászléhez, hasonlított pompás paprikás gulyásból. £ napon 308 egyén élveste a népkonyhai ebédet, a gulyáshoz psdig én a 806-ik f Mindkét napon elegáns, bájos megjelenésit ur. hölgyek, s>ép ata<onyok és leányok felvá\'tva naponta ketten, egyszertt csinos hásiss öltösék-ben osztották meg mini napi felügyelők as el nüknö gondjait és busgólkodlsk a szegénység nyomorának enyhítésében. Csütörtökön Wtistr Jisttfné ée Iránya KUra, pénteken Vécuy Ztig-mondné éa Tóth Maritka úrhölgyek működlek közre s sanyarú és ínséges léli évadnak meg-könnyitéae céljából. A hölgyek bájos megjelenésükkel, előzékeny modorukkal a he\'yiaéget ssásanként ellepő sok apró iskoláé gyermek között mint Snmgyalok tümek Tel előttem! Óhajtandó, hogy e nemes célú intézményi minden jóesívü emberbarát beható ligyelemre méltaasa éa tebetségéhea képest a fnden alkalommal pártlogolja is I L°gs«ívesebben logsd el as elnökség a konyha szükségleteire saáni sdskozárk\'pen ; burgonyát, babot, liastst, söld-ségféléket stb. £* éa ezek után azoa értéssel, tudattal és óhajtással távoslsm sl most a Népkonyhából, hogy azátak és ssrek áldáss száll és ssál\'jon is ssokra, akik Ilyen emberbaráti intéiet létre* hotásáa éa ffaurtáaán .fáradoznak I /\'uboly Motor. Zala 102 108. szám (IS. lap.) Háztartás. A babkávé helyettesi tője Nig/ foatmaága cikk a kástarUibsn. Már régebb Idö Ata látjuk, hogy folyton uj kliőrlétak léteinek a babkávénak legkülönbözőbb pótazerekM valóhelyettesiiésérs. Minthogy pedig etsn kiiérletek tulajdonk ppen magától a néptől eredtek ea etek ipari téren is követőkre talállak vagy ii mntatkosó atükaéglet tekintetéből ossk ismételtettek, stUkségképp következik, hogy e babkávénak ösztönszerűleg érezhető liátrá-syokkal kell biraia, melyek nemcsak gazdasági, hanem még inkább élettani nemitek lehetnek. Eridetíleg caak agatdagok által élvezett ezen ingerlői\'zer at olosó pótszerek keverésével a nép minden rétege által elérhetővé vált. Ezáltal a habkávé isíése mind általánosabb, majdnem nélkblöthetlen irgersterré lelt. E< utóbbi oknál fogva előie látható ho«azú időre * kitártnak tekinthető, hogy elődeink jó szobásához itíijUnk vissza, f. i., hogy regge\'enkint erős levest vegyünk magunkhoz, mint at például Angolországban a nevelö-intézeiekben méz mo»t is szokáaoa. A kávé ezen jobb stokási H/éi i szUntetliette meg, mert nemesek kellemes hatással vsn nt érzékekre, de egyúttal az embereket erőaebb táplálékok, u. m. kenyér, va| stb, vételére késztette, és végre u szokásos tejjeli kevaré-sel sz emberi testnek a további muukáhos megkívántató erőt is nyujtá. De nem pusztán ezen körülménynek köszönhetni a babkávé különösen as u\'olsó évtise-dekheui általános elterjedését. Első sorban a kimerült idegek bnUbnss é\'eszut és erős irgerlő szeréül bitonyu\'i. Ezen ingerhatás okozóját Kunze 1820. évben leiletie iel a babkávéban egy alkaloidnak, a coffeinnek létezését, miért is a kávé az alkaloid tartalmú szerek kösé — íúymint az npjum és dohány —\' sorolandó. Eseu mérgek, melyek st orvos kesében biso-nyos esetekben \'kedvelő hatással lehetnek, halalma» ellenségeinkké válhatnak, hs azokat nagyobb mennyiségben vagy nagyon is hosszú időre vesszük. Főfájás, álmatlanság, idegesség el>ő tünetei. A eoff.in mindenek elölt a szivet izgatja Röviden kifejezve tehát a babkávé az idegekre-^leinte élesslőy IMsőbb azonban bénító liaiással van, mihes még Hátrányos bélbajok is járulnak. As idegekre való hatása mint fenn uumdotiuk, fejnyomásbsu síb. éa oly inger lékeuyaégben mutatkozik, melyek betegea etme-képzelödáare vezethetnek. A szívre való hatása gyors, rövid és rendetlen érverésben, stivszorulás es ijedelem, nemkülönben hideg érzésben mutat-kot|V. At izmok vesziteuek erejükben éa bittouaágukban. Még feltűnőbbek eaen éstlele>ek sz emésztő szerveknél. Eivágyialsníág, székBrQlési rendet, lenségek éa bélhurut a . következményei. A légsny tartalmú élelmi szerek bevétele gátol-tátik, általában fehérnyeterialmu élelmi saerek a hahkávéval összeegyezhetlenek. A stivre, izmokra és fáp\'álkozáara gyakorolt eme hatásánál fogva a bankáré különösen oly emberekre ve*teíye4, kik teelileg nagyon ia megerőltetik magukat, tehát éppen a munkáé osztályra. E mellett valóban esztelen aton atokás, a napot, miután testünk az éjjeli nyugalom után megeröeödőtt azial megkezdeni, hogy as idegeinket méreggel, mini a babkávé bénitjak és as előttünk álló napi muukára tevékenységükben lohaasijuk, Ase\'ső ingerlő hatásra kösvetleaül aaou bénitó hatásnak kall kövslkesni, hogy ujabb ímierek, mint a ssesstarialmu italoknak már délelőtti.élvezete, ssükségessé válik, így a nap már a reggeli kávéval- as egéessénre ártalmas módon kezdődik. Kölönössn ártalmaanak biaonyult a habkávé a gyermekeknél, kiknek Idegeik ée emésaiö aaer-veik ezáltal már e\'őre megrontatnak. Hány stülönek van csak logalma ia arról, hogy mily hátrányos és at egéss életre mily veatélyee, gyermekét ingerlő szerekre — milyenek a babkávé, eör. bor atb. — aaoktátni. Ezáltal későbbi betegségek egéez láncolatának alapja vettetik meg. Minden esetre kötelességünk, a fagyaimét arra felhívni, hogy s osaládokban sajaoa annyira megsaokott babkávé élvesete határoiottan at emberiségre romboló hatáeaal bir, A aaestiarialma italokkal való visssaélés ellen már majdnem az egész müveit világ állást foglalt ts pedig többnyire megkísértik sa ily ideg- 1897, deeemlar M W-éa. ingerszer megszokását más ingerlő szerrel né*ólai. A esess elleni harohsa, melyet a Urőnfsndisk esak ugy neveznek; .miáltal az ember aa e>sét vssaii", első sorban a kávét ée tbsál hossát fel. De a méreg végre ia méreg marad, Ha köselebbröl tekintjük, ugy a szes« bslyettesitéee oonsinaal nem aokkal okosabb mist s morphíarn belTetteaitesiiése ópiummal vagy coeaineai. A Itokásos issákosnsk kevésbé less árlalaMS a kávé mint a szeszes inf, de mindazáltal, as ii esak káros hatású marad. A felnövekedő nem-sedáknét azonba-i ssemelőtt kellene tartanunk, hogv mindezen ingerlő szer a reades táplálkozásból 8\'áinü tessék, és megkísérteni a táplálkozásban változtatást eszközölni. Ami a jelenleg használatban lévő pótszereket illeti, melyek a babkávét ugyan olcsóbbá teszik de ett sem izletcaebbé, sem sz egészségre elö-nyősebbé sem teszik, úgy gyógyssempontbél ezek is esak b íjnak mondhatók, mely a szegényeket és gyengéket legkeményebben sújtja. Minthogy pedig ezen pólsterek már csak örölve kerülnek a kereskedelembe, többnyire bebizonyult utánzatoknak és at egészségre ártalmas keve* rékeknek vannak kitéve. Aa egyedüli kávé-pótszerek, melyek as egész-ségrs nézve ártslmasnak nem mondhatók, a gabananemtlekből előállítottak; etek előél itaaa ujabb időben aa árpának pörkölése, vagy saég inkább annak malátozása által ssskösöltatik. As árpa ugyanis malátozés által olynamO vél-tozáat szenved, hogy a benne lévő kemiayilö egy réete dez\'rinné (kemiayítő cukor) váltesik, mln«k követkesiéhes a visben o vaiekonyabbá éa könnyen emészthetővé Issz. Mindezen késziiménysk azonban aaoo báirány-bsn szenvedtek, hogy a fölöntésnek ize nagyon is lisstes, émelygöe és üres, vagy keserű és tanyar volt, ugy hogy msgakban vagy babkávéval ksvurve, huzamosabb Ideig asm é vethetők, mi b mii napig létező össsss agyaevese tt maláiakávéról mondható, melyek egy-sterfien malátából vagy pörkölt árpából állanak. Elöhaladás e réstbea tehát nem lörtént. Egészen másképpen áll a dolog at iameretsa Kathrelner fé\'e maláta-kávéval, melynek szállítása állal nyeretett először ezen nevet megér-demö maláta-kávé. Ebben nincsenek meg sasa hátrányok. Ennek előállitáaftnál a legfontosabb" körülmény abban áll, hogy egy uj találmány által sikerült as egyúttal külön módon maláiá-sott árpának a kávé gyümölcséből készíteti kivonat hozzáadásával a babkávé izét és zaauijét megadni. fiten Kathreiner-féle elUásítés á:<al egy a maga nemében egészen Osisahssoalitbslallan készítmény nyeretik, melyből őrlée után egy le-önlé\'tt -kapnak, melynek ize a bsbkávét nagyon megközelíti, anélkül hogy tűnek egészség slle-nes hátrányaival birse. Ennek szine, szaga és ite a ki érlelnél a babkávéval aaayírs egyező, hogy tejjel keverve ée kenyér hos*á*dásával a a különbség alig éaalelhelö. Ennek előállítását kjfürkésseadö már sok előkelő vegyész és gyógyász, úgymint Pstleokofsr, Ziemsen, Viríhow, Aubry, Monsteldi, Hohnaa orvosi odorok a Katbreiner-féle késaitményalmt alapos alemeséa alá vette. Mist utolsó dr. Hueppe Násdor ismert gyógyász Prégaban, . elemeste azokat. Az elemesés eredméoye volt, mi itt fő-érdbkkel bírhat, légeny anyagokban vagy növényi fehéraye 9.81 asáialéktél epéé 19.81 eaázalékig ée kivonati anyagokban, iánál lápértékben 4467 azáaaléktót 65 asáaslék tartalomig* A kéaaitmények továbbá más Ideges és ártalmas alkatrészektől menteseknek bizonyultak. . Ennek követkestében ezen malátakávé alva-dékony fehéraye, ssir kivonati anyagok, különösen keményítő cukor tartalmánál toeva nagyon ia ligyslemre méltó tápszernek tekinthető, ée eme sikerhes még annak ingerlő haláaa la boasájárul. Ennek iuger<ő erőai\'ö hatása a bek-kávé ellenében már elOre ia ervényesOl ás até> lagos \'ompltó és bénitó batáaaal sem bir. Mindenekelőtt uem bir semminemű káró* hálással as eméaatéare, ugy hogy eaea késsitméay eltekintve sz itt említeti előnyöktől a minden körülmények köti károa hatású babkávé helyeit mindenkinek, de különösen gyermekeknek, vérszegény leányoknak ée gyenge idegzetű ssane* nyoknak legjobban ajánlható. Amennyiben aaonban a babkávéuk sok évi msgssokása a Kathrelner léle maláta kávéra as átmeneteit megneheaiti, ugy aa minden esetni a N*f)\'*Kiiil«ift, péut*b 2*IN 10)1-101, Mám. (14, M Itgjobb vagyltOtaaraak amidhatri. muri aagvobh ■üiit"é|bta vagyllva* M|ál )é laéval a banké vét talataaahbé taaal éa annak aa nglaanágri áru lm a a haUaái biaoayoa lakijaiban nlnnyéaitoil, IBlért In ft Kntbrainnr ftla|anolAU kévé «i«n In llnimlmM li i IcdobbiM ■|Anlli«ió. Továbbá a fcvaraakak léplálkoiéaáhoa magklvániaió la| i Ka tarainak tél a aalála-kávéval vagyllva Igan kallama^ó válik. Mlurínnk ittAti a Knthralnar»léla mafátn-kávé | babkávét mlndnit lakintaiban téljoaan hilyti* iültí, ii nmlltatt aaatakban pédigf a bahkávéhoa i legjobb kevaréknak blaonyiill, mi kÜNMartt népségünk ntttokáa ooi\'éfyéra ngéuaéjiOayl asífflpoiitbrtl a lagaapyobb fonlotaéggal bírj Ipfipél noiiiiwak aa élvaiitl, Itattam láplálko-íkaí lányaié ia nnpy fiarapat jáiaalk éa aagy oagy fontoaMápgal btr. Dr. H. II IRODALOM. a - — Dar N#aMh ncla (Iripraai a ad aala* Maxita aaé ifla Ail«r Kual a ohmnál fíatt Boolfao dr uagadi tankerti lati igaigitóonk cgy hatalmat munkája, moly rövid IdA alatt harmadik kladáat ért A 4HO oldalon nép tntinkéból bárki la kltfloft tájékoiéit nyírhat a booatan, a mttvalOdéatOrténat éa a Mdtaa körül A mély tudományit é« rendkívül aMllaaiaa munka tartalmának Igan piépao mag Mai a 400 illuwtráoió, moly a kOayvat dlailtl. irt 0 frt. Magra ndatbitö: flaobal KfllOp köoyv-kavaakadéaéban. A Bnáapnnti Vasié tauráaaaay*. toénta oalákrnlk aég a Magyar kttaftnaag aaaak a tlMnnyolc m«g,var a|aéf-frÓMk aa mUr». akik, kafjr flngotlMltaák aipliit minden politikai fofblyáa éa alaéM vállalkonó lék* nyttgo alól, Maatafltatták a aaaak ahtféból, alndon vállalat aalló-Bálával a Mitrktaatóaég aját talajéaaa gyaaáat a Bnda paitl Wlflé-t A tálka* kla aapat moat alig mátW Av KUvaéaa atáa, a Mabadalvtl magyar kóaftnaégnak lagkod* valtabb qjaégtiolgáttató|a ItU. Magéval taván fényi* én I Jóbir* tvát savakat, báaalatoa aaorgalommal éa kitartásul1 cyttjtvln aladtnaap fttaae ailaé aat, ami a taarktatótég a lap aaaÍMiltlvft éa Mtátlanll mlndan irányban llggotlan Muilká)áaak, Mmaati érallaaaak •« aiagaa taléaéMk min-. van kMMnaégy árában itmMlftdtt biaoayaágét adja — * jyi|iill Wapló fan Már nam ««ak katatkaaéféaak Iwr* i tánatóbaa uj é< or»dotÍ, éa a kóaftaaég aalaipatlájának gyort I»)k9téiéb«ii ia addig nom látott példát antat. fca aiadaa j ■áa arra vall, bogy a Há«»aU Italé alanttól aag- j áfémltk «H a láaagatáat A ■■lafiafl Vaplé »k Mai éa aagMakató érlaaAléaii, knmolr. ta tal aaa politikai eik-kai a aalyak araaatékaaaá tataik a Aalal, da politikai aalyra aária )alaat6aégt tyaég vélaaiéayét, tároaro* tltáaih vagan irodalmi adanaaU. garfac iaianaativ | aayaga, kHlna éliaailéati, kiaaríf^ 9t!at«a» váltoaatoa ala> rta rovatai i aiaétaraaétt köalaatéayainak váltoxato«aága | éa Mrta gyarapodó kflaégi • aaprAl*aapra ékanéiliin taam Mik arrtVi, kog> a Bajaiaatl lafli flayaaan aag^Ull! a lagYénoaaabb «árakoaá«aalt la, a mily aagjalaaéaét aag*1 alttata, A ilodajH^ii Napló aaarkaastftaéga éa olvaaókAaABaéga I klat páratlaaal maíag ia^aivaa vlaaony fájlSéOtUkir Napon-1 klat jataatkwik aa a Haarkaaalül laaaa«ak rovatákaa. A ■agyar kAaftaaéf : aaklak oaaládaak. Á Daáapaitl Napié aaarkaaa(6#ég\' agv akarja atgi.álálal kalalaaa kOa{Va»ága Uaagatáaát, kogy karécaouvra klvétat aélkal atadaa ailflaa4fl)éaak, aa ajaaaaa talépdkaak la, alyaaalbaaat lialyat aa aaatalára, aaaly raléaágoa irodalaí | klaaa, a világ lagaagyobb Íróinak taláíkoaó halya. Al album aáadaa agyaa alkka agy-agy IrodaJal raaak, küavailaall a iaéapatti Napié aáaára kávait éa aagy kalal érUkéaél fagra aaaiaadókla át laai liáaa, éiaaa aiadaa oaalád aastaiáaak A Baiapaatl Naaté warkaaatflaéga, aaaly oaakla addigi aaakáaaagára. Iiirfapirét alkantra klvatkasva éa a kftaóaaég aalapatIáira apfallálfa, fogoU kaná kátar tállalkoaáaákM, Ma aaalááatt taktealaákaa éa Ma aaaláéatt a kteóaaégbaa, rly aagy niatattal karolta M Igyét aa alaA parotől fogra kogy a kftataaég aa aaaMéjék taaa, arra vállaatva, aaakaéatlM basgóaággat éa lolkaaadéaaal tVakaaik. A> Mar-kaaatftaég, aaalyMk balaC tagjai: Yéaal Jóaaof, fBaaarkawtó, Bnaan gáador, talalói taarkaaató, Ábrányi Ball, Ujabb Abtáayi Koráéi, Olalr Vllaaa Cavrt Oyala, Erin Oyala, Vá Bála, Oargoly Idváa, Holló Márloa, llorváth Klaaár. ianovlm Pál. dr. Karáaa Janfl, Lyka Károly Márkaa Jóaaaf, ér. Marki Adolf, dr. Mártoa Mlkaa, Malaár Farakv, Pakár Oyala. dr. Baltán Adolf, Bváb Tivadar, Tkary Xatláa, aap* lai-Mpra tgéaa arafát* agéaa UlkaatMÜBlT, laiil kTríaplro! kvaHtáaalt riaai a \'\'arrba. Illaégaa andvataéga tbboa a kllaó ■aakatáraak féayaa wrraga, aaalyMU caak Agai Adalf. Balogk Pál9 Bakaföi Oiantáv, Baaaanyay VWmo, tékal Aatal, iótvtf* Károly, taaal OéM, (Ucm intvén, dr Hagara Ttktar, dr. Üalaaa Igaáa, T«aao irpád, l^aagyol laara, Mafeayav IMI, Mllkó laldor, Mttakáoay Kálaáa, SMbóaé-Magálí Janka, Baaaa Taaéa, Mató Kálaén, Tömörkény fttváa, éa Tataak A aaa aavaU oalHjlk aaaL. Ba n rag^a a Badapaatl Naalé addigi péléátlaa aaay ÉkaréMk ét Matadtéka lávanéA Mllárd aiiaotaoelfjáaak ■i aéo agjr Aaaak aa Tj4gaik. aaaly aankié aáoé, taak latritnaWtéfá áa a klalaiágl, aaaly ataalAk Uk« Molgálalábaa aam áll áa aaak a aagi aaakAlkaéó aakarolaM, a»«g a aagyar IMaaégatl a aaa^tr kaaáMk, a aagyar aaaaoil lg/n«k áa a aagyar aaaMéaltlaáa«ta aa éraakalt aaMfá^a • akta a flganilitt\'a^ aaaallaa oaa kaaoalltkaló katalaaa trftftfjráaa aaa Otvaaétek Igyál\' aát ajkét la Mklviak t BaéaMatl Naplóra éa iaaétolva a laaaawfnkkaa ajáaliak aa töagnt Olaaaáara ta a|4eoeá#ok Irlat érétkllikMMk é| vilóaáaot Itlfel épaiétaka taakMk, aklkaak a aagyar iiirfapiriitjalom aagaa ailavoaalábaa éa aagyar Írói ét ajaéglróv kaagyataorgalaéliaa krdvlk Mik Olaaé fclajrvtár, tarkaMtl úynlti Ptl. kiadja a Franklin Táattial. A aépiaarl válltlalaak tanát kél kaaa (IIHII - (léd) hagyta al a aajlót MladtkalUl aadatl aMVar maaka. A a tgylk f\'aagary Aalallót ^allaarajatk* íféll, malyNtn irodtlaaah h |Nil\'tlkal kiaélatlak Itároa kiváló iltkjántk iatlamaótét ktpja f\'angtty Aalal0l, a aagyar pnkTititatiat féayat tolla maakáatór N«gy Pál, Baótkv | (VdftM áa ^taatklrálvl Mórlai képal aaaak a aagy koraaakMk akénébll il>)mbor.idntk kl, aalyatk ka aaa la Itgat0obk alaklal, da áttftrfl annkáttl valtak, a klkatk aava aéltó aa utókor baaltléa^ra. Kfttvüa, Kotnalh\' Otaowlfy Jóaatf éa Ktaiacay aagnk t rtatatlék konMknkat. Oaagary kltl* nóaa érti, alat kall kldoaborlltal aa tgyéaltégékat lagki-laJ«aAbban jalli mao voaéakat, élatlk fa anukáaágak aaa moaantnaalt, a aalyakbll a Jalltnra|a tlkél«taaaé laaa. M nttnlxm ktvatu émak fól Irodalaaakbaa Ctongaryval. Klayvt aiéltó arra kogy aa likalábaa alat t aa|yar al-aróM ni nláitt (flvauák, aéltaaák. Ára 90 kr, — A aáatk rálty Albart rag/mya wNa kalUa hírét aa aayjáaak*, aalv a oitgyar rvgénylrodaloa aaa tovéa taraéka klall vaa. aalyak a napi taratlát talavoaaléa faltll aa* IkadMk. Pálfly tűdig Ipgalvtabbta a ntgvtara — Otvma évak korából i vitla ragényalatk tartalmtt, Jól blkaakltatt awaéjét Mott j a aoJarn téataágba vnatl év agy kadyti «Mralai UMÓntt | kaáléban Jól autatja k tiiatb jallaaal alak|alt, Naa a | aodara Irhb ftfatla állított lélaktaaával. kllal katáaát ktraaó faragjával dalgaalk , ragéaya épngy aogf*lol a |é ragáay IrodalaUkÓvttala^ayaliiak, alat a Jólnléaa olvaaó aagaaabb lgéeyaln«k. Aa éi^daka éa tarjadalaaa klayv tatiadt ayoaáaa, éa ára (M kr. — A nabtluAfktra képoaraokt Jókai, Bródy Hándor, Békaaai Viktor, 1100 képat gylJtAttak Iohm 1MB.4II rfll Baakkaa írták a«g a logj-laoabb Irók kdaraalklééaával a d coó«égaa Idflk gylavOrl lldáaatát llyaaforaáa 4M9 nak a lagta<Jaaabb, I»gkiaartt4bh kftayva aa, aaaly „IBél" alaaa aont albaatlaka igatioloaó flnoakboa jaWalk aag. Aa addig aagjalaat H llaatbll aaáaanor példány fogyott al addig; a al arra vall, liogy »oa laaa aagyar takar, aki aagtia taoraMa taabad ágk reáaak a bibliáját. A aaar-karatOk éa kiadók abbaa állapodtek mag, kogy a latalaaa dlaaal 80 flantboa teljaa Itn aiadaa klrllaáayak kóaátt, áa ka Brigit tftkkat adnáaak, akkor kltoMk agakat aat laéytn adni a vovffkaak, Így a ttlitt aanka: 9 forint kan Af agy krajcárral ata Ulkb. karalaa krajaáro* fflaa- ttkboa la kapkató minden kttayv^akoltkaa. Képoo, M«égaa táiókoatatót a lapok mladta alMaatljáaak lagyan ád áa kéréara klld a kalyi kttnyvkaroakodti vagy a kiadó; Iával taatvárak Irod r t. Badapaaa (fáeal*ai.) Müjgyur aiéhaiklifv Irta Dr. Farkat Mihály. Ra a nagy iiépiaarttaágra JatoU klayv moat aár liléik kladáolaa )aUnt aag. Aa #tfdtk kladáa a aáháaai aal fíjlldéoéliaa képat, aa n|al^ Upatatalatok fojhanaáláaával taljaaa át vaa dolgMva ét aMaaa aagyaráaó képpal | aagvilágotltva A klayv tiata, rtlágM, jó aagy araággal var m«girva, aiadga félni agán r^aloaa>t alkoriléaévol, aopáa a gyakarlatlaaáf>H tartva aaga altu, alárt la a gyakorlati aébéaaetkl foglattoaókaak, alawrbM a kmUk aak, klllalaa a)áalkató. A aaaka a Pranklla tánatat ki-adáaábaa JalaaT atf (IidípvH, l^yta«ato% 4 ) Aa 80 krajoár. ___* - - I , BtaaMBlalak\' lat a oina Bartlia Mlklóa kAayvéaak, | •alj a kftaytpiacon karáHMykor fog aagfalanni. la a klayv ii-gyvon darab próaábaa Irt kórtaaéayt foglal aagá-baa ily tlaok a\'att: Vlrraatá*, A al, Klitayalalag. Cloar gyla, Öapáak, Rlróaágyitt, Kl a klbáa, Aa árva. Tapaa-taláa, VarAflny, Tétoa A aagáaak való, Jatalaa, VigaM, A holaap A taaranoétlaa, A kalál, Magváltáa, TaapIoaWa, á krtltft arat A klltl hivatás. Dvéroát Pátatortla, Kaié-kaMt, Otthon, PddélNtoin aa árnykép ab, A kl Bartka vaaárdkkalt Inaarl, aa fbgalaat alkatlat aagáaak arróí, kogy aily tufalvoaattol, ally Mlagadhg faotéml a allyalragadó faatáalával vaaaak anglrva aaak a kdltaaáayok. A klalnag kiabtti nnokatlaa érdakMéáat kaltott aa a kir, kagy Bartkátál taépirodaial dolgoaakak )a* lóinak Mg a klnyvpiacon. Bartliát a ,,Magyaramág\'- tnarkaaatftaéga bírta raá klay-váaak kiadásira, a a wMagyararaaág" aoa anaal kadvakt-dlk alvaaáiak, bogy Bartka klayvát dlnnan klállltáokaa ka-ráaoMyl éa ajávi ^áadákal alálMtdliiak lagyan f.«ja aag> kttldtal. A ktayvat aladaakl aagkaphatja, t kl a.^Magyariraég\'-ta agy atgyadévra alMaot. Aa JlAaatáal dU (IIH 10 kr.) káraikor bakiidkató Ily oia alatt „Magyaioraaáa" kladóklva tala Bndapat, Madaiwa, 1 Bartlia mlaénak bolti ár I frt laaa éa kftlla It aagandálktil a „Magyaromig" kiadó-klvatalábaa, 4 régi BM«jar aiaétaat képakkaa A Jákal-tála 1 „1848\'nak aoat aagjaiaat aogjrodik flaala. aa addigiaknál I la caadagabb, A régi aagyar őalaéraoiro vooatkonó káaak gaadag annata twU ilaatat klllalaa érdakaaé Moat iátJuk taa nagf alaétaak áa alaéoaalk artképoH alfaaftr taQaan Qaaaogyttjtva, akik a atvéMi aallott >Mtaa aaaoatí faladatot It tagaattattak Bartka, 8algotl, ÖaaatpAtary, | Bokádalaé, aa angyalaéu Uadvajraá, m^)d Kgrooay, taadvay, | Fáaay. Aardahatyl, Mogvary, araát plllaatjak aag. Aa arakápak klrll vaatiak alkalyaava a alvéaal baaa, a kai* iiHAvtáaalailta la ftlltta érdaka aaláktárgyak, aalyak a aagy oaallaaak diadalaiét latolták. A aagyar MaUdaág nagy Ujwkiliik a Itgaagyobb angyarokaak agáM Paat» kaaaa a ftaot aáao<ilk nlo, aaly a Batthyány aUiatariaara voMtkoalk. Aa aaaaáayak komoly éa gauykápa kltlal M-lattal aiadig agy aát aaltott mi tlbalyMva, igy a űr-váayak átaéáaáaál a a aUUntortaa nMgtlakaláaáaál la. Mloéai kópak Maya mm aa aaly Nft, ágfámtuM ia» k Ü A alalMtarlaa aaparikápa otáa ÉakkfUf éa liaité káft Mvttkaofk, aa|d Satvan ái Tadkrt akit at aaoldl i a két BtakyJgréfloAay, MatlbyAay át ÜMíyl kik hm Patai tfi romok kINaaéayi. ialikáay U|m tddig toka kl aaa aéaté oa*l«H aér^éi ka a atgyíaarl Upttatti a a Hantit aatyaak ktraiaoét képi a aotMaaMM Ipar étvafalk vlvaaáafaáaaul Mtdaéfia raawka A olkkak klvétat aélkli Iadatai míbvomIm álltad, a Igy kltéal a aaga ataékta. ValékM aagtirtáat a alt roaáitlak, kogy a ktpaikiaya Jókai, Brédy, iékaaí üo ,.AB\'*m köayv laaár aateéUaNarMnk ltg|iák anáMáa, aalv Ma agy al adatai gaafagJtotfa, a aaa kova kai/M kalatoaó iléw>f Igaaaáfa koagit áa Aaoloa Mát Bával tatvárak r. t kladáa áa aitodaa klayfkaaÉadáakM kapkató, - Kla Jéaoof Laaja, lfoat, kogy a Kla Jóaaí aovót aagtat forgalomban koala aa • aodaáaóa nagv Illa trált ktitol, aaly Aaaaa alvóit tartalaaMo, Majáa ralóaak tartok arról a lapról baaaátai, aaaly a poétát nyolc aoa-toadó óta alnt valaal Clra fogva tartja aa « kaiMo klft-lotókan. Kaalatt a ayolo év alatt a poéta kavarni tarait, da agáM odaadáaoal a magyar irodaloa aalgálatáaak talto alndan Id^ái Vagy alkart ért oi Bgéaa kii Ira* dalaai láttaak fájlodai a nagyra nlal a a-aaibll, aj alakok. aj táborok, aj aovafc áa ^ Irányok Jolaik aa 6 agilla tMilonío nyoaát Olyan lapot taaalott, tailran addig aoa volt aa alnálnnk, oaa aáaatt; aort A Ifétkoa fogható élénk, alaria áa érdaka lap aaak nagyon kaváa találtatik a kontlaanaán. Tlantalt, naaaa laléaal koltlvélja aa irodalaat, áa baottlatoaaággal kanall a pailtlkát; gylakoaá katya a Italai IrodaloaMk, alaéont pártol, oaal aal aaáa a kogyatlMlt aakl aat aiadaa aak, aal rtrálarkada. Kanál alapnál aoa aáatk a tatáéiyt, Ma kárdoaik, kagy kl allyM fanokWH kait, haaaa atak aat; adottá aa latM aakl takataágat m atra ragy aoa A Méta Jó Idlk Jártak, flaáp tnraát volt n talMtnaakkan éa a»ik a talaata aak ka ragMtkodáaál ttiad aaig aogaaradtak a lap kfta* iákéban, aaly lkat napvilágra taa. Olyan oavak ata* Aabrot Zoltán, Tóth Béla, Igaotaa, Koaan Andor. Kóbor Taaéa, Haltai Jaaé, Papp Dániai, Mnkai lati alaétgytt n aaga kilón aaaaáAa, dlanai aa lradaioaank A kéaf aaaply, annyi kltoa ooánlaág. A oaloak ét a kaagok oaaéálaaa tkáléin. Ha. váiaiMlI a aBoolt Nyagatoo aal-lataak, alnéagvik palotákat iriintu kmm naiak, holott Igy a MtrányoM vtaaanyakkaa kánytolonak Mbtaai ígá-nyaikot Akik A Hatat olvnaaák, taaorik ókat éa aaa bmk taalaka talaáaal rádolai. Da fáfdalaa aég áladig naa oéafM laarik A Hatat. Káért falklvjak «lvn-tólnk flgyalmét aa álánk, almáa áa ariadnaak földit Jó tattal lapra, aaaiykH aég aa irók la aokai tanalkninak Aat ktaaalk a aagyaraág oaoapontjából knnalM dolgot alva* aa, aki a lap Iránt érdoktadik át a aaga kéaita a propagandát aainál. A Hát HIBnta ata kápat, kllaó kléliilátát Ittotl éa aait ayajt, aéég oleaó lap. ávra aladlaM Ua falai A kiadóhivatal kaióata tággal klld antntváayaaáaokat alntakiMk. aki IgáayM. OHn igyaaorlaa | Badapoat, TII^ IrMÉkal. kSrnt I aaáa. VASÚTI MENETRUIL (/rém l&i. éttér l-tt K A MIXH4 állaBiái. c 9 1 n d u 1 A • f aalnaáréi w Ildi v. ééíragg. 36 d. n. MOaata 58 aala — déib. brkesét Kaokaára I \\j\\i\\ 1 lf. ?.! 6 98ragg. na. vJlS lOd. u sí. T.\'ll Méjjal v. v. I 7 r,9 ragg. gy. v. é 56d. u. Saombh U. f l 605 ragg. IM*» iry. fJllWd u. Zala-Eg4v. v. U\'lRd. u. X. vj 905 d. u. a. v.112:46 éjjol F 11)01 aala 9 42 ragg. 8104 rap. In. v.j WtL a. igy. v.J 7(05 oste V. V. ^ 8. ÍV. v.j 0\'15 ragg, S h. vj Ml — d. u pgj it. v.|l2,15éütl I SiUj. Igy. v- 648 ¥ Barcs Gyékényén, v. éüt 6106 d. u. 467 ragg, M6 d. i. gtSÍBBta T Cl V. & n- n. u v.j vj V. f{ V. a|62raci l Hil u 8 66aata iOéüal 46 d. * 9 v.j 1 rJn V.1I 10 d. M. |4i!ép 14 Nhgy-Knnizna péntek Zala 102-108. szám. (15 lap.) 1897. december hó 2-J-dn Újonnan belépő előfizetők, akik legalább egy negyedévre előfizetnek, megkapják a „Pesti Hírlap\' 1898. évre szóló nagy képes naptárát. Pesti Hírlap POLITIK A I N A Pl LA P Példányszám 52.000. MEGJELENIK NAPONTA «0—8« oldal terjedelemben. Mutatványszám ingyen. Munkatársak t Dr. Kenedl Géza telelői szerkesztő, II). Abrényl Kornál, Bekslos Qusztáv, Bslogh Pál, Vázsonyl Vilmos, b. Jósika Kálmán, Tóth Béla, Mursl Károly, Beds Jób, Qerő Ödön, Kóbor Tamás, Tömörkényi István, Kálnsi László, Krúdy Oytila. D\'Artsgnsn Szabó Endre, Véftesy Arnold, Zempléni Árpád stb Karácsonyi ajándékul a „PESTI HÍRLAP" nagy képes NAPTÁRA. KlfifUetlnl dl| t PÁRISI DIVAT-tai pesti hírlap Egy évre \\. . ;......................14.— Egy évre................. . 18. - Fél évre.. ■ \'...... .......... • 7 - Fél évre • , . . ■ ■ . .........9- Negyed évre...... ....... v . 3.S0 Negyed évre................4 80 Minden hóban jegyzéknapló. Kiadóhivatalt BUDAPEST, V. ker, váeí-kSrut 78. ásása. Báli, menyasszonyi öltözetek. — Egyszerű öltözetek MUTATVÁNYSZÁM INGYEN. f f A1III Szerkeszti: Győry Ilona. RQ9uBffi8ÜBQ3uni103) S51 Hamal IQjM párisi ízléssel. iS MEGJELENIK IIETENKINT EGYSZER Szines, élő modellek után készült fény-nyomatu képekkel, szabásrajzok, kézimunkák, illusztrált regények stb. Takarékosság ízlés mellett. Kimerítő magyarázat. es íregotesoDD magyar divatlap. KlflflKeléal díj: PÁRlSIDlVflT I""1 H Egész évre............ . . . 8 — Fél évre..... ...........4.- Negyed évre . . . -.....................2.— ecjrAU Egész évre.................18.—. Fél évre.................9 — Negyed évre ...............460 Kiadóhivatalt KUDAPEAT. vAci-klirut 78. isáa, N-it* pánink Zala lOS-rlOJ, Mán (16. lap)* 1M7- deesrober M IW1 W *ÚJÉVI* alkalomra választékosan rendeztem be, sl aaci-e-gyeur :n.©:aazet l©g,5©l©s©\'b\'b IgpcLsilaaeL^aa. _ , kívül, még az idegen nemzet ismertebb műveit is megszereztem, ugy szintén választékos gyűjteményt tartok ifjosági iratokból, képeskönyvekből, emlék- és imakönyvekböl, fénykép-albcmokbél a legremekebb kiállításban, iri mappákból (teljesen fölszerelve), Íróasztali tintatartók ól, valamint a legújabb divatú levélpapírokból. melyekét a legelőnyösebb feltételek mellett számíthatom. Az igen tisztelt n. é. közönségnek szíves figyelmébe ajánlva, vagyok tiotelettel Fisohel Fülöp _ könyv- éa papirkereakedö M-Aa-y.^- A >rnra 1 4a (MkUnyla. Vidéki megbixások kiváló figyelemmel esikfitOHetnek. ✓ w w mir * w w Mm mv w mv vm w w w w » vw \\ Nem találhatunk alkalmasabb, értékesebb Ci ozélszerflbb ajándéknak valót, mint egy jó ] ^ A könyv oly maradandó becscsel biró ajándék, mely minden más tárgyat fölülmúl P A könyvet nem unjuk meg! nem meg." ki a divatból! hanem egy örök v 9 1 emlékűi szolgál. Ej Könyvöt rangkülömbsóg nólkfll 4 bárkinek adhatunk, mivel az irodalomban találhatunk minden 6 5 műveltséggel biró és minden korú egyén számára valami alkalmasat. Ej ^ Raktáraimat különösen a ~ J VsS^ ^^ ^^ ^^ ^ * ^^ Sí J I • óe <■..... , . J| Zala. 102—108. szám. (17 lap.) 1897. december W fé-da. Elóflaeiésl felhívás KÉPES CSALÁDI LAPOK azépirodalmi éa lamersttsrjeaztfl képes hetilapra. / A Kepei Culádl Lapsk már a XX-ik tvfolyuUba lépett. öairaetttal jeleatitk nt t tiajrl a atgytr olvasóktaSaaigaek akkor, aidta egyúttal felklvjnk, hogy legyen esi vtt továbbra to uoa érdeklődéit tanaaitaai lapaak iriat, melyet addig taaailtott. A Képet Cialádl Lapok malija U(|obb blaoayilék a mailéit, hogy aig egyrétathéaagot pótoltaak, aáaréaal aa alvaaiktalaaig ittasait lö.élttoeeu kielégitotttk. Ismételten elmondhatjuk, hogy kittaött oóluikat alirtlk, mert lapank jelenleg már aa araiig minden vidákin a legtöbb atvalt Bifjftl caalád kedvelt káalbar&lja. A Képei Caaládl Lapok fennállttá óta már Ubb haáoalriaya vállalat táaadi, aalyak rétaltn aegtaónUk rtaabaa laa|Unek. Naa kutatják aa okokat, kaacm rgyasartea awgköaaíajtk aa olvaadktataatpak biaalatt ■ ojbél ktrjük: tlólegaaaik aat nektek lapaak XX-ik tvtolyimára ia. Altpa Caaládl Lapok a legolcsóbb, t> aairt a legelterjedtebb ktpaa ketilap! Migjelealk aiadea béua bő eiápirodalml ia Iimeretterj-eitó tartalommal ta ktlta bekötlietö raciayaalliklettel. A Képes Caaládl Lapok havoakéat kilntr „Hölgyek Lapja" clat ftlivaa mellékletet ad, páriái divat-kápakkei ta M divaltaddaitáaaai t igy egy külóa divatlapnak tartását releelegeeai Uaal. A Képet Családi Lapok olyas ítéltemben és irányban van aaarkaastva, hogy ltja ta trag ktlöa a eg/htt-véve élvetatul olvaihatin. A Képst Családi Lapok ba a régi éa ujabb írói éa Ultti (Aida niadaii laAaottovt tagja dolgeaik. A Kepet Caaládl Lapsk-aak regényei elbeaiéléaei, rajsai, hnmuroaakjei, költaaéavel kedilyaemetilö ol»a«aáayok. Irátyclkkelvel a táraadaloB aindea kérdéaeira klterjeaskedik. Orvoal éa egyébb cikkei toailtigoaak. A Képaa Caaládl Lapsk minden évbaa aégy külön bekötheti! regieyt ad aallikleltl slUsaUUaak. A Képet Cssláál Lapok borítéka nalleaea éa taórakóataló caevogiaak, Illetve kérdtaak ia Maiatok tirbAaa. A Képes Családi Lapsk alíáaetíl dijUlanul ktillketik gaadol talkat aa „BiásaUk paatáJá" kaa A Képas Caaládl Lapok képel lehetSIeg elktloraiaerüok, dlaacaek k taaalaá(aaak. A Kepei Családi Lapok a leheti legjobb cikkeket Igyekaaik eyajtaní a kogy liivaláaáaak aegfelel, aal legjobban blaoiiyltjt IbbAt XX. évi rosailláaa, Bit eddig kaaánkbaa rgyetlrnegv hasonló Iránya lap aaa volt ktpaa eliral; biaoajritjtk továbbá aaon előkelő ia kitlaó irók ia iráaók nevei, kikaak nagybecat atveit eaakaaa aiadea aaáakaa álvaaM aa olvuö a a kik ktatl bünkén ealitjtk fel dr. Tolaai Lajoe taarkeaal&a klvll i Jókai Mór, Hikasátk Kilata, Kádé Antal, Ráköti Jead, Temérdek (Jaaaenaaky Dániel). Laaka Oaaaláv, Redtyállitky Oyuia, Tdpyeal Mihály, dr. Valaki Sándor, Mtry Károly, Jámbor IjJot, Doabal Hágó, Ketéiy (Már. Ptoal D Aaaela, Xóaa Ida: — Benlcakyaé Bajaa Laka. a Bttttner Llaa, 0 BSttaar Jalla, Tntoek Aaaa, Badal SAadaraé, Caerawky Oyaláai, Nagyváradi Myra, K. Baaleaky Irma, Merlcnay-Karoaia Irma, Fiifkai, Qyalló laaballt, Abráayiai Katona Kleaeatla. H. Havasay Ilona, V. Oaál Karolina, larluvtakv Ida, Htrautk Lojaa Kiray Elaa, Vlria Jallaana alevelt atb. tlb. A Képss Csatáéi Lspsk eHáaatiei ára a „Hölgyek Lapja" cumi divatlappal ts ragiayaellékleUel együtt : Igéaa évre , . . . S frt — kr. , Filirre.....8 frt — kr. Ntgyedivra .... 1 Irt 50 kr. A Képet Családi Lapsk aanak, aki aa elölte táti daasoget ét aaoakivil aig 60 kr, ctoaagoláti ia poéta-tsálliláti dijat egyraerre beküldi, tllaaariaűl á regétyt küld díjtalanul. a Képas Csatáéi Lspsk aotatváiyanámokat ingyen ét bénneotva küld aladaaakaak, a kik eaifánt — legcaéltaertbben iavalastlapaa — hotaáfordalnak. A KÉPES (1ALÍDI LAPOK kiadóhtvnfalu Ul-S Baéapast, V., Vadán utca 14. [8^ját kásában,! Hirdetések felvétetnek FISCHEL FCLÖP köny \\ kereskedésében Naf y-K aninán /^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX> l\'J*áglrók lapja! UJaAgirék lapja! Bn<la|M*sfi lapló« A magyar sajtóban pÁrallan az a siker, amelyei a Budapesti Napló aratott és az egész világ saj*ójában példa nélkül Való, hogy egy szerkesztőség maga alapítóit volna és adna ki politikai napilapot. A Budapesti Napló a szeikesztöség tulajdona, n.m adla magát semmiféle vállalkozás rendelkező hata\'ma alá. Független tehát és szókimondó felfelé is, lefelé is minden irányban. Az igazi szabadelvüségnek sok diadala fűződik már a Budapenti Napló pályájához és a reakcionárius törekvések kudarcai megannyian a Budapesti Napié egy-egy sikerét jelentik. A Bndapesti Napló karácsonyi albuma, melyet a szerkesztőség karácsony napjára kivétel nélkül a lap minden előfizetőjének, az újonnan belépőknek is megküld, olyan irodalmi remek, amely az ország halárán is messze túlmenő feltűnésre tart számot. A huszadik század asszonya. Es az a kérdés, amelyról a világirodalom legragyogóbb nevű Írói nyilatkoznak a Budapesti Napló albumá-\\ ban, kózvetlenül a Budapeatl Napló kOzOnsége számára készült cikkekben. Irán, ifjabb Ábrányi Kornél nagyszabású remek kOllOi elbeszélése kOveli ezt a remek cikksorozatot. A Budapesti Napló írásban éa Icépkan az album belejeső része. A Badapettl Napié fliiertnrtije: A Sadapaati Napié MsMs aterkeaitáfe: VÉSZI tf ÓZ8EF. BBAVN SÁNDOB. k BUDAPESTI NAPLÓ halad áalgotóláwal i Ábrányi Emil, i/j. Ábrányi Kornél, Clair Primo*, Ctrri Gyula, Fái Béla, Qergely István, Holló Márton, Horváth Kimér, Janovie* Fii, dr. Kooáoo Jent, Lyka Károly, Márkus Jiutf, hltrkl Adolf, dr. Márton Miksa, Molnár Fertue, Pékár Gyula, dr. Sollétz Adolf, Sváb Tivadar, Thury Z. A szekesztOséghez csatlakozik a külsO munkatársak, cikkírók és tárcsirók díszes sora. A Bndapeitl Napló rovatai gazdagok, értesülései kitünOek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rovatában az ízlést, az elOkelOséget és megbízhatóságot ismeri legfőbb törvényének Előfizetés: egész óm H Irt, Ím 7 Irt, negyedévre 3 Irt W kp., eg[ lóra 1 írt 20 kr. ÜRlalrányKáaokal 8 nsplg Ingyen küld a kiadóhivatal, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX., Cilftl-ut IS. aa 865—1 Olvassa mindenki az újságírók lapját: a Budapesti Naplót! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx IdjJJitt. d DUUdpUotl RO|IIUl i | xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxS NigY-KamtM, pánink 7*Iá 101-101. Mám (!#. I»P) IM7. dfC«mW M 24 é* sUJEVI* alkalomra választékosan rendeztem be, sl magyar nemzet legjelesebb"b ^ixodalmiá^^ kívül, még az idegen nemzet ismertebb müveit is megszereztem, ugy szintén választékos gyűjteményt tartok iqnsági Iratokból, képeskönyvekből, emlék- és lmakönyvekböl, fénykép-albcmokWl alegremekebb kiállításban, ir mappákból (teljesen fölszerelve), Íróasztali tintatartik 61, valamint a legújabb divatú LEVÉLPAPÍROKBÓL, melyeket a legelőnyösebb feltételek mellett számithatom. Az igen tisztelt n. é. közönségnek szíves figyelmébe ajánlva, vagyok tisztelettel Fisohel Fülöp könyv- éa papirksreakedó ÜST A ore--!^- A -KTT^d 1 -KT 4á CMklmyáa. i Vidéki megbízások kiváló figyelemmel esakósOl tatnak. jP Nem találhatónk alkalmasabb, értékesebb Ci czéliaortbb ajándéknak valót, mint egy jó j 1 „üilfflf." (JL A könyv oly maradandó becscsel biró ajándék, mely minden más tárgyat fölülmúl. A ■"P A könyvet nem unjuk meg! nem meg^ ki a díváiból 1 hanem egy örök V "" » emlékül szolgál. r~r—* 6 íl Könyvöt ranskfil0mbs6g nélkül bárkinek adhatunk, mivel az irodalomban találhatunk minden ff íja műveltséggel biró fá minden korú egyén számára valami alkalmasat. B jL Raktáraimat különösen a J Ü^ é© \' l gj Nagy-Kanizsa péntek Zala. 102—108. isim. (17 lap.) Ellflaeléil felhlvéa KÉPES CSALÁDI LAPOK aaéplrodalml éa lameretterjeaztő képea hetilapra. A Kipu Caaládl Laptk mtr > XX -Ik ivfolyamába lipatt. önirsatttel jalantllk ott a tinyt i »(;tr olvaaéktataaágMk akkor, aldta agynttal fálklvjak, kogy legyen aalvaa továbbra la saoa ArdaklMéat tanniítani lapuk Irkat, malyat addig taaultolt A KlfN Cialádl lapok a altja legjobb blsoayltik a aallall, hogy al( egyriastkiaagot pótoltuk, aáariaat aa olvalóklalailg igiayeit to.ileteeen klaUfitatttk. Iiaitettaa alaaoadkatjak, hogy UtlaMt okiunkat elirttk. aart lapank jelealeg már aa oraaáf minden vidákin a lejtóbb mivolt magyar CM Iád kedvelt káaibarátja. A Képei Cialádl Lapok haailtáaa óta aiár Ubb kaaoaliiaya vállalat támadt, Bolyok ráaalaa ugattatok réaabaa teagédnak Nem kutattak aa okokat, hant m \'gyvsartaa megköaaónjük aa ohvaiktaSeaágaek biaalaát a njból kéljük: elílegeuék aat aaklak lapnak XX-lk évfolyamára la A Képet Cialádl Laptk a lifolenább, ia aaárt a legelterjedtebb kápoo katilap! Mefjeleaik minden h.taa hl uáplrodalal ia iimeretterj-astö tartalommal ia kllla bekötheti rogénymolléklottet. A Képtt Cialádl Laptk kavoakiat kilaaar „Hölgyök Lapja" ólad fúllvos mellékletet ad, pártat divat-képekkel ts W dlvattadóaitáaaal a igy agy kllta divatlapnak tétáaát fataataguaá taaal. A Képtt Ctaláél Laptk olyu nalloaboa is Iránybu vu aaerkeastve, kogy ttja ia öreg kllla i ag/átt-viva ilvosattal otvubatja A Képtt Caaládl Lapek-ba a régi ia ujabb Irói it Ultit gárda aiadtn saáastUvl tagja dolgoalk. A Képit Ctaláél Lapok nak ragényal albaaailiaai, rajaal, haaoraaaklot, klilUaiaval kedélynemaaiU) oUatméayok. Iránycikkaival a társsdaloa atadoa kérdéaalre klterjeiskedlk Orvosi ia ogyibb tikkal taaalságoaak. A Káptt Ctaláél Laptk aladaa ivbea aágy kllla bokttkotl ragínyt ad aollíkloill elMsatliaek. A Képit Ctaláél Lapok borítéka aa.ll.mra ia ssirakoatttá csevegiaok, lllatva kérditek ia talal.uk tárhása. A Káptt Cialádl Laptk alfiflaaUll díjtalanul kliltkslik gtadol tettet aa „BIMsoUlk poatájá" bao A Képtt Cialádl Lapok képel lehetőleg alkalomaorüok, dleueak ia taaalaáfooak. A Kiptt Caaládl Laptk a lebetfl lagjobb oikkokat Igyakaalk nynj\'anl a kogy lilfatáaáaak megfalal, ut tog|obbu bisonyitja laair XX. i«l faaaálláaa, alt addig kaaánkbaa egyetlenegy hasonló Iránya lap aaa volt kipat alirat; bisoayitiik tovibl á aaoa otlkoll ia kltlM trák ia Irtaik aival, kikaak aagybooal alvall caakaaa aladaa asáakaa ilvosWti u olvaaó a a kik klalt blteikén rmllljlk fa] dr. Tolsal UJoa eaeikeaslön klvll i Jókai Már, Mlkaaáth Kálmán, Radó ástál, Rákoal Jaal, Toairdok (Jaaaannky Dániati. Lanka Oaaatáv, Rodoyáneaky Oyula, Tlgyaal Mihály, dr. Valaki Báador, Háry Károly, Jámbor L^joo, Doabat Hagi, leaéay Caalár. Picii 0 Aaaala, ttáss Kde: — Baalcakysi Bajta Laka.\' B Blttaor Llaa, 0 Blttaar Jalta, Tataok Aaaa, Badal Báadtrai, l\'eeriecky Oyaláaá, Nagyváradi Mjra, K Baaieaky Irma, Marlouy-Karoaaa Irma, Vaagkaá, Qyilló laabolla, Abriayiai Katona Klamaatln. II. Havaiay Dósa, V ,Oaál Karolina, Karlovaskv Ida, Haraatk Lnjsa. Kiray Klaa, Vörös JiUaant a lovalt itb. atb. A Káptt Ctaláél Laptk oWíaoláal ára a „Hölgyek Lapja* calal divatlappal it ragiaymilliklttUI agyttt i Kgias ivn . . . . t frt — kr. Vilim.....3 frt - kr. Negyedévre . . . . 1 bt HO kr. A Képet Cialádl Laptk taiiak, aki aa olllliatiai lissogot is asoaklrll aig 80 kr, caoaigoláai ia poéta-aaállitáai dijat agyraarra boklldl, aliaaoiiall é ragiayt kaid dl|talutl. a Káptt Ctaláél Laptk antetváayuáaokat Ingyen ia Mraeatw kaid aladaaokaak, a kik aairáat — lagoaálaaarlbboa levelesílapoa — hoasáfordalnak. A KÉPES CSALÁDI LAPOK kiadóhivatala tói-6 Badaptit, V., Vidáu-utci 14. [8^|At káaátaa,) Rakiai • Pori1 bon • •Sherry • Madeira- ■ Marsa/a • • Malaga • Tappagona&di. Legjobb iwtisJrfúi/ö orma lei éa Klata uraknál I.\'ICaaliaái. te Oí Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP künyt kereskedésében Na( y-Kani z a in. ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ UJaéglrék lapja! . \' "V, Ujságlrék lapja! B ü düpf iltf apló. A magyar sajtóban páratlan az a siker, amelyei a Budapesti Saplé aratott és az egész világ sajtójában példa nélkül való, hogy egy szerkesztőség mnga alapitott volna és adna ki politikai napilapot. A Budapesti Kaplé a széikesztóség tulajdona, n m adla magát semmiféle vállalkozás rendelkező hata\'roa alá. Független tehát és szókimondó felfelé is, lefelé is minden irányban. Az igazi szabadelvüségnek sok diadala fűződik már a Budapesti Napié pályájához és a reakcionárius törekvések kudarcai megannyian a Budapesti Napié egy-egy sikerét jelentik. Jl Budapesti Napié karácsonyi albuma, melyet a szerkesztőség karácsony napjára kivétel nélkül a lap minden előfizetőjének, az qjonnan belépőknek ia megküld, olyan irodalmi remek, amely az ország határán is mesase túlmenő feltűnésre tárt számot. A huszadik század asszonya. Ei u i kérdés, amelyről a világirodalom legragyogóbb nevük irói nyilatkoznak a Bndapeati Napié albumában, közvetlenül a Hudapestl Napié közönsége számára készült cikkekben. Ivén, i(jabb Ábrányi Kornél nagyszabású remek költflf elbeszélése követi ezt a remek cikksorozatot. A Badapestl Napié IrAakan éa képben az album befejesö része. A BaéapttU Napit flmrki«rti)i: A Badipottl Napit fWoMt iztrkttzM|t: YÉIII JÓZHEV. . BBAUIV NÁNDOB. A SUDArilTI KAPLé kalaé dllgoaMHil t Ábrányi Emil, ifj. Arányi Kornél, Clair Vtlmoi, Ctrri Oyula, Fái Béla, Otrgely litván, Holló Márton, Horváth Elmér, Janovict PU, dr. Kovda Jetig, Lyh» Károly, Márkus József, Merkl Adolf, dr. Márton Miksa, Molnár Ferenc, Pékár Oyula, dr. Soltész Adolf, Stáb Tivadar, Thury Z. A szekesztőaéghez csatlakozik a külső munkatársak, cikkírók és tárcaírók díszes sora. A Budapesti Napié rovatai gazdagok, értesülései kitűnőek. Az egész újság friss, eleven, temperamentumos és minden rovatában az ízlést, az előkelőséget és megbízhatóságot ismeri legfőbb törvényének Előfizetés: egész évre 14 Irt, félévre 7 Irt, negyedévre 3 H 50 kr., egy éj 1 frt 20 kr. HBrtatványsxénaitkat 8 naplft Ineyea küld a kiadóhivatal, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bndapesl, IX., Űllél-nl 15. aa. 865—S Olvassa mindenki az újságírók lapját: a Budapesti Naplót! xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Nagy-Kanissa, péntek \' * Zala 101—108. nám (18 lap.) 1897. deoesnber bó 14 4a Karácsony 1897. SINGER YARROGEPEK a háztartás, műbimsés és miuden iparág námára o 14: millión, feltll gyártva és «ladTra. o I V A Slnxer varrógépek agy egyszerű, mint legdíszesebb kivitelben szállíttatnak és a legjabb ém letfcsnasiakb KARÁCSONYI AJÁNDÉKUL aelaleitl\' aiagabal ajánlják A Rlager varrógépek világhírűket kiváló szerkezetűknek és nagy munkaképességűknek köszönik * mely tulajdonságok a Singer Co. gyártmányait mindenkor kitűntették. Mh Díjtalan oktatás a divata* ai A h I as aé a b * m . The Singer Manufacturing Co. részv. t Deik Fereno tér 460 7. NAGY K A ÜT IZMÁN Deák Fárenoz-tár 400 7 (Ezelőtt Neldlinger O) KISS JÓZSEF LAPJA politikai és irodalmi szemle. Kllenoadik évfolyam AJK&Y Belső dolgozótársak: Ambrus Zoltán, Tóth Béla, Kóbor Tamás, Kozma Andor, Papp Dániel, Makai Emil, Ignotus, Heltai Jenő. Előfizetési ára: egész évre 10, félévre 5, negyedévre 2.50 frt. A HÉT régi megállapodott hitelű lap. A hét kidomborodó eseményeinek hű tűkre. Politikai, társadalmi, művészeti és irodalmi kérdésekben a leg- szabadelvűbb eszmények és irányok szóvivője.---Krónikái, Innen- Onnan rovata, Irodalmi- és szinikritikái már rég kivívták a kő- /.v / lőnség elismerését. — Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld „A HÉT\' kiadóhivatala laéipal, IraéM-ktnt S Kinai fulemilék egész éven át éneklők darabja 3 mrk. — Kitűnő éneklők 6 mrk. — Tüzvőrös kardinálisok tanult énekesek 9 márka. — Vérvörös tigris-pintyőke bájos tarka énekesek párja 2.50. — Harczi kanári-madarak, nemes taj, mély és éleshanguak darab 6. 8 10. 12. 15. mrk tehetség szerint Szét* küldés utánvét mellett Jótállás élő megérkezésért |\\ FABITIR L, MK-S aeéár-klvHat. CtMaHi I. I X Legalkalmasabb karácsonyi és n)évl ajándék. KAPHATÓ: BERGL ARNOLD cipészmesternél Nagy-Kanizsán, (a JL Saját kiszűrnényü női-, un- és gyermekdpUralrtárt a legegyszerűbb, a legelegánsabb kivitelig jutányos áron a nagyérdemű kiüüntég mves jigyelmébe ajánlja. Mértékszerinti rendelmények a leghibásabb láb után is gyorsan és jál eszktMttetnek. Kitűnt tiutelettel BERGL ARNOLD 104. tizam. Nagy-Kanizsa. 1897. december hó 30-án, XXIV. évfolyam lurtNiUiÉi : V4roih4»-4pll«t. VlKikal FttOp kkvikmÉrtMbn. A KNrkMiUMl irtaktul l.hn utpis-ktst d i. 4—6 irt köti lé* laltaaadft I Up aaallaar rkaaéra ZALA Politikai ós vegyes tartalmú lap. ■laAAfclvaiali Vároakái-íplirt ( fWU rb> HayTk imkilln iLóFtsarasi íkík . Kftm éri* 11 k«M it frt — kr rWm • k.rau (I Irt — kr Mtgjradtm I timi (1 Irt W kr voittkMó Magjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és csütörtökön, hmmm j.»V«u •ifi M-awtotlaa laral.t cuk taa.n k(Miből fogadtat •!. Iktiratot a.ai adnak vitait. Egryes smAin Arai: lO lcx«JczAr. Felelős szerkesztő: SZAIiAY NÁNDOR. ■rítt BIMnOMk.Tsisaisli klrdillnkta Tttakotdk riacktl rzlSf katyrktrMktd ia*he iau». adAk. A Pató Pálok. T&rsadalmunknuk baja, a szocializmus, immár állandó lett és egyhamar, ugy látszik, nem is kerül le a nemzet asztaláról. Ott foglal helyet azok közt a teendők között, a melyek elintézése sürgős ugyan, de azért még mindig várat magára, mert ne-héz és hz a Sándor, ki a tornyosuló bajok csomóját ketté vágni képes és hajlandó lenne, csak nem akar, fölmerülni az éji homályból. Nem is annyira Sándorra, mint inkább Sándorokra volna szükség mert a kérdésnek ezernyi ága-boga van. Ezek lenyúlnak a nép életének legbelső szövedékéig M fenyegetnek azzal, hogy megmérgeznek mindent Ezernyi Sándor kell ahhoz, hagy a bajokat minden izükben orvosoljuk, külfinben orvosolatlanok maradnak. Egyetlen ország van, mely dicsekedhetik azzal, hogy a szocializmussal sikerrel küzdött meg és bár a jelek sokáig fenyegetők voltak, most már nem veszélyezteti jövőjét. Ez az ország, — nem csodálatos-e? — éppen az iparban,^gyári munkásokban és nagyvárosi proletárokban gazdag Anglia. Vájjon ott hogyan érték el ezt ? Röviden szólva ugy, hogy gátat vetettek az önzésnek, korlátok közé szorították a nagy ingó tőke garázdálkodását és a vezető osztályok a szeretetnek és tiszteletnek kötelékével csatolták magukkoz a munka embereit, Angliában a politikai jogok nincsenek kicsiny csoportokhoz szorítva, mint nálunk; a munkások tudják, hogy ha akarnák, kSnnyen fölforgathatnák a társadalmi rendet, mindamellett a nagy angol parlamentben nem ül egyetlen szocialista követ sem. Mi pedig^nnyira vagyunk, hogy pár év előtt még gyanús szemmel nézték azt, a ki szociális reformokról beszélni mert, pedig a baj már megvolt akkor is Bismarck már életbeléptette nagy reformjait, Anglia megoldotta a föladatok legnehezebb részét, mi pedig játszottuk a strucmadár politikáját 6 azt igyekeztünk elhitetni a világgal, sőt saját magunkkal is, hogy itt nincsen baj, sőt nem is lehet. Most már látjuk, hogy lehet, mert van. Szálló igévé vált, hogy a kisembereken segiteni kell. Der ennél alig mentünk tovább. Az alfö Idi terjedő zavarok sürgetik a gazdák egyesülését; hisz jövőjükről van szó, és alig történik valami. Olyan kezdeményezés, mint a milyn a nyitrai gazd. egyesfiietet dicséri, mely legalább Érsek-Ujvárt^iagy parasztgyüllst tartva, igyekezik a gazdák és gazdák között az egyetértést megteremteni: fehér holló számba megy, sőt ezideig magában áll. Pedig ugy tudjuk, hogy Csongrádban, Biharban, a legutóbb annyit emlegetett Szabolcsban, sőt jóformán az ormság minden vármegyéjében vannak gazdasági egyesületek, a melyek ahelyett, hogy máskához látnának, csendesen alusszák as igazak álmát Vájjon sokáig-e? Ez a nagy kérdés, mert az idő átkozottul rövid és könnyen eljuthatunk oda, hogy mihamar késő lesz. Akkor hiába szidjuk majd a kormányt, hiába fohászkodunk rendőr-szuronyok- és bilincsekért. Ezekkel lehet > csendet és rendet teremteni, de a szivek egyetértését, a kormányzott osztályok bizalmát és vonzódását kiérdemelni és megás*, remi alig. A legfőbb ideje volna, hogy Pató Pál uraimék elhatározzák végül magokat a munkára. Már nem sokáig fognak reá érni, az biztos. A „ZALA" tárcája. As év végén. Azt mondják: az aranyos idő mindent meghoz, Igen, de el is visz. S ha jól mérlegbe vetjük, nem-e történik ez rovásunkrs, kárunkra. Elmúlik minden, ezt szakadatlanul tapasztaljak. Jön egy boldog korszak, s a mi után szivünk lelkünk sóvárgott, a viszont szeretet boldogitO tudatát élvezzük. Ez mégis örök. Ugy-e bár örök a szeretet ? Ax nem hal ki a szívből, az a sirontul is lángol, az nem múlik el az idővel, hanem állandóan él és boldogít. Nézd a természetet, az is azt leheli. A lombok öeszehajolva hirdetik, hogy éreznek. Ne hidd el, bogy nem fáj a virágnak, ba letörik... Azért szökött rügybe, kicsalta a természet hívogató szava, kifejlett — a kert díszévé nőtt. A ssemnek mily jói eső látványosság!... Illatával, üde harmatos kelyhével mily kedvesen pajzánkodik a döngicsélő méh!... Nspok mulnsk, a kis virágot megöli a nap heve, vészit ssépségéből; végre minden szála mint egy „nem gondozott virág" — hervadásnak indul, elhullnak levelei; elmúlásra intenek a sséltöl csapkodott sárguló levelek... Ugy (áj minden veszteség, legyen az bármily parány I Rossz érzést szül: megválni egyes kedves tárgyunktól is. Kedves, szeretett egyéntől meglosztvslenni: vigasztalhatatlan érzés... A tárgy helyébe ujabb nő vagy készül, — a kedvest, az édes egyént is tán még láthatod szeretheted, de van egy, a mi vissza nem tér soha — soha, — nem .pótolja senki, semmi: az | elmúlt idő. - Azért használd lel édesen, hasznosan. Ne muljek el eg^ perced könnyelműén, mert nincs oly pénz, melyen visszahozhasd azt; pedig vannak pillanatok, a melyeket megOröki-teni nagyon sokan szeretnének...\\Hoz az idő örömöt, boldogságot eleget, de hefey van sz, hogy mindig többet elvisz, mint a meunyit hoz... ? Egy gyéreri világitolt szobácskában kigyúl a láng; az est homályát megvilágitsni egy kis mécs van hivatva. Mily öröm! A kis bab&cska megérkezett, — körülveszik a kis testvérkék, csókokkal halmozzák el... — Jer apácska, szeresd! Mennyit lógunk mi játszani vele! S versenyre keltek érte. — Mindegyik magáénak vallotta... Szegény édes anya szive meghasadt fájdalmában. Bsjál tudta; érezte, hogy itt kell hagyni ssive gyöngyeit, s midőn az örömérzet egy parányát élvezte, megölte az a tudat: ki fogja Őket gondozni, felnevelni... Egy zugba húzódva, kis kezeiket Ökölbe szorítva, törülgették lolylon hulló könyeiket. — Ugy-e apácska, te nem halsz meg? Anya! nem szeretett, mert itt hagyott - Igen, az idő elsodorta, — meg\'osztotta a családot a szerető édes anyától... Pedig higyjétek el: csak egy van, a ki szeret forrón, változatlanul, ki életét adja, áldozza; ki a leghívebb őrangyalod az életben, ki remeg jólétedért, veled örül, bánkódik, eg) fitt sir veled... ............es a „szülő." — Azért saareeé forrón, rajongva, hálával, örökre váliosatlant, mert elmúlik as idő, s te férget hordasa szived ben, ha az apát vagy anyát egyszer is megbántottad, mert keserűen lógsz érte lakolni, s örökké lájni log szivednek, ha már nem len sz as apa, kz az édes anya... Legyen gondolatod egy vele, men a szülő a te legiobb akaród... Elmúlik az idő visszahoshatlanul, — s ha a szülői szeretet ellen vétettél, nem pótolja ast k soha semmiféle érzés, — ott rágódik lelkeden, < mert visssa nem hozhatod a multat, nem borai, hatsz lábaihoz engesslelést esdve... mert ott kiat " ledik a hantok, melyek fölött szomorú füz susog, - Elmúlt idők után késő már sóhajtanunk, — ssért ti rekedjél évedet kezdettől végig jói tál- . teni, hogy siámsdásod lezárása .helyea* legyea, s hogy annak gyümölcsét az sranyos idő ízlelni • engedje. TriUma Uvária. * Trieszti levél Trieszti" 1897. dec. Igen tisztelt Szerkesztő Ur I Már régebben nagy megtisuteltetésben ■\'""* - tett azon felszólításával, hogy becses lapja mára tárca-alakjába foglaljam össze ittsai ta- > pnsztalataimnt, megfigyeléseimet. Amennyire csekély * Karácsonyi ós újévi ajándékok l«Knngyobb raktárit. Játékszerek és újdonságok állandó ki állit ás a.-ZSOLNAY-FÉLE DÍSZTÁRGYAK. Alt és Böhm Nagy-Kanizsa. - Postai megrendelések pontosan eszközöltetnek. Ntgy-KunliM ósütörtök Kulik 104. atám (• lap,) IM97. rl«Miml>«r bó HO-An Politikai szomlo. Belrtld Decembsr UN, Kall áléul tartott a ha !7>4n héllön a kép vlsaloház, ás mivel mindenki asensát\'lól vtrl, a|4aa«n megleli képviselőkkel a liáa, a a karúink la tstilnlva vnllak. Al slsö Hónok Iknly Pereim vall, II a lürvényjavsslslot pAriAllánáiiál lugva aam fogadhatja al. I>» nani fogadja «l ad még gasdssági szempontból aam, mari Ausslrla solta-aam leklnletle MagyarorsUgol egyébnek, mini gyermeknek. Mosl III aa a kaltim, hogy Magyarország nemcsak politikai, hanem gazdasági lüg- Eillenségét ia (Örvényen ulon megvalósllha»«a. oeeulh halárowll Javállsléhos csatlakozik. Otánna Imkniot Mlklóe aaóllalt lel, kl utal arra, hogy a Mxsiallelák tegnap megakadályozták u függetlenségi s 4#-as pArt által egybehívott nép gyaw«i. melyen a lüggetleneégl polgárok a kog-many javaslata ellen meginallolt mozgalomhoz valóceatlakozásukat akarták Délehmlénl. Nem ludla, bogy mennyi köss van a kormánynak u soclslls-ták közbelépéséhez, dé minden jel arra mutat, bogy a eoeiallalék a korménynyal egyelérlöleg jártak ll. Szól Ausztriáról s azul véggi beszédet. bogy aa aa oilor, tn« ynek csapásait a Inna árai i Auutrla. Nem logadja ol a Javaslalol. IIUi Bálint szerint a kormány ag ország Jogainak el-kobotására lOrekitlk. De ea semmiféle hntalom-nak nem sikerül, — Szünet után Tóik János bessél, s ast mondja, hogy a kormány arra törekszik, hogy Mngyarorsaág alkotmányát ttldons le* Idegen érdekeknek. A Javaslatot nem fogadja al. As esti Illón után a függetlenségi és 48-as párt ártekesleiet tartott, melyben végeó határozatni nem hostak ugyan, de megbe«zeliék ti helyzetet. A párt kisebb résae as ohsirukolót loíylatnf akarja A miisÉ résae saonhan ast Itissi, hogy a part os obstrutaót ti végletekig nem viheti, ha-oém a kényszerhelyzetnek engedve, lesgerelhet, dehogy n kormány rendeletekkel kényssertlIIOn Iktéskedni, A közvélemény maga is ellttill as obstrukoiót akior, mikor fontos alkotmányos ér dekekrftl van szó A függetleuségi párt e hó 26 én akarta megtartani lillakosó népgyülését s kor-áény javkslsta ellén, de nem lehetett megtartani, ■ért a ssooiáldsmokralák oly túlnyomó ssámban Jelentek meg hogy a többség as övüké volt • s a gyűlés meglarláaa esetében nem a függetlenségi párt határouti javulata megy keresztül, hanem a siociáldemokrstáké. Külföld. Bécsben már s 14. (szskssz alapján rendelkezik a kormány. E hé 24-én lelle közzé első rendeletéi, mély aa árvis állal Újított vidékek állami.sasit- séga dn\'gáhsn intézkedik Ag erre vonslkosó Ulr vényjavaslatol a képvlaeloház már as alflbbt kormány Klait logsdla il, de már ss urakhása plémuiia elá k/iilwjoii gsvarok mlalt nem ksrOl-lieisll, K randslmnek kfllönOs értlskssségel knl osOiiőg ag, hogy sok olyan intézkedést less, ma-lyskel ss elölilil kormány nem \'ogsdntt g|, haliár s képvIulOhásbsn Mtkaii követel lék Igy lólsmsi-fék asokal aa Összegeket, melyek a vissza tinin llielendö ugllség, a ksntnl nélküli kölcsönök a vfgáratlások állal megrongált folyamszabályozási munkálatok helyreállításának és as egyéb elemi csapások állal inegitlogalotl vidékek fslsegitésére m\'gsgnvastaltak. Végűi a szűkség rsndelst lelemell ast a hllelt Is, a ml a vasuli mlniazle-rlitmnak engedélyeztetett. fCkkép n ssűkségren-dulet IMMAOOO Irl hitelre sgól. (P. N.) As smlltafl közleményből ss tOnlk kl, mintba éa s Végh Arthur .Tanulmányok\' nirafl munka |ábél a .Kínom én*k a mlvészetbsn" című iák kai agyas rássletalbsn agyssarüen lemásoltam és egl a uját navam alali kiadtam volna. Holmi én Végh Arlhurnak feniiemlltett munkáját mag Mldalg nem Is lállsm Nem la tsdlsm, bogy ag a könyv létesik. Kn egy Iranois munkál tsnulmányoslam, még pedig Conslanl Marillának a ím dslirsleesa dana l\'arl olmfl művét, mely iHMÍt-ben jelent meg második kiadásban f\'arlsban Ennek a 321 Ispra Isrjedő munkának a 2-dlk frjnele s Ln discretion dans l\'arl et Iott sous-enlendus. Ezt (ordította le Végh, én pedig fsllissználtam. Innen van a „Csodálatos szsllemtalálkozás." Ráismerem, hogy igen nagy mértékben hssz-náltam fel. de *g osák látssólagos, mert az itt levő dolgogról én még máshol is olvastam. II. az Iphinenin áldozatára vonatkozó dolgokat említem fel\' Martba Igy ir s „Hacriflce d\'lphigeniérOl: .Apríts avoir moniró fa jeune et roysle victime devant 1\'aulal, el sutour d\'el e Gafobua trigte, lllyssa plus friste encore, Ménélas oonslerné spró* svoir épulsé sur ues visages toua les deg-res de la douleur, II n\' ou ou ne voulut pas elődre fnlílifllloM paternelle et convril In tfiie d\'Againemnon d\'un vofle.\' A .Denkmiiler des KlaasischenJ Alterluns* III. kötetének 764-dik lapján pedig es áll: Die Kunpt dlases olt gepriesenen (íemáldes giplelte dsrln, o nek nyilatkoztak srríi, l^y a\' kormdnyjiivaslatok \'<«"" dér Kflnstler, indem er die am Altnr ate-parlHmentl ellntésését lehetővé teszik. A nyelv- lim,d" Iphlgeneia bersii und ergeben zum Opler rendeleleket módosilani lógják, de nein mostan darstellle, in kunstreloher W-ls* die (•emOls-és egyoldalúan, hanem csak hu a cseh tnrlomáiiy- bewegung der Umstebendeti absustufen verstan. gyOlés az autonom hsUtHágok számára való múlt don hatte: der Opferpriesler Kalchaa war traung-évi nyelvlórvényjavaslatot ujrn fogjn tárgyalni: Odysaaus noch mehr belrObt (Alíts klagte laul,> es iiz ebben logliilt elvek ulapján a kormány u Menelaos war vam liflchslen Hrümerxe eriOllt, tsrlomáiiyl .hatóUgok számsru ty nyelvrendete- dw Vaier Agamemnon aber Imiié sein Haupt ket fog kilioosátanl. Hu sz sllensék a reiohsrath-; rerhülll.* ban nem lólytalja az obsirukotót, a kabinet vál- J „ k „^ ho,oin w h ra)akz toza lan marad ha lgw, akkor (laulwh pária- |(| j , |rcsupán . Mariba munkáját men árls kormáiiyt alsk t fs oszhtija a 1 lanulmínyostam, Bármily sokat veitem is át be-srathot és as 1898. év elölt érvényben volt vs-1 |«|e lass\'uai törvény alapján a fsrtománygyűlésekkel | valószindleg május közepén választatja meg az Minthogy mindaketten ugyanazt a lorrási basa reichsrslhol. i nálluk, igen isrméssetes, hogy az oezmnmamá _/ [melleir*1lt-ott a kilejezéseknek is tslalkosniok Az oaalrák mlnllterelnök tervel a jövöre. A .Neues Wiener Tagblatt" llrűnnből e hó 94-érbl ttaulsoh mlnlsztsreliiök terveire vonatko* zólitg a következőket kőall: A osehek Idevaló ujsggn ma a politikai liely-golről hossgabb béosl lávlfstot közöl, amelyben mégerösillk nzt a liirt, hogy báró Huulsoh a mlnisgterelnOk iiz utóbbi Időben töbh izhen In* néaskogotl a lengyelek, aa uj csehek, a katolikus néppárt és a délszáv kin i veznlölvel. A luiiáos-kozások során kiderült, hogy (luulsoh a ncmse-liségl egy«i\\jogusltás es az sulonomiu alapján aiándékozik kormányozni. A pártok vezetői kész Csodás szellemtalálkozás. E oimen mégj\'étvAPI&ileménylInkre Üfifbaeh JinA úrtól ss alábbi levelet kaptuk, melyet min den kommentár nélkül közlünk : Tskiulsles üserkesslőség I A ,Zslál<-nsk e hó 24 én me/.jeleni .Csodás szellemtalálkoUs l\' olmü, cikkére u következőket legyen ssabnd válaszolni. \\ I kellett. Mindenesetre hibáztam, hogy, nem ugy tettem hele mindjárt a meghivó programmjába. hogy Constant Martin nyomán irta... Ezt pedig nem tehettem, mert ak^or még a munka leljesen készen nem volt. Azután pedig nem akartam a meghívói programmal ellenke-sésbe jönni, de meg szerény lelolvasásomnak valami nagy lontosségot nem tulajdonitván, átadtam u szerkesztőségnek. erőmtől telik, szivesen meglessem est, mert éti a barnasal kedves közönségre édesen emlékesem viasza; néki oly sok hálával tartozom, hogy viassaemlékesésemnek és ragaszkodásomnak e néhány sorban is lanqjelét kívánom adni. Augusztus elseje volt, amikor ott kellett hagynom kedves szü Óvárosomat. Hogy kissé lurcsán. de találóan momjjam: n boldog gyermnkkor aranysugaraiból szolt háló szakadt fl akkor.. Nem csoda teliét, ha a Válás hangulatában nem is flgyeltsm meg azt a gyönyörű vidéket, melyen Atutaftam Egymás után tűntek el szemeim elöli a temek-bbnél remekebb tájak; uekein csak kedves otthonom volt eszemben, más semmi. Elsőben n tenger ragadta meg flgye\'memet. Midőn Nabre-luát (a Trieszt elötli állomást) elhagyta vonatunk, valami különös érzés sUllt meg Néhány perc múlva meglátom a tengeri I Életem bon elöszOr I Kiteklntvn a vonat ablakán, alant mindenlelé halaimul ködöt lállsm Kz a végtelen kiterjedésű köd v li a tenger. A vonat magasan haladt lönu a hegyen ée a távolból a hatalmas víztömeg a nsgy sötétségben ködnek léisrott. A tenger mintha leljesen egybeolvadó\'! volna az égboitosstts\', melyen ezernyi osillsg tündökölt. \' Midőn egy jó darabig belebámultam a vég\' Istenségbe, lassan-lassan megtudtam különbösletnl as eget ée s tengert. Most láttam; hogy a mii alöbb csillagoknak véltem, ások s tengerén úsz- káló hajók árbocon lüggő Ulupéi. Az égboltossl-nak vélt végtelenség pedig a tenger. Körülbelül Ifi percig gyöm őrködhettem a tengerben, melynek most már mindén résséi, még a hajókai is tisslán láthattam. A szazakra menő ki-elili nagyobb kivilágított liajo, a gyönyörű kivilágítod kikötő esle lig órakor a magas hegyről langlengernek létssoll. Ilynniiek lá\'tam a tengert elaő osle. Valóban, a tengernél Is a magú gyönyörűségé* ben nyilatkozik ine/ a leríni\'* ze>. Mi sem kellemesebb, mint egy ssép nyári estén a lismvas szürke folltÖk közöl elötOnö hold világa mellett egy kis csónakon kimenni a szabad longvrre es ott teli tüdővel szívni az Üde laviigől. Körülöttünk végtelen víztömeg, melynek hu lámzó tükrébe tekintve, mintegy táncolni látjuk acsils-gos égboltoaatot. Kormányosunk lafnburán játszik gyönyörű olasz darabokat. Az égboltozat egyik része tiszta, csillagos, másik része tornyosuló fékele lélhökkel van borítva, melyek kőzöl néha-néha előjön a hold. A hegyaljén egy vér van: melynek falai éa a kivilágított ablakok ugy látszanak mosssiröl; akár egy OrdOg a tűges szemeivel A meredek karssl kopasz szikiéi oly különös látványt nyújtanak.....hgylk kutyának, a másik medvének látssik. A hegyen lekvö nagyszámú ház kögöl egyet sem láthslunk tisztán, csak klvilágitolt ablakaik tündökölnek apró csillagokként. Am»lt egy hatalmas nagy catlíag. mely eltűnik, majd ismét elöjön; ez a világilú torony apró lámpája messziről. Az égliolloaatról egy csillag hullik le, hatalmas vfírO* sávot hagyva maga után. Olyan közelinek \'látszik, hogy szinle ijed len evezünk lováhb. Mjjosnk bámészkodunk a végtelen semmiségbe, bámuljuk a hullámzó tengert, a meredek hegye» ket: csodáljuk a természetet. Egy hegy meltetl h.ilsd vissssfelé csónakunk. Csúcsán valami aranyain tündöklik. As előbukkanó hold világánál templomot látunk. Lev«sz»m kalapomat éa .. .. I H rtelen fölhangzik a kikötőben rőpdösö sirályok hangja, a mi aat jelzi, hogy nemsokára otthon lessünk. A hegyek, a ssshsd tenger egymásután tűnnek el elölünk és rövid idö múlva kikötünk...... Nagyon oossaor lit\'otn a tengert, de én újból meg újból el tudnátu nézni skár órákig is. As éghollosat egyik részén csekélyke lelbö mutatkozik ; olyan, minlha nem jó idö igerkesnék. De azért sok szág bárka éa vitorlás hajó lepi el a tengert. A levegőben kóválygó sirályok ia irgalmatlanul logdoMák asaegény halakat, melyek talán aslntén a nap melegítő sugarait akarják \' élvesni. Alig vet as ember esekre néhány futófagoa pillantást, eltűnik a nap a tornyosuló lökete felbök mögött Tisenöt perc elölt a tengeren még legszebb idö volt és most halalmaa cseppekben hullik alá az eső. í Alig két óráig tart a atéaa nemcsak a tengeren Nagy-Kaníssa, csütörtök Zala 104. asám (S. lap) 1897. december tó 104a. A nov. Itt án s „Zslsi Közlöny\'-ben megjeleni Constsnt Mastha nyomán irt lárcámra vonatko-lólag lehat kárem mindazokat, akiknek eaalleg megvolna, kiegéssiteni ezzel: Conitanl Martba nyomán.. Nagy Kanizsán, 1897. dec. 27. Teljes tisztelőitől: UFERIIACH JENÖ. Tollf uttában. ...4 báiaonyoe, poba hópelyhek nem hallottak, a természet OBÜatag* szép hsrmslia pslástis nem fedte be a kemény, fagyos fllldet ; fekete, bisony fekete roll karáesooyuok, estk a lelkikben élt a lehér, tíasta szeretet lAotrja, msg sz ates finom poriban eaillogott a dér, miat sürío elhintett rsriayi, pici gyémántsssmek. As ég ssarkárpitjia mosolygott s nspiéoy, s finom, reggeli ködfttyolt felitták s sugárkévék, minden szürkeség eltűnt, és ss srsnyesikok sulidén csókolgatták a ,korzónI" ssép ssssonyok puha areál A szent ttausp nyugalmas, ssép hsngalstából agy rész kissirárgott s aapsagaru utcákra, as áhitatra hívő harangok méla, szava a szeretet "> tiszta hangján balláauott régig a bideg levegőben Ünnep vaái ss ateát nézem és látóm, bogy ttnnap van. 8ok idegen arc, de még több ismerős. Hogy megpelyhesedett es a gyerek, támlám, ki hitte volna. Mini, ss még awet is oly bttssks, pedig ivek mnltak, de agylátsaik nem mindenkit szabadit isi s nagy msster — ss ilsl. Bttssks 71 Valaki aat tagja a hátam mögött. — buta. Talán igasa van. Csörren a fényes bosssu kard a kemény aszfalton, sarkantyú-pengée lássa esilingelése Tál ki a hullámzó, sétáló jsép tömeg halk zsibon* gáaából. Ragyogó leáayssemek mohón tapadnak a ssép attUIára, és a bttaska boldog papa elfeledi ebben a percben, hogy| a tavalyi aratás felét uéiik most ssok a csillogó leáayssemek. KiesL^ábé kacagott egy! kapu előtt, rózsás sngyalareáa kívánatos gödröcskék képaődtak, kestytts ujjacskái egy setyemssőrtt kutyácska derekán pihentek. -> _._ de az egéss városban erős sirocco luj. Es s meleg, ssinte fojtó szél legtöbbször eső, vagy hideg idő után jO. Viszont megtörténik, hogy a siroccot hirtelen fagyasztó bóra váltja föl. Egy erősebb bóra a tengert a maga borsssztó szép ségében tünteti fel. As előbb oly nyugodt víztömeg hstalmas hullámokat ver. Nem holmi balatoni hullámok esek, hsnem sokszor s tíz ihéternyi magasságot is felülmúlják: egész hullámbegyek. A bóra a szárason is rettenetes. Sót télen, h^ a bóra a jeges talajjal együtt jár; életveszélyes is Ishst. Igen sokst olyan sserencsétlenOl vág löldhős, bogy kitöri kezét, lábát. Msgam is szem -tanuja voltam a mult hónapban, mikor egy Halai embert csupa ssivssségböl ugy vágott löldhöz, bogy egész arcát és orrát beverte és sr érkesell orvosi segély dacára egyik nemét elvesztette. Alig mentem tovább, egy szekeret fordított lel. Éppen egy hajón érkezett simát s/állitottsk és s szállító szekerek egyikéi s tengerbe fújta. Nem egysser állitje meg s hegyen hslsdó vonslokat. Egyik kiránduláaom alkalmával három gép volt a vonat elé fogva, mégis síig oammogott. A bóra időközönkénti hatalmas rohsmokban jöu. Ha egy-egy erős roham elmúlott, tovább megyünk; a mig tart, a lalba, vagy a cövekekre erőeiteM kőtelekbe kapaszkodunk — — — — Legkőselebb elmondok maid egyet mást a váróéról, a kirándulóhelyekről, kereskedelemről, lakosságról ele. A t\'K - Megharap EUa I Egy perere alaktalan sittrksségbe futott össze minden ssemeim elölt, essk egy perere, eztán miadsn reudben volt megint, csupán s lágy, női hang esengett egyre ftléfcbe. — Megharap Ella! Hogy betemeti a rideg élet ssllrke, színtelen pernyéyel az Qaság poezisét. A tisaabat évss gyermek lelkinek vergődő, kínos szenvedései, ■ilyen kicsinyetek, milyen nevetságsssk, leesnek önmagunk előtt, tis év maltán. As idsálok ép agy váltósnak, akáreaak a divat és mégis örOk-tartó szerelemről álmsdosaak as emberek. Nem regényrészlet es, ayeis vsléság ss ates, a kemény aszfalt közepéröl. Ott áll s mama. Valamikor olyan filigrán termsttt, vékony kis deáklsány volt, ms telt, kissé gömbőlyt. A hogy vizsgálom, öessevillsa tekintetünk, asm pirul el, mint bajáan, tégea, mikor ssivssorongva várakoztam reá as ates-sarkon. Elfeledte, én is. fia megváltoztam, az 0 sreát csak szebbé formázts ss idő, könnyen felismerten. Dehogy hazadtaak mi egymásosk, csak msgtaaaltak, hogy a szív tőbbssörre vsló szerelemre vsn beosztva, egyik ktasoriljs a másikalj Ed ntáasm nsgy sor jött még, mig elért a kikötőbe és sz I én emlékeim kősóit sem ő ss egyedüli. Igy vsn az legjobbsa, mert nSáskéot ugy ssm lehet. Mikor ss ara beléftste karját a karjába, mágia valami megbánás félét éreztem. Megcsaltam éo ezt az smbert régen, mikor még aem tudtam, hogy ö létesik, — ha ogyao a gyermekek eaókjs, ölelése büa. Szamárság, hát 0 asm sseretett Máriáu kivttl soha senkit... Ksráesooy nspján nem tagadná el... * A templom felől az atea sséles torkolatán csoportokban Osöolöttek ki as emberek. Fürge pórleáoyók kopogó kemény léptekkel siettek tova. Ha egy-egy merészebb férfi-tekintet hoss-subban pihent meg egéssségse, piros arcukon, ssllsiss szeméremmel sütötték le pilláikst. A nagy tömegben, tét kicsi gyermek tipegett Isssan, fia és leány. Foltoe volt a ruhájuk szegények lehettek, nagyon sssgények. Váoysdt, elcsigázott srea vésus asszony baladt mőgOttttk. Tarka nagy kendő volt nyaka köré teritve, a szélein nsgy bsras foltok, egy helyen meg éppeo kirösztül égett. - Nézd mama, mit klldwt as égMI I jé Jssnsks. Odsfset as emeleten áp akker csörrent s nagy ablak, ssép saéks saasoeyfqj vissza gyorsaa, a ki látta, kalotta a mét, és mikor as anyjik a játékok itta ayalt, hogy elvsfye töltik, u s ssép isasosyfsj mosolyogva iatett, bogy esak hagyja aálaak ... a Karácsony napján szeretet lakosik aa imbsrsi szivében, miért is aines mindig karácsony (.. ■í* 8..J. sírik. — Klmavaaéa. A. belügyminiszter geyysy Elemér m. kir. bellgymiaiszteri fogalmazó gya-koraokot (Bispáni titkárrá a X. fizetési oeatálv-ban kinevelte s szolgálattételre vármegyénk tt-ispáoja mellé rendelte ki. — Hmláax Harglt meayasaseay Eltérünk a megszokott sablontél, ahogy az eljegyzési híreket szoktak közülni. Feljogosít bennünket erre az, hogy most a mi kedves nő-poétánk: Halász Margit jegyváltásáról értesítjük olvasóinkat. A U már oly sokat és szépen zengett szerelemről, rózsaláncokról: a virágok között röpködő pillangó sorsára jutott, ott tapadt epedőo rezgő lantjával maga is a rózsalánc méaéo. Ez a kedvea pillangómese reng ki az előttünk fekvő eljegyzési kártyából: Halász Margit Biliy Mihály jtgjiuk Galambok Cmrgé Béldy Mihály, m. kir. csendőrhadnagy is, ki a mélyen érező póéta-szivet magához láncolta, határozottan írói lélek, aki mér több munkájában bemutatta szép tehetségét 8 igy e két szív szent szövetségében — a költői lelkek ölelkezésében — méltán gyönyörködhetnek az olympusi istenek. — Mi őszinte szívvel gratulálunk az egymásra talált, szerető lelkeknek. | - Haláloaá*. Kun-Féle*yházAról kaptuk az értesítést, hogy ott Raiutmy Jótuf j könyvkereskedő, 53 éves koriban meghalt. Az elhunytra nagyon sokan fognak emlékezni Nagy-Kanizsán. Ezelőtt mintegy 10 évvel még a nádor-utcai ovodának volt szeretett ,fivó bácsi-j».u Mikor a nagykanizsai a Kisdednevelő Egyesület« megalakult és a nádor-utcai ovodát megalapította, annak vezetését Ranuay JóMsefn, mint okleveles óvóra bízta. Buzgalmával és szak-avatottságával csakhamar népszerűvé tette nálunk es intézményt a az akkor még egyetlen ovodát teljesen mintaszerűen rendezte be és minden tekintetben a mióta* ovodák színvonalára emelte. Később némi differenciák miatt elkeseredve, kisdednevelői állásáról lemondott és innen elköltOgve, könyvkereskedést nyitott. — Halála alkalmából a család a következő gyászjeleuléat adta ki: Alulírottak lájdalomtól sajtott szívvel jeleneik, felejthetetlen emlékű szeretett Cirj, Nógstts a gyerekeket és hol a fia, hol a leány sietett kissé jobban, ilyssker, felváltva von-saolták egymsát kézenfogva. A telefonhálózatról aláhulló dérpelyheket akarták elkapkodai, kitárták piol kácsóikat, kacagtak, nevetgéltek, majd melegen ráleheltek megfásott kis kezük Ilijére. — Látod ott lskik s kis Jésusks, — egy hoesso, szakadozott, mosdulaUsn, fehér felhőre matatott a fia. — Mihossáak is sljő, elhozza békéd is nekem is a krissikiodlil. Ugy-e mamám igaa?... As a sápsdt arcú asszony asm felelt, areára vonta nagy kaadőjét, asm vette seaki észre, hogy sir..; Egy két emeletes épttlet előtt baladtak ép, a boltíves kapualjbél lánnázva gördült ki egy fedett hintó. A fia tágra nyílt szemekkel bámulta a do-i bogó oagy lovakst, esetteote\'t egyet ayelével. - Gyí. gyí - As anyjuk nógatta, s fiu sóváran aésett s tova-: ,, ... . ,. .... . .. v jt Z\'i .1 a ii ii .. . .... a felejthetetlen emlékű aseretett féri, sógor s robogó kocsi alán. Alig lépett keltőt, ssupsz, rs- ^,,^ RtBMiy W k5.yvk»mk4aaek, \'"*\' " \' s fia s | félivi kisos szenvedés után, életetek 68. boldog lami ép as orra elölt a tőidre hallott, leány, egyszerre kspoll utána mindkettő. Babák voltak: as egyek katona, a másik kenderszőke haja pafok arca leáay; isoroessa, remegve tartottak kesttkbeo, ragyogó sroosl tor-dúltak oda édes anyjakhoz, egyszerre mondták mindketten. hásssságának 96-ik évében,f. hó 36-én este 7 és fél órakor, a holdoklók ssentségének ájtatos felvétele utia tOrtéat gyászos elbonytát eat. Kua-Félegyhásáa, 1897. december 16. Itav. laaasay Józsefné. szil. Roetoezíl Mária hitvese. Mariska, Jósasf, Imre gyermekei. R»stoezil Ménes, es és kir. altábornagy, a vsakor, rend lovagja éa eaa- Nagy-Kaniana, csütörtök ládja. Knot János és Beje siQl. Hostoozil Auguszta. Knot Gusztáv éa neJa.Knot Ottó dr. Prága város msgistratusánsk taaiosuoka és családja. lg* részvéttel vettük a következő gyáss jelentést: Stern Károlyné mint hitvas, ugy saiát, mint gyermekei, valamint sa összee rokonság nevében Htldslomtelt ss\'vvel jelenti sserelett férjének Stern Károly urnák folyó bó 96-án reggel 7 ée fél órakor 75 éves korában rövid ssenvsdés után történt gyássoe elv hunytát, sat. Nagy-Kaoissa, 1897. december bó 26-án, Áldás és béke hamvaira I Zala 104. esám. (4, lap)__ belelátott a hallgatóság síivébé, lelkébe. ilerlinger Olga k. ti, most Lelbach .Somiiambulá«-ját fálszottu zongorán, majd néhány népdalt énekelt szépen. A kisasszonyku zongorajátékával nagy sikert aratott és a rendezőség 01, és Irmler k. a.-t szép virágcsokorral lepte meg. Az irod. és mUv. kör dalárdája Hlger \'Alföldi Ityiny* című dalával zárta be a műsort, azaz, hogy ezzel akarták bezárni, de a közönség oly zajos tüntetéssel honorálta a dalárda szép énekét, hogy egy másik darabbal kellett befejezni. A mulatság sikeréért as érdem első sorban is Dobroviet Milán v. r b. elnökét és Fiuhtl Lajos egyes. 1897. december bó\'30-én, Leo, Olge, Gizella aaokái. — 1 FentaUek aaaber. A fllldmivelési miniszter a Keszthelyen emelendő Festetiob-emlék-szobor bizottságába Máday Izidor/és Tormay Béla min. taaácsosokst küldte kilés fölhívta Keszthely várost és Zalamegye törvényhatóságát, hogy maguk részéről szintén küldlének ki s biioitságbs. A gyűjtés már nagyban folyl - A ■aaktÁépslégyesniettsIélis, Ki örökké mulat, kifárad, idegei elernyednek, aztán már csak rendkivűliségekhez folyamodik, mert áz egyszerűség képtelen szürke lelkét mozgásba hozni. Ezeknek a mulatságoknak a levegője szinte sápadt, sárgás szint kap, fojtó, beteges, a ringó párok inkább testnélküli fantomok. A ssép ruhás fantomok, á kiaszott férfi-vázák múlatnak szokásból, unalomból; fanyar, merev ábráaatukon csillogva siklik végig a lámpafény, mintha pergamentpapirból lenne valamennyié. — Igaz lélekkel, fesztelenül, kedélyesen csak azok az egyszerű emberek tudnsk mulstni, kik hétköznaponként ihpadva táradnak a homályos mester-műhelyekben. Ilyen kedélyes szép mulatságot rendezett vasárnap este a helybeli munkásképző egyesület a \'Polgári Egylet" nagy termében. \\ Soha akkora közönség még nem szorongott abban a tágas teremben, mint ez alkalommal. A táncmulatságot hangverseny előzte meg. Herlinqer Olga (Csáktornya) kezdte meg a műsort Mozart: ,BilcMal"-ival. A kisasszonyka hangja kellemesen, üdén esendői, tud lelket, szivet adni éneké nek éa élénk, kifejező arcjátékkal kiséri a melódiákat Ha ajkairól nem Tölyna a dal, kedves megjelenésével még akkor is nagy hatást érne el. Zongorán Foüák Miksa zenetanár kisérte kellő prscisitásssl; s tapsokon közösen osztozkodtak. Major Gyula Farbaoh i > Katona Seerenád*-ját látszotta fuvolán. Az egyszerű ébenfából művészi virtuozitással a legszebb hangókat csalta ki; a hálás közönség e ritka élvezetért viharos tapsokkal adózott, úgyannyira, hogy ráadásul meg kellett egy számmal toldani játékát. Irmler Juliska Bnom, ügyee zongorajátékával szolgált rá a zajos tüntetésre. Ezután Kárpáti Manó tanár ült a leiolvasó asztalhoz. Fején találta a szeget, megsértette, hogy a táncra kész fiatalságot valami akadémikus felolvasás nem igen érdekelné. Nem filisofált, hanem felolvasott. Az , Őnmitxlődét" témája tág teret nyqjt, hogy valaki egy hoaazu, unalmas felolvasással traktálja a hallgatóságot, de Kárpáti tanár vigyázva, ügyes érzékkel nyúlt hozzá. A legnagyobb érdeklődéssel lüggtek szavain, tisztán, ércesen csengő hangján. A munkások helyzetét ecsetelte jellemzetesen, a mi éles megfigyelésről tesz tanúságot, szólt az egyszerű lelkek kivánslmairól és köteleaeségéröl. Rámutatott néhány nagyalnkra; egyik a gyalupad mellől jutott et a Népszínház és az ország összes színpadainak deszkáira, s másik egy"*pozsonyi lakatos-műhely homályában szőtte áliqait és ma egyik legnagyobb büszkesége nemzetünknek. Sulyoe szavakkal ítélte el a kozmopolitizmust. Egész leiolvasását erős, őszinte, meleg hazafias szellem lengte át, elhozta magával a felolvasó ssztalhoz a népszerű irodalomtanárt, ki \\szeretettel oktat Igaz hazafiságra és mindenek <előtt nemzeti literaturánkat adja a hallgatók iezébe. Kerek, ssép felolvasását egyes „éljen" kiáltások többször megszakították és a végén igsz le kesedés. el tapsolt mindenki, ami annak a jele, hogy a lelolvasó megsérüllek. Dacára a* erős ellenállásnak, a mii a kőfal okozott, legkevesebb baja töltést a gépnek. 8 a mi valóságos isteuosoda, emberben nem eaett kár. A gépész és ffiiő helyükön maradtak, illetve a gépész sa utolsó pillanaibss a azenes koosirs ugrott a csaknem « okozta vesztét, mert s szenes kocsira torlódott kalauz-kocsi majd bogy agyon sem lapította. Leg-csodálatoaabbau menekedett meg * kalauz a kit kocsijs kösepén állva ért a katasztrófa a dacára snnak, hogy a kocsi felső réssé darabokra tört, alsó réssé pedig egéatan a azenes kocsira szaladt fel, teljesen sértetlen maradt. A természetesen sok nésöje akadt, a bámulatos erőkifejtésen csodái-gép egy 31 hosszan képes rolt ellátóit töltésbe befúródni. A vizsgálat azonnal megindult s kihallgatlak s jeletőeéggel terhelt Gergelv válté őrt, Dervarics napos lisztet és Bezerédy gépészt. Másnap s kaposvári gépjavi\'ö műhely több munkáee érkezett meg, s nagy munkával kiemelték a befúródott gépet. A kár körülbelül 16—MOOOO irt. A szerencsétlenségben sz s legnagyobb asereocae, hogy teher vonat volt az áldozat, mert ha történetesen ez elmarad, háromnsgyed U kor HP érkesik Szobb felöl a személyvonat, ugy elkép-meg nem érdemelt kitüntetést kénytelen selhetetlen események követkesbettek volna be. radt. Ez-^ _____ Ödön; Hermina (élj. Erausa Lipótné gyermekei.__.. _ m _____V_________ Leitner Ödönné szül. PoUák Róza menye. I elnököt illeti, kik fáradhatatlan buzgósággal ipar- katasztrófának Sgulicssr Anna szül. Stern Anna, Stern J. Mór I kodtak az estélyt minél vonzóbbá, minél kelleme- mindenki esőn Kreisler Térés szül. Stern Térés testvérei, sebbé tenni. — Id. Opubeck Károly munkástársai kozott, hogy a Kraues Lipót veje, Leitner Ernő, Krausz Oszkár, nevében rövid beszéd kíséretében hatalmas babér-1 as erős fallal koszorúi nyújtott át Dobrovics Milánnak, ki szabadkozott ezt elfogadni, mert — úgymond — erre nem szerzett még \' érdemeket, de másrészt kötelességének tartja ez elöl ki nem térni, mert ebben a ragaszkodás és szeretet jelét látja. Ifiichel Lajost, uz egyesület ambiciózus fiatal elnökét, hasonló kitüntetésben akárták részesíteni, de szerénysége és az a tudat, hogy rövid elnöksége alatt erre még reá nem szolgált, előre figyelmeztette a víg. rendezőségét, hogy 0 — Méppárll baj Ugatta atdasatal Ladics Lőrinc, Ladics Ferenc és Kolmann István károlyszegi (muraközi) fiatal legények egy általuk meg nem nevezett néppárii politikusnak unszolására a köröskeföi m. kir. anyakönyvve- vísszautasitani, és így ez el is maradt. után kezdetét vette a vidám tánc és Ztolnay Vilmos kitűnő zenekara kitartással huzla egész I reggelig a legszebb, a leghangulatosabb darabokat, j Az első négyest 152 pár táncolta. A nagykanizsai i _^ munkásképző egyesületben uj éra kftvetkezik, ^önik hatósági jelvényt kép^ő ciK" 1896 telve tj|, egésMfges, irányelvekkel. évi november havában először, 1897. évi február a T r"""/? JÜSSSSftíV. Ki! bávában pedig másodszor elvitték Minthogy bosia Csurgó lakosságát dec. 2Hnd. e. 10 órakor á)lam autorilási jeIvényének meggérléae 3,1, az a rémhír, hogy a vasúti állomáson vonat-1 m.rt , kjhftgá8 (d0kOzJben elévült - sljárni "ub°?T többiwiroleum h«dónem ,ehele„ , y4d k(láró, a ,oá„ miatt cJmel. •zplodálts meggyújtotta a raktár. A fcir részben ,et(Jlt December l8.án tárgyaltez ügyben a valóaak bUonyut Aa eset következő: 21-én d-J^, j jbír6gt a me|r\', |opáa vétsége. e. 10 órakor Szobb félülegy tehervonat érkese t 41|a üolia éa Ko|m,n Ig(v[nt 3 £ayi ^ a pályaudvariba s a hibá. váltóállítás miatt Ferencet éa Ladics Lőrincet pedig 2-8 neki saaladt egy petróleummal megrakott kocsi- U, , ^ m A T4dio,„T^nyu. tf^Wiii rtL Öi.,0r\'\' | godtak ésWetésüket megkezdették. Ug? íát- hordik közül több eliökblt a a kiöm ö folyadék Dépparli uraknak „%t u u(olsó nagóbb- a gép psraiaátólmely az Otődéa folytán ki - LzerU va|^a(a Muraközben. Mi azt tartjuk, hullott, ltot fogott s a pályatesten széles vo- , nem ail , három s é fiut bMaea , é\'n\' kndett A megérkeztek • I tisztelendő bujtogatót kellett volna megbüntetni, üíSIí I Csakhogy persze, ha bíróság elé kerül a dolog, akkor az izgatók bűz módjára eltünedeznek. — Értekesiet a Balalom-parti vasat A petróleummal telt kocsi az \'ugy- jflicyben. Öecember 21-én Keszthelyen dr. \' vsk vágányon állt, mely a raktárhoz | Jankovich László gróf lőispán elnöklete alatt né- csurgói és slsoki tűzoltók, a kik sztán a mennyiségű hordókat sséihengeritették s elejét vettek az explozionsk a a nagyobb tűz-veszedelemnek. Az összeütközés borzasztó dolgokat müveit, nevezett vezet. A raktár előtt mintegy 20\'Q méter tér!pes értekezlet volt. Elnöklö lőispán űdvösölvén magasan tel van töltve s a mint a vak vágány\' a megjelenteket, megnyitó beszédében előadts sz végződik, a 20 Q méteres lerakódó helyüljértekezlet célját, részletesen ismertetle s szolgálö tér tégla lallái van kirakva. A petro.\' Keszthely -tapolcai vasút ügyét. Az értekezlet leumos kocsi közvetlenül ezen falhozvolt állítva,! elnökéül a jelenvoltak dr. Jankovich László gróf hogy a kirakodást könnyebben végezhessék.\' főispánt, jegyzőül dr. Schwarc Zsigmond keezt-Mikor ezt a kocáit a vak vágányon át a rak- helyi ügyvéde^ kérték lel. A vasalügyhös hozzá \'árhoz tolatták, a váltóőr elfelejtette a váltót liloara állítani a igy történi a kataazlroia. A Szobb (elöl jövő tehervonat 10 órakor érkezett be. A gépész mii sem sejtve, a azokott meneti gyorsaságnál talán kiesé nagyobb erővel haladt szóltak üyőrffy Oéza, Cuppon Sándor, báró Putheányi Géza, mindnyájan hangoalatva a vasútnak a phylloxera által tönkre ment vidék lakoe-ságára nézve nagy lontosságál Az értekezlet alatt érkezett Veszprémből dr, Cháry Ferenc s csak akkor vette észre, hogy a váltó hibásan országgyü\'ésl képviselő és R*é Jenő vessprém-van állitva, midőn a géppel már a vak vágányra j megyei nagybirtokos távirata, melyben tudatják került. Asonal vésxjelt adóit s ellengözzel az értekezlettel, hogy ha a tervbe vett vasút igyekezett a veszedelembe rohanó vonatot Veszprémből indulna ki, ugy Veszprém várme- megállítani. A iékezők is erősen doldoztak, de mind basstalan volt, mart a 160—170 métri* vakvágány rövid ut volt arra, hogy a vonalot megfékezsék. Midőn a vonal ssemélysete ládái hogy a katasztrola elkerülhetetlen, hideg vérrel nézett a lörténendők elé. A gép neki rohant a petroleumoa kocsinak, melyet az issonyn ülés formalissn feldobott s fél ölü magas raktár előtti térre, a gép pedig kereeztül törte s kőfslat s behatolt mintegy 1 öi hosszúságban az eröa fallal védett töltésbe. A rázkódás következtében a gép utánni 2 koesi és pedig a kalauz kocsija b egy teherszállítmány kocsi felső részei darabokra ^törtek, az alsó részek pedig tel Hzáladtak s széntartó kocsira, a legutolsó kocsi feltordalt, a kösbeeeő kocsik többé ksvésbé gyének, mint Veszprém városának hathatós támogatása várható. A távirat felolvasása alán e nőklő lőispán maga réazéröl kiindulási pontul szintén inkább Veszprém városát, mint Lepeényt ajánlja, mire az értekezlet egyhangulsg abban állapodott meg, hogy a létesítendő balatonparti vasút Veszprémből induljon ki s végpontjai Veszprém és Keszthely legyenek. Elhatározták továbbá, hogy az értekezlet jegyzökönyve hiteles másolatban Vesaprémmegye és Veszprém városának megkűldessék dr. Ováry Ferenc címére, azon kérelem kspesén, hogy as ottani érdekeltség válaazszon a maga kebeléből érdekeltségi társelnököt és végrehajtó bizottságot és snnek foganatosításáról dr. Jankovich László grói főispánt értesíteni szíveskedjék. Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — Pl\\)or, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — KodolAuyl «»»• daságl M«bnaptir, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcz.v naptárak, heti, előjegyzési ~és falinaptárak Kapkalök FISCHEL FÜLÖP löíjrtmslGiMeD Nagy-Kanizsán N«gy-K»m»»« oslHOrlök Ezután bozxá szólt általános óhajra a vaiul-ügyhöz-Hertelondy Fereno, mint a Koszthely— tapolcai vasutügv érdekeltségének képviselője, aki beszédében \'kifejti, hogy a most tervezett vasút nem áll amavval ellentétben; mivel a a Veazprém—keszthelyi vasul csak ugy létesíthető, ha Tapolcán keresztül vezeltelis; egyúttal viaszautasitja ast a gyanúsítást, mely a .Tapolca es Vidáké\'-ben legközelebb megjelent cikkben ellene irányult, mintha ő az érdekeltséget cserben hsgyla volna. Végül indítványosta ss érdekeltségi kör megállapítását, egyúttal az érdekeltség . képviseletére kéressék fel a főispán és a további munkálatokra válaszszák meg a végrehajtó bizottságot. Az értekezlet az érdekeltség képviselőjéül óriási lelkesedéssel dr. Jankovi h László gról tóispánt, a végrehajtó bizottság elnökévé Herle-lendyFerencet választotta meg. A végrehajtó bizottságot vidékenkint köveik* -zőleg alakította meg ax érle-ezlet. Zala 104. agám. (5. lnp.) 1897. december hó 80-áo - A Itudapeatl flaplé kabál Karácsony hida 2 a., Boldogfalva 2 a., Nagy-Kulss 7 »., előtti délutánon szokatlan alakok jelentek meg aa Tttske-Ssent-Péter 2., Botfa 8 a.. Oaasaaen 4 egykori rendőrkapitány! hivatalban. Kisebb na- község 18 a. Kük-kór; Andráahids 8 u., Botfii I gyobb szegény gyermekek osoportosnliak olt és a., összesen 2 község 6 ndvar, Sertésvész: Bak, türelmetlenül várták, hogy a aagy Budapesti; Balstoo-HIdvég, Boeeka, Bottoraya, Csáktornya, Nspló mit küldött a ssegény kictikóknik. Aa Felső Mánd, Felsö-Pábok, Hegykerület, Vili., ovoda képviseletében o\'t voltak Vidor Samuné Kányavár, Kis-Csereoc, Kis-Komárost, Pseaa\' elnök, Deák Péteraé vál. tag és Som/rid Lajos Páka, Pőrdeftld, Kigyác, Söjtőr, Ujodvar, Véged, egy!, ti kár; a keresatéay jótékony nöegyletet Zsls-Egersteg, Zala-Erdőd, ZsIaLBvő, Zsla-Szt-dr. Fülöp Kásmérné es kantuani Janka képvi- Balázs, összesen 22 kösség. selték. Pontban négy órakor megjelent Thomka — Hajea-silahái. Spintlla Jóxsef 80 drb. Endre városi taoácios, Act Józsel jegyző kisére-: kitűnően betanított dres/urozott és jslesen kikép-tében és eltő sorban js hivatalosan konstatá ta, | sett majmával, ssonkívül kutyákkal, kecskékkel bogy a jelzett 60 baba helyett oaak 46 é<kecelt, fog előadást tartani néhány napon át a .Szarvas* * ér nívi Keszthelyről: Nagy István, Lénárd Ernő, Beok Sándor, dr. Dezsényi j Árpád Holfmann Soma, Henc An\'al, dr. Schwárz Zsigmond í i -Vonyarcr Ángyán János, Pap György; M.-Győrök: Major Károly; B.-Ederics. Nedecky Jenő Páczay vilai jegyző; L.-Tomaj: Virius Vince, Herteleudy István: L.-Nőm*ifalu: Kollcr tnnitó. L-latvánd: Németh Dezső. Tapolca: Glázer Sándor, Vastag János, Leszner Samu, Friach Lipót, Mojzer Ferens, dr^ Kovács Vilmos, Csendes Józsel Takács Jenő ; Szigliget: Jenő; báró Pulheányi liéza, Freyaiiidilur Tőrdemic: Pap Imre, Raucb János, Gaál 0d ön: > K.-T\'>maj: Hogyuy Máté, Bogyay Hstvár, Horváth Józsel plébános; (■ulács: Csigó Ferenc, Eú.v Mik ós, Neisziedler József. (iy -Keszi: Rajky Lajos, Nusal János,; Kővágó Örs: Cappon Sándor, Pap Lajos, Szollár Isván, dr. Herceg Mibaly ; Kőveskálla: (Jyőrfly (!éza, Fehér Sándor, Kaszás Kálmán, Csemesz Elek ; Zánka : Csemesz Pál ; Akaii: Kiss János, Németh Ignácr— Oőrgicse : Hertclendy István, Bertalan\' jószág-kormány, ó ; Örvényes: Molnár János; AsaólO»Tihany: Hslbyg Ciprián : B. Füred: Segesdy Miklós, Segesdy Ferenc, Bedegi tíábor, Pálffy Gábor; Füred-Fürdő V Lindl Valérián.; Arács:, Vajda Józsel. Kanovics György ;• Csopak : Kapdebó István ; Paloznak : Sladányi Jóisel; Lovas: Dénes János; A.- és F.-Eörs; tMvw Ede, Vurglics József apát, Mihálkovics Tivaelurj- RévlQlöp: Gaál Lőrinc; A vármegye részéről: Cserián Károly alispán, T»kách -Imre, Szenlmiklóssv Gynls, Vécsey Zsigmond, dr. Tuboly Gyula, Ebenspanger Lipót, Koller Islván. — léples gaiéwágl taaitáa«k. A , Hazánk"-M vettük a kővetkezőket\' „Somogy-megyébea as ottaui gazdasági egylet s megye ssámos községében felolvasásokat s gasdaaágl tanitáaokat tart a tél folyamán. E/es felolvasá-sokat a földmivelésttgyi miniszter erkőleeileg agy, mint anysgilsg jelentékenyen segélyezi. A felölvssásokst képseti gazdák, papok és eire szskavstott állami közegek végzik. Zala-mtuyMl még nem balloltunk semmit, pedig agy tudjak, bogy Darányi miniszter 800 forintot utalt ki nipitt tfatdatdoi kurztuok tegélyezMre. Hol vannak a megtel, járási gazdasági egyletek, s közgszdssági előadó, a gazdasági laniméset, s tapolcai vincellériskola, s hol vanaak a föld-mi velésén tenni késs férfisink ?!• — ICIltat éaaaag. A rendőrség erősen nyomozott as eltOat 1187 frt alán, mely Sdiwarz Ferenc, a Scbwarz A Taaber cég gyakornokának zsebéből eltűnt a postán. A nyomosáé nem járt eredményayel, mig végre egy Krautz aevt alkusz neje pénteken délelőtt ezer forintot adott át s káros felnek. Állítólag a rendőrség két isbea házkutatást tartott Krsnszék lakásán, mert a gyana egyenesen feléjik iordalt, de es aem járt sikerrel. « Mindenki kíváncsi volt most már látni a meg-éikezett babákat. Thomka tanácsos erre a mssa előtt levő két kis dohosból kirázta az őssses 40 habát. Általános meglepetés, mindenkinek sz arca megnyúlt, egyedül a-babák* maradt kiosiny, piciig s babák voltsk gnmmiból. Apró oseprő gum-mibabácskák voitakezek mind; az ósaz-m babák nem értek annyit, mint a Budapesti Nspló leggyengébb a/arna, és Ossintén kijslenijűk, hogy sokkal nagyobb volt a kicsikék öröme, mikor még várták, bogy habát kapnak, mint mikor eteket már tényleg, megkapták. — TAaeeaiéljt. A nagykanizsai Kaszinó 2, Í»"\'Í*,^!í\'Í^b,.!I1h.,DHT,,ny7elVuybe" ****** Boj" ^*ke, Szomakázy István, Sat krttfttt zánkftrü •ánoe.iélyi rendes, szépen össze-1 ^ 8ttBÍillói Váradi \'Aotali ^ ■■ IaII mil.naaal A aa autAlnan aaavans,ni lawf— I \' . ___ __\' _ w nak : Mioi, Belépti frt. Kezdete 9 órakor. I munkáin kívül bemaUtja a vidéki aajté mankáaaii - ^\'Ififtft MA- * képben. A küayvnek tartalma minden-előszobájából, t. hó 2i-ón, mig a család ebédelt, | kjt meg f ^ A h0|feményekail it Bonl. nsgyternéhen. As első előadás a bét végével, pénteken vagy szombaton lesz -IRODALOM. Iradalaal alaaauaeh. A karácsonyi könyvpiacon bizonyára uagy feltűnést fog kelteni ssa könyv, a mely e napokban jelem meg. A cime Irodalmi almanach, tartalma pedig ékeaszóióbbaa beezél minden reelamnál, mert tele van Magyarország ismert ée népszerű Íróinak ésseneasersői-nek munkáival. íme s névsoruk: Jókai Mór, a ki az almsnseb előszavát ia irta, Komáik Ferenc, álojfaww "js- ] Árpid, Makai Emil, Sttojauovicz Jenő, dr. Fáik ÜK rTÍV^ ty£\'^Zsigmond, Buday László, Ftltki Sándor, Szilágyi Hoam hmii, Uitop Erao es kaeoissay wnuQé" Krúdy stb. stb. és as egéas vidéki i díj: i/emélyenkini 1 trt, Caaládjegy 2],,,^ ^ ,laMlek , hirseves írók etünt sz alezredes uj köpönyege. A tolvajt egy ronsyos vándorlóleaény személyében uyakou csípte a rendőrséf. A köpeny visszakerült gszdá-iáho\', a vándorlólegény pedig s rendőrségi börtönben tőltő te el a saép karácsonyt. — A déli vasait léa^s Az nUzó kösön-ség gyakori psnasza, hogy a déli vasút nsm Inga dta el a zónát s magas manetárakai ssed, pár nsp inul va teljesen megszűnik, amennyiben, amint a ár jelentettük, s nevesett vaantnak a magyar korona területéit levő vonalain 1898. -január 1-én uj zóoarendazerü ssemélydijaaabáa lép élether Ezen uj magyar vonalainak üzletigazgatósága, nemaetgazdaKági politikánkhoz slkslma<kodva, a maga ré«zről is támogatni igyekssik bazai közlekedési reform eszméink keresztülvitelé\'. A déli vasul zónája ugyanazon kedveaményekel nyújtja sz ntasó kiisttnsegnek, mint a m. kir. államvns-utak ismsri zónarendssere; emellett azonban a deii va»ui uj díjasa ti áss egyéb kedvesményeket is nyújt, siueuu{iben pl. az egyréstt Budapest déli - vasnt, másrészt Kelenföld-székestehérvári vonal á lomáaai kösti torgalomban20 egyes menetre szóló u. n. bérletjegy is váltható tetemesén mérsékelt áron. Az uiazás e jegyekkel, olcsósá gukiól eltekintve, már azért is kényelmes, mert) a/okst lebélyegzés végett a »zemélypénitárak|iá| heinutstni nem kell. Gondoskodik a déli vasúi arról is hogy s kies Balatoniavunk usemén fekvő, Ugyai c-ak a vssut erdemébö szemlátomást lej-lőrtö, évről-évre eresettsb!) fürdő- és nysraló helyekhez különösen a fővárosnak üdülésre na gyon is rászoruló lakosaága oloaó maneitérti in gyekkel minél könnyebben bossáférbesseu. Tanulók és munkások oletó havi és heti jegyekkel juthatnak foglalkozásuk színhelyére és viaa/a. Végül Budapest déli vasútról s déli va«ut osztrák vonalainak állomásaira, valamint vixsoni is •cérsékelt áru menettérti jegyek állenak a közönség rendelkezésére. — A Polgári Egylet mindkét vendéglőiét január hó l«U>l kezdve maga as egylet fogja ismét kezelni. Az egylet nagy talragas<nkbanhívja fel erre a közönség figyelmet. Onletveseiö; Gáspár Ferenc lesz. — Adoaaáuyok sRépkeaykaJsvára Kanlmann Beláne gyűjtése a sörgyárban 10 Irt 90, Winterberg B. reobenbergi lakos koszoru\'-poiió adománya Scherts Albert elhunytakor 10 frt, dr. Orosdy Lajosné & Irt, Weiss Emiiné 6 lr*, Gansl Adolf 2 fri, Uugea lllmanu Elekné 40 lir. hali éa 20 koesoru vsie-hagyma. Marku*s Frigyeene 2 ss. burgonya éa 10 kilo lisat, Dóminics Mihály 1 sa. burgonya és kápossta, Reichenteld Ign. Ilai 26 kiló bab, 10 kilo lisat, 6 kilo rizs és 6 kilo arpskéaái. — A ssives adománrosóknak bálás kőazősetét nyilvániija a népkonyha elnöksége. — Allategéwséfftgyl klasatalAa Zall vármegyében december vegéa. Lépfeae : András meg fog lepai. A költeményeken Iákon kivül van a kötetben a müktdtdSkntk egy pompás optrtttt s egy kitűnő viajdték; a kedvelőknek pedig huszonegy oldal kofa áll rendelkezésükre, egy sereg pompás táncdarab, ugy hogy este vendégség közepette es sz almaaach egy egész társsságot tud malstiatni. Ez as irodslmi almanach, amely a legdíszesebb kiadásban jelent meg, — legolcsóbb könyv a világon, mert ingyen kapja meg mindenki, aki legalább egy negyedévte előfizet a legszebb képee he\'ilapra: az Ortaág- Világra, Es as almansch ngysnis az Ország-Világ karácsonyi ajándéka. A ki két forintot az Ország-Világ kiadóhivatalába beküld, az kapja egy negyei évig s kitűnő újságot, smolyaek minden száma tele van gyönyörű illnaztrációkkal, szépirodalmi munkákkal, s ssonnai megkapja as irodalmi almaBaebot. Az njtág kiadóbivstsla Hold utca 7. tzám alatt van. A kötet bolti ára 2 frt Már most lessék válasstani sz Ország-Világ almansebcbal együtt is két forint, maga az almanach ia két forint. Mi azt hisszük, legjobb leex mielőbb előfizetni. — Karnak album jalaat mag, imIj raMaágaa aaa-mtoye a karácaoajrí kSajrvpiacaak. Aa iradaloa ia a artvá-aaatak alSkalMgaí agveaSlikk abbaa a klajrvbaa, aaatjret a tagkadvaliabb aapllap, a Magyar Hírlap adatt ki kará-eaaayra. Nagy naralallal, gonddal aaarkaaaiotto Saaa f nyfi 8iador, a Magyar Hírlap uaakaaalDja aal S kitaaáa oldalts lar|adt albumot, aawiybo aaáa kasai ia kilftidi ird dolgozott Ni non terünk arra, hogy a pompáé deka-SMroasak tartaloalagyaikil egáaa terjedelmében kdaai tegiák; da talán óiig lúdSI, hogy aa egéaa iliglnidilaa legkiválóbb képelMlSi Inak aa aibaaba. Saáaótvaa kép diáaiU oat a klluyvkaraakáddail 1 frt SO krirt kapkatá albumot, aaolyet minden eltáaalójiaaa ilijtalanul ad a Magyar Hirlap. Megkapják aa ujoanau belépő aUfiaaUk ia ia megkapják aa a|aaataadó olaS aóaapjáa sm Jalaat máeodlk lngyaa-ktttat la, amely 1S48 Btvon évas jabilaaaAn te emlékére kiatllt. Jókai, a aagywri kar egyik legnagyobb alakja, aki eaaatat aaaratdiao érteimébea eaak a Magyar Hírlapba ir|a mint legfflbb aaakalára aaépiradalai iolgoaatait. zyOaytrl arokipót dedikált áa olvaióknak ia os a fotográfiánál eaebb kivitelű arckip laaa a aiiadlk altiam kátOa melléki.I. Jókaival aa éláa karaiae állaadó ballá dolgozótáras vaa most a Magyar Hírlapnak. 8aar-keeaiöaóge takát a iegaagyobb, tagjai aa irodaloa ia aaar-aaliaatika legkiválóbb tagjai. Da aaaoaak a elplrndelia kiváló kalliviláaa ail|a a Magyar Hiriapaak, kaaaa ikt aorbaa as, koay a napi oeaaiayek la > ertaléaébaa érdakai, friaa, bOiúgei ia aegbiakatá, a (wiitikábaa bátor éa bacaftlatea legyen éa raaditkalaUaull álljon kormányok ia páztak IDiatt Est blatoelüa a aaakatársakaak u a gárdája, aaatyaak veaeló|a raayö Sándor eaerkeeatö, aki a lap-legalapitaaa óta aűndlg aal irta a Magyar Hírlap aáaa-tajára: Demokrácia, demokrácia, Ismét csak daaokiápial la a Magyar Hírlap hlaaakagye. lia a cimkóraággal, a katal-aaaok tanoriaaaaával ia altra; a pogáraág érdekével, tavával aa elhagyatottak, a aaigéayik, aa Igaatalaasl aaaavadtk igya legyaa az elal. áada akkor ia Igy lagyaa, ka aa a pügáiaág aeee li badapeetí, mart a Magyar-Hlrap naa (aj egy köret aaokkal, akik as egáaa oriaág. rováaara akarják gaadagitaai a fövárod. BSat ktvat ai aa aki a vidék álalaadvit it akarja taleestaal Sadapeat iWt araiba. Mlaáaahol, akol eaak magyarok élnek, ka a legklaabt, tanyán ie, ott aa oreaág ftvároaa vaa. Aairt ia hglalkiaaaA a gaadaság életbevágó kiréiaaival la kiváló aakarék.á lav N»*v liaitiiftis aalllOrtrtk itéla 101 arfálll (<® lap \' IMtf 1 Hmiwlicr lirt 10 én fWMáua* Mrnitk || aMflljá • M)|)W á fit viMi tini ir«w<tittx>4 m Ür^oiririi tt ll!llt|»l IvMk «IM lllv*ilt|i»t aii kia|..l»k»i kaniák iiunákvatiMal tt tiSáaaMk ta >IMaatknlt>k a Ma,».. Oiflkil át ÜkjUtr •ttlttrt autltMaa HfgVkiUyra I ifi katyttl I tartattal A Nau.r »lilt|i>a Ur«al> aasMI k>w|f« Itktt tIMtttal 4t ta BMMttti tr tMfttlnn ■ !rl W ki,, M««|>t« I w 80 kft át ilMttttil mm i*>ataittlv4iyat kiMktiK Saátsattn, Haiiváé-alet 4 tt alá „■mmM**\' Itt* t «||j|k Martin Wlkl.ia koajfváaak,] Mtly i t(a|«|<4tt*a kaiAMtsyksr Ina tMf|aleanl ttt t ktayv tawtttt tlt\'tk Rrkaklhit irt klilikiáiáyi fuklitl Niigl kw Ily wiatk alkH i Vlnaaat*., A lll), gllieytluawt llaar Bta, ÖnMfiki áiHMa ilBtt, Ki« klM*. A* ám TipaH-Jtlit, VwMajf, Tála* A MtaAatk rtlá, inalni, viaata. A kalatp A mmMWIMÍuMíi A kalál, MttvAMA*, Ta»jLakaa, A ktöfio tant A MIM klvtlAaa, Btkfaéi NtttnriSi, Kait* hteat, miktt Paáiltttaii, »i ttk, Aki Strtkt yi^én|kHlt Ittatrl, u fnftlaut tlkulhtl | OtMO Ik Mgáttk tnál, ka(,r mily *y*lv**itt*l, Hilly ultfaadta fktlkitil ki Mily klrtttilii ratútlkftl vtaatk nnlin atak a káltaaáay.k. A IMnki kárában t*nk*Uat imUKIIIlMtt ktlMI ta t kir, togy mttMIoi wájilMlltiwl Anliraitak latinaik Mt| t kHjvyUtai Uarlliál t „MtiytrtnaAi\' aawktaaUsáet Mrlt rtá ktty-ttotk kttáaán, k • „Mttyaimati" im tuti ktárttkt-4tk tlvtsálek, li»iy Barlka kátyvál Alatta klállllMwh ka-rtaati jl ka ujáal ^teákkal tMltalAlntk latjan f"i|a awf- MMnl. «i*h kir. liMák Ikvl liályl*<gál»*ii Vájd* Ujo* lal-parttal Ügyvád vagy liál/ntliHM kóxlMtJflltáViil m»g tartandó nyllváno* árv«rá*sn eladatni lógnak. Klklálláal ir a íenl\'lib kileli bat<aár. Arvsntsnl kívánók lurlomiiik a Immár kéaaiiénabsn vagy óvatlákkáp** papírban a kl killdlíli kaiálim látánnl. Kall Nagy Ksnlntán, a kir imák mini líiltík-könyvl halósitgnál l W)7. évi novomb«r lift 4 napién. (IOZONY, kir. Inaákl a|JblrO. | iafUI«<4li4á larlnift a bontokkumár»mi 70\'í íi. ikban MH hm alatt \'i Ulln lárj lUka JfauMné. ■Ml. V.. ráaalMHi l^imtl ráaaban Ut \'if, rátabun l.an<ll Jé llurtMla lárj, V*r*w [ Itlvánná, ráatl<*n Mlkft fal áa rátában l.iiml) Játion lulajdnnául Mv«ll « |M0 frlra ba-OHljíl iiigallan á« IMMI ávl LX l.-olkk ÍM | I d,) pontja alapján agáailNin s kl Ja 4. • ii«rk4 14 mmpjém IO érmkmr 1897. 870—1 á kkavval mlaiUakl aiajkankal|a, n kl l„!lit()rtrtraik|\' -rt mr atmákvft alkátti. Aa JláatUtl 4(J itt (M IMI kr.l kár ■iktr ktklMktW Ily eln altti „Mtcyarerttka" kltáiklvt Wt Baátatat, Maáatvt, 8. Iltrlíit tlM hnltl ár I frt hat ta klWt li ■nrtiáilktlt t „Mmrtrartaki" klaá* UvttelAkat, Mirrkriilll Innál, 01 t-lt halyW A Na«rat«*l kllal hakni Anti .ValklvAa" atár aa kaa Myaaan ■arjalatl lk|Wíklian, Dl-laki Mapwtrfll ktyiak. Laptulajdoooa áa kiadó t • i\' i n 0 ii n i< r (l i. é r, Árverési hirdetmény. A na|ykanlsaa| kir. lOrványaiák Ikvl oaalálya ráuáról kOáhlrrá létállk, bogy Haokol V»t»no klikanlnal lakón trágráhajlalónak Msokoi Vartnc mint k. ki Hiokol Karuto |» gyámja vágrahaj-Hát MiánvodO klikniiianii lakó* állani IK) Irt lék* áiinák 1800. ári notrambttr 11-léi járó 0 -xáanMk kamatai, 9 Irt 80 kr. p«r, 8 Irt 10 kr. vágrabaj-l Iái káCálmi, tt- Irl U8 kr. jálenlagi * a mág Itl I mrrQlándO kollnágak Iránll vágrehajláii ágyában a fanlntváMlt kir. lörványuák lártllalchmt tar-i loaó a nugykanliiial S8Í8. m. tkvbán 8807. i brai. a. Itlváll a 184 írtra 4* u. a ion tkvbtm f- 748(1 hru. alatl lálvatt áa 48 írtra barnáit! Ingatlanok IH»N ávl Jaimtr hé »7 ■•H*n I d. •. 10 érak*r I eian kir. lörtrányuók telakk\'lnytri halyítágábán Falct Lttjoii lálperail Qgyvéd vagy belyeltaM kOsbajéltável inaftartandó nyilvánot trváráaan áladatnl fognak. Kikiáltási ár a fentabb kitolt Iwcáár. Arvárasni kívánók tarlotnak a bacaár 10%-át káaipénib«n vagy óvadákkápen papírban a ki-kaidOII kmáha* l«t«nnl. Kait N.-Kanliaán, a kir. ivaték mint tálak-kOnyvI liatóáágnál 1807, 4vi • nov. bóS. napján. I UÓZONY ak., kir. taxák) aljbiró. Momokkomárom kőiiaágháiánál Paloá (<ajoa lel< p*ráál flgyvád vagjr b#lyália«a k8abaj8lléval maf-| tartandó nrllvánoa árvtráaan aladninl log. Klkiálláaí ár a Itnlább kilóit baoaár. Arváraini kívánók tartótnak a bacaár lO^-át káaipénibán vagy óvadákkáptr papírban a kiküldött kasálws lel enni. Kell N.-Kaniaaán, a kir. tvasák mint telekkönyvi batóaAgnál ~1897. ávi október hó U. napján. uozomr kir tasáki aljbiró. Hirdetések. 884Ó. tk./V7.i 876-1 Árverési hirdetmény. A nkanlaaái kir. laaák tkvi oastálya réaaáról köiliirrö tetetik, hogy Marton Feranc éa aeje Plander Roiália kiakaniaaai lakún vlmjlnlrtkiiiik Balog Jánoa vhajtáal aienvedO klakanlMái lakói állani 200 Irt tóke ennek 1897. évi labruár hó 16-tói járó 8 asáaalék kamatai 9 Irt 80 kr. sá» kfbekebeleiéM 14 frt 80 kr. peri, 7 Irt 98 kr. vbajláe kére\'mi, 8 Irt 88 kr jelenlegi a a még j felmertilendO kóllaégek iránti vbajtáai ügyében a feotneveiell kir. laiék teriilétéhez tsrtosó a nka-1 Rizaai 2264 aa. ikvben -f 6788. hraz. a. felveti I lit i reizeroi zozn.mt nogv uano. ^, t t r ím s i tiin ^JET. 22" «••■«» H\'<" Jéaaefbé szenUlalázat lakó. £ ül; tii». s. Vb£ btasria ír: i „ , ,.____ „.„__o„.ii. ,_i.ij„ vedfl homokkomárom akóa e lem S4 frt tóke, IS1.!^ . AS, lennek 1897. évi május hó94-10! járó 8 azázalék 1 WveH » 668 frtra b,0"U" egéM in«,llBn \'kamatai *4 Irt 76 kr. áddigi. 7 Irt 08 kr. jelen-1 legi a a még felmerülendő költségek iránti vég i Irenajláai ügyében a lentnevezett kir. törvényszék 6848; tk./97. 874 -1. Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényaaék lelekkOnyvi osztálya résséról kózbirré tétetik, hogy Landi Qiémlsi oúcqaüHnpajy jj (jamisiterian Fkülföldi biok \' Port bon-\'Shepry • \'Madeira-• Marsala • Malaga • TdWdgond í* Legjobb \'ésVásárUsi/órráiá Kaktór: \' Maa éa Klola uraknál M -Kaalaada INSN éti )aaaár hé M Ntpjkn 4. e 10 érahar xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx^ Előleges Jelentós. ]j Értesítem a 11. é. közönséget, miszerint a világhírt Majom színházamat 4 y e napokban Magy-Koalseán, X a „Szarvas Szálloda" nagytermében MPjitN k Mkinl n^eik. A szinház 8o kitflnóen betanított, dresszirotott és jelesen kiképzett majmok, kutyák, kecskék és disznók felett rendelkezik. Bővebbet o további falrafassok A nagyérdemtl kflsOnség stivea látogatását kéri Q IplOétta Jócsef ignirgnló-lulajdonos. Qxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxx: a ö ii Riciiter léit Horgony Pain-Expeller Llnlmont Capsici oomp. Ksm hírneves hAilstor ollnnUllt aa W magpriWlAtA-ask, mert mkr tlltili mist V óv óta mtsWihító, ttjáa-leawsINaalM kuUrmlltlskéat tilulaaitaift Uazvéajaét, osinál, ts|iiagaatitaii m ategtilliéSskaél tt ts enéaok által tKxlBrMOIMrd la mindig gyakrabban iMáiltiták A rtlódl Hormay-raia-KüsattaT. rrtkorta Horgtny-Unimmt vtsavasáa alan. nom ttllua uar. kawm laad tkftltHI káii-uar, molviiok agy Ká itt rí ka kan Mtn kallaM hiányosai 40 kr., 70 kr. 4a 1 frt. SragwikáaH Arbtn majdnem Htaáta kvvfrvüwrtnrlian krtilrthtn vnn; f4raktár: Tirík Jttset ir,vuíívnw>iw»uél Baásaeitaa Be-vátárláa tlkalmávu ign óvntosttí tenráak, mart liihb ÍM>Ik;i1iUű utánitt van fnrguqfflliatk. Kl asat akar aiepkároiodal) u ntlnden flveipM „Horgony" védjegy h Ittchter «»■ tH ii\'Mkill mliit avat valódit utatíliw i__ Ittllltll F. II tt um. n. tt tlf. iluri szMltták, IIMIiTIft .Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. Hyomátiitt Fláohel Fülöp laptulaidonoaiiál Nagv-^aitisatn 1897, |
