Zala 1898 01 január k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	51.18 MB
Keltezés:	2010-06-09 15:10:08

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	880
Megtekintések száma:	3029
Leírás:	Zala 1898 január Politikai és vegyes tartalmú lap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: I. szara. ü! Ü Nagy-Kanizsa, 1898. január hó 1-én. 87* XXV. árfolyam lurkwitMf t Vároi h i« • * p »l«t. FiaoM Piti kAsyTksmlndMkn. A rnrkmlf ni irtekmi htot Uh kitt i a. 4-5 in k6»t OZAIJW KtoMltiMi T4r»nká« éy«M : AvU flllp Mipkiwitjlhi. KLdmmu mi i Iféa ém It koron (t tn — kr rtfém • krnu (I üt — kr SttymMVr* I koron* (1 írt ISO kr Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer. vasárnap 6s csütörtökön. ilnuo-k .u,^ d< iiitwH > l«p ntilwri rtutn Politikai és vegyes tartalmú lap M'mwwm imtiat Mk mart ka«bM (o\|un> u. IWnM aduk viauu. Felelős szerkesztő: JSgym azám 4ra: lO toajcs;ár. f SJKAL.AY SÁNDOR. Xjilttér yitllitii 1* kt KItlwUMk, TiUalat» MrioMnkn nukntt FImWI r«!«p kMpkraMatliiiiuilik. A huszonötödik év. E számával a „Zala" huszonötödik évfolyamába lép. Nyugodt öntudattal tekintünk végig eddigi pályafutásán, mert ha nemj mindig egyforma erővel is, de szakadada-nul egyforma buzgalommal küzdött a szabadelvűsig mellett lluszonötévi szerény-működésén fényes sugárként ragyog át az odaadó, változatlan kitartás, melylyel a sza. badelvü eszméket hirdette. Ez a sugár jelöl nekünk irányt a további ' müködésre lj. Mi teljesen tisztán látjuk a feladatot, 'mely lapunkra vár. Nagyon.jól tudjuk, hogfy eszméink igazsága érdekében itt egy jól elhatalmasodott áramlattal.kell szembe álla* nunk; de ez csak szívósabbá teszi kitartásukat és megtörhetetlenebbé küzdelmünk erejét. Érezzük, látjuk, tapasztaljuk lépten nyomon, hogy — circumdederunt nos cíiaboli inferni -r- körülvettek bennünket a pokol ördögei, akik a békétlenség, a gyűlölet romboló üsz-kével járnak (vagy inkább lappanganak) közöttünk; de mi azért nem féltjük tőlük az igazság talaját; a szeretet csendes, de örök hatalmú erejével fogjuk' föl áldástalan szellemök csapásait És az a reményünk, \|az a hitünk, hogy a körénk tömörülö ne' mes lelkek támogatásával előbb vagy utóbb, de mégis csak diadalt biztosithatunk az igaz világosságnak. Minket az örök-eszmék fénye vezet. Változhatnak a vi-zonyok, lehetnek á körülmények a mostaniaknál is súlyosabbak, mi rendületlenül követni fogjuk eddigi irányunkat. ;» önzetlenül és miden irányban függetlenül küzdöttünk a szabadelvQség mellett eddig is, igy akarjuk folytatni is küzdelmünket. Lapiink egyik politikai pártnak sem áll \| szolgalatában, s éppen azért -küzdhet igazán függetlenül általános érvényű nagy-eszmék I igazsága érdekében. - Az a"tudat heviti lelkünket, hogy minden küzdelemnek' erkölcsi ereje a tiszta önzetlenségben, <J!; igaz ukggyüzöUé* követésé-ben gyökerezik. A huszonötödik év küszöbén hálásan üdvözöljük a „ZALA", közönségét, hogy talajt biztosított nekünk a liberális eszmék hirdetésére; hogy velünk volt szakadatlanul és mellettünk maradt neme9 kitartással akkor is, mikor a sötétség terrorizmusa ugyancsak elementáris erővel hatolt be társadalmunk minden rétegébe. Ennek a lelkes közönségnek köszönhetjük mi, hogy a „ZALA" a mostani nehéz, küzdelmea időben, az általa követett irányra a mi vármegyénkben oly kedvezőtlen viszonyok között is folyton fokozódó méltánylásban részesül. Lapunk közönségének e nemes kitartása és-jóakaratu támogatása biztosíték nekünk arra ís, hogy a. szabadelvű eszmék lobogója itt a további küzdelmek során sem fog lehanyatlam. Biztosíték nekünk arra is, hogy bármit tegyenek is a gyűlölet sötét munkásai; bárhogy űgyekezzenek is feketére festeni a fehéret ; bármennyire halmozzanak is el bennünket a rágalmak özönével: a világosság útját el nem zárhatják : A 'karaván haladni fog. ünnep. Ez az uj esztendő, mely reánk virradt nagy események elé állit bennünket. Kétségtelen, hogy a monarkia nevezetes napoknak néz elé, A. „ZALA" tárcája. Uti-kipek. (VtUÜi, — liiilai kápolna) UH! j • , A Vatikán...... egy rettenes börtön, melyet a pápák önmaguknak építettek; egy panlheon, melybet; a klasszikus s r'enaisunce korok remekei minden iáitokból, minden szögletről szemkap ráztató pompájukban tárulnak eléd;... egy megkövesedett tiltakosás, mely- némán s szemrehányóan tekint a Quirinalra. Ahol átszellemülsz az emberi tudás és művészet alkotásai előtt, — de Iázol levegőjében, mert mystikus nagysága nélkülözi a kis szalmakunyhó illatos rőzsetűsénél szétáradó meleg szentet. Századokon keresztül a hatalom, pompa; ennek lolytán az emieri gyorlieágok tanyája; de nagyritkán (talán soha) a kis ephesusi eklessia szeretettől duzzadó naiv hangulata. Téved pedig, a hatványra emelt palota tömeg csöndes lakóját, féltékenyen sár el a külvilágtól az a rettenetes dogma, sárga ijesztő arcával; villogó pincéin testőrök s a szolgalelkQ udvaroncok egén raja vesz körül. Egy lépést se tehetsz, hogy esek untalan ne kísérnének ; minden iseneled, melyet szived sugallaná, ezen a sötét körfalon szűrődik át, — s fájdalom, — egyházi köntösben, hidegen jut el hozzánk._•— Körül vesznek imádattal, szentet csinálnak belőled, s aközben teljesen megfeledkeznek arról, bogy ember vayy! Oh I De megindít szomorú foáságod; nagy martyromságod! Lám én most itt szoronkodom ajsixtlni kápolna kis ajtaja előtt, várom, hogy kinyissák ; majd türelmetlen leszek s megkopogtatom az aj lói. Ez a kopogás végig sir a kápolnán, utat tör hozzád; meséi egy szomorú, de szép történetet az első boldog pápákról, az ephesusi ekleziiáróf és.....szent János evangélistáról, kinek törődött haldokló porhfivelyét gyékényből font hordágyon viszik szerető tanítványai a templomba. Feje, kiaszolt gysege nyakán folyton helyeslőleg biceg, szeretettől áthatott, kOnytelt szemeivel könyörögve tekint környezetére; ési....... Nec poeset in plura vocem verba contexere, nihil aliud pé singulas solebat proferre collectasnisi hoc: .Filioli diligitc alterutnm I" Vannak, kik ezt nem akarják megérteni, kik az aggkor gyöngeségének tulajdonítják megmagya rázhatótlan szavait. A kétkedők bizonytalan tekintettel, remegve kérdik: „Magister, quare semper hoc loqueris?" A haldokló pedig végső erómegleazitéssel fölemelkedik! remegő karjait esdve emeli áldólag környezete fölé s a megdicsőülés hangján sóhajtja i „Qtüa praeceptum Domini est, et si solum flat, suffioit I......... A kulcs megmozdul zárában s nyikorogva sírja: „A pápa -fogoly 1 A pápa fogoly 1* Csattan a sár a egy mosolygó képű szolga barátságosan „tesékez"; én pedig a lelkemben megjelent események hatása alatt lépek a siztiai kápolnába. Milyen könnyű dolog lenne a sixtioi kápolda remekeit- sorba venni, aaokat leírni, reflektálai az alkotó művészekre, jellemezni a kort; nagyképűsködve évszámokat, banális kritikai kifejezéseket használni, melyeket önkénytelenül szív magába as ember a mtyikü sok esztetlkai munkák olvasásából. Elmesélni Michel Angelo remek „skurcalt; csodálatot gerjesztő hangon mondani: .Meglátszik Michel Angelo iraskóin, hogy szobrász volt; szobrain pedig, bogy zenész, köké, testész, építész volt egy személyben." Avagy Peragino ideális, hosszú alakjait látva, azt a köznapi kijelentést lenni, hogy Ralael fiatalkori festményeit alig lehet egy Peruginótól megkülönböztetni. Ezeken a dolgokon ugyebár már valamennyit* tul vagyunk. Tudja Isten, a tekintetben én is mintha mag-változtam volna egy idő óta; mintha johbaa látnék, mint azelőtt Nem temetkezem bele a vonalak elemzésébe, sem a színek skálájába, hanem mindenütt s Naptárak 1898. évre, —_magyar és német nyelven— a legnagyobb választékban. — Pajor, Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — líaéaláayl gas-daságl zsebnaptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcxa- -naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak. Ik FISCHEL FÜLÖP Uipktftülifatta itfay-Kaniztáa cW Nagy-Kanis«a numbrn Zala 1. szám. (1. lap.) olyanoknak, gielyek próbára teszik Deák alkotását és nem lehetetlen, hogy uj alakulásoknak adnak életet. Azok azonban, a kik mélyebbre néznek, látják azt is, hogy a magyar társadalom mint változik mag, miként hagyják hidegen az ujabb nemzedéket azok az ideálok, a melyekért elődeik készek lettek volna mindent föláldozni. A régi fölfogás helyébe uj lép. Darányi, panaszkodik, hogy a nemzet alsó rétegeiből kivész a szerződés szentségének tudata, Kiss Áron, a debreceni református szuperíntedens, pedig azt panaszolja, hogy az uj idők mozgalmai megtámadják és gyöngitik a kötelességérzetet, azaz apad a jogérzet és a nemzet erkölcsi tőkéje. ( — Ez azonban nemcsak az alsó rétegekben A politikai jogok gyakorlása szdk körre van szorítva ma is. Szabadságunk védője gyanánt egy napról-napra szaporodó hivatalnok sereg Ql nyakunkon, a melynek uraival szemben semmid-joga nincs s a mely mind közelebb lut ahoz a fölfogáshoz, hogy nem a nemzeti érdekek eszköze. Ki és mi lépett annak a magyar nemességnek helyébe, a melyről Kossuth nem sokkal március emlékezetes Idusa előtt azt állította, hogy »jármot tűrni nem tanult soha, a szabadság arany-fonalát kezéből soha egészen ki nem ereszté s a melynek nevéhez oly históriai emlék csatlakozik, minővel az európai száraztöld egy nemzete sems dicsekedhetik ?c Nem lépett, senki, sőt egészében maga ef~n^oemesség is elpusztult, nem csupán vagyonilag, hanem a mi fájdalmasabb, és hanyatlott van így. A terjedő materiálizmus ur lesz a szive-1 megromlottak erkölcsei ken a magasabb régiókban is és kiflzí on-1 szabádságszeretete is nan az ideálizmust, mi a jogérzet és er- j Március fordulóját ünnepelhetjük habzó j Völcsök alapja. Sőt ebben a felsőbb osztá- serleggel a kézben, trombita harsogás és lyok mutatnak példát s at alsók csak ezek j mozsárdörgések kőzött, de ha elszállott az után indulva érnek a szétbomlás örvé-1 ünnepi zaj, szomorúan kell majd konstatál-nyéhez. ! nunk, hogy a nemzet géniusza nem volt a A mezőgazdasággal foglalkazók szomo- meghívottak között ötven év alatt a kor-ruan érzik azt, hogy a rossz termés vagy mányzás művészetében nem emelkedt&nk alacsony árak, a súlyosabb terhek és a j magasra. Engedtük elporlani a szabadság munkások követelései mellett a gazdálko-1 régi biztosítékait, és azt hittük : mindezért dás megszűnik hasznot hajtó és kellemes! kárpótol a parlamentárízmus. foglalkozás lenni. \ ' Vannak-e még olyan naiv lelkek, a kik A kisiparosok panaszkodása egy percre ezt elhiszik? sem szünetel. ^..J . ,r Az idegen milliók azonban még mindig' ömlenek az országba^ JSzek segítségével! tatarozzuk vasutjainkaf, építünk vicináliso-i kat, szabályozzuk a Vaskaput, emelünk pa lotákat a fővárosban a militarizmujmak és Politikai szemle. b&iokraciának. De vájjon egészséges alapon nyugvó lej-lődése ez? u Egészséges-e a mi parUmentárízmusunk, mely a gondolkodó hazafiak szemében csak azért érdemel kíméletet, mert talán még lesz valaha másforma is, mint a milyen ma ? Március 15-ének ötvenedik fordulóját készül megülni a nemzet nemsokára, pedig nem értük el azt, mit a szabadság hősei kívántak. Az eldobott politikai kocka gurul, egyre gurul, liba* arccal állják körül a nagy zöld asztalt' az izgatottság szinte ineglesziti az idegekat, vájjon mi lesz, hogy lesz? Ki tudja? A szilárdnak vélt tervezgetéseket egy véletlenül kiejtett nó, balomra dönti, megmásítja a helyzet jövendő képét. A kormány szilárdan ragaszkodik a hatalomhoz és ugyancsak erősen kitart. A kicsi számú ellenzék erősen nyomul előre, nem hajlandó ma-kacAJejét meghajtani. Merész harcijáték, mely előre nem látható nehéz következmények csiráját hordja a csatakiáltás sQrssvarábau. Szerdán nagy izgatottságot keltett a kormán y-pártban az a Úr, hogy Apponyi gról keddi beszédére reflektálni fog éa oly nyHaUozatot tesz, mely a függetlenségi éa 48-as ftártnak minden kételyét eloszlatja aziránt, bogy Ö ia az 1667: XII. L-clkkből csak ast a következltléat vonja, bogy a 68. § a alapján más rendesés mint IcQlön vámterületi alapon álló. nem történhet. jppönyí él is mondta, a mitől annyira .rettegett a jobb oldal. — Múltkori bettédtm hmm MdmukHS ét ma gam tem értelműm máiként, mint a hogy <u 1867: XII. t.<. 68. §-a kitárja ast, hogy at olyan rendezés, mely erre a uakatsra 'tali hivatkozottal történik, rámtöveltégi alapon állhasson j etb/U folyilag tehát a sokszor idiselt törvény 68. § a alapján történő rendűit máiként, mini külön' rám területi alapon, nem képselketö. Roppant nagy mozgás követte e szavakat, a függetlenségi- és 48-as párt zajoa helyeslése kisérte e kijelentést, a jobboldal pedig idegesen nyugtalankodott. Fokozta a szavak mély hatását az, hogy Apponyi azzal a kijelentéssel vé« gezle beszédét, hogy reméli: a miniszterelnök is teljesen magáévá tette az 6 beasédének ilyetén magyarázatát. — Halljuk a miniszterelnököt! — súgott az egész ellenzék, melyhez most teljesen csatiakosott a nemzeti párt ia.-—• • — Ne gondolkozzon most ia a más lejével. Beszéljen most. Hol van, hol van? Hozzák a delikvenst! — röpködött s közbeszólások egész raja. A ház nyugtalansága elérte volt a tetőpontját, a mikor Polónyi (Jéna fölállt és kijelentette, hogy miaden félreértés kikerülése céljából most már szükséges lenne, hogy a miniszterelnök is jelentse ki : osztja-e Apponyi ezen álláspontját is. E szavakat valóaágoa vihar követte. — Hol a miniszterelnök ? j — Halljuk a kormányt! — zajongott as egéas baloldal. Az elnök percekig csöngetett, de alig \| tudott ssóhos jutni. I As ellenzék zugolt, követelte, bogy nyilatkozzék BánfTy, majd zárt ülést, színétét kértek, ez alatt Vieontai rövidre tervezett beszéde hosszura iiyuloU. Az elnök egy tréfás megjegyzése elsimította egy kissé a kitőrui készülő vihart. I Künn a folyosón rendkívüli Izgatottsággal tárgyalták az uj események haladását, annak is Ibire ment, hogy szakadáa állott be a szabadelvű pártban. Ez tényleg ngy ia volt. Mikor njból megnyitották as ülést, Visontai hamar elmondta beszédét. Hivatkozott Deák Ferenc beszédeire, melyekben az ország bölcse la hangoztatta, bogy a jog elve egyedül puazta szó, ba a jogot nem gyakorolják. Beszédét így végeste aa egész baloldal zajos tetssése között: BánfTy ne akarjon okoaabb lenni Deák Ferencnél Nyomban, hogy Visontai leült, lelemeikedett báró Bánffy Dezső — Tisztelt Ház I Az elnök azonban csöngetett éa moat követke-zett egy jelenet, amilyen a magyar parlamentben még nem játazódott le. min&^ráz emíert keresem, azt kutatom. (Hol Bizony-bizony u nagy Cinquecento meréazen vagy Adámli markolt bele a katakombák mysteriumába, a ha Nem furcsa egy dolog ez V ja sizliui kápolna plafondját nézem, meghat a me- Hiszen, ha megálok Michel A ngelu utolsó Ítélete előtt, ez előtt a regeteg kép előllr melyen 000 alaknál több lebeg, egyréstük a mennyek országába a jó nagy része a poklok mélységes leneke felé; kérdem as isteni Agnolo szelleméi, vajjoo hogyan lógta föl az utolsó Ítéletet ? Kik jutunk a menyországba, kik jutuak a poklok lenekére? Látok égy egész sereg jámbort a kereszt jelvénye meilrlt az örök tény hazájába kapaaz-kodoi. (Ezek a néppártiak); s csudálatos a pok-. lok leié, nem a gyehenna lüzén á> kalauzolják lópatájn ördögök az odavalókat (halljátok ti li- zitelen test (tehát uz igazság utáni lörekvési idea lis kultusza; aniiak véghetetlen l.lemelő bája, mindenkor éa miudig csak az igazsági a törekedvén, Istent embert egyforma alakban föal. A régmúlt klassicísirus egy dicsőén szép visszfénye ez. mely Michel Augelo szabadfelfogású művészetét vezérli, s én ugy érzem, hogy az isteni] Agnolo (ahogy Benvenuio nevezi) nagy kalholi-kus szelleme sokat, de igen sokat ayert azáltal, j hogy a mytbol«gia bájoe világába merüli. Elvesztette merev dogmatikus tellogáaát; lelke beleláthatott oda, u hol a múlt n jövővel ölelke- j beráliaok?) — hanem egy folyón íraböiygó bár- zik, — látta, hogy az ember rendeltetése mindig kát látok, rajta a hideglekinteíü Ciiaron apót. az igazság keresése volt és lesz; megföatötle — Hát hogyan! nagyon is halvány egyházi vonatkozással — azt Hiszen Lethe folyója, Charon bárkája nem fog »z utolsó ítéletet, mely épen ennek következté-szerepelni n végítélet napján hanem „kénkőszagu ben minden a világon, csak nem rgyhátil ördögök pokoli vihogása kíséretében szörnyű löstmény. tüzes vasfogakban lészen az fogaznak csikorga- Fényes egyházi ruhába öltözött pap nagy se-l láza" (nem tudom melyik evangelisfa hányadjj^gédlellel, aranykapcsos misekönyvből nem az fejezetének melyi- pontja azerént). evangéliumot, hanem Hornért olvasta. Ez a Agnolo! Te nemcsak nagy föstö, szobrász, ksrakterisztikonja as öreg Bounarottl nagy műépítész a költő valál, hanem nagy fllozól is. vészélének. A pogány Lethe és a kereszt... most már lu- Hatvanhál éves reszkető keze mondja, hogy az dom, hogy Sokrateszt bár mennyire is tévelygett ember mind egylorma, mind az Isten képére van »ála, oda fönn köH keream; a szomszéd falónk > teremtve; ami pedig őt a mennyek orazágába papját (iszen ismeritek, akárhogyan imádkouék; qUalillkálhatja, kitárilag etakii as emberi tökély, is, alighanem otf a Ulhe vizén tul lógja megla- az ereny, melynek hiánya egyeueaen az árnyék lálni, kinek ulja véletlenül arra vezetend. 1 és halál birodalmába kergeti. * , * I Sokan, nagyon sokan vándorolnak itt képről- képre. Nézik, vizagálják gukkereken át, maid pedig tükrökből, a a aixtini kápolna megtelik a csodálkozók rajával, — elragsdtatásuknak jnin-denfél* nyelven adnak kitqjeaést, — míg végre magyar szót is hallok. Milyen édeaen szól ez a hang, ha soká nem hallottuk I A mi nyelvünk a messze idegenben! — .Bocsánat uram, megfeledkeztem már mindenről, a blxtini kápolnáról, Vatikánról, Rómáról; his/ magyar ásót hallottami Önök magyarok ugyebár ? 1* — „Még pedig somogyiak!" — .No akkor'riválisok vagyunk szólék nevetve — mert én meg zalai vagyok.* ürömmel ragadtam meg az alkalmat, hogy e fiatal házaspárnak magyarázgaaaam az örökbeesÜ munkák eredetéi, szépségeit, a a fiatal szép asstonyka kezébe adván a tükröt, figyelmeztetem a plalond löatményeire, ahol az ember története Ádám teremtésétől egész a megvá tásig meg van örökítve. — .Itt kezdjük kérem, ez A dám és Eva a paradicsomban, (östötte Michel Angelo, s miután aa ember nyakacsigolyája nagyon megfájdulna, ha fortélyhoz nem nyúlnánk, tessék a tükörből nézni.* Indítványom szívesen logadtatott, s moat már mindketten egymáamellett szemlélik a tükörből Adám éa Évát. — Egyszerre mosolyogva kapják föl tejeiket; — meglátták egymást a tükörben. Nagy-Kaniasa momb t Z«ln I. Btám. (3. Inp.) 1898. jtntiAr hó Szilagyi igy nólt; A Miinél »la(l számos képviselő ur sárt ülés elrendeléséi kérte tőlem. Miután «'kérel»m a házszabályok értelmiben adatott be, a 171. §. értelmében azt eiennel el is rendelem. -ss ~~ BánfTy, ki aa egész idő alatt állt helyén, én mosolyogva várta, hegy az elnök neki lógja adni a uól, egészen elbalaványodott erre A jobboldali' felkiáltások hangsottak: — A miniszterelnök mindig beszélhet. A zárt ülésnek nincs helye! Szilágyi azonban rendületlenül igy folytatta: — A karzati hallgatóságot felszólítom, hogy távozzon, addig pedig az Ölést fölfüggesztem. Uánffyt körülfogták hivei és méltatlankodva beszélték meg az elnök eljárását. Az ellenzék éljenzett. A karzatok kivonulása nagy zaj és nyugtalanság közt történt meg. A zárt ülés csak rövid ideig fcíríott. Polónyi Géza indokolta a zárt ülés szükségességet, és fölszólította a miniszterelnököt nyilatkozattételre, a miniszterelnök pedig kijelentene, hogy ö csak nyilt ülésben fog nyilatkozni. Erre ismét elrendeték a~knrzat bebocsátását és folytatódott a nyilt üés, BánfTy báró rögtön fölemelkedett a helyéről és óriási nyugtalanság közepette mondotta, iu>gy ö nem akar máát, mint azt, hogy a mai viszonyt Ausztriával ál' landósitsiik. — Ahá! állandósítani tehát ez a cél I — riadt föl zúgva az ellenzék. A dolog lényegébe ma nemakarbeemenni...O nem tutija, miket mondott Apponyi, de most is hoz-iájárul annak közjogi fejlegeléséhez. De a gazdasági kerdésben nem fogadja el, hogy május 1-én kizárólag az ön&lfó vámterület alapján állunk esetleg az is lehet. Ez a bujkálás kihozta az egész ellenzéket a sodrából. , Justh felkiáltott: Ez alávaló játék! Bartha Miklós felkelt a helyéről és párthívei félé fordulva igy szólt: — Ilyen csúfot még nem űztek Magyarország parlamentjével! BánfTy folytonos-nyugtalanság közt fejezte be' a beszédét: Akármit csinálnak — akár elfogadják a javaslatot, akár nem, a kormány ismeri a kötelességét. ,.„ w „ — Moudjon le! — zúgott a baloldal, — a jobboldal moat azonban nem éljenzett — hanem egy qj csata-kiáltásba tört ki: — Szavazzunk I Szavazzunk! Az ülésnek ezzel végé szakadt. A lüggetlenségi párt el van szánva, hogy nemcsak a Uánffy-javaslat törvénynyélételét fogja tőle telhető erővel meggátolni, hanem ennek a kormánynak egyáltalán lehetetlené leszi a parlamentben a szereplését. Nincs tehát teá eset, hogy akár ujonezot, akár költségvetést részére megszavazzanak. ^ dec. 30. Azok után, a mik tegnájp történtek a Házban, nyilván elffre lehetett tátni, hogy ma mi Ing történni. A Tisza-csoporthoz köael álló lapok kisebb-nagyobb mértékben azon mesterkednek, hogy kü-tömbseget fedeznek töl Appjnyi Albert grói minapi es tegnapi beszéde közt a ma a ház folyosóján Tiazáék és Pulssky Ágosték egyre azt bizonylto-ták, hogy a nemzeti párt vezére mást mondott a múltkor a mikor a szabadelvű párt megtapsolta és a miniszterelnök kösjogi fejtetetéseit magáévá tette s mást mondott legnap, a midőn az volt a célja, hogy BánfTy t qjra felszólalásra provokálja és és ezen a réven a szélsőbalt leszerelje. Horánszky Nándor mai beszéde azonban semmivé és lehetetlenné tette ezt a silány törekvést Fölolvasta az Apponyi és Bánffy beszédeinek meglelő passzusait és kétségtelenül megállapította, hogy híjszálnyi eltérés sincs Apponyi minapi és mai beszéde közölt a ha miniszterelnök a magáévá tette Apponyinak a múltkor kifejtett közjogi fölfogását, lehetetlen, hogy magáévá ne tegye a tegnapit. Beszéde minden párton egyhangú helyesléssel találkozott. A beszéd hitáaát mutatja, hogy a szélső -baloldal vezető férfiai agy nyilatkoztak, hogy a miniszterelnöknek caak bólintani kellett volna a íejével, csak helyeselnie kellett volna, miközben Horánszky beszélt a menten al lett volna hárítva minden - kadály. De a miniszterelnök, a ki a beaséd elején benn tolt a teremben, kiment mi- kor Horánszky Apponyi gróf közjogi tytegeté* seinek azonosságát kezdte magyarázni. A szélsőbal, mely most megütközik minden formai dolgon, tüntetésnek vette a miniszterelnök kivonulását és nem enged. Szózat a gazdákhoz Dessewify Aurél gr. az Országos Msgyar (íaz-dasági Egyesület elnöke karácsonyra szózattal járult az ország gazdaközönsége e.é. Szózatának nagy jelentősége van ma, mikor az összetartásra, aa együttműködésre, az egyirányú és egyöntetű munkásságra- olyan nagy szükség van a gazda kitett népréfegekel az olcsó hitel egyszerű aa biztos \| megszerezhetáse, terményeiknek leheld kedvező értékesítés* és szükségleti, fogyasztási cikkeinek előnyős beszerezhetése altal, a vidéki pénz-, termény- és áruuzsorától megmentsék, ezáltal gazdaságilag jobb helyzetbe hozván, erkölcsi tekintetben is emeljük a magyar népnek azt a részét, a mely számával, fogUlkozá«áoak kiterjedtségével és a legfontosabb nemzeti javak termelésével nemzetünk legbiztosabb rárat alkotja. Szűkség van erre azért is, mrt a gazdasági válságot tetéző mezőgazdasági munkáskérdésnek előnyös megoldása minden egyéb törvényhozás intézkedésen kívül első sorban attól fógs, hogy képesek vagyunk-e az állami föladatok körén sági, a politikai éi szociális élet minden vonalán, fkívöl eső társadalmi ténykedéssel is a segítségre Dessewify gróf tömörülésre hivja föl gazda-táraait. A magyar gazdák szövetsége megalakult, gazdasági egyesületek országos szövetségre léptek s a gazdák e szövetségei hivatva vannak kepviselni a gazdákat, érdekeiket előmozdítani, rászoruló néprétegek anyagf boldogulását eő-mozditani. Ebben a munkálkodásunkban méltán kell azámitanunk a kormányzat támogatására, a mit első sorban a már biztosnak jelzett szövet kezeli törvény életbeléptetésétől várunk. Ha a nevűkben harcolni a gazdasági politika és az élet gdasági egyesületek működésének intenzívvé érdekharcaiban, len'arlani a zászlót, mely kőré w,elére • (M4k « rendelkezésükre ailó eszkösö. a gazdának — ha meg akar élni a mai nehéz, ket fölhasználják, méltán megvárhatják, hogy a válságos viszonyok közepette — tömörülnie kell. kormányzat is, mely az egyesületek ügyei iránt A szózat azt kéri a gazdáktól, hogy adjanak » legutóbbi időkbea el tagadhatatlan rokonszenvet tartalmat az egyesületoek működésükkel. Az tanusit, "'"'én rendelkezésükre bocsássa azokat egyesületek, a szövetség megadták a formáit a gazdák akciójának. A tartalmat' maguknak aj gazdáknak kell megadniok. Ez nem léha beszed, ennek a leihívásnak van céju és van jogosultsága. Valaki talán azt lógja ellene vetni, hogy egy-egy gazdasági egyesület bizony működik, szépen és szorgalmasan dolgozik a gazdak javán, hogy az anyagi és szellemi eszközöket a melyeket ma még a társadalmi szervezetek mellőzésével használ föl u egyesületek által is követett célok elérésere. fi nincs kétségem az iránt, hogy es biztosan be is fog következni, ha a gazdák komoly törekvese a gazdasági egyesületek közhasznú működésének emelése iránt láthatólag megnyilvánul. A céltudatos munkában való ki« a gazdák szövetsége már szociális és gazdaság- tartásnak eredményei nem maradhatnak el, mint politikai téren mar szép eredményeket is képes azl " 'agulóbbi évek tapasztalatai is igazolják, leimutatni, hogy a s/övetkezés urbi et orbi meg-1 Azért a gazdasági egyesületek uj működésének indult és a legjobb uton van stb. Igaz ez mind. \| h\|'ínalani ,g"d?,l14I?ilnl>oz szavaimat assal De bizony-bizony Magyarország mintegy 12 millió lőldmivelés után élő embere közül alig van száz kétszáz, a ki tiszta lelkiismerettel elmondhatná «ojg«ván, nemzeti közfeladatot teljesítenek, nem zárom: tömörüljünk a gazdasági egyesületekben, melyek az ország anyagi létföltételeinek erdeket magáról, lioiiy a gazdák boldogulásának' szekerét ő is előbbre vitte egy araszszal. .A gasdasási egyesületek a legtöbb vidéken — a bol már jól működik az egyesület — egy szór-ga'mas, ambiciós titkárból s esetleg egy lelkes elnökből állanak; a bol Mörjól működik, ott talán éppen ez hiányzik. A szövetkezeti eszme, igaz, terjed, a szövetkezetek születnek, fejlődnek, az eszme tért bódit, de csak ott, a hol Káró yi Sándor gróf az ó hivatott csapatjával megjelenik, szól, ír, dolgozik, gyűlésez, buzdít, szervez. Ott, ahová a központ eserkeze el nem jut, bizony a gszdák az ősi nembánomságban eltespednének addig, amig az utolsó dobpergés el nem szedné a fejűk fölől a cserepesfedelet, lábuk alól a terihőföldel. A gazdáit — bél a buzgó vezetők fáradhatatlan munkásságának — az utóbbi évben sokat vívtak ki maguknak, a mit évek előtt, még ha szóval mondtaok is, nevetéssel fogadtak. Kivívtak egyet, hogy mást ne js mondjunk, kivívták zeti munkát végeznek"s hauflss kötelességünk, hogy ebből a munkából erőnkhöz képest mindnyájan kivegyük a magunk részét. Az erelmény nem maradhat el!" Tollfuttában. „Szeginec ragya ne de jól éllsc" — ez »olt a bejjehqjjáaó kurne táborozók pajkos jelszava. Ilyee-kor farsang küszöbén mi kaaiiasisk is elmoaé-hat jak: magnókról „Isten háta mögött ragyánk de jól mulatunk." De nem sírra, mint a magyar hagyományosan szokott „hanem" ellenkezőleg a vidámságban keresünk menedékei a város — és lányosapai babánatok elől. Némelyek ezen emiitett tiszteletre vagy sajnálatraméltó polgárok közül ugy vélekednek, hogy ők iakább e tarokk* sutáihoz ülnek a közérdekek zöld asztalától azt, hogy ma 1897. karácsonyán Dessewify Aurél távoztak mán, de erre az a — tserény elleave- gról azt mondhatja, bogy a kormány is szimpaliá' val viseltetik az ügyük iránt) Nem tréfadolog ez és nem rapezódikus, sporadikus jelenség. Az agrárizmus nem egy államban hatalmába kerítette a kormányt s hogy minálunk is megnyilatkozik a kormányzatnak valamelyes agrártörekvése, az egy lassú, de nevezetes és hatáaaiban nagyon mérlegelendő átaiakuláaa gazdaaági politikánknak, uralkodó rendszerünknek. De mindaz, ami eddig történt egy sikeres agitációnak könnyen elhalványuló eredménye maradna csakis, ha s gszdák nem tömörülnének egy testtel «gy lélekkel a kitűzött zászló körűi s nem adnák meg az agitációnak azt a jelleget, melyet a nemzet egyöntetű akarata adhat csak meg. A gazdáknak politikai és teknikai eszközökkel tértek, hogy as, kérem nem mulatság, haaea robot A botinál miadenaap kijár egy portié mérgelödés, mig a bálosáanál, marizásaál caak egyszer a Szeot-flzetée-Napjás tör ki a zivatar-— annak ellenében a lányok meg az ssesoey jit mulattak. Tisztelt hölgyeim, reméljük : leis egy-egy jutalmazó mosolyuk ezen pártfogásért, s bogy a kegyetek részéről elejét vegyük a kíváncsi kérdés-ostromnak: „milyea Isas a farsang," isse adjak az elkövetkezendő programmot, melyei Canaval herceg egy ed araim a igér s a melyet Kegyelek — I remélhetőleg nem fognak megobstraálai. I Kezdjük a ../our"-okon, sn^elyek as i4éa még kell most a megadott alapon tovább fejlessteniök iakább, mint tavaly, a vasárnap délotánok „greel érdekeik hálóaatát és oemcsak fentartani az \| attraetioo"-ját képezik. Tavaly ilyeokor tamás- eddigi eredményeket, de hóditaniok kell ott, a hol eddig bevehetetlennek tartották a várakat. .A szövetkeseti alakulás legszélesebbb körű fölkarolása és istápolása — igy szól a felhívás — adja a legfőbb eazközt és veti meg a jövendő idők leghatalmasabb és legbiztatóbb munkásságának alapját. A gazduági egyesületeknek az ön-segítség elvére alanitott szövetkezetek alakítására és működésére kell a legnagyobb gondot fordita-niok, hogy a magában gyámoltalan éa a közveti tök legnagyobb mértékű kizaákmányolasának kodtnnk benne, hogy hoeasoéletü less-e a kaaiisal földön a „Vidorineom,' (olv i izr. nőegylet) esse századvégi kezdemény esése; most már heltjjlfc, hogy smig tart a latal lányokban, s a jóféle házi süteméayskbea (ae tessék „hausbaeken"-érteai) addig nyugtoa lehetünk a frekvencia felil Miadea roaasakarat nélkül állilkaljak, hogy a „joar" nagy hézagot pótol táisaéalm\| iatSsmé nyeink közt, mert eddig hölgyeink öltözékeiké Zala 1. szám (4. lap) idén. Hellasz láuyii valláeos táncokat lejtettek i Kegyetek karnisai hölgyek ii hasonló példával járhatóak utánuk; a lU5 templomot javítani kell, hát adóasák houá Csrneval harcét Kegyetek lesznek a végrehajtók. S ba Kegyetek moudjákhárom a tánc, leaa elég a kire ráol-raiaák „senki többet, harmadszor." Reméljük, hogy az ócika torony harangja a kedvünkért, éi eaját érdekében jé későn fogja Ütni a reggelt. SerdtUO bálkirálynők, tinektek is meghozza a farsang azt a felejthetetlen estét, amely egén esztendőre való ábrándokat ébreszt bennetek; a professzor nrak néhány javítóit szeknada árán megengedik majd a Deákkoneertel a gymuasiumi hang- és láncversenyt Dicsőségé leszen az arany paszomántorTíjuvenes"-eknek minél több lenge ordó . díszíteni keblük azon táját, abol gyor-dobogni valsmi az összegyűlt ide-Terpaychorensk öröme fog tel leni fák a jégnympbzkhoz képest. Nálunkj a malom \| bennttk, mert olyaa buzgalommal nem áldoznak alatt nem politikát, hanem jeget csinálnak s \| neki sebol sem, mint a Deák koncerten. — Az inkább azt reméljük, hogy a jég ne legyen provi- j utolsó négyes azonban korántsem jeleati a utolsó zorius, mint a kiegyezés. i szekundét, sőt bő aratáara nyújt kiállítást. De A száraz hidegtől kicsattant arcok nemsokára [régi igazság, hogy egy szektinda nem a világ, a láucteremben fognak kipirdlni, sőt a — ftaig egy négyes (kü önöeen a má«odik) aéme y lámpaláztél is. — A Jur. jótékony nheyyíet:' I deákgyerekre nézve egy egész világot jelent. — ugyanis annyi műkedvelőt toborzott öesze, a Azért tehát csak rajta, készületetek, ti szende Nagy-Kanizsa, nzombat és kölcsönös elingdoul valójukat oaak en detail vihették piacra, most lözadenerüleg tehetik est, — i legutóbb tíkt tapsaalalataink saerint erOa á la hauue áramlat uralkodik. Hiába tiltakoznak férj urak és papucs-kandidátusok, tudjuk önöknek is ínyére vau a nyilvános zaurozás, mert hitt itt egy délutáa pansehaliter az egész hétre kiodvarolbatják magukul Csak egy konkarrenclától tarthatnának a jour-rendezők, t. i. a jégsporttíl. Oly sokáig váratott magara az emberbiró jég, hogy némely szenvedélyes jégsportü<ő már-már Maasen ujabb expedíciójához csatlakozott, a a hölgyek koreeo'.yáikból — joujout akaitak cai-náltatni. Be kedden végre megjelent a sokat ■andó táblácska, s vigan csörömpöltek aa acélszerszámok korcsolyázóink oldalán, amint letódultak az egyletbe, s a „Bárányba". Mi a tenger í sabban kezd sima tükre a jégtükörből, mik > mesebeli nym- álok itántl 1898. januárit 1 én. szigorúan igazságos birónak, a társadalmi életben aranyos kedélyű, rendkivQl nemes-lelkű és minden izében liberális érzelmű férfiúnak valóban megérdemelt kitüntetését mindenki nagy örömmel fogadta. Habozás nélkül elmondhatjuk, hogy kitüntetés Nagy-Kanizsán még nem igen taJalkozott olyan általános lelkesedéssel, mint OaUrhnber Lászlóé. Ehhez a közös örömhöz és lelkesedéshez mi is őszinte sxivvel csatlakozunk és kitüntetése alkalmából tiszteletünk egész nagyságával, szeretetünk őszinte melegével üdvözöljük őt. — Pénteken délelőtt a nagykanizsai ügyvédi kar majdnem teljes számban tisztelgett a kitüntetettnél. Az ügyvédi kar érzelmeit és szerencsekivánatait Remete Géza ügyvéd szép beszédben tolmácsolta, Osztcrhuber meghatottan mondott köszönetet a szeretet és tisztelet ezen nyilvánításáért KKI4\|»IH4a. A valláa és küzoWalaa-Qgyi miniszter Valiyumky Antal helybeli á\|l. segélyzett községi polgári iskolai lanttól a X. fweiéai osztály első sorozatába léptette elő, — ViráieliullAn. Nagy rendet vág az élők sorában a zörgős-csontu nagy kaszás. Hideg, száraz kezével kíméletlenül, durván belemarkol a szívbe; vér, köny mennyi csak elfér egy estély keretében, lovalj bakfisok ellő parkett ... Kilépésiekre - és ta- ptakzik nyomán. Könyörgő, kisiit szemek- több szép „Gyurkovits leány" t mint amennyi i nuljátok nagy titokban a virágnyelvet, egy élőkép keretében helyet találhat Persze j \r .angezagt" bálok közé számíthatjuk aa hölgyeink nagyon vágyódnsk e hét grácia iatbe- qyUttk, körök báljait. A rendéaöségek tudják réten sjraara; kár. hogy Herceg Ferenc nem j kötelességüket, minek vágjunk elébök. Mindegyik háromsxoranuyit örökített meg, mert nálnnk e.ég >gy»-k-xik, hogy. a fővárosiak gúnyos kritikáját „anysg" tolna akármennyire is. Kár az is, hogyj, vidéki „snaa" bálokból, s kívánjuk, hogy ot a görög bitrese e»ak 9 Múzsát hagyott az utó- aikerltljöu is. Csak egy régi sebet tudnának be- kom ; nem szántottak a kanizsai viszonyokkal. Egy darab népszínházban is lesz résztlnk' és mi is csatlakozunk azokhoz, kik a két „Tíazturat" megirigylik, hogy oly kedélyes ,,zárdába" juthattak be, mint amilyent látai alkalmunk lesz. Küry Klára is ezen bájos operettben lépett először a viiágot jelentő deszkákra. Vájjon jó ómenként veszik-e ezt a szereplő hölgyek ? £zeu mulatság iránt oly nagymérvű az érdek-lödéf, hogy előre őrölhetnek a társadalom azon mostohái, kiknek farsangjuk nincs, de annál több böjtjük sz'eyéez es/.tendöbeir. Turfnyelven szólva emulatság,, pacemaker'-je, atiüruje I többinek, tehát csak rajta , gyöpre táncosok." Törtet utána a favori', a máuik núeyyleti bál. hegeszteni társas életünkben, amely az embernek szemébe szokott szúrni, ha őrá olvassa: az exkluzív ságunk két pólusát mely egész évben olyan jó\| megfér egyqiáa mellett, az egyesületi bálokon sem kellene szétváluztaai. , A báli megbivó elvégre nem... keresztlevél I Sspienti sat. Síép példával jár elül az „Irodalmit k mihé szeli kör." Kétaégkivül jól sikerülendő mulatsá-gáu remélhetőleg oly társadalmi együttérzést fognak észlelni, mint felolvuáuin. A jó táncosok-nak megbocsátják, ba néha kissé mélyebbea is tekintenek idegen szellemi termékekbe — netes- kel, jajongva hiába fordulunk feléje, a csontembernek nincs szive, nem indul meg. A korhadt törzs magától kidől, az egynapos csecsémő halála bár táj, de nincs meg emléke és ez maga vigasztalás, de a fejlődő bimbó hirtelen hervadása lesújt. Egy ily szép virágot szakított le a jéghideg Halál. A bomladozó szirmok nem árasztottak szét a „Jeleavoltak1 név-1 még intenzív— illatot, a zárt kelyhek ölé-törekvésekel. Társa-1 ben rejtve tartogatta a sziv bűbájos misztériumát, de ott rejlett mellette a Halál hírnöke, talán az éjszak hidege, talán a forró dél melege siettette a pusztulást Ki tudja? — Igaz részvéttel vettük a következő gyászjelentést: Oav. Manhardt Mibftlyné szül. Fauciatí Berta a saját miy gyermekei Jolán és Rudi, valamint éde« anyja öav. Fassciali Berialanné szül. Mürner Jysefa és asámos rokonai nevében szomorodott b/.ívvel jelenti ttlejth<len édes leányának illetve testvérnek és unokának Manhardt sék malidénak venrít - pl. a francia pezsgőbe. Malvinénak lolyfi évi dec. hó 29-éu éjjel fél 12 — Ugfbisszük a mnlatság minémüsége még nincs órakor, életének 22-ik évében, ho»«»a» saenvedéa Végbleg elhatározva. De reméljük: lesz a rea- jdezösegben elég linóm érzék, hogy művészettel csak Alarc- Enoek találékony rendezői ugy csinálják, mint az ággnlialö: vesznék egy sikerült ötletet, ■ arra \| tndja létesítem a balját. (Szerxökuek formázzák a mulatságot. Evrö-évre patentebb ban szabad megjesuni.) ez az ötlei. Honnau ötlik, nem tudni, de ne is;' Bocsásson meg a bálreadező fiatalság, ba e indiszkréteskedjünk; tilos a kulisszák mögött heiyütt.uem soroljuk fel a jövö farsang vala-setteukedai, hanem menjenek s bál színpadára,! nieunyi mulataágát, de mi nem tudunk annyi sze-I elsőrendű slágerben fognak gyönyörködni. S dőt foglalkoztatni, ahány koszorúcskára, estély re ez a sláger egyezetimind erős kasszadarab k és basonlyó lyókra kilátás van. —"Jobb lu nem Jótékonycéln előadás lelülfizetett be ly árak kai látunk egészen a farsang jövőjébe, mert külün-Az idén még a reklámot, ezt a különös század-1 ben megmozdul »ajami a szivünk iáján t. i. a régi találmányt is á „Coenr d Auge" szolgála- pénztárrá. lába hajtják. Nem is európai, Imnem „Amerikai rtlUamttíély" alakjában. Tudjuk, hogy az újvilágban sok a roppant bá/ériás, tehát méltán elvárhatjuk, hogy a mulatság is épületes Ijw; a mii-liomo< partik sem ritkák oda át, s ki tudja aem csiaál-e msgáuak egyik-másik reklámot ezen slkalommal? Vagy Horváth Larit nem sikkasztják^ el a legtüzeeebb eaárdás alatt bizonyos Chimsy in.itatense-ok V Meg kellene idézni Colámba* szellemét, bogy lásss, miaő érdemes volt essk ezen estély kedvéért ia Amerikát lölfödöni. Az a kellemes oldala i« meglesz a mulatság-Bak, bogy előreláthatólag másuap este ér véget, mert Amerikába* olyaokor kezd hajnalodni. De less ám „pro piis fiaibus" mulatság ia az Ave C.irneval I Uallatnri te aalutanl. Xilef. HÍREK. — Oazterliuber Lásiló kitOu* tetéae. A mi páratlan népszerüségű, a szó szoros értelmében mindenkitől szeretett és tisztelt járásbiránk megérdemelt kitüntetésben részesült. A hivatalos lap dec. 30-iki száma közölte, hogy ő felsége a király az igazságügyminiszter előteijesz* tésére öt kir. Ítélőtáblai birói cimmel és jelleggel ruházta föl. — A hivatalos mükö késében nagybuzgalmu, jelestehetségü és után tőtféot gyászos elhunytál stb. A buldognlinak földi ssandvényait teanap délutAn 4 órakor, Kö cey-utoa 26 sa. tyáazházból a résavévök nagy serge kísérte utolsó utj&rs. A béke angyala lebegjen a korán tHiánynak hamvai ielett I . — llataleiáMk Részvéttel vettük a követ-kezögyászjelentést:Alulírottak fijdalomtolt szívvel jelentik a szeretett jó férjnek, apának, spóenak, testvérnek, illetve sógornak Bánelli Sándor József kereskedő és megyei bizottsági tag urnák f. hó 2B.ii délután 6 órakor, halotti szentségek ájtatos falvétele után rövid szenvedésben, életének 08 ik \|évében történt gyászos elhunytát stb. Perlakon, 1897, évi december hó 28-án. öav. Bánelii 8. Józsefné szül, Detoni Vilma neje. Bánelli László. Bánelli ViluMH, BánelH Ferene, Takács Istvánaé szül. Bánelli Heraiin gyermekei. Txfctcs István vejé, Bánelli Mikes, Báaelli Mátyás testvérei. Bánelli Mátyásáé szül. Beakö Mária sógornője. A megboldogult hült tetemeit t hó 80 la 2 órakor Perlak sltalános részvéte ■ellett helyeztek aa oltani sírkertben örök nyugalomra. — Dr. Farkai Manó orvos éleiének 85-Uc, boldog házasságinak 4-ik évében, hosszas szenvedés után december hó 2fMo délután elhányt Ketithelyen. Fiatal özvegyén kívül nagyszámú rokonság siratja a korán elhunytat. Temetése tegnap délután 2 ónkor Keszthely általános részvété mellett folyt le.' — Eljsgysés. Arvay Lajos poéta és táv. lötiazt dec 26-én eljefyaaU Oav. Kotmm Györgyéé arnöt. Nagj-Kanizsa, szombat Zla 1. Hám. (9, lap) 1898. január bő Un, — illami lak«la HonkOibcn. A perlaki járásban lévő ittobotica községben míndazideig felekezeti iskola gyanánt kezelték a községi iskolát. Az ottani állapotok különösen pedig Zágrábból oda küldött magyar ellenes lelkipásztorok akciója arra indította a járás főbíráját, s hogy az iskolának állami jelleget szerezzen, a mit sikerült a zágrábi körOk meghallgatása nélkül elérnie. Az iskolát Qnnepélyek között 1897. december 29-én nyitották meg. így 60-60 kr. Mondschein Uela, Konsuhl Leo, N. N., Merém Samu 80—20 kr, N. N. 10 kr. összesen 22 Irt 90 kr. — Aa llbrlilMtk teaitéH. Jaauár elsejével az ötforintosokat kivonják a forgalomból. Az ötforintos, amelylyel oly előszeretettel szúrták ki a cigányok - szemeit, a amely oly büszkén viselte a zöldhaau nevet, nincs többé. Elbúcsúztak tőle mindazok, akiké volt éa akik sohasem nevezhették őt magukeMk. Nem tudni mért, — bizalomgerjesztőbbek, zedveeebbez voltak as ötös angyalai, mint többieké. Moat az 019* részint régi péoi, részint cifra papiroa éa mint ilyent, máglyában -iÜg bb halad lassan, de szilárd biztos lépéssel élőbbre el«e'ni: Elm°nl« fforinto. egy boldog. «, ,, ,, , , ., hazába, a bol a huszonötkraicárosok. a két es Muraköz magyarosodásának szent ugye. Lgy h;t0M)k\| , négykr,jcir0lt0'k é)mik , tD\|,i. Mindenki elismeréssel adózik Kovács Rezső \| ij^i létetr éa ahova követni fogja öt még tilbb főszolgabírónak a ki Perlakon való rövid j pénz-társa. tartózkodása alatt lépten nyomon előbbre — • kaealkerekek késélt viszi a magyarosodás zázlaját. F«r?« .^xaal altó-domborui lakw, a légrádi - ttaae)!, A DunántuliM!? ^iti. r^í.0^1/^'" Közuiivelfldési Egyesület óvodájában Ferinkön\|lél!l?.ttL?!.e1gb_0,lmt-a»'«• szép karácsonyi ünnepélyt rendeztek az ottani körök. Ugyanis karácsony napját megelőző estén nehéz rakományriyul megterhelt kocsi derékon kereeztűl gázolt rajta, ugy, hogy néhány pillanat múlva kiasenvedeil. közadakozásból rendkívül nagy karácsonyát álli loimk lel a minden ovodába járt kis leánynak ~ H«a\|v»r«fay. December 18 egy kedves szép babát, a fiuknak pedig vasuii kocáiból áll ki* roidlnk énekelt hangversenyt Budapesten a játékot ajándékoztak. Az egybegyűlt uri közönség I o®0/"' ,lAltó" ni87 termében. A fővárosi lapok élvezettel hallgatta a sok apróság szépen betanul egyhangúlag a legmelegebben emlékeztek meg versikeit. 11 htal énekesnőről, ki operett asinpadra kéaaOl. — A»la-asl.-gr4lki nórujUt kar- Többek között igy írtak: „RtickmJiU Dóráaak cmoujh. A századvég egyik legjellemzőbb tü- i hÍTÍAk »»' a btyis megjelenésű, igen fiatal nete, hogy a laraadalom minden rétege a jóté-1 'egykét, a ki ma este dalokat énekelt a fioyol konyságot irta ifi! zászlójára Különösen kirí ez n,i? termében egybegyűlt szépszámú kOzVnaég a tünet, ha figyelembe vesszük a minden téren mutatkozó önzést, hogy mindenki csak a saját énjét, a maga érdekét szolgálja. Kétszeresén jól esik tapasztalni, hogy leteznek még olyanok is, kik önzetlenül, embertársaik javán munkálkodnak. Ilyenek elsősorban a jótékony nöegyletek. Ezek, mint a nyyuior legközvetlenebb szemlélői, vannak csak igazán hivatva a fokozódó ínség enyhilésére. Ka áldásos működésüknek naponkint észlelhetők a hatásai, mert nemcsak a létező nyomort szüntetik meg, de sok oly bűn elkövetéséi akadályozzák meg, melyek a nyomort és kétségbeesést rendszerint követni szokták. Ilyen áldásos tevékenységet fejt ki a zala-nent-gritlü közéi jótékony nőegylet. Kerülve minden leltUnéat, csendben működik , már evek óta a előtt. Nagyon megtapsolták behízelgő kellemes hangjáért.; iakolija és izléie igen népen fejlett, éa a ml a legfőbb. lermészete, afftktáláa nélkül való, ami mederének Elliagernének érdeme. — A kisasszony, amint bennünket érteiit, január hó ti-án Nagy-Kanizsán azándékozik hangversenyt rendezai. — NjigorltJfck ■ ssersctaa-életet. A uegtdi fereocrendl barátok koloitoráliól öt szer-zeies-növendék kilépett, mert a pápa állal szigorított nj aszkéta rendszabályokat tulságoaan sulyo-zolsnak találták s azoknak magukat alá vetni nem halandók. — Feltttalea asép Mvaj. Sokáig ai a hit uralkodott, hogy a tolvajok mesterségükhöz hasonló ocsmány, rongyom ruhákban járnak a más a legélénkebb éa legelevenebbé teszik a magyar olvasóközönségnek est a ki valóan kedveit lapját, A Magyarországban jelennek meg aaoakivH Móra latvannak országszerte feltűntet keltő tárcái. Ugy hogy a ki eleven jól értesült s igaián első raagu nirlapot akar olvaani, az bátran a Magyarországhoz fordulhat. A Magyarországot nemcsak nemes, elöke'ö hangja, egyenes, nemzeti iránya és minden tekintetben hozzáférhetleo-sége teazi a magyar olvasó kőzöniög előtt becsessé, hanem az is, hogy a család minden tagjának nyújt kellemes szórakozást Tárcái regényei, eleven hirei, páriái divatlevele stb. a legkedvesebb olvasmányt képezik. A Magyarország az éjjeli poétával küldetik szét, ugy hogy reggel már az ország legtávolabbi réazeiben is ott van. Mily előny a hivatalnoknak, földbirtokosnak, kereskedőnek iparosnak és minden intelligens embernek, hogy más lapokat megelőzőleg olvashass már reggel mindazt, ami áz országban éa külföldön történik. Az országgyűlési, a hivatalos közlése kel, a bel- és .külföldi tffsadei zárlatokat, ásóval mindazt, a mi nemcsak érdekes, de az illetőnek I állására és üsletére nésve is nagy befolyással 'van. Tudjuk, hogy mily előnyösen használják lel egyesek, ha valaki egy nappal, vagy lélnappat el \|van maradva az eseményektől, A ki ma egy jlontos bírt előbb tud meg, as mérhetetlen nagy előnnyel van többiek felelt. A „Magyarország' mindenkire nésve lehetővé leazl ezt a korftl és I megbízható értesülést. Es biztosította a Magyarország részére, azt as óriási elterjedési, a minek Ima örvend. A „Magyarországára legcélszerűbb I postautalványon előfizetni akár egv hóra (I frt 20 kr.) akár egy négyedévre (8 Irt 80 kr,) Cim; Magyarország kiadóhivatala Budapest, Sándor u. 2, A félévi előfizetést d'j 7 frt, aa egész évi 14 frt zord leleken sok könyüt törült le a szegények a egyéb halandók között Ez régen tényleg igy is szűkölködők pilláiról. Magasztos és lélekemelő volt hanem most, a századvégén, mint mindenben tanúságát adta jótékonyságának karácsony nap- ngy ezeknél is beállott a változás. Manapaág már ján is, a mikor 27 iskolás gyermekei vallás és nem megy ritkaság számba az elegáns ruhába nemre való tekintet nélkül, teljesen nj ruhával oltOzöU tolvaj. Az egyes hatóságok álial saetkűl- látott el, Í7 szomorú gyermeknek tette boldoggá dött körözvényekben, különösen azoknál a bűnté- a karácsony ünnepeit. Öröm volt a sok apróság- nyéknél, melyeknek tettesei teljesen ismeretleaek, nak sugárzó arcát nézni, A kedves nénikék az- avagy bizonyos adat, nyom uűn sejtik csak ki- zal tetézték angyali jóságukat, hogy a kis ember- létüket, néha érdekes jelzők fordulnak elö. A kéknek telis-tele töltötték zaebecakéiket mákos és mai nap folyamán a nagykárolyi rendőrségtől dióspatkokkal, apró bombonokkal, füge, narancs érkezett egy ilyen érdekes átirat. Azt tudatja a más e léle édességekkel. Egész halmaza a benne, hogy Zsiga József \ nagykárolyi korcs- cukorsflteményeknek került a kicsikék kezeibe a marostól 376 frtot ismeretlen tettes ellopott. A a 1 volt igazán boldog, ki minél többet adhatott kőrözvényben a tolvaj kilétér* csak ez áll: „a SUsicsikéknek (Kardos.) tolvaj feltűnően szép, uriasan öltözött fiatal em-— A keamtkelyl (udakér december I ber." Hogy ki lehet ez a MiBnőeo »sép ari 28-án tartolta évi rendes közgyűlését. Ez alka-1 tolvaj, azt a mi rendőrségünk épen oly nehezen lommsl Kranit* Kálmán alsó páhoki esperes a f.,gja megtalálni, mist a nagykárolyi rendöraég. megyei néppárt korifeusa azon indítványt tet'e, hogy az egyesület eddigi Hivatalos lapja: a Keszthelyi Hírlap helyett a Balatonvidéket jelentse ki hivatalon lapjául. A közgyűlés azonban az indítványt .elvelelte, mert a .Keszthelyi Hirlsp* köztudomás szerint igas lelkesedéssel szolgálta az egyesület ügyeit Ennek az indítványnak meg kellett történni, mert mit is érne egy gyűlés nép párti ellentmondás nélkül? — Táaeestély. A nagykanizsai Polgári Eggl* január bó 16 én ssját helyiségeinek nagy termebea zártkörű, családias jellegű láncestélyt rendes. — A nag)kaalssal aiaakáikfpil •fjtoklct 1897. évi dec. 26-án tartott hangverseny nyel egybekötött- láncestélvén szíves lelűlfisetéseikkel az egyesület tőkéjének gyarapításához a következők járullak hozzá, mely adományukért ezúton fogadják a rendezőség köszönetét : Dobrovits Milán v. r. b. elnök es Fischel Lajos egyea. elnök 6—6 frt, Reik üyula gyógyszerész és Knobloch Frigyes 9—2 frt, Roaenlnal Jakab, Haláas Elekné, Dobrin Richárd l-l frt, Milholer N., üürtler N.. Reinics Lajos, Tll Aladár, ilj. Olenbeek Károly, N. N.. Majer N„ Lőrinc N., Singer Sándor, Políák Ousatáv, Csóka Isnácsos — A BHagyararsiáiI siaakáaek rak kant- és a/a\|dlJ-«g\|leMaak december havi kimuiaiás. Tag létszám 6688. Vagyon 48. 696 frt. Fiókegyletek vannak a követkerö helye hen i Ö-Buda. Diósgyőr. Zombnr. Miakoles Apatiu. Szolnok. Riaicsabánya. Temesvár, Duna-Fö dvár. Kaposvár. Eraekujvár. Ssékesfehérvár. Po/sony. Esztergom. Vajda-Hunyad. Oravicza. Stájerlak. S.-A.-Ujhe>yN. Nagy-Kanis«a. áseg-halom. MSzget. Kndair. A nasyksniiaal fiók-egylet tagjai héiröl hétre szaporodnak éa a tag-létvsása helyben több ázás. — Elvessel! kutva. Folyó évi december hó 20-án a város terímtén egy 100. ssámu véd-jegygyel ellátott vadáz kutya elveszelt Kinek ezen kulya birtokában van, vagy arról tudomás sal bír, felkérik, hogy illő jutalom fejében a rendőrségi hivatalnál jelentse be. — A .Hanyartniii" politikai napilsp es idő szerint a legjobban szerkesstétl lap as. országban. Legelső rangú íróink és publicistáink ms kétségtelenül a Magyarországba írnak. Elaő sorban Bartha Miklós, as orsságnsk ma legragyogóbb lollu publicistája, továbbá Pásmándy Dénes, Hock János, maga a főszerkesztő Holló Lajos, Hentaller Lajos, Incédy László stb. napról-napra IRODALOM. Irodai sal alaaaaaek As sjévi könyvpiacon bizonyára nagy feltűnést Ing kelleni as a I könyv, a mely e napokban jelent meg. A elme Irodalmi almanach, tartalma pedig ékesszólóbban beszél míaden reclamnál, mert tele v«a Magyarország ismert és népsseril íróinak éa seoeasersál-nek munkáival. Ime a névsorok Jókai Mér, a ki as almanaoh előszavát Is Irta, Koumtk Ferenc, Benickyni Bajza Lenke, Sxomáhdty latrán, Smi Ede, Tímár Szaniasló, PüiWy Antal, Afonyi Árpád, Makai Emil, Sttojanovic» Jenő, dr. Fmk Zsigmond, Buday László, FiUkt Sándor, Stildgyi Géza, Kurd) Gyula stb. stb. és as egéix vidéki cajió. Meit et az almanach a hírneves írók munkáin kívül beu>utal\|ii a vidéki aajié munkásait írásban és képben. A könyvnek tartalma mindenkit meg fog lepni. A költeményeken és novellákon kivűl van a kötetben a müktdnlőhuk egy pompás operette s eg/ kitűnő rigjtUék] a asne-ktdvelvknek pedig huszonegy oldal kotta áll rendelkezésükre, egy sereg pompás táncdarab, ugy hogy este vendégség közepette ei aa alaa-naoh agy egész társaságot tud mulattatni. Es as irodalmi almanaoh, amely a legdíszesebb kiadásban jelent meg, — legolcsább könyv a világon, mert ingytn kapja meg mindenki, aki v legalább egy negyedévre előfizet a legszebb képes hetilapra: ss Ország- Világra. Es az almanach ugyanis as Orsság-Vllág karácsonyi ajándéka. A ki két forintot as Oroság«Világ kiadóhivatalába beküld, aa kapja egy negyed évig a kitűnő újságot, amelynek minden ssásaa tele van gyönyörű illusztrációkkal, szépirodalmi munkákkal, s azonnal megkapja aa Irodaim! almanachot Az újság kiadóhivatala Hold alea 1. szám slatt van. A kötet bolti ára 2 frt Már. most lessék valaa«taai az Oraaág-Világ almanaohohal együtt ia két forint, maga aa almanach Is két torint Mi azt hisszük, legjobb lest mielőbb előfizetni. , HaacaUtok' l««s t cla« Sarth HkMs Uyiliit1 atljr a UspaiaMa kutmmfkt a«e)»l»»t Is s Majrv uagyvea darab prósibaa Irt ktlteaitaft íoglal wgá-baa llv ciaek alatt i VlrrassMa, á a, CSaajaiaSaK Otaar (tyÍK, őiapánk, Bíróiig aJDtt, KI a hibás, As árva. Tipai taláa, Vtrtfttr, TUsa A aagésak vaU, Jatalaa, Ttaasa, A kotaap Á mrastiHlas, A katál, MasvHáa, TSajlsailiaa. A ktltS asna A kHS Uvaláaa, Bvénéa. NaaUMSs, lalá-kasai, Otíksa, HiMlaaOa, as Ira/Up atk, A kt Bartka vssénlkkatt kaMri, aa hfataaal tlkatkai ngáaak arról, hagy süly bjiIiissHiI. aátjr éa BllT alnfséé áwliaiáfal masak a«m i a klltaaknafc. A klsl ile kktta ■ikaMss lilikllMa kaltatt aa a klr, iufj SaitkiUl ■éyliiéalai lilgissáik \|s> laaaak sh( a Mayvftwe. vMaiy-Kanizsa, »oml»at BMtl.it 1 Ji\|jiwi\|' wvkemtSetfs klrta isi ktajr-•W ktaéásira, • a Ma\|jiiimat\| Mit unt) kaévMkt-dik elvatMak, Imm krtki ki«yvt <"»• kiillMtoku ka-rtmnyl ta iJItI íjiailkil «U»atléln«k iWu h>(ja n<c \|MmL A kiayval ■lodtaki ankiakat)i. ■ kl t^líifyirniMáf' -r U MgjUtm alMaat Ai dttaaMal élj (I fM 80 kr.) bár-■Iker kaktMkaU II* ela dalt: „Mtfytrerittf" kiadikivt tala talMm. Htadar a. I Bariba attvitak költi ir % ftt ha 4a kilfta ta aigntdilkeW a „Macrarsraaát" kladA-klvattlábta, Ztl» 1. Mtám (6. Up) 1808. január hó I ét. Külgazdaság. Mit tegyünk fagykárt szenvedett Mink ervosláaa céljából! Ha fáinkat, vagy ezek ágait a nagy hideg eliagyasttotis, legtaaáototabh volna a elfagyott rétieket azoonal, még a nedvkeringén megindulása előtt eltávolítani, » az ex által ejtett •ebeket tatapaaual beragasztani. ldó»b iáknál aaooban a fagyási nem igen lehet korán éatrevtnni ■ így kénytelenek lentink aa elfagyott ágakat akkor lefűrészelni éa eliávolitani, midőn a fábaa ai elaó nedv-áradáa axfiaö félben van, avagy mikor a második ned Ttradá* épen keledét veszi. Asonban mindjárt kileveleaes után a vatiagabb Agakat is lelürésialai nem volna tanáé«o«, mert ilyenkor oly rohamoaan tör lelteié a Iában int, hogy a sebre másolI bármily ragadós tapaaa is IBIssakitja aat a igy iáinkon csak lá tangó sebeket okoznánk. Forráaokat nyitnánk ilyenkor n lefűrészelt ágak helyén, a bol asoa nedv, melyet a jóságot Urmésaet nem ok nélkül kait lói tavaszonként a földből a ia tör/tébe és ágaiba, kifimölbesaeu a eél nélkül párologion el a eaabad levegőben. Igaa agyán, hogy a törzsbe és ágakba feltörekvő nedv aa elfogyott, de le nem fiiréstelt ágakba is tovább folytatja aljái ■ aa ellagyoti réaaekeu sok elpárolog halóié; de, mert avilt utat, a hol könnyen kiaaabadulliaaeon, ritkán talál ottan, csakhamar Ea esetben astán mindscon tápkéaslat, mely a gyökerekben aa elmuit év tolyamán aa tgési fatáplálásárs Aaaaehalmasódott, as oltáansk ni tarjába Omlik és aat nyerjük vele, hogy láes-kánk tea derekáig oly nagyra aöveksaik, hogy aat hinné, a ki ekkor látja csak, hogy as tnlajdoakép el sem volt lagyva és nem is volt átoltva. Nagyon terméssetea asonban, hogy Hy eredményre csk akkor asámithatunk, ha fáes-kánk gyökéraete teljesen ép maradt, féreg rá-gáaától, egerek rongálátától sem sseaved. A fagy bármily erös és átható legyen is kfllönben, ritkán siokott irtani a ia földalatti rétaeinek. CSARNOK fKégettrégen. ■ , Irta: Knlf Qjrolt I. Olyan szomorú idő volt az! Ama régi órát énem. A nagy udvar lelett a feneketlen szürkeség, mintha hajnal volna, vagy korai alkonya a búcsúzó napnak. Estenden szokott ugy töprengeni az ember, életen, elmuit szerelmeken ét egykor nagyraoyilt virágokon. A milyenek már az én óráim régesrégen. Ama régi óra óta. A régi óráról szeretnék ma beszé'ni. Szürkeségen percekről, mikor a nap valamerről, igenigen messziről csak, nézett be a háztetők felől, Nelli az ablaknál ült. Ez vala kedvenc helye. A függönyök mögött ülvén, léiig lehunyt nemével messzire nézett az elhervadt, hallgató tájak felett, a merre a házunk állt. Mama is itt volt néha, de ő beteg és gyenge vala ét már öreg; ö a máaik ablakhoz Olt és fehér fejét lélrehajtva, a szék támláján, figyelően és hosszan nézte Nellit. A ki szép volt, oh százszorszebb nálamnál. Hisz én csak afféle töpörödött, jégszürke teremtét voltam mindig, komoly éa öregei, a I kiről megérzi az aiyatziv, hogy aohsem megtorlódik s a nyomába lóduló nedvei oda I lesz boldog, csendesen dolgozgató, csendesen kényszeríti, hogy a la belsejéből annak oldalain \| megvénülő leány lesz; a kinek nem voitak ab karatéén kiszabadulást éa így kénytelen legyen aa épen maradt vastagabb kéregnek alvó rftgyett éleire ébrtezíeni a eáekböl uj sarjakat iejleazteni, melyekről időjártával a fa elhalt rétseit helyre pólolhaasa. Vagy «(ása korán, vagy csak június végén, jnliua és augusztus hónapokban lürészeljük le tehái időaebb Iáinkról az sliagyoti agakat Fiatslfai>koisi oltványainknál aionban — minthogy eteknél az elfagyást korán észre lehet vsaniak — sohasem tanáosos as elhalt réaa levágását későre balaastaaank. Eaeknél az ide-jébsni megeaoakáaáa elmulaastáaával okvetlenül kárt vallaaáak; meri ezeknél a gyökérül még koránt sincs oly módnélküi elágazva, hogy — Már nem tudom, — szólt aztán ét újra olyan révedeaö, szomorú lön, mint mindig, a mi ugy lájt nekem. Így a tanárról nem betiéllünk többet. Ai én vénülő, jégszürke fejemben ott motoaott még egy kevétse e gondolat, hogy jó volna ..r No igen. mi is volna jó?! Például, például.. Ha a tanár nemcsak az ablakon nézne be, de köszönni is merne, vagy ilyesléle. Ai olyan férjismerősök nem jók, a kik csak aa ablakon néznek be A mamát kellett a karosszékéből az ágyba segite-nem, mint ezt napjában löbbszOr tevem. A mama ugy vélte, hogy az én kidolgozott, ráncos kezeim gyöngédebbek, mint a Nelli puha, tejfehér ka-csóf, a mik pedig, ha megsimogattak olykor-olykor, mi boldog voltam én! A tanár. Eh, ki gondolt volna rá. Senki. Lédi Lehozta a lámpát Nelli imádkozni sietett, készülődtünk lefeküdni.4. Mama ismét, — mint ő ezt gyakran mondá — boldogtalan éjszakának néz elébe. Némi szeleket érzett a talon, a plafondon, alul, mindenfelől, éa ez szenvedésekkel járt. Nelli fölkapta kendőjét és kiment. Igen szomorú és rosszkedvű volt. Ilyenkor szeret egyedül lenni künn. állván a tornác kőlépcsőjén, áz éjszakába meresztve tekintetét. I Soká nem jött. Nyugtalankodtam miatta. Valami névtelen, rettenetes kinsó az a szorongás, mi néha belekapaszkodik a lélekbe. Utánamen-tem Mama csendesen aludt. Kiléptem az ajtón. Még mindig esett, de már csak ugy aprón szitálva, mintha nedvea köd le-kOdne meg mindent A sert lát között esenevéss, hideg fuvalom keringett, messsziröl valami mormoló beszéd hallatszott. - Nelli. Nelli I Halkan, fojtott hangon kiáltottam eit. Ah, hiat ilyen fekete éjjelen bátorkodik-e egy leány, ha már vénOlö is, hangosan beszélni! Nem lelett senki. Csak az a susogó, hidegen neaselö, hullása az esőnek töltött meg mindent. A tornác vege felé mentem. A kiskapu leiig nyitva volt. Kilestem az utcára. Ott állott Nelli, mellette Keve Pál tanár és beszélgettek. Meredten néilem őket egy pillanatig. Nelli beburkolózva kendőjébe, asszonyosan nagynak látszott, nem gyermeknek, de nőnek, a ki éjjeli órákban rándjai. De Nelli I... . , „ ö volt a hás k(nrse; És szép-e? Kecses, nem W térfi «VaU h«»PlÍ»- Keva. sugár, de karcsú és mosolygó. Gömbölyű, as «««>gó hangon beazélt. és a kezet Nellinek álla, ajka pici és piros, ama kedves szépségek közfii hyujlotti, kt a kendője alá vonta a hideg esőben.' való, a kikbe az jlső látásra beleszeretnek a I Remegett a hangom, de bátornak éreztem ma-férfiak. Meg ssomoru. a,mi nagyon jól állt neki.'8m mégis: Oly révedezőn bus, mint ama percei as életnek, j ~ Jó Mlét l>oár - mondtam, éa kiléptem mikor a határkövekhez érünk a földi ösvényen, ,■» utcára. feltámadó vagy elvonuló szerelmekhez, vénség-1 NeUl toppantott a lábával és visszaiordult: hez, iljoaághoz. Mikor Illünk a szobában caende-! Ab> <** l« »«T »" •• «ólt közönyösen, (Ez lájt véghetetlenül) — Jó eatét, kitaaasony, — monda a tanár éa megemelte a kalapját. De már megyek. Kesét csókolom, Mari kisaxssony. Jó éjszakát — sen, némán, az órra ketyegésén kivfll csak aszú percegését hallani a régi bútorokban. De egyszerre mintha igen-igen messziről felzúgó szél „„_________________, . su ogását hallanók. Erdő fenekéről, titokzatos a ISIdből annyi nedvességet hajthatna a fia'al I völgyek mélyéről jövő szélhez hasonló ez. öaaze-1 >asoSta vé801' éM ,orrt pillantást vetett Ne! lire. törzsbe, mint az idősebb Iák szás- meg ezer-1 rezzenünk. A tükörbe nézünk ét látjuk, hogy I. Elment. A lépései koppantak a kövezeten, lues-sxereten síétágaió gyökérzete. Igyekessünk megöregedtünk é* odakünn havas a világ. \| kos, nedves ness is hallatasolt, m msg^s alak a tehát idejében elsaral aa ily fiatal iáknál a: Én már igen De Nelli nem. E történet róla azól. «óodeen elveszett a leketesegben fölleié törekvő nedv ntját, nehogy ex fölhatol- \| - Jöjj be. Nelli, - mondum és ugy «r«lem, hasson az elhalt törzsbe s olt cél nelkfil páro-lóghasson ál. Hóolvadáskor már atomiéi kell tsrtsaunk faiskolai oltványaink s a még fiatal állóhelyfikre ültetett lámk fölött is. Ha aat vesssfik ekkor áasre, hogv ások elfagytak egé«z addig, a meddig ókat a hó el nem takarta': irga'om nélkül vájjuk, ftráasaljük le as elfagyott részt at elevenig ■ az qiett sebei éle kéasel meg-siaiiván, azonnal takarjak el taviastul. Ha fiatal fáink ily kénytaerO lecsonkázása ntán aat tapantaljok, hogy a fa namea részérói, as ojliMy iölöH, legalább 7—8 vagy több eaaiiméUrnyi bos«»u, ép darab megmaradt: akkor biztos reményOnk lebet, hogy lácakának a megmarsdtcsonkból felujulét egy-kétévigondozás ntán iámét eléri aaon magasságot és isrjcdelmat minden irányban, a melyei a magoaonkásás elótt elfoglalt volt. Ha asonban a megosonkázáa min szt tapasztalnék, hogy beoltott rétiéből semmi tea maradt meg; akkor oltsuk ast be aaonnal vagy legalább mihelyt hozzá férbsittnk béj alá vagy hantékba, a mennyire lshet, köstl a főid sainéhex. Ne Várjik ea nlóbbi esetben, hogy ■ vad sarjak óiónébs öntse ki nadvsit, hanem oda törekedjünk, bogy beoltván azt idejébeo, a •egindult nedvkeringéé azonnal a nemes vessző darabot találja otjában s azon igyekezzék nsp-világra izabsdulni. II. Valaki haladt uz álcán és benézett a* ablakon. Mosolygó, barna íériiarc, nyugodt gesstenyeszem, egészben véve barátságos és nem kellemetlenül csinos. Olyan arc, a mi tetszik a kicsi igényfl, lassan dobogó szivü leányoknak és szaraimét (akaszt egy pillantásával. Nelli összerezzeni, jól láttam. El is pirult könnyedén. — A tanár, — mondta, és felém néaett. Mama, a ki nem igen veit részt soha a mi társslgárónkban és nem töródAtt apró leányos dolgainkkal, sóhsjiva mormogta: — Kicsoda, szivem? (Mama mindig sóhajtozott. Ez betegségével járt En is ugy olvastam egyszer régen, bogy a sóhajok szárnysk, a mikkel kiszáll a szivból a lájdslom.) Nelli elfordította a lejét és ugy (eleit halk bangón: — Keve tanár, Keve Pál. Mondják: okos ember, a mini látszik, szerény, mert köszönni sem igen mer. Pedig ismerjük... — Honnan, szivem ? — kérdezte a mama egészen bágyadtan. — Hogy honnan? — Kelly töprengőn nézettel messze, hogv lorró könnyek peregnek végig a» arcomon. - Jójj be. És elmondass mindent A leány hidegen nésett reám. —- Semmit — szólt hüvöseo — Jó. Én szonban beszélni akarok veled, (* Matatvia; as .Orsaág TUéf" álswaa\|áktl. ati/ill .Irodaim' dal mvataakűa mUksatsk mag Ul. Ezen az éjszakán nem igen aludtunk A mama szobája melleit volt a mi kis hálóhelyünk. Csak susogva. eilojtoitan lehetett szólani, meri Agyelemmel kellett kísérnem a mama sóhajtásait : vájjon nem ébredt-e lói s nincs-e valamire azüksége ? — Szereled? — Szeretem, ö is engem. — De nem vesz el? • — De igen. Csakhogy még nem lehet semmit sem lennie. ' — Miért f Hosszú hallgatás volt a válasz. Csak egysser későre ss&lall mag Nelli. Fojtottan, rekedtesen, a mint a hangja elfulladt a hosszas hallgatásba, párnái ktaé szontvs boldog zokogással leli tejét. — Nem tudom, — mondta, - Különben éa ilyeneket nem ezóktam tőle kérdezni. — Miért? — Mert szeretem, és 6 is szeret. Már négy bónspjs, s ez elég — Nem elég. Nagy-Katiim szombat Zala 1. szám (7. Ip-) 1897. január bó 1-én. — Nem V Nem ? Hah. Miért ? — Nem. Meat te gyermek vagy, és szép vagy. lén okos. Neirf gúnyosan nevetett: — Te meg már vén vagy, Mari Hidd el. Nem érten bottá. Csend lett újra. Órák hosszáig tartó. Véghetetlenül fájt Nellinek minden itava. A párnába tortám arcomat, hogy kirnft törjön belőlem a sokogás. A mellem ugy hullámzóit, hogy majd megfulladtam. Nelli egyszerre nyugtalankodva •tóit a sötétben: — Nos? Kérdett! Felelek. Összeharaptam az ajkam, és végtelen eröleszi- téat téve. zokogás nélkül ki tudtam mondani : — Mara elég volt. Majd... tijra csend lön. Hallottam, hogy Nelli többször nyugtalanul emelkedik föl ágyában. Hallgatózott, nem sirok-e? Tetettem, hogy alssom. Pedig már pitymallott és aa esőfáiyolon át világos ködöket láttam átazfiremleni, kitekintve a félig betárt ib-laktáblákon. IV. Reggeledett. Mama sóhajtva ébrededt. Megszidott, hogy nem szeretem én már út, kezdek Nellihez hasonlítani és csak a kezem fehérségét ápolom. Siránkotva mondta el, hogy éjjel többsiör felébredt, hívott és nem mentem. Szerelem-e ? Mondtam, hogy igen. De panastai nem tudtak meghatni ma. Bágyadt és végtelen tulfinomul idegzetű voltam aa átviraaztott éjszaka után. Sxavitk, sírás csengett a fülembe és veres szem héjaim égtek, az arcom pedig egykedvűen haló vány vala, _ a mint azóta mindig. Es mama hogy Nem volt sehol. sóhajtozott egész délelőtt Es én nem tudtam akkor is szerette szenvedéseivei együttéretni, mert untalan Nellin járt az eszem. Láttam képzeletben a tanárt, a mint édes szavakat sngdoe az én kis búgom fülébe és az nekítüzesedett orcával hallgatja. Re- Nelli még mindig nem jött elö. Elszaladt azzal \| a levéllel Ugyan bová lehetett?... Caend. As olvasó szemei csörrennek csak. A' tőidre nézek éa érzem a szitem dobogását Ráncos l kezeimet összekulcsolom és meggörnyedve, idegesen Qlök ott a mama háta mögfltt Most egyszerre valami tompa, elfojtott dörrenés hallik. Mintha igen nagy messzeségben csattant' volna az ég. — Az ég zeng, szivem ? — kérdezte mama. Tovább imádkozott, feleletet sem várva. Halványan, reszketve indultam meg belyéitiföt' Kerestem Nellit. És egy kis hátulsó kamarában rá is találtam. Előre esve feküdt a földön, va'kmi, kis játékrevolver füstölgött még kesében. Fiatal, leányos tiszta vére ömlöM a melléből, még élt Odaroskadtam mellé. Felemeltem. NenHudtam gondolkozni. Szó, hang nem jött a torkomra, még a szivem verése is. megállt Oe a Nellié még idolfogott Az utolsókban dobbant, igyekvőn lá jzasan. Nelli (elnyilotla a szemét. Hörgött. De az arca ,nem változott el. Ismét oly révedező, végtelenül jbus volt, mint mindig. Fulladozott. — Mama miatt... mama ifjúsága miatt... Hör-\| göll még. — Mindenki tudja, hogy rossz volt... Csak mi' \|nem tudtuk. Bocsássa meg as isten. A leje hátraesett. Nagyot szökkent a vér a melléből. A kicsi Nelli meghalt. ...A mama hangját hallottam a szobábóL Sóhajtó sírást. — ó, Mari, i Nelli, ti nem szeretlek, nem, nem, nem... Félőrülten kerestem a tanár levelét Nelli körül. A kicsi szerelmes leány még is szerette a barátságos mosolyú barna ifjú embert, a ki kellemesen tudott beszélni, de egyébként olyan volt, mint a többi. Hirdetések: 9060 p. 1897. Árverési hirdetmény. Alulírott kir. aljárásbiró, mint bír. kiküldött ezennel közhírré leszi, miszerint a csurgói kir. járásbíróság 9060/97.p. számú végzésével Lőweo stein Emil kérelmére a birtokában levő Pogány-Szt-Péter [Somogym. csurgói járás] község területén fekvő gazdasagában 80 darab sertésnek, a keresk. törvény 347. és 351. gai érteimébea nyilvános árverésen leeiidé eladását elrendelte. Ezen árverésnek a -helyszínén P.-8zt.-Péter községben leendő foganatosítására határidőül az IMÜ (vl Jaaaár hé 8 Ik aapjáaak 4. e ÍO «rJa kitüzetik és ahhoz a venni szándékoaók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett sertések a legtöbbet Ígérőnek készpénz izetés mellett [eladatni fognak. Csurgó 1897. december hó SO-án. P. H. DERÉKY s.k. kir. aljbiró. megön, szerelmesen. Es szegény szürke, leányfejemmel azt gondoltam ki, hogy ezen a dolgon én fogok segíteni. Délután leültem és levelet írtam a tanárnak. Mint beteg anyám helyettese szóltam kis húgom érdekéken, komolyan és azt hiszem kissé nevetségeset is.' A vén Lédi elsietett a levéllel. Es én dobogó szívvel vártam, nyilatkozatra várom a tanárt, vagy kinevet, és azt feleli: kisasszony, ba a férfiak mindazokat a leányokat elvennék, a kiknek szerelmet vallanak, feleségük száma soksok azázra rúgna. Nelli, a kicsi, revedezőn és szomorúan ült az ablaknál rendes helyén. Ah, ez a gyerek, ab, ez a gyerek! Ez járt a lejemben. Edes istenem, én soha sem voltam ennyire szerelmes. No egy kicsit egy petynyit. Mért tagadnám? Jégszürke iürteimet megsimogattam a tükör előtt és mosó-1 lyogtam arra a gondolatra, hogy Nelli soha sem l'sz ilyen mint én. A délután is más volt, mint a többi. A vén asszonyok nyara még nem mult el és a napsugár elök^csiijlott a tetők és kopaszodni induló [ák főlMt, oda a mama karosszékébe és 0 derülten nyitotta fel hamvas-szürke szemeit A nap, az] édes napi Mosolygás játszolt beteg srcán és csodás azep volt ismét a szeme, mint a fiatalkori arcképein. Mint a Nellié. De a Nellié még leányo-san hamvas szürke és megvilágosodni csak asszony-éveiben fog Az utón az ablakok előtt egy télvállu kit törpe vén ember igyekezett átal, iszonyú görbe lépésekét téve. tizürke és caapott, de a nemei akár az egéré és a bajusza egyenesre pödörve. Ez Guzgó, a pedellus. Gyorsan fölálltam inuina mellűi. Ereztem, bogy Uuzgó a tanár válaszát hozza. De Nelli megelőzött Ugy látszik, hogy ők már régebben leveleztek Guzgó ur uijáu. Nelli előrefutott s elkapta- líuzgóiúl a levelet A csapott szürke kis ember a száját tátotta rám, mikor a levél felöl kérdezősködtem. Ugy hazudott, mint a parancsolat Nyilván be volt tanítva a vén huncut, régebbi időkből, mikor még Nellinek hordta a leveleket és most elfeledte megnézni, Rcrrkeartll Dzenet. K-s I VerUk. Ilail KÖaŐafl Kirjtk torihhn'ls, Up af0. CdroiUt < U i privát Imi n>ipl» ? VASÚTI MENETREND. Inéij« ikMer 1-UL KAHIIR4 állontá. Szombhl Bea Zala-EgJ hogy a levél nem Nellinek. voltaképen nekem van címezve Eztán elmull egy perc. két perc-Mama mellett ültem. A napsugár már eltűnt a fák. föld és a mama qjra szomorú, fonnyadt beteg asszony lett, a ki az olvasóját pergeti imádkozván bűnökért, amikről neA is lehet tudni í hdü1 A s Kuiluiról 4 42 regg J 2 35d. u* I 1280 este 7 88 este t8 —délb. i v.l ö Oö regg. I v. 1220d u. v. 516 d. u. \| v. 2j0fid. v.1246 éjjel Érkezés Euisúra > 33 regg. I lO d. u. 122 éjjel 'Wjregg. 166 d. u. 11 648 regg. sz. v. BO 1-StUjf Barcsi Gyékény v. \| 816 regg. v. 2 -d. u v. 1216 éjjel , v.i 6 06 d. u 467 regg. 2 26 d. u. 7 25 este gj- Oljeste J^iíegg. Wregg. 36jd. u. 06 este 52 regg. 24 d. u. 66 esie lOéjjel 46 d. e. '[regg. 469/1897. 979-1 Árveréul hlrdrtméay. Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. tc. 102. §-a értelmében ezennel kőzbirré teszi, 'hogy a letenyei kir. járásbíróság 1894/97. számú jvégzése által Mamii Samu baranyái szent-lőrinci i lakos vhsjtató javára Nagy Jóssal bánok-szt-győrgyi lakos ellen 289 Irt 98 kr. tőke, hátralék 'ennek 1897. év május hó 17.napjától számítandó 6'/,kamatai és eddig összesen 60 fit 74 kr. per költség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt ás 626 Irt 90 Ikrra becsült háaibutor. bordók és borokból álló ingóságok nyilvános árvetés utján eladatnak. Mely árverésnek aa 6886/1897. sz. kiküldetést rendelő végzés folytán a helysunén vagyis Bánok-Szent-Györgyön alperesek lakásain laendő eszközlésére IMA. évi Járna ár hé &. aapjáaak .d. •. 11 érája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak mag, bogy az érintett ingóságok ezen árverésen aa 1881. évi LX. t c. 107. g-a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is eladatni lógnak. Aa elárverezendő ingóságok vételára aa 1H81. évi LX. tc. 108. {(bán megállapított leltétrMt szerint less kilaetendő. Kelt Letenyén, 1897. évi december bó 14-ík napján. SCHMIDT JÁNOS kir. Wr. ri«nHlé. r i La \|> tulajdonos ICIIL kiadó: O L A 4 arasy, I uM és ]« étu- és iltiairl i>sli>. Béft éklrt éWMIkis i—Sh m (ttnMm) aa «akr tast H»g»ln«k is laaai «rtué <a r»ia»nf»jr» MtsMsa in t pixaa i bt Kwlxdk féle Fiald Tsrlrtik, finalnktn és longlók UUnt ilkunl kuuil)ák MU írlilllitai kuuk aanobb ituások itta , nMMWUl Ára: IH pahcsk 80kr, I TtIMl aaféa t fnU tWJhTST^ altttatt nliaWa, I Is kapható alaása gjótjsMittrbta. — rtnkttr I KsrIMi ayégystertár. Iinnlin, Béss asMt Nagy-Kamgba nzombut Zah 1. (8 lap.1 18&P. amiár hó 1 In Mily elkerülhetetlenül szükséges a szöllők permetezése hi elmúlt évadban bizonyuli be midőn csakis a perméiezett s/öllök nem mentek tönkre, Ennek e'érhetésére legjobbnak bizonyult Mayfarth Ph. ós társa -Onzabndalma x o 11 o -" önxaoriUcödó „SYPHONIA szöllővessző és növénypermetezője, mely az oldatot szivattyúzás nélkül önműködően a növényekre permetezi. Ezen permetezők hői már aok ezer van használatban és ms&iii<mi dlc«ér6 bizonyítvány mutatja kitűnő voltát valamennyi egyéb 362 rendszerrel szemben. i—io Ábra es leiráH rendelkezésre Ali / MAYFARTH PH. és lámánál ntégsidasági féptyárak, kiilönlegessegí gyár borsajtok és fyisMHes-értékssltési gepek részére. Bécs, Hl, Taborstrasse 76. szám. ÍÓfftíkt H üm efiotf M iipei. — U)i\ú\ H isatéUUdok LiráaiUuk. IV w jjj 216451897. ~ - O \| HIRDETMENT. \| # X m Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa ezennel köz- V )K hirré teszi hogy a város tulajdonát képező Felső-erdőben X yH az évi rendes vágásban és az úgynevezett zsirostói fás- X )K legelőn 1898. évi január h« 3. 4 é* 8-án W XX d. e. 9 6ral£or haszonfinak és tarifának alkalmas W Ül tölgy és cserfák, — január hó u-én d. e. 9 órakor az jjr alsónyiresi fáslegelőn az u. n. Czigányberegben nyír- és W jjf égerfák nyilvános szóbeli árverésen a legtöbbet igérő ré- jjr ( szére azonnal készpénzfizetés mellett eladatnak. jr .m Felső erdőn az árverés a vajda csertői nyiladék mellett X a( kezdődik Mire venni szándékozók oly figyelmeztetéssel X X hivatnak megt hogy a szálfák becsáron alul el nem ad- X X hatók. X w ^ w Nagy-Kanizsán, 1897. december hó 29 w M A váróul tanáén. X $ J5 KUfiMié«i felhívó* K£PES CSALÁDI LAPOK szépirodalmi é\| ismeretterjesztő képet hetilapra. A Képes Családi Lapok már a XX-ik évfolyamába lépatt. Önérsetltel jelentjük est a tényt a magyar olvaaókösönségnek akkor, midöu egyúttal felhívjuk, hogy legyei eaivee továbbra is azon érdeklödéet tanúsítani lapnak iránt, melyet eddig tasasitott A Képes Családi Lspek múltja legjobb biaonyiték a mellett, hogy mig egyrészt bésagot pótoltunk, má«résst as oivasókónSnség igényeit tökéletesen kielégítettük. Ismételten elmondhatják, hogy kitttzdtt célunkat elértük, mert lapnuk jelenleg már as orsság minden vidékén a legtöbb müveit magyar oaalád kedvolt hásibarálja. A Képes Családi Lapok fennállta óta már több hasonirányn vállalat támadt, melyek réxshen megasttntek réasben tengődnek. Nem kutatjak as okokat, hanem rgyszerfien megköszönjük as olvasóközönségnek bisalmát s tijliól kéljük: előlegezzék ast nekünk lapnak XX-ik évfolyamára is. _ A Képes Cssládi Lapok a legolcsóbb, é* azért a legelterjedtebb képes hetilap I Megjelenik minden héten bó szépirodalmi és ismeretterjnistÖ tartalommal és külön beköthető regény mellélettel. A Képes Családi Lapok havonként kétszer „Hölgyek Lapja" oimfi félives mellékletet ad, párisi divat* képekkel ée bö divattadósitásaal s igy egy külön divatlapnak tartását feleslegessé teesi. A Képss Családi Lapok olyaa ssellombea és irányban vsa iserkesstve, hogy tyja ée öreg külSn s együttvéve élvezettol olvashatja. . A- Képes Cssládi Lapok-ba a régi ée n)abb írói és költöi gárda minden assmottevő tagja dolgosiki A Képes Cssládi Lapsk-nak regényei elbeszélései, rajzai, humoresskjei, költeményei kodélynemeoitö olvasmányok. Iránycikkeível a társadalom minden kérdéseire kiteijesskedik. Orvosi és egyébb cikkei tanolságosak. A Képes Cssládi Lapok minden évb»n négy külön beköthető regényt ad mellékielül előfizetőinek. A Képes Csstádl Lapok boritéka ssellemes ée szórakoztató csevogéook, illetve kérdéook ée feleletek tárháaa. A Képss Családi Lapok előfizetői dijtalannl kösölhetik gondol Uikst as „Előfizetők postájá* ban ^ A Képss Családi Lapok képei lehetőleg alkalomszerűek, díszesek és tanulságosak. A Képes Családi Lapok a lehető legjobb cikkekot igyekszik nysjUni a hogy hivatásának megfelel, ast legjobban bizonyltja immár XX. évi fennállása, mit eddig basánkban egyetlenegy haaonló irányi lap sem volt képee elérni, bisoayitjik továbbá azon előkelő ée kltSiö irók éa írónők Mvei, kiknek nagybecsű müveit csaknem minden ssámbaa élvezheti az olvasó s a kik közül büsskés emiitjük fel dr. Tolnai Lajos szerkesztőn kívül: Jókai \ Mór, Mikszáth Kálmán, Radó Antal, Rákosi Jenö. Temérdek (Jeasanssky Dánieli. Lauka Gnsstáv, Rodsyánssky Oyula, Tögyeei Mihály, dr. Feleki Sándor, Mér) Károly, Jámbor Lajos, Dombéi Hsgó. Kenésy C-atár Pécsi D Aaselm, Késs Ede: — Besicskyié Bajza Lenke B Büttner Lína, 0 Büttner Jolia, Intsek Ásna, Bidai Sándorné, Ceeriacky (tyiláné, NegWaradi Myvs, K. Benicsky Irma, MericsayKarossa Irma. Faaghné, Oyíjló Jaabella, Ábrányin Katona Klementis. H. Hsvsssy Ilona, V. Oaál Karolina, Karlovskv Ida, Harmatk Lojaa Kéray E!aa, Vörői Julianna aloveit stb. stb. » A Klpos Cssládi lapok elöfiaetési ára a „Hölgyek Lapja" csimü divatlappal ée regénymelléklettcl együtt: Kgéss évre.....'» frt — kr. Felérre.....8 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 irt 60 kr. A Képss Családi Lapok aanak, aki aa elöfisetési össseget és asoakivttl még 80 kr, csomsgolási és posts-szállítási dijat egyraerre beküldi, elismerésül 4 regényt küld dijtalannl. a Képee Cssládi Lspsk mntatványssámokst ingyen és bérmentve küld mindssokosk, a kik eaíráat — legcséleaerübbei levelosőlapoi — hossáfordolsak. A KÉPES CSALÁDI LAPOK kÍHdéhiviilnl« M»-» Bidipwt, »., Vidáti Ntci 14. [Bfjit káiibu; Hirdetések felvétetnek FISCH-EL FÜLÖP kőnyvkerenkedí-séln-n Na\| y-Kanizsin. oooooooooooosooooo g Csak o o o 0 8 o o o 0 o o o fiatal embereket érdekelhet tud .i, ho<y a párisi Dr. BOITON Iajootlo Orientál már lébáay napi haasnálat ntán olmalamtja még a legrégibb bántalmakat is, fölfetvaee tokét eastaJ olaj vagy sspalva balzsammal kiaéret-sal, mert eaek caak a gyomrot rontják éa a bajt nea gyé gyitjak sMg I üveg Bolton Injectio ára 1 forint. Magyaromági főraktár O O O § o o o 8 o 0 O 0 ZOLTÁN BÉLA gyógyszertára liRSI,8 g V Nagjkeroaa-utca 23- (tóÉqi-tfr orfcáL) § Kapható miidoi nagyobb gyógyeaertárbai. A X 824/886 Postai megftideléeck elme q q Soltén gjégfesertsr Budapest q 000000000001 oooooo 000000000J00000000000 Igei alUliis u utazásokon. - Kivid használat clii lélUIM. 9 EgsazséfAflyi hatóságtól megvlze\|álva. Ja (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jul. 3-án) S legjobb és legolcsóbb Fop;tfsitlti-si«r A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges felelte a fognak tisztítására. Ehbez tleitltésur használata. szükséges valamiféle log-Mh HlssdenttU kapható. >000000 00 oooooooooooooi Richter-iéie Horgony-Pain-Expeller Linimenl Capeici comp. Fzen hirnovos háziszor olloatállt as idó megpróbálásá nak, mert már több mist 27 év óta mogbisható, fájdalomcsillapító bedftrzsltéskést alkslmaztstlk köewéayaél, oeézSál, tagszaggatásnál és Meghűléseknél ée as orroeok által bodörisóléoekn is mindig gyakrabban rondeltotik. á valódi Horgony-Fain-Expellor, grakorta Horgony-Liniment elnovezés alatt, nem titkos eser, hanem Igazi aépsisrfl házi-szer, melynek egy báitartáabisn som kellene hiányosai. 40 kr., 70 kr. és 1 frt. üvogonkénti árban majdnem minden gyógyszertárban kóe siet bon van; főraktár: Török Jézaef gyógvszoréeinél Budapesten. Bo-vásárlás alkslmáv^ igen óvatosak fcgyünk, mert több kianbltértékü utánzat van forgalomban. KI nem akar megkárosodni, ss minden egyes iivoptt „Horgony11 védjegy éa Kiohtor cségjegy-zóe nélkül mint nem valódit utasítsa vissza. KlCITEft F. At. és társa. cs. és lir. aivarí t^llilék. KIMUTáVT. Nyomatott Fischel Fülöp laptulajdonoanál Nagy-Katiitaan 1898. 2 szán. Na^y-Kanizsa, 1898. január hó 6-An. XXV. évfolyam Iwtlrtltl: Ylroshás-tplUt, Fhcktl VMp kta^TktraMMbra. A ■wkmtinl értekwd kkat inptt-klat d. a. 4-6 in kitt ttt iaMaaM t kp ntiUal rteain hhiM aiaéa kklnéij. ZALA Politikai és vegyes tartáf^Flap. Megjelenik N -Kanizsán hetenldnt kétszer: vasárnap és csütörtökön imm.1 zitléllnlil: VárstUi tpUít : FueM kknhnMhi KLórairn iaai .• Iftm ém lt koron (8 frt — kr filém < korait (I Irt — kr X«CrdÍTi* I kortat (1 frt 50 kr ItttafMU mámit ttaak Felelős sierkesxtő: HmMM knUl atk i«a«rt kutkbtl hpiut •!. , lkaimat ím tdtak Tiwaa. i £gr®a nám áxa: lO tarajcasájr. ®AIiAY IÁKDOR. Vyitttér fstltsera 1 kr. SltlMtáMk.Ttluiiit I klrtrtéakn nukatt fímUI Plltp kk>rvklfakU»im»lá»i»étk. Napirend előtt. ♦ A mu,t év eredménytelenül folyt vitája! A hallott obstrukciós beszédek és azíf % ^^ ,'f ** '^T?"1! , .. , ,.. ... ... közgazdasági helyzet keletkezett. A vám-Ausztriával kötött közgazdasági szer zödés \| „ .,T ./ , i , .,.,.! lejárta után a képviselőház megtartotta első ülését a teljesen megváltozott s az alkotmányos korszak alatt Magyarországon mindenesetre egészen uj és ezért szokatlan viszonyok közt. A -köígazdasági szerződést Ausztriával nem lehntett megújítani és a magyar ellen szövetség Ausztriával december 31-én lejárt és helyébe a legnagyobb zavar, a törvényen kívüli állapot lépett volna, melyért; a felelősséget egyik párt sem akarta elvállalni, de a kormány sem. A legkülönbözőbb irányban találgattak s kíváncsink voltak, mint fogja tisztázni a I zék teljesen lehetetlen helyzetet teremtett a kormAny- obstrukciója által. A kvótakérdésben nem Tudni akarták sokan, hogy pátenst fog lehetett egyezségre jutni és a királynak j kibocsátani, vagy pedig nem törődve a kellett az ^867: XII. t. c. alapján dönteni, következményekkel, meghagyja a törvényen A képviselőház első ülésében mind a kiüli állapWot; sokan meg már az alkotkét ügyben nyilatkozott báró Bánffy mi-i n>4ny»«g« 14tták & abszolutizmust szí-niszterelnök. matohak. A királyi elhatározást, mely szerint á Bánffy miniszterelnök a kérdést, mdy kvóta 1898-n változatlanul ugyanaz marad, alig volt alkotmánysértés nélkül! megold -mint a mult évben volt, átirattal hozta a ható, mégis az alkotmány sérelme nélkül képviselőház tudomására & miniszterelnök a minden kétségen felül alkotmányos érés ez az átirat vita nélkül irattárba tétetett, zelmü király megelégedésére és a 67-es mert a legcsekélyebb kétség sem fér ahhoz, alapon álló pártok tetszésére oldotta meg. hogy a király ezt a döntést az érvényben 1 Pátenseket nem szabad és nem akar a levő törvény alapján tette s ennek folytán'kormány kibocsátani; kormányrendelet az az minden kritikát kizár. j alkotmány megsértését jelentette volna? 1 De valaminek mégis kellett történni. Egy minisztertanácsi határozat alapján közöltetett az osztrák miniszterelnökkel, hogy a két állam közt a viszonosság fen-tartása mellett, a magyar kormány gondoskodott a statusquóról és Gautsch miniszterelnök ezt tudomásul vette. Az osztrák-magyar bankkal közöltetett, hogy üzlete folytatása elé 1898. végéig akadály nem emeltetik, hogy a magyar pénzügyminiszter a folyó 4v alatt más vállalatnak nem ad koncessiót, hogy az irányban javaslatot nem terjeszt a képviselőház elé. Egyúttal tudatták a szakon niszteriuíook hivatalnokaival ás alárendelt közegeivel, hogy a kormány azoknak a vám- és kereskedelmi ügyekben az eddigi értelemben folytatott eljárása elé a legcsekélyebb akadályt sem fogja állítani. Mintha nehéz kő esnék le minden igaz hazafi szivéről, midőn ez intézkedésekről értesül és már most magadja a történtekért a fölmentvényt, melyet b. Bánffy csak a képviselőház előtt levő törvényjavaslat 3. § nak tárgyalásakor szándékszik kérni. A kormány tudatában van annak a nagy A „ZALA" tárcája. KanwriL Irtt lalft Mater / A puha. lágy selyemkelmék hullámosan folytak alá a padmalyról a szilid, világos színek harmi-nikusaa egybeolvadtak a villámot körték halvány-zöldes fényében. Olyan vot: a kirakat, mint valami szerelmet szép asszony derűs kit budoáija, hol minden csillog, minden ragyog, honnan melegség s valami diszkrét, finom parlűmillat etap fwéak, mely nem kábít, inkább titzteletet parancsol, mert oly gyeagéd, törékeny, csupa Unom értét az úrnője. £t megállt sok szép úriasszony a kirakat előtt, hangos nóval válogatták meg a ninekei, mindegyik gyönyörködött és majdnem legtöbbje be-fordult a nagy Üvegajtón az üzletbe. £1 megállt ö it, egy pici sápadt-arcu, vézna leány. Mohón, sóváran tapadlak gyermekes nagv szemei a flnomszövésü kelmékre. Egy férfiú állt mellette, széles válla, bírna arcú férfiú, amolyan egytztrü, becsfileteslelkü mesterlegény. — .Ugy-e szépek? A legény botnan, szerelmesen nézett rá a leányra, röstelte, hogy nem ért hozzá, nem it szólt. — Lám abból a tengerzöld taft-selyemböl sz ügyészék kisasszonyának varrunk ép báliruhál, abból a rózsaszín mohairből az uj kis doktorné csináltatott magának agy gnvriroaott pongyolát, ügy néz ki benne, mint rgy angyal, mint egy nevető, aranyoa szép angyal. — És a magáé, milyen lesz Marcsa kisata-tzony? Félénken, halkan beszélt az a széles, erőslegény. — Oh -az enyém, csak egyszerű lesz, nem ily finom, közönséges balitzi ruha, kit kék salytm-esokrokkal és szalaggal, dt nagyon őrülök ennek igy ís, ez lesz asén első bálom. Jól áll, meglásst: magának it fog lettteni... Oh holnap itt lesz már a fartang... Egymásra néztek szótlanul a naiv, bactOleltt szerelmesek, után lassan megindultak hazafelé. ...És Karnevál ur e percben eltaszította maga alol a bársonyos kit zsámolyt, felugrott helyéről. Ajakain érette mé< annak a pihegő, szép, tüzes szemű, barna nápolyi leánynak égető, szenvedélyes csókját, fülében csengeti még a tarantella, a sartarello édes víg danája, Kifeasité kitté fáradt karjait, megrázkódott deli termete. Illatot baliazt kendőt emelt fel a szőnyegről, az öve mellé regtette. Nem szólt, csak mosolygott ét ezzel kifordult a szobából. — Útjában feltekint Venacia, Milánó, Firenze márvány palaocotra. melyeknek oszlopos erkélyeiről fiorellit szórnak útjába, mosolyogva, marasztalóiig köszöntik az aranybaja szép tsinyorinák. De <L csak bűtskén, hidegen integet vissza ügyet sem vetve a tok kérlelő szem kedves bivogatására, csörgői arlekln sapkáját vígan rázva, gyors léptekkel — felénk tart" Felpezsdült örök-ifju vére most valami ál-madozó, mélabús, bübájoa zene után eped, valami ujat kíván, melyben több a misztikus, up oly világos, inkább csak halvány sejtétek, melyeknek lágy Ütemei álomba ringatják Örök-szomjas lelkét. Belekábult a narancs- és citromfák erőt illalába; eljö a kárpáti ienyvesék, és Királyhágó ezüstös lejü bércei kőaé. így testi est u én álmadosó, képtolódó igyam és a hogy papírra velem gyort egymásutánban az ákombákom hetüket, a toll lázas tercagétéba belekap egy távoli hang, mintha csak a téli-ködből röppenne ki ét átszűrődnék ablakomon. — Et lesz az eltö bálom 1 fia látom ismét azt a beteges kit variólaányt a kirakat elölt, a billeg utcán, ét a halaimat izmos mesterlegény wiemei rátapadnak epedte fehér arcára. — Holnap itt lest már a farsang. — Valami áhi> lot egyházi ének rövid tatamiban folynak Is szárú ajkairól e szavak. Tiszta lelke rejtekéből pattanlak ki és aztán csodálatos nagy szemével hosszan rábámul annak a legénynek nyers, bsHw arcára. Ók értik egymást... Oh igen Karneval uton van már s holnap 'Itt lesz közOttűnk. A szűzies kis leányszobák A göny-réseia valami ismeretlen, titokzatos, ezerszínű sogár-kéve szűrődik át lattan, halkan ét btaarr melódiát döngicsélve, csapongva ott kering a tiszta Naptárak 1898, évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — P^J«r Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — KaéaUayl gas-daaágl isebaaptár, évkönyvvel, — általános irodai v napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak lapkatót FISCHEL FÜLÖP kilfMttetkn Nagy-Kanizsái Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 2. szám (. lap) felelősségnek, mely alatt cselekedett és az egész ország flőtt szívesen elvállalja a felelősséget e rendelkezéseiéit. A , 3. §-nál módosítást fog beteijeszteni, mely szerint a törvény visszaható erőt nyer és a kormánynak eljárásáért megadják j a felmentvényt. A ház határozata nem lehet kétséges. Hogy BánfTy miniszterelnök újévi be-1 széde alkalmából a képviselőházban ma-l gyarázatok lesznek, mindenki előrelátta. Az ütések, melyeket BánfTy az ohstruló ellenzéknek adott beszédében, nagyon erő-j sek voltak, a vád, melyet ellene emelt,; sokkal hangosabb és sokkal határozottabb; volt, hogy sem felszólamlásokat ne provo-; káljon a függetlenségi párt részéről. De a minisztereinők megfelelt a felszólam-lóknak. Vádjait nyíltan ismételte az egész ország előtt és az ellenzék eljárását újból meggondolatlannak és könnyelműnek nevezte. Zugó tetszés volt a félhárágitott kor, mánypárt válasza az ellenzék közbeszólá saira és mikor BánfTy készen volt vádbeszédével, az egÖSz párt tapsviharban adott a miniszterelnöknek igazat. , A közvélemény & obstrukcióval szemben már régen megtiozla ezt az ítéletet. nem fognak megjelenni, mert még mindig bíznak a függetlenségi párt engedékenységében. 4 kormány sürgés szükség nélkül a rendeletekét egvolőre nem bocsájlja ki, ha csak a parlamenti helyzet a napokban nem mérgesedik el snnyira, hogy az ideiglenes rendezésről szóló tőrvény létrejötte hosszabb iddre válik lehetetlenné. Egyelőre nem kell fennakadástól tartani. A közös kéltségek kérdéséi a delegáció már megoMotta"; * kvótát pedig a király állapította meg. Amfg a közös költseg-k fedezéséhez szűk-1 1898. január bó 6 án. Január 3 A helyzet maradt a régi, nem észlelhető rajta a változás egy psrányi árnya sem. Osak a pártvezérek és a kurmány-eloök ijesztgetik egymást. BánfTy szidja s függetlenségi pártot, -fcegr sz aikolmáuyt, a parlatnenlárízmust, a magyar nimbuszt aláássa busz és néhány ember, könnyel-, mflen, jogosulatlanul, személyes ellenérzésből és hioségból a saját pártjuk okos embereinek ellenére, az ország közvéleményével ée a képviselőház akaratával dacolva; — de vigyássanak séges vámjövedék beszolgáltatásának a határideje magukra, leszi hozzá, mert velők koocessziókrs elérkezik, már remélhetőleg szentesilett törv-1 megalkudni nemiebet, meghétrtlni nem fog, a nyflnk lesz. támadásokat vfszszautasitja és ha kell, behozza A bankkérdést egy évre a két kormány állal a reteszt a házszabályok szigorításéra előkészített egyezmény lógja rendezni, melyet viazont Kossuth Ferenc neki áll legközelebb írnak alá. Kautz Gyula bankkor- miniszterelnököt, bogy rajta mányzó és Mecenseffy vezéri 11 kár Budapestre megszüntetni, ha igent mood érkeztek, hogy ,a pénzügyminiszterrel aláírassák röjuk erőltette a harcot s vádolja a állott a harcot Apponyi szarára, azt végig fogják z eddig caak az osztrák-magyar bank közgyü- küzdeni, a kormányt, mely a törvényen kívüli lése állsl megszavazol! egyéves provizóriumot. állapotot előidézte, minden lölhasználható eszköz A többiekre nésve a helyzet a következő : \| segítségével megbuktatni igyekeznek, ellene kérlel A vámhivatalnokok továbbra is a lennálló\|hetetlen harcra készülnek., Igy üzennek egy-rendelkezések és utasítások értelmében járnak I máanak hadat BánfTy Dezső és Kossuth Ferenc, el, amig'a kormány ellenkezőleg nem rendelke Igy kívánnak mind a keirín boldog uj esztendőt zik. A határvámhivatalok tehát január 1 én tuila szenvedő hazának. is épp ugy beszedik a vámot, mint eddig. A Pároa viadallal, ha elintézhetnék a maguk éea nemzetközi viszonyok tekintetében pedig a vám- i pártjuk dolgát, jó lenne, de itt sz ország dolgáról tarila és a külállamokkal kötött kereskedelmi \| [évén szó, a végletekig való obstrokció vádindit- ványnysl füsserezve a a legmakacsabb ellenállás reteazszel és házlőloazlatáasal díszítve, politikának Politikai szemle. A nagy kalapács hozzáülődötl a harang o'da-Iához, klélán, komorao kongott az utolsó ütés. hangja a ködös, hideg éjszakában. Az idő meg-vedlett, lezárta decemberi köpönyegét, a ki pedig nem szereli a bolondos hasonlatokat, annyit mondott csak: itt az uj év. De vájjon qje? Miért nevezik újnak? Nem történi a természetben semmi változás, marad minden a régi, legföljebb a hitelezők örülnek, hogy az adósok kifizetik számláikat Politikánkban nagy fontosságú e' nap, mert egy határidőhöz szabott törvény létrejötte hiusult meg eszet. A kormány elérkezett a jelzőtáblához, de megállt elölte, mintha nagyon mélyen,, nagyon komolyan gondolkoznék. A rendeletek egyelőre szerződés k tovább is érvényben maradnak. A kisegítő szükségrendeletek kibocsátásával tehát a kormány mindaddig várhat, amíg valaki 1 a vámszedés elleni tiltakozással birói intézkedést nem provokál. Akkor is, mire a bírói Ítélet az összes forumokon áthaladt, a törvény már szen tesitve lehet. Az Esti Hírlap a január 1-én bekövetkezhető állapotokról a következőket írja: Ha valaki megtagadja a haláron a vámfizetést, teljes joga van hozzá, mert nincs törvény és nincs bíró, akt elítélné; ha valaki pénzt bo csájt ki nevének aláírásával, joggal teszi, mert nincs intézkedés, mely azt lilalm«zná és még számos más lurcsaaágával találkozhatunk holnaptól kezdve az ex lex állapotnik. A nemzeti párt két vezériérfiának legutóbbi nagy parlamenti sikerei óta a politikai at moszléra újra fuzió-birekkel van teliive. Most azonban Horánszky Nándor tegnapi beeséde után a szabedelvfi pártban is a leghatá rozottabb (ormában kerül a felszínre a nemzeti ugyan nem lenne okos. Mert sem a vámsorompókat obstrukcióval fölállítani, sem asobstrakciót as év végéig folytatni nem lehet s akkor is a provizórium megmaradna májusig, sőt azon tul. Igy hát a függetlenségi párt hadakozásának nem lehet célja. Viszont, ha a kormány a háaasahá-lyok szigorításéval, vagy uj választásokkal jönne, ezzel sem provizóriumos törvényi, sem budgetel, sem ifjoncokat nem kapna és caak kivinné az izgalmat a parlamentből a polgárok késé s míg most egy pohár vízben dühöng a vihar, országos orkán válhatnék belőle. Lehet, hogy a vita, mely hevesebben indul, nemsokára véget log érni. Lehat, bogy mioiaalsr-válaággal log végződni, de nem bizonyos, mert az ily kétséges helyzetek mellett a jóslatokra legtöbbször rácáfol a merész ugrásu valóság. A miniszterelnök újévi beszéde. Kedves barátom! T. képviselőtársaim í Az elhangzott beszédben, mely igazán remek. párttal való luzió eszméje. A kormány ettől az 1 szép és egész képét ad hároméves kormányza-áramlattól egyelőre teljesen távol áll, de a párt- tunk idejének történeleirő1, valamint arról is, nak előkelő és nagy belolyásu tagjai hangoztatják, ] hogy a legközelebbi nehéz napokben mi áll bogy a nemzeti párt jelenlegi magatartása után előttünk, ki van lejesve egészen az: a mit sso-a kiegyezési kérdések napjainak küazöbén el- rosan véve én mondhatnék el ; mert hozzátenni érkezett az ideje a közjogi alapon álló két párt' valóm nincs, sem elv nni valóm abból nincs. egyesülésének. (Helyeslés.) Iiüen, méltóan analizálni, mit érez- ö csak ri-pDI.. repül A végén sziule támolyogva bukik pirulnak saját gondolstaikra, elsz-rult ártatlan szivtcskéjükben egy hatalmas kérdőjel kavarog egyre őrületes gyorsasággal — njjou ?! Ki tudná nek azok a szép viruló kis hajadonok u/< első hál elölt? foénk fantáziájuk előtt tündérkert az, igazi álomország, egy .ész a ezeregyéjszakai mesékből, bol aranyos napsugárból vau szőve minden. - fis olt remegve, szinte elgyötörten az örömtől sietnek a csillogó bá terem leié, de a küszöbön megzsibbad lakkt'pános pici lábuk, derékban, zivatarral, tagygyal dacolni, ests matatni, láncolni, inni, holnap egy laluval tovább .. szép. volt, mese volt... Ma hosszú sorislskst állanak a szikrázó csillár levegőben, mig végre belopja magát az ö vergődő Oly sötét ez, mint Caravsggio nagy tépetnek azokat a csendes (?!) nyugodt (?!i de még kicsi szívükbe. ; titokzatos kerete. mindig remélő hajadonokat is, kik nagyon hason- A najfv fogasokon leiedve, ott lüggnek már a Vájjon log-e táncolni, nem elegei, im rt ennyit I Ittanak Csokonai .üorottjrd'-jáhos. halványkék, ametiszt, rózsaszín, vagy hófehér lehetetlen) hanem sósat. nagyon sokat. Vajon A férfiakról nem igen tehet beszélni. Ma máz, taflselyem, delsin, batiszt bálirahA, mellettük a elég szép-e? Oh ments meg istenkém a zöldség-1 mint egy régletünt regényvilág alakjait, emlegetik coboly vagy hermelinprémes kis kacér belepő, árulástól, fcs a mi a legfőbb: ,/id/iy" bálou Ml azokat az edzett, szilig ifjakat, kikről olyan szépen A konzolon hossza szük dobozban teksaik a majd még" táncolnia?... irt Jókai a .Felfordult rilág'ban. hattyutollas legyező, a legelső bálikestyü, az Az első túrral eloszlik már a kétely. Lassan, Hol larsangolnak ma a fiatalok három négy aranyporos ' nagy lakktopánka, igen pici, alig feézeseu, komolyan láncol, nem mozdul arcán megyéi keresztül ? Aludni nnjppal éOcOgő kocsi-nagyobb három egymás mellé rakott három ezüat egy parányi izom sem, inkább komor, minlha a forintnál. cipő szorítaná, később lelenged, mosolyogni is Es a kicsikék idegesek, valósággal idegesek, próbál, piheg a keble, arcán kicsi Unom fény-Napjában többször is fejükbe szökik a vér, el- toltok csillognak, habos lején összekuszálódnak a k>cér rizsporos Irufrak, d« ö már elfeleded I alatt a bálteremben, erőszakkal, fanyar ábrázatot mindent. Cánivaggio helyett líuido fehér, ezüstösIvágnak, akár egy léiig érett zöld citrom; hango-és li. Ivanykék színei vibrálnak pillái alatt és hím beszélnek btazirisagrúl. splinröl, nwralgiáról es uz év tudj i hánylóle idegen hangzású nyara-a bársonyos1 lyáról. Köztien feltűnő élénkséggel elhangzik egy-psiiilagra és az első .cavalier ser vaut' régi «tf Iranda üodalmi nagyság nevs: Ftfb'trt. önképzőkört gyakorlalaibói citál hatalmas trázi- Honel-inl Benjámin, Honrget, Baudelaire vagy sokat, mig kezében gyorsan libben a legyező. Verlainé Hamisitutlui modem térése ék, imádják a nalaralizmust, diralsieráen unalmasak és mig összevont sunyi szemekkel végignéznek a Karneval utón van és holnap itt már kö- fiatalabb párokon, gondolat Ik valahol a telekkönyv szédület fogja, belekáprázik szemük a jövő órai zötlüuk. lapjai között kószálnak, vizsgál'dásába, felhevüli agyukban lüktet, ott] De nemcsak annak a fitos törpe orrú rózsás Nze;ény Kirneval. ma-holnap már caak a kis kováyog minden csepp vérükben a kérdőjel: — babaarcú kis leánvnak renegtetl meg lelkét, ki diákgyerekek közt talál hivekre, kik nem ismerik tajjon ?! alig néhány hónapja hord hosssu ruhái és most ugyan Marcel l'revost-l, de a lelkük a testük ép, Ez a naiv télelem varázsolja a báltermek forró levegőiét illatossá, ez ad szint, ez emeli ki a háttér halványuló árnyából az ö lenge, tündéries alakjukM. készül as első bálra, felkorbácsolja vérét, eksz- duzzad a* üdeséglöl és nem pózolnak olyan tazisba hozza az egész szép és kevésbbé szép *tey<t módon. - nemet: a listai juigcsu szép menyecskéket, még Egészen átalakult inára magyar multság az olyanokat is, kik rég túl vannak a balian A mennyi 1 a cifra tallangokhsn, külsőségekben Es nagy, rettenetesen nsgy kérdé sz s tajjon?! koron, sőt ., sőt.. btz' isten félék kimondani, aj \|t, u<jyánánn y il vettifett kedélyeségéből.\| V »fi he- N«fy-Kanizsa, csütörtök Zsh 2. szám. (3. Isp) 1898. január bó 6-án. Három évvel egalöHf midőn szerencsés voltam az újonnan alakult kormány nevében a képviselőházban munkaprogrammunkat előadót, egy egész aoraatával a terveknek jölllnk, — és az igen tisztelt szánok ur gyönyört beszédében rendre sorolja lel eseket — éa mi, nem mondom, büszkén, de öntudattal mondhatjuk, hogy igenia, az akkor tervellek, az akkor kilátásba helyezetlek megoldást nyertek, (Igaz t Ugy van !), megoldási lettük könnyűvé a megoldást, meri a könnyű látnók Magyarországot at európai államok megoldás Magyarország érdekeinek leladásá' jelen- sorában, mini tényezői akkor busz és nenány tette volna. (Igaz.! Ugy ván!) I ember könnyelmű fellépése (Felkiáltások Haza- Ily körülmények között most már nem beszél fiallansága!) mindezt aláássa fOgy van I) éa lehelek a legközelebb jövő programmjakénl a közigaz-1 remi oly helyzetei, ami nem mondom : alkotmá-gatási reformról; egészen uralja a helyzetet az nyon kivQIL Ae le^alább-ís komoly aggodalmakra Ausztriával való kiegyezés kérdése. (Igaz! Dgy okol adó! [Ugy van !j van!) \| Tiszteli Jjarálaim ! Szorosan véve ma vám Helyesen mondottad, hogy e tekintetben megLg kereskedelmi szerződés Ausztriával nincs, programmunk. (Igaz! Ugy van!) Mi\|[Halljuk! Halljuk!] Arra nézve nincs intézkedés. nyertek ngy, ahogy azt terveiifik, a ti támoga- v»n a mi lástok és helyeslésiek mellett éa azt gondolom, \| ugy véljük, hogy harmincéves tapasztalat Magyar-jj,0gymi legyen ennek megszűntével! [Halljuk! azonban kénytelen az tekintettel arról gondos bogy az ottan terveltek és az oltani programúiba ország érdékeire való tekintettel mondja, páran-I Halljuk !\| A kormány (elvettek sorozatán kivül elért eredményekről is j csolja, tanácsolja nekünk, hogy az eddig fennállolt ország érdekeire való kodni. hogy egy lariható állapot legyen; [Elénk helyeslés.] hogy az ortzág gazdasági s anyagi érdekei meg pénzügyei megriftigálásl ne szenvedjenek, hogy allHmbitelünk meg ne ren- szövetségi viszonyt gazdasági tekintetben fel ne' bontsuk, flgaz! Ugy van! Helyesen mondollad. hogy minden erővel erre kell törekednünk (Elénk helyes'és); helyesen jelöl led mega határvonalat is, amelyen íul e tekintetben fűljön, (Elénk belveslés.] s ez örtéoik azért, elmerifii nem lehet, amely az ország érdekeinek {mert néhány ember'meggondolatlan könnyelmű-megfelel (Elénk helyeslés.) seggel és rövidlátással lehetetlen helyzetet terem \| Meg vagyok róla győződve, hogy a kormány telt [Igaz! Ugy van!\| ptogrammja, akciója éa működése e tekintetben Talán igen erősen is beszélek [Elénk helyes (az ország erdekeit biztosítja. (Igaz! Ugy van )\|ié«.\| Elismerem nekik ia van jogok arra, bogv bizonyos önérzettel szóihalok, — szíves toltál azokra is kitérni — a nemzet ideálja, telé auiló közeledés egyik-másik irányban tényekben is érvényesült. (Igaz! Ugy van\) tUogozxék bármiként a támadás, a »ád, a mely sokszor a hazaárulás vádja ia, a tények ellenkezőt bizonyítanak ; azt, hogy mindig kötelességeinket biven leljesitrt, ezen kormány élén állva, voltam ez, aki kell, hogy legyek Midőn azl mondom, hogy a támadások igazságtalanok jogtalanok, sőt céltalanok éa hibáaak, midőn a kor-1 Meg vagyok róla győződve, hogy a szabadelvű j nézetük mány oly eredményeket ér el, amelyeket az\|párt támogatása e célra ineg van, (Igaz! Ugy Haljuk egész nemzet nagy közvéleménye, a parlament nagy többsége helyesel: akkor rissza kell, bogy utasítsam azokat a kicsinyes támadásokat, amelyek csak személyes momentán ellenvéleményeken alapulnak. (Elénk helyeelés) Es éppen azért akármilyen erős legyen is a\| jelenlegi támadás a kepviselöhazban, a jelen lég en, bogy elvük legyen [Halljuk! , de nincs joguk arra, bogy maguk van!); meg vagyok győződve, hogy ez az ország akarnak érvényesülni szemben az orzság közvé-ktvánsáza, hogy ezt a közvélemény is óhajtja. \| leményével, a parlamenttel é a képviselőház (Igaz! Igazi Ezért igen helyesen mondták, és akaratával. \|lgaz! Ugy van t] ezt a nézetet oaztom én n, hogy teljesen jogosu-1 . . , . , _ latlao az az akció, amely most lolyikaképviselö , .A.,W!81 ,'íao?b?nI1 ■» * ,?■? házban, hol egy lörpé kisebbség tnrbulens lel-l!ehil ÍXÍmol,luI,k ^ [Halljuk! Halljuk !\| A egy lépéae a eljárása lehetetlenné (eszi aa alkolmá-j A helyzet azonban tehát számolnunk kell. kormduv tehát kótel-saegének tudatába]), Irt azon bizalomra, amelyet a korona a felséges ur bizalmára. [Éjjen- körülmények között sem ismerem el, hogy annak 08 gépezet működését. (Elénk tetszés és helyes — 1--J- -------!— I j Ez a parlamenlárizmust izgatja meg. (Ugy mel pelveiben tiporja azl lábbal (Igaz! Ugy, . „, , ,„ .. . .. . _ nincs is elég erős szó és kifejezés, a!??08 érzö,8le (Hoaazaa elénk áljeusáe.) miudig meg lehet a jogosu tsága, de nincs meg a irissz- fa, ~ . Igglgffli kinek bölcsessége a körüllekinlö alkot.ni- hangja az orazágban. (Igaz! Iigy yanl) Igen\|van.), alapelveiben Upoqa azt lábbal (Igaz. Ugy)áBlfll(ll<, »u„k MimmUi helyesen méltóztattál mondani, bogy az ország'vaD ■) s mellettünk X mely 1 ne használhatnék ennek elítélésére. (Elénk' leh^e1 h°E "í*"4® 8#rfe,,ém Uh .íl^.l i hosszai; helyeslés) mert ez ezredév.* alknlmá-1 j» lörleoJ«l£ I™ «««««) • W Magyarország boldogságára sokáig eltaacn (Szűnni nem akaró élénk éljenzés.): mosdom, támaszkodva a felséges ur bisalmára (Éljenzés); közvéleménye mellellünk van ______ mert az elért eredmények, az eléri sikerek ezt I hosszas helyeslés), mert ez ezredéves alkolmá a prtrl helyeslésére: azt hiszem, i '«^i»vbÖl éa biu-ágból (Igaz! ügy vanlf-és-köny-W »'™.c'oso.n laian f tó módiam ho.T£ "Telmü meggondolaliahságból Ugy van! Fel- érvényesülnek: elveszti értékét, a. azt mondlam, bogy l,g- >,. ™ » w kormánynak az ország érdekeint a megbénítja a érdekeinek érvényesítésére irányzott törekvéeét. (Igaz ! Ugy van!) Kedves barátaim! Három év tapasztalata nékem reményt nyújt arra, hogy támogattatok meg van Elénk helyeslés.) és hogy a párt egysége biztosítják: mellettünk W; mert a jelenlegi harc-1 »yo»k alapelveit séríi (Ugy van !i s ezredéves ban, a jelenlegi magatartásukban nincsen indokolt Uenállasunk alapját ingalja meg. 'Igaz! Ugy van!) ság. nincsen az ország érdekeintk figyelembe-\|Es mikwte»w ézta kisebbség ?(Halljuk' Halljak!) vétele fleaz' Uzv van 'I Akkm^misitor azl saját soraiban is sokan elítélik I'"'" , w,lY" . .. vnwe. ugmi. ugj . iuitcnn i,.h>Tii>ii-i« > nmii,„r »i „,„i„ „.„» i meg fogja luJáliu ezen nehez helyzetből is a ki utat En, tiszteli barátaim, igyekszem rt vid lenni, hibázlnij4K! " 012,"! W (Elénk helyeslés) ■ de hoitv ezt keresve mea .» ' 4- kimaríiaiiB . 1L1.11 >iAn.m „Ai^ közvéleménye és s pártiakhoz ariozó körök » T?1. "'JT1' 08 ,, . ' » mert már kimentette a lisztéit elöltem szólott hetvieianitik IWax' li.v v»n h Eh mi.M ,,lá\|Juk szükséges a ti erős összetartsatok, a ti azt, ami . párt programmjtörekvfce és állás-; ^/ffig^ ffi„kífsJmé eHéi N^8 palástok amely, ha meginog; ba kel hozzátok intéztem. —---, ... . _ , 11 BH\| közelebbi, legfontosabb teendő az Aiazlriával kiállások: Hazafiallanaágbói l) való kiegyezésnek az 1897. év lolyamán való Ne vegyétek jroesz néven, ba erői és kemény rendesése, remélve, hogy azt megoldásra hozhat- szavakat haszná lam (Elénk helyeelés) de féltem vln, egy nagy célnak, Magyarország moodhal- Magyarország a kotmányos eletét, (éltem a parla- nám, újraalkotásának kérdésével, a közigazgatás menlarizmual, fél lem a magi ar nimbust éa fél- . . _ . reformjának kérdésével fogunk foglalkozhatni tem a ka föld előtt elért sikereket. [Elénk tel- ®eg nem inoghat, (t'enk helyeslés éa ietazé-,> Sajnos, hogy a mit I897-re reméltem. »ém állt í szés \| smelyekel lelléllenűl meg kell őrizni [Igqz! A org«g közvéleménye, amely nem agy a he és helyesen mondotud, hogy rajtunk kívül alló Ugy van!] és amelyek as előző évekhez képest mrbeterw elemekkel, söt azok eljárását egyeuesen okoknál lógva, nem a mi hibánk, baaemaviazo feljebb és feljebb emelték .az országol. [Élénk e,i>é1»» reményt nyújt nekem arra, bogy Magyar-nyok olyan alakulása folytán, amelyekért a felelős- tetszés. ; ország preszlizséje s külföld előtt nem log mag Bég minket nem terhelhet. (Igaz! Ugy van!) Söt Mikor pedig ily szép eredmények ulan, mond- "■yyfiSÍ helt«'lt'e.) hogy az: elért eredmé-ellenkezőleg, tán érdemül tudható be az, hogy nem ■ halnám gyönyörűséggel oézhetnénk köiOl, mert Pye er"KBRel nem T,nl,k eU lW4a helyeslés) ; Ebben a reményben, kétem, vegyétek tudomt lyette VáCogatoll mtoor'- .„ongyötrik « emJ mbsd elkapni hölgyét, hanem ^^«ép"teerével ke- itíf! IS kon" bert d^ éneke, pri^nnák; -pályalévesztell zébe vehette. A nő álförhttle a láncotr^rfinek „j^: kötelessegét tudni (Elénk éljenzés.) naiva éa deklamáló automaták és sz elkénysze- tilos volt. Mikor megfogts kétszer háromszor j u „ 0rM4g Érdekínek roeevédMr« >sxd»á< K^WÜ ~ !í,4n a a.harm8d,k' valamennyi d^ „bbiin n bizlos fényben, hogy amit ^fakmtiirandea hangié tésse! sem lódnak be pár sorra kerül. A láncot mazur lépésekbenL^ 4ht\|<tok hel ,„ , ^ „ ^ ÜÍTJL Z - P°1«4rura,0I?r8 18,18Z8rt' '«t8«ék-» ország érdekében van (Elénk éljenzés.) mert nem nem a színész kiváltsága, ma azok ia szomjaz- ___L , „ „.. y zák. kik a színpadról nL tudnak többel, mini- ' I "n ' ^1 . _____i ' „ . , , . „ , ..... ugy vju !) és am kor koncessziókkal megalkudni hogy ott kulisszák vannsk. De nem búsulni kell most az elfelej elt múlton, (U ; ranhanen, amikor orös a\aralla\| gondoljunk inkább a holnapi első lurra Hozhs- Lh wlé\|M lflf,kvésekM lehel diadalt aratni, sanak benzint azok, kiknek foltos a fehér keztyű- (Élénk éljenzés.) jűk és tisztogassák, hogy aztán újból lollos le-l D , , . heasen ' • Remény em, hogy megértetlrlek éa hogy tl tá- mogattok engem (Éljenzés.) tatan éltessen, Isten Bocsássanak meg önök kedves kisasszonykak, tartson meg titeket ugy is mint pártot, ugy ia. hogy rápirongaliam a láncosaikra, kikkel már oly mint embereket, hogy a haza szolgálatában ás rég loglalkostak az első négyesre és minden ke- á nagy napokban egytlt működhesselek, együtt ringőre.. " Régi láncaink nagyobb részt kimúllak már egéssen, még a mai csárdás is csak psrodiája a hajdaninak A finnyás, petyhüdt, műveli ifjúság a plasztikus ingási póriasnak tartja, de vslóságos torz lesz a „pas de quatres* finom lejtésénél, As egykori .ejtrm tánc" m gálljs s versenyt a mai négyessel; de ki ismeri ? Hajdan az erdélyi fejedelmek udvaraiban ez volt a legkedvesebb, manapság csak valami elrejtett székely la-luban találhatnánk reá, de Erdélyben az uri körökben ia dirik még ez egykörköáedveltaégü, bohó, játékos tánc, a mely sok Hígyességel, ravaszságot éa fürgeséget Igényelt, inkább társas játék volt s abból állott, hogy sorban lelállotlak a nőkké! szemben a tárlak, mindenki a maga választott párjának veit viaávqm. Ekkor rákesd-ték a muzsikosok és a legeiül álló férfi elvitte párját. A sorban állókat kát háromszor laasu ütemben körtlláneollák a sorokon kívül és belül. Aztán eibocsájlották egymás .kezét, külön ián coliak aólóban. A nő incselkedve mondogatta: •Macska logd el az egerei." Erővel nem volt Hahó! hahó! jöjj csak szép Karnevál, szívszorongva várnak te reád s kicsi Marcsák, azok kik most készülnek az első bálba, jöjj, hozz magaddal annak a fehérarcú kis varróleány na k örömet. Te kedvea vagy, csak a >»?ámlák- lesznek kellemetlenek, de ki gondol moat erre, jöjj csak! •) Blai0t Hásdor 10 ir)« ,IWim>Mi TmijlfMiw" éi Futár 1«W 171 M. h at i láiiMt iS munkája táa A pr H..in szolgál hassá tok a hazát a minden alkalommal együtt mondhassátok: EÜjen Uágyarország királya! (Hosazis, Szűnni nem akaró lelken éljenzés) HÍREK — A pécsi plsptt Itlswalelés* Hettyey Samu pécsi püspök fÖlssanteMae vasárnap daialöll történt mer nagy ünnepségek közt a budavári primáa palota bá»i kápolaá\|ábao. Kanary Kolos herresprimáa vegesto a föisjMle-léai teljes bibordlszbru, nagy é* fényes aa-gedletlet. Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 2. szám. (4 lap.) 1898 január hó 6-án — Hirtelen halál. Nagy-Kanizsa város pénzláifbsa: Líllik Ágost, j»nuár 1-ére virradóra váratlanul elhunyt. Halála előtt két nappal a hivatalban rosszul lett és eszméletét vesztette, úgy, hogy akkor kocsin kellett lakájára szállítani; de más nap (Szilveszter napján) már ismét megjelent hivatalában és végezte az esztendő végén különösen megtorlódó pénztárosi teendőket Este haza ment és pipázgatva, elalndt. Nem is édredett föl többé. Reggel 6 órakor vették csak észre, hogy .meghalt. Halála nagy megdöbbenést -kellelt széles körben; mert mindenki szerette a csendes, szelid kedélyű városi tisztviselőt, kit oly korán (43 éves korában) és oly váratlanul ragadott el a halál. — Temetése január 2-ikán délután 4 órakor volt nagy rész vét mellett A koporsót vivő gyászkocsin ezek a koszorúk voltak: — 'Felejthetetlen férjének: a bánatos özvegy." — »A városi tisztikar: szeretete jeléül." — „Szeretelt jó apának: Béla." —i „Utolsó utadra: Deák Péter és neje.< — »A legjobb sógornak: a testvérektől.* — »Kedves Gusztinak: Perger Károly és neje.* — „A városi kezelő személyzet: Laliik Ágostnak." A család a következő gyászjelentést adta ki: özv. Líllik Ágostonné, szili. Horváth Ilona u Raját, valamint gyermáke Bála, ugy testvérei özv. Kopáesy Györgyné, szyl. Horváth Anna, Deák Jóisefné, stfi. Horváth Erzsébet, Horváth Lajos, ugy számos rokona nevében mély fájdalommal tudatja a feli'jllieletlen jó férj, szeretett atya, illetve sógor és rokonnak LiUik Ágoston urnák Nagy Kanizsa város pénztárnokának, I. hó l-én reggeli 6 órakor, rövid szenvedés után éleiének 48-ik, boldog házasságának 16 ik éveben történt gyászos elhunytát- sat. Nagy-Kanizsa, 1898. január I. Áldás és béke poraira t — Iakalafeséki ülés A nagykanizsai közs. iskolaszék január 3-ikán ölést tartott Eptrjesy Sándor elnök vezetése mellett. Az Ülés egyetlen tárgyát az egy évi próbaidőt kitöltött segédtanitók véglegesítése, illetőleg rendes tanítókká való megválasztása képezte. Az ülés megnyitása után a* elnök az uj-év alkalmából Üdvözölte az iskolaszék tagjait és kérte óket, hogy továbbra is buzgó működést szenteljenek a tanügynek, mert csak igy teljesíthetik ami kötelességeket, melyeket a bizalorrt reíjok ruházott. Az éljenzésael fogadott üdvözlő szayak elhangzása után felállott Mikos Gfya iskolaszéki tag és lelkes szavakban köszönte meg az elnök megemlékezését; az iskolaszék tagjainak nevében viszont üdvözölvén öt, indítványozta, hogy az elnök odaadó, lankadatlan buzgalma és működése iránt táplált elismerésüket jegyzőkönyvileg fejezzék. Az iskolaszék tagjai az indítványt egyhangúlag lelkesedéssel fogadták el; mire az elnök meghatottan köszönte meg a bizalom és elismerés nyilvánulásál; kijelentette, hogy amely föladat teljesítésre vállalkozik, annak betöltését mindenkor legszentebb kötelessé gének fogja tartani. — Ezután áttértek a napirendre. HofTmann Mór, iskolaszéki jegyző felolvasta a megyei fcözigazgazgatá«i bizottság végzéséi, raelylyel a tanitóválasz-tásra megbízottul Eperjtsy Sándori küldötte ki. A titkos szavazással történt választás eredményeül az elnök kimondotta, hogy Mantuano Gizella, Reiner Mari, Szalay Déne* és Vlasics József, egyhangúlag rendes tanítókká választattak meg. — KIJegys4aek. AVfinfer Jizsel ügyvéd eljegyezte Armuth N&ihSn leányát, Erz»l kis- — tisrsy JáaH szobra Garay Jánosnak, a néhai híres köMaek a szobrát március 15-én fogják le'eplezni szülővárosában, Szegzárdon. Sárnyovszky Ferenc, Parisban lakó szobrász, ha zánkfia, mintázta a művel, mely bronzba öntve ffitr bazjjuvtli az első párizsi ércöntő műhelyből. A mű véss maga is itibon van most s as ő felügyelelete álalt késsül a szobornak kötalapzata, melyet elül a pálmát nyújtó Géniusz és hátul-Garay híres obsitosának, Háry Jánosnak aa asbzonyt Nagy-Kanizsán. - Roienbay Ede készt- lakí'* Mobrot ®árcíuB elején állítják helyi kereskedő eljegyezte Strauiz Irms kis-ífö1 Szegzárd főterén, asszonyt Ssékes-Fehervárott L~. v Araset jel ulkl«<o«»k éri®. - t»aerezica«l lenség A fővárosi rendőrség \|kVármegyénknek összes utbiztosai egyik legrokonszenvesebb tiszt viselőjét, a sajtó-' értekezletet tartottak, melynek vezetésére elnökül iroda vezetőjét 8zukup-Vladimírt majdnem vég- VaT Jáno* balatonlüredi ulbiziost válasz-aeiessé vált bsleset érte Szilveszter éjjelén. Jó lül,4k. ,mf«- Aa értekíilet célja uz ulbiztoaok kedvvel akarta megülni ö is sz ó év kimúlását, helT"lének megbeszélése volt. bhhez ké-Sznkap víllsmoson s Murányi utcába akart P68' kérvénynyel járulnak a vármegye elé, hogy menni, mikor leszállt a kocsiról, egy szembejövő a í,zelé8' 109 frUö1 javítsa, a lakásbért 160 másik kocsi téljes erejével elvágta. A szeren- M11™ eJ"J?'le főt s az utiátalányt mindegyik já-csétlen fisulember eszméletlenül vérben leküdt I !"i8ra 800 lrl minimumban állapítsa mer. Végül az ut közepén. Az első segélyt a villamos kocsi Ikérni ,0«4k> ho8y » U-od osztályú utkaparók -alkalmazottjai nyújtották, de csakhamar meg- lekln,e,lel • drágaságra - 2 frt havi drágaság) érkeatek a mentők és ök vették ápolás slá, Fején Pól!éko1 kapjanak. hatalmas nyílás tátongott. Sebeit kimosták, kar-' ~ A karáeaamjrl én kaavéii lakalal boloaiák, ő maga Halálsápadtan, öntudatlanul «««M«k egyöntetűvé tétele lágyában a val-ült, nem tudta, mi történik vele. Bevitték a l4»" és közoktatá-Ogyt miniszter 50680. sz a. a Rókua-kórházbs. Az első pillanatban azt hitték, kővetkező rendeletet bocsátotta ki .Oly végből, hogy sebeiből nem fog kigyógyulni. A jobb Lo«T egyrészt a tanuló ifjúság a karácsonyi és térakaláes is ősazezuzódott azonkívül jelentékeny húsvéti pihenő alatt ifjabb eröt inerithessen a belső sérüléseket szenvedett, sőt sgyrázkódtatás- »"H«mi muDk» folytatására; másrészt hogy as tói is tartottak. Ma már minden veszélyen tol \| Skoln helyiségei nek alapos tiutogatására elegendő van. A szeiencsétleu fiatal ember iráat általáuos Iidö JUMOn> " 4",m> iskolai gondnokságok, vsla-volt a részvét - Sxukup balesetiről mi is m'n» » községi iskolsszékek számára a népokta-megdöbbenve értesültünk. Itt végezte a főgimnA- jlási törvénynek -végrehajtása tárgyában kiadóit ziumot, melynek egyik legjobb tanulója volt, I» Utasítás" 89., illetve 49, g-ának 2-ík bekezdése mint premstnras távozott városunkból. Lapunk-1ala,t a karácsonyi és húsvéti szünidőre vonatkoaú aak hosszn időn át volt mnnkatáriar Kitünö, j rendelkezési eg)behangzóan a székesfőváros öea-liberalis szellemű cikkeket irt sz egyház- jMe* ís'oláiban, a felsőkereskedelmi iskolákban, a ............tanítóképzőkben és az állami középiskolákban fená'ló intézkedéssel oda módoeitom, hogy as állami és községi elemi-, lelső-, nép- és polgári iskolákban a fo'yó tanévvel kezdödöleg a karácsonyi szünidő minden év december havának 24 élői a következő év január 2-áig, a húsvéti szünidő pedig virágvasárnspiól húsvét utáni keddig tartson bezárólag. — I'elelvsiái. A keszthelyi kereskedőifjak önképzőegylete január lS-én az .Amazon* szálló nagytermében (elolvasással egybekötött tánces-télyt ' rendes. A (elolvasást dr. Dilchler Sándor _______I rabbi tartja. Htlvax Gyula városi levéltárost bízta _ Haegéayiécl klseayllváaysk. Igsa meg, ki a pénztár kezelését már át gyakran merülnek fel panaszok, bogy a hatóig vette. aágok a saegénységi bizonyítványok kisaol- - Mallveaater eatélyek. A nagykaniau, \| gáltatása körül a-legnsíyobb elnéséseel láraak el kauini szilveszteri eslélye szokatlan szép sikerrel I é» mindennapi.dolog, hogy oly egyének réeaére végződött. A táncot hangverseny e'őate meg.' állítanak ki vagyonialsasági biaonyliváayi, Prager Ilona ügyes hegedű játékával, \| k'k"«k anyagi helysete azt nem igazolia. Ily ifiara egy kedves monologgal, Ltdoftiky Miéi pe-! képpen történik, bogy nemosak aa államot díg azép énekével szolgált rá aI tapsokra.! károsítják, de bizonyoe segélyesések, ked>ez-Böhm Emil énekelt, OUop Ernő bedig az ö mények, O-z'öndijak tulajdonképpeni rendel-jól ismert virtuozitásával népdalokat iáiszoti I teiésöktöl élvonalnak, E visszaélések megszün-zongorán, melyek mindén tekinlelben művészi élésére a belügyminisster esigoru rendeteket színvonalon állottak. Mindkettőjüket zajos ováei- bocsátott ki, me'vben felhívja a hatóságokat, hogy szegénységi bizonyítványok kiállításánál a leglelkiismeretesebb körültekintéssel járjanak sl. — Maaelallalák Pesseaymsgyékea. As Ausatriával szomszédos Pozsony- és Sopronme- politikai mozgalmak idejében. — Calllagkalláa. A 48-ik gyalogezred larta< lékoe tisztikarában az ui évi csillaghullás többek közölt a következőket örvendeztette meg: Janda Károly és Stolctr László tiszthelyetteseket valamint Kitinjeid Ignác, GürtUr Ferenc, és Ebtntpangtr Géza hadapród őrmestereket tart. hadnagyokká léptették elő. — Helyettes pénztársa. Lillik Ágost halálával a városi pénztárosi állás megüresedett. A pénztárosi munkák végzésével Vécsey Zsigmond polgármester óban részesítette a háladatos közönség. A hegedű játékot Ollop Ernő, as énekeket Ledofitzky Ernő kisérte zongorán. Aatán a legvidámabb hangulatban folyt a lánc mulatság egéss késő éjig. —_____________________w___L____ A nagykanizsai tártán kör szilveszteri estély én gyékben is erősen terjed a saóoía'izmus, melyet ugyancsak a legpessgőbb hangulat tartotta együtt a Bécsből átránduló vezérek és képviselők szitázz előkelő társaságot egész hajnalig. A jókedvű \| nak annyira, hogy must már kongresszust is tánooló párok, meg s cigányok is fársdbstailsnui kitartottak mindvégig, mintha csak versenyre keltek volna, vájjon ki bírja tovább. Hogy melyik a vesztes, bajos volna megállapítani, mert a" neki hevült fiatalok azon busnltak : miért is oly rövid aa éjjel, a cigányok meg ut szeretiák volna, ha mulatság legalább is három napig lart. Ilyen édes jókedvvel riikáa buosusiattak még el egy ó eaztendőt, de a pirkadó újévek is halványak voltak azokhoz a kipirult szép rózsás asssony és leány arcokhoz képest tartottak Pozsonyban. A gyűlésen 28 község jelentelte b> csatlakozását és elhaiárosták, hogy a bpesií lö'dmiveskongresszns határosaiéit fogadják el s német nyelvű lapot adnak ki. A gyűlésen semmi rendzavarás nem lörteal, — A krajeárak. Alig egypár évtizede, még úgy besaeltak széliében, hogy sajhforiat, húszas, balos, garas. Azután kövatkese't a pea-gőforiat uralma a krajcárokkal, mely assazokai legyűrte, végre legújabban beköszöntött a koroaa-koiszsk a fillérekkel. A krajcárok már moat a Könyvek, irodai felszerelések, diszes levélpapírok, nyomtatványok FISCHEL FÜLÖP ]cönyTmyomdáJá,baii, könyv- és paplrlcarealtedósóTseii ^STag^-ICanAzeáin. szerezhetők be legjobban és legjutányosabban. 1898. január bó 6-án. végnapjaikat étik. Ma un látni mér sokat, •kinek keaábe akad, íz ia labliW túl id rijia. Nemiokéra, vagy féleaaiendő multa, a krajoár ia félkrajcár a forgalomból ii kimegy • helyét a két i egy fillére* foglalja el. Eit a péasügyi miniszter rendeletéből tudjak, mely szerint as egy éa félkrajoároe váltópénz a msgánior-Italomban esak 1898 fun. 30 ig szerepel, estin már csak ai állani pénztáraknál á« hivataloknál fogadják el, egésa 1899. dec. 31ig. Ezen határaip elteltével ezen pénzek értéke elvess és sen név-értékben, sem anyagértékben, sen flsstésképen többé el nem fogadtatnak, sem be aen váUataak. — laalnat aenekara. Valamikor nemcsak szép leányairól, asnoaysiril volt hires Kanizsa, hanem kitűnő zenekarairól is. Egymással vetekedtek a legjobb bandák; talán a jókedv cssppsnt meg, talan péas lett kevesebb nálnnk, annyi bizosyoe: valamire való mnzaikusunk alig volt korszakot alkotni az égisz kerékpárgyártálban' A bemutatott kerikpárok s sport-körök áltslános elismerését vivták ki. Általános a nézet, hogy a ki esak sgysssr próbálkozik bimbungépeo habár a leghosszabb utat is meglenni, töobé más gyártmáays kerékpárra nem kívánkozik-Számtslsn megrendelésnek a gyár ók alig képesek nsgfelelui. A gyár ogy nők vslaniot férfiak siá ■Ura is gyárt kerékpárokat, és minden nagyobb városbu ngy Nagy-kinizsin is létesít raktárt és képviselőséget. — KltAnlatda. Mauthnsr Ödön hírneves sseket nagyon negiámsdjs is igy hátráltatja as emésztést. Fődolog s lisstsság s akkor a sertések bisis-lására használjak a nedves takarmányt ia, különösen oly hilyekee, hol násíéls alig vas. A nsgyobh hizlstaákban a rendes és szabályos menet negsdjs ss a at és aa irányt, mig a kisebb száinu hízóknál a sandának minden egyes körülményre kell ügyelni, hogy s fslhsssaált takarmányt lehetőleg jól értékesíthesse. luklspsk sgynlliil. Msgysrorsság ■agksreskedónket ismét kitüntetés érte. I puaatult saöMnek belyreáUitásásál ás a bonok a szerb udvar részére évek óta ssálli ott kitűnő magvaiéri karáo-toayi ajándékai szerb királyi I ■ivari szállítóvá neveztetett ki. — A léiáreibs utazó t. olvssóiak figyel-«ét felhívjuk Kövesi Nándor előkelő nagy át- J termére VII* Erzaébetkörut 27. s hol kiváló ■ár, nig végre el\|ött hozzánk Zsolnai zeneksrávsl, ételek és italok, pompán kiszolgálás biztosítják s kit csakhamar kegyébe fogsdott s közönség! vendégek teljea megelégedését, ezenkívül nagy katonazenekar játszik asiénkést e zabád bemenet programmal rsn-\ mellett. Kövesi most egy gyönyörű szép téliker is, hogy minden , tel is léteei', mely Budapest egyik látványoesá- és vonóivsl belopta magát aa enberek szivébe. Otyaa szép és oly váltosaloa delkeiett és rendelkezik ns hétre tartogat valami aj meglepetés. Kedden \| gát fogja képesni. sts valóságos mesiernankát végset. Két órán át ssakadatUnul búzott msgysr népdalokat as ,Arany Szarvsa" kávéházban. áhítatos gyönyörrel hallgatta mindenki a búsongó na\|d kedvesen víg dalokat éa végén viharosan meg tapsolták a lársdhstatlan primást. — Hásy nyelv van a vllágaa T Erde-I A sertéseket a legtöbb helyen nen bizlsl\|ák kea statisztikát áliitoll összs a minap egy francia, okszerűen, meri azon móddal, melyet leggyakrab-geogrslos. Hiteles sdstok alapján klsaániiotta, ban alkalomnak, nem lehet a takarmányt telje-bogy bényfée nyelv és ayelvjárás van az egész j sen, illetve oly tejesen, oly jól kfhssználni, miut Közgáz A sertések d a s á g. trtltSftaa. világon. £ ksennt körülbelül ötezer nyelvjárás Isiob eljárássál, melyet dr. Brüaner egyik gazda és njoloszáshstvsn egymástól teljesen külSeböső; sági előadásban jeles. A hízósertések majdnem 1 ^^foZfr -—1-. mmm^mÁm m l.ahiuHh mindig leljeÜn ZUSOlt VHgyfflzÖlt állspOtbSS 1 - -■■ takarmányt Az ilyen teljesen nyelv van. Garópában van még a legkisebb nyelvbeli váltosatoseág, itt csak nyolcvankilenc nyelven benélnek. A'siábsn ssásháron, Amerikában négyszizüsenhét különféle nyelven beszél ss enberiseg. A különböző kisebb-nsgyobb szigeteken ezázüseabét nyelv vas elterjedve. Kűlö-nös a dologban az, hogy olyan kis tengeri szigeteken, a melyek pár száz méiernyire leküaznek egymástól, egymástól teljesen elütő nyelven be-ssélnsk és a ssomazédo* szigetlakók csakis jelek kel érihetik neg egymást Mindenesetre gyönyörűséges nyelv jönne léire, ha valamelyik egységes világnyelv megalkotója mindenik nyelvre tekintettel tenne is mindegyikből meri'eni akarna. — Talált aranjrgyttrA. Uj év napján, a főtéren egy nranygyOrfii talállak. Felhívják a karostelat, hogy ennek átvétele végett jeleni-1 kesrék a rendőrkapitány! hivatalban a hivatalos órák alatt, hol ezt, mint igazolt inlsjdonái, átvétHi. — tlisssett ealpkekenáá. Folyó hé 2áo a város belterületén (Tóth Lajos féls háztól a város básigl egy csipkekendö elveszett. Fsl-kérik a becsületes ojeglalálól, hogy ut s rendOr-kspitányi hitataloal adja ál, hol a tulajdonos állal Ulö jutalomban fog réasesittetni. — Hajana aalmlaas- Spintiti igazgató rendkívül ügyes előadásokat mutat I e majmai-Vei ealétikínt s „Szarvas szálló" nagytermében A MMnaég S két élsO előadás likaméval «su-lolásig megtöltötte s nézőteret és jél mulatott s ■sjnok ügyes mókáin, egyúttal zajosan meg-tapsolta Spinslti igazgatót, ki sok faradsággal dresrirosta állatjait A legközelebbi két előadás faütörtökön délután és esle less. — AllalegéamaégAgyl kinslatls Zala. vármegyében janaár hó l-én. Léplene: Tüske-Szeai-Pétar 8 udv., összesen I község 2 udvar. Sertésvéas: Bals'on-Hidvég, Boc«ka, Bottoroya, Csáktornya, Peleö-Mánd, Káptalanfa, Kís-Cser aecs, Paca, Páka, Pördelóld, Rigváoz, Söjlór, Ujad var, Véged, Zala-Egerasey, Zala-Erdőd, Z-ua-Uivö, Zala Szánt Halász, összesen 18 község' ^ taanslHlM ble> kll. Kftvesdl JeoÖ Kani-xsáo is ismeretes klageniurtl, illetve badape'ti válllikoaé egy bsnban-nádhól szerkesztett ke-rrkpirrs nyert izsbsdslmst és a Pintér, Méndl és Uarvas badsp'sli előkelő hírnevű cégnél ző- kapjak a takarmányt As ilyen teljesen sntoti, lelástalott vagy lösött takarmány megeméaxlé sére s sertésnek csak nagyon keveset kell hozzájárulni fogával annak szétmorzsolására a igy a takarmányt jóformán csak uiy nyelik s igy bár ss össses háziállatok közt a legnagyobb nyálmirigyekkel bírnak, azoknak még asőlök terjedésével, a gasdaközönségaek nj, tol* lesen ismeretlen és negleheiőe nehét művelési módokat kell elsajátitssi. Nen igen van tehát s gaidasági irodslonask na foaioaahb részei mint sz, amely a ssö.ő és borgasdssággal tog-lalkosik, amit legjobban igazol esss iródalm ágnak as utóbbi években tapasztalható fellaa-dü'ése. Ezen a téren jelentőséggel bíró esemény következeti be sz nj esztendővel, amikor kélt létező nagyobb ssaklspunk egyesült. Az Engel-brecbt Károly központi szőlészen és borászati in. kir. főfelügyelő szerkesztésében megjelenő „Szőlő' és Borgssdssági LapoL* egyesűit s Bsro< Károly kisdásában megjelenő és most 30-ik évfolyamába lépő ,Borászati Lspok"-ksl. A ,Bjrá«zati Lapok ezáltal Magyarofinág legelterjedtebb szakújsága latt, maga köré egyesíti a szakirodalom ös<ses számottevő elemeit és igy kétsseresen nélkülöshstlsn minden szőlősgazdának. A „Borászati Lapok" továbbra ia Baroai Károly kiadásiban jelenik meg, liaste-letbeli szerkesztője Engelbrecbt Károly, lelelöe uerketstóje dr. Droeker Jené less. — A ,8orá-egjelen ninden vasárnapon, alö-Szetési árs egész évre 5 írt, félévre 9 fii 'KO kr„ negyedévre 1 lonot 25 kr. Kiadóhivatala Budapest, (Köztelek). IRODALOM. „IB4S" Kir awk sápok váltaataaak al — aluéóaeaa egy két — altéi ss esstendfitAI, awly ótvanadlk fordalója laaa s vegyslkatcészeket vess tsl. t helyen a nedves takarmánynak mé/ sz n sem jut szerepök s ennélfogva nem nyálaihat-1 "'.P" mb?f« kalssltaak. - 1 .....v 6 J ' Úsaiak UsatiissaUal ktsstutAtUk a luyaal kaaadtát, tar- tások uívfbia ligatak, radonok aUljria Ml is áloaaltlset fjrújtnnk, s samssti Irodaloa aslk-lasttárás, s magyar aamsatl traia kétfcfteél, a augyar MrUaslan esarhllgsUboa. Úgjr kttssSstjlk s kajaallil ■agyar asahadaágot. áa oltáron aa áldotat tlaét asm klmhb talar gysWs tői, siist a al aagjr táltutsiik, jAaank, költőnk. Mai Mór, a klaak aa agia aagysr Irél {itda (ssMkssik. Kfv aiüvel tssslk BSTsdasdirá IMI. amlékaaatát. ■ ■• s asabaéaágkaNs k-ipss bibliája, ai4r Jókai. Brédjr Siadar, ét Bákeit Viktor nsrksssIMUi jatsaik nsg. Már ssé-loltunk a miről. CIsiondtsk, Itogy 1100 képWa fogja fsta-jliaai séltaSakgsaávsk MrttaaUI, kagr sa waság valssHay-ayl Jobb tré\|a Ir a ktajrvhe M kagjr a nagj temeti la-aapr taljaa Ims a aagjr má Moat ozak aat akarjak jtleanl, kogjr már ss ttMlk fttaet Is magjalsat á sokaasrositó alviseataak valódi nmskal aaok a kipak, mik a pompát vállalatot balMtlk. Kllösésaa kl kall aaialatnk Mnakáwy ,üjoaeaoaáa'-tt áa Baacaár „BaaaUrt knmárjalt. a Lsaksy «iáaséáL ás traklyik késül klvslóaa trdaka Bsttkyáajri Ujoa ml-atsateralaókl ssóka (smly blaoay sokkal ualsosakk és formáwbb s mostani disatslaa asMIéksál.) lessatb anktyM Igy óréja. IMR-baa haissált Irósssial, Baltiannbas kapott ssüitfedslt albsms, tat«aUtartó\|a, a-jraak sMtáaká\|a,stti stb á fltsst sstáa s horvát aosgalsukat tárgyalja, á kttlat, aagvas nriveg ahol ataos as Iradalal ártók-ssk ós ktltll erőnek kljás. Izy kaUd, Igy tolylk tS4i lagdloaikb aalóka caóaékas, kslksa, agyra órdakaabbá válva. ha ajialhatlak sIóró kMMÓgánkaak s élaas kfsy-vet, mely s Hóval Taatvónk íred. lat lóaavóaytáissaág kladósóbta \|«laa asg a aladta hasal kSayvkaraakaéóakaa kapható. Kgy fisat árs 10 kra\|eár. á aoataai rtlsatban H kép van. 8zi>rkrszléi üzenet. ván be kellőleg a szájba vett laksrményt, azt gyomor oly jól meg nen emésztheti. A nagy víztartalom takarmány a belek kitágulását idézi elő és ss eméstiö szervek petyhttdését. De nem-cssk e két hátránya van a tu nedves tskarmány-nsk, hsnen az is, hogy a nagy mennyiségű vis egy részéoek sz elpérologtstásárs sok erőt és meleget kell az állatoknak fordilaaiok. igy a bór, tüdő és sz emésztő szervik, valamint maga a vér ia jobban vétetik igénybe és tnsga a vér más vi hátránya is vsn, hogy talán ronda, piszkos edé nyékben állíttatik elő s igy valóságos méreggé, betegségévé vá:ik ss állat egészségéoek. A piszkos dézsákban éa fazekakban vagy Üstökben saras termények képződnek, melyek káros hatásnsk. ' Dr. Brűnner a sertések okszerű hizlalására a köveiket téleleket állítja fel: Fiatal állatoknak mindenkor morasoli vagy susott, d» soha ism őrölt tskarminy, nevezetesen kukorioa, árps stb. sdsndó. A fogakkal hiró fiatal sertéseknél a tatás elmsradhat. A ssgyobb és idősebb sertések' nek, melyek eselött sohasem kaptak volt sozal lan magvakat, nem adhatnak égyssirre egész magvskst, mert természetes dolog, hegy elgyöngüli fogakkal sst nem rághatják meg s igy a belekbe eszméin lenül mennek ál. A msglsksrmányt lehetőleg mindig sasatlan é< ssárss állspotba kell adsi a sertéseknek, hogy ssok rágósservei n uokálkodhassansk. Ha eröta-takarmányt, korpu vagy lisztet akarunk adni állatainknak, akkor Igen eéliaerü a sürtt péppé d«gaa/t»it vagy kevert tikartnány közé egész ssemü árpát vsgy kukoricái hinteni, bogy a rávési megszokják) Az olajpogács is kedvesé batá«u. Ai Ivóvizet ugyanakkor kall a serléseknek, mikor a takarmányt. odaadni l)r. Brűnner vetkézve^ olyan bjnbesz-nád-blcykl t készített, ezen ejjáráa által erüe, egészséges és virgonc mely sz rddig iMmált gyártmányok felejt )é-nyesen dísaalnsskraik A gép rendkívül könnyű és oly gyoissséggsl tspQl, mist s msdár és esillegé exílulOs öasukölő rászelvel oly ülőben pompázik, nini a llnlári fent fegyverzeti Tsr-tóssága jóval felülmaija, sg iddig bsnaált más gyártmánya gépeket, ssoafb ti pedig egyei réslei könnyebben pólolbstók mint ss aotél-gépeké is kitflaö nerkesetéaél fogva, hivatva vsa sgiss setiésekel nevelt A »sáMs h auiott magvskon nevelt serlieek xokksl nscyohb élősúlyt matattak, mint a nem ogy hlllsltak. Az emésstes pedig a leglOkéleté-' sebnek mulatkoso t akkor, midőn ssársz és su aott takannánynyal eleitek. A takarmány kOsé pkosjnliQfssva' messet kell keverni, mert es elősegíti a osontképsOdéat Órltketlni kell hionban a sséosavBs nisslél (krits), moly a gyomorré- . Ketsthaly Kj, 4 kát ksrsgmsak ? Kár, IgasáB •aáág alaajárt za aj év alajóa. Xaa (ö dolog, v CK.1 kár. Boatotág aiadaa aaótt, mart al ksesgask as in saiv asaUbgásata ha uaa klsstsk valótlan aaaólbas. Fsrma, lagalákb ml aaaak tartjak, kaaaa amtaógs* faraaaaóg, ksváataaa komaly a^jdnaa olyan, akár cak agy kis diákgyerek haragja, kt a prohaaaort okoijz a taakssiákórt á tártját aaa Maiikat-jttk. ós ts agy zaót: piimitir 100 sorkw Házsor ksss-sálja, ós pspet alsdtg aagy „P'-val írja. atatkz stak sgyatlsa agy volaz s világon. Ba Saaak laaae igaaa ... Amália, Ns kaoárkodjék ódes, klas tat JeaSusk vagy Tóbiásnak hívják. Ztagaariayábea ssk s aáppárti al«a, á> Igy saa malMaak, ka aat állítják kegy a naa isaar htaslaksl óa Igy tóvasatatts st aa ajtét Kóa Iratát Mg-Srlaalk jóbarátalak lyftaytrlalgóra, F. W L Marna MscUMk a klás%oaáao«. hagy nsgy goadot fordított rsá, de a aaafja siláay óa a tragikaa vág nagyon Indokolatlan, ásórt, hagy aóháay artgaa aaglrt nor lagysa as alifás ás vágós, asagóar Honaáaak asg Sall halai. Is aaa játja. Prókálkataók aa ótalksl marinai Uaókal, hntaala agyan aa aM faltául, éa a kit «irand> asgyva la alkoborol vala, latór aóg a vaMaiulaég atjáetf Is. Naf)-K«iiisaa csütörtök Zala X. exám. 0 lap.) NYILTTÉR. Aa • rpTitbio tiiWliUrt i válki hlillulgil i mmk. VASÚTI MENETREN InétjM K97.(4«L K19III1 á 11 « m á n. D. I 1 D d u I á s InWril I I 3 Szombhl IMi Zala- v. 4 48 regg. v.l a Sód. u. V. 12 20 este \|v. v. 7 33 este iy. v. 12— delb. "™P [I i v.l 6105 regg. , v. 1220 d o. v.l <Hl6d. u. v. 2jo6d u. v. 12)46 éjjel Érkezés Kanizsára' II I lf. v-l 6 83 regg sz. v. 12\|10 d. u ti. v. 1122 éjjel v. v. 7p9 reu, gy.v. 456 d. a [ I v llOl'este sz. v 8142 rrgg. v. v. 8(04 reg. v. 135'd. u. 1 7 05 este i i sa. fl »• ti T-I 5)48 regg. I v. v. 915 regg. v. 2Í— 'd. u s/. v.1215 éjjel v. 5 06d. u. sa. v.l 8t62'rqgg sz. v. 1 24 d u v. v. 8\|55'esle Igy. v. 12 I.Oéjjel iy. v 1145('d. e. fc v. 8, 9 regg. 57\regg. sz. v. Ii29d. u. 25 d. u.bz. v.11141 léjjel 25 este [sz. v.'ll 14'regg. I I III Köszfrietnyitvánitás. Mindazon hatóságok-, testületek- és egyeseknek, kik felejthetetlen, emlékű jó férjem Líllik Ágoston elhunyta és temetése alkalmával köszörűk küldése, vagy a temetésen való megjelenés által részvétük és kegyeletüknek kifejezést adva. fájdalmamat ezzel enyhíteni szíveskedtek ezúton nyilvánítom bálás ^köszönetemet. ■Özr, Líllik Ágostonná, aszal. Horváth Ilona. Köhögés rekedtei^ ét elnyátkásodás ellen a lagjobb hata.u szer a RÉTHY-féle pemetefű ezukorka mely ezen bajokat gyorsun megszünteti. Kapható minden gyógy ssartárban. Egy doboz ára 30 kr. 5 dobossal 1.60 kréfi. bérmentve MM Btftky Bélm lyáfysisráei lááss Csaláa. Caak akkor ralidig ka riadta dobos bukta í 78-10 aláiráftoa látkal* \|8W. jaoaár bó 6 án ségek iránti vhajtásl ügyében a fentnevezett kir. törvényszék területéhez tartozó, a sormási 296. I sz Ijkben 1., 2. és 3—6. sorsz a. felveti 57 írtra, ugyanazon Ijkvben II. sorsz alatt felvett 160 írtra becsült ingatlanok, továbbá a sormási 1240. sz. tkvben 4- 131 a hrsz. ingatlannak Szabó 'Erise férj Tóth Jánosnál illető 451 frtra becsült Vj része, mégis a sormási 295. sz. tjkvberi \|-f 131 b hrsz. ingatlannak u azt illető 60 frtra i becsült \ része ilüM Jaa. hé 14 aaKiáa d e 10 • ISormás községházánál, — végre a bkomáromi 788. sz. tkvben -f 603. hrsz. ingatlannak u. iüetö és 306 frtra becsült felerésze u. azon napon délután 2 órakor Homokkomárom községházánál hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fognak. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10" ,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a ki küldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizaán, a kir. tvssék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évinov. hó 30. napján. GÓZONY sk., kir. tszéki albirt 6870. tkJ97. 2—1 Laptnlajdonoa as kiadó: riiciii rOLér. Í6I84 tk.:1897. * * l-l Árverési hlrdftaéay. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy dr. Tuboly Gyula ügyvéd nkanizsai lakos vhajtatónak Szabó Erzsi félj Tóth Jánosné végrehajtást szenvedő sormási i lakos elleni 20 frt 80 kr. tőke, ennek és pedig 110 -írt 80 krnak 1893. évi január 16-től, 10 j írtnak 1894. év január 18-től járt 8% kamatai 8 Irt 75 kr., per, 6 frt 20 kr., vhajtás kérelmi 18 frt 45 kr., jelenlegi s a még felmer&lendő költ- > Árverési hirdetmény. I A nkanizsai kir. tasák tkvi oaaUlya résééről közhírré tétetik, hogy Betllheim és Gutb nagykanizsai kereskedőcég végrehaj latónak Pleit A a-jos végrehajtást szenvedő nkanissi lakós elleni 151 frl 52 krr tőke, ennek 1895. évi január 16-tól járó 6'/, kamatai 3 Irt 96 kr. per, 7 irt 7& kr. \| és 5 frt 00 kr. árverés kérelmi, s a még lelme-rülendő költségek irigti végrehajtási ügyében a fent nevezett kir. törvényszék területéhez tartozó ja nkanizsai 8103. sz. tkvben -j- 684, hrsz. a. Pfeit Alajos és neje Fsat ós Katalin tulajdonául I felvett és 1060 frtra becsült ingatlan Rapoch \| Gyula ügyvéd utóqánlata következtében IMA. tekr hé !•. na^áa * • 10 é ezen kir. tasák tkvi helyiségében hivatalból megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiáltási ár 1210 Irt. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10'/«-át készpénzben vagy óvadékképes pepiiben a kiküldött kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. tvsaék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi deeember bó 17. GOZOttT. kir. tszéki elbíró. Ridtferi* Horgony-Pain-Expeller Liniment Capaici comp. Eho hírnevei báxiater ellentíllt az Idő ssaqeéMMaá-nak, meri már több mint 27 év óta ■lakiikaW, fájáa-liaiie^ni kseiraslliifctal slkslawitattk UuvtayaM, cMmal. lagmigiliinal és ■i\|>Mniáaál ás a iirvsssá által bedőlisUliaikn ii mindig gyakrabban rt ideltetik A rslódi Hoigooy-Fain-Expeller, gyakorta Horgony-I iaiment elnevezés alatt, nem titkos siér, hanem Igazi népszer! házi-Mar, nelyoek ap káitanaakaa mm kellene hiányosai 40 kr., 70 kr. és 1 ftt üregenkénti ártsa majdnem minden gyógyszertárban készletbűi van; főraktár: I TMkMmfgyégnaeituaél laéapestsa Be-Táaáriaa alkalmával igen óvatorak lenünk, mert I több kiaebbériekfi ulánsat van forgalomban KI aeM akar BMgkáraáedal, az műiden egyes üreget JterjSf védjegy ás Richter cxégjegy-sás nélkül mint ae* valódit utaaitsa nsaia. I IKfTU í. át a ani n. m W ritan utlMt. IMIUTIIT t W^/WWWWw WWWWV Olcsó-tüziía! S Fómóltóságu Batthyány Strattmann herceg nagy-kanizsai uradalmának gyótai erdeién, közel a murakereszturi vasúti állo- f máshoz jó minőségű III. oszt gyertyán " hasábía kapható 8 írt 50 krórt Nagy-Kanizsa, 1898. január hó 4-én Battkjty Sínítiaii kertet 4—1 nafj-kanizMi erdőhlvatala xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxk! Majom-színház NAtiY.KANIZSÁN a „Szarvas Szálloda4* nagytermében. ÉMi, orttőrtflkta Sf 2 utolsó előadás. 35 D. «■ 4 órakor éa aata S órakar. Teljesen uj műsorral. Bb I ép ti árak: Számozott ülések 50 kr, II. hely 30 kr., 1Q. hely 20 kr., gyermekek ós katonák felét fizetik. íj Dooooocxxxxxxxxxí Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. Nyomatott Fischel Fülöp laplulajdonosnál Nagy-Kauiieán 1898. szám. Nagy-Kanizsa, 1898. január hó 9-én. XXV. eviolram Itiikmliu( : Yiroibii-épSHt. n«U Füup kwjTkeretktdésíbei. A mm t Miléiii irtskcaai Md napw-kut i < 4—& óra. kist lattatai a lap naltaai riasin nutfans niadaa Uilnlt) ZALA EUttfcHratali TimHi ipttat: fmSf íiifTktmktdiM, iLoramsj tűi Effas ém It kmi (6 bt — kr Filém ( karaaa (I frt — kr JaCTWém I korai* (I frt 60 kr Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön Hiri.u«k ■.>, i -Politikai és vegyes tartalmú lap. Felelős szerkesztő: H-mmOm Ut«1H cnk Mai küakbtt iögaliaak L (tanút m aduk ím Zgyes i7Áin ára: lO toajczSr. MALAT NÍS DOK, XTyllttir fitliMft II kt. DMntM, rataainl a kirtatato. matnM fiacM Fiitp fcay»k«fnka<M«liaw adfik. Lukács László Egy rögtönzött be^MWáT^mely azon-ban a legszigorúbb kritika előtt is igen bölcs és államférfias, jelentőséggel teljes beszédképen állja meg helyét, szólalt fel szerdán a képviselőházban Lnkács Lá-zló pénzügyminiszter az Ausztriához való közgazdasági viszonyunk ideiglenes rendezéséről szóló törvényjavaslat első szakaszához.. Az általános vitában azért nem tette ezt a pénzügyminiszter, mert az általánosan izgatott hangulatban, mely akkor uralkodott talán nem szándékolt értelmet tulajdonit-' hátuk volna kincstárnokunk leiette footos kijelentéseinek, mig ma az uralkodó helyzet komoly voltát általánosan elismerik és hallgatnak a komoly szóra. És-komoly volt a pénzügyminiszter beszédének minden mondata; e komolyság alól a képviselőház^ egyetlen pártja sem vonhatta ki magát és a beszed láthatólag benyomást keltett még azokon a padokon is, melyeken még csak az iméntara legvadabb obstrukció dühöngött Bölcsen megfontolt atyai intelmeket adott a pénzügyminiszter s bizonyos mértékben kérelmet intézett a turbulens elemekhez, ■ mintha azt akarta volna mondani: >Csak most, e pillanatban ne závaijatek-bennü n-ket\Ha működni engedtek, most kedvező eredményeket érhetünk el; ezeket el akarjuk, el kell érnünk az ország érdekében. Mi ismerjük Magyarország érdekeit és tisztábban is látjuk, mint Ti! Engedjetek cselekedni! Bírálatra még mindig lesz idő akkor, ha majd az elért eredmények a Ház asztalán lesznek k Kötött marsrutával közgazdasági tárgyalásokba lépni nem lehet és azt a szerződő felet, amelyik szigorú utasítássál megy a tárgyaló terembe, bizalmatlanul fogadják, nem számithat előzékenységre. Hogy engedményeket lehessen elérni, legalább anzal a bizonyossággal kell a táigyalásokhoz fogni, hogy az embernek joga van szabadon egyezkedni Arról még -mindig lehet majd beszélni, hogy mi lenne jobb Magyarországnak: a Tkítíön, vagy a közös vámterület, de az idő ennek mérlegelésére még nem érkezett el és az önálló vámterülethez való jogunk mindig orvosszerül szolgálhat akár vám- szövetségben jobb feltételek eléréséhez, akár a vámsorompók felállításához. Csak a nyugalmat és éleslátást őrizze meg az ellenzék. Tartózkodjék az olyan fegyvertől, mely nemcsak a megtámadottat sebzi meg, hanem a támadót is. Kmellett) intézmények mennek tönkre, melyeket bántani nem is akartak s a küzdelem terén csak veszte-sek maradnak, győztes egy sem. A pénzügyminiszter beszédét éa int elmeit kitüntető figyelemmel hallgatták és végtelen tetszéssel fogadták. Szónoklatainak sorát a legszegbek egyikével gazdagitottta Lukács László A honvédség, Néhány nap 'ka nagy nyomatékkal terjesztik ellenzéki újságokban azt a kirí hogy a honvédelmi ügy teréM nagyobb reformok varnak készülőben. A „Pester (JorrespondeiKf'-ntk módfában van \ jelenteni, hogy e reformok és a róluk terjesztett Mrek eredete jelöl mértékadó lcűrA -ben mit sem tudnak és hogy a fejlettség om& magas jokának Jigyekmbé rétek mellett, amelyen a honvédség áll, n rejarm, jaeitát. vagy orvoslás teljesen felesleges. Báré Fejirváry Géza honvédelmi miniszter türek- A „ZALA" tárcája. A iz.lv. — A „Z A L A entai urtája — Az „írSny-Szarvas" legényasztala az újságíró legéaytár* sere napjai únoepelie. . » Az atotaó peufó* palack járta. A lebocsátott 1aggöntök ineilekein keideit átderengem a haj ■ab aúr-üiei. Az óIohuxídí arcokon » oíl »ott már a kim?riillség bágyadt szürkesége. Ritkult a kacag*. ,'ofToít a nú. A cigányok meg-megbic ceou tejjel bóbiskoltak a nagy kerekasztalra fek-letett liii^iierrk Miiéit. A pincénk unoiian laeofTt tekintgettek a fali órára, mely hajnali hármat mutatott. Olyan voh az egész élkezö-terem sajatsagos kMMtgára . már-már mozdulatlanságba vesző, álmos életévei, mlbl valami óriási szürke festmény, melyen a művész egy ptflanalnyí életet rögzített mez. Csak I "'lébe kellett volna mi: .Az aiota» palack." — .Hozd rá c»twy, ne lógasd a lábadat hf-aba: — harsant föl az aj ágiró é>ces hangja. Egyszerre megelevenedett a kép. A cigányok fölkapták hangszereket. A piacé rek ugratlak a pezsgős palack melle. A fiatal orvos oda tartotta poharát a pincérnek, aziáa a eigányok Ide fordult: — Na hát „■mák is van szerelem a világon. A fölharsanó dalra újra ébrednek az ernyedt idegek Megszállja a mulatókai újra a dózaóles költészete: a rózsás hangulat mámora, amikor csak saeretni, úWoi éa megint végtelenül ölaku szerelni ludna_az ember. — fijea a szerelem ' — kíál'ja az' egyik fala' \| fiskális. I — fcljen a lígeny elet. Le a házastággal! — hangzik a legényemberek kara és összecsendül-:aek a poharak, i Az ojaágiró elgondolkodik. — Nini, nini! Talán csak .. szólt az egyik .cimbora, rá matatva a merengóre. — Dok tortánk, tapogasd meg a szivét! — mondja a fiskális. Az ajaágiró leiig kadvetlenfll legyint kesével — l'gyan ne dobálozzalok azzal a szívvel. Ki I tudná megmondani; -mi az. a mit mi a szivre j fogunk Talán hangulat! Talán egy ki* Qluzio! \| \| A mi szótárunkban szerelem. Mi ex ? Vágy. i melynek éltető eleme az elérhetetlenség. Vagy ti j hisztek az elért vágyak lenmaradásának me-j séjében ? A zene megint elhallgatott. Az álmos arcokra va ami szokatlan komulyság, száll. Az utolsó palackoknál a lelkeket is meglepi a farkas étvágy. Problémákra éheznek. — Éljen a t ma! Haltjuk az újságírót! szól az i \| egyik cimbora. A többiek is figyelő arccal tor- j dalnak a nap bőse félé, hogy hallani óhajtják, j — N« váljatok tőlem előadást! De van a i zsebemben egy tárca, a mit egyik régi jóbarátóm 1 küldött hozzám. A saját szivének Urteaete van abban leírva. Nevére ne legyetek kíváncsiak, A tárcát, ha meghallgatjátok, dohraaoa. — Halljuk! Halljuk ! Hangzott aiadenMől Elcsendesültek. I As ajaágiró elővette rabéból a tárcacikket és olvasta: A sxlv Lelkemben kavarognak a gondolatok. Ugy érzem sokszor, mintha agyasul fesiiientk. Nem bírom azokat tovább rejtetten hordani.Tisztábaa cagfok lelkiismeretemmel. Még* valami^lenállhatallao halalom késztet, bogy írjak, bogy írjam le saarat-mem történetét ügy latszik : van bennem vakart ismeretlen erő, ami kényszerít, hogy as emberek elé a nyilvánosság elé vonszoljam szivemet. Jó, bál megteszem. Azután majd, mikor mindenki ismerni fogja szivem történetét, oda furakodom a gyanútlan emberek társaságába, szóba hozom, beszélni fogok róla, véleményt lesdk, vitatkozom Iötölte, kierőszakolom az ítéletet; mert nekem itélel kell; tudni alarom. hogy a világ (elfogása szerint én voltam-e rossz, vagya természet törvénye, mely-iyel én uem bírtam megküzdeni Szerelemből nősültem. Felesegetne' agy szerettem, hogy képei lettem volna érette életemről is lemondani Arról nem beszélekt hogy az érzés, mely egész Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — P»J«r Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár. — KadolAayl gu daságl uebiisptir évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-naptárak, heti, eljegyzési és falinaptárak FISCHEL FÜLÖP tilfmmMttfitel Nagy-Kanizsán. Nagy-Kanízaa vasárnap Zala 3. szám. (S. lap.) 1898. január bó 9-én be módositványt, annak oka aa, mart arai akarja, hogy aa elhaaiiott interpretációkat, melyeket aa egesi Hál, a jobboldal is magáévá leli, most bármi okból, akár taktikából, akár más célból lessavazxák. Módosít ványoVst nyílott be. Bár szigorúan a tárgyhó* ssokott szólani, most mégia ki kell térnie a miniszterelnök tegnapi becsedére, mely oly nagy méltatlankodás! és felt sndulást keheit. Visssáotasilja a gyaausitásokst. Siokáaeá vált, hogy a kormány mind elkésve vése kadéttól fogva oda irányult, hogy a! sorban maga az egyház kilátásba helyezett. honvédséget ol^ irányban fejleszsze, hogy ai Ésa magyar egyház' két fényes neve hangoz európai napotok legmagasabb színvonalán zoct keresztül a tennen, amelyek viselőinek álljon és a világ semmiféle etapata mögé ne első sorban kell köszönni ezt a sikert: áüittnsmk. És tényleg sikerült a honvédelmi I Va&zary Kolos bibornok, hercegprímás és miniszternek, hogy a honvédéig számára ezt az ő leghívebb és legmegbízhatóbb munka-az állást neviesak megkövetelhesse, hanem \| társa, a tudós Császka György érsek neve. azt a kontinens valamennyi szakférfiú is \| Az egyházpolitikai reformok békés keresz-eliemerje és megerőeitse. Alig tudjuk tehát i tülvitele az 6 müvük és a katholikus kon-megérteni, hogy vannak emberek, akik a i gresszus eredményei nagyrészt kettőjük eeder&nék ezt a kétségtelen kincsét alaptalan j érdemét fogják híresztelésekkel iparkodnak bejeketiteni, mi alatt pedig a miniszter kitűnő teljesítményei' sége, hanem tettekre is, anyagi támogatásra I ja^ent^rixn^xs mellett nemcsak az alig remélt siker, Aanew és pénzbeli áldozatra. \| ellenzék felelős, a mely a javaslatokat megvitatni a feltétlen elismerés is szál. amelyben a hon-\| Rendezett kongrua nélkül nevezetes ered-, akarja, hanem lelelőe a kormány, mely javasia-védehnt miniszterrel szemben a korona és az j ményre alig lehet számítani és ezért is most taival elkésett, eqész mmniar nemzet ohi örvendetes emetér-1 nagy* lelki harmóniában a lelkészkedő p-p- A miniszterelnök bevernie a vitába a koronát ság sorsánaft . biztosítására irányul a te M* ^ÍÍÍSL "2SS-tű c i »i i ii. ,, e • j i ___/ . aelőnek, de kötelessége tartózkodnia lőleg a mi- fenkölt lelkű egyházfejedelem törekvése. j „isterelnöknek. Ha neki joga lelt volna, rendre- Rendezeít kongruával, vagy legalább \| utasította volna e teltsért a miniszterelnököt, alapos kilátással annak rendezésére, akart e \| Kéri a házat az ész, a vi ágosaág és a logika \| két egyháztejedelem az autonomiaí kon- nevében, hogy fogadja el benyújtott gresszus üléstermébe lépni, tényeket és tefjeazti be javaslalait a megkívánja, hogy bízo-képezni. Mert a kérdésInyos csekély sáros batáridő alatt a javaslatokat megoldásának nemcsak szavakra van szük- * 1 Ez az eljárás nem más, mint a késnek -par-_ nyakára való rátétele. Nem az télben találkozik. Katholikus autonomia. A gyakorlati élet legbiztosabban bevég_______ zett tényekkel számol és nem szívesen éri j í^^-teűÖimi^ melykkda ^y"ako7 be nagyhangú frázisokkal és programmokkal ^ é,et számo\|ni ^ A katholikus autonomia kérdésében márl oly sok szót vesztegettek, hogy most már tettek, eredmények után vágyakozunk. E kérdés megoldására a kilátás a magyarországi katholikus hivők vallási érelmét az egyházpolitikai törvények után lényegesen megnyugtatta és-a ____ _ _ _ módosít ványait, (Helyeslés a szélső balról) A második lelszólsló Lukács László pénzügyminiszter. A vita korábbi stádiuméban elmondottakra akar reflektálni. Több felszólaló idézte Valóban fejedelmi érzelem, magasztos az ö régebbi éa ujabbi beszédeit és élesen ts-papi szeretet és atyai gondoskodás tölti el ®adla a pénzügyi bizottságban elmondotl beszé-a magyar kalholikusok főpásztorát és leg- dét. Az ott kifejlett nézetei éa adatai nem lettek ,,,, I_... .. ....._, •■_ megcáfolva éa ezért fentari ia azokat ma is, csak hűbb követőinek egyike, a jótéteményeiben BZKBZokbo< lüzöu kommentárokért nem váltai kifogyhatlan kalocsai érsek, Császka György felelősséget. Sserinle a szakminiszter súlyos van kiszemelve arra, hogy legfontosabb és mulasztást követett volna el, ba a pénzügyi bi-tewólikus legmértékadóbb munkatársa legyen a bíbor- zoltságban nem lejtette volna ki nézeteit, me-yilág immár türelemmel tekint a dolgok! a kathoHküs autonomia 'T«ket az ország érdekében lelefeságe tudatában fejlődése elé, mert erdekeit egy nemes ési művében helyeseknek tartott Időelőlti nyilatkozatok csak nagylelkű egyházfejedelem, Vaszary Kolos 87 ártottak volna, azért nem vett részt as általános hercegprímás kezeiben tudja, aki a legfor-j T------vi,4t?»- MÍ MOnb,n .b«v?8»u. ** ... v . , . , 6I szemben. Es nagyon jól tudjuk, hogy Ausztria róbb hazaszeretetet és a leg kétségtelenebb Politikai SZeiüle jobban rá van utalva a közős vámterületre, mini híthüséget a legszebb harmóniában egyesiti ' az ő érdekük. A mi erősségűnk Ausztriával békeszerető érzelművel és aki szívesen meg- A provizóriumról szóló jsvaslat részletes tár- sremben az összetartás és az, hogy nálunk nm adja a királynak, ami a királyné, de az egy- gyalusa volt napirenden. Elsőnek Kossuth Ferenc keletkeznek oly parlamentáris viszonyok, mint ház számára is megköveteli, amit követelni Prtif evében, ÍJpponyi Albert lel'szóla«ásá- odaát • 1 nak értelmében a javsalat egges szakaszain Kossuth Ferenc mostani beszédének kapcsán jogosait - I módosításokat akart kérésziül vinai. Kossuth I a felelősség kérdésével kiváa loglsl kosai. Nem Az újévi beszédekben, melyeket a mi- Ferenc ismételten kilejti a függetlenségi párt tudja megérteni, miért volna alkotmánysértés, ba nisztereinökség nagytermében sokan ~8HJHF"álláspontját s törvényjavaslattal szemben Nagyon egy régebbi törvény folyományaként ugyanazon mel hallottak, az ország leghivatottabb sajnálja, hogy a törvényjavaslat szövegezésében állapot tartatik föl. Nem áll aa, bogya kormány szónokai konstatálhatták hogy sikerült 'nem °Ter nyjlt kifejezést azon interpretáció, i valamely mulasztást követett volna eL Mikor a uuc uton flrtbelífttPtni éovKÁznolitikai P01 Apponyi Albert kisérte az 1868:1 jelenlegi korsaany megalakult, rögtön hozzálátott WWs uton elCToelepteuii az egyhazpolitilcai (x„ lörvéuycikk 68> szakaszál, óhajtandó volna,! a kérdés tanulmányozásához és a két kormány egészen a WindiscbgrtUs kabiaet ls-buzódtak, ekkor következett a törvényeket és elkerülni minden rázkódást, törvényjavasiát nyíltan kifejezze Apponyi i tárgyalása és visszásságot, melyet az ellenzék és első interpretációját, de bogy erre nézve nem nyújt mondásáig ténjemet hatalmában tartotta, mi volt tulajdon- Lelkemre valami nehéz borulat szálló^. Las«ankint! sodó betegsége sem változtatott. Akkor is egyfor képpen. Lebelelt sz ellenállhatatlan delej, lehetett egész szótlanná lettem.- 'mán szereltem mindskettöt legyőzhetetlen vágy : ezt én nem vitatom, csak Nőm ezt észrevette. Egy évi betegség után nőm meghalt, azt tudra^bogT ha ellene akartam volna szegülni. Valabányazor hivatalomból haza mentem, hoz- j Hogy mily óriási mértékben megtört a fájda-okTetleiiÖfmegornlnk. I zám sietett, megkérdezte: nincs-e bsjom ? Kedves- \ lom, azt tárnom lebeteletlen. öl évig szaksdaüanul azzal a (orrú szerelemmel kedésével, megkétszerezel! Bgyelmeaségavef igye- A temetői sir, hol sa ö drága hamvai pihan-csűngtem fe esegemeo. Kizárólag öt szerettem. kezelt eloszlatni homlokom felhőjét. I lek, v"lt az éo mindennapi saráadokbelyeo. Olt Azután megismerkedtem egy özvegy nővel. Asi De nem bírta. j merengtem órákig és kózbeo-kőcben legördültek első pillanattól lógva éreztem, hogy szívesen \| Ereztem ugyan, hogy bűnös nem vagyok, mert felazakadó könnyeim a néma, érzéketlen haa-vagyok mellette Később ugy megu eret lem, hogy \| azzal, hogy egy máaüt nőt is szeretek, csak ssi -1 tokra, melyek elfedték előlem az ő jóságos, szelíd boldogtalan voltam ba csak egy napig nem Ivem ellenállhatatlan halalmának hódolok; de j képét örökre, láttam ia. azért egyre csak elém tolult sötét vádként az Fölöttem meg-meg rezzent egy régi korhadt De nőmet is éppen agy szerettem. uralkodó erkölcsi törvény, bogy nőmön kivűl mást I fűzfa busán lecsüngő lombja és megérteié vállai- Cjxzakánkist, mikor körülöttem minden ^ "éretném nem szabad. jmat Mintha az 0 karjainak kedves érintését csendesült, órákig álmstlsnul gordoifcodlum lelki Megprúbáltam az egyiket legyőzni- F<M ellem éreztem volna olyankor. Otl, a fölött az édea állapotom ifiíöu. j I magamban, hogy az özvegy növel szakítani logok.! fájdalommal meg meglátogatott sir fölött; kezd- uj„l., ______'.. .... . , , . .. ,„ I Néhány napig birtam. \| téfii hinni a vseüemek ölélkezáSében. TénveP^nt^l - — De aíul4» íréztem, hogy ez a szakilásNörülelbe Egéss lénye.,.cl be öltölle a fájdalom. Minden ^ iST ^ <«y hereiem hatalma k E éigzak^]at ilM,ianul tdltüitem. I más érzést kiszoritoit szívembőL siait sunaiunK. üe mikor en meg eeesz nizouvo- t_TL. ■ Tl__ ,. _— »_ sán éreztem, hogv mind I^ "«. ^ l6" "! Semmi. nagyilok, ba azt mondom, bogy szeretem' -J • k^Wem. ba meg tovább tart, vészetesae válha- ,nn,k , fájdalomnak volt kéje. Lelkem kiüirólag Vada. emeltem nW,a.„ ellen, hogy én az ural VVÍTL « , ,? __ ÍoI mTT^rTer^ ^rv S• 7^álkodoon, az^ kik............ éppen (,ak egT hét múlva láto s:,am meg. Akkor szerint is « enyem, s wLStoTcJk .zereteterel esűnglem. k nagyon ballg.Ug, levert, szomorú voltam, vonzalma adott jogot. Az erkölcsi túrvenvnek van í a inegazakiUH viszonyt Azt hitlem, bogy az én barátnőm, a kit éppen e (rag ragr ►zivemnek ' I Nems°ára nőmben egy lai pango belegseg na- ugy szereltem, mint boldogaltamat, vetem fog SI»í..Il..Mi:!..... ii a. t . . , gyou komoly jellegűvé leli. er.-zni, megosztja fájdalmamat. Jlf ^f^^rT.0 lMfe efl,nfkm,,K,f' Az orvosik consiliumol tartottak fölötte és Mikor be'éptem, kissé hidegen fogadott. Az- r^r s m^^^ri,?^ '' \ ,dtik ^ -e«mn,Mli lehelctless. után, bogy láda kedélvállapotomf, mely lehelet- »Tl Olt voltam szakadatlanul mellette: de minden- lenne lelte részemről ia a megszokott melegségei. XÍL szerelemmel / Nem oap kelleti azüSilanom «.,i időt, bog, néhány egésaen közelembe lépe(t?Tegfogfa véllamai ,_ . ,, \|pillaaatra az özvegy nőt is meglátogassam ,éa el netn titkolt árnyalalával a gúnynak, «y A Iclyiooos töprengés nem^ioaradt nyomlalanuL \| Szerelmem kettősségén nőmnek folyton sulyo- szólt: Nagy-Knizs» vasárnap Z«la 3. szám. (3. Inp.1 nak; mi nem engedhetjük meg magunknak est a luxust, nekünk sok az ellenségünk, azért nem szabad használni oly fegyvert, mely a parlamentarizmus meggyengítésére vezetne. Olyan érdekekért, melyeke) egyforma hazafisággal, egyforma buzgósággal végeimezünk, ne használjunk oly fegyvereket,, melyekkel megsebesíthetjük nemcsak Kielmansegg—kabinet, mely csak hivatalos minis terium levén, nem akart tárgyalásokba Belemenni 1895. október 86 én jOlt a badeni-kabinet, melylyel két jgyaéket váltottunk, melyek a kiegyezési tárgyalások alapját képezték. E tárgyalások elhúzódtak egész 1896. flazig, a mikor bejelenthető a parlamentnek, hogy a kvóta kérdés kivételével valamennyi kiegyezési kérdésben megtörtént a megállapodás. A bank ügyében csak a két kormány közölt volt meg a megállapodás. I megragadtuk. (Helyeslés jobbfelől. nem pedig a bankkal is, melylyel'nehézségük p„\|onyi Géza: Szavai értelmének helyreigazi merültek fel. 1897. március havában rendbe jót- „jsa végett fölszólal. A pénzügyminiszter azt im-tünk a bankkal is és ekkor március 5-én lelter- pu,t\|ia „eki, hogy a vámháboru alapjára helyez-jesztettflk ö telsége elé az összes ügyeket előle- Uedelt. Ex ellen tiltakozik, s beszédéből mulatja ges jóváhagyása végett. Mivel azonban a kvóta h^ hogy ő a:t helytelenítette, hogy előre kizárjuk dolgában nem volt megállapodás, — az osztrák \| a vámhaborut, mert ez annyit jelent, hogy előre 1898. január hó 9-é. Vidéki levél. Perlak, 1898. január 7-én. Ha Perlak felől valamit irni akar az ember, viasza kell menni a mu't esztendőbe, de aanak csakis az utoló napjára Ekkor tartottak ugyanis kormány a junktimot alütotta fel, — megkezdődtek a kvóta-tárgyalások, melyeknek sikertelea-sége konstatáltalolt. A két kormánynak kellett volna egymással érintkezni, de az is lehetetlenné vást az oaztrák nvetvrendelelek kibocsátása folytán. Nem volt semmi kilátás arra, hogy egy elfogadható kvótában megállapodhassunk. Azután megindult nálunk a nagy harc, a 16. §. körül, mely eltartott augusztusi , azután pedig már csak kevés idő maradt lenn az Összes ügyek letárgya-lására. Jött az első provizórium, mely akadály- ait, ki ellen használják, hanem azt is, a ki hass- mulatságot: a Szilveszter-estélyi, a nri», és az institúciót is, a melynek védelmére !n,,JeD, PerIak mé Mha •»•■ lá,oU* ««»- ban ne agy tessék érteni, min ha egy fényesen sikerült estélyen PerIak és vidéke egén kívilágos-kivirradtig vigadott volna, mert ily kevés száma közönséget mulatságban még sohasem láttak a társaskör zöld Mai, mint ezen az esten. A hölgy világ közöl is oly kevesen jelenlek meg, hogy a négyest 10 pár láncola volna, ba négyest egyáltalán rendeztek volna. A táncra kész fiatalság (halan-heten) a mellett, hogy a négyesről lekat-lett mondania, még annak is ki volt téve, hogy a tánc egyáltalán elmarad, mert az úrnők eleinte lerakjuk a tegyvert A pénzügyminiszter beszédével Eötvös polemizál, reá nézve ez a beszéd azt a benyomást telte, hogy nagyon rossz pérfzügyminiszter. Még észre \| ragaszkodtak ama reltonlő elhatározása hoz, bogy sem vették, bogy az általános vitában lel sem nem láncolnak, hanem inkább a leányokat nézik, szólalt A miniszter talányokban szololt, melyet Mikor azonban látták, hogy ltdfoki nem lát-megtejleni alig' lehe. Ha a kvótában nem történt nak, mert azokat egyedül a csinos Spitsar Kezsts meg a megállapodás, akkor nem történt meg' képviseli, végre is engedlek as immár 10 óráig semmiben. tartó könyörgésnek és szép sorban táncba saók A kormánynak sohasem jutott eszébe gondos-jtak, a mely alkalmakkor vaióaagos örö«rivalgáabe lalanul letargyaltatott. Mi IJfltéMeshrtlOk, hiazaz kodni arról, bogy as önálló vámterületre álme- törtek ki a már-már kétségbe esett láncosok. első provizórium, mely sokkal kevesebbet tartal-reszóit, mint az önrendelkezési alapon álló mostani javallat, egy délelőtt alatt intéztetett el, ez a javaslat három hét alatt caak el fog intéstelni. (Mozgás.) Ha a kormány reodeleti ulon léptette volna életbe az önálló vámtérülelet, az ellenzék ben-1 három interpellációjára, nflnket megtámadott volna. A kérdés az, bogy miért nem állilotla föl az önálló vámterületet január 1-én. -Szóló sohasem mondotta, ' bogy 1806. január 1-én önálló vámterület lesz. (Ellentmondás balfelöl.) ő caak azt mondotta, hogy ha az ország érdekei s közös vámterület melleit nem leesnek érvényesíthetők, as önálló vámterület lesz életbe-léptetendő. De soba biztos terminushoz nem kötötte az önálló vámterület felállítását. A kor-loánynik non volt szándéka a.vámterületet szövetség lel mondásával a vámssövetaéget megbüntetni. Mi esak azt akartuk elérni, hogy a vámszövetség né tartaaaék fenn változatlanul, bogy mag legyen stabad kezünk as nj vámszövetség megköt ésénéL Azzal a kéréssel végzi beszédét, hogy a mo narcbia jelenlegi helysetében a magyar pwiament pártjai ne kera-eék ki mindazokat a momentumokat, melyek bennünket egymástól ' elválaszta- hesstlnk. A kormány mindenre készült, csak erre nem. Hát azt a kormányt, a-ely a háborút jónak látja és nem készül a háborúra, föl kellene akasztani. Pártolja Koeauth indítványait. (Helyeslés balról i. Végül Bánffy miniszterelnök válaaaolt Kossuth Lassankint megjött a jókedv, s a tágas teremben jóízűen jártuk többek közt a ribizli-csárdást is, egész éjféli 12 óráig. Ezután volt egy kis tombola, családias beszél getés, melynek végeztével a hazamenés következett. A mulatság sikertelenségét a legutóbb beállott halálozásoknak lehet tulajdoni tani, a mi a családoknak zömét távol tartotta. Újév napján a járásbíróság tisztviselői kan Horváth Cson.orkhr. járásbírót üdvösölta, a ki e'őtl dr. Fischer József kir>- aljárásbiró tolmácsolta a tisztviselői kar kivánalait, egyben biztosítván a bíróság főnökét, bogy minden idejüket arra fogják (ordítani, hogy a pariaki kár. járásbíróság ügymenete fen ne akadjoa. Előadta egyúttal, hogy ba vannak is as ügy* te . 77 . . . , . ,, menet körül kívánni valók, az nem a liszt-mivel túlnyomó részében romlott értelmiséggel L^ kar hibéj banem annak okai . bíró* és gyönge néppel a füg,ellenség alkotmányos) nagy tofga\|m( u H ujáUágo. viszonyok és különösen az a majdnem egyedül álló körtl- Az ónálló rendeakedés letünö vitáit leszroilo'.la az érdeklődés elsó helyéről Ugrón Gábor visszavonulásának sz-nsációa eseménye. Bartha Miklós elnöknek rövid levelbe adta tudatul Ugrón Gábor A levél igy hangzik : Kedves barátom 1 Féléve már, hogy a politikai élet minden terén visszavonulni kezdetlem harcát diadara vinni nem lehet. Elhatározá- sommal nyugodtan lép* most a nyilvánosság \| mény) hogy nincfl jdö me\|yben a bíróságnál lerő elé, mert Igazolnak az e-eméayek és a pártnak képviselővé választásod után vau módja a fönmaradásra éa visszalépésem után alkalma e föloszlásra. Szíveskedjél visszavonulásomat a körnek bejelenteni és vonzalmukért mély hálamat tolmácsolni. Maradok üdvözlettel régi barátod — Barátom, agy veszem észre, hogy maga abba á sírba mindent eltemetett. Szavaira megrezzentem. Minden idegemet va Budapest, 1896. január 5. l'tfroH Gi.bor. legtöbb organnma első helyen szól állások agyike, vagy srtaika hosszabb időn keresztül üresedésben nem lenne. A bíróság 'önöké megköszönve as üdvözletet, további kitartásra kérve a tiszl viselő-kart, házában mindnyájukat vendégül fogadta. Ha a szársz, hivata'oa élet kebelében megnyilatkozó, ragaszkodó szeretet meleget nem sugárzott volna szél e napon, igazán nem tudom, bogy egyik-másikra nézve, kellemesen meguntak-nak mondhattuk volna-e az uj esztendőt, mert Páriákon nincs más összejövő hely, a hol nemes "" tSlthetnők szabad séröl. A Kossuth párt lapja szonbttr egátr rővi-1 időnkéi. den citálta Ugrón nyÜt levelét s ehez a követ a cssinói élet pang, a vendéglőt pedig ugy« kezö sorokat füsi: ,látszik item tartják többé szórakosó helynek, da- .A párt tagjai ma megbeszélték s vezér le- cára annak, hogy csak az éa kartárasim közül mondása ioiytán. keletkezett helyzetet éa mintán [ is löbbnek4orvost rendeletre kellene o ykor-olykor A sajté __ lami megmagyarázhatatlan érzés borzongatta vé- j függetlenségiek nagyerwü vezérének erről a lépé- ixörakozással, diskurzussal gig. Nem tudnám megmondani: mi volt az? j " "" ■ -1 " Olyan formát éreztem, mintha jéghideg tőrt csúsztattak volna kHdefsaáiaimoa. Minden szó ajkanion fagyolt. Fölkeltem. ' - [____^_____________________________ Mintha valaki torkomat lojtogatia volna. Sze-1 Ugrón visszavonalási szándéka — legalább hosszú1 bárom decire bemenni, nem teszik ezt meg a mem megkődösüllek a beléjők tolult kőnyaktöL időre - megmásithatallan, bele ís nyugodtak, I világért sem s igy történt mag a hihetetlen aaat, Némán meghajoltam aa özvegy előtt. bogy Ugrottól bocsut vegyenek. A párt azonban \| hogy Perlakoo megbukott a nagy vendéglős, a Elsiettem, ki, ki a temetőbe. Ereztem, bogy a jövőbén is mint önálló párt fog íőniiállani, \| mely hírre egy mértékletességi egyesület bizalom nekem most sarai kell, nagyon, kilőrö, féktelen j a Hartha Miklós elnöklete alatt álló párt el-1 mai szólított (al bennünket a belépésre. Mi fájdalommal. j határozta, hogy továbbra Is fenlarfja álláspontját, t azooban persze tagja lévén már három más, ha- Leroskadtam a sírra és kitört belőlem a ke- bir Njnonn nélkülözi Ugrón vezetését. A Kossuth i «zoncélu egyletnek, a kérelmet sajnálatul melMatlk. sert fájdalom; ott vonaglottam boldogultam perenc vezetése alatt álló máaik párt ssintés Szóval Perlakaak megjöU a jó híre, ami vér* ^t®™'*** csáfoláa egybesza- j toanáll külön szervezetében éa igy egyhamar akg I * is fér mart igazán már sokat vesztettünk a kadt fái-tataia ajatl __következik be változás a pártállásokban. Azt renomroébof - srtstlanaL Aztán Mkor fölemelkedtem, ugy éreziem, hogy ^^,^ ^ U(roa \|we\|, H tf^ték Hisz mig másutt, pl Letenyén, azt baagsalyos- valaii ónáai üresség tátong szí vemben súnda két pártárnyalaibaa. bogy a függetlenségi1 k u orvoeok, hogy .na aludj 0 óránál ke- A» özvegy nő iránt erzett szerelem kiszakadt I mroektrt ^ harcot folytatni bakaként vaeabbef, addig üt Perlakoe dr. Ssabó, a m ! lehatna, ha az egyöntetű elemek igyűtl la bar- :!«•«• kőrorvoeonk már hároessaor tartott népe^ , _ _ ______ — I coiMMk. Ha ez be log-e é» mikor kővrlkezni, ItWvasást iflórtn tul való alvásnak aa egiaa- — — — — — — — — - ~ — ss a későbbi tejieméoyek lógják megmalatni. káros befolyásáról. Ma ia tartja magát a hir. bogy az .aavönletli Aaanhaaml rásk,akik^k ay m iljigiih elemek egyfiu barnása- ogy fog bekŐM.kezni, ^ ™«Tvend^öt bogy a Kossu.hpárt elégetlen haacias élem^^J'!8** "ei? bevonul a volt Ugroo-pártbaTqj, nagyobb Bariba- * bstegssáak is, da aaért nyolc én pártot alakit Konkrat események azonban — Magyarázzák meg motf már nekem u (gésset a lelesbuvárok és aKmdjanak fölöttem ítéletet. A cimborák laáe tüdővel szívták éa lajlák a agarettfástót. Elnéztek s tovsgomolygó füst után, aztán vállat vonlsk. Laci prímás nsgyol sóhajtott Fölemelte be-1 gedüjét éa aaga elé révedt takintaUal, lélek'elen i gépiességgel keadstt hangolni az qj notáboz. . —J folyásánál többet slsannk. melyek e bir mellett bisonyiUnának - .... még LigkU.l.kki Wéársé>ásk s>ás psg nincsenek. A Pol. £rt című kőnyomalo. pedig « függeilensévi párt köréből kspolt értesi- M^'if'W ^^ M a Kossuth-part egységének msgbowtáaáról, vagy a pártból való kilépésekről szólnak, valótlanok, réaa- [s sok sháatól kimerült porták laknak. Liucunidtl. Nagy-Kanisss, vasárnap Zala 3. szám (4. lap) 1898. január hó 9 én. 94441 98. A városházából. Hirdet «4n.y ^ kölcsönnel terhelt ház és földtulajdonosoknak az 1883 : 46 tc. 13 §-a által az a kedvezmény adatott, hogy a föld és a házbirtoknak általános jövedelmi póladójából levonandó az illető tulajdonost bekeblezés által terhelő kölcsön után az adóévet megelőző év végéig tényleg lenem rovott tőkemaradék egy évi kamatainak 10° ,-a, ha a vallomás az adó-év január hó 1—14-ike közötti időben alulirt adóhivatalnál beadatik. Miről az érdekelt adózó közönség azotThozzá-adással értesíttetik, hogy a városi adóhivatal.ál-tgl-ezen hirdetménynveí egyidejüieg e célra kiadóit kamatteher vallomási iveken tartozását a lenti záros határidő alatt bejelenteni el ne mu-laszsza. A váio.t adóhivatal Nagy Kanizsán, 189^ évi január hó I éq — Táaeefttéljr. A nagykaniltai ker. ját. nliegylel jannár bó 5-én, szerdán este tartotta a „Polgári Egylet" helyiségeiben mökedvelőf elő-I adással egybekötöd táncestéivel a következő I műsorral. ■A hét Qyurkotics leány (Élőkép) Réazt j vetlek beune: Szálay Erzsi, Halphen Teréz, \|fiikos Melanle, Welser K ára, flruska Terka, Balogh Etel, Tuboly Ida. — Dr. Engl Sándorne, egy rövid, uszó felhő mögül előbukkan a napsugár és felrázza téli álmából a fagyos lóidét. Könyörtelen, pipogya Tél, beáll romepskodni a heves vérű ifjú Tavaszhoz, kinek egyetlen mosolyától lehull komor fejéről sz öregség ezüstös dere, csonttá dermedi tagjai meglazulna^, szétpattan minden összetartó kapocs és mire feleszmél szerelmi kábultságáböl, az álom NEO ALBERT, tllenSr. YEGSEY ZSIGMOND polgirnievttr. H I R E K. FnrMiuig. A kik hivatalos szigorúsággal ragaszkodnak a dátumokhoz, esak azoknak szól a» első két<három sor. mások akkor mulatnak, mikor jókedvük van és ha véletlenül itt-ott összeverődik egy-egy kedves, vidám társaság, náluk ott azonnal kész a mulatság. Kantról herceg, ez a legnagyobb demokrata, ki válogatás nélkül lűz egyik karjára egy —vérbeli nrifkisa-iszonyt, /ínig a' másik karján egy . vérbeli szfpséget, egy harmatosajku masamódleáirft veztíz pénteken foglalta el hivatalosan nagy udvarával trónusát Vidám kompánia sereglett kö-.j rüle. Elöl, a kis nyilas kujon, Ámor ur lib"gett mosolyogva,—gömbölyű- -areán elavasfi—reggel i hajnalpirja ragyogott Mellette a Jókedvés Vidámság bokázott tüzesen. Aztán jött ő, jobbról Terpsiihöfé. valóságos - ballerina-tüll-mhában,' balról Bachus habzó serlegével. Hivatalosan megnyílott a bolondos Ifja-herceg birodalma, a' báltermek szárnyas ajtajtf. Nem lesz I osszu uralma', de hü alattvalói mindig rövidnek tartják."'* kjadja a parancsot,; nehéz büntetéssel sújtja a Szomorúságot, ki szám-1 űzve van mosolygó országából. A fiatal szivek rejtekében hangulatok élnek Cs kicsi psjkos apródja a kacér Amor, addig incselkedik Villogó szeméivel, mig a hangulatból hosszantartó meleg j érzés sarjadzik, sok esetben a telekkönyvön vezet I el ez az anyakönyvig, mig másntt csak játékot Szőtt és ha a dolog akaratlanul komolyra fordul,! elérkezik a határidő. Karneval kapja aranyos i papirkoronáját. megtépdesett bársony palástját és j mags előtt hajszolva kicsi apródját, csörögve hátat fordít vJtetnoly bolondosságnak. A mi közönségünknek ismét bő kilátásai lehetnek az idei iarsangon, a bálok 'haláridejét eddig csak kicsi részben állapították meg, de a következők már bizonyosak : Január, ■ . 1). A .Polgári Egylet* estély e. Frbntér. Az ur. nőegylet: Reklám,eslélye. 20. Az általános munkásképzö: .lelmoz-esiélyc. 22. Az irodalmi és mür. kör eslélye. Nyuli Gizella, Ledofazki Mici, Darázs Tinka, m-graBölja a valót, nincs, nem lesz sehol. S/e-Vehofcsics Róza Zsubory Erzsi, Irmler Julcsa, szélyes vén trubadur. önző szerelmi ömlengéset-I Tuboly Ida, Vuszll Mariska Pongrácz Irén, vei könyeket fakaszt a pici babák pilláin, elha-Pongrácz Malvin, Segerc Katalin, Janda Marsit I gyotlao busulnak a szekrények alján a karcsú I ésMantuano Mariska —Henger .Jönnek a katonák" \| acél korcsoly ák, nem nyul utánuk a bársonyos I című kis vig operettjét adták elő — Apollo i* a kis kezecske, hogy rövid szíjra fűzze, parányi 'kilenc uuusa. (Előkép) Szereplők: Darázs Vilma, rozsdafoltok mula'koznak c-siilogó arcukon. Bu-Deák Péterné, Farkas Vilma, Füspök Jolán, \| sutnak a kedves kis babák, busulnak a korcso-Griesbach Amália, özv. Haidecker Antalné,1 lyák, nincs jég, nincs, meri pásztorára ment a Pongrácz Irén, Segerc Katinka és Szalav Irma. Ivén Tél-. A programm minden egyes számát rendkívül za- - — A belágyalaluier karttessajl jos tetszéssel kísérte a hilás közönség. Ez az ajándéka. Kz a karácsonyi a ándék, melye! a első eset, hogy nálunk dilettánsok operettet ad'ak' belügyminiszter a varosnak ajandekoaotl, nem elő, de valamennyien ügyesen megállták helyű-1 egyéb egy — reneeletnél. me y azonban hivatva kel. A darabol Bőnm Emil rendezte és tanította. lesz sok nyomorgó embernek keserves könyeit be, láradlságál zaios tapssal jutalmazták A mü- felszárítani. A segélyért tolyamodó ínségesekről sor be'ejezése után láncra perdüli a fiatalság és j szól ez az üdvös miniszteri rendelet, mely arra Zsolnay s4ép zenéje melleit mulatlak egész vir- j hivja fel a hivatott hatóságok ligyelmt-t, hogy a radattig. segélyért folyamodók kérvényeit ne utaaitsa el a — E«kíi vö Banekocich János helybeli tanító,, hatóság oly ridegen, legye a szegény emberek tegnap délelőtt vezelte oltárhoz Syiikat Viktória , űsyét tüzetes vizsgalat tárgyává s több gondot helybeli tanítónőt. ilonülson arra, hogy különösen ebben az évben, — Klevea. Az^azságügyminiszter Kőröty, ">ely luiiározoltan rossz termésű volt — a Pál zalaegerszegi magy. kir. pénzügyi logaln azót! szegények és segélyre szorultak a tely lolyaman az ö-becsei kir. járásbiró'ághoz aljegyzővé ne- Ínségbe ne jussanak. Kz rövid tartalma annak a szarsz hivatalos írásnak, mey már minden ttiégva Egy nemesszivüségéröl I 'őrvéuyhatóságához megérkezett. I (IomAiij »k «s .»pkoa)háusk Ur Schmiedt Szóm- vezte ki. — HalloAtol< messze híres urnő hunytéi csütörtökön éjjel/..-Szt-!,, .„.. . - - ir Milbályon. Gyászos kimúlta vármegyeuk több Kolschtld Samuné,, Saltler Józselné, N N.. Sc előkelő családját ejtette szomorúságba. Mélv \| f Po!l4k Terézia, Löwenstein M ____B^B______,,,„..„ __„...Jruságba. Mély L—=— megilletődéssel és igaz részvéttel vettük a követ- 2_a fr,« »'-)- K»tcng István 10 írt,; kaző gyászjelentést: Alulírottak fájdalomtelt szív-' ""fenteid Gyuláné különféle élelmi szereket, vei jelentik szerete t anyjuknak, nagyanyjuknak, j "erín'r JóMe,né 5 k,\|A '""l®1- 5 klW' d\|úl H 5 anyósuknak özv. Tolnay Károlyné szül. szent-1 f'10 zslrl- ~ A »zlveB adományozóknak hálás győrgyi Horváth Mária úrnőnek f. é. január 6-én í kenetet nyilvánítja a a Népkonyha elnöksége esti II és léi órakor életének 80-ik évében vég-i ~ •é'»«»k»r aart»rtelé«e A csák-elgyeiigűlésben lörtétit gyászos elhunytál sut I 'omya' lársaskór legutóbbi közgVtlfösétí elliaiá-Zala Szent-Mihály, 1898. jan. I.Ó 6-án. Áldás' és roz'a> ~ ™,vel megtelelő helyiség hiányzik, béke poraira! Skublics Islváuné szül. Tolnay1 ""T•». ldel« 18 nélkülözött a kor - bogy a Irén; Tolnay Tivadar gyermekei, Skublics István >T4bbl inlézkedesig a kört fslluggesztik. A veje. Tolnay Tivadarné szül. Szabó Gizella menye. I vn?Yon kezelese céljából a mostam elnökség és Skublics Károly, dr. Révffy Xoltáoné szül. Skub-1 válaszImáBX permanenctaban marad mindaddig, lics Irén, Svastics Pálné szül. Skublics Gizella,: ln'» 1« n,,Mar lrsMkör ■ "árosban meg ifj Skublics István. Skublics János, Tolnay ín,m a,akul' me\|y azután a szünetelő Társashér Kornél, Tolnay Stefánie, Tolnay Béla unokái, ^fo"4' öfökölni fo«Ía' Hévffy Aodor.m Révfly Irénke, Svaslics Béla dédunokák. — özv. Sípos Károlyné, Sípos Károly perlaki gógyszerész anyja rövid szenvedés után Í7l éves korában elhunyt. A boldogullnak hült ' tetemeit nagy részvét mellett temették el I Perlakon. — Ax lír. uAégyleltea-fstélye. A vasárnapi zsurok á téli évad egyik legkedvesebb szórakozásai kOzé tartoznak, és \|a nőegylet lelkes választmánya fokozott [mértékben iparkodik ezeket minél kelleme sebbé varázsolni. A mai zsurból tea estély lesz és ez alkalommal Ssomory Emil fővárosi hirlapiró felolvasást log tartani. — Miskatlaa lésjjtlesiég. Szerdán délután 6 órakor szokatlan szép fényjelenség A bétyegjlveétk ItiVH kaa. A péss-iigyminiszter költséKvetésa sserint aa ornig ea évben 14.231.700 forintnyi tiszta haszonra számíthat a bélyegjüvedékbül, ami a mult esztendőben elirányzoit összeghez képest 392.800 frtayi többletnek lelel meg. Est főkép a bélyegjegyek, váltó és vasúti fuvarlevél űrlapok forgalmának iolytoaos emelkedése idézi elő. A bélyerjegy eladásból 11.650.000, a vállóBrlspok eladasából pedig 1.660.000 forintnyi betétet van elCirá-nyosvs. Csel után s leg'öbbet hajt a télyesastt marhalevél-űrlapok elsdása, amelyből 460.000 a vasuli tnvarlevél-ürlapok etsdtsa, asselyből 870.00'J s a hírlapokban ktusétett hirdetményekV utáni bélyegilleték, amelyből 207.000 trtnyi jövedelme van a kifontárnak. A Airrfe/ű Kitönnéy körében dllalinoe a* os ó/m/, hoyy ez a tMel • jövS éti köUtigvttfoben már ne Kerepeljen, mint — Oszlrrhuker ünneplése. Oss-krhúbtr László járásbiró tiszteletére, királyi táblabíróvá történt kinevezése alkalmából tegnap este fényes bankettől rendez-tek::'/á »Polgári pgyle^r nagytermében, melyen mintegy 150-én vettek részt. A résztvevők közt ott vdlták Zalavármegye majdnem ii&szes vezérlő férfiai. mutatkozott a levegőben. A lassan terjedő finom ez as adó nagyon hátráltatja <u itlHi reklámok-kődön hirtelen ibolyaszínű halvány tény tört át nak közzétételé, ami pedig e kinctlárnak köttetve és gyors villanással hol n vöröses, hol a kék' sokkal nagyobb hasznot hajtana annál a W7.000 \| színek voltak erősebb-k, olyan volt az egész,' forintnál, amely e óimén a bevételek kOzött \| mint a borszeszlámpa elmos d»ll színe. As éj-1 sserepel. Tudvalevő ugyanié, hogy a rekUm mily \| szaki szetnhaláron egy erösebb iv alakú sáv óriás mértékben emeli n üslell forgalmat, butódoll végig, majd hirteeu eltűnt, szinpompáju,/amelyből a kinostár j8edeimi adó címén s-iutén > mintha csak a szellő verte volna hozzá az uszójkives/i a részét, amely a hirdetési bélyeg nieg-(köd szárnyukhoz. A s rki fény hazaj t magas síüntsié-s esetén bizonyára jóval felülmúlja azt I északon vagy délen van, közepes-földrajzi széles- a bizonyos 207.0 0 forintot. tt.«xdasági kérdé-jség alalt-ritkán mutatkozik, de ily esetekben ki- sekben rendesen Ausztriára szeretűak hiratkdlai, terjed az északi Ij dgluhb igen nagy területére. \| Ugylátszik ez a jelenség nem lehetett sarki lény, (dacára a nagy hasohlulosságna>) inert más vidékeken nem mutatkozott, legalább nem szól róla a hir. - Ituauté babák. Nyolc, lok 0 leiül, langyos szellő csapdossa a magas házak faléit, egy hát miért nem követifik a hirdetési bélyeg tekintetében is szomszédunkat, n mely nagyon jó' tudta, hogy miért nem szfinfeti b est a terhes s az allsmra nézve is semmiben sem hasznos illetékei. A bé yegj&vedék többi ágában egyebként nagyon jelentéktelenek • "Etaeslát bevételei. Igy as ígérvényekből mintlüs'ze 90000, MAnAl^llPAtnA 9107 b Aimlr passeportuval gyönyörű kivitelben, fényképek után nagyitva 43—36 lüVUUVUft UUIO ttl VfllO\|lvl ctm. nagyságban «'5o^kr., 63-48 ctm. nagyságban 1 a forint. Mintaképek megtekinthetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében N.-Kanizsán, lol IHrfllllU ellfliailtalsat Nagy-Kahiisa, vasárnap a halászjfgyűrlapokból 13.060, a nap árbélyegből 110.000, hirdetménybélyegbffl (falrataszok stb.i 35000 és a kárt) abélyegből 106000, lórin Íny i jövedelem van 1808 ra előirányozva, pedig éppen \| ea utóbbit meg lehetne tizszeremi is. ha ai \| osztrák Lélyegü játékkártyákat Magyarországon i bél végteleneknek tekintenek. — (ij»r»li«n ■é«Mg)sreallái. Nagyon soksor hallatszott már panasz a miatt, hogy \| egyes közigazgatási hivatalok a régi mód szerint, I azaz csodamód lassan kezelik a névmagyarosilá sok iránt beadott kérvényeket. Oly lassan ván-1 doroli ak az akták, hogy sok embernek már csak \| ennél ogva is el megy kedve a névmagyarosjl&s-1 tói. A belügyminiszter most szigorú leiratot küldött a hatóságokhoz, amelyben elrerdeli, hogy gyorsabban bánjanak e kérvényekkel s egyúttal-elrendeli hogy a rendelet foganatosításáról jelentést küldjenek neki. Az írást megkspta minden város hatósaga. — A ..llaaal" blstanilA llrssság, ezen fiatal, magyar intézet, mely oly íohamosan vivta ki a közönség bizalmát: legújabban fényes és örvendetes kitüntetésben restesül t, mely döntő bizonyságot tesz a társulat sziklaszilárd üzleti hiteléről x ügyvezetésének szolidságáról, szóval azokról a tulajdonságokról, melyek est a tisztán nem eti erővel és hazai tőkével letesiteM magyar intézetet jellemzik Budapest fő- és székváros ugyanis december 30-án tartott lörvényhalósági közgyűlésen egyhangúlag elhatározta, hogy a lő várast alkalmazottaknak baleset ellen való biztosítására vonatkozólag, 2 millió forint erejéig, a többi társulatok ajánlatainak mellőzésével, s .Hazai* biztosító társulattal szerződést > öt. Haza-fias megelégedéssel és örömmel jegyezzük fel ezt a tényt mely ezt a .gyorsan meggyökerezett magyar intézményt olyan világításba helyezi, mely egyrészről a vaJófágnek megfelel, másrészről pedig ország-világ előli igazolja, hogy a nemzeti tökének ezen alkotása kitűnő lalajban s gondos, becsületes és ért-lmes vezetése mellett izmosodott tisztviselőinek biztosításánál, minden' egyébb részvénytársaságnak elébe tette. Nem mindennapi tüirct H, ai Hiteti ionkurrencik és szélső vetély-krdés korszakában, s jól' esik megállapítanunk, hogy a magvar erély, magyar szakértelem éi mai var szolidság diadalmasan állla meg helyét az óriási verseny egész területén. — VImmj It eamlk aa eabrr ? A mennyi jól esik. mondják a gazdagok, a mennyi van, felelnének e kérdésre a szűkölködők. Egy angol tudóé azonban nem abból a szempontból^ legta tői a dolgot, hanem egy jómódú, egészséges, erőteljes ember étvágyát véve alapul, kiszámította, bogy suly és térlogat dolgában mennyit tesz ki az a táplálék, a mit egy ilyen ember elfogyaszt — hatvan év alatt. Az adatok meglepők. Ha minden napra 3fs0 gramnyi húsfogyasztást számítunk s egy ökör Osazes ehető alkatrészei átlag 250 kildgtamm súlyúak, akkor hatvan év alatt egy 90 marhából álló gulyái logyaszt el a j<>-gyomru ember s hozzá 16.000 kilogramm kenyeret, melynek 400 köbméter a térfogata: Ez csak a marhahús, a gulyához egy szintén husz tagból álló disznócsorda is járul, azonkívül két vasúti kocsi burgonya 10.000 tojás és reageteg sok szárnyas állat. Az olyan ember, kinek nem nagyon keserű az élete, 4600 kilogramm cukrot, 750 ki 'ogramm sót, egy másfél köbméter térfogatú almát s ugyanennyi körtét, narancsot és szilvát eszik meg. Ezekhez még egyéb csekélységek is járulnak, ngy bogy egy jómódú embernek önzésen- 60000 kilogram solyu táplálék kelt, bogy hatvan évig éljen. —■ Cgy S-aa aaáaaa Tacaa.téle Jé karhaa levl péssasskrfay alaM. — Mvekkel awgtadhstal Flaekel NMp ktayvksreskelésébea. — Ela4é lakeaaslal. Egy káraas évig ksnaáll SSO frt ■sátra asgysága, ■árváa/lapes, aaaerlkal aaaatimaiial alMkteU flara smhal awlal, kaljraaéka ■lati ÍM fari átért MáM. Mvtbbel TI vall Járna ktvtaaál ■afjr-Kamtaafta. Zala 8. szám. (8, lap) A közönség köréből. A kereskedő segédekről Sajátságos, hogy a kereskedősegédek, kik különben szorgalmas és tör<kvő részét képezik a munkáso'ztátynak, az önművelődés, illetve az önképzés terén nagyon kevés, vagy semmi erőt setn (ejtenek ki. Mintha csak összeesküdlek volna, miniba országos kongresszuson hozlak volna 1898. január hó 9-én. aeken látható s eredetiségével általános lettüaéat kelt. As ismert Ksthreiner cég ajáalja az ő malála-káváját ezzel a képpel, melynek gyönyörű kivitele egyszersmind bizonyság arra jp, mily oagy lendű'etet vatták e részben a reklámok s nevezetesen as ével hosszú sora óta megjelenő Kathreineriéie~ hirdetések mily nagy mérvben emeli becsüket. As itt látható kép is elsőrendű művész ec«etjből való. A rajta levő kis baba bizonyára megfigyelte, midőn a papája határozatot — úgyannyira egyöntetűen k«zöny- egy családi estélyen poharai emelt, bogy egy nyel viselkednek e nemes és üdvös cél iráni, vendéget vagy családtagot felköszöntstSn. ,Eljen nem is gondolva arra: mily kiszámithalatailan soká!" A tiszta öröm és Őszinte ragaszkodásnak károkat okozhatnak ugy önmaguknak, mint a eme szép megnyilatkozása hstoit aa 4 fogékony haza virágzó kereskedelmének. \| kedélyére és emlékéba vésődött ~5 a gyermekek 1 Nem egyszer nyilvánosan emlegetett magasabb [ sajátszerű utánzás! hajlamánál fogva, mely mia-intelligenciájukkal is kényle\|gnek elismerni, díg megtalálja csapongó érzelmeik toluiácsolá-hogy az iparos munkások szakismertek és kultur ! sára a találó kifejezést, 6 is köszönti a néuiké-hatadáft illetőleg rövid idő múlva túlszárnyalják \| jelöl hozott reggeli kávét. Ez pedig nem egyéb, őket. minija kedves Kathreiner, mely neki oly jól Mert míg az iparos munkások tömörülve, esik, oly kitűnően ízlik, mely az ő caontocskáii minden követ megmozditnak, hogy anyagi és gömbölyű karjait erősíti, orcácskáil üdévé va-szellemi érdekeiket a modern viszonyoknak meg-1 rázsolja. Es amint a lelt c«ésaét szájához viazi, I felelően a kellő nívóra emeljék, addig a keres-1 megelégedésének és kitőrö örömének a papá-kedősegédek egyenetlenkedve, egymás ellen tábo-! já'ól hallott „Eljen"-ben ád kifejezési, melyet rozva — nevetséges kasztjaik alakításával — nénikéje íeté kiált. A kis babáaak letazésnyilvá-i elvágnak minden utat, amely a testvéries egve- Ul'áaát és az idősebb nővér fesztelen s aundamei-' sütéshez, a biztos boldoguláshoz vezet. j lett oly kedvei kacagásai, melyre a kiesik* Mert, hogy egyetértés és szoros összetartás j üde-kiáltása fakasztotta, a művész igen azeren-által lehet csak haladni, azt mindenki tadja és c-ésen juttatta kifejezésre. A nénike is régóta részleteznem felesleges. Nagy lérfiaink rég alkal-1 élvezi az egesz családdal egyetemben a Kathrei• mázták ezen mondást: .Töredékesség halált jelent, ner-téle Kneipp malálakávét, mely oly kitűnően es sajna, hogy máris tapasztalnunk kell e bütea 1 egyesíti magában a malátának egészségi »ielmondat igazságát a kereskedősegédek viszonyai- pontból megbecsülhetetlen sajátságait a megbán. Látogassunk el n kereskedősegédek innvélő4szokolt kellemes és kedvelt kávéizzel. Kinél dési otthonába — önképző egyesületükbe!— Itt] tovább szemléli az euiber a gyönyörű gyet mindjárt azzal a főbenjáró hibával találkozunk,! mekcoportozalof, annál kedvatebb és kellemesebb Ihogy annak tagjait — akár csak valami .dzsentrijbenyomás tesz- As általánosan kedveltKathrei klub" —szavazás ulján választják meg: tehát az ner-Jéle maláta kávénak jobb ajánló levelet iga-olv egyéntől, ki a t. választmánynak nem eléggé'tan nem leheteti volna találni az itt látható imponál, megtagadnak minden' lehetőséget az! valódi művészi kivitelű képnél. > önképzéshez. j \| Sokkal nagyobb hibákkal találkozunk az ön-\| éleiében. Sajna , de való. bogy a; A htrak ^rgajnlllitisi rtlfl kereskedőstgédeknek csak egy negyed része , , . , pártolja az egyesületet, m;g a másik 8' negyed i veaeKHés. litlf ^SéSi! afölSs lS E betezség reodsz érint csak fehér Immtaái majat eltöt. így természetesen az önképzés csuk ( A< , betegségbe eaetl borok aafftt- jMi-zta logalom marad s tudományos felolvasások, „ . „ jTJ . . _ t-i, ii , . , _. , . , . . . , ' ságot, pelyhes savirodást mutatnak és kisebb- szakelőadások és kereskedelembe vágó '«nul»H ~.gy0bb Mértékben megsűrűsödnek vagy meg- ri^il^i",0^ hlM,T! SMk' nyulósodnak és a pohárba .töltés alkalmával ufy tanárok állal teljeattetn , ki nem vihetők. tQTnnek m< amth> ol.jat töltögetnének. Nem hagyhatom említés nélkül, hogy ez ónasi . ... ' . 6 lünletö kflzönynyel szemben, az önképzök veze- Legtöbbnyire az uj fehér borok vannak ea-löaégei részéről, a kereskedősegédek tömörülése Dek kitéve, honyha azok nagyon is alacsony kő érdekében semmi agitáció nem tett ki\|e,ty,; ««rsék melleil hideg pincében roeezul erjedtek habár talán volt idő. amikor ennek széperedmé " ennél lógva még kis-bb mennyiségű erjedet -nye lett vo'na. ' cukrot lartalmaznak. Különben a bornak £n mindennek dacára hiaz-m, bogy etJőTaz\|«°kéiK »14 »«Prtn hagyása is előidézheti « idő, mikor a kereskedösegédek öntudatra ébred beiegaéget. nek — egymás mellé sorakoznak fa vállvetve] Rothadt sőőlökbSI szűrt bor etonban leginkább bir hajlammal a megnyulósodása és a legtöbb esetben már e betegség csiráját az egyes rothadt szőlő-bogyók csirgombáí viszik magukkal n borba. Hogv e bőrbetegségnek lehetőleg eleje vétessék, legiakább arról kell gondoskodni, kugf a must minél gyorsabban és teljesen kiforrjon, a mii annak esetleges felmelegítése által könnyen el lehat érni. De lehel a cefrét hosszabb ideig a tökölyön ia erjedni hagyni, hogy ezáltal több Legközelebb vettük ajívároaonkban megjelenő \| caersav kerüljön a borba, mely szintén óvszerül szolgál a megnyulósodás ellen. Ha aautaa rövid időre a bor a seprőről lefejtetik és e lefejtés évenle legalább még kétszer ismételtetik a • mellett a bor jól szellőztetik is és mindig egy gyengén kénezeti hordóba kerül, aa soha sem törekszenek a mulasztást helyre pótolni. Btrlala ii. £$sg&id&stg» Egy nj asálllláal asaklap. legközelebb vettük a fővárosunkban megj .Eiseabahn Tarit und Verkehra Anzeiger* első \| számát, melynek dns tartalma minden szállítási I érdek ellnek, kereskedőnek, iparosnak felettébb \| érdeke* irányadóul ajánlható az ösasee szállítási ügyekben. _______________ A Isp tartalmából különösen em'itésre méltó-1 foVmegnyniósődni. Kisebb nagyobb "mértékben nak találjuk a dijkedve<ménvek rendes közlését mégnyu'ósodoll borok balyreAllitáaa ugy eazkő-a heiyi és kMelékiorgslomban, a dljtételagyek j ,8hető. bogy r.zokboa egy-egy beeiolílerre 1 li \| alap'is ismertetését, a magyar bíróságok elvi ter alkohol keverleiik, ezután jól felkorbácsol 1 határozatait szállítási ügyekben, tirhásak és „tnsk vagy csapna át lőrtéaö leeresztés »foty vámügyek, a külföldi péozne-rek hivatalos jegy- Un , levegővé! lehetőleg erda érintkezésbe hozáséit és az általános közlekedési ügyek aaak- ZHinak. Minden egyes hectoliier borra még 10 szerű elemezését és vitatását vramm A lap szerkesztése Wrisamayer Bruno ismert \| hordóba tó'tendő visama szak férfin kezeiben van. Minién ezen lap elöfiaetőinek dijiételekkel, rovato'ási, iráayitáai és minden egyéb sei]litá»i ügyekben dijtatauaf letvilágosiiásaaJ szolgál, azt habozás nélkül b. olvasóink figyelmébe ajánljak. gramm tannin adandó éa azután ugyanabba a a me .filjea Mkkr ez a ntotioja egy képarii, mely utoaí lalrsgaszokon, kerwkedfiak kirakataiban, esaládi naptárakban és hírlapi hirdeté- st yikbea azelőtt volt a a melyikbe most még egy egy bekieliterre 16—20 gramm gelatiaoldat tétetik be. Ezen keaeléei eljárás folytán a bor megtisztul ée a megnyulyósodás ellen is védve vaa. As olyan hordók, a melyekbea előzőleg nyúlós bor volt, esak akkor vehetők ismét hazaálatba, ha aaok előbb vagy kigő»öltettek, vágy viasel jól kitorráatattak ée kimoeattak. Nagy-Kuiim vasárnap Zala S. szám. (6 1"P.» 1898. január hó 9 én A t«rasé«t téli ■IkMAt. A természet pitién, ds a mellett folyton mű ködik télen is. Elökétziti a tslajt a legközelebbi termésre Ennél az el0kézi<éraél a legfőbb szerepe »z elénynek van, amennyiben a növények j annál több tápanyagot nyernek, minél több eléav képes a földbe behatni. Minden tehát, a\| Úlyan a/egények Liliék! Üj rubál, aj cipőt alig alig — Micsoda? én már neked negyven éves ka-vehetnek, cssk romban is vén vagyok?! Szeretném indní, minek édes anyja s a bárom kis testvér különösen sz oszlálytenácsosné ő nagyságára ki, ba varrni valója van (s ez van majd minden hónapban I), mi a talajon levő kövek ezémálásárs a e-löld- Lilit hivatja s egy bari munkáért nemeik ti-aek porka»fitá»ára befolyással van elősegíti MB0( tonatot ad, de egy pár régi cipőt éa va egyúttal az anyag, képződését is. A fagy a földben levő apró kövekre éa ezánló-főidjeínk talajára oszló belássál van. A kis köveket még apróbb réxzekie osztja szét, a igy a levegő hova tovább nagyobb felületet talál, melyre bontólag balhat. Igen fontos t~a tekintetben a nehez agyagos lödnek szétomlása a megfagyott göröngyök olvadásánál, amennyiben ez által a (Áld tulajdonsága rövidebb, hosszabb időre igen előnyösen megváltozbatik. Az cüőbb igen rzivée, mindenhez ndatapadó, vagy kemény göröngyös agyagdarabok- meglazulnak a könnyen megm&velhetök, a mi oly előny, mély ogy a szántásnál, mini a kapálásnál mntaikozik legjobban. Aa olyan talajt, mely a téen \|ól Átfagyott, a rákövetkező nyáron igen könnyen lehet megművelni, a mi különben régit, kopottat, de gyakran erre eem leik, 8 te- nevezess majd beás év malva?! renese, hogy olykor jószívű emberektől avult No, nol Hiszen nem ugy gondolom! De lásd, holmit kapnak. Oh, mint kéri Isten áldárlT Lili,!(eleség, mi már nem táncolunk, gyermekBnk.pedig nincs, hogy bálba -vihetnők. — Hátha van? Az rmi/Üyianáceos ur ámul-bámul. Ugyan, mi leli a feleségél ? Félrebeszél vagy mi? Hm.'Hmf Ad hiszem, elmehetnénk a jogász bálba. Nem a magánk, de Lilike kedvéért. Igen, Lilit magunkkal visszük) Sseaény lány! Ogy sem volt sség soha mnlaüágun I Napról napra, reggeltől estig dolgozik, bogy megélhessenek. 0 ét édes aayjs kere-csálád mindennapi kenyerét. Gyermekkorában art kisasszonynak nevelték, de atyjának, ki jó hirnevü zongoramester vot, hirtnlén halálát után mindinkább meg kellett ismerkednie a sze- lami ruha-félét is. Ea olykor harapni valói küld a kicsinyeknek, finom édességei, mert 6 nagysága oly jó: nem felidézik meg a szegén)ékről. Lili a gyéren világi'olt utcákban ugy siel, áltól való (éllében, hogy rémek Üldözik, a kik,jók I ka nem siet, el'ogják s viszik messze, n essze... mert irigylik iöle kincsét: boldogságát és nem akarják, hogy e kincsben anyjával s testvérkéi vei oez'oxxék.. A i-sép varrólány egy földszintes génységgel, nélkülözéssel. Milyen öröme lesz, báz lapujába lordul és legvégire fut a hosszú hogyha balba viszem.Veszek számára finom zŐ- ndvarnak. 0:t laknak Liliék. Lakiunk egy udvari szoba meg egy konyha. Nagyon zörget a konyha-ajtón. — Ki az? Uii izga'oitnn válaszol: ^___ — En vagyok ! Nyissátok ki aa ajtót! Gyor — Milyen jó, miadea gyakorlati ga/da elöli eleggé lamemea. \| MB; Szobába érve, rajd anyjái, majd teetvéveillked, feleségi... Átéli tagyok a levevő hatnál a l»Ujba jftUü, csí>kol\|a éa biába kérdik: auért őrülsz? nem lelel, ca>k öie'get, csókolgat, csókolgat, I veiei s Lilike msjd nálam varrja báli rnbáiat. kétablakos Ugye öregem f I A nagyságos ur mosolyog. — Hm! Ez nem is rosss idea 1 Aztán mellette Blö feleségét megcsókolja a ezi sngja fülébe: ilyen aranyos szived van ne- nagyon elősegítik, az által, hogy különösen II. netóz, agyagos földben repedések támadnak, me- j ölelget... Aztán leöl a sok helyütt lyakss pam- lyeken at a mindent felbonló e'ény a tőid belsejébe bal s ott működik. Homokos és ha I mnszos laléjokoa repedések nem támadnak, de aa ily tála), már anélkül is oly alkotása, II hogy a levegő szabad behatását mi em gátolja. Van a léinek aa emliieiien más igen fontos feladata is, a sem nyerbe), a növényzet nyáron csak tengődni fog. A nedvességgé] sz alwbb rétegek fenek meg hogy igy növényükéi s/ükség idején, tebái ►záraz nyáron vizrel táp'álják. Bármily erődbe is a nyár, ez a léji nedvességig hiányát soha sem fogja kel ően poto'ai. meri a a nyári e-faek csak ~Er része hat W aa a'só \| ré.tegkbe, a legnagyobb résae padig gyorsén elpárolog a mi leien ksré-abé rórténhai- vagy éppen nem, akkor ka a földei hólepel bontja, lagra, kezeibe rejti nekipirnlt arcát ea zokog, Újra kérdezgetik, faggatják. Lili vegre megszólal. 1 Istenem! Hogy is kezdje t ? Ma reggel, ep ugy, kunt legnap a aa előli1 kivtl meg «gy jpoaiban nyolckor aa raziálytanscosnénál volt. föidaedr«gé. j Nyo'c-tól kettőig valaasi kü'ösös dolog nem lör-[énL Lilli lolyion varrt a gípen, eak akkor s>i> uételt kissé, mikor lizórázoti. Kettőkor baaa jőti a nagyságos ur a nem sakkal ezutkn mii dbárman ebédhez öltek Mindhárman: az ositály unárso-né nagysága, a nagyságos osztálytanácsos nr, tg Lfli -------- — Tudjátok, hogy mily kegyesek ! Nem rös- zaely ateii a n« dveeaé/, más távozási utat nem talal, a tőidbe fog szivárogni « azt telíti. Ha tebái a termésre! téli pihenése melleit »em tétlen, kanca folyton mSkődik. a gazdának a ki azt akarja, bogy a termé zei e működése aaasl eredményesebb legyen színién jut leUiai, mely abban áll, bogy a természet működését a maga részéről elősegifi, könnyíteni igyekezzék, az által, bogy a talajt jóravaló és megfelelő mű veiéa által nyitva tartsa, hogy minél lobb levegő I és minél több nedvesség aztvároghuson annak ] alsá rétegeibe K6 önösen ama gardákra nézve fonton, hogy (Aldjeikel őszazei megszántsák s így előkesziive adják ál a 'élnek, kiknek nehéz agyagos földjeik vannak A t ily földeket még akkor is kellene a léi bekövetkezte előtt fölszántani, ba a talaj aedve* a ba szántás által nagy göröngyfl* támadnak is, melyeket a téli fágy és az éteay behatása majd porháayóiká tev. Aa ily ICJdektől, esélyekbe a léH nedvesség Lőnnyabben lelswa-rogbai, aránytalsnnl jobb termői reszkettek. A léire tálé izáatási, tebái egy gazdának ama I ~"Ul, keNeaa almaiéisai, Mert sz altar csak magának okoi vaeatasdfil, ép agy, miai e saját tev-méaát awgsritis ea, ki a tu máaiei működését cWeegrtaai igyekamfc. telnek varrólányt asztalukhoz ül<etni. Leves ntán, igen, Lili jól emlékaaik, leves ntán > történt, igy asólt bozaá A nagysága: — ÚUkém, tud maga táncolni ? — Tudok, aagysága kérem. — Kitől taaalt ? — A bá/unkban lakik egy táncmester, a aeve : Pintyőke Jóaaaf. Nem latsaik őt wsssrai ? Ob, ő annyi ari kisasszonyt éa arfit tanított •ár a láncra, hiszen már vagy negyven áve, bogy táncmester. Mi otthon e»ak agy bitjak, bogy P-niyőke bácsi. Szegény mamának már gyakran kölcsönzött néHány balost Már akkor i« ismert minket, mikor még a papánk élt, a mi urna voltnak szegények. Eslénkini el-eliatogai hozzánk vagy mi megyünk bozaá; Pintyőke 1 báen egymaga lakik, — s ilyen látogatásokkor t traiMi ó engem a táncra. A Barnám — nem : haragszik nagv-ága kérem, bogy eanyit beszélek ? I ^mkttf édea, — Debogy ksrag-'um! C-sk beszéljen, Lilikem ! — A mamám a»yia mondja neki, bogy ne bajlódjék velem, nem oljifcn szegény lánynak való j mjB, Végi ismerősök Szép cifra rabájt lett a varrólánynak. Abba őllözietiék; aztán elvitték c-illá-ros báli terembe,, hol bü»ös dallama zene l>nz-dit táncra, bol aaayi a szép lány, mini kertben a virág.. Úri kisasszonynak nézik a varrólányt; aki vele láncil, mind est súgja tűiébe; .kedves kia»zonyom, kegyed itt a legszebb !• Saiaóre. £ csöndesül a vigadó nagy trae. Az éttermek be megy tánoos és nem táncos. Aa oszUlyianácsosék és Lili aaatalbo« Ölnek. Hogy bémnltkk Lálst 1 Aa osziklyianácsoséh éföít megéli egy csinos fialalember s meghajtja magái. — Bocsánatot kérek alkalmatlankodksoméri. Megengedik, hogy ide ülhessek ? — Teaaák! A fl italember Lili malié ttl. — Lilli kisasszony kegyes volt megígérni, hogy a souper csárdást velem fogja láncolni. Azért ülők tékát ide, bogy kegyedet, kisasszony, el ee ugy ék előlem. Szép fekete szeméivel Lilire nés, Lili, metán fa'ó pillantást vetett a flálal emberre, rögtön lesüti szemeit és elpirul. Eleinte közömbös dolgokról beszélnek. Majd elhallgatnak, s lopva tekintgetnek egymásra. Amor pedig, aa a kisded issrmi tar, él e kedvező alkalommal. Majd Lili, majd a fiatal ember aseméhől eeioz aa i^aaak, a lánynak azí<ére. ás talál Sitin repülnek a sierelem nyilak, s a kát azi», aa a két élet-őrs, a saiedtakáhb aő-kéjea lájőaloatól agy dobog, ogy setyeg... Ül ée Géza (igy hivjsk a tiaial eaberff) íárjAk e soaper-oekrdási. a lánc, a milyen én vagyok, de Píniyöke bácsi ^ Oy rég ismerik már egymást! oly eem követte a n.aaam aaavai1. Azt felelte, bogy váraak a percre, bery <ymással találka^ neki aa malatakg, ba engem taait éa ki ta<<ja? ét aaa)iaa, laáa éa i« láaeral fogom a aaereae émai SMgalapilam „C ak nem gundo'ja aaaak e aaláa » ae vkijaaak snka tg,ma<óll Ebrea most találkoaaak elősaftr, da almaikbaa, időa a-aasrelemre Ikwil saiv eaalka«a válaszúit Pintyőke bácsi, ■sjd L li valamikor bálba ? C8AU0K Jta m káré. Ma: Thevsaertv Mvks L Uh, a saép Li í, aa a aetele)e>azamu, szőke >arréiáay, agy rieúetí apró lépteit I Nem igyál a kkivárom reaas köveseire (pedig máskor bek óvatosan kseűljslte a tokai a girbe görbe köveket !) és bü eem törődve roeraearka, ioldatt d-pőjéiel, lépdel maié begyes kőre, majd a les eag)sbe sárba, mintha s raagyea nirea kivil még vataa vagy M-bai pé r jé eé^ője ia. Pe4ig Lílmak már aagv rétes, édes atyja halála Ma, aabe eieae egy párak! több cipője. Aa is raade-sea kis Ikbáakl kkUserta nagyobb és már kopott, makor sa övé less. bogJ a lányom láncomő leaz 'r s/ótt a {méoya jelent meg elöltük, már oly gyakraa ta- karagassn, „Mem!" """ \| ' „D< akt nem ambet S alt msgiemwksdik. Lili eipiral. — Folyta-ss, kedves. — Csali ennyit, kérem i agysága, c-ak saayit mnadoti Pmtyőke bácsi. As easiklyiaakcai««e mo-olyug ___ A nagyságos ur pedig ssgyokat börpsat a kallbstiák bagy levéből. MUőa már a pecsenyét w Iá abák, ö nagyakga meg msfuimogs ia aa oatklytaaáe«oe arazakálái.l — Öregem, meghívót kaptuak a jegkas balra, marka — Hal Hm! \|eaárdé — Tadod e, mit (oadoltasa? — Hm? — Bőbb idd ki a bórádat, mer n egmelegstik • pebirbaa. Ugy!... Hál azt goadoltam, bogy ■i a jagkas-betaa — ilsaagyiak I • De srre már többel eaétt e bm-bm-nkl a nagy-gos nr. — Ne tiétálj I Véaek negyünk mi abban! Ikikoetak, oly gyakraa basakitab eeymk«sal. Miadea láaeas a cigány kösvmetlea kő. sléksa akar ikaeeiai, a ki tkvalabb vak tőle, as láneosBŐjévsl leléje tör, folyton reaagve esérdáe Ütem szerint. Lili és Gésa legtávolabb állanáV a eigáaytél Ok nem aksraak a párok köst etöre aMrai. boldogok, hogy egyrakst tátkatjsk, egymást 111. A jortgz-bál mám vasáraap déis öUjén Lil l a jel aegazidta. Kérem, Lib a souper-eaárdáe atka oly trsaéési lett, begy aiakea', de miadeat elaoadeti Géakaak. X aosdu, bogy ók sailyea aaegeayek, bogy < nem gsadeg kri kiseaeaeay, eesk esegéay varráiiay, — bogy eit és etl laknak, a vesse, kiaa s leaető köselebes, és végil msgsagsdte Gálának, b"gy a lag* köaalabbi vasárnsp dél atka koaaájok (óket De bogy is ae engedte volna meg ezt sieki, mikor I olyan szépen kérte. 1898. január tó 0 éti. családoknak íszsj 1 előszeretettel naponta a EgyedOl a Kóftjpáiner-fé fyu^néTOkrejiiwa egya p ot^ajkbabkévéiiak, vi fa artndÍT#kéittíel« 4 »Kalhrpinr«-n« többé • A mama baAgszik Lilire. Minek is eopdte aeg Gésának, hogy eljöhessen, mikor tudja,' bogy ss asatal liba sáois, a kanapé rongyos, a székek görbék, a lámpa gólyája törött, sióval lakásuk nem olyaa, hogy abbso egy nral, egy bivatalaokot, vagy, hogy is mondja no? ... egy ... egy kérőt iogadni lehessen, flissen C, a mama, annak oaak örülhet, ha lányát hivatalnok kéri feleségül, de ép étért nem engedheti meg, hogy a kért i'yen lakásban találkoszék velők. Ki tndja, ha ily szegénységet lát, sem változ- £ pillanatban lép be Llliékhez Pintyőke bácsi. — Mit látok ?Hf« S«ól a mamához halkan s kívánóién. — A Lili vőlegény* I — Ne mondja [ Mikor lett Lili menyasszony ? — As imént. — S ki as a tiatal ember? — Tudja Pintyőke bácsi, eszel a fiatal emberrel Lili a jogá-s-bá on ismerkedett meg. Pintyőke József mosolyog. — i\os, ugy-a mondtam, he? hogy sokan Icö- tátja-e meg szándékát, nem megy-e el anélkül, Uaönhe ik szerencséjüket a táncnak. Táncolni hogy Li i kezét megkérte volna ?! Táncolni! £< a lö I Holnap küldje hozzám kisebb A dolog vége a mama azon elhatározása,!lányait, ténsa-szony, holnaptól kezdte őket \* bogy Géza most még nem jöhet bozzájok. S megtanítom táncom. Micsoda sz a fiatalember? mert Géza úgy mondta, hogy vasárnap, azsz \| Hivatalnok ? Jó partié I Talán ő is tőlem taault oia délután jön látogatóba: L'liók mindjárt táncolni! Kérem, mutasson be neki. ebéd után ágy intézkedtek, hogy est ne tehesse. j Szegény Lili! Neki kell levennie as Agyakról a takarókat s velők jól belüggöoyösai a két ab lakot, melyeken aammiféle függöny nincs. Hadd higyje Oéaa, ha jön, hogy ninesenk itthon. — A mama bezárja á konyhd-ajtót és a kulcsot kihúzza belőle. Mikor mindez megtörtént, Lilinek az ablak mellé kell ülni, kogy egy kia nyilason át lesse, mikor jón s kérő ? Mert ekkor még! megmi coannia sem szabad senkinek, hogy itthon' \| Iátokét mi se áralja eL A mama s a testvérkék a lyukas pamlagra ülnek s csak néha-néha szé'alnak meg, kérdezve' Lilitől: — Jön már? — Nem! válaszol Üli s a szive oly gyorsan dobog sz izgatottság mistt. Már vagy másfél Ara howsat ültek igy csöndesen várakozva, midőn Lili hirtslen felugrik. —- Jönf — Jön ? — Kérdi a mama. — Jós! — Testvérkék ö-ztünsierüleg s félve ismétlik: •Jön ! Jön!* __ J5a a kérő! — Msrgitka kezeibe rejti arcát hopy éssre ne vegye öt az e «'élő« bácsi. Mind ugaiottsn lesik, hogy mi log történni? liása halkan kopogtat. Lili oly halvány. Majd attól fél hátha megtudja Géza, bogy i'thon vanaak s előle rejtőznek, majd a konyha-ajtóhoz akarna rohanni, hogy ast kinyitva, ss iljú karjaiba omoljon, a kit oly naayoo, oly végtelenül szeret. Géza ajra kopog. Lili nem lékezheti vágyát. Látni óhajtja őt csak Ogy piliaaaiig ' Lábujjhegyen ss. egyik ablskhos megy s a Idggönyayé lelt ágytakarót óvatosan kissé fé'retolja... Amint est cselekszi — borzasztói — a takaró lehnlü. S mi több, Géza ép e pillanatban tekint as ablakra, meglátja Lilit, elpirul s nsgyot köstön. Mily boldogság' Liliék itthon j vsnnsk l ---Mily mravtttltnsép' — Hnhajtj»_Lili: mamája. — Most már ki- keli nyitnom a) konyhaajtót' De mielőtt ezt teszi, s bárom kis lányt a\| pamlagra ülteti, ép azokra a helyekre, hol az\| l«Crongyosabb, és rájok pirancsol, hogy helyük-1 röl ne mo'duljsnak. — Boesáaotot kérünk, — mondja s belépő és magát méghajtó Gézát logadva a mama, —■ hogy! ily soká várattuk, de... — Kérem I Nekem kell bocsánatot kérnem, bogy mint ismeretlen, nsgysádnál alkalmatlankodom — Tessék belépni! As ősvegy asszony irul pirul szégyenében. Oh, cstk legalabb a gyerekek Öljenek veszteg a pamlagon! — E'ek az én testvéreim! Szól Lili Gézához.' — Nagyon ktdresek éa szépek. Nos, nem jön-1 nek hozzám ? Margitka megazőlal: — Télem, mi nem lóhetünt ínadéhoz. Mell a taaapé lo'as 1 A m-tma maid aléjul. Ob, as as ostoba, Msrgíti a! De Géza nem értette a kis lány gagyogását. Mosolyogva meni n lánykáboa, meg-megsimogatta, meg-megosókolU őket s melléjük Ű t a pámlagra. Már este volt, mikor Uésa Liliéktől buoHtíklíí \| akart. Dj Lilit rnsro-mslts. Izerkesitii Üzenet Jolán. As ember arcán riucok nudasariataagyveaévaakee-baa \|laaU essek. Függélyes ráncok a kát ssam k&sOtt gaa-úalkoaáat vagy goadokat jelauleaek. Ivalaki ráncok aa orr gyökér fölüti nsgy teztl vagy lelki aaanvedéseket árainak al ás agy nevezett assrkálibak a szarnék mellett sst jatstk, kogy s kantaeut élatával magkaladtak, as orr szégletáMi s ■sáJzsagietkes kásádé ráaeat pedig aa gáar tSasmáay áa áfltm ás a fiiak káaslákss mntatkosé réaaaá Is «a blsonyitjik, á Mád ssompllts AUt hasié* riacok gondról és barát koaálaak. Ds kát miért kiváassi Un minderre, isiikor Oaaak oly sima, oly réseit aa trea. I.. Mtt Jtit aaáuakbaa hoaaak K £ Badtpaat, R(íkkaillárd atcs é. Ili eamlet. Perlak. á privát levelet kteataum ÜdvOslat I Hulló lévaiak á papír kosárba hallattak. -Vülimoa Helyben, „Volt" allatt aa abkteamoUrikas atft agyaágét értik, aaaa aa okát siaak aa alektrama elten-tétaek, melyaek kl»n»elltMae által kaMktaik as elek-tromoz árast. Kv'vst ss egységgel mérik a viilaMS fetstíi« ségat, amely aat aaertt jalauti, aanlylyat as aMlrametarikaa art általssétválssatott atlantit* villamosságok iámét egyesltat igyikesuek. Egy .veit' valamivel több, utat küaae tiaaéeésaa egy normált* Daalet-fMa alsktromorikas atejéaak — „Oku" sa alaktMaai vzaaláa akadályának egysége Egy „sbm" alatti aat a vtllamua elteatálttat értik, amslast egy 48 éa 01 méter keaaaa tiasla réaMI káaMlt «y málmMar vsstig Írét a viltaziaa áram elleniben kifejt. — „áatpéfo" aa elektromos araai ersiéaak egysége. Igy „ampát" amit aa elyaa iram, mely agy pirc alatt a viaktl tik éa f• -i kát-méter éartaaá giat tud hjlaaataal Laptu\|a)douos •» kiadó: i n c ii K i, r f i, A áíSMI fr« ártalmai alké Ivó az, mely an Katftrafner-féla i Ő,4v«)tt6rén áíK M«fc bizonyult Li PMk >lai>afnai Nagy-Kanlui! vatAmap ZhÍi 3. szám (S. lap) 1898. január hó 9 % Pserhofer I. vértiszötó labdacsai, aaelott „tllaém liMM«kM náv aítt; mely utóbb! nevet teljen joggal ■fird»«lHr. iáival esakagyae allf letetik betegság, melyben eve labdacsok caodát kafáetkal eaertaertMa ba ra biaenyitották volna. Kvtiaodek ,éta tabdacaok általános elterjedtine': Arvendoaok ia alig vari m léd, melyben wn kitüoó kátlatorbbl kém tat nem volna található.Saátatalan orvos Által »n labdaaonk kásieoortl ajáaltatoak te niáaltattak minden oly bajök-■ál, melyek a roaaa omteatéebAI te itrkrokodtebAI írednek; mint epe-na varok, májbajok, kólika, vértolnlátok, araayér, bélt.-ll«niég a hasonló betegségek s él. YértisstitA tele\|deeeageknál fogva klttat batáesal vannak a véreaegéayeág te as abbdl oredö bajoknál is így sápkómál, Magasságból asármasó fejfájásoksál atb. Ksea vértisatitó lak diin> oly koaayea betoak, hogy a tegoeekélyebb fájdalmakat aom okoaaák falsnak folytan még a leggyengébb ogyén«k, 4e még gyermek által ta misdra aggodalom nélkfti !• bovel-etAk Emi vertiaatitó labdacsok csakia a Pierhofer I -fele. as ^artsy birodalmi elsM'-kei cimiett gyogyeiertarkan Becsben l, Slngtritrasse 15. tt. a. kiesi ttot-ask valódi mlateégben a agy 16 ia labdacant tartal ma aó dobos ára II kr. Bgy cao aa oaaaeg eitsetoe bakii* , I csomag % frt 10 kr. I frt ül) kr. te 10 caomsg 9 mag, melyben • dobos tartal mattatik, I frt 6 krbs kerti doeéoel bármeatoe ktldéaeel együtt 1 csomag írt 16 kr., (Msif J frt 16 kr, 4 csomag 4 frt 40 kr, 6 caomag 6 rt 10 krba kerti f NB Nagy el terjedte ak kovotkeatobea eteu laeiaesok a legktltafélább Mvek te alakok alatt ataaeatetaak, aaaek kuvetkeotébee kéretik csakia Pserhofer J -féle virtieatitó Jabdeeaekat követelni te caakle ások toki a tkot ék valódiaknak, melyek kaosaaiati atoaiUaa a Peerkofer J tévaláiráeeal fekete aauiben te mindea egyee dobos fedele egyaaaaoa aláiriamű vóröo asisbou van ellátva. A aaamtelaa bálairatbul, melyet a labdaeaok fogyaattoi a UgktlAtbAaAbb te legno-ksMkb hetogatgak atoa afteaeégtk vtoaaaayeréoe iulytáa kasaáak iatéatek, eaoa helyet csakis sékéayat emiittak aaoa aMgjagysámml, iiogy mindenki, a ki eaoa labdacsokat egysMT ksoanálta. mag vagyiak gyöaAdve kegy aaokat tovább fogja ajéalaal Koia, IMJ ápril \|U. ímeljrél eglébkéol le is auMlotl, midte >élet . ,. u_, , „ , . A, . ...... . ImIU egj dobostkapott aa te klttaé «értiatltó w-Sü^ir^.; ÍSRJ' bdac»aíb«t a aaokmfc afaató fcssaattsu loly kSMite nekem bmét IA MmáredM aa te lalöl-',. L., ._.. .__7 milboioila. vérttel. labtecaaJkol utánvétellel, i kia^ylt Poadja aa uton le legmélyebb U ateetemet wetelettel Wetoeaettel Joufe. UUami i m4ahatásáéit Müfi«U..k teljea tieale'etlel PeoHelik Pewer. Kain. Ltodeutbai. Kiebeognberomt, UfSlil m. 1889' márv. Sf. Teklaielea tir ; Alnlirott lemétaltea kér 4 eao lUmbe. PóUWk mellett. >M7.ea«p4.12 j^yi. M#(M muW.atom legnagjofcb elia-' TtkiMMH av - litmibih volt, bogy te wwéeemwl kítaje<nl «mm laUaceok ériéku Ji j labdacmi kaaoim kOaé kertliaa, utclyekuek ba iée aaukal. altot cm alkalmam ayiük, a exenv IA«at catuMei mglr«m/ fta gyermekágy Imii í dAknak legw»el"ael«bea fogom ajánlani, Kaaa magbttieea "Ijraoo^ka, b«gy eentinl munkát em bálalratum iet«aeaaa«(totl baaeuátáeér > tet aaea vwltam többé képee végeaw ée biauayáfa már i nI f^UmialauuuMn Lőttek kflat volnék, ka aa te eaudátolra méltó! Teljee tleztelettel iabUaaai eagam aem mentett k volua mag. Aai latea AWj-» meg tel eaért aaareo r Vagy biaal j mam van. b«>gy aaea iakáaeeok engem la toka-í toteom ki fognák gyégritaaL amint már méaok Ifabn Ignác a. T. ur- ttoleekdorf. Kolbacb mellett Hxíléila, IMI október 8-áti Poikére^, ndaacrínt m te vértíntiOV aak m agOaMégtk viewuiyerteéro seritaétál ^M^ui egy caontngot 6 doboaaal kftldan ágáltak KoMea Teréa. „iveokedjék. t'aakie aa te eaodálatoe hbdaeaal K««e>Cjbel/, IMT. nov. J. ** k«intebete»». bogy egy gyomerb^Jtdl, mely M'tye. ilmrnM ar* * legforróbb kMtaemet uÜZ^™? T mJL mmmI ó^Ttem nogynteéMi SWjfA Í^SL^SÍ í vebM. Aa Uletó 5 éven ét ^S^omor ^^....... boraiban ée vtakéraá^bao. már életét le mogoot.7'w4fk' km"' Benikanl-feie alpesi Tilipr. kard TaBBOcumin Dajteoöcs, ÜIm Taiocüu liiijteK, V (I -tál RvagoaaUa. • ,'aveg S frt 10 kr. aora ota valamennyi bajotvMafó aier kt •, a »eg l írt 40 kr, • , tveg 70 kr aAU orvosok által a legjobbnak alkmerve- iimliUiCrdiikato. r üt ^,,,,iM legjobbsaor mtodea kteavéayee te c«uxo» (JDJ^ Stead®1 Un®rto1- iiisl eiöilabaluai, te sanráa által okoaott mbekor', mérgee dagaoatokaál. ajjkakar aobea vagy gyalodt moll, vagy más iiyba jokaál mint kittau mmt 16a kMkého. 1 tégely 61 kr. BArtettfo 7Mff. bjok, a. ■ gertaragybaotalov. tagaaag garte iacitlM. migralae, idogoe fogfáiáe téfijte, ftlaaagfetáa atb elien 1 frt 20 kr Plsrkéfer Mól. egy tveg 60 kr. ÍSfVlohni ^triltfr i Sok év áte fdnüfliiídl a fagyos tagokra te miadee idllt sebre, mint logbistosabb aaor ells-\| mm, 1 ktcftgpl 40 kr., bérm. 06 kr.! „Slflf* Kolanaraliolí Z liNinr fifj iir LTJS; ittor u kr raktároa vaitaak te a kteatotben netán aom Pasrtgfer MII klttoé tovtk gyoraaa te ohméi megssereatotook. — »or golyva elloB. 1 Poitsa amgreediléaak a Uggyereabbaa om-tvgg 40 kr, bérmentve K6 kr. ktetltotiiek, kt a péastemwg elQre ktl etík; (pragat eoéffok) p«gr\|ftoriu<70^ megreathláosk atáavátollel ktildét- Általános tiuM K? rooas emteatáa minden ktvotkcutoiyei, u m. tufájáé, eaéétlóa, gyomorgörcs, gyomor-hév, araayér, dngnlát atb. ellea. 1 caomag ára 1 frt. Blei-eszncta 1-161, megrontott gyomor, s^k. Iveg 1 fri mn imiilite miadeatiemöaltostíbotok.__.__. . .. .. ... eltea kittat l.iaimar. 1 tveg II ta/lf?114^." tMtettttfk,toilytk kaaxaáiatl staMÉHt t Paarkofer 1. aév-_ .. t. lalálrásail ét mkém agyas dekez fedele numm irn y aiuláno' yiy^ji,!, gjtWrtWll Jrft Htokon vti • i aaa ismert klttoO káatoaori átlátva U««t, rekedtaig, gtroete klklgte stb 1 eMee Igy tvegsoato 50 kr, 2 t végi Vád ve vád jegy által. Té^agy atánaása sai-bérmootva I frt 10 kr. I gaffiaa Mttottotik Da ao.1% ALr T wgokknen Rtlchttpíol roLlllUlCI J. Bécs L, Singarstrasse 15 Mily elkerüthetet lenül nsúktégta a ©zöllőli: permetezése az elmúlt évadban bizonyulf \|ie midőn csakis a permet ezen ggffllök nem mentek tönkre, Énnek elérhetésre legjobbnak bizonyulfc Mayfarth Ph és tám omabadalnaiaho özizn-cücödó ^Mm „SYPHONIA' s2Öilővessző és növénypermetezSje, mely ag oldatok síivattyuiás nélkül önmükö-döen a növényekre permete/t. E'Cn permeiezökbdl m.ir »ol< r/er van Itantnilalban aiáaisi dleaéré bixony Itvány mu'alia kitűnő vollát valamennyi 'gyéb ' reodaierral antmbeu, i-m Ábrt (t leirAn rendelkezésre MAYFARTH PH, én lámánál moxögaidaa4f1 gépgyárak kül6aitfttté\|l gyár ktru\|ték ét lyimtlcs-értekeslteil géptk retiere Bécs, II1, Tabopstraase 70. szám irjepzékfl fi üm eliiieri M iipei. — KépitfU ét iti/tdaM liUiiUot Ricliter iéie Horgony-Pai n-Expel ler Liniment. Capsici comp. Kaoa ktroovea háiiazer ollootáUt as idó mogpróbáláaá-aak, mórt már több mint 27 Av óta meebitható, fájda-iomOtiHtpitá bedőrzsSlésként alkalmaxtatlk kötivénynál, osúznál, ta\|ara\|\|atásaál éa megMtiéaoknél ót as orvotok által bodorisidóaokro i* mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi (lot u'myl'kiuaKx\|Nilli\|i, gytkotta liur^uiiy Tjimiriimiit elatToate alatt", aom titkos asor, bánom igazi aéptztrl káli-titr, mtlynok egy háztartásban som kolloM hiáayosai. 4ü kr«-7Ü kr, óa 1 írt. úvcgfiukéuti árban majdnom mtndf C'ógTaMrtirbtn kimsletbra vaa: fAragtár: Ttrtk tontf gyógvaMiéaxaál Batapoitoa. Bo-vásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk^ mert tiíbb klttldiért^kfl utánzat vaa forgalomban. KI aom akar megkárosodni, as minden egyes u veget „Horgony" védjegy áa Ricbtor o/igjegy-sm nélkül mint nem valódit utasitsa vnwsa. KICVTEK F. ál. él Uru, ct.ét kir. advtri axilliftk. IIMLXT&IT. (OOOOOOOOOOOOO OOOOOOOOOOI * Ipi ilhliu u Mn. - mi bnlitl. c'ii iftibáKki. ígesiségigyi heteaegtel ■tgviitfátvt. \ (Bizonyítvány kelt Béctban, 1887. jul. 8-án) %dmt ja * legjobb éa legolcsóbb q Fagilsstltá-sxpp Q A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges f\| q a fognak tisslitására. Ehhez felette szükségei valamiléle f«g z ilastitá-sier használala, X MT mnátNAII la»\|ihmtó OOOOOOOOOC 00 oooooooocooooi Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. Nyomatott Fitcbel Fülöp Uptulatdonoanál Nagy-K.miiuin 1898. 4. szám. Nagy-Kanizsa, 1898. január hó 13-án. XXV. évfolyam luikmtMi: VÍroiiiis-épSl• t. Fluhal Pttlöp könyvktrMkedésibeii, A turkauUrtl értakasai lahtt napon-kist 4. a. 4—6 6ra kist. táa lattsaaéé a lap ssallaai raaaar. Z ALÁ Politikai és vegyes tartalmú lap. KlUáklvatal: ?ifuhia>ipM»j! n»ktl M'i kSsjrvkaraskséása uóritmu Itiá. Iftaa lm II korona (I írt - kr filém I koma (• W — kr Xtcyeéém • korosa (1 frt 10 kr naatkoaí mMm kö.i«..j Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszer.vasárnap és csütörtökön Bé'MUilta latalal csat uaari k.utliM tofadaak al. IWratat aaa adnak «is«aa Felelős saerkesztő: EUM szám ára: IO IcxaJcxAr. 8ZALAY HAWDOH. ■ytlttér petltsora ia kr, Blólaatéaak, »alaolnt a Uréotésskia voaakaaék Naakal flltp Matt karf«k»4i»il alaUa.adSk, A beköltözés. Nagy-Kanizsa város lakói kezdenek fel tünően szaporodni. Ennek okit azonban nem a születési és halálozási esetek közötti kedvező arányban kell keresni, hanem abban a körülményben, hogy néhány év óta a vidék egyes falvainak elszegényedett, ott künn megélni nem tudó lakosai legnagyobbrészt városunkba költöznek be. A földtnivelési viszonyokra nehéz idők járnak mostan. Azokban a falvakban, hol eddig a birtoklalan egyének, a zsellérek, is eiéldegéltek valahogy : a segitő munkáskéz igénybevételét oly nagy mértékben a leg-néikfllö/íhetetlenebb szükségletre szorították földbirtokos gazdáink, hogy bennök most már kizárólag napszámoskodásból csak igén kevés ember élheT meg. Különösén téls/ak idején — ha csak a nyári keresményből valamicskét meg-nem takaríthattak — csak elvétve akad nekik éhhaláltól mentő munka. Ezt éppenséggel nem lebet csodálni. A földbirtokos gazdák vállaira a létfentartás elkerülhetetlen kiadásain kívül óriási köz- [ terhek ú súlyosodnak. A terhek folytonosan növekednek; a jövedelem pedig a kedvezőtlen termési és árviszonyok következtében ijesztően apad. Nagyon természetes lóhát, hogy az a szegény gazda-ember kénytelen mindenütt, ahol csak lehet, megszorítani a kiadási tételeket. A közterhek tételeinél nem apaszthatja az összegeket, mert azokat nem ő veti ki és nem is hosszabbíthatta meg a Mizetési határidőt. I la nem fizet, kát minden nagyobb teketória nélkül foglalnak nála és megpörög-tetik a. dobot a portáján. Hol kezdi ennélfogva a kiadások megszorítását ? Először is a maga él családja feni,irtására szánt összegeknél. A kényelemre, a keHem ességekrr előirányzottakat egyszerűen törli és kizárólag csak a szükségesek tételeit hagyja meg. Mikor azután, a sovány jövedelem még nagyobb megszorításolpy < kíván, akkor kénytelen a gazda megtámadni gazdaságának életerét olyképpen, hogy kevesbíti a beruházási összegeket, apasztja a munkáserő alkalmazását, Tudja ugyan, hogy ezzel a pillanatnyi takarékoskodással maga alatt vágja a fát, de azért megteszi, mert nem tehet másként A gazdáknak ebből a veszedelmes kényszertakarékosságából azután az következik, hogy azok a munkás-emberek, akik eddig a földbirtokos gazdák mellett keresték meg mindennapi kenyeröket, nem képetek megélni falun, mert vagy egyáltalán nincs, vagy csak igen csekély mértékben van keresmény 5k. De nekik is csak kell élnit Mit csinálnak hát? összecsomagolják csekély ingóságukat és beköltöznek a legközelebbi városba azzal a reménynyel, hogy ott t6bb a gazdag ember, a kiknek munkás-erőre van szükségök; ott majd csuk megélnek valahogy.----------------------s-s-^r-f.- ■ Egészen igy van nálunk is. A mi ÍÖldbirtoklalan szegény falusi napszámosaink egymás után költöznek be a vidéki falvakb^ Nagykanizsára, hogy szaporítsák azoknak számát, kik Istenhez kiáltó nyomorral küzködve tengetik itt életöket. Nagyon természetes hogy eire a be- A „ZALA" tárcája. Uti-képek. (latol Staaaái te Loggiái) Irta: , • . V, Piw .etpeHá'-jában megmagyarázhatatlan izgatottság vesz erői rajiam. Keresem Rafael Santil. A szeplőtelen foganlalás termében még megállok, s Podestl szép freskóiban már érzem egy kissé a .régiek" enyh'»-adó levegőjét Egy furcsa irányú ajtón, nyugtalanul lépek ál, s vizsgálódva mérem végig a következő termet. Ah! „Jao prozimus ardet Ucalgeon." Olt van Aeneas, amint az öreg Anehíses apót viszi a villám, feleség s gyermek aggódva köveli, s a félelem iszonyú lármája vibrál minden alak ajkán, a rémes tüzlángok pedig sisteregve nyaldossák Trója házfalait. Azaz, hogy a római nborgók* egész jelenelél ábrázoló kép előli állok, az első Stanzában. Teli tüdőre! szívom be az umbriai levegői, mély lakóinak napjainkig is jolyan ideális naivitást kölcsönöz; — lálom a lemenő nap sugaraiban fürdő „lago di Trasimeno* azúr inkré', bája, vonalú hegyláncaim! miként kacérkodik. Mert (Jmberia a környéke a legszebb s legjobb olaszokat termi vala, csoda e, ba ebben az isten- Naptárak 1898. évre, mm lől megáldod paradicsomban kigyúl a szikra az Oh t Díagorss! Te egy istentelen pazarló vagy t egyszerű ember lelkében. : \|gM, módodban áll: de azért ínég se' nép, hogy Ebben a levegőben erősödik Halacl Hanti. Abol a Iáitól faragott islenekel durva fejszéddel ha«á madonnák járnák a foldőo, kik mandula metszésű; bókká löröd, s meggémberedett tagjaidat az „alá-,'tiaita-vizű szemekkel biztatják csöndes munkál-; gyujlolt" istenek lángjainál melengeted ; hogy \| kodásra egyszerű, palriarkalisun temperamentumos. egy nyársra fűzöd bárányt forgatsz as istenek ; .embereiket'; - ez az Umbria Itáliának' tüzénél, — az már a gaziág netovábbja... I Násirelhjp, melyről olyan szépen mondja lienan41 Um II Gyula pápa is nagy pazarló, — de La világ egyetlen helye sem annyira álmodolt! pazarláséi isteni gondviselés, — az a szikra, amit j hazája a tökéletes boldogságnak, mini Nasnrelh". művészeinek neveznek, — az,vezérli, mikor Pe-1 Ahol vigan szőkelő patakok boldog emberek ragino és Sodorna bizonyára nagy műbecscsel ilal.filól hangos völgyeket hasilanak ál; ahol vi- bíró munkáit faraglalja le a Stanzák faláról, ragzó a kertek, üdék a r^tek és ártatlanok az j Mert neked, szerencséden Oíagoraa, —- vacsora; emberek f — ■ ~ Hafaelnek pedig hely kőll. A cinquecento nagymestere csakis innét jő«\| s-s betett. ' • Es a „ragozzo" (ahogy Gyula pápa Rafaelt [ Pinluricchio .Sienába csalogatta; l.íonardo daj nevezi) oda veti Pertigino éi Sodorna levsksrt Vinci és Michel Angelo gfgásí versenye FlorencbéIfreskóinak helyére az .Athéni iskolát, a »Par> csábítja; II. Gyula pápa nagy műértő gondfis-Jnaséusf., Atlilla lármás hadát, a békéltető I. kotlása Kómába hívja, ahol egész lényéi jel- Leöl, Seleucu király rabló csapatát, s már lemző s minden irigységei legyőző kedvességgel j cartonra veti Konstantinul óriási harcát, jelenik meg; a többi művész mellé sorakozik,j Környezete - ecsetének s egyéniségének ve • kik a „Slsnzak* falait ékesilik szebbnél-szebb1 rázsa alatt áll - bibliai szeretette! veszi körűi, freskókknl. Tanítványai közül kiválik Uiulio Romnno, ki a Egv Üres falai adnak neki 11 Stanca di Segna-1 >'l<oggiák< illusztrálásán serényen dolgozik, lurá-ban, s varuzsecsete a .Disputál" veti rá. Csak a mindig öreg llouoarotti morog, s irtó Munkstársai álmélkodva ál nsk 0 gyerek-einher: zatos kalapácaűtésekkel hasítja a márványWok* (2fi éves volt akkor) mesteri alkotásai elAll, h II.lkokat; széles, erős ecsetét lázas sietséggel tán-(íyulu pápa elragadtatásában n H'anzák mar coltalja végig a Sixtini kápolna piaiondján, kész freskóit lovnknrlnlja; mert . hely, sok helyi liezárjn magát. kell Rafael Isteni művészetének! bizalmatlan mindenki iráni s nagystylű lelke — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — l»J«r ügyvédi határidőnapló; Ogyvédi zsebnaptár, — KodelAnyl gn-«lnnágl larbimptir, évkönyvvel, — általános Irodai napló, tárcza naptárak, hvti, előjegyzési és falinaptárak. FISCHEL FÜLÖP Nagy-Kanizsán. Nagr-Kanissa. csütörtök Zab 4. szám (S. lap) 1898 január bő IS-áa. költözésre is éppen ugy vannak csábitó álljuk útját a beköltözésnek. Hisz ők is ülésen elnöklő Gaai Tibor koHnányzólieijeUes az példák, fliint az Amerikába vándorlásra. [emberek, nekik is van joguk élni ArrS' ' !Zlt Az eieiate beköitözöttek közül egy-kettőnek > nem tehetnek, hogy nem leU mindegyik- Tette ezt azzal a megokolással, bogy a mm akeriit a-rasutnál, valamely gyárnál, egyik- Eszterházy herceg A nyomort üldözni'bd>MO". ■» '^"J^í"® ™e™ _. _ \| ____ , . , i . BOMpt. DCfl imilt I nppftttB tlKl másik intézetnél, raktárnál vagy magán- a kflnagyobb nyomorultság volna. Elten- kétdezóe nélkül emelték törvényeiére Fiaméban, egyénnél olyan aflralmayfct nyerni, hogy ke3eg\ reánk, hatóságunkra és Nagy- A képviselők a a karzat nagy lelkesedéssel vették téayi^ elég tisztességesen és a külső mun Kanizs^ város társadalmin. c t^ntdbo, SS^SÍTZ^tSSí ^ SS kitti jóval könnyebb módon kereshetik meg' humanitárius íeladat vár. ene^pknasa azonnal bezárta. mindennapi kenyereket Miután az ilyen beköhözök száma, akik: A ™P««m<aneal ujabb élésre m,luvják i n"Hf m \| formanv 4 loraDbi ImmodűI Mt Ezeknek a példába azután eröstíT csábi- itt becsületes munka utáni existenciát kr- döfi[ Hlr s»«nt a rapprezeotencát W fogják totta az otthonmaradottakat Gakhogy a resnek- évről-évre szaporodni fog: . már <«lalni. Állítólag dr. Hayiander grtJ Ssapéry későbben érkezetteknek már sokkal bajosabb, most meg kell a kezdeményező lépést lenni u f ^SSS^hm^^S^kSmS sőt majdnem tersen lehetetlen a boldo"1- hogy Nagy-Kanizsán egy dologház eUogadja. a rapprezentanca fölhagy az dleotti- 'alapja Vettessék meg. tá3"L • [L ■ . j „ . • nem lakják, nagy határozottsággal beszélik, hogy E sorok írójának alkalma volt egy ilyen — akik e váras élete minden tfine- báró Bánffy miniszterelnök táviratilag tudatta a MriftflrtUtH beszélni lének köteles figyelői vagyunk, elmondtuk kormáayséral, hogy a kormány mai körűl- ' tapasztalatainkat a beköltözésről azért hogy "" » lörvénysk étette -...,, , ; . I léptetésére a rapprezentanca jóváhagyását k»- föOnyjuk reá és esetleges következményeire tana azok figyelmét, akik hivatva vannak aktivj A rapprezentanca üleseról részletes tudósításom mükrdésükkel elhárítani veszedelmet. de most itti a beköltözéssel járó j kormányzóhdyettes 1 hivta össze a rnpprezeniaodtt Napfreudm voltak Aifiérára — Mi járatban van 5 — Munkát keresek — Hova valói* — Eszteregnyá vagyok; lakom. -.----_ . , _ Mién j* ke? \| Induson la a mozgalom az arra J£> fa^^JÜS?. ITÍC — Ugy gondoltam hogy majd iU csak ™l°ttabb és a város közéletében legtekin- valamennyi képviidőnek meg ksü jelenni, aki megélek valahogy A feleségem meg én Wyrfl a várom '— napmámba járm* A gyerekek ingyen jár- '® keWébőL Erős meggyőződések, hogy Xz óiem 56 t,BÍ«os kOzfll 64 jelent mag-hatnak akotába. meg a népkonyhába. Falun Nagy-Kanizsa közönsége nagyarányú folka- CaaU H (Madridi meotettek kibstegsáeel Uroi már elpusztul az ember. rolisban fogja azt részesíteni. ___„. . , .. . I A, ...r. . ,i__u\| ,r « elnöki süket gróf Dotnioi Viace I untatta A szegény ' embernek szemei megteltek] ^ me7"ek a el, egy nyolcvan esdsndős aggastyán, skTs. könyekkel. El keflett hinnem, hogy az igazil vt«0")rok között nagy-dobbal kellene ,«onomistapári buzgó Hw . hallani s» akar „„/^ - . ,V77 2; „"L - híveket foborzam. Rendkívüli szükségesíé- • kormány iráeii eagedékenyaágrél Fölhívástól nyomorúság űzte ide közénk egy parányi; ln i hárora lagu bizottságot választottak, hogy as * gét sem kdl nagyhangú frázaokkal hzo- r..«i m., . tó^ytBat- A w \| nyitgatni terembe hívja. A diszmagyarban belépő kor-Es mi vár rá m - Nyomorúság, talán _ ^ __, mányzóbeljeUest a városi képviselek KtléHáeml u ( nyitgatni O mi I. iu IIJUHIIH!, taian .. vx> • , • . j maoyzúbeiyeuest a varost képvlsetot HHéHaml dőbhinél is nagyobb. A kétségbeesés- Senk' ^ WrdcZfll> ^ ## »W^t Itehaoy üdvözlő szó mán HSMvmtatta eáől meaekfihe. taiia még kéöégbeqtflbb\|fiz? ~ ^ kör0s48ral * " ^ !•« « ^^ helyzetbe rohant szegény. _No. és mit eredményezhet majd a kétség beesettek nek ez a fokozatos szaporodása ? Azt, hogy hovatovább Nagy-Kanizsa Jdtűnő melegágya lehet a socializ-j mosnak, az anarchiának. Politikai szemle. ° vonatkozó határozab-kat. Most fölállt Wal'wehaigg Antal és szét hért. ' Azért gyültönk egybe — mondotta, — bogy sakál tegytok, hűségét esküdjünk a királynak Is staia-tum ankiuüt. Ezt aaoaban csak agy lebeijftk, bogy jautonomiánk érintetlenségéi megőrizzük; mert ; mit mondana a nép, mely benaünket beválmtatf, ! A fiumei kérdésben szenzádós fordulat állott1 ha jogait konfidcáKatni engednők. Fiume külön be A Apprezentanca megtartó'la alakuib ülését, teste a magyar koronának s igy a magyar kor-Ezzrf azonban dem azt akarjuk moodam,! az ujonan megjáhaztoti képviselők leteltek aslnaánynak nincs joga a rapprezentanca magkér- .___, _'_. • okát a volt podeszlát. dr. Ma Tündér MibáJrt dezéw nétkal térvényekéi babcaaí és épp asén hogy ezeket a szegény nyomorultakat m»- tf ^^ u ^ ^ p^rt laszto!iák,jkl)4eaiem, hogy . kózigazgatasi bantlség ta»ai előbb el kell innen távolítani: sem azt, bog)' » a vége a szép jelenetnek az rok, hogy azja rappresentaoca nem tagja amgváliwaai. Ba- Ftama, jsouár 10. apsfs dé rarazsoljs a riagsási itrearté tsieat; á>m <r—i i tszrs. hagy a >r«yarw rfau aa áá-vénynk hasadékán ál lem aiaéea ecsetronását. hagy ugyanazt az öreg Istent föstbesae Loggia-task híres haét(tha . tügáai Mts! Megy csodálkozol az öreg Buunarotli. mikor az é istenét meglátta a Loggiák világos boltívei alatt Rafael műrészeiéből az a poézis árad szét, amely az ombnai madarakat csöndes caieser gésre készteli, az az őnkéayteleg mély floaofea, mely magamagitól ered ■ mdy Tégtelen egy-aatayrrS ma is baMog nruftltgtdéil rará-zsol Hlitistk kikébe. Michd Asgdeegy aysghatadaa. kntaló szelem, aSveiből a nagy tódét, a realizmus sajátságos nagy rerotaSoja megráaá bangón deklamál ás emberi lemel sem eőlte, sem aláaaa senki sgy nem össaene, tnint 6 . es épen ezért ntJa aem az Isienek száSnak le az emberekhez, ha bob az öntudat!? ébredi ember megrázóan követelő hangjával helyet parancsol magának Michel Angdo, miior farag vagy Hat, az ayskalypus világot reagető zenéjéi hallja; a>e részen, tnondhatnáia erőszakossá repeszti már vényéi eoergíknsai] s imponáló vonásokban rakja Hl sáneÉ. Ratnü padig csöndéi boédogsaggal dierabok oaatjit hallja, önkényleleitál egy Msó fezlön készteti léeaks lelkületének -lünsilfáláiira; az é fCMiranáaén sseghssad az égboltosat s mennyei dicsfénybe olvad ál a hideg való; irt angyalok srállnsk le, bogy modeljéál «iolgájanak, az f tsoek pedig áelaek emberi kőotöabe bojnj, meri még az tste eknek is dicsőség Rafael alakjában •lm Mocdlam már. bogy BosmaröUi műrészeiéi legjobban karakterizálja az, mikor lényes egyházi ruhába flUésMt pap oagy segédlettel az evángé-liam helyett.. Hornén olvassa. Haladod épen az ellenkezője ál. Tempe völgyi szent berkekben görög szézek gyümölcs- és virág áldozatot hősnek az isienek oltárára, i kecskebőr ornátnsba öltözött papjuk az.. evangélium őrük szemeire tanító szép passzusát éadűi. Michd Asgdó katolikus szelleme a görög mi-thologia drámájába merül: Babéi mytbologiaí bája pedig a katolicizmusnak — nem dogmatí« kus — hanem egyszerű, őrök szemeire iniő U-I ina>ba olrad. lakon él basaárődő est-homályba. — keresi ömhría hullámos hala hagyeit, rigan sórgvdezó patakjait .. boldog embereit. , Hiaz itt aúniliaki boldogtalan ' Szerelő tanítványai kétségbeesett iillaiaséggal harapdálják bká ajkaikat;, bíborba őltőzüt maeceuások aggódó gondostodásasl similják halántékára tapadt haját... foraartoa szőnyegen fetrengő egész teste kínosan vonaglik a naam-^ fojtott mko^stfll / A lalakon tívQl Róma népe tatosg e iigalottan várji a beteg éttapotátéi saété híreket Mikor az a sok virrasztási61 viassarea hírnök az erkélyre tépsU s a kezében égő gyertyát -elfújta, roeljpek bosszúra syaAolt lűiije laaaan mászott a levegőben, mig a megmozdult tömeg légvonala szét nem tépte, hogy magánt ragadja akkor Rafael lelke már kiszakadt tssléM.. A vatikáni Pinakothek egyik k sebb termében szakadtszalmája szélen ülők. Dói tea a »Tmnsfiguratki< Rslael utolsó man kéja, nézem, csodalom tőkelei es rajzát, csak tüaiao Romano színei bcazaslaaak kissé. Képzeletem dmerél e kép szomorú múltjába, s látom a »TraBstigaraiio< előtt alacsony patyo-lat-fehérségö nyugágyon Ratadoeá a inalariától agyon gyátrttt testéi. Lázas tekintete révedezve merül a nvitotl ab- Nem jó, ha a szeretet lájdalmában soké kéjdgünk..... Milyen üde friss levegő száll he a hátam mögötti magas sMakna, s milyen asagasnlos kilátás terül ebből a szobáSft as ember elé. A nyüzsgő, lármás modern Róma, meif még mindig a régiek dicsőségén élősködik már nrm köti le fegydineaML Olt messze, ^északkeletnek, abban u őrökké I kék égjbes térdé boldog Omlniábae, olt jár a lelkem madírdaküi hangra castitban llsüa Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 4. Bsám (S. lap) 1898. január hó 18-án. sxéde többi részében Walluschnigg a zsúfolásig telt karzat élénk helyeslése melleit megtámadt • a magyar kormányt, amely liberálisnak és alkotmányosnak nevezi magát és mégis törvényszegést kövei el. A kormányzóhelyeltes Walluschnigg támadását válasz nélkül hagyta i elrendelte az eskütételt. Az ujonan megválasztott képviselők mind az elnöki emelvény elé állottak; a jegyző leiolvasta az eskflíormulát. s képviselők Jeleneit jobbal-utána mondták az esküt s- ezután oévszerint való lelbivás szerint sorban kezet nyújtottak Gaái kormáayzóbelyettesnek. As eskllététel után a kormányzóhelyetles elrendelte a podesztára való titkos szavazást. Az eredmény e következő: Beadlak ötvennégy szavazatot Ebitől dr. Mayiander kapott 43 szavazatot, dr. Yio Antalra 3 szavazat esett, 8 szavazólap üres volt. Gaál kormányzóbelyettes kihirdette az eredményt, r melyet a képviselők és a karzat zajos tapsokkal fogadlak. Mikor a csend helyreállt, a kormányzóhelveltes felszólította Maylándert. nyilatkozzék, bogy uj állását elfogadja-e? Dr. Mayiander : nagy csendben kezdett beszélni. Kijelentette. hogy örömmel fogadja el a válaaa-tást, de sz aj lőrvényekiek nem eskftdbetik engedelmességet, mert nem kérdezték meg a r pp-rezeotaocát. bogy azokat behozhatják-e? Óriási bravó- és ewiva-]áát!ásokkal logadták e kijelentést, mire tiaál kormányzóhettea lölemel-kedett helyéről éa a kővetkezőket mondotta • Minthogy nem vagyok lói hatalmazva ily főitételes kijelentés elfogadására^ további felsőbb intézkedésig felfüggesztem a rspprezen-tsncat.« - Vv Valloscbnigg közbekiált: Bál a kétílelnők választás elmarad f . _ tiaál kormányzóhelyeltes Vslluscbnighoz fordult s ezt telelte neli: Arra mgjd csak később kerti a sor... Pár pillanattal később a kormányzóbelyettes ! s a képviselők Maylflnder Mihály éltetése mellett széloszollak. bez szükséges kölcsönt nem képes megkapni, dacára annak, bogy nemcsak az itteni oankoknál, hanem külföldön, Berlinben, Párisbsn, sőt talán l<ondooban ia básalni járt vele. Taga iliatlan,- hogy mind a két ok lönáll. I.ueger urnák ezelőtt két évvel sikerült a bécsi községtanácaol és magisztrátust nem a saját képére, de a saját ízlése szerint megslkotni és sikerüli tavaly, Badeni gróf kegyelméből beleölni a polgármesteri székbe. Hanem mindig nagy baj az, ha annyi zérus közt csak egyetlenegy szám van és ss is tört szám, a mely nem is a zérusok elölt, hanem közötlök áll. Ezzel devalválja a sajál értékét a nélkül, hogy a nullákai követné. A Lueger úrénál nagyobb és főleg iskolázottabb tehetség se volna képes esekkel az elemekkel egy tizedrészét sí megvalósítani azoknak a meggondolatlan és ^ulzott igéreleknek, a melyekkel a keresztény szocialisták választási izgatásaik alatt a nagy tömegeket a hálójukba ketitetlék. A kijózanodás caakhamar megindult és a Lueger-párt minden tőle telhetőt elkövetett, hogy hatalmas előmeneteleket legyen. Ellenségévé lett egész táisadalmi osztályokat, többek közt a ts nitói kart, a mely igen lon'oa tényező volt a keresztény szocialisták győzelemre jutásában. \| Az elégedetlenaég nem is annyire Lueger, mint az ő imimusai ellen, gyorsan terjed, de lueger nem menekülhet tőlük, mert ily enged-lmes eszközöket helyettük nem kaphatna aebol. Ók egymáshoz vanoak láncolva. Lutyerrtl bukik a pírt h a párttal egyiti bukik Lueger ie. Ók a sziámi ikrek bécsi kiadáaban. A mi a gázkőlesönt illeti, az ez irányban folytatott háialás sikertelenségének oka nem abban rejlik, mintha Bécs város hitele csökkent volna, banem abban, hogy a lővároa mai adminiszlrá dója iránt mm bizalom és hogy a pénzvilág az I antiszemita Luegernek éa híveinek nem akar [pénzt kölcsönözni éa semmi kedve sincs buzzá, Ihogy i'ket a zavarból vagy hcl}csebben a hínár II. Január 11-bi Hétfőn reggel kát bécsi lap azzal a hírrel igye-kezett meglepni a világol, hogy Lueger megunta a dicsőségét, belelárad! kivslaloakodáaába éa a polgármesteri állásáról lemondani késiül Hkedvelleoedésének állítólag kétféle oka volna: az egyik az, hogy hűséges pártfeleivel, a keresztény szodalistákkal semmire se Ind menni, mert leladalaik megoldására annyira képtetenekngk mutatkoztak, bogy az egén munkateher ts következőleg az égés-. felelősség is egyedül as ő vállaira nehezül? a másik ok pedig az, hogy az SJ tégszesi-világítsa lelesiesehez éa bereodazéaé- ból kisegítse. Akárki mas allna Bécs várna kor mányzata étén, már rég megkapta volaa a leg első 24 óra alatt a negyven milliós kölcsönt, — s hatalmas dr. Luegernek, „Bécs arának" a mint hívei; — a „szép Károlynak" a mint a keresztény-szocialista asszonyságok nevezik — a „pump" sehogySem akar sikerülni s így máig ae tudhatni: mi lesz a vége a légszesz históriának, a mely miau Bécs u'cái három hónap óta ugy fői vannak dúlva, miniha Kara Mustata nem 200 évvel előtt ostromolta volna a várost, hanem moat ostromolna. Neköck magyaroknak semmi okunk se lesz örülni, ba Lueger csakngyan lemond, a mint nem volt okunk aggódni, mikor polgármesterré lett. Teljesen közönyösen' oézhe'jük ennek a magyarfaló urnák kínos vergödéaét. Azl az igéretét, bogy a magyar háromszínű lobogót letépi a budai vár fokáról, aligha fogja valaha beváMaai; as el lenben bizonyos, bogy a saját lobogóját előbb-utóbb ssét lorják tépni, ha ó maga idejekorán be \| nem vonja. A szocializmus is a társadalom A mi társadalmunknak nem utolsó hibája az, hogy nem tud magában olyan kőesasUeeMt teremteni, amelylyel határozott célok saolgáktábea gyakorlati eredményt matathatna föl. i Az a nagy emner-masaa, melyei mi .társadalom* néven ismerőnk, főllagozottan, osztályokra, rétegekre szakadozottan él; próbálja így is, agy is, iu.ia, olt ia érvényesíteni a tömörülés erejét, de egy magasabb cél érdekében működni nem képee Az a társadalmi élet, mely előttünk hullámzik, csak együttélés, pasztán a társaslény ösztönének kielégítése, céltalan érintkezése a társaságot kereső egyéneknek, okszerűtlen emberkavargás, mely nemesebb irány hiányában áz egyszerű szórakozás színvonala fölé nem Igen emelkedbetik. Itt-ott látunk csak fölcsillámlaBi egy-egy sugárt a magasabb célokból a társadalom ama töredék «-né, melyek a jótékonyság, az irodalom, művészet oltára köré tömörültek; de ezek csak parányi szigetek a tengerben: a nagy társadalomban. A magasabb célú társadalmi általános tömörülésnek \| hódítását nem látják sehol, sőt még csak határozott irányú törekvést sem, melynek ez volna * vezető gondolata. j Azl halljuk mindenütt szakadatlanul bogy aiaes ! társadalmi élet. De ha msgkérdesnéd s panasz-ködök. a divatszerten sóhajtozók lálaassljiléi. I hogy hát milyeneknek kellene lenni a viszonyofc-! nak, ha az ember azt akarná, bogy legyen társadalmi élet: legtöbben oljan"feleletet adnának, a mitől bámulatba esnél y A közönséges fölfogás szerint ugyanis-a jó társadaluii éleihez ttem keli más, mini hogy jó napoka', vidám órákat töllaünk együtt; jól Naaantjyébee; Rafael hazájában a kertek, üdék a rétek, éa. az emberek. .Há. Felvidéki levéL ahol virágzók levooní, azt hiszem, nem követtek ef vétket e lap ártatlanok 1 olvasói ellen, ba az itteni sajátlagoa viszonyokról néha néha egy-egy vásla'oa képet rajzolok Ide. — Többé-kevésbbé, de mindig érdekes megfigye-I léseket tehet a hazánk tnieé szélerői Kassára \| vetődött idegen az ide való állapotokról a, január 9. i \|gy téh időben meglep) pl az a kőrtlmény, / in__ I bogy — aminek az ellenkezőjét várta — csak olyan enyhe a klíma, mini akár Kanizsán. 3 ennek magyarázata abban található, bogy e város ez megint már miről jó?* — dörmenl egyik-másik bal Ubbal kell olvasó - az édes oUhon iránt való szeretet féltékenységé-... . a . ..., ____ . vei. .« közöm nekem a Felföldhöz - Petőfiként? b^ekkelwn körülvéve -még pedig akként, bogy a déli oldala van szabadon Sndt lartozbafik a provinciális lapra nézve egy mát vidék f — Wyft tovább a kedélytelen mo-aotog. Na eebesleljsn a nyájat olvasó: nem fo^ok sokáig larMr* lenni a ami a jog érzetét illeti, éppen nem szándékozom ezt megsér eni holmi ka-knk-eurepp'L Egyébként valaha nakam ia törvényes jogom volt a — fétzekkez, melynek óvó melegségét elfeledni soha, még a measze távolban sem tudom ; hanem emlékezetben igen gyakran viaszátérek hozzá. Most azután — a kedves szert bt engedelmével — szellemileg bogy meg m vitftfám : örvend a lelkem. Ne haragudjék hát a t. olvasó ae érts... Nem állíthatom,/bogy érdekelnie kell egyik vidéknek a másikat, noha já hazai elölt minden figyelemreméltó, a mi honának bármely rserére vonatkozik. de Sanyiban, — amennyiben a kü I lőaböaó vidékek viszonyainak összehasonlításából I esetleg bizonyos előnyákai lehat a magunkéira ! E kivéleleeee kedvező WtvésDsk kőaaönbeti ast, bogy — mig pl s (öle észak fe'é 5-6 km. távolságban fekvő Kattctány községben szinte szibériai hidegben dideregnek a dlraszflrös .zalyafiak, addig itt nyitott kabáttal sétálnak a járó-kelők a korzón. Sajátos hatáat gyakorol a cak magyar beszédhez szokott fülre sz s bábeli zavar, ami itt hallható. Egyik ember németül, a másik tótul, a harmadik pedig magyarul badar De minő magyar beszéd ez! Pedig tapasztalható, bogy — a mi különben örvendetes tény — előszeretettel beszélnek így. Legközelebb egy kis uewuirhyi fogok közölni belőle. Most pedig — nem bosszantom tovább a .nyájas* olvasót. A viszont látásig ! Q—r E. Q-r. / - mulassunk, nagyokat igyunk a hazáért. Padig hat aki tisztában van a táraadalomaak, sunl az sgyáUlélre utak emberek nagy tömegének, lói-adataival : nagyon jól tudhatja bogy a társadalmi élethez nem elég a békés agyMtlál s vidám, zavartalan szórakozások láncolata. Társadalmi életről a szó valódi és magasabb érteimében csak ott lehel szó, ahol a táqadalnm különböző rétegei, osztályai valrmely jól megértett, jól fölfogott magasabb érdekű közös célban megtalálják azt a tiszta, nemes, eszményi kapcsolatot, mely őket közös munkálkodásra lőmőrill, közös lelkesedéssel tölti be, s egy fődéi alá gyűjti Ebből a kölcsönös megértésből azután következbeük, sőt rend-sen következik'is, hogy a társadalom kü-lőnbAtő osztálybeli egyéné vidám érákat Ultsaek együtt, de es már csak egyik kadvenő eredménye a jó társadalmi életnek, de nem maga a társadalmi élet. Ha a mi társadalmunk (Öl tudott volna már emelkedni arra az eszményi színvonalra, abói a magasabb közős célokkal alakuló társadalmi élei szellemének domináló hatalma van a lelkeken: akkor nálunk igen-igen sok bajnak elejét vehettük volna. Vágyik csak a napirenden levő s fejlődésében és alakulásában legtöbb vészedelemmel fenyegető social izmost Mikor ez a nagy átalakításokra törekvő mozgalom külföldön Hl ia, ott ia felütötte fejét, mi nyugodun dörzsöltük kasftnket s azt saoadtnk, hogy mi saegysrofc a tekintetben szerancsáeek vágynak ; nálunk nem keg tartani a wrlals—a lói; snneik a mozgalomnak Magyarorsiágon ai»-csen talaja. Hogy fgy beszélhettünk és beszéltünk?1 ss annak a jele, bogy nálunk még csak árnyéka sem volt meg az igazi, elfogadható magasabb célú társadalmi életnek. Annak a jele, hogy a mi egészségtelen társadalmi életünk elzárkozotlságá-ban sohasem érintkeztünk azzal az oszlálylyal, melynek kisebb-nagyobb mértékben bizonyára már akkor is megvoltak a sajgó sebei; ás igy sohasem volt alkalmunk arra, hogy azokra a sebekre tapinthaaannk. Az intelligens osztály és a munkás-osztály kőzött ott tátongott a hatalmú, át nem hidalt űr. Mindegyik éfl a maga levegőjébe. Az űrben pedig gomolygott, kavargott a bah télelek állálbalallan köde. Ha már akkor, a sociállzmus kft)földi hódftá- Máfy-Kaabaa trftörtök Zala 4. síi01 (4. lap ) 1990 január hó 15-én msaak ktaátttc. caak annyira « ai Jelt volna Urinet méflqgea> n asáaha* castair kéattti ér; ha enk aaaysi • ttuiáa UMáHliá hím egymás tásgáha. a« mar mi Magyar-"éaaagoa Maai esette m tegezbrim túlra akkora hóéaaal a xaakxaatv. mint igy tegezet!. A káácséaáa enaikeset balász asm aaradhslnll veéaa •vrámevrtrteaü $ aag agtitáíl kiínlaao'gék üljBiiunt éémaMi. aibll tolna a jogecj pasast megérte-<■ ; aéétM csak nagyon keres! tekeri ragadott reám regietek!* az táncfcJcs ; KgyMá! a jagoc bajok wmliu másfe'ül aj paaasaak meghaWgalniasá alapos luaéarr nem étemeOek nk> huaá Sast a huailan nemzet i kön M.ilbl—i kaqaiha Hér Karóéval ííméllúséga ,'akkor meg egy tengermelléki kia piloliban udvarolhatott valami kecses otw/ búlgyacfc. minálunk meg is Já kedv uralkodni. Két estéit roll egyszerre Szuteszter éjjelén, éppen a au kicsi kis városkánkban* Az fsw ifttt imkrfti kire haasveneayayel egybe-köt éti tacceslelyi rendezett. A programm ugyan Hát ipzaa nagyságot nr lett aa, akit t „tekintetes" urnák se Indiánk akceptálni; a szivünk erősen tiltakozott minden titulus ellen, ami öt távolabb vitte lótenk. Ellenben : akivel szemben az udvariasság tormái szerint érintkező szeretet, ragaszkodás sohasem ta- meglebetós ioasza vall. de hat mi falusuk nemjalmk meg azt a tilalmi, meir szivünkkel való ÜL^. ".^"il kdMbéfét találóan kifejezte volna. De akjt mi igea hagt eL A tiuolio mgld bálja kiesi szama '^ ■ , . kezóaatgévc! de annál löM> ndaavaggai. rendki- J^®" "'■J".!"'"11 tartottnak a Túli zajos akarni ért veget. .®»e — mikor még hivatalosan nrm m A szépen dekorált belyiségrea =zép asszonyok v«H az. hat lessék Upastalork -ez áítt is? Csak W tahftwwk ie^gyobb ■ miirtam ii iihima«»d» Hal Utal luméktai talajra az aptaiomk asáködeae? Olt, •W mart aapaskfc nemesebb eeCok kóré ft mőrffi tsnadakai é&s akol az akaiaaea haladás. az akaéaaoe mártáidé ráüt piadohtáask meg csak i\|iUk» féanojpri sem hatotta áf a! lÉMiéiha éktat. Árokban a (fajdalom: nagyon' ritka? raratakhoa. ahai a maakaöoszlalytyai vslé crmtkéaei melege nemi ka biztató, vigasztaló, eayteiö fagirt visz be maaká-aiak kikébe: csak difiit iMtmÉ egy-egr cáncnécU istaávat Ahol a EasaScás-asztiíy azt lapig! ifja, hegy ha-iafchs. aeaes tónáital a tjnadalum aan-dsa Mtft rrti-ui H anyagi HmopSídma réaseatír mt idiHuaknaik agyar. ekgededasek-W (ssert tesz az emberi vágyakat tefiesea ki-sohasem kka> de hazai, msaiti még-'agado a tesaaflé ntauá kromMaasrél át-madS labáéal nem igsa fogónk tábla DM iísuiiii kóTftktsk. boyy a aonaliz messzi amkcs aagv és fuaios IJiéal tar a sMgtar tármilWnmta. Ha aaoahaat razbeaase^ akar leUai Mbéatenak. akkor dsS savban arra tat HnkeéMé. hogy mialialW pg^aiségii, ■Aal msfaáa aimeaié tánaMaá ihid m tmisni Meg kel tiimii meg kel taWarn pumukai—i lii>i isiméi, « Hafls eéfc. métf ar --sak iofol aéjoe a Iái ■áaioi mía in mefraék a (Cmörá'éjrt. hssea vakamély Mfasakh satmpaaibél hataroaottan ketdésséggé tervé ezL K síim naUa kSsfis erével, kőrör feaeaeááasel két táaMplai aüdén oiyan Mééá-: tM, sssiyhéa a saaiáMsiály éM^ik, héta--éaaeg^adatáosk nemeit frt- megavilatkaiását m- fc a Unsédm 3ten gtifembec. íhren aánv \| ipartadai fs^ hogy »z artaytalaaaágBk mosolya vetett igazi fényt. Városunk eiökelósege egés hajaahg mutatott egyftL Jdenvoltak dr Kovács Vilmosáé. Sehwarz Emilne. ifj. Leszoev Jéasefne. dr. Mevedits Edéaé. tílásér üáadoraé. Stemer Jenóné. Berger YilratBoé, Bbeschfltz AdoHné, dr. Lóweasleia Hómé. Paok Vilmosáé, Marton liva'áaé. Leaaner Manóne. Mert baba : akárki mit mondjon őrét a mt n^lykanizsai szeUemiakról. mégis csak agy ran az, hogy megbajolmk ugyan nagy revereaciáeal a hatalmas laleniaasok elölt, de teljesen leborulni caak azok eiótl tudunk, akiknek nagy szitok is van. £> (én Istenem í) az már igazán nagy sáv lehet, me rnek szerelő melegsége a- mcsak Zals- . azefcettiekmÉeémáááh : akkor lalsa fáe asoai már csal talán") tldhaltaá. hagy aéhmk a soniiimsi rémetekbe nem tog Wimgm. Ehbea a •ékasMbea tehái a magyar láwadalom aagy Vidáman éiűuk mi a jégháiaa ís, igaz, hogy 1 léi gyomoml. aak az a bajunk, bogy most _ ___ amesea jég. Nem akarom eiwatai azt a oéhany 'arásaolj. Nagy-KaM/sáhoa, l.aaem saep napot, hátha rám cáfol a szeszéiyea Mi és etaagárzik az orsaá szivébe Budapest váro-■eglagyaak pííláimoo a kóaték A kicsi bébék sába, süt az emlékezet, a feddhetetlenség agy **** /fi/e «wk»ék ki Wefcet ágyjUbót. ^ muiní ^ragyog a délibábos magyar nézik az ablakot Mim, ráncokba szalad bárso-, . ' . , ., „r^ . . . , W arcukon a rózsás bór, - az abiakláblákon ^ - wma Mg^irág j bömeröben a bolondos higany \|le» közénk néhány óéáia dr. Sarfí Miklóson V icicu tü Dt tel nt^i wÉért tt, ot bomlji' kai. hogy bizonyságot tegyen a szerető szivek aak éde kisasszonyok. csodás hatásáróL A tagy a Bd-g (agy immtétle meg nataok a ... - . . - táras egyúttléí meleg érzéséi, a jég leromboll 6 " ba^lt- hooayas ostoba tinaéslmi koriatokat, melyek ÜOMD a messzeségból, a dékbábok bazájá-efkölönitik égyamstól az emberéket. Falaa is bél, bizonyságot Moai arról, bogy as a kép, (fivataók a rMgkánág. mi éteaebhai válaak íU adyet az egymásért doMmaó szívek forrósága Mg ltr varázsolt etek, nem délibáb, hanem hammüatlaa. nakria»fcáls nsaoav kihal már ott m, M magas ______. ._ gyárkéméayek ae^ kópáftbk magakWI a bSZ ,mu ^W1 una7 «M»a a barát. Mete MslöL — Van hmdfa tgjMui. éa aeretet sBtmtoitgaaak. «Hék mi tetemesen örrendbetmik, mert a Sebánv száz kilómétern yi utat leü mag, bogt -haromtya-égyta—már—e-si—lépáséval—U- H\| w-- stkbb boziá tgymaahoa az erabemkeL Dr- __ . JHapk, (ivoJs ügyvéd erdeme ez. Az ö rokon- aagy-hannsa menta egyéastgt és táradhaiaUaa bazgóasca keaedés odaadaaával muatilii. mag az egyjfcteL Határtalan tevékeny szép letté előli. MRttl nemcsak kdemes szórakozási akart . „,lm _ .. , ' »«• zm nzét egyesinek; Célja, a<t az igazi ^ »«káldh«Ua volna tdv&fcltt cél ebben is az lüááielak leromknlása volL Dr.bea vagy távuathaa is; talán eppen olyan hatást Mán rali rokonszenves, kedves egyéniségi igy I kélten tolás szellemével azon az s&m is: deőboxott é '^'"j!.'.^ 6,M»f*-: macával vsImm o'yal, aawt ♦imik^p -s sem mf algaiarlSi As efyfot skg bogy bj^ial0\|( ^ , Usmralnihaióbli macr. egy bénapfa áll less. éa máns 1(8 taga van. ™ ** ^ azon a szép ünnepségen, amelyen város közönsége as Ortas éa Ist-hódoM Otzierkuier l leas. éa máris Jégpályánk 600 aégy>ség-ól területen Műnk. de jóvöre kiterjeszuk lOOD-re. . Kuáaó kHiumlySaok aagy rrámbaa vaaak, ás át B,a hölgyéké as ilsflsig, a szép Híiftia Beria éa Priiipt kHassaoayok miráss malslváayaik-bsa náeásgoa gyönyöre tahk a nézáközőnségnek Vidéki levél. Tspefaa, jaaaar li aok Mayas hált er r ha ib-tm rendez taac- i sásmslji iócüt kásM a Isi, misdtt esak bérelte votsa ki Ra-küándma ér el egy tfemáatos, poat a meadaiakaál asegáfléWy, a aéstt meAsa is ta ram agyas aam Inghatja cséfeaft s Aa láa íamnguak ut. Ifé\|uliv^ái jass meéatságoi, atdy aaadig egyike a Mptkiráflthb báloknak. — A ltr. jU. abfftd ü aa réadezi mokáaas táaceateiyét F..Jt Emi. tmtákti. bkét mast aagMgH kivteáaék, ayik->sgu matass igsaánlai saik li kereke, aem gír-j áÉ gjetsas. asaJa .ptéf oly jó az mai ágai OMÉ aaéSkomM sáaratlaaai éthotekod* «gy homaaaáákedvts jdaaél,mriy aaaak idsjéa sokaaor, arpnértUM vsfom a, másekkal a. Tott égy] jékéyt grsfcmsarmm. ssodisiéBa szagéra, rideg. Uaéayós smkuaek akar. Iiblisi, nem mkertát ez anmi áram a hamsa llmi.ua aieatal arás-tg gysagád twrmiiáaék egy-égy kedves v-aáaa. Ba asm tadtaft a leckét, eszri ktxdtSk — TaaSr ar. ililiávia az tbi aM .. - Kezd s aniiai. — téléit 6 arasoátaa. Ifcai ia saiwSaéss. ha vaátti keegiltae bejem hét caak az était masdaaá amg, asmrtl ni Tisszavsasm i^s megtépázzák Másjik s Tollf ittábaa. Wtamk s .ZALA* kir postára aaas. Tatea é maga aam tsdte: milyen drága ékszerekkel utazik. Valahol mélyen rejtőztek azok a sávfenékea és adMk, atekahak a kora -fejlődés csodás ertjével Caak sakar a banketten fölállott éa beszélni kezdeti; mikor, ss ó, aáadss énéslái srósen hullámáé szive SMg-mozdult: esak s hullámok ringatták el miva fenekének rcfleM lükát s szemekbe ; ds akkor bnlloUak ki azokból a baráti nars^—á drasa- r fTőagT- Esak s gyámáaUmstsgtagyaaaamk rsgyogébkak voltak a legisgáiiöhh goadoialaál la, mari aaoá-baa s végtétoaái warató miv sauteJi mag a i laaga óaaégaa, plaartikai anjá ayel véa. Esaa a eép nyelven hiaeayára ragyagé saáaak-atokat moadoB aaoa as saMa s mi aagjmivl sí aagjsa i« arsak is; sfeiask sanahss masl bváte-Isasa (mahási ssokáaa tilsáért i da el is kéáen Isilalljásik kéz-a amteg haega jetemsa, amát as tímterbsber-haakéttrét irt. Valami jéietö. édes baasáaég aagámk aaaak aaaása soráWt Mmlha máaáoa htfftaak lálhatat- ^ » «k az tan paráayi, mstégea nri smve támadt vatea rtakébea ho^ta mef, mert azzal a attól a sagy sserétenS, mrfylyd a tudósító „».\|mwáéa »láalrél ma^yáatkoaoét aagy kai a fehér papina réüa. Seiate égsek, aztelé',M ssareérttel airmbia neki ia ki fagyosnak! Így vas as, aakor valaki gondola- éaa * m6htt rt®,w' aa ál leM ai sem a tapolcai mép aaaaoayak. a t> meaáem. hagy nem a^lftl kezdem kel. lakat w a mivévtL 'árasom, nézem azokat éa élreattlel szívom Mmti a ktlillfc Méja átadó szanMet fa holt hétak eterea Wkét) éa egygyétetvamtom a m-gsméral Iriestm' hát igataa enayire át éaayisa aza-ratjSk így tormán fMnkwátr UezíSH, Ragy-'Kaaiam «gajaM> jmgyá^aa" arái9 Múl királyi táblai km tanúrral alkotta saag első stábé* ítéletét \ tfak asaraak mtgafsg-vámal, hanem '^fSsíígn lelkesedé sil fogsdták j É« 11 mepat éfy lényes lappal gazdagodott hozzánk tftafidt saevetetének arany Mayve UN. jaaaár U t»-áe. Ttnaigl naptár. Jsaiir 20, CMMrtfk juui n a«w Fihralr I »■■>■! IMi K. Varrna? Fatnár B fati A uotaW baW laataattlra, t m- m Ur. «yi látlk ft A ,NfM UrUf IÍM--•ttl/a Ai In. (Jtttoíjr" íSf/W iMnkn nklaa lallyi. a ■ k Ur. art. Ml MM laOMif »«flja« •OrtaÜMk ÜtiHIrs. A sspkstlfi ilL »••■ nl\|ii acrM jtiM ál Indtln <• alrtextl Ur aMja. jött. Vévill Piikil Ftrtnt a hadseregek i kai. Nem báné már, hogy kmsámák el jelenlevő képviselőt köszöntötte fel. Utóbb, ktgyakal Mayáéig* Horváth Honor az ünnepeltet. — Egy eaéaze tea. /ír izr. nóegyUt I némi eltéréssel vasárnap lea-oxaonáját nem délután ót órakor, hanem vacsora alán 9\|' órakor tartotta. A kaszinó dísztermében, a kerek kicsi asztatok körül alig jutott hely a vendégeknek, a gazdag bú (Te pedig a velük előre, nyugodtan. H I R I K végén üresen állt A nőegylet kedvelt zsuijainak hire a szomszéd községekből is sokakat ide csábítgat hozzánk egy kedélyes, víg délutánra. Es alkalommal Szomory Emil [fővárosi hírlapíró, —.ki baráti látogatásra volt városunkban — egy Murger-féle epi- Ott hol as wcak már jabbaa kaaálaaedasá ás rillasM lámpák pislogva aaériak el Nayihet a vitae latlalion, egy nagy kompánia \|Wi t*mbe a rendnek örelval. 1 telaó vágea as tgyik palota boám ablakaora belefúrta tiaaa maai a sötét, gyéren rilágiiott a teába. Zaaeeaó ballsbattl, oaaan jóhweit aa a dllöagf, lármás arikosspéaia. Lármáztak, Irivol kupiékai énékeltak haagoeaa, borgőtőt hangjak zagvs látott végig a kázaorok kőzött, egyasáat Iftkdósték és botjaikat gyorsan berregve huták végig sz üzletek redős vaatjióia. Valóságos ribilliót esiaáltak. Megálltak a reátörök, kettőjük köióit állt a kék Uaaoa asskás. — Osaterkaher-baakett. A nagykanizsai társadalom, ez a vén, sokat szidott leányzó végre ismét fellobbant egy pillanatra s olyan szép, megható bankettet rendezett az ő szeretettjének, — hogy szinte tennen dobogott mindenki szive. Az elkészített 130 teríték már a tele-pedésnél kevésnek bizonyult ugy, hogy a Polgári Egylet nagyterme is kicsinek látszott ily nagy publicum befogadására. A vidék még tul akart licitálni Kanizsán^ szeretet-nyilvánításban. Ott láttuk át. Horváth Ferencs-ixidapesti kir. törvszéki elnököt, Cserfán Károly alispáni; ár. Stuís Miklós debreceni táblabírót, dr«, Afangin Károly, ár. Rsstsicska Kálmán, Guimann Vilmos kir. tanácsosokat • f stb. stb. szóval a megye színe javát 1 Már a bankett kezdetén az arcokról lehetett olvasni azt a bizonyos rózsás de- ródot olvasott fel a ctgányvilágból >Bo/Umtk\ W» villamos körte sápadt fényt1 megvilági- , . „ . ____- ! totu arcukat. Csillogott a szemük, egymásra kmtfrmya. cmen. Kedvesen megrabolt,. pijlo.ott a két ^^^ Sor el- két bolondos lelkű művész gyerek volt a kis elbeszélés bőse. kik az istenek közeié I ben, már tudniillik egy hatalmas bérkaszárnya htUáik emeletén fűtetlen, jéghideg sötét szobában/párnák között álmodják át az ö ragyogó, bolondos szép álmukat! Kelleme'* előadását hálásan megtapsolták. Krausz Jiisa Kiss József >Szomor D>ni<* ját szavalta el hatásosan, Vtholuii* Róza pedig egy népdalt énekelt; a kisasszony ismert, erőteljes szép hangjában nem gyönyörködhetett a hallgatóság ugy, mint máskor, mert hiányzott a kellő kíséret. A vidám társaság egész együtt halam melletlük a lármás kompánia, mosolyorva jegyezték meg: »J{ilyen jól tudatnák aa arai !• — Aztán megfogták újból annak a kék blazua munkás karjait és vittek beljebb, a rendőrségi palota leié — mert nem szabad éjjel aa ateáa lármázni — Siakánslk ét nskaletarek A j kicsi Anaaskák vasárnap reggel, mikor kidöntül-ték nemeikből az álmot, és meztelen karjaikéi széttárva ásiloatak, es volt aa etsü szavuk .Mama, a Liszka mag a Róza ma balba mennekI" — És Liszka is, és Hósa is egén nap izgatott volt A mama többet volt délelőtt a konyhán; \| délben a leves sós volt, a mártás megkozmáao-dolt és a pecsenye egy kiasé feketére égett a éjfélig maradt azétan, az ebédlőben Ró«a egy krislilypoíwat lejtett a főidre, óassalórött a porténáhál padig „ ... . „ ... .._. ,_. ... . Iháromszor kidobta az ablakon, a nagy Éataéghen - "f**** ^JSüt fe d'l°°k I azonkívül a kis gipsz mopszü er* láŰTaV ^"M^-^^JSSlrHl W IstörőlUu AsaSrktt\|á p^ák^ rflt amely ez estén mindent rózsaszínű világításban fog bemutatni. Ugy is lett. Étel — ital, felköszöntő minden tetszett S ez biztos jele a jó, vidám kedély hangú latnak. A menü volt : Fogas tatár mártással. Vaddisznó áfonyával --Bélszín körözve — Pulyka, kappan, matacz. Vegyes compot és saláta. Páriáit. Giardinetlo. Balaton vidéki fehér. Heidsieck Monopol. Fekete kávé. Kanizsán. A korán elhunyt ■ ilju temetése héttőn nagy részvéttel ment végbe. Koporsójára a vá -1 rost tisztikar ts szép koszorút tett. — VáraMg/éak válantál A megyei központi választmány, sz országgyűlési képviselő-] választók állandó névjegyzékét az 1898 ik évre egybeállította. Összesen 24593 választó van, 3241 esik a kanizsai kerületre, 2184 a zalaegerszegire, 3209 a baksaira. 2620 a tapolcaira, 2831 a keszthelyire. 2590 az alsó-lendvaira 2211 a Menyara, 2534 a csáktornyaira. Ezek Urat m régi jog. 20x00 ratabiftök, 4» ház-birtoí, 2585 jövedelem, 1469 értelmiség címén ; vettek lel a választók jegyzekébe. — A PalgArl Egylet mulatsága. ; A Polgári-Egylet folyó hó 15-re jelzett táncestélye e hó 29-fe hal >sztatott. ! — Keeeulfa káL A pápai áaulalg zártkórt korcsolye-bált rendez az oltani korcsotyás egylet javára az ■ Arany-tini- szálló dísztermében. A pecsenyénél felemelkedett Tóth László .. , . _ ^ - . k,r « fedett bangón , kllnrortMi w timm, a királyt és családját éltette. — amit állva hallgattak végig Utána Mikoss G/za kir. táblai btró a nagykanizsai kir. törvényszék bírói-kara nevében az ünnepeltet köszöntötte fel. Majd ár. Btsutik Ftrtna állt fel a az ő édes dallamos előadásával a nagykanizsai ügyvédek nevében üdvözölte az ünnepeltet Erre Oszlerkuber László kir. táblai-biró felett meghatottan. Majd Viotz Ferencz főszolgabíró az ünnepelt édes atyját: idősebb Oszterhuber Lászlót köszöntötte fel. Ezután még felköszöntőt mondtak: Seregély Dezső az alispánra, ár. Sckwarz Adolf a két hazatértre: dr Horváth Ferenc őméltóságára és dr Szfits Miklós ő-nagyságára. A szép felköszöntőre előbb ér. SttUs Mikiét táblabíró utóbb ár. Horváth Ftrencz feleltek. Dr. Sckwarz Zsigmond a keszthelyi jogászközönség nevében üdvözölte az Ün- nepefet. Majd «, kü na •eg egymás mellett a nyirkos, sóiét éjben a dü ede«! viiyiliék, aa egyik uiláfdabb b»z, valami le baj alacsony, homályos ablaksin boassa, sárgás aá-vafcbaa kiviilaa a piszka lámpa May, a ktdö a teára Csaad vaa, csak a fönn a msgasUa, sa áthatlaa sört ködben hipofmk a vadludak, tisztán l«hallslstik szárnyempkodásuk zaja. Némaság, nem mosdnl semmi. R»ccenve nyílik a kicsi lebnj ajt ja, kék bluzos tagbaszakadt részeges ember bakik ki az ajtón. Mered', buta szemekkel bámult körül, nekidült a falnak, bitoay nem tadta, merre kell menni. De csak magiad alt, beleié a váreaaak. I sasén'A léptet latsaa la sas a biztosabbak, snlárdabbak lettak, e'flbb motyogott valaant, s'idu a gaaeaber nagy urakat e ahogy a nehéz mámor oszladozni kezdeti agyában szép, helyes ütemben fütyölni kezdeit Elment az utcasarkig, egyet kurjantott jókedvében és mielőtt meglordu batofa volna, nyakon evipték őt a rendnek derék Örsi. Kérte, hogy hagyják hazamenni a fabaígébez, nem báaioU f soka senkit, e ismeri, begy ma ifibbet ivóit a kellettinél, de hát e* nem bla. — bm szabad, a tasadat zavarai éjjel, — (e,elt mogorván az egyik drab«at — menjünk csak előre, fia megadta magát as a hatalmas, tagbaszakadt Mi bla sos ember, a pilláit dörzsölve egyre arra hivat kicsit haragosan kellak (ti aa asztaltól, még szivarra sem gyújtottak, mmt máskorplr s~ktr ánnnskák megvigasztalták as apuakákal is: .Papám édes, Liszka és EUzama bálba mennek I" Es leiderült a papák arca ét aa arftak. kik kal-lellenül vájkállak vasárnap azzal a hagisafs \| faragott kis fadarabbal fogsoruk között ethatá-I rosták, hogy este elmsansk a bálba, t otl i* Ivotak, mert minden ember magát satrtti legelő-szőr és legjoblNUL Oh a gyomor, a Úszta ruha-as éjjeli é< hajnali bazajövétek ellenszolgálalot, 'agy tart kiváaaak a bálterembsa. — Este lásat izgatottsággal készültek a bálba mtoők a loálü i -málaaboz; atiadeaki aagüett a háaaaál: a .nattdf', a kisasszony; aa úrfi pedig kritikái \| gyakorolt, az ö szeme leféitMbb. aMgnoafe I hogy itt, vagy ott lőbb a pudtr, tabái Is hti törő ni. — Vasárnap este s szakácsnők és ssaha leányok köréből akkuk víg. rtodaaf biaottaág zártkörű táncestélyt rendezeti jótékonycélra, A mulatság a legkedetyetebb hangulatban lolyi le, 'kivették ők i* részükéi a larsaagMl, tőt tltók vokaL Mert a nagyaágák csak eaaial lógnák • mulatni A múlt évben laláa agy kávés! lőbb ! volt a Utal jövedelem, de ez borántna jttea-azt hogy a mulatság bármi fkíaleib— bálra -' maradt a atoll éritől A fennmaradt éatatg 91 l Irt 70 kr., ssalyst (tterétzbM a népkonyha. Wa-rétabaa a Itkúttmpiom javára lordilottak. KtlOI-üsettak a következók : Tv boly Viktor verses tószt jaj : koaoti szelíd hangm, bogy ö beesülele* gyári ■uskáa ) nem volt soha baja a tSrvéayes arak- Bakodi Uszka 50 kr- Weiss Líaaka 80 kr^ Németh Róza óű kr, Agg Páni 50 lu, Maion Julcsa 60 kr., Cseh Teréz 60 kr. Saller Mária 60 kr., Fiiszár Erzae 1 írt 80 kr.. Magyar Anna 60 kr„ Neubauer Anna 60 kr., Felber Ense 60 kr, Balogh Mária 60 kr, Einspinnerné 60 kr, Kővi Anna 80 kr., Rácsaik Mária 1 Irt, Galambos Mária 60 kr., Mautner BeUi 60 kr., ösz Róaa 10 kr., Tálosl Tarka 10 kr,* Koausz Erzsi 10 kr., Eperjes Róza 10 kr, Bocz>k Róza 10 kr, Marái Józsei 1 frt, Kluger Samu 60 kr , Oénea Teréz 30 kr., Kórodi Lajos 10 kr. Matat Kati 20 kr.. Szivec Kati 10 kr. Rács Anna 60 kr.. N. II 10 kr, Krammer Magda 60 kr, Krammer Klára 60 kr. Gyönge Lidi 10 kr. Laitner Sarolta 80 kr, Jóna Juli 60 kr. Törők Teréz 60 kr. Csizmadia Ágnes I frt, Gregor Mariska 80 kr, H. 0. 10 kr, Fleiscb Józefin 60 kr, PiMber Térés 60 kr, Tibol Lajos 80 kr, N. M. 8 kr., Czár Lajos 10 kr. Pint Aaaa 80 kr, H R 10 kr, Szili Regina 20 kr, Balasa Erzsi 80 kr, Kohn Zsigmond 20 kr , Németh Mari 1 frt, Tőrők Róza 60 kr, Aran Teréz 80 kr, Nóvák Kall Nagy-Kan r»a eaü törtök 1890. január hó lJ-áe 90 kr., Adrovícs Róia 50 kr., Lan'di Teréz 80 kr., Kraaaer Esgse SO kr., Szí ma Fám 80 kr., Támás Mari SO kr., Horváth Kati 80 kr.. Horvátk György 10 kr., Biau Ottó 80 kr., id. Oflenbec., Károly 25 kr., N. N. 10 kr., N N. 10 kr., Péczeli Róza 50 kr., Steiner Árpád 30 kr.. Porodusz Józse! so kr, Pint Adu 30 kr, N. N. 10 kr. N. N. 30 kr., N. N. 80 kr., N. N. 80 kr., N. N. 30 kr., K. N. 20 kr. N. N. 20 kr., Kaaztl Testvérek 1 Irt 80 kr., N. N. 60 kr. Pill Pál 30 kr. N. N. 80 kr., N. N, 50 kr., N. N. 50 kr., N. N. 1 hrl, Récser Katica 60 kr., özv. Moldnai J.-né 30 kr.. Lőrinc János 30kr., DeulchJakab 20kr, N. N. 10 kr^ifj. Vidor Samu 80 kr, összesen 89 frt Bt kr, — Tét—tflj A es. és kir. uab. <Mi hu-jxüya-tdrfasáynaí a magyar szent korona területén tevő alkalmazottjai részére alakalt pn»e-gélyz&ejiylel alapja javára f. évi lebrüSr hó 5-én az „Arany szarvas" dísztermében Horváth Laei jeles zenekara közreműködése melleit zártkörű táncestélyt rendez. Kezdete 8 érakor. Sze-.mélyjesy I forint. Család jegy 2 forint Karzat I forint. Feffilfizatések köszönettel fogadtatnak és birlapilsg ayagtáztataak. Jegyek elére válthatók Práger Bels ez Betűs Lajos urak gyógysser táraiba. — Hsleas seaeksr. A ca. és kir. áa. gyalogezred zenekara f. hé 18. 19. és 20-ikán varosuakban tog időzni. 18-aa a iisztikar malal-»agán. IH-éa ayilvaaoe kaagverseo\en, 20-án pe«tig a ksasíaé estélyea fog já'eaaai. — TÉa. Ssombaton e»e nagy riadalssat oko sett a félrevert harangok kondása és a tűzoltók ktrtharsegáia- Arra ayttgat telt biboiszinbe olvadt hosszan a sötét ég, as első pereben mindenki azt hitte, kogy lemét a villamos telepen ég. á veszedelem általános megnyugvásra aem ott dühöngött és fcómnlsern volt oly hatalmas Kiskanizsán a Homok-Komárom felé vezető oteának legszélső háza gynladi ki, és s lobogó nagy lüaayatvek minden akadály nélkül erre ve-lettek lényüket, á tűzoltó* hamarosan megakadályozták a mvatefjedéat Baleset asm törtéev A kár jelealékteiea. — timégss éa kams tázársk Vármegyénkben 66 község bír vesartartbaJá»i joggal, « késség pedig bn* óvásán-jogát gyakorolja. A lefolyt évűén 221 országos és 92 bacsavásárt lanatisk. Nayykaatsaáa as 1886-ik érben as or-taáfas vfaárok ba'árnapjai a következők: január Sl éa, april 4-én, májoa 23-án, augnszios H áa, október íf én. december 5 én, nezieasn hat árt tsst — llvtmiU saehkemd«k December bo 91-ea délelőtt s Városhás-titcában ety csomagban 30 zsebkendő veszett el- Felhívják a becsületes megtalálót, bogy azt s rendőrhivatalnál, bot ré-sséie kde jutalom biztosíttatott, adja át — Egj kateresitt tziks kiad* leb rtaór hé 1-élCI logár aleákaa a ea«« álrlsklsays mIMI. A nksnizssí, Csáktornyái, keszt-I helyi, perlaki éa letenyei vizsgáló-i bírósagoknál (az 1897. jan. l-je l előli befejezetlen rnaiadl ügyek betudásával) vizsgálat lolylattstott önálló böoOgybén. A vizsgálat befejeztetett . . ügyben folyamaiban maradt . . I ügyben. I Ezen 545. vizsgálati ügyben benyújtott közvádlói előterjesztések-bői volt: I. vádlevél (vádalá helyezésre, végiárgyalás kitűzésére; . . . 2 a bűnvádi eljárásnak megszüntetését szorgalmazó indítvány 3. a vizsgalali ügynek más hajlósághoz való áttétele indilvá- j nyozlatoli........ esetften. • , A vizsgálatnak és nyomozásnak kiegészítése inditványoztaiolt . . esetben. Törvényszéki főtárgyalás larta-! tolt 112 napon 236 bünügvben. Ítélettel belejezteteti .-,... Elhalaazlalolt . . . . , ítélet hirdetés volt '..... írásban indokolt lelebbezés be-' nyújtatott -» . . h—■. ., . . Kegyelmi -kérvény tárgi altatott Kiadáaí e- kikérés! indítvány. . d Fegyelmi ügyek Feljelentés . . ..... Bejelentetett . . . . . ■—— Folyamatban van . . . . . . Fegyelmi főtárgyalás volt . . . III. Járásbíróság! ügyek sz eljárás lolysmalba tétetett esetben. Közvádlói nyilatkozat volt IV. Fogházi ügyek Az 1897. év folyamán letartóz-taltalolt jogerős ítélet alapjáa . vizagabililag ..... Összesen 726 545 180 279 212 54 276 216 20 219 16 798 1694 687 ogyén 114 „ "66l 7" Törvényszéki csarnok. A —gylrartt—< kir. ügyéeseégeak lt»7 évi ügyforgalmi kimutatás Hogy mily teméntelen, nagy munkát végez el évente a helybeli kir. ügyészség. arról lannsko-iSk ss itt következő statisztika. Dicaérni itt OroWy Lajos dr. kir. ügyészt egészen felesleges, mert etáné mellette szól a rideg kimutatás. Csupa ssáaa, mind nagy, és mindezt egy rövid év leforgása slstt intézték eL 6768 ügyszám közül esu-páa 10 maradt diatéseúeefl; ennél nagyobb dicséretet nem irbalna senki L Törvényszéki hatáskörbe tartozó bűnügyek Ügyszám érkezeit ...',. 5768 E intéztetett...........5758 Efintézeilen 1897. év dee. 31-én 10 87 Az összes (elitélt. vizsgálati) le-tarióziatoiiak által a fogházban kitöltött napok száma .... 88.921 -Átlagos napi létszám -»... . . !Ü6fi Munkanap volt . . . >--, . 22.878 Munkával toglalkozotl . . , 567 egyén Átlag naponként (az Qnnepnapok beszámításával) ..... V. Az slksimazottak létszáma A központban .királyi Ogyéaa ........ királyi slügyész ...... 'írnok ......... fogbázfelflgyeló . .- . . . napidíjas ........ őrmester (altiszt)...... hivatal szolga...... . munkavezető logbázir .... fogbésőr ......... A járásbírósági fogházaknál fog-házőr . . Z 91 g i s d * i i g. Aa egyéves rtxaák áttelel érne. Tavaszesal igén gyakras kailaai \| begy a fiatal roasák s boaasa és arás a paaaest, vagy aed- késői dugványokból származnak, s igy magától értetődik, bogy gyökérzetük eléggé nincs kifejlődve, vagy ha van ia, de a tél tagyái fiatal, gyenge voltak miau ki nem állhatják. Aa—ily Igyeage gyökérzetü rózsáknak az áttelelése ogy \| történhetik eredményem, bogy ssáraa kiden helyiségbe állítjuk a rózsásat és több gondol lorditva rajok, vigyázunk arra, bogy a homokos föld, melyben elhelyezve vannak, ne legyen aem túlságos nedves, sem pedig túlságosan ssáraz, hanem olyan, mely leginkább megtelel az erdei talajnak, melyben nőttek. A fiatal rózaákat a lagy éa rothadás ellen legjubban a kivetkező eltartási móddal védhetjük meg : I —2 méter mélyre négyszögű gödröt ásunk körülbelül oly nagyságban, mint a minőt elégségesnek vélünk rónánk befogadására A gödör aljára néhány cmayi ló trágyái teregetünk al és erre száraz, használt deszkákat raknak. A deszkára azuláa elhelyezzük a virágeesrepekbe kiültetett fiatal rózsákat. A míg ösazel aa időjárás megengedi, a gödröt legalább nappal nyitva kell hagyni, bogy a frim levegő akadály nélkül hozzájoliiaaaon a növényhez, de ha a hideg, nedfes és fagyos idő beállani készül, ugy a tetői fel kell allitaaL A tető oly módon legyen késsiive, mint as üvegházaknál szokás: egyik oldala, mely észak ielé esik, deaskázotl legyen éa jft vastagon szalmás trágyával belödessék, mig a másik, azaz a déli oldal Ovegtáb'ás lehet éa oly módon legyen nyitható és sárháté, bogy be* í> ki lehessen jutái a rózsatiázból. Naponta, legyen bárminő I híd g az időjárás, a rózsáknak friss levegőt kell juttatnunk, mit szellőztetés által lehetőnk. A . szellőztetés legyen gondos, ügyeljünk arra, hogy a nagy hidegek alkalmával c<ak kis résen jat-básson be a friss levegő, bogy a rózsák el ne jjagyjanak. Arra ia kall ügyelnünk bogyaalvsg> táblák jól legyenek egymásra helyezve és beragaszt ra, mert a szél as ilyea részeken ál a legjobban zug be és néhány óra alatf tönkre teheti a gyönge növényeket Az igy elrakott rózsák igen szépen teleinek á'; tavaaa falé vége-téttó\|8trsNgíssB^ mii a Béytaitjiimaiaa bizonyítanak. Magam többszőr láttam ily módon berendezett rózsaházacskái, me'y amellett, bogy olcsó, mert egy ügyesebb munkás maga állíthatja flesse, igea célszerű és a rézsakedve < gaa-dáknak s csekély kiadás sok SrSmet okos aaajd nyáron, midőn as átültetett rózsákat teljeaen épen ültethetik ismét ki kertjükbe. A asezei egerek által skezait kárab. A gazdát érő csapésok sorozatát betetézi le\|-ajabbán a ssetei egerek aagy mérvbea elssapo rodáza. E sorok irójáaak alkalms volt kAzeleb-rö as országot keresstül-kaaol alasai, a aajno-aaa kellelt tapasztalnia, misaeríot kevés része az orsságntk kiméi'eteti meg a mezei egerek pasztitá<álól. A bő-sín és saáraz öaa telette kedvesati as apró elieoaágetak atsaaporodáaénak. a melyekkel azembeo a gazda tétlenül kénytelen nézni azok pnaztilásái. Mert van ugyan az aga-rsk poastiiásáaak száaataiaa elméle i módja, biaa közelebbről is a löldmivelésügyi minister által e tárgyra vonatkozólag' kiadott ntasitáaokat ss ország legtöbb lapja kAsSIto — a melyek leg-sagyoob része azonban a gyakorlatban kivihetetlennek — avagy legaMbbb is ety költségesnek, oly láradságosask bizonyult, hogy bizony as> gyon kevés gaada asásja rá magái ások a'kal-ssasásSia. Egyedal a Löffer-té'e bacila«okkal való oltáa, s a tovább fertőzés által való sasa-tiiás látssik egysaertoek, e otysaaak, mely a gyakorlatbas vsló alkalmasáét is elMna, azoa-baa n(ylátsa:k, hogy a pssztitásask ezea módja még siaos kellőleg kipróbálva vagy eléggé ló-kéletesitve, mert tádtaakkal nagyon aevérhelyen allalsMaiák azídelg. Szerencse csak aa, hngy ss aaragf Is tal-gyönge ösa vetésekben addig egyáltalán aemi lirrfmfuM totóziwií Uirlotó Waagyéaa féftlaHé. Beérkezdl........ 790 Ebből eljárás sMgíodítása nélkül íéiretétetett vagyis más batóség-bosMiételett 252 iaz űsszea fdüeleateseknek 3t«-s) Vizsgáisi szorgslsiazialotl 538 swtbec. 1 vea tél alatt sokat ezsavedtek, legnagyobb ré- avagy csak igen kevés kárt tatlak ss egerek . szák elfagyott, jóllehet még november éa deeem-1 annál jobban ttokra tették a lóberéaeket és la bérben igen asépek valtak és ugyancsak asép' caraáaokst, hot Is a va^ag batoa gyökerek reméaytkre jogomtottsk. köanysa boszálérhető, táviban levő, kedvese As tUtalásnak bárom alakja lehet: ellsgyás [táplálékát képezi aa egereknek. Láttam laear 'aéha megfagyás, rothadás á> elésenevészedés ál-Inasokat éa Iflharáaskei, melyek rosta nádjára íial beállott halál. Ha a beállott bálái okát ka- voltak átlyukasztv«. Kegy az ily tAakratett 10-'twjek, aai lógjuk tspaaztaiai, bogy az vagy aj cérnátok és lóberéaak alig togaak jövő évben [idlságos sedveaség, vagy a Uáayoa befedés k5- kaszálást aáai, aziránt alig van kétség, pedig vsákestékea történi. Aa elaeaéveesedés követ- [bál különösen a lel vidéken, de az otaaág ásás kertében azok fognak inttkreirenai, melyek a ré zeibea sagvoa sok gatdaaág vsa, a hol ki- Nigy-Kanina csütörtök Zala 4. szám(7 lap.) 1898. január bó 13-áo záróiag lóhere, luctorna, zabos bükköny r talán csalamidéra fao basirozva a takarmány ler-mesztés. Ha ilyen helyen asntán a lucerna és lóbere nem ad kielégítő termést, megvan a kala-nitáa, a ^következő télen at állattenyésztés ro vására szalmát kell etetni avaBy takarmányt péncen venni. Résen kell tehát az ilyen gazdaságokban állani, a ba már as egereket kipusatitani Mtm volt lehetséges, tavas beálltával — a mikorra maguktól is elpusttulnak — mindent elkövetni, hogy a lóherén és lúcernásokst megjavítsuk. — M dolog a hiányokat ujabb mag elszórásával is pótolni, s a talajban könnyen oldható, a meg rongált gyökérzet aiial könnyen felszívható t\|K láló anyagot juttatni, hogy igy a növényiét hamarabb indulhasson erőteljes tejlödésnek. Ebből a célból a talajt kora tavaszszal, mihelyt a föld annyira ssárad, bogy as ökör nem hagy nyomokat, rétboronával keresstfll-kasul erősen meg kell boronáltatni, majd pedig gyéren lóhere, illetve lucerna® aggal, továbbá gipszszel, vsgy még inkább ssoperioesfát gypazszel beazórstai. Köz tudomáau, hogy a szupert oszfái gyss mily nagy-szerfl hatással van s lóhere és lucerna félékre a ■ily óriási mértékben emeli azoknak termés Atlagát Ha valami segit aa egerek által megron gált lóheréeek é< lucernásokon hát esak is a a esapertoszfSt gypsz, avagy a trágya gypsz. Ennek a kissórftsa után eaetleg még egyezer meg boronáltalak a talajt, a nyugodtan varjuk az eredményt, mely ilyenformán bizo nyára nem marad mögötte azon eredménynek, melyet adott volaa ugyanazon talaj, as egerek paasiitása nélkül. IRODÁLOttr- Fttstkarikák. Elbeszélések, képek, rajit OlestiMe^^L,^ ^JLul'u h^üik ^^ •laö munkája, mér több kötettel gazdagította könyvpiacunkat ugy aa egyházi, mint a viligi-téreo. Nincs szándékunkban őt .telledezni", neve eléggé iamert s jóhangzásu ások előtt, akik a zamatos, magyaraágnak, finom szalon-humornak kedvelői, barátai. Minden munkája hiveo tükrözi viaaza a magas műveltségű ember s nagy ideaJiatát; verseiből pedig ő is mint Szabolcska M bály kollegája, megmarad a saját szíve emberének. A kötet tartalma: Nem beazél. De Laraieon. Az aaazony mindig ass/ony. Keresd az as-zonyt, szeresd as aaszooyt. Atszony, te csak hallgass. Papucs, Persóniánizmus. Daru István uram a járásbíróság előtt. A mikor éa * horvát bán uookiöcscse voltam. Hol van az igazaSg ? Gróf PálíTy Mór éa C<ekey ístvén. A vén Jtocsis meséje. Versek. Melegeihfjanljuk e díszes könyvet a müveit olvasókösőoséget figyelmébe. Ára egy fo-j] rrat. Megrendelhető szerzőnél, Kőlesden, (Tolna aa.) Horvát-nyeUlau. A budapesti m. kir. posta és távirda-tanfolyam hallgatói számára és magánhasználatra a legújabb horvát-nyelvtani müvek nyomán írták Ehren-hőíer Aladár és Vidovics Rókus (Budapest, Hornyánszky Viktor.) A horvát nyelv ismerete azon sokoldalú érintkezésnél fogva, a mely különösen a határszéli megyék és Horvát-Szlavonország lakói között fennáll, ugy a közigazgatás embereire, mint a kereskedői világra és agyvédi karra nézve egyaránt nagyfontosságú. Minden köunyités tehát, a melyet a horvát nyelv elsajátítására vonatkozólag nyujtatik, a társadalmi élet szélesebb körének érdeklődésére érdemes. Ehrenhöfer és Vidovics munkája világos,! könnyen áttekinthető, rendszerénél fogva hézagpótló irodalmunkban. A munka ugyan] elsősorban a posta- és távirda-tanfolyam hallgatói számára Íródott, de a szerzők szem előtt tartották azt is, hogy a munkát az is sikerrel használhassa, a ki horvát nyelvet egyéb szempontból és tanítói vezetés nélkül kívánja elsajátítani. Bennünket, kanizsaiakat különösen azon szempontból érdekelhet közelebbről a munka, mert egyik szer/ője: Vidovics Rókus, a ki egyszersmind a posta és távirdatanfolyamon a horvát nyelv segéd tanára, a kanizsai gymnasiumban végezte tanulmányait, Kanizsával az érintkezést és kapcsolatot állandóan fentartja, tagja a kanizsai irodalmi és művészeti körnek is. A Vssármspl Upah. (Bsdapest, IX., CaUlapatca 11 .) A uagyasabásu zülföldi képee újságokkal gyöaelmeees versenyző magyar illusarált folyóirat régi álma irodai -maiiknak ia köaósaégüekeek. Est aa álmot moat telje* fényiben megvalósítja a Vaaáraapi Lapok című nagr képet heti lap, melynél ssebb, díszesebb éa gaadagabb iiioaitrált magyar lap még nem jaieat mag. Hatalmaa irodslml, művészeti, társadalmi és közéleti iránya, dia tartalma, képeinek sokaaága páratlan értékűvé tassi a Vasár napi Lapokat. A Vaaáraapi Ijapokjunkstarvéből kiemaljür a követkeiöket: L ▲ saabadaágkarc 60-ik éviardalóját kfttftm disz-ssámokksl éa számról-esamra nagybecsű képekkel és köslssrisyekkel, továbbá a nagy időknek IMS. jsaaár Mól kezdődő rendsser emléknapló jávai üaeepU a Vasárnapi Lapok. 1. As utolsó honvédek vacsorája eimen Torsai Gysla, a nagy íesiőmüvées remek emlékképet test a Vaaáraapi Lapok réasére a est a 100 cm asélee éa SO cm. magu gyönyörU asisea mtlapot a Vaaáraapi Lasok egéas éves I alófiaetói mist jatalomképot márcisa 15-ikéu díjtalanul kapják. 8 „Saépeég 6 Fel«égea elmen Sátántól (egyik kiváló régi iró álneve) győSyőrÜen illsazirált regényt kóaAl, I 4. Marcim Sa a cime Rnduyánaaky Oyala veres regények \| mely a költő legnagyobb koncepciójú epikai alkotiaajs lióeneek törtésstébes aa ijji alakult Magyaroságot matat a \| \| be 1848- március 15-től s Vaakaps magnyltáaáig. Rud-syánssks Gyulának a nagy müve aaintéu gyönyörűé illasstrálva jelenik meg a Vasáruspi La-ok külön mellékletén. 5. A Vasárnapi Lapok 1891-adiki évfolyamában iráabaa és kéjften ismertetni foja csoportosan a magyar előkelS családokat, a vidéki Írókat, s vidéki aaiaésaetet, mind a harmincöt társulat bemutatásával, továbbá as irodalom müvéaast, társasélet és a nagyvilág óaasee eseményeit eredeti rajsokban matatja be. S A hét eimt jovatábsu s Vasárnapi Lapok rendkívül gssdsg rovatok egéas sorit kösll. 6. A Vaairtiepi Lápok ssinea borítékján s kép hétről-hétre viltosik ée mindig eredeti, remek rajaban a hét fB jellemvonását tükrözi fl. A Vasárnapi Lapok időről-időre irodalmi i« müvéeseti pályásatokkal gazdagttja tartalmát 9. A család minden tagja megtalálja olvasnivalóját s Vaaáraapi La ok mludas esámáhes. A nők asámira kftlön érdekes rovatok vannak, csevegések, apróságok, divat: cikkek éa divatképek. A Vasárnapi Lapok most megjelent l-ik számának tartalma a követkesft: PáSstoi* Atpád: Felhő. (Költemény) Krúdy Gyuis: Sirató. (Elbeas lés.) ElőfisetésI felhívás. (A Vaaáraapi Lapok elöflsetéai dija, egéas évre 8 frt, Badapeet, IX. Caillag-atea IS. sa. alá küldendő.) XIII. Los pápa. Kárpáty Zoltán: Anna Vaasiljevna. (Oroaa elbeszélés) A természetes gyógyítás. (Orvosi cikk.) Bolygó: Bálosáa. (8sesoncaevegéa) Z. ó.: As eiaő bál. Szilveszter: A jégről A nagy idők emléknaplója Láaár Béla: Tornai Oyaláról. Oalpks t A ssinéssek ás tiee. Gjedolatok. Varsányi Gyula: As átvassftstL (Költemésy.) Oróf Vay Sándor. Régi vadiasatok. A kit: Rendelet i Kiboceátja a modern nők nevében Kékvér.) Máreiaa Sa. A Vaaáraapi Lapok jete-lomképa. A Vaaárnapl Lzpolr pályásita Sstmélyi kirak. I Udvari hírek. Hadaereg és hajón), Ssiuhis és sene. Irodalom. KépsómÜvéessL Haiáleaás. 184-ae képeink bee Sport és vadássat. Karaangi naptár. Sserkesstőt tsenetek. Regény mellékletek : 8sépség ö felsége (Eredeti / illneatrált rogésy Sátán-tót) Rudnyánasky Oyala: Márcias fla. (Regény sereekbea. Előhang. Eredeti Uluastrádókkal.) Képek: \| IU s farsang; (Ssieee fsrasagi cimkép) Báró piniel Brnőné. (Arckép.) XUL Lto pipa (Arckép.) Kossath Lsjoe. (Arckép) Ftsekaa Dániel. (Arckép.) A Mépssiubás cicái (Blaha Lsjsa, Kftry Klára, s s Vipeainkia őeeaee mSvéeanóiaek dea-képei.) Tornai Gjral festményei: (A jósnő A Kaméliáe húlgy. Heródes. AtelisNtitok- Hamis Jilsnók.) A Március Sa bekeadő képv 1849-as emlékképek : As első magyar felelős minlastsrium. Koeautk elmére. Koassth függönybe ssővőtt képs. Bácisja 1849-ben aa orsaág hatarán. i^ja a kápeleai esa'ábaa elesettek elhaa-tolásánál. István n^lor megnyitja az orezággylléit 1848-ban. Bécsiben késsült selyemkendő KoomsUi arcképével. A hon-iparvé8sgylet honi kendője. A Vaaáraapi lapok pályázata. A Vasárnapi Lap»k saerkeestőeége esensel pályázatot hirdet ódára, elbeasélésre, magyar dalsesére és üsnepi cimképre. Oda 1848. SkaKtiaéra. Jstalms m sraayki aből. Jst Eredeti i ■A. J etatea 8 EJkeszélés a magyar táraadalmi életből, iwtatm 2N araaykereu- 8. Magyar dal 1848 aalékérs. 100 arssy keress. 4. Címkép (eredeti raja) a Vasárnapi Lapek mircius ltfci uaaepi asámáhos. Jutalma 100 araaykerSML 5. A pályaművek, jeligévé ellátott, IssioaitsH tsvéTbea a Vaaáraapi Lapek enerkesstőségibss (Budapest, DL, OMUag-Utca 11) klidssdők IBSB. febraár 15-ikénsk diU tS ófijüg. S. A pályaműveket ismert irik és mü véssek bírálják, Üknek névsorit legkőselebb kőceétesssSk-7. A dijakat a legjobb müveknek mindenesetre kiadjak 8 A nyertes müvek kőeléaéaek jogé e Vaaáraapi Lapaki As • revathaa megesülteU is kaptMté rtssM rilőp késyvki ksdéséhea Isgy-KasÉssia. Rierkesitli QzeneUk. Miobe. 1. Nem, ssek aa Oriest ekaspre caókolósni, de itt i« esek ss slaő osztálya seekeaskss, Hrj és feleségnek. He e vonat áll, ekkor nekik ia tUee. Kősőn-ségss hemll, ssemély vagy gyorsvonatok bármely fülkéibea a oaókolósis mlndes körülménysk kösőtt tilos, Katoaa tiaatekkel egyáltslán nem IlUk leányokesk csdkotisel, sem gyalog asm libitea, ds e bsdihsjikoa sem. Tassa Ssives üdvüslslsit kásaóelm. lémet Isi Miklós Est som kOaóljük. máét kérlsk V. X. Tapoloa A második tevét már elkésett, som lehetett kösheesernl. — Hiaz miadea ki asért barsgssik, e ml igss. de hit Joga vas erre bárkinek Is, sok sssthse I a harag ia jól esik lelkünknek. Odvőslst s tőhhl ieme-I rösüknek. mit eaiaál a asép ismeretloa ? Keszthely ösvegy só elhalt Hrjések fivérével \| felmentés nélkül köthet házasságot VASÚTI MENETREND. írréijttl ttUUkfl-ttl KANIZSA álUnás. Indulás Kanissáról 4 48 regg. " 36 d. u. Szombh.1 Béea Zala-Eg.f 120 este f 38 este I — délb. Érkézéi Kesissire ILI sz. v. BZ. V. V. V. gy.v. PQ Gyékény i > 05 regg. Í20 d u. i 16 d. u. tQU.IL 146 éjjel >48 regg. 115 regg. I-d. u 116 éjjel soeld^u. 467,regg. 225'd. u. 723 este sz. v SS. V V. v.« BZ. V. gy. v. SZ. V. BZ. V. V. V. ir IT. » BZ. V. HL V. SZ. V. Rt V. 6 331 rnI íiojd. u: » éjjeli Ő9H 66 d. u. este regg. d. u. este m7S. Ueste lOjéjjel 46 d. e r^gg- 29 d. u. 4l\|éjjel 14regg P I Laptulsjdonos H C H K L kiadó: t li ö P. Ili Olcsó tűzifa t Fésiéltéaágu DatthyányRtrat(fliaBii hereieg nib%y-ksulzial ertlöliitalánál J6 Bilnöségü III osxt, gyertyái hsiákfa knpható a városba HsálllUa erdei ölenlcéiüt 11 fri 50 krért. Nagy-Kanliia, 1608 Jaauár hó 4-én. 4 -1 Batthyány-RiraUHann hereieg BagTkaalssai erdlhlvalala. Nagy-Kunits* csütörtök Zala 4. szám. (8. lap.) » 1898. január bő 13-án 4sraáy. 18 arista. 30 tiaztolot és oiisai. okirat ***±±±±±±±±±±±± k±±±±±±±±±±±±±±±±±± •'VÉ ffacaaH^1 Kwizda^J^ VtratnbHril állat-táppora Imi ctrfsaifÉáijiM utón 4* év óta van kaazaálatbau » legtöbb istállók kaa étvágy t-liiáf, rom méixtéa gjgyiiáeára a tej feljavitz-aára éa a tehenek bővebb tejelokepaaitesere 1 skatalya ára 70 ir. W . , 36 -Csakis a fan ti védjegyes a valódi,. kapható minden gyógyszertárban éa gyógyftszerke-kedésben. 49 Fb rak tar: Kwízda Fcrencz János II ca. se kir osztrák magy éa román kir. ídvari ssálütó Kar \|7éf]mtr\|R Korneubargban Bécs mellet tilőfiteiéul fclhivá* KÉPES CSALÁDI LAPOK szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilapra. évtoljwU* lépett Óoérsetftel jelentjük est a tényt a magyar hogy legyen ssives továbbra ia azon érdeklődést tansitaai lapnak Köhögés rekedtség és elnyéikésodás ellen a legjobb haU-u sier a RÉTHY-iele pemetefű ezukorka méj csen -bajokat gyorsan megszünteti. Kapható minden gyógy-szertárban. Egy doboz ára 30 kr. 5 dobozzal l 50 krert bérmentve kltd Bétky Gyógyszerét! Bekes-Csahas Caak akkor valódi, ha minden dobos fenekén 278—10 aláiráaom látható Béla A Képes Családi Lapok már a XX-ik olvasóközönségn«k akkor, midőn egvnttal felhivjtík, iránt, melyet eddig fán ásított A Képes Ctaiátfi Lapok múltja legjobb -bizonyiték a mellett, bogy mig egyré»sthézagot pótoltosk, sú«réast as 'Irasókösflnaég igényeit tökéletesen kielégítettük! Ismételten elmondhatlak, hogy kilftsótt célunkat elértik, mart lapaiik jelenleg már as ország minden vidékén a legtöbb művelt magyar eaalád kedvelt háai barátja. A Képes Családi Lapok fennállása óta már több hasoniránya vállalat támadt, melyek részien megsftntek részben tengődnek. Kern látatják as okokat, hanem egyszerien megköszönjük as olvasóközönségnek bizalmat s njból kérjük: előlegessék azt nekünk lapnak XX-ik évfolyamára is. A Képes Családi Lapok a legolcsóbb, és átért a legelterjedtebb képes hetilap! Megjelenik minden héten bú szépirodalmi és ismeratterj >$ztu tartalommal és külön beköthető regénymeüéklettel. A Képes Családi Lapok havonként kéUser „Hölgyek Lapja dmfi félive* mellékletet ad, párisi dintképekkel és bő divattsdóaitásaal s igy egy külön divatlapnak tartását feleslegessé teszi. Képes CUládi Lapok olyas szellemben és irányban vas ssarkaostva, hagy Uja és öreg kttlöa a eg/fett-véve élvesettel olvaabatis. A Képes Családi Lapokba a régi ée sjabb írói éa költői gárda miaden számottevő tagja dolgoaik. A Képes Családi Lapoknak rvgt-eyei elbesséléeei, rajzai, hnmoretskj«i kulteméayei kedélyaeaiaeitü oltasmásyok. Iráaydkkaivel a tartadalom minden kérdéseire kiterjeszkedik Orvosi ée egyébö cikkei taaslságoatk. A Képes Családi Lapok miadas évbes ségy kllős beköthető ragéayt ad melJéklettI előÉzeiőintk A Kepei Családi Lapok borítéka szellemes és azörakoztató csevegések, illetve kérdések ée feleletek tárháza. A Képes Családi Lapok elöftaatői dijtaiassl közölhetik gondol talkat as „Dőflsatők poetájá' bas A Képes Családi Lapok képei lehetőleg alkalomasertek, disMask ée taa álságosak A Kepes Családi Lapek s lehető legjobb sikkeket igyekaaik ayajUai a kegy hivatáaásak megf«lal, ast legjobban bizonyítja immár XX. évi fessálláaa, mit addig hasáoklma egyetlenegy hasonló iránya lap aass tolt kepes elérni; bizonyítják tovabl á aaon előkelő ée kitftső irók és iróaök sevei, kiksek sagybeeeS mSveit eaaksem mi adva ssámbss élvezheti as olvasó a s kik kOrtl büeskés emiitjak fel dr. Tolaa>'ijoe ssarkeostőe kivSl: Jókai Mér, Miksséth Kálmán.' Radó Antal, Hákoai Jeső, Tem.rdek (Jaasaoesky l>ánrU). .Lanka Oeestáv, Radsyátisaky Oynla. Tőgyesi Mihály, dr. felaki Sándor, Mérv Károly, Jámbor Lajoe, Dombai Hágó. Kesézy Csatár. Pécsi D Asselm, Kőaa Ede ; — Besicskysé Bajza Uske. S Bnttser Uta, 0 Battner Jnlia. Tatnak Anna, Bndai gánderaé, Ceersacky tíyalááé, Nagyváradi Myra, K. Besiczky Irma, Mericsay-Karoaaa Irma, Faagtaé, Oyajtó Izabella, Ábrányi né Katoaa Klemen} a. li.^Havaaay Ilona, V 6sál Karolina, Karlov<zkv Ida, Sarmath Lnjza, Kéray Kise, Tétőe JeUsana lli veit Vb stbl A Kétes Családi LapóTélőfisetési irs s „Hölgyek Lapja" czimü divatlappal ée regény melléklet lel egyOtt Egész évjg^T . . . 6 frt— kr. Félérre . . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 irt 60 kr. A Kepes Családi Lapok annak, aki aa előltsetéei össseget ée ssoskivftl még 80 kr, csomagolási és szállítási dijat egyszerre beküldi, elismerésül 4 ragésyt kfiíd^dtftsiannl. A Képes Családi Lapok mstatvásyasámekat ingyen ée bérmentve küld mindszoknak, a kik eziránt — legczélszeribb«a levelezőlapon — bozzáfordaiaak. A KÉPEN CSALÁDI LAPOK kindéliivulal Budapest, V.. Vliili ittl 14. [Saját Utitan,) pMta* 352 - 5 /czzx: Meghiyo. X X ALETENYEI TAKARÉKPÉNZTÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG' 1H9H, évi j tmiár 30-iín <1 £ ÍO órakor Letenyén, az intézet helyiségében ^ VI-dik -- Evi Rendes Közgyűlését tarljm, melyre a t. részvényeseket ezennel meghívjuk Tárgysorozat : ——I. Az igazgatóság és felügyelőség jelenlése. 2. Az évi zármérleg és veszteség és nyereség s/áin1* bemutalása, valamint az osztalék megállapítása. 3 Az igazgatóság és felügyelőség részére a felmentvény megadása. ** 4. Az igazgatóság megválasztása. (Elnök, alelnök és 5 igazgatósági tag) 5. A felügyelőség megválasztása. (Három rendes és 2 póttag,) 6. ifj. Singer Samu részvényes indítványa az alapszabályok 65. §-ának oly értelmű módosítás* iráni, hogy a r a napibiztosi jegyek az eddigi 1 frt helyetti 2 írttal dijaztassanak, valamint az alapszabályszeröleg esetleg bejelenthető egyéb esetleges indítványok tárgyalása. 7. A jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kiküldése. As Igasgatiiág. Az alapszabályok 44 $-a Így szól • .Aki szavazati jogával élni akar, köteles saját nevére szóK) részvényét tnég le nem járt szelvényeivel együtt, netárií mégha-istsaazását a közgyűlés megnyitása- előtt a társaság pénztarába letenni. Szavazati joggal csak az bír, kinek neve a részvéoyköpyvben tu-laj&mosként bejegyezve van.* Ü-t Nyrmatoft Fircbel Fülöp laptulajdonosnál NAgy-Kanisaán 1898. 9. 5" sxaiir é Nauy-Kumzsji. Íd98. január hó 16-án. XXV. éTÍolyam hrtiartni Vt r«tiii-t J> Hat, fleeket K&tüp ktajTkanakeéiaékaa. á ■Iflli"' irtakasai leket upu-tíst-d; m. 4—t in kftt de imt—mM t )»p tullmi naaan fMitioai irta Hiteete) ZAfcA Politikai és vegyes tartalmú lap. IMMinW Timbú >fiin: rtmiw HU, ll»)lt—>!<!■ iLúrairni IUI Z«Ma érre II tanai IS Crt — kr ruém I kme (S M — kr Xttrtdém I karoaa (1 In H II Megjelenik N -Kinizsin hetenklnt kétszer: vasárnap és csütörtökön. bm '.t.BJMt. itt \| H —rt— linlel Ml m mW fofaneae KWram na adónk fina Feleifis szerkesztő: EV7ee érám ára: lO IcraJcxAr. •AIaAY SÁHDOB. Xyllttar piiltiert ÍS ka KlSlaatiaak, vaiaaiat a klrdeltaafae iwM Fiaekel Ptitf Men kanakaéiaál a Iim. >4>k A szegények Qgye. Ha azokat a betűket, amiket a szegények ügyének rendezése^ érdekében már papírra vetettünk, bPflieiílL cserélni kék tízes-bankókra, — egyszerre megoldhattok ezt a rémséges hosszan vajúdó, retten .tes makacssággal megfeneklett kérdést Nagyon sok leírt szót elvesztegettünk már eredmény nélkül Éppenséggel nem volna csoda, ha kedvszegetten őrökre le mondanánk a szegények ügyének bolygatásáról. De hát nekünk az a sorsunk, hogy a legnagyobb fokú közönynyel és nemtörődömséggel szérnben sem szabad kifáradni soha •Rogate, et datur; pulsate, et aperietur vobis* — Kérjetek és adatik; zörgessetek és megnyittatik nektek. Azzal a határozott kijelentéssel vesszük föl tehát a szegények ügyének fonalát, hogy mindaddig kérünk, zörgetünk, sürgetünk, mig ezt a .kérdést az illetékes tényezők dűlőre nem juttatják. A házaló koldulás megszüntetésének terve nem áj. E részben a kezdeményező lépéseket már tíz év előtt megtették. Nem vezetett eredményre az akkori próba azért, mert abban az időben minden próbának határozatok között ott alázatockodik a sze-kudarcot kellett vallania, ha annak sikerű- gények ügyének rendezése is. lése az adminisztráció kényelmességét kissé Arról azonban nem tudunk még eddig megbolygatta volna. semmit, hogy a szegényügyi bizottság ezzel Mindenkitől kértek akkor ajánlatot, hogy; a kérdéssel foglalkozott volna, mennyit volna hajlandó évenkint adni a; Nagyon jól tudjuk, be is látjuk, hogy városi koldusok számára a házaló koldulás' magit a városi tanácsot annyira elfoglalják megszüntetése esetében. u adminisztráció folyó ügyei, hogy ennek Az ajánlati cédulák valószínűleg be isjaz ügynek megoldásába valamely konkrét jutottak rendeltetési helyökre De hogy ott javaslat nélkül nem igen kezdhet bele. De történt-e azokkal valami vagy hogy miihát arra való éppen a szegényügyi bízott-történt: senki sem tudja. Csak az a hir ság, hogy ezt, az egyszer már elejtett, a l szárnyalt ki a közönség körébe, hogy az millenniumi díszközgyűlés határozatával alamizsna megváltására fölajánlott összegből i azonban újra napirendre jutott kérdést be-a szegények ügye nem volna rendezhető,] hatóan tanulmányozza s e tanulmányozás tehát továbbra is gyakorlatban kell tartani alapján határozott megállapodásra jutva, a házaló koldulást. konkrét javaslatot terjeszszen a városi ta- A nagykanizsai sajtó azután is több iz- nács elé. ben felszínre vetette ugyan ezt a kérdést, de illetékes helyen már ügyet sem vetettek rá. Előbb meg kellett élnie a magyarnak ezeréves nemzeti létét, hogy újra napi- Erős a meggyőződésünk, hogy ha a szegényügyi bizottság ily értelemben megteszi MnnmIhIí nem fog eredménytelen mén-, kát végezni, mert' a mostani városi tanács a beterjesztendő javaslatot semmi esetre rendre jusson a nagykanizsai szegények I sem fogja azok közé a bizonyos boldogügye. A millenniumi díszközgyűlésen az \| emlékezetű akták közé lenni, amelyekre egyhangúlag, nagy lelkesedéssel meghozott nézve a múltban az volt a tanácsi végzés, A „ZALA" tarcaja. A fátyol - .A Z á L A" eredeti lantja — - BoIÓMtfi história ez nagyon. Jobb lesz el sem otrMM ebben a ajarrtiszlikus világban. Megtör, lént; de azért okosabb dolog: mesések tartani. I. Beke Alsdárek lényes termeiben bn'lámaik a < vendégsereg. A villámfénynél a drága öltözékek, a ragyogó ékasarek káprázatos töndérvilággá varázsolják at egész palotát. A tündöklő nő alakok közöl as kiragyog bámulatos szépségévé! Beke Ildikó. Amerre lenge, sudát termetével ellibeg, gyönge suttogás támad. — Gyönyörű teremtés! — Milyen fiatal i — £s már menyasszony ! Aa a fiatal,' ttgyegó szépségű teremtés pedig nem ügyel semmire, nem hallja a hízelgő megjegyzéseket, hanem álmatag szemekkel néz a nagy számyaarájlörai Még valakit nagyon vár az estélyre. -. A minden mozdulatát élénk figyelemmel kisérő női szemek pedig lépésivé csüngenek ábrándos areáa. ■ t — Nézzétek a kis epedő menyasszonyt! Hogy ' varja vőlegényéi' — Mondja az egyik Italai asz-1 oldalára, karon fog egy alaeeonytenneta, berna szonyka. j férfit és átsétál vele a szomszéd terembe, hol — Ugyan mit szerethet annyin azon padt fiatalemberen ! — Mondja ajkbigyesztve a másik. Föltárni a szárnyaaajlo és belép rajta a sápadt vőlegény: Csigó Uyula, a vidék fiatal nábobja. Bágyadt mosolylyal néz körül éa meghajol. A másik pillánál ban már szemközi állanak a sá-i senki aiaca. I — Tudtam, hogy találkozni fogunk itt, kedves \| doktorkám ; azért nem hivattalak. — Talán raaasat voltál? — Nagyon roanul. Azért akarok veled egéM komolvsn beszélői. , - No, no, talán csak nem akarod megírni egymással Beke. Ildikó a rózsán-arca. viruló] végrendaleledet ? — mondja a doktor, menyasszony és á feltűnően halvány vőlegény.; fjagó Gyala kedvetleall legyintett a kezével. Egymás mellett a viruló kikelet és az őszi her t _ Ugyan hagyd dl Az én »zemamet nem vadás. j kötheted be. En már tudom, hogy ti bumonal, — Talán laia.van? — kérdi édes suttogássalanekdotával tartjátok a beteget akkor ia, mikor a menyasszony. már lelke az ajkán lebeg. A vőlegény szinte- lájdalmaa tekintettel tapad a —Most már kezdem hinni, bogy nagyon ragyogó szépségű leányhoz és halkan, fáradtan I romol lehettél. Használtál injekciói ? szól: _ Használtam, de nem hasanák. — Sem ni, s»mmi, édes Hám. ! _ Az orvos gondolkodó atccal vizsgálja a Karonfogva mennek tovább a teremben. fiatalember atcvooásait. A leány édes odaadáásal simul boizá. suttog I — Barátom, neked ezt a telet okvetetlenül neki kedves, artatlan dolgokat a himporos lelek1 Meránban kall töltened. Minden pillanatért kár, angyal-tiszta világából. A sápadt t fiatalember tarád tan hallgatja és! szór -kozottan nézdel körűi. Keres valakit ? — kérdezi Ildikó — Nem. Nem. Csak azt nézem, bogy kik vannak jelen. Egyszerre szinte fölvillanyozódik. — Ah, hisz itt van az én doktorkám ia. Megengedi, bogy egy pillanatra Mkereaseor* amit ebben a ködös világban töltesz. — Aztán biztqaiiasz, hogy ott meggyógyulok ? — Nagyon természetes. — Te, doktorkám! te ismersz engem ; jó kárálom is vagy. Tégy velem szemben kivételt, mond meg nekem magamnak; mert másnak már ngiis bizonyosan mégmoblad, — meddig élhetek még? — Bory kérdéázhetsi ilyet V Még nagyon Csigó Gyula választ sem várva, álkiet a terem \| sokáig. Nyolcvan évig ia, százig is. Naptárak 1898. évre, — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — P^jaf Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — Kadeláayl Ka-éaaágl zaebnaptár, évkönyvvel, — általáoos irodai napló, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak. Kaphatok F1SCHEL FÜLÖP liiiTtcmMtetln Nagy-Kanizsái. t N agy-Kan)/aa. vasárnap Zala 6. szám. (9. lap.) 1898 január M 16 án. hogy gyon intézkedés szüksége fenn nem forogván, traUárba helyezendő,>' f A. városi tanács a kész javaslattal szem ben bizonyára ismerni és teljesíteni togja kötelességét s a szegények flgyét végleges megoldás céljából mihamarabb a városi képviselő-testület elé fogja terjeszteni. Bizalommal fordulunk tehát a szegényügyi bizottsághoz és kérjük : lógjon már egyszer hozzá a szegények ügyének rendezési munkájához. Hisz láthatja, tapasztalhatja, hogy a most gyakorlatban levő házaló koldulás az alamizsnát osztókra és az alamizsnát kérőkre egyaránt tárhetetlen állapot A kérdés tanulmányozásához ■ nem kell valami rengeteg nagy apparatus. Felvilágosításért sem keli valami messzire menni; mert — ugy tudjuk — Zala-Egerszegen a koldulok ügyét már rendezték; 'onnan nagyon szívesen adnak értesítést a megoldás módozatairól. Nem kell tehát semmi egyéb, csak jóakarat, buzgóság. ' Ez pedig a szegényügyi bizottságnak bizonyára egyétlen tagjánál —Ttem log hiányzani: Bízva bízunk, hogy ez úttal (Isten tudja: hányadszor) tett felszólalásunknak végre oaslstták, Szapáry László gróf egyre utazgat, amelyek akkor érték el tetőpontjukat, amikor Háromszor tette meg négy nap alatt z utal .Wall képviselő megjeleni az ulfán. Több száz fiúmétól Bpestig. BiinfiV megadta neki a teljes ember aeregletl köréje és csak a rendőrségnek felhatalmazást és bír szerint tegnap vette át a sikerült őket szétszórni. Az Illésen zajos jelenet korméoyzás ügyvitelét és a mai - naporr hivla iejlödött mert egy azőnyegen levő adójavaalainál egybe az első kóstgazgalaSI bizottságot. A po- a csehek közbekiáltásokkal támadlak az elnököt, dealát a kormányzóság fogja helyettesíteni. mert a megszavazott határozatot kimondotta. Stapáry László ugy nyilatkozott, hogy a bál A gyűlés folyamán Coudenhove gróf válaszol a első napjaibán megkezdi a' rend helyreállítását, legutóbb Prágában lefolyt események dolgában A raprezenlsncál nem bivja Össze és nem nevez ki beadóit interpellációra. A helytartó válaszában podeslát. tiaál Tibort felmenti az ügyek vezeté- mindenekelőtt visszapillantás! veteti a történtekre sélöl. Beigtalásakor Milcsics Milán lógja üdvö- [és egyebek közt azt mnndá, hogy olyan város zölni, a kinek beszédére válaazképen kijelenti,; katonai megszállása, a melynek mini Prágának, és pedig olaszul, hogy eljött hivatalt foglalni, -400.000 lakosa van, olyan hader .t igényel, a Ünnepélyes beigiatás nem lesz, de hogy n vár™ I milyen nem állolt rendelkezésre, vagy pedig iránti hajlandóságát megmulassa, 18 án 80 teri-1 könyörtelenül kellelt volna a fegyvert használni, téka díszebédet ad. '(Fölkiállások balfclől: Az lett volna a legoko; Az uj kormányzó energikus intézkedésekre; sabb. Ellentmondás és zaj.) Ez! az utolsó, bízó-készül. Ha u közigazgatási bizottság tisztviselő nyára igen hatásos eszközt a zavargások alkal-tmjai a bizottságban meg nem jelennének, le- j mával csak Igen csekély mértékben használták, gyelmi éljgrásl indítanának ellenük s helyűkbe [Nehéz voll a rendőrség szolgálata azokon azért másokat neveznének ki. Szapáry gróf reméli, is, meri a beérkező birek valóságál bajos volt bogy rövid idö aluli, vagy legkésőbb tíz hónap; hamarjában ellenőtiiwj^ Reméli, hogy - ikerülni j alatt le lógja kflzdhetni a nehézségekel. II. Január 16. ■•••"ón, >v\|] fog a. zavargór IBKolomposaít is kinyomozni. (Főlkiálláaok ballelől: Az. kellene !.» Woll: Ismerjük mi őket I Coudenhove helytartó azt mondja azután, jövőre nézve mindent meglesz, bogy a nyugalom Prágában szomorú laraang van, azaz az ulcák a személy éa vagyonbizto-aág Prágában és kül " eléggé élénkek, hangosak, csak a bálozó kedv városaiban minden körülmények közt megmarad usapp'nt mtg ez idén, éa ismét lorrongá ra van Jon. Szükség esetén a rendőrközegek azonnal kileiás. teljes nyomslékkal lógnak kösbeépni. A kormány kiegyezési kísérletei ismét siker- Coudenhove beszéde után Pergelt és lúrssi telenek maradtuk. Kezdetben már ugy látszott. Indítványt lettek, hogy s ház huszonnégy Ingű bogy a két csehországi néplaj közli harcnak bizottságot küldjrtn ki a h-lylartó beszédének megbírálásárs. A jövő Illés hét'ön lesz. véget log vetni a (iaulach-korinány. E telievésekei megerősítette, hogy a kiegyezési tárgyalások kezdetben igen simáu lolylak. Különösen a né-... "-e-i- melek vollak azok, akik nagy mérsékletlel fára- meglesz a keltű foganatja. Ha pedig nem: doztak a kibékülés leirejötlén. Ezt a mérsékteiet Farsaagl implnr. mi következetesen ragaszkodni fogunk cikkünk elején tett hatáiozott kijelentésünkhöz és minden alkalmat.' .módot megragadva, nem pihenünk . addig, míg a szegények ügyét az illetéke* tényezők a megöl dás dűlőjére nem juttatják. Politikai szemle. Fiume, jsnuár 16.. I. A tenger csendes, neh^z köd leke?i meg sima tükrét, csak néhány Vrsjzlerből lett Bismarck dö- Jaaaár IS. Kadil: rög hetek óta a sziklás városban, me^ a hali- kormány lemondása idézeti elő- nagyrészt a/tiautsch báró állal Bécsbe egy behívóit értekezlet hozta létre, amennyiben ez az értekezlet indította arra a németeket, hogy el-; Jaaaár it. 8sarda: menjenek Prágába. Illóbb azonban meglordult a kocka. A mérsékelt elemek mindinkább hittérbe szorullak. Wolf Január 20. C>tttüH5k: éa zajos kis csapalja régre teljesen legyőzte a mérsékeltebb elemekel és a csütörtöki larto-mánygyülésen oly zajoa .jelenetek történlek, a melyek az ülés berekesztését tették szükségessé és amelyek teljeaen odaállíthatok a bécsi tumultusok mellé. A helyzet igen aggaazló. Hétfőre eiö vannak készülve,- hogy" nyilt botrány fog történni és a németek ezt valószínűleg lel lógják használni arra, hogy elhagyják Prágái. Akkor aztán Ausztria ugyanolyan válság elé kerül, mint a milyent annak idején a Haderii azok nem tűzték ki az árucsarnok homlokára a magyar nemzeti Ipbogól. A laprezentancál fel- A cseh Isrtománygyülés csütörtöki ülése alkalmából nagy 'csoportosulások vollak városszerte, Jaauár 29. dioabftt: Ftbrnár 6. Szombat: Február 20. Vaaáruap: Február SS. K«W á jMlyUfsig tiaztlksrássk bűja a „Polgári EgyMkaa. á 4S-tk zyalazMnwl uit kariamk jilékonycéla kaug-vavaaajra a .Polgári IfJ-latkaa. A nagykanizsai kaaainá lánotsülfa, a ca. 4, kir. 48-lk gyalogezred aaazka. ráaak k«iramákMM»l A „Polgári KgyUt" 14a. éztalya. Aa lar. játékoay nOngylat aaMrikai rekjtm aatálya, a ea. áa kir. zsák. Sáli Vaaat láraazág áaaagályaö agylatáaak láaMatálya. A nagvkuii.ii ált au-káaktpaó tgrltl Jtlaaa •atáira Aa Ináalai ia azáváaMti kar zatálya. —■ Ezzel a gerinc-bajjal ? -v^Jáiért nem? 1— Hogy hazudsz! Istenem hogy hazudsz! Csigó tlyul i fölkeli keserűen mosolygón és otl akarta hagyni as orvost. Ekkor jöll be Ildikó; édes hányja dallamosan csengett végig az üres \| termen. — tiyula, már megint koozaltál ? Maga erő szakkal nagybeteg akar lenni. , A vőlegény reszket" kézzel lógta meg a leány sima, lorró kesét ,ts fájdalmas szerelemmel azo-ritolia szivéhez; axtán vonla magával el, a még félreesőbb terembe. Ott leült a pamlagra és maga mellé ü'tellel menyasszonyul,, aztán nézte, uezie olvalug szemekkel, mig be uem ködösüll szeme u lölszi-várgó kényektől. Simogatta azt a kedves, áHallan gyermektől éa elhalmozta liomlo át re.zkető ajka csókjaival. — Igazán azerelsz le engem aragyos Hám? •„A l ány ráaesett nagy kékszeineive', amiknek miadan aagara agy-egy eskü voll örök szerelemről, örök büaégröl. , r-, Megvan mér menyasazonyi fátyolod V — Meg. A beteg lialalembdr melyen sohnjloil, aztán S omoruan mondta: Nekem el kell'((taznom. A leány ' efMMmyult ea kérdő tekintettel nézett halvány vőlegényére. — Ne ijedj meg I Amikorra esküvőnket kitűztük, akkoira itthon leszek. ■Tiji: K. ' ■ ; ...'ji V^ Vi-'r i-'-. if"' — Hova méssz éppen mosl ? j - Meráuba. Ez a néhány hét kell, nagyon kell nekem. Maga elé révedt nehany pil'atia'ig, aztán fölemelte lekiatelél és fáradtait tnondls: — Nehéz hetek leaznek ezek nélküled Es ha meg nem jöonék többé, mii csinálsz a menyasssonyi latyollal ? — Istenem, tiyula, te borzaazló dolgokat beszélni ! — Na. aem ! Légy nyugodt, angyalom! Csak ugy mondóm .. Ilit. azt a lalyolf megőrizd I Ha máséri fejedre tűznéd . Nem, az lehelellen I.. E'jönuék, íebonlai ám homlokodról. A nagyteremből valami négykezes induló akkordjai csapódlak ál. ' - - , Megkezdődön az esély. II. ; Beke Aladárék fényes termeiben hullámaik s ia vendegsereg. A villámfénynél a drága öltözékek, o ragyog" ekszerek káprázatos tündérvilággá varázsolják az egész palotát I A lündöklö nő-alakok között halkan lépdel , tova Beke Kdikó. \| Amerre lenge, sudár termetével ellebeg, gyönge suttogás támad,, '■■ I — Ugyan mit Mérethet eaen a aápadl teremlésen az a azép, erőteljes fiatalember? I — Nem volt ügyes ember, akt est h partit is elmegy összecsinálla. Ez a szegény leány nemsokára elaö vőlegénye utáo. — Uyy mondják: neki nem ia volt akarata. Apja forszírozta a partit Félt, bogy az elaö azerencaétleo eljegyzes után pártában marad. Az a szegény halvány -teremtés nem ügyel semmin, nem lát,' ném balt semmit, csak megy imbolyogva, mint egy delejes alvajáró, mint akinek ninca kit keresni az élők között. Föltárul a terem szárnyáé ajtaja éa belép rsjlu az életerőtől duzzadó flatal vőlegény. Meghsjo', azután mosolygó nemekkel keresi a maiiyusszonyl. De az már nincs a teremben. Olt vau ii legüreaebb teremben, a harmadikban, a hol bárom év előtt elaö vőlegényét I- g-ulolszor ölelte "Oda borul a pamlag ainut' bársony\|ra éa zokogva csókolja u helyet, hol akkor Csigó (iyula Ott. — Igy találja öt azigoru atyja : Beke Aladár. Megérinti karjai és komoly hangon szól hozzá : — Ne légy gyermek, Ildikó I Vőlegényed keres. A halvány leány apja katjaiba dől. —• Apám, ne kényazerits! Nem tudom feledni Gyulái! Itoldogtalsn leszek. - Aki a földé lett, as már a töldé. Mosl ez a vőlegényed A nagyteremből zongora baogok ringanak át. Aa ajtóban megjelent a naa^gó,, életerős vőlegény. / Nagy-Kanizsa vasárnap 'HÍREK Zala 5. számi (S. lap.) 1898. január hó 16-án. a templomi szószék belyeti kinn rongyrife csőcseléket politikai a szabadban a légy hatalmas (át ügyekezett kivágni. Idejekorán szónoklatokkal! figyelmeztették Vajdát, bogy álljon odább, mtü > a la dől, • dacára, bogy kitért az útból, a le-(zuhanó fatörzs egyik kihajtó ága oly erővel érintette öt, hogy jobb váll-pereoét eltörte. Kór-I házba szállították. KApláis ur m klrtiakei. A« egyháai \| politika megteremtette a dittm néppártat (!) I as ut«éli ésul hogáncsot, mely erőaaako«aa ka-: panzkodik bele a melletta elhaladó rubá\|áha. A - Nsrmélyi hlr Zalarári /unta Károly' Iraktffltak. Sokakat megnyugvással tölt el a honvédségi tábornok, csütörtökön éjjel Kapós- szigorú rendelet, mert mintegy önmagára zudi várról varosunkba érkezeit, Fenteken és wm- Pt veszedelemnek előjeleként veszik a hirt, me-baton esem lét tartotta 20. honvédezred itt Jy t a szerzetesek maguk idéztek elő — de iy állomásozó zászlóaljai lelett. középkori, sötét, inkvizitori szigorúsággal, i y _ Nagylelkű adakozá //r#7r'-! terméH/elelleneH ön kínzások kai a szerzetek tnai\| Un,iy Béla ügyvéd, a felső templom javára korántsem .uünnk ««gbartikoui A j»o-\| n J , j l- '' j'j /i dernitás raeresz röpülése kiirtotta n homályos 5<J arfi. cs. és fcir. aranyat ajandekozott. } hdlttvék alól a kopott, régi azent.képek sarkai- néppárt gyűlésezik, ordítoz* viazályt teremt, kel-K'JW1^ tot'(Jl Hál Szegedről eljegyezte j ból is a k(képkor nehéz pókhálóit és a hithű lemetlenséget csinál másoknak, de néha megiaura Dukát* Riza kisasszonyt helyben. igük pap nem az önsanyargatással vívja ki levét saját undok (ősiének. — Egy félhivatalos — Szemie»ek baja. A Vatikán,hatalmas \| ai menés nevet A kik a rendeletek előtt n eg kőnyomatos hozta a hírt, hogy Cmpá János falai kőzött tonzúrás öreg főpapok komor, szenv-1 nem hajolnak, kénytelenek lednek n zárdákat csfiográdi káplánt tegnapelőtt a szegedi kir. telen arccal ültek össze es határoztak rendithe- L hagyni. A fiatalabb netnedé< fenyegetőízik\| Ügyész kihívására a csendőrség letartó- letlen szigorúsággá'. Vérből, hunból alkotott hogy kilép, ez a rend megszűnésit vonná maga tatla ée a ssegedi cnllug-böttönbe vitték.— emberek forogtak a kockán, kezeikbén játékszerré j de a ^vezetők ez eae ben idegen nemzet tígu E büntetésre a káplán ur nagyképüakődéss és törpült a szerves élet, mintha csak nem ismer- barátokkal rakják meg m szerzeteket, hogy lo j«ör\én y szegé-e adott okot, A csongrádi plébánia nék, vagy tagadni akarnák a természet kifQr- j vábhra is fertnaradjanak. Es igy n ferencrendi az egyházpolitikai vita alkalmával erős agitáció! készhetlen működései, gátat akarnak vetni a s<Prieit mely mindig együtt érzett a nemzetlel, \| fejtett ki kerületében, vezérszerepel játszott ebben vérkeringésnél., és rendelkezni akarnak emhe-i^ naKy hősüket sorol tagjai kö/.é, mngszünne j Ikqyi plébános és C apó János káplán. A káplán rekkel, min'ha azok ólombot gyártott játék ka-lenni. 1895. oktöb. 7 én megáldott egy oly Irigyet, a tonák kik mereven megáU j m^Mrmí \|>g„upelölt egy közveszélyes I »»elyet a tőrvény előírása szerint megkötni asm nak ott hová őket he yeztek. - Szorítják a szAuitoltnk n t.elvbeli korházba, kinek volna szabad. - Ötven forint pénabüetaiáar* ^^YvtTÍ^^r ' kÍVá,,,i H tragikus sorsat alialános részvét kiséri. SíüIümW^H * elzarásra ítélték el amiatt Csapi Kóma Utal kiadott szabályrendelet, hogy : L^, ^ ^ neve g ^^ niindftnki c J káp ánt. A kapán ur n.m ttzstU a ki.üaöit „kis Szaiuynak" nevezte' vézna termete miatt ! határidőben a birsájot; a (Hetidöwég latirtóztatta. A k csi emberben, as energia és a láradhutatlsn — most neki ált és acy b»ta'- törekvés volt cwk nagyobb és ugylátszik a ma- ^iratot küldött a tővároai lapoknak. — rész vállalkozások terhe alatt kimerült egészen ITt,ál1 lat! vona, ha a plébános ur iikább I idegrendszere. Szalay sznbósegéd volt, és mint I e^legex 80 forintot káplánjának, mart a ihren. nagyon is kivált éles elméjével munkás-j martinjyártátnak ez a formája nem liánmf közül. bírta ál alano* bizalmukat. Volt az!1"1 gyümölcsöket. - Lelkiismeretes, <Ws.au hpáros itjak üuképzöegyletének elnöke és mikoriplébánosok, mert bál iaiaanak vannak Tkerülelí betegsegélyzö pénztárt állítottak fel 17€nek mé* mkn ■» tágban, biaonaya! n«» táviratokat küldenek. nem állnak bavtéeki twdo- t. Vessék le a Fereicrend tagjai as eddig vi salt fekete reverendát és a helyett egy a nzer zet által pyártaadó durva, tubákazinü csuhát öltsenek. 2. A csuha alatt egy m<ik szőrcsuhát viseljenek, mely a lehérnemüeket pótolja. 8. Fapapucsban jirjsnaV. 4. Fejüket borotváltassák le. Azon cs-tk kossoru alakú hsj/uiut viselhetnek. 5. Pénzt elfogadni nem s/abad. Vagyoni nem bírhatnak, sőt méta ssjst ruházatukat em bírhatják tulajdonjóggbl. Mindent a záidának tartozunk adni. A zárdában evv világi férfi lesz a pénzkezelő, ki a zárda javait kezeli, kiadásait teljesiti és arra fe Ügyel, 6. Vendégeket s:ijái svohájnkban ne n (ogad hatnak. Szobájuk a legegyszerűbb bútorzatú városunkbau. igazgatónak válttszlotiak meg. —I A kimerülés jeleit itt már rendszerte I len munkaiban maga észlelte és Ön! ként lemofíaoii elfoglalt állásáról, de ezt mégis; annyim lelkére v He, hojty búskomorságba esett.; Vissza akart térni régi mesterségéhez, de lázss silónak, h inem as egybáa tekin'élyél csendesebb uton mentik mag. — Tuboly Viktor rlpiiaa. Ha Tuboly Viktor veterán-irótársunk verses tósztja — amit az Oazterhuber banketten mondott el — rendes időben jelent volna türelmetlensége nem hagyta nyugodni, as utóbbi i™ ... i__... i napokban rendkivüf idegességi rohamok vettek ' rujta er»l, és lübh oly dolgai követe., d. melyek meg, senki sem hitte volna el hogy Tuboly nememül alkalmazni nem szabad. * ' . lM. . í , • . , , » . • iu.," .. . , tr,. 4 # Ilyen és ezekhez hasonló reformokat akar ö,ff az«rulee ^,o^^ Tuboly Viktornak éa a nak éleibe Jéptetni. £ túlzott követelések nagy [^la ** in,nl töle eredctt dolgoknak tudniillik az a elkeseredettséget szültek mindenfelé, de lőleg ; közveszélyes őrültet bevitték a kórhazba. \| specifikumuk, ííojy mindig elkésve jelen-rtatalsbb szerzeteseknél nagy a lehsngodság. P. 7 Mtékmmj h .,.uvrr^..y A « ik! nck meg. Azt már mindenki nagyon jól A«r Alajos, a nemrég kinevezeti generális gyalogezred zcnekura, mint ezt velünk tudatták, f. .. , ® - mUrt ivrUr^tsauJ; • jelöl'e meg a módozatot, melyekkel a rendet hó 19 en szerdán este n Polgári Egylet nagytérmé- ho8y ö ma?a "\|,ért. fzok< elkésn^ relorm&lni óhajtja, erre őt a pápa kényszeri \| ben jólékonyeélu hangversenyt rendez a városi sze- de hügy a versei mert jelennek meg ci-tett. fiz ujitasnak legtöbb áldozata nálunk Ma- gényalnp es a felsőtemplom jsvára A kitűnő zene- késve, még nem bírtuk kifürkészni.Onmagá-gysrorszagban lesz. — As utóbbi időben egy I kar és még nagyobb hírnévnek Örvendő zseniális a toalett-kérdés szerepel s et meg is kissé lény eg elvilágiitsod'ak a terencrendi szer- karmestere előre is biztosítják z est sikerét h/^ megjelenése alkalmával. De verseinél zetesek, beetetették magukat c-al fa politikai Belépti-díj 40 kr. i vagy más lehet a ké^és oka vaj?v ha szin- árambtokbs, mely magaval ragadta, vitte őket. — Rázuhant a la. János kiskani- , ^ , , . ' Nyilvános szerepléseik itt oH menfositotta a jzsni lt)ldmives szerdán délelőtt X városi erdőben, en az: alcKor WK020UUI rossz szerzetes ruhát saázados nimbuszától; a papi migJvy kidöntött lalörz* löidolgbzásával loglala !lehet, lanuskodjék erről ime a fritőtyfc verset méltóság mintha bokázta bukoti volna egye',Itoskodoll, közel hozzá két másik triunkás szintén tószt maga: A sípadt köuyeit. * Karonfogva mennek át llf menyasszony lőlszárilja gyorsan; a nigyterembc. jobb volna a másik fá yolok — mondta valamelyik asz-! — Talán mégis egyikét feltűzni! Iszonyka. A menyasszony magához ragadta lehullotll fátyolát, kebléhez szorította és ugy mondja indulat j Beke Aladárék fényes termeiben hullámzik a tói reszkető, lázas hangorr, elszántan: Dá?oéP i* .. . . ' - Nem! Csak ezt! Caak ezt! As illatos termekben vidáman b.szélgetnek a v un á . . , .. ... . ft-( . . . _ ... • , T rel Ozu a alyol harmadszor s. viruló atcu fiatalok és egy-egy pilluntást ve nek 1 lopva az egyik kisebb terembe, hol a menvasz-1 MpK,nl csak leomlik, mintha látatlan kezek szonyl öltöztetik. Már teljesen készen va 1 a menyasz-1 menyasszony öltő- bontogatták volna le, Most már a sápadt aapzonyok egyike, másika zéke, csau a fátyolt kell (éltűzni fejére. íkiment a mellékterembe, elbeszélte a dolgot s Három négy szebbnél szebb, ragyogóbbuál ra- néhány pillanat mulva mind a menyasszony köré gyogóhb fátyolt tesznek eléje; dt ő csak ahhoz sereglett a násznép. az egyhez ragaszkodik, amit ükkor kapott, mikor Beke Aladár odu lepett leányához és komoly elsőben volt menyasszony. hangon mondta neki: Mikor ast fejére tűzik, még sápadtabb lesz a _ Add kórlekt uzt 0 iályou! halvány menyasszony. I . ... . - ' ,. , . . A tükör elé áll j A menyasszony lázban égő szemekkel nézete Abban a pillanatban a feltüzdelt fátyol szépen lassan, mintha láthatatlau kezek bontogatnák kezd bomlani és lehull a földre, A körül állók elsápadnak. — Rossz jel, nagyon rossz jel! r- su. lógják u babonásabb asszonykák. Fölkapják hamar á lehullott fátyolt és megint szép gondosan íell 11/delik a halvány menyász- j szony alabastrom-homloku köré?. Mikor készen vannak vele, megint csak s erte-! bomlik az és lehull a földre, ' Egymásra néznek a körülállók és még mtpad-abbak lesznek a bahonia félelemtől atyjára. Majd egyszerre a mellekajtóra révedi szemt! s mosoly fakadt ajkain. — Nem! Nem ! Nézd \ Látod ? Itt van (iyula. I Eljött értem. Hív. Kebléhez szorította látyolát; átrohant 11 termeken, he, abba a'kis magános terembe 'Ni] leborult a bársony pamlagra és búgva csókolta első menyasszonyi fátyolát. Nagy kék-szemeiből csak u/y horsudt ki az őrjítő 'áz emésztő tiizft —y- i Örömhír jött a tát irón — Ssélróx'áként messze ssá'ló: Hogy táblai biróvá lett v Ujabb 0:terhulr Utzló. örvendetes volt ez a hir, Különösen Kaaiasának, Hol a város poljgáisi Érte mindig sütra szállnak 1 8 mert példa e kinevezés Hogy szorgalom, a igaz munka Azt, ki derék és kitartó: Érdem szerint koszorúzza! Es mi r. ö megyénk mülöttje, Annál l kább kedves nekem H<»gy érte az ünnepélyén » Poharamat emelhetem; 8 kívánom: a* igazságot Szolgálhassa irég sokáig! Es mint bitó emelkedjék Fal egész a Kúriáig. S niint^ogy agy kis hiba ia van; Tudniillik hogy — agglegény, Egy szép leányt ia bogy vigyen A táblához — kívánom én! E< indok ólt kívánsághoz As lésten a legszebb zárszó: Hogy éljen soká a bonnak, Éljen Omtirhuber Láuló! Nagy-Kanizsa vasárnap Zab 5 szám. (4- lap.) I89P. január hó 16^n — A llaatlhar bálja A nagykanizsai helyőrségi tisztikar I. hó IK-íii tartja balját a . Polgári- Egy lel ■ %iagy termében, a 48. gyalogezred zenékarának közreműködése mellett. A meghívókat már szétküldték. koznánk, meg fogjuk találni mi is annak módját, I faconírózott fajtákban s a Damasztok Moirée-hogy kötelmeink teljésiiésébe.'t na akadályozón a Effek'ekkel la jó keletnek örvendenek. Mnirére-mostani nemtörődömség, érzéketlenség és slendrián. Velour jeyem, a Moirée-Imperial és Velpur-l'anaszkodbtt^ii polgármester a.közgyűlésen arról Henri állal vallatnak tel, ez utóbbi pompá>ó is, hogy xz e hó'24-én Budapestre menesztendő du» szövésénél Ingva s páratlan b&rsonyszigrn — Klasi halál. Pacsay Ferenc csurgói jküdiltlségbe nem jelentkeztek elegen, úgyannyira. !< özével lőleg lényes alkalmié disz-5 tőzékekre erdőőr bárom éves Mari nevü leánykája bor-: hogy el sem indulhat a küldöilség Budapestre,' igen ajánlatosak. Merveilleu leket ében a színesben, zasztó balállal mnltjii a napokban. A leányka ha ujabb-jelentkezések nem történnek. Kérdjük: Saiia Duchease, Kadzimir, Groa de Londres, egy forgácsot dugoe-ott a jurázs. kö/é, mig mikor szólította fői a polgármester ur akárcsak csíkozoll s.övetek, Arinnre sima és Cbangeant anyja horgonyát tisztogatott mellei le. Később < lapunk utján a bizottsági tagokai, hogy a kik a egéz apró elfektet stb. Pánsba s Londonba egyedül hagyta a konyhában, e j -dézsa vízért, küldöttségben részt venni óhajtanak, záros határ- sok kűldeieti el, ngy bog) a szó legmesaaebb ment a kútra. C«ak néhány peréig tolt oda, de; időn belül jelentkezzenek V Soka' Ez aztán a \| terjedő értelmében, ez évadban is mindea illés következménye, ha nincsen meg a belzej érzék i kielégíthető. — Aa njabb színekből szürke megteleő helyen és alkalmakkor venni igénybea minden átmenetben, pávákét, barna a violett mindig es alatt a leányka ruhája egy lehullott szikrátol tizet logott, egy pillanat alá láng volt az öltözéke.. Jajgatva tutott anyja elé egyre fájdalmasan kiabált, mielőtt azonban segíthetett volna rajta, a leányka a szenvedett égési sebek kínjaitól elgyötörve óe>zee«eti és merhalt. — Felhívta! Az 1877. évben születelt nagv-kanizsai illetőségű hadkötelesek ezennel felhívat- öszlönége nak. hogy 1898. január hó 24-én reggel 8 órakor a városház nagytermében soifhuzásra jelenjenek meg. Nagy-Kanizsa, 1898. január 10. Véesey Zsigmond, polgármester. ■ sajtó mindig készséges, viszontszolgálatra suba sem váró közreműködéséi. — tdéJAré. A természel megfigyelői arra a kérdésre, vájjon lesz-e még lelünk, határozott „NMN'-inel leletnek E véleményüket jjí állatok alapítják, mi ritkán csal — A vadludak nupok óla sűrű csoportokban húzódnak észak leié: gyakrln halljuk éjenle az atvonulo vízimadarak lűtyólgelését. A varjuk és csókák nem sereglenek, egészen eltűntek a lakott helyek részesülnek előnyben, de legdivatosabbak a és Sötét cseresznyepiros trnyalatuak föld Jég a Hatatanan. A decembert hideg tájékáról s a vadgalambok ezernyi ezrei lepik aapok a'atl betsgyott a Balaton annyira, bogy el a vetéseket Mindez jó, meleg időjárás bekö-nemcsak haláazhanak a jég alatt, hanem kocsia \| vetkezését és tartósságát jelenti, minéltogva iőny« is át\|árlak a jégea Zalába. Néhány azenvedelyes nyen megeshetik, hogy már február elejen meg-«por ember s vitorlás száakáiá« sportját akarta I kezdődik a tavaszi szántás. A gazdák örülnek a megbonoaitani ; a jég erre a célra kiválóan \| korai tavasznak, mert a teleltetés az idén sok kedvező m vo t : a vitorlás szán atoebaa nem tádoti hodnani a Balatonon. Sokkal többen gyakorolták a ski->poriet, még többen a kor-csolyát. Ujabban a/oaban a jeg porhanyó lett s némesak a kocsi közlekedés éS a aport minden Tőrvényszék. Végtárgyalások ás itálethirdetásak: 189b. éri /Hínár hó 17-én. Halált okozott súlyos testi sérléa bOnlelte, lopás vétsége éa közrend elleni kihágás miall vadolt Gál tiyula és tsai bűnügyében végia rgyalás. I^ipas bűntettével vádolt Usercaics András bűnügyében végtárgyalás. Szándékos emberölés bűnletiének kísérlete s vadászali kihágás miatt vadolt Hillege István és társai elleni bűnügyben végtárgyalás. Január ki 19-én. Szándékos emberölés bűntettének kísérlete miall vádolt Nagy Márton s társai bűnügyében vég- Január hó 21-én. helyütt nagy gondot okoz. Ahal ulacs adóhalralék Somogy varmegye az a nevezetes dsrabkája széles Ma gyarurezágnakf ahol ezi a ritka tényt konaUt'ál lak A varmegye küzigazgalasi bizottsága ugyanis j tárgyalás, aeméi. de még a jég alatt való halászatot is belTaltián főispán elnöklete 'alatt tartotta i.ópáa bűntette miatt vádolt Zob Szabó Antal kttiett egyelőre S'Qatetni a vele járó vessélv miat'. < rendes havi ülését. A szakjelenlések tudomásul bünügyében végtárgyalás. - Kéaaégl Aliallenyéaaték Cgyel- vétele ulan választás es kinevezés ulján meg- Lop, büntette s tűzvész okozás vélaegével atébe Mindazon küzsé^ek; melyek spaál'atokat j alakultak a bórtönvizsgáló, erdei kiluigásí, gyám ( DSfvüS Sándor s tsa, — súlyos laslisértes as állsm közvetítésével óhajtanak beszerezni, jói ügyi fellebbviteli és fegyelmi stb. bizzollságok. büntette miatt vádolt Simon'liáspár,_a ember minőségű bikákat és -kanokat kedvezményes \| A pénzügyi igazgató jelentése szerint az év vé- ai^, vétségével vádolt Krá 'j Agottonné s társai fizetési teltételek, kamatmentes részletfizetés mel- j gén a vármegye térületen adóhátralék nincs. ; bűnügyében itélethirdelés. lelt kaphatnak, ha ez iráuti kérvényüket 60 kros — €aal piraaaztaj HomUk Bari kts-bélveggel ellátva s a tőldmivelésügyi miniszterhez j ksuizsai lakós, nem tanult görög bitregelant, nem, lámesve f. évi február hó közepéig a szombathelyi; tudja, hogy Delüben és Dodonában hajdan jóadák , LoPis büntette ét vétaége miall vádolt Kiss állattenyésztési kerületi felügyelőséghez benyújt j voltak, az ö cigányos,, lurlaagos eszével mégis )'eJ.euc és társai bünügyében végtárgyalás. jak. Szegényebb községek megfelelő arleeogedés erre a mesterségre sdta magát és hiszékeny j ""P" büntette miatt vádolt Jámbor János ben részesülnek. együgyű paiwsztoEst már többször rászedeti. A bünügyében végtárgyalás. — VAraal kftagyAléa — Illák baa.j napokban Batatia Imre, fityeházi lakos feleségé- Habláanak tekintendő bűntett miall vádoll Hogy hol tanácskoznak a városi képviselők titok- né! ütöUe tel tanyáját és megígérte a háziasz -1 öreg Takács (Gyözü) Józsel bünügyében végtárban? Azt hinné mindenki, hogy Afganisztánban, 1 azonynak, hogy a leánya szivéhez varázsolja vagy legalább is a régi Kómában, ho' a marcia- annak a legenynek a szivét, kit lérjül óhajt. A lis patríciusok rejlett tőrrel, gyilokkal jelennek szegény asszony meglehetősen sok fehérneműt meg Inpva, az éj leple alalt surrannak be a adott át ennek fejében a kuruzalónak, s mikor, tanácsterembe. - A titkos közgyűlés ez atka- észre vette, hogy a kívánt legénynek a lelke nem nagy János bűnügyében itélethirdetéa. lommal a mi szomszédságunkban, Ffetett folyt mozdul, jelentést teli a helybeli rendörségnek, Hor-1 le, hol ugylátszlk a yárosi adminisztráció nem j váth Barit csalás miatt nyomban letartóztatták, j áll barátságos lábon az oltani sajtóval. Mi okuk' —Kivid hírek, Ekúato uralkodik üzent-lehet erre, azt mi inuen távolból nem tudjuk, 1 Adorján jegvzőség területéhez tartozó, községek-de nem is tartozik ez reánk és a .Pécsi Nápló' jben úgyannyira, hogy a szegény nepnek alig van nyomban mez is lelell erre: a többek között kenyere. — Putriit az influenza. f.etenyén, I A lucerna, dacára annak, bogy egyike legeseket irta az e'tükoll közgyűlésről: ; Egyedután, Bécen a tífusz járványsserüen pusz-, kitűnőbb kultúrnövényeinknek, ato« hairáaynyai Magánúton értesültünk árról, hogy kedden késő1 tit és naponként 'öbben halnak el. 35—» éves bír, hogy ngy a lilaj'ápanysgkéMtlet, mini pedig \| gyalás. Hatóság elleni erőszak bűntette s könnyű testi ; sértés vétsége miatt vádoll Magarecs Antal, — ! továbbá orgazdaság büntet e miatt vádolt Pintér K ö 1 g a z d a s i g. A lucerna ápeláaárél. délután állapodtak meg abban, hogy csütötökön' emberek közül szedi áldozatait. — Vicák tildyi reggelre ramíivűli közgyűlési -hívnak egybe. Uóm. Letenye képviselő-testülete elhaUrozta,1í()iy Másutt, hol a nyilvánosság iránt egy mskulányijaz utcákban 'ámpákat l.og leláltittálhi. érzék létezik, ilyenkor eltödolog, hogy a reggel — AltaiegéaaaégilKjl kiataialát Zala-meljelenő lapoknak beküldik a hírt. bogy a vá- j vármegyében január 10-én. Léplene : Bak-Tűt-roti képviselők ét a nagy közönség legalább 24 1ös I u., Tüske-Szent Péter 2 u., Zalabér 1 u, órával a közgyűlés megkezdése előli értesüljenek \| összesen 8 község 4 udvar. Sertésvész: Balaton-annak megtartásáról. De sem sz nsp, sem más-1 Hidvég, Bocska, Bottornya, Csáktornya, Felső, nap senki a városházán nem érezte annak szűk ségesaéget. hogy velünk közöljék a közgyűlés ki tűzését. Célt is értek. Alig tudott valaki a köz I gyűlésről. Ismételt kérésünk, kapjunk értesítést minden nyilcáiíos Ménről, melyet a várót-' házán megtartanak, hogy azokra elküldhettük tudósítóinkat, eredménytelenek maradtak, elany aym, hogy ezert a nagyfokú, figyelmetlenségért nem engedjük a kiadót felelősségre vonni, mert ebben rendszert látónk, melyet a I. rárot-házban a helyi rtíjlútal ■ izemben tanmitanak ét melyei talán metj tudnánk bocsátani a kot lentik -nak, a kel ténfley nem leket ney tfkellő érzék a ró/tó iránt, de nem Péct városhazának, mely ponlotan elküldi a lapokhoz a már előzetesen közölt sablonos másolatokat ,uin< inyyenet köz létért', de a miről a nagy közönségnek tartozunk beszámolni, azt ki kell mesterségesen szimatol nunk. vagy pedig nem nyerhetünk értesülést Egy csöpp- helyes érzékel Mánd, Káptalanit, Kis Csernecz, Pacsa, Páka, Pördeföld Higyácz, Söjlör, Újudvar, Véged, Zala-Egerszeg, Zala Erdőd, Zala-Lövő, Zala Szent-Balázs, összesen 18 község — Olaaa éa francia Nyelvben okúikat nyerhetni egy rAraanakhaa njan lelelrpedeli njralvtanhrnénél, — st időjárási viszonyok iránt nagy igényű aóvény. Nem elég, ha tzámárt a talijl méyen ■civaljük, még előnyös fejlődésére at is aaükaégea, bogy a tilsj gazdag legyen ásváayi lápanyagokban. Hv a talaj tápanyagokban tiegény, de kűlönö-ben minden körülmény kedves a lucerna tenyészetének, ngy a gaadáaak leiadatát képezi a hiányzó tápanyagok pótlásáról gondoskodni Hogy az em itett körülmények tne lett eéNzarü-e mesterséges trágváknsk as klkflmaaáaa, erre voaatkosó'ag csalt a hwntöbbi Időben is töri intek kiiérletek, mely kísérletek kivitelére több ga'di vállalkozotti A megejtett kísérletek eredményeiből azon következtetés vonható le, hogy nagyon fon os ét nagyon előnyös a lacernátos hl ellegad IradAkbaa la alaaa éa inegtrágyázáaa inesteraéget irágyatélékke', külö-francia leveleaéal JeUtlkettl lehat 1 nöaen pedig azokkal, melyek a talajbaa elegtadő lahhahm, Utrlap taaáraéaél, Itkala mennyi-égben mnoaenek jiien. Igy egy kísértei útra, IS. aaAtaa hátban alkalmával egy hektárnyi terület műtrágyázása — Dlvrat-tndéall« as 1M7 9H Ih téli 3q szuperlos'itttal, mely 40kg>n. vízben otdha'ó Idényre. HennAery 0. ismert aelyemgyára foaforasvat lartalm izilti, 6q kainittal történt, Zürichből kővetkező tudó»iiását közli velünk: mely aa első használati évben 8.26q széna A selyen>kelmék közüli -Sarah mellett, még termés többletet adott. Habár ezen többlet pénz egyre Ttffet-tzövéa a divat kegyence, melyből , ben kifejezve talán nem Is fizeti a trágyázás köiünüseii az igen célszerű bloutkelmék nsgyon községeit, mégis tekintetbe kell vennünk, hogy kedvellek, legkeresettebbek a kockázott, tő'eg a fe ha««nali müttágyafélék utóhatást is fejtenék arról 'sagy koeittsstusk fekete fehérrel, vagy xzinea- ki és való«ziattleg a következő év kaaaáláaa kivá teherrel, valamint a \|ó átló •Schntliiiih< \| már haazonnil fog befejeződni, mely tekintve a nunk olt a városhazán az iránt, tn/eel, szőve'ek pompázó kombintclokkal, melyek közül lucerna hoaazn használati idejét, a kivetkező tartoznak ott a kátéiméit hiten teljesíti nyíl- az utóbbiak egész apró mintázattál teljes öltő 1 években ía ismétlődhetik. ikj/oj Mlííismeretnek, a tziyoru ellenőrzőitek:; zékekre lelettébb alkalmasak, úgyszintén az A la aj meszezése c-xak aa esetben indokolt, « aajtónak, mert ha ezzel a jövőben sem talál 'Changeant- (azinjátszó) selymek sima avagy ha ann^k mészttrtalm.i 2 sziza'ékrál kisebb. A Nagy-Kanizsa, vasárnap Zala 5. szám (5 lap) sztipertosxfát helyett Thonas salakot i« lehet fel-használni, de atmakauieiinyiségét Qgy kell megszabni, hogy a benne foglalt ci'rát oldható fos.-tnnmv másfél szeres mennyisé* ben legyen több, i mint a aznperlonfátban foglalt vitben oldhat frt *** aUtawnkéat, -vaiamiat fakata, faber ia Ihj&n^Mjfi 55 ki 1898. január hó 16 árt. - Az elárverezendő ingóságok vételára aa 18MI. évi LX. t c. ION. §-ban megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. 45 krtól U atövéa, nin én mintásat ban. Privát rtgyanlékaak postaber vammeatesea valamint házhoz izállítva. — ■ItlAktl p«4i\| p—tm- rtftellával küldenek HENNEBERG G. selyemgyárai (ca. éa kir. advari szállító) lAriíhbfi. Magyar levelezés. Svájcba kéttzeres levél btlyf: racaastaadó leislornv. T,h. Thn,,aS. salakot j.l«lS.e»T.B ^ nagyobb mennusegben kell alkalmazni. A aiuper-loatíátot kaini'Ul összekeverve szórhatják ki, ha a meszezé- U szükségesnek mutatkoznék, j ngy célszerű azt l-örübel&l négy héttel axj említett trigyafélek kiszórása előtt, e'-hinteni.! Tavatxazal történj mes/e/és ia nag\on előnyős,! bektaronkint Iq l»he ki«>órni. Még emlitesr* méltó, mis/erint dacára arnak, hogy a ucerna j aitrogéngynj'ö növény, tehát azon növények családjába taráik* melyek képeaek a levegőben I fogalt szabad Mtrotiént felveuni es táplál kozá-! Makra {elhasználni, mégis bálán csekély mennyi- j ségü chiiUalétrom trágyáxáa irái<t. EbhÁI léncél-a<erübh tava-xxai lie'ctárwil int körülbelül 50 kio kiszórni. K trágjá'ás h» tanára a gyftker/et j iohbaii és erőteljesebDen fejlfdik s ennek követ kefében gyorsabban én fokozottabb mérvben les* képen a légkörben foglalt nitrogént ia a a növény táplálkozására alkalmas vegtfileiekke át alaki taui. Ht áfa iában gyeűue és satnya iejlődésÜ lucer násokat akarunk lel-ettélye/ni, ugy első torban Kelt Nagy-Kanizsán, írt 66 krig napján. 7205. tk \|97 189* évi január 11 -ik BARTS GYpftUY, kir. bír. végrehajtó IS—i r i Laptula)iiono« ea kiaiio . M V II KI. ¥ C la A Hirdetések. Árverési hirdetmény. 21-1 Pófhirdetmény. A nkanizsai kir. törv. mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, miszerint Dr. Tuboly Gyula ügyvéd nagykanizsai lakús végrehajtatnak Keglovics János kerecsenyi lakós végrehajtást szenvedett elleni 200 frt és jár. iránti végrehajtási ügyében 4439. sz. a. kibocsátott Árverési hirdetményben a kerecsenyi 565. sz. tkben I. 168. 1%. 208. 2B4. 275. és 31tL hrsz. a. loglalt ingatlanoknak Keglovics Jánost illető fele része 231 frt kikiáltási árban Kerecseny község hazánál : Iftftft. évi lakraár Uh IO IL aapjáaak Alulirt kiküldött végrehajló az 1881. évi LX, délelőtti IO érájára I. c. 102- j a értelmében ezennel közhirré leszi, . hogy a nagykanizsai kir. járásbíróság 10863\|97. k!lttlöw ,ftrverés M 1881 LX c- ,HÍ N náaokat akaroufc iei«eeiy<ni, ugy tlaft artxu. számú végzése állal dr. Brod Tivadar ügyvéd "fW40 K®mele (iéM ^»rehájUtó érdekében ét a íozfor savas és kalitanalmu trágya félák ifik, i végrehajtató javára Steml Oszkár nkanizaai la \|ÖBlu* IK91. január 28-'ól 6\ ka- nek t-kinte be Aa említett ki értet aoro faál-kos ellen 25 Irt töke. 2* Irt 32 kr. perköltség ■ !"aU\ « frt kp P«rk Itaé* ét 8 frt caatJa-isaiételteo tapantalták, hogy a lucerna a lo-u követelés erejéig elrendelt kielégítési vhajtás alkal- kéltségekből állo követelése kielégítése vé torsavat é« káliumot mttdig meghálálja, mert mAval bíróilag lelülloglalt és 523 hl 80 krra becsült \|°8- oe.nc-ak tóidén voli a ter.net tötib. de asára* bútorok, ágynemüek, nöi- és (érll ruhák, ugy A k,r u,ék minl tkví hab aág. állapotban sitim alakjában v. Hogy a fVUzoit eKyeb tárgyakból álló ingóságok nyilvános árve- Nagy-Kanizsán, 1897. november 30-án. irágyatéék t talajba ju<tat>aK at/al jól d^tz- QtMn eladatnak. "" keveredjenek, HaxerÜ nj ucernésok a akiiaaánal! Mely árverésnek a 18655/1897 az. kiküldetést kir. tazki albiró. a irtgyt telszórása uláu az iletA krüleiet j >l \| rendelő végzés loiytán n helyszínén, vagyis Nagy-____SjgSjS? jm"" S meg boronál ni: ba.psUia mar meglévő de gen«e Kanizsán, az al\|«erés takásáu leendő eszköziétére HirdGtGSOK é.i M iŰ -.^-.w felvétetnek <1. o. 3 érája —— batáridőül kitttzelik t ahhoz a venni szándéko- FISCHEL FÜLÖP /ók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy nsé hangulatom, a legkóreitbbi az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. i evi LX. I. c. 1' 7. §»a értelmében a legtöbbet gerőnek becsáron alul is eladatni lógnak. iejüidésö lucernákat trág^ázauk m»g, ugv igen j célszerű azt tavnsazal eroaen mggt 'ga-olta'ni. Kierkeailői Qzeuetek. tttltabok Ha )«as Toll faltában A teva aagyaa érdvkxa. tt E. Bftat Aa r^yik u.kmt itt adjak: é ooít istaa v«l«d, a TÍaaoallátá»ia! ltteu veled, őrökre (alán, (?) Ha w»nak Öaaaa valaha., (?) Akkor fülytaton eat tuvább ... lyvibb... fjt aat ön tfy aranyhaja kitaaaaonjrvak ajánlja Mi ia ajislnak agyat: aa írjon öa ni ka varait, na faljiaaat tovább... tovább; eiég aa ilyenből anaji it. »Őt ex is aok aár. Mto bak Á laxjolth akarattal aam kftJdbat aavaaatt doígoaétánnnk egy tinciet bajiirt}a lő), mart xajna, — aiaaa agy eaál kaja aam Ima Egy aagol uő-onoi munkájából írjak ki kérdi-•Ara a követkaatkaL Aa aa aM faHétat, bogy a nőnek, ha ni ve aiaca la, agéaxaégaa gyomra míndanaratre Ivgyaa. Ea aaoaban nem aal jalaáU. bogy i ifi n törődjék a férfiakkal, baaatn hogy aa aa<aNrkadjik mlattok. M»m »alkaégaa a aaaa-j védő embert ártéri «jor részvétet mntatnnnk, aokaaor vigaaa-1 i alább a havat tett euberi aaivaak a baritaágo-, >xeraÚttal-jaa aMMoly, a>lat a kőayek. A legotcaőbb aaépiifiasar a moaoly, a maly a ftalataáiiaak. arfmnak, éa a aaaraacaéaak a jata A laipaég ápo'á-áaak préaatbb módjáboa tartomik aa atgat arain nariatA taagtakatfa rendet ca diatával járó itbeai'. Aa ÜMV^föaU a aam taljaaan kiállt anrhaaáa. matt mi aa lamabat ertWtl éa a bőrt tiaatitja. Mértékialaa élvaakaa ar«a Matokáviaak, toáaak árt a bártlaataaégáaakt a dnrVa bőr finommá 4a pákává tételére, aauak megflraáaéra tagjwbb a írita éx édaa aavó. VérlíaxtUÓ éa -aaépitS katáaa «m a jó almáaak, a rytmőlcanak klavtUaa lefekvés vagy reggeli előtt nagy iriaflift katáaa vaa. Gyakori meleg /tréS, baaaaas alvás jál ixallőaő aaobában, diéta éa tok motgás saabadlaregőbaa. a bol még a mély lélagaatvétcl la aagyaa ajáalbaté: eaak a II kailékaí a sacpaég ápoláaának. NY1LTTÉR. ív át a rovatban kőaiőttakárt aam vállal folalöaségat t sxerk. Köször.et-nyilvánitás. Felejthetetlen emlékű kedv< t fiam: Csillagh Józsei élfiunyíaliikM inából fogadják mindazon tiszteli ismerőseim, jöuka-! róim ét rokonaim, kik részvétÜktt ayil-vamiotiak. különőten a T.k. vaioeí tistti-I karnak kotzoru adományáért is, vala-! mint azon tisztelt hölgyek és uraknak, \| kik a temetés alkalmával, mint koszorús ét vőlélyek szivt-sek vollak mély fájdalmamat enyhíteni, ezúton is forró köszönetemet nyilvánítom. I N. Kanizsa 1898. jaouár 11 én. 6iv CMUagk Mtdréaé satl Bet'sa Krasébai. kiliiyt kereskedésében af y-Kánl za án. KLTTHIA szépítésére 6s finomítására a b ő r ápolására f Pud erf l.e a hgg dobot ára : forint 20 krajcár. Utánvéttel vagy tt ösaxeg előleges bek Ül- dete után küldetik. ielőbb élléséhl, bál éa táramig* ri l»l K — Fehér, résaaaaia. éa sárga — vegyilag aaalyaált éa ajáalva Dr. Fohl J. J Oa. Kir. taaár által a t'laairré leselek a legjobb körökből minden dobothot mellékelve vannak. 6 TAUSS1G GOTTLIEBj • •■hlr .av.ri é» IlUlw.r ptr Mah. A rsraktlr: at(s. I.. V.IMI. a. W i K«pk«<4 s Icglébb lll«laaer> i;4uaisrlisrsaks< * 4é«i.n é~ \|]rt\|)uarUrkaa. R.-Hsaluáa i AU m § Blhm Keleti ■ Sir «• Krelner Sjrala «(\|ka«l. t /<:xxxxxxxxxxxxxxxxi xxxxxxxxxxxxxxxxxjn x Hirdetmény. R b A LÉGRÁDI ÖNSEGÉLYZŐ-EGYLET X mint tzövatkazet részvényes lagjai 1898-lk évi )an. I16 28-áii 4.m. fél 4 érakara városháza tanácstermében tartandó rendes évi közgyűlésre tisztelettel meghívatnak. TÁRGY: 1. Az 1997-ik évi zánzámadáaek. illetve mérleg előterjesz'ése. 2. A számvizsgáló-bizottság jelentésé alapján a mérleg jóváhagyása. 3. As igazgató ?á atzlmánynak a felmenlvény megadása. \ 4. Egyébb Indítványok. W ö Uyrád, 1898. január 9. Aa Igaigatáaág Qxxxxxxxxxxxxxxxxxixxxxxxxxxxxxxxxxy Nagy-Kanizsa vasárnap Zah 5 szám (4- l»p.i ■3 1898. január hó 16^d — A tlaatlhar bálja. A nagykanizsai \| kőznünk, meg fogjuk laiálni mi is annak módjáig taconirozott lajiákban s á Damasztok Moirée-helyőrségi liszlikar t. Itó 18-áu lartja bálját n i hogy kötelmeink leljésilésében ne akadályozom a Effakiekkel is jó keletiek örvendenek. Moirére-, Polgári-Egylet- nagytermében, a 4rt. gyalog- mostani nemlörödömseg, érzéketlenség étsiendriáii. Velour se yent, á Moirée-Imperial és Velour ezred zenekarának közreműködése mellett. A Panaszkodott a polgármester a közgyűlésen arról fléuri által váltatnak tel, ez utóbbi pompázó meghívókat már szétküldték. __' .]is, hogy »z e hó 5í4-é'n Budapestre menesztendőI dús szövésénél Ingva s páratlan bar>onyizerii — Klaaa halál. Pacmy Ferenc eiurgói» kii dtlttségbe nem jelentkeztek elegen, úgyannyira. hűiével lőleg lényei alkalmi s dm-5 tőaékekre erdöör három éves Mari nevü leánykája bor- j hogy el sem indulhat a kiildöltség Budapestre, men íjánUtoeik. Mervcilleu leket éb>n » saintiben. sautó halállal matt ki a napokbán; A leánykaIha ujabb jelentkezések nem történnek. Kérdjük: Satin Duchesse, Hadzimir, Gros da Londres, egy forgácsol dugdosott a parázs közé. mig! niikor szólította fői a polgármester ur akárcsak csíkozott fc övetek, Annure sima én Cliangeant anyja burgonyát tisztogatolt mellette. Később \| lapunk utján a bizottsági tagokat, bogra kik a egész apró effektel stb. Párisba i Londnnba e/yedűl hagyta a konyhában, e y dézsa vízért' kit Időt Iségben részt venni óhajtanak, záros határ- sok küldetett el, ugy hog) a sió legmesszebb időn belül jelentkezzenek? Soha! Ez aztán a .terjedő értelmében, ez évadban is minden ízlés következménye, ha nincsen meg a helyei érzék i kielégíthető. — As ujabb színekből szürke megleleö helyen és alkalmakkor venni igénybea mindén átmenetben, pávakék, barija a riotett sajtó mindig készséges, viszontszolgálatra soha' részesülnek előnyben, de legdivatosabbak a rőld ment a kútra. C»ak néhány percig volt oda, de e< alatt a leányka ruhája egy lehullott szikrától tűset fogott, egy pillanat alá láng volt az öltözéke. Jajgatva latolt anyja elé egyre lájdnlinnsan kiabált, mielőtt azonban segítheted volaa rajta, icieányká a szenvedett égési sebek kínjaitól elgyötörve ös«eesetl és aei'hslt. — Felhív*! Az 1877. évben született nagykanizsai illetőségű hadkötelesek ezennel leihivat-tiak, lííjgy 1898. január hó 24-én reggel 8 órakor a városház nagytermében $or?limásra jelenjenek meg. Nagy-Kanizsa. 1898. januar 10. Vcesey Zsigmond, polgármester, ■sem varói közremflkódését. — IdAJárá. A természet megfigyelői arra a kérdésre, vájjon lesz-e még telünk, határozott „B«ii"-mel lelelnek ,E véleményüket uz állatok ösztönére „^upilják, mi ritkán vsai — A vadludak impok óla sürü csoportokban húzódnak észak leié: gyakran bálijuk ejenle az átvonuló vízimadarak lűtyolgetésél. A varjuk és csókák. nem sereglenek, egészen eltűntek ti lakott helyek Séf * Halilnaia. A dcceaberi hideg tájékáról .» a 'vadgulatnbok ezernyi ezrei lepik aapok s uti befagyott a Balaton annyira, hogy; el a velőseket Mindez jó, meleg időjárás bekö- j neaciak halászhatlak a jég alatt, hinem kociio Ivelkezését es lurtóssagál jelenti, ininéllogva I óny> is átiirtak a jégen Zalába. Néhány szenvedélyes jn yen megeshetik, hogy már lebruár elejen meg-spor ember a vitorlái száaká'á* sportját akarta kezdődik a tavaszi szántás. A gazdak őrülitek a aeiboaneitani ; a jg erre a célra kiválóan korai tavasznak, mert a teleltetes az idén sok ] kedviió n vo't . a vitorlái szán aionban nem \| helyűit nagy gondol okoz. lúdoti bódiiaoí a Balatonoo. Sokkal többen' .4 bel ulara aéékátriKk Somogy-tyakoroltak a ski-spor<ot, még többen a kor- j varmegye az a nevezetes darabkája széles Ma-csolyátT Ujabban a/onbnii a jég porhanyt és sötét cseresznyepiros trnyalituik- Törvényszék. Végtárgyaiésok és itélathlrdatéaak: 1898. éti január hó 17-én, Halált okozod súlyos testi sértés bűntette, lopás vétsége és közrend elleni kihágás miatt vádolt Gal líyula és tsai bűnügyében véglá rgyalás Lopás bűnteltével vádolt Csercsics András bűnügyében véglárgyalás. Szándékos, emberölés bűntettének kísérleto i vadászati kihágás miatt vádolt Billeg latrán és társai elleni bűuűgyben végtárgyatás. Január hó 19-én. Szándékos emberölés bűntettének kísérlete miatt adolt Nagy Márton s társai bűnügyében vég- lett s gyarországnak, ahol ezt a ritka téuyt konstatál ______ _ nemcsak a kocsi köziekedé* é« á kjiöri minden ták A varmegye közigazgalasi bizottsága ugyauis tárgyalás, nemet. de még a jég alatt való halászatot i« be' T a 11 i a n 'öispán elnöklete -alatt tartotta Lopás bűntette miatt vádolt Zob Szabó Antal kel lelt egyelőre s/tíntetni a vele járó vessél v rniat'. i rendes hovi ülését. A szakjelen lések tudomásul, bünügyétau végtárgysUs. - Káaaégl UlalleajréMlIk flgj el-1 vétele ulán választás es kinevezés uljáu meg-J bünlelte s tűzvész okozás vétsegévl ■lébe. Mindazon községek, melyek apaálatnknlalakultak a börtönvizsgáló, erdei kiliágási, gyám ivádol Darvas Sándor i Isa, — súlyos teriisérté az állam kőzve ütésével óhajtaWk beszerezni, jó (ügyi, lellebbviteli és fegyelmi stb. biuoltságok.bünlelte miatt vádolt Simon liáspár, — a ember minőségű bikákat és kunokat kedvezményes j A pénzügvi igazgató jelentése szerint az év vé- vétségével vádolt Krá'j Agoitonné s limai fizetési leltételek, kamalmenles rész'el fizetés mel-: gén a vármegye területén adóhátralék nincs, lelt kaphatnak, ha ez iránti kérvényüket 60 kros — t'nalá péraintaj . Horrath Bari kis-! bélyeggel ellátva s a lóldmivelésflgyi miniszterhez j kanizsai lakós, nem tanult görög hitregelattl, nem, címezve I. évi február bó közepéig a szombathelyi\| ludja, hogy Dellibeu és Dodouában hajdan jósdáki állattenyésztési kerületi lelflgyelöséghez benyújt 1 voltak, az ő cigányos,v lurlangos eszével mégis ják. Szegényebb községek megfelelő árleengedés - erre a mesterségre adta magát és hiszékeny \| ben részesülnek. együgyű paraaztokal már többször rászedett A — Váratl héaicyAléa — Illák baa. napokban Bataiici Imre, fttyeházf lakos feleségé-Hogy hol tanácskoznak a városi képviselők titok-j nél ütötte tel tanyáját és megígérte a háziasz -ban ? Azt hinné mindenki, hogy Afganisztánban, szonynak, hogy a leánya szivéhez varázsolja vagv legalább is a régi ftómában, bo< a marcia- ánnak a legénynek a szírét, kit térjűl óhajt. A , - . li* palriciusok rejlett tőrrel, gyilokkal jelennek szegény asszony megehelősen sok fehérneműt sért®8 vétsége miatt vádolt Magarecz Antal, meg lopva, az éj leple alatt surrannak be a adott át ennek fejében a kuruzslónak, s mikor \| továbbá orgazdaság bűnlel e mialt vádolt Pintér tanácsi erembe. - A titkos közgyűlés ez nlka- észre vette, hogy a kivánt legénynek a lelke nem Nagy János bűnügyében ítélethirdetés, lommal a mi szomszédságunkban, Pécsett folyt mozdul, jelentést tett a helybeli rendőrségnek, Hor- , < le, hol ugylátszik-a városi adminisztráció nem váth Barit csalás miatt nyomban letar'.óztalták. áll barátságos lábon az ottani sajtóval. Mi oknkj — Httvld hírek. Biinsév uralkodik Szent- \ lehet erre, azt mi innen távolból nem tudjuk,i Adorján jegvzőség területéhez tarlozV községekde nem is tartozik ez reánk és a .Pécsi Nápló* ben úgyannyira, hogy a szegény nepnek alig van nyomban tne/ is felelt erre; a löbbek kötött kenyere. — Puutit az influtnza. Leteivvén, I ezeket irta az e'titkoll közgyűlésről: j Kgyedotán, Bécen a lifusz járványszerüen puez- Magánúton értesültünk arról, hogy kedden késő i tit és naponként 'úbben halnak el. 36 -45 évM délután állapodtak meg abban, hogy csütötökön, emberek közül szedi áldozatait. — Utcák vitám-reggelre rendkmHf' közgyűlést hívnak egybe. íiísh. Letenye képviselő-testülete ettiáUtRiálá,hogy Másutt, hol a nyilvánosság iránt egy makulányi az utcákban lámpákat log lelállittatni. érzék Jétezik, ilyenkor elsődolog, hogy a reggel! — At lat egészség Ak)! klaaalaláa Zala-megjelenő lapoknak beküldik a hirt. hogy a vá; vármegyében január 10-én. Lépfeoe : Bak-Tüt-rosi képviselők és a nagy közönség legalább 24! lós I u., Tüske-Szent Péter 8 u., Zalabér t u., órával a közgyűlés megkezdése előtt értesüljenek I összesen 8 község 4 udvar. Sertésvész: Balaton-annak megtartásáról. De sem az nap, sem más- Hidvég, Bocska, Bottornya, Csáktornya, Felső, nap senki a városházán nem érezte annak szűk ■ Mánd, Káptalanfa, Kis Csernecz, Pacsa, Páka, ségességét, hogy velHok közöljék a közgyűlés ki- Pördeföld Rigyácz,' Sö\|tör, Újudvar, Véged, Zala-tűzését. Célt is érlek. Alig tudott valaki a köz I Egerszeg, Zala Erdőd, Zala-Lövő, Zala Szent-1 gyűlésről. Ismételi kérésünk, kapjunk értesítést Balázs, Összesen 18 község mindtii Hj/ileáttos ülér3l, melyet a. város házán megtartanak, hogy azokra elküldhessük tudósítóinkat, eredménytelenek maradtak, elany J nyirn, hogy ezért a nagyfokú figyelmetlenségért nem engedjük a. kiadót lelelősségre vonni,] mert ebben rendszert látónk, vieli/el ti t. rá rőt-hátban a helyi mjtócal nzeniben taillKilailttk ét melyet talán innj tudnánk bocsátani fi hottentdk-nak, a hot léiiylttj Htin tehet weij a leeüo érzék a tojli iránt, de nem Pécs. városházának, mely pontosan elküldi a lapokhoz a már előzetesen közölt sablonos másolatokat ,uirt» inyyenei kHz létért', de a miről a nagy közöusegnek tartozunk beszámolni, azt ki kell mesterségesen szimatolnunk. vagy pedig nem nyerhetünk arról értesülést Egy csöpp helyes érzékét klvá nunk ott a városházán az iránt, inieel tartóinak ott a kötelmeit hiven teljesítő nyil-ft!nos lelkiismeretnek, a tziyoru ellenőrzőnek \| bűnügyében Ítélethirdetés. Január hő 21-én. Lopás bünlelte és vétsége mialt vádolt Kiss Ferenc és társai bűnügyében végtárgyalás. Lopás bünlelte mialt vádolt Jámbor János bűnügyében végtárgyalás. Rablásnak tekintendő bűntett miatt vádolt j öreg Takács ((iyűzűi Józsel bűnügyében végtár-\| gyalás. Hatóság elleni erőssak bűntette s könnyű testi Kísgaidiság. A lucerna ápolásáról. A lneerna, dacára annak, hogy egyik* legkitűnőbb kultúrnövényeinknek, azou h>rányityal bir, hogy ugy a tilij'ápanysgkéMtlet, mini pedig as időjárási visionyok iránt nagy Igényű növény. Nem elég, ba száaára a lalijt aéyen •civlj(Ű, még alönyöi fejlődéiért a< ii uttktég*, hogy a tilaj gasdig legyen áiváayi tápanyagokban. Hí a talaj tápanyagokban szegény, de külőnö-bflti minden körülmény kedvez a lneerna tenyészetének, ugy a gazdának leiadatát képezi n hianyzl lápanyagnk pótlásáról gondoskodni. Hogy az ea itett körülmények me. lati cl««erü-e mestersége* trágyáknak as alkalmazáaa, erre voaatkoió'ag csak a legutóbbi időben la történ-jtek ki térletek, mely ki«érltek kivitelére tőhb - Olass éa Iraaela ayalvhea ehla-íga<d' vállalkozott. A megejteti kísérletek rd-táat ajerhetal egjr vármiaakhaa ujon \| ménjeiből azon kövttketleléi vonható l«, hogy nagyon fon o és nagyon ICnyO a lacernliok megtragyáiAia mestersége* trágyafélékk', külö-nősen pedig azokkal, inelyek a talajban elegendő aaa letelepedett ajrelvtaaáraCaél, — hl eltagad Iredákbaa la alaa én IVaaela leveleaéal. Jelenlheaul lehet laháaáa, Uarlap laaáraáaál, Ihala atea, 13. atáiau hátbaa. — Dlvat-tadáaltá« as 18»7 9H Ih 1411 Idéayre. Iltnnebtríj 0. ismert xelyemgyára fosstorssvat lartalm uott, Zürichből kftveikeaö tudósítását közli velünk: mely as első hinsná'ali inennyiNégben ninosenek jnen. Igy gy kiteríti alkalmával egy hektárnyi terület megtrágyáiáia 3q uupsrlositattal, mely 40'kgm. vízben oldha'ó 64 kainlllal történt, évben 8.S6q széna A selyen>kelmék közül, Sarai) mellett, mégitermés többletet adott. Habár ezen többlat ptnr egyre Tiffet-uövé* a divat kegyence, melyből i ben kifejezve talán ne n is fizeti a trágyázás különösen as igeu célszerű blouskelínék nagyon! költségeit, mégis tekimelbj kell vennünk, bogy kedvellek, legkeresettebbek a kockázott, tő'eg a fe haonali atitiágyafélék utóhaUai is (ejtenek nagy kockázatunk lekete lebérrel, vagy kzines. ki és valószínűleg a kővetkező év kassálása fehérrel, valamint a ií> álló >Schoitii<:b>; már huzonntl fog befejeződni' mely tekintve a szőve'ek pompázó kombiutciokkal, melyek közül, lucerna hosszú használati idejét, a kivetkező az utóbblak egész apró min'ázattal tetjea öltő i években ii ismétlődhetik, zékekre lelettébb alkalmasak, úgyszintén az j A taaj aeszezése csak ax esetben indokolt, a sajtónak, mert ha ezzel a jövőben sem * talál I Changeant- (szinjátizó) selymek sima avagy \| ha annsk mészlartalma 2 száia'ékrál kisebb. A ( Naey-Kanus, vasárnap asaperfoufái beíveli Tbonas salakot is lehet fel-baaználni, ée Vttuak mennyiségét ugy kell meg-arabai, hogy n benne tagolt ci'rát oldható fo-\| lovwftv máetélssere* meanyisésben legyen több, mint a szuperloitátbn foglalt fisban oldható. toszlorsav. Tehát Tkomé* salakot jelentékenyen j nagyobb menuusézbtn kell alkalmasai. A sjupet - j tuisiaiot kaini tul <eackeverve aaótbatjak ki, ka a meszezé U szükségesnek inula>kőznék,, agy célszerű aat lörübelfil aéfy héttel ax említett trágyafélek kiszórása élőit, elhinteni. I Tavaazszal töt tétin mes/eré* i* nagton előnyös, { bektáronkint lq khet kitömi. Meg emlileeM\| ■élté, miszerint dacára arnak. hogy a ncernn nitrogéngyüj'ö növény, tehát azon növényekj családjába tarozik, trelyek Képesek a letevőben fog alt esabad Mtrogént felvenni es táplálkozásukra felhasználni, mégis bálán csel.ély mennyi-»égu ehili>aiétrom trigyásáa_Jiai<t. Ebből I év cél-s<erübt» tava-asta* hctárnniint körülbelül 50 kgo kiszórni. K trágjá'á* hatáséra a-gyökerret iohban éa erőieljasebDen tejlfdik * ennek követ keztebea g)or»abban e* tokoiot'abb mérvben leaz kepe* a lekőiben foglalt niirogeni i« a a növény táplálkozásra alkalma veg\Gittekké átalaknaui. Ht á'taiáhaa gyen ve és satnya tejlődéaQ lucer aáaokat akarunk lel«egélye<ni, ugy elaö »rban a fosforava éa kalilartalmu 'rágja félék jölie-nek l-kiate be Aa emliiott ki-érlft eoro a'nftl Ismételten ispazt<ltak. hogy a lucerna a to« toraavat é« káliumot mtfcdtg meghálálja, meri iHMftcak zölden volt a ler.nes löbb, d« taáraz állapotban gtM alakjában ia. Hogy a feUzórt trágya teék a talajba jussai a a e- az/al jél ö«z--kevered jenek, cla/erü uj ucernáaok aakiiasáaal a iragya iel*ófá<«a utáu az il etA trüUiet j «l megboronálni: ba jeti i* mar meglévő de gyenge tejlfidéaü lucernákat trágyázzuk m»g, ugv igen célszerű aat tavus'-zzal erősen mpgf'ga-olta'ni. Sierkmtil flieaetek. Galambok Ha less hozzá haagalatam. a legtávolabbi Toilfattsbaa. A tsma bigyon éráeka* Bt £. Ifeat As egyik ez«kaast Itt adjak: S most isten, y eled, a vizzuai látási a! Xsteu veled, ötvkre talán, (?) Ha or>sak éesaa bnz valaha, (?) Akkor folytatom est tovább ... tuvább . t tat úi egy araavhaju kisasszonynak ji!j4 Ml Is ajáalnak egyet: aa írjon éa oha verset, aa folytam tovább., tovább; elég as Uyeab6l eaayi k. sót es is sok már. Baftke kk A legjobb akarattal aaai ktldket sevssett dolgazétársaak egy tincset hajíftrtje lói, mert aa\|aa, — niacs agy asál baja aaai Irma. Egy aagol aa orsós Bankájából írjak ki kérdésére a kővetkezőket. As aa alsó fettétel, bogy a nőnek, ba eaiva nincs la, egészséges gyomra mindenesetre legvee. Es aaaaban aam aat jaUati. hogy a nő ne törődjék a férfiakkal, káaenrliogy ne iZimorkedjék miattak. M»m istkaégee a ízta-vaéi embertársat sajos rézvétet mnta t nnak, aoksaor vtgaas-tslóbb a baval telt eaberi saivaek a barátaágo«. ssereUttalján mesaly, ••lat a kőayak A lagaieaébb saépiiöaser a HMaaiy, a mely a Satateágaak, örömnek, és a szaeaaeaéaak a jele A •aápeég tpo'á-áaak préaaibb módjákos tertoaik aa sagal osa^s aaeriat a magiakat6a rendes ée diaiéval járó éskaaát As életet káatl jiima teljesen kisült marii aaie. mert aa as Ismakat aíS4ti és a bőrt tiszt uja Mérték telea étwmkaa arás fckeSakávéaak, teáaak árt a b4rtlaataaá\|áaak, a éarva bőr taammá éa pákává tételén, eaoek megőrzésén hgfabb a fríaa ím édaa aavo Vériiaztitó ée ssépitő katása ▼aa a jó almáaak, a sySméteaaek kősvetka lelbkvéa vagy reggeli átüt aagy triaáii batáaa vaa. Grakari meleg /trél, bésüaaa alvás Jél isellősü szobában, diéta ée sok mozgás nebadtsvagőbea, a hol még a mély lélegaetvótel is aagyea ajáaIható eaak a ff kellékai a saépeég ápolásának. NYiLTTÉB. \ át e rovatbaa kialéttakért aam vállal hliMnigil a sserk. Köször.et-nyilvánitás. Felejtbelellen emlékű kedva Ham: Csillagh Jáaart elliunyta a lka mából fogadják mindazon lisztéit ismerőseim, jóakaróim éa rokonaim, kik részvétüket nyilvánították. különösen a Tik. várositlttti-karnak koszorú adománytfért is, valamint azon tiszteit hölgyek és uraknak, kik a temetés alkalmával, mint koszoros és vőfélyek szívesek voltak mély fájdalmamat enyhíteni, ezúton ia forró köszönetemet nyilvánítom. N. Kanizsa 1898. január 11 én. AsV. CJllsk«ft) Ksadrépé aatl iBet'ea Iraelkit. Zala 5. szám (S lap) Us&jpffi^Mji SS krio 1898. január hó 16 4«i. Aj elárverezendő ingóságok vételára as 141. évi IX t. c. tOH. §-han megállapított feltéteie-k szériát lesz kifizetendő. 14 frt t» krig méterenként, — valamint fekete, fehér ée színes Heeeehsri sslism 46 krtél 14 frt 65 Ívig métereakéal — a legdivatosabb, ami)vés. amin éa Mintázatban. Privát fagjraestékaak posta bér re vammeetesee valamiét bálkor uáSttva. — mlalákat pestig peala-fei4allável kftIdeaek HENNBBERG 6. selyemgyárai (cs. éa kir ndvari asállitó) Itriehhea. Magyar levelezés. Svájcba kétsaeres levél bélyeg ragasztandó Kelt Nagy-Kanizsán, napján. 7205. ik \|9" 1HIH. évi január tl-ik BAKTS GYÖíWJY. kir. bír. vegre^ajto 18-1 Laptula\|ilonie* es km«to KIM II K I. V C 1, A r. • Hirdetések. 18655 sa- 1807. 21-1, Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajló az t81. évi LX \| t. c. tQi Jj a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a mgykanizsai kir. járásbíróság 10863\|97. számú végzése által dr. llrud Tivadar flgvvéd végrehajtató javára Stem 1 Oszkár nkanizsai la-kos altén 25 Irt löka. 22 Irt :Vi kr. perköltség köreteles erejéig elrendelt kielégítési vhajtan alkalmával bíróilag leiülloglalt és 525 <rt 80 krra hecaOK bútorok, ágynetnüek, női- és terfí ruhák, ugy egyéb tárgyakból álló ingóságok nyilvános árve-res utján dadáinak. Mely árverésnek n 18665,1897 sz. kiküldetést rendelő végzés tolytán a helyszínén, vagyis Nagy-Kanizsán, az alperes lakásán leendő eszközlésére Póthirdetmény. A nkanizsai kir. lörv. mint telekkönyri hatóság közhírré teszi, miszerint Dr. Tuboly Gyula ügyvéd nagykanizsai lakos vegrehajlalóaak Keglovics János kerecsenyi lakos végrehajtást szenvedett elleni 200 frt és jár. iránti végrehajtási Ügyében 4439. sz. a. kibocsátolt árverési hirdetmenyben a kerecsenyi 566. sz. ikben I. 168. 198. 206. 264. 275. és 316. hrsz. a. foglalt ingatlanoknak Kagtovic Jánost il>elö fele réssé 231 frt kikiáltási árban Kerecseny község hasánál Ifttft. éélelllll IO érájára kitűzött árverés as 1881 LX L e. IHe. (-a alapján Remete Géza végrehajtató érdekében és 59 Irt löké ennek 1891. január 28- ÓI 6, kamatai 21 frt 30 kr. park itaég éa 3 Irt csatlakozási kéltségekből álló követelése kielégítése vé getl megtartatni log. A kir. tsaék mint tkví hatáság. Nagy-Kanizsán, 1897. november 30-án. GÓZONY, kir. tszki albiró Hirdetések felvétetnek IH9H évi Január hé 2H IU asapjáismk <1 9 érája határidőül kitüzetik a ahhoz a venni szándéko- F I S C H E L FljLOP /.ók ezennel oly megjegyzéssel hiuatnak meg, hogy az érintett_ingóságok ezen árverésen az 1881j_~ könyv kereskedésében evi tX. t. c. IL7. g-a értelmében a legtöbbet gerőnek becsáron átint is eladatni fogn ak. Nagy-Kiül Zfán ELTTHLA a 1}ör szépítésére ős "H ,, J finomítására ± Ll U. i erf hgf doboz áru : I forint' :H) krajcár. é e Utánvéttel vagy as öfss#s előleges bak fii- deaa uua ktildenk. V Ugeléheléhh aitSaéhl, kél éa társalgó M Ml K. — Fabér, róasasaia. és aárga — egy4leg znalyzált éa ajáalva Dr. Pahl J i Cl Kir. taaár állal M F"i»iMerŐ levelek a legjohh Hníkből minden dohoshoz mellékelve vannak. 6 TADSSIG GOTTLIEBj . tik Ír Mul WI«IU m»,,m te IP«f »«l gjir llaUi A ri'UUr utca. L Wolli.il. «. w üaph'lé « lllftlaa«r- (}4uii«rk«fMkc éénUtm im \|jrt\|) nerMrba. H.-Hialuia i Ali M S Bika Keleti ■ Mér Hrelaer OjtbU e«gha«l. # ^xxxxx5üööóocxxxxxi»őoooocxxxxxdoocxx^ x Hirdetmény. g X ~~~~— 8 >< A LÉGRÁDI ÖNSEGÉLYZŐ EGYLET g X mint szöveUezat v » Q részvényes tagjai éri )an laó M-á« é.m. fél 4 érakara O városháza tanácstermében tartandó rendes évi közgyűlésre tisztelettel meghívatnak. TÍl«Tt 1. Az 1397-ik évi zárszámadások, illetve mérleg előtevjesrésa. 2. A számvizsgáló-bizottság jelentése alapján a mérleg jóváhagyása. 3. As igazgató vá asztmánynak a felmentvény megadása. 4. Egyébb indítványok. Q Ltyrúd, 1898, január 9. Aa Ic«>gat4aég W vocxxxxxxxxxxxxxxxxixxxxxxaocxxxxxxxxy N&gy-Kaniw* vnsArnap Z»la 6. stájn (U. lap.) 1898. január lió PserhoferJ. vértiszliló labdacsai, aaelotl „lu«M IlMiml" né? alatt a megérdemlik, mivel csskngysn ali\| létssik betegség, hatálakat iMrmmii be bizonyították volna. «ly ttóbbi átvet teljen joggal mslyben ex»n labdacsok csodás Évtísedsk óta tsen labdacsok általános elterjedéinek örvendenek éi alif van melyben tton kituno háaiastrből kén let nem volna található.SsámtsIun orvot álul esan labdacsok hásitserül ajánltatnak és afAaltattak nindeu oly bajok-tál. melyek a rótta •métáiéiból ás isékreksdésből artdstk; miat epe-savarok, aájbajok, kólika, vértelnláaok, aranyér, béltéUaneég a hasonló beteglégeknél. Vértieatitó taltjdotjaáguknál fogva k itünö hatással vaunak s vértaogéayaég és as abbdl eredő bajoknál Is: Jgy sápkórnál, idegességből taármtnó fejfájásoknál stb. Easa vértísatltó labdacsok oly könnyen hatnak, hogy a legcsekélyebb fájdalmakat atm okotnák ás ennek folytán még a leggyengébb egyének, de még gyermek által is mindt aggodalom nélkAI Ín Wvelietök. « Kata vértiatitó labdacsok csakis a Pterkoíer i.-fele, 9 aa „arany klrsdalal skna'-baz címzett \|yo\|ytztrtárhse. Béctbes, L, Sl«\|srstraaaa 15. ai. a. kéeaittet-ntk valódi minőségben t egy 16 esem labdacsot tartalmasé dobot ára 21 kr. Egy cso» mag. mtlybtn A dobta tartalmai tátik, 1 frt S krba ktrfl; aa Astasg elösetei bskAl-drtétrl bértMBtat kAldétssl együtt 1 csomag l frt M kr., I csomag t frt 10 kr. I memag 3 frt 86 kr, 4 mmig 4 Art 40 kr., 6 csomag 6 frt 80 kr. As 10 csomag 9 Ji 20 krba karll. m. Nagy tltarjtdétlk kóvstksstébes tatu labdacsok a legkülönfélébb ntvtk ét alakok alatt ntánontatnak: tasak kövotkeatéboa káratik aaakla Pstrboftr J.-félt vértiaatitó Itbdacaokat követeiül és csakis aaok ttkisthetők valódiaknak, mtlyek kataaálati ataaitáta a Pssrkoftr J. névaláírással felet ssinbaa és ■indsa efytt dóban ítdels tgyaaaaot aláirátnal vArAe isisben van ellátva. A aaamtaJaa héltfritból, mtlyet e labdacsok fogyásától a legkAlönböaöbb ét legua* ktatbb botegtAgök stás egrsaeégök visssaaysréAt folytán kotaáak inténtak, esta helyen csakis aéháayat emlitlak aasn msgjsgyséessf, liogy mindenki, a ki saaa labdacsokat sgysaer kasanálta, mtg vágyták gy6a6dvs. hogy aaokat tovább fogja afáalaai. Kék. ima sprit su. Ti stelt Pserhoier ur! Legyet oly exixta. ée kúidjöu nekem lemét 15 tttireset i3 ín fétftl mulhafstlat vérlintitó labdacsaiból uténvéttllel.j' Fogadja tt ulon Is legmélyebb kö xoostsmsT" labdacsai eeodthatáséérL \ Maradok taljee tiaxielettel PatrIMk Ftrtac. Köln. LMentbal. I imsljrnl egyébként lt t asndoll, mMAt "életi 'isiiül egy dobost kapott as öt kitűnő vértisstita 1 .bdacsaiból ■ aaokaak ál'aadó használata loly{ tán tökéletesen kigyógyult. Ijtgffibb'tlwUlimf-----Witüczsli ti itt JoésU. )• márt. 87. Eirbengpaberamt, (ífölil ra. 1889-Tekintete ur t Alulírott Ismstslisnkér é cao-" {magot ta őt valóbtn htasnoe ée kilünö Itbda- Harscbe. minik mellstt, »8s7 s»s\|,t. II. L^bél. ttt nem ma'astthtlom legnagyobb eliat íekintet'S ur Isten akarata volt,Jiogy aa ön uierésemet kilejetni ezan labdacsok érték* ■ h. Ubdaeasi kasét m köaé kerültek, melyeknek ha- ée azokat, ahol eta alkalmam nyílik, a sieti vt tiaál ezennel mtgmua En gyermekágyban döknek legmelegebbet fogom ajánlani. Est yíra, ho hálairatom tslsséeeiérinti hesiiiálátár > Ont eseo tel M hatalmasom. Teljes tlaatelettel Habt Ignáea. meghűlt«m olyannyira, bogy semmi munkát «em voltám többé képes végeiül ée bizonyára már t bullák közt volnék, bt aa oii csodálatra méltó itbdateti engem nem menteit k volna meg. As áktya meg ont ssért eaeras-r. Nagy bírna)-! Qolscbdorf. Knlbaeb mellett van, bogy eset labdacsok engem le tűké-) Atlléals, IMS október 8-án t ki fognakorógyltanl. amint mér mások-. f. ur. Kelkértr, mlsserint ex ön vérttatitA m egészségűk vlsasttyerééért •^lmétAlikMMBalbó\| e^mtgoi ti dob^iaal küldeni ysolgálttk. KnlBes Beee-Ujbtly. 1887 eréa. tov. S. nntveskedjék. Csakis aa At emidálalos labdacsainak kössAakttem. hogy egy gyomorbajtóh mely u . .. , . ._. ... . „engem & évet át gyötört, meiceiabadultam. Katt M^yeatlsatsh ar; AJ««forrtbb kBwAniimit;^^ (láUm 7uhliMIII (onwkk ^uógyni s . . ,t4'-mMAtlagfurröbbköesöttlemstklfsjssaimva«yok 4 é!ü" 41 "™" tlealtktttl Zwickl Anna. Mirtibaa és visbortaghtt. már élttét h mtgatla! W 0 -tél Brtgtaabea, , tveg l fit 40 kr. JL P'trhtfer l. tN Évek lioatau tora óta valamtnuyi ksjaAvtaatA aatr kősóit orvosok által a Itgjobbuak xlitmerve-Bgy tltfána nsgyistlencével i frt NJ Stesátl tanáriéi. Ütés , ée saarát által okoaott sebeknél, mérges ilagaaatokual, njjknkac sebes vagy gjraltdtmall, vacy adui ily ba-jóknál mint kitAaö satr Ida kipróbálva. 1 tégely 50 kr. Bérmentve 76 kr. lila-eliiir rau ktr l Bern III kard 1 t Avtg t frt 60 kr. Avtg 70 kr. gyors és bit tos hatású legjobb saer minden kAtnvétyas ét osnaoa bijak, u. m gsrincagybántalom, tagaaag-gaíW^tkliiaa. migraioe, ideges fogfájái. lőfájás, ftllssaggatás atb síita 1 frt H0 kr, m Pterbtfer i-töl. 1, egy Avtg 60 kr. Fanbalzsaa rsr^Mfií AltaláioMialiií-ií ^ ^ Miit stbrt, mitl legbistosabb satr tlit- roast eméettát niiadta koveiksaményei, a 1 kAcs&fgtl 40 kr;, béra. 86 kr.1 m. főlájás, «»édAló», gyomorgörcs, gyomor- „StMle lolamiBiot £ ftT1^ ,lk"1 ^ sser gyomor- én hélktttttégtktél _ ... A._____ ' • • Kata itt ftborolt kéaiimétytktn kivAl liter I frt. Vu otstrák lapokban kirdeUtt Aseate bal- ás lü l frt 90, Vtjkülfóldi gyógytstrésaeU kttlöaltgetaégtk liter 86 kt \|raktárot vannak ét a kétalttbtn netán aem Pssrktftr l-tól kitceó levők gyorsaa éa olcsón megaairttUtssh. — satr golyva tilsa. 1 Paetáa m«grendeléttk a Itggyortabkat tna- Avtg 40 kr., bérmentve H6 kr. ikösöltttnek, ba a ptasöttatg előre kii otik; (prágai ctöpptk) Patrkafsr;nftt7obb ■efreadelétek ttánvételUI küldet- 1-tAi. megrontott gyomor, retsa métntétén miadttntmAtlttiíibajokL.^..,. ■ - allta kitAaö háaiatr 1 Avta tt kr ** ilik tjkWfcatik. MAlyAk met Mtaao htai«tr. í avtg n nr. 1tUHáu a Psarkafsr \|. név . . .... .... alálréaaal Aa mlndtt nayst dtktz fedele « Pttrktftr 1 tét. egy WUUna. B\|yiatltt giálréaaal véréi síinken vnn i, eaa itmtrt kltAnö káaltntr ellátva hnrat, rsksdtség, görcsöl kökógés etb l siltn. Egy Avsgsteki 50 kr., 2 Aveg\|Védve védjtgy által- Védjtgy ntánaáta tai-bérmentve I frt 60 kr. > gornan bAatettatik T)r» U r\(r\r T „QoWtnan Raichaapfal rsernoier J> Bécs l.f Slngerstrasse 15 KleMsieicia 4 irny II wtot-érM, 30 <lu ta tlltatrl taaifl1 i Kwizda-féle RESTITUTIONSFLUID 4a aa. és k. kir. ual. ■astvli lovaknak. 1 palack ára 1 frt 40 kr 80 év óta adv. istállókba t vaiaaiat katoaai ét paJfér taiyakb ittállokkat ia kasanálatbaa aa\|yakk Arifaazltéaak tlött és atán erösltesll : ta-vábbá flczsmodatok. rándulások, aa inak aitrsvsé\|t s más ily alkalmakaál ; képttit a lovst kiváló teljesít, ■éayskre idomitasná\| Tsésék a fönnsbbi éd jegy re Agytlai t a italnál határoaottan . kifejeani: Ktri:daféi< ftaatHatlaaalnld r« Irlél : KarOI. gyógyaxtrtár Korntuburgban ttitrák-magyar aa. éa k. atfvarl szállíts OOOOOOOOOOOO 003OOOOOOOOOOQ Ipi alkalmas az átázásokon. - toid taílat n'ii ü^lMlei- ® Egészségiyi katésáftél mafvtttfáhra (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jul. 3-án) § 8 O 8 legjobb és legolcsóbb Fogtf ixtltó-Nxer A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges a fognak tisztítására. Ebhez telette szükségen valamitéle teg-tlistUA-tser használata. Mh Minden üti kapkalé. ^ a OOOOOOOOOC 00 oooooooo HOOOOO RichteriéicHorgony-Pain-Expeller Llniment Capsici comp. Csaó Kinevet háiitur elleotállt az idó magprókéláná-nak. mart már több miat 27 év óta megbiihato, fljéa-(•emcaitlaplté kedörzsAléskést alkilmaztatik kAazvéay^l, csáznál. tavaiafgatásaál ás mtfkniéaaknél ts a orvának által bedörisoléaokre is mindig gyakrabban randoltatik. A valódi Horfony-Pain-Kxpellar, gvakorta Horgooy-Liaimtat elnaveiát alstt, nem titkot sner, nsnem laaii népinitrl káli-aiar, malynok egy hsatartánbinn stm kellene hiányosai. 40 kr., 70 kr. m 1 frt üvegenként! árban nugdnam mindta gyógyHaaitiirbaa kmuletbén van; fftraktár; Török József gyógx iueiéNsnel Budnpesten. B«-VássH^isIkalmsviil igrtt óvatosak ltevünk, mart több kisebh^rtékü utsnxst van forgatómban KI aem akar msgknraaotlni, as mindea egyes üveget „Haegony" vád\|rgy ős Richtor osédegy-zns nőikül rnim-vMai valódit utasitsa vitása. IHTO f. >1. ts wns. cs. és ká. sAnri sHHAk. IIHUTáiT. JKXKKXX X X X X X X X 1 X X x x X X 314 898. ——• . --Vjgíi"'' , v I ,.- < f K Hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendezett tanácsa ezennel közhírré teszi, hogy a viro$ tulajdonát képező alsó-nyires, felső-erdő és alsó-erdőben gyérítés! és rítfeitási faanyagok (halomfa) és pedig SO-An és 9Séai az aLsónyire»» kis-tőlősben, SlflUéis felső erdő (kezdete a parag-meari vágáson) $7én az alsó-erdőn (kezdete a virághegyi útnál) — nyilvános sz^li áryerésen a legtöbbet ígérd részére azonnali készpénzfizetés mellett eladatik. Nagy-Kanizsán Ji 898. január 7. J. k vár taaáex. Nyomatott Finchel Fülöp laptulajdonoanál Nafy-kaniaMii 1898. 6 (&ara. Nagy-Kanizsa. 1898. január hó 20-án. XXV. éviolyam IfttrkMilkMl : Yirsthis-iplUt rkMFWp klajrrku«k<dMta A —kwliial írtakéul kint napaa-kitt d. «. 4—I in kM a. immmbM a lap BMjl.au rtaaAra ^•nkw ■i»ta> kttkMvj ZALA Politikai és vegVés tartalmú lap. ItoUUnW: VirnaUa ipitd : /UW ftt, Hifiti itóramn >iii l\|éa lm II korou If fo — lr FMitn t kcrou (I Irt — kr tacjWéTr. I klrtii (1 tn so ki Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszer. vasárnap és csütörtökön. himmm Mk HW ImiM llfMIII léannt m Wuk na Felelős, szerkesztő: Egyes jri lO Icrajczáx. •■AIsAY HÁXDOK. KiMaatiaak,ralaaint Hllulliki i naakmik Fitckal NISp kamkanakadwl a lám. id«k. A privát-oktatás. A körvélemény — különösen a közvetet-lenebbül érd ékelt körökben — erősen foglalkozik dr. Wlassics Gyula kultuszminiszterünknek egy legutóbb kibocsátott rendeletével, melyben a felsőkereskedelmi és polgári-iskolákban eltiltja a privát oktatást. Ezzel a dologgal röviden mi is akarunk toglalkozni Erős a meggyőződésünk, hogy kultuszminiszterünket — mikor ezt a rendeletet kibocsátotta — nemes intenció és első vonalban is az oktatásügy érdeke vezette. Kert minden mSyfeEE indító ok nélkül, csak azért, hogy a tanárok jövedelmét megkurtítsa (mikor másfelül éppen azok helyzetének javítása képezi egyik erős gondját) semmiesetre sem bocsátotta volna ki ezt a rendeletet Bizonyosan kellett előfordulni valahol (talán éppen több helyen is) konkrét esetnek, amelynek alapján a privát-oktatás-ból eredhető visszaélést egész bizonyossággal meg teltetett állapítani. Csakhogy a mi nézetünk az, hogy kivételes, szórványosan előforduló esetek sohasem elégségesek arra, hogy alapokát ké- pezték valamely .általános érvényű intézkedésnek. Valahol fordulhat elő egy-két vagy több tífusz-eset; azok alapján a hatósági még Sohasem szokta megállapítani a jár-: ványt. hanem megfelelő közbelépéssel, eré-lyes intézkedéssel oda hat, hogy a baj járványos jellegűvé ne fejlődjék. Ilyenkor az intézkedések szigora még csak lokális jellegű, általánossá csak a határozottan megállapított járványnyal szemben lesz. Nem akarjuk hinni, hogy a privát oktatásból származott visszaélések olyan járványos jelleget öltöttek volna, hogy a tanároktól általában meg kellett volna vonni a mellékjövedelem szerzésének ezt a tisztességes s amúgy is verejtékezéssel kiérdemelt módját A tanárok fizetése tudtunkkal nem olyan brilliáns, hogy meHékjövödelemre egyátalá-ban nem szorulnának. No és, ha az illető tanár a rendes előadási órákon kívül fennmaradó óráit privát-oktatással tölti, hogy ily módon keserves fáradozással magának iés családjának jobb élet-módot biztosithasson : ezt a — teljesen hivatáskörébe vágó mellék-foglalkozást eltiltani nem tarthat-i juk szerencsés gondolatnak. A privát-oktatás végre is kétoldalú akarattól függ és pedig a tanárétól, meg a szülőkétől. Legtöbb esetben maguk a szülök szokták felszólítani egyik vagy másik tanárt, hogy a növendéknek privát oktatást adjon; ha belátják, hogy gyermek öl valamely tanítási tárgyból arra rászorul És megtörténik akárhányszor, hogy ha a tanár a privát oktatásra nem vállalkozik, avatatlan kontár kezekre is rábízzák a privát-oktatást, csakhogy a növendéket előmenetelében segíthessék. A privát-oktatás mindig íenállott, a közelmúltban is, a régmúltban is; de az oktatásügyre, az iskolai élet szellemének erkölcsi színvonalára zavarólag vagy hátrányosan sohasem hatott Lettek jeleseink privátoktatással is, meg a nélkül is; lettek korlátolt embereink privát-oktatás mellett is, meg privát oktatás nélkül is. A privát-oktatás maga azonban egyiknek sem ártott Jó volt a legjelesebb tehetségnek is; nem maradt minden haszon nélkül a korlátolt elméjüekkel szemben sem. Maga a privátoktatás semmi olyan bajt nem eredményezhetett, amivel annak kiirtását meg lehetne okolni. De (amint már mondtuk^ kiirtha- A „ZALA" tarcaja. Vadászat. -,11111" tartája — Hoeaor Pista, harastli Mdbirtokos. vidám arccal lepett neje szobaiéba. Kibontott táviratot lebegtetett kertben. . ——— — Hál megjúu Kirap Laci is. Kocsit küldtem eléje u áHotnáabói. * A iatal aaazony arca egy pillanatra szinte lángba boruli; azután lellünöen elhalványult és zavartaa keresgélt valamit az olvasó-asztalán. — Borzasztó ez a rendellenség. Bncsor mosolygó arccal nézegette a táviratot. — Patent gyerek ez a Laci. Nem kis dolog télvíz idején akkora ulat meglenni. Bocaorné még nehany könyvet lőlemelt, meg viaszatett a helyere; ez alatt újra ura lett a szivének és hideg hangoo kérdezte: — Miért hívta meg éppen mosl ? — Miért ? Meg se tudnám mondani. Emlékeztem rá, bogy szenvedelyes vadász, ugy gondoltam : nagy örömére lesz ez a nagy baji A vadászat Ennyi vad már régen nem volt a halár ben. — — És már ma este itt lesz ? — kérdezte Ho-csőmé kiss« kedvetlenül. Bocsor meglepödötten nézett rá — Talán csak nem lesz terhedre ? Az uszony kémlelve függesztette mélytüzű le-------—f---1---- Naptárak1898. évre, kete szemeit férjére, sztán vállát kezdte vonogatni. — De kérlek Elza, logadd őt nágyon safvesen az én kedvemért. I'jukori barátom és neked is ismeróeöi. Rocsorné föl bigy eszi elte ajkait. — Jó. Jó! t jak azt ne kívánja, hogy udvarollak neki. — l g vau kérlek, ne légy gyermek 1 Ha már olyao messze vidékről idé jón a kedvemért, baráti kötelességem öt kilQnletö figyelemben re-reszesiteni Az aaazonyka megint caak a vállát vonogatta. Hoeaor nem ssólf, de láisaott arcán, bogy neje közönyössé e kellemetlenül érinti — Intézkednem kell — mondta és Ml hagyta nejét. Bocsorné gúnyos mosolylval nézett lérje után, aztán sóhajtva mondta. — Ostoba, ha tudnád Mhennyire játszol a lüz aaL Egyik ruganyos karosszékbe dobta m <gát; lángoló szép lejét hátraszegte s a bohózat-festés szeszélyes liguráira szegeződött. szemekkel me-\| rengeti. Visszanézett a múltba, mikor még neki Karap Laci advarol'. Az volt első szerelme. Olyannak képzelte már növendék-leány korában a valódi I férfit, s mikor találkozott vele, félórai társalgás i után érette, hogy egyedül csak azzal tudna bol-idog lenni as életben. Aztán milyen kegyetlenül szeszélyes a sors. Karap Lacii más vidékre he- 1 lyezték alig egy hónapi ismeretség után. Az i érintkezés megszakadt, öt megkérte Hoeaor Pista. ; Szülei sít mondták, hogy őket egésaen egymás 'nak teremtette az Isten. Hat ha ők azok olyan buooyo-aB tudták: minek ábrándította volnaf ki őket édes hitökból . elfogadta Bocsor Pista kezét. Karap Laci emiekét lassan-lasaan kezde már be fSdni a közönt siürkeoégt. Ea mo «l ime, magá a 1 térj hozza ide a kísértelek kiaértetét. I Valami édesen kínos delrjes borzongat rezgeti végig idegszálain, ha erre a találkozásra gondolt. Meg-megsimogatla izzó homlokát es szaggalolt sohaiok törtek föl' kebléből, mialatt idegqp nyugtalansággal izgett-mozgott; majd 'őlugrott éa kitekintett aa ablakon az állomás felé vezető u rs ; majd meg visszadőlt a pamlagra összezsugorodva, mintha az agyában hullámzó gondolatok elől 'akart volna elrejtőzni. Ez alatt ugy elmerült gondolataiba, bogy észre sem velie, mikor as alkony sötetje a vidékre borult. Akkor riadt csak iöl, ahogy komoniája betépett. — Mit akar ? — kérdezte izgatottan fölugorva. — Nagyságos asszonyom, a vendén ur óoagy. sága kívánja tiszteletét lenni. Bebocsáthatom ? — Hogyan? Lehetetlen!.. Azaz megálljon!... Hol van lérjem? — A nagyságos ur mg a majorban van, — mondta a komorna, mialatt kigyújtotta a nagy függölampát Az urnö a tükör előtt lázas sietséggel, resz- — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — Paj»r Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — Kodolányi gaz-dasági uébnsptár. évkönyvvel, — általános irodai napió, tárcza-naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak. FISCHEL FÜLÖP Nagy-Kanizsán. Nsgy-KanissK, csütörtök tatlan ia; mert ^ tilthatja meg a szülőnek, hogy gyermekét privát-oktatásban részesítse. Ha szakavatott tanár nem áll rendelkezésére. hit.rábízza valami dilettáns pádago gusra. Egészen más kérdés az, hogy megtartót- Zala «. mám (S. lap) sit; de ha a privát oktatást minden, még legtisztességesebb módozatában is ki akaija irtani: akkor mlr szinte az üldözés terére lesznek kénytelenek lépni s rendelet foganatosítói s ez esetben oly nagymértékű visszahatást log kelteni okvetlenül, hogy a 1898. január lió 20 án. Fiúménak, a magyar kormány a beruházásokra horvát pénzt használt lel. Fraak számítása sze rint Horvátország a kiegyezés óla 290 milliói szálKtoll be a magyar államkincstárba, ahonaap Horvátország szükség leletre esak 143 milliót költöttek. A fölöslegből a magyar kormányok könnyen uralomra jallafhalták a magyar állam-eszméi Fiúméban. A liumei horvátoknak végre ták-é a tanárok mindenütt a privat-oktatás-1 rendeletnek legelső vonalban az oktatásügy t^ííok 'iT^ÍrníLLiáT'etíí sal szemben a szükséges korlátokat, nem is kárát fogja vallani. léptek-é a kényszerítés terére és nem nyuj-tottak-é a privát-oktatásban részesülő tanulóknak érdemetlenül olyan előnyókét, amiket azok egyébként nem érhettek volna éti Amint már emiitettük, a kultuszminiszternek konkrét esetek jutottak bizonyára tudomására, Politikai szemle. Rumé éa a horvátok. Fiume a horvát pénznek köszönheti fejlődését, s ja horvát pénz gySmölcseit ís Horvátországnak kell élveznie. \| De a fiumei borvákokat nemcsak dr. Frank \| izgatja a magyarok ellen, hanem a Finmeval I szomszédos horvát községek papjai is. skik Január 15 KÍ^ran belátogatnak Fiúméba, a igen nagy be- ' (olyast gyakorolnak a fiumei horvát népre. A hoitát radikálisok, mini előrelálhsló is voll, Maguknak a horvát radikálisoknak aem az a céljuk, irh/d l. z tűzi j t« legniobbi fiílmel Reményeket interpelláció lor- hogy Horvátorazág nagyon problematikus jogait amikből a privát- oktatás búi eredett vissza majában a horvát larlománygyülésen is szóvá érvényre juttassák, hanem csak az, hogy a éléseket megállapíthatta és bizonyára ezek- leltek. : fiumei horválokst la lelizgaaaák a magyarok ellen nek a konkrét eseteknek lett eredménye az As .nterpellaciót dr. Frank Józsel nyújtotta \| • ' \| be, aki <az egész borvát tt-p nevéb»n< köveiere, i eltiltó rendelet. hogy Horvátország egész Európa előtt igényt! Országgyűlés Csakhogy azok miatt, akik esetleg vissza-i14""11 ""KT" kormány, ' Január 16. . mint a fiumei aulonomisták magatartása ellen éléséket követtek el, indokolatlan dolog j tiltakozik. Frank szerint a magyarok azt vitatják, volt sújtani azokat a becsületesen vermié-! ^T Fiume a magyaroké, a liumaiek azt vitatják, , ' , ... . , 7. Ihogy ók olaszok. — csak a húszezer fiumei kező padagogusokat, akik a pnvát okta- gorvátióí nem kérd zi senki, bogy mit gondol e tást sohasem tekintették kényelmes jövede- kérdésben, pedig Fiume ugy terölelileg, mini a T a«a""?mlu< f0" f« ,M a. & ste ^hsswrs^tar-aETiaí^scs^ amelynek lelkiismeretes elvégzéséből a nó-\| A ho'vál radjJt41ig pirt u( akarja] ,10)(T A főrendiháznak voll ülése, napirendjén két looloa javaalatlal; az egyik az uj provizorium-huszezér fiúméi iavas'a,> * másik a munkáslörvény. A képviselőházban ezzel a kettővel lelt az nlolsó négyhetes kampány, sok izgalommal, sok viharral, egy kis dibáz ma csöndesen és méltóságosan végsett velük alig két óra alatt Ami a képviselőházban vihar, itt már csak a tárgyalásnak gyönge ár- vendékre szellemi haszon, reájok pedig na- fiumhorvyok a magyar áHam és a tomei „yalataképpen jelentkezik. - Hogy mégU legyen munidpíum között kitört harcban egyik párthoz se csatlakozzanak. Ah rvát nemz ti párt ellen-j ben abban e hitben van, bogy a horvátok csak j Magyarország mellett loglalbalnak állási. egészeti egyhangú, a kiegyezési provizórium ellen mditotl nagy függetlenségi akció olt kompri-malódott egy rövid, eoargikua kijelentésben. Báró Prónay Dezső, a magyarruhás, függetlenségi fő- intézke- gyon is megszolgált jövedelem háramolhat Ha fordultak elő visszaélések, azokkal szemben föl kellett volna lépni kérlelheíet-. - , , ... _____, _ , •„__, ___. „ - ,-- , • _ Dr Frank inlerpelláciőjában kijelentette, hogy rend telte : a javaslat nem felel meg az ország len szigorral, meg Kellett volna a vissza- , mog,ani xürzavsros álajwlnak és a magyar érdekeinek, nem logadla el. Báró BáulTy minisz-éléseket akadályozni erélyes intézkedéssel, I állam halalmának Fiamé fölött egyedül az az tereinők röviden ismertelte a javaslat jelemösé-de magát az intézményt, - mely végre is oka- líorT4' tartománygyülés Horvát-Le,, megokolta létrejöttét, a az újévre . . , ., ., l .. orm« jogsiról lemondoit dések jóváhagyáaát kérte, a tanulók és tanárok szabad idejének gyü- Dr Derencsín Marián, a koalíció teje, erre \| - Ezekre kényszerilelte a kormányt energikussá közbekiáltott: Nem, a borvai tarló- sebb-ég . mánygySlés eddig még nem mondott fel Fiuméröl. .. obsrnkciója —- nyilván ezt akarta mondani Frank szerint a horvátoknak nemcsak a magya J-a miniszterelnök. De mosolyogva megállt a b»-rok. de a liumei autonomislák ellen ís küzdeniök i szédben. (Valóban ebben a csöndes márványon miniszteri rendelet ' az °'aszok azt hiszik, hogy ők Fiúménak, teremben valami lurcaáo, valami idegénül ia enoek s horvát városnak urai; a borvát zászlót hangzanék az a szó.) többször megsertellék, a horvátokat inzultállak — Kerülni akarok egy kifejezést... magyarázta a\|és tüntetéseket rendeztek Horvátorazág ellen Az \| megállását éa mosolygását a miniszterelnök. A olasz -k épp oly ellenségei a horvátok' ak, mint \| kisebbség állal teremtett akadályok kényszerilet- mólcsőző' felhasználásával járt — nagyon Júr volt ilyen gyökeres intézkedéssel elsöpörni a földszínéről. Kíváncsian vájjuk foganatosítását. Abból majd megláttuk kő-, rül-belül, bogy mi volt tulajdonképen ki rendelet intenciója. Ha csak a visszaélések L mngyarok. F.om-ban senki sem dicsekedhetik j lek az intézkedésekre. meggátlására fog irányulni, s az illetékes a horvát származásával, a 1 liumei horvát iako i_, A löreodek nem teremtettek akadályt, sőt egy ténvezők állal ilv sz eltemben frxMnatonitta- W"11 b®44- fy ««n« t»P azt, irta, hogy ízét se vesztegetlek többet a javaslatra. A mun tenyezoa aitat uy szetiemoen loganatomtta-i ^^ t\|\|am M Bj\|U(M köliöit \ Fiamm. \| kaslörvénynél aról Desaewffy Aurél a azocialiata, tik: akkor még kedvez^ eredményt is bizto- Frank s-erint azt a pénzt Horvátország adta Izgató aajtó megfékezéaét sürgeti, s a munkaa- kció kézMC-igazttoU va amit frizuráján éa félig suttogó hangon kérdezte: — Világos már a szalon ? * — Parancsolatjára — Vezease be s nagyságos urat. Még egyszer végignézte magát az álló-tükör I elölt; két kezét szivére szorította; várt egy. kissé;hogy tecallapodjék /dlzsi latolt vére az-, a én mosolygó arccal lépett ki a szalonba. Karap Laci oda sietett az urnöböz; nén>án ragadta meg annak gömbölyű bársonyos kezet és l áhítatos komolysággal emelte ajkaihoz. Bocaorne némán mulatott neki helyei a pamlagon. öt év ntán ez volt az első találkozás. Az efsöpiilanalofcbao egyik sem la álla meg a társalgási léniát, ami a megváltozni! visszonyoknak megfelelt volrfú. Aztán (mint mindig! ill is a liő! lett a leleményesebb. — Igazán szép voll, hogy meghozta ezt az\| áldozatot. * Karap Laci félig keserű mosolylyal nézel t a szép asszonyra, axtan csendesen vibráló, érzelmes hangon mondta: — Hazudjam ? Vettek a maiia szíva ellen. Igazai mondjak'/ Talán ágy marik szivet érínt-betek kellemetlenül Bocaorne bensőséggel nyiijtotia kez-l a Úrfinak. — Jlost >s a régi, most ia az egykori. Nos hál kimondom én, amit elhallgatott engem akart látai, ngy-é? — Igá'á van. Meg akaitam gyöz<rdni bogy igazán boldoz-é ? Hogy megértelte-é más í< azl rejtelmesen verő szivet? Ea örömmel látom bogy arcáról megelégedés sugárzik. Bocaorne szivéből kacagni kezdett. — Másként el sem képzelhető, ilt vége a só bsjlozásoak, az ábrándozáanak, kedves bsrálom. Falon jól kell enni, jól kell élni, nagyokat kell mulatni amúgy -rusztikus módon. Aslán szabadra ereszteni a vért. Ebben a pompás, egészséges levegőben a vér hatalma uralkodik. Pompás élei ez, I aratom! Mi nem olvasunk epeszlö naturalisztikus regényeket, hanem egyszetűen megcsináljuk magunk. &á ia érünk, nió- unk is van hozza Kerup meglepődölten hallgatta anekigvul arccal beszélő asszonyt Mikor ez észrevette bámulatát. pajkosan arcon legyintene ea fulybiMu: I - Ke bamu'joo, kedves városi szentem I Ta« Ián nem ismer rám? Ne csodálkozzék rajiam Minden lányból ilyén asszony lez>, ha húsból, I Vérből van, kinek « papa, meg a mamii lődözik S föl azt a léiül, akit lieki teremtett az Isten Azt a jogot amit a szívtől elvettek, kétszeresen visszaköveteli a vér. i- Kerap szinie léi e nezéll a végül már kese \| itten beszélő nőre; azlao tompa hangon kér \| dezlf: \| — Hát valóban nem volna boldog? j — Boldogi Mt az? Hi-z előbb mondla. hogy megelég déa sugárzik arcomról. Nos tjál boldog vagyok. Mondjuk, bogy az vagyok. Azt, amiről legtisztább álmaimat azöttem, n in érhettem el, nem is érhetem már el soha. Egyébként minde- nem megvan. Amennyi! elvesztett álmaim után még eierhetlem, elértein; hál boldog vagyok. Egyiknek azálinadott boldogság jut, osziaiyrexzeü', a másiknak csak az, ami a körülmények dobnak. Azért a maga fell9gaaj szerint mindegyik egyformán megtalálhatja helyét az életben. A boldogság egyik titka pedig, kedvee barátom, nem a megelégedésben van, hanem abban, bogy tudjuk e ügyesen pótolni azt, amit el nem értünk vagy elveazileUOnk- Most már láthatja: mivé leltem; mi vagyok; milyen bold jgság jutat nekem. Bocsorné égő szemeit az ulolaó szavaknál kissé bekodőzlék a könyek. Karap Lhcí meghatottan fogta meg a nő bársonyos kezet és közelebb simult bozzá, eztán minth a mull világából szólt volna, végleten gyóugédaéggcl mondla: / - Elza, ne olytaasa! I Bocsorné lángoló arcai egészen Karap Laci ttrcít közelébe emelte s ugy nézett rá sóvárgó lelke IÖzével. — Micri ne? Kinek mondjam el mindezt, ha iönnek nem? Vártam, leslem ezi a találkozást Erezt-m, sejtettem, bogy nekünk még találkoz-1 notik kell. Idáig latkém iniodenj keserűségéi, minden tüzét lojtogaltim. Mosl ön elölt Laci, feliepem szivemet Talán rossznak, talán őrültnek tart. Nem bánom. Attól a pillanattól lógva, mikor ; meyiudlsin, hogy hozzánk érkezik, iszonyúan viharzott a lelkem. GdvöaségveszieU szivem tüze égette vetőmet Jogát követette. Egy loazlányl a meglépett almokból. Csak egy foszlányt I Zala 6. Mám. (3. lap) igazolások alól való lőfmentés korlátoséit melleit stólt Darányi miíHszter megnyugtatta ezekről, i azután a lOtendiház elölt tt kifejtette • kor mánynak a mezőgazdasági törvényhozás »erén — Kérem szépen, mondotta, mi azért kértünk \| aj helyet, mart meggyőződtünk róla, hogy a leghátul** padokban uam lakat jól beszélni... — No, arról minket is meggyőzlek ! — kiáltották tbIÓ programmját. De bar a nagyhatású beszéd j minden oldalról hetalmae derültség kAabeo. alán olyan zajos helyeslés zúgott itt is, amelr\| - Kiért kérelfneziük, hogy méltóztassanak ne-Darányi képviselőházi beszéd-inek kíséretére j künk más szakmát adni .. tolylaila <Páder, . amlekrzi eteti, — még sem szsksdt vege sz ál* i — Csakugyan jobb lett volna önöknek más taláaoe vitának. Megint báré Prónay Dezső szólt, i szakma f — tréfálkoztak közbe ajból * nagy fűzzel ezt rosszal ia, bogy sok helyütt j — .. És kernók a háznagy urat, adjon nekünk törvény ellenére megadóztatják a napszámosokat I a szélsőbal középső padjaira egy uf^telvényL is. Ilyen s hasonló rendetlenségek megszűnte-; — Szelvényt akar minálunk, — enyelgett lésével többet lehet a szocializmus orvoslására i Lukács Gyula. — Nincs nekünk magunknak tenni, mini talán hinne az ember. Azután a i se couponnunk ! „valláserkölcsi momentumok* pendültek ~megj — Ha pedig olyat nem adnak, — lejezte be grót Zichy Nándor beszédének húrjain, csipkedő) az ő viszontagságos szónoklatát P^ider Rezső és" megjegyzések kíséretében, amelyeket azonban\|nem hajlandók ugy rendelkezni, a mint én már-D irányi miniszter rögtön alaposan megeáMt. A .ezt le is rajzoltam, ugy kénytelének 'ennénk vagy részletes tárgyalás során már csak egy" fötoróla-ja raasfk vendégszeretetét igénybe venni, vágyj lás volt. Egy órakor gróf Károlyi Tibor, aki ma j pedig kérni az elnök urat: engedje át a mi szó-j a beteg Tóth Vilmos helyett az elnöki lisztet \| nokaitiknak az előadói széket. vitte, már bezárhatta az Ülést." As ülésszak berekesztése Január 17. Tizenegy órakor kezdődött az ülés, a programm is csak egyetlen egy ponttal dicsekedhetett és mégis ugy megtelt a terem, hogy akar nagy, szavazások napjan se különben. Az elnöki szeken; se a héttői elnök. Berzeviczy Albert, — hanem • maga Szilágyi Dezső székelt - szóval semmiféleS hétfői szine nem volt az ülésnek. Ez* a szókatlanságot eleinte még némi rejtel-j mes hangulattal is növelte az a boros homály, i a mely kísérteties sötétbe bontotta A miniszteri szék még jobb volna! — tanácsol-1 gatták •rétásan a tisztelendő urnák, aki azonban \| azt már' nem követelte. — Szerény ember, -nincsenek ilyen kivánalmai. Nem csak a volt azonban ennek a »helyi kér désnek" az egyetlen szónoka. Felállt a szélsőbalról Lukács tiya a is. — Teljesen méltányolom Páder képviselőtársam kitugásait — mondotta maliciózusan — mVt én is megerősíthetem, hogy ez a mostani beosztás, a mely bennünket egy szomszédságba szorított össze, nem kellemes. Tegyék a tisztelt néppártot odá, ahova konzervatív elve utaljak, a régi Sennyey-párt helyére — a szélső jobboldalra. De ez elten meg odaát tiltakoztak. (N«cyon , azcrntik a—néppartot «1 Házban H messziről.) Hozást. A homálynak azonban hamarosan vege vee mégis csak az lett, hogy elfogadák len. iSereegve. pattom gyüífaí ki a villamos f a háznagy tervezetet, mellette szavazott — Mol-gőmbők es „lőn világosság" a teremben. !aár apAi is: a ki, ufylátszik, mégis csak jobban — Megvirrad! enyelegtek a honatyák. [érzi magát a szélsőbal szomszédságában. Bánffy Dezső báró miniszterelnök állt fel. — Tisztelt ház' — mondotta — van szeren- r Igy már teljes világosságban teriesztette be Szeli Kálmán a függő államadósságok ellenőrzésére, kiköldött bizottság jelentését. Következett a •tulajdonkepeni tárgy* — a hon-atyak elhelyezéséről szóló haznagyi jelentés. A néppárt, amelyet az eiső beosztás alkalmával a háznagyi határozat a szélsőbal tét legutolsó padjába helyezeit, nem volt megelégedve ezzel a rendelkezésével (a szélsőbal se túlságosan örült Steki* és uj beosztásra kérte Gsávossy Béla ház natyot A háznagy teljesítette a kérést es a néppárti padokat megszaporította egygyel. — Mialatt• ház-' nagy indokolta a jelentését, a honatyák a tarám kő. zepére gyűlve" érdeklődve nézték az uj mappát a1 nagy törvényhozás — kézi térkepét De a „néppárt ezzel az MÍ beosztással sem volt megelégedve. Legalább Píder tisztelendő \| ur nem. -1"" -It A lázatort' reszkető nö szenvedélytől szikkadt.! fonó atkáit a férfi ajkaihoz emelte és zavaros,: •beködőeült szemekkel varta az ödövzitö delejes í érint est. Abban a pillanatban Bocsor érces hangja caen-1 dűlt meg a folyosón. Karap Laci gyöngéden távolította el magától azj izzó kábult asszonyi tőt > Hocsorné reszketve, lázasan suttogta: vadásziakban4 Előzze meg a tár-' szenvedélyesen megszorította aj — Holnap, a saságot' — Es férfi kezét. — Szervusz. Dörögte Bocsor Isten hozott, kedves Lacim! — I Pista, a szobába rontva és kar-1 jaiba zarta réglátott barátját. csém ezennel ö Felségének, koronás királyunk* nak a képviselőház első ülésszakát berekesztő legkegyelmesebb kéziratát átnyújtani. Vitték tel Szilágyihoz a király levelét. Az elnök elővette fényes ottójU-éa felvágta vele az előkelő levél borítékát, ezután felolvasta az írást, a mely szól, a mint itt következik: MI ELSŐ FERRNCZ JOZS&F lelem kegyelmiből ausztriai redezár, Csehország királya áh. h . Mayynrortzág opeetoli kintiya. Hü Magyarországank éa társországai zászlósainak, egyházi és világi förendeinek és képviselőinek, kik az Általunk 1896 évi november hó 23 ara tiudapest tó- és azékvárosunkban összehívott országgyűlésén egybegytjUvék, királyi udvötleiünket. Kedvelt Híveink! Midőn magyar akiisz teriumuiik előterjesztésére az Altatunk 189tí. évi november hó 26 án megnyitott első ülésszakát ezennel berekesztjük, egyszersmind a második ülésszakot a tolyó^ évi január hava lft-ik napjara összehivottnak nyilvánítjuk. Kikhez egyebirant királyi kegyelmünkkel állandóan hajandók maradunk. FERENC/ JÓZSEF s. k. br. bánffy Deim> e. k. Most pedig — szólalt meg az elnök, — megköszönöm a tisztelt Háznak a bizalmat, a mely Lel megtiszteltek és a jóndulatot, a mely- — Nagyszert vadászatunk lesz holnap, nagy- jye\| a lefolyt ülésszakban támogattak szerű. Az idő pompás. A vad temérdek Nemj — föjen! Éljen! — morajlott mindé felől. bánod meg, hogy eljöttél. Elza inajd pompásj Holnap délelőtt tiz órakor lesz az ü és — ügy-e, fejezte be szavait az elnök miután még bétr jeszvetté a Haz lefolyt munkáságáról szóló jelen kőző-1 tésé — a melyen az ülésszak bezárásává! kap csolattos ügyeket fogja elintézni a t. Ház. .. Delet se harangoztak, már vége volt aa ütésnek. ebéddel vár bennünket a vadászlakban szentem? Hocsorné arca akkor már megint hideg, nyös volt. Vontatottan mondta. — Mindenesetre ott leszek. — Bocsor erre még jdbban lelkesült — Pompás vadászat less; nagyszerű! Bocsórné most titkon Karapra nézett és úgy mondta csendesen: — Oh, bizonyára pompás lesz, nagyszerű lesz! -9- K főrendiház Diéta Sokkalta szegényesebb képe volt a főrendiháznak. öt szál gyertya és két petróleumlámpa vi lágifoU a nagy teremben. A honfoglalás képe e nyomott homályosságban ugy látazott, mintha Afpád apánknak ködös alton vet idején hódoltak volna meg a Glád szláv fejedelein alattvalói. A méltóságos és kegyelmes urak kötfll* evesen gyűllek össze. Károlyi Tibor grót síelnék belesemére szorította a monokliját s idegenül nézett azé1 a két nagyon is polgárias lámpa körül, azután átadta a királyi kéziratot Cziráky Antal grót jegyzőnek lö olvasás veget t- A főrendek álra* hallgatták meg a királyi kéziratot s mag is óllje nézték. Még azt jelentette ki Károlyi gróf, hogy a főrendiház hódolo tisztelettel tudomásul veszi ö felség iratai s az ülést a jegyzőkönyv hitelesítése atán bemarta. Jan ia A képviselőház ma Szilágyi Dezső efaöklésével pár percig tartó Ülést tartott. Felolvasták az uj ülésszakot összehívó királyi leiratot és az elnök indítványára a Ház megalakulását, az elnökök ét jegyzők választását a holnapi ülés napirendjére tűzték ki. BmfTy Dezső baro miniszterelnök azt indítváoyoz a, hogy a szokástól eltéröfeg ne bét. hanem nyolc jegyzőt vataszszanak. A ház az indítványt elfogatta. As files ezzel végett ert. A főrendiház ma tartotta alakuló ülését Károlyi Tibor aleloök elnökiette alatt. A régi őléssrakot bezáró és a másik ülésszakot összehívó kirá'yi leiratot Csirák r Antal gróf felolvasta : ezután as elnök elrendelte a szavazást a nyolc jegyzőre és házntgyrt. A vármegye házából. Kőzifazfatád biiotUáfi tléf. A megyei kdzigazgaiasi bizottság január havi ütését dr. Juikovirh László gróf tötspán elnöklete alatt t. hó ll-én tartotta Eln klő tötspán az Ülést megnyitván, üdvötöké t bizottságba bava'asztott uj tagokat s as aj ót alkalmából ugy nekik, valamint a bizottság regi tagjtintk kitartást kívánt a vármegye javara irányuló Ügybuzgó működésükhöz. Az alispáni havi jelentós a közigazgatás egyes ágaiban d ceraber hóban előfordult aseoenyekril felolvastatván, helyeslőleg tudomásul vetetett A közigaz.'atasi bizottság tudomásul vette a decembert közgyűlés átiratát, mely szerint Eper-jesy Sándor, Kolfer István, Ziegler Ká mán, dr. (työmörey Vince, Hertefendy Ferenc és Barca László a közigazgatási bizottság tagjaivá mag-választattak. Ezután az egyes albizottságokat alakította meg, illetve egészítette ki a bizottság köv«tkesö kepén: 1. A gyámi gondnoksági ügyekben beadott fellebbezések tárgyalására as 1887. évi XX. l-e. értelmében alakított küldöttség tagjai töispán elnöklete alatt tlsertan Károly alíspaá, Arver \| Lajos vármegyei töjegysö, Thaesy Miklós arra i széki elnök, Thaasy Kristóf megyei t. föügyéas I — hivatalból. Eperjeesy Sándor, Skublics Jenő, Xiegler Kálmán a közigazgatási bizottság állal megvalssztvr. Barca Lfaaló, dr. üyömörey Vince, j Bogyay Málé főispán által kinevezve. v 2. As 1879 evi XXXI. 24, i.-c. g-a érteiméiben alakított erdészeti albizottság tagjai Csertán Károly alispán elnöklete atau Hácaky Kálmán, ! Skublics Jenő. 3. A törvényhatósági pótadók egyenkénti kivetése tárgyában beérkező letazófamiások elintéze-sére as 1883. évi XV. t-c. tt. ^-a' ert elmeben hivatott küldöttség tagjai: Eperjesy Sándor, dr. (íyömörey Vince. Skublics Jenő, dr. Vizfendvay József. 4. Az 1876. évi VI. t,-c 3a g-a érteimében .alakított legyei mi választmány tagjai l Eperjesy Sándor, Hertelendy Ferenc, Hácky Ka mán a választott tagok, tíernya László, dr. Ruzsicska Kálmán a kinevezett tatok közfii » 5. Az 1876. évi VI. t e. 38. g-a értelmében eljáró börtőuvizsgálö küldöttség tagjaivá tötspán őméltósága kinevezte: a) zala-egerasegi kir. tórvszéki börtönre: Skublics Jenő Háczky Kálmán, Thaasy Kristóf, Hertelendy Ferenc, b) a tapolcai es b.-türedi járásbiróságt fogházra; Hertelendy Ferenc: e) a sümegi járásbiróságt fogházra : Harcza László ; d) az alsó-lendvai járásbiróságt togházra; Ziegler Kálmán ; e) a ;nagy kanizsai kir. törvénysséki börtönre. Eper* jesy Sándor, Koller István, dr. Hnzsicska Kálmán, dr. Vislendvay József I) a periaki és csáktornyai járásbirósági fogházra: /.iegler Kál-\| mán; g) a keszthelyi járásbiróságt fogha^p^ 1898. j»nuár lió 20 áo. Bogyay Málé; b) a Menyei járátbiróeági log htara: dr. Vitlendvty Jöttei bizottzági tagol. 6. At I876.»évi XXXI. t. c. 150. §-a érielmeben alakholt erdei kihá\|áti mátodtoku bíróság tagjai Iflispáa elnöklete alatt Cterlán Károly aliapán, Arvay Lajot lőjegviő, Háciky Kálmán, Skublícs Jenő, Hertelendy Ferenc, dr. Gyómörey Vicce rendet lagok, Bogyay Máté. dr. Vixiendroy József Koller István, Rarcza Láttlo póttagok. __ Eaután a bizottság több mezőrendőrí ét erdei kihágéti ügyben hozoit másodfokú haiarozaiot. A monostor apálii körjegyző mellé alkalma-zaadó tegédjegyző tartási dijáhos a belűgymi-nuzter — a bizottsághoz intézett, telolrsaoit rendelete szerint — évi 150 írttal hajlandó hozzá jáiulni az etet ben, ha a segéd jegyző anyakönyvvezető helyetlesnék is kinevezhető. A ságodi iskola ügyben a közigazgateti bizottság halározntilag kimondotta, hogv a közbirtokossági birtokok jövedelmei és sz iskola alap vagyon jövöd-lmei a költségvetés keretébe jövőre ia felveendők ; a kitkoünáromi iskolánál a javítási költsegeket illetőleg az < pítéti anyag előállitátára s az iparos munkák teljesítésére az uradalom lelt kötelezve, míg a szekeret napszám kiszolgáltatására a In vek; a szl.-gróth-polgarvároai r. k. iskolánál az építési köllsegek viselésére a köl-birlokosok is köteleztettek, mint a belbirtokosok. Fridriqb Márkus és Domokos Ignác, zalaegerszegi lakós bérlök kérvénye, hogy a községi póladó lizelese elél menleteenek lel eltöloku ha-tározalhozatal végett kiadalik Zala-Egerszeg rendezed lanáctu városnak. A belügyminiszter a szent-péleruri körjegyzőségben hajandó levén egy anyakönyvvezetői helyellet állást szerveznj: a jaráai töszolgabiró felbivntik, hogy hozzon javaslatba alkalmas egyéni j a kinevezésre. ■< I A zaia-egertzegi tuzkordáziioz megrendelt re döknek 375-lrloU: lázárét't tartalékalap terhére I a közigazgatási bi>o Itág kiutalta. A vármegyei l (öorvos jelenléte szerint a keszthelyi kórháznál a kórházakra vonatkozólag, a miniszter által az 1876. évi 51.661. sz. a. kiadott körrendelet egyet pontjainak egyáltalán nincsen, vagy cssk alig van elég léve s oly he-1 iyiségekben is vsnnak betegek, amely helyiségebei a bizottság még 1896. évf határozatával meg tiltőtl: a közigazgatási bizottság a járiWÍ tőszói- j gabiró u'jan szigorúan utasítja Keszthely városi előfjárAtágai, hogy s miniszteri rendeleinek haladék nélköl tegyen eleget s addig is, míg az iq kórházat felépíti, a betegeket alkalmat bérhizban! helyezze el. A belügyminiszter Nagy-Kinizsin 800 frt üze-lés melleit egy, hivaiali köteléken kivOl áló s csupán snyskönyvvi teendőkkel loglalkozó anyakönyvvezető hetyeiieit a belügyi tárca terbere hajlandó levén kinevezni: a pálvázat kihirdetése iránt a szükséges intézkedés megletetett. A közigazgatási bizottság tudomásul'vélte a A kereskedelemügyi miniszternek a k'zségij kereskedelemügyi miniszter körrendeielél, smely szerint a vasúti állomásokon lelallitott kisebb álló IMfazáookal vizsgázóit aozdooy gépkezelők I >a kezethetik. A községi közdűlő közutak állapotáról >zóló' alispáni jelentet telterjeszletik a kereskedelem ! ügyi miniszterhez. tíétye k' zsegnek a szent-péleruri postahivatal I kézbesitta köréből a zala-apátil postahivatal kéz-betiiő kórebe vaió átheiyezese ellen — a főszolgabírói jelentés szerint — közigazgatási szempontból akadály nem lorogván fenn : a közigazgatási bizottság az áthelyezést baja a pécsi posta-1 éa tavirda igazgatóságnak javasolni. A kereskedelemügyi miniszternek a közaégi közdűlő közutak kezelése es fenlyiáaa tárgyában beadandó jelenlése miként való szerkesz:eae ügyeben érkezeti rendeletei a kózigatgiilási bizottság tudomásul vei le, s a rendelethez caaoit mintát megküldi a jsrá-i főszolgabíróknak. val -mint a városi polgármestereknek, hogy a járások illetve e város területén levő községi közdűlő közutakra vonatkozólag a minta nyomán evenként január 6-ig a váiin gye alispánjához jelen-lé-t legyenek. Előterjesztetett a Ualaion-lavi gőzhajó larsa-tág kérvénye, melyben a közte ét Zalavármegye kőzött fennálló ét a részvénytársaság segélyezésére vonatkozó szerződésnek 1899. utáni időre leendő meghosszabbítását kéri. A közigazgatási bizotltág a balatoni kultus emelé-e szempontjából a gőzhajó tártatág segélyezését a maga részéről méllányoanak i meri ugyan; te-1 Az árvaszéki elnök jelenléte szerint a logal-kinteilel azonban azon körülményre, hogy mazói karnál november végén hátralékban volt n tártaság a zalamegyei partokon levő 16,481, decemberben beérkezett 3.006 a így el-állomasokra nézve eddig tohttem tarlóit lenn intézés alá került 18.436 ügydarab; ebből (dacem-etőnyős hajójárlatokat, a kérvényt oly hozzá- berben elintéztek 3.663 dboi a így december adással adja ki. a vármegye aliapánjának, bogy végén hátralékban maradt 14Ü83 ügydarab Az a szerződéi meghosszabbítása iránt a tárgyaláao- irodánál november végén hátralékban volt J.673, kai oly értelemben folytatta, hogy a gőzhajó lár- decemberben leírás végett kiadatott 4553, t így saság egy uj hajó beázerzéaével a megye lakos- elintézés slá került 5228 ü^ydarab, melyből ságának jogot igényeit teljesen kielégítő hajó- decemberben leírtak éa expediállak 3.1,0 dboi a járlatokal lepleaten életbe t a vonatkozó menet- így december végén az irodánál hátralékban rendeket kellő időben bemutatni kő'elet legyen, maradt 2.068 ügydarab Az államépilészeti hivatal az 1898-ik évre szóló A kir. pénzlgyígazgató jelenléte szeriül decem-kavict felosztási kimutatást beterjesztvén, a ki- ber hóban állami adóban beíolyt 887.256 lorint múlatás véleményezés végett kiaditik a járási 147/', kr. Az 1897-ik évbea összesen belolyt otibizoltiágoknak. 13,030,869 frt 61'/, lr„ amely az 1816 ik évben Kir. tanfelügyelő jelenté-e szerint a miniszter1 belolyt 2,627.333 frt 45'/t krral szemben 412.636 elhatározta, bogy Szeni-Grólhon a r. kath., ág I Irt 06 kr. hedvezméuyt tün et fel. Az 1897. év ev. és izr. elemi iskolák heliébe 1899. januárI december végén hátralékban maradi 935.68a Irt hó 1 löt kezdődőleg egyelőre 6 tanerővel állami 184 kr egyenes adóban, 99526 Irt 67/, kr. had-iskílát állit lel, egyidejűleg ugy az építkezés, mentességi díjban, 1,114.144 Irt 04' , kr sxőló-minl a többi mozzanatait it végleg megállapította, dézsmavállságban, 312.274 Irl 60 kr. bélyeg- és — Meglátogatta a kiskomáromi, komarvsrosí, b- jogillelékben, 8062 frt kr. illeték egyenertek-msgysródi r. k. iskolái. - A miniszter rendele-1 ben, 59,894 frt 8SVt kr. logyatzláai- es ilaladók-leböl Drávavásárhely es A. Domború községek' ban, I107> Irt 86 kr. iislmérési illetékben, vagyia elöljáróságával tárgyalt az államoaitás még (üg-> összesen 2.600 882 Irt b6/', kr. leírásba hozatott góbén levő járulmáayai teleti. Meglátogatta a sz egéez lt)97-ik évben: ai egyenes adóban lekenyei r. k. iskolai, a n.-kanizsai iparos lanonc 1134.309 Irt 16 '/» kr., b) hadmenletaégt díjban iskolát, » sandorházi r. k. iskolát. — Jelenvolt a 4 278 Irt 52 kr., c) tsóUidézsmaváliiágban Csáktornyái Isnilókepezde pó képesítő vizsgalatán. 204 574 Irt 32 kr. As 1895-tk évtől 1897. évig A pólóskei községi iakola második tantermének bezárólag 1064.674 Irt 32 kr. szOlődézsiiiaválbiág-államsegélye's az iakola személyi ügyeinek ren- tartozás iratot le. A phylloxera miall a szőlő-dezéae céljából tárgyalt az iskolaszékké! éa elől- dézamaválltági tartozásoknak nagy részben leiráaa járósággal. Kotorban az iskola személyi ügyeiben ét szamot községben a phylloxera állal elpuss-a tantestülettel űléal tarlóit. A miniszter a z la- liiolt szőlőterületeknek uj osztályozása ezen túl egerszegi állami >lemi iskolánál a fejlesztendő uj is szükséges leend. Decemberben 6 esetben 337 osztályok ügyében bekiránin az osz aly- k népet frt 41 kr. itrtozáara engedélyeztetett Üzelési ha-aégéröl éa köbtartahnáról ss adatokat — Végül lasztás és 3 épületre ídeíglenaa bázadómentesaég. tüzetes jelentést lett. a 66,542. szamu miniazieri -------- rendeletnek a millennium emlékét megörökítő iskolai nemzeti ünnepelyekre vonatkoxő rendel kezésetról, amelyek iránt a közvetlen felügyelete alatt álló iskolák gondnokságait es íakolsazékeii felhívta. A vallás es közoktatásügyi miniszter rendelete, melylyel a zalabéri r. kath. iskola részére évi 340 Irt, a szepezdl ág. ev, részére évi 82 Irt, gőnlérházai községi iakola reszére évi 251 Irt államsegély! lottóvá lett, érdekelt községeknek másolatban megküldeiik. Szelence község 1892, 1893, 1894, 1896-ikévi, Mura Szerdahe y község 1893, 1894, 189ö, 1896-ik évi, valamint Kotor község 1896-ik évi iakola alapvagyon számadásait — a megyei számvevőség jelenlése alapján — a közigazgatási bizottság jóváhagyta, mig Dobri község 1890 1891, 1892 1893. 1894. és 1895-ik évi hseon számadatai járati .löszolgabirónak a számvevőség állal lelzeli intézkedéseit végrehajtása céljából kiadatnak. Tollfuttában. ,,1'tjaa írjon afjaaav éa ----egy kis tlaaaáU* cikket arrdl, hogy miként vsa at, l.ogjr aiauljtkor taar Irkat aa Tanai (rat, aa miat; jkdlg utjr boa krmémk asonngstjU a asival a a fajban aaar faa-~ Tlolat kargaü tgjtaiázl s mit aaa lehathat. Bsával i trjoa a hív iliaariáfárél, a lítaktaullag fajtat ki. hagy a aíl bít tad- «raaar«ial tl-laadóbbaa. Bátyákká, njQr a férflrtlv ? 8 ka a nSI : niirt, ai aktái h(vt t Ez as irásbali la'adat. Egyik kedves éa Kellemet nő-munkatáiaunk irta elém hotzám kűldöu levelében a teteit. Röviden szabad cssk írnom: tejen kellene írnom; lejéa Bánok Szent-tnórgy és Balaton Henye községek ttlslnooi a gie„, . -^j- , frUzóbláa eziate kérvénye á lamsegélyért, továbbála azalapai és e„enA,lhaUlll>I1 er0ve, szeut-andrási államilag segélyezett róm. kath. viez, csábit, ragad a , iskolák tanító válasz ni okmányai aa államsegély «iltnak Tej elmeibe. Er/em, hogy sokai lolyóvá tétele céljából a vallás éakőzoktalátűgyi lehelne, sokat kellene mondanom, mig a gondo-miniszlerhet felterjetzlelaek. tatok looaláa azt a" paráayi tonnában rejtőző I tiáborjabáza közaégnek az iskola; építésére \| „,.tB,ot: az ipz-áot negtaUlnim......a női , 1899-íg ujabb halaaztaal a közigazgatási buolltág j . , , ■. \| nem adott, haoim felhívj,, az itkolarenlarió köz- „ . tégel, hogy az épllkezéal e lavaszszal lelelősaégj Meri való-á««e lómkelsg az, titokaaloa Lahy-j terhe melleit megindítsa. riutbns; otakhogy nem a kijatásbos, hanem a Vlasaiis Józseí, Szálay Dénes, ManluanóGize la bejéráaboa kell Aríadae-toaál. Kijutni aagyoa ét Keiner Mária nagy-kanizsai közt. népitkoiai ktanytt Mk , K((T küzdal- rendes tanítók megválasztáaa jóváhagyatott. A tani ók löld jövödelme ügyében 74,371/97 m"Bn' I sz. t. kibocsátott miniszleti rendelet alapján a I D< várjank csak 1 Már is kezdek b-labo IjaráM löszolgabirák felliivatiink, hogy a tanítói nyolódoi. I tiildek jóvödelmeil minden községben az iakola-1 A feladoli lé'el lejtegetéaéhez nem melegen iletiiarló. illetve elöljárótág, gondiiokság, illetve \| i iskolaszék s a tanító egyűtto meghailgaláaa J \| melleit végérvényesen állapítsák meg, erről jejy -őkönyvel v-tessmea lel s azt I. évi március! 110 ig a közigazgatási bizottsághoz terjeszszek be. \| A mihfóternek rendeletét » gazdasági ismétlő 1 isko ák ügyeben lett előzetes munkálatoknak teljét I \| megelégedéssel való tudomásul vételéről s a további j laigyalasoknak irányáró', oly ielhivással vette tudomásul, hogy a tanfelügyelő a miniazieri ren- tnfyebben szeretni. deleiből kifolyó Intézkedések ligyeembe vételével Az elaő téléire nem én lelelek, hanem aa a részletesebb lárgyalátoKról a szervezés kereté- éneklő madarak. A fülemile, a pacsirta tárad- \|nek lüz«e«bb tn^sllapi áM s . °^«Hb.Utlaoal csattogják dalukat. Da van egy M-való lellerjetzlét céljából a közigazgatási bizolt- , ... . u „ ság kebeléből kikűldöll bizolitághoz Jelentéstl"ak> ,",ll0r n^erre elnémulnak, laia-lu meg-legyen t ez a bizottság javaslatát annak idejében halt volna parányi, kedvet madár-ajkukon a dal. I lerjetztze be. \|£t padig (méltóztassék csak uUaa kutatni Her- I verő aaiv kelir-mert ea könnyen lölégeti elő -Ji-gotiilolalok Ariadat-fonalát, hanem hi<lag jlügika. _ • A tétel két részből ált. —^— 1. Miért hallgat néha a költő Untja, mikor lein van a szív áraéa-el, aa agy gondolatokkal ? 2. A aői vagy férfi-sxiv lud-é állandóbban, Zala 6. szám. l»p.» 18»P ianuir hó 20-én mann Oltó Ornithologiá'jában) akkor van igaián tvliaiele a nívók érzései. A természetnek ugyanai a hatalmas erej-. némítja) meg egy-egy időre h költő laa'jai \|.«, ami aa éneklő madár daioa ajkát. A második tételre a magam elhatározásából nem igen mertem volna balárnsolt felelelet adni-; de kisegített siváromból maga, a tétel asellea.es telsdója a<«al, bogy 0 már szinte ó»t-töarzerüleg prejadikált s a szerelem állandó-agának és mélységének pálmaját a nőnek, sajíit nemének itélts oda. Tételéi ugyanis igy végzi: ,8 ba a női; uúérl, mi oknál fogva ?* Vígieien finomsága, szinte delejes erővel ére/ő női telke megsejtette, hogy erre a kcr-désre is szükség li-ss, mert hisz sz állsndósag és mélység babéra agyi. okvetetlenül a nőé lesz. Nos hát est a föílevést én jogosultnak ismeri") et és én is fö tétlenül a niii szivei koszorú — Felgyógyul! rendArtiaitvUrltl. Su- női kézimunka disxiti a pamlagol, a szerzetes ci-kup Vladimír rendőrtisztviselő, lapunk jeles Ivilruhábsu jár, mulatságon, pikniken táncol. Sok dolgosótársa, az államrendőrség sajtóirodájának I vidéki várost ismerek, ahol a vendéglőben és a vezetőj», aki Szi.vessier-estéjén a villanó' kávéházban ugy billfárdoznsk, hogy akármelyik vonat kerekei a'a került, már elhagyta a Rókus-1 billiárd mesternek is dicsősegére válnék. A szín-kórházal, a honnan teljéken felgyógyulva ker<! házbajárás napirenden vsn stb slb. Nos, esen ki. Állapota szert még orvosi kezelést igényel s nemcsak az aszkéták ütköznek meg, hanem maga e miati a síjióiroda ve»rté«éi csak a ji'.v'í h elején \e«i át. -— ltfyugdljasolt kftrj«gya«. VUinathy Sándor mura usanyi kórjegyző megrongált egem Hege miatt nyugalomba vonult. — Tlftltl BUlatnág. A ca. és kir. a hivő közönség is megbotránkozik rajta. Megjegyzem, hogy ez nemcsak a (erencrendiekre vonatkozik, hanem az őssze< szerzetes-rendekre, ahol néhány évtized, nálutik a szabadságharc óta, rendkívül nagy a visszaesés. Hivatkozom a küllőidre, hivatkozom a századvég gócpontjára, 48 ik gyalogezred zenekara folyó hó 18-án i Franciaországra, ahol a legszigorúbb életmódban a nagykanizsai helyőrség tisztikara által flnek, ,a . szerzetesek, anélkül hogy a modern 1?' . .. 1 ,, . , ,. Itársadalmi rend ellen csak legkisebbel is véte- meghivott dísztó vendégsereg jelenlétében l)éhek\| söt ellenkezőleg,- iündSEMek a tudomá- tartotta meg első hangversenyét. A kitű- nyokban és példátadó életükkel magukhoz bilin- nően kiképzett zenekart, valamint ennek cíelik a hivők lengernyi seregél. Ha valaki szer- karifagyát Grossauer Emilt a jelenlevők ,eleg- 'egyen szerzetes és éljen tisztán, szegényen minden egyes szám után elhalmozták f a'Azalosan- Ez a eré,ny p«di« . / \ ■ •./ 'i 1 1 a 1 - m kor honosulhsi meg a ko ostorban, ha armostanl tetszés nyilvánításaikkal. A kitűnően sike- százudvégj sze\|\|emei kikOszöböljük onnan. Bislo- sitom róla, hogy a szentatya mostani intézkedésétől caak azok riadnak vissza, akik nem hivatásból, hanem kenyérkeresés céljából léptek a papi pályára. Az egyház, tudomány és nevelés csak nyerni log ezzel az dj intézkedéssel és a som meg. rült művészi élvezetet nyújtó hangversenyt Hanea azután itt van most a kérdések legke I'ánckószorucska követte, melyen az első ményebb kö.e, hogy: miért1 mi oknál fogva ? 48 pár táncolta. A mulatság csak Erre ok.k s teremtés titkát őri>Ő hatalmas Urja órákban ért véKet tudna leleteiet adni Minden e»b«ri oko.k<>d^ ^^^^Ve'^^ut'nS^t * kó^Bél'f "é. f^l^knak sem lesz okuk a kHaksdásra, hogy minden lélektani fr\|iege.e. esak ssó és >ió,caak Dr> u ' SáudA keszthelyi gazdasági tanin- lam " bará ok J?1" H déli bálija az örök-.i.iu rejtelemnek. iiéz-ti tanáron annak idején k4>litA». eremmel hirdetnek Kár lehal1 aAnyira meg- A nő végtelen rag.szkodáeának lermészeii1 tüntetted.k ki. A kitüntetetteknek a Iflld- °,köxnl " "»"bb^ 7 .'""Ik lilkif ielkénezi már a uö uJt.re.té.ének a,fi mivelésügyi ...ini.st.rium most küldte meg az lem- ~ *e[i.8faksé? ™ ' le8fotn,osabb ín ÍPf J megterem téaének IU«- J^ ,, ^ ^ okleMtS argumentumokat el ,s hallga tam, ann.k.zaz nynrü hihuai legendája ia. . oka hogy nem valók a nyilvánosság elé. Külöa- A bő a már megirrumtelt lérfinak sgy alkat- ~ Deák-k««e®rt. A nagykanizsai ben, - mint biztos forrásból Judom - Rómába rtMébM ,hverte i.q,. g meg Ifrffmnasiumi ifjúság Gyakorló-iskolája feb- nemcsak a Kerencrend, hanem a többi magyar ,7"" ' ' " ...1 77. ruár Q-ikén fogia tartani szokásos hang- szerzetesrend reformjáról is gondolkodnak és as slkoloti egénsnek. A tennészeUisk ped.a u.f.^i y ^ ^ alt.Máno, megszigorítás néhány évnél tovább már denfitt és oiDdenl.eti érvényesülő törvényé, bogy verseny-estejet c.z mmaen evpen Kitűnően nem jk. as egészben, a maslcában vsn a vonsó, a, S2okott wkerülm; mert az ifjúság vezetői őaszsi^rtó erő és a részekben a vonzódás légy.u-, fendes,e" ,,«en .a«'es & é^etkes müsorral bsietlen kényszere. Tehát a teremtés legeadaja 'éP,e«'k fö1 aA jövő nemzedékét '1 líatBfi&on. A flMk.knnr.rr A lerencz-rendiek reformja utáo, mint illetékes i helyről értesülünk, csakugyan a többi aieríetek reformját is megvalósít ja Róma. Nem pnsstan mintegy demonstrá ja, bogy s'nőn^ jelölt. ÍTi! 6aUalaá«Ot. A deák koncert « évben is t ,„>mt „Mr«'ek, d. . világon léuzn vala-a ragaszkodásnak, az állandó vonzódasnak köliől t Ía8y°n érdekesnek ígérkezik s a tanuló- ...ennyi ssorzei retormjáiót van itt szó: Újítást ifjúság iránt mindenkor melegen érező »gyhe sem hoznak be, csak sz sredeu szigorú- a terem lés liika. Talán egy ssikra volt ez a e-remlőt akarat a lajtentartás, az emberi nem halhatatlanságának Istenien leusé^ei.goádolatábó1. Annyi biionyos, hogy s nzerslemnsk eblien a állandóságában, mélységében ragyog imádatra keltő lénynyel a női ssiv magasztos hite tása; ebben van létének üdvözítő boldog .ága, de sgyu'tsl esetleges tragikumának inka ia. y. sze. pontból gyönyórü, magasstossn s<ép ,d. ) .8 b;,onvára mep is fo^a aiándé-1 «»«k vi»«« valamennyinél. A lereaez-tájdalom: igen aok ss-tben hálátlai.) s<erspét. közönkéS 'V°lg,d után a kegyesrendiek, bencések, cst.z- Hogy miért? mi oknál fogva? - az i.l,es.a kozm azt buzduó érdeklődésével. Ríwailák slb. reformálása fog következni. A — dak.iá«.k • Mépk»Mjhia«k. most élő rendtagok osak as esetbea vettetnek Gyermekbarátok 50 torint, a S'akácnék é»; alá a retormnak, ha e<t maguk ia elfogadjak, azobaleányok táno-nnlst-áginák jövedelmébbl koidnben as eddigi aao;á<ok saerint less joguk 36 frt 50 kr., Baohraob Odünoé (szül. Ptachte),1 elui. C->ak aa ezután belépő, vagy togsdalmat (Zágráb) & lórin', Baohracli Qyalané VO liter ;)vtö rendlagnkai fogja tehát köi.lezai aa újított bab és 6 ki o ió, Lőwenslfin Emil (Hog.-Szt.- >iigoru«ág. De mivel a lerenczrendiek relormja Péter), 8 kocsi la. A szíves adományokén bálás j tnéni* oly mélyen nyúlik bs a rend jövAjáaak J^ssónetét nyilvánitja a Népkonyha elnflk'ége. kérdésébe, hogy as a rend kihalására >ezeiae, — A fraBClnkáwaaok élelsza- azért H mertet magyarországi lőoókei megtették kályni. A pipának az a rendelete, amely-1 RümU * "Oksége. lépteké', hogy , , _ _ ,. _ X. ,, ' Magyaroraágon a reform csak enyhébb alakban Ível meeoarancsolia a maevar franciskánus ... /„.l u. ». ____ ,.„ .J.... .....t FarmanKl nnptár. Julir 20. Ciülíitík.; JA uagrkaaliMl ktulai t» kir. Jaaoár Iá. Sswkb.: Ftbraár S. Ssoabit : Faknir M. Vuánup: Ktbrnár tt. Ud : tiaeritely., 48-ik \|rya\|i)getr»d nvk. ráuk ktarialkédMnl. A .Polfáil Kgybl táae. edéiyt - A» l»r júlékony nj.jvlel anerikai rtkltn . ca éa kir. aaab. dili vajlt lárauug HlMgUjnl •lylatiD.k UhmUIj. , 1 __r 1 ,, naavatuihmkuu a raiurn. wa no.u.uu ainnaa lyei megparancsolja a magyar irancisicanus be, As illetékes körök meg vannak szerzeteseknek, hogy térjenek viteza u rend gya.ődve, bogy Róma - engedni tog. régi szabályaihoz, országszerte élénk, _ kó««I l«i«t. Fsludi Géaa mura-királyi diskusszió tárgya nemcsak a szerzetesrendek, hanem a világi papság körében jis. A főpapság egy előkelő tagja a dologról az itt kővetkezőket mondotta: A Szent-Perenc-rend szabályainak megszigori-égftnk tására égető azügségDnk volt már és erős a meg-A'iágTkuliaai ŰÍl'hi-' győződésem, hogy azt minden buzgó szerzelo» éa káaképtS aaUlya agyiét jela ilégi pap örőntmel logadjs, mert — sajnos, dr , való — a katolikus papság, de lőkénl a magyar kír ewélM. I szerzetesrendek belaő éleiét nagyon föllorgalla a 1 azá advégi szellem. A katolikus egyház pedig minden időn át akkor volt a legerősebb, mikor papsagu ugy erkölcsi, mint hitéletével tündököli n modem társadalmi szukátokhoz való alkal-__ mazkodásávol nem ment a végsőig, mim mos- Rttzsicska Kálmán, kir. tanfelügyelő, jan. tanság, mikor már csupán abban az egyben kü-17-én megkezdette a nagykanizsai községi \ I mböztíek a szerzetesek a világi papoktól, hogy elemi iskolák látogatását. Már előbb kitűzött llöbbe» W födé'al1a,l.'aknak-. ^ f1.^8™/ bo1 u . . 6 ,. . 1 . 1 ,, vannak a rendek alapítóinak intenciói? Hol az tárgyalásai miatt a látogatásokat meg kellett \| M 0rjjk0. HzegéliyBéK, ,m a többit el is ballga- szakitama. Visszatérve meg togja láto/atni hom? a századvégi szel em ma már annyira be- a város összes kerületeinek elemi iskoláit.' halóit 11 kolostorba, hogy a szerzetes szobájában hírek. TMÍél8(yélCI látojciiláx. Dr, tanító a mura-királyi kö<-ég 'ulajdoaát képező, a dráva-eftybási határhoz tartoió kavicsbányában katic'hordáa alkalmával egy römái temetőre bukkan'. As olt talált karpereceket, agyagedényeket s más tárgyakat (elküldte a M. N. Muzeum ig igatóságának, a honnan azt a válass nyerte, hogy » temető s az otí talált tárgyak a róm.i csá-zárság vágsŐ időszakából, vagyis Kr. u. IV. század kóaeps lájárAI saármaznak s igy a temető több mint ezeröisság éves. - A Polgárl-Egjrlet — mint már jslas-t&k — vendéglői helyiségét ismét saját kezelés alá vetle. Czlet vezetőül Oátpt'.r Pétert sikerült megnyerni, ki igasi világlátott stakember ezen a léren. Az u\| Hzletveaelö szombaton este mutatta he magat és konyháját. A pináé' a Polgári-Egylet egy bizottsága kezeli; — Ssivesan győződtünk meg, hogy a Polgári Egylet vendéglője ui rendszerével a legkényesebb igényeset is kielégíteni képes. As etelek és italok kitűnőek, a kiszolgálás rendkívül előzékeny. Az ui üzlet-vezető bír mindazon kellékkel, hogy a Polgári-Egylet p ingó vendéglő-üzletét isméi felvirágoz- Képes folyóiratokat, divatlapokat, szaklapokat, heti- és napilapokra előfizetéseket és megrendeléseket elfogad: FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedése NAGY-KANIZSÁN. jül. folyóliatok uj év.i.olyam^i o3Któ>»r liótan kezdődaik. X»iO»K«ni<>-a oiitftrtők Zala 6. szám. (6 lap.) \|89H. január -hó ?0-n taoa De egy vendéglő Mviitytxtá'ásábos kö- panecz káplán izgagató bestédében azzal I hámai, Éh & ruha nagyon fót derüli a furcas ? .fi'írs^ fF k5íÖM aonkaB' vádolta a kormányt hogy most már a ^ «riai. a Polgári Egylet helyist — bar levesen - fmBniAmrtif fah»ít uLa: .k^lftm I — Bl?««all íruf pechig) Nagy nem »artja tejesei»uyilváno« belének. A ven • fTP™ I J™™- Uamzs;, város belső területén az utóbbi napok- degközöaséguek tlíát e helyen toleg sínk tábo- valasztók azt vallják, hogy kényszerből j han m arany p^tgyörő elveszett. A meg-rebol kell rekratalodni, kik az egyletei ottbo- szavaztak a néppárti jelöltre, mert azzal találót — ha a gyüröt a rendőrkapitányt híva-Buknak tekintik, Azok aa urak, kik aa én 16 fenyegették őket, hogy vallásukat elveszik tálnak átadja — a tulajdonos illó juta ómban fonat rag<ági tyu tsr** fizetik,, bpgy u s vagyonukat tüz fogja megemészteni. Aj egy!* eiei ttdexbetők legyenek, H '^ik, kihallgatási iegy/őkönvveknek csaiT egy kar-evál-rlkkek be- tiwmsi* s.\sss ^tei^gtis^is 4orma aa rgyetnek, melynek kellő kmtiváíása napt ülésre halasztották. \| pear, IV: Károly-atea,) ho'a lezkü őobtfzöbb l^JSSSZ a a'aUn^n'ir-k A folytatólagosan 'fölolvasott tanúvallomás! * l^ák aW ..adig dfiiM SSJSaL ^hit TkTelS jegyxőkönyvek szerint egye. választók kije entik, f ^^^n kaphatók A k.rneve, i.tézei í^^fííl R Púdere ak.rt.k^vaaul, de litván, bosr 'ihalanoa Wtüaest kelten jelivel. avulnál, huneat n fehérnél ía tegyék meg a ** vegyo .uk v<»ély.ben forog, kéi.ysaeru, Köxgaxduig. A talaj teraiiképeMégliek fokoz Ama fattfarsav ^rgélyévelf Ign kedvaaö jelenségnek vehető, hogy a loaxtoreav trágyák alkalmazása évről-évre gyarapodik, bftr meg minidig nem alkalmassá* asokat oly meanyisegbea, mely a b«»xam érdekében kivAnat** vo'na. Gxsdtink minéltnkahb axon meggyőződ ere ju'nsk. hogy ma napság a gazdatkodáa nem fizeti ki matat aa ecetben, ha loaxrorsxtat nem vaalronak. Általában axt tapasztaljuk, bogy ktsarólag wtallótráfyával egybekötött gasdá!kodáaaál a talaj to&tlunaf kasaleta oly mértékben csökken, hogy nem etégséiee nagy terméshozamok létesítésére. > a gazds«ági termények mai alacsony ara melleit caak a« ecetben ga-edálkodkatnnk yoa«tsoég nélkül, ha mfitrágya alkaímayásával a termés* bóaamót exapórttfaa elaltat otembbaa attit-hatjuk slŐ. Aa utóbbi időben ismételten történt nvttauivm a migj .nasaiiu^, j mesekei vaiosagos vanasi orjonge^oe no/is, ugj telezóaás aziránt, hogy a ssemes terményk -miután időközben Aidinger János vizsgáló-' hogy a nép a kormánypútiakat kővel dohait, wm régtni alacsony ara aieitet töbh Ügyelhet biztos eljárt megbízatásiban A kérvénye- többeket megver, ugy h,gy legnagyobb r^ük IJ^&Z ». .. „m • a mari a «Ála«/iaa • pimpnni T..hh kii"tbno ke'i, hogy a retek mvvelé«e :s felkarol- ? LlS'S "Z J Tényleg a mötrágyák alkalmazni tás védőjéül bemadam Sándor ügysMjelent ,kkpvin meDnii kereaztheu állókéval «feéru,t boaamot \|kn«ékenyen tokimm, meg. A vizsgálóbiztos teijedelmes jelentése, xártak el ax aiat előlök, kövekkel dobálták meg kftlönftseír aa esMbsn, ba foaxionmv mQ>s4gUk amelynek csak egy részét olvasták föl, őket, egyeseknek a h beverték, ugy hogy káli trágyakai is alka'ma'tak. Es atka- .botrényc^dolgokat mond el a nép f^S^iceS ^T^L^'tL: . pfat, ugaasok^ f^os^u megtrinyáiuaról kivéunnk hagy a valasztásniU thbbrendbeli szabályta- „^ „t valijn> ho8„ , vala,ltas ,dejéD'4\|ieteg «'®ondani. lanság fordult elő; hogy több választót rolt « helyette a utat neve aUtt a veiét »za- '«l«\|nnk foazforsavban »e«éay ét aa nem is kérdeztek meg a szavazó helyis^- vasaltak le llarsovazkyra. E«y tanú a/t vallja, I,llet® »znt6t«ldel loMfortav trigyábaa akarjuk ben. hog>- kire akar szavazni, hanem csSc hogy a néppártiak tél téglftval fejbe ü ót.ék, eay p«-»ten., úgy «i legbia..Sabban v.zben o dha.é if^tf, - tsLrsL-...J,.r.-'t',=í " vallják, hogy a néppártiak feltartóztatták, (rAsi )egyZőköny.ek óriást tömegének a töiolva \| tartilmaaxák a foaaforaavat oly alakban, melyen kövekkel és sárral megdobálták őket hogy nJfr umm hu A buőTMg. ;b€0 talajban foglalt vm kőévet»enai teloldam katonai fedezet nélkül nem is mehettek be . . mMi ^a^^ a "?"11""" eloeai\|\|i kepee, hogy igy a «a- , ia^ik, , wj * HW«er«» ■•» ^ \| véoy gyókerm gyor^abbaa és toké meaen te - a valasztasi központba hogy egy szabad- ^Abea a nfH szabók megkímélhetik ...sgukat és veh^Tk Kérdé, Wmár. bogy óeaiet ala elvüpárti kortest a korcsmából kivertek, reade őiket a mertet vé'ellel járó időpanriatol,, h*snálhaiuak-e mupeflo^aíátot ? egy magánház ha szontották s a házat rá • ^f'1 ^ .^jttTJÍ'] Ha » 6n, ét itr...i fraények tenyéuid.j. akarták gyujum T«>b Mande^árt, ^ ^^ ^ ^^ ^JTS nem mert szavazni, mert agyonverés- u „ 7_8 k5tó„ „.adgondolhattad, hagy fca.-k ala^ sd lenyegették Okét a botokkal fel- U. « i.Dlei peldánl hé< ceaumeter vattaj - !ehiB" ,UhUm fegyverkezett néppártiak korcsmáikat meg- akkor a kar va<ugaga Iá cal.aéter, tehát ®'h<t"t4 túladták, ablakaikat beverték s egyes X W-.er snayl.. - nyak ig ké «er nji, ^ L^AIat vérebre vertek teh«< 18 eantíméter. Ennek kétaaemt ad\|a '. ''7 Mí . ■ , Wt(e vto a aeg- Látókat vére^ vertek, elvényl se mertek , VBSIIIgsigál\| kivivén R tu ktrea nőket. ^ta.«. ftUa.ni -é, .. cetben krtürni avagy zászlót bontani, nemelyeknek A ,/abáiyü9 ,'tkD* dtrek.MUgtégan.k két-l"Lb nekwebbaa oWhwé alakban ad.u. E<m éjjel-nappal tfnzteüuök kellett a házukat, „erese adja a .nellhftsége', milI2 centimé>ernek né"J ^'"J10" ö<liek ^ " egy MandeJpárti választónak a szénáját tény- felel »eg. Ezen mód szerint lehet a kar- éa cálaMrtbb a foszforaaval ssupertosz. y « Rótták stb. A felekezeti izga- tásnak .s számos .setét emitt,k fel Wes ^rSlf^S^S ? f ^ tanuk, nevezetesen a papoknak azt a tenye- fejlődnek, flővid teoyesaidövnl t»iró mUvelatt getőzését, hogy a templomokból • gubacs- _ llt -'katJrk«ik- ,„érie mea í aövéayekael teha«, pl. a cukorrépánál a bar- jelöltjére; egy lelkész ugy nyilotkozott: - Hét centiméter, ugy e? - kérdé a mü- uujtínk f^onavban axflkőikődaek, s ha a a néppártnak győzni kell. ha embervérbe megelőző evekben c-ak isiáilőtr&gyáhan réw- kerül is xgy másik pap pedig azt mondta. ltaaw, aas/onyom, — valaaxolá a a^abó. aöliek, e csak néha toaxforasv trágyában, agy Jiogy nem a választók fogják most meg- — Noe, figyeljen — monda a axép művésznő ax öawek at_á nem célgxerö a biáaysó foas- bukUtni a szabadelvű párti jelöltet, hanem - kétazer a hüvelykem körűt - es fursavat p . Thmaa-salak alakjában adni, mi- ,t__ M ,.' ' . . karbőségem, -kétszer a karbőségem — a nya ntán ilyen esetekben igen gyakraa érünk el oly nera-yalasztok tog^ák őket arra kény STkí-tr a nyakam - a dereknní, kétszer lerméstóbbletet, a mely a lrá«™ixb szentem, hogy a nepparttal tartsanak, Zsu- derekam — * mellem. E axerint kAuúUe t ru- ftdtz e. Ily foutortavban tzegény ialajokr» Monochrome ifCZkéllAk passeportuval gyönyörű kivitelben, fényképek után nagyítva 43—36 ctm. nagyságban 650 kr., 63—48 ctm. nagyságban 12 forint. Mintaképek megtekinthetők Fischel Fülöp könyvkereskedésében N.-Kanízsán, ktl letreiáelóet elÍ8[ailtatUt. magokét, mert szakavatott kezelés mellett m, csak ex e^etb^a prosperálhat a Polgári-Egylet vendéglő üzlete, ami létkérdés a« egyletre aéxve. — C«ákieraja kérkAaal kap. Cgy eriesőlünk. bogy Csáktornyán még es evbeu k»rhá/al állítanak lök A kórház kisebb méretű teáz, egyelőre csak 6 ágyra reodxtenéx be * a mellett a ragályos be<egi>k szamára i* külön helyiség a-laaa rendefc?ére, de akként ter vexik, hogy időrőt-időre a »xQkaégbez kép-st SHtgnag]obbithátú legyen. \ kivitellel mar ax előtjaróség foglalkozott, mely a«i pár olóUg dóaés cet\|ából legköxeiebb a képviselő-testület elé tiri«^au. - Ae aliMeadral maaéátiai. Otn^yedéve körülbelül, hogy Marsovszky Endrét a néppárt bevitte a parlamentbe Győzelmét a kisebbségben maradt Mandd Pál hivei megkeserítették azzal, hogy petíciót adtakT^aTválás^ü^^Meir. 7T"nyolca" dik bíráló bizottság Hosszú szünet után ---krti.iKlnlI •> Ir^MaXattf l'iP.ii'.KoAUn. segooi a repparti jetottre 8avait»k. aia->oK meg mzi váltják hogy a plébánosuk a templomban válaaatási dolgokról iagamttan szónokolt, agy, bogy a nep is K egbotráakotott, benne a axt j moadiák, bogy nem m mennek iöht>é >emp omba, i mert már megunták ext a d lgot. Egyes Maadel* 'pártiak ugy nyilakosták, hogy már szégyeltek! is a temp ómba ineam, mert a p'ebámH őket { ' mindig saidalmaxta. Aa uradalmi erdeax előadja, i hoay Belicán ót es több Mandel-parti válaaaót la föiizgiiott néptömeg agyonveressel fenyegette, ! betörtek a kmcsma', a korcsmára* egy egyeo i kesébő. « ki löl akarta gyaj ani a korcsmát, ki--verte a gyutá' és végre is a helyaaiaén megjeent Ufonasag tet'e lehetővé a menekülésüké', d-t a [történtek által megfélemlített >őbb Unodel-páiit valaaa'o aommi asin a att nem mert a válasxtáara lelmeaai Kgy be icai ta««roa axt vallja, bogy I erőszakkal n plébániára hurco ták, nem engedték onnan távozni a azaal lenyegették, bogy ha Maodelra s/ava«, leegarják őt is meg-n-bivatt- ia. r Többen axt tanu»it>ak, -bogy a helfeni ieljké^x a \| \| lemplomban e^ész predikáciojibtn a választásul !foglalkozott s izgató hea»édé.e- a nőket és gyér- Nng) -Karmsa, csöie-riök Z -Ia 6. szám. (7. I»'P) 1898. január li<V20-án. szupert osztatni kai) adnunk éspedig nagyobb mennyiségben, legalább 40 kg. fosziuraavat hektáranként As emliteit talajokat hektárokéul 2 métermázsa 16/ azuperfo«z láttál író, mikor a lapját megindította vagy átvette. Jó lészük előkelő hivatalt töltött be és tölt be ma is, de az újságírást a fővárosi újságokból és egy-másnak lapjaiból olyan hamar megtanulták, hogy megtrágyázni határozótan kévé; e mennyiség a mi a szerkesztést illeti, nemcsak a fővárosi, de agysn főbb talajokon jó eredményt ad, de a vidéki magyar lapok is magasan tölötte álla- ._„ L.,.i. II.. _ ...I. ._ Lnli'nlJi I...L..L__aI ___ í. _<i__ NY1LTTÉR. As a re istbaakúalót lakért smb Tállal hlelfiwlfnl s m Selyem damaszt 75 krtol 14 frt 66 krig aritaraakéat — eaiaaiat kktU, fcbér ét gyengébb talajokra ez határozottan kevés. Ha oly I nak a külföldi lapoknak, arról nem is szólva, kffUSST tZ kepn akarunk trágyázni, bogy a talajnak taria'ék hogy a fővárosi zsurnalisztika legkiválóbb alak- PHtAáifgjautélwak peatabér k ■■■■antaaar, vaia-tárgyst óha tunk nyújtani, akkor valasihatunk \| jait vagy liz év ota a vidéki lapok szerkeáztó-j miat bártos aaáliutrs, — ■tstiksi yei% >aaaafar más foszfortrágvát is. Ha pl. lucetntt vetünk. \| ségeiböl toboroztak Össze. A szegedi, aradi, nagy-1 mely több éven keresztül marad meg ugyanazon iváradi, kolozsvári, stb lapok szerkesztőségeiből sámóíóidon, akkor céU/erü mindjárt a talsjeló-, szantos országos nevü ember került ki. kéejiie>e alkalmával több évre elegendő foazfoi- A fejlődés első stádiumában persze kissé ne-l sav'káazletei a talajba ju tatni, a est jneg'ehel-,hezen ment a dolog; nem igen tudtak eltalálni jft« Tbomassatakkai, mely sokká! nebe?ebben j hogy az országos fontosságú eseményekből oldódik, s igy hatása nem o'y aembeötlö ugyan; mennyit 'kell közölni a vidéki napi- és hetilapok-mint a s/uperfoasfáié, de 3-4 evre ia kihaló sban, s a külföldi eseményekről s n külpolitikáról Tulajdonképen minden foszforsav trágyázás al- mennyiben kell tudomást venni a vidéki újság- JJSTumS^" áallával ktÜMk. HEHNEBEBQ 6 Mlyemgyárai (ee éa kir. adeari aaállité) larleM— (5) Magja r lavalaaéa. Srájcba kétaaere* laeéibéljag ragasz taado Laptulajdonoa ea kiadó: r,l N € H E L V ( b 6 r. 24—1 ka mával nyuitunk a talajnak buonyoa aennyl-1 nak ? Tizennegy esztendővel ezelőtt például egy ségü képletet, de nagy különbség ag, bogy'vidéki kis Jieilap még igy irt: ,Már megmon mennyit. Többet adni, mint a mennyi szükségé?, dottuk Bismarck urnák, hogy a Karolina-szigetek bizonyára nem cél>z»rü. Foszforsavban szegénv: ügyében folfogasa téves. ■— és Bismarck ur még én sok istsllotiágyava' megtrágyázod saántófól- j mindig habozik alávetni magát egy nemzetközi I részéről"'közhírré tétetik, hogy dr. Fried Ödön deken e«ak s>upeifoezfaiot adjunk. Egyáltalán (bíróság határozatának." Sőt csak hét esztendővel Qgyvád nagykanizsai lakos végrehaj'atónak ösv. asuperfoczfaiot Tbomassalakkal együttesen adnijezelőlt egy vidéki — különben előkelő napi újság I Paulus György né szül. Steiner Kunigunda végre-aemmiképen nem ajánlatot. Termesteies, hogy]"— is jónak látta figyelmeztetni közönségét, bogy hajtást szenvedő kis-kanizsai lakos elleni 40 trt megfelelő nagy terméshozam eteresere a mek- „hiába rázza (íladstone ur ősz fejét az írekkel I töke, ennek 1897. évi" március hó &-tő\| járó felelő nnrugéntragya/áa is szükségen és öe<ij szemben, előbb-utóbb uzt az álláspontot kell el- &• o kamatai, 8 frt 25 kr. eddigi, 7 forint irágyázá«uál tgn célszerű — még istálló trá toglalnia, a melyet számára lapunk mult keddi 411° krajcar jelenlegi s a még felmerülendő gysvat jól megtrágyázott talajokon is — csekély! számaban m-gjelöltünk K szórói-szóra idézett költségek iránti végrehajtási ügyében a fent-■ennytaegü könnyen oldható nitrogén trágyá* 1 lapnyilatkozatok ma már persze csak anekdota- nevezett kir lazek területéhez tartozó, a nagy* elbimeni kenava amm«»niak alakiában. £p ugy szamba mennek, a vidéki lapok — nagyon he- kanizsai 2997. sz. tkvbeu 4- 8464'C hrsz. a lel as őszi trágyázás legalkal rasabbra, bogy a talajt lyesen^- egyre kevesebbet foglalkoznak a Ka- Lett a 75 frtra becsült egész ingatlan, továbbá a káliummá ia lá-suk el, kü Önösen as olyan ee r Ima szige ekkel és a kubai telkeléssel, ellenben * — lekben, ba kaptanovenyek fordulnak a ve és-ja hol -a legvaskalaposabb közigazgatási rendszer f járja: még ott is kierőszakolják a jó vizvezété kel, a köz s ilagiiás—helyes - rendezését, sőt nem egy helyütt meg az á landó színházat is. A nagy városok napilapjait kivéve, egy újság sem akarja nélkülözhetné tenni a fővárosi napi újságokat, e sziszifuszi küzdelem helyett megelégeduek azzal, forgóban elő. CSARNOK Vidéki lapszerkeaztók. (Az „Ürazág-Világ" Almanachja bo ta több vidéki I ^liJT^VT önieüensé^el 8/0,á,ják vidékük közérdekeit. A közigazgatás minémüsége egyenes aránkban van a vidéki sajtó fejlettségével. Azokon a vidékeken, a hol nincs hírlap, a kőzigszgatás dol Szinte észrevétlenül született a vidéki sajtóráit tapasztalat szerint nem bolygatja a-nki s a Magyarországon, s egy-két évtized alatt annyira közigazgatásban a közérd k helyett mindenkor lapszerkesztőnek arckepét s nebáuy kisérő sorát Az arcképcsarnokot a következő cikkel • kiséri:) Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék tkvi osztálya nkanizsai 4760. sz. tjkvben + 8964 éa 8368 b. hrsz. alatt felvett ingatlannak özvegy ftnitat-tíyőrgyné, szül Steiner Kinigundát illető g 2§5Q frtra besült B 10 ed része' — u. azon tkbeo -f-8361b. hrsz. a. felvett ingatlannak u. azt illető 94 frtra becsült '/» része. u. a. tkvben + 7631 b hrsz. a. felvett ingatlannak u azt illető 46 frtra becsült része g u. azon tkvben-f- H4A2 hrsz. a. felvett ingatlannak u. azt illető 8S írtra becsült ",t része IMft. évi Jaaaér ké M Bapjáa 4. e 10 érakar ezen kir. tvssék tkkvi helyiségében dr. Fried Ödön felperes ügyvéd vagy helyettese közb-jöt- megerősödöil hogy mar a szervezkedéshez is az egyéneke kfikkek érdeke dönt Szomorú ta- léftl megurt.ndó nyilváno. érveiben eladatni Z tS^^S^JT.ÍX! • köz,ga«gatás ellen, Kikiáltási ár a fentebb kitelt £ár. két vidéki városnak volt olyan amilyen újságja,[ önzetlensége következtében micsoda szociális ma már se szeri se száma a vidéki napilapok* nak, s alig van egy nagyközség, a melynek ne volna helyi érdekeket szolgáló újságja. Ezek a lapok igen nagy szerepet játszanak ugyan az egyes vidékek, társadalmi életében, de hogy as egész magyar társadalomnak és az egész magyar kulluránsk m»ly fontos tényezői; ez csak akkor tűnt ki, mikor e lapok munkásai magalkották a Vidéki Hírlapírók Szövetségét. A vidéki hírlapíróknak ez a mozgalma egyszerre a vidéki sajtó lel-* terelte a közfigyelmet, s hogy ezeksAjndeki újságok mennyire dicsekedhetnek bajok keletkeznek olt, a hol öntudatos'és a köz érdekeit védő lapok nincsenek. Azokon a vidékeken ellenben, a hol a sajtó a fejlődésnek már magasabb fokátérte el: a közigazgatás is •mintaszerűnek mondható Ezért van nagy jelentősége a megyék és városok életében egy-egy uj lap alakulásának s nem hiába kísérik nay figyelemmel a vidéki lapokat a kormányok is. De van minden vidéki qjság^iak még egy szebb leiadata ia: az egészséges társadul mi étet 1 Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%-át készpénzben vagy óvadékképes papírban &4ei küldött kezéhez letenni. Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. éviokt. hó 27. napján. (iÓZONY kir. tszéki albiró. 47/1898. 26 Arvrréal hirdetaeény. 1 megteremtése és ientartása. A mai vidéki ársa-! dalom élete olyan* hogy csak egy Dickens tudnál Alulírott bírósági végrehajtó sz 1881. évi IX a vidéki társadalom nagyrabecsülésével és sze-j méltóan lerajzolni. Csupa félszegség ^s csupa jtc. 102. S-a értelmében ezennel közhírré taai, retetévet, kitűnik abból is, hogy oivasóközönsé-1 széthúzás mindenütt Klikkek, melyek a közgyü- hogy a nagyk nizsai kir. járásbíróságnak 1897. gük pár hón>p utalTegész nagy vagyont gyűjtött ilesi teremben eppen ugy dominálnak, 11 int a bál-'évi 17642 p. számú végzése következtében dr! a vidéki hírlapírók szövetsége javára. teremben, családi éidewek, a mely kkel megküz-1 Bród Tivadar nagykanizsai ügyvéd által képviselt A közönség tehát megszerelte és megbecsüli s d«ni C8uk a saJtó képes — ezek jellemzik a vidék \| Dobrin Richárd nagykanizsai lakos javára Baloj társadalmi életét/ A használható erő« érvénye sülését a családi tekintetekből elnézett visszaélések megtorlását egyedül a sajtó képes keresztülvinni. Mindazok a városok, a melyeknek nincsen a lakossag számához méiten eléggé fejlett saj ójuk, a kytluránsk igen alacsony fokán állanak, mig nem egy varos, a mely ma a legintelligensebbek József szentjakabi lakna ellen 150 frt s jár. erejéig 1897. évi december hó 10-én foganatosított végrehajtás uiján télülfoglalt és 822 frtra becsült lovak, kocsi, tzobsbutorok, buza, rozs, árpa stb. tárgyakból álló ingóságok nyilvános árverésen esdslnak. Mely árverésnek a nagykanizsai kir.jbiróság _______ 19414/1897. sz. végzése lolylán IfiO frt tökeközé tartozik, a kulturális fejlődés e magasabb j követelés, ennek 1897. évi december hó 10. nap tokára egyedül a helyi sajló segítségével emelke-! járó 6% kamatai és eddig összesen 34 Irt vidéki sajtót^ mely igazán a maga erejéből nőtt nagyra. Még a hires Kulturvolk is alig dicsekedhetik aránylag annyi vidéki újsággal, mint mi, noha nálunk a vidéki lapokat — nagyon csekély kivétéllel — a halóságok mivel aem ámogaiják, mig Németországban minden kis városnak megvan a maga hivatalos lapja, a melyet I a a közönség nem tamogalja eléggé: közpénzen taria-nakJauL___ Hogy mégis o'y későn és oly sok vajúdás után____________ ___„ . _____________ született meg nálunk a vidéki sajtó, ennek as Ideit. Mert az újság nem azért kulturális fényező, . !"ban bíróilag már megállapított költségek az oka, hogy a vidékén nem volt es most sincs j mert ismereteket terjeszt, hanem azért, inert j wjéig Szentjakabon a helyszínén leendő eszkttz elcg hir npíró. A ki az ujságcsinálás mesterségét egyesili és összetartja azokat, a kik a közügyeket i lésére Budapesten, megtanulta, nem szívesen ment a önzetlen figyelemmel kisérik Elképzelhetetlen egy j vidékre, hogy a legjobb esetben is kétes jövőjű I újság, a mely ne szállna bármikor harcba a kul-ujság-vallalatot kezdjen, hanem meghúzta magat I túra érdekeiért, s a tapasztalás azt mutatja, hogy I a fővároab.'n, a hol mégis annyi az újság, hogy a sajó ez örökös kérésének, követelésének, pa j a lehetséges és munkabíró hírlapíró kényelmes naszkodásáuak es kesergésének előbb vagy utóbb, j ^ók oly megjegyzéss •! hivatnak meg, hogy as megélhetése még biztosítva van. A társadalom de mmdig megvan a maga fényes eredménye. Iérintett ingóságok az UWl. évi LX. t c. 107. azonban mindenütt nagyon érezte a helyi sajtó Nincs tehát semmi túlzás abban, hogy a vi- * §-a értelmében készpénzfizetés mellett a hiányát, s igy nem volt más hátra, mint hogy i deki lapszerkesztők, a közügyeknek öuzetlen j legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak IMft. évi tekraér ké I. aapjáask d. e. 8 érája határidőül kilüzetik és ahhoz a venni szándéko- ltéin hívatásos hírlapírók, hanem a köz érdekeit munkásai, a vidék társadalmi életének oszlopai, szivükön viseiö s jelentékeny társadalmi pozíció- s a magyr kulturának igazán táradhatatlan val bíró férfiak teremtsék meg a vidéki sajtót Így ia történt. Aa. itt bemutatott vidéki szerkesztők közül nagyon kevés volt hivatásos újság- apostolai adatni. Kolt Nagy Kanizsán, 1898. évi január hó 18-ik napján. MAXIMOVICS GYÖRGY, kir. bir. végrehajtó. 1898 jmnár bó KM* 6693. ik.97. 24-1 Árverési hirdetmény. A nkamzsai kir. (szék tkvi osztálya részéről közhírré tétetik, hogy Remete Géza ügyvéd nagykanizsai lakos végrehajtatónak Fehér József vhaj- j tást szenvedő langvizi lakos elleni 303 írt, tőke, ennek 1897. évi augusztus 29-töl járó 5% ~ka~ \ matai, U írt 35 kr- per, 12 Irt 95 kr. vhajlás-kérelmi, 10 írt 15 kr. jelenlegi, továbbá Tóth János és neje Czimmermann Teréz csatlakozol'! végrehajtatok 58 Irt 52 kr. tőke, ennek 1897.! évi april 24-tői járó 5% kamatai, 10 írt perbeli, 6 trt 45 kr. vhaitás kérelmi, 8 írt 40 kr. vhaj-j tás foganatosítást,Ulrt 40 kr. ujabb, végrehajtás^ kérelmi, 16 trt 15 kr árverés kérelmi, s a még l felmerülendő költségek iránti vhajtá i ügyében a fent nevezett kir. tvszék területéhez tartozó, aj langvizi 23. sz. tkvben I 1—14. sorszám ajtl Fehér JózsH tulajdonául lelvett s 1963 frtra ■ becsült ingatlanok IMS. évi MárclM hé 19. napján 4. e. 10 éraktr Langviz községházánál Bemete tiésa és dr. Kot-j achild Samu felperesi ügyvéd vagy helyettesének ; közbenjöttével megtartandó nyilvános árverésen! eladatni fognak . még pedig tekintve, hogy ^ fentebbi ingatlanok közül az 1. 301. hrsz. egész ingatlanra a a 24 ^ és 424 hrsz ingatlanok tele részére Tóth János és nqe Czimermann Teréz javára holtigtarló haszonélvezet, ezt megelőzőleg pedig jelzálogos követelés van bekeblezve, a lentebb említ tt I 1-14 sorsz. ingatlanok ezen szolgalmi jog tentartásával csak az esetben adatnak el. ha a megelőző erhek fedezete szem pontjából ezennel megáltapitott 400 trj beigér-tetik, ellenkező esetben az arveres hatálytalanná válik éa az ingatlan a szolgalmi jog fentartása nélkül a kitűzött határnapon ujabban elárverez* fetik. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10° t-at készpénzben ragy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni Kelt Nagy Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatósagnal 1897. évi december hó 20 (iOZONY, kir. tszéki albiró. 5421 tk. 9í 25-1 EgyBite* Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. tvszék mint tkvi hatóság részéről közhírré tét* tik hogy Weisz Izidor nagykanizsai bej. hreskedő cég végrehaj tatónak Farkas Yiktor és neje Sárec Ágnes navykanizsai lakos vhajtást szenvedők elleni 33 írt 75 kr. hátralékos tőke, ennek 1896. évi augusztus 22 tői járó 6°, kamatai, 8 írt 30 kr. végh. ére mi, 8 Irt 0) kr jelenlegt — ugy Breier Ignác nagy-kanizsai bej. kereskedő cég végrehajUtónak Farkas Viktor nkanizsai lakos vhajtást szenvedő elleni 425 trt tőke, ennek 1897. március 15-tól járó 6% kamatai,\|16 Irt 66 kr. per, 12 írt 65 kr, végrehajtás kérelmi s a még felmerülendő költ-j ségek iránti véfh. ügyéb'ti a fent nevezett kir. trvszék .területéhez tartozó, a nagykanizsai 156. sz. íjkvben.-f- 166. hrez. alatt részben. Farkas Viktor !u részben, ennek neje szül. Sárecz' Ágnes és részben Farkas Róza, Mari ea] Lajos kiskorúak tolajdonául felvett és 9 6 fnra becsül egész ingatlan az 1881. évi LX. tcikk 156. S-a c) pontja értelmében es a nagykanizsai 1952. ttz tjkvben -f 3959. brsz. a. azok tulajdonául felvett s 96 frtra becsült egész ingatlan a hivatkozott törvény $-a a) pontja értelmeben 1H98 évi február hé 5 dllt napján 4. «. IO ómkor ezen kir tvszék tkvi helyiségében dr. Kreisler Józaef és dr. Brod Tivadar felperesi ügyvéd ! vagy helyettese közbejöttével megtartnndó nyíl vános árvertaeu eladatni_lc§. Kikiáltási ár a fentebb kitett becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10* #-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni. Kélt Nagy-Kanizsán, a kir. tvszék mint telekkönyvi hatóságnál 1897. évi okt. hó 13. napján. (iÓZONY, lur. tvaséki albiró. XXXXXXXXliKXXXXXXXX OOOOOOOOOIOOOOOOOO 0 o o Csak fiatal embereket érdekelhet tadil, kaiy a párisi Dr. BOITON lajactlo Orientál O O O O o o o Oaár néhány aapi kaaaaálat a tán rímalastíja aég a legrégibb báotalaakal k, tokát sastat Q olaj vagy eopaiva fcalzsaaaal kiaéwíaai, mm O esek esak a gyomrot rontják fa a bajt aaa gyé-!--2 «yHják meg O üveg Bolton Injectio ára 1 forint. O 1 Magvarorsugi főraktár iu o o 8 O o o o 0 8 OQOOOOOOOOOIOOOOOO ________ § r, ligtau-ilei 3. (Mati-Kr svUt) Q I api iitó aiadn nagyobb grögyssertárbaa X 324 Jtt Poetai megrea«l»»é«ek ciae: Jf Isltáa ffágjrurrtár Baáspral ^ Főraktár Nagy Kaaiuaa : q Fráger Béla gjéftyxertáráliaN. Jf Sőmör-betegsóget: 5j -záraz, vizenyős, pikkelyeit sőmört (Flechten) s az e bajjal együtt járó csaknem kiállhatatlan »bérvl«* belegel < jó'állá* mellett, még a legsúlyosabb esetekben ts, alaposan gyngyii ,Dr. Iflebra «nftr\|rté--Ja Külső használatra való -nem ártalmas. - Ara hat to int o. é. előre beküldéssel (lehet levélbeiy egekben is) vagy utánvéttel mire a szállítást vam- és bérmentesen teljesítjük. Cim. Ni. Xartm-Br§arla. 16—5 Dauzltf (Deutschiand.) 5 c 66ÍL ik. 97. 23-1. KMilgülésI felhiván Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. törvényszék telekkönyvi osztálya részéről közhírre tetetik, hogy Remete (íéza ügyvéd nagykanizsai lakós végrebsjtatónák Fábián Teréz, Fábián Ferenc és Fábián Dániel1 ""^-végrehajtást szenvedő légradi lakósok elleni 211 Irt 21 kr. hátralékos tőke 4 trt 40 kr. per, ti írt 20 kr. végrehajtás kérelmi, 7 fit 45 kr jelenlegi s a még felmerülendő költségek iránti végrehaj-1 tási ügyében a fent nevezett kir törvényszék területéhez tartozó a légrádi 226 sz. tkvben I. 29 1103, 2295, 3453, 4189 es 1090 b tirszám alatt felvett ingatlanoknak, Fábián Teréz férj. Aertn -r Ferencné. Fábián Ferenc és Fábián Dánielt illető es 636 írt 60 krra bec sült •/* ré»ze, még pedig Szabó Juli özv. Fábián Ferencné javára C 4 alatt bekeblezve lévő. özvegyi haszon élvezeti szolgalmi jog epségben tartása mellett 1M8 évi lebraárbé II aspjás 4. e. 9 éraktr Legrad községházánál Remete Géza lelp-resi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árveresen eladatni log. Kikiáltási ár a fentebb kitelt becsár. Árverezni kívánók tartoznak a becsár 10%,-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kiküldött kezéhez letenni KÉPES CSALÁDI LAPOK szépirodalmi éa ismtrettarjasztő képet hetilapra évfolyaaáka lépeti Unéraetitel jelaatjlk aat a leayt • aagyar begy kgyoa eaivee továbbra la aaoa érdeklődé* taueeitaai lapaek Kell könyvi napján. N.-Kanizsáo, a kir. tvszék mint telekhatóságnál 1897. évi november hó 4. GOZONY -kir. tszéki albiró. A Képes Csalátft lapok már a XX-ik olrarékftaoaaégaek akkor, midou egyúttal felhívjak, iránt, melyet eddig taaaaitott. \ A Képta Csatáit Lapfk aaltja tegiabb bUoayiiék a aat lett, bogjr aig egyréeathéaaf t pétatUMk, aa«réaal aa flvaaókaaaaaéa igéayatt to-4teeeo kieiégiUUlk laaéUttaa ataaadkalfak, kogy kittaSU eétaukat elerttk. aert lapunk jalaaieK már es araág atadau vklékéa a legtöbb afttelt magyar aat Iád kedvelt báal barátja A Képet Családi lapaft f»aaállá«a óta aiár tSbb baaoairiaya váUalat táaadi, aelrek rfealea megwtaUk réasbai teegAdcirk. Nea kotatjak ajakakat, ka»«m egyaBariaa aafkSaaöajik aa ohraaókúaSaaégaak biaataét a ajbol kérjük: ekUegeaaék aat laklak tapaak)IX-lk rfolyaaára le. . A Kepei Csatáét Lepek a legokaóbb, 4« aaért a lag^urjaduUb képae bet.lap! Megjeleeik mfadea ktaa bü eaepirodalai ée leaerattaijoatd tartakaaal ée ktMa bakétbeU ragaajaaUéeleUat. A Képes Csatáét Lapok karoakéat kéUaar „Hölgyek Up\|a" alatt Allvaa aalléklatat ad, pártat divat-képekkel éa bA d iveit edóaitáaaal a igy egy kuióa dleaUapoak tartáaát filwtegeaai Ueai A Képes Ctatáét Lapek olyaa —elleabea éa Iráaybaa raa eaark«atve, kogy itya éa rag kftiSa e egfttt-eéva élvezettel alraahaija. A Képes Cialáa Lapok Ka a régi ée a(abb Irél éa kfttUU gárda aüadau waáaaltotl tagja dalgaalk. A Kepei Családi Lapak aak ragvajei elbaalltaii, rajaai, kaainakjel, kdHaaéa/ei kedátyoaaamui oivatmányok. Iráaydkkeivet a U raa dalom aladaa kérdéaaire kiterjeaakedik. Orvoet éa egyékk akkal taaalaágaaak. A Képes Családi Lapak minden évb* négy ktlte bekdtwtú ragéayt ad aelléklat! eiSAaetálaak. A Képes Csatáét Lapek borítéka aaelleaea ée aaérakaaUtd csevegéaek, illetre kárdéaak éa faleUtek tárháaa. A Képei Családi lapok elMaatSi dtjtalaaal kSaMkaUk gondol taikat aa „KIMaatAk poat^á" baa A Képes Család! lapek képel lehetőleg etkaiomnaruek, ditaeaek ée toaalaágaaak. A Képes Családi Lapek a tehető legjobb cikkeket igyokeaik ay«jaai a kogy Klvatáaáaak megfelel, aat legjoblaa bíaouyítja immár XX. évi feaaáiláea. alt addig kaaáukbaa egyetlenegy kaaoalo iránya lap aaa vált képae eléni; biaoajritjtk taráktá aaoa előkelő éa kitkaő írók ée Írónők nevel, kiknek eagybocaO aftveíi caaknea aladaa aaámbaa élvaakaU aa otvaeó a a kik kkall btiwkén aaUtJtk fel dr. Talaal Ujo «wrka«tda klvll i Jókai Mér, Mikasátk Kálmán, Kadó Aatat, Rákaai Jenő, Temérdek (Jeaaeueaky DánielLanka Gaaatáv, ftadayáaeaky Oynle, Tágyaa Mihály, dr. Felek! .Sándor, Mér) Károly, Jámbor J^ajoe, Dombai Hagé. Reaéay Csatár. fécaé D Anaela, Kéaa Kde : — Beaieakyaé Bafaa Lenke B BiiUner Un, 0 Bfittner Jalia, Tataek A aaa, Bedat Sáadaraé, Ceereeeky Ojaláaé, Nagyvaradi Myra, K Beairaky Irma, Merieaay-Karoaaa iraa, Kanghné, ttjajló laabella, Abraaytaó Katona Kteaentin. H. Havaay ttona, V. Oaál Karolina, Karlov«xkv Ida, Haraath Lajaa. Xéray Klaa, V6rő« Jaliaane al-vait stb. etb. A Képes Családi Lapek előtlietéal ára a „Hölgyek Lapja" caiatt divat lappal és regéaymellékiettel egyStt i Vgéaa évre . . . . S frt — kr. Félérre.....8 frt — kr. Negyedévre . . . . 1 trt 60 kr. A Kapat Családi lapek aauak, aki aa elftdaetáei óaeaeget éa aaaaklvftl aég SO kr. reoaagoláal éa parta-saállitási dijat egytnerr* bektttdi, ettaaereatl 4 regényt ktld dijtalannl. * h Képee Családi Lapek aatatváaywéaekat ingyen éa béraaatva küld aiadaaokaak, a kik wiráat legcxélaaertbben levelexőtapoa — hoaaálordalaak. A KÉPEM (M4LÍDI LAPOK kiadóhivatala - Badapest, V .Vaiáti atca 14 [Saját háaábaa. Nyomatott Fiacbel Fülöp UptuUidoiiaanat Nagy-kauizaau 1898. 7 szuni. Nagy-Kanizsa. 1898. január hó 23-án. XXV. évfolyam •MrMttoéc tmmm -w- ^ KM*™!: Vá r a a báa •* p » lat. Flackal fllftp ' # Jl I A Wi^lCMf., k^ka^M*.. _ # g^ I .-„kan.- A warkaattóral fruknm látat napaa- JjRK^^L I JhbK — kW kést ^ / \ L-j/l ÍLÓraiTWI JR1I ^^^^^ ■^^^mmm A K<i» im ll kmu 1$ fri — kr 4. »íw «•«.■> Politikai 08 vegyes tartalrau lap. ÍÍ^ÍÍÍZÍ! 7 vVj Xagyadivra I korosa (I irt 10 u Kta uM,. Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. hm..* i....,"— ^ Mmwih mM eaat i.».n a«.~b>M hiyaai .1 ,, , 1J( _ ... II wwi 1 * .. ,. w_ „, ^ Felelős szerkesztő: \| ■ylictír patitaara i« kr iMnM m Miu timk \| , , .. , M >» « » » V u t —. nil „ KltlaMéaak, valaaiat a kiH.itMki. wiikult Plattal Flltp Egyee ■títw 4x&: lO lerajózáx. sahiiuHi iM.<t.r-.i.d-~iam>.».a4Ak. Tanulságok. ^ 37 eml5er" 'elket 3/ Istenség fönséges ' róm. kath. papok vállalkoztak és akkor, ^E hét folyamán foglalkozott a képviselő- esz",e^hez ^PöoW vallást. mikor a vallásnak erősen megtépett és ház bíráló bizottsága Matsovtzky Endre, Borzasztó dolgok azok < részletben meg is kopott nimbuszát nekik alsó lendvai néppárti képviselő megtámadott EWik káPlán hareb» viszi az asszonyo- kellene újból teljessé, ragyogóva tenni, mandátuma ügyével. kat- sePrüzésre izga,ja íé»jeik ellen, hanem Mert hiába keresik a vallás nimbusza e Semmiképpen sem uj s már félig-meddig n néPPárt« szavaznak. A másik káplán a szomorú sorsának okát ebben is, abban is; a feledésé fett dolgok azok, amiket a vizs- ,emetési szertartás végzéséhez kortevzászló- \| hiába akarják a szabadelvüség rovására Írni gálati jegyzőkönyvbe foglalt tanúvallomások val m<>- A harmtdik PaP ut hirdeti, a minden irányban tapasztalható vállá* tartalmaznak. ho®r elárulják a vallást és zsidókká lesz- buzgalmi hanyatlást: a fő ok önmagukban Azokra az apró-cseprfl dolgokra, amik nek mBuk is' mr% gyerekeik is, ha a van. Mert éppen a vallás érdekében habo-minden választás alkalmával elő szoktak kormánypárti jelöltre szavaznak. A negye-lZ4s nélkül kimondjuk, hogy nem éltek és fordulni, a kapacitáláanak különböző eny- dik elkeseredetten támadja a kormányt és nem élnek mindnyájan teljes odaadással hébb és érdesebb nemeire s az általában a megvádolja a lázitott nép előtt, hogy «\|magasztos, szent hivatásuknak, Agyflnyflrfl néppárti terrorizmusra nem akarunk reflek- ló,"ai katliulikus templomokból Doros ma «ép jpapi hivatán eo-sierü ifflyérkereseü táhii. De á vizsgálati fegyzökőnyvből mar- Sannokat ts¥h pályának tekintik. kansul domborodik ki egy mélyen elszo- "yen dolabkat hirdet e népnek a tőiként! E sorok Írójának a közelmúltban alkalma moritó és megdöbbentő tény: a római ajkú p^p Jstenft nagyobb dicsőségére. A j volt egy tekintélyes egyházi férfiúval be-katbolikus papok kortes-szereplése. f^P pedig megborzad tőle. szélgetni, a mai helyzetről, különösén Olvasva a tanúvallomások egyes adatait, Az izgatásnak a módjáról nem beszé- arról a megdöbbentő tényről, hogy nem kell hozzá valami nagy fantázia, hogy lünk Ha ezt egy közönséges kortes szórja. a népben a vallás iránti tisztelet erőmegjelenjenek előttünk a választási moz- a nép közé: azt mondjuk rá, hogy iszenlsen meglazult. A vallás érdekeit síi-gálmák szereplő alakjaira népet izgató (mondták ennél még kificamitotrabb dől- vén viselő lelkes, hivatásos pap egy papok, amint gyűlölettől lángoló arccal gokat is egyik párton ügy, mint a mási- pillanatig sem habozott; kimondotta hatá- ' házról-házra járnak és tajtékzó ajakkal szór-' kon. Minket erekben a tanuvalllomási té-1 rozottan, hogy >ennek a szomorú hanyat-ják a szeretetienség igéit, kortes-eszkőzzé nyekben az szomorít el mélyen, az döb-jlásnak egyenesen maguk a lelkipásztorok aljasitva, megszentségtelenítve a legszenteb- bent meg, hogy ilyen szerepre éppen a j az okai; mert ujabban már olyan pászto- - Kalap Laci nem hallotta sem a hajlók zaját, j mindkettőjükre nézve teljesen szerteloszlik is is, sem a galyak rezzenését: néni bírt gyönyörködni' ami abból az egykori szerelemből legalább illa a téli lájkép siépségében sem, mert leikéve1, ziónak megmaradt, minden gondolatával, minden érzésével azé a1 Nem, ö nem \|elenhet meg. nó-alake volt, amely ott lebegett, ott ringoltj De mivel mentse ki elmaradását ?! előtte szakadatlanul a leli levegő töm(l), szürke fcs hálha az a szegény teremtés, akinek csa-párázatában. / lódásában olyan borzasztóan sivár lebet élete, a A hamz\|i urodalom hatalmas pagonyában, Folytonosan előde állott Hocsorné epedő, legtisztább artatlansaggal várja öt 1 Talán csak mint ralamíiazadó embertömeg morajlása, sok- rágytól mámoros area, szókkal a szédítően azip, ■ néhány lelj»sen zavartalan pillanatot óhajt veié . szoros visszhanggal verődött tova a hajtók vad- ■ bekődőslllt szemekkel. Mintha most is egyre rájlaí Billeni. hogy őszintén kisírja szív* elnyomott rességetö zaja. a rtikulálatlan hangok zűrzavara I csüngtek volna azok az ttdvössegre hivó sze ; lájdalmái az elölt, akiről tudja bisooyoaan, hogy verte M a vadak máskor méltóságosan hallgatag mfk; mintha erezte viáu a puha. meleg váll j meg lógja érlénl könyéii és őszintén osztozik (anyájái. — ' - kabitn simulásál: mintha%ka közelében lángolt sorsában! * vadásztársas»K tag)ai, kikét Btcmr Pisla a tolna most it ja á Jorró, szikkadt ajak, mámo- Nem volna e lérfiallan gyávaság megfojtani hajtóvadászalra megh.vott, onáai körben alltak j ^ ctókért epedve uegényt a fájdalomnak etlől az egyéllén jogától ? ■ JCSff?- . T"' i Erezte a bársonyos kéz részkélő érintését, i Ilyen gondolatok kavrrogt.k Karap Uci afyá- lát , egymástól botos mavulban ^yettéá a hsj- Menvedélyf« szorítá-át és hallotta a lázas, sut- ban, mialatt réveteg szemekkel nézett a pagony tók seregenek ta(át és térték lövésre kész légy-L^ 8UraJ[al: .Holnap, « vadáulalchan.'. sudár Iái közöli szinté a végtelenbe veszt, sza-vérrel a fölvert, meoekOló vadai. \ ^holnap- atl van. [had Orbé. Karap Laci ott állott Bocsor Pista közelében.j Az a sarigilj, boldogtalan asszony uebány pil- — Megyek Elza, megyek! — mormogta hal-Arca alig látszott ki a télies vadász-öltözék- \|anatol kér az álinodotl , de foszlányokká lett I kan és kezébSu idegesen megrándult a fegyver. Ml. Fegyverét ölébe fektetetve tartotta s ngy áH üdvösségből. Csak egy foszlányt! ; Valami különös dübörgő, csörtető zsj rázta loW, mintha erősen figyelne 0 is a hajtok za-j Miért is nem utazott vissza a reggeli vonal [meg a csendes levegői. jára; de merengő tekintete eláru'ta, bogy le ke ta\|? ürügyül azt mondhatta volna, hogy rosszul; Az előtte elterülő kis tisztáson egy gónyős valahol másutt kalandoz. i van; nem vehet reszt a vadászaton, Aztán elke-1 öz-him jelént meg. tíyors ugrással szökött ki, A kélő nap aranyos sugaraival véfigcsókolta s rülbetie volna örökre ezt a házal, a hol az ő megállóit egy pillanatra, fölkapta Tormás szép fák ezüstös zúzmaráját s olyan lett ax erdő, megjelenése lölidézte a mull kísértő széliemét i lejét és ügyelt a hajtók ujára, mintha ragyogó gyémántporral hintette volna be j Aza szegény, epedő aszszony most várni I Karap l.aci csak nézte a gönyörü állatot, a lombtalan galyakat valami láthatatlan óriás ké?.! fogja őt a vadásziakban. De elfiue áll hatalmas I mélynek szemei ugv ragyogtak, mint két hatal-A napsuffbral ébredi szellő néha-néha álsu- • tiltakozással a barátság szentsége. Ha megjelenik mas karbunkulus. Okos lejét néhányszor jobbra, hant a mozdulatlan gályákon s érintésére hullott J olt: löbb lesz egy bukott asszonynyal, meg egy balra forgatta, azután gyors iramlásml (Snt el a azoknak tündöklő ezüstje. j hitvány emberrel. Es néhány pillanat alall pagonyban. — magyar és német nyelven — a legnagyobb választékban. — P»j»r, a \| ' a / I- 4Af\n ' Ügyvédi határidőnapló; Ügyvédi zsebnaptár, — Kédéliajl gat- IMOntOPOl/ IaMa OI/PO daaáMgi Mebü«ptár, évkönyvvel, — általános irodai napló, tárcza-\|\|/\|\|J^\| löuUl CVI C« naptárak, heti, előjegyzési és falinaptárak. I Kaphatót FISCHEL FÜLÖP tówtemkMflii Nagy-Kanizsán. TÁRCA. T«44u«t -,11111' araáaU lárdj. — M«c) •Kunioa, vaaártup Zxla 7. «ém. (». I»p) rokká lettek, akik nem azt tartják első sorban hivatásuknak kötelességüktek, hogy a nyájat flrirzélí szerető gonddal, odaadással, hanem azt, hogy nyirják.t Szóval kijelentette, hogy most a papok nagy része nem hivatásos apostol, hanem közönséges munkás, aki kenyeret keres, de esxmé oyi értelemben nem lelkesedik, nem lángol. És tény is az, hogy lelkipásztoraink nagy része ujabban a vallás érdekeit veszélyeztető módon eltért egyedali és magasztos hivatásától: a hit, a vallás ápolásától, megszilárdításától és veszedelmes módon ' átadták magukat a világias áramlatoknak. A szerzetes rendekkel szemben szükségesnek is látták a meglazult fegyelmi szigor visszaállítását. Ki tudja: nem éppen a legutóbbi politikai mozgalmak tanulságai vezették-e erre az irányadó papi köröket? fogják találni a módot is arra, hogy ne csupán a szerzetesrendek tagjai, hanem világi papok is visszatérjenek minden tekintetben az 6 magasztos és szent hiva' fásukhoz, melynek betöltése mindenkor ha talmas tényezője volt az emberiség boldogulásának; ez idő szerint pedig egyenesen ettől f&ggja különböző szociális hullámzás békés elsimulása. Most igazi, fölkent apostolok kellenek ! Balaton-Egyesület. Ámbár nem fog időszerűnek tetszeni, most, az idényen kivül, a Balaton érdekében ftót emelek, mégis azl hiszem, hogy akkor, midőn 'szép és nemes eszmékért szállunk síkra, erre minden időt jónak kell tartanunk. Jelen soraim megírásához azon körűi- megye intelligens közönsége fogja melegebben pártfogolni, messze s széles halárai felé vezető, minden egyes nt mentében azonban síig fogank tömeges érdeklődéssel találkozni, mert a mazeum ügyét nem tekintik országos érdeknek Ez nem akasztja meg azért az egyesület fejlődését, mert annak felvirégozására bárom vármegyének odaadó anyagi támogatása elégségesnek látszik s ez remélni engedi, hogy az eddig-^, igazán siralmasan elhanyagolt Bilaton-cullus egy nagy lépéssel fog előre haladni. Kérdés azonban, hogy a szűkebb körben mozgó muzeum lendithet-e ezen cul-túrán akkorái, hogy ennek jótékony hatá-•sát necsak a tudományos oldalon, a laicus szórakozásban, hanem az égése Balaton-vidék s igy közvetve édes hazánk anyagi jóliUnek előmozdításában is feltaláljuk. Azt hiszem, hogy mindenki nemmel fog felelni. Akkor tehát, amidőn az a . lelkes Bármi volt azonban az indító ok: az két- k"embe H l0"a'' ho«* a ^eszl- kÍ8 csapal kitűzte a Balaton callus nagyobb- ... . ___, , ' . . helyen csak Dem régiben megalakult térfoglalását jelző lobogóit, nem szabad ségtelen, hogy a szerzeteseknek tula,- Balalon-Muzeum-Kgye>ület legközelebb újra megelégednünk azzal, hanem a jó példán donképem magasztos hivatásukhoz való közgyűlést tart, melyen véglegesen meg felbuzdulva, mindazon eszméket le kell log visszautalása a vallási élet szempontjából fogják állapítani az alapszabályoké'. ..... Tudva lévő dolog ugyanis, hogy Keszl- a néppárti szereplés hel* város előkelőségei dr.Lovassy Sándor, csak Qdvös eredményű lehet. Hisszük, hogy lalnunk és értékesítenünk, melyek révén a Balaton-kultus legmagasabb fokára helyezkedve hirdetjük Magyarország kiaknázatlan o I UHUWJMn ui'lg ] UIUIJW1 ^ MWHI\|«ftni<«\|\| nulságai nem fognak eredménytelenül ma- '.8™er' ^í* - a ^alaloni fürdőknek ugy • . . . bíró, szorgalmas régész kezdeményezésére honfiatok, mint a külföldiek előtt való ked radni a világi papokkal szemben sem; mert ^.[.pitmntf ..nn egyesülete^ amely relt és kereseti voltát is. mostani viselkedésök csak a legszomorubfrra: hivatva Inr KmrlhHyen frlftH-ni Fgy QI puJjn tuk úgy érhetjük el ha a á vaRSTTleTlelj^iiejjrendOlésére vezet- muzeumot, ahol tudományos rendszerben haíánk jó)é(ét sméll vjse\|ő küzöl].ég nagy het. A legmagasabb körök bizonyára «<oporloailják a Balaton természetrajzi táboni o)y egyesületet alakit, amely nembe fogják, látni, hogy a va'lás érdekeinek bemiltat\|ák vidékének néprajzát, fsak a s2Ökebb körökben mozgó Balaton- feltárják a környékén talált jellemző Múzeumnak, hanem magámik a Balatonnak a ügyét lesz hivatva lépésről lépésre előbbre vinni. megvédését, a hit-élet emelésének, megszi- régiségeket és szemlélhelövé teszik iárditásáiak módját nem a kortes zászlók „„^g ló remek vidékeit ugy. hogy az mellett kell keiesni, hanem annak az iga- érdeklődő megtalálhat mipdenl, aini a ma- Fürdőnkre eddig több psnas.t hallottunk, zán tiszteletre, hódolatra keltő, szent, aposr gyár tengerre vonatkozik s ami a megtekint- j m;ut „^Hatást, aránytalanul több képel és toli hivatásnak betöltésében, mely a földi ' érdekek, küzd Imek iszapos hullámaitól tá- volmaradva, a hivők számára Isten orszá- helövel hazánknak eme legszebb gyöngyét;cikkel kaplunk a küirö\|dl Berg & X(iaiek. mi gszeretteti. Bármely nem> s szemközt, ugy leiszik, hogy a muzeutu gát és igazságát keresi. Es ezt belátva, j ügyét jobban csak a Balatonparii ked-az irányadó papi körök okvetlenül meg jvezö esetben a Balatoni környező 3 vár- Boc»or Pisla az 6 állásabúi látta ezt a jelene tat es valósággal toporzékolt. Egy kicsit hallgalozoll, azulun közelebb ment barut iához. — Mi volt' Mi lórteni veled? Hogy l-.-hetMl Koosirobjgás hallatszott. Fölrezzent. Az ajlósoz sietett, kinyitol la. Kiölte állott Karap l.<ei halványait lazas szemekkel, mint egy ulvajaró \ M-gragadta karját es vitte be inagayal » izo-eyy ilyen gyönyörű Azbikál elszalasztani ? liiztos bába, mint egy kárhozatba rohanó angyal éa luvesre állott. bugó enyelgéssel, reszkelve simult u lérli hatat- rödünk Kirapv>t4 megrezzenve nezeil baratjára és inas vállához, zavartan ülölt-liatult I SfáKpilOllán, lázasan suttogta: — Nem vagyok júl. mintha lázain volna. Csakhogy eljöttei. Csakhogy itt vagy te édes, te drága! , . röl, mint a drága hazánk lündöklö ékszerét igyek«eUel állunk is\|tevö magyhr lengerröl< Alapítsunk Balaton-Egyesületet s ez alapítson ismertető lapokat, mint ahogyan alapitottak Kárpát-Egyesületet, mely az -»Erdély« című honismertető lap révén Erdély felé terelte azt a renge eg pénzt, amely a turistaság utján eddig a küllőidre tódult csak azérl, mert a külföld talált" módot arra, hogy őt 'megismerjük akkor, midőn mi önmagunkkal semmit sem iö- mimha lázain volna. — Akkor menj. kérlek, rögtön a vadász lakba. A kocsik itt vannak a pagmiyszélben. Kgyikre ülj tol ás hajtass rl. Állásodra kOldide az egyik erdőst. Karap Laci vállára dobta fegyverét s haladt ki lassan a pagonyból. Ikxsorne a vadászták egyik ablaklülkéjébeír ülve. bámult ki a hallgató leli tájra. Az ö lelkét i« isak egy gondolái loglalkoztalla. Vájjon eljön-e laici? Arra nem is gondolt, hugy mii tesz Idegszálain valami gondnliiineimtö gyönyör hullámzoll ál arra gondolatra, hngy bizalmas egyedüllelben lehel kezében a tegyvérrel, uezle. nézte. Már Ujl vártam, hogy a vad rá log bődülni: mért nem lövi aszal a férfival akiben egvkur a szerelem édei odaadásaval. szív • Bss-es vágvavnl csüngött. Un »»«• Mondhaioin, bűn e Intálknza; gyönyörrel megy meg a kárlto-' vadász-életeinbeit zntbn is érie. Aki mindent mennyorszáifol, üd-1 szenvedélyes vadaszleierde hogyan lehellel olyan vflsséget veszttel! és a közönv prózai lidegsegé-ben vergődik reménytelen szivével: annak elég oka van teljesen elkárhozni egy pillanatnyi gyö-nyfirü-égért is. Milyen üdvösség lesz ann k az elveszteti Heát- A Balaton-Egyesület i< terjeszlhe ne olcsó, söt a külföldön ingyenes ismerte ö lapokat s én lehetetlennek tarlom, hogy a költők állal megénekelt csudás vidéknek a képekben való folytonos látása s a szép valóságnak megtelelő cikkekben leendő szakadatlan ismertetése végre is ne költené föl mindazok érdeklődését, akik divatból, vagy akár hazánk jóléte iránt érzett közönyből más nemzet (iáinak adják azt a pénzt, melyet ez a föld juttatott kezükbe. A Balatou-Egyetülelnek módjában lenne a lüi'dővenilégeknek még az eddiginél iá nagyobb kényelméről és szórakozásáról hogy ilyet meg nem értein I gondoskodni, íninek tudatában csakhamar világhírre vergődhetnék, az ezt már légebben megérdemelt Balaton. Alakuljon tehát, át a Balaton-Muzeum-olt i Egyesület Balaton-Egyenletté, hogy igy már [maga a muzeum ügye is jobban legyen A vadásztársaság ebjdkez telepedett. A vadászat csakugyan pompásan sikerült; temérdek vad-esett. Uocsor Pisla, a házigazda, csakúgy ragyogod s a jókedvtől. Többször gonoszkás mosolytyal nezeit Karap Lacira. Végre löléinellé poharát és nevelve mondta: — No Laci pajtás annak a szerencsésen megmenekült özb'káuak az egészségére. Képzeljétek csak : Lacinak egy reinek özbikn jött lövésre es Fel nem tudóin lógni, hogy ügyetlen, ha iningyflrl rosszul erezted is magadat Karap Laci kedvetlenül legyialeii a kezevet — Hagyd el. magaiu aum tudom: hol az eszein. nak karjaiba omlani, ajkan csüngeni és „ívni U» szinte sétlö hangszmezéssel mondta: az üdvösség ii uuior.il csak néhány pillanat g, -Annak bizony uum volt erdemes olyan etőszőr és utoljara, csak egyeitenszer; aztán bün- nagy uiat megtenni, aki olyan ilyyst/m bődni éije a v sszahozliaiatiunság az elérhetet-lenség vagyával u sírig ....................... Bucsorni jéghideg, gúnyos arccal nézett Karapra ] bizlositva. A vezetésre nyerj k meg a ló parti város : Ke.-zlhely nagy Gát: Vaszary Kolos Magyarország hercegprímásé', a város kegyurát; gróf Festetics Taszítót s vele a \| magyar mágnásvilágol^ akik úgyis örven- -í« Nagy-Kanizsa, vasárnap detes érdeklődéssel csüngnek a Balaton-cuHus Ogyén s a kik bizonyára szívesen hatnak Magyaromig zömével oda, hogy kiemeljék hasink diága gyöngyét a még mindig tarló közöny pontnyiból, hogy teljes szépségében ragyogjon édes mindnyájunk szemében a csapásoktól annyira sujlott Balaton-vidék kiszámíthatatlan előnyére s hazánk nagyobb büszkeségére. ST1GMŰLLER JÁNOS. Politikai szemle, i A szsbadatvQpárt értekezlete Január 1& Z«la 7. mám. (3. Japj ságban történteknek. Nagy ízgatottaággal tárgyalták a parttagok a konfliktust és ssámo-au ejéaa nyilitu lejeziék ki méhatlankodásukal. A klubban egésa ests egyébről sem volt ssö, csak erről a dologról Baljóslatú depresszió Olt a kedélyeken és általános volt sz a benyomás bogy a mai események csupán előrevetett árnyékai a páti keblében uralkodó politikai meghaaootá-soknak. - , A s'Bbadelvü párion. Báaffy legintimebb környezetét kivéve, senki sem tudta belyeíalni. sót men'eoi sem a Chorin Ferencen és Emmér Kornélon megesett mélláltansagot és mindenki illoyalitáanak, politikai üldözésnek és a tzabadelvü párt megalázásának tekintette azl Igen rossz vért szült a miniszterelnöknek a kijelölő bizottságban mutatott hipokrizise Mindenki azt várta, I éa ez esetben a miniszterelnök nyilatkozatának korrektségéhez szó sem férhetett volna, hogy aj maga tekintélyével éa személyével ledezi az \| igazságúgyminiazier eljárását, a helyett azonban a kormányelnök az affér egész ódiumát ráhárította az igzaágflgyiminiszterre, aki távol élében : nem világíthatta meg áláspontját és nem is i védekezhetett. A miniszterelnöknek es az eljárása \| annál rosszabb vért szült, mert mint később ' kiderült, Chorinl -a párt végrehajtó éa kijetölö bizottságából is kihagyták, ami kizárólag a miniszterelnök akaratán vezetendő vissza, de ' ennek a kérdésnek ódiumát a miniszterelnök már jónak találta az egész minisztertanácsra ! rákenni. A szabadelvű pártban sokan foglalkoztak {azul a kérdtssel, bogy Cborin és Emmer meg-[maradnak-e a szabadelvű párt kötelékében. A 1 nevezett kát képiis lő szilárdul el van tökélve; [hogy nem törődve a kormány inzultusával, rTüÁn.a^ i^ataE . .-l _ ____. ítovábbra is á szabadelvfl pán tagjai maradnak, A MM Wt tag) ösneoéztekelurc« eljárá- meggyőződjük azonossága, lörek aoa és minden szem Idvánesian fordult a szintén 7_ .f '__- í? . ....T'y"';, . . jelen volt Báaffy miniszterelnök felé, amkor egy-1vé>e,k'Pro«rn"njak' ^H,,,t,lM, mu!fJnk szerre felállt helyéről Chorin Ferenc, aki maga I is tagja a kijelfl ő bizottságnak és izgatottságtól j II. vibráló hangon különös nyomatékkal hangsu 1898 január hó M-áa. sétáló iskosok kőzé rovtot lak és miután az emberek a gyalogjárókra meneküllek, innen a gyalogosok ezori tolták őkel vwaza. A batóaág igy nem lógja az emberekei lecstJUpitant, sói még a leg-csőndesstb embereket is IM lógja isgalni. A tartományi választmány köteles mindent elkövetni, bogy a lartomáaygylléa nyugodt tárgyaié sát biztosítsa és ez okból tudnis kell a helytartónak, bogy a lakosságot nem szabad nyugtalanítani és izgatni s bogy a rendőrségnek és a katonaságnak a helyzet állal parancsolt íntézkedé-i-eken nem szabad túlmenve. A szabadelvO-párt értekezletén megtörténlek a jelölések a Ház különböző szakbizottságaira s mig a lelhivatalos lapok a figyelmei a háborgó elleszek leié igyekeznek terelni némasággal et-akarják tussolni a szabidelvüpárt viszályát Nagy az dégülti lenség a pártokban, mert a minisztertanács az igazaágögyi bizottságból egyszerűen kihagyta a magyar jogátirilág két biss-kmtyét: Cktrm Ferencet és Emmer Kornélt. .11-talános konsternácio támadt a kijelölő-bizottság tagjai közi. Tisztán látta mindenki, bogy ez erdélyi igazságtzyniiniazier boazéje. a ki ezzel akarta megtorolni e két kiváló térimnek önérzete* és igazán tzabadelvü és férfias magatartásáig sMyet a I aüaa ét a érdekében követeti Prága Ismét forrong. jan- ii-én. Csehek és németek furcsán békülnek Prágában lyosta, bogy é maga is célzatosságot Iái abban, I hogy az igazságügyi bizottságból kihagyták. Huss év óta teljes odaadással legjobb tebeiaége szerint \| munkálkodott az Igazságügy bizottságban és hs most kihagyják, ebben bizalmatlanságot lát maga ellen, nemcsak a kormány, de a párt részéről is. Dy körülmények közt nem kívánja jelőlleté&t az nlcán a bőrtok veres sipkáikkal provokálják a mentelmi bizottságban sem. amelynek boaaZu i s cseheket. Ez a vörös sipka pedig bőszült ki-eveken ál elnöke volt. törésekre készteti a csehek öoérzeiét. Ha a Reodkivll mély hatást tett Chorin Ferencnek i németek lapjait figyelemmel kitéri az ember, ez az önérzetés és térfiat lejelentése a bizottság i hamar megérti, bogy az egész békeakció csupa tagjaira, akik mindannyian érezték, hogy itt nagy ] komédia. A sutferein legigénytelenebb kiadványé-méltatlanság történt a párt két oszlopos tagjával tói tel egész a Kölnisebe Zeitimgig vagy a BIs-szemben, fis most már hangosan ia megnyilat-1 marck lapjáig napról-napra a fegf éktelenebb mó-kozott az elégoietlesaéff kicsinyes eljáráson, don szítja minden a harcot a csibék ellen. Min-Bánfty miniszteretnők kijelentelte, bogy a kije-1 dig és mindnntalan a csehek műveltségéi támad lOtéaá maga a uakmniuter végzi, és ha estei nemjják; a jól ismert német szokás saennt lélmüvelt togadják, ugy <zi a fá't kisalmatlatnigámak venne, j barbároknak nevezik ökel, Ez pedig vérig térti a A néppárt győzelme — As itat kaival aatáilaa — Büszkék lehelünk-mi zaltvámegyeiek, bogy mily egyöoletft szép akaraital küldtük liberális (I) képviselőinket aa ország házába. Nálunk óaérze-es, szabad választók vannak csupán, nincs szükség körletre, szavazatainkat politikai e vak ve xérlik, a voksokai nem pénzért vásárolják, pálinka, bor, terrorizmus nem vetett gátét a népakaratnak, emelkedett lélekkel, nyugodtan lépett minden polgár as urnához, csengő hangon, repeső tzivvel mondták be, hogy ők — néppártiak. Így moodtak est el a jé plébános urak vendégeiknek, künn a csendes falakon, a parókia meleg, kényelmes nagy szóbájában, ebéd után pipaszó és bor melleit. Bt a szeretetreméltó vendég egyet bólintott nehéz lejével, dicsérte, égig mapuzlalla a néppárt jövőjét. Et íme, most kipattan * titok, a mi tulajdon-képen sohasem voi- Htak. Emeli fővel járt a megvesztegetés, erőszak éa tsoytgetét, a jé plébános urakról ki sün, hogy kufárkodtak! durván lerántották az isién képéi és odadobták aa eszeveszett részeges tömegnek, aki pedig dacéra ennek nem vesztette el hidegvéráaégét es nyíltat kimondta, bogy eszet az áraadattal nem érzi egynek magát, arra ráuszították a dühöngő csordái, saját szennyüket a tudatlan naiv nép felzaklatott vére közé keverték. A megtámadott lendvai mandátum tgyébea még egyre tartanak az Sietek. A vizsgálóbiztos vagy négyszáz lanui hallgaioti E kijelentét meg inkább fokozta a kain utat izgatontágát. 7uza látván válaszolt a miniszter eiaökaek, a kifejezéseket nem igen válogatta meg, erősen hangsúlyozta, bogy a minisztereixSk szavaiban tökéletesen megnyugtatót nem talál; Chorin de távollétében is meg kelt mondania, hogy méltánytalanság az, ami Chorin Ferencen megtanít et egyeaaten megtagadása axoknak a káváié szolgálatoknak, melyeket Chorin a párt és az ország érdekében tett. Ily hálátlansággal szemben, Mialatt a lartománygyülésen a nyelvrendeletek ki a ezeknek a vallomásából pompls kepe alakul okozta sérelmek éléi igyekeznek tompítani, küon ki annak, hogyan kéasél egy népparti mandátum. A lőlojyasott tánuvallomási jsgyzőkőayvek szerint egyes válaazlók kijsleaiik, hogy Mandelre akartak szavazni, de látván, hogy életük és vagyonuk veszélyben forog, kényszerűségből a néppárti jelöltre szavazták. Mások mag azl vágják, hogy a plébánosuk a templomban tálaxetási dol-gokrM izgatottan szónokolt, ugy,' hogy a nép is megbotránkozott benne t azt mondták, hogy nem ia mennek többé templomba, mert már megunták ezt a dolgot Egyes Mandel-pártiak ugy nyilatkoztak, hogy már tzégytUek is a templomba menni, mert a plébános ökel mindig anda/wartt Aa uradalmi lőeidész előadja, hogy Belicán öl s több Mandetpárli választót a fölizgatott néptömeg agyoncerésset fenyegetett, betörték a korcsmát, a korcsmáros egy egyén kezéből, aki fH akarta gyuftani a korcsmát, kiverte a gyufát és vegre is a helyszínén megjelent katonaság tette lehetővé a menekülésüket, de a történték által megfélemlített több Mandel-párti választó semmi szia alatt sem mert a választásra elmenni. Egy belicai fuvaros azt vallja, hogy erőszakkal aplébániárti kur I coliák, nem engedték onnan távozni a azzal vívta meg!fenyegették, hogy ha Mandelre szavaz, leszúrják az emberi-1 St is és a láváit is. Többen azt tanúsítják, bogy cseheket, akik a szlávok legműveltebb törzsének tartják magukat. Világot, bogy ily körülmények kőzött még a térhető beke megteremténe is roppant nehézségeket okos. A kormány a nyelvterületek elvesek elfogadásával tulajdonképen visszavonja álláspontját tökéletesen érti és méltányolja. Saj- a Badeni nyetvrendeleteíl Vigasztalásul azonban nájja, bogy az igazságügymioiuter nincs jelen, \| kilátásba helyezi a cseheknek, hogy kétnyelvű hivatalnokok képezleléséről már a középiskolai oktsiás revíziójával ak ar gondoskodni. Éltől meg a németek döbbentek meg s kórusban utána zengtek s Wotf jelszavát: A- tantárgyaknak három coportja est az ütközetei: a nemzeti tárgyak, kénytelen sajnálkozását kifejezni. Némelyek sze rint Tisza egyenesen rongálását nyilvánította Iség múltjára vonatkozó tárgyak (klasszikusok) és In belicai lelkész a legdurvább módon kéaysaahMt Chorin Ferenc megbán'ása miatt. Kérte azután a jelen megismerésére vonatkozó, reális tárgyak, mindenkit, bogy a néppártra szavazzon. Chorinl, hogy a párt és az ország érdekében ne' Megnyugvással tapasztaljuk, bogy a nemzeti tár- Számos választó elmondja, hogy a n»rt nmt-tóródjék többé a dologgal et tartsa lön jelöléséi j gyak nem veszítettek, tőt nyertek a küzdelemben. I wdeteai pop azzai lényegétté a népet, hogy ha a mentelmi bizottságban Azonban jelenünk ét (.természetnek megismeré- Mtndeli választják meg, se keresztelni, se gyéa- Hefedüs Sándor kijelenti, hogy teljes tziteel (téré vonatkozó tárgyak, amelyek hivatva vannak talni nem fognak. Maaok meg azt vallják, bogy tmtűkosik a Tisza lktán fejtegetéseihez Maga is I nemeinket leinyitni, műnket modetn irányban útközben a néppártiak kőzáporral támadták meg azon a nézeten van, bogy a part a kiváló jogá- fejleszteni, a létérti küzdelemben bennünket meg- ökel, ugy. bogy kénytelenek voliak visszafordulni azáa térelem esik és hogy a vele szemben kő- edzeni, ezek a tárgyak az emberiség malijára s nem vettek részt a választásban. „ vetett eljárás nem fdtl meg a helyes pártpolitika, \| vonatkozó tárgyakkal szemben veszteséget szén- Egy választó önmagéról eskü akit azt vallja, a loyalilás kúettdéseinsk. Étinkén sajnálja ö is, i vedtek, anélkül, bogy az a vtgaszialátunk maradna, hogy a községi kisbiróval házról-házra járt s azt bogy az igaiságügiuiinisztsr távol vaa. Szerette volna, ha a miniszter is megismerkedik a bizottság e hangulatával Hegedűt e szavaira nagy mozgát támadt a bizottságban. Otána nótásra senki sem jelentkezett. hogy tz eaberiaég maliját igazáa jobban Ingják i Ujaink megismerhetni, és tnélkül, hogy reményünk volna arra, bogy nem zsugorodik össze a mull \| tanulmányozása egyszerű — grammstizálássá. A csehországi tartományi választmány tegnapi ülésén Adatnék cseh képviselő a prágai katoea- A "bizottság ezatán változatlanul taawifa mtg a tágnak tegnapelőtti bruiáiit viselkedése miatt telt kormány listáját. panaszt A pártkörökbea csakhamarhire tátott a biaotl-\|\ Előadta, bogy a lovaskatonák tagnap a békésen mondta a választóknak, hogyha nem szavaznak a néppárti jelöltre, a plébános nem fogja őket eltemetni A tanuk legnagyobb része azt valtja, hogy különösen as asszonyokat annyira fanatizálta a papság, bogy kövekkel és légtákksl lámadlak meg minden Mandel-pártit s férjeik a házi béke kedvéért kénytelenek voltak a szavazástól tar-tóakodai. Számot választó előadja, bogy amint a válasz- Nagy-Kanissa v»n<rnap Zala 7. szám. (4. Lp.) 1898. j»nuír hó ti-in dsemket' Ktbrair 20. VuAriiap: \| Február 22. Kadd : lkára Attö-LendVára vonultak, DekámMez köz ségben pUbáv k'firljéhV kitekkel dobálták meg, Novakovecz községben hosszú dorongokkal el- " álltak a néppártiak ax ula' ugy hogy erőszakkal r.broár i gMBbi kellett tatát törniök. BottornyAn kövekkel dobál-1 tik meg őket g többeket meg it sebesítettek. Több tanú élénk iziaekkel festi, hogy Varga j Boldizsár, ktrka-szeiit utiklisi plebúnőt a templomban miként izgató t a zsidö'-lelekezet ellen, hirdetvén, hogy a vallás veszélyben vuü a hogy a veszélytől csakis a néppart ménthéii meg a népet, s a szószékről felszólította híveit,! hogy zsidóra ne sxaváxzinak, A kerka szentkirályi tanítót pedig azzal fenyegette, bogy rög-lön elcsapaija, ba Mandé're szavaz: egyeseket pénzzel ia megkínált, söt pénzt ki is fizetett: azoknak » családi székét pedig, akik Mandelre szávaztak, a templomból kidobatta. A cserencsóci lelkész házról-házra járva a községben, azt hirdette, hogy a hitük veszélyben toron a csak ugy lesz megmeuthetö, ha a néppárt lelöiijere szavaznak; egy másik káplán pedig M j a fanaail naptár. á „Poljárt Bgyítt" láac esMIjra. Aa tar. jétékaajr aftagflel uaarikil rtklaa aattlja. a cu. ia kir. aaab. Mi vaaet láraaaág taaagéljraft egylalftaaZ táaaaatálya. A aagykaaiaaal ált maa-kiakápaS •ü'let jalaaa aatélja Aa irodalmi éa ■Bvias.U kar eilitjre. A bátyúi. HIREE. friMieUUáau»»k életau Lehetetten mégis, hogy a század- Asztalbsné, Koakovitz Sándorod (Szakácsi}, dr. Blatt Slmonné, Blumenschein Vtlmomé, Bogen-ríeder Józsefné, Cbech Clara, Csigaházy Aa'alné, Deák Péterne, Demeter Hélané, Demeter Ernesz-lld, Englilodér Ottoné, dr. Ktigel Sándorné, dr. (ierű Józsefné, Cíoldbammer Károl/né, Grűnhat HenríkiTé, Heltai Józsefné, Heimfer Józsefné, Haipben Mórné, Halphen Teréz, Hoffinann Mórné, Hoffmann Józsa és Lilly, Hirschl Olga (Duhiea), Kobn Emiiné, Ledofázki Arminné, Ledofszki Mi<-i, Löwenatein Emiiué (Pogány-Szent Péteri, Mergenlhaler Lajosné, Neu Lajosáé, Práger Béláné, Prager Ilona, Reichenreld Gyufáoé, Rosenberg Izraelné, Schftfer Artburné. dr. Sebőn Fölöpné. Stern Sándorné, Stéíner Mihalyné. dr. Tuboly (íyuláné. I nger Ullmann Ele-né, Vécaey Zsigmorídné, Weiszmayer l.ipólné, Weisz Adolfné, Weisz Melanie. Weisz Lajosné, Wefcz Berta (Szómba hely), Weisz Emiiné, Weisz Irma. Weiser végi szelletnet kiírt ák a komor külsejű koldkorok derűs belsejéből. A főpapság I Józsefné, Weiser Clara atb előkel® tagjai - nyilatkoztak, hogy a ferenc-rendi szerzetesek éleién nemcsak az .aszkéták! azt mondta az asszonyoknak, hogy ha valaki kotmáuypáit érdekebea férjeikhez jön. azt sep . , . .. . ... .. P , rizzek ki és dobják meg kövekkel, a mi tényleg megbotránkozik rajta. Szobájukban nő. kézi Jéuk»mf hmmgver*X- A 4S-ik gyalogezred zenekara szerdán este a .Polgári Egy- ütköznek meg hanem a hivő közönség is I _.„„„- . .. - . .Oroeeauer Lajost a kitűnő karmestert én zenemen • történt. Több választó azt vallja, hogy; munka díszíti a pamlagot, a szerzetes civil szerzőt a nagyszámú közönség kitüntető, aajoa Maodel-pariiak voltak, de házaik lelgynitásaval; ruhában jár, mulatságon, pikniken láncnLj tapsokban részelte te, mely minden egyes szám MtMlU jlljgjUjMMi^ f " alán hosszan Ielzúgott. A szépen összeválogatott műsoron a zeneirodalom legremekebb darabjai szerepellek. Unnyady László: megnyitója, egy Slrausz keringő, Kienzl . Hlbliés ember'-énák lényegétték őket. a mely lenyegetes állal meg- a színházba járás napirenden van slb. slb. lélemlitve, elvük és akaratuk ellenere a néppárt I Romiban U tud:ák ezt & egy rémhir erős aa szerint . I. w jelöltjére szavaztak. Más taouk vallomasa szerint az alsó-lendvai -egedlelkesz a Kaptán végzet' temetési szertartásra >éljen a néppárt< feliratú zászlóval ment. a néppáni zászlót a temetőhöz ia elvitette s az alatt végezte temetési szertartását. A kapcai lauitó elmondja, hogy az alaó-lendvai segedlelkész még most is bujtogatja az örökvárosból, de ellene a népet, ugy forog;—Sztoiös B még Iqlyv&st veszélyben_ költségbeli választó azt \| megengedi, szele csapott felénk ugylátszík: ez nem volt komoly. — Sitii I egyik legtetezőbb részlete, Bizet ,Cbrme» "-jának Norbert tartományfőnökhöz megérkezett a1 lant.iziája, közkívánatra Blon „Uluroengeilüster" pápai engedély kézirata, mely a ferencrendi 1cimfl csodálatosan szép karaklerképe, « melyet — i ... * 'a mull évben a nöegyleti mulatságon oly nagy hatással adtak élő. tírossauer egyik szenemé yél. szerzet jelenlegi kényszeríti nem hogy vallja, hogy-papiatedfel wippal-iw hirdette, Iwgy jncfc, ntiill éddig, - Tehát marad minüen tagjait nemcsak, hogy fapapucsban-- lárni,—dfiLU .Lawlennisz«-t zajosan megtapsolta a kőzön-ezentul ép ugy élhesse- geg, Vágai néhány igen szép magyar népdalt a régiben. asszonyok , hátaik elé gyűltek L" ^ Jjjues a (írünhui-cég I feni egeiték, szidalmazták őket a íelbujlo«alolt S^.^J61 "Bl- ^'"^ lé* elárulják a vallást ea zsidókká lesznek, maguk es gyermekeik is, ba Mandelre ssavsznak: a pap vezetése alatt az asszonyok hazaik és nép _ minthogy pedigJBalmafednIA házaik nem voltak biztosítva, kénytelenek voltak a néppárttal szavazni. JJonálh J. tanító, * Mundel-párt tagja, annak bizonyaigáuij bogy mily n^y volt községében az iagatas, lölemliti, hogy p3g a választás után is, j halottak napján lölrugdallgk a temetőben az ö kát kis gyermekének sióját, a sírt meglátogató j " rabbi gyermekeit elkergették onnan és zaidóköly-köknek araiulták. A vizsgálat során az alsó-lendvai káplán, a néppárt legfanatikusabb korlese oly dolgokat is késznek nyilatkozott eskü aráit bebizonyítani, a melyek ellenkezője minden kétségei kizárólag ki volt mar derítve, minélfogva a vizsgálóbiztos nem boc átolta öt e«káré. Fölolvasták továbbá, lui választási elnöknek terjedelmes nyilatkozatát, a mely hazugságoknak nyilvánítja azokat sz állításokat; melyek szerint ö bejegyeztetett volna szavazatokat anélkül, hogy a^Jiletök megmondták -volna, bogy kire akarnak szavasni a a választásnál egyéb szabaly-talauaágokat ís követett -volna el. A néppárti ^bizalmi férfiak »zinlén valótlanságnak mondják1 azt bogy szavazatokat a név. kiejtése nélkül jegyez ak volna a 'lajstromokba, Pénteken délntán a kérvényezők képviselőjének Na/i Dezsőnek és a választás védőjének Ormaim Sándornak beszédei töltötték ki a bíráló bi-zoUság tárgyalását Nagy Dezső azzal trvel, bogy itt statisztikai adatokra nincs is szükség, mert ez esetben érzelmekről, a választók lelkébe való eröszakua be-hatolásról van szó, de a bizottság elölt fekvő adatuk éa a józan logika törvényé szerint két ségleien, I ogy ama Itallat au izgatas nélkül Mmt/ukf sohasem nyerhetett volna löbb- jalszotlak még. — Awiaajsk léiSrukabaa. Mint )9t>b lap iria, Pinaban éa környéken tia asasony engedélyt kapott a te jes férüruba vise- vés/nő', egy asgxonyi cAgfes 8 és diaiitö, egy nyomda férfias veaeiönője é« kfllAnféle aaáa nő, a kikaek eikertklt a rendArprefakiet meggyötai, hogy awsonyi robajukat az erőaebb aea Bliö-aékevel kell lelc^rélaiők. Dieulefoy a«aaoay, e«y „,.,..,,.. . . \| . nevese tea régiaégkntaiónö ée a páriái tiraaaág P.linba, kik a lóUnyeaziés ügye iráni ■mgenkorj leJV«d»eltebb lagja, mar rég idd óta gyakorol\|a n. .« ...l.hUUi.1 I...MliJ(.h _ r LM nnLi. ° 81 '. • . " . 1 év lebroár havában a paliai ménielepröl, a mének lavaaai illomiagikra távoanak. A lieoeziáa e hó 20 án csü törlőkön tolt á ssár aa előző as pókon ifea sok löldbinokoa érkeieti a iioabb eaö vidékről meleg eideklodési laaaahottak. — Kilenc órakor reggel veiaiiék eiö a aénekei. Hivaialoeen j>\|en voltak: tiyaraaisy Durman Antal al-liboroagy, a (öldnivelésfigyi winiastetiua képvi aeletebea ; Koller Is< ván — Za'a, és Kim Uyula Vaaváraegye lóteayéa<téai biaoitaági elnökei, Kompotcht Allónc ezredes; Parcutuh Oltó parancaaok, Jankó etek Láaaló giöf tőisptn, Cttríán Karoly polgármester "Ts ali-pán, Vtcuy Zsigmond Viou Ferrac tőbiró, Zala tanügy ea V«aeiegve földbirtokoa osztály* ige1 nagy i-zaaihaa >oii képviselve. A bivataloa eljaiás befeieaéee után táram ebéd volt a naay vendég öben, aélyea s/ámoe telköuöinöt mond lak. Az eök lö israaaág ke»ö es i órákig maradi egy&ti. — Kfttf) Élé«. A „Nasykania<i Tar-aikór" Ijanuár hó_30-án délmán 5 órakor láma rtndtt kiztjyiliUt. Tárgy«oro»at: I. A vslaa/t-fuány jeeniéae. 8. A azaaviaalóa jeleBtéae. 3. köiuégvatés megállapitáss. 4. A válasatmiay é* S'lravuagslók választass. 6. Netáai indítvány, k. (luditváayok aa alapaaabélyok értelmében a kö< \| syOléet mege Otő 24 órával as elnökuek bej I 'enlendök.) A" Caalae tíafMté'ye. A nagykanizsai Cnsino díszterme folyó bó 20 án fényes bálnak volt színhelye. A rendezőség nem tervezte ezen estélyi i:agy>zabáunak, mert csakia a Casino I tagjait, illetve ezek családjait hívta meg azzal, ,_; . .. ■ h u . bogy a tagok által hívott vendégek szív aeu lát- r^s ^SÍT Iáinak. Ezen korlátozott meghívás miatt az esté y r«i.kaz. Z^ert to M.hály kápláiJoka ltirm yo\|\| - utogatott, de éppen ezen körülmény Tlt )><«<» magával,hogy a me jelent láncosok és ián Lí,^^ nV t T " \ cosnök valódi élvezettel forgolódhattak a sima par T W rEbb ketten. A megjeleni hölgyek majdnem mindnyájan u -fe ^Síf •?,UI f ,iak" ,k"\"Lr elegáns, báli öltözékben elemek meg, mi rendkivfil . ^ m?2mk ?íemeit« " estély rényét;ehez jérult még, hogy az a tanavallomásor. Mindezek al pjan kért a vá- . >.'•. < ™ laaztás megsemmisítését. Az iUlMM szombaton az esti órákban (lapunk zárta utáni hirdették ki mely hihetőleg a lendvai mandátum megsemisitéftével végződött, de ha néni is .vetnek a fentiek élénk fényt arra, ihily eszközökkel gyártjak a néppárti képviselőket. estélyen két zenekar játszott és pedig a es. és kir. 48 ik gyalogezred zenekara, meg Zsolnai Vilmos cigányáén- kára, utóbbi t>rmésaetesencsak a csárdásokat huzia, de ezt oly tízzel-hévvel, mintha a cigányzenekar becsületét kellene meg menteni. Azelaö négyest 38pár táncolta. Jelenvoltak I AltslHdler Lipótné, Altsiidler Berta (Varaad.l.özv. aion kiválteágoi, bogy a nyilvinoaaág elflit férfiruhában jelenik r.ag, minlety ason aok kiváló nolg&iat eliametéaeil, melyeket as állaaanak lett. Eanek as asezoayaak köaaAnbeti a régiaég-ludomáay Dárius temploma romjainak teltede-séaét, — oly tett, melyért a leghíresebb kaiatók iaaielettel adóinak iránta. Denlafny eaaioay ugyanason aaabót logla'koatatja, a kinél térje rubái kezaütnek éa vetélkedik férjével különös öltözékeinek elkéezil'etéaébsn. Dacára férfias megjelanéaének, egyike a leg«sel emesebb Iraneia nőknek é' vouaó, valódi női kecaeeeég diaaitt. S<alonja, mely Európa legnagyobb tudósainak talakoaó helye, Pária legelőkelőbb stalnajai kö'i larioaik. E«y másik biras traneia nő, ki aaintén évek óta elő-santaiiel viaei a férfi-rubái, aa állatfeatöaö : Bonbear Róaa. — Tace»téi) Leleayéa. A lelenyeí Casíno 1898. évi február hó 1-én, este 8 órakor Letenyén a nagyvendéglö helyiségeiben tombolt' játékkal egybekötött tAnc-eatélyt rendez. Személy-j»gy ára 80 kr. A tiazta jövödelem a Menyei szegftnysorsu iskolás gyerekek felruhazása leaz fordítva; me y célra a jószívű felilllizetéseket köszönettel veszi s hirlapilag nyugtázza a vá* taaxtmany. — A kérhtsak rémei Kgy olyan eaapat emlrről va -só, akik a léli napok bailitával ugy lariák f- n« magokat, hogy kllöaféle betegségek ürügye alatt felvétetik magukat a« uraság kllöobbxő kórhisaiba. 0 i aatáa benyélaek é* egéaa kényelmes elei. t álaek miadaddig, amig ki nem dobják őket, avagy jobb esetei bea, mig be nem köeaöui a ragyogó, verőfénye, meleg tavasz. A belUgyminiszlar egy nyomtatott körrend-l'tben hivia tel aa nrezág ft-esee kir-haiaii a nagyon elterjedt, aeegs/aporudott dologtalan csavargókra. tsalkaj Igaagaté Jatalam-Játéka, Zsolnll-haa, lap és ismét taps jellemzi Székesfehérvárott a színi évadot. Méltán, mert a társulat a legjobb erökböiáll, a rendesés kitűnő kezekben van s igy a pártolásra minden lakintelben rászolgálnak. Fehérvár még Kanizsának Is mögötte .1 Nagy-Kanl/.** va-áruap Znla . szám (5. Iwp.) 1898. január hó 23 álll. hosszantai ó \özönye és a azinUgyi bizoil«A\| nemtörődömsége dobra Oltatta az oltani szép színházat, melyét ezentúl maga a város fog ve- Iqvélkártya-gyQjiményBnkböl. A legutóbbi idftk jelentós eseményei is meg vannak örökítve, Így a hírhedt oastrák parlamenti csaták, a németek zetni. Szalkay annyira megnyerte a közönség és cehek kü<delae. Egy »obtirukcié-kártya« kegyét, hogy pályázaton kívül a jövö évadra fl I gyűjtemény Berlinbe lévedl, de ismét megkerült, nyerte el a színházai, de az őszinte elismerésnek h kártyákon nagyon vidám szövegek és ossirák j kedden este az igazguli julalom-idléka alkalmá- képviselők karrikalurái találhatók, kiket mint val adta igaz jelet. Egész szorongásig megteli a hősöket allegórikus képekben ábrázolnak. De a az öss^tw gubonsHemelnkigén sokai saenvednek nézőtér, ügy, hogy még a zenekar is kiszorult bumi r sem hiányzik. Egy ilyen kártyán az' rozsdagoinbáktrtl, de egyik fajta többet szenved, helyéről, a kulisszák níögöit volt kénytelen ját- alábbi ven található, mely paródiája egy híres másik pedig kevesebbet, szatii. „,-t kikapA» palikdrim' került színre és a \| költeménynek. Hevenyészett furdilá-ban igy Kissé bajos azonban minden gabonaaemnel lapasstalhsté, sőt éppen ellrakezftlay, ezek a sáskaborbolyán képződő spórák Igtn sokszor meddők, A gyakorlatra nézve sokkal nevezetesebbek a Baeléraek koilé»ei, melyeket bos'.u tapasztalat után leront. Tudjuk —• úgymond — a gyakorlatból, begy hogy az ig zgaló a lámpák elé lépétl, viharos I tapssal fogadiák. A zsiuórpadlásról hatalmas babérkoszorúi bocsájtoltak alá.i széles nemzeti! szalagga, as orkrsztérböl remek vadásilelszerelést, kélcsövü fegyvert minden hozzávalóval nyújtottak .fel a színpadra. A meghatottságtól <-lig tudott szóhoz jatni. Felvonások után megismétlődtek a Egy m&ik kártyán ez olvadható hangzik •Habár a harcok »u»nak in lent, A nemet áziv nyugodt marad, Mi néuieit-k teljük az istent, De semmi mást »z ég alatt !< zajos ovációk. — A szintársula ftbruár hó 23 in jön Nagy-Kanizsára és első előadás 26-án lesz. Trílby kerül színre. — A tarsulat legjobb tagjai: Gyunnan Alice, Gazdy Aranka, lábory Prida, Bortchiltky Ilon. Tommnyi Rózsi, Mátujmj Aranka, Répám Guszti, Bideighy Ernő, Soyhi l>yula, fábián, Htíényi Elemér, Sztpai fiuszláv, jsrckiivy Károly. Sz. Aayy Imre, lisó. — Az idei Egy barci izi<i zug caeh földön Fel, fel, ma senki el ne dőljön; Nyelvért, hazáért, szent haragtól égve Szivünk' h késünk' emeljük esküvésre NémetcHelionzég légy ayugod, Megvédünk minden seg-zugot< Durván hangzik sziniévad elé nagy é' deklődéssel néz közönségünk, I egy r én el »Michel< látható, aki egy erős mert maholnap biz egy éve ,begy városunkban \| bottal megy neki a köréje tekergödzö, kélfarku nem jálszollak színészek; de ezért nem bennünket caeh oroxlánnak : terhel a felelősség. — ¥<4mé f ftt, Kohn József! somogy-bmencei kereskedő szerdán este együit vacsoráll családjával. Ö az aszlaliőn ül. sz mbe sz udvarra nyíló ablakkal. Valami érdekes dolgot I akart elmondani feleségének, de egyszerre égy] eles durranás zavar a még a csendéi. Kohn j hanyatt vágódott szukeben, evy jajkiáltásuHe^ zuhant a löldre. Mire rémQletOkböl felocsud ak a I családtagok, a padlót vörösre lesiette'Kohn ki- [ ömlő meleg vére. Hörgött, de nem bírt szólni: golyó a száján keresztül a nyakcsigolyába luró- • Német jegünk', azt gondolád, ízzé, darabra töröd — Micheit nem ismered, polyák Kicserzi maid a bőröd! Német türelmünk megszakadt, S t-uv&ak haragra lángol I Már azenvrdénk elég ankat A csehtol és polyáktól. • l\| Egy szép kártya kei pía<tolytól övezve Ha-i denit és Wollot matatja. Es igy tovább a legtar-kabb változatokban. Egy jövendőbeli Momm-dolL Sebe veszélves, de hihelöleg lel log gyó- "ennek '"ár a levél-kányákkal is akad dolga! gyúlni. A nyomozási azonnal megindiloliak, ami ~ Felhivée Mindazok, kik makacs csúzos azonban nagy bajjal jár, mert nem sejlik, hogy és köszvényes bánlaltnakban szenvednek a hiába mily végből vetemedeti arra az illető, bogy Kohnt I használlak szereket avagy gyógyfürdőket, küld meggyilkolja, meri neki senkivei sem volt soha I iék be címeiket Zoltán iléla gyógyszertárának Összekoccanása. (Budapest, Széchenyi-tér) i ingyen megkapják a Tántvlgalana A murakereszturj fiatalság \| csodahatásu dr. Johnsen kenőcs (1 Üveg ára 1 Irt) lebruir hó 1-én Faller János vasúti vendéglőjé \| használatának leírását, E szer hatása kilQoő, ben zártkórü lúncv igáimat rendez Belépii-dij Imert me« » legrégibb csúzos é« köszvényes ba-személyenkinl 60 kr., családjegy 80 kr Kezdeteiét ia bizton meggyógyítja. 8 órakor. — Olaa* éa fruela nyelvben ahia- — Meleg — hideg Ha ember volna, egéu táal ajerhetnl egy váratuakbaa uj«n egyszerűen bidegvizgyógyintéietbe küldenék, sőt j naa kenyazerznbhonyba bujtatnánk éa bedugnánk \| hl eliégaé valami homályos cellába, de hál as időjárás bo iondult meg éa ennek nem hasznai sem a zuhany, sem a kényszer zubbony, minden recipére fütyöl 6 és bolondul lovább kénye kedve szerént. Csak néhány nap eöt tavaszi naplény siklót végig az asztalion, a higany fokról-fokra emelkedett szQk lakásán a hőmérőben azt hihette, hogy március van. Magunk is leszereltük volna dobni a nehéz telikabatokal, Agyeltük a Iák gslyuit, vájjon nem bnvik-e «tö rajtuk a nyálkás, ragadós Imrua rügy. Aztán gondolt egyet és leszaladt a hőmérő higanya, reron alól áll most. Hideg van, felgyűrt gallérral síelnek lova ti utcán as emberek. . A korcsolyázók örülnek, bár az egyleti pályán tilos a járás, de reménykednek, és ha as idő mm változik, ugyahét végén ismét előszedhetik a halilakszo-kat. De mikor olyan bolond as idő... — Iiabaéjegy nélhAI. Akinek pénse van, nem sokai gondolkozik az utazás gyötrelmeivel, hanem megveszi a jegyet és (elül a vonalra; a többi már a mozdonyvezető gondja. Akinek azon fajiákai megnevezni, m»lyek elleatállóbbak iá rozsdugn'mbák iránt. Annyi azonban áll, hogy latok a gabonafajták ellenUllóbbak é« keveatb-\|üet szenvednék « rozsdáiéi, melyek erőteljeacb-! bek, melyeknek erőeebb vastagabb a szalmájuk, \| nagyobbak a kalászaik ; mig ellenben átok a lajlák, melyek gyöngéd alkotásunk, többet szén vednek. Ennek oka talán abban van, hogy as , erOaebb gabonanövények aejtlalai vastagabbak és'jobbán vannak átivódva kovasawal a ez-' által inkább ellenállnak a gomba spórák behaio-1 iáaának. Az >em lehetetlen, hogy egyazon gabona fajtából oly egyedeket vá awuunk ki, melyek elegy kártya szövege, melyen1 lemállóbbak, mig mások megint érzéken) ebhek n rorsdaokoata bántalom irán'. Beaeler azonban azon kérdéstel is foglalkozik, részletesen, mennyiben függ a növények ebbeli elenfálló képessége a láplálkoaáiiól ? A gabonanövények u. i. vagy jobban, vagy kevésnbé jól képesek a rozsdának jücnállni, aszerint, amint a gabnatitivénynek táplálkozása rendes vagy rendellenes. Igy pld. a légenyuék túlságos mennyi sége a lólábén igen baja, netlvbeó gazdag nővé nyéket fejleszt, melyek gyorsan fetsrjadzanak, gyengébb alkulásuak, puhábbak éa portéin ben gazdagabbak, mint a velők egyenlő korú rende-en táplálkozott növények. Nem kell tehát csudáiul, ha a rosadagombák ia iekább ellepik azokat a gabonanövényeket, melyekbe köriyebbmi beható hatnak s melyekben bővebb táplálékra akadnak, melyekben különó« sen sok légeoy-gasdag táplálékot találaak. Az fstállóirágyával táplált növények többet szenvrdoeii a rozsdától, mint a normálisan táp laltak. Tapasztalták pl. Meklenbargban, hogy a basa nagyon sokai szenved a rozsdától a asal'al segítettek a b.ijon, bogy légenyt elvonó nővénya-kei — cukorrépát nagyobb mennyiségben termeltek. E célból njabnao isaét cukorgyárakéi építettek, s esálial azon indirekt hasznot értek lalrieaadalt nvrlvlanAr>Anál _\| 4 rozsdakárok apadlak, busájuk a i emepeneu n y elvi aii Ar nőnél, -\mni» iránt ellentállébbá lett, aert a répater- jj ' melők kénytelenek „ voltak talajak ío7oraav tart a mát ssnperlosslat gyakori el hintése által öregbíteni. Mert bisonyoa, hogy miaél több foszforsavai, tehát szup-rfoesláiot kap a talaj, annál kevésbé lép (el a rozsda. Foszforsavban gazdag talajokon vagy egyáltalán nta, vagy igen ritkán fog jeieaikezni. Iraacla Imltskl. ielealkétal lehet laháaha, Carlap taaára«a«l, Iakela alea 19. uáas házban. Közgazdaság. Tapaaztalatek a gaboua-rouda kdrül. Bír a rozadsgo iiba életmódját és fejlődését régebben isaerjük, azért még sincs teljes biztos-sággal klmntatva, hogy a gabonarozsda kápe>-e a gabonán teljea<n kifejlődni, illetőleg eléri-e fejlődésének minden sládiumái a gabona növényen, avagy okvetetlenül rászorul -e fejlődése folytán más ga/danóvényre is, mint a hogy ast IRODALOM. htáéáik és hetedik flüeto Igpasm két flsaut kspt.sk BMt Jókai, Bródjr, Itkkosi poapáa válla-latábál ss ^Má'-Ul a l.stodi at és WMIkrt. Vspvsnsattagás ts troabiUhaag ÉH asg fllislsk.t, ka seskst a kipsk.t aéaaSk. Mtgrmpd u Idák kaagalata, aa a Ulkss, asgy émia, asljr akkor* kkl>k«t tsdoti UUUMai, aiat sPstMá. Utskasr»lu tsgjr Utt I A aai kai gjrsraahs ■oasrgé ksgjrslstbl goodot a nsgjr tlakakti ia aáljrn eddig de Bary észleletei alapján fBHeazik, liogy ^H1 "ltrt watatt askl asokk.1 H, kwrhaa álai. . ^. . ' .; 11. n.u ki^iiuk Kánlv * világ aanar aaaaaaál fejlődésének ^gvik Médiumáb^nem a g^bonáV,!^^ ^ J^,. ^ ^ hanem a sáskaborbolyán teajéaaik. IsígskW, ktiáaadl u slUarig isafm, ás HJ sspos Ezt Frank halámzotiaa kétségbe vonja és de ««»adssSI a vlkar, a kolossviri ptaMa klksallk azonban nincs pénze, az jegy nélkül utazik, vagy IBiry és P owrighl észleleteivel ssemben >s' 1 tfl>°'f.'. '1'.1' ' , T1^^ ' ^.J"4* jL4"" . ,,, . j „, , v ,í . , , , ., \|sgy jwnsaaira bimm; sasee, — nas. — am aaa asa egyáltalában fel sem ül a vonalra, ochwartz Béla találta, bogy a ruocioia gramiais sporidtai direkt lstt Masak a boMog tarban, mldSa Poznayháti a angyar pécsi fiatal suhanc nem tartozik azok közé akik- j a .bnzan csiráznak h igy a gabonarozsda egy é< sasllsa kssdto Iwatogatal wárajráft, alkar astáa p««tn nek szabadjegyet osztogatnak. Mindamelleti el \| ugyanazon növényen, t, i. a busán teljraen ki- ktltMtt as érasággyttfis, Kgysssrtt tana volt a UpvIwUk akart menni Dombovárig ugy bilóla né kai, lejlödik- D<t Bary azonban hossza észleletek és I M. ****** wlUk YtfaA . "T? ii ... . . '.. . i .. .L.ll . . ,, . ■ ...... . ... termi b« ii ésjnbántáii asgysasrfl Maaéavw látamtak W miniba arról a mellékes dologról megfeledkezett löbbssört kísérletek után tutott ogak tenlebbi u, gnaark insstii<k-nr"r- • itaakasg volna. A kalauz azonban azonnal észrevette a u eggyöződésrp, azért miud-nesetré Frank álll-; kiált rá szluk ajaká-41; tsnt s batán.tléa vént kálőnős paasoért, mire Schwartz Béla annyira iá«a is még tObbezöri ellenőrzést kivan s kiaér- megíjsJl, hogy nyomban leugrott a vonalról, letel még tObbssöri ismétléM igényelnek. Frank Bemmi baja nem lőtlénl, de ellogták és vissza-1a zab rozsdájánál (Paceinia coronala) nea éss- Wllék Pécsre. Nem azérl a leledekenységeért lelbelö-aunak direkt fertőző képesságét. Mind- lógják megbüntetni, l»ogy jegyei nem vili magé- aaoaáiial nincs megcáfolva, hogy a gahonarotsda takarodik klbtá »« v^Janem azért miért tigrou Ica nylll pályán líjlődéH Wf-ip nylk alakiá. .« jáíMTM S a leljen gőzzel robogó vonatról. seeision aiaso> at ne ugurnutna, tiietoieg ti b„y;. , kl ^ Tliaia—Itkaokai, áMatlak, a kik — A levélhhrljrtkbaa idkrösMIk viasza . ne hagyhatná. sagjr uttM« issMg/ijük, tj ti.tr* ktuk, MkW k^fák most leginkább a aüvélődés-tönénsl. Ha vala- Ha a roisdagoaba fejlődésé aindenáron meg- as aUkamak. melyik fürdő kedveli vagy nea ksrfvflt, mihelyt kívánna a kflrbeeső gaadantfvéay (táskaboibolya) "V^1 a ■■rksaawk « ' . . « ' , il j> . i i..,iiiii .Li..__.„>.;„_ >. . ' ' a ktaatk asaask ItéraUkx váltlák ka. kaasa aág satku egy mttvé»s néps/erű, melyik tene di?sto«, ),«nlétét, akkor a« aecldium spóráknak nagy tM.ak imo kép^ j. H, itt.Tk sielylk sportot llsik, e/ekst mliyl megiudbaf jaki volna otiraMpesséKOk l«, aai aionban nem iával tn>ki adaak. — T«ik aat ktitwi a kaatusig ina ' kar* folyik, jSnatk á aarb«k. Ma aág kinllMaak, két aalva 'ldttoppanaak, két Mt aalva aladiatokbdl kltoatéttak, égjr hónap aalva Ksaaath aaáaala liarcrj U«Ja a aépst; ayénábaa aagtsrai a ate-RUkáléa, Kgaépnálart a aagyar táborok a RáamhásanM alléa, aat kr*i, kai kfl. Nafj'KaniM vasárnap Zala 7. wara. i® lap.) 189P január hó 23-án ■dy « airat oly jtl Bt\|iré<a«lt pirtfefiík.. rinwiti. A \|u4af»kk tutiba m ri] tutit i mi irin. ás <fi« ap kMit in t Mit, « 4ím»IW»Iim 11 Mai ha: HJ tiMi in K knj^r. Mohaik a Urai TMtrini Irodalal tlUaM ataaréarUrauá( ki«Juihtn a> • nwikii ■■fiinM ■ ■ kaphat* riMhcl Nllf kMph kitiilkn EapHaalaaáa C S ARNOS nerellék a szív is elhalt benne. Úgy-e érdekes ember, akinek nincs szive, szerelme ?... Irma merengve hallgatja. Az alkonyodó idő ia minlha kedvére szövögetné látyolát, szép erőst sugarakat csal I* egy bolygó világról, elhallgattatja a csevegő madarat ét megnyitja a szív sóhajtásait. Ah, a bűvöe-bájot esi!... Odaomlik tzarnyaival a kit lakatra, mely hivogatólag int leié, atilakon, falon régig kúszik s megakad egy I fiatal leánylón. Könyökölve üldögél az benn és már messziről fölismeri az érkezőket, i Adel száladra borul nővére vállára: — Soká jöttél. — Féltél, kis bohó ? — Jer, jer! Istenem, kései az idő! Az ifjú szótlanu' gyönyörködik a szép párban. Megnyílt virág az egyik, barna l&rtők éjszin sze-I meket ábrázolva arcán; mig a másik ártatlan ■ gyermekleány. Rejtvényként áll még mindig elölje a szép asszony ; érzi, hogy nehéz most \| válnia. Melléje szökik, megragadja jobbját, búcsúzik. Azután lest szava vittzhangjál. De csak Kezén még a pa- Ai rhl kára. — Hbwsilk. — Irt. Ttok Mater. Molnár Béla százados tanári szünetre rándult huszonnégy akadémiai tanítvány* kíséretében. Szomorú társul szegődött hozz* két fekete szem drága emléke : a szép asszonyé. Azt súgta epekedő hangon, mikor búcsúzlak ': — Nem unod majd magadat? ___________________ S figyelmébe ajánlgatta a Báthory kertit, az\|lavozó léptek zaja hat lilébe. Agoiloo-akadémii pázsitos uijtit, a kisházilugtst rányi kéz melege, a szinte hallja ziháló keble Sokat sétáljon, vig legyen ét szövögesse hosszan gyors pihegését; álmodozó képe bizonyára benn Lábujj begyen lép, hogy fel ne maija. Ott ül igéző pongyolában, Zola „Mount abbé' ját olvasva. Regényei pillanat, a .most vagy wha* perce! A levél megmozdult az igéző sión, * fü lábuk porával irigyétől!, mikor az éda lajt a nászanya titkait sugdosta... S mily kéjét Volt a hang, mily részegítő a csók gyönyöre! ... Ah, a boldogtalan nő szeme nyitni kezd, vére lázong a mulasztotttkert. odaveti magt • varázslatnak. Igen, ha majd közelit » doktor, nem, nem. Károly (csak prózai ne volna e név!) égszin szemében hordva az álmodozást, mint Mnuret, kezébe ragadva, önfeledten — akkor . Szép voll e helyzetben. Sötét fürtjei homlokán borulták, szemei belemerüllek a bűvös sorokba. Pihenő keble, ugy látsxék, egyszer egyszer megakad, nézése merővé váik, pír árnyalj* gyönyörű arcát. Az édes méreg hatott. Az üdv előcsarnokában ? .. Ah ! — rebegi egy azó háta mögött s alig fordul vissza, caókőzön borítja védelemre nyílt kezét. Leomol lábai elé, lázas szemeit rajt feledi az imádandó alakon. — A válaszért jöttem... Igazán boldogtalan-e szép álmait Csak elfojtott tóhtjok felelnek szavaira .. Dohtor-bantjához fordul, aki jelentősen int'get s/eme közé. Migraine lesz, vágy a mi jobb: vál-' lozas — biztatja.. Asszonyok sora, ho^y legalább egyszer képzelődjenek. Irma — beteg, boldog-' talanhak érzi magát, perpatvart csap és halni kíván... A bánatos férj orvosi tanácsra megindul, hogy buzgó hallgatóival telepfölvetelekel tegyen: otthon] azalatt szabad menetére bocsátják majd a • folyamatot. A vonat szerencsétlenségre jelt ad : * férjnek távoznia kell. A bájos nó cat hamar letörli kényét s előbb tartózkodva, ^majd meg készséggel elfogadj* barátjuk, az ezrworvo* karját. Virágillat ét balzsamos lége hullámzott köröltük, ahogy a kerti átjárón végighaladtak. Velük együtt maradozott * siiv szorongása is. A fiiszőnyeg mentén halastó ringott: odaeaett pillantásuk Két szerelmes közelileli ott is egymáshoz; halkan percegett ajkuk a önfeledt szemeik mondhatatlan édes dolgokat beszéltek._____ Irma méiáav* figyeli * bohó teremtésekre. — Ah, a boldogok! rebegte önkényleien, Nyúlánk, szőke arca férfiú volt, aki feléje bájolt t mosolyogva kérdezte: — S kegyed nem boldog V Megrezzent. Mi ez? Miat a tényszürödés, hát » szó szerieszet keblében, szive rejtekén, piruló arc&n. Lehajol a kariára, hogy zavarát elrejtse. Táncoló habárayak riadoznak révedező szemei előtt; egy eltűnik, mát újra kezdi ctalla meséit Nos, igen hát: boldogtalan! Fiatalos került asszonynak ; anyja játékot üzötl bizonyosan szivével, talán a' mozgalmat elet vágva it elragadta, sBelamettze' jött vele t u<lád köréből, tel fővára* zajába,' hol az álmadozó szív hamanbb ébred, mint' egyebbu- Furcaa, bogy eddig n«mg<odolt rn,szereti-e?] hszébe jut az efeö ev örömtelen egyhaaguttg-val, azok a bomoló pásztorórák, melyekről a j költészet lazug himnuszait zengi. Nyomora lét, i áldatlan ptacek! gondolja Hol * rokon lelkek vigasztalása, hol egy cseppnyi reménység, hogy ujja tzülelheiik ? Őrületes világ óh, takard el képed: egy szív küzdelme ez!...' , _1 Feleletet várnak: az a sóvár szem sürgeti. kegyed ? — suttogta. — Oh, az éj órai oly ki ül már lelke mélyén s édts nyugtalankodásl! no-édean teltek, Ime, * tegnapi mese vtaixtja : keltett. én vagyok * boldogtalan! .. Caak egy azól * — Jó éji! — hangzik utoljára az ablakból, jbűvös ajkakról! .. Hogy sohasem volt boldog... Visszafordul : a kit Adél képét, latja eltűnni a Ugv-e tohttem szerelett ? leboctálhozó redők mögött. — Soha! — felel tiró hangon a kábultan dől , . * rozsalugas kartájáhos. * Kácéran imbolyog pár bimbó halánték* körül, A kertbe nyiló ablakrésen sürün lopózik be r csak a thea-rózsa fejti ki kedvére illatát. Rá-holdsugár. de a toviiUanó órák nem hozhatnak bajija fejecskéjét, hogy égő arcát hötilt* a nem-álmot a két fndt nő tagjain. Hallgatag mo«-\|P\|l>l alkalma legyen lenyugtatni. A gyönyör ónja kör elkezik. Mámorosak az önkívülettől éa szerelemtől. Boldogságban olvadoznak, a jövőt meglopni krják, sziv kéje I dúlnak ágyukon; belebámulnak * ringó lár nyakba, meg kereftül szűrődő lőldbomályba. h Bip aftfHff ffi T balkezére támasztja égő homlokát, sir. Egész éjjel nincs yugalma, bár dagadó párnák mögé itta is reszkető arcát. Fényköröket vej eléje tulizgatott idege, rémülten ktpja iélre fejét a enyhülelet az éj csendjében k-res Ujn megered könnye: csakhogy szomorú emlékei egétz erővel tolakodnak felszínre. Alomnak hiszi a multat, mely szörnyű képeket titkolt előle; a valóságot nem láthatta, mert a szerencsétlen txiveknek — oh ! megtanulhatta immár — sorsa az, hogy későn ébredje nek. Hah, gyűlöli azt az embert! Megrabolta gyermekálmait.' álnok kezekkel feldalt* ismeretlen jövője képét... Felsóhajtott,_ Adél figyelni kend : zokogást ball egysierre Felszökik ágyából, Mtjéhet siet. — Mi bajod, édea ? Az bánalofo nyögi: — Boldogtalan vagyok, nagyon boldogtalan ! — Hiszen vissza jő két hó múlva. Ne sírj..... nyugodjál karomon.., Ealttól-? Permetező könnyek adnak választ. Nagyaokára elcsillapul. Odahajol a szép gyermekhez : — Hát te mért nem alszol f Szomorú vagyok. ;•• Boldogtalan ugy e, mint én ? —' ft záporként hull tlró köanye. Adél caodálkozva üti fel Iqjét: — Boldogtalan?... súgja — miért, Irmám? Miattad szomorkodtam. Olyan borút voltál u este t időnkint htllám sóhajodat. Mért zokogtál ? Félre hajol a bánatot arc, hogy ne láaaa szegénykét. Hát ö nem bo'dogtalan? Igaz, iga Bosszankodik magán, bogy nem talál alkalmat j hitzen még gyermek szól Eh, mért tudná meg? A férfiak öntök. A — Mert zokogtál? — ismétli a hug és hize doktor is csupa palienst látna benne t ráfog-! legve átöleli. halná, hogy hiu vagy, a mi még botzanlóbo, j — Nem érted te azt! — szól a merően oda migraine ellen ima recipet. Csak átért sem szól, vész tekintete a szoba árnyai közé. Szótlanul hadd tépelődjék! - tűnődik reggelig. Alnt ped'g még mindig (oly játék, surranó. Izgatottan hagyja el aztán öltöző szobáját, alakok váltják egymátt. ügy letz. mintha égyedül i Meglepetétére egy virágbokréta várja a dolgozó csak ők érdekelnék tavi bohótágaikkal. Apró j asztalon, rózsaszínű levélkével: cukor-morzsákat keres össze számukra s a kit .Választ kér — egy boldog ember", nép megkokasodva verseng elsőbbségért. Néhaj Körülnéz, ha ninct-e, ki most szivébe lásson, messzebb hajit, a zsákmányra aztán mint caali j Percre haboz, még mindig ujjai közt az imádó tolvajok rohannak elő, t tovabukkan, amelyik rá-; soraival; majd izékére omol t tűnődik, mitévő akadt Felkacag olyankor pedig érzi, hogy nehéz: legyen V most nevetni. A doktor aem tágít. Dacot daccal 1— erökődik lelkében az elhatározás. Mesét talál ki a boldog-aágrol; egétz hazáig mind azt beszéli. Mulattató ki* történet valóban; szól egy emberről, a ki megaaküdt, hogy szerelem nélkül akar élni.{Arván Zörejt hall .. Ah, csend van mindenütt. Adél szunnyad. Igen, a válaa!... Vájjon irjon-eneki? Görcsösen tollát ragad, odaveti e szól: .Jöjjön; a lugasban várja — Irma. őrülete* kápket lett tiemök te. Játék a boldogtalansággal' Kés késben, álmadozó tekintet a másikba temetkezve esküsznek hűséget, bizalmat, szerelmet, H majd a doktor szabadságideje megérkezik, vaaulra ülnek s örök boldogság egyesili tsivöket. Addig it készülődni kell a — szabadságra. A doktor látogatásai naponta több időt vettnek igénybe. Hogy a kan hat : Adél taomoruan tapasztalja. Rendes sétákat végeznek, mialatt a szép asszony szüntelen, gondoskodik egyről ma röl, bogy távol tart. Elérkezik régre szőkét napj. Kora rtgg óta észrevehetőiig nyughatatlan. Össze viasza hány-rakosgat bolmijábao. majd mag bágyadtan roskad a kerevet párnái közé A doktor motolyogya le mozdulatain. Az gézö arc hirtelen kigyúl, ma\|d szederjes-lakó szint ölt; pillái lezáródnak ét végigcikázni látszik njtuk egy-egy fájó vonaglás; ajka ötsze-szornl ét megint félig nyitot'an Unom logtorál láttatja, Hirtelen alélni ktsd; leHoctolják t erőt illatoktól magához tér. Adél lizazer ia odaazatad. kérdést intét * beteg állapota iránt. A doktor c*k fajét rázza, megint mosolyog, A szép lábbadozó észreveszi. Ingerülten áikiált hozza: — Hah, ön örül, hogy szenvedek I... Mag kall halnom... Adél ölelő karjait tárja ki a még jókor ooritj keblén ágait nénjét. A doktor pedig Itlhaaználj* * kedvező alkalmat ét kisurnn a teremből. Nemsokára Íróasztala előtt Utáljuk. Howz» naplószerfl irat vegén jár tol . Perceg. hogy sebesen ír: „Julius 32. Diadal, éde* Bélám ! Nőd azivét, bármennyire mondaná ia az ellenkezőt, boldog reménység tölti el: ellenőrzésem várctlanul elkerül. Minapi szörnyű idegességét ez állapotnak tulajdonítsd; tagadott szegény eget, boldogságot, szerelmet, mert hát divat az a nő életébe. Az esti vonattal vár — barátod. A röpke idő titkos készületek közt lolyt le. Adél most már maga it összeesküvő: a kert lugasában keres szándékosan rendezni valót Nénje örül távollétének és nagy buzgalommal log a munkához. Elérkezik az alkonyat órája. A szép szökevény szive mintha szorongani kezdene. Ismét a kábultság környékezi, feje szédül, érlüktetése zsibongó. Ah, csak ez órában ne érje baj, mikor szabadulása idejét Bli! Nagy-Kanizsa vasárnap ZhIk 7. szám, (7. lap.) Hirdetések: ÜKJÜttM Árverési hirdetmény. 1898. január hó 834. óvási, 33 kr. közlési, V,c. váltóátj, 21 frt 60 kr. perbeli, 14 frt 65 kr. végrehajtsa kérelmi, a « még felmerülendő költségek iránti végrehajts ügyében a nagykanizsai tasék területén lérő s a nagy-récsei 301. as. tkvbea -f (8688-96911 hrss. a. felvett szőlőnek dr. Fülöp Kázmért illető éa 64 írtra becsült réssé; nemkülönben a n.-récaei 635. sz. tkvben 4- (3692 - 3699) hrss. a. fellett szőlőnek dr. Fülöp Kasmért illető és 332 írtra becsült V» része Ifttft évi lebruAr kié IO Ik aapjás d r. IO érsksr As óra üt. Az alkony csendjében, uti köntösbe burkoltan jő a doktor. Kezét ajkához emeli, de nincsen egy vigasztaló szava. Amaz első nap boldogsága óta mintha hidegebbnek tapasztalta volna úgyis; ma rész véltelen... Szomorú egy ut a boldogság felé! í5594 U./97. 29-1 Szótlan követi. Legyen meg hát a végzet — akarata! Utjokat a kert iái kftst veszik, egyenest a lugas felé. Alig haltik a nő suttogó szava : A nagykanizsai kir. tvszék mint tkvi hatóság — Vájjon boldog leszeke? Jközzé teszi, hogy Heindl Néma kezszori ás felel meg. Akközben elérnek hakggDftk dr. p^ Kázmér ügyvéd s lugashoz. Hangos k: caj tör elő a sürü bodrok?1 És — ból, az Adél hanirja: ~ Hihihihi! elkéstél. Már mégőlTü^T j16irt 65 kr. végrehajtás kérelmi. 14 frt 55 kr. _^ Ugy-é megleptelek ? - kedveskedik egy más Urverés kéreimi. l0vábbá a nagykanizsai bank, 4r¥ApMM1 A,aii.lni llw hang: a férjéé. egyesült végrehsjiatónak 420 frtlőke, enmk f!?" ^ . Zavartsága tetőpontra bág. Nem tudja, álmo- l8J,J jan ut 2\|.\|0\| 6\ kamstai 3 frt 45 kr. r * ,enlfbb kim btc<áf dike, vsgy Béla ölelése tartja igazán? KérdőlegUv4gi ^ ^^ íyjii vallodij. 18 frt 15 kr. per , Arveresni kívánók tartoznak a becsár 10%-át lordul a doktor felé.. 10 frt 95 kr végréhajtáa kérelmi, mégis a dé salai! k^sspénsbeii VM1? övadekképea papírban a ki- A reggeli démoni mosoly fogadja tekintetét. lakáspénztár 1175 Irt tőke, ennek 1896. aug. MMöH keséhes leienni. Férj és nő karoméra sietnek be. Ott van a ** t(v\| kmmtni Sft in \h kr n»r ?</ • h,y, OW* raai, ÉuwuliISlii SriA lo ír ^^j.L'k.tí « kir. g-ék relmi költség; végre a nxgy-kanissai takarék-I pénztar végrrhajtatónak 540 frt töke, ennek 11696. dec. 24 tői 6/0 kamatai 3 Irt 10 kr, I. -. , t_____»nn - . ' Nagy Hécse tózséghátánál dr. Müller János pécsi; MW" l oh T/k, I dr. Rothschild Samu. Eperjessy Sándor éa \| augusztus 28-tó 6% kamatai, 28 frt >5 kr. per, \|FÍ8ch) Pál fiagy.k,oii-ai lakos ügyvédek vagy helyetteseik közbejöttével megtartandó nyilvános csök és sserelem sugdossa fülébe: — Köszönöm Irma! tul ugy e értem-? Zokogó főt1 tart kezei közt, s szótlan, bűnbánó ] arcot csókol Oh, két ssiv dobog ezen- mint lalek- könyvi hatóságnál 1H97. évi nov. hó 13. napján. UÓKONY, ktr, tvaaéki nlbiro. Kun ezalatt egy boldog sserelmes mondja vallomását. Reszkető gyeiwk-ajk adja iá a visaz hangot. Haaem egy kérdés megoldatlan marad. Azt jobb neki nem tudni vsgy későn megtanulni As estebéd kibékült felek kost loly le Zaradv-kul rink-nr nt jó tanrtfa ■nolgál ■ a Himit* cses apa-jelölthöz : j. ~ .,» ■ * — A kura egyszer )o§ptL De mádkor ne bízd a dolgot - doktorokra11 VASÚTI MENETREND. tnéijes ISH. ikltibff 1-HiL K 1 X 1 Z H 1 á 11 ii m á a. >» ! e* Indulás Kaalaairol Lrkezés Kuiviri M U (' i\| i - i ■ ■ 1 tJlll k v.[ ész. v £ \|i v. v. jn .!■ . I lAl 4 42 regg. Éd. u. i2 20 este 7 33 este 12 — délb. gy. v 1 SS. V as. v V. V. y 533 regg. 12 I0d. u 1132 éjjel 7 ^9 regg. 4 56 d. u. Szombh! K#r» Zala-Kg 1 SS. V. gy. v. íf. V. SZ. V. ptsv. ®woregg. 12 20 d u. Jlö d. u. Z06d. u. 12,46 éjjet JSZ. V kv V. v.. LSS. V. r v iljot este 342r^. 8 04 regg. Ií85d. u. 706 ele I CD OQ 1-k-fij. fi- V i V. V. ias. r. mr. v. így. v. L. regg. 915 regg. 2K d. u 12)15 éjjel ' 506 d. u. U J___ fits. V. [SS. V. \|v. f. BT- BT- v-Itt. v. [SZ. V. r Ess. v fsz. V. r 3 o2 regg [Mi u. esle 10 éjjel 11,45 d. e ^ öregg. Barcs (ivekéin r ■ ■ ■" Itt. p: 457 regg. 2 25 d. u. 1 7 este 1 11 11 29 d. n. 41 éjjel 14 ngg. NYlLTTÉR. A a rjyaibsn köslöttskért mm vilUI' MaKa4g«t a «erk. Báli selyem 45 krtól 11 tát • • krif néterntkéiil valamint fékei, fekér é wia« B«a»«k«r\| Ml/en 45 krtól 14 frt 65 krif n toronként a i«cdifatu<«UI» aaia éa aiitátttteii. Pri vAtf«m>iM»K' Ukaak pov*bér á« raauMtlaa-a. valaaiial háxhit aaál; Htvft, — nlaUkal pétiig po^iikfordultávAl kftltlanak. HENNEBE&O 0. aelyemgyárai (ca. éa kir. udvari aülUtó) Zörichbeo (4) Magyar l«v«Ua&a. 8vijcba kétaaaraj lavél)M/ag rmfantaadé. babkávéi^k ^fész«égr« ártalmas aíkatrtezsKAL ^^•tfter:f6Íe malátakávé az, meiy annak HlaUt # ^-^v rr agában foglalja, A Kathreinar-féle malátakávö könnyön emétzthatő, évek aorán ét fölnőttek éa Iyer^-akckí'^ ^^xva egyaránt hasznosnak bizonyult Legkitűnőbb p^ e'r* a h40k^vának, valamint ajánlásra legméltóbb vagyQlékt is jíh T^kir>tattal az egészségre és takarékosság^ a valódi »Kath'ainer f «k többé így háztartásból sem szaoad hiányoznia. üvás az órtókteleii utánzatoktól. ^ V I 'Laptulii\|0«»hOf* «u kiMiiu M i II KI, ¥ fi I. A P. cjc/c) NtgYKaniisii, vasárnap Zala 7. gsam (8 l«p) 1898. január hé 23 in iPserhoferJ. vértisztitó labdacsai, aaslétt „Élttiiii IaMmmI " aév Alatt; mtly ntöbbi unt teljes joggal ■egérdemltk. mivel csak agyas alig létaaik betegség, melyben «»i labdacsot csodás batisakal easiassmisa bs aesn bisanyitották volna. Kvtiasdek éta sasa labdacsok általános ettetjedésns'; Örvaadttak és alig vaa csaiái, molybau sasa kiUao báaiaatrbői késs lat aasn volna találkatd Saámtalaa orvos által sasa labéscaok káaisntrfti ajáaltataak és aiáaltattak minden oly bsjak-nal. smtrat a rosta tartatét bél és; satkraksdéóböl trtdstk mist tpa-ct varok, ■ajbajtfc. kúlika, eértolalaatk, sraayér, beltetleaség s kassaié bstsgargakall Vertiratitó tslsjdotsagakuál fojtva kitáaí hatassál vaunak a vártaagényaég és aa abból aradé ba> jtkaál ia: Igy sápkéroál, idegességből aaánaasé -fejfájásoknál stb. Kasa vértisatitd labdacsok oly könnyes hatnak, bogy a isfasskélyabb fájdalmakat sea okaaaak rs ennek falytas wig a kggysagébb egyének, ét még gytnaek által is aind»n aggodalom ítélkii ia bsvafcsiák. Basa vártMBtiu labdacsok csakis a Pserbefer J.-fcle, «a „araay birodalmi alaur-hoz cUazett gyógyszertárban, Bécsben, L, Staasrstraase 15. az a. késaittat-atk vafcHi miaéaágWa a egy II narm labdacsot tartsimaső dobos ára 81 kr, Kgj cta mag, mtiybtu • dobás tartalsustaük. 1 frt 5 krba ksrAI as össatg sldastss bakái-fcaaari bérataitt kiMétsel sgyitt I etomtg 1 frt 86 kr., 8 csomag 8 frt 10 kr. I tami 1 frt Iá kr. 4 nni\| 4 frt 40 kr.. I caemag I frt 80 kr. ét 10 csomag 9 fit 10 krba kárál Mt- Xscy shtrjtdésak kofttksaiébta tata la'olaook a ItgkslóafÚébb aavak éa altiak alatt atsatatataak taatk kévstksatébta kérttik eaakks Pssrbofsr J-félt vértisatité laMaestkst kovtéalni és csakis aaak ttkittbttök valédiakaak. melyek kasaaalsti ataaitasea Fssrkofcr J. aóvaláirésaal fekete saiubtn é» mindet agxss dobos edalt tgytasiat altira mai vérit «atsbtn van állátva. A satmtalaa bálsirstbtl, melyet e libdacstk fogyasatoi a Ugkalótblsobb es itfue-. sasbh betegség >k ataa sgessaégák il—Mtiii tolytáa btaatsk istéstsk. tata btlytn •akis aikiaja? smlitisk aass migjmjiaMUl, hagy mindsaki, a ki sasa labdacsokat 'gysatr bauiiálta. m-g vagyaak gyösófre kagy aaakat tovább fogji tjáalaal. Küta. tan ápril ga. mdtml egvébbéat is • amadutf, midta «élat-m_, , , __. . 'leail tgjsabatt barnát at én kltáal «érti«atiré mttfethdlaa rmEnlilŐ laM^asiból aUtréWWL' * '.' . Fordja tt aftm tt kgmttyabb ba sötaltmel; Wt»M«ettel Joaeta. kaatmti ewakttaaaáert Marad.'k teM llsa»s>tütl Fivhta Fmt. Kó HaracW FöUaib mellett. <aa7.sarpt 11 IBebsagiabraml. Uiöhi m. ItMt- marc. ti. 1 (téantbal \| TtkitMtt ar : Alulírott imaételtaa kér é eao-uiagat aa öa v^löliau htsstm és kitűnő labda etübwl. KI atm mt'aattbUow legnagtobb alíat f«káS«h ar : Isten akarata ««lt, hogy aa ó«;merésemct kifejemi hm hbdar—k érték« ,' s labdacsai bttth* kéaé k>rö\|>ek. melyeknek bt- éa atnbat ah<«l cm alkalmam nyílik, t satuit tf "»m1 ■igknm Ka \|i mmtkágybtt i dikask l«gmtl>tal»bf fogom ajátltti. Ktt macbéitam ahmsvln, b-»gy atmmi mkát ••m'btltktiam tilsmsnnritti kaa»alÉtár« unt cxtn nlaa túbbé HfN rjgtaai ét bui>ayirt mér tittl MbaittmatMt lahtb ban nktk, ba aa ua runéaittra méltó; Telje tisztelettel Haba Igtáea. iaWaami tagtm Mm ma alatt k vnfcm meg. Aa' —— ftmta msg ftot ttért taentr. Nagy bétal- OeSacbdaK. K«lbaeb melleti saa taa. Wfj catt Itbdttsab stgim ta téké-l HtHétit. IMI október Ittmsa kl (agánknrdgyHtai. amint mér mttok- T. w Keikére, miwrint tt «a rértUítit.". safcis egtmtigak «itaatayoréasrtiM^égilliaWtetaiUl agy eaomagot 6 dab^tstl k tildém ts ulgáltak - Km öcs Taréa. Catkk ts At csodálatos Itbdacsai- Bsct-Qbtly. atr. a. kőtaeabtmm. h«yegy gyo.m»rbtjtól, mely „.._ . . _ , ,__,__... . , _ „ . tat— b éven át fyőtőrt, magtbadaltam Ktta M^yta tiartaft ar; AUgfmrabb kv,«o«lamtt,uWwi\|ok H.lam^mama Á^aak kifogyni . ^■"a^ííí ^ .. n<\|m;d6n lagfermbb k>maönetemet klf^aacm. racyok HSiJi ÜLLír ái aMnvadettgyomoH^^Í, ^eVI Anna. banrtbaa ta vmbortágWa, már élalét It magaata Berabarü-ísle alpesi rii^isir. ^ Imúm bajiesocs, W O Bragasibat, >., ing 8 frt 10 kr sara óta valamaanyi bajaivasató saer ko-1 . tvag 1 frt 40 kr. 14 Ivsg 70 kr aHl arvatak által a IsiJabbaak allsmina iitritiikiOTá!tata,sr££ »« Mjabbasst misden kbnresras ta eiaassl litlbnflf taillff Stoaiel tansrtsl Ités Vajak, t m gariscagybtaUkm. tagnapAIllllIflIW Wjfm, és saarás altal akaaatt gstás isebtas saigraiaa, ütgta fagfkjaa ssbtka^l. ssérgta dagaaatakaal, tjjkaktc töfkias, ffttsasfgatás stb tllaa 1 frt 80 kr, gyaltdt-mtll. vagy ma* ily ba- jok tál mint kitAaö satr lón kipróbálva, 1 tágaly 10 kr Kratatva 71 kr. Pserkáfcr J-tél. egy ftvtg 10 kr. ^Dtiliui r^ui^írJSiAltalaiii tíaliií-sí idilt «sbrs, mint legbiztosabb satr tlis> köcsöggel 40 kr., bém. 6á kr. fiuiöu ívtv nvui0iau\|niiHtiaiui tftsin gyatMT és bélbettgscgeknél féle Lilaineparatiiol imwr- és béíttttfsrgskaél liNinr ím íior l TJ* L W.-tel KHM kasisatr a rassa imásaté* mitdat köwtkaaa^ayal, a m. főfájás, saMlléa. gyomtrgftess, gromor-bév. araavér, dagalát stb. élit. 1 csomag ara I frt. Kasa itt hborolt kéaaitméajraksa kivll as tsatrak lapokban hirdetett taass bel- éa .Jkűlföldi gfégrsaarisaati kiléelsgewágtk * ® r rak tárta vaunak ts a kéaalatbtn aatáa aem (lAlvVl.talff2B kitsnő Itvök gyorsan 4s olrséa msgisarsatattak — Ul)l\|ld'ÜÜUduI, ntr golyva tllta 11Postán megrendtléstk a Itggyoraabbaa saa-Ivsg 40 kr. bénstatva kr klaéltttutk, ba a praa issaf tlárt kai («tik: Otl-C&tKil ÍP'éT" Cmmk) awfraaésléssk ntánvételUl küldet msgrtutott gyomor, laaK. rosss «mésatá>és miadsansmi altesti baialL ,, ._.__. __, ...__,_. •Usa kitlat háatsaar. 1 őveg «8 kr, "A11* ^^Wf^f . 9 M kaazaalatl ataattaaa a Paarhafer 1 nev- rí _ ^ # tiSi lt !aláírással aa aMaa agyas doboz fedele OíiM, m hvnt, rsksétssg. görcsös k6bégéa stb \| ellen, Egy nregecska 50 kr., 8 veg\|Védva védjtgy által. Védjtgy atánaáts sxi-bermsatve 1 frt 50 kr. I gsraaa büntettetik Do ntVi /\írkr- T 99i99erhtw »»®É&!in Rotchupftl rscrnoitl L Bécs u Singerstrasse 15 XUUUKnKKmKHUUH*M A t^élyeglörvény 209. S. p. al. béifeKmenles. A legjobb és legolcsóbb sorsjegy. A Tina ÜAlwfta, br. Ba(T> fr Tl<u I •)•«. br V»f Bli ia gr DfirifrM iéntl urak i védnöksége alatt kibocsátott Kolozsvári szeretetház sorsjegye, IC X mely áll 4 főnyereménybői 57,000 korona értékbe nt továbbá JJ 3996 nyereményből 103,000 korona érték bon, X f összesen J 40 OO nyereményből 160.000 koroiin éríékbrn. A legkisebb nyeremény mind a kél hutásnál 10 korona. H I. hniAa \|H%H. frbraár hé lO^a H II hasit IH9H április ké ÍO X Mint a két knAnra érvényem rm]+igy ára csak 2 korona. aa Kiphlldr: xa rendező bizottságnál Kolosvártt, X 33-3 továbbá mind<»ia aerajeiyeláriiili h+\y+n. XXXXXXXXXXXXKXXXXXXXXXXXX 4 arany-. II íilit-erem, ü diai la iMiairl tkméáJ s 1 Kwizda-féle RESTITUTIONSFLUID 4a 2Ae: aa.lak.klr. szab taosovií lovaknak. I palack ara I frt 4M fcr. W év éta aáv katáüéklaa valasűat kataaal ás polgár aaiyalk WáHákban Is bataaálatbsn aagyobb arifeazltéaak alftt éa ataa arteMéaü : továbbá ficzsaiodaaok. raaéaiasak. at Mt Merevsége t más ily alkalmak nál; klaaait a lo»at kksls teljesít ■éayakra Waailtaaaát Tttaák a ftaasfcbt rdju/n ftgytini • a vételnél kstáraaattaa kitsjaaai Kititémféi ÜsatHitteaataM n inéi t Kerül gyógytxertár Korneuburgban esztrák-»ag>ar os. ét k. aévart szállító. Hirdetesék felvétetnek e lap kiadóhivatalában. Richter itie HorgonyPain-Expel ler Lixiixnent C&psici qomp. Kaaa kiraavea bauwtr cUentállt aa idd mef^rábáJásé nak. mert már több mint 27 »v ota msgbislialó. fájdalomcsillapító bedfrzsiléskéat aikaliaazteHk kbzvétyaéi eláznál. tayataf§ataaail éa meghtleseksél ea aa amaak ' "ig gyakrablaa rsadeltstik. A f. gvakorta M«rfo«yU^aMBS w.haacm fyazi népanri báii-pbaa saw ksflaas knkaywi majdnMn minden által bsáűrisnléaekif t* nutHl vak«di Horpny-Rv ppl xfawmís alatt, arai titkos i atar, melynek egy kastar 40 kr., 70 kr «s l frt üveg^^^,__ rrónnaartáH^a kfoslefrfcea T««f f6 raktári Terdk lánef ^y -gvuieréaxatl Budapetten IV-váaáriásalkalmsval igen Walo«ak Wriak. mert -több kiae)»bertékl utáflaaFVaB forga&aahaa II aaai akar atafkáraaaéal, aa minden egyes üveget „Horgony" * Mjegy es Rv-h'er Gséciegy* tsa nélknl miat aaa valódit utasítsa vUuta. S1CITÍR F. II. it Ur«. ct. tt kit. ttari utÜH. IIHUTIVT. Nyomatott Fiachel Fülöp laptoUidonoauál Na^y-kauiiaaD 1898. 8 szaru. Na^y-Kanizsa, 1898. január hó 27-ón. XXV. évfolyam IllrtimllÉI : TlliikU'trlUt, naMNIif ktayrktraMMkn. A mnimtArú trukuai Mm u«p«-kút á >. i—4 in kW. iuéantt i Ud Hillni riauri nutkaai aiadea kMwhy ZALA IlUéklnM: TármkU tfll«« : fhM fM> kStj ik«ki<tn iLómntsu iui tfim ém II koron (• fn — kr Nlim I kraau (I trt — kr X«arM»m I karúi (1 frt 40 kr Politikai és vegyes tartalma lap. Megjelenik N -Kanizsán hetenkint kétszer: vasárnap ée csütörtökön Htrd.tkMk i.»7«n ^.il uul ------------------- ■ ■ Felelős szerkeszlfi: Hé ••■t.tl.n I.T.M ouk taaart knMtkftl fo«wlnik ttainut ÍM idul IIMU Bryee mrA-m áxa: lO m«jeacj. 8® Ali AT SÁNDOR lyllttér iitltHH 1* kr KIStuU*, .titaiat t WrduMnj TM.tkoiék FteM f li«, fcliyihmhíjMJ •INM.> ilkk. Alsó-Lendva. ción\|k; de .nem lehet miatta föltétlenül i vazástól és igy a néppárti Marsovsuky Endre pálcát törni a nép fölött, mert nem ön ma-1 nyerte el a mandátnmot. gától sQlyedett a választási joggyakorlat Rövid és dicstelen dicsőség volt ez a erkölcsi értékének erre a profaniziló fel- j győzelem. A választást megsemmisítették, fogására. Aíok a féktelen pártszenvedély-! Alsó-Lendva újra a politikai pártmérkő-lyel dolgozó izgatók, kik a fölzaklatott, j Mjnlere ^. raju fog csüngeni (mo«t félrevezetett népet mennyei üdvössége kér- ; ^^ osztatlanul) egész Magyarország tanították ki arra is: szeme. Ennek a különben csendes, boldog városkának nevét erősen forgalomba hozta mult hét folyamán at a tárgyalás, mely az országgyűlés VlII-ik bíráló-bizottsága előtt folyt le A bíráló bizottság — amint márTeRSe is jdéseig vonszolták, látható volt - Martovszky Endre nép-!hogyan vesse oda, hogyan kinálja vásári Most már csak arra vagyunk kíváncsiak, páni képviselőnek megtámadott mandátu- cikkül szavazatát, legnagyobb értékű polgári hogy minő magatartást fognak ott tanusi-mát megsemmisítette. És igy rövid idő jogát s aztán hogyan csapja be, hogyan' sjtl„i u döbbi választás koneskedésében múlva Alsó-Lendva patriarchüis csendjét kacagja ki azokat, akik lépre mentek, valóságos féktelenséggcl szerepelt papok, megint meg fogják szakítani a képviselő- J Azok demorizálták azt a népet olyan el-I Vájjon helyes belátásra vezette-é őket a választás izgalmai. .szomoritó módon. - i választás megsemmisítéséből levonható ta- Alsó-Lendva vidékén — különösen a J Mikor azután azt látták, hogy még ez i nulság, hogy törvénytelenségekkel, a tanu-göcseji részben — nagyon szegény, föld- a mód sem fűtött be remélt sikerrel, akkor Man tömeg lelkét könnyen megejthető i höz tapadt, nyomorgó nép lakik, kik eb- j tovább mentek az oktatásban. Megtanitot-1 gatásokkal, erőszakkal, terrorizmussal még ben az ínséges esztendőben bizonyára két-lták a népet egyébre is; kezébe adták a,jsem lehet törvényes választást csmáhtrf szeresen érzik a/ élet, a létküzdelem kínos' nyers tömegek legveszedelmesebb fegyve-' Belátták é vájjon, hogy a reverendának a terhét. A népnek ez a része a szomorú el-.' rét: a terrorizmust. Ez a biztosan ható I vallás-védelem szempontjából egészen más fajult választási viszonyokkal szemben — ugy mondják reménynyel és sok várakozással néz az uj izgalmak elé, mert (ahogy minden kendőzés nélkül mondják) egy kis pénz jut a nép közé Megdöbbentő jelen- (de erkölcsi követke* (lényeiben Iwrzasztó módot és mást eszközöket rendel az após-veszedelmet rejlő) fegyver sikerrel dolgozott; í toli hivatás, mint aminőkkel a pártküzcW-az alsó lendvai kerületben a megrémitett nép! mek borgőzös és dohányfüsté tanyáin nagy része vagy a felgyújtással és üdvös- j szokás handabandázni, ségfosztó átkokkal fenyegető néppártra Most ha már az a keresztes háborúra sége ez a mélven elszomorító demoralizá-1 szavazott vagy pedig tartózkodott a sza-' kert kedett néppárt csakugyan olyan vallás* TÁR_CA. t<lo.4oUt«k MtcM Atftla -Mom." oobrinit n Suct PtMn ta Vi.w.i taaploaáktii.' Irta: .. Mikor a Saoct Pietro itt Vincoli lemp omftnak homályos mellék hajójában lábujjhegyen mentem, bogy itt x kis mécsen elolt »J tetőnk odó római nőket ne zavarjam: lelkem már régen ott volt, a bajó végén, ihol a maga ablakon át nagy hidegseggel ömlik be az északi vilagoiwág. Mikor a fiatal Mózes az Dr szavát hallotta az \| égő csipkebokorból, nem remegett meg annyira,! mint amennyire én megrendültem, mikor Michel \| Angelo haragvó Mózesének arcán latiam, azt a lélekből eredő mély es rettenetes haragot, mely- { nek tisztára csakis a szeretet a magva. Harag, melyet meretet táplál! Harag, aminőt csak Intenek érezhetnek, mikor \| látják, hogy a gyarló ember lakit szeretni nem] szűnnek meg soha) káhnlt »gygyal rohan a ve ssélybe. i Harag, mely duzzad a rettenetes pbysikai erő-1 tői, melyet azonban a lelki nagyság patinája vonván be — magában hordja a megbocsájtást. Haragszik önmagára ; mert tudja, bogy minő hibákkal teremii vsla nz embert. Zeus morgásra ijedten kapja össze lejét a tehetetlen ember; isteni haragjának figtkai erejév I. — kitörő villámlással,.»-- js ad ki ejezésl, hogy megremegtesse le künket: hrmnzantnriiV önmagát vádoló morgással haragszik cs«k nzfr. bogy holnap derüli égtükrével s meleget adó napjával aranyozza be ismét ax ember világát. Ilyen az inteni hsrag. önmagára haragszik. Te pedig, ha haragszol, dühön leness ha j módodban állana az égcsatájét dirigálni, legelnö; fölhevülésedben fölforgatnád a világot. ) II. Gyula, a nagy maecenás, a művészetek < szerencsés Mózene (ki élhetett a cinquecento Ígéret lökljén 1) még halálár.i is müvésti eriékkel go idol Udvara tömve nagy művészekkel, kiknek egyik nagymestere, Michel Angelo veizi kezébe urának síremlékét. Nagy lelkében megszületik a terv ■ Mózes] a'tikjához óriási márvány blokkot helyeznek tnO-termébe. Es a inegloghatatlan ember nem mintáz, nem j öli idejét hosszantartó tervexgeté sel, s tnin'ák j készité-ével, hanem első szent .hevületében ideges erővel ragadja meg vésőjét, széles talpa I liikalapácsa segélyével szinte megrohanja azt as alaktalan hideg követ. Fejlődó munkáját féltékenyen, őrzi minden -kíváncsi szem elöl. Nagy gondolatok csak magányban születnek, l mikor egyedül, az elfáradt kalapács után, ihlet tel szemlélheti a márványból kibontakozó Mózea alakja'. A munka hangulata átszáll a művészre, s mikor Mózes vonásait laragja, izgatott; harag* szik, dühösen lejti le n márványwilánkokst, melyek szerteszéjjel, röpülnek műtermében. Érzem, hogy ha ebben a pillanatban — bárki legyen as — erőesakomn benyomul a mflrées otthonába, hogy kíváncsiságtól gyötörve a nagy mes'er alkotásában gyönyörködjék : azt Miehel Angeo művészi őrjöngénében rögtőn meglojlit. Nem jó méglopni az tmbert, mikor az Istenek tüzér lopkodja. Pra Angrlico könnyeseti, mikor ártatlan arca angyalait íösté; Pygmaleon beleszeret márvány istennőjébe; Michel Angelo lelkét a belső harag emészti, mikor Mőzesét faragja... fis ín még mindig itt állok, vizsgálom n vonalak Összhangját, a mintázást; lelkem fölolvad abban a gyönyörben, amit es as őrök időkre szóló mestermunka azemléb le okos. Kikeresem a templom legsötétebb zugát, ott leülök ; tenyérbe hajto't fejjel, becsukott szemek éjében igyekszem magam elé idézni Móses fönséges alakját. Újra élűiről kezdem. Hasztalant Csak halvány fehér foltot képet nyerek. Ez a kép aztán kiszélesedik; mindig határozottabb alakot Olt, mig végre Móses árnyékában látom az isteni Agnoktf, dupla homlokával. Erről aztán eszembe jut Picro Torrigtani, as a szerencsétlen, de nagy művészember, ki méltó Nagy-Kanizsa látképével levelezőlapok egész uj felvételekkel és postakártyaalbumok kaphntólc __ _F IJ> C H E L FÜLÓP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Ntgy-Kinhm csötöriök Zala 8 asám it. I»p.) 1898. január bó 27-én irtó szereplést lát is a szabadelvütég lobogói alatt éa ha jücky Nándor és társai mindenáron el akarják söpörni Magyaror ország földje színéről a szabadelvűsiget: ám menjenek bele a harcba ók maguk;] nekik nincs sem félteni való revendljok, aem magasztosabb, tisztább, szentebb kötelességek teljesítését kivánó apostoli hivatásuk; de a papok részérói elvárhatja a vallás legszentebb érdeke, elvárhatja a hivők kQlónbózó pártokhoz tartozó egyeteme is, hogy végre helyes belátásra jussanak és •e néppártért, se semmiféle néven nevezett pártért ott ne hagyják a szeretet oltárát, a béke szentélyét, ahová a fels/.itott viszálykodás, az áldástalan gyűlölködés elől béke-J malasztért szokott menekülni az Isten oli talma alá futó nép. Más oldalról kíváncsiak vagyunk arra is,, hogy ha a néppárt világi urai (akár civil -. kísérettel, akár papi aszisztenciával) újra le- j vonulnak Alsó Lendvára, hogy ott a vak lástaUn, zsidó és szabadkómives kormány \| ellen s általában a százszor elátkozott sza-l i badelvüség ellen folytassák a keresztes-háborút, minő fogadtatásban fogja őket részesíteni a nép, amely a közéje szórt hazugságokból és rágalnakból immár meglehetősen kijózanodott. A nép már legnagyobb részt belátta, hogy az a polgári házasság — ami a nagyérdemű néppártnak rettenetes vesszőparipája volt — nem tette tőnkre a vallást, nem renditette meg a róm. kath. anyaszentegyházat. Belátta, hogy az ő hitén, vallásán semmi csorba nem esett; éppen olyan szépen, zavartalanul, odaadással buzdulhat a templomban, mint előbb, sőt még a képviselőválasztás óta talán jobban is, mert a tisztelendő ur szelíden, szeretettel prédikál és nem szidja olyan hajraeresztő módon a zsidókat, meg az eretnekeket, akik mind az ördög szövetségesei, mivelhogy nem néppártiak. Azt hisszük, hogy ezúttal már nem lesz olyan kényelmes aratása Zichy Nándor gróf táborkarának; mert igen valószínű, hogy a papság sem fog ugy beletQzelődni a korteskedésbe és az izgatásba, vagy ha megint beletQzelódnek is -í -a keleties elmélkedésre még eléggé hajló és alkalmas magyar nép a néppárt eddigi szerepléséből és az eltagadhatatlanul előtte fekvő s a néppárti rémképeket ugyancsak megcáfoló állapotokból le tudja vonni a következtetést hogy ndn érdemes hinni annak, aki teletorokkal tQzet kiabál, mikor egy szikra sincs az egész határban (—) Berciik Arp< dot a minzzttr-elnökséghez mininteri tanácsossá nevezte lei 6 felsége. E kinevezés nemcsuk a fővárosban keltett megelégedést it kellemes érzést, a hol Bércük szeretetreméltó személye a legkedveltebb megjelenésűek közé tartozik, hanem a vidék is a legőszintébb szívvel üdvözli a magyar állameszme bátorsnril védőjének kinevezését1 jóllehet csak működése után van módjáb>m megítélni Bercziket. Az egész osztály jól ismeri Bérezik kiterjedt milkiidését és ép oly ismeretes az, hogy Bérezik már három évtized óta áll a nemzeti eszme szolgálatában és hogy majdnem kizárólag as 0 érdeme, hogy Európának most egészen más felfogása van a magyar nemzetiségi kérdés felől, mint azelőtt, A buj-togatások és rágaŰhkf melyeknek Magyarország a külföldön az öszsses n emzettségek rénéHA ki volt téve s melynek Magyarországot a más nyelven beszélő néptörzsek erőszakos elnyomójának kiáltották lei, — megszűntek, 'mert a külföld fél lett világosává a teljes és való igazság és a dolog lényege felől és a magyar állammal szemben immár igazságosan ítél. Ez egyes eggeilül Bérezik müve, — irja a „Pester Corrtspondenz," — azé a Berezűeé, aki tollát e nagy dolog szolgálatába állította, a feladatot, melyre vállalkozott, teljes becsülettel megoldotta éz e téren is tökéletes sikert vívott lei. Ez a siker biztosította az ui miniszteri tanácsos számára mindazoknak teljes elismerését, akik magyaroknak vallják magukat, köztük — meg vagyunk győződve — első sorban a magyar sajtóét. A pénzügyi bizottság. A magyar törvényhozás egész parlamenti épületében a képviselőház pénzügyi bizottsága a legfontosabb fbrum, mert ott lesz minden, a mi a magyar államgépezettel bármiképen összefüggésben van, végig tárgyalva, indokolva, elfogadva, vagy elvetve. A pénzügyi bizottság ellentétben a plénum-mai, az a tényező, a mely serényen dolgozik, tartózkodás nélkül itél és elfog ulat-lanul bírál. Alkotások, intézmények te berendezések itt való értékük szerint leszt bírálat alá vonVá. "A ^pinzügyi bizottságban nem a miniszt rek, tárcájuk és közegeik nagy politikai vonását veszik beható megbeszélés alá, hanem minden, még oly csekély részlettel is behatóan foglalkoznak, jól éa alaposan mérlegelik, hogy mire fordíttatnak a nép adógarasai. A mélyen komoly munka bizottsága ez, melyben a kormányon levőktől minden lehetséges és hasznos engedményt kicsikarnak az ország érdekében. Az alkudozást csak az országgyűlés plenumában kerülik, de a pénzügyi bizottságban minden forintot utánszámitanak;az okvetlen szükségeseket lelkiismeretesen kikutatják és csakis ezeket szavazzák meg. Bizonyos mértékben az állam egész gépezete a pénzügyi bizottságban összpontosul és a bizottság elnökének kezeiben, a mely bizottság a parlament bizalmával bírói széket ül, lét és nem. lét Mött dönt. E bizottság nagy fontosságát csak t«-mészét esnek mutatja az, ha kormány és parlament egyformáin törekszik annak elnöki vetélytársa lehetett volna Midiéi Ai gelonak, — kalapácsával összetörni, amely caelukédet bizony ha rettenetes szenvedélye nem sodorja aseren- égbekiáltó va'a I csétlenségbe. .Spanyolországban, az Arbuez Péterek hazájá- Játszó pjjtá a volt Michel Angelonak; majd ban egy Szűz-Mária szobrot porrá zúzni;— ter- kéaöbb velMjtárs vált belőle, ki féltékenységgel mészetes, bogy ezekutin csakis a..... máglya látja oőni Angelot a Mediciek udvarában kóvelkezhetiL Agnolo 1 Vájjon jutott-e eszedbe, mikor a pápák kegye- * Hiába hájtogato 1 lejedet; nagy hibát k'iveitél idei keresték, az a szerencaetlen Torrigiant, ki •i, mikor azt a szerencsétlen Torrigiant gyerekel {éhenhalt egy spanyol nedves bőrtön rothadt szatirikus arcod gunyo ó mimikával sértegetted 1, szalmakölegjén ? Elmaradhatott volna a daganat orrod a bom-tok csontod közt, nem zavarta volna arcod ril- De bál hiába I mikus vonalait semmiféle dupla-homlok — ha A Sanct Pietro in Vincdli elvégre ia egy tem azt a szegény gyereket békébe' hagyod. plom, ahova imádkozni járnak az enyhülést s Es ki tudja? .. tán megmenthettél volna egy megnyugvást keresi hívek, fenomenális művészt a nagy cinqueeento azá-l Átszellemült arcú vándorok odacauaznak a főoltár mára. nyitott kriptaszerü ürege elé, s halk sóhajok ki- Ez a bitonyos Pieru Torrigiani pedig as egéaz sereiében pörgetik olvaaójukal, remegő vagygyal világon imígy beszél vala terólad: néznek azenl Péter láncára, mely egy üveg szék- ,Ez a Buonarrotti és én tuint gyermek, a de \| rényben leketéllik. mig egy alkalmas pillanatban, m<kor aenki te' volt mögöttem, az emberi művészet diadalának e faragott képéhez aiettem, a lorró homlokomat oda nyomtam a« erekkel Állatott, haragtól meggörbült kezelőjéhez, s szép csöndesen, folyton visesálekinlgetve, távoztam a templomból. Most már ha behunyom Oaaemeimet, tisatán magam alött látom Michel Angek) haragvó „Mózes" ét. Carmine egyházba jártunk, hogy Masuccio kápol aájábe dolgozzunk. Buonarrolitiak az vo\|t a szokása, bogy minden \| rajzolói kigúnyolt. Egy napon, amidőn már untatni kezdett tréfálkozásaival, dühbe jöttem, a öklömmel az orrára olyan csapást mértem, hogy a csont és porezogó ostya módjára lapult össze a kezem alatt. Az Más nyomait egész eletén át fogja viselni" Lám e miatt annak a szerencsétlen, gyereknek aem volt maradása többé a Mediciekoél: bejárta Ml világot, mindenül! hagyván maga után remekműveket, meljeket a legutóbbi időkig eeked tulajdonítottak. — mig végre legremekebb alkotásit kénytelen a spanyolok szükkgritteége miatt A hivségea lelkek vágya pediglen mindig teljesedik. Komor ünnepélyes arccal jelenik meg egy ,pap közöttük, kinyitván az üvegszekrényt, a jámbor lelkektől balkezével e szedi azon tárgyakat, me lyekből menten csudatévő ereklye lesz, ha oda érinti azenl Péter rabláncához Imakönyvek, medailtonok, keresztek, jegygyűrűk, a jó latén a megmondhatója miféle tárgyak lépnek ilyenlormán érintkezésbe e csudatévő lánc-eal, — tulajd -noaaik fanatikus örömmel tno és egy kis bakaiaaal) hálálják meg az ereklye-csi-Qtló mester fáradozásai!. Megvártam mig eltávoztat, s újból viassalér-te a kőiéihez. Soká, nagyon soká néztem még; latok. - UtU a raiiemikii. — Ktdcit .y" urt Igen saépeu köszönöm, hogy az általam faladott két kérdést olyau érdekesen lejlegette a kidomborította a Zala 0. számának Tolfuilájábaa és nz Ariadné fonál segítségével bejutván a női aztv labyrinthusának egyik csarnokába, (óh, mert beljebb jutni majdnem lehetetlen) az állhatatosság pálmájával a nfii szivet koszonula meg. S most megengedi ugy-e bár, hogy a kérdésekhez én ia — a kérdező — hozzáfűzzem a magam aserény véleményéi, bár magam tudom legjobban, hogy az én styluaom elhalaványodik az öné mellett, kivált mikor nem is külóoböaö, de egy témáról értékesünk. A két kérdés közül az elaöt nem aa én .esel emeseégem* hozta létre. Azt én már minlegf magyarázatképpen, kérdezve irtam, miután ép engem interjaholtak meg több o dalról, bogy egy idő óla Márt aem Irak njságba ? Nagy-Kanizsa, cütörtök széke számira a legnagyobb országos capacitást megnyerni, akihez a törvényhozás összes tényezői, e6ő sorban maga a nemzet korlátlan Jazalommal vannak. A mult ülésszakban Tisza Kálmán, az agg államférfi volt a bizottság elnöke s e minőségben a legnagyobb erélylyel viselte a nehéz felelősség és szakadatlan munka terhét. ík a jövőre nézve visszalépett e legfontosabb parlamenti bizottság elnöki tisztének viselésétől és elhatározásának kivitelénél bizonytalanságban hagyta a közvéleményt afelől, váljon gyengült munkaerő lük>lyása-e visszalépése, avagy az a kívánat volt-e rá nézve - mérvadó, hogy jobbat és hivatottabbat akar ama helyen látni? De bármi volt a magyar great old man, a három lustromon át volt miniszterelnök elhatározásának indoka, hivatotubb, képesebb, tehetségesebb utódot nem adhatott neki a parlament, mint SzéU Kálmán, a ki immár elnöke a pénzügyi bizottságnak FeWe é és Jeteié független, ugy politikai, mint ftnáaciáiis tekintetben ; az államgépezet működését ismert, mint más ali^. Meggyőződésének védelmezésében rettenthetetlen, nem egyszer bebizonyította, hogy meggyőződésének a nemzettel, de a koronával szemben is vagy érvényt szerez, vagy belátva fáradozásainak sikertelenségét i mindent elejt, csak jobb meggyőződését nem. SzéU Kálmán egyesíti magában a ntaiern pénzügyi kapacitás kföbrő tapasztalatait és a mi tökimivelő államban rendkivüi-fontos, a modem mezőgazda gyakorlati ismereteit és tapasztalatait a saját érdekei feláldozásává! szívesen értékes ti nemzete javára. Ezen felöl leghivatottabb magyarázója Deák Ferenc elveinek, akinek atyai gondossága alatt nőtt fel és lett nagygyá Széli Kálmán; szabadelvű a szó legkomolyabb értelmében, prototypusa az dvhüségnek s mint ilyent tiszteli és becsüli az egész ország. SzéU Kálmán ebökkd az élén jóval magasabbra nő a pénzügyi bizottság, mert ö rá fogja nyomni a testületre a saját egyéniségének bélyegét. Politikai szemle. L Báró Jósika Sámu lemondása ▲ hivatalos lap vaaáraapi alánénak ekjén két IrtlelaAbb késtw< köaőlt. As tlaőbea a kárál? báré JMn Saaia saemélje köröli miuieatert tIménti ezen állásától a e saolgálaiai elismer eeéül a l-eő ositályu vaakoroos rendet ado-»aayoa»e aeki. A máiotiikben fiánffy misisxter e nököt kasza sieg a satmélye körüli miais«-terioai ügyeinek ideiglenes v eseté-ével. Nagyon érdemes államférfiúi pálya ssakadt m-g esxel. A ki — aa utóbbi évek történetét inegtrfa, bizonynyal lapokat b>g S'.entelai Jósika bárónak abban. A távozás nem jött meglepetés, fiámba. Jól ismert tftok volt, bogy állaadóan menni kéaaftlt, mert kö<te és . a miniszterelnök között nézetei'áresések robak. A kfllóaböiő pár tuk a saját politikája* tormáján színe/ik est ki; a kormány persae köayomatoaok éa lelhiva-talosok u'jsn tiltakozik as etéle teltevé^k ellen. Béeei politikai körökben snutéa teltönt, bosy Bmffv a maga ea\|tó orgaaumaibea ast bire»s-t« i, bogy semmi politikai háttere aiaee báró Jósika lemondásának Igenis van, s a legiobb torráaböl jelen'ik. bogy a bárók kormányában kitört éles konfliktusnak a következménye. Báró Jóeikáaak ugyanis a minis«terelnök asemre-hányást tett azért, mert báró Jóaika, mint a ttaimnyüles alelnöke ast iaditváajroata, bogy a atátasgyülés a királybox intessen feliratot aa írá&tv bogy a katholikw autonómia I éteti télnél ügyen tekintettel as erdélyi katbo'ikas egyház •qtonomikua külön slláaára. Báró Bánffy De/só kárboatatta, bogy ammutertárea eat s feliratot nem a kormányhoz iatástette. II. Költségvetési vita Jaanár ¥6 Mégkaadték ma a k&taégvetée tárgysiaaát. Milliók ée milliókról igea lágy összegekről vo't hsó, d Igea kaveaea baügslták Hegedűs Sáador ••lőadó beszédet, melyben a költség vetést ismer tette. A% harmine-oegfyven honatya loglalta el a sorokat, es n kiesi s/ám ieieata az általáoas tí'kedvetenedés', ssety szinte ránehezedett honatyái lelkekre. Rleaaéki körökbea előre látják, bogy a nyári szünet előtt aa elintézendő javaelatokaak ismét egáci balssaxa kerül tárgyalásra, agy bogy beha hatóbb vitára akkor isméi rásütik as obetrakció bélyegét. — A kormány most »nt aaoa ieea, bogy a kölségvetém viut bo-saebb ideig kihassák, mart aem késs egyetlen érdemes tűrvényja-vaalat sem As elleiiaéki pártok elvi kijelenté-eek hangoztatáss etán taktikai s—mpoatból először nem akartak ráest venni e vitákban, agy joa- „ doliák, tárt regednek a kormáoypárt ajeneaieek a s/ónoklatl gyakorlatokra. — De as elvi kije-lentéaak mellett maradni a aa»án bailgstagoe tűrni a félmilliárd megaaavazáait, nmafy mégis a népet terheli, nem felelne sse« a kőteleaeégte-dásaek, a melyet a ro»ndáamma] magéira vállaltak. Harcolni kell tehát árért a költségvetés altat ugy és addig, a mint ás a mig kiki bírja. — MeuUny Lajos bároaegyadórai hewedhen a passzivitást tndiiváayosta, n aemeeri párt maitévi okadatolását megtoldván aasal i, bogy a kormány éa a tőbbaég a provizórium >s törvény megalkotásával mJy e 67 m alapot is ifáejfrfe, f ■saal tékát alkoimánfm kihddmtt folytatni nem lehet A konferencia rlogadia a Meenleey indítványát a ebbe képes! Tb^y Rámán eeak alti nyilatkozatot fog tenni a aatáa a »aál«Öbl hallgat stég talán akko- is, ba kaaállopaaeal vs.io nák a pártot. A aemset pH a mootasi vitában eaak két szónokkal szándeko/ik részt venai. Ese« egyik, Horáaasky Nárdor már ma síkra asal o t, a költségvetésnek csupán pénzügyi oldalára «ao-Htkoxva. A palitikai méltatást Apponyi fogfa botnap eltévesm Horáauky pénzügyi kritikája rideg, száraz, lesújtó volt. Abbaa kulminált, bogy meaikeiet-leall elérkeznek a deficitbe. Pedig a teker ia»» légi képesség a legszélsőbb határokig ki raa mentve. Pedig reformjainkat, állami ftudalaée-kat ott nem valósították. Szorongó érséal keltett a Ház miadea oldalán, a mikor kiméMea asámcsop-rtisiraí bebizonyította, miként tál)** eedtek be pontról-pontra n mait évek során bangogtatott szomora jóslatai, ö már lM-ea jelezte a defieiiet, és sz a léaylagef ktaelésben be ia következett. — Igg/-e, előadó ar?~=- kérdezte kirtelea HegedU Sándorhoz fordolvs. Az előadó kénytelen voh rá bóliatxai, bogy ! No de annál j ibban főlmámitotta as ei«aae moroáotf Házat Aráayi Mikaa. Míodjárt beaaáde elején megtalálta as eszközi tzomora péeeütyl viesonyaink felderítésére. A pénzügyi év kesde-tét a rideg, fagyom zazaurás jaaaár elsejéről át kell helyesei a vidám, bobö^ április elejire . KBlönbea nem baj as a Sok kiadás. As eeak a haladást, fíjlődéet jeleati ea áldosntkéaseégan-kért bálás less nemzetink. Aráayi ezatán nagy bérrel polemizált még Mii tetethettem volna erre mást. mint azt hogy hat azért, mert nem (mMt. De ha szí hiszi kedves »y ur. hogy eszel a »j e kérdesőaködők megelégedtek; nagyon csalódik. ?Hát \tm# aem tud Hangzik a naiv ker dés Hm. Hát erre ém leWjek ? % Megálljatok csak, t tudakozódnotok, majd j oMgkérdezeménettagy nálamnál okosabb embertől. Írtam hál önnek. »y« ar ás (elvetellem ket kérdést, melyek k sül u első. tulajdonképpen j azt lóglak* magában, hogy miért aem tudok éfi-ee verset, ae prózái irai ? fci Oo meggnsagyarazta. Eh bei nincs hozzászólásom, mert ba én vala hogy mafvarázni tudnám, akkor már mexmagra-: ráztam volna a kerd#zóakődóknek s nem alkalmai- -lankodtam volna önnd vele. Hanem most jAo n második kérdés: »A női szív tud e szeretni á'landubban, meTfabben, vagy a lerfiszív f S bs a női: miért, mi oknál fogva ?« Ön, írót stytaaáaak szingasdagsá^áaval. a le-remles logikájából adta meg magyarázatát azzal ! a gyó yórS regével (Uram, bocsásd meg bűnömet, bogy én ezt eaak regének tartom) mely szerint. — mint Mózes irja —a nő a ferl oldalbordaj a -1 hói teremtetett. S mily káiöoóe. ép a baltelőli oldaüiordak egyikebői: talan ezért is áü közei a térte szivéhez s iogot formál annak szeretetére. Már mos csak az a kérdés, hogy a térit, vagv! a aő tud-e mélyebbe, SShatatoaabban szeretni?] De ki mondja azt meg? A férfiak azt tartják, kngv O, a nők eüeoben \| sajál nemüknek ítélik oda az állhatatosság ba-J bérjeit i es utóbbiak pártjára áll ön ia, kedvet «7« v rValóesioileg uját áattapfsztalata győzte meg ennek igaszságSrót.) Szóval, miénk a győ- zetem, egy pártbivüak már van az ellentáborából ;l i/a/, csak d- hátha amafoknuk annyi sinca as ..inneoiáborból '' S itt megálljunk egy kicsit. Hátha igazuk van a u ikuek. (Termésseteeeu, nem mindenik esetben; nője váloga'ja. t A férfi szeret héreelrazen-vedelyesen, ideálisan, a rz az érzelem szívftket egeszen elfoglalja, de leiküknek. agyuknak, élo-tükuek csak egy reazet tőlli be.' Miért ? Mert a férfit a társad lom, a hivatal, a megél hetes gondja, az élet. a külvilág számos küzdelme, a szereplés elfoglalja s mindegyik megköveteli tőle a maga részéi. Ez a folytonos súrlódás halassal van szív világára is és ha csalódik, könnyebben (ad felejtkezni as elet forgatagaban. A nő ellenben — ba csak nem a külvilágban szereplő nagyvilági hölgy, avagy olyan, aki maga keresi meg a maga kenyeret — alfa án eaágban mondhatni kizárólag benső eletet ei, lelkének románcé, tiszta idealizmusa megmarad, zive nam csalódik \| s adban tisztán, melyen, állhatatosan megmarad a szeretet, melyet mások irái.t erez. A mátok szó alatt ne tessék kérem mtgülk^zai! < 4ban! mondják férfi-olvasóim, elárul a magát e tev el irója, tebái a nók tibbtiben beazelnek a szív érzelméről'?) Ne feledjük, ho?y a nő nemcsak a terűt tudja melyen igazan szerelni, de tóobi hozzátartozóit I is. (Ezek a , máitJr .) Szereti-e az apa gyermeket Uítr, mint ss! amfü ¥ .Szerelt e s Hu szikit agy, mint a taby ?! Sa«treú-e fivér mSeéréi ugy, mint ez őt? ' De nemcsak személyek iránt érez mélyen a nöj szív, hanem egyes vidékek, szép helyek iránt ia. ügy^meg tud szeretni egy-égy helye, hogy fzmte sirva hagyja el. A szeretet minden boldogságnak s supeHati-vusa a igy a női aziv annak kalCorrása, gócpont ja. A nő azivével érez. esse! gondolkozik s eszet melekezik a aaeretete csodákra ke-si őt. Oh mindenható ^zerüei. «»rök vagy le. meg a sírba a ia boldogitaas' tlsak egyet nem tudnak a nők allhataloaaa sserrini: a barátnőjüket mert ha ennek csak ^ egy marabo-tollal vaa is több kalapján s eaak egyellee szíves saót szóljon aa ö ideáijakaak: tüstént ott a harag, a feltekenyeég stb.' De es csak mellékes dolog, egy kis tréfa; örök igasaág a nőt szív hüeége, aÜhalaloiraágg egyesülve a szeretetben, mely képea a földre menny országol varázsolni, vagy mint Oe irja „f nr: „ebb^n van létének üdvöeilö boidog-aáaa. de egyúttal esetlegei iragtcuaUnak _rtika ia.te Vigy mint a költő írja a szívről : -Mart caséálataa a már tlkoiáil. Vraaiaa; tf agy aaavai, aJat gyámi, Maa aaa éltSak to tdogaég Mi 1 aa ia, mlf aaaak áévél éalja ML Sokszor éppen az érzelem melysége ídés elé tragédiát s igy valójában legesebb, legideálbabb lenne, ha ugy lehetne miot Arany J. irta a Toldiban : ,lí aa ia vimlaál, al aaa is kirtséaál ^aSia, astraksi, ék la áléail vataél! 8 most fogadja kedves jf ar a következő ,jrásbefi feUdat"-ig kiváló tisztelelem kifejezését 1 M~m»knfdrs. Nsgy-Knniua oQ>Ortnk siókkal ia, a kik » tavalyi beatedért reflektáltak ée berégwit* nagynabáia benédét aua), hogy a jelenlegi kormány képet egyedül a léteit politikai' él gazdaiági problémákat megoldani. — Mennyibe került a miadátami? — kérdette tőle Polóoyi Gé«i. . — Abot lemmi kőte uiuct! — kiilj'U tinta komikai dlhvtl Arányi. — Igiia vaa, — noadotla Polónyi. — Hisieo aea én adtin rá pénit. De már ikkor Siilágyi nem volt a terem bea mert u Bléil, Arányi beeiéde után, 6 perere feMÜggentette. A nünet után Zichy Jánot gról feltette le ait ai óriási tiláltaágot, a melyben társadalmunk nenved. Különösen a itocialiimut kérdésével fogislkosott. Betxéde pártjánál usgy stmoki haiáat keltett, de kOvetkeretéiei a kritikát meg nem állják. As s rétté bestédének, mikor a tajtó- ét i gyüleketéii mbid'ág megitoriiásat kiráusii luik tüntette fel, éppen nem keltet kedve<0 benyotiási. Zala H. szám. (4. lap.) ilUl ii orulnjáU* 'vfMUII ta atfogadoH lörtány-Ja.aalat, m.l? i Mjitgnmkrll aaöl, ráronalnkat. kSaá-galakat ia fllfltihil, lIMitukUl öröklött itaat na.ttöl akarja aaghaatnnl kl akarj. Mrtlil I baaaík ma«t«tMl>t, kálaaásad<« aulában tnolgálnlokbmi naadag alít aalákát él nrdályl otthonaik nta.l kugniaát ikirfa mbbí-•Itali. Ami ta alkotaányon il»i lakataágH volt arra, hogy I népBnkat ta naratskat faiyagntö antgy.nt •thárttitk, ■aftaiuk atptak fér ált: i Timi ti káaatgi lantlkukbaa i aaáaa »álaaaiókartl«tak üanajöraUlbaa Mkiborodlntól lilfoti a^a.akbaa tittakouak \| töríányjavaalat alln ; M-kWrák II ontaággyQltai kiprisatttnkat, küfj katáronottnn foglaljanak átitat llaa. ti tágjának kl I koraánypártbót, aaaly kápaa tolt agy Ily, naanaU önárnatlak.t atrtö Ur-rányjaTaalalot alfogadáara ajtnlaai. Moat hogy aiad.n alkol-ntttyoanakúa kl tii Barllra, (trjaiakat tn atyillkat fiidalon lót magt Jrra látjik, mlral Hí roltak ktpwak öaillk öröktt, ba-Mtlat t ■afaaotul. Ml alán aaaaooyuk. akik as oltárait M-klt töltünk, hogy fárjUnket Hm raasttybai, nb tatkt báutbai al iaa hagyjuk ti ml aii« hajadonok, akik I Mfjadlk paru cmlatra gondoláik, a.ly aat rasdall saklik, hogy atytlnk aakáa (oadlalt, aggodalmuk tsrllit enykIMk \| mlalfltt a töryány\|a»aalat Falaágnd snantiattiM tltal kötalasö tiriinyarjra aaalklnik. Falaigad ityit aalrik.< fotdnlnnk, BBílytyií Falstgad lattnáldln btnnivts nrntkodian nlntt ttipQnk isivtí- nem asUnt meg anaialatsl ta kMfban agyflttdobogtil ta könyörgtnk, kagyk adják atpiakröl in ■Ildiről I fanyagatö jagtalanaigot lafkagynlaaaabb athá-nltant ia i „HalyaigDavakröl anölt tOr.áiiyJxaalatot" tag A riiát Tbaly Kálmán ftjesu bt. Busádé B>\|u.bb ^atanitáabaa ím rtwaita.i. btw tigja ia twtai aiag falatgWal I Iatan áldja tl tartan n>\| Butakat A polititáló lián hölgyek vállalko'áiáliwdare kOvette. A Itirálf ittrddn nem fogadta ölet — Oh Sithtnbllrgen I Mont legfeljebb itt t-betik, i "it annik idején a Uécibnu járt olik dipulició, bogy a kabiuit-Irodábiu bátra bigyják a kervéuyüktt, melyet nekik kéiflbb a minUiteriua utján vüuakildnuk Tollfuttában. A múltkor érdekts, de hálátlan thémára adta ayoniatékoi tilnkotá< volt. Thily t fBggeÜintégi párt nevében kijelentette, hogy a kormánynak a második provitoriua-iava<latuál tanunitoU eljá-ránn folytán a párt mar mott sem tekinti alkot-mányotuak a fenálló viszonyokai és étért tartót-kodik résslvtaui a tnitségvetéei vitábau.... 111. Nök a politikában. A« egri nflk ktrddal kesflkben á'lUk s bástya falakon híjdin, róttál ketflkben megvillant s ftayei acél ét tátongó réit BtSttek a tsr kopo-avákoa. Igiti betonok voltak Ok, kik a léu Ideién egy torbau kÜMÜltek férjeikkel a — un- magát a ,ToHullában' való csevegés mestere, iadiigiri; mikor stonbw i tőrük sereg elvonalt. visnaiértek a pergő rokki mellé é- finom ken demálat sodorlak ajjaik kOtőtt, mosolyva emel ték gügyögő kiesi eseesemOiket keblükre; a gyeratkitoba deiüi levegőjén anyák lettek ismét, kedvet, békét, itelíd anyák ét nem gon- ■ fejtegetni, ssinte terméstelellenes. Legjobb Heinevei doltsk srrs, hogy emiékök istssdA multán <• j tartani, aki ugy vélekedett, hogy „ich Irage nieht, lányt kOlotOnOs t migyarok történetének. As erdélyi stáas nők isintén Kilo kegyért pályásaik. Hírei rí idő nea sug, pnnkapor stag oeut fertAti a levegőt, nem kardot rántanak Ok, gyáftrubábi öltőinek é síinétti brivtnil mi-rokrs Ollőtiék-ai elnyomottak trsgikM vonásait, ■tgr a nwjy kiidttaukben elfáradt, kidőlt apák ét térjek helyett ők vivják tovább a hareo'. Elmentek a királyból Bécsbe, hogy megkérjék mentse meg a feayegetO venélytbl, puitnlástöl u ö édes ssép erdélyi otthonuk- örökölt nimtt nntl. Ok SilbtnbürqtH ! Ok Kronstadt, te nem Itketn Egtr, oaik aiadig Braiti. Stép sssto-oyiid dajkát tartanak otthon él hihetőleg »á-aoe ndvtrókaL Ok sohsea járnsk i konyhára Mtai, de a politikában biionynyal isámottevő faktorok. Ok Itgilább ait hiszik. midőn többek kösött arra tért rá, vájjon a nő vagy a férfi sierelme állandóbb-e. Hálátlan théms, mondom, mert ahány aterelmes, annyi stokás, n a szerelem dolgában filozofálni, fogós kérdéseket A polniztli tsiis hölgytk natárnap délntia 2 értkor érktxtek Bécnbe. A hölgyküliiatlKtg 18 tagbél állt t tagjai Nagymbtn, BMttrcr Braui, Stgtnár váronokból kerültek ki; _ Pogadátnkra a Bécsben tanuló náss iljaság kivonult a pályaudvarira a a hölgyeket, akiknek a vezetőjük két stebeni német tanár volt, lelkest' megélj neale. A s<áz diákszövetség elaöke, Trepper és Qe«tgrauer hirl ipiró üdvözlő beszédeket mondottak, majd _ mindannyian el áaaktlték a tsás< nem eti dall. A bőlgyek nevében ng üilvö/letet Fritick nsiinny kőaaönte meg, a ki a diákoktól stép virágcsokrokat is kapott. Essél a lojiadáa végnt éti, a liölvyel; nyugodtan a vátosba kooutik, iignto t kőibtink csak Krtl-ch aatsoay volt, akit, társnői lölkértékrtovy es uralkodó előtt feji4 ki, bog a »'á<uiél miért til lakottak a lörvtu) javnsltt s« nl> siié»e ellen. A küldöttség veaeici aiounál jelemkeitek a kabi-netirodában, bogy 6 leliégé'nét kihallgatási kip-janai, de felelték nekik, hogy majd csak sserdán tudjak meg, vatjon tog <i\|\|a-e őket a ki lálf, vagy nea. A meuioraadnm, amit áthajtani akarnak, igy ax>'il: Fatatg I Lngkujataanibk Ur.uk ta Királyuk I Uaijtra ItOt I atty aggwt.luaiól is ttjdalaattl, a.ly a lunkku áfign liaatak Mafjararaaáf alnáan aaaaafyárajka Uktjtn ttranag', bátor ragyaak ralsignd aaiaa alt Járn\|nl ta káráltak argkallfatáa-rt andwi, A asgaa aagyar karaány ich kütae nur.* — Mr hasonló, de nein anyuyira •ubtilis tárgy lOlőtt izándékotunk elmélkedni, amely külOnbeu idényszerű ; kérdésünk rövidre foglalva a kővetkező: .Ki tód Hittan mulatni, a ml, vagy a Itrtit" Sokan már ennek olvasásakor készen vannak felelettel: no természetet, hogy a férfi. Csak hátrább az agarakkal, ti önző, bizonykodó urak I Alább a virtussal, ti pezigOtpalack-repeeztő arszlánok. — Minden kOvetkezménynyel szembeazállva bátorkodunk fő állítani sz ellenvéleményt., \ Nem hozunk tel a vélemény támogatására semini szőrszálhasogató psychologiát, j semmi ál-szenteskedö századvégi világnézetet, tintán tapasztalati általános példákkal azállunk sikra Mindenekelőtt eldöntendő, mit ért mulattá/ alatt a férfi s mit a nO. Az egyik léi a mulatságot abban látja, bogy órákra, sőt éjjeleken át Dtógell a kerek zöld-aulait kártyával, vagy neki ül a boros fiaskóknak és addig nem tágit, mig testi és izellemi egyensúlya a legalaposabban lel nem billent, — avagy „a barna legények* négy húrjára rakja a világ OtOdik eleinél, a nehezen jövő, könnyen menő pénzt, — avagy — de ezen tárgyról szólván, már tisztesség esik. Most már azt mondhatják némelyek, hogy es igy csak nálunk Magyarországban van; hát kérem, másutt még oklalanabbul is van Már pedig bevett szokás szerint, ha mulatságról van szó, mindenki, első sorban láncra gondol, A férfiak fanyar, s a nOk Orómtelt arccal, t. j. azon nOk, kik még nem tekinthetnek le második vagy pláne harmadik nemiedékre. S mo«t újból felvetődik egy kérdéi, melyik neme a mulatságnak felel meg jobban a kifejeled logalomnak ? Tartózkodunk a definíciótól, mert gondolkozásunktól ebben tanácsot nem kér- 1898. jmuár bó 27-én belünk, csak értelmeinktől Esek pedig aat mondják, bogy a ... nőnek van igasa. A (áriak ctak duhajkodni tudnak — legalább — legnagyobbrészt — a nők (mindig a beszámítható nőket értve eaalalt) azok mulataak. Vannak ugyan a férfiak kőiOlt olyan naiv lelkek, — akik pld. én nélkül, mintegy ösztönszerűleg jó kedvűek, ha színházban jó vígjátékot látnak ; a nők sohasem kacagnak._oly mértéktelenül. Mindamellett, ha másnap kérded férjuramat, hogy telnetl neki a szinhás, ast feleli: .nagy bolondság as egén", — mig a feleség .nagyon jól mulatóit." Oka ennek talán abban található, hogy a nff külső benyomások iránt tokkal finomabb értékkel bir s leifogása közvetlenebbb, mini a férfié, kinek belsejébe minden benyomás csak at értelmen keresztül nürődve jut, és ahoz, hogy a szive vigadjon, as értelmet el kell altatnia. Minél képzettebb, eszesebb a férfi, anual kevésbé hajlik a könnyed életfelfogást (altétolezű múlatás felé. Tuiayomó benne az n- n. „raison* a megfontolás. A nOkre nézve citáljuk a Irancia esprit egyik nagymester! de la Rochefoucauld-t, ki ait mondja mazimáibaot >A legtöbb nö szellemessége inkább bolondságiikal, mint értelmi erejűket fokozza." T- bét a mulatiág, amely szintén egyike az élei boloodtágainak, jobban ősik az értelmes, szellemes nőknek, mini a — hogy ia mondjam — kevesebb észbell bajjal telruhasol-taknak. De elég a levezetésekből, mert még talán a ,léminisme< hirébe keveredhetnénk, a modern nellemirányok eten egyik legvérszegényehb Iájába. Lánuk ■ tapasztalati példákat. Általános a panasz hogy a báli kOiönség frak-I kos része a láncot nagyon is elhanyagolja; ba biionyoi kort elérlek, már s<ínte áldoiatnak tar'ják a táncolást. Vagy legyökeresik lakktopá-nos lábuk a terem Bemleges közepén, vagy valami érdekei nő-alak mellé lelepednek( ■ laklatják szegényt ss úgynevezett „báli beszélgetéssel" amely néha intimebb hangbt is átcsap, olyan fajtába, mint a .décadenoe* irodalmának tónusa. Ez ai .urak mulatsága * S nem egyébb aa, i§int bálterembe átültetett paraszt-enyelgés. A hölgyek ellenben, mind, talán kivétel nélkül aion (elleti uándékkil mennek a parkettre, bogy minél bel-terjewbben táncoljanak. A legifjabb nemzedék a táncért magáért, a graciózui mozgás, aa Otenata himbálódsás kedvéért; a kőveikcső nematdek a férfiak kedveéri, akik táncolnak, ■ ha nagyon válogatónk, megeihetik, bogy alig akad ínyükre való, de aiért jobban lajnálják, ha nem n ulal-nnk, mintha nem akadlak egyhamar párjukba Következik a •fiatal anaonyoka fejt, tik a bekövetkezendő élel-nyira előli még kiálvtsik a lavanl. Etek már nem annyira a táncon, sem a férfiakon, mini inkább aa „olllevétben", a látái éi — láttiláiban találják mulatságukat. (Ellenben la (érj urak mulatsága nagyon problémaiam) Mindamellett találtam már olyan fiatal aisionyrt ia, ki egy ketingOérl egy soupé-csárdásért képet 'egy hétig elhallgatni a iérji stearebányetokal, !asét a férjél, ki nem tudja fölfogni, hogy aa : ember ctak addig él igazán, atnig táncol, mulat. Még mindig ntm fogytunk ki a .mulató auzonyok* kategóriájából. Van mép egy speciálisan vidékies válfaj: a láncoló mamák. Aa asssonyi mulatságvágy annyira uralja őket, bogy nem átallanak egy Borban járni francia négyeit leányaikkal, tőt Alikkal. — A pspák pedig ebben a korban régeirégen kifogylak a mulatságokból • fejcsóválva szemlélik a tánc fiatalító erejét, de Önmaguk a* apai tekintély Cfrbttáia nélkül be ntm állhalaak. Mert hiesen »da mblime aa ridicu'e...... Ugy bianük, hogy tételünket elég nyomót Nagykanizsa, csütörtök Zala 8. szám. (§. iap> ily hMória és a lolytatáaa ép példával támogattuk. Ha pedig", még tv sem; Esers«tr megtörtént már as ingatja vtag némely jó mulató hiftben állá uri-! ■í«,8r'»ik "M «ea tul is, ember bitét as fl felülmulball.n mulatási lalen-í0^ '?b'u00^ . - , álUlr " „ ...Csak egy gyengs késszonlás a Isj es vállak luntában, rémuUlok sson ilju áldozatokrs, kik i kiH8lI) ^J^J \|ormajai a parányi kis gyors bervsdásssl fitetlék meg túlságos mulatási jószág nyak, de aa első liráukosás rikácsoásál, hevükül; vájjon melyikük tudna Uraim olyan \| mely más körülmények kőzi édes sene, moat példát fölbosni a lérfiak közül, aki feláldozta nemi zabad hallani, nem, mert most így ktváaja , L i la. .11. ! a becsület. Heg ke I ölni, el kell puszii'aat fit a volna magát, nogy egy e,szazai vegigiancouaaaon.' htM B^tiáln valami az a liersUiet, Ha meg is esett valami >aj; akkor az a .lumpo-iirtnUn gyermekvérrel táplálkozik, hogy igsii lás" következménye, amelyet hogyan Önök azlféuye visszatükröződjék a emberek aiculalán, igazi mulatságnak neveznek, de amely az .erős, hogy sz emkerek büszkélkedhessenek vele. sem* cinemén kétu világításba 1 elyezt —:--* S most moralizáljunk egy kisaé. I Jankó Erzsi, egy heybeli ügyvéd azo Uraim! Önök bár mulassanak cigány spezsgő!szobaleánya, kedden reggel egy kis csecsemőnek 'adott életet, mely bűnös szerelmi viszonyból nóta s dfllöngözés melleit, de ne kívánják, hogy á leányok, asszonyok ia oszsstk meg Önökkel1 est a .mulatságot'. Ne vonják bele ezeket bajhali céoóikba, ne űzzék sportként a .noblspitz.-ig való itatási. ,.A múltkor sgész hangnlatomat elrontotta ered). De hogy gyalázatától azabadullmsKon, gyermeket oly helyre rejtette, hol soha megl nem találják. A kocsis előtt azonban, ki ismerte a lesny titkát, azonsai gysaaattak tűnt lei szo-l katlan viselkedése és több \|el hitároz"tteu sir* \ a leány az ajszülöliet bűnös nton \| ... . . „ ,« , Ieltelte láb alóL A rendőrségnél teljeleateték ée; s másnapi kacenjammeremet hathatósan elösegt-l,, vj\|.gtlat DTOmbu kiderítet le a bestiális anyai tette, midőn láttam, bogy fejlődő üalal leányoknak a mamák asszisztenciájával cigányszó mellett csepegtették a pezsgővel i gyűlt azon mételyt a kedélyflkbé, mely lassan ölő méregként pusztija el a nőiességei és végeleinzésh. n oda vihet, ami' az Ember Tragédiájának Ádámja mond. ,ásas vniink, tamat Is baaaM Miaáaa, caak agj klaaiayka saulaig .........Lliajaik, 8 ataó aás lás ss «féss I Aat ... vWte fUrUja ■Ml s ftkaiatk ftaa ttáarit >1." De talán massza is talált a toll lutnl. iűt bűnét- As anyát azonsat kórházba s'állitot iák. Itl hsllgalta ki őt a rendő. titzlvite 6, kii elölt töredelmesen bevallolt mindent. A kegyet-1 lenségre egy helybeli öreg asszony beszélte rá, ki sserekei is idolt neki, melyeket ö heten. — Jankó Erzai borsodmegyeí illetőségű 24 éves éa i csak bárom hónap előtt jölt Budap strOl Nagy-Kaai zsára. — Kinevezés. A m. kir. honvédelmi miniszter január hó 17 én kelt rendeletével Schubert Ftrtnc nyűg 1-90 osztályú századost Sátoralja Ujhelyre népfelkelő nyilvántartási tisztnek nevezte ki. A városunkban sok éven át szolgált, katonai és polgári . I körökben egyaránt tisztelt, s derék katoná-1 'arsaagi naptár. V nak ismert férfin kinevezéséhez. Őszinte Jaaaár lé Saeabal: A ,Pol»4ri «iyUl" láae^$ZÍVből gratulálunk mUIJ" As Isr. jAUkoa; sltgjfM -A XlUf rsWsár 6. SacaWt Vsbnár It. Saoabai: Vibrtir 10. Vssánsp: "^Isknár ft UI: ssmiOesI raklia MUljrt z ab kir. ■!>. áéU nat (áraaaéf Sasftlysá •(/Utésak tásinllljrs. A felaí kanak Isksls •» UI7. s (ualióbti A ssgTkaaiaml Ui sns-kiskéfsi ifjlit jalaat ••Ulj. Aa Inéalai ia ■•vias^i kö» astUr« Háaaaáég. Aa Vendel nagykanisssl • poata- és távírda föiisai leányával Malvin kiaaai-rzobyayal bázaaságot kötött Rtgtdit Károly m.v. hivatalnok Itadapestről. — Kljegyséa Baján Ferenc «>la«-ger</egi 1 állami elemi iskolai lanitó etjegyeaie Tikk Mari: >a a-egersaegi állami elemi iskolai lauitóeőt. — Felalvasés. A tapolcai úr. nHegylet jövő bó 19-én (elolvasással egybekötött láneviealmst rendez. Felova«ási tartanak dr. Sinyer rabi és dr. Schwart Arnold ügyvédjelölt. - — Haiáiaiásek Vért—y Iván ügyvéd, j48-iki bonvéd löhadnagy, folyó hó 19-én életének 172 ik évében Keszthelyen, hosszas betegeskedés után elhünyl. A megboldogult Keszthely város közéletében tevékeny résé veit. Az 1880 ik évben HÍREK. Oyermek-gyllkns. if'Pl: ^^r^r^L!'^ hitán jó részben büzgalmánsk köszönhető. , fu'^T1, "?uUu' "sgy-gőrböi családi sírboltban helyesték örök azeoezoaem ujára azanttaui, ugy, atzor magnak uyugll\|olnM. _ Kintor Pi! nyug. leiekkönyvi igazgató, 48-iki bonvéd f. hó 18-án 68 éves akart csak aagyobb dsrabot saját erejéből meg szerezni. As anyja ia az apja is, a testvérei is sírtak, 9 ia könvesett, pedig örülniük kellett volna, hogy egygyel kevesebb less s cstlád. Ki tudja, suén, de ártak. A szegénység igea fáayűzö,még szive ia vaa. Aat nem mondhatták, hogy vigyázz a fehérneműidre, ruhádra, cipődre, mert az ily féle jószágokkal caak éjjel, álmukban bírtak mind, de volt mégis valamije, amit nem váaároli, oem ia tudia, hogy jutott birtokába. Es a himlőhelyes kis fala»i leány a következő korában elhunyt Zala-Egerssegen. Folyó bó 19-én délután 8 órakor kisérték ki nagy részvét mellett örök nyugvó helyére. — Htmete Qéw ügyvédet, váró linknek e köstisateletnek örveodő (erikát, nagy veasteség érte. Edes anyja özv. riba bogyouUi RumU Sándoroé aséleieti kállai Vidős Karóim hétfőn délelőtt meghalt — Temetése kedden delu'án általános részvét ,melltti, nagy pompával volt. A család a következő gyászjelentést bocsájtotta ki: Melyen szomorodott, tájó asiwel lódítják He in ele (jtal, Remete Isabslls, (érj. bélsa már a lővárus egyik négyemeletes bér- üraff Károlyaé gysrmekei éa (irsff Margit, Ca !íán,/'4,,k ,bl»kta ,ert* ki s portörlő rolin, Marianna, Sándor éa István unokái és ruhát.Csakhamar megianults, hogy a házmeser \| üraff Károly veje, ftsv. raba bogyosslói Btmtt, és s koastabler a legnagyobb ur a világon. Meg Sándoroé esületett kotlái Vktoé Karolina urnőask r."!? ^ L , * aitktB hanem f0tyó évi január hó 24>éa délelőtt 10 órakor, ' ob T mUk •lB,,rt(luk- A liietben eletének 80-ik évében rövid szenvedés mán a Bsrrokaldi elöti »efismerkedett egy fiatat iSrtént gyászos elbanylá. Kelt NagyKanisaái, emberrel, kinek víröe nyakkeadAje voli és a ki hggs. j.BBár hó 14-éa. A szeretet snsyala ftr-a bécsi söwarnokbsn vaaárnap este miadig ki-jkódjék emléke (eleit! — Az eugesatslő sseot fizette s vaoeorájái és legtöbbször nsrsnesot m>.«t szerdán dáisKli 10 órakor inaislták be a bosott, ha kapuzárás slöil egy-egy Mgyedórárs helybeli Ssenl-Feew reudiek plébánia ieUölt kossá a Mgyedik emeletre. \| \|0máhan s Mindenbaióoak. Es egyszer a kőrúton megasólitotis egy arij- _ larael tsmp- mondta, mitaa a vörőa ayakkeadös saociállsis, \| buzgalommal készülődik nagy urunkat de sokkal zsebben, -tuumabbaa. reklám tsUlyért, melyet február bó 5-én 1898. január hó V én. fognak megtartani a »Polgári Egylet ösazes termeiben. Az estély felette érdekesnelf ígérkezik és oly meglepetéseket lartogat • közönség számára, minőkkel Kanizsán eddig még egy mulatság sem kedveskédcli Igazi amerikai színezetű lesz, azzal a különbséggel, hogy az uj világ lázas sürgés-forgása itt szép harmóniába fog olvadni. A nöi titoktartást ezúttal fényesen igacolja, hogy az asszonyok hallgatni is tudnak, ha kell. Utána jártunk több szereplőnél, de alázatos kérésünkre sem árulták el, hogy a reklatnnak melyik ágát fogják képviselni. — A meghívókat már szétküldte az egyesület; formájában ez maga is valami amerikai furcsaság. Az estély félkilenckor kezdődik. Jegyek válthatók február bó 4-és 6-én délután két órától ötig a »Polgári Egylet* nagytermében és a mulatság estéjén a pénztárnál. Helyárak: Páholy 10 Irt. Kariati ülőhely 1 frl 50 kr. Földszinti bemenet 1 frt .0 kr. — Akik tévedésből' uieghivót nem kaptak és erre igényt tartanak, forduljanak ilyenért Rottnjtld Lajos egyesületi titkárhoz. — Deák Iteseerl. Amint már emlite'tük. a nagykanizsai róm. kath. főgimnázium ifjúsága tánccal egybekö ölt hangversenyt rendez I. é. február bó 9 én a főgimnáziumi segítő egyesület javára, a Polgári Egylet nagytermében Belépő-díjak: Páholy 8 Irt, ülőhely aa l-Ill. sorban éa oldali I Irt 60 kr„ a többiben és a karzaton 1 frt, állóhely 80 kr. Felülfizetéseket a jótékony-célra való letűnteiből- hálásan fogad és liirlapllag nyugtáz a hangverseny rendezősége Jegyek előre válthatók Belus Lajos ur gyógyazertárábsn. Kezdete 8 órakor. MMaar t 1. Egyveleg Verdi Troubadour c. operájából. Előadja az Ifjúság Zenekara. 2. A gyáva, Budnyánazky Gyuláiéi. Szavalja Huckstadt Jenő 7. 0. L 8. A rózsa és a szarvssbogár Valitól. Előadja az Ifjúság Énekkara. 4. Gounod ; Fauat. Fantázia. Zongorán előadja Blau János. 7. 0. I. 5. Monolog. Előadja Bagyary Béla 8. 0. L 0. Szülőföldem Erdőditöl. Előadja az lljuság Énekkara. 8. Gillet Ernő: Lom du Bal. Vonós négyes. Előadják Weiser János, 8. 0. t. ÍL hegedű), Wortmsnn Samu 8. 0. I. fLL hegedű), Zerkovits Zsigmond, 8. 0. 1 (viola), Brflll Ado I 8. 0. t (cellol. 8. Brahms : Magyar táncdal Előadja az lljuság Enek és Zeneksra. a A helybeli tthi kemktdtlmi itktlet növendékei február hó 19-én hangversenynyel egybekötött láncesteiyt rendesnek a Kaszinó dísztermében — Itaresalya-wraamy. Dr. fWái'ajer Alajos fögíoinázuint igazgató nemcsak aa iijutág szellemi fejlődésére lordit nagy gondol, de ép oly élénk tevékenységet (ejt ki a testi erő épségben tartására is és miadea alkalmat fe ks>Bál arra, hogy a testedző aaép >portb«a a nővaa-dékekai buzdítsa. így a lőgimnásam korcsolyasportot űző növendékei dr. Mün/tr Alajos igszgaló, Pongrác Adolf ioraa'aa»r éa Kalosok Lso uaár vezstéss alatt f. bó M-éa ssombaioa délután koroaolya-veraenyt rendeslek a aam tárni gátnál. A győzteseket értékea tárgyakksl jutalmazták, Qyőztek a következők : Saller 8. 01. Birk, Wollák, Polgár 7 oszt, Kronberger Ü. oszt, Kelemen, Gertner 6 oszt, Erdélyi 4 oes'. és Q-trhanzer 8 oszt. tasulók. — Aa alaé-lcaával msam4Ataaa. A kér-vénynyel megtámadott alsó lendvai mandálum ügyében szombaton délután ítéletet hotlak — éa ott megsemmieitetttk. A válssslás megsemmisité-sénéPkét több okol említett Ft Lajos a VIII. biráló bizottság elnöke. As egyik afotó. — A ti-lautdsi tlník ugyanis — a mini a vizsgálati iratokból kiderült — a szavazásra jelsntkeaell választók tói egyáltalán nem kérdezte, hogy kire saavaaaak; caak a kalapjuknál levő tollak azias után diktálta, bogy sz egyik erre, a másik arra szavaz. Nag^Kanuas, eafliörtflk Z«la 8. Mám. (6, l»p) 1898 jamár hó %74fí. A második ok a házszabályok 71 fi -ának c, \| rium a felső kereskedelmi és polgári íako-igy szól: Iákhoz a privát okulás elül'ása tárgyában . s4b,n ■ T* Oly egyének ia szavazlak, u kik szavasaiul N»ó lényexők. Nem tudják Ugyanis, hogy nem bírtak, vagy pedig. bogy jogosult Tálasa- a betiltás esak az iskolákra vonatkozik-e, lók akár a késretafikMő közegek törvényelie- vagy bogy kiierjed a tanárok privát laká* nas eseWönéüf€ miau nem szavazhattak, vagy ^ jg. Legcélszerűbb voln* ezt a kérdést továbbá. Kf eldöntetni magával a rendedet kibocsátó <m34/« fM kufdekeret ellent grfumr* ttyo- ^^ . . v . , W-w/* minisztériummal Mert azt még csak értjük, kikáfúcük általi mqféUmliié-eUcel • félmtztéira; bogy ha az iskolában eltiltják a privátja^i/m be hlyét lykoroltahti, vagy végre aj oktatási. <\|e ha már a miniszteri rendeleiek -—héseivétalnoki visszaélésnek az 1878: V ! érvénye még a magánlak jogait éá szabad 17 §-*** ^ Hságái is szabályozni akarják, akkor a felső-i emum mind oz ti meqáUapithatí, hooy mit je- i ' r * Mt nprlMi soInotőbbefc, ha a szavazatra j kereskedelem-*- polgári iskolai tanár urakra nm jogi su't személyek a választásban részi; nézve elsöpörték azt a gyflnyőrü elvet, nem vesznek, vgy a jogosuM választók váasz 'hogy az én házam az én váram« — A Mi jogok gyakorlásában gáioltatnak, avagy a \| rendeletben van még egy másik olvan ÍT^JL^t t^'^ÍÍTl í^ réazlet ia, mely nagyon forcsí helyzetbe említett módokon jogtalan avagy kőzkivaalnoki: w » , . . , 4 1 tórvénrelie* befolyás «n Soroltatott j bozza a raaganlanulókal. A r-ndelet ugyanis volna. itzt mondja, hogy az a szaktanár, aki a Az itéleie! öj szóval e;v ellen boztak. Ez sz' magántanulót készíti, a vizsgálaton mini egy izavaiai 4 neszeit párt* Jégkt Józsele.Xfié dező nem fezerepdhet. Most már azután, ki küiönvelemíhiti fog beoltani. - Az az illető helyen más mtézelnél mflködö S^J^^ÍE!^^ ^ « maganlanuló eiké-; temet vesztett Maraov-zky képwagÜjL, uwrtiíe-;0™ .; . . , ® .. ié« kozb'-'i me^emüiette hogy ó aejietie ezt az sxilését Ksranltroznalna, nincsen akkor a> ered men vi * már a vtz*áiat elrendelésekor tnaza magán-tanuló kénytelen elmenni egy másik; ajánlotta lUrsovazkynak, koyy Ummndkuáml j városba, ahol hasonló tanintézet van, hogy — \|af\|ar#r«égl ■■■itá«k rak-kaat- é+ nyagélj egylH-nek kimutatása j 1897. én d-ce&ber hó végén. Toglétewém : 671&r Voqyon: 46.466 frt. Fíókegfíeiek vannak a kő-vetkező helyeken Ó-Bud«, Dióagyör Zoaibor, Mtskoicz, Apalin, Szolnok, Resica bánya Temesvár, ! Duna Földvár. Kaposvár, Émeiujvár Székén fehérvár, Pozsony, Esztergom, Vajda-Huniad, lOraviea, 3tájerlakt 8.-A.-öjhely, Nagy Kaaixsa, SxogbakMn, M.-^get, Kodsir. A kanizsai fiók-egy^t Ugfélazéma az ntöbbí időben rohaeosan emelkedik. — Allam\|#aa^g«g;i kimitaiái Ztls-vármegyáiMm jianar kO <4-en Lépfene : Tásk«-S-can-Páter 2 «d».f Udvamok 2 ad., Z«al#» S ent-L^tsdó I ftwimia j vö<«éií 4 o4<ar. Ragodét a<aj- és köröm fa láa : Pai/'a-£dnc* 1 m<j<ir. Sutámén: Boe^ka, B >ttomy«( Gsaaionija, Fei^ő-Síemenye, Káptaláoía, Ktt-C-eniee, P5r-dtlőld, Rigyác, üjndvsr, Véfed,'Z«l4-Erd6dl L ila-f Arő, Z tia-S/.en'-Ba láss, ds«s«ses í 3 kőzaéf — Bfjr Jé cmiIMMI valé 14 évai, e^éuiégM, Jéi kifejteti fla tastneal ajáaikaslk valaael; vat- avagy vt-iys«-kare«kadé^s. Ilvakb ért—élés Bferkatl • Jala1 klaálklvalalátaa — késyfkKlaagéé, Igysa, éaélfté-■■■iiÉa alkaiSMutettk Ctrvtnak»a;r ayaaéi Salgatvár. — A PstgAH-lgyM kllimé magyar kaajkAJa héaapsa skaamatket ella-gsdt árakat — SMgagjetéa aiertat. éliie mi O rárhati mepemmmtr itéUté. — 1M elkészülve, illetékes Uninlézetéhez vizsga- 1 * átéljen; mert azt meg egy A kBzSflSég kÖfébÖl. — A etáktarayai aaéjrftl ag>cailat a maii npoktan tartóba Ugyö»éeét. A beier-jesstett etaöki jateatéa bf képét ad a aa egyaaS-lat auli évi iaftkftdé«eaek. £ jelentés »sannt reod'svc Irtt a PerlaM-ntca. ami aa fgyaaftlstaak 36S9 frt 19 kijába keríih. a^ndl tndSabetéaa v^get kénytelen vfWt as -egy^ kftioeóet fötvenin. £aei asgrmérvü kiadás okozta, h«tgv oemely eélba vett kftzka«zaa inté^kedé^^t el kellett hiliaU&i. As ttreil'et tevékeny-égét annak Í5n6ke YeeUtia Jenő grót ts elismerte az egye máik m nUzteri rendelet szigorúan rneg-követe i, hogy a magán tanulók annál a tanintézetnél tartoznak vizsgázni, mely az illaluk lakott tankerdldben van. - Ugy látszik : a privát-okialá«ra vonatkozó reti-dele* réf má^ik magyarázó ren leíefei is kíván. \ — Iis't msg)ar aalai«ág A regi időkből egy etkéseU an<ár szállt vi^sm Forrong, változik az idő: lázas korunk viQvinos erővel siet ai'etbez ta'ásett levelében, melyben aa Uj ateá-1 aiöre, nem tekint hatra elszakad a tradícióktól tél a Városligetig kiépítendő at fö töltéséhez 100- — A régi magyar házak nagy vigaaaággal öltek szekér lódat • a i^&kaéges nádakhoz a tát tel- meg hajdan a lakodalmi ünnepségeket, zengett a ajanlo'üi. Foglalkozott továbbá as egyeaOM a teme«#<e vezető sé^aii kiépítésével, melyat az év ioljamaa áhajt aegvaió^aai. A matt évben 37 alapító és 300 rendes tagja vo?t, apásak a jelen év rtréa 286 ra apadt le. Az egyafitet vagyona: 807 írt 74 kr. KőlUéjrelOirányzat a ~jővfrévre; b-vétel: 2530 frí., eszel azeaibea ki-\| adás: 3240 frt., léhát tedetetlen marad : 710 Lányi KáJsun megyei fömérnök az egyexölet eélfaúa 40 fmn'ot volt návaa ajándékosat, mi ért 6? az egyeftiet dis/.tagnak megválaaziotta. — Clééaétt Karmetal A h<; oadoa brr- a sene, ropták a táncot napokon át, nem szakadt egyhamar vége a daridónak. A nagy anyák >smert meséiből mindenki ismer egy ily héűalnrs szóló, lakodalmat. — Mait csütörtökön Szepetneken tolyt • le agy ily íényes magyar lakodalom Fttckt iaoos a község szeretett birójénak kedves Mart leányát vezeüe ohárhot Kaufmamit Ferenc, ottani fiatal iparos. A letolyt lakodalomról mese dolgokat híresztelnek most mindenfelé a vidékéin. A mu'a-. lozaa, a vigalom kot napnál tovább tartott, a« asztalokra a lexkülönfel-bb ételek kerültek; ezek MaoroUaára e^y nagv vendéglő étlap** k cainek b»Z'»fifultia Az "rumapa vendégszerető hazanal eaaet saeretik la la, a paastai iaajorokb«n, íi nye» elkelő ozaloaok parke'tjen, a pária l«oa \| szívesen látlak mindenkit és csak ugy tolongott <4asrdokue. a kis^áioa korr^aiák t«' rt-vendeget a huodalma- nép , J6bb aaazsn voltak jelen a nem yéisftef kaeagnak as izgA aaoxcó P»errek fektére I esak a kóssegbOl, hanem measza vidékről u nagy vőrűat brsttzftlt kepén, Niz/abao húshagyó krá lazámban tettek részt aa ftoaepségen. éea egyenlők lemnek as atcán aa emberek, ezren — ttyltka»»ngl kltaérTet Valentin Karo.y, és ezren tolongnak a nagy tereken, a szeles kör j hídvégi uradalmi erdőőr ablakán a aapokbaa be- J atakoa. vsgy aortán halainak egymásután a fe-jiöitek, mizor az asztalnál fiit éa írt. A golyó \| ámtuü drága tagatok, zaatot-as hercegi álarco {célt tévesztett, harminc eemimeterayire az erdős j sokkal, utánuk agy máük kocában kéményseprő aegéde* lovagi maabao karjamaaak bele a nagy záraiba. Szál a boaaaa «zerpeaün( rnpkőd az teje lelett röpült el, a azembenlevő ablakon át kihatott as odtarra. A lendvai esendőrség meg az J éjjel amgiaditotia a nyomozási, de az miadeddig ' ttéiyek taté a konfetti, talúM a prefé -zep eredménytelen. Azt azonban ki<ndiak már, hogy leaoys ép ery ptídepnyt h»j»gá»t meg eiragaivai. U merénjleUt egyik ellensége követte el, kit Miadeafcft szeretik az ily bohóságokat éa ia«r* \| ö í a lopásért lelje len tett. npre aem üu^ja aank, kár««k az ert/^krt; _ WoxhimmmH émgyllkaaaég. Spré ; Í2T Trü T^J^T tel^aégt sokká! édesebben kaaúa'gat egykori ^ SöI^rorWíí ^fludvarlőjára mit reá. K löloili bánatában i kra varorttms ithőztek mag "^ f^^lmeg akart válni az élettől, da mielőtt a homlo-^ • rf mtrn I abos revoi vert elaátötte .volna, be " az apja ea kurta. k»6iöita fli4ftl? ÍÍL^ ^ 11 kSsW • tegyvert. A golyö az apa föle melietl " J^ZjÍ » lalks farédott As ijedségen \|ára* eramte<te meg a madera eaéU mmát.\km ^ h M ^ ^ ® maitaspok- _ HéMaaed fclaa«Máa. /akvármagye Tíf S^M2" ^•^• tertktén a méhészeti vándortanítók által ^gyhl ^JZ^rtJIZ^^ ^ ^ i IW. évben 64?kőz- ^ r^V.^iségben 10X100 méheaalM után 92673 méter aatatal baaána majd mie az udvar fapa^. \|k%. vtMB ^863 Irt értékben termeltetett, . Igy 1 — ApPITftM.Azzat a inrnwwenren-la^^ra^eá értéke az 19-ik évben detetlel, melyet a kőzoktalás^yí miniszte- 18 664 irt 93 kr. volt ^ SsáUit«k baja A mai postával vettik a< alábín levelet, mtly-nek készséggé! adunk hHyat mert itt nem agyas ember, hanem gy külőa ipsr-oastaly jogos er étkeiről-van ssó. A felsaólsUa bizonnyal ered-méoynyel log járni (Jtbaigaziiasra nincs azökseg( mert a továbbiakat as Iparhatóság s esetleg a további forumok fogják elintézni • A „ZALA- tekintetes Szerkesztőségének Nagy-Kanizsa. Többszöri felszólalásunkra, bogy városunkban többen ipar-engedely nelkfil szélütést és fuvarozást üzletszröen gyakorolnak, a városi tanács múlt evdece »ber hó 20 én 309 897. iph. sz végzést ís hozott, melyben as íMetők elleti »s iparkihágás címen a vizsgálatot elrendelte. A vizsgálat ki is derítette, hojy lelsaölala.-u k aapos, a bogy Üy esetek íennáŰanak várovuür-ban, dacára ennek, bár est aántén többazőr kérvényeztek éa azemélyesen is elértünk ezen ügyben, nevezetteket a ami napig kihallgatás vegeU nem idézték meg, Tizenhat nagy dofcany-tftisde megbízáaat a a hetrbali tőrakiárnal kózölflnk nem kezeli s«nki, hanem szintén azok kötfil egy. akik ezen luvarozáe után adót ne fizetnek és igy peraze a dij^zabasnát miénknél eíőnyűsebb leltételakH szabhat . A dohány nagy tözadék tényleg legbetyesen cselekednek, mert mindenki minél előnyő-aebb módon igyekszik üzleteit lebonyo ítsat, de kérdezzük : hol nyerünk mi jogomatást as ily sérelmek kel szemben, kik saját üzletünk után a terhes adókat pontosan lerúgjuk, míg az adót nem fizHŐ nevetve konkurál veitlnk — De nemcsak ez kis- és aagT-kanizsai polgárság a helybeli raktárakból sziat-^i egéaz éven át asáltit gabonát, meszet, szenet és mindennemű á<ukal az álioaaáshoz és visao t, és mu a közigazgatási törvény paragrafnaairs nálunk erélyesen figyekeznek érvényt szerezni, addig eze nél az iparosoknal Irgmerévzobb és valóban igataágtalan szabadalmakat engednek meg A kia-kaaizaniak ugyancsak iOflO-S600 Kg. aatfyal t rhetík mg koeaijukat éa caak 5-6 ceutimeter széles a kerekta'puk, míg mienk 10—IS. Vájjon mért nem büntetik meg as ily kihágásokért az illetőt, vagy miért nem kötelezik őket, hogy a keréktalp szinten as előirt tormában meglegyen. Az 5-6 cealímeier azfik talpakkal rontják meg caak alapjában az utca kövezetét és miért van nekik oly nagy szabadalmuk, hihetőleg nem másért, mert ők a fuvarozás után szintén mm fizetnek adót NafyKanisan csütörtök Zala 8. Hám. (7. lap.) A ttk. ssarkaes óaághsa fordulunk, ssivssktd-jék bennttak beigazítani, a nyilvánosság helyén ások ia meglátják, a kiket tán illet, mert a városi hatóság ax utóbbi napokban egyszerűen elutasított Valóban nem l adjuk, hogy miért? Kérdeasflk ezek után a lek. Szerkesztőségtől, hová tordaljonk nehogy minket adófizető (felet-lulajdoaosokat csak ily agyasért módon minden ellentmondás nélkül kenyerünktől meg föszssanak Sittes utbatgaaitáaáért előre is hálás küssö cetünket nyilvánítva, fagyunk kiváló ussteWttd BrAek lárkaa és TAris _ IRODALOM. ás ii«h«ii>i kaftwlt • m(7 3rwadó' fratay WHti Jhntr Imiit 111 kési te' itaéjak TiÍiim f. és Sai Bsdspaasa) cm* kaki aléra ilif, Wf7 MMk kMmbailik maiUrH iillliatek mc, Bár wM ij Unt, a k>naa kálik kkaat kmiik. Ekkii u L! Ptoatts tnlkséiaa Alatti iwaiijtk ftaljttfálacMta aáat-aak iSWafc iráaktttéfat Ulaliii a {im.n1 u ak-: ku Mit lkrtM»4ii taasaaaktTéa, Mjr a baésl vir; mmAa találta m«i ki>ipMl A uc; hKii flacraJa-kaa I Niyilm Tiükfo* mmi IKtMféaa • aéa& ksájármU klyaik miaá^jí Iriikiwll klikmkk ewey»k. miket lérHa»ti«k aaakstt «l«v»ui i ktn^a értkstf ■aéankan é kmijikk tárgyi lasnaf\|kii Wr. — A jaka fSaatat •fj katiéa u\|?Ap ktMa alsalUkWi diaciti. aaaty a ■Ujt imi knaiáMk 17tü Wa ai{j taatpéijaaaéfrtl tánéat Ücikll káin mié WiotataJinak éiaakamillaii iWiaatja. A nép wáamti alkshatistt arty^iUiMliáciok a kéfiifcaalk: Msrtiaarfcs Igaác álttték\|ta arckép, Haiti -min éa támáaak Őttiaa j^aik. A kaéai &aei«kásst» kskator ftMatiatJ A kasai üiseiikteaa-kttkator aaat ta. Maniaarva aailáéftja A palka Baljrtjal Martiaaucaot éa tárait kivécaaték. Marti aoTi* f«)»% A vérfcaljr Maii, a kai Martiaavicwot éa limit kfrjasték, Basfrta Hapotos, káré takarok. Jé—af ftkarcac aáésr iQakori arakéba, Alriaqy Káralj Ikat^, MiQrtf iiaai\|ansafc s fraaaia Kákánk jéijékél. L X apake a caáaaár. A pasasa?! béka aaúéfcira • raralkia anftaUllatl asB éa jrspSnilt fiiikil FIMf kéa/tk Meééaééae Mm^j MhIméi C -s A R N O K Triumvirátna Boldog regi dók!... Persze, nem ast as időt értem, mikor dédapáink a madarak tejeit olvasó gyanánt madzagokra füz'gették, hanem ast, mi kor nem volt egyéb kötelességünk, mint reggel felkelni — ha megtörtént, bogy este lefeküdtünk — s elmen i azon csarnok falai közé, bol ss élet Neniaüasára szükséges >lunnyi való«-kat, kiki saját baÜUss »seriut napról napra magába szívhatja. Harminchármán voltnak, ilyen „tunnyi va!ó"-kat ekajatitaadók: én Jani éa G. uri A többi harminc — nekünk meüeke* volt. Nem azért, súatha különcök lettünk volna, hanem hát ugy tituláltak bennünket: Triumviréin. Tudták est a „tunnyi való* k hirdetői ia, kik kősül egyik nagyra becsülte as egymás iránt ragasskodó szeretetünket, s másik ellenben különcöknek tartott bennünket. £s mi igssat adtunk annak is, ennek ia. ...Végre ütött a válás órája. Késünkben s passus, mely kikergetett bennünket as élet szin-térére küzdeni s hon és ss uj nemzedék szel leaú fejlődése nagy munkájának előmozdításán A leáldozó nap utols»sugarai vérvörösre lestik a bihari hegyek tetejffTa mi aa estbomályban esküre emeljük késünkét: esküszünk, hogy egymás esküvőjén — vőfély, vagy náainagy fogunk tenni ? fia ezután min* aa apostolok elszéledtünk a szélrózsa különböző iránya felé.. EJ válásunk óta hatodszor virult a I ui mi'—i midőn tagadásunk beváltására hivó sorait CTyari baratumnak, megkaptam. Gyuri volt köaötiaak as fbö, ki magtalálta élete párját as édes otthon megslspitásárs. Fitvmalodni kezdett, midőn a kövaadi állomásra berobogott a vonat s én bessáilok agy kanéba melynek egyik asitábaa egy un ember, a nlmpa hátrány fénye mellett, Morpbev karjában szendereg. Leülök s a vonat elindult Felsőkabá-tom levetéaével bíbelődöm, midőn a szomszéd ori ember felébred s aagy álmos szemeivel rám tekint: „Szervus Ressőm !* Rsnések—: Sservus Janim! — összeölelkeztünk s forró ósókokkal pecsételtük meg hat év utánni ebö talál kosásunk örömét. •Hova ?a — a kérdést egyszerre moodtuk mind- j ketten „tlyuci esküvőjéreKt még ezt is egyszerre! teleltük, s ezután átengedtük magunkat a bal' évi éleHapasztalataink etbeszetéaenek. ___ I — fin nem sok tapasztalattal gazdagodtam, mert két évig megpróbáltam s passzusom ultaL előliem me^nyilt pályán való működést, és s két\| év elegendő volt arra, hogy a méltatlanaagga!, háládatlan ággal jutalmasott pályát inegu'álva, el -1 hagyjam és egy mas pályán bistoaitsak magam nak megélhetest vTehat nem vagy tanitó?" Saörnyüködve kérdi I Jani. — Nein én Janim! Négy éve már, bogy fa-kepné. hagytam a kezdtem a megyénél irnokos-kodni; ms pedig: megyei kiadó vagyok. ,0e Kezaöm' te - es nem tiaitó ? Te, kire büszke volt igasgatónk — a paedagógus — és te, aem vagy taaitó^* , ^ — Hja Baralom! ki lehet arról ? — tn pontos, lelkiismeretes, hivatott bajnoka voltam két éven keresztül s tanügynek s mimiezekért — mit kaptam ? Keserű kenyeret es e keserű kenyeret bárhova fordultam még keserűbbé iparkodtak tenni Kókán töltöttem be szerény díjazású kántor-tanitói állást. Plébánosomat szerettem s Ö vi ssont engem. Szomszédok voltunk, mint ilyenek összejártunk es én kint egy kis pref^ránc pártira, itiyöagy életem volt mindaddig, mig nem megtudta plébánosom, bogy egyik .fogad 41 unoka buga" sem tetszik — persze feleségnek — ekkor j kezdetét vette a viz prédikálás; de Ö bort ivott. Eddig fizetésemet - n«fcány nap különbség ga: \|— pontosan megkaptam: most negy d v vegén (aem. Citáoi kezdtem ss 1876. évi VI t c. 3a és 32., Drm különben as 193 évi XXVI. t c. ,4. és 5. §-ait, de hasstalan. Jelentést tettem fel söbb hatóságaimhoz s ezt tudomására sdtsm községem elöljáróságának. A törvényben megha-tárosott legrövidebb, de még s leghosszabb ha-ráridö is elmulloll, mig végre hst hét múlva msgksntuk ss idézést Az idésés átvételétől ssá-, mitva három hétre megjeleni ünk. — Jogos tanitó ur önsek ez s követelése ? . bol van a di)levele ? — De kérem ?!... nem vagyok én sem ess ló, sem rabló, sem toivaj, hs nem v# na jogos, nem i merném köratelni. — Hivatalbsn vagyunk! ne bessélien olyan ! loghegyen 1! — Es bíró? mags meg miért nem fizeti a • mesterüket f ? - % Kerem átatoaságge — ninca I egy karajcárja a községnek, nem űzethetik Ezzel j végeztünk a alig kaptam hónapok múlva — el-\| vétve — e^y egy torintocskát, mert megtudták i eiüljáróim, bogy elég, ha annyit mondsnsk: \| nincs — nem fizethetünk ! Később "plébánosomhoz fordultam s ő meg e rideg váisszssal uUsiloit el: bol ninca, ott az Isten sem vehét Es én evvel is megnyugodlsm, \| egyedül ss bántott, bogy a népoktatási (Örvényekéi igy hajtják végre, s önkénytelenül kérdeztem magamtól: ,Netn-e igy terjed a tanítók miatt a szocializmus ?* Gondolkodtam — másnap besdtam lemoadá-f sómat éa lelcaaptani Írógépnek s esóta — dijlevé) nélkül -- pontosan kapom fizetésemet .. Vonatunk ine.állt s mintegy kíváncsiság ból az ablakhoz ugrom és a perroaon Gyurink holdtölte forma arca Ötlik szemembe . Jani, Lapos varon vagyunk I „Ugyan i.e mondd.' — ,Sservus Dezsőm !* S «g) keüőre a waralmes vőlegényünk ölelő karjai köst találtuk aagvnkst A vissonlátáa első mámorából lelocauvda, rö- 1898. janoár bó íl-én. fid negyedóra alatt Gyuri lakásán voltunk. A gvönyörü egymásba nyi'ó három szobát látva, kételkedni kezdtem, bogy Gyuri as együtt szerzett diploma harcosa. Nem fagyok nő , de a kíváncsiság ördöge furdalta oldalamat; mig nem Gyuri fel világosított: .Menyasszonyommal e három bútorozott ssobát kaptam Ukásulv.. Gyenge kopogtatás hallatszik— : „Szabad !* .Kérem teasék ebédre jönni?* — »Azonnal me gyünk!« Felel Gyuri röviden. Egy kissé rendbe ssedre magunkat átmegyünk a ház másik telébe, bol gyönyörű ebéd tőbe léptünk: .Kiss Högyéssy Nándor, ipam —. napam, — menyasszonyom, — sógornőm: Elvira.* Nekem a negyedszer bemutatott angyal őrökre fclejthete lennek tűnt tel. Nem tudom miért; de falami titkos — még eddig nem érzett — érzést kezdtem érezni. A felet lenség éppen egy-mss mellé ültetett, s a véletlen esen sze-zeJye elvette e<semet; de csakhamar uralkodni kezdtem magamon. Itt lett valódi rebusaá Gyuri baratom. Szerettem volns megkérdezni: Nem-e letUa ^Délma-gyarorssági tanitó-egyesület* irány-eszmeivel, néppárti képvisalöoek megvalaastfs ? De nem mertem megkockáststni, nem pedig ssér., mert eszembe jutott a 17 néppárti képviselő aefe. kik \| között, nem Völgjresay, de meg — György sincs, imint nem fot egykor a 17 antiszemita képviselő között, kik hst éf alatt eloszlottak, mint fizen a buborék. .Uraim! — szól a házi ur — leves után 40 cseppet.* S a poharak csengése felébresztett . gondolataimból. El fira rózsaszínű lohártájanak I érintésekor, egy különös érzés futott végig testemen — és ittunk... I As utolsó fogás után. vi# beszélgetés kezdődött. Gyuri, s boldog vőlegényünk ismerteti* biog-j rapbráját — A jeles diplomával egyezerre három helyen (választottak meg. A három közül: »Gernyóe* ot foglaltam el, hol eleinte kitűnő tanitó, páratlan jó ember voltam ; de a kitűnőségeim áinyokts-jlák, csskkamar kesdte érezni s bugyeilariaom. Nem volt nap. hogy 10—12 ten ne jöttek I volna bossám s ilyenkor: bor. szivar volt dosst. Később est elhagytam s elhagytak láto-\ gatótm is. — Kezdtem magamat jól érezni; \| az én elmaradt látogatóim pedig kezdtek rám dulni-ltyni, de én rájok sem hederítettem, j Pontosan t^jesitettem a kötelességemet s egyik vasárnsp reggel jön a kisbíró: •Mester ur! tiszteli a btró ur, gyüuön le a jbtró házhoz14. — Aztán miért? azt nem iseata? — .,Nem !a — Mondja meg Jósai a biró urnák : annak i lyan messze van az iskola, mint nekem a biró háza. A bírónál ott volt már ss eéss kupaktanács. iS a kisbíró elmondja az iseuetemet — Jío lám ! > em megmondtam, bogy nem igyün ide, má neszét rette, hogy mit skarunk ;fele!u Szólnak pedii többen: „Meg ketlhivstoyi ujrs S éppen indulni akarnsk értem — belépek. Csendesség lett egyszerre. ----Hát miért hivatott biró uram! ? — „Ht — hát csak azért, hogy mi magát nagyon szerettük, de azért Szt. 0)örgy namán elmehet tőlünk !• — Nekem se kellett több! Lahordtam \| én ezeket agy, bogy olyant még a dédapjuk sem hallott éa ott hagytam őket. De nem volt elég. ; Odajöttek hozzám, hogy rögtön kiraknak. Nem ; ssóltsm semmit. Besártam ajtóimat — köst ük \| kimentem s átmentem a szomszéd kollegámhoz, Ezek pedig feszegetni kezdték a folyosó ajtótasi, Ide egyebet nem tettek. Másasp bejelentettem a la elöljáróságot, iskolaszéket Poatiuahos Püátns-j hoz. Szeretett tantelügt élőnk tett volna valamit, ha a községekkel szemben volna büntetési, rég-jrehsjtói hatalma, de miután nincs, szép szóval I iparkodott a felmerült zsariódáaokat köztem és ikösségem köst kiegyenlíteni. Egy másik helyen pedig tanuk hiánya miatt I utasítottak el Elkeseredtem, minden tsó nélkül ott hagytam a geroyóciakat a agy éf alatt le* tettem a szám tiszti vissgát — ma pénzügyigaz-gatdsági számtiszt vagyok. Elmosolyogtam magamat: £n mag, némileg, hasonló okok miatt — megyei kisdó vagyoa... Monochrome ftrczkóook pMseponuvipöny?rt ^^ ^^ u^ ^va WVMVWBiWMW ctm. nagysigban 6.50 kr., 63—48 ctm. nagyságban 11 forint. Mintaképek megtekinthetők Fischel FOlöp könyvkereskedésében N.-Kanizsán, \i\ lejrííielöít ZltSfadtatlit. 9 szám. Nagy-Kanizsa, 1898. január hó 30-&n. XXV. óvlolyam llll>iwllll\| i ▼ÍM«kt(-»HIi riMM r»'P A ■nkiaaHnl irtakMBi lakat u^m-kht i «. t—4 in kist ZALA táa Isttaasil s Up utal rlialn Politikai és vegyes tartalmú lap. Buainnii vm.akia ifllal : iw fih MajikwaaÉaáéai sLóriuram mi: l\|ta lm It karaaa (S fri — kj fiiam ( kams (Ikl-J Sacjaéim I karaaa (I bMUÍ mMmy^mtmf- Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és csütörtökön, hmm i«t»n< ■I ■■ihiIm tmlst aaak ImmX tratW lofuui al. ÍUnW m adaak nw Eitm mrrák-m 4ra: lO toajoacáx. Felelős szerkesztő: SZÁLAT SÁNDOR. Vjtlttér pitlUsn ie kt niliilliik. i'ir' i klrlilisitis nulkatt FIsaM FSISf Hmhmkiin'l s !■»« iH>. Társadalmi életünk. i Azok, akik csak néhány napot töltenek Nagy-Kanizsán, vagy esetleg egy-egy farangi mulatságra rándulnak be, rendesen vagy elragadtatással vagy bizooyoa folra irigységgel beszélnek a mi pompás társas-életünkről. Azok pedig, akik benne élnek a mi társadalmunkban; akik nem csupán vendégek, hanem szereplő tényezői az itteni társaséletnek : majdnem szakadatlanul lamentálnak, hogy itt nincs egészséges közszellem, a társadalom klikkekre szakadozott; itt is, ott is erős válaszfalakra talál az ember Vendégeink csak az eléjök táruló öasze-tes képből Ítélnek, az általános hatás benyomása alatt állanak s az apróbb, részié tesebb, kicsinyes jelenségek megfigyelésére nem érnek rá. Az itt lakók pedig észreveszik, megfigyelik a legminuciozusabb dolgokat is és mód jókban van részletes megfigyelés alapján Ítélni. Most már az a kérdés, hogy vendégeink itéfik-é meg a mi társadalmi életünk szellemét helyesen és igazságosan vagy mi magunk? Megfontolva az ítélet-alkotás viszonyait, ugy fogunk gondolkozni, hogy a köztünk élő egyén ítéletének okvetlenül alaposabb-1 aak kell lennie; de viszont azt is be kell j látnunk, hogy a vidéki ember meg sokkal tárgyilagosabban Ítélheti meg társadalmi viszonyainkat. Az egyik rész ítélete tehát nagyobb alaposságot, másiké pedig több tárgyilagosságot vindikálhat magának. Az egyik rész észreveszi, látja azokat az apró dolgokat, azokat az agy nevezett kulisszatitkokat, amik az Összhangot zavarják; a másik rész elé csak a nagyobb vonások ' tárulnak jól ható harmóniával; tehát a maga szempontjából mindegyik rész igaz meggyőződésre alapítja Ítéletét, elfogadhatóan itél. Most már csak az a kérdés, hogy melyik rész itél egym.al jogosan és igazságosan is? I Az a vidéki egyén, a ki köztünk megjelenve, azt látja, azt tapasztalja, hogy itt a különböző társas egyesületeiben, például a Polgári Egyletben a nagykanizsai társadalomnak minden intelligens rétege képviselve van és békés együttlétben ti, vagy aki egy-egy farsangi bálon azt látja, hogy nálunk a különböző életviszonyokon alapuló ezdusivitasnak nyoma sincs: jogosan alkotja meg magának társadalmi életünkről ítéletét, hogy ez bizony nagyon azép, kitűnő szellemű és irigylésre méltó. Senki sem mondhatja rá, hogy nem jogosan, mm igazságosan itélt. De hát mi magunk — mivel nem a nagy és általános benyomásokból, nem az összetes képből alkotjuk meg Ítéletünket — nem igy itétOnk. Hogyan ítélünk mi magunkról? Ugy, hogy egy-egy nagyobb szabású estély vagy mulatság után kisebb, szűkebb körű társaságokba verődünk és ki ki bizalmasan föltálalja az általa tapasztaltakat, hallotta, kat; hogy micsoda megjegyzést tett X; hogyan viselkedett Y; miként keh föl aa egyik asztaltól az egyik N, mikor a másik N oda letelepedőt; milyen szemekkel nézett A az asztal mellett elhaladott B-re. És igy további Végül azután szépen kiformálódik a vélemény, hogy hiába Nagy-Kanizsán lehetetlen megteremteni a békén, egészséges közszellemet; minden ösazq<W» TÁRCA. M&veaáékkofeaML — ,A tatá* ««M tánija - Megmondani édes lányom: a zárdátokkal elégedetlen vagyok, — nem szerelem én azt a aagy kényeztetést, túlságos — a a mi ff, azt aem tudjátok: hogy merre nyílik a konyha ajtaja. Az nem kifogás, bogy azt egyik sem laqja, hogy odab-aaaani senkinek sem asabad. fcppen as a bökkenő I Naponkint másiknak kellaae a füzérnél segédkezni — sütni, gyúrni, habot varai vagdaltai ktaiténi Mi hatinnm lesz, ha as én lányom azt asm fogja tadni: mit miből készitanek. — Oki édes apa, túlságosak aggodalmaiI Aat tetszik hinni: hozzászokom, bogy mindent be-lyembe hozzanak ? Hím ott mm falhat mindegyik a maga hokija után. Mily zSrzavar lenne az! A fő, bogy rendet kell tartani... - Oe éa biz lányom, nagyon szánandónak gondolám azt a szegény emberi, a Jd elvesz olyant, kinek csak hímzés és hangszer, s hozza agy adag aammitievée a kedvenc foglalkozása... mert megszokja, bogy nindeot más tegyen helyette. Nem mondom én, hogy m varrjon, na zongorázzék; daloljon is, ha kell; hisz a szívnek dal kell, — legyen vidám, töltse be a házat gyatmakaa hangjával kacajával, csevegve, mo-aolylyal tegye házi dolgát, tanon mindent rendbe atb, atb... A lő goodja volt édes apámnak a szállóm minden irányából programmot hozatal, a niohón olvasta, ha agy érkezeti..v. Mégnézte, mel)ik milyen igényű? Azok közli egybea volt csak mellékesen Bégjegyezve, bogy .naponkint mánk lek nlnnJA m- fit * konyhában ' — Megvan 11 ez az, a mit éa óhajtók I A tObbi elősorolt szabály kevésbbé érdekelte... ElMéOtem boetasni barátnőim csodálkozására, kik Örültek már bon maradásomnak. Egyiknek mamácskája föksólalt: — ,De iijon ám: bogy tetszik qjj othona." Égte egykedv&en teleltem: — Leszek oly bátor f Soha el nem fslejtaaa, mily ciaikusaa jegyezte meg, hogy .csak bátorkodjam.• — As én érzékeny szivem aat nem találta szívből jatt válasznak.. Lehet, hogy bántotta a mamácakát, bogy S neki három leánya van, még sem kutat zárda alán. Elérkezett a válás Ideje. Akkor még moodhattam: — anyám I Tudjátok mi aa?... Elválni tőle, kivel a kk lány égy szív, agy lélek.. A csarmety szépen folydogál, ép ugy, mint lavaszszal, mig jég kéreg nem vonta be. A lehajló Iákról mintha a saaliat könnyezné, atrűea hallanak bek a dérvene levélek. A terméssel aludni késxA!, a mező kopár, némely helyen élénk vetések zöldéinek, várják a fehér kpak, saely megvédi a tél zord lágyától Hatalmas aso-portokban keringaaek a varjak, mintegy háráatva, bogy közel vagyunk az örökös célhoz; vinüás után bervadás, kihalta, mély a téliéi baktatat De es s lennéaset célja I — Miért k aem Arat minden, az irta, a jókedv, a hnldogatg * Márt I nincs örök derű s virulás ?... Soknak csak a szenvedésből jutott. Mikor lesz annak kárpótolva? Hisz igazság kell, bogy legyen... Hány aszák őrökké örömben, gytayűrbaa, naa ismer gyötrelmet, aem l^jdalmat, szenvedni k csak máao-kat látott. Volna-e annak érdem nagyabb, U csak boldofságra született?... I Ob I es agy véghetetiea aagy prnhlam Milyen bisonytaknal döcög as aa aj (kávéőrlőnek csúfolják) de azért egyhangnaágs néha bizonyos dalt zakatolt ki, csak tessék a vonalon rá vigyázni I Nekem pL a dál taktusát verte: .Stm/Hdm, >tép határa, mqléikk « aa-tahira.' P .". városka nagyon jó benyomást tett ránk, I remélhető volt, hogy igényei is aseráaysk I Egy ódon, de barátságba kastély boatakoastl ki a sűrűen összehajló fák közfii, kocsisnak megjegyezte, bogy itt lakolt agy Ong grttaá, ki a zárdái alapította, s mint apáca hah mag, A zárdához érve, dobogó kebaikl hasim mag a csengetyűl A kk rácsos ablak kiayibk. Kérdi .Sehvestar Dominika Nagy-Kanizsa látképével levelezőlapok egész uj felvételekkel és postakártyaalbumok , kaphatók FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Zili 9. tzim. (I, lap) Társadalmi életünknek, a jó és nemes lelkek egyesítési törekvésének bizony nagy szolgálatot tehetnénk mi magunk is mindnyájan, ha együttlétünk, érintkezésünk mozzanatainak boncolgatásában, birálgatásában táfgyilagosabb álláspontra helyezkednénk és egyes elitélendő dolgok miatt nem Ítélnők el az egész társadalmi közszellemet. Nagy-Kanitsa, vasárnap td alkalmával élesen telütődnek azok a törekvések, melyek a vallási, faji, foglalkozási és vagyoni válaszfalak leomlását megakadályozzák. Ez a vélemény az adatokkal együtt, — melyekre alapítva van — szárnyakat Ólt, hihetetlen gyorsaságai terjed és közös véieménynyé lesz. V Az igy alkotott ítélet pedig az egész tár-• ladalommal szemben nem jogos és nem l^ságos, mert az intelligens társadalom egye- j ^ Balat0n-egV8SÍilet kérdéséhfiZ-leméből kiszemezi azt a 15 vagy 20 egyént,. akiknek modora, magatartása, nézete csak- , ,Ambár «? ,'^nyen kivül vagyunk, nem „ .... . , . , . felesleges foglalkoznunk azzal a cikke , a ugyan ellentétben van minden egyesítési . ____ . . . __ , . ' . ml , ,. . I mely a megyei lapok egy részének l évi törekvéssel, — a különböző elemekoől Január 23^ki számában Balaton-Egyesület egybegyűlt társaság együttlétének kikapja} cia alatt Stegmüll-r János tollából meg-15 vagy JO olyan mozzanatát, melyekből az jelent. egygyéolvadásnak csakugyan minden krite-! A Balaton és ennek vidéke érdekében riuma hiányzik; de figyelmen kivül hagyja nen. hallottunk oly szerencsé* eszmét meg-, , ,., , . ,, pendíteni, mint a milyen az emlilelt cikk azt a 2-3 száz egyént, akiknek viselke- kerelében DTÍ]v&QOeliág^ jllU)lt. dése teljesen k.fogástalan; figyelmen ktvül Valljuk meg az igazat: a magyar fürdők hagyja azokat a mozzanatokat, amik békés, fe\|fl\| éppen a magyar lapokban — s ezek testvéries, demokratikus együttlétnek jólható, közt. a fővárosi sajtó áll az eh-ő helyen — biztató jelenségei. ' az egész idény ala't alig hallank másl, Az a mi hajunk, hogy társadalmi életünkmint 'olylonos panaszokat. Telekiabáljak ,, ... . a világot, hogy a magyar fürdők milyen szellemének megítélésében nagyon is sub-dr4g4k) mi)y kéDyeimeüeneki mjly baszon- jektív hatás alatt állunk és apró-cseprő talán bérlőkkel rendelkeznek slb. dolgokból, egyesek kivételes magatartásá- j Erőltessük csak meg visszaemlékező Wf, különleges nézetéből mindjárt általá- képességünket, emlékezünk-e arra, hogy nosságban Ítélünk s ezzel határozottan el- M ""agyar lürdőt annyira megdicsértek , ._ „1. .. .... ., ! volna, hogy ennek emléke még most is élne keserítjük vagy elkedvetlenítjük a nagyobb'. .: , ol , í- j, . .. 1 1 b} bennünk, nem e csak fürdőnk rossz híre részt: a nemes törekvé.Q elemeket is, akikjjut ^ most w eszünkbe? Nincs-e emiéőszinte szívvel, minden alakoskodás nélkül künkben az a sok .tárca, útleírás, fürdő-járulnak az egybeolvasztás minden kisér-j levél — amelyeket mostoha kezek a küllőéhez. . .földi fürdőkről irtak t * -jii , ,. . . .. . , Mintha o-ak elhomályosítani akarnák Az a vidéki egyén, k. ezeket a kivételes j „t , kJré8 j<kktnU>() , dolgokat, ezeket a . kulissza titkokat nem!lBeiy egy-egy dbgjelent hírlapi közlemény- ismerí, nem tudja s á nagyobb rész által \| ben fürdőink tékmtetében megcsillant. nyújtott társadalmi képből itél, az igazán j Mi jól tudjuk, hogy a panaszok legnagyobb tárgyilagosan ítélhet és akkoi, ha a miiréue lu,zott, 8 tadÍQk> hogy vannak jogos társadalmi életünk közszellemét a mai vi.\|P,na8z°k «le " " elvünk hogy er^et , .7".., . ... r, „, nem kiabálással, hanem Uttekkel kall azonyok között pompásnak, tngylésreméltó- j _ nak Találja, - éppenséggel nem lehet'j Tudtuk mi. ezt előbb is nagyon jól, csudálni. ' éreztük, hogy hiányzik egy bisonyos tényező, 1898. január ló 80-én. amelynek révén segítve lenne a bajokon, a melynek révén a magyarországi fürdők koronáját, a Balatont latra adta jogaiba: a világ legelső fürdői sorába belyeznők. Napról-napra IáUank kivándorolni a Balaton mellől családokat, akjknek pedig a gondviselés olyan otthont ádot(,amefy boldogság lenne rájuk nézve, ha egy tényező megtanítaná őket, hogy miként kell önmagukon segíteni, s hogy kell megtalálni azokat aa aranyokat, a melyek ott hevertek hasznavétlenül a Balaton virányos partjain. Olvastunk számos eszméről, melyek mind a Balaton-part lakosságinak érdekeit voltak hivstva felkarolni. De a eok szép hírlapi közlemény hangjt nem volt más, mint a pusztába kiáltott szó. S/ép eszméket hallottunk megpendíteni, de nem volt. aki azokat megvalósiUa. Ezek tudatában igazán örö-nmel üdvözölhet ük a Balalon-E.'ye-ület eszméjét, melynek megvalósulásától a Balaton-part ia megyénk jobblétének hajnalát s mindinkább kibontakozó ragyogását várhatjuk. Tahin nem csalódunk, ha azt hisszük, hogy a Balaton-Egyesületnek tagja lesz a Balaton mentén lekvő helységek minden második házigazdája; tagjává kell lenniük, mert hisz az ő érdekeiket szolgálja a lakást kere»ő s a községben költekező mennél több fürdő vendég megjelenése. AJBala]onJ£gyesület tagja fog lanni további minded fürdővendég kivétel nélkül s bizonyos, hogy ők maguk lógnak legtöbb tagot gyűjteni, mert hisz az 0 kényelmük, az ő mulaltatásuk egyik legfőbb gondja lenne az egyesületnek. Tagja lenne az egyesületnek minden balatonparti kereskedő és üzlel-ember; mart rájuk nézve életkérdéssé \áloék a fürdővendégek állandó nagy száma. Tagja lenne végül a honoratior és tisztviselői osztálynak, mint minden, ugy ezra szép eezme irtat érdeklődő nagy része is, a melyet különben legelőször kellett volna említenünk A Balaton-Egyesületet jelentékenyebben támogatná maga az állam, közéletünk kiválóságai, a takarékpénztirak, egyéb inti- — Honnan f Megmondjuk. -^Al)lJMÍ növeodék! Kinyitotta a pora ajtaját, melyen koava lakét bejuiui... A főnöknő éa egy magyar beatéin! mindent. As idfi rövid levén — a vonat indáit — agy pár forró (Relét — t drága ipa kwnytzve hagyta ott egyetlen leányát. Mi alatt olt egy német aóvér tépéaael foglal-jkozott. én mindent leirtam, a mit diktáltak. A levél igy kangaott: eaak imád-1 Kedvet feletégem. koma, Örömmel tapasztalom, hogy nemeim már oly metizó fájdalmat nem •páca jött le meg- j ereinek koma, a kitté kezdek már homályosan I látni koma, — mi oly nagy boldogsággal t<M< el puaktum. Mit ctinállok kedveseim ? Qatdatágrol tudatútok bőven koma, ispán ir mily Ulkiitme rélésén gazdálkodik koma, reményiem kedvet anyánk folyton körödben van, kw (Unknák jól Az tiaö napok semmiféle kedvezménye fel nem gondját viselitek e koma, az ispán ur még nem ridito't. nősül ? stb. stb, Féltek, bogy t/erlitleti valót komolytágouiat Négy oldalt irtain la Midőn lel ia olvaalam. megtartom továbbra is. az illető nem talált benne semmi bibét, csak mikor De az i ö jó orvét. [ apácámnak átadtam az csapta öttz keiét En vállig erősítettem, hogy lelolvaalam neki, váltig tzt mondla: jól van .. Ekkor bele uyugodott, a levelel bwárta ■ el- Caekhamar kedveace lettem a zárda lakóinak, tőt mivel legélénkebbnek engem tartó lak, ha jöttek ol keserű szivd növendékek, kárt a magyar nővér: legyek tueUdtök pár napig. Azt j küldte moodj' : akkor biztosan lelejtik a sírást. Sokator e«zembe jal aa a levél... Nekem az a gondolat oly jól ételt, hogy ne- A fötó apára kegyet bírtam Sokuor kérte a gény kit társnőimnek fel tudom atánlani köoyrit. löoöknőt. engedjen löbbtzör a konyhára. A töb-Végre tapasztaltam, hogv a nővérek miotrgy, biek k-dv nélkül seghettek, én pedig daeára, kitüntetve, aok^l rám btzaaá. hogy t német nyelvet törve beazéttem, toktaor Emlékezete, elöltem örökre, - (megjegyzem, megnevettettem őket. Örömmel engedtem a leháv bogy esik egy magyar tpeca troli) azt mondja ea védő ujjakat a kötényt leikötni ■ ágy alkalommal: Már hetek ó a kéttültünk a ménét püspök ur — Jöjjön llmicám tz épület másik tzár- logudátárt. Nekem kelleti üdvözölni hnsszu var- ayába. hol pár magán szobában tietabtjoe nagyurakat kezei pár nénike. Az egyik ur Wvelet akar iralni. — Vesse papírra kicsikém, a mit diktál. aekbea. Az tí bocs utó is atkem j«toti oeatályri-11BI. Meglepelétemre ezüst két forintost kaptam jutalmul. Megelőzte azonban aat a napot a konyhai nagy hecc.. Három napig engedett a fönöknö adtai tői ni, segíteni, mert a zárdában készültek sz aszpikok torták, cukorkák, tárnok, kremek, fagylaltok, a egy kürt alakú torta, mely fél méter magsa volt; lángon sütöttük, nekem kellelt a nyárson fogatni a időnkint egy kanállal végig öntud a máwából, mi által rendkívüli ritka széf alakot kapóit, mart ahol la akart róla a keverék folyni, — olt megtölt. Olyan impotána konyhamüvéttetei még aem láttam 1 Az egéea cakroaott gyümölcscsel, kocsonyával, tzii'ei porcukorral vok dtaziivt... Meg vollak u én drága tzülólm elégedve, mikor megírtam, hogy mivel loglalkoatam bárom napon át! így volt betöltve a legjobb apásak vágya akkor. Bizony jó volna, ha á mai lányok ia aUniak est oá nák I Zfj örag kritikai naplóJáML Nem a magam kéziratával jövök aaattal, ka-nem a máiéval. ön itmeri t. szerkesztő ar aat a atokáaomal. bogy néha leinapig it kutatom egy-egy antikvárainak a könyvei polcalt. Tegnap te vök agy ilyen félnapon, melyet as irodalom ettakak a harmadáron vesztegetett kínctei kőzi töltőttam. Ez a félnap, ugy láttzik nem volt tzerenctéa nap, mert aemmitae ttláUtm, a mire axfiktégem lelt volta Am a napol nemcsak dicsérni keit uyugtávil, Nagy-Kanitsa, vasártisp Zala 9. aam (3. lap) 1898. január Itó 50 én telek éa leslüleiek, ugy bogy ha mind eaekhex csak eg\ frloe tagdíjakat számítunk, hotzáadva még az esatlegea alapítványok kamatait éa a mulatságokból, vagy bármi ulon befolyó jövedelmeket, azt htaazük, bogy aa egyesület már kezdetben rendelkeznék évi 8—10,000 írtul. Könnyen elképzelhetjük most már, hogy ezen tökével mennyire vihetnek előbbre a Bajaton cullus ügyét. Mint már ax említett cikkben helyesen ki volt fejtve, a Balaton iránt mennyire fel lehelne kelleni a megérdemelt érdeklődési, hogy hozzánk végre sereglenének a külföldiek is. A fürdő vendégek állandó kényelméről, szórakoztatásáról, kalauzolásáról, a remekebbnél remekebb helyre való kirándulásokról az egyesület tisztviselői, intéző körei rendszeresen gondoskodnának. Az egyesület állal felállítandó s kevés költséget igénylő műhelyekben a kéziiparra oktatnák a balatonparti lakosságot, amelynél a háziipar, sajnoe, hogy a leggyérebben van elterjedve. Hisz egész vagyon fekszik az általános ságban gyékény név alatt ismert s a Balaton visében erdő szám termő növényben, melyből szép hasznot hajtó iparcikkeket: csomagoló-gyékényt, kosarakat éa csinos balatoni emléktárgyakat lehelne készíttetni. A Balaton-Egyesület vihetné előbbre leginkább as oly régóta, yajudó, Keszthelytől Veszprém felé vezető balalonmelléki vasat ügyéi, s végül létesíthetne egy oly Balaton-Muzeumot, a milyent tisztán e célból, s épp-n ezért kevesebb ősszeggel rendelkező egyesület fog fentanani tudni. Az egyesület valóban boldoggá tehetné basánk, sőt Európa egyik legaaebb részé* nek lakéü, akik közül édes mindnyájunk felé a jólét sugároznék ki. Keszthelyen megalakul a Balaton-Ma-aeum-Egy esti lel, s mig ez véglegesen szer vezkednék, mi is azt ajánljuk, bogy alakuljon át Balaton-Egyesületté, mert most van Hl a legjobb idő arra, bogy a sok panasz éa indokolatlan kiabálásokkal szemben végre tegyünk valamit. Előre a zászlóval! Ntmo. Politikai szemle, i. Szép oaendban Január 26. Máskor rengett a képviselőház homályos dveg-teteje a hatalmas hangoktól melyek dörögve röpködtek szél a hudgetviia alatt a teremben, most csendesen, alázatosan tárgyaltak; egyszer sem nyúlt az elnök a cseagetyO után, imádkoslak mormolva a kormánypárti honatyák és bólintgatlak fejükké, mint a kelet felé lorduló polgár társak. Bánffy tzerenctijt kellett hozzá, hogy rövid két nap alatt befejeződött a költségvetés általános vitája. Az ellenzék hallgatóit; a részletes tárgyalás I ép oly simán fog lefolyni. A vita máaodtk és utolsó napja kálönben kél komoly beszédei botolt: Lánezy Leóé voll az egyik, Lkic> László pénzügyminiszteré a másik. Liatty Leó, üoránsskyval folytatott higgadt! polémiával kezdte a beszédet. A komoly pánt-' ügyi argumentumok ellen hasonlóan komoly pénz-, ügyi argumentumokat sorakoztatott. Bestédének törzse as iparfejlesitée kérdésének volt szentelve, ennek a kérdésnek, amely most, bála Istennek,1 ismét növekedő t-ret kezd hódítani a közérdeklődésben. Hogy az a mód, amelylyel Láncty ezt a kérdést tárgyalta, milyen szerencsés, aat semmi sem hiaonyitja jobban, mint az az általános, nagy tetszés, amely érdekes, velős fejtegetéseit a Ház minden oldalán kisérte. Etek a lejtegelések tele voltak praklikba igazságokkal és etekből vont praktikus következtetésekkel Sok qj szempunt is érvényesült bennük és kiválóan ügyes éa m gkapó volt as as eddig rilkán tapasztalt világosság ás meggyőző erő, ame'ylyel az agrárius és industlriális érdekek közt való rokoni kapcsolatot kimoodja. A nagyszabású bestéd befejezéséi a jobboldal zajosan éljenezte és a szélsőbalról is többen siettek ál a szónok üdvötlésére. Átment bottá 81 ma Ferenc is, de megint csak vistamenl, mivelhogy szólásra hivlák fel. Es asuton ott, a helyén állva is nagyon megdicsérte Láneyt, de hogy meg ne ártson neki a dicséret, kárpótlásul polemizált is vele. Es azután poleini-tált még többekkel és bestéit sok mindenről, — — a rendőrség legújabb botrányairól is — de mindezek keveseket érdekeltek. Sima után Polóoyi Géza telte meg as 0 pártjának a deklarációját, ameiylyel csatlakozott a Koaantbék sztrájkjához, azután öt percnyi, jói kiérdemelt ssüneiet kapott a Hát. A aafinet után Makialvay Gézát szólította a baloldali jegyző. — Nincs itt! — A vitát betárom, — siói az elnök és a jobboldal éljenez. Az éljensés zajában állt fel Lakács Láetlé péetflgyminlnler éa gyönge hangja eak néhaién vált hallhatóvá. A pénzügyminiszter főképp Horánazkyval polemizált, persze sok pénzügyi tudással, sok po \| lemikus ügyességgel, — pénzügyekben mindig I inkább otthon van Lakács ur, mini a politikai \| dolgokban — de egy argumentuma itt is volt — önmaga ellen. A Horánszky pesszimizmusáról azt mondta, bogy ellenségeinknek less szolgálatot Et lehel ig»z is, nem is. Mi aat hisszük, nem igen, mert itthon sem árt olykor egy ne hideg inhany, tőképpen mikor a kvóta-emelés réme előtt állunk. De bál nem emlékszik a miniszter ur — Portugáliára ? Mérje össze a Horánszky állilólsgos szolgálatát azzal, amelyet akkor lett a pénzügyminiszter ur a mi osztrák — barátainknak. Gróf Zichy János stemélyes felszólalása után a Hát szavazott és állslánosságban elfogadta a költségvetést. • Csütörtökön az aprM tárcák költségvetésének résztelei tárgyalásával végetlek kél óra alatt; tavaly ez a napirend, négy ülést fogla l le. A kisebb tárcák előadója Papp Géza volt A civilillát szó nélkül iniésték el és igy fogadlak el egy égést csomó paragrafust. A közös kiadások lételénél jelentkezett sz első szónok Wtrutr Gyula. Tartalom és fonna tekintetében ii kiváló beszéddel járult a diszkusz-■zio színvonalának emeléséhez. A tételt, hogy tudniillik a dualizmus hatalmat bázisa a nemzeti politikának, erős logikával s a jobboldal sflrfl helyeslése közepette fejleile ki. á beszéd de a függetlenségi párt ellen fordult, amely tartózkodik a vitától. A szónokot pálifelei a végén melegen üdvözölték. A miniszterelnökség költségvetésének az informatív célokra fölvett ötvenezer forintos tételénél Hock János hevesen polemizált a miniszterelnökkel A 48-M-es honvédek segélyelésénél Lakatot Miklós, aki nagyon is elvetette a súlykot, heves jeleneteket provokált Fölelevenítette a miniszterelnöknek egy interpellációra adott válaszából aat a ptwnil, hogy a honvédegyletek moat utólag la dtrlre-bonirt igazolnak aiiodeokit szabadaág-harcotnak, pedig már hároaucor 1 ütött ki határidői as igstoiáira i ezt nioden eikepttlbeió módon köahirré lette. Lakatos nagy vehemenciával támadta meg a miniszterelnököt, otémU ffmmtá$aak mondotta est a nyilatkozatot de alán az elnök erélyes rendreutasitása követkn-teben soktt enyhített a krejezétén. A miniszterelnök higgadtan válaszolt. As al-•fltöri nagy ágyakkal nemben tgyirtrüta arra hivatkozott, hogy mi már nem htnismlntw. de balnáteser fortntoi fordit a uabadaágharc hoavádiinik lOlttgiléatrt, amt padig a jjgotulal- de ócsárolni ii. Már oU akartam hagyni (és pe- j Hi van viaazatasziió szépség (pedig hetiéinek dig botazuaággal) a boltot, mikor egy kopott \| róla a póélák I), ugy yan bizonyára voasó rútság baraakotért könyv akadt a kezembe. Nem volt rajla »enan teltflnő, a mi érdekei kelibeteii volna bennem. Mégis — magam sem tudom miért — fölnyitottam. iTáa azért, hogy a cím M volt rányomva a hálára.) A könyv kézirái volt s nem nyomtatás. Lapjai a. n. gnodolalokkal voltak teleirvi, mondásokkal, mt yek az élit kttlönbőző viszonyaira vonatkoznak. Az daő hármat elolvasván, mind járt észrevettem, hogy a könyv nem másolata a francia moralisták latTÍmáinik, sem egyéb bőtenlktdők mondáninak. Eredeti mü ■elfüik — mint latszik — nem akadt kiadója. A kf irta, valószínűleg már nem él ét iz örökösei e könyvet a többi .értéktelen* holmival etodiák a laéótak. Az éa aolikváriasoo nem mttkmrni rá, bogy miként kartk hotzá. .Mi as árat* kérdőm. .Harminc krajcár, felette S a aggályai ueot csinák, sióiba lelne, hogy sokaim fogom u őozegei. A kéayvtt megvettem i mert elolvasáu ntán ■iggyéfódtsai róla, hogy rntféri aa árát — köriók belőle egy rénlMet. Öreg kritikusunknak a nép asszonyokról irt aprótágaival kedvnkedén. [M—ó I-r.] Stép anzonyok. Minden nő megkOvetelbeti tőled, hogy azépoek találd. A népség a nő becsüleU. is. Van a rutaágnak bizonyos — lát igy mondhatnám < kedélyei — tormája, mely tObbe ér tok népségnél Az olyan embernek, a kl nép nőt ven feleségül, gyorsan megstaporodnak a barátai, é A ml nő Iránti anrelMn eröeebb szokott lenni mint az, a melyet nép anzonyok gerjesztenek. Mert amaz nehezebben támad i lassabban ftj- Voh, Hdik, nem csoda, ha tartósabb ím len. « >• Minden nő nép a saját tükre ilótt Ismerek egy nőgyűlölő!, a kinek abban áll az egész gyülOlsége, hogy nem szereti a csnnys nyokat Nőkkel bizooyos dolgokról jobb komperativw-ban benélm mint tzüptrlatívútban. X-né például nivetebbtn hallja, hogy ö nebb Z-né sss- szonynál, mint azt, hogy ő a legszebb a világon. • Vannak nép anzonyok, a kik meg nem érdemlik a népségüket. » A szépség kötelez A népség növelésére lordnott kMtaégeá éa ál-dozatok rendesen kárba vettnek, hat a íztrta csét lehlt korrigálni, dl a szépségét nem. A nő ctak kisebbítheti s szépségét, mert a bogy a világ megtudja róla, hogy .népin" magát nem ta tartja többé szépnek. t — Ma nép akarok lenni 1 lette W igymr magában igy caunya nő. Es tikerült neki. Mert ha nagy oka vaa rá, minden nő tud nép lenni. A női szépség egy istenség, a melynek az aé-varlók a papjai. t Ismerek rut nőket a kik büsskék a szépségükre. A legiiutestégeiebb nőnek la nlksigi lahtt a népeégére. t Egy régi deénició A nő ai-a tárgy, mely aag-nepili a kriaoHnt • — Nem ériem az ízlésedet, mondá egyik barátunk a másikhoz. Hogy telizhetik « az atatot\| neked? hi-zen egyáltalában nem nép! — Nem népi pattant AH amaz méltatlankodva. Nézd meg jól éa aztán beszélj I Nézze meg jól 1 És agyán mi lesz az eredmény, ha jól megnézi ? Mondd neki inkább, bogy meg ■ te nemeiddel! Nag»-K»nna» vasárnap Zala 9. s«ám (4. Up.i In nasBtáeakai Heti, asokrál — ugy vélekedik Béafy - jaké tan ha\|gala>, mert könnyet kt-áeréáas, bén • boavédégflrtsk barmaáriasét M Km neArn Am • korméajr a honvéd-1 név irmai tápiák kagytisibóJ aem alkahaaiaa a lőrvéey <cau ■ipBraiégái. tálLf Láméé agy M se tál • léteinél határosait jasartalnl adotl be, amelvöek ax a oétja, hogy pariéaamű biaanaágnl kékeinek ki a huavééee aüyeaas karééeéaik raalaaéaém. de a Uia mai \| írta aa taérfséeyt A kératkeaé tételekel vita nélkül tagadta el a nak méllóeágáraJ, bogy hírlapi cikkek, idézetek a'epján a Házon kiről éllé személyek megtámad- A> tléa régén a néppárt Hócá Antal tetle 1 lejelentett interpellációját a ga-létgyábaa. Hnaaiaaaa éa sasl-maaaa okolta aMg lotarpeiááéju Furcsa meg aidéa wfc aa Kócm beismerte, boity a gaboaa-' Mévéldak MM tudakozódott minden rendi éa zaaga jogtudósoknál s mindenütt Ml a rálaazt kapta, hogy aa Hyea ügyietekben ntaceen semmi aki Tatamit eladott, ugyanazt szil-ia tartozik. Föltehető, hogy a néppárti ia-terpdtáió aem liberáix, aem szabadkőműves, aem ■a jogtudósokhoz nem fordult azaklaaácaért, hanem olyanokhoz, akik hosaA, az é kierikaliz-sssaahos éa aatiaéaiétéaágéhoz kőtél állanak. S ha tehát öyen oldalról a azt a véleményt mondották neki, amelyet e tárgyban mi ia bangsu-íyoztank, agy legalább ia csodálatos bogy mégis gafeasasaorérái merészel beaaétai. Ez az mámpéiiáó roll az Hé aapiraadjéaak atotaó poaija é Január 28. Pimiakaa a beMgyi kéHaegraiia előirányzatának tárgyaikéinál a képviselőháznak me.:volt a már rég aéikééafltt .beoot* Rendezték pediglen aj Hi\|lnl irtáéul, bal áafowrfy István azéba] gasfasmáp, a poaaoayt ét ti encnénmegyei vitelt dolgait Keletkezet! pedig a harc! saért, mart Bobomky agy régebbi hírlapi cikkel [ idézett, melyben Szaisvszkyrtl a dévényi miien ! niutai tantor iriepiaaéae alkalmával aat írták: Vándor, itt a aaobor azt hiréati neked, hogr in fcezdOdil a< okaaáaybamtalé éa amié Uikot Itsátsotok országa. (íajáry Ődőn pláne meg » leckéztette Hakovas-kyl ezért, azt mondva, begy a liezteteéget Itlelte-tég alél valé kibúvást jelenti ea, ka Hakovtzky a Házban oly cikket olvaa 151, melyrél kijelenti, bogy azl magáért nem tatai A belőgy miniszter pedig mind énnek tetejébe kijelenti, hogy i Hss-tavszkyl teljesen korrekt ariembernek tartja, ki teljeaen méltó arra a helyre, s melyen áll és s melyen marad. Hakovatky Utjénaak erre azt felelte, hogy senkinek tisztességből leckéi aem ad, de ily léckét senkitől el nem fogad, a miniszterre pedig rá-citálja azt a mondást, melyet egykor az angol parlamentben asoodiafcgról Chatlamaak VI. György miniszterének i .Lesz még s parlamentnek eszköze, bogy egy hetyke mimszter hetvenkedéaeivel le-zamoihtaton.* Sima felszólalása aián a pozsonyi főispán Ugye lekerült a napirendről ét az Illés is véget ért Az élét elején a közigazgatási tisztviselők java-dalmazáaansk kerdésévet logWkozoil Kristófv Jóaast, Sima Ferenc ét Major Fereae. lukasa lilmHliláiá i kijelentette a beMgyaánmster. bogy 6 is ksrasli s lisetviaaiők Kseteset és mtéxksáé •eket is lati ttok bWysatéaak javításéra, de véghgesea ez a kérdet mtjd caak a kézigaigatás álam«Mátéaak i undsaletael log msgoidatai Parsaagl aaptár. As lm. jMkstf tásggWt SMftal nktáai Hál/l a ts. ét kir. aak. éHt Mratr Mi Ptknár St Vssánap: IM U hál A Msi Mf* s A ■saikstitiil ált mm H Élpl ipki jriasa ás isi ástál át «S rétestl kar mUf - Cm i Megrótta, hagy as aMkaam hagyta aaé aélUL a képviasM agy bhíaai dkk idé-afytsráltkíí, ki a Házban aem védrimezbeti magái Ez dlenkeák a lyaktaL Es aa elnöki aaatsáériá nagy idézett elő éa «gy agé« soeasaiál a jyofc- értakmaaéae, .lélrraagyaréami szavak lájm kérdés" aiagián iga után, iMlyskre reíektált, foéylaa bsi^talyosia, hagy aasa egyeztethető katae a Ház lárgyalánú HÍREK. — Bjtgyiás Üém Oyaia caékumyai posta- ét unrOtmt rtjagyezla Arntnásrési Emma klitnsn yt, Flmaehaekar Jósad helybeli kereskedő kedves Itééyg. — Taafell\|yelll lAlegália. Dr. Ruuiuh Kálmán, kir. tanácsos tan-felügyelő, január 25-ikén délben ismét visszaérkezett Nagy-Kanizaára, hogy kkj-taaaa és betejeue Nagy-Kanizsa Összes kerületei községi elemi iskoláinak ijívaios látogatását, melynek megkezdéséről annak idején már megemlékeztünk lapunkban.— 1898. jaaaár bó U>-*. A harmitutgy tanteremben d kei rezet harminckét elemi osztály Összes iskolai viszonyaira titerjeszfcedfl vizsgálat jmmii zí ikán délután aéfződfltt — Királyi ta. felügyelőnk eluUzáaa éOtt NWwreste Vicuf I Zngmtnd polgármestert és Eftrjay Sám-dot iskolástéki elaftkftt. hogy a városaalt népoktatásügyére iorditott rendíti vüli áldozataiért, valamint az nkcimrék leOcea bozgd-ságáért s minden irányban tanositoa érdeklődéséért személyesen fejezze ki kőszflwtét Récsey Gyfrgy népiskolai igazgatónak pedig, ki a hosszá iskolalátogatás alatt állaa-dóan társaságában vök, melyek tltsmeréaéé tejezte ki a községi elemi iskolák jelen tékeny fejlődése fölött s kérte általa a tm> testület összes tagjait, bogy fontos igazgatói feladatában ezentúl is odaadással támogassák. — Meg vagyunk győződve, hogy kir. Unt el ügyelőnk fáradságos munkájának nyoma lesz minden tanító szivében. Hiszen mindnyájuk lelkét az 21 nemet ambíció melengeti, hogy az iskolai és városi hatóságokkal együtt munkálva, Nagy-Kanizsa elemi oktatását oly magas fokig tejleszszék, mely • város társadalmi és szellemi jelentőségének méltóan megfelel. Dwák^aUkftBMpély. A bely. bdi áll. segélyzett községi polgári iskda mint minden évben, ugy ez idén is kegyeiele jeléül hazafias szép Ünnepségei rendezett a Jkmts Muiwúr Deák F^eocaek emlékére. Az ünnepség minden nagyabb feltűnés nélkül igen egyszeri! keretbea, de aaaái megbatóbb módon folyt la az mié zet rajrtermében, pénteken délelőtt kilenc órakor. A teremben a növendékeken kívül ott voll az intézet tanár kara, vendégek caak igen kicsi arámban jelentek meg. Az etndvéayea, dr. üaréá* Gyola igazgató ás Jbfmsmm Mór az Ünaepaég szónoka, foglaltak helyet, később megérkezett dr. Rsuáukm Kálmán tanfelügyelő, kir. tanácsos, a ki szintén a portiunkon (oglait helyet. Az Oaoepaégat as énekkar a „Király-himnuszszal" kezdte. Ok. Bmrik* igazgató rövid megnyíló baacádéban szépen vázolta a nap »-■■«£■<» Lené Gyisia V. oszt. növcadék Erdélyi János „Könyörgés' cimü versét szavaka d kedd érzékied, majd ismét az énekkarra került 8 agy-s. sai akartad moaéaai, mádőa lgyd-1 Egy art bMgy egv teMnOsa szép pértfárylét- ha magloacijék sslaása vagyoaélél. amal a aá, a átad, hagy ataae msg jélt j Iára Igy kiállott léi: ki slvssaii aaépségét. • I — Mea disa! Ha üyaa saép voksek! MM aaai * agy mAemm séa. hagy saépa>k lar- ^ —P - Egymer élftdi: msodiák séba\|i«b a Isráak, lai s é őéHai tag rs£a. Mondd egy ssép a-) 6gyaa ssü leooe vele, mwnnyiim > Hmnsilom Esysaer vagyaak népek I eofasjtják a aék ggsayaak, hogy stéiemesaeé iaWnd s « metwt- jöat, bogy samnrd jót és ssww okosai' Ok csák add g élask, a mag ssápsk. ^sknaá azon, esaanyire goromba vagy. I • ___ * ,_t i Saép aassoayokaél rat nők vitelnek ki Isgtőb- * ._'!! i^ f* * 6aáp asszonyoknak mindig igazak vaa. m. A tokai aagyea szeretik a szívesen lesznek ai»c'd>!wr<P«-Jl* • ímag kedvékért miadaat. Mart caak a kod vet fV"6' • ■ - - .. . \|MB\| kaa\|wr.; íerahoz, sbaak kartél aa ax amhsciéfa. A aépség etmeátk, a a aaép asszonyoknak inkább kellene a aöiséyfl-hst ápalai. wiut a tsepaéfétet A nőiség még akkor is Uófii a aék rést re, mikor a tzépaé gtkuek mér a tóre is eleayészett Az a aé, s ki kaiárrmsilaa rat, sems>i lakía-Mhsa sem Isgja aw ét hátraeybaa ércsai a ezép Mák mtáta. A ramégacalaas hasaké. A satp ataansynlai as anrtsa is falsa caak aaért teremtette, hogy figyeimezteasea baaaéa-bél: tVig)áiislsi a ata nagyos aaép!* Mi Buaémnak el nem moadlsk már a azép-A ,wép asszonyok" késé tmsesak a asép nők gégéi: bűnnek, erénynek; kincsnek stmmuséHaa-lartaaBBk, hanem sáaÉaaok, akik tetszenek; \| ssensk, áldásnak ét áiekaak! Csak épea aaaak mindazok a rat nők, a kik tudnak aaépek laast aasa, ami: (KHtétetaek! A rat aekbaa a nép aé miaása vannak és még azon ÍWt rolsk Egészen komolyán élh otls sgysasr valaki bogy; tát nők nincsenek S asanfliaa igaza voli, hogy s férfiak azokat aa sssaosyiésl. akik aem szépek, asm ia aéaik nőknek. A melyik nősek az iatan saépségsi adott ád • aaaak ^ymeégét m, hagy tttdjun bánni a asép-1 Stuztri Máltának a ktvigsaiiUii napján biaa-aágável; náat a hagy aaaak. a kl hivaüdhoz jovoasn nem vak >bsaa jour«-j<. lUáéahta akaál - , _ , .... jjut észt is ád hozzá s goadntslés. vdaa e ember, a ki véyshMIs rajta a baiétcs Hatása mairéaa aaép v«É vaiaaaker.Legalább\| ( Iítéletet? é aal tnoóójx ét est ÜL 1 I a ' Jl" S mrjéaitm így vaa. Kert smaéea éng bOgy A ktgegyégtthb (aiuw Hm néha jobban tudja „ kérfenék ifiU» ka« miivan nőt 1"-' gaM wJTfé^ekm 8 aa njatáe, Wimsaaéldsmié^grt aam sok .bőécs áhsai- Hs azt keréexaek lőlsm, hagy saáyea aéi (— gyah- mépség. Taiéa az ürdCg amga is saép vek Mtáa< a képességeit fiattá korában . ] * A leggazdagabb ember aem olyan boldcgu aa, tok magamnak Weaégtl: szépei-, vagy rátát, akkor ea erre a kérdésre nem hduéfc válaasnhl Zala 9. tóim. (». lap.) tett zártkOrtl láncvigalmal rendez. Belépti-díj azemélyenkitii 40 kr. Caaládjégy 1 fonal. Kátitat pont 8 ónkor. Vidéki ttUoi'6k, ha egyenruhában megjelennek, belépti dijat nem Izeinek, Pelűlftietések köszönettel logadtstuak • hirlapilag nysgt áztatnak. — Vraakt Már, tejaaáeaeléméwm A számok világhírt! királya, városunkban időzik és szombaton ette a , Kitponti kárüuíiban" malatta be csodás művészetét. Franki Mór még mint 6 évei kk gyermek méffordalt már egyszer városunkban, akkor még csak kevés helyen ismerték, de azóta beutazta as egész világot és bámulaibaéjtettaazeiivaserflembereket ép annyira, ■int a legelismertebb matemalikuaokal. Csodál \| látlak mindenlelő akkor a kicsi liuban, bucsuli jártak hozzá mindenfelől éa faggatták nehéz kér , désekkei es a legfurfangoaabban kieszelt feladvá-nyok, a milliók éa milliárdok sohaaem ejtetlek \| zavarba, megfejtette poatoaao, a legkisebb hiba néikűl ; legkomplikáltabb számfejtéseket rövid néhány mátodperc alatt oldolla meg — Pécsett járt a reáliskolába és itt szerencsésen megbukott a tzámtanból. Sok ideig nem hallott róla senki semmi birt, de nemrég újból foglalkozni kezdtek vele u lapok, hasábokat irtak ismét róla. Franki látta, bogy mily nagy az érdeklődés iránta, egy-sierre Pesten termett, hamar sktet egy kitűnő impresssáriórs éa most iámét utuik a számok bámulatos művésze. Amerre hirét veszik, liogy klaek Örvendő helybéli borkereskedő, boaszas j megjelen, nyomban előszednek agy nagy iv papirt, szenvedés mán, csütörtökön délaiao, 52 éves ko- j számolgatnak napokon át, hogy valami lógós rábaa elhányt,AinegbQld'itBÍlatpémtekan dCInlán, példa feladásával valahogy uvarba hozzák. De nagy részvét melleit kisérték utolsó alján. \| n aobaaem sikerül Fraukl sokszoroz 4 szám-— A a'ppári te a — páasilávsk. A j jegygyei, oszt 7-8 számjegyet 4-6 azáamal, a dic ő néppárt örökké beszéltet magáról; ma már I legkomplikáltabb egyenleteket, gyökvonásokat, annyin ragyánk v«le, hogy a aró-rivó kisdede négyzetn éa köbre emeléseket a legpontosabban ket nem a mumussal, hanem a néppártéi ijeszt- elvégzi. Mereven néz néhány másodpercig agy létjak. A hazafias erenyekben gazdag néppárt pontra aztán diktálja a milliárdokat. Néha tréfás tenyerére teszi wrgődő szivét, nágy garral j kérdéseket intésnek hozzá, de ő gyorsan felel hirdeti téli a tótsági, hogy annak minden redő- ezekre is. Nemrég Pécsett egy színész előadás jéra as ő sérelmök van bevésve, snnak mindenikIalatt odafordult bossá és azt mondta, bogy szá-paránya Mélyén érzi a fájdalmat, mert a néppárt Bun y mennyi az 0 adóssága Franki kérdőleg testvérnek érzi magát vele, vérőkből való vér, tekintett a színészre, de azonnal kész volt a te-caonijokból való cannt. A hazafias erényekben (fcéssel, — Hát önnek még hiteleznek is? - A gazdag néppárt n ondja él ezeket, az a néppárt Uinész ar nem kérdezősködött tovább. A fejmely e szavakkal nyitja meg mindenütt gyűlését: számoló tegnapi előadása iránt igen nagy érdek-. Isten, király, haza !' Nem most hazudtak etö-itodée motaíkosott városunkban. Ma, vasárnap aaőr, mert ők szívesen paktálnak' az oláhokkal, i «ui t Korona nilli" éttermében fog fellépaí. szerbekkel, a horvátokkal; mindenkivel és min-U főgimnázium, valamint a várnai polgári Bo-éa denUtt, a hol csak mandáiumra fenbetft\| kánykkolában aaintéo bemutatja művészélet. Nagy-Kanissa vasárnap a sor. Erkel Ferenc ^Ttktrodijif énekelték el kellő precizitással, igen szépen és hangulatosait: Hoffmaaa Mór hazafiaa eszmékben gazdag, lelkes beszédét nagy ügye lemmel hallgatták mindvégig. Egyszerű ke. resetlen, cikornya nélküli szavakkal beszélt a haza bölcséről, legélesebben azokat a vo násókat emelte ki a nagy férfi jeleméből, melyek a fiatal sziveket kellemes rezgésbe hozzák és a melyek nyomokat hagynak a fejlődő lélekben. Martnuk Gyula VI. oszt. növendék Dalmady Győző „Hazafiaa eszmény" című verset szavalta el szépen. Az igazgató záró beszéde után dr. mtutka Kálmán tanfelügyelő az 0 jól ismert ékes-Szólásával csak rövid, de annál magvasabb beszédet intézett a növendékekhez. A .,8zó zat" eléneklésével véget ért az ünnepség. Ugy a beszédek, valamint a szavalatok és énekek után mindenkor viharos éljenzés és taps zúgott fel Az énekkar szép sikere Srumnumm Mihály zenetanár ügyességét dicsén, ki nagy odaadással fejleszti a növendékekben a szép ének iránti hajlamot — Hal!•«. Kau/mann Samu kőstksts- fogaikal A cél szentesíti az eszkőzi, de mindent csak saját céljaikra használnak fel, nem segítenek ők előbbre senkii, semmit, csak a fuldokló klen-kalizmusl óhajtják mag mentési a haláltól Per»se a néppárt tagádja a szövetségeket, de a tagadásra rácától a laric-utnt mártani ,Lyndovt Nonni' nevl páoazlav betil»p, mely a néppárt jelöltjét a kővetkező szavakkal ajáslja: .Minden népbartt, minden bacsűletéa ember — írja a .Lyndove Novini" — akinek szivén fekszik a szabadelvű kormányok és zsidóság által csaknem árusáivá teát lót lötdm.velö népnek java, asivből jövő Örömmel tartozik üdvözölni föllépéséi Hlinka Andrásnak, kinek egész élete nem volt egyéb, aunt becsületes éa kitartó manka a lót nép idajglseti éa Örökké való javáért Hünka alapította meg a vidéken oly aikereaen működő gazdasági egyleteket A nép igazi fia, testvére ás a ti véretekből való vér, a ti caootolokbdl való csont Hsai voh éa aaa k len aohs~öly őszinte bántátok, aki agy képviselne titeket u onsággyUé aaa, mint HJinka, mert a ti fájdalmatok és nyomorúságtok iránt érzőbb szive senkinek sincs, mint neki. Ne adjátok el lelketeket Alélok, hanem űzzétek el magalokló! a c-'ábitót éa a tőt nép Ián éa jelöltjére Hlinkán szavazván, hagy- — luaréaaHk te • kataaáUisdáa Régi dolog, hogy katoaáékaál lagtObb baj a naaaréoos bilitekkel vaa, mart a nazarénusok wa askidoi, hb letérdepelni, aem fegyvert lógni aem akarnak, szóval vallási okokbóTegf csepp ks^vtk sinos katoaáskodai Ezért a na saiioas vallás törvény saeziai asm tartozik a bevsit vallásfélkszsUk köz s sz a kérvény, ■e'ysi »oet késsitet'ek, aem fogja bozzáaegiteai a aaazréauaoka', begy agyeaM valláaaiabadaágot élvemnek s többi fsiekesetekkel egyűit As Bsiaa hasai aszanaBaok ngysois kérvényt adlak ha a boavédaiaisaterhas, a melyekben a kóvetkesőket kérik : 1. Maaleaainsk fel a na-saréaaaek a a fegyver kasaaálata alól 1 Törli, tessék el a katoaasáaaál as a szokás, hogy as iaán való v«steylésksr a tegéeyaág tetérdapelai lartesik. 8. A naaaréaaaok aa kényszeríttessenek a többi telek ezul katooákkal sgyOlt a iau p-teaba járni. Ksakat s kárai alkat a naearéaHeok Máié svugélioaára alapítják. — Haaoalé t.r-tatea kérvényt iogaak baáyajiani a hadlgyssi-nisztsrhez k de eWn látható, hagy as< tekintetbe egyik halysn aaa lógják veanL — VasttUaok bálja Többen azt hí- játok mocsoktalan nevel gyermekeitekre -j resztelik, a váróéban, hogy a dél-vasutasok, Ugyanazokkal aa eszközökkel küzdenek már n, báljukat _ elhalasztják A vigalom rendez ő-Ráantegyea a papok, mint a aiaók eredménye bizottság felkért bennünket annak a kije- . -i-A i___i__: _ ... ... • a mégsemmisitetl alsó-kadrai mandátum. — IslalsSgsk A galamboki inlt. lítolti- i ffUt aajá alapja javán február hí 6-áu Galam-1 holwa a aagyvaadéglóben, zártkört tánevigatest rendez. Belépti-díj a/emélyenkinl 30 kr. Felfii-fizetések köszönettel fogadtatnak ás birlapiteg ayagtázUtaak. Kezdete este 8 órakor. — A kart-' < Somogy m ) meggyilkolva taláHák Mtrman Már Mfi iportntQrt kebelében ' a lakolt bizottságJ Ionná1. A gyilkoaaág gyaaaja egyenesen a férj lertéaére, bogy a bál elhalasztásáról szó sem voh és bogy azt minden körülmények körött február ki okvetlenül meg- tartják. — ttg UkaaaÉg. A teasdfc aaőllőhagyea Iftbrnir hó 5-én az „Amazon" szálloda nagytér-mében az ipartestületi könyvtár javán sártkörfij tásesilályt rendes. Belépti-díj 1 íor.M. Caalád j jegy 2 forint 60 kr. Kezdete 8 ónkor. — Aa aUá domeorui Bnk. tüzSlti ff Itt saját pénztára IsM lordok, kit a Hmteti viiagtlóbirá nyoa ban te is tartóztatott. ÜTinaau Márton akA tete-aág* k erOasakos halállal aaH ki, falakaaatva találták a * gyilkossággal akkor ugyancsak a férjet gyanúsították, de kellő bizonyítékok hiá- jaVára fo yó évi február hó 18 án, a nagyven- nyaban a birósag kénytelen volt öl felmenteni, dégtő termében két zenekar közreműködése mel \| Hermául boa zuálló, erőszakos, -Vad természetű 1898. jnnár hó 30 én embernek katari mindenki. Már pásstor koratea ráan volt a vidéknek éa több gyilkossággal lyaoásítottak akkor k, de nyíltan aem mart elteae IsOépai senki. — A veréb aalal rabtenllka írdekss megfigyelést kflaői egyik éióteetőak s végetek életéből. A ház advartn agy caeresnyefa állót a melyen egy tegyéas pár rakott fásakét A legyén teaoolit-a verákhss, de valamivel kisebb,»hátán meg szárnyain barna lofljai vannak. A két Is-gyéssaek négy kicsinye k volt, s kedves vott nézni, a mint ki-beröpködtek és kicsinyeik számára a legyeket éa rovarokat fogdossák. Ez időBén történi, bogy égy szomszédos fán két veréb rakott fészket. Egy idő múlva azntán észre lehetett venni, bogy a verebek és tegyéaaak veszekednek egymással, s hogy as utóbbiak a rövidebbet húzzák. Egy nap azatán ss egyik legyész-flóka véresen összevagdalva holtan feküdt a fa tövénél. Harmadnapra kát legyéazt végeztek ki hasonlóképen s verebek s rövid idő múlva a negyediket te a lőldön talállak ; minthogy azonban ennek csak a szárnya volt megsebezve, visszatettük a fészekbe. Két napra rá ismét a földön bevert, most már dögölve. A két legyészrszfllő k eltűnt, a verebek pedig továbbra is megmaradtak. Látjuk tehát, bogv a veréb szemtelensége mellett merész k s még az effajta rablógyilkosságtól se riad /teása, h-igy maginak pozíciót biztositaon — Halál a Balalaakaa A szelíd, a nyájas Balaton téten nyáron agyaránt azadi áldozatait A mait héten egy keresztúri ember ssánoq Keszthelyre igyekezett, a korhadó, poba jégen. As utat megtévesztette, a keszthelyi part közelében egy rianáshoz ért, hol a meggyengüli jég leszakadt alatta. Szánkója a jég felett maradt, as ember holttestét azonban csáklyéval halászták ki a Balatonból — IdsaUayak • aépksajkáaak Deutsch Hajós 6 frt, Zerkovitz Oszkár 5 frt, Zadabánazky Lajosné 4 irt, Saner Ignácné 1 írt, dr. Bauoh Zsigmondné 16 kiló liszl, 5 kiló dara, 4 kiló rizs és 6 kiló sót A szíves adományozóknak e helyen is köszönetét nyilvánítja a népkonyha eluökége. — NeasietkSsI klAHItáU Bm«U-peeteit. Bécset ebben az évben a császári jubileum alkalmából az idegeneknek , nagy tömege fogja felkeresni. Ezt az alkalmat felhasználni arra, hogy a Bécset felkereső külföldieket arra indítsuk, bogy a magyar székes fővárost felkeressék: hazafias kötelesség. Ez indította Budapest vezető iparos és kereskedő körét arra, hogy s Nemzetközi Kiállítást < rendezzen Budapesten, az egészségügy, nép- és hadsereg-élelmezés, sport és idegenforgalom részére, találmányok és újdonságok kfllön kiállításával kapcsolatban. A kiállítás a Városligetben lesz és május 15-étdl szeptember 30-áig tart. Az eddigi ugy belföldi mint kflIRMdi bejelentések után ítélve, a kiállítás kiváló sikerűnek ígérkezik. A bécsi aaAlllták iparegyesülete által asétktidOU körlevélből értesülünk, hogy a bécsi szál itók boa-sas tárgyalán alán agy közös megegyezés lét teletett, mely szerint f. é. febtuár hő 1-től keadve a szállítási dijak a vasat és hajó I lomáaohhoz fuvarozandó árakért 100 kilónként 90 kr. helyett 30 kr. favarozási dij szedetik te. A bécsi szállítókat azon ok indította ebhez a lépéstea, bogy kisdásaik folyton emelkedtek, mig a lefolyt időkben bevezetett árszabás a fuvarozásért a régi maradt, melyek saját kóltaágOk fedezéséi sem elégítette ki. A szállítási ipar fokról-fokra megtértéit etet t magasabb addk éa nemélyssláink ásatáséval, továbbá betagaagélysű haleset biztosításokkal, a takarmányok ár eawlkedéáével, végre ss eddig e vasutaktól élvezett kivételes kedvezményektől való megvonása által, mely a gyűjtő forgalomnál Austria-Magyarország között a nagy konkurrencla miatt a csekély hasznot is leteméastL E mellett sokat asenved ezen Ipar as ottani vasúti álla mások on létezi szabálytalansága miatt, hol koeaik. lovak és maokáa személyzet órákig vár, mig feladáshoz hozott áruit tőlük átveszik, mely helyzet sok pénzt és idfliaalaaitáii igényei. Fentebb (etsorofc ^ tények odahaiot ak, hogy Nag>-K«nissa vasárnap Zala 9. 8iáin. (4. lap.) kas igazolásokat illeti, ásókról — ugy vélekedik Bánffy — jobb lm haUialai, mart könnyen ki-derAlne, hogy a 'honvédegyletek harmadrészéi M kellene ooWtai. Ab a kormán; a bon véd -Bér irtai táplált kegyeletből nem alkalmazta ■ törvény cím szigorúságát. Báíkay Láasló ugyanennél a léidnél határozati javaslatot adott ba, amelynek aa a célja, hogy pariameuti bizottságot küldjenek ki a bonvédse-gélyeses kérdésének reodetéaére, de a Háa mel lózie aa indilrányt. A következő tételeket vila nélkül logadta el a- «4yen marad. többség. At Síét regén a néppárti Mócai Antal tette nak méltóságával, bogy hírlapi cikkek, idétetek a apján a Házon kívül álló személyek megtámad-Ittsansk. liajáry Ödön pláne meg ie leekétteile Rakovss-kyl átért, azt moodva, bogy a iiazteaséges letelte-eég elöl raló kibúvást jelenti et, ba Rt koraik y a Hátban oly cikkel olvas 151, melyről kijelenti, 1898. jannár bő 80-én. A harmincegy tanteremben elhelyezett harminckét elemi osztály őetzet iskolai viszonyaira kiterjeszkedő vizsgálat jannár j8-ikán délután végződött. — Királyi tanfelügyelőnk elutazása előtt fölkereste Vütty Zsigmond polgármestert és Eptrjay Sdn- a hogy att magáéra nem testi. A belügyminiszter,^ iskolaszéki eln«köt. bogy • városnak pedig mind ennek tetejébe kijele.li, bogy «.^:!„époktatásOgyére (ordított rendkívüli áldó- lavfxky! teljesen korrekt oriembernek tartja, ki f_..' ,6/. . ... ... „__,__. teljesen mélió arra a helyre, a melyen tll és a val"nmt " wkolaszék lelkes buzgó- ; ságáért s minden irányban tanúsított érdek- Hakovssky Osjárinak erre att telelte, bogy lödéseért személyesen fejezze ki köszönetét senkinek tisztességből leckéi nem td, de ily leckét I R/cuy György népiskolai igazgatónak pe- meg aokstor bejelentett interpellációját a gt senkitől ei nem fogad, a miniszterre pedig rá- dj k{ , hosgzú iskolalátogatás alatt állas- bons-uzsoraadó tárgyában.- Hosszasan és unal citálja ast a mondást, melyet egykor az angol , ?' . , ,, . °.__. .... masan okolta meg interpel áciújil. Furcsa meg parlamentben mondtak^űf Cbatlamnak VI. üyőrgy dóan társaságában vol, melyek ilBmerését okolás volt es Mócsi beismerte, bogy a gabona- miniszterének: ~ 'qezte ki a községi elemi iskolák jelea- dflvételek lelől tudakozódott minden rendű és .Lesz még a_ parlamrntnek estköze, hogy egy tékeny fejlődése fölött s kérte általa a tan- rtngu jogtudósoknál * mindenütt a<l a választ betykeminiszler helvenkedéseivel leszámolhasson.' testület összes tagjait bogy fontos igazgatói kapta.-bogy at ilyen ügyletekben nincsen semmi SimS felszólalásaután a pozsonyi lőlspán ügye fdadntában ezentul j, odaadással támogas- uzsora, vert aki valami! eladott, ugyanazt szál- lekerüli a napirendről ét at Illés w réget ért. ,. , ... , V Hitm is tartozik. Faltehető, bogy a néppárti in- At ülés elején t közigazgatási tisztviselők java- — Me£ vagyunk győződve, nogy sir. terpelláió sem liberá is, sem szabadkőműves, sem dalmazásánsk kérdésével (találkozott Krisléffy tanfelügyelőnk fáradságos mnnkájának nyoma zsidó jogtudósokhoz nem fordult szaktanácsért, Józsel. Sima Ferenc és Major Ferenc, kiknek lesz minden tanító szivében. Hiszen mind- hanem olysnokhoz, akik bozzá, az ő klerikális** faUiöliliiÉf i kljclcnleit® i bdö^yininisxicr. hogy nyájuk lelkét u a nemes ambíció ifiden* ■üsthöz es aniisémiláságáboi közel állanak. S fi i» kevesli a lisslviselfik fizetésit és intéskedé ' ; „ i)ü[nl • u u4rr-, u«t<Sn4irokk«l ba lehat ilyen oldalról is azl a véleményt mon- .eket is tett azok helyzetének ja vitásán, de ^' ^j^ TÍ J dóságokkal áották neki, amelyei • tárgyban mi is bangsu- véglegesen et a kérdés majd csak a közigi.gatái egyflttmunkálva, Nagy-Kanizsa elemi ok lyóztunk, ugy legalább is csoiiáltloa bogy mégis államosításának rendezésenél log megoldatni. gabnauzsoráról merészel beszélni. _ Ez sz interpelláció volt az ülés napirendjének atoM pontja Fannagl saptár. tatását oly magas fokig iejleszszék, mely • város társadalmi és szellemi jelentőségének méltóan megfelel. Január 88. fáknál 6. SaoBbal: Centeken a belügyi költségvetés előirányzatának tárgyalásánál a képviselőháznak megvolt a már rég nélköőzőtl „becee." Rendezték pediglen a\|rabrair 19. Sassbat főispánok tételénél, bel Ralcoruky István szóba hozta Stalamakf, a pozsonyi és Ireocsénmegyei föispinrróelr~áolgiut. Keletkezeti pedig a harci átért, mert Rahmtky egy régebbi hírlapi cikkel raknár 22. KM idébtt, melyben SzalavszkyrtI a dévényi millenniumi szobor leleplezése alkalmával ast írták: ál lar. jólékonjr aHagrlat awiikai reklám kUIji ia tir tub éili raknár M. Taaánap: Daák aalákflnnspély. A hely. beli áll. seeélyzett községi polgári iskola a aa. aa air. aaat. tttl . . . , • / , • r.Jr . , tm« láiaaaát ini\|éijii uunt minden évben, ugy ez idén is kegye* •criaitMk táanauif. lete jeléül hazafias szép ünnepséget ren- A Mai kaiwk. laaala aa- , Hfa^j^ J)^ Ferencnek emlékére. Az tá\|/a a laaalaikaa, A aacjkaalaMl ált Ba-káakifrf agjlat jalM MŰI,.. ás ináatai ím aitfiaMti kár aatilra. Vándor, itt e szobor azt hirdeti neked, hogv itt kezdődik a< okmányhamirilfi és csaló titkos tanácsosok orsxaga. ünnepség minden nagyobb feltűnés nélkül, igen egyszerű keretben, de annál meg hatóbb módon folyt le az inté- ____zet rajztermében, pénteken délelőtt kilenc órakor. A teremben a növendékeken kivQl ott H I & £ K. voll az intézet tanári kara, vendégek csak igen .... . , . kicsi számban jelentek meg. Az emelvényen, — Ellegfaia KoktU t.yula csáktomyai . D ~ \ ■ ~r,_ ,, a_ íTTl poéta- ea LáTínMiazt eljegyezte heúekaehr Emma dr BmHUGyx^ igazgató én »Wr to az idézetet «/nők nem hagyta azó néikaL I [y.^.,, leiscback? Jótsef helybeli' keres- az ünnepség szónoka, foglaltak helyet, ké-ÍSS^S IS2 Ti irtíí lkM kedTes letn^ sőbb megérkezett dr. Rmsicska Kálmán védefanezheii ma£t!"& ellenkedik a hazüTl ~ IAIe»»mlán. Dr. tanfelügyelő, kir. tanácsos, a ki szintén a lyok>al. I Rutsuska Kálmán, kir. tanácsos, tan- npdiumon foglalt helyet Az ünnepséget as Ez az elnöki enúnciáció nagy ellentmondást felügyelő, január zj-ikén délben ismét öiekkar a „Király-himnu&zszal" kezdte Dr. ídéxett elő es fgy egész sorozaiái a .Háaszabá- visszaérkezett Nagy Kanizsára, hogy foly- Bmrtha igazgató rövid megnyitó beszédében lyok éridm»éte\ -^^^Séi- és befejezze Nagy-Kanizsa összes szépen vázolta a nap fontosságát Ltnk lMé^.zólalá^MkvontÍrmagaután,melTS^ kelletéi köziégi elemi iskoláinak hívalos Gyula V. oszt. növendék Erdélyi János at elnök aradig reflektált, folyton hanfaalyMTa,! látogatását, melynek megkezdéséről annak „Könyörgés című versét szavalta el kellő hogy nem egyeztethető öeese a Ház tárgyalásai j idején már megemlékeztünk lapunkban. — érzékkel, majd ismét az énekkarra került S agy-e. ezt akartad mondani, midőn figyel- iiezletled, hogy oézze meg jól ? • Mondd egy azdlemea nőnek, bogy szépmk tartod f ő örülni log rajta. Mondd egy szép asszonynak, bogy azeHemesoek találod s ő megbol- rtnkosik azoo, mennyire goromba vagy. # Szép asszonyoknak mindig igazak van. • A szépség elmúlik, a nőiség megmarad. Azért a szép asszonyoknak inkább kellene a oőiaéylikat ápolni, mint a szépsépOkeL A nőiség még akkor is bódil a nők rén-re, mikor a tzépaé gfiknek már a híre is eleayeszeit a Az a ó, a ki balározottan rut, semmi tekintetben sem fogja ma át hátrányban érezni a szép sők melleit. A rabságára lesz bibske. • A szép asszonyokat aa nristen is talán csak azért teremtette, hogy figyelmeztessen bennünket: „Vigyázzatok, a Mn nagyon ssép! a Minden maliéira szép volt valamikor. Legalább t att roodja és »zt hiazi, S majdnem igy van. Mert minden öreg bölgy fiatal voll valamikor. 8 as iljusáv, es a legnagyobb szépség. Talán az ördfig maga is szép volt fiatal korában .. Egy tri bölgy egv lettOnöen szép pérleány Iái-Ura Így kiáltott föl: — Mon dieu! Ha ilyen szép volnék! Mit nem tennék éa ennyi tsépseggel! Ugyan mit lenne vele, asszonyom9 Biztosítom önt, bogy semmi jót és semmi okosai I a Szép uszonyoknál rut nők vihetnek ki legtöbbet Azokat nagyon szeretik s szívesen tesznek; meg kedvökért miadent. Mert esek a kedves jó teremtések nem csíoálaak semmi konkur-rsriál a A „szép uszonyok" közé ueiucuk a ssép uök \| tartoznak, hanem mindazok, akik leiszenek; mindazok a rut nők, a kik tudnak szépek lenni, a A rut nőkben a szép nő minden hibái megvannak és még azon főlAI ruták • A melyik nőnek az isten szépségei adott, ád annak ügyességét is, bogy tudjon bánni a szépségével ; mint a bogy annak, a ki hivatalhoz jal, észt is td bozzá s goodviadés, A legegyttgyfibb falusi liba néha jobban twjjá lölhasználni t szépséget, miat sok .bölcs államférfin* a képességeit. a A leggazdagabb ember nem olyan boldogtn an, ha megfcMztják minden vagyonától, mint a dS, a ki elveszti szépségét. — Egyszer élünk! mondják sóbajlva a larfiak, % Egyszer vagyunk szépek í sóhajtják a afik. Ök csak addig élnek, a míg szépek. # A szép nő, a ki nem kacér, olyan, mint S nagytehetségű ember, akinek nincs dicsvágya. 8 s rut nő, a ki kacérkodik, hasonlít s tebetségnéikflii férfihoz, akinek korlát an aa ambíciója. • Mi mindennek el nem mondtak már a szépségei : bűnnek, erénynek; kincsnek aserencaétlM-ségnek; áldásoak e* átoknak! Caak épen annak nem, ami: előítéletnek! a Egéscen komolyan álh otta egyszer valaki bogy: ntt nők níncteoek. 8 annyiban igaza volt, bogy a lérfiak azokat as aaaaoayokat, akik nem szépek, nem is nézik nőknek. * Stusrt Máriának a kivégeztetése napján bizonyosan nem voll »beau jourc-j-t. Különben akadt volna e ember, a ki végrebajija rajta a halálát ítéletet? « Ha ast kérdeznék tőlem, hogy milyen nőt óhajtok magamnak (eleségül: szépet-e, vagy rútat, akkor en erre a kérdésre nem tudnék válaszolni S»gj-K»nha vasárnap Zala 9. asám. (5 Up.) 1898. január hő SOén a sor Erkel Ferenc Takarodójdf- énekel-lleit xártkört lincvigalmsl rendez, Belépü-dij embernek ismeri mindenki Már ptler koriban iák H kellfl nfmntiiul ícren »Éoen és ts^yenkint 0 kr. Ctaládjegy 1 lonni. Kes- réme volt a vidéknek éa több gyilknlggsl k.jL ^ uik pool 8 Arakor. Vidéki Szol'ók ba egyen- gytnu-tottak akkor it, de nyíltan nem mert hangulatom. Hoffwm* Mór hazafiasi» L^^ megjdemiek, belépti díjat nem fceta. j elkae fellépni aenki. mékben gazdag, lelkes beszédit nagy figye Fdtllzeiétek köazóoetiel fogadtatnak s hirkpikg! - A terét rafcMpUkM. Érdekes lemtnd hallgatták mindvégig.- Egyszerű ke- I nyngtáztatnak. megfigyelést közöl egyik előfizetőnk a vtrehak nsetfen, cikornya nélküli szavakkal beazéh a - Frnmkl Mér, áej«a»»lé mtérém j eletéből. A bás udvarán egy cteresnyefa altot, a haza bölcséről, legélesebben azokat a vo ******* ^lys varownkban idtok melyen egyfegyte pár rakott tóti legyéé* . . , JT* a_r v,_és szombaton este a .Központi kdr&ázban' hasonlít a verébkei. de valamivel baehb,t. bilin násokat emelte la a nagy ttrfi jelemeooi, mllalu CBodás martttetH. Franki Mór még meg szárnyain barna foffjai vannak. A két le-melyek a fatál sziveket kellemes rezgésbe ^ 5 evet kit gyermek megfordult mir egyszer gyészaek négy kicsinye k vok, t kedves voft hozzák és a melyek nyomokat hagynak a városunkban, akkor még caak kevés helyen is- nézni, a mint kí-berfpködlek ás Beazayeík szi-fejíödő lélekben. Mártimé Gyula VL oszt. j merték, de azóta beutazta az egész világul éa mára a legyeket éa rovarokat fogdossák. Ez növendék Dalmadv Gvőző Hazafias esz- bámdalbaqtettesz egyszerű embereket ép annyira, időben történt, hogy egy szomszédos ttn két novenoec uwmaav uyozo ..nazanas esz ^ ( UjeJúmenebb matematikusokat. Csodát, veréfiTiEőS fészket. Egy ide uralva azután észre ménT a"a szavalta d szépen. Az BÍDdenleáé akkor a kiesi fiúban, bocsát leheteti venni, hogy a verebek éa legyének igazgató záró beszéde után dr. -rwa<xU !jamk hozzá mindenfelől éa faggatták nehéz kér veszekednek egymással, a bogy az utóbbiak a Kálmán tanfelügyelő az ő jól ismert ékes- j désekkd ea a legfurfangosabban kieszelt feladvi- rövidebbet bózzák. Egy nap azután az egyik szóttvával csak rövid, de annál magvasabb nyok, a miliők és milliárdok sohasem ejtettek legyész-tóka véresen összevagdalva holtan beszédet intézett a növendékekhez. A fizó I n^tejf^e p^lom a lentebb hiba feküdt a fa tövénél Bmmámfmm . .. ... , . .___ i. ____' , nélkül ; legkomplikáltabb számfejtéseket rövid legyészt végestek ki hasonlóképen a verebek 77? - ."v?: uebany mándftri alatt oldotta meg - Pécsett t rövid idő múlva a negyediket it a földön ta- Ugy a beszédek, valamint a szavalatok és ^ a reáGskolába és Hl szereacsoen megbukott lábuk; minthogy azonban ennek caak a szárnya énekei után mindenkor viharos éljenzés és a ttimtmmUi. Sok ideig nem hallóit róla senki volt megsebezve, visszatettük a fészekbe. lét ups zúgott fel Az éneklur szép sikere ttmmi bírt, de nemrég ajból logklkosa kezdtek napra rá iámét a '.M60 havert, mott taár dö-Wttt Mihály zenetanár ügyességét * Ispok, hMébokal íruk itmet róla. Prmmkl, gólvs. A kétltegytat-rülö itt tlat, » verebek AaAri ki nasrv odaadásai fefletóiTlft kua. hogy satly nagy as erdeklódes iránta, egy- pedig továbbra k megmarad ak Látják lakit, <baf1'L"' oowmsaM iqpsMB a no ^^ p-t^ lcraetti ^ bogv a veréb szemtelensége meüett merész ia s vend ékek ben a szép ének iránti hajlamot lmprn(Un^rt t, nőst ismét alszik a számok még az effajta rablógyilkoeaigtól as riad - imsa, — Ital xita/aMaa barna kőziitzie- bámnittos müvetze. Amerre hírét veszik, hogy h >gy magának poáctól biztoaitioa létnek irvewii helybe 1 borkereskedő, hosszas megjekn, nyomban előszednek egy nagy ív papírt. — Hntsl • Bilataabaa A maiid, a nyá-taeavedéa fán. csötónókóo deistán. 63 éve* ko- Mlsw>lplnsi sápokon át, hogy valami lógta jat Balaton táisa nyáron egyseiat szedi áldota-látaa dtiúnyt- A megbold ^ultat pénteken dclulán példa feladásával valahogy zavarba hozzák. Oe laiL A múlt héten agy ketetzlsii ember mánoa stgy részvét mellett kitérték oio'eó útjára. rz sohasem sikerüL Franki sokszoroz 4 szám- Keszthelyre igyekezett, a korhadó, poha jégen. Az — A »ppért ka • — fáasilávak. A jeaygyei, oazt 7-8 máaúegyet i-fi sztamtl, a out megtévesztette, a keszthelyi part köaalében dk ő néppárt értlkké beszéltet magár.íl; ma már legkompkkálubb egyenleteket, gyökvonásokai, egy rianáshoz ért, hal a meggyengüli jég lesza-tMyin vagyunk vde, hogy a «ró-nv6 kisdede-1 négyzetre és köbre emeléseket a legpontoeabbaa kadi aktla. Szánkója a jég felett maradt, az ket nem a mi a ami, hanem a néppártai ijeszt- {dv^á. Mereven néz néhány másodpercig egy ember holttestét azonban csáttyival hakmták ki gttjtt. A hazafias erényekben gazdag néppárt pontra aztán diktálja a sdfiardokaL Néha tréfás a Balatonból tenyerére lead vefgődö szivét, aagy garral kérdeseket intésnek hoszá, de ő gyorsan leW _ AdantAsvak ■ aéaktajkáaek krdrti teü a tótságot, hogy annak mioden redő- etekre is. Nemrég Pécsett egy tanész előadás Deutsch Lajos 5 irt, Zerkovítz Omkta 5 trt, lére az ő atrelmök van bevésve, aanak nrindetiík akti odalordnlt hozzá éa azt mondta, bogy tzá- Zadshánazky Lajoené 4 Irt Sauer lgnicaé 1 Irt' f^Pf^ éwjaUnklmat.mert a aépptat aailaa ki m-mayi az ö adóssága. Franki kérdőleg dr. Rneh Zágmoodné 16 kiló liszt, 5 kiló dara' líestvanek érzi vtta. vérótaw van vér, j (ekintett a színészre, de azonnal kész volt 1 le- á kiló hm ta ö kCó tót A szívet adományo- esootjnkból vak eaaat A hazafit erényekben fóiéase. — Hü önnek még hüeku-ek it ? - A zóknak e helyen it kfttrftnUfi nnlvimtja a nép-gszdag aéppArt »eadjs el eseáel, az a aéppirt!színész ar nem kérdezötködöu tovább. A lej- konyha eUókéte r^1 tegnapi e^dáta irirt igen nagy érdek- _ I^^UCal kl&HIU. .Irtán, király, haza Rem most hazadlak ew- fedés mulaikozott városunkban. Ma, vaaáraap_____n, ... .._ i_t_ . . tür, mart ámmtm paktálnak az olahoákal. a, Ktrmm méiif éttermében kg feflépm ebben u a tzerixkká a horráiokial; miodenkhrel et mtn-\|i főgimnáauni, valamin! a városi polgári fitt-és jnbüeum alkalmából az idegeneknek óenktt, a hol csak mandátumra fenhetft. teányiskoiábari ttinlás bemutatja művészetet nagy tömege fogja kikeresni. Ezt az ai- hTéM-..Á ** ff - lastrtamtk éa . ----— kaimat felhasználni arra, hogy a Bécset t^aí^eíL a fSMtSTl"* ^ Wt katoaééáaáJ legtöbb baj a felkereső kfllMdieket arra indítsak, bogy « fW^ « -óv-mgAeMst MtoE'T!^ móíTOá-^bTÍ <aixl kötdeSB^- ^ B«daP«t IT csepp kedvük ttnet katonétkadsL Ezért . J vrzelö iparos és kereskedő körét arra, hogy a^pá«arttv ashkp, twly a neppirt jekMt a ;,^^ ^ mmt M lvtMÍk , .Nemzetközi Kiáffitástt rendezzen Buda- 'Sr? r" kteés azt kérvény, pesten, az egészségügy, nép- és hadsereg- i^iyok ris;jstixtssi1 1 ki. r " I^JZZ* kT^yt U- áH'tátával kapcsolatban. A küllitáa a VW ÍSlk^i ^SLalS^^KW » b»'éd«m-uSr« melyekbea aIligetben le» és május i5-étől szeptember ■ y' Uvs«ia«s^ kérik: L Mia.ststnrt fel a aa- 30-üg tart, Az eddigi ugy beMMdi mint ILaJTTártkk, "iT* 'bmaaikto akt I TSctl-'kfllWdl b^tések után Ítélve, a kiáUtás tgyk^rt. A a* igazi le, tmtvérs éts li rér^í * A Meal ssáliliék iparagyaatkto iksl itiMIvsié vér, ik csontotokból vsló caot wLkMtUtaaLkiű Mvttt^Wn. "étkBldöU kőrievélbti értetülünk, bogy a bécsi Bem vek és aem k fen sofaa oly őtónte hará- T.r Iszálilók hot-zzs tirgyalám alán egy köaőa mtg- —• ö léjdalmBlok ét "»»>-, ^^STSaTCn^^ThSiS ^ imirt » "4t" ** • * ^ ■srt»sh Káaé énAb mm maktatk áaet,; J J^LT^'u.Z^. I i keaáaohhot fuvarozandó árakért 100 killahlat Me adjátok el beteket éh léttá, ^^ " ^^ Tf* <90 kr. helyett 50 kr favaroziM díj madaUk be. hasam fiséfek d mag*** a éklét éa a lét J^—t^Dls^ W bécri száffilókat aaoa ok mdüstta ebhez a aép Ián ét mjtn naáárt mavasvéa, k«y-> — •^J- >páahea. hagy ktadáaaik klrtoa amdknüekmta ittak msaakida. nevet gvernttfa&fa<!' - rtszlea, a városban, hogy ad«^asuUtok, bevtsetatt tmsbáa a tavaro- Ggyaaazokkal as rataiiőkl ti kladanck már n bábukat eftiabirtják. A vigalom rendező- záséri a régi maradt, melyen ttját kőittégfik k-■imtktgim a pa^, mwt a músők eredménye bizottság felkért bennünket annak a kije- dezését aem dégStttt k. "f8^ .....íleölésére, bogy a bél dkalaztásáról szói A W kkrtMofcra megteAtkrteU - JtaiataAgak. A jtlmilih í-t tiarftf- ? J^L, ,„ - . magasabb sddk ét személyzetének betétével, mjá tkfia javára február hi tta Galam- Obi beíegtegélyxí haleJtt bíztotüátokkal, t bahas a iigyvnil^tkn. tártkért láwvigaimet ub0° /»» w okvetlenül meg ukamáayok ár - Ikídétérel, vém m tddlg « rtUm. Beitpü-éij a waÉfiaikl 30 kr. Fedi- tartják vsestsktél élvtaaU ktvétaka Isivetmények^ IsetéHá Umltin^ kpdtnraak éa tariaaskg — (IjHksaát A fatkh mMUhtgyta I rak magvMáaa lkai, mely a gyűjtő forgalomnál •yagtaatataak Itsdrtt eme 8 trakar. — Á itat- <8amagy m.) meggyükoiva IaláÉk Etrmaa Mát ámtib Magitinmág között s nsgy konkmrenck Ai^é iprttHU kehtkktn akkak hkotitag UMé. A gyükcatág gyinaja egysacata a fetj miatt a eaakály hasznot ia Ir'imlaatl Ukratr hé l-is az Juaa»o szálloda aagyter- Wé lirékt. kk s leoyyetloti vksiillliirl nyom- E mdletl sokat nenved ezen kar az ottani mthan az iparttMtttti kőoy itti javára zártkört ben te it tartéststatt. Hermán Márton tW lek- vsaali áflamátokoo felező tzabálytaknságs nrátt, ktee-tóyt rendez. Bdépti \| 1 kráL Cidil tág it erétsskat haWkl ma* ki. felakasztva, hol kooik, lovak és martát memWyast órákk jegy 2 femmt ÉÖ kr. Kétfelé 8 érakor. — ám lakhák a s gyilkomtg^l ekkor agyaaeask aj vár, m^itkdtahoa hozott áimt lötük átveszik, •W diaetrai tak. liiHti tffía m/U pénztárt férjet gytantilMlák, de UH kzonyiwkok bit- mely helyzet tok pénrt ta I' iiii'iiiH 1 /svára k yé évi kiewér hé 13 áa, a nagyvea- iryahaa a >ráMg kénytelen volt öt felmenteni, j ígéayel. déglf lenaehss ket zeaekw kAuttsitadéte ad lliimnii bet ítéli, erőszakot, vad lenaéazeti Fentebb feborok tények odahatottak, hagy N«gy-K»niz8s, va»«ri>ap Z«U 9. mám. (6 iapj 1898 január lió 30 én. u u egykor virágzó ipar a biztos bukásnak nézett ele; naoéllogva a bécsi Mái li lók lenturtá-suk céljából kénytelenek voltak e lépések meg-tétekre, melybői kifolyólag nemcsak fik maguk, hsnttm m egész kereskedői világ érdekeire van. A bécti uálliták iparegyetühte. r- S\|7 \|é esalASMl ralé 14 érfi, m^iufiN, föl kifejlett fin tanoaenl a)ánlkazlk rala-aaely avagy regyev kerea-kedéake. Blnbk értealtéa nyerhet* a „Zala" kiadóhivatalában — i Pei\|M-E(\|]ílel kltfla* aaagyar keajktja kiaape* akeaeaiekel elie-gaái árak — aeiegyeaée raeriat — Olaas éa IHweia ayelrkea akta-Ust ajrerkelal egy várasaalthan njo-aaa letelepedett ayelTtaalralaél, — ki eiregai IraMkkaa la alaaa 4a fVaaela lertleiésl. Jeleatkeaal leket lakáaáa, Cerlap laaáraáaél, Itkala ■tea 13 aaáaaa ktakaa. Törvényszék. Végttrgyaltook 4a ItélattiirdatAaak: 1898. január 31. Sikkaaatái réiaége a köxreod elleni kihágás miatt rádőlt Mautnérlgnáe éa társai bűnügyében véglárgyaláa. A Lopáa éa orgazdafág bűntettével rádolt Jancsi Gábor a-lársai bünügyében régtárgyalés. Emberölés rétaégérel terhelt fisv. Hóisa lat— ~ttoné bűnügyében, súlyos testi sértés bűntettével vádolt iSzmodics László bűnügyében s párviadal vétaégerel rádőli Sümegi Lán ó bűnügyében Ítélethirdetés. 1898. február ki 1-ht. Rablás s Ifibb reedbeli lopás bűntettére! terhelt Sántek Lfirinc bűnügyében régtárgyalás. Sikkasztás bűntettével vádolt Franki Simon bűnügyében végtárgyaláa. Tűzvész okolás vétségével terheli Gerencsér Józsel bünügyében, — párviadal vétaégével vá dőlt Zboray Bertalan s társa bűnügyében, telmeniö ági rokonon elkövetett súlyos testi sértés vétségvévelvsdoY Hegedűs Gyfirgy bűnügyében s súlyost esti sertés büntettérel terhelt Frili Viktor bűnügyébenitélethirdelóa. 1898. Február 4. Falmenő ágbeli rokonon elkövetelt súlyos testi sértés vétségével vádolt ilju Horváth János bűnügyében végtárgyalás Hatóság elleni erőszak büntette miatl vádolt Pál latrán bfliAgyében végtárgyaláa. Gondatlanul okozott aulyoa testi sértés vétségével éa közegészség elleni kihágással vádolt Gábor (Spriocsics) Gyfirgyné bűnügyében vég-ttrgyalia, I^páa büntettérel terhelt Víg Lajos bűnügyében, valamint magánlaksértés büntette stb. miat rádőlt Imrei (Tintatudi) latrán bűnügyében .jtélet hirdet és. melyet ea a legjfivadelneafibb éa legbisloaahb üzleiág as utolsó érekben elér', éa ha a téren a Hitelbankról nem ia jegyesheiüns lel ealitéare méltó haladást, a ienaforrgó körülmények köst már aa egymagában is nagy eiker, ba as fialet megtartotta korábbi terjedelmét. A társai íl/let tavaly gyenge roll és csak kérés olyaa üzletév van, amely terméketlenség tekintetében egyenlő lenne a tavalyival. Mind i mellett megmarad a Hitelbank . osztaléka majdnem ason a magassigon, me'yet az előző érben ért el éa semmieseire sem lehet nagyobb .figyelemre méltatni ,azt a jelentéktelen minuat, 1 mely as idei osztalékban kifejezésére jut. A vesető merrp, melyet a Magyar Hitelbank aa Baasea listai intésetek köst betölt, és as a bölcs és gondoa yezelés, melynek es as elfikelfi bankintézet örvend, leginkább kifejetésra jut annál as akciónál, amely a magyar vasúti béruhásási kölcönben kulminál. A pénzügyi vi-zonynk kedveződen voltak eddig nem engedte meg a közelebbről való foglalkozást e kiboon&'ás kérdésével. Ds már a Tegköselebhi jövőre a péns-jpiae általános javulásul várják és lellendfiléaét j ss áUalánOH pénzügyi halyaetnek, éa a kilátás 1 erre a fellendülésre oly biztató, a visaonyoa ; állal oly indokolt, bogy a hitelbank igazgatósága ■ár februárbarf megindítja a tanácskozásokat a lelett, bogy mikor legyen a beruhiaáii kölciön klboctátá»a. Meg vagvunk győsódve, bogy a M igyar általános Hitelbank rendelkezése ezattal ia oaak i helyes less é» hogy as igszgatóaig elismert pénzügyi tekintélyei meg fogják találni a helyes időpontot. E körülményben bisvs, a befekieiést kereső köafinség ia csatlakosni fog ama biia-\| orcboz, meiylyel egéas Európa pénzpiacai viseltetnek a Magyar Altalánoe Hitelbank iránt PÉNZÜGY. Olyaa, majdnem kisirólag löldmüvalö államban, aaiafl Magyarosság, a mesőgazdaság kedvezőtlen viszonyai kall, hogy béailó nyomést gyakoroljanak a közgazdaság minden terére, kereskedelem raj iparra éa forgalomra. Es a jelenség as lalsiér végével az oraság mindea bank- éa péonatésetéaM nyilvánul ét aligha rsn intései, ■eiy teljesen lel tudta magát azabadiiani a ■ezógazdaeágt rá'aig hatása alél. Üzletének rendkívül óvatos vezetésénél fogra ama legritkább kivételek k8sé tartozik a Ma. gysr Általános Hitelbank, amely képes volt banküzletét megtartani ami magsa színvonalon, Közlekedésügy. • Magyar állanavaxiitak. Bécsből Budapestre érkestek ások s ténye-zök, melyek a kiegyezési tárgyalások folytatására vagy jobban mondva: (íiegujitására biratra vannak. A nagy és terjedelmes anyagnak megfelelő-leg akcióba lép báró Dánlel Eriifi mioiasterrel és Vfirfis László államtitkárral az élén a kereskedelemügyi minisztérium is éa a leghivatottabb szakszemélyek egyike, a magyar államraantak elnök.igazgatója adja es esetben a legfontosabb tanácsokat s becsületesen hozzájárul a maga részével a nagy kiegyezéli mfihőz. A legnagyobb lámaazok egyike a kiegyeaéai műben a magyar államvasutak intézményében áll Magyarorsság rendelkezésére, melyek hivatva vannak kfisgasdaságunk abszolút áa reália önállóságát is biztosítani. Nagy érdeme a magyar vasúti politikának, hogy a magyar vasutakat a magyar kfisgasdaság mindig meglele'fi eszközéül államosította éa még nagyobb érdemük as említeti vezető személyeknek, hogy est as állami intézményt folyton fejlesztették és oly magaalatra emelték, amelyen a- financiális fellendülésnek és haladásnak minden téren, minden körülmények köst, haszaoaaá éa mégis jfirfidalme-zfiré lebetelt ezt tenni. Az intézmény ellenségei és a nagy sikár irigyei azon vannak ugyan, hogy a magyar államvasutak magas kOsgazdasági misszióját lenyomják és sz intézméoy vezetőinek olyan politikát tulajdooitaa-nak, amely aaok magas céljsinak semmikép sem (ele! meg, de a közvélemény elfogulatlan része, a hivatott bírák és bírálók és első sorbsn a magyar áüamvaeutaknál érdekelt közgazdasági ágsk leg előkelőbb képviselői télve vannak dicsérettel és elismeréssel e forgalmi intézmény genialis vaaetése Iránt, mely alatt missziójukat teljeaiiik aa államvasutak. Aa idén a közgazdaság minden terén uralkodó rendkívüli viaaotfyok köst bizonnyal a magyar államvasutskról sem lehet rendes jövedelmezőségi kimutatást követelni; bizonnyal a pénzügyi eredmények aem fogják elérni az eddigi t^jeai'éaek magasságát; semmfeeetre sem lehel szó olyan aránytalanul nagy csökkenésekről, aminőkről aa feketén látók oly asivesen hessélnek. Magyarországon tsvaly roasr aratás volt éa ilyen elsőrangú IBIdmirelfi államban a rossz ara-táa az ipar éa kereskedelem pangását jelenti. K gabonakivitel nagy mértékben cafikkent éa a be-' hozatal a szomszéd államokból szintén nem fejlődhetett nagy mértékben, mert azok is a ross aratás hatása alatt szenvednék, A tengerentúli versenyben a kedvezőtlen konstellációk lolytáo a magyar malomipar kénytejfn volt üzemét redu* kálni és ezzel a magyar államvasutaktól olyaa bevételeket elvenni, melyekre különben bizton lehetett számítani. Hasonló körülmények kőzi minden máz forgalmi vállalat válságos evoluliőknak lett volna kitéve és külsfi eszközökre és segélyre lelt volna szüksége, hogy rázkódás nélkül elviselhessé azt a nagy balsikert, melyet a magyar mezőgazdaság kénytelen elszenvedni. A magyar államraautak azonran amaz elörelátfi vezetés folytán, amely egy európai kapacifáanak, Ludrigh Gyula elnök-igazgatónak kipróbált, szakavatott kezében van és ama nagyszabású forgalmi és kereskedelmi politika folytán, melynek képviselőiül báró Dániel Ernő kereskedelemügyi miniszteri és államtitkárát Vörös Lásslót méltatják, — rázkfidáa nélkül ki* állják a mezőgazdasági válságnak ezt ss évét és megmaradnak azon a színvonalon, amelyen eddig is le elfikelfibb támaszai voltak a magyar közgáz daságnak és államháztartásuk. NYILTTÉR. á a rmtbaa MalMtakért a.a fit lat MaMüéfit • wt Eukg-glji 46 krtál 14 írt U krif ttiurwk.it — eaak akkor vaMéi, ka U» ntloa fyiraiaWI raadalutaak, — hkata, t.bir ia Mlooo, — a lafdlratoaabb erivét, ntn éa alatáaatkaa. Privát h-aiaaeSéáaali postabér éa tl«a«t»ii, valaaiat Uriio ■aillitva, — ■lalékal Mél\| pilliflréala»al kilasaak, HENNEBERG 6. selyemgyárti (aa. éa Ur. advari nálllté) laileMaa. (1) Maorar tavataaéa. Svijaka kéteaaraa lavttUlpc t^liril JagyKŐköayv Mvétatott Zala.\|\|aroaa(u, lBW tk évi jaaaár ll-tkéa O^artla Brilair ■. kir. Iu^IoitU Inip éa Pénkj Zottio a. kir, kaasár-konvU aéaaéoa Utal — kik «tfa mdalaaUaaktvIak Liaalé (réf aati nw«\|t takoa • ikM falkért., kaay a Poljir Séta ajtridl takoa nirknoHilgi alatt MgjotooS „8aátM Imlok" cl>I \|. évi Jaaaár 1-éa I. m alatt M()oloat tapltkaa (ofl.lt nmUjin .aaatkaaé oértéaoktrt Poljkr BUUU .léftéult ownaataatnakaéHMk, — ofyboo folaatatta a m. kir. aaikoaftkériiri V. kae^á-kortl.tl paraaeoaokai(aak Itt ota uta 107 kk. utal irttaltéoét, K.lr aorlat: „Palftr Béla volt tartalékoa kai. nao •ll». aoaiaáHoU Unil.lkfjt ttyéri. aaráa 1SS7-tí Ufintn t-lkia koaoM joforlo katénaattat tlooil naé-(okomaUt (kaSoagrl raajfal) U 7l.f rii—tilta' A tm. tobkiokkst klladatva, alallreitak aaaoaal k\|>oloaiMk, kon írét Jankoviok Ltaalé ar Patfir Béla ratt tart. kAa\|f«B •léftéult aaa kSvaéalkoL da aaa U TokaC — Pérch; bttéa o. i. aaiaadoo, Ojarit. Balloár a k. huc' A ,Hazai" általános bistositó részvénytársaság lek. FfiOgynőkaé gének Nsgy-Ksntsaa. LofotoW tlattao alkataikét épelatriak éa la\|ért\|ilnk la olpaastaltak. tfSMiwk éa laaéaéaalak UatasMéat alée-talál lowa up adtak M a „Haaal" Uatadlé itaoiéaj-Uroaa4(koa, éa éaaéfa, Up a katréoj aéf aoa nN klil-Ulra, éa ktattattia érréajb. aaa Upoéé, a Uati MfjaékaéS a kért aofkiooilU és baaaiakM a UkatS Ufaélta.ji>nkkaa aléflUU ki ■aan oakakaritl al\|Moért a nomatt Unaláaak Mm ■alantkaljak ol kililakat éa k«oi4..tlokrt kth)ml él "'"■Ott tánaoé«ot aladaaklart a tHaotitikkoa ittataat btaa tldja aof ÓMkoél Zala-lat riad, 1SM. jaaaár M. fn.dai' KinUf Bra lett. Laptulajdonoa éa kiadó: ríMCHEL Kiér. f 1898. január bő 80 én Hirdetések: 651/1897. Árverési hirdetmény. Aluliról! bírósági végrehajló ax 1881. évi LX. le. 108. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, bog; a nagykanizsai kir. járftsbiröságngk 1897. evi 11904. sz. végzése következtében dr. Benézik Ferenc nagykanizsai ügyvéd által képviselt Balog András nemesvidi lakos javára Balog József szenljakabi latos el en 1000 Irt s jár. erejéig 1897 évi Julius 22-én loganaloaitott biztosítási végrehajtás utján le is ftlfll lóglak éa 822. Írtra becsalt lovak, kocsi, szobabútorok, búza, rozs, árpa stbböl álló ingóságok nyilvános { árverésen eladatnak. Hely árverésnek a nagykanizsai kir.jbiróság 16754/1897. sz. végzése folytán 1000 frt tökekövetelés, ennek. 1894. évi julius hö 1. nap jától járó 6°/, kamatai és eddig összesen 86 frt 66 krban bíróilag már megállapított költségek erejéig Szentjakabon a helyszínén leendő eszkős-lésére 18M. évi február h« 7. aapjáaak . a. a érája határidőül kilüzetik és ahhoz a venni szándéko-aók oly megjegyzéssel ' hivatnak meg, hogy az érintett ingéságok az 1881. évi LX. t & 107. éa 108. §* érteimébea késspém&aetés mellett a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Kelt Nagy-Kanizsán, 1898. évi január hó 94-ik napján. MAXIMOVICS GYÖBUY, kir. Ur. vfi»k»Jt4. A nagy-kanlzsal kereskedelmi és lparbank-részvénytirsnlat XXX. RENDES KÖZGYŰLÉSÉT folyó évi márczius 5-én délelőtti 10 órakor saját helyiségében tartandja, melyre a t c. részvényesek tisztelettel meghivatnak. í —9—•- A KOZOT0LÍI TAHCiYAI i I. Az 1897. üzletévi zármérleg előterjesztése s az erre vonatkozó igazgatósági és felügyelő bizottsági jelenlések, ugy az igazgatóság és felügyelő bizottság felmentése. t. Alapszabályok módosítása. \| A társaság hivatalos közlönyének kijelölése . 4. A sorrend szerint kilépő Eptrjesy Sándor aleinöb ur, - Gr&ukut Filip, Fttstlhofvr Jótuf, Restnfdi Adolf éa Ltdefsiky Ármin igazgatósági tag urak helyett az alelnök éa négy igazgatósági tagnak j évre. RáUtMi Smm -» igazgatósági tag helyett egy igazgatósági tagnak 2 évre, Hirscktl Ed éa Afasckanzktr Már igazgatósági tagok helyett két igazgatótági tagnak egy évre, továbbá Dr. Bénink Ftrtnex, Haiphtn Már éa OMAmmmtr Károly felügyelő bizottsági tag arak helyet a háromtagú iaíftgyelő bizottságnak egy évre leendő megválasztása Nagy-Kanizsán, 1898. január 23-án. As 'tnipUiif F I fc j • 1 aa « a t e t é a. t. A kösgyüléséa réaxtvtonl szándékozó részvényetek I elkéretnek, miszerint rétsényeiket a még le nem járt szel vés ytkktl együu a bank pitilÉránál innen nytreoto láritvány mellett az alaptaabáiyok 48. ( a értdmébea f. A lebraár 25-éig letenni saiveskedjenek, mtly térítvény <yy-attal igazolványul aoltáliad. 4 1 Az alapóabalyok 41 \| a értelmeben csak sson nagykorú férl-réaavéayss blr tzemélyaa szavazati joggal, kinek réazváaye Itfalabb ia U nappal a közgyűlés jlőtt az ő névért vaa beírva. I. A aaavazó lapok a közgyűlést megelőző napon, délután 8—5 óráig a bank helyiségében átvehetők; agyantata időben -nl!nn'Hk ka a Mhalahaazváayok is. melyek alapján as illeték lalaptzabalyok 48. }-a értelmében) mátok megbízásából auvaaai kívánnak, naivtl késöbbta btayaj-tou Itlbaüdmosványok tekintetbe nem vételnek Szőlővessző \| • ••eladás. 2 millió elsőrendű hárslevelű és más íajtu Philoxera mentes sima szőlővessző a magy. kir. állami szőlőtelepről eladó. - 100 drb. városunkba csomagolva 4 írt — Megrendeléseket elfogadnak •aak •Schlosz és Dukász ■ •ég 4 araajr, I szítt ét Se clti- ét sttaatrt skaáty. Mglttfaa filtHO.i asasHIs mm (HissIUm) «s ■ " tast léigslt 4t lssssi •rfcsi 4s nftkmjtji tt»Mn Ára: 1 jelta* 1 «. Kwtzda-féto Fluid 61 Tiristik, {árainkat Uutl la lmcMk kittől sttsrrri k—.qijit tasttk ntsttéiics ésatták tsombb stsaiask Mát , rsM MMsittástn. Ara: Hl pslusk 10kr. VsMt osipás s hatl »W>f7r7»l ttlátott ptlasrtkaa \| és kspbsté ■iaisa gyteysssrtártta. — faraktár : gtrMtU gyigysztrtár. gsrittetrg, fétt sílift KLTTHIA a ápolására szépítésére ós "p „ J p finomítására X U. U. tí I I aat ugstiismm siu«hi. mi tanait rraaa. -mm - fakír, rósssssis. ta sár\|t -I ttfjrilff sasljsilt is ajáslvs Dr. fakt J J Cs. Kir. tstár Utal Wlislsa l.tlnnieró levelek a legjobb körökből minden dobatboa mellékelve vannak. 6 TADSSItt 00TTLIEB Utánvéttel vatv aa I •aíeart fl«»« ■">>■■ ta inai—tr pti IWa * \| ftrmktir: KKca, l„ Vsilasü* S. öntse* előleget bitül* \| Kipkslé a legttkk lllaluer- \|}é\|;ti\|rktrttkt< - lééskea és gyégyuerlárbaa. ü.-láaalaaáa i Alt én déte Utáa Lülde Uk. Bóh« Keleti H Mér «a lirelaer Gjala eégskaél. " . # Nagy-Kanftrta vasárnap 'Mi aaám (9. lap) 1898. január hé 80-fa Pserhoférí. Tértisztitó labdacsai, aaaIAU „állaSat* liHmili" aév alatt; aaly aftóbbi aaval taljaa joggal aagérdaalik, airal oúif ru alig Mtaaik batagaég, aalyban aaaa labdaoaok caodáa katánkat wtimwmi ba aaa blaonyitották ralaa. Érttaadik Ma aaaa kbdamok ihaláaaa al tarjadénak ftrvaadaaok éa alig vaa n^Hf aalvkaa aaaa kitáaö káaiaaarbél kéaalat aaai volna található Saáatalaa orroa állal aaaa lakdaaaok káalaaartl ajáaltataak éa aiáaltattak aiadaa oly bajok-aál. aalyak a roaaa aaéaatkból éa aaékrakadéabél aradnak; aiat epe-savatok, Mjbajok, kólika, vértőlaliaok, araayér, béltétleaeég a kaaoalé betagaégsksél- Vértiaatitó talaidoaságaknál fogva kitlal hatáaaal vaaaak a vértaagéaipég éa aa abból oredfl ha-kkaál la: Így aápkórnál, idafaaaécMl aaánaaaé fajfájáeokaál atb. Kaaa vértiaatitó lab-dacaok oly könny aa hataak, kegy a lageookélyebb fájdalaakat aaa okoasák éa aaaak folytáa séf a leggyengébb agyéaek, 4a Bég gyermek által la aladea afgodaloa aétkftl ia bmhtlft. Kaaa vértkalitó labdaeaok atakla a Paarkafir J.-f4le, aa ,araay klradalsl akaá'-baz kaiitt gyégyaxartárkaa, iéiakn, L, SlegsntrMss 15. at. a. kéaaitut-aek valódi alateégbaa • afy II aaaa labdaeaot tartalaaaó doboa ára It kr. Rgy aaa* bm, ■alykaa a dekeajtartalaaatatik, 1 frt I krka kartl; aa teaaeg oMaetea kakit-déaéaél bénaaataa klldéaeel afyttt 1 eooaug \ frt II kr., I caoaag S frt aO kr. 8 •Maf a frt H kr, 4 ceeaag 4 frt 40 kr., I cooaag I frt tt kr. fc 10 aoomag • frt tt krka kartl. NB. Nagy aherjadéetk klvilklikia aaaa kbdaaeok a legktlösfélébb aevek éa akkak alatt atáaaatataak; aaaak kévetkealébea kéretik Mllkla Peerhofer J.-féle vértiastitó kbdaoaekat kéveklni éa caakk aaak laktatkaélk valódiaknak. aelyek cUaitáaa i Paackohr J. aévalilráaaal fakote aainben k aindee agyaa dobaa fadaU agyaaaaoa aláír—al vörte aaieben van alléira ▲ asáatalaa bálairatból, Maival a labdacsok fogyaeatói a kfk tlöabőeóbb k legne-kaaabk balageéflk atáa agiaaitglk ilaaaaayki klyláa kanalak lakat ek, aaa batyaa aak la lékáayat ealitftak aaaa ■íjJanaéaaal, hogy ■Indaaki, a kl aaaa labdaaaakat gyaaar baaaoálta, aag vagyvak gylaldva, bogy aaakaft tovább fogja ajáalaai. Kék, IMS ápril M. TlaalaÜ Paarkafar ar! Legyoo oly oaivaa k MM)M ankoa iaaaM lé takarva* aa teklAl-—Ibalallaa ihikttlk kUkoaaiMI eUaTéÉaltal, raga^a aa aka k kga^lyabb kö Maradok tetfee ........Mii PawBalik feveae. Kék. tlaéaalbal Haraaka. FSkaik taallatt. 1M7. aaapt 11. Tnkktot* ar i laka akavala volt, bogy aa éa kkdaaaal kanala béaé karSltek, aelyekaek ka* téaél oaooaol aagkaa» Ka gynrankágybna om\|béliMi tliiaajki, bogy eeaaai mnbál •»■ voltaa lékké kéaaa tégaad k bhaayára aaára Mai vakék. ka aa M nnéáhln mékó ■I a«gaaa mm ataMtrk vaka aaag. Aa laaaa iMj* Mg M aaévt aaataar. Hagy bésal m. begy aaaa kbáaaiak aagaaala léké-ki kgaak aaalyrél agrébkém la a aaoadott. aldta »élat-laatl agy dobnál kapott aa te kitáaé rértkttüd Ubéaaaalbél a aaakaak álkadó baaaaélala klyláa llkilalaaaa kifyógyuh. Lagflkk tlaatakttal Wakaaattal Jaa^a. ilrbaagrakanuat, 0«kl m. 1SM márt. 17. Titfalaka ar i Aklrott Uaéuiian kér 4 aaa-aiagat aa te vakbaa baaaaaa k küiaé labda aaalUL II mm aw'aaatliaiai lagaagjobb állat ■arkalit kléakarfaaaa kMaaank érték* .la éa aawkal, akJaaa alkaiwaa ■ylhk. a aaaava dftkaak laga>alagabbaa fogom ajáalaal. Kaa kákkalaai. tilaaiaaiarkH baaaaéléaár* önt aaaa aa! Nbakkaaaaaa. filjn (iaaénkitol ia a^BáHak. ÜHMBVaráaén aogiu^é) ~ " > Taréa. i Kniáci Taréa. Itaa 0\|kal/. 1MT. Mv. % M4lyontlaxUUari AlaMiiiIbk llalailwil I »aaak M vékaa. Aa Bkté I évaa él aaaaoilall gyaaaar kai albaa k vlabéraá\|Wa, »k éklél la iagaaU nihakiilf. Knlbaob aoOat , T. ar» Patkóra^ akaaakt aa te véiteallté kkdaaaaikél agy aaoaaagoi I énbaaaal küldaoi adraokodják. Caak la aa te aaodékloa labteaaal "V kHMéabKiaa. bogy agy gyamorb^tél. aaly iaa I éraa át gyaaért, •egaaabadaltae. Kaaa i—kaank aáka aakaaaaa kgaak Ukgyal I ■Idte lagtanébb blaalaaliwat hiajiaaM, vagyak ttulil ttil Swkkl Aaaa. Einkiri-ítli alpesi íilipir. m Taiaackiiii iajleióa, W. O -léi lragaaabaa, •/, tvag I frt M kr. aara éu valaaaaanyi kaiMvaaatd aaar ké-«/, tvag 1 frt 40 kr. tvag 70 kr. aftu arvaaak áltat a lagjabbnak aHaaarva-gyara tebta* tkfáaa aagfwkoaéval S frt Staadal taaártél. Oka k raoria által okaaalt dagaaatakaál, ajjkakae aakaa vagy gyaladt aaall, vagy mU Qyba-jakaál aint khiaé aaar Ma kiprébáhra. t tágaly 10 kr. Ktfaalva 75 kr. iientaitiSTíiTteific;, la^abkaaar miadaa kéaavéayaa k aaaaaa bajok, a. rn. gartaaagybáalakai, tagaaag-gatáa. kakéaa, Bigraiaa, idogaa fogftjáa. léftjéa, flkaaggatái atb allaa 1 frt 10 kr, iitsl uúúMl ZZX K"-• INarkafar i-MLSak év étel a frgyoa tagokra éa a^adaa M aakra, adat kgkiakaabb aaar atis-1 káoaéggaá 40 krM kén. 4é kr. finkiisai IBlt aabra. JiMBe lilainepantiiot ^ aaar gj'iaiir- él béftaligiÉtikaU- [ola-«lliir no kr % általáiii taiau, aebakaél, Bérgaa i AltSlilU tiütilt-lé XNM uJD1. raaaa laiiirtii ata^aa kévatkaaaéayai, « m. JMé^ás. ■élilk, 4j waiala aa, i bév, araayér, dagaláa slb. atka. 1 : ára I frt. ^etlTi-latzsa. tvag 40 kr., béraaatva kr. fitt-taotía 'XrzSu^ mm aaMteéa ataéaaaaal ahaagkajak •lka kMM btalaair. 1 ing tt kr. IS öMT.rts,"^ r-- kani, KkiHaÉj. gtraaéa \|lblgk atka. Sgy tfMHÉi tt kf, I Ivag kkaaln 1 frt » kr. itt (akaróit kéaaitaaéayakaa kivll aa aaakák kaakbaa ktrdalaét éaaaaa tel éa ktiaudt uimaiiitein klUalagmégak rak tárva vaaaak éa a kéaaMkoa aaláa mm kMk gy araaa te aéaaM aogaaoraalalaak. — hala ■igriaiillaik a kggyaraabbaa aaa-HMhalnab, ha a pteM—ag aHra kW (atik; attevéklkl ktldal- VaMakaak aaak arak takktkatAk, aalyak ' lMjjii > Narkafar I ' kráaaal éa BlaÉM agyat éakai faéak ajyaaaiaa alákáaaal Hrte ulakaa vaa Véd va véd)agy áhal Té^agy vtánaána ad- üo rv-rVi /xír^f T n4—" afoláaain Ralohaapfal rsemoier J# Bécs L, Singerstra&se 15 Richítr-iéie Horgony-Pain-Expeller Liniment Capsloi comp. i iéS atigpróbéléaé mofbiikató, ftfte-iHafik ktervéayaéL Eaaa kkaavaa háiiatar aUaotállt a aak, aurt már tfbb aiat 17 4v óta kmaaMapM badinaMakéat alkalaaitatii ktervéayaét, Miméi, tagazagfatásaál éa atgküéaakaél áa as orvaaak által badömAlóaakra ia mindig gyakrabbaa raadafktík. A valódi Horgony-Pfcin-Exprilar. gvakorta Horfooy-Iiaimaat daavaaéa alatt, aam tükoa aaar, hanom Igazi káatartáabaa aam kall* ■ipuarl kám-alkaa hiányolni. wr, malynak ar 40 kr., 70 kr. éa ÍM. fivegonkénti árban majdnom ntndaa gyógyszertárban készletben van; főraktár: Tirik Jézaaf gyógvasar/asaál Badapaataa. Bevásárlás alkalmársl igen óvatosak legyünk, mart tobb kiaakbértáka utánzat vaa forgalomban KI aaa akar aagkiraaadai, az minden agyas üragot „Horgony* védjegy h Hiohter czéflogy-sóa nélkül mint aaa valódit utasitas twml licmi r kl k ttrta. cl k Ik. advin idtttét. IIHLSTAIT. sorsjegye, uMuuuuuMnunuuuuu K A bélyegtörvéoy 209. {. 1 p. al. bélyegmentaa. x A legjobb és legolcsébb sorsjegy. A Ttaaa KilnU, br. Báaff/ Deaal, gr. Tl-aa X l'álea, br. Va/ Béla éa gr Bageafeli iéiMl arak £ védnöksége alatt kibocsátott j\| Kolozsvári szeretetház » 2 H mely áll 4 főnyereményből 57,000 korona értékben, továbbá X 3006 nyereményből 103,000 korona áriákban, X öaaieaen Ü4000 nyertmíüybil fi lOO.OOé korona érték boa. H A legkisebb nyeremény mind a két baaáaBál 10 korona. L kásás 189§ fbbraár ké lO és IL basái 19M. április ké lO és. X Hlttl m két kásásra érréajoa oarijegj ára caak 2 korona. 9 Kaphatók; X a rendező bizottságnál Kolosvártt, X 83—8 továbbá ^ ttMaa MraJegyaiáraaUé koljon. § i ÍOOOOOOIOOO Csak fiatal embereket éréiMlkil tadoi, bogy a párisi Dr BOITON hji>ai Ortsstái már aéháay aapl biaaálal atáa ilaBkas^i.més a lagrégikb béakkakal k, Mkaiagaa kkát a •éa^ ▼agy M spsmral raa^Ak Is a NI aam gyé-ITiWák aag Miaj m msaéal Üeaktár ZOLTÁN BiLA ^ettírt BUDAPEST, !, hatott'4* n MjmrarUD Kapható aáadaa aagyobk gyógjasarlArkaa. •S4/WI Mai ■igiiilillul oiaa BmtSAm gyógysaartár ttmáspusl flraktár Nagy-Kaaltaáa m Práger Béla gyé/gsssviárákaa. OOOOOOOI OOOOIOOI Nyomatott Fitchel Fülöp laptaUjdonotoál Nary-Stninán 1898.