Zala 1898 05 május k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	51.79 MB
Keltezés:	2010-06-09 15:15:04

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	1088
Megtekintések száma:	3005
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (649.93 KB) Zala 1898 május Politikai és vegyes tartalmú lap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: 35. dzáni. -Nagy-Kanizsa, 1898. május hó 1-én. XXV. évfolyam liirtiirtlili: TÍIMHI>(\|IUÍ. Hmm nur kUpto^ilMlii A ni ktakMal látat ufit kiat 1 a. — én kML M* Mm« » Up adhat rtnlri ZALA niimmiii • ?l Hí HMi>: AmM Ma, khritMMR tLórnanan itái > tm ta karMÉ (1 ta - kr • k«raa 11 art - kí I«Wlm I tanú (1 trt U kr n^kmtmMmijum,. MegjelenikN-Ktoiuánhetanklot kétizer:minap4scsütörtökön. M Politikai és vegyes tartalmú lap. HnMMUtM Uwtot aak Imrt kaakMl kfMllt «L ItatrmWI Ma Maak llia» Jgy— ■Tiám Ara: lO Inejceáx. Felelős aaerkeeatő: SIALAY SllTBtl ■yllttér \|«Ull(ll 1* kv. ■ IlMtiaak, »alai«i t klHiMnkn iiii>nft Fiatal fia» . ...-------r \|lfr A helyzethez. A Kinában és Kuba szigetén folyó dolgok fejlődésének most csak másodrendű fon toeságga van, mert a monarchia belsejében történő események veszik igénybe a poli tikai tényezők figyelmét Az európai hatalmak kinai versenyében Ausztria Magyarorszag politikáját nem vezeti közvetlen érdek és Kuba függetlenségi nyilatkozata is csak annyibea érdekel bennünket, amennyiben a két uralkodó-család közt létezd rokoni kötelék indít arra minketv 1 Annál teljesebben igénybe veszi a köz-érdeklődést a belső helyzet fejlődése és kfllönflaen a kilátások, melyek abból a kiegyezésre származnak. Es itt is csak egy-két olyan esemény történt legújabban, melyek a dolgok folyására befolyást gyakorolhatnak és reméljük, fognak is, mert mindegyikük békás tüneteket nyújt elénk és kísérletet a gyors egyet-'értés utjának egyengetésére Mint az utolsó napok páratlanul fontos eseménye áll előttOnk gróf Thun osztrák miniszterelnök beszéde, melyet a birodalmi tanács szerdai ülésében mondotta nyelvkérdésben. Alig csillapodott le az izgatottság, melyet a birodalmi tanács ama határozata okozott, hogy Badeni volt miniszterelnök vád alá helyezési ügye parlamenti bizottsághoz utasíttassák, és alig hangzott el a németek féktelen örömzaja; máris felemelkedett gróf Thun, hogy kormány-nyilatkozatot tegyen, mely alkalmasnak látszik a parlamenti tárgyalások nyugodt menetét biztosítani. Vagy 19 kiegyezési javallat és 9 sürgősségi indítvány, — ezek a nyelvkérdés rendesése végett parlamenti bizottság kiküldését sürgetik — fekszik a birodalmi tanács előtt. A delegációk miatt táolsó ülését a nyári szünet előtt május 3-éa tartja a birodalmi tanács és a kilenc aflrglssfgi indítványhoz egyelőre 34 szónok inga fel magát Ez nem jelent egyebet, mint" hogy a kiegyezési javaslatok hosszú időre ki vannak zárva a vitából és hogy azok rendes parlamenti tárgyalása lehetetlen. \| Gróf Thun említett beszéde a iflrgősségi indítványoknak a kormány ellen irányuló célzatát elvette az által, hogy ő is parlamenti bizottság kiküldése melWt nyilatkozott, melynek feladata lenne megállapítani az elveket, melyek száriát a nyelvkérdések (mert több van éa m 1 nöen" hawna - tartománynak van legalább egy) törvény ákal rendezendök lennének. E beszédre a birodalmi tanácsnak csak egy válasza lehet ée enaeka parlamenti bizottság kiküldésének ás a kiegyezési javaslatok első olvasásban való elfogadásának kellene fennie. Ezt május 5-ig el lehetne végezni a pártállás legnyo. matékosabb hangsúlyozása mellett Ha igy lenne, akkor a bitottságok a delegációk ülésezése alatt is tárgyalhatnának és ami fő; Magyarország is munkáboc láthatna. Magyarországon egyelőre még a bizottságok sem tárgyalhatnak, mert nem akarnak hiábavaló munkát végezni A magyar kvóta-bizottság üzenete tok tekintetben békitőteg és előzékenyen hang* sík. Lehet, hogy e kérdésben nem merülnek fel nagy nehézségek, mert itt számok bestéinek, nem szenvedélyek. TÁRCA. DaUk. £ Tutim Httta tlná > Mi, CMkMN ata Ma Ml; In IkkM * mh vMga, ria d/kmMiil 1 r{j«f4 vek; Vlitaatk a UktajMw ; -OiafitM 1 ria ttom Taláa U U 10 UMM, m Hite Msrt «ks» ■nihil, ff. ,, U 1---111 » as\|/ vsi ssbmvb aemga^Da. téitnUr M ■ kli(W, CMfc adu akartad) — Bmlt • méf wut IMj Fta/, Ma, 1 m iH aér Ima ailua. >41 ka Ukall rtráj. Inti, SIitmíti tarti a akt, KtUJ m aMuit, ■■ilniM, tUj ikM hlilHMgi, I aU iWtot hkuat utw Ma: a aivtk aag\|a. M. A tt Mm Mikrt utaa iüiMMniWa: _ Imi aa(J» aat aaM MII, Tilt kUtaa m«MtML Hint a MM 1 Da kUartl ktaajaa atta Hl anlaM aagaaiaria. m. \ Hl aMaka u ta Mea kiaaaaa, hm Ma Unj MM nwlogif Oyaaa UCM M Mfcaa tkja, MÍ^ n>mi, ta ktaajaa aail Ha aaa mM kilQ»n U, aaa Hald kaaljaa ria M Mk Ua; kak »J taMigUlia km. ékek. IWtaML Ma: t. ö A tél engedni keadett migaraaágából A nap már néha vidáman moaolygott aa agrtl, mint a haragjából laaaanklot kiocaudó mbar. As adorjáni hegyez oldalán aaakadoaott a lengetaa aaaaayia hótakaró, ■ aa apró, náau patakoknak fatváfák nyelvét a melegebb aaeiek. Saóval: énvt mát miodenfltt, hogy köaaig a tsvaas. Hanem asórt mágia olyan idfl vek aa, mikor mág kailemaaabb u embernek ott béna a jó meleg aaohában, ropogó 19a mellett. OssVttná aaaxonyom ia ugyancsak aaagnkta a tfliet a nagy (úgános kályhában, matyask ára- dó, anyhe melegánól cslndsssa hmagatott 4 is leánya. 8tó nélkül folyt a munka Jé darab lésig, caapáa aa orsó pargett ás a ttakslyaa gunyaaaió macaka dorombolt magában. O'Svátaé agyaaar laányáboa lordnlra, magtörtá Levelezőlapok — Ts Juliaka! Már éa sst smaésss, tan. aa várd agt a páoat valami himiatalsa portááaba, hanem vágy agy ráaMa cnaeaát, ha váaam. — Otyant vennék, ha kapoák saeyMft — Hogyne kapnál, bMatá aa uyja, oaak iél mag kall alkonni. A harackareki \ásáma aúadig olcaóa lábbeli, klvü't a aagaaváH aátrakban. Teéae tavass leM már nem lg«n ksü afála asakiaak: lehat maaitláb Járni. — De hlsssn látja: nekssa 1a kel. — Kell, Issa, mert apád asdH kapofgaita flama sst s négy forintot begy anjd haavát atáa el- akahaaaa a ■Mlháiewaéal kiraa atap besaera. Minden leány magaéai TagMihh agyaaar aat a gyönyört asaat gyülskesatst Máaa asg ta fct lorogj agy kioaét aa ambarek MaMt Ugy ss mehet aa aflále Qnnepakra, aa MJ, ha WrJIaa aíágy, ás meglep a □ jomoruaág. la is MéaytnniBfcae Tollam ott s Si aaa ralejtaaa aoha aat a aok eétra áhítatos népat. S tudod, ta, olyae WXgaa aari harangot nem lehat as agám eratfgbaa tsMIsffl Magiamemik a aaarán, hogy liiagdnaiiisana has-aák-é, vagy halottnak asaggataak-á vale. Aatáa a aaép aáaaló, ta, a aatz Máriával I Jaj, !«, Nagy-Kaalim látképével különböző kivitelben és <<«^4llitáiban kaphatók Fia okai Fülöp könyvkereskedésében Wafy-Zulseéa. Mh Ara énrnbeaklnl B krajcár. >«\|\ K .nl«-i fasáftinp ZaU 8». «A<n (» U\|».) I«M. n#i hd 1-én Ausztriának ipoal ét épen most, • tlien-kmtedik órában be k«ll bizonyítania, hogy •karja a kiegyuáai tárgyalások Mejazéaét. Ha lal tud emelkedni a birodalmi taftlca a helyzet • magaslatára, akkor ellQnhalMfc • nehézségek, melyek o mO elé tornyosul nak; ha nom, akkor megfontolás alá lehatna venni agy miaodik provizórium eahetóeégét. Ceakhogy ti a miaodik provltorium a vég kezdetét jelentené. Nem aaabad feledni a nehézségeket, melyek a magyar omággyttléaen gördülnének egy máaodik proviiorium elé, melynek a magyar ornággynléat caak egy eMtben leKrtne meg-nyerni: ha Mt határozottan az önáflfl vám-terület felállítása céljából kérnék. Eit jól megjegyeihetnék maguknak Auazt-riibhn, mert ott nagyobb érdek a közös vámterület, mint Magyaroraiágon ért a vámkorlátokat gyorsabban (elállítják, mint-iám eltávolítják. Politikai szemle. Országgyűlés A megindulandó hagy klegyMésI lindjári\t eleő eőcMlárosáM pénteken folyt la a képvieelö házban. Aa 0I4hi napíi'Piidjórfl ki Volt tQave a Japánnal k'itÖlt szerződéi) becikkelyezése. Appofi Albert gról i szeraödés tartama ellen nam omolt kifogást, de Matt arra, hogy Magyaroreaág 1M7. december 81 óla a külön vámterület álláspontján áll ét Igy nem clkkelyezhei be oly saersődéii, inelynak minden ponljá«sk jogoeultaága annál bistoMbb, mert maga a mittlsztor> InOk U kljelOn-tatte a mull sv december havában, hogy 0 minden lakintelben ettimari Appóttyi lton álláspont-Iának korráklaágét. mely Mariul abban a pillanatban, a mikor Magyarorsságoo aa önálló vám-lerfatl állapot bekövéikeüetl, Idegen államokkal nemben egytttM djárá< Auaatriával vámpolitikai UrdSebvii közjogilag nincs megengedve. R< aa álláaponl azonban a miniMieralnökre né ve ■a már kényeimatlenaék bizonyéit áa Apponyl laÉBólaláaa allaa taglalt áiláai. Ervek kláayában tgy magaabeMédre hivatkozott, melyet 6 Apponyi-val folytatott áu a melyből 0 ait következtette, bon aa Boélló vimiarale i alapon való állapotnak nam akadályozta ázt hogy Magyaroraaág és Aaat'ria még aioai ig Iolt Ion a közöa vám- terület alap\|án köthet vámaaenődéeekel. De eaan-klvOl mág aat a «ar«u álUláal la kookáauMa, hogy a eaeraődáe mar aaért la beelkkaiyeaáiiA, mert a két kortnágy elöaelM bnatájárulása alap )án a aaaraMáa h* tényleg jMrflfiuálva van. , bukéti (Jyula ** Thnlf Kálmán lövld feiaaóle láaal tfVM. — ifflyekbea mindenben oesj.rtték Apponyl h'-iHitáaái áa pártolták aa átiale beadott határoaall javaslatot, maly aaerint a szeriö dáa rátaaaák la a napirendről áa dolgoaiaaeéfc ál a jelenteni állapotnak maglolelően, — MatUkomh Sándor álH (ül aaátoara. aat lejtoeetve. Ingy a kUlügyminiasier által kőlőU azarsődáa ellen nam emelhetők kögjogl kifogások. mart a kolügy-mlnlMiar n»m közjogi szemály. E« a kijeientéa nam o-aháiy tftrMlstgett kelteti a házban Komlh Ferenc ki ja mutatta rOgiOn ennek at álláiponlnak aa abaaurdiláaál áa ennek kapcsán kameny aaavakkal eülélfe a kormány eljáráaát. Kagyetlenfll bánt el a muilaalerelnAk iltáaponi jávai Htrinukp Nándor, ki alóaaór la aa ellen HltakoeoU, hogy a kormány hoaaájáraláaáva! valamely aaaraMáa) ptrlakluálnl l«hen. Addig, ml\| aa oraaággydláa nam railllkálla a togy "teld ^almáíy (lyörgy alijál aa elhunyt aeket átok myaaerü minden hatályt nálkaiótó L^^^ \|M(\|Ó ,trvml4kk^ j^^ak tor. Irtai kémxbek, De a mit a kormány a mai álKi volt áa mit lelt Saalmáry Oytrgy ~ Ifllfle-ponljával Innugurálnl akar, aa egyeneaen ktfxjogi jegag hoWMn mil(\|ynrtandn\|(, A ki aa utóbbi hé- elnOk ily aUáráara kápea, aat meg fogja jagyaaai « ÍOvAro auve. lat beiaaMrte, hon halyteMU járt eL a ágkor agy •lagánhtMáifitáare hiralkóaott, de aaaal mentegette magái, hogy eteen M moaafclaeemtel\| Imi vaeáraile. g^yábaánl ma * aat állílja, hogy S ónálló váaatarfllat jogi a*a#ji állunk, de Wltrt lehet a kóaóa váatarüM alapon álló aaeriódáat kólnl. A vitát ebben aa iagalou hangulatban fftjeaték be. Aa elnOk elrendelte a qávaaarlnti aaaviaáat, mélynek eredménye aa lelt, bogy It8 Mával 40 ailao Apponyi balárouii jaraaiaili alvaUUák. Aa tláa további lolr.mán mág kát kiaabb tör-váöyjavaalatol iniáatak al miodan vita nélkül Síremléket Szatmáry 6yörgynek! Felhlvá. A Magyar Turiták Kawmójának keailemánye-aéeáre a magyar tanügy munkáéul twatelettel alulírottak elnöklete alatt, hlaoilaágot alakitollak, államealny, mely a magyar löryányboaáaaal aaam lölforgatáat, Japánnál aaamben pedig egyaeólván roaMhtaaamUaágat Involvál. Ddnitl Ernő báró kareakedelml minbeler a kárdáa közjogi oldalához nuk kevaaet mondott, ó Inkább arra váHalko>ott, hogy a á/eraödéal köa-gaidaaági nemponlból meg'ádelmeata. m^ly oldalról tudvalevőleg aenklarm lá radla meg. Egyáb- rom ávtiaed kttllurálla moagalmalt figyelemmel kleáre, tudja, hogy flaalhmáry (íyörgy agyta mint pabllolaia áa oraaággytláai képviíelö, ugyia mint a népoktatás ögynntilyának veartője o vallás áa kflMUaláaOgyi minialmumhan, munkáé iletenek minden pillanatát a haaai kultura aanlgálaláaak Méntéllé* Erfle, hatalma* nemcll kuliura kapcaaivai kánl kUalentalle,hogynagyoiiMjnálja,hogy köijogl egyaágm nam eti állam; víragaó. át- aaemponlok miau igy köagaedaaá.ii árdakrlt YMiOlyMieilk ■ Meraödáa Minthogy aa Apponfi állat beterieulett hatá-ro ati lavaatalot húsznál több kápviaelö irta alá, öt láttáé illette meg. A namaeti part vaaáre nagy lalháborodámal utaaíloil.i viaaaa a mlninter'lnök haromodorái, bogy agy blaalmaa ma^lnbeaaálge-táaban atbangaottoáaatakböl kováeaol árvákét akkor, mikor a mlniBXlortdnfkk ur oagyon jól tudja, bogy aa Ö(Apponrl) nála la ven pecsételve, mert neki nem taokáM Ily magánbeMádckat itt a Háaban viaau-adni, padig a miniaáerklnök akkor aokkal több olyan dolgot moodotl, a mikből aokkal inkább teltetne érvekel kovácsolni. De mt végette el e mioiaatarMBŐk ur magamagával. Ma Mak a< Itlut ki. hogy a mintHterelnók ur aa önálló IntáakadáaJŐl aaóló javaslat ellogadátánál eifo gadta a neaMetl párt támogatáaai áa uavaulát --»'. bogy u ó áa Appoayi álláspontja kötőit altáráa niaoa, moal pedig kiaOl.hogv a mtniHler elnök ur Mlogáaa mágU oaak kölönböaött aa Apponylátél, de efe nem akadályoxla dl abban, hogy a támogaláal akkor viaaaauiaaiija. Ea nem egyáb mentális reeervetiónái. Hogy a mintáster- talánoa, oanaeleriMtö nápoklatáa; a atvaliaág áa mövelődáa varáaala tával a legélesebb knek látszó éllentétokel is kiagyeoHtő namaeti kőaaael-Iso: h volt aa aa naima hámmeág. a asaiyet Saathmáry György, mini poblieiata, magának ki-tűxőll a a melyet mini lörvényboaó áa a oáp-oktaláa flgyánek vaaárlárfa, asagialáailaui törekedett áe nagy rásaten meg ia valósilott. Aná nak minden gondolata, szivének minden dobba-náat, hazatas leikának agáM rijnngása — mind a naasMti kallvtt uotgálta, három évttaadsa kerMslOl, lesiet-lelket őrö szakadat anaágábaa. Ily önscHee, ily namea fártenak as em íkát káaőbbi idők márnára ia maBflrrtkáaas: arMbal kőteiaaaág. Erkőkw kaiilmSgs ebő «o<bsui a haaai nápoktatáaőgy munkáaauwk, másod aorhaw a namzati keltara miadao igaa barátjának A magyar oktatásügy munkásai nem la Urast ki e kötelesség elöl, mert hiszen alig hullott J» aa utolaórag megboldogult Igaz Káráljak koporsójára, rögtön rötfetalték a sfeemMk látaaftáaáoak eszméjét a Magyar Taoitók Kaazln^jában a meg a btzollaág megnlaJblám elölt síeltek filléreikkel áldozni a nemes cá ra. vátek volna est mag nem nézni agy b^jadoa leánynak 1 Oaavátne tai-ailotla a megaaakadotl Itiaet s hallgatva ioMgallak lovább. Juliaka oaak pergetne aa orsói, aregelUr a lona-•al, de marangö elmáje ott járt már a hgrackareki vásáron á< a sseatháromeági buosujárók kőaöll. Lelki szem'Ivei viWanéale az Idegen, oifrt, népan éneklő tömeget; hallotta a gyönyört Mária-képes zászlót, ánete az Ifjú legények kalapján virító bokréta^ illatát ás a laváMi nap fényesen ImOiö maiegét Nam árazta magát eona ily boldognak ; áim ál. adoeáaaal azámilgnita, bogy mikor teás • bacao Alig vet em áMre, amint a háta mögött-balkaa aMgayiloU aaajá a kiaiitsaemekkel baiápeti azon Lakató* Mihalyn. — Miért »ir ? — kárdezte Oaaválná kiván-eaiao. Lakatoaná a krzável szotnoraan intett t — Váge van tuar aa aayeilen lelkem gyermn-ksmatkl Elküldtek otthonról, bogy ne hall\|a aaegányke a airásnmai. — Hogy hogy? — bámult rá Juliaka ráaal-vavólM — Nagy a lorróaága; ki nem birja auha. Pró-békam kámforon pálinkát, sós boreeeltd. Nem haaaoál aniwk semmi a világon I Váia 1 Jgllakáoek mind a kél Mentát aliutotla a kőny éá tátogva szó'oti: — Valahogy ni aaeredat ttnkloTfóI Iáit orvosságot kárai. — Hamar meg lehetne sat járni leányom, OMk aa a pénz v>4»a, Da mi la szegények vagyunk, mini II. Aa emberem bejárta reggel u egéaz fitlttl, há kapna pénz valakitől. Hanem ugyau ki .adna nekünk kölcsön I Nohexen tudnók mettllzelnl. • Eh sirt a bánatos asaaony, mint a záporeső Olt Üldögéllek hárman gondolkodva; egyikük Mm ladotl egy vigaaataló azól kitalálni. Juliaka jutott sróhoz leghamarább : — ídM anylm I almagysk én a boeaura foltos csizmával ia. Alegány leányi nem szólnak mag érta^Aft a négy forintot pedig odaadom; bosaa-nak orvosságot vele. OMVámá f>nlolgatv* felélt: — Ea nem báunám, de hátha apád megharagszik 0 aaiamára adla. — u kelme eam baragMik meg, nem olyan a Ivrináaaete, — Aa iatan áidjoti meg, Adaa leányom I rebegte közbe Lakalosne. Utum jó aaiv< d van. De hál attán a pénzedet miből adjuk mag majd t — Valamiből viaMalordul, ne busutjou. — Tudod arfl V Eay koaár méhet neked dok érte. Olcsón kanod áa mág sokra mehaiaa vele, mari aa iatea áldása iog lenni aaon a nsáhkáaon. Aitau >i lelt a váge, hogy meggyógyult a gyer* mek s laBáMMl a mólikm szépen bákartlt a Júliáim vkrágoa kertjébe. Olt Zűmaiögtek a mábak reggeltől Mt(g a nyíló v rágukob, melyaket az ttja leány kéiuerlaaeiyebb gónddal ápolt • láprakó kia állatok kadvlárt. Folazámttolia minden nnp ártatlan eMével, hogy a rajok idővel mire Mat<orodnak mennyi máaet adnak, a mindig ugy hitte, hogy aszal a aágy forlmtal igazáraz iatan áldását vette awg a ha/hoz. Hálha tudta volna, hogy aaak a pici máhak vlgaaalalásl ia hoanak mág neki I Mert bizony a földön nem tehát olyan boldog ember, ki magáról elmondhatná, hogy vigasata-lázra nam Ittas wtkaága soha Mm Juliskára la következtek fe leges, rossz napok : ádmayia agyiakén üasMveaaett a Mait azomisád-dal irgalmatlanul. Abban ugyu nincs valami saadaiett nagy dolog, ha agy Oaavátná agy teiaö Memaaáddal Kaaae-váM; hanem abban már van, ha egy Oaaváloá leánya esetleg ápen a Waő ittwnaaád lba aaerel-mM a ekkor töriáoik a Meraaoaétlen. márgM zenebona. Itt pedig ugy aa Balog Páler volt den nap járaloa háaáhoa. Szerelte leiekkel csüngöd \|g .« » m -naá é ^ a letafl aaoMaaed la, ki mia< volt az Oaaválaá aasgányM Juliakát a a leány la rgéea • katouvMt, sugár termelt. szép barna legányeu. Templomba táncba saladig együtt meatek a kicserélve viseltek keaakanőt. A hogy azonban a ssnmmeé mülök között valmi hitvány majorság miait eiVakodáa aeett, OMvámá a legényt szépen kitiltotta. Aat kiáltotta át neki s pitar ajtóból j — Az ón házamhoz na járjon ale< aág. •áf eaytzer ide kstMasé a ttbaé. en fcrrás ki • hál látó aaamedet. Ugy lóid mez art. ittel' Na ebből lati aztán épAletaa dolog! . A legén kadett a koreamába járni a 4jM utánig Iqjdogálta a nagy uton a azömorubboál NsglMhaw, vtrtoMp Buatoanwl tortán lani MÉM ManirmMg ok- Utáein áaakumaadeo hoa, Um: I IkMireMea nádi É nap m lkakat ihM Zala 36 náa (8 lap) H I R I I. 2898, mém M l-M mi «M enr- Boldogult Haathmáry üyórgyaek, bM tt I árdhaeihai mM kocánk emelni; minőd mkaa — áreM k ma-rvdkod 'bb tmlákOl — Haathmáry ürtrgy Mttri ■ „eatvfla-alap- ont. taaili mmMilM taaM-trrM á tanilftknak aagi'eágre Mondó Oe ragyai pvara alapitvanyt tenni Km ■ k«tfc oáM Mr-JMk • kagykkaa edakoaSaokal. JM tudjuk nt. kan * megyer okUtáeigy inuaktMi nagyobb >ntH> iMo«Mtal Mg u Uy iMMtriM kaehatnak ( Mért eaak m kkrttt mindönkii, kegy adjon aaafk, aamoyit mí, 4* adjoo Ma iwkl, hogy a .Sarnkmary-akpMvAnybon" a magyer lanigy inaként tw)a«rt«a»>iiik angy erkMM X raaoaoió módon ayilatkoaaek mag iái lik, a melyei a migkQldogallnak emelni fogunk, UM dbiével la kmam, kon a magyar okta-ia»agy maakAM taiaak káKnk leani ia kon eeareitt aat, a ki Mai aaereii. A jeaelt krifie oüra a lumrtayakk Mánkét ia tlaimiil vamtt a a aeamMvt adakooó-kai arfa karjtk, kan a 8oaiMái\| kimlMn 4a alap a eeánt adományokat bitotiaágaak alanti mlkii: UjvAry BM aaerkaeaHkM kÜdjM ka (am Mvra, Mam) Uy eiom : „Néptanítók Laple ■atilM\|i, VI. PaMaaMky-MM 17. mám." Aa idoMarokat biaottaiguok iilliii a JWp-tanliAk Lapjában" tagja nyugtatvAuytatí; Abban a reménybeli, kan 1i Magyar oktatAe-Sgy mnnkáeai a magyar kakin baráiai támo-pW fogaak minket kitioitl katlia eátaak aM-riilkia, vágyónk kMI* ödrfteleuel: Bndepeat, • .fliikMn kriMM ia Mp- M-enttakgánek a Magyar TaaMk Kamionjában IMI március Ma tartóit üléséből t HmUm JVmm, Mekar Jéaoa grit, AaMir GAaa albumai a\|"r uíkrtTudTirMyi jirMka Járta lll I inna ki Xéader IMaa Wdink, M be M« k la AlUtarvM vMgAjA' a legjobb kkarM. MmM, Anw lllimf — AM» Vém MalMJkkr.JIkMM ijji\|»it lUiaai Mi ■■> 1 UMi Mm—rt. <M'Mg Maert «M Ma* Mffnpwoi iiÉifÉi- lafakaTal Mi a Daliáiul...... \|>igaloa«ga Ibiratalnoki t---^ - i- l m* Lükül Vmdd, j5ht" Mi Hf IíhM, jyyuu fríg imjfm TUMI Ihán Ma. iJlMM^i^ a t Omnm <Mm, Didtí hltk, BIiíimiÍ\| JMyia, HVmUít imt, — MaHlaaii ZV ftnM ÍM » kir tlUnrasoti M»gj>áfl apnlM U áa n^al 1 irakar (érfllrow dalin, il «tn Mku ■agfcaW. Aa atkoayt fQsöka f«a ai állawramtak l\|i IHkanifl agyoaaltlyámk 4 a Mátll kar luktaániikk ia lagkitnoöM) tagjai aaa* Uj lartoaoiL Magaa atvaNaiM kMNkM kMaa, -^OaHway ia MaratatraMi* modor* a lagarila-aabb Urkaa, jMaai aa aM omÉgkaa, Iwimi. h kaivaku tattik aaafe eHHt, kik Ma blratalbaa ^in aaa^ klM érinlkatuk, Ai llwnmil va<«rtilkiMcban a tagMayaaaM bfanloi átláit iSllSIti ka a aanril laWi aakia ia Ibatoa M«ii4aiMk, kMaiit\|a a mély gyáaa, méy Maaytáni a mali karikái, a legmagwabblól la a lijkliill örháiig, MAIL Korai halálát H)a najaitOt gyiraMi Hifiit, klk-aak tájialwáfaai aa omia Titaiataln, a na(y rokonaagon, witalaa tó btrálon UtBÍ rt—H 41 a atfp mjti ia, mifaak aa aünafi flaaUM barátja Ml. TwMaa L ki IMa pénlíken 44latáa roll, a IM kirwiil at 11 kakü. — Mm Vendel aytgalimn Ur. adMinwk ipdlla ki li-ia jáaláaak 7Kk «Hkaa dkwjt Nagy-Kaolaaán (kr%f* trfl laakala ia kii jyawaka Hanaka t* náwol\|4k, — npr fmaaai Tioh LaM, Unjer Alkjoa, I4MM ln«4i Ml omagnttM káavMW Üai aaria, aMa HVaa. kin la A 74-ík. boldog fciaaaiá\|iaik I«lk4«4kaa •gy«aátbö4áa kAvatkaMMMhaayi Haiy-KaMaM ImaMaa ma 4áhaUn4 5 inkor Ma. — Okik Árpád, Kmtkaiy rukBamaru miaakM\|tlMI\| gyáaa ám. Bdaa atyja, OM Ami, a \|M Faa laMak aradalw ü iveit Ml laáaHaMia, aaardte ájjel 79 áraa korában etkaeri AiSrag ar kapar aOiánál Kaaathaly agáaa aWMi kBWaiiá»a aMg-jelent péntekeu MaMa, kogy Mi ai)ára ai-kMijik. - Tanfellg^elil lÜagrtÉa. Dr. Rmamttkm K álmán, Ibr. taMoiaa, MM-gyelö, apr. 28-íkán mafiálofaita a aafjr kaiiiaaai iir. elemi fitt* Aa MujkkoMkat Kíséretében voltak 4. Akmmm Eda főrabbi ia Bm* Samu i(a«ntó A kir, tanMfgyeM a tapaaitaltak Wtl mMf ai< ismerését MaMa ki — tMiiáa Tivadar, a aankaaMal SUm ia Uakeü kekajjji, a\|Myem lamJ fw Károly, a ma il Mir4k\|IMár IpaMitiaak aaakajral •tté a dhurtyt hartMfliiaa « lo-aa é«M afepa iaMMt alakja «ok viroamk táraadalwMak, A fiatal festő ilto ItngUUMw W^y-Kantnin Mm1 BaM MaÉM* BqrMri aifisaiüjlaik i«>il Mp aa iAMÍ kimWM Koroknyaí annak idwén ai tar. NflagyM íjNh^wímNNÍÍ mmtfmk ttayaa sikere nrn mi il —Maaaktban van Ui8«j\|litaá KorakajM hwi melataigra MtaOa M\| tt ln, HdapWüiik mind a wuiapu amMaM ■aiaiMU lámaMjii. aaaljr éiim aaw» aigMk egy duhajkodó pawMiMyt áV rito) éa minden alkalommal mtiüS MHI> •M kak. — A SM)kiitr ' aáaMM Ma ■mUMft. Dv. ImMka ilMM kir. tMM> AcMS, a aankaaMai k«Mgl alsM MMM áNamaHáaa Qifiban ImM kifaMMMtM MMaaaM ia aMtk kapóin a tta«M MM MMk ttMat amMyi k daiaai MaM\|M MMI JaiaaMM a Wfbw NjMM MMMa* lAÉMM apri MM Nagy i ia Maaktamkni rmi. Aa IM Máasini ÜMalM I-M I raadktrÜ-mMkal arai oaaMya, aa agm atadim, aaaa aa a«i< 80-% ánrnyaa MhHMM\| sM adaak 'M kára, Bmmira, lliima Ntám w. k<«%l fll Bt ■•'fit AmMWIi vl0lÉfVBi (Mrim továbbá (BMakaa Al) Mtfw f»a»a> ^IHMHN^ Kmmbéto ^lMi^tMM^ FMrMfliiBlalipaaailMiaainyvi aa MvM^a ia viaaaa. K ■eaanMilagiak aMfki aa gimi ■ Malaivaani gpnri (HkataaM aaán ia viaaaat MsudiaM laiákk Ujak - Bwaiávt rak iHiiHa M ÉriHMMi sÉMMrtff tt te^Hi ifMPfll Hp* MM MMM « IMg Mgyalkkai Él MM aaskkaa. Ingjr aa Maa aa MafafsM* é aa aaraüvi gyMMaHk Hmm A Mát kdiikfcaa ada, kagy <«t ■ MM«Mí Wmak, ■Unalák rmIBI több \|HM« M aa amágMiU mseiá* Ma MM\| A jelen M8 a a MMM* eMieáaman m etítetrtéré, Hy«M a dli. kanak Mk Vmmay dM4M IttMÉI tftf IMlMÉHNHHl ttWüi ft Ca MvMst, kan aMÉ MMa MamMl ka-aaík M iriaikrMkal «afy I aaomorubb nMAkal. IM Mt annak egy tiaataa-m Mm Vmgaay Majraak pedig mindig olraa Ml mintha átfei, aappal valami gc tamil mMl Maa. KMaka mág NMmoa vtaiiri Mtaa páraAi lkja akit HaMai mf. ka kaaajM a mM arnakArÜ, kilipiáaolt tükoa a Ida vMpa kertko. Ml aokagra eatlafi mvak-kaa pa—aMie ki aMgil ■ NMam m«gáaynak Aa apii mahek elrfa Mtlttak kMMa a meg nem kialalla Maa an ia, Irnm UMHauak kaeergi paamái aa «'aM m% ' A Balog Mer MaM MVe bmMMMM a la kaMaaM a eeerM* jámbor MM rtályokkal probai-k4MMA De am togofl temmi a nagy márga nemayaa. Rn nap alatt mámor MÍoodt, hagy ImM a Bálnák aUdkfltamire MkM ri am taaai; M M aa 4 •ivarára am lapoa a Balog MMa assmi panpMva. Ilyea lamverte állapotok kdaM nsMak ka a afirka. JaiM íorrá oapok voltak. Adaijta nrpkaae lakóinak aagy ráaae kflnn lOrte mfát a mafia airgOe aralámal Minden máeodik Ma ajUgALoa asprl Ma dijtva, nyil»ánvelo IgyelemiekáM. kogy ninceen aaaki otthon NápteieMk voliak mindenit! n nlcák. mlyeken MHakk egy pár aajátiaa nemik oelMgeU a portan. Aa OaeváM udvarán am vak MaM nagy aM\|M, anadM aa aeeaovy rnaiaüiomt ollkoa. A lárje dáiehad mán kiment a Mayayni, hogy veoeereyaig lekapják aal a M kaM atl a Uyakomim. Már la mkadatl a aaáta. Ma«a aa aaeaaay k omfá» eaárt «miMM a kánál, mivel a mibek mM dMaMl kaakartaM kaadrláfe magukat vMiai. Vaatag Magban g)0-Meatek U a alku mája kMM e BfftteOgtal forogtak, mint ke meg leltek Maa IMiMÉra. Ikkfl padig vkágaaaa üiemi. hogy MMAa M-aoajoaaa imilM lógnak. Meg k történt Owvátné éppen emnyűkált I karasliMk alatt, akkor a raj waaii eaak Maadw a mM levegdben. Akkora vak, hogy egéex árnyékot vetett a aagf georginákra Ovoraaa talpon temeti a maadikáM aeeaoay a a Voanu piaaira kft Ml aMkkaal kftartá maga eba, eMoaM Ifltytyel Maoeva vmM anyaméhnek baiigjál. Aaoakaa eaakkamr mawnaa fátta, kan a raj aM4 (Olebb, Wiekk kiriliMk a MMk ka-■ki ovaai Knra kmrnaikkia Ifltjült egéé* litmskad tából, a minek ogyaa am aaoyi Mik vak, hogy a méhek legalikk am ladaljaoak, a mm akarta. Egyenesen a feM awrti Má MÖalMtak M kényeimeaen laMeps4M a Büag P4MM odva-raa állö Orag aparMa. — TyQh, ionóa leremtatte I eaiamiai le! CMválaá. Na oda aalAa jó kaim aiAlUatok I Stiaie a kajál Mpte, kogy mitévő legyen, Gondolta, ott hagyja, vameaek al étfig. De meg aal k (elvetá, hogy Moaya agy kár 1 aaaa kWW ladkája, ka MM kaaa ji em a Mii «ÉMttaa* Öova Ima t Utoljára eem aak ag4k vikuMáa hagy vagy ámágyeakMk agp NáaMMaa, vagy ak kanja a aM, N> Maan aagkaág'ma^ a M Mi1 Mm Mmn asr Arra MM M MMl • Homo kW rtmim am mmméi MMa MA. eeM, kan áppaa a MM vaa ki a eeM meaetl a kwtat kimjgaO' N\|0MbjMm MkkaaN, kagf aaoM am eM A ZaaM MieeaMva nitpMipill aMM Nem Mwl MÜMNn IN^HH WH, Mfl 9 k vakMra a maga wmAjáa 'taalMMli a j4 mamAiamavyt. Ikm konyhájáboa ataayi ka BaMMpoaaa ayaáapptl a határtalan aaamt (Mvátaának tdefe aaMl JfaakrtkM Ml egfner vaMstampaM í r4Mttaa vaM MN, han at epaMM akmka llrtflÉM aHAMingi kth bík JTHiwífi klMlftfK Éh'fckíWw' — KMr. Mye' fflk M ifi kekM Maa aal a mákiaai kipvaaMMM. Ss\|Maa,aki M aa aaillaak belé I A mint a eáMM'va mondott meiM a ka-tyaaM"gáew MaisiMia MkarM kpMf tMf> hilkrtle, MMM Naam a MMk Mmat agy Ni(r-XinÍM vasárnap Zala 39. ssám (4. lap.) 1899. Háj ká I 4a. -- TfM(IMk kMINMMM A ma-n>r vendéglősöx inimgíii ioagr sinust fognak tartat májas IMkén ás lí-éo, még padig sa ■Ital Dabraoeaban. Ai (M napon a nyugdíj kérdést lógják Urnáiul, a másodikon pedig ■ vendéglősök álialáaoe bajait «• kívánalmait. A kongreessuaon tárgyalandó kívánalmak a követ késők: 1. a r gála-bérlet magnantettnaék; 9. a ssagény népnek a pálinkától való alaaoktatáaára a bor áa a sörsdó ItaiálUlaaaék ; 8. aa ital-mérési jog dija ménékalteasék; 4 a pálinkámé-rések ssáma korlát oxlnsaék; 9 a palackoson sörrelés borral vsló karaakadáa ssabályoataaaák ; 6. a mübor-kessités megakadályoBlasták ; 7. a látóra egyaolöelltanék; 8. a vendéglöaség a a képesiléslies kötött iparokhoi soroltassák — Nilafnri ráiBnyáakiaa. Stalkay táraulata ma távolik városunkból. Lmduán Bérfii táiaalaia játsxik már kát hát óta, da a kö««neág ránvétlenaágán mestörik aa igasgató. minden törekvése. - Kttwthtlt/iit Jiutuuky jól axervexelt kit táraulata a hátaa bafajeai a tavam sxesont Ai „Amson" siálló nagy terme estéről eatére nufolasig megtelik áa arra ránolcál a táraalat, mely minden tekintetben aikerUlt, össsevágó alfladáíokal mulat bá. A repertoár lele volt njdon-aáfokkal. A liátan Bálin Jenő, a Vigninháx tana vendégaxerepelt károm aatén Pénteken ,A kikapó patikáriua!' mutatták be a'naaór jó aló-adásbsn. A főbb aierepeket Jtninukpni, Je-wenatky, SaaW Samu áa Stigtti játaaották. Tegnap •Folt, a mely ltaatit< kardit aainra ai igasgatóné jutalomjátékául, ki Matildé aaarepát játaaotla. — Zalm Egtrtnan a hó köiepán vonul ba DM kitftnQ társulatéval--— — Tll« a kir'kalraiát. A rendőrkapitányi hivataltól veitBk a követkexől: Birittminf. A helybeli m. kír. 90. bonvéd gyalogeared parancanokságanak megkeresése lolytáu » kerékpározási aubaiyoaó magas kormány rendelet máaodik J-a alapján a vároai köskórhás mögött lekvö a katonai kioostár állal liárail gyakorló tárán jl katoaat gyakorlatok tartama alatt a kerékpárolást eltiltom. Kaan lilalom megssegői kihágást követitek el é» a lent idáaatt magaa belUgyminissleri körrendelet 18. J-a értelmeken 100 koronáig taijedhalő péosbOnteiéesel aoj- Nsgy-Kmixsán, 1898. évi április hó 89-én. Dtik, rendőrfőkapitány. Ajánljuk a rendőrkapitányságnak, hogy haaonló randalet lel tillaa el a kerékpSroxást a sétatéren b. Naha hoaaao aor biciklisó vágtat karaaatOl a promenádon a aélálók boaauaágára. — tjjoit Ulaiaták. HsigetvároU — mint todósüóiík írja — aaokáaba jOU aa éjjeli látogatás Különös elösxemtettel leesik látogatásaikat a tajes-bógrévei termett a magaaoralt aaasonybos. — Itt vaa a t«j. Sietni kell, mart mindjárt et-aaállnak, ha kéatlok. Oaavktoé nem árkaaatt sokai .Mndotkoaui; hamarosan béprécakel'e a koaaraP tejjel áa a hosaau póanáa feltartotta a aum i ogva seibongó raj alá. Axtán fütyölt iamál, caaloiatva, édeageive át apró jóaiágokat. — A(\|ja, tartam én, — kérte a legény. A< tts'tonynsk asonban újra megjött a hara-a hidegen vetette a legénynek a vá- aaokatlan vendégek a kisebb kereaksdők Italetet ben. Terméesetaeen nass válogatósak a kiliaoaak áa abkkaárok mikénti a különb* asokáaoa ayl logatáaamál. hanem állandóan aa erőén koa Issasgslásail jutnak a finom Illata aalvarafc, aamatoa osamegák áa álvaaalaa oognac a italokhoa Ai elmúlt éjjal a siígetvári or-ságoa vasár alkalmával 1a kedve jótt pár caavargónak agyáb jó Italét hiányában, bogy a bagó áa ni var csutka halvaU bríténikál, a kősőnséges tréber helyett padig valami fiuom italt él vessenek A A véletlen éppen UUmann Zaigmood Ittasam Usletéhes vasalta Ókat, hol elöiataaan meg-gyöaődhettek a finom aaivarok áa' italok dús raktáráról. Nagy gyakorlatra valló módon lelía-uiiették a kirakat ajtóit, kevéabbé ügyesen áttörték aa üreget, ugy hogy UUmann lUueres arra felébredt. Ea a betörőket semmit aam xa-varta mag. hanem kinyitva belső ablakait la a kirakatnak, behatollak sx fislalba áa világoaaágol csinálva, nyugodtan pakolták a trafikot áa finom italokat, mart Dllmann a léjére huxta a takarót áa fiatal felssige bislsió siavaira sem bontako-xott ki abból, bogy lármájával alriaaaaxa aa éjjeli látogatókat. JLiok felpakolva nyugodtan távoitak ax ablakon keraestfll, a kereskedő padig Invautálbatott Qraa pánxiárt, kifiritalt trafikot és üres üvegeket, a mlksi a jó aaivfi látogatóknak máltóalalott hairnhagyoi. ValóexínQleg ugysnoaak a betörök rabolták mag a város máalk oldalán lakvó kereakedó—ftiletet is, tán egy órával kéeőbb, honnál haaonló árukkal távostak. A csendőrség erélyeaan tataija a betörőket a kihe-lőleg nyomára fog akadni. — RpilkssM ■ Mrálltlspss Nem ia ápilkeaáa aa lalajdonkáp, cak amolyan toldoiás, foldoxás. A ktuíMpi „Hullám-' ssállót már larvában elrontották, egyréaxt mart kicsinek bi-xooyult már aa aiaő évben, máaráax* mart a jobb asámy nagy ablakai alig smelkednak agy mátar magasan a főidtől, olyan a kápa, mintha srűankkalbelaaaorongatlák volna a talajba. Valóaá-goa falusi munka ex aa ápitkoaáa. mely a rohamosan ál ssépen fajlődő kmtUuip lürdőnek egyik ls«-leUttnóbb csúfsága. Ai idén a belső réaaén kisxőgelve hoxxá ragaaxtansk egy jó darabot a saállóbox, a mival aaátasaggatják teljaaan a aiimelriájái. Ax aoőnltta véléményhiány, a pártoakodáa megköveaedett andménye áa aa épület Kaolhaly lördőtelepén. A kicai korsó virágoa helyeit nam gondoxaák kallóképen, sóidnak elég aOld, hanem virágot alig találni benne. — Ipart. A Hungária Mgifkanitmi kmrék párotó iport-qynUM vasárnap május hó 1-án kálrandbail kirándulást tart és padig : raggal PMúéu (indulás 8 áa Iái órakor); déluUn Zákányba (indulás 3 órakor), ósaxejövetal a baxárban. — Ksedlk magtár fclrftl/l laittly. ■•rsjaték. As előttünk lekvő sorsolási tervaset sxerint a máaodik oaatályaorsjáték elaö osstalyá- NH ti — Eligaxitom én, lam as én bajomat. Igaaitsd ta a tied. Balog Páter elcsltggedve támasakodott a kerti veteményes désaka-kapqjábos. A méhek exa att' vixsgálgatták, birálgalUk a ráaxBkre lelajánlott srállaat: beineulak, maii ki-sétállak onnan. De aahogyjam akartak komolyan Má hurcolkodni. Valamit mintha vártak volna. Onvátná agy danibig csak tartotta a pólóét kalonáaaa, hanem egysaer már ut hitte, bogy lesxakad a karja, ugy beiéiáradoll. Baaa-keteit egésx leslében s utoljára ftUyőliii is osak ngy tudott, bogy '■ligha lelhallatsxott a Ura. A kos rat leejteni pedig baj Imát volna: Mányira benne volt a méhraj. — Péter fiam I jöaxta, logd mag csuk agy ki> csit ext a rud l. Nem bírom lováltb fenlartani. Da sem vágaate a mondókáját, mikor ai kimos legény fogta már a púanál a olyan gyönyö- rűen lötyOU a mehtknak. hogy aiok egyre sörOb ben omlottak a kosár oMalára. Délutáni harangaxóra'káaien'vala minden, cau pán baaa kellett vinni. Oxsválné engesstelódve sxólt a bO segítséghes: — Ugfalj Ham, nehogy felbolyduljanak, a mint ktboaod. Nem bolydultsk aaok I Háxlkójukat olyan vi-gyáiva tartotta k exa ben a legény, mint a pap a templomi aaentaáget. O'thon alhatyexták a kis virágos kertba a mikor a mesőről haxa érktxő Juliska álmélkodva belépéit as rgyuertl méhesbe, édas snyja örömmel mulalá ujjával: — Látod, már kér kaa van I maradjatok itt mlg a vacaoráhoi látok ; saedjetsk méh (fivat a rakjátok fel nekik ax álláara, kogy annál inkább, oda édeaadják a raj. A magára hagyott boldog i\|iu pár kaoagótl, vihogott roppant örömébeu a rakott annyi máh-lüvet lerakón a kaa boa, hogy máeuap raggal alig birtok kisxállsni a aaagány pict mehek. Aa alsó aaomaaédból a. hangos vthogáara oda vetődött Lakatos llihályné, a kát eaerelmaa mé-héaxt éppen csókolósva kapta. Navaló ssavakkal riaaatá lel őket: — Ugyebár, Juiiaka. nam volt drága a méh t a édesen csókohs meg ö la karján tartolt, piroa ege xségtől dnassdó gyermekét. nak hanáaa saájus bá II. és IS-án laaa áa Uaa-tett atvéintai kotisBaan 1gj limaiam • Törtk A. éa Taa bndapaalf aég kirdstástss Kaan álUlunk iámért céget aaért sjánijs, mart aa aiigornan pontos áa vevőét lagjekéaa aaoi-gálja ki Dgy lélsxik, bogy fortuaa kfl önőa kegyével áraaxlotla el a céget, mart értasáláaénÉ ssarint as alaö sorsjáték alkalmával mintagy háromnegyed mlltfo korona nyer—épet fixatett ki vevőinak. A nyeremények ssáms, valamint a sorajegyek árai ax 1. osstályboa — és podlg agy egéat 8 fH. egy léi 3 frt, egy nwyad 1 frt 60 kr, agy nyolcad 76 kr. — ngyanaiok maradtak a 8 máódik aorsjáiéknál is. Aki tabét a aaarsn-caának kaaet akár nyújtani, lorduljon biaaiommal Török A. áa Taa löetáruailókkoa Undapealeo. — 9rlkságrs msij Kwlmi klaaM-ken levl lagsttonbál áll, • Isgsérgé-mhksa Hlsiáat kmisik. larélksll sjáalslak kérelask .óvéhság 8T aáms slall lnlspiit Mpasta riitsals. A gabonaüzletrol. Nagy-Kan laaa, 1898. április 80-án. (—saá—ai Mér rág nem voit oly árdakaa hala a töaadének mint a lelotyt hét. Kesdatban nagy hauaae áramlat uralkodott, moly atén osakhamar haisaa reakció kővetkeaett da nem tartott eokaig, est a böraeanerek realiaáoórs áa fadaaáara haaa-náluk fai \| aaóvai aa árak nagy huUéauéaokos maolak krrasatiU. Terméaaataaan iagaloitaág sem hiánysott, ami ba egy kis aaanaéció ia beievagyált. Egy baiaaara spekuláló ifiaadaOgyaók besxöote ta fiaaiéaait áa ax a meglepetés oly nagy savart okosott, bogy n töxadetanáea aanap a haláridő talatet kényta-len volt agy fél napra lailággsaatesi. A kánéra üxlaibeo kölőoöagn a busát nagyban loraxfroxtak. A budapesti malmok a. hét elajén nagy vétalkadvat tannsilotlak, utóbb asonban ugy UUask a borsos árak miatt tartóakodtak a váaáriáatói. Helyben a gabonaüxlei ára hiánya sústt nam nagy mérveket ólt, aa árak padig a budapesti lönda tasdaocia alapján igen sailániak. A vetáaek általában jól állanak. As idQjáráa ssáraa, ami a vetések fejlődéaáhn igás kaévaaö. Plmd árslak: Bum frt I4JO-0O üsas . 9.89-78 Tmgtrx . 8 lf-10 W , 7JO-JO Arns ; 8.50—9.50 BmkfMr., &80-90 „ tanba „ 6.78 Ai árak métermáieénkint és kaniaasi pari-táaanl értendők Budapest 1898, április 80-án (Távirati todóailéa). A bon kánéra tafjaaan tziettelen. HatáridöQxlet: Busa aájua - juniuara Irt 1488 a aaaptambarre . 10.63 86 Mm , . 818-80 M . . 8.10—80 l—pari {alias auguutusrs , Ö.80— 8H. is állal forgatmms saaMijaaáM. (fUytatáa.) Alig sbsIwaihatA, égető aaAkaáagé váii tehát a tuiaég"* lurgalaii a«»rlátoséaokbál aasrmasA bajokat orvi»»ölni. As arvo-láaoak slkaioas mMjs kinálknaik abban, hogyha aa istanaivebb állá'tenyési'éat fnlytató allOldi I8aaéfafeat, —. «a>yak ■áislyikéaek baléra egy-egy ki-ebh vármeaye targlaiável fől»r — aa altatugáasiág Sgyreadéa'en aaolaálat takinletábaa ónálló kiaabh Úriaiekre o<a>jak fel. Est a fslo-ráa' tőldmiveléai kormányunk, miat aa állni sgé laiaigyi aao gslat lagWaé Orv ée iaiáséja, a bJmdi torg« o« takta<etátiaa, min-denUM taggntmai, Mist twtéakgréban ia ssag-takati a hfiasyéra meg is ksa\|a lassi. Kaagas. d-ságt ktdakaink SrtaWa swgMraáaHk, hagy aa Uyea Moasláa elésyai aa smján a WMMéés \ N»fy-K»ni«M, vasárnap Zala 89. nám (§. lap, 1898 M llbMfrkhMrfé áilattarfalom takialetábaa érvé-nyaeillnBek, baaem, kofl t Mf tál érráaye a kWBtri irkayaló targalom lakiBieiébM is «l- A lélrajfitt ki«\|juea«l fiktrlk t yttdikMi' rég m iránya jogot óba\|áaak étadoyé aeereeai Aa oealrtk kormány, i mnnárkia máaik álltaiba Mayatt áJfcttn\|timaafc lakialMéban b eltagadta a IMdalveiéekgyi ainrgtlar jara«latái «■ elvbaa bauójáralt ah boa, bogy 868 négyiet kiloaa térnél a»,yobb határral bíró kOieégek igkvértkbOa éa fen forgó állttagéuaégllgy-rrnd Ari búiOMtékok mérrébae képaat, több-kieebb ÜlaUféataéfttiyi körattra oettaaanak fal. Hof y a nagyobb kitarledéett bfieeégek ailyea ki'erjedéefi, May kóraetre 4a mily módon ua»-tnaaaak ka: arra aéeva általáaoa érténynyei bíró aegtilipodáit alOaataaaa létteiitai Itrmé-aeta>ea nem lehetett. Aa illaifi kfiaaégek b«Jyi vleaonyei tfjmátiól aaayira allifik, bony a fel-oaaiá* róaalrtait éa Ifiltéielwt, wak eaatrfil-wotra laat a kormánynak módiéban megéllapítani. Al- ii valamely kMte vtiWHtln kkaaMlf, tgymátiól tftggetiaafil lebtayolitaadó forgalom érvéaye aaabaa tfailelk akkor, ka aa áll-lorgalom aijia valamelyik köraeiból ragadóai állati batagaég hurcottaUk b« a mink állam leriletéra. Ilyen aaatban agyaain aa illatí be-iaa4\| iránt lagékaay állat ók bt vitait mindaddig, míg a hataaa% kivetaioean magaateiaak aaa ayilváaittalifi, a nánaaitr baly egéea kóa-igaiaatkai területéről (m«t\|abirói (áriából, Ur-váaykatónági joggal lelrablioti tároebél), tekét a nagy kilarjaMal kOaaég egéei tarttlatérA la, megtilt bitó »agy korié kme ló Ugy«oe< a kor-látoaáa énényaefil aa illttl aagykOaaég lerűla-téa tartamié vátárok ItkialaUbeo ia, ragyia, ka a kóraatak mlimelyikébea ragadéaállali betegéét lépaa 101, as il etfl betegaég iráat fogékuay állatok váaárra kajtáaa a kSttég egétt tarűla-tárfl tiioa. Ex t kikOtAa ia arra kall, bogy inttat, botry \|u ityta kfinetekbea aa á>lategéaaeégagvi randdri indokolatlan meg- láitMti > iiimii miiinii. ■ÉhMm I fcki mm MN a, <mt « aaak. Jm,mf iwiIkMIia aaa a ■o'gálit — a tftbbl kNrtat talénoeeághan moet cinpáo aaayit lakat jtltini, I tarbaMaénak maikMaa aéljAböl — a Ugaaiyobk bogy a k&raetakoak — kfioayfi IWamríaík gonddal i tiigortal kaaaltaa4k. VI " ^^^ m. Mm atk MfU i f. T aHH HMrikii biten flbto M. NTiLTTÉB. (ia • wnakaa tWiWM mm atad^WM«M a Unyuiny-rÉ ffi Isii HMD M\| allimbtat, - nWkt téti H «. a........... « krMi m bt N k\|g ataiwktit — a l^miMtk, •ah li ba film iwwiMMk MtaMr M «MMMM taMMklkkBk ' HENNBBBR0 0. lalyemgyáral (a • ktr Mfiri aáHM) MataMhaa. (V fából — labaMUg taradaaataa halárral kall kiniok; tovább, begy aa illető kOsaág (»ro«) allat»gta^gr«ndtasrti oolfálatáaak » Moajtáa állal ig'nyeli terjadelamban áa aurra^Mal kall kfttffflilaia, abkaa ktpaat «ak«ot éraakatá, bogy aa aaaa célból wOkaigelt állatortoai aaakaaaály-«at atalaaaatrdl aa illaté tArráaybaUatgokaak ballaod gondolkodni. Ha a nagy kiiaijlákifl Haaágak kSraaUhra rali lelnedáta logaoatont a laa>: ennek aMgtfirtinie aUn olyankor, aúdda talaaaiyik kbraalbaa ragadda állati batagada Mp fal: aa* log ifibbé a kflaaég agéaa kaiéra eár alé Tétetni, baaaa oaupén ai illaté kfiraat, a Brlybea a batagaég (fiilép, a tfibbi kSraet Matforaalaia padig laljaera ériatatlaa sarad. I tekintetbaa ceapáa a ragadó* ildfilob betrg rigaek aatéai fWIépéae aaaiéa laaa klrataiaek kalya, a mely belegaég taklaltlében ugyanő a ktaaégi katenak kiaafeb körietekre «aló be-ogaiáaa legalább aa Aaaelrlába irányaié állal (aa aaatbaa eaarfaaauwba) lorgalon tektaietében aaai lan ártéaytailkaiO. A mondott batrgaég 'Wlépéaa aaaiéa lábát a iorgalmi korlétoaá< a Utaág agéaa terálatére laaa kkariantaadö. Ea a nigorítolt kikfitéa aioaban tekiaUHel arra, kagy a aoadoli af'au batagaég — a aaly r4bIW»,l • <alTÍdéka ia eaak aaórráayo- .jfeeaaaak kamat .... m eae ety rik««U,al.t •aa lordul elo a aaaaakáia aa onatg agaaa u «ubk MtW«t A k««iiMeknéi ngr^ Ml H-tagflletértl Végkép ki W klMfibfilva, — ka 0i«il. A kinmktt Ma Hked a iég»tMt«M keraalkM érdek ah el fül dl vMékaa xa éealetheto : » tt' K1—'. l^MN^ kr-M » Mté. abból gymkoHaM hátrány alig iog isámaabalai. ah '"Mrli kww. Alig Hükaégti aat kllfiafiaabban kiaaelnl, bogy a Iftldmireléei Laraáavaak állal kirívóit taaa kadvnmáay milyen laaakivll lonto«eéggei bir kfiagaidaaégaak egyik nyoaóa érdokéra: aa álliUor«eloai éa énékaeiiéa akadálytalan lebo-ayoliiáiára, «égaradaényábaa téhát aetógaadi-eágank tojlódéaére. A gatdakfiaéaaég régi fihajé-aak elkerüli a »i»mányar«l eleget tenni i mel-lö«ni a aok paaaaat, mely aa indokolatlaa méltánytalan korlátoataok által okoaott aayagi károaodáaok folytán lalhaagaotl a aeg—bal. külfluHaen a jelaett »aeapoalból leginkább érdekelt aliOldi kfiaeágalak ho dogaléaáaak ujabb iráayát, Kéteégtalaaaa t tartják, hogy aa érdekelt kfiaeégik uotai logaak araa kadveaaaéay Igény betéteiéra aa alkalmai megragadni t topák riaeaariadai aaaa aayagi álgotatoktól mb, a me'yek a tarvaaalt laloaaUa lolytáa ■aflkaágaaaé valA lokoantl eileaóraée éa állaiagéaa eégBgjr-randéeaati igaagatéa ponton agigora tei\|eaitéee érdekében fognak ISlmerfllni. i " .ft' lacrktnlll haaalck. KQszttnetny ilvánítáft. Bo'dagall aáai, il tatra édea-anyánk arafi elhányta ekákáéból, a réatvél oly impoaáae áa aagbalé aiiáea ayttváaak irányunkban, bogy agyaidra Mlllllli aaokra egrónkint vélaixolnunk. Fogadják tabái miaaiaa Uraulatok éa agyeaak, a ' kik akár taóval, akár Mabaa, akár ka-atom kttldéaael fájdalmunkul rtatvéUk kiiejaaé aéval enyhíteni tórakodtah. aa a Ma la háMakdaaSaatAakai. N.gy-Kaniiaan, 18M. évi ápríl W. Laptalajdona* éa kiadó: riMiRKL r 0 i. ó r. Mgyiéka a aáeaék a. aya- i Ur. eeitályMivJáték rméayémk. á bgisgjett njmvmtmj a legmraBceéeebb MIIM A l r> 1.000,000 KORONA. 1 JaUlo® 800)000 1 nyer. á 400,000 1 800,000 a . , 100,0(0 800,000 1 k 4 90,001! 9QÍQ0 1 » 80000 88.000 1 . 70,000 70,000 8 . tiOflOO 180,000 1 , 40,000 40,000 8 . 30,000 180,000 1 . SftOOO 86,000 7 . H0.00U 140,000 a . 16,000 46,000 >1 . 10,000 me.ooo 67 . 5,000 886,000 8 . 8,000 9,000 «88 . 8,000 864,000 168 , 1,000 768JOOO 1898 . fiflO 619,000 81790 „ 3 0, 200 0367,000 8860 „ 170 688,000 ♦900 „ 180 687,000 8860 „ 100, 80 817000 8900 y 40 1161)00 RJűÖü „ nyaratnény ia L jutatom 18,180,eOO ^.egkedvezfibb esetben egy •er^rgygyal 1,000,000 korona nyorhoti. RtaeekM halt kMéaél nmI e U-ik mm a kibecatMi iNMé aae«(ea»ee waaa aya ktotial. Aa gMdl WlfctMKt iymaejr-UWeat mm lltnidillk, Mai llaliaii leaaela, még mM i art in u anérti m^igjiáeik egy eaéaa lg, CM Ma. i ■MNk le a tlkelaaael kBM U.tt(,000 Iknaét eóareaatyakM Úr. 4 mv- raau arax ea <M iMtlyki á— ta e J- . tJa« •w ■aelen* ., » -.ia,. a«\|nkrt * fán .............. na ataavéi aatl.n kaléáak mM. a blveHM awlM jevaéket k a- >«l>kMk > BHMrUat kaaéeA >U> alM.. M>IIi4j Mlktl M(k«M\|U, Mg MraMa Unaiill U«ta«a Mrkleek éitulüal ailgélaak. Taéieletéhg a kai kaáak t m\|m ap. Ur. Jlielwln MÜrtt fc a Mr. kaelene MaUMka ekkrtaek le aekaál Meáwtl Jaáaa Mai Látlak, kgj m rta mm-iirJIllml attr nH a Mtküéla, ri^aa/ka kcr kleiiMall e keMe (MM t i\| nlegil I.Mi aa vek anfarrt keH- k M aavfáMk UgtaM JtuMji • \|4Mm a alaeéM aNMMkw aMkk Mrtel a 4 nrtt rMMra aak aiklly i kMalrt. N«ura •jákMa leUt t UM ao. kW ailiiileaill anji'M >M keMMka • aegrieé«tlak«> alaói (Mko kiállt J»u.ul, aUóa artr» ia»ka április 22-óig Uc tmkmk hMMee uMihl »/inalej<k aleóa ngjilgáai Mh,Im>h tattotoek M l Pethes R. és Tsa • mmny. ktr. nabadaluialt aulályiataJáMk (M4ruM\|a BUDAPEST, V. Nádor utca. 6. Nqp-IUttiKM raairnap (Hiaooyllváoy telt IMuaban, JMI7, ful 84 fl) legjobb 4a lafplcaóbb 'A uti UObUléM aeupén fog vagy »»áJWul nam aléfaégaa • foftok ItatltAatra. Khhai Mail* ralamlléla laf- UwllMwMr haaaoáltU. K» IIMballt XXX)OOOOC 00 ooooooooooooc Pontos háti aauonyok'réatére. -"Ml rUÜDI BOROSTTAN-lfi pmó-ftiimi paba fMI4Mlak tartóé b<rfényeeere kOMnbOtA aitoeMwn, me\|r fi S ért 4rtt tOfcéfatttM ttértt tavtköé gyorsan száradó Splrltus padlófénymáz 4 astoban puha padlósalnak aaonnall Htradl melleifi be-I4nyitéa4re. SCHRAMM KRI8T0F lakk- ét WnymA* (yárqfMI Moa (Uimmarini), Offanbaoh • Majna m Barlln Torábbé ntTTtbati* lománaa httok alefána aaloárnyalatbu mlndennemtt btai aaarak baUoyaaMro. melyei btrkl aeak'odo* méDf hiányában maya doigoakai lal, alkalma noadó asekréoyefc, ajlók, ablakok, valamint falak beaomAnooatetra kon/bakban éa ítrdö aaobAkbaa OoptU bútor lak, Oopallak beM baasotlalra Oamartak, bórlakk, ItártfOWrnln, Pottturtekk, Vaaotakk te BrunoUn, mely uióbbi bootlyoe bátorok boa kaasaAUaiik, ugyaainun a iftbbi Iakkl«l4k valamennyi iparágak rteatre. KfflAnlegeaeAg: koceityátoeok, kocalMnyeaök réeaére. Kutaehaa lakk. rrltarattooMtkk, flaalallakk, lMf ét Lanortakk aradat) t kfrmaa dobotokban. 10H—5 Kapható: Ftmlhofw Jöutf, Nu U Kitin fUtmletrvíet- dőltnél Nag^Kanizsán, Laskaij Ernti, Marton Mtfrim fcwraJm- déitiklm Kcnzthalyen is Strakia Unióinknál Qtákiornt/dn, a e 1 0 S 8 Emo aorqjáták • ooatályka ontott If ■yttttnányt t klvatkaif: laai Karaaa Jalalaui ayanaMr 600,000 1 i)iiaHy i 26.000 aranMaj 4 400.000 7 á 10.000 á 800.000 8 á 16.000 á 100.000 81 á 10.000 A 90.000 67 1 6000 á 80.000 8 á 8000 A 70.000 48t á 2000 á 60.000 768 á 1000 á 4&000 1288 á 600 á 50001 WT A ' 800 1700 oyaramény A wm kor. 8900 nyarantny 4 1TO or. 4900 oyeremtoy alMkor. 60 nyaramén? t ÍOO or. 8800 nfffltntny A M kor. WQD nyeremény t IO kor, letitfiea. SO,(HH) i)ronÉéfl)r 1IJ60,000 koütt liaanboa. BIHARI EDE Kir. sitAadaJmaxoU osxtálysors\|áték főe 1 árusító helye DkBldOk utánrétallel Tt«y a beMlfltoeef eMk«ae bektldtee ellan (po«a-utalrtoyoyal rafy ajánlod taraiban) L wiUljt trtdttl tottjtgyti H7 tjétt agy fH agy mbN HT ftktM * i-frt «.- frt TfiTSt ^71 kr. A blralaloa larr mindao magreodolfaak laiyao mellék aliatik. á huaáajafy-lékei miodjárt a koala atáa fela'dliUa nélkül bakaldOn. EafemMéaakat kérem minél elébb a eorategyak eladásával ■nbtottt N Halárai ttaak BIHARI EDE Budapest, Kerepesi-ut 2a tlMml A ltgntgyobb nyoramény a ItfizeronoséesMk oootbon 1 BQ-T líILLIO ICO IROlT .A- Mm/ 1,000,000 Eorona K17 alllíé ————- rx • r íl • t ó. A í-» aa«y Mr uat A 8 Ik mtm klr. axabad #(,»tály«• rajé I é k oaitAfraorejttAh. a m»iw mm arw « ■Hllé blllltt uttt katalaaa •O.OOO nyeraaaényéMk it h «,éiii f, i^npin ____T • üuktor* ». I mAí M Ifi™** —a unt; maliit tfftmufu __ II ■ I\|«M M»yian tjnfl; éi r+i A JMéktof • \| mmitt • UfMc^tU IM.OOO ••.0#O I - ... pliiaywwlay ' ' * ""NT* Ml. Aa I \| AOO OOO <an HM ijmlay • a<Mi 404 I _,„,4 Krta« taraéktaa M •«> MMlk4a»k«a^w I líiiiwin MIM* Imi hjbIuMi ka- I A apmati/at kí»ílkw«l»t luük ««ilu«4 it«W MUdhwi kWnoltaük, I h——... aU4a la a afart tmmm • mM I — m\|HI kinaiMtM kiwaitt. ■yataaOayafei »nm i tH a^wüia » nl Mai I a mm amk ____ i. m m üf —"" • - ar IMAM AM H « ■ » " \|i I M,tW \|m4 t . 10 _ I s . IM.tM a/Iuü ' ; t „ 71 ; I 1 • N.ŰM Aa taaapMk iniiaÉd <a\|n nU I I • W.M0 Mi aMa ■ »iif #IIWb a mtám I 70aM MI Ii^iaf l aa «M kaa4aka» I ' ' ::" bMM KMaalmaMaMW taktU I I • oo wa fú , i ni^yiÉír 1 • éf^N Waiaa m»ijIMMlajaia a» I > M,Mt M taaM >iipiMin u tgaaMjaa I 1 , ttOOt 4a aMa Ml atka I'I I Waa anri I m . mém ■ntiMt aa »»4all taM lii) u i n. I ' ' ~rrr OnbaaanaMlbaabMatMlMMa I • • lt OM t4Bala4i»a. a Mi a MIHMa bt(pa- I II • 19,<M aaM ajiBluy k4MM taa44- I 91 , UN ar»lM4Mrt a«r I \|M MM artaataa alf M% I a—H. a I ' riT: wtr uw ímím ma «4i I WZ • IP haltak. 711 • l tOt ImJujktialilHk aiyaa aM4to la I UN • m vmrnm ^pm. +é áttoljak, íaar I 10 ( 9MI i wáÉRi^fil H UnAril ét ÉÉipl I 47150 . IN, m, m T^h i.'rT'"""Irt. I _ IM, 90, 40 kar—a. Iia haaMÍ MtMaaL j 50.000 SL" l3.160.Ha St .^.gfi.ír .SS., aatjrak kai MtttirWa UaanaMalaak. ■tlipitl, CMMtt^^tv A Mks. 2Ja J5. »a (T t»p) 199S. méfm U \|(i CnwWn rryJtrJO nVwucr ; I Lessfre Ptaénii nooT o. Pirii &6«ni ■oaArirt. bej ■tiUii tzappan l t— Ml cikr ML US9SVE ffltSfX mináes! ifjrtéii ml KEZESSÉGI 0HL0R NÉLKÜL! LESSIVE PHENIX kapfarté M»\|»mwn ■dm ■ énputijkÉ és eredeti o«a\|AM KAPHATÓ. Bteem a Klein önné S.-KMÍcwt Mrteft-ftrrfcKfctfrtr: Vfaz. lite^ferpif-te-Eipitlr ü&psteá eomp. ha himmm Mm ttecúlt ■ Ml ■ qjnifi átat Muraaum^n it rnaoif f U Tii.uBi TmkattKH. i •á,>k.ÉfliiBpiMKÍM nuyö ^gisiEaajiffi ftnftttr: Mi sSu5B mini m rJtsfiBB.«t.«l UTTIUTII tm A világ hirü Steyeri TfiTirnri/him ^wwBüp ' liépriielcif é« raktárt iÉilü h(f-Itiliu, Ciáktvraj » lili Iyhimi urliittN: Unger Ullmann Eleknéül.-Kaniisii, AfA»i> Ém m mi Mwnii mk térét kwffcytrwtt-krthor , Al EnHMiisi fMVl Téá&. wpf JKM>n ráun IiüfcUntMiÉw «An hwtt-pmü, isiialtB mtffé HM u-maál lj —IWif (jt PpHiMl; qggs k fa*- IRDETESEK féhrétetMk 8 ttp kiatóhivatatafeaa NAGY-KANIZSÁN. Scfcirfof M <« , r«r»l 10 IMMTM rMMr saMtaN • I Mm: I I Ma M«f» C t DsmjÉj tikéi I lata hMMi fa ■rpHtri • AmM Séntor , KméhAV fí&Ü JítniiR, Fitdífif WMMf A flMtpK ZACHERLIN bámulatos hatása! HfShwrftokn és granMigg] pontit mádra Dessl kártékony fergct és túrt i rrrők naiiióí ,által (bcsérteOk és fopffHffi" T hnerMfti Jséh s köTetítesök: I s fepeeséislt tve^ 1 a Bér. Vw/ Kiphtí: tll Mi t 1* Twrtftirfir Morf Blfi ái □#»).• Ah «■ Cél; PfflÉ Jská^i AmMmU ÜHÍüli UÍM\|i fuss Sukwu. M.bii Srts áf E«BS Tw a Sdfammt Nagy-Kaníaaa vasárnap Zk 36. stám. (9. Up.) 1898. má^na M ]-, Jtizöü* ősiünk émcaes cximét. Levelező-lap A mi Mewnat ' kátyúi finnét; 'fuiőMauiÁs, Jü&lihuMwnk JŐ, viMtémcmi J/affátiféfcÁ /jsej ^ jfiaiicfl^^ * /Hfmtmt&Mif 4 l aj s 11 1 ELSŐ SZOMBATHELYI . SERTÉSHIZLALDA ti HUSFÖ5TÓLÓ6YAR SZOMBATHELY. fc«gaaR7«bb lyrrcaény 1.000,000korona , ii Imii BQyMt ■ywrweéB> jegyzék* A lofMfyofcfc lyimisy lofWoroocoéooMi mttM lnOO0,OOO korona A apmiqrtk Mi kMHÜn a Mvtikuát 1 IMM 000900 lq».k IMIID .. >00000 100000 MM fOOOO 00000 40000 80000 ssooo 80000 IMOO 10000 MOO OOOO MOO ÍOOO , 000 OOO MO , lfO 100 A Bájodik UO M. Ur. eetl%aaM\|élÉfc ■•■tokár itatt «\|l»Ulk « njból 50,000 a-t 100,000 jiataj niaaif ™ wHI w»B". t.,jt u oldalt tort topáik Mulat a tarajtptk M, njf»r»«i»/i7»l kaaitlk to a mtij i(» aao. tomUtm ■lUla 1M.0M ko-raaa k«44 Uatoa M^ém. A to\|ate«bk tywt-aéajr lumn nlilH terthta egy miHio korona, Miail tMkki ■nrmlilIwH M llélya VtaM 80,000 M M CSS13JOO.OOO &ftft ptdif U tetei M aor^ujrat 1— tit I* I í » » fe « « eemeá „ » ; „ » „ ayatoiaá „ , „ ,, •< itáirtttH, Tio t. tat. tfMattt MMMn itollll k tldtak Mfc ttntabi jpfjtlM da hihilli Mgká^U, Mtataha toiimto dijUUatl flifcwlwl éDeaak. A kaaáfrk yriltaaotaa ttrttaatk a aaff kfltatagr IMtyaMa alatt , ia L eartáljr aywWaytoaáia aálM ML h H-N lati éi U^tk V. MfmddMt lifklilkk ■aAju* ké U-lc (húzás napja) MenUtal! ktaaá* ktfcUátai. Török A.,? ■ aian.klr. I, f, tótat 411- Butori rSMts Kataron Margit Cr<Mc\|t, Margit-Créme SSfSTj; ifjúja éi uepiti u arcot Margifr-Créme pattanasok, hőralka iMileaaer) eiUn. MargitrCréme XlT^ éa kéa»<Weödáe, aapbaraitai t»m. MargitrCréme 2SSSKS Mm kwn « állal rQgtdn MHeéUtik éa ex okoxxa aion csodái átalakuláH. bogy a a seplő>el vagy májloltokkaJ fedett arci 3-4 nap alatt akbáetromlehárrá lm Margit-Créme íííiííE, aairoa, hanem igen Iwmb, hamar feltáró hatáeaal bír. Al arc nem laai olyan léoyea mint mát Crámetöl, aaért nappal ti hate-nálható. MargitrCréme BLSSií MargilrhölgyporSlTk? Margiinszappaojjobcsíkr. Margitrfogpép! ^ Mkr. Ctakli akker taléél, ha minden dobot gntori Flláti laltmaa iygT Herén Aradon IMrattal ál dmeereí ■■ rUfltTa. QudtUáaoktU óvakodjunk Főraktár Ragy Klatnán BEIKCTVL1 syósysssdérÉoss Hirdotésok felvétetnek FISCHEL FÜLÖP kOnjvkereaked^aében Vf jr-X »alxiAa. <ft IMI. i jesti Ufjir ^ ItmWtlii kaik vélté-lilata. ■vaáran V. Iinltya alaaa i [M^Ojll. ISaMhml elad i II ik aorejáták l aö oatályára árráafee Jfagy. ontáljmtjigjit 0 frt, 1, S írt, '\|i ÉrtLiO, T»lr. a raa ktkllálat. aa« ala»W mÜM. Miadea HtLr b mefkapia a MvaMtoa ae»e-. MC ÁMummU'mtmíi ■AMl - ~f j\| • -MWMt Mi-. A mjmiMmk iwtih^űHiat Mwáatfc, am* a há^aé m i-á flitilMiút kegy aaalat nr<»É>all aHr lM»ii maluLrareaáaty u ma tmtérnk •ál váaáMU ati^njakn aaaél. Nyomatott Fmohel Fülöp iap(«l«\|onoeual Magy-K.aniMáo ÍMNJ~ J51] i\| t j llf \| Él i 1 »«l ' U igfiiiít hí, H J f - J "" -"ii w»«oj 36. tfzam. Nagy-Kanizm, 1898. május hó 5-én. XXV. óWolyam hnkMMtaif i iUié)iiti. ÍM rui >tojl>WMMIltlH a !■■>imii iii ihiiimi hm kMllMkiUH • twiUai réotn ZALA Politikai és fegyeé tartalmú lap. lagjalanlk H -KABhaán hatanklnt kétszar: vasárnap és oafltórtőkön- , IIiIÉMthh lUtpMH MaM MH cLóraarÉM íjuk> I«i«> ém ltkwm* fi Irt — Vf Fttm I fcwn r M — lr iíwmm hmim l ImW nt IHMH umUI fcpf > ai. Itáiirt ■«■ lictk nat —^^ ára: lO kzfltJoKár. Felelői szerkesztő: ■SALAT RÁHDOR. Brill tér MlltHii 19 ki I UaUmk nk^x > tlrtiilnl « ndknft fUt) MplmMMtMtMM. Drágaság. J Még most nem valami rettenetesen ijesztő rém gyanánt Ideát meg a drágaság. A lakosságnak tulajdonképpen csak az a rétege érzi meg erűsebben, amely, (mivel talán nagyon is vékonyka a talu- j rója) minden legkisebb levegő-változást megérő, ami a táplálkozási visaonyok atmoszférájában történik. Tudniillik még eddig sea történt semmi egyéb, csak a Kast ára kétszereződött meg; ami tavaly to kr vak, most 2o krba kerfiL Hát est bizony a nagyobb jövöddaft emberek nem igen érzik meg; mert azok-oak a mindennap! kenyerek a has, és e meüé csak akkorácska kenyérasdatkét fogyasztanak, a aakkorácska has-szelet szokott jutni a szerény-jövödelmü emberaek a mindeonapi kenyere adié. A kas ára pedig nem szökött fisl. iaMe annál jobban megérzi a liact árának szertelen felemelkedését az olyan ember, aki mindennapi táplálkozásiban aem w^wftai meg magának azt a luxust, hogy kassal lakjék jól Az ilyea egyén aftfthaa azután már ott áfl aszott kezé- vd a sápadt arcú rém, az inség, s csak a pillanatra vár, hogy bekopogtasson és bemutassa magát egész ijesztő valóságában. Minden attól függ, hogy ez az alkalmas pillanat dérkeúk-é? Ki bitja-é végletekig menő takarékossági és nélkülözési ellenállásával, küzdelmével a szerényebb néposztály egész a remélt kedvező fordulópontig, vagy nem ? •_ Ez a fordulópont tíőbb semmiesetra sem következhetik be. mint augusztus hóban, amikor az aj termést már batakaritjik s megindulhat az aj gabona-termés forgakas. Akkor szokott jfeteatékesy ár változás beállani a Gsztforgakxnban Hogy es a változás, ez a fordulópont kedvező leaz-é vagy sem: az teljesen a termés mennyiségétől és részben minőségétől is függ. Az idei termésre még eddig dég kedvezőek a kSátások. $e asm lahddka, hogy még olyan id^árts lasr, ami a vetések kjkkMaéra aem fog kedvező hatással fcanú Megtörténhetik, hogy megint csak a tavalyihoz hasonló gaboaa-teraéalak kas. Ebben az esetben (amitől Isten óvja hazánkat át népéti) az a forduló pont nagyon szomorúan fit be. Isten tudja: minő következményei lesznek annak! tt már azután hazánkban, mint termelő országban, a nép minden rétege meg fogja érezni. De as beszéljünk most erről, maradjunk mag cssk a jaknlegi állapotnál I A beállott liszt-drágaságot már sert, kínosan érezik azok, akiknek akó sor ban kenyér a mindennapi kaajaMk; érezik azok, akilnwk a liszt- és egyéb ékka drágaság dacára is agysaabból u éri fizetésből kcfi élniük, amiből kedwzőbb viszonyok köíöu is csak saigoni Kosttás-sal élhetnek meg. Ér^fc a kiazabott éti fizetésben részesülő hiralak okokat, tehát a társadalomnak egy tekintélyes, nagy zömét. Tudja mindenki, hogy hivatalnokaink, fa-fízaéaa aa harsak atyán fiseg$ évi jflvfldsfommrl rendelkeznek, amiből féfok (nézve kedvező piaci ár viszonyok mellett lehetnek félre egy fillért sem. Mk hát a mostam drágaságban f Vagy adósságot, vagy pedig rialéifroékal TÁRCA. hegy igsat Húsa aagykaedkaa djaa iga J6! Batáron atb, 0. L Itáitn vdsmi «ad Is Utak klt- Rebaa vsa agy azanyos Us anakakagoa. Ma* és aagfkitap vagyak. Két heti szateá-•ágw kaptam Halálaid ■ a kd kaa nMai-iáSsSMI in arn ksmaáaam, faof 7 akaaa-Mm AagyaBéri rokonokat Magadá az aagyaitBS nkaaekaal. Kárifek padg ss la kis aaskska\|Mi isa ki magálrt, aad m tétem sé« mmtt rém ferfattoadt; sfig gllaiaa kadva áalauri Wttetdwl aáaá. ■ ksSdt smaiaasa adu: macánk aask a llaf iiaskl btíok, kagyaa M a iBiéii agy -. tmm bhaulbs készfiftem, míéáa s levfl hordó benyitja ajtómat — Takútotea art egy anmagja IrkaadL — Kekna csomagom ? — Kázea a eáltló-lerdrt, eaaaagot, — dkg ofanu&dd batfikkd as ás nevem vsa azokon; lakat aánása habozás! 4áaL \|néfkel átvettem a mmpá. A tovéW ......... sMa asaaanl ai hmf^tám * lewaag ISSn.llillni togot Ki fka és adt '"^{Pj*® T ™ T1.?** —g* ifeftUH? « kárólMk káwdak ■iiOádig, aSa-l "T T"?.^ff^ m m 4a mfM aiihimiii mravd msg JJfj; JÍT S iája »a mm (■Siaai ansavM m M -sas) ás aUl ás éa tfhm s ess- kÉáM, mart a Gondoltam MaS wer-\|W n^totta as jftm, iidiimi k> j i—i^ IdBMI MÉSMmasSrtk aSMtaS aat anSI as la IspÉas dass, — mAfa a kf^skí üraL aá \jm itákat, dN< kdaad, ery dk. kasáa«k a flad Mafak, uáfak a kf^afck idak? Safcaa, adat Snd aagybfeáak, aakd adai b aaada áa mamjm Lddctt a an kai Ütm, kAvdkasaa a tbéüs. — fa is ■idlrtid ta, ariat dWa laur M^aMa vdaa a aag?al-' aafcaaaÉat. ka tt id aaa kanaak. — aspsasM .Kedvei MigykáidáSm! Fapdk aajáialSIil Wlfslfd aSak kaáva njlladliaaSk, ki aaavlra, I aaarak a asakat, and kedva saptSiaiiaá.l - SailfB" nr aaérf kÉliiáilii I MMaai av UMhS am »«■ ^ r saakát rnifimiai d a adaj f a ksdal ad wka I ilf vamk (Un ka kapRafeSat) ........ kádra - SagjaSaa al sdvd inkS* laaá^Tdáa lUiUajfail waayasááaai \|MvM»d; «IT Sk^df tansd W I lilliil, ) In ad a feaar varra m nkmárn ttmoáéé aaaSr«, vagy laiaB air aaaa fcMad hegy iidnáiSifc kadva kdksps^ aManfadf Satyáiraála dka laaaaáé, M\|v r^dMÉjkfla* Ma vákadátoL akt, poaukrd^ávd dáavddki MMaai. ~ lka Utak méki asa, aaad a a^^ialud. hagy aaad addd Aa»-I ruhásak «ak ádad Utak, mii a ad,aaSdt barna akp hdjdt a akp ad. hegf a dap as haraa, asaaaÉs, vagy asikg hadá, a virágok a»-j vagy kaaáá lagfa. a vtHg «gwatgak Maaa kUrak, vagy aSUakihaaaakhár vagyaM lagyaa. kpasá, aaert aaa ddaa. kagy a kaSSa Idaa, a a akta iSnasada, vagy MMá- lagyaa. jfcaa aaM adyaa Da\| — laalaa HJ hm (Sm, ha! aljad aaak a Levelezőlapok llagj ktkéaávd killalillrfl kzrtdbai éa kaphatók Fis okai FilSf llij ........................Bafj •gr- Araf araAsmlrlat S hra\|aa» N«ry-Kanitaa, csütörtök Zala 34. Mám (S. lap, 1898. május hé ftán együtt keservesen nélkülöznek egész az éhezésig Ezecnek a szürke embereknek érdekében szólalunk M, akik nem mondhatják azt, hogy drágább az élet, hát nagyobb nap számot kémek ók is. A napszámos megteheti, hogy munka-adójával szemben hivatkozik az élelmi cikkek drágaságára és 10 v. >o kitel több napibért kér; sót a legtBbb munkaadó drágaság esetén magától ia fölemeli a munkás bérit A fix fizetése* hivatalnok ilyen viszonyok között is próbálkozik, küzd, nélkülöz, napi élelmezését egész a vegetációig redukálja. Mikor azután már minden tisztességes knérletból, m$g as adóaságcs;nálásból is kikopott, akkor az utolsó remediumhoc nyul: drágasági pótlékot kér. Igen valószínű, hogy ezek a tiszteletreméltó szürke emberek nem biiják ki a remélhető kedvezőbb fordulópontig s a mostani drágasággal szemben is megteszik ezt az utolsó lépést Ha megteszik, elképzelhetetlennek tartjuk, hogy kérelmök, (nem I jogos kiváltságuk^ meghallgatásra ne találjon. De mi mégis szebbnek tartanók, ha az illetékes hatóságok a méltányos munka adók álláspontjára helyezkednének és maguktól adnák meg a drágasági pótlékot, amivel részint az adósságcsinálástól, részint az éhezéstől mentenék meg a verejtékező hivatalnokokat és azok családjait Tollfuttában. á lavaasból egy véletlen betévedt napsugárnál Ifibb nem jut el ide, a azerkesstőség listalolloa asztaláig As én áblakomböl nem telik többre egy darab ksk égnél. — Jobbról balról a ssomssédoa hátak msrsdek, msgss oldalfalai sárják el slölem a tekintet sebe* járását, szembe reiem i na-dönég formátlan épületének labér, itt ott megkopott, vizfoltoe falai, alaktalan, otromba vasrá esoa ablakai merednek reám napboessat véghe-Ieletlan unalommal. Kába egy-egy bortag, aápadt lej bukkan föl a vasrácsok mögött. Sehol a nagy udvarban egy csenevész akác még cssk agy olyan se, mint a mtaöket ss izzó tégla és aszfalt közé szorítsuk künn az utcákon, a gyalogjárók szegélyén. Üres ládák, egymásmellé állított kőolajos bordók bosszú türelmes séggel éveken át nyagosseak agy helyben. Gyermek ssirej és as olajsatlae kat vaakarjának éles, bántó nyikorgása hattatatik ide naphosszat. Örökös, változhatatlan unalmas kép. ' Az igasi tavaubil nem látogat el hoasánk semmi, csak egy kicsi darab kék ég. a Nyugodtan eltűrtem as álmosan döcögő,,fülledi, piszkos, poros vicinális összes kellemetlenséget. A kényelmetlen fülke sblakán át aem merüljem bele jobbról a mosolygó föld, s lombosodó fák; balról a Insssn bullwntó Balaton szemlélésébe nttn merültem bt)6> HfH~ ss ablakokon át mind-n szia szürkébe ssakadt. Rendellenség, csúnyaság et, de vigsszlalódtam: as ily vicinális vasutakat nemcaak aa utatik, ds egyúttal a részvényetek bosszantására is építik. Szaggatottan pöllkélt a kis gép. közelebb, mindig kötelebb vitt engem s munkára fogott köaaéo a tavatxho. a KtutMy 1 Végig bendukoltam a hossza nagy utcán, befordultam itt is, ott Is egy egy ssák sikátorba, nem kerestem senkit, osak látni akartam. Vidámság, zajos élei, nyüasgéa még arra is, bol s nsgy cégtábláknak a oainos kirakatoknak kire sincs. Nem nsgy a város, céltalan bolyongással hamar keresztül-kasul síeltem ss Utcákat és jó szerencsém egy kedve ismerőst hotolt utamba. Nem igen bessélt, cs>k vitt magával le a Balalonra. A nagy park hosasu issorában elfeled as ilyen négy tál között álö ember mindent, mindent, mén a hitelesőkar is. Fáj Bók lelett at egymásra hajló lombok kösÖtt szelíden nysrgalissolt keresztül s Issau ealiazellö, dalt, bolondos szerel-mes dalt susogott as at porába süppedi pici, könnyű lábnyomokról. Kgy agy elkrsett finom sugár hoaesan átasökött a fénylő leveleken, beleütötte fajét a csillogó, kavicsos aiba, keresett valamit, agy o<y kecses nöi lábnyomot; megte lálla, hoaasssan hosaátapadt aranysárga ajkával, aztán ellünt, cssk sápadt söides visssfénys szü rődött Is a gályákról. Mentánk beljebb a őré. Mosolygó szép leányok, kscagó fiatal aaszonyok jöttek a emköst velünk. Pde résaés areaken rajtaáH a rím analák oaábja , a köonyü, ringó járást mintha a nagy. tó lassú hulláéttáncá'dl lesték volna el. -A legszebb álom. sselyet nyitott assmaisl, éa a gyönyöröktől elzsibbadt, elernyedi értékekkel, 'virágillattól kábult fővel álmodoztunk végig. Mögöttünk halkan folyó elmoeúdott tiaa^éa, előttünk a végtelen tó tükre himbálózik. Kimárt időközönként monaolva tompa zugássál, loososauvs verődnek a hullámok a part meredek kőfalához. A szétzúzott vinöaaeg sisteregve, apró gyöngyssemakben frecscsen szét, esttagva perdtl a levegőben és viassahulL IngerlOeu eaáhi'ott valami ki, ki a nagy via-mesőre. Kísérőm leolvashatta arcomtól a asorongaié vágyat, előre sietett a osóoakhás felé. — Jöjjön, kértek hajót Egy kissé magdöbbentem, < de csak agy pilla-aatr, aohssa ültem még csónakon Est azonban nem mertem bnal ani, de nagyon megnyugtatott kiaéröm erős nagy alakja. Néhány asóval megmagyarázta, miként kell kormányosai, asm) mag ts ragadta már as evaefiket ás ssóaakaak sebe sen haaitotta mrga alóli a habokat. Tul vo Itink, mama a kikötő hídján. Ha Zala a somogyi partokról aeáp, Ksssthelyt csak innen a nyílt Balatonról lelhet megitélni, mikor még aaak (Alig nehezedik reá sa esthajnal kékes homálya. OaoepM aaáp levegő-palástján aranysávokai eső a Ianyagvó napsugár, egy kimé tompa már a ssine, a hegy áttör a am-gashaa lerjeogö alrtsödö hoasályen. Lenn a rt»-feneken álmodhatta meg aat igy agykor régen agy sssrelmes szép tündér, kii izzó földi szerelem csábíthatod ki a hullámokból. As alsó primitív kőépület el az Ö stárnára emelhették ott a hegyoldalban, hol ma agy kedvee s«ép város nagy épületet emelkednek magaara. Kgy kissé rondellán még, olyan mint agy modern ideges, fiatal asszonyka a toalett szobában öltözködés elölt. Szőke hullámos haja ziláltan kibontva mér, * pongyola ráncai dagadó csípőjén égy kissé letjebb csúsznak, a színes eelyeaabaríaeya gyakran megijeszti, fél, hogy eltesz, mert a kacér kötő még ott hever a koosoioa. Ilyea i alapjában szép, nagyon nép, akár es->k aa a kékszemű szőke aaaaony a loeletl-caiaáláa elölt Majd faltüai dus haját a friaaroaoő, a vállfüaő-höz szabott derék aaépan, simán, ialéssal fog hozzátapadni testéhez, a felcsatolt kacér, laasülő harisnyakötő (elszabadítja as ijedáatöl. Keaalhelyee Igen »okan teljes énjükből aaon ^ ...Négy-öt vég fakssik előttem. MindegyikI kieágitl vágyamat; de Vájjon, melyik laaa a valódi, mely kielégíti unokahegom vágyát? — Kedvea húgának le iszik ruhát rendelni Nagy-eágoe ur? I Et a rózsaszín alap, lehér virágokkal kitűnően áll a fiatal hölgyek arcához. Mélloslaa-Sék ebből parancsolni f a fiatal nagysága meg leend vele elégsdve. Ebből már két véggel ad tank el. — Akkor nem kerek belőle, mert a hugocakám nem szeret másokkal haaooló ruhát hordani. Kértti. taéltóilaasék akkor ebből, - bordó alap zöld virággal, éhből még senkinek sincs. — Kérek abból egy ruhának valét I "— Kérem, méUóstasaék mindjárt nálunk meg-késsiltetni. Kitfinö azabáazunk van. Méltéstaaaék a különféle teetfi lormák közöl egy hwonló testet választani s két nsp múlva késsen leend. A iólalláaért gárántirosunk. Gondolám bugocskámnak nagyobb örömet saersek, ha kész ruhát logok küldeni, megalkudtunk : kerek 80 fHba. — A ruhát Kigyó-utca 86. as. alá kérem küldeni, még pedig bol nap után a reggeli, vsgy déli órákban. .. Harmadnapra megkapom a ruhát. VeMban meglepett a gyönyört kiallHáe OrfU-tam, hogy bugassfcamnak örömet szenek a még aa nap délelőttipoétára adtam 80 Irt atánvélalM ás vártam hugoeskám elismerő levelét Hét nyolc nap múlott et, mióta feladtam hugoeskám naváre e csomagot, s nem ksptam semmit. Már reelámálni akartam a c omagot; de eszembe jutott, hogy Angyallöld leié kelen-kint egyuer jár a csigaposta éa e gondolalom aaindannyiasor megvigasitalt, valahányszor ablakom alalt elszaladni láttam a levélbordót, anélkül, hogy hozzám bejött volna, de aaárt fel• folsóhajtotum ! se pénz, ae posztói Tizenkét napja múlott már, bogy hugoeskám válaszára vártam és még mindig nem érkezett semmi. -tTi« nbsrmsdiks volt. A levélhordó nem kartlte el lakásomat, mint a megelőző napokon, hanem agy utalványnyal és egy csomaggal állított be hossám, ín örömmai vessem ál a oaoaiagot « perese u s jó remény táplált hogy ea én aranyoe bugocakám ismét agy piros, háiolaő aoakét küldőit, da a csomag Mboetámkor, majdhogy hanyatt nem eatem. mert abban as én hagoeakám azémára készült bordó sslyem ruha volt goodor aan bepakolva, a kOve keső sorok kíséretében : .Kadvw Otlhmárunk I Emma leányunk márnára küldött rabál azon magiegyzésssl küdjük viaaza, hagy m nem ieényuaknsk, hanem grf kimaaenimékiak veié. Különben is agy ruháért, asm lirn'til ad 80 Irtot, ssóval harminc forintot; miért is kérlek e ruhát visszaadni a a 80 Irtat pests-lordultAval visszaküldeni. Egyebekben vagyunk stb, . V Szobám forogni kaadstt velem... Hál meg vaanak aa éa angyallöldl rokonaim bolondulva ? Vagy mit gondolunk ? falán esek nem kiaatk, hogy van olyan bolond afii aaahé, ki egy harmlne irton ruhát —- usapáa azért — mivnl drága, visszavéts? Ssereresétlsa fiétásokl Különben löbb is veszett Mohámnál I a visszaadási meg ae kísérlem. .. A címemre érkezeti 80 Irtot el se beealtam a pőstáról, hanem rögtön vieeaakiMtem as angyalföldi rokonoknak, a ruhát padig Megtartottam magamnak........ Raha volt, — aaak ássaony Miatt heesá I No lám, milyen as emberi? Es ideig sohse gondoltam aaaaoayre a most egyesem a>reha kedvéért aaasony ksilelL Rövid aégy bit múlva lek ia aaasony a háznál. Kuruc világ, aaik sastsadől IWf A bordóruha miatt laképeél hagyott aa aaa-ttony.,, Volt, ninca aaasony s hátnál ts sst Kekem, mind a* én, uookahefom akeata. Hej miért ts aem W« pap befele* ff Ntgy-Kanian csfltörtók Zala 86. nám (B. lap.) 1898. mám hó Ida fáradosoak, hogy kiaknéihastak a kedraaö pondét, a haladta utján előbbre, mindig ilőbbre vihenék a várt. A hatalmai grót kutály kálón réroaréasnak itaik tel a Balatonról. Kieéröm. a U ugyancnk to Iforgitó ember a mondhaiom épp oly Igyun kaaeli eat, akár u eveiőkptiokit, bevoota a rudakat a míg eeona-kaakat édaeea ri^itra »itták beljebb a halit- - KWMMf • nelalaataraél A cala felaökernkadáhai iakola Ogvében Btífy Lajoa nlsegetosgi po%trmeater veaetén mellett as ottani vároii kpTiaelöteatllal éa a kereaka-de!mi kör egyOitm klidöttaége ma fog Wlmmet Gyula dr. kóoktatáatgyi miaéaternái tintaisgai Arra kérik a miniastart, hogy a polgári fiuiakola teljea megnaoéee alán a faiaő-kereet edeimi lako-lát. mint öaáBó Unlatéaetat, hagyj* meg továbbra ■ vároeukben. .__________________________■■... - A Tármerre fcásáML A vár- JS^HSSL roc«T tönSyhSfc bizottsági dr. grff •msh^ed^aholma-na^-Ud* ^ iLtóTispán^öklte Sut hétfőn körgyflléet tartott, mdv alkalommal a főispán bejelentette, hogy fkUHm főhercegnő éa gróf Supdry Gén Zala vármegye jvát főispánjának elhalálozása felett a tőr-0jdalról vény hatósági bizottság nevében részvétét \| j nyilvánította." Majd a megörült tisztviselői állásokat (Öltötték be. Arvaaséki elnöknek megválasztották Itsztydttstky Ödönt, ülnök-nek Zdmtt Károlyt éa dr. Kiák Pált; helyettes-elnöknek dr. Zárka Zsigmondot; abö aljegyzőnek EUmmn Ödönt, másodjegyzőnek Smiwémp Gézát; harmad-aljegyrőnek Btdy Zoltánt, hét Ttréa kámáayea rukóuert ápAlet áll, oda jío a~. Nem árulom el, hogy mi. Maga ia ugy moadta, togy itta még csak álom, da évek nalva nem ka majd aa. Irtai iákként hajóok, a aomogy vidor mái boront ia végig a viaet. — Tovább nem megyénk,, Ilyenkor bolondul ■ér a vla. Fordult a oeónak, aaótlanal haladtank vteszi-Wá. k hogy nembe voltán a .Hullám Háltéval, a kitárt ablakokat keadiem som nán-ItW: n agy iánál agy barna aaép amaouyl lejét láttam pongyolában, ff** ^'és a levéltárnok furtéaemeléa iránt beadott fáiét vtBaka. Kiváoowaa dugta előbbre bolyhoa « onpkefl«.'oyök mOgrtl. Kthaíoiim a caónakból, hogy jobban la«am arán kacagni kaadlem ostoba kepselödéeemm Valamikor, tavaly agy nép nyári raggelea, hajnaliMndáakor Jfrtan ottlgy nt a barna asép insooyL Hsa tudom : ki volt, de nem feledem al sóba... ti wen u egyetlen nép tavani délutánon, ott a riagó, balitnaó kék viian u«bb. tintább volt aa imlikmta Annak a oaodái, virágillaloa syán hajnalnak a ptaadán éa a nép tavani alkonynak ningaadag babája OMtn most kMI a as én mélynemt, nMm ssép iiwrdaflnH Ki tac^a hol, Mm leheteti abban a píttana ban, mit ittailhalatt akkor, alg éa na lm ablakot bé-anlra, oktalanul rák ákmodostim a rieasatárO ringé eiénahon... Mgd Sándor e i a i k. — Flnplkl I Atagatán, AmUl Gábor, n dunántuH reformátusok népazert püspöke, e hét végén városunkba érkezik, körútján eddig több vármegye községében az egyházi életet vizsgálta meg. E héten Somogy-megyében tart látogatást — Bolkdttü kérvényére kei ült a sor, melyet előkészítés végett ágy búottaágnak adtak kL — Mulikama ás tanMüta biiMieág kebeleben fennálló .Sewásy fftrmtkikt! fjémiM WJw' Alfflll hm leantMIataik im lé kára raaárnap eata féayes dtntakomát rendeset! • ,Kaaaino' nagytermében BNiven kőaei 800-an vetlek résel A aumanluu uoigáló égylel élén flwy^r Lao áll már AmmmK év ota, ki n idő alatt fáradhatatlan odaadáaaal vezette ennek Igyait és buígó tevékenységének, nép sikereinek legszebb koronája volt n «t ás izraelitáknál hagyom! nyoe jótákonyaág n alkalommal ninláa bőkeaften lordalt u eiArvak, gyámoltalan gyermekek Wá. — Nyolc árakor mgilelMtsk a besnm, iiláeael Mtaritett, nagy asatalok. HmvMk Laci ssnekará-nak borjain, a beiaő Ieremben végigauladtak a .HMtt* inidi' lefkentő hangjai, utáni nem-aokára bevonultak téleéikkal a pincáae<. As sbO tafti után Aámtpanyw Laé il«ők, önt nokái aaennt a legelaő magyar ambarl} a királyt és kstgos nagyaanonyaukat: a kttlyaét kőesőotőlla lel rövid, lelkes savskksL Ezután megindtilt a isellemei lőaslok agán aora. Nutmtum Ede dr. főrabbi, bbttopangtr Lest, u egyetület (áradba latina, 16 ávea ét odaadáaal alkfidő elnökét kOssOntOtte lel. — (Htop Mórdr. találó, auliemei nép mvakkai, az inraelltn bitkdsség elnökét, geUei Ontwmm Vilmoi kir. lanácaöal, alelnökét: OnUárt Henriket éi ás elöljtrólági tagokat __■éltaUa. — Gebei Ontmmm Vilmos, flwiyínfir holnajrdélelött megy Udwrktlyn, Udvar-1 Leóra érilé poharát, — Ma«m Adolf dr., hely közönsége nagy ovációval fogadja a JVammsh Ede főrabbira és Karbtkmm/f Lso ptoököt Lovasbandérium megy eiébe1 fökAzrtorra, - KJflá^n Hanrft dr^ a nvmeke-BalhAsig. Szombaton Akó-Sarkadra érkezik.ISjff^n?-..yfflf j^jj^-jjjj A közaég kkpaai szintén bandériumot nwsr-1kö^tMtTf^ kiilU rliniiiiahtagán mait. a véstek, n mely a püspököt Udvarhelytől kiimk tsrébni^gát éreéknyn néiklMai u lar. Akokig fogja kkérai. Alsókban diadnlknpq hüköMít — Gelaei Qulmamt Vilmoi ugyancsak alatt vonul a püspök és kísérete a refor-nk^ lóertjábea és am hivaikoaoU, ■í* a S isa lelkén fogadja. A fogadtatásnál részt ven- ngárk F& Ödön dr. iSz^gmond dr. nek Csurgó, Ssenta éa N.-Marton rn£[n isr gzent-egylet elnökére Irité poharil,— Krimtr Lajos Soénspanger L»d elnökre, Botiuchíld dr„ ki i i * - Ltmimm igaér rnéhaÉMB alUi- hitközaégek. Alsókból másoap Csurgót el kartlve, bouánk jön Nagy-Kanisaán. A vaetrnapi isteni tiiriektrt a reform ima-teremben ez alkalommal a püspök maga fogja végéra^ — Tisztelgések il—i óra kötött a Ukéazlakban fogadtatnak, melyeket a lelkészi hivatalnál élőre be kell jelenteni. Délután öt órakor egyházi gyóléa len, este pedig vacsora a Szárvas vendéglőben. A pöspök 9 én reggel Galambokra utazik. — Csurgóra ezúttal azért nem megy a püspök, mert ns tesaal tartandó gimmémmm immtp-ájp* amúgy ia réazt fog venni, a u ott tartandó kertkti ülésen Tium Kálmán társelnökkel egyflttenu fog elnökölni. Jakab dr., ki n estély rendesén klrll nagy ftgy-bogéeágot rejtett ki, kévéi szóval, de annál több érzéssel as egyesület Onoeá ligjaít éltette. — A vicaora után al agyaaAUt péaatám javára óaue-gyüH adakozások összege hkmmrkmu forint, A tánaiág a legvidámabb bsngaktbaa igán reggel három éráig maradt agyé t. Ilonáik Laci Maskara szünet' oáikái egyre a isgUkmebb magyar dalokat jálasotta. A konyhából a kgUstsMbb ételek kárálták u Matalokra, a borok pedig épeoaággei kitűnőek voltak. — Tnaármtonlte. A ffiri leW-keraks-delmi iakoláboa Htfréü Jenő dr. löaMsi ratl Untai tanárt a német- és tramkayaiv randaa tanárává ■sgválassMtáL • Athnlyenda. A király sksndslu, bogy Fijk Déoss, Ernő ^főherceg nerát viaelö 48. gyalogmidkili főhadnigy, a honvéd tényleges állományába álbelyaneMk — lagyMkt itenlif. hereegi uradaloa hárftje 60 friot juttatott, Zagaűné drhn a »Ssant IgykU hogy nt n* daMget a hé li-én agy nMfány lábbadoiá batag iimiynk, sssü»f talttsltillnl ség nélkül, mil\| bélit adjs hi. — Vánamam A nagykamsni bntanal Uadmtytm-Mfji* mtim hé l<4n nknnaa itlam tott Mpirianaoha FlthA Jakab tkaHéniro a .Haagária* aaáNoda llanlkii naimiM tárna vaoeora kiltaán ai kárált Al egyiitbn tmtaatk ■Évem eljöttek, hogy pohant Iritaanak na aj Wpamnonsk sgémégéra. kwak agytelaét» garanciái ayqjt am atav% hagy a Hadastyán Egylet a jővőben még inkább Mg tag Éhl hivaiáaáaak. Suveeen láttok, hary aimeeak a katonai Badaetyáa Rgy el tagjai, hasam a tntvár ágylat: a Zikissgyii Aggharooaok Egyertlakéask képviniéi k eljöttek, hogy betérni igfilttléshia nébtny kedélyn érát taüsnik. A Mköntmai aorat IWo/jí Victor ih. elnök nyitotta meg M-kő-vőatvéa öiWtpáf Lajoa grófot n IgliillH vádatkát, Áradta latvái agyi kgyat TUak Vktar tk alnökra, - dr. Jfcyir Femas Hiéa Jakab Hliismimikn MM poharát 3VMf Vlator agyanmk n al Mparnnanahal kteato-UH* M, mire n atéhM kéaéMtat miadvi a nem várt nisiohéW, n agy lat 'alili Iftaléil és a oollegialu agyHártámi ártU pahastL A Wbw é^sHjtail^ iiwÉ^^vi^dr. Jíajwr Feraas n mondott lilklialaUt és ssak neváhsa fcaadrW Károly vélmoh, éltelvén a teitvéregylM taggaH. — A kedáiyea Uraaaág ank a kéaf áJjeH Arákban oulott árit «- Jélttaay nemrég 10 frttt, iawywy Stadorné I mával pad g tO frÁ Jnttatott a kar. jótékony nőegylet pénattréba huronaret pótló adomány lejében — ásyiklaytrmilé-haiiUtia A belügymlnlizter á eaijj mai aflliii anyakönyvi kartUtthe Jtmárny J«nt waé^nyatt, anyakönyvvezető halysUsMé neveau ki — ■ntnner Inrtmtna ilhfcnenfa, Irt-bető ■nsáeiai kokon rtrosnakbaa mmmktim délután /WMUkaekr Ifibe postatissl IstarMata-ttn. A nsrény kaláka, tanrki Mniilaiibiél senki sem kiUs, hogy Ma bftads tiitoikkil fog-kikooott és 6 magi is mosolyogta, nyugodtan haladt letartéitaitsakor cívil-kliériJje mellatl. Tévédéinek hitték ign aokaa a ktailáataltil. ámde ekkor mtr minden megerőalifl klawyltta késnél vofc. - fttitehkaektr Mlka«\|helybell posta él távírót tat sprilis hé fl<éa a Bnist-Frwtot 36. máma moagépomttél a Nagy Miiem Imát 26. aaámu poétára a többek kóaód bOdri^ ik^mt levélét vett ti ülközbeo tMruatle, hagy agy lavéllál több van, mint a menyit eUgmert. agyat kivált a levelik közöl, mélyet Óráéban adtak M I Eszékre. A levél kllad alakja, a hátlap peoaétja, éa altiráaai sejtették vak, hoay n agy MaémiM Daaaagal Iartalmas. Bubim darat aadaaa barát áakw /brísl Mii n terMHm. FUitathadnr j tudta, hogy a gyanmak mágkBparáaytUb árnyéka ■am ftrkot boáit, ha ast s wvsist ebaad, hks u 6 rovsncsoltn korrekt btbo aéMU. — A végálíomtsról aionnal al is atantt slgsrtbM Vakovám Átadta aaki a Uraiét migdrsti vtgstt, slaoadta agyattal: ast nha nem tadhntjtk meg, hogy marra veszett el a levél, 4a hagy I nt gyanakodnánk, n teljeaen kl van atrva. A kinw-tár egyébként asm Is ign fogk kutatni, mert oaak agyasart káaku levéből vn ra, InkHibb 10 forint ktrtémétt Hsai. — bak atta FUish-haoksr nyugodtan han MM Kankstn. De pénteken délután iagnagyobb meglepettaér% épp midőn atra kénlll, a randéreág Istartastaita. Rtn Ijedt ing, teljn Mitanstghas érata magát, a hangja asm résgáti a féktelen fsWiéalástéi. mikor visnratasilotta n ellene ámtM vádakat Os ekkor a bpnti poatiigngattatg kikökjfttlje, ki a kftallgsitsaál mtáa jelen volt, n eatatl porisf&nöksjg táviratát mutálta HL tmé annbn asm haanatlt már aam a syugodtaás. ssn a tigsdás lUmbáaakrt mjét Jftn jámM» fd, n mdk MSa/UáM ^pinfa M hálál i tét a adia dyadh iOÜO /ahialii. ifct már Mm delmeaen bevallott miitial. SMmbataa tátataa M ágyéaaaágtdi mm ooyoa logbaiőr kiaárU át FWismhaoknt a logházbe. yiiiiikhiidnr 18 éra van már a pmtaál és aégy kkri gjirant atyja, Nagy-Kanmaa csötörtők - - Zaja SS. ám (4. lap.) ím május hé Ha akik aaiat kétségbeesett sosrsocaétlaa anyjukkal ngyitt a legaiouwrubb jlvi elé aéaaak. érvényben volt 84.717 faictocfiátt aanfflás 139.780668 Irt íi kr. tökével éi 1I7J91 frt 88 kormány mindent] kr. járadékkal. Aa 1897. érben kilaottetolt ■Mim, hogy aa sa« leges araiái sstrájk ne S/)11j87? irt 19 kr. nu\| a tartalékok sonbtoy-találja k/eitlatlenéi aa onaáa birtokomii. Qos- uert eaeiénéra, fordíttatott 8,001306 trt, 68 kr. doekodésál most lőlag arra baiyeai, kotr u ara- A btenátékl vagyon a wá—iléai jelentse martot lés siöd legalább kél béUai miodanOU siageodó a díjtartalékokból (butoaiiaki alap) 64,683.190 munkás legyen. A megyei batóaágok a belügyi és frt 68 kr. éamagbia, további a rénványtökéból jóidmtviliiágyi mmuster egyiiuee utasítására 1,000000 irt él a tőketartalék, külön tartalék ás aaokkaa a megyékben, a boi nOeítfaU mongol- al 1897. évi nyeratogból átutalt mak mncaanek, összeírják a föUaiegee manlu- 40 kr.^össama 68,897 813 írt 98 kr. ömegból erét, esekv a mankáeokil ingyen nrtllit)ak oda, álL A táraaaág 6saaos rafyooa 61.98092: trt a bal maakáablény vaa. — A kormány gondos 19 kr. A vagyon likiljwáw a tflrréayei batá-kodtk arról, hogy eaeknek a amnkáeoknnk rosmányoknak takarna migfatoMn lórtáoik és bántoiáaa aa legyen éa sa9uég esetén katonaság ingatlanokból, pimUUifc J ■!—iBjfcHaa—fcfc« éa vagy wHiato Tádaime alatt lógnak doigosm pap Márts értékpapírokból éU, melyekből Magyar Ina veuatMwdN kólónban a baldgyminiaatar oraségrs aaik : Magyar értékpapirokbaa 8.891167 lagkflaelikb ráaalitm utasítási kéld a magyal irt 06 kr. IghUaaiMartaak awgvarféai iaaat ha éaágokank A mtoieolnH rasdeiol IHiIbÉii'kailri (1788408 frt taotortésbei>) 8769 800 Pécsett éa Baranyaasagya tdbbi kflatagilhn mér Irt, továbbá a táraaaág báaa Deák-tér 6 sa. a 1 (Anker-udvar) 681.864 frt éO kr. 89906 trt 17 kr. Uégtk jörödsismmsl, tehát óaaaaaaa ll .524,751 Irt 86 kr. 0 faiaéfa uralkodói lubtleums alkalmából 10000 frt a UntvWdk éa laolgák nem nyugdíjképas 8svagya éi árvái aogé yaaéaén léte MlaaM slsp Javán adoméayeatottk Aa igaagató tanácsból kilápó Zichy Jsaö grát ar ő oagymél-tóaéga as igaagaiótanáas tagjává ismét magvalaaa tátott, Aa 1897. évi mlváay I. hé 16-161 kasdve 10D fonottal váltatik ba a táraaaág pénitáráosL - 9rékságra naely liaMii kiasáé hM lavf Imgotlamkil 411, • lagairg I I I I kwiiik. iaváibell mat aa agymta megértééin 4a aa attaasásak lahaáaáfn kiagyadMaéra ilkalmalai tabaatot xavsrjs aag a B. Zsteag. Htqsi hmm bírtam miilrtaat, hagy a mtvsttaágve oly aagy tagikoaynággsl, bajiammal UH ártalmáé aaftae faj egyik fiának mi lehatott valódi oka a stkk voltam, hagy nam a Pewá saailame Cáoii gyálfilat, saswplinl la basam ásnál a okkal 8,144068 Irt \| mélyrvkaftbh, jávai régebb keleti laiantoy és tintale bsrjisoatatfa ki a cikket Pat6fl Sándor a saakséség—k ás nmtlsmaak a lagaagpakk költője vak, a—ah öaawrta II ti iimiaim aiiittoi alán, a minit MIMd k. SaaBeatohalhatatlanságát megcsudált* és háaaaito vak világ meiett aa a sokai amla-aassnst ia, hlaéb Igriilibk Tállalkosuk trtkhssaá llial SSpileeiie veié HlmMiáilfi. Ha aaa gotai nagy a Irodalmi tártai msgksadstttk aaoknak a maakáaokaak írását, a kiken nam fogtak semmit iám a vaaao-éaisaaa mádon terjeaateU aaoeiáliaia esmék — JaMIsaml 9aaiai% A alaó-landvai polgárt olvaaóagylat L bé W-áa fényei tnnspság-gai tartja mag lesnáláséssk tassesMsss jakilen miL Aa áisspiig km riadja «to nagyobb ssabáau haagvirmy kVstí, eaaak végeslével társoavaoaota éa táncmulatság Itaa. - Igy kis passn Már tóbb inban fai> kanalak boaaiakal Meaö-uicai polgártánaiak paaaaaaikkai, bogy a kaiaknak éa advart eaator-náknak as 8 atckjokban nincs rendes Waiyáaa, és így s piaakna vts ott marad pocsolyában hasaik aiétt a gyalogjáróa éa a koaalntahao; aaéa időkben padig a mélyebb baiyahw vaiéaágoa tóaaa hirdeti heteken, eól bónapokoa át a itvatar mulljét-Ci al állapot kOlóoóa takiaimtai a köaalgó forró napokra, kóaagáaiaáglgyi impoatbál m iirthatailan. Ajánljuk aM s mérnöki hivatal salvss agyaiméba. A bí^jt könnyen ■^■ftiilalhalil utcai caalornavágáaaaL Mi hiaasOk, bogy a* rövid M alatt megléea, — Iparss laaaaeek Jalalausáss. Ai ipariskola igugalója gyűjtési randái. Megkeresi e a helybeli péniintéieleket hogy adakaannak, hogy a befolyt Óaasagből a tanév végén rande-Mndő munkaklálliiás alkalmával a mnaimaa, jó magaviaalatá növendékeket megjutalmafftassák. Erre a célra a ►Zalatnégyei gndaaágl takirák-pénxtár. 10 Mol idakoaott 8 napokban. — lány aéakkslUk vaa f á népok tatás 1896-97-u tanévi ktaaUtáa saarlnt vaa XagTirormágon 19,961 népiakola. a aaokbao 97,160 tanító máködlk A unitók mám a mali tanévbea kank 600-al napnrodnU, aa lakóiaké padig 97-ai, — tankötelea gyermekek saáma ss •gén orastgbaa 9,889,100 volt, tehát aa Oaeaaa lákoaaágnak 19 áa fái aaáműéka. — A sagirlml msgmtalsUsa. TaMa agy megyében sincs annyi augiró, mim épea a míankbeo. A jegysök, ha ayiiviao— nem Is léptek fOl Mtoaik, da magak köat nam agyam VMRBgikodtak a miatt, bogy l'latéktaiaa, aok «et~ ben lélmQvii atyának, kik még á helyeiiríi követelményeinek sem lódnak megtelelni, belekontárkodnak ag 6 hatáskörök alá Isrtooó dolgokba, (Myamodváay-lrka, adárvwéal mersödáe megírása stb.) énakint meglehetős oagy Smsiggsl károsítván mag őket A nagy mérvben elharapód-aott zugtrásxat mpgsxQnletése céljából a wla-agma^l igyvédi kiman erélym tnléakedéaeket tett folyamaiba — ilMttémségágyl klmalaiáa Vár-anvyéak területén járványaaari állati betagiégik már csak toórváuyonan jetaotkaanak: tflM t Tápok* 1 udvar ftkitánka: Alsó-Kustány 1 pia, Gyölevéea, Háabágy I a, Mura-Vid, Nagy-Horváti 6 il, t'etflhenye, FUtki, 1 a.,óaaaaaaa 7 kösaég. — f ifliliHk klttaMéa Maatkaar Ödön viláőaarta iamert bodapaati mag nagyka-imáidénak, tiuek aa araa cár áhai történt magai kitBnietéséröl csak a napokban ealákaa-tánk meg, ő falsága a király a oa. ái Ur. advart Nálütéi cimeí adományoita. — is „iabsr" éáaé áa járalftUsta-■ItA látamság Biaahim ipnlis 14-én tartolta XXXIX. rendre kösgyfiléséi Falkenhayn Feraoe gról nr ő i—ymMtótogi stnöklete alatt. MM a sxámadási jalentéaből kitűnik, as 1997. é»ban 10808 liántat aymtaiott ba 94,698.798 frt 41 kr. lökére ék 17.807 frt 47 kr. járadékra át 79U ssanödéa 10^90.846 trt 18 b, tökére éa 1689S frt 16 kr. járadékra létaaittatatL As év sjéalrt^kfcitoik > ikiág Mf Ma A gabonáflztotrtfl Nigy-Kaaima, 1898 máin 4-éa. á gabonád siet a hit karfátéa caaadean alakult tMg, táühh asonban a aagy ktoálat és nakély vételkedv miatt aa árak rakaáona aatak. A busa ára ámult heti JagyaáatM 80-80, ron 80- 40, tengert 10-80, nb 90-80 krajcárayi vaaatiaéggil sérült. Btiybaa • gsbonsOslet ám hiánya miaU, tojásén pang: caak a nagyobb maaayíaágl lingiribin 6.10 trt ab Bam Salai köttetett A vetések álaaárói >aóló hivatalos kiaralaláank mriat a kiláláiok agy agy bak mini koiiöWön kielégitók Af idő Hánt áa mii gudáiak már kiváaataaaak tartanak rtaal Araiak,: Amn Iáé Irt 1419-90 , 9.60-80 , 8.40-60 a ÍÍO-90 J . ■ll—éaMakéal kamaaal parttáaaal. CSARNOK Pctcfl éi 9 nAasil. — PM tássM Ms. Imém hilim i lil aStaááméál tásgyalásm) -. trdakas ll Mag a máaankra aéave taanlaágoa Vinttplllantáit vetett Sémi LáaaU kotoaavárt kir. Inén a .Heltitasr Mtaaa* elleni sajtóper alkalmával tartott illkwftlkw, sselyvl mi is megkaptank, a sgáas torjaáilmlbsa klaNtok. á baaaéd snösasrlntl növaga as : Ttktoittoi 8ajé bMaágl Málysa tisaáslt sakAát arak I A Mai lalAstmk kAnlemény aifírásán, a miat a cikk ki ktltN, • mali év faltai 81 én, SapMvárt toMUHok MBtaika Itkpleitai adott akt. Bhaayoe megdöbbáBtoeel álok moet itt, a ■llyao lkaiéit eekfldt vak eWtf. bogy anáaa awisHstgt magyar Ulampolgirt kell válolaam namsatiaág elleni gybiOMra vaM iagaláa rétaéai-Irl Imltheaettm aieriat, legalább Rt Kólómért, ti aM ami, hogy wonoabb értaiembaa vett erMyi aémet lap Mmiaiaa eikke Által kihívja a kóavádió nerepUaét Btooayaa Jói saö a»él-aaaad áttett ha a aáaktUabea kawi hajlam-mai bíró aianüsigl lapok kAsőU és t nyagal Mrfiak ia MMattok aématoa a aagy hUto minik JDt aam ii nit 9 a aaá mirnikk értaimáhaa aovinísta, mart kár a aépiogaah I aalt lar-slaaántabb Wrdeiőjé, áa a mellett al taéatt aw-raagnl Hthw niánntp dalai mtilttL mtiyaktt adatén Mbanaaa altatott át Jl tordnaabna ■agyeris. Aaá wm hiaaam, bag/ bamslyaa álhiea k Mkkká aaá, bogv aa tomAsImár, a láaadó, ki eaáaaár ti hirMsiom eilea hanoit, ki aa 8 lantiát ka la gyililelfce i'atoti gjaláaá dalokkal baagoatatt* a magyannaáfi is ar9rtyi németek aiea, a Uk mégés Uaíghta Htotok aa aiaihaü báa mellet',• .habár m I ssalskmáaya a törvény utol biatéayaa Íaslt,bogy a bálás utókor laléháaet tsobrot állimaa.« Mrváaytfc aeartai nam voit és nam ■ tobotbia; PtiMI éa a magyar aanaat aam eail tomáal már 1841 baa, hanem ktaüttlah aata Mrv4 ayatok kilKlaáln, maiysi már kimyiiag ms tatot ve tatotok. PftQt il I M\|9lf MWl SiflÉrtrthl H élHll 1948. évi toehbahi íáákboa, bagy a a amset aok leijemm nahitania kall a i4p kormáay- ilnmvil, hocy népkép vtoslto ás 1 ttoay által heO b!sio»\|ianl tóbb fenyegatátt álkwmánytúk\|t, hagy a arbér ihtoMaltei ia ae iielglaN latoomtaytl átalakltáaávsi aUaimaakodnl kall a XIX, másai aralkoéá ■gllimlkii, mert o«ak így tokékm \| a snabiiaág éa a halséás ákalásaa ká»e»sl-méeyeinak. 4 aagy vottaak árva ■ haaai át vak a JalbaQghan hfcaeáaén m lökést a párta totaaárl ál fwraáaleaa. - PatöU láogialk* ás márhaáhn basanarstato a kirnakafkoto márvtsa 15-lkl aagy napnak naárlvé ltotok; aa aa I nap)a halva, asn Höban a lairiliisl éta i nM akkar, aa i ssasi Is m mag - akkar asnkalall W tonfja valéaaN a sója. ■agyv PatM áppea mist bármely mai atovah 1 ember, eoha aam asidia, aam IwiriHa 4- tat, áa igen emaraata taagaetogkánl, tlfUorrtkl lékkel aa anikodá raoáaasri áa a bsaája, átauatá eHewágeisek lek Inteti bleei kamariüát. Ma Jegyea a BiÁrttmr Zaituag kaikiihaaahk a pápánál, most ariMa a léfalkotmátyoiabb hüaa áa aagy magyar király m esi ásás tto asnn Ür-vényt, saely onaápa éa flrök asmaali tanapfá tarl a mirataa ffr-lti nagy aaa írslatoayali as lH9-iki Ivl ürvtajok sssatotoílaéitk aapját április 11-ét. 19 hatoaiattaa anallem, aaa áraai, aam tt(, ttMMn^RI éwlfll MÉVMM(pMI magyar aaasamad aámaiy ton^gl lagta, éppen a to ihalal keaáamásyaait ta ki kan sanbsdsajté hatalmival vlsamlln. tu^. vágják ánm9náaak la aamtatalaeh, hogy a iá aaobrod ameiéee a régi, megaaaatolt jogoak tOrvénynak to emkirtaégaik fMfta Ml íjak, -tagy la miréaitoik a to mknln MáMMaal, U laaá tliáaségi vattái a aámet awilaih a kinek eaotand aaaa a talajoa Ali, metyet a aataa nép to aOarad la nomaa«ad ellaa saját várira1 atogto aaá hal Rsaálk kPifrsto, ia aa 4 kikel a klaaaoa m-iv MMih • aovtaiamae giaOainrta m^ayik, boar art ér ay4k« Mtgj-Kinit-a OiQtörtök Zala 36. mAm. (. Up.) \|8ML Bt aa M Ml ■■ 4 nemén niedetl alkotmányölí embereivel te appareiaMlvel. A aáa UvaielaaM elem ás a panaág • ktmé koralej bírod. loakótpoa'oMó pofitok áiál magáéit tett* ti igy (eladta V TÍ>)tl, de kapott Ke Márt kaitailan nagy kadraattafrkel Nirtwwi 48—40. évi kárai ae«táritáet8l máílél millió kasai nálkQlf kölcsönt, melynek tgyréeie eleigedtetatt s aat kiesem, a t8b bitem SMttatatt be. Aa t'lamra ayomta aa aübb fala kati\|«lia^t axakaM jwakadémta ham k&mgak, I Hirdetések. 1844 tk./98. 7 * 188 Árverési hirdetmény A imgykaniaai kir. tvaéá lift raxéröl Mthiiré ttttök, hagy ftba^l j Kitett ámtára rAgrebíiJtmtóMik Sooi . i vémhijtátl mimét aUMtl mm 881 Irt lék t, nett \|8H éri jattot ka l-tÜ 6% kamatai, 84 ftt T«, kr. tddigi, 4 IH 80 te papi dogatja ráltatgáal I miitiával tóval több töke kárpótlást aytli — tgvháti tétekre 18,000 ír évi Kgtift kapott atk. V Miután aa erdélyi maala éa klafagt lianajnh nagy ré«» a Ibid lermátatttbtn gySkeratlk — aalkeégttaak tartom kimatatai. hogy miért kirták a ttáaibk áttol lakta földel kiráiyWIdntk éa miért aem belyte alaaveséaa a eaéaillllil Haaaaéliák Mi a kihjiefc' I tállftit boauábao, m oraágbea, hivatalot iratokban ia éppaa agy. a mint-a atátuiold kitateeéeét; aM as u'óbbi „Hi a aaáa a mai aapig aem ladta, a Patdti aaokév amatlaa Mtmlilaaéggil aa tgéa bimala Karápa tliMi kimoadje, bogy 8 aakik eak egy eéljak vaa, miakate^magT«eaitaatHépetthég m a talaj, a meiyea k ta Petétid alt. Vkmm akarod feto\|pi a Jaéfoat, moly eoba iem volt • magyarokéi" „Cakk igy lekataága, bon bánotokéi eaáatokai, Erdélyben tolakodókéit tekie-Itrek, igaleééaaek larlaaak. Mér iU baiyda valóaak tartom kiamalai, kogy á magyar aemaet aaért emelt* Potéfl arobrit éppea Sagttvári, mrt asaal aat a földet akarta magfaiatai. mtlrrt ntmtt vére ballttáMval ■tgaalkK. — Ktyattal a tegfcaláraeoltakkae ihaaataattom t tolukeaoa alltat, kagyakadjaa még Olyan vakmard, ki kétaégba meraé vooai a a magyar atmaeUtk aat é vérrti araim dai jogál, kogy a aiép Mtgyaroreiágoa joga rao<xt éa alyaa eeóbrot vagy bármi amIákat eaeiiji, a kai éa klstk akar. Haaagaág, táréedmi iaiaam, bogy Btgatvár ttba aam voli a agyar tára, baatm náaa »kre» volt éa bogy aémti talaj aa, malyaa Pttöli aaobia áll a végi', bogy a magyar aemaet UkMti.fMttl mag learat mtgytroaiuai a alánokat. , aobt Mm adott okot, mivtl m aam váJlaUl- Riatériai léay, hogy 11-ik Gtyia magyar, M» ««g a Itlttó POkÜJS Jogot éa aaaak köatü btTóaémáíT királvtága t Eajaa torkáaia melleit\|iát A U-lk findrétíTafcri kiváltaáglavél Tto-f001" n"omn"1 Pi odroknak aavaaati aéaet ajka aép lmkot>, tobr«l. aa aWbiek Ütadreiekrél eaéinak, a maéf elkatyai kéaeltt haaóját, mivel a Ing tüll 'Métái aUavaMt taak a XVI. taáaadbaa baaa-, Bi __ vaaworgalotnmei kicaikart, folytonos mookévti ná tatnit; lakát addig nem iabtttlt bátié, ba i ytt48 lk.'l8M. 141—í védail lóid iát a mtggá atkailaa áradáaak állta. klrték aáatftidaek a máaak által lakod; a ..... i' t,t, i.t... otm ladla védalmraai. - A kit gytrmtk 6«yaa I aUákrt; a liV. XV. áa XVI-lk eeá.adbao ATVCreSl hirdetmény, •allé readelt 8 lormáayaó, a mint trtéaárv JBtt ^aigmnnd «i Mttytt ktréiy _tóryánytibta. ti A eagykaatatM ktr. jalaatagi t a mái M^irtliail kétmé^k MM tégraétüláai ágyéban a lalatVMttl ktr IftttMM imttiiékM tartat a at4aM 88. a Okvb« 4- 118. hta alall Maatt Aodráat illtlő a 880 (Na bteatt Wt lR8k évi aaA}ma ké I84k mmg^ám d t It énktr 8»t.-Llatló kBaégkéaéail awgUrtaeét ay8v^ mm érimaa ttaialat tag. Kikillláti ár a lalibl kittit , Arvtmni kiváaék tartotoak a on«dgg)8lfi iratokban, töt Mrvéaytika ul L'iaglniiin vagy itaáékképM tlöfaraal. Ii aroabaa aggodalomra vagy kételyre \| küldött kaaéba Itlaoni. Katr Naiy-KanlMán, a Ur. ttZ 1888. évi áárt- ké St. OÚSOMT, Ur, taaaéürfkM IO/,-é8 papírban a kfc ____ Jm iktayvi oatályk a Fitndrok kivéndoriáat, aapaaai mtghivtá a I Apnwbata é- CompilatakoM trtlélyi tvköoy- \|réaértT"kflaltiírt létellk. hogy i flimiti 1f dtrék eaorgalmaa aáptá, bogy jöjjenek éa Wa-\|vakMa latinai á alaé-tfcoMt r^ii-magyaral n,\|Tklntaeat iako* régrtbajuióaak Pakér Mm* pedjtnek mtg a Saapóaeégta 'ti Erdély déli Máar - Máaag aiókal fclyvátt kataaátjék, ét réaéba, intly helyek a kalandor népek gyakari általak lakott IftJd atfa Ttrra Ríjgi, PaadM baBláaeit^ mtjdoam néptelenek valtak fkaWa ** tála jogókkal te klrállttgrkktl iattek magajéa-dákotvt, amist' téaylag ba it icitptditk. — Saeriédtei aktavét M iddkéi aam maradi faa da igy a feltételeket, mélyek alatt g itlapMét tériétt, atm l adjak, dt kéteégkavoakaiaüaa téay, kogy eokféle Mabadalommal bírtak. A régebben agyaavattt királyaid néaa da oláh lakoaiaak királiság ét törréay bteteaítatla aalneaaÉtje toil aok aMiadoa 41, malyaaa II- k Xadre király I1K évi adomány Kegtaa, — korma birtok j— király RHd aév alall említtetik — iikái akkor ba a toll aértieai, kagy n»m tata fűidnek kivták. — Aa la valé«ág, a mii maank aaoa hinórial lény, hogy a aaáatok aa 8 klHHaégtlk éneimében léidbért ét dóimét 8tlteb, t magyar kiráifekat da topdaimtkat A aaáa faj mkvalitkb volta 1 patrkiati randinek aivéa ereje a Midre ét latéiméayaire a áfát aavát da gtnaaa jel egét tyomta rá. Kdrfl laklatA mtélye^ggtl ée begyomátyoe oppor taaltéai politikája által elérte a>t, bogy á kta-dwkta parányinak mondható éaéMMga mag-iimtaodall. Ragr*** tiaagitabt est aa Arpádbáaból vtlá királyoknak a ag.g khaltpaldk Iránti léaaerv-téte. A magyar királyi taék eaágadukua át vertet ygá« tárgya valt ée Itta Vétwnysík kütSIÍ »olt a garmao tlem U, k etáaaok fi\|rkoatl. K miatt alkalom aytit nekik magakei mind a kél tálra Mave aéktágaeé temü: — királyaink atmMti fejtdtlmtiab a "i—(totálkor gyakran viaaálykodiak. kéltodnt bíborokat riaaltak. a aaéetokaak, miaá modkái, laktréko népnek mindig volt pénaBk, éa ilyenkor nivamn adtak igy kit köotöel, ét m Ityén alkalmakat Mgyea jól ftltadiák . bantéloi ujabb ktdvaméayek la Mrtobak kapására. Stóval érékké oka ét kéril-tekintik vállak. II ik Kodra kiváíledg lateláatk tn4ttijt aam léteaik, oak U8 Eároly 1817-iki mtgaréaiUát-iraiia ktadre itauri a történelem. Aaabaa Károly után valamennyi magyar ki«\| rály éa erdélyi fbftdtttm megerdaititte an. Kata jofalapkM a néttok álntutókkai tartottak mavaaAágatai: ataltatok lakait területeken lavd erdőkben a iejrdeltmotk vtdéaall haiáaaati te makkaliatáié tega vall. — A* Arrpéd éa tagya hétktli királyok alall a aaéa* atpaek é< ea ákaia lakot 1 téldaak a koronák"! vaió tito«ye a kaiáiliégaak agy eajéi-•ara aa<«dt bdaaam 1 kamaélte a aaaa éi aták nép, da a talajdonjo^oi a koroat magának tartatta fenn. — fi karaaftkaa aam ia tolt ét klréáe Uigya »agy vitte aha. (Ttg» a iiieB) Marrkraatél iwaélék. 1 kalybaa Heg^ al aU .laM (MMay klittaef Mt á)et a Jtmt %W il Méláik ligtáreaik a IHMM\|\|M HMM) 18 Urlv B.l/«t lupánk eUa, »«jt keeaeattr)trel kowli aaámfl niaáWa . - éatelie éa MMkaa A JUh" aa kkM mámi tea tlvamak e Mrvtknl dalt, My r^l teteti, le alaélg ej mwaé 1 végnkajiáai mhiÜ laagvM laka dteai 80\| Art téka ét járatét aL - tatákká TMk iéaa él atet CalataanaaM Téréi végrabajtatákm* 88 ip 48 kr. te járatékai ét ■ még lilaar^limii kö-ltfr gek Iránti végrehajtót! 8gyébia a ltot ntrmaU kir. Idrvaaék lerflle'ébtt larteaa a laagttai A a Ijktka l 1—lé toriam alatt Pektr Jéaat tulajdonéul (elvett 1 1088 írtra baeaftlt tegattaaak Tóth Jáaot a ntjé Citmmirmiaa Tara Jaaáa u 1. 801. hraa. ia ingatlanra a á M ét 888 hra iamtilaaab falé réaéa kakaklautt kitttaahé baaintliaail jog épe ágba lartáaéval 6 RA-akMd Sama a óajéalau klnHiilllii iMMk évt Ja a la* ké 4 li\|j>i 4. • Bt éraktr Langvit kéatégkáaáaal kttalalkát teagtartead^ tryilváaoe árvaréaa ettdtlni tag. KikiáJléti ér 448 ki Amra^ ktvéaék tarlmaak a beotér I0i^él kéapéaakan van étadékkiya papirbaa a küldött kaaéka Titenni. Kelt II Kanlieán, a ktr. itaaék mint tabl könyvi btiótágaél IWL éft gprU hé Mk aagdéa OÓKOKT Ur. taékt éa kpdlh téékl iMilim 1 nriaUnaltt «gyik tagja tipinkkal m»aka ely lapéi rtn itm»4 kua* okit, a aMM a Jlailiri kétteilg aem makatt aa KaM te 1 rianar, a n»lr •grtbktet a atjlé t»l»alj ktdg« It a aditánaliMt kW Millul Mkía, klillik k a hl alkUt Bnlka^ttle elialénalel Mm "inkmil taaM félt éi Igy arinl nawéálatel taa 8niky niiUmUta A. la ilayiri Bnlte* t m(ÜM BE aliW é feg ktnttl, begy jtbb viamyt lapokkal, atl tatktei akaa Jé a MtéHÜMgg vinaayt Urtni Maa a\| ■Hifii! később Bigyjn 1 Mgykwianl i»g«j«i.b iMa A Mán • te^tiya. Oférgyéi italé (ele réaa takaág-kmala taptt-aMM ' ir —— " lakra 8a frt keoarkaa a leMayet Ur. Ijkvi btléaég lefíkkönyrlárábt Uváktága kénekakai aarámak adamaayhlnakot, biatetiü(.\|miaMmM imaár teik, •káemte a.rtptn Oaka wgi kai valiáaé a tttllemi lejlddétttknek. A gy karaj 86-a Tináidéi kwtlt éa mobéai véa Magyturaágil kétfelé taékitolla] mámaakka Erdély Aaaié lelt. A atámmk aat la jél klhra-[ T.» mkm. aél'ékték kSiéa aaaktat WiiátHakti a fejtdtltm-aak a ka aa aam áloti ml, véraalkm baaártAk rekaaavikat a atmk péPaak, vagy a tértk-aak 8k ■Imttetk tdiák. C kornak alatt kap fitted ktváatet, mint már Mmya> Hrá'nét aaaa ataittamikiL mairaka u Kodra királytól ■ytT UvákMg tarállal alapal ntgykiré Igyaitmt. Agaamatfckáakélvalámana királyokaik, km* véa jateti Krdéty — negyet mr-kagy m ai bolyáét ta ttkbaa tléayéri vélt t eaéa aépaak. Uudaá alkatam ftH a 1848 a 1841. étaba ktratkaati ahaaUt araiam 918. tk. 898 I48»l Árverési hirdetmény. I A letenyai ktr. JéráaMréatg mint Ikvi htldidg kötkirvé laaai, kagy a ieteny J lakarétptaattr 8t Jarkek Rakna végrehajtattak Ttaal t'yérgy elleni végraMfláii dgyében MiklÓtkt Qy«\|y aaraaéarl lakot kéaoitata árvtráiea taté eítiá MA Irt 40 kr. kétratéka vHettrt téka, emtak 1H87. évi novambar hé 14-tél járt «% taaMM 8 ki 88 kr.. Mttttall ámrtd héNhal költaMk énjéig a nagykanlnal ktr törréayaUi (a Igtaiqvi ktr. Jéréshtiéaég) twétna Mvé lelenyel 8781 8a 888 a tjkvbao A -4-871,874braa. alatti tálU8l terbeiét ingatlanok 8flD kt kialibaai, a tndfi 681. m, Ijkvben A 4-886 bra ingaOtnok Ttaal te, aaktegy M, WMM 1evltt Data* hhk JMUUkkéat Játarfk. ... A aam aáarirlkéka r''"-"^ M kgjr-igjr gwéotóí ra ka»m vb ka gM ti; ét akn aa millkate a fián laiat Lap tulajdonú da kioée: 81811181 I ( L I r, Ittk éri aktja* M 4 r. M éraktr dr. Geampaa Kálmán ialparaaí égyvéd ragy bt-lyellMe k8ikU8Wévé megtartandó n»iáw tr-vaNaaa eladatni teg. KikitAési ár a letlakb Mait bétetr Ai iiéaal kirtoól wteaa* a beetdr M%-él kéapéiaka vagy éfédihhlpm papirkaa a kftttl-48U kaaéka lataaat Kél ÜW a Ur. jéraMréMg mM ikayvl kmtaégaél 1898, évi éprf ké 8-éa. itjMonn, Ur.M Nagy-Kanit»a oafltörtök Zala 36. nAm. (». lap.) 189. má aa ki Ma „Ha a aaáai a mai aapi\| acai tudta, a PetlH aaaMr arottlaa aeamtiliaeiagil aa agéaa bátaelo Európa aiMI kimoadja, boy 4 aakik caak egy «4ljuk vas, minket megaaiyeroaitani. Némát Bég aa a talaj, a malisa a la Petölid ad. Vbaaa akarod fogta\|pi a jaáfoai, moly aoba eaai volt a ■agyaroké." „Ceakia igy lhtaige», hogy ben-nőnket eaéuokai, Erdélybon tolakodókéit toktaténak, iHatetöknek tartanak. Már iU helyén ralinak tartom kiaawlai, kon a aagyar nemtel asért aaialte Petőfi atomi appea Segeerárt, mert ataal aat a földet akarta aiagtiaalelni, aalyrt aooMa vére haliatáaáral negaoantalt. — Evyutfal • legbatároeottabbaa vieaaaataaitoa a tilinkoaoa alleae, ko»y akadjaa átég olyan vakatró, ki kétaégka Bénii rooai a a magyar aoaiaetaak aat a vérrel anrteii fiai jogát, kogy 0 t»ép Magyaroraiágoa joga ranott áa olyan aaobrot <>iy kárai ataIákat enoly, a kol áa kinek akar. Hasasság, Mrénalai talaaa, hogy 8egevár aoka aaa roll a agyar vároe, hanem náaa »áro* tóit is kogy sásiei lalaj at, melyen Petöh •tobra áll a vé0', kogy a atgytr aeaeat tlssal-vsnal aag akarat megyiroéitani a alánokat. tt f) nemen ttodeti alkotmáayölő embereivel é apparatnaairal. A aoáaa hivatalnoki elem «a a papság a kása kormáay bírod* lom-kótpoaioaieó politikáját amcsivá tette áa in feladta aatonoaiáját, de aapoii ü esirt balladán aagy kedvnmányeket. Nevesatceea 48-49. éri kárai meftáritáaétl máatél millió ka aat DÜktUf kölcsóat, aalynek agyréaie eleagedtstakl e sst kitxaa, a többi ssaa Isatteteit be. Aa államra nyomta as aWkb fala kaasti jellegi etebeai joaaksdéaia &«ta köitaégeft; papi dogaiá\|a váltaágául 8 ailitával jávai tftbb toka kárpótlási nyert — agyháai oéiokra 16.000 fr 4»i aegélyt kapott stb. aib. Miután sa erdélyi magáé éa kösjogi riaaoayok naay ri»sa a löld lermiooetibea gylkereaik — nhkeégeenek lartoaa kiantatai. kogy Miért hívták a uáaiok által lakM Midet kirS'yfö'dnak éa aiárt sem balyaa eleeveaéae a asáaalBId. BaaasSljik est s kUaJeafct náltfbea koeaaáliin, at oraaágben, biralaloa iratokban ia áppeo agy. a miat_t etástlOlA kifojaiéeét; aöt at utóbbi onaággylléei iratokban, aöt tórviayéibsa iá __ WH előfordul. Et aioabaa aggodaloaira ragy kétalyre kajdőU kaaáhea íeienn i. aoka aaa adott okot, aivel sa ssn váltottál- Hirdetések. 1944 tk./96L i99-\| Árverési hirdetmény. A nagykanitaai kir tvaaák ti* aaaátlya rá-ssérOl Hthirri tétetik, kogy Zstattágylf laaw> •nett irvstára régrakajtaiáaak Sím Aadfis végrehajtsa aaiariéH txt.-bnaiói mboa aOaai 861 ht töke, anask 1895. ifi jataa bő 1-tAljari 5% kamatai, 94 irt Ti kr. addigi, 4 frt 90 k* jelenlegi a a «ég lat mart taodö klhíjgé Mai végrehajtási ügyében a totasvaasR kir tömték tertfetékes tartooi a aat -kaoM 98. aa ^nkw 4- 185, hm alatt lelrett ingatlannak Sipog Andrist itteiö a 860 fiira beesőit Ma ráaaa ina dal taájaa hé lfMk aa\|Jáa ia It infcar Sxt.-Listló köaaighifáaat megtartsad* nyilvá-noa árrsrésea eladat at fog. Xikiálláai ár a laftabi kilelt bssstr. Arrsisoai klváaik tartótnak a baoaár 10» ,-ál I késspfasbao vagy ővadikképn papírban a tt> Hietóriai tásy, hogy 11-ik öeyta asgyar, hatja meg a telest poeiti* jogot ia assak ejsp- királyaága idejébe* a Hajas tnrkolaiL____ Fiendroknak aaraaoti adaa) ajka aáp lakott, ltokrél, aa előbbiek Flandraaakrfll asünak, a ■oly alhaayai kéaiOlt kosájii, mire! a kasa art II1 aáui slaavaiea eaak a XVI, aaáaadbaa kaa vaaaaorgsloiaaol kicaikart, folyioaoa aankáeai BAtaiott; tékát eddig aaa lekotett bAalá, ka vádatt Md\|4t a megiáoibaiiaa áradáaok sllaft.wa kirták asáadöldask a »aáaaok által lakott asm tadta rédelmtaai. — A Ida gyamek ö«yw! wWket; a XIV. XV. is XVI-ik aaitsdbsa MÜ readelt I lurmáoytö, a mint eniaéra jött Zaigmond ia Mátyáa király törriayaibea, u a Fiaodrok kivéadoráaa, aapsasl meghívta e\|Ap»rubeU ia Coapilata eial eriilyi tvköny- ....... vakban latianl a aáxó— láxonia rigii—wagyaral aaáa/ — aaáaaaM aaókal felyvisi kaaaaáljik, de Kalr Nagy-Kaniaaán, a kir. t „ , I "i?il - "'•P-fWnfvi balóaágnál 1898. ivi aáro. M II Baju torkolata mellett\|lát. A 11-ik Endritíl kWálttáglerél Tea-, ^ bar. darák aaorgalmaa nápat, bon jöjjenek is tele padjenek meg a Ssepéssigbe m Erdély dili réaaébe, maly helyek a kalandor népek gyakori bsiié«sitfis aajdnem niptelaosk voltak ; Itllöo-léle jogokkal ia kitiliaágokkal lettek aegejáa-dákoara, amml táaylos be ie (elepedtek. —. áuriMéai oklevél ea idöböl aaa maradi fana ia i«y a feltételeket, melyek alatt a lelepitia történt, aaa iudjak.de kitaifbevonkststiaa tiay, hogy aokféle aaabaaaloaaal bírtak. A régebben ngyaeveaatt királyfftld náaa ia oláh lakosainak kiváltáig ia törviay biatoaitotta autoBomiaja toll tok Hátadon á', aslyoai a apja Il-'k Endre király I3H ivi adaaáay levele. A aaáas faj alvaltabb volta a patrioiaai raa-dinak atlrös ereje a földre is intitarinjeiro a aaját nevét ie garasa jellegit ayoata rá. XOril la<> intő aaaályeaaégKel ia bagyoaáayna oppor taaitiai politikája által elérte a>l, hogy s kes-detbén parányinak mondható OntIMaága meg laaMaodoit. ffagyoo aldaagitette ext as Árpádhisból való királyoknak a »tá t kiulepBlA irisii elöassre-tata. A aagyar királyi iaák aaáudukoa át verseaygii tárgya voltissaoo vereanytdk kBaött volt s germán elea i«, a atáaaok fajiokonai. E mia't alkalom ayiit nekik aagnkii mind a kit Iáira niave asOkaigaaei taniú • — királyaink ^—Ú aauuti feiadalaaiak a Uóavalioaáakor gyakran viatálykodiak. költaáaw bíborokat viaaitelL a aaáNtokaak, » aiat aailkia, tekarákoa aépnek aiadia voli péaiMr, ia lly«ekor nivnea adtak egy ki* köeaöot, ia aa Hyin alkilaikat mgyon jól feltadták ;kannáin! aiabb kadvaaaáaysk ia birtokok kapáaára. Saóval örökké okot ia körll-Uá intők voitsk. 11-ik Emire kfvtflaág laveMaek eredetije nem Iétetik, oaak I>«4 Károly 1817-iki aagerűeitó átiratán keadve Uaari a történelem. Aaoabaa Károtv ntán valaaeaayi aagyar király éa erdélyi fejedelem mefaróiilslts aat. iaen kivábaágoa jogalaphot a atánok kéaóbb nagy binokoknl issraslak adomanybirtokot, biitoaité-kai valláal ia aaallaai Itjlödéaükaek. A gyáaaoa aobáeai vin Magyaroruáaot kétfalé atákitotiaj Erdély önálU lat. A wAa.ok est ia jól klkan-aál ákj ök klUa aaabtak MMiétaUkat a fejadalem-aak a ka aa nam áilotl ott, váraeaikat betárták rokoananviket a m<nk pártnak, vagy a török-nak ü aémetoek adták. E koraiak alatt kapta Batori litvántól, aiat air leotya* kirá'ytól atoa aatatamokat, aalyekea as Eődro királytól ayer királtaág lavÜlal alapal nagybirfl Egyaieae. Aioaairák hitből való masyar királyok alá, batál ■atyai taaák Vái jaloU Erdély — nagyon ur-aMetaa, kegy sa aj balyaat ie aokbaa adayira váttaatáat aépaab. ütoisó alkalaa folt at '' 1848 M 1849. árakra köratkeaett absolst sraJoa at általak lakott löld asee Tarra Ragie, Fasdoa Begioe, — koron* birtokkirály I8M aév alatt említtetik — lebit ekkor' ha a volt sirolam, hoiy nm asáas földnek hivtik. — As ia vsii«ág, a mit bitonyii atna hiaórial tisy.bogy a Minők sa • klváltaágaik érshaábeo föidbért ia détaál fl<ettak, s msgysr királyokat ia fa\|edelaeket áiatastokbaa tartottak aagveadigalnk: aa áltatok lakott lertleleken levfl erdőkben a fejdelemnek vadáuati. htlánaii ia aa\|tko\|iatá«l joia volt. — Aa Arrpád ia vogyss bátbali királyok alati aaáat oépask ia as általa lakott Mdaok a koronából való vinonya a hflbéríaógnek egy aaját aéioa nemét kipaste; kaaaaálta a etán ia olák nép, Ja a talajdonjotai a koroaa magának tartam lenn. — E kor«satka nem ia volt it kérdia tárgya vagy vltia roha. (Tt(a Uvaikadk.) Hirrltritiil Iteielek K. 1 batybaa Itocr al ati arflnk laytánaak a -Zalai KOllDnv" kilábal} Uaaalt, (ppanatnal aaaalt, áa itt adlak a JNhí JVopW" Urát, aJyrt lapunk atáa, mJíi kaaaaatárjával koaoit vartnuft —'-f-i: - ftstaán ia kritika á .Zala' aa Ma** máaá-hn ahraaak a kévathaaá dalt, aalj «<gl keleta, éa alaél\| aj aaraé: áa ápHH* Mkl aléaéáaaa a wlatáiaalat •fjlk tatja lapaakkal maakn aly iaynvtnaMhat kaaa-uilk, a aiaáket a Jtaoéara IMaaá\| aaa makaU aa«. ■aaal n a vMajr, a aaly anákkéal a aaJU valaaaly kftaafa ta a aaiaiáraalatek klet fcaállaal aaekatt, kiatlak te aa ttl aákaél 8aalkty4Ua Mtánalat kéat iaMkaa»> Inak vált ta Igy mini rahniálakat kMahllák Snlkar •alatánalata ítéaaénak matat Safnaka jUvé lik. Ha aln/art Stalkay t Mptadl mtakáaal, i»a4lkaiál^ alaiaat al N( ktvatal, banr Jahk viaaaart Mm Aaa a lapokkal, aart makkal a ka— Jé a ariaámaak Ukaaéml. Ht a ngykaalaml U\|«J»kb piléa A Zalára a Haalkar-MI« miatánaiat laaár flakaka, akámmk larépára Caka taigaU. K—a Tivaééakál karált eéa. ■ K IM máaaakkn. T. M IkjU al. «bk. >iaa- Daip, aakkafy lat, kMáak malal Daaáaaaá Uvják JMIlbAkkéat Játaatk. ... A vamk aéaatflkéWa mUMallk U HJ-D geaéalai; vaa kaaaék hj kia kaa ptkt k; éa ukt aaa káaélkalll. taméb a«yHbálbaaal a ptlaa laráa I UÓZOffT, i vttéki albírói I MáB tk„'t898, 147 Árverési hirdetmény. A nagykanimi kir. taaik Ikónyvi oatlálya réstirOl kötUrré léleUk, kogy a Remete Qéii aagykantaai taksa vigrebajmtónak Fehér Jiaagf végrehajtást nanvadö laogviii lakos attak KM lh toka ái járalékal, — tavikká Tóth Jáaoa * nejé Cíimmerraann Tarán végrebaj tatóknak 89 IU Sí kr. áa járalikal éa a még WmsriMaada kö'tai. gak Iránti végrebijiáai ügyében a lent anmatt kir. törvaaik larálrébn tsrtoao s langviii 23, at. Ijkvboo I. 1—14 tornám alatt Fehér Jáaaal ta-lajdoniul felvett a 1088 frtra becaüll ingatlanok Tóth Jóm éa sete Ciimatrmaaa Terét javán st 1. 801. hm. egiaa ingatlanra a a 84 ia ül braa ingatlanok We réaaéro kikeblMI koMgtanó haaaonilveaall jog ipaigbi lartáaával # Katb-esMid Barna u Aajániau kövaUeaakaa 1SM1 irt Jaalaa ki 4 aigjia «. a 10 érakar Langvit kötaigháaánál hivatalból maglariaaü nyilváoo* árvsrássa eladatni log, Kikiáltási ár 441 tart. Árverezni kívánók lartotnak a beasár 10^il készpénzben vagy óvsdikkipas papirhaa a ki kttldOtt keaibes letenni. Kelt N.-Raniaaáa, a kir. Imák mini telekkönyvi hatóságnál 1898. évi aprtihi 10. napján. (JÓZOTT kir. taaékt alblrA. Lspulajdonua ia kiadó :' riiciiL rtLir, 918. tk. 896. I4Í-1 Árverési hirdetmény. A latenysi kir. jiráablróaég mint Ikvl hatóéig köahirré teszi, hogy a letenyei lakarákpáaslár éa Jnrkak Rokon végrehajtatnak Tinái Oyirgy elleni végrahAjUtf ügyiben Miklóake QyÖT\|y mnraoainvi lakoa kéaedelmea árverésen vevő ellen 268 Irt 40 kr. hátndékoa vételért töke, ennek 1897. ivi november hó 15181 járó fl, kamatai 8 Irt 88 kr.. etöllali árveréai kérelmi kdhmpk erejéig a nagykanizsai kir, tórséayaaih (a lataofal kir. járáabiióaág) tertUetéa fskvtf letenyei 178. 4s Ml aa. tjtrvbea A -4- 073,874 hns. alatti váMM terhelés ingatlanok 280 frt becsirban, a lelenym 581. aa. tjktben A -f Mi hm. Ingattanok Tlaasi Györgyöt llleló (ele réaaa vákaág-kMM Inatlanra W frt bsoaárban a letenyei kir. JMrdalg l\|kvi hatótAg leiekkönyviérába imt évi aaSJaa hi lAélk aa^Jáka é v. IO érakar dr. Caaapan KAimAa falparaai Igy vád vagy ha lyeltese közbejöttével megtartandó ayilváaoe ár* verieaa elsdalni log. Kiklákáa ár a laMabb kitett bgaaár Árverezni kiaáoók lartotnak a becsár lf%-ét kénpénaban vagy évadákkápn papírban s klklt-dóit knékn laaani Ealt LatkoMa, a ktr. fártaMriaág mini ayvi hatáságnál 1898. ifi iprfl há Iái. HUNEOVm, kir. s^hké Nagy-Kuk csttfctök Zala se. arim. (4. lap.) ím mMw 16 Ma akik moat létaégbeeeett eaereacaétlen anyjukkal érvényben rali 8Ó.7I7 bístosflAsi tnrsődés együtt a legtzomorubb jövő alé néznek. — KMwilHafc, A kormány mindent megteáz, bogy aa aaailagaa a rátád aatrájk aa találja készületlenül at oraaág birtokoaait. Qon-doakodáaát moat lőlag arra balyati, hogy at ara-táa elölt legalább kát háttal mindenütt elegendő munkáa legyen. A megyei hatőeágok a belügyi éa iöidaivektaígyi miniattar agyűttaa utaaitáaára atokban a megyékben, a hol atociáiistt mosgtl-mak nincaenek, öttteirják a főiőaiegee munkaerőt, ex eke' a munkátokat ingyen azállüják oda, a hol mankáahiáoy van. — A kormány goodoa-kodtk arról, hogy eaeknek a munkátoknak bántódáaaoe legyen éa atflkaág eaetén katonaság vagy eeendSraég védelme alatt fognak doigotni. Erre vonalkoaólag kőlőnben a betagymioiattar 1139.780668 írt 58 kr. tőkével éa 1I7J81 írt 88 kr. járadékkal Aa 1897. évben kiasatletett 6,011.877 Irt 49 kr.. mig a tartalékok taabáiy-tterfl emeléeére lordilUlott 6,008,806 Irt, 06 kr. A bittoeitékí vagyon a tsámadáai jelentét taartnl a díjtartalékokból (biitoaiiéki alap) 64^88,190 írt 68 kr. őeaaegbeo, további a réaavéoytőkéből 1,000000 irt éa a tőketartalék, külön-tartalék éa ai 1897. évi nyereségből éO kr. öeaMeea 68,887 243 áll. A tártaság Seaaea vagyona 81,980.897 irt 89 kr. A vagyon elhelyezéee a törvényét háti rozmányoknak teljeaen megfelelően lörtéoik Ingatlanokból, pupiflárit jeltálogkOlotöQökböl pupillán* értékpapírokból áll, ttelyekböl Magyar oratágra eaik : Magyar értékpapírokban 8.888 J87 mai aa agyaáa ssagértéaáro éa aa -"iti lehetséges kisgyeslitésére alkalmatos baivaatet tavarja meg t B. Z-itang Nagyon asasasn bírta* megérteti, hogy a aóvaltaégre oly aagy fogdkoayaágfal, hajlammal bíró ártalmas aaáai la) egyik fiinak mi lehetett valódi oka e eikk megírására. Aaaai ti eiaő perctől lara ttastebea voltam, hogy aem a Petőfi taarepléeej éa aagy sselleme tmati gyűlölet, baoem annál sokkal átutalt 8,144063 Irt I mélyrehaióbb, jóval régebb keleti aaanvedüy és frt 98 kr. ősttegböl törekvéa borjinotiaita ki a cikket Iagköseiebb réaaletea utuitátt küld a megyei frt 06 kr. JebÜogk ölcaönök magyarorazági ingat haéeágokaak. A miniaaleri rendelet értelmében tanokra (8.786 408 frt beceértékben) 8,769.800 Péeaett ée Baranyamegye többi kőaaégeiben már frt, továbbá a társaság háaa Deák-tér 8. ea. a megkaadelték atokntk a munkiaoknak aa öteae-' (Anker-udvár) 681.884 frt éO kr. 88.986 Irt 17 iráeát, a kiken nem fogtak teornit sem a veate- kr. tizzta jövődelemmel, tehát öaaaaaen 11.624,761 deimee módon terjeastett saoeiálista eesoék. — lablltaml iaasttég, A alaó-lendvai polgári olvaaóegyiet 1. bő 88-ií lényea ünnepeég gei tartja meg lennálláainak kuMoriUm jubileu mát Aa Inoepaég sorrendjét este nagyobb stabáau hangverseny küreti, ennek végettével tánaavaoaora éa táncmulatság lett. - Egjr kit pasait Már több ízben fel' keretlek bennünket Meaö-otcai polgári áruink panaaaaikkai, hogy a halaknak éa udvari caator-náknak at ő uteájokban ninca rendet tafoiyáaa, és igy a piaakoa vit ott marad pooaolyábao hátaik elölt a gyalogjárón éa a kocaiutakon; esős időkben pedig a mélyebb belyekea vaiőaágoe tócsa hirdeti heteken, töt hónapokon át a aivalar múltját. Es at állapot küJőoőe tekintettel a kötelgő forró napokra, köaagéetaégügyi mempontból ia tarthatatlan. Ajánljuk est a mérnöki hivatal aaivee figyelmébe. A bayt könnyen megnflntetbetik utcai csatornavágátsal. Mi hiaaagk, hogy aa rövid idő alatt megleaa. v — Ipara taaeaetk Jalalmatása Aa ipariakola igazgatója gyűjtést rendez. Megkeraete a helybeli péniintéaeteket, hogy adakoaaauak, bogy a befolyt őeatagből a tanév végén rendezendő munkakiállitáa alkalmival a szorgalmas, jő magaviaeletO növendékeket megjutalmanaaaák. Erre a célra a >Zalamegyei gazdasági takarék-pénztir« 10 frtot adakozott a napokban. — Háay aéakkeláak na * A népok tatái 1898-17-lk tanévi kimutatáa aaerint van Magyaroreságon Ifi,961 népitkola, a aaokban 87,160 tanitó működik. A tanítók tzima a moll tanévben kerek 800-al aaaporodott, u Iskoláké pedig 67-el, — tankötelet gyermekek atátna aa egéat ortzágbzn 8,889,100 volt, tebit aa öaazm lakosságnak 19 ée fél százaléka. — A sailrássat tnegsitaiillse. Talán egy megyében ainca annyi zutiró, mint épen a mienkben. A jegyzők, ha nyüviaoaan nem la ^léptek föl ellenük, de magok közt nem eeyaaer panaszkodtak a miatt, hogy i'letékteleo, aok aaet-ben téimüvait egyéni kik még a helyesírás követelményeinek tem tudnak megtelelni, belekontárkodnak aa 0 hatáakörök alá tartotó dolgokba, (folytmodvány-irát, adásvevéti szerződát megírást ttb.) évenkint meglehető! nagy öetteggel károsítván meg őket. A negymérvben elharapódzott zugiriazat megazOntetéaa céljából a tala-egertzegi ügyvédi kamara erélyea intéakadéeekel telt ioJyamatna. — illattgéesiégigyl ktaatatéi. Vár-mevyénk területén járvinytaertl általi belegaégek már cmtk szórványosan jetantkesnek: Lép/int: Tapolca 1 udvar. 8rtMu: Alaó-Kuatány t pia, Oyöievén, Habágy 8 u., Mura-Vid, Nagy-Horváti 8 il, Petöhenye, Ritka, 1 u.,öeezeeen 7 község. — LegftMM klllatalée. Maulhntr Ödön világszerte iamert budapesti mag nagyke-reskedőnek, kinek at oroaa cár iltal történt magat kitttntetéaéröl caak a napokban un láke t-ttnk meg, ö felsége a király a cs. éa kir. udvari azállilói címet adományozta. — Aa „labor" életéa jiniék-Msle> »H Ursmég Bietkea április 14-én tartotta XXXIX. rendes közgyűlését Palkenhayn Ferenc gróf ur 8 nagyméltósága elnöklete alatt. Mint a számadázi jelentésből kitűnik, az 1897. évben 10808 ajánlat nyújtatott be 84,888.796 frt 41 kr. tökéra « 17.807 frt 47 kr. járadékra éa 7983 szerxödée 10,080.846 Irt 18 kr, tökére éa 16 899 frt 36 kr. járadékra iéteeittetett Aa év végén Irt 86 kr. ö felsége uralkodói jubileuma alkalmából 10.000 frt a lizztvize'ők ée aaolgák nem nyugdjjképee özvegye éa árvái aagé yeséeáre léte sitendö atap javára adományoztatik. Aa igazgató tanácaból kilépő Zíoby Jenő gróf ur ő oagyméi-tóaága ai igaigalótanác* tagjává izmát magvalaaa tátott. A a 1897. évi aaaivéoy f. hó 16-től kezdve 100 forinttal váltatik be a táraaság pénztáránál — Arlkségre aael/ Kaaissa k»a«ló-kea lerf lagatlaaMI Ali, a tagstigl tebbea kéierfat kenaik. I.evélkall íJáaiatek kértlaek HArlks4g 88" <te ■Mii Maéapstl Mpesta reefaatai A gabonaüzletrtil Nagy-Kan Itta, 1898. a^jw 4-én. A gabona ötlet a hét keadetén csendesen alakult meg. kéaflbb ttonban a nagy kinálat éa reekály véteíkedv miatt aa árak robMMaao estek. A busa iraamult heti jegyiéitől 30- 80, rost 90- 40, tengeri 10-80, tib 80-80 krajoirnyi veasteaéggel zárult. Helyben a gabonaüalet áru hiánya miatt, teljesen pang: oaak a nagyobb mennyiségű tengeriben 8.80 frt ab Barca Bzlet köttetett A vetélek illatáról tóló hivalabe kimuiatáaok aaerint a kilátások agy ugy bei-, mint külföldön kielégítők. Aa idő aairaa ét esőt gatdiink már kivinatoeeak tartanak. riad Araiak: Bum frt 1410—80 Btms . 9.60—60 ltamert , 8.40-60 Uk n 7.10—80 BAhUay , 6-aétermáasiakéat kantaeal pariliaaal. Petőfi Sándor a atabtdtignsk ét aaeralemaak a legnagyobb költője volt, anaak öemerte ét at eaeroaeeáe aamaate alán, a mávelt ktliöid «. Stellette kalbaUttaatágát aegeaudálta éa hámnla aa agéaa művelt világ mellett at a tokai emlegetett aagy német aassset is, kiaak tagjelaeebb todalai lérflal villalkoatak örökbecst költeaé-ayeísek németre való átiordiliaára. fia nem eeaiédoa Mélás és Bikon épen iignrárl Jatan stiat férfiak fa iardiiották németre a aagy költó aű veit. De aaa ia volt 8 a etó tnoroeabb ért símébe a aovinista, ssert bár a aépiognak 6 volt iag-ebsántabb hirdetője, de e mellett el tudott aa-reugesi Haha aodinép dalai mellett, aelytket aaiatáa Ékeroeen Illetett át jó fordlttabaa magyarba. Ast sem hiaaea, hogy komoiyaa álhisa a eikkiré ast, bogy >a forradalmár, a láaadó, ki caáaair éa birodtloa tilsa hanoit, ki aa 6 lantiat íaaó ét \|ytl6letbe hatott gyalázó dalokkal aangoataita a aegyaranaigi ás erdélyi aéaMtek eilea, a kik mégis hlatgbia áltattok aa arallndá hát aeikf,* .habár aa 8 eaeiekméaya a törvény aaerfot bttnMayaa ia vait,hagy a kálit a tókor emlékének aaabiot állítson.* A hansaeratet aoba, aea törvények eseriai aea volt ia nam ia lakat bAn; Petőfi éa a aagyar aeasaat nem volt fawaéal asár 1848-baa, haaea küadótiűnk aaoa törvényeink betartáaiért, melyek asár királyilag anen-teeitva lettek. Petői éa a aagyar aoomet megértette éa árosáé 1843. évi epokhaiis időkben, hogy a siaaiÉ nak laijaaaa eeakitaata kall a régi koraunj- rendaaerrel, aány iltal C S A B N 0 K Péteri éa 31 Btátltk. — (Báat Unriá Ur. Mm váákiialli. Tutotte sa tfstt SS-lkt kslasvást Mfcaáisattl Hsgytlátsa) — Érdekes éa főleg a otáatokra néave taaultágoa vtaaaapillaétáat vetett Sáai Láaalé koloaavárí kir. ügy éti a „Biatritaer Zeitung* elleni aajtéper alkalmával tartott vádbeesádébeo, melyet ai is asegkaptunk, a egén terjedelaiban kttafflak. A beaséd aaóaaariati aaövege ea : Tekintetes Bájté bíróéig I Mélyea tiaztelt eakldt arak I A moat felolvasott köaleméoy megiráaára, a int á dkk ki is tejeti, t mait tv lattni 31-én, 8egaavtrt telálUtotl PetOiaaobor letapietéae adott okot. Biaoayoa megdöbbenéaeel tfok moat itt, a aélytn tiaztelt eakldt arak előtt, bogr aaáaa aeatetlaégfl magysr állaapolgárt kell vidolnoa nemsettaéa eHenígyülötetre van izgatáz vétaégs-ért E»lekezelem szerint, legalább Itt Kolozsvárt, az eleő eaet, hogy storoaabb értelembea vett erdélyi német lap folaiaáaa cikke által kihívta a közvádló aarepléaét Btaonyoe Jól taö ttál-caend állott ha a atártülönben im'iira hajlammal bir6 naaaetiaégt lapok kleöU éa e nyagal- viaelet áá ieieMe kor-biatoiitani több másad éta fenyegetett alkotmányukat, hogy a a égnek na úrbér eliőrlésével éa aa köaépkorí taieamányak átelakitásival alkalaaakeáai keli a XIX. aaáaad uralkodó tnettaaébta, meri ornk igy tataikét aag a taabadeág éa a katadia ihalinea kftvatei-lényeinek. A aagy reforaM lábát már aag voltunk érve, atart annak wnllimeeől áriadén hazafi it volt hatva, ezen Időben a forradalmi lia elfogta, aagkltllli egéae letépi!; nátaak a saabadaágbaro kiiűaéaéra asegadtaaa slbatüssS lökéit a párili iebruári ia a báeei mireteai forradalom. - Petőfi láaslelke éa aérbotfon heiataaritete a koraakalkotó airrha 15-iki nagy napnak vaaérévé tették; aa ea < aapfe voM akkor, aa 6 amal ás seoaee ideálja valéantt aag — akkor aakadait tal a tajtó. Petőfi áppea aist bármely mta mlvalt magyar ember, eaba aem aatdia, aaa óaairellaa némáiét, de igea oaloroete láogoatorként, vévtfomlé versekkel aa uralkodó rsadsssrt éa a basá\|a, ntazete eltaaaégeioek tekinteti Meei kaaarUlil. Ne tagyen a Biatritaer Zeituag kathohkattbb a pápánál, aoet midőn a legalkotmáayoaabb hdtaa éa aagy aagyar király neaieaitette aana törvényt, aelj oreeáfoe éa őrök namaeti Inaapfá sae'i a aáreius lo-iki aagy nap eradmáayett as 1348-lkl évi törvényak aaenteafléaiaet sápjai április U.4t. Te kaftatatlaa saeitaa, aaa inai, aaa fáj, aesajtra éretlen aég a ssihaóaágra Meeá aagyar aaaaaled némely tóeeipfS tagja, hagy éppen a te Mtelad kwéeaéaysseit ée ktarisna kelt aaahadaajtó hatalmival vtaanaéive. sssaáks vágják treanobrednak éa nseatatedaek, hogy a aaeláae a régi. taft Jognak te aanhrod ■■■■■ törvénynek ée aabarieégaek gnayji, aaí írják, -hegy ia aaréaaeitlk a ta eaebroóat leláUitesl, iá taaó altaaeáge volui a aáaut aaanitaab a kiaak aaohrod asea a talajon 411, ssefyet a aaáaa aép la illíred éa nemzeted ellen saját vérórai védetsseaett", Banális ki'eyetée, de aaégta alkalmaa aa fogatáéra: na magyarok itáliai aa 4 hapeai keaöket a kiooses aaiáv tárosra tetlák, a aovialsane oranüatorka aaga\|llt. hagy aaá ai- Nagy HftiiU-a oatttltrllth Záls IMI, «á«i. (•. lep,) \|N9á, né.M M Ma .11 • Htn a Mai »\|ili nem iwlls, • Petiit mmmnv arMtlM s»awte)eéég\|tl »» éfHa Masla Karma elAti klm.bit\|a, ••««» I n«illi atak agy elljaie »•», alnkl aiga\|fáteellenl, Német még m a telel, a I »• PtlUM alt vum* elered logialtd a éMt, mlf aahe •» «alt a magyaroké'1 M0ahl* Igy Itheltége, hogy btn ataW aaéa<Mai. KrdHyben telakoééhaal tahitiénak, ilalemknet tanénak. Mér Hl kálién veléatk larloai kiemelni, kogy a magtár nantani aaért e»lte tVOll trnbiít é\|<i><a Mageevárt, mart aiaal aat a IBIdet akarta aaegltae<lnl BMlyet asasa fira hallatáéival megeeaalalt. ■• KtruHal a laghaláreaeltabble vi»aaaatatoa a Mltakaaea allaaa, ka** akadta! még olyan vakaeré, kl kéteégbe merné tanai a a magyar aeaeeteek ail a vérrel aaaraaii Aai (agát, k«§y t a»é\|> Magyaroretáaea joga «an alt 4a olyan aaebro* »a»y aáral emléket eaelnl, a bal éa kinek akar. Haaageág, tor'ánelmi talgea, kogy ftegeavár aaka aaai volt a agyar téma, hanem etéaa térit* volt éa kogy aéaei ltla\| at, mélyén PetAII •töbre III a vlgg'. hogy a aiagyar aaaHMl l\|ial-vaeetl meg akarat magyaroaltaal a hI atokal. Hiatórlal léev, kogy 11 ik Uayia ■agyar klráljreáge Idejébe a Haja* torkolata mellett fianuntkaak eereeeii »é»ti ajka a ép lakolt II A ataaat etedatl alkot méayölft laberelvel appareteelv\|l, A aaéaa klvgialeell alá éa g agagéa 11 konaaay llrndalea IftepoglMlgé polltlkéjtt fttvl lelie éa lg* falad la siil.mnmltjál, éa •pali lé aaért halllllan nagy hdvtta4e«»lftl, Navtseteete 48 l». évi kárai maguirtíieétl ■náalél millió Inaik nétklil klÜMOal, aaalyaak tgyrbue HeagadlMatt a aat hleeea, a tlbblaea iMllaiatl bá. Aa fisára Ifeata aa elébb Ma keaotl\|lliegA éteheal \|giahM4ate Aeee kAiiaéged, papi (tagat! váltalgául It aillléval (ével Whk lAke kárpótlási nyert - egybéal eélokra 18.000 ff évi áegélft kapott atb iiV Miután at eréély! mesén éa klajogi «taaoeynk nagy réa« a lOlé lerméegetébea gylkeraalk — silktégtenek tartom klpatatat kogy atiért Melák I aelatoh Utal lakta (Aléat klrtiytóldaek éa Aliért aati helyes awavaeéee a eaáatlAM. Haeaaétjkk egi a kllajaaéa' •téllébeahoeaeáhan, 11 oraaágbta, hivatalim lialokhan la éppen agy. a lalnt a nátdald blta\|aiéeét< aAt ai utóbbi uraaéggfRIéal Iratokba, aAt tArréayehba* la előfordul. Ka «oabea aggodalomra nagy kételyre eeha aem adott okot, álrtl ea aam fá'loeU!-llátja meg a Ittasé poellU jiiitöt éa aeaak alaplát A lf-lk Rnitrátél a fari hlrlltalglefél Tea-tokréli áa elflbWek VlfiéreMkrél aaélnak, a nly alkagyal kéeegJl basáiét, advel a (eiigertflí MáUll élaeveiaa aaak a IVI, ssásadbaa kaa» ea«aoegel«maMl klealkart, lolyinaoa atankáeel \| á latell \| léhát addig lebstell háaté, ka féáeil földjét e mwgá olhailea áreéáeek ellaa,"ai klrták aalaalAldaek a eeáaaok Utal lakolt agm ladla rédallMaal. ^ A ki. aysrawk ftayga\|«Mékt\| I XIV. XV. éa XVMk asáasdban malii Mdali I )unaáayaA, a tűink értéséie \|Üt HmglUtlM é« Mátyág Wtrály lArvényelbea, aa a Fisndntk kleáaéonésa. aansaal magklria a\| Appruhata éa GemplIaU elwl erdélyi trkAny-derék aanrgalmaa népei, htigjr jöjjenek ée tsla \| rekWn láttául s eété-éáionle rágd—»agy»nil pad\|anek mag a $«épelaépá w Erdély déli \| iXáMHág aaéliei \|tlyrle< kaaeaáltéa, éa réeeéha. mely aelyek a kalandor aépek gyakori ** általak lakott lAld ae»a Tsrta Ragta, Paadoa heliéaaitgl swjdnam néptelenek veitek fkllta-1 Maglee, — koron* birtok j- király ISU aév alall féle jogokkal éa klrállaágokksJ lettek aNfejle- ÁMllitéUk « 'ahái ekkor m li volt sérelem, begy dékneva, amiBl ténylég be la telepedtek. — a na eaaaa Alidnak hívták. — Áa le veléaág, a Aeei-aMéel eklevél ég IdÓbnl aaw meradi fenn I ll biennrtt atoa klaiértél Msy. hogy a a»áiok 4 Igy a feltételeket, melyek alatt a talapHáeU* I klrttllaágalk ériglaábee foldbért és détmál HlMtlak, s mag far királyekaí és latadal aiaket I nataauikkaa tarteetek mggveadégelni j ea Utalok A légabhaa agyaav«Mlt klrályfnld 4.'lahett ivriteteken levfl eidíkbe. g oláh takoaaleek aelAaeadáli tlrléat, aam taéjnk. da kát«égbennkaiaüaa tény hogy aokféla eaabsoaiommal birtak. i»■■»—»»■■ liymmim i ■» mmm tea ttgyeavaaatt klrályfltld eaáee ás! UI\|U ••rttlKaken levfl tfdgkkea a lé\|edelemaek tlaak kltáHaág éa iBrréay ■•'kokaU^ joga volt.- a volt aok aaátaden \|t, aaalvaas ** hitbeli királyok siall a király ItM. évi raea in y a^aja ll-'k Iádra levet* A aaáas fa) atlveliébb volta s pairtetaal re-déeek ealvée elfeje g Igldre és laié<má«yalr g wit Mvét ét garttga jellegéi eyeaite rltMt IgklatA éssélyaeaéggel és bagyoaiáayea oppor taaltiai peHMhUá ált) álén S'l, begy a kea-detben paréayfaak ttendhtié gaálMaága SMg-tameaaduil, Ifagya aHaegltetia aet u AraldkásbAl vilé királyuknak s asá<s klulépllÁ IriaM etggger-tele. A SMasr királyi aslk aeáaadokoe át Vératlygii tárgya voltéeaaen verswnysék klaéll volt a germán élem (a, i stáasok fajrekootl. I ariad alkalem nyílt nekik magákat mind a bét télre aásve aatkaégeeaá lenni • — királyaink éa aamgeti faiedaltaeiak a iréMvtlioaáakor gyakran vleiktfkodiak. klllaéaaa ktborakat vtealtek. a aááatokeak,1 mint aeakáa, takaréké aépaak aladla voll péeaU, 4 llymlknr aalveete adtak egy kle kgieaOet, áa aa llyaa álkalmtkal aagyen jól feltadiak baaaaálal niaMi kedvesmáayel éa Wtokek kaptaára. Saóval Órgtké okee é* kilát tahin tél voltak, ll-lk Eadra blvátiaág leveMaeh eiedell\|e naa Iétetik, esek Iné Káraly 1817-ikl aegerétlK átiratán kaadve lamgsi a tártánál aa^ Aaonbaa Károly atáa valaaeaayt magyar király ée erdélyi <b\|éelei megrOlttle áat. Iteen kivállaágea Jngetapkoa a aeáaaek kéafbb aagy birtok ok nl assraatak adaaUnyhtnakot, kltUei téka vallást áe eaelleai l\|lédéMaek. A gyáaaoa aiehéeal véat Magyawwnágat kél falé aagklllá\| Mély Aeátlá lat. A eaáwmk ael le fél klhaaa. ■al ak i Ak kl án aaeblak NHiéteteka a fe)adtem-ask s ha aa aea álloU at, váraalkai beaárták rekteaeenvikel s atslk páHeak, vagy g tlrAk eek H atwat—k adták B kenaak alall kapta Bátort let tán tol, mini aár 'eneya klrá'yiél aeea anaamlkal. atlyekea ss Endre királyiéi ayer klvállság-lavéHal alapaJ nagyhír! Egyaiame. AI Mátrák hátból veié magvr királyok sít, i»a éfm Éaall aia »eiett Mbf — sagjraa ter aéaaetea, hagy aa a\| hulyaat le eekbea eMayére váh g etéaa aópaei. BmM aUulga vall aa llél áa 1840. áfákra kflrakaeett alwalat aralom ssást eépaeh ét aa általa leheli Mdeek e koro-adh»a »aló vinwnya a hlláriaégeeh egy aeiái-eágee aaaét képaat i haagpAlla s Saása és oláh Bép, <le I talajaonjegli a korost aiagáaak tartaté laaa. — B hiirnBtlh»a kérdée largya «agy vltáa aeka. (W ki látiá) aem It volt et IhfrkéNlll Iseutek, % X. t helybe* Hogy al «lt nélatk lartártaak a .Etltl ttatán" itattat Untait, IpMittggtl áa llt télik I nhi JtuN" kirí), Mvlynt lapmik atta, M^tt tiaawMilt'il kwott málrntfl aaátbaa t — galataa Is kfllllma. I ,lak' « Mm« «t> iMa Mvaipak a klftiMM étit, «tiy rtgl keleti, ée alaélg tj aaraéi ilirdtíióiek. muik /tM tii I ArferiN hirdetmény A twgykaniaaat ktr iweál ilvl eastgttt rá-asárttl k<jhirr4 tetetik, hogy falaaiagye Aaae> aitett Arvsllre Tf)f\|tá)lal«tik tttwa Andrtil véerthajláa aasAvaGt tM^NaaM lakos altad M)1 írt Mtke, aiaal IN0A évi jeltas hé I Élé 8% kamaat, lé Irt Tft hr. eddigi. 4 fit 90 fi Jelenlegi a a még MmertHendé kMtságafc Iráni tégrelMllásI Bgyéhen s fentaeveeell klr lórvtmH lorgleténaa tartaaó g sst Unttól 98, aa. tjkvhsf 4- IIIA hm alall lelvatt Imalleaaah Slpűi Andriai Wetd t 8M frlrn beeaUt lata rtass IMA ért aéjaa bá l-lb saglla é. e. Iá éraler Hsl.'Uesló kflseéghéslnal megtartandó ayHvb> aa árverés«n etadalnl fog. Klklélléal ár a lentebb kliat beosár. Arvsreeal klváaék tarlóinak a beesár 10%-áí késepánelien vagy Avedákképea papírban g kl kflldMt kaaéhee Menni, Kélt Nagy<Kanlsán, a klr. Ivasék mint táteb» kOofvl hálóságnél IfMH árt máre.. hé tt. rttpjáft UÖZOHV, Klr. ivatéklalWrft, MH4H lft,/tMM. " 141-4 Árverési hirdetmény. A nagykantaeal klr. laaák Ikönyvf aalllfá rtaaérfll kéehirrá láiettk, hogy a Remete Qéáft nagykanlssal lakaa vlgrebsjtalóaak Fabér ió<atf végr«hajllat aasevsdd Isngvtsl lakos aUsat DOl Irt lAke éa járulékai, — továbbá Tóth Jáaat ét híjé (ktmmaraaaa Térés vigrehaiiaiékaak 58 tat M kr. éa jlralékal és a még Wmertisaéa k«<la^ Sok Iránti vigrshujllsi Agyéban g teot eeveeett ír. lérviaék lartlle'lhee larloaoa langvtai 88.es. Ijkrbea I. 1—14 tonnám alatt fehér iémmá ka-{ajdonánl lelvatt t 1088 írtra beoaáH Ingatlanok Tóth Jáeoa la aeia CatmaMrmaaa Térés jtfárá as 1. 801. braa. egéta ingatlanra e a 14 éa 44 hraa inaatlaaok Irta róaeén bakeklaeell holtietarté haaaottélseaell jog épetghat tártáéival ér Re^ teMW flaan B itajáatsia kflratáeaiÉaa IMA Irt Jaalat II 4. aagiáa é. • II Irakar Langrts k0aégháatnll hivatalból magtartaaál nyilváooe Irverlesa eledetal fog. Kikiáltást Ir 441 M. Arvsrsaal ktvéaék tartósnak a kéespénshen vagy óvadékképes küldött keaáhes lelenai. Kelt N.-Kantaaáa, s klr. tvaalk mint könyvi hatóaágnél tAM. évi gprll hó 90. olpjáa, aóZONT klr. Isaéhl sWrá wfi+m a ab ■atekla la lyH" Mk< tüeélee* awlatlmlat •gyík lagjs Itpaakkal «Mkte «\|jr hayrittewWil haaa Ittisea a aaiaitrNtatk'ÍaeTlk»!ilaal saataM, Itatlak ntlt, ilatkat a rltaaay, t a>«ljr arMUal Ml a aj 16 valaaafir a as llt Biliét SaalltyvMIt sstattnalal tM t»rtkt«t-laaat félt a Igg alill rnlkéttltkst ktssCaMai. ■f-watw.il •Mlkay •slaUrtaltta ItÜMabÉtk aarlal gtprtala gtltá ajk. Ra éUiytrl hally t rtpösl mlaktaat, HM\|lbtlj\|tg ■lélial tl fttg klftal, luay juk ftsaaarl tarttM Mas a ltjaikéi, n«t taskltl f»»«'— )l a átaltank IlkaalMt IH a sagylaalaaal IfgtJtMt pMát A Isltra a HsalkiyMlt mlatlraalat taaBtár Bakaka, K~S Tlvaééibél kertit tét ■ t itvl ■atMHkka ¥ a xtdtt alt lltk ■lae- CMf, ttakkagy lat, UvJU Jtéttbábléal játmáh' aduMtk M H7+V léeéetai rta ktaaM tgy Út kaa- gtflt ta I It iám SMS iáatltatlV, \|mM tagprttókoíBl I filaa Itféa I Itréflra (fttii migsa, hNSak tatHal Pmtmil A verni al«e\|jlkébta lapiMla\|denua ée kiadó i' nitiHiL rCLlr, 918. Ik. MM 145—1 Árverési hirdetmény. A letenyet klr. járálbitdság mint Ikvl baléság köehirré taeai, hogy a leteeyei lakartkpéesltr ás Jarkek Rokaa vlgrahajtatóoak Tleaal (lyórgy villant végremtia ügyében MtkMaka Qy(tlgy mnraesényl lakos késedelmei Irvtrlaaa vevÓ ellen ÍM Irt 40 kr. hátraMtoa vélelárt lóké, aeaak 1hD7, ért november hé 16-181 jáiá 8/, kámllál (I Irt AA kr. eaenali árverési kérelmi költségek étijéig e nagykaalaeel ktr. lórréayaeéá (a letetiyel klr. járásbíróság) tetfllelén lekvő lateeyel I7& ée MII ae. IjkVhen A <4- 178,874 hm. elaili váltak terhelés Ingallaiok 800 Art beeairbaa, a la alfa Ml. aa. Ijkvben A -f MA brsa. ingatlanok Tlsasi Uyörgyót IIM0 tele résaa váltság-knMet iagát-lahra W Irt baaárben a leteayet klr. Jlti ilgg l\|kvl hálósig islekkőnyvtlráha IMá ári ataja bá IW Ml aapfbm é r. Iá Irakar dr. (Veempeee Kálmán lelperast ügyvéd vagy ba> lyaieee köthejsilével megtartandó ayilváaoe ár-veréaen eledelei tag. KtklMlási ár a tettebb kitett beaár Árvewibl kívánói tartótnak a beostr 10%-át klaapéesbia vagy óvsdéhképaa psptrbaa a BÚI-4811 kaaéhaa.Maeni Ml laUaMe, a ktr jiriiktriibi mint tkayvi hátóságnál tM. évi áprtl hé léi. v NONKOVITB, ' « kir aljbiró. Nagy-Kanfrs, Vtt ttotok BALATON-FÜRED Paaia ItfMa bl\|kM. Fürdőidény május ki 22-tffl aaept hó Téfelf. ám V+f Mtük k kik SriaUaÜrrf kdmt kM)i\| áUk Hnmti itarják, mtr mjjm IMI itt atada Mayahat — wá (W> kiiéirfinl — hü)k»tMk. - Tlti Imla^ mjU, wqrwUtM Uptrtl l«r«t»; t\|it>ji«, alnu, na kirtitk; ky,wit-. Mmn-tidnyld rm, mIh fm^i- k nto«TM kllit ftiOk. \|taMrll. iik»»>ok, Wli- Mtafi Wrift k wdik Omd tiklalllyak Iga dtaBélí véHaidftr ét,^nttni»mlkt,mn,UmHaj, llailwarvik, kiimtw báiUhut, wkritott, illll\|k, pwK- kbtlk«r«t,aá\|-i KprkMtég. ill U\|«ki M«gU«t»l»4kb»». HiiHf AMftatáici Htciktfl tM«U (jtajM kkrta Hm etknrt kradaak, tjHjk-rm, iHiamt, inyibn aMiiyak, lo»boa Mik, faajrraa lipt, Urna, niii lililtok. Maklat láafaUkéft UrawM tiiialiltaak, ituaóukúli Ba-\|iu ltkink a kllki ptrtjái ipllt Ipoljr-»J w, u Knatbat- k KloUkt- dmdda Ii I amJifcWtw; Jm ajaiaMá lé k ■qki»l éákmk. kde A* DMI a trt M ki. Subák a» krUI » frtf kukaUk Jiatu 15-% ti imbIm 11-UU a Mim >«it t lakáaok 10 ■twlikktl, >< Kkaafc » S—I-Hléal taumaikaa 10 wáiMkkil tkdkkak. Vaaatí Ukwánk : MM k Tmprta; SMAktél VlrW gtakajMi I én, V«aaaáaM kMria 1 I* Al ÍM. Vuitl Miiwtartk ktijumóiytyl. mmmrtl jHT»k - I »»pr» - ftkwa kipktllk i AiMUke* rwdtli 18-mw, ér. éirtr IíItÍui kir. tu. l«kiwi\|n»iilliik - ailkf UHUén Mikit - Ul\|l TikHU flilH\|i«aMki. lattamllk BaUloiflralri. A Ultkmlínil taviayviiatk, Mlj dal ttméi-vk fa >\|U k«4rlt, ffinktáreaa: alnkaly k áatiny akallHK taiiinla, — Mrtl kaphat! hwinj Jáaw-itl Viirtalii k LMtaMkír Aalal-iál MkokUrrintt. 144-1 ——ftaijihkwkdl ImT" ilatl-1 HaillianalWi — A Tárad tnnáaa "l Nagy-Kanizsán, 1898. máreias 81-én. 11 Lengyel Idtfna, \| f JOOOOOÜOOOOO 6816)98. • ! 148-1 Pályázati hirdetmény, Nagy-Ki niza rendezett tanácsa város VI—VII. ksrületében egy újonnan sservezett róm. kath. kántori állása pályázat nyittatik. Az állással 600 frt évi kántori fizetés és a szokásos stóla dij van egybe kötve. Az állással járó teendőkön kivül köteles lesz a megválasztott kántor szükség esetén a VL és VII kerületben lévő községi népiskoláknál mint helyettes tanitó esetről-esdre működni, ezen munkájáért az iskolaszék által évi 100 forinttal dijaztatik. A pályázók tartoznak rom. kath. valláxukat, a kántori teendőkre való képesítést, valamint lanilói minősítésüket okmányokkal igazolni w A kántori működésből nyilvános próba tartalik, melynek határnapjáról a pályázók külön értesittetni fognak. A megválasztott kántor köteles lesz állandóan a VI—VI kerületben lakni. A kérvények f. évi Jnllna I-élg bezárólag Nagy-Kanizsa várói iktatójába lesznek beadandót Véeaey Zsigmond, w yvldwmtir. Q Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán XAWOOOMBOOOOOOOOO Hirdetmény. Nagykanizsa város közkórházi igazgatósága részéről a korházi összes helyiségek meszelése, tisztogatása éa előforduló mindennemű javítási munkálataira versenytárgyalás hirdettetik. Fölhivatnak teMt a helybeli épitö-vállalkozók, kik a w versenytárgyaláson résstveoni óhajtanak, hogT tárt aján- \» Q tataikat pbAJhn lB-élg a közkórházi igazgatóságnál V adják be. v Előforduló javítási és tisztítási munkálatokra vonat- V kozó föltételek a gondnokságnál — a hivatalos órák w alatt betekínlhetök. w Dr. SteUere* léiavf Q i\|Uft)4. Ifj. Kotzó Pal Budapest., V. ker. Lípót-kSrut 8. sz. A I. c. vevökötfloíégnek atl-vaa tudomtaára hozza, hogy nagyobb kánysimiikrt Irodáját V^ktr. Lipót-körut 18. sz. (Vigssinhás mellett, a DyngoU pályaudvar Margit hid kösdábs helyezte át. Pantsrtotta azonban a VIII. k«r. Bsantkivály-otes 49. a. mObaly, éa az V. kar., Lipót körút 8-10. as. alatti rakttrhalylságdL A közönségnek további pártfogását kérve ajánlja Garett legújabb ssarkssstO •oaapend gtaaaaduydt, rélaUblI és alakit alnkkwa, a melyek 40/, tttzelőanyag magtskaritással dolgosnak. Oflzmozdonyokst és góaoaéplőkst nágyszar fordítható aoél dobslnakksl, toldást nam Igénylő szslmsrázókksl s nagy satta fslOlsttal, minden nsgyaágban. Minden fajta lovas cséplökéssleteket, arató- éa vatOgépakd asacakávágókat, répavágókat éa minden máa gaadaaigi gépeket. Vldékan lakós szolid űgyafikSk karaatatnak. ^AZ nANKER" élet- is járadékbiztosító-társaság. Bécs, L Hohar larkt 11 sx. G4akseBat") HHJiiwéal iwhMfiliiMi: Budapait, VL Daák-tér a USaMaa aivaf) MJtavtalákakdlBlsaMád alaaak) Oaasaa ntyia iasa. Saa SHa . A tAraaaAc a^JAt kAaalkan M mflUá MIS la. SS aUUla factaá. >ng«i SMayl >!■>■!Iklikit kiMlwlw, WMajvi fclMlilikil. OW ág^aL ffjm WataMMhat, Tfll iLldnillnkil ^ - -----" Ui^uJ i osaui aawwMiai~VBwMtt njaraiHU (lakaNkHMM llilnhUik) klbáu-ékW ti mk« iSám MakaMámkaL ■j inak; iliüt Z7MM aa 1IST. Mm Utrnm aa ISIT. M kMilayikii s a) liltkH k t«cm tlilidlukiU (A. maliiawai)aaév< é« M%«i UltkUrr atríil ItmMt «afcük) kldiÉkiakiik m évi Ili I, Bkdka ><vi k) nUM«l kiiiadtéMkiái (kaicitoia tpWW Miiidüinliiük swaeeie dki-■tik irilalayv!) • fUuÜMMI abSaálk téka IS",,. faaaaa i amaaiélyaavai Ma>, l»s MaaiÉtkiii ad séam Mk- aakhM, Mammé* tMkanala liaiid. SkaMk la Stl^Mhaa. WlktaTTMWkM k kMliiaila.1 «mM1 a kall m^jmumá k. (kanlcralk^k ktaai»l»ktakk klli allkj mlMda MT Nagy-Kanizsán ; Dfnt»eh L^jaa árnál. 87. «fm. Nigy-Kintefe, 18t& fflljai hó 8-án. XXV. 'étfotyvoÉ. HMlUl'tlIlll, »•'»» Marvkeneheáleátae. A Mtaatfnl trtakaaai tahrt aafaa- UXi a. 4-4 ám M ZALA fllll>HlMi KLóraarftH iui i Ma tm tl hmm* (I fri - k» k im»mM • (mumbi iwn Politikai Ól vegyM tartalmú lap. . JS^.JSp JSíS MagjalanlkN-Kantáinhetraktatkétiur:vaiárn&pétosfiUhrtfikfa. bhiu ImM ad kMMi kMkkll kfiint al IWnM mm aáaak viam. Am: lO lonkjozAx. FeleMe aa4rkaartfi: IKiLAT lÍHDOB. üdvözöljük Antal Gábor ev. ref. püspököt! A dunántúli ev. reformátusok püspöke városunkba érkezett. Nugy-Kanúsa váron csak ritkán részesül abban a szerencsében, hogy falói Üktitl egy-egy főpapot üdvözölhessen. De minden üyen kedves alkalmat örömmel ragad meg annak dokumentálására, hogy kötszsllemét at ellen-titskst elsimító, a mindeneket egyesítő, őszinte liberalizmus hatja át; hogy araiisaa gondolkozó él ératő értelmisége mm épitt, tát lassan-lassan szép eredménynyel bontogatja a feUkezeti választófalakat és a kölcsönös tisztelet érzetével iparkodik ápolni a különböző vattád követők testvéries együttlétét. Nagy-Kanizsa városában vamuk mám arányban erősebb ét gyengébb vattásjtlskezo-tek, de amelyek mind egyformán erősek a iUlflftrtffiif wffáiiJ" iránti tiszteleibén. Ezt a békéé, áldásos yhezéllmk, amsfyet as egyw-eég Ittasának szent lelke őriz át erőtit, már igyekezett ugyan megbolygatni as áldástalan és hton itten harcoló türelmetlenség, de mindig eredménytelenül. Ennek a >sép, békéi, egyetértő szellemnek kifejezésére örömmel régadjuk meg az alkalmat, mi/lőn a falaink közé érkezett ev. rqf. püspököt: főtisztelendő Antal Oábor urat a közvélemény nevében őuinte lelkesedéssel Itten hozta! hegyen áldott, ki futóink közé az Ur nevében, as [fr lelkével jött t A fehér néppárt Zalavirm egyének azok * választópolgárai, akik szavazatukkal efy-egy néppárti képviselőjelöltnek győzelméhez járultak, — most mély megdöbbenéssel és első sorban saját lelkiismeretük ítéletétől lesujtottan raj törhetnek el egy ., kii panitaocía-tartáara. Hamut hinthetnek fc fugy akarjuk hinni) teljes )oggal mondhatják: >Bocsásd meg, Uram. a mi aa^raaatuakat, mert nem tudtuk akkor, hqgy far\|pksTttnk". Ram is tudták.' Lehetetlennek, tagjuk, hogy tiastán látták volna: hova fogja majd ragadni minden én éa aiv nélküli féktelensége azt a fanatikus társaságot, mely a néppárt vonzó cégéra alatt a hazafiatlan, nemzetgyalázó célokat szolgáló izOiutaégrt megteremtette. Ha tudták volna, lehetetlennek, klpfaiaa ségnek tatjuk, hogy akadhatott vokm magyar ember, hasijáért és nemaeétfkár árató uiwei, aki kezet nyújtott volna az iagatva, lázitva toborzó tárna Moat már láthatják a mi jó lalamagyd atyánkfiai, a kik annak idején a néppártol öaazetoborzó Qvöhő dervisekké járták a tarantah táncot, hogy mekkora aaolgAhMM tettek kazájoknak éa a nem írtnak, mikor annak a azöv.taégnak tagjaivá latiak. Mert komoly politikai pártnak nem nevezhetjük, nem tarthatjuk az olyan lénk véaüek gyülekezetét, akiknek vaséra as omággytMa aáne előtt kijafand, kegy a nemaet képviselete áHal hozott \| a király ákal szentesített törvényt nem fogadj al, aam tartja törvénynek. Molnár Jámea, az iqj. nevezett náppvt aagyhírfl apálya, ugyanié legutóbb a képviselőházban enuacáka kl a raakcionárius szövetségnek eddig valahogy dak takargatott áUáspomtját, kogy a nép* pártnak nem törvény a törvény, o wééééri TÁRCA. Bolygó ilgáBjuk larala. 4 ,1 i L á< waáaU ttoddá — Beemelés. — Van a mi aaarkawtMglaknak eff igen kedvee. kóoaaterméezetd barátja. Szép, érdekei Ha. 8ely-maa, leketa haja a mán bálralolyik maga* homlokául, agy kiaaé rendkívüli egyeaertségébeo ia, aa a Iriiura. A faja, aöt egées alakja olyan, mini azoknak a folyóiratoknak a dekadena illusztrációi, melyeket a nök ritkán vaaaaak kioai kezükbe, — nyilvános helyen. Fiatal, snájdig, mely raiaaii hanyag BÜváeai eleganciával pároaul. Aa egyániiéga csupa eUentmondáaokból vanöeeze ezöve; egyezer szenvedélyes, hirtelen falohkanó, ideget, máaaaor leáayoaan gyengéd, aaalid, álmo-doaó, mint a hófehér orgonavirág. Sötét, m4iy easwoibon forrd, izzó I4va veti ial olykor-olykor titoksatos lángját, da a felületén hirtelen belulja valami aejteimee homály, nedvea leu 4a bársonyos ; a pillák aaagleta kissé duzzadó, a mélye-déa puha, akárcaak agy ábrándra kis baklaá. A logialkoaáaa: vifk. (Neese neked 1) Utazik akaspreaasen, gyors-, szwmély- és vegyee-vonatokon, flakeron 4a Ultra, gól 4a léghajón, de Mkttdt elleneége a konflisnak, omnibuaznak 4a a biciklinek. A koníekclóe ládája kiesi, a cég, melynél alkalmam volt, már rág megbukott, de anért 0 még egyre utazik —honfulotekbon és 41-moHon Határoaottan roaaa portéka, de fi mosolyogva add a rohanó, kapkodó, láaaa világot, igyre eaak utazgat, lgani eégáaytermáeoefc Kgy aaép asaaoay moao-lyáárt elmenne Bukareatból Parisig gyalog. A középkorból tévadéabtfl itt leintett trubadour fi, vagy mintha oiak Murgar .öetnss és ia eis is AoAW-jének agyik legssereietreméltóbb alakja magunta volna a Unom papíron az unalmas nyomdafeetéket, kikelt a sorok közül, eibuciuiotl sranykfiiáaaa ssomssédaiiól: magasfikfitl, hogy tovább 4\|jan, hogy tovább saera-aan. Roppant jó ksdvö, igen könnyelmű ás nagyon nagyon sterel-mea mindig, da azért aa aaaaonyokkal ép oly zavésbé tart boanas barátságot, akár a pénzzel. Dolgozni, irni, azt nem szeret. ígéri, de aztán kosza, halasztja, ás rilkán tartja be. Rég láttuk és teljesen lemondtunk arról, hogy valamikor még együtt pokaraakaasunk vele. Akkor az afrikai sivatagokra készült, hogy miért, ut fi maga sem tudta. Botaajpa, aagy szivével vsls mennyünknek egy-egy oraaalánl ígért. Hat hétlel azután megérkezett ai ajafi levél Rövid volt. .Az afrikai nfik Aanoa bambák, toelat tjük ben nioea semmi eiegáock, otrombák, hanem pótolja őket egy kedvei kioai tOrtiheju Iraacta leány. Oroszfánokkzl még nem találkoztam, da nemsokára fhiteloi lógnak nálunk. Jó mulat ságot.* A levélhez egy kézirat volt caatoiva arv4l a «**a#a ptal leányról, da niakiiil a tarra komokalvatagrói áltatta egy ló várom ^Irtnmta nyába. A ligiriiikmikb aa vek, kegy a klairai papírja l\|járt váltókból álloU. négy háttal káaAbb ToaIonból, majd QaaAA, Nizzából, Koppaakágákói, Inakeigbdl tat. Aa IgdH oroszlánok agy muUtváaypéidanya kááaysitt a levelekből. Nem veit beaafik több a aavdadi aaael akarta btaeayaaaé, hogy A a kogy geadei raáak. Astáa eaak ia elmaradlak, azóta nem hsMullrat róla sarnmM. KI tu^ji, hol, merra átau kat aaáp aasaoay rabaaelgájáask ? Csütörtökön délután az aklakoa ál My dobolt be a postáz. Hoseaukás volt, '•'rnriiHI ás Illatos. Kopprava, háttal hallóit Iróamtataa kopott, sfild mappájára. Szelidképfl lelelösóm letette agy pillanatra SST-eagfi tollát, oda fordult: jól láttam: ajaka mtf-letén mahciosiu mosoly laűvány árnya IH; Ortni jókedvQj ssfirksfejQ, borús koltsgáai MaiNtt helyéről 4a eélaaloa ktv4oeataággal nyalt a lavdl után. — Hóból Rászorítottam tenyeremet. — Antónia, Jsocsíka, Mzrizka, Jóaaa, Iróa, Ilona, Olga, vagy U Irta t — kerdezte guayayal, gyorsan psragvs — A sok közöl bizonynyal agyik I Csalódtam, fi k, 4n ia, mindnyájan. Levelezőlapok HagZ-KttmlMia látkéaéril különböző kivitetban éa öaanáDttáabon kaphatók Flaehel Fttlöp könyvkereskedésében Wagj ¥■■!■■>■ MV Arat arakeakial • krajeár. IUgy-K»nu»a vasárnap a Polgári kdtotságot tohutm fogadjs tl ürt»áeyMas. j-' . Eddig csak bujkáltak és azon volttá, bogy politikai törekvéseiknek törvéofiís keretet adjalak. Rannót hangoztatlak áa egyfelO] szakadatlanul a nemzetisekkel kacérkodva, másfelül aaélyaéges farizeusi kajkxigásanl hirdették a loyalilást Molnár jáaoa apát moat egy iramai lefo)ta la egész dicsőséges szövetségről as álarcot. Ide vetetett a fanatikus féktelenkedés. Et is kéltett idt veretnie. Igy akarta a nemzet őrző Isteni Lássa éa értae meg az egész magyar flCflkZCt, tudja meg az alkotmányoa király, kegy a magyar országgyűlés hátába a Zala 8T, jwáat (* lapj im máin. hó Ma 48-u pártnak l hó 1-án kait határosam áe kijelenti, hogy aível a szóban forgó röpiratok asarzóje és fordjMja as ot sal^yiléai néppárfijpk_________ nem tagjai, zzok inrfsl«i makidé* a pértHll ~ ^^ érvényesült teljesen függetlea. . " véseit nem szolgálja Ex már csak nyik Hatás, forradalmi izgaláe a fölkent koronás király éa a nemzet akarata flüeti, mely Budapest, 1891, áprfliai^ Haaafia üdvöritOM u-t-J. tA - - SHWr ^BMV, Milyen nagyszerű pilátná kézmosás! Csak bolond nem tudja, belőle kiolvasni, bogy ereknek aa uraknak eenarat kifogásuk sincs ju ellen, nem találnak abban semmi {felháborítót, ha aféle fekete hiénáknak (kiknek még nevök ae legyen egyetlen igaz magyar emW ajakán éa emiékök ae maradjon a tőid szinénl) kedvök kerekedik Kbasuth Lajoanak nagy nemzeti kegyelettel őrizett ^HVtotéH, a pcHtikm fcittaaég ákrea m ^^ altat belopódzott egy forradalmi ' „cntségteleniteni mely a farizeusi képpel hirdetett loyalitást és at alkotmányoaan hozott törvények iránti tiazteietet azzal dokumentálja, hogy nyiltaa világgá kiákja: nkt ntm tőrv4ny király áltsl mmtuikU ttroMy. Hiába volt tehát minden ravaszkodó bujkálás: at álarcnak la kellett hullani éa pedig agy, hogy ne máeok, hanem maga a folyton moeakodó ét magát olyan aaent-nek, ártatlannak valló aaövetség vezére rántsa le azt a fehér néppárt fekete arcáról. Milyen ravaszsággal tudták magukat etek at unk kendőzni at ártatlanság, at üdvös-ségkereséa fehér StinévW. Alig néhány nap előtt válaszolt az,úgynevezett néppárt a függetlenségi pártnak a Koaauth-gyalázók ügyében bottá intézett átiratára imigyen: Nagyságos Gyóry Elek országgyűlési kápvi-aeiű, a függetlenségi áe 48-as párt alelaOkéaek Folyó hó 1-éröl keh átkaira az országgyűlési néppárt a kővetkező határozatot kosta: •Aa ora'ágoa néppárt L hó 15 én tartott párt-értekaieléa tudomáaul vatta a fűngeilenaági ée Ez tehát az a amaatrtiaktngitó — foaea, király éa hata nevével dobálódzó, úgynevezett néppárt I Moat már leplezetlenül áll: a király éa at egész nemzet előtt. De or-kdksi undorral ferdül ia el tőle at egéat nemzet közvéleménye. Jóravaló, betlttfotat, hazaszerető, alkotmánytisztelő zalamegyei atyánkfiai, alak (fájdalom!) néhány nagy bajnokot küldtelek abba a szövetségbe, Íme: láthatjátok, hogy nem tudtátok akkor: mit csefokestftk. Moat arcpirulva . kell rágondolnotok, hogy ugy meg tudták ejteni akkor a ti ha-taaieretö, királytisztelő lelketeket 1 ' De légyen néktek átért megbocaátva I At Ördög játéka voh at. Láthatjátok, hogy moat már maga magát afipri el a magyar föld szirtéről ez a szövetség. Nektek már igen kevéa fog jutni ebből a munkából, ha eljő megint a képviselőválasztás. Politikai szemle. Orszárarttte* Aki eddig talán atag komolyan vatta a Már ezzel ia bemutatták, hogy miként tiaztelik a nemzet, pártkülöobeég nélkül tisztelt és elismert aagy történelmi alakjának emlékettaét Már ezzel rászolgáltak arra, hogy borzalommal forduljon el tölök nemzet kegyeletes lelke. De ez nem voh nekik elég t Tovább kellett rohanniok a lejtőn. Ugy akarta at igazságos végtet, hogy ne csak lnu, hanem fönn ia megismerjék őket Le kellett hullani at álarcnak teljesen. pártot, aa a aaardei nap tanulságai után tisztába A Koeeuth-gyaláaók ügyében adott vá-. lehet esekkel az arakkal JMadr Jáaoa tmsg-laura nyomban köveamtt Molnár apát >J- Fft!? országgyűlési emnnciációja, hogy at ártat- ' lan, a szent, a törvényes, a fehér néppárt polgári hátaaaágot sohasem ismert el törvénynek. No hát, ha ez aem lázítás, ha ez^ aem nyik forradalmi kijelentés, akkor már aemmi sem az! Mert mi a szelleme ennek a kijelentés nek? At, hogy hozhit a nemzet képvlle-lete törvényt, azentesitheti azt a koronás király: a dicső, úgynevezett néppártnak at csak auvix, ha at ő intencióit, at ő törek- toa veréséggel végződött. A parlament pártjai rögtönitélö bírósággá alakultak • a Msufó megbotránkozás magaeaaaiai:ő erővel sodail a néppártra. A bevezető hangulatot aa aa interpelláció «aol-gáltattá, amelyre Zmstkél Zo Unnak lelait hrttd belügyminiasier. 7aeakel a várnai válasstáson történt főssolgabtrói visszaélésekről paoaaakodolt a a belügy mi master felelete aeaeaak e panasz aiaptalanaágirél aaólt. baaaa arról u. hogy a néppártiak aíoaoda válogató t, korteafogásokat vittak végbe a várnai válaw ás»o. Zmeakil nam volt megelégedve a válasmal, elnöki Igya mea-tetéeek éa haragoa köebeatóUtok mellett b<nmsso magyarásta, aiéft aem veasl tudomásai Már Figyelve vieagÜUk, aig éa kieté elfojtva isga-totlaágomst, kiváaeaian forgattam a lilassino, UlamajavsleL Magisaertam apró kerek güngy hátaira: ki irta, áe as eiaoaódott postabélyegző betűiből nem tudtam kisilabizálni, bogy honnan iótt. — Noa, ha eltalálja, hogy ki irta, agy megengedess, hogy öaaaaa ádéaágaiaat kifiaai-besss — aaóilam örökké moeoygó, szürkefejű, borzai kollegámhoz. — Kőasönöm, nem kérek belőle, de akarok vagy a francia köztársaság elnöke, vagy a sziámi király biv meg beanünket ozsonára. Sőt as ia lehet, bogy valamelyik lővároai lap meghívja magát, hogy üaae is áliaarstidőraégal. Ea van aa napirenden, maga p dig ehes nagyon jól ért. Moa, eltalálta a ? — Éppenséggel nem, hanem megkerült a mi dsaanlorunk, a kii leketc, szere mes Bilíit. -— ö irtf — 0 - Hadd láma honnan ? Guba nigetéről, A Bertáiból, vagy a nem hidalgók hazájábó ? Udvarol-gat-e moat at otthon maradt boa aaasonyoknak ? — Egyik helyen aiaea Gyoraan laazakitottam a kavart - Sáleraljs- UjJnlf\ — Erről ráismerek, a ő, — kiáltott M diadal rí— ko légára. — A kii aserolaa BiUU néma tájéatoansl kaaaaMMteael bolyongta u onzá-got, hogy megtaMba a ai álomképö aaép TrilbynkiL ti ime, rátalált. Ugy a, vaa a levél ae'ietl kéairatt - Van. — Gondolom, hogy isiről saól. - Miből eajti ? — Pogadni mernék, hogy tudom. As én asürfcefaitt, borzas kollegám megnyerte volna a tagadást —Ifi ~ar. A levélhez caatolt hoaazu kutyanyalven, mely ta egyaaer nem lejárt zálogoádulák éa kiftaaleU viliókból volt öeezeragasatva, es ült: Hasd; iraaka. Ml Magaa előtt Ütök agy Mograiát, a maga dalaja éUaaégében, i alti ridegBMchaoikagyönyörű glóriába eaett. Igy aea I—srstlea hajadon aa, agy eokak előtt nem érdektelen Aphrodité, ki Homár aaerint Zene éa Dioae leánya, ö azonban még aem Jupiteré, de Tháliánsk gyermeke ée igy könnyen rálogbstnám, begy a tenger babjaibaa afltetett. Mert bia tudjuk, bogy Aphrodité a női héj lagmagaaabb eoaménye, itait kifejez ss aranyalma regéje, melyet mint a báj diját, neki hált Piriéi Aa 0 ragyogó átvészeli elölt hódolnak me aég Mik a kis váróénak ifjai, mial apródok király kivaaaooyok elölt. Májúinak verWéaya elaeját, a vaaároep lafita délutánját töltéa rílmikua láraaaágábaa, hol magtanultam ismerni őt előkelő éa lakölt gondolkozását, agyasért mttvéeai lényét. A fotográfia sgvlniaégs a aagteataaü I haj, a ki társalgásában auraija a aaollsma leányt éa a d tating vált hölgyet, ea előkelő nevelést, aki otthonos a táraságban, a aki laoaaa tedja megfigyelni aaaak a társaságnak a aokáail, erUi-caeit, laMeét bsaldasdórit A Mke aa probienaMtaa. TársaIgánmk ugyanoaak a siót Voh, mert ka Mke rajleimébe tgyekestam halóim, — a motívumot mindig egy átlstw epigramaával vágta aL Egyaaóval, bódításai aeaeaak a asinpadon, fia az életben le kaaaW a eonp de foadré Isoa. Qyenaa éa báatosss talál. Maghoeeáaaa aagyaágos esáp kfaaaeaeay, hogy a nyilvánoaaág alá bátorkodtam óm asaaiáia voi'áért ssólitam, aat saért tettem, mart atyaa-Béggel lisstábaa vagyok aa ön baaaa a«1<jaival. De hisaen, sktt érdtaalm fog e las—llyoo lator-pretáláa, iámért őt - tudja aa, hogy 4 aa ity-kt mflvéae neaaefiék egy kedves, gyaarteg tegja. Cak a tudass lifcb mim aaőaayk évei min hinni merne aa eaber. KHősben nevető aaaaá-aok is mag vaa aa a artly, nyugodt arnyalala, aaly aainle (ad aa eahert, hogy asaek a leánynak ae álljon elő ostoba bókokkal üra ieeee-géeekkeL mert a majdnem gyormakláayoe ere aőgőtt agy komoly, mövéal törekvéaü, mivéaai eaaaóayakaek élÁ okos, komoly, eakW-oxas lelek lakik. Igaa aayaa, hogy minóea művtaai lekintelkan a legsscbb, a legbájossbb remáoyakre jngneftó határoaotl nagyobb vidéki ami lett abban, hogy már ia városok aAértŐ k»ataitgtt agy Nafy-Kaa<an, vaaétfap Ma II. Mán (a lap) 1888 mije. M lé* akkor lord aoraj lámadl, 4a aa aaég seasad roll ahkoa képart, mely • «alk InlarpellAclónAl U veUeieiL jUÍAr apái or aa aeyatóoyrek kaae-létéi tette nóvá, Ártod beUgyaMalaatar padig vélaaaAkaa viaaautaaitotia, kon Molnár a polgári báaaatágrél, nini aliifi+rM aaéUoa • kon a néppárt a polgári báaa-eág alloa folyton is gassoa. A néppárton lírmánitam aan iagatoltaágat kellettek a minintar anval, főképp mikor a tőrvények allén lagaló néppárti papok elleai törvényéé tljáráti emlegetett. Molnár Jánoa hldag, lölónyn moeolyiye) emelkedik fal. — HMjuk I Halljuk I — lúgja tábora Őröm-leljét várakoaaaaal „ Meg ia halloilák I - tíáll I Adtit — aa oaak a fogadtatta. Utána aaebbeo jött Molnár Jánoa kadree aaónoki alakaatáral, — a kérdd Iormával keadi: — Hát a aim'tatír mtrini rpelpdW ádaaada •m utftiüf ? — kérdé Molnár aaiv aioeolylyai. — Áa, a paadaaééaaapaMa11 kiállja Kigi Faraoo, á kuruc btjttu aarkantyoa negyvan-nyoloss, ▲ vlharoa de altaégböl baUalaaik ki Molnár Jáaoe aaava : — Hál a mtffffii mm maalMi ? írre njra lalaag a kacaj a Háa minden old Ián, de a bangtüst hirtelen fordulattal meg válloaik: — Ki hü daM a yeamlaeáii I adja kl Kabiayi György a jeiaaM A kormány nem bár etekkel I haragoakodik Oiay. — Komák ffUMil Omnk f Ki *Mál -ingják tombolva a Háa minden tufában. — Bjtn a méUtmémUáf/ fakad U a nép-párti Butáik aagy keaaröeéggel, a erre fikiUjyi, aki a Hát megboMnkooáaáaak vibaroa kttöréaét readilbetlea nyugalomami hallgatta, rögtön rendraoitiitja. Molnár magaaenpeove hebeg: — KMnfi Optt... booaánal György kép-viaalö ar .. — Mi mm ti'méatápa tmbtr nmM a máján i — kiállja Kabiayi György a Molnár mearlaanáva atabadkoaík: — .. Oytirkának akartam OMiadaai, — aa egéat hát igy nevesiI — adla etMpfHmm kimaaseajrl kiáltja Kabiayi. Krra Molnár la kijön a textusból a megfenyegeti Kubinyil, hogy 0 h ludna róla beatélni, ha akarna. 0* a legjobb akkor jött, amikor Molnár villogd nemekkel a néppárt lanalikaa éljentáaa köat jeleni ette ki: — Hiába mag] a Mai tatár a blrftságbnal Nam laittnk I Teljesíteni lógjuk kőt el ma áginkét, - Igyelmeatetjak híveinkét, hogy naktak aat a ■tövoiaégat, i melyet a törvény l a minlastar poltári hátataágnak nevea; háaaaaignak ellamer ntlnk nam ttabadl Irra amitán falrengető mfvaj támadt. A Háa minden oldaláréi jégeeökénl tudoll a legváloga tottabb jeliök öaöae a néppártra. A láj^inrhább^tanáoa^aa\|dry tléiáé voll: 8 elldl kaadve a nidalmak ágén tkálája kép viselve vő't, Rigó báoti vetetett, — a haragoa kuruc agyra UMM eailagalatt. Piohler lélperoenkint bánatot hangon ordította t — Amándw- Xtlmfák I Olay padig agyra aar kiabálta, hogy a Háa nabályokhoa kér aaót, aart nem járja, hogy aa elnök mm dobolja ki Molnárt. A kinek latén hangot adott, aa mind kl* állott. A refrain ea volt: — Zimdndypárt I Parool a Háa viking balyetléaa köat végiéit Molnár JánoanL Arai nam ia tartja érdemnnak Molnár badaraágaival bontaaaa loglalkotni. Nem lehet a minintar feladata, hogy égy lörvényhoaót a legelemibb dologra, a aaoniatltett törvény tiaatal-téra tanltaon. — KIM dobni I — ingják njra mindenlelöli a a mialnter válaaaát 'oaak a néppárt nam van indomáaul. Még Kubimfi kényessritstle Molnárt arra a bűnbánó vtlíomáara, hogy róla aemmi maiit tem tud, — at turménatinn itintéa nagy viharral ment végbe, vibaroa derüiiaég támadt akkor, amikor Zmmkál Zoltán a néppárti pánalA-viamuaról beaaélö Kulinyi-félé nagy karaggal kiáltotta: — Tudod la la, ktfp mi a pmutimitmut I — Jb már ipt I ÁM iepatdi a néppárt monopóliumaI — kiállóttAk misdsaMól. — Még pár .Mimiméi' - röppeni Molnár leié a Rigó Ferano a meggyőiődét hangján lamétalte. — ügy kötélre valók Siilágyt megtlágedailaa moaolyogva taólt la U elnöki taékböl : — A kérd ét már anal mim dm járulékáról t/yüll be van lejénél A nagy iiailottaégot aa elnök e anval darára, hangot kacajra váKostalták ál Aa ölét végén Imkátn Gyula interpellált a apanyol amerikai háború dolgáról. Az áJlatftrgaJoft minim. A karvaaaU gtxdaigi kiigyaáaMk ápm egyik bgfooiaeabb vivmánvát mag aan érdemelt módon nsgvttö kalifatAaaai mellőzi ugy a politikai, mint • mezógasdaaégi zzakaajtó. Ez a monarchia kát illanta közt as állatforgalom snbáJyoiáeéra vonatkozó-lag történt magtfapodit, ameiy forgalom a viaatigeágok egéaz légióját prodttkAka áa a magyar mazUgatdaaignak örökfl- panaaxrs adott okot Al állapotok tarthatatlansága mindenek előtt a daoantráUiált illatáksaaégban volt. Minded helytartóságnak jogos volt hrvitsl és átviteli tilalmat kibocsátsni, mely tilalom egész . vármegyékre kiterjedt éa igy aan agy kflnégat, vagy egy kflrt sújtottak ss ilyen intáikedések, hanem mindjárt egéai vármegyéket kitártak a nemaatkAti forgalomból, gyakran agáasen alaptalanul, vagy túlzott okok miatt. A magyar ét u oazlrik kormány kfitt létrejött megállapodás, mely a kereskedelmi éa vimazOvetaég megújításáról uóló törvény javaalatba uj cikkül van (elvéve, mind a két irányban ságit a bajon. Elad torban tilalmak kibocaátieira kizárólag a miniat-tériom illetékanégB állapittatik meg áa ezzel meg van adva a keseaaég, hogy ag allategéataégOgyi rendelkeiéaek ne sroigáU janak egyéni érdekeket, vagy ne bocaie-aák ki éa udnteeaék meg azokat rokonaaeav alapjin. Mitodszor m egál lapod ia történt, kogy ne leheaaen egyszerre egéat várm^yékat kizárni a bo- éa itvitelttx, hanem caak a lertözött községeket éa a közvetlen atom* azédoa területet éa igy jövóre nem tog mindiirt egy egéaa vármegye szenvedni egy község ellen kiadott tilalom miatt. Bármint éa bármely párta tem pontból gondolkoazék valaki a Itiegyeaéaí javnistok egyes részletei felöl, de ama meggydiAMi elöl egyetlen eUbgulatlan ember sem zar-kózhatik el, hogy a magyar kormánynak ez a megállapodás nagy sikerét jelsali, melyet e földmüvek) illám metögsidaai gira nézve nagy eldnydk fognak kieérní. onpáara meghóditolia, nagy réaae volt terméesst-adla előnyeinek is — ds mágia hódítási képességének főereje, mttvéssi fldaaégébea van. Nem kopott tablonok halvány alánaója at a bájoe aaoks laánv, hanem van naki ónálló egyá-niaége, önálló falCogáaa, a etek után induL 8 a mflvéaietben aa igati mOvéaaet aa agyó-niaég ayilvánuláaánál keadödik. A ki komposíoióibs. leatméeyaiba, aaeropeibe nem tod a nját lelkéből a maga aajáloa énjéből valamit beleotvaastam — at maeterember marad. Ennek aa egyénleégnek a ketdödö nyilvánuld-aát látta a mOénó köaönaég Gaady Araakáaál a n ragadta ól el, a ellameréaéval megadhatta a kaadó müvéaanönek további haladhaláaáhoa a logmttkeégeeobb dolgot: u óobinlmat, mely aaotán, ha tsrméasstsdls tehelaége mellett len kenne kitartsa 4a atorgalom ie, őaalőkélni lógja öt arra, kogy a legelsők köté kOadje lel magát. A aora mindent megadott neki arra, hogy lag* meréaaebb mQvéati álmai magvaióaulhaaaanak — a többi töle magától fQgg: a aajál akaraterejétől, a aaját Horgaimé tői. Jövőjéről ennyit jóaolhalok. — Maitjárói? — vsa ii még snsek s bAjos gyermeknek multjs. Hissse maliról oaak ott aaoklaak itólni, ahol a jövövei már ainoa mit törődni. Aa 8 malija annyi, hogy elvégeale a nlni-képeadét, ahol Váradi Antal, Alexander Bernát, CaÉaaárnak a legkedveaebb tanítványa volt Mea-tareiiöl éa a neki például aaolfálő aflvénnőktől tanait. Eltanulta lölflk a mnmO < éraetn«k[affekláriő néikfll adó, termésietea, igss kifejeaő esaköteil. A vidéken vsn már körOlbsIOl agf éve: Haekea- Pehérvár, Szombatbaly, Nsgy-Ksnlnán, — most psdig Zemplén vármegye aaáhelyén, Sátoral\|a-Uj< helyen aratta dicaöaégeit. A köiönaég minden helyen rajong és rajongod érte almiéban ia, meg egyenkint Is. Hsnem st egyenként rajongó vároei arak nm aokáig marad ak hódolói aersgében. Mert ennek st okos, mély gondolkodású Isány-nak at egyBgylaég még a legtnájdigtbb kiállításban aem imponál. Niobét, Triibfi, Stuannéi éa a MntUdét láttam eddig töle — mind s négy sssrep vagy ások mindeo egyen alkalmai nyajloltak művin étének oiagbiráJására. £t mondhatom: nálunk s kőtön-aég frenetikus lapéul uolgSlják at sfismsró kritikái. Mert hlet tudjak: s asíamBvéant oly aaoroa kapcsolatban áll a köaöneéggal, hogy el nm képaethelö anélkül. Sőt a játékmodorokra, divatokra ia a leyhatárotottabb befolyátaal van. A kOaöoaég ItlOae, melyet aa Irodalom éa a meg-leateaiiö mOvéantek itáayitaaak, átalakítja a aainmövéstelét. Biionyára ha Gasdy Aranka anndál, a clannya éa at antik köpeny idejében len atinénnő, nem ért el mdvéentével nt a lokot, amit elérhet ma. Nagyon nerenoséa kor n a mai, ahol a finom árnyslala és váltoaó euaék aoksaága, melyekkel el vsgyank hslmosvs, laléaflnk bonyolulláága a gondolkoaái látta nyogtalanaéga, nívtita a mai generációt oda, hogy tökép a atinmövéeietben megkívánják i minden onpa tain, ideg ée vilá-gonág tegyen. Elkesdts aa irodalomban F asbert a Madame Bovsryjávsl la folytatta Zola. Kbbsn s korban In! a mi Gaady Arankák nagygyá, Ebben a korban, midőn a apanyol Kohagaray diadalt 81, midőn Maanaaaant'aak asobrot éa halhatatlanságot ad n utókor Ebben a korban, a mely a assrelatsl elvélaaatotta a basasaáglót éa a ataraleaabon, saeiy Jalta és Msrgit idejében áilálssó éa igaa értét volt. a különbőtő ériéiaaá egén nagy komptatuaál fednie fal Hanghordosán aatnaa, aem aaoooton; magvan benne U a biaonyw art áa di.é lökelatsaaéga a aasnvadélyak ákráaoláaáaál, aan agy banga, da mégaem atsreü a gyora bsogváilosAat. Caudálatoaan ismeri u ssameyt a teggyöanék-bet és a legblaaaehhet la. A mily mértékhai iameri Echagaray a ad ■eavalályéask ngöjál; nemkiaebb mértékben éa geontaWáanl inierpretUja ó a aedam nőt Aat a aeámtalaa ragot, mely aa aaaaoeyt oaalakadetatbén veeeü, stalységpi és igaaaággal, Inom 4a világos tormában lejeai kl. FeltogSaaiből kliet tik a Uaataaág, mely nem Ml tendenciák dolgában. 0 at eaaményi alakot aén-dig köealahb boaas a való alakhoa. Igyéiiaép pedig valóaággal meglepő— i>8k aa d aflrlsaiH nek körébe. Aro/onánln mintha valami mélyen megindító, kimondhalallao fájdalom llna, atájnlgltaMa ttenvedély dl, a aaáta olyan, aint a Maupaaaaat aaaaonyaié; naaaalhen vaiaaai iaásoatv Ma; jA ráaa rythatn éa kid. Valami mnsnarl ödaség éa bájosáig rejlik s hangjában, amiy taereiaamé taasi aa embert. A kaj, a aő legssebb ékessége, a melynek vaiAaeerajéMI a, biblia la Mii: at «y aaép nála, mint a awnbali tündérnél (Wvöatöm tehát at önök n a mi MAn Oaafpakat, mint jövő ttináaaaténk ragyoféOMa-gát a utnpad vártokán. Nagv-k»ntsa* vasárnap Zst 57. Stám. <4. Up.) Tís<teljttk mindenkinek meggyőződését és senkitél sem kívánjuk, hogy benyomások szerint ítéljen, de mégis nem Oerintt eljárásnak kellene bélyegezűnék azt, ha valaki t vívmány értékét félreérteni, vagy lejebb száHiuni akarná. A város házából Htráelnaéay. As elemi csapások által okosott károk bejen-táee körfll követendő eljárás tárgyában. A nagyméltóságú m. klr. pénzügy miniszterium-nak folyó évi máreius bó 80-án 10996. ex. alatt kelt körrendelete és as 1886. évi XXII. L e. végrehajtása iránti utaaitáa 8. § éa pontja olyképpen rendelkezik, hogy as elemi káresetek mindenkor ax illető löldréeslet tulajdónoaa által, ha pedig a károsult birtokosok többen vannak, as a végre megbisott két képviselőjük utján Írásban jelentendök be as illetékes kősségi elöljáróságnál ; továbbá a nagyobb bir okosoktól és uradalmaktól pedig leitéllen megköveteli, hogy as adó-eleogedes iránti írásbeli bejelentést önmaguk, illetve uradalmi tisztjek által foganatosítsák. Felhintik ennélfogva a város adósó kötöttsége — beleértve a nagyobb birtokosok éa uradalmak is — miszerint a fenti pénzügy minisstsri körrendelet és utssitást tartsák szem előtt, minthogy as adó eiengrdéa iránti bejelentének csak azon asetre lognsk figyelembe vétetni, hogyha a sas bál y szerű kellékekkel tognak elláttatni. A pdrwi adóhivatal Nagy-Kanissán, 189a ápril 80-án NEU ALBERT, VECSEY ZSIGMOND, polgármester. v. ellenőr. Hirdetmény. A helyben állomásozó cs. és kir. 48-ik gyalogezred tartalékos legénysége folyó évi májos hó 18 én reggel 4 órától kezdve Kiz-Kanizaa, Bajosa, asepetneki major éa a Principális kanális által batárolt lőtéren harcszerfi céllövés etet tarL Felhívom a közönséget, bogy a jelzett tertile-' let 6000 lépés löt öleiben ezen napon annálin-, kább is kikerülje, mert as ott tartózkodás élet-1 wsélyes. Nagy-Kanissán, 1898. évi május bó 6-án. DEÁK PETER a. k, rendőrfőkapitány. HÍREK. - Városi Itiagjrllfe. A városi képviaelötestiilete tegnap délalán 3 önkor v^a városház nagytermében közgyűlést tartóit a következO tárgysorozattal: 1) Pintér Jakab éa tánai nagykanizsai lakosok ellen caatorna megtérítés iránti perindítás bejelentése. t.) Zala vármegye közigazgatási bizottságának 2\|98. as. a. leirata, a m. kir. belügyminiszter értesítése alapján, a nagykanizsai anyakönyvi kerületben egy állami anyakönyvvezető helyettesi állás szervezése tárgyában. 8.) Ábrahám Károlyné született Baehrach Fánni alapítványáról az alapitö Wtéi bemutatása. 4.) Trojkó Lajoa földbérleti, Köveadi Kálmán lakbérleti, Fonciere pesti biztosító intezet nagykanizsai lőügy-nők Bégének lakbérleti, Grünhut Alfréd lak-bérleti szerződéseik bemutatása. 6.) A mezőgazdasági termékek és cikkek hamisi-táaának tilalmaxásáról szó'ó 1895-ik évi XLVL L c, éa a végrobaj'áaáröl szóló rendelet ismertetése. 6) A 1IL osztályú ■areseti adó tárgyalásához kél bizalmi férfiú kiküldetése. 7,) A képviselőtestületnek fi\|9^jk, sz. a. határozata alapján Herczeg György éa Koch József féle ingatlanok vétele, eladása, illetve cseréje iránti szerződés tárgyalása. 8.) A honvéd laktanya épMt iránti tl6t$riuztós. — A közgyűlés lefolyásáról lapphk legközelebbi számában lógunk besgámolni — UJ lutri Knmtr Lajoa, a helybeli iar. elemi iekola taaitója, a mull hónapban téti polgári iskolai tanárképeailést és a. napokban az izr. hitközség iakolai szakoeztály Kaletok Leo tanár helyére a ftltS-ktnáMm itkeUUm a tórünti Uuuiikrt mtfrálairtetía it - — Zala>Egrru«g kllMttsl\|f WIsimlesnél. Máj. 5-én délelőtt Zala-Egerszeg városnak Ihc-lsgu küldöttsége tisztelgett Wlauia Gyula, vallás- és közoktatásügyi miniszternél. A küldöttség vezetője és szónoka: Boijy Lajos, polgármester, arra kérte a minisztert, bogy a beszflntetett polgári-iskolávsl kapcsolatosan fenállott (első kereskedelmi iskolát — mivel srra a .városnak a gymnazium mellett is égelő szüksége van — államköltségen továbbra is tartsa fönn. A núnisster a küldöttséget igen Bzivesen fogadta és a kérelem teljesi-tését kilát/.sba helyezte. t —i Prákák. A kir. jitihny nőegylet 18 lkai mulatságán a többek között Kani Károly > Virágfakad<ü' cimü egylelvonásos kedves kis vígjátéka is szinre kerül, melyből a héten megkezdték már a próbákéi Részt vesznek benne: dr. Engtl Sándorné, lntt Róza (Msrcali), TtMf Ida, Huckittdt Aranka, Ungír Ulmann Elek éa HSkm Emil. A próbákon valóságos komoly szinéni törekvés vezeti a műkedvelőket: sx összes szerepek jól megválogatva, a leghozzáillőbb kezekbe nnnsk letéve, a mi as elöadáa fényee sikerét már előre is biztoeilje. — BaMáwIIkMoágl kísérlet. Aa elmnlt nspokbsn majdnem borzalmas rabiógyilkoeeág történt Pá'-paestán, Somogymegyében. Jby pécsi Satal ember, Krá«aa Maaé mim raadatirat vaa alkalmazva a nevesati punaláa. Agy napon 800 Irtot vett tol, hogy a tégíamunkáaokat kifizesse. A mikor a pénat aiagáhui vatta, több tégla-munkás volt jelen. A fiatal ptdatiext semmi roe-sxst sem eejtve, eale aludni lért. Eilujta a lámpát ás alndoi akar', da nem volt képaa, mivel katyája melyet miadig a esobájábaa tartott, morogni keadett. Boesaniotia a kutya morgása éa gyumt gyújtott, hogy megtekintse, miért morog as áilai Nemláioli semmit sem. Újból aludni akart a mikor éaanvette hogy aa ágya slőti levő aaöayeg meggyulsdt a leesett 'gyufától. Elakarta oltani da mekkora latt rémülete ée meglepe'éae, a mikor észrevette, hogy az ágy alti agy kén nyal ki, amely eloltja a itlzeL Gyorsan felugrott, lámpát gyajtott ée lekapta a falról ax ott függő töltött vsdáasfsgyveréi. Reákiállott aa ágy alatt levő alakra, bogy azonnal joffön ki. As aaoabaa moxdulatlaa maradi, Erre a' kinyitott' ajtóa a levegőbe lőtt egyei, mire a cselédség öaase-fnlolt. így aatán elfoiiták aa ágy alatt ű'ó alakot, aki nem voli sás, mint aki aaok kösOl a légls-munkások közül való volt, akik jolea voltak akkor, amidőn a ga/d»ii-st a 800 frtot magához valta. As embernél egy 86 om. boaaao éle* kée volt Aioonal oseadöröket hivtgk, akik axián vállalón vették ax ágy aá bajt embert. Aa axtáa töredelmesen bevallotta, hogy síért osont as ágy alá, hogy a gazdatisztnél levő nagy öaueit pénsi eLtsbo'js. — Haagária spert egytsllst. A Hun pária nagyünÜMi Ictrtkpdti ipori-igymiUM köbölében rendkívül pezsgő elet folyik. A tagok aaáma rohamosan szaporodik, a pénteken tartott ülésben 81 iú tag került lelvátein. A társas kirándulások napirenden vannak éa éppen ezeo körülmény kedveltet! meg a Hungáriái a kerékpározók 0160, J/i natárnap Qtltire luz kiráiidulii Indulás d u. 8 órakor a bazárból. A pénteki ülésből egy bizottság küldetett kl, mely legközelebb elötoqeea-téat log tenni, bogy az agyeaüle! mi módon lépjen sorompóba a város közönségének szórakoztatására. Réaxünkröl leghelyesebnek tartaaók, ba a Haagária valamely humánus célú nyári-ünnepély karatéban mutatná be mását, mi bizonyára esak lokoxoá azon rokonszenvet, melylyel a kösőnaég exen életrevaló egyesül t iránt már is viseltetik. — Taalták kitgyáléae A •Zalaaaagyei Alt Tani'óleatéiet. iümf-tpnl<i járáskön tavaszi közgyűlését I. május hó Ift-éa szombaton reggel 10 ónkor tartja Sümegen. — A közgyűlés tárgyait a köipootból érkezeit többrendbeli mrismáifshooésa éa •ogkeaaálás kapart ; lovabká JMsas János r. tag ,A haaagaog orvoo-láaáróT címmel fog feiotnaáet urtaai. Után* Htncklw Soma onbreeéeki r. tag a vallaa la kőaoktatáas ministénnmba aaoigálattétalra baoaa-tott Jóson Mihály állami tani 4 á lal aa áAaasí szakaiért letügyelet asorveaéoéhea a aéptanítók előléptetése tekintetéből a köspont utjás megtudni! .kérMrémtk- ponljairol írott érieksaáae következik. Végül iObb folyó belügyek éa indít ványofc. — leglbaeklstl tsraa>snway. A tavalyi fkm kerülőit tornaversonynyal, mely rendkívül xzép volt, ogylátaaik bezárult a nagyobb szabása versenyek száma. Az idén Sopronba akarták megtartani a dunántuli kőzfffiskoták a kert eti lornaveraenyt, de nem igen káazftt belőle valami, a „Sopron* cimü lapban olvastuk a köveikesőket : A kerületi leraa'srseay. „as oly szép reményekkel induló tora* verseny ügye ugy látszik, hanyatlóban van. A jelentkezési batáridő elmúlt a a három lanke-rületnek a soproniakon kívül közel harminc iotésete közül alig kettő-bárom jelenlelte be réaávétaiét, sőt, mint értesülünk, a napokban még a szomszéd Győrből is lemondtak e a jelen pillanatban a soproni iskolákat nam számítva, összesen két ideges intézet növendékeit várhatjuk veodégekül. A versenyből tehát májusban aligha lesa valami, meri körülbelül 60—80 tanuló kedveárt, bármdy kedvesen látott vendégeink lennánok ia a bármiat becsüljük is bennük a hozzánk való ragaszkodást, nagyobb aranya költekezéssel járd ün« nepaéget rendezni nem igen célszerű. A verse, nyek legtöbb oélját léveeatooOk szem elől, mely végre is oda irányul, bogy a meszssabb koraletekből ia minél több IQu gyűljön öasse a székkelyen a a verseny minél Ulogaiottabb legyen. Kooéltogva legvalószínűbb lesz hogy a readoaő-biaottaág a versenyek Őszre (eseptembor végéra) való hala-atását fogja inditványoani, a mi annál bt inkább üdvös lenne, mert a szünidőben határooota propagandái lehatna csapni aa ügynak t kényelmesen elő lehetne készíteni a rendesééi, csak a legerősebb teendőket hagyvaa szeptember hónapra" Nézetünk szerint leghelyesebb ée takarékossági szempontból legcélszerűbb lenne, ba csupán minden harmadik évben tartanák meg a torna-versenyt és akkor Is ingpnjtf^fjfd utaznék valamennyi részt vevő a torna verseny színhelyére. Ezen kedvezményt ép a testedzés előmozdítása érdekében minden bizonynyal kieszközölhetné a vallás- és közoktatásügyi kormány a kereskedelemügyi minisztériumnál, mari akkor bizonyára valamennyi Iskola szívesen venne réast ena versenyeken, melyek moat osupa jobb módú saűlők gyermekei réeaéra léteznek, ami •ahogy a- m lehet a helyes nevelési rsdsaer célja. — Mm Más sitdmáays. Nagy Ksnixsa város aoroaó-biaottoágának qjooooaáal eredménye. Állításra bobivatott 866 hadköteles. Haao-matatott 91. Visszahelyeztek lifl\hadkötelest, íagyverképlelen 80, töröltetett 1 Szembaj miatt katonai kórházba rondáitok btUM, más botagaég miatt ugyanoaak kettőt utasitoUak a kórházba. Minden szolgálatra alkalmatlan volt I. Igazolva távolmaradt 64 — iétékear esi. Több napon tartott saá-raa, szeles időjárás után vágra megérkezett a vámvárt májast aaá, mely kftrtlbotai 80 érán át tartott. A gasdák kiszámíthatatlannak mondják ennek a lassú, meleg bednek aa értékát. Va\|ó» aainü, bogy oa aa eső országos volt és Így nagy befolyása less a gabonaárakra ia, aryattai pedig as elemi 'oikkek árán, mely a piacokon eivisoT beletlen magaara saákőli föl. A szocialista moa-galomaml szemben aa képzelhető jobb. hatásosabb legy ver, mint ez az áldásos eső: jé termés alkalmával ugyanis nagyoa nehéz atvok-kaagox-tatáaával a mesei munkás embert a gaadag ke raaettöi visszatartani. — atatisiitka a kersskeMml tak«-lákrál. A kereskedelmi miaiaater rendsistáre a kóspooti ststuztikai hivatal Mhirta a kanake-dolmi akadémiák éa a fa sókereakadotmi Éokmták igazgatóit, késcitaeoek kiantaiást, bogy hogyan oszlanak meg az iakotáikban végzeli növendékek aaaa különközö életpályákon amalyakra éket a taaintéaetek elvégzése képaaik. A statiaaükai Nsgy-Ksnissa, vasárnap Zala 87. Mám. (5. iap.J 1898 májas M ft-áa. hivatal u egyes inléteteklöl kapott kimutatások* ból még el^>en ax esztendőben elkésőiti a kereskedelmi ilinlak tanulóiról aióló első ataliaatikát. — „Hamgja". Értesülésünk aierint a Magyar GaidaaaOvetség által megalapított a Károlyi Sándor grólv. b. 1.t. vezetése alatt álló „Hangya" cimü fogyaasiáai éa értékesítő szövetkezel, oéga bejejtyelletvén, magkaadta mük'déaét. Csélja aa, hogy logyanlási éa értekeaitő ssövelkezetek ala-kuláaát elősegítse, aaoknak kOxpontul aaolgáljon, ügyvitelükéi ellenőrtsse a Ötleteiket köivetitse. — A ,Hangya- humaniaatíkua éa közegészségügy mozzanatokon kívül, elsősorban, ast a feladatot lűite maga elé, hogy a nép Jólétét emelje, benne a saolidaritás értelét lelébreaaae a ezáltal a le-nyegelő aaocialia bajok enyhitéaéhea a maga re Mérői ia hozzájáruljon. Melegen ajánlhatják ennélfogva mindazok Agyaiméba, kik a nép javát ssivükös viselik, különösen pedig a birtokol oastálynak, papoknak éa tanítóknak, kik, mint a nép vezetői, a aaját hatáskörűkben, a •Hangya-törekvéseit behatóan előmozdíthatják. —■ Hitrué Stlaasás. A mai napon a Déli Vasút budapest —nagykanizsai vonalán Balaton-Földvár megállóhely éa 3mim állomás kőzött Iskvő 118 siámu őrháznál Szárúd elnevezéssel Memélyforgalomra berendezett megállóhely nyilik mag, melyen a május elsejétől szeptember végéig terjedő nyári évadban a 206 906. éa 916. éa 916. izámu személyvonatok feltételesen egy-e^y percre meg fognak állani. E megállóhelyen menetjegyeket nem adnak ki éa podgyárat aem veaanek fal, hanem az illaléket pótiliaték nélkül azedik be. Az uj megállóhely a budapest-prágarhofl vonalnak ai év május 1-től érvéoyea menetrendjében már benne van. — A Balatamtavl Kfiab«jsA«l réa véaylériMág kilencedik rendes közgyűlését m. hó 80-án tartotta meg igaigatóaági irodájában. A közgyfl ésen felolvasott jelaniéa a társulat sikarea működéséről számol be. A tiszta nyereség a mait évi ál hozattal egy Ott 18,062-09 frtot telt ki, melyből a tartaléktökére 1000.14 frt, as igssgstóaág jutalékára 190 Irt, a felügyelő bizott-aág díjazására 196 frt, 700 drb. réssvényuelvény 10 lr<)ával való beváltására 7000 frt, a boglári kikötfl javítási tartalékalapjára 870 Irt, az átala-kitási éa javitáai tartalékalapra 8000 Irt, as sl-kalmazottak segélyezésére azánt külön tartalékalapra 400 frt állapíttatott meg éa a fenmaradó 1086-81 irt a jövő év azámléjára vezettetik át. Ezek atán az igazgatóságból kilépő AndráMy Sándor, valamint dr. Gindele Jenő és a felügyelő bisailaágból kilépő gróf Batlhiány Géza, Kalliwoda Ferisc éa Pttapöki Emil agyhangnlag újból meg-válaaatattak. A réazvényszelvények beváltását I. év ÜAjos hó 1-től kezdve a Magyar Oraságoa központi takarékpénz'ár eszközli. Nem nyere ségra azámitott vállalat, hanem a Balaton-vidék énUlait fatápoló közlekedési iatésat ez", a legjobb kesékben és a legjobb vasetés alatt. Elvfiaelt IrdcaikerMit. A ca. éa kir. 48-A: gyalogezred laktanyájától egész a Lssanak-ujhsgyi útvonalon egy piroa-fehér ssalaron \|üggő kalMtíárdemkarent elves/ett. Felhívják a oa> csQlales megtalálói, hogy ezt kallO jutalom biztosítása mellett s rendőrségnél adja á\|. --A király utcában levő Hermánny-féle ház előn feltételek mellett asabsd késhői eladó. Bővgfrb falvilágoaiiáaokkal a hás gondnoka, dr. Oili OK Mór fgyvéd azolgál. Törvényszék. Vágtárgyaláaok áa Itélathlrdatéaak: 1898. májm tflOk. Lopás büntette miatt vádolt Málooovicg Mária eUeajj. agyben végtárgyaláa Súlyos taatisériéa büntette miatt vádolt Lázár latvfV éa iára. elleni ügyben végtárgyaláa. Ltffeáa büntette miatt vádolt Jámbroviea Fenne és UÍL elleni ügyben itélelhirdelée. Síkos teitisértés büntette miatt vádolt Ssalai lstvás elleni ügyben Ítélethirdetés. liipu Il in. r " Halál okosoii súlyos tsatisértéa büntette miatt váddá Ven«el Károly elleni Agyban lolyt. vég üfjros leiüsértés büntette miaU vádoll Andor Józasr aüani ügyben végtárgyaiák. Lopás büntette miatt vádolt Jankovici György és tánai elleni ügyben ilélethírdtlée. Lopás bontatta miatt vádoll Ifákovecz Mérk elleni ügyben itélslhirdatáa. Lopás büntette miatt vádolt Horváth Károlyné szül. Horváth Zaóft elleni ügyben Ítélethirdetés. MAju$ lián. Lopás büntette mialt vádoll Kováci József elleni Ügyben végtárgyaláa Magánokirat bamiaiiás büntette miatt vádoll Horváth Lukács és trs. elleni ügyben végtárgyaláa Lopás büutette miatt vádolt Caerncaec< József Jótaef elleni ügyben Ítélethirdetés Erőszakos nemi közöaülés büntette miatt vádolt Klovár Józaaf elleni ügyben ítélethirdetés. Sikkantás vétsége miatt vádolt Szilkovioa György elleni ügyben ítélethirdetés. A gabonaüzletröl Nagy-Kanisaa, 1898. május 7-én. (zzJtkn.) A vetések á lása országszerte kedvező, a külföldi jelentéaek asintén kielégítők. Ami tehát a jövő terméai illeti, srról megnyugtsló birak érkeznek, A gabonaárak óriáai áremelkedése következtében az őaazas élelmi eikkek azintén ily arányban emelkedtek; nem osoda tehát, hogy a munkásnép — bár egyelőre nem hazánkban — zúgolódni kezd. Sürgöa intézkedésre van szükség, hogy a jelenlegi sociális mosgslmsk közepette idejekorán segítve legyen. Romában nagy savsrgáaok vannak s kenyérnemüek drágulása miatt, Franciaországban éa Angliában megasüntették az uj aratásig a gabonavámokat; ellenben Berlinben a szociáldemokraták ilynemű indítványát elvetelték. As osztrák kormány nevében Wibrtl osztálytanácsos Bndapaatre utazott, hogy a magyar kormány-nysl tárgyalási kssdjen s gabonavámok fslfüg-geaztéae ügyében. A késsáruüstet a hét végen, ismét intensivan megszilárdult, aa ösum gabonaneműek a legmagasabb árak mellett keltek al. Plaal Araiak : Buta frt 14.40—40 Bon , 10.26—86 Ttngtri . 640-00 Bakiam Zab l/j buta augtu/tuira ■ a a Btftt 6. -7.60-60 10.60-8. -19. — métermázán ként kanisssi paritással. melyek kötőit vall aa srasáf kalérateak dsiaM is. A királyi várakboa 4a terto«áayottas tartozott, onnét a király állal kúaaáfeál a telepített föld neve tehát letfaa hktórisf joggal volt aavaahstf király 4« nem aaáas löldaak. Ez aaoabaa aem szolgálhat a szássok kksb-oitáaére; az 1848. eldtii slkotssány asariat alt a saása, oláh éa asagyar agyealő jaga a agy politikai laatat képező asmsat volt; a saáaa helyhatósági jogok miadegyiket agyiráat illeték. Ma már, midőn a jog miadeokira aésvs egy és ngyanat, az már agyátalán séra'aas aem lehat. Kétaégan felül áll, hogy a asáas faj megkoaoai-táaa Erdélyben agy nagyon siaraeMM és királyi gondolat és tett volt, a vánaok épitéea, polgári osstály teremtése, prodaetiv földaivtléa, ipar, ksrMksdalem nekik kBetőcbatik fállandllá- v süket. Azok u epébe mártott tollai magirt rapaodikoa mondatok magmagyaráazák, hogy megmagyarázok, hogy miért íratott sz iaen-máit közlemény. Megiráaára azon históriai tévedés adott okot, hogy anoak írója téaylag magié-veastve vagy tndatoeao azé* földnek aeSrataá viadikálal aa általok lakolt földterületet, ráai keletű aaan tőrakvéa, da mart aiaaa rá allagaa-kató jogciaük, agy a tekintetben aeddő moa-kát végtett aaaak írója, ép agy, mmt námss előde, politikai sMaters. Nagy hiba, mályaa itsatelt eskldt arak, kegy — hála laiaaaak — aaoohaa elsayésaölsg oas-kély része a aaáasoknak, s nekik hasát, jólétei adó vendég»zerető magyar oemiat izáat soha aem volt bisedaliaaa, aohs aam vlaaUstell Sa-zéatől ment ragastkodamsl s ka aagy ritkán dsagtiaalalte a magyar oamaatst gyorssá maié rokonszenvével, aa rájok nésve ia vaaaályt hoaó időben, vagy a magyar politika gröaeiml Magban történt. As ia téay, hagy a háayuor eaak CSARNOK Petifl ér a isáisok. - (Sámi LáaaM kir tejfel ftdkaaaWa. Tartotta as ifrll M-tki kslsanirl aakUtoákt tárgyalásos.) J— fFalytHásJ ^ A XVIII-ik században, lebát mikor már az oastrák házra asálloit Magyarorsaág koronája — a kir. flakus tnlssigort érasiaiatt a asáasókkal; 1869. évben a kir. kincstár slőtarjMztéat tett, hogy s stásxok a magák kkta iöldat nem nevetik mindig királyinak, haaam olykor ssáss ISIdnak is; — as udvari kamara utján eriéeökra lett adva, hegy mivel a fBId mind a régi, mind ss ujahb időkben, néha a katai tBrvényakbaa ia Máaaoak neveitelik ée mivel csen elnsvaaéa a Királyföld vele ufilSiatt tarméwetét nsia a német eredetű magyar királyék — kormánya éa a magyar aamast kötött a magyar őnállái és as alkatmáay msgiámadáas miatt megbssonlát támadt, a asáss mindig sa aki mailé állati — da aam oaak akkor, haaam ka a magyar nemsst sUsateis oláh, iM, talár muaska volt — a szászok agyr4as aeakaam mindig ások pártjára ittod, mihelyt abból a magyarra náxve gyaagtléat, magukra aésvs kisebb vMsélyt, vagy politika előoyt vállak. As k téay. hogy s királyföld javaiból századok óts minden máa fájt kitárt, hivatalba aam eagedte, oéhekböl k kirekeaatetts, mnakálkodott azon, hogy a magyar aamw priviligiaaa eita-röltessék — örvend k rejts nagyoa, ha a seáaa nemteti kiváltságok örök faaiartáaa mailéit kardoskodik. Moat midőn Ansatriáhaa a eémetek és caebek vívják agysaáa kősóit élei-halál karónkat, tshát midőn Ansstriát s mi saOveteáasa államunkat belső visaály és koasoly vákáa fenyegeti, — most midőn aaradlvaa állami ma-állasunknak üsnapét as egéas müveit viiág rokonssenve mellett megültük. Hserkesitil Iseast. á ksklMMI tártál ktaUl IHftk. M^l tseaák m a. Iirthttste tlsIvssaL NY1LTTÉR. (áa s roraUaa WWstlH asm váBal WriMpI a Mi FÉri-iilyi 19 krtél váltostatja am»g: a kir. kinctár sz elnevszá.1, hMás. fckis ás mkm mint maly aggodalomra okot naa sdhit, hass- a,.„kW\|M\|\|Mi u MH 14 W « kn» ■laimktei aáija addig, mig anaak további Uveikeaméayei — a ia\|iiv«Mkk «Mt, wia ta ■istáaaiWs, Mik lesznek ; nemsokára már 1770. ávban angosatus ftsiaaanfcaaa pfeuMr ta vlan H ta velsylsateM ..... .... -.-i >.M ^iintra — aalaiafeat $m4»t f HlafittiMiral Hiteit, 1IENNEBERG 0. selysmgyáral (aa. Is kir. aliarl náUMX UrMka. (1) 3 án a ssáktok hlvslalnokai és követei falaégi kárvéayükben k s ssása-fOld kifeistéaakkel éltek; arra a királynő élesen megfeddte, igyj, „kedvezőtlenül tapasitsliuk" — írja a kir. id-kormánystékhet íntésett kir. kiralábsn, — >gu lavslfls. Svá)Mte klimimluMkálMiMsmslsBSá. iuf7 I^ílí^^0" .kir,4lrl Egy skO raaga bhtoaiié Iméast, a aalyaal widünkhös tulajdon jbgínia őrök jogot lor- Jfj^ umí^ . t.vékányaégaligaa „EÍn vskmerősége iránt külöaös ro^ttlá- ^^ több megye Márnára aankat ason népnek a mi aavünkban (ajessék! flképrlsellt ki". Ast hisaam, hogy aasa királyi leirat eléggé kerM kedvező feltételek mellett. Ajánlatokat az bisoayiija a (öld természetét. Tehát ll-ik Gejia teletel tényleg terjaesteni képes, erélyes s mag telepítene be á flandriai vendégekel I il-ik Endre hkhaló jelrnlkaaök ráaséről '161 fssés/Mái kiváltságokkal sdományoata mag] I. Károly Bndapeat cimra küldendők, azokat íráaha foglalta, I. Lajos ée Mátyáa jó tó- , nisiimimiai n mmm t— i - nirír töményekkel és sdomésyokkal kehsosla el őket Laptulajdonos éa kiadó: - tarmésaateaen a korosa éa király iránti riRCIIL r(l,4r. katárosott tarto»á sok m kO'staieégek mellett, —Mlli,, .................. a, imm-m^ H\|\|/iíiéi vatároap Zala 37. 1898 k* M> Hirdetések: 184 78&1kr. 888 156—1 Árverési hirdetmény. á Irtaayal Ur. JJMihiréaág mint Ikvi halótog kéaUrré má, hogy • Ur. kioctUr régrektjttió Ml Leltet Fwwca ardóbátt lakot végrrhájtaat mavtdó rtkai Í08 fri » kr löka, ennek 1801. 8fi jenotr bő 14 járd S% kanalai 11 ftt 80 kr végnhajtkti ta 10 In 08 Jelen kérvényl kfllteégek Maii vtgrakajtáai Bgyébeo a nagykanisal iir. lécrénveaék, (a lotayrt Ur. jbiifeég területén kkv8 Erdóháil köwégl 7. ta. tjkvba A -f 84 iogetkn 81 M béesérbto, a 74 km.88Mkaot-árbao, 88 kr. iaptlan, 82 Iri bétáéiban, a 110 kraa. ingatlan N Irt baoalrbaa, a Mtrooa köe-aégl 88. atkjba A 178. hra. alall faWut 08. Ima barnák Vállaág köitiet i&jsilén, a Saaat Adóján köttégi 61 wljkíbín A 178 hm. alall letvrtt • 80 írtra becaélt táliiágjtólélée ingatlan a art, adoriéal 88 nljkvberi A + 84 hm. ln«ai-itnaak Lakká Fenneet illető % ráta 78 trtbea-árktn, ngyenetoo tjkvba A -(- 87 hm taeal-Itootk ugy inait illtifl y. réa 48 (rt btctárbto aa mint utjkben A -j-117 kraa ingatlan-aak aiytaat Uhfo Na 68 Irt bactárbaa át peMg aa bdOhát kéeaégi ingtllaaok 1888 évi \|aalat hé 8 aa^áa 4. a. I« trtktr aa trddkátí köiaégi báré haténál, a •itoi-tdor jáni ingilknok DI88 M Jajibi ki 8 waRjéa 4 a. • trtktr Saaaladorjáal kdaatgl bírt bétát!, a maroai iafaútaah 1888 évi Jttlto ké é-lk aapját 4 t. IO éraktr maróul könégt bW hátánál megtartandó nyil-Tánot Irrmáttn tltdtini log. — Kikiáltási ár a lentebb kilelt beceár. Arreresni kívánók tartóénak a beceár 10/.-4l ktatpántbtn vagy évadákképa papírban a UI8I dOU kiadhat Itttnni. IlM Ueoyéa, a Ur. iáráabiróaág mini ikayvi IM4 vi ""árca hd B-éa. NUNKOvrro, Ur. aljMré 1887/14 884 188—1 Árverési hirdetmény. A aagykaakal klr. tnaák Ikvt oatélya ré Méröl küaklrré tétetik, kogy Zeeka Anna I. Ami Mihélyaé éa ttt végrehajtató! ntk Vlabl Terét a ie mini aáhai Stefán Jáaoa OrákOaéeek kiekówuHtefán Jáeoeaak L éa t. gyámja véare-bajtáat maradó nagykanitai 'ekét elírni 117 In 18 kr. toka de jár,, — mdgii 881 irt 80 kr. Mka da kr. krámi rémbt^áti agyéba a kutat-vaelt ktr. lUrráavaeW terdlnékm tartoaé a • nagy-kamatai 684N a. tik véka 4- 40Ob. hra. a. Stttta Jáaaa Inltjdonéul lek . t 600 írtra baei8H kgatlaa V'thl Terét flar. Sltiáa Jéooaoé korébbi Arrerrnenl revóoét háiral.kbto Iav8 840 In ré» Itiér m ennek 1687. aoveak Sfl-lól járó 6/, ka* matat éa 7 Irt 80 kr jakakgi, agy 4 Wmeré-Ittda ártéréi tagankHMai költségek bahajtáa aaéfUM 1888 éti aefjae ké 88-Uk aigjáa Aa lé érmktr tata Ur. lérvéayaék takkkrl helftégtben meg tartaadé nyilvánot árviráae eladatni kg. Ilkiéltétl ár a ttaNbk kitett baeeár. Aniimai kívánók tartótnak a beaér IC/,-41 kétapéatba v»ty óvtdékképa ptpirbaa a b-kSldflu kaaéhaa Irtani. Kelt Nigy-Kanlttán, a Ur. tnaák mint telek-kteyri htlOtágnél 1888. éri éprtl bó 16. at\|#a. OÖZOHT, Ur. Ivaékialbtró. 804 14/884 164-1 Árverési hirdetmény. A nagvkitiart Ur. taaák tkOvvvt oaatálya Ml Ukhinré táktik, bogy-a m. klr. tktmkiaotJ tér vágnhajtatéeak ttaakacrtoe Jómé oóe Kövén Roeé'iával régrabajtátl muniO aiL-limlói lakos elleni 86 frt 80 kr tflke, enn«jt 1881. évi november hó 6-181 1886 jmmi 30-ig 6% tteoini pedig kama'ai, 6 bt végrahajtéekéretmi, 8 irt 86 kr. jüamlami « t még Itlmtrélitdö kóittégtk iránti végrahajtáai ttgyékaa a feataeveaett Ur. lOrvéoytaék terfiletéfaex tkrtoaó a »it,-li«ldi 48 m. tjkvbto + 171 kna. aiaU kkatl 14 IHra a a. Ijkvbia 4- kral «• Mratl 17 írtra ba-et8K iagatkaok 1888 éri Jttlma hé 1. mániám 4. t IS érmktr Síl-Us»ló kdaaéa hátánál, ugy a héraOaoMd 168 (jkvhan 618 hna. akU kivált e bSO Írtra baot< iugitka u, taoa napon délután 8 érakor HOrtóocat kóttég hátánál megtartandó ayilv4aae ántréeen eladatni log. KiUáltáat ár a fennebb kilelt beceár. Árvtratni kivénék tartótnak a kaoaár 10/,-41 kétapéaiban vay évaélkképai papírban a kU kaidéit kttébai lelenni. Kell N.-Kanl«án, a Ur. Inaék mini tetek-kOayvt hatóságnál 1898. évi kkr.(éé 8 napján tióZONT klr. taaéki alhiié. 707/14/84 188-1 68a tk. 98. 166—1 Árverési hirdetmény. ^ ■^y A aan-kaakw klr. laték tkvi ottlályt rámáról kótkirré tétetik, begy t m. klr álltmkiata-tár vágrahajlatéaak Pataki Imre áa aeit Horvátk Mária vágnkiitáat tttovtdó bakéatkl lakótok etlaal 84 ftt 88 kr. Mka, eotek 81 ftt 76 kr. atáa 1888 éri dectember hó 4141 járó H kamatai 8 ftt 80 kr. leiri kamat, 6 M 80 kr. rág-Itktjlái kérelmi, 7 ftt 40 kr. Jakalagt t t még ftlmmalwdl kéMgak Irémtt régrtbtjiáti Igvá-haa a kalaevaaaM Ur. Mhréayaaék tartkkkea taikaé, a bakónaki 814 tjkvbea + 81/k hna. a. MvtU t 418 fttra beeeéll iagalka 1888 évé ttéjta ha 88 4m ééUléit 18 trtktr Bakóaak kóuégkétáaál megtarttndó tyilváaoa árvtréttn eladatni fog. KikUdtáei ár a itoakbk kiltU betek. A rfertuii klraadk tartótatk a bemér 10 m4-talékái kéatpéaibea regy évtdékkápm paptrhaa a kikéldStl ktiébtt leteaai. Ktli Nagy-Aulai la, a klr. tkrváayák mkt talekkOayri bttótágaál 1884 ári janaár bó H napján, GuCOMT, kft. kaékl tlkró. Árverési hirdetmény. A nagykatmni Ur. ih iáaiaaéh mkkkkagyt oaatálya rlialril kOaktrrá téittik. kan --------- Jóatl kaaatkalyi latna légiakatt'"— Betodok éa aik Néattk Katalin atavedO hiaaafckil kkáaak ttteol 180 fti Mbk ennek 1884 évi jaaaár ké 1481 kié t% lal 14 fii 40 kr. aa, 7 trl 44 kr. <' kérelmi, 8 ftt 80 kr. jétéakgi a a kad6 télttégtk tréail tágr^él'' Hl'>" a lalairaitl ktr létrájáéi ItrékMka a paoat 814 «. tjkvbea -f 1068/1 " lelvett a 1188 írtra beeakH kgeika 8888 évi Mfa hé 88 4 a 18 érthtr Paaa kfltaégkátánél 8iedtr L«jö» keatMyt laka Mptrati 8gyvéd vagy btdyattaa Mét-jötldvel mtgttrttndó ayilréaoa árraréaaa ak adatai tag. KlMáiláil ár a lentebb kitelt kaoeér. Arvaraai Uvéaék tartótnak a baoaér tOVéá kéatpéaibea van évaáUÉépa papftbaa a U-kQldött kaaéka lataaU. Vtvé kóteiet a fdfekrt károm agyaak réaatm-ptdig a ikat a árvára Inain imikiáailll aénkadé I hónap akU, — a méaodikat ugyanattól 8 kétap akU, — a harmadikat ugyanattól 8 kétap atalt, — mlada igya Maki után a árvára aagéatéi aámtuaél 6/i kamatokkal etyOU a érvéréé tékletakkea megkaláraaatl bolya ée andaaeiak aartat takarta!. Eaa hlrdelméBj kthnatéléitral aftértktag tag megállnpltou árvarék Wtéiakk a Urakká órák alatt a nan-tialeml kft. lOrrtktfaatti tkkU owiéiréaél t Paoa kéaag tllkárértgáaél aMf lakiatkaUk. Aa eireadeii árverét a taaatlrt lekkik8ayvka MHgyartiü4 Ai érvérért blrdrteaay teiekkvi kntiápál kllflgge«t>é», agy a taaat nivnmtl 8 a aaaaaé-dot kóitégbtn kéréaa ét kMpaaléi l éfjrík helybeli hftiepkaa egfitbeni brtktatát éltol kia aátétaik. Kélt N. Ktmtao, a kft. tvaaák nhrt ükk-kéavvi kakaégaél 1884 évi jawakr hé 84 Béka. __ 008QST klr. Magy. Kir. Szab. 4) Osztály-Sorsjáték. l-tő attAly ajnranátykaiái N88 mája tt. áa tt 88. 100.000 sorsjegy r 60.000 nyeremény. Hiad a 6 tmtiály nyeraméayi éatage i 13 millió 160.000 korona. féaytrtméty • egy millió 0.000,000) korona. Aa aké eaaiály Urtlakaaa migálkpttail betéte t agéaa lia il.MiW .... ,' ,' , t maavtt t » ....... » ia Badeléeeket, tt Bttttg btklldéte tlkaákea, vagy atáa rátol mellek, paaáahiidtéral aaekM • aa klr. taaláljratr^féléé Mérném BUDAPEST. fi-, kaik FaraaciHrten N Szántó 6 Társa A 1A0T. KII 8IA4 08ITÍLT60l8JÁTll aradat! aoiatagyalnak aiatranrteléaértti I ■agvtmétlé lael i Magyar kirélyi txabadalmaaott oastAljraor^egy föérudé SZÁNTÓ ÉS TÁRSA, BUDAPESTEN kfcet • a«(7V Ur mk imlltjIllatul ................V, I kt I-V, 1 art. nnhawrt a M é-H, t tai nréiail 4 M188 akéit kt I, lm Mm (,'\|,"3»miti ^^ k kaaMi I BStaHM blUibkl Vágata! (é A aMftn m^m ^^a taáa■ «lá«átk " m w^fy w ^aéfmOTa, asanaBva %KX**U*UHXHMKK***\ Nagv-Kanisaa vasárnap Zala M. ftstm (T. lap.) 1898. tiiájw hé 84a BALATON-FÜRED Kjúofftrdo s a Balatso netropoite Zala várae(y6bec. PMll «• livMa boly boa. Fftrdáldény májoa hi 22-től lupt hó Véftif. Um Bw um. k »aiikate««k, h \|B>irtaoitrW koéM»4 kaaaft «m> Snüduüi4k, aér mlim t»ttl IU Mytlart - ihs «M4k MrXilInl - tolilkaiaik. - Tltala 4»oaJt% tayk. atjMlrtte MfwM Wroei, frrkgaa. oéa. iriwru, rnu twritok \|>kwak.kh "»•. l»S'é\|jaéé mim, Lém —m»- k Mt« BH* \|4«ttr44. mku), Wk- krtavl kMaf ftrtdk ti 1B0ÍU Orvod khktétytk élAaUák • '«Hé«7-rta, jtrriltjflMti, aaa, klaavkty, l^Mwimk. ktmoo káalalaat, Mkrtlrtt. rkMséa, paaar- kbtlkarrt.aál-1 ItpvérMale, M h»\|o>a H«Mottlaaátta. i Itrrtlihn. HocyokMI rldott phrtrt tkkrta, ilMM rtltaarl kiMalMk, lykyt-na, iMaaank ánrikM a4té«jok. kakaa Mfk, toayrw ll\|at, témát, •»'»' illnJtik. MnUiI láaaaaUtts, élvariaa llrtaálliaok, iMniiiHili aktán Itkéaak a B»l»to. pvtJAi tplll IpolytJrar, u Bnrtkat- k KloUM-uárirokku k t Siaad-Hrttlbra ; telnM «y»r»lék U k BénéktN Mktaét, tibl. 4tk urat I frt • kr. Snbák «• krtól a W\| kartutUk. Jaaiat I5lz k nium ll-tfl a Mim véséls kkáak tű ■iaaUhktl, aa étkaak « Qrmna-Hotel MUrwlbaa K taéaalékktl oltaékkek. Tw« HimiMk : BWfck k Vatasrta; aéfckiél Hni 1 ka- Vaaartalll kocala I ia Ml irt. Vu«tl Mlwkjmk gS'/.'/.-MkrtrMaéayiyol ■..•(Urtl \|«ik - I napra - Mim kapkaték A fMHaliart naátlé M- I TakrUb mim ii. lam Miki kit. taa. IItiIm - Mrn VAmrn ^ - U-l . flrdWcMtttóhom ikUwndök BalatoittrWn. ▲ baUtoaflnél Aitiiyrlittk, . •7T .. i. a_ a___ L.a__14 aL.kil» . -- I— WllMHU—a wianuav* ■wamiiw — ----—-—r—----» aaly aitat étrwll-vli b ipa kcdT.lt. flrakténaa: eéeehely rlaélllté Badaptak"; w ktrál kapWU hMMtar Tiaptata la Llehtaeaber Aalal-úl BateMérvtott. 144-1 rraa\|«klaekkal laoraa taol\|l • ltríll\|a««alkif. f f Fontos Házi asszonyok rétiére, "^g BOkOSTIlMÜ PAfiLO-rtMTMiZ flk« patlkaiaak tartós befányeaéeére kOtfflbM izlaefcbea, Mly 2 » óra alatt tökéletaeen aatraz továbbá gyorsan száradó Spirltus padlófénymáz 4 uinben puha padlózatnak azonnali asárádás melletti be-lányestsáre. SCHBAMM KRISTÓF lakk- és fénymáz gyáraiból Báos (Simmering), Offenbeoh a Majna m. Barlln. tim. Továbbá moahátó romtnos fáatékak elegáns sónArnyalatban mindennemt házi aaarek betényeaéeére, melyet bárki malnwlo-mtny hiányában maga dolgotbai M, alkalmaa aaoedó izekrányek, ajtók, ablakok, valamint laiak besománoosáaára konyhákban éa fSrdO izobákbm. Oopail butorlak, Copettek bebO hassnálstra Dsmsrtsk, bArtskk, Szárltófirnlaz, Poltturiakk, Vaaalakk éa Brwwdfl, mely utóbbi homályos butorokhoa kaaanáltatik, ugyssintén a többi lakkfélék valanMnoyi Iparágak réssérs. Kölönlegeaaég: kocaigytrosok, kocsifényesók résaére. Katasksa lakk, PrtparaUonalakk, Oastsllakk, Sohlelf éa Laaurlakk eredeti 1 kgrmoa dobosokban lOt—6 Kapható: Fsstdhoftr Józuf, Nm t» Klein fOmrhnthi- dőbUl Niufy-K'invuán, Ltukay timő, MurUn Mónat Waaice- détiikben Kmthlyen ds Btrahia UatoénhnA Ctdktornyá. é I.OOO.OOO kor. nyerhető $ EGY MILLIÓ. A 2 Ik magy. klr. azabad. oaxttlyaorajtták. 50.000 nyereményének jegyzéke. á jkéknrv I tat »l«p««jobb tynaaky 1.000.000 K>Hal Egy asliiié ~ A nyara4>yak ktralkaaéUe vaaaak kutatva. lyiraakjik: Ktttai i Iá 899,089 1 • 400,000 1 • 200\|00 f-a 100 000 Lr 1 t 90,000 1 > 80,000 1 • 70.090 s • 00,000 I » 40,800 1 . 80,000 1 • 26,000 7 » 20000 8 • 18000 81 t 10,000 87 • 8,000 8 t 8,000 411 • 2000 788 • 1,000 1888 • 100 80 • 800 47860 > 200, 170, 180 180, 88, 40 kcrnan. 50.000 13.1 60,000 ft artnk kai atalál/kaa klaor»oltat»»k A IA aagy. klr. azaá. •nitáljamrajáték a amkl ininaa Martit agy —hha Meieait uut kauira M-aatgá Uniut ayara l«caNjrkk 'J» raaéay a jklknrv S. I mmíbIi aaa# kfva Mia oMál jrMMjáUk aay«a«Wa\|B k H's soooo gtaiayiriartay a/Kala kall, áa a awllatu 4114 aprtri MtljnkM »7»\|« 100.080 araéett tártjaiy A wniaQrek áátaak Imim aOOOS ajriwla jamákkn (i vaa aoroWh ti a karaáajr allai6r4M aatktt hal afnaáaatáa kl-TatkaaA rtvM Hlklakia kUraolUtik, ■idla la a íjait tma a MtnMak ■yartaak kMapiatbai kltaaHaUk. Kndatl aortj«ey«kat kSratkaií aradatl ah ÜT Benra ayákan •Márti aorajan I frt - kr. a h I a~ a ,. 1 » » „ » 0 „ 75 „ Aa tawgaak aortaatal«4ai«a vaM r4tek atáa aM>»lMHkl léjtk a MaáM •Márti aora)afy«t aa ak4 kaatakul 4rv4ajajrt. Klf4aal\|aaUav4Mal kkald-)ak a MMjag/«trt. ■ladan Mr^Hrkkldaaémrkaa aa «M-latl kaa4rt fnsranrt k MskStájlk k Mlaán kaa4a U4a vevMak aaaaaal Wftirjü aa anártl kaaért laJalraMrt. Ojtkraa «araarttrt koekáaUtuk arta vállalatokba, a alMa a kU4!4aka krtra-Mtt íjranaéiij aagyaa kérálaia. ka4l-h(va koaali itaaaaak •» aurijafj rtea MmI ar4avta( otr rak Ily kaMfot, a ■alj Utal klrtalaa UfJ tikét ayar- SaMjacrtk»lrtUt mg/m <mk41/ k Crorau alfcfjkat tekáMjUljmk. kan a naáttaaéararrt aa Haaá éa Mrt^k aaakaW lakaiéin aaaaaal, aaaabaa »la- Elaá tartály ■Ut II koraa. UntlalaWa I ' 1B náttrtktart. Botét Jáléhlarv a »L tanpátákk', \n\m f. en m in a ■iáén a kart aagéa Ma, hmaáafe Wkllátal FebérLTsi a aagy. klr. iná oeitályaorajálák fflaláraaitét IÉ\|KSt, liÉ-tír í . j SalitlWi I kar^tSaMate* Haak'itlM^a 11. k II. tjm kar. 1 600001 2(iOOO 10000 oooo 6000 6000 8 iŰQO 30 900C 60 6000 2900 116000(8900 W 2' frflTjftTI léaeákaiit INanaaM Mit ■Mt >0 koaowJ Baléi (I toll Mtn I korl(BaMa«ra 1 kar t zymtNtl) T -rWIt ■k lart.JartadBaak itat jallw 1. k 1 \| Ht. Wytr. lor I Kyar i rnog í í ioooo! 1 I 6000 1 8 9000\| 8 8 10000 8000 8 10000J 10 180001 70 212000(4900 éMBKÖÖ" TÖT 8000C 8000Q KXXX 16000 80000 16000 18000 10000 8600U 687000 9' Naiyaálk aazt HaiM 40 kamm. nalaéiHa I kor. 0á\|t44t\|.) Baate IMI U\|. Ilii Mytr. Ik. 1 80000 1 90000 1 90000 1 IlMk a art Satél a karooo iBaké tra I kaa UéJtaéU.) Hoate laaa. 14. te II TöT 16000 8 80000 6 26000 8 16000 10 10000 70 86000 900 663000 8900 pmr ós 1000(4000 1 1 1 1 5 6 8 10 70 10000 80000 toooo 16000 80000 96000 18000 IOOOO 86000 780000 toSTOffl Savétti lOuOOO ao •7000 , wooo , mooo , 10000 ti. Ltali kor. 10 . . » » Itt . , . » IT. . 1 a H ». H « » » VL „ » , . M SllLlá 1000000 1000 1741000 4000 1 ■ 1780000 600(1 ' la IMáOOO 4000 1 a A ItléOOO 4000 J tf 1740000 10000 Eor. 1 l,i4<M>tO MOW) . I. Mai. . . MOOOéf H. , . . . 477001 m......hsooc ív. ... . neon v.....loáiűoc VL k I jakwm HMtt íz.—5&5SS Ballt M , (lakat 1 a I haMaa ulHáH Baate UH MMt. U. ikllkll lé. I Maratnia aaaibaa ioo'tTooo 1 jut. kor. 800000 400000 900008 10000O 80008 40000 80000 80008 900000 260000 800008 790000 600000 6660000 AMI l r: b 1 * \|j : 9} « » I to , a 400 ' . ' f 720 „ ■ 1000 „ 12800 w Wtifl ., I } Nagy-Kantaa, vaáfnap Zala 87 mám (• lap) * Jt&nélis wmtünk Ímw cxünét. # Levelező-lap p§ Mfia m \tM ő m u&enml kúlcbüt íhmeÁ/ Atiőáutwii lűdpuflUáw/nÁs mindmnműm pMWc* - j ' éfáMmí n első szombathelyi Sertéshizlalda ás husfüstölöoyak szombathely. !l«gnair7»l>b ayaramébj III 1.000,000korma As Imim jagyzáka. A le»sagyel» eyersaéay li\|iiirMiitn» autbee 1.000,000 korona A apmtfapfe sla s € 481 763 IIS8 OO •1900 4000 so imi OtMM tji IHII> ,, M0IM 101110 MIM §IMO 7<KHK) ooooo 40000 80000 SSOOO S0600 18000 ÍOOOO 9000 MM MM 1000 MO 800 MO 170 ÍM ÍM * • • a a a a a a • a a • a a a ■ a a a a a a a a a a auaaéik hp aam Ur, eeitáiyieri\|áték M—kir. I»M -H-"* 50,000 i-t 100,000 Mii, j mM aai^asita, a a a a a • 0000 mwvw . f 40 50,00013J60.000 f"l Lf íl -.1 'i \|! !_ H IV I ^ •an N«a<tf tant » M»H tor lmjaik martai * mjW'l Ma apraitawi baaarik to * ajadal atiy ^mm ttaaakiiaai atflMa laaoao ^ IM k«U ktetM artW. i1n»H/l» IttmnaMt arta egy millió korona, ■Ml (MM a»iislill\|SH M sántáivá eseCetl «ii^«gfi>a> • larvmmlnil mMl kroa éa faélf! HJ mid l-a* aaL mM wn\|nji« A— Irt a * a a a a {j. a h aiMa » „ * ■ * » ayawiaá „ „ » —.Ja „ atáavMM, Tkü aa ta\| riWsaee MlHMm iSaatkaa klMtek mü BImIiIii Jujilkii al» laa kaaiaatáa M(klMJtk, htratalaa UrTlliHt mtalaaal faalatkaatara állaaak. A kiaáaok aiitaaaaaa »Uaaak a na, kir. karaéay «■■■... i.i * ■* iwaiysieis nan- Aa L aaatálv ayaraakaykaaéaa ariáee M «. éa ll-ea lm 4a ktrjlk k ■HHaáiltalt lagMalkk ■aJkjun hé 11-lg (hozás napja) kiarat laa II kaaaáak MlUuL T" "I I T8A Torok A. J" a aaacy. kir. aaak. aaaéáli ian\|faéfc l«iArsuM4i I, L Tács-kM 4 /A- tm Máj m M* fertőd Földet Kelsmeo lAVfU Créaia\|a. Margi t-Cr6me Sj53r£! Iljiija la ■építi aa arooi Margit-Créme JJJS^í^ pattanások, bóratka (MMeaear) alva. Margit-Créme JEOS7ZZ, éa kézvőróeődéa, napbarnltáa ellen. MargitrCrtmeJSÍSSS; bőrre keore as áitaJ rögtön 10vétetik és is okosas lton oeodáa átalakulást, hogy a á aaepidvel vagy májfol tokkal fedett ares 1-4 nap alatt akbáetromlahdrrá less Mai^trfrtaeS^TS. ssíros, banera igea Inon, hamar Meahrl batáaeal bir. Az arc neca lant olyan léoyss ■lat más Crlmstfll, ssért nappal la baaa-aálhstó. MargiWJrémeSTVJílJ. Margit-hölgypor Í^mTiÍ Margitrszappan Margit-fogpép, is b. Oatkls akkae ralétH, ha aM« dobos gutori Fűdé lelimia gyógy-eserées Aradon UWrattal ás« ctmarril vas ellátva. Hamisításoktól órakorunk Főraktár Nagy Kanisaán: BEIK GYULA gyógyaxertárábaa BfSőmör-betegsóget ::gj záraa, vizeoyös, píkkelyee eOmórt (FlecbteaJ a as a baljai egyltt Járó, csaknem kiállhatatlan ■klrrtmbilisil' jótáNáa assisit, még a leg-sulyoeabb asatakbao ía, siaposaa gyógyít ,Br. Ilekra ataaAHrU'-ja. KUsd baaaaálatra való, nem ártalmas, — Ara bal loi int a A dóra bakttldáaaal (lehet levél bélyegekben ia) v^7 utánvéttel mire a saállitáat vám- la bármsBtaaaa teljeaitjűk. Cím: üt. Herlem-Bvegearle 16—6 Daail\| (Deqlschlaad.) Elismert legjobb mosószer! Lesslve Phéniz PICOT J. azab. Pária 86 ára mmal kMDataMa Fehérnemű moaáaára, agymagáhaa aaaaaaa nélkül, saóda. hamu ás ohlor nélkül LESsdVK PHlNIX, mindent legjobhaa moe. KDKSStOl OHLOR NÉLKÜL LESSIVE PHÉNIX kapható Magyarorsság minden Maaarksraakadé-sében le drogviatájánál la eredeti iaomHn<thsB KAP HATÓ: Mrra S KMa^ei'Kaatato (jirWrtt-kovMÉueÉi: Vád. Zala 07. tum (ÍO Up) 1898. májú kó 8 Ab. THIE8TI ALTfflUAjtOS BIZTOSÍTÓTÁRSASÁG ásaicumiiQNi oimuuli k »M ** a a aM. bi mm ttdtr.) W m«MI ASMCDMUONt OBNBI mitiL kOTMt í » ■ IL konat fl koront a ■ PF* A 1 Iá MMM (akaridaéUi ifjttM : Iámét J 41 11 t mi liH t\|iw%íirtfiMA 1 imaíiiírti^ m MOT iwam a^a^a MM: 3 aaaiM mw • • mmm 71 t MÉÉj«er6aimmá». Nm t itiitMi 1. klrt tMM (Irara a liniaikliliM MM): IImM kW HJ (a ttyfi nWfe M • ir.". . i: •« t JMJUk ....... tiAAA MM 19 mm • "» —♦ • • • ■ • —a—-•- L twnto » 1- ^ iMHM fl a • tmi m MM41A « műm 1M6AI « 1M IANA ii iiMH I mmkm imA réaaAt) i t Kit . • • 1 MMikMt. • 1 JAffctaA^lit • K HMM (Wv«Nt t •áAMhfik)t rnÜMAfi «J . . la: ihi I lllÉiltli IPAlMllBlfiikhlir' 1 Iti ihinftMntli . • ipntm a ib * • a * • * • • ■Mala* a * • • urna wn < * 4 1 Wjá i^Éáa hMWpl 4. Aáák b Ibi Ilik . . * . • » 1 U9M Aa i\|Hl IbAbU LUbMMnkUrUMbi V 1 M kbiM: Ifiralék Aa kamat a Mbt vhá%y pMMi a •akak lMOtt t ii ■ • a a • • • • ! Kar. n JM.AM • * lar t'tW MMI ! . 4MMNI4 MflttSW fl tfi fl t R. Mm fM UnM! 1. TŰI il Th . bt*a i MtfriHiM " AmAI IMS ia A.I HlihHHmm Imiül 1 1. Illat Ifi hatIrnmád Um A. MUt MÉ ÉAafll Mk A MM. 71 J 1 HaAfll»mtiMia. Mrm a ím naÉhl r 1 MiMOman • »MlknMMk M M J MAA91 S 1 frt ilwttl twA 1. ff atfaaal Ua«U knAlki V. MMMli LuNVMtÉ aj TlJiiliÉA. • « M MMteá^MalfiiilIfi • • a • • • a t7M 94 M fl ^ 1. AubrlaM . fi TlfillilMi.W—ta a rkwotNaMMk raoat a < .HÍ. i . m u—— . i i «Ati> Mm 1 • l a a a liftté • IflÉfl ajttk rtaÁt ... tMtt 71 <f • • • a a • ai/aa 14 ll JgJJ fir 1 Ilt\|ftti AM^i fi\|9iü<\| MMÉM a • imii fl 1. Tiwl iMMUnaM i 1 IrtlkMiT tMjlbblia>\| ; 1 • t 4. KMMA4M brtaM 7 • • • . • • 9A19AU ttOOO M r tMMn^MH a ^^ ■ ím 1 Aaa —— —— — "fl ámU i \| om krleghcx. — Életbiztotháti ág. (ll«7> nymeeg- m VUIUM L Ali ■M_tO mmmmm mm^mm mmm k ftllHll Witlnfc él lt»M; 1. MM* M m wm k»lt tlk, bv ^AMMamíU X. « 1 ÍM i «Am sttt bistoattAaok, ImMi w liili MÜ iMi . T i i itnim - . íj ' r. - • lOAAii a Mtl* uímt4 ■ « a 1 KIM> lartakAk a AawttAA a JÉ—ÜMfi _ 4. TtA>M arraaAf-UnaM9 : ?E£sfcg müm AaafaUA Ml) 5S! m n & PMMAwftMIM^lMilMmiilMl' fainao imi r . . . 1 ■l t^ü liiMiA Mmünyint «\|MIIIAA lllltatiaa»MMaMb>»Myt: 1. M.....1 UUafaakl a Myé Mléa bIMtfr- - a 1AMI « •Pl « * a, J kaAaU«MA«a i . • R« \| j Été • • • a S • «i j- • tSmkWmft \| bailta a F4 ré ímm knÉ IIMI - mnn P fi a a M • ÍBSÖ^ • • • • fi 1 a M Jl MtM i MM J -1 CM. ______. « . ._t ». IMH n Ml kbáM Léink kM k« MM £ IMtfttina . \ * , . ^ jÜSHftSfr/rtSfó vagyaa biatoaiUink, Ima TtoSMitkrtM Wk riasét . . . • IttM WxtBMiAmik, kraan • riaawitWatm «HA fl 1. laU aaaUn «W 4a fify« Ui. II WM lAJMtü lwnnliiiilHrtiili<AN MHI MM7I 14 fi fi nAAA aaa lavataa a Téaaa^UtMA 1 AMANaMM ai dijat W7tf Htm fl H —- • ♦ 1140 • fi lÉMÜ « 1. Uat- Aa Imi i II iA< 1 ka UkMbl AaUktrékfé MM . .T . IHMntanAHkM 1 MaálnMItA kaMai 4. MMMMii 1. kfiM Ma MM ÜI8: Ml A nrt«Mí attak AM i MM * vé§\|bi l.ÍMMr a) Italába. aM a» _ nrnmim.Tém Kar. 8A0l3Jlfr70 k) KKUat Mrti iHái ik, bwwa Q ■alak, vaMalaM. attárakaal la«4 Méták klBakii V , SE fl 71 t) lAi il fckliíiTi iA . . , Utl-MHI 1 IMIWI • • a • a a a • a ' • E • ------ AHMfl • JltUki .riUiiwn. Wil —-—r~i N. s nwúut aUü ' te. 4J0J9M H BMkkMIM, a IÍMHIIMÍMI láiiN WM I374M a V. I#4A MM I. KUrfiajrilMM J IMAA i 1 KflMk lafWÜt a ka»-U,»k wtia^TCiyíICB 1 PT- _ f t UarnM AWyiai\|iiiil\| • a IUSIH fl i MAKn iTiüill tortátok K l^ya^JfWy^a^A « k^MsttA tarUM 55!M ■ i 7. A Ihlrfl Wil J# I' 2 í l r WN H 1I7MWI « J • fl \|fiHMlNMé\| ^...... — - :1 TÖIAM léi 11 b— (Wm TAOIOÜ A . r s AMICl JRAZIOh n 11 Q I.IIWI1 \|M íKNUAU v afjonáilátt 1897. decaimber ll«éa. I « « r rm fl a. ■l ■B A H UM J A i Imaa ■ íl A tétel n«v« J.l \ A Utol neve „ ■ 11 lomot fl 1,1 AATM 1 koront AL píj- koron\| II L koroot £ "í iMjpdl Mi a 6 mM W77AÖI laTftt mitm 11 lkfUAa . . 4 MN mva 1 —' BH01 ír- - mmm i haribMá a) TM hnilbMk .' . , , ti jÉbMyfiíyjtf MMAIA * L«ái iUlt álM m\i U Wia Müaáwhui DM a táMaaáv AásAwH#-UmW JrfUlifil \| Wilo4to(t MUMtaMk fapMü IMA Mbfán..... Attam- A< niAa ffUkpapirok . . . . IllsfiOOfi I 1 t) TarhlMf at Adlkpapérok »rttya« wfaia- 1 mémtm iW iil..l.». Aál^V H MUllA ll n mmm 41 i 4 Utol IWVI - tllfitltá u M mum -nn IA 1.119794 \|\| IA ItaliiM lartM . . 4 Mm kM klniiM M A a) DUbHalék Myé MM ' as A tAkpfi Díjtartalék Wfé UaMMra 11 MlfiVAt A) WttfMal t • MWyaa 4 l'Al a tO t kMllál aaattataa Uaé^r i M -•A IFAM M a f 11 «> mamn fl mini 99 5191ifi Ifi Htm A 94 A Tiaaaat- lAMI'H 1 4974949 1 1 f t min M ■ MfitW Ál MMk aa ia mm tv fl 1 KaM imú* ...... fAtfiN mm 1 H MtltS It I7HV m 7ii ?» n •um n 4HHP II tMaaA "um 1 w TáMfe a UiílAn , . \|i . , -» . ldiMM!i plmak hiük^MM la U- m • Tartalék MM WH kfirM . Mkra MM- vy ByaraméajrBVal ti n KAmSn&M as Műd i\|HpÉAilpltil éa B . , . . . M. . :4nü rt 91791 Pl 4tt9t m AA M4M TI 791 Aü tt aa A aiArWfM 11 tkAfbgat 7 OaataUAM aa ÜalHMMaa t-fiájti IA IIIM\| i W IIAtlfl fl 8 tt fi 1 Igffl r LlflÜf'III ' ' 11II1" ttflotr! flyHwitiiif^nu . . . a) litAÉ lifMfg A MitwiUk ffurt , : MM <m n mm* - tifiMii • « 9941411 lt I I i A UtaMokaA aÁláaT MálrAaak nayaaa . IAM9I7 A!\| I9«7i\| 1 IflMM aa « ti m 9119* S9IIM4 IA ISM9 M mam M II 7«MM 11 MII • • IMIMililiiAA . . II tQmim a itiMtliÉllk M H jpttlM aa tattaat lókkiaak aaái II bpl 11 Mm ínyé MaU IS MM IHIÍABII triaiM 14 MAb MaMt 4a IMalUt ni M QMá MAiM , ' 1179911 tuti * I M 97BÍI 1 mm i ITflSfl 0* iim _ _ IIAfifi - • • t — • mm m 19 é • C«laW R. aUpitráwy . . . Mami Aa tmméHtftk » tárioaáf fcaw hi-mAMm, (MMkillr, mk- a« iMaUlrlay tt fiam* mktfoklum . M MipnM )iaMak Aa awmcaai kdJUéfdi mm —■ INI • Mt , «LJ0 m\m Ml <n i 04 AA sm i MM 1 mm fl ti is V A - í ■ ^ - - •• - M OM liűM a • 17 MMlM % II Baaaa Miiiiitr II MI.MM . m al iiinila MAa IA Mkt) H KyM% aa Ati AMU • * i- * . a v, a ? «us3 99U mm 19A9I mm IIAM8 1 71 mm i mm - < UÉLHIISI ■ L ii iÚM f] rfiir 3 Aa P. Awfi. iNi * ÍM évakra IrNmi V mura* M 0mém4fé ArtAlM kor. ftülf r I A JH4 M HéMAA tAM- ***** . . kar.H:l«J^» 1 1 t 1 \| A o«. kir. Afifib Aeeleurmakml Qmirall kttspontl leepeetótAra Trtw Evlklv Imi i M7UT. imto «.. ur. ntm caiwiio. ur. Ltvi i.. nror pyiuiw íoh. nomarMn-iicir mt o Mari •.. flYMW r fl HP* A wAüAin iÜfiétttl'ÓÜM. Wl ' „ lüéf, i> ♦ MtiytrorsUfll v«iérü\|y nökséi IpAptMiiíiiii P^ér. „ At MAmA AÉtüiln fciM'!^ i ■•AafMAtB, >Aliiul M fi«Aa aAM, ti Ifijlwl ijH >ÉpjÍiL BArcbb wítoimiiáá hlüláMk tt iluti lőünnftktéiDél ktohalók. llmnoM MtilAmítÉiúk a .......... hÉnfiiil i4ttnfc HMstk KáUtaáiF * thrbtiUelUa< m krim$Mklá OtnmU, JifbiitmlUflok t Imr )éf« és rtai biitodlátok u Blsö o. Ut bfticMt tUtal blitoaltó Ureaaá* nAmára I lattktaTOttbb MHAmk éa i« ioMi^éU rmJm$ éi kilMt loimtMI átak mdhHt tattdlitMl ll i A MffkABiiAAi IMfjroOMi i MiHi 4t 1 Iflflliaii __,„T> a>i n ■ MM —■ ' —i 38. <szam Nagy-Kanizsa. 1898. május hó 12-én. XXV. ővioljam iMtkHlUHC i ihii-éptut, nauniir kMmMMka A taakaaMnl trtsksaat lakat aapaa-kiat á. a. M In MM. lé* IMMaaéS t top aaatlaal HiiIii £ALA Politikai és vegyes tartalmú lap. Mtgjttailk N -Kanizsán hetenklnt kétmr: ruirup As osStfirtAkt. ttaééUnni ttóratrW sast 1 tm l\| ÍMM I bt - » 8 >»m ít w — ír lagytéáva I kan iinsa aat laaan kMkkS fcgaéaat aL 1 _T..__'_ géaftaat aaa aéaak Daat I raatOS BtSHWHCj I XÜ7M mméxn ám: ÍO kxeOcxdur. IÁNDOR. IflIlUt palllairt II ni Sl ISaakéaat ilialai a kMatMkia raaatfcáaáji IfcaSal A gazdaközönséghez. uoiidsrítis éneiét kell MMjtut- Qltani; ki u . k .. ,,, ..__. . .kell tanítani rá, hogy mily hatalmas erő Hatánk evére viharfelhők tornyosulnak, .....—^ - , ' .. , /, ' ... ixu —iL, tAKunt .u„ . (Li uk- ql»k>«Övetke«ésben; fal kell vtligmilani, hogy, ni egyik főeszköze innak, hugy a mai sötétségből és nyomorúságból kiemelked-hessék s egy jobb jövő alapját megvethesse .Rázzuk tel a a föld meginog lábunk alatt s félni lehet, hogy a lázítás üszke lángba borítja as egéaz ontigot, ha Al berakott kézzel nézzük a veszedelem tovaharapódzáaát A magyar fltldmivei megtagadja hazáját a ■ beáll földosztónak, mert a haza csak ,WiU "" • ^ »bbadtságából éa áldozatot követel, a nélkül, hogy adna W neki' ho» ^vetkezetek meg. valamU; uzsorások szipolyozzák Őt, jóma- 5 hisz hivatva vagyunk rá, gunk pedig a helyett, hogy kiaaabnditanók ^ vwmQk" A lk"AU«0' Wtóm karmai közöl, tétlenül nézzük puaztulását, rfv<,",en meg senkit Ma még caak a sőt nem egyszer versenyre kelünk a stipo"om"édbn vin ? «< ho,««P mir " mi lyozókkal. fejünk lelett gyulád ki a ház. Ez igyjáem mehet tovább. Itt az ideje, De különben ia nemcsak érdekünk, ha-bog> legyünk is valamit a népért, hogy nwn h«"fiui és teWmráti kötelességünk is kiemeljük abból az erkölcsi, szellemi és összefogva lendítsünk valamit a anyagi nyomoruaágbdl. melybe őt évtizedes! nép sorsán, mulasztássink sülyesztették! Fel hát, munkára I Na várjuk Műiről a segítséget. Kezdjük mindjárt aazal, hogy slspitsunk Alulról kell kezdeni a munkát I I fogyasztási szövetkezeteket. Egek valówl- Ujji kell teremteni a társadalmat, hogy \| hatók meg a legkevesebb áldozattal, s e a nép bizodalma és szeretete a vetető osztályok falé visszaforduljon s megbecsülje ismét szt a rögöt is, mely neki kenyeret Ad. A nyereség szomj ét öntés helyébe a mellett még a legnagyobb vonzóerőt is gyakorolják a népre, mert áldásos listásuk azonnal nyilvánvalóvá lesz. Mily szerencsés alkalom volna sz arra, hogy a néppel a szövetkezés eszméjét gyorsan megkedveltetett I Mert mégis caak szeget Üt a fajéba, kogy mi mádon kaphatja olcsóbban ■ hamisítatlan jó minőség-ben nemcsak at éleim cikkeket, hanem még a takarmányt, vetőmagot, nyersanyagot, szerszámokat, műtrágyát éa gépeket ia, szóval miadat, a mihez a gazdaságban szüksége leket fit nem it olyan nebéz a fogyasztási szövetkezetek létrehozása. Hiseaa a Károlyi Sándor gróf által aem rég alapított • Hangya \|á magyar gaadaaaövetaég (ogyaaatáat ál Értékaaitő szövetkezete (Bndapem, /öldfa-etca 10.) magéra vállalja a dolog terhesebb részét Kéataéggel ad fal világosítást; öröm-mel szolgál útmutatással moagaltm Maria léséhez; kiküldi egyik képviselőjét as sin* pitáshoz, ellátja az aj onnan alapított szövetkezetet a legjobb ia legolcsóbb cikkekkel, I végül Wlgyel vaaatáaiu ia eOenőra wá madáaait * Ha azután at első lépés megvan tév^ a többi mir magától jöa. A ki pedig azt bánat, kogy a magyar nép nem trrmntt rá erre a faladatra, kogy TÁRCA. A mai Báon rr. tujui. ...Zöld májúiból lett piros májas. ^ A poéták havábfil lelt s munkások gyöngyvirág helyett vöt* szegfű virít... Kova leltek s koesikorok a Hingröl, s a — kirándulók roppsnt rajainak.. Aa áprtliai bujkáló vartHéoy otáa hirtelen raiyogó erói napsugár. Aa a lOménytolen ember olyan hasúméin hagyta el négy falát, mini aa erdei vadvirág, melyet a melengető 'lény egyszerre kiaaók-kant oairálból. — A város oaak agy lati a zöldbe lakóit; vagyódoak aa anyatarméaaetbe J havai Hé«* élatöetlöolkkoí. \| Szerencsés Bécsi Béramly iránybsn Is llvos-hol vsn\|uu>l> u,cél kötengeréből, rövfd tm oml'áa a at Oaaapló közönség karavánja f Kiszorult innen, lri,?bín "tt'ak. 8 legjobban látaalk, mennyi meghatódik sz ér elöl, mely tömött sorokban «rab« "" 1bítin« W • karnyek hömpölyög végig s széles körutakon. Félemlítő ,u«,ll>,n !« kirándalóra találunk, fekete sokaaág, rikító vörös jelvényekkel Minden egyes embere büaskt, Öntudstoa arcon! lajeai kl e nagy sokadalom je autöséfét: munkások vagyunk, a mi vállainkoo emeljük, a ti életeteket, élvező. Nektek csillogó érdemjel jár a mi verejtékünkért, ds ml vörös dlssl kordnak, esen látjátok: mit akarunk. — Akarnak dbM, t bt aat aem adjátok mag, követelünk /avadalma/. Aa élet vidám színe, ka kell, as omló vár aaloe les. A műveletlen proletár, kit égést aaatandón ál megvetették, május elsején, aa ébrrdö természet ünnepén kivonul a tömegével tisatelelet ps-rsncaol... Igy kaedödik s legbájosabb hónap aaoo vá-roakaa, hot a ssabadság hullámai smbartmléke-aa óta legbaroarabb simáinak al agy biaoayoe szedem csendesiiő hatása alatt. Aa ág is kedvssstt ar idén a föl vonulásoknak, bokorra, béaftmaéak — áa Maee árit a gyöngyvirágot aa ulráa áruló Itayeá, a egtm Itraagaéslak iradméaya — egy nmtaai maiba. Aa Ilyen apró Wlamellenaégek jobbal Wjó-lasHják ss embert tsrmáwai rapingaiáhöl mintha aa egéat töidelö környaaet egjeaarre kapar saiktartdtkké Válna. Pláite a tik utakon tgvre-mlare annaaaak tl mallatllak a kefttpáreaőa, kiknek aatma oly félelmet esen megszaporodott, hogy aaíale mlml\|\|a aa ember aa utakat I gummiabroncaoktót, melyak hovatovább KnHiiuáá aaaksl s lőW«inéről I Hódit t karton jármfl mindentttt, — kaiönó-jut. Teljes sst t lattl aatpaam köat — Au a aoá pra — éa contra ntlonérWM, melyet a kerékpárosé nők .kérdési* lölldéaell, bájjal a gráciával trem> meg rövidke Idylli tolja It t kurtasankeyái. könnyed tbtattl MIÉM' ' Átverni ottUata hölgyek aokaatga A béeal atk köti virágot' minden hóait, ami •fess., ami jól tl, amiken j ialést la teati ilönyökel lehet klmnlalat UN aa- Majd minden iára agy* magányról aaó sincs, legfel\|ekb olyan helyen, ihol — ntaes korcsma. De ati aaivaaen flietnők nyugalmunkat szomjunkkal, éhünkkel szeretnénk, lObsn henteregni, vagy atedve bolyongani. Nini, ÍM sysgodshass árnyas tisztásra kuk-1 kik si a rokkant morál, melytt sssmsaa por-kantunk, No végre embertávolboa I j réteg takar I Hogy a nö igy meg ugv kotMbak Halld caak, — sárga rigó I Itüailabb — mind meg a konybapadkln, mag a többi baaaw ke közelebb röpül, kirogal, koaaaai fOllyent, végre aéd I Dédanyjuknak rokka kereke MeM, aekil megjelenik valami kétlábú, — de leUatlan jó acélkerék dekái. madár, aki falevélen sípol aárgartgósdit Nesze Ugy megülik a vaaparlpál, hagy HrtU kigyen, idyll I aki álért őket btter, atép lati tolla A divatnak No már sst s csslódlsl kl kait hevtfnOnk t! la aj tart nyílt t sport laáaéval. Kilaláliák a puha fűben. — Rádobjuk renyhe derekunkat, de\| módjál, begvaa bal a teaaétytalea dr«w.-i aa — jaj — bálunkon valami bitang bajit. — illedelem iwláraihoi la tarmatlkhöa aaabet Nesze agy idyll — maradékai. Azok aa Itgó maagé „aljak" (aajaaa) eaak intetik Talán virágot f aratnánk I Bujkálunk bokorról Ide sl nem árulják sst, amit rejtenek, 8 ht Levelezőlapok IVany.Kjkmlaaa látkéaévtl különböző kivitelben it flHtaállnátbnn kaphatók Ftstkül Fttlöp könyvkereskedésében »tgy lanlttán, Mh Ara Aarabamklal I krajaér ^g Nagy-Katusáé caütOrlök Zala 38. Mám. (9. lap) 1898. mti«w bá 1S4, nem érdemel bizalmat, mert nincs benne eiéf józanság, kitartás éa komolyság: as téved. A hitekiő vetkezetek példája máat muut Mi as más, mint a nép megbízható-ságinak és érettségéin.k bitonyitéka? És a dilmi gyűlésnek, bármint alakuljon ia as a í It Vilmos csáarár jogara alatt gatdaságbsa népszava által. éa ssereMben gyarapodott; a világbéke • Az elhunyt birodalmi gyttléa a német, bástyájának elismerik az Oaasos ilkmok birodalom megerdeitéséhat megtette a ma-1 népet, mint ilyent tisztelik, becsOük éa gfcét; megalkotta as egyaégea polgári jogot aatrebk. ée a katonai bírósági eljárás reformját \| Magyarország királyinak hfl éa odanrtén hitelszövetkezetek elterjedtsége nem amellett j Megszavazta a haditengerészet olyan meg' teljes barátját, a magyar nemzet háta utóját szél e, hogy e nép felfogta azt a funtoa! erősítését, melyet az a német tengerentúli éa tisztelőjét kiváló szeretettel éa nagyra- missziót, melyet azok luljsaitanik ? Pedig \| árdekek koribea többé nem nélktUOahet becsQtéeaal tüntetik ki ennek az oraigaak t,w ^^^^ ar4n»lair kor- ^atározotun hangsúlyozza a trónbeaséd minden tájékán, a boí almmenk éa méká . , . éa kiemeli továbbá, hogy a birodalom nyolni tudják a komoly fovagiaa tOrekiéa, látok, mert elvégre ts nem mindenki varthc\|yfete igcn kedvezően alakult, a tiszteletteljes békomunkát, ráutalva a hitelre. Ellenben minden ember » vfesony at Oaatea hatalmakhoz a U Vilmos német cáazár bebizonyította togyaestó a a jómódúnak éppen ugy érdt>i német birodalom békéé politikája folytán ala magyar nemzőinek,hogy ismerni, tisztelet kében IK, hogy olcsó ée jómínöeégO legjobb; hogy Német orazág e spanyol—j és szeretni tanulta a magyart éa ea a portékához jusson, mint a szegénynek. Nem j «"nkai háborúban a legszigorúbb aemle- nemaet a vele éreztetett asivflyaa barátságot ... .. „Íí . .__i. ._ . -_ ... ges&gct fogja megőrizni éa csakjttreske végtelen szeretettel viasonoaaa éa érseiaaei- kell hát attól tartanunk, hogy a fogyasztást 5T^v l r « L . . ff". ,.. _t "T . . , . . .__. . „ , p ' delmi hajóinak forgalmát ak%\|ja butoattani; Inck azzal ad kifejezést, hogy Őszinte bámu- aiAvetkeratekkel kudarcot vallunk. E« márlhofy sikcrük a néme, birodalomnak Kini- latival adótik a német caiatirnak magában hordozza a siker minden 161- ben egy katonailag biztoa támaszpontot Magyarorazág megnyugviaaal bittik It. tételét. nyerni a kereskedelem fejlddéee javára katali I Vilmca ceétiár bOktaaégéban, hogy a bébe „. ,,. - . _..___._. ' Ázsiában, még poditr a békés megegyezés utain Vezeti hatalmas birodalmit a más* KOrdjflk Mt l\| att á nembánnmaágot. ^^ ^/T^ ^^CTJólrié tűzött mag^toTcél Na várjak meg, hogy as ellenaég betörjön \| vjkdtíy roegtavaiiaa nélkfil. házunkba, felgyújtva hajlékunkat, hanem j A iövörr uótó tervek nem jutnak elég tegyfink meg jóeleve mindent a magunk \| ktdomboritáaaal kifejezésre a trónbeatédbnn, hatáskörében, hogy a veszedelmet elhi-iami azonban nem is igen lehetséges egy rilggii {olyan trónbtttédben, amely távozó parlamentnek siói, A birodalmi kormány célja a EM lépés gyanánt pedig alapítsunk fo- birodalom gazdasigi' fejlődésének elöntőt-gyasttási szövetkezetet! i ditáaa éa különöseit ama nyomán enyhitéee, __________jttteiy alatt a mezőgazdaság károaitva látja Nagy 4a haulmaa szót mondott ki a legnagyobb nyugalommal a fenkOlt ItHtl béksfcáedefom, midőn a btrodafom beteó erőinek gyarapitáaál la tekintélyének fen-tartiait jaiOHe ki tátehsitei célpontjittl A magyar neataet Oeeínte Irttsi kitéri 0t sikeres tőre k vápái boa, irigység nélkül éa feltétlen ctodiltltal látja a német birodalom fejlődését éa azivaa örömest Csatlakozik a munkája gyümölcsét. A kormány a munkia I német nép millióinak é^tniéséliei, mely A német trónbsszed oaztályok jólétéről akar gondookpdni éaloazinte aaivbAtakadva, (Mmt^jongve Kang reményli, hogy a lakosság támogatni fogja tik ma a németek Antal eaiaaára taté ka A német császári palou fehér termében minap egy bestéd hangzott tl, mely a német birodalom határain messze tájt hallható Tesz, megnyugvást éa megelégedéót fog kivinni a nagy világba. A trónbeggid a birodalmi gyCÜélhtt volt intém, mely befejezte működéséi s a mely tanulságul éa megszivielésQl szolgilhat a jövó biro« az illami, egyhiti éa polgári élet alapjainak fentartáaábaa Mig Ausztria—Magyarországot a gazdasigi kiegyezés bajai kínozták és a nem téti-sági klUdelmek a bénaságig gyOngiUk; tntg Franciaországban a jogi életet majdnem feldúlta a klerikális éa anttaremlu reakció: Németoruig a békefejedelem: a németek é^en-kiáKáaa nwn febat deán-tébh a magyarénál, mart a kinek ától, ntm csupán érdekek ikal vncetett Mftn etaiga Bünk, de igaz jó barátunk is, már padig a kit Bgyatai bnrétjáaiak iansar a MgyM, azt danntén Utrtaii «t aaersti. hee kt tog járat kortésnl, vendégléenl, fátylai toeai — szóval a (éle eecyváro! adlléhetyaek logjt tekinteni at egéat juhi'eumi klállltátt — JÍ>alaMéivegyek jtroikmmi menhelyé' néven ganyolgatják márts... Igyra ej tárgyra téved a toll, iialad a goo* hésapjárél e'árulják ? Egygyel Uiá ok, mely a kerékpáros tök javára MM, — a mt ssempoelenkMl. Htot ea áprtW IstMk elán e májast nsp, agy yidlljs tel aa embert a nyárt aa 01 Oaákák megjelenése utcán a kertekben. — A világos ssioek dertka tállosa'tai Irtaaskbé batik a ftatali, megitatják a korosat Fslitnaek az évssak Kiinni i orgonavlrágtttn ée gyOntyvlrágaOld Kél kedves Idolat, omlnt ai essténdó legbájosabb a<ki, me'y saámls an vlTlotalhan disalik akélgy- aseretaék irat vílág lOldl kelme te fályelhltvelyeia. Harmadiknak I Minden helBm látásé olyan aajálaserOen leliMI sst\|ődik a éna hsiutok kátOnléle vHrOs astne j kedélyemet mintha jég bél volna vegf«U«e. Eteti tdegensasrO tsinhsrmAnis. Ha aaóvá. kiléjéztesé alakul u a sejtelmen es Illetnék Mte külöhös ssessélye mttyéstell j énét, mélyet a lermésast ífjodita asll hiao-.okokrs vetetheti visstu. Koránk „reaataeano'-1 Byot kedityekhen - es s ssé magloutja aa lOnkréealaek mambeótlé eredménye a minden- wnbeH révedeeése tfOnyOrollOt. ÜS^* éí2? iiáSt t ^í" s,5 "Ili Ai a nagyvárosi sajos környeael néha roea ® * ttl0 84 ^ 9 Whb a fSágml. STktoatkrt, agy rOvtdke világ a mlvéstathen, uj mea at emberiségnek ' - Több ea, ada^ptsata divat, saen aj irtkay, a régi mlvlaa a divalbagyomrttányok hslomradöntlse — etlft jövO itéleodl meg. Maaapeag ennek je» gyében étink Aa idei lavaea Bécsben a „ser tervam*) (szent lanas) évsnka. Todel a kö vénség as aj mtlárislba, s letasakinl álveesi at ttjilA mCvástel tálénál. A konaervalivek kétolkt-dön ráztak lejlkei. de i fiatal nemzedék kspva-kap rajta 9 a fiatalságnak mindi* igata van, — mert ulelí a kétkedőket aj eesméivel. At idrt tnájiiH kttlOnben emlékezel fis has. Megkezdődnek as Ölvén évea caáasárjuhtlnm Isaepalgi'i. Mapröl-aepra assporodnek a sá-alék u ttUk díttletei, s megedjik s kellő hangulatot a kiállítás ssámár. A hatalmas ..Kotunde" Is kOrnyike megélénkül, a kiálhiislMO elgyl a taorgoe kezek munkájának gyömöle e. Autstriá kíállitja sgv !llsslttd haladási! A bécsi kMOnség pedig örfll, hogy aj malitO helyet kap. In ncatt körül tog néani a föld éa ipar Hrstéial liat, egy tiosii asérakoaik rajtok, no éa HséaiM>' (mert es a taméssete) de kOlOo •) la lfl» MHIaaglréa ..aaa le geerve"-la. jldOt ssentelni a termletelaek — gg a végy ser ksljs gg sahert, ha aaphoasaal dolgaaetl Onma* gáaak s más embereknek ■» Vasnak, kik caeegO-hongé serekbe Antik aa ilyen vagyakat - eeekket aem 'adok tartani iSlí-ottyös kéreg képsAdttl a kedély ben, a sajos éléi növelte kéreg, — melyen nem ssArOdhetik át HetlAa a bslaA élet képe. S ta olygn pillaiitokbaa midőn aytlaknanl kivia es a belső. miat a hogy kUl a lavgael tigy a osalegsló napfény melegere — olyankor Hda< toll sorról aorta atalad éa perceg gg éleUÍOl. a kdrayaaetrőt, szurkát, csipked, andOe lesleni, hangokat játaaam szeretne vele aa ember, Igy lest át utleadA legbájosabb haténak vitsshaagja — krónikái tsevt-gés. .. Kár hogy t éledét eaak irát etán lArté-IjMIL Milyen saép voln", ha as Illetek aaon ere deli betart formájukhtn alakulnának cikké. Egytb rial ea laragjank kadenciákai, heeam II t ItvtgOrt. Mtjus vtn I Politikai tzemle OritáipMn A iéytl ólét érdikenége a tárt «Mt vek A •altkort tUéaea ladvalevAteg Moiaar Jáats néppárti elnök beetédje kéabea nagy aa) vall I JBállt ktttjaaésak foadták. Kdtopi liyflrgy padig aat kfekotta kAake 4 l1^ aBa aaC^f- VlPlN 4t ! SttídfP* Hetaa elnök a hátiéi tlea elején vtesat-tért ts leakéstisri', magtétia eet a vleetkedtel éa renére utasította a haeaaaK klftjstlslrt Kabt-\|a\|tti ■A néppárt már élőbb téhttároett, hogy a taigyhaa tért IMM kér, Khkas teás* IÓ« hépvt-stlő balt. Így hát atey a lan a atrt Üls V Msktaaaly alppÉrtt képviselő elöhotli a kar aaény vlwtaéléwil t vatttaástkbél, a látja, hogy lervtaarbaa öldőtlk at , tkiasdlaA legjobb erők: Beífáy Akta, f\|pren, .WrrWnyi ab, trtt-tsákkil thévebltallak Moa pedig M folyik a lerrofisálát aa rtteneák elltti, klUnltae Mrtja, hegy aa I pártját, awty t ymlawtwfáea e kf> Pféáfflé, retdntrtaen iMéelk Kt eliea ktr a min^sterelnOklOl védelmet, nebogy Ok tg a végaA ssskAsbés nyaljanak. Adsaáy a kormánypárt atvébtn maga y tg tatta a néjmártot. Aa ftgy <aael he Mt veiaa feteave, ée btrtefen egy kiá naaisptlt tejlfttótt hl TMb éa a a^ftH kaaMt fVafe Kálmán illtskoaik ea eltee, begy Ha* kováik y at ^latéf ntvlbtn beaeé^aa. álla mímh iiM\| mrnéi IÍNÉIi WH nlniiWéMt IM M Ifot^ná alhaedkail Walltttfaa kMlahta, hagy a néppárt panattkeétk baltit tadvalevé épat t néppértré , btgr sérteget, laetttal, mtat péMéal Rotetval klpvisall úrral tatiák esak aam a fá-Végöl ktnaatAlja, hagy hivsikoasH Hakomky a flggetleoaegi l ártra mtn a néppártét a M^frttentM pár loaou tHetolait mim ha-aontatoaalg aénti 0 aa akar appáM anÉMiné I niffirtú la aem ta aüttteh, mart tthttar tá* BMgatja a kormányt Nagy taj támadt arra I néppárton HU Mi 1 i Nkv-Kanizsa, csütörtök Z»U 38. Mám. (S. iapj 1898 mftjna hé 19 én Önök nem támogatták k mm uanutak velük? RSkovssky azt is kiáltotta: Mi legalább, ha támogatják, nyittqn támogatjuk. Erre már Komjáthy ia talpattant: Nyíltan ? / Mit akar ez jelenteni, ez gyanúsítás, a melyre felölni sem akar. 0 áa barátai nem veszik magukra ast a sértést, hogy ők azok, a kik a kormányt talán titokban támogatják. Csak megjegyzi, hogy ilyen gysnusitásokosk nincs itt helye, mert ellenében s sértéseknek se régé, se hossza nem lesz. Meg kell vallani, a kormánypárt igen jól mu a-lott, mikor a két • ellenzék" ilyen csinos kis össseveaséai botrányt inszcenált. A vallási türelmet lenség démona pedig ott vigyorgott a Hás fölött mikor látts a „keresztényi szeretetnek" ezt s páratlan megnyilatkozását Nem ia ebet ennél szebb és a 19-ik századhoz méltóbb dolog, mini a felekezeti gyUlölkődéenek éa agyar-kodásnak ezek a spontán kitörései A szövetkezeti törvényjavaslathoz magához Nenmann Ármin előadón kívül ketten azólottakj ma Bartba Ödön és KristófTy József. Barta mélyen belement a törvényjavaslat réasletes kriti-j kajába, és beszéde végén hstározsti javaslatul ia terjeszteti be. Hétfőn MgiMt kapott a néppárt. Saját külön házi orgánumuk megittasulva tobsódott is örömé-! ben, csakhogy ebből a hangulatból a keddi üléere nem viltek magukkal as »ájtatot* néppárti honatyák eemmit. Igen csöndes ülése volt a Hámak. A szövetkezeti törvényjavaslatot három oldalról ia megtámadták. • Komjáthy Béla kezdte a vitát. Terjedelmea nagy beaaéde alig kelleti hatáat. Nagy csönd borult a terem lölé, mikor asóláara kelt Mikiit Ödön. Egyezerre erős ügyelem támadt ás nagy érdeklődéssel hallgatták a szónok fejtegetéseit Beszéde bevazptö részében Komjáthy Bélával pol<\|misált és nem lelt bele nsgy idő, vég-képen leszerelte a negyvennyolcas honatya öaazee argumentumait. Közben a begyen átrezdült egy kis szsnzáció. HentalUr Lajus jött izgatottan a hírrel: — Zimándy a folyosón van I Ki ktU vetet Ütni t V Haragosan ceörtelell kifelé egy pár negyven-ayeleaa; da as a szelíd képű ön plébános, a ki künn sétált a kuloáron, egy szikrát aa volt Zimándy Ignác. A haragos kurucok igy, nem lévén ok a fellobbsnásra, hamarosan megbékélének és rendre be'yre vonultak tovább hallgatni Mikiit Ödönt, a ki s pauparismns megakadályozásáról szólott asgy tetszés kOzött egyaránt sok elméleti ás gyakorlati tudással. A szövetkezeti ügy historikus fejlődésének előadásává! demonstrálta azokat az üdvös és nsgy eredményeket; a melyeket a szövetkezeteknek épen ások köszönhetnek, s kik* nek a támogatására a legnagyobb szükségök van. Ks a javaslat megteremti a szövetkezetek alakulatának tormáit éa gerincet ád szervezetének. Tegye mag a kötelességél a társadalom k S s maga intellaktuália erejével segítse virágsásra a ssövetksse'ekat. UtaaMW Lsjo< és MUtd Oszkár kritisálgst-ták a javaslat intéskedéeeit; mint Komjáthy, ők k rámutattok arra a veszedelemre, a mit a kormányhatalom befolyásának minden nővaksdéss s mostsni elzsibbedt társadalomra gyakorol. As ülés vágéa Ptrcztl belügyminiszter válassoli Visontsi Somának a villamos elgázolások lágyában több mint egy év előU hozsá intézett interpellációjára. A választ as interpelláló is tudomásul vetts. A város házibii. — (lápvMMMMM klsaytUs.) — Nsgy-Ksnizsa város kápviaelőteatfllata folyó hó 1-án Vktty Zsigmond polgármester elnöklete mellett 70 vároei képviselő jelenMtéban a következő ügyekkel fogiaikoeo't: A napirend előtt elnöklő polgármester bejelentette Antal Gábor ev. ref. püspök jöveteiét éa a fogadtatás ügyéban tett intézkedésekel. A közgyűlés ezeket tudoarteal vette éa asját kebeléből, s fogadtatáaban való részvételre egy nagyobb, bizottságot küldött ki. A közgyűlés asntán minden éasrevétsl nélkül] tudoaaásal vette: L a tanács bejelentéséi, hogy PhUér Jakab k tártai Mfyktnitmi lakotok Mm etatorna eltdlli-táti UUsíftk mtytíritkt miatt ptrt Mit f 8. m állami helyettes anyakényrpmtSi állát tur-HtkH, mely időkösben be is töltetett; 3. Ábrahám Károlyni szül. Baehraeh Fáni SOU forinton alapítványát illeti alapili levelet, mely szériát az alspitványnsk kamatai as akpitó halálozásának évfordulójakor keresztény szegények közt kioeztandó: 4 kültnlM* bérleti tttrzödétek megkötését éa 6. a mezőgazdasági ttfméktk k cikkek hamisításának tilalmáról szóló rendeletet. A 111. otttályn kfreseti adó tárgyaiáidhoz mint bizalmi férfiakai Schwnrt Gusztávot éa Ktlltr Ignácot válasatotla. Herczeg György és Kocfa József-féle ingatlanok vétele, illetve csere ügyében ez alkalommal sem intézkedhetett véglegesen » közgyűlés, mert a v képviseök a kellő számbsn nem voltak jelen. Következeti a közgyűlés legfontosabb tárgya, a hontédlaktanya építése iránti tanácsi előterjesztés Ezen ügy megismertetésére a közgyűlést n eg-előzö napon már,értekezletet tartottak a várom képviaelók és így egyetlenegy felező aló sem je-lentkezetl a közgyűlésen. Mint előadó ugy az értekezleten, mint a kőgyfllésen Nagy Dezső előadó tanácsos szerepelt, ki a legapróbb réaalelekig ismertette aa ez ügyben tett intáakedéeaket, a letolyt éa folyamatban levő tárgyaláeokat, a tanács javaalatának indokait, zzóval minden irályban rendkivű! tüzetes ismerteiével szolgált. Ezen alapoe, minden oldalról kellőleg megvilágított elő-terjesztésnek tudható be, hogy a közgyűlés min den vita vélkül, majdnem egyhangúlag (ösazeeen ketten szavaztak nem mel) elfogadta a városi tanács javasla'át, mely azérint a város a szom-batkai dűlőben a város tulajdonát képező területen a honvédség részére eleőoastályn uj laktanyát épit, ha a honvédelmi miniszter ss I-eő osztályú laktanya után járó bért 96 évre bisto-sitja. Esen építéssel kapcsolatoaan a Magyar utcát a Pelőfl-utcával összekötő utal szabályozta; aaea utcát megnyitja éa a honvéd-laktanya keleti sarkától a Sugár-utal meghoaasabilja és pedig a Rákóczy-utcálól a laktanya előtt elvonuló név-telen utcáig E lenben a Hunyady-ulea meghosz-szsbitását nem tartja célszerűnek, mert esen utca azűk éa meredek és igy katooai felvonulásokra alkalmatlan. A tanács előlerjaastéae nettet a regi, illetve jeMkgi honvédlsktanya értéke 176-701 frt 87 kr., ennek átakkiláaa 297-377 frt 06 krt igényeina éa igy a régi kktanya átalakulva 474-081 frt 9t kr. értéknek felelne meg ée még akkor k kétséges maradna, vájjon esen átalakított laktanya fekvésénél éa egyéb Agyé-lembe veendő körülményeknél fogva első osztályú laktanyának minösitietnék-e r A asomstksi dűlőben felépítendő qj laktanya-épitkeséai ás u asssl járó egyéb munkálatok költségeit kört belül 406000 forintra teazi a vároei tanács, miért k ngy financiális valamim városunk kiflié terjedése saempontjáböl az 4 kktanya épiléaét ja-vasoljs a városi lanáca Építkezési célokra a város képviselő-taatülata már régebben 400 00) foriotot szsvszott meg éa abban a kktanya kibővítésére 180.100 forint volt falváva, minthogy asonbsn as qj laktanya hoesá-vetőfeges kö tsegvetése 406.000 forintra rag, s a közgyűlés a javsslathot képest qjahbi 900.000 foriut kölcsönt szsvszott msg építkezési célokra. A közgyűlés egyúttal megbízta a polgármestert, hogy a mennyiben a' honvédalmi uüniister a város feltéleleit elfogadja, dolgostsssa ki s tervrajzokat ée részle'es kőltságvstést, mely mun-káktokkal azonban cssk olyan agyén bishsló msg ki építésre elfogadott' laktsoya-tsrvakst már kéasilett, de nem épitkezéal vállalkozó. A lárgysorozst ezzel kio^erilva láván, a gyűlés bezáratod. a i & i k. r~ PHapüki látogatás. A dunántuli reformátusok népszerű püspökét, Antal Gábort, ss öt megillető nagy tisztelettel várta vasárnap reggel városunk. Ha külső fényében nem is volt épen vak mi rendkívüli a fogadtatás, ha a ceremoniális réasletek el is maradtak, szeretettel nésett mindenki a reformátusok donániali derék föpásstorára. Nem a diadalkapuk, nem a megrendelt vírágssöráa adja meg as ily ünnepségeknek a maga nagy értékét, hanem a tiszta érzés, mely a szivekben lakik. Vasárnap reggel a tavaszt szellő vígan játszadozott a nemzetiszínű lobogók szövetével. Ott ragyogott a felkelő nap ekő sugaraiban minden hás ormán a legszebb három szín. Alsókból várták a pflspokö?, hol a hajnali órákban ült kocsira. A városi tanács, a képviselőtestület tagjai hossszu kocsisorban vonultak fel a fogad Tatásra. Legeltll t lovasrendőr ügetett, ebes csatlakozott még néhány, biciklivel. A tdnci halárban várták a püspököt én kísérőit. Közel 10 óra volt már, mikor a kanyargó, fehér, pogány-szeot-péteri uton finom porfelhő jelezte a püspök érkezését A sánoi vendéglő előtti nagy téren megállott a hossza menet I'étay Zsigmond, polgármester rövid beszédben üdvösölte a méltóságos vendéget és kíséretét, kölcsönös bemutatkozás után a menet megindult a város felé. A püspök kíséretében volt a csurgói. főbiró, néhány leikéss, köztük Körmndy Sándor belaöacmogyi föesparrs és mások. A Teleky-, a Fő-, a Csenged- éa Kísfaludy-utcákon áthaladva, érkezett a püspök az ev. reformálja lelkészt lakhoz, hol Seregély Dezső misa. lelkész Üdvözölte egyházának népszerű "püspökét — Anktl Gábor alig néhány szóban válsssolt erre, de már ezzel is bizonyságát adta, hogy as a szeretet, a mely őt mindenfelé környesi, minő ssép forrásból meríti erejét. —• Vallási türelmesség, tiszteletben tartása a többi felekezeteknek és erőe, szívó* hazafiság. esek az ö jelszavat Átöltösködés után kezdetét vatta az istcnitisstelel A kicsi imaház nagyon aaflk-nek bizonyalt ez alkalommal. A terem szorongásig megtalált és majdnem két-annyian kiszorultak a folyosóra ás as udvarra. Városunk előkelősége valláskülönbség nélkül részt vett as isteníllastelan. A püspök tartalmas, szép gondolatokban igen gazdag beszédét a V* legnagyobb figyelemmel hallgatták mindvégig. A modern éleiből vette intelmeihes a saép hasonlatokat, a melyek minden hivő IHekií megtelték a maguk hatását. Nagy beszédén mintegy vörös fonálként hosódotl át as as intelem, bogy tisztelje egyhazának mindén igaz fia a többi felekeseteket, da nem kisebb mértékben atall azokra a kötelességekre, melyek mint hazafiakat iHstnrk bennünket Az íatenitisitelet végeztével a tisstelgöket fogadta a püspök. Ezután as egyház-tanács Ülésén elnökölve s püspök, megtartotta az egyház vizsgálatát. 'A lelkész lakban a püspök lasteletére adott diasebéden valláskülönbségnélkül többen vettek réast. Este diaslakoms volt a »Saarvaa« szálló nagytermében, melyen dr. gróf Jankaiéi László főispán ia részt vett A püspök köratját tovább folytatva, hétfőn Galambokra utazott Kíséretében a városi tanács néhány tagja, élén Vécsey Zsigmond polgármesterrel, hozzácsatlakosott. A galamboki uton lovaabnndériam várta a menetet Taracklövések durrogása kösőtt vonult be a püspök a nsgy református községbe á N-k\-K»mí"8, ceütörtök Zala 38. fant (4. lapi 1898. május hé IS én. — HlaeiriH A király Rohonesy István nagyatádi járáabiróeági albirót a zalaegerszegi törvénysaékhez bíróvá neveste ki. — A belflgy-minisslar s somogy-miháldi anyakönyvi kerületbe Btiner Ármin segédjegyzól, anyakönyvvezető he-lyetteaaá aevaste ki. — ül IVIopAm. A király Eiterhásy Móric grótot, Veaaprám vármegye löiapánját ea állásitól,, érdemeinek kegyes,elismerése mellett, saját kérelmére leimentette és Veasprém vármegye lóiapánjává. fenyvesty Ferenc orssággyQlési képviselőt, a „Magyar Újság" volt iöaserkesstöjét neveste ki. Jaééknajeálp hsagver>say. Mint már ast előre ia jeleztük, a helybeli kir. jótékony n8-tgylet I. hó 18-án (szerdán I a Polgári-Egylet nagytermében tánccal egybekötött bangv rsenyt j Hogy tehát rendez a következő műsorral: Keltöt a .Korne 30.000 Irtot iámét az igazság érdekében emelte íel nagy szavát, éa egyben-máaban utasítást ád, miként néuink, ha valamit Utegfigyelank. Hadd mondjuk el, hogy mennyire bomályo* as ó szemük. — Lapunk mult évi 77-ik számában egy boeszu cikk jelent meg az 0 dédelgetett kedvencükről, a Hullám* szállóról, melyről a mi birflnk jogosan mondta el m»at, bogy az egyönlettt véleményhiány, a pártoskodás megkövesedett eredménye ez az épület, ez a vásári mun^a. Abban a cikkben a többek kőzött ez állt: „A csak nem régen kéazült vendéglőt lelépitéae alkalmával kiiogáa-talannak tartolták, de csak azok, akik — éptíttUk és azok — építtet/ettek. Kiadlak rá 20 000 IHöt a moal néhány év után meggyőződlek arról, hogy az épület nem éri meg a beleköltött 20.000 frtoi. annyit megérjen, qjra beleépítenek ugy lisztén áll a azámitáa, hogy ez vilK Harangokból " Éneklik: Vtho/ties Róza éa 'ulán a „Hullám" 2(1.000 Irtot meg log majd emi. Bihm Emil. „Firágfakadás." Vígjáték 1 fel. Irta ! A város polgársága megnyugodnék a kibflviiés-Murai Károly Személyek: Kovács Péter (Ung* ben, ámbár a keszthelyi is sokai egy 8 írton üllnann Elek), Márta neje (/KI Róza.) Neüi uno-a- , vásári estimára" három forint áru lollot. De buga (ár. r.ngtl Sándorné), Ödön unokaöcscse bánija ,a polgárság sömét képező ipsroeosstályi, [Tukoly Ida], Lsci [Mi* Emil], Kati [Huckstedl hogy az építési munkálatot egy ahhoz nem értő Aranka.] Halévy Nagy ária a „Zsidónőből". embernek adták ái, caak azért, mert árlejtéakor Énekli rlugonai (Huckstedt) Irén, zongorán kiséri nebány százalékkal löbbet engedett. Mindenki Huekstsdt Aranka. — A hangverseny pontban 8 meg v^n arról győződve, hogy az illető lehet jó és léi órakor kesdődik. Helyárak: As első két ,,spsditSr,' de hogy értsen a kőműves asztaloa eorban 2 frt, 8—6 sorban 1 frt 60 kr„ a többi lakatos slb munliábos ugy, hogy azokat meg-eor 1 frt. Állóhely 8(1 kr. Karzati ölő 1 Irt, kar- nyugvással lehetne a kezébe adni, ast mindenki zati állóhely 60 kr. — Jegyek Btlus Lajos létii. As ilyen képviselőtestületi határozatok után gyógyszertárábsn előre váltbalók. .nálunk csak a komák éa koma-ssssonyok dőr- — Hítiassögsfc Kohut Gyula m. kir. posta- u4lik megelégedetten kezűket. > — Az örökké éa táviró tiszt Dombovároii, f. hó 10-én vezette nyilatkozó „Balatoneidék'- figyelmét annak idején oltárhoa Fleistkhaeker Jósaef kereskedő leányát elkerülte ez a cikk, az ő dédelgetett korcaszOiöt-Emma kiaaaasoayt Nagy-Kanizsán. — Soánti iakrö'- De kár ennyire visszamenni a mult évbe. Kélöp a Fonciere bizt. táraaaág titkára esla- A „K>sslkilyi Hírlap" vasárnapi ssámában ugyan zoltság f. bó 8-án tartott renden köagygiéaéa jegyzőkönyvileg fejezne ki köföoetét áa aáa-meresét. - Tát lsmikelyeB. Vasárnap é\|jsi Becsekelyen Kit András pajtája kigynladt és a a lü« csakhamar átcsapott a szomszéd ház pai-tájába ia. A tttz két pajtát éa két kiaebb melléképületet puastitott el. A kár je eotékleien. — JMII vasat. Folyó évi május bó 8-ikátói kezdve Balaton-Föld'ár magállóboly — de caak a májas elsejétől szeptember végéig terjedő nyári idény tarts mára — menetjegy kiadásra, podgyáas-és gyorsáru (elvételre, valamint gyorsáru kiadásra berendeztetett. Gyorsáruk, molyok be- és kirakásához külön berendezés szükségeltetik, megállóhelyen sem leivehelők, sem kiadhatok Kgerssegről, ugyancsak Nagy-Kaniiaán tartotta eskkvöjét Oottlirb Eugénia kisassjoaynyal, néhai Gottfíeb Albert körmendi kereskedő leányával. — Farkat Györsy déli vaaati állo-■••áakeae ő Murakeress'úrnn I, hó 11 én esküdött 0 ök hűséget Bautorieh Gizella kiaasasonynak helyben. — tUereaeaétieis eaéa. Rottenbiller közös-hadaeregbeli hadnagy, kedden délután az eső után, a legnsgyobb sebességgel vágtatolt bicik-ijén, keresztül a vámon. Mindenki megbámulta e meréaa vállalkozást, a mely — sajnos — súlyos balesettel végrödölt. A listai hadnagy a Kazíncy-uteában a lerenciek temploma előtt oly szerencsétlenül bukott le gépjéről, hogy eszméletlenül, yéreaen ott maradi a földön. Ugy vitték be a legközelebbi házba, hol ágyba fektették. Az elaő segélyt dr. Darányi Árpád honvéd ezred-orvos nyújtotta. A fiatal hadnagy e»telelé esz méietre tért és hazaszállították lakására. Hogy nem azenveéelt-é belaő sérüléseket ast ez ideig nem tudtuk meg. — Mporl-élrt. A -helybeli •Hungária• sport egyesület ujabban igen szép lendülettel indul előre megkezdett utján. Az egyesület tagjai napról-napra asapóroduak, a vesetök pedig nem állanak meg léi uton, kitartással, kedvvel munkál-kodnak, hogy minél azebb eredményt ét-dicsőséget szerezzenek az egyeaületnek és élvezetet a tagoknak. A vaaarnapi kirándulások egymást érik, a kedvező azép időt s legjobban bnsználják lel. A mult héten Zákányba voltak, moet vasárnap pedig 16 biciklista Gel»éra rándult ki. hova a legrövidebb idő alatt, a legjobb kond dóban érkeztek meg. A jókedvű kerékpároeok kedélyes kis mulatságot rendeslek Uelaén. Vasárnap, u.ájus 16 én Kit Komáromba rándulnak ki. — As egye süiet már annyira bódított, hogy nő tagja isvsn. A legutóbbi Ölesen /?«cA«K/aMüyulánét városunk egyik legsikkesebb kerékpározó hölgyét válasz totlak be Ha a vén moraliatak szürke szeme ég is, mikor nőt lát a rohanó pneumatikon, a modern kor fia uiut enged neki, hogy minél inkább nagyobb legyen a tér, melyen a nő mozoghat. Tivoli János igazgató éa Hoeh/luu Soma másod titkár személyesen vitték el vasárnap délelőtt Btichenfeld Gyulánéhoz Ielvéleli jegyét, egy inén díszes virágcsokor kise relében. Ez a szép figyelem láthatóan meglepte a legelső női sport-kollegái. — Épllkeaés a rilrdl lelrpea. Lapunk 86-ik számába •! magjeleni, Keaztbelyröl beküldőit, ily eimtt hírre relleklált az örökké jsyilatkosf Balatonvidék cimtl lieli lap, és védelmébe veazi az öa-zetoldosoll-lollozolt „Hullám" szál ót Vsló bsn iSmogstásra szorul ez az épdle', de azl hiazazük, hogy a ,.Balatonridék' ehhez nagyon gyenge erő. A legszebb, bogy a „Balatonvidék" csak foglalkozik a .Hullám' asáUóval. Így ir róla: ,,A meglepetéeék talán sehol sem oly gya koriak. mint egy idő ó a épen nálunk, hol már kezdünk laaeankint azokhoz annyira hozzáazokni, hogy nemsokára az lesz ránk nézve meglepetés, ha meglspetéaek egyátalán nem érnek bennünket. — Es különös, hogy leginkább kösépilkesé-seink terén oly gyakoriak e meglepetések. Pedig — közvagyon állagának átalakításáról, megváltoz tatásáról lévén szó — ha valahol, ugy e kérdésnél kellene a legnagyobb g> ndoakodáaaal éa köröltekintéaael eljárni. £s mii látunk ? - Ma egy 16-20 eser lorinloa vendéglöt építünk, melyre holnap kimondjuk a halálos szentenciái, hogy at os előrehaladott kor követelményeinek többé már msg nrn felel, • fokozódó igényik kiáégitésére kép-leim s i mellett még a 19 ik izázad épitéssénsk „aattratjasAléito" is s mint ilyen csak nam diaztelenkedhéiik továbbra ia ason helyen, s melyre néhány évval saolött procseesióban jártunk ki, hogy megbámolhaaauk varosunk eme legfőbb ékeaaégét, legnagyobb büukeaégét". — nem leaanek éa gyorsáruk ugy, küldendők. ily, Balaton-Földvárra rendelt mint eddig, Ssáatód állomásra — Ai apja uereléje. Egy réaalet a a»á-zadv^g ileínggjpbb írójának, Zola Emilnek egyik regényéből. Emberek, vérből, húsból alkotott erős emberek, kik megittasulva a falusi levegő mámorától, kegyetTeottl taposnak ál mindenen, érzékieégök kielégítése elé nem görditkel akadályt aemmi. As erköeai világrend fényea sugara ju ö nehéz járása agyukon nem talál utat, visszapattanj mart felső barka as acél-tudsilaaaág. Nem is sOlyedés es, hi>a a tudat-laaaág öloaualya odaasorítja eaeket az embereket a löldhöa, csak annak as illatát ssivják magukba; ea tobsédik agyra vérökbao. Aa áldoaat náluk oaak a halottnál keadödik, aion ianoa iiioes megbánni való. — Kányaváron folyt la a napokban agy vérae esa>ádi dráma, mely részleteivel ssiute megdöbbent/i nádort kelt a kegyetlenek iránt és véghetetlen uánalmat a szerencséten ssegéay áldozattal szemben. — Nemes Mihály, bar deresed<k már a baja, viaaoayt Wytet már rég idö óta mostoha leányaival, -Szabó Rosáliával éa KaialiaaaL Időkösban Katalin ferjhes ment, a férje behásaandott é« igy a menyecske nem hagyta léibe azt a büaőo vf-ssonyi, melyet min leány kezdett meg. A fiatal (érj hamamsaa rájött éa aaóta örökóa viaaály, perpatvar hallatsaott a házban. Hogy a aapoe-kinl meg-meguinló botrányoknak aa apa éa ■oaioha leányai vágat veesenek, alhatároaták, bogy az önérzetesebb lérje, illetve vöt, ottaaaik láb alóL Saabé Kata'ia aatáa a napokban férjét pörlpkedée köaben agy laiseévei löbs ütötte, ugy, bogy aa eumélelleaBl öaazerogyott, mire miad-bárman nokl ealak a vérében latreogö~ embernek, ütöiték, verték végül pedig nyakára kötelet kötöttek , hogy fölakaaesák. A asomasádok a lármára Sesaefutóittak, a a goaoas el«eieaú leket megakadályozták tervük véghaavitaláben. A sseren- Lehet, hogy a „Balalonvidik' dacára ezeknek is f"?0 ",btr °"01 ^aoeléa alatl van. de áleté-azt á litjs, hogy az igazság as ö oldalukon vsn.Ast • A lyilkoaakst á eaendöraég letartóatatta a a lelenyei járásbíróságnak saol- beismeri, hogy a jelen egi munka loldosáe-ioldozáa. Dicaérelra méltóan azép es. Hogy a pincehelyiség ablakait miként épiltk, jöjjenek el hozzánk, ée gállaita A'. — Haagvoraeajr. A kessthelyi m. kir. nézzék meg kiadónk épülőiének nyomdahelyieé-1 gazdasági lanintésot hallgsióaága u Ielállítandó gét. Kár voli kiszakítani azt a kevés „töldst ' gróf Featelici György stobor tőkéjének gyara-a fürdőtelep plrkjából éa ast egy nagyképűsködő, pilátára I. hó 18-án aa „Amazon' szálló nagy-birbe beleasorilani, de megboosátjuk, ez mind i termében tánooal egybekötött sárikörü lhangver-azérl volt, meri a parkban ninoa virág. — Erre senyt rendes. — L'J gaiáa<á«l ImMolM. A földmivelée ügyi miniszter Bales Aladár mellnci lakost Zalavarmegye alsó-lendval járására nésve aa állaodó gazdssági tudósítói tiszttel bizta meg. vonatkozólag a tegnapi poétával vellük keszthelyi dolgozótársunk válassát is, melyet lapunk legközelebbi számában hozunk. — HAvésiealéiy BAaMgaN. A sümegi kaszinó május 19-én művész eetélyi rendes, a melyen Játsai Mari. a Nemseli Ssinház nagy kákarlá vaéáluaék. Galambokról müvéaziője, Somogyi Karola operaénekesnő éefhják nekünk, bogy ott tegnapelőtt öt nagy vad Somogyi Mór zongora müvéaz lógnak közremü- éiasnót láttak a mezőről hazaiérő gaadák. A ködni. Jistai Mari: Szavay Gyula .Eser tavasz" i besúá«7 melyek valószínűleg vslamelyik vadas-cimü költeményét, Kiaa Józ-ef „JsAord'-ját es \| kertből szökhettek meg, a közeli erdőből jöttek Radó Szent Péter hegedűje- c. költeményét adja elő — A müvéaz-láraaaáKOl a sümegiek lényes fogadlaláabas fogják reáseaitani, a hangverseny u án pedig társasvacaorát rendesnek liazlele lükre.' - OsaééMnakait Krulhelyes A belügyminiszter oraaágsserie emeli a csendőrség létszámát. Kesslhelysn a caendiirséget kettővel auporilják éá f. évi juliua bó 1-é/elegy caendőr-liszt vezénylete mellett esendőrssakust állítanak lel. — A salanavgyel avaeal péntfár választmánya az újonnan léteailalt honvéd tisstképsS iskoláknál évi hatszáz forintos alapítványt lett. mely sép elhalároZáaért a törvényhalóeági bi- kilele éa most a saánlóföldeken a tnagns vetések köaöll caatangolnak. — Aa ének IS a#ppért. Történt va la pedig aa urnák 1896-ik esztendejében, bogy aa aleó-lendvai kerület néppárti képviselőjének iéarsofeky Endre urnák nem m legedvén meg helye az ország atyjai között, máris elkelle neki hagyni aa örömök legszebb tanyáját, a képviselőházai, Ea buauia vala ezen aa agás< néppárt, de balaaamos frt csepegtetett vala nehéz sebükre a kegyee ég. Csupán Média község nem tud ebben megnyugodni ée elkeseredésükben dalárdát szervestek. A dalárdának oaak egy s<ent célja van éa es a kormánypárti választók boessaniáaa. Vaaár- éa ünnepnapokoo este a néppárti -csüádok Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 38. szám. (5. lap.) 1898. mi in hó 12 én örege éa apraja, kfk kósóa erővel tagjai a dalárdának, as oloán mindig egy más-máz, előre megjelölt helyen poataaan összegyülekeznek. Rendeső és vetető kiadja a jalasót ét sorba restik a kormánypárti tsarstók hássit és éktelen barom-orditáa hallá te<ik esután s faluban. Néppárti nótákat seng e nagy gyOlekeset, ssá e hsny, a dalárdáé. Noha egy-egy kődarab is repül, nyomban utána ablik csörömpöl és hallatszik. Néhány hete tart már as ily ünnepség, de hát a kegyes ég ettől az őrömtől is megfosztja s< őrjöngő néppártiakat, amennyiben a kakastollasok egypárszor már megssvsrták őket. Egész váratlan jelent meg néhány csendőr a hátuk mflgölt, a mi rájuk oátve épenséggel nem volt kellemes meg lepetés. — KlderAII. A szerencsétlenül kimnlt Mayer Jóssat leteayel gyógyszeréét halála alkalmával egy drága aranylánc éa csűst óra eliüat az éjjeli szekrényről és a gyanút, majdnem nyilvánosáé a vées asinbelyén első percben megjelent intelligens arak egyike falé terelte a közvélemény. Kevésbé múlt, hogy meg nem történt, da a csúf gysnositások ma már laljesen megszűntek, mert as igssi tolvajt sikerűit kideríteni. fítjkovict Albert letenyei kéményseprő legény volt a lelketlen bűnös, ki a szerencsét lenség pilbaaiábu- elemelte a láncot és aa órát A láncot a múlt bé végén itt Kaaizsáa elzálogoaiioita 85 írtért^ as érit pedig Alsó-Lendváa eladta. A sálogeádulát azooban elve-azíietle Bejkoviea és eszel kiderült as 0 gazsága. A rendőrség áiadta őt a léteayd járás-biriságnak- — Uaaaráaak ellea. Az utóbbi időben qjból nagyon elszaporodott azoknak a lelketlen embereknek a azáma, a kik az nzzora jövedelme-ő, de fölötte veazélyea üzelmeit folytalják. Pécsett is nem egy dolgozik nagy óvaloaan. Eddig még nem érte utol a végzete. Hogy e pisskoa lelkű egyéneket mielőbb utol érje végtelük, arról gondoskodik most agy rendeletében aa irazságügyminiszter, a ki szinten figyelmessé lelt az uzsorával űzött vizazaéléaekre. Hogy a bajnak elejét vegye, igen helyesen rendeletet intézeti mosl az összm kir. Ogyéeaségek-kez, amelyben az 1888. XXIV. törvénycikkre való hivatkoaásaal felhívja a vádhalóaág figyel mét e törvény 10. §ára, amely as uasora vétségét hivatalból üldözni rendeli. A miniazler utasítja az ügyészségekei, hogy a tudomásukra jutott viitsaélések ellen haladéktalanul és a rendelkezésükre álló minden rtskössel járjanak d. — IIJ tálat. Windt János éa Ofmbtk Károly iamert férfiszsbók a Sngár-nlon a üataéay-léle házban üzletet nyiloHak. Mindketten több Ideig előkelő tóvárosi cégeknél gyakorolták a szabá-azatot éa igy a közönség legkényesebb igényeit ia könnyen kielégíthetik, &qpmrlMcaI szintén a légesinosabban készítenek. — Icatá ■•rajaték. A mint értesültünk, a magas pénzügyminisztérium, tekintettel arra, hogy a Mentő sorsjátékot szon célra engedélyezte volt, kogy annak kedvező anyagi eredményével az egyesület lennálllását és savartalan működését bistosilMTsőt a még eddig, a szükséges pénzerő hiányában meg nem valóaitbatolt feladatainak megvalóaitására képessé tegye, miután a kedvező anyagi eredmény elérésére, a mult ér szeptember kőaepétöl decemberig (erjedő idő rövid roll, az elhalaaztolt husáa megtartását 2106. ssámu rendeletével f. évi május 7-ére tflste ki. — A mentő-egyesület nemcsak a humanizmus terén, baleset szerencsétlenség által sigtott embertársaink taali épsége s egyenesen életének megtartása érdekéiben fejt ki üdvös, áldásos működést, hanem azi a kihatásában magbecsül hetetlen feladatot ia tűzte maga elé, bvgy a mentést éa a só segélyt az országban szervezze, tehá' lehelségesaé legye, hogy az ország minden részében legyenek arra klpes emberek, a kik baleset, szerencséi 'ensfg ál isi ért felebarátainknak rögtön segélyt nyithassanak. Főleg erre való le: kintrliel, — nem is esAtva mssró, mint erról, hogy as olcsó aorqegyekkd épen a közeledő tavaasi időben oly jól használhsló kitűnő minőségű kerékpárok nyerhetők — melegen ajdoliak a mentő sorsjegyek minél tömegesebb vásárlását, hogy az egyeeűlet abba a helyzetbe jussoo, hogy ezen utóbb említett faladatot iá ldjesihew. 9 vadásskaiya :elslé: égy sUéi-ksris vizsla (médtémf) .Ideasllelt' da agy sUélkaraá kllylk. — Claa a hl sdéklvsidkaa. TANÜGY. — Hivatala. -A „Zalamegyei Ali Tanítótestület" elnökétöl. „Zalamegyei Alt. Tanitóteatület" valamennyi járási köre Tekintetes Elnökdhez. Igen tisztelt Elnök Dr I kükéi mindenkor Mt bátorsággal, a maguk éa mások {becsületének, az 'áiet legfőbb kiaeaáaek, őnsetíeo, de slsaáat védelmébea! Legbensőbb üdvözletem hó kifejetéaévd vagyok Tekintatee Elaök U nak Zala Egersseg 1898. májas S. igas kivé Dr. Rustiesk Kálmán V kir. faaéfs», K 51 g i1 d i i g. As elsiaraát haza JarltAaa A 60/898. sz. átiratomban érintett 64 825 98. sz. miniszteri rend lel értelmében a kir. tanfelügyelő esentul a járási közgyűléseken vagy személyezen vesz réapt vagy magát hivatalosan képviseltei: miért is üaslelettel kérem, howyzl közgyűlések helyéről, idejéről és tárgysorozatáról j' a kir. tsnlelügyelöséget mindenkor hivatalosan Cserben hagy bennünket u a régi köamondáz, és kellő idöbeh értesíteni szíveskedjék. Ugyanezt hogy: ,ki mint vet, ugy arat.« _ Ezen meg- a* eljágáat mlt><iiassék követni a központi el- \|,özödéal szerettem magamnak kát éwd ezelőtt, nökséggel szemben la. ,f akor, midőn bnsaveléaem kaaaa alá került. Kérem továbbá igen lisztéit Elnök urat, hogy Eleget tettem mind ama követelményeknek, me-a tavaszi közgyűlés jegyzökönyvét a közgyűlés I \|yektö\| , jöaratás sikere függ, a annak dacára után azonnal, a járási kör tagjainak számáról 0ly rossz aratásom volt, minőre már légen em-péoziári állapotáról és a kör évi működéséről idézem. Mi volt ss oka? Busa termésemre egy szóló jelentését pedig június végéig hozzám okvet- M,iraz 0u következett, elannyira, hogy a meg-lenül beküldeni ►síveskedjek, hogy a járási körre bokrosodéról szó sem leheteti; majd beálltak a vooalkozó adatokat kellő méllatázsal heloglalbas- nflgy hidegek, mdyek vetésemet jódarabig kó-sam a központi válisztmany évi jelentésébe, a (nkaró nélkül talállák; mikor padig ea ia mag- mit a megyei tanilólestűlet közgyűlése elé kell terjesztenem. Ha az őszi vagy tavaszi közgyűlésen a tagtársak vdamelyike olyan eredeti lelolvasást tartolt, mely akár pildagogiáí érdekességénél, akár egyeb oknál lógva fZ'lesebb körű vagy általános érdeklődésre számíthat: Igen -kérem, méltóztassék szt a tavaszi közgyűlés jegyzőköny,véhez csatoltan beküldeni, hogy esetleg » BalatonJFüredre terve-1 zett megyéi tantestü eti közgyűlés tárgysorozatába "ébogy főlvehessem. IbuUb' érkezett, volt belőle annyi, hogy kát Iáira ta elegendő lett volna. Mi sem termáaastsaakb mint az, hogy az időjárási vízaonyok ily kedvezőtlen alakulása következtében búzatábláim a legsiralmasabb képet mutatták. Az almait évben z kslamitésok ismétlődvén, szomnédaim azt tzoácsolták, hogy saáataaaam ki buzavetéaeimat, a vaesek tavaaail helyébe, újból a hiába állittaaaam aratói mai a A tanácsol kezdetben hajlandó voltam Nagyságos dr. Ruuictka Kálmán kir. la ácsos I követni, de utóbb azon gondolztra jöttem, hagy tanfelügyelő ur alábbi levelét a járási kör tavaszi I «gí ló boronálással t egy kis műtrágya haaaaálalár közgyűlésén szíveskedjék a tagtársakkal közölni, jval sMek b«on?on- A gondolatot tett éa a reményt dker követte. Április hó első napjaiban chilisalétromot váaárol-ltom s abból a kötöttebb minőségű, da alig jó Nagy-Kanltsán, 1898. mtjus 10. Kartársi tisztelettel: SZALAY SÁNDOR s. . sr ■aaH taat ahtk' k. erőben levő agyag talpra katasztrális holdankínt 40 kgot elasórattam; dasórás után jó neháa fogas boronákal állíttattam be, a azokat a sorok irányéban kétszer megjárattam. A munka bele jezével vetésemen végigtekintve, eleinte attól A Zslavármegyu Alislános Tanitóteetűlet köz-1 tartottam, hogy a logaa borona az egészet tönkre ^ lette, mert zöld levél alig látszott. Egy áldásos TékinMu Mtgyti Tanítótestület, hlnűk ür\ ponti választmányának f. évi március hó 3 áa tartott ülésében, a megyei ösazee járázi taaitói körök egyhenga óhajára hoaott határosai át, SMly a képviselőház lebruár 18-ki ülésében velem történt nsgy méltatlanság után, a aaaretet éa beeaflléa legbensőbb butiméi fejezte ki nekem — szivem méyéböl köszönöm! Igas és össinte éssáslk kösvetlensége sok boldogságot okozott lelkemnek; de még ebbeli örttoósMii is meghaladta aa a lélekemelő tudat, hogy tíiennégyévi munkámnál máris elértem termékenyítő erejét annak aa ideaiiainusnak, melyet kóipályámra hoz am magammal. A physikai - világ napját altaksrh ttja egy egy kóbor felhő; aa erköosl igazság ragyogásán nincs a sóiét sunvsdélynak kataima. A mikor Zalsvármegye taailéteatülata élelemből ás hatásomból levonta aat a tanulságot, hogy „a taaitói hivalás betöltésének buzgalmában van egy aasméoyi színvonal, hol már as anyagi viaaoayok sivárságának faledéaével a magasabb, szentebb nemzeti érdekből teljedtelt kötelesság tndsta hevíti ée arányossá be a lelkeket" — akkor én magsm lelett látom ragyogni aa igazság napját a lelkemben as erkö'csi riiágrend íráat (okosodó hittel é« bisalomaal török sióra, Előre török aaon szilárd meggyötödéseel, kogy smdy vármsgya laotestű ele ily nemea fegyverekkel kél as egyéni tlszles'ég védelmére, aaaak társadalmi és lelki értése büszkévé tsheti mindenkor at, kit a gondviselée a tsnitóteeifilet élére állit a példa, muoka éa eseretet nagy Idelösségével. Felkérem Tekintetes Elnök Urat, (ejeue ki az öeszes járásköróknek tavaszi gyűlésük alkalmából fonó bii4fl>si I Fejezze ki a jó Islenhea tntésett mindennapi imámat, hogy drisZe meg e vármegye minden tanítójának szivében a pálya-szeretet, a nemzeti saame nemes hallassál; a szellemi élet szerény mankázail avassa aposio-lokká a kiválás szent lángjáfal; edsze meg lel. esó ulán azonban csakhamar oly szép (ajlödást mulatott, hegy ssomaaédaim csodálkoaáaára jártas. Érdekesnek tarlom Idaadileni. kogy ugyan ekkor egy másik búzatáblámat tavaasasal ápolás nélkül hagytam, s míg as előbbiről ho'denkint 18 hektolitert arattam, addig az ntóbbin tgyomok nagymennyiségben föllépte, a a fogsaolás Is műtrágyázás miatt természetesen csak 11 hektoliter volt. A fentiekben vázolt eredmény káestet arra, bogy a fejlődésében elmaradóit őszi buza vetések h aaon ló megjavltaaát gazdalársaim figyelmébe ajánljam. Egy dologra figyelmeztetem azookan még a gazdákat, a az az, bogy az dasórt műtrágyát okvetlenül boronálják alt, s a boronálás hál ne kíméljék a vetést. A könnyű borónának Hitelt alkalmasása mit sem ár, es kárba veaeetl munka, mert nem csak a gyomokat ki nem irtj, de a talaj felszínének megkérgesedett, megcaare-psaedelt rétegét sem porhanyilja mag. Busalábiám íojtöeebb réssé, illetve domboldalos helye szolgál tátott nekem erre nézve példát, amennyiben e helyeken a valós sokkal silányabb maradt A fogasborónának jól a talajba kdl hatolni, mart csak az eeelben teezi azt porhanyóvá a akkor pusatitja ki a gyomokat. A trlaaail Altalámaa blaáealU-UkraaeAf (Asaicarazioní Generáli) f. é. április kó 12-éa tartott 68-dik kösgyüléaén, terjesztettek be az 1897 évi mérlegek. Az dőltünk fekvő éri jelen-lééből látjuk, kogv as 1897. december 31-én érvényben volt életbistoailád töke öeatagak 410.816,877 korona 68 fillért latlek ki la u Ir folysmán bevet dgak 17,282,136 korona 40 flre rúgtak. As detbistomtáai oestály díjtartaléka 8.226,86 korona 86 fillérrel 106.066 417 koraaa 10 fillérre emelkedett. I Nagy-Kanusa, wiiwnök Zala 38 szám (•. lap) A lüi- át máliitmány.biatoiitáii ágakban a dij áa illeték bevétel 26,069.7711 korona 99 fillér volt, miből 11,064.aU korona 32 fillér visxont-biztosituara fordíttatott, agy, bogy a tisztidjj bevétel 16.005.523 korona 60 fillérre rúgott, mely összeg-ből 12079.206 korona 16 -fillér mint díjtartalék minden tehertől menten a jövő évre vitetett ál. A jövő években eaedékessé való dijkötelezvények összege 68.1^0,768 korona 38 fillért leesnek ki. Károkért a térsa«ágl897-ben 24.466,461 korona 76 fillért folyósított. Ehhez hossáadva aa előbbi években teljesített kárfizetéseket, a láraaség alapi tésa óta károk léjében 607 963,236 korona 46 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizelet ki Ebből a kártérítési feszégből hazánkra 118 406,607 korona esik, mely ösazegett a társaság 170.141 kárese'-ben fizettetett ki. A nyereségtartalékok köxfll, melyek összesen 14.769,224 korona 48 fillérre ragnak, különösen kiemelendők: ez alapesabályeserinti nyereségtartalék, mely 5.850,000 koronát teez ki, as érték-- papírok árlolyamingadozására alakított tartalék, mely az 1.560,000 korona külön tartalék, ugy nintén aa évi nyereeégből kibaaitolt 44.315 koroaa 04 fillérrel 9.369,294 korona 48 fillérre emeltetett fel ugy, hogy a« most as 1897 ik évi deoember 81-én meglevő értékpapírok értékének épen 10 i-ának felel meg, továbbá felemlítendő még az 160.000 koronára rugó kétee követelések tartalék. — Ezeken kivtkl fennáll még egy 400.000 koronát kitevő külön alap. melynek az a rendeltetése, bogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. ' A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek e'sórangu értékekben vannak elhelyezve as idei átutalások folytán 132.348, 090 korona 60 ül ér ről, 143.646.152 koroaa 28 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elbelyeive; 1. Ingatlanok éa jelsalog követelések 23,510126 korona 14 fillér. 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 12,41)0.795 kor 64. fill.&Leléteményezett értékpapírokra ado t kölcaönkk 568 482 kor. 6 fillér. 4. Értékpapírok 94873,968 kor. 14 fillér, 5. Tárca váltók 811,129 kor. 70 fillér, 6. A résivé-nyoiek biztosított adóslevelei 6 860,000 kor, 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követeléeek 4.165.607 kor 26 fiillér, 8. Készpénz és az intézet kövélelése\ a hitelezők követeléseinek levonáséval 865,668 kor. 04 fillér. Összesen 14946,142 korona 28 fillér. Értekekből több mint 86 millió korona magyar értékekre esik. CSARNOK Petőfi éa m iiinek. — (géni Ualt Ur. Ifjáes viékimtiti Tartotta u ápril W-lki kolsoavári aaktétaaákl tártjraUaoa) — (Velytatás,) Moet midőn a nagy német nemzethet oly méltó magaa szárnyaiéin Itntégw német oaé»zár meghtjt)t elösmerése beetet ilnlóját t magyar ntmtet genitut ilött; ma midőn a tuditLuág miatt (élre veietelt lőldnépe vad titaánltétgal tőr aa egérn tártadtlmi rendnek alapját awgdön-teni, midőn a jóknak, a httafiakntk aa a ittni köteleaeége, bogy agy idtálitabb, bo'dogabb társadalom megteremtéeén munkálkodjanak, melyet caakia a lódét álialánoaitáaával, a tzen-vedélyek lecaillapiláeával áa a kictiayw érté-ktnytégek eloémitáea által lakat rtmélai; akkor midőa minden jótaa gondolkozáta bonpolgárntk tton kellene tőrekedaia, bogy édet mindnyá-júnkat telteiben nem a rut őaaát, btoem aa tlulánot jólét előmotditáia vattmea: akkor tiö áll t Bitiritur Zeitaag át nekünk, kik aem-atüségi kűlönbeé\| nélkül rétteaitjük a kata minden fiái tton \|ogi kedveaménytkbta, melyet nélkülők tőt illaaük vivtaak ki, akkor midőn a dicső tpoohálit koraiaknak egyik legnagyobb fia — legelső költőjének — ki mtga efy egéai irodalom, egy egétt oikolt — oda kiáltják tton nndok izivakat, melynek minden mondsta nagyon u alkalmat arra, hogy könnyen biiő kevée olvasójában t gyűlöletet lelábrewe. Eléri kérem én vádlottakat vátkeeaknek ki-moadaní. Aton alaptalan rág lommal nem fogltlkotom bővebben, bogy egy rzáti mionyt vitaion t magyarok inzultáltak volna, ea ellenkezik a migyar-ftjTfönudoroiiu, ős^öl öröklőit ét igy hagyományos gavallér terméiteiével. Nem ter-jeetktdem ki t cikk egyet lm poétikus rétiére, iditok befejeiéeére. Szép hasonlat, csakhogy rotix helyre volt tdrestálvt, rosszkor és nem illő helyen volt alkalmazva. A német mflveltaéget letagedni egyenlő lenne a hiatoría megbtmiiitáaával — aat sem vonta kétségbe egy jóttn emü mngyar ember aem, hggy t nátz laj ne lenne müveit, vaatiorgalmu, eszélyes és Itktrékoa, tehát mind megtnnyi trény birtokosa. Aaonban nagy Oobiitség a német kulfurti lefoglalnj ét mint táját eredetijét letolni t maroknyi szára nép egyen egyéneinek — bár kétiéglelen, bogy t btaonlatban szereplő őti tölgynek ök egyik virágzó kii ép ágai — az a haaoolati erőien illó tölgy, mely merész nővérnél kimagatlik aa 8i környező ap ó ciher körül, melynek öakéuteleaül ia nyújtja aa éltei adó üde árnyékot, a saabad tarmétttibtn mérésién megállja helyét, kihívja ta ág villámait i dacol t korhadt Iákat ledőatő orkánnal i igy minttgy leitéval fogja lel a körülötte levő gyengébb növényzettől a puaatitó elem rombolását; nem it élhet stásadokig egy-egy ilyen viharnak, vénnek exponált helyén felnőtt ősi tölgy, mert önzetlen szereplése miett előbb-utóbb áldozatul ttik éi vihartél tépett koronája nagy robajjal lehull, de még eaiében ia haaanoa, mert aiomaira bomolva lápul aaolgál többi térit megélhetétére. A oikk iróla állítólag egy eegeavári kiaaea-ssony ; itt bocsánatot kérek, de alig mtrtem fellenni egy műveli taáii nőről, bogy olyan ooamány uavaktt btazntlvt, kétz lenne meg-l beosteleniteni a szerelem ia robidság halhitlan lelkű nagy költőjét. — A oikk valódi latraöjt nem volt kideríthető, 0 magi pedig jeleatkeaett ugyan, de Berlinbot — éahát oly helyről hováL nem nyulhái el a Magyar-Állam büntető halai-[ mának keae; tehát at a büiikt tölgy, nem hogy a viharra1, de még <ak egy kiotiny stjtóperrel sem áll balti, hantm eltávozik bi/- j toi helyre. — A ciner erre toht aem lenne' képet, iíjlödétntk indult ágai kői&tt aa idu-iitmai mindig olialmt talált. Mindig helyt \| állottunk mindenért. 1898. nAjua bó ií-én — mely taeretae a bitodilmitlaneég atitéaéval tz őtzinte ktbékklétaak fául vatal. Már padig ezen férfiakról azi kiesem taahi aem mari 41U-tani, hogy iáját ftji jellegók tltőriéeét akarnák előmozdítani. Egy baiánk — agy történelmünk — egy jelen Bnk, egy jővtiak van — feladjak a maitat i venengjünk a haaaaaeratetbea a alkotmány hüeégben. Államot alkotni ál iámban ma mér képttltabég — politikai lehetetetleaaég. A eikk íróját ia, aat hisiem, nem caaiódom, ha kimondom, bogy oikke megirátára nem nemseti érdek veaette; a nemzeti jogok féltése, jobbaa mondva rotttai értelmeiéit mögött egy pér uási korifetu poii likai ssereplési vágyé rejtdaik; a sxáat nép képtelen megmigyirotftáiárt való tőrtkvét lelett vánkiáltáit a bittérben e lappengd dei beto Ivét, a javadalmak éa előjogok félidae, vinta-óhajtása költi fel. Nigyon fájdalmáé, hogy e müveit ée uere-letnemélió faj egyea fiai ráléplek aa iagatáa terére. Hogy oly durva ét nyert egéts a kíméletlenségig, már pedig at írás mestersége gyakran nem áll egyébből, mint oly gondolatokat áa érailmekel ébreaateni, melyeket tt író nem letet ki. Ei, mert Magyaroraaágoa büntetlenül tőr/éayt sérteni nem lehel, mert aa agéaa cikk, de küiö-nöaea annak iaerimált réeaei nagyon ia alkal-maaok arra, bogy a esáaa lajt a magyar nemaat ellen gyűlöletre itatnák éa, mart Clemene Frigyéé ewrkeaatő kikallgatáea rendén a lelelöe-téget t eikk köiretdáaáárt mégára vállalta a kijelentelte, hogy ibbaa iagaiáit nem lét, tahAl innak iirtalmái magáénak talli éte mért két-Mgtilen, hogy jelen eeetben mtgvtn' a btk. 171. § követelménye, mert hinta njió utján tétetett közié ta itortmált kötlemény — Clemeaa Frigyeit tiazltitUtl kérem vél ktőnek kimondani a bik." 171. át 172. \| 2-ik tétele laerint minősülő iigttet vátaágébea ; dr. Kelp Ouaaiár, mini a kérdéses lep akkori kiaééja éa Botichtr Tirtdar, ■lat nyomtató ttialéa vétketek a tajló rendtijiát 84. \|. a. p. illatra 36 g. a. potjábtn irt njté véteépbea t kéram ia ebben vétketeknek kimoadaai, a kötelet Sjya-lem ét gondoatág elmnlaaitáaaért, mivel aem akidllTotiák mag a boatetei^ő tartalma kéafr. mény köeretdtsát. («aa) En nem kérem, hogy eatruaanah minket, hogy btasüljék lalaidonaágaiakai, otak aat kérem, bogy lejryeoek velünk aaombaa igazságosak, mert akkor a többi agy la magától jőn. — A 700 évet békés itt léiök, ftji jailag6k épségben maradán, aat hinem a legjobb biionyiték arra, hogy ti a mindenütt képwlt eröattkoi magyt-ro«itái otak ftntom, mely a valötágban nem létetik, hanem CMk arra jó, bogy gyllöletet ébresatea, a hogv igy a kiváaatoa kíbéküléet, aa óhajtandó kölceönös beoüláat elodázta Ha valaha, moat vaa itt aa ideje, hogy egy-máat megért•, egy kkajogi alapon állra, találjak meg vegre aton kilyn mai a kiegytitt-tétre, melyen heladva, mtgvtihttnök tltpját jövö jólét ünkntk ét ttabad fejlődésünknek. Nincs mtgytr ember, ki ne rokoaueaveiiin a derék taáuokkal. Jól ttd örtmmtl kell Ül ooaitalálnom, hogy a művelt náttok legnagyobb rétae, kik pedig ige táp uiógondolat nélkül, önietlenül támogatják a mtgytr aamiati állam magmilárditátát, távol áll-alléi aa ujabb keletű áa eléggé el aa* ítélhető moagalomtdl Hférkcattll Izeaet. r. K. kalykat. L. a blriafM. Ogyahár laaafe> tett* m«f aat a atraavana tatjai italai faaiaa aakaa, aaaki aam irtatta tag, ée aa kl aat aaglrti. aa aaa méla aűril ir. KI kangtaak nűta, arre «ékkáat ttkaate lé* nak Ik aaHak alkalmat. O Irta te m at\|téUUa alayalt, i mira ktvaikaatak. UUa^a, kofy aaa tartaalt 4 t Jmarak" Tillfijtkea TlM évea M t Mvtieel lagekaál éalfooott ■ K. A lapot aaglaéHelták. Iltftlly A alal láéfa. OévWal K !• Klkáeva IrkiaiM a r. F»l Jalaatatlík háüta a naéliatfall Peieaa Itt •lUgadott aiadoiit Ba aelakaa aaa jalaatl a ■aliéaltat, aa Igjaak ialytatáaa laa a Jártaklrlattaál, bal a taaak alaéaal aat fcgmk iHiHwI. L 81. Hrmúj Mg 4 éa I In Itattt aalvema itgak. NY1LTTÉR. (át a ravatkaa ktalMakért aam vállal lilitlaataai t •aart.) Egy eltö rangú bittoailó intéaat, a melynek humánus, néputri nakaiéja a larékaayaégat igen megkönnyíti, helyben lőbb megye némára fékfpv latiét keret kedveid leltételek mellett. Ajánlatokat aa fizjetet tényleg lerjaaatani képet, arélyn a mtg biaható jelentkezők rétiéről >161 pota/M< Budipest címre küldendők Könyvek, irodai felszerelések, di8ze9 levélpapírok, nyomtatványok FISCHEL FÜLÖP ]cöa3rvTi3romd.áJ4'baii. 3cöaayv- ém paj»lxlcerm8lc»d.énób«ii ÍTey-2Caalze4n. szerezhetők be legjobban és legjutányosabban. Nagy-Kanitan, csütörtök 1898. méjuí hó IS ér. VASÚTI (MENETREND. inéijf* M. iíju Mii. KANIZSA állsnái. hrkczés Ktniuára I Indulás >» I luMril C 1 el a : -m « \| t i IL 3 t , -S (S. j s fisz. v. * 48 regg. gy v.. 6 82 regg. !S Isi. v. 235d. u. ii. v 12 09 d. u. 9> llT- 1817 este u. v 11 22 éjjel £ Jv. v. 7 88 eite v. v 7 59 regg. Igy, t. 19 10 délb. gy.v 4 63 d. n. Siombh 9Z> y, 6 05 regg. u. v. 1101 este Béea Igy.,v. 12 20d u. iz. v, 3 42rew Zala-Eg. v. v. 615 d. u. v,v. 8 n. v. 2o5d. u. ii. v. 1 In. r. 12 46 éjjel gy. v. 7 -j- 6 47 regg. sz. t.) 8 62 « S v. v. 9 80 regg. sz. v. 1 ttsz. t. 2 — jd. u y. v. 8 = Ls. v. 12 16 éjjel gy. v. 12 Így. v. 603 d. u. gy. v-jH t-Sit.-fy[ \| » v-18 v. d 67 regg. DdrCS u. vj 226d. u. Gyékény u. v. 7 9) eite I I I 04 regg. H. v. 1 8Z. V ll ix. t. 11 36 d. u. 06 eite 40 d. u. 60 este 17 éjjel 66 d. e regg. 29 d. u. 41 éjjel 14 regg. 206H/tk. 1898. 161-1 Árverési hirdetmény. á nagykanizsai kir. tvszék tkvi osztálya ré szerűi közhírré tétetik, hogy Weiiz Ssmu nigy-kiniiwi lakos végrehajUtónak Zákonyi Lajos és neje Lendvai Mari végr- hajtást szenvedd nagykanizsai lakósok elleni 74 frt 08 kr. töke, ennek 1897. évi luguuloi hó 1 tói járó 5\| kamatai,, 18 Irt 90 kr. per, 8 irt 90 kr. végrehajtás kérelmi, 9 írt 86 kr. jelenlegi, a r még lelmerOlendö kö t-aégek iránti végrehíjtáii flgyében i lentnevezeti kir. törvényszék területéhez iirtozó i nkiniwai 6891. az. tjkvben -f 4130, b 6. hrsz. a. felvett i 1896 írtra becsölt ingatlan 18M. évi Janin* hé S Ik aipjáa ' ~ d e. lO éreker ezen \ir. tvaiék tkkvi helységében dr. Bród Tiva dar felpeaesi ügyvéd vagy helyettesé közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. KikiéKák ár a fentebb kitett becaár. Árverezni kívánók tartoznak a becaár 10,,-ál készpénzben vngy óvadékképes papírban a b-kOldölt keséhes letenni. Kelt Nigy-Kaaissáa, a kir. tvázák mini tkek-könyvi hatóságnál 1898. ári máre. hó 91. napjáa. GÓZONY, kir. trsiéki albiró. Jf Sömör-betegséget száras, vizenyős, pikkelyei aömört (Flechlen) s si e bajjal egyétt járó, csaknem kiállhatatlan >kárvUikrtata<< jó'állá mellett, még a l«f-snlyosabb esetekben is, ilipoean gyógyít .Dr. Ilekrn •ánlrtrU' ja Kfllsó használatra való, nem ártalmai. — Ára hal toiint o. á. előre beküldésiéi (lehet levélbélyegekben is) vagy utánvéttel mire a szállítást vám- éa bérmenteiaa teljesítjük. Cim: KI larlea Drafarrk 16—6 Damalg. (Deulachland.) - Laptniajdono* ée kiadó: ríHCHRL r t l A r. KliVTHIfl a bőr ápolására szőpitésére <5s p„ J ^ « finomítására -L UU u I mm- Legelékelékk SUéaékl, kél éa témlfé nisza. "Wm - ftkér, rlimali. «a rtrga vagjibg aaalyaáh éa ^éalva Br Ml t. i 0. Kir. taaér állal llalia Kllaaaeré levelek a legjobb körökből niadea doboahea ■ellékelve vaaaak. 6 ■~ \| TdUSSIG Q0TTLIEB á. éaktr. aévarl fHaléa aaappaa éa lUaéaaee-pér Uabn fSrUUr Bács, L. WaUartl a. Kiphalé a tegtékk lllataaer- gyégysiarkaraahn déabea ée gyégjazertérkaa. R -Kialuéi i Alá 4* i Keleti I. Már éa Kralamr Syala eégekaél. Utánvéttel vagy as öseaeg előlegei bek 01-déae után küldetik. tOOOOOOOOOOO 00-000000 Ifi tlltteu u aUzásokoD- - Rerid hunállt t'ii lélkÉÉtln ' EgéaiséfIgyi ka'téiágiil aagvlzigirvi. " ' (Bizonyítvány kelt Bécaben, 1B87. jul. 8-án) 8 legjobb éi legolcióbb Fegt Inni I i 6 - wnrtjr A száj kiöbütéie csupán fog vagy izéjvizzel nem elégiégei s fognsk tisztítására. Ehbes telelte szökiégex valamiféle leg-ttaalltéaaer haasnálata. Mh ■lüáeaátl kapható ^feg OOOOOOOOOC 00 ooooooooooooo ± Mily elkerülhetetlenül izlHséi<es —"" a ■2SÖ11Ö1C permstszésá aa elmnlt évadban biionyull be nidön eeakia a peraeieseil etöllök nem mentek tönkre, Eanak' elérhetáaére legjobbnak bizonynlt Hayfarth Ph. éa tária -Oiiabidilnuntt o— ng^ önmiilcö<l<5 Hm SYPHONIA szöllővessző és nővénypirmeteiője, aely ai oldatot izlvattyuzáa nélkül önmlikö-dóen a növényekre pemeled. E<en perme>ezókbői mér aak eaer van ha«análitbin ei aaáasee d le éré klaeny tlvéay nutatia kiiQnő voltát valamennyi igyéb Ml rendnerrei axemben. __... jajo Abra ea leiras rendelkezésre áll láTFálTII PH. én tárnánál nsalgaiéiiágl gépcytrak, káHrtegiwéel gyár harsajtéz a gyéajks-lrtikailtlil gágfik réuin. Bééi, H/1. Taboratrassa 78. szám. irjtgrtik él siag iliiacrí M iipei. — k iwéteUék intiúnú. Hirdetések felvétetnek e lap kiadóhivatalában ^Nagy-Kanizsán. Nagy-Kan í»a csütörtök Zala 38. skám (8. lap.) 1898. mája hó 1 áa xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Magy. Kir. Szab. * Osztály-Sorsjáték. * l-só oaitály nyereményhuzás 1898 május 11. ea 12 4n. x * 8 100.000 sorsjegy = 60.000 nyeremény. 5 Miud a 6 oss'áljr nyerenényi Összege 13 millió 160.000 korona. === Főnyeremény egy millió (f.OOO,000) korona. Ai elad oatiály hirataloaaa megállapított betéte: Méss rrrSrlI nr^jrii..... .......frt. •.— fél ms«yi 1J« * * * * * * x Rendeléseket, az ttaazeg beküldése ellenében, vajfy utánvétel mellett, postafordultával eazkOzO • as. kir. asalálynarsjálék fiarada SzántóTársa BUDAPEST. IV-, Deák Ferencz-utcza 19. UUptnti. á MAGY. KIR- SZAB. OSZTáLYSORSJATÉK aradat! sorsjegyeinek megrendeléséhez I x 8 x x x x ; x x x x 1 I I I xxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx II I I I I ■ I I Reisenzahn Antal gazdasági gépgyár, vas- és fám tatádé Bpest VI Eötrös atoa 38 Legújabb vívmány a találmányok tarén. KM Merajt JárgáayM tíntltó-öéplőgip 28" ■sóin dobbal, nákold kéntUkksI, mk golyót p«r»«>lylyil, kit könnyű M Mm elé* uiik kijtáiára ia s pUckipM busái uékba adj. ájánQa további Minta mishjtájn (Ss- L járgány esépWkÉwktUt. ara is AkaMáM-gipikit ligijibbrindiMri vitágipiit, valaaiat Biod» au falijaival! Makóit is .ftéb \|u duági gép- ás (sakMktt. ■C Bsaititii áíjsgyzákksl és ársjáalattal kénaaatvs kittitfiil aaalgál. "M ISO I ááklAáAAAAááááááá legreaáell levél: Magyar királyi szabadalmazott osztály sorsjegy fóáruda SZÁNTÓ ÉS TÁRSA, BUDAPESTEN. Kim s aagjar kir. mb. ootilyaonjálik--'/, I SSZt «ors\|i frt g,_>/, t sszt sersjsgyst á frt S--V, L eszi senjagyst á Art I Bt «rd«Ub«i bikáidul, aslyirt ftt--- kr. -^ — gS&SSST ál kUMök Psstsi szkaal kárlak: vsastik él kmstoiv-Iskás —--- \ ktUtsiili ktsilibbi Mfjto^: (• á MÍ7 MHjigy msi IfiayilUtlk, átkuudó. RiclileriéitHorgony-PaiD-Expeller Llniment Capaicl comp. Issa kinsvM kásissM sUsatáttl si idó osk, mórt már több mint 17 ív óta maibUbató, ttjée-lesMstaaglH iiairsiaiskásl HkalaaitiWi kluvóapál, tséwál. ts\|nHatásaál is ■nlllÉiikaál sm'nl Utal bsdénstUsabs is mindig gyakrabban rsadsltstik, A valódi Horgony- Pun- Bxpeller, gyakorta Hmgoay-Lfadmsat ilssvisét dali, hb titkol iMr, kaa«n laut aáasssrl kázt-uer, matvnsk egy háttsrtásban Mm kelloni hüntoml 10 kr., 70 kr. is fftt Ovsgsnkánti árban asjéaiM alaása gyigysnttírbsn Mszlstbsn vsa; fónktár rtrik lázssf gyóproiiuail SsSaasilss. B»-vásárlás alkalmával ím óvatosak tegyfink, több kÍMbbártáká nttnjatvaa forgiuomhai mm akar aigkársnáal, as mindsa • üveget „Horgony" vidjogy is Bióhtsr ntgfegy-lis nólkút mint assi valódit atasHsa vima. mwn r. u. a fc Mr. kwrt mut IIWHTUT. Ilj. Fesselholer Jóssel Deutsch Lajos Marton és Huber Neu és Klein Pauk Jakab Roaenleld Adolf és Aa Schleainger Izidor Scbwars és Tauber Strém éa Klein Weiss áa Sebmidi Parsa: SchleifTer M. <i. rerlah : Kramarits Vktor Sos tartós Pál ■Aasag i Bodk Mátyás parnay Kálmán ■árkos Salamon fia laretlsleg: Szabó Sándor Weka Sándor Kraiaakr üáaa Scbwars R. Fischer Simon Isg-Sim Dedinasky J. gyógyas, Zacherlin csodálatra Méltó a batáaa. Hegll Mindenféle rovart. Meglepi blitsaaággsl éa kiirtja a ssk férget blztoaan éa gysrssn agy, hegy aemisal nyoma aeaa surad. ásért dlesé* (Mrlk la na egéaiiE világon. Milliók éa mllllék reaalk la. ' IinerleM Jala i á. A lcp«eél\|U üveg 1. A SACIHBL név. _ Nyomatott Fkchel Fülöp laptulsidonoanál Nagy-Karnisán 1898. 39 «uni. Nagy-Kanizsa, 1898. május hó 15-én. XXV. évfolyam kil'éilUI, Hatol falap A iniknaHiil Irtakaaal ktol aapaa-kiat á. «. MlnkW. Z ALA tliUMnWi mulfa to»tol : M f«! kéajTk. iLóramn mi l(éa tm II tmu (• frt — k« lé IaMaaél t lap mIW .mikwi iM Politikai és vegyes tartalmú lap. ~ JEtS SíS Megjelenik N -Kanizsán hetMklntkitszer: vasárnap és csütörtökön, kmmm lafeafaaaa aMUMM Stiaaaiartaa Imitt aaak Imii iMtUI h«aéut al Italra lat aaa adtat tiaaa mmáxá Axei: lO lcrjoz4r. Felelöa szerkesztő: RKiLAT MÁNDOB. ■yllltár yatltaara ie ke. IlláaaUaak .aiaaiat a kMatéaakia iintáiatk rtaakal ra% klánéi «>iéliana ■ A delegációk fogadása. ! vigasztalásul, hogy a felemelt kiadásoknak1 A török-görög békrkötés folytán létesült tetemes része a legénység élelmezésének I helyzet végleges szabályozása felé közeledik A közös ügyek tárgyalására kiküldött i ja vitására szolgál, viszont azt is méltányolni \| és szon reményre jogoeit, hogy az összes mindkét országos bizottságot már fogadta' kell, hogy a hadügyi kormány, tekintettel; európai nagyhatalmak további egyetértő a király és a választ, melyet Ó Felsége a! a pénzügyi helyzetre, magas, de még min-j összemQködée folytán Kelet politikai hozzá intézett beszédekre adott, bizonyos1 dig elégtelen hitelt köyftelt. viszonyainak békés kifejtésére szolgáló szi- mértékben s felemelt azügségletek elenged-! A Mke biztosit4sa u ország haladásának Urd ^P fenn ,0I ttrUtni hetetlen voltának megmagyarázásául kell ^fejlfldé\|é\|)ek ^ ^ .UpMtéteJe és a! Ö">nte megelégedéssel fejezi ki ó Fel-tekinteni ama preludiumok után, melyekkel hadi budget nepn jelentéktelen követeléseiért, »ég« elismerését a Kréta azigetére kirendek a két delegáció elnökei és a hadOgyminiaz- eü^értékfil legalább azt az elégtételt nyerjük, csapatok példás maguktartásáért, ter előterjesztései a két állsm áldozatkész- hogy a kir4\|y ,jakfadl tudjuk meg, hogy Mély aajnálatul emlékűik meg a falaég a aége iránt emelt fokozott igényeket beve- az ez irányban éa ezekre a célokra hozott Spanyolország éa az Amerikai Egymült-Aila-<ék. áldozatok nem hiába valók és hogy népei- mók közt kitört ellenségeskedéeekről, melyeket Ez volt a kevéssé kellemes megnyitás, „ek a békétől függő jólétéről való gondos- i aem a pápa Ö Szentségének as összes európai mig a fogadást éa Ö Felsége válaszát; kod ás első és legelőkelőbb uralkodói gondja nagyhatalmak által támogatott barátságos őrömmel vehető megnyitásnak kell tar- a királynak A népeinek áldozatkészségére közvetítése, sem a spanyol kormány meaaan-tanunk. való hivatkozáa még sobasem hangzott el menő előzékenysége meg nem gátolhatott A biztosított béke nem ment tel bennfln- hatás nélkül és eiüttal is visszhangra talál; Midőn a szoros semlegesség fentartására ket a kötelezettség aló!, hogy annak még a népek szivében, amint ezt a királyi szavak el vagyunk határozva, adjunk kifejeaéat nagyobb biztoeitáBára törekedjünk. Ha min-1 és ígéretek felhangzásakor^ melyeket itt ki-1 azon óhajtáaunknak, vajha mielőbb sikerülne den állammal legjobb barátságban és egyet- j vonatban közlünk, másképen várni nem is a hadakozó feleknek a felmerült ellentétek értésben eagyuak -éa, azért éppen e viszo-j lehet . [igazságos kiegyenlítés utján, esgomorukarc. nyok fentartása és megerősítése végett más Különöe elégtételére szolgál a királynak nak véget vetni államokkal való arányban, meg kell hoznunk hangsúlyozhatni, hogy viszonyaink az összes! A hadügyi kormány, tekintettel s bizony, a fokozott áldozatokat hatalmakhoz, különösen a velünk szomszé- talán helyzetre, valamint az összes államok Szolgáljon a monarchia két államának dos államokhoz a lehető legjobbak. 1 hadi erejének gyorsan haladó fejlődéaére, a TÁRCA. A eiodállxmue női világi táaban Irta: aslsas Sarolta A magyar napi politika legégetőbb kérdéséről nö — a mennyin tudjuk — irodalmunkban nem tett kössé aaéjabsTMMiO komoly iránya diölgoiu-to. Aa aábbi. tehát e nemben 'elaő a egyeb érdemén ielüi már ssért is azökségesnek tartjuk kössé Iseni, mert kijelöU sst s körit mely esek-nek s bajoknak orvoaláaa körül a nőkre vár. Ka a kör a mi feltogtauok aaerint a-m nem ttok, aem pedig alárendeltnek nem tekinthető Angliában, hol a aaoeiáli.i kiirdée megvan oldva, a tötlorgató tanok ellen folytató t harcban a a nőt mindig olt látjuk a férfl oldalán éa bizooy nem volna könnyű megmondani, melyik félnek munkáján van több áldáa, melyik lett többet a társadalmi béke körűi. A dolgosat a kövstksső: Meggyőiódéaem az, bogy az ily tarméazelö kér-déaak visagáláaásái a teljes Urgyilagoaaág eleo-gedh felien feltétel; törekvésem tehát az lesz, hogy minden párt, minden leiekeseti s minden oaalály érdeken és előítéletén felülemelkedve, teljes tárgyilagossággá}!, qgiptn az igazságot keresve, legjobb leikiiamerrtem szeri ol adjam elö sst, smit a tárgy felöl .Judok, akár nememmel, akár fülemmel szerzett tapasztalat nlapján. ] Miniagy erkötcai tanúságtétel leas ez, melyre nem külső birö, de aajál lelkiismeretem ösztönöz. Sérteni nem akarok senkii; de aa igaaat meg akarom mondani miedenkiröt; mert a baj okait \| csak a nyili igazmondás trja lel; a lepltsge'ée, í kerülgetés itt hiába valö, aői veszedelmes, mert a kelevény tőle elmérgesedik. A kimondandó igazságoknak atemélyemre 1 báramoibalő bárminemű küllemei len kővelkaamé-uyeivel aem gondolok. Meggyőződésem at, bogy az ember iatantöl vett adomány.iival emberiár-aainak tartozik. A kinek aa Itten tiazlább 'áláat adott, az köteiaa felvilágosítani másokat is. Ez akii a kötelesség alól nem oldoihalja fel maga magát. Mert talentumát a mennybéli Uatda fiámon fogja kérni a végső eiaaámoláa napján. Azt vethetik ellene jóakaróim, hogy női vnltom e köléieaaag alól feloldoz. Nem oldoz Isi. Én st úgynevezett qöemancipációnak minden téren fl-leusége vagyok; de u erkölcsi köaletaég-k terén nem iamarek különbséget téri éa nő közt Tarlom magam olyan erkölcsi önlud ilu lénynek, mint akármelyik térti s elto/adom aa easet járó egész, kötelezettségei Azt hiszem, nememel ia, nemtelemet ia hívei ben saotgálom ezzel, mint h;i a pök politikai jogsinak kiterjasztéaél aÜNelném. £ hosszura gyúlt bevezetés alán legyen szabad ♦ Et talán •lbliótbá\|aik btagaik, padig nem aa. A kálié tlaata Iáiét Makaty Irtai Uaainja arial aa ilaa aaaa. Naa Maa aa; aaapáa tnlyotabb la né ka fájdalmat kéta-Uaaéfik farráaa. , áttérnem tárgyamra, otsly három réssre aukad j első a baj tünetei j máaik annak gyökere; kar madik az orvoslás módjs. I A baj tünetei Ezeket tulajdonképp mindenki ismeri Itloanp e azért aiökaégea Összegeznem őket, bogy aa illaté okok kutatáaánál biztosabban utalhattak reájuk. Első tünet as, ho<y s paraszt, ki ezelőtt* messziről kőaaönt as uri embernek, ma, ba ural lát kalapját a szemére husss és daeoaaa pipáalk tovább. Második tünet as. bogy papjáról, uraságiról lissteletieoüi, sőt olykor Irniyegétölsg is beszél. Harmadik tfloet aa, bogy papja, laiiilőjá, jegyzője vagy a helybéli uraaág helyett iakábk a jött meot, idegen bujtogatöm hallgat. Negyedik tünet az — Szabolcsban éa Bodrogközön — hogy s lőldoaatáit köveleli; naiv hile aaerint a király éa a törvény oltalma alall. ötödik tünet aa, hogy -r az Alföldön — hazái vallást megtagad. Hatodik lünet aa — a ml aa előbbiből folyik — hogy adói éa papbért nem akar Ásatni a valláa nélkül akar élai. Egyéb, jelentéktelen éa helyi tünetektől eltekintve, azt hittem, ezekben foglalható össze a baj pyilvánuláaa, mely legnagyobb lokál a zen-düléaelbea a a halóság ellen való erőaaakoako-dáaban érte el. • Hajláth I. gr. ttaatága aaarint Levelezőlapok Mnigy-Kaiiixan látképével különböző kivitelben éa összeállításban kaphatók Flaohnl Fülöp könyvkereskedésében ■•gy-KulMátt. Arn dirsbaaklat 9 krajcár ^g Nag)-Kanissa va-árnap Zalt 39. Sadm (9. lap) 1898. mája* bö 15 én fegyvereknek él a hadi anyagnak a mult évben jelzett és megkezdett nagyobb mérvft beszerzését ez évben folytatta. Bosznia és Hercegovina általános fejlődése az eddigi rendes utakon halad és ezen országok kormányzatának költségei az idén is saját bevételeikben lelik teljes fedezetüket A királyi szavakban, melyekkel ő Felsége az idei delegációkat megnyitotta, van egy feltűnő tétel, maiy a fokozott hadj-. szükséglet indokolásául a bizonytalan helyzetre hivatkozik. Előbb hangsúlyozza ugyan ö Felsége válasza az összes hatalmakhoz való jó viszonyt, de a király által mondva, a világ minden indokolásánál jóval nagyobb hatásúak e szavak. A delegáció teljesegyet- Ziehu Aladár »ról, a néppárt generálisának, Zichy Nándor grófnak Aa, a néppárt álláspontját Jjbjtette kl As Ölés utolsó ss4noka a kormánypárti Soly mossy Lajos báró volt, aki rflfld beszédeben több módosítást jelentett be, köatik ast, hogy as intelligenciának nagyobb betO yás biztosíttassák a törvényben. ménye szerint szigorúan ragaszkodni kell ss eddigi rendszer, ez. A szövetkeselek normális ha-tásáról, as állatuk létesölö kölcsönös erkölcsi el-lenörzés hasznáról ~hoaamoaabb«n értekezett. Nem naztozik abban a nézetben, a mely minden állami támogatáat vissuutaait; mert ba a német értésben lesz a nemzettel, ha késedelem nélkül társadalom is kénytelen volt igénybe venni a sietni fog a helyzet biztosításához szükséges' természetesen a mi gyöngébb mw j* ... . . dalmunk-se^jjélkülözhelt sz állam segitö erejét, intézkedéseket a legkéazaégesrbben tímo-De aggodalmai Vannak, léi, hogy as áilaai tároo- Ferenc támadta mag a javaalatot egy hoaeaabb beaaédben, kimataiva sónak hiányait. Már háromnegyed egy félá járt aa M4, midőn Blaako-vich beszédét belejeate S igy as alaók ast-•etet rendelt, mely máa Darányi Igoác told-miveléaögyi minisaisr vádelmoaie a javastami Besaéde elején a aankástörvény végrehajtásáról, s az araiba időjére lett évéiatéskedéeekiól szólt, maid a javaslat elleni kifogáookról nyilatkozol i. Tiltakozott az otym, min'ha a koraáay pártcélokra akarná telhsaSnálnl a asővetkoxaie-a kiagaadák érdekét alndeo pártssempont melíózéaével a javaalatot el kall fogadéi. Aa sióra bejelentelt aódoeitáaokat mereveo vitass- tán,latul szóira e oövetkewü ögy íooto«ágáról,I* ££ ^L^fiS?. konstatálta, boay es ax flgy nyolc év óla Msgyar- h.hsE ^ országon óriási halsdást telt. Ennélfogva véle-®" ___„!_________t?n___■ I A miniszter beszéde uti bezárta. A szövetkezeti javaslat fölölti vita negyedik napján, csütörtökön Apponyi Albert gróf, Lakta P™__ _...__. Apponyi utalt az Európában létező szövetkezetek gazdasági jelentőségére, asután nagy mél-1 után as elnök a vitái gatni,* Politikai szemle. Országgyűlés gatáa a azövelkeseteket a kormánybalalom esx-közeivé teasi. Azonban reményű, bogy a részletes tárgyaláson a : sérelmei orvoslást nyernek, általánosságában ellogadja a javaalatot. Uláoa Lukda Láazló pénzQgyminiszter kélt szólásra Besaéde bevezető réasében Barta Ödön ée Komjáthy Béla kifogáaaival loglalkosoiL Majd nyitotta meg a Apponyi Albert beszédének éa kifogásainak kriti- Szerdán Makfalsay Géza szövetkezeti törvény feletti aok hibát lát, — lóképp axt kárhoztstja, hogy u: Makfaltay vádját. öoaegélyt és az főtevékenységéi megbénitja. \| Béazleleaen és behatóan loglalko'ott ezután a Aggodalmai és kifogásai ellenére elfogadja a \| miniszter ttartha Ödön halárosati javaslatával A balatoniHullám." — lartk salaaegyai ijaáf agy aáatt nlian/it aj^faak. — Ax Urnák 1898. aaztendejében, a keszthelyi Balatonparton felépült a „Hullám'-oak nevexett esálloda és vendéglő 15.000 forint kőlleéggel. Elkésxű te alkalmával disshsrsonát fújtak as épitök s kijelentették, bogy ilyen pompás stkofás közép-Európa egyetleo tópartját aam diaaiti. Az Urnák 1897, esztendeijében azonban, vagyia 4 rövid év alatt a diasbarsooák elnémullak a jöttek a nagy dobok, melyekkel ismét tudtára adatik mindenkinek, a kit a dolog illet, hogy bi- vitát'. "A javaalaíban I kájára'lért át, végűi pedig alaptalannak mondotta 110°T ' "p0Mn ! ,K*t'< m«rt j i —.. r r nincs elég tágas táncterme, éa a konyha a pincében van. , I Ossseflltek a város böles atyái a elbatároaiák. javaslatot általánosságban, mert reménye van 1 Pontról pontra vette a határozati javaalatot, ki arra, hogy kellő módoeitésokkai haaznoe törvényt mutatva, hogy ezek rtszben leleelegesek, részben lehet, belőle alkotni. indokolatlanok. Kormánypárti szónok következett: SdmaW Lá-\| Becsedé belejező részében melegen kérte a zár, aki általánoa nagy figyelem mellett azt fej legeli, hogy a javaslat nam a szövetkezeti jog általános rendezésén, banem a kisgazdák és kis-Iparosok hitelügyén kíván aegiteni. Nagy helyealéa közt beszélt Sámusl dr. a ssegényögyröl. Kijelentene, hogy a nyomor lerjedéae mellett a társadalom 'önkénytaa jótékonyság utján már alig tehet eleget feladatának, különösen azéri, mert a na,y jövedelmű magánosok és pénsinléze-tek aranylalanul kis mértékben vesznek részt a közjólékonyságban. A Ház minden oldalán he* lyealéssel fogadiák az eezméjét, hogy az állam azerzödéeeinél éa kedvezmények megadásánál a gazdag vállalatoktól égy általános segélyalap javára bikonyoa járulék fizetését kösse ki. A jobboldal zajoaan megéljenezte. Há'at, fogadja el a javaslatot. Kivüle még Kossuth Ferenc beezélt. Az ülés másodikftészében Fsressl Dezső bel-Ogyminisster VálksxdA ffólndr Jánosnak a vála-z-tók összeírása tárgyában. A spanyol-amerikai báboru dolgában Bánffy miniszterelnök válaazolt Lukáts Gyulának. A biteiasövelekröl szóló törvényjavaslat talstti általános vitái még pénteken sem fejesték be; Érdeklődés aellett kezdte meg ss első szónok: Mttsi klór a beszédét,. melyben kűlönőeen a lOsaerkeroskodök sérelmét képesö vitás Itt. §-i támadta meg. Utána' a nemaeii párt réaxéről Blaskovich bogy a 15.000 frtoe épületet ki kall jsvitiatni huttonnyolastr asttrák értéké /arintokért. A Hullám tehát kössieg a befejezéshez éa pedig olyan mederben, hogy az építési költségek 48 eser Irt helyett felrúgnak 48—60000 írtra. Azt hisszök, bogy midőn egy testvér-város ssorgslmss lakói által áldoaalok árán előteremtett 80400 "forintról7tortánk,'1 da különösen megyénk büszkesége : a magyar tengerről, s ennek előrebalsdásárói van szó, nem lehet rossz néven venni, só: követelni kell legalább a közelebb álló Sajtótól, hogy figyelemmel kísérje a dolgok fejiödéáét éa megtegye észrevételeit az érdeklőknek jövőben vstó okulása kedvéért. Nézzük Kát a kireparált „Hutlám'-ot Az első' pillanatra imponál. Ha pedig jó szemügyre vesszük, látunk rajt két esetlen tornyot, még esetlenebb födéllel, a melyek ugy nésnek ki. mint két elhízott, régi divatú kaap»t viselő asszonyság. Alacsonyak úgyannyira, hogy az Az egyea tünetekre vonatkozó megjegyzéseket jobbnak látom az okok kutatásával kapcsolatban mondiini el. 2. A baj okai. Az okok Aétlélék: erkölcsiek és gazdaságiak. De, bár annak kitörését közvetetlenül az utóbbjak siettették, én sx előbbieket tartom lontosabbak> nak, mert szálaik mélyebben nyúlnak a nép lelkébe éa azt a métely befogadására mintegy elő-készitették. Hololt a gaxdasági okok a baj kitttrésének csupán külső faltéleleit sdlák meg. Ezért kell első sorban az erkölcsi okokról ssólsnom. Ezek közt viszont első helyen áll a bizalom megrendülése as urioaztály iránt. Má-odik helyen áll a valláalalanaág s ezzel az erkőlczi elvadulna terjedése. Harmadik helyen áll a törvénytisztelet csökkenése. Negyedik helyen a tudatlanság. Ötödik helyen a kivándorlás. A gazdasági okok: a parasztbirtok felaprózó-dása; ax eladósodás; ax uzsora; a középbirtokok tömejea bérbeadása ; az adó éa ártér; a rossz terményárak; a szervezkedés hiánya; a tudatlanság; a kivándorláa. Fellünhetik. hogy a tudatlanságot és a kivándorlást mindkéi rendbeli okok közt lölemlitem; a mi azért • történt, mert e két oknak, aajnoa, nem csnpán anyagi, de erkölcsi téren is megvan a maga szomorú oko'sta. Legyen szabad immár mind e tényezőkről szólanom. 1. Urak ét párosítok. A bajok kútforrása gyanánt a nép bisalmának megrendülését említettem as urfosstálv iránt, mert az a hajdani patriarkális viszonyok megbomlását jelenti. Minden patriarkális viazonynak alapja a bizalom: annak a tudata, hogy a vezetésre hivatottak nehéz időben ia bölcaen éa jóakarólag fognak gondoskodni a gyöngébbekről. Ez a bizalom mélyen' gyökerezett a nép ssivé-be. Mert bár 48 előtt a magyar földeeurak között ia akadt egy-egy Roy, ki aa agárkölykö k I a jobbágyasszonysival asoptalta: asoknak legnagyobb réaxe inégiá teljesen tudatában volt a jogaival járó erkölcsi kötelességeknek és asokat teljes mértéiben gyakorolta; még inkább megtették ezt a régi világbeli úriasszonyok, kik fogyatékos tanultaáguk mellett igazi auyjai. őrző angyalai tudlak lenni jobbágyaiknak. Ennek gyümölcse volt — a mi egyes falvakban megvan ma is — as a aemzedékrőí nemzedékre szálló hűséges ragaszkodás, az a feltéllen hódol -t as iileiö uri csslát iráni s a tisztességtudás és minden tekintély őszinte, mély lisztelete. Természetes azonban, hogy ez a lieatelet ceakis ott tartotta ienn magát továbbra ia hol ast a löldes-uraaág jobbágyainak (elszabadulta után ki ludta vivni azáltal, hogy az aj szabadságával még élni nem tudó paraast a Mu\|abeli uraságban tárta megbízható, előrelátó, jóakaró tanácsadóját, gyámolát. A birtokviszonyok azonban nagyot váitoslsk. A magyar középbirtok, de részben a nagybirtok ia gazdát oeerélt, még pedig nem ia agyaser. A földbirtok megasünt ingatlan lenni a sasai eiveea-tette a vele járó erkölcai súlyt is. Mi volt oka e nagyfokú késről késre vándoN lásnak, as moal nem larioaik ide; annál Inkább maga a teny, a szomorú következményeivel együtt. Mert sz iy birtokosok könnyen szerzett pénzen, könnyű aaerrol jutván a lő dbiriokboa, az azaal járó erkölcai kötelezettségek iránt többnyire érzékük se volt, a mint hogy ez sa érzék az elaö birtokos nemzedékben csak a legritkább eeelben szokott kifejlődni; egyszerű üzleti cikknek tekintetlék a földet, melyből törekedtek miséi nagyobb haasnot húzni s ha aa, végépp kisoványiiv est a haasnot többé meghosni nem birta akkor egyszerűen túladtak rajta, mint egyéb portékán. Ea jött as uj birtokos, a ki a játékot elülről kesdte. Nem sokkal kedvezőbb viszonyok vártak a bérlő-kézre jutott birtokokra aem; — mert a vi zonyokkal ismerőeök tudják — nálunk a bérlet többnyire nem reália vállalkosáa volt, a felesleges munáserönek okszerű gyümölcsözte tése, hanem ellenkezőleg : a dologkerülö. élelmee vállalkozónak üzlet, minéj csekélyebb befektetéssel, minél könnyebb megélhetés biztosítása minden áron. A löld trágyázatlan, ugarolatlan kényszerüli teremni nyakra-főre: roarf esztendőkor ott volt a bér leengedés vagy a kazal-leégés; ba pedig a rög 'égképp kimerüli, akkor ott volt végső menedéknek a megszökés. A birtokos azután évekig eltolódba tolt termés nélkül, mig kimerüli talajának ssirját viaasa birta adni s mig a kellő Njny Kaoissa, vasárnap Zala 31 _(t l.p) 1888, niáj«« U 184a, épület telózetébói alig emelkednek ki. Már pedig a toronynak nem ga a célja Ezenkívül u agán épület szeg-lak, kiugrás, beugrás. Építettek egy segy termet, a mely nagynak elég nagy ugyan, de mág sem akkora, hogy annak jelenlegi terjedelme csolgá Ihatott rolna a 80 - 85.000 frtnyi reparálási költségek kiadáaának indokán). Aa-ntán mag ki látott a modern epitéeaetnél léglány-aiakn tánctermet En azt hiszem: annak négyzet alaknak kellene lennie. A túlsó régen van egy alkoven, a mely akkora, mint egy kalitka. Ott leeaaek a cigányok. Ugy, hogy a midón bent játeaanak, kOlón kocsikon ke1! klasálUtani a zene hangjait. A cigányok aaooban onnan gyalog só-tálnak maid aa egész termen keresztől. De moatj9aa javat Jól a nlékezem rá, hogy tavaly valami müked-VaMM rlódás<rendaztek. végeztével táncra akart perdülni a fiatalság s midón s nagyterembe tó-dult, ott sótétaéget talált. Ennek okát kérdezvén, art a választ kap a, kogy a szálloda 8..asobájá-jában lakó Vendegek nem engedik meg a láncot. Ez természetes is, mert a vendég aludni akar s aem szívesen hallja, bogy a leje lóKKt táncolnak, vagy oldalváat kiabálni hallja még reggel ia, — hogy •Csabai, sohase halunk meg., A helyett tehát, hogy építettek volna a Hal lám hoz egy tánctermet melynek a Balaton parton 60 év mnlva sem lees párja épitattek egy tágasabbat ugyan, melynek azonban 10 év alatt Bala'on Serényben is akadkat mása, a a helyett bojy leszedték volna még a nyolc aso kát is — ha lehetett volna — építettek hozzá még huszonólóC Vannak azntán amolyan pinee mellék-helyiségek. Ezeknek ablakai — Schadl János tervezd ur órai — hogy majdnem nagyobb a rendes lakások ablakainál. Már kérem s'épen, ha azok a földhöz egy araastoyira lévő ablakok pince ablakok, akkor karakterizálták volna ókat » szerint. Hanem igy most, ha valaki a városból lemegy a azép Balatonpartra, a Hullámnak legetöazör ia azt a réazét latja, a maiyen a földre sülyedt ablakok vannak. Ea pedig roaaa benyomást kelt. Már pedig egy épület megszemlélésénél az sieó benyomás sokat határa. A beavatatlanok pedig nem nézik aa ablakokat pince ablaknak, ha eaak ebbeli minóaégükat rájuk nem írják, épptn agy mint a tornyokra, hogy „etek itt s tornyok." fia micsoda ariara asásoltíkk be sz épület fa-díszítéseit! Soha olyan zöld szint nem láttam. Hiss ha valaki arra rá-nés. hát rögtön almegy aa étvágya a utóbb a hérlö kártérítéssel lép fel a eissea a váras ellen. Ea a kritikánk a Haliámról, a mely a darák keaatkeiyieknek 60.000 frtjábz kerül. Körülbelül így Írtak meg ezt a „Hullám hallámai" oimü cikkünkben a mait óezzzd, s ezt 'irtok meg egy rövid bir alakjában lapunk 88-ik számábsn. A keszthelyi Hiriap legutóbbi száma ia ilyen lormán nyilatkozik a Hullámról a így beszél arról minden keszthelyi okos ember, még aaok ia, a kik a kibövitéat mageaavksták. A Balaton vidék cimü újság azonban eaak moat jajdul (al ssörnyaa az em'ltett hírünk felett a bennünket amúgy félvállról, agyszertea .egy salamé gyei ajatg-nak neveave, nekünk ront éa ahogyan lód: személyeskedik. Köaleményüakot rémlátóan ócsárió hírnek nevesi s kötelességéaek tartja aa elijeastö reklám alaptalanságát aem annyira bizonyítani, mint egyaserten kijelentem a felkérni a hir iróját, bogy máékor jobban lásaon stb. stb .. As, a ki azt a hírt irta, nem „tutólagcaan" látott, azt én írtam s mint tetszik látni, elég alaposan láttam, mert igy is írtam le mindent. De a tárgyhoz vissaatárve, kérdjük eaeretettel a Balatonvidék-et mért nem teáz említést lapank 88. száméban kedves kie városukról boaott < ik-künk lelöl ? Ugy e, hogy dicsértük azt a nép. „virágos kerf-eí, hogy irigyeljük önöktöt, hogy raiéngnnk érte. Hányszor irtunk mindso, de minden jót igazán .pompáé kia fürdőjükről. Nem ia veszi senki ki sst ártatlan hírünkből, hogy aa el-ijesztö reklám skart lenot. Nem; Keaztkelylöl senkit aem akarunk alisaleni, sőt azt szeretnők, ha az a aok-aok küllőidre menő magyar mind- ott gyönyörköditek őnökaél mert est megérdemli a kiesfekveeü város. As{ a<onban talán kijelenthetjük, hogy 60 000 frtárt modernebb alkotáat várhatnánk, mint a Halmiam, mely különben kizárólagosan nm voosota a nem ia lógja ezután aam elriasztani s közönséget, mert sz elmondottsk dacára ia egyedül áll az egéas Balalooparton és a sok latkas ideiglenes tartózkodáaa lürdő-yendég elöU dicsekedhetnek is vele. Tetszik ssonbaa a Balatonvidék jajveaaeklóee, a mely lap megindulása idején, nem ia a Hullámot, hanem általános megbo tránkosáars magát Kees'bslyt rántotté le egy hirében földig s magaastal más lürdöket as égig. Vagy Ián e< ia as általunk smlitett „pártoako-dáa megkövesedett eredménye". Es Is oeaan jött, a hol az igaz asó mindig Iái? Maaéaldrs. RI RI K. — Elélépt«(é<, A vallás és közoktatásügyi miniszter /butuska Kálmán dr.kir. tanácsost, vármegyénk kir. tanfelügyelőjét, a VIIL fizetési osztály I. fokozatába léptette da; — Bartha Gyula drt, a helybeli polgári iskolák igazgatóját pedig a IX. fizetési osztály második fokozatába. — Klaeveafeek. A töldmiveléalgyi aai-aiaater a keesthelyi gasd<aági iméaelkea beosztott Csóró Uaaztáv gazdaxagi íntésdt gazdasági iatéaövó a Vili. Itsréd oszUlyba. — ftásr Sándor gudaaági aeaádat a kxatbelyi ga»t.»ai iatáaatkaa a gédiaaárre, - ITilsitj Qyáad I st>«d>m' gatdasági a keea kelyt gszdanagi laMatécatbaa iaeifteeas miadeéei aaadasági lame'éseti isádslsifiddé éa CWrsr Laj«i a kaoatbdyi gaadasáft taainm-u segéd-tanárt a kamlótarmaléai szakra Seseavár saék-kelylyel vándor-Unitivá nevezte ki — Aa igszaágügyssinisztsr ZtU Aladár hdybali járaa-bíróaági jeiyyakoiaakot a etuig^i jkirnaágkaa al\|fgv»ő»é navas's ki — Tamlték Jár41 klagráléas. A .Zala-megyd Általános Tanitoiasiüls " nagykamasai járási köre májas lS-tkén tartotta mag Mén rendes kdogyülóaét Nagy-Ksiuzaa VI. kartle ében (Kis-Kamasáa) Ezt a kösgyílem sgruttal óasaa-kapcsoltát a ssabadság ötvenéves jubiláns ünnepségével. Mintegy nyőlevan járáskart tag jeUnt °müg. Megyénk kir. tanidügyelüjét Kdsssp Zsig-mond poigárme-ter képviselő. Kívüle még mim érdeklődd tanügy barátok : Váfmr Káraly, várad gyám, Rtqtiüt György, várad kültanáesoa, i i(j. Assdia Ferenc vettek réast a gyűlésen. A gyűlési termet a kískanizaai tanítók lobogókkai éa virággiriandokksl igen >aépea leldiszitették. HojfU Sándor járáaköri elnók 9 óra után lendület ee saóp beszéddel nyitotta meg ss ülést as melegen üdvösfllte Vécsey Zsigmond po garmesteri, agy íe, mint s kir. taalaMgyeló helyettemtőjei A polgármester lelkes saavakkd viszonozta SZ elnök üdvözletéi a a kir. taalaMgydö nevében m Isten áldását kívánta a járás taaitótaak köagyü-lési működésére. Ezután a járásköri daók mdy meghatottsággal solékseeU meg a járáskör választmányának elhányt tagjáróh THk Istvánra1, és indítványára a halála Midii érteit vesataség fájdalmát éa aa dhaayt emlékéi jagyaókóayvha iogialták. A közgyűlés jubiláns részét a »Ssdtfi dénekléeével kezdenék nkeg. Az ünnepi beszédei Bdhdcovich János, iáráakün löjegyső tartotta, mit a tagok Idkee éljenzéasd fogadtak. Utána a ,/fysMnss" éneklése követkeaett s ettel u ün-napiea rész bezáródott As daók Idaaóliláaára a tagok agyik tanterembe vonatlak, hol Oréda István, járásköri tag, nagykaaisaai tanító, igen szép gyakorlati előadást tartott a számtan kőréből. A tanítás utáa tartott lia peresyi száaat elteltével tz üléat folytatták. Arsdas Antal, nagykanisssi tsnitó, ,Mlaő eaakÖaOk állansk a tanító randdkeaésáit a sodáliamus téves MaS-nek ellensúlyozására?" amü tétel fÖlOtt értek ss. sitt tömör, tartalszas szép előadásban. — Ho/fmtH Mór, aagykaaéaaai c. polg. iskolai igazgató mint a járási kör kiküldőit képviselte, beszámolt s „Magyarországi Tant ók OraaSgoa bizottságának'1 Budapestsn tartott alakuló ültaáról. állami ttakutr* taa/ddfyato* című tétek, mdy a tárgysorozat A poatjzt képezte, mlvd a kijelölt előadó: Alftaaaa Mór, járáskór tag. asai jelenhetett meg, levették a napirendről. Helyette marhaállománvt újra beszerezte Vagy qj bérlöt kareeett, a ki még egy darabig fizta a rab tógazdaságot tovább. A mikor aztán nem a bérlő aaökölt meg, de a birtok került dobra. Azt bízzam, Magyarorazágon ez a legtöbb bérletnek t a legtöbb birtoké adásnak a törtenete. 8 mi lett az eredmény ? A nép megzzüut a Iöldbirtok tulajdonosában teruiéazetea oltzlmazóját, tanáoaadóját látni. Bizalmával — a hol volt - papjához, jegyzőjéhez lordalt; a hol aa aem volt, ott erkölcseid* vadult; megpróbált a maga lejével gondolkozni a ha ea nem ment, köonyü prédája lett a jótt-1 ment bojtogaténak, a ki tudatlanaáigával vissza-' dl és sbból élősködőtL 8- khdyt azonban a pap a a jegytő sem volt déggé köleleaaégérző arra, hogy a népnek igari, okoa, jó retetője tudjon lenni: ily hdyeken a nép mihamar alvadóit szintén, s erkölcsébea s a tekintély tieste> telében ia meg lazáit. , A bizalom a nép lelkében tehát igen sok helyt megingott. Ennek következménye először la «z akkori képviselőválasstásokkor lett ésdelhetö, mikor Is aa ily falvak népe, dfordulva terméssé-tss vesetőitől, kikben nem bízott többé, köonyen hajlott as idegenből kert t kortes szavara; lassacskán megsaokta azt is, bogy ssavasága hs-asoanal járjon, mígnem a lelkiismerete egészen elaludt A többi nép bizslmán nagy rést ütött tz egyházpolitikai harc, amty Islgyojtotla a szenvedélyekel : at dlenfelek vakon támadták egymátl, fegyverben nem válogatva a Idedve azt, bogy a mikor egymás gyanúsítják, kisebbítik, ugyanakkor a tártadalom alapját, a tekintély éa a jog tlaste-letét ássák alá. E szerencsétlen baraoak a keserű gyümölcse iránt ma már tisstában van mindenki, bár as ildom és a politikai okosaág egyeket ennek nyilt beismerésétől visszatart. Igy lelt a törvényhozásnak jóhiszemű intézkedése is a bajok egylii forrásává. A bizalom megrendűléaében asonban a fde-lőeség snlys mégis lölsg a Iöldbirtok arait ler-kdi; a régieket, kik okldan adóaeágednáláseal kidklaaslották ast késükből, adn'ogyi mint u ujsksl, kik a tulajdonnal iáró kötelességekel nem voltak hsjlsndók elvállalni, de talán meg se értették. Lett asonban ennek egyáb károe következménye is. A végzett löldesursk döiönlötték a kívalalo* kai; m-gaaett kogy kedvükért aj hivatalt ia kdlelt teremteni De eteknek lett menedéklk e közigazgatás is. Erdekükben motgóeiiotisk a nezust és a protekció minden nemét, m-gbdnitva aasel e osaládi össseköttetés és a pártfogás nélkül saükölködő, lehetséges, jóraveló emberek minden tőrdtvéeét. Kiszámithsisilan as aa er-kőlcd ét anyagi kár, a mi a körülményekből as orsságra háramlóit. Mert hogv lett volna hűséges, bölcs sáfáija a közvagyonnak az, z ki okoaaa ptdálkodel a magáéban aem ludolt ? Arról nem it szólva, bogy a hivatalokban a tudatlanság Űt&ll tanyát és sokszor agy írnok vállára aebe zedett sz összes hivatali leendő. E viazonyoknak eredménye volt a tömérdek dkkaastáa sz árvák pénse körül és egyebüll; a feljebbvalók ellen- őrzést nem mertsk gyek ere kai, meri ott volt a nexus, a melv pejaaávd minden ellen megvédett Még 'tomorubb eredmény vok a rosas kdstgss-gslás, melynek sok megye cenk most issza a levét De talán mindeaek közt legszomorúbb eredmény voit a közbizalom megiugáaa maiakban az intézményekben s a tisslvisdöi kar erkölcsében. A jobbakat ee elkeseritette, a gyengébbeket — pedig labkeégksa esek vaonak — utánzásra csábította. Igy háraposódoll d lanran-kélni, mind mélyebb-mélyebb idegekbe hatolva, as erkölod romlás. A tehetség pedig, mlvd a prot egáltak mindenfelé elállt át alját, nem lelvg^. más rési: eszközül adu ods magát a hatalom* nsk és Imát siréber As értelmiségben kifejlődött viszonyok aam maradlak visaaabatáa nélkül a népre sem. A löllelé meghunyászkodó hivatalnok iöhbnyira lefelé - a gyöngékkel — éreztette halaiméi. De a közigazgatás leisóbk rétsgsM a msgmátdyeaeil korrupció Isssankial megmételyeite aaaak akókk rétegeit: a kősaági siüljáróaágakal ia. a kd ugyanasok a hivstalos vis-taélések váltak otthonosokká, mint skár s megyeházán. A nép viselte e visszaélések terhét; védekezni dlena — ölros, megbízható tanácaadd biján — nem tadatl i igy nőtt benne nagyra aa sMssaredéa; igy ingó t mag beone egyre jobbaa a liszldd a tekimdy iránt) így kezdte lassaakial s ksléságokst igaz-aágoa oltalmazója helyett igazságtalan dnyomó-jának tekinteni (Fetjtaláaa kliilkiak) Nag^-Kanirss, vasárnap Zala 39. nám. (4. lap.; 1898 májú* hé 16 én. 8iriHfr Károly. rnsgysraurdabelyi tanító olvasta föl egy aiinten e kérdés keretébe rágó dolgozatát. Végűi Stita Boldiisér és Ltndray Béla járás-köri tagok lerjeeatettek be- indítványt, miket a fcJagyÉéa a választmányhoz nlaaitotL Aa ülés ttíúi előtt ^k—f Zsigmond poigármeeler, mint a kir. tanfelügyelő helyettese, aaép, lendü-letee beaaédet intéseit a járáai kér tagjaihoz, melyben a vatában tartalmú és emelkedett színvonalon lolyt közgyűlés Mfltti örömét éa eiisme-I rését I jeste ki. Ölés alán 1 árakor társsaebéd J volt a kiakanizaai nagyvendéglőben. Aa elaő fel-köasöntót Véttey Zsigmond polgárme-ter mondta s királyra; a másodikat Hajgaló Sándor, járásköri elnök, dr. WUuüu Gyula vallás- éa kőz-okialáaügyi minisaterre; a harmadikat pedig Bo/lman Mor, polg. c. igazgató Vécsey Zsigmondra. mint Nagy Kanizsa polgármesterére éa a kir. tanfelügyelő képviselőiére; ki et azonnal viszonozta éa lelkea tószt kiaér lében élt' tte a járás laniióit. Ezeket még több feikőasöntö követte. — <5rHI«égt vlaagétalek. A helybeli ftltS-ktruititlmi iskola írásbeli érettségi visagá-Istsi f. hó 18-ától egész 26-áig fognak tsitsni, a ssábeli vizsgák va'ószinüleg junius hó közepére esnek. A vál ás- ás kösoktaláiOgyi miniszter kiküldött biztosa fíUer János, a fővárosi II keröleti lelső-kereakedelmi iskola igaagalója l- sz, ki ngy a közoktatásügyi minissteriamnál, valamint a lanárvilágban nagy tekintélynek örvend. Pktr Jánoa, a kereskedelmi mkiskolsi tanárok országos egyesületének lelkes ügyvivő alelnöke és a kereskedelmi iskolák emelése körül s< utolsó években elén nagy ébereknek oroszlán része öt illeti. A mult érben először szerepelt nálunk mint miniszteri biztos és nagy szigorúságával de ugyanoly mértékű igasságszeretetével éltalánoa tiszteletet vívott, ki nálunk is a tanügyek lelkes barátai köafttf. — Né • l»lelklla. Orvosok, bölcsészek, és irók: pro és konl'rs, sokat vitalköstak a>on, vájjon ártalmas, vájjon illik-e a nőnek biciklizni. Sok tenta, papir fogyott eTebben a harcban, a dübörgő rotácios-gépek gyorsan ontották ki ma gnkból az ellentmondó véleményeket, és gyakorlati élei, a lázaa kapkodás között is kacagta a harcolókat. Ma már legfeljebb'csak a falusi öreg anyák csapják össze elképedve csontos tenyerüket, bs egy-egy kerékpárosé hölgy gyei találkoz-nák künn az oraáguton. A kecses, karcsú vss paripa erősen hódit a „gyenge nem" világában; a vidék követi a aagy várost, sőt a bicikli-sportban aránylag lépést tart vele. Nálunk is napról-napra szaporodnak a kerékpározó hölgyek, és egymásután s bicikli-egyesületek és klubbok tagjaivá lesznek. — A „Hungária' sport-egye süleiben, Reichen/tld Gyulánéval megkezdődött a hölgytagok sora. ujabban már többeket ajánlottak (elvételre. Heiehtn/dd Gyuláné átért a ki-Tüntető, ssép figyelemén, melyről Ispnnk mnlt számában már megemlékeztünk, meleg hangon, kedves levelben mondott köszönetet s „Hungáriaf sport-egyesület vá aaztmányának. Ebből azt is megtudjuk, hjMrp ö vo t az első a kanizsai hölgyek között, sis kerékpározást megkezdte. Az érdekes kis levelet egész terjedelmében közöljük: hoazá künn a gyakorló téren. D a pici mini-■iür-paizi színei minlhs mo«l megmozdulnának, élénken áltirnek reflekssei s vékonny, hajszaI-ftnom porburkolalon. A metszet srsnybetüi azinle ragyognak. Lehat, hogy most nem látni igy, tsláa cak öröm kápráztatja szememet. Ken. Örülök, mrt a félve kibontott sássió diadslát látom ebben. Nö s biciklin I Edes istenkém, vsjjoo, ha egyszer künn a gyakorlótéren véletleo&l egy sereg mult századbeli nővel találkoznánk, mi lenne ebből f Vájjon nem a t hinnék- a, hogy mi vagyank a pokol szárnras futárjai. De maradjunk csak a. jelennél, hisz a mai öregek is elképedve félrefordítják lejüket, hs egy nőt látnak a repüő pneumatikon. A kezdet nehézaégein azonban a kisvárosi nflk is áttörtek. A mult évben igazán még álmodni sem mertem volna erről, bogy ez nálunk ia ijy lesz. Hízeleg a ludat, hogy én voltam az első a kanizsai hölgyek köaőlt, ki először ült a kétkerekű gépre. Megvallom, egy kissé kellemetlen volt. Nagyon, nagyon leszélyezlek a reám irányuló, kíváncsi szemek. Ma azonban már lép-len-nyomoo találkozunk kerékpározó hölgyekkel. S bogy még jobban hódítson a hölgyek közölt a bicikli-spori, az ma már a kartársak dolga, mert a nök mindig szivesebben bsllgat-nak a férfiakra. Adj Islenl - Mégegyszer köszönöm a ssép figyelmei, vsgyok tagtársi üdvözlettel Keichen/eld Oftdáné társak is, kik snask idején megtévesztett Isiikkel as átaiakitéaért küzdöttek. A tit»«'rii -(Mm, kir' iz ottani polgárok bakájának, sgjsléikéséssé, egészségei kőzazelleméoek valóságos Hrénl mtf-maradt eredeti rendeltetése meŰett i igy ^jfcái megérdemli i bizonyára mag a nyeri a lelkes támogatéit azok rész árét, kiket taléa éppen a szétválasztó törekvések idegenítetlek el ettől a szépcé u éi pártolásra érdi ami egyesülettől. Hisszük, bogy ■ teat vénei igyetértéaaal babám-késő lelkea támogatás magint régi, nép aziavonalára togya emelni a kiakanisssi .Potyán QtmU kört.- - A aagykulmi kwékpér aiab ktacyAléae. F. h 11-én déiaiéa 6 órakor tartotta • N- K. K. C. eaévi közgyűlését a tagok megtehető érdeklődése mel'alt. Péeaay Zag-mold poigármeeler, mint elsők meg nem jelenhetvén, as egylet titkára dr. Kamek Zqjgmood jelenteti* be az elnök lemondáiál, ugyssintén Front Lajos is lemoodot' menetparancsnoki államról. A közgyűlés sgyhsngnisg Vhmj Zsigmond elnököt tiasteietbali elnökké ée Frsaz Lajost tissleletbeli meneiparancsnokké válaaziotia. Helyettük az egylet elnOkévé egyhangúlag TVip—w Gyula takarékpénztári igaaga tó menet parancsnokká Unftr UUmann Elek, titkárrá dr. fondk Zsigmond, pénz tárnokká Lmimi Samu. aaám-visagálókká Ltnk Adolf és Wumapr Márk választatlak meg. Egyúttal a határolta a köagyü-léa egy tandem megvételét, amelyei minden kirándulásra elviaz s tsgségi diját évi 6 frtrél é forintra isállitotta le a kőzgyűfea, a fsivéuii dijat 8 írtról 1 írtra. Azoakivtt hitárostalott, hogy a nyári hónapokban minden váUrnap délután kirándulás readenmék. Hsombeton este a „Hongiria" „port-rjylrt tagja- pedig állandó club-eitélyi tartanak a Polgári Egylet — öngj llkasaég. Varga Sándor honvéd- kertjében. Uj tagokul felvétettek: EnglápÍKr iörziörmeiter neje, aafll. Hajdú Viktória, vasár- Ottoné, dr. Engel Sándorné és Reik Gyula gfógr-nap éjjel foszforoldattal megmérgezte magát \| nerész A közgyűlés u elnök éltetésével vágsd-Dacára a gondos orvosi kezeiéinek, nem lehetett döU. őt az életnek mégmenleni, szerdán délben kínos — képiéi a rádktlik pa^jáa. Májas szenvedések közölt meghalt. Hogy mi vihette a kó 20-aa, pénteken, érdekes tárgya á« fog le-legjobb viszonyok között éló alig 21 éves nőt s folyni a helybeli kir. törvényszék elölt Nimk halálba, nem sejti senki. Környesete előtt ugyan Géza volt szepeiaekf káplán és társai, magáae-gyakran panaszkodott, hogy ő nagyon izeren- éok elleni irőasak bUniatie miatt kard Inak a cáétlen, mert nincs gyermeke. Lehet, hogy egy vádlottak padjára. ily elkeseredés pillanatában az elmezavar adta — öreg esaatak. A baaaárnys advaráa kezébe a gyilkos mérget hitenkint moat hareaa uermetek állanak glába- — BeadklvAII kéagvflléa. A Ur. hit- ben. Kin pőrge niroa kalap, kin saeg ksméoy oi-kfo$ég I. hö 19-én délelőtt 11 ónkora hitkrtsaég linder, egyiken kék subboay, máaikoa kooká* tanácaiermében rendkívüli kösgyüléx tart. As pantalló. Olyik nakélt eresztti, de mind nagy-elöljáróság elöterjesitési a templom á'slskitása bajaiu; egy fodrán-legéay dasaa kendeaölt haj-ügyében, képezi a rendkívüli kösgyflláa lárgyét. promeaádéja melleit valami koeaii eaikóemódra Ai e'őierjeeztéa, tervek éa költaégveiée a hii-, elnyírott kirak leje szökésik. Asiáa megjeleaik községi tagok által a hiiközaégi irodában be- 11 őrmester és a libaaor ■egiadol a magazin tekinthetők. A közgyűlésen c-ak non iadiivá- felé, ahol aiákayi bő kakoriea-aadrégak és nyok tárgyalhatók, melyek három nappal előbb elégnél töbazBr foltozott zubbonyok kést vilogai-irlibia beadaitak- hatnak. Ea a beöltözés, s rasarviataaáf legko- — Bslal-ealély a liarvaskai. Sió Ferenc lónb mulatsága. Esael keadődik a liaeabárom elismeri reoitátor ma, vasárnap sst« a 'Szarta napoa tagyvargyakorlat, a msly a kasa savában A „Nagykanizsai kerékpározó tporiegyetülef tekintetei Válssstmányánsk, helyben. . Adj' Iitent Tisztelettel köszöntöm ii egyesület öuzei tagjait éi megkfilönböztetéiiel mondok köszönetet az igen l Választmánynak, azért az igazáé kedves és szép meglepetésé t, melylyel engem felvételem alkalmával kitüntetett. Előttem fekszik as egyesület csinos kis jelvénye. Fátyolszerűen megfekszi leületét a finom ezüstös por, alig egy félórával előbb tapadt Szálld" termében s/ini estélyi rendes. Müsorou vinnak: .Az udvarias ember", „A légy", a , l.Vperut ur", ..Szerelem a nőket", „A statiszta" éa „A rákok" cimO víg aonologok, „A hajótörés", a „Kovácsok sztrájkja" oimtt "komoly monológok, azonkívül Shakespeare „Othello"-jából részlete-kel log előadni. Kezdete : 8 órakor. - A klakaalaaal „Olvaaékér." Annak idején réazleteien foglalkoztunk lipunkbm ii azzal a tervvel, melynek célja az volt, hogy a kiskini-4«ai „Olratókör" róm. kith. olvasókörré alakíttassák étr Akkor kifejeztük már nésetünkei, hogy mi ezt nem tartjak helyei és megengedhelö törekvésnek. Azl irtuk, hogyém alakítsanak róm. kath. olvasókört, ez ellen nem lehet éa nem ia lesz senkinek kifogása, de azt a kört mely éppen a különböző hitvallású polgároknak testvéries egyesítését tűzte kl céljául, — ne bántsák, ne vonják el missziójától. ügy értesülünk, hogy ss átalakítási törekvés nem is sikerűit, aminek most csá'sér katonájává te«si két hétre a jámbor ossládapákat Jobbra it, balra ét, fegyver lábhoz, célozz, tüi! Két napig ez a mulatság \|érja i város különbönő réawia sínért, (datglaoe* kaszárnyák udvarén. Harmadnap mér kirukkol* nak, él ■ ivarmllalásés mellett iatad, liheg, birnári «ül a műhelyekbea, aaobábaa aekifehéredett reservisia. A békás családapákat olykorolykor elfogja a buzgóság, ba bokáig sáros cipőjükre wik mars közhea atekiaieiűk, éa mig aa ntoi-gyirek vihogva aaöveget rikácsol a nekivördsödött „horniszt" kürtbirsogáiira, vagy a szeles .timbur' tompa doppeigéaére, a reser-vinák. az öreg csontot haza gooiolaák a bangók közepette..... — E Igéiéit a a vaaal. Urint Jóa-ef 88 éves gyöaörői lakos osötöriökön délután a Sümegről Ukk falé haladé anemé'yvoaal elé lekfidL — A mozdnsyvesaiö, a hi aa öreget közeledni látta a vasúti átjárfthoa, jelt adott, de mátj azivböl örülnek ások s kiiksnlzui polgár- persze hiába, mart aa öreg hirtelen a moadony Könyvek, irodái felszerelések, diszes levélpapírok, nyomtatványok FISCHEL FÜLÖP könyTrayosadéJá'ban; feöxxsrv- és paplxlc«XMlc«dé«éb«xi TTftg-jr TTanlTaén szerezhetők be legjobban és legjutányosabban. Nagy-Kanizsa vasárnap Zala 39. Ilim. (5. lap) alá vitette magát, mely elgásolti. Nyomban •infüetoi iadi'oUak, mely kiderítene, hogy büntetendő ceelekmó«y aem terhel aeekii. — fegy áeeáy aélaae^Ja. Ha a lővároe-hia a városliget fái lomboeodni ketdeoek, a népliget ta bődéit napboaaaai elégane, csupasi-képB fiatal gyerkéeök ülják körül. Érdekes ala kok. LagtSkbjeoak a köny ve a belső.sebe mélyében bu'lakodik éa Ok ia a HOí helyett elOedáet tartanak a kia Miéi habo-nőke frufroiról. Miéi kisaasaony a „itátóm\ vagy a JiMnMr" bangta'aB, de bnnll kacórsbb, Majdigabb nub-rettje. De csak nyáron* télen megint a kapat nyitogatja otthon a Józef-»ámeban a lomba kernkedő-eedédeknek, kik őrömükben meg-meg-coipik a kia Miéi állát; bogyne örülnének, hiszen a papija olyan mormogó váa medve. A Miéi fieuazoay nyáron ndvarlókal tart, pengd' ia»ik, fiakerot, minden órába máiul; as advariók eiokból a. esupinképű gyerekekből telnek. — Tomola Frigyéé 91 évei bpesti épitéaanövrodék szintén ndvarolgatott egy ily Miéi kitanaoáynak, a kit eeaetleg Stefinek vagy Liliaek kivtak. A sok pengőiéinek é» nerelmtikedéaek aa lltt a vége, hogy Tomola nr mamája éa papája nagyon megharagudtak á* nem kapott több pinát. Li i vagy Stefi, a piei nája csalogány megladta nt, a anrelmea dandy ■cégyenébe öngyilkoeságot követett el, mely reaa«rerint kedveaő sikerrel vágsddik, már t i. ~a golyó egy kiné bomolja a bőrt, egyább baj aem történik. De Tomola nr papája és mamija aem kitek lel ennek a celnek, aa úrfi nem kapott imntul aem pénzt. Tomola ar megssököit. — Hetekig kóborolt faluról-lalura aüg elért Kaniiaárs, hol kedden este be-alliton a rendöreégbn éa egy boeain mea« maghallgatása atáa egy revolvert réatnit ki teobébffl éa —• aa ssstalra lette. — „Erőt vett rajtam a gyávaság, nem merem magamat meg-ölni!" — £ sas vakkal végezte hoonu beaaádet. Eiyatmi arra kérte ea ügyelete tiatviseidi, irjon nűleinek, hogy küldjenek neki útiköltséget. Tomola ur eiülei jómódú vendéglősök Bpeetan ée igy holnap már talán a mamája karjai köaött « sir ja el tizenkét nspos visiontagságsit. 8 teli vagy Lili kinsasony emlékét kitépte gyökerntül szivéből, nt kezkláirlssal foegeröaitétfe a rendőrség jegyxőköny»ébee. A mama tebát nyugodt lehet... — A balatoni ai«'«b A földmivelésügyi miniszter a balatonmenti saftlőtalajnk viaagáiatát elrendelte, mely óéiból rinkebbkörfl bizottság a helyszínére utasolt. Miat Bidaoecoyból jelentik, n a bisoitaág működését mér míg ia keadette, a as álta'ánoi beiáráat Badacsonyban, KiiOrsön, Ábrahámban, Rtndestn és Fülöpön teljesitette is. A bizottság moit a réseiéin talqjviiijélatot kezdi meg a e oéibói kát ránre oszolva, egyik réax Almáditól, a má<ik rési Kmxtheiyröl indulva ki, a Balatonpart mentén haladva vegii munkálatait. A két albiiottiág mindenikében geoiogok ós szőlőssel! szakértők vnanek ránt. A buot'sAu kiválóan nagy súlyt helyez az ottani KiOlőialajok nomenklatúrájának megáilepiláUrs amire kétségkívül aa egyöntetűség szempoatjábói nagy szükség van. — Tavimat késgyéKs A „Szombathely egyházmegyei rom. kath. tanitó-egyesület" Ute-ttye köre tavaszi rendű közgyűlését folyó Ovi május hó 24-én d. e. 10 órakor Erdőifán — elemi népiskolában — tartja meg. ;---H—■■ A klrmead-rédloal vaaut, mily .Körmendről kiindulva, Nádiad, Rimán-mijor, Zala-Lövö, Pankái, Öri-Szenl-Péter, Ramooni, Csenlreg, Kerka-Kntas, Bskn éa Reznek állo másokon vezetnének Rédiceig, bol a zalamegyei ' vasutak vonalába torkolnék: izélés körökben talál ielkaroiáira — Visvármegye eminens érdekeit kőiéiről érinti, hogy ez Őrség, a vinnének as alivoleeő resze nyerjen va«uti kapcso- " i latot i valaháM élvezze a könnyű él olceó -Í közlekedés előnyeit. A vuut vona'a 64 kilomé-' térre terjed a két vármegyének hl társtéli Ü vidékét van hlvatva (ellendíteni! A zalai érdekeltiéi. üibrik Adorján vezetése alatt, már érte-keaietekai tartóit Cuntngm és Zalo-Löftn, a ezen alkalommal ~mir jelentős lépések történtek t a vasul biztosítására. Reméltük, bogy a helyes 1 áa Odvöe nzme, melyet egéim lelkesedésül ka rolnak fel aálnok, Visvármegyéhen is gyornn , log hódítani, s egy régen vajúdó, de okos és lldAios terv elvégre is megvalósul. — Tllaa a kirak aéáo. A folyó év aogun-lui bó 2-áó Ctiktornyáu megtartandó bneau alkalmával az eddig ssokásbsn volt kirakodd* a kereskedelemügyi mintnler leiratára a jarái főbírája bet ltja, • igy bucsui vásárt nem tar' (inak. — Oimmlpaakák A gyerekek anaak Idején, valami huaz év előtt, igea nagy kadvvol kezelték a gummtpuskát a bátorkodtak vele aak madarat, sok ablakot te néhány emberesemet ia kiiőai Ai akkori reodőreég, a bo dog rerokarda hajduvilig korszakában elrendelte, hosy a unami-puskák elkobzandók. Kohos'ák is bonni id6a it ■ e kedves gyermekek, kik ablakot te emberesemet lőttek vele, eirva vállak meg a csinos jitékssartöl. Az idő sí'inban malik s a rendőrség elfeledte e régi tilainat s e feledékenységet örvendezve vették tadoméul a gyermekek. Sől a Norinberglbtfl \|Btl gyártmányokkal kereskedő üaiaiemberek ii. Mert a gnmmipu'káboz való gumml az eddigi lanvha irányattot elhagyva, eau'tal iámét élénk keresletnek örvend a a vyenge il] k mar ismét elö-zeretettel lövik a fecskét, a verebet, az ablakul, bár emberin lövésről eddig birt nem helloitonk. A rendő ség taláu jól tenné, hogv mielőtt ilyesmiről hirt ballnnánk, eltiltaná iámét nt a veszedelmes játékot s fölsióiiianá a< iskolák igasgatóeégát, hogv baaoaló eszközökkel tiltsa el a kié diákokét as ilyen veszedelmes vadaszatoktól. — learlreaá. Egy piei rózmainű táblás fŰaitteske jeleni meg a napokban Fiscktl Fülöp kiadásában, a mely hézagpótló a maga nemében.' A kies iaeb-könyvec<ke a dunintüli őmsw n-suták menetrendjét tartalmasai, mely minden uiatóra nézve nagyon lontos i saipta nélkülözhetetlen. A könyv ára 10 kr. -Ividámkatya fiiadé: egy létét' barma vlaala (rnéalérny) .léaaallotf éa egy aétélbarm* kéijök. — Claa • ki-■dáhlvalalbaa. Budapest, 1896. méjn 144a. (Távirati tadóétás.) A baza készára ma teljenn ütlettelei Határidélalai: Bu»a május—jaainars ftt 14 63 —66 ' „ ang - zzeptemberre r 10.73-75 Bmí „ „ „ 8.13—16 \ Ttngeri nyájai-janimra , 6.08-07 ,, jalin—aagaastana^ 687—89 Zab ang—szeptemberre „ 6 00 CSARNOK Tla ér aalTa. Törvényszék. Végtárgyalások éa Itélathlriiatéaak: 1898. májút ü 16 dn Magánosok elleni erőnek büntette te aulyoe tnti lóriéi vétsége miitt vádolt Kéri (Kósa) Remua és táriai elleni ügyben végtárgyaiáa. * Május 18-án. Sikkasztás véiiége miatt vádolt Horváth Mari elleni Bgvben végtárgyaiáa. Lopás büntette miitt vádolt Birgovin litván éi neie Glavár Ágnes elleni ügyben végtár-gyalia. ______ . -—; Hatóaág elleni erőmk büntette miatt vádolt Kálovics (Polyva) István illeni ügyben Ítélethirdetés. Hatóaág elleni erőszak büntette miitt vádolt Simon Vendel elleni ügyben üélethirdeféi. Súlyos testi sértés büntette mint vádolt Viimati Imre elleni ügyben itálethirdette. Lopás büntette miatt vádolt Kolompár Sándor elleai ügyben Ítélethirdetés, Lopás bűntette miett vádolt Németh Ietván elleni ügyben I élelbirdetáe. A gabonallzletrol. Nagy-Kanizsa, 1898. május 14-én. A gsboniüalet e héten ismét többrendbeli árala-láion ment keresztül. A külföldi, de kűtönőeen amerikai, alig képzelhető, egyezerre 9—8 frtnyi kiemelkedettek az öuzei európai tőzsdére nagy hatáuai voltak. A budannti tőzsdén kesdelbea a készáru 60—10 krajcárral emelkedett utóbb pedig nagyobb kínálat következtében ai egtez emelkedés elenyénelt. Aa árak tehát ogyanaaok, melyek a mult héten voltak. Búza Boti Tsngeri Zab FImJ kraimk Irt 14.50-80 10.10-90 850-60 7.40-60 mélermátánként kanizsai paritásni. tita: Nemde I. olvaaóim, Ooök azt kiezák, kogy egy olyan nbloonerű tizévea találkát iajgok leirat' mílyeat ma már aa agyéit feleaakadalt eipéez, nővén, nyőgón, vagy tadon ta éa, milyeafüe „ész" legények ii megnoktik tartaai ?! Azonban legyenek nyngodtak I. alvaaáim, mert jéiealeg az ilyeafile micsodákkal aem pazarol tatom Ooökkel aa időt; pedig tanék elhiaai, hogy ón minnenkivel neretek időt paaaioltatni, ... aa kivált a izerkeaztö arakkal, kikaak nereiném az éjjelüket ii nappalokká tenni. Tykk, a réaaagya-lát I Elért kardélre hányaak, vagy elavaaea a lörö-hordóbi fajdnak (?) Melyiket leni kedves Szerkesztő ur ?! Nem bánom akármelyiket, da engedje meg, hogy mondoit szavaimért védbeaeam magamat^ mert véletlea kiejtett gondolatokért, aem háavják ai ember fiát rögtön kardélre, vagy fkjtják a ■Brőebordóba... Ea aem voltam arig izerkeaztö; de aam ie lennék a világ Dnzn kiaeaeért aam! Ée 8a — moeolyogezen kedves Szerkeez'ö ar I Pedig iaaaák elhinni, nógy igy goodolkodom. Reggel felébred a eaerkenté, már ott tamil-gatódzik as ajtóban a aaedőgyerek; ki mikelyt meghallja a izerkeaztö lana eeonogé lápénit, kopog., benyit, jóreggelt kiváa... — Kérem azerknztö ar a koraktarii ? I ...A betttszedö tárolása atáa jéaaek akalykali mn»ka(ársak — persze egy kia papraawrgóra, kik után nemsokára megjön a vidéki maakatár-iák egtez serege, csakhogy ezek már aem tntntfll, hanem eeah lelkműl, egy-egy borítékba tárvi, kik közölt vannak a legközelebbi izám ban megielenendö: vernek, táreák, hirek, i aem ritkáé egyébb zöldségek közlését kérő levelek Ea ha a szerkeeztő ur esetleg még reggeli előtt van (?) ezekkel fttlig jól lekhatid, vágyta a reggeli fueiei! S reggeli nélkül hozzálát a napi readea mnnkájáhot Dili tizenegyóra felé iámét behöesőat a levélhordó egy oiomó vidéki maakatáranl; ismét vereek,- táreák stbfólék, melyek a enr-keiztő urnák vagy étvágyot csinálnak az «bád-bei, vagy a legtöbb elitben — elrontják ét-vágyát. Diilntán nógy-öt óra között iimét jönnek a vacsorát iűízerető mnnkatámk vereei, tárcái Wb, éi ez igy megy nanról-napra, évről-évre. Vagy ninci igazam? Ha nincs, — bocsánat Szerkesztő nrl De én szentül hiszem, hogy igy áll a dolog. Es ezért szeretném a szerkeeztő araknak az éjjilűket ie nappalokká tenni, gondolva: éjjel ' nem lennének háborgatva nnkilől te lenne étvágyuk. — Node ezért már nem érdemlem meg a kardélre háaylet; de még a söröshordóba fqjtáit sem ugye kedvei Szerkn<tő ar ? I Vagy igea ? Isten neki I Keztyűt ide 11 Nekem agy linos. Apropó — dehogy nianl Itt vaa egy fhhó/ Ugy kiazem vadgalamtuzűrka volt akkor, mikor Retkény Menőikének először szereztem őrömet. Ez pedig nem most volt. De nem áml! Inenemv mi mindint eazébejuitat az emberaek egy fakó keityki ? ...Mintha moat ii itt állana előttem köawvel a kezében az a kurtaszoknyás Re'kény Meoeike — ai én deákkori bázigasdám — aranyhajú leánykája, kinek éppen Majlbéayi Flóra: „M a haza?" etmű versét hallett mogtsaniuia, ha jól emlékszem — vizsgára, midóo belépek az agy-nevezett gyerekszobába^ Meoeike hnéhea olt vaa a köayv; de aem avval loglalkoakatott, mert agr hiszem — agy tizenegy—theakát évn gyermwleéay nive nem Nsgy-Kanhaa, v»aárn«p olyan logékony, L<>gy s rövidre nyírott sorok könyoeeppeket osaljanak sranyos, netelejce eze-meiből. » Engem mindig érdekeltek ■ kicsikék örömei, bánatai egyaránt. Jeles esetben pedig olyan batáaaal roltak Mencike könyeseppeí reáai, bogy önkéntelen tudakolni kezdtem saokoak okát. — Láasa kadraa Deaaő báeai t a Margit meglnl kap ujruhát, én meg nem kapok. Margitot el-vissik majálisrs; engem pedig itthon hagynak Mencike eaen ssarakat olyas fájdalmas hangos mondta, hogy asinte megesett a azivem. — Na k»aersgjen edea Meooikém t — vigsss-ttlám, — és msemondom s msmáeskánsa a maga Is fot kspm sjruhát éa velem eljön a majálisba; de ast na mondja meg aenkiafk se. Ea esaksgyan lett ajrnba. Lett ám, de még milyent? Mencike kifürkészte, bogy melyik „mesemóddé" -készíti as 0 rabáját a midőn megtudta, egyik négyén otáa beállít hossá; elöveezi bordóvörös kis smányét és meg'skaritott néhány koronáját ami a kéréssel adja át a varrónőnek, hogT neki na térdig, kanem bokáig érö ruhát csináljon, mart a Dezaő bácairsl majálisra fog menni. — De angyalkám! — siói a varrónő — al autaaája akkor aohaasm dolgoslat sálam, ha éa magának angyalkám olyan hasasa rabit csi-sálok. — Oh. as édaa mama aaárt aem haragé tik mag magára ...Retkéeey — u én kásigasdám — Meneike apja ritka erélyea ember volt Ea erre sem én, sem Meaeike aam gondollsak. Igy árkesett el s várva-várt nap. már t. I. as a nap, melyen Menőikével majáliara mentünk. Délután kél óra leketett, mikor a varróné megkosta a maiálisra kéasitett rnbákst. Éppen jókor. A. papa hivatalban vas ; a mama éa Margit pedig ÍÜrOdni mentek ... Meoeike gondolt egyet — rabáját elrejtette a ezekréayébe. ...Reiké-ayék már elmentek, mikor én kau mentem. Meneike asoaaornao üldögélt a Tréssi neaiyai jr udvaros lévé pados; da annál nagyobb lett öröme, midőn a kapán beléptem. Meaeike egy negyedóra alatt késsen volt Képzeljenek t. olvadóim egy gyermekleányt hoasaarakábaa s előttük áll Betkéssy Meneike. .. Eppea eaárdáat iátazik a cigány, midőn belépünk a , 8zerelemkert"-be, hol mi bisony oda as nésttak a papának, mamának, hanem lánera perdültünk éa a csúnya kápussla-tipráa közben Margit mellé kerültünk, a minek as lelt a következménye, hogy Margitból A bel lett, mert a szigora papa Maaeikét az elad táne után rögtön hazakísérte. Esés kis epizód lejátszód áss óta kerek tts év repült ei féjánk lelett éa tis év molva iámét a JBzereiemkert" ben Ulálkoztsm Retkéssy Mariskával, kit sz elölt eaak Menőikének hívtunk. Az első négyee hatodik figurájában találkoztunk öaese. r — Dezső bác-i emlékszik ? I — szólít meg pajsánkodva. ^ Emlék nem. emlékszem, de akkor hoaszabb szoknyája volt Ea ezemlesütve tovaperdült. Peiaze a rendező ezt kiáltotta i — Nagy balaaz tardame! Hserkentál Bzeaelek. ralaé-BaJk. Untijik. Mlhaljt hilyisk Itta, kiaálsl fof\|»k. Oaák taraja Laf.ikarílubb a ,JbpUttm" cini, Ds a>irt wOM* ktosák bogy ai( síkkal jobbít ta fafiik iittl kapai C.ak tántia, kitartást NY1LTTÉR. (Ai i rovatban ktalMUkkt na Tiltat lalilMgit a aairk ) Syral;m-ktáa B fit 85 krtát aa frt 7a krlg tatjia Mttajrkta vslé- kataa — Tiaaora i 8hiatii\|-Paii i. vilaaint fakaU ia niSN Haaaabarf-aljaas 41 kfUl 14 trt «5 krig aiUmkiut - a li«dl tilosabb raavta, aain is aristisatbsa. Prlvat-fagjaaa v«kaak pnUMr is váaaistmn, viliaiit Iiiiboa iaál llitva, - alillkil n<M» >áaáafssáaláávalktléi—k HEMMEBEM4I selyamg^yáral (ss. is kir. alvari náiiité) SBrlsfcbea (I) Msfjsr ImUata. Svájcba kitnam UvitUljrii rigsntaséi. t Egy elad rangú biztosító intései, s melynek itmaniu, nép/zerü szakmája a tevékenységet igen megkönnyíti^ helyben wbb flbéprlaelét keres kedvesé leltételek mellstt. Ajánlatokat az Qsietel tényleg lerjsssteni képes, erélyes s mag bisható jelentkezők részéről >157 postafiók Budapaal címre küldendők VASÚTI MENETREND. InéijN M májú i-UL KANIZSA á ll • as ás. m I Indulás Kisiaaárál Szombh Kém Zala-Eg. as. T.I 4 az. v. 9 gy. v.lit v. t. ti- »•!« az. v. 6 gy. v. 19 v. v. I 6 06 regg. 20. d u. 16 d. u. az. v.l 9oft d. u. sz. v.!>9 46 éjjel vsgg. d. u. este eale délb. Sa -3 az. v. 54 £ as. v.'ia 1 Barcs »t v. 2 (íyékény az. v. 7 I 647,regg. 9 80 regg. — d. u 16 éjjel t.1 608 d. u. 467 regg. 26 d. u. Ss este t r k e a é s lulnára ! i\i u as. T IZ. T T. T gf.T sz. r sz. r T. V.' SZ. T. gy. v. SS. V.\| as. t. t. V. gy. t. ít.V SS. T. SS. V as. T ez. t. 01 eate 49 regg. 8 04 regg, 86 d. a. 06 este 89 regg. 09 d. u. 99 éjjel 69 regg. 63 d. u. 62 fégg 40 & u. 60 este 17 ^jel 66 d. s. 29 d. u^ 4ljéjjel 14, regg- Lapttiinfilonof és kiadó: MMHKI, rtUr. lK76/tk. 1898. 164-1 INA Jümlaa hé 7 tk aaaláa is IO éraker aasa kér. tSrvssék távi halfia ágált sa Kapóé* Gyula felperesi ügyvéd vsgy helyettese kSebe-jöttével megtartandó nyilvános árrsrésaa eladatni fog. - Kikiáltási ár s lentebb kitett baeaár. '' Árverezni kívánók tartósnak a bee sár 10/, -át késapénaben vsgy 6 va dák képes papír kan a b-kflldőtt kezéhez leianni. Kell Nagy-Kanissáa, a kir. tverfk mini taiak-könyvi hatóságnál 1896. évi máre. hó 19. aapiia. ÜÓZONT, kir. tvaaéki albiró. 806/1898. a<ám. 168-1. Árverési hirdetmény. A nagykaniaaai kir. tvuék tkvi oastálya ré" széről közhírré tétetik, hogy a nagykanizsai segélyegylet szövetkezet Tégrahajlatónak Sattler Mór végrehajtást szenvedett nagykanizsai lakoa elleni 200 Irt tOke, ennek 1897. évi ápril hó 16101 járó 7}! kamatai a a lejárt kamatok 7^ t késedelmi kamatai. 18 Irt 06 kr. -per, 10 Irt 16 kr. bizloeitási végrehajtáa kérelmi, 10 frt 20 kr. kielégítési Végrehajtáa kéretni 9 frt 96 kr. jelenlegi, a a még felmerülendő koltaágek iránti végrebajtáai ügyében a fent neveset kir. lOrvssék területéhez Isrtosó s nagykanizsai 7906. as. tjkvbeu -f 1993, 1226. 1227 a. hrsz. s. felvett 916 népsorszámu háznak Sattler Mórt illető a 1406 Irt 88 krra becsült 4 részére Árverési hirdetmény. Ahilirott biróaági végrehajló as 1881. évi IX I -cx. 102. §-s értelmében eseonei közhirré leam, hogy a nagykanisssi kir. járáabiróaágnak 1896. ári 122. p. számú végzése következtében Dr. Ifolhachlld Samu nagykaniaaai ügyvéd által kép-viaait Saeba áa Pol ák budapesti cég javén Schleas Antal nagykaniaaai lakóé etien 48 frt 78 kr. s jár. araiéig 1898. évi január hó 28 án loganatoaított biztosítási végrehajtás utjáa lefoglalt a 827 Írtra becsült 1 papirvágogép, l aranyosé gép és 9 riaaaa kék oaoaafoló papírból álló ingóságok nyilvános árvsráaen eladatnak. Maiy árveréanek a nagykanizsai kir. járáaiMrO-ség 6618/1898 számú vágséss folytán 68 frt 78 kr. (AkakéTste áa, annak 1807. éri október hé 1. napjától járó 6f kamatai éa addig üassaasn 98 Irt 66 krban bíróilag már megállapitolt költ aégek arájáig Nsgy-Kanizsán, a háhrasiaáo leendő assküsiésére IMS. évi asAJaa hé IS amglIAneli éélslált • Arája határidőül kitüselik és ahhos a venni aaáodáko-zók oly magjegyéaael hivatnak mag, bogy as érintett ingóságok ss 1881. évi LX te. 107. és 106. §-s ártalmában kéaapénzásaiéa msiiatt, a legtöbbel igértnak baoSáran aiul ia ai fognak adatni. Kslt Nagy Kanisaáa, 1898. májas hó 8. napján. maximovits gtö> kir. kirisá«l ila»as\|M Phönix-Kenőcs ^tm a stattgsrti kOsagéssaáa-ügyi éa batagápaláal ki-áilitáaoa 1890-bea érde-met nyeri, orvosi rála-aaáayaaéa éa a köaaöoő levelek ezrei assriat ki-tdoőoek elismerve. As egyadSl létezd, kipróbált éa ártalsMtlaa ezer, sttrli éa gazdag hajndvéa slömosditáaára hölgyeknél éa araknál, a ha) ki-hallása éa a korpa kápsddéa meggáilá-ára; sgészea fiatal embereknél eréta^jes bajaut létesít. — Jótállás as eredmény- ée ártaliaatlaa-ságért. Tégely 80 kr., posUa küldve vagy Stáa-váltal 90 kr. K. Hspps Wlea. I. Wipgliager-alraaas 14. 161—96 r Ajy dobot ára ; I forint 3M> krajcár. Utánvéttel vsgy aa Beassg előleges bekftl-déee utáa küldetik. RlaVTHIfl a bőr ápolására; szépítésére ós p J _ ^ finomítására I UU 6 1 ssr Ugilikslikk aisaaáhl, bél áa linalgi rtIDKB. « — fikár, ilsiswls, is mrgs — ncrtUf asalysált ia ajiaivm Dt VakI 3. i Oa Kir. tssár által alakm I BlIaasarS levelek a legiobh kftrokbői minden dohoahoa ■ellékelve vaaaak. 6 , TAUSSIG 60TTLIEB a isktr. sévHl SatlaSSa saappaa is lllalaan gjár Sássbsa. VSraklár atcs, 1.. Wslkatli S. Kapkslá • legtlbb lllalaaar- gjégysisrksrsikss désken éa cjr«g)aaertérham. N.-Kaualaiukn z Alt Bahas, Keleti ■ Mér áa Kralmar Dyala eégahaéL Negy-K.»niia vasárnap Zala 39. szám. (7. i,p.) 1898. má na hő 15 én * & ÁSmöIjs ősiünk becses cxünet. I Levelezö-lap <utfáa 4 mi Mm na/ tMúí fhme/L' Aiőá/iaüíJLt </thtcimuaini vimdcnmmü namuy ' /lunWdeőMif I. ELSŐ SZOMBATHELYI tsertéshizlaloaú HUSFÜSTÖLÖ6YAR SZOMBATHELY. Tüdőbetegségek (chronikus katarrhusok és tOdősorvadás) MP* gyógyíthatók a kitloö hatáaa ia teljeaeu ártalmatlan „Glandulen" használata által. aiuéalra a Wcjobb tur báratt/ea mai tté«balafaá\|tkaél. Báaalataa iikarak ripbb éa aUnhalalottakb tlt«batHS(akaH, btaaayittotaak zyócyalt bato-ftk la kiraavaa araaak Utal. Slaalalaa a lafhiataaakb tanért aaar, ataak aafitoéfével a toraiinat a taatbaa OrégjUja a ttásbatefeéfaket. — A Miniaif Olaadalaa küayártl aafketof-imlk. Olaadalaa eaitaaerl kaanllati fckaaaa a Uta kanalai fyó&aláaL -r BiaaSalaa aaa aeatarattaa ataa alááUitatt vagyl mm, aatyeknek tsbbnyira aaa k klrlat kailaBallaa aalléMiatáaal Taaart, taljaaaa ártalaallaa, kaiambb baaaaélataél la. aiialiha elóalllttaUk Dr Hefaana atéda által Mawaaa (1/8) T«I7Í [rérábaa i\|hail\|ii állatakaak tSéáadrtaraiM. Taklattákkan. kallaaMa la alkalaaa alak baraaáata Mlaáta ecyea tabletta lartalaaa OiS Slaadalaa-aek a^ta-lalö 006 baaárltatt ■irtana/ttot la 0J0 iaja.ltó tajeaakrot fllaalitri térrényil.f rééra la aaakaáalaaava ni, atáaaataktél órakoOék. — Váltasatlaa alakbaa alaáaa tyófjaayafot tartalaaaá Otandalea kaahaM alaéaa (jémaartárkaa: 1 ávag í frt 7& kr. (100 ik.) éa 1 frt S0 kr. (t0db.) — Ott, kai mm kapbalá, tortleljea a ttraktáibea: Diana gyógyszertár, BUDAPEMT, Károly.kBrut 5-lk uáia, honnan kívánatra terjedelmes lamertatta la luiaiiiálatt átadtál orvotoknak, ralaalnt bctofakaek káraaataa kltdetaek láá-10 Ifj. Kotzó Pál Budapest., V. ker. Lipót-körűt 8. sz. A t. 0. vevőközönségnek szíves ludomáaárs hosza, hogy nagyobb kényelmükre irodáját V. kar. Lipót-kflrut 18. sz. (Vjgaziaház melleit, a nyugoli pályaudvar Margit-hid közelébe helyezte át. Fentartotta azonban a VIII. kér. Ssentktvály-utea 49. sz. műhely, és as V. ker., Lipót körút 8-1Gb ez. alatti raklárbelyiaégeil. A közönségnek további párt fogását kérve ajánlja tiarett leg-idsbb aserkezelü NapeadgéiSMidaBisIt, félatabll ésalabll alakban, a melyek 40/, tüzelőanyag megtakarítással dolgosnak. Oőzmoidonyokat éa gőzoséplőket négyszer fordítható seél dobslnskkel, toldást nem igénylő szsimsrázákkal a nagy szita feltfettel, minden nagyságban. Minden fajta lovas cséplókéazleteket, nraló- ás vetőgépeket azecskavágókal, répavágókat éa miocén más gazdasági gépeket. Vidéken lakós szolid üfynökdk kerestetnek Reisenzahn Antal 1 gazdasági gépgyár, vas- éa Mm-tatáié Bpnat. VI Eátröaato SB Legújabb iMMay a találmányok KM léaraiá )4r»iayaa linllll lll\|llal\| aaUaa dubbal, saákaU kémáHkkai, eaak. fatyée paaat/tjN. kél kanért lé Ura aHg aaaab hajtásán la a plaeklpta bttsát aaákka a^ja. AJialja tátikká alaáaa aáaA^Va gáe- á> jirttiny catpllklalat.lt, araké ás flkaaáló gipakai legajabbra áaaal TalSjépait, valaaiat alaáaa aáa talajai nitt naálsr la ágyék ima áaaáfi (ép- áa iwklalkat. gc Séazktaa árfapréAkal éa ir^áatsHal kiraiahi kásraéwél aratpél ^H >° oooooooooooooo: 9 Iffi tlLilsu u ituáuüi - Irt ituUitl áfái MUiÉtia- X Eféataéfáfyl katéaáftM asgstmálva. x (Bizonyítvány kait Bécsben, 1887. jul. S-áa) 1 ^yjaádmt* V legjobb és legoleaóbb j( Fogllaztllé-azf r A száj kiöblitéae csupán fog vagy szájvízzel nem elégaégdk a fognak liaalilázára. Ehhez telelte szükséges valamiféle la®-tUalltAaaor használata. S9- lladialtt kaphat4 1\| coooooooocoooooooooo Pontos házi asszonyok részére. VALÓDI BOROSTÍAN-KÚ PADLÖ-FINYMAZ palin padtáutsak tartós betényezésáre különböző színekben, mely 8 - 8 ára alatt tökéleteeen száraz továbbá gyorsan száradó Splritus padlófénymAz 4 színben puha padtóastnsk szonnali száradás melletti be-iényeáéaérs. SCHRAMM KRISTÓF lakk- és fénymás gyáraiból Béok (Simmering), Offenbaoh a Majna m. Berlin AlayIllatai! laST. Továbbá moeható zománoz festékek elegáns asinárnyslstban mindennemű bási szerek belényeaéaére. melyet bárki asak'udo* mány hiányában maga dolgozhat tel, alkalmaa mosdó asakWnysk, ajtók, ablakok, valamint falak bezománcozáaárs konyhákban és . fürdő asobákb<s. Capall butorlak, Cops'lsk beW használatra Damerlek, bőrlakk, Száritófirnlsz, Pollturlskk, Vssstakk éa BrunoNn, mely utöbbi homályos bútorokhoz baaanállalik, ngyszinlén s többi lakkfélék valamennyi iparágak részére. Különlegesség: kocaígyárosok, kocsifényezők rémére. Kataehaa lakk, PrlparaUonalakk, Oeetallakk, Sohtetf éa Lanaarlakk eredeti I kgrmos dobosokban. 109—S Kapható: Futelhofer József, Neu és Klein füszerkereske-\ dŐltníl Najjy-Kinitsdn, Lasltay Ernő, Marton M&rict kereskedésükben Keszthelyen is Strakia testvéreknél Csáktornyán. K s B C 1 fi \ /abibttrtnak KatHrátofftél® Wtil KGYVEKGYÁR m* A világhírű Steyeri ^am TiHírrmíhím pp^wrrcuypD ké\|ivlm>lfir éa raktára Nagy-Kanizsa, Csáktornya és Zala Bgerateg területére: Unger UUmann Eleknél N.-Hanizsán Altalja daaan felmerelt raktárát kerékpáreslk-krkkes As amerikai pneumalik védő* anyag „MKMLKWH* rsklárs. Nelkülüxheielleo minden kerékpárnál, miután tzegek állal támadt lyukakat ssonnalberagat'ija. Íffélfíf-ífjegjtólek iigjfi k kéranlK- Gutori FöWwKelemen aradi gógyszeréaa láüflíCréaéla, Margit-CrémeSbT^ ifjilja és asépiti as arcot. Margit-Créme JffllLS. pattanások, böratka iMitesser) ellen. Margit-Crtme XSfít és késvöróaódés, napbarnilés ellen. Margtt-Créme ESSZ bérre kenve es éltsl rögtön 101 vétetik éa es okozza azon csodás átalakulást, hogy a a sseplö>el vagy májlollokkal ladett arcz 8-4 nsp alatt alábástromlefaérré less. Margit-Créme ftgft; asiros, hanem igen ánom, hamar telssivé hatással bir, As arc nem lesz olyan fányas mint más C rémelöl, a sért nsppel ia hess-nálhsló. Margit-Cröme ^Jfii „f Margitrhölgypor ^TÜ. Margit-szappan Margit-fogpép »kr. i'wkl akitar vaiéál, ha miadaa doboz gotorí rtá« Kaiotaaa gyégy-sseréss Aradon lOliráttal és címerrel vaa ellátva. ' Hamisításoktól óvakodjunk Főraktár Nagy-Kanizsán: BEIK 6TVL4 gyógyszertárában i A aegváttékei —— Elismert legjobb mosószer Lessive Pbénix PICOT J. szab Párta 56 éremmel kltOnta tva Fehérnemű moaáaára, egrmagában asappaa nélkül, szóda, hamu áa chlor nélkül LESSIVE PHENIX mindent legjobban moa. KEZESSÉG I CHLOR NÉLKÜL lessivéTphénix kapható Magyarország minden IQsserkereskedé-aében éa droguialéjánál éa eredeti csomagokba^ a. uatialik. KAPHATÓ: Itreai k Klein aégMl N.-Kaalssáa fijlr Outrü-Nigjir Unirüi rfc&i: Váci AHééááéAááááéáá* C7c7^c7c7c7c7c7c7c7cfc7c7c7c7c7c7 ''~ Kyomat ü Ktauhai Fülöp Uplulaidonoei.ai bagy-Kaniaaéu 1898. RicUer wi Horgony-Pai n-Expeller Linlment Cápalol oomp. Emb hírneves UUiaier eltontállt at Iáé aigailkéiat aak, mert mér több miat 27 év óta merblthaU, ftyéa-ItaiiWaglté keélrtUtéekM alkalaaitattk UatvéajaM, eeéittl, tagataggatátaél a aagkáléttkaM a aa aiial Utat kedtruéláeakn ia mindig gyakrabban rendeltetik á valódi Hojvony-Pkla-Kipeller, gyakorta Uörgony-Linímeot rineveiéa alatt, nom titkos mer, ntiiom Isail aégatarl kárl-Utr, .melynek egy háitaritatan aam ketleae kiéaytaal tó kr., 70 kr. éa 1 ftt tvegenkénü árban aqitaea pépaaertértaa kietletben van: Mraktir: Terék léseaf gyégraterataél gsáagaetaa. Be-rátárlát alkalmával Igen óvatosak Ingjunk, mert Utbb ktaahbértákfi utlniat vaa forgalomban. II tea akar aagkáriteéal, u minden egyet üveget „Horgony" védjegy ét Hokter etámegy-th nélkül mint aaa valéllt uttsitia vhett unp 1. II It Mnt, a á Ur. ami uHlá. IIMUXOT NffV-Kanis«a, vaaárxgp ZHIM 39. Hsntn (8. lap 1898. május kd 16-én. 40. ztm. -Nagy-Kanizsa, 1898. május hó 19-én. XXV, éviolyam flHf káa) ikliajllllllia. Urtll M tel kM. ZÁ LÁ Politikai éa vegyes tartalmú lap. ,t» MSaaáá * U* saaüaatf Nmét* ~U""4 Megjelenik N -KinInán hétaokint kétoar: minap és osltfrtAkfa. HUtHwtel i ......Ili ^Mil: HMM Mb »Say»S —ÉaáSn Hfllllli á&át tm l« karma (V <H - .» rwtm • k«MM (i M - »» Imrftw \| Mm. jl műi mm ImM aaak Imh kaaathél tmslaak «L tWlWI M aéaak Via«» TÜ j ■■ wám árt: lO icraOosáx. NoMs ssorkaastö: I ■jriuiér pontsára ie kt. rialay sándor. -txssssssr1 Termés-spekuláció. (M. 0.) Mái eutendoben és ilyentájt a gazda nemcsak n termése kilátásait latolgatja, hanem meiegiben foglalkozik már az eladás tehetőségével Ügynökök járnak a nyakára a rémitík a beállható árdepresszió-val, a maga asornlt helyzete is kéazfi rá, hogy vagy lábon álkS vetését ia előre eladja, vagy hogy belebocsátkozzék börzei spekulációkba. As idén ez a kísértés kettős. A vetések állása igen kedvezd, ki tudja, mi lesz vele aratásig? A búzaárak ms oly msgasak, ki tudja, milyenek lesznek, mire csépelnek ? A tavalyi esztendő nyomorúsága is érezhetőbb; hí tudja, bii)a-« aratás utánig pénz nélicQl ? Mindezek a szempontok, töprengések újból meg újból hstalmukba kerítik a magyar gazdát éa aodoiják a legrosszabb gazdálkodásba, az előre való élésre. Soha veszedelmesebb ez a csábítás nem volt, mint éppen most, mikor egy súlyos esztendő utóbajait kellene kiheverni, az elemi csapások okozta kárt okszerű gazdálkodással, a konjunk • túrák okszerű kihasználásávalkipótolni. A magyar gazdának a konkurrenciával szemben egy nagy előnye van; elsőnek jelenhptíE .meg busájával a piacon. Azaratáa ideje cssk ugy, '.mint Msgysrország kedvező földrajzi fekvése, sz államvasutaknsk aj buzaszállitásra fordított különös gondjs néhány heti előnyt biztosítanak neki Orosz ország fölött, npm is szólva Amerikáról, \| melynek, versenyképességét a spanyollal való J háború még hamaros békekötés esetén is ez idényre megbénította. Ily körülmények között a magyar gaáda önmagának ellenségévé azegődik, ha akár kőnnyalmOaégből, akár oktalan (élelemből, akár pillanatnyi \| szorultságának uzsorás nyomása alatt e kedvező konjunktúrák eshetőségeit nem a \| maga javára aknám ki, hanem sietve kap egy átlagár után a az idei aratáa minden kedvező motfteotumninak hasznát másnak J engedi át A magyar gazda nem szokott a mostani * magas árakhoz. Vald igaz, hogy az árak magaaaága nem mulatja az állandóság jelle-jgét, viszont a termésnek előre való elkótyavetyélésére sz árak hanyatlásától való félelem nem elegendő ok. .Egyhamar — már ugyania erre as eaztendöre — tetemes hanyat- lása az áraknak nem váribtd A készletek úgyszólván teljesen "J fogytak, ezeket egy esztendei legjobb termés sem pótolhatja* Mindenütt a külföldön valóságos hajsza tolyik a gabona után, a vámokat felfüggesztik, sz importot egyéb kedvezményekkel is megkönnyíteni törekszenek. A gazda ily viszonyok mellett na legyen könnyelmű, ne legyen ijedős, másfelül padig spekulációkba ne bocsátkoz iák, hanem maradjon meg a buzaertékesités természete* módja mellett s várja be békén az aratási, iparkodjék minél haaurább tar misét behordani éa azután kész áruján piad áton adjon tul Ha valaha ajánlatos volt ez a termé tszetes, okszerű magatartás, most ebben astM* tendőben elkerülhetetlen, Hs valaha kishitlaig vérmes reménykedés kárál váltotta, különösen az idén van ennek a veazedalamnak kitéve. Amelyen kivételesen sújtó volt a tavalyi nitsaéé, annyira kecsegtető az idei. Minden előnyt ki Ml használni, higgadtan éa mtraéhhnna séggel. A jó kilátásokat a konjonkturik adják meg, ezeknek a konjunktúráknak a kihasználására azonban nem való a fajssst tett kapkodás. i TÁRCA. A szoolállunus női rlláfltáabun Irts: SiIim SarelU (folyatás,) Nntajtnlielt éhhez igen sok; csak egy kis Ínség: a lőhettek bátrao a Yárkooyiak, a talaj kéezen várta őket. De volt még egyéb is, a mi a talájt előkészíteni segített. Ne föladjak, bogy a 70-ea ea 90-ea évek lőzöttl időszak psr excellence s szabad-gondolkozók időszaka volt, mely alatt a vallásos érzés sz összes civilizált orazágokban mód nvkül meggyöngül, Ma már a legelőkelőbb gondolkozók is rátértek arra, bogy a léleknek g vallásos érzés épp ugy kiegészítő része, mini akár az erkölcai érzet, és-tjRrkodoak is mindenfelé as elmúlt időszak puazlitáaái pótolni. Ceakbogy rombolni könnyebb, mint építeni: lóképp a műveletlen tömeg lelkében. Annak a tudatlan embernek a lelkében, a kiből a bit gyökérszálalt kitép'ék, ki fogja annak a hitnek a magvát sjra kicairáztalni ? Maiunk a vallást hivatalosan nem tagadták mag soha; de ápolására — itt a felekezeteket sem véve-ki — nem felekezeti, hanem a valódi válla-eoaeág saempontjából nem történi annyi, a meny nyiuek kellett volná történnie; a lársaa életben pedig á bitotleoaég fitogtatása valóságos divattá váll. 3 a nép, látva u urak példáját, laaaaakint elkeidla vallásos kötslssaégsit könnyen venni maga ia. De kellő buzgóságot a vaüáaoa árséa meggyökereztetése köríti nem fejtolt ki a papoágsem (nem egyes felekesetről, valamennyiről szólunk.) Ka es általános vaüáaoa elhidegülés volt a talaj elökészitése a polgári házasság előidézte bajok ssámára; azért termett es s fóliaképp államjog! törvény ily keeertt gyűmAloaOket minden lelekeael számára. Lett volna azoknak nagyobb gondjuk híveiknek lelki vezetésére előbb; semmiféle világi törvény azokat oly könnyen el nem téríthette volna fölük. Kai be kell ismerniök. Bár mentségükül szolgálhat sa, hogy a kor anyagias áramlata elöl még as egyhá<ak ee n zárkózhatnak al teljesen, minthogy pásztoraik saaguk Is cenk emberek. 8 végre a tudatlanság. Szinte megható azt a naivságot látni, ami otthoni aaociálisla parasztjainak lanuattanak Hiszen egyrészt es a szerencse. Ma még bennük a tudatlanság, romlatlanságot jelent éa gonoszság, vagy a mi'enr.él ia roeesabb lenne: gazság nem fér hozzájuk. De kérdés: latiak volna-e Ily könnyű zsákmány a Várkonylak kesében, ha természetes vezetőik annak idején el nem mulaastjék őket felvilágosítani a létező átlapolok felöl ? Igaa. lerhe i mulasztás as iskolát Is; mart I as nem mindig éa nem mindenütt adja ng azokat aa ismereteket, a miknek a nép aa ö mia-1 dennapi életében hasasát vehetné, d« ne feledjük hogy a parlagi ember nem könyvbtA tasa. bánom sokkal inkább élöasóból, olyanokkal érintkezvén, a kik nálánál okosabbak, azonban eszejárásához alkalmazkodni tudnak. Ss itt éri a legnagyobb muiaaaiáa vádja aa értrimiságei, A neplélekuek is meg vaaaak a maga tórváoyet. Soha Várkonyiék plyaa lefolyásra szart asm tehettek volna, a minőnek UsestÖ bizonyUékail nap-nap mellett tapaaala haljuk, ha aa érteisMság a maga lalvilágoailá batáaál a köznéppel azsmSsa agy teljesíti, a mint keft. 8 o részben o vad egyenlően ér papot, tanítót, jegptéif MWWrtoi oet; tőképp u olyat, a ki a ésfeg végét fogván meg, maga váróéba jtőllöftlk, mivel ott ea tH« kényelmesebb ée élvezeteseik tof gasdaaágát pedig s milyen olyan ispánokra blzsa, vagy épét bérlő-kézre hagyja, a kik kösi — tlsitelet a kiválóinak - de bizony vajmi ritkán akad olyan, a kiben elég lenne a szív, lélek áa okoaaág arra, hogy a népnek higgadt, jótkorá, liaztáa Iáié vezetője áa tanácsadója tudjon lenni. Aa erkölcsi ál el bee minden kötelességmulasztás keservesen megboszulja magát Aa as értelmiség, amely magára aáave a nép aaeifemi és erkáioei vezetésével járó, olykor tőrben és kényelmetlen klilélességeket kötelezőit tiek » som teklntetle, ne vádoljon senkit aaért, ha keséből a gyeplő kisiklott ás más kesébe meni át. Kriékoa dolog a dép bizalma j csaknem mégbeesütttetetlett. Am annak ára vaai a ki bírni óhajtja, annak UH kell t adnia ária áldozni kásyaimél; nem szabad reslelnie, bogy s ssegáoy emberrel aoéba álljon, ss ö együgyű beaaádjét vágigballgasas ta leesnie kán világosságot derítsen as Ö homályó, naiv felfogására. Demokratáknak valljuk magunkat, ds ugy tapssa<altam, bogy a dsmokrotisBNM ekövo Levelezőlapok Nagy-Karnlsan látképével kOlőnböző kivitelben és ősaieálliitoban kaphatók FUekél Ffllflp könyvkereskedésében Mnffy Kaaisaáa. Mf Ars áarabesklsl • krsjeár <1\| Hagy-Kaiiit** oadiortok Politikai szőnie. Országgyűlés £...... L Szombatod véget ért • hitelszövetkezetekről ■M törvényjavaslat általános vitája, erre e Mire beldto már csak az igazságügyminiszter basaéde maradt. A hétfői fiiéi KréAyi Sándor igazságOgymi-niztter beszédével ketdfldöit A miniszter bestédének hangja meggyőző volt. Nem támadta a javaalai ostromlóit egyszerűen msgysrásotskkal aaoigált éa eiek a magyaré iátok igtaégtelen erével bizobyilotlák be, begy a tá madások - tárgy h(\|án szűkölködnek. A leijet sttsnsris hangján etnlékeeetl meg aa igazság-ügnaielnler gróf károlyi Sáadorról, a kit a amfükeull figy terén úttörőnek nevetett. Nem Wl érdektelen, mikor Appinyi gróf argameoláci-ájávai Mentben kimutatta, bogy a javaalat épen üt vaiáaitja mag, a mii a neoiseti párt veaéra ia kíván éa m gvalósiija aal épen gról Károlyi Sándor véleményével nemben. Jp/myi gról Ilonban többel követel annál, a minél Kénifi Sándor gróf — kevesebbet kívánna Kétségtelen tehát, bogy éppen annyi a leghelyesebb, ,s meny ■jft a javaslat kontemplál. Tizenkettő felé jár már es idő, a mikor a miniszter befejnie b-szédét, és navaiásra ka-, rtil a aor. A javaslatot Palányi. Madarán JtVskel, a stá-saok és néppárt kivételével általánosságban el-tagadták. Rövid ssfinel alán hozzáfoglak a rétülete« lár-gyaláabote, mely nagyobb hul ámveréwk nélkül folyt egéann u filét végéig Élénkebb vita volt a második § nát melyei Mányi módosításával fogadtak ol, A lobbi g§-nál a slilár sak kivételé-ni as összes módosításokat elutasította a minisz-tar ás a többség. A 8. jl-nál as elnök lélbasaskilutts s vi'át s a mikor a napirendet akarta megállepitani, Apponyi Albert gróf szl indítványozz, hogy s Ház kedden, tekintettel a delegáció négyes albizottságainak Ülésére, ne lartaon ülést. A keddi fi és Igy elmaradt. IL M salllMs pálklieL Zala 40. aaám (». lap.) bizottság tavalyi batárqaalalra sdott badügymi-nintert válaaa-'k és rágOl a rendes de reodaivűli költségvetés reszleletbeii éa a póthitel. A hétlői Oléaea a rendkívüli kiadáaok éa póthitfii került látgyaláara. A hadügyi albisoltaág minden nagyobb emóció nélkül megasavatta a hsddgymiaisalsr állal kö-vellet karminc milliós póthíte U Hogy miért áe minek alapján, ast a praitnum volgas sohasem fogja megtudoL A kötős kormány nevében KálUy Béni. a kötős pénzügyminiszter vállalta magara, kogy a 8Q póthitel aafikaégeanégél a delegálás urakkal meg érteese. Elég , könnyű volt a föladata, mart a hadügyminiszter egyuerüen kljolenteleUé, hogy ennek a harminc milliónak a legnagyobb réaaál már tényleg Itl ia adla. Hir neriat' meg ia moa-dotta, hogy annyit meg ennyit adott ki lőporrá, ennyit fegyverekre, ennyit meg ennyit lovakra. Káilny ur ahhn azután illugslráuiókkal szol-gált ás msgmagyarásla, bogy mírs kelleti és a sok lőpor* lágy var, ló Aszal (jentgette a tisztelt delegátus arakat, begy s görög-török ksbora keletkezése elöli olyan bizooytatao volt a helytet, bogy ettől kelleti Isrtsai, bogy as "aalrák-magyar monarchiánalt minden percben kőibe kell awjd lépme. Es ss utólagos mumus szörnyen Imponált a kormánypárti delegátus uraknak, ugy megijedlek tőle, hogy egyesek kötfilfik még köszönetet la Havazta! a kötős miniszter araknak, kogy aay-nyira körültekintők ée ovttonk voltak, KáHey nr at ö szenzációs leléptetéseiben Stég tovább te ment. Ast is elárul', begy agy az osztrák, mini a magyar kormány előzetesen tájékoztatva voltak ásókról a kiadásokról, a melyekhez a magyar kormány nevében Hán/fy mag ks adla a hoszájánláaát. Est Bénffy el ia ismerte, a mire azután a kormán/pátit delegátus urak lermáns aaaa elhallgatlak n minden tillakozáz nélkül msgai a vasiak a 30 milliós póthilelt Caak Horánulcynak éa fWfdrnek voltak aggályai Htrénuky, bár-elismerte a kösős miniszterek állal kifgjteti okok d nkrét természetét, ntogie kíváncsi volt megtudni, bogy miért áll aaokkal a kormány csak most elő ée miért aem tette aal már a mait delegációkan, a mikor a görög-török háborúnak már régen vége volt de a kiadáaok már ssintén régen meg1 őrt Salak. Erre a kérdéere adöaak maradlak a válasa- 1898 máiua bó 19An A vármogyo házából. ■agyai köxpoati TÜNKtaaáajl gjllfe uaL A magyar dJtfáciá knéUyyi albitollidga vasár-A dS'agádó, Bolgár és Horánsaky kivételével, nap d. e. fél 11 órakor üléat tartott, melyen megszevuts a 90 milliót \| bogy aaonbaa még ia tá^yalas alá valta a hadügyminiszter vslsssál az I legyen vslsml látszatja annak, bogy a dolgot országos bizottság mali évi határozataira és a mégis caak feuegetlék agy kicsit, Hegedűs Sáa-köaóa hadügyminiu eriumnak 1899, évi kö leég- dor agy olyan határoasli javaslatot kxmaláaolt, elfiiráaytatát. mety szerint a kötőt kormány maga ia betolja, Aa elnök megnyitván at filésl. a tanácskozási bogy a póthitelt nem egéaaen parlamentáris lor-rendre nézve javasolja, hogy előbb a költségvetés mák közölt k'rte ákalánoeságban tárgyaltaaasék, majd aa orsaágoa - __. A megyei köapoati Válaaatmáay Caartáa Károly alispán alaőktot alatt OWat tartott, amelyen felolvastatott a belügyminiszter leirata, melyben a megyebeli országgyűlési képviselőválasztók állandó névjegyzékeinek aa l8MNk évre tórtáaeadó ki-ig-aitan iránti intézkedések megtételére figysi-mntetl a központi válnál anayt. A nagyiból! országgyűlési képviselővátanlók jövő 1899-ik avra drvaayaysl bírandó névjegy-lékeinek kiigaaitására a köspoati Választmány a vilaszió karlietek nagy kiterjedése miatt nlgsé gsaast találta minden vAlaaMákartHatka egynél több küldöttséget vatoaatani A megyében létező 9 választókerületbe ksrtto-toakiat kOiség- illetve körjagysőeégak szerint csoportosítva as öaasairaillatve kl>gazitó küldöttségek skkápsa válssststtak meg: I. A tapolcai választó-kerületben. I. Tapolca, Monostor-Apáti, Dinely, (ialáca, Tttrdsaúe ás Nyirád községek-, iUelve kőrjegyslséaikrs: Bsksos Imre elnök, ifl, Ratky Lajos, Tóth Laiaa, Cslgó Ferenc, Arvay Lajos, Ssmoiyi József, t Balaton-Füred, örvényes, Csopak, Massss Pécnly és Falsö-Ors körjegyzőségekre: Köves Ed* toay József, Sagaady Miklós, Kahdebó István, Molnár János, 8. Kövenkálla, MváfóOri da Kékkai kőtjagyafiaáikrs: Czappaa Sándor «, Kaszás Dezső, Klakay Imw, Peher Sáador Pspp Lajos. 4. Saent-AataNa és Tallléa DárSgd kör-Jegysőségikrs i Szabó PtL Lftkt Samu, Csimsa Pál, Tóth Sándor, Németh Ignác. II, A keni be yi válaaató-kertWtbea. I. Lassass Tomsj, Némos-vila, Kawlhety, Keszthely a varos, Vonyaro, Vatheny# Zaid község- Illetve kárjsfy-tőségekre i Virton Vince ^e., Stiedef Lajas, Barna (lyflrgy, Ssrksdy Károly, Pspa Mihály, t. Pákák, -Sármellék, Galambok és Ki-Komáram karjagyső ságekM :_Méssáros Antal a, OtUy (Itiidó, rsrvacy Jáooa, Stsrtsliwsky György, Kovák Károly, a. Karmaca, Szántó, Csány, Xala-Apátl, Raai, íUla-Saanl-Lánió kOr\|agyaőaéigakrat Hitteeady Jónel e., Havassy József, Bachár Antal, dr. Bakoayváry IMefbnn. Mlkovie* Uéaa. HL A zala-nant-grólbi választó karüalbsa. 1. SOaMgh, Kendek, Káolalaala, Bazal, Ukk «s Galsa körjegyeést'gekre Mojier Jussai e., KUaer Zsigmond Holub János, Sümegi Tivadar, Itohrar János. I. Qógánta, Mihátyfa «a TMs körjagyaö-aégekra í Kardos Lázár a* Zdrávy Árpád, Szüta Zsigmond, Semetka József. Prássar János. 8. Zala 8sai-Uróih. Aranyod. Tlls Ksppasy, lato-Szsnt-Lásaló, Xslabsr éa Csáay köljsgj ÜsaIgskrs : Mslsttnnky Psrsae en Bmly Nlsr, Lás'ló, Maflinosevlos István, hümmer Lajos. IV. A négy-kanizsai válantó kerólslbsn. tehnényeit az srintokrata érselma, régebbi földe arak sókkal hívebben teljesítették, mint a mai demokraták. Aa érkötőt/ okok közi kell megemlítenem a klvándorlásTls, t, L Amerikába. A munka éa a szabadság iőtdje nem marad hatás nélkül as egyideig ott élő munkásra aem. A függetlenség ott a levegőben van a aki agy két évig azt a levegőt aaivja, tudtáu kivül is megtelik a lüggatienaég hajlamával. A ki Amerikát járt magyar paranttal valaha komolyan aaóba állt és s lelkébe pillantott, erről SMgjgy ötöd bet etl. As ilyen psrsnl slőtt többé maga a tekintély nem eleg; ösazehssonlilásra hajlandó s emberekben és intéaményakben „ la eeak ast logad.a al jónak, a minek jóságát be ie tadja Ütni. Természetes, bovy sz ily ha aroos távollet egy szabadt elöiléleti de hsgyományoe kegyelet nélkül ie való országban, s a gondolkozás átalakulása, melyet aa eredményez, megtosi\|)a ■ régi •kapcsokat; a régi lóldasuraság elveszti kstolfástt ss ilysn par -aztra éa aa kőanyebban haj ik annak a atavára, kL bár idegen, de a jog éa egyenlőség nevében szó hoaaá, sőt sz Egyesült-Államokban huzamos ideig tartózkodás sok eset-boa a nemzeti értéét is meggyőoglli Körülbelül a- k amaz erkölcsi tényezők, melyek a régi társadalmi rend alapjainak megrendülését sMMásták. Moat lássak s gstdaságiskst. i. A baj gtudatági á. IM sorban, mint IsgtsrmSsssIsssbb, olt ván a parantbirtok lelspródzán. Egy példa elég less. Cgflk bódrogközl faluban egy lertályielkea nyolc testvér osztozott. At egész telek ott 80 hold; annak negyede 7} hold;' nyolc testvér közölt tehát mi jr sgyroegyra? Hogy gazdálkodnék, hs mind a nyolc az apai örökben maradt Ha van okos tanácsadójuk, akkor agyik lestvér átveszi as egéasetss többit pénzzel elégíti ki.Csskhogy shss hitel kell; s hogy van hálónk rendezve a ne gény ember hitele? As sdó és ártér a jövedelem nagy részét megéssl; a többi kamatra megy el. Hogy él meg a kisgazda cssláfastal ? Bizony, osak s legnagyobbnélküőzéasel. Mégis ö jármi-vérei köst s legjobban, mert ö legalább, ha eladóeodva ie, de as spal örökben marad { mlg amazok a kis jusson többnyire könnyű sssrrel túladnék, ritkább eset. bogy egyik-máak vőaek, vagy gazdaemberhez menve férjhez, szal földel szerezzen, é* saapoiiljak a mobil, földből nam kötött cseléd népet; soknor egészen proletárokká válnak. A családok ilyen szét mállás, as erókaek a stéilorgácsolódása pedig lassankint maga aláa vonja aa eladósalást, s miben főszerep a falasi ussorarendaaernek jut. Kell-e est rán sietnem 7 Hogy ad a falusi, kicsiben dotgoaó aaaoráa a betegaég, vagy tanneles, vagy ókörelbaltos salait magasorut' gasdának kora tavasaaaal 16—80 fonni kát, 'a hogy ven tőle aratáskor kamat Illák sn tsák hutát, vsgy több napi igásaapsaámot, vagy sokszor egén nakár náaát» Relteastes ss igy üsőtt uzsora, ha ezt kamatot aa eatber pénzértékre tlsUmítjs; pedig ma némoly laluhan alig van ember, a ki ily nemű sdósság miatt aa nyögne. Nagyon tokák at épp aa kés>ts* a kivándorlásra, Olt keserves munka msltolt valahogy mégis öaaaakuporgalja aal aa sgy-két ssás forintot, a miv»i Itthon (ÖldooskéjOiet kitisztázhatják a azután agy darabig nyugodtan létekzenek Vagy a tengerbe tolnak ; akkor aag aiae goadjnk aa adósságra Ebből áll a kivándorlók lliatUJá Nehezíti M ftpfó bérloktt pttTMBl flMHáill#l49él a nagybirtokok tömeges kirheadáaa la. Sok vidéken ugyanis szokás a tavaszi földeknek felében vsgy harmadán vs'ó bedolgoslatása j s a sssgday embernek a s legfőbb jövedelme, mert pontén családja erejével képes soknor sgdn esztendőre Való eleséget beszerezni; a sssNui mlvelbeti a magáéi is s nincs napwámmal lekötve. A tulajdonos is Jól jár, mert termésének Mát vagy kát harmadát agy kigji be, hogy agy krajcár káapénzt e kénytelen btskaritáa előtt masinái-tatásra iorditsni. A ki tadia, milyen drága gasda-ambernk a készpénz tőképp avatás sMll. aselött s körü!mény limtosságál asm nükséfn iejleget-aem. De bezzeg, aa lógó, kán lökével dolgozó kdr-léaek ilyesmire nincs szüksége. As C célja nem ss, hogy klssbb jövedelmet mzloalisan magának minél csekélyebb kénkiadás m-jltt, de mlasl nagyobb jövedelem kisssrilása minden áron. A szegény ember tehát a (elet és harmsdo főldlőt elesik. Aa így ivaalatt termény értéke pedig a^-saám képében aen térül mag. Továbbá a kán tőkével doipsaé bérlete agy, soksaor aaáa vtdSkrl olcsóbb munkással doigtmtaf a Így vaud kl a Nsgy-Ksniss, ostttörtOk Zala 40. Mám (S. lap) I. Nsgy-Kinim r. t. váróira: dr. Benfiik Fireno «., Kbeuipanger Lipót, Simon Qábor, Falta Lajou, dr. Hauier Jánoi, dr Fábián Zsigmond 9. Zsla-Ssent-Hiláii, Galae és Latigvli körjogyzöiógekro: Villandvnyijándor «., Sebei-tyén Jómét, Dervirioi Akoa, Hiondy Lái»ló, Rumpingsr Ernő. 8. Paoia, Bienl-Pélerur, Zila> Apáti, Buosu-Ssenl Láialó körjigyiöiégekro t Babb Károly •„ Illái litván, Uniiunut Lajos, üyna. Sssrks Antii, Tánooi Ujo». 4. Bakónak, Sámeg, Dióikai, Ornsilony ái Kssbsr körjegyző-•egekre: Qyflrkii Aniklel i„ Orunner Károly, Hámor János. Gyük litván, Dánn Bála V. A aala egeruigi válaaaló kertlletben. 1, Andráibldi, Ságod, Bagód, llanenyö, Bak ái Nagy-Lengyel kőrjegyröiágekre: Thauy Ferenc o , Uaál Ferenc, Nsgy-Lánló, Skabllca Károly, Farkai Qábor. 8. Hahót, Sőjtör éi Zala-Táinok körjegyzőségekre: Király E>ek e„ Pajthy Elek, Sólley Pál, Tóth Gyula. Puly Gábor. 8. Za a-Eg>ruag r. t. várói 4i Zala-Szent Iván, Uimmu Sient-Láuló körjegyzőségekre; Ciulor Jánoi ii,, Viay Gyula, Németh Qábor, dr. Kele Antal, Topplsr György. 4. Kapornak, Nem>s-Apáti. Zala-Köpp ny éá Ciány körjegyzőségekre : Vsjla Jáaoa a.. Tslabéi László, Győr János, Molnár István, Arvay Qábor. VI. A baksai válaaaló kerületben: I. Zala-Lövö, Salomvár, Cwnkahigybát éi Nagy-I<engyel körjegyzöságekre. Farkas Sándor s., Uabo« Ármin, Laki imra, Takács L^ioi, Tuboly Zsigmond. 8 Nova, Tárnok és Páka körjegyzőségekre : Stsdsl Jánoe e, Dsncseci János, Léviy litván, Baierédy litván, Biiécky Jánoi. 8. Ilaksa, Csentreg, Szent-György völgy éa Rédios körjegyző-légekre: Sohár Kálmán, a, Qáloi Pál, Monár Kálmán, Qayer Lajos, Zsiga Gyula, 4. Dobrónak, Bslstinc, Turníscha, Bagonya éi Cierenosóci körjegyzőségekre: Vugrincsics Boldizsár e,, Striusz Flórián, Kajdos Károly, Cinky József, Tőrök Kálmán. Vli. Az alsó-lendvai válaaaló kerületben: 1. Lend/a, Gyertyánoi, Oerencsócs, Kerka Szent-Miklós, Dobrónak, Hellatiuc, Turnísohn kör* jegyzőaégekre: lsoó Ferenc e., Kiss Pál, Migetty Géza, Ssnvebár Józant, Szabó Döme. 8. Rédlei Lei ti. Páka, Szécii-Salget, Szemen yi Szent-Adóiján körjegyzőségekre: Horváth Győző e., Tóth János, Imreh Aulai, Palla Jenő, Hajgaló Lajos 8 Dekanovec, Bel Ica, Mura Szent Marion, Mura-Siklós, Murs-Sserdsbsly, Botlornya kör-' jé\|ys6ségekrs; Hajós Mihály s., Flüpici Lajos, Marsy Róbert, Tivadar Ferenc, Kollarlts Imre. VIII. A letenyci választó kirttlitbea: I. Sss-petnek, Sormás, Becaehely, Tóth-Sient-Márton, Letenye és Muri-Kereizlur körjegyzöiégekrn: dr Cmmpesi Kálmán a., Tamás Qynla, Schueider JŐzael, Hősién GyOrgy, Szemző Gyuls. 8. Puszta- Migyiród, Bánok-SásnMiyörgy, Tárnok, Páks. Sieal-Adorján kflijegyiőiégekrs: Sohmidl István •., Nagy Jósael, Tamás Hándor, Udkl JóimI, Biko l'erono, 8. Kolor, Alsó-Dombon, L'grtd, Mura Vld, Ssem-Mérl* és Draskovac körjegyzőségekre: Qidó Mélyéi e., Goiub János. Qoriianio Jótiefi Kel* György, Babfoa Qábor, IX. A oiáktornyai válui\|ó kirülatben: 1. Ciáktornya, Csáktornya kflllára, Dráva-Vásárhely és Dráva-CAny körjegyzőségekre: Tóth István e., Vollák Rmsö, dr. Hajói Ferenc, Szeiwerth Antsl, Beséthy István. 8. Stridó, Fellő-Bihályislvs és Vízi SsenMiyörgy kör-jegyiőiégekre: Kiyier Lajos e., Qáipáriin Mihály, Horváth Alttal, Krsuth 'kker Józsst, Pliehla Béla. A, Draiko'eo. Alió-Krilyovec, Mura Ciány, Hodoááo, Perlak éi Saobotici körjegyzőségekre: Pecek György e., dr, Böhm Szldney, Sípos Károly, Kiilahidy Gyuti, Barlal György. A közigéigilási eljárás belejíiéiére él u öasze Íréi Iveknek ■ központi vnlaszmányhoz leendő beterjesztésére határidőül I évi június bó 5-ik napja tüiititt ki. —- Tollfuttában. Vagy i túlírniuk oiviliiálódnak nagyon, vagy ■i megyünk vlsssa as őiierméiset fe'é. Eddig Nagy-Kaolzaáa (amist ti/dni méltóatat-nak) iokáhh csak kogaraink vollák a rovar-világból. A madár-világból egyedül a kaetdkal tényételtük nagy mennyilégben. Ntbány hatalmai példányt iha nem oialódom) ni ii produ-kiltnnk. Egyéb toln éi tolUtlan állatról nam akarok ssMnl, o-sk annyit jegyzek meg, bogy a uép-iiavú fülemilék nem igen mertek tsnyát ütni fáink iflrü gslysi küzflf. Éa íme: ai idén Nsgy-Kinisia a fülemilék hazája Istt. v Ugy hiszem: a Memilék oivilítálódnik erősen. Hs valaki osends* örig-eilén elsétál s ,Jisaa-háromvároi" felé, msgtyősődhstik, hogy most már nemessk bogaraink, hanem pittmfóink b vaanak, i a jól hiaott kaeaák hápogán ntáa megbűvölő IBIémile-osatipgásban ia gyönyörköd-hetünk. As egyik fülemile dr. Sztktrt* Jó/ief kórházi löorvoinik lütyöl. A másik Plikdl Fireao kir. ktS^jegysV parkjának sűrűjébe ssállólL Esek a „tArxudyhtli" lülemilék.- Ezek már leljeien eivillsállak ; modemek; 1888. angina W 18 di>. neritik s kaagadd körök* t aaerspefai kívánnak, iáért mattak Uoyái a város kslii\|lhis ; lakai s gODOMkákbss agy Ui airéharség k. A dSrssölködéat pedig még a ffllamllékbea sem eléretem, ízért aaekkel nam is foflaikosom. A harmadik ftlsmlls s görög tSMtd ilsves sövényében csattog. Ea valami öoériatea, bölcs füleaik lehet. A váiasstutt tanyájából köveikaatetsn. A betotiak-nak énekel, léhát nam vadáaaau » hatást, aem hajhássszs a teremtés hatalmaaával: as embirrel való érintkezést, oinc* baane semmi urékirség, o«ak él a melegen vsrö kis szí vének, enk daW, csak szerel. Nem sksr mnkimk kegyeiméra, dédslgstdién szoralni, azért húzódott mag szegényke sseré-nyes a mindtnki földjén: a temetőben. Ast goodolts a kis nsiv tsremtés, hogy utt aem logjs észrevenni senki, • caak a hallgató, essa-dn, lobsaem kritizáló természetnek ssngi sl ' szíve örömét, aiive fájdalmát, félt a lajtól, Mit I a támságtól; talás kk iiirs nagy-nagy mim j telét is léltstls, azért voaalt Mg ott á tometöi ; magány bsn. I Ai libst Megénykánsk u egyeilai Snsö vágya, ,hogy mindenkit, bogy is SgéM világot sseral-\| hesM, ssért nem sksr talán aagyoa magtamerni senkii, éoekelai skar mindenkinek. \| Es m én kis raismilém. ! Hallgatom sokszor ét sokáig édn gyönyörűséggel, csendben, áhítattal, ss g HÜziatkato szivéből fakadó dalt, mely mindig s régi él mégis örökké aj marad-\| Lesem: hova ssáll, hol dalai. ■ Hs. s görög (emeiö sövéaye kötött már slssagti dalát, átröppen azinta észrevétlen, Mjtalaa uil-lem-libhenésael a rém. katholiknsnk tiaeifljébe. I Lvek, hil'gatózom. No, mo»t bisoayosan ódaként iog dalolni 1 Hacsak egy parányi emberlálek szőreit abba a daloamadérba, lehetetlen, hogy mindekét belyaa (más-mái társaiégbin) egyformán és agyiam* a adtát lujji. Vájjon van-é hát beans wak igy parányi ia is ember-lélet bői ? Egy kii csend. Asnlán föloaatton a dal. Romlitlin, izüstinto madái-iaiv as I Ugyanis falatot a helybeli napszámra Moruli szegény Májából. EhhM járul nálnnk a roppant löldadó, a víz menti vidékeken pedig Menteiül a szinte elvlMl-hetellen áftáé, 'vegyük hozzá s rossz lerméiára-kst; mert mit ér s 11 Irton bou, bs nincs mit eladni, a vetőmagot meg venni kell; mikor pedig megterem, akkor árs nincsen. Mind e gazdasági bajok azonban együttvéve aem lennének elegendők a azociálizmust előidézni, ha nem járulna hozzájuk a legsulyoMbb baj: s MervMkedés hiánya, a gazdasági tadatlanMg. Az ŐMzekötötl él iséioldolt vesszőcsomó* tör ténete oly régi, mint maga a szociális kérdés, melynek egyizerü megoldására Miel maga jó Aeiopui mutatott rá. Mégii oly nehezen blr az emberek tudatába hatolni. Pedig példa ma már van rá . elég. A rochedalei takácsok; a német-országi Rsiffisen-fele; a francia termény-, vetőmag- és gazdasági gépeket besterzö szövetkezetek működése , orazág-világ előtt meggyőző biitonyság . arra, bogy nincs oly parányi erő, mely bo'dogulni ne bírna, CMk egy célra tudjou egyesülni a magával baaoalókkal. Hím oálunk is kezdenek ébredni végre; s Királyhágón tul, Nyitrábsn, Komáromban, Pestmegye déli részén s Imiti-amoll agyebüll is működnek már a szövetkezeink, egye lön csak a legégetőbb iiükség: a kisember Ideiének megszerzése érdekében. Hány lelkea ember évekig tartó hívói, apostoli munktjári volt MÜkiég, míg likerttlt a oaőkOnyOaséget i a nam bánomságot annyira megtörni, hogy ciik ennyi is léin jöjjön ? De hát mi es s tényleges szük- séghez képeal ? Az ftrszág kilenctized részében kisemberek tömege szervMve ma ainra; saját erejére, vagy inkább arötlenaégére utaltan küz-ködik ma ia mindenki, klMolgáltatva a Islkiiame-reflen élelmességnek, melya mások ssorulltágábólés járatlanságából élősködik: a lalusi uzso'rásoknak Szervezték volna az értelmiaégosk s népp'l érintkezésben élő és innik vMstésére hivatott tagjai: papok, tanítók, jagyifik, földbirtokosok, a "sitiiéi termény sánuitó-, a vetőmag- és gssdsiági esakŐZŐket a tenyészállatokat beszerző Mövetks-zeteket mindenűit idején lettek volna a népnek e munkában knmolyaji réaátyevő. megbiaható vezetői éa támogatói: jöheltek—xgtna akkor a Vár-konyiak; nem Istt volns magyar psrant, a ki Havukra hallgasson. Di igy? Még ciik hibái-tatni ie lehet valami nagyon a magara hagyatott, elboloodiiott, naiv népet. . Ilka m» saUségN iéaM«alak a aMsét, smIjt na ikl a kaláfkté apa Isivel slübb ia taaakététt »••■»«■ snaét prébélu wéUéntsl • adééa aa a«a sirat, MsfaIdollá k akksr s0mIIbI Játovs tlrMlék saét. . Azonban, talán még nem kélő. Talán ki lehet még' pólolnr az; elmúlt évtizedek mnlMztAMit. Sőt moil, mintha kotttoly hajlandóság is kezdene mutitkoini erre. Hiszen törvényhozás és életre gilvanilizódott egy kii időre. Szabolci értelmiség meg épp n a szövetkezek szervezését tűzte ki napirendre. Tehát láéauk aa orvomágol. Hi van benne mód, I ogy m a bitig társadalom moggyógyuljon a viisiinyirje elelerejél: mi a teendő r Isten vilégltM meg elménkef, hogy szemüuk, hs vs-laha, most llMlán Iámon. Ennél nagyobb dolog nem ioki-or forgott kockán. ULjl«_flOtOílé» B64 Miután s baj forréssivsl tintában vigyünk, agy kk logika mindenkit könnyen rá iog vasaim sónak terménetM orvonserére. Megrendült s bizalom a népbon ? Helyre kall azt áilitani. Elviselhetetlen a löldbirtok lerhi? Könnyüení kell sson. Tudstlsn a nép? F0I kaO világositaoi. Nem Ismeri s izövetkesésbsn rejlő erőt ? Mag kell srra tanítani. Meggyöngült iMinna a tflrvénytkitelet ? Mag ksü sst benne erösiieni ujn. . Kiveszett lelkéből a vsUáioi énéi f Bele kell mi oltani njn. A kérdés as: mi módon. KormánybistoMk ktkűldeléaével, sUUnam-ki hirdeiéaael katonaság kireodelésévsl, ossnddrség saaporitásával aligha. Ast hiaxem. eaabaek aa orvosnereknek gyógyító hatáséban konioiyaa nem biss sonki. Olyanok azok, mint érvágás vagy jegesborogitái a gyulladásos bet ign M^ a pillanatnyi lés csillipilááán nagyon oéiisertak; de . testi erejét azoktól még nem nyerte vímm soha még s tespedő MnU éhhez a cailinpittf szerek qdleii okos higisnikui eljárás szükséges; okos álatnod, jé táplálék i egyéb ilyenek, a mik a Msrvasst rea-das működését biztosítják és eiőMgitik. Est s bigiénikui eljáráat kall most magállipi-tanunk. i A tdrtadalom ét Mm fdadata Ekö elengedhetetlen feltétele s tánadalom mag-gyógyulásának s bisalom bsiyrséi ildM as .nri / lb0 liBÍM Méterttt Zala 40. mim. (4. lap.) 18M. májú hó 1Mb a haag, ■ómat a dalt fakadó dalt tengi Kt a tfllimile-idv Mindenütt a uiváböl éiadeakit egyformán H I & I Z Ht\|f"ir áhítattal, mentyti győayMaággel, Kgyntr valaau .tánndpitfi modem taber ■agy arra. Magdii. — Oydayétku tar. Stakkaa, aiat a váróéban hitn. — A* r1 Mapk kiránt. Antal ^ ^^ .Gábor, duoáninli reiormitot pütpők 30 napig Itrtó egyhtilátogttási körútját Kapuvárott (a jetit be, hol nombatlól hétió reggelin időiéit Fogadásra Kapotrárolt a vtrot át a haiótágok nagy éőkénOiettket tettek. At qjouaaa reno ▼Alt kapuvári ar. ral. templomban a püspök nagybaián nóooklatot tartott. Utáni tinlalgáa, majd tánanbdd rolt, a melyen námoi Ióntól tuyáaák. Xár, hagy igy «í»mmmlt I — Mormogja „oodottak, at ataóT* királyra maga a püspök, a él torább bandától...... Ka aam maadam nt aaked aoha, kicákém I Csak maradj otak dalolj >1 fa a taaya ralö a ta ki eate a löitpánnál aaállou meg. — hkelmtikl tagak aak éje. A oagy-kaniatti köseégi fckoluMk aOjot 14 lkán ifi* hí, édn trnyoe lartoti Eptrjtn Sándor itkotaatéki tlnök »ne- ___ _ _ _ katadai aam 4n mellen. Kbbaa aa kláabaa teiMk la a hira* tedd, romlatlan, nertd eéredaek. Akik a te ^^ örők-váltotatlan,' mindet, egyforma dalodban KUk « , . _ ... , . . , ... .... — lyam. JMrue Jeoő dr. gatdnáti tan-gyéaySrkOdnt tadaak. magkaUgetaak .tt ia.Utd, ^J^^ éjigyuli Tko-dd, Eua aa tmherak mtguokták, kogy .mát berakban kinanonyl, Cmád, Gonlár drnak, a kentbelyi nóljoa u éuka, de atóvégre nád, aki „Georgikon" igtigitójának kedvű liáaytt — Orttnk árltkmltt. Zalamegyt orroni kötül 48 án gy Sitik öttxe nombatoo I. bd 14 én Ztlt-egerutgen, hogy megritltnák, ttjjon a kamara i'taduir, avagy at ontdyn orvon uömiti/ mellett foglaljanak-e á Iáit ? Aa érteknletet délelőtt 10 órakor kezdődött ^ megye-hát disztcrmébeu. fai megelőzőleg u orvotok dr. Héy ltván löorvoantl tiutelegtek, ki It. Bajával nül. OttUrkuktr Ilona úrnővé igát magyar vendégszeretetben rétzeeité a littttigö orvotok tt. As ártakéalet dr. Háry látván tinti lőorvoi nyitotta mag, U melegen Sdvőaűlváa a megjelent kollegákat, u értekezet veaetáoére korelnök-vé-lan'áat javaaoSl, n azonban mtUöitttvéa, u értékűiét közítikiáJUntl tgyhtngnlag dr. Bén litvánt válaaatotta mag ai értékűiét elnökéül Dr. Háry István tlnök megköuőovt a megtisztelő bitalma t, lelkn betzédben tömörülUre budi tá a ktrtárukat, bogy agynBIt erővel botgói-kodhunnik u orvom kar repoláoiója, aayagi át erkölcti érdeke tekinteteben. faalán kifejtette u értékűiét telíjdooképtoi célját, mely abbaa áll: nyilatkozaák as értekesiet, vtjjon a kamarai rendisert, avagy a béügymioinitrium egészségügyi osztálya által tervetelt öraágoa ndvtlaégal tartja a a célirányotebbntk fái (W felnóltlö dr. Luhamtk Gábor lOmegí járátorvoe, boeuabb, taralmú bénádban érvelt a ktmtrt-renduer ellen, maiy cnk köteletaégekei ró tagjaira, da temminemfi előnyt nem buloelt. U'tU u ügyvédi kamarára, mtiy, dacára, hogy már rigi inatilDtio, vajmi kivitet lendít u ügyvédek uet-lagn bajain. Határoaottan u országos uövettég mellett nyilalkoaik, mart élői reméli, bogy a vitázás állapotokat magn&atatni képű Ina, miért ■iádig tgylorma aótát fajú, még aat moadaaák, hogy ta eaek amolyan oaloba, elmaradt, taaalal-lat lllamila vagy. A ta Snfate, becaülatu, Soaetlea, nerető ■tdámivedei másutt nagyon kavano értenék mag. fa as éa kii Itmtiöi fültmilám uattogja szakadu a nivt örömét, a nivt fájdalmát. A dala agyaaaa mindig akár a görög, akár a katbolikut temető aővéoyáben énekei. Sokaaam altkoakadik, tobtatm hatodik. Ninu bnoe u tmbtr-léltkből m J> " - la aam itréber-fafanJJal fa, mgéoyka, aam cmnái tökét magéaak abból, bogy 6 fültmilt. Cnk fajjá, fajji a maga itttn-adta nótáját. Ott bajkál a töváoy kötött aitréhirökömem la, aki (aaúnt tudni aáitóztiinik) a nt aaárnya tlé rejtőavt jutott egykor a magaaba, hogy t madarak fejedelme lehessen. Hallgatja éa maaoiyagja a ntréay lüitmilét. 0 mér tudja, hogy nmmit tan ér a szerény-ktdéa; u ügyU madár etta nélkül it poiioióbm jalbai a mai világbea. ia indkványom, bogy Zilanagyi orvoaai u orttdfoi itdnftáfát mint fiikttM hm taet Sieti Itg lépjenek ba. Dr. Fiefa Ignác gafaai körorr oa külön sakmagyn kör akkiléaát indítványozta es noha u iaditvéay indokak u értakatiet helyt-telte, a kör megalakítását a jelen viaaoayok kőét um larlotla kivánatoaaak ét ciluiréaih. Dr. Saatvrw József nagykamnai kórkéli Warvra nin téo n országos szövetség fairének vallotta magéi, nemcsak azért mart néaati aurát n leginkább len képű u orrom erdekeket amgvédini, kaum még uért it, mtrt a trftvetiég oraégu nyugdy-tltp létesítéséi it céloaaa. mely nyugdíjalap idő-vei biaonyára meg fog felelni abbeli oéjéaak, hogy u orrotok özvegyei ée árvái megálheléaök biitoaitva lagyen. Dr. Jnayn Károly nyag. fintl főorvot nintén u onaégM növeltig mélett uóitK fal, min u érttkuln egyhangúlag kimondotta, hogy u u ndin mimtOl/i. mmt fUk mtmthimt belép A iók^hőralkmt tint-viatlői karát a köratkuóJtg rélantotiék meg: dr. Háry btván elnök; dr. Beatedül Ede, dr. Lakooick Gábor, dr. Saakern Jóanf, dr. Király Mér, dr. Hanay Odéa alelnökök, dr. Thauy Gábor, jtgytő. dr. Fürit Béfa,fréutáraofc. Választmányi tagok ! dr. Maner AdoK, dr Biao Simon, dr. Viola Ignác, dr. Garf Jóanf, dr. Halán Mikn, dr. Naomark Albert, dr. lovéeéci Nándor, dr. Minear Anlal, dr. Mayir Ferenc, dr, Gráaar Adolf, ür. Lőweneohn Mór, dr, Maagla Károly, Aa országot orvul uővttaéget jagyaőhéayvi u vonalban értuitik a 8ók nBvalkaaal magtltkulá-iáról a a vármtgyt Oaaan orvomt ielaaólitják a Bók-etövtlkuetbt való beiépéerae u iltógyéMtt Nagy KtniaUn tartják. A gyülét folytatólagoe tárgyát a tüdő vesz ellent vádaknál módoutéaak szakszert! mighnillén képűt a, — A nélm mederben folyó vka lagelénkebb léeaét aaaa kérdéi képezte, vtjjoa aem luki a klvánaioa kogy minden tédőván nat a katéeéguk hafafaa-ttnék? Aa Irt ik ulti töhhaéte — löieg ctaládi tekintetből — a bqjefaaiéa kőlilnHtilgi ellen ayifalkooott Déli ur órakor lénmeahédra jöttek őstze n orvotok a Korona aztIIoda dl«ztermében, bal a kadélyeaeéget leginkább Drtkmt mnrt izom bal i orvu humoros tóiztjal emelték. - Jfaklleun. JWMcA Imre, kantkalyi 14-noigtblró, atomit Ion énnapallt fünolgtbirál mSkódnéuk til évn évfordulóját. A kenthe^i járát jtgyiöí éa orvon kara teelSietileg tlnleieg tik a jubí ántnál. Délben pedig aagy bankettet adlak tiuieletére a >Balatoa< nálkóbaa. - Ragy iéék laaa\|a Ilitáak legdfotOkk ntpjaínak, a nut n«hiáaégkanuk egykor Ifja héwtl, hőéi tiezáataéggal küzdő, aa aaaadn megnyasváaban áld liaatn őn tlakjai tgymka-ntán dőlnek ki. At agg haronok aoraból kaddea délután itmét •laaélitMfe egyet a halál eagyela. rud él t aép köat. Legyünk vele tiaatábaa: a oélkll minden hiábavaló. Mart karhatalommal k aaodkléeeket elnyomhatjuk; MÚtó-raodnabályoka kai u Igaagaló lapok imjnitáiél ia megakadá-lyoahatjuk; da igfat^nem tktdályoahatunk meg-u elégü'etleotég terjedáeét a aép kOat. A n: rálnok .tovább ia ott fog itnni a hamu alatta-Igy kedvaaő nél elég leaL hogy lángra lobbtntia. A ki aem liariait uh fal fog fakadni ajra, caak-bogy félő,bogy akkora már a vérbe ment a méreg. A tüzet eloltani, a nbat kitintittni cnk a büynáUoti bitilom fagja. A doiog Mm lan könnyű; da un ii lehetet-faa. Csakhogy komolyan éa öuintén kell akarni. A lármát löeug vagy a kövelelódiö cselédség sióit való mtghátrálái éppen nam vetetne óéira. Mág a beuflléeét ia elvuiitné a népntk aa, a ki ilyu pmukbn gyáván mtghuyánkodik, u Byu magatartáeiól a tömeg enk várnámé kip. A vétaéan percek idajda a bátor, eietánl tol-lápéi többel ér; eőt agyadfll Matoiilkatfa • nyugalom heiyraálhtáiát. Olyan ta, mint ■ műtő orvot matnéai. Olt náaakoaának, voit habozás aak, ott nmknitntk ninct héye. Ott nemük éa kéauk bistoaaafc, határaeottaak kii lennie Da antáa mái leiedet követketik: u ápoiát, a gyógyhát. Mag kall vingéiai, mi a paaan, mi voM a békétleneég kdnaliu oka. fa itt eauve-délyt, kanul eityomvt, higgadtan, lérgyiiagoau, 4a főkép iganégonn kell eljárni Megadni, kii ■i fltot; n többet, n kevesebbet; a agy viM goétai W a népet u óhajtániba Stkéoö törvé-ayek vagy egyéb vfaaoayok feiői hogy aa aat, a maga laaoiatiaa tnajéránvtl ang ia értaa. fa aaootal ia faképp a Uilokoe, de a néppel-ériat- kaaő köatiulvinlő ia, nagyobb ébereéggé járjon el mindenben; m vegyi Oly könnyen a ntgény •mbar panaaUt; mert a ml u ö szemében potom cttkélytég : a páráiéi életkorban motgó uegényre toknor elviselhetetlen teher gye-uéot tulyotodlk. Ha a szegénynek igan vaa i iganégo. kell neki szolgáltatni, bárkivé tűmben it; ha nioci igatt, lel Imii világositani tévedéséről él untán mérni rá u ítéletet A népben u liganágénet épp oly erői, mint a gyirmakben : u iganágot ítéletben még ba aaigorn ii u \| mindig belenyugszik; csupán u Iftzságltlantág kueriti el. A kia népet kneri, tudja, bogy Igy vaa. A ki um imntri — a Ilyenek, ujnoe, még \| igen tokaa vtnnak, faképp aa uj lOlduurak köat — próbálja mag ée aem fogja megbánni. De n nem elég. Mart u élei nem ceupa pörből él itélklaéabdl áll. Érdeklődni ii kall a aép toru IránL A léid ara cuiádjébtn ét nauteoMiéban aa igavoaó barmot láttixi, a ki neki dolgotik j kaaem vegye emberaámba; gondoljt mtg, hogy annak ia onk agy megvan gondjt, Iélelme, aggódaima, öröme, miat d add; enládjál u it enk agy nereti; egy amiig fészket biataaitabi tzok némára jia tt cuk ugy törtkatik. 8 épp ebben a legterméneteadih, jóravaló török véU ben, ha gyámolítja i biztoe lehel bOtágn ragankodéUuk ét biaalmánik megnyerése (elől. hl meg Ml imléketnetn u uri nőkről ia) mart esen a téren a munkt nagyobb ránt ő reájuk vár; u ö gyöngédebb, réntrevöbb lelkületük könnyebben bozzáiérfcözheiik a gyermekéért, apjáért, anyjáért aggódó nagény ember, vagy amooy Mkéhn; u ő apró gondolkodásuk: agy tényé meleg levu ksldáaa, agy orvoaaég. beadás, egy pár tinta haríaaya a halóit Mhára mélyebb nyomot hagy u agyianS lélekben éa jobbén Itlköltí benne a hálát U a kegyeletei mindennél. Na kíoéeyeijék eaeket u ajpré teeo dőket; u tártuk métóUgukoe alulinak ttok vágtáiéi I U ujnáljik tdej&kel u emberueratat iily apró mánkéitól Aa a tányér levu, u a kanál orvonág, u a halott léhára uéat dart\| ruht etmc'ik tuti egésrlégét fogja vinaaadai a betegnek, umouk anyagi kSnayabbiég lan t bátramaradottaknak, da lelki nnneaág U vi-gantaláa Menjenek é uri hölgyéak; iátogaatak ang koctienéjukit betegégyánm j borgo jtnak igy fajkőtőnkél u ujuülölt aiaimlntk ; fogadják el uivana a ktreultnyeugoi éa antáa lagyen igy ké gondjuk ktrentgytrmtkükre; vegyenek nekj néha egy-egy kendőt, ruhácska", oktitganlk aékt a jóra; hívják M olykor a magok gymneké közé jáfnaai; éi ha u amg-bvtegmik. menjenek aMg-magiátogatai; éljenek I* Hl'tS ptrcra a kii ágy málén; tegyenek Hyuar-egyutr Irin borogaléel a kia beteg forró ltjára; éa ha mégu lehet meggyógyítani: menjenek é a temetésére áa eagaajék el a koporsót vinni nolgálóikal Higyjék mtg nekem, a mig nt mtgttnik, addig iglrbé auuk a kőnknek Várkonji egei-tőidé, akár ^én telket ii lOid-oaztáikor: nem fog u szíván hajtani Mart a ptraut nem roeu; tőt jobb, igaubb, báladato-ubb lélek lakik benu, mint ina eok páholyt bérill, Riviérára járó vtalonhölgyben. fa kall a ptraut na k: a réaavét u 8 apró örömeiben, báaa'áhaa; maga a bénáén aam elég. Mart tmeibelik ott a munkabért akár hé- Nsgy-Kanizss, csütörtök 1898. május bé 19-éa. KUin Jsksb áll tanító, volt negyvennyolcas tütér hadnagy, 80 évee kkorába* bolt el. Kitin Jakab élete olyan volt, hogy abból aokat laaulbál aa ember. Rlka haian, kiváló jellem, eaive aa atolsó dobbanásig lelve haaafiui lángoláanal. A aagy napok idején egy fiatal laaitó kilépett a ialuai tanszékről, fiatal aanoayt hagyott otthon • boldog családi féxtekben éa önként beállt katonának. Bem hadseregébe kerilli, hol rövid idd alatt hadnagy lett. A világosi fegyverletétel után At ia alfogták, de megszökött é* aehánv éven át külföldön élt. A meg-kegyslmesés alán hasakerülve, aa orsaág elő mintaisfcolájábos latán fStanitónak neveslék ki A Bach korxsakban igen aok taklaláanak volt kitéve, de d törhetetlen kiiartáaael megmaradt lalke legaaebb erényeivel és a serdüiö fiatalaágot lángoló hasaflaa haatédekkel huedi-to'ta mtadig as iskolában. As öreg urat 1882-ben ayagdijaaták és aaóts visszavonultan. csendben élt agy aokat hányt vetett mult gssdag, nsgy emlékeivel. Betegség eohsem gyötörte, kedden délatán elaludt és többé nem ébredt fel, mioden sxenvedée nélkül köllöaött el lelke - a/ as örök hasába, hol régi harcos bnjiárasit visaonilktjs. Temetése ma délnlán leás. A magboldogalt tetemeit ss ir. sírkertben helye-aik örök nyugalomra. — Kgy daady edlaae^Ja. Lapunk elösö aaámának ily cimü ftirére, a benne asereplö Tomola Frigyestől levelel ksptunk, melyben agy-más tévesen kősóit, részletnek a helyreigazi-táaát kéri A levél igy aaól: Igen tiutelt titrktulS url Baeaaa lapja aa évi 89. asámában .Egy dandy od ittad ja" cim alatt egy hirt kősóit, mely rólsm aaól. Bátor vagyok ezennel e cikkre megjegyzéaemet a következőkben meglenni: As az illető ttinhtnll semmiféle ügeti fabódéban nem jálazik, én pedig a mait évben végestem a bpeali „Technologla* épitészsti osztályát, tehát már nem isrtozom szón gyer kőcők közé, a kik kabát alatt iakolai könyve* ikkel járnak — a szerkesztő nr állal emiilett — városligeti . HSköm« éa „Mttinkür" fabódéiba. Esek közé én nem tartozom. Továbbá az a hélgy ntm nyitogatja tütn a kaput, de mag« jegyzem, nyáron sem, mert Pesten egy előkelő építőmester leénya, ée mint elsőrangú szméaznő működik Budapesten, az ajonnan épült rJiagyar StinkdtbanAz nem áU, bogy én aláírásommal megerőeitlem a jegyzőkönyvben ast, hogy « hölgy tmlikét kitéptem gybke-rttHU tntmM. Sajnos, de való, hogy igy áll a dolog. Remélem, hogy igen tieztelt szerkesztő nr becses lapjában a levelemnek egy kia helyet ad. Vagyok teljea tisztelettel Tomola Frigyet iptliu. Amint lá(ja Tomols ur, levelét átadlak a nyilvánosságnak, ebben a reményében lábát nem caalódolt. — A „Hangária" klrándnlAaal A Hungária kerékpáros sport-egyeellet tsgjei kösül tiaeahataa vaaárnáp délatán Kit Komáromba rándullak hioiklin, a hol a nagy vssdáglO tőbejárótánál oigáaysenekar OdvösOlte as érkezőket. Nemsokára eiután megielent a helyszínén a köseég érdemes bírója Bbret István, s ki egyaserü, de. ssép saavakksl kOesftnte meg a kerékpárosokaak, hogy eljöttek ide éi kérte őket, hogy a jövöbea aserencséltaesék őket minél többsaőr. A nvilt advsron aátnr alatt teriteltek a vidám kerékpárosoknak. Mikor ss os-ona alatt a legjobbh kedv uralkodott, le állóit Kitttii Jenő éa egy hosazu fslkOrrftntöaen éltette Ki«-Komárom közönségét. Azalatt sxép Isáayok b* asasonyokkal egéssen megte lelt a ngy advar éa a nyugtai At véifl kerékpárosok nem igen birták el a tllies tekinteteket egyenkint táncba állottak ée valóeágo táncmulauagui rögtönöatek. Mikor ismét felültek kerekeikre, az öaszessrsgistt 900 főnyi közönaég lelkesen mégéljenesie a távozókat. — Vidéki ansraalUstlha. „Balatoni Hírlap" címmel, Otolnoky Viklor szerkesztésben f. hó 16-én uj heti lap indult meg Veszprémben. — Ttksraeksk taiiulaaNyatJa. Juo. bo 14-én báró Btek vezérkari löoök vezetése alatt 20 tábornok, 60 törzs- és vesérkariliss! érkezik Zala-Egerszegre. Ot napig fognak olt idösnL A vidék tsrepvissoaysit fogják tanulmányozni, vsjjon alkalmas lenne-e nagy hadgyakorist tartására? — GasdasAgl tadAalté. A földmivelés-flgyi miniszter Ctanády Gusztáv drt., a keaslbelyt „Georgikon" igazgatóját gazdasági tudósítói tiast-tel bízta meg. — A falak réaaaal. Mamárnem a Göndör Sándorok a faluk rémei, kanem az adóvégrehajtók éa a lókötek. As előbbiek tisstes, derék polgárok, a kik nem tehsiosk arról, s miért rájuk hars gus/nak. hanem a lóköiök már már bd«aa megérdemlik a népaisrüségei, még akkor ia, ha mint Lakatot Samunak, a oagykanunsi oláh vajdáaak, azép leányai vannak; Lakatos Samu as 6 gyöayOrüsége* saép leányait éa a lókötési egy ön tei ti politikával keaeita. A leányokat caak olyan vidéki fiatal legényeknek adta nőül, a kik elébb vissgát latiak a lökOtésböl. Igy adta férjhes aa érdemes apa öt leányát éa Igy aserzett — a törvényszék rideg definíció ja szerint — magának 01 bűntársat Már évekét* rettegtek vidékünk gazdái, mert aem volt nap, bogy hol itt bnl ott el ne tttnt volna egy pnjló. Legutóbb Lakatot Samu és vejei me«sse tőidre kalsndoaták el: Sajó-Vámosra éa Porachy Jóssslfhftg Dsncs András gasdákiól hajlottak al négy lovat, meg egy cei-kót. A lőcsei caandőraégnek azonban sikartlt őket portyázás kösben elfogni s most a lókötő cssládfők a kassai fogházban ülnek. romazoroara is — hiszen a bérrel együtt fognak nőni az^azl felemésztő, igények is; ez tehát sohasem lefiel lelté1 len orvosság — a mig az ur a parasztot emher-zumha nem veszi, sddig s társadalmi békéről ne is álmodjék senki. Jól tudom, h 'gy ez állításomért sokan — de mennyien lessnek ilyenek manapaágl — idealistának fognak nevezni, s mi as esztelen álmsdo-sásoak csak egy sselidebb körülírása. Légyen. Mem védekezem ellene. Caak annyit juttstok eszükbe, hogy az igasaágot az egyflgrüek köny-nyebben kitalálják, mint a bölcsek; a bogy eaaieien álmodosásnak bélyegezlek kezdetben mindent, a mi kéaőbb a társadalmi- jogrend ábécéje lelt. Egy kia azeratetre van ^ükaég, urak. A miből oly bdvon jut a kedvenc lónak, agárnak, abból jusson egy morzaika a uegény eseléduek és mezei mookáanak. Ez lesz a balzsam, ami a láraadaiom sebét begyógyíts. De aktán dolgozni is keh EltOl (ásunk ugy-e? Pedig jó lesz ezt a lásást leküzdeni, nehogy vajamikor majd nagyon is forró oapok találjanak bekövetkezni mialta. Igenis; dolgosnunk kell, nemcsak magunk, de a aép érdekéhen ia. A nép tényleg tudatlan. Saemének felnyitásai veszedelmes voloa tintán a Várkooyiakni bi<nL Lelkész, Isnitó, jegyző, ds léképp földbirtokos urak, no sajnálják ss együgyü paraszt isi aéha szóba állni; ne aajnáljanak este u é olvasókörükbe, lakodalmaikba, kereaatelőikba eljárni \| aa sajnálják olt őket s világ lolyáaa felől felvilágosítani; ne tt Föl mi velőből tudják meg hanem OnOktöl, hogy a szegény ember sorsa mindenütt terhes; bogy világszerte nő az adó azaporodik a hadi kiadás; de magyarázzák meg neki azt ia, hogy »z az adó biztoai(ja s szegény ember _ nyugodt álmái, «z óvja meg a maga éa barmai egéazaégét; az biatoaitja a vasutat eladó búzája elazállitáaára atb. Együgyün hangzó dolgok ezek igy, a m-nt elmondom Okét:; de abban tanulatlan főben nagy igazaágok, a a mi több: nagy megnyugvás magvát hintegetik el velük. Kivált ha elmondják azt is, hogy egy«z»r-egyazer a büntető Isleu keze a balamaaokat ia utoléri t leiemeli az alacsony sorsban levőkét ís, ha rá asolgálnsk. Okosan mindenről lehet beszélni a népnek, skárcs k's gyermeknek; perssa, eaak annyit, a mennyit az ő esze telloghut. Ilyen módon gyi\|jtogatva as értelem világát Iseaacakán eljuthatnak oda, bogy a nép érteni kezdi ss, eröe.yesülés hassnáf; s ha bizalmát ekkorára megtérték, akkor kezdhetik uervesci s szövetkezetekéi. De jól vjgyáizanak, nehogy ké-azülellenül é- elég arra való értelmee, megbízható ember nélkül fogjanak hozzá; mert akkor a kísérlet caploaan dugába dől éa azután nem leas földi halalom, a mely a paraast szemében annak I eeulot vallott ssővetkezetnek a becsületét helyre tudja állilsni. A psrsszt nem lelejt. (foljUtiaa Mvatkarik) — A aaraaAamAI. As egyik Űsst igy ssél a nagy drukkban levő boj tárgyerekhaa: — Mi volt sddig a foglslkoaása? — Eddig kanáaa voltom, — Mai aagv al&aa-toaaággsl, — dt most Ikrák mtUtU mlmí, kérem átossággsl. Ea a teremben, ssslybea raadasan aagy a knaolyaág, most lölhangsik aa laaiato kaoaj. Ia a kanásvboj'ár nem ladSa, miért itntttíntk lal^j-doképpeo as arak... — HaljralgaaltAa. Lapunk M-ik saásaébaa „Kiderült" címen a „Dél-Zala" után között hírünkre Letenyéről arról érteaAenak bennünket, hogy a azerencaétlenül kimúlt Maytr József j gyógyszerész halála alkalmával eltOat arany-iáoc éa tzüst óra elaajáliláaávul aem a közvélemény, sem s hatóeág részéről senkit gyanúba nem fogtak. — Oraiágsi viaár. Folyó hó 23-án hét-főn orsaágos vásárt tartanak Nagy-Kanisaáa, mely a legjobbak k8<é lartnsik. — AllalaiéaskégAgyl klasalaUa vármegyénkben május hó közepén. Striáttám: Aleó-Kuatány 1 pia, tlyOlevész Midvég, Mura-Víd 6 u., Nagy Horváti 6 u , Rálka 1 u, Tapolca, ZailUtóo, öaasesen 8 község. — Igy JA vesdéglá hrrlheljleéggal aaaaaal áladé, hal hatamhéaá S-Ié keelé aér éa 1M-1AO htr. kar alhgy, pállaka, aaUaalat étaUhmatz anlmtém halét Ja vaa. — lávabb tadéaltéat a lap hladáhlvalala A. D. alatt A gabonalizletröl Nagy-Kanizsa, 1898: május 16-án. A gabonaüzletben lalealeg ára hiáaya miatt alig lordulaak nagyobb kötések. A buzaüslatbsn hétfőn lanyha iránysat mutaikoaott éa as árak 40 krral aaökkentek; kedden aaoahaa aa kai 10 eenlimes (körülbelül egy fariai méaaáakénti) emelkedése megsailárditolta as Allatot A többi gaboaanemBekhe a réeahaa olcaóbb, réssban változatlan ár mellett tOrtéatsk kótéaek. Piád Araiak : mélari Buta Bon Zab Tbnatri Bükköny Árpa Bab fhh Bab tarka Uj buta Uj rótt Uj rtpet láaaánkinl. frt 1410—90 ii 10.10-10 „ 7.40-60 , 6.60-60 . A -„ 8.60—9 — „ 8.80—7. „ 6.76-90 ,; io. to „ 8.-.. 19- Tesseéélaes belegsépk. A burgonyaterme őket utóbbi években óriási csspás érte, akkor, mikor, a bnrgoovéaak vt delmss betegsége, a burgonya véas fellépett betegség nemhogy ssünöben vo na, da Mytc terjed, úgyannyira, hogy agyea vidékeken a ka-gonyaiermeles már-már nem fisali ki smgái, a annak lermeléeével lel kell hagyni. Ott vaa Sáros-. Ssepea-, Lipló-, Árva-, Ahiaai-, Gémdr-megyék, ahol szidetg s burgonya képesla s kg-iontombb termelési ágai, a hol a burgonya termelésével mindinkább kezdenek lalhagjai. mert snnak termelése ms már sbasohit aam üasll ki nugát Pedig hát essel a betegséggel aassabsa h léha sikeresen védekezni, s kevéa páaaáMoaat, no meg egy kis utánjárás áa fáradtaéggsl histnsaa védekezhetünk a burgonyavéazszel A burgonyavész tudományos syelven pora ialaatoaa, agy peném g^mba, msly a Nagy-Kaniaas, csötörlök ■onya levél sajtjai kftaött vékony fonalak a tkjában nő alléi a kötény tápláló anyagéi nagy mennyiaégbeo vonja al; nagyon lerméaaelea, hogy aa állal aa agé»a növény ssenvad, i különösen a burgonya gumi k lejlödéae aavart <tik, megfuwlván aaokai tápueraiktöl, a lápuerekel rétiben gyUjlő hvélaeltöf, aminek következménye. hogy a gumók alpaaatulnak, elrolhadnak. Fel lehet Ismerni e betegségei arról, hngy a levelek uélelii barnás, amjo később takete színű (oltok kelelkeanek, melyek hamvas •tOrkés anyaggal vannak be vonva ' Ha megakarjuk eldsni e betegség fellépését, már májua hó elején bozxá ke I fognunk a véde-keaéehea, mely réagálic oldallal permetezésből áll Erre a célra bármely azőlöpermeleső készülék hannáiható, kfllön eaakös beszerzésére teliét e célra nem szQkséges A hasanálandó lolyadék oly mödon kéasfil, hogy minden 100 liter vishes 1 éa tél kg. réagslicol s ugyanannyi mestat adunk a hasanálat elöli a lolyadekol jól felkeverjük, latn folyadékból 140-160 liter szükségeilelik egyszeri lecakendeaéaOl kai holdankinl. Nem elégendő azonban caupán egysaer pemetezni, hanem egy hó multával u első permeleaéa után ismételjük as aljáráat, aöt ha nagyon nedves idő jár, a második permetezés után két-három háttal harmadszor is permetezőnk. A permetezésakre fordított összes kiadások — falléva, hogy a rézgálicot direcle a gyárból veaazOk — pl. a budapeali > Hungária* kénsav éa vegyi ipari termékek gyárából — holdankint, legfeljebb 5—6 írtra rúgnak, a mely csekély al biztoeilhatjok burgonya lermésflnket. VASÚTI MENETREND. IntyK 18911. ityH-UL KANIZSA á 11» ai á n. Érkezés Kaaiaaára Indulás >• _Kaa tatáréi__ 2 1 \|j\|j\| I 1 lllil 5 ss. v. 4 48 regg. gy v. 6 82 regg. 3 sz. v. 2S6d. u. sz. v ISOOd. u. §> gy. v. 1217 este ss. v 1122 éjjel £ v.v. 7 88 este v. v 7 &0 regg. gy.v. 1210délb. gy.v 4 53 d. u. Szombh n f, 6 06 regg. sí. v 1101 este ®ét >«, r. 12 20 d u. sz. v' 8 42 regg. Zsls-Zfrv.v. B ibd. u. v.v.- 8 04regg. sz. v. 2 06 d. u. sz. v. 1 d. u. iz. v. 1246éjjel gy.v. 706este gy. t. 6 47 rsgg. ss. v. 8 62 regg g, v. v. 9 80 regg. sz. v. 1 40 d, u. ,£2 sz. v. ~2— 37 u v. v. 6U eale » st. v. 1216 éjjel gy. v. 12 1? éjjel v gy. v.l 503d. u. gy. v-11 6&'d. o B.-Szt.-Gj\| \| • \| bz..v.\| g »\|regg. Dow. Jsz. v. 467 regg. \|sz. v.l 12o\|d. u. DdrCi \|n. v. 2 26 d. u. sz. v, 11áljéjjel tiyékényUsz. v. 7 2.Veate az. v. 1114 regg. I Ilii Zala 40, utáló (0- lapt fiutorl Földes Kelemen aradi gógyezaráaz Margit €réme\|«. MargitCréme STS ifjiija éa uépili aa arcot Margit-Créme SgSjZk pattanások, bőratka (Mitaaaer) ellen. MargiMlreme Xlr.íf éa késvörősödés, napbarnitás ellen. MargitrCréme S23S5 bőrre kenve es álul rögtön fölvétetik és es okoszs sqon csodás álalskuláat. bogy a a sseplövel vagv májfoltokkal fedett arcz 8-4 nap alatt alábáalrotnfahérré less. Margit-Créme Sftüí SL ssiros, hanem igen Unom, hamar Islasiré hstásasl bir. As sro nem leaz olyan fényes mint máa ('.rémétől, aaért nappal is bsss-nálható. MargitrCréme^,c?Sk?. Margit-hölgypor í^jrí Margitrszappan t d0b0135 -Margit-fogpép 1 doboz 86 kr. Caakln akkar taiédl, ha miodea doboz gutori Vétde. Kélaaita gyógyszerész Aradon fólírattal éa cimerrei vaa ellátva. Hamisításoktól óvakodjunk. Főraktár Nagy Kanizsán: BEIK. GYULA gyógyazartérában 1898. méjua hó l»én. A aagváltéksi. OOOOOOOOIOOOOO -Csak fiatal embereket áráakélhat taéai, hagy a párisi Dr. BOITON Iajaatlo OrlaaUl mit aábáar aapt k——■' atáa ilatlaaalfr aéc t legrégibb bántalaakat It, lllltlt\|tt lakát saattl itaj vagy aapalva kslits—al klitwlnal, aat eaak oaat t gyoarot rottják át a bajt aaa gyé> gytpisag. \| üveg Bolton Injeotio ára 1 forint. MtgytNmági fltaaktár: ZoltánBéía gyógyszertára Bodapcst, T, lágjbnuHrta 23. Mj>-yrartk) Ktpktlé alaáaa aagjrobb orégyaartárlaa. m/m Poatal aigraaitilkeik alaa: ■•Mám pégisswlás Badapsst Fáraktár Naiy-Ualitáa : Prágar Bála gyégyssaHárébaa. )OOOOIOOOOOO( Hirdetósek felvétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-K anlzsán. Laptulajdonoa éa kiadO: rnciiL r 0 l 4 p. RleWer w« Horgony-Paio-Expeller Liniment Capsloi comp. Eaea kíraavaa báxiaaer aUaatállt ti M megpiékállaá-mk, aart aár ttkk aiat 17 év Ml maebtaható, M\|áa-IsailWigHi MkaüWiit atkalaartattk kltivéayát, aaáaál, bigsisissltisál t» ssagbiléaakatl áaéa orvosak Ilid bed^rtaöláaab ia alndig gyakrabban nodattattk. á ilaa.aaáai atlyatk valóéi HÖrmjr-Plia-Expallar, gyakorit Hornon j-Iiatanaot alatt, tan titkol aiar, hanem latli éápéisrl báat- Tf báitartlaban aem kelleno UáajotaL _ bt ávtgaokiati árban aiylnta aiaitaa tétben vta: fflnktár ______lélSéf gjógyeierieinél Saáspéstse. Be ráláttál alktltt áva] tgaa óvatnaak lejrvünk, mert nttloahi (rtematárkta káaalatbaa vta; fóraktár: íÍMw Mntt nófraur " " váaárlla alkataival Igen ■■ tátik kfiabkánáká uUaiat vta forgalomban. XI sw akar aigkárméll, aa adódta egyee áviglt Jttrgtty* váájtgT bt BahUt oté\|jagy-aia tálkái aiat ata valáéN utfaitaa viaau. bbtb1, U. k ma, a k tk. tlwt tdUt, HHUTW. Ajry datbf ára:. I forint !iO krajedr. - Utánvéttel vagy ss ösaxeg előleges bekttl-déae után ktildelik. I RIzYTHIA & bőr ápolására szépítésére ós "O 11 ri O t»Í finomítására I UU tJIj ■at UgtMkiMkk IHMU, bél éa tareaáa* WSZE « O - fehér, rlaaialt át Miga r vec/ltH aaaljraált la ^áalva Dr. »abl J. J. OS. Kir. taaár által Slaka KliaaaarS tavaink a legjobb körökből minden doboabos Bullákéivá vannak. ( TAUSSIO ÖOTTLIEBJ ■JÉkliBémL mims t—»ai la Ulaá—ar-gyár Slertea. A f Irak tár: ittS, L. Walla.il. S. liaphalé a legtékk lllaUser- gyéfyfterkarmkm 1 déaliea Aa gyégyuertárbia. NláaalaaAa i Alá 4- V unhat, Keleti ■ lér ét Kralaar Gyala eégaksél, # JtözöljM velünk é&cses cxünet. Levelező-lap J mi a:enmt MLut @rmeA/ <fuiőá/iamk/, Aőtólmuainí <eő I ■..... waftátiJM/h hemgy mmánmm/i/JmftüMflMM^ ' /tismmlf/wi/ I, .ELSŐ SZOMBATHELYI sertéshizlalda és husfüstölögyar SZOMBATHELY. Nyomatott Fiachel Fülöp laptulajdonoauál Nagy-Kaniaaán 1898. 41. HfcftUt Najj-y-Kanizsa, 1898. májún hó 22-én. XXV. éríoiyam WirtmWiit i Várnkáe -4pllei. IIhM Nltl kl>ay»k«r»aktée»k.e á •eek«aaUlf«l értekaaal leba klet 4. «. 4—• In kM, lét laMaaél a lap aaalla ZALA Politikai vegyen tartalmú lap. BktlMwHli TtinHa >p«n i HMM mh, Ihrk ~ ■Lönuna iui f Wa évi II Ilii II M - >r rtlévn I Imi (I a» - k« lijwitm I karaaa (iMNIr .M.ik«a .laéaa ktai^aav Megjelenik N -Kjuiluác hetenklnt kétmr: vasárnap At asQtftrtfkfo. imm téraaalattea mm aaak Mari iméW <l\|»éaak aL (éairaiel aaai aéaak vteaa. ji «■ tiiATn áxa: lO kxajosáf. Felelőe aaérkeextO HALAT HÁM DOB. Ultaaiéaafc..alwalat a klléiliaik e nilkiaéÉ rfcaM kSayvbír ikiálitkiliilnilSá Kis-Kanizsa. , Nagy-Kanizsa város VI. és VII. kerfllote mikor még közigazgatásilag elkülönített terület volt, Kis-Kanízsa néven egy nagyközségét képeste a nagykanisaai járásnak. De már akkor olyan szoroe összefüggésben volt Nsgy-Kanizsával, hogy a szétválaazt-hatatlan érdekek kOaOUQk valóságos kis-méretű dualizmust teremtettek. A nagy kfl-sfleOgyességek mintájára itt ia megvolt a dl»gáíi<i, melyet Nagy-Kanissa és Kis-Kanizsn képviselőtestületéből küldöttek ki Kbben a dualiimusban as volt a baj, hogy Kia-Kanissa as ö mokányabb természeténél fogva Nagy-Kanizsát kerlelhntetlenfll Bécsnek tekintette és Nagy-Kanizsa lem igen dédelgette jobban Kit-Kanizsát, mint Bécs Budapestet. Az osztrák és magyar mintára folytatott teetvérien birkózásnak vége az lett, hogy Kia>Kanizsa Nagy-Kanizsával teljesen egybeolvadt, egy várossá lett. Ma már mint Nagy Kanizsa VI. ésTíl. kerülete szerepel A kisknimiak nem bírtak beletörődni ebbe a házasságba. Csakhamar megpróbálkoztak a válópörrel, de sikertelenül. A higgadtabb gondolkozásunk ugy vélekedtek, hogy a közmondásos „kii Ifi, kii nydf" elmultával majd csak ,JsniU-rődnrk", mint ahogy a házastársakkal is történni szokott. A mi városunk VI. és VII. kerületébe egés^halmaza torlódott a város adminiectra-azonban még szakadatlauul tart a zsörtö-F^- Esek az életbe vágd kérdéseket meg lődés. Nem birnak ott megbarátkozni teljesen az egyeeflltség állapotával Még mindig azt hiszik a mi kfllvároaunk érdemes polgárai, hogy ac egyesülésből reájok anyagi veszteség és aránytalanul nagy teher nehezedett. Éaigy még mindig kisért közöttük a válás gondolata. Pedig nincs egészen igazuk, ha azt hiszik, őket mellőzik és az ő vároaréazöket mindenben háttérbe ssoritják. Nagy-Kanizsa közigazgatási kormányzása most (a kiskanizsaiak is tudják, el is isme- azt következtetniük, hogy as ó városrésaOk csak moatoha-gyerek. Nem 1 Nagyon jól tudhatják kiskanízaai polgártáruink, hogy a hoaazaa nemtörődömségéé semmittevés folytán a munka, az alkotások kellett éa meg kell oldani, mert srokaak sikeres elintésésétől függ a város további htladáaa, helyes föllendflléee; függ a város anyagi helyzetének emelkedéae is. Ezek a halasztást nem tűrő munkák foglalják la városunk kormányraiának tana munkaerejét és jóakaratú buzgalmát. Da legyenek meggyődődve kisksnimd polgártársaink arról, hogy mihelyt siskask a munkáknak, — melyeknek sikeréből reájok is csak áldás árad a jövőben — vége lesz; as a folytonosan várom gondokbaa , . .. . . .. . i"ó munkás fő tudat fogta ktllalssséaél a rtk) a szó szoros értelmében részrehallatlan .... . ... . . T ' ' . , .. _ ' . . külső vároa jogos- érdekeivel éa ókmattral igazságos, önzetlen kezekben van. Ez a kéz ._ . . , • m szemben a. Az a kéz, — melyet rooet aa egyenlő ügybuzgóeággal, odaadással ^olgo- ^^ ' ■i j a a__mi . 4__a é a a <a - - a vraw mnir lik a vároa minden kerületének érdekében. . . ..._ ____ , . mények kötve _ tartanak — nem fog agy Mivel az ő különleges óhajaikat egyszerre pillanatra aem lankadni vagy nrggállaai a megvalósítva nem látják, ebből nem szabad kötelességek teljesítésének láncolatában. TÁRCA. A aaoeULUmaa női Yiláfitáaban. Irta: lel aaa hwtfc. tvaruae a vtae.) Ha azonban önök Bagókban érslk, hogy képe-aak egy Uy igasla (ontoa ügy érdekében idejákM éa munkaerejűket áldotni; és hs íahyokbaa akad még néhlny értelmea, jóravaló, tanulékony ember, a ki a munkának gépiee réasét maid el ludjs látni: akkor ne késlekedjenek, hanem megfontolva, hogy lalujok érdeke mii kiván: hitel, vsgy terményellruaitó- éa beasarxö-, vagy egyéb azövt-kesetet, Ut a kö<pont Upaastalt lérliaival taoéeakosván, kéalekedés oélkOl slakilaák meg; ds aslén, legalább sa alsó néhány évig, mig a aaarvaaet megerősödik, annak mindennemű mO-ködéaét ábrr figyelemmel kieárjék a emsékkel, belátásukkal, asévsl egész munkaerejükkel, de ha kell, társadalmi öaasaköttetéoeJkkel le legyenek kéeiek aat támogatni. Aa eradmaoy néhány év múlva már mutalkoani fog s addigra a réss'-vevök ia agy beletanulnak ta beteasoknaa eaö-velkeseieik önálló intézésébe, hogy arulán meg fogunk tudni állani a maguk lábAn is. Ily módon lehet majd a népet lassankint gaa-daaági tudatlanságából kiemelni Hs a asövatkesel magalapitója lud lelke lenni művének, akkor majd talal módot arra, hogy mesó- és kéegaa- daaági kérdések Is ssóbs jöjjenek s hogy ss é irányítása melleti ott vegyen tudomást a nép as Uj törvényekről, kOsigasgatási és sgyéb intézkedésekről. amik ai 0 életébe vágnak Talán ao-kalják némelyek, hogy én mindéit e szövetkezetek KéTétébe utalom, hölolt a< tlyáa iameretek terjeaatéae voltaképp as u. a. népies olvasókörükre lartoslk. Hár én megvallom, a szövet-beseti aktív tárauláat értékesebbnek lartom meri mig as olvasókörékben aokaáor dologkarilö asóasályár, aaájea kolomposok viasik a ásót, a tOhtoi lassúbb észjárású parsait nem btm velOk s versenyt: addig a uövatkeset, termésseténél fogvs, s Isgjóssnabb, legmunkásabb, lagiparko-dóbb elemet egyseit!, léhát sst, a mely étdemaa ia arra, hody a többi nép reája ballgaaaoa ; és III ter van arra is hogy s megtanult, jósán gasdaaági elveket mindnyájuk kösöa érdekében azonnal gyakorlatilag Is érvényesítsék. Itt tehát ki vsn sárvs aa az eeet, hogy a néplapok olva-aáaa kaasa-kapakerűlő, politikus osismaalát, asas psrssstol neveljen. Hs s társadalom minden tagja hajlandó laas a munkából éa kötelességből reá váró rém ily módon teljeaitent, akkor a törvényhozás feladata kOnnylve válik. Némi enyhítése a féld terhének és s munkáatörvény asigorának a munkások javára ; a fölmerülő aérelmk gyors orvoslása; a asövetkessti s rokkant munkásokról szóló, vsls-minl ás usaoralőrvéoY (kiterjesztve s terméaset-ben való uzsorára ia) megalkotása; továbbá a népoktatási törvény átdolgozása oly értelemben, hogy a tanterv a gyakorlati álet követelményeinek jobban Megfaaljea, a ss iskola jobban táje-sitae nevelOi bivatáaál; végre a késigsagaUki államoaitaaárol aeóló törvény megalkotásakor aa Igaaságos, pártatlan ktWgasgatás Hi'^lliéist törvénybe iktatáaa: ködilbetOJ as as, a mi a h-j gyógyítása körűi a törvényhoaáara vén Igy asonban atangedhaaileo: a komolyság Probeljak meg agyaaar a honatyák atyái leem a boának éa kóielaaaégaiket komolyan rieet b tata na-basebb less, mint a megsaokott léhaság Ds legalább vtaasssarsik általa at, a sa aur-már elvsssett: maguknak a '.Isatslstn a a aeat-tetnek a bisabsat a törvényhoeáa Iráni Da ae áltaasuk magunkat: aiaos ss a törvéay, nincs ss a kOsigasvatás, aioes ea a Mdnasaa-láaáa, a mi a társadalom békéjét lisss i éhalal mindaddig, mig aa a társsÁüom a reá varé laladalokkal a maga énjén megbtrháeai a as önlsvéksnység terére lépni nem hajlandó. A társadalom szervezetébe as Onlhot: életműködéseit vagy magsuk keM vá-gesoie, vagy elváaa. As Illem oaak arra valé, hogy ért álljon, agyréest elhárítván aa élelmAkO-dáaek gátló akadályait; máaréast megvédve aat a kftlaO károa behatáeoktOl; végre nagadra as életműködés fellételeit. Sanyit mindenki elvárhat as államtól Ds ennél többet követelni örtltaég A kartáss megnyeaheti, asalmával hekOIOshall, meg-éntOsheti a lát: de annak lombját, virágját, gyümölcsét magának ksll megtaraneie. Levelezőlapok NaK7-Knnlun látkétaérel különböző kivitelben 4a tanállitásban kaphatók rlaohal r A16p könyvkereskedésében Vágy-Kaall MT* Ara éarakasklak I krajcár. Nagy-Kanisaa vasárnap Várjanak nyugodtan áa legyenek a legjobb retnénynyel I Nem a jóakarat hiány lik moat, hanem a munkaerő megosztásé tának lehetetienaége. Nagy-Kanizsa önkormányzatának feje olyan Mkaa odaadással munkái n vároe jövőjén, hogy — ha az előbb latfolyt két évtized alatt öaereaen caak annyi buzgósá-got fejtettek volna ki, mint ő e pár év alatt — vároaunk ma már a legrendezettebb viaionyu városok aiinvonalán állana. Mig az adminiutració vezetése ilyen keinkben van, addig egy pillantra se tartsanak jó kiskanizsai polgártársaink attól, hogy ax igazaág és méltányosság mérlege ss ő rovásukra télrrhillsn. Várjanak tehát tflrelemmel a város la* I kói össieségének érdekében is, és mondjs-nsk le már egyszer teljesen a vdldt gon- Zala él. sRám. (S. Up.) ás má\| mindig bováitsllsn váltója. W áv előtt Iktatta törvénybe ast ss slvat, hogy a válaastáaok árványtsaáis lölott a Kurta Isaa a biió, da a kormány u slvitsk gyakorlati érvényt máig asm sstrsall, hsuem ast Károm easlbsn s legceufo-áshban kl Is játssotts. Es moat Avouyi gróf nagy politikai idealizmus. aal a l'eroel Erdély kodiükáelója állal halhatatlanná vált kormányhos intézi aat a kérdést, hogy hajlandó-a a válaaaláaok tllstsaágál bistosiió relormot még aa általánoa váaaziások elölt meg-valéailani? HásfTy báró ma még nem válassolL \|H»M. mi «a bő tl-én n«m lehetnek Igaagatésági tafok, de a ISkáaág elvetette. A wakaaabos Makkjai™ f.ésa Mettől Oaskár Zidm Aladár gráf ás Amjétkf Uáia adtak be móno-ltákokat, da aa utóbbi kiveíeié-vsi mind moliésták. A él. \|-nál 7Ws István grófnak agy módosítását fogadták el, meiybss Meinl Oaskár és Akkk/alraf t.éza nyújtottak be módosításokat. IglÉi Laásló pénsőgyminisster lőlsséisiáaa uUa módosításával MakkUlvay fogadták el a l-t. A pénteki Ölés elején fejtelle ki Koemth Ferenc ssokst as okokat, a melyek öt a ross-assláai indítvány msgté'slére vezettek. A nyilvános lörvénysértáentk, a budgot-jog k(játasásának, parlamenti nyilvánoaaág megligáláaának ok kora mértéke, mint a minőre ö rámutatott, minden parlamentben nemenk a kormány roaasaláaát, hanem vád alá helyesését idézte volna wló. De a mai magyar parlamentben ilyee-mire azámllani nem lehet. A tflggetloneégi párt ugyan élénk belyeeléssel kiaérte K«eeulh asavait ,!éa a inéltallankodáa tslzuduláaa kiterjedi olykor-dolatáról. Majd meglátják, hogy a türelem \| olykor a többi ellensékl pártokra ia, de a nagy az ő részükre nemcask rótsát, hanem' »ö»bBdg hidegen bsll\|slls az alkotmánysértésnek ii i< a , i tt i , „ „, ,'vádjáil. Meg is adta ennek as okát Kossuth (aminek talán sokkal jobban lógnak örülni) „^ ll0)(. nilunk nüm , korm4ny raw , nagy pitcol is fog teremni. * ' többeégtől, hanem a többség a kormánytól, ée ______ azért nem lebet csodálkozni ason, hogy a több- ség oyan iiigyléaremeltó nyugalommal veasi a Politikai Szemle. legfontosabb alkotmányjog,,k megsemmisítését \| Ast meg kell sdni s többségnek, hogy a mi-Orasággyüláa. mssterelnok felvilágoaitáeait éppen -jjyan hidegen fogadta. Cask a Puttíky Ágost féje volt örökös A köaöe hadttgyminisstar harminc millióé előre mosgáaban, oaak ö helyeaelle azokat as f!^?1?41 aHlso«aaa#aTÍo«i elveket, a miket BánfTy kifej tett. hogy a közös kormány eljárása egészen alkotmányos, mert hiszen a magyar kormány rr A é8. §-ttál as elnök s vitát lélbessakitotta Hogyan éf a paraszt? Irts: h- tatni IokIh a képvfeelftóásat is. Koeeuth Férene inditványt lerjessiaii be, hogy a Hás lejesse ki, S kormány iránt romaMM, mert a harminc millióé pótbiielhes való hozzájárulása alkalmával aa alkolmáuyoa formákat nem tartotta meg. A hi'elszövetkesetekről sióló törvényjavaslat részlet éa vitája kevés érdekességet nyújtott, fclén-kebb vita háa üzletrész ötsaóröeére korlátolt lele-löeságet megállapító 16. \|-nál lejlődött ki. Apponyi áa JMra a korlátlan leielóaséget nem kivárnak imperaiive kirekeszteni, de a többség a 8-t vál-toaatlanul fogadta el. Hagy érdeklődéssel válták Apponyi Albert gróáwl as űléa vegére bfjelentett interpellációját. A nWeseti párt vesére a választási törvény retoraját Sürgette meg, e rövid, de nagy hatáau btasédeben hatalmas szónoki erővel ostorozta szégyenletes vála»stnsl viszonys inkát. Az ellenzék viharosan kitörö belyeeléssel sudult fel, amikor Apponyi rámutatott arra<tmgy. a magyar lörvéuyhofáanak van egy S0 év óta lejárt ahhoz hozzájárult. Meg hogy aHO milliót nem kőitől lék el, mert oaak a megrendelések történtek meg. Koeeath ast moodts a miniszterelnöknek, bogyas osztrák monsrehiábsn vsn snnnyi becsülei, hogy s mii megrendel, sst ki is Aseti, hogy ,áIkÖllés' alatt nemcaak ast kell érteni, ha valaki páoa ad ki. hanem ast Is, ha valaki flseiési kölolezellaéget vállal. A többség leraieazelesen mellőzte Kossu h mssuláei indítványának napirendre lü«éaét éa ezsel áttért a Háa a asövetbezeti lörvényjavaalat részletes tárgyalásának loly atására. - A 14. és 16. (f-nál az igaeeágflaymini«ster fel'sólelása után az öaazes módoaitásokat mellőzték Nagyobb vita keletkeietl a 80. fi-nál, a mely az igazgatósági jogokról szól. Itt PoUnyi (Sása telvetette sz öaaselérhetetlenség kérdését a indítványt ia nyújtott be arra nézve, bogy kik Ma, midőn a megélhetés mindenkire nézve napról-napra neboaebb lesz, mindön mindenünnen ugyasólrán elemi erővel nyilvánul a lőrék vén a társadalmi osztályok kebelében, hogy helyzetükön javítsanak, midőn a MMdmives osztály a tönk szélén áll, ugy hogy a ránehezedő bajok a legtöbb tőrvényhozás fgyeimét is lelébrossuiték, nem felesleges, sőt szükségei annak vizsgálata, miképpen él a löldmlveíő, a kisgazda, kinek 10—IV holdnyi földéből kell fenlartanla magát éa oaaládjál. kinek — mert bíz'ositanl nem igen áll módjában — kétszeres baj ss elemi csapás, kinek as emelkedő gabona árakból vagy éppen semmi, vagy oaak alig említhető haosnn van, réazlni uját tehetetlenségénél fogva, réasint S gabona kufároknak az áralakuláa áa a gasdák szorult helysetét ügyesen lelhaasnáló spekulációi folytan. VlsagSlódásaimban kizárólag saját tapasztalaimra kellett támaszkodnom, a tőldmives nam vezet feljegyzést bevételeiről, kiadásairól és oaak körülbelüi tudja, miből mit vett be és mit hova fordított; adataim tehát csak a valószínűség jellegével btinak, de közei áliaonk a valóhoz, mert nem egy, de több ember meehj llgatáos, és s lentforgó körülmények egybevetése után állapítottam meg ssokst. Olyan emberek helyzetét tat-lom vizsgálódásaim tárgyává, kik lé—16 hóid földdel, néhány ssarvasmarhával, esetleg kie házzal rendelkeznek, kik maguk mivaUk a lőldjüket, ds azon kívül napszámba is járnak, mert lóidjflk jövedelme nem elég arra, hogy rendszerint nagyszámú (8—7 tagul család belőle megélni tadjon. Ilyen ember községünkben, moly 8000 lakaimai bir, nagyon aok van, (mintegy 980); esek néhányával folytatott beszélgetéseim eredménye as iU közlendő adatok. Első sorben tárgyalni fogom a bevételeket, majd a kiadásokat, végül osztályozom % szerint a bevételeket. A jövedelmeket éa kiadásokat oly emberre nézve alapítottam mag, kinek ll hold közepes minőségű (homokos talajú) földje 2 hold rétje, 1 hold szőlője van, melyet minap már 2. Am egyház feladata. Legyen asabad e helyen némileg bővebben (ejtenem ki aat a asoros öaasefüggéal, melyben vallás és stkölcs áll egymással. Nálunk oly kevéssé «aaás e kettőről komolyan gondolkozni, hogy e rövid fejtegetés nélkül a kérdés ez ágának megoldásába nem boeeátkoshatunk. Gyóssük Is agy parore az irtózást a komoly goodolkozáa-lúl és vizsgáljuk a feni jtisett öeesotüggést. A vallás srra lanit, a mit hinnünk kell; as erköfos, s mit tennünk kell. Tesszük aal, a mi jó; terüljük ast ami rossz. Am, hogy mii tartsunk jónak vagy rosaanak. ast hitünk dönti el. A mahomedán a aoknejüaéget jónak hiszi; igy a soknejűség az ö erkölcai törvényébe nem ütközik. A epártsi ss ügyes opást jíbak tartotta; igy as erkölcsi törvényükbe nem ütközőit. , Íme, as összelüggéa a vallás éa erköloe köst. As erkölcs mindig vissonylsgos érték, melynek valódi tartalmát a vallaa adja meg. -A keresztény vallás felállította a jónak éa a rossz nsk edddigeié legtökéletesebb, legmsgaaabb szempontból való és ss'emberi lerméaset nemesebb össtőneinek és vágyainak leginkább megfelelő meghatározását. Es a keresalényl letlogás bslolU.be kétezer év alatl a keresztény népek törvuEhosáaália; as jutott kifrjasésrs törvényeikben w erköoseikben. A keresltény erkölcsnél tökéletesebbet as emberiség mai napig nem ismer. A kereestényi lelfogts legfeljebb érvényesülése n törvénybén ét erköloaben, ez tehát sz ideál, melyre minden tiaalultsbb erkölcsű népnek törekednie kell. 8 ma mii lálunk? Hogy a névleg ktrarelény népek, minthogy ki-veszeit belőlük az éltető hit: a jó és rossz közötti külömbség tudata, törvényeikben, de még inkább erköioaeikben, eltávolodnak a keresztény lellogástól. Az erkölcsnek oly etvaduláaa lapaaa-islhaló ma mindenütt — csak a szomszéd műveli Ausstria belső küzdelmeire utalok — a melyet nem msgysrás meg aemmi egyéb, mini a vallás szénvedé yt sapolázó erejének meggyöngülése, melyei nem pótol a legragyogóbb ludas sem, Naluuk az erkölcsi elvadulás Ily fokra még nem hágo'l: de uyilalhosik igenis az értelmieég-nél a lelkiismeret elfssulAsábsn, minek másik neve: a korrupció; s nyilatkozik a köznépnél a törvénytiaalelet meggyöngülésében melynek neve : parasztaaoaiáliamus. Mindkettőnek kiirtása csakis as élő hit felélesztése s ezzel együtt as erkölcsi megújulás által érhető el. A vallástalan társadalmakban, hívták légyen azt a kon Caesárok, vagy Lajosok korának, vagy a XIX. századvégnek: a korrupciónak mindig léteanle kellett. Ea a felsőbb rétegek erkölcsi romlottsága mindig magával hoata a kösnépbeu a lenyíló törvények iránt való tissto-let megingás ti a saoelálismusl. melj más-más alakban, de lényegében váltoaatíanul, pHiidézte s romlott társadalmakkal együtt aa elkorhadt törvényéé keretek összeomlását. De mindig ugy, hogy a régi kiveszett hit vagy eszmények helyébe uj hit, uj eszmék laptek, melyek ■ régi romokon alakuló nj társadalmat a uj Iörvényéé kereteket uj élő társadalommal töltötték meg : hívták légyen azt ksraaaléayeégnek, vagy mohari jognak, vagy hívják majd annak idejfcn — minek T Eddig van. Itt meg kod állnunk. Ea a jövő rejtvénye, a mit ma még egyikünk sem tud. A mit ma tudunk, annyi: hogy a valláa, as élő hit kivessett szivünkből; vele együtt elhomályosult bennünk a jé éa rossz tudata ; a lelkiismeret; ennek követkaatábea erkölcseink megromlottak: a keresztényi szeretet helyett tetteinket az öoaée e a vak gyBlölet vezeti. Magunknak minél több földi jót szerezni minden áron, ebből áh törekvésünk ; mert eaan tul más ételtől örömet, más életben büntetési nem váruuk. Elvesaiettük a hitel a másvilági igasaágasolgáltatáabsD; ezért beérjük azzal, ba a földi bíró asemát megcsalnunk sikerül. Ebbeli a versenyben aztán természetszerűleg nem a jó gyös. hanem a roaaz; a kit lelkiismerete kevésbbé feszélyez. A müveit osztályok ez erkölcsi állapotával szemben még magaaan áll a köznép, melyet legalább a nyomor, aa őhfentartás ösztöne baji a fennálló törvényes keretek szét e-zi'éaéra. Ily körülmények köst a társadalom fenmara-dása s megújhodása attól fSgg: van-e ereje magában a roaaaat elnyomni, aa elfojtott lelkiismeretet jogába vias'ahelyezni s a keresatéay valláa taat-táaát a jóról ée a rosaarói újra lelkébe fogadal és ast Haltait erkölcsével Megpecsételni. Hi erre van ereje: leoiawred. ha nincs: Nsgy-Kanisaa, minap Zala 41. mim (S lap) 1898. május M tl éa. srintén szánt^öldnek használ, 1 kii béta, melyben 1 woba éa 1 konyha vaa, azonkívül 2-8 drb szarvssmarhájs. néhány aeítéa apró marha képari tulajdonát A kinek már moat több toldja vaa, kevesebbet keres napsaimmal, míg a kinek kavsssbkée Vaa, többet kereebe< ily módon és igy a külömlségek jérésst kiegyealödnek á mi s beateteket illeti, két résars kOlönOlnek, u m. keaapénr bevételekre, éa S tsrméssstbsn betett,! da s család által lethaacnáll értékekre. As dObbi kategóriába tarlósnak a napaaámkareeal, aa ria-dott mesógaidaaágt terményekből és S gaadaaági felarisgbM meneti barátéi, as utóbbiba a hás-tartáa aaékaégtete, a lakáa értéke stb„ meiy léte lek a kiadások rovatában ia sserepdnek. A kéaapánabevételek között lagjelanlékinythb a nap-náaakaraaat A karmati Aaaaag kimatatáaa célja-bot asabadoo vásoinm a napaaámviaaoavok al, s Igy ennek vidékén is varosunkban rosásra, a többit padig gyalog nspazámmri karasík. A lavarbér vidékünkön as iddassk, s munka sürgőssége és a távolság sasnst 80 kr és 1 M bt kr. kdsfltt váltakozik ás igy átlagos ÖmsagOl I trt vehető M. Egy-egy munkanapra agy favari véve, a 16 frtnyt össsag megkeresésé bes 15 aap szükségen Eaik már moat gyalog napaaémra átlag 60 nap s családfő résaéréi és 40-46 aap a családtagok rémire. A gyalog napsaim aagy aága tsrméaaataasa kttéaMaO a féráekra, nőkre éa gytrmskskis aáavs, és as egym héaapohhaa a kővstkaaO: melyek uralaodaak. A napasámksnaat saámbavétsléaél á téli'hónapok caak alig jéaaak ssámba, legalább némileg vagyonosabb embereknél, kik s téli bó napok Isgnsvssstsmbb kersertágávri, as erdei maakával nem foglal kosnak, réssiat ss uradalmi erdők naiv távotaágánál, részint aaart aa arada-lom n efféle munkál s nspasámna assllár embe rekask sokkal ssivassbban sdjs. Legfeljebb va alkalmával ksrsahstnak — mint bajlék — néhány (1—I) frtol A tulajdonképpeni oapeaámievékeoyeég caak mániái hóvsl kaadő-dik áa tart pktéber végéig, üa ezen 8 hónapra állag 110 Bankában lölihetö napot asámltaak, s családfő ama időből minisav 80-90 nspot tölthet napeeámban. A család tőntt tsgjsi (ss asszony éa aeatlag 1—9 serdfllt kora gyamek) nap-ssámhaa csak mintegy éO—41 napot tölthetnek. A munkában tóilbető idd többi réaaét saját féUMk munkálásávsl, általában saját gaz-daaágak kőről töltik ; és saját földjükön a munka nagy rásaél, léképp as aratást u aasaoay éa gyarsksk végzik, míg s családfő rémért dolgozik aratás id^éo A legtöbb cssládbsn 8-ao járnak aapssámba és pad% majd mind a hárman agyAlt: u ara tásnál a iára miat kaszás, a nő mlat marokaasdO, úgyszintén agyább mesei mankáiatoknál is, ha caak a cmládlő tuvarnaáaanl elfoglalva nincsen. aaart ka tamjHHjara, tarméehaiaksri táara, gabooaasállilásra alkalom kiaéftoMk, okvetlen est fogja végmai, akivel jóval jóvedefase sőbb a gyalog aa pasámnál, A napaaémmal kara sett öaesaget 80-90 Írtban lehel asagáiiapitanl olyképpen, bogy 90 - 26 frt aaik a lova ősasároekad, roiqjsl alá tanát ve mindent. Iliét meg nem menti senki Ds S romok bes újra csak a karasstény erkölcs fog frilámadoi, bér más alakban, mint eddig isassrtflk. A megújuló bitnek és arkOlesnsk s lölaziare vetendő ujabb társadalmi rét agak lesznek hordoséi: mindaddig, mig aaok is mag nem romlanak. Msrt s megújhodás, aa éW alva hozza est Isy magával, mely as efbéléri a a Isrméeseti világban ugyanaz. Ninca külső halalom, mely a lát a kldoiáatd!, mely a lesisi á telosslástöl megóvja, há áa elkorhadt, vagy. rotbaéáanak Indáit De aa öai életerő a leloaalott anyagokban uj élstfolysmol bos léire, ta aa Igy tmtl mindvégig. Életre ssonbsn, agy m erkölcsi, miat aa hnyssi világban, caak az tarthat Igényt, a miben az rieterő s az álstmOkő-déeak végstetri vájó készség magvas. A valéaosság, U álé srkőlcsbea nyilatkozó bit pedig ss emberi társadalmak életerejének semmi egyébbel aem pótolható eleme Eanak s tdnjltáss aa 4 aagy Mádat, moly A társadalmi bajok gyé» gyitáaaban aa agyhásskra s rémben u öessss aavalésl téoyesökre is vár. Nem valamelyik egy-básra, és sundagyikra, beleértve a midét is. Lágy mák sz sgvhés szolgái igu pásztor i u Ur BTáiéaak. Gondoljanak a nagy példaadókra — hím ebben mindsikk egyház oly gazdag — a Pázmányokra, a Savonaroiákr; vegyék szivükbe újra Latber oktatását. Prédikáljanak a népnek, hím as ugy szomjuzza az IgasBágot, mint ss aésu masé a nyári saöt. Ne merüljenek dogmatikai aaOtssálhssopláshs; hanem asé\|isnsk a nép esivébm; markoljanak a való életbe. Igy latlek a aagy prédikátorok mindenha. Hiaa most ia annyi a nyomor, vagy még több miat régen : a szülő most b aggódik gv máskáért; a srivtsMb gonont moat is utoléri néhs aa Igu Biró sajtó kms~s házasok moat is viaaiik egymás ksrsast-ját; as siárvait féssakhsn as árvák sorm moat PHáak Március 40 80 10 Április 40 80 10 Május 60' 40 80 Juoius 80 40 10 Július 70 60 M 1 Augusztus 100 80 85 Szeptember 80 60 80 Október 60 40 10 is Igy az általáaoa aapaaámóasaeg a léráakaál 60 kr., nőknél 44, gyarmskakad 97 krajoét. Ezen átlagos adatok assriat a 'érfl aapasámmsl mag keres 96 frtol, a nő 17-18 Irtot a gyermekek padig 10-11 Irtat Így deknl s fonlos bevetd, mely miniagy 88-90 (Hot szo gáltat s család pénztáré bs. A kir ntegytet estély®. Puháa. sajialaoal, sírta ball a bólshév virág satrms. Havasik. A raggdi aseilő gyengéden belebelekap a gombos akéattk lombjaiba, ■agaérraa tompán, aaaagva; saárnyárs vsad a máaoras vtrágillstot éa a gyepes udvarok kaviaam alját beasari, lelahiatTa máim iigaiikk ékmságáial, aa akéáfc flrtéa virágaiask tieita mirablval. A oyiriiág-kerti asatalra bajalva a maatak aMWt rébámariat loatoa, bér aanoa próaai dolossal logtalkosaak: a mmH Háswáaáéá revaiaa, pld betűs labiriataaál saánija át laprél-lspia kotató ---ilk. 1U s türdősaasoa I ttbvs »lüB, asm soagwára, ék mis aagy Mádat leasaaay neagy- Ifieik, stt iéaa s foaj mik hány mááer magaasa a ' laak aa atihsa mamát ariabirv fognak gwadolai... Aa iéagm káaaUédések ama horkáast agy Apd kámaHtaal, raaáaaai. Lajossá, • kar. M fataéhataiiaa dalba, lahMéta éamaaákaa a aahémtgalmsb latsat i kiéHyiHt asm bmbeáatt, ayagodtaa tarvesgeSsti, Maisa sikerre sséaritsM. ügy is tértért miadea. Igy kicsi, éa amsál lelkesebb nöi és Mrbmspart támsfaáa M aaáp Htekvésrihaa. Aa asaam Ifié árit; ktssi takar-kan tastat aémt aa amsatask. A aésMk késsé ládéoek kötőit is Mksrlk mégagyaasr üssmAsmí egy faéái akti váioaaak iartatriKjpaeekb alaamlt, és aaaek a aaéa májusi ájsukáaak as emlékei aokan magukkal riaaik a masms Uráéiba Ki sibsrlK a legsssbban, ki voli s legjobb? Ml briós volna Jáéanai Psáe/wa Réaa ás SAm Imii éneke, a máksdvsMk saéa aMhiéaa, Wbb vall, salat a mennyit éllleMáaaakrái a Itr I laaláala elén msgfost Valósággal a kik aaayi ksaliiiá«a<, aaayi küavettea előadó klaamággal taáaak akl4aari hA sbsaáaask ksmaniaaaal, aaafcaái véasmalsd a sahtaaas ImlksdvaM aaártéá, Ckbasjánallméa a ml éiishssja földiák, Bagmmi (MÍssÉsteái) Mail a kssat mslybsa a ssáp ha\|milt péa eéikll, karsssilai tarméaaslm kájtal msssgtak, mafs l karol, a sslapad ia. Inam léé mai, művészi Imbhil volt sgybsáMtva. Semmi Wrivé. sehol aÜeat-mnaéáa, mlsdaa a IsfÜmbtéislA, mely a legfinomabb Isim bélyegéi hordta aaagáa, A háslaaég mijiésat kaavaaatsaáNs aéimlaa séf nélkül kallé mértékben mábtaydts, ás a Mjoa tapsok a Isgésslaiéhbsk voltak Tsláa már bslaap, holaapaláa bevoaják a aaataaek bárssaym bamrtait a aslrka, malriéál kftpőaysgaákel, lsbsssál>ák sorban as ablak-függőayüksi A homályoa kdkalicáák misdmsá, aémák Isasaak ashéay hétig t legfeljebb aébéay bearekedi lé\|y süamég aérgama ss slsé napokban B világos shiaktáblákoa A songarán mát fog pattaaal a hány bar, oh, és a kis srisit IHII S hk is ssomora. As smbsri sut aam váüoaik. Mag lehat asl dobogtatni ma i^cssk ugy, mial hajdan, ha vsa, a ki barjala játuani tudjon, lat a Isg felségeséhb aüvásaatst must gyakorolják Magyar ország papjai 1 trassék ál hivatásuk magasitaaaáfát. As 6 kezűkbe vaa letéve s gyógyítás kalcw. Ha ék megnyitják hl aaik lelkét, a szeretet vallásának, akkor meggyógyulhat B beteg emberiség. Ha nem nyitják mag, akkor aam ságit ason a világon •emmiláls orvoaaág. Csakhogy a gyógyítási ma gakoa kell kaadeniOk. Hagyják el, ay aayagias-ságot, mely nekik is aagyírémlksl halaiméba kwiletle Próbáljanak egészen ssent hivatásuknak élni, A lemondás értékaasbb gyümölosöt fog ls> remni ssámukra mér NI, mini a msnayil bs sl* vsmlsll anyagi javak értsk t vtaaas fogják saa-rssni a halslmat a leikék fölött Nincsen ettől mii Mini s msbadslilatgash : ha est a hatalmat aam latsa szolgái gyakoroQákJsIikor a Várkonyiak bitorolják ast e íme, eimondlam, amit a tárgy isldl gondolok Adná Isten, hogy ugy amadtam volna at, bogy aaavaim megleljék ugpkst ások asivábe, s kiket Illatnak. Ám u ember osak vei: As á dá I leien ádja, Ha 0 akarja, akkor minden mag IsrmO földre laiáL Ha 0 ham akarja, ugyla hiába miadea eröködee. Annyit mindaassstre assrataék, bogy a kik a Borokai olvassák, na néosék a Iormát, caak az érsést, a melyből (akadtak áa as isaaaágo-, a mi bennük megméíal Tökéletlen sdényben is vsa néha nemee bor. Hátha es as én borom sgéassé-gére fog válai u éa tdas, beteg namastssansk. Flrsnss, március hó. Mlpt Bhafi hésdpaa t'tsmmtu L a larae Minden aif aaáp, Mkév, világos, a küaayá taaMtak aataai agybwlvaáaab est éám hasgaislával. A m'aa tmhm harjakél haagsk, elama Myaak. a ksaaaak, maaakba Oiettk és vele tava. GaBagstaek. Laaaaa aa éMaksaé bárdé Hggéav, Máe/ate Rása és áflha Eaail aJkotáaainak sgyik iBgssshh rthmMét, wíli áara^éá'Vból énekeltek egy éasMat Iltslaságiak előtt aam Masrstlaa aár a saénhangu éaakm éa isy ajat M a tutik rómk. Elvezettel hallgatta öl éa •slaai aam sbaré tspaw jtdtalaasatÜ saáp •löadá-akai, malynak agy résas a kltlnő MsK, Mldá Miksát IttaMa. Uráp/aásdái l Egy nagy darab aapwmras, ragyogó tavam Beakadt be a stlnpadra. tsle Ma hisgllM. ée gaadBg, hullámió, változó dsrüa sslsel hdváay asnrdka-kat rajtoltak a v lágsskák Islakrs. Marni Mraty kedves kia vígjátékára, a •Vlrégfitkadás< rn került a sor, éa aa Igym mlHiislll aaayi életet Iktatok ebbe s bájos, poatlktn kia darsbbs, a mennyi agT jél Baaaajtiaaolt saiatármlataak la éloBérstéra várnák. Oyora tamaábaa, át aam alhamarind a gördült Is, Irvwna jatiatmá benn miaáaa jslsaési és s kéaflaaág lapm és vidám hssaja llktmlr ■agakasalatla aa előadás menetét, á agysnart tsraésamasaág vak a hálások asakáai a műkedvelők ksasésa , asm kstmték aa sffsktáU pózokban, a hamis sé-Mabaa énnek titkát. Ilyen előadást még sAMg asm ptndnkáltak nálnok, Sqd Sándor dokteraébaa (Malin Mm vlgjéátkl sobrettet ismartflak meg. Ensyi készültséggel dl* letténsok klsOM elvétve lalálkosbatnak. öataáata-aaa gondolkodó BOvéssl 18, tsrsmté erO, ssapa kedély, msly egyik plllsnstbaa mosolyog, kaoag, a másikban boa, mamara, közel áll a taáshos. Táraalgám káaayaá, folyékony, játéka késtss, ám lagaiaié, mosdalatal karakek. Bájos, bolondozás jó aalvt, édes kis Iséay veit aa é aseraimm kis Nallije. Különösen abban a jel#-nslhan mutatia be isdásaaak erejét árikor a mattal játsszák sl, mlker ásnak as éáss, fsMthsásá-Isa délutánnak as emlékét driják fel, mely méa jobban váflfédlk, miat M víréa a tavasz déa. A kóaOaség látható ÜstlaimáMaal ktoérte mio-dsn egym mosdahlát, miaáaa agysa szavát. M Maa (Márta) a rsUsadmta saaiaokot kodé néni aahéa, komoly ssartpébsa aratott aa-jos siksrt á Utal kaasanoaykáaaá kisaay ktasay Nagy-Kanina, vasárnap Zala 41. «ám (4r lap) 1198. májai hí i7-én ál kellat \|fiirai egyéniségét egy szürkefejű, örökké rsörtőlődö, pörre miodígkész nénike sUkjábs, s mi nem kiesi felada'. De ex atépsn sikerllt 4a a darab végéa aagy derttliaé-git keltáit a hirtelen váltoaáa, a megadta, a bárány tseidség. Tkboly Idánál (Odös) kedvesebb, rskoaeáHa-nabb ki* lat sksrvs aea tslálhsllsh «o\|na. Ki-tűnőén feeUK a nőké párok absn, róssás srca szinte kiessUaat, mikor aaiara 'épe't. Egy kiesé tavarba kosták a kíváncsi s<emek, de a tátéksn aaa .érenilk aat meg. Hnekáodt Aranka (Kati) kioai uetvpéhea ia ligyelaMt kelteit. l'npr Ullaaaa Klek (Péter) miatsképe voh u igtti papacshösöknek, kik firfitké lásosgnak, terveket nőnek, da caak akkor, h< a feleségük — nincs jelen, a kik nagy hibával indulnak aki ■ JtUMuut1, kanom aa ssssony egyetlen .pil-laaliaa nyakát »tegí a hirtelen nekibatdslásnak. Ungtr alakítása minden isiben tökélatra vnti éa a legasgyobb hattal a darab végén érte al, mikor véyra aégii c«ak kílör éa ö kerekedik felöl. Bthm Emil (Laci) laitláaa, liáan alakította a szangvinikus sserelmrst, kiakvátta sierepét a leg-alolaö részletig, a<ik kedves vonáaasl rukásts fel.! A leléak pióca ügyet lartangjait kadveaan ját-asoila aMg zeesitlis partaeiéval Engtl Sándor drnéval, éa aaak u apróságok enhssea itvaaitat- Hirdetmóny. A helyben állomásozó ca. éa kir, 48. aaimu gyalogezred póttartalékos legénysége folyó éri méjne hó 24-én reggeli fi órától kezdve Kis-Kanissa, Hajósa, szepet neki major éa a principális kanális általi határolt lőtéren htrcszerű céllöréaaelel tart r FelhivomlTköiőnoégOt, hogy a jelzett lartla tel 6000 .lépés körületben ezen napon annálin-kább ia kikerülje, mert as olt tartóskodás élet veszélyes. Nagy Kauiuán, 1808. évi május hó 19-én. DEÁK PfiTER a k., naéMtkapttinj. H I R KE. lék el hataaokat Aa elöadáa kitűnő volt. a mi a komoly próbák errdaényr. Aa elöaaáat a pezsgő vidáauág, a gyorsaság jellemeate leginkább. A fel ronts végén a felxngott vihari tsp-aukaak aem akart rég* ssakndni, a közönséget aainta frappiroi'a a nerep ők kltlaö játéka. Eny-nyit — bocsáaat a nyilUágért — nem mertünk mi aea reményleni. A darabot Salyi S4ndor kollegánk rcndeite. A műsor utolsó márnái Hugonai (Haokstedl) Irén töltötte ki. Hfsvy „Nagy sriá"-ját énekelte a „Zridóní'161. A mi kedvea kis nüvéaz-nőnk, ea s«le valósággal remekelt. Újból meg-oaodáltuk u ö hatalmas esép hangját, mely hajlékonyaágában >okai nyert. Enektekalkaía művészibb, a lélegzetvételnél aUataU egy ka oly felesleg ssokás', a melyek, ht nem ia voltak na* gyon szembeötlők, da aindenesatre ma sokkal inkább énáaysaíiik aaép énekét Csapa ssin, melegség áradt aaét at erőteljes érces, a cizelalt finom kasgok sxárny«in. Éneké végével orkta-Kterü erővel t5n ki a taps ugy, hogy egy ked vea kis népdallal meg kelen toldania sxárctt, Estei a dalával caak fokoata a csodál kosási. Tinta piano aélysn belekaptak minden eraff eshbe, bangalatot keltattak úgy, hogy as utolsó takttu után megbűvölten nézett egyidelg a kö-xfiuség s oaak astáa súgott fel újból a taps. Zongorán nővére, Huektltdi Aranka kísérte kellő pracisittasal. Kantán Ztolnay senekara vette át a "terepet éa kosták Itradbatatlanal, mig a hajnalpír be aea kandikált a nagy ablakokon. A város háiából. 9846 1898. Hlrdetasény. Nagy* Kanisaa város tanácsa réssáröl kőshirré tétalik, bogy Nagy-Kaníxaa város 1898. évi töke kamat adó kivetési lajatroma u 1888 évi 44. le. Ifi. 4^18. fai értelmében a mái naptól lógva 8 napon ál a városi adóhivatal helyiségé ben kOsssemlére kitételetat oly célból, hogy a hivatalos órán belli bárki állal betekinthető, hogy ax ellen éasrevétslrl megtehesse éa pedig: •) Ason adósók, kik as illelő lajstromban meg-áUspitott adónemmel mtr a mull érben ia meg-ioltak róva, a lajstrom kősssemlére kilététének b) ason adósék, kik a kivetési ajatromban meg-állspitott sdóvsl lolyó évben eiősxör rovatuk meg. adótartásuknak u adókönyvecskékben tfir-tént bejegyzését kővető 15 nsp alatt Írásban a xalsegerssegi m. kir. pénsügyigssgatóaágnál be-nytúthaaaák. Nagy-Kanisaán, 1898. májas bó 19-éa. — aseasélyl blr. Ctanádf Artkur ezredes, a cs. és kir. 48-ik sya ogeirrd parsiicsnoks, i helyben állomákoaó 4. sásslóalj ssem eussgijsrs pénteken városunkba értesíti. — Bereadelés. CUgmadia András dr. alsó-lendvai aljáráabirólas Igasságlgyministier a győri kir. ilélőtábláhos tsnác^jegysővé.kineveste, illetve berendelt. — Elítéli káplka. 1896. október ü4--én, mikor Már Imre képviaelőjelölt Snpthuknt tartotta - programmbesaédjét, Lepsényi hivel: a néppárti válaastók, est mindenáron meg akarták akadályosnL Aaasonyok, férfiak kövekkel, lassksk kai dobálták meg a bevonuló kormány-pártiakat, ax ö'sseseregletl, feldühödött tömeg nekirontott a szekereknek, bogy ialborilsa, s banderistákal lovaikról aksrták levonszolni. Nagyobb baj nem történt, de ssért • felisgelott tömeg vaselői ellen megindilollák a vixsgálatot, magánosok elleni erőassk büntette miatt. Ebben sx ügyben pénteken tsrtoflák meg a helybeli kir törvénysséknél a véglárgyalásl. Néntetk tíésa aaepetneki káplán volt ennek as éretlen erőszakoskodásnak ax értelmi ssersője. A tsrgyalóterem ssufolásis megtelt. Tizenegyen Illek a vádlónak padján, köslük két asasony. A tanUkihallgaltsok égést nap lartottak éa a káplán ur (agadáaait egyszerű polgárok szemébe vágták, hogy as nem igy vsn. As iléle-i let asombston délelőtt hirde fék ki. — Németh prés hollétéről, aely egyszerű kél kis vaslapból áll, Omld oaak vallatás alatt adat Mvilágosítást A lőbünőst a rsadőrségtöl as Igyéaaaégi Un önbe fogják átkísérni. Ftivéftí egyenlőre kéojrater-okokbol a rendőrség aaabad lábon hagyja, da nem sasbad a városból eltávoznia. — Hllkéaaáfi klwáMa A nagy ka ni- ssai úr. kilkM) folyó hó 19-én gebei ........... Vilmos, kir. tanácsos, hitköaaégi elnök, elnökléae mellett rvDdkivflli kőxgyütest tartott. A kösgyfilés egyedüli tárgya « ttmplom ÜalakMm, ültm kihintim volt. A közgyűlés belátván as átalakítás szükségét, egyhangúlag hossájtrult aa s^járóatg abbeli előterjesztéséhez, bogy s templom még aa év folyamában átalakíttassák s esen célra 90.000 frt költséget iránysolt elő. fifaaekdalek ée aaavalaa Aarafc. • Es a címe annak a, kiváló nyoaadai ízléssel kiállított verskötetnek, mely HajjtiáSándor gyermekverseinek második kiadását tartalmazza. A bővitő részben hussookét teljesen aj költeményt ía találtunk benne. Es különösebben is fölhív beanünket verskötet aéltatáeárs, mit legközelebb meg a teszünk. Most csak sst említjük mag, hogy az iskoláagyermekek axámára kivtlósn ajámnaló művet FUoktl Fülöp könyvkiadó vállalata adta ki, Ht kapható 1 koronáért. Terjedalms: >aa nyomott Ív. — Jáaaal Meri Meaaaea. Jámm Mari, a Nemzeti Ssinhás nagy müvéasnője Smtn» zongoraművész te Somogyi Karola operaeoekaaoő társaságában csfitörtököo délután Sümegre érkezeti, bogy a sümegi kaasiaó által rondául! müvéazeslélyen közreműködjenek. Sümegen már napok ÓU kéasültel^a vendégek fogadására. A megérkesésnél Lttbomiek (labor, a kaaainó elnök meleg ssavakkal üdvöaőlte a müvésztáraaságot. Este a kaasiaó nagyterme ssufoláaig megtelt közönségei, melynek nagjrésse erre at alkakxara a vidékről jött Sümegre A közönség • műsor minden aiámát frenetikus tapsaaJ te ssünei nem akaró éljensésael logadta Hangverseny ntán a mlvésstársasAg tisxteletere fényee bankett volt. — KI legelt deeeater. flésráaa Mihály kOsbonvéd, a ault hét egyik éjjelto előzetes be-islentte nelkll bncsuzoti sl a kaasárayábál, még csak a legjobb ism rőeeiaek eea ssáott erről Távot áss nea igen Unt fel, mart civil inkába 0'lö<ö't mielőtt elbsgyta a ksszámyát. De nem Géza káplánt Ut havi /ogkdtra itUtik, Kuruet eokáig örülhetett ssabadatgáaak, mert tegnapelőtt Jáno t, Bognár Józselet szintén 9—8 havi fog-fogták otíboa, a sallei htzánál a ceeaddrők NEC ALBERT, sflwlr. LENGYEL LAJOS, k. polgáiesster. házra, Tümttr Györgyöt te Ctottdor István nét egy-égy havi fogházra. A többi hat vtdlotlat lelmenlették. A királyi alűgyéu, ki a vádat képvlaelle, ax elitéltek, valamiül a falmentett hat aassooy kftsül négyünk a terhére felebbezett. — Al Ítélet Indokoláaántl Tóth László törvényaséki elnök, lehel, hogy akaratlanéi, de oly kifqjesést használt, a minő Magyar-országon erről a helyről eddig alig hangzott el. Mi a magunk rteaéről nem mondunk íteletet a használt kilejeiésről, ámde köleleaséglnknek tartjuk felemlitani. As elnök, midőn a vádlottaknak magyanásta, hogy ' mit vett a törvssék enyhitö te mit terhelő körülménynek, még est ia mondta :, A ssepetnekiek becsületes emberek. Vannak kősóitok magyarolánémetek, horvátok. Ok a maguk egyszeri essfikbél nem követték volna ezt el, mert jó kereastények, hm ziidók... Aztán síelve lette utánna:.. ái ha atok tolnának ü". Es a leeke a káplán urnák akart esólni te nem értjük: míl akart aszal moqdani tulajdonképpen as elnök, hogy : nm itidik l A lárgysüóleremben igen aok • zsidó ia voll jelen, köztük orvos, te ügyvédek, a kik furc-án néztek őasse. — Péuabamslallék. Aa u'osó betekben ugysnossk sűrű egymáauiánlian jöttek forgalomba nálunk haaia baszfilereMk. folyó hó 19-én reggel a piacon egy z<ibárasnál akart valaait vásárolni Otoalá Jánosáé, egy kiakaniassi nap asáaos lsleségé. Ai alku alán ax aaa/ony bat fauszfillérs«el Q^etetK A< elsddnsk azonnsl faltán! a pénz kilváayabb s ine, é< ah'gy ujai kőaött hajlítani próbálta, kettétörött az egyik. A többi la hamis volt. A közelben ál é rendőr ssonaal gondtaiba vette as sassonyt, kit majdnem erdssk<al kellett bevinni a rendőraégi épületbe, hol megmotoz ák. Még négy darab huaxfillérsst Uáltak nála A kaiai«itványok igen sikerültek, oaak a színűk egy kiaaé mogtört, sötétes, A vissgálatot nyoabas megindítóiták, a aely sikerrel járt. Ouald János kiakaai<aai lakos hátánál a raudöraég talált la agy busafilté- vi azaboaták Kanissárs. — Hekéa aapsk. As iskolaév robaaoaaa a vége Mé köseledik. A meleggel egy arlayban nő a diákság vágyódása a vakációra. A ssünidő — a diákok álma, as as édea tis halas ssmmit-t-vte, amely akkor a legédesebb, amikor már a legutolsó. As osztálvok kösötü vakációt, aat meg se bocsüli a diák, de as ntoUi osstály uttni doloe far nienle a legkívánatosabb. De hogy la ae volna igy! Hisseu ea a vakáció a nagy melamortósiaok kora. Ekkor vedlik ál a gimnázists egyetemi polgárrá, olyan emb rré, akinek mAr az iskolai fegyelmi aubályok nem tiltják a dohányzást meg a kávéhátba járást. Ebben a vakációban kezdődik az a kor, amelyet mindén fiatal ember életében bátran karambolt kyrtzaknak lehet neveanL De Isgylak igat-ágo-tak. A nyolcadik oaslály utáni vakáció megérdemelt nyugalom Itt heveri ki a tudományok ifjú művelője, a nagy mummuat: a matúra táradalmait. Mart u érettségi vixsgáát, 4, as ígssán borsassió dolog. Éppen s héten, a lagyo* szentek utáni aaép, verőfényes májusi idöbea kezdődtek at éreltaégik a legtöbb iekolában. A régi ceremóniák, amelyekről a kisebb diákok olyan borsalommal beazélnak. mini valami köeépkori inkvi-xicióról, túra kezdődtek. Es • diákok advé újra nagyol dobbant, amikor as első Írásbeli viaagl-lat előtt bevonult as igaagató egésx táborksréval és Idtörté a miniszteri levél nagy pecsétjét Azután elkfilönitik ss sbllsrtsnssket Csak ae-hány ember léha egy-egy siobában, hogy vs-lami tilos 'ImmUt' ne töflénjek. EieofeHl pedig ott Őrködik mindig a kirendelt profaaasor argua-szeme, amelyen eaak agy dolog ind klfogaí: a diákfurfang...... Egy aaóval a matúra nehéz nap kat ró a szegén v diáknép lelkére. Da ssért még akadnak olyanok ia, akiknek örömet okosnak ti érettségi visagálatok, A kisdiákok azok, akik mivel $ tantermekre szűkség vaa, Így jutnsk egy. pár napi vakációhoz. S amíg a poros iskola terem helyeit a szabadban csataagotaak, s>eg- ] res veréséhez szlkaéges eezkősl, ds es nea volt! kapjs leikűkel a félő sejtés : Hej, máhos agy, [sí igasi. Es aár elvásott egy kiesé. A valódi két három... hét antendöro ránk kari! a sori N»gy-K»nim>«m, vaárn«p — SS Irlakaaall Utll. A oaalrák hadügy-miniiiter 88 frdei tartalékot titfítt mtffontoU rangjától, mert tavaly novemberben megjelentek annak a RitUr mvű munkásaik a temitéién, a kit a Badepi való savirgáaok alkalmával a katonák ' gyonlöltok. Bizonynyil aal a nagy bOnt nem bocsáthatta meg semmiként a hadak retteaetea istene Ml is tvaSlnost ebból a 9B úrból 1.. A gráci Ielsőbb, iskolákban egyébként erős akció indult meg as iránybsn, bogy a* tavas tartalékos L thtUk mondjanak U. A tervet sokan tstssássel fogadtak áa már aokan je-lentksstek ia, hogy rangjukról lamoodunak. — Clg»y klalérla. N. Sat.-Miklósról Írja kvilszónk est sz esetet: Egy námet-sst.-miklósi ssegány paraastaassonynsk aaaggatáaai voltak karjában, megjárta már vele többszőr as orvost, patikát, de nem tudott irt találat bajára. A minap boaiávetödött egy tudóa kóbor cigányasszony a sat ajánlotta, hogy a beteg ssssony tegyen mindegyik keiébe egy-egy tisforintost é» sat jól sioritss össze, msjd elvette tőle, papirba göngyölte ás kél tányér kösé tévs a beteg ssssony ágys alatt elásia. Igy jól végssva dolgát, elment est mondván, néhány óra múlva viasaajöu, akkor kiveszik a tányért, az tele leaa viasel, a mi persze s kun Által kihúzott betegség lenne stb. Sióval, akkor miodm jó Isis. A sflfény nő, ki sí egyik tisesi kölcsön kérte, mivel neki nem volt, nagyban várta a tudóa cigánynő vi-sza-jőttél, de bis azt várjialla végre nélküle áatak elő a tányérokat, de ciak a tányérokat, mert a pénz, de még vis se volt benne. Hogy hova lett a ket tizea, azt talán nam nehéz kilslálni. Most a csendőrség üti nyomát ss élelmes oi gányssszooynak. — Prakwtl-««Ar4Íáa. Mikik Sándor keszt-hsiyi gssdásstól, több sikerült Itiiebb zenemű sssrzöjélöl, most kmetegy tfllbemlszó, tüzes kii szerzemény jélent meg s zenepiaron .Praxi-ctdrddt' címen. Müvét Ctanddy Gusztáv drnénik, a tíeorgikon igazgatója kedve nejének ajánlja. Kapható a szerzőnél és Físchel Fülp könyvke-reskedönél. Ara 60 kr. A tiszta jövedelem 10/,-át s Keszthelyen ielállilsndö Fesletich sso bor javára ajánlotta fai s szerző. ■aJAIIa. A szepetneki önkéntes lüzolló-egye süléi folyó hó 29-án Erdélyi János oígány-zene kara áa aaját tűzoltó-zenekara közreműködése mellett s >orr-inai' srddben zártkörű majálist rendez. Belépti-díj személyenkint 80 kr., cssléd jegy bO kr. Kezdete dé ulén 3 órskor. Felülflze-tések köszönettel fogadtatnak. éa hirlapilsg nyűg téststnsk. Kedvezőtlen idő esetén a mulatságot a következő napon, azaz májua hó 80 én tartják meg. ' N >i» •-"-r-/i _ — Raklézyllkiaiég. NuttU község hatá rában Zak-Egerszeg mellett, a napokban egy félig már ielossláinak indult holttestra bukkan tak, melyről kéaóbb bebizonyult, bogy az t községi kanást bojtár hullája, kit már hetekkel aselötl sgy(műtött egy iimerstlen géplakatos, a nála levő pénzt pedig elrabolta, A tetteit erősen nyomozzák. A gabonaüzletröl Nagy-Kaniasa, 1898. májua 21-én. A budapesti tősadén e héten nagy üslettelenaég uralkodott A caekély készáru ami forgalomra került 80 -70 krrsl olcsóbban adatott el. A ml vidéküoköu e hét kesdstén nagyobb msnayiiégü termények kerültek aisdisrs és pedig eisdstolt bma 14 frt 70 krért tengeri 6 „ 80 „ ssb 7 „ 70 „ árpa 8 „ 96 „ métermáziánként ciáktornyni álloméira aaállilva. A hiláridőüaletbeit az árak még ialenaivebben hanyatlottak. A májua-juniuii búza a mult heti jegyzéanét egy lorintlal olctóbbun ráfi L Az időjárás a vetésekre megfeielő. Helyi áraink ma már igy alskuluak : Buta Irt 18.80-70 Ron r 9.60-60 Zab 7J0—40 Tmom a 690 -80 imént w ÖJÖ-90 Árpa ti 8.60- 960 Bab ftkér n 6.80—90 Zala 41. asám (ff. lap> Bab tarka „ 6.60-60 Uf buta auguastuara „ 10.— Uj ron „ „ 7.60 Üj rtfc* > „ 19.— métarmésiánkint kinizsit psritáiial. Badapeat, 1868. májas 14-4i. (Távirati tudósítás.) A bnza kéizára mi 80 krajcárral olesóbbsa kell el. Határiddűzlet : Buta tavaszra frt 18.88 „ aag-azeptemberre f 10.34-98 Ron ,. ., n 7 98-84 Tingeri májua—janiuara „ 6.64—68 „ jnlina—aegnsztoira ,, 6.98-99 1898. májon hó tti. NYILTTÉR. (Aa • ravatbeu k Dal attakért asa vállal faloUMgat a smark.) Selyem damaszt 75 krtól UMH krlg ■étanakéat — vslaaisl fik.i«, Mér éa nls« ■—sSsra iilpai 4» krtél lé Irt (fi krlg Béta. rrtklat, — a logdTvatoasbb nlili tai» «• silitásatbaa rriiU f\|ra«Uks(h pmtabér éi TésMMMn, vata-■tat késkoa •sálllltvs, — ■latékal f«él\| >aaf for éalléval klléoaek. HENNEBEBO O aalyamfyáral (es. éa klr. aávarl saéUtlé) Ilrlakbta (I) Magyar Uvalaaéa Hrijoba kétaaeraa latélUI? rtftasUsdé. Laptuljdőtió» éa kfad/i pimcmii. r ( l á r. Hirdetések: 1818/tk. 1898. 170-1 Arveréai hirdetmény. A nagykanizsai kir. tvasék tkvi osztálya rétiéről közhírré tétetik, hogy Kii Térés f. Hálása Jóaaefné és Kla Zaussáana 1. Ssookoly Iitvinné kaczorlakl Ukóa végnhaj'aloknik Városi Rozália f. Tőrök Károlyné ksc/orlaki lakóé végrehsjtást i/envedeit elleni 460 Irt tőke, ennek 1899. májai 80 Uil 1896. juliui l-ig 6{. aiontül pedig 6\|ks-malii továbbá ugyaaason végrehaj tatóknak Városi Lázár vésrehajtáat aaanvedstt elleni 980 frt löka, ennek 1892 máim 30-tól 1896. jnliu< l-ig 8\|i azontúl pedig 6\| kamatai, mégis ugysnaaon vég-rehajiatóknak aisdkéi végrehajtási Menvednt elleni 217 Irt 10 kr, eddigi, 19 frt 96 kr. jelenlegi s még (elmerülendő köllaégsk iránti végrehajtás-ügyében a Isainevesett kir, törvéoyszék lerflla. tébes tertnró a kaoawlaki 917, H. i\|kl>en 19 hrss. alatt Vártai Roiálla térj. Török Károlyné tulajdonául felvett 286 írtra, ugy a karsor aki 96 is. Ijkvbea II. 9—7 soraa. alatt Városi Lásár • tulajdonéul felvett 326 frira beo«ült ingatlanok! 1SSS. évi Jaalaa hé 91 Ik aapJAa d e lO érakar Kacsorlsk kóxaég háláséi, vilsmint s geiesi 409. ss. tjkvbea 4-1999/1 hm. aiait Városi Eoaálla lérj. Török Károlyná lulaidonául felveit 669 frtra becaüli ingaikn agyaaaaan aapea déluiéa 9 érakar Gelae kö'eég hasaséi, aég pedig Városi RosAliá Ingatlaaai a 460 Irt tőks a kamatai, ugy a fentebb érímeit költségek, Városi Lásár ingatlanai pedig s 980 fri lőke a kamatai, agy a fentebb ériaiett költaégek bebajlééa ósdijából Varga Lajos felperesi ügyvéd vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatni foiaak. Kikiáltási ár s lentebb kitett becaár. Arverssni kívánók tartoznak a becaár 10/,-ét készpénzben vagy óvadékképea papírban s kiküldött kesébes letenni. Kelt Nigy-Kinizsán, a kir. ívnék miat telekkönyvi hslóságnál 1898. évi máre. hó 98. nspjén. t GÖZONV, kir. tvsséki albiró. 1941/tk. 1896. 188—1. Árverési hirdetmény. A aagy-ksaiseal kir. lArvéay«aék ikvi o»«<áty, rdsaérdi köahirré tétetik, bogy Dr. Tabsly ttyala ügyvéd, nagykaaisaai lakói végrehajtatéaak Da-mntkd Jó«aef éa Pap Mártoa vésrahl\|lá»l aaan-vadd hahó i lakuaok ehssi 69 Irt 66 kr. lébe, ea nak 1896. évi dsoembsr hó 1 Idl jéré 88 ksma-tsi (a melyből aa 1196. évi jultaa hé 18-éa kH űzetett 6 írt éa az 1897. évi majai 8-da kiiiaa-tott 87 Irt 76 kr. learámilaado lea/) tovább 8é irt 60 kr. addigi, 7 irt 76 kr. joimnagi. a még lelmerüleadö költaégek iráati vegrebajtaei űgyr-bsa a leniaeveseO kir. törvéayiaék tarála<éars tartósé s hsbóti 816 as. tjkvbea + 864. hns. alatt felvett é* 686 frtra becsült egén iagatlan, a baháti 44. aalmn telekkvbaa 4- 9 sorasám a'att (elvett a 96 foriatra bec«űit 817119087 rása legelő illetőség, agyaaasoa telekkönyvben -)-10, sons. alatt felveti S 81 frtra beealit 818 19067 ré-z erdő iduOoég, — a haboti 4. aa. tjkvbea -f- 4. km<. aiat felvett Domiakó Jóaikt ill»« 128 fria beealit ^ réaae a hsbóti 1608, ss. Ijkvbsn -+- 767. hraa. a. felvett Ingatlannak Domiakó Jósnfst illetett, da idfl-kösban Bakonyi Pál tulsjdoaába átmaat 164 írtra becaüli \| réaaa,váfrs s hsbóti 7. ss. tjkvbea + 796. hm, slati felveti ingsttasaak Dominkó Jórastot illető 919 frtra baciűlt iileréase ISSS. évi Jaalaa hé IS. aag^to d. a 10 Arakar Hihót köziágbáiáoál aegtartaadé ayilváno> ár-viriiss sladitai Ing. Kikiáltási ér a fennebb kitolt bsosér. Árverezni kívánók tartoaaak a becaár 10'/,-éí kéupénsbsn vagy óvsdékképss papárhaa a kiküldött kezéhez letenni. Keit N.-Kantaán, s kir. tvsaék mint tatokkönyvi halóságnál 189R. évi máre. hé 96. aapíiii. OÓZONT Ur. kaéki slbiró Phönix-Kenőc8 a itattgártí küiigémilg-ügyi éa batagápoléá kt áÜitáiOB 1880-bea erde- met iyer, orvok véto-alíVMli és a Unkl livawk esni amrtot ki-ttadpak ilamirvi. Aa ■gvsdll létezó, kipróbált éi ártalmatlaa szer, ittrtlls gasdag bsjndvéi elömosdiláiára hölgyeknél és arakafi, a ha) kihullása és a^korpa képadóéi aggátlá>ára sgéwwn fiatal embereknél arKaQaa bajust lé-telit. — Jóttllái aa íredméay- és ártoimillsa légért. Tégsly 80 kr., postáa klldva vagy itáa-véttol 90 kr. ft. Hippi Wlaa. I. Wlppliagsr-traiie 14. r_j_i6»—f8 ^UmAJUHAAAiA Richter féie Horgony-Paio-Expellcr Linlment Cnpnioi oomp. ' ba Unavsa kásMsar dtaaéttt aa léi aiprlkéMta aak, mart aár Hbb mist >7 év éta ■irtlahall. «\|Sa-liaiiWmH ktolrmniiktot i>HantiÍk kliiiiajaM, eséiaál. tigangitánél k MfMIéaakaél k aa trn Utal badüriaűlésekra is mtadig gyakrabban nodsltetik. valódi Uornay-Faia-BipaUtr, gyakorta Horgony-Iinta ilbovezés alatt, nom titkos aior, hanem laazt aapaaorl kált-ssar, aMtyask m tosbrtéakaa mm Utsaa káéaswai éO kr, TO kr. k lat lvsg»kéaH értoa wttkmm mkém négTsaactárkaa kéaalatka vsa; fíraktér: ■ nm támf gyégTsaai résérláa slkabnivsl Igao t lébb kisobbértéél aHaasé m I ma akar MgkámaW, évagal -lkrfy" véájagy k SkUm ntkigy I ak mUUI oiiot asa vaMH utwitaa rtaasa I IRgni I. II. k ara. a a Ur. tawt idMI. Igggumr. 3fkS3Hryffi ■aak lacrtsk, anrt f T1 E brzwomban. U Iá I J ^suaáj^m^V^^V Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP köny vkeraakaddaéban Hafy-K galliis Nagy-Knnisa» vasárnap Z»la 41. ss4m (•. lap.) 1898. nájtv hó 21 én 0030 Ign tlUw u itufnkai. - M hasaákt olii »iiit\|l\|l( katéaéglél ewgvlisfátvi (Bizonyítvány kelt Bécsben, 1887. jul. 8-án) legjobb és legolcsóbb F«Rtlntlt4áier A száj kiöblítése csupán fog vagy szájvízzel nem elégséges J a fognak tisstitására. Ehbes felette szükségen vaiamiléle tag- 2 llaitltéaser hassoálaU. X Rlaéealtl kapható 2 MCOOOOOOOOOOOOOOOO lüooooomx^ooooooooocg HIRDETMÉNY. í Gróí Zichy Ödön surdi ménesében Tréíás (Totalizateur) és Wittmann(Weisen Knabe) után nevelt 10 drb 16 markosii&l magasabb 2 és 3 éves mén van a beleznai istállóban 3 eladásra íélállitva § Bővebb értesítést ad az urodalmi inté- X ■ zóség Beleznán. iea-, ő fcrawoooooxowíooooooöoooüá EGYVERGYÁR MT A világhírű Steyeri ÍJTírrir^ntm pfWKMWFT - liépvlselele én raktára Nagy-Kanizsa, Csáktornya és Zala-Igerasag területére: Unger Dllmann Eleknél K-Kanizsán. Á\|kalja daaaii felamerelt raktárát kerékpáresik kekbeN. As amerikai poeu malik védőanyag „ttEMMLKtm** raktára. NélkülOshstetlen minden kerékpárnái, miután asegek által támadt lyukakat asonnsl beragas<lja. Mpár-írjigjiétó ujja fe iémtre- Reisenzahn Antal gaadaaágl gépgyár, vas- és fémén tódé Bpeet VIEótróautoa 38 Legújabb vívmány a találmányok terén. KM léeeefá lánáajpee MailtI ni\|llst\| IV mélae dákkal, aaéketé kkaSMákal, aaak. pt^a aanealytjal, kM kSaayá lé htvea elég uaak kajtáaára a a fiaeképM kaaét mékba adja. Ajáa\|ja tarákká aladaa ■dadája (éa- á. Járgány eeápllkámlealt, araié áa ISkamálé-gépaket laga\|abkmii—S reáégéfatt. ralaaáat mi adta mii talajaíraM aeakfa a ágyék gaa-éaaágt gép- a imklelkit BC Wéeiaae árjegyiáákd éa ir^áaettal káraeatve táeaatggefVetgál. tSO S D n a t n f r i 9 I I 5 lat « 5 pC Pontos házi asszonyok részére. "lg TiLÍFI BOROSTYÁN-KŐ PADLO-FÉNYMÁZ paka paéléaalaak tartós befényeaéaére külOnbOzó színekben, mely 2 - 3 óra alatt tflkéleteisen száraz továbbá gyorsan száradó Spirltus padlófénymáz 4 színben puha padlózatnak azonnali száradás melletti be-fényesésére. SCHRAMM KRISTÓF lakk- és fénytüáz gyáraiból Béos (Simmering), Oftanbaoh a Majna m. Berlin. Alapttftaii iaa7. Továbbá mosható xománez Ikatékak elegáns színárnyalatban mindennemtl házi szerek belényesésére, melyet bárki asak'udo* mány hiányában maga dolgosbai lel, slkalmu mosdó szekrények, ajtók, ablakok, valamint falak besománcotására konyhákban és fürdő ssobákbu. Copsll bútortak, Oopallak belső használatra Damarlak, börlskk, Ssárttóflrnlsz, PoNturlakk, Vssslskk éa Brunolln, mely utóbbi homályos bútorokhoz bassnáltstik, úgyszintén a többi lakklélék valamennyi iparágak részére. Különlegesség: kocsigyárosok, kocsifényezők részére. Kutsohen lakk, Prlparattonslakk, GesUllakk, Sehletf és Laexuriakk eredeti 1 kgrmoa dobozokban. 108—6 Kapható: Fessdhofer József, Neu és Klein füszerkrreske-(töknél Nagy-Kamatán, LaAay Ernő, Marton Móricz kereskedésükben Keszthelyen és Strakia testvéreknél Csáktornyán. Tüdőbetegségek (chronikus katarrhusok és tOdősorvadás) gyógyíthatók e kilünő hatása és teljeeen ártalsutlaa GlandulerflM Hwiwaiwwivig használata által. Slaaéalw a lejjokk mtr kámllyw aaaS Hélkiánasekaál léialiáH ttkaak tágabb a ellrakaladottakb tStftetageágaksál; Meoajtttetaak gjrég7«lt kea-tí a klraevaa írvmk átkai. flláaáiUa a egktataaabb Uaart aaar, ataak nglatgtvil a tiralail a Mbaa gyégyttis a tséékitigllgakat — A lairi iáit Olaadalaa kláayárat nigkiiig •atk. Olaadalaa latinért ■--tkkeana a linataailii págyaiat ghaWw Ha aMkwtga atea aMánttett vegjrl aam, aatjaknek táblaira un Uváet kalUaatlaa illékkitáeil vaaaak, utjwa ártataatlaa, kaaiaiakk haaaaálitatl la. Weaéalu eWállltlalik Dr. Hatatna iMi által Mwriai (t/8) vagyt gyárákea Hlmljii állatakaak tadéáirlfptkél. Taklettákkaa. killiaa a ilkila" tlak beveváara. KtnéM mjaa tahlatta tarialaaa Olí SUadalaa aak mfk-lelt 004 kMtritaát adrigy»ay»jol a 0.10 tyarta Ujcaakrat UtaaéalM ttrvéarlleg vádra a makaéalaaava vaa, atáaaalaklál órtkodják -Válleaatlaa tlakbaa mlnda fjimMjtfi tarUlauaé Staaáataa kaabaa _ Blaéea oámartárbas: I ávag 1 M í > kr. (100 dk.) a t trt N kr. (tO dk.) — Ott, k«l aaa kaphaiá, tardatjaa a Uraktárhaa Diana gyógyszertár, B1IDAPEMT, Károly-kOrnt 8-lk ssáa, boaaaa klváaatia tarjadelaw leaerteta a kemaálett ata^táa wvamkeek, vataataf baagekeak kárántra káldataak. IéS-10 Nyomatott Fisohei Fülöp laptulajdonosnál Nagy-Kanissán 1898, 42. azam. Nagy-Kanizsa, 1898. m^jus hó 26-án. XXV. évfolyam riMk«i rtitp ktanktwMWlM á MaklSSlIld irtakasai lakat napaa-kiat 4. a. 4—I én kW. Ma lillintl t lap eaallamt rlnlri ZALA iniamiiti Politikai lap. rmm IhM (IIH — kr IkM (IMMkf iilwl kMMtaj. Megjelenik N -Kanizsán hetenklnt kétszer: vasárnap és OffitBrtökfo. imm ■traaaallaa ImU aaak Mart kaaesMI eL Mairent aaa aduk vlaaa Felelői nerkeeztö: 3Bazám áx»: 1Q toaQogáx.\| •gAI.AY >Á3ffPOB. ■yti BllaaUaak,.alaaaiata ktréiMaikie naatkaaU Fhatat 1 háayvkír akillilkitstlaialte. Az idei jégbiztosítások. Nagy megütközést kelt mindenhol a gazdaközönség körében a hazai biztosítótársaságoknak az a közös megállapodása, illetőleg kartelszerű megegyezése, mely aierint a termények ez évi, jégelleni biztosítására nézve az idáig fennállott szabad versenj' kizárásával egységes, és pedig jd&nUktnytn ftltmlt díjtételeket szabtak meg. Éppen az idén, mikor a magasabb gabonaárak mellett ugy is majd mégegy-szer annyi biztosítási dij foly be — és pedig nemcsak a jég, hanem a tüzbiztosi tások után is, — indokolatlan volt ezen, la gazdaközönséget érzékenyen sújtó eljárás a tavalyt rossz év utáni pénzeden időben, a midőn a jég elleni biztosítást hazánk kisgazdái éppen moat kezdték még csak országszerte igénybe venni. Főleg a szőlők jégelleni biztosítását akasztja meg ezen kárya intézkedés életbeléptetése; s káros kihatása e téren lesz legérezhetőbb, amennyiben — viszont ma-gát a már szép fejlődésnek indult szőlő-reconstruálást akasztja meg, s épp ezért kétszeresen sajnálatos, mert mi aem termé- szetesebb, minthogy a tulmagas díjösszegek visszariasztják a biztosítani akarókat, e nélkül pedig nincs meg a biztonság azon megnyugtató érzete, aminővel a mostani fillokszerás világban szőlőt bírni s fen tartani at kis gazda részéről óhajtható éa lehetséges ; ha t i. a nagy befektetéssel szemben legalább azon megnyugtató tudata sincs meg hogy egész esztendei kiadását s munkáját nem ronthatja el egy rettenetes \| órai jégverés minden legkevesebb kártalanítás nélkUl. Ám igy az idei, nagyon felemelt dijtételek mellett (a szőlőbiztositás eddig is nagyon drága volt) azinte lehetetlen szőlőt biztosi tani, olyannyira kedvezőtlenfll alakulnak a biztosítónak éfdekkörülményei, mint ahogy ez a kóvetkező kis számításból azonnal világosan kil&nik. .Kétféleképpen lehet biztosítani az idén a szőlőt jég elleOr Ugy fix-dijtétellel 15 írtért 100 írtját, vagy feltételeaen pótdijután-fizetéssel szász firtját 12 írtért (ha t. i. kár nincs, mert kár esetén 50 százalék, vagyis 6 írt a pótdíj* tehát 12+6-18 fit) De ám totál-kár, illetőleg a biztosítás teljes összegéig kártérítés még a 100 iráraiék kármegállapitás esetében sincs sohaaaa; mert a kötvény hátlapján helyet foglal ezen világos kikötés, hogy; »aratási, illetőleg szflretelési költség cimén 20 százalék le* számíttatik; a mi, ha a gabonánál (a lm-aratási-, elcaépléai-réaz és as eladási piacra való felfuvarozási stb költségek ftilirámitáaa után) soknak nem is mondható; de már a •szflretelési költségek akármilyen felszámítása aem hoz ki a tesz érthetővé 20 százalék levonást. De hát levopják! 8 aztán levonnak még 5 százalékot kárWbeciüléai költség cimén ia; kifizetnek tehát 100 frt helyett (teljes kár esetén ia) csak 75 irtot. Hát leérem eren 75 irtot nj íj írttal (fix-dijszabás mellett) vagy pláne (ka pótdij-utánfizetéaael biztoeit valaki, moly mint fentebb mondám: 50 azánlék fniwm lést involvál maga után leijn kár eaetéo) 18 írtul biztoaiuni magának ezen 75 irtotj oly sivár, oly kedvezőtlen arait aam nyerhet sőt csak veszthet < — féle kilátás a aaagéay szőlősgazdára, hogy önkéntelenül ia mindenki arra fakad: »jobb aa öobiztoaitáa.'e vagyis, ha nem biztoaitja, szőlőjét, TÁRCA. „ijferaifekdftlok és arnvalmányok" . Irta: lajtaié Sáaéor. Igen csinos, isiéin külsqjü tizive< verakötet fakuik előttünk. Siersöje: Hajgati Sándor, iskolai bassnálstra asánta. Második kiadáiban moat jelent meg FMul Fülöpnél Nagy-Kiniuán. Tartalmas önseeen 74 költeményt. Esek kösől 22 az elaö kiadásban nem jaiaot meg. Hajgaló Sándornak már régebben a felnőttek Máméra ii jelent meg négy kötet költeménye. Ásókkal nemben ii elismerte a kritika költöl tehetségét. Ujabban a tehetségét a logékony Sfermek-lelkeknek szentelt* majdnem teljeMn. ogy e téren is eltalálta a hangot, mutatja a .Kitdodnevelés' cimfl szaklap bírálata, melyet Gyermekdalainak elaö kiadásáról irt. Bírálata igy hangzott: • Haj/ufó Sándor .Gyermekdalok h staval mányok' eimü munkája nagy rést fog btUUttni 0 gyermekirodalom tátongó hésagjain. Munkája határosott nyereség gyermekirodalmunkra; gyönyörűséggel olvashatják kicsinyek és nagyok egyaránt. Nyereség, hogy verseit határosott vallásosság és haiafiság hatja át mtg át' aat. Amint a szerző most a második kiadás elö savában mondja: a kedvező fogadtitá* te ta elismerő bírálat indította arrs, bogy egy második bövitott kiadást rendezzen lajló ala. Helyesen lette. Helyeeen telte, bogy ő, aki mint pédagogu, u iakolai éleiben a gyermek-esivek legtitkosabb redőit is megismerhette, nt a nem minden hivatott költőitek kijutó előnyt a gyermek irodalom javán te eme étere ügyekesik érvényeaiteai. A gyermek szivek vilagába cnk aa ju bal be igazán a nemesítő hutások bármelyikévei te igy a dallal ia, a ki iimerí 1 gyermeksziveket, a ki kösvetetlen tipiutalatból tuja, hogy minő hangok megtelik meg ásóknak nagyon érzékeny, de asért nem minden érintésre reagáló hatjait. A gyermekeknek "szánl költemények aszal, bogy a fület kitogáililm rithmikai gördulékenységökkei, csengő-bongó rímekkel az olvnónak — hogy agy mondjuk — nyelvzenei ériékét gyönyörködtetik: még nem (eleinek meg teljenn rendeltelteüknek. A néltében hosszában hunéit, felkapott gyermek-verstk negy részében pedig egyebet Mm is igen taláunk. Jól hangzó akkordok azok eaivbereigö melódia nélkül. Hajgató Sándor gyermekverseinek u a kiváló előnyük, hogy majdnem valamennyin esy-egy nemű érzelem hangja reseg át, mely kösvetat-lenül a szívből fakad te utat keru, utat talál ia a szívhez. Ei a keresetlen melódia adja meg költeményeinek — smi minden gyermek-költemény-nek rendeltetése — ss erkölcsi tartalmaaaágot te erkölcsi biilást. Mindegyik költeménynek megvan az erkőloai célja, mily felé a költő mindm sorá- ban, minden veraszakában öetodatoaoa halad te raga4ja magéval a fogékony lelkű kia oivnét k A vallásosság, a basaeseretet, a gyermeki hála az áJialáooe emberueretet édm, átható, boteo-gitó melegeége Omlik el dalain a legnagyobb közvetetleneéggei te ez nen maradhat "telte nélkül még a felnőtt olvaeókkal nimhn sem. A gyermek-beknek szánva, ki oivaata eoaál kedvesebb egyszerűségű dalban a -Mialyánk--ot f „tóm atjváaá, J* tataaiak, ÜLI lakai a aafaa aaaarkaa . Beaateltaaeik a ka aatel lUaéaaltt is ataéiaaékaa. JíJJla el a U 1 Ufj« ai aaaal akantad i TaljMaéJtk Méla, Hm IIIllan, ik.p paraaaaaleé. ■— Aéé zug eaklak, kérve kértak, lUalaanapt kas/artabal; áat, a Blfel Jé aljaklal Faateiteé aa életutat ült (javaakié alkeveaaak, < Wat ai aalvMI i' írllisk ás allaalak IHIMsik le visr alak.1 kl IiIiUi, Ha naae saáWt káralkénu \| Saakaátta aaa a geaeesM Meat ie alaáaakena, aam I" Olyan gyöuyörü imádaág ez, amit miadn uülő, bármilyen valtán, betaauttathat gyermekével. lampionok ós egyébb kerti díszítések nagy választék ban kaphatók Fischel Fülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Kaniaaa, caütörtök Zala 42. Mim (9. lap) ** 1898. míjua hó Kén. a szebben maradó 4—5 frt évi biztositási dijjal biztosítja," illetve kártalanítja magit legföljebb minden 5—6-ik évben ellátogató jégvei és esetére. Csakhogy persze a tőke-azegény és — csapásos év előfordultával — kitartani nem tudó, minden év termésére ráutalt, hitelnélküli kisgazda igy sem (de ugy aem ám!) érezheti magátjdl szóidbirtokaival. Főleg az Agrárbank kölcsönével ujntelepitők vannak és lesznek igy nagy nyugtalanságban, és igen könnyen válságos hnlysetbe is kerülhetnek. Ám nem is szabad ezen tarthatatlan jég-í. biztosítási állapotokat összetett kézzel, tétlenül néznünk. Lépjenek actióba _az egyes megyei gazdasági egyesületek, mint a „Nyitramegyei Gazdasági Egyesület" már meg is tette — ezen, a lapokban olvasható határozata szerint az elsó lépést: >A Nyitramegyei Gazdasági Egyesület elitéli a jégbiztositó-társulatok eljárását, amely szerint a biztosító mezőgazdákkal szemben kartellszerződésre léptek; a bizto-sitó-dijnak szabad verseny alapján való alakulását megakadályozzák; a biztosító feleket egymásközt a cukorgyárosok módszere szerint feloszlatják; s a harcot a biztosító gazdáközönség ellen egyöntetű szabályok szerint egy közös központból, . az Úgynevezett jégirodából fogják vezetni7 Az igazgató választmány azt is elhatározta, bogy a mezőgazdasági biztosítási ügyben javaalatot terjeszt a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének Őszi közgyűlése elé< Vélemenyem szerint a szőlőkölcsönöket nyújtó Agrár-banknak is egyik főgondját kell hogy képezze egy jutápyosabban biztosító társulattal megállapodásra jutni. Szóval: egyesülésre egyesüléssel — kar-telre — kartell el I legyen a Jelszí (sa mielőbbi tett isi) e fontos közgazgasági kérdésben. Zala-Koppány, 1898. máj. 22. Béktfi EUk. Hogyan il a paraszt? Irta: %* II. A másik lontos bevételi forrás s gabona-nemüek eladásából befolyó öesseg. De a gsbonstermésnek caak nagyon csekély része kerül eladásra, mert a termés nagyobb réssé elfogy a háztartásban. Közepes, gyenge terméafl években — minő különösen a mull esztendő volt — kis birtokkal rendelkező gszdáknsk teremni szokott: 10 q busa, 10 q rozs, • q árpa, 90 hl. burgonya, 90 hl burgundi répa, ezenkívül tengeri 15-20 mérő és csekély mennyiaégü tök, káposzta éa bab. Ehhez járul mintegy 2q arsiórész a cséplő rész, mely gabonamennyiaég ugy áll elő, hogy többan, mint vállalkozók, hosszabb, rövidebb időre öeróális-nsk egv ugynevesett sratögszds vesetése alatt éa más jobbmódu gazdák termését, kik készpénzben fizetni nem szeretnek. 10-ik 11-ik vagy 19-ik részért fmioden 10-ik mérő v. kereszt után 11 mérő ilL 1 kereszt s vállalkozóké) learatják éa I elcsípi k, ez a vállalkozás néha, ba a gabona jól fizet ea ára kedveső, slőnyöa s vállalkozókra, I mert körülbelül kétannyit keresnek igy. mint í nspszámmsl. Ez a tevékenység mintegy 9—3 hetet veaz igénybe. Ezen, aránylag elég tekintélyes gabonamennyiségből eladásra nem kerül más, mint 3 q buza, 3} q rozs; a buza mélermázsá-j jáért 8 Irtot, a rozs metermázsájáért 8 Irt 601 krt fizettek átlag vároaunk p>acán. Emelkedett ugyan a buza 10 frtra, a rozs 8 írtra is, de ebből a kisgazdának, ki korán ad sl, haszna nlnca; arra is tudok esetet, bogy már május, juniuaban megveazik a kereskedők a múlt évinél magaaabb áron a termést, és előleget adnak rá, mit az olyankor mar nagyon ia pénz hiján levő gazda örömmel fogad. Uaboáaetadásból betolyt tehát Irt, tengerit, babot, káposstát, babot 90 frt értékben ; ehhez járult ara irt rész értéke 16 írt A házi gazdaság bossdékábél a követkaaő értékeketfogyásátják el: 9 drb hizlalt sertés busának, zairjának értéke közepes számítássá 40 frt. 9 drb tekén tartásának baszna (tej, vaj, turó) 80 At, tyak, csirke, tojás értéke 80 frt, s lel használt fa értéke 96 Irt. (a fát részint a közős községi erdőből, réwot az uradalomtól napszámért kapják, részint vsad kénytelenek.) A bevételekhez számítom míg a lahőhás hozadékát, melyben a gazda maga lakik, a a helyi körülményekhez viszonyítva egy 1 wnbgj konyhával, kamarával, iatáHóvai ellátott lakás értékét 60 frtra teszem. A bevételek tehát s kővetkezők : Napszámkereset............90 frt Gsbonseisdás .......47 . Borjú, csirke, tojás stb. eladás . . 96 . 7. q buza, 6J q rozs értéke . . 99 » 6 q árpa, 9ü hl. burgonya értéke . 46 , 90 hl. répa, tengeri, bab stb. érteke S2 , Aratórész értéke ....... 16 . 4u 80 96 80 9 sertés húsának, zsujának értéke 9 tehén lsnáanak baasna . Tyak,- csirke, tojás érteke . . .J .Széna értéke ....... Fa érték............. , Lakóház értéke ...... . 60 . Osstesen ... 604 frt Lássuk már most a kiadásokat I A készpénz kiadások között jelentéksny helyet foglal el a ruházati kiadás; s család reodaaan nagyszámú, és munkaközben sok ruha szakad ai. Mindennek dacára nem tűnik fel nagynak a ruházkodásra Iordított öaasag, melyet 60—60 trtbsn lehet megállspitsni. Hogy aránylag ilyen (búzáért 94 frt, rozsért 93 frt) 47 frt. Kedvezőbb 0^4,T1^M • r™báskodaars, magyarázatát L„.„ifl u..i lAkkJ .jk.i... .1 I abban leli, hogy többel nem is költhetnek erre a termésű években jövel többet adhatnak el, mint as idén, mikor s sok egér s termés jó résaét tönkre tette, de azért a mult években sem volt több jövede'mük, mert akkor meg ára nem volt gabonának. Nem csoda, ha sóhajtva gondolnak az elmúlt időkre, midőn ára ia volt a gabonának, meg jó termés is járta. Napazámkereset és ga-bonaeladáa adja a készpénzbevétel túlnyomó rémét ; ezenkívül évenkint majd minden gazda el tnd adni egy-egy borjut, mibői 16—90 frtayi bevételre tehet azért Tyúk, csirke, tojás, tej. vaj ée hasonlók eladásából asinta beszoktak venni pár forintot Az így szerzett jövedelemi mintegy 96 írtra tebetö. A bevételekhez számítom a háztartásban lel-haaznált mezőgazdasági termékeket, élelmiszereket is; egy szerény paraszt háztartás átlag a kővetkezőket használja Isi: 7 q búzát 66 frt, 6} q rozsot 48 Irt 6 q árpát 85 'rt, 20 hL burgoúyát 10 Irt, 90 hl. répát 19 célta, ds meg rendkívül egyassrüen ruházkodnak (egy öltözet ruha 10-16—90 frt); a fehérneműt mag az óreganyák szőtték erősre, tartósra, a bú csekély pedig a pótlásra kell, ss mlitilTems caak néhány torint. A gyermekeket éa önmagét as aassony látja al ruhával, mert a paraaataasaony varrónő ia, ki ruháját maga készíti, a eaak ritkán bs egy egv ünnepi ruhát késailtat, vess friayba varrónőt. A féri, a magyar paraast szokott vma> letét hordja nyáron át, aa év többi eiakehan 1 melegebb ea I könnyebb ruhával beéri. Lábbelim a lenti ősszeg } e esik; s ruházati kiadás iát a ftrfiu, )-tt • család többi tagjai haaeaéfját lei A- készkiadások rovatában a másik nagyekk összegű kiadás as adó, mely a földnek minősége és osztályozása szerint 16—80 frt kösőtl ingadozik ; a kösségi pótadó 96-aOf-es (átlag 1 frt 98 kr. földadó eaik egy bold földre ; a legalacsooyabb 0.73, a legmagaaabb 906 frt)'Állami éa kOaeégi adón kívül még mintegy 8 frt iskolai adót Isst- Vagy nem emelkedik-é még a felnőtt egyén lelknia, ha az .Imák" cimü ciklusnak est s két gyöOyőrüeo megirt gyermek-imáját olvassa T Mltdaakatt Iitei, Világ Mm Aty)a, Basaáá eaelkadik Leiklak goadolatja. Kis baSaM oépa öaMltn kirtok: Itps Martaiért Oyenaek-Maylrgletak I Hallgaad >eg laáokat Drága taáMakért, Kik laajrit Ikraálak A at JobbláttaMrt Áldd n\| nép kasáaktt. Sltud aaaeetlaket Mlid, a kik nivékkál SnrattMk bániakat. Hltkea, anetetkia Legyáak teetvérakU — FMdóa 1a ta kgkea, --Hot ti aladtrtkká.' Hálát utuk \|\|ta advMl Jé lét tik, Bagy lapodat aigngtlM Légy viliik m áfa át It K Hjnlaié itit, Hogy a béke Simagyala Nyagtaaaoa il. add aagérnáik mrareieei Hoteapodatt ' Alé\| meg alakit, áldd aig tgéai Világáéul" . Ezekben a költeményekben meaterileg eltalálta a költő azive közvetlen érzéséhez a legkere-aetlenebb hangot, a legközvetellenebb szavakat, éa éppen az a világosság, ez a keresetlenség, ez a bibliai egyaaerBaég ragadja meg lelkűnket. A bővilő részben az qj költemények kösött találtunk egy megkspó ssép románcot. Ids is irjuk. As snyátisn. fikiti rakábaa r.ktU mliggil Saéke kit bajákaa Ül kaiaa aa árva, Uld pif« ilrbilaoa, x tán ujját várva. VárJi, bogy aajd Alkat, Megnyílik a aáré Nekéa MdaMvat Ok éa atad Idába I Kaa aoadal a htatok Egyetlen paránya. Öaaeteaai vágn Paka kla kaaaélt Fáié kfoyérgtar ; --- KM aagyoa ealpaa Aranyai ataakit Ott a aagti Igás : Hogy WtlatMS iá\|a, Tinik adveebák Mlval ilaaa aaat\|a. Ha aég agyaeer Mae, Bakát, klpea kéayvel, Mladeat adaa Irta Hald aag a ért kárt Faiáeklé aaavávat. Hagy aapéla aékt -(ki egy edaa aaéra, Véné llillaw. így anyai laékra. Ok, da alád kkkkal Belebágyad, Ma maaéa-ál bajéba : 8 ott ataaaák aétyaa, A alg gaadaaöja Rlvlaal ftlábea. Haaa dédelgették Aaatáa la alndlg, ápolták, ainttU; Áada a mgiayka Oéa vágyott eagia Kl a leaeHki Kgyiaer aatáa nea aiat VUéalaa tm Ma i AMa kagyolt alaáiat j Haaaa agy vitték kl. 8alp, koaaoma láayak Valtak kMHH. ' tgaaie kaod vitte Vskér kapanéhai, f IHiaatl klaln. S a al agy epentá t mmtmtmm ' Ráaa aay]a atfu. Nsgy-Kaniasa csütörtök Zala 42. sKám. (t. lap.) 1899. nffoa hó!«-áa nek a gasdák, Ugy lévén községünkben elosztva az iskolateher, hogy miden családid évenkint 8 (Mai járul azlsbola szükségleteinek fedezéséhez, lskolakőnyvekre, naptárra, újságra körülbelül 3-4 frtot költenek ; mulatságra, lényüsésre -'ha ilyen nek lehet nevesni a nagy ünnepen venni Szokott apróságokat — alig kerül pár forint, jelentéke nyebb összeget csak a dohány és a szeszes ital emészt lel, mert moadani ssoklák: jobban esik a munka, ha reggelire jut egy kia papramorgó, mag ha munkaköáben vagy pihenéekor egy-egy pipa .dohányt elszivnata k; persze csak 9 kros dohányra jut a keresetből. A fényűzési költségek. — bossájuk ssámitvs s dohányt és szeszesitalt — mintegy 16 Irtot tesznek ki. Fsvételre — miután a községi erdőből elegendőt nem kapnak — szintén kénytelenek néhány Irtot fordítani; esen összeget 8 írtra tessem. a kösségi pásztor flsetésére, valamint sürgős munka esetén néhajogsdni ssokott nspssámosok dijazázára iz kell pár forintnyi összeg, körülbelül 6 Irt. az egészségügyi költségek összege szintén 6 Írtra tehető, ugyanannyi vehető fel fel világításra, vals miul uj estközök beszerzésére, régiek javítására és tentartására. Bolti sserekre körülbelül 17 frt szükségeltetik; ebben foglaltainak a háztartás apró-cseprő szükségletei, fűszerek, kevée cukor, kávé, nenány kiló finomsbb liszt, főképp azonban a só, me yre a fenti összeg fele euk ; marhasóra is esik páír krnvi összeg, tőként ujabban, hogy a marhasó olcsóbb leli. Húsra nem költenek többet 8—6 írtnál, rendkívül csekély összeg es, de ssért tévedés volns azt hinni, bogy csak 5-6 frt ára kust togyasztanak sl; esen össssg csak s mészá roztól vslt Jiusnak az árs: ezenkívül elfngy s háztartásban legalább 6 sertés huss, msglehelős mennyiségű ssárnyss; de mindennek dacára bisony csak vaaáraap fői hus a uegény ember lasekában, leszámitvs disznóölés idejét, mikor persze szinte dúskálnak a hűsben. A mi fenmsradó össssget illeti, réssint biztosításra fordi\|ják (házakon kivül azonban mást nem igen tud a kisgazda biztosítani) réasint a kinek adósaága van — áa nagyon soknak ván — kamatok ftie-tésére használják fel; (városunkban 2 takarék pénztár van, a kamatláb mindegyiknél 8/», de a kezelési költségekkel 10—12\|-ra is felmegy a 100 frtnyi lőke után fisetendő kamat.) Több esetet tudok arra, hogy kénytelenek voltak a biz'ositással (elhagyni ás elemi cespások — marba, sertésvési okoata károk pótlására köl-caönt (elvenni. Eszel a kész pénz kiadázok rovata kl volna me rilve, összegük 168 bt. A mi az élelmezézl illeti, rendkívüli eryzerü, minthogy az másként nem is lehet: télen általában jobban élnek, mint nyáron, a nagy dolog időben, mikor inkább többssőr, de nem jobban essnsk, mint télen. Reggelire sltslában a kenyér járja, melyhez nyáron néha tej, télen szalonna járul (vagy mindkettőt a pálinka helyelleaiti); ebédjüket rendszerint a következő ételek síkot-ják: rántott v. tejes leves, ritkán huslsvss, káposzta, bab, lök vsgy< répafőselék, rendsserint hus nélkül, vssárnsponként msrhs v. disznóhús, néha napján 2—'8 asor egy évben borjúhús; s tés taneműek túrós, mákos csusza, pogácss, rétes és kslács, mely utóbbiskból nagy ünnepeken vagy bucsuk alkalmával feles mennyiséget sütnek, mert hát meg kell adni s módját. Táp'álko'ásrs s következő értékeket fordítják : (isbonatermé-ből I8{ q-t 95 frt értékben, burgonyából 10 hitért 6 frt, répából, bsbból, tengeriből 18'frt értékben, káposstát 6 Irt értékben. Ehbes járul: a felhazznált tej has/önértéke 80 frt, tojás, tyuk'és csirkehús értéke 26 frt, I serlés húsának, sSirjának ért- ke 40 frt. (össsosen tehál 269 frt.) ' Az állatok táplálására és bíalalására felhaas-nállatik: a 80 frt ártékű zzénstermés, ss 6 q árpa 86 frt értékben, burgonys, tök, tengeri slb, 14 frt értékben (őessesen 89 frt.) A táplálkozásra lorditott értékek öeesege tehát 848 Irt, mihes hossá sdva bolti ssarekré és húsra fordított 22 frtnyi összeget, az éie'meséei kiadások összege 870 irtot tesz ki A még fenmzrsdó gabonamennyiség részben vetésre marad, réasban pedig őrlési dij fejében a moluáré less, értéke 81 frt i végűt mint kiadáat is vessem számításba a lakóház évi értékét, 60 forintot. A kiadáaok tehát a következők: Ruházatra , ...... . Adóra . .. . .... Könyvekre, naptárra, lóságra Ajándék-, dohány-, italra . . . Fsvételre . . . Hász torfizetésre és nspasámra . . Orvosra, gyógysssrrs . , . . . Világításra ........ Eszközök beszerzésére, javításokra Bolti sserekrs ....... Húsra .....,..,. Biztosításra vagy kasMllsslésre . 60 frt 80 . 8 . 16 . » a » « » a B a 17 . 6 a 5 . 18 . Összesen . . . 604 frt Természetben fslhassaáhatik: Gabona .. ^ ....... 96 Irt Burgonya ......... 6 „ Bab, tengeri, répa ...... 18 „ Kápossts ..........• Tnhssseo ....... t . 80 „ Tojás, tyúk, csirks ...... 26 8 sertés huss, ssirja ...... 40 „ Fa értéke.........28 „ Szénstermés........ . 80 „ 6 q árps.............86 n Burgonya, tengeri, bab [állatoknak]. 14 „ Lakás értéke 60 frt, lenmarsdó gabooa értéke 21 frt ...... 71 H Osassssn . . . 804 frt A bevételeket és s kiadásokat azért egyenlítenem ki, mert megtakariiáaról, szerzésről szó sem lehel, de nem uerezhetnének abbaa as esstben sem, bs s jöydelem pl. 100 totál nagyobb lenne, mert s többletet jobb táplálkosásra, ruházkodásra, nagyobb biztosításra fordítanák. Hátra van még kimutatáss annak, bogy a Íövedelem hány t-a iordittatik t egyse főbb liadáaokra. E számítások alapjául az egéss bruttó jövsdslmst veve, asámllássim alapján a következőket nyertem t Eleiemre lordlttatik a jövedelem Kuhásstrs „ „ , . . Fűtés és világításra fordittatls s jövedelem ......... Egészségügyi kiadásokra brditlaUk a jövedelem . ....... Biztosításra v. lörlesztéare lordlttutik a jövedelem ........ Adóra lordl tátik s jövedelem . , Nspsssm áa páastorSsstésrs tordit- tstik s jövedelem...... Élvezetre fordíttstlk s jövedelem Iskolán, könyvekre lorditutik s jövedelem ...•..„.. Nyerstermények leldolgosássrs fo • diitstik a jövedelem..... Lakásra lordiltalik a jövedelem . . Egyébre ,.,,,,,,,, Osazeaen . , 616 \| M, <>8. 4-8 » ♦ 8, H „ Ha M , 2-41Z 100 \| A jövedelemnek majdnem \| réssé iogy al élelemre j ennek oka, hogy túlnyomóé* növényi táplálékkal élnek; ea a aagy kiadta Iswlsasli sen vissssshatássst van a többi kiadásokra, msrt-amely szükséglet nélkűiűshatő, aal séfttiósík a táplálkozás érdskébsn; téoylsg a többi sstksdg-letek s minimumra vannak rsoakálvs, miről aa itt kösMtt sdslok könnyen meggyiskstik ss _ — Kast M7'tt aysgoaaaak, StíjsIuaJkiaáMül JötUa s iavaasaak; 8 rajtuk mUk-vlrág: a Sasratat 4a kSatg örík-satp virága. Esek a költemények, amiket itt mutatóul közöltünk, arról tanúskodnak, hogy-Hajgató Sándor határozott hivatással lépett át a gyermekirodalom terére a istenadta tehetségénél és hivatott-aágánál lógva immár kötelessége ia nagyon meddő gyermek-irodalmunk fejlesztéséhez járulni. Ne álljon meg I Hatoljon kulató lelkével a gyermekvilág tiszta légkörének legmélyebb tit kaiba, és törekedjék köllemányeinea kiváló erkölcsi tartalmasaágát a gondolatok egysserű, világos kifejezésével s gyermekiélekre folyton köz-vetetlenebb hatásúvá tenni; amint es neki már mar az tinidé, cimü Vers-ciklusban oly igasán szépen sikerült. Gyermekdalai megérdemlik, bogy minden lehetőé ssűlö me<szerezzt) azokat olvasni tudó gyermeke számara. Ars; egy korona. Enyhülés. s „Nsfaltjcsatk bivaak aagaSfc^f", - Jól esik s ssivnek, hs feled, jól esik, hs szeret, s hs szerelik éz hs nem feledik..< Miért iz vsn a feledés? Milyen boldogság volna sseretve-mtghalni I' Ott már nem fáj, ha nem emlegetnek rá, oda lent már nem fáj semmi... De mégia érzem, hogy nem olyan igen kiván kosom oda — oda — abba a boldogabb basába, hol megenyhül a kin, kol behegednek a zsbek. Sok esstben addf\| él az ember, míg vérző ssbe van, ha begyógyult — nem jó jel az. — Néha jól esik s kin, ssért, msrt ulánns megenyhül a fájdalom s édes zsibongás váltja (sl. Mily Jól eeő érzés, nemcsak essnvsdni, de élvezni Is s jó hatást I.. Tán nincs egy éve, mikor s halált, mint msg-Váltó angyalt, tárt karokkal vártam. Ha már átkom as, hogy boldog magányosul is irigylik ss emberek, -ut i szegénységéi, mely ssért sd békél, nyugslmst, mert s megelé-gedás. fűszerezi : hát III hagyom e mulandóságot, bucsnt mondok a világnak, ne irigyeljék a koldustól a botot,.. hanem vegye fel ut más... Es e rövid idő elég volt arra, hogy élni megtanítson, s bogy kell tűrni, ssenvedni... Feldűli nyugalmam kezd visasatérni Mi is lehetne es ? ín újra élni sksrbk Megijedtem elhanyagolt külsőmtől. Nem erdeme a epn k, hogy sáép Legyünk ösdtiték : — ha csinnsl öit^zön- - bs .onddal rendezzük magunkat, rokonszenves alakot ö the-ünk. Est sokszor mondta az én jós sró ved-angyalom Kísértsük tehát meg I Félre az Örökös buvsl 1 Hol vagytok legiobb gondolataim, melyek as arcnak ssint kölcsönöznek,jöjjetek segítségemre. Siegényfiu. ssl mondja, nélkülem nem élhet, megszokta az én búbánatos arcomat, s es keltett benne iránlsm rokonszenvet; ss én hidegségem, s< én vílágközönyőm, mslylyel mindent mérlegellem. De es tán mégsem lehetséges, hogy sseressűnk egy hideg siftijeséstelen arcot. Vslshs — igas — olvastam egy kedves kíl-teményt, melynek egyik 'pontja oly é'énken vésődöli emlékesetembe: • „Csak HJ laklat hiésgta láa 8 a bgkaáVMsbb aakaa, áakár lUha kta vagyoa, > Mágia bltja kiviakaaaa, Mart « a iiiiilia'lt Es mindig érthetetlen maradt slőttsas s ísm sgy élő példa; a mit meg nem értettem, aal a talányi én fejtem meg. De téijűnk a dologra I Nem vagyok én ssstsIoms, asm sssrstlsm soks, s nem is logok soha. Nincs az éa ssivsmhse annak helye, nem ismeri est az óriást, mart hál kétláls as. , Azt mondják: szeretni sgy kü bsrálot becsülni tudni azt érdem assrist: lehet., ds.. miből is sr dhet amaz? nMataahaa agysasr vaHaa saak Méag. A sasaaakaa akkar la ktaj i^jregaN. OiSalaksa siriaa aaárt hagy nswW. Sáaslaakaa hegy aa mftm asm Masm." Igen igy vsn. Jól ssstl a gondolat, bogy van, aki engem szeret De nem ssületism éa boldogságra, lebál sírtam ia utánad, amiért velai készlet kár-hovotl lételem De a sert hálás vagyok irántad, ts jé srco 8a. Vlssuadtal ismét ss életnek. Ha oem ia lóglak látni, hálám kiaérni log, áldom a végsstet, mrfy összehozott veled, s nem kárhngtatom, lm elese-kit tőlem. Miért ia lennél rabja ary búbánatos arcnak, miért ia láncolnád hossám kaaad Utóbb súlyos lehetne... Vissssadom szabadságodat, tisztelem érzelmeidet. áldjon meg érte a aagy ég. Siess, távozz tőlem, vidd sl emlékemet, mielőtt öeesstépsd szivemet, mert hs soksig suradss, asm Isss erőm slflsní tégedet. Hedd nyuj'son őrömet nekem u édes has emlékeset; ds srrs ss egyre léged is kártsk : »el ns Mgjls soha engem. < ünftr Jéaml BUf luiwi csütörtök Zals 42. Háa (4. lap.) 1898. aájas bó Kás embert. Kbmí szemben egy 1040 márka, (tabái hasonló qjgyaágu) jövedelemmel bírt) német munkás táplálkozásra 68 9\|-ál. ^ruházatra 168) át, titán lÖ-ál, biiloailáara ÍJ-át, adóra Ift-ál, oktatásra l'8f-á\| sdhatja s jöradoimáook. Sateohr.) • 1 Ksikboa igyekeztem bfl képét adni a magyar paraast élelmódjlnak. háitartásénak, babér caak SSff vooáaokban is. As itt vésőit állapotokul latkaié, bogy a kiagsada bolysott nem a leg. kaooágátabb. A kallura folytoooe haladáaa kövük IStlhii emelkedni lógnak a sstkaéglelek. am atkádnak sa edék, szaporodnak a kiadások, viazonl a jöveáalsm ba aam ia csökken, legalább I is stsgnál; s asikségletaket tovább ndokální nem lekst, s meri ss ember folyton remél s jobb jövflben, ennek fejében adósságot csinál oiadéoodik ás agy asép napon dobra Bük mindenéi, proletárrá less és a sanciálizmus tanéi-1 kaa keresi bajának orvoslásai Má Mg a segítség nem volna káoó; ée sági-teni kell is, bs mindjárt áldásotok árán is;! sssrfssni kall s asOvstkeseteket, olcsó hiteit \| ayajtani s \|aadáa»k. ' rendesni s biztosítási •gyet, mig ak adályéul s gabooskulárok fttérke-déseil, mindéit állami táaogatáa, de nem állami j gyámkodás mellett, i akkor táján ssabb jövő! rag lalvirrsdni s kisbirtoka Wdnürelörs. Egyelőre asonban még nagyon miasss van si idő, midőn a parssst-psds hajlékából száműzött less a néi-kauoéa, s bolyán a jólét, a megelégedés log tanyázni- ból a piaristák köaöa sírboltjába. Halála atáa ■ asoaaal kitflslék nálunk s városház, s főgimsá j zium homlokzatára, úgyszintén a leleó-tenipiom tornyára a gyáasiobogót. - Biliéit fcAplAm. Lapunk 41. esámánok ily eimá bir-kösJemáoyára voostkosóisg a következő helyreigazító sorokat kaptuk: " TtkinttUt toiimif ür I " A Zala 41. számának Hírek rovatában hássstépa is, sa MM kőat •egy Rátért a polgári eookot mondta: .A polgári késssstg által a korasáay eassi téglakei akarja megsemmisíteni éa a Hn»li maiakat akarja seálrembelat. a ksresatéay vallást ki akarta paaabtaai aa irwágHIf A helybeli kir. tlrvéayaaák a kismaági jag-isiiamáay ellesi isgatáa vétsége mlstt ksfrims vád alá IteptatH Györgyöt. Kedden tartották aMg abban ea ttgybea a végtáigyalátt. Kint a elitéit káplán" megjelöléssel a I. hó 10 és ll-éo bogy feni magirtak, a káplán iBnáilmaaaa bo-Németb fltss ur t társai ellen megtartott bőn- j ismerte kBaét A kir. tgyées igen aaépoo keae-tgyi véglárgyaláwól közlemény jelent meg, sa1 aráéit beszédben fejtegette s káplán vlÉiastgti, s közlemény sz Ítélet megokoláaábál kiszakít lés btk . 1TI f 8. pástjába ttkSaé kftlát vétrt-egy mondatot, melyet a tárgyalást veSetö elnök gében kéri öt bűnötotk kimondani A tok ar nem baasnáit. enyhitő körülmény figyelembevételt ntán Ml, akik a vádlottakat védelmeztük, a kit M mfi MkmfopMtnt k ÍO to péttürtdpm ennélfogva a tárgyil* veaotásét ée sz Ítélet' Ítélték eL A vádlott ét kir. Sgyéaa MtMwrftk. megokoláaát kötelessógiizcrüleg figyelemmel! «— TWHaimspka. Tegnap raggal, alig hagy kísértik, az igasaág nevében kérjük a kösie- egy-egy tiszta bárányfelhő k uaakadt. tosalásyue mény rsotÜoáiáaáal ott közölni: hogy ss el \| esagályáo átaoörta a felkelő uap aagoMaU sa-nők or a.tárgyalt•( szigora objektivitással ve- gárkévéinek rózsaszínű fényét, nyugslon sürüti sattt, a magokolásbab pedig oem ast mondotta tornyosultak egymásra a haragos sötét leNagsk bogy a asopetnokiek jé kersastények, nem Fond, fojtó volt s leszoruló levegő, de egy zsidók; lísnem ast, hogyha a jelölt zsidó lett eróe szélroham asétaeagptta. Mintha arag volna is — mari a tanuk szerint az volt eher \| lordiiotta volna msaslát aa ídö, aölát isit jedve, bogy zsidó — akkorit njftg kttittt folui iftnM, ol\|fti\| nioi M ^MÜB Hmiu. (Tige.) s H I R IK 01 hallgatni. Vagyunk s Szerkesztő Úrnak Nagy-Kaaioáu, 18B8 május í»-án lisstalöi Oroetodrjr Ögnla s. á. ágpeárf, ér, 7Wpammsr M s. k. áfpáé. — BíJscysAs Aifér Jené Nagy-Kasizsáról eljegyezte tirnp Gizellát Saabadkto. — Himitg. Mérkui Sándor, molnáni ál-lamíískoiai • igazgató, leányával t Gisaüs kisass-saonynyal májas 12 ikáa kötött básssságot «»- Ciw László nagykanizsai posta- áa láviróiiss!. aériból lényas fogatokon, aássmiaslbta vo> oahsk Tói Saent-Mtrtonba, házasságkötésre. Est virradatig tartó aagy lakoma követte. — Iskiiá BiMm Riaa kiaasaaooynak e hé l>-éa eikfldótt örök hűséget Aryer Pél,ffagy-Kanisaán. v — A hrtanwélsk rvibraHa Sokat kívánt Róma a lereoerendi szerzetesektől, és már a poézis kir sllenmodásra talált Magyarországon Tlminf Dávid, a sraitferenciek római genersllss réméről kiküldött doiegstus, útjáról nálank sokféle kinkét terjustetiek, de a sok jöVéo-menéanek még ma it homályos, tiloksstos s céljai As at tgy hísonyos, bogy a kiküldetésre u szolgáltaiul' okot, bogy s magyaroraaági ferencrendiek meg-ttmadták ss engedelmességet a pápa qj rendess-bályaíaak, melyek s aasrsetseeket kissskitották volna s ntmset teetthöl. Ebből kővetkeaik, bogy kiküldetésének célja s fcmatM-- A tervbe veit kemény rendeeobályokból v^ysásN o pdpo — salamé, Nem rsgasskodik már st o sawstaádáaa, ss s /spspsesáse. A ezőr csuha helyett aat kivaaja, bogy a szerzet tagjai káféhnm Mutiruhdl, a fa-szandál helyett pedig Mrssaáss rtadt visel jenek. Megengedi, e mellett a áariaapánoc éa az MfM'k viseléséi. De továbbra is rapassMáá a leaaaréasá viseléséhes, aaoaki-vül asokbos s rendszabályokhoz, bogy a sawse< fas/eiaolr aos msáod páiasW hirni, A srarseteeek minden krajotrt, a mely a kezükhöz jut, tartós aak a gvardfáanak átadni, aki asutáo gondoeko dik ellátásukról. — A magyarországi aáerseteeek legnagyobb réssé ss tikorrigált éa megszedd tett nndssabéljokat ea fogadja el. — A napokban járt Kanizsán FUmif Dávid. Az itteni szerzel ássam tagjai nyilatkozataikban szintén nlknl mondtak Roma kívánságának — ■arettaaall tsvsgtás. As ötödik hon-védkerület kötelékébe tartozó négy bonvédesred törzstisztjei laitlkogtak hétlön délelőtt fiimsa-fontydn, a honnan még aznap egy hétig tartó, harcáaaati távlovaglásra indultak Vsaaprtmbs. A iovaankat KrdniU János altábornagy z eset la. Részt vettsh benne a wsypáasiaeei, s pécsi, a székesfehérvári ás sopr<>ni ezredek törastiastjri, kik f. bó 9840 ismét visszatérnék állomáabeiyeikre. — A piarhták gyáasa. F\mí Ferenc, kir. tantesoa, a Mftr kagyta-ttaitértnd fönóka, C hó tl-én, gombaion délelőtt 10 órakor, életűnek M. évében tadöhajbea kisteavedsU, Buda PaotáB. Temetése hétfőn délulán volt a rendhás- (Orossváry Gyuls ás it, Tripammer Rezső ügyvád Jf" urak itl kötőit levelét pemulattuk a tör/énysoáki! L^fŰ^ríSffi ££ tárgyalásra kiküldőn tudósítónknak, a ki kija- 'J^T,^ " . lanlalla hoo« A ta ntnlán L ■ ' ' ---". aatSISISl riMMUy Itntetlt. bogy Ö is szintén kötelességszerűig mindvégig figyelemmel kitérte az Ítélethirdetés minden mo zatiatét, de aa elnök urnák at a kijelentése, amire Oroszváry Gyuls étdr TrtpammerRastö urak kivatkotaak : a a /r/óft uM Mt eefas i»" - az ö[tudósítónk] ügyeiméi elkerülte. Minda mellett a helyreigazító aorokat beküldő ágy rád arak kijelentése után semmi kétsége sincs as IránUiagy sz Ítélet mtgokolátAban ast at oioök ar eoaksgysa moadis. Leirat, bogy as ö jjgyel möket meg vétsÜsoSl ss a kjjslsalés kerülte ei, amit ö nyomban papírra jegysttt — Ez volt ki-küldött tudósilónk igssoió sráidegyséee. — Seré ) UJ vasat a MalAraaőtea. Hatáiatéli vssatsink száma tgygyel szaporodni log, ba a tarvaaáa alatt állá sWImdeeí—rwedai vasul létrdőn. As ^ vonal aa alaóiaadvai állomásból égtük ki, 86.6 kilbinétsr hosszban vasét ss osstrák határig, a innen stájer területen haladva Regedénél csatlakozik t Déli Vasút anéifeld lut-tenbergi saárnyvonslahos. A magyar korona területéé vezetendő vonalrétsre nézve s kereskedelemügyi miniszter raodelkesésébes ktpest-juniua 18-án reggel kUene órskor u slsó-leódvai kös-tégbásánál kssdik meg s Wsifssfsléii btjirditi ju-nias 14-én ugyanott, 16 én pedig Muraaeombel-ban folytatják, Juniut 18-én as oaatrák kormány képviselőinek közreműködésével a birószéki községházánál áUapilják mag a magyar én osstrák vqnalrászek csatlakozási pontját, a határszéli vonalasakassok helyszíni és magassági lekváaénák réaaleteit, végre a határasélen eeetrag HÜkaéges közös építményeket. — Meglát agy ktoláat láttánk ksddes délelőtt i MUttűk padján, ée ea már a arag-szelldfllt fajtájából való. Aasswsis György bottornyai kápláa, msgtiisásaal állott Mrái eltilt, ötzlntén belemeri, hogy bCnös, asm tagadta a felhoinlt vádakat, de kossátelte, bogy g akkor ínég nem volt iameröa a asMarsntíyi viszonyokkal, egy hónappal azelőtt jött esek Horvátországból és igy alapjában asm h ismerte ast a téves iráayt, melynek sásslája alá ■sftdltt, t amennyiben táját patHálssilél eokksl izgatóbb, szennyesebb beszédekét hallott ö rOvid ittléte alatt, oem kitté, begy törvéaybo Ütköző cselekedetet követ el beetádévoL A polgári báaaaaág-kötés előtte egésun ty volt, mert Horvátország baa es aiaos. - 1806. év oki. 82-én tartotta Bottorayáo Msissamáy Endre dr„ néppárti kápvmiöjetSlt pngraawbsssédjáL Manovsaky nágy sajnálkozástal kijílenielte, bogy borvátal sem \|ud, ét igy ftnpsnsr György ottani káplán értelmezte korvátal programmbtizédéf. Ehslyett azoobza a néppárt elvett ktidle abban a leifogásban aagysrásai, a hogyan őt erre oktatták. vakítóan fényei ttsstv esakitotta át agy pMa> natra a gomolygó, alant járó itMk tömke legét, ISbiketlIÖ recsenés, nmogás bailalstotl ntána, nyomban megrázkódott bete a Mié ée aa első villám a Király-ulcán lul fekvő marhavasár-tár legmagasabb jegasvitáját hasttows kitté, Apró sailánknkbaa hullottak aaát a gatyak és a fél töraa. Miiokára utána íaasét limsmen a villám ugyancsak a Király ntoábana FiMsihhska mélyen magrepo-aa aam etslt kár. Sándor syuphno-sott községi jsgysö életének 80. évében meghalt Mm* CbdMéaa. A megboldogultat ntgyasimu ro» koneág gyássoQa. Temetése hétfőn délelőtt álts* láaoa részvét mellett Myt is Mnro-Ceáoyhna. — lakat a- 4a aéaáasipilv, A ssfy-résssí áll. tag. kftzs, iskola taailéi kara a é>-w napok 60. évfordulója alkalmával L hé 80aa Iskola- áa népünnméíyt randit s Mntea IkÉ btn levő .Cbsr m délen" Délelőtt • érakor hálaadó mise tartetiki utána a tanalat as nata> építéshez vonulnak, bd as aaneptty Iskolai részét tartják mag Délután fél I érakor gyglikml a falu közepén levő aagy társa, a heaaoa s kössii erdőbe vonulnak, Vendégeket szívesen lat — Lapséayl MlkMn én karfl. léte. As undqk Mak-kuftrkodás annak idején ered mén ynyni járt — Lifté-nyit - mint a hogy ezt a fővárosi lapok egyhangúlag megírták — tgy nagyon megtévesztett zalamegyei khrűint képilaalfl-nek választotta, Az álomkdriég ottan hiába küzdött s libcrálizmus tiszta fegyvere, nam a kard vesztette el fényét, csak a kar lankadt ai a túlerővel szemben. Da Letsnyét u álom kórság rövid tsansdésébfll saját képviselője a hUwféh jmáaJy^banda harmadik megvetett alakja rázta fal, da atsol Lepsényi Mikióa politikai pályafutása végat ér; — Lapunk zártakor kaptuk a távirali értaai-lést LatonyérOl, hogy a kertlat minden számottevő elemét pártkülönbség nélkül, pünkösd hétfőre öaazehivta dr, Cumftn Kálmán Intenysi ügyvéd, as ottani függetlenségi pártnak íamert vezérféifia, A népgyűlés célja agy oly értelmi rasolaciót elfogadtatni, hogy a kerület válaastóbOtdn-ségn kifejezte szégyenérzetét a lőlött, hogy Lefitémi Miklóst kell képvraalőjéCl bénua. — éaklmt répáit téglák Hág am bontották ki teljesen szárnyaikat aook a bizonyos téglák, és leket bogy holnap, vagy holnapután igen, mart napról-nspra erősen kikáesMádask ■ lerongyolt vakolat kőaél. — Ltpnnk egyik barátja közönyös megnyugvással nézte, isikor Ügyeimét ezekre s téglákra irányították, araiysá i esi'ssáde ^iiatéasá sérsiááe-aiaei rámán kívánkoznak la a magas kihajtó párkányról. BavaloUa. bogy 4 esafluttatkn bive aa orvnai jériatokaak i — Ea élááripdi álialsllaw tafók Él ' engem nem isgsinak ezek a ' Nagy-Kanisaa, tvütflrtnk Zala 4>. -J— wam (B lap) 18M. oéjoa hé H-t. Nem iacaodálku<unka«nem nevtftOak ezen as érsksilsa, I gmaiíkas kijeleo'éeen, esén a lopoU éteen ds lapunk batNUjs még némileg butoo-aágban érette magit. Holnap, vagy holnapután aligha merné ngyanason a helyen esi mégegyexer elmondani, bacaak a aémléi áiiaésf aaoonal nem íntaekedik, a minek ugyan már ideje lanoe. — fáraal •«»A rámái képviaelö teetalet máj. 96-éa tartott kQagyíláse a Hsreseg OySrgy ás Keek Jéesef féle ingatlaa rétek és eladású illeti asersMégsket tedmaásal retia; a desell távtróbirstal nyílik saeg, amely egéas a lürdöévad végéig, asas oktáhsr 1-jálg m&ködni fog. - A .Balaleal karékpáMgyeaáM' A haertelyi >Balatoo-kérékper-egyeeOla< tartotta meg ll]-ik éri rendes köagylléaét Bercag Hermán Toll egyeaűleü alnök, elnöki állásáról idfr-köeben lemondrán, Nt/nom üosstáv alelnök nyitotta meg a közgyttlést. melyre a tagak mtgdqpm téljes aaámbaa megjelentek. As áj fáwulás eredménye a köt atkexö: E nOkt-CMá Árpád saotgabiró; alelnök: Huszár Károly; TANÖ6Y honvéd-laktanya tervezeteit illetőleg s városi\| titkár: Msoheim Ármin; jagyafl: Mittrág taoiee,illetve a polgirmeatar utasíttatott további fel-1 Dénes, pénztáros: Hoffmann Lipót; I kapitány: vllágoeltáaohat és réssla»kst kiaaaaasl. Kimondta i Angermayar Sándor; U. kapitány: Boaaay a kötgyülés, hogy s megyei telefbn-bilósai Raesö; háznagy: Frisch Samu A közgyűlés lellállhásáaak kOltaégeikes bossájérul, de essk Örömmel vetle tudomásul a .Hunnia Magyar a váma lafllete, illetve saaek határiban teljest- Blofkli Club" f. évi március 16-én kell átiratát. teadO aaak álatok ellee értékatg. — Tóth! melyben arról értaaiti, hogy f. évi aug. 9a ás Jéaaef kovámnak as eddig használt kOstér fel III. napjaira lávvarseeyt ée távk{rándulást roo-télelasen áteagedtettk. A klagyalée a polgári des Budapestről Kasstbslyrs fia- és leáav iskolák áltamosilását a rároai! _ Bniatoal birok A gőzhajók junius bó taaáss javaslata ssariat balárosatlá emelte éa a j.lö\| kesdve KwiMyt is érintik, umU» déli 1 reodörkapitáayi klvatal épBleléaek átvételét ée as erre feaatkoaó ssámadáaokst ladossásal vette. — INah. Horvát Ferencné nép vök, gssdag volt és Oevegy. Kseket a kuflnó laiaidoewágnkaJ aeinesak a modem botoaáavvadaaaok becsülik mag mg már a aöbaa. A émrmem lagéayek 1a aNgbeaegsttak a lájbi aaélét, ha alama-tek a eaép Oevegy háaa elölt, és a kalap alól itsss pi leetsaokai dobtak át' a Mese ksritéase. Bonét fersecoé aaoabaa állha- tatos maradt Bar agyi fátyolé kos. 8el vasas elhallgatta eatéaklai a háa elOit a legények esép I ISJ^L""!! ui mav.it éa nem tüntette kl egyiket ám 9 korona), Kedive ,100 drb. ára « ko- A "ult heW,h«' M°»bM •W DemasllOOdrb.ára 6 korona.) Ugyancsak órakor. eriUBridktn' este léi nyolckor áa ptoafam ejlél atőtl. Indul utrié* d. a. I é, •éwteáea ée 1 aramis'm raggal 6 órakor. - A mfaki lárdö-la epet e hó 29-én nyitják meg. naferááty Mihály grót Öarrfa nerg hajóját a bélen areeatetták vízre nagy flnnepélyaaaeggal Balaloo-FQredan. A haió a legjobb angol tervek asarint a télen épült a a ver-enyek lolyamán valóatinllee vezérlő saerepát log vinni. — l'J elgerellth. A péusOgyminiaster ren-dalaié lotytáo es év július l-jétől kezdve a három aj belföldi különlegességi gyártmány jön tor-mivaraák hevei Ssiinka* (100 sás lOrtént, A aaép Oevegy nem mutaikeaoti aappal aa aloán, aa aáraree ia csak aagy ritkán látták, sate már inkább' talalkonak vele. Itagyoa balkan tagadta a aaivaa kOeeöeléeshet, nagyot gyorsan, adaté' lopva sarraat el s figyelők, as Semerőeák mellett. Suttogni kaedtak a falsban, találatiak a ra\|tá\|y titkát. Mali vaaáraap agéas aap zárva maradt a aaép Oevegy lakáaa, áa igy vett hétMa is. Jelentéül tettek erről aa elüljárö-aágaál, moly ayombaa megjelent a halyaamée. Feltűrték aa. ajtót, aa aaaaoay a aaoba köaepéa fakádt vérrtan — balra, mellelie egy heti itt-Mii magút éktdm kulUja. StQléa kóéban kall meg, aem vett aagélyt igénybe, mert aem marta a liikát aláralni. —' Orsiágaa vásár. Régen volt ily siláoy eredményű vásárunk, mint a bélMi. maaase mögötte s lObbi pgnköédi véaároknak. Mozgalmas volt eléggé, kü Oaőeen sok szarvasmarhát baj totiak (01 ás ssép ssámben lovskst. Fal hajtatot! Ossssaen 9000 drb. survasmsrhs, eladatott 1081 drb; ló éa csikó felhajtalotl 800 drb, el-adatolt 978 drb. A véle ek lőteg gazdasági célokra történtek; kereskedelemre csak 00-80 drb. áltat vétetett. Leginkább as iparosok, a karaakadok érezték meg a mai pénzesük világot — ■•keévelfl eléaéta POnkOad vaaár napján a^jPolgári Egylet" nagytermében i ..KUdtdntvM EfatfUtí' javára lánccal egybekötött műkedvelői előadási lógnak tartani. Selore kerül ÍMkért Sándor aéassiomüve, a ^Fermáeja." Páholy: 4 wemélyre 6 Irt. KOrsaák 1 ftt 90 kr. Zafllya aa 1-eö 9 eorban 1 irt, a l-tk 8-0 sor baa 80 kr., a többi eorban 00 kr. FOldasioti állóhely 60 kr. Karsal 90 kr. Kariati jegyek I a táncra érvénytelenek. Jegyek előre válthatók /Vépar Béla gyégysssrtárában. — krteallés A pápai állami tanitókápea déaek legkOeetebbi INM-edik tanévbea pér áneamw alakban megnyitandó, uj L nestélfkaa 90, [öt-tal több, mint t most lolyó Isaévhsa] élUmi, tájt* mffmm, 10 duaáalali, rel. egyház kerületi, astetée tdjmm iayywm a« 16 halvan forintos (tMel több, mint a mo-t folyó tanévhea] éUmm Mmmétwm [léHagyfnea], együtt 4M ae-gélyéllaauk iám belOheedO. Foltamodványok juntái hó 99-ig ide kütdaadOk. A fébétdi swmó-Urtolc jaaiiM hó 99-áa tartatnak, amlyre aa aUg-tdm oastályzato. avagy IT. gyma, vagy polgári-iskolai oastályt nem végsstt növendékek köteles-tetaek. Minden tadakoaódásra 'eljaaan kimarilO, nyomtatott tgjékoaó kUdstlk. Pápa, 189a évi májas hé 9-én. MeAjr Lajoe igazgató — tJJ léyliáállaaiéa A Balaton mentán nyaraló MrdékOaMaég érdekében májaa hó 28-án Boltim ÍSUtinw. s éli imm állami- és magántáviratok kösveiitáséra iuniue 1 tői as egyiptomi I. mmóaégü Sefiakaséa II minőségű tiuls nivarka gyártását beaeántetik — állalegéemégéevl klaaUtaa, Vár megyénk tart latén ujabban a riáádr lépett tel igén srőssn az állatok kflaOtl. A többi állati b» tegaégek alig jelentkagaek egyes helyeken: Uf-Ama: Dőtke 1 udvar. MUér: Dobrl 90 udvar. Kerka^at-Uráiy 91 udvar, eaaeasen 9 kOseég él ad var. Sertéeeém: Alaó-Kastány 1 pia, Alsó-Rsjk 1 udvar, Aasólö, Gyülevész, Htdvég, Kaazt-baly, Mura Vid 4. a., Hagy-flbrvatb 0 a., Orvé^ nyes, Bátka 1 u., Tapolca, ZiMtöe, Oaassssa 19 kOsség. -Eládé aiCllé. Nzabad kaggyesi 1 kalitgHgiela\|ggélé< birtok, aelyaek Ma kalltgtett tarfllai, saáalk Ma rét éa kasaálé ssabaákéshél «la4é, Blvekk fel-rllégraattáaaal aialgál ár. Vrlad Odia k»s-Aa váltói®/véé Ma«y-gaalrréa 145. srjkk I8M. A valée- és kOacktmaaggyt évi 1418. saáasa reodaae a taatták tiOHáge pótleka ügyébea; Dgyams as 1818. évi XXVL le. 1 ft-e es összes elemi népiskolák tamta számára 900 tot-Bái nagyobb Osstéslkhe he aaa aámithagé 980 Eriig emelkedő 60 tartat évötódöe pédékat béala-sitott. , A korpótlék ataggái kápeaO isnlgélsli 4d0 aa emliletl törvény hatályba léptével, áaas iSgt ért aapt. 96-ával vévén kaadaiát, a tflrvéay i'áara hajtass tárgyában kiadott utasítás tl f ahaa foglaltak aaartnt andasae megVálasitái vagy ká-aevaaéa alapján működő tennék és tanítónők, kik as említeti időponttól kezdve ^tgátslat toiyto-nosaágál igazolni tudják, 1898. évi októbgr 1-tM kaedOdOteg első korpátiák gyanánt kiszolgáltatandó évi 60 írtra igényttyel bírnak. A korpótlék kiamlgá tatáae az Idtofat feotartók köteltaségél képem a csakis hivatalosan megállapított ás Igazolt szegénységük esetében vaa hálta a hivatkozott törvény 14 fa és as utasítás 17. \|-a értelmében as Mlam maiéról való aggatya-sásaek.- IV* A közig, bisottagg megkeresi esea végzéssel aa Oeasea agyhásí föbatéaágokat. Mvják M a ságak alatti Oaaaaa lelkészeket, hogy ss a székkel, illetve bitkOnlggil tartaadá I tárgyalás alapján a tanítók részére biztosítsák, vey ha arra kénesek nem volnának, államsegélyt kért, kellően felszereli lotyamodvaayekat IMk junim végéig a közigazgatási btanttaág utján a Nagyméltóságú VaUáa ée KOaoktatáaggyi Míoítter Úrhoz annál inkáké aynjUák ha, érkező kévráayek Ügyeiéibe vétetni Felhivatnak as Oaaaaa kOsatgi staatt aáeMk iskolaszéki elnökei is, hogy ss iakntsi sákké és el^járóaággal tartandó tárgyaláa alapján, a kar-pótlék butoaitáaa aaettsg padig g korpóttákaék H lamsegély által Mstoattása iránt, a fiasibk előadottak szerint eljéijaaak- As tlletO iskola tsatarté a közig. btzoUaágboí tálákosáaul sson sasiban is küteka jetealéa tenni, ke a korpótlékhoz nem veas állasaagétyt igénybe, A korpótlékhoz áltamaagáty igénybevevő, miadsa Iskoláról külön-külön sserkeskténdó, és Nta-era-leadó kérvényekhez kővetkező melléktetek mák- A gabonaüzletröl Nagy-Kaniiaa, 1890. reájui 26-én KéaaáraOrlet Dacára as amerikai szilárd hsn-gulainak. a bodépssti tfleadéa a buss és rosaárak arOsen hanyatlottak, ellenbeo tengeri és sab caekély lorgaloa mellet váltoeallan maradt A többi gábonanaaOakban az OalsttsIjaeeoBsünstol rtH áralak: Bum Mm Tnftri M Irt 18.10—90 ,. 9.40—60 , 890-80 „ 7.10-80 métsrsaázaánkint kaaisaai paritással. Badapaat, 1898, május 26-én. (Távirati tadésitás.) A basa kénirt üatetleiaa. HatáridOBzIél: 0aea májas—jaahara lag - ess pt emberre Bass „ Tmftri jollus—sgesstasm Zab aag-aaepteabarra frt 1800 r 10.34-86 , 7.64-60 . 6A7-69 „ 8.90— 1 i. Aa iskola kOIIS'gvetéae, 9. A község legutóbbi asabálraeertee m^illa-pitott költségvetésének egy hitatas példánya 3. Felékezeli iskoláknál az illető község hitközségi terheltül kimutatás, aláírva lelkész áJtai. ■ 4. A Isniló oklevele éa saotgátaü bizonyítványainak hiteles másolata. 6. A tanító dljlevale s hozzá ss IMS ben ayugdij jogosultságuk ügyébee felvell ja vadalmi jegyzőkönyv. 0. A kOsség, illetve hitközség vagyoni állapotát fellűnlétő s as áHamiaglIy igánytináialéasá jogo-suliságát igazoló kOaaégi bizonyítvány, jAiMMk szolgabíró átal léliamoeva. 7, A mindennapi tanköteles gyermekek létszámának végösszege tok és leányok együtt, As iskolafeatartóktól a köz. bisotttsághoe be-érkezendő kérvények vagy állsassgMy igénybe nem vételéi je'aő jelentések, minden agy agy Iskoláról külön aesrksaataiéOk ée WaserelendOk. Végül tájból le ügyeisaeetalnek as afeeis len-tartók, hogy a szóban letgó évOlöttós karpétlék aaak ssoa okleveles tanítókat és tanítóna Heti, kik legalább Is 1898. évi ssspt 25-töl egyhazamban mflkódnek Két Zalavármegye kOtig. Usottatgának Xalg. tgaraaagaa, 1898. évi teSroér Ma tartsa gjá-sébén. Dr, Janié iw Umit f4ft ltttJ^FWH^yf ^ftÖ^Utijlt 19 ttti^l Nserkesitél Isegetsk „mmr4r k«U . . ligkSwklM mt aaw ferfik r. rialíjlk Qaaáetj aak BIMM. le vértaeál Baa laplateiáeaae ée kmgái riaoiiL r ( l i r. Nagy Kantaae, oiti«r(flk Zala 49 uám (• lap) 1898. májún hó 18-án, LmmMI Él (éicsipliHp ktazMsk Í1T ««!••<<. twi MÍpWli, Hiimlr iiKt kMk«lr< \|lmt\| ■lM\|)ljlH\| CLAYTON 4 SHUTTLEWORTH Z'S"""^' UUÜ A1KST, Vácal-korut 08. ea. — álul a Icgjulííuroisbb árak miliőit ajánlialnak ihf? Hird.et ések felvétetnek e lap kiadóhivatalában. tPÜOOW 4 —------------- HIRDETMENY. Qróí Zichy Ödön surdi ménesében Tréíás (Totál izateur) és Wittmann (Weisen Knabe) 1 után , nevelt 10 drb 16 markosnál i J 2 és 3 éves mén Tan a beleznai istállóban g eladásra felállítva g Bővebb értesítést ad az uradalmi inté- w zöség Beleznán. 3 K«WQOOOOOOOO<X Ifj. Kotzó Pál Budapest., V. ker. Lipót-körut 8. sz. A (. 0. vevőköaöneágoaá asi-tw tudomáaára hnan, hogy oagyoitb kenyerükre irodáját ¥. kor. Llpót-kflrat 18 n. (Vigssinbáa melleit, • nyugoti pályaudvar Margit kid kOseMbe belynte át. Fent ártotta aaoobaa a VIII. kar. Sseatk irály-aloa áB. aa mOkely, áa aa V. kar., Lipót körút 8-10. alalt( raktárhelyiségeit. A köaöaségnek további párt-(ogáaát kérve ajánlja (iaraU legújabb sserkeselO eeeipeod glsaMidaaialt, ftlalaMI ée alabll •iahba« a melyek áO/( iBaaldaayag megtakaritáaaai dolgosnak QAzmozdonyokat áa gó«oaápl8kat négyaaor fordítható aoál dobainekkal, toMáat nem Igényi exaimaréaókkal a nagy »tta felülettel, minden nagyáágban. Minden faita lovaa qséplőkénleieket, araid- áa veidgépeket ssecekavágókat, répavágókai ée minden más geedaaági gépeket. . Vidékan lakót wolid flfynftkök ktrttlntaitk Nyomatott Kiaobel Fülöp laptulajdonoeiiál Nagy-Kaniaaan 1898. Hirdetések: 869/188& u. 178 -1 Árverési hirdetmény. Alttüroll kikQMOit végrehajtó aa 1881. évi LX. t. o. 108 f-a értelmében eaennel könhirré teeai, hogy a nkanimai kir. járásbiróeág 18008\|D7. as. végaéae által Weiaaamayer Updt végrehajtó já-vára KrauM liaéo nagykaniani lakoa ellen ól Irt 18 kr. tdke, ennek 1897. év saeptember bó 9 napjától ssámilandó 8% kamatai ée eddig óesse-saa tl frt 48 kr. perköltség kdveteiée ereiéig el-readell kia égitasi végrehajtás alkalmával bíróilag lefoglalt éa 888 Inra boosült bútorok és egyéb tényekből álló ingóságok nyilvános érvéréé utján eladatnak Mely árveréenek a 868,1888. as. kikaldetéet rendelő végsés folytén a heiyuinén, vagyis Nagy-Kaninán, u aipern lakásán Inndö enköilésére IMA. éri asájaa hé M-lk aág\|áaak A 0. • ér AJ* katáridOOI kiUntik s ahhos a venni saándéko-aók naunel oly megjegyséeaal hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok nen árverénn u 1881, évi LX. t. o. 1* 7. \|-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek beoeáron alul ia eladatni lógnak. As elárvamendö ingóságok vételéra as 18HI. évi LX. tTo. 108. g-b«n mogáliaplloit feltételek nermt len kiásetendő. Kelt Nagy-Kaniuán, 1898. évi május 0 ik napján. BART8 OYŐROY, Jtir. bir. végrehajló MOé/lk. IHIIH, 171-1 Árverési hirdetmény. A nkaelsaai kir. ívnák tkvi outálya réeaáről kőshlrré tétetik, hogy a n.-kaniaui takarékpéns-tár vágrehaltatónak Lukén Fereno végrehajtást uenvedó geisel lakóé elléoi 8Ö0 frt lólie, ennek 1898. évi május bó 18 lói járó 8\| kamatai 81 kéeedelml kamalal, 18 Irt 88 kr. per 10 Irt 40 kr. végrehalláa kérelmi, 8 frt 96 kr. jelen'egl s a még felmerülendő költségek Iránti végrehajtás ügyében a Isntnevesett klr. tőrvssék terflteiáhn tarlosó a gelni 818. m. tjkvben 4- ¥46/111;VI. hna. alatt falvell 180 írtra,- 146/19 XVII hns. alatt felvett 89 írtra-, 946/19 XXI. hm. alall Mvetl 74 írtra, és 8JA/19 XXIX hm. alatt le!vett 180 frtn benOlt ingatlanok IMA. évi Jaaltt hé IT. aamáa 4. e 10 énkev O'tlge k ősség hásénél fiaobi Pál faiparéul ügyvéd vagy helyettan kósb^Ötlével megtartandó nyilvános ervaréeen eladatni log, Kiklaltáal ár é fennebb kitelt beceár. Arvaresnl kívánók tartósnak a banér 10/,-él kéniKlnsban vagy óvadékhépn papírban a kU küldőit keséhu letenni. Kelt N.-Kanlseén, a kir. tvesék mim telekkönyvi balósagnál 1H9H. évi márc. hó 88. napján. GÓZOffT kir. taséki aibiró MAGYAR MEZŐGAZDÁK SZÖVETKEZETE I'., AlkiHmóiiy-uiaut 91. m. Az ADRIANCE, PLATT é8 Co. ».wf«w svá vUáeaM „ADWIANCB" kévakété-, iMrskmké arat. éa fOhaaaélé gigitsak kandölnak aaamggj ma'aan~msMgg8 laknála41mggmm le^wwtsaWle A V. VERMOREL íélt sttMVaaakeS nár nUiUrt nECIiAIRM pnronoapo ■•feoe« kaiitlfllriak Minden a mnnögmadntág keretébe t&rtoaó aattktégltttk. alatt vetőmagvak, műtrágyák, anyagok, szerszámok, gépek stb. lisiiHa, ii" ktaaaaalil áaaaiaa OM7 A ssIveNtaeet alsaaaakályalt és haveaUat kéteeer BMfjalnU „ClLCTI ÍBT»«ITÁ"-Jt kártlaek bfyea ée béfBMatve aaetlSMI. Huszonötödik évfolyam. 43. szám. Iiirtwili>\| 1 K Viíeahi»4pllal.ftMkal rildp U»jtt- A wikmltnl irtok Mai Mkal uapaa-klal 4. ». M In ksat Ma IiIImH a lap mJlnt Neaira ■IMlkial (llte I Salukat ItolMlntoli VkniklalpIM 1 AmU IMi ktap. lMfllkl4lN< ZALA Politikai lap.. Megjelenik NAGY-KANIZSAII hetenkint kétszer: vasárnap éa ca&törtőkőn. nAruanm iaái t Ifiaa «m 11 IWMt fa t - ll. rtUrn I UM IS M — k», l4H><» a kMM HMM kl SylIIUe 10 Bllméiik, 1 allataié HiliHian •M.ttaaM HmM rei»i Mar<ksn» kaimtkt MmML aina—iattoa tavaiéi Mik Mai kM kM fofartlí ai. M&— mm ám M tollár Nagy-Kanizsa, 1H98. Felelős szerkesztő: 8ZALAY SÁAOOR. Vasárnap, május 29.^ • Pünkösdi népitélet. , Aa xlei pünkösd másodnapját nagy nép-Ítéleti napnak szánták a Ictenyeí választókerület kiváló polgárai, akik különböző politikai párton állanak a akiket ennél fogva semmiféle pártérdek nem verethetett, mi-•dőh elhatározták, hogy pOnkOad másnap-jára összehívják a választókerület minden polgárát: ítéletet mondani a kerület országgyűlési képviselőjének; Ltpsittyi Miklósnak ama tette fölött, hogy Zimándy—Zalenyák, a árhontó kompánia harmadikéul azegődött. Rettenetes akar lenni ez a népitélet, mint ahogy rettenetes a Jett is, mely kihívja. A letenyei választókerület polgárai azégyen-érzetöket akarják kifejezni a pünkösdhétfői népgyűlésen a fölött, hogy LepUnyi Miklós, a Koaauth-kegyeletet kíméletlenül megsértett lapszerkesztő, az ő országgyűlési kép-viselőjök; és külön kérvényt akarnak in-tézni a képviselőházhoz, hogy Lepsényit a nemzeti becsület nevében küszöböljék ki oiman. < Olyan lesz ez a népitélet,, aminő még magyar képviselőt nem sújtott agyon soha Aa igaz, hogy még olyan képviselő semihiborodist látta, az prscágházban bün- akadt eddig (KÜla a magyarok Istenének 1) aki Lepsényiéhez* hasonló tettel állította volna magát az általános föl háborodás ítélő-széke elé. , Legyőzünk magunkban minden politikai párttekintetet éa telje* tárgyilagossággal, minden gyűlölet nélktil kívánunk ezzel a dologgal .foglalkozni. Kijelentjük mindenekelőtt, hogy mi Lepsényinek a Kqesuth-kultuszt megsértő eljárását semmiféle kapcaolatba nem akarjuk hozni a néppárttal. Nagyon könnyű volna ugyan az okozati összefüggést megtalálni Lepsényi eljárása éa a néppártnak a Zimándy-ügyben elfoglalt álláspontja között ; de mivel ez egéw szorosan még sem tartozik ehhez a mozzanathoz, moat caak Lepsényinek ama dolgával foglalkozunk, bogy ö lapjában a Zimándy-féle Kossuthgyalázó munkának nftegvérte a nagydobot, a ezzel kolportőrje lett a másik két sirbontó fekete hiénának. Ert a tettét az országházban és az egész haliban mindenütt nagy felháborodással fogadták. Igaz, hogy mikor ezt az általánoa fÖl- bánólag beismerte tévedését, hibáját; de ez senkit aem engesztelt ki. Es nem szabad azt engesztelhetetlen gyűlöletnek tekinteni egyik párt részéről sem, hogy a legnagyobb erkölcsi elégtételt: a tévedés, a hiba nyílt megbánását és a bocsánatkérést olyan hidegen fogadták. Vannak bünők, amikkel szemben az egyszerű megbánás és bocsánatkérés (éppen a rom. kaik. egykáa tanításai szerint) még a jó lataanél som elégségesek; a amikre caak nagy maklée. erős bűnhődés után nyerhető bűnbocsánat. Ezek az égbekiáltó bűnök Ilyen égbekiákó bűnöket nemcsak Isten ellen, hanem a nemzet ellen is leket elkövetni. Ezek kűii tartozik kétségtelenül a nemzet halhatatlanjai amiékének kegyeletien megsértés* A nemzet ellen való ég bekiáltó bűnöknek ezt a faját még magyar képviselő ama követte el sem képviselői, sem egyéb minőségében. _ Voltak már erős küzdelmek aagy Dtfk Ferencünk politikai hagyatéka körűi ia; a közjogi ellenzék elkeseredetten döngette a kiegyezést ;de azért arról a szintén bum öregről, ki utolsó leheletéig hazájának ék, a -TÁRCA. „Kenyér kall a szerelemnek Owaáaps i\|; oailUfjala Kani al as ta nan S alailkaáea: i prUaa -> Vajjoa ari la laaa nlaa SeataUk t! Mart ufjm, TImiU, mi-mi, ifaaáa ; Aat ■laéta, kofjr I mm laiakéf I SaarM npa aa a liajr. ia I fudag, ft\|dl jékku Nlaaaaa Haaríkm bláajr \| Rctoa aMakiat »aa m fcakiek .ajjok htáa. iái ■M\|ii U\|a, (aaiac taiajr, Ham ritka mi, 11 j éaMf. SM m ssat kan agyaeiUn, Egjrítt aa«rM ÜMipl I.. . Hofjr tajjok ia: káéi j.siilii Myafadiaa ll kánén! H»m «iaa>, éa npaa aaitMa, 8 aaaal aaak .«• ■■»<■■ IMI pkaai, adva I* vaa, HiU Bf4tt a papa, Maoéaáa s .Ua/aa aaa Mm m\|a SaadU-falU kalélM I' .Henáé Mái;, »«t alt «taál\|«k f IsyMMe 1 bál ia vaiaaf H\ lakiakM — aaJaMl — karto ákáralijMi Maralaa I Kaarfc kall 11 — féatlllk M aayaf, — Mart aa énM MiSiUk MrtaÜM aaak Igy urai t Drl mMIm nakttfaééli, KI M kagjrd a lyilriit, BaaM m aagyM 1 aaa Kl laaMrt, aMil kM. Moaij M rMaa, Waé\| M al, Sár M aaka aM law, OaaéafkM aa«J, hlax Ilye la Baáa Mg aaia k.p kMMis I Él ki tajka-raj. (MK, Tál Ma >(toa kiláapi. Iataaaan jekk m Igj aüat, fioliof Mail I k»ldaaaa .. ,. ,.,. VMM WM al M a«et, Raartátok alr •allluat.., Tátin toribti «latilk«da», Ha eVurkall kMi(]ra(. OrMf Sémátr, fcjsiaka — Vallmais, — 4 Eju, Irtai ygziká vaa, sz őrs mulatója már éjfélt mutat. Kt éji ssellö behosss a virágzó akácfa bódító, éden illalát éa lethallesik a cigányok zenéje. Ölök irőasslslom előtt, nézem a llntstartémrs erősített lepkét, de nem lálom. \| Gondolataimnak röpke ssáraya táasad s SM 1 vagyok ismét s magyar taagér partján. ; / I Magam elölt lálom a Balaloa bodros hallá, mait, ott járok kalek lel alá a párton, kartsvs Téged. Msg is tslállak. Ott látlak, miat mindig, a hlésláktél kérál-rajozva, kik elhalmozva bókokkal, aaak ssépsé-ged dicsérelét zengik; ott állok éa Is mélleUsd, I mini egyébbkor, agy most » hallgatva, oaak té-sek reád sssretstiel, de ssélaai assa indok. Padig da aok mondani valőm vaa; -aaretaém I slmondsni Nikid, mily igasáa sesrstlek, és asm ;merem est lenni, mert lélek, hogy Ti?aki mást sem hallasz, miat szépséged dieedltA kimomaát. még ast htaaed, hogy éa is área IráÉeokkal és bálédzom a egy szavam sem jön a ssivsmea kersestU. Pedig ha tudnád, mily-igssán meredik, oaak Önmagádért, szépségedért, jőságodért, kedvességedért, mivel! lelkedért, össinteségedért I Est nem tudom neked elmondani. Mikor ed állok veled wemben ■ rám veled gyönyörű kék szemedet, skkor elnézem szépségei, oda mataá> nék borulni kis lábad elé 1 megmondani sst, bogy — szerellek I De ss sksratnál tovább nem jutok. Te pedig láa kikacagod gyávaságom t Ne tedd est. — Tudom, hogy Ilyen lánynak, mini Ta vagy, a kezén sokan pályásnak; szép vagy, jé vsgy gazdag vagy. Miadagyik ndvártod ígéri, hogy Lampionok és egyébb kerti diszi-tések nagy választékban kaphatók Fischel F iilöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nagy-Kamatja, Vasárnap a tisztelet éa kegyelet, éneimével emléke-tett meg mináenk^ai elvi küzdelmek leg-elkeeeredettebh hevében ia. Nagyon Jól tudjuk a néppártnak különösen pap tagjairól, hogy Koeauth Lajoa hazafiúi éa jellemnagyaága eldtt nem igen borulnak le az egéaa nemietet áthatott közöa kegyelettel éa tiaztelettel, da azért arra egyik Mm vállalkozott volna bizonyára aoha, még a legféktelenebb aem, hogy a nemzeti kegyeletet nyíltan megtépje. Ahhoz, hogy mit hallgatnak el: caak az ő hazafiúi lelkiismeretüknek van • köze. Am^ botrányt nem csinálnak a szi-vökben táplált érzelmekkel, addig egyszerűen nem veszi óket tudomásul s nemzeti kegyelet fölött drködö közvélemény. Hanem azután, mikor kivál közölök egy Lepaényi-féle alak éa uentségtelen kezekkel végigaujt a nemzeti kegyeleten, órQlt fóvel elköveti a nemzet ellen való égbekiáltó bűnök egyik legnagyobbikát: akkor már fölzug az egéaz közyélemény és szigorú megtorlást, szigorú Ítéletet kiván. Bűnhődést, vezeklést! . Lepsényinek vezeklése, bűnhődése ott kezdődött benn az országházban, mikor bűnbánatit, bocsánatkérését szinte fagyoa hidegséggel, lesújtó némasággal utasították el sz országgyűlési képviselők leghiggadtabb elemei is. Folytstódott azzal a kinne és egyébként eebogyaem menthető tettleges inzultussal, ami 'tsz országház előtt, az utcán érte. Továbbszövődött abban a tényben, hogy a párt kötelékéből ia ki kellett lépnie És be fog tetőződni azzal a lesújtó népitélettel, melyet a letenyei népgyűlés pünkösd másnapján mond ki fejére A megvesztegethetetlen népkegyelet kese-rüsége, megdöbbenése, följsjdulása zug föl majd abban az ítéletben; mert a nép szeretetével, vérével őrsi szent sírjait, A párt-különbség nélküli fájdalmas fölháborodás Zala 43 nzám (• lap) iT ' viharja ugyanakkor, mikor lesújtja az önmagát meggyalázott képviselőt, egyúttal — hiaazük — azét fogja szaggatni a nép lelkére rakott bilincseket ia A nagy népgyűléarn vonatkozólag a k<)vetkezÖ meghívót küldték azét: IhiItU tHonli kMmig I A letenyei válastifókerölet es Idö nerinllor-ssággyttlési képvinlM'nek, Lepsényi Miklós urnák egynémely ténykedése a bizonyos flgyek ben tanúsított magktariáaa a kerület választó közönsége eldtt, — mely képviselőjében nemcsak a nszaflai erények foglalatját szereli .Isltalálhilni, hanem a lánadalmi éa egyéni oorrectiég uempontjábó is a legszigorúbb kívánalmakat van jogoeilva vele azémben tel-állilani, t- élénk nyugtalanaágo', viaszalelizéal ás megütliöséat kellett. Ezen elégedetlenség, mely eleintén azórvá nyoa jelenségekben .nyilvánult s axiveaen borította volna a leiedbe fályolát a kiooa esetekre, csakhogy országot kostudomásra ne jus-on a képviseld ur gyászos hirhedlaén, Imngos éa igyre erősbödő gifejeséan jutott akkor, mldón Lepsényi (llklóa képviselőnk a ■Vwznréml Független Hírlapnak elleuv a egyéni éa politikai becsületessége ellen intésed hsflstlsn támadását szó és elégtétel nélkül hagyta; majd midő/i más alkalommal a buds« pas l esküdtszék előtt lelolylstott egy asjtóper lárgyslaaskor, a képviselő ur a legkéasellogba-tóbb módon, a nagy nyilvánoaság mellett, mag-bélyegző pellengére kertit. Moet pedig, hogy a folyó hó 88-én megjelent napilapok kíméletlen a a képzelhető legerőeebb oommeuláláa melleit hirül boaiák szón ránk, mint a választó kerület kngünaégém nézve Iá lealáaó lényt, mely áserinl képviselőnk, Lepsényi Miklós ur S Zimándy — Zelenyák féle hírhedt röpiratban basánk egyik legnagyobb a legtisztább történelmi alakjának: Kossuth Lajoanak smléke ellen intéseit beeatelen éa gálád agitatió-hos nyiltan hoazájárult aa állal, bogv lapjáhan, a , Magyar Néplap a újságban a Zimándy— Zelsnyák-léle ismeretes assonyimtnak a magyar nép kőat ingyen terjesztésére gjánlkozik : aa ellene e kerületben régóta meglogsmsott elégedetlenség nyill felháborodássá érlelődött, s egyhangú kijelentésekben tört magának utat azon jogos kívánság, bogy a képviaeő urnák esen boiráűyos, ss agéas ország kősvéleménye által pártkűlőnhaég nélkül hasaflatlannak éa ép eaért egyénileg ia itaateaaéslelennek feliamert viselkedésével asen\|ben a kartlet elitélö lel-logása alkotmányon uton is kifejesést nyerjen, nehogy ennek elmalssslása esetén as ország kősvéleménye elölt azon nézet foglaljoo fért, IMI. május bá IMn. mintha a Zimándy-Zelenyák—Lepsényi-féle hármaa ssövatség magvalesdö, hasaárulö tendsnliája s kerületben Ta bi vakkal birna, a nahogy ballgatasunk sasién, msgáról megteled-késett kép/lsalénk szégyenteljes gy alázatából ránk ia homály aaaék. Mi aaonban dacára, hogy Lepsényi Miklós ur viseli dolgai révén, mim aa ő választókerületit, Isgkósvstlsosbbül vagyunk érdskelvs és legérzékenyebbén sértve; nam oly aiakbsn és módon sksrunk képvisslőnk botrányai fölött érzeti jogos fslháborodasnnknsk kilejesést adni, mely a társadalmi itism a lörvényaaarfl tilalmak ssempooíjából kifogáa alá eshetnék, — hanem szigorúan alkotmányos formábao akarjuk agy aa egész oetságnak, mint "»g^nak Lepsényi urnák értésére adni, bogy őt a képviselői állásra a kerületünk további kép-viseletére méltatlannak a érdemtelennek tartjuk; a ugyanezért oda fogunk törekedsi, -hocy Lepsényi Miklós ur a nemzet becsületa a a társadalmi >iazlaaaég nagy érdekei nevébea a törvénvhosáaából kiaáraasék, akár öokényUa lemondása, — akár — ha nem történnék — további sssreplésének lahetellanitéas utján. Esen komoly s kőt eláss égparancsolla törekvés si érhet áss s msgfalslő határozathoaaial céljából egv mai napon megtartott pártkülönb-aég nélküli népes slöértékesls* elhatározta, bogy I. é. május hó StVoak délelőtti 11 érájára Irányéra, a kerület székhelyére nagy válásától gyüléal hiv agyba ; miért ia kérják a letenyei válasatókartist miadso vslaaatá polgárát, hogy asoa megjelenni aaiveeked-kedjenek. Kiemelni kívánjak, hogy s mosgalom minden külön pártszinezet és activ politikai irányzat nélküli a csupán a képviselő naaadá-lumra árdssMtlsnné véli Lepsényi Mikidé egyénisége ellen iráayuL. Lstenyén, 1808. május 16 én. ás alökéasilö bisottaág; Dr. Cftmpm Kálmán, Tomit GyU Tbmá* Itt tán, ÉHsas Gém, Halatss Mihály, Bika Jitmf, Mm Jmt, /Hifiik Játot, #rpéay Oita, OnUmkm Irfséa, ütnnetir Jánm.dr. Hajót Sándor, Híhor Jántf, dr. KtrUm Arnold, KuMtr Oim, Ki mán Uf, Kapottp Antal, Léiteér Jitnf, Mtrtíf Antal, Omttr itiekor Jótttf, Ptmtir Itt tán, Süfomf Tivadar, Simon Ltjm, Piánk Fmsasa, Timdr Arsm, Vajda Jakok, Vajda Adolf, , Wml Mont, IMI Gyula boldoggá tesa éa ekkor mind a saját boldogulá-sára goodol. ín a póéta lelkemmel aaintéa gondolok arra, bogy gazdag^vagy, de fájdalommal gondolok rá. Ha ssagény ember lánya volnál, ugy etbisnéd, bogy ossk tenmasadért szeretlek, de igy rótasi ta azt htased, kogy én ta, mint a többi, a •partit tekintem Benned I 8segény vagyok éa fizetésemből sz-rényeo élhet meg agy háaaapár; de ha a nő szereti tarját s a tért imádja nejét, ugy as a szerény élet ta magát a mennyországot nyaltja. Ismétlem, - szeretlek. Szeretlek, mint partot a baltám, mint a virág aainméaéi a lepke, aze-rsttak agy, ahogy agy komoly ember oaak szara! ni képes, teljes mivével I Szersaa te ta engem ; nem igénk Nekrd lányiadat, nem igénk ga/dagságol, de ha eoyém leszel szén. mert szeretsz t ssagény asazooy leszel, de boldog asszony. Elképzelem a jóvöt, ha i/mt mondasz. Hó<ivstar vonui át a városon; hideg van, alic tarom, bogy vége legyen a hivatalos órának, staAtfc haza. Alig hogy beteszem lábam ss wöasobába, már jöaa elém s nyújtod tetém a csókos aaádal. Ou künn a asél hordja a havat, mi pedig ülünk a meleg szobában a zongora melleit, én jálaaom fedvenc dalodat: • Volt nekem egy ss<p . sssratöm . «, — te pedig oda hajtod Iflr-tös fejedét a vállamra éa,— mikor eal igy el-gondoom, kétségbe ejt a gondolat t remélhetem-e szerelmedet, ludnál-e Te engem igazán szentni ? Mert én csak ugy akarlak enyémnek mondani, ba igazán szerelsz I Ha le tudsz értem mondani a világról, mint ábogy Ta magad leszel sz én egén világom. Tudom, hogy szeretsz matatni; cigány mellett, hallgatva a saép, but nótákat, aalveaen eltöltesz akár egy boeszu éjszakái la. Saenled, ka körülrajongnak i nem gondolta arra, bogy minden hiaelgö szó; mii boaaád intéznek, kétaégbe ejt engem. , , Azt akarnám, bogy oaak as enyém légy, egyedül az enyém: szived, lelked aa enyém légyen, egyedül; hogy ne vágyódj senki táraaaága utjn, elég legyek én neked egysdüL Minden házasság bilincs, ha nem saeralem saólte. Boldogtalan lefjee éleién át as, ki csak érdekből lép Irigyre. £n nemcsak szépségedet szerelem, szeretem s lelkedet iá, mely taebb még a külsődnél is. Magamat kevésre taksálom a nam hiszek azoknak. kik tehetségemet dicsérik. Ezért félek, hogy a Te vátaaatáapl nam fog rám esni. — ^ > Vegyünk egy mérleget s né d a kél serpenyőt; aa egyikbe belé leesem lia évi munkáaeágomat; mindig a szépért, nemesén dolgoztam, de soha saját érdekemben A becsületes komo'y munka volt kenyerem, hónapokon át dolgoztam szóval éa iráaaat szépessmék szolgála ében s mikor eszmém magvalósult, féln állottam a máié lett a babéri Idealista voltam mindig, aa vagyok most ta, mert ramélni merem, bogy a viliág Itgsnebl lánya engem fog maratni 1 A mérleg másik sarpeojrőjét nézve: ott állnak a Ta udvkrlóid, kiknek több gondjuk van a cipellőik adóéra, mint a lelkükre, kik eddig osáat aem leilek, mmt éllak S aaekksl kelljen nekem a versenyt 1 elvennem ? Soha, aat nem taaasm. Falvont sisakkal állok, nyill arcoal. komolyan kérdem: marslm-e, akanae fngfffl boldogi Utal, akana-e ssagény ember (elesége, boldogsága, mindene lenni ? E kérdést élössóval al nem stoodom aaked, áe ha komoly lány vagy a választ ttoddal, saaral-meddel engem tüotataa ki, agy ktrtst okos tejecakéddei alkalmat arra, begy nt a válását én megérettem, mert többe a kérdést asm Írásban sem tséval lal aem taaasm I Rsggel lalé jár aa idö, virrad mér. mikar a befejeaő sorokat irom; lehajtom fejem a fehér' papírra a alrok I Sirs'om nyugalmamat, bol-dogságomsl. Kinyitom ablakomat, a frtae reggeli Isvagö beömlik rajla, a korai napangár játszik tollam eldti a papiroa ; kai galem a madsrak danáját a felkoldöm loháaaomat a Mindenhatóhoz, adja vistta nyugalmamat, boldogságomat a te sasrsl-meddel — áfa / H^-KuíM, va»árnp Kombinációk. Ellenzéki lapokban mindennap találkozunk a lefellwiléleeebb hírekkel és kombi-nációkkal, melyek a válaszadást telték taladalukká arra a kérdésre, hogy most Bár mi történjék, mi fog történni, miután nyilvánvalóvá lati, hogy a képyiaelőhás aM terjesztett kiegyezési Javaslatok nem fognak törvényerőre emelkedni. Pártállásuk sasrtnt aslán olyan válaaat adnak a lelve-lett térdéara, amely hoaaaabb vagy rövidebb Urtamu provizóriumról, vagy a kormány aaon ajándékáról beszél, bogy Ausztriában a 14. g szerint létesüljön a kiegyezés. Mások iámét arról beszélnek, hogy a kormány viasza fogta vonni aa összes Javaslatokat éa a provizórium agyaséra meghosszabbítását fogja iuditványoaoi, ds » sassskoolingenlaláaról és a cukorprérai-omról szóló törvények a folyó év végéig maradnának érvényben. A túlzók meg éppen 1908-ig tartó provizóriumról tudnak, amely aa érvényben levő nemzetközi szerződésekkel egyidejűleg asfinnék meg. Addig ez áiomfejtók magyarázata szerint, a kvótát minden évben 0 Felsége Állapítaná., mag. Szóval egy tdetgienes állapot lépoe per ma Dsoeiába, ast mint a legealegmegbóhalőbb "forrásból eredő valamit egéaz komoly arccal tálalják lel a biaaékany közönségnek Mindeme korobinációk éa f«tegeté*k következményeképp as önálló vámterület követelését állítják M. Magysrorazág szi-mára többé nem létezik más kívesetö ut, mint a közgazdasági viszony végleges M-bootáas éa a külön vámterület (elállítása, — mondják. Igaz, egy óvatos kormánynak mindenre, még a legvégsőre is el kell kéasQlve lennie éa fontos kormán ykótelssságsk elhanyagolásával lenne egyenlő ax, lia a BánRy-tniniszlénom elmulasztaná as irányban ia megtenni a szükségeseket, nehogy VAratiaa meglepetéseknek legyen kitéve. De vájjon szabad-é a kormánynak kizá-rólsf est as eshetőséget venni sasa ügy re s nem kell-e neki, hogy bölcsen és óvató-«an cselekedjék, a magyar pesszimisták dacára annak lehetőségét ia azámrtáab venni, bogy még sinca végl-g kizárva a belerjesztett sasrzödéa létesítése eszel u osztrák parlamenttel ? Ée amíg a feltevésnek megvan a legkisebb vslószioüsége, szabadé a magyar kormánynak minden türelem nélkül valónak Bratatkoseia, IQrslmsllenül zörget ölődznie éa aürgeléaai állal még szaporítani as osstrák kormány ss varait f Mindaz, a mit a lapok addig a magyar kormány ilyetén terveiről közöltek a a kormánynak impotáltak, pos Oa (ölte vés* o alapoJ éa latsxóiag aem köasiiti meg a kormány elbatárooauit Báró Bánffy miniszterelnök és kollégái teljes tudstábsn vannak leiadatuknak a az ellenzék semmi nyomása, a közvéleménynek semmi könnyelmű felu-gatása nem fogja őket leteraini anól az útról, melyen a hasának a legjobb szolgálatokat képesek tenni. Bogy a magyar polgárok határtalan bizalma szilárd meggyőződéséé lett, annak egyik jele abban van, bogy az ellenzék minden erőfeszítésének Sem sikerült egyetlen valamire való olyan megnyilatkozáat létrehozni, mely elzárkóznék a Bénffy-kabi-uet iránt való bizalom elől. _ Zala ég. «am (§. lap* A reformátor. r Dr. Wlaaaies űyela vallás- és közoktatásügyi minisztert a maryar tanítás'ügy szinte korszako* reformátorának kell nevsdbOnk. A kősoktsiásl isnáes minapi megnyltáaa nsasss látható mért-földmutató a magyar közoktatásügy (eilődésének terén ás aa a beaséd, métylyel a közoktatásügyi miniszter a tanács működéén bevézetle, nemcsak kimagasló volt a kérdés általános oldala 1101 nyi vánllott gondolatok leljeáség állal, baoem év-I ssdekrs Irányadó. kompendium Isss az s magyar ianilásfigy minden embere ssámára. Korszakos bssséd, melyet észre lógnak venni messze lal a magyar haza futárán is, mely mindenütt Örvendetes visszhangra fog (alélni meri le'jca érvényű bizonyítékokat nysjl a kormány komoly szándéka éa erélyaa akarata melleit, mely aserint a közoktatásügy itrjedstmes reforjnját akarja ksresstol vinni. Míg egyrészt es a beszéd s teljes Mevaiást adla mégja kőaoktatáai tanács teljes ülésének és pontos irjjaymaialóol szolgál a tanács kitűnő tagjainak, — másrészt az egész müveit Msgysroraság bámtllsUal fog Állva ma« tudni a beszédnél: a taoitafügy kérdéseiről Magyarországon Igy más nem beeséHek. A középiskolai tantervek rsvlslojáiól volt ssó s ssl érintve, (elhívta a miniszter z jelenvolt tanlár fiakat, mini hívatott moansait a magyar népművelésnek, hogy tartózkodás nélkül, az ügyhöz való szeretettel áa legjobb .megvyőződésük szerint beszéljenek, mert itt nem valsmi aktuális politikai kérdésről van szó, baoem kizárólag sspk-aérdesröi, melyet-hideg vérifel,^ nyugodt megion-loUaeal, a vélemények Isgsssbadsbb nyilvánításával kell tárgyalni A termékenyítő essmék bőségével hintette be SMgnyilAJMBiádét Wlassics, elejétől vágig. Kősépiskoláiok eddig is takéfaiwsa és ki lógás tslsnul teljesítettek leladatokat, da immár itt as ideje, hogy a modern kallu a vívmányait lal hsssoáljnk céljainkra. A tárgyalás alatt Isvö reformtervek mind magyar nemzeti szempontból indulnak ki A bemsetl érzés, sssgysr gondolkozás a magyar ialéa ápolása az önálló magyar kakára megteremtését léd .Ucélnak Tudományra és Irodalomra vonatkosóisgaéiirs tdjesen lel kell magnókat asahsdilsnank Tsyeged Esrsps gyám aágs alól, eredeti leHagásrs kell lőreksdaüak, mely minden irányban stílszerűen magyar keli kogy legyen. Amint politikai téres ai tudta asjá-litsní a vezérszerspet s magyar értelmiség, agy iniaUeklsáiie léren is lépési tarthal a nyngoll államok értelmiségével .■.■[ Megnyitó beszédében ssl is emiili a miniszter, hogy ss erkölcsök ás ^ lélek nemesítésére is halai ksü Ne élesítsük egyoldalúan ss értelmei, ss észt, meri sz élss én ross ember birtokában veszedelme- gyilkoiócsrszám. Desz értelem faj lasstésévsl jellemet és belsjf becsületénél is kell e vezetésünkre bízott lljaság szivébe ée lelkébe ültetni Korrumpált érlelsiség a legkeményebb caapás egy ors'ágra, ezért'kell as értelem fényét s asiv nemességével párosHagi Melegség nélkül a nap caak világosáé»ot adaa, életet nem. Végül felszólkja a miniszter s magyar értelmi ságet, kogy társadalmi és állami éfatűokbea ve gye aiegáhna á vssérszertpet ás aa veszilse el iasséL Csak igy lehet a magyar nemzeti easmé ket gTételemre segíteni, csak igy aralkodbaUk az értelmiség méltóan a közélet ssss terén és távo Utksl sl minden venssdetssss ás aséltatlan átemel Franciaországban ez ilyen kinyilatkoztatás-szert bsasédsksl, még bs nem bírnak Is iiysa nagy nemzeti borderővei, a községházakon ki ssoklák függeszteni, hogy ás onzágbsn mindenki tudomást szerezhessen urtakaakrói Dr. Wlasssc-Gyola kósoklsláaügyi miniszter beszédét minded kfcolábao és s táraadsfaal minden érts sses kő-reben beható tssalmásy tárgyává iélieoe tenni, mert bogy tökéletesen rstkatai lehessen, lökéle-iaaea át ke lene tsoulmáayosai ezt s beszédet. ^Bs még voltak kélküSlIi, a beszéd mindenkit meggyőzhetett, bogy nrily rát'-rmelt kezekben nyugszik kősoktstásOgyüss legfelsőbb vezetése Nagy msgnyagvás es az orsságask, mert as ifjúság oktatásának és nevetésének helyes wrs terelése legbiztosabb alapja a haza jövőjének, jövő nagyságának. 1898. m'jns bd 18 éa. Országos betegápolási alap. (P. N.) Ast s töryényjavaslntot, melyet belügyminiszter matt sssiiíáa a Has elé te Isti s mely sgy oraságos betegápolást alap tava-zelét tsrtswssss, agy tekintjük, mint eM ráaast azoknak s telormoknak, melyek segélyével as lolésó körük s fenálló 1876-lki közegészségügyi törvényünk hiányait leplezni, üleiólsg jóváiéni akarják. Haas éve mait már, bogy kóssgássságégyi tCr-végyünk vsa. Aa idők lolyamán megvaliostak a viszonyok, nagyot haladiank minden kuli orális tekintetben, Csák s közegészségü/yí intézkedéseinek maradlak meg a régieknek Igy lönéat smi bogy az egyes intézkedések iddk multán hiányosnak, vagy elégleimnek bizonyulták A reformok foganatosítása mind szükségesebbé vsh, mart az ország, a nemzet érdeke köveielte hagy s közegészségügyi állapotok fejlődése lépési tartson a többi viszonyok arősbődénévsl. Percei DsesŐ mindig szos volt, bogy az elődjei által meslodiloU mozgalmakat minél ssél-ssibb köriben tovább fajfassas* s azokat as essmék. melyekel elődjei megpendítettek, fa&srogs a megvalósításhoz közelebb vigye. A most benyújtott törvényjavaslat ie aaa»k a helyes államférfiúi (elfogásnak a kifolyása, hogy az ország egyik legszilárdabb alapja a közegészség! viszonyok fajiéit volta, Nálunk a kórház-ügyek a közelmúltig elhanyagol! állapotban voltak. A betegek felvétele, sl-boesátása, s felmerüli köllségsk sfasámolaas és behajlása ezernyi nehézségbe ütközött. Ez s sok kstlsiastliaség lényegesen boasájáratl ahhoz s balbíthez, mely s kórházakról a nép között szettében el vsa terjedve. Valósággal ijedeznek tőle, a inkább letagadják betegségüket, semhogy s kórház ápolására ssoraimaak. Másséaat egy kérbás fenti rí ása aaayi költséggel Jár, hogy a kellő fedeset hiányában asas érheti W sst a szinvonalat, melyei a modem orvosi tadomáay jje'enleg a kórházaktól megkíván. Alig van i községi kórhá'ank. Melyik kösaég győzné s költségek viselését? Egfas köaaágak éternek I Magyarországon, hol az elhagyott beteg kórhésat nem talál, hol bajából kigyógyítsak. Egy törvényjavaslat tehát, mely a sajnálatos séo hanem oly kösérdekfl ügy fejlesztését mozdifja elő, mely as egész orsság érdekével üsaaeíttggésben ált Es ss országos betegápolás alap a folyó évi közigazgatásilag előirt egyenes államadók, lőldadS bá'adé, keresetadó, nyilvános számsdásrs kát. léseit váOslalok és sgylstsk adója, kásysaás, végre s tőkék ksmftai és jővséáksk után Jani tőkekamat és a járadékadó alapján kivetett országos betegápolási pót adóból létesíttetik. As igy ggybegytlt Összeget sz állam áfaő sorban ssokask s költségeknek a led esésére (ordítja. melyek a kórházakban aa idegen filetőságü, teljesen magára hagyott betegek ápolás káréi felmerülnek, A ki issseri ss eddigi sjjárásokst, melyek ily k^kaágsk behaj'ása kőiül fsbamilasS s melyek többnyire eredménytelenek marad nsk, csak az lógja kaM mérisáb— méltányolni aa intézkedés borderejtU, A bossxa dalmű magyarázat helyett eaak utalunk arra a msmoráadamrs, melyei Halnxw polgármester ép sasrdán nyújtott át a belügyminiszternek. 7 A fMroti Krtd*éisn as idegen betegek után Isim a ült be nem hajtható kőtlaégek más/K miUU forínln ragnak, tpigy nagyobb behMkaistlsn követeléseik vannak a nagyobb vidéki kórházaknak, Ezso összegeknek a aiaglsritéUt kérik amst a belügyminisztert ől Honnét, ha aiaa alap reája? A törvényjavaslatnak igen fontos rásas az, séf a trachomásés bujakórban szenvedők ellátásáról gondoskodik A délvidékeken a trachoma aség mindig aagy mértékben szedi áldozatait, A M-lőaorvoaok, kft lánkadhalatfan Itiiigskimaul éa szívós srelylyst hajtják végre tilsUlssljgislja faia-dalafkat, nem todaak gátat vetni a kdr terjedésének. A szigora elkülönítési, melyet s trachoma föltétlenül megkövetel, aess teljesíthetik. A kezelés alatt levő belsg továbbra is ott Járkál sgés sigsi társai között, megmételyezve őket sz issseyt korral. A trachoma fa — mint a legtöbb bsáastog a sspgéey ember nyavalyája, a szegénynek pénze nincs, hogy kórházban ápoltass* magát, bál csak agy mint Járéhlag látogat el s orvoshoz Hogy ebből miad veszedelem ksfatkerik, ast áüspotokaák sgysaalksé' iui vr, humanitás szempontjából, helyes, HpTnli vuáreap Zala 49. aaim (4. lap.) 1898. cnáíua hó 18 fa. •alán teiesiages bővebben lejtagatni. Esanlul aaonban a szegény trachoméa belet ia kérbésbsn karatórt gyógyulást, mart a költségeket aa álam riaah. Ép ugy a bujakórban szenvedő ia. Noha nálunk szsrsóoséri a bujakór még nem terjedt el annyira a nép köaött, mint például Franciaor-azágaan A járráayoc betegségek Iellépte alkalmával azűkaégea óviniésksdéask gyors és erélyes foga-natositáaát célozza a törvényjavaslatnak u a aaakaaza. mely sat tartalmazza, bogy a heveny lertösö betegségek ellen raló Tédekaaéa alkalmával felra'rdlt költaégek lale réaiét ax állam fizeti ami- Eddig a legtöbb esetbea ss egyes vidékek aayagi viszonyaitól függött, vájjon a betegség terjedését gátié inléskedéaeket a kellő telkiisme-rstességgsl hajtották-e végre, vagy sem. Most u állam aagité kasét nyújtja. Fede»i a költaégek leiét, de megköveteli ast, bogy óvóialéskedések haladéktalanul létssáljeoek, ugy hogy a fertőső betegséget lehetőleg még csirájában elfojtsák. A modern kor egyik ssomoni jelensége sz slmebeteg»egek szaporodása. Az állami tébolyd^k mind astlknek bizonyultak, ugy, bogy as intézetek azapodtáaa szükségesnek bizonyalt. As ilyaa I átállítása és feotartáaa természetesen oly nagy-mérvé kukásokkal jár, bogy u állam kényletsa s költaégek némi Isdezésére az ápolást dijakat kissé msgssabbra szabni. Ily körülmények kőzött •ok az elmebeteg, kiket s tébolydábao elhelyasni asm lehet. A statisztikai hivatal kimutatása szerint az országban előforduló legtöbb gyqjtoga-lést sí ilíén -ápolás nélkOl tengődő asereoesát-leaek követik el; e sajnálatos bajon is segit a törvényjavaslat, egyik szakaszában ugy intézkedvén, hogy ezentúl a vagyontalan elmebetegek ápolást költségeit, melyek agy a kórházban, mint magánhatyen felmerültek, az állampénztár fedezi. Csakúgy nagyjában ismertettük a javaala'ot. De még ily vázlatban ia mindenki meggyőzöd hetik rendkívüli fontosságáról. Kívánatos, bogy minél előbb törvény váljék balöle. As egész or szag érdeke kővsteli ezt; A városi küzgyölésröl. Lapunk moh számához csak záraikor kaptok az értesítést a májas 25rikéo délután tartott városi közgyűléáről a így caak egészen röviden kellett regisztrálnunk annak eredményét Pedig az a közgyűlés olyan volt, bogy érdemes vele kissé foglalkozni s így foglalkoztatni a közvéleményt is. Ha valamelyik opereü-sző veglrónsk eszébe jotna beleszőni darabjába, bogy egy várohi képviselőtestület az egyik gyűlésen megbízza a polgármestert: kössön egy honvéd-laktanya tervezetének, tervrajzának és költségvetésének megkészítse tárgyában valami szakértő építész-mérnökkel szerződést, — a megkötött szerződést jóváhagyás végeit matassa be; s mikor szatán a megkötött tmrtSdití a polgármesLer bemutatja, az opgrclie qpMt kara (azaz: a képviselő-testület) azépan fonódó poltfoq-oanelQ dallamban ráénekli, bogy >nem-kell, abcug, nem fogadjak é: nos bál operettben es meg- Miért is nem fogadta el a képviselő tastálet a polgármester állal ajánlóit szerződést ? — talán, mivel egy másik ezer ftyinltal kevesebb kiadási helyezett ki látásba? Hát még annyit sem lett (el a képviselőtestület a polgármesterről, bogy a Táros érdekében nsgyon is ionios okok és körülmények nélkül eiej forinttal több kiadással járó szerződést nem sjánl elfogadásra? Hát csak ekkora van minálunk a kipróbált becsületességnek, az idői, táradságot és semmi áldozatot nem kímélő lelkiismeretes, odaadó munkának? Nos hál, ha valami elméleti pszikologas gyakorlati meggyőződést akar szerezni magának arról, hogy (miként lehet a legnemesebb, a legönzetlenebb lelket ia szárnya-szegetté tenni a közügyek terén: az látogasson* el hozzánk és tekintsen be kutató szemekkel, és higgadt elmével a mi városi közigazgatásunk keretébe. Itt minden lépten, nyomon iog találkozni olyan moz-1 zanatokkal, melyek szárnyát szegnék még az egyenesen ég bál leszállott legszentebb lelke>edéanek is. Nagy, életbevágó dolgokkal szemben : nemtörődömség; kisebbméretü, jelentéktelen (de tslán némi egyéni érdekekkel összefüggő) ügyekben boszantásig menő hajszálhasogstás, a legkisebb foka áldozalkéxzség: ezek a szimptomái a mi beteges, a^lonomikus, városi közigazgatásunknak? Most már lassan-lassan elénk gömbölyödik teljes magyarázata annak az évtizedes kézősszelevésnek, amely miatt annakidején talán éppen azok jajgattak legtöbbet, akik most az odaadó i munkát sem becsülik nagyobbra, mint azt az indiffereotizmasl. Kötelességünknek tartottuk ezt becsületes nyíltsággal megmondani; mert mi a képviselőtestületnek tapasztalt djárását éá magatartását közügyeink szempontjából nem tarthatják üdvöt eredményt ígérőnek. Vagy ne bízzanak aféle szerződés-kötéseket a polgármesterre, hanem tessék dolgozni az arra hivatott bizottságnak (ez esetben p. egyetértöleg a jogügyi és építészeti A szerződést s polgrmeeier a ssegetéaé kés-gyfllésen nyert magfca'aiasaaáa alapján Menükor Mikrn szombathelyi müépiláassael magkőWta, a munkadíj 4000 frt, illetve S0\|-al otoaóbb, aaat a magyar méradk és építők sgyosln tarifája. Stuíup Adolf kassai mérnők 9600 Irtat ktváa, da nem biztosítja ajánlataiban miodaaoa munkák elvégzését, melyek Raaseber aasrsddéséban léi vannak sorolva. A polgáratater bemutatja Rauscher okmányait, hatóságok és magáaoeekkal kötött szerződéseit, csóvál elég világossá illasatrálja, bogy a váras érdekét minden tekintetben megóvta Szukup maga nem is müépitéat, hanem csak irodát tart lenn. 8zaksmbereí távol vannak, 4 igy ha easal szerződik a város, Sznkup caak szakemberei megballgatáea után ayilatkoshatik. Szóltak: 2r. Boüuekild Jakab. Vetye Lajos, dr. Sdumn Adolf,-dr. Lik Emii, EptrjtSándor, &M Ferenc éa két izban Mikou Géza, In azon kije-lentéssel kezdte beszédét, bogy ő nyiltaa bevallja, hogy nem ért a tárgyhoz, tehát nem iassólhat hozzá A határozat as lett, bogy s szerződés nem hagyatott, jóvá és utasíttatott a polgármester, hogy Ssukuppai lépjen érintkezésbe: vájjon megcsinálja-e mindazon munkát 9600 írtért, melyért Rauschernek 4000 frt van beígérve, — Feltéve, hogy Sznkup s ooncarrenliát kiszorítandó, ugyanazon munkálatokat magomnéija 85t)0 írtért, aaég kérdés as, vájjon ayp csinálja-e meg aa, mint Raoscber. A fődolog a megbízhatóság, melyet Raoacher kellőleg igazolt. Szóba kardit a művezetés ellenőrzése, amire Plikál Ferenc szén nt a város i zakkOzege >aaa ér ré.< A művezetés ellenőrzése mindenesetre Wtátlea szükséges, de a mannyibea a város saakkóasga •errt ntm ér ró, természetesen nagyobb kiadásokkal jár. IafapjwHrfláémegnldlsa lenne a dolognak aa: Intézze at a váras haladéktalanul Ptoomr Ijmde vámé mérnök mar régebben beoynjiott oyuadgkárvé-nyst hirdessen pályásától ennek állására, fizetését állapítsa meg olyan összegben, mely meOett kilátás lehet arra, hogy szakképzett pályázók a lesznek. Csak a laktanya éa fögima. építkezésénél belekerül a művezetés ellenőrzése 4000-6000 írtba Ezen összeggel már néhány évea ál díjazhatnák saját szakközegünket éa nan kallaas aa stlaaéraéat Magson blzal Az & nagy eB5ny Isaaa, hagy állandóan hi tartózkodnék, állaadó sMsaéraást gyakorolhatna és lenae a városnak épttkaaéai m mérnöki ügyekhsa szakreferense. -A megyei talefoa hálósatok költségei magajáa lásáaál a képviselők fégtöbbje rendkívüli sakk- bizottságaik) vagy pwiig hs már ar ijSr^ h£ monka-kőnnptéa Céljából akkor ,mid6a van posta- éa táviida, 6 egyik gyűlésben elkövetik a polgármester ellen azt a messze képes felfogni, mire szüksége* a telefon.* A kőn menő bizalmasságot, hogy őt bízzák rrUsa tkjainak mosolyára Mikaas aszal felelt, meg szerződéá-kötéasel, akkor maradjanak ,m»g asm Imáméi* etym agyé, ki tde e legalább következetesek és a másik gyűlésen ne szavazzanak neki sértő módon bi- bi tadnd, aaa zalmatlanságot, , k közgyűlési termekben mindig szigorú következetességgel betartott elvi szempontoknak kell érvényesülniük; a hangulatnak itt irányító tényezőül szerepelnie nem szabad. Vagy föltétlen, a gyanúnak még árnyé- tdi/on uíllnlf voltát magérMat lawi mty tjy brejeéri mm.' » A képviselők kösűl arra aaa véHalkeeo senki. Tóth Jósaef kösiárhasiaálail kérvéaye beséa lo'ytán került a bépvfoeléieallei elé. HaisroetatoU, hogy aaageaaadtaaaék aaki, ha a rendőri ssabéiyokaak eleget tasa éa bowayoa bér* fizet. Sbmmptmfm Lipót köszönetet mond a rendffr- lebetős mulatságos jelenet lenne De avató kilói is távolálló bizalommal ruház valamit j főkapiiánynak, hogy a váw* s»a«»alát em«W életben már senki, hanem embert, a ki ehhez fűződő tisztában van. £s i mt 25-én tartott képviselőtestületünknek máj. ülésében mégis megtörtént al az operettbe való jelenet, hogy a polgármester állal beterjesztett szerződéit, —'a melynek megkötésévei őt megbízták, — nem fogadták eL Ez alán egy cseppet sem csodálkoznánk azon, ha hasonló megbízatást a polgármester komolyan nem venne vagy ha ilye! el sem fogadon; mert igaz, bogy drága és szent a közérdek, de azért talán a polgármesterek egyéni reputációja is csak valami. mulatna fölötte a képviselőtestületi közgyűlés a polgár-: \|Paffcik ■ * . mesterre a akkor eliártUt irtváWvóíe (halyesebbaa tol kapásokkal) vádolja T J • élj árasai jovanagyoiagL lökapitáeyi, mert aeháay kenwledőt a kéa- tudomásul ts veszt mindenkor; vagy moea larag jogtalan elioglalá«a miatt megbirságolL .teljes bizalommal s akkor nem bizza meg Má Péter általános helyeslés mellett oda oha olyan eljárással, ami talajdonképpen nyilatkozik, hogy 6 a közerdekei tr»ja a bizottságok dolga. Tertiam non datar. j aW't,„M»J>«Kg agywrit magánérdekeit Ha a képviselőtestület egy harmadik mód- i nem igen boszaotana minden komoly az idő és munka, meg az lelkiismeretesség értékével Miktm Öéza ast kiváaja^ hogy as , ,__... .___, - . . _ ._, ,az s szegény iparos béri, hanem iganit a váras dal próbálkozik meg (mint ahogy legutóbb tslsidoalog« é<aa«aiálása vézett (Am % tette) azzal belekeveredik önkéntelenül \| TUk aafaímtfr mt a rtid^swi. M aa olyan dologba, aminőre ta'án távolról sem i 1) taeaaeu egy formát vagy tatán agy gondolt: eljárásával bizalmatlanságot fejez . , . —. v ki a Dolaánnester ellen k P®1^ leányiakolának 1901-ra m- r az l- ____ vazett államoailáaa, továbbá a rendőrkapitányi Igy történt a május 2o-»ki közgyűlésen, éptUeteinek átvétele és ss éfámi kateé- A lázgysoroiat 1 pontja a következő volt: 8* elsrtmoláaa tárgyában tau kijiliatlubit ^ ^ mtadsa vita nélkül tudómén! vették, fiukra már »A honvéd-laktanya tervezeteinek, költség-1_ látásik — aaa értek rá a képviselő vetésének, aranka-ás réssiet terveinek eikérá- arak, mert a lópatkoláa kérdéléaak boaazas Uae érdemében kiédtt tttttSdU.* vitája teljesen kimerítette idejűketéstlreiaOkat. Tehát megkötött szerződés. \| fUfy-KiSM vuinap Zak 41. mim. f§. lap.) III. má«. ká Nk H I E I K. — CtaalédM értaelléo Várbogysi Bt/ff István 4a Mf« aeéoasi Jliliftty Caamnaea, 6»áa»-mei odatják laának varbogyai Bogyg Elmér főni tikárnak aagymáayni Isnr István vkdsrayakki ■ bertoleadi HtrUlmdy Rota leáayeval, , VQaávsl Wyé éri jnaioa 14 Ma Ifctkaaéfi egy feketéset Zala-Halán 1899 májas hé. — A maayasasoay ss&iői Aieé-kajkréi haanalé klméláel kUdtak aaát — Malllaata bmjtt Lásaloaé asIL Praaka Ttraau élete 89 evében meghalt A koráa elhunyt jélalkl aé temstáaeáhaláasarkzvéi aaaflati klyt la. — Taral aalaMf. A ssauyy móUUi •ah. tlzollé agyaefllnl L éri junras 5. (kedveséi-idő aaaiea pedig junraa 16 9án) aaját alapja Ínén haagiaraaayayal öaaaekőlétt tavaszi táno-moklságot rendes aa árómbegy melletti uradalmi fenyvesben. Beiépti-dij skecsétyenkint 90 kr-, isekftarT 80 kr. Kezdete d. u. 3 órakor. — MgaOgl yétMk. A minap tartolt várom közgyűlés a sea\|yeiivmflynfasl 4 hónapra 16 scás>iék irágatágf pótlűail "szavazott meg — St&m/tkérwároU. — Cl ktsrsktárak aa eraaigAaa. A Pesti Napié a kWkezőket jaja: „Uj köirsktá-rak aa orssáabaa Al'aiáaoaaa ismeretes, hogy a kfiaraktári iatévaésyekse ml jva óriásé ioatos-aága vaa a gabeaakenakediieabin. Annak a hslslmae tlőreayomoláanak, smaiylyal Amerika phaaahsrasásdelai as Sféss vikgkrgakmban sj vímsaphs' idásstt até, Isgarőeaáb se gr 6 ssskéas aa séait teljesen kifejlett s miaésa jréayhaa 'ssmaatt klsraktárí rendszer. Uyea argsmaseiérél nálnnk a jelenlegi körülmények között aam lehel asé, de aaért határozott árésn-mal kaU ktrBl venni a káaraktánk szaporodását, mart miatagjik üyaa intézmény uryst lendít aa iOaUrvidák nyersterméayeiaek értékesítési »i-maayam.1a iéé asssiat Msrysrorsságoa 21 közraktár »aa aákléásása, éa caak 17 varsa-kaa, méh néhai egy helyütt kát kisraktlr k vaa. A fentebbi aaám azoabaa legközelebb tetemesen ssaporadni kg, mart — mint nekünk jslaaiA,—-maat Öl aj ktaraktár léíeaöl as ar>sag-baa. Aa aj kémabárak b- lyei asak: Kaaaa, Braasa, Csaba, Török-Szt-Míkiós és Qyákáayts. grehaa kivti torvbaa vaa tavibba * kűanktár építése a kővetkező helyen: Sopron, Zimeay, Paaasaia, Oiaav% éa Sjér." A kaisbk köaia-mánybaa említett közraktári be'yek közöl mk-kst iacklaaéebbrfl caak OjáUmpm á> Sopron tréskai, Mla« taaahaa Ojáhkpa. ügy látnak, kagy míg a mi tárházaink ügye dilöre kerti, a késeli misanlélia fdépólő kásnktár mér mag k nyílik ás kkaaktéiakktal is agy tárnak, miat aaár sok más ktézmáayaysl L L mi ti IL o. 140 130 3.90 410 Hl a 140 110 2.60 180 krjjtárbsn személyvonatokra Isgsisttoághaa a kedélyeket Qftrfyái iésaei kirassiéio* 18 eves leánya aaardáa dalntán hnl érakar kjbo léik msgit áa aaoaaai maghalt TaHáaak oka ismeretlen. Lsvaiat nem hagyott ham, mely amgyaráaatol notgálas. A saép laáay j»vé kéien lartotta véka eijspskét — Flrélévsé Jsgysk. Tökbrandbeh hozzánk latéaett kérdésre tndatjok, k -gy a Déli vaatüon a balatoni fürdők állomásaira a követ-keaé mérsékelt áru menettérti jegyek vannak érváayben Kanizsa állomásról: I. o BaL-Szt.-Gyirgyrc. . 9J0 fliyki . . . . A4é Boglárra .... 510 aáfokrm . ... blüb as árak forint és értstaak. — rtazás Keletre. A MÁV menetjegy irodája által Budapestről Konstantinápolyija trendezett utazáson városunkból részt vesznek BUm Béla cognacgyároa, Ebem- ispaxger Géza (Öldbirtokos, dr. OUúp Már [ ügyvéd és dr" Síolcttr Henrik orvos. A kirándulók szombaton, 28-án délben indtű-jtak el Budapestről A nagykanizsaiak Széchenyi pasinál is lógnak tisztelegni és átnyújtják, neki a nagykanizsai Ónk. Tűzoltó Testület megbízásából ennek jubiláris díszközgyűlésén felvett jegyzökönyvet díszes kiállításban. — Dr. Stoleur Henrik, a kereskedelmi betcgsegéiyző pénztár orvosát távollétében dr Gtd* Lipót (lakik Városház utca Lűwinger féle ház) fogja helyette-siteoi — Ivgagrslt a f>ik»fr aáCI. Lapnak I egyik ara mában maginak, hogy Aaades Lakatos Jáaoa aaolgálegány a kaaaaki korcsma k Barit j Bab ftkU B4 tarán Kilm Bikiamg MA-10 6,40—60 A40-W L- 540-80 Kendtrmaf kt 11.--- Lenmag , 10-54-75 Ttbsay I--- Uj rtpet jnünsrs , 11.71-- Az arak mtiamáiaáakíiit kaakaai értendők. ■adagast, 18BA máim U-éa. (Távirati ladéskás.) Amerika 10 eaattol slmétb. Aa ittaai ltoddá a basa kétisru Bíletielen. Határidőttzlei: Bum méjm jaaiaaa „ aag—szeptemberre £es< . „ TVspsri jaiias—agasstasrs Zsé aag—siiplsmhsi n kt 1110-45 r 10.10 —11 746-87 9 tM-a M 6.76-79 C 8 A fi N 0 K A lirltllaág aalm\| • Jálaléa torjmsléja. Hivatalos isaaéka Aaamria hét kgaagnkb saéabáaya vidékének taaatmáaynaáaára aatfetsá-tak. Kirándulásom sriahalya: 0«traa és Qmk uimághss, Pikaa, LarisAad, fkfix és Tsglto vidéka. DrdriyhH ezt sz utat swgtáve, itlrslmnak ayi-lik Magyarország Isgsaikk, kgkháltbb viétkak ilélve, azonnal ésaskaamliláa — iraMitgi vlmgálskk A klsé karaa-k adriai iakakail aa érstkégi szóbeli-vizsgálat ok jövő hé 14 16 k 16-án kgaak megtartatal. — Tassét ák késgyltám A rs la megyei ál, taakéi tetfilet áasstiWyi jársi Un 85-én CtóW Akjm polgári íakolai tutin elnöklete alatt Ckrsaay hegyi kósségbea tavasa közgyűlést tartott GmtfcLAkjoe astgaynábeasédábea magem-lékeastt s srsAsdság ujrnébredésánek 60-ík év-fordkéjáiél. As ákak éijeasésssl fogadott haza-Aaa bassád ntin Chábás János eaaraaagi tanító a madarak ismlHlilrái tartougyskoriati eéőedAst; — ezt kSnrie Msyp Margit polgári iskolai tanitó-aéaak, a KM tmÜSkrü szóló tlBnlvssém, sariy-baa Miaks Bála, Mára lakán Gárdonyi Géza, P«ss Lajos, Havas István, s ss rihaayt Komőesy József ás Téah Béta kkléiaaitokrél ás mbveikrél sséktt. Esatoa JbM Zsigmond pakén tamaá »Jkaf sssACatt áÜaaaá s tmnlá < skks a saacáéiamsa tdaa 111 iffm aámv eáaaaa tonaft IWoirssáat, melyet Bonf hars keszthelyi népiÉnUi igaagaiiaak A ssmk-ftígydá almi flttidiasám, továbbá MtmámAsm L ksaak At ifj—áfi inátk minik* áa végű Vmmry rtimliaiak At imtinaá iráMgn issssr-nit a arnya radtUMtU eáad kMnaáaa kíveíetí — I J altaasl salat mapek A MUmive-kalgyi méssmmr Zanvánaagye falta az amerikai salkváaaag m siMlajtfáayok tisaidtss mlriktl a mér iSlaaé lapolem sséúlakpmi kzvk még Dainlaa Pkaéss, "ele ggamigu és Chék-torayáB is élsmi sastMakpslal kg Iskkisai — áng/Mksa tsamy Lm»spéd? ir>»s m-psikaaá : A pablAai maméayak maMtt, mstysk-aak kdksmSaaaéfd baaaAakat éimtoaak Isfjeb-hsa,sgylsislsarp leány dngyiflr wnájisjtar^a még ben majos 6-án rablázi kisérietri követett el egyiz • Anmne Isg'parambb, kfáknkahb katyaévst, esriédtársa ellen. Es as egyéa, s ki utólag be- nlkalmaak ayilik a mi rumi vatí siskkárééasl ismerte, hogy 61 nem aaaak hívják, a kinek, tanulmányozása ■ellett a turista Igygysl togla-mondta magát, a ki előadta, bogy nevét voltakép- knéni nan nem tudja, mert szülei 7 éves korában a nagymérvű asegénység, a ■aakátk-slg Dmm-Adoaybaa sihagyták, május 14 éa szökési jliilsaai sokasam jar. Enliivátt vidék, a tsrmé-kiaéreR meg olyképen, bogy flsmsyyi Jóaaal fog-Ivettől minden széppel lalraháaail tortkt faada-hásér slői, a ki s lőnéeyhésbó! a ogházba. ^as, hozxáífabtíővé tétele, a satphelyek kkya-kmárts, elfatoU s a Sáibdry-aieáa ál a szabadba Utt müveitekre és jáiriésn vat rpartodoH. A fogháaér a Pabiek-Mk ház riOtt Hulábsn véve asnaljSk ssdppá, v«aaévatSHl Iréiűa fegyveréből, de nem találta ai. A golyó a 1 oükmankai, mmitlsk tanaim a tiistaazMi A ! msgjedlt hás kiugró fslába fúródott} sgy araaa-1 Ugyáaé hegyi patak partján áUá sziklára mai, I ayirz a szőkevény fqe UMtt. A fogoly fntáaa \| pihenőt építünk, a aaáp víkyaket villákkal di-iStts agyra knUtndl a samaokárs a loghazőr Kiijok, a kopár hegyoldali Wtoljak, a barka aagitaégérs sietett kát honvéd, a kik alfogtáL — ..............' ~ jPriamlilkri méltó, bogy apolgán kősőoaég, fiAeg pedig az amaonyok mindig a ssókevéey pártját \| fogják és a ssékáat tólűk iskrtékc riőmozdíljsk. — Tatvaf eigáay akt. A halyhsii csendőr jség szerdán délután nagy eifáay karavánt ki-sérn ha a rendőrség ádvarára. Lálopáa gyanúja j torkoké őkat, de slaptakaai, hanem szekereik \| tömve voltak a kgklkaklékb halomra gyűlt JHHHI lapait balmftkz'. A fekete képi sereget ha«soa-1 földje, haaája maaaái kedvesebb, mmmí barét-négy áréig tora tartottak, a mi rpaméagal nemjaigosabb legyea a aagy világ akti, « aaaa lakatatt keílemen sem a raadőraáraak, sem a ipnkodik, hogy a aé kaaaa máp, nagyaSálk, áa városház épület lakóinak, mert éjjé -nappal ékto- «i«d iamsrelaa kgyoa a aa eaak é maga. <k ka ordítini, dfirémb'váaát, rirávrfrá»t rittokjtoaok is saaaaéi tlfkkasli kirínák fai I vegbvz. Péateáea regg-1 eltakaooiták ókat üle- Mysit, baaaék gyftayértóéai, títokk pl, be ayitt, — alrnjt\|\|g, mával a tanulva a hiányt pátídjah, hary < hadraasbb legyaa. as idagaara k ja baayoaaéal legyea, ast megsssnsm k alkalomadtéa aat Iri » ksrsasa. S a barátságos otthon; jé kaUjA munkásember sajátja. S mit taaa a tarktat ö Basmrifl as emberek törekvését, I aaoa tarád, haay astk- téségi hafylkn. _ _ A gabonaflzletröl Ksgy-Kanuaa, 1818. mtjmt tZ-én. ( mini i) A vetések állása aam olyan kedvesé, aat előre látták. A szerint a rozda igaa aak helyen basa haa ás rsisi«e aagy kárt okoz; a asi vidá> kéaMa azonban a kilátsssfc bstáffták. I héten agy a ká«asra miat a hmártdégsé't-baa kisebb twgjobb ánamdaiank voltok, vég- aradaaény pedg as isit, bocy as ......ess gabsaa cikkek artoa eaökkcaáak. klttaiiin a basa ára, maly i bitímf. Flmel áratok : Qab oaaaa mlak Basa kt 1110-10 lant a népet, a malyaak a aaáp föld basája. A turistaság létalamga —a tarasésaat, ills<i 1 \| bszastaratot; latksst^s — a jékks k jaya: a aamaad ragyonoaodás, a haladás Uysakraás a mrialamg iránti áraeá ia -f— r. - - mivolt, jóksdályŰ aéaaél Wbeto kl, aa ü^f „ÍT^Iératkatka. dnrva kedélyű amberoek hiába toak aaáp viéábat, aa lokaalki aam kg Da msgártoai sasa, hogy aai élvezet kiat akkm, ha kl hsrakaálat mamse vidékre, tólttnk páam a aátkk, hagy abban rasaa IzleÜ baaaaa tsana. 8 mmlhogy a tariatasAg tuliaallji a fffatki I a nemzeti vsgyamasaék egyik kgbváléil Wi Vj imt Asfsi Zsé ~Árr 10-70 fcml okeább a mait j },. jStárja, tamakmáia s kmasakst, fmelyek a szép msMaml halad Ma has, ■aa>i\|i km ka iwakmt, s sabkllld aaépéfékan jrsjlwak. A asépm, a voasét salvasaa karimlk Ifsi, a karálaSjms ott haa, a kaévm vidik lelkünk 141—60 ideállává váik s ada sokasor aslii 6,90—40 imée gondolatban k 7.—— Oi'sahaaaalkra éám hatéakai a 840-60 IklBHádal, a tmlitoiág kpi itlaki. al- II,— kshnaiásáia sokkal tágabb urat nyerésfc. A Ul \| vidék vabsssiambb, riéaksék, s larmáaáril kk- Nagy-Kanitsa vasárnap Z»Ja 43. aaám. (6. lap) 1898. májú hó 994a, nekbea gazdagabb — da njnos, ka kövalkeate-Maflakön maradnak, aa amberek. a föld lakói annak népeégi iránt éraéks'lasebbek, miot ssomertd müveit grnágok lakói Felséges kép tini fel pl. a körmöci vonalon. A vonal aaédiiö magasaágra emelkedik, leaa völgyben ai ojoanaa épéit tarsmeeti vasat halad a legbájosabb völgyek egyikébea. A leriedelmee endeztt aaikiák áilarvs ál aga Uk kai, a kanyargó vaaoii vonal KBnde,. ea de történeti multu bánya vám felett, moly gaadag aranybányával magábaa véve it a Isgérdtkosebb turista vidék ariadee assyirs meglepő, oly lebitise^tő látvány, hogy Mi tőe ■egvahái. E magaslatim baaonlot küjiöldőa alig talál enk. Eaen átatasva, aaivbnk bOaakéa dobogja; leik lak mohón vési enlékábe a tájképet, hogy magnak előtt lássak, valahány aaor szépről, teleágearől fogalmat akarnak alkotni Amint eiárták Rntkái, Zsolnát, isuozáns hs-vaaek vssanek körül. A nagy éa kia Tátra s aa érvai kávások vetekednek egymással s u>ig leaa a völgyben peregi élet vaa, a hegyormok fehér hé lakaréiakba burkolva komoran néaaefc alá a tágas tanaikra. A Vág feiyésái kivetve, a történelem lépten-nyomon egy egy omladoaó vár amié • ével kd<i le figyelmünket, Esymáaaiaa tflanek el Bákócy-koratak lovag-várja e mi megilletődve nénik e passi aló romokat, a melyekből nemcsak ai öofelá'doaó baxa> ssereiet, da a jóiilés ia, öaeink jóialeae, ériéke a terméseet szépsége iréat beszél. Egy éra alatt aaayi változás, oly remek képekben. Köraócnál haladtonk a begyeédbe. — Magunk alélt láttak a Garam völgyét, aaOeatroeaki vég-aorrai e eaaek legérdakeaebb tagját a magyar árehegységei, majd felérlek a Tátrába, innét a kit TátrAkos, n ország legregéayeaebb zéeaáhea. Kihagyva aa oraaég, határát, érdeklődésünk mér egéeaen más ódayben nyer kiiéiiési. A vidéknek aa a mark aaa veaáaa elvén. Ssiotelenné válik. SaemheötHk aaoabaa aa ipar éé a jólét \| lese, a hová aundea/elé. Itt a modem jóialéa csaknem jéptea-1 jönnek, ott Hirdetések. 2663/tk. 189a 178—1 itt van as Erdővidék medeocéje. Ugyanolyan gaadag, kiterjedi eséetelep, mint a caeborasási. Kezdődik Stékelyndvarbely körtl, lehasódik Hidráiig a visasatér Sepei S't.-Gyórjyig. (perre, báayássatra kitűnő terület s vaebdayá-siata megbukott, saáabányáaeata tengődik. Meg vsgynk gyöaödve arról, kogy néhány évtized alatt, ha rohamos fejlődésünk aem esakedUélbe, itt ia egy kiváló ipertelep létééül t a munkások esret kapnak bistoa éa jé kenyeret, csak a jóaka-1 neje esdi. Letek Mariska rat, a lekesedés maradjon meg. n kanizsai Is kosok Meg vsgyok gyöaődve, bogy ásványviaeink is 1897. éri mártius hó Il-töl Járó 6% kamatai, Árverési hirdetmény. A nkaatzsai kir. tvaaék tkvi oaatálya rénértl közhírré tétetik, hogy a kőszegi takarékpénztár vegrebajtatónak — dr. FüMp Kázmér égyvéd éa végrehajtáet szenvedő 8600 irt töke. kivívják megillető helyeiket, ba tekiaietbe veea-ssük azt a nagy áldóaaiot, kitartást, türelmet, igéayld munkát, 'a mely a aaékely fuvaros az irtózatos utakon keresető! szállítmányával lesz. Kitüaö alap aa, a mely ennyi akadály mellett ia étái tud. S aat a kitűnő erőt, ezt a jó alapot gondozni, fetbaaeaálni vezetni hivatása annak az osztálynak lálynek aa iatelligeas s a szervező manks jutott dhttályréssfll. A lurista eesmet népaaerüyé kall teeni. Minekünk mindenünk vaa bővra, gazdagon, eaak (el "kell bsssnálni. A ksreskedö csak ast nézi, a mi előnyös anyagilag, a aaak-ember a mi munkakörének megfelelő, a turista mi aaáp, aH teremti a 8% késedelmi kamatai 49 frt 70 kr., per, 85 Itt 30 kr. végrehajtáa kérelmi, 18 frt 66 kr. jefoo-legi, s a még felmerülendő költségek iránti végrehajtási ügyében a featdéveaett kir. törvényszék területéhez tartató, a a kanizsai 3650. aa. tjkvbea Í76. I. hrsz. alatt lel vett iagatfennak Levek ria féij, dr. Fölöp Kásmérné nevén álló s 1744 frt 60 krra becsült fele réese 1888. ért Ja é. a álma 10 k« M érakor aapjAa ezen kir. trvaaék telekkönyvi bel yi-égében Mar-kovics József kőangi lakot felperest ügyvéd végy helyettese kőtbq'ötlével megtartandó nyilvá- mi aemeet tő. S s hároa együttvéye nos árverésen eladatni fog. Akereskedő vagyoot boa, a\| Kikiáltési ér a fennebb kitett beceár. szakember■ kenyériorrfat létesít, a dekoraciol pedig Árverezni kívánók tsrtosnak a beceár 10/,-át lanrta boasa, a ki oltalmába vsait a kopár készpénzben vagy óvadékképes papírban a ki-begyoldalt, midőn ofa a tat vágat, tát ültet, kftWöM knéhn Kelt N.-Kanizsán, a kir. tvasék mint telekkönyvi hatóságnál 1898. évi ápr. hó 16. napján. GÓZONY kir. taaéki aibiró. 2658/ik. 898. 179-1 nyomon érvényesül. A regényesebb helyek kaltiválan hirdeti a tarista tevékenységét. Gondoaaa ápolt otak, ráasletes leírások, parkok, villák méad-aiaS b»«seloek a jömléaról, a tar-mámst iránti érdeklddátröl, a igy a né^ jó kedélyéről, resés<ere<e'éről, Megbeeeüleek itt aúedent, a mi ttép áe alkalmas, kogy a kedélyre kanna. A vindágnsnist nem a dna lakomákban, da a barátságos otthoabaa, a kaltnrábaa nyilvánnl. A jólétnek, a vagyoaaak szembeötlő jeleivel találkoznak ott, mig a mi hegyvidékeinknek e ssegénytég as, mely anoteoi iparkodik a kezdetleges allapotokai. Karlabad gyönyört palotáinál, kényelmes be-reariasániaéi — önkény telen eeaembe jutott Bonaák nmek vidéke, páratlan íorreeai. Mindezt mi « bírjuk, sót ameaayivel tmposáimbb, érdekesebb a ttrmétut aálnak — csakhogy iil a vagyon, a jóakarat, a vállalkozás, amely a világ mmdeo részéből őaseehordja a péiut a teirsiti e pazar tpirmáét, mig minálunk a lokális jóakarat, egyesek buzgalma kísérletes e iparkodik értéke-■teái a közvagyont. Mi előbb aat várjak, kogy as idegenek sarai lepjék el üdülő helyeinkei, világforgalom keletkezzék rajtok a enk ekkor adjuk mag a küalakedéei eszközöket. Akármilyen eeép legyee tm'máiieti fokvén, akármilyra gaadag a fibd belseje, ha nem adjak ang a közlekedési eukősöket, aam adjak ang miadaat, a mit ma a jóizlés követel, mindaddig eaak tengődünk, s a legaaebb, legremekebb beiyeieken a esanayaég tanyás. Ciiknrmég htrn fürdő helyein végig masvea öassikanaiilvs pL a mi Székelylőldüakket Braa-aóiól kezdve tel Bíborig. E Apaiakon, Tusnádon At, aut tapasztatunk ? Képzeljük el a vasutat itt, a reasaat tabizak helyett villákat, a kopár tertietekn gyümölcsöket, szóval a jó iaiési az emberi slkotéaekbea a mérleg ide biliew! Brtx, Dux, Teplitz hatalmú bánya helyei, ssillióBat hennák e vidábe. Ka a tágas medeace, olt a ssán K ebegyaág ea a cseh Kósép-begyaág kösött egy saakadstlaa ipar. n báayeirrtiet. Mintegy 50.000 ember foglalkomk in eaak a háayamaakáyl 8 a mi eaak modera. a mi praktikus, saf itt mmd Wkalaaoava találjak. As ipar otthona ex. A világ, de kklöaöaea saegéey basánk áaet ide sokan. 8 ba jobban meggondoltuk mindez náfeak Is kynlormta lehetne. pihenő, tdülö belyett 'étesit, szóval a rendeső kde, mely léleknek do(go«ik. Egyesítsük e bánnal magukban. Tűrtet a alaa-kna legyflak kereskedik, a ki u aayagi tmesaot ás szakemberek, kik tn aayagi baazon elérésére takaikai bereadezéanel nési. Munkakörüakbea pedig legyflak miadm turisták a leijeesssük a jéizlnt, alkalmessnk.rértékesiteük a természet gaadag tárházából gyffilött kinent s akkor nem kall hivatkozni ázegépységünkre, a nép kooset- A nagy kanizsai kir. törvén rasák mint (elek-vatív iermáae'ér9, tomboló ösztönére; akkor, könyvi hatóság közhírré tsact, miszerint a Saaar akkor otthonunk, ipartelepünk barátságot, voasó (Ignác nkaninai lakoa végrehaj látónál — dr. a hová sokan térnek be. 8 hová sokan Fülöp Kázmér ügyvéd nagykanizsai lakos végre-soknak jat kenyér is, oda sok aj hajtást szenvedő elleni 880 Irte jár. iránti régro- Póthirdetmény. dolog kerti, e melybő s jólét ssármazík (áa e revatkaa ktaUUaili amint as elvetaii KYil TTÉR. TáUal ialaiilaaégat a aaark) Selyem damaszt 75 krtól H fct ti kv% attavaaktal ~ ralaalat fakau, Mér te aslaaa laaaekein silf im » krtól U tn 66 k-ig aiu. raaUal, — s h^ŰvaUaakk astvte. aaia ia atatiaalkaa ritvéá-fegramilIkaak \|iaeia>lr Is vlaaisiiam, vala-aiat Uakaa aakUUtra, — aalankat "" — ágból, hajtást ügyében 1847/lkJ 98. az. al. kibocsátott árverési hirdetményben a nagykanizsai 866(1. sa. tjkvban -f 768/a 1. hts'. alatt foglalt ingatlannak da. Fülöp Kázmért i tató foto zésaén 1M9 frt 60 kr. kikiáltáei árban aaaa tkvi hatóaág hiv. helyiségében HEKRBESS Q. §tljtmgjinl (cs is Ur. aévarl saálHti) tlrlikkia (t) WTIWrC aalaaái. r i iA\|tuila\|4«yw> n 4" H K L áe V kiadó: (Lé 1». 1000. évi jmmlma ké 30-lk aapjának ée. IO ért\|án kitűzött árverés as 1881. IX L c. 187. \|-a alap. jan a kőszegi takarékpénztári végrehajtató étda-kében is 3600 fri löké követeién ée járulékai U-elégitése végett meg artatni fog. A kir. törvényaaék mint tkkvt hatóaág Nagy-Kanisaáa, 1898. ápril hó 15. Gözomr, klr. taaéki ajbír^. fieiittiiiíi á* A világhírű Steyeri YflTirrrci/htm Nagy-Kaaltsa, Csáktornya éé Xalt-Broraiac területére: Dnger Dllmann Eleknél K-Kanlzsán. AJAmlJn éaaaa falaaerelt raklárát kerékpárerik-krkkea. Ás amenkal pnedmatik védő* anyag JBUOLKM* raktára. Nélkülözhet klen minden kerékpárnál, miután szegek állal támadt lyukakai atoonal beragnitja. My^iijeKTiákÉ iaga <i hérantn- « Nagy-Kanisaa, vasárnap Zala 43. ssám. (7. Japj 188 mája- Iwí >9 4a. Tüdőbetegségek (chronikus katarrhusok és tűdötorvadáa) BflT gyógyíthatók ^ • kitttoő batáiu él teljeaea ártalmatlan „Glandulen" használata által. niMilfr a Wcobk aaar Urmiljm iwft tfcfebatofaáfakaál. Báaalatoa alkarak réf»bA ét iHnbildaHabb ttlIWétaéfikaál; Haoaytttataak fTéfjmlt bW- pít \|i UrMfia m—k álul niiililr a afbiataaakb tanárt aaar, ■iiik aatHrttáral a timlml a toatbaa gyUtya a tAdAWlagaigakat - A —rí—t ftlandalaa kláa jávai Mfbataf-nik. Qla»4a)« céltaari b—álah fokosa* a Hféaaitai tyofJ1^ ____ altAlütott Ttfji aaar. Balrakoak többnjir* ra kiráat kall—atlaa ■allábbatáaal raaaak, laljaaaa ártafiRI _ ,_____I kusamoMbb htiiélitail ia. gllBiilii •tóáüittatft Dr. Hofcuua atöda ákal Kmtim (1/8) ragyí ^járábaa •féaségaa áüatakaak MéWricjaiWL Tabiattákban, kaliaaaa áa ilkihii alak Wnpáaia. Wtidm acjaa tablotta tartai aaa 015 Otaadtlat-vak Mtrfa-kli (HM baairi tatt Mirifyaiyafot és 0J0 i»jarítö Ujaikwt. * ffliitolia t&rráajílaf fádve éa wabaáal—ra na, itá aaa laktál óvakodjék. — ▼áttaaaitaa aiakbaa ■iidai gyáfyaayafat tartalaaaé Glaodalaa kapl.ató ■Mai jjétjaailáibaa j I ftraf I frt 75 kr. (100 db.) 4a 1 frt 10 kr. (10 A) — Ott, bal mm kapbaiá, furdalja* a Jóraktárbaa Diana gyógyszertár, BUDAPEST, Kár«ly.kiri( 5-ik aiá«, barna kiráaatra tujiiitan iaaortatáa ét baawálati ataaitáa ooaaakaak, valamint bttofakaak Urmmtn ktiáetaak. 166-10 Hirdetések felvétetnek e tepr kiadóhivatalában. Nagy-Kanizsán. Phönix-Kenőc9 a attttgarti kö« igj\ éa betegé] poláaft & bea érda- lállitátos 1890-b met ajtr, orvosi ?éla-méoyeséa éa a Halai levetek esrai aaerint ki-tttoóoek eliamsrva. Aa egyedi! ki próbáit éa ártalauitlaa aaar, aürü áa gazdag hajnőréa elAmoiditásárs hölgyeknél éa arakaál, a ha) ki* hullása éa a korpa képiódéa meggátfá-ár; agétseu fiatal embereknél erótajjaa bajuszt lé-teáit —- Jótállás as eredméaj éa ártalmatlaa-aágért, Tégelj 80 kr., postán kftldva atás-véttaJ 90 kr. K. Happa Wlam. I. Wipjlinger-traaaa 14. Mily elkertHbatailtail raikaéfaa a •zőllőlc porm«t9zé0« as el mali évadban béanayali ba midőn caakia 4 permé leseti esAllök aem atilak téakfi, Eanek elérhetésére legjobbnak bisoayait Kajfkrth Hk. 4a tám —o aiakii«\|Biaatt o— „SYPHONIA" sxöllővemő éi nÖTfeypirmfUtfp, •alj as oldatot mUratiyiaáa attftl AbbAU-döan a aávéayakra fiiul K/ao perméi esők bői mér »ek aaar vaa hasaaálatbaa aa máwmm dleaérl MammjttTárny mutatja kiiönő valtát valaaMaayi agydb 869 randstarral asambaa. i—10 " * Ábra aa ieiraa rendtlkesésre áll lilFAITH PH, és tár a Amál fáaayÁMk. -----» -» mX. L.___UAL . , I-H11 IrtiÉMltári ^^ unanfHüp fyar MraeyieK v fjpMVinMmNi papn nsw> Bééi, H/l, Taboritrtit* 7a uáa irjíp^íi éi oiM elmert bö — Ufnttt fe aAÉÉt brialak. Adriai biztosító társulat. (á). (BIÜNIONE ADRIAtICA Dl 8ICURTÁ.) VamaakMatéi IS97. éMiirtw M-és. r««< érUf fl). KM blrtiiltáil áfaaai TAOTOV: liSáaSa ysss^Mfiis mSSBnk r«aü érttkpa tt-if )M Jdaália kllulilfc ......Ti mm éa ijw.éoa mm,im\|- éa tfkéá íisaitPi Mm wlm'mi ifwaiiiit ~ — KUUHi MMk_ _ MfMB ailn^itl"ÍBÉriaufc 4a MSTTTjai mietjU S7M,lf7 M ?«73t> aa NUNni 74U\| #7ioi J97 l< TEHER Kafita afwiwhifta>talé>... — f ni i áW tartalék jm kmmmlmámká kmikJ roirywlt - ~ A fru attottakai tém (kftÜB aárétsáaia'uoHKt)... BlrtnlU tánaalnk lliililiil _ DMWÍMI I Ürwái k(hfonU nmiiÉféaii litfiHiak HT— KaSSaTi 1 I »a.,iBO, umjn\<# mytéjmfta iri.iiri» uim >■ taaiett •14,7714 ISJU« ;7f R«v*fWk ráiUé ">lli» aa IpfalMpál éa a HHiBaléiil^ . tahwákpéaa'(árak-ás koakáieiaál fflMtytttU lák« faftHaoak THMrttna éa MlhwáMui (laraék i»<toU — Éifafclfiiiá Omék Méatl - f«a Iitanplii mm. 4mm-hm ti-íf jám liaaléil ... „ jTátték át üai»ái\|A lártaá^a . SUoMI értéapeóéwfcn arfa IkM Maál KI mliiik aaúill lillaiili tqimifk J \|klp^\|Mmali« Kaa^Ma Méné Méf MNB iHnaai lairiifcTk «maM HMMI . Utár .. m z Ihail inilkii éá qmjm i«\| i" ta* IMIU1* miki' i.Ma.ynai najatM mnt Sy»né\| laitilékim HrtMnMi fttté 1 Tartáitaillia»k Mi MMl _ MMMMÉMMÉná ^pMéaééáa fT\|\|» tltUnk lavtaMka - — Fftfíi .í.áJi!«nw»\|iér^i tartaléka A lniiiM Mirt I lim takarfk-áB rilátéH pwMtáfa . «t__=_ — J«WI Baai «ÉM MVIMII ■kiaéiaibáién . aM^téMiink kin SSIait kSalaalS . N aaa «H méi. Aa aa ofonalfB.. nta»jkor.m a. at jm < m a t aaMÜ San m fi i aaajae tor na faanpMa __SS.att • m > • /ttm aár- LiM kLtok ina a I Majaaa i^am.a mMtffeí «a.«afn ia MMÜ\| i.m\| »a.iaa t wa.imji »1 UUM( mm im> i t Al I«ll8áféli« iNMné ar. Alkfr ÍM\| MN, Mtmmmmm ■lllll •m.m rartrt Ji—if. baHI M Mri, a»toaaH Méwly Mré i.klL, hilvlvmiuh i átoaiaH aft>i, paN AÜSoral Kaaall rh fliliiitiall Jiwil iIiiiIméiI rrt«y« A aamrarná\|i owtálji Badapait, IV. kerftjat, Vácai utcaa 0. asám, a támlát káÉikii mété Nteaaiatky M\|\|H, mgri. Friffaay BL, UlkAr. LliMnbif\|ir ia, veaMlkAr. Bővebb sárnamadAei jata>téék as alanti tö űgyaöifaégnél kapbaiét Ujprtaalt lalvilaaomtáeok a legoagyok kéasaéggel aéaiaak éa iUu té+ éa rsá//ih»dnyétfrfa»ftdao aa éiatern^ ténukf — jigbUUmláxtk a 4 wmmMMmU-térMf éa éalwl itoi kmtaaitlaaé a M baUteitümi biztniti réménp térmuáf' aaémára a legelőnyösebb faltét alak ét lagalaadbb dijak >otllttt (ogsdtaiaak el. ' ^ A nag^kaniaai főügynőkaég : Liwj Aámlf N«ty-Katussá, ra-árap Zala 4>. ma (8. Up) 1898. mtjm UMl' MAGYAR HEZÓCAZDÁK SZÖVETKEZETE- r, Atkwtmimg utcta 31. m. Ht AMMKE, PLATT M U 11 V. VERMORELx ■ i< >■—» p" ifHsfcirl «M»M rr» i«i»>iil „ADRIANCE" \| "■■jm * '"n' r' perunopoi ■<{« kend/Mncfc képviselete. Bicliler kk Horgony FaiflEjípelíer \| Liniment Capiicl comp. ba bM kkÉssr dtaüt st MLj kMikétHlRl'éi wa. a 1ifindfm a znéógaxdaaág keretébe Uxtoaó wtkségletek, mint; vetőmagvak, műtrágyák, anyagok, szerszámok, gépek stb. «rité Bofgoór-ftá SpSk«7*k lkipsj4kMt kmw kitt, as tftfca ss,Ihb tai skpMat Iáé-mm, rnéjmm fj UiMSki mm Mat iskyoatt. tó fcr, 70 fa. k J frt (Irattár: TtrtkHtml u %iMnki»ü tatymím •»-iktili i dühei i 1 é«a I r\|1i ír ■ 1 11 lilét íiiíll liii l ii M ■ A <i iT>1111 iltamllljl ét fciTssttat %Mmm an)''"1 JtHITI lIMir^ taktta lífjes és Misién suMlt »1Jlmwmi' .tSjqp kttdwar eri^tp. ■ara r.iAkeat MNtiew. D C OOOOOQOQOOOO 00 2 ip iám s Msüáa — M kntkt í íi iAÍéÜm- (BisssjaiSsy ksk Bécsben, 1M7. jaL Ha) ljskk és lualiithl fé\|Ctf élti té-ax»p A taj MHn csapás fog 'Sty ■éjri—l aest tiépétm s fepwk tmúáaén. Efckes Metk ssékastai vsietaéte lat-Uaalll Hh llsétaáU ktpksié. 'Mg UOOOOOOOOC 00 oooooooo I000000C \| Árverési hirdetmény. a Alulirt urodalmi intézöeog közhírré teszi, hogy gróf Zichy Ödön ménesében ne veit 22 drb. 4-5 éves felvér csikó, 10 drb. anyakanca és 8 drb. 2—3 éves méncsikó f. évi junius hó 5-éi délelőtt 10 érakor g Betoán megtartandó önkéntes ftrrerés at- X jin eiadatik. Vasat-Ailomis Nagy-Kanizsa iiklosovich József, Isp.Iislieét: "4f restahsisr Jéant Dsattek Ujat Marisa ét aÉbcr Mas és Dá Pasi Mak BeesaWé AMI és fa Scáássapr lxtéor SeÉnzz és TaMker Stréu és KUa Wtbf és Sctaiá> Zacherlin -léálatra aséHé a kttiM. IsgAI aiaéeiféle reraH lecVpl klsAewággsl és kiirtja • »ek flirgrt klrtnss ésjpenas m%j, ksgy •«■■! s;«sn mi ■staé. Aiért élné rlh b M< tgéu tIIA«m. HIlIIAk fa allllék Teswik U -- taiUKé jefcp 9- a Itpn láaél Ing JH a KálKBKL ta. _ Nyomatott FísckJ Fülöp kftafajésémil üayy.f leieMs 188. SeUatar X. 0. PérMk ! KrsawrHs Vicar Sosteria Psl Séswi t Betis Mátyás Osrasy Káktas Mariái Bkasws fa Isrsktkf i Szaké Séaáar Wétos tseaéor CkaagSi Kstata Gta Sénn a Katar SÉSMé »■■ "i— i fTéfysa