Zala 1898 07 július k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	51.43 MB
Keltezés:	2010-06-10 09:11:16

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	942
Megtekintések száma:	5009
Leírás:	Zala 1898 július Politikai lap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonötödik évfolyam. 53. szám* TkniU^rUitlkMIUrkkr\' A ■■kwrtlitf li>i>—I lifcrtiijn ölt ii 4—1 én klaL lám émmbm » u> w.h^i main ZALA Ua tm t> IM (I M — ML « ÜMSnJ KUiéUnml: V>n i>Illeti: M MM\| tt^v Politikai lap. : - Megjelenik NAGY-KANIZSÁM hetenkint kétuer: vasárnap él ciitórtdfcfta. fmérr% Ih)I«IB I >HI»i (I trt m K, ^ IJfMMr niiw II ta^ér-UHiillirt, t<1mWiMMMn fcaiitÉNiwanm 1— y^h mmM. ItMtAalMUalkMiM M kpéiM A Ipmmm InlitaMite Nagy-Kanizsa, 1898. \| Felelős aerkaztt: SZALAT &ÍMK. -_. ^irtTDip, julÍ08 3. Kapuzárás után. ■ (jV /.) Az iskolák kapóit rend re-rendre már mind bezárták. A tanulók és a tanárok, tanítók megkezdették a nyári pihenőt, amelyet már egyaránt vártak a fárasztó aranka mán. Mert ma a tanulás éppen olyan fárasztó munka, mint a tanítás. A modern pedagógia vívmányait\' alkalmazzák ugyan; de mit ér mind az, ha a tanulni valókat napra-oapra szaporítják, ha a tanuló-éLtet hovatovább nehezebbé teuik. Ezzel aztán elértünk odáig, hogy kész az operett szöveg, csak a muzsikus hiányzik, aki a betét kuplikat megzenésítse. Nincs Magyarországon egyetlenegy ember, aki a nőnevelés fontosságát el ne ismerné, nincs aki a nít a kenyérkeresetre éppen olyan likaimasnak, esetleg rászorultnak ne ismerje^—mint a férfit. De viszont engedjék meg, ha a szülők nagy része, akik gondolkozni is szoktak, lányaik fejét zíum éppen ugy maga alkotja \'a saját használatára a tantervet, mint akár a még meg sem r született bét osztályú polgári iskola. Ebből pedig világosan követhetik hogy az egyetem előkészítő iskolája sem lehet k&lűnben, mint a többi És ha bármely iskola kimondja a régtett növendékéről, hogy érett, akkor enged jék meg, hogy az érett ifjú testi és lefln erejének értékelését ne tűrje olyanoktól, akik öt soha sem látták, akik egyáltaübtt - nem szívesen töltik tele a sok penészes auktorral és engedjék meg azt is, hogy ájnem ismerik. Ekkor aztáa e leányokat is * A wMniá\'tp ht<l ítoa mit aifelin maía4abb nón®^^" » * sok pikáns\|nuqglehetne kímélni a klasszikus svindliktö^ 1. pül^ A unJI, tanítók az iskola i"* P *** bezárásTntán gyűlésekre mennek és ott "ükségesek, hanem a lélek Itudósitásoktól és ami fő, magát az iskolát tanakodnak az iskola sorsáról, a tanítás ™gmételyté^ar amúgy is izgatott. az izeden, « émelygésig vitt reklám fantázia erősebp megzavarására valók, tar-- eredményéről, a sorsuk javításának módo- zatairól, eszközeiről.. M tanulók egy nagy serege a pályaválasztás nehéz kérdése előtt ha százszor ajeOemképrőbbnek* a latin nyelvet a szülők — mint első sor .„ _.. P . _ ., - . ban érdekelt fefok — est csak akkor is- áll, szülője és ő maga gyümölcsét akarná .... . ., . „ látni annyi fáradságos és kölfcéges eszten- * ift dőnek; hová menjee, merre menjen? ezen T^mV^ * * ■ * -i más SkplábóE kihssBfi iwlisié —. tanakodnak. • /* kürtölik isi B^P* tnnak u eCr«Uim walamikor a v. b, U, uiflt^ágos és nagyságos professzorok eiftl számot is ksl adni a tudományáról és ha es hiányos, ma is el kergetik, pedig a maiak gunnázisták voltak; és óppen így nem tebot dkergetai a töbSít is, ha készületlen ? Mindmki tudja, Némélyíkét a hivatal késsen várja, csak k^1* típusaikban ma S szülő eligazodni bizony hogy ellehet, de ime nálunk az el kell foglalnia, de a szegény, az sllúgya- nem tud- 016(1 ■bánjía« iskolánk van, az iskolai kérdésben a magas pedagógia tott, hová menjen ? annyi ötletnek a szüleménye. Célja mindé- nevében miiben érvelés fontos, csak a « * , niknek más,\'a céifefé vezető utak szintén jgüRK érdeke marad figyelmen knrfll Egyetemre csak a gimnázium gyerme mások és ha akár kényszerűségből, akár Szeretnők tudni, hogy azok a szülők, akik keit eresztik be, a reálistát már csak ítíig félreismert hajlandóságból valaki egyikbe gimnáziumba járatják gyermekeiket, mikép. meddig, a többit sehogy. A gimnázist a ^^ ^ kipótolhatatlan vesztesünk árán ^ lelkesednek a latinnyelvért ? Szeretnők, kiváltságos ember mert ez Imdhati hizo-1 menekQlhet fh ha páMád a kereskedelmi fo a tudós tanár urak megszavaztatnák aykványának erejénél fogva a tejfolt aulában megkedveli a históriát, vagy a őket, hogy miért is jára$áfc gyem©, varainál, póstánál, adóhivatalnál s ráadásul ncmzeti irodalmat, a tovább tantalás hbe- köket a gimiiázitiinba; szeretnih, mert az egyetemi pályáknál is, mert az ő biao- tetien> roert M egyetem kapuját az orra ekkor belátná tnindenki, hogy1 Magyar-■yitványa latin nyelvből is kalkulust tar-jdőtt becsapják. Es miért? — mert nem omágon alig 2—300 ember milliók kárára talmaz és még ezen felül legalább görögöt j ^„h ^ nyelvet, mert nem pótolt — monopolizál tatja az egyetemi tudományokat pótolt. Lkár ábrázoló mértannal —• görögöt gimnáziummal. Megcsontosodott előítélet. És ha valaki. Tehát ne keressük a hibát a sokféle Egyenlőséget hirdet mmden tanár a ez eDen felmeri szavát emelni, szemben, Joliban. Mondjuk ki, hogy lehetne sokat katiedráján, hirdesse hát est az egyeníősé-találja a tanárság egy részét, a hivatalos egyesíteni mással, ezzel nem érünk L* u „kólák cimei között is, hisz az apparátust, az egyetemmel együtt Ezek gemmit. E helyett a tanár és tanítói gyű- Lkola értékét ugy sem a cím adja meg, mind védelmére keinek a latinnak, ezek lések vegyék heves ostrom alá magát az L, a lelkiismeretes munka. mind a klasszikusok védői. De ha arról ebemet Azokat a penészes falakat ne . . .. , u _h; volna szó, hogy legalább a fetin nyelvi ^TkTa modern haWás elöl. NemooJ US^l . műveltségűkről «myi Unurfgot tegyenek, ^^ ^gyedra iskola márnára a tud^ mint valamelyik-római patridusnak a közlcincscsé. Eléged-,®0^ ^ ^ ^ szakácsa, akkor kisülne, hogy a klassziku- jenek meg, ha akárki az általános müvelt-aok védői közül vajmi kevés maradna. De ^ de ne kívánjanak olyan hi- bát ma a mövehaégnek as is mértéke, ha „oyítványt, amely sem nagyobb érettség-nagyképűséggel bólintgatunk a kfessrikusok rőj) ^ kiválóbb tudásról nem bizonyít, hatalmas .jeflemképső14. erejének mint a más vele mostoha testvércégben S hogy a kép még teljesebb legyen, álló iskola, megteremtették a leány-gimnáziumot is. Ez** A megcsontosodott rögeszmék kora a betóőzése a. mi , iskolai politikánknak. Iqárt Ma mindenki tudja, hogy a gimná-l közkincscsé az egyetemet, Es a miniszter magi is végre lássa b% hogy a tudomány mezején nem a leány gimnáziumban, hanem as egyetemi szabályok helyes megalkotásában van az igasi »Íhventüra rasW 1898. juJíns hó t-áa. Ismét caodta szellemtalálkozásí Az irái-«Mtartég. Ma: KakM Jwl t évi II, LájMUÜI lagulóbbt teámábea, * .MUaáaá\' kötött löbb utáló mag-Jagyaáa Jaiant mag u ajaágiráaról. — aaak a magjagyaáaek arr* lódítottak Mf«m, hogy megírjam én ii ■indáit, a ait aa Ma MaataraégáhH átoreaism, tanultam la la pasai aitam. Mlndn mm Mbet tok, mart binen \| _ aaak alig-alig 8 éve, hogy a vidéki ttrlaptráa kaeervaa kanyarét aatem, 4a nntig aMf volt aa kW arra, hof y aa Ma ■aelartág kellékeit, aagéd-aaaköaeit M hatását fetiamerheaeara. Bégen ertem már a vágytó1, hogy a ________Mtprtl nwiélhiaaak. arai mai vaa a Nm9 pillánál győndilmn ■Jiai, hadd tavafjon ki lelkemen akadálytalanul. ...A larméaaet Magkirágja, begy Manléat tegyenek róla; Minden do-Hg loglalatoákodik mai, hogy meg Irja a maga történetét; i bolygó, a ka vice, (árnyékától kitérve halad tora. A legördülő aaikla nyomot hagy maga után a hegyoldalban, a folyam árkot tőr a földben, u állatok Montjaikat hagyják a lőld rélog-kao a a rnomt é« falevél olt hagyja •arái; amMkaorait a kflnjubeű. A hullé vixoMpp benyomul a bomókba, vny kirítta a Mvel; a láb nem -léphet a hóba, nn a földre anélkü^ hogy többé tarfcbbé \' -tartAt klcum) ttot bjobUmi atja tárkénét. Aa aaaW minden oaetokedele leírja magát tárni emiékentébe, Önmaga arcába h modorába. — A Mg hangokkal, n ég jekkkol ft Md csupa amlékirat, névalaké* a minden táljy oly utmutatásottaJ ran elborítva, melyek aa értotan emberhez beatelni lódnak. - A taitoánetkan a magáról való hiradáa aoha sem asQnik meg, aaatbaaaáléa, í__a paceét lenyomata. Sem többet nem ami, a— laaac nem marad a lényen. — A termé-aaal felteié tOrakaaik a ha n ember 1L a tatfalé térek réar61 jelentést toaar 4i valamivel több mint a pecsét aá eredetinek { a kép eferan, rala- Goethe, vagy az irt Irta : ütmr«m Ralpk Waldo a iat«Mt. — tagattl fcrJtutu i laéaa linJ/ m A torméeaet megklvAnja, bofy jelenttel legyenek róla. Minden dolog fogtakloakodlk aaaal, hogy megírja a Tnaga löriénefét. A bolygó, a kation, árnyékától kt-eerve halad lova. A legördűlö Mikis nyomot hagy maga után i hegyoldalban, a folyam árkot tér a (Óidban, aa áCaiók oaocljaikat hagyják a rétekben i a moetat áa lalevél a—fény emlékiráaat a kösténben. A hulló vttoaOnp benyomul • bonokba vagy kivéjja a kOreL A láb nem léphet a bóba.\'yagy a földre, hogy tobbé-keváabbé tartóé jelekben ta ne nyómtaau ulja (érképét. Aa aaa-bár minden cselekvénye beitjá magát társai emlékezetébe, a aa Önmaga arcába éa modorába. A Mg hangokkal van tele, u ág lakkal; a föld oaupa emlékirat áa névaláiráa; a minden tárgy oly útmutatásokkal van atboritra, melyek beatéi nek aa ártatmaaaknek. A taméaaetban aa a magáról való biradáa mag nem taflnO aaa ejbeasé\'ét a pecsét lenyomata. Sem tübbernesi mond, sem innen nem marad a tényen. De a terménet felfelé törekszik ; a ha u rmbar tan jelentést Mla, u Tallmivel több miat a pecaét pmata. »Uj. aa aaaw alakja aa u eredetinek. A kép miat eleven aa M, • mit mntol- Aa emberben aa emlék aaáe oly neme I tükflnak, mely a környnöj képét báea raaat lel áa eaeket uj rend-starbe caoportoeúra, maplireoltl ökat — A táayak, beoyomáaok, melyeket aa emlékeaat magáhoa lánoolt, aam hevernek táci Ürmeiben tétlenül; nincs ott bévtU soha nyogaloea; egyik-máaik lény, benyomás elhalványul, másikak jobba* tündökölnek, ugy, hogy namaokán ujabb képet kapuk, a mely aaoo-ben már • kiválóbb lapaaalalalokou alapul. Aa ember kaid kötremQködni -aaaraű a kötlékenyaéget a a ont mondani akar, ólomsulyként nehe-tedlk oiivére mindaddig, mig el aam moodotla. — Ami a támlgáe áluMnoe gyönyörén kivOl, aa iró ember fokőaoltabb tehetséget érn a második teremtéshez, mert aa embernk, már a ktk.— wOlatnak aa írásra. — A karián ia megtart mlndan olló ágacskái, rflgyM á* magot/, mert aa a hlraláxa, bqgy növényeket neveljen, ojiaoa, netne-cllsen — Aa Író ép ily gondos a maga munkájában ; a mii lát, hall áa lapasatal, aa neki impultos arra, hogy ama minta aterint leaaa le éa to aaárt bolond he-zédnek tartja, ka valaki ait mari mondani, hogy aa vagy amaz leírhatatlan, mart aa Írónak minden a mi gondolható, M M irható, előbb vagy ntább; akárki,- akármi, bármny kicsi, nagy, vagy terjedelmes, ha egysser tollának kinálkoaik, biaooy leírja, — Ak 0 estemében aa ember eléadhalóeág. — Minden támliát-bnn, minden baj ben uj aayagot laMl, mert arra naflletett ée igy ia lejeal nt ki a nagy német kOltfl: »Úgf ia aa láUfl adla nekem üt a tehetséget, hogy la ludom icni, mit áa aMárt > íaenvedek. Harag áa lájdalom, csak jövedelem (orráa aa Írónak; elhamarkodott cselekedetek árán váaárolj* meg a képességet, hogy bölcsen nólhamon Gondok áa a saenvyiéa viharai cnk jobban dunanlják életereje vitorláit. — Örök rejtély marad előttünk m ennyi ragyogó csak tán A murát szultán kedveske-GM tuana belénk iairáoy fogalma-kat áraastani, mert n a hatalmú eteraa, mini atoran u k, i ak ■ólat. Aa ambarkia aa rmltke aáa oly mm a tlkWrnaá, máf lOlváve a kArnyeaé tárgyak képét, megelevenél • «j ran dk a ONMltwIjt aaokat A tényak, melyeket magába vett, nem 1. k önnek beone tétleoál, námetrafc elhalvánvalnak, mások AjoMéa fényla—a, ugy hogy nwMokára aj képet kapunk, mely a legkiválóbb lapentalatokból akkaL At ember köarewttködik. Sxeret köaiékeny lenni f a mit mondani akar, ókxnsalyként feknik sm« vén, m% et naa mondotta. Do a lám Igás átlatáMM gyönyörén ki-vfll, némely ember fokoaott tehetséggel aafllatatl arra a második teremtésre Aa emberek eaűletnak irá-ra. A kertén aaagtart minden ottó ágacskát, rtgyet áa Magot, hivatáaa, hogy nővén yeket neveljen, ojteoq ál ttltiMin. Nem kevMbbé gondoe n iró, a maga dolgában. A mit lát éa tapaMtal, aa oeki mind Minta, a mi ott van, hogy lefesse, Botond bestédnek teája, ha valaki aat mond^, bogj né-maly dolog leírhatatlan, Aat kW hogy raindeu, a hí gondolható, MM irháié, atébb vagy atóbb. Akármi, bármily iMjadatMM, bármily kioeá, bámily drága — ha ttgyaaei totlának IlUkuai — 6 leírja. At ö nemében n ember előadó tebaMág a • ■iadeneég — előadhalóiág.. Minden táraalgáa-ban, aamdaa—Mjkse^ é a aayagot talál; mint német kőllőak mondja: .Valamely laton adj nekem a tehetségei, hogy Mag* mondjam mit aaenvedakV - Harag áa fájdalom neki jövedelmi iorrtaok. Elhamarkodoit aeetekida tok árán váaárofja Mag afcápaaaágat, hogy bölcaw aaóthaaaon. tionask áa a uenaadéty rttMant aaak jobban dammják vitorliját Ha Mmersdk némely nóookMt asápen áradd folyásának n eredetét, aa Amurét asaltán kadvaakadáaáte emlékerielnéf a ki néhány párnának lefittetta a fejét, hogy orvon Vaaahoa magtgyMhoan a TÁRCA. EfjtdtU- _ - k ,Xk L «wkü UratjL - ...Félek, csendtől. Ma: Inigé ■áaáer.:. irtéaom a sötétségtől, a • ! Í&TS:- <J < J f. süket Bal ára eete. Dobogó léptek hangsanik u ajtóm előtt. Erősen, majd meg gyérebben kong, rang kopogások zaja a hoaaan korridor vásott kockáin —A szomszédaim, békés, sa&rke bnmlerek jönnek ilyenkor a poros fülledt hivatalokból, a komor. szürke hivatalokból, a lélekölő, sorvasztó munka mellől, haaa: a derűs, vidám cnMdi tűzhely melegébe. Iu is, ott b megaaólal a villamos csengők éles csüingeMn, azonnal utána naitan a tárakban,a kulcs. Valahonnan a folyosó végéből hullámozva végig aialad valami azőatke. habosfejö kis bebá érthetetlen gflgyö-gáae, de hamar csörrenve bacnpiák az ajtót, aalán ismét csend taft, ijesztő némaság. Szomorú, színtelen fltaf alkonyat A terjengő kiiáradt félhomály balkan kikipátik, sötétbe vén, mintha félne at én atomonutgomtól. Lassan, lombán bontogatja kflnn fátyolszárnyát a nyirkos szürke köd, ráneheaedik a magas épületek lapos tetejére, szörnyeteg szájával el-ayeh a hatumu fáradt kőkotoanusokat, gomo- lyogva végig hömpölyög, beleöleiketlk a csatakos sáros utcákba. At ere»t rondái, kimart cntornájáról kimért időköiőnkent (onyodoltgn lehoii my-agy nehéz \| vízcsepp. Pici apró gyöngyökbe frécscs an szét ablakom alatt, a mocskos, ráéa aszfalton. Kopp, hepp... Onfeiüdlen aaámlálgalom. Tit, hon. Ötven, hetven, kilencven... rám, erőtlenül bátra hanyatlik fejjem a diváa* sarkába. Kopp, topp™ C Tompán nflrOdik át aa ablakon a pergő vta-: cseppek melankolikus hangja. A köd M beerő-I aaakoekodik, átfutja fejét a falon, aa ablaknvilá-sokon, értem terhes, fqjtö illalát, a hogy finom ! fályolatároyával csapkod .körülem. Kopp, kopp Atulán megint aftket csend. Kem látok már magam előtt semmit, csak a! I terhes nagy sötétséget, maly betemet. Mindenütt (stomoru, kísérteties sötétség, kOrfllOttem, ben-! na». Valami nebét vaskezekkél odanorit lehe-tetknüi a pamlaghoz. "Valami? Aa öregség, i Dideregve Oanereanntem. Oreg vagyok... Huszonnégy-év, de gyár a hajam\' éa fakó, rég elveaa-\| tatle iötát színét; arcom QannMOtt, ráncos, I fakult, aaflrke, mint u Őszi köd; a szemeim \' megtörtek, homályosak j aa agyam elnnyvadt, kiszikkadt; a lelkem u dermedt, mindig dar-Smedl, kivált jgy a aötéthen. Nem vigaaalil, nem rstól bojbám senki, cnk kiaoa gyötrődések között ! tépe ödöm. Aa én (naládom nagyon aaótlan, tárkótoti, nem beatel soha, hin egyedül vagyok, mindig agyedfil, magányosan. Kpp, hopp... 1 Egyre buli, agyra csattan. Fáava. őaneroa-kadva belezaugorodom a diváa aarkába; létek, félek magamtól, a zakatoló gondolatoktól áa azoktól a stomoru képektől, melyek tagyoe arcukkal hófehéren bootakosaak ki a sötétségből. Csak agy finom, cizellált fénysugár szövődött bele aa áthstiaa sötétségbe, egymás mailé rak»-dott enkhamar kettő három. Mohén hozzátapadtak szemeim. Kopp, kopp— . Gyors lélek aat vétetem belefulladt a mondotot-Ion némaságba; laaaan-laann tompa vörhenyes lénynyel tellett meg no hám, halk lélegzetvétellel lobogott a kandallóban a kigyulladt fahaaábok lángja, a lénykávák halványan tór<ek ét a roa-télyajtón. A misztiku atinhaláa kiragadt dar-nJedtségemből, kéjes tat bongás szaladt végig jdegeimen, enyhén, atomoruan. Fáradtan Maárédtak pilláim, da eaak agy pillanatra. Valaki sóhajtott, jól hallottam, itt egé-tan, Üt a kötelemben, mellettem. Ki ? Magam vagyok, égésien • egyedül, a a hogy akaraüaaol félrefordítottam feyem a kandalé felá, agy pilla* natra belekápráatak szemeim a vakiké, iná lto sugarakba, de a kíerőnakolt könnyeken karan lül M megláttam valakit ott a kaadaUó előtt, a nagy karoaaaákban.w Nagy-Kaniaaa vaaárnsp UT, >ÜMalle oeAáay panea fajéi, csak Mért, Non sorári orroea, • tanulékony Veaallan, m»il\|y«UwH > nyakizmok görcsös vonaglását. — Aa író kudarca. elókáaaUlal • dia daln i egT 4 eeasne, rgy a mtp-rtátlj válsága raeglaaUja M im, hon a mii eddig tanult éa Irt, aa oaak — kóa napira, a mi tolt, aa még mm a tény, aa aak pasat a árnyaka — Mit tegyen hál? Dobja la • tollat ? Nem áa eaáanor nacn j újra ksadt él Urnái abhao aa tg világításban Irj la, raalyet aa ép moet veteti rá, de oaakta akkor, ha Tilsai roAdon aa igaai, a megtelelő \' mai megtudná lalálol áa a tsraéasl Is támogatná A mit gondolni lehal, aat la la lehet Inai éa a gondolat mindig kifajaaáara tör,. bíratf durva á« dadogó eaervakkel la; ka »aervei hirtelenében naaa képesek aakl mag* felelni, addig vár áa dolgoaik, míg magához idomítja őket áa Tágra tökelet ee Uaa a tttteaée. Aa ntánaó éa tataló- kifajislsik fellelésére tráayaott lOrakvát aaatv lyel majd minden Írónál találtatunk, nem aayáb, mint a lannáaaal törekvésének mutatója, — Vasnak m-gaaabb tokosatok la áa a lannáaaal fonveaebb adományokkal látta el asokat, kikel magasabb faladatok teljwitésére predesllnált, — aaokal a tudósokat áa irókal, a kik ater-taUák aa ősszel üggést ott la, ahol a löroeg eaak töredékeket Iái, a kikben nemoaak ösztön van, de miga< nabb ártolai áa. erkdlcsi vágy a tényeket rendnerbe venni éa igy kápaaak felmutatni aal a tengelyt, melynek körölte a világ agáaa egye-lemenők, alkotmánya, jényaga fnmg. — A természet maga veaatl a szemlélődő áa tadáe magasabb tokra leendő neveltotését olv célja ea aa ádaa természetnek, melyat sohasem távaaat aaaa alót, mart a világ aradat I latrában már benna volt a lannáaaal kedveltjének msjasabb rendeltetése Naaa a véletlen játéka, avagy kedmő k&rtÜmények váiaUanál aaareooaéa Osaastslélltoiiia agyUgan jeleeség, hanem a szarvsa téoytzöje a vitághtadntoa törvényalkotó testületéinek, mert ax ilyen jséoaág; halán, működése, agáaa lánya, —fwuinu pfgrídenciávat, régen, öröktől lógva vagyon alókáaaitve éa Zah fta. Min. (t. lap.) 1SM. Jolíoa kó Ma nyakizmok górcsőé voaaaléaál Kadarral ( afokáesBletok diadalaira. Kgy uj áaaaML vagy > saeovedály valaaely ráiaágamag-lantija arra, hogy a rali addig tanult áa Irt, caak kőanaptas — nera a lány maga, haaaai annak caak árnyéka. Mi tagyaa hát ? Eldohjaa tollal?Nemi ujrakeadl, abban aa t\\\| yiltgtiáabns Imi la a dobot, melyet u moat vatoll rá, m valami módos aa Iglll aaól mag tudná találni. A terraésaet támogatja A mit gondolni lehal, la la lakat Imi a folyvást kllajaaáara tör bármi dnrva áa dadogó aaervek állal 1a> Ha,nem bírnák neki megfelelni, vár áa dolgoaik, mlg aagáboa idomítja a végre tókÜetee fen a hll^née. K iórekvéa aa ulántó kiláje* aéare, melylyel mindenütt találkoztuk, a taméaaat tórekváaáoak a mutalrtja, daoaak gyore-irásaaart. Vannak magaaabb tokoaatok K a .» tarmáaaatoék tányeaebb adományai la vannak árok aaámára, a kikel magaaabb faiadalra saábt, szoknak a tudóaokoak vagy Íróknak oaaláJya Márnára, a kik mag-látják aa OaatefBggéet ot<, a bol a sokaság oaak töredéket lát a kikben óastta vaa rendanni a tényeket a igy lölmula(nl atoB-gelyt, a mely körül a dolgok alkotmánya forog. — — — — Ír ^ — J/ VivéMMMa a asáailáiOdA ember vafftudóa képzését. Oly cél ö, rasly>t aoba aa* lévaaal aaam elől i aló vo.t káaaiira már a dolgok eredkti tarréban. Naaa caak atagaagadail ragy toillegaa jeienaág, basára szerves téoyaa^a, egyike birodalma raadjaiaak; előre látva éa eUkéasitve régtől, öröktől fogva, a dolgok kapcaala Iában áa öeesetüggéeabea.,. a világ kapoaolalából áa asaailig-gáaábfll Uaen maradhatott. Aa Írót nam a booorarinra áltoii, banara aa éláéwat ál áa óaatlo, havsarai dobbaaik U aatodaa Író asira, a midőn valaaaly őaépaaág tárai lel érákká kutató airaéja aMU, • midőn a atallara nama ragyog bt a bánya Uragéba. — Mlndao goo-áatot, aaly addig a látokkaa óotu-datianal dsrraadaaalt, laktsrangáas püaaalában oMgjaiAli saját rangját, ssart saátatéaéral nagykorára tette aat, ki aakl élatot, hangot áa Ufot-aéat adott. la ha a naasaa öasiöoök álatra keltik aaunyayadó gondolatait, raó-kódáara kábáik agáaa lalte vflágát, ea nem egyéb, miol a kőilgsaaág parancsoló aaava, mart sellkaéga vaa korának u 6 emberéra. A társadalom minden idábaa érti agy sgéaaaégaa aaad ember múlhatatlan saflkaégét, mart eaak attól várhatja, hogy megtelelő kifgfaaő tehetsege lantot a maga toaa viaao-ayalbaa tttntoaaa lel raiodaat, a Élt u emberek órtilaéga a lényeg valóságából kiforgatott. A dleavágyók éa saeglaatottok legújabb bálványuk kai t a fwiéml, vdmUrtthttd, mmt-tokkal k ijfaásÁárf éflsnsV M áa kiaaakitva K tárgyat Oaaaa\'flagáilliffl káonyaa töntetik fal vakitó fényben, jua-nagy- láraeg bufoudul—BtoMk. Aa ellenörtök sokasága padig, ■elyal a kölön bolondságtól, aki hasoaló bolondság tartott tom, sara meg nem cáfolhatja aaaat, ■H esekét kijózanitani nem k^ea. De ha akad oaak agy emher ia, a kinek mélyrelátó aaama aat az el-kOJönitó csodát meglátja, Tiasaahs-Itaai aat óda, a bont az tartoedkj áUÖik ft --^élitáb>8\' a közönség visszanyeri józan eszét áa nem tod eléggé hálát adni a figyelmeztető józan eaaénak. t A tadóa aa aa író, minden idők emberei de azért jó lábos kall élni korláranivai Iga, hogy aa aam mindig lahelaégaa, Mft a WOffte-sek Ítelete bizonyos nsrstoégaaaég színével vonja ba az irOt, da eoneü nincs ám aemmi toaloaaágn — Mi oálaok a társadalom, a a kőtvéto-raásy a gyakorlati embart dicsén áa á láraadaioai a szolid részéi minden kórban tisztelet, óvodai, Mi aálnnk már átment a kőa-tadalba. hogy agy aruszál tlmany flflfcaaliÉ. Saivtk kivissa dobog, valaaaéiy ős igasaég tarai M aidtttak, raidfla a sasi Urat as^ beragyog A bánya tragábf. tta* ^m gondolat, aaly a látotté baa rasgjsUM m#I rángjál — hl siláoysága, vagy btoalora? Ba igy agytoW ask az tm-tBsaása álatra keltik, atosfoHI vaa alég keraaiet ál agttság ia raájta... A társadalom mindao idfibaa árai aaűkaégát agy agéaaaáfaa ■Imri 1 kj raiglslsto tohaá-séggel btrioo arra, hogy • att aa aabarak őrültsége kiforgatott valójából, tarnál a maga igaa rV-ssonyaibas ttataaaa faL A dleavágyók, megftseteüák lagalóbb hát-\' váayvkkal: liaitot s/Kaal, Tmum- EmforMm állam* elő - • ktosakltva • tárgyat flsaaifBggé aábói, könnyen ttartaltk tol vaÜM féoyban a a nagy ilraag botoat dttl ntáaok. Az eltonzók aokaaága páfig, melyet a külön boiom\|alg Iái agy másik hasonló hotoadaág „legott ai, raag.aa cAkt hatja, aaa ki aaa núgyil^a ökM. De aka^oa agy araW, a kinak belátó neme aa aa sikólteitott csodát visaaahalyaaaa a hová tartósik, eltűnik a esaikép a « bálit aoad a jéaaa ágyeiaaataa eazének. A ludóa misdan idOMk mb bora, de aaárt neki ia, mtot att aasbaraknak ktránma haH, hogy jó láboa álljos kortaaaivsl. Da a ieiűietsaek ilátoto btorasyoa naval-aégaaaég sainá»al vonja ba s la-dóat ragy irót,- malynek aaenkai semmi fontoaaága nana,, ha eaak a ludóa aaa belya rá. Ka or-saágban a társaáalora a a kóar-lemény a gyakorlati aasbért dP oaári-aaifi szolid aáaaáta tárna dtttmnak minden, körben- tiszt v lat kányád...-. Közhit, hogy egy áraaaálliláfcy Valaki... Króaao zihált a melle, kipattogao^, szárai ajkai kinoaan vonaglottak, karjai kát oldalt a ssék láaláján ernyedten, eróttonOi halottak a azősyagre, hullámos fekete hája kékesen szikrá-lott a sugárkévékben, aáhlláltan betamatie lazán nadva pflláiL Nehéz só bajok, aaakadoaott hangok totoltak sjkirs, mfthatotieo gyótródéoá-ben sóvárogva, Bolndatban, lágyat tagóit agy nfit •avat — Klánt Magaadtak a könnyei, végig peregtek perga-menaataa arain, f«je alá haayatiolt mattéra. £nékellenül, mozdulatlan feküdt ott, akár egy kakft Csikorgó, róvid lépések kóaatodó uja, hoann aalyaa ruha lágy sizzenéaa hallalasott kirül. Ott halt al az ajtóra elóu Megdöbbeore ágyaim. 0 -az. Hallóra nómorn sóhajait, melyek laaau, hörgő köhécselésba faliadnak. Keakeoy márvány ujjai raereven, reszketve nehezednek a kilincsre. Nyikorogva pattan aa a)iá. A beózönló hideg áram aróaebb lángra aíitja tüzet LAhajjhsgysn, itabo--iyogva siklik ba a aaák nyilásón. A szemei mozdulatlan airre aaagzödnttt, olyan, mim agy hip-notikoa módiam, salat valami csodálatosan szép hbagó fontom. Lábai naaa ia érintik a szőnyeget, mintha a hullámzó, fogyoa légáramlat himbálná dermedten szárnyain. JAU beljebb, fogva. A karos-saák előtt aagállt mozdulatlanul A kandalló tüze bronzszínű zománccal futotta ba bótohér alakiát. Feltűzött selymes szőke hah foaato knafltt illatos szegid ragyogptt, pici har- matcaeppak csillogtak a virág csipkés, finom szirmain. Nadva nagy szemei aaebdeo, >zorao-raaa simogatták a^nak a lázbeteg Innak izzó hoalokáL Nézte mélán, merően, sápadt arcán megremegtek aa idegek, összeszorító meleg, piros ajkak, da nem tódúlt uralkodni felbúgó fájdalmán. Vékony, hosszú pilláin átaaivárogtak a rugó gyöngyazeasek, a gyötrődés keserű kóoyei. BetotaraaUa arcát a Ida katiaat kendőbe, emelkedni keadtek vállai, feje lehanyatlott, fuldokolva, görcsösen zokogott, zokogott... — Xlérm í Rekedten, tompán, féleaaietoeaa szakadt ki a hang torkáboL — Klára, rali csinál maga9 Menjen, menjen, ha megtudná aa... . . Vártaién, fehér njkába belemélyedtek fogai, caoatig aszott, sárgás arcán megrendültök a beteg idegek, küzdött önmagával, naa bírta kiejteni a szót — ur». Az asszony eaodálknava, táratagan bámulta a beteg fint, naa aa^it semmit, oda bukolt tehetel-lenül a lábai alá. — Klára, Klárái... Fal akart kaiai, da laiggtrabtsiiett vékony Ujjai menvén MÚottak a szék bársonyos karjai-ról. Visszszökkent. Hörögve vergődött, véréén marta ajkait, a tehetetlenség defiriuaaában kidülledtek vérara aaeaaei, a kbakódéa alatt lefoaapaó vén még tnnabbá, kékre forté arcát. Ksrfoival tehetetlenül, gyorsan hadonásott maga körül, ka* raato aal ez aaaaoayt Egyszerre lebukott foto a válláról, majd a karjai snkadtak ki, da még mindig hörgött, itoN galóaott A dereka is laaaan rogyni kaadatt hosszura nyafott, mindig kavaaabhat kavaaahhal láttaa boldtai A kandalóban hirtafoo pailaava aróaaa tel-lobbant a láng, da oaak egy pillanatra. Ott láttam aUg, aztán eltűnt sgiaaie, egészen. A kaawió, izzó parázs, eaak a roatályajtiXg hintette léayét, laaaan Oaaaaoatott ea fo, bataaaatta a szürke paraya. Sőtót lelt aaát a Naa reaakatok, csak hidegek, nagyon hidegek a kezeim. Számlálóra az Mér verését; naa agé> aaantoraalfo. A lejem egy kteae forró a Sraaa, hog4ülled ki Mktatn halántékomon a nagy ér. Magara ia aaagtfodtea utána, oly furcsán, rísitóau kacagtam tel. Őrültség aa raégia Magaat láttam ott a kamarákban, igaa magamat, agy, a hogy egy áv elfltt balatametkszrs a fájdalomba, régig járma a gyótrfldtoik hoaaaa kálváriáját. . fodra! Akanlhuali da kirahbaal, ssár naa srarkatoa vissza. Igy volt minden igy vofc. Naa tudora kiinni, aályea baváaádtak saaknak < net képei aa agyaejlek közé, a sötétség eráaa kosán kifopja, á rémes oaóad tolrarabs sogdaa, mintha meglesett volna akkor, azon aa eraáa... " — Bolond roltál, gyáva, Kijálazkattad, as. mébe vághattad volna sorsodnak nagy ostohasA- SifflilhH vaaánup Zala M. mtm (4. kpj MM. jaHaa h§ (HVil tophMÉM, kllMéll BÉBÉO" MáeUÉ * egyék aáphoidiyM tárau-toiokkM, halai pArikirök alakítása, t láhaá náp oateha aidAátotei, nagy Hnayitorteép Mksmaáliit val, van pedk teljes btetoailás MPMMVN a In vÉlmUaokn — m mind gyakorlati 4a Éeaérnii daiog. Ha OttathaanalHanÉm a maga-Mbb aalavoaalu tevékeayaÉgBt a wHlWiia Hattal, dm marnak u aMM dónyéra nyilaikosni. HiaMD a kutató amkar a befed magvllágo-eodáabec oly érdeket talál, bogy a vakkaagó remete, Vagy aaakéla alig találhat védelmet asemlélödő éa hnádkosó átoteárt. — Diagultság, guggimikilallanaág áa aa egyensúly elvaaaittas aa ár, .a naeiylyel tevi-keayeégioket mai hl nsetni • a ■Ét a költő a lantoak ad, arivéoek ■Éadaalk világa életéből tgv-e«y -daAga~aap i Ai eaaker a— bkja a»ag aaatafcatlmll Ntoee ember a 1d osalekedett áa na latt volna aaao aaatokedetainek rakja, van áldo-aata; a mit taaa, u rá visel, bogy ajat tegyen» eleő tattá, mely tán WÉ kítot námba megy, aaent-eégge vilik neki. A tüsee, uiitó eeaményit valamely asertartásba, vagy "övetoághe öltöateti áa a még aa alrkarátal ragaszkodnak a lor-mához áa aa eetmáoy elfüatölög ; fecsegnek uUn lélekről, padig tgyikben hoci látok, aaak iaaátMae ■iudiMrt, i art léiét — Hol vaanak a látok aj dolgai nap-jónkban. A toikfwdáa téoyeíben w mutatkóiik a i vitassaeéa. — £a aioca agyébb, mint tagadás te viaetiitÉi azokban u alaóbb raodfi tevékenyaégekben, melyeknek nincs magasabb oáljak, hanáa eaak ai, kop u átWál mioál kellemesebbé tebeeaék a turtang, lopáa áa haaug-eággal, hogy fldvBafllkeeBan a* alko-tájuk olyan lányokban, melyek a Mcaaikaod kép aaa éget a gyakorlati képeeeégtől elválaastják áa artgysu-káiyagat ütnek aa áaara áa as értésre. Padig oaak as Üt, ki aa el-■Mit Ü gyakorlatot agynak látja, ■Éinlrtii Mm-MbU fh^t-náim, vagy aütoáfe\' logdoeAaa öt «agf liaaaaar ont kaaanraáaára, ngf agy pdrikdr flgyaakaéáaai a ftAáuaé «ép előítéletei a kőoyeim-aágk IMhaesaáláaára, hogy aaava-eAlálkat kiitoaftaá novembert válaaatáaokra — aa mind gyakorlati áa dioaéretat dolog. Ha aokkal magasabb aaümnala tevékenyedet la a aaamláWW álattal kallaoa öasaehasoolilanota, naap Igán marnék aa etohhiaak előnye mailalt nyllatkoani. Aa aaibar oly mély árdakat talil a * beled megvllágoeodáaban, hogy a karit Tan remete nagyon eó-kal mondhat aaemlélódö áa latád-koaé átota vádalmára. Blaooyaa atfofaltaág, naMoadolatlanaáf a aa afyaoaoiy alraaatáaa aa ár, nalylyat mindan tarékanyiégat aMg MŰ laa\'Blafcjyr Aa ambarak naar birják aMg oaaiakadataikat. Mataaaatok na-kam ambari, a ki aaalakadatt, a ^kl éldoaaU agy rabja oaai lati eaalakráaénak. A mit táttak, aa rá>laal • kényaaariii, hogy ttjra tagyák. Aa atoO téni, maly oaak kiaértot ákart lanni, nanlaéggé ▼Alik nakik. A tBaaa ujitó aumf nyét Tatoaaly taartartAaka vagy aadvataáfba olttatati a 6 éa ba-rAtiai aantáo a lormAhoa ragaaa-kodnak a oda aa aaaa^ay. A quakar falálliloUa a qoakaraéfat; a ahakar a maga moooatorát éa táooAI; a bAr mindenik a Lélekről facaag. nioca benne látok, caak iaméiléa, a mi lálak allaoaa. Hol ydnnak a látok dolgai a mi napjainkban? A tolkaaadáa tényeiben ia a tiaaaalépéa mutat-koiik; de azokban u alaóbb rand 0 ttvékenyaágekben, melyalnak ninoa magaaabb céfyok, hanem \'hogy kényalmaaabbé a gyávábbá tagyenek, a hírlánc, lopás, basug aag tányaibao. ankbaa a lények, baá, melyek a bölcaalkedfl tehetséget a gyakorlati kápaaaágtftl el-▼álaestják a aaágyMbályegat öl-aak u iw áa áwáaaa. Aa lát, a ki u elméletet áa a a aaaSa M *ágt DL ÜAaaaáy (ajka khráld enfeerfA^ Maok bacaaaártáaa áem vArkató. — Ham kér^Muk tiÉ ÜMH •fyfttot, oaak a mit a jdaao áaa. Lágy fa- lód! Aa llkáiátaa. nem kbban, a mibea áa értek, kaoem A aubaa las kápaa emberek nem nááik mit tad valaki, eaák todjofl ; a meetar aaerati a maaiait, lagfyaa aa aaó«ak, író, maalerember, mAvéea, vagy király, A láraadalomnak nam lehet loo-toaabb érdeke, mint U .irodalmi oeatAly jólléte; nem tokai tagadói ngyaa, hogy aa emberek nem lemarnák al Aa aem OdvMHaák aa értelmi tehetségei, de a író mégsem foglal al uralkodó állást a társadalomban. New hibáttatom A világot; anr forint tokmm ér Ub M <yy forintnál, de volt M0 mikor még aaent volt aa IrA; A irta a blb iákat, aa elad himnoaókai, a törvénykönyveket, u époaaokat, a Isagikus varaeket a a\' templom lalára a bodoigoeaokat. —Minden aaava Igaa volt a nemieteket tadott Oj életre ébreasieni. — Köonyel-müaág áa vAtogatka nélkül irt Mio-den aaava be volt váere A földbe a a meoybolloaatba, a nap meg a csillátok\' betak voltak, melyek aat a tudatot óolőtték a népbe, bogy as 6 utjuk semmivel aem aaftkaág-szerübb aa irdánáL De ma már Oeo lehet (intetni; elvegyül a tömegben Aa nam törvényadó többé, hanem tányérnyaló, nem diktál többé nemsetének, hanem as eesme nélküli kOaOaeág vAUoaó véleménye elölt hajlong; nam van réast aa oratág kormánysásának gondjaiban, hanem aaá-gyeototaa prókátor (ogAaokkal támogat egy roaaa kormAnyt, vagy kaaa-reg as eltonsAkkel; semmit mondó kritikákat áa sikam\'óa, aljas novai* Iákat Ír; de ir mindent, eesme áa anélköl, hogy caak valaha ia as Hitet forrásaiból mtrileof.* ^yáÉMift lArta tl^ÉÉ M WmjwK&m wmfm. Mn ■ náfy MHMk fitxkiwli kriB « +dml vMgra. kiválóbb aa- vAfhaái Ki Éátdm. a a TMAyrtad, a toll as emberi jd-■uiaa kérdés. LAgy valódi 4a MÉMaa, nam abban a mibea 9t ártttak, hasam a mibea tn Kápaa gakiHÉ nam nésik aire Mpae vaAskí, caak legyen vato-mke. A ■aat ár asereti a mestert i neea taaa MMaboágat abban, aaóook e, mftváes-a, mesterember a, vagy király ? A tAraadakwoak valóban ainca kmtűaakb árdeke, mint as irodaiad oaitály jóléte. S nem tokát tagndai, hogy as emberek ■rtvaaan elismerik a SdvdaHk aa irtaiari tehetséget. S még ia as M nem fogbtt el uralkodó álfatot költünk. A«t hissem, as aa d ki bája Igy font mindig ff fonta* ár- Volt idd mikor s<ent ssemáiy VAU irta a bibliákat, as elad bymnnaokal, a törvenykönyveket, as épaaaofeat, a tragikus ánakn> ket, A aybflla verteket, a kAld jóatotokat, • A templomok (alAra Irt lakoníkaa mondatokst. Ida* daa aaava igái volt a a nemse-taket aj Atotra ébresztette. Köny-nyeimdeég nélkOl a válogatás náikAl bt Minden aaó be voh váave asemai eWtt a földbe a aa é^ioftkp; A a nap a a csillagok kalflk voltak, melyek ugyanast jrtontetták, utjuk nem szdkasertibb •rdváaáL De hogy tohatM tus-tálai, ha maga nem bacattü magát ha ehragyil a tömegben, ha nau törvényadó többe, hanam tányér-ayató a ágy eesme nálktUi kösöo-aág vAltoeó véleménye előtt hajlongó; ha anágyanletea Sgyvádea-kadáeaai kénytelen támogatni agy imi kormányt, vagy egáaa éven Al aa ellensékkel ugatni; vagy semmit aaoodó kritikákat s atjaa novellákat kall Írnia : vagy írnia minden aeetrt, eazma nilkú, a i néikfil bogy nönteien. é^ei nsp pal, as ihlet lorrAsaiból merítene f gát. Ittair- elsáskitott tőle, kegyetknOl kösébitat tolt agy lérftut, ski mindazt megteszi most, amit li tettél volna. Ast hitted, fölötte állasa, baszkén ^Midatad dl, hittál kiválóságodban. Ennek nincs kelendősége ma már, legfeljebb a piruló, tudatlan bakfis leány etöit, kiből káaőbb szintén aokattodó asszony lesz. Széles, domború mell, erős kifejlett izmok, ráadásul ágy lakaté baj asz. A mit sz qjonah (elvágott, ólomssagu könyvek hssábjsirót, vagy a régi, fakult, kimart foliánsokról a todni-vAgy epedő, perssdő,* kielégíthetetlen asomjuságá-val szedtél Mkadbe s ott csirába hajtva, gszds-gon fizette meg Atvirraaatott éjjeleidet, mindez nehéz mankóit fáradtan Tonstolra, sántítva meaase elmaradt s fölibe helyezi smazt. És te, mikor ykacaghattái válna, gyáván sirni kezdtél Oda vitte kostád sorsod ismét, hülyén ast vártad, hogy ő aoodja el, mit neked kelleti volna. Igen, az arköics, a meglopott arány I Nagylelkűen lemondta! a boesuról Persze lázongó véred haragot tobzódásai kOzepett is benned motoszkált: mm éltk vissza a Myzetttl. Hidd el, ennyi erénymlgtit nam boctajtanak swy soka as attmmyok. Nem érted, hogy márt lorditja el lejét, ha as Utcán szembe jön feled ? Gyűlöl, megvet és utál áa késs volna borzasztó dobokat elkövetni. Örülj, hogy senki sem tad arról as Mtröl... Mí lenne ebből ? Te nán méltányoltad kellőkép, homályos szemeid nem keltettek\' vágyat benned bírásáért, padig 6 tikija, bogy tsáp, dalai. Ennyi bárgyúság nem érdemei bocsánatot. Elmen tál mellette érté-kattouAl, hidegen, mint egy jóllakott eb a mészár Mák előtt Ne kereaa mentséget reá, bogy tiszteleted ds nagy szerelmed távol állott minden érsikiség-től. Bolond vaitAl, gyáva... Könn egyre hallanak még aa áflbnyodott vis-cseppek. Mintha a lejemen locaannának szét, égetve átfutják a kopoqyacaontot, ki akaiják aoeni agyamból eseket a bántó, osonva, asennyea gondolatokat. Szabadulni azeretnék tőlük, de mágia ragaszkodom bosaijok pnastu ó erőm utolsó vo-naglásávaL Mindenféleként, ha aártő, ba nam, csak én érsem a kinjait. Kopp. tipp .. Hosszabbik már as Időközök, utánuk csend A világos ablaktOggönyök mozdulatlan hulláma sösfll özönével vigyorgó rémes arcok buknak elő éa halk susogásuk tompán, mormolva borzalmasan terjeszkedik körülem. niába rejtem el arcom, elibém tolakodnak éa a lesárt pillákon át élesen kiiormálódik fonnyadt, caoatigasaott tonrvonásuk, bedugott (Bieimen át beeröasakoakodik élea, rikácsoló aipongásuk, ott rezeg zúgva, tombolva, hörögve dobhártyáimon. Nam hiszek a visszatérő szellemekben, nem hiasek semmiben, még csak as imádságnak sem értem toha szükségét, tudom, hogy ott nincs semmi, de azért én mégis látom s rettegek, irtózom tőlük. Kopp, hopp... v Nem birom tovább, a zavaros gondolatok égetőn folynak azét agyamon, aaátssakgalják koponyámat, torkom eiaaorul, valami fojtogat, maglnúadok. Érzem, tudom, hogy beteg vagyok. Megyak, megyek kl a csatakos utcára, nagyék, emberek közé, mert végre megörfllnák. < Megyek, meri lélek, irtóaom ettől a kArhosa-toaan fényes, cudarul lelerajsolt eötátségtöl, ettől U aaarajku sikket csendtől... Gyilkosság az utcán. PiroMUt kelt a bajaal éjjeli áhaAból, boaz-ssa vérvörös (agaraival taleesókolta a kék agat, a lomkán nekiterpeszkedett bárányfelhők szegélyét. Mintha eask ebből a eaép tzinből asakadt volna le kirtaiaa agy aagy urak, hullott, gyors keringéssel kakott lefelé, mígnem bele Itödőtt a kihalt atoa finom porába. Stria, Dtoskoaaa folyt aaét a kikopott reaadaasiaB téglákon; hörögve, zihálva, teWettoail vergődött mellette a földön ejnr ftsítat szép asszony, aáaadt areeai, ese-derjée sikakkal, megrémilt, kidülledt szemeia a halál deliriumávai. Meggémberedett ujjai vad erő-\' vei azakgattAk a téglát, a körmök alól kiserkent egy egy oaapp vér, kon nagyobb togyeaaaétot útja, melyen kiköltözködbetik a testből. Mégagy-saar utóljira valami vieitó Allatiaa köigáa tódalt ki a kék sjkakoa, után vége volt Eittat a regg-kajaal piijt, büszkén lépett a nsp égi pályájára éa a (öldöa.a feketén magaladt vértóeaái belepte a por ... Péatekea reggel öt ótakor károm arda, gyors egymásatáakaa wuagaott fegyvardarraoáa russ-totta fel a Magyainttea tokéit A aajtetoaal éb-ralő, kihalt atoa egyaaarra kaaépeailt álmákból febisvart jjedt ■tgirémAlt alakokkal. Aa Arany Jáaoe atea satun, a gyalog járón agy aaaaoay feküdt Bal aro&a agy aagy Mtoak tátongott, erősen uUkzo<t belőle a vérrbtkrMtoail dadogott, oebetan emelte keaeit aagitaág ntáa, da mire atáaaa nyúltak, vUesakaayatlott, kéaö voh már an ia miadan sagttaég, a golyók btotoa halált okoatak. Mire a viaegiit-kiri, a readör-orvoe éa a fokspitány magerkesUk, kalotut Utáltak atir Nagy-Kaniaa, aaaárnap Zala 53 Mám (ft lap) 18M. jnK« y 14M • bfijr Miaéa. velle Ilik Aa A gyilkMt lgy rieteat Maiér álioaat Antal Lajoeaé, ntl. Kmém Mari mM, ki air több aay én sxetúrni H-rnart folytautt AWi Miami egy taáfaaoa, •állott emberrel, ki falnrél fiüara eeavargolt, miai MM él ebből tartotta kan MriL Mm teteit sMtmifélr aaatariifat, aa órajaTitiat agy a)t> Ütötte ti litiaból. A mlveietlea aaber aokóa olraagatta ■ India a poayve irodalom taraékelt él aaakbll aok MaatrarafiM ujáioeeigot, boload hóbortokat nadett magiba. In iabaa mér 8 bó-aapra elitéltek éktveeaélyM fenyegette alatt, éa xaboiátlaa vére agyra valaal rtgénya kalaadra vágyott VfaaaatAn régi Hereimibei, Antal l^joa-aéooa, megbooaij tolta a aki aa elsxenveiett bflr-tflabttntetéat éa elaeaiték ott, Imi a vieaany félba —Iliit te atóbbi időben gyaaa ébredt benne, hogy ■aaralaaaa boldogító kagyait a férja éa n\|ta ki-Ttl a^g átoknak la o-itnfaÜ. Féltékeayeége !»•«. Btsoavaágot aaaraett ét akkor határost al aagit a vérae teltre. Péatektn kora hxjttilbaa i\| ATaar-Jáaóé aerkáa várta fialt aa aeaaoayt, ki Ily utca aaexoajt gyilkolai, oaak épaa fltor aapját, a aaJAt aare aapiit várta, aart egyiier aég adatai akart, aMóit filaa éa ön aagit la kivágásáé. Udjf lélaalk aa atolaó pillaaatbaa aég U el TfHUlU bétoraégét aa öngvtikoaeágtól aa a fér exoajaa vad illat, aart a kaiéi helyett jobbnak láttat a fatii\|>u aeaekBléai kareeai Klhailgetáa aite itasUlitottik Balii aa Ifjte eégl lofkáaka, Varga Jiaoa rendőrt maail a kórkiaba vitték, kol Hdc» Károly taaUialgi orvoe kiaoeta •ebét éa a golyót, meiy a eaoetot ia érU, eliivoil-totta. 8tb igen eulpm, de aaa M^tmélpn. A seb léa rOTtd idő alatt beklvtekeaett, 4a a. beteg a kOrUaéayakhaa képeet aa air kiaaé jobbao teái ■ágét. Farya oaak agy ér óta ill a rendőrség eaol-■ilatiban AselöU a oaendóreégnél aaolgilt éa a téjt mohi reaiaaea aankábe. Qyaaatlaaal áaaal veaiedelmet ua Mjtve eletet) U aaaioay meg-aaokoit atjáa, álkor egyezer oaak egéaa váralla-aal elébe állott félttkaay ixarettje. Laaaaa be-taélgaUák, ia aukkaaar axeavedélyee Slviitia tört kl kötöttük, minek a vége at lett, hogy a férfin Okiéval aa aaaaoay arcéba vágott, ki arra al akart auladai. Ball rákiáltott, mra akanttlai ia mwálii. A kOatkaaó pillanatban bittoa óéiból iliOrMlt a íegyrar, a golyó mélyen befúródott aa aaaaoay ayakaairtieba. M«\|ttetorodva fordalt vlaaaa, a akkor a gytlkoa kOavotlaa kóaaíéba két-taar KltOtta a^\'agyaiéaatéa fegyverét. Aa aaatoor vérbe borait arooal ráakadt QaÉw. A misodik két lövóa kOtftl egyik aráét érte. a BjWkJL bordái IW taaSlI. . A criikoa nekáay pillaaatlg aég oéate vívódó iwoaatát. utéa futiaaak arait, aart a >0-véeek uja figyelmaaat tatte • kOaali aaoaaté-dokáL \'--: ____-■ BOgtte édaeltatUk a raaidraémC aa ateal tragédiáról éa Vaja Jinoa, a SO aa akéáa randflr \|awe vatta a gyilkoat, ki aa Araay-Jiaoa atote itvtgott, la u Uriéai-atote karaaatU aig a FMW (cigány) nteába aaa éri Pagyvarral a kikében naiadt Béli, M annyi időt U nakitba-tott, hogy ajból golyókat belyuketett a kilőtt igakba, A bátor raádór eleaialaa oyoaMM követte, lár tgbfcaaór igyiT»nttafi« aa tliteMt.aa köveaae, hagyja öt aeBakdlai, ktllöobeo leMvi. Yarga nem ttgttott, bár minden pillanatban elölte lebegett a kén halil, éa igaaáa kBlöaöa MM-oaéjea ■ állott, hogy ea be nem kOvetkeaetl A gyilkoa Béeae falé ágyakeaett, a kivatáaá-aak ónfeiáldoaóan éld rendáraiaieaBtt követi e. A réeeei gát aOgött, aa erdőben al ia érte. Alig voltak Ül lépte távohágra egyaáatól. Kardot rtetva rá kiáltott, hogy adja aeg aagát Feléje ia tajtatt a köaelból, de egy loaboe fa kikaiió iga „ kitol felfogta a karioeapáal Mi IMni ftUU trrt. A folyó UUdU. fdt! láittárin mbmtét* meg ttíj/mm a rendőri. Varga mm tusAtttt d trtjH, a UHÜmt pillanatban apy nehh vágást mért a nrWJm fejért, ti arra álmot botjával akart réd»-aaam. d* tgy ujabb tógát hit itmét, majd tgykar> madik. Varga vad erővel Markolta meg enűte a vérnomju embert, a földre teperte, de igy ia elég ■aakát adott naki, aüg irUlauUlanni tehette. Kbben a mnnkijibaa aegitaégére aietatt néhány vidéki ember, kik a heti viaárra Igyakaatek. A ntlkeat jól BagkOtOive egy paraaat koeaira tették. Varga aumkOat ült vele te eaak a rabiján erfeea élaaivárgó vér tette igyeUaeeeé, hogy meg vaa aebeaitva. öriiai aépcaödfilet tolongta köríti a váróéban a kocáit te aegéljeaeaték a bitor, rendőrt, a Jelről eeaki eea sejtette, hogy aebet ia kapott. Faraa Jiaoa még jtíinté$t ttt tlSbb a fttih piláy ML Dr alig vigxett bavalláeával, éjuHm Smt tutt. Nem árulta ef eddig itHUM ... - a B«li Péter a gyilkoaaégot előre megfontol-tan követte el. Erfffl tanúskodik agy aála talált levél, aely bolond, hóbortoe goadowok hal talve a legtxénnyetebb kifejezésekkel, A többek kSaOtt benne áll, hogy 0 már gveraek kora éta ém, bogy addig mag nem halhat, aig valakit ti ti tüntette. Moet le taiforaaa katertouTlíivatá-táaak álioaata. A legnagyobb OafeiÜdoeéeeal falait BMg aehea f«lad«li»ah. Oapte a kartfia vott aála, alc a gyiikoaaál ravelver, aakte éteoa bot, aaonkivll agy hoeeaa Ua. A aáltó Jataloa, M-aoaynyal M alkalommal aaa marad al. H 2 E I K •\' — SMBltfljI kirak. Vécstg Z«%moad, polgárae«ter ~\\at bati aaabadaagii péataken mnkeidu éa aét »jt éj\|al elatanoti Nagy-Kaoi-iáéról. — EmialUr jjkap oraa. képviselj oai-törtőkőn daintan vároaatkbaa idöaOU te aa i órai gyoravonatial vtenanliMtl Ititeiakai. — Mltimtelte. Oaiaai flilaain latdor nngvirt aagyiparoat l brtewli aaaaaalkőai kiál-11 tál aaryar twaUlyai körOl aterae\'t erdemei aiiameréaaOI a bálnák királya a Lipótrend liaati kerewtjévél ittirttm fci, — KlrelétMtek. Aa Iraaaágfltyminiaatar a nagykaaiaaai kir. tArvéayam területére riaa-gilóbiróul iámét Mbar Kiroly kir. Mfvteyaaéki MíóLáa viaactlóbirti állandó kalvattaatl €haa^ nák Miklóa kV tőrfényaaéki bírót rendelte ki. -Mlnméj. SeMn/éi Tivadar lekerekedő, aa vaaeti oltárboa Ptokn Ilon* Haaaanonyt, Gyéről t. v — R«gIduéMdaa JmMlomna. fíurdng Gargaly "ar., a caorna-pramootrei kanonok, & lőigaigató, a keatkelfi főgimnaaium igaaga tója aaardáa Oanepalie lanirkodiaiaak 26 évaa jobi-lrnmit. Tanirtiraai dkaaa albummal laptél aag te alkalomé a jabiiinat, a kit liléi Rafael, törjél jásaágkormányaó, a tanári Itar nevében uéd beaxéddel UföaKlt. — HnlAlMte Dr. Omttrrtiekr S. íeaó, alaódomborui kórorvoa junina hó S8-ié Béoaben 87 évaa korában elbnnyt^—----_ —, . — ál évMák aáréviaafáL HaUlmaa nagy karicaonyi kirakat, hol barna, fekete, benderszőke, aranyaárm haja piei Ide babik aorban Ólnak egyméa mellett, vtaaa areakon n rélebalt jéalia piroaaiggnL A pillák maravek, nem moidolnak a legktllönlélébb »zinü, csillogó azemgolyók iölSti. Olyan aaép, olyan kadvee, a tiaata, ax érintetlen ártatlaaaég aaeltd aiimboluma. Ilyen volt a kep aaardte délután a „Polgin EJgylet" nagytermében, a kiadednevelfl intézetek aáró-viaigiin. Haboa, hullimoa fejű kioai leánykák félénkan, oigyMeaL apró oaaprő, alig nehánv araaatayi fiuckik Maikén, valami fur-caa, érthetetlen mafatartáaaai rajaottak a xaufoli teremben, tekintotük ákiiMtal eeOngőit a kedvee événénik areán. Megmutatták, min tanították őket, mennyit tudnak áa eredmény igen aaép, eliamerée illeti aa Caaaai óvónőket e (árndeigoa, nehéz mnnkáart. Dr. Btrt&g Viktörné növendékei kesdiék a vizsgát, ntána St&báné Koaó Anna, a VL éa VII. kerület növendékei jöttek. Lenkei Malvin, aa Arany-Jiaoa utcai ovoda, — veglll Hajgató Janka a PeiSfi-ulsai óvóda növen--tfékeivel aaiteolt be. Kélte dicsérni a lelkiisme-ntaa óvónők nehéa a unkáját felesleges, egyes-Idát te együttesen ti elért eaép aikerben találhat jak a Kisdednevelésttny ungústöi kilejtett aaép tavékenyaéglk lagaéltóbb jatalmát. A nagyaUmu hóaóaaég kőaölt, hiába kertel tik a „Kiaiodnevalö EgyesOlal" wMawtekiaéf. Ők búoay, népen otthon maradtak. ÉrnrH írt hasonló Mikiidéit temmit a wüoirtwdny, a mely k órái halói 40 tagbil iU. Vidor Samui elnököt, aeg aaa ÖL Ő tudta, hogy aeg fogja ezt \'aalki Iával vaa, Weutti Lajoané alelnök telyltta- aKatte. Kivóle a viteetatey aéf jalaa: Mw AMW váL tag; Lajae tukár te V* Albert ilikkte. — ▲ralis eMtt tp mikor aa aranyoa, áa killwtiia ingva, vArta aeár • rnartt, leanteat a tenteant nagy hatnia éa hatelai kaw maatkva aOpOrt a rónákon. Kéaaeo ált alniaa aflr • pa^teten, oaak a hajnalt várták, ttetik a eaüa«oa agat ál iaa lebegett teadea ajkoo. Artte játtek a te-getegea, toroyoe felbók, tertee máUk hmpl viaaxahajtottik a löldM aarkeot aate valéak fiiét oda, honnan fllliadfciitek Jij te pawa kelt a dórgéMk nipgafliitérit paataMa képe li taxik sok iáié aa onaAgban. Nan Ma had aa-ban alveaatenónk a fejónket Oani kel a rá-atlat \' elaö pareaiban nflleteU Urai farvtaaiL Igai, bogy a poateJée elég Irt—; ia aiapoa oknak vaa rá mr a kirak iniaoa voltara jnok. Nem kéíeUtadónk a tudóéit6k gében; de a kért agyáHalában Mai hajianiók abban a mennyiségben elfogadni, amÉ aai a Utdóeiiók a vibar a aa üaő Ijedelem halála aiair perceoiekbea cMkkitearJtkalarfiMfk^ A kár nagy, ia aaa olyan, a minővel nóaéty lap jónak taiáija bivaaó köaónaégH réntgatni. A tóaada Is ieMUt t rtenhirakaak. i a haláridálwa oaátórtókóa raggal enteara/ harmioe krajeárral emelkedett. De alig haagaotf el a déh harancaaó, ttunkét krajcAroa emaikadéan aOlyedL D ax egéax Ouoiatui puaatuliairól baaaét, aa MMdl toiox. Caakia a Weó Onnáboa kóaaiabb aaó bm-gyék sxanradtek a jégverte alatt. Sokat aaaa-vedtek Flhér-, Esxlergom-, Moaaa ia fmm-gyék: da már Veaxprlmmegy e caak jaiajtéi>-WOiM). kirakat szenvedett, aig a Veanprteua-gyétől délre eső ónaep vidékek, bsisétrs Horvát-HiIsiiiii Dalul lm Misin ia, ta\|j>eaM ép tanatenal dicsekedhetnek. — varmegyénket nam barflka 4 leljeaen a viharr bar a mi vidéktekóo aaa tatt kárt Otesig fölött = irja ntetfMk — kaitea délután nagy te eOtét felhők vonaliak aL Néktey dflrgte — viihtmláa ntAn attrt, de apró jég k«-iat eani, minden aaó nilkftL Ka csakÍMar óriáá aápor kóvetta, mi köaben mugyoró nagy-aégn jég eaatt olyan nagy mennyiaégban, hagy lapátolni lehetett A gaboaatertate jórtenk «a tónkra tatte. A nőlőkei, malyeket értek kő taég te (áradaágfal rekooatraáltak te aalyakaa aa ax előző évek jégveréaai ia uiagiéiMinni, taijaaao elverte. Saflratról aaó aaa lábat A kukorica, krupmli i egyéb kapáa növények aatalte aok kár saanvadtak^Saerdán ujabb r \'mkart okoaoU kitörő vihar SQmegaa Kate ngy M tte éra kőrfll iszonyú vittámiáa szelte katté a levegőt, melyet óriáai durranás követett, bogy migre-megtek belé a házak. A YiSáa HéwmA Lajos aan éptilt, modem házátm caapoo, a kéményt ketté toelte, a tetőt megrongálta e innen Gombár Imre hálára pattant, aat ia megrongálta. Sxerenoae, a villám nem gnjtoU, máakánt b-saámitbatatkn kárt okoaott volna. — fhairMiál ríI hasonló tndóaitáat kantnak, ia itt jobbára a uólót verte el a jég. — Kamiéi kóaaégban este nyolc órakor a villám fölgyújtotta Aa-asá József földbirtokos istállóját a apy őhrft ngynmtjtoU, Negyedóra alatt aa épólrt a banae levő aagy-mennyieégű takarmánynyal együtt porrá égett — Mépmasgalam Tiraaaakbaa Ar illatai anyakönyvi hivatalbaa veaetatt anyakönyvek alapján 1898, évi január hó 1-tőLjuniut hó 30 ig vagyk a folyó év akó felében a nep-aoagalaat a következő adatok világifják meg. A születési anyakönyvbe bejegyeztetett: KI Ou te 188 leány öaaaaeen 408 eset — Hái aaig kötés végett jeteotkaartl 188 pár, a hé~aaaa«k anyakönyvbe bevezettetett vagyk háauaág Lótte-tett 116; abból vegyes 3, (ar. I .» róm. katb, \|nŐ! 1} róm kptb. férfi ar. aó: 1; kr. tért róm. kalh. nő: 1.) A halotti ányakónyvbe bejegyeztetett : 160 férfi és 137 nó, őa-aesen: 807 t. Születés a halálozást 88 esettel múlja felül, vagyk aa elmúlt fél évben 96-al eaetlmdett városunk létszáma. Érdekes még magealitoai í hogy ikrek 6 esetben születtek te padig I e»tea mindkettő leány ; 1 eaatban mindkettő la te I esetben egyik fin te egyik leányt halva esketett vagy MÓletéeköabaa elhalt: 4 lu te 6 leány. - Mikik réaa. Március te lolyaaate nem kevaaebb, mint tiaaabéina padláM tórtak ml Nagy-Kaniaaáa, kgthbjk aaatea M aaa kellett törnie, aart y k ayitva volt laakról a saáritáara leltaritatt tebérnaaá tfaate tett al, aébol ép a IsgklékMteb, a legdrágább Nagy-fnnkaa, vnaárnap Zala 68. wám. (•. UpJ ím juliua hé t-Ao. toW. Aa UmiisIIm lolvaj mindig ki tudia aaámltáhL ol )ai a legjobb aeákeiányboa. A Hwm (eljeleetée aaeget Atflit a raadOraéa lelik. Végre eréiyea nyomoeá* uUn kéirakerlut-tók a peálAekedveU leUejt Ztidi Farenc, (acér kéatfeyMnrt-inM aamnélyébeu. BaMí.Uk Gál DAnM pálinkia bntlkoal éa enaak faleaégét: M miéiiI. Kgy kaaaniaikérre aló fh«r>i«aiQ vtll • vteagálat idején WhaimoiTB a randoraég-nél. a konnéi Ml eeakagyan aa«kéran kellett ataaálliteai a viaagelóliróboi, bo»a ZMdi Ferenoei ki itJkkántk. — PMtakea lartolUk meg abban aa tnkn a véglényeiéit • halybali kir. lör-vMjaeékMl. JEmU Rarwoai, a tlienkllMe év* Mk Hm tm Mtik •), mig dél Diniéi U hámén nJndaaytk íf bjá hé kapott. -r Arra Mk Itiju tolvMal A belaleelftredi IriiihH irnitttibi M évi au böoapbao mlatery 10 tm fiu fo« fal ««i«tni; a péüjáealnál » kflvetkeiflk Urtaodflk mm alatt: növendékekéi a teljeeM árva éa vagyoaUianok vételnek HU eled aorban, a ouk aaak kiáayábea vétetne HM Mácodaorbao fél-intk. A kérvények aa tgaapetó-taaéeikM laté-íMdflk, vagy a tanica elookéhea: dr. Segeedy fereae kir/fá»éehir<»hM, »a»T KaaovtM György ia»tgatókoi kOideadök auguaatna l-ig. A kit-vAaykaa követkeaö okmányok melléklendők i a) ceaáái érteaitö (eem padig kareaaielólevél,) b) " Ifényvégi bieonyHTáey, «■) ar/o\'i blanajfiiráay \| •u taxi éa SMllaai Apeégérél a U njraoltáeriM. d) aetáai lakotaí bUonyitviny. A kérvények a mai lék l«t ak bélyegi eieeek, a mMnyiben eMgény Arra iráni (étetik a kérvényeak. Caak oly árvák vetetoak lel, kik kel éveaek elmultak, da 10-ik é\'etevöket aég Ma töltötték be éa BMgyar koeoaek. — T«rw Mlailég. Hikiaról írják Pttfm Antal ott malatott a falu többi letényé-rel együtt a nagy korcsmában, a boi vidáman táncolt i Aatalaág. Ott. mulatott Jfaeett Jóxaef pnetakooaie ia a Mytttf táncolt ami a leánynyal, a kk már rágás odaadta eaerébe a aaivét Píeffer Antiinak. Mamii ceókot kért a leánytól a habár a leány meg nem adta, Pteffer olyan dDhbe jött, hogy kését oiy erővel ddtte Marcali nynkislrt jéba, hogy a legéay nyakerét ia U^jeie* kereee-tQl vágta.. Marcalit haldokolva rUlék el a korcamá->61, mig a kéa«KJ legényt a csendörök vették — Irárl malataág. A aapefeab Ónkén* teát tgeelté egyeeélei ma délután Erdély Jáaua cigáey Meoker* éa aaját tésolló-eenekara lösre-mLódéee metkti a „Mrmei" erdőben aártkflrű táoomnlaiMgot raudM. Baiéptidíj eMmélyaskint 10 kr^ culidiegy 60 kr. Ketdaie 8 árakor. Kadveadtlen faÚ ultit a mnlataagot reá kftvet-kMfl vaMrnap, l&-éa tartják meg. ------ — A OmI Mc miakáa ealérOl Miéra egé-j Maioláaig megtelik éta kAataaég két Arán i< a legftgyoMbb mgtatványokbaa gyönyörködik. Aa iguntó apuitiaxtikaí matetvéinyai köaüU aak, M&w iglaya. tatjaM" jaeieraiiaa néank vuaak éa ftgyaeatge Mmulaln kéaitetik a oéaöt. A keli BftaofM kslftoÖMB a eötét bOTéatkamrá* vai amott aagy alkart, boi aa ákatlan aöté»ból pxraooaeaöra léleaik mag é tinik el mindtn. KAlöoöe tetaiéat arat o«pooU a két soigékaay. wdklvtl tgyka kia gimaaaau, é< rajoa aikeret vannak a MoebobOenak ia. Záradékul mindig 2 néma játék k4vetkik, éa itt a tftk&rretüA- ÜMta, aaép kapai kftUk ia a Ifyaimot. — A aaUkáa ma tan)a atola^ ekUdáaaii, egyei déi-alán él agjet aata. Ajánljuk a köabneé\| Igyei- má. — Tnailt tk. CoabrendekhM iar<o«ó Sár j káay pua^án a Apókban egy veaxett ab garái\'. i éálkodott, Ami Adoii bérlő maiorjában előbb aebány abat mart im\|, astán belurakodou a •artMaikába 4a mi végeate pwstitáaait. A mrga«b> aatt aartéMket a katéaág 8 hónapig tartó iaiállé-aár alá Myada. A katyái doroufokkal ú<őbe vették, 4a m Nvirád faié alaaoakftlt. — Tfta. Saardáa Öélmiit három éa négy óra kMkt Roeaakergrr Bánát felaöhahóti ia-koa mtáliója addig iamaratiaa okból kigyuladt to egy iái öra alatt már S lakóhá! éa 6 mellék éyilar latt a tls martalékává. A gyoreaa érkaaö aéféiy fa ás akkor Uaahaaó sápor oaakbamar fátet veiait a lángoknak áe két órai uakadatlan mvaka utáa már raak • (katöigó romok moUtiák ■wf a vén Minbaiyét. MeveaaiUiél agy rövid M ér alatt m éta • harmadik eaet, hogy tta vea. Laégatt már • kist, pajtája éa mott aa iatálkja. A kár jalentekray * saik kevéa térti amg belflle, mart lobban ne« voliak hiaioaitva. — In taUtaan •lárvaII laáay, ki a polgári Ukola IV. oedályát jó aikerrel végéra, ari Maiadnál kia gyrmakm mallati kerM fog-lalkoaáal. Bévbb«4 a »«arkaaiiöaégbM. -Kerékpár, Bu utj«wa jé karkM levé kamaUi paaamáUk kerékpár ataáé Mvefckel • lap k<-■déhlvatetákM. A gabonaUzletröl Nagy-Kanim, 1696. jaliua 26-én. Aa IdAjáráa e hét •l«jéa aaáraa éa mteg voUi kéaflbb M oraaág lagtÁbb réMéra kiterjedő eaÁ-aéa kftvetkeMii be. A blvatelo kimuiaiáMk Martat, — daMra a aok elemi Mapáaokaak, jó ktwpn termé* vár kató. A a Árfolyamok kiaebb nagyobb kullámaAaok uián válioMtlaaok maradtak. riad éralak: Bum Rom Ttngtrx Zab O j MM VT l> ím Uf rytt Irt lLÖ0r70 7^0-90. 6.40-60 1. 7.10-16 9.Í5—6U 1150 Hirdetések; 8é88/lk. 1W6. 104-1 Árverési hirdetmény. A nkaaiaaai kir. tvaaék mist tkvi kóahirré tani, hogy CtitkoviM Icaáoa fttlöp-m«\|on lakoa régrwuűtetMMk Gál iatváaaó aaftl. Tóik Kaialia aormkú lakáa elleni 266 in Uka, ennek 1896-(k évi mtrodaa hó 88 tál 8\| kamatai 11 (rt 38 kr. aálogjag elójcgyséai, 28 bt 86 kr. Mr, 0 irt 86 kr. végrabutáa kérelmi, 10 (rt Jt u. jeiaalagi « még tetemrOlaadd k»li<égM iráMi végraba\|táai Ügyében a aormáai 878. aa. tjkvbw I 1-8, 4—16 aoraa. 428 írtra baeeftli, — aa MWieregayet 1028. a, tkvben -j- 884 b. kna. 82 fatra, — a boaiokkomáromi 877. a, tkvbw + 470 hm. 648 Inra éa vénül u 1881. évi LX t-c. 166. f. d. pontja alapjáa a eoreteai 17. tkvben 111. kna. alatt (tál latvánaé nOL Tóth Katalio ék Oál Mihály tulajdonául ialvatt 468 írtra beartlt ingatlanok SorM kiaeég kásánál IMA. évi aagmeaáae ké II aapjéa 4. 10 érakar__ aétermAiaAakiot kani Mi paritáiMl. NY1LTTÉR.) Menyaaaíony-ruha 65 krtftl lé M IJ Ma BMmaUat, - nUadat Mda, fcUr la ■riaa aaa»»fc»n aalji M 40 krttl tl W Ittrtg ■ttamkiit - a lafdivaUmbb, iilvéa. adn la ■!»«—I kaa. PtIvét f«uaa»fcaak peetabér te ráaMMeteaee vakartat bádai aiéBNva. — aiattha p*H p—m ftréalléval kttéaaak HBNNEBERG 0. s• Iyemgylral; (aa. le kir. névért mUlitl) lérleMkea (I) l\|Mjaf Iwiliate. 8Tt\|aka Ul»m l.Ttbly«f muaUadi )Aa a ratatbaa kleWattet aan vttUI lilillalpl I Varga Li\|m ügyvéd vagy haiyeUeM köib^óttéval megtartandó nyuvAnoa árveráeen eladatni tog. * Kikiáltási Ar A fennebb kitett baortr. Arveraaai kivánók tartóinak a baoaAr 10/,-ál kéaapéoxbw vagy, óvadékhépM papírban a kW kflMfltt Ua«M«l ________\' Kait N.-KaaiMAo, a kir. tveaék mint takk-könyvi katóeágnál 1898. évi mái- hó 18. napján. QÖZOKY kir. taaéid albiró. VASÚTI MENETREND. Inftpl&BÍjKi-Ul KAIIIIA á 11 o aa á ». - a a s [ I n d u 1 á • laataaéré Erkeléi IiiIMii 1 1 I i- i 1 I i 1 f 1* m. v. u. V. n• f.T. gy.r. 4 8 12 7 18 tslregg. 16 d. n. 17 eata 33 Mte lOdélb. 17 a. v IS n. v 11 T. V 1 gy.T 82 regg. 08 d. n. 22 éjjel 60 na. 61 d. a. Baombh. léea Zala-Eg. M. V. iy.T. T. f. a v. SS. V. 6 18 6 8 18 06 regg. 20 d u. 16 <L (L 06 d. 0. 46 éjjel U. T 11 •I V T.T.-n. v. iy. 1 Ol\'eete 148 regg. H04regg. 186 Au. 7 06 wta 1 s. ra 3 n- V. f. n. r. ii. ?. \|y. 6 9 8 12 8 47\' 80 a\' 06 regg. NH d. u «. IS. V. B. T. f. V. iy. T-I u T. - 868 140 860 817 166 8 9 na d. a. Mte éjjel d. a rg. Barcs üyékóny u V ü. V m. t 4 1 1 kÍ67 26 ti na d. u. Mte u. f. U V. u. v.i 189 1141 [114 d. u. él}el no- 2896/tk. 1898. 206-j - Árverési hirdetmény. Lr": A nagykanixaai kir. tOrvényraék tkvt oaa-tAiya réMérOt közhírré tétetik, hogy Sehwarta éa Tanber nagykaaiaaai bej. keraakédő aég végra-kajtatónak ÜUnaberger Sándor Aa aeje Waaa Papi végrebajtáat aamivada dléakáii lakóaok el-Imi 240 tri 46 kr. tfke, ennek I8i8. avi november kó 28-tól jAró 6\| kamalai 88 Irt 18 kr. eddigi per Aa végrehajtáei 10 bt 86 kr. jekalegi még MaMrtlendt kbltaáfak iránti vhajtáai •gyében a fent neveiett kir; tOrvényaaék lertla-tetiea tartoió u ooyjakabtai 801 aa. tjkvbaa 814. bran. alatt iilvatt éa 608 (Ura, - ugy dióekáli 848. aa. tjkvbw -f 106. kna. alatt iaivett 4a 400 írtra baea&lt ingailanok n4g padi* ai utóbbi iagatiaa Horváth Taréi Oar. öyuuu lat venné javára bekablMve lévé holüglani ba-•nonól veteti aaolgalmijog tiaUHáeéval, 18M. éri afll ké 8ik aapjáa 4 a. ÍO érakar Diónkéi kflnéghásáaAl dr, RaUnaktM Samu W-paraai ügyvtó vagy kalyattMa kflíhejöitével megtartandó ayilvánoe árvaréano eiadatni fog. KikiAhAk ár A lentebb kitatt baoaAr. Arverasni klváaók tartóénak a baaaár 10/(«4t kéopéoaben vagy óvadékképaa papírban a kU küldött kaaébaa letenni. \'/ Kak Nagy-KaniaBán, a kir: tnaák mint taiak-kAayvi katóaápái 1888. évi ápriik kó 88. napján. GÓZ0KT, kir. tvaaéki alkiró. Laptulafdonoa éa kiadó: NICUKL r t L ó r. 4828\'tk. m-i Póthirdetmény. ▲ nagykaaiaaai kir. lórvaaAk mint l\|cri halé aég kóihirré taatt, ■leaartat BMas Pap János panaai lakói végnhijtatónik Baewaa Mátjéa mint kiskora Baoakt Márt k Kati L éa i. gyámja paoeai Jakó végrakajiám aanavadait elleni 17 bt 81 kr. a jár. iránti véfraka\|tiá Icyébaa 8108/86. aa. alatt kibaaaémU kvarék birdetméíiybeo a pecek 817. ea. t\|krkap 1 1—4 aaraa. alatt lel vett iegaiUaakoak Béasks Márt éa Kalit ftlatft éa 818 írtra beertlt fala kikiáltáai Alku Negy-Keoiee minap Zala 65. Utám. (9. Up) 1996. jalrón btf 3-áo )00( iaw«UTM kiállttámm muwajkr-lnéwiiailit k « ■llhaalisl MCjr 1 kitUNtr. WEISERJ.il larnnthmmm- Uhm M mnmj le MmM fc a ■ilMulnri up knsBil kttSatatr gazdasági gépgyár és vasöntödéje Nagy-Kanizsán. M«Mn kwt pililililiiipi>\| kfj Mayrarsxg legjobb »»rT»tlép« a Z31 3mDPÍJ AI OruJRuytr l>T«sal\|l EfjrsaMst áttai 1897 ikUW UÉM Mlfll raaSwatl HWliUll wHtjyHTMIIM « Isaslal Mai, az áttaal iroyinwl ét u 1887 Ufi hwaa Ltvéa ■•ftart.tt vttifiavarssaMé ■ taiaiai Mai: „aatr Iwaw iniylrwail Matatta taft kt. Ajánlja szab kiváltható kspsosuklyókksl ellátott m-Ml és PERFECTA mnIMI flROCTííTTÜT m leírna h káttaaa . a i\|jriHll lUkhu atWvukatá bttm UUmrthinjtk, trw Ul»l«N«IA Mkwk,l «iM(jr8\|t«k. daitlák la] •ffáfc paduáfl (ápatf Felhívom « a. gazdakózönség figyelaét a legijá wrtii „Plantt Jr" radmr egykerekű kézi répakapáló és töltögető eszküzSto, malylyel a répakapélásnal 4a töltésnél óriási megtakarilAs érhető ai. NftaMg i Bodia Mátyás Darnay Kálmán Márkus Salamon la ■arcalalapi Siabó Sándor Weias Sándor OW\|> • Kreissler Oéaa Schwarz R. Flschsr Sunon ■^i aiwi Dadiosaky J. gyógysz Zacherlin •MéUalra aélté a kmiámm. legil Mindenféle ravwrt. Megk>H htrt—págyd és kiirtja • —k férget Mitw éa gyaraan agy, hagy N«aial nyaiaa mm marad, iáért dicsérik Is aa «és Világon Milliók és Milliók rcaslk Is. Inyl(l« J«l« x i. A ItfaetáMI l«\|. t A lá€WU\|L «4t. ,- BMMMMB^BBHW1 \' .\'"J-I—\' 3 I ■■ Nyomaton TUóhét ftUöp laptülaidonos.tál Nagy-Ksniisán 1999. 1 Kapható: Msgj-KssImAh t tk Paaaatboiar Jóssal Danlsck Lajos IMartos és Habar Non és Klain Pask Jakab Roaaalaid Adolf és fta Schlesinger Izidor Schwarz és Taobar Stréa és Klsia Wsiaa és Scbaidt Bare« t Dorner 8. tat. iCsak 7J.7 J fiatal embereket Iféasfcil Mai, ktp a párisi Or. BOJTON kliKi Ortsstál \| I aár aábáay aapi tiaillil alán •lmiluatji mit j a tagrtfikk káatihMkH % Sllilnii ukát Matat ] atal nff aafatM Mssssmsi uiimmi, mm i >aak «at a pwn imt}ák tt a mt m i ] 1 \| 0v«9 Bolton InjaotJo Ara I forint. J II Hj Hawaiit linktár: ^ZeltásBéla gydgrszeriára Budapest, J !., ItgtaMHtH 8- (SíéÉiji-tóf ufiü.) j \| Iishalé aacr»k> tJP»»rtárb«a. é I 8M/88S Mai M\|naM4Mk <ÜMT~ , Mláa tfógjas—Sár Mapail j p-r>ÉÉ »n issinás _3 Práfar Bl^gyj\|^e»ertrbeii. \| mqm ImÉmOiH i VárMhás-áptUl FlMkl rilDp ktajr-^hWMM á MarkaaMMl IrlsksaaI Mai uipta-kklil 4-4 r» khi i<* a U\|i MaliMi muri tmtttiM ato4fn tiiiwm KI nnui vtMahup«i«i: HaM »iWi <Aayv. Huszonötödik évfolyam. 54. szám. EAbA uűramn íjuk i I«m n It k«w (• M — Ét. Htm • taw «S ■> — ai. I«u4ii» I hm fl ki M ti, Ujam » kf Politikai lap. Vtgjclenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint ktszer: vasárnap • csütörtökön. ■mi .11 Ha* Hwéat Bt « énW knHr. Nagy-Kanizsa, J«y8. ■i-»r - íntt 1 n HUii Felelős szerkeszti: SZAUY SÁNDOR. Csütörtök, julius 7. Országos csapások. Épen aratás ideje előtt, ogy két nappal Péter és Pál napja előtt, mikor az ország majd minden gazdaságában kezdődik az aratás,.......rettenetes ítél őszéket tartott a Gondviselés Magyarországot Olyan jégveréssel látogatta meg, melyhez hasonló talán soha sem volt s mely s msgysr gazda fáradozásának nehéz munkával jól megérdemelt gyümölcsét nagy részben megsemmisítette A gszdák egy része biztosította a ve* tévét s jé»f ellen; de hs a kár pénzzel teljesen pótolva lesz is, jóvátenni akkor sem lehel, mert a rossz aratás okvetlen a kenyér alappt. De ennek gyorsan kell történni, mert itt a várakozás hanyagságot jelent, s m-ly okvetlen keservesen fogná megbőszülni magát. De nemcsak jég, fagy, Mittdénffle féreg és rozsda egyesfll a gazda ellen, hanem az emberek is megteszik s magukét a gazda megrontására, megsemmisítésére. A gabonauzsoréra hivatkozunk csal itt A gabona-uzsora nem mese; létezik az és uralkodik az ország minden tájékán, leginkább a Bácskában, Torontál, Temes- és Krassó Szörény megyék . vegyesajku népe köxt A gabonauzsorás eljárása egyszerű és biztos. Ha a gazda kisebb kölcsönre drágulását vonja maga után, ami kétszeres,Moru1^ ** sulylyal nehezedik a gazdára, kit az isten-!" arat» eredményére. Az adott Má\'-wtoM. A bistyitáf mlndamrilettl"" min( **** * " pótolja s kárt s azért ez utón is Ügyel- ^ Ö8Sze8érő1 Wöeti v41tót ^ " mestetjQk . gazdákat, hogy a jég által okö-:uoorás Et u "2ÖL£ SÍ ££ zott kár megalapításával ne várjanak addig, á,önt « ^bonaflfcorSs pedig hatándő-mig s bittosító-lánüságok kiküldik képvise* \|U,etet kö,ött\\ "Mákot tőiket és szakértőiket, mert a károk nagy jövede,m«* nekl számánál fogva ezek nem jelenhetnek meg; A legtöbb áldozat Temes- és Toron tál mindenütt rögtön a kár bejelentése után,! megyékben van, hol a gazdák többnyire holott később nem i£en lehet teljes nagy- nem tudnak magyartü és szorultságOkban ságában—felismerni a kárt Törekedjenek szívesen aláírni mindent, ami a zavarból tehát a gazdák kárukat, illetve káruk jltisegiíi őket A dolog azért aktuális, mert nsgyságát két tanúval idejekorán megálla- az efajta üzletek most jutnak napfényre s pitaní, hogy kártérítési joguknak megsze- akinek a télen vagy a uvaszszal ilyen rezzék a helyes, törvényes és megfelélő határidő-üzlet hurkát vetették a nyakába, az most ismeri fel s szomorú helyzetet és levegő után kapkod, hogy meg ne fullad* jon és kell is segíteni, nehogy s szegénytk legszegényebbjei végkép tönkremenjenek. Gazdasági egyesületek, birtokosok, !* értelmiség álljanak össze, hogy kiragadják s szegényeket s gabonauzsorás karmai kösti és hathatós jogvédelemben részesítsék. A hitelügyletetet le kell bonyolítási, én a határidő-üzletet stornírozni kell, hogy kisgazda ne legyen kénytelen meglehetős magas gabonaárak mellett potomároa \\nindazt a gabonauzsorás telhetetlen gyomrába dobni, amije as Isten áldásából ssáf megmaradt- Pered Dezső belügyi és ér. Darányi Ignác, földművelésügyi miniszter szigora felügyeletet gyakorol a gabona-uzsora felett. As uzsorások üldöztetnek a az üzletet megnehezítik nekik, Jto lehetetlené nem tehetik is, mert a váltó öL As össssa értelmiség együttműködésének kell, hogy sikerflljön itt is fordulatot tereateni s az áldozatokat a teljes megsemmisülés sorsiból kiragadni. Ha a paraszt panaszkodik, hogy megcsalták, — papnak, tanítónak, jegyzőnek s az egész intelligens osztálynak meg kell őt hallgatni, szavának hiteit ksfl adni és segíteni kell rajta, nem pedig k0> zönyösen vállat vonni. TÁRCA. Tflkflr Bandi. Illa: B»Kdavles György. Tükör Bandi nem ksrssslaég állal kapta nevét. Tulajdonképpen Sáros Andris volt a neve. De a falu népe olyan igaságszerető, hogy a nem illő neveket olyanokká változtatja, melyek az egyénhez páazolnak. Sáros Bandi kis kora ó\'a nevével ellentétse lábon állt. Kis lábravalója va-aArnaptól szombat estig tintán maradt. Lábai! mindig megmosta, hol a falu patakjában, hol a hidak válqjábeu, a mitől szegény ludak aajd pl-pet kaptak nyelvűkre, olyan iuapossá lette Bandik ivóvizüket. — Hiu volt a mi kis hősünk, s ha csak tehette, fölágaskodott anyja almáriumából s ott néugetle magát a méseekalács-sziv tükrében. Legfőbb vágya a tükör volt, mert ebből megláthatta piroe-posagás képecakájét, pisze orrát, rózsát, ssélee ajkát, a fekete göndör hajit. — Rubintusom — így hívta édes anyja — te tinta, fekete béránykám, -rád ugyan nem kelt sokat\'mosnom, agy megtollasskodol, fürdess, mint a gunárunk. \'.\'« Anyja imádta a kia pufik kölyket, s mivel (bár ssép nem volt) mindig tisztán, esi non n né-aatt ki, magárai hordta mindsaüvé. As özvegy később Mortnócs kántor felesége lett. - . \'-\'V « Tükör Bandi nőtt-nőttl Már olyan nagy fett, mint édee anyja, még sem járta ki otthon as aj apja iskola tudományának lenekét. Legjobban ssaretstt kocsikázni, lovat hajtani, Mormócsnak loval voltak. Ezeket Bandi kefélte, Bandi pántlikázta löl fs lunta be hajukat, hogy bodrosak legyenek, mini az fi (űrijei\'. Szerétté a kertrt szép virágokat, melyekből bokrétái kötött a pörge kalapja mellé. Szerette a temetéskor vinni a fölbokrétásott kereestet, mert ilyenkor mindig hallottá, _ hogyan dicsérik saép tartásáért, tényee csizmáiéért. Boldog volt. ba ast mondták valamire; fényes, mint a Tükör Bandii t Anyja mindig azon ióhásskodott órának, adjá valami mesterségre h flut, ha a tanulással nem boldog. De a fiúnak nem tetszett semmi. Végre elérte s tizénkilenc évet s bevették katonának, még pedig hussárnsk. Bandi elment. Elvitték egy nagy városba. Legelső pénzéből a maahiha elé állt a lepingál-tattá magát a fotográfus állal, hogy itthon gyönyörködhessenek képmásában. Főnökei meg voltak elégedve vale, mart mindig eainaal jelent meg, s mind lova, mind msga példány képe lehetett a festői huszárnak Harics húszán ábornok is agy megkedvelte, hogy gyakran kérdesöskfldötmtána, a csakhamar kü\\döbeQl használta, a lovait is főt-föioainosiltatta Tükör. Bandival ükör Bandi pedig ionta, tonta kis kast ivei a r grófi istálló paripáiaak sörényét, s addig tonta, mig manibos bálozta vele a lovagláarOl megjött tábornokáé Szivét. Harics gréfaő a mint mag-látta a sugár legényt útra ruhájában s lovak közt oly inüértőlég forgolódni, bodros ftyft, érséki ajkait, s nagy fekete ssswsit, rögtön oás ment hozzá és kérte, bogy as ö lovát is fodraim IÖI és ostaositaa ezentúl, pe Bandi Ua késévet t«gadófrg intett. Nam <n aaaaooyom 1 £n csak a tábornok urnák tasaem meg anvsseégbgl, de e földön senki iának, leányának, másnak I Dacosan dobbantott S tábornokáé lábával s elkotródott, hogy lölrobogjoa a grófi férjhes. Tükör Bandi miért-miért nem nyofc napi árie-tomot kapott. Váltig erőslté, ő ártatlan, nem kstt volna illetlen, ha csak agy kis csillagot lát is a nőn, de mikor es volt éppen a ba), hagy asokbe a szenvedélyes csillagokba nem nésstt, melyik megszokták a tiindököltetést. Alig ssabadalt ki, löl lett raadslvs agéasea a tábornoki fatállá katonai lelügyeiöjévé. Jo áMs volt ss. Jé fizetés és hozzá ezen kis \'—\'■mmss •sri\' rangjában bsna koaatoaott a grtft p«loUbaa. A grófnő lovát Ö goadaata, aöt ennek határaasM kívánatára 0 segítette M a tóra. Bandi hábora^an még nem járt, de a ketss tüzet minden egyes akalomkor kiáltotta a tábsr-nokué szemeiből. iSebeshetetlenöl állta U, aN csakis hiúságának hízelgett e kegyteljes bánk»> mód, ds asive meg se dobbant. I - Ölest ua badeau I — Ballá gyakran ki* lál&nira tábornoknál, midőn as ostromállapotnak I tágén elvágtatott megsarkantyúzott paripájáé. — nmnat Zala 64. m *■) I89& Mm M 7 ée Uévirty IfBÉc \|éínml Egy MU a mmfy Igrác nme taepefték 22da- Smibmi I - - / L . _ r^sgroer kóré m Idbn ÓM ri\'t"tii> virta kósiuteaU érint-hMMI » tebv raM uwepléaérd, iák pe% tetyfrofUioffi terén «Krl » séf* pasáét bútoakoo toagá* a —agyai Mririunhn Mkt a aM polgtei-éa teteő- ki páhradom éa a fda \'kiadójával, mivel a kiadó js Ő nap: sedáténefc sugarú beragyogták az vek. így azután a^djában voh lapja pdtne* rwliifiát ia, küíóoóysn pedig udkmírt ráayoöioi az 6 tgjéuiaégéaek \| leg/sle&fl nejét, akinek péhtkhapé^a,. lettét, aadtaaÓL MBy maggoodofaság,1 odaadóan szerető wvé bizonyára nem aagoru körttteseaaaaéf. aagy tapintatosság egyazer simult biztató, kitartásra bátorító sai a taafir- jeSemak az 0 Japiiaafc sxdfcmát a ezeknek varázserővei a kflzdő fajait máx-mir tea-•■ípaHi 1 jdkavoaiMM^UMt tahjdtmilaa^»hogy iklilaHMidBiBHdbK ! » v 4a tisztek oév, bár a közérdekű kérdések egyikért!, mim- Ezekből a sugarakból reánk, nagykani-4a a körétet torén kárai méfyebtabató kritikai uempootnk- maiakra ia ind egy kia jSeső a»Jagaég, mankáaaág, lankadatlan bói ia foglalkozott: lapjában azoknak hoo- mert az ünnepeknek neje vároaank szülődje. odaadás toyes támbcsta ooigatáaa a szokásos módon soha é neaa kéaya néhai Horuttk Pál nőiskolái igaz-csapás aaiat igazgató 4a mérgesedett, asm a kimnnarok zengéaébe gatóaak. át nem csapott De általában az egész ünnepség flrőm- Rörid jert.mióaael azt mondhatjak, md éa büszkeséggé tölti be feflcflnket, kogy Uioardj egész ételében a becsüteies asert Léetrdj Ignác itt, a mi rárononkbnn, munka Mkaay vok, aki mindenkit maga \| a nagykanizsai polgári fra-kkoláaál kezdte vívta ki éa asaga tartotta rreg pozícióját, meg aiQkOrtéaét azoa a magasztos étetpá-A mai stréberkedő világban — fijda- ^ meíynek haaaoeótévi bnknrfarlan lom! — a k&aétet terén egyre rirkol ama buzgalmáért most Beazasték homlokára a ... , aieieplók száma, tikról e rórid, de aíia-.j^ koazorat deodkaóitű beazédefl ragyogóbb jeBe»-! taBfiírfin zéat ku mmiiOMíml il kki iaut- daM^én 1 gy rnné&gtjgJt, hagy daai Nem egyser akaomoritóte* is hat alkoaaongáhas még «gen sok uj babér tog becsületes manka anyérel haladni akaróra, A^ódm, nemzed népoeveteaügyflnk jajára kogy a táraadaloai a aMgdóbbeató módoap b—fciaá\|íri. eftmapódaott auéberaéger már sztattl ^17 "ÍT"\' ikfrritilai látszik ÁsMie err-WT Orca .. l-L^SJ^-SIr. ^of-a ttóaSKáS Ax toejaég kíoiyá^rtH kikflldfltt ta. 10 érdemei, a beaflktes- manka iOlkenqét a köretkezőkben számol be: koaaotazza meg, Memeb a rerejtékaó\| Mias Ha aa rdisirff iskiiaa aamáa a mtmkások csüggedő Wkét az a tapasztalat,! jafcüáas éa smladps, az onűág mmów té sOal hogy az flaaqpdés ftayébe az flazjaaa!"\'" ****W * BQőa eüsnaerése rarizaoJhatta. Ez " \|it mii iprjs Ti ^Ti.tirf" tí\\: óazinte e&smeréa gyajtott tikeaedéat j Mai Ura s Mméaakst\', íwjw a jnáilansi • Uécmréj Ignác jobiteamáe ia az Bnaepiok! wastsw tupit tnesaas é M ildisiral éa Larfkaa a u a Mhaaiitfi letta azt kmaia dtsHaL megkttóvá éa Wwlhrtfttenné, aminőré aa) sáa a ugj^ueseieU mondracsnáJt Onnepteat a - í^áaai szemkápráztató, ktiaó íéay éa csiOog^j egéac óióaéral som leket kani soka. ikaaaa at afiBl azt aasatént érdekek éa ssmdcn angóra, srOyra íatédeedéaéadk hartaiba a au:iaik éinlét sAkaz a tadat, hogy j azoknak ainda^rfe^at ó óaóaae, fiasedea 16a taaár a nó aaoroa nrteknébaa fia dnakod és tammd a hceik Mnt tfinaiy ai ember, egy vékticafl! Mt saacaes pniotinaM a magyaros fliriate-é&i. Hm 1 ^VíliU, m kereste soca a iKWpto. de koea ót a közbizalom, sagy rafaaaeiy Igy érdeke áfitotta, ott —gfilott aánfig fefias ónta^ataaaággal éa fflaaatn ma lépett le arikad meg-gydirt(jéaéaek tafajé^L A aaaggyőződéBból tüogiak powcak anwfig hBaégeeea, oda-a UMbaa megértek ■ít, Bmoadta bátran, ha anad^rtj agyé* hÉiiayásal járt ia az. Soka senki \| Joüas j-ftáa Udveriy Igaácnak koszoa-Miuíit, még Önmaga kartwért aatt jmáwna—ifmffiHi—yakáaasdk taaapaMkf gadb ang magái A ftefiaa ó-mateaég tahylonképpfa aMgyénk székvárosában; nemes alakja maradt sasaden kflrllmfiiylde ea finaapléa feiyéaek éa atekgéaek ISaStt. j létekemeló sagaraibói igen sok jutott bizo- Ifiat a lyrfamtgj\'f cánt bpaak fatelda nyára azofaak az érdemeknek is, miket aaarinatt^e abban a readkirl azmeacaés I Uémvéj társadalmi téren és a hiriapiroda-Myjtdva rok mindig, hogy soka egy jloai terén vívott ki augáaak. afeate hai aa Snaspéiytra-aaslr iftrfjuámtl Pom t arakar Bidf M Istef kirinkiislai tsk. tanár aüaitelvón a drfperiarsl Mkaítad nasiiiaiaa a hasfaóki hatyai, msiy Ma at «aitr —— — — * ■■ / -— fajra, aa atr tep+—Sót sí laa«\|)ulfll a<nnn/séinÉ, IdkB-lpteá, h«y W^an TOwndy Ipáansik ki 11 mai ti asma<y-sára ariáfs, mímaa Nmjtt a jídnakffi&at, a dmaóWm msfayiiá a a >stilá«aiti Barna Jimmf vaastáaa msllaa afT kasáfa kii<irtai\| kS»i tatt ki AÜg sty asfysóéraá tavnUét mán, maly atstt ■ as téa teManaáa«att,a üli sktrtJ ^ lil \| il ajra és ana kitart, saSnm ae« akaró éksaaia aa ~ laaapa& Ami Aat UBa Baad\| hs«y a iéaak arit, nem is ép-1 fttnfi attmtosaa IsMU. koar kegf !■■! eS aa apéteá.frg: Hamtaasaa a tákaraofc ar-1 — TSkm asm káhai f — Mysrfsfc I aa iaeangjf JKőat Uarapéak _____IKflSs. hsa, Nsteassas aa#t és kérta. bocsássa «i fit — Q kanslnamé»s a tábornok sfcocsálnttH - ^ í*6m > f — Ds éa asm st>l»fckillik ! - Brs>p\| I Ha laisoaáraml Bsaa « Uníéfcn. logj mar — Grétea, éa a tevat mftii talákam tp- 8 a aaéa seralmes, teimaln ter« grófnő " lavnUte maa sm#t\|psn ar fnóontak, aiat maiam\' kasispll Aralakwst am^ ama ktaaam, Csar- a kkl lillil, s hsff , kasáms sr? AÓÉa bmaék Da én esdi a te wék aafci a lapaaÉb kaayt, 1 nbJ?\' ás a kjakhm ejj manfl)bia, — U vaksm ? SatiamMéi! mlaans ftst iams, mm eakéü[ - KiériiiásH ojj-e? —I— li mm. Hm rak §tá kepabam sm alának, a^ 11 lómu, bdfjr — » káay adMs aam 0km, s kegy ar íefcet má-\\ — nimlmi : — kas, mm paáaps«a aagy, a esakte ÉáStyetaí kai mM a knmaiii, hso TlUr Baarfl kSay• skaáat ssaratam I Qoi (fett sála a hah, kmaé kősaatíttk a Baa* eao-I áikmra laftMstt a réoaö, Hnkiasaanl atsaa. B k jsnatfa miatkt, UMM^ hagy sac-kaÜ anéva. kmaksrtl a laáaaaaSMl. Oanóassn ssasm ki a sshat Oa a Já eaak har> koa, aam even. IBarasaa Bpött ha aHasia a ttfiörnöiSö^ hocr «k legyen a jartySiat. aéml hang, Dahea iiHaiiBH a takarnak agy fly órMn m— Behat Caélsé hkam, éa aam ksmlak Ivsa ié bspnak I ifl 11 és Isiymihiw, kegy — 81a laka aam k msaenél soha? ---1 BanSt, ha i M i\'iiaBin kia\|f A Iá itpaaaiaai éa Bánói irí\'u sl kartk. — Mcsussg soka. ... Biaie aayig lépsMdhaM HMr aéMI aasa. I - Ea most? möy igaaUiaa pxdá\|a na. — Maat msrask ssgyen! Asért atsrtssi ai\| Kissahaóaám aiáa nonaal kt a larstet tw ^ m . ■ * wj . . .. , .. !a—sss»-sasny«smanyomm. táksrnaáanil. hagy I aam kka kl a kai Aság rSrla. - Mi.\|i ISIS JI Él? Ki aa? Oh maasm!.aai. Inkahh ms«H ma^l I Ma kmamák. ®ital ^"r-1^1"\' po-srw .TjJhwa hm srr műMrt ki látott ? 0 knsnmagy ft mag aam lak\|ák asks! lá^rra Imiét, ai-msttWrií^SS: «Mr kka, Mtia, kn mnk an casWjsaMt .. T \\ " I 11 ...... ama tan, kegy én— 1 Kgy bed ^teaa fyaladia máa Ll J .^Ttj^^ ^.T^f*^! -B^nWmi aMtMeat-a».«aatyjbma>ahmém. Wgkaa ^ s aap, ama mert ■t"- ■» W mmrnpmmm, mm \|M mism, ós kagysánm aaasnyam én asm ra> bétraa bamaal BáAa kmmsk. Bglaats a ta-1 -iüek ska; srtnsm kaóvéhsn jtni, lorttt agy nyal liimsini U^áaM sokat UMtt kwhn íegWía íi iHUjiln bsjyétaknakaái ni iifii t hagy knygh, arial a sstyms, kajs shhas hamsaan Ba k ment Bort mxMt ksg. aM»sa póásó kan imaMp <a haMayaa aa badmn, iiammi léayaa faáom, baikisn a- wkár ni0aiu,a»yat laijssiiii lHiiki . haay kéaóméa mmsraaa. mírft asm gyak, bán aaayi kamt ams\'aóak II í\|á»a Üá ■ il un ntea sa»y mwhab klhksáa sak só<g aa fr pangais áiala gniisis éajm aam javak ksóvábaa a mtlsának. Oa én>aam sgy pamiáa amartaai Lskisna Balta. & iragyem tarámén, haiM«sgyak! Msnyam IBand ivatt Mafé tgyeáál ka«yU «t a aamóáfcaa f Nagy-Kanizsa csütörtök Zita Hi Káé (8. lap.) inH. jolflis hé ét iSrtéo", t ■idöo u ő jóságos, «Miid arc* a tágam k&szöbén megjelent,, ast leírni nem lehet. Ot Mresél tovább tartott aa tljeeséa ás Islksssaás, b esek ekkor Kint meg, s síikor j Béif J. tanár kartársai eeeébea üdvteőbe j Udvardyt, aa i\|aiaáfsa Tatért, a sserstö karárai j oa jé barátét, meghatóan ás aeivbez sssólöan; hogy kftnyeket csalt a jelenvoltak mindegyiké-nek ssemébe, magát a jubilánst pedig aokogéars j inditá. A saep á> aav aaóooki hévvel elmondott] KvgaHba«sse végével pedig átnyajtotia jubiláns j aak a taStasttiei ajándékai: egy remek kW\'elB e ml fém isise kéasftlt, * kívül s jabtláne monog-rammjávsl ellátott fehér asgréa bőr atiromot, a polg. Un, polc. leáay- éa feUÖkererk. iskola taaáraiaak areaépével. Dr. Bomtiwl Jml a volt tanítványok nevében szívből jött meleg asavakkal adott kijejaséet aata mélyen araeti assretetaek, ragsazkodae- ás hátának, amelylyel Volt igazgatójuk iránt^rísel-tetnek, kérvén 5t, hegy fogadja el s engedje meg, hogy a nevéről egy alapítványt tehessenek, a melynek kamatát mindig ogy eaorgalmaa és jémusnariitü ssagán) serm tsaslő lógja meg- Dr. lamnabs Kálmán, kir. tenáesos, Ua-íetfigyelő a kö vetkraö nagy aaAsekl hévvel á»- I mosdott bawéá kapcsán aya\|totta át jabiláammk • vallás- éé IHnkli át—ári HM al m Ufé <( ml jsbtisMB alkalmából küldőt! elismerő magas léniát: De kBJSn is kítyssést adok szivem örömének s mai napon is. Hisase aaon tiaáaaégy év alatt, melyet • boseoa ötből agy és atysaasua magasztos eszme wolgáiatabse eltöltöttünk, minalg oly férfiúnak ismertem Igaaga\'ó Urat, kinek ací laml képessége és aek iráays lelkes"\' tevékenysége as áldás és tsqíüeig forrása volt ifjosár gnnknak. Megsejtetté már á gyermek is, bogy Igas-gaiő Ur pályájára, a magyar mivelödés ragyogó eszménye veti aai a fényes snssra), mely nsmeaak világit, de Véset a melenget agyaráét Is a titka a paedágogiai példs nagy haté aáaak, midőn agy smber a maga légkörében kifakwztja ás megérleli száz ás saer «ziv boldocságát a falsaimat a földi lét beeaábea. Lenren érte áldott Igazgató Úr f ...ff ba volna mégis egykor életének egfj nehéz, léiket kiprébáia perce, goodoljoa vissza a mi napra; gfradoljpn vltía Is fontolja meg, bogy as a sok aserotet, hála és elismerés; mely ma Igazgató Urat körüiveen, nem ssabjeeiiv -SMllBaSBÍSglHHhSlRnPééM^ batlaa srfctesi tőkéje egy életpályája legnemesebb \|«(4ŰBiinak. i* _Tfitíiii-iíi \' \' ________ —-——- rAJfl \' TXtvttrUy lySSTT Btifp Lmfm pogarmertrr LEgiwi rendezett tanácsú város nevében üdvözli Udverdyt, OrJ kftxraöeen kiemelvén a város érdekébea kif«j<Wt MenkáUe éé s nemiéért való kftadelemhen Tu^Ü^au - _______ ..__ iaaiitg igazgatót pályájának * boaámöftdik ér-; Jl7?* ** &TT -JSettiljee becsfUés é. ellsme- J11"!1^ rés meTte.0 finnepévé avatták azok, kik Igaz- ÍWíédet ín,élto " t= gató Ur emlékét as Siet évtizedes vBwrstnaa megőrizve, megjelentek m teaaáget MM m máiyiifs ragaszkodásról. mHynél vad\'a földnek nagyobb ékessége, fényesebb esiQogáae, As nines nálánál magasztosabb msg-•yiiaiMeáaa as smbari léleknek. A bálás névaadékek szivével CauWorr-apwtsmk érzése, lik hatódd, társadalmi, vagy tatm ks—km, Igaagaké Ur eses leéiiáaak luráié orvelői hatásának, odaadó hasgaiaáaak MMfm Urnáét JfmpU Orl— A .Zalamegyai Alt Tanitótertület* kőspoati vilakzimánya csekélységemet ifintette ki azzal a aisgiblsatáwal, kSCTmélysa 1 teleli Uaaealó Crát kMoaWm jatoteumg alkalmabói fidvft-aőlréa, etyesP etünkben kifejtett nsgykazfaUia rtkliáásénsk hálását X iÉftntetö MgbtraláaaaJ könnyű íetedst a kaaoaaWhii évíoráaló üeaep-ége asir végsőd 1 k a mi sotveiaksfl f B»zf kittel ahMt a aa«7méh\'«ága Yal-iá- és Kwaaktstasigyi Balssisr Dr is, s mai alkalomból k«Wa leiratával \'tüntetvén ki aasa lérfiot, ki e vám tanügyét hasisait éven át aaájri séaaéánsl as sesrlsflsl saol-gáka. lEd&r 0 tsaflsortata ■igklismknt as • dhaaf Isus\'át átaéem, lagkaHfiMssi ftdvöz^ Hm IgsspH Ofát, Ztiamegye farsíyi tantel- fláaMjteiflatiCáMilk---— \|m VVTV9VI - Sp IMljiiÉ a Igysesm mar ■fctaRÜF ■szakaszvezető ■hátak mó- kásai kőzött atyám* vannak varáaskeaf em-a kik mmóm maakájakkal, afkAdésSk mozsanatával a ssjál egyéni balésak kslbatatiaaeégsi rápk maakástinaik mi Vébe. Hályca tisztelt Igsagaid Ur is esek kisé a vattesfeaai Mfy maakáasá kősé tsrtozík, aki a íZalamejryéMJt TaaüéUstalet* »üköáé4 keretében ki^íea láagtefg«las tevékeaysé-gével aÉsipfiipak zxivéhe tns, anvéhs véets égfMŰ Wmlm ieiednáeúen érdemeit, a aaiái ^ILalallaasi ■ ti U2 2 \'\' * ask Jfejkéün íí a—ak a ■teHTHisaii éld emiéke, ^asely alatt Baélyea öezteft igsxgeté \| D is érkeMtt s bakői átadUk neki a asep legényt a áfeldoeé anyja szeme láttára kötötték 151 hajnalban. Esett as eső, ss ig k hallatta Stefik. __.____ Még aem hUt mag s tetem, srtg ate tőhsfe sseg a fönyes szemek, midőn égy kocán Iwwsbo gotl a táboraokaá és előtte egy katona lobog-tatta a pardont jelző ishér kendőt Késő vsfcl As áMoaal anyja sieg látta e kendőt, a óriási féjdatoaAaa is hálásan nézett a ssép grrtáaérs Á a grófné ált, s oda sohaava a Mtófit ék, *wTiif saéiaai a belofíhnt - Baaé! aétz rám! Látssz?Fáíljf fehe-,_Irak! Vigjtk Isi . - . .........Baasm a antgálattevó "tktí odalépstt a gróí- Whst, aa taárneák aay)fc»al, hegy ő halálra vaa a^és. és karítt arteá a háasuma«Ta ktmZ Lkénkt hág hsMs mám <gy érával taéia ■iilnH a ~ 3t*m a Has igám, hogy a Mép Tftér haadi a haiáifc ^ MT" -Asfjs l#at régüa s lárdsa rimáatodoU * «■»! \' s tábmmÉMC Basnai.c. S0" » "H0 ■étiéSá a g)Hniipt Mikarrs már! la is kaeac! ftdíg mb rémeset kacag-, mmésa ma* kfjan sMba, akkor eppeo az mohé Ma>d leter keodő* k>fe«tat a ha, fat, rohan a htesttiKt, láaak akaamáaa int Besasm kasMttg. bd á)Jua regy a tébolyda Mask végig "itkiii azt a katjaiba. __ _Láaykéfi _ Üt, 8 most WKáayaa, de iasáte touwt\'i várta a baáéL " Ur megyei tantestületünk ügyeit, mim eiaök, lankadatlan arélylyel vezette Ss as sgyasélaé élet iránt tanositott felemelő ideaéasseaáfsL láagolé Mkeeedée^aokiiaasa tényével igfssMsli életűek ■iudea moiüaatát mspsraaynsta •» Ézert könayü aa ti fslsililiim. miála I hatási mékátaom krl; aa< esak reá ksé mn tat aem erre a kimegarté kilaae érre, mely as egyesi-Isti éietaek mtünT measaaalávai aeivtakbe siőtie asélyea ttestált IgaasaH sr smláhaassO. As s ttezteleí és regaásásáéi, mdf a .Zalamegyei AiL Tamtóteatület* kóépoati vá- , laaatmányáL képviaeied atoa a má ssép és ■sgbsté ttaeepoég diaass ksritSti slSaste. esak KTtnie nsmaieiáisáse •f IWM . ^ _ . iekeaedésoek áa Mgy figybuigalomnak, ad^jd mélyen tMSt Ignsgsté Úr ilalkfagkUés—é hatMt lelkinkbea éa egyasUeti élMAah tőrté-aetébea érék emiékezetüvé tett* fefsdje e mélyee érzett tieeislitteá és ragsatkedásank kiteteaáaét s mai lélakematf teaep«ég alkalmából in tsrsé ébajsteewk kapeasn, hogy nagyoa tíartelt Igeagsié Urat egyesületi élet Sok rarizetssi, főtkeat veaér- ügyéaefc msraaatos brratáee apostoli >áaeo-táoábaa latea aég ígso-igae estéig tartsa ftaániin Offrff si. Igaagaié a k~< ill^elemi népiskola nevében bévMite mép batáeoa beeaád kapoeán, utal ve ama \|á éa ___ipü már S kát intasst között fennáll s mely egyedül Udvardy L kési. \' A karaekadd mmtAÍf ás kws^aéalad kSe a-vébea JUMtr Jákob ssép és uralaaas bsMSéat intézeti sa ünnepelthez, kinek a aevaeett agya-süstek körfii is efevftihsHas érdmeaf vásárt. Üdvözölték még : Dr BotMn Bpátpu tek tüznttflegyíét • ffrsismé Sándor, s kermé, laanaaiaáela telStyele-bissitsáp és Ltkmn, a s.-egseaaegi iparos ifjúság aivábsa. Misién stég íölofrssiák Khmf OfwU séalM-tari oostéiytaaéeaoa éa a\'eiaö kareateáehs súaissteri bu tMéaak jmieglpsa" ÜH -Isvaist: Ldearég Igmie, as msgkatott bangoa, könydtkel tWáíasW aa 1i éfr íameaáas médaa ért p tetetáestSrt, s annak jeléé, hagy mj jál sssm aeki s bogy msuyirs Őra aamiHlt isswváaiai-elketársasé nek, hegy —véről atepihráayt tsmk: a maga részéről 200 tariattai \|áral as slspw». As általáaos éljsaaés ás lelkesedés lintti\|al iával dr. ütrwuz Sémiór Ur. albiré atfvtefttte a tanítványok rivéfcen a tanári kar tfttí jahi-téeaát, as»asskssaa: Jteeef ftésMSk Jéssat, Démráf V&ée, Pmkméek Jé-séés léUt^timi mSiékau hogy k •tél Msd B«sé 1 bstságm jOB 8 Bea van, várt Jé 91 agg sasbér. As S sriasaiy kmyasa sa éfM é ett áflcAt agy ksMas önéggd, hagy eUogjáL feg a patt iéwa Immimm sséiett M Bmí dttéhea, ée b-ráaáva oédaíkgy vérét, MratMsáva as éraéfsL, ka-(Ml ssarta a kmmML Haiáks iMfcék. Halába Uram nap asUva. BáalaáC! Ifikor a ■nkraUihe vitték, Ofaft Urt. Bmeoézve, MUhts vágta. Két teté 8 é Bődy Jéaasf, amtasMvtelM jabüisisá tag-ídŐaUka, ■ éghetve sasaástt klleiiartsl treirtfir MiuUa dr. ffasaieate Miimám kfe.ite.taa-iaflgyetf Zalsmeiye ti ilifgTilliági asslkia legae^robb wiasaeráeáw* adatt máésaáat a taakri kar W jakiláaiáask, a magyar «Sma rtgte pályáján sasraéti bervadkatmaaa étésassik Wmt, dr. Jrsisartaf JIfi, a rlgrikajitl hiasé ság nsvé bee smgklsiflBté as teaspályaa oly ugy asám-ssal mstosMat kkteeégaak Mea rteívkalél, 1 mivel ksmájirsltak as hasptly Mayétek llilkii: 1 aaáp és ■eghstá teyspéiy órakor vépst ért. A polgári isáels rajzterme le mlyseme sas-falva vert küsSaséggst, • így s jaldÉM Imsáailk aak s terüaisak aagy rtese ssár aam térteit ki isiébe, miért is lakáate kimssáék fat S kaiaaesták ál s sssiatst éa ragaszkodás flrnláts jeleivel. Igy órakor a Bárány agtfsás sagytarmáhn ifisasUtl vak, smotyae kirtUbaMt Mttáa vettek Uk ewát a"" ^ \' — - - = I Szerencse, hegy as sáaadbsfi kaieaák ssL ment. Sőt kaea- Bmiém Műk* : Whm- Atalktsiteitk sarát Betfy lepst sysmtta assg, ékéáeáa a kmfat, a Usslytet sás as araikedt ma lé át; dg. aimfiyaa vilíás- és kilimktsiÉsggil Bmm Mmmf kőltői le«dUmteéi Udvardy Ignác jakfámra; b. Hm* Ipáé asasáte a jafcsláMra assalás petefát, kUtatesa rteteafva aa # alyai nnsMians, maéy tgtm ■Hé«Ut aStegi; ár. 8 1 tfeafcs Mmm bér. ma. taaisWfjsig a maátsáaye* aaanMMMHste ksessraUl kivsaai a Irg asák nesáá s ast ás-ayaiája Pdvardy lgaiml 0 Maggr ápaask, a U 1 Nagy-KaniiM, csütörtök Zala 64. stóm (4. lap) 1898. július hó 7-én nélkül aligha rolni a jubilánsnak aanyi érdems. Hubtr Gyula: Bődy, Sohmiedt, Odvirdy, Pau-koviee éa Failer asiatéa jobiláni tanárokra ivott; Uimrdy Ignác itmélellen küiaőnetel mondva a •tép «a meghutó üdvBtláiakért, poharát Zali-KfSmsg polgáraira üriiá ; dr. SÍrauu La/MT Balaton József apát-pléhánoara; Balaton Jó-infl Udvardy Ignáora; , MiUinyi Árpad: Zalamegvére, gróf Jankovieh Lánafó főispánra, Cawitn Károly alispánra ét a jelenlevő Arvay Lakta föjegyiőre; dr. Firtl János: dr. Butsloaka Kálmán, klr. tanfelügyelőre: bódv Jóm/; a toll tanítványokra, Bonc J6mf \\ Udvardy Ignác eealádjára tib. atb. A (irta* Ttcaort alaU felolvasták at ország miadan , réatébfll érkezeti táviratokat ét lau> lakat t Körül belül 800 ilyen távirali él .levélbeli QdrSíJet érkeiett, ami lányán t«oQ"ániétel« anntlr. hogy milyen aaétiépheteiltn ragistkodással tüzódnak at ünnepelt igaxgatóhoi volt tanitvá-ayai éa sononai. A valóban lélekemelő módon lefolyt ünnepiéi ■iadiu ■osssnata egy-egy feledhetetlen emlék •fajéval log élni atok lelkében, akik a háta* kósvetlenaégát végigélvetUk. lm eliMaíü mMm a tmiM. y; A mig a laoOgyl igaagatáa munkásai a nyári aaflatt jótéteményéi élvetik, mig a klr. biróeágok működeiében is némi tsflnei áll be a nyári év-aaakban, addig a kótaégi kötigasgatáa munkásaira ip a nyári árasakban tódul as sgsndák osgy ttenl. - » \\ s h L.f mai oly faladat, rahst sor. t A mi a kősségi hástartáit illeti, miután a tavaatl hónapokban alig képei as elüljáróeág as adó- és katona-ügyi Igazgatás által emelt igénye-kat kMuttaat, randizsrlm- elmarad a községi ttámadáaok elkéisiiéae t letárgyalása a tavaszi évasakban ■ igy a nyári évnakban kell esen faladattal as eltUjáróeágokaak togtatkosniok D» áÜH a péntflgyi igasgsláa feladatainak köráböl is nem csekély rési jut a nyári évssskrs. A lagyTttadó bevallások gyUjláae. innak kivel étén kívül at egyenes adók nagy réssének elóiráas tulajdouképpen étikig a nyári éraskban téljesit-hstO a kósáégi adólókönyvekben, mert hisseo at Oasaaa egywea állami adók kivetési munkálatai alig fejezhető be a nyári évsssk megnyílta elöli. As agyai sdósók adókönyv tcakéinek bettedé-. sát s siókban ai évi adónak elóiráiál szinte essk a nyári hónapokban lehetséges teljeailei A kOfaési kOimiinksklUsIsssk, továbbá óvoda éalakolskötelee gyermeket öasieiráaa szintén melyre csak a nyári évnakban k»- Tor A nyári lakolni attnidö alatt kell a köss. elül-járéaágoknak arról goodoakodniok, hogy at iskolai tantermek alapos tiülllátnak éa javitáanak vettes-sanak alá, hogy as iskolák lelssereléaénak hiányai Uagéasttteasenek. Nem sssbsd megtűrni est, hogy a tantermek a nyári asünidö alatt a tanítók által aléikamra, magtár vagy lómtarként haeznáHaeaanak lei uton fertőső anyagokkal stennyesteaaenek be. As sraUsi munkaidő as idegen illetöaégO metö-gaidasági munkátok nagy tömegeit hozza öaaze as alföldi kösiégekbeo. A közrendétzeti ét egéiz-aégügyi rendészeti faladatok egén tömege hárul at illető községek elöljáróságaira. Eled sorban at 1898. évi IL L-c. végrehajtása kflrttl kall iokosott tevékenységet kifejteni. A köz aégba érkezeti munkátokat névjegyzékbe kell öe»te-irniok, a körorvos állal szemvúigálatot kall tar talniok, traehomábaa szenvedőknek talált munká-■oknak gyógykezelésbe vétele i elkülönített elhelyezése iránt rendelkezniük. Egyáltalán nem izabad asl megtörniük, hogy s munkálok töme-gea eltzállásoláta az uradalmi puistákoo a nemre, sorra, családi hozzátartozóaágra való tekintet nélkül történjék. A legnagyobb aaigorral kell a munkaadó uradalmaktól megkövetelni, hogy vasár-és ünnepnapokon gondoskodjanak ■ munkás vaiisarkolosi ttükségleleinek kielégítéséről Egyáltalán annak kall módját ejteni, hogy a köttégek területére érkezett idegen kóiaéghali ille.őségü mezőgazdasági munkások tömlgei, különösen azok, kik 6-6 hónapra vállaltak munkákat, az illető kösiégi lakossággal a liáreadelmi közszerveset kötalékalval kapcaoltaaaanak egybe, Első sorban putstabiríkat kell a munkátok által az egyes tanyákon váiautatni, Ezen pussta-birákat a községi szervez Api szabályrendelet meg felelő módosítása mettétt bo kell. venni a községi elüljároságl szervezet körébe, azokat bizonyos jog- ói hatáskörrel kell felmházni. Ilyen eszközök uiján lehet ciak gátat vélni á szociaiisztikus izgaláioknal. Nagyon Itár, hogy az\'1898. évi II. t.-c. a köz tégl iservezetet i annnak önkormányzati Ős au-tonomlkui testületi életét nem haiználja fel meiögazdaiági munkálok életviszonyainak szabályozásánál. Nem elégtégei a mezőgazdasági munkátok életviszonyainak rendezésénél a munkaszerződés megkötésénejt lormal kellékeit szabályoztit, a szerződés teljesítéséi megfelelő bíráskodás szervezése által biztosítani, hanem magát a munkás is táriadalmi gondozás alá keltelt volna helyezni. A mezőgazdasági munkáit nem izabad a m un ka idény 6—7 hónapja alatt a társadalmi szerkezeten kfvfil hagyni, mert akkor könnyű prédájává less azoknak, kik á fennálló-társadalmi hzorkőseinek ellemlégei, kik a lártadalom ét állam elleni harcot hirdetik. A ciéplőgépek móllett dolgozó munkáink letti épiégének megóvására különös figyelmet kell fordítani, iáigoru ellenőrzést keflat iránt gyakorolni ; vajjón az elOirf óvintézkedések a cséplőgépek birtokosai által foganatoeittattak-e, a vór-esillapitó ét kötszerek készlete meg van-e? \' De legnagyobb éberséget követel as aratáai évad alatt a tűzrendészet gyakorlása. A kaslak elhelyezésénél ellenőrzést kell gysÍKK rplni, nehogy szók az előirt tüzlávlaton, bélül rakassanak. Nem szabad megengedni, hogy * lakóházak padlátáA szalmát ét takarmányt rak-janak. Nem sssbsd megtörne hegy a. cséplést a. lakóházak előtti utca* vagv udvarrétzen eszközöljek. A dohánytlét"W1rtíi ttflant a község belterületén a a falvakban ói csak a lakószobákon k^lHI mflff A BlflinllAj wwMt riigvuiiciv utng] wtr nntrt/ttnmtjounot atust/itír ■serek készletben tartésáta kell tsoritani, viszel telt bordókst kall a házak elé s a szérűskertben felállítani. \' "V A tarlólegelletés kőrifl elkövetni szokott visasa-élésekmeggátláta iránt kell intézkedni Nem szabad megtűrni, hogy addig, mig a gabona behordva nincsen, a tarlók legeltessenek A községi állatállomány számára megtelelő delelő és itatóhélyékét kéli a határban kijelölni, a mennyiben palit vggy folyó hantja kéraiztfil A oaokaiinai Mt ÜMiimwti határt: megtelelő usztátókal keli kijelölni. Nem had magleledkezni az utóbbi esetben arról aem, hogy köst&rdöhelyek jelöltessenek ki. —A mennyiben patak\' vagy fulyó hiányzanak, már megelőzőleg kell mesterséges víztartókban eső ét forrásvizet gyűjteni A kenderáztstók kijelölését és megfelelő be-rendesését sem izabad elmulasztani. Kenderszáriió éi kendertiloló telepekét kell lalvainkban berendezni ■ szigorúan eltiltani a kendernek folyóvizekben való ástatáaát. Nem\' asabaa megtűrni a lakóházak ialain a kendertsári táti, az udvarokon és uteftkon való kendertilolást. Veget kell valahára vetni á viz és levegő azon iszonyú befertö-sésénak, melyet faiváínkbán s^ kender feldolgozásával elkövetnek. De egyik leglontosabh feladata a községi rendészetnek a nyári évszakban a kutyák veszettsége ellent védekezés. As idegen kóbor kutyák kiirtása s a házi ebek megfelelő gondozásának ellenörté-sére szigorú gondot kell forditMksUyanos kór-jelekben szenvedő ebek kiirtandok á veszettség felmerültével pedig minden óvintézkedést azonnal meg kell tenni. Ha embbr lett a veszett eb által megmarva, azt haladéktalanul a budapesti Pssleur intézetbe kelt elszállítani, ■ miulán a* idetö megmart egyén hazaérketétt, gondosan kell ellenőrizni, nem mutatkoznak-a rajta a bitonyoakritikus időpontok beálltával kórtünelek. Az eredmény annK idején a Pasteur- intését igazgatóságának jelentendő be. Dr. Kiu Mihály. A nagykanizsai Tárházak részvénytársasága julius hó 9-án a részvényesek\' étink érdeklődé* mellett a nagykanizsai\' Takarék pénztár helyiságében lariotn évi rendes közgyűléséi — nitn* pakqtr Lipót igazgatósági elnök távollétében a közgyűlés Eperjety Sándort kérte fei s közgyűlés vesetéiére, ki .is az elnöki széket elfoglalva, konitnt fta a közgyűlés határozatképességét a jegyzőkönyv vezetésére Sekwart Gnarávot, annak fiilalesitéiére Epédig Knortttr György és dr. Rolluehild Jakab részvényeseket kérte feL As 9 igazgatóság jelentóaét Seünorv .Gusztáv térjarütetfe elő. Emu jelentésből a részvényesek meggyőződhettek arról, hogy nem az igazgatóság hibáján mult, hogy a tárházak még eddig nem voltak felállíthatok. Az igasgstoság nagy buzgalommal iparkodott feladatának megfelelni, de törekvésében főleg a Déli Vasút társaiág részérói ne n talált a keltő támogatásra. A jelentés es irányban a kővetkezőket mondja: .Legnagyobb —jnAlainnkrs az űzh\'t\'gMgilóasg előttünk áaeg magyarázhatatlan okokból, melyek természetesen hatáskörünkön túlesnek és s Déi-Vasat intern ügykezelésére vsseteodők vissza éa dacára annak, -trojy—ülnökünk városunk polgármesteré vét as Üzletigazgatóságnál eljárt, 1897. tUtmior 14 ril Ml beadod/tyunk csak ez k jwxm Uriti nyert oly irányn elintézést, hogy a Déh-Vasúi sgv 14* nyegasen módosított szerződés tervezetét küldötte be hozzánk, mely izerződés azon alapul, hogy tarauagnnk egy a vasút által- kijelölt éa alkalmai körülbelül 6000 négyszögméter területet bérel mintegy 1000 forintnyi évi bérért (A terület s Csengeryoutea végén a Bay-féle ház átellenében, a vasúti raktárak i/>»zomssódaághen.) A Déli-Vaiut belyi forgalmában a recapeditio kedvezmé-nyél megadja és a reekszpeditionális jog elnyerését a kőteleki bel- és küllöldi igasgatóságnál erélyesen szorgalmazni fogja... A szerződés eíöfel-tétele oda rranyul, hoíy íz épttkesóaek taklniet-tel a pályaudvar kedvezőtlen fekvéaára, csakis a vasút telkén eszköiteiidök. Mig • wriádti egyrészt a sablonszert! ~ pontosatokat tartalmazza melyekből a vasat semmi körfllméoyek között el nem térhet, addig másrészt ifnsgatóeáguak at ismételt aaemélyaa ériotkeséi után a<oa tmpreasiót nyerte, hogy a 2Wí Vatul igenig ihmjtj • tár-hátak létesítését és hajlandó társaságunkat hathatós pártfogásába venni- Erdekeink a-Défi Vauit érdekeivel karöltve járnak éa igy egy közői cél (elé törekedve, biztosan uAmitbatuak nevezett vasúttársaság igényeinek teljesítésére. — Felemlíti a továbbiban a jelentés, hogy a »Jfonmr vÖmtaKM BÚtOauk\' kebelében alakult Ortiifo* Tárházak Részpínyklrsiuága- igttgilésáf magánúton kérdést intézett a Tárházak igazgatóságához, nem-e lenne utóbbi hajlandó a létesítendő nagy-_ kanizsai tárházakat az Országos HárhAak Béss-vénytársasága üzletkörébe bevonatni". Esen Ügyben azonban a hivatalos tárgyalások meg nem indultak meg, tehát esen tervvel foglalkozni legalább is még korai. A kősgyfilés az igazgatóság jelentései, nemkülönben az elnöklő Eftrjmy Sándor erre vonatkozó ismertető előadását tudomásul vatta, hason-lólag a lefolyt év zárszámadását a* felügyelő-bjzoUság je entésével együtt és az igaspQóságnak víuámiot a felügyelő-bizottságnak a felmentványt megad a. \'•> > A kitüntetett 647 torint kamatból eredő nyereség a jövő évi nyereség-számlára intik elő. A 200.000 korona alaptökéra eddig csak 60000 korona lévén befizetve, a közgyűlés elhatározta, hogy Ax igazgatóság további w^-befizetését a maga hatáskörében, a hátralékos 80% befizetését a szükséghez mérten, kiírhassa. Hivatalos lapnak a Zala jelölteteti H. A kö/gyülés dr. frimí Ödön indítványára (Ma/int Henriknek a tarházak létesítése törüli Onzeflen láradozásáért, mely as igazgatóság támogatásában minden alkalommal nyilvánult, kóssö netet szavazott. ^ Schttarw Gusztáv és Stolmr Gusztáv kisorsolt igazgatósági tagok egyhangúlag 8 évre ajból megválasztattak, nemkülönben a lelépő lalAgyatt-bizQttsági tagok: Goldiekmidt Dávid, Knorism György és Étimitt József .J évre. A ttrgyaoraaat kimerítve lévén, a küsgyütés aa elnök fllstéaával réget art Nagy Kaniaw, cíülörtök > H I R I E. — aanasAlyl hlr Ontdp Lajos dr. királyi 0 gyiaa, a nsgyksnlzzai királyi ügyészség vesetője 8 hall szabadságidejét a mai napon megkezdette. — KIMalalaU J«ráik\|rá, A király & m<m Lajoa Csáktornyái kir. járáabirörak aa Ué lőtáblai birói óimat idományoita. — 4lli«iyrifc.A vallás áa kflnoklalAaOfiy-min isitar őuy Károly aali\'gerttegl polgári iskolai tanítót a asombathelyi polgári ukolAbos he-lyaata át, J, — HáalrxrrdDuk jaUlriaa. HátiezrndQnk ex év folyamán Qli meg 100 évea fennállásának jubileumit Sopronban. A rendelő birottaág a legszélesebb körQ intézkedéseket már hónapok, óta folytatja, hogy as Qnnepeég minél mnyeaebb éa impozánaabb legyen. Az flonepaégre készOlő ezred moat egy ezred muaeumot akar felállítani, ezért as alábbi torok közzétételére kérte fel lapunkat: ---frikbátf Az Emi főherceg nevét vizelő ca. éa kir, 48. gyalogezred, mely az 1798. érben történi leiálliláaálól egéazen 1860-ig Vas-, Sopron, 8omogy ée Zala megyékből egétiltatte kl magát, jelen árban 100 éraa fennállásának ünnepét üli mag. Kagyea liulelet jeléül it hogy a vitái elö-dök emléke, — a kik vir- t élet áldozatukkal az aaradn-k becsülettel a dicsőséggel koszorúzott multjil mini örökeéget hagyták raink, — örök időkre fanmaradjoo, egy ezred museum let esi lése kesdrméoyazletett 1 Hogy e gyűjtemény mannái gasdsgsbb legyen, ktvAnito« volaa, tiszti is Tagéuytégl kitüntetések beszer\'tee. kl önöeen vititiági érmek 0 Felségeik I. Ferenc, I Ferdinánd ée I Ferenp József császár éa kirily uralkodáss _MsjML továbbá ágyukeruit tz 1814. évből a pápai emlékirem 1840. évből, azolgálati érmes, melyek as ezred tagjainak adományoa-tattak éa talán mig ma la atódjalknak tértei-kában vaaaak. továbbá oly képek, melyeknek tárgya aa esred történeléből van merítve. Az ezred parancanokaág hajlandó volna fiy nemft erek yékei ■ kltfliOlt oil elérésére, váaárláa uíján ja megszerezel. Erre vonatkoaó ssivee közlemények as atrad parancsnoksághoz Poaaonyba_itilézendők. A löiiastelendö pápáig, a asolgablró, jegyző áa tanító arak, ugyatintin as érdemes hadaa-tyin éa lOsoló egyletek felkéretnek esen haaalaa vállalti támogaiására, Ctméif tmi. lermé- azeli tünemény, a melyet vasárnsp estére jeles- Zala M. asám (. lap) A bitballak le kljAttek aa odvarra, de egy Arra lelket aem találtak. Már ast hitték, hogy elmenekült valamim a kertek sa át, de t háat katya szakadatlanul ugatott, vonított, jeleave, kogy as idegen még mindig kőseiben vsa. Keresték, ku-ui.uk, da aem találták sehol. Es alatt aa egyik háaftlaaaaeasoay kiaeui éa atoáröl-u teára látott, talán valakol talál egy esál rendőrt, da egén a város köspontjáig egyet aem talált Itt ulAlt egy szemet, annak elaaondta a dolgot éa kérte, hogy jöjjön vele. Es azonban kiieleaiette, bon aem menet, mert posztot áll. E közben ismerős úriemberek Is csatlakoztak a kiaaaeaonyhos áa nagy nehezen előteremtettek károm rendőrt, kös-tük egy tisedeeeel. Most megszálltak a zaklatott háa udvarát éa kaceeték aa ájaaakai esaadbábo-rltót. A kalya aa egyik kerti pad leld ngatoit erősen. Oda nézlek a háabeliek a csakagyaa a pad alatt látlak valami ruhafélét lebérleaL Figyelmez tatiák ia as egyik rendőrt, aki oda meat,\' haulmassi rúgott a pad alatt kuporgó legénynek osUrnáján, azutás agyonüthetetlao flegmával ast moadte: .Dohogy van itt, kérem I Itt egy lAlek siaceen I* Ékkor azután as ott levd civil arak széllltottik ató á pad alatt rei\'ősd gavallért éa mondták a rendőröknek, hogr kiférjék be. A readdrök kérdőre vonták a legényt, hogy mit kereaett ott, mire aa kijelentene, hogy-a\' szolgálóval akart találkául. Ez a kijeleatéa feltűnő móáon Imponált a rendöröknek áe ludat-Iák a hásbeliekkel, bogy moll lekísérik- a legéoyt, de reggel korAa teaAk A penaaat magteanl; mert ■unka idö van; nem tarthatjAk sokáig tárva. Tékát még külön pasasa ia kellett; es nem volt elég, kogy as illető legday tetten érték, hogy idegen tárt udvari helyiségbe hatolt és ott caendbáborítást követett el. Másnap reggel jókor lementek panasstételre, de a legény ^Ar akkor nem volt olt, mert a rendőrök még as áj folya-mAa elboosAtottAa. As egyik rendőr atután olyasléiét rebeatetett, bogy ba a atolgáló a legénynek kedvese, akker biaony nem lehet el-leae semmit aa tenni. No hát, ea a rendőri oktat Aa eaomoruan bizonyitja, hogy mi tyt Nsgy-Kanisaán egybea ■ásbaa nagyon kedélyeden M. A. V. A szolgálót tartó gaadák megérhetik mihamarább, hogy aa éj vaksi gavallérok rendűn aaszIsattMlml hódHgáthatük Z<aaaAAk ée Böekéék körll. — A .Badaatyia tgvM< aaaekara. A ^lladastyAu egylet mindaddig ttdp csmüfru," feltönáe nélkormüködőtt, caak a diaslelvoaaláaok, nagy ünnepek alkalmAval váltak ki szürke egyenruhájukká]. tollú csákójukkal a többi egyesületek kötQI.St a zajtalanul, szerényen munkálkodó egyesület, moat egveaerre hatalmai életjelt adott magáról, Zenekara itta. A régi békeaaéges csendet egy idő ÓU aa egyeaületi helyiségben a nagy ráikOrtök reoeegéai, dobpergáe áa a piUmo finom, vékony hangja zavara meg. Az eszme PMteh Jakab főparancsnoké, ki firadhaU\'lan tek a tudóaok, néhány órán át a hold felé terelte tevékenyüaat fejteti ki, maya Un.™ anyagt alA>. a fluyeimet. Ssflrkllletknr mág naranus.óiős zal"kkaf járult hwá ai twme msgTalőalteáhnz, ttiaben tündökölt a telihold it olyan nagynak látatott mintha hiromttor akkorira nőit volna meg mint amilyennek megszoktuk. de alig bog} be ötétedett, visszanyerte ezüatlahér szinél. Nyolc, óra negyvenhat perckor megkezdődött u ági tünemény. A föld árnyáka laaun-laaean rá-aretakedeli a szerelmesek OM M kitérőjére és háromnegyed óra mohra már oaak egy katkeny karéjalaka aáv látatott belőle, mely 10 óra 48 perekor érte el a részleges holdlogy átkozásra jelzett minimalia nagyságot. Alig lAUtott- belőle valami. Attin megint fagyni kesdett u áravék, a hold egyre jobban kesd-U kibontakosni a fályol-azeríl sötétség alól át 11 óra 49 perekor iámét teljea lényében tündökölt a cei lagoa, felhőtlen égbolton. — Kaalual eNadliat. Jal. 8 in ijjel tiszteletbeli elnök. liaaakéi éra tájban egy aagykaaiatai földmivaa legény-fis a tárt kapun át ,beugrott egyik Bqttbyány-uteai káa udvariba éa ott at ad vari kövesetau eiei-le fat-alA aéUlgalott, kéaöbb pedig midnn é-arevetle hogy u általa oknaott «s\|rs iAlébredtek áa lámpát gyújtóitak, egyene-aaa oda meat utbiakbw áanrgeteti, As egyik hasi kiistaapny, kinek ablakAa a zörget és történi kissélt, kogy ki uf éa mit akar? A kér-déara válasz nem érkesett. Aa lllatő legény tovább ettalgatotl Moat a kiakeliak klnésiek ea u\'oára nviló ablakon, kogy -ka seüksége, aegiteéget hivkaaaaaak. A kiakaaiaaai bncsuról éppen akkor értetett a esoMeádban lakó háaaapzr. A férfi asoaal behaio.l u udvarba, ugy annyira, hogy u agy let zenekar jövö kónap ltén mér a nyilvánosáig elé lép, de a lényleges zenekarmegnyitási ünoepeégát out auguaztua 20-án fogják megtartani A .Hadaatyáa agylet* Sst.-lstván napján tombolával egybekötött nagy népünnepeéget rendű a „Polgári-Egylet kerthelyiségében. At ünnepség programmja még ninca teljeaen egybeállítva, de a reodesö bizottság aa nton is maiikári vároeank közöoeéget, hogy a tombola-tárgyak adakotátáhot ssiveskedjenek hozzájárulni. A zenekari oktatAaban a ssékesíehár-vári vasúti zeneksr karmeatere részesítette a hadaatyánokat — Aa egyesület vasárnsp tartotta rendes évi köagyttáaát. Elnöknek AateA Jakab edditf föparancanokot választották mag OroasvAry - JJyiila1 diazelnök marad. Taboly Viktor pedig — XAaalé iseateMs. A dili aaw<t iony asamétyaat imilkttki tdrtulota jövő hónap 14-án tsaoteli fel aj zázzléját, melyet nagy ünnep aéggat kapcsolnak öeata. Ezen u ünnepeágeo fog előuör nyilvánosan szerepelni a .Hsdaslyán agylet" nnekara. — Tálevlcaleai. A nagykanizsai épM-iparotok bdf»»fély»S tffUU vaaárnap eate sikerült láncmalataágot rendezett A.PolgAri Egylet* kerthelyiségében, mely a lagkadályeeebb hangulatban egén reggelig tartott Aa eiaő négyest 58 pár táncolta. A vigalom reodeaö >tiv^\'ág mindent elkövetett a mulatság érdekében ée ügyek esetüket fényea siker koronázU, A mulatságon letölthettek : Saller Pál épiláet 6 frt, Hennán N. 8 Irt, 18Í8. Julina hó 7-d». Saller Lájoe,\' Szántó János t—I írt, WitÜngar Antalné, Molnár György, Kováca Mihály, ToUÍkr József, Kohlar testvérek. K rí pác IgaAc, Hsigatky Károly, Fehér Pál, Fiechel Lajoa, Parko Péter, Tripammer Gyula, Nyakú Ferenc, FrAner Lajos, Reichenfeld Oyulá, Cvetkó Ferenc, Balvu frigyéé l-l frt; Szabó Ftrtoe 70 kr. Tőrök Far-dlnand 80 kr., Doniul LAsaÜ. Ssivóe Gyula, 3«ndor Gyula, Ködmenac Károly, Segaedi MvAa, H»rvátb György, Gottliab Vilaaoa, MuzikArVwoa, Gertnar Ferenená, OrasAg Kálmán, Folkmayar Jósaef. Csillag Lajos Kóloagya József, Kafka Ferenc Btaab Jósseí. Peeovice Jósaef, Szabó Jótut, Imrei Ferenc, Virig N., Juk István, Doh-roviu Milán 60-80 kr.; M. ü, Baku IgoAc 90-90 kr. — Marii atea — « = s „Eaaartgfrrf Hírlap" kanizsai ludófitójával, e trettőnek lAtaai egy pedig ekvivalena • 9$rjiy Desaővel, ki eütt itthon elzártak már mindu teret, melyen irodalmi tevékenységit kifejthetni, leledzik ö is sbban a farosa bdűgaégben, a ki mdt földjén szeret kutáml. Ennek a betegségnek a beciliaaai szörnyen elteijedtek a mi levégőnkön. Seregély irodalmi munkásságának színterét igy áthelyezte Keszthelyre ée kertlö alakon fojja ki issiestó haragját a nagyvilágba Rend iziraain oetttörtöki lapaakhól ulláau kl texktl. uukkfljT " egy kiaai fö ereszti aa ekeatraktwot háborgó lelkének keeerOaágibea éa Igy a szomszéd Ka-sthelyröl zsebredugott keaakkel mutűgst fügét Kanisu felé. A» hétaa K M» Pétert, a revolveren -gyilkoet ösasebAsasitotta Antal Lajoanéval, a kinek a^-Jtoja még él. Est oaak egy Ha szórakozottságnak, vagy inkább a snotáa hatalmán ik tudjuk be, AmbAtor as áldoaat és a gyilkos ia, mindzattM katholiknaok. A hiba oonan ered, hogy mi It etak va tára api taámaakbaa hottak e hirt Gyakran ceodAÉnatank már, hogy Stryáy Dezső sehol sincs (Mm ás mágis ir... Ír .. A „Kutthtlyi Hírlap" persse jóhiaaa-müleg felöl mindig u ö saauélyttk idésaiaak. Legutolsó levélben, a Jlunpénf kerékpár-egy lel virágkorzójAval Ja foglaikozik. Ne n is eeodálkotaak semmin, mert ha Seregély ar szemüveg nélkül caak Já kerékpAroat látott 30 helyett, ngy a szép virigdakacieidt ia tőidnek láthatta, olyan zöldnek, mint a mieö u • legutolsó levele. Ajánlunk valamit a figyelmébe: a bazár-épület fényképkirakatában a felvonalAa egy réazét megláthatja, aa «ak agy kied at felvétele, hsnem ott mugniehad utólag, aMkkera közönség tolongott u nteikhan. Caak valahogy ast aa higyje Seregély ar, hogy Itt flaiaaéa bárki ia komolyan veszi u ő tudósítását, melyekkel a jóakarata wg«erttfr» Htrlap"-ol teiül-teti. Nem, de azért na suhogtasee annyira hangú ostoréi, sebet ugyan nem M — hanem u egy idmA groteszkké teezi 01 A uját érdekében ajánljuk est, biu a nagy köadoaég aem kihát U ö örökös mellősletáaeért..^ L2—SB- káigyiiés. A bor elleoőrső bmotteágek szervezeti aubályutAnak magalkotáaa céljából folyó hó 19-én délelőtti 91 órakor Ma Kfir— psn, a vármegyeház gyüléeterméhea raadkivtli törvényhatósági bizottsági közgyűlést tartanak. — Keams láader aii amil»kAs a a nagykanizsai kir. ügTéaaaég Iván a következők adakoztak j Oroedy Lajos dr. 10 Irt, Sohwari GuastAv, ürünhut Fülöp is fi i oég, Nagy-kanizaai aörgyár réazv tára., Hirohl Ede, Kendi Biemár dr. 8-5 (Irt; Sehtra L M t frtot — Ryéri maistság. A mpttnM önk. tüzoltó-egyeeület vaaárnap déluUn a ceriam erdőben igen asép nyári mulatságot rendűéit, melyen naiyuámo kőafloaég vett réaet At érkaad vendégeket ftdvNhráeekkel fogadu u igjadMat Alig múlott négy éra, n aaépeo Mdiamtett táno-helyen megindaít a mulatság, mely oaak a kéed éjjeli órákban árt véget. A seoét telyáitva a azepetneki tűzoltó aanekw éa Erdélyf Jánoe zenekara ezolgÜtatta. — latalvar. Maholnap kolöo rovatot keB nyitnunk a dühöngő revolveru Alig caillapalt le a pénteki aaanw ctó ismét aivttott a golyó a levegőben, áldásai nálML Vaurnap eete a kiakanisaai kneana Prín Mihály bAkoaiagány rAlött ötv. dpmkmérm. — Az ép\'uiggal fiatalnak nem mi a ékelt syo-morAk babos legény négy évig voh öav. SpakinA-nál alkalmasva, a kinek ugyancaak taie Matatta már u idö hóval a faját De kát a aaaralam atja kifürkészhetetlen. Valami történhetett köaóttAk, mart a mait héten a legénynek kiadlAk aa aUAt Es al it manf Letenyára, áa vasárnap ria—JUH 1898. jtflíua bő és tnogkeraslé Hpaklnét KlaKauinán a báboa-sálorban. EmI« falé fegyverdurritnás aajara ladtak ösne aa ambarak a lmomban. A Háiorban mar akkor négyen ölen aaorongatták a lövöl-dönö saeralmeei, kinek a golyója célt lévnnalt. — A rendőrségnél ugyan ast vallotta, hogy önmagát akarta agyon őní, da nem igén voltak hajlandók eat neki elhinni ée egy Időre atkJaérték aa flgyáeaaégi logliátba. — Biliét* loik^itk. Muraközben a vAtaeatáeok llaU, mint ismeram, a néppárt segítségére még Horvát táraságból is átjött néhány horvát leiként éa a muraköni horvát Jakoaeág között erős agiláoWIqjtett kt a magyartág, de agyaaeramind a mát párton I4vő képviselő tneg-viiattláta ellen. Hogy atuián odahtta is váltsa* tátok voltak, már kipróbált eetlöaékkel I rekedték a könnyen laaallaálbalé népre halii, Ennek leit aatán kövatkeaménya tt brotnjaki éa txjeni-csaki várengaéa. A bonnjeci aava>gáaok Intel -laotuália uenőjét a felsőbb I0rványtaék hat heli börtönre, tártait, uintén választási kibágáa miatt 8—7 heii börtönre ilálta. Ugyaneaak Tmlitnoviw telkén 0 halt börtönbüntetését 3 hátra toMáttt-totta. Utóbbit a büntetés egy a templomban tartott láaltó prédikációért árt. — Kil«aa»ékv^/. Horváth Jóttef nemes viiai Illetőségű katona Komáromból, hol mint\' tüzér szolgált, most már harmadator meg-HtökOlt, A lapoioal cnndörörjárat a körözött szökevényt a napokban a Badacsony hegy taté jén elfogta ék a nagykanizsai ktlonaparancsnok-aágnak átssoigállalla. A gabonaüzletröl Nagy-Kanisaa, 1808 juliua Ö-án, A kedvezőtlen Időjárás magaai árditotta aa irányaalot és a gabonaárak néhány krajcárral emelkedtek. A mit érkezett távirat szerint azonban a l\'Ui,< készáru 5—10 krajeárrti olcsóbban adatott «. Határidőt)ílet : Buta szeptemberre \' írt 8.82—84 Rot* atept emberre „ 8.87—89 Tmgtri juliua—aoguulutra „ 6.14—18 Znh szeptemberre „ 6.81 -88 Uj rtpot ,, „ 116- plnel Uraink Rum Irt UJM>—76 Em \\ . I.lb-S.- $mgtrt . 645-85 „ fl.76-90 Ui rott „ 110-tt Ui ropet p 11.25-60 méermátsáiikim kanizsai paríláaaal la^rlteaatfl ü«»Bei«k. _ __________ _ jm. »!« — l\'flrémck JmO, baaaa Ka«i JaM a .Zalai KDaMay\' Ma ddgaaálána ir. - áa dantáMéH tUakolm aeaaaak la, aiat fa jn aiWitU kár attak •IWt Ipa Iioaityeanak, áHh.áafl aaefc táat W. Igán ni UdI Jáaaa aaakátál M tahr r ijim M I aa"X ki.aisk aaaakaa nkaa olruták áa 04ryt aaak mm vált atk»áfe« ast aa taaiwtiaiág keaályttal eMHacaui, hav aagáaak Ma I III i liá a Mám fut Barnai Káall Jáaaa) klie. aMkáááka — raUki nalit _ Sfcg* ar lelket datttt ír wjtt áleiaáá aroaiJáMl ealp»ii Maii rahaüL Ikkea aaa aálaak mát aaak etyanyfea ■mmm. Ml aaa áginak kaaae (Mrjí ar • WkM,-áMteéá állatját, aéatáa.. Aytafiaa aáf »kk«\' l< pUftaa aaraé, ka alaDárt a .apáti Karáé* 17* " lg. eMaláa aaa agy ngáay, kaaaa agy kiiéaái áHaaa. V. T. Honok, Iá. U.\'Mott Bp—m kaitáafcaélk. H«a. Báraely éálatáa 4 —I ktsStt. K \| Laylala\|áaiiii> éa umii a r tr k i. r f l ő r. — Mllloaalaaal klállllá IMá l Hagy aalllaaalanl éraaa. -mm STAHEL és LENMER Bodapest, Trlaur és lnmazlyukaaitó gyár GYÁR t IltqH Józtaf-utoza 8. tzám, Margtthld éa nyugftU pályaudvar közt. á\|aat{ak.aa áHidaak gyártat! l«tJobh ililWcl Trlmrlk ■ t kwkal; áa btkktufMk a kasa, árfa n$j nm káaáJI kliátiaatftoa. — Trliaalk: ■ aabaak vagjr árpáaak a kaaa ktaáll áa a gtm- Mtjrá a(»k klfálaaatáMra. knasatlaalllé áa eattélyesé Irlearlk: aa árya kltátaailaiára áa laacaa n—iaynigári ». •ulálraiá-Tricarlk. IsabaMatieH Triaar ff Mtrtlyaaégégak f" aiatlw tatwaaim linlitáaára áa Maria ■érinti naáljniián - BIvállalaaK OntKju áa Málkr, illan Mftr laénrt trioarek aatkály kfttaággal a trtwr Wkálátn aeilelt aa .. Mb«l»laMM (Heartkká ááalaklláiál. Ballal Ti Inai fcaagaa iá ntT karkelatal. Lfakantett vagy hnnllaW I aaa aaak iiluli ■iriitt _____"rrV-1 l\|>ari ragy gaaáaaágl aátakia Arjagytákak vagy aiatakiayvtk (agyaa éa ktnaaat»i klláetaek. Phönix-Kenöcs ^Wm • a stuttgarti közegészségügyi éa hetegipoláti ki-Alíitátot 1890-bt^ érdemet nyer, orfoat véie-ményezéa áa a köetöoő mwi (•adnak elitmerre. Aa egyadtl lé\'^tő, kipróbált éa ártalaintlan aaar, aürtt éa gazdag hajnővéa elömoaditáaára hölgyeknél áa araknál, a haj kt-hullán éa a korpa képnétléa meggátiá-ára; egéazen fiaUl embereknél eróUljna bajuut Iá tnit. -- Jótállás aa eredmény- áa ártalmatlan-tágért. Tégely 80 kr^ peotáa kátdve vagy atáe-véttel 00 kr. K. Heppt Wlea. I. Wlpplinger-trane 14. ~ — -sn--------168—26 B CLAYTON & SIUMWORTH J jjPg BUDAPEST, Váotl-körút 63. ag, ü I flfftmnhil tt HTrrÉaltaáa kkrlatak2l1-*—■-\'—-— ■H fcawHwpni se gauMspwgap neciein iMtk, torlbbá B5ÖZB 8BSS8 a«w ii wm iii, katumik, >aait. «• MM. M ^^ -«•«> \'U\'Ok. ^^ KJ«M> ««l I llllll. kmilt, allill\|l>, »la«i«sf. kak.rlru K^M H s l kaaiiia, a—aiék.atta-—i—a, ht- Jhs KJS v !■■ Iilliait. két- f Unanu Bl jlfij ^^ K/altln áríiqmJttt Umémtn Imcpm M Mnákv UMihd Tüdőbetegségek (chronikus katarrftusok 6 tOdóéorvadáa) gyógyíthatók a kilüuő hatáaa éa talje^a artaimatlan használata által nWD^HH ■Blaaéalaa a l«chbb kárally. n«aá téélkiáM^gakaál. Utaltan tik.r t ránkk áa éMrikalaéeátakk tállkiapiÉgikaál; kteaaytMaáan gyégyalt k aa pk áa UnaMa inuaik Utal. tllaaéBtoa a tfklaliaakk t«a«rt tat, alaak afltataáwl a kmlaii a wak« gyáöitla a taálki>agaét»k«t — A aarml ftkaéalai Má^yáiankgáitu mik. Slaaéalaa allmrt kimaáhti kkaa a \|«iialMitii gyágy^áat ClaaJalaa aaa auliwlgii ataa iláálltait i«gyl ar, aalyakaak Ukkaytn aaa kiráat kalkaaUaa aallákkatáaal taaaak, tiQiiai ártataallia, kaaaaaakk haaaaálitaál U. í"—\'-■— tláálHWaMk Dr. Ithui itáéa állal laMt (t/a) vagy! gyiiákn MlmlgH állaáakaak MéáaMgyaikál. taklitáákkaa. kigiaa áa akakaaa Jak toiaváan. Mlnáa tfjm fllitáa tartahan Ott ékaéalnaek lalé OO kiairtktt ariilgyaayaaat áa élé tqfaiáM íjaikul Slaaéika tarráayikg Táéae áa makaáslaaave <u aká—aktái áiahaát. ~ TáHaaatlaa akkku atwka gyágyaaynat tartalaaaé tlaaáalaa knkaká afaáaa gyánaawtátkn: i intim IS kr. (ím ék) k i m 10 kr. (10 dk) — Ott, kel Ma kapbaká, tordatjaa a táraktártaa: Diana gyógyszertár, BUDAPEST, Kármly.kSrat ft-lk azáai, heaaaa khénka tatjiáitaii laairtiUi áa kiamikM aáMiááa wvaiknk. aaknáat katagakaak kkamlit MMtHik r iaa-io Nyooatott Fwchel Fülöp -laptulajdonoanál Nagy-Kaniaaén 1898. Huszonötödik évfolyam. 55. szám. thiáÉi l\|llnNád WH tia- Hmíí é-Aém kiat. Z A iLÁ IHIIMwiiti Politikai lap. f MtujiT^y jy^ MAiV-KAitZSÁS hetenkiflt kétaar: vuáraap * c«B!lrtik«a. Ma tMUkMI te M - w-ftlkm « IMM i» W - U. 1 r rrtrir (rtHt»V Hjmtr Ialk#i ion maaa~áaá aa hnafeAs. Ktgy-KMM, le»V8. FtMflt pertmrtB: SZJtUT SÍBŐL Vasárnap, juiiua 10. A magyar autoaom vámtarifa A monarchia két állama kdzt v«id köz gazdasági viszony rendezéséhez agy nagy lépéit tett a magyar kormány, Tavaly decemberben, mikor a provizórium felett folyt a vita, Knyadi Lakács izabed fívfl párti képyieell határozati javaalatot nyújtott be, bogy ataaiilaaaék a kormány, hogy tegyen mag minden eidkéesQletet az önálló vámtarflletlétaartéeéva éa aa aatonom vámtarifa tarvaiatét kéasitae «i még oly ben a melynek elnöke maga bárd Dániel kereskedelemügyi miniszter laaa. Ext a felette fontos lépést, melyet kfla-gaadaaégi viaeonyamk rendezéséhez tett a kormány, mindjárta aaakdmÉcakotmifiy kaadetén kivetni fogja egy máaodik lépéa, mert beveietéaképew a Matt ia leaz vita, vájjon a közöe. vagy padig u önálló vámterület vaani Mngyaroraaág érdekében. E kérdéabao most világot éa ártható nyelven keíl baaaébtí, mert a magyar ál-] . . .. .kun legfontosabb érdékeit nem iiabed Mbm< f ^orán h tovább ia politikai jelesvak kiasámühatat- tárgyalni éa tOrvényerOra emelni. L beíolyáafamk kieaa%ákatni. Most mm Bárd Bánffy minaztarafadk akkor aat\|nenuflti ^ Ht 41 m 1 MM ayflaftosatottmia, kogy a ke—Aayj fl„ri\|\| r„ tll\| ^ TtMl a hiáml-.mM elfogadja Eayadi bntároaati javaslatát a\|a uim(Aauk éa a tényeknek keil be- sséinidk. Aa aotoaom vámtarifa, mely a szak- ennek következményekép tette kdeié a mar gyar karaakedalauittgyi jnmissterwm aat a hfaaaéinHul.a hatalmas kdtetet, méy •iUl^cskozm4ay ilétt fekazik, három magyar aatonóm yámtarifát, ennek indoko-j ^ oldj. aMg a kérdést, i mát, továbbá a vámtarrtárdl »<Md törvény javaalatot fa indoklását fogWja magában. , kofm4^ . »Amtarifc flaaaailliliiai A térvezetet minden érdeketem* éa aafnál ezigornan alkalmazkodott a moat érvény-ország minden kereskedelmi kamaráinak j ben lavd tartókhoz, annak ceopnrtoeitaeáboa megküldték éa tárgya laaa az annak a éa becart káéhoz, mert eidasftr aa onatrák* aiakmaácafcoimánynak, mely i kd 14-én magyar vámtarifa a legjobb as aordpai kandfldik a kereskedelemügyi minisztérium-1 vámtarifik kflat éa máaodasor a baeaatáat már asért ia aaag kellett tartani, bogy a kfllkereekfddembe zavart ne vigyaaafc 4a • magyar kereaicedöket aa tagyft ki ttra- értéseknek. __ Tekintve a vámtarifa lényegét, a* károm elv szerint oszlik aaag. A magyar Mdahraid álam mmOgu daaági érdekeit miadea iráaybaa mag kat lett védeni; a még gyflaga magyar ipar fajlddését éa falvirágiáaál vámok által mag keBett védelmezni éa a batfüdi tnai illa ka nem ia agyeojogaiá tenni a klMMdwd, da legalább nrimijképgaaé kellett tenni éa harmadszor figyelembe kellett vaum a feU szaporodó kffhaégefcct fi iflfab liartfaoéM éa eaért a péaxigyi vámok agéas aorAt \| kellett jnaalalba hozni Ezekre « awmpoutokia A magyar aatonom vámtarifa tmnim lagkiaabb réaa-laéaibaa ia fig/alaraiiial van éa aam asabmt nMamaréalnkat megtagadnánk a aafttdl éa Ik maga * tény » te^m damai két ofcbdL EiöazOr mart .............. szoigákal Aaazuünaif, bogy XagyaraeBaif agéaa komdyaa veaai aa fluálé iáaiaartfct iám-ntését; másodszor a magyar aeauntaek ai TARGA. A 111. \|. Itta; Sarlj áatel. dkak imitt-amott ragéit még aafcéay csillag as égjboHon; halat kUl mér kaffittéa kéknak lát- anamt, a tgy akarja aa ^vaaaM haanaat rajiam kipótolni. Tahat korntBáigymatt illinkiafl tlajalla Bizony trdéfcü kl» pár. Amávaa aram kanMtt ia ré amaaa. Flakárfs aam kelj neki; mert ipaalp a napnál la llnymiát. ** Hstike rioiráafa aa idéttl Wgafat ia; hogy t L «a Jonti királyi járaiiaing aaaa scoiwás paraek tarwaláaaia ka tártam A tárnád «Kopasaos\' mémmtrim s makott-nél mafcifclm pirallak, mintha dér magak ia megraalaHak volna, kmfj a napnak mindennap megaiafa melege, fénye, nyom nélkül knfja ál kédag taWbai. Mint miadinnaf, most la Ageeton Mééh portájának éeaa Marci kakas MvHeéhe leftMenar a hajnal hasadását Cetaes állatka is sok ám; tollai vetélkedtek rimasá^a, fényre nésveat • p,.Va tnHatrat, taréja- pedig aam kiáka volt lagaM Meadke — eéyan énaaadt a elevenen égett, arimhn raisdig a M nap ttaéa iaveis>, Sem leli bele kél én, a falt eagyje M apraja már tedta aa matat Aa a 8eaaantely. as a vtrle arra koremna-éraedéepőratleke. Kereé MO trtol követelt rajta. Olyan ékiien,kik aknlnymia meg volt lrva8eaam fahr panama abban a hoama levélbea, kegy aUa emberfia, aki aam járetó m ilyen délgnkkan, Uasls igazeágaak la vrheta^. Agoeton aram aaonaan nam voftebbM a véta* í méayben- Tepsp m* amaatkek népen; nagy I nk reggeli § éráját Iflite ki, mityae tanáeeot lartotlak. Permé, bogy a tanács Oaala- {akként léértiiaih meg, hagy meg. m lébb éa agy aéaaely ajkrál pergébb légyea, ta eaatéa s prta. 111. \|-e Meáméhe eeaegl asm hiányzott Kondor éa Peták ewmané hozatni dókon kivét, még IVeár Üdémen kántor aram vek idésée dán amgymaégll mak ;hivatalos. Pktike olvts\'a M a hasasa levelet« .prte. 111. H* élelmét eem PMta eemn Ebben el volt mondva: hegy Baanenltta uram ^ jtiinlivflk nam kérték UfaMttmA Pap mm megvált Afoston anartM 600 ami«rmáam mneot, , tatakan, a tlij^jiéMa eamlaiMhaMh, minthogy ásódban neki Ágoston aram eaak 260 «,«« ea efntasotí vaiabová, kántor mamát kiv«vt mélernéasát adott d, ö klaytklm volt a hiéavaé p^g rtmall ember nem vall a talafeaa. laaa minik 160 artterrnásmi aéaél éa pedig, mint- ti nulae állásának Ooévxetékea tehát Ptatt aam bogy a gabonaára leiméi Bit, méterpáwánkmt kMeaaa még is ampaénm. hogy aa hmdnnla a » írttal drágábban veaáraia^ afat a kegy «st j wolgabiról pékS gi p«i »ihaili Irmáké agrelt W eUeedr a héikiM * kMit a Maréi kakas hangján. Qyqrsmi faMUkkMAit, a benyitott a keamrélaa még javábnir horkoló afÉáhea, hWrgatia, mert üt as hfala, kogy Mnt-jaaak. MeHeeíeg még áal a loanátteita. hagy m iét éf aÉp, ely ttméa. mim akar m é perm JHaof farma egy éafag is aa, begy Agoeioa adknat, - aki aaemallf, hogy kér Hwyee \|aada, ■anfclaa* my ItM^ef ekm tertemk, d kaperel. ML A mínt SMafk»MflB arám négy ttink- Agótton aneeiói kíalkodt. világoe tehát, kegy \| Maytt jelentett, kegy a prts. aaaa s neki Ágoston aram 800 farint kárt okami; kért i m, ^ ^ wiiiiiianj pakniHaboa\' lekét a jAráabirtaágot. kagy Apéoa araaaal aa M a jyt gggfe Mléke hajló 1 nimi aa 600 forint meglérttésére és perufcaegeieek amg- eat jelénivén. MoeUnadg asenban aayhéfebé fizetésére Ítélje. van, v«jk a pmiwlAII, aaaa a meg nemi — Hamie a lelke ia! mák lajm#}dyaAgos- makacskodó a 111. tArvéay makasan értehaébaa ion. így mo eem igás kaléik JPfanm Is aem j ettndaa Uknflgaiae aéfaM eWdNlMk AlaaolakM kót3ttÖnk ki eeaaait eem liéakaa, csak mval[ke Agaeiea ra Ígértem <xla m\|i a toaeiwplamwt de nem 800 métermáaaát. Itten bolondéit aam hina al á kk-eág} kieaea ennyi reaeam mkaeim ia tarmttt Asatáa mag égpaa érlmhAaa adtam él.Apfa, MW a hagy aa éra amat teljik. nnaamlfaiéfa Sön- tön uram paraa Mf l \'Mi 11, m mm agyéHMaá baf A hajsal yMMfaa fiafaa imaiál atbaa taMMa. kelvia, héi Nagy-Kanlsaa vasárnap í Zala ftft. Mám. (8. lap.) 1808, julin hó !(Ha kell ismerni, hogy olyan kormánya van, amely Ausztriával való közgazdasági viszályunkban olyan határvonallal találkozott, a hol megszűnik előzékenysége 4a cngodé-kenyaége. Tul i Dráván. lkakban izmai erősen kezdi leassgalal a horvát eÜenaáfc Mnrakös dolgát. Megeserelnék vál tolatni minden áron Magyaromnál térképét azon ráven, hogy agyhátilag a zágrábi ére«k«égbea tanoalk MurakOa. Aa agitició moat taljaa erővel indul ulMk éa a plébánoeok, káplánok fane-ligálásn honos aroot Olt. A sátrábi lapok Jtnlumth Láasld gróf fóia-pánl áa dr. Hnwssfa Kálmán tsnlel Ügyelőt Iá madják, ujabban njórgezett nyilaik 6 feléjük irá- A horvátok magyarelenaa haroiaa kedvét, tana- flk•, Ü í^fSH^ tikos gyűlöletüket á nyári napok lom\'ják iaadvá, de has»íaága, ki a mull fanapban a a rallanotas péneaiév agitátorok hagymáaoa álmai P^1 k0"1 maaeaa, klhatetieo távolaágra aanak a valóság, \' mmtrUlBL n Onnapélyen agy kla leány .Mily aserenoeéilenek voltunk, mikor mág a Vármegyénk kia aalgatára, a magyaraágában ltéf> "Tfwt nem tudtuk. De möat, hogy kitartóan iRww JftWtSen fánál sgyn áháá \'» TlSStSLV?^ „Törekedjetek arra la-magyarokká labaasünk akkl* fogukat. Minden áron él akarják aagHflSf lőlüak. * «T MurakOa lalkáaaai kötőit aröeen tulaalyban T81 mind?TM» vaa a magyareűeon elem éa alallomoa akna-,* • . ^ muakáiknak nálal a aágrábl éraeki palotában AzellaDaékilapol. "«P«k<Jta sokát foglsl-aaaladnak önae. Innen indul ki minden raoaga. koanak JankojickUuló grófnak ugyannak lom, ipsén nyernek lápot, buadlláat minden tó- to^n alhang«o\|t baaaádéval, a malyben Ifllapánnnk rek résükhöz, de a melyek luüólOráet sseu vednek .W nwott: a k»»«a«. tlj^g odaadó mun- , Nekünk, magyaroknak bizony kellemetlen, hogy s^—........" Muraköz még mindig a zágrábi áraakeágbes A aágrábl kiarae nagy gondol fordít arra, .d.* "L" ."M)má).IAt •Itt fagy a Murakösbe oaak olyan papokai kUdón, r* "Sfír "Üfí\'Sjí ^toJB5?,LIWf\\m\' kiknek lalkákfa aaivóun beiep\'ániaíték a nemiéi- gyOlÖló éraéaeket. külön Operálják Okai arra a W««tóoa»<aa^ neminárlumba. ta igy a tanítóig él a knlturá- ^rvMeraaápM. Na egyeaületek ott bármely levákeay ninnkáná-\' Aa agiláoio élén TWdm György aaalniei káp-gof fejlőnek ta ki a magyaroeodái érdekében, Ián áll, kl a mait ávban egy pánraláv magyar-nagyon kétaégea aikerrel keoe^telhet mégu bon-, eüanea lapot ia akart aaerkeeiteni, da a hazaflae nünket. Slinulutgi munka aa, mart mii egyrées-1 ellenzéki horvátok közönyén hajótörést szenved-fM a lanllóaág vállvetett erdlködéaael hintegeti t«k térvei 0 aonak idején t.i .O&spr* hasáb- Lázító aróvei markok H igáikba aa • lat, bogy azent haaánk löldjén, magyar kaayáraa áld hazaárulók fértózik még Iniváreink tárét, vérét élkoa gyűlölettel. Meglepő a dologok mai áHáaáfao, fagy Morn-kóa tóbb parókiáján arra gyújtanak pánit, fagy táawgaaaák azt aa agHáeéót, mely a zágrábi Érsekségtől való aliaakadáa ellen irányai. Itt otór kíméletei nem iamerO etélyaaaéggel katf fellépni, mart elvégre ia aai volnánk aaját házunkban az grak a naaa a zágrábi papok. Bízunk a muraközi lanHókhan, bízunk a magyar hazaflaág fáradhatatlan bajnokaiban, kik lángoló hiiaaaaralalllk teljes erejével fagyvarkaai nek lal a horvát altráknak az ujabb bódítás larve ellen. Hiaazflk, fagy a kormány a magyar-aág ez uT határőreit am\| a kefW pfllanslban a* veazály nagyaágáfan mérten támogatni fogja. a muytr hnaleág aaaaga magvait, olt laaala ük áa iamdó, kUáradl löldmlvae háU nöaött a lóiét felleg, mely vad aáporral kimoaaa iJflvgfL tálajból a oairának Indull aaamakel. Mág a haaa-flaa magyar papaág ta féltellen hódolattal tarto-zik a pánaaláv zágrábi éraaknak, az igybázkerő-let lilának éa igy na a klarna intencióinak telje- jalról airtn al ieramládialt éa aaórta azenoyea plaakolódáaail. A birhedt kaplánoeakát moat arra tüaalik, faay aaarvaue a aépaf HwfrfgMf lnig\| aiégóvje Mnrahfla horvátjait a magyaraág veaze-delmától. Kiaaá izzó a leregó a Muraközben, ennek az elávenaégnek a magyarázata aa, bogy az izkolá aea mag nem Mai, aaamkOft kerOl vele. Az ó kai moal zárták ba, az agyetómt ba Igalók éa a igazgatói mQködéaemnak 2& évaa pAIyalnláaát a faíymiÜk talán a^ leglagyatlaoabb. A pánaaláv agitációk vaazedelmee elmérge-déeát nagyban elóeagitette a ánaa/w (I t) nép- rlfam paaala gyanwftáa az, lények Igaaol-Lepeényi lapja a .Chrictíickn VolkbUUt\\ s^grle támadáat iotéaetl a mull ávban a varaadi ■jutáit áa kóaigaagaláal hatóaág ulluu, THÍ Jkmifiilai énekel aam támogatták abban aa ér kiarae mare«te volna. j deni jogainkat A magyar nemzet hagyományoa taráiménak •v tiltotta Igao, a UUérii, a kamfUé/H narjr dob- bárjait már a Métpaltanáaig tamitették a ment \' \' " -----J " tallárba bqjt nyaivöltóietók, kik a aieraiel oltára előtt gylllólatet mllanak minden ailan, a mi lütliw, - Mpmban, a hogy aal a klorue azere\'te volna, á varaadl törványiaék Lapaányi \'.apját eairt ki-Oltotta Igao, a libUrit, • lumUtiftl nmf deá-kal kinUU nippdri, a magyartaló Pomilovioaot 1 valta vedóe-árnyai alá a ezért aa áraafc wr hasd-UM kitiltották. gimnáziumi tanulók hazakerültek áa komoly munka htjján vannak. Kivált képen a Salai klerikusokat használják arra, hogy,JfairakOaben a horvát érzelmeket istlaák áa a magyarok eifan álláafogla láara bírják a horvátokat. Nam nagyon aggaast fannQakat, mi tul a Drá< ván vrtánlk, hanam iM "Innen már a ml határunk kaadódik áa elad kötelességünk III megvé- Udvardy Ignác beszéde. A >Zalac legutóbbi számában megemlékeztünk Udvardy Ignác, xaLiegerazegi felső kereak. ég polg. iskolai igazgató huszonót-eves igazgatói jubileumának lefolyásáról a egyúttal m^luttuk az ünnepelt férfiú szereplésit - Az üdvözlő beaaádekre adott válaszát halyuOke miatt akkor nem közölhettük; most utólagosan közöljük szép beszédét, melyből a jubilánsnak jelleme, egéaz egyénisége gyönyörűen domborodik ki, még űz öt közelebbről nem ismerők előtt ia. A beszéd: Mflftn iwtdt íMhuáf ! ~ As első aaó, amely aa ünnepélyes pillanatban ajkamra jő, a bála aataata a Qondvisaláahaa, hogy megérnem engedte a napot, melytyal tanintézet falai közi fatótlMem. Miért titkoljam al, ea volt agykor, mint a ia»0gy.kaadö harcosának, legfőbb óhajom áa aasidta ma, aok küzdés áa fáradalom mám, a vágyam rávpartjáhoa eljuthatta, mit lehatnék első sorban mást, mini hálát adni a aslndaaak Urának, bqgy ezt az időt magánam engadla. Legbelsőbb kössónetet moodok városonk büszkeségének ás disopolgáráaak, dr. W1 asica Gyula valláa áa köanktltástgyl mtniaater ur önagyméjlóságának, valamint dr. König Gyula falad kereskedelmi iakolai aunwsteri buloa ur Őméltóságának, akik aa ünnepség rendezéséről értesütést nyervén, meleg fangoo fart IdváaU aágoe faakt bisshó. Atyja már ré^an magigárla, nagy kskaa^ aelyet még 0 felsége la mag mosoly fagy bevieaí a megye lagoaioossbb városába Maaéllak ia már aokat róla, fagy miivan tiasla, asáp kövem t utcái, öalaw áa nk emeletes háaaí vannak! mennyi aaép uri nép lakja, tarka öltösetl katonák, kardcaOrtelfl nyalka katonatiaatek aétál aak as ateákoo. a kik kOaül eaak elválva látnak •g^gt-katlál magágtym falujokban: hát mág a katona moaaika a pisoon. etlOl aztán valóaáml a mennyor-zág lalá röpköd a kla leány amve. Már aat ia hallotta fagy olyaa legényt, mint a ma amid ragyavert arca Kondor Pali, a kit pedig aaki szánlak, akár laoat námn találhat oaak Igy aarokb n ia. Ki ia oaiple magát takarosan. Babos kendOt köMt tejára, pina keszkenőt derekán, aj rámás kordován esizasáját padig a ka-ián akaaamtta, fagy aa köpték: astan ugy ■alitláb ballagott, hogy a caiamát a város alOtt Sioa téayesaa kuzbaea lábán. SaóUanal mendegéltek s mindegyik a maga gnaánlsáia tflprsagaa. A nap laayn korongja már magaaan ragyogott, midőn vándoraink Idolra érkeztek. Da még asiadig hona vot. A nagyobb karaakedé-ak mág gMkva voltak, aa anráMÍakat padig moat nyio-gatták. Csend nmlkoduU as agám váróéban, caak egy-hét pékinas aaaladgáH a kim aüteményekkei Jahhra, falra, aápaiétiaok, kóasivss legények bak lalUk ásítva mndakeléagk helyére, meg m^állva faafaa a pálinkás bofakaál. Inaiké nagyokat aéaatt; látta, bogy III a ligklilailgissks épület la különb, mint aáiok a kgy só faaa a amly padig lagsaehb* talajokban. Magháamka a m<gán mmaak, karén n magas tgfllmálus tornyot, i» mág jokbaa a rajta lövő gott álutaslában, blaony különb mág az 0 Mard kakaaánál is; déloag formájú, egéazen lakaté aainá. Végre a járáabiróaág komor, mogorva agy, emeletes épülete alá értek. iU szent fanalom aaállta mag Okat, mint az olyan embere s ki alOaadr tan álatéfao komoly, alfatároaó lépéat. A folyosón hivnlalsaolgák futkos\'ak portöri ö rongyokkal Mg javában lim ogallak. AgoaToa onm kalaplevéve boaodott egyik aaöglelbö! a máaikba. — Mit akarnak iU ilyen konn ? kin méf oaak hat ón mait rivall rájak a aaamköat jövó nagy áa hagyaa ttajuaau aa«lga. — Könyörgünk aláaan, ágáltak egyezerre, mi citálva vagyunk. — Matassák a ciitciot. Erzsike rasskató kézzel koala ki kebléből, a hová gondoeoa elrejiette. — Kelmetek Szopó János aljáráabi\'ó ur alá vannak ídéavo, szólt a begyes bajusza oerberaea, minthd caak 0 lenne as a bizonyos Saopó Janoa miután megelőzőleg hivstaloa komolyaággal öasza-vtazaza lorgaUa as idéző levelst Has> m még jókor van, folylatá, as arak caak 9 ónkor jönnek bc a magok > fiának difiig, fa agyán akkor la rétek kerül itt. Ha pedig ki akarnának agyat ni, ahoefatoek Plán lakAMa orfaa. martkHom, aa adiabe a krrmt levelet; — monda tam l hlvalalua kom«lyárgal, a mihót aa arsktál ráragadt miami. Jóvavényénk a jó tanárnőt sssgkOssönve, hal-Isgtsk ia a lépesón. • - Idea apám, láo sst m Wyaawdhatnánk vslamt jóravaló Ogyvá<Uug,gSók Wánkao Knaiks mikor kijOllak. — . . — Nana érien te akfaa, azólt vtsata as Ong, magara mondom el ao Igasalmat, aa ügyvád eaak jobban óaesskontondálná. Mentek, maodagállak, a merre a aaemdk látott. Kimentek a váaártém A hali vásár már javában kéesÜlődőU. Találkoztak iamerflaOkkat, - a Caaoi koma élénk elbeaaálán után padig slhstárosiák, hogy n komédiás hódat, aaalyaak elajs citrábboal cilráLb képekkel vak Urkáava, a altgfa ki vanaak láva a nyeremény tárgyak, melyekből minden látogatónak jut agy darab, dk b megtektalik. , Ba ta mentek, mag la néaták, Ersatka csupa mem volt, caak agy nyalta n aok torka barka, képet tekintetére! A jó atyaiak áa komám aroo^ de leginkább éhes gyoova kedvéért faMM azután Agoatoa gaada agy kia IMOatOkOowa a koreamáko. Kraaika pedig kist maradi, efwatle kla knddjét. ktaaodta boMlo n maga kan attölta ftaom pogácsákat, a a aitg aaokat morzsolgatta. gyeyflrkMátl a jéiró-kstók-ban. Nam agy lalalamhár m»nt arra, kik baasioaa mosolyogtak lelájs, aura sebtibw, snuat illik, la-sütöt e basavilág salat aaome i. — faaaaml soáajtstt lal atyhor m^áhaa, fa )á dolog-ia lehat ily aaég vátnmao, awyi Inam art nép kOaáU áW. Igvsssrre agy a^yg, ssámakete hajam, vfl-logó sOtet saaná tatai aasberos ahadl —g a neme. Nsm ia laheUU as aUakáfftm, aaart áa a imal art barátságos moMlylyal áfaU saag. — Jaj taunam, ea a iagamwl Kiahija. fagy ki naaamoadntta. Bssreaoséra aaaaban oaak sóhaj tmia. Oestáoaaertlag fa akart ifpfs aaafndai n Mf^tnkp^ vaéároap Zala 65. (».lap) llfl. juBai Uifcfa. MMÉ4 Mit]ll\|lMI megtÍBtrini lUÍMi- tartanon ■ milyen tlnteit kőtőo-ségast, hegy mm negjeleuéoénl előttem eR a aapet ÍMejltoteiIoaeé tenni kegyeevólt Jóltadom - én •éljaeMekrit\'klBöaaég, hogy a srivn megj-Mennyiségemnek \'H+Mte kktéb ssól maginekt ment Igy, nk.wnknke vám Mai kötött negyedain körött ntgyldteán-in állok. Smivini Megje enéelktel agyasu It noigáttatttta tanfty Mte tetemeiig MeMdésükoek, nelyn nektek, >a toalgy eteteay eipeakujiaiuat, oly égetően aUkilglnk vaa; mart küfiaötl megantoe oMno-Éliat ajoroe MMMteNk egy érhetjük el, Éa i ngy kéaCateg eaivn kWHWlte éa ái htetette\'teisogateMJkkért tmaMsaágunkit. KönOnettel tsrtosom a nagyilgoi tanlellgyelő inak, -aki a tanügy steréiry nipartmoaának mlködését méltatni a a n«gy kötöttség előtt elismertek nyflvinitsni kegyei toll. NagyUgos leeteHjiMli I MiJóu» érr# síelőit, tito •tok nrmttátf QDnépélyét tartottuk, mág ibból u időből mradott meg emlékrtrtemben i megnyitok ünnepeljen M ybafTf" mféseti imái ígéretem, bogy mindenben, amit egy, u Intését minden ügyit nhráa bordoxó ip>gatótél riváfatnak, mámithaluk reám! Bt Ttát Ragyügoa ürem, u en hitvtflás>m! Erre tettem takfit 26 írrel nerttt lelkin mélyében\' ba IriwgMt jMttem a léfolyt negyed-náiad tfagt nrioden pAlioatbant Etl at esküt megtartani a (afánttnk jó btroerü ueretétl kartársaim ri Intett maikáaságánl megmranl éi featortoni, törekedtem minden időben. Hogyan ttkertlit te elérnem, annak elbiriláiira nem MMkte magamat hivitoitnik; itonbia r apqodt (élekkel merem elmoedtni, bogy legjobb nmylaMéteri, lelkemnek leijei erejével lőre-kedtem esi ■ ott megvalóiltini. 8 biitoailhatom Ragytegodat, hogy mig eaak dobog saivem, ei « snst eakl fegja métáiul a jövöben li mflkö déSfllDűt. gfl—floatlni tartosom a tekintetei poigáraus-ler inak, rakattat a képviaalőtMtület mitekM tagjainak, kogy u ünnepélyen angjelinnl a bogy tekintetei polgérmeater ur engem, mint i rém negyedeaándoa polgárát, UtteMŐ máka-tiaban réntetenl mívm roll Minek lillftliam al, aádtea magú kormány kegyéből 25 irral eaeiött jgaggatóvi kioevefktem, uxal & sxiiiré ethátiroaiaaal taglaltam el aj illámmal, bogy itt élnem, halnom keQ. Még inkább gyökeret vart lelkemben « a meggyőaődéi, amidőn e ram polgáréinak jóakaratú ilnwgaláaéhan rteieallt uerény munkisaigoni Örömöm kaiybébe — mii tágadián) — árömcsöpp gyanánt «olgil, bogy a tanintézet, amily ngyedasáudoe. Uonálléseilatt feladatát derekaaaa nngoldotu i amely tforaaág egyik legnépeeebb tanintéséte volt, oegyedstán-doa pályafutásával megnünt i eaák vesére ma* radt m«g megtépett, de becsülettel megflrxött üsstijivál. De neot a maggyötődéeem, hogy u likáig in. cin niradhat ■ jőni log mihamarabb egy new jörö, amely vima lógja illlikai ast u iskolát, mely ellő eofban hlvatatt a haaáaak értelmei polgárokat aevaloL Reá ssolgált erre vénásak polgáraága, ánriy a tanügy oltárára mindenkor uiveeen neghoita a haladó kor követette ildoaalot. Köaienetem Öleti tá\|g a kereekedő lanooc-ilkok lék. felügyelő bitót taégát, bogy irányomba!, .mim a tanundakdáuk éveken kentek volt igugatója i jelenleg is umittia iránt, « alkatomul .la jóindulilinik kilefestet adni tevai volt ■ » - » PAgadják bálás kőasőnetenel a lek. kmake-delmi kör, a tik. tüsoltó egyertlet, agy aa Iparoa iQak egyesülete, hagy aaarény tagjakál negyeduissdoa jubileumi alkalmával kQkiSUaé^-lag megtisslelni es jóakaratú kiváaatakkal elbal-motni sxiveskedtsk. I Kőuöoetet mondok at alanl Iskola igen liaa-telt tantestületének, bogy ai ünnepély alkalmából engem sierencse-klvánalával mtgiisstelni ssives volt Megemliketéslk annyival inkákk kedves előlien; mert a tanlaatftiet nem egy tagjáhoi régi baráti kOtalék ÍOa, akikkai már wgyedaiánídi nalgálon váróénak tanlgféi. Kőeaőaetlel lartoaom i vármegye teáitólas-tüleléuek, bogy a mai napon UMőtUteite magjelenni a a virmegyei taaitóteetflM káréban.M* lalatt mnnká tegriant néilalai tevee nőit Jól tek • mgliaitiltette a véntigve taaitimtUna réaxéről; mert üKai\' egykííorrott eeael egyeiülettel. Ott álltán agykor, teot kasáé tanító, telve reméoyqyel te Mkeeedéoool bőMjé nél: koam időn kereastfll voltán kagyn buai-mukból annak etnOke te na, nidfiae kő bar. cosok kőié ssegődlem, ami a muoagó saerilet-lel csüngők rajta, mim édei enys drágs gyermekén. Ragankodjunk is igyaaálatlalhőa; mert ia van alaő sorbsn hántva fokoani twsnflak a teitflleli anllénet, u Isntini, ímeiyre magattloiUüvráiuok célludalwlelOllésónél oly aagy* mértékben itőliégáilk niV Hálával és kőeaőneilei UtCte Önöknek, kedvei kart inain, akikkél a lefoíyt alau egylitmlkidni megimlikeiisQvért te irányomban tanúsított gyengéd igyeinükirt, aneiylyel mig agy léaal kortM neralatlknek Oly meghaló ÚQeateét adták, nte réuről kadvii és felejthetetlen emlékkel ajándékoatik meg est á lértnt, akinek minden időben i^ad&ii tőiakviae volt egyeaM émta SS érdemlő OtekW^SuS séidteaMsfl mértékben kivaaai a u elért rterákkw Onők iráqyibaa a hála hogy Onők hoasa igyBUs alte nmeaák ai ieneretekatl ifiakre biiott nővesáékak\' ogy kifocteteli kéL tetet iTlenirte vaitáaae éa hitein ssoigéltak mindenkor a m4Mkte aák, tetei attt tartva, bcnr sut IfiMágteka poaata aö és telelem, ka érttetik eHenkeanek IgyUmatetéaebíktet, áa teékVlaite munkiaaigébóL leikUimtfétet poakMaéglkál telrt» letten én niadis időben* Wtniitel l igyittea munkálkodásunk n^t—á óhajtoü gvMkaH Midőn ajbél «agkő«őoön iilinilalhl. ana kérem Oaökn, ktef vÍMMl MakápteaA ■ B«aiiteéaMl -t- ——--1 ailmiá hl l^atoriáÉá^m ^yunoavot n iinmi hvvww iywi jóvéksa ia hmlisunkat bMOtesit Végfii őnákhői akikbes telte eW eerbea kdtstt eateaatelppa, akik ia mai nspoa eti teli ste—al mjkagyél Uk, hegy aaaretellkeas UpaM érának-kori lana#ak Marában. Kadvae áMm* ■■■I nart el léeyenen keigawllák,J aa a anralet, ately gyarmki atUWte irányomban angdobogtelá, aem-hakél \' hanen él ariritina na k éai éwei eaeiőU telt vlgteKIhn, teritete •ereglének. k» Idő lebee npliteit nkaaeni tes, mmt a mai aMia iyitiHri teMMl IQa arivte Mteatfteén Magját astetal, Mate k \'lijéa te tagadna Oa _____ tea, anftn ■ lnhillnijÉkte ^itf n wahnáaa, hegv káriuan HgateM egy maki tőét ette, arra kértem ételei, i\' éves leanállteiaak\'magamapliaaiMPteM ebben a megtissteltetisben. Rá péM\|<e l "" " tel m teot, Ü BaBm iatekes»e á teltei jdíjeeek M nyagvá btey ipjáhoi, da nem tudott wabadúlni a litanáayiól, J»y érate fogta H, nini m ilmodót, ki IhUsőI <W tntáaaak ered, a Mka négie iorftOB cwk egy helyen lapoa. — Féte tőlem tertn? kérté u Idegen. \'Krteke csak a lejéről lekapni bábos kendővel btbrtlt, áe nem bárt asólni. , ~ li járatban vagy itt lelkem? - Kire vlfteT — fides ipámra, fi a korcsma-be jántra mulatott — Astán hm Imi kgkőteabb, kii jóaaá. fteif — Jaj Iateaen, nagy pőre vte as édes apásnak. Tatsaik todni, ai a eaál tedó, m aa ireadáa. — Ügy Ignést kérem, h^y * reu •Aa idtgaa köabevágott - Ro, akkor riaaeank ri biróiághoa, kogy al ae kánatekl 18 a ielal ember meaolyogva ott hagyta Kmttát Erteké még akkor k látta, mikor már eklat a sokaságban. Fehér a arca, fekete a saeme te leketi uri ruha rajta. Ilyen teépet, ilyen dácg Ujat nét soka ana látott Riacs la több Ilyen a kerek MMOa. Kondor Pril a ragyavert inávil, ó. be swnivé olvadt Hmm egyieerrs nlrecskéjében. fttara nég hingsott teltéban Mit ls nóndoU t Hiteinik a ílféteghBi lm, «... fuy béna-Wákaa majdnem teegfeledkeiett rák. Pedig mit MMI jér a mra. Hátha mtr el ts ktettek t Be-ateladi te Uf)a i#t "SS, Ssopó aljárásbiró ur kxohtjában már végsl értik I iárgyaláaok; cnk egy két prtkitor fnt-bároaoH ki és ka a hivatake Mviaégekben, hogy a tárgya\'ári jegyiőkönyvre a kalő bélyeget tá- ti i coeadwég meglepte Ágoston gsxdát, midőn Ertekével belépett u iimeretM toraim, . — Elkteiflok volna ? I Hm I Hm I mormogi i kiaaé élénkebben vfiogUtiőMn nemei. — Jgj atyái, rivalt rájuk a nagy bajusaos iiolgi, későn irkteik. Anakácteági iléletkivan mondva. — Há\'sien ut mondla, rá irtok délig, sőt délül inra bktalott — Hja alyal, de a törvényéé időben megkell én aattt jelenni éi rtrikoanl türeleamel — De már asért eaaa bemegyünk, mö\'l u öreg i awgévsl, rántotta Emikét,\'aki agy meglapult, mint egy megriiutott kia galamb. Aláialoasa, éevett kalappal kapogtatt n aljá-rtebiró íjtijin.\' — Lehet! baagsott éremén, > Kriaika agy érette, bogy om ily ayijas éa olvadékony, mint aaé l kád ver latol aré — Könyörgök iMisn, he vagyunk idéave — Kelmed, jé ember, ilkéaeU, nyolc érára vált beidéave, a polgári perreodtartái 111. inkám értelmében nél \|Mt árét vérakostaak, varyii 10 érálgi de ialvM nem jelent meg, el-Itriteleti. A kántor uram pedig aat mondotta, bogy ráérte dl Mg. - — Miskor kegte olyan embert kérdataan, a ki ért áranwekeűateMMMNMl aiteteM^MHteMÉHHr- eaeu nQanéi, aki Mg éeákk matek. Hála at\' QteiaiMlMk hegy anftesm tesgadie te a aspet te«kil9 nkca láthatom őelkat Métemani IteMMMft •MrtttÉcoft éa Iámra, atedla aamm tevők ama klkteág >atea teteHüjt adoaaéayukkk napihteyl trttsk antel ai tétetnél, ahol eisö kiképeateásfiket ay hegy ígiialkn teliéi Kmnayfcat toljtetotHk nykeri -togaéteutol/magam * ryaaen nevemre tett akpiMl}te\' 100 írttal hoaskárakk. VégM nidöa öaőkoak ajhól <1 — Mondtam, ngy-e, ott könnyéivé Eraalka, hagy hkl lihnkinliin natew\'i a mi kin lórink olyan buta, hogytotk te bkaim teje. - Haigatel nóW rá Agonoe, Ua» asaak^ hegyM bajosan \'teteodáaak Jobhaa %ImÉ értek éa u meg épen déktásn\'Mttetett. Akás meg knee annak a aridéaak tgy máknaBMnryi igaaa,....., matossaiW ma Hf\'HHélM., nátssor let ehetem rá a kitek..... mgátt raateni... — \'Re teteQm Pmi ilani te, kntem.it gHaea i baján, a muftin nég letet, teSLte sljártsbiró v. Aston jigyagkőnyvka vtete vMk a megjelenésükről sxók lényllák. - Most nem érek iá, noaÉ jéjjöo ei krimi máskor, ée napon be\'fl, mart magánk ■ lemmel kall élnie, vagyia igaanlate" te. radt él á IMi/alteM, ■egektekválják. Mfl volt ml teaaiOk, m^káalónték akkmam kegy te jóakaratot, i Agókaa aram — aljárásbiró ar k nritgn 1nln rik boa kéasált u ígyével. jéletet, J sértette Őt, hogy ki nem kmMitek nak) Ro de semmi, goedoka - kTttt tea2a JM tártvaláaaál, s ha u tgy vádam am \' majd nyélbe Ilka éa a dolgot 1 Megint caak a nür aagy iNtea loráakak, JéMekte aa jé HaiMMil saakte tegy vakmi védet keauanrijá\'Joa. _— I Lti ni at j— — M tette team teSmkTi Nagy-Kanisas vaaárnap Zala M. Mim. (4. Up.) 1198. Jol.ua hó 10-fn k dok nemesszivü elhatározásukért él tanítványi \' autstettknek iiv fénye megnyilatkozásiért, tere \' "kérem Goőket, hogy est u őeninie ragaszkodást ast a fond mmtil* tártuk meg uámomn-4 jővöbin k Biztodthalom önöket, hogy valamint addig, ugy a jövőben ia gondolatban Vei dk fo-•-gokieonij Velük együU ürülök elért ákereikeo, áamztosom mindenkor a aon állal reéjok mért bejeflaek etvimiéeébeo. <" Még egyaaer fopdják egyenkint da összeses hiláe könöoetemet da záradékul kiiltank egy mint, m lélekkelt Éljen a Hau! Éljen KMtyl II R I Z. g - SmOjI kir. SsaAy Sándor lapunk felelői szerkesztője, több heti beteg* sagéből felgyógyulván^.^ lap vezetését Rtt—ftld Lajos kollegánktól a mai számmal itegtta. Ml L-- P\| ■<—OM nwmaik. MM bO JWBOm. t OUniVTAiVDwyi ZM. sx. I ...■li bOSIH\' gyalogul draagyit a helybeit 10. honvéd gyalogearsá 1 záasióe Íjának parancsnokává ne nafet kl ff i hám már il-is-fagfeKn áHomiajl l ya^raap, rtálntén — MAnnaoAg. 8km Tivadar, a nagykani-aaai Strem la Klein nagykereskedő cég beltagja, ma vaaáiwp veseti oltárhoa Eb*ipanger Herzaina Uaaaáaooyt, flwywyr Lipót kirukedő leányát, Tanaién. — Ilamili A zalaegeruegi pénzügy-iprplllrtg Boüf L Ferenc da Monda Alajoa gyakornok jriókeket díjtalan adóhivatali gyakor-aokokká nevezte U. ...... ■ .-,- . -StjngyaAs Majthényi, keeaelleOkii éa hmneri Mifáhyi Sándor Zak-Egermgeo a 7. koovédhuszár ezredben téoyleges szolgálstot levő hadnagy, eljegyezte bessenye la velikei özv. &Ma Sindorné leinyit: Jfanahi kisasszonyt, Triaiimteikilyni. Tamplammeateléa. Balaíon-Edtricten mait hó ft-áa aaantalte fel Dm Ferenc dr. kaaatheiyi apitplábinoe as qjonnan épült taaa-piomot nagy ünnepélreaséggeL Ez alkalomból flprliiiM a Mnyinan faJnkból éa Tapolcáról fe ankan megjeleltek. A templomazentelée ntán a aimee vitai vendégszereiö házs várta IrttaH ilafokkal u mi vendégeket. . — CydnaMr. flrnapuyar Lipót, kir. karee-kadetet tsaácaoat la köatiestslett easlidját váratlaaal mély ia lanjti gyász érte. Ne\|e, ssi). Wmm Ssidónis, folyó hó 7-én Bécsben, hová beteg áfa aayját Wetss Haaóná úrnőt kisárts, ■lénOftáii követ kánkében fia. Braö karjai kőst klrtáln tlbanyt Ebontpongtr Lipótaéval nemcaak kanak egyik teakölt azelíemü, kitalálóéin tagja ssáll sírba, hanem a női erények pedig ast tartja a közmondás, hogy az qj i jól seper. bariké mivé nagyol dobbant. As a kedvei, fehftbatitfea alak fnfott al asamei előtt. — dl jó Imi, kiáltott fel örtmmel. V Hogy kivják, hol lakik ? dönnyögé az ím. — Szépiáky Pálnak hívják, a kertéaz- utcában ui Szépiák y ia, Pali ia, gondolá Erzsike. Caak azdrt n gondol többé irra a csal Kondor Palin. As atoa megeredt pergő nyelve, tele beezüte u őrig fajit, hogy mégii jobb igy, mint amúgy, megléiu, szerencsésebb vége len a pörnek. Es alatt u ügyvéd lakásához értek. Erzsike ■in mindig jobou éa jobban dobogott Ctekagyan es as. Fényű aranyoaott betűkkel van kürn a házra: Sséplsky Pál köz- é« váltó BaiápUk. " A fehér oszlopos, ziiluziinyi téglával kim-kott pitvarban meghúzódtak félénken, ugy tias-teaaéggat. \' Jfiriki zzemei élénken fürkésztek valakit Dé m jött Dám kilépett egy oeiau Balal uaooy, ■záp vfláatíkák pongyolában. ■i- Üljenek caak le oda a Ideára, biztali őket TéftüffT**^ egy kimé, mindjárt iU lesz u Emiki awalagóroll a lalban, adatba el-veuletti volna a léidet liba alatt Aztán lassan lebocaitkoaoU a fosán. Szeme meglelt köoyayel adataképe ia, kjbm a gyermeki-, hitvasi- éa ■zUOi szintet nagy harmóniában öleik eitek. Mint anya rajongó mretettri csüngött asép tehetségű fiain ée életének lagssenUhb leJadatá nak tekinti, hogy dirék, baasnoa polgároka neve(jen a hasának belöllk éa ahhefi törekvését siker ia koronázta. Mint hitves, bnagó tii volt a közügyek térin nagy tevékenységet kifejté férjének, mint gyermek, nem iimert kedvesebbet, mint édes anyja közelét A gyermeki saentet ezea tésykedése alatt érte alól n kérlelhető!Un halál, iltaiáau részvétet keltve viroeunkkea. — Ai Iir. jótékony Nőegylet mely 17 évea áit salot válasstmányi tagját tiutrlte, szombatos délelőtt válaaztaainyi ülést (ártott éa migAllapi-lotta, miképea Ad gyászának kifijuéet Több gyásslobogó hirdeti a derék arod etbnsytAt, mely rOt a család a kővetkező jeleatéet adta ki „Ebanspanger Lipót áa fiai: Eraí da Oáu iái-dalom ée báaatielt esiweJ jelentik agy a magas, mint sz alul irt rokonok uvékea forrón-ezereiett felejthetetlen neje, illetve édee anyjuk Ebenspan-Lipótné asül. Wriss Ssidoaia úrnőnek folyó 7 én ma 7 rtrikoi iflritl suaratMa slíi, ének 46 ik éa boldog báuHágáuk 80-ik évébea, Bécsben történi gyásaoe ilbanyUt. A drága halott lőldi maradványai folyó ké 10-áo, A órakor fognak. a gyáu-hAsból a helybeli isr. sirkerthra örök nyugalomra helyestetnl. Nagy-Kanizsán, 1896. jnliu 8-án. Áldás u béke drága halottunk hamvaira I Özvegy Wet«s Manóné ízül. őlau Mina édes aayis. Weiaz Henrikné ízűi. Praaaburger OttUia Politúr Ignáoai szül. Ebenipsnger Fáni atear-női. Weiee Henrik Ivére. Ebenspanger Cm, Politúr Igaáo lógorai." — OaedAa oneUeMlelálkeeAa. A .Zalai Kitlöny" roazsaksrstnak tudja be, hogy u évben, moit már másodízben lepleztünk le oly irodalmi vi ma él élt lapjáná\', melyet minden loUlonafo embernek kell, hogy eot^jan. — Mi jól Inmok, bogy a ,Zski Kőslőny^ ezekben a plágiumokban egy euppet sem kibAi ép célunk korAntum vo l at, hogy a izetkeiitOaigit i közönség nemében diukreditÜjuk. Az iroMmi limtewág azonban kötéleeeégünkké tusi az irodalomba való ilyenta betolakodést minden időbea meggátolni. — lagraklaiöUt HM)átaaM. Kabos Jenő ur nyilatkozott Jól tette. Elismeri, hogy plagizált, bár ő ezt ugy-nevezi, hogy cikkjének alapjául szolgált a forrás: Emtrson munkája, de a mi igazság-érzetflnk fogyatékosságára hivatkozott, midőn elhallgattuk ast, a mi a plagizált cikkben az ő sajátja Mi készséggel nelyt adunk kívánságának: és hozzuk a nevezett cikkéből mindazt, a mit 6 irt íme: .Nem folytatom tovább; olyan kor gyermekei vagyunk, a melyben s szabadság, fBg» get lenség áa önállóeég ezer bilineeoul van a lát kérdéseihez láncokra. Nem lehetünk többé a nemzet IákJyávivőt, .mert a nemset rág elfordult tőlünk, de nem lehetünk még caak asó-zzólói Mm s legjelentéktelenebb flgynek aem, mert aanki aem blu u irók, külOnöeen s hírlapírók önzetlenségében. ................. A nagy római nemaat egyik vezérsseUeme, Vergiliu, ha letekintene a ma-, guságoe menvből ál lilni est a felfordult vi-ugot, elmondani u Íróról moat, unit annak Idáján Hektorról irt: J „Heu mihi\' qualii arat; quantum mutatna ab ilfo Hecloro." Ennyi ar egész. Ezt 0 irta. Ezek után pedig késziéggel elhisstQk, bogy inkább szeretne mindenkor Emenon szellemével találkozni, mint a miénkkel. — Tiz Hla-KaalosAm. Kedden déluUn Ctondor Jánoe pajtája klgyuladt Kia-Kanizaán. As erőa szél s felcsapó lingokkal gyorun a asomazétjoa házak melléképületeire rohant, min A tűzellóeág megérkezett, hArom négy hAznAl égett már agyúim. A tűzoltók embeneiatti mankAi rejtettek ki, hogy a veszedelmet tovatarjedéeáháa megakadályozűk. Pokoli kOaég uralkodott a vcasály színhelyén, és igy u erősen fenyegetett bAaak eeak nehezen voltak védhetők. Egyik helyen egy katalmu mimikául lángjai nyaldoalAk a taü-kat nemben ezzel több Olfe gyuladt ki hirtelen, éa in a két tBz közöli folyt urioyin, dé áfet-veuálylyel u oltás. A dilalötli eső unyin ka-b Ötöt ti a levegőt, hogy a röpködd tflsn tnkőkat aagilmL %en ukák aaimén yébkánt bema •oiber- jővö hó 7n nagy ayin mawtsagot .Polgárt Egytit. kerihilyiaágibea. A jövedelmét a dalárda alap javin for- ma vihette lovi u «ds uái éi igy mdiMa^u nin károktól mentette sm\| Kia-EaaiaaiL A n» tiri munkálatok kdNi gionaa oaaáopMa paran-csait franc Lajos, ki gyakorlott miaamnl anaanal magiitta hol lűvutedateeeebb i ttz, A mméd tüsoltók Qrinfdd Jéeuf IflpsnsnuBkNI mir a restéiy alaő negyedórájában Atjöttek derekai munkAt rásütik. A 48u kivonultak. - A kfekarteufek eg tattik is alkalnm—I, kogy tarják, mi aa kariti köteleaeég. Kötééei keüeU emberakst • nivatytyuhoz fogdosni, sM kflsvstfea a kartik alatt aMi kátuU feaényfoi a tftstü, nfoki nyugodun kassáit ri^jAa Ast iMtjik, hagy u s valaki egy vinri képrinlfl volt. A tAsmagá-latot zzsrdán ddfetta eltettik ml eka nem nft kinyomozható. Eldgett agy lakdhás, négy miké-épület, kdt darab — liamnarha kát amu, tAfcb ne kér aMna, ds kildnhla gasd irtgl msáls a kár körülbelül 9800 irt, melyük i.igyohk ráua hfo-lomtn voh. _ — Táeeaaalnlnde it Mtifdmr nnnllilfoif offttUü jövő hó 7-én nagy nyári rendű i bevdtifek dfajik. lalil s Implamku. á mura ul-mirtooi róm. kalh. tampiombsn a vaaárnapt tisztelet ÜB1 ZtaUk Ferencné koldtm-aaazony hirtelen roemnl felt U flamiaiitt; ikitts-leoül vitték ki a fnglomhól — A ■eleiemi aedltk lelni\|l»<ae Mm fooom wudlfoéM a IsJnéesaMŰéks nftlt iSit - meedl a fiHdmivilfoigvi mimutsr a alt évi oktéter hé 11-éa Cnia if\|w tartott azölőszati énekealetaa. A elaiiiklr eun Ígéretéi telt követte. A talajvtegálatot folyó ári aaAjw hó 8-tól jnniu hé lMk napjáig Jftigafliaéi Károly asólőerati ée lutrim\'1 teUgyeló >eaetis* eleit kereesttlvl\'léfc e s vtaagAló gulagmk a helyszínén aazközölt 8 heti fcnáaAgo* meaka eredményeit jmntu hó It-ik untáig faUotfoe-váa, mnakilateik mdménydrOl jiliatlit fattak falfllvizegálai mkőillién e mtaiaiter Által leikért báró Wiámh Bála v. k. L laaéasea, koronaőrnek, a ki a iettlvisagálakot E^alhraahi Károly löMigyelö, dr. akisig* Tamée auéity-geolog, Trriti Pétsr ás fle aíifaé\| Bsutt nr« geologok, Rác 8Aador köapoati eadlflautl felagyaid, Vétérkdfi Béla ftnadiházi tag, u í ruli a aaófőottvsny riasvéaytámlit eíaöke, 7kAi« Mihály jóeaágígauató, Ifimj Firiaa, ftéén haffw Sándor él rtrtéa Jetid uBdauti feHgy»-lők társaságábss jaaiu bó 99 éa Almáéi, vau-prémmegyet község anOWhaa kénéit te meg. A bizottságot Almádiban ár. Jaahmiá LAaaie grót vármegyénk föapAnis fogadta, a ki uetAa szintén a binttugbos mUakonatt Jaaiu bd 2»-én a bizottság a helymtti IsIA vizsgálatét Balaton-Füredig, 80-áa innen Badacsonyig, jathm bó 1-An pedig mdneunyikan Mwée be * agpap délatéa a .Kelen* gOshajéval Keaalhalm IfAa-astl. Jnllua »lkán a KautVy vidéki saóldket tekintene mag a biaeHeig a Ma delslAM 10 ónkor a vármegye Mdhfeieknui • a halaién-parti uflUbirtnkmág felulétáku mliHidást tartott, melyei biró ftadvánaaky Béla knwnair visagálatok eredmtayit laltOatelö ulnal baasédul nyilait mu. saaly ntin Tntts Péter séofogaa a latijilsuilalnk ■edmáni««8l, Eaari-breoht Károly föfeltgyelö a gyakaHati eedld-müveliaről, ftie Sándor köspoatl felügyelő n kisbirtokosok rémire mOkaégu eltviayok terme-léaáröl, Kövaaey Feretw a aiánklaigukiid tafejnk-ril él Migéoey-Dfeta Bindw tfyemtt tanár a szőlők goasbibetsgUgetról tartottak gyakarlalUag ia bemaiatott igu taanfeágu aliaáiat Ai al> adiaokoa rásitvettak: Kémekért K»s Pál Wd-miveleei állsautkar, grót Fwtetiee Tauilá Ur. %ohtrnekmwnrt dr. Jankeefok Uaeté mM tőtepáa, Ceertán Károly alispás, Bogy a v nrazággválási kápvtuM, gróf Baltkyáey Knaő ás Jozeaf, báró PaieAay Qdaa. Játékeayság atemimyr Lfoil kk. kanak. tanAem ngy levél ktaámebu 100 IHst küidOtt Bmuek Wgmud dnak, az Jm. mm-•gylrt" élnöktaak, aegy ast telketatlu ufe temeMu aapiAa a helybeli mgáav uidók kösiu esiveakedjék kiosztani. - A lárbiiakréL Lapnak mpMsö aaA-mában a kösgylléai jelűién alapjáa meginak, kegy táuyaluok folyank u irtat, vajjen a Magyar AltaUmot Ifililul kebelébu aakalá Oriidfm IBrááiet ITIi11liiall nilfi nem^lenna hajlandó a KaaiuAa lotuheadi tárháuknl isfot- Nagy-Kannaa vasárnap Zala 56 Mán {§. lap.) 1 lltr jniiaa hé 104a kMW IiIiimH 4-Jánvéaynik, vaJarnia! aa érdikilt kürök bi.onykra njviaaa tofják ludast hogy alapot kiitta vau arra hogy a iintioilitoM tlMái lógja a lárMaakat Nagj-Kamatán léte alttai. JCa Btybro KiUnyi Ható, a> OraaftgM Tarbatik Résavénytanmaaiának igazgatóia a ■apók kan vámunkban idöiótt ót a tár hátik ig«tmtójivtl tatiáe-kotatokat Folytatott, t nélkül —onbaa, hogy már döntesre ktrflit volt t dolog; de a Megállapodások u\'án itél»e, butosra vehető, hogy a Nagyks>i<<»aiTárbásak Réuvénytari»«ága mint ilyen l«a log (nmaradut, kanna a kani-taai tárhátak aa Ortttgo-j Tarbáuk Réstvéoy. láraaaáfla OtJ körébe fogaik belevoaatni. — flf kt ■éntrts. Igy ataaéar oalád Megdöbbentő Kserencaétlensertről todoait bennünket timtfi levelnöak. Kit Fersee ét neje Oraa Roaalia ekeméi teknői-eigAayok L hó 8-án Sümegre jöttek a máto»p ai«f tartandó orezágo váatrrt. Ú\'kózben gombát saedetettek, Mea&löt-tók ét a leijobb étvágygyal elfogyaulották. Da aaerencé\'lentégükre, mert a gombák mérjelek Toltak. Nagy nebstoa bevánitorogtak még öu-megfi, > ligküaiUbbi háako«, hot a lóri oiak-haaar ralyo* kínok kösi meghalt. Kövitii öt Másokárm neje w ajialelba, ki asiaén a Mérvet gomba áldozatává letf. Uoltietnket benállitoi-ták a tCmegi kórfaáaba, a bol felboneo iák éa koaatatállák, hogy osakagyaa gomba-mérgtaéi aaete torog iian. — Kii asteáiek, ki nlntón eveit a gombából, Hindin orvosi aegély ellenére BMMt a halállal vivődik. — Itfille • bika. StSk Károly felaó-mándi koésit a szarvasmarhák bekerített helyén keresztül stáilitotta as Kwrkaastfl hnetak. Stillis Fii ibs, BakM. Uim WjM sáaak kivinsáfiaak. ön mhmm ktUUt toaakuk toáMtájt 4a \'a laanMnW >1 email Is imán livihilik Máásttáaát kS. sdlták. flIlMlnai akMs km, «M litW)i» Utak fsaik-sléja tji—k shgnrisMk kik. Istsabwg m —ismtli. kegy euk Mit vöt káaáaál eüaár Ms, lant. — BfJ taMeltfekaak lijttk. saaktak - p-"—-\' \'- far " \' tt \' ii 11 — —-ailkaljak. 9. «. ««t láriSk ■éaMtk r. B. tststasTrinU.. MtUft tmk m fllkaat mM M Un naáka kanak srinátM, Bab. A kárt Mnkst \|NMUr> tltak. Tiiin\'tí T» n»«k nfj tara, la kapjak elnaaai k»ám kis Imiit, ■ulflaaSk. Wma IM vabank, ka kár-Mlbw U k Illánk toráéi. WiMsá. «. J. aSM.«kál\|. MNW istaMak. ánatlllly. Hat alasgikkis már kátfi éHmti Csllártlkáa kiMik. Oértakt. NYlLTTfiR.) FoÉklja 55 btá S M 18 krig aMaeuktet — jafáal, <WmI stk h«tkkk ■lattsatsk ál salatkkM, valaMtl Uuto, fekár és satasa ■s—stire wlyea tf krtál 14 H IS kHt ■Kiwklnt — a haéitatSMkk asdvis, Min to alstáMlbu, rHvat-fmswllkiik tártakét k HmmMm nltalu káa> koa aáUHva — Mltláktl m% ■ Isti fii SbMS ial klMUwk, f r hely illaaatbaa, mikor a kprtát tolóját viwaaekarta yeaoi, a bennlivö bika aekiroatott, lilóklalte. A uereno»étien emberi magaaaa lelröpititie a levegőbe és Mikor oyögve leeiett, agyon ti posta, agy, boty osak bolt tarts Maradt ott. Fi\'itégé gáról és kis tymnekáröl 8mM litjos siolgalat-adó goodoikodni tng. .— Malméaaaá AUA-l «m4vAm. Alaó> Lendván ss idö nerint Jttunttky Dexaö amn-igasgató \'28 tagból álló jól saarvasaH társulata működik. Eddig előadásra kerültek: Négy árnak, Váljunk el, Karead a\' nived, Niobe, Folt, a mely tintit. A város köiőniége s tártu-latot eléggé pártolja, a mire rá is nolfál Jaaseoasky, mart mindé t elkövet, hogy s közönség telszéét megnyerje. — tiyéiyistrlár Cmbrenéskti. Ciab-rendek kőztég, melynek kőtei 8Ó0Ü lakon rtn, már régóta azon fáradosik, hogy gyócyss»rtárt kapjon, de a balOgymiaintsr mindig alatatllotli ÜEHNEBERG Q, salyamgyiral (m. m klr. aávait niUiU), llptMáll (I) uraság izélját. Abban Murai bwiiala.«vi)^akáfwsi».MkMjH Kérdeuflk m«f • hiiiorroatl KRONDORFI SAVANYÚVÍZ mint 4QQOIR GYÓGYITAL minden hurutos bíitalmáknál legJabkaM sjáatva h^MŰk" IkiT^r^Tl\'VM .)A» » wvatkaskáaHtteHrtaem váM ah-^aMt István MÉ sümegi gyógysseránaek, hogy olt Bók-gyógvneriárt álllttanon tat. Egy év alatt kötaiaa a gyógyssertárat megoyiini éa áhos egy okleveln gyógyiseréu-iegédet alkalmasai, ellenkező aaet-ben ss eafsdsly a kinabott határidón tol hatá-lyál nmtL — Kerékpár. Bcjr MJaae* Jé karkna levé haaa«ait panmátlk kerékpár elsáá. lévibbM a lap ki aiéhivalalábas. - TMohilttar lUrlakn ajánlja awfát miat oki. kftliil és űfjM naaalroii. — Lakása: Honyady otout Iráiaty féla hál. A gabonaüztetrűl. Nagy-Kanina, 1898. jaliui IMn. A gibooiüzletben e héten kor\'átolt forgalom volt, éa változatlan árak mellett törtáalak tő* táaek. R pee néhány vagon 11 irt 60 krért keh sL tb BaL-StL-QyOfgy. Roasért jövő heti aksáliitAtra 7 Irt 60 kr. elérhető. , . . . . . ^T A bud» pesti Uesdélól ma érkssstt távirat sssriat a kéuárulUletbaa aailárd hangulat uralkodik. rtaná árikk: ó Bum bt ll.éO—60 , Bm H 7JÜ-70 < Tmfm , 680-60 M „ 160-80 nátarmássáakint kaaitni paritáanl. , riNOH /OOOOCXX iatpMlaHtoao* éa ktasa:- él rúLér, rf rMB ;;f,6 ilfB \| Q U { íj iMm pN ; 1 Hlj fc IB [ ® I ra m.\'l z Hirdetések felvétetnek FISCHEL FÜLÖP kOayvkefeshidáaákin laiyKaaiiiiá :xxxxxxxxxxxxxxi Iji44\|i8v«. tto—t\' f Hirdetmény. Nagy-Kanizsa Város r. tanácsa részérói ezzennel kdzhirré tétetik, hogy a hivaUlszolgák, erdö-őrök és randérOk részére u 1898-ik évre járó egyenruházati cikkek szállításának biztosítása tárgyában Í713 trt 80 kr. költségelőirányzattal a f. évi laliaa »«• mmpJáM 4 e. ÍO éraker a városkái tanácstermében szóbeli árlejtésael is össsekötött zárt írásbeli versenytárgyalás tog a megállapított minták, költségvetés éa feltételek alapján tartatni Ajánlatok külön teendők as Oasws fÖvegekre éa kolön aa éaanaa nihue-mflekre és egyébb cikkekre. As árlejtésen résztvevők tartoznak bánatpénz tejében a fiWagekm nézve ia firt 35 kr., a ruhanem Bekre éa egyébb fufaiarsláai cikkekre nézve pedig 133 frt 80 krt készpénsben vagy ovadékképes papírban, aéadag helybeli takarékpénztári betétkönyvben a szóbeli árlejtök as árlejtést vezető bisotisé^ kezéhez, a zárt Írásbeli ajánlatot tevék pedig ajánlataikhoz asellékelve letenni A zárt Írásbeli ajánlalak az árfejtési nap d. a. 10 órájáig vagyis az árlejtés megküzdéséig a v. iktatóba annál inkább beadandók, kezők figyelembe nem vétetnek. A rrinta-szövélek, kökségvetés éa árisjtéai Utételek a v. msirsiiiimrii a a órák alatt a v. WiaéfcMiiiiknil anrt a később ér- 11 tanácstaranbea a {\' betekinthet ök. \|1 P ... • A várni taaács. hivatalos ^^Nagy-Kanízséa, léfé. junius 14. NafHtufcwt. Zala flV oda (• lap) 1INI jaíios 8997/189* aa. »0-l Árverési hirdetmény. Aháirott kiküldött végrehajtó ax 1881. éri IX t e. tOt fa ártetaaében aaennel közhirrá teszi, hogy a akanhnal Ur. járáabtróaág 444498. ■ Kpdi állal Márkuaz Frigyéé régrehajló javára Kftan Ignác áa nqe aggyfcaniiaii lakosok ellen 94 fcl 68 kr. téka, ennek 1898. ér janoár hó 8. napáiéi aaámitando 6% kamatai áa addig öesse-aaa il fa 65 kr. perköltség követelés erejéig et-rendelt klltágrtáat rágrakajtáa alkalmával bíróilag feitltogialt éa 968 frtra beesűlt botorak ágynemöek, 19 kartt asztal, 100 kelti asák éa egyéb tárgyakbét álé iagáaágak ayttvánoe árvaréa ltján áaáatai> Haty áneréenek a 6887,1898. tf. kiküldetést Imiéi Tégláé loiytán a belyasinén, vagyie Nagy-Kanizsán, ss atperca lakásán leeodó awkaitéeére UK éri JmIIu hé 14-lk ■nyjé—k á a. i érája kgjiiHnill kMaadk a ahhoz a venni szándéko-^ g—nat aalf magjagjaáaaalktiaUÉl »a\|,l>ogy él áaéntatt i^áaágnkenen árverésen aa JJ8L évi LX. L c. VI. fa értelmében a legtöbbet igérfluak becaáran alul ia eladatni lógnak. Aa elárverezendő ingóságok vételára aa W§1. évi LX. I a. 108. fkán megállapított rákételek saanat la* kiáistanáff. Kelt Kagy-Kánissás, 1898. évi jnains84ik n BARTS GYÖRGY,_ Ur. bír. végrehsjtó Bntor-ela dás. Med. Dr. S. I öaterreicher alsó domborui orroa halála a özvegyének cfcOtoaéae folytán az öaazea bátorok tt. m : 6-német háló éa étkező-szoba, aalon-garnitura, zongora, rendelö-ezobo, vendégszoba, továbbá könyvek, orvom Bfltsenk, lif ianlr. tükrök, "képek stb. jotáiynaan eindafak Bövrbbet öav. dr.Oatgmiahami-BÜ AhéDlritf, Zala m. »» éirtiHa* Illírt tiiitaM, t töttlajtaoirt figyelmébe ajánlja gyártmányát az ELSŐ MAGYAR JUIUU1 ijítíliiu-jjír TATA-TÓVÁRO& A swbaáalsuaott IpMiaii, ngnrnUfc, UU-" ffimiti k ntfri áallataknál vagy ezek ktáaánál kivUéan alkalmas. * Ha áa fmmmmám, latosan mám mmmmm Uk, áateaaiwk, wgjÉlá sdtaaa^iaá, Um4ng da iiáfiHf iiliillir atkal—e, fmU fing áa M-Mhb aaaaaa anyag; Oi gywa áa a laM ipitkasáat randaaar. Wl-4 , ^ ■■■•Máa «ymU, épttáaz. EGTTIKCrít r A világhírű Steyeri íülftfrri/hím képylseeta éa raktára Nagy-Kanizsa, Csáktornya á« Zala lgarazeg tarllatáre: Unger Ullmann Eleknél V^Kanluin. Ajánlja áaaaa Muarelt rak térét kerékpánaib-kakbca Aa amerikai pnanmatik védő. anyag JgBffaLMwr raktára. IB—gaa^Woden karák-párnál, miután aaagek állal tá* madt lyukakat aaonnal beragaattja. líTA^r-ifjgptókék iipft ét tartre- Bécsi élet- és járadékbiztositó-intézet HIRDETMENY. ~r> ▲ ,JBéc«i élet. és jiradékbiftoaili intéaat" tisztelettel értefití bt<teei>e" feleit, hogy na 1891. évi kttlöa mérleg alapján aa általántia ajereaéay-határosntok érteim áh aa a Wyé évben kMbe«én karáé nyerem ényrészlet az évi tiszta díjnak 41%-át lead kij m»\'y nyerőmfoy folyó ért in ma hó 16-401 kezdve fog a jogoatdtakaak kifinafatnl. E»ea ayereményratletbm, maiy ■ Mart 8 évi ayli\'ást lithnak taljea nyareaanyan italé kát kepezi, mindazon 1896/86., 1888/89., 1891/91 áa 1894/96-tao gar«nÜró»oU ayeremáayjigaanlt-aággal kötött b:ttoaiia«ok ré-sesSmek, melyek a nyeremény kitárnátok áitetmákm an Máa nyvra-mányjofossliaJu Aa itleté faiab erről egyenkint láváikén ia értaniUetoak. Budapest, 1898. eyi juame hé. 194a. 21—1 „Bécnl életi- éa járaelékbisl#alté.iait«a«t\' —g/MamÉÍil fliklgnagltáaágé áeasnéárw kiállt, táaaa aa mar ár-lialmallil ái a aáltaaalaai aagr WEISER J. G. gazdasági gépgyár és vasöntödéje Nagy-Kanizsán. ---------rnéewánáee b—I a ■ "triBgW—bégpr^ \' lagyararazág lrgjobb amrvrtéggé^ m 2QlQ"Drill Ai traL ■agyar asiéetigl EgyaaUat által aa7 méén 4»kai ghbáraa raaéuitt aaaritkéit latágápyariaa/aa a vnalal agai, u iJlaal araayiranail áa &Mt7 uayt áákaaa árái ■sgtartaB iMgtpuntain a lanaáaá : ■ y laaarr imjátiaati (Maasásn kL Ajánlja axab kiváltható kapaoauklyókkal ellátott . lilU fe Kii a igyitaa a áa kátiaaa írll^lk, aa alkalaaakaiá fiaaa hhaaili tajiá. Ina utaialnUaakMk. ■áaagyefMk, éarááák la FaNÁMg i ti p^tyrlirtaiig fgyriaél iltpjátwlii JPlMMt JT" fillW egykerekű kézi répakapáié éi toitffvli eszközökre, melylya a r«gaka\|iá>ésnál éa tükéaaél Máé megtakarítás érheáé aL k\'tiaÉt- 21 Nyomatott Fmehel Fülöp laptnkiéowonnál Sngy.Ranianaa 1899. I Huszonötödik évfolyam. 56. szám. Vli illi l\|ll I imiilff A «MMMW UMtMfw-UMli á-ááat mm. !4a Marii a bp aW Main #A LA MMlk 0 M — ka. tlMHIl. HeÉÉÉM»l« MMk Mar. Politikai lap. Uqjámk IA8MAIIZSÁI heíeokto! káüzv: vuirnap és ciitírtékói. sLóraami sasa ■ »aa lm tt Ornai tgr Kfiimr ib M kapna. 11 itantl ÍCnKíÜ NÉ >> 1 >— Mtataa >11. .«a MwmbmOMI tvMHWt aMik iNpARt ÉMNRI InwaMlntatatataK Nagy-Kani&a. 1898. Feiefós szerkeszK: SZALAT SÉMI Csütörtök, julins 11 Egységes jogosítás. iskolában ezt megtalálják a tanalók, annak (N. A) A mint az évek tebek, a tintái " ^^^ "j^6 • pfliáaA ia gg^ frMrrhhA krrrtm r°!° egytalg , , ,, 1 Wimi ti anyagi kfrttfsrir milkél athaifl \'" * * »érdekttebh> ^fT I különböző iskolák emberei most mbndon iskolájukat, mert aszal ssoral háttérbe n tanítás ügye^sem. Csáky miniszter dobta az «akoiailarcok ^,erti>etik a közé as egységes középiskola eszméjét és]" TOOíák d rrmUkakHz általános amig aakettertek, tárgyalgattak, cikkeket éa " brozsarákat ingattak az érdekek, tanárok s Legszebb bisoayitéka ennek a taaitó-amng a gimnázium éa reaiiskola"polgáritanárokjavaslata Ók ugyanis a tanitó-házaaaága körül falyt a vita, as egységes képzőket agy akarják átalakítani, bogy a középiskola fogalmái felcserélték as egységen i °ágy kőséponstályra szervesett négy évet jogosítás esaség&db Ma tehát as egységes képző dvégzéee után a tanuló előbb érett. japmítáe a bangTaffx címe a szervezed j »ági vizsgálatot tegyen, a mety caak aa át kérdés kőrtlfolyó harcnak. - talánoa műveltséget igazoljaénazegyetemre Síjitikgro változása ez a különböző fel- j képesítsen. Eizria bim>kvnynyal ideígieaes fogásoknak. Amíg az egységes iskolázást! alkalmazásban egy-két évig tanítson a jelölt hogy ebből elég müveit ifjúság kerftfjőo ki s ha egy évvel hamarabb véges as £§B, mint a gímnáriirmbaa vagy reálboa, íhitt» nos tárgyalták, addig oly erősen védte nundenik fél a maga iskoláját és oly erővel igyekezett a latin £s reáliskola egymás között a vá-iaatft wrnalalrat megtalálni, hogy az agfsfi-gesités cégére alatt a disparáció gy özedd-tmshedett. És most. mint u ügyes hadvezér, más oldaltól támadott as eüeafíL Az egy-ségesitén emberei belátták, hogy végre is nem az eszköz a lényeges, hántat oB. A cSja pedig minden középfoka iskolának az ákaiáaos mű veltség megadása, tehát a melyik s akkor jejentkesaék képesítő vizsgálatra, a mely alkalommal csak az elméleti és gyakorlati pedagógiából vüagálja meg valamely orsz^oe vizsgáló h^fttrig. .. Ezzel tehát az egység ea jogosítása bizonyítványt ki tndfák adni a tanító képzők is. A polgári iskolák fejlődésének sem áll semmi as útjába. Hegy aj körép-; iskola lesz belök, az is nyereség, mert] végre erre a szükség . van. A bétoaztályu j polgári iskola tanterve elég biztosíték arra,] mert es az igfcola aak egyetlenegy idegen nyelvnek a nyűgét érzi, Es ha akár a Imin, akár a francia nyelv óráit loro^k a mái két középiskola össam óráiból, a az évi külöoböset bizony ki fog telni ebb. A polgáriskolai tanárok a végső bia»> nyítványokat még bob merik érattségiadí nevetni, nyilván alléi Mkaek, bogy anal a mán két körépiakola embereit kikrijákaugak ellen. A min tartrr azonbnn már azt moada, hogy a középigkolai kérdéseketa \| iIgái Muhi nélkül megoldani nem tadja. Dne tehát, a miniszter már belátta, begy -ez- is höeéptsfcola, hogy nem az iskola ciaie adja meg a jelleget és ktpeailéi értékét, haoem as iokolábaa végzett manfca. magérit ax az egységes jogosítás keretébe bele tartasit a polgári iskola is. Ennek még egy nagy akadálya vaa 4a es n pedagógiám, melynek polgártakolm tanárképzőében osztogatta oklevelek tad. mányos értéke nemfiti meg azt a mértéket, amelyet az egyetemi képesítés nyújt. Est mm TÁRCA. A kántorok gyermekei Irta :,lerMy bsballa Zeőagés-boogás van Igsz András fairt araaeék faámban Kevernek a kanalak, aodor a aodróta pasa pozagáa molgalák kese alatt. Tráaa a lajjal agy szalad ma a ksoyks laté, euatlia topta vötao. Joomi meg agy sepri az ndvart, bogy majd F eteamtai, a a veriuk eaas agy veri az ábrázatát. Miadaali ■agkrttflatati aimgahoál; artga kapmaita ta ittbet fordul ma, aaert egyik látogató a nvfatknak adja s kSoeset, a bíró aram alig gyW tittafcai alOtagslOUt s aaeró«ótat;kaxb»-kósbe efy-agy kia raorintriial m torta as udvaros és soeyüéa — Jsneai la! Cgyeij, ha a csordát hasa tanti a gtfftá, taive affes kapót, nekogr nagyot Mgjta a maoita éa rárakódjanak a malacok! Staraios 5gye§emmd h iigatja Jaaeaakiadott pataucamót, és s smriot kíráa caetekedni, tudra, tancr «■ i jó kiróaé asszony iránti ftgjaletnból UrtSník. - Mart aagy dolog eaatt meg a bárnál, s mért báró aram aseaee o yaa aaáaó, da mégis mosolygó — a miért mindenki airtg-lorog, de a mellett mégta esek likqghegyre íép, a minden, kóooyoB liay Bóaemtet herd magán, a mért tiszta kiaHtti kMtl ifeteméoyfkit lMrd)k a háthoz, a a beajiiobé hamu asztal: tenlaoak, lalrakva rí picamyéf, bort, rátát, puha cipót, syec4» jé lataritna gyömókaöt, mit a gondos gasdák a tavalyi táramból (tartogattak, a mért ma megjön ;i sok mfcna. kiaii i limf kántm am mékat a két gyarsklul a mr^úvták a uzsonnára I éa a nagy eset aea mát, mint a kia Mareika ikaeazlelőja. A másik szob iban pörkölt cukor éa kömény-\| magföst iratával elárasztott tornyos nyóezolye dagadó ránkom kdafr t lakmik bíró aram taew-Igyott küese, kedvaa elete párja, karján a kiesi 1 Cm, ki óregatgéie támasza, vigaasa leend. Da a ! ku agy aMfirigyel Uk kaai«r nmm kia Marizkája jn Palikája, tag; ka azt bíró aram tadta voioa, ktiooToaan oa árulji d nekik, hogy Tyokos \| néni hozza az ilyent a manaból, mert tm: már a gyermekek azon eróetődnafc, bqgy kát ha a bí/óné aaasnoyt agy szereli Trukos -néni, hogy m^ ilyen gyéoyM kis babát ta hes neki, start nem umtá ókat ta, a mán nem hoz aa Ö hésokboz ia. A gyermekek óssaxlagták hohó fejecskéiket, susogtak, csacsogtak, s aüg várták, hogy vége szakadjon as eréa-irasaafc, hogy jéi magiakra imbeiksi, tisztességes köszönés után mehessenek. Hazaérte kántorursméknak N meggyűlt dolgukbajuk a hosszú uzsonna alatt, sietve vetették le] Oaittpi köntöseiket a mentek jobbra baba, kíkíi dolgára, a caak káaó este {ették eszra, hogy Ha-i ím a Palika nincs boa.\' Eteíate kántor aram jól \'kipróbált haagjéaj korjangatía gyerekeket, de kta wek nem tata-taÉL Lm astsakartsla, kHie fatae, még a csirkék] nyugalmát ta háborgatták a gyerekek keresésébe?, da azok nem jfrtak al. > Hátha a ízésa^diásoa ahaitak 4! Háthr meg- ] ártott nekik m Órafis? Igen Am! da hogysa Womow gjoak tde\|Sa a aséoapadtaara ? Eaaa voft mar aaast kántor ana megakad vi — - Hol a Utas, hal a dapfc flregea lámpa? \|Hai as Aodrtar hagy a létrái tartaaf A lámpát ki oam adta votaa keséből ktatav aram, mert aat hitte, bogy ndadüiit taagha henri Uyeo talilgjlaal maliét t meg nam g jutodt ugyan a széna, da aaárt a gyarahiafcat mm talld-ták meg. \| KAatoraé amajoynm sót, rítt, a < .istsaooom I istenem !* Számon kérte hsgy vétót-e oeki valamit, a máért est a nagy bajt otarts rá. Kagy késóre járt az idd, már oam mdMk aé* \| tévők tigyamk, mikor a szolgáló aat jelenté, hnp. \| tart arsaáékaal már mindenki csaqdeaen áW^ ! a be ran zárva a kapa Ott tahát ■■ [gyerekek. Da hal vannak hét?l Da* boll Itaaiearalidgálták aa agáaz falut, aztán mag ttot \|tetlék a házat! Kántor aram nekikeseredve nyalt tarkám atáa, bogy már moat majd ó megy a. gyerekeket keresni, es snyyafeot psdlg jó szóval oyogMa s káré, feküdnék ta, — Dehogy fekszem! dehogy felnmmi ápaa fájdalommal! Veled megyek apjukom, uebőgy bajod essék, agy linm makim, a ki alatt üthea maradjak. Kétség m remény kásán iaáuk n\|i • bot házaspár a ment volna vúsdtK ha as olon ajtó elölt meg nem ál kát csengte tavával • Nagy-Kaniaea, Zala Mám (« \|«p) \|«üo» U 10-éa 6867/1898. u. JQ8-1 Árverési hirdetmény. AMMt kikflldött Tágrahajié aa 1881. éri LX l a. MM. M ért almában aaamal kSihirré teesi, hogy • nkaniml kir. járáabiróeág 4MÉ98. as végiéee állal Márkám Frigyéé végrehajtó javára Aréna Ignác áa n«ye nagykanitaai lakosok allan 84 fa 68 kr, téka, annak 1888. év jaooár hé 8. napjától ssámltsndo 6% kamatai áa addig Oaaae-aaa 81 fa 65 kr. perkWteég kSvetelée erejéig elrendelt kirlégitéei végrehajtás alkalmával bíróilag falelfoglalt M 363 írtra beoefllt bátorok ágynemüek, 88 bérli aaxtal, 100 kerti eaék és egyéb tárgyak-bél álló ingéeágak nyilvánoe árvaréa alján dadMiiit Mely árveréeoek a 6887/1888. es. kikaldetéet rendelő végsée lolytán a helyezioén, vagyie Nagy-as alperee lakásán laéndő aeskflslésére 18W. évi Jaltan hé 14-lk aapjáaak é s 8 ért\|Ja határidőül kiitsetik s shbos a venni asándéko-aók eaauaal oly megjegyxéaael hivatnak mag, hogy mértulett iiigóaag^k—saeir ál vméeeu sz t$81. éVi LX t cT 1\'\'7. H> értélianB a legtöbbet Ígértnek becaáron alul ia eladatni lógnak. Aa ettrveessnda ingóeágok vételára as 1881. évi IX t o. 108. J-ban megállapított feltételek ■Kiat leas kiftsfiendó. Kait Nagy-Kanisaán, 1888. évi jnainaSéik BABTS QYÖRGY, kir. bir. végrehajtó Butor-eladás. Med. Dr. & I ósterreicher alsó-domborui orvos halála a özvegyének elkaltflzése folytán az flaazea bútorok u. m : ó-német háló és étkező-ezoha, aaion-garnitnra, zongora, rendelő-szoba, vendégszoba, továbbá könyvek, orvosi mltazerak, lámpások, tükrök, Tcépek stb. jutányosán eladatnak. Bővebbet özv.dr.frtfrrdaharB-aü Atoé Dtmboru, Zala m. ii» tyiml tyitfiKM, is kffliltfiiuet figyelmébe ajánlja gyártmányát aa ELSŐ MAGYAR jCASLIDL" ifitfliin-gjír TATA-TÓVÁROS. A aaabadalauaott épitflemes, ayara/tt, UM-ádaafc, gttdatiai ffféH épttleteknél vagy etek átaiakitéeéell kiválóan alkéfmas. • 7Aa éa tfummim, tsbaw ménm smmmm . ké, Mttmhk, itntétfaUk téUm/áük, UnAm és météM aittkkm alkalaae, gomba fing éa aa-Mmma aentee aaye£ DL gyom éa a fmefmfl* épitkesé* rsndaser. enr A világhírt) Steyerf -aa fUTnrwt/haft pP WU\'IUU^W ^éprleeete éa raktára Uoger Dllmann Beknél BL-Kanizsán. Ajtaija A aaaa felaaaralt rak térét karékpérealk-kekfcaa. • Aa amerikai paanmatlk védő-anyag JIIBLnr raktára. NélkOlósbatetlen minden kerék-P"f\'i MBtáa magit által Iá madt lyukakat azonnal beragaatfja. brft^-iij^jipéikénMtn. Bécsi élet- éé járadékbiztositó-intézet ; HIRDETMENY. A „Béo«l é\'m- éa iáradékhiaioeité intését" tinatnlettat erteaiii bineei>ot faléit, hogyne 1887. évi kalöa mérleg alpján aa éjtalánea ayeremény-batároantok értelaaébaa afety évbea kifbé-re karié nyereményrészlet az évi tittta díjnak 4iyát teesi ki, me-\'y ayereméay folyó é«l ja ma hó 15-461 kesdva fog a jaaeenltaknsk kifiaet\'atal. Kaea ayereméairmiletbna, aaeíy a Mart 8 évi syfi\'éai Idóaeak teljea aferewéayosteleket képezi, mindaaon 1886/86., 1888/88., 1881/88TAá 1894/86-ben gerantiroaoti nyareméayjogoeaHt-eéggal kötött b:ttoeita«ok ré leeBinak, melyek a nyetamééy heléiwamÉ"értafmélin aa iek ayvi. mény{ofoealtak. A illaté faiak erről egyenkint lóvéikén ia érteaitteteek. Budape.t, 1888. éri juaine ké. 16-én. 212-8 lécal éleit- éa Jára4ékblataeltt-latés«t\' ■ggjnraraaágl néklgaagitéeéga. livakeéa Oyah, épiléas. 1 a «anMma kiilll- káeinSrL ■"1—1 aagr kitealatra. WEISER J. G. léaan aa aiaar máUmuűmmá aaff gazdasági gépgyár ós vasöntödéje Nagy-Kanizsán. Taéemáaára heana a a A gnaáak»a»nat«naa. kp lagyararai^g legjobb aervetégépe a Ai Orez. Megyer aetéeeégl tpiiM által 1887 ektéber tébee Kkkéree reeéeteM aaszatkfcl vatéaépvaremyee a s aaalal éiyel, u áSaal areaykiaail éa u 1887 ezepL .kftiap lvéa aegkrktt leMglpiiiimie alegelelélai: b M»>sanr neare" araaiéraaaiil Metetkklt tű. Zala-Drill Ajánlja aaab. kiváltható kapaoauklyókkal ellátott mm ü rotni ami^i raMlaatkafatlaaak aa nyitaaw k kltvaaa toUahlk, aa iprtiaiM akékkaa ilWaihll lemaa hlulilayit. tww uU\|»iT^e ikáal, méaacreiUk, éaiélék k Felbivom a ». é. gudaközömeg Igyakaét 4 legqtbk tMrttii JPUukOt Jr" randaxar egykerekű kézi répakapátt él t9lt9\|«l« eezMzükre, melylyda répakapáláanál éa Ükéénél értfal megtakariláa érheti el \'Igtl -k\'kMn^ Nyomatott Fieebel Fülöp laptalajdonoenál Nagy-Kaoiaaau 1888. Huszonötödik évfolyam. 56. szám. rttMf Hfiál! »SM m> kkrt- lHMMMM\|Mn\|» kWil M te klat M* Marit • lap mAmí ftoaÉrt KU4éMvMli TlrakMfterr #IMW MIIi kkp. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAOY-KAHIZSAN tíetenkint kétszer: vasárnap és csitlrttkii. iLOraarasi tuti ■ MaM hma NM.h f kataas (Iw-M. • km (1 M H li. Na ■j—h M k^áa. ■Mulli.tiuM 1 uMabi Ml \' ili iWI. lm mam tea M hüiÉi Nagy-Kanizsa, lö»8. Egységes jogosítás. (iV. /.) A mintáz évek telnek, a tanítói gyűlések ia egyre érdekesebbek kezdenek lenni. Az anyagi kérdések mellett sohasem szuiul hittérbe atamtás ügye senrr Csáky miniszter dobta az irkolai harcok közé az egységes középiskola eszméjét éa amig anketteztek, tárgyalgattak, cikkekat éa broapirákat Írogattak az érdekeit tanárok s amig a gimnázium éa realiskola polgári házamáfa körül folyt a vita, az egységes középiskola fogalmát felcserélték aa egységes FeíeBs szerkeszd SZÁLAT SÁI00L iskolában est megtalálják a tanulók, annak az iakólának a jogosító bizonyítványa ia legyen egyenlő értékű. & e harcban a legérdekesebb, hogy a kalonhorő iskolák athbncei moat szabadon fejleszthetik a saját iskolájukat, mert ami nem vonják el növendékeiket az általános céltól: az egység ea jogosítástól Legszebb bizpuyitéka ennek a tanítóképző tanárok javaslata Ok ngyank a tanítóképzőket ngy akarják átalakítani, hogy a négy kőzépoaztályia nerveaatt négy éves jogosítás eszméjével. Ma tehát az egységes \| képző elvégzése utált a tanuló előbb érett- Csütörtök, julwi 14. hogy ebből elég müveit ifjúság kerüljön ki a ha egy évvel hamarabb véget aa ifja, mint a gimnáziumban vagy teáiban, áhalk> nos mivehaégének ex nem váfik kárára, ségi vizsgálatot tegyen, a mely csak az ál-talánoa műveltséget igazolja és az egyetemre k^>eátaen.Ezzdabi«>p>itvfiqriyal ideiglenes jogosítás a hangzatos cime a szervezed • kérdés körül folyó\'harcnak. Sajátságos változása ea a különböző felfogásoknak. Amig az egységes iskolázást j alkalmazásban egy-két évig tanítson a jelölt tárgyalták, addig oly erősen védte mindenik js akkor jelentkezzék képesítő vizagálatra, a —tB a maga iskoláját és oly erővel igyekezett mdy alkalommal csak az elméteo és gyakor- a latin éa reáliskola egymás kőzött a választó vonalakat mcgaUtp^-bogy u eg\|»é-gesités cégére alatt a disparáció győzedelmeskedett És most. mint az ügyes hadvezér, más oldaltól támadott az ellenfél. Az egységesítés emberei belátták, hogy végre is nem az eszköz a lényeges, hanem a céi. A célja pedig minden középfokú iskolának az általános műveltség megadása, tehát a melyik lati pedagógiából vizsgálja meg valamely országos vizsgáló bLaUság. Ezzel tehát az egységes jogosítása bizonyítványt ló tudják adni a tanitó képzők is. A polgári iskolák fejlődésének sem áll semmi az útjába Hogy nj középiskola lesz belőle, az ia nyereség, mert végre erre is szükség , van. A fiétosztályu polgári iskola tanterve elég biztosíték arra, mert ez az \'tk^i csak agyatlan agy nyelvnek a nyűgét érzi. És ha akár a laka, akár a francia nyelv- óráit lévaijuk a aaás két középiskola összes óráiból, az az évi különbözet bizony ki fog telni ebbTL A polgáriskolai tanárok a végső btaa* nyitványokat még nem merik érettségi nek nevezni, nyilván attól félnek, hogy aaaal a más két köaépiakola embereit kihívják magák ellen, A miniszter azonban már azt muutka, hogy a középiskolai kérdéaeket a pnl\|iiiaknli nélkül megoldani aam tudja. íme tehát, a minmter már belátta, hogy ez is középiskola, hogy nem az iakoks ama adja meg a jetieget éa képesítés éi Iákét, —■ hanem az iskolában végzett munka, T«4At nemsokára megérik aa mimi egéaaaa, hagy az egységes jogosítás keretébe bele tártnak a polgári iskola ia. Ennek még egy nagy akadálya van 4i ez a pedago^ium, melynek poigArisknM tanárképzőjében oaztogatott oklevelek tudományos értéke nem üti meg azt a m értéket, amelyet az egyetemi képesítés nyújt EA TÁRCA. . ____y - \' * \' • ■ • I A kántorék gyarmakal. — R\|« > Wmí ÍUtMI. — Irta: larMy Inakella. Zsongás -bongás van Igaz András bíró aramák hám kan Taianal a kanalak, sodor a sodró la, piros pozsgás szolgalók kasa alatt. Tréaai a tejjel ngy szalad ma a konyha felé, mintha lopta volna. Jancsi meg agy seprí ss udvart, hogy majd belaasakad, s a veríték csak agy veri az ábrázatát Mindenki mégkettőzteti szorgalmát-; nNga kapasarka ia többet fordul ma, mert egyik látogató a másiknak adja a-kilincset, s biró aram alig gy&i fikiséroi a látogatókat s ísmeróiöket,-közbe-közbe egy-egy kis rendelkezést is lévén az udvaron éa koayháa — Jancsi le! Ügyelj, ha s csordái haza tereit{ a folyás, eleve nyiss kapót, nehogy nagyot bőgjőn a marba éa stvakodjan&k a -malacok ! AJizatos figyelemmel b >llgatja Jancsi a kiadóit parancsazót, éa s szerint kíván cselekedni, lódra, hogy es, a jó bíróág asaaoav iránti figyelemből történik. kert nagy dolog esett meg a háznál, a mért bíró aram mm otyan szánó, d« mégis mosolygó — a miért mindenki sürőg-tórog, dé a meiiett mégis csak lábujjhegyre lép, s minden, bizonyos finnapiea stiaesetet hord magán, a mért tiszta -kendőkbe kötött süteményeket hordják a háthoz, a a benyílóba hossza asztalt terítenek, felrakva \| rá peesaayét, bort, rétest, puha cipót, nyers és jó szárított gfümölcsöt, mit a gondos gazdák a tavalyi termésből eltartogaltak, a mért su magjón a sok rokon, koma, ; Hangos Imra kántor nra- Igaa ám 1 de hogyan fshaanai éjaak idején a széna padlásra? Esaa volt mar most kántor aram megakadva. - Böi a Ikra, hol a óagln fingás lámpát Hoi aa Aadffafhogy.a létrát tartsa? A lámpát U nem adta volna keséből hintet aram, mart azt hitte, hogy mindjárt lángba honi a világ. Ilyen elővigyázat mellett meg aam gj ajadl mékat a két gyerekkel ia meghívták a uzsonnára éa a nagy sset nem má«, mini a kik Marcika keresztelője. A másik szob\'tban pörkölt cakor es. kömény -magfüst illatával elárasztott tornyos ■yosaoiya dagadó\' vánkossi közö l lakasík biró aram legna- I gyobb kincse, kedves élete párja, karján a kicsi j ugyan a aséna^\'da azért a gyerekeket fin, ki öregségére támasza, vigasza leend, Da a I ták meg. °«T msgirífyel tőle kántor uram kis Manaksja Kánloroé asszonyom art, rítt, s elmondogatta: a Palikája, hpgy ba azt biró uram tadta volna, Jatenenem I istenem I* Ssámoo kérte aa íataMÜ, bizonyosan dem árulja el nekik, hogy Tynkos hogy Tétatt-a neki valamit, a miért est a uagy néni hozza tt ilyent a niMból, mert n i nár a I ^ mérte HL gyermekek azon erősködnék, hogy hát kas biróné «„_„ őket is, s mért nem hoz aa ő hAsnkboi ia. A gyermekek összedugták bobé fejecskéikel, \| * ™ susogtak, csacsogtak, s alig várták, hogy vége szakadjon" aa evés-ivásnak, hogy jói aegrakva\' De hol vannak biró uraméknál már mindenki s ba van tárva a kapa. Ott csanósaea alszik, a hát?) Oa hall mikor zsebeiket; tisztességes köszönés után mehessenek, j őssieszaladgálták aa egész falut, aztán mag ttti Hazaérve kántoruraméhaak ia meggyüli dolgok- >* kását! bajuk a-hosssa uzsonna alatt, sistVe vetették lej Kántor aram nekikessradve nyalt larkéaa ünnepi kőolóasikei_^ menták jobbra balra, kiki után, hagy már moat majd 6 assgy a gyerekeket dolgára, a csak keső este vették assrs, hogy Ma-1 keresnie aa aayjakot pedig jó szóval nyugtató a rkka s Palika nincs hon. káré, feküdnék le. Eleinte kántor uram jól kipróbált hangján-1 — Dehogy lek szem! dehogy tahaaam tfysn karjangatta gyerekeket, de ina- eaek nem lelát, j fájdalommal I Veled megy ek apjwhnm, nehogy lak. Lett aztán kartsés. lóiás-falás, még a csirkék hajód essék agy tmes senkim, a ki aiatl Utána nyugajmát -ia háborgatták a gyerekek keresésében,\' maradjak. da ttok nem jöttek elő. Kétség és remény közölt indult meg a ma> Halba a szénapadláson aludtak el ? Hátha meg-1 morn házaspár a aeat volna viradtte, ha aa utca ártott nekik az ürmös? •. ^ ajtó előtt meg nem ál Hét csengős lovavei a Nagy-Kaniew, csütörtök Zala 66. nm (». lap) 1898>>tTda I hó J4 éa. melyek valshogy, de átégi caak ártanak, nem aa flflTMk, hanem a védőjének. Hogy isire képe aa f elssánt keszthelyi had, • hogy aiily lesiettek a\' keulbelyi viszonyok, seoigáijsnsk arra ném anlidabb például a köveik uö aorok : Egy, aikkautáaai miatt aloaapott tüsoltó-siolgs éi oégv barátja kifogástalan helyesírással siépen kidrk kimosott levelet nyílott ba aa eddig nagy \| tekintélynek örvendő Tárnukör-aok, illetve élnöktaek, amelyben ut állítják, hogy agy á aaahadelvfleégáról ismeretei ée éppen eeert a Mé aaoroe értelemében vett intelligens kösönség aéMt tekintélynek örrendö ssereplő egyéniség, — nevettük A.-nak — a minapiban hallomásom sasrínt Is itt járt, és iakolatársalt meglátogató kbbedt salamagysi ,mrhu$H\'-n\\ béssélt 11 " A sikkssstáeáért kicsapott tösoltó szolgs és Mbbé^evésbé bossá méltó barátai Utal esen rettenetes vád tudomásul vétele után s Társaskörnek elnöke válaaatmányi ülést hivatott össse résuut választmányi tsgok kívánságára, réssint pedig a saját tisztalstremélló elhatározásából (oh, halld Zalamegye I) aziránt, hogy A. urat a Tár-KT stor álmadunk t nem nézünk se jobbra, se bplra nem hasoniitjuk, nem visionyitjuk helyieledet, körfllményeidst más városokébos ; mert mi ebben a mindent akard, hatalmas asarnyak után vá gyódó nagy tteretetűnkben ast kivániuk, bogy tégéd a te baladásod afeesotat nagygyá tagján Azért nem mérjük öaasa viszonyaidat más városokéval. Itt, kérem, az embernek megáT az esze I A választmány összeült s még s<óvita tárgya \'"• hh~Ht sifrssjjon ImliiiiHiiljmiiil tiTtintng tár gyalásába? 8asrencss, bogy a válautmányban nem a ákkasstáaaikért kidobott tüzolló-szolgák elvtársai • ülnek, igy hát a kérvényt (melyet valószínűleg a revsrendás urak logshnaitak) ssép ossodasen vismssdták, mint nem társasköri tagoktól ere-dettet. De most jön azután a keszthelyi vissonyokat jellemző réssl Fgy »—a— tnwinl.t «tJ« {« hisak t) megváltoztatta ugyan a választmány aak eleinte tanúsított gondolkodásánsk irányát és most arra határozták el magukat, mi-sserint jó jó, ha A. ur beszélt B. úrral, az nrtf haj, ds nyiátkozzék: vájjon összeköttetésben áB-e vele irodalmilag ? .Hogy honnan szedte a tekintetes választmány S kérdésnek még caak a felvetéséhez is_meg-idnbató alapot, arról hallgat a keszthelyi krónika. -—A. urnák asonbau nyilatkoznia kelt, hogy áll-e vaksival irodalmilag össseköttetéeben. Mert ha áll, asaa ha mari tttni-vétni az itteni fekete-fehér ártallanbéráoykákat, ha ennek a sze-leassétlen néppárti nagyterűiéinek egy részét meg-tisstitsni jóbiszemúleg bármely uton is törekednék, hát akkor ugy kipöndöritik a keuthelyi Társaskörből, mintha benn se tett volna. --Megjegyzem, kérem, bogy est csak a aikkass- táaaikért elcsapott tűzoltó-szolgák elvtársai hi- ■dk igy. T , , ■ " _ -—lae. ilyenek u armtyw kémhelynilápotok. Most már s TánhfMr ut kérdi tapsitól, hogy igaa-s as a stWe-SwIdo, mely sseriot ök, a tagok, idd vagy amoda írnak. A mends-mondávsl azután körülveunek minden tollforgató embert, a kik tudniillik nem magsutsíják a hecckáplán urak wljárétf. £a a keszthelyi uri-lársadalom nyakára audí-tótt árt a tekete-fehér lovsgok vutsg póznáikkal tovább keverik. Kmthtlyi. Ez s nagy aseretetböl fakadó elégedetlenség iguságtalanná tsu bennünket. Sötét uemüvegen néuük társadalmi életünk hullámaáaát a a kö-ügyek terén föl verődő küzdelmeket. A birkózó, vívódó, küzdő felékről ast hisszük, bogy egymást akarják megenni, éé tiltakozunk « ellen a modern csemegésés ellent ia Pedig mind ez, amiket mi olyan rémségesen tragikus pózban nemlétünk s amik főlöU csak a „Miatyánk" tartja, hogy sekupiri jsmbusokra nem fakadnak; csak gyerek játék j.a tsgroasaahh esetben ta\'án egy-egy faló felhő, smi csak pillanatokra takarja el a társadalom éltető napját: az alkuráa néMli n«"««»i.t m.« B mi nagykanizsai blrkosóink, vívódóink, küzdőink talán a legközelebbi pillanatban, a leghevesebb küzdelem közben egyi»erre nagyot kacagnak ahelyett, hogy egymáat letepernék, egymás karjaiba omlanak. Nem, ss nem msgdöbbeotő lenekedés Most, bogy keuthelyi dolgozótársaink egyike le-leplezle az ottani társadalmi viszonyokat, t lokálpatriotiantiia teljoa hnnhunaltval va.jnw »tl EISIE. Tollf uttában. Hé szóljon senki ellenéd, vármegyém diue: Nagy-Kanizsa I Mi, slégedetlea, esörtölődő újságírók, szakadatlan al ütünk, verünk, szapa unk téged, és érdemes polliáraidat, hogy miért nincs itt idealizmus I miért nincs nagyobb sadület I miért nincs nagyobb egyetértés! miért nincs egéssségesebb közszellem I szóval: miért van a .aiaes\'-ből olyan sok I ts mig tégsd supolunk, porolunk és a szeretetnek szinte láus elkeseredettségével akarnánk vioai, ragadni arra a. magasabb asinvoea ra, ahova küzdelmeink közepette téged olyan sok lünket és beismeréssel valljuk meg, hogy nagyon elfogultan ítéltünk Nagy-Kanizsáról; nem minálunk laknak u emberevők; söt — ugy látszik — relatíve mi Zalavarmegya legjámborabb galambjai vágjunk. Istenem I hát csakugvan igaz volna u, amit dolgozótársunk a keszthelyi viszonyokról lapunk más helyén kősöli levelében ir?l A társadalmi viasonyok mmlnltak.á ott eooyire vagy talán dofgőzótársonk szeme? öu<nle emberbarátok vagyunk; de ebben as esetben az utóbbiról győsödnénk meg szivesebben. Mert hiába : égy ember ,ldtdti* erejénél még is esak drágább egy külsőleg szépen fejlődő város tárudalmi békéje. Hát igazán lehetséges volna u hosy ott, a mi kedvss Balatonunk egyik ^gyOngyt* fölé olyan sugártemetö módon torlódik az egy* netleneég, a gyűlölet sfltét isáspja ?OW. abban a külsőleg oly kedvéa, vonzó fésűkben, amit uinte csendes, vízparti salambféueknek jelölt ki a gondos természet anyai ssivs? Olt, u ábrándok, sz édes álmok istsnadta, embervágyott tanyáján, amelyről eddig cuk ast tudtuk, hogy ott csupán turbékolni lehet, ahol s még a legengeestalhetetlenebb gyűlöletnek is szeretedé kell varázsolódnia, ha telkén oeókol bennünket u elragadó vidék költéuetének géniuua ? I , . Keuthelynek saját fiai támadtak volna uelid békéje, boldogító, varázslatos csendje ellen?! Vsjhs újságírói rémlátás volna az egées I Vajha ők (s ugy járnának mint mi I Valahová, egyik „ Vágy másik ssoaiuéd portájára át-kanditva, lennének kénytelenek belélni, hogy mégse náluk laknak u emberevők, sőt hogy relsllve ott is elég jámbor galambok : u emberes. Vajha mielőbb mondanák el ök is bűnbánó mellveréssel: • Ne kiöljön unki ellened uép Balatonunk egyik »gvöngye<, vármegyénknek egyik galambfészke: Keuthely l» - • 4 i^ÉÉ - ki_______:.....• —r — laeaélji hlr Frigyt főherceg az V. hadtest parancsnoka ma eM 7 órakor városunkba érkezik. A 48 ik gyalogezred itt állomásozó rásaklaljs lelett log szemlét tartani A főherceg tttrtgtatéw a várost tel-lobogózták. - Mlmavaada. A vallás- éi kfleoklstéilgyi miniszter BirM Nimbegera Mária ksast-helyi polgári leáayiakosi késimaaka taaitóal agyaaeun iskoláhos s XL listási outáiy S-ik fokozatába segédtaaitóaővé nevesté ki. — Baiéeiágl taééslté. A föJdmivelés . ügyi miniszter Tóth Sándor periakí aJL iskolai \'. ——--— kXá A__L i jéedeliam ■■■ 1. ^ ,.\' IflUiUT) a pmifl JmTmMUm0 KlUIDQu \|HQtM\|l tudósítói tiszitel hízta meg. — Ebeespaager Llpétaé te* ■etéae. Vasárnap hajnalban érkezett meg a Bécsben elhunyt Ebempanger Ltpótné urnő holt teteme Nagy-Kaninára, bogy még—néhány órán át csendes lakója Ingyen— édes otthonának, melynek 30 éven át éltető lelke, igazi őrangyala volt A gyászháznál annak—k ni nyékén már r körai délutáni órákban óriási kOzőns^ gyűlt össze, hogy az elhunyt iránti kegyeletének és s család iránti részvétének impozáns módon kifej* sést adjon. A megye számos jelese, társadalmunk előkelőt, hatóságok, testületek és a magánosok ezrei ■ mind mind eljöttek, hogy elkísérjék Ebenspanger Lipótné "úrnőt utolsó útjára. A gyász háznál dr. AfassMáM Ede főrabbi mélyen átérzett, nagyhatású gyászbeszédet tanon, meljbaa öfcw ssavak-— ksl ecsetelte az elhunyt erényeit Miután elhangzottak a kórus meghstó gyászdalai, becsukódott a ház derék öntője után a kapu és megnyílt a sir, melynek Olébaa őrök álmát fogja aludni — Édes lessen álma, mert a szeretet éa tisztelet virágai borítják és a kegyelet virraszt felette. Kotznrukai küldtek ; Eroő és Qées: „drága édes anyánknak\'. ___ Leo: „a legjobb sógornőnek". Henrik és Ottilis: „s szeretett testvérnek". Fanny u lgnu; ,.der beaten 8ehsrtgeriaH. Lina Izidor: „unaerer uavsrgsulichen Tanle". Eisinger Henrik és neje: „s telei\'hetetlen rokonnak". Kürschner Matild: ,.a felejthetetlen rokonnak1\'. Dr. Fried Ödön éa neje: „rokoni szerelel jé\'éül". Hoffman-culád: „Őszinte réuvéttel". Dr. Tuh-ly Gyula éa neje : .Tlaateletük éa réuvétük jeléül". Fisehl Pál és neje: .mély réuvétük jeiéll". Blatt Lajos és neje: .tisztelők jeléor. Unger Dllmsnn Klek és n^e: „legbensőbb réuvétük jeléül. Feeaelholer család; .őszinte réuvéte jeléül. Schers Richárd és neje: .Bánvátüak jeléül. Sommer Sándor U neje: .Őszinte Uutslet jeléül.* Sommer Ignác és neje: .nagyrabecsülésük jeléül, v Beik Gyula: .felej\'hetetlen háziasszonyának, Sobwvs Gusztáv: .őszinte réuvéttel. Nagykanizsai Takarékpénztár igaagatósága: „őszinte lisztélete ée ráuvét jeléül". Nagykanizsai Takarék péastár tisztviselői: „tiszteletűk jeléül. \\ Izraelita jótékony nőegylet: .áldott legyen/ emléked". Bankegyesület részvénytársaság; „őszinte tisztéire Ss részvéte jeléül. Nagykanizsai Bankegyeeület tiszlvise Ő1: ka-gyele űk jeléül". Nagykanizsai Gasino: „mély reuvéte jeléül. Nagykanizsai Vöröe-Kere-at-Bgylet: »Régí éa ügybuagó választmányi tagjának. Kereékedő Ifjak Önképző Egylete: »óeaints rSezvie jetéüU Nagykanizsai Kereskedők Társulsta : •Határtalan <iazielete éa kegyelfte jeleül.. Koumrut póili adományokat küldték s Chevra Cadum utján több jótékony egyletnek: Kbenspao\'Sr Lipót azonnali kiosztásra 100 irt Ebeoapangsr Laé Nagy-Katnssa o»«Wr(flk artnban • polgáriiskolai tanárok is így tudják éa élüŐ sorban ők maguk kívánják • képaéa megváltoztatását Ugyancsak ast kívánják a tanítóképző tanárok ia. Estei után Ok ia oda mentek a harc* ban, ahova tulajdonképen menni kell: az egyetem kapujához. Est keil megostromolni, mert as egyetemi képséa helyea módoaitá-aától függ as iskoláknak as érvényesülése, A latin nyelv nem lehet sokáig akadálya a haladásnak, hias ma ia tenn&ll as as ano> mália például, hogy reáliskolai tanuló egy néhány gyógyító azer latin néve miatt nem lehet orvot, de a gimnásiumi tanuló be-iratkoshat a francia nyelvi kollégiumokra is> pedig a gimnáiiumban soha aem tanult franciát Ea es nem áll egyedül sokszor fordul elő, As egységes jogosítás kérdésével kap* csolatban van a minősítő törvény módosítása is. Ebből as iskolák részletes felsorolását ssintén ki kell hagyni, mert például a jegyzői ^vizsgálatra bocsátásnak nagyon is hibán mérték a hat középiskolái osstály megnevesése, ezért van as, hogy a tanítói oklevél ma erre nem képesít; de ha a törvény ast rendelné, hogy a ki jegysői vizs-gáláira jdwntketik, annak az elemi iskola Zala ftfl. mim. (1. lap.) Versenygés. Ma a vívmányok korát éljtk. Tagnapról mára, máról hónapra tg,és ujajib találmányra ébredüak, és fölfedeznek az emberek úgyszólván mindent s legtókéletesebb pokolgépig és még mindig u) csodákat teremtene* így asu\'án ipart- ágakban is tökéletesedünk. ! Világhírű gépek, tókálétes szerszámok, remek és l mindennemű hivatásos szerszámok, eeskőzók kő-, iíöII asázávai válssstbst as ember a jó éa jobb I kősóit s ha valaki tud válaaslanl, értelmes áe okoa, hát bizonyára a legjobbat olcsón válaastja. De bizony nagyon sokan vagyank — emberiságónk javarésze ilyen — kik nem tudják meg-kllünböstetni a rosszat, as ideig-óráig tartót a I oátseerűtő, a primitívet a legjobbtól, as o>eaöt a • drágától, r silányt a tökéletestől, Ezek a«otán becaapódnak csúful, de ugy, bogy még sem okul-\' oak saját kárukoo vegy legalább ia későn okulnak. Esért akarunk mi Biost megemlékezni a ver-I senygesröl áe padig azon neméről a ver>nfgesnek, ; mely már pisskoe, csalárd szándékú és igy egéss as igasl IfjlOdésni almaan 1898. jnlios hő 14-éa mindig hsssnáta _Jl A szép,, nemes versenygés van a kfllflnhözfl Iparágaknai vsraenygás abból áll, hogy mindenki a legjobbat [éa legellogadhatóbb aron akarja nyújtani a köz-\' ssűgságletét kialégileni azándékosó kösónságnek és aa a versenygés ugy áHalánoaaágban emelt ás elOeegitl aa Ipart. Ds a liaztességtslen konkur-ronoiu as Iparnak, a kereskedelemnek épp annyit árt, mfhl amennyi kárt okns a becsapott köaón ségnek. A lissteeeégltlen versiny egy országban sem olyan nagy, mint minálunk. Valóaággal gyalázat ss, mit egye* ágakban éppen legkéteiebb hirfl kereskedőink és iparosaink véghez visznek. Tulli- sok ezer forint érték fl árat hitelbe áa asután tegetik potom áron. A potom árakat pertu raaják a a nagy cégeknek ssmmit n Eli önnek, nem léteznek Előbb ugyan oaMdt kérnek maguk ellen, a nagy kereskedőket paflf érzákanven érinti ea a kár a sokaaar osádM boa reájuk ia. ima es ia a liszteeségtslso verseny egyik MM Oe kt tudná a szerencsétlen állapot minden !á» zisát (elsorolni! És a közönség kend hiietlaa lenni, mindentől fél, mi drága, mindentől iái, ad olcsó a igy kaad a legszflkségessbb beváaáiláagÉW asorilkosni, sokszor ezeket is elodázza, mi pedig aa ipar éa kereskedelemnek végteen károkat okos. * Tény, hogy elsőrangú gyárakat, cágaket, ipa. rosokat, kereskedőkei elnyom, tőnkre tasi § tisztességtelen konkurrencia. Aki jó dolgot kásáit jó munkát, jó árut ad, annak ast meg ia kai flrattetm. Sokan rzonban inkább rossz anyagét gyors módon összetákolnak, bogy a közönségesfc jó olcsón dobhassák a piacra éa ig; sikwas versenyt csináljanak éa a jó cég, a szolid cég f keuy károkat —nvwi ás i Jo ára, a mány, a jó dkk nem togy, nyakán cégnek. Eleken sextant kett. Okuljon a számtalan csalódásán, maly a tisstsaaéglaloa vte aenygée fejlődése óta egyre ári és forduljon el nana cégektől, melyek olcsó árakkal, silányságokkal aÉi-iiókat váglak zaejtra. Pártoljnk as ipart, mosdk-suk elő a tisztességes vanenygáe, de tartank ss . gunkst távol a piszkos koacnrrencütóí. LegytbÉL óvaloaak a na higyjünk a látszatnák, aa olcsóságnak, mely alatt teljes értéktelenség lakozik. A vrraenygésl viasza kall terelni a maga tise-tességessn szabályozott medrébe, esi i8rgéasn parancsolják kereskedelmi ás ipari érdekeink t citáljak egymást. Nincs az~áz ár, melynek kioatny-ségénél ók egy kicsinyebb vételart ne luduá-nak a piacra kiállani, legtöbbször penna a legkisebb vételár is telülmuja a kínált áru értékét, mely valósággal csak szemnek való éa haszna SsMfp UfmiáT négy osztályának a befejezése után bármely magasabb iakolában még hat osztályt sikerrel kell elvégesni,, ilyen anomália nem atinatna """i- Az idei gyűlések a maga egészében meggyőznek arról, hogy az igy is lesz. Az a lázas munka, amelylyel Magyarország tanárai, tanítói a szervezeti kérdések meg-oldásában fáradoznak, meghozza a gyümölcsét, ha felülről iá segítenek rajta. • De tekintsünk el attól, ha roess árul olóló áron nyakába sóznak , a közönségnek Es csak egyik árnyákoldala a pisakoe versenygésnek, vaa sgy »okkal lonlosabb kőrOlméoy, melyre figyel met kell lerelnQnk. És ez: az a* eset, mikor a legjobb és értékes áruk erlékének sokszor csak, alig tizedréssévei egyenlő árban bocsáttatnak a közönség ke<eibe. Esek ások a kereskedők, akik boltokat nyitnak egy. féleestendóre, vásárólnak Keszthelyi levél. __" .■■!.. . n-i, l_ll- nessiusty, tow. jaaaa~ le nem ugrik rozzant bricakájáról Busás Laci ur, a szomszéd báróák ispánja. Kántor uram épp. jókor ért ki, hogy nyakába bOFUibftSIOfl aa ispánnak; de a mint a* ölelkező kántor orra egyjélarsaattal tűiért barátja vállán, s Dfi náspAngölja-ft el télé ezt -a- mag a kocsi kát szőke, gtedör tejet pillgalolt aljában, —ia torkán akadt a szó. Kántorné asszonyom első dolga volt a két rossz gyérekét leszedni, a konyhába vinni s össze-vissza- tapogatni : megjöttek-e igazán? s meghozták-e kezüket, lábukat. . Midőn ezt ezer .csók közt meglévé, azt kérdeaé tőlük > nem éfiésék-e? De már kántor uram másként cselekedett. Megtudván as ispántót, hogy: midöo baiasietlebea a rövidebb utat asásos mellett választván, az ingoványos rész töltésén hajtatott volna el, gyermekhangok tették öt gatáaaá váltak. 0 maga is apa levén, leszállt s gyalog meni a vallatást, tovább, s ekkor már világos lón előtte, hogy a — Hát édes! — hebegé Mariska, — ast a biró sái között gyermekek vannak, s már-már az; uram ia tudja, meg a Tyükos néni is, de mi bég kába, megállt a gyermekek elötl, szemükbe nézett, azaz csak nézett volna, ha a két kis fogoly szemeit le nem áM, meghuzogatta nadrágszíjjal, mintha azt akarná magától tudakolni, vájjon na vegye e lé vásott-kölykei. Egész hárajrja s ijedtsége azonban caak egy d£-hös kérdésben tört utat, aat menydörögvén, hogy : — Hol jártatok semmirekellők ? — A sásosban — volt as egyhangú, de alig hallható válasz. — Mit csináltatok ott\' Hé I — Semmit I — szólt Mariska. — De igen I mondá Padka, kerestünk valamit. — Ugyan mi az uieo caodájái keresletek á sásosban V No, caak mondjátok meg, do hamar, mert nagyon haragoé édea apátok, — szólt kán- figyelővé, melyek néha jaj- [ törné aaezony egy édes, kérő pillantást vetve a szigora apa szemébe, bogy esak végezze be hamar ingoványba kerültek, - — Gyere ao I togd meg a kezemet! Mariska 1 Húzlak! — ,ígj nekem I nem leheti* — Ej I dehogy nem I „Jaj Pali! No I PaliI". s keserves sirám tört ki mindkettő. Ekkor már egéssen tisztában volt Búzás ur. Ezek nem mások, mint a Hangosák gyermekei As s csengő sírás elárulja, hogy kántorgyerekek. \| akartunk keresni. Nem is késett agy percig sem, leiramodott a tölr. van, nekünk ia Éj tésről, megfogta a ket gyereket i felrakta szekérré. \| lelkesüli, örömtől csillogó szemekkel néztek a Est egész\' könnyűséggel vitte végbe as ispán j szülőkre, bácsi, de az már nem »oif könnyű dolog : aa él- Hogy lehetett volna tovább haragudni a gyer-bámult gyermekekből egy aaót ia kihosni, i meleg öesinteség e nyilatkozatánál. Csendesen meghúzódlak a kocsi aljában vetett i Az isten meghallgatta a két gyermek óhaját, asóna között, s hasáig hallgattak, mint ss. János.is pár hét múlva meghosta Tyukos néni kántor Eddig ssomoru a történet, de a mi esután j uramékhoz- a gyermekek örömére a ssép kis eleven sem leláttunk. — De hát mit kerestetek? Hamar ki vele. — Gyereket kerestünk, olyan szép vánkos-kása\', mint a milyet biróékhoz hozott Tyukos néni, olyan kicsike eleven. babát, a ki nyitogatja a szemét, a ki sir, hogy felvegyék és hordossák, a melyet fürdetni, etetni lehet Ilyent hogyha már biró uram ék nat I azzal — szólt a kát kicsi, s Keszthelyről most Írni: annyi mint baienyohat a tegmérgesebb darázsfészekbe. Boha oly iéisaeg ás kinos társadalmi helyaa-tsk nem állottak fönn, mint a jelén időben. Kél óriási párt áll sgyásaai asemben. As isism néppárt fálsjcslnálől és az ezek által nemcsak fanatizált, hanem- Isi bőszített meslerember-oaztály áa a .liberális kutyák, a kiknek soraiban működi tollforgató emberek leginkább céltáblái a népbot dogiió iekete-teber lovagok Dsbatáss alatt sfláy mondhatjuk: tömeg é nem legkerasstéoyisfcb nyilatkozatok alakjába öntött rozsdáa nyilainak. Nemcaak a .Zala, hanem más lapokbea ia elégge szellőztetett korhadt viszonyokat a Int G8IV8rfló tadla kiirtani, mert a nvenadéa hajsokaá sok mindent átölelő hoaazu karja mintegy aaag-i közelithetetlenné teszi asokat a dolgokat, melyek rendes körülmények kősóit a sajtó egy-két csapásra agyonüt. Rettenetes állapot aa, bogy egy-két öoaö oéta, épen a krisetustanokat arcon csapó hiuasgsértslt uraeaka a keszthelyi uri társadalom nyakara s»> dii egy árt, a melyben oéltalannl eves mindaakl a forgódik ide-~ és amoda aként, amint as ér fölött atto urak az úgynevezett társadalmi; főkép pedig üzleti összeköttetés vastag póznáival aa arat, megizmosodni engedeti karjaikkal időkösöo-kint meg-megkeverik. As emberek kerülik egymást, s a leiekeaeM jól ismert alapon álló urak villogtatják aa d haragos szemeikül azokra, a kik a széles szabad elvű tábor meglehetősen szűk, de jelzett terén félretéve minden személyes tekintetet ás at zárkózva a befolyás elől, nyílt mellel őrködnek azoknak az eszméknek bezudálása elten, a máj megyenkre örök szégyenül elég leksta árnyat vet a jóran felfogás előtt A fegyver, a mélylyel a jogosság örve alatt kUBeniök lehetné, oly gyönge, oly kopott, hogy lyédekomi már nem mernek. Annaa\' történt, .az még ssómorubb volt, mert a mint ántor uram "a bőbeszédű ispánnal beért a kony babát hegyét a .Zala* már rég letörte. Jönnek hát a gúnyolódással, a deounctsáásaat, a gyaouaitaasal, aa ijesstgsteseei. a névtelen bombavető levelekkel, szóval azokkal as aasfeé-zökkel, a melyekkel egy a lehetetlenség szülte dühtől tajtékzó caoport végső elkeseredésébe* felléphet Ha ninca nemes fagyver, a metylysl a aaa-badatvüség. bástyaiokán küadő ellenfelet leteríteni lehetne, hát akkor olyan eeakőaöket kell kirisai. 1 Nagy-Kanisn csütörtök Ztk 66. mkm. (4. lap.) 1698. juüna bó 14-án 40 Ért, Ebenapanger Ernő 85 Irt, Ebeospanger Gin 116 (M, Polltaer lgnic 96 Irt, Löti laidor 10 Irt. Wajaa Mim urad 100 irt, Walai Henrik 4a Ouilia A) Irt, Blau Arnold 95 frt, Ulan Maria 6 Irt, faaonyi Alndar és Zseni 16 Irt, Heialer lgoac B Itt, Daaaeberg I. éa Waiaa cég 10 Irt Eiainger Henrik éa neje 6 Irt, Kürachner Ignácoé é Irt. Starn Mér éa n«ja, Mwy Adoll éa oaje, W ei-er Jóaeel éa n\|je, dr. Kolbeohiid 8Mia éa neje 10—10 irlol, dr. Séhwera Adolf ée neje 6 frt, Zerkovilz-család 10 írt, Slern Sándor ée neje 10 Irt, Grnner Gén 10 Irt, Lflwinger Ignác 10 Irt, dr. Uka Emil S frt, Eaglándar Ötté ée nqje 6 Irt; önneen 607 frt. Közvetlen aa lar. jótékony nőegyletnek Welaa Berthold éa neje sall. Blau Hermina (Budapeel) M Irtot; a városi sngények kös i Ckiosztisri Ebeaspanger Lipót 100 loriatot küldött a vároal - tanácsnak. - FlarlaMk nj readléaéke, A magyar kegyes lanilóread feormdnyluriáCHánuk tagjai hétfőn reggel kilenc órakor Öllek össze, bogy a májáéban elhunyl Frank Ferenc rendlőnök helyett aj főnököt válasssaanak. A kormlnyta-náoa Magyar Gábor randi kormánylanáososl, a eaagedi főgimnázium igazgatóját válauiotta meg egyhangúlag Telyefiés rendíőnőknek, lölruhizva flt * remliOuOköl fflggtlfttő minden joggal. — vek 69 frt. Nyomlalváeyok és beköté-ek 183 86 kr, irodaksrbsolartáa 168 Jrt 60 kr, Egyéb irodai költségek 80 kr. Flteiéaek 779 frt 88 kr. SaojgsdsetAs 160 IrtItondkivlllí dijak 12 frt 88 kr. A bisalml férfiak fizetése és késs kiadéaai; Magyar Gábor 1848. január 10-án ssQlelelt Pél« 1188 Irt 67 kr. Poetákőltség 40 kr. Elleoőraéri - agynásiu. á kegyes unttőMlidbé 1859. ssepiem- költség 10frt Ai Igsigaiást költségek föösatege; ber 80-án lépett be. Tanulmányainak hévégién után Talán tanitolt három évig, majd Nagy Kanittún, hol Wlnitiee Gyula kttoktatáeügyi mi-Hietierntk ti tanúra toll, kéaöbb ttodig Keosks-■éten Innen Saagedre kerüli, a hol öt évi ta-aári működés utin,J871—8-l>en a főgimnázium igazgatójává lett e est a liaslet hoasonhét évig vieelte —.—-— — Uaréparbaj. E hó elején kardokkal fejeztek be ewy vitáa figyel Pécsin Haranyay Ödön ée Dtrpariee Akoa löldbirtokoiok, mely at elflhhf aalyna sérüléséül végsődön. Mimljáil ar — VdMvl aánaéUaadMe. A nagykanittai kerületi btUgttaélytH ptiwt&r ügyvitelének ea év jsnaér ha l-lőf július bó öO-áJg terjedő yántámadása i Mait évi anradvány 1775 frt 901 kr. Köteleaett tagoktői bavéieleatetett 9048 frt 19 kr., köteleiéit mankaadókiél 1688 frt 17 kr.. as önkéntee tagokiól 91 frt 98 kr. Pénibünteténk olméa SÍ Irt 60 kr. Tagkönyvek óimén 148 frt 80 kr. Orvoei gyógykezelési költségeknek visszatérítene óimén 8 frt, Orvoaaserek és kfllfzeiek visszatérítése olmén 98 kr. Táppénaeknek viasza -térítése elmén 7 frt 60 kr. Beiratáai dijak 1 frt 60 kt. As öaeaee bevétel 6846 frt Mf kr. Esek ellenében felmerült kiadások: Táppénz óimén kifizettetett 1876 frt 80} kr, Temelkesési költsé-gek óimén 906 irt (iyógy- éa kÖUzer cimen998 Irt 88 kr. Gyógyáuitl eegédesvkösők 90 Irt 97 kr. Fürdók 89 frt 90 kr. Kórhési ápolási dij 806 frt II krr~ Kórbási ssállitáai köitaég 15 frt 66 kr. Orvosoknak 699 frt 61 kr. Ssüléesnöknek (í frt.\'Betegei lenőrnek 7 jrt A asolgalmánydk fö-öessege 4048 frt 2(1} kr. FUtée és világ tá< 05 kr. Általános irodakölteég 1 frt 70 kr. Txgköov- ■ frt éliő csapásnál oly salyoa sebeket kapott Bara-nyay, hogy öaneen\'t Vérzése oly erős volt, hogy dk egyik orvos is rosszal lett Négy sebet kspott: a lüle mellett, as orr m-llett a szájén I48l\| fri 48 kr. Leltári tárgyakért 7 frt 16 kr. Tsrtalékkamat 9 frt 76 kr. Végrehajtási költiégek 4 fit 87 kr. Bevételből viasza\'étitelt összeg 16 frt 68 ke. Vegyes átmeneti\' kiadás 1H frt 65 kr. Egyéb kiadásuk öentega 48 frt 81 krT Az összes kiadások egyOiivére 6í7(rírt 08} kr. 1898. jnl. t-én maradráuy 1060 frt 88 kr. — Táléit «áioKj»io Folyó hó lt ée a vároa belterületén egy aálogjegyet találtak. Felhívják a tulajdonost, hogy azt, iniot igazolt talajdonát a hivataloa órák alatt a rendőrkapitány! blvaulnál állákéli.-- — Tleaturak e vaaatea. A-helybali állomáaon történt. A pceli gtorsvonat egyik elaő oas áiyn kocájában két hadnagy ült. As álló ködött. 8ikkaastókat, caalókat, tolvajokat mindennap keresnek, de ritkán aiik meg, kogy kávéház tündéreit körönéi holmi néhány írtért. Bendenn akad ezeknek e tündéreknek egy-két pártfogója, a ki szó nélkül kiinti aat a nár forint adőaaágot, a mit a 10 frt havi bér mellett oeiaál egyik vagy a másik. Székealehérvároit m méaképpea vaa. Legalább aat matatja u ** caet, hogy a rendőrség kerestet egy Fehér Ilona nevft l\'ányt, aki 88 frt adóaeág hátrahagyáaéval ismeretlen helyre, utasait. — KiRésalta ■ keesl. A napokban a nraanrdáhelyi országúton Novottel\',¥ttemc fuva- roe kocsija kernstül gásolt Borúik Mihály aura-sxerdahelyl lakoa 2 évn fiacskáján. A gyermek azonnal kiszenvedett. A vétkes kocáiét letartóztatták. ,, - — Érténitén. a tietai ág. hitr. evang. egyhtakerttiet eperjesi Cotteginmlnak jogaka-démiáj&n u 1898- 99. tanévre a beiraléaok f. éti szeptember 1-étől 8-áig eaaköalendők; aa alőadáaok pedig szeptember 9-ikén veaxik kezdetűkéi. Utólagos felvételnek saapt 9—ll-ik napjain dékáni-, azután pedig tanári-kari nngé-déiylyel lehet beiye. Azok aa egyéves önkéntesek, a kik lényleges katonai szolgálatnkat L éyi Jinptemhar bó végén tejeaik br, október I—8. napjain iratkozhatnak be. A visagáiatok haiár-Idrja anptember 1-éiől 15 éig ifitjfid (á jng — akadémiai hallgatók vaÜáefolelrneti küönbeég oálkll részesülhetnek a Colleginm kebelében fennálló tipiméset kedvezményeiben (Az arra néxve megállapítod félévi dijak a kővetkezők: ebéd ée yacaoreérl 81 irt, ebédért 19 trt) Aa erre érdemelek igényt tor«be<aak\'a Colleginm által évenként kioi-atetni • sok ott őniöndijakra; valamint a szegény sorsunk tandij^enieaságre, tapintézeli díj elengedésre s a jelentékeny alaptőkével rendelkező „Jogász segély-egylet" lámo-gniá«érs számíthatnak. A jogakadémiai ifjúsági-, valamioi a oollogiinni -rgy könyvtár a hallga-— lóiig rendelkezésére Ing állani. Minden nemű lelvilágoeiUeokkal uiveeen szolgál a jogakadémia igaagai áaága. — Iparoatanonriil ajintkoalk A ba- másza érve, lenné1!lak és b«men\'ek egy pohár latoi füredi .Sunittházban\' nevelt, . ■kiTésTlIll, kttrén éa mailén. Állapota a nagy tér-1 sörre aa éniriBbe. A« Ővatonnb honvédhadnagy j erős iejlődésü, 18 évn, rom, katb., 4 elemi on-veaztéa miatt aggodalmai, mert egy ütőere le át i kiitta poharát, aztán vin«sa-ielelt h kupéba. tilyt vógzetf fiút, ki ss irásbso és rsjtbso í tso fágtji. Sogedck voi\'ak Dflrrsrios Ákox ré-1 — Mindjárt megyek áu in, kiúnott ufcúna a [ kitflo<0, s fiseletbeo és ssorgslombsii: diciéreU^ píp étéről: Batthyányi gr. ée Majtkényi hnazárhafj-1 pajtán. Vágyok; Baraayay réazérí M&mnik irraas>>kt üluök, Lip ok; Baraayay réazéről: Lnky poaUiiaat ______e»fe<r"»ikaaai pn-aemnek Bükéi Xfpemy Andráa, a h"avédelmj minineri-amhoa beosztott hadnagy, Budi pestről Ke-nhelyre vesényelletett, megbiaa\'ván a enndörazakasz-naraacaaoki<ággal. — Ktntdg Andor kna1 helyi -MeigkanesandőrtzikaszpardOcsDok Sárbogárd ra helyeztetett át . — A bezrrfdl r««da. A minap Zalabér llllég hsllilliin —trja Iwli\'mitótik — körülbelül UOO méternyi magaaaáaban egy léghnó tűnt mely a áaomsscdoa mhitö köiiáx iinliri" bah szállo(f le. A mikor n hal Ima a gömb a földet elérte, a balárban dogozó munkasok mind Saudutoliak éa r-uben megdöbbenve részben pedig ÖHSzeteit kézzel, imádkozva bámulták aaztaloa- vagy gépéas-lakakN laktbe, aagy A mindjárt addig tartott, a mig két sörös I Időtartamra, teljes ellátás mellett tanoncai ajánl kor-óval megbirkózik az ember. Egyezerre ré- stavait: ütheti! A vonat laa«an elindult, a hadnagy pedig izgatottan kiáltnzo\'t:- ___— AHjon meg! Álljon mag 1 — De a gvoravonai nem fiáker, a mit dirigálni lehet,- hanem vaankőrayeirg, n melynrk még a kiírd éem imponál, hát még as olyan ii«at, a ktnsk kmd Sem lóg az uta^lán. A bnnvédhad* nagy lazreveite a kupé abl - kából bitjtnrsa ve-ItwelaiH, Hl Ingta a kardot és a kőpönyeget s ,kidobta a perronra. A után via»avooult, mini a ki j >1 végemé a dolgát. Kél perccel Meftttb nvilik » átjárp.s berohan ítbegVe a lemaradt hadnagy.. égi jelt. A léghajóban egy kitlonntiszt Qlti a ki — Te itt? kérdenie megdöbbenve a honvéd-csak nagy nehezen bírt kuxzillni. Az összesereg- hednagy, • • lett nép ezalatt talalgatni kezdte, hogy vájjon — Fölugrottam aa utolaé koexirs, felelte ki lehet. Hallalazblt mindenféle babona a ali hogy \| örömmel. ^ kilépett a léghajó esolnakából, a nép odarohant ~ S<erencséilen^ s«t jbjitem Jtmarad\'ál a. hozzá et különösen—n—uazonyok kivancaiao kidobtam u ablakon a kardodat éa a kftpö-fogták körit A kalooatiaiiet végre is fdbiúnié j ny^det. nagybirtokos menteti1* ki különös helyzetéből AI P^ra-e nem nt^atak haza Pestre, h^nen a léghajó Becsből erkezett Bezi-réd község hatsrába legköseíehbi áliomftaon k\|Hxiili«k h egy órával éa ezt az utat négy óra alatt tette meg. Utas kéuőnb köpönyegben, kardonan sörös\'ek magiul a eredeti eg Grazba akart m nni. ~ I pályaudvaron éa yárakoaiak a második pesti — Del«*k kiréMéNiAaa. Az irodalmi vouai indulánirs. ée mttvészái kir dalárdistái hétfőn este ssját — Drá\|a a paittlka. Politikai körökben aalattatásokra a legszűkebb körben élveiKUs\' sokféleképen koma\\eutiljik azou tényt, hogy nut rend ttek a Sörgyér kerthelyiaégében. A gmf Zichy Nándor, a néppárt világi vezére dalosok télies síimben jelen oltak éa gazdag fej»rmegyei Öai birtokát 2 millióért eladta Sprin- müsornknsk Ifgsi-bb-zámait énekelték el ssépeu a legjobb kedvvel. A kedélye estének azouhan ytr bárónak. Azt mondják, hogy a gióiot ez eladásra a viszonyok kényezerilették, hogy fa a „Szereietház* ivaagató»iga. A ki öt felvenni híjlaadö, líjdn K*omct (iyörgy szcretctHzi igazgató árnak a küldjöo .hozzá ntiköltaéget 0 a lut azooAal küldeni fogje. Kaaohmitter Marlaka ajánlja mafát mint oki. ápolónő és üfyee maaalroLÓ — Liká»: Hanyady utoia Erdőaay-féll hás Felejthetetlen emlékli, Istenben boldogult drága nőm, illetve édee aáyánk, EbfRopanger Nzldouiav, aruő \|.elbany<a éa temetése alkalmából, a megpróbál lat ás e nehéz óráiban, ngy egyeaek, mint teetttletek réuéröl a bennünket mélyen meghaló réuvet oly számos telével tátátkőflQiik, hogy mluduyájak réasére* igaz köazöoetüjkuek egyelőre csak ezen utón adha ttuk kiftjliéat \' fragy-Ksnissáe, >898. ju ina 18. Ebentpmgtr Lipót ée/ui: ErttS ét Gé$a; I A gabonaüzletrül Nagy-Kcniaaa, 1898 jnlina l8^án. A budapeatl tőzsdén aa é bnta hánm nap ■ a aruoi)c> rneuna aauu»»u n fi»»ujua aou^aacniBvica, uu^jr id- . „ \| - . ,k j... B\|\|flnk,u , ha árldő. volt egy kis bos<antó bibije-is. Eddig azt hittük, dezbesse azon kiadásokat, melyeket a néppárti i \' J1"\' 111 * , 4 k__r_i -in_____:nia_________iZJ________,x.r _i..m. i\' l.i.\' i._____üiletbeu változatlan lanyha irmynl volt A hogy a ai villamos viÍAgitásanknif ronzai.baí i szervezkedés, térfoglalás és különösen a néppárti I kereeve sem lehet találni, kisült atonban, hogy b(rlap-vállalatok anysgi támogatass okoztak ée! f\' " a Sörgyérvilismos fénye meg ennél ia rosszabb. I megkiváutak. — Hja bizony, aki a kolompot \' javnii. Mintha csak arra voiaa ea teremtve, hogy a I felköti, aanak elül kell járni éa — Krlantus ko>. üatándöüiiet veadégKst és vndégeU bo-iiintsa őrökké. Tiz porsóiít sem öristék ingyen. — Nem o osó dolog perenél tovább alig világit, kigyalad, meg újból bisqny a pulitika és különösen nem az a nép elalnik; igy volt ez kedden <%te is. A vidám párti politika. dalárdillák egén tizenegy óráig ültek együtt, — K<y leAayt kérésnek, Orsiágizerte de kitartó türelmükkel ekkor már alaposan köröznek ímoát egy aaép^laányt, a ki ü»ékt»ftkér-vimzaélt a világitáa. ----vdrvtt egyik kivé házban, mint kanaitladér mü- syaat buta iámét 1& Buta ■ őesre Irt 887- 89 Bntt szeptemberre 096-98 Tengeri s-jaliuara tl 6.16-90 Tengeri őszre 3 16-87 Znh. 571-78 Repce • tt h 1110- NagyKanisaa csütörtök Zab 58. szám (S. lap.) 1 m. julina bö 14-én Piaci iralakT" Ó buta Irt 11.76—la Vj buM „ 9.26—60 0 rou „ 7.60-80 VJ rou „ 8.10—20 Tengtrt , 626-60 1 Zab „ .6.70-80 ■ ■-. . , \'■ 0) rfx» , 11.10-40 m4lermiuáDkint kaninai paritásnál. TANÜGY. — Hivatala. — A .Zalamegyei Alt TanttóteatOiat" elnökétől 96/898. . H"- A „Zal Ált. /Tanítótestület" járási körei Tekintetes Elnökeihez. Igen tisztelt Elnök Ur I ^ Az alábbi jegyzökönyvet azzal a kére lemmel kttldöm meg, hogy a benfoglalt határozatokat részben tudomásul venni, részben pedig foganatosítani szíveskedjék. Lögkötélébb értesíteni fogom Igen tlu- Józsa Mihálynak Inodő béküldhetés céljából a kö\'pontnak megküldeni szíveskedjenek Elnök ama jelentén után, hogy as ügyvezető bizottság eme javnlala alapján a kérdóponiokat as Oann jkörök elnökeinek akkor mindjárt mag-küldötte. a választmány tudomásai veni. 5. Elnök bemutatja az Ogyvnető bizottságnak 1S08. junius 26 én tartott ülésén fölvett jegyzőkönyvét, melyben : - a) a «Magyar Néprajai Társaság\'-tói érkezett lölfaivásrs vonatkozólag, melyben a tagul leendő belépést s az általa kiadott >Elnografia< cimü folyóirat megrendelését kéri, az ügyvezető bízott ng >em a tagul való belépést, nm pedig s folyó Irat megrendelését, smennyilien a tantestületnek sem olvasóköre, nm helyisége, hol sz s tsgok által hozzáférhető lenne, nincs : nem tartja nük-ségesnek. A választmány egyhangúlag hozzájárul az ügyvezető bizottság határozati javaslatához. b) A • Ben\'erce-Naszód vármegye Alt. Tanító\' tntÜU ál\'al a »Hazai Tanítók Országos Bizptlsá-gá»hoz és az \'Állami Tanilók Országos Szövetkezeté «-hez intéseit megkereseaél a Nagyméltóságú Vall. és Közoktatásügyi Miniszter Urnák 1898. márc. 24-én 64826. as. alatt kelt rendelete1 eUea kérelmét, hogy a Zalamegyeí Általános Tanitólwtület hasonló megkereséssel jorduljon a fenti két—országos—egyesttle hw, aa ügyvezető telt Elnök Urat a közgyűlés tárgy soroza tárói is, hogy a meghívókat kellő időben szétkflldhesse. Kiváló tisztelettel vagyok N.-Kanizsán, 1898. jul. 14. tisztelő kartársa: __ . Szalay\' Sándor s. —mijjjjel lőni, tinik. JrgyiékSayv a Zálwpt ^italánós Taiiltdtwtaiet kBspoatl• viláiatmi. bizottság magáévá teszi s ily értelemben tan javaslatot a központi választmánynak. A választmány az ügyvezető bizottságnak eme határozati javj\'satát, tekintve a magas mininteri I rendelet általános jeilegét, mely reánk egyáltalán ! nem vonatkozik, nem fogadja el, hanem a rendeletet tudomásul veszi. \| c) „Szathmáry síremlék és\'alapi bisottaágának I fölhiván kapcsán megküldött gyüjtöívre vonatkozólag aa ügyv, bizottság hozzájárulás címen 6 k,,! irtot hoz javaslatba. -- T A választmány boz/ájárul a a pénztárost az [6 írt elküldésével megbízza. snbadelöadAaának a magyal köagytUs lArgyrao-salába, leendő löt vételét, — as 6gyvassUI máimig S kérelem lajjaaitásét hossa javaslatba. A központi váisatfmnkny a bésottaág jsvaüetat határozattá emelvén, Braaaaer Lajos asahadiM adását a tárgysorozatba töivaasi. g) A keszthelyi járáskörask CaimaiiB tartott tavaszi ütéséről beküldött jagysókóeyve tudomásul vétetik. hl A z ilaegerszegi járáskör jegynőkOeiváaafc tudomásul vétele maiieti s jköeyv III. poetje alatt foglalt kövelkerö indítványokhoz : 1. „Forduljon a jkör s tik KOsigaqniÉii Bizottsághoz azon kérslammaj hogy a Imayag iskolalátogatók szülőinek böntetéai ügye aa a községi biíró, hanem a járási főszolgabíró által intéateasék el. > 2. A zalaegerszegi taaAói járáakör lejtsan ki actiót az iránt, hogy a tankötelezettség s 8 éves kortól 14 éves koriig terjedjen. As iskolázás ugy opztaank be, hogy 8—12 évn kora gyennefcac az addig érvényben levő 8—9 hónapig, a 18—14 éyenk pedig nov. 1-tól március hó végéig randáién mindennap iskolázzanak. As iméüó iskola pedig, mely céljának ugy nm telel mag, meüőa-teaaók. Városokban a kösépiikotákra kéazütt gyermekek isámára narvaxtaaaék előkészítő iskola, hol a tanulás kezdődhetik a 6 évn kurbsu i--» az ügyvezető bizottság a maga résééről hozzájárul s s tanterv revízióji alkalmával a , Magyarországi Tanítók Országos Bizottiágá-hoz leendő lölterjesstésAkst javasolja a választmánynak. A válantmány élíogadji n ügyyvezető buott-ság javaslatát s annak leendő kenaslAlvitalévei elnökséget bizn meg. • Békéli Eleknek s IV. pontban foglalt amas indítványához: .Mivel as tpzofanlan muisarók feljelentése a tanítót igen gyakran különféle inzultusoknak teizi ki, tétnaék ezen leiadat más, pl. s jegyző hatáskörébe j s tanköteles korban levő gyermekek reodea iskolalátogatását pedig dj\'A kir. Unfelügy löség 1898. május 18-án\' enndör-őrtárst őrizze ellen" — as ügyv. bízott. ÜK janim " ET üsgy-iaalMÜ tartott tlisártl. 827. sz. leirata kapcsán megküld tt K. Jónás Ödön omággyülési képviselő elnöklete alatt als-kull „Védegylet \'-nek levelére vonaikosóisgl.mely-ben kérik, bogy szíveskedjék od ihatni, hogy a a Zalswegyt ajáaak IBI Jelen vannak: Szalay Sándor elnök, Valigumky tVoke7üle7éb«n Antal alelnök, Poredui Antal főjegyző. Kertén József pénztárai, vács Miklós éi ^^MS^aŰ^^mJSik-m^mt vezetését, melylyel évf 100-Í60 feakasyi fa^ Vljma, frril ^ ^é, j»r,magukra vállalni iie vonakodjanakT Hajgató Sándor és Váry József, válantmányi tagok. 1. Szalay Sándor elnök az üléit megnyitván, fölolvastatja az 1896. márc. 8-án és 1898. junius 18 ón tsrtott v, ülésekről felvett jegyzőkönyveket. Észrevétel nem tétetvén, htteleslttelnek. müködö tanilók az ügynek meg? uu. 11 .. __ . u . nyerhetők legyenek, s az egylet által egyei kös ._, n K^mn Ujoa könyviárM, Ko- ségekben fa>állitandó elöbelyek jegyei teendőit s vács Miklós és SnbóJi™^^ ^^ vetetént, melylyel évf iOf ~ zf?^.:?^ .^fM gzelés jár. niagukra váHalhi ne vonakod, — az ügyvezető-bizottság tekintve az egylet \|humáaui és kulturálii célját, mely nerint mig I egyrészről a mezei pnzbeH, a tagokat és családjaikat ingyenes orvosi és gyógysnr-segelyben részesíteni, másrészről i tagjai részére előadások, társas-esték rendesén g q-u- 04-aSr. tekintettel bétosn állinotárar\'llif?. tannUag0 «4rskosást kíván 4 ZLTÍ71 ^ ilgy a sodáldemokrata izgatók és nép- \\ nietynél fogva nem. tehet eleget a fáliairmáoy Sogatók lefolyású alól a mesei munkásokat \\ ama magbiaáaának. hogy nawrar lgtitQ a.-egtf- elvenni türakssikt indltványnaa 1 kevniesaansk V szegi. polg. és feliőkereakedalmt iskolai igazgató-lmw „ jár&sk0r0k elnökei, miszerint saját hatás- ~ Jűb,leUm\' körükben hassanak oda, hogy a jkör tagjai a ajka méból a központot képvtielbene, a szíves „Védegylet" elnökségét az elóbely k 10 állítása bizalmat megkönönve, kéri a váUntmányl, ni- BrQ\|. Ilim0galni „ok Teiel<sé, mg\'gulr, TtU\|a\|ni veskedjék e Unttel valakit megbízni. „ \|el ^ ki\|ülöu ^ nerneg c4, (\|é. A válantmány a központnak a jubileumon ^^ ,ehetsegük nerint közremt\\ködni töreked-leeadő képviseletével s a jubilánsnak egyesületi eleiünk vezetése és iejlentén körül kilenc évi elnököeködén alatt szerzett elévülhetleh er- demeinek méltatásával Poredus Antal tantestületi főjegyzőt bízza meg. 3. Bartha. Gyula dr., a számvizsgáló bizottság elnöke, jelenti, hogy a \'bizottság megvizsgálván a pénztárt, azt a legnagyobb rendben és pontossággal keseltnek találta. Az egynület pénztárosának,,,. kezelése alatt van önzenn 2288 írt 29 kr éa í"14™"\' pedig a .Tanitói Árvaház* javára 1966 Irt 10 kr. a pénztár jelenlegi állománya pedig 268 forint 19 kr. A választmány a számvizsgáló bizotMg jelentént tudomásul veszi\'s a közgyűlésnek a íelmentvény megadását fogja indítványozni. 4. Olvastatik az ügyvezető bizoltngnak 1898. márc. 18 án tartott üléséről felvett jegyzökönyve, melyben ama javaslatot terjeszti elő, miszerint a választmány Józsa Mihály, mininteriumba beosztott áll. tanító, által, az á laodó szakszerű felügyeletre vonstkozo megküldött kérdő pontjait, tekintve az ügy nagylontoaságát, mély as ösun tani\'óngot a legmelegebben érdekli, küldje\'\'meg a járáskörök alnőkeinek, bogy azok a\'jkór egy vagy több tagja állal I idolgoslstván, a közgyűléseiken kőrvonalozolt és ellogsdott véleményeket ság tekintve, hogy az iakolsmulssstóé- eüenórsé sét éi bejelentését legsikeresebben s tanító maga gyakorolhatja a mert ezért, inzuitui alig árbeli, de ha mégis érné. ss ellen kareahet magának orvoslást, nem járul hozzá s esen véiimauyét a kó\'jpon\'i választmány is msgáévi teszi. Záboruky Imrének ,.A taaüók nyugd^jasta-tásáról" cimü értekesén kapcsán lett indítványát m •fy nerint r Jh. megyei tsnteamlei ainök^ége indítson országol mozgalmat as iránt, bogy a nyugdijalap kezelén lét essék olcsóbbá, a mert az. munkásakat betegség e-elén j alap magánjogi terméasetü levén, át tanítóknak a nyugdíjalap kezelésénél nagyobb befolyás biztosíttassák; adaaaék meg minden tanítónak a törvényben is előirt 800 frt nyugdíj; végül szállíttassák le a szolgálati idó, mert fenn lehet az a cél; bogy a mai nemzedek saját rpváaára csak a jövö nemzedéknek jobb jövőjén laradoe-az rigyvaaali hiitmiaát m"iláa a Magyarországi Tanítók Országol Bizottságának ez ngyii egyik fötürekvését képezi a programm*** jábu is benn foglaltatik, egyneröett tudomásai vételét hjavaiólja, mihez a, kóáponti válantmány is hozzájárul. A jagyzókönyv XIV. pontjában foglalt indítványhoz, minerínt: „Kérestessék meg a Zalamagyiá Alt. Tanitótoitatet elnöke, hogy a kösgyfiljs vegén a vendégek és tarudalom bevooá ával n anyagi körülményeinknek tekiatelbe vételével rendezzen tanulmányi kirándu\'iit Siótokra, a kor nínvooa\'án álló fürdő megtekintésére és Tihanyba u apátsági kónyvtár megtekintésére" t as ügyfve/etö bizoltság, tekintve, hogy s tanlestület tagjainak legnagyobb része úgyis Siófokon ke- indítványaiknak bekérését hosn jsvaalatba, I X\'láía\' Füridíí ugftm"\'uÍmTTíÍSJ1\'! A válantmány a nagykabíz ai jkör jelenlevő Uiólokí kirándulást nem, hanem a tihanyi apát-elnökének ama szóbeli jelentését, mely nerint 01 ságt-drönyviár megtekintésére irányuló kíráadulAat Jenek. A központi válantmány egész teriedilinébeo hozzájárul az ügyvezető bizottság határosad javas latábúss ajkörök eluökeiuek megkereaénval enök-léget^izza meg. e) A nagykanizsai járáskör tavaszi közgyűléséről beküldőit jegyzőkönyvének tadomásul vétele mellen Szita Boldizsár és Lendvay Józsefnek a lolytán a központhoz áttett az ügyv. bizoltság ülése után azonnal megkereste I a jkör jegyzőjét a két indítvány beterjesztése iránt, tudomásul vévén, mivel u indítványok még most s§m küldetlek be, azok tárgyalásába nem hocntkozhaloit Kfllönben ^ugy a jegyzőkönyv, mint az évi jelentés örvendetes tudomásul vétetik. t) Mencsey Károly, a Csáktornyái tanító-kör alelnökének a központhoz ioténtt ama megke-yonatkosólag, mely nerint kéri Brauner Lajos hodosáoi áll. elemi népiak. igazgató-tanítónak: „A tanilók egyiégn képesítésének előnyei a nemzeti népoktatás ós a tanilók társadalmi állán szempontjából cimü tétel feletti hozza a vilaulmánynak javaslatba. A kósponti válantmány határosatlá emelvén iz ügyv. bizottság javaslatát, megbízza elnököt, hogy keresse meg Kanovics Gy. aeretetházi igazgatót a< iráni, szíveskedjék kies közölni aa illetékn helyiken, hogy a megyei tantestület a közgyűlési nap délutánján a tihanyi apátság könyvtárát testületileg megtekinthesse. Jámbor J, tagtársunk a jkönyv XVL pontjában lofclalt indítványát, mely aserinl:\' „Addig is. mig s tani ó büntető jogi védaime törvény á tal biztosíttatik, a megyei törvényhatóság aaáa varmegyék példájára szabályrendelet alkotási állat védji mag_ tanítóit a különféle íaaaltanok afiaa, N^) lanisn, orttonöt Zala 56. nini. m. lpj 1898 jnliuz hé 14. Som haaoalé indit anyával, melyhez l te. törvényiiatóságu város e óéiból alko mkétyi aaitalnw a ■■Háti, — ss igyr. • váiaaatmánvnak aM"gr<tm ajánlja \'ás 7devármagyi tftiai)lialéaA\|Umt fly értelem bn Itten df magkaaáaál ham javaslatba A válaaslmány as Agyv. pabttjtfg javaslatát dfogadiia, aaaghtm elnököt, hogy a megyei Mrvteyhattaigtf as inditváayak aadlemében t) As figyves»Ui bizottság a sümegi tanítói jkőr jagysökönyvenck tudomásul veteMLHineUer Somának pedig a jkteyv toposán beküldött ás amkaaari MAgydelat tárgyaló doigo a csiktomyai jkör, vÉlaaatmáuyáaak agyamra vooatkoao véleményével együtt Jáaaa mwjsnak megküldeni javasolja. A kösp vátaaatsaányi as tgyv. bizottság ba-Mnasti lavaáetÉt elfogadván, a dolgozatok ék kMiatod örököt tasa mqg. j) A hemaMcyei általános tanítótestület f. évi májw K—M án tartóét kőagytiásiten tárgyak: Jk te polgári iskola as ipar, karaakede mm áa aaad gasdámt ■sanigálatttan áa 10 pontban nsaaeioglalt tátefel munkában seuel nem vafoatemi, mert agymand: —- t&ouij, kogy leendő forjed kereamieyaii ok áa oilseariUa agy tndd tetaateal, bogy a mgiibitéa lolytoe emelkedj nabéaadgdvd magktedani mindenkor megtndj I S e eaep ; de kieei kara nevelési iiv-: vei mm tea a anetteau nevntám mk annyi gondot ferdített, hagy mint monda ; Leánynak enk annyi éat asüWfas: ha eaft as aaö, aai arm alá ne álljon. ..Jjköté, -befestő mhákárt, pdarinekárt, kalapokirt, aaparayökár\' stbft iákért pénzt soha aem adott lányainak. ügymond : esek nélkül mind meg lehet élni. Csakhogy perspe a mama nem igy gondolkodott, mert volt a leányuknak ssindaaböl agy j keváe a {taps tudta ia beleegyezése nélkül is; de kivilt Arabellának, ki n mama kedvenc leien volt. fiikor Arabalta tipeoMám volt, akkor Iaabelia nyolc és Myrabella őt A legkisebb \| legkedvesebb ssokott leinni. Ea Iaabelia leányának. Hja, régaa is vadat vá-laaztottak. mint ahogy vannak aa«t ia, asart agf edál oaak istea igaaajgai I \' ...Érte mattak ei, meita Catery Ambdtt éa laaádb férjnél vannak Caaiary na An-\| beitat áa laa bal iáját ia aaag-magtáiegatta aaár eryperwzor Arabella maaasebb, Isabella kiadtok vna Ceetertalváhte. E. Cteery mtm mépe savfc sebben megy Arabelláhsa, mént katelüt a, esert Arabella moat is a regi, - Isian tuparan-naának negyedik pannmt ■►g\'srté gyamak, — mig Isabote ia szintes a ráfi, aÜiM durva modorban rtwtetd, nem ritkás mogorva, udvariatlan gymeaek- Caaiary na mindi tfbh-asör fordul mag Isatelia iáayteil, uski jafcbaa aaaggyőaődik ma kfitanadii igán ágárM, hagy : , jó tatért, ját ne nrft — Es vsjjoa nem fájhat-e ex as apai sarv-aek? Hs igen, agy vsa-e szemrehányásra oka van, mindaddig, mig konkrét tervein szemben: aa bgygyei logiaikozni\' karainak tartja I viiaaaimápy bozflgiTuT az ttgyf határozati javadé tAtme 8. A ktegyttea napjául a választmány L évii aagtaatas M 25-ikét jel mi,-a lirgyaorozat tbrt, hanem még .Járni—teedteüt-n dafiks&et -\'m mml Jénlatát ia ipahoé 7. A nmmnAay a mtaatiiat főjegyzőjénekjde mind haaatalaa! é dA arany ttetateifija) áttapatotl meg- Figyeljenek káfMf mmbímu CSARNOK A három Oiit>i iáaj. miadig e legkedvesebb ssokott laaai. Es aMrt \| as ilyen apai szívnek ? Láayoa apák — fnailal-nem ritkán a nagyobbak haragudni ia saoktsk, J tudjatok m ! Es ne legyetek Caetary Hubák í padig hát issM a legkisebb csemete icinyal ...Nemde t olvasóim, Mk kíváncsiak f Brre talán Arabella is\' Vyrabalia — a harmadik C«etery leány — javadatábos, gondolt; de aaért mágis lajt as apai méltatlan- élettörténetére la? Myrahaüa, AradIánál ta, jgyts\|iniáa, mert ö nll as egész hja bűnbakja. IteteüHll p—\| hátem énei teialaáfc; foámt — Ha reggel négy Arakor a tejénél nem Csőterv Hnba ttzeahixom Arai áéeöte adta Volt jelen, erkölcsi prédicátsét kaBotL Ha a térytei MynbnOát a igy éíehörtéeete ia Aratet- nrtéeetstéet nm afelé ráma, dorgáltot kapott láéttfl "i- hinta l-VH\'lf^ fűdig tir 4—rf WasteiglBn az ebéd nem vail isyéra, aa egéaa család jkésőbb vasai kadétét. \| előtt — legorombittntvtt •• H\| És Arabella nem tank hogy mindent békével j viaanasáeaJas apai asiv gon-l dfiltíAt is y-^-f-\'l sbat éa leljeettani, —\' Sentedaág! A mázsák kapd benárUtak. az apai asiv kegyetlen volt Egya városok, áslak aéptilseekkik, mások haasá. inápaakkak lettek. A ladiaáayt isawjtessi Evek multak. Arabellát a nd rendalietéetoak ifjak, leányok elaaáledtnk a laálrom irányaiban, saaranoaeja kanateMaa ape* aaiv iáanlt tott\'bngy as agy tanévi SkoHu port iamihaom Fannit egéas a legvégsS bátorig. Anhafia as\'aaagnktéT s á!88 \'aaévre aec gytjtve, foly-ifjun ssi ve osatatlu szerelmével ceüngöti, s as taftoaaék megktndetf pályájukon as etlhtoa anet aaiv nem teáita, tegy kitiug lapas. hatadtet Qtekkogy az isteni batároat ellen hiába küzd j az apu astv összes kegyet leiaéga vet, mert egymásnak vaii jelölések nem a íftldőn, hanem 8HÉf atedar a. k. Ssat. Mt ,T» évvel esdett Caetary MyrateAáárt te In kteeli várasba meat — ilyen tá}hw — a Jtét alma pej, wart a mam nttssoUaáaak ansed#a [az ágba történnék; de taiAa még es aem lett,— attérölag Caateiy flnha neveiém alntál — jvaha elég n kenetlen apai asiv megtörésére, MyrateUn aárágasta n polgári i te as ifja — Arabella választottja — a mamé- gyedik oamályái, — mag pedig Beaonyéy György hátaaüntáa, jppáa, bocs-; aak nem )gtt tolna szemeszék ja, tehát aMlendA eredmény nyel — fiatal nmhetak .— jegyesnaak te saagatfiknak. ~ [hegyi első s aaaaa, második a saaaa éa bar. ia a — saaaa. Vagyv — náad mag aa isaayhÉaii aa-iltaláaas Ma tartanait Ctetory Haha a, ki nem arró\' neaeasáea, hagy aaey ritt a vármegye kAaöa-lgya husiban, miü tep gyÖnyOrfi háromtebya sapát i te Gaetáy iakotoba járjon azzal hogy Myrabetia aaá, áogy Mfiakala paig; ml a kikéimsl aanedto m snlt: Jkrtesjk,Í Jsafla toMj rab álla, vagya — mint tetamk iátai, — ng „Szemer\'-énk az Jf vdsnati féri nevekteg addig Caetory a p pa, ha hMyét\'Wtime mallákea aemmi! el tételei a láayát, asm hsai fog haaaélámi a kerül a dolog — egy elajautásAteá. Kyrabetla ast __ __ ____„ _, __ Jgaz ugyan, hon igy oaak as néaáljta, kinek ígéretének beváltáaa aanájtokáhb taheaidott. Baka a ^Ndfo^végptetl i^a^ekteB rnreL WfaegnL aem pedig heeoasáaym m aatkaéga, minél lalelbb easláfyefcnt Wfeaatt, agy annyira, " [mert Antallá a őt iüetd kelengyén kívül hogy nőkor a negyedik ooatályt semmit sem kapofl; de Arabella férje kapott etok hagy n hAUaaaaenyi taaadök ügy Caatety Haiá ae-!agy slyut Irieeéget Arabellában — kával, mint Unaailott ritka KgyanAgnt, team n mHiah Mn£güa ieg" »atoaf Mejrjik mondani; i jjghá\'áa ia amg lehet Üni. Samvetvtt a gyakoctatival, a külső gaadanágten AnMIa e&agrta\'QaatarMvit, aaai Csetery ia akárháayamr tani riadja vak Caetary Haha mm hiimito ie amgtátaaott, mü Csetery. uramnak. ._ MIM\' "-RtkA Ha MUra hanÜn Wh( Talán mégse vntik at Caetory ml?{hegy néaak m já, ha a ercánái mváte tat Da Hiszen ott vsa Arabellánál a sokkal aröoabb kéaöa, mert Ambetla léijnil volt már, lnahallá-testalkatú s kiskoraiét dédelgetett libling — Íjának padig menyeksöjén káaatlaek. Ámde, Izabellája; kit estdelg a széltől ie óvott, kinek nm tndom éa hányadat dédapjától Mktti, mart annot Sseaseiúak — barátjának kérdésére aa felélte, hogy: a harmadik fiának nm Baiamter Waad gyndtk leányának — -jiMBL Swff\'^t^\'tikiirtí wm CuptorTptk folt harmadik ér-ret, illetőleg beíl4-vai hárem Caetory lány áiet-iunémát irháim meg a JUim kedves dvaaúi ssamára;\' eaakhogy mielőtt erí megirbatom, ismernftnk keB Caetary Baba jé ss ram aeveMá elveit _____Caetary Hate, mini a Caetary eaalád egyedüli MŰaa, kanta a Ctetarfalaa határában aaartfo mrtiair boltim gytoyitt kittoka\'. A még a gondolatit olyan- lánya Jfrvő máét anba, de ] g;>tojC, Hátrhatállac betöltetni vale ? De aem ám I teataailt aaorgalam vágyó sárga tulipán. ■ lem a akinek Buvebe ntonf ábrandoxást oltott, várhat A atadig Arabella helyét nea todja art mig Arabella a meg-nidig Izabella a ielt&nni _ _ Tngyu Izabella, Arabellá- nak sokban ellentéte. Mert mig Arabella az apai fölény előtt meghunyászkodó bárány: nádig Inballa a aambeasátló, dacoló oroszlán. Es ■P rtk lir, JNrase aa üreg Caetary kedvéért, aa a indsaeUér arak 6 sala voltak CaataMváa. Btoake a volt erre Caetary Haha, wertakár-teayamt elmondta barátai előtt, kogy hiába; a ar, patetem is eaak ar, — ilyen egytagban IksA, rendezett kie balokkal na aokas raaáai-a kha\|(Aai És igaza volt Csetery mart olyan gyteyirl birtok volt, aailiem m mfer látni aem lehat, mert Caetey Haha utvsrét nynlepár sáiag ökör. a kit pár ateto pej taposta éveken ktieaitüL - Hm is a munka — ha keltei — kora rag-gtedl — km aatág, iuanm volt erő aMg. Ea aig Caetary kten. addig Arabella — itfidifiarfih ieteya — otthon nézett a dolgozt taeiédaégí El aa tartatt addig, aig nm Caetary mán, mert Arabella nem eaak, wim kúhafi j Iaabelia kezéért eljött a vám vArt kári — sy amepelt a bárnál, hanem n azó-. Caetary uram aaaiat — legalább ia agy báré, értaiaaébec jahb km vnh Caetaryaek, vagy grót Csakhogy V aokra váryik, a rende-egy a teiaö, mist a kfikG gasdartgtel m keveset kap. Igy járt Camary aram is Anballa ahg nh tizenőt evee. mtdóa mAr\| Iaabelia iteyával, mm elérkezett na idö te egyaerfi leány nevelési eivét — többé nm hangoztatta, team magfogadta, begy leányaival asetnhen megvaló?iti.iji. sm tirteaiai aha, dn aahe. .„Isabella forjba menetele ntta MyvahaBa I vállaira nehezedtek n háziasszonyi teendők végaiaa, mit Myrateüa ká malma >gj adagéi teljesített mindenkor Es Myrakaia, aa aag Calarynek mégsem telpett. De nm ám! fi miért ? CsapAn naád, mert Ny rabdia magkön I telte tkradnaáamak gyümölcsét... ^ \| Es aa Aag beszélhetett bármit, flyraknUa a a agám htatarta veasam az A vállain nate-jCaaten lsaballAbd egfszerfi iparosai aeáett, asart Csetery Habénak elve volt leányait \| Penme a advnak megtiltani nm fohet~r káttoi gaadanaaenyokká assetoi. S ezen elvét s végleteiig iparkodott Arabella leányátea aug- aégii as apai szeretet oastntlaad Izabelláé, atelld humor baagtáa ipariadat atyjának temen álkor Arabella Cwtarialvárál elköltözött, \| ragját diadalai Nam volt dacoló, ia hanytea-atedjárt lettek maaamódnAi erimlék, vagyis a kodó sm aah. viador madarak kteóaAaivd jöttével érien- A esiazeit gyémántnak aatenm szabad ugy tdt a divaioaabbaál divatosabb téli-nyári ruhák, knreolm, adat a laisalatiaanak Est tartottá belépők, kalapok stb Izabella önagyaéga ne- Myrabdia is eéh ert, mert as teag Caetory vére. Es — Csatery Huba aaóaélkil fizette. ] eremet végn a Myrabdia arra hajthatta — a merre akarta. Nm eaeda S kin a legkisebbel — legjobban amcettkl? ...Ritka kttlaask jated nap délután voí% asdte ng öreg Ctetory amaal, IlyraMU leánya — egyik Mvánd iapüap menzádén hheaah tedvaaáaávaJ malntto^s a e—tartatva porta tágas aivnrtaak hársfélá alatt Ind Ipádon, nődön I közeli vátes WÜ egy perldhök Um közeledik CiMerfalaln Isii. Már s fogai tompa dübörgése Amié Csetery uram ennyit megtelt, hogy grófi lahtdáteat eaapett ia kiréi kelengyéi adott Nagy-Kaniwa csütörtök Zala 56. s»4m (T. lep.) 1898. juíitts hó lééa. ■ikor Myrmbnlln njaáglap bMüiről l«Hek ini — t«i»e éetrevehetOleg rrőoobban keid dobogoi ■ troáo gyengéd rómptr vonul vétig. NvleléJŐftoeel glavlroaott kit arany óráját veepi aló Myrahella a néii — halkat mondja J félháromkor Itt leír, a. motl egynegytd báron. Utthmár aiaviittNnó, pootoe ember... — Myrabellám, olvaae tovább I — etólal mag 8i» Caetery prum. — Etlee atyuekánl vendégünk érkeiik. — Vandégflak ? — at Öre« feláll éa a kftae-ledő fonal leié tekint — Itten boua akárki tai ^fi a tojjat ae\|érk*ve — berobog Ceeteryék tdvarába, „Stervun Huba barátom I »«ól»l meg a j fogatról Iratai lók etyike — hogy vagy? Vaa-e I nttkeéged vendégekre — Saervut Hugó barátom I Itten hosott benneteket! Mlg e párbraiéd folyt aa Öregek köiöU, addig a llatalok ia, már i. i. Onbmár én Myrabella a kOloeSoOa Odvöaléeeket elvégtaték. — l«tan hotla Oltlinár öc«én I Foglaljon helyet 1j „Köotönöm Huba bátyám I.\'.. Eagtdelaével Myrabella Nagyiagai — Kérem, meltó»u«eák Padooey url Kt at óretfé. cnuklmmiir raidálkodni »keade-nek, prrtee —„c«ak ugy aaó-benaédben. A llatalok pedig ábrándomak a kert virágain rapdrtd, pillangók t a bokrok aljtn . oaionrgő madárkák boldog* ágairól. — Namaokárt a htalaaaaony i» fogadni jön aa érkeaatt vendég«ket, a o-mkharaar vlg tereié ieilödik a nagy bért alatt „>, Ree énylem vaotorára lett etereaoeénk Uraim 1" 8aólal aég Caeteryné, aa elóaékeny Vdvra hátitftony. „Nagysága tagedelaével". Fogadja el Padnaey Onbmár — érvaaiéki Qloök — a meghiváal. t Még néhány esóváltáa, e a aaiae ét Myrabella — Oithmár legnagyobb aejnáJatéra — a vaoaora mielőbbi elké>aiiMtéee végett táveanait. ...A nap még nem taédBIt le ea ét pereméréi, midőn a kenvea bátiaationyaik aa etlebédre hivó raavai elbangaollak. At tetebédet vlg beeaéigeté* kftaóit - fogyttt-lotiák el, a Ceatery Myrabella árvtatéki fllnőkné latt, ki a feleóbb kOrOkben éppen uty otthonn érti magát,mint ott a falu egyterű magányéban. Ámde ayrabellának la vaa agy hibája a e hiba ja aa, hogy apjáhoa: te hideg, ee meleg. Ea Caeterv llaba arra\' a aeggyfaodéaré játot\', hogy kft 4 gyűlöli, aa ttereii logjobbea. Tekét ti tterelO tilllOk — gyermekeiteket egyen lóén atareaaéiek, mert a etflilői neratat legparányibb hidegttiéee, olyan aebet ejt gyermekeitek wlvébea, mely AnnOnmagatoknak log fájni egykoron legjobban, amiért moet Cmtery Haba l* mellét verve mondja: mea eulpa, mea culpa, mee uiaxion uulpn I VASÚTI MENETREUD. ln«aj« m Májai 1-ü. KANIZSA állaaáa. Mierkrtilél Dtenetek. ■« a. KeaatMv. Vwaa aaak ktváMaa alkaUuol klattak, abboo ográkfeiat »J Ui\| tpoaaéggal oa oanéai ■ac. Vtlaai Mokao pmtrmJ kimm 11 bocsiakat, f - It i- foiéaUoa ynaai hoaoájok, uklak aaai m-baé llyoo titkot aiártlal. Qf-t a. tpMt Booaáaa "i <U kluritfea aakat akarok Irat, aafct káatk. Sok áréakja ktaMal vatta laaa. K. Uenn Mjtaa. Tánája uc» rfl»ld, taatar^tk ff olyat alkalomra, álkor kaaaalá ttaaat lalátaak hoaaá. C t Ssombh Bám Zala-Eg. c=Q 1-SIUJ, Barcs Oyékén] Induláa f aaleaáfél V. IX. V. n v. v, \|ÍT »• IS. v. IT- ?• v. v. IX. v, IS. v. FT-T T. T. BX. V. II. v.l n- IS. T. a V. y.x. 48 regg. 86 d. a. 17 este 88aste lOdélb. PT T ns. v ?, * 06regg. 20 d u. 16 d. n. 06 d. a. 46 éjjel 5 47 reg. 930 regg. Éj—[d. u. t&^jel 05,4. o. 4 67 regg. 2 26 d. u. 7 fijeate Lrketéi 1 íif XX V. n. v V. V. ■ a. t. 08,4 «. lijtt 4 6S d> u. 18108: 9 Ol\'eets 48\'ragg. Oárea- Oöeate T. as. v. V. V.\| iy. v. iy- v-v. 881. 6® eele Héjjal 66 d. a •\|W88- 29 d. u. ál,4íjei 14, regg. iaptuiaidone* éa ktaéo: riiciii f fi l á r. «XXXXXXXXXXXXXXXXXXX XXXXN . Pályázati hirdetés. A nagykanizsai kerületi betegsegélyzö-pénztAr igazgatósága 500 írt fizetés és 250 írt óvadék mellett pőozUri ellenőri állásra K pályázatot hirdet A felszerelt pályázatok folyó hó 30-áig ^ a pénztár igazgatóiához beterjesztendők, hol bővebb ftílvilágosjtás is szerezhető. Nagy-Kanizsán, 1898. julius 12-én. U7-i xxxxxxxxxxxxxxxxxxxy M^00000000^()00000000000( g BUCSUZÖ. fi Miután komoly betegségem arra kényszerit, hogy % üzletemtől néhány hétig távollegyek, tehát ezúton vének ^ bucsut nagyon tisztelt vendégeim és ismerőseimiől, kérvén őket, hogy kegyeskedjenek továbbra ia srives pártfogásukban megtartani. Kész szolgájuk Tlvelt Jásat Ué-l AK tOOOÍ 6M4688, Mám. 819- 1. Árverési hirdetmény. Alulirott biróaági végrehajtó as f88E évi LA. L-es. 108. {-a ertelmében ezennel kOtbirré testi, bogv a nagykanisaai kir. itrátbirótáitnak 1898. é/i VIII 183(1, Sp. III 176\|3, Sp. L 838)1. V III. 19011, V 111 188, 18911, V 111. 82811 V ÍIL U8\|l, VIII. 87111, Sp. 84411. taámu végzése következtében Klein Sándor, Schick Jakab, RotKhild AI-bert: Jak, Leutach. Kohó Zsigmond, Jak Oeultcb Kobn Zaigmond, Fekete Jóttel, Back Adoll Knia-pel ét 8ohnltser és Hercg. Battyéni Sirattmann Ödön javára Reieh Ignáo nagyktnistai kereskedő oég (tulajdonosa Heich Salamonná) ellt-n 80 frt, 109 Irt, 106-, 824 frt 08 kr., 88 írt 10 kr., 300 fr<, 19 frt, 800 Irt, 108 frt 38 kr„ 41 frt 87 kr, 168 frt 49 kr. ée 806 Irt a jar. erejéig loganato-ailott bitlóaitáai ét kielégitéei végn-hajiáá utján le éa feiaifpglHll ét 694-87 Írtra becsült rőfös áruk, bolti berendesétek, szobabútorok\' Mbból álló ingóeágok nyilvános árveréten eladatnak. Mely árveréenek a nagykanizsai kir. járárbiró-tág V 111 ltfSfS/1808. uámu végtéte folytán a fenti tOkék éa járalékai erejéig Nagy-Kanisaán, tibelv-tzinén leendő eaxkőxltaére !§•§. évi Jallan M 35. aaptJAaak déleiait S Arwja haláridőOl kitOietik ée abhos a venni asándéko-sók oly megjegyéeeel hivatnak mag. bogy as érintett ingóeágok \|i 1881. évi LX. t. e. 107. és 108. {-a értelmében kettpéniftselée mellett, s legtöbbet Ígértnek becsáron alul ia el fogna kadatni. Nagy-Kanizsán, 1898. julius hó 12. napjtn. MAXIMOVITS GYÖRGY \' kir. biiáeá\|i vtgr«ka\|l6. /OOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX: 1377gl«OH. 114—1 X 8 f Hirdetmény. ^ Nagy Kanizza r. t város képviselőtestületének f. éri junius hó 27-én tartott közgyűlésében hozott határozata alapján ezennel közhírré tétetik, hogy az aj vágóhíd belső berendezése, a szűrő helyiség megépítése, a pacalmosó épület berendelése a vágányok építése, mégis a forrázó épület berendezése tárgyában az összes munkálatoknak együttea vállalatba adáaa végett 7408 frt 86 kr. kikíállAai ár mellett a f. éri Jallan hé 19-éa d. a. lO arakar a városház tanács termében aaóbeli árlejtésééi éa ősaaekölött zárt írásbeli versenytárgyalás log a megállapított terv, költségvetés és leltételek alapján tartatok Az árlejtésen résztvevők tartoznak 870 frt 86 kr. bánatpénzt készpénzben, vagy helybeli takarékpénztári illetve bank betéti könyvecskében esetleg a benyújtást megelőző napi budapesti téaada árfolyam szerint számítandó óvadék képes érték papirosban, aaóbeli árlrjtők as ár lejtést vezétő bizottság kezéhez, a zárt írásbeli ajánlatot tevők padig ajánlataikhoz mellékelve letenni. A zárt írásbeli ^já»Ktok az érintési nap d. e. 10 órájáig vagyia as árlejtés megkezdéseig a v. iktatóba annál ia inkább beadaodők, mert • később érkezők figyelembe nem vétetnek. A tervek, költségvetési és árlejtési fettételek a v. -tanácsteremben a hivatalos óták alatt a v. levéltáraoknál betekinthetők. Nagy-Kanizsád, 1898. julioa 8. K várni tanács. v:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxi/ Nagy-Kaniiaa, oaütörtök Zala 56, szám (8. lap) 1898. juliua hé 14-én. Lampionok mindeíjféle kerti díszítések, meghívó^ mulatságokra ~~ z^r - \' _......- ~~....... . iegj utányos abban k a p h a t ó kT Pischel Fülöp \\ könyvkereskedésében Nagy-KSiizsán Nyomatott Fiachel Fülöp laptulajdonoauál Nagy-Kaniaaén 189X Huszonötödik évfolyam. 57. szám. lMUl WNitoi >>llii IimM llllf ktajrv kmaMMkn A mmktmISwl irUlaul lak* • klal t. «, M Ica MM. Ma IIII111M \| Up nallül nMn m.tiMi HIN4H kMiMai EllMUiiitH TtMtMfiiii i IrtMÜW HU, ■ Mtt(4«M 7 Ál 1 Politikai lap. MeK)#t«nlk NAOV-KANIZSAN hetenkint kétszer! vasárnap és csűtörttfköa. _ luimiraa tui i Sféas w» 19 k«rMM (• tn a». rtitm I Imm (» at — k». Injain I tMM I) M £ kf. NftMMf paUláan 10 í EllluUaak, .Alkatai • UfMMM nuttaM Mri MUf kSa.. kanalai! M kfwm 4. am én » ftmjaár Nagy-Kanizsa, IrtMH. A vallási tUrelem. Egy nagy erkölcsi azOvetaég j a szabad-kőmivceok uOvataéga szigorúan megkívánja tagjaitól, hogy együttlétük alkalmival politikai éa valtkpi kérdések boncolgatlaával na foglalkozzanak. El a aaabály akó pillanatra majdnem külónóanek tataalk aa ember alatt; da ha mélyebbben gondolkozunk fölötte, ba fogjunk látni nagyeiiölcai hordára jét a azabadkómivaaaég ama magaaitoa céljával ütemben, hogy a földön éld emberek milliói a testvéri aieratet él béke kötelékeivel IDaódjenak egymáshoz. Ha( t\'i. figyelemmel kísérjük ai élet agyea nagyobb arányú moizanatait, ut fogjuk tapaaitalni, hogy semmi aam képea olyan eróa olftentétckct támaattani ember éa ember kflaóM, mint a politikai éa vattáéi különbözőség kérdésének kiálaaitáae, ami Igginkább vallási éa politikai, vitatkozás kózbm szokott el Már be nyomulni Hogy u Ily vitatkosáaból a legheveaabb aDantátek na támadjanak, oda a vitatkozók ráaaéról már a szívnek igen magaa színvonalú tinomultsága, nagy erkAkai fagyaira eset taég« kall. E* pedig az értalmiaég magasabb fokán álló egyéneknél ia csak ritkán található. Mivel azonban az emberek a vallási éa politikai kérdések fölött mégis caak vitatkoznak j tényleg ezek. a vitatkozások hatolnak ba legrombolóbb erővel a társadalmi békén, m egyetem ea testvéri ■terítet hódltáián mwikálók világába. , Még a politikai ellentétek hatáiának al-■imuláaa könnyebben megy, da aiok a válaszfalakmiket a valláai kQlónbóióaég biálaaitéaével építenek, leddnthetetlenek; mart aiokat i legengvutelhetaflMibb rém! a valláai fanatismua ófii, támogatja. Hiába Jár a lalakhor szolid, fénytaugárzó isteni képével a valláai tünlmeaaég: az a rém kacagva vagy fogcalkorgatva mutat neki Utat. Padig milyen mannyonutágot vará-zaoló, Qdvónégosstó hatással járhatna kórfil az embermilliók kózótt a valláai türdmea-aég jóságos szellemi, ha minden lépten nyomon szembe nemi állana vele az a retteneten rém; a fanaűlnws! .....Ifiért kall azt saakartatlanul itt ia, ott is fnazegetni, hogy az ilyen, a másik olyan, a harmadik amolyan vallású ? Hisz mindenkinek : m[0 mm ltkn /« Mért kell lépten-nyomon azzal találkoznunk, hogy áldatlan kézzel meg-megtépde-sik azt a magasztos, szent köteléket, mely Vasárnap, julius 17, Isten éa a kflzöa lét-ok aiap-eazméiból eredve, végre a testvériség széttépheteden erejévé izmosodva fűzhetné egybe az egész emberiséget ?l Miért nem tudjuk a gyakorlatban meg-valéaitani azt a gyönyörű alép elvet, moly fényes sugárként ragyog át minden vafl»> ion, a felebaráti szeretet isteni elvéti Vagy talán azért olyan rongy slóeithatat-lan elv az, mert mindenek között a legíste-nibb? Gyiító talán at emberi lélek ennek az isteni eszmének diadalra emeléaébea? A legeuményibb küzdelemben veírajtó-kezö nemea lelkeket ia bizony-bizony caig gedéabe ejtheti egy-egy olyan jeieneég, aminóról a napilapok alig néhány napja közöltek rövidke hirt Aa volt abban a tudósításban, hogy a békési evangélikus eapareaaég egyházi törvényszéke Szarvason, hivalalveastéara él minden egyháai hivatalra héptaáauuaár kék egy Rakaényl Árpád aevk tankét, mart római katholikus lányt vett aóBl él reaar valist adott, hogy gyermekeit kathoBkm vallásban fogja nevelni A ridegen mériogeió jogospág aaaaa-pontjából azt fogják erre igen sokan mondani, hogy ez másként nem ia wnénhaleH. T A R C A, ___Pfuli ■ t.a. i ■.ii. ■ \|__ Btrtia Jano tsrvst. -■sjs.-lrta : Kkrtkjr Bnsll. A nap éppen lenyugvóban volt a Vissoki mögöti j sugarai már osak a magaaban usső bárányfelhőket srsnyosták meg, mikor Hirha Jano haaaérksistt as ttfbányai vásárról. ápkol — kiáltott u eléje totó Misé gyerek, — apkot tsatvérkét liosoit a gólya... iyáaaa... — Lyánka 1 — dörmögte Jano, — már a hetedik. Es most adtam ei aa utolsó sukoká-mai. A labrikában bsssllnlstték a munkát, nincs keraaet, a krumpli pedig, a sok ssötöl elrothadt agytól agyig .. mind.w * Ezzel belépett a fenyőgerendákból durván Osasalákolt guayhóba, malynsk agyatlan aaobójá-baa (elesége, a hűséges Ancsa, szendergett a puhára veteti uup-ágyon. Jano léptei lölébraastatlék a beteget — Megtörtént f — kérdé Jano, lalaaég mellé kuporodva. ->Mag I — volt as alig hallható rálasi. E rövid párbeszédet mély csend Üvatla.; Aoesa qiból elaludt, Jano gondolatokba merült, j Aa világpolgár pedig mosdulatlaaul bsvei a hOleaOvé előléptetett léknObeo. Csak kivUról hsngsott ba a többi gyérek lármája. Igfissna sírva lakadt valamelyik ea bóm-Mirs futott a saobába: — Mamtosks ébm vagyok, — kiállóit aokogó hangon. * M^rki csitil qpanks slssik. — Ksddé u apja. — De mikor már reggeltől kérek kenysrkét. - Hál miért nem ad 7 — Mart nineal — suttog! aa anya éa aaal mspárnajál könnyek SíUlták - • \'-•«, — No, no, Anoaa... anyieaka .. ne stij I No, nó... mire való aa. Tudod, hogy most minden megárt, pedig iparkodnod kell, hogy hamar 101 gyógyulj, mart... mert... én elmegyek... — Hova? — El vándorlok... maaaae... Amerikába... — A tengern taff Hova Hamran Faro éa Vltyl Mim meoiy — Oda. Saro minden hónapban küld egy pár lorintot aa apjinak. Misa pedig ull-pénat küldött, hogy felesége és gyerasskei utána mehessenek, Nagyon jő élet van olt. Sok as arany. —• Nekem nem kell arany. Ha elmégy, maghalok. — Így ia meghalsz te szegény aassooy — éhen. Es a gyermekek Is utánad hallak. Eressz. Megládd, pénzesen térek vissaa, — Ügy hál mi is veled megyünk. — Mit gondolu I Hajóra kell ám szállni, u sok pénshe kferül. fin osak kikoldulom magamnak valahogy odáig... de ti... nem, nem... egyedül akarok menni Uj szünet lápadt, melynek osendje azonban nem volt oly. savartalan, mini aa alobbi, mert a kis leány lőiébredt és anyja fonnyadt emlője valóaainűlag iiem volt képen . oailkpltani farkas étvágyát, miért ia agelráaA sírással iparkodott jogos igényeli arvényte juttatói. A rflglÓnaOU hangverseny derék megerősítést nyárt Josaó, Misó, Pavel éa Ondraj kOarenűkO- désa állal, kik Marka példáját kivették éa ^ jöttek kenyeret kérni. Jano feríasnyájából saáraa sabkeaytrat vak betegnek nyomott markába éa agy kk ksnyér-bélt, pálinkájának utolsó easpnjeiha mártva, a oseessmó ssájába lömötl. Ok baligato\'l szegényke rögtön és as alkohol hatása alatt alakét — Megyek I — Üáltá Jano, ayakas elbalá-rakással lőlugorva a lekvő mellől. Be sem varam a keresztelőt. Hivasd Ongyakfeat keresztszülőknek, ások ha egyebei ^aem adhatnak ia laaakhh étellel latnak el betegséged alatt AJián fám a munkáhoa. Kata leányunk a plébános urnái ssoigái éa ksras annyit, hogy nektek k jusson néha agy kk falat keayér. — Tudod mit Jaaó, — ayM a aoagéay sssaony. (iondollam én valsmit. Na sseaj la Amerikába. Nagyoo messze van as. As arany se mindeniknek terem, fis ha megrakodva gyónnál vissza, síit érne a nagy mód, ha a hajó akó-lyedne. A tengernek nines feneke- éa mlaél lÖbb aranyad lenne, annál mélyebbre haaaa. Mi lanaa belőlünk ?... De el kell menned. PoagyelahMl, as aaent. Itt anayiaa vagyunk, hogy : Ug (erőnk el agymás melleit; kereset sseg nincs. Mas^j elvándorolni. Menj Pestre, As gaaóag vároa, asép város, nagy város éa évről évre nagyobb less. Mindén évben ezer háaat ápitasak boasá. Diósba Jóssóné mondta, kinek ura kdasivaa Pesten éa nagyoo «ok pénzt sserea Ott ssaaka van elég, munkás mag kevés. Oda menj. Aa k nagyon masaaa vaa. Onnan is osak aahée salv-vei lsaiak viasaa. De legalább mr Im laagír közlünk, legaiAbh hallok rólad, olykor, oly kar. No... nines igaaam... r Msgy-Kanieea, v«aáru»p Ai as illftd felekezeti hivatalnok igen jól tudhatta, hogy milyen azigorral kötik meg u d azabad-akaratát a felekezeti érdekek : márt nem maradt annak aaaigornsk karaiéban I De aktnak Iáikéra almuk már egyaser aa ál talán oe emberei eret et szelíd angyala; akinek uivét ez az égi aiellem Istenhez, az emberi éraéaek éa gondolatok tisztul-tabh, ragyogobb világába emelte i m elbo* rult homlokkal áll mag minden ilyen jelen* l% alltt. Hát igaián hitvallás aa a sokat emlegetett, apostoli hangokon hirdetett falsba téli leseretet, —- vagy caak a jó Istennek hazudunk és Önmagunkat caalták mag vele f Hát caakugyan kenyérvsaitetté, kltaga> dottá lehet lenni nyugodt lélekkel egy embert, amiért vallási tQrelmeaaégében (a telek eseti érdekek uempontjából) a vég-, telekig ment, de vallását el item hagyta? Gondolkodjunk eaen éa tökéletesedjünk belőle I__ Szerkesztőségünk ügye. Lspeak 64 máméban agy megjeleni kirköel* ■Mnylnkre 8rtfity Dezső a Kssathelvi Hírlap — ő — je, « Kaut helyi Hírlap Itt. ssámánsk ayllllereben a köveikeső nyileikoietot tilts köss! t NfiUtkmi. A HWXmím4 ■HH»M „MI* «ti gsuiik^L ka< ha M. etetbl f rM mMm> Mftáaal U uhI tM»I, Utf Ut IWWUwkii. tadjik katseklat « KmsUuí/I Sbtaflaa — I — stltrtml swgliteaatk, (■ U4m« ki a laUM ItUlMtM. aMU a lela Sal l>p«k aaka HJ ■iá latit, «nr«Uaa HJ MŰ it asa rwUtm a ksilaat-SyÉWil klrtapol M CM UttttMa , eaaM k\|n a lela maakaaata SailWI alaf«alaa, kifele} k»kik»liiiya>k ajll Halta * ----Tavttkl smtatvs, kegy s Kg mw ssirkiwWji halár •Mar a hsaela klet lavillkis truait, kegy a Ue- tkjaal kl, laktam, bfj tftaiknal «ak llw>iMt»a ■akmkkit mkua, — Igr eéaaty njlatk eSIi \|ss Mt-Halas aeayivai takáhk \|man malett, mm* Faleakjr martait s ,kagai, a karavia kaki.* Ra0Xaelaaa. ISSS Jalta a fUrf#t fiawl. Zala 6? szám (» lap) I nyilatkozat hanijával ée tartalmival foglalkozni méltóságunkon alullaak tarjuk; ée mlvsl Seregély Desaő, lepünk felelőe keezlöjlnek i Hsalay Nándornak, agy hossá intéseit levelire .hivslkoslk a nyilaikontának e levélre alapított egyib tartalmú slkslsass arra, bogy a feleida sssrksssttf és a sasrkssstéalg tagjai kőit lenálló viszonyt, — melynek kölcsönős, bisslmoir kell alapulnia — a kösónsig sUHt hamis ssinben ItlnteMi fel t » klaárólag arre néive kell, hogy vilégosliással szolgáljunk. BsarksestőségQnk tagjainak nemcsak a Beregély Deesd által emlllelt levélről, hanem még két. vagyla öseseeen bárom levélrőt van lodomáauk, melyeket felelőe aaerkeeaiőok a blrkftsleméey megjelenését ItövelŐ napon ümlmmmm Seregély Dsssőbös Intéseit i g nagyon jól tudjuk, hogy e leveleket Hsalay Hándór s kősls és 8»regély Ossső kőst Isnuálló ssorosibb erkölcsi vlskonyon alapuló álláspontja Igasolásárs Irta a rsmedlu-mot ajánlott és később slkalmasott, Is, hogy •mm, » kM<u4f nm/y réut eflM lemerítet ito-reeséé ifkÖliil Wiseep a Impunkhmn mtgjtUnl áde* Iminy 4ítél dUkndiédifo m ltym • Ha Seregély Disaő esen, a legnemeeebb Inlinllók által lugalmasolt és kllsjsaatlen blsalmss leveliket arra hsasnálja fel, hogy a fsMőa esarkeestő által ssarfcssatőeégénik tagjait deeavailnl akarja : íme, nemtelen fegyverrel mért csapás nsm a«okat ért, a kikre Irányult, hansm ért slső sorban sst a szorosabb srkőlosi vlssonyt, mely l leveleknek ssUM\|s volt i de vlsssshull leginkább . m»glrs Seregély Oessőre, a ki e ténye által is magmulstia, hogy mikép él Hfholé helyesett blaalomma) éa mennyire érde-mee arra. Essk ulán — Ogy hisszük — bátran konstatálhatjuk, bógy felelőe eaerkesstónk és a sserki-sstőség tagjai közti vlaaonyt Seregély Dezsőnek dinekre-dtlálnta nsm aikeriMlj_ la ktjelentjflk, lwgy írniül legutóbbi hirhósleménydnkkel m<tglellUk, a jövőben li mindenkor síkra fogunk ssállsnl, városunk érdélre éa kOaételimk FrjHflitíőjá 1898. joliui h4 17-dft HUH, • frigyes fékereeg Hagy J(Mnlxi>ám Frigyéi főherceg, as V tk hadtest parancsnoka csQtörtökön este 7 óra 5 perckor a bécsi vonattal Szombathelyről Nagy-Kaniz4ra érkezett Stkikofsky Károly ezredes, ag V-ik hadtrat vezérkari főnőkével Az állomáson a főherceget Cttt-tdn Károly aliapán, Lsngyti Lajoe városi főjegyző, helyettea polgármeaier, dr, Btnttik Ferenc v, ügyész, Nagy Desső tanácsos, Dtdk Péter rendőrfőkapitány éa Viou Ferencz főszolgabíró várta. Katonai fogadtatás mellőzése kéretvén, csak HtiÜ Károly a 48 ik ca. éa kir. gyalogezred 4-ik zászló sljs 13 ik százsdánsk délceg káplárja rendeltetett ki a főherceg fogadására. A főherceget leszállásakor Curldn Károly alispán majd Lrngytl Lajos h. polgármester üdvözölte, Ezen Qdvözléaekre a főherceg as ő-ismert leereazkedő, rokonszenvez modorával válaazolt, köszönetet mondva a nem várt fogadtatáeért, kijelenté, hogy aziveaen jön Nagy JCanissára, hol mindenkor igen jól érzi magát Ezután még Deák rendőrfőkspitánynysl fogott kezet, kit mint régebb Ismerőiét Odvözőtte. A kijáratnál fogadta Heitl káplár jélentéaét, ezután a közönség éljenzéae közt a fellobogózott városba haitatott, hol az Arany-Szarvaa szállodában szállt meg Itt fogadta. Füspők honvédalezredes, állomásparancsnok és Jjm-riet cs. és kir. slezredes, zászlóaljparancsnok jelentéseit. A vacsorát ő fensége a tisztikar társaságában az Arany-Szarvas szálloda éttermében költötte eL A katonai gyakorlat, „melynek szemlélésére jött ő fensége városunkba, péntek délelőtt Bajcaa éa. Kia-Kanizaa\' k(»0iti gyakorlótéren refelt 8 órától 11 óráig tartott; a zászlóaljat QtU 11 öraig tartott; a z, lm I Virgil százados vezényelte. A gyakorlat be í lejeztévsl fl lensége a legliiia^OUi amik • m \'gktvánjs; azonban Seregély Dessővel é- ss őN nyilatkosott as egybegyűlt tiaztikarnak nemélyével ksposolstoa ttgygyl. felelőe aserkeas-1 ® katonaság kiképzéséről éa ismételten a tönk tiszta elveinek megfrIOIsg, togtillosni „„„-1 legnagyobb megelégedésének adőtt kifejezést foguttk. to-" 0\' fensége déli 1 í óra to perckor a bécsi • .............\| gyorsvonattal hagyia el városunkat. Hem. van Anosa. Áldjon meg ii\|Cs ss a kicsike 1 >• Asl ss tadom, minek fogják ksresstslni ?... Talán Hanna, vagy Zausaa lesa a neve... éjnye I Caak raaflkbé jutna Erssának kereeztelnl ■■ szagént Istenbeq hnldngnlt ahyám [ő »» oka—mlndmNMk, Uisonyoiin neve vott Erzsébet« Még nsm mondts el esti Imáját. Levette sséles — De igazad Isten. Indulói. -r Most ?.,. Röglön ?... Hiszen már éjjeledlk I Várd be a regsslt. A hűld rllágll Hl mo«t Indulok, hamarább la«s Itt a kenyérre váló Ja no megOlelie leleségót, összevissza csókol\'a a gyerekeket ée egy hsmsriábsn összeszedett batyuval kilépett a hasból. Meeh ment. A (slu elmaradt már mögötte és két oldalt a káptalan rangs eg fenv vesének (ál altiak aorfstslTAs ut kanysrgós volt Otvsn lépésnyinél lovább nem nyitottak kilátást, se előtte, ss utáns. Sssgeny Janó el volt sárvs s világtól, M emberektől egesstn. Jsno nsm siststt. Bátyáját vállára vetette. Fejét leborgassloils, mintha keresne a köveeuton és lse»sn, lomháit csmmogott előre. Mikor as ember egyedül gyalogo\', mindenléle bolond gondolat járja ál a lejét, Janónak is az jUtolt sssébe; >Ha es ss erdő aa enyém lenne... Ea ezzel tag kaput nyitott a fellegváraknak. — Ha ea aa erdő enyém lenne, — gondol! Mrha Jano, —, legeirts-ör is kiksresném a legépebb ée legvastagabb fenyöeaálakat, és uj hlsat épilensk, mert a mostani már nagyon düledezik, hasadékain beftttydl a ssél, csak egy ssobájs vsn és kéménys nincs .. -4\' ,E palsk lóié állitsnék IQrésamalmot: a dees kákát leluIsjosnAm a Garamon Esztergomig s onnan a Ddnán Váelg, Pestig . Keresnék pAnat sokat, sokat I Anosansk lenne ágya a gyerekeknek lenne kenyérkéjOk , de nemc»ak kenyérké-jdk, de lenne as lonájuk is,.. 8aagény Anyioska... Szegény gyerekek 1... karimájú kalapjai, hóna alá csapta, áhítattal öaaae-kulcaolta kezeit és lekiatatét a holdvilágba mé lyasstve, rebegte a,miatyánk"-aL Mit törödött aaeal Jano, hogy minduntalan ncg-megbotlot, esik hallgasaa meg isten est a könyörgését, hogy •Add meg s mi mindennapi kenyaittnket* . As Ims végeslével keresztel vetett, lől-tetie kalapját és folytstta útját A hold ezalatt eltűnt as erdő mögött és s sötétség álhaiallan lett. Úe Jano asért caak ment, ment ée tovább tervesgetetl.,. „Ha es az erdő áz enyém lenne, s pongveloki aegeny tót embernek nem kene httvös fjjel, sötétben, magánosan botorkálni ss srdökben. Nem kéne elvándorolni Amerikába, Pestre... de még csak Újbányára se. Lenne otthon minden, miu deu .. Fűtött ssoba, tollas ágy, pálinka meg saa-lonnt Szegény Ondrej bátya. Al ö lelke nyugaImára ugyauMk ráfér a pap imádsága .. legysn msg hát as ö miséje is .. meg as öragapámé is, biag\' olt kínlódik most a purg •tóriumban, lalen neki 1 Mondatok bát aa egéss atyafisdgérl misét, badd \'juaeon minden Mrhs a menyországba " .Szegény anyioska 1 Szegény gyerekek I Ki fog értetek misét szolgáltatni ha én nem te aekl ..* Virradni keadett Aa erdő Iái la ritka 11) ke«d-Uk Nem volt már a Qkség sortéira, őnépra,; védőre. A távolban kelő nap bársonyos réteket, mosolygó mezőkei, mesése elterülő gazdag rónát fűtött sl aranytényének özönével, £a mikor as erdő elmaradt, azt suttogta; .Ka a nagy erdő van kőelem ea köatetek * Mikor aa-slső pacsirta felrebbent előtte az országul poráéból es a magasban dicsérte az ural, utána aesett, mintha mondaná: „Szálj feléjök .. köszöntsd\' ökst ..\' Es mikor a napkorong egésaeo leit Ont a láthatáron, sóhajtva gondolát ,Mire ébrednek szegények ? Mit esznek ma A réteken petrenoékhe rakták a saénát A\', i szőlőkben víg szürelelők dattá a hangsolt. A me- .Ha es ss erdő ss snyém lenni, mi\' dennsp \| aökön címeres ökrök vonták ss ekét tftiyöréeső mondatnék misét apámért, anyámért, öreganyá-mért, ÖregajMmért., Nem I óregapámérl nem motidatiiék misét, mert megkiaebbitetle apámat éa mindenét Ondrej bátyára hagyta. De Óudrej a ntgy módban ast gondolts, bogy most már nsm kell dolgosnl, egész nap a koremában ült és ivott. As lett a vége, hogy meggyúlt benne a pálinka éa meghall. Annyija sem maradt, bogy eltemethették volna. Apám adott papra me<t ko-Nem volt kOssOnet a usgy trökségbfa ga daemberek szórták a vetőmagot. AwsonyokSs leányok szedtek a krumplit. Törték a kukoricát... Less mivel biztatni a disznókat, less aaeloana. elég... .Ha es a kAvér tőid ha aa a buja rét, ha h a szőlőhegy mind ss enyém lenne... Es Jano tervei más mederbe csaplak át, épen ugy, mint a patak, mely as országúton átvágviK köhid alatt as orsságut balfe érői átoeepotl a jobb. oldalra Nagy-Ksnisaa TMérnip Zsla 57. sá>n. (t. Up.) 1998. juliua hó 17-fa ~ RimiI • hMrM>4gill. Forutydk Gyula cs. éa kir. lovasaági tábornok, honvédségi adialus pénteken délelőtt szemlét tartott a Nagy-Kanizsán összpontosított to-ik honvédgyalogezred felett éa ugy a, legénység kiképzése, mint a tisztikar magatartása felett legnagyobb megelégedését nyilvánította. — Ttvnáa. Tétk Antal, az oaztr. magyar bank balybail flAkjának lönök-belyettesét Buda-paatre, a föinié»eike< helyaatdk AL A távozóban vSroaunk agy kadvatt egyéniséget vamltal, kl lekfl-teleeö, linóm uri modorával a vele érlotkesők tiszteletéi éa sssretetét könnyen megtudta nyerni. 1WA Antal éthalyesésén leginkább aa o»st. msgy. bank hivatalnoki kara aajnálknalk, mart igazi néldáhyképe volt s kötele-eégtodó, ponlna hivatali fs.jebb valónak, slármdeitjelvel mindenkor a leg-1 azebls koitagtalittsban élt. Helyébe Szabadkáról Braobobátv Ottót helyezték idá ki a hét ele 1 jéa már el ta foglalta smegűreeedetlfQaök helyei-! teai állást. J — Aayakáayvl fctaevraáaofc A belügy-miniaaler a muro-cmnyi anyakönyvi kerületbe Hmrtt Károly jegyaöt, a fM bagódiba /Win\' Jóasaf, a tSjUribt padig TUi Gyula körjegyzőket anyakönyv vezetőkké, továbbá s kodotdniba Rtkdk i Miklós aegedjegyzőt anyakön yweeetó-helyetleeé \| nevezte kl éa vülamennyit a házaaaági anyakönyv vaaatéaével éa a házaaaágkötáanál való közreműködéssel bista mag. — HAaaanAa. Laoword Jenő as oastrák magyar bank nngykanisaai fiókjának hivatalnoka ssombalon délután veaette oltárhoz IrmUr Juliska koaaaaonyi Nagy-Kaniaaán. —■ Klaavaaéa, A sala-egersragi pinsügy-igB\'gató»ég Hajit Olló drettaégi vizsgát teti le-tanyai lakost a fotenyei sdóhWatalhos dijialan adéhiva\'a 1 gyakornokká aevei i. — A llaalMleilllel ■alaliága. A nagykanizsai öakémea tűzoltó testület e bó 81-én nagy ayári . aulataAgot randát a sánei vendéglő kertjében. Aa ünnrpség programúin, inén gaadag és iartaln>aa lesz. A tűzoltó testtlet saját Maskara és egy \|ón<?vüdgáay-aaeakar foga mu* lataágon játaáani. — Billr^a Zaiaaaentbalázai levelez ónk Írja, bogy olt jul. 10-lkan délelőtt tatenitiazteiet alatt, mikor a lakosok legnagyobb réase templomban volt, iameretlen lettea behatolt Csizmadia János lakószobájába a onnan 56 írt készpénzt elvitt. — Tfls. Julius 10 ikén éijel Oroaztonyban agy pajia kigyuladt a teljesen leégett. A kár jalantektslan. ■ \' ■___._ — RaMNf«ak katerfclálllHaa. Rendőri < hivatalunk nagy dologra határozta el magái. Hetek óta — ugy látásik — legtöbb teendőjét a rendöriaktanya dtaaitéee képezi. Esea épület pedig magában véve o\'y remeke as építéséének, hogy minden dieaité teljesen lelesle-geaeé válik Vaa hatalomé eresze, mely a napol ugy\'n nem, de as esőt áa havat pompásan tat-Ionja, hogy u valamikép el na i\'lanhaeeék a házielőröl. As épület végéhe pedig qjsbban régi öeestfákolt deeekákból agy rekeeg k-rűlt • bioykll-isiállói elnevezés alatt, meri a rendőréét attól tart, hogy a Meyklik kereket találnak oldani. Midőn már as is készen volt, megkezdő-, dötl a butorkidllitdi Srép sorrendben naplénym karültek láb illan aaalalok — ezeket már nem félti 9 rendőrség — roaoga, törött asakréoyak, melyeket a legjobb esetben eaak a izéitől kall félteni, hogy elvtasi őket — több rendbeli tapad, melyeket civilizáltabb helyeken Qleere szoktak haasnálnl, de nálnnk csak u a céljok, bogy a járókelők beptaskitaák ruhájukat, Iérének a padok tríaaen befaalve, da rendőrségünknek még álmában aem jutott easábe, hogy ezekre raetlog valaki le is tslá ns ülni aaon naiv hiedelemben, hogy a padok haaanálat céljából vannak kitéve. A főkapitány ur moat légmentesen e\'zárta ajtait éa igy nem aa varja ama hahota, mely folhang-sik, ba ralami naiv lélek, kl a rendőrségnél tiss-lába akarja boa ni dolgát, onnét piukomo, lee\'é-teeea távozik. Hisssük, hogy a nulorkiállitásaak nemeokára vége lem. — RaUétáaudáa aa arsságalaa. Otrt aer 8b««téay veaipréai kocsin a minap nyn-iiodtaa hajtott Balatonfüred felé, aidőa egyaaerre három puakAkkal felfagy versett rabló roeváilá»ra kényaaeriiette. A rablók a halálra rémült öeriner aaehelt átku\'stták a harminc krsjoárnyi pénzét elvették a megeskették Grtneri, hngy «l nem árólja ókat. Alig érk«eett szonbsu a koc<ie Vs»«-premhe, nyomban megtette a jelentést. A nyo-tnoaáat aselea kftrhen megindították a körülbelül hetven-nyolcvan csendőr keresi a betyárok!. Aat heasélik, hogy Jórai veaette. A rettegei lellóteles aMbadságm bocsátottak. Saűiöfslaia ban lakott, hol miadeanap jelentkeznie kellett a c-endörparaaeanoknál. Kei napig jelentkezett ta, de sátán nyomtalanul eltűnt s nemsokára r agy mtfgfUM k kirabolt mber kulldjdt talMtik meg a kornyék ea. Asi hiseik, bogy aa ta Sovénre Jósai bűne. — A kealhelyl MrdA A mig a keszthelyi lapok oé(ja ilyen időben a lórdőjük érdekében minden lehetőt elkövetni, addig a helyiérdekű vasuijuk elidegeníteni űgyeksaik a szomszédos atrándulókat, akik agy azezon alatt tisaaer, tizenötször kénytelenek eltűrni a laaaan döcögő kis.maaina lomhaságát. A ksmlhelyl fürdőben ugyanis néhány eaerre rag évente as egy-két napos látogató-vendégek száma. Az idén aa arány alapoean meg fog csappanni. Azt hittük, mikor a helyiérdekű vonat személyszállítói diját vsgy JaUns Q^yekestek előmoedltaol. Korántsem. Maian « régi maradt A lü\'kék ma ép oly pnmmk, nyelmetlenek, aaial voltak egy év helyt eooeá a révén érsekeoy veeataség lógja érni, mart a kevésbé vagyoaoa tdülök inkább Inaaa maradnak a somogyi porton, mtadl tavolabb a boazantó vicinálistól Már poüg Kamthaly ma még nem -a vagyoaoe osztály Itia^á; m igy aaámithal valami lendületre, ba eaak as állapé tok mielőbb meg aem váltosaaa. A • Holtam* tarraaaáo esténk int aaár élénk élet működik, bár addig a kodvaaótloo idd aok tinmmágnt aaer-satt a lürdő kőzőnaegnek, aa ipai nyári napok még nem köveikestek ei. _ - Mlt Játel Falta, Falhnak jolioaask hátralevő napjaim a kOvetassA : 17-étől 18-aig: nagy területre kihaló, I esőséé kíséri a ju iu* 18-izi krinsua sápot, melyet naptugyaikoaás ta fokos. A hálok áltaiá-hoa s kősepao alal marad. Több nelyea fold-rengéaek várhatók. Aj alpesi tájakoo zivatarok. Julin* 20-áiól Mikéig: kevesebb eő, a hőfok emelkedik. Julius 85-elól U-íksig : ojnbtj^ sok sívs\'sr, jelentékeny csapadék, kivált 85«én és 26-án éa a bó utolaó nspjalbau. A bajor áa oaztrák hegyvidéken 29-ike körül friss h > várható. A bőfnk, amely etaiato emelkedik, í7-tól iámét eróeeo oeókkeo. — A haáapeatl aa. klr. aitaaei Ipar Isikala végzett taonlái eddig viaszai ártott vám hlaonyitvánfáikat az Igasgstóaagól átvehetik aseinélyeseo, inegbizottjuk által, vagy pnata agán, — leglststssheték-e a oeoaaagoktaa tatt levetek T Tóbhaoőr lordolt amr eM, bogy a postai csomagokba levelet ta tettek éa tagttob esetben az ily leveleket iaitsinusé csomagokat ■mUlL, balyegoaookitás miatt mgglalatosiák. tedig a rablást a hirkedT &rawiyN\' póatai momagokha igenis asabod tavelet tlletve rablói ngtani. nemrég ^ ?Sí _ * denki aPéaaügyi Közlöny 3ü-ik azámabaa tl885 évi.) megjelent pénzügyminisztériumi rendeletre, melyet 51.180. saám alatt adtak ki. Kivételt ke peanek oly csomagok, ^yek olcsó aaátlitaahon réeseeülnrk, mint aa áruminták, kereaaikótseek, ezekbe Habefi kőaleseket nem saabod tsom. 40g-kal tőlemelték, eszel aa utazók kényeipát ,Ha ez as egész róna as enyém lenne,.„ hajh bah gasdag lennék. Méltóeágoe báró vagy gróf lenne a tituluaom... Erre a gondolatra mégis alnevetta magát Jaoo. fia adag, aagy ur, 0, a nyomorult, ftttdböa ragadt tót ember!... Még tréfának ta ostoba. Nincs is kgáva a tréfára. Folytatja útját rónán, ardőnf begyen, völgyön, fahtkiia, városokon, végtelen pasztákon karesztűl-kasoL Keveset pihent, meg kevesebbet evett, caak cammogott, egyhangú, Jaam léptekkel, de. előre, folyton előre. ía estébe Jutott, bogy A nem düledeső putriban lekasik, rothadó szalmaágyon, betegen .. eszébe jmotl, hogy xyermekeit kinozza az éhség , eszébe jutott, hogy öt magát minden lépáe messzebb viaai ásóktól, a kiket szarét, a kik nélkül semmit sem ár es s ssép, ea a nagy, ea a gasdag világ! Janó! Szégyeld magad, asskitá félbe ao-pánkodáaait. .Ha asereled őket, matasd is meg, hogy kém vsgy éret tők a legnagyobb áldozatra. Hát mi bajod van, hogy lábaidat föl vérezte a kemény ntf No bizony. Égy darabig vérsott, aa-tán belepte a por, megszűnt a vérzés, és most dereksaan bírod a gyaloglást. H >gy aliáradtál f Hál aalán! Nem lárada mindennap reggeltől estig a nélkül, hogy csák a mindennapit is meg-tadnád keresői ?... Hogy halakig, hónapokig nem látod Okéi ? Majd megáthatom éa astán nem is sssiyek el Mák láhhel, agy tapodtat asm... de nam am! fis Janót m a gondolat agy földerité, hogy műdnem gyorsabban, vigan, fűtyöréazve folytatta Csak ekkor komorodott al iamet, mikor a tő-vároahoC oly közel ért, bogy a gyárkémények I üstjét, a várna utcáiból fetaaáJló gőz éa porfelhőt megptllsnlo\'la és kérdésére egy arrsmeoősst felellt hogy es Bndspest. .Megérkeztem hát 1 Isten elsegilett idáig. De mellettem leeg>e továbbra ia? Hova legyek ebben reogeteg váróéban? Ast mondják, hogy o t nem szabad az utcán éjjelesni. Hova bajisam le fejemet ? Kis pénzecském elfogyott. Miből. é\|jek mig munkál találok ? Ast mondják, hogy tilos a kol dulas! Ha eltévedek? Ha nem értem meg aa emberek s«svát? Ha meghalok éhen... én nem látom többé őket! Egén s kiahitüaégen Janó maga is elmoeolyo-dott. Hiszen ast hallotta hogy lépten-nyoaaon találni tót embert Budapesten Astán, hogy bovs legyen ? Hát mire vsló Diosks Joaso ádreoe, a mit asóls hord s lájbi zsebében, mióta Dicakáné nevében levelet irt urának Josao koméia, nem hagyja őt elvamni az idegen varosban. Ad neki kvártélyt, kenyerei, a mig munkát talál éa szeres neki munkál is rövid idő alatt. Jano beért a vároaba. Mailette óriás épületek emelkedtek jobbra, Sima aaalalt járdára lepett a rengeteg sárból, aainte sajnálta bemocakolni aal a tiszta lapot Uri fogatok, terhes aaekerek, villa-■mák, hérkooaik, targoncák robogtak aa utcákon le a lel. A gyalogjárók ide-oda lőkdőaték a asegáoy JsaoL — IMsá Ipartokla aa éptlMpar aaáasora. A budapesti m. kir. állami taM Ipariak ola asakoastálysi közül aa épilaeaetl tály a az ugyanabban az in léset ben aaerve építő-ipari tw tanfolyam kiválik a a VtL karft> leiben a Osmjanich-atoa Ü8/b. sz. a. f. evi aoop-t ember l-f öl kezdve őoálló ioláaetet képez, ad ot m. kir. állami faleö tépitó) ipariakota. Aa inléoa rendes szakosztálya t. évi szeptember 1-ea, u épUŐ-ipari féli tanfolyam pemg, mim a mage-lőző evekben, november hó 8-ao nyilig meg. As inléael rendes szakosztályába tanulókui falvétatoak olyan 15. ávet betöltött iljalt, a kik- a polgárt, Bele- 0 pedig mit aem tátott, mit apm érzett, merült asámitgatáaalba. .Ha napookéot 8 forintot ksreaak... annyit pedig kareahelek, ha máénak ta takertt... Nem költők belőle többet harminc krsjo roáL Annyi aem kall: tízért az éji asáltáal, likért kenyér ea csak nem költők tlaet pálinkára,.. Hóból Gazdálkodni kell I Kiég lem 01 krojoar ta páUskara... Johnba! Minden héten 19-ltO forintot káldhetek haza 1 Laas aa caak öröm I Johdta: Jano olyat ugrott és kuijantoti örömében, bogy a járókelők megálltak és nevetve moniák: _ — Ugyancsak berágott aa a tót a\'ember. Jano észre sem vatta, bogy súlysa föltűnést kellett. Kit könyökével utat tört magának aa Oaaaeosődűlt tömegen kereestül és tovább tarves-getett. „Hass forint heten kint annyi mint nyolcvan forint agy hónapra. Hiaaea annyija még a lőlisz-taleadő plébános urnák afocs. No esert már érdemes, Jaoo, hogy koptat), vagy agy évig. Igy esstendö! Tyű I Tizenkétszer nyoleván... meooyi as ?■.. Jano nem aokkt értett a szorzás msilsrségé-hss, de azért osgy lassan éa jáaokára, mikor már agypár uteán, egf pár téren végig baktatott, rá jött, hogy tiseokétaear nyole van annyi mint U> leucaaázhalvsn. .Kilencsaásbatvaa torint. Pro páoa kokat Hiszen aa agy afca vsgyon. Ca a aélkál. hogy olysn bolondokat kivánoák, hegy ennyem tagyen s nagy erdő, a aok rét, aa óriáa kőházak vagyonom leaz, gasdag taaeak... Asywekáaak taaa « 4 \' Rtgy-IUaiasa vaaárnap Zsla 51. mám (4. lap.) 1999. iullus IT-d - __ gimnázium vagy reáliskola négy alsó osztályában „_ f4 oarlálytalu bizonyítványt nyertek t magyar aysMXtl, saémlanból, algebrából, a mértenból 4a • átérteni rajzból 4a as épitö-lpar terén legalább agy fafc. ári seüaldöo il gyakorlatilag fogtalkostsk, u ánttő ipari aaakiakoiák ttső kát árfolyamát jelea stkerrH Tágtett taaslók, ha korbeli akadály aam lorog fenn i épitö-iparos aegédak, a kik a négy köaépiakoiai osztálynak megtelelő képsettaágfel kirnak a a Átvételi vissgálslot Jó sikerrel kiállják, á tslvétaks ateptember hé l-t01 6-ig lehet ate-1flySS<B jelenlkeeni; foluamodátok 6Mik* eU Mas. mart «mbt mm Ukd tiSr* tótfpmmi. A jeteetkeaée alkalmával kflv-tkesO iratok ssöksége ssk : ksresstlevél vagy MÜletési bizonyítvány, a kevágaett kösép iak. osztályokról ssóló bizonyfl-ványok, hivataloasn hitaiealtett gyakoriali biao-ayitvány, orvosi éa himlO-olláai bizonyítvány. A Iskolára vooalkosólag augusztus hó vegéig s m. kir. állami laM ipariskola (Bodapeat, VII]. k«r. Hépssinbás-utca 8. aa.) igasgstóaágs ad felvilágo-eitáit; minden tudakozó levél ide dmendő. HL áUalet^nségágyl klsieteláa, Vár ■atyánk területén a sertésvéss egyre jpbban terjed, faár mtadenfiti a legmesasabbre NnenO óvintézkedéseket megteszik. VutetUig s Légrád \| 1 tz/ivzzst «ann •) La— -1 QQVir, öwpwftw i wivhr, owimn i iuisor I udvar. SHMu : A\'só Nemes-Apáthi 1 u., Alaó-Rijk 1 u.. Aizólö 8 sl Buosu-Szt.-Tamáa Ji, Distsl 8 u., Döbréte 18 U.. (iellénháza 6 u., Ovilevéss 9 a.. Hahót \\ u., Hegyeed M u, Hidrát 1 a., Jureeveo II a, Kaniaaa 8 u., Káptalanfa 1 «., Keszthely 8 u„ Kis-Uörbő 8 tL, Langviz 6 a.. Milej-Egyházszeg 1 u., Mara-Vid 6 n., Nagy-Görbó f u, Nagy-Pécaely 1 u., Nagv-Horváth 8 uM Negy-Ksnlzss, Nemes-Botdngssssonyfa 9 u., örvény* 8 a.. Paosa 1 u., Redamos I «.. Rátka 1 a., Rádiós 11 n., Rigyáe 1 u., Róztazev 1 u., Sármellék 8 u-, Tapo\'ea 8 a.. Tihany (7 U., Tttrje I u., üdvarnok 6 u., Vindomyaatflllöa 1 u., Vincemajor I u., Zala-Baent-Láazlé 8 u.. Zsla Szántó 1 m., Zaittkóc / 1 n., összesén 41 kösság. Repcében is előfordultak nsgyohb kötések Príma ára 11 frt 6CM76 kr. IL rendit 10 frt 85-60 kr. A ma árkanatt távirat szerint as ej busa 15-90> á buza 40 krral csökkent. HatáridOlslet: önre Irt 8.67-69 i „ 8.86-88 jnlinara .-,-.• 4.Í8-88 Plael Araiak ! " üi 6MS m 10.40-70 Uj rou rí 8.10—20 Ttngtrx , 640-60 Zmb „ 6.60-60 métermázsánkint kanlasai parilással. Buta Bou Ttngtri IRODALOM. A gabonaüzletröl Ntgy-Kaniasa, 1898. juliua Itl-án. (~om) Aa időjárás e hét elsű telében hBvOs ás esős vJt, később ismét derült, meleg IdO következett be. E bélen kliönőssn ss d buza nagy kenetet-ask örvendett, minek lolytán ss ársk intensiven emelkedtek, ellenben as qj basa ára alig váltnaoU. ó rozsban aem történtek kötések Uj ross azonnali szállításra nagyon keresett éa jó árak árhetök el, augusztusi art ilifáira már fél forinttal oleaább. ■ ■ . ■\'—— ,Der Brerst\', Ctinoe kiállítású kis könyvecske lekssik eTőííünk; ss isléses, arauy-keretes, sötétzöld boríték tslaló illusztrácója, de msga a olm is ikonnal elárulja, kikről esik benne ssó. A katonaélet első isssssió nspjának nehéz kOzkOdáeelt, a. regruta kiképzés letette komoly munkáját mosolygO róiaaszinQ szemüvegen át násl éa testi lebentarszerzO, kf maga ll kálón a, és igy élea mewfigyereaeit közvetlenül a duzzadó humor retortáján át lessOrve vetette papírra. Vájjon ki nem moeolyodik el azokoo a furcsaságokon, melyekben a katonaélet el«ő heteiben réssé fan aa tgononak. Kiakoáahatatlan gardag bánfa ez, hol az íróember nem sötét novellákhos keres azüzaáfcet, hanem vidám, komikus képek-hes válogsijs a legkarekterisafiitusabb alakokat. WtM János c-. és kir. 49-ik gyalogezred beti bsdnsgy s könyv ssersöje. Könnyen, simán gőr-dűlő versekben jóisfl, erőteljes humorral, kedves nslvitással olyan dolgokat mond e, melylyel egykét vidám órát szerei minden kslonaviaeit intelligens embernek. MüVáröl a fővárosi napisajtó a legmelegebb hangon HfiHákeaelt meg; a kOllöldl némát lapok, [mert a mQ német nyelven Íródott] ssiotán s legnagyobb dicsérettel emlékesnek meg róla. A ssép kis könyvet 80 sikerölt illastrácsió d\'sziti. Obmnt/tr hadnagy könnyfl rajztolla alól a a hadsereg jól ismert alí kjai kerítitek k>, ané\'kül, bogy bármelyil\| ia a karaJüerisálásssI karrikalu-rává válnék. As ialéattin, szépen kiállított könyvecske, kiadónk, a Fuekd Ffllőp cég nyomdájából került ki, ára 1 frt. Kapható Ftschel Fülöp könyv ktraekafláeáben.____ Á Hai«rar Slafrtár" fanaálláaáaak révté ld«ja alatt, agy látaafk, táfcáMaaaa igoldaUa ut i aabáa prok-láaát, ko0u tolat tgjr ■igiar irudtlal vállatatat tcuio Bl\|iaifÍTá Hasi. Kivált Beat, aa (tuá-téáwk tokáaals-tárat UpMatalkatá ta: vutWa áa k^jáa tá^toa-ajaaaa la-lalknik aa Mtkar ltunkkal, kik •Uaéalái «MU Mgrakják ■ajkaikat mkkal a yaapáa Uaaaét knjeire. (fa.ttkk.1, ■«ly»k»«k Mjfaáaa tuár tml ▼»■ u any I> a .. L* Írj kalaé, aág m ávfcaa kiaékaija niullk fis. tál á Mat aNgjattst áS-M. flsatak taaál MáaMa áftákaa ._ . . ___. . -----. llVlMásit a>afráh. á Mt tj n« otui ngáajr aylUa W ágya, meleg rawja... a gyerekek nem lógnak IN(: ,áe «rkSUtoUa\', Mlyart sMnáját B a Battlt, többé sirat, hogy ninca kenyerkéjflk Mindennap áppaa ms kaaélk fordítni áa toaatwiat riri«b»a U. a jól laknak, pinánk, egészaégsaek lesznek. Iskoláz- j^\'1"1 "fcks Mhaá i INtl tattoom tKT^rák oko. emberek leun.k ffi Jozaóból papot wvelsk laláe még pongyeloki MMnI. A kla IkS lUU Jékal aUbaava, Táfáa H\'Z plébános k lehet belőle Miért ne ? A fötiaztelendfl Asgaiákti, tanér^ Jalta aákáay vwn alva^atá.. A» un plébános is ssegény paraszt gyerek voll Misóból > vtttjtiilalia «plk bg«aMi áa i.fhir«.bb kftiiM &0 ^ ft SSXÍW ftístwysSUáT érjhea adni .. módosak lesznek Ok maguk ia tün éltwta la. u Mim i^Ui i raaMki atáa a aagyar ériwU \'mag, én meg aoha aa mozdalok ki többé Pongye- ktnámt hj k viiá aukija káv«tk«ik; Mani Zirtv ÜW\|» ijWWUtlUil MlCk 9gwa>...3nf cátá- ■l;<" acp"* jáliaitgtáláki a .Hwim.r.l" kan k»la u.. l,í._í ■ . mIj isiniakartűu áta állaaléaa alant ami. Vágva aa faan. bohó ., hogy meg log hisnt szegény I... a JTlbaitaa a hg«lk aápMMákat kWTakr. gyerekekben .. as unokákban... jaj es S boldog- Uba Morvái QjM, Mkaaaaélva aa áaaaaa a ttraa aéélg sági... Megüt a guta I... amjaliai ayáitaaáajrakal la kéláa i Ir.Iui fordítva aa Jano Irrogyott I Aa örömtől ájult el ? Oh nem I ffigyjen aki akar abban, bogy az öröm öl. Egy WMkáat lá krajMijávai okau m* » Uaipaii tégla asHI le égy épülő házról — éppen Jano tVaélaaar t, áa Viai oágaálj aaá«>aa», áaéié«^at >l hogy röglön szörnyet lejére és elyaa jól talált, halt. A hirazomjas városi népség szájtátva körül-logta. ReodOrbistoe kórb zba vitette és az este megjelenő lapo ban lakonikus rövidséggel átl a nagyon Is kósnspi rendőri bir: ,A sugárutooegy épülő házról vi yázatlanságból .eejtett tégla agyon-ötöli egy arra ballagó réaseg tót nspssámost.* Soha asm tudták meg a nevét. Nem ia igen Irtattak. Pongyelokoo pedig még moei is várják Mrks Janót. Ancsa rég leigyógyult. Keaervessn . keresi magára és hat gyermekére a jniiidannspra valót Ha kárdeslk, bogy mit tud Janóról, zokogva mondja: — Semmit I Bizonyosan jól megy dolga. El-tíajíót^ áa aaéay«tsa a aagyakk éakásr> C S A R_N 0 K Havrllák és ■•▼«!!«Irék. Irta: Bsbaae Láaité. A helyzpllesléstől különbözik aa elbeazéléa mely valamely való vagy költött eeemény elbe-sseléee, s aa elbeazéléstOl a beszély, mely kerek alkotáau, rövid maaéjü etOadáaa valamely agyán éb-ltOrláiistsböl a legérdekeeebb mozzanatnak A beszély abb«a különbözik ismét a regénytől, bogy mlg es csak egy bonyodalmat ismer, agy höaeei, kitár a relleziók elől, áe sserkesetnen ts egysse rükb, természetesebb lefolyású, meséjében sem tsfjea betaiesáafl, — a regény aríndsnsák a\'lea-kesője. A faasnátylreáeloia ismerete ma épp oly 4rda-kas, asáaaoüsvó, kifejlstt, mint a ragényirodalom f mert ha nem (ag is ál aary kor-, táwsdalsni irány-kérdéseket, mint a tegéay, aaialyken aaiad-ssek árdskeeen tárgyalhatók, a mindennapi ést bajai, apró sstvtórtéoatek. falusi Uirlénetak, epieodok sehol aem dotgoahslók tel atkatswb-bsu, mint éppen a novellában, bot as iro kedély világL elbeazéló-képessége, megfigyetótebelaége, képzeló-Táje a krdély áe képee saMskagatáaa, tárgyfeslés, jellemrajz, leírás, szóképek állal nemcsak msgslsveniti a tárgyakat, aa sgáetMTl megfestve H legvonzóbb részletet, de ssivel a a valóhoa közelfskvó tárgyakai rajsol, ssebbitva ia a valót, ügy elmüket. jobban leköti, a jofebaa hozzásimullhst a mindennapi élethez A beazéy azonban mindamalíeit, bogy ily rövid asabáao, éa iéiegzetü, tea i a cselekvéseket aa állapótokat, ugy mint ások a legtitkosabb rugói klói indítva megnyílnak a megvilágítják a jellemet bizOnyoe célokra törve — a es aa idealizálás, amely amallelt fellttnteli azokat a körülményeket ia, • melyek a jettem -lakulására aa \'ember elhaiárosáaára döolóleg lolynak be — a es e resüaáláa. Amely bestéi; r ketlfls WadaiM ve-sí irányadónai, as les< oaak ránk erkölcsi hataat, as gyönyörködtél. As Idealizmus ily nemes értetem szerint amaz irányelv, mely as aitalanos emberiségre, aa eszményre, as igsaaágra laápségrs, erényre, aa örök asépre helyezi a fősúlyt, szemben a ssa uralkodóvá lett oélsJ, a a köiteaaet faladatának azt tartja, ami oly érzéseket lejez ki, aaslyek az egyetemen! érintik t míg a realiamm a valóságnak hü ábrasoláaáben látja a müvees feladatat, nem zárra ki aa idsalizáláat sem; mindegyiktől eltér a naturalizmus: a valóság szolgai ntansésa : (Olai országban : — v-riamol A lyaaéntissma jetképekben, symbotumokben tálja a dolgok titkot ás mély flssgefBggáaót s ebben is mutatja ial;\' as mmipMk mütátet hajtanak végre a jellemeken, asenvedélyeken, as Imberí és társadalmi tényeken, ugy mint a nagy tudós, as él lei tan tanéra. Aa isuraanoiMafdá a gundolslokai változtatják étsékiéaekké, a lelki állapotot (inkái magnyilat kozáaaiban adjáz viasaa tDuodsl) aa idegekre kainak a Igy kellenek érzést; ast akarják, hogy a sió érzést fsassn. A legújabb törskvések aa iodividaalizmoi törekvései, maly terve, et oé\'kfll alkot, ss írói a hangulat, a a\'eaaély viszi, odaengedve magát érzései eek. nem törődve a logika aa«bé!yaival. Azért aa imprsssionista sasríni aa agé-s étet hangulat sejtelem, lelket ad a tárgynak a l»nési mégis a régi iskolát, mely kieértMukba, aartle-m«kben hiti. Aa analitika^ rends/ert alapit s való-szertelenségeire s a leim eseti asertelent tt viszi mint normaliat a lelki étetos. Mi ezeket röviden csak talemlitjlk. anatkül, hogy annak ajánlói vagy bámulót lennénk. Aa ujabb etbesaálök szerintünk köveibelik bsirna aat as elvet, hogy semmi sem mép. ha nem igát, igaz oaak aa, ami áraáki » ér<eki aa ami rut. nevezzék magukat ök atneri ták V analy ták — aymbolíatáknak, áa bár naloraitoláknak nálunk nem találnak tataaésrs. As irodalom snartisááit, kik hz ársstmekat nem akarjak etisMsrai a a. i ágmoagató assmékrt áraáki jslsneégsknek. a gondotaios jeUemsl aa agy vagy a azi v agy mára vibraHójának tartják a a bsostlieiet, baráiságoi dajkamssének; s akik aa elbessétésben a lénye gst többé nem ia a tárgyra, a oaste\'ményre, a. mesére, vsgy aa erköloai igataáisolsáltatAsra, de arra fektetik, hogy miodas, a mi történik, mért igy ás nem máskép ? akik ma csak a vérmérsékletre, környezel kaláaára, a viszonyok tataltamnaár* épitnek — aaok nsküuk (aajnáljukl nem embereink, bár megemliljük őket, sót i.t-ott méltányoljuk Is, de nem a>welj8k. Ami elbesiélölnk az angolok, akiket minden, tekinieibeu etaö helyre leatünk, "nemcsak aaárt, mert boaaájak még as aj tanok n m hatottak al,. de azért is. mivel aaek as etbesséléebeo Ifslik a cselek vések állapotokat, viszonyokat, jellemeket ugy, hogy aa k agy magassbb célra törve easményilvs, mégis Isg el rejtettebb indokaikkal egyltt alliltalnak alánk anélkül, bogy a tényleges viszonyokat, melyek a Ma ethauroaíkaára, tórsk-vé-ére beto ynak, ma töaaek As angol a(bes\'4l9 kfllaö emberen kívül ismer egy keteö embert Éa, akit bit, erkölcsi akaratért, köistesság, WkU ismeret vesérel, t sorssal a külvilággal. Indulatéival, Meovsd álfát vei, folytonoe kiadsimsikaav Nagy-Kanizaf, vasárnap Zala 67. asáné. ff. topj 1888 jaHat ké 174b. ■ki mégit mindimellett ara marad lelteinek, kovácsa tiereocaéjéoek vagy elöidétójt boldogtalan-tágántk; egy isOral a isivvilágát, tz erkölcsi lényt, a gondolat éa képtelem emberét látjuk — e nem a test bonooláeái, a kuliét, sá pisskot, mely aat körtlveizi tam a betegaég ée kóros hajlamokat, mely MUá:lapptának eorvaaatöja Volt • • , » ÁM eseti beutiyiri turinl a mh at. ami at mbtrt méltóvá tmti e Uirátra, as tarai Sktt IcU-tlhi, t ts által Mik ki a UpfjutrM lény ü imbrrtármi UHU, a kiket, a Mik trköleti fittéi t lem tik. tMtiUen a bhh tmbtri ninftté ttktí, Jtrét kinümtktt mm hagyják figyelmen At angolok legjeleaebb beazélyirója Diektnt Károly ma ia, akinek élet raj iát John Forater magirta. Ebből megtudjak, bogy Dickens egy lénymétgyérben ketdle pélyaluláaát, anja ceödbe eerén. anyja ia felbagvo\'t háztartásával apját betérjék as tdóeok börtönébe, 0 és Fány leetvérje raaárnapjaikat apjuknál a börtönben töltik. 8iár volt gyermekkora t már mint kis fhi maga kersete meg kenyarét, de mivel uálláia messze eaett apja börtönétől, agy bukott 6gynőknél v«tt magának szállást t a 14 évea gyermek — boldog, mint est a Piekvriek-elnb Cspperfisld Litile Dórit cimü regényéből olvamnk. Dickens ismeretkörét folytonos képaéa s tanulás állal maga tágitotta, a Így kezdte meg hirlpudóeitói Bioöpégben irodalmi pályáját; s s londoni slaöbb néposztály életviszonyaiból merített vázlatai: .* •Sketehea ol London* (1886—87) megalapították irói hírnevét. Aa a mely lélektani Oemefüggét, tt a rigy filantrópia, mely műveiben alöfordul, a jellemfeelés páratlin köivetleneége, s vlg éa meghaló elemek vegyülete, mindea bizsrrtágt mellett it Diekenat drámsi retlitátánál fogvs is st első angol beaaélyiróyá tanaik ~— A londoni vázlatoké. elbeszéléseiből csak a „Réaaegeég áldosatát" ismertetjük, mely egy-izersmind bizonyítéka annak ia, hogy Zola Cattamoir-jánál tokkal egyszerűbb fegyverekkel ée erővebben sxo\'gál a jó ódnak. Maater Warden va\'emikor jó módn ember volt, kit exereltek iamerősei barátjai, feleaége, gyermekei, de iváznak adva magát a legnagyobb nyomorba jut, felaaége meghal, gyermekei elhagyják, lányát: Karit kivéve, de mi leea belől Dk? Joknt agyonlövi agy erdőkerülő a est agyonlövi boasnból WÍUlam teetvérje, flldötői e öl apja házába menekfll. hol a beteg Mari elrejti, de apja borért elárulja a titkot, a a rendőrség kesébe kerítt, a megátkozza apját, ki e miatt a Tízbe Ott magái Mily advrásé jelenelek s mily menvedélyea maaeasövéa, a mily éreabelö igas tágok! As angolok épp oly jalea regény éa beasély-írója. mint Dickens, Walhr Seott, ki versben irt revényee elbesséléeei állal (Telay ol tha Isit mina-trel The lady of tbe loke) vivta ki u örök ne-vet. Wallar Bnoll 1771-ben izületet! t lböíben halt meg. Regyogó elöadáti tehetséggel birt; bérlők, paraast»k, koldutok nyelvéi aenki még sgy nem értette, mint ö, de népsserütégét ő it ssivjóeágánsk köszönhette, mely minden eebre frt tudott Önteni, e kedélyének éa ama deritltaégé-neki mely a legegyi»erflbb partiztot szeretetre méltó vonáeokksl roháztt lel. De erek fölé emelkedik kö tői baasélyai által a hányatott életű, de m nden angol költőt tulaeárayaló Byron j"a kit at agéat világ eendáU, t aki mellett elődje Campbel Taméi fl777-1844) bájos kiaebb költöi betié 1 Iveivel taljeeen elhomályoault (0 commora child Gertrúd of Wyoning). (Patjtaláaa kBntktaik) NY1LTTÍR ), Henneberg-selyem 75 krtól 4 frt M krif >aátanak« - aaak akkar valáéi, ka kta-vsttaa gjáraiakál rwMMitt, — Mais, fcklr la hUm, -a lacéWatawhk aaftrla, sala áa alatáaathaa. PHvM- f- p«ntlknk-\|llt4k la ................... káahaa mU tva, — stlaiainá H% paalafwáalMia klléeaak, HENNEBERG 0. aelyemgyárai lm. k kir. wánri mitUU) Hrl«kk» (1) Mtgrart«*ba la. Bvá\|«ha Utnana I.tUUIjh ra«aeal»éá. >Áa a imlbaa klaUMa fct aa« váltat MaMasáaat a a»k. Hirdetések: 8748/tk. 1898. kr, per, 14 írt 48 kr. vé\|raPáa lÉrjjail éa a még lelmerfllendé költaágek traati i\|pihi)MM ügyében «>en kir. UttbÜ brélaihaa tartani, a komárvérotl 30. na. tjkvbea L 4A éa 47. kna alatt falveit áa 1848 frtra benaélt, valamit! a 220—1 komárvároei 290 IS. tkthaa l 181 \| lehelt ét 108 Mm becaélt Árverést hirdetmény. 1SMS. évi wiptimkmbélel Aa 18 évakar Komárvároa kőtaég héténél ár. Scfcaartt Adolf és dr. Bród Tivsdnr, ngy Lsssl Gosstáv A nkaaisasi kir. tvasék mint tkvi btiótág közhírré tetzi, hogy Remete Géza ögyved nkani- zsai lakoa végre híjtitóntk őzv. Szabó Antalná__________^ ______ szül. Tóth Julit és érdet táraai orosstonyi tskos letpereái ügyvédek vagy heTyetttnaik végrehnj áat szenvedettek ellen 70Ü frt tőke, ennek jfllléve\| Btfurtaa<Jó artlváaoa ánaáaen Mb-1898. jannár 10-től 6t kamatai, 17 Irt 60 kr. ^^ ^ \' végrehajtás kérelmi, 12 frt 96 kr. árverés kérelmi,. a a még tetmerúiendő költségek iránti végrehaj-f Kikiállási ár i fentebb kitett baoaár. késspéntben vagy óvadákképaa papírban a b-t az oroaatonyi 22. aa. fjkb. I-181 hraz. ialv. 699 frtrs j hflldött keséhez lelsnnL 690. 8 1.1-4 irts. - L Ur? , . =H93lc6t bm., + 198)06! n „ + 198lc8 964 841 884 802 t«2 168 bectfllt ingstlsnok, továbbá tt orossionyi 126. ts, tjkvben + 248. hrss. alatt fdvett ingatlannak Ssabó Antalt illétő a 680 írtra becafilt { része mégis as 1H81. évi LJL Lé. 166 § s pontjs alapján a tsabári 191. as. tjkvben -f 768. hraz. alatt \| részben f&abó Antal, 4 részben Stabó László, { részben Szabó Jánoa, Féreoe, Látzló, Eva, György, Ádám é» Sándor tnlajdooául felvett a 48 Írtra bect&lt egéez ingatlan, — valamint az 1881. évi LX. I. e. 168. § a. pontja alapján a tzabarí 866. ts. tjkvben + 986. hraz } részben Ssabó Aulai, j rétiben Lucr Pál ét neje Bőaze Rozália tulajdonául felvett a 46 frtra — mágia a 1881. évi LX l-c. 166. §. a) pontit alapján a szibart 869. tx. tjkvben -f- 861. hrín. alatt 4 részben Szabó Antal, \| rét ben Tólh Dóri, Itván et Hajdú Katalin tulajdonául (elvett a 16 Írtra becsOlt ingstlsnok és pedig sz orosztonyi ingatlanok 188. évi aagaula llé ÍM. aap\|áa 4. a t émkar Orotztony kőzaég pedig házánál; a tzabarí ingatlanok a. aaaa aapaa ééiatáa A érakar Ssabar köstég htsánál Remete Gésa ügyvéd vagy helyetteae köibejöttével megtiltandó nyilvános ár-veresen eladatni lógnak. Kikiáltási ár a fennebb kitett bectfr. Árverezni kivánók tarlósnak a becaár 10/,-ét készpénzben vagy óvadákképet papírban a ki küldőit kezéhez latenni. 1 Kelt tN.-Kaniztán, t kir. tvasék mint telekkönyvi bstóeágnál 1898. évi máj- hó 31. napján. • GÓZONY kir. taséki slblró. a 8966/tk. 1898. 221—1 imphilaiSuwiH áa SiaO\|i 1 r i i C iU 1 % jjb A. Árverési hirdetmény. A nagykanlttai kir tórvénynék mint tkvi ba-tóiág rétiéről köshirré lételik, hogy MQne Jóiaef nltnistsi lakos végrebajlatónak, Kohn Adolf komárvároar lakot végrehajláat szenvede t elleni 1778 frt 98 kr. töke, ennek 1896. február bó 1-től járó 6{ kamatai, 40 fK perbeli, 22 frt 60 kr. végrehajtáa kérelmi, 18 frt 86 kr korábbi árverés kérelmi 9 fit 81 kr. birdetáei. 7 frt 80 kr. qjabbi érvéréi kérelmi, valsmint 811 Irt 10 kr. töke; továbbá Toeb Lipót nksnistti lakoanak a, azon végrehajtást uenvrdatt elleni 28 Irt 60 kr. töke, énnek 1899. juniut 7-től 1896. évi juliut bó l-ig, 8\|. azonlul pedig 6} kamatai, 7 frt per, 4 frt 80 kr. végrehíjlát kérelmi, — mgit Saltler Mór nkarnisai Itkoaoak u. tton végrehajtat! aitnve-datt elleni 60 frt 91 kr. löka, annak 1896. január X-UU járó 6f kamaUi, 47 frt 66 kr. eddigi; — mágia a nemeedédi önaagelyaő as veik etetnek 100 frt tők, ennek 196. nepiember 22töl 6J kamatai, 17 >frt lí kr. per, 9 ftt 84 kr. v4gra-hajiát kérelmi, imy 182 ftt tőke, ennek 1896. évi szeptember Hő tMöl járó 6f kamatai, 17 frt 67 Kelt Ntgy-Kaniaaáa, a kir. tvasék mint telekkönyvi hatóságnál 1898. évi janim bó 10. napján. QÚZORT, 1— . - . \' taj j^^—a-. nr, rvtaasj smro. 3109\'tkv. 898. 828-1 Árverési hirdetmény. A nagykaniaaai kir. tvaaék tkvi oaatélya lé tséröl köshirré tétetik, hogy Bóróca Pap Jéaaa pacaai lakoa végrekajtatóoak, Banriaa Mátyás mint kkoru Bacsict Méri éa Kati L képviaaMja végrehajláat taanvadö pacaai lakoa aOanl V7 bt 88 kr. per, 6 frt 80 kr. végrahajtáa kérelmi, 7 ht 80 kr. jelenlegi s t még teimerftlendö kőltaágak iránti végrehtjláti ügyében a fenlneveaett kir. twék területéhes tartósé, a paceei 817. aa tjkbaa I 1—9 eoraa. alatt felvau irdatlanoknak Baomoa Mari ée Kati kiakornakat illető a 813 frtra haesah fele rétae 19M évi aagaaslat hé 84k aapfra é. e. IO éreáte Paoaa kösaégháaánál dr. Scbwts Adolf felparsai ügyvéd vagy befyetteee kOahajölkéfel magtartauéö nyilvánoe birói árveréeen eladatni fog, — atff pedig lakintve, bogy a lenti Ingatlanok j réaaéra Bacsict Mátyáa javára holtig tartó baaaoaélvesad asotgahnijag, ezt megelösdag padig jaiaátapoa kőveteléeek vannak bekabiesvs, aanáingva aa érintett ingatlanok a taoigalmijag* lentartátaval bocaájtatnak ugyan árvsráa alá, de oank agy, ha BBoigálaijogol megelöiő kövaialéaak kiaMailé-aéra ttökaégeanek mutatkonó 180 frt vétélér a uolgtlmijog épeégben maradása melleit beigér telik, etlenkeaő eeetben as érvérét bt álytalanné válik, 1 tt Ingatlanok a aaon határnapon galmijog nélkül b eladatni lónak. Kikiáltási ár a lentebb kitett Arveretni kívánók tartóénak a baoaár 10%-ét kéaspéntban vagy óvadékképea papírban a kiküldött kaaéhaa letenni. Kait Nagy-Ktnivás, a kir. tvasék mint Ütayvi bslóságnál 1898. évi májna hé 10-éa. GÓZOffT. kir. laséki afjhúé 4818\|tk 898. l-l Árverési hirdetmény. A akaabaai kb. tartk tkvi oaatélya réaaáről köshirré tétetik, hogy dr. Vülóp Kásmér akaaiaaal lakoa végrahajtatőnak Juháat Péter végrebajtam neuvedó volt nksabaai bkot elleni 40 frt 26 kr. tök, ennek 1898. évi jannár kó 6-től járó l\| kamatai, I Irt SO kr. per, 4 Irt 10 kr. végrehajtás kérelmi, 8 frt 66 kr. végrahajtáa iogaaatmé-táei, 4 frt 80 kr. lolylalótagoa végrahajtáa káreiari, 10 frt 86 kr. jelenlegi, a még falmaribadő kMt-aég»k iránti végrahajtáa ágyében a tat aaveaatt kb. tOrvényssák lerftieéábet tarieaé, a hehéM 1181 aa tkben tele réaaban Kosáea laaa éa a#a N«0-K»ntM» vaaámap 2a)a 49. wkro. <1. )»P) 1491. jupia 19-ín. Saive Anna, Me részben Juhász Rozi Ij Ph \'Józselne luiajdouul lelvelt 1. 148. hrsz. 471 trtri bacetit bái éa belsőség u 1881. éri LX. ■ t-c, 158. §. él pontja erielmében egéaabeo 071! váaoa bírál árveréssé as alábbi határnapon eladatni log, még p dif özt. Jabáaa Jánosáé aafll. Arkaas Ágnes jsvars C 4 alatt bekebtaaett holtig kii lakásból A ki ssolgalmijog épségben tartáséra! akkor, ha esen saolgalmijogot megelőző jelzálogos hiteinek kielégítésére szükségesnek mutatkozó 700 fctsyi óaasag heigártetik. ellenkező esetben a* árverés hatálytalanná vilik és aa ingatlan a fci-IHt határnapon "ajabban elárvereztetik, — továbbá ugyaaasoo tkben foglalt 1167. I hrsz. 50 frtra becsalt berek, as 1881. évi LX. L-e. 166. §. s) pootje (érteimében agéazben, — mégis s hahód 847. sz. (khan 4- UUk hm. ingatlannak Jubász Pétert iftetö éa idókósben őzv. Juhász Pétarté as. Molnár Méri nevére átírt éa 970 frtra becsalt Ma réssé 1M& évi npliaiker ké SOáa, i a. !• érak«r Hahót kósság házánál dr. Rothschild Samu felperem lg; rád vagy helyettese közbejöttével megtartandó nyilvános árverésen eladatnak. -lf^át Migy-Kani^it, a kir. tvssék mint tkfil hatóságnál, 1898. évi juliui tió (L napján-—- t ~ T GÖZONY, kir. tvsséki aljbiró. •NN6MNMINH Bécsi élet- és ,ráradékbizt0 8itáint"ézet HIRDETMÉNY. ▲ „Bécsi é\'S- és járadékbiztosító intézet" tisztelettel erterili hiítoii\'o\'t félalt, hogy a 1887. évi külön mérleg alapján as éltalaiioa nyewj-nénj-batározatok értelmében a folyó évben Iríflsa\'á is Terffö " nyeremenyrószlet az évi tiszta díjnak 4iVát leiui ki, me\'y nyeremény folyó é i jo ins hó 16-töt kezdve fog a josoauitaknaa kifizettetni. Eiea nyeremérivfés».letl»-», mely a >jm 8 évi e.vüj éi időszak telje 11 ■ ereroényoatalékát képezi, mindazon 1886/86., 1888/89., 18Ü1/9Í éa li-94/06-bae garantiroii.w byereméimogoeult aaggal kötött b »toana«ok ré-zesümek, melyek a nyereaéay határosatok értelméton as idéa ay«r> láéoyjogosnllak. \' ÍJ"" As illető fe\'ek erről égyenkmt levélben ie ertesüietnek. Budapest, 1898. évi június hó. 16-án. A „Béeal élei- én JánuMkklstailUlatéael" • \' magyar»ruágl flékJgugitáaága W mtcaalaail kiállítsa IMSi Isp aiUeaBlaHl éee«. « STAHEL és LENNER Bndapest, Trieur és lemat.lytikaa^ gyif- ~ GYÁR: basa kSatU és a i«a-k: sa árpa Katona József-utoza 8. szám, IsrgHhld és nyagotí pályaudvar közt Ajánljak sa áitalaak arártrtt lagjikk ■liáilsl Trlearlh : a konkoly ás kStMayaak a basa, irp» nty nas ksáll klrilualiaárm. Triewik: a sabaak vagy áryáaak a Mjt ncvak ktvtlaaatáaára. LeasssÜssMté ás ssslílyasá trif ki fái wa Lacira Is leaasa M>ui^uaán. Satálysaé-Ti tsiifc. taataéalniaaaw Tilsat ás —eéJyéjépah ■Iaása lakaasim tisailtisára ás ttsaáa saariatl s«átfsaaaán. - BMllalaak Gatkjar te MIBsr, ilUtw Hayw riaáii it tri.artk .csekély káüíácpl a Msv tataiááa aallsN mm tsshsiUlaiasatt falasrtkké i»alakiu>ái Halsai.Trltaraeaeseaa ngj larkslalai tyafcnitiW vagy Sasllin Iliink wak saartaM uagyaágkaa ipart vagy gaadaságl sálakra jegyzékek vagy ■iataklay«k lagyas sa kwsatu kSMstaaS 1 ©Í Isih vrfm 2 \| m ?i« 1 MS YreJ * r4 i\| H I! t c P i ,-rl j j !2)iiá\| -H15 - 5- m í!•« H Bflrs1.s? P 511! fi DÍ S\'fii 3 ^üíff"" as {£ [ i" m \'lí g £ Árverési blrdetméíiy.\' Meszes-Győrök község (Zalám) tulajdonát képező korcsma épület és hozzátartozói a község bírónál mindennap a-délelőttiórák btin megtekinthető feltételek mellett 18991 január 1-étői ó évre, 1898. julius 3i-éi}d u 3 órakor a község biróhlzánál bérbe adatik. (4z eddigi évi -bér 140 írt voltj. Meszes-Oyörök, 1898. julius 10-én Ab el6IJAr4«»k •iMtmiomMM NT* Phőnix-Kenöcs s stuttgarti közegészség-1 j Ügyi éa betegápolási ki-lállitásoa 1890-ben érdemel nyert, orvosi véle-mésyőéa éa a köszönő levelek ezrei szerint ki-tünönek elismerve. As egyedül iéiezö, kipróbált éa árlslmatlaa szar, aflrft éa gazdag hajnövés aHmoaditáaára hMgyekaél és araknál, s ha) ki* I hallása és s karfa képzódás «eggátlá-ár«; egészen latal ambarakaél erőteljes bajuszt lé tesb. t Jótállás ss arsda^ay- éa ártslaiatlaa-aágért. Tégely 80 kr., poatáa kttldve vagy stáa-véttal 90 kr. K, Meppe Wtesu I. Wipf liager-iraase 14 165—96 «tff A világhírű Steyeri ^PWilUU^UJ a ké\|»Tlnel«i« éa raktára Nagy-Kaaliaa, Csáktornya éa Zala Bgarasag. tarllatéra: ünger DUmann Eleknél W.-Kanizsán. AJAmlJa áassa r«l«er«lt raklárál kw^kpáreslk-kakbaa. As amerikai pneumalik védő* anyag JtEIILKia* raktára. Nélkülözhetetlen minden kerékpárnál, miután szegek által ta-madtlyukakjtazonnalbetagas\'lja. Mp^kje^iAM i tg«i (t termitt Ni\|rKlB)ltt Tt»4fl>«p Zah 57. atn HN# joHaa hó l?4a <MOOOOOOO<OOOOOCO< § Csak fiatal embereket 0 Makalket tadnl, kotj • Z párisi Or. BOITON q I\|»atlo Oriaatál O ■ál aéktay aapi hwtlit a tán alaalaaatja mt* jr» a bántalmakat la, föl&alacaa Mit uatal V sM "p sspslvs Salna—al UUrataaai, tm% Q aa «aak a usarot roatják la a bajt gji- m i rritják um- W o o fi ZoUáoBéla gyógyszertára Badapest, g J, XigjttfNttta 23- (StóflkMji-térsirtü.) q Iiplall aiaiea aacjakk n<nnltilii. Q ftym Drill tiiuh \'iTT-fri i Q n^^uiiniii Z Q Prá\|«r Béla \|;á\|)warUrAkaa, Z 000000001000000000 OHfik -af t Ing Bolton Injeotio ára 1 .forint Hifjanmlfi Rraktár > Hirdetések felvétetnek FISCHEL FtLÖF könyvkereskedésében • Nafj-Kanlzaán. áa aanáttaa ktéltt-tiaaa aa araay fc-lalwllil I* a ■llikjuiaal aagf áraaaai kltSatatra. WElSEfl J .C. AsMwália. gazdasági gépgyár és vasöntödéje Nagy-Kanizsán. tMMMn kwi tat (uiaMaMpik, k«n Magyaronaág 1«\|J«U -arvetótfépa I ^ Q^Drlll Ai Ont. Magyar lazéaaégl CpiiBit által M7. sktftsr Un KUkeraa rsséssstt aeanetkfct wd\|l\|wmiwi a aaaia Ujjal, aiáHaal araayéri—il n ai 1897 aieft kéfcaa Léváa ■aftartstt wH\|tp»nisaisa a lnilil aijja: ,,»aiy Iteare" araaytca— al ttfatrttatett ki Ajánlja szab. kiváltható kapaoauklyókkal ellátóit ZALA-DWLl is \|il fijp Valthaelkatellaaek aa «0)lHia k kátiwa aaákktk, aa afjataaaa akikkaa alkat»aak«U laaaaa WaaanMajak, hmtm \'■\'■\|-l-un)lkll\'l aaiaagyljllk, da»Uk ke _____ anrib laaiaatd (épak. Fkhivom i n.í gazdakázönség iyyihaát i l^jiUiMiii „Flaaet Jr" egykerekű kézi répakapálft ós töltSgetif eszközökre, melylyel a répakapáláansl áaiahliaÜ megtakarítás érhető aL Aijegyzék isp fc tato Kapható: - Ia\|r-Kaal<aia t fj Fessel holer Jóaaai Deatach Lajoa IMarton és Habar Nao éa Klein Pank Jakab Rosenfeid Adolf és fia Schlesioger Isidor Schwarz és Tanber Strém és Klein Weiss és Schmidt Bar«i : Dorner 8. X easdálafra Méltó a • nak férget klala _ rlk la .. Mm faaai_ Schlelfftr M. G. %> Pasó«k t Kramarits Víctor Soalerics Pál. msm\| i Bodis Mátyás Oarnay Kálmán Márkás Salamon la ■arsalslepi Szabó Sándor Weiss Sándor Kraisslsr Géza Sebvara R. Piacher Simon kap as— Dedinaaky J. gyógy sx Zacherlin katáaa. Hegll MiBÓfiféli ravut. Haglcpé^litasaAgfil éa kiirtja •a és gyamais agy, liogy aiaiail nyoma saa marsé. Ízért élaaé* aa rgéaz yllágaa. Milliók ém aallllék raaalk la. ■rrlslt J^ltt 1. A lrpee<«tell Iveg l A ItCHIBLaév. ± gJJHHMHHBVMiiWIIIII I^^^skkw* I \| Lampionok mindenféle 1 t kerti díszítések, H * , - . meghívók r mulatságokra 51 tegjütányosabban kaphatók j Fischel Fülöpv könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. \| Huszonötödik évfolyam. 58. szám. llWkMtttMf t ft»ihá>-4ptut n«tM rtitp uip A ■irtirtliil lilitad MM Hf«; kiat i. ». 4-4 tra ktat Iá* mmrnméi t hf mkul rimn iiihibi anta ktamtf • KlaSént ratal: ViraktatpelM: AMU MM, m;f-iimMM. ZM.A Politikái lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetankat kétszer: vasáraap ás csitirtftkla. iLórmrrau aiai. • «m ia Nm MM-e, á knn OM-u. , I^I^éih I Imm II M a ll RjflMtr pMWn M ki^rtr ■mniina, mMm* >irt TM.UMé* n>M rwph-M^SMMIM toflhl MSS MMf( NHÉ \|p« M lÁa knM> Nagy-Kanizsa. I©y8. Feletti szerkeszti: SZALAt SÁNDOR. Csütörtök, julius 21. A jégkárosultakért \' Aj utolsó minisztertanácsnak, egyik legfontosabb tárgya az az akció volt, melyet a kormány a jégverés által meglátogatott mezőgazdák felaegitéae végett megindított j Ugyanazon napon a károsalt gazdák egy nagyobb küldöttsége ia járt dr. Darányi i Ignác főldmivelésügyi miniszternél, hogyl el panasz kod ják neki szomorú helyzetűket éa segedelmet kéljenek, mert különben tönkre keit menniők. A szegények igen le voltak sújtva és gyalog tették meg az utat i dunántuli megyékből, ugy hogy Budapesten más irányban is kellett róluk gondoakodni. A minisztertanács elhatározta, Hogy a. kereskedelemügyi miniszter a jégverte vidékeken azonnal kezdesse meg nagyobbsza-básu utak és vaautak építését, hogy a szűkölködő gazdák napszámmal kereshessék meg a létfomattAsukra szükségeseket ár azt is megszerezheeaék, amitől az elemi kártételek megfoaztották Őket. A belügyminiszter ott, a hol szükségesnek mutatkozik, pénzzel fogja segélyezni a szűkölködőket éa gyámoltalanokat és e módon enyhíti a nyomort és szükséget. A pénzügyminiszter az elemi károk felbecslését sürgeti, bogy e becslések alapján leirathassa az adókat, azonfelül azokon a jégverte vidékeken, hol legnagyobb a szűk* aég, rögtön felfüggesztette az adóvégrehajtásokat A főldmivelésügyi miniszter intézkedett hogjL azokon a vídékaknn, ahol a jég elverte a termést, nyári vetőmagot oszszanak ki a gazdáknak. Az illető megyékből bekérték a kárfelvételeket, hogy vetőmagot lehessén oda küldeni, minek folytán Vesz-prém- és Fehérvármegyékben már meg is kezdték a köles él\' muharmag szétosztását és elvetését Intézkedett továbbá a főldmivelésügyi miniszter, hogy azokon a szerencsétlen vidékeken a szűkölködő gazdáknak vetőmag beszerzésére kölcsönt, engedélyezzenek és oszszanak ki. E célra elég nagy összegek áttnak a miniszter rendelkezésére, melyeket a minisztertanács aegeü&yazeu. Ezenkívül elrendelte a miniszter, hogy a vízszabályozási munkálatok újból meg indíttassanak a e munkálatok egy minisztertanácsi határozat folytán már tényleg meg is kezdődtek, hogy keresethez jusson a szegény nép, melyet keze munkájával sze- res éa amely elég laaz arra, hogy jóvátsgye a zivatar okozta károkat. Rövidet) előadva, es a tartalma aaaak az akciónak, melyet a kormány a jégkárok enyhítése végett megindított A teljes kárt — igaz — nem lakat jóvátenni éa nem lehat minden kflnyat fel* szántani, a melyet égési vagyonok fllnttr téee sajtol ki a szegény, kasansaea sújtott mezőgasdák aaamébS; de a iinkségat enyhíteni, a nyomort igenis lehet és a kormánynak itt elsőrendű alkalma ívok bebizonyítani, hogy faladata map» latán ál-e, áa hivatva van-e rá, hogy aa j ország élén veieaae az ügyöket És ha a mondottak után szabad lllifaai. hogy a kormány teljesítette kfltulmeigtt, ezzel megadtuk aakCk legnagyobb dicat ! retet, mely őt a fanforgó körülmények küet \'gyors éa erélyes intétkedéaaiért mékáa megilleti, A dicséretet Js süsaiiráat mixi jil tát as általa nyújtott segélyei tank rllen ért ékei! maguk a szűkölködők ia, de as egéaz ncaa-zet is, mely szívesen éa mélyen magindult aziwei megerősíti a szűkölködők ilíi air^jg \' és elismerését TÁRCA. „ ; A* utolsó pillanatban... -i,ItL Uraája. — Irt: Balga Mater L Szakadatlanul zubogott, caattogoil künn ; sivítva tombolt, üvöltött a szél, as elkapott esőcsöppeket haragosan, aailaj vadsággal verdeste as ablaktáblákhoz. Csak egy-egy pillanatig azűnetelt a zugáé, utána aiult erővel isinél lőljajdult, mintha vége ee akarna aaakadni a bestiális dühöngésnek: — Kegyetlen idő... Kimondhatatlan mély szomorúság rezgett az aaaaony hangjában, de a tekintete máat fejezett ki. Az a aápadt képit, horpadt mellű vézna flu csodálkozva szegezte nagy szemeit anyjára. Szólni akart, de fogai erősen belemélyedtek remegő, vértelen, fehér alsó ajakába, elfordította fejét a csak tigy magának mormolta alig halhatöan: — Szegény apám... Caend. V Olyan nyomautó, bántó, terhea es a némaság, megérezni benne, miut tombol, viaakodik a hallgatásra kéoyaaeritetl lélek, melyben az elnyomott rejteit tüzes gondolat nem találja meg rendes ólját as ajakon keresztül, átfúrja a koponya csontot és tusára kel azzal a másikkal. A némaságnak ez a kinja perzsel, emészt, éget, azak- gatja a várt éa aaétloceeeanáaaal fenyegeti az agyat Semssi gyermekes vonáa ezen a tiaenöt esztendős sovány, csontos aroon. Hatalmas aránytalanul nagy téj, mely alatt azinte roskadni lat-szanak a görnyedt, asQk vállak. Sötét nagy azemei megrabolták még ss arcbőr aápadlságát ia, valami azokatlan zord árnynya lepték el. Benne égett esekben a mély szemekben a korán érett gyermek tudatossága, a büszke c\'nérzet, a korai aaeovedélyek pusztító villogó tűse, a keserű la-paaatalások komoran elmosódod foltjaival. Merészen kiszögelő homlofa komoly, határolóit gondolkodásra vallott, oaak a vékony, asabáiyoe kicsi ajkak éa a pillák kiaaé dnaaaaó, puha, finom szögletei ényhilették a kegyetlen vonáaokat, sejtetni engedték a szomorú álmodozót, betegee, fejletlen lesle a cselekvésre képtelent. Csúnya volt és érdakes. Társai az iskolában csodálták gyors easét, de nem szerették, féltok tőle, rettegtek érthetetlen zárkózottaágától. Jól tudta ő ezt Mégaem figyekeaetl jé véleményüket megnyerni,] bár aokaaor, nagyon aokszor hiáu volt egy bizalmas jó barátnak, de ne« egy olyan kicainek, ki i öt meg nem értené. Ez elölt nem ledheti föl túláradó szive keserűségét, nem bithalná ra félteit titkait, nem azabaditaná meg a lenyűgöző, sor-vaaató tehertől. Máanak, nem, senkinek, még ha teatvére volna, annak aem mondaná el, mit érez, I mit gondol néha. Caak aokára szólalt meg ismét az aaaaony, evéere nógatta a Rét, de as ránookba szedett borús homlokká tovább ia caak merően bámult bele a lámpa lassan táneoló sárgásfehér fényébe. — Ki bajod? Kért nem eezel ? Nem faialt Itto-ta maga eMU lányénál és a villával idegesen kezdett dobolni as aaataua. — Saólj már. Kiállhatatlan es s hsngialaa durusaolaa. — Nem kell 1 Kemény, rideg, durva volt a rövid válasz Megbánta, szelíden, ellágyulva tette utáaa: — Nagyon fái a fejem. Remegett a hangja a (elindulástól. — Valaki bántott t Tagadólag ráata fejét, Nem mart aa anyjára, nézni. Aat a hosszú, széles, mozdulatlan árnyékot vizsgálta ott a falon. Nem aa övé volt, aa anyjáé aem, oaak néate valami angaeetelbetaüea gyűlölet kéjévei ée reasketve, görcsösen szorongatta vékony aljai között a villát. — Bolond vagy, Deaaö, hallatasolt a háta mögöl. A falon megmozdult aa a lomha, saélea ár« nyék ée simán, nehéakeaen felúszott a psdmalyra. Aa aaaaony halkan kaoagoti. A flu elpirult, ajkára szivárgott a keserűség, nem bírta viaaaaJojtaoá a sértő, gunyoa saavakat. — De aaért pap lehetne még belőlem Indutatoeaa ugrott fel helyéről éa anélkül bogy köszönt volna, oaörömpölve csapta be maga után a szomszéd aroba ajtaját — Ostoba I Kllulvá rikácsolt a hangja. Piei kezeit ökölbe szorította, eltömít aikai reszkettek a dühtől. Utáaa szerétéit volna rohanni, de a heves iaga-lotlság elzsibbaaatá idegeit, nem birt felkeld helyéről Rajkájának csipkés fodrait tépdesve, észelösen bámult aa ajtóra, mely mögött a Ml eltűnt Nagy-Kaniana, osfl törtök Zala 68. szám (». lap) 1898. julios hó 11.Ja A vám-emjuéte. Ha aaaak u pnqaAteonk, melyet a keres-kedelemügyi mialaater ai suionom vámtarifa tárgyalására hitt egybe, semmi egyéb eredmény s sem laaaa, mint hogy Magyarorazágon oly kir-déaak egész sorával foglaíkostsk, minőkkel a ■agyar kősvélsa^ny évtizedek óta aem foglal ksakatott, már aa siagábsa véve la nem kicsiay leadó eredmény. Állapotokat áa viszonyokat tanultunk megie-merni, melyeket addig legfölebb minieiteri bertaokban ás diplomáciai körokban tárgyaltak; kflaslehbriU megismerkedtünk A Magyaróra ség és Aasatria köst sálé köegaadaaégi asöveteég előnyeivel és hátrányaival és végre . tisstába jöttünk a felöl, bogy Magysrorsaág érdekében mit kOvstatbetttak éa miről mondhatunk le s nélkül, bogy est ss érdakft sértenők. Megtudtuk mindenekelőtt komoly államférfiak árijából, aktk a lagtlastább baaaaasrstettel eltelve asolgálask s nem«etnek, hogy nekünk vámhéborut nem szabad provokálnunk éa bogy. aa őailló vámterületet nem kall minden áron slvstaünk. Megtudtuk, hogy s magyar köagaadaság biz kslstkosöbaa; as oegtrák fogyasstéterfiletst, msly nekik oly kényelmes és kedvsső, asm akarják slvassienl. A magyar mssőgasdaaá\|f, ha erősitvg és kellőleg védve leez, megteremti a magyar ipart, mert as a legssilárdabb alapja as iparnak éa ksrsaksdslamnek és marad a jövőben la. fogva as Amsei ráesel maghisott küldöttaágeknek ugy fortbailag, mint lényegileg a törvény reod-daMtOBéseit a legssigorusbban Be kell tartsátok. Sajnos, bogy a küldöttségek nem mindegyike tekinti a dolgot ilyen oagytoatoastgaoak s sgyik, mgatk nsgyon is könnyedén jár el megbisatáaá bsn. Ha asután akad valaki, aki s küldöttség Es tudomásul kall vennie as omáaaak, bogy j efjsrása elten a központi válaaitmánynál felszólsz ss önálló vámt erület (elállitána következménye- akkor még van rá kiütés, bogy a nem törvényes kép ss enquéte-es hallottak aaarint minden téreo "gorrsl teljeeitett öesseirást megsemmisítik; de áltslános drágaság állna be. A péneftgy és a hitel terén olyan aegráakódáatól kellene lartaai, hanem saólal fal ellene senki, akkor a küldőt leég öasseiráaa érvényéé lees, ha mindjárt a legirány-satoeabb módon, ba mindjárt pártérdekek támo- teaaágának n\\gyon érdekében áll, bogy aköeöa vámterületet Fentartauk, de nem asabad lel tétlenül ragaszkodnunk bossá, hanem mesögasdaaági terményeink aaabad forgalmának minden bistoei-táaa mellett okvetlen gosdoekodaunk kell arról amely épen nlnoa arányban a várható alOoyök- j gátasával foganatosították is azt kai: Es tsljes ismeretéhez játvs a tényállásnak, Dfy hogy as idei őeaaeirás atkái-\' sl kell ismsrals a nemzetnek, bogy érdekei jól mával a sárssegi. nagybakóoaki, ^f^á". asabari meg vannak védelmezve, mert hisz a kormáay és oroastonyi körjegyzőségekben foganatom tóti hivatalos nyilatkozata sserint aemmi fáradaágot öasseírások megsemmisítése iránt fordoltak aköa-nem kiméi és minden srsjét megfeszíti, hogy a P°0ti közős vámterület fentertaaeék. Az emiitett körjegyzőeégek területén működött . .. , ,. . , _ . , küldöttség eljárását u. i. s következő okokból ki- Igenis, kOsös vámtsrülst fentartása a kor-1 frgrtefH\'ják • \' máay programmja, - de nem mindea áron és .\' ^ ümM MUőtteég aa 1878. évi nem minden lettítel ■elteit,\' banem vámközős- xVHLLc. 1 g s ssennt a« elnökkel együtt három-ség, amelynél figyelembe vétetnek Msgyarorsság! nál sem több, sem kevesebb tagból nem állhat ösesss kösgfsdssagi "tényssőinsk érdekei és i Ügy a Bárszegi, mint a bakónaki körjegyaő-smslynefc fsnUrtása fejében tőlünk emmi olyat f\\éT máíM hó 81 én foganatositolt Oesse- , agaM—U Gyürkls Aoaklet pr mint nem követelnek, ami méltáaytslsn. de\'nem út sduak semmit, ami igasságtslan és viszont Es sssrt msg lehetünk teljesen elégedve aa aaqnéte eredményével, már amennyire as máig látható, még akkor la, ba as autonóm vámtarifa nem emelkedik is tOrvénysröre. Ezért az srsdoéayért s nemzet elismerésére la, hogy törekvő fiatal iparunkat Védjük olyaa \' tette magát érdemessé a kormány, msly a ta-aiöayökat ayajtannk neki, melyek élet és- éa aáoskosáet egybehívta; de eliamerés illeti meg versenyképessé te«zik. Hogy világoean beszéljünk, asokst la, kik réssiat saját kényelmüket télremagyar ipart kell teremteaüak, hogy mesőgss- téve, ré«aiat a sürgős aratási munkát ott hagyva, dasági termelésünkre vonatkozólag függetlenek engedtek a kormány meghivásanak. lehessünk a külföldtől. \' —-- — Hallottuk a legkülönfélébb kösgaxdaaági irányok képviaelöiask véleményét és hallottak, hsgy as ipar az államtél nem támogatást kér, hanem kielégítő védelmet, mert a sassögsidazág érdekeit ée aansk függetlenségét hathatósan esak ffrfrif lahat előmotditeni, ha terményeit a hasai Ipar értékesíti és fogyasstjs. Hallottak sstán sz agráriusok vezetőit) akik A választók névjegyzéke. I Az orssággyülési képviselők váfaaatáaa alkaU mával gyakorolható, úgynevezett »lagszebb polgári jog7 mmcontjaból rendkívül nagyfontosságú dolög a választók névjegyzékének ösaeállitása, illetőleg évről évre történő kiigasüása. Rendkívüli nagy fontosságú azért, mert itt a legszigorúbb betartáwsl érvényesülnie kell snnak a - .»,í , j t r . . -r törvényéé elvnek, bogy a választók névjegyzéké- aa önálló vámterületet elválik, malyet sslvük ^ wetlM p^j^ u ne ^Mk Ti. mélyéből utálnak. As országos fogyasztás nekik \| Usztói joga van; de bele na kerüljön a jsgy-kevéa, a fogyasztóképes ipar még cak most van I zekbe senki, a kinek választói joga nincs. Ennél - — Arcátlan — sziszegte egyre. A fiatal pap tusakodva, bambán állt a kandalló előtt Révedeső szemei nem találtak egy biztos pontot, melyen megpihenhettek volna, nem tudta: szóljon-e, ne-e ? Tétovázva, télénken közeledett as asszony leié. Szepegve állt meg s hála aőgött. Lomha nagy testével ügyetlenül, félénken hajolt át a vállán éa halkan a fülébe sugdosott. At aassony összerezzent, arcán érezte forró labeletét, mely felasilta a sápadaágát és helyette hithány pírral simogstta tele; gyönyörködve, a szomjas ember mohó kéjével itták be fülei a puha hsngjának lágy zengését. Mosolyogva vissza, fordult, hanyagul, kacéran neki düh a szék támlájának, hófehér, gömbölyű nyakán meglátszottak a vékony, kidagadó kék erek^fejét elernyedten simogatta a fotel bársonyos puha karfája. Hátra vetette karjait és oda vonszolta maga mellé. — Jöjjön, már nem haragszom. Ne oda, erre a székre üljön. Ugy. Hirtelen anyába villant valami az aaasonynak, felkelt helvéröl Lábujjhegyen odalopózott a szomszéd ssobáig; hallgatózott, figyelt, benyitotts az ajtót; mozdulatlan sötétség, csend. — Lefeküdt..a-^- Szerelnte&en, zizegve suhogott rajta a selyem rtlha. As ilyen lassú, fojtott hsngben van valami csodálatosan ingerlő vágy, kivált ha a megmozdult levegő ercünkbe caapja a linóm parfüm fttatot és s ruha hullámai mögől alant kikandikál sgy alig fétaraaátnyi kis láblej, egy puhs hajlású tonnás boka, melyét olyan szépén, sssrelmseen fon körül a cipő magas ssárs. Könnyű ringással lépkedett és tnoaolyogva nézte a szótalan papot. Ujjai idegesen babráltak puha szöks hajában, simogatta homlokát, majd egy\' merész mozdulattal odaült az ölébe. Hossá-tapadt szorosan ssélss, erős melléhes, karjával átfonta nyakát, egyre hevesebben csókolta. Incselkedett, kscérkodott, megszokott veszedelmes játékát űzte szzsi a hatalmas gyerekkel. A pap tűrte, végre durva, vad kegyetlenséggel ma gábos ssoritotia a csöpp, törékeny teremtést, égő ajkai mohó öntudatosainál keresték ss asssony remegő, forró atkáit. Magtalálta. Fájdalmasan szisszent fel utána, ssabadulni ügyekesett. — Megharapott, ereszszen sl... A zsebkendőjét kereste, de a pap eröasakosan elkapta kia kezeit és még ssorosabnan másához ölelte, hiába vergődött, nem birt szabadulni, a hangja belefulladt a szerelmes tusakodásba... n. ...Szakadozott hangok dadogva, tompán folytak le ajakáról, a hogy a villámszerűén feltorlódó gondolatok, terhes súlya alatt egy-egy találóbb ktfejesés nehezen bontakoaott ki savaroa lelke homályából. Szinte megkönnyebbült, a hogy tova surrant, ahogy oda temetkezett abba az iameret-Isn mélységbe, hol millió és millió viharoa gondolat sitja van. Némelyikbegörcsösen belekapaszkodott, mintha esael megvilágíthatná tudatlansága sötét világát Nem értette, hogy miért történt mindez igy. Kereste as útvonali, hol nincs kitörés, de mindenütt tilos, kevéssé tsposolt gyalogjáróra talált, Senki sem jobb az anyjánál* minden ember hazug, de mit törödik ö másokkal, neki kell, hogy Írásnál főtissteiendö -etnOk és főt Humor János ur mint lag működött közre; tehát a törvény állal megkívánt tagoM száma hiányozván, as általak foganatosított •járáa törvénytelen. 2-ssor: Az sdóalspnál a különböző adónemek, illetőleg különböző adók nem agyeailhetök. A bot a földadó magában véve nem ütötte meg as alapot ott a házadét ia hozzászámította a küldöttség, nemcsak a folyó, de már a mait összeíráskor is; miáltal számtaJao adózó törvénytelenül jutott válaastól jogosullaAgbos. 3-szor: As 1874. évi XXXIII. t-e. «. fában felsorolt boDorstiorok ia kötelesek mult évi adóhátralékukat április hó 16-ig lefizet ni. Ennek meg nem történte dacára: történt fölvétel. ,. t assr: A családfő vagyotoa és ea utáni adója címén illetve alapján a családfőnek gyermekei, vagy épen veje a lajstromba föl nem vehetők; mert ss 1874. évi XXXIIL t-c - 4 ée 6: §§ ai szerint csupán s családtőaek ssámithatóbea ktskoru gyermekek vagyonrésae éa nem megfordítva is. Míndasonáltal a hol s családfőnek tulajdooát képeső birtok után kirovott adó megeepedte, olt a vele egy háztartásban élő, még vagyontalan éa igy adót sem flsető családtagok (áu vágy vő) a lajstromba fölvétettek. 0 jobb legyen mindenkinél Miért nincs es igy V Egeit a teste, forró tűs lobogott fáradt tüdejében, hal otta az emberek susogását az utcán éa annak á nyomorult fiúnak a pimaszságát aa iskolában, ki szeme közé vágta ma; — As anyád szeretőt tart I Hogy röhögtek esen a többiek és ő caak hallgatott, pedig torkát sssrelte volna magragadní, hogy kiszakíthassa undok tüdőjét, hogy véréhen türöaatheaae meg görcsös ökleit. De 0 csak hallgatott. Igaaa volt annak a fiúnak, épp azért nem merte bántani, éppen aaért utálta, mert ö ia tudja. Most már mindenki tudja. Szédülés, émelygés fogta el, nehéz volt s feje, utána éles nyilaláat éraett a mellébén. Ast hitte: legjobb volna telaaakitani bordái köafltt a husi, helemétysaztené a körmait, hogy léket vágjon ott, hogy az örületee emésztő láz elpárologjon egyszerre. De mozdítani sem bírta karjait, tehetetlenül feküdt a pamlagon.... e ...Egy kiseé még resskelett, szédült; lomba nehézkesség tartotta fogva. Greenek, sivárnak érezte léikét, mintha elveazitett volna valamit... Kifáradt akarata fallobbanva egy .egy pillanatig lásadóan kapott bele idegeibe, hogy lerázza magáról a tompa butultaág nyűgét — Felkelt gyulát akart gyújtani Lábai ingadoatak, támolygott, karjai ernyedten hullottak le. Botorkálva, tapogatva keresgélt sz iróaaztaton. Valami hideg tárgyba ütköztek ujjai. Jóieeő érzés saaladt végig idegein. MsglogU ée tüzes homlokához szorította. Ebbea a gihaathan figyelmessé lati. Hallgatódzott Elmosódott neaa, mintha késsél- Zala 68. Mám. (. lap,; 1 m JaÜM y U4a luk a kifogások oly alaposak a a kflldOltaAf sUáripássk tórvénysUénimégél annyira kétségtelenné \'aaalk, hogy a központi válaaztraányntk U említett kőrjegyzőeégek területén eazközBlt öeeteiráeokat megaemmtaitve, okvetlenül qjöease-íráat kall elrendelnie A város házából. N-Kanlise város rendőrkapitány! hivatalától. 4MI898. uém. Hirdetmény Felhívom a háztulajdonos urahal, hogy hátaikban lévő pöotgödmknek mllkiégttté váló kitiuHtátát mindenkor a rendőrkapitányt hivatalban (5. as. noba) jelenítik be, hol ü mtétktdéi történik a gyepmester kirendelést% Egyúttal felkérem a háztulajdonos urakat, hon O teljfifitett gyepmesteri munkálatokért csaíii § városi renaűrkapitdnyi hivatal által IdUamwmtt nyugták átadása Wllllttt finttflt Nagy-Kaimm, 1898. juliui hó ll-én. DEÁK PÉTER a k rmáér/Skapitány a i r i e. • — Klsavmia. A a. Ur. pénsügymlnisxtar ótrjs Emil a^ykaaissai ia. Ur. adóhivatali slle-nórt — jilintagi álloméahelyén való maghagyáaa mellett — 1. oeatálya (tó) ellenőrré nevezte ki. — Mán—ágak. MUtky Henrik marborgi kereskedő folyó hó 17-én délelőtt a nagykanlaaai iar. templomban ollárhoi veaette Pollák Kamilla ktamaoooyt, Fóliák Fülöp sngánsó leányát. — Kitin Már ni-gradiakai kereakedő ogysnu nap déhnén tartotta eaküvőjét Wollmm Fanni kfcamaeaynyal öev. Wólhtim Krndné leányával Nagy-Kaataaán. — Otvfnik Jósaef syog. honvéd-asásodoo gráci lakos L bó 19 ée Nagy-Kanissén kásaeeágol kötőit Bskariitr Zsoaaanna úrnővel ttaüát • 1 . _ — njegysés. BttmfM Miksa Iparos, a aagykaslssal MenkáaképoÖ egyesület vélaaatmé ajknak tevékeny tagja, jegyet vakolt Ldtntr usaaaaoaynyal Ivánecoo. — CJ keepelgér. Ómra Péter hodoeáni ssstócs a napokban tette le Zata-Kgerasegeo ax alispán eUJtt a honpolgárt eektt getnének a ssomaaéd saobsben. Nyugodtan, lu«tán fordult vimza. A caipkelüggőnyőa ajtó parányi ayiláaaia bomályóaan asüródőtt át a világoaaég. Urna értette... Olyan kesernyésen, furnáén tekintett kagju, mintha Uaaakadt volna agyából aa idó fogalma. A hogy tétova, tudatlanul maga elé ■ered\', a nagy papírvágó acél hegyével megsértette a tenyerét. Is falrázta teljesen tompultaágából. — Vájjon kivsi beszélgethet ily későn az anyja ? Caak nam jött sseg as apja Nem, hiea ő tegnap utazott eL Laásan félrevonta Ussé a függönyt. As a gyűlöletes ember ált ott kásel as snyjáhoo, vastag ajakán valami hifojeehotaUen buta ao-solyfyal. Nem hallhatta tiastán ssavnkat, de sejtette, hogy mlrOl beszélgetnek. Nézte, háborgó vére valami után áhifoeotl, nézte undorral, meg-vstéaael. Megmozdull a pap. Irda karjait kinyújtotta aa aayja UU^ oda témaesfotta a szék kariára, mindjobban előre hajolt, majdnem érint* kasatl már areak. Az anyja mosolygott ezen, s mintha biztatta volna, hogy oaak lágya Megtette. A keze leje rajta pihent már anyja vállán éa ujjaival ttaogatta puha bárét A szemei kigyúltak és ss ajkai kéjesen reeak ettek. A In kidüledt szemekkel eezelósen bámult elóre, ómatiolyt előtte s szennyes, a\|jaa képnek agyas sprá vonása, réazlete, eaak kát alak Um-bálódott előtte, elmoaódottaa, - a bánnak 4a gyalázatnák aátét oehés terhével. Aa elfojtott immáalg zihálva tőrt U belőle, agy áraste,hogy moat a világot U tadná forgatni mrkából, oly M, aeélooak izmai, fanájlak benn a eaobáhaa. " 0 ia kacagott, da egéeeen másként, otána — Hivatala lAtagatAs. Htjftdüs Gyula nkanizsai csend, eaakaazparancsnok a mull hát végén éa a hát olaján a területébe tartosd összes csendöftőrsőkst felülvisegálta és mindenütt a legnagyobb rendben talált mindent — Hainiasáoak- Egy általánosan Ismert kedvei Ida ember hunyta be örökre rároiunkban a héten isaaMlt. Zajtalan, esőndm volt as élete, aem leheltek neki ellenségei, a halállal aem\' folytatott boeezu konverzációt, nem igen hagyta várakosai, talán még ekkor is as — udvariamágra gondolt. Ment vele ellenkezés, minden nagyobb fájdalom nélkül oaőndaeen. Kevesen leesnek városunkban, kik nem ismerték Auipit* Jakabot Hatvanhatodik évében járt da legény maradt kevée beszédű, de még la vig kedélyű agglegény, oaak néha tükröződött azemeiben valami mély azomonaág, ilyenkor srra gondolhatott, hogy tán belőle is Istt volna boldog casládapa, ha a kérlelbetlen termá-aaet öt meg nem csúfolja. Pupoa volt A „Ont-ral" kávéház lOmvaodége volt a megnvilás napjától kezdve. Es volt az egystleo hely, a hova eljárt és s legnagyobb álvesete volt, ha megszokott partnerével néhány órán ál eljálaahatott Sógora Blngtr Samu irodájában vesette a könyveket, dacára, hogy msglehitósen azép vagyon lg)éU rendelkezett. — Ebéd után rendesen ott aludt el a kávéház bársonyos paalagln, kasában as njsággal. Jó vagy romi Időben eate ott ült ö a sarok amtálánái éa néhány párti tsrokkot fltssntt végig igém éjfélig. Da ekkor pornoaen aaaoMot Sserette a kártyát, da oaak paeeaióbál, es volt egyedüli szenvedélye, de tiasta, inkább aaon boazankodott leginkább, ha máaok hlbéitak. Csütörtökön este még együtt ült az aaatalnál, Ím leken eate mépen, csendesen kiszenvedett, ikor a halál sötét árnya ránehezedett kissé agyára, abban a pillanatban ia a kártyák nevek mondogatta, mintha csak játszanék. Váratlan halála mindenkit meglepett. — Egy ostoba mér gee tégy a mult héten megcaipte az arcán. Fáj dalmnt nem okoaolt, csak megdagadt a helye ngyanyira, hogy orvoshoz fordult Pénteken reggel as egéss lej egyszerre csak dagadni kesdstt Délalán roeazul lett, éa beezállitották az izr. kórházba, hol még az aate meghalL Temetéee hétfőn délután nagy réeavét mailett folyt le. Kopor-eóját kiterjedt rokonság kísérts. Essal bemosó dőlt igy kedves Sreg ur élete, kinek volt egy igen nép mányi; sok jót telt a legnagyobb fl. tokban, anoálkül, kon est bárki Is aaj Kanizsa, 1808. ittUns hé 17-én. Áldás ás drága poraira! Awptts Naoetta férj. 81i«art-zárné, Anspits Halén féej, Singer Samnoé, Ampits Ragina férj Sleiner Lipótné, Anapiz Zsóás férj Beck Jakabné, Auapiiz Fáni (érj. Berg Janoaaé, Auspítz Samu, Auapitz Lipót testvérei, Sláger László, Singer Soma, Si^er Lipót, Beck Jakab eóforai, A uspitz Samunémái. Orüohot Zsófts, örr. Ausniiz Mórné szül. Ertner Milka aóforoőt" — Osv. Kramtr Johanna, Schwsrts ignácná, Schvarts Ignác rnhakareakedö nejének ádas anyja I hó 18-án hétlón éjjil79évéa Wlt* tkéMÜ 1 boldogult hűlt tetemeit tagnap dálotáa 8 énkor helyezték őrük nyugalomra as isr. sírkertben. Nagyszámú rokoaaág siratja a halottat A daaáalall jégháneoltik ár. áekébea. Dunántul orsz. kápvimláÜ Mmt-Unyi Pál, oraz. képviielő velencei aegyfclr* tokoa vasárnap reggel Soékee-Fshérrárra értekezletre hivta Öaase, melyen a képviselők majdnem tejes mámban magjelentek. As érlikeslst tárgya volt, bogy mikéatíehotae a jégveréa okoela, biztoesn beköe/öntő nyomornak elejét venni, a mit kalleao a kormánytól e tekintetbee kéret sala a ■alatamaaealám. A bola-lonmenti csendőrség, agy a lakoméi, <nint a fürdővendégek köabistaiaéfl érdekében aa i bét loWaiaán valóaágoe razziái tartott. letutktlyt szolgabírói hivatalboa as almo t 60-nél több mookoaákM omvargát kisérték be, kiket ionén IBetŐeégi helyeikre tatanentia — A aéppért, a soooiáHoáák áa ff kla aaoaokniÉa Ninm as a raaaa, a misei a néppárt meg no próbáik ooeék. Mindaeátt ott vaa, a hol eaak valamelym —megindul, előretolakodik, zavart calaál, hogy aztán a tilosban könnyebben kiMmhimes Ha leMl, mosakodik, máara Ogyekssik rákaoal saját szennyét. Paktált u oláhokkal, a lótokkal, a szerbekkel, forgó szelet akart csinálói a muraközi horvátok kösőtt, hogy a ságrábi ének aspirációit előbbre legitbeeee. S>eréoc-ére fijeüeo csúnya makicációjukkal mindenül! kadarom vallanak, orditoaáaok ürea hang\'marad caopao, vám* dtn eredmény nélkül Legutóbb as iotegoocioan lista aaoeia istákkal barátkaalak őaaao,« humev-s seáaokak lUj/m Pmh a oaárt ádálm k-lyett Szombathely egyik AKarta akart OmaHoákaégeaÉ as ><Mérmkíd>. Nagy ékfoest aa agy hooalyátál, flyea forrd nyári napon. Nagy váráé ,_ _ elakAlalmn hlnletták a szombathelyi aapeialfoták. tette volna. Hossátarfoüáíá kövitkmő gyámjaién- W? népgyfl éaűkön Mojvr Ferenc aéppárti téet adták ki: „AlulÍrottak agy asmgtmk valamint as öaaam rokonság nevében ftjdatomtet szívvel jelentjük sseratett testvérünk Ulelve sógornak Áumitt Jakab oraak folyó bó 16-án éjjeli 18 órakor, álelének 66 ik évében, rövid assnvsdés a tán történt gytssoa elhunytát i. a. t Nagy •eztilenL befocsapott öklével ss egyik sbfatk-tábtába. As ssszony megrémülve, Mdokolva kapkodott levegő alán, a (élelem, a rettegéa sáppadazott arcán, a hogy a hörgő, silált, eszelős tsklnlstd Ont meglátta a küsxöböo, vérző kezében s csillogó pepirvágókéesel — Dezsői — tört U belőle szakadozol tan, ijedten a hang. A pap mereven ült helyén. A fia nem mozdult, Oemsssngorodlsk hirtelen Jsmai, ssánslmss alak volt. Pillái hihetetlen gyor> saaággal hollámostsk, mintha ssemai ki nem állhstnák a lányt Hirtelen ösassborsongolt, őeaaa-roakadt tealében. Egy helyen, a szemközti falon a .aiás anyó" glóriás képén függött tekintete megadó aaelldaéggel. Szégyenkezve hajtá Is lejét és erőtlentl beteges hangon dadogta — Att Hmm, jé lefoo, ha att a ttmU Uptt ItmmU onnan ., üfy-t bér titttthuáé ur, jé ismm ?...„. Künn ájuló erővel, hangoaan, kinomn jajdult fel a szél Egyet villint, msjd iszonyatoaan recacaent, ropogott utána, valahol a köaelben beütött a villám. Reeskellek a ház falai éa a In szótlanul, hol a szent képet, hol cafrangna, vérző kasa lejét nézte. Kibngygyanlsk könnyei, laaaan végig peregtek vooagló caonlos arcán, eaeket ia, a vércseppek et ia egyformán beit i a a boly boa szőnyeg. Nézte megaebostt, öenaasmangolt ajjaif, majd maga elé meredve, aóhajtva mondogatta: — Fáj, nagyon fáj... Azok gmk hallgattak éa aem martak szólni, Mm Indiák, hogy mit ii kellaoe moat mondani... nrnággyflimi képviselő la fog beaaédet tartant A hatóság azonban est a alagylláet betiltotta. Erve a néppárt öeezea dnnántan orgnnamal fordl attak egyet a köpönyegen ás a akarják bltetal, hogy s szocialisták vtaaaaáMak Mtjtr mert a néppártnak emoágáhon taam e Iákkal kiset fogni, sőt as ő tamert le ■okkal egTSoeseo a kormányt táamdják. ö szövetkezett volna ea assibsa a amiiiaMm slkal a néppárt dltn. A amaakndáaaak aa eÜaditáe-nek ea a legnevataégeaebb formáié, nagyoa rivall a néppártra. A lakaáa kMaa klayva A >8imf it Viáékt« Írja a követkeaöket: .Fölháboroda-eal Írjuk a aorokat. Mart aal vünk aak minden éraém föllázad, utálat éa magvetés tölti el agám valónkat, ba eoák e könyvre gondolunk ta. Moat táj-dalom I Írnunk kád róla I lat aa ooaatatay munkál, mely be akarja piszkolni a magyar nemzetnek legdrágább ét legnagyobb alakját, mely a sárba akarja rántani arról a magas éa féaym oszlopról, hova a nemzet hálájo ta saentséáea kegyelete belyeata Magyarország ujjátersmtóját, Koesntn Lajost, moodom, aat a amokát a nemset kósmegvetme máglyára Melts Ahol omk megjelent, undorral dobták U áa égették meg, let a könyvéi valaki odacaemp\'azte a eámegl polgárt köroek gasdag köoytárábo. Akárki as őidög 8a volt, nagyon roam helyre adrasiiAlta eet aa ooamány munkát. Htason vároaunkben éppen aa kör volt as, amely a nemset aegy uapjaíttak és Koaao<h Lajosnak évről évre meggyújtotta a hála ás hódolat maot érzelmeinek takfyáját, a kör volt as, amely smvttakbe kkrthatallaaal belevésett Kossuth kulluast folylonoaan ápolta, lejleaatette, mag a lánggá gyújtotta aa ^átfe nemzedék ámvében ta A kór vmiHiégéBik — határozottan írjak — alom tndnmáaa arról, hogy e gyalázatos könyv tdalg-óráig ta migkeihatta magát a kőoyvm mekréoybeo Kérjék, vegye ta-domáaul éa vettem ataglyárs, mint mindenül! megcselekedték, ahova gnaom kazak beeaampámei iparkodtak I\' Nagy-Ktbiua oatltOrtek Zab 68. asám (4. Up.) mfr, Wgj ré§l kUlni\|. Ai anyós-viccek aortára futott már egy rég óhajtott kivárt* olv régOla ét oly tokttor kértük uinte nem ti blsesük, hogy valami b\'előle — valaha (gr it ugy is próhA ltok, fe-ssegettük, simogattuk, dörögtünk, hiába minden, • világ forgott tova, veU a mi kívánságunk is, a pélkili hogy megssülte\'volna a várt eredményt. • IdŐkösőnkint elössfdjük a régi fiókból. mig egy-sier osak ránk unnak és tstsnsk valamit. — a koj&kkal. Annyira olszapi rodolt már víronmtk-bsn es s kerurlorrts, hogy maholnap nem lehel a piacra menüi tőlük. Erőteljes pórmsnyeos-kék, kik ir óznak a mánkétól, lógják a kosarukat és odafllnak sorba a piac ssélére. Kényelmei loglalkosás, letírlebb unatkosnl rogy sokat Imádkomi lehet mellét a. Lehetetlen ma már falusi asstonylól valamit venni. Mindent Ossxe harácsolnsk esek a kereskedő-asssonyok, meglehetősen drágán, egymást liciláljálf tul a vételár ban; tudják, hogy a .fogyasztó kOaőnséget a kényszerűség ugy is s< ő karjaik kősé kergeti Szét1\' - nyas, gyümölcs, tojás, vaj egyformán feffelhvtO náluk, teljesen ők uralják a batyuiét. Mfcs város-ban aáaként van t>. Előbb jön a nsgykő/önség, __csak azután a kólák, as Idegen kereskedők, mert gyQmőlcsérés idutDan atOK is t Ornyen lelsupo-lóénak ná\'unk. Rég Ígérik nálunk a pisoi j-eior* méláit, hanem csak egy Ígérettel lessünk mindig gaadsgabbak, as erssényOnkben ssonban to-rábbrs U kénye-kedve sieiint kotorász a koUk tal-nagy serege. Tegyünk Is már valamit édes umiai, a bsrsktároxott sok itérelet .sii vénén át-sdjuk egy ioi-pioi kis cselekvésért, mely a közönség érdekét védi. A kólák loglslkosása nagyon sovány ialalokat ssolgáltat saját maguknak l«, de mégis egyre több less belOlOk, mert legtöbbje namosak gyümölcs, da agyullal lélekkulár, a leg-____ kősőnségesebb kerilőnő is. Sem egyikre, sem másikra nlcos szÚkségünk. Ha a regi kívánságnak elegei tesznek, kél bgjt orvosolnak meg egyszerit. - Madara Paakóa Kalárl. Ugyancsak „erős természetű" van KáwUín Jósselné udvamoki asszonynak. A mult napok eaylk délutánján vette seriéját, kiment a mexőre stjé kedvvel neki fo- --M ff Ugy nigy AF* IÉjbiM azonban fájdalmak lepték meg, s nemsokára egy flucska látta ag as udvaMttki égboltot, akit azulán még —- egy leányka is követett. As asszony vatamr gúnyába beiabugyolálla a kis qjazülOttsket s nemhogy hsxsment volna, hsnem lógta a sariójsl s estéig tovább aratott Volt azután álmélkodás, a leányánál a pénzének nyakára hágod. Kétség beesel len gondolt asulán mámorában a lábsaijra, s hogy est tlktrüljs, beiédobla magái a Balatonba. Egy olt horgonyzó propeller kapiláaya azonban kimentette a Out a babokból, adott neki még 8 forintot is. A fi u újból Inni kezded, mig egy ster cssk azon velle észre magát, hogy Isméi nincs egy krajcárja sem. Moat már több bátor-sággsl vetette magát a vízbe és olt is lelte halálát. — ToIvmJ ■ ptilás, Ladiu Iván felső-1 mthályfilví küldöncnek egy 270 Írtról szóló u!at ványl fizettek ki a csiktornyai postahivatalnál mig ő a leré\'postánál néhány bélyeget. vásárol!, a pénztár aulaiéról a kifizetett utalvány fiaazege eltűnt. A csendOrség hamaro«an z^zrekeriiette tolvajt Znorv István nspszámos személyében, ki a pénzt gazdája Neuman Salamon kereskedő raítarába rejtette el, a hol azt hiánytalanul meg j ís találták. A tolvajt áladiák a bíróságnak. — TolvaJlás. Pénteken éjjel PixUria Vid felső-dotnboruí gazda Istállójából ismeretlen tolvajok elkőlólték békességesen kérődső tehenét és ssépen odébb, álltak vele. A. tolvajokat karcaik, de ed^ig még semmi nyom sem vezet utánuk. — Fiwalylka Ifcir KIMM. PőlOske 1 ősséghez tartozó Váicks pusztán Nagy Lajos urodslmi kocsis (elesége vasár sp délután 1 és fél éves kis leányftval u ház mel ölti pocaolyáhoa ment libákat őrisoi. Gyermekét a pocsolya szélére telte, 0 padig a házba visszaszaladt valamit kihozni. Es idő alatt- a szerencsétlen kis gyermek a pocsolyába bukott s a visszaérkező anya már csak a holt telemet húzta ki a vízből. — Iliale(é>siés«gjl klaaatatóa. A nyári napok fokozódó hőségével arányosan emel kedlk vármegyénk térületén as állatok között a1 ragályos sok községben MtghM. A .Magyarországi Ttaitók Oraaégos BtaoU-iga nyári közgyűlését J. é. augusalns hó 20-áa, Szént-istván napján d. a. 8 órakor a Magyar Tudományon Akadémia X smaieű latolva>é termében tartja, melyre áa egyesületek fcépviselőil, az egyetemé* gyűlés kiküldői leit éa minden érdeklődőt liszí ételiéi meghívnak. előterjesztések. Tárgyak: 1. Elnöki megnyitó és elnöki 9. Titkári jaleoléa.-- 8. A tanítóegyesület! éli t fejlesztése. Előadó: Nagy László. 4 Tanitói (tanilőnői) oklevél éa as agy etem Előadó: Volenszky Gyula. 5. A - nyugdijssahálysat revixfója. Előadó: Ember Jáaos 6. A felvételi vizsgák ellOrlése a képzőkben. Előadó: Peres Sándor. 7. Pénztárosi jelentés. 8. Esetleges indítványok. Vasúti ked/ezményes jegyekért u Oraa. Biz. folyamodni log a magyar áitamvaaotak és a ea. és kir. déli vasul igazgalóaátáhos; hihető, hogy min! addig, most is mmlapfrik. (Ül, oszt m-oat-jegygyel II oastáJyon, Ti. oszt. lUgagyuyel HL osztályon lehet ul- znL) Kérjük aa egyesületeket, hogy képviselőiket ea alkalommal értesítem sai-veakedjen-k a gyűlés idtjjérön A kik ily kedvezményes utazási jegyre igényt tartanak, azt szíveskedjenek a titkárnál augusztus hó S-ig bejelentem. • A ki kedvezményes lakást óhaj\', sst k augusztus 6-ig asivesk djék beyelenteni, hogy ha egyáltalán leijetaéges lesz, ióqjekorán intes-kedhesaOnk. Augusztus 21-én a népoktatási törvény életb-j úgyannyira, hogy már igen lépletéaének évfordulója alkalmából aa EótvOs-zárlatot hirdettek. Leginkább a alap országos egyesülettel egyetemben fog aa Uaban, amikor Eámánoét hasaUrni látták Olé-j^^^ , „ Milej-Egyházszig I u., Mura Na két{kls magzatán . Mikor lavelezOnf tadó- Víd h Nagy-GOrbő 7 u., Rédios U u., AMail inta >Lkn> a WU Utasab —a---a----s_ _Ai t »«_ . sertésvész barapódaik erősen, más állati betegség Orss. Bizottság teaíBlelileg Ercsibe zarándokolni csak szbrványosan lép fel. Lépfene: Vindornya- br. Eötvös József sirjáhoi. Kéljük kartanainkat, lek 1 u. VtemUtig: Légrád í u., Ssepelk >u, hogy ezen kegyeletes aktuson minél többen sai-össsesen 2 község J udvar, Serífavétz: Alsó- veskedj?nek reszt venni, öörp^ 1; Alsó-Nemes Apálhi 1 u., Alsó- j KaftáfÜ szíves OdvOai- Uel Ksjk "i \'"ff\' Besenyő 1 Bocsiig_ Szast Tamás 1 u.. Díszei 5 u~ DObréta 1$ il, : Budapeal, 1898. jumus 89. Galíénháaa 5 u.. -Habot I u.. Hapaa- M ^[Utíh Vénád, Hm* Mihály Hatyslő 1 U, Híd rég 1 U., JurúSéVWZ Ii U.,] alaék. UlUr. Kanizsa 0 u.. Káptalanfa I u., Keszthely 8 u, \| —_ Kk-GőrbO 6 u., Kománároa t tl, Langviz 6 u., Lawm»ktvod 1 u., Letcnye I u, Msgyar- sitását irta, akkor a kk ikrek egészségesek vol lak, mintha nem k a göröngyös iőldón, hanem paiybes párnák között látták volna meg a napvilágot « — Agyasóa a falkfk allan. A nagy jégverésnek, a mely a mult hóban Magyaronság sok vidékén s vetéseket elpusztította, íme meg van lejtve a szomorú titka. Lőni ke>l még pedig erősen lőni aa ég felé. Es a főiitok. A többit magyarázza a tudósítás, mely Imigyen ssól: Vihar és jégverés ellen már a legrégibb idOkben is próbálkoztak u emberek védekezni, de eredménytelenül. Néhány év iMs azonhsn Bajororanágban és később Ausstríábsn egéss uj irányban kezdtek kisérlelesni. A telhőkei erős légnyomást elOidéső robbantásokkal és detonációkkal igyekeztek más irányba terelni. E célra 4—4 méternyi távolságra egymástól, sakktábla alakban nagy kaliberű mo-xsarakat állítottak fel és a köseledő felhők iránya elé lüsalfei kezdtek. A próbákat siker koronázta, aiathogy a lőpor robbanása által előidézett légnyomás a felbőt máa irányba terelte. Legajsbban már komoly hassnái is vélték a kísérletezésnek. Rjgyác I u., Rózsaszeg 1 u., Sármellék Q u., Söjtör 1 u., Tapolca 8 u. Tihany 17 u.. Tűrje 6 ^u., Udvarnok 6 u., Vidornyassőlióa, l u., Vincemsjor 1 u., Zala-Szent Láitsló 6 u, Zala-SztntO t mr, Zsittkóc f u, ő»szesen 50 község. TANÜGY. — nivalalaa. — A .Zalamagyel Alt TanttótaatQlat\' elnökétöl. 100/898. sz. A»Zalamegyei Ált Tanitótestalet járási köre Tekintetes Elnókeihoz. Igtn tisztelt Elnök Vr! Az alábbi meghivó szerint a »Magyar-országi Tanitók Országos Bizottsága* A stirisi l^táro^liosiwúT MsrLií ! augusztus 20-ikán tartja nyári közgyűlését, burg környékén 2-4 mélernyi távolságra egy- melyre tantestületünk mindegyik járási köre áffiloltak fel éta lelhök teli Izélni kesdtek t a jégfelhőkel, melyek azután Magyarországon oly nagy kárukat okoztak, más irányba tereilék. Június 26-lkán Muraközben is nagy sikerrel ai-kalmazták e módszert. Aa osztrák kormány, hogy a jégverés e leni védekezési lehetővé tegye, illetve megkönnyítse, a községeknek e célra a lehelő legolcsóbban hocaálja a lőport rendelkezésére. — óagyllkaw elpé«s tvas. Míkálik János tapolcai cipésainast útra küldte a gazdája, hogy a közeli tálukban rongyos cipőket s csizmákat vásároljon Oaaze. Adott vele 8u krt. Az inaa vidáman kelt útra. de abelyelt, hogy rongyos cipők uka nézed voina, Badacsonyban, a „Hab- mástól nagy J^Jiberü, hossxucsövft moxsarskategy-egy képviselőt küldhet, éspedig az alapszabályok értelmében ez úttal ugyanazt, akit a tavaszi közgyűlésre kiküldött, mivel a kiküldöttek mandátuma egyévi idó tar tamra teijed. Méltóztassék erre nézve saját hatáskörében intézkedni Nagy-Kanizsán, 1898. jut 20. Tisztelő kartársa: * Stalay Sándor mttftfm tmt. tinók. A gabonafizietrül. Nagy-Kanisaa, 1888. juliua «Mn, A budapesti tőzsdén a nagy kínálat kóvetkaa-leben a~ mua árioiyamok három nap alatt I frt 60-76 krral hanyatlottak. A ma érkaaelt távirat sserint a busa ismét 15 krral csőkbeat. Piaci Aralati: Uj buta „ 9.26-50 Ui rots \|\| 7.80—16 laiftri t 540-00 Zab 0.40 - 00 « Apos „ 11.26-40 méiermázaánkint kanlsaaí paritással. U1 { u d » 1 i Kinő trágyát kaanátyuk kultur nÖTénjaliiknél? Gabonaféléink nagyon hálásak a ailragén trá-gyáxáa iránt, Isiiére, hogy a tObbi foatoa aóvéayi tápanyagok, minők a foaaforaav éa káli, aia-gtindö mennyiségben vaaaak a talajban jelea. Egyáltalán a müirtgya-félék alkalnssásáaál mindi* aram előtt halTisrtaai saoo körOlméoyi, mi>srint növényeink aam élnek agyea oóséay-tápanyagból, hasam különféle anyagokból Oasaa-tett táplálékot, kivlnnak, s ha azt akarjak, hogy kultúrnövényeink gyarajpodjatikk, kell hogy aaoa tápanyagokat ayujiaak aekik, aalyakrs aitkaégOk van. Megfelelő sseaayiaágft saaparioMfatisl éa ktlitrágyával benaöleg Oesaehevart aitrogéa ragyát igényelnek, a tavasai gabonafélék, a kapás-növények, burgonya, dobáay, (akarmáiyrép ás mások; e eálca legalkalmasabh a sa\'óirowt^fsny, kivéve árpa alá, miután as amlMHÜak ahrogén. káli 4s loNsIoraavaa trágyáaáa mellett söriáaéara alkslataaabb terssaat ssolgáltat A hüvelysa aó- Nagy Kantaia csütörtök Zftlft tt. Wát* (S. lap./ 1888 jnlias M tl-áa ▼énj«li irágyásátánál fbonó, leno»e, bükköny, bak alk.) valamint aa öeasea hereléláknél a Bitrogétirágyásás jóloraáu tekintetbe arai Jön, mart mlndeien növények u. n. Jégenygyűjtök," vagyis táplálkozásuk alkalmával tinóiénak a talaj nitrogénjére o\'alva, a maonyibaa aion tuiaidonaágg>-l blraak, hogy a levágó nitrogénjéből képének táplálkosnl. Mlr a régi időben ia megfigyelték, bogy a herefélék »My hüvelynek után követkeiö gabona a legtáebb ftjlödéetl volt, de elődeink termáese-téaan nem timerték ennak magyará»atái. Kién növények nagy gyökéraet-meradványukban »■-laaiiat lehullott Te«eMkbea nitrogént hagynak a isáalóföldön, miat igen hathatőa nitrogéntrá-gytt A rétek trágyázására a nitrogén laintén n»m sjánlstos. A rétek mindenekelőtt elegendő mennyiségit loaafowvat kívánnak elegendő meny-ayiaágfi káliummal egyetemben. Sgárea réteken hektároakéat ajánlható 6 » étermássa jó ainőaégö káli-aauperloaitat, nedves, tőaegee éa wvanyn ráleken ellenben 8 méteraáiaa; e trágya elhla-táee előtt nagyon célszerű a rétet jól aegboro-aálni. Epen igy van ea a here, bttkkóny éa csillagfürt termeléeénél, melyek három évenkánt gabona kéáé, vagy mindjárt a gabona learatáaa után vethetők, igan jíídUíleuek s ha megnőttek, vagy teltakarmáayoihátók vagy pedig Islllló-trágva helyeit aláisánthstók, aa eaetben aa iatáliótrágyánál oloeóbb trágyáaáat érünk el. Saárnoa terméketlen homok- ée nehéa vlabooaáló képességgel biró agyaglala} vált ily hároaasor-nágyagtr megismételt aölatrágyáns következté-han termékeny talajjá. Általánosságban a trágyá-aáa dosstorsavval éa pedig különönen uupertoss-fátokkal, a legnagyobb jeleatOaéggel bír kfilónöeen as olyan gasdaaágok üaamében, melyek mindeddig ■Otremhaainálattél idegenkedtek. Külónőeen a kisgazdák üaamében a uántótóld eaetótt soha-1 sem kapott elegendő pótlást as eitsállilott loai-! loraavért s, miután ss ieiállótrágya magában\' erre nem volna képes, termésaetaa, hogy a asem- éa lóhere termések csőkkenlek. Es okból > — a mint aat már löbbesöí bángoslattuk aj Uálej a leglóbb esetben foeaforsavbta aiegány, > mely állítást a gyakorlat asaal igatol, hogy j egyaseri 4—8 msiermátaa laaperioulát alhinté-ssnél bazáronként mlsd»aütt igen (eleatikeajr f terméattbblstsl értek el. Miaden trágyáiás alap-\' elemét kell bogy a loeaioraav képesít, a oaak, aáeodaorban at agyee növények nükaáglate eseriat izükségn a nitrogén éa a kálium. A loeaioraav.,mely könnyet oldható, tehát a növények által kötveilenüi felvehető tlakban van a jól kéasitett aaup\'irtoailátokban, a fiatal vetéa legfontotabb táplálékát képeai, megkétaseresi a terméet ás javítja as egéss gaadasági fisamat,! Tavaeaiak sJá slkalmaavt én oTy gyors éa bistoe katlan. A gazdák feladatát képtzi, hogy a foly-, ton szaporodó \'népség asámára aaükaegea táplálékot magából a (Sídből kinyerjék. As esen cél elérésére szükséges eszközök meg vannak adva aa olcsó terméefokoaó trégyaláiékbea, hogy kétsseree mennyiségű réti és lóhere ssénát\', kétszeres meanyiaégü IsttHó\'rágyát és jelentékenyen nagyobb ssemterméeeket biztosan hozhasson létra; kiesiny a kiadás, oeekély a munkatöbblet, de atgyobb at öröm, látva a szépen diaslö tzánUilőldeket éa nagy termáteredményeket; félannyi vetőmaggal, kevesebb enpadékkal díszlenek kultúrnövényeink. A talaj nitrogéntartalma humutaképtOk éa pillaagóaok által gyarapodik s ssáltal megfelelő utó trágyázással nagyobb tarmée-hozamokat hiztoailunk. C 8 A fi_N 0 K. Nerellák éa novellaírók Irta: Babas* LAaalé. A novellát a jelenkorban is kitűnő erők képviselik, WilUe Colllns, Norrit, Brsddeo, Ouida. Anglia gyarmati elbeezélői között csák-hamar nagyhirűvé vált Brtt Sarte, aki kesdet-ben csak mta-Franciakóbaa volt mint lapezer-H kesztő, ismeretes, de a ki kéaőbb a caUlorniai élet hü festése által egén t\|j világot ismertetve — magára vonta a közönség érdeklődését. Bret Harte a ssiv örvényeinek kutatója, feltárja a a bűnös lélek életét, de g még látnö nemes érzelmeket is, s bár ellentéteket állit elé, azokat meg ia oldja. Elbeszélő modora kitfinő, sokszor egy vonással Is kidomborítja a jellemet. „Aa orditó-tanya szerencséje" e. albánéi és ragyogó humorával ákeeaaóló tanúja költöi lelkületének, érsö ni vének. Mily kártyázó, saede>t-vedett korcsmstölielék e tanya népe, S mily érouivű, istentől elrugaszkodott emberek, de egy uüléa a tanyán, a az egyedüli nő halála, éa kis fla: a Sserenose Tamás IsIneveláM, gondozása megváltoztatja őket, jellemüket, uivűket, még básuk táját is. Hogy gondessák, hogy ápolják, bogy védik s kis Tamást s vslóságos pásr-toriss boldogságot élveznek, még dahaik közben Is, hs mellettűk vanrirle be vásárlásokat" lennek, tengerén dalt dudeílnak, 00 versszakot iá, s g a tanyának arany-nyár nyílik, nemcsak mivel ss erek jobban döntik, de mivel Tamáa mindent megaranyoa, a semmiségeknek uépeégök, jelentétök len, — s mindnt elsodorja Tamással együtt ajohanó vízár. Nem emlékntet-e mindn Mik-zzathunk Luptyára, a híres dudásrs; s maga Bret Harte Mikaaálbunkra ? Jeles elbnsélök még Bayloy Aidriek amerikai költö, kinek Mlle Olympe Zabriaki, Sebt királynője. Ont oj his hnd érdemelnek megemlítést, és Mark Deoitu, a humoriata, ki Florídíkban tsüle* teli, ki nedöböl küzdötte fel magát lapnerkeea-ióv« e Íróvá; kitűnnek még Bergn Fülöp, Rudlard Kiplinq, ki 1865-ben született s Indiai áletviaaonyout és Wiokde, Alcott Lujsa, ki maan-ohusetti tárgyakat dolgos fel, As angol elbenélök kösött feltűnnek még Ouida, as Egypár kis iacipö, .Orgona-virág" s több elbesréléaek jeles sserzöje, finom megfigyelés s érdekes meeeuövéi különöe sajátja, aat éreazűk a Pihenő e. eibnzélétében, hol egy édn anyának, — kinek a Aa katooa, s kit már máa-lál év öta nem látott — Öröme vsa elbeszélve, aki fia elé siet a Belva szorosba, hol a katonák átvonulnak, a hol örömét a legnagyobb anyai fájdalom éri, midőn a szoroaba ér, s fiát nem találva köstűk, a iöldön leterltetiekhn lép s midőn a lepedőt ielhajija — fiát ismeri tel a halottban. Nem áll hátrább Oaidánál Mrs. Forrester, ki elrsgsdö, egysssrü, mesterkéletlen elbeszéléseivel óriási hálást tud keltün^ak! „Coritande" c. eW bessélésát olvassa, nem syős csudálkosni a foty-tonos érdekes társalgá«on. as in vént ion, aa egyéniségek érdekességein s s csattanós fordulaton, ameíylyel a beszély ke végsődik. ifoger helysete bisony furcsa lehet, midőn megtudja éppen ma gálól Corínndetöl, hogy jegyen Roger öcscse: Tom. Tom I Melyik Tom f — kérdi Roger. Futóim kérdési Ki más, mint Tom öcséd, — feleié a pajzán Corisande. Mim Aguilar (Egilsr) The Mathers Reoompense, Home influence o. elbeszéléseivel, melyekben vallásos érzésének ad kifejesést; AhU ffamiltpn, aki s modern, lámdalmí élethű festését ndja elheazéléaeiben; Barker Henrik Mattheir a »Órin-wich prisoners* elbeszélője, BranU Sarolta a The proiessor o, elbeszélés szerzője; BaatU Wslter, A revolt of men, Ali sorts und conditionn of msn, An inponible storg c. novellák nersője. Black ViliHos a .Lova Od maoríage", The maid of Ktllnna and other tloríM«, — Bronghton Skoda a <Taln for Chrístinss Eve. Burnett Misa : a Vagabondia novellagyűjtemény atbbi jeles novella sserzöi, s kiket mind itt felsorolni s ismertetni nem lehet, kiemeljük még Hawtkorn Nstaniel amerikái bessélyirót, (1804-1884) ki msjds postánál, majd a vámnál volt alkalmazva, s később egészen aa irodslomnsk élt s bizarrnak, borsalnuu-nak feldolgozása s jellemesásének kitűnő ereje által emelendő ki. A „Nássutasás", >ánnácaka első utazása, .A méregkeverő leánya, „A hó leány", »A gyémánt király o, elbeszélése közül csak a Náuutazást ismertetjük amely azon kezdődik, hogy mily ostobák a legokosabb emberek is, mikor hásssodnsk, mint fürkészik oldalbor dájuknál, mag lesz-é a társadalmi tehetaág s ezer apró előny s mily képlelenségst csinál as ily tökélyre éhező s mint kap Rullfoog ur a tapasztalatlan naivnak hitt leány helyett egy ügyet prak» tikua nőt Valóban méltó aa elolvasásra. Beaár-juk aa angol beszélyirók aorát tíssskslnével, ki fényn elmebelli 1 ehetségeivel, alkotó leleményességével, a személyek áa állapotok hü a teljes raju által válik ki. Stmtuoin Ereiibet 1823-ben születeti a lérjhez ment Gaa kell leikénhez, kivel boldog ceaiádi életet élt, amig egyik gyermeka halála által ért fájdaJmis csapás a mossák ksijalba hajtotta. Beszélyei • Hound tbe sofs«, .Rigth at Inata e. alatt IÍMK ben jelentek mag. ftuakdtaá 1886-bea bnryt el. Eletirói ast mondják, hogy egyike vet a legnemesebb költői netleaekosk — át mm • csillogás, de a aaép áa jó ssamésyeérti tatteal-lás vesetatt. ,A mély tkok\'\' c. siiánltÉw, a melyben egy nő Sir Thomn Dighitnat asglnWa bogy zsarnokától megnabadutjon, a régi ksávgal vei egyesülhessen ée aki tettének tanúját, a 11 évn kit Vilaoo üraoa-t 7 évig aiaárja a táplálja s emiatt nem leket Sinclairné, kon qj gyilkoaaá got et tne köveenn, ha a kis urnoe nnrtaak marad: — egyike a ligérdakseskt aagat báné lyeknek. Goldschmitt Olivér WakfiaMi Ulkéna, g csalódások éjje Defap Daniéi világhírt RokÉeeoaja CoBios Vilmos .Név náikti" ^oidt „Egypár Ua iacipö", Lira hercegnő, Waada Sivita, GuUiver utazásai méltók a megemlítésre t nagy ofvnaolá-ságnak örvendenek. (Valrtatám thasll) A közönség körébfll. Tekintet ea Bserkeeitő Url --- feecsea lakának a bó 9-iki máméban megjslsat aa itt dühöngött tlaantröl Ur, mely aaaal záródik, hogy agy kisksnlsni városi képviselő a tüzaaia-helyélől vagy atát lépésnyire, nyagodtan kamlt gatotj, nem töfődve azzal, hogy váron áa annak lakosai nagy vanálybea forognak. Minthogy pedig eaen hir a kiikaniml képvisstók mindegyikére is inhnmsnitás gyanqját banihatná, tőztelettel kijelentjük, hogy azon nyugodiisikt kaszás Bsedlmajer Ferenc várost tanáasot volt, mit It becses lapjának legközelebbi számában ekként heiyreigizilani szíveskedjék Kiváló tisztelettel - Utpdát LámU. s VASÚTI MENETREND. trríijam^ai-a. K1IIIIA álla as Aa. I Ssombh Bé«s Zsla-Eg. \| na ■« I «s Barcs Cíyékéni Indulás Kutairál 1 11 is. y. SZ. V. IT- »•) V. V. ÜT- v. n. v, IT- * v. v. SZ. v, SZ. V. \|gy. v. V, V. IS. V. ia. v. gy. v. SZ. V. V. V. y is. 4 48 rtgf. 2 Só d. a. 17 tilt 88 sete lOdélb. 05regg. 80 d. u. 16 d. o. 06 d. a 46 éjjel I 647 regg. 9.80 regg; —ji a. t6 éjjel 081 a. 67 rtgg. 26 d. n. 86 este hrktiéi i <i IT v. U. V B. V v. * HT» SZ. V, SZ. V V. V. m. v. ÜT- * v. H. V. V. V. gy. v. IT- v. V. Bz. V. V. JÖW88. 09 d. u. 22^jjel 69 regg, 63 d. a 01 eata 48 regg. 04 regg-86 d. a. OÖleste 88 rtgg. Wme 66 d. e. 89 d. a ál éjjél lángg Lsptu lajdonoa és kiadó : riiciii it Lift r. Nagy-Kantasa. eallMrtólr Zala M. mm (0 lap) Hirdetések: 4744/tkv. 808 896-8 Hirdetmény. A akaniaaal Ur. törvényszék mint tkvi hatéfal ráaaáröl köehirré tétetik, hogy Alsó Oroaztooy \| telekkönyve a roll úrbéresek rimfat kö-kiadott legelő da erdő llletdefa agyinenkinti lAaa lolytAn az 1888. éri 8070(1. M. szabály raodalat Artatmakaa réeabea AtalakiUatík, a ami egyidejűleg míodaaon ingatlanokra nézve, amelyikre aa 18M. XXIX; as 1889 XXXVHLda u 1881. XVL t. cikkak a lényegee birlokoa tulaj-inmlofBak bejegyileét rendeiik, u 1808. XXIX. tTcfitkhaa aaakiyoaoU eljáráa a telekjegyzökönyvi bajagyaéeek balyeabitéaének kapcaolatoean fogana- biróllag már megél lapított kdltaégek erejéig Kia-KaniaaAn alperea lakaaaa leendő eszközléeére IBM. évi aagtuilBi hé 4-lh aapJAaak 4. m. a érája határidőül kiűzetik ■ ahhos a venni eaándiko-aök aaauoai oly megjegyzéaael hivatnak mag, hogy as érintett ingdaágok ezen árverésen as 1881. évi LX. L e. 1117. g-a értelmében kéazpénzAze-téa mellett \| legtöbbet Ígérőnek becaáron alól ia eladatni lógnak. A elárverezendő ingóságok vételára as 1881. évi LX. t. o. 108. t-bnn megállapított feltAtalak aaerint lem kilseteodö. Kell Nagy-Kanizaán, 1898. évi jolins — napján. BART8 GYÖRGY, kir. bir. végrehajtó. , 18M. fóliás hé fl-éL Phönix-Kenőcs ^ a atattgarti kösagámalg-Ogyi ée hatsgápaláai ki-AUHáson 1880-ban érdemet nyert, ervoal válé-méeyezée ie A kösaöaő levelek earai saariat kitűnőnek iliimerv. As egyedül léi eső, kiesőkéit ia ártalma Üss szer, eflrfl is fllhf hj>#lfa előmosditásArs hölgyeknél ia araknál, a háj M-hnlMsa is a korpa kApaddfa maggállá in ; egéaaaa flatal embereknél erdUUss bajaaat literit — Jótáll la as eredmény- ia ártalmatlan aágért. Tigely 80 kr., postán kftMtn vagy atáa-véttal 90 kr. K. Bappi Wtea. I. Wtppliagsr-atmsse 14. itt—18 :>xxxxxxxxxxxxx: I oelból aa Atalakitáai előmunkálat hitaieaitdee da Jt kriysatoi eljárás sneveaalt kftaaághan II ért snaplsaattr laé l»-ém íog kezdődni KaaéMngva (elhivatnak 1) aa öaaaaa érdekeltek, hogy a hiteleaitéel tárgyaláson maaailyeean van magkatslmasott jelenjenek amg la as uj telekkönyvi tarveeet ellen nauiipl átaihalellél annál biaooyosabhaa adják aü, mert a régi tkv végleges átalakilám után a tévm ktvazotésbé/ eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik ssimélyek irányában többi nem érvé-nyeaitbetik. I) mindazok, kik a telekjskvkbeo előforduló hdlgjitiikri nézve oksdstolt előterjessléai kívánnak tanai, hogy s tk vi halóéig kiküldötte előtt s kitűzött hsürnspon kezdődő eljárás folyama alatt jalaajaaek meg éa as előterjeestáeeket igazoló okiratokat mnlamik lel; 8) mindaaok, a Ük valamely ingatlanhoa falai-doajogot tartanak, de tkvi bekeblesésre alkalmas nktüifak alanaanik hoey as tfl88. XXIX. t. c. 16-18. fa ss 1889. XXX VUL te. 6. 8.7. ée 9.f-ai élteim éhen art kaégea adatokat megnevezni Iparkodjanak s ásókkal igényeiket a kiküldött elölt igasoi-jik, avagy odahaasenak, bogy áttuháaó tköoyvi tuiajdonoa az átruházza létrejöttél a kiküldött előtt aaóval ismerje el fa a tulajdonjog bekeblesésére engedélyét ayilvánitaa, mert különben jogaikat eaen aa ntoa nam érvényesil hetik és a bélyeg fa ittelák elengedési kedvezméuytől íajhee; é) fa ssok, kiknek javira tényleg már meg-azfint kflvitaléari vonatkozó zálogjog, vagy mag-aaAnt agyébb jog van nyilvéukönyvileg bejegyezve, ngyesistin az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tulajdoooeai, bogy A bejegyzett jognak törlését kfaahnenék, illetve, hogy törlési snredély nyilvá-nitása végett a kiküldött elölt jelenjenek meg, mart ellen eeetben a bilyegmentaaség kedveimé- j nyétől estnek. A kir. tdrvasik mim tkvi hatóéig. H^Kanissán, 1898. juliua 14 GÓZ0NY, kir. Issiki albiró. 187721898. SM—1 E—Hirdetmény.: — Nagy Kantzza r. t. város képviselőtestületének L évi janios hó 27-dn tartott közgyűlésében hozott határozata alapján ezennel kőahirré tétetik, hogy as uj vágóhíd belső berendezése, t szúró helyiség megépítése, a pacalmosó épülőt berendezése a vágányok épitásn, mégis a forrázó épület berso-dezése tárgyában az összes munkálatoknak együttes vállalatba adása végett 7408 irt 86 kr! kikiáltási ár mellett a j. évi Julin- hé SS-ém 4. m, lO ersknr s városház tanács termében szóbeli árlejtéssel és Összekötött zárt írásbeli versenytárgyalás log a megállapított terv, költségvetés éa feltélelek alapján tartatni Az árIqlésen résztvevők tartoznak 870 frt 85 kr. bánatpénzt készpénzben, vagy helybeli takarékpénztári illetve bank betéti könyvecskében esetleg a benyújtást megelőző napi budapesti tőzsde árfolyam szerint számitandó óvadékképes érték papirosban, szóbeli árlejtők as irfaf-tést vezető biaottség kezéhez, a zárt írásbeli ajánlatot tevők pedig ajánlataikhoz mellékelve Jelenni. A zárt írásbeli qjéttlatok az áriejtést nap d. e. 10 órájáig vagyis az .árlejtés megkezdéséig a v. iktatóba annál is inkább beadandók, mert a később érkezők figyelembe nem vétetnek. A tervek, költségvetési és Ariejtésí feltételek a v. tanácsteremben a [ hivatalos órák alatt a v. levéltáritoknál betekinthetök. Nagy-Kanizsán, 1898. jalius 8. j A városi tanács. ^ocxoooocxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx: V. L 98/9. m. 1898. Árverési 994-1 hirdetmény. Alulírott kiküldött bírósági vhajtó az 1881. évi LX. t. c. 109. (-S értelmiben ezennel közhírré teszi, hogy s nagykanizsai kir. járásbíróság 1896. évi 11649. szánra végzése következtében dr.Botachild Samu ügyvéd állal képviaelt Hirachler A Fehér oég javára Pautusz György kisksnisaai lakos ellen 80 frt a jár, erejéig 1896. évi január hó 90-án foganatosított kielégítés végrehajtás uljáti felülfoglalt éa 620 Írtra becaült locoráobil eaéplö gép fa kocsikból álló ingóságok nyilvános árve-réaen eladatnak. Maly árverésnek a nagykanizsai kir. jbiróeag V. I. 63\|2 1898. ss. végzése folytán 80 frt tőke-követeiét, ennek 1896. évi január hó 1 napjától járó 6\| kamatai fa eddig öaazeaeo 98 frt 80 krban anr ■lllemmlmmal ktáUltáa ItHi lagy sUUsaataal éa-aam. -aa STAHEL és LEVVER Budapest, Trlattr éa lemezlyukasztó gyár 0YÁR t Katona Jéissr-atoza 8. szám, Msrgtthid és nyngotl pályaudvar kdsl A\|«al\|ak as éHataak (féltett legekk nlslitpe Tflsarlá t a kaakolj és kákkáayaak a kasa, árpa van Mm ksaáli ktválaaatéaéra. Waarlk t a aakaak ne iiptaak á kasa kasSU Is a gém- Mjrá amk khétaaatáatsa. Uasssttastné és naméAljrMd Irlrarlk: aa árpa klrtlaaatSaára éa Ím cm imniliaéaéw •anáAlynné Taletaaih. SnatainlanaaeSt Msar la aaitálraségépah alatta askiastm It—lUtsára éa titaaka laaríaU amttyaaMésa. — BviUalsak Sa^ar s llillar, UMv* Mapr wáwt Meaiék taakétjr katlatfgal a triear kskáláias asOsM taaa ■alnéilasaatt tstaMktt UalaklUrtt. mnlasa Ttlsaihiagiiik van karkakatai. li/akaaataM vagy fcssttstt lanmaaati Msais sasataM aanségbaa Ipari van gaaiaaégl attakra Arjsgyikksk vagy akrtaMayvtk laiyaa és tlrsatll kátástaak IRDETESEK felvétetnek s lap kiadóhivatalában NAGY-KAN ÍZSAN. Nyomatott Fiaehel Fülöp Uptnlajdonoanál Nagy-Kaniaaán 1898. Huszonötödik évfolyam. 59. szám. hWtMIIÉIH 1 Vtaihia-iplIUt Unkát Flltf Uif kmtkiilWW A wk—ll.«l irl.k.ul l.k.t "»(>••■ kiat 4. . 4-1 4n kt.1 te mniifl « lap iMiiiai imim • M.ifc.M SNiMtot ktalaartei Ktaáéklvatal ■ Vtrmkiiili\|>ll.i 1 ftlA1 Utjrv ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSAN hetenkint kétszer: vasárnap ét csütirttkés. iLömafea ásua Ma tfSS ta kMB i( M — ka. rMm < kjeaaa 11 m - ta. a etMMa (i a» m ta. WjBOh yaNfasa Ml SIMaaUa. .H.MOfteaásl fm\| Maj i!■■ •tátin ImM Ml ■KTWI in M Nagy-Kanizsa, ld98. Felelős szerkesztő; SZALAY SÁNDOR. Vasárnap, julins 24. A mérleg. Folyó hó 14-én nyitotta meg báró Dániel Ernő kereskedelemagyi miniaiter axt a tanácskozást, amely hat Qléaben tárgyalta a magyar autonóm vámtarifát éa 19-én bere-keaztette a miniszter e táigyaláaokat egy baazéddel, melyet bizonyos mértékben az egész tanácskozás mérlegének Tehet tekinteni Amit báió Dániel kereskedelemügyi miniszter megnyitó éa bezáró beszéde közt mondtak, bár sok kitűnőt, sok ékesszólást, sok fényes szellem megnyilatko-záaát éa hatalmaa szaktudást hallottunk, kévét kivétellel nem volt képea (elemelkedni arra a magaslatra, amelyen a kereskedelemügyi miniszter beszéde mozgott. t ML • Megnyitó beszédében hsngsulyozta a -miniszter a helyzet komolyságát és a nagy súlyt, melyet a kormány arra fektet, hogy minden eshetőségre legyünk készülve. Egyben nyihan kijelentette a minitzter, Hogy a magyar autonom vámtarifa tárgyalása még nem jelenti az Ónálló vámterületet; hogy a kormány a képviselőház határozatának tett eleget, midőn a tervezetet kidolgoztatta, de minden eszközt meg fog I mozdítani éa minden erélyét, amelyre csak j képea, arra fogja fordítani, hogy Ausztriáival a közgazdasági kiegyezést létrehozza mivel az önálló vámterület oly megrázkó-dásokat hot magával, melyeket, ha csak lehel, el kell kerülni. A közös vámterületen belül ia éa Ausztriával a közgazdasági szerződés megkötése esetén igen jo hasznát fogja venni a kormány azoknak a tapasztalatoknak, melyeket e tanácskozásokból merit. Nagyszabású valóban államférfiúi beszédében felhivta a miniszter a tanácskozás tagjait, hogy nem térldve társadalmi éa politikai meggy őz ödéaQkkel éa a kormány kérdőpontjai által nem akadályozva, bátran mondják ki véleményüket éa világoaaág nyíltság és őszinteség által járuljanak hozzá a haza jnvának előmozdításához. És e felhívásnak teljes mértékben eleget tettek az enquete tagjai. Mindaz, ami \'Magyarország politikát életében szerepet játszik, ami a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem terén mértékadó, kész volt becsületes meggyőződésével hozzájárulni a nagy célhoz, ét volt miniazterek, mint Wekerie Sándor, Lukáca Béla éa Hieronymi Károly^ Miklós Ödön Volt államtitkár; Lánczy Leó országgyűlési képviaoiO. a kereskedelem első képviselője; gróf Károlyi Sándor, gróf Deaaewfiy Aurél, az agrárán irány képviadői éa aok más driáaa a esetiemnek éa portálói a közvéleménynek, öaszejöttek, nem azért, hogy problémák felett folytatott harcban agymást támadják, hanem hogy megadják a kormánynak aa irányt, amelyben közgazdasági politikánk-nak mozogni kell, bogy az érdek efientétak ipar éa masőgasdaaág közt kigyanbteanannk, éa hogy mind a két gaadaaági tényező érdekeinek megadaaaék az a hatbalóa egyenlő védetem, amely teljeaen kiaárja ugy az egyoldalú kedvezést, mint a mellőzést Felette beesői észrevételeket hallottnak a pénzügyi vámok tervesett M\'meiéaéről, az ipari munkátok ellátáaárói, érdekeiről éa képzéséről éa ha azoknak az eszméknek, melyek e szakunácakozmány tárgyatyaai folyamán kifejezésre jutottak, csak agy kés töredéke megvalósul idővel, akkor a magyar autonom vámtarifa felett folyt tárgya, láaok mérlegét a legmagasabb fokban pozitívnek éa. aktívnak kall megielölnOak. Szónoki lendülettel előadott záróbnaaé* TÁRCA. A mai Bécs. V. Nyár k nyaraiéi. Nyilván meghibbant valami odafönn a planéták kílat, bogy már a máaodik nyár válik po-otékká. A próhták kOsé teljes jogsai logjt ÍOl-venni Faliéi s »hálát, utókor, mely nem lógja ismerni as isssdáat, sőt inkább a didergést a mindennapi kenyérért A hőmérőket jóval ala-etonyabb (okokra fogják gyárUni, maximum 90 (okra, hisz már u idén a higany hiába ktpaaskodoU. bogy eafa > tropikus • magaaaigot elérje. JuHut kőtepát Írjuk, 1 dideregve fogjuk a tollat, — bit\' Isten dideregve éa eóhajlosrt idézzak Petőfi — valaha őszi, s ma nyári dalát — shol a boldogtág mostanában barátságos meleg taobában" — vagy kávéházban. Egykoron, midőn még melegebb nyarakat éltünk, a kávéháztól irtóztunk ilyenkor, lla jó meleg kávét paraaoeeluak, a kezeinket dörzsölgetjük melegebbre. Ut Bécsben legjobb ia kávébástávlatból nézni a világot — inert >szagos lesz az utca merre, merre járunk, de nem rotmarintól, "hanem asáfaltkazánok fojtó (ötétől ét föltart utcasorok földalatti páréitél. Olyaa a város jóréaae, mintha a 48 barrikáiUai ülnék 60 évae jubileumukat. Hoettu .sorokban magaalanak a lOldbányátok t elállják a járóutakat; alattuk árkok huaódnak embernyi mélységben. Boppanl ágyuk gyanánt iromba vascaövek eorakoanak mellélük. Egy-egy regement munkát, kalapál, forratst, át, váj, körülöttük mind azükebbre szorul as utos; öeaaetor-lódnak a jármüvek, ufik átjárókon tolonganak a járókelők ée nagy vargabetOkben tévelyegnek a kerékpárosok, bogy némi jártányi útra vergődhessenek De azért ne lessék hinni, hogy Autttriában forradalom OtOtt ki. Ha oaak ea volna I De a vároe aj gázhálózatét rakják le, 1 étért nyújtanak as enrejáró idegonnek a 48 tétesázs-doa fordulóján ilyen torltaipanorémát Hova meneküljön bálv aa ember egy-egy nyári eetjjn, ha k. b. ló foknyi hitig elöl akar enyhülést találni, 1 ha már untig van a kávé-házul? Utolsó mtnedék — a kiállitát, ta a jubileuminak kereeitelt ntgy klrakat-gyQjlemény. Való ban csodálatraméltó ép téasell ,leialung"-ok azok a modern itylttleniégbrn öwatttpaaslott gypt •ptpirmtché. csudák, melyeket ott pa Villonok nak nev\'tntk. Jórészt olyanok, mintha valami ambíciót cukránlegény cifra fágylalikattélyal éa báb-palotái. De a kiállitát magit nagyon népétért Aki ismeri a bécsiek gyomorbeli erényeit, ts lölfogjt, miért. Egéu botttu »avenue« van ott csupa törbát, kolbászgyár, borkóstoló étel-ital-automata, harapnivaló pincérlányok éa minden — ami a földi lét legfőbb mozgató okát ét Itg-alacsonyabb tehát legnépeaerübb ideálját a .Teli Qyonrot" növelheti ét megörvendeztetheti. Nem csoda, ha eaen banális kérdéert 1 bogy (ettaett t kiállitát ? a kOvetkmtf paradox iiééaM halljuk : ,ó kitűnően, flHeégaa gulyáéban* atleaa.\' Hej ta Bécs, melyei -egykewa a .aaaa éa tsinmüvétaet városának" neveitaki Ma blnony inkább ni Illenék ,a vendéglők ét kávéházak városa" cim Mert, kérem, horrittle dictu, a jelaa hónapban még ana^i színház tlnos Hl, mint akár Piripóoaon. 6 színház vtraaayaa a nyári alvásban. A lapok ttini rovtlábaa nap-nap aláa nlvaaaak: Tbeaier lür heute: Urania Thaatar, éa J)m scböne Rigó" Aa egyik váaári bódé tn groe a kitlllátkta van, hol a naiv kötSatég (elül holmi nagyobb szerű „lataraa ratgicn* látványoaaágoknak \| a a másik a bécsi ősknéábaa ékeskedik „Venedlg In Wlen\'-ben. Midőn eal a pappeaéekü-váieet 4 éve először láttam, tollat ragadtam éa elkö* vettem — elaó hírlapi elkkemei. Sségyenleat ma már bevallani, hogy ea lelkeeitett tél Ma mér at ál-Canalgrandében nem látok egyebei poehadt csatornánál, a lUttölt detzkabódékban mar aam találom föl * sokat a megújhodott kOaépkori pa> fotákat, a gajdoló tálját aatatkuaokhaa aépüpa* aok helyett immár afféle oigányuépaéget lá ok. De a becsi, — ha .Vénádig. jérOl baaaél, áráé* kiesen eenoaorilja ajkét, piafogat a nemével, a csettint a nyelvével, mint valami vén toyene. ki elé bomlaéoaó penészéé saj\|-delikate»zt hasnak. Kicsit .. romlott da mégit jó. A etviü* táoió nagy vivmániai kött helyet halaikéi aa ia Plli8>-Staufer-Rafla8ij8 Üvegekben, Artiy it lltli 4r« nal llkkuír wm Ttl (v itt illiasrt l»\|t»rtl»»kk kltSatatva. ENNÉLFOGVA rtfiiitltsyai Térét! tééayek raganlánlra a Itusjáala^itkk. Kapható Alt áa Böhm oéffnél Nagy KanlieAn. ORAPHIE TROGEP a legjo .b, legegyszerűbb, legtartósabb éa legk\'önyebben kezelhető Ara 56 \'rt \'IT tényezőit dobozban. - Kizárólagos képviselet e« tOrakiar: Fiaohel Ftt\'flp könyvkereakedéaében N EanlsaAm. MC* PraapMtassal ulvtaaa ual\|álek. "M — Nagy &miesa. vasárnap Zala 69. ssám (S. Up) 1898. jnllns hó 94 in dében erőteljes vonásokkal vázolta a miniszter est m mérleget,- midőn egyúttal az Őszinte köszönet szavait intézte az értetek ezlet tagjaihoz, akik egyenkint éa GMie Illésetek áa bankok pedig, ha a csolld humánus Irányt kövelik, mindenesetre kevés aggodalmat okosnak majd a gasdskdzőnségnek ; » valóezlaWsg a magya vesető tmberai is Igvelmet fordítanak * végre az ál latunk már oly gyasrsn hangoztatott I \' házi Ipar fejlesztéséi i ás ezáltal a eaapáasujtoUa san legjobb erőjükkel járultak a közjó1 „fy hasznot bajié foglalkoztatására; ámda miod azolgála rához, A köszönet azonban, melyet báró Dániel Brnd az értekezlet tagjaihoz in* tásstt, alsó sorban a kormányt illeti, mert k kormány a vámtarifatervezettel olyan hkából il álig ismeri, pedig nem sgy ssép egyházi festménye, van az oraaágbaa, köztök as egri templomban is. Készített arcképeket és réaaetr szelet is, — da ezek is elmerültek a múltban. Munkái nagyobb nyomokat neaa hagytak, ujabb nemzedék tört magának zAal, a elnyomta a régi. Van azonban Hass Jánosnak agy munkaterv sala, mely maradandó becsfl alkotta marad, mivel uttörű munka. E asásad elejen már annyira megindult nálunk a művészet Iránti hajlam, hogy Ujaink közöl többen kemlék lel a kflllöldi akadémiákat. S. mikor Haas Bécsben a mérnökkari akadémia ___?________________j rajztanára volt, hsjlandó lett volna állasát egy renden maradjon és remélhetóleg maradni , méltányos, mini inkább a tényleges körfilmé- szerényebb jövedelaatvel is felcaerálni, ha man- csán jogosan várható kedvesmányek msllett a btatoailó táraulalok vannak leginkább hivatva igazságos kárbeosléaök állal a gasdaközöqgégan momentán segllant. Késiünkről ugyan, néhány jelentéktelenebb esetet kivéve, nem hallottunk még valami sQrtt panaszt a jégbiztoaitó társulatokra, azonban a témát bocsátott nyilvános megvitatás alá, esnpássujtotta gazdakftsönseg érdekében kötelessé-, mely immár kell, hogy szakadatlanul napi- PW. r4Máb,nfái j ^ r mos\| foiyA kárbecslések alkalmából nem annyira j » fog. A gazdaközönség érdekében. (X. H.) Még ugyasólváa ba sem hegedtek i ^ vezérli azok a„sebek, malyskst sz 1890. év borzslsiss . elemi óaapásai ötöltek gazdasági életflniOn; a\| Uabiriokoa még ki «am pihente asokat a Menve. i éésekai, a még el sem felejtette azokat a nagy , vsesieaegeket, melyeket a, csapások okoelakt a-fagyaszió kOaOaség padig a mult évi gabooaárak roh«mo« emelkedése után a magéibaléa biztosabb, kedvezőbb jövendőjének kecsegtető képét látszott MfedasiJ az idei kövér, ssadag termést IgérO kalásíokban : a ima qjra felnyílnak a sebek, melájulnak a szenvedések éa kódpáraként elillannak, ■étloaslanak a szép, a boldog jóvendöt hirdető reménvak. A rosz időjárás, a folytonos esőzés, a késségét a hazai mflvéaaet szolgálatába állit, hsljs. 1880-ban elkészült a tervezet, a párhuzamot von a becsi és prágai képsóniavéasati akadémiák között, melyek virágzanak. £sa«l bizonynyal nem akar párhuzamot vonni a gazdag t csáazárvároa éa a magyar lóvároa között, ka nem "-"l^\'.f"1! »k«rÍ» mutatni, bogy \'az akadémia nálunk I nyaknak magfalelO Igaz ti nos kárbecslésre felhívni esen társulatok figyelmét; mert mindenesetre cssk s bizalmat fogiák mindjobban msgerösiteni intézeteik iránt, ba a kárösszeg megállapításában nem aí (Ízleli haaaon éa nem a részvényesek érdeke, hanem főképpen éa kizárólagosan as IgaS\' Okét Igaz, hogy nosabb keretben mozgó elemi csapásai nem kis mértékben támadták mag a biztosító-társulatok htm\'1, ámde azon asáimuk 6a milliók, mélye-kat a hosszantartó kedve<0 multakban biztosítási dijakban flzeiett ki a gardaközönség: még mindig1 gkaiHmls hasznot halló módon egyenlítik ki azt a veszte-ségal, mely a kél utolsó évben érle esetleg a biztosító társulatokat. A kösaégi elöljáróságok aa eddiginél éberebb figyelemmel kisérjék tehát azon kárbeoslésekat, melyeket a biztosító társulstok likOldötlel nem viharok, a jégeső megyénk több határában ujre egy aaelbea felülélesen a az érd-keltekel illetőleg elpusztított minden terményt, á a kisgazda isméi inkább talán csak egyoldalú módon teljesítenek, súlyos, nehés aggodalmak kost, mint asárnyaesegelt maguk a biztosító társulstok pedig teljeaen mag-madár. tebeletlenQI vergődik a mult évek kedve- bizhaló korrekt szakközegek kiküldése által sótlan gasdaaági viszonvai közt asinte issonyato- mozdítsák aló a kárösszeg igazságos megálla- ■ I --------\| pitását. l Csakis ily e\'járáa, mailelt pótolhatják a mai len, da minden éló biztosító iniésatak a modern haladás állal miot-nOvényt elpusztított a bősz elam, úgyannyira, hogy agy megkövetelt éa már rég óhajtott Állami vagy eem családjának, sem barmainak__saámára nem megyei biztosítási aadasert, éa oaakis ily kóról- lakanthatolt be a uorgalmas gaida semmit saaa ménjek közólt less áldás éa segítség minden biz an lelsaaporodolt váltók halmazai kóat __ Tudvalevőleg nem agy helyi gabonát, kukori cát, szólót éa szénit, mindet felire. Vetőmagja nincs, hitele caökkaat, napszámba asm mehet, mert hát aok hetyfitl még a nagy-} birtokosoknak sincs mit aratni, kapálni éa ka-, aaálni tositás a gszdiközönségaek I Kaoar MpifeiMi Mm. Szóval, a kedvezőtlen időjárás éa elemi eaa-\| következtében több legalább ia olyan életrevaló intézet lenne, mint Prágában. Tervezetében kimutatja, miként kellene sa felálliláaábos azOkaégOa anyagiságot ( megteremleni, milyen éptiet lenne as akadémia oéfyaira nézve a legalkalmasabb, kimutatja a tananyag beoaztáaát, mely a képzőművészet minden ágára kiterjedds, gondoskodik dijak ás ki-tüntetések megteremtéséről, hogy ss akadémia teljes lelsserelésaal kezdje mag funkcióját. Arról természetesen szólni sem lehel, bogy a tervezel több pontja ma már túlhaladod álláspont, — mert hlsi ha létrejött volna ia a Hess János akadémiája, azt már több tekintetben át. kellett volna alakítani, miként a Cornelius dössel dórii éa mOaeheoi akadéatiáját, hogy a kor sseilemétel lépést tudjon tartani. A Heaz tervezet saoaban csak tarveaet maradt, a csak % 90-as években alapította a velencei származAsu Mamstoni azt sjaatémti iskolát, agy magán-intézetet, mely mfadsn későbbi tömörebb fejlődésnek megvetette alspját Az sksdémlával, mint nemseti intésméoynyai, Rég feledésbe ment, elsárgult papircaomag "tSiS?^— ^JMtel "P"4"™. képaömOvéaseti komolyabban oaak béró Eötvös Jós fctfalko- ínségbe. ^yaknak «yWt^ _a láraa^moa klvall^,,^,,^ ^^ unalmam Haas János Mihály irta, ki Egerbea azIUetetl 1768-ban,«s a aaásad eleién mint jól édfikU egyházi\' festő dol- aW sorban az Intéző köröknek áll kötelessé-gében. As adóiéi rást illető ag bizton reaeétjOk, bogy aa állam msgtssii a maga kötelességét; a pénz-1 gotoll az oülráa lőviroaban. A mai nemstdék begy hl ájjal félagykor paaagó éa bordoaója mel-j falhatják a nyári ruhákat a űzhetik s mamák a lett, asahadban élvezheti as ember a nyilt szín- háztseág-bórzét. Mag asttn annyi olt a jó iamt-padoa táncolt hallattat. rös, hogy elpokerezhelik a hosszú borús dél- Nem a maréi buzdul (01 bennünk ezeknek ulánokat. láttán, (óh ahbos túlságosan modarnekoak marjfiki Ámde jaj azoknak, kik valami fOrdőhalyeo nyaraltam magunkat I) hanem maging a möízlésbe ra\'^ak fmmni ahova aseplek; jó Issz, ha suguss-hitünk, melyet ép a város táplált. ; Inam koroanlyákról goodoakodnak, mert Falb De ugy kell nekünk, - mért nem megyünk »?» Kritikuaaál Wlikusabb napokról syaraiai. Hiaa lám, shg van lisztssségss his, ée - hogy a föld nyelné el - trgal- melynek papírral letspasstott ablaktábiái ne ta- ■«\'l»nal •««" nuakodninak a lakók kirippaaéaárfl, alig van \'na fösUMtam volna ai ördögöt a Ari, ki a nap Uradalmait rinxi lakáss nyoaao- ™lr* sun proléciáimmall Bárcsak meghasad-lyéjéban beverné kii A gyöngébbek éa prfideb-!\|olu».M ■ csapodár Istennó sz .Idő" és moso-bek kedvéárt utóbbi szavaimat rögtön kimagye- \'W01 ke-dane, midőn aseméra hányom dur-rázom. T. i, kirobognak este a vidékre caalád- jalkboz, a környék nyári lakjaiba, bol 8-4 t.K\' ^ ^ család talál .enyhet\' a véna nyári kaiamitáaai S.,***** \\ Al rt,,e°I10 elől. t* itt éivazik a drága pénzen megfizetett f* ,enWrt triaa levegőt és agymáaaal patvarkodnak agy \'ti™\' árnyas helyért. Vagy pedig távolabb a >d- f M gSÜ^?"1^ . vagy Waatmm" erdósvölgy- nyári léaakribao fe ^JS^Í \'« 7 » H<£,ba\\®l ■ kétségkívül melegebb vsa i yenkor Nem kall tanyainak, bogy a satnya gyerekek agy kia vért asemseaÁ öazre, s aaaaooy nagkgébeo lumigálja a társáéig; kStelmeket. No hissea befUiótlek — aaas hm 1 behtttöt lakik ss idén! Eső, eső, — és aaő, mely a nyájas vidékei sáros lémikké aaufltjs és a nyaralók > ehlaébél vágyakért aóhajokal csalogat ki S vareei kalyhesajak isié. A.ik Héea nyári Sókvárosában Btdmkut töltik a iuWérvtu* nyaral, aaokaak aaég hagyján I Ha a parkbafi sem Is, da a Carsalonban megséiál- van hozza kormányozható léghajó. Egyesr csak megjósolja Falb, hogy holnap a Holdban ébredőnk, s meglássátok igaza laazl Roppant res-pakluaom van prófétai szavai Irán\', amióta tónkrajóaolta sgy szép kirándul ásom st. ......Odakinn megint megeredt sz aaó éa én pontot teszek...... mégis eak ott az ördög a laton! félek lovább kísérsni SOM, ki magbiala Keleti Gessttvel, hegy legyen neki jelentéét as európai képzőművészeti akadémiák rendszeréről, s Keleti est 1870-iki tanulmányaiban ki is adta. A Keleti jelenléae ia ott aluaaasa örök álmát vslaaastyik levéltárban, a a kérdést 1880-ban a magyar irók éa aaOvéasek tAraaaága nevében Jókai Mór vatta kaséba, minek folytán Trefort két érvel kenőbb nplákitja a faatéssetl mesteriskolát, malyaeki gazgalója Beocur Gyula leu. A Haas János tervesetét Kraaat Lajos adta ki, agy latal, lelkes gyéjtO, kinek uagyobhaaabásu gyéjteménys tele van bacaas, magyar vooatkosáau műemlékekkel éa a magyar mBváaeelra vonatkozó, adatokkal. Kraast Lajos idejét éa vagyona tete-maa részét arra a magyar gyéjlsmányra,, aanak gyarapítására fordítja, 0 eaeraate aaag Haas Jáno< Iratait, 0 nyomaim éa adta ki, a aaea alsó munkájában ia fontos ígéretet less. Azt ígéri, hogykiadja legközelebb lasó Miklós hátrahagyott iratait a másokét k, aü által elhalt ■tváasrink irisbeU hagyatékát, malyekbea asm ritkán meguytlatkosik a müvési lelke, a nyilváaoaaág ■o%álatáha bocsátja. ngadhalal\'aa, hogy Krna.t Lajos gyljia-ményéval ás annak kOerehoasájtáaáral nagy ásol-(álatokat lem a hasai attvéaartaak és mStOrt^ neti taodaloemak, s kétaágtalsa, hegy aaért esa-. tatlan aüeaasrés illeti ét. Hogy aaoabaa riaasalérjlak a sttr amliteti tervadatra, látják, hegy Ram Jáaoa nagyobb szabása tirtásait Jókai Mgí haMyAaa vak 4aak képes msgvaiámtam. Hka amit kaptunk, SS ia Ntgy-Kanhw, vasárnap Zala 51 szám (S lap) IMS. julíoa tó U-éo tiazta nysrsaég, a ba Trefort lelkesedése nem úlélkoaik a Jókaiéval, biioay kétségéé, vájjon még ma ii lehetségss volna* itthon mtvéea-ttyskat nevelni. Dr itt nekünk ategállapodnunk mm rnbtd, nem lehet Minden apró államnak magran a maga kepiőmflvéasetl aaadémiéja, hol a namiet müvéss ifjait navelik. Minden nemxel lelki éoje miaujára képei alkotásait megformálni, a ea jól ran igy, — mert a mflréeil pályán meg- akár nyugatról jövéok: teatrérek Toltunk, egy elya fal; agy sáaaló lobogott felettünk, agy név ragyogott alótlOnk Ferenc Jóaaef caáazárunk éa királyunk I Bajtársak! Tudjuk mi azt, bogy fa diesfl mouarcbiánkban aokféle aaép, nagy éa jó nem lesz megünnepelve, nem vétetik figyelembe: talán síért, mert magától értbetónek tarjak, bogy mindenki képeaságs sserial cselekedje a legjobbat. Azonban véderdők történelmére, a nemze- nyilaUoaé jellemvooáaokal oaak olt lebet nevelni, \|«kre, családokra éa minden egyeere nétvejeleo-fejlessteni. Az idegennek a mienk Idegen, nem tékeny volt eaen kórsuk. mindnyájunknak értik meg, a innét vaa, bogy aok talentum kalló P^ig felejthetetlen marad! k el id. akadémiákon, mtrt ott n« ké£- ^Xs^^ e^r^^^r sek 0t megérteni, tehetségeiket fejlessteni. NekOnk „^ mjndM \'tfjmn, minden talpalaltnyi lől- vaa festésaeti meateriskolánk, melyet ezntlal dért é« sz osztrák-magyar monarchia minden nem akarank kritika tárgyává tanai* Ez ez ia- agy** hajlékáért karólt ve küzdeni késsek I -----;-T^jT kösóntégtt, hogy adótartvidsuknak rább IténdS lefizetésére annyival u mkM törekedjenek, aseri elhmkesó mám a II 6 1IL Jak* végrehajtás Jogna tOmOt fogúm-tosittatm- A vároei adóhivatal. Nagy-Kommá, 1898. juUms 23 NEÜ ALBEST, HALVÁI GYULA, HÍRES. kols mintegy negyedssáaad óla áll fenn, a még mindig nem kavart fel nagyobb visel Nebány tehetség került ki ugyan ináét, de nagy talentum Bajtársak 1 Hadd érataök est át mégegyaaer a risMxaemlékesee eaen esztendejében! Jöjjünk fleaze egyszerű lakomára, igénytelen polgárt öltönyünkben, pompa ée tény nélkül üdvözöljük ti V, viaviijuii még nem. Jé, közepaa iskola, mely tovaevickél a egymást viaesáamlékesve azon iQueró, ée ifjú zsinórmértékkel megszabott uloo, axtán megáll, örömre, amelylyel fegyvert ragadtunk I Büszke Elvégre es is valami, ha tudnak elég szerények *«•< ée Orőmteljoeeu megejtott fogadalommal íJrD. ^iskolár uugát .am a»h«i hibád éa ertünket hüaégaasn megtartottuk: V, aktber bó l«Ua a hsai BlM^mt agy nunk, hibás ott a rendszer. Okvetlen ki kell azt nU\|utzt0, példája a polgárnak, mintaképe a as iskolái egészíteni, ha- nagyobb fejlődésre akarunk ssámitsni. A Isstésaetl iskola oaonka intés- méoy, mely mellé lel kel állítani a aaobráasatit, miret j t\'karolt! " \' ^ \' Rátok van Mzva, katonának. Rójuk le hálánkat a hadsereg iránt, amelynek valódi őasrényű bajtársi szeretete as épitéeretit éa a grafikait ia. A képzőművészetek egyes ágai eeak így képesek egymást klegé-szileni, csakis igy képes a lehelőleg teljes egész létrejónnL Nincs állam Európában, mely évente annyit éhinsaa művészeti célokra, aMat a magyar. Rövidesen magépitik a képzőművészeti muzeumot is, oda helyezik a művészek kmetsit, — van díszes mücaarnokunk, oaak arra való iskolánk nincs, bogy ujabb mflvéeii namsedékst neveljünk. Lehetetlen már most sokáig tétlénül nézni a dolgot, az akadémia ieiáUj)$fe.pálggk művészi létkérdés. Az utóbbi évek kiállítása nagyon gyatra volt, biaonyitékául annak, bogy aa idagen akadémiák aem állanak már aaoa magaalatno, mint hajdan. Ea DMD mindig hibás a növendék aem, ha nem tod, — hibát lehet ott a rendszer is, gyenge lebet a tanár k De minderre DM tekintve, ma már elég erőnk van egy akadémia leláilitáaáhoi éa mindenekelőtt ne (eiedjűk, hogy addig magyar ■AvéeseMt, magyar iskoláról, magyar aneUesaról ne tatttyttak, mig ifjaiakat a kttiftidi akadamiá kon aeveltetjtk. Nyári Sándor dr. Ai M ifi eixű urnát ®lra iitíiteseüiez! hol ée mikor találkozzunk, Bécsben-e, vagy Bodapeaten, vagy a monarchia egyéb szép pontján, augusztusban-e vagy eaep-temberben? Talán alakulnak majd biaottaágek nagyobb központokon, hogy megfontolják eaen ügyünket. Mindaddig, mig végleges megállapodás létre nem jött, h^pttfc-iainlaytlÉBlctáés közleményeiteket hozzám\' nevetek ée dinetek világos megjelölése mellett. Dologra aaaporánl Első sorozatbeliek, bajtársi üdvözletemet I Bécsben, I., 8ckultargaeee 6, 1896. jn\'ina hó. Mf. IsMiaat 4ge«l, afraffáHllHijaHtl tjjvél MMa aa M. ajalniariftia a 4 MMM-rf Mapt, a S- iiilámiá éa Ihilnal^ II Íiii> ttiiaipa. A város házából. J3837]S98. Hirdetmény. Nagy-Karnisa odrot tanácsa részéről hliMrré tétttik, fagy Nagy- Kanitta várót 1898. évi általános jövedelmi pótadó kivetési lajstroma at 1888. évi 44.t-e. 88. §§. értelmében a mai naptól fogva 8 napon át a városi adóhivatal ktUtéfébmi közszemlére kitétetett oly o8b&, hogy a hivatalos órám beül bárki dUal betetimáetó, kogy as ellen észrevételét megteltem ét pedig : Bmüértek f Nemsokára harminc éve, bogy as qj véd erőtörvények életbe léptek; bs. minc éve, bogy Anaatna éa Magyaroraaág népei élőszőr küldték a hadkötelesettaégtöl addig ment legderekabb I frfa ú\' megvoltak róva, a lajstrom HW"1 mtíl ,ökJ,l ,DT T! szemlére kitételének napját, idegen caallskaaáat, hanem mint odatartoaókat fogadta, akiknek vasatéaérs és kiképzésére legjelesebb, legképesebbeknek bizonyult tisztjeit rendelte kL "" — etyhás. — A áaaáatall ág. k. ev. ksrllstatk közgyűlése as idea lesz éa pedig aagnartaa hó 17-ék ée kériiksaé napjain. As llást iatenüiszteiet atfai meg vMm-toriammal, as eiaö nap a templomban, a következő napok as ev. népiskola * i" — »■■• folyaak la. A tanácskozásokat Oyaráts Fenne pöspők és Radó Kálmán v. b. L t leWgyalők vezetik. — Dgyaaeaak Sopronban tartják mag t á. aarptam gyáminléaetének idei kflagyliéeét Sl matyat ayoas-ban a Luther-társaság (evang. irodalmi israaaág) közgyűlése követ Ez olóbWa, meiyiv Zsilinsskj Mihály ia aljöo, Poszvek Séador ev. ldbá. igás-gató log felolvasást tanaaé. — HaiaiM»k. Keeém Mihály kakidat r. kath. tanító, e bó 14-én, boaazaa szenvedés atéa, M éves korábaa elbalálosott Temetése e hé 16-án a községbeliek áksláaoa részvéte meiMl történt A boldogalt 16 «vig máködflU tihiáéa, jó táaitá éa példás családapa veM. 0-vagyat éa fö él II gyermeket hagyott hatra. Ozv. KeOtr Károly né szül Fma Amália, asiot özvegy, KoOer Ágam áa férje Kattanta Pál, Kai-lerS!, Kollár N. és neje Kie Doaka,Ke>ar isase éa neje Kovács Katinka ■Inlgy malei, vója, iüetve menyet fájdalomtól megtört. miuM jaamlit a felejthetlen játj a legjobb édaa atya, ittsávo apóa Koütr Karolv uradalmi ardám amak Wyé bó SS-én délben U órakor koasaaa aeeavedés éa a hallok asenlaégénak ájtatos leivétale atáa tít> 72-lk evében történi gyáaaoa elhunytat A boldogulnak höh tetemei Myó évi jaiiua hé Ml d. a. fél fi őr kor as ihsroai r. k. temetőben fognak örök nyugalomra helyeztetni As engesztelt szent-mise áldozat jabas 25-én Aa 9 órakor fog az ibaroai plébánia tempiumáhar a MJndae-hatóeak bemutattatni, lbarea, 1898. jelioa tf-éa. Aldá< éa béka hamvaira! mm tOzpUőregylet fényes ünnepéi jssaégget t.gja augusztus hd 20-án felavatni eggiaii zászlóit, melyet Bitdm smhm Otlóné, Tüköry Margit arai ajándékozott aa sgyeaUetaek, — Osáayi Lásslé kél levele. Ujabban Csinyi l ászlónak két levek jutott nyilvánosságra; Ezeket a népéfilksléa gyors a) asm adótók, lók as Oetó lajstrom- ^ezés tárgyában irta a kSazolgabirAkkoa. oan megállapított adónemmel mar a mult\' A késiratok eredetíjét családoknál Őrizik. Az ■i) azon adóeók, kik a kivetési lajstromban megállapított adóval folyó évben először rovattak meg, adótariosámúemak as adóköny E<efnte falán nem volt mindegy ikflnk tiszi ében U^en történt bejegyzésű követé 16 nap * If* int, mit Hent aa: Katona lenni I De azaakü nUtt „ „HZ: LmuíZ 1n WHéoendÖ leláUiUaát, annál agtaulohtaa .jii-i ____u u______alatt trasban a varost tanácsnál oentnas- v,.>„.k k.«am <o«mn ka.twai. atiránt letételével jóUtak tudatára aaaak, hogy azon útra kail lépnünk, ameiyse szavojai Jenő, káró y éa Albrecht lóbercegek, Radetzky és Tegelboff voltak a jeikövek: a kötelesség és munka be-csUettsijes örvényére! Ezen kHiBlsaeéginktt taljaastetták, eaen mon-kánkat elvégeztük mindnyáján; legjobb,^erőnkkel,\' legjobb akarattal béke idejében ; sokan hadjáratban is. Karddal kaaflakben haladtunk Filipovich, Javanovieh, Würtembwg, Szapáry és Kaifisl alatt, rállvelve ténjlegee szolgálatban levő bajtársainkkal, há hangzott a parancs: előre! Ok voltak meatereink és előképeink, ml volnánk utáook törekvő tanítványaik j más különbség közöttünk nem volt. Akár észak, akár gél felől, akár kelétről, benyújt hatsík. Nagy-Kanizsán 1898. jvüu hó 90. Nem Albert Lengyel Lajos tütnSr. h. polgdi mutsr. Hirdetmény. A Zalamegyei at. far. pénsügyigamgató-tág 1897. év végével fenmaradt ugy a folyó ív U negyed végével mér esedékes adótartozásuk behajtására nittt a leyttigorM végrehajtás atomnál folyamaiba tételéi rendelte el, JeUüvjuk Nagy-Kanizsa város adósé Lajos tapolcai hangzik: Minél inkább követtük még élő rokon egyik, mely Varga főszolgabírónak szól, igy hazánk agj<<ti köröl* halnak reám szeretett basám némely köstta1 viselőjének kö\'önyös ae lanyha stjtráaa, a igenléseiknek fdeáletaaaéga, melyekből eeak azt tapam talbm, hogy s yármegytek nagy részében s aá-előbbi szervsakadéa Irtat Üt ott még dleamev is mutatkozik. Minthogy logalmam azartat mi sem lehetne károsabb a honra éa Vátmegyéok szellemére nézve annál, mintha a jelentésekben foglalt ellenszenv köztudomásra jujna: azért azükáégeanek a elkerülbeiet énül szükségesnek tartom e tekintetben a megye ttsztvise ível valé éridtkeaéat, mihez képest Uvatáoaia, de barát-aágoaan ia leikérem Maaolgabiré arat, bbgy folyó hó 27fk napján kölcsönős tanácaáazái vegeu is Kafiitsán megjelenni szíveskedjék. Honunk paroli drágák, drágáhkak, mint vaishsnrl a boa iránti vétek, aaéri hiatoaaa Lraa«k i Negy-Kaniz-* vasárnap Zala 69 szám (4. lap.) 109* juliua bé 14 4a bazaüoi bogaiméban, bogy a kitett napon ok vetleatl tslálkoundunk, — magával elhozván a tárgyra szükségéé Irományokat. Keit Kanizsán, junitu 96-éa, 1848. CM»yi Ldtiló i. k. Ur. Httot A kéziratból csatolva oivasatlan ala írással egy jegyzet is van, melynek sok latin szavakkal kevert magyarázatéból azt vehetni ki, hogy az a gyűlés 1848. junius 17-én Caányi János elnöklete alatt Nagy Kanizsán csakugyan megtörtént, mégpedig óriási horderejű hatással. A megyének fő szolga birái és egyéb tiaztviselői elragadtatva Csánvi László szónoklata által, a gyűlés tagjai felállottak s harsány hangon ezt kiáltották oda elnöküknek: ,>Megteszünk mindent, parancsaidat vakon követjük. Éljen Caányi László, a mi szeretett kormánybis-toeunkk — Nem kevésbé érdekes Csányi nak a novai járáa üSazolgabirájához a már moginduh népfelkelő seregek menetelési irányát és élelmezését tárgyaló rendelete (s, mely igy hangzik 1 t ~ rsadstlsuság slláiulitása laklutélébOtáiflk-ségea, hogy ss átksláshan egyik járás s másikkal Ossza as keveredjen, ssárt a holnapi napon asss folyó hó 7-éo s Kis-Komsrombsn megjele-uendfi ssáatói járásnak helyt sdvs, a tapolcai Íkrás ide jövend. A körülményektől sksdstyosott ásö jilsetées miatt, a ssálláscsiaálók csak ssts indulhatnak el, de minden aeetre meg-kívántatik, hogy ss gjsi bejöjjenek, ss sIssáHásnlás 4s élelmesás ksIM slintésése végett — Jelentsék aiagnkat a városházánál, a hol az eleaáláeoláa és élshnssés tsklntetében további utasttást laasaaiiilnaá. Kelt Nsgy-Kanizaán, juliua 6-án 1848. -v OUmp LdttU «. k Ur, KsSm_J - RópAaaemdly. Kis-Récse közég s tulsj-éonát képuő erdőterület, éjszaki részén nép-láaspélyt, Illetőleg jaUáfiet rendez jnlitu hé 31-t. Kezdete déhttan 9 önkor. BtUMij, valamint senadij asm lm. Jó ételekről, italokról a helybeli vsadégtősjondoskodikt Vendégeket ssivsssa tál * rendezőség. Útirány : s Hagy-Bécse felé vezető álismi ut smatáe levő Bday-fél fémalm ml-Ittt balra vsaető ut, Csapi faié, a temető irányában. - RéMTSlpétlS aátmáay F. hó 18-án elhunyt Krikmer Johanna iránti kegy etet jeléfii sdakoatak: Krámer 8. és R urak 100 Irt, Krá mer Regina nrnő 90 irt éa F\'iachl Romeo ur lé frl, flssasssa 130 trt A aáswiwsi Omrm Kadita - ürtslsa halát sg7 péspékl rrttésaelkbea. Báró Hornig Károly veszprémi püspök ságon, Rissnsr Antal, m. államvasút! Mü-nyelő, a ki már hetek óta nyaral\' a sümegi püspöki rezideuciábaa, váratlanul maghalt Aa eibnnyt sürüa látogatta a tereoorendi szerzetesek ásom-ssédos kolostorát, s Kól egész détntánokat töltött kedélyű beszélgetés melleit Julius Ml — jelenti leveiatfnk — nagy előkészületeket tett, hogy Ksrlsbadbe megy, s ruhatárát már útnak indi tolla. As é£el hirtelen tüdövérsés támadta aiag, a melyet aa orvosok nem tudtsk elállitsoi, s a püspök sógora reggel 6 órakor kissanvedett A boliiestet a oaalád Kőszegre ssáüittsUs. — A tatláaiaét katatt. Halalon-Edtri-asm a arait bét sgyik napján rHks eset történt Mim Józaef felsö-ed ericai lakos már régóla betegeskedett Egyszer azután oly métysa elaudt, hogy hssiálirtosól ut hitték, hogy meghalt Rögtőn jelaatéet tettek a nemeevilai plébánosnál. A hatottal már let is öttöslslték 11 szoba tele volt stráakosókksl. Azonban egyszerre csak felül a halott ágyában és érthetetlen hangokat hallatott. A szobában levők megrémültek és azt hitték, vslaad csoda történt De voltak köztük értalmes férfiak is, a kik mindiárt réjöt\|ek, hogy s halott aak vék ember nem halt meg, hanem csak mé-lysa elaludt , — Slssae laasls. Reggeltől es\'ig alig ara Hk ai egy asgysdóra, melyben ne bossontsoák __ mostanábsa a tralikoeoka\'. ,Van Jüanme? — .Nineel* la jáijs őrökké. A dohánygyárak oly kii mennyiségében kezdtek mag a hirtelen nép [ sserüvé vált cigaretta gyártást, bogy már az első napokban eltogystt mind. A közönség türelmetlenül keresi mindenütt ezt s divatba Jött uj asi-varkát, mig á többi ojakbOt alig fogy sgy ki mennyiség. — lyári táaeaalal«á(. A nafykaniitai élt. munkdskipzí egyetültt a létesítendő dalárda alapja javára folyó évi augusztus hó 7 én s Polgári Egylet kerthelyiségében Horváth Laci ssosksra kösrémOködésérel tűzijátékokkal egybekötve sártkörü nydrí wtHlaUdgot rendes. Beiépti-gij sssméiyenkint 60 kr. Családjegy 1 írt 80 kr. Kezdete ssts 8 órakor. Fslülüsstéaek kössönsttsl logadiatnak és hirfspflag nyugtáztatnak. Rossz > idő esetén s táncmulatság,. a teremben tárta-tik meg. — KőIMIá nblékMérls. A mull vasár-nspi szamunkban megirtuk. hogy Owtntr Sebestyén vsssprémi kocsis, véres ábrázattal, megtépett ruhában érkezeti Vsssprémbe, s a csendőrségen elmondta, bogy a b.lttredi útban öt bárom fegyveres rabló msglámsdta, kocsiját leldöniőlték ée össsstörték föle 80 kr. készpénzét elvették ée megesksttés, bogy senkinek sem fog ssólni a dologról. A csendőrség rögtön nyomozást indi tolt kiderült, hogy. a jó nátha maga hndálta kl as sgéss rablási históriát, a mennyibeo egy útszéli eeárdában jól beborozva, koflsijázal sgy haviesrakáanak, feldőlt, s mivel a kocsi Osssetőrött félt, hogy s ">t>á^H<i »L okosolt kárt Ezért asaelts ki est a rémes históriát ssámitvs arra, bogy ss utóbbi időkben véletlenül egy-két rablási seet hatása alatt elhi-szik ut neki. r- Így tehát nem ál\| még u a gyanúsítás sem. hogf a merényletet — &e«\|r« Józsi követte sl. Egéeasn nyugodt lehet Veszprém, Zala, u egéas Dunántul. minden vármegyéje, mert Sósamra Jóskát nem hóciájlották szabadon aem I volt ssükeég ás ezred klrtdsőkal lovsait om, begy [a menet kősben ss egyik helyről s másikra vágtatva, azonnal magadbcfeák a jeleket Most isméit érkezett az ézrpdhes egy egy rendelet Ezekben meghagyják, bogy a zászlósIj kürtösükéi is lorasiiani kelt. Aa idei manővereken már a a zászlóalj kürtösök is lóhátról tagjak künjeskm fejni. — flyllkaaaág Ptia István bednbatyi hűtős (Somogy m.) régóta ágyban fekvő betág volt; felesége megunta férje halálát vagy gyógyulását várni, bűnös visaoayt ssótt sógorával. Ketten aztán elhatározták, bogy a lehetetlen Petes IIstvánt meggyilkoljál. Gonosz lervükel a mait csütörtökön végre is hajtották, megfojtották a nagy beteg férjet után felakasztották, bogy a gyilkosságnak u öngyilkosság látszatát adják. A kadarkuit csendőrök aaonbaa gyanúsnak találták a dolgot, vallatóra fogták a bftaős asszonyt; ki bűntársával együtt beismerte és ma mára kaposvári törvényszék fogházában várják méltó büntetésüket. A czokiliszfcák Göcsejben. Irta: Kazla Pat Aa t es, tsáurfőttnsúrnak, sssög u magaa tőrvinyaek saörőpcs^je vót bonjai, sddiglag ksss nem jelöniköziem Az pephátáa Tói Aati aOgorral nem régiben a kanizsai páharooa. Ferde képvei czátotgatU Görbsseögst; amonu: kódú népeég vagytok, még eaokiliaakátok sincs. Nálunk máa vöt ribiliö, erei Is váglak u attyaíeágot Naot böffen\' u kábelem esea küssóllásoa. Hál miak löltételesen, sem leltéÜsaüL Savanyu Jósai moet . . j . .... ts a rabság nehéz kenyerét eszi Illayán. Nem jót mn,»8ynilk B kortai ? tudják a dolgot aaok,a kik akiaubadnlU hírével rémítgették egy héttel ezelőtt s közönséget - Vlrágek a swkákkea. általánosan - Haj fabrikáltok éa jkőOaOk: tudom oUanokst mi Mikor ba>a vstemődtem coki lazkát, amennyi \| nem öttetök. üörbeesögre, öeesft- elterjedl sms vélemény, kogy virágokat, külőoö- toho-Mta_ „ kA-i. „^-,.11 a. W^hmAtWil. sen azoknak némely lajtait éjjelen át a hálósso- toöoroU" M \'őaság osstopjut u We^zbergötkől. — Veazöttttl vóaáak t cs. styámflsi, aa száljel pötyög u puphátán Aati sógor, bogy adfik bábán tartani nem tanácsos. Ea a bit leljeaen jogosult b, mert tagadbetatlan az, hogy kivált Siffttftir^glSg^- ^ ao^hukák, illetőleg mőff gőjét illatukkal annyin eltőilketik, bogy a benne agy sinca. Caeleködjünk meg mink ia ögypárt aa hálók reggel agyvértódnláa tüaetsive\', tőlájáraal, híréért in«7! Helöslöleg bólingattak a aa\'yaiak föl. Kérdés már moet. hogy a kónsobákban " asabade virágokat tartani? Erre vonatkozóag Délután kü lőtt állétava u maokábul mindőa különböző kórházban statisztikát állítót lak össze szolga, mög mindön ökör Ea u emberek réeaire mély szerint bizonyos nirágtsjták, vagy biaooyos azOltam kü, u Caopák sógor által aeeig u mar-állapotban levő virágok, ha hnsamoaabb időn át Mt kóbemrtd tartava. a kórszobében maradnak, oly\'belolyáa gyakorolhatnak a betegre, metylyet u orvoeaak asámot kell vetaL Mindenek előtt sst ajánljuk, bogy le-meiássU virágokat oly szobában, melyben beteg tekssik, ne tartsanak. Magában véve ugyan az Oy virág nem ártalmaa; de s viz, melyben ut tartjuk, ha igen gyakran meg nem ujiijuk, köonyen megromlik, s igy akalmat adhat a betegre néave ártalmas csirák képződésére is. As ily lemetszett virágokat tehát semmi eeetre sem asabad agy napnál tovább a szobában tartani. Művirágok sgéaseo ettiltandók, mert eltekintve attól, hogy sok por ragad rijok, mérges festékanyagot ia tartalmaznak, minek folytán veszélyesekké válhatnak. A virágokat különben illatok szerint is ki kslt válogatni s e tekinte ben nem ilhuoe vagy gyenge ttatu virágok löltétlen elönvt érdemelnek ; erős, csipöa ihatu, idegizgató virágokat beteg ssohÁjából teljesen ki kell tiltani Másrészt a virágok t a kórszobaböl nem subád leljeaen eltiltani, mert lány aa, hogy emeiy virág, például rózsa, ibolya vagy netelajts osokor ssemtéteu igen jótékonyan hat a beteg ktdély hangulaiára. — Met««rkBi\|as. Sümegről Írják, bogy é hó 19én eete háromnegyed tiakor gyönyörű meteorhullásban gyAovörkődtak ss emberek. A déli égboltoulon indult meg a csillag a kékeszöld ténysávot hagyva maga utáa, ugy tűnt et. A szép látvány mintegy 90 másodpercig tartott s igen sok bámulójs skadt. — A klrlMk A mult évben qjiláa történt ugy a közöa, mint s m. kir. boavéd gyalogezredeknél Feleöbb rendeletre esr-d kürtösökről gnadoskodtsk, melyeket lovasttottak ia. A manőverek alkalmával roppant boasau agy egy ezred. Ha valami jelt adnak, meg aem hallja azt még a második sáaalóalj aem. Hát még a vége } Azért — Ssflntsseák be ksadtők u munkát 1 nek ceokltiszták. Möajeoek u W^jazbergörhöl oazt igyanak, mög ssidgyanak minket, u gazdáikat. Kűűastjűk u bort sprópénsast, as szidalmat •aeög ögy-két képsek s páeeel I\'— Nagy éljönzés köst boasfoU mög ucaokittuka-csorda; u ökrök ia bőgtek Nyilván loUaött aa-kik u csokilisskaaág. Aa eeárdában is aaa zamat eaetkőaött mög. Estéra kőlve mán nagyon bé volt nyalva u hat-béli czokilizmua, velflnk őssűtt Hasa felé möove kütört belűlem u ér-eWm: oazt egypár ablak bátorodott A eeendör arak karoltak IBI u (Obira úrig. — Saip szavakkal űdvOaOk u teáear, oaat ablak betörési érdömeímet, nagyhangú kübasaádő-met jegyzőkönyvben örökiUttte mög. Fölkért, hogy esőn oaokitisakai esetközésbűl kiiolólag tOgyak 10 toréat alapttvanyt u saflgéayalapra, amit nagylelkűen meg kOllelelt tgéraOm, ámbátor tat-tam, hogy két mataca-oöveedáköm báaje mög.— As kPecsöodháborSás érdOkibee saaflg kát hátig U mag\'ie tőr vény épSlettyibe vóUm bekekabaleaval Jelőnleg ezt bevertem kg; ma kaptam mOg az kükebteaő Írást KülOobea hetOaea mönt mindön. Ment máa mögtudi Hétréthátoe u pnphátáa Tót Aati sógor la, hogy Bálnak Is vótak Nagy-Kaníssa vaaárnap Zala 69. ssém (S. lap.) 1898. juliua bó 24>n. A gabonaüzletrol. Kf-Uai, 1898. julius 184a. (-oJU ) A nép idöjáráa aa aratási munkálatok gyors előrehaladásában nagy előnynyel volt éa moat már a gabonabehozatal megkezdődik. Az aratási aradméay nálunk- kielégítőnek zaond-haif^AJjuza, rou éa árpa átlaf 6—6 mm. boz holdanklnt, csak repceterméa nagyon silány és ée tőbboyire rossz Binőeéta. As edaig beérkezett minták szerint az árpa minöeége ia gyenge, mert eltekintva a sárga asinétol a szeme aem olyan mint tavaly volt. A buza igen nép éa többnyire 77 —78 kilót nyom hectoliterenkint j vannak azon ban 80-81 kilós búzák. 4 A gabonaflzletben e héten nagy baiaae — áramlat uralkodott külöoóeen boában, melynek ára 9 írttal eaökkent. A roza ára 80-70 kr. veazteeéget aaenvedett. 0 zab áru hiánya miatt igen emelkedett. A repce váltoaatlan. Uj piaci árpát 6 frt 60-76 krért vásárolnak. 0 tengerit Barceoo 6 Irt 86 kr. M+MnlAa mult éa e heti árakat. végett itt-kősötjfik a Gabonaárak ó btttt julius 16-án IU6-7A üj kasa 11.10-80 0 rou 8J6—60 üj recs 8.20-80 bj tab aag. elejére 6.10-90 0 tab . 7.76-80 ftafarf 670—80 Btpct 11.40-60 0férji (mercaatil) 6.60—76 9.10-96 760—60 7.40-60 6.90—30 810-90 8.10-80 Aa árak métarmázaánkint kaaizaal paritáaaaJ értendők. Budapest, 1898. julius 28-án. (Távirati mdóaitáa.) A busa készáru 80 krral olcsóbban adatott al _ HitáridWilat t_ Basa < fezre • — - irt 7.88-99 So** , , 6.94-98 Tmftri jolinara n 6.14—18 Ttaatri méjua juniuara 1809. „ 4.98—80 Zab ----őszre------\'„ 689-41 Revet . . . . 11 - K 51 g 11 d &« i g. GylnélenfAlak veszrdelsie. Hazánk sok vidékén, da kOlönöaea oly helyekre, s hol a lakeosAg a gyümöIcetersMléet Begyben üsi, a vártató nagyban elasaporedott a a gyAmő\'eatarméet elpuaztiiásaal fsoyegeti a most a lecnagyobb energiával iparkodnak azt ki irtani. k vértet! főleg as almafák tőraaéa jelenik aieg: a fai levelei érintetlenek maradnak tőle, azonban as SÍ hallások és a iák rigyai, a hol aebeeek, vasnak legiektbb megtámadva. Ilyen belyakao kiaabb-aagvobb eaepartokban találhaiök, a adat a fa nedvét kiszívják s a sebet kabar gedni aea engedik; a folytonos szitás által gőrAagyőa kinövések támadnak a aa ellepett ág ceakkaamr elei árad. A vértet! kőenyea feliemerkelA a rajta el-kusédó saOrkéa fshér pehelysaarfl lepelről s igy a védekezés áa kiirtás ia küaayea es«kőzölhetö. As sljárés következőkép lórtáaketik t Jahaa eléje felé a aőoake elhagyja eddigi táplAlkoeAsi halvét, hogy ujabb kolóniát alkoawa ■áginak bank meeakadályoaaeára minden fát SMaaes riszál kall bakanni ée pedig a milyen ■agasaa eaak lehat, folagéeaea a vékony ágakig kllónfleea a törzsön ás ágakon arataikoeé sebeket kell erdeen bakeaal, asert főkép ebbe rakja a vénei! léaahét. A leveleket pedis, a melyeken a véneik malatkosik, legjobb a Nepler-téle astrrel kekeoai, a ast addig ianétslni, anrig aaokanvér-katá található. Ilyen eljárásáéi kisebb Iákat tat-jaaea amg leket meateni, mig a aagyobbakat a levélkalláa etán kaÜ megvédeni A vértéi Q hideg ée aedveaaég iránt egyaráat érzéketlen ugyan, de az Oeai hideg beálltakor mégia a fák gyökerethaa venni viasza áttelelni. Az őszi védektsés ugy történik, bogy a Iák égai és töraaei lelAlről leialé szappan oldattal erősen aegkefáléndő, külóköeea a eebeket éa a aaskadékokal kell tiaaiára kiasoani. üiy fákoa, melyeknek héja egéaaeo tiaa, asappannldat helyeit ssésioldat is alkalaazhaKr. Ha az egéaa fa ilyen tonnán megiiasta\', a tSraa körüli Mid egy méter mélyen a gyökértől kiemelendő és a gödörbe lét nagy kanna big mészoldat önteádő a a (öld iámét rá terítendő. E munkálat azáraz időben agéas télen át tavaszig tarthat, tk a maleiebb idö bekővetkeetéig okvetlenül befejezendő, mert különben a rovar njabb erővel kezdi poaziitárát Ha a védekezáa két évea át gondosan telje-aiitetik, a vértetü egészen ki log pusztulni, mind Uoaáltal vigyázni kall továbbra ia főkép a más vidékekről elállított osemetelákat itali goadoaan átkalalaí, nehogy a netán eaael hoaott vértetü ismét átterjedjen a már meatieztitott iákra. Azon aagyfontoaeégánál fogva, anlylyal egyes vidék lakólra nézve a gyüaöleateraeléa jár, ahol úgyszólván a gyümö őstermelés képezi a lakos -ság egyedüli kere»etforrá«át, mindsaasetre ajánl fáradaággsl jár. CSARNOK H«TcllAk éa novellaírók Irta: Bsbaas Láaslé. (TsIjrtatéeJ Ha aa angolok beesélyirodalmát érintetlennek jelestok, hova még nem tört be as analytika, veriamua, symbolismiu s más efféle jelszavak, a francia beszélyirodalom jó réasa eaak látásik ke-reani a mi igas, és jelaasan; semmisem szép, ha nem igaa, a igas, aari sseretetreméltó. A materialisták, aincaristák, as ember egyéniségét, sasmélyiségét magtagadva, foraagyobbráasben a naiuraliamusnak hódolnak. A franciák ma jeliem helyeit, akaraterő köt síimig, erkölcsi beszámítás helyett a vérmérséklet, a környeaet hatását, a viszonyok fatallamnaát ismerik ei, aa embert, az emberi éneimeket pedig ki akarják tökéletesen irtani u emberből, személyiség helyett tm méml rojti alanya al hirdetik, i a kttok ntféjét asm a jtlltm-, a lilikben, kemtm az irtékekbtn, as anyagban kerttik, t at rtémftsf, as sseaifcesid, a mi-Isaa a mMmibtn a méatéf, as trKutihtn a Ad ét hagyomány, a logikába* as igattig — dajka-óménak, agyrémnak tartfék. 8aeretet, becsület, lelkiismeret, baaafiaág vizán sem adhatók tanaik szerint, eaak as, ami kánai fogható, a külaőkből érzékelhető, azért u elbeszélés meséje n legyen más. mint mfltét, mely fsttüntetl btUgrégtink, vérünk boaUataté kaiátái. Az okokat, melyek megőrizték lényünket, kiaérletsadi ea tehát testünkön, boncolása egy fölvett kóros állapotnak, bármily, tán uem is Snom módon, a finom aaskOsOhkel De mért kesdenik éppen Zolával, Chamol-leuryvel, Flaubertlel vagy ebea hasonlókkal? Nlncaeoek-e jelea francia elkessélök, kik ettől tAvol Alinak, vagy nem közel n IrAnyboe? Chateaubriand Alalája. Ranéje Bizonyára aaáa viszonyok alatt sállal lek, de nem la lopató rájuk, hogy a antariáliemaa szüleményei. Alak agy fogadással, melyet anyjának tett a av araiam rőt, sorvadva, de logadáaát megtartva, kai mag René karjai között Feulllet „Trecoeur Jaltája\' mostoha apját Looan-t szeretve s ennek berétjébos menve léij-hez, a balálba rohan, midőn látja, bogy szerelme anyját, qpját, Őt magát bűnbe, romlásba döntené. Tkenriet felemlítsük e még s a ma anmoookat, akik mint Sand, a szaraimét állították a legtöbb jónak s a szenvedély hstalmn leetéeéval, vagy Idylli jeleneteikkel költöttek varéaat. Vagy a nagy elbeaaéiő Oumaat-t, kitüaö albearélö képeaeégévai, leleményével, nem meeéinek köasöaheti e a agy népszerűségéi ? Vágy ifjabb Dumas aem e annak, hogy a nagyvárosi romlottság aOen aa igazi morált védelmezte, nem keresi-e a raahs, as idaalist, lelket anyagban, alakot a szellemlakben? novellát Hang fordttáaában, Kalocsa 1881. Anxw a francia beaaélyirók sem mtaé realisták, csupa idealisták, hogy est bebiaaayíi-suk, hivatkozunk Aantol Ptaaua aak eaak egy kis eJbeeééiéeére, a .szeretőre, amely a rémes lomidalom agy kedvn eptsódjái tárja fo\| előttünk, midőn egy kedvn alak, Paabae da Lnry, as éhn aanscoblottok elől oaak agy képn aaag-menteni s derék Plaacbonnet^t, hogy nardOjéuak kell lenni egy órára imádójának s agy kéayae helyzettel IM\|BMllim IS étff tlttt Í0TŐ OnfK. Piuomsággal, s keUA Meméremmaí adja alé Francé a történetei, mely pikéne ugyan, da nan bántja érzékünket. Armand Silveatre Jsvsfoeén a mennyországgal", Coppee efbasiélései (As oroszlán köröm), Jnlea Lemailra, Ca.olle Maadáa is nem mindig a nem mindanAtt éraékaatkkaa-dozAs, csáp a reális naturaüaba Muaaet ,otolso tündér\' c. elbeszélése oly irón val. aki a ctvik-nció hatalmas haladán val a kőhéaaetet kér, vniendönek látja, de aaárt valamint a költők, ugy a tündérek n halinak ki, asart helyet tatáinak a női sseretetben, a moaolygó areokkan — shot eak agy vesznek él, Ha aaarefont a gasdagaág, az önzés fojtja eL Btmmrtín it SWaí fltn (179T-1814) világhírű idyh elbeszélése Paul at Vígjaié ■ a mMWtm rempke, M igazotja, hogy \' Zola leatA nyelve, a Moaret abba aaraaoaja mind nem oj dábg, mert u érzelmek, kailátj áinmatah finom tolmácaoláaa, még az tnégOilg anlMt fo többet ér, mint aa érzékin asaraian italén U az albenélés, melybea két barátná gyeraaske ts-datlan életet él a terméssel öa-öiéo, ártitlanéa ban, testvéri szaraistben, mely aaeraáaaaaaé la fqlödik, n amelyet Virginia vtaaaalérte Karó pába, majd halAtat a sziget előtt szakit ssag n tengerbe folva, kajétOréat aaeasedw a kikötő előtt i — valamint a méaik albeaaiiáae le a .Ghaiuniére Indiánná* ast káaonymék, hogy a boldogság lőleltéieie a tiasta, at>nml aaiv. Ezekkel aaamban állanak azok ss tlkimülk, akik oaturaliaták, akik azeriat miadan tárgy iat-dolgoahatő, a rut la; mert abban rapR a ni vénet: akik aaeriat körvonalazhatunk, rémdetee-betOnk, etak a tormémtti, at a tdraadoM méarl rajtoljuk. Zólalsták név alatt iaaaarjOk ezeket aöéét téma* dalmiképeikkel, tuizotlérsékiségflkkel. trkOlaalnOt nyetegeikkel, a legszélső fokoa Zola-QoneonrláÉkÉ, középen mintegy akit takoU aajétoa lagjOlika Merinneé-vel, eaak kőaött Handeax-val, SoavaaUa, Erckmáu-Chatnan, - Cherbulier, Claieliefti — Merimlén lenét a fenti ha Wnt, Őket igy névtani. Zola n GoOoourték azonban — oseriatik — • mai Irodalmi villa mataderjai; aaUjnak két mindenekelőtt ö róluk. A fti — mtrüMk t- at iré tfféaéttéft, mtf-nfilaíktaáia tttUtatéatk ■ méttémtét t tt a amdtr* nifmut aa tlbmaéUtbta; ^^^^^^^ atsspdaditalr, azután jő még caak n élei, á környezet, a történet, as életviszonyok, — a darab történet tanalméayoaán, albaazéléae, amely esetleg aaagtörténbetett volna, aanböl >Haknik, hogy ök nem az aaaaaényt hsnáhk al, hanem aaank indítékait a alakjaik nem moaapMk, kanén mea* gattatnak agy realka mechanizmus által, aeaiy azokat nem aéai embereknek, hanem eaak a kőrilarfayek eeekösének, a nam ismeri kenne a erkölcsi szabadságot, osak a Rzikai lényt, a melyre a viszonyok oly kinyntrlUlig folynak ke, begy szervezetükből léjlödötl héjlamalknál lógva eanUs a betageégi állapot állhatott eiö a rája tértén külső hatás alatt. Igy látnak egy-egy ilkmatlát-bao agy-egy honlantó, örlö teiyamat, áfla-tot, milyet n a vágy, aa a kér tan Idákra. Aa Író legyen tudós, tanaéaaattnéés, ervaa, kereaae ehez Illő módon n igazai, asart aAflteala oaak n lehet, aaai Igaa, a aa nüke a atbiln talaaeég leatéae, a kor jaleeaaáae, a történen igazság : életigazság, ka tndoaaáayt, kall, kogy migaimn A naiuraliata hitelvak o aeartat rönén a következők: Erkölcsi éa aawi világ kön atana külöabeég, a ió éa raan vfoamtyfa^oe lagakaak. awlyek a véralkotáatól lügnek, minvilMytk aae-rint váltósnak a igy erkSotl tnisiéimlbatéálg n arány aaéa. bötainattkn aMak a fi-aaoat n erény lehet (Környezet hatén; Aa en- n magilleti s Indiai, s Hagy fcaninat niiriip Zala 69. svám. («. lap.) 1898, julhtt hd 14-4* bar tatkát a«ak mint bakai lény, jöhet takiotathe áa iréaál, kinek a lelkiiamerethez, erkölcsből semmi kOae, csak aa eakber éleltanl, egéazaégtani •^tlffr": a taetbea a aa abban győkerediő vértol. ideg a izomtól függő sienvedél yekhez, amiből •olyik, bogy at In tatadata aat kifejteni, bizo-ajot környezetben, viaaooyok kóat működve, ea vagy ama taanvedély mit vitt végbe, egyesen fagy uradalmon (Pbysiologit) náluk a szerelem, coovultii görcs roham, a ltjlentarlás eazkőxe (Baraaaty Gyula; aneturtlizmm). Egy példa aaoobao tokkal jobban megvilágítja a modernizmust. U- (íerminie Lacarteuz, nyílt szivü pzrtaat-leány, tele éraékiaéggel, gyönge agyiytl, Páriaba jő s egy ptaoér kéjvágyának leai erőszakoatn áldoaata; siolgálttbt lép, de kitör rajt a nemi taaavedély, és igy ilju karjaiba veti magát, majd érzékiaége lokozódik ée tterelml düh fogja el, adva jo marad, de széovedélye, a hyiteria megöli t körhátban pusttul el a beteg szervezete. Selyem damaszt 75 krtól 14 frt tt krlt aAtanakAai - vskatat fakata, kMr a ■Im ■iaaT>i\|\|a lift ia ét krtil létrt él kr% aMa rakást, - a Mbalaa* aaftrfc. «to ts aMáaMW -Mltlfcyasntkaafc paakaMr k ilaaiekw, vk alak káakaa saállütva, — aaletafcal >it% \|iHsíw iálttlll ktMaaak. HENVEBEBO öeelyemgyáral (aa. áa kir Mtnri oillltd) IMikkw (») Magyar Inilials Svijote kitmm kválWtrif ««■«•** (ToljUkAam Mvatkaatk) Rwrketztél üzenet. M tMtsinat. CMáQak, kan (elfest, — itt ■jatiilmlkaak T.tljt- SMfakat — aaflapta u a kirkta* -átvasai kirokak; ta ucu Uradaak, ha aat hluik, koc/ u iael/ti plafiaa, aiat a almira tatk Uvalkoaaak. tkó stacs lála. IhftMIm aár, hoc a .ZALA" vklni .PESTti LOYD" otjáa a barflai lapokba kstjtfstt oljklppaa, aiaiha aa baüalMMlarvaMvaiaa; ét Matak\'áfákaa sasi vált aaaa ■ukililsjkml Htn a lapok kMkt faaAlló aantaasay-aak «n<k eAlja ippan aa, haqr sa 4rdak«aabb hlrkőilaai-ajakkal «yaáaaak ■atfUjaaik VASÚTI MENETREND. Inéijs 1898. aíjti 1-UL Laptulaidonoa ée kiadó: viacHiL rCt, A r. Phönix-Kenőcs a stuttgarti kétegéaatég-Igyi éa battgápeléal ki-állitáaoB 1890-ben érdemet ayert, orvoai véleményeiét éa a kOtaOaé levelek ezrei tzeríut ki-iBnöaek eliamerve. As egyedül létező, kipróbált ét ártalaatlaa szer, tfirfi és gazdag hajnövét alőmotditátára hölgyeknél ét araknál, a ha) kl-hulláss ét a korpa képződét aaeggátlá-ára; leélt — Jótállás az eredltéfij- ét ártalmatlan* tágért. Tégely 80 kit, postán küldve vagy atáa-véttel 90 kr. K. Happe Vtaa. I. Wipclinger-ttraate 14 16ft—86 f jM, ejitMH tj iöíiiijdimií ügyeimébe ajánlja gyártmányát na ELSŐ MAGYAR JClllM ifili lun-tjít TATA-TÓVAROÜ A aubadalmaaott építőlemez, apara/él, UH-Urai, yaWetépi k ffM éaBlelekaél vagy taak étalakitáaáaál kiválóan alkalmat. 74* éa fmnmmlm, teljeaen mérm* —inn»u lak, boltotaiok, kerités/alaí válattfaiak, Ua% éa mtUMkl tthMrn tlktlmae, poméo fértg éa ta-Utrom mentes anyag. Új, gyen éa a UfoietM építkezési rendszer, Magyarázó fltaalak éa agyas aajragnk árai dijtalsnul küldetnek. 10>—4 lirekWt Hyata, épétéaa __________felvétetnek i^^í^i^tSK^lfISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Hág yXaaiiaáa. QYÁB: KANIZSA államát. ^^^ Bé«t ^^ ÍJ 80d"^\' ^^ t Bttr^g. ^^^^^^^^^ Zalí-EgJy v. 5 16 d. u. \| v. v. • 8 04 regg. i a—amesaa—w^mmmrnrnm \'fc. v. 206d. U. 8z. v. 1 86d. ó. gjSS" - ------1 - — L. v 6 47 regg. La. J 8 62\|regg. M w Igy. v. 603 d. u. Igy. v-;ll 66 d. a Gyékény m. v. 7 »ette \|ta. v.jll léjregg. IKM NY1LTTÉE) M Kérdezz Ok mag a háziorvost! MSQ\|\| ■T ■Ulraataail kláUltás HMiltgr ■lUoaalaml éawas. -mm STAflEL és LENNEK Budapest, Trieur ia lantMlyvkantó (yAr. Katona Józief-uteza 8. azám, Karglthld éa nyngotl pályaudvar közt ájuljak aa állataak gyirtott t««J«Mi silaline Trisarlfc : a koakotj ia Mkktajmak a tana, árpa vagy rasa ktatUI ktvUasatáaára. TrienrBk i k aakaak ngy Irpáaak ft kiu MatU la a \|t»- Mtrt aacvak klvila^taln. liaayatlaatltA ts aaaláljaaé írlrarlk as trfa Uiáleeláaám la haaa xaifiiiiin asaályssé Tiliailfc. laak a áalewsell fllaar és aaalélraaéaépaa alaáaa (akoaafi^ Unitláaára la Maki awtiii arnálfrnmm. — Etváltataak flítljar la lUUiir, UWrt lijw wkétsar IriMitk —kHj kAll.tat\'\' a Msar twithUn aathtt mm ■akaáalaaaatt trifirtkkt átakkMaAk. Bálám Tilieiksaiwsk ne kart»kl»l , , Lyakasikaii (agy fcaatlata lamssask Maats MrtaU aat/»ázkaa ipart np (aakkatfl atkftra ÁrJtTiksk va\|Y aktstlaynk tagyaa le tlrmaelys kIMataat Tüdőbetegségek SAVANYÚVÍZ GYÓGYITAL minden hurutét bantalmaknál Itgjtbbta ajánlva. ♦)Aj s roruban UaUHaklrt mb vállat falain—ágat a sasrk (chronikua katarrhuaok éa tQdöaorvadáa) gyógyíthatók a kitüuö határa éa teljasvn artatmatlaa GLANDÜLEN" használata által Wlaaéalee a Makk w káratlm naná isi»baiafatakal Báakatalt* atka rt IrigitA la all»ikila<la«akk tUl5batapl(akail; blsoajrlUataak gyágfntt k* a Kik la Uraawaa ormok állal, y "\'-ilr\'r- a agbiakaoakk tamarl ssA mitak illalalul a UnaWrt a kanta* (jlgrlUa a UdabaUgtój.kat — A airnsil Olandaln hiányával msgbritf wlk, dlaaáalaa csUnwtl khtxnUaka kktaaa a\|kanaAaaalas \|jl\|jiHa Blaaial— mm aaakorslf utón alláUlkaM tragyl aaar, aat/okaok MMavtra taak kivtat kallanatlaa BriMtkaMaal vannak, Hjaas imlaHlia. k---mi htssnátalaAl la. ÍTIaskialie aUUlltlaÜk Dv. BaSkau akááa áMal Mmnm (l/S) iwl gyárába* Mlasil\|ii lllskkaak tldOmtrltjalMI TabkUAktan, kaUaao* la alak Wiavkta, Kínén kjm ub)au> kartsh—a tSt ei.ot.lw aak a«k kit Oflt WHrttítt mtrlnrinyngot la 0.SQ tafavai hdtaakrot Ttlaaialaa tlrváaylkg vldva la ■atnáilaaaii van, ntáaaatAiál lufestlák Táttoaalkn alakkaa atiáaa gyágyanyaut laitabaaaá ""liihs Knrht\'^ sslaén gyácmartárba: t tvag tél 76 kr. (1Q0 dk.) k t frt tŐ kr (M 4b.) - Ou, kai aa k^iaká, íordküjjsa a Mraktártaa r Diana gyógyszertár, ( BUDAPEST, Kiraly.\|(lnt 5-lk aaáat, houaa klvánkn liijililaa lasiWHIi It kiillitt ............... katagakaak Mrawtvt kllto\'it taa-ta Nagy-Kanitsa vasárnap Zala 69. ssAni. (?. lap) IftM. innia bd >4-4 n. 4744\'At. 886—8 v Hirdetmény. A nksnissai kir. lörvénytték mint tkvi ható* részéről közhírré tétetik, hogy Alsó Orosstony kőaség telekkönyve a volt úrbéresek részére közösen kiadott legelő és erdő Utyőtég egyénenkinti felosztása folytán az 1888. évi 8679)1. M. tiabáiy rendelet értelmében részben álalakiitalik, a ezzel agyideiflleg mindazon ingatlanokra nézve, amelyekre az 1886. XXIX; az 1889 XXXVIII.és as 1881. XVI. L sikkek a tényiaps birtokon tulajdonjogának bsfsgyzéeét rendelik, aa 189t. XXIX. L eikkban szabályozott eljáráz a lelek jegy zökönyri bejegyzések helyesbítésének kapcsolatosan fogana-toátlitik. E célból az átalakítási előmunkálat kitelesitése ée \| helyszíni eljárás a nevezett községben 1M8. 4vt napteaker ké IlMa iog kezdődni. Ennéllogra felhívattak: 1) az öessm érdekeltek, hogy a hitetesitéal tárgyaláson ssemélyeeen vagy megbstslmssott által jatenjenek meg éa az aj telekkönyvi terveset ellen nstatám észrevéteteikit annál biaoayoaabban adják etó, mert a régi tkv végleges átalakítása után aj lám átveaetésböl eredbftö kifogásokat jóhissemQ haniH;ir személyek irányában többé nem árvá> ayasithetik —-1) aiiiHtr. kik a td^jyfrykbaa alófordstó bejegyzésekre nézve oksdalok stötsrieastéet kíván-nak tenni, hogy s tkvi hatóság kikflkhitje eKStt a kiittzött határnapon kezdődd eljárás folyama alatt jelentenek meg ée az elét erjesztéseket igatoló okiratokat mutassák (el; 8) mindssok, s kik valamely ingatlanhoz tulajdonjogot tartanak, de tkvi bekebieséere alkalmas okirataik nincsenek, boey az 1886. XXIX t. c. 16-18. és ss 1889. XXXVIII. tc. 6.6.7. és9.§-ei értelmében szükséges adatokat megnevezni iparkodjanak t szókkal igényeiket a kiküldött előtt isssol-ják, avagy odahsssanak, hogy átrabásó tkönyvi tulajdonos as átrnbáaáa létrejöttéit kiküldött tlőtt taóvtl ismerje el ée a tulajdonjog bskeblesésáie engedélyét ayilvánitaa, mert különben jogaikat eaea as utoa asm érvényesíthetik ét a bélyeg éa illeték elengedétí kedvezménytől is eleenek; 4) éa ttok, kiknek javára tényleg már meg-ssünt követei4are vonatkozó zálogjog, vagy mag-•sünt egyébb jog van nyilvánkflnyviieg bejegyezve, ugysaitén az ily bejegyzésekkel terhelt ingatlanok tnlajdonnaai, hogy a bejegyzett jognak töriését kérelmezzék, illetve, hogy tSrléei engedély ayilvá-nitást végett a kiküldött előtt jetssjsaik meg, " mert allén esetben a bélyegmentaaaég kedvezményétől e\'esnek. A te. tömték mint tkvi hatóság. N.-Kaniztán, 1898. julins 14 - GÓZONY, kir. tsaéki tlbiró. Gjor ss. kir. város fisiso ksrüsk. iskolája. A Győr tatb. kir. várót által featariott felső kereskedelmi Iskola igaigatótáge aa 1898\|99. iákon ÓVTS jsleatkesö tanulókat f. évi július ét tzsptsmbsr három el tó napján vaaxt M, ds tiöj-gysáatkat idóközbsn is eltugad. A latdijmaiiaa-égra igényt larmátA taaulók kárv4ayeiket aag. 20-ig tartótnak bsedai. á győri fel«ó kersakedelmi iskola, aeljr végiéit tóvasdékejask aa egyévi önkéntesség kedvezményét btztoettjs, tetjee es oqytaroatu t volt • t mMtztsrí rendelet által agyftiMOen „tetsó ktrttk. takolák"-nak elnevezett, Jie-rstksdetml akadéml4k"-kal 4s asonosa külföldi k.raak akadémiákkal ia. A tasslókaak lisztemé gaa oatládoktál, mér-séktlt dijssás mallatt való albstya tátikat aatwsss kstér jár s sallóknsk, 4s bévehk lalrtlsgoaiiait la késaáággsl ad Gyér, 1898. juaina 10-és. Iatovaysskjr Béla igesfstá. Etlfíltli , mr A világhírű Steyeri TflTrrrrnfnim W^WWTöuvQ/ képviselete éa raktára ííémíi Nsgy-Ksnizsa, Csáktornys és Zala-lfftrittf ttrületére: Unger üllmann Eleknél ff.-Kanizsán. AJkalJa dnssn fslaaeratl raktárát ksrékpérenlk-keltben Az amerikai pnewmstik védő* anyag „(MENBLKaft** raktára Nélkülözhetetlen minden kerékpárnál, miuttn azegek által támadt lyukak-tt azonnal bertgmtjt. bttylr-tytgji&t ujjh fc fartn. Árverési hirdetmény. Meszes-Györök község (Zalnm.) tulajdonát képező korcsma épület és hozzátartozói a község birónál mindennap a dél-előtti órákban megtekinthető feltételek mellett 1899; január 1-étől 3 évre, 1898. julius 31-én d. u. 3 órakor a község biróházánál bérbe adatik. (4z eddigi óvi bér 140 írt volt]. . jJfcszes-Györök, 1898. juliua 10-én —r—^ Aa «d4ljárásá)g. iatanéávMklálli-tásM uuujk-éwkwaaitW a a ■UU.alaal nagy Iwilkilttmai WEISER J. C. lliiéiaUia Sm aa iiasi k aOtaakat hqt gazdasági gépgyár és vasöntödéje Nagy-Kanizsán. faásnásáre kaa a a é piliklitatgaik, kegy Hagjararaaágl««jokk strveMgépt a JJqI Q"DFŰI A1 áraz. naty «r taiáaaágl KgyaatM által aS7. sktttar ákaa Bakáwa raaéazaM aaazatkáat wálgágvarsieyae a aaatst áWal. u álltai Hst)wnil áa ai ISÍ7 mpl. kákaa Láváa ■•ftartatt wUglgtiriittii t leselel átgal: „aagy Izaara" arasytriaail ttst«tt.t.tt kt. Ajánlja kiváltható kapsotuklyókkal ellátott ZALA-DRILL ft IUKI1 sorvetógépeit r.lálamlktUU».k ta útim— te káávaat Mákkik, u ■0ltiM tkákkis ilkilaaakaM tmm klwnMa^k, áMHtak\|BlvN«akáaák, ■ItatyáHa, ákiikk a <Tk gaalaeégt ftp.k Felhívom g t. i ga/dakőróaség ilepjiUiMbi JPlaaat Jr" raaadaxar egykerekű kézi répthipálÉ ét töltöget eszkBzökra, melytytia íégsksgÉtánsil áatflkáaaál áriám aagtakaritáa árksááei. Misi tó ^TKUít Nyomatott Fimhel Fülöp ltp(alajdono«iál Nagy-Kamuén 1898. 1848 juiitu hó 14 éti. BT Lampionok \|@ÉÉ\|t mindenféle 1——-;-\'--;------: .---------- . 2.\' \' " ." ■.\'\' "•\' kerti díszítések meghívók mulatságokra legjutányosabban kaphatók FiscMFülöp könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Huszonötödik évfolyam. 60. szám. UtvurfeMtttMC 1 VlrsiliJt tpllst Pi>b«l rilttp Mtff h erank eUkaékea A ato»ffct«Stiv«l értekóaMl l«k«t llkjlói- kist 1 l. 4—1 én kOii J* m»a..#* n» s Ut> JtálttMi r«Mu •«»•»> b<i««« St«i\|<HI l\|<HIIMIitt ▼«r<NiNi9S\|»siti i fS»itktu Pitéd tirnvv- ZALA Politikai lap. - Magjelenik NAGY-KANIZSAN httenkinl Mlszor; vasárnap éj cbütörlőkön. —\| tuommm tui — ttm évi II korák* ii m — u. rtltff * kxiM í( frt — u. MkK/tdévr* I kuroHi ll Irt »r. H/llttár paUtaara 10 krajoir. BiStaatáaak, «»Umlntliráataaakia IIHUMM IImíiI f<<\| ti* im» llIWtl > .-»a.a<M». M mMIm lavatat \'ni laáan imé Ml la§»aee» ai iaütw a^ia Nagy-Kunízma. 1mi8, felelős uirkeuttt: 82ALAY SÁNDOR. Csütörtök, julius 28. Az osztrák ákcíó. A helyim komoly voltál keidik már Aifiizt-riában in jobban hinni, mint eddig én keidik belátni, hogy ft ki< gyeién válságának államválság lehelne u következménye. A köz-gnidanági különválást, melyet Ausztriában évek óta mindvn páti hangoitatotl éa kívánt, fenyegető veszedelemnek tkrlják, melyet minden áron el kell kerülni, ha ait nem akaiják, hogy Auutria Magyarország nagy* halaim! álláaa jóvá nem tehető ráikódáat szenvedjen. ——»— Nem a nyelvkérdés és nem a béke-séges megegyezés az, ami körit) ama tftr-gyaláaok forogtak, melyeket gróf Thun oaiirák miniszterelnök a német pártok elnökeivel, később as alkotmányhü nagybirtokosok képviselőivel, majd a kierikáli-aokkal folytatóit. Ei a kérdés háttérbe lépett és alárendelt fontosságúvá lett, Ai osztrák Akció előterében a kiegyezés sana phrase áll, —» nyelvtörvénynycl vagy a nélkül- Tekintettel a magatartásra, amelyet e kérdésben Magyarország követ, ai osztrák ijesztgetések és harci riadók egész ellenkező hatást értek ol mintsem elérni akartak. Magynrorsság nem * ijedt meg ai osztrák nék Magyarország, ha becsületes, igaxaá> ipnregyeiflletek és a német-nemzetiek ki- gos és megfelelő kiegyezést nem lehetne fukadásaitól, és az oly nagy garral csapott i létrehozni. Magyarország nem csapott Iár-lármát cáak olyan űree hadi lármának tar- mát és a komoly intelem — ugy látszik — totla, u melytől az utolsó órában maguk a nem tévesztette el hatáaát Ausztriában, ba a lármázók ijedtek meg legjobban; lógna-: látszat nem csal, elálltak attól, hogy üna gyobb idelmükre azt kelle látniok, hogy harci lármával caikarjanak ki Magyqfország-Magyarország iíz ö kiabálásukra az Ónállóitól anyagi előnyöket, vámtorület előké«Hé»ével felel és moat { Erra enged következtetni aa OMtrák tisztességes visszavonulást iparkodnak ke- jkereskedelemügyi miniszter, Baernreither baresni és a lármázóknak arany-liidat épite-lMéde, melyet az imént tartott az osztrák nek. Hiszen nem is gondolták odaát ko- iparügyi tanács ülésén s a melynek tenorja molyan a dolgot, pedig könnyen megeShö-1 odalyukad ki, hogy az oaztrák ipart keü tett volna velttit, hogy nngyon is komolyan j ugyan védeni, erősíteni és támogatni, da kell venniök. , nem belföldi vámok által, hanem beiaó Magyarország az autonom vámtarifa ^ kormányintézkedések által. Ilyen intéz kedé-tárgyában tartott értekeilat megnyitása al- , seket és rendszabályokat kielégítő mérték-kaiméval kereskedelemügyi miniuterének ben fog alkotni a kormány, de a közjai- ajkain át tudtára adatta az osztrákoknak, hogy e köiös vámterületet igenis fenn kívánja tartani, de nem minden áron. A •szerződésben, melyet, kítlnl szándékoznak a melynek létrejöttét a magyar kormány iparkodik előmozdítani, jobban meg kell védeni .a magyar közgazdaság érdekeit, mint ahogy eddig voltak és a külön vámterület felállításához és egy kereskedelmi aierzödés kötéséhes csak akkor folyamod- dasági szerződésnek létre kell jönnie éa aa osztrák minisztérium rendelkezéseinek e keretben kell mozogniok. Ha egybevetjük a két kereskedelemügyi miniszter kijelentéseit, azt í következtetést lehet belőlük levonni, hogy végre mégta csak létrejöhet egy igazságos közgazdasági szerződés békeséges megkötése a monarchia két állama kóat. TÁRCA. A bolondos pap. — Mlavlcl J-m bessélye. — rMéltatta: SarMy Hm* . I. As első vasérnspon TrsndsAr atya Szegény basán beszédei t rtolt hívei elölt, kik nagy nám-mai gyűllek Oaaaa Iáiul as uj pnpo. Nincs nagyobb eléglélela as olysn embernek, ki mások javat sksrjs. minths látja, bogy meghall-gaijak as szaval gyökeret vernek. TrandaAr alya buldog volt a napon. Meg aohaaem hallgattak annyi figyelemmel. Ugy tetaaett, hogy esek as emberek teljesen megerteltak s-okai a gyorsan tolyé assvakat és s talaj termékenynek Ígérkezett. As alvessstt I uről szóló részt olvaaták föl sa evangéliumból, Trandafir alva slmondta, bogy laien vegnélkflli jóságában boldogságra teremletts ss embert. A mindenható ast akarja, hogy a világra jött ember érezze az élei tissis gyönyöreit, mert ossk Igy ss reihsll a világot és nyer ösztönt a jóra A ki akár saját, skár mások hibájából caak keserűséget ia bajt lamér a földön, nem sse-ra\'l as élei el és ssért büuös módon megveti est ss isteni sdományl Mit teasnek asonban a lusta emberek, kik közli- kul sem nyújtják ss isteni sdományok után ? Bűnt köveinek el. Al eini er munkára van teremtve, a ki nem dolgoslk, nagy bűnös. • Emtán baszolI ss 4hes6-e"<ber nyomora életéről, tsiiáoaokal adott híveinek, mit kellene nekik csinálni lavansaisl, nyáron^ őasszel és télen. As emberek hallgatták; areukoií visasalükrősödőtt s pap l-es\'édsnek hatása és otthon is caak erről banaélgelttk. Hokaii laláu alig várták a holnapi, hogy magkexdlieaaák a munkát. — Ilyen pap meg nsm volt Sscgényhásán I — ssóll Msrku, elvé vs szomssedjálól. — Psp, - olysn psp akár valsmi lisslslllsluét — Islslt Mitru, miolba ér-sné, bogy as ö laliya nem éppen tisztelt. £a jött a löbbi vasárnap Trsndsllr alya nsonbsn nem prédikált többé oly busgón. Hiszsn s második vssárnapon nem volt Kinek beaséh\'i. Esős idő voll és ss emberek otthon msrsdlsk. A kővetkező vasárnapon verőlenyes nap vo l, de a hívek mégis slmarsdlak. Egy egy vénswsony, törődött öreg ember, ennyiből alll a ballgaiósag. Gyakran ossk 0 a pap éa a harangozó látogatlak a templomba, igy nem megy a dolog. Ha közönséges ember Isti volna, hál Itt magállapodik. Oe Trsndsflr atya olyan, mini a kecáke a kápoasláa kertben Hs kikergetik as ajlón, a sövényen búvik be; hs a sövényen, nsm talál lyukat, átugrik és csak a kár nagyobb, meri össse-Inpoass s veteményes ágyakat. — Várjatok osak, — szólt — ha li nsm jöttök hossám, eimegyek ép hossálok I Nyakába ftte,p (alul. Szája nsm szüneteli egész nap. Ahol emberekkel találkozott, elkssdstl nekik tanácsokat sdnl. A mesöa találkozol a pappal j a hegyen a pap talalkosik veled; ba a patak felé járaa, a papot la arra látod; as srdön is elédbé kerül. A pap mindenütt olt vau éa a hol reád talál, megöl lanacaaival. Valami egy évig tanácsolt híveinek Trandafir atya. As emberek ssivnen hallgatlak; tetszett nekik nlbessélga\'ai vele, de asérl maradt minden a régiben. A pap hoasankodni k-xdelt éa meg\' ssünl tanácsolni A laiuban nem volt ember, kire rá nem pazarolta volna öasssa tudományát t nem volt n ll mondania. — Ej, Igy nem jó van, A Isnáos nea elég, eröaabben kell hossáfogni! gcxMta magában. A suny fegyveréhez nyúlt A hol emberrs talált Trandaflr alya, elkeadie nevetségessé tenni minden módon. Elmegy egy bás elölt, mely nem éppen tegnap óta van befedve. „Te I ügyes ember vagy le mégis I — szólt a gazdához, — a házad Induló ia lein van ablakokkal, Nagyoo szereled a vl ágosságot éa as áldott napsugár! I" Fiaskót asoknyáju asszonyra talál. >Néaé oiak, da hál mióta viseltek ti poeaió szoknyát Mosdatlan gyermeke! Iái. >Hallod-a menyeink e, sok lekvárt lősUlsk, hogy a gyerekek ugy bemá-r\'olják magukat l« Lát egy emberi, ki aa árnyékban hever; megssólilja: >Jó munkálkodást N Ha as ember lölkel, kári, ne hagyja télbe munkáját, hiszen gyermeket vInnak. Bicykl Bambus, és eredeti angol \| aiyailnláa \|é ksrbss levé haaanilt Eerálspárok kaphatók: Friedman K. ós GUnsbsrgtr kalarf) arakaa Nagy Kanlaaáa. Nemet atoaa. Nagy-Kamzsa o.tlinr\'ök L898, Julin hő Mán Ai alakoskodás. A társadalmi morálnak (alán »ohttsem Tolt annyi prédikálom, mint napjainkban. Körülbelül ott vagyunk, hogy most már mindenki prédikátorén igy nincs publikum ,. Tárg> at lalá\'ni óem nehéz, mert a tár-aada\'ml élet a mai flnomilolt megnyllalko-tájaiban la lép\'en, nyomon lár elénk olyan mozzanatokat, amikből azt latjuk, hogy aa ügynevezett társadalmi morál most sem nyugnnk valami ettéazhégea alapokon. Igaz, hngy aiok a szembeötlő kinövések, atok a r"glön aiamet ssuró élességek, a mik régebben oly gyakran foglslkoztatták a flnomultahb IzlésÜ egyén-kel, ma már nem fordulnak elöl; de annál! több a alma faluin alail reitjJaiPbaJ, melyek inegbisha-tatlanná teszik az előliünk fekvő látszatot, Ma már az emberek nem rontanak egymásra kíméletlen gorombasággal, nyereséggel, mint annak elOlte lelték; nem intézik el a sw-mélyes ügyeket sféle vastag-Öszinie-légü kijelentésekkel. Mindez azonban nem \| lenti a társadalmi érintkezésnek lényegében ie(jes mrgtökélyecülését. Az rgykori érdesség, nyers őszinteség, a modorban nyilvánuló darabosság talán kellemetlenül érintette a finomabb, gyöngédebb érzésű aaamlólot, de mig ia nyugtathatta, mert bizonyos lehetett arra nézve, hogy az alatt semmi, de semmi nem Isppang. A mostani simaság megbízhatatlan, gyanút keltő; bizonytalanságban hagy. Hogy gyakorlati példáit ia alkalmazzunk/ vegyünk egy képet a múltból és egyet a jelenből. Régebben, ha a társaságban két egyén kösöu bizonyon nézetkülönbségek vagy differenciák merültek fel, nem agyszer igen é\'íí szóváltás fejlődött ki; a ttemvAs íill-tanuk már-már attól tartottak, hooy tettlegességre kerül a sor. Nyelvvel, szóval hatalmasai) elverték egymáson a port. Elmondta mindegyik a lelkén fekvőt A vége sz lett, hogy hék-ság^en váltak eL egymástól. Mindegyik kifizette a másikat öreg vagy apró pénzzel, ahogy tőle lelett, a egyik netn gondolt arra, de a tanukat sem nyuglulanilotta áz a gondolat, hogy majd máskor is történhetik lerovás. A dolgok teljen őszinteséggel, minden adósság httrs-hagyá»a nélkül lettek kiegyenlítve. Ez egy kép a régebbi társadalmi éleiből. Most, ha valamely társaságban két egyén között .ellentétek jönnek létre, nem igen erednek szóváltásba, a - nyelv segítségével nem vtfik el egymáson a port, hanem bizonyos sima moaolygásssl napirendre (érnek n kínos kimenetelűnek Ígérkezett Ugy fölöli, mivel figyelmetlenség volna azzal a társaságot untatni. A felek a konvencionális formák legszigorúbb szabályai sserint válnak el egymástól, de szórt magában mindegyik a megtorlásra gondol; a jelen-> v Itak pedig azon tűnődnek, hogy mi fog ezek után következni? Ez egy kép a mai társadalmi életből. Régebben : a nyers, érdes, de megbízható, őszinte, nyílt elintézés. Ms: a simaság mosolygó á\'arcával járó fondorlat megbízhatatlan békéje, " Tehát u sima felssin, a tetszetős látszat alatt olt lappitng a társadalmi élet örlö helogségo Ugy látszik, mintha társadalmi életünknek mai békés viásonyaiban a morális erő és egészség <luzadozna ; semmi Bzimptomája nem mutatkozik külsőleg s rejtőző bajnak, de azért n mélyebben kutató és figyelő tudja, hogy a társadalmi érintkezés jelenlegi simasága alatt egy nagytm eröa buj lappang. As alakoskodás A nagy társadalomban forgódó ember már sainte a művészetig vitte az alakoskodást. Páncélok alatt tartani a gondolatokat és értelmeket; • mondani és mutatni azt, ami minden izében hazugság, mert ellenmondásban van.i4eiö világunkkales a mai lárnmlnlmi érinlkez^w művészflta Közönséges nyelven ezt alakoskodásnak, képmutatásnak hívjuk, de a finomult társadalmi erkölcs konvencionális simaságnak ke re "telte el. Elazomoríló&n nagy dimenziókban hódított ez az alakoskodás. Ha egy befolyásosabb vagy egy magasabb állású egyénnek valami kellemetlensége van, és az illető esetleg személyi tulajdon ságai miatt agy általán nem 111 közszeretet ben: skkor belsejében majdnem minden ember örül az öt ért kellemetlenségnek; de ha társaságban vannak, mindenki mellére fektetett kezekkel, szomorú arccal és reszkető hsnggal fejezi ki mély megilletődését, mert mindegyik abban a hitben van, hogy a társaságban lesz olyan is, aki ezt a mély meg illet rídést el fogja juttatni oda, a hova adreszszálva van. Ha a társadalmi élet egyik hatalmasa valami módon megsérti a másik hatalmasai, ennek a megsértettnek rögtön toborzódik tábora, a mely mindenre késs, hogy a a másik, — a ki a méltatlanságot elkövette, — erkölcsileg lehetetlenné tétessék. Üvöltenek fejére rettenetes társadalmi anathémát. De a harag és felháborodás első hullámainak elsimulása után valahogyan eszébe ne jusson snnak a k iát Mosott társadalmi előkelőségnek azt a tréfát elkövetni,hogy az ellene Üvöltőiteket valami barátságos pusztai kirándulásra, sokat igérő trakta-mentumra meghívja, mert bizonyos lehet benne, hogy azok a lehető legkomolyabban megjelennek valamennyien és a lehető legnagyobb komolyaággal fognak tósztozni az őszinte, megingathatatlan barátsagra. Tessék azután ilyen viszonyok között tisztába jönni az emberekkelt Tessék,megállapítani valakinek, hogy kinek-kinek modorában, szavaiban mi az igazság és mi a hazugság? De azért nem kell, kérjük, megijedni, ho;y ez a folytonos alakoskodás valami rettenetes vihart szül msjd, mely megzavarja az egész világrendet I Oh nem! Az emberek nagyon azépen fenn tudják tartani a harmóniát hazugságok mellett is. Mikor a társadalmi erkölcs nyíltságot, őszinteséget kívánt: akkor az őszinteség adta meg a barmoniát és ezt nem zavarták meg a kivételesen előforduló hazugságok Most a hazugságban, as alakoskodásban van a harmónia ezt nem zavarja meg a kivételesen előforduló őszinteség. A föld szórt szép renddel tovább forog. Igy kasdte ás folytatta, ydáig juiott, bogy aa emberek kezdték elkerülni a pappal való találkozást. És a gúnyolódó papot elnevezték: bolondos papnak. Bolondos p«p is maradt. Egy nem telned a híveknek Mindegyik szívesen kinevelte társait, da egyik sem látta Örömest, bogy öl nevetik, llyan as embert termeszei. Nem telt bele egy év éa a taluban minden em-• • ber a kigúnyoltak közt aserepelt; nem volt már kit gúnyolni, mart egy idölöl lógva még a kigu nyoliak ia nevettek. Mos\' már caak az volt hátra, hogy a falu gúnyolja a papol. Kél év alatt Trandafir atya nem tudót semmire menni Hát ne busilsa a dolog ? De bizony meg ia haragudott. Elkezdte ócsárolni as embereket. A mint annak idején tanácsolt, majd gunyo lódott, mosl az ocaárláshoz folyamodott. De nem aokra meni. Kezdetben az emberek vállat vonlak. Kéeöbb vissza is mormoltak valamit. Végre pedig alkeziék Ok is szidni a papot. Ettől kezdve a do\'og bonyolódott lelt Az amberek llltskozni kezdtek a azidalmazáa ellen éa kikeltek, hogy elmennek a pü-pökhöz és majd kikergetik a faluból a bolondos papot. J No hiszen ez kellelt caak. Eltalálták. Hogy elkergetik ? Csak moyt ke<dte igazán óeaárolni őket. Igy történt, hogy a la\'u bölcsei kocsira Q lek. ílmentek az espereshez és onnan a püspökhöz. a A püspök áldott jó ember vdll. Megp-ánla a szegény papm és igazat adott neki, híveivel asamlten. Szegényházán maradt Trandafir atya továbbra ia. A szerencsétlenség rendeaen nem jár egyedül. Egyik baj azQli a másikat Trandafir atyának már három gyermeke volt. Mikor hazaérkeztek a püspöktől, a leleségél ágyba találta. A negyedik öröm volt meg. Beieg (eleség, bárom kis gyermek, a negyedik szopóa, roakadozó lakház, a (alakon be«zállin-gózik a hópehely, a kemence ffiatöl, a lakház la-dele repülni kéaxOl: a hombár Qrea, ás ersaény még Qreaabb, a lélek nagyon szomorú. Trandafir atya nem volt az az ember, ki ilyen helyzetben meg tudta találni a kivezető utat. Mis iknak tudott volna lanáosot adni, de önmagát nem ludta vígasztalul. Sokáig Ifinödöli magában a halvány mécs világánált körülötte mindnyájan aludink. A beteg ia aludt Es semmi sem kelt szomorúbb han.ulatol, mint a viraaaláa az alvók k\'at. Esek az alvók az ö szereteltjei voliak, kiknek boldogságáról ő lelelőa, kiknek szeretete kölcsön >i az ö életének ériékét. Gondolat gondolatot kerget agyában. Lelke á mollban és a jövöben révedez és a jövöt jelen heyzetébeft nagyon azomoru színekkel (eatL Gyermekei I neje I mi lesz belőlük ? Azon veszi észre magát, hogy könnyei vésig peregnek arcán, alig tudja elfojtani zokogását Nem talál maniö gondolatot, nem lát menekfllést: nincs semmi a világon, 4 miben reménykedhetnék. Másnap vasárnap volt, elment as omladozó templomba. Mint az emberek leiideseii, Trandafir atya eonasem adolt magának számot arról, a mit telt. Pap aolt és stivesen volt as. Szaratelt éne-I kelni, azaretie olvasni az evangéliumot, \'oktatni a hivöket, vigasztalni éa lelki Segélyt nyújtani aa eltévedtek nek. Tovább nem gondolta Ha megkér* dezie vptna magát valaha, hogy érti-e magasztos éa nemes hivatását, talán nevetett volna mindenen, a mit as ember (csak a nehéz pillanatban fog fel. Trandafir a\|ya belépett a templomba. Hány-aaor lette már esti De mindig agy jött, mint a kovács műhelyébe. Hanem most valami ismeret\' len tálaiéba lógta el, pár* lépést teli előre, megállóit. /fezeibe rajté arcát éa aokogni kezdett. Miért sirl? Ki elölt sírt? Ajkát osak pár saó hagyta el. .Hatalmas isten 1 aagits,meg!...\'« fis vájjon bille-e, hogy e fohász kétségbeesésében annyi hévvel kiejtve megmenti ? ö nem hitt semmit, nem gondolt semmit; mintha nem ia élne a földön. n. A szentírás tanltja, hogy a mint a löldmívelő munkájának gyümölcseiből él, agy a lelki atya ki as oltárnak szolgál, esen asolgálala után kell hogy éljen. Es Trandafir atya ebben ia hfi volt a szentíráshoz: ö mindig híveinek lelki üdvösségéért dolgozott, a t ramélve, hogy esek viszont* szolgálni fajében gondoskodni tagnak aa tt napi kenyeréről, Da hát a világ nem mtudenbeo ugy van berendezve, a mint azt aa iráa parancsolja; a pap meg volt, hanem a hívek, minőket a szent-írás kíván, hiányozlak. Szolgálata után kevés jövedelme voh Trandafir atyának, nagyon elégtelen a megélhetésre. Négy kié daralrszántóiöld, pár véka gabona éa a stólák összevéve ia cse-j kélyaégel tellek ki. M rl a szántóföldön agy szók váa sammi sem termett, a pár véka gabonával a hivek adósok maradtak. Nigy-KanWía, O\'QtOriök A különbség csupán u, hogy mikor j}g őszinték Bí«r#peitek, a hazugoknak bujkálni kellult; moat padig, hogy ai alakoskodőké a sitinpad, u ÖHiinték zárkóznak cl majdnem teljesen. Kélséglelen, hogy ebből az elzárkózáx-ból valami nagy előnye nincs fi társadalom-nak; ellenben a helyes egóswjt\'goB kifejlődés siempontjáből \'innál több tiátránynyul jár as elharaiiődsott éa uralkodóvá lelt alakoakodás. De est ju áramlatot most hiába akarnók megállítani éa a társadalmi életet más mederbe t-r-ltii. He kell várni tflrelmeeen ast ss időt, mkor s társadalom maga fog undorral elfordulni ás alakoskodástól. A Zaltrimoftn alaUtitt lioreUenőrzfi biiittüpt mmiW watóljai és fiunsndie. 1. fi. A meetereégea borok kimttóaéoek éa for ■alomba boaalatának tllalmasáaáról asóló 1808. XXI1L t. o. végrehajtása lárgyábau 1887. évi auu«iu» bé M-áa 58860. n a. kiadóit keree-kedelemágyl m. kir. mlnluieri rendelet alapién Zatevármegye területén Z.-Kg«rmg éa N -Kanlaaa r. t. varosokban s a sümegi, ula-uenl-gróthi, kaaathalyi, paoaai, nagykanluai, oaáklornysl, perlaki, letenyel, alaó leodval novai éa z.-agaruegi járáeokbaa 1 - 1, S Unolcai járatban pedig 8 bor-ellenőrző blaottaág alakitlallk. A tapolcai járás 8 borellenőrző bizotteafának működést területe s kőreikező: a) Tapolca vidéke, mely magában foglalja Tapolca nagyköaaégot a a disae\'i, gulao«l, tomaji. nomes-vitai, t.-dörögd!, lórdemid, éa m.apá il községeket; b) Knvágó-Ora vidéke, mely a kkállai, kékkuli, ÓS aaant anlaltai községekbö áll; c) B. Füred vidéke, mhly B -Fflred nagyközségre e á csopaki, f,«öni, nemee-pécselyi, és örvényesi köeséiekr terjed ki. II I MMil blanttaág egy élnöltSöi; 8 Uflifil áll. A bizottság elnökét éa lakainak telét a tőimén nevezi ki, a tagok msaik falét pedig a törvésyhi-tósázi köagyülte vtiaastia. . m biio taá vbt Bitndtifok kineveeveshelők éa msg választhat ók, akik annak működési területén laknak. khaa 1898. 96. l-elkkbe vagy az annak végrehajt!! tárgyában kibocsátott miniszteri ren-deletbe ütköző kihágásért böntetve rolt, bizottsági tág nem lehel. Zala 60 siám (8 \'lap) Minden bisodság maga vái«mtja éa a szükség\' hu képeit esetről-esel re m gu helyettesíti jegyzőjét tagjai aoráhó); de jogában áll a bizottságnak a székhelyén vagy Ölést hal vén (VII) székeld községi vagy körjegyaöl la a jegyzői leendők kői tnogbiznl a ki ezén megbízásnak pontosan meg telelni kőteiea ; a r. t \'városok és nagyköaségek azonban magok Jelölhetik ki tagjaik sorából aat, a kl a jegyzői teendőkkel megblzhaló. Aa Irodái leendőkkel aa a község hizna\'ó meg, a mely a bizottság ssékhelyét képezi, vsgy amelyben a bizottság ülésez. Ezen kösségek ama teen dókét pontoean ellátni tartótnak. III. \|. A bisottaágl elnök éa a biaoHaági lagok kinevezette, illetőleg megvalsnláss bárom három évre terjed; ugyanssok aa egyének aaonban ujrs kinevuhelök, illetőleg UMgválaaathalók. Ha valamelyik bisoiisági la esan álláséról lemond, továbbá ha maghal, vagy mái ok miatt a bizottsági tagokra bisott leendők ellálásére képtelenné válik i a bisottsái elnöke lartosik esen körUlinényt a törvényhatóság első lisst/isalőjenek (alispán) aaonnal bejelenteni. IV. §, A blsottsági elnök és a bisottsági tagok aaen állása tiaalelatbeli, tehát sem fizetéssel, aem dQasáHal (napidíj, utazási vugy ügyviteli költség megléritéiévil stb) mm jár. " A blgoUiágok éi tagjaik azonban egymáaközi é« a halólágokkal díjmentesen \| leveleshetnek, ha a levél borítéka, (esetleg távirat) a következő Jelzéraet van! ,borellenöraö biaotteégi Ügyben dijmentm" ellátva és azon a föladó megnevezve van. ?. §■ A borellenőrző biaotiaég megalakuló; Ülését um szsrveseti szabályzat és ügyrend megállapításától némítandó harminc napon be.ül tartozik megtartania azon elnökhelyettest választani köteles Ezenkívül a bizottság negyedévenként legalább egy ülést tartani köteles, amelyen as elnök vagy helyettese a lefolyt időben lett intézkedésekről a bortörvénybe ülkósö- kihágásuk gyanúja mi tt lett feljelenlésekről, ai esek ell n történt felebbezé-snkröl jelentést test ■ aa elnök, valamint as egyes bisottsági lagok általában előadják » bortörvény végrehajtási körül merzstl tapasztalataikat ea erre vonatkosó eaetlegaa Javsslatalkal VI. §. As V fi bsn említett negyedéves fllése-ken kívül a borelienőrső bisotts >g aonyls or fart ülést, ahányszor ennek eaüksége felmerül As ttleaek napját az elnök vagy ennek helyett se jelöli ki s aa ülést ó hivis egybe. Kát bizottsági tag kívánságára u elnök vagy helyettem köteles s bizottságot ülésre egybehívni Al Ölesekét sürgős esetek kivételével 8 nappal előbb keU őesaehivnl VII. fi A r. I. vároei biaoitságok illető város, a járások az illető járás, a vidékiek ped g 1898. jnlini bó 18-én. as illető vidék eaékhelyén (I. \|.t unják r» dsze-ríni Öleseiket, aaonban kiveteles eeetekben más hely«a ia Oleaeshetnsk. As Oléexket az elnök vagy helyettem, aeSb-nek akadalyozUáaa ••setén pedig a jelenlevők altul msguk kőaül erre leikért biaottaagi tagok V- Srlik. A bisott áf,l ülés haiározatképes, ba eiio aa elnök ön k vül legalább két tag jalao v n. .A halározalos saótőbbseggel huzatnak es jagyad-könyvbe luglslandok, S ava «iok egyenlősége esetén as a vélemény tekl tetik a l izoitaag határozaUnak, ame.ym ss elnök asavszoli. VIII \| Minden boreUeuőrző bizottság lartoaft a törvenyhslóasg első liaatviaelójenek évenkeot jsnoár hónapban Írásbeli jelentea Unni a bisott-aág előző evi mflködaaérői; e jeleméiben a bisott-asguk a bortórveny aikeree vegrebajiasa céljából szflkaégeanak isr.otl javaslataikat ia magto-hetik. Aa aliapin a }• lenlések beérkezése mán flssai bivja a bi/otUágokat -gyüitas ü<esre, mely ajeea* Ueeket kiosztja uj vasJaun as itletaáaa bélésig boa lerjasttl IX. A b»r llenőrső bizotiaégnak feladata áli«laba>i véva a bortorgalomnak az IsW XXIIL t.-cikk szempontjából való magágyéi** •, a minden köz légnek tekiiiiataben aa illet ekes hatóságok éa a jogaikban sartet sídakkőrők nyo > rsv zeteae • a kihágások kiderítésem irányuló eljár ásnak megkönnyítése. K célból\'a boréllenörsö bizottságnak, valamim a bizottság minden egyw tagjaink egyenként tg tel da a. hogy ssbn területen, a melyre o bisott* aág működésé kiierjed állandóan eber Hgyeiemmel kiséijé a b rtermelesí és bori rgalmt viszonyokat abból a szempontból, hogy vájjon ott nem kaek> lelnek-e. Illetőleg nem hosaiiisk-e lorgaloroba olyan italok, a melyek as 1893. XXljl. t.-cikkba illetőleg a törvén\\ - vegrebaitasa targyaban 1891, évi au.nztua hó \':8-án 68861 ss. a. kiadón kereskedelemügyi miniszteri rende etbe Oi köznek éa nem kövattatneá-e el maa oly cselekmenyek, a ma yek aa idezett törvényben éa rendeletben ma vannak. Mihelyt a biaottokg hármqly tagia e tekintet* ben slspos gyanúra okot aaohiá tslbaló kőrfl menyeket easiel, vsgy epen vslamely tiltott naslst meny elkövetsearőt ladomáat szerez: lartosik srm a bizottság elnökei, vagy enn k helyetleeet tgyei-meatatni, Ha aa elnök vagy belyettaae a bisnttaégl taggal agy valeméoybao van, illetőleg ss egy Mvrm^ taglót vett 8 yelmei eleahea hozzájárni, ast m illetekm ejaöfokn halöaagnak akar aeóvet, skár iraabsa azonual bejelentem köteles Ha ss eleik a biaottaáai aggal.aa ettől vett ügyeim atatemg A templom kösélében volt egy pnssta ház: csak neve után volt biaony as laképülel A has gaadéja ialállónak haasnáQa volna, da nem volt bele való jóeaág. A haz mellett kertuek való hely ia volt, de azért nem volt kert, mert hiszen Szegényházán nem voltak bekerített helyek. Tan dafir atya megvásárolta est a házat és telkét be ia költözött. Mióta az övé volt, nem aokat jevi-tott rajta, neki a mások házaira volt gondja. Bizony a pap aaatala sem volt kü öob a hl •vekéinél Szerencséje volt, bogy feleiégének volt csekély hnsománya, da hát ea ia nagyon megapadt éa a böjti napok nam voltak mesaae. — Nem megy I mólt Trandafir atya. Igy nem mehet I" — es elkesdelt olyan ember lenni, mini a többi, mindenekelőtt önmagára gondolt A mint beköszöntött a tavasz, magához hl valóit egy cigányt agyagot gyanított vele te beta paasUlla házát. Pr nap alatt mind a négy lal rendbe jött. Most már aaiveaebben ült a ház elölt mint a házban benn, mert kivülröl jobban aaemágyn vehette, milyen jól veaii ki magát igy betapaaztott épület. Valami rendkívüli dolog volt a Szegényhazán belapasztott épületet látni, különösen ha az smber elmondhatta: >Ez az enyém • De volt igy dolog, a ml aem egéeeen illett as aj állapothoz. Valahányszor a (alakról a Utóra nézet, eokal látott A Utó átkozottul meg volt rongálva. Nem maradhatott ilyen. A main lenn, ahol a sok piocaár vaa nemesek fflaek lenyéea-tek, hanem itt-ott a sás, sőt a nád ia megterem. Ügy Utazik! gondolta. Magához vett egy embert, sást te nádot gyűjtöttek. Szombaton a ház tájé-káo mindenütt sás, nád hevert csomóba kötve, a következő a ombaloa pedig keas uj tetővel büszkélkedett a pap háza. Derék munks volt te olcsó. Aa emberek elhuladlak a pap báaa mellett, eaóvállák fgjöket te tudiidogalták: eredeti ember ez a papi Ka még ■ledig volt valami bátra A pap na-syoo a mezőn érezte magát Olyan báz^mint a övé, nem volt több a fa nban; illett vouia, hogy valamiképpen el ls legyen vá aratva a tálalói Trandafir atya még nem igen mondhatta: •otthon nálam, mert. „nála" még annyi volt, mint a „faluban", Kerittere volt saOkaég a egy kia kapára, melyen bejárjanak, a kik a paphoz jőonek, bármilyen kerítés te bármily n kapu is legyen aa, legalább tudják, hogy mielőtt a pap házába juthatnak, előbb a pap udvarán kell álhalsdni. Ismét emben fogadott, elklldte karókat te veszöket vágni, a k írókat beverte a tőidbe, a vasa-esőket öeaselonta te kénen volt a kerítés. A bás alóli, a templom oldalán mintsiy 400 öl területet kerített be; kapni pedig eainlén karókból cainált Különösen a pápné örült meg a dolognak tea papoak felette jó kedve volt, midőn látta felesége örömét. Nem moll el egy nap. hogy vagy a pap, vagy a papné -tízszer ne mondjak a gyermekeknek-! »Hal(j4tok : ki ne menjetek aa udvarbó-1 j játszatok népen Itthon. < Ha megvan a kendet, jön utána a többi, j Egyik vágy nOK a másikat. Most a papnénak jutott valami eaaébe. — Tudod mii barátom ? Ugy gondoltainJ jó volna, ha par veteményes ágyat oalsálsah a kerítés mentén. — Veteményeá ágy? — Igen Veteményesbe nénk hagymát, répát, babot, kaponiét I a pep elb<mult. Szegényházán vetemenyu ágy ? Lehetséges aa NPár napig tartott a dolog, a nagy munka v gbament Mindennap ellatogaltak a népen elválasztott á<yhelyek» hu uézni, nem kelt e már ki valami Egy napon nagy volt as öröm. A korábban fölkelt pap fel-eb r sstetle a papnét — Feleség, ke\'j (Ali — Ml az? — Kikelti Vig órák voliak -sok Aa agém család gyomlálta a gazt, hogy mielőbb kibajtsoo minden m g. A falusiak pedig elhaladva a pap hám ma^ lett, nézdegélték a pap v« smeny-s agyait éa ajm mondogat Iák i ,,lurcs > ember u a pap M — Rgllod-e assiony? Vtgjon nem volaa já kukoricát vetni a kerítés mentén a veteménym ágyak közt? — De b aony. En szeretem a zöld knkortoát. — Ea ia parázson sütve.. Uj do og. a pap kakortoával ve-zi magát körül Úgy örült caak a gondolatra la, hogy a kukorica ■ sernek ki lógnak kelni te magaara aá majd a kóró. Még agy nj gondolat. A bás mögfllt is voli még űruhey. Mintegy ötazór skltora. mint a bekerített réas. Miért állna as űreemr Hat. Ide nem lehetne kukoricát\'vetni? A aaánlólö.det munkálták ugyan az emberek, de a faluban érintetlen volt a föd, mert hat a la lóban tekádt. Markosak, a pap szomszédjának voh agy ekéje ha nem ia valami rendea . de mégis me volt; Milmnsk, a ki Marku szomszédja volt, k«\| 1 Nagj -Kenusa csütörtök Zala 60. ssám. (4. l«p) 1898. janin hó 28-án. nézve nem ártana egyet, tartónk erről as illeio bisottaági tagot aaonnat értssitsni. Ellenben ba ily figyelmeitetéat nsm Tslami bizottsági tag egymagában, hanem legalább kát bisottaági tag agy fittes megállapodás alapján less, akkor as elnök a bejelenttel ss illstésss elsőfokú hstóságnál aa»nnal, mág akkor is megtenni tartoiik, ha a figyelmez-tetéaael nem értene ia agyét. X. §. A IX. 6. második bekaadésében emiitett feljelentéseket előzetesen a bizottsági ülés elé terjeszteni nem szükséges, süt a dolog gyorsabb .elintézhet ése végett, valamint asért is, hogy s gyanúsított felek figyelme löl ne ke tessék, s Isi* jelentés Wjémsrint -bisottaági ülés őaasehlvása náikflt a IX. 9 ban előirt módoo haladéktalanul BMgteendő aa . illetékes hatóságnál i utólagosan azonban a feljelentések a legközelebbi bizottsági ülésen bajelentendök. XI. 8- A feljelentésnél, valamint általában mindenkor keUö óvatossággal és tspintatossággal kall a bízót Uágnak valamint az egyes bizottsági, tagoknak is eljáratok, sgyréesi asért, bogy a gyanúsított agyének az elléoök tervezett eljárásnak hirét ne vegyék s sst mag ns hiúsíthassak, de másreszt ssért is, hogy slspUlsnul senki se gysnasittssaék. XII. 9. As 1898. XXIII. L e. végrehajtása tárgyában 1897. évi 68860. ssám alatt kiadott kéreelsdsiemügyt miniszteri rendelet 54. 9"* értelmében s borellenőrző bizottság, illetőleg ennek slnöks vsgy helyettese által tett fs\|je sntes alapján ss Hletékee 1. fokú bslóság — anélkül, hogy a feljelentésre okot ssolgáltató körülményeknek s a gyanú slsposságánsk előzetes mérlegeléeébe bocastkoznék, köteles ssonnst, mihelyt s feljelentés megtörtéi.U a kihágási eljárást a gyanúsított fél ellen megindítani. XIII. 9- H* ■ borellenőrző bisottság vsgy annak bármsly tagja a batóaág által gyanúsított fél pinoéjében, elárusító vagy máa helyiségeiben foganatosítandó helyszíni zsemlénél vsgy a későbbi tárgyalásoknál jsisn lenni kiván, sst a hatóság msg nem tsgadbatja. Ily ssstben sz előző § ben emlilett végrehajtási rendelet 84. g-a értelmében köteles a hatóság a bizottságot, vagy sz illAö bisottaági tagot a helyszíni ssemle, illetőleg a tárgyalás magatartá-iémé idcjéfdí slőastsssn értesíteni: köteles továbbá a hatóság a szemle msgatartásásánál, vs-lamint a későbbi sljárás folyamin ia mindig tekintetbe venni asokat a körülményeket, a melyekre figyelmét a bizottság vagy egyes bizottsági >ag (elhívja. Így különösen s gyanúsított boraiból asskózleodö mintavétel alkalmával azokból a bordokból (vagy más sdényekból), a melyeket, mint gyanúsakat, a borellenőrző bizottság vagy annak egyik tagja megjelöl, ss eljáró ha-tó-agi közeg mindenesetre köteles mintát vsnai (ss előirt mennyiségben, L I. minden egyes fsjta borból 4—4 félliteres palackban). XIV. 9- Ugyancsak aa emlilett végrehajtási rendelet sserint aa III. lokn Ítéletek ss illetékes horellenörző bizottsággsl, mint ss 1898. XXIII. I. cikkbe ütköső kihágások által jogsikban sértett érdekkörök állandó képviselőjével, irásbsn minden esetben közlendők, tenát akkor ia, ha az eljárás nem s bizottságnak, illetőleg s bizottság slnőkének vagy helyettesének feljelentése slspján tétetett is lolysmstba. XV 8- árra as eeetre, ba a bizottság ss I. vsgy II. lolu ítéletet osm tartaná elég saigó-runak, joga van a bizottságnak, illetőleg a bizottság elnökének vsgy helyettesének sz sllen a szabályszerű három nspi határidő alatt — a II., Illstőleg s III. foio htóeágnoz felebbesni. A lelebbezést indokolni nem mükséges, hanem elegendő, ba a bizottság elnöke vsgy helyettes-ss Ítélet kézbesítéséből számított I napi telebbe-zési határidő slstt egyszeriten bejeleniI, bogy ss itélst sllen Islebbes. XVI. 9. A bisoltságnsk és Isgjainak a IX-XV. ssskssaokban sltslánosságban körülírt feladatán ée eljáráaán kivül különösen a következőkre is kiterjed letsdsta és sljárssa: 1, ellenőrzi éa s s\'ükségbez képest felülvíz-gálja a községi előljámságnak s szőlő löiköly összeírására és felhasználásénak felügyeletére nézve as fdésett rendelet 6 g-ában előirt eljárását, mély célból t , . a, a községi elöljáróságok az öaszeirás slsp jin készített kimutatást egy példánybsn a bizottsághoz is heterjesstsni kötelesek; b, az elsőfokú hatóságok s közlekedési intézetektől a lörkölbor saállilásáról beérkezett jslen-léseket hivstelos másolslbsn s bizottsággal közölni Isrtosnsk; 2, ellenőrzi a bortermelést és a borforgalmat s s célból: a, s bortermelőket, Lorkeresksdökst, vendéglősöket, korcsmárosokat és áltslábsn véve mind\' azokat, a kik akár caak kicsiben is borelsdásssl vagy kiméréssel foglalkoznak, folytonosan figyelemmel kiséri; b, az előző pontban megnevezettek, kivéve sson bortermelöket, a kik borok vételével és el-adásával rendszeresen bem foglalkoznak, kötelesek míndason helyiségeiket, s melyekben boraikat éa as Idézett végrehsjlási- rendeletben fslsorolt míndason anyagokat \'ártják, a melyek a must és bor okszerű kezeléséhez aasználtatnak, a bizottságnak s szabályzat éleibe lépte ntán 16 nsp múlva, a később netán bekövetkező változásokat pedig 8 nappal előre bsjslsntsni; c. a b pontban msgsevesettek kö\'elesek _ a szabályzat életbelépte után egy hó alatt öeases bor- és snysgkéssletöket mennyiség, a bornál pedig egyúttal a minőség, (fehér, siber, vörös aaztali, pussgsbor, aszú, törköly bor), ssárms-zási hely és lehetőleg e f-j (kadarka riasling. stb.) leltünletésa mellett is Írásban bevallani a községi elöljáróságnál, n mely a bevallási ivet a borellenőrző bizottsághoz beterjeszteni tartozik ; d, a b. pontban megnevezetlek tartoznak SS áltatok termelt, váaárott, eladott, elfogyasztott és s p\'ncekezelésnél apadásba ment borról a a b, pontban említett állatuk bss\'srzett és felhasznált svsgy eladott anyagokról, az előző pontben falsorolt adatok feltüntetése s sz aladó vagy vevő megnevezése mellett sülön bevételi éa kiadási . könyvet vésetni legalább öt évig megőrizni, évenkinl lezárni ée a zárlat eredményét (ev-teli és kiadási Oeesrg a a maradvány) a bizottságnak Ib nap alatt bemutatni.; aj a közlekedési Intézetek arról bogy náluk \| ki mennyi bort, vagy any gazért (b. po t) kinek s címére, mennyi bor vagy anya szar érkezett, sson b sot.ságot, melynek működési területén leküsznek, azonnal értssitsni s a bizottságnak vagy egyes tagjainak a re-zben szóbeli megke-résre is fölvilágosítást adui tartoznakj f, a bizottság vagy bármely tagja jogosítva van bármikor megviagálni, váljon a b, pontban megnevezettek föntebb felsorolt kötelezettségeiknek ponlpsan megfele\'nek-e ? azonban ilyenkor az illető köaeági elöljáróságnak egalább agy tagja meghívandó és jelen lenni köteles; g, a bizottság kés < letel leoőrzést rendelhet el és foganatosíttathat a b) pontban mag neveset! éknél bármely tagjával, m-ly ecetekben azonban a községi elöljáróság meghívandó és aonak legalább egy tagja jelen lenni tartozik ; b, a bizottság vsgy bármely tpgjs slapos gyanú és sürgősség esetén, ha L L a késedelem addig is, smig a hatóság intézkedhedbetik, ve-S\'elylyel jsrbslna a tekintetben, bogy as idésett törvénybe és rendeletbe ütköső tiltott cselekmény nyomai vagy snnak fölfedezésem vezető nyomok eltávolíttatnak rab. pontban megnevezettek üzlet-helyiségs l pincéit és raktárait, valamint aa általuk fatadott vagy réaaükre érkezett ezSJtít mán fokai is megvizsgálhatja s ilyenkor ások kőnyvait, teitait ia betekintheti, vagy pedig a körülményekhez kép-st azoknál a bor- éa anyagké«slstra a közüliekre, feladott vagy beérkezett asattilmá-nyokra, vagy a<ak egy réesárs séift é lé(tyM\|M állapot taotanáas érdekéből zárlatot a kalmazbai, de a halóéig erről a viaagálat apgkmdáee előtt érteaitendő a a köeeégi efütjarúeag Illetőlég rendőrség lámogstáaa elöseteaen kikér-ndö, a mely a közbenjárást meg nsm tagadhatja, aa eljárás pedig, a mint a hatőeág megérkezik, annak azonnal átengedendő. XVII. 9. Kihágást kövstnek sl és smsnnyiben cselekményük az idézett tOrvény vagy rendeletek, avagy más tOrvény vagy sssbály alapján súlyosabb bünieiés alá nem esik, ÍOü koronáig terjedhető pénzbüntetéeaet, ismétlés esetén aasn-felül 6 nspig terjedhető elvárással ia bttnleleadők sz slőaO szakasz b. poncában megnevezettek: gyenge ökör és sgy kiállóit ló voltak tulajdoné ban. á pap, Mitru és Marku, az ökrök és s ló sgyüttesen dogoztak sgy egész nspon át s a ki-szemelt helyet bevetették kukoricával. A pap ez időtől fogva szívesen idösOtt a ház mögötti tájon. Szépek voltak azok a barázdák I A papnak mintha még valami volna ssivéo. Nebés dolog volt, nem mert belefogni: s mesei lötdekbe. Szerette volns ásókat la maga munkálni és nem kiadni részben, mint eddig. Hogy láthassa vetéseit, hogy özsszel a papnévai a takarításról gondoskodjanak... Csábító valamit Tanakodtak Is s fölött De shhoz kellett volns sok minden. Lovak, asekér, eke, szolga, istálló. £s azután s pap nem igen értett a gazdálkodás hoz . Pedig olysn szépen zö deliek azok a veteményes ágysk és a kukorica kesdett kikelni. Trandaiir stys elhatározta magát, neje hozományának megmaradt részét msgáboz vette és hozzá látott s dologhoz, A Marku ekéje jó volt kezdetnek. Egy lovat Mitrutól vásárolt a pap, másikat a szomszéd faluból. A sánta Sstánnsk volt egy ssekere három kere^keL A psp megvette, mert negyedik kerék is sksdt Hittunál. Kozooák, s harangozó beállott a paphoz szolgánsk, mert úgyis közel lakott\' A pap azután a báz végén négy karót veri a földbe, Kettő magasabb, kettő alacsonyabb, gerendákat füleiéit reájuk és lonadék fallal egészítette ki s -a sassal befedett alkotmányt. Késsen volt az istálló. C közben tiz évvel lett öregebb Trsndsiir atya, de ifjúnak érezte magát, ha feleségével és gysrmekeivel kocsijába fiit és kihajtatlak nézni a vetéseket. A hívek pedig egyre mondogatták : .furcsa ember ez s papi" A pspnénsk azonban még vollak igényei. Volt egy ssép képs, bsjdsn kapta emlékű\' egy listai paplól. Es ez a ssép kép a láda fenekén feküdi begöngyölve. Nsgyon szerette volns kitsnni az ablakba és kOrfll dlaslteol virágokkal, hogy minél gy\|krabbsn láthassa, mart a nűa anyát ábrásolts, kinsk neve Máris, mint a pspnéé Ds mikor olysn furcsa volt s papirossal beragasztott ab ak éa a csak beupasslott fali Közelsdsti s husvé\'. Csak ötnap még a nagyhétig. Ha a pap békeséghen akart maradni, bárom dolgót kellett megaseresnie: messet a falaknak, ablakokat és kerstet a Mária képnek. Váaarra kellelt mennie. Volt s papnak koosija, voltak lovai, de hiányoztak a kocsi-oldalak. Oldalak nélkül nem mehetett s vásárra ?! Kölcsön nem kérhette, mert Szegényházán volt pap, hol szsmbereknek semmi jök sincs. A szükség legjobb msster. A psp vesszők után küldte szolgáját, két karó köst arasznyi távolságra egy vékooysbb pálcát izurt a fűidbe és ssulán ő, s (elesége, a gyermekek és Kosonák elkezdtek fonni. Késsen lelt s vendégoldal. Nem volt valami finom munka, de jó volt. A vásáron látta, hogy va 1 rosszabb szekéroldal is, mint az övé, sőt rosssabbskst is vásárolosk pénzen sz övénél, — Mit (ulnálss tisztelendő atya? — Szekéroldalakat. 1 — De hiszen van már! — Vannak, akiknek nincsen. Húsvét u\'án Kosonák elkesdte a mocsárokat tisztítani a tOzIsveaesőktöI, a pap pedig fonta a szekéroldalskat. fis egyre szebbeket. Marku, a szomszéd, una ómból segtlstt néki, nem •süáll más dolgot. Pünkösd táján egéss szekeret raktak meg a készletből és a pap tett erszénynyel jőtl msg a vásárról. Markunak ia jutott belőle. Pünkösd napja jé nap volt A papné t\|j ruhát kapott, a három nagyobb gyerek c pöt éa a kis Mariska szalmakalapot kát piros virággal. A báz lalai lehérre voltak meazelvs, világosak aa ablakok, és a szűz anya képe virágokkal megkoszorúzva aa ablakban tündökölt ssép keretben. Febár liszt, hus, vaj, sőt cukor is keralt a városból. Köoyes-tek mind a kelten. 0, a bolondos pap éa a felesége. Megcsókolták egymást és as emberek ugy mondják, hogy ss ö papjuk soha sem énekelt szebben és msghstóbban as Isten hásában, mint s napon, A nép eljárt a paphas, bementek s kiakapun; mielőtt ss ajtó küszöbét átléptek, botjukra támaaa-ták kalapjukat a botol a lal mellé bolyesték, caavargatták bajuszukat éa ugy léplek s szobába, fis bs kijöttek, szétnéztek,csóválták fejüket és nem szóltak semmit e Nspok jönnek, napok telnek: a világ halad éa as smber hol a vUaggal tart, hol elleniéiben van vele. Ut." Aa oraaágut a vároa felől kigyóaik erre, elhalad a Saáraa ér me<lstt és a másik vOlgy Isié Zála GO. utam (S. lap) ha a jolon szubályzalban előirt kötelességeket nem leijesitik; y \'* ha a bii\'Hiságot, vagy annak egyes tagjait ai elöső makastokban előirt leiadatuk gyakorlásában akadályosxák, A pénzbüntetés as illető kösség szegényslspja javára fordiitndó A kősaégi elöljárók mulasztása legyeimi ulon tnrlandó m<g. XVIII. 8- Ezen kihágások elbírálására az idézeti törvény 7. g-ában kijelölt hatéeágok illetékesek. XIX. § Ezen ssabálvut hatálya a vármegye egész területére kiterjéd. Tollfuttában. — Bámulatoe cendeaség van moei nálunk! — mondom a napokban. — Nyaralni mentek a nökl — vágja oda nyomban agy oaipöenyalvü agglegény. A nök iránt (hogy ugy mondjam) Öröklőit timteletUI viseltetem. Ez a tissteiei tiltja, hogy ielőlflk agglegényekkel vitatkoztam. At agtegényeket tudniillik UmmágkirtUkuk tartom,—de aem ul\|at áHélétanea, mmt ahogy, dotogkarülfnek mondjuk aat, akt elkerüli a dolgot, hanem olyan értelemben, mint ahogy trdö-karttlöntk nevezzük tat, aki\' ttakadtUtnal járja az erdőt, hogy megőrizte aat éa teljtaea magának biitoailsa t aaabad-lopáat. A* ilyen bátasaégktrülökkél aam laaáeaoa vitatkoiái a nök lalől. A sért hat aat a oMpöt megjegyaéet ia hallat-latba vettem ét elmélkedtem kiteé fBlbtia. .Nyaralni mentik • ntk!\' Ebben a rövidke mondtibtn Igen mély tartalom re\|lik; bt nem abban tt érttleabea veetaflk, hogy ízért van cttndeaoég Nagy-Kaniaaán, mert __ nyaralni meattk a nők. Ha kiesé mélyebben gondolkodunk ét koaoly tarialmat adunk annak a rövidke mondatnak, elmélkedésünk fonala megint oeak viaazaveaat bennünket a házaseágkerülőkböz. — De hal minő kapesoltt lehel t nök ny t-raláaa éa aa agglegények kötötté — kérdik öaök. tér el. A bol a kát at ttláikoeik, kát patak egyesülésnél aalom zakatol, a malom aeliett kereait diatlik, a ktreait mellett buzyogó Inrrat, melyet ayole,sudár feayü tart árnyékban. Esi a helyet ugy hivják: .a szegény hátai keretttnal." Ha a sugéiyhárai ember a váróéból jda, itt rSvid időre megáll, megilttja lovait ét vár: vaijon nem jön-e nitt, ki megkérdené: „Mieaoda fala as ott, a bol a aaép templom láttáik (thér tataival ée ténylő tornyával ?" Ila kérdi vtltki, előbb m.gaimitja bajuasát éa bütskés matti arra t helyre: .Ott lant t halmon? As a mi Iáinak, Saegényháaa. Hát még ha a harangokat hallaná ? Mioáoda harangok vasnak abban atorooybanl... Hámia órai járáare hallani őket, ha megkondítják.\' Miadaa megváltozott; csak Trandafir\' alya t régi: egéattégte, vig éa derék. Ha öat haja éa az a kálit nem hirdetné éveit, ugy ast hinnők, hogy as spró gyermekek, kikkel eetéakint a bás előtti lócán játszik, az ő gyermeket. Aa apróságok egyike, kit fölemalt, hogy megotókolje, lekapja feléről kalapiát éa eliramodik vele. Aa egykori kii Mariska kinyitja as ablskot éa kissól: „Kis fiacskám édes, ne bsgyd nagyapót fedetlen fővel áltni 1" Azután elszalad az ablaktól, bogy a kis Uránétól elvegye a lőkőtól, melyet birtokábi kerített, bogy nagyapának vigye. A nagyapa egé s aaivábO nevet, aserati a tréfát. At tetei 1 imáról éppen mo«t jön Koszté alya a fiatal ptp, ipegcséko jt gyermekeit ét atután leül t lócára apéta metlá. Mtrku, a tzomttéd, a régi barát. Mirialt apóét meglátja őket áa átjöa ő ia. »Apám itt van t kalap, ntm jé ledetlra fővel kina lenni l< szól ki at tblakon a menyecske és - kinyaftja a kalapot A lalnbeliek egyike halad al elöltük, „nyugodalmáé jóéjaaakát. kiván és sMgában mondja: „Tartsd meg uram tokáig Trtodtlr atyát, mert 0 a ia embered.\' — \' í Nagyon rröal Ahogy ezek a bázasságkerülökeiázfelé aupártó azemekkel tapossák, járják t háttaéletnek sgy-ntvei»tt paridlóeomkerlfét; talán akárhányszor ilnte irigykedve látják, hogy egy-egy férfi mitye-i boldogságtól ragyogó arccal rakjn meg at állandó otthon édea fészkét. (Et a him munkáját) Irigykedve látják: miként asáll bele a szerető pár; miként hutódttk meg abban at uymárért verő szivek mindenről lemondó vilát. feladéléval. A him ha kiatáll it as éltt nagy ■yü\'igö kenyérmezejére, a aó ott marad ée őrsi a fészkel, azt a kii mindenséget. (Ea a nö kötelessége 1) Irigy vágyskozáaaal néxiji a féeiek-áletnek ett a piridie«omi boldogságét. Talán aár ki ii nyújtják keáöket ttok után t stálak etán, melyeknek delejea ereje oda vetet rendeset ■ féatekrakát oaendea, sulid, boldogi tó világába. Hanem egysserre megpillantják, bogy hol itt, hol otl rebben ki I féettkből egy egy nó-galanib. A féstak őrizetlenül áll. Eivsaati boldogító melegeégét. Csak hideg estimája marad. Ugyadnl ynhb.Mt hann * .— ti. ImfJ llyn. kor a háaisságkerülők idegein vtlami b-bütő hideg áram int kereaitül, megrátkódntk éa a fétnkrakáthoz vezető delejen ttáltk kihullanak későkből. Imt: in vtn az öeaialüggét e nök nyaraláta ét ti tgglegénytég közötti Valami síjáUágoe idegbetegeéggé fajult már a nyartlái. Előbb oaak asórványosan mutatkozott; most már ragadós jellegű. Fölötte veszedelmessé lett inal, bogy álctl-pott azok közé i fetzeklikók kózé is, akiknél a fé»zek jól megőrizett, nyumlmt, etesdje, harmóniája as egyedüli boldoglág ; akiknél a,fészeknek mindent pótolnia kell, aert ók tit nem pótol-buják MaaiveL _____jr__ Miért amgysrázgttnésf bővebben ? Ugy i\| jól értik önök, bogy mire célozok, ait akarok motdioi I Ha valaki bővebb magyarázatot óhajt, kérje mez a ttkirékpénttári igaigitó arak vtltmelyikét. Erről i „ki kell, ht nem* fele Inkazns-nyaraláa-\' ról nagyon jó len idejében lemoadini először: si édes otthon, ■ fészek érdekében ; másodkor: hogy ne utporodjék es á\|lil it olytn ijesztő módon it t gárda, amety megkel, de aeg nem Maandtk.-------------—^— —j. H I R E — A Mráség UéréMI. A király Borocoky Viktor drt. nagykanitaai járásbírósághoz, TUm Desső nla-eteraiegt tőrvény.záki aljagytöt pedig aa alsó-tendvai járAsdírósághoz tibirákká nevezte ki, — ét Drntn Lsiot kaposvári lőrvátysté ki ilbirunak ttját kérelmére Nagy-Kaaizaánt leendő áthelyezését megengedte.\' — HaMlaaáaak, A aagykaaisaai kir. törvényazék elnökét, Titk Ldulót, aulyoe vaazte-ség érte tövére btlklávtl. A osatád állal kiidott gyászjelentés ez: Tóth Itabe\'la, Jaaka, Berta, Tó\'h László nagykanizasi kir. törvényszéki ilsök és neje ttül. Békány Ltara a aaak gyermekei: Tóth Camilla férjezeti Dszeáeyi Bél iné éa Tóth Mariska, továbbá Sárkány Cornélia, aa óeetat rokonain nevében te fájdtlnmlél megtört tzivvel jelentik telejtbetlee teetvéHtkaek, aóvor-nője, nagynémük. Illetve unokibugának Tóth Gizellának f. é. íuliaa hó 86-én délután 3 órakor, életének 49-iz évében, a halotti tetniségak ájtatos (elvétele után történt oaendea elbinytát lat. Veszprém, 1898. évi jnlim hó 96. Aidát ét béke porain I Btrényi Jenőné született aatnroeai Zatku-rtczky Margit Zala-Sstnl-Gróto* 24 eaatsndöe korában meghalt. — Háiaaaág. Hajnal Ignáe főváméi taniló aug. 7-ikén köt hátattágol Bm iuakina kiaam-atonytyal. Bun\'Sima felaóktreikedelmi iskolai igazgató leányával. Az egyháti kötés ugyanaa nap délelőtt II órakor Isu t ttgjksttissi isr. templomban. — Várast ktsgylléa. Ntgy-Xttitts varos képviselőtestülete at o-ü\'Art<>kós dátátéá 8 órakor t fároehás ntgyiennéb»n kótgyg ésMtrt. Tárgy: A v»ro«i kösváióhid bslsó bari táraéti tárgyábin megtartott ártejtee eredményének kaja ani.ee. — Trlraeel est a Balateaem. A keszthelyi csónakázó és korcaoijrásó egyesület vigalmi bizottsága 1898. évi juliui hó 31-én (vaaárnap) ünnepélyt rendez, melyre Nagy Kanizsa éa vidéke közönaégét külön meghívóval hivja meg. Eate fél kilenc órakor: Velencei est a Balatonon. Lampéonoa diszcsónakázás. Tűzijáték. Jambó társaság. Szóló énekesek. Confctti. Serpeniin. Holdvilágos est saját holdjaikkal biztosítva van! Belépti jegy 1 kor., gyermekjegy 40 fiDér. (Bérletjegy nem érvényes). Zártkörű tánc a .Hullám* mulatóban külön belépti jegygyei. A tiszta jöAedelem részben a keszthelyi Önkéntes tűzoltó egyesület javán foniittalik. — Id.tgtrae. kérttat msp—aa á zzombstheiyi megyéé püspök, Laitiiiw Ferenc szents/ékí ülnök, lelenyei plébánosnak a Menyei kerületi aleaperesi tisztségről való laraoaéásál elfogadván, a nevetett pftapóki kerület esperest hivatalának vezetésével máardt Gyula bánok-szent győrgyi plébánost biztt mag — A aaia-nsrsasgl áslsf hiiltki detaal l.kala Májas hóban Bot ff L.ios n a-egsratati poigármsstsr egy kaidon-ég elén tisztejge>t Wlseeics Gyula vallás- ét kö«ontáe-ügyi minlatteroél. Arra ké:ték, hogy a bsstüws-lett polgári iskolával lapoaolatosan IsséUetl felsőkereakedelai lakóiét u álam külisagéa továbbra it tartsa fenn. A kéretem teljealtéaát kilátásba belyexta a mioisier. Et ügybsn megjött már a váglegae döntéa. A kósokutasügyi miniszter ugyanis rssdslet utján értsattetie aa egeret" gieket, hogy ss uttsni raátO-ksiatk adatai iskola be«aQnietéét nem kivéaja, mit a jsha Tegibét haaonló lálnga lottaágsak Srvsnd. _ . -———--1,.—M i i^MtJl — i.taim jaatteamn. aumoivoi* egyházkerület nagygyüléaével kapcaoiatosan Mái éves jubileumát ünnepli t A nsptsmb r SO-éa a cturgAi rel. Az itk\'^ti ünospségst nagyszabasuntk tervezik él l reodetóség mér ki ugy előkéetüleltel kezdte meg működését la ■Ikilommil avatják fal a lögimnázium aj áptMikél, mely igen nép. , — Keasthely, ailaá tlrilkaty. A ntgykinizniik eddig alószaratttt rándmiak éá Keszthelyre, mert tton velsaányhtn vobtk, hogy ez 1 legközelebbi 4. lagVavaaebb kóltaéggsl tlér-hétö fürdőhely. De a kirándul óknik ttjaálattal kell arról megtyótődii, hogy n aem agy vsa, mart mig t Déli Vtsot t kösöntég irtat 1 aló-zékenyaegböl a zónatarifa mstlsit is a türéö-4«id alatt mértékei Ura menstiérti jegyska 4d ki, addig s btlilon-«tent-työrgy —keaalbelyi Myi irdtkü vteat jának látta a swnstarákat felemelni; mág padig otyképn, bogy at atsa a 10 kilométernyi mért fisat aa l-sfl oantálybaa 60, a Il-ikban 48, a lll-ikban 86 ki»jetn, lekál a menet)5vet kerül 120,98, illetve 70 krajeérks A Dé-i\'Vaul 41 kllomstsrnyi, tehát Mgy-asras utért oasi 8 Irt 20, I frt 40, Ulslvs 1 hi 80 krt fizettet. — I yen körülménysk ktn nem oapdftjjuk, ha egyik másik jósanan gondolkozó keezihelyi polgár atlól tart, bogy a horribilis kdfi érdtkü árak el toaják riualini a kiráséa-Inkát ét tnaek meggátlaiara külön mér-ékeli áru kejvonalok indtiáaét tervssik Kanizsárót-Keaathelyrs és vi^saa. Igen »sép terv, saak attól tannak, bogy nets ígn lew reétteálbaiA Mart felláva, hogy a Déli Vaentiat — mint mindeakor előzékeny láraaaággal — tényleg tgysttég tónas létra és as atasók, kiksek számát tsrvlk lOO-n, csuk hamar mag is érksuek Balaton-Szent-Györgyig. Da már most innét tovább? Et n kérdét toglalkoslat bennünket, ée kell, hogy h>g-lalkoatasw a külöo vonata 1 tatát tervnóit «. Mit citál a Myt MoU vasút 800 a latrai? Hogytn szállítja aseket három koeajaval Kassá-helyrb? De feltéve, hogy majd oda Is aljomak, akkor al tevők legyenek Cotlao? Mist lapasa tsltakt a délutáni érákban a Hullám nsgyttr-mében zongorázni él énekelni nem easbsd — mert aa tmslstl lakátok tgylk n^ak vsadáge 1888 julius hó XI én tinik balaioal aé\'ányrs menni mm lehal ■tar aia* sv ki ársyikos haly. E mentink iünftni. D* aiaoa bibin; vét/re i kabin ia laa — itas, hegy kö<ös w da ainos iBrdflrubt, d* ka vaa ia, caak vit*ei kaphatnak. N» da n>a d •a aaü árak a Hullám irra»eán .kárpótolni fogtak baaaünk«t aa eddigi o«aló\'léo\'ért, gondoljuk mazaskban. 6-6 óra k8ei jrta » oi gány éa keidi a hangolási, de nam jaleg k, Mft o»m táayéroihit. Végre kénytelen kedv laiea elkaa tékány nótái, áa aaaián pynki»l áearaeáUanli lompo yognak a barna lege- tysfc. A veadugak olt maradnak oaaa nilkul, rink, uiart ua« ny 1 k \'<n»« páriáikról agy, a viiigitáa nélkül. A« 0>ÓM>ÍI pl\'»e még nem la h"gy a\' at 0 relj fk->k m«;t-ein. \'El a hle tillik fal EeaalMyea. A balatoni aétáky\' agy a m kerüli* ai bBsétes nlváaónk, as .Alkotmány" árva lámpa aaai világi \|a m-g, pedig mily le. favveliaet, ö egias\'B n Íny ka d I >Eijf könyv aa laiiae ott aa aatáli aáta. Ds-» kttyi Mtk röf v»n aa m-ly e«i-k«t hónán «lőti aok nagyszabású lóversenyt rtkbi aya \| . hisonyir a«i kívánja, bogy a v>ndége» aa >a< nydeeUmre >4 igt la ott otot a said > iheráli* ujsi baál Iául a »maha teailii raL hngj 11 m \|-grt (if i tL Oh a boldot «A k\'>tmA-y« aaak nak lév aaoa vesséttnek, hn»y a aftte\'^bea ,ff könyvről \' es „tyy kit nyefmUerH\' emláketik agyoaüUinnsk. — Uyan viitonynk lőtt i-saa bw-sak, hngy ama tarvaaati kajvnnat kétsz-r ia ai fog lodalni, de ha egysser is alindu aa, ok\'ti Un vigyen magával nahány pincér\' a Hullámba, ■art kOlftnben nem illánk jái e»mmiért. — UJ Alinál afyt«ks\'a A v«ll«- áa hBtoktttaag}i miniattor Zala-Stl-Grót nagykos asgshas — a tolektatttkkel hi.aaau Ide óla foly-taiuu lárgralaaok t\'áa — sllaaii népiskolát léisaiiett. As egy emelete" Í«koiaepfil-l, mely-l a klatlg, mely Ingyen lelk-l i< adott — íluOO Irt kBttséfgel épuatl — igasi dlasa lest e haladó küaaéaaik. Aa iskola jovü évi faauar ietvl aéatik át r«ndslisti»ének. A károm ielakeaei tanítói: kalbelikna, evangélikus és satdó ttaesnsk aa áilaa saolgáletába. — Bálik ánaep A „nsgy-ktnlisai stünet-idöi ifjúsági kör* folyó «vt ju int hó 81-éa, vasárnap Felöli Sándor és Tompa Miha y koszorús kft lóink halálának a fordulói* alkalmiból tánkörü Onnepaegei Illetve diugyüUtt rendes, Kendet? d. e, lü órskor, A< üa<>ep-eg a Nádor-utoai kisdadovó n.iuyi érmében Ing sii-rartatni. Mfisor: I. As apostol (II. rée) Pelóli Sándortól, eaavalja Pollak Dexsö, f. k. i»k. tan, 1 Peiöli Sándor ás költészete. (felolvaaA^) >. Egy aondaal bánt... Petőfi Sándortól, szavalja Obláth Richárd, fögymn tan. 4 IVófi áa Tompa, (Beeaéd) mondja Weittberg-r Béla, fösymn. ia. 6. A gályarab tohása, T>>mpe Mibályiól, saavalja Németh ttyörgy, főtrmn. tás. JL Tompa Mibá y áa kttltesiwie. (Rálel a«aa) 6. Uj Simeon, Tomp* Mihahtói, a»svkl\|n Mcs-k Gyula Mgyma. tan. 8. BfeaUt Shakespeare Corlolanu-ából. toréi otta Pmfifi Sándor. Előadjak : Németh György /Curioiana-) Weiaibrrytr Béla (AutKtina). Brar Lipói (1 aaotva), Onlaih Riohárd (2. asolea), Mecset (i.uta (8. «<olgO. — AaArvla kársialiakért, Vármegyénk ahapáaja Mnrmjwmttur is Koliáiutg köaségak árvtakSroaultjainak lehwgélyMésére a könyör-adománygyajiéat megei gedte. — Baéspráábkelsl nivétel. A jörö taaév ksdetévl a po«eonyi cs. ás kir. hadspród iskú ában 80—60 növendék juthat hz I-sö é«folyamba. (Azonkívül 8-8 növendék az egésxsén-hgyi csapat ajáalsára.j A felvételhez s\'ük«és»s aéay Ugalabh légaeg<>* errdméavnyel vegsett os/.lklynhk kimutatass, vsla-naly n-á iekolái>an. gymnasinmbsn, vagy v»lame)y e/.eu i>koUkktl •gyaarangu iatáao\|baa. (E< Mkgyaroratagbsn a a polaári iakntaaak 4-ik oastáiia.) A tsnpéns aa atyának állása ts-rint, törvényes, vagy iör-váayaaitott fiukért 160, 80, vagy 18 forintot less ki ávaakiai. — A többi lel vételi föltételek én • kérvények sserkeeslésére vonnUosi határosatok ■egUlsIhatók a kóvetkesö ssabálysatliaa: .Vorsehrift Bbsr dia Aalnabme von Bewerhern ia die k. u. k. Kadettensrliulen" (me.y Seidl und Sobn-aál, es állami nyomdánál Beosbén és a hadapródiskola prsonoks(snsl P"tsoayian 80 fillérért kapható.) A l< Ivéieli kérviny-k elfő-gad>aárs a vig-ö h\'tridö anguutu 15-ikt. A es. és kir. hsdapródiakol* psranoiaoktág* Posaoaybaa. - Pt>al Jiri niaaafe. A p-n\'éfcsn ailióvó hóoapban Keislhelyre é kn/eit liiiju/ia- a meii-trend szerint Keszthelyen. szombatMi regvef k-ll<-tt om» indulni. Atl - — A \|ikMia<uri sl tea Azon afka« InrflslÁ ideiére a kik8i.öhö< én uUaok féllenM- lomból, bogy némely vidéken flgynókök éa Baér-k lei\'Ül lápMsisltát.borv a h uó n mw K-sz helyen, keresik fel laká-afkon a gazdákat, kogy a raboa-a tiiétiud ák, boty 18 diakor már famtedie a termést gyakran olfoó áron megveszik,\'a véelár horgonyt a ott hag a nlft«"kit • faképnél, agy részét előre megfizetik s az elólag éa a ■- A lekil hléitAk i»#«y»•. Ily eiman asáililaodó termény értéke erejéig váltót állitmi-lóatlBik a \'<•«" o Ur.\'ir ö óii «<y tiirta „3ümy nak ki, miból a gazdákra aok esetben olyan k vidíh" ut»a, mali h-n Zimándy. < csmány érzékeny anyagi kár háramlik, mely nem ritkán mvnkajsró\' volt ssó. A népp <rt bt vsulost, a ml a caalád tönkre jutását vonja maga uláa, — a hB olvasónk, aa „Alkotmány\' -sörnye i h >r«issit fóldmiveléai minfvtariam felhívta a varmegyéket ■s a megyebeli gazdasági egyesfietaket, bogy eea fizelmekei, a rendelkezésükre álló eszkö ők fal-h»avpáláaéval gátolják meg a a gazdikősónaég (gyeimét a legtágasabb körben intnyitsák ezen v ested elmekre. Világosítsák faj aa Bgy leteknél használt szokásos é* Ismert fogasokról a figy«f-mezteesék as érdekelteket arra, bogy ha a tratel ügylet az uZvorskólcső* elpaláskdáafira Ütői iipurieil lifl-ggei (f) P rssa, ö > oh esem használtatik fel, as uza<mré\'aég miatt a királyi ad<>\|i hlr olvttaóinak aso-ról a dem-mairseiókról, bíróságáéi tegyenek följeleatér. Pigyeimeatéti a\' miket Ziméndfnák at «<nonaay, nnd\'tk könyve mtnialer a gazdasági egyesületeket, hogy uzsora-azBn st uraxághan nindealelé. De n»m akartok vétség mislt as 1883. év XXV. t.-e. 10 f-a aze-mi sa .Alkotmány\'-aftl foglaltözíif, A heeaélha* rínt a köziga g. bizottság fötteijenléséra a a mennyit a •* a »r. — A >8ümoy is Vidéke* magyar királyi igazaágfigymíoiaz er az eljárásnak vaaarn-pí szá »\'ibnn\' ismét, ito es H Ztmándy hivatalból leendő megindításét ia elrendelheti, kőnyvéif, * m "lyat nem ta k tk meg a polgári Ha tehát valamely vidéken az asaoravétaég el-klhiyviarbaii, rt v<lk\| bizonnyal a iiaaiál kflrsiáaa gpkeau lordulna elö, helyesen,játnak— de "bfe vat-tt), a h d «im»k aa ira-t li\'dye. — el a gazdasági egyesületek, ha a közigazgatási Kll\'nie-ségüi\'kiiok tar\'jak sa e öbld h>r után a bizottságnál a kezdeményezd lépést megteázik az cáfolatot «\'Aró-es<ira átve ni, Imn: _ ígazségBgyminiast-ri intézkedésnek klkéréne iránt. — ,Zimándy könyve L pn"k mull asám^baa — Stfllnall Aa keráttsll teiAgye>A-meg\|alent a ei 0 birr- IIonM Joteel, a polrári séyatz. A szőlöszeti és borászati f-IBgyalőeégi kör köayvlitrosa indoca v lünk, hogy a közi- kerületek beosztását most közli a löldmivelésügyí mény olva«A<ia u\'án Eitner Zalg nond, JtuM minisztérium Megyénkben két hétyen Iog fetál-Árpad éa Kondor Lajos j- e< léteben a könyvtárt litlatni, a pedig Csáktornyáit., melyhez a csák-storgueati áhisstálti, de a könyvel nem találta, tornyai, alaó-laodval, kanizsai, (elehyei éa iiovai Káf\'ségg I vöt ujUk a oiloatot. Mi a gyaláz iton járások é Tipoleán, a melyhez a tapolcai, munka le székel elöa\'ór mint átálló hírt ha>lot- sümegi, z. aaent-gróli, ké4th-lyi, zalaegerszegi a •UK f erre a körnek egyik iiaztvielőjah»< fordul- pacssi járások tartoznak. Csáktornyán Omman It\'ik Ixtiiie liifiírmácljért, akt a hin meg-rösitatie. Dénes szőlöszeti a borászati fe ügyelő, Tapol-Egy m i«\|\'i tag a kö\'ivvet oivaa\'a 1<. M vjeryn- cán pedig a vincellériskolái igazgatója a asak-sük, h >gy a könyv leiez s\'ről c-upan néhány kösag. ataak volt tadomása. Letiet, bogy seknit — Tamaáilmei égé>. Vegzetea szeren-egyika aznuin a megiU-ó h-lyre juttatta aa oaétleuaég történt pentsken délután Alaő Laodván uo mány fercelményi. KÜlónberi már mait ssé- Márton Kálmán fiissarkereskadő ptocejébeo. Az mnnkb<a kjjaentoMflk, h gy « polgári körnek üzlet egyik segédje as Veko/alias Mátyás bolti agé«t multia k-ses<ét rá, bo y » kony«t«r«aimá- szolga egy bordó jgirititaat lejtettek le. A gyors val nam aan. gftja Jnágit egy-tlen latja sete. munka közben a szolga kezéből kiesett a lámpa, Sokkal eé «t»r6»b lati yolns atoabaa «sl a mna- a spirtutz lángra gyúlt, mitől a ruhája tüzet k" "t ali\'fl aé vasv-rA\'^amjny n jáa a tájm fogon. Caak s\\gyera ssgély mentett mag a rög nyilvdnoud<ji dtití tmmMltni meg, s ez nemesek íőni halaitól. Sebei veszélyesek, felgyógyulásához ii.d-n • aiMnri»-t»v/szerre ay1 át •gtevolta, kevéa remenyt tfizn-k. hamm illt iUltt lett tolna a pimkos rágalmakra — BtaneatiAa. A régi nóta minden váltoaAa, nism is, m«.y- kel a kö>t<v iar aimas.« egyetlen qj motivum nélkül. Csak a helység, m« — Ta\'V^j a templamkaa. A sümegi a tzereplök neve más — Ceapin történt. TUh sten\'-Ker.-nor-iidixk oigomstájánat f-ltöat, hogy Mihálynál elhagyta as ura. Megtudta eal néhány < aóhbf ldnb-n a templomi per/selyek kéayes komárvarosi cigányastzouy, kik csakhamar egéaa adomány* nagyon- —gc-app"nt. T"fvajt gynl- készséggel ajánlották lat szolgálalukat a hűtlen let, ki a psráaelyeket nisgdez-aál<á. Tötibed térj viiszatéritésáre. Ttth Mihály né lépre ment. magával l-b« alít a napokb»a éa aikerilt ia a Fizetett 40 forintokat azonkívül még sok roha-i"lv«jt Oál ívván nspázaiiios legény személyében nemül adott varázslóknak, d« azok tudományé-magoaipni. nak hatáaát nem győzte b-vároi. Feljelentette — TAa Héevéa. Va«árnap é jei blborxtla- tehát őket a o-andörségnek, a igy ha a lirjéoak ben u«»ott as as, hirsvospiros leny tiosamn vili nem ia, da ss oda adott holmikaak blriokáha iointCÁ kuruzsló cigánysAzonyokat padig a hűvösre flltatték. - Lepall sjáadék. Kooée* J iaoa, a palim kir. nénielép egyik legény a, a tavasa éa a nyár, agy részéi rendesen T»p iloán tölti aa oda kirenda t ménlovak mel e». Legutóbb Kovács a hogy viatsatért állomás ha yera, saiva válaaaioit-ját, egy kanisaai s.obalsanyt, értéke* arany karkfi óyel lepte meg. A knrkőiőt azonban — mint aa kéeöbb kiderült, — Kováea nem bee-fl latsa uton siereite, hanem agy elókelő tapolcai urnő bőróndjeből\' lopta l. A. mesörvan<taal-i(i szerető igy kénytelen voli lemondani aa áná*s ajándékról, at nyvakeafi had út pedig telj-bb vatói vonták felelősségre, a minek igen ssoatern köveikssmányal latlek. — Ctsli ArAa. A mull hátat IMi Mikié cscvsrgó 6rá< Zsl»-Stani Mihályon es Létanyén összeszedte a hibaa órákat, de gilutta m<4( ke\'eien a nehé* tetbökut. Rémülten ■aaiadgaltak as eiab«r-k á Pe óli-u oa leié, mind \'On itaodtlkottak, liogy miért nam fainak a tUxol\'ók, mert a \'fisat itt seii-ttsk nálunk. A nagy viágo-aág mescaal) mindenkit, mart a tüz aam Kanitsin, h .nem Nagy lüctin dühön ött. Egy hataxaa, hr ulno ói hnaetn hasat méa> lUk mag Untok, — Talált régi piaz. Pitor Ltj « merenysi ltkoa mag májú* havahim \'öbb mint égy kilogramm >tlya réal efiipénst talált eláava birtokán, Idő Saónkint b-ho\'Ott egy-egy kiaébb m-nnyiséget böla Ngy-Kaissára éa itt a adogatta, csupán 8 d>rb»t tartott mat matánál emlékül. A Idtkaiiiiromi cModöraétn-k tud\'imá-sárs ju\'ntt et és jnglalsa eltuta donitásirt lel jelen let\'ék Péter L íjnai a vblróaaansl. Liverseej. A pftcsi honvedhutsáresred Kestthelyen állomásozó szazadénak tisstikara a Könyvek, irodai felszerelések, díszes levélpapírok, nyomtatványok FISCHEL FtJLOP leöaa.yvTiyomd.éJé.\'tíarL, Icönyv- éa paplxk:ereslí:ed.óBÓ"beia ISTagry-K^triizaájQ. szerezhetők be legjobban és legjutinyosabban. Nagy-Kaniaaa csütörtök • helyül, kogy méfjavlAjtta volna eeeket agéaa agyuérflen elillant relfik. A napokban el- SAk öt Kia Komárumban ia vi-ssakteeriek rnyére. Al óráknak persze aa kire aa hamva. Itt Kanizaán eladogatta valamennyit, e penat pedig elitta 0 peraae nem emle zatk semmire, nem tudja, hogy vándorollak el löie ás órik. A jánls-hirleág tagságában elég időt ragadnak neki, bogy togyatékoa memóriáját egy kiaaé magjavilhaaaa. — ÉLjell é«rWéeela Tudtunkkal éjiéi ayÜvéaoa nelyeken as éneklés nloe, De readőr-aékak nem vet aagr ütyvt ennek s\'igorv he* taitAaArs, bér e polgárság nyugalma megérdemelné egy ba figielmet A Kiiw u ea egyik Bemertebh wedéelóiéhea éjj-lröl éjje re nagy * aeaebona, de külnai en varirnaponkéni tökhetet-j len a nakihaadatt rssg e»uata«ók dort>é»olaaa. Moat vaaarnap ia oly ékialen aaivajt, éneklést vittek véghea ebben a vendéglőben, kogy a hetedik ssomwédbsn ia elkarölte aa Alom a pillákat Egy Ars felé pedig befete<ésfil ay kis u\'nsi koncertet reode<tek botokkal éa fütylrieftkkel epékelve, A botok perese a lejeken koppén ak, nehogy a lábakon történjék baj. FeliarmAxták etael as egéss utaai. A verekedés a legarebb nadben ialyt te, mert rendőrt pintért sem lehetett látni. — Illaiaa etsák. Téved, a kl áit hlUl, hogy taláa annak a bizonyos legénynek a kalapja -mellé tűzött rozmaringtól illaoeak a falusi aieék, a marra ö jár. Nem ezekről van tao, hanem vkrosunk néhány utcájáról, melyek csoda lalosképen szintén illatosak a nyári hónapok alatt, caakbogy nem a virágok lehalelétöf. Oh nem. A mi utcáink illata nem mámoroeilja el a lelket, hanem holmi kellemetlen érzéseket szuggerál belénk. A mi utcáink ugyanié a bütttil i latosak, a mi a csatornákból árad mát. Régi panaaz er már, csakhogy dugult Ifitekre talál mindig. A Zárda-utca ledetlea caalornAjában a kátyú bfizbödt szaga ehetetlenné t«-ui, bogy a lakosok azobájuk ablakait uelőztetée végett kinyithassák. Ebben az utcában különösen ügye-lemreméüó- aa^ hogy 4tt alt a katonai gyongélko-. dók-háza. A labbadozó katonák, ba agy kia üde levegőre kívánkoznak a. kertbe, kénytelenek, a fertőzött, undok levegőt mamikba szívni. A Üi német utca haaoaló csatornákkal diaaaleg- A zöld pocsolyából lullaaató párák leijednek szét estelnnkini ft Király utca tedatl csatornáján némely helyen régi vasrács, fekszik eze bő! I szintén undok forró bfiz csap fel. A kö< íféíi\'éi\' ügyi intézkedések első kérdéae itt kezdődik az utcán, de nálunk erre kevés súlyt fektetnek, ugy látnak: es teljesen elkerüli as intéző körök figyelmét . Zala 60. szii ni 7. lap) sokul, d(C ha többet nem ia,, annyii megtanul, hogy « térmnlgbnn. minek neyyydaWéa, bmület, jtlltm, mtwtéay, mindenki hazudik, lap, eeal, tét-bttik tét a 10 faránc o/ai minden igiiáta ellen j a fiatal emberek ábmaidiiy utéa ualadgálnak. a férfiak a péiu, a kötény a.rang után, a lányok. kül{mö-/ii a \'tegéngtk bt akarják lonni a férfi\' okot, hogy ntil eéteeték telük magukat, t atntán tiltott élvezeieknl űzhessenek, a oök hivalkodni akarnak, mulatni, a (érj homlokára saavakat rakni De mi a regény-irodalmat nem akarjuk ismertetni, a bsaéiyiró, Zula más ember, lássuk öt az . Elbeazelesek ~Ninouboa* c. beszélykötet bői. A Fürdő o csinos\'kis elbeszélését, amelyben, ba a helyzetek egy kissé kényesek is, de oly dtscrét vannak előadva, hogy bátran elolvssbat-jok. Adeltne özvegy anyja térjhes mén a aa a lalálkous éa ismerkedés van benne leiestve. a hogy Octavió megkérte öt, a ki gyűlölt minden férni. Adeltne veszélyes egy nőcske s ez viszi nagynénje ödon kastélyába ejjel, a juliusi napokban, a fürdésié éa érzékei csillapítására is. A barlang forrása a Ifirdője azonban esetleg a kastély más lakóját, Octaviot már magába logadta. Adeltne levetkőzik a hold fényénél a midőn bele-,veti magát látja Qotaviól, ea táveanf akar da szemérme nem engedi, mig a hold a lomb mögé aem bajlk. A totóra alatt jé bétátok gróf térden csúszva a vizbeo, vall szerelmét „Hallgasson rossz ember, ne mozduljon — szól a kis grótné. Erről akkor beszélhetünk, ha be-aötétfi1. Várjunk, mig a hold a Iák mögé bújik* l&fc julius hd Uiá. csupán képzésiből, az oroe beasé\'yirók rendesen követik e szabályt, elkezdve flawwarss ,sgy közönséges történet\'-étől Gregorovits »menékflltjel«, Pirttnttky .pétervárija, Dooata/naaki emberek c. besaélyei mind megfelelnek a bálymtk. OegM 1809 Korolmká (sybériai lyai) a kösöituk az ^Alom* a a .karácsonyi él* mind ast igazalják költőt feldolgozásban de különösen Dosztojevszki. Lássunk azonban közölök kivonatban néhány besselyt Attása a .Hózivatarban* albeaaéb, hogy Mária Uravrolivna aki traaeia regényeken nevelődött, mily aaerelmea természetű, éa hogy beleszéret egy katooaiisstbe Vladimírba. A aaerelmea párok a I enyvez ben tartják légyottjaikai, a örökszerelmet is fogadnak — a sv Ölöknek azonban beleegyezésüket nem remélvén, titkos beleegyezésüket nem remélvén, lilkne egybekelte ben egyezne* meg egy kia faluhelyen. A lány megérkezik a templomba, de jegyesét a vihar távol tartja, de egy másik huszártiszt, aki éppen Vilnába utazik, szintén a hóvihar által utat téveszt, a ahol világot iát, betér ez a templom mely előtt megáll, a násznép kéri, hogy Jőjjőa már, eleget várták f ez lepzáll a az aaketés megtörténik: A nő aztáa WBdtfi&f igaai jegyeeét értesiti, hogy atyja meghalt a boldogságukat mi házukba lépni sem akar. A vége, hogy a hnaaér-liszt Burmin véletlenül megtetszik Máriának a kiderül, bogy 0 volt, aki vele megesküdött a így ők {érj éa ielaoég. ^ TargenjeíT Faustja egyszerű történet Wérának aaegliltja anyja köllöi müvek olvmáaát midőn as meghal, iamerkrdik meg Alezandrits CáüaL aki bevezeti as irodalom költői világába, agyút olvassák Fauaatot, a Wera megszereti CáM, e mikén\' Tabjanu Eageaaaek, Wera saaretamt val Célnak E vallomásra találka, éa csók következik és Wera; ki mar más nqje a I ijnmak anyja — meghal. Wera Turgenjeff igazi fenségéé tiszta, megtévedi, de bűnét mezbánt nő alakja trstytatáaa küvatkaaik) A gabontttzietrői. Nagy-Kanizsa, 1898. julhn 7-én. A aialt heti rendkívüli árhsnyatlás e hét első felében folytatódott; két n«p alatt a buza ára 80—70 krral hanyatlóit. Hoaaban szintén oly arania árseés muta\'koaik, a többi gabonane-müékben ré-zint olcsóbb, részint válioaatlaa jagyaáeek érkeztek riad áraink Buta Haas Tmgtri Zab Árpa Irt 8.86-86 660-76 5.40-60 7.60-76 6.76 -7.— CSARNOK NovellAk én nmvclUirdk. Irta: Sikui Láaalé. (4) (Mytaláa.) Es a modernismus .élet-igazság elve\' — mii Balzac, Stendhal, Flaubert nemcsak T3on-courték ét Zola tudtak kiinteni; aki különben kiváocai, amint írja Zola, miként fajul el idővel egy c-alád, szoknak ajánljuk, olvaaaák el a Koogon-Maquart regéay-cykluat a naturaliatikua irodalom qnalifikálbaiatlan termékeit, a Pot-bonille-l, a Campardonok táraaaágából blzo\'nyára A hold félénken bqjt a Iák mögé. Mindezekből levonjuk a tanuNágot, hogy a viszonyok és körülmenyek hatalmának nem esa-bed lul betol yáat gyakorolni, mert ba igaz ia, hogy azok megtörik aa embert, a ha az hó ezt teali, az igazságtól nem ler el, de küzdelmet is, szenvedélyt is lessen hoazá, mert külöabeu érdekes alakok helyeit állatokat vagy báb-embereket lest, kik eokkal göngebbek, minisem érdekesek lehetnének ; ne legyenek az egyenek mindig a kőrül-roények,< aaerv< leink atd-italai, t tévedéseikért botlásaikért ne a tarsadalmat, — szervezetüket, hanem magnkat tegyük telejOsaé ------ —A fra««i»a ftbeasélök közül kiemeli ük még\' About Odőol, a Csonkatülü ember azerzőjét; Balzaoot, aki a sok között, mint a naturalizmus kezdője s alapítója szerepel. . K vérboaaa A 80 év előtti nő, Honorine, Goriot apja c. müveiből megiamerhetjük. Halót Adolf .Gálon bu-f ___________________ kása, a bünügyi beazélyek szerző ét ismerteti meg — , upuevnrun velünk. Cherbuliez Vicior Kostla grólja, Teterol VASÚTI MENlTRliID. eszménye, Daudet Allonz Akadálya, Tartarin kalandjai, érdekfeezitő mesékkel, Erckman, Chat- j EífélJfS 188. BliM l-tjl rian Friaz barátom, Teréz aaaaony, a Ranczaukl \' Walerló, az elzászi szerzők hazanu zzívét, lel- K AjXIIIA á 11 • ■ á n. két tfiatelik elénk. A német platoniamus a angol romantika ha-táaa alul felsaabaduit oroes beszéjyirodalom a" realizmus talaján, Puskin beazélyein még nem érzik e hatáa, az inkább Byront követi az angol romantikát, de Tnrgtnjm ugy kiaebb elbeszéléseiben, mint a nagyobbakban, melyeket regényeknek nevesnek, csupán annak hódol, ez azonban nem zolzizmus vagy natura ismua tele érzékiaéggel, habár ez is belejála<lk történeteibe,! mint rugó — da semmi több, egyszóval eszköz nála, de nem cél, egy syrén, mely kiaért, caáhit, veszélybe sodor, de nem hrtékuégot ftjlmtt, ka-nem megmutatja eredményében, mit képot Midéanl,\' szóval erkölcsi lényünk, nemet indulataink felkel-: téeékei tíalgáltat anyagot, btkioeayitea, hagy kell leküzdeni, ~ Szerelem éa házasság foglalkoztatja különösein a a nő az, kl által ezeket megoldaara vihetné, de nem viazi, mert a női természetek nála hevesek, féktelenek. A világiájdalom és pesaimiatnus átal á> hatott Turgenjeff azonban ismeri az orosz várost, lávákat, kis hivatalnokot, paraaztot földesurát, ö aziorosz élet legjelesebb leirója, alekjain sajátságos mélabú ömlik el s hizpnyos elégedetlenség; olyanok, mint ő maga, ki oemaate javára ambad-ságot, népe javára boldogságét óhajt, mert saereti őket nyeraeségükben, elnyomatásukban. Ha aa ujabb elbeszélők jelszava ma aa érrő éa gondolkozó ember életrsjgU festeni, megfigyeléa, azemlélődéa, tapasztalat utján éa nam mint eddig, I >N a sz. az. 17 v. IT Szombh Rées Zala-Ég. OQ LSit-f}. n d u 1 A s Raalaaáiét hrkeiéi f islasán 1 3 I Í 3 ss. IT-v. sz. az. iy- v. sz. sz. IT- 4 48 regg. 9 86 d. a. t2 17 esie 7 88 sete tJj 10 délb. v.l606 regg. v. lS SOd a. y. 5 16 d. u. v. 2 06 d. u. v. 12 éjjel ■■ "tnltá 6\|47 regg. 930 regg-a -id. u T. [13 15 éjjel 503,d. u. v. Barcs Gyékénylsz. v.l 7\|2&!eete sz. az. 4!ö7ragg-2 25 d. a. 62r«gg. 404 a-\|5ü este 17 éjjel 66A & I 89\'d a. I 41 éjjel 14 regg. Laptalajdoaos és kiadó: rilCIKL Ifit\'- 2 N»gy-Kitnizaa, csütörtök Hirdetések: J977 Ikv. 898. 2X9-1 Árverési hirdetmény. A nagykanizsai kir. (mik Ikvi osztálya síéről kökhirré táiaiik, bogy dr. Diek József nkanis-ai lakás végrehajt) tónak Ssüos Mihály végrehajtást szenvedő. >.-«zeni-baláa«i lakos el-laul 63 Irt 70 kr. löki, ennek 1895. évi deoem-ber hó 2 tói járó 6 saa«alék kanatal 11 frt 90 kr, per, Ö Irt 66 kr. vésrshsjUn kérelmi, 16 Irt 10 kr. végrehajtás fógauato»liAsi, IS irl„61 kr. árverés uegkisérlési, 7 frt 40 kr. folytatólagos végrehajtás kdrálM, 8 Irt 76 kr. lelealegi\'s a meg felmerUtendő költségek iránti végi4haj ési tkgyeben a fent nevezett kir. tórvényi-sék ierO-Iftíjhes tarto/ó, a saeni balárai 87. ss. Ikvban 1.1-9. sorsa. 1405 írtra beosltt l i n bén telek, továbbá + 1650\|b. brss. 616 frira becsült aaőld 1SW. évi aagaaataa hé 0 Ik napján d e. IO éraksr BaL Bt lám kősaég házsatl dr. Diók Jéaael felperesi Bsyvéd vagy helyettese kli<hajÖnévol megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog. Kikiálláai ár a lentebb kitett becsár. Árverezni kívánók lartoanak a becaár 10/,-át készpénzben vagy óvadákképea papírban a kikül dőlt kezéhez letenni. Kelt Nsgy-Kaniaaán, a kir. tvaaék mint Iknyvi hatóságnál 1898. évi május hó 8-sn. GÓZONY, kir. tszéki albiró Zala 60. aaátn. (8. lap.; 4) és azok, kiknek jsvárs tényleg már meg-ssűnt követelésre vonatkozó zálogjog, vagy mag nőni egyébb jog van nyflvénkönyyileg bejegyezve, ugyssistén ss ily bqegysée\'kkel terhelt ingatlanok tulajdonosai, hogy a bejegyzett jognak törlését kérelmeasék, Illetve, hogy törlési erwedély nyilvánítása végeit a \'kiküldőit elöli jelenjenek meg, meri ellen esetben a belyegmentemég kedvezményétől e esnek. A kir. törvszék mint tkvi hatóság. N.-Kanizaán, 1898. jallus 14. GÓZONY, * kir. tazéki albiró M8 jttlittn hó 28 án OOOOOOOOOlOOOOOwOO 3 Csak— § i fiatal 0 Cyor sí kir. város ftlso ksreá. iskolája. A Győr azab. kir. város által feniar\'olf falad kereskedelmi lekola igazgatósága sa I898\|99 = ..ím. Baésfeai lskp ai é«re je\'enlke<ö tanulókat f.vévl jullua éa azaptembtr három alaő napján vaasl fal clój\'gysfeéket idoköiben is eltogad. • éa XZZT \' ^Ig frágar 4744/tkv. 898 886 -3 A tanulóknak liasteaeégea caa\'ádnknál, mérsékelt díjazás mellett való elhelyeaésében szívesen kesére jár a aiBlöknek, és bővebb felvilágosítási ia kéas-égnel ad jQjór, 1898. junius 10-én.__________ Hirdetmény. A nksnizsai ktr. törvényiiék mini Ikvi halóság részéről közbirré teletik, hogy Alaó Oroazlony község telekkönyve a volt úrbériek részéré ka zőaen kiadott legelő és erdő Illetőség egvénenkinli feloszlása lolylán az 1869. évi 2679(1. M. szabályrendelet értelmeben réasben álslskiilatik, s ezze-egyide Oiug mindazon ingatlanokra nézve ame I lyekre as 1886. XXIX; az 1889 XXXVIILés as 1891 XVI. t. cikkek a tény eges birtokos tulajdonjogának bejegyzését rendelik,aaM98. XXjXJ t cikkben szabályozott eljárta a télekjegyzőkönyvi bejegyzések helyesbítésének kspcsolatosao fogana 1 caittatik____ E célból az átalákittai előmunkálat hitelesítése éa a helyszíni el jura- a nevezett közaégben 1808.1 évi u«\|ilea>ker ké lá-éa iog kezdődni. Ennéllogva felhivatnak: 1) aa összes érdekeltek, bogy a hitelesítés! tárgyaláson ssemélyesen vsgy meghatalmazol! áltsl jelenjenek meg ée az uj telekkönyvi tervezet ellen neta áni észrevételeiket annál bizonyosabban adják elö, mert a régi tkv vegleges átalakítása után a téves átvesetésböl eredhető kifogásokat jóhiszemű harmadik személyek irányában többé nem érvény eaithrlik. f 9) mindazok, kik a telekjzkvkben előforduló bejegyzésekre nézve okadaiolt előterjesztési kívánnak tenni, hogy a tkvi batóaág kiküldöttje elölt a kitűzött hatarnapon kezdődő eljárás folyama alatt jelenjenek meg éa az előterjesztésekel igazoló okiratokat mutassák lel; , 8) mindazok, a kik valamely ingatlanhoz lu\'aj donjogot tartanak, de Ikvi bekeblesésra alkalmas okirataik nincsenek; bovy az 1886, XXIX. t. c, 16-18 és az 1889. XXXVIII. tc. 6.6.7. es 9 §>ai értelmében szükséges sdalokal megnevezni iparkodjanak a siókkal igényeiket a kiküldött előtt igazolják, avagy odabaaaanak, hogy átruházó tkönyvi tulajdonos az átruházáa létrejöttél a kiküldölt előtt aaóval ismerje el és a tulajdonjog bekebiezéaére engedélyét ayilvánitaa, mert külóuben jogaikat ezen az utón nem érvényesíthetik és a bélyeg és illeték elengedési kedvezménytől is elesnek ;— Hatavevszky - — igazgató. Béla embereket érdekeiket tudat, kojy a párisi Dr. BOITON Iajaetta Orlaatáj mir aábáajr napi hanmtlat atáa ehaalaastfa més a lagrégibb bántainakat ia, föMelajps lakát Matal ala\| vagy oapalva kalitaanal klUcat «ai, anci aaak caak a gyomrot mayák la a baj\'t aaai né-unja sMg. \| üveg Bolton Injaotio Éra t forint. Maajamaaéjl fürakUr: ZoItáoBéla gyógyszertára Bodspes^ í., NtgjhröM-iilcí fl. (SrtÉy-Krufto) Kapható aMa aigfStl péSjaaafiárkaa. Q3ÍI /Mi Paatal ■Ijiiaáiltaak aiaM rtrakttf narrJ—»—•_- Béla gj ét^aaertártkaa. 0 o 0 o o o o o o ü o o o o 0 u o o o A tandilmantaa-égre igéoyt tormáié tanulók QOOOOOOOIOOOOOOOQQ kérvényeiket ang. 80-ig tartoznak beadni. vwww«#wwws»#«rwwwwwww A győri lelaö kereskedelmi iskola, mely végtett növendék-inak aa agyévi önkéntesség kedvezményét biztoaltja, teljaaan egyenrangú a volt a a miniszteri rendeleLáltal egyöntetűen „falaö karaak. lakolák"-nak elnevezett, „ke-reskedelml sksdémlák"-ksl é< aaonos a külföldi keresk. skadémiákaai ia. Phönix-Kenöcs a atattgartí közegészségügyi és betegápolási kiállításon 1890-ben érdemet nyeri, orvosi vélé-„ ményezéa ée a kőszönő levelek esrei szerint ki-tünőnek elismerve. A< egyedül lé\'-s«, k.p-óbált ée ártalssatlaa ssar, sürü és gazdag haj növés előmoaditáaára hölgyeknél ée araknál, a ha) kt-hulláaa és.a korpa képződés aaecsát á ár- ; egészen áatal embereknél eróteljea bajuszt lé taeit, — Jótállás aa eredmény- ée ártalmatlan* ságért. Tégely 80 kr., poatán küldve vagy atáa-réttel 90 kr. K. Heppe Wien. I. Wipylii.«rr-straaae 14. 185—M MffilíE mr A világhírű Steyeri TflWf-i»«/n«m MIMII képviselete <i raktára v Nagy-Kanizsa, Caáktornya és Zala Igerssaf területére: Unger Ullmann Eleknél N.-Kanlzsán. A)anU« éasaa ír\|«aereft raktárát kerékparemlk-kekbea. Az amerikai pneumalik védő* anyag „■£MáLKtMP< raktára. Nelkülőabetetlen minden kerékpárnál, miutáh szegek által támadt lyukakatázonnal beragas <ija. Iftftjfr-ífjenjiíkel iigjti & tónfitit- IRDETESEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában NAGY-KANIZSÁN. Nyomatolt Piacba! Fülöp laptulajdonoauál Nagy-Kaniaaán 1898. t Huszonötödik évfolyam. 61. szám. Viraakiatpll.l riaakal rillf klajt-* kiwMWW A MNkwIInl IcMwl lakat iifu- " klal 4 • M ár* Un 14* i»mw<l i lif wllnt mim nuilM »ilimi\| IliMUnuli VáraakkakpSlati HnM mii. ZALA Politikai lap. Megjelenik NA0Y-KANIZSAN helenkint kétezer: vasárnap és csütörtökön. nérmTH itat Iftea MM IS iMM l» «n — w, Filém S karaaa (S \|>1 —.Mi I^iIIm ■ Imii ll Irt m k», Xjrflltir >iUI»iu 10 lrajar. IlMHitwt, ralaan.t t llrliiiw a •«.MmM riaakal r»l\| »• kan llillrtl Ui«aaa<tk. H\'MMIm laaalat «aak im.n aaaak Ml kfVHl al amáia w krsjsér. Nsgy-Kánisss, ltW8. FeMM carkeaztö: 8ZALAY SÁNDOR. Vasárnap, julius 31. Egy kis szílenclum. As osztrák reichsrathot császári kézirat tal berekesztette őfelsége. Immár harmadszor történik olyan ese-\| mény, melyet\' mindenki előrelátott, minden józan politikusnak látnia kellett és mégis minO lármát csapnak e berekesztés miatt, mini-kombinációkat filmek hőssé. Innen Is, tul is elszabadult a politikus A berekesztés további következménye! A szabad önrendelkezéai jog határozott az, hogy sokan a magyar országgyűlés alapján, az 1867-iki törvény talaján állva, elé terjesztett kiegyezési javaslatokat is visazavooandóknak mondják. Váljon ez fog-e történni, a váljon a javaslatok a mostani, vagy más formában kerülnek-e a magyar parlament elé; ez,vn pillanatban alárendelt fontosságú kér. \'dée, mert moat, miután nyilvánvaló lett, csizmadiák fahtaziája ás a legealegfeketébí) ördögök egész seregét festik a falra, hogy a népet izgassák éa nyugtalanitaák. Ebben az áldásulan, nemzetllégi visszavonásban Ausztria és Magyarország népeinek nem szabad nyugalomhoz jutniok. A császári elhatározás következményei imigyen mutatkoznak: ami a nyelvkérdésben, a kiegyezés ügyében eddig történt, azt mind semminek kelt tekinteni, a reichs-ratli elé terjesztett kiegyezési javaslatokat visszavontaknak^ kell- tekinteni, a azokat esetleg újból kellene beterjeszteni. Váljon újra megnyitják-* est a reichs-(hfhot, vagy másikát jnvuuk Össze, az a jövő kérdése, melynek végleges megöl-dásáig az osztrák alkotmány 14. §-ával kell sl Thun-minisztériumnsk magán segíteni. alkotmányoa uton nem lehet megoldani, az a kérdés lépett előtérbe: mit kell Magyarországnak tenni vagy kerülni közgazdasága érdekében 2 Magyarország 1898. év január i-e óta az Ónálló vámterület alapján áll és-a visszonyok rendezése végett egy évig tarló provizoriumot fogadott el éa szavazott meg. Fog-e Magyarország végleges - szerződést kötni Ausztriával a 14. szakasz alapján ? Erre * kérdésre báró Bánffy miniszter, elnök már határozott feleletet adott. A miniszterelnök minden irányban megőrizte szabad kesét, a magyar parlamentet egy irányban sem kótőtte le. csak abban az Bgyben, hogy elhatározásaiban nem vezetteti magát más indokok, mint csakis az ország valódi érdekei által. megóvhatja a magyar parlament az ország érdekeit a megteheti mindama lépéseket melyeket amaz érdekek meg védelmezését* alkalmasaknak tart Ez az a magas politika, az a nagy bölcaeség. mely a magyar kormány akc& jában csak most tflnik ki teljes világnaaáy hogy * kftlgaiduágl kértéét Ausztriában g®1 « * tazafiaa felfogás; melyet agy erőtlen éa majdnem teljesen demoralizált ellenféllel szemben méltósággal éa eréJylyel kellett megvédelmezni Akár kereskedelmi szerződés, akár önálló vámterület: minden ut nyitva áll as országnak; kezünkben azegyenaulyzó s ogy határozhatunk, a hogy az orazág érdeke, a magyar közgazdaság megköveteli. Ausztriának okvetlen alá kell vetnie magát a aá szándékainknak, mert minden elhatározásunkban kiveaető utat kelj látnia a zsákutcából, melybe foderálisztikus törekvései által jutott. De Magyarországnak az osztrák széttöredezettséggel szemben egyetértőnek, erőének kell lennie és mindenekelőtt bizalommal kell ragaszkodnia Szt István koronájának viselőjéhez és a korona hivatott éa felelős tanácsosaihoz. TÁRCA. A kibékülés. T A .Siti" aradatl Unfja - Gyűlöltem öt. Házuk elölt Olt agy akácla alatt. A juliusi szellő meg-meglengelte as esüslös -virágfűrtöket barna fejecskéje (Ölöll. Elfordult, hogy csak pompás profilját Isi hali ara, mindamellett észrsve\'tem, hogy sötét szemöldökei közi, cseresznye piros ajkai szögletében harag borongott. A lányka 16 éves volt, én meg 21. Csak egy-két perce, hogy komolyan össse\'ördültOnk, csupán azért, meri kis kacér és szivteien jelzővél illettem. De megérdemelte. Tegnap egész este a szomszédban lakú Selley Gusztávval nevetgélt, csak vele mulatóit, engem pedig nem is veit semmibe. — Kértem tőle a szentül, melyei kesében tartott, — de megtagsdla. — és nemsokára Ou-stl gomblyukában volt, sőt még sz általam kapott karperecet ia neki adta. Eszeveszetten luloKam ki a szobából, a vér fejembe siállótt, féltem, hogy még valami botrányt csinálok, mert enéss msgsmon kívül voltam. Almatanul töltöttem as ejssitkát. Kora reggel ó\|s kerestem ss alkalmat, bogy keserű szemrehányásokat tegyek a kacér Ilonkának és végre is csak sikerűit. Os bizony ő-döly-tössn ss! válaszolta, bogy ő azt <essi, a mi neki tetszik, s nekem semmi kőzöm slnc* hozzá .. Ezután elhallgatott. Sokáig bámubam öl; oly ssép volt, hogy megszállott a vágy, hogy felkapjam a hűtsteat és elvigyen msaasire, ods, a hol nincaenek Ilyen Veszélyes asomssédok. Ezalatt ö az Őrébe dugott akáclavirágbokrétáL kikapta -őréből és pici ujjaival kezdte tépdesni. Lopva nyújtottam ki kezem egy virág után, de a kis gonoaa észrevette, elkapta és eldobts menssire, össsegy űrire ss ártatlan virágot Rajiam erőt vett a boasnaág. — Miért lépi szét s szegény virágokat ? Miért nem hassná1 csalánt az ilyen maistsághoz V — mondom Ilonkának. —• Mert nincs késnél. — Csak sson múlik f Felugrottam és hoslam egy óriási csalánssársl. •^Tessék — moadám gúnyosan —_ majd meglátom, fia bátorsága nem fog e elve-zni. Láttam, hogy haboz, de asután mégis megragadta éa e kssd a lépni leveleit. Finom kis ujjal önkéntelenül ránga óziak a asurás mutl. Inasán kegyeljen őröm érzete tombolt bennem. Jól van I hadd fíljön — Ugy-e, — kiáltottam — maga fél. Caak rajta, csak tovább. Sölét Kiemel szikrát nórtsk. Válaas helyett végig vágott b mony puha kaoiióján a csalánnal, a hol vérvörös sáv keletkezeit. A vér fejembe szállóit, szédü\'tem. -* Helyes — kiáil»ttam — csak lolytssss. Ismét végig vág kacsójáQ. — ,ló lesz igy ? — kénlé izgatottságtól remegő bangoY, — Igen, — mondám határozatlanul. A hatást rOgtün észrevette raj im; megragadta erősen a csalánt és tisszeszakttotla, mlkőzoen kegyetlenül öassessurta magát. =s Mit csinált dobja al azt a eaaláat, Ilonka. Izgalotlaágom uarfelett erőt vett ráfiam; aat as ö bogár szemei ésirevetlék a caak azért ia még nagyobb erővel, nyomkodta össze-vissza. Azok a csodassép kaosók már el voltak borítva haragosvörös hőlyagokkal. Tovább már aam birtam állani. Magragadtam mindkél kesemmat elvetlem tőle erővel a csalánt éa eldobtam. — Eressssen el I — kiáltá dühösen s Igyekezett kezeim közül szabadulni. — Nem, nem éá nem I Nem ermztem el addig, mig meg nem igérl, oogy nem nyúl többel ahhoz a csúnya gazhoz. — Ahos msgánsk semmi kőse, Ereszs/ea el I — Dehogy eresztem. — Mit jelentsen es ? — aiondá komolyan. —• Ha el nem ereaal, örökre megharagszom. — Da Ilonka, — a jó laienrs kérem — ne csinájon ilyen gyerekségeket. — Micsoda jogon beszél maga igy hozsást ? — As msjd elválik; ha még ninoaanak is jogaim,\' de rajta leszek, bogy legyenek. — No, azt csakugyan meglátjuk. Ezek nsm a maga ke/ei, hanem az enyéim... — Egyálalán , nem aa bnéi, ellenkezőleg; az enyéim éa azok ia fognak maradni, még ha huss is ellenáll, -nem miat tegnap egy, — arra becsületszavamat adom. Bicykli használt Bambus, és eredeti ángol Jó k 11* k-n n le TÓ MHIJiríi k a j> h a t u k: Friedman K. és GUnsberger kular\|)arakaa Nagy Kanlaaan, Német atoz* 1 Zala 61. aaáen. (9. iapj N»gy-Kanizaa, vasárnap E< a bizalom kétaégtdenül létezik, mert\' a taniirt. A lelkész mint az latén igéjének 1888 juiiut hó 81-én. Magyaromig nyugalommal, hidngvérrel tekint a dolgok fejlődése elé. A nemzet pulzuaa ma aem ver hevesebben, mint tegnap éa i idegei nyugtalanaignak itt a legkiaabb nyoma ainca. Vallási türelem. A „Z&U" n M stdmdka ily d mtn mtgjthHi véeircikkÜHktt * hOwtkttS vilut kaptuk: „Vallási türelem" dm alatt a Zala t éri 67, asáma egy cikket közölt, melyben vallási türelmetlenséggel, fanaíismuaaal vádolja a békési evang. esperességet, illetőleg ennek egyházi törvényszékét azon tényeért, mivel egy Rakaányi Árpád nevti tanítót, ki katb. leányt vatt nöttl és rezervallat adott az ir/.nt, hogy összes gyermekeit a r. hath. vallásban fogja nevelni, hivatalától elmozdított éa minden agykali hivatalra képtelennek llélt. Nem ismerjük a Zala cikkezéjét aem kívfll, m helfllröl. De axéti egész jóhi-azemfllrg igaznak vesszük, a mit magá-gáról állil, hogy L L ,Jelkére aimalt az általános emberszeretet szelíd angyala, Balvét az égi azellem Iitenhaa, az emberi érzések és gondolatok liaztullabb és ragyogóbb világába emelte". 8 elhiaszük neki azt ia: „hngy elborult homlokkal ill meg minden ily jelenaég előtt". S ép, mivel ezt elhiaszük neki, azért engedje meg, hogy mi ia hozzászóljunk ez ügyhöz. Egyházjogi vonatkozásban egész mia helyzete van a protestáns, mint a r. kath. tanítónak. A r. katb. tanító a többi hívőkkel együtt a laikusok Jkflsé tartozik, a nem az egy-\|t jók kási randha — nrdn — a habár aa ia. teni-tiazteletnél mint zene- a énekvezér RwrÉp^l Í8, ez ép oly kevéssé teszi öt egyháza benső emberévé, mint az, bogy egyháza kiakoru tagjainak oktatója. A protestáns egyház az evangelinm szellemében aa egyházi életben nem ismer külön rendet — ordo — de vannak egyházi hivatalnokai. Ezek pedig a lelkáaz éa hirdetője a a agantségek kiaaolgiltatójg, a taniirt pedig, miat az istea-liazleletnéi segédkező, a az egyházi élettel szoros összefüggésben levő a attól el nem választhaló oktatás vezetője. , Tehát lelkéez ée tanító, mindketten az egyháznak hivatalnokai, ben«ő emberei. Az egyházi életben tehát a protestáns egyházban a lelkész mellett a tanítónak ia vesérazerepe van. Együtt emelik, együtt hordják azt a zászlót, melynek felimta „Evangélium". Beoületazóval, sőt esküvel fogadia nemcaak a lelkész, de a tanító ia, „hogy e zálzló alatt harcol, az alatt gyöt vagy bukik, de soha azt el nem hagyja, meg nem tagadja,- mindhalálig4\'. Tekintsünk már most sz életbe, mi a sorsa annak a harcosnak, ki a zászlót, melyre esküdött, bármi okból ia elhagyja, megtagadja, gyáván, hűtlenül, elárulja? Nemde as ily vezérnek fejéhez verik a a zászlót, vagy mondjuk inkább az árulónak-golyó jut oaatüyréazül. Ez lett Jutalma Ráksányi Árpidnak 1a, miután a zászlót, a mit emelt a melyet győzelemre kellett volna segíteni, gyáván, hűtlenül elhagyta — természetes, mint arra méltatlant kigolyózlak a vezérek sor\|ból a kimondották bírái, bogy 0 soha többé zászlóvivő .nem lehet. A «ebet, mely egy élő organiamus létét veszélyezteti, inficiáló tulajdonaágánál lógva el aaokták távolítani, ha másként nem lehet, operáció utján is. Ilyen opera-dót hajtott végre a békési evang. egyházmegye törvényszéke, midőn Rakaányi Árpádot, ki véazthozó fekély volt az egyház hogy a váltási türelemnek krisztusi azin-vonalára emelkedni eddig még nem bírtunk Mi caak általánosságban szóltunk a vallási türelemtől, mely első tényezője az általános emberszeretet bódításának. As caak a véletlen dolga volt* hogy az éppen akkor \'őrtént békési esetet vettük kdnkrét például. Ezzel éppenséggel nem akartak a vallási türelmetlenség vádiával egyenesen a protestáns felekezetet illetni; mert (féjdalom!) a vallási torelem magasztos elve még a többi vonalon sem érvényesült a maga eszményt fenségében. Éppen aat akartak kimutatni abban a cikkünkben, bogy milyen messze vagyunk még a krisztusi szeretetnek ettől a tiaztultabb, ragyogóbb világától I Jó cselédek. (£. V.) Szolgálni, ragyit a máa kanyarét enni régen tem volt boldogaág, ma aem valami nagy teerancae. De ma már a parancsolta is nehezebbé váll. A helyes parancsolás mOvéaaet, a melyet épp-ugy el kelt aajtttaat, mint mát mfl-»esietet. 8 ea épp olytn ritka, mint a baiyta szolgáié. Ur éa ttolga ma két kDlöa párthoz tartozik, mely gyakran nyílt eUenaégeakedéet loly-tat, da még gyakrabben titokban harool agymát ellen. A család, a hát jó éte pedig mind a két esetben kárt vall. Perste, bogy a régi jó i cl ók ben aam Volt a téren minden ugy, a bogy kellett volna, hanem asárt cselédkérdé még sem volt Ea a kérdéa tokkal aaoroaabb kapcaolalban van a mi modern rilágnésetHőkkel, semhogy régebb keleta lehatna ennél. Ei ia, mint minden máa asodáha baj, kórunk urbatnámaágának a azfllöilje, a mely épp ugy maggyokereaedett a nép felaő, mint alaó rétegeiben Legyflnk őszinték. Kortártaink legtöbbje, akik élő organismuaán, onnan egy operatio se-! abban a helyzetben vannak, bogy parancaolhat-gélyével eltávolítni\|n inak, nem találják illának alárendeltjeikkel asáa Már hogy az az operatió fájalmas:. . .i^ü" • *** b«aakeaég sajnos, arról tenni nem lehet; az operá Izgitottaágomban végre kimondtam azt, a mit már két hónapja majdnem, hogy magamban tartogattam. lieétan elhallgattam, haragom eltflnt De a bajos gytrmek it megijedt Szegény kit kiotói izgatottan remegtek. Tekinteteink találkoztak egymással a egy pillanat laulva már ott térdeltem lábai elOtt a a ajkamhot sioritoltam kedves kacaöit éa ttarel-na navekat tugdottam neki. ö pedig elpirult agyréméért ét szemrehányóan kérdé: miért viselkedtem ugy, hogy nem akart hinni igai szerelmemben ? — Maga a hibát — suttogta a bájos leányka, aak migi...... — Bocsásson megl esdekeltem térden állva, nem csak egyazer, hanem tzázttor, ezerszer.. — Megbocsájtok z ígérem, bogy a karperecet it vittztkérem s legkőielebb megmutatom magának. Kibékül ünk. Fejünk lölötl zümmöglek a legyek, surrogtak a cserebogarak, aa enyhe taelló meg felkapta a hangokai éa elvitte a Balaton felé, bonnth t halk vituhtng ítmét vimahoita bozztnk. Oh, dt mily boldogok it voltunk I r^- Mikik Sándor. mindig ffcjdalmasak szoktak lenni. & ha eikkiró elborult homlokkal áll meg minden ily jelenaég előtt, legyen meggyőződve, hogy Rakaányi bíráinak homloka még 100-szor inkább elborult az ő jellemének felismerésekor. Szűkkeblű felekezeti érdek, vallási-fana-tiamus hozta azt az i téletet I? A pápa Ö-szentsége bizonyára a Szt-Gergeíy renddel tüntetné ki azt a r. kath. idekezeli tanítót, a ki gyermekdrői reaer-valist adva, azokat a protestáns egyháznak engedné át; pedig ar. kath. tanító egyházának nem is benső embere. Kinek-kinek tehát a magáét A hű vezérnek borostyánt, azt árulónak pelengért — igy kivánja azt a földi igazságszolgáltatás. S mégis mozog 7- akarjuk mondani, mégis igazán hitvallás az a sokat emiege-gett felebaráti szeretet Nem hazudunk a jó Istennek, a önmagunkat nem csaljuk meg, hanem midőn e földön, mint embereknek, azt az önmagáról s hivatásásói megfeledkezett tanítót el kellett ítélnünk: emberbaráti szeretetünk a vallásos áhítat igaz érzésével emelkedett az egek Urához, igy sóhajtván: „Uram, te pedig bocsáss meg neki, hisz nem tudta, mit cselekszik." • Készeéggel adtunk hdyet e válaaznak, melyhez éppen a mi vezér-dkkQnkben hirdetett vallási türdem érdekében semmi megjegyzést nem füzünk. Csupán azt jelent jük ki, hogy mi a békéd evangelikua espe-resség egyházi törvényszékének Ítéletével direkt nem foglalkoztunk, csak konkrét például hoztuk fol annak bizonyítására, hangján. Igaz, bogy leien előtt minden ember agyanlO, de a atodgm Hiaadtkiai a maga taláté- konytágávtl a megkülönbőaietée annyi árnyalatát, állapitotta még, hogy egéea rendszer lati belőle a minél buzgóbb a törekvéa egyet oaztályok éa kotteriák határainak megállapiitu, körvonatozá tekintetében, annál inkább vaaa ki azon igazi éa egyetlen mérték iránti érték, a mely aa embere kel oaak két otatályra otztjt 1 a jók éa a roaaaak oettályára. Hiszen a korszellem annyira megy már aa emberek elkülőmtéeében, hogy a kin tó bakján 010 kocát éa a teherkocsik kooaiea közt it rangkalönbtégit állapit meg, márpedig nam aa illatök beiaö értéke aaerint, hanem togldkoaá-suk némely nóywtinak különbözősége alapján Már pedig a hd ilyen szellem furakodik aa emberek köaé, ott a legjobb erkőloaök ia vtata-delem ben forognak 1 aa ur ét azolgája közötti viatonyt pedig határozottan pokollá teaaL Alt állítják, bogy as ur ét a ssolga köiőtt sincs már helye a patriarchálla viszonynak. Igát, hogy a nagyiparban a gyárosé* munkásai kötött ilyen viaaony oaak nehezen volna helyreállítható, de aa agy házban, egy fedél alatt élő ur éa azolga köpött feltétlenül megteremthető még a patriarchálla taellem, mi több, ennek kell uralkodnia, hogy a kötösség elvitelbet 0 legyen. A baj itt aa, hogy ma az egyik nagyon aokat akar paranctolai, a másik meg nagyon kavaaet (tolgálni. De vannak kivételes esetek ia, a melyek mind ait bisonyitják, hogy csak a patriarchális viaaony retet jóra Gotthell Jeremiás társadalmi tró ezt mondja, bogy a caelédnek éreznie kell, hogy nenaoaak munkagépnek tekintetik, a melyet kl akarunk aknáanL Legyen aa ur a aiolgának olytnléle lámaara, a milyen a kertből a meessetávolba kiültetett fának a karó, a melyhez honákOtöalk, de cenk azért, bogy a viharokat kiállja a hogy magára hagyatva, gyfagaeége loiytán el ne vatasaa. A gazdák éa caelédek panaaaai egymáa ellen tokkal footoeabbak, semhogy napirendre lehetne térni fdOttOk. Igen aok társadalmi tudóé loglalkoaik ezzel a kérdéssel ■ majdnem mindnyájan abban a véle. Nagy-Kanisas, ruámp Zala 61. mám (S. lap)- ltfl. juliua y IMa ményben vannak hogy a gazdának kell kltaliloia ia megállapítania, mivel Jatfihalő a oulédség sssilsms. A legtöbb eielban már a oaaléd Isivé-, telénél kővsttslik el a legnagyobb hiba, a menynyiben aok gaada még a liiparancolatot la Agyaimén klvöl hagyja, vagy néhány garia megtakarítás* kedvéért nsm adja meg a cselednek ss öl megillető helyet és állást síkor, * mikor öt Iskölársul fogadja. » As ur é* isolgs kötödI vlssony liatisgyobb vssssdslms azonban á könnyű válás, iDstölsg a asolgalsll vlssonynsk könnyű Islbon ása. .Sokszor s Isghsssoutslsnsbiroiskélység Is sbgendö, hogy a ossléd elkergsttessék, vsgy hogy lslmottd[jon. Pedig esen oas a gasds segíthet, lm ssl Igysksslk megérlelni a oeeMddel, hogy mlntsgy oulátUs kMtagjának tekinti, a kitől elvárja, hogy bele iltaeskedjék a hái asokásslbs és vlasonyslne, de s kinek msgsdjs ssl, s ml öt megilleti? ssaa legalább la ugyanabban ss ellátásban réasseili, s mely ss ö aastalára kerül. Terméessls, hogy lölsg városokbsn, s hol a Iskások olysn méregdrágák, nagyon lakarékos-kódnak a cselédnek ssánl ssobávsl. Mlndssonáltsl nagy hiba, ha a gaada oaetédjének nsm ad oly kamarái, a hol as Jél érsaheli magát, a a mely a báaboa kötné, Mlsooyos mértéken tul a eseté dsf-gaa megtakarításokat nesksrjunk isskösölnl, méri annak magaviseletétől függ s ml jólétünk, káayel-mlnk. A oselédkérdés snsyirs fontos, hogy snnak maglajtéséhss és rsndsséeéhss mielőbb komolyan bossá kell fogni. Kddlg egy kis éloelődéésn és a rendőrség Igénybevételén kívül alig történt egyéb Padig ba ossk sgy kis gondol fordítana Is a gaada osslédjs nevelésére, as Is levetné rosss ssokássit s tűrne, bs tűrni kéli, velünk agyült. Előbb ssonban látni akarja a cseléd, bogy visxont ha ürülünk, nem vssssük-a rossz névsn tüts, ba 0 ll vetünk örül A ferencrendiek reformja. Több ishen sső volt\' a lapokban, hogy á Isrsnorsndi szerzetesek rendjében válság van, mart Rómából s rend szsbálysll sslgoritsnl akarják s a rend tagjainak sgy résss Inkább kilép a ss-r Kelből, minthogy na aj sssbályokat olfogsdJs. -----lask a hlrsk réssbsn tévesek, réaaben pedtg latollak, mint s hogy most aat a legkompeten-ssbb torrá, agy larenersndl bástőnők, leírja A levélből kOsöfJOk a kövatkssöket: ,s) nsm igas, hogy lehér-ruhát viselni nsm subád; b) nsm igas, bogy télvts Idején maailláb kall Járni, mert barisnyaaélküli sarubea esak nyáron Járunk, a mi mellesleg mosdvs nagy kényelem e egéssségi szempontból s knsipplsták is gyakorolják; e) oam igas, hogy a Iáját mag kell borotválni, hanem csak apróra nyírni, a mint máa emberek is msgtsssik sgéssségi tekintetből; ^t) nem Igas, bogy éjiélkor fal kell k-lni s zsolozsma végaéaére; ds 1. igas, hogy 0 Sssnlségs halároaott parancsára a ruha ni ne megváltoaik ; 8, igss, hogy ha lélvis idején sgylk-másiknak a tanyára beteghea, vagy a vidékre kall menni, nemcsak bogy harisnya nélküli saruban nsm megy, hanem téli csizmában és s kösós ruhatárból aló hozott bundábsn; fi. igu, hogy rövidra való nyírás melleit hajkoronát, vagy legalább klerikális ioosurát kall viselni; A Igas, bogy a zsolozsmát, akik azon időben nincaensk hivatalosan slloglslvs, — kösösen végzik j 6. igss, hogy s klauzurát meg kell tartani, de ssárt a aéta msg van engedve 5 8. igu végre, -hogy Jövedelme senkinek sincs, ds kiadása sem, mert minden a kŐsOs pénztárba megy s abból minden ledutetik. ily alakban kiviinja Róma a reformot. Est hallotta P. Fleming Dávid szájából nSindsn fereno-randi Zisraatsa Kit, a mit tőlünk kívánnak, t. i. a klausurát, » ssolossms kösőVf ál a kegyesrendiek kormánytanáoaa. HelyeOák jönnek) Ftryer József Léváról, " a vila oommunlet, végzéséi, mi már akkor hallottuk magyarázni, mikor növsndéksk voltunk, Avsgy melyik fsrenc rendi szerzetes az, a kinak máskép értelmezték regulát ? I Éa Így ia leltünk fogsdslmsl. Kzekből kitűnik, hogy a szentszék nem Hj szabályokat sksr, hsnsm as aredaliek betartását A város házából. Nagy-Kaniesa képviitelötwlttlele. juliuv ffl-án k&tgytíÜtl tartott, kánikulai látója tottsággal. Véasey Zsigmond polgármester szabadságon láván, a JcdtyyÜWt Lengyel Lajos h. polgármester vonttá, Egyetlen tárgya volt a vágóhitl báliő lerendezése tárgyában megtartott árlejtés eredményénele bejelentése. Nagy Ásasd városi tlőadötan duóénak e tárgyban olőtevjmtett jelentéséből kitűnt, hogy os egyedüli ajánlatot (Sí dr/elmelén) Hatiér fxtjm nntmícanwiar épitőmntár tette. Rímek alapián V997 frt 16 kr. árajánlattal Sallér Lajost buták meg a vágőhid bálád bereixhtésével. Kptrjessy 8dndor Ügyvéd, v. képviselő a viígöhtdhoi vtzelő ut sucésmlése tárgyában A h> polgármesternek es iránti kijelenŰse után as tiiée szőkít fai. megnyugtató befejeződött. HÍREK — iMaélrl kir. Krimit Jáooa allábor. nagy, az V-ik honvédkerület parancsnoka városunkban Idősík az Osuponlosilott 20-ií hpnvéd gyalogezred megszemlélése végett, — Villabrucki Mattit Károly tábornok, őandárparsnoenok Po zsonyból, a os. és kir. 48-ík gyalogezred itteni sáu\'óalja fölött ssombslon í. bó 80-án szemlét tartott. — K Ima vesének. As igaaságügymtniutsr fsbér József kso-keméti m. kir.. sdóhivs\'slt adóit t s nagykaalasal kir. tOrvényssékhu aljsgy- sővé nevezte ki. — A vallás is kősoktstásfiiyi miniszter Kim Lajos sala agersssgi polgárt Iskolai tanilói u ottani Islső-ksrssksdsimi iskoábos a IX. fiutési osztály második (okontáosk megfe\'elö illetményekkel rendszeresített lelaő-kereakédelmi iskosi tanárrá nevezte ki. — Kintntr Rózs oklsvstm polgári Iskolát tanítónőt s Csáktornyái állami pogán leány skotáhos a XI. fizetési oez\'ály harmadik tokOutába segédtanllóndvé nevezte ki. — Fersae-reaéltb a un epe. Kedden sugusztu* 8-in lesz Porciunkuls-űnusp, s melyet s ferencrendiek templomában islsnlűslslstskksl lógnak megülni. Ea a nap a feranciek búcsúja. — Kamen«k\|etélt. Pspi körökben emlegetik, bogy a Pribék István halálával megüresedett veszprémi ksnonokságrs Krinite Kálmán nlsópáhoki esperes-plébánost szemelték ki. — üuganai (Hukstedt) Irén liaagrersettyr. Hugonai (Hukatedt) Irén Keszthelyen hangversenyt rendes. Ami szép hangú föltlink kevés szerencsével indult meg művészi pAJyAJ in, mert alig mosolygott (eléje ragyogó arcával a siker, már is kénytelen volt egy időre lávosni a színpadtól. Hosszas betegsége azonban nem hogy ártott volna hangjának, sőt ellenkezőleg: érceaségben sokat nyert, teljesen meg-tisstult Erről már legutolsó fellépte alkat mával megemlékeztünk, de ő a nyári szezonra mégsem irta alá szerződését, bár ilyennel több oldalról megkínálták. As ősznél Székes-Fehérváron és Sí>pronban fog játszani, hova szerződése köti, — A keszthelyi közönség eiptt ösmerőa már Bugoncu Irén, mert nem most hangversenyez ott elöazör. — UJ lefcárelc. A nagykanizsai lögymná-sium tanári karából Járóit Mihályt Kecskemétre, Smonidn Istvánt Szegedre, Soros* Antalt Sátor-alja-Ujhelyre, Sáfrány Károlyt Váora helyeslő ^■HHpappHH Kolouvárról, Tubán Tibor ás SuUer Jáooa Hudspeetről. — Oridák megnyitása. A \|iséiéaiiMfi EgyssOlst belvárosi óvódéi sngnsalas hé 4 éa ismét megnyilnsk. A beirstások a üsetö növsadé kek részére u illető óvónőknél eaakőelendök. — Díjmentes növendékek cu\|M hstóeági sugéayeégi bizonyítvány alapján, a Nádor-utcai OVÓee hstyi-ségében nsponkint délután 1-8 óta köst as sgye-•ületi ti kár által véletosk fel — restfa se láiMalaaMyaaa A posta- és távírdSnal kezelési i^gülr^B slkatsu-zandó és S XI-tk fizetési oastáiylne SOO biáél 100 írtig emelkedő éri fisaléasai, továbbá U 1898. évi IV. t.-e. által megél lepi toll lahaáaalBat ményakksl javadshnasolt posta- ás táviraa asgSd-tíaztek kiképzésére, f. évi ssrpismhsr bó 16-éMI kezdve, bsl hónapra terjedő gyakorlati taafolyaasot nyit s ksrssksdslmi minisztsr a követkeső poéta-és távirdsbivstaloknal t \\ 1. a budapesti posts-és lávirdaígasgalóaág kerületében : Vácott és Zólyomban; 9. a kassai posta- éa lávirdaignagalóaÉg ksrü-Istéban: Iftfln * hátnrálja fljhajgaai- 8. a kolosavári pasla- éa távirdngaagaiéatg kerületében: Brusóban és Msroa-VáaÉrMysa; A A nagyváradi posta- éa távirdaigaagakóeág kerületében; Aradon és Debreosnbaa; 6. a péest posta- éii láyirdslgszgstóságkerüle-leiében : Kaposváralt és Nnyy-iumimán; 8. a pozsonyi posta- áa távirdsigasgaióeág ba-rülelébsn: Győrött és Seombalhalyea. 8. a temesvári posta- éa távirdaigaagaléaág ksiületábaa: Szabadkán éa Paoceováa áa vágftl 9. a zágrábi posta- éstávirdaigaagaláaág kstt-lalében : Eszéki n. A kik esen tanlolyamokba belépői ékajlsaak, sajálkuűisg Irt, szü etéel, orvosi, erkölosi ésisko-lei bizonyítványokkal felaaeraU kérvény őket L óv augusstu hé 81-ig és pedig a már kössoolgslst-ban állók rsndu siüliáróságak utján, a többiek pedig u illető aaotgabuó vagy polgármester kös-vetítésévsl, a fentebb említett ia a tanfolyam helyén nézve 11 etékee posta- és távirdaipagatáaág-hoz nyqjtsák be. — A kalsasáágsél A ss. ás kir. áA gyalogsered helyben állomásosé 4 sáaattaha suguss\'us bó é én indul a nsgygyakoriatra, de aessl végkép slhegyja városoahal. — A aaanöverek beirjesesével u itteni A zásziósJj mepismber 10-én uj áliomásbslyére Sopronba karüL Kaai-ssárs vesényelték helyette ugyaaasak uspL tO-áa a t. zászlósljst. - Jövö,hó 9o-án 800 hteés had* sersgbsll póttartalékost hivnav he aáhsak lagy-vsrgyakonatra. - Október hó 5-ára éáO küaOe kösOshadssragbalí pót tart ziákosl hívnak he aa úlsö nyolc heii tegyverkiképzésre. — Ksred-összpontosnál végett julins hó 10-ikétöl idémk városunkban a 20. bonvédgyslogaarsd A sászlOsIjs Kirmenártt és s fiumei ssásad. Jövő bó 9-áa vlsssamannek állomáabelyeikre. — Aagesatas hó 18 án fegyvergyskorlatra városunkba 18 Hsat, 7 tiutbalysltu 700 foayi legénység lag bevoeaiaí a 90. bon véd gyalogaarédtől — MAI ksrsskáóslml lamáetjraaa Kaia Kgeraaegea A vsllás-és kösoktatásOgyi Minlutar ur 0 nsgymáltóaága I évi joliaa bó 80-án 47768. mám alatt kait rsaéalslávst meg-engedts, hogy Zala-Kgeraasgsa u 1898(99^ik tanévben is női keresk. tanfolyam asarvestsasák A tanfolyamba oly laánynővaadékek vétetnek M, kik a polgári Iskola é o-ztályát aikerrsl vigáaláÉt, vsgy pedig, kik a magyar ayelv, töldrsjs ée sUmlanból leteendő felvételi vizsgálatoa tgaaeQák, bogy a laafolram sikerű befejezéeéku mllségsk előtanulmányokkal rendelkeznek. A felvételi vizsgálatért 6 írt dij fiaataadA Tandíj agéu évre 60 írt, mely havi 6 frtos részletekben eiőre fize-tendő. Sssgénysorm tanulók .fél tandíjmentességben réeseaülbetnek. Aa natkuó kérvények a lanlolysm Imugaláeáaáhaa címezve sseplember 7-ig benyujtaadök. A nskili. sztjrü bsiralások szeptember Mn d. a, 8 - &-lg és 8-án d. a ö-12-ig eszközöltetnek a felső ksresk. isk földssiatsn levő kösépsö ontályában. Ugyanekkor tartatnak a (elvételt vizsgálatok ia A szülőket érdeklő bármitéle felvilágosítást készség gel ad az intézet igaagatóeága. Zala-Egeruggsa, 1898. juliua hó 98-án BmUsm Bent igazgató. — lUbbl-gyiilé. A nemrég alakult dunán-tuli rabbi egyesület augusztus 98-án Ssékesfehér-várott tartja idsi rsndu kósgyüUsét A nspirand két legfoatoaaba tárgya: a bitokmtáa Nmf y-Kaniasa vaaánaap Zala II. aaám. (4. lap) tantervének 4a a bibliai irányelvnek megállapítása — mlaiaakáiail laniláaoál megtarlindó Imi. eegedély. A m. kir. kereskedelemügyi mintatér Mőmqnkálilii engedélyi idoli Baji Mihály aisé-lendvsi ügyvédnek, l dunánlnli helyiérdekű viliitek Al i Lendia adomámtól Letenve. Becsehely él Török Kanizsa irányéban . ca. kir uab. déli vaapá\|ya Nagy-Kamata állomásáig, valamint folytatólag Somogy-Saeot-Miklós. Sord éa Zákány irányában a magyar Ur, államvaMtak QyiUnytt állomáaáig vezetendő gőzmozdony u belyl -érdekű viaatvonalra. -< Herek\|>Ar«.«k klráettuláoa. A nagykanizsai Hungária kerékpározó 8pdrt Egyesület ms vssárnap Zákányba rándul ki Indulás: áálntán 8 árakor. — A kalalsal ■inaia-sgyssilit, melynek célja a balatoni mnieum megtirimlése, a végrebajtA-bisoitság állal készitelt alapazabáiy-Isrvezet illegvén I s iiszivfs-lők megválasztása céljából, augaaaius 7-én, délután 8 órakor a k eszi helyi városház nagytermében larija elaó kőagyfllését a melyre u egyesület tagjait, vala ■int az egyeafllet iránt érdeklődőket ez uton ia megbírja az egteeOtet végrebsjió bizoliságii. — A kau. Pár bélen keresatOl az a kir volt ilierjedve, bogy as idei termést i Iverle a Mindenfelé 16-én éa február I én előre fizetni, j) Minden adlak kifejezést, de a rendőr lomha nemiérádái fölveit növendék lartoz k szüleivel vagy gyáoijá- léggel szépen hátrafordult érfesaan elsompolygott vsl együtt az eléjök (erjesztendő kötelezvényt —• talán mégsem rend?, aláírni. Szegénysorai, kiváló tehetségű <s szor-! — Lrtkli»aaiTrt> ewőax. A meleg nyári galmu másod- és hinnadéves növendékek tandij I könlpokb n szc^m.y é* gazdag mind a vis sün - \' eped. A felt lősulljek u lürdöbelyeket "WT* gabona ast rebesgették, bogy vége a gabonatarmé nek. A jég elverte éa a merre a szem ellát ürea. lecaépelt szalma áll a fuldeien mindoiilelé. Aaulán egyszerre egész uj hir kelet-kezeli. 8zemébe nevetlek annak, a ki rossz termésről beszéli. Azt mondották, bogy oly bó, oly szép a gabonatermés, a müyrn már hosszú éveken kérészig! nem veit. £s e hir egyre terjedt él még ma ia tartja magát. A buta ára kirítltn uj* IttodlU k nagy a kínálat Miit A termés tényleg jó, de nem innylri, miként terjesstik, aminek csupán ossk az a célja, hogy a gabona ára lniálljon. Ezt az alkalmai aokan, de kűló-nösen s budapesti lelketlen buiaapekulánsok srrs használják fel, hogy megtöltik a raktárakat olosö gabonával éa ha majd kiderál mentességet élvi/helnek és ösztöndíjban is r \'szeiBlhitnek. Bővebb értesilést iz intézet igazgatósága (Kerepesiül I. szám 111. emelet) készséggel ad. Budapest, 1898. évi augusztus hóban. Az igazgslóság. I»k«I<t»zékl Óléi A nagykanizsai községi iskolaszék jul »8-ikán ülést tartott Eptrjtsy Sándor elnöklete mellett Ebben az ülésben tárgyalták meg a Faics Lajos isko\'aszéki gondnok által 1898/8 iskolai évre beterjesztett költségvetést A költségvetés tételei között szerepel a VI. és VII. kerületi elemi iskolák vezető tanítójának tiszteletdija is, miből kitűnik, hogy a kis-kanizsai iskolák élére egy külön vezető-tanitót állítanak. Az iskolaszék ezzel ismét egy üdvös reformot fog életbe léptetni — Az előteijesztett költségvetést egész terjedelmében elfogadták és az évi szubvenció tárgyában a Közoktatásügyi minisztériumhoz terjesztik föl. — Jgéuaeiejte/é. A pillini méntelepen megtörtént a szokásos inénselejtézéa. Purosetich Olló százsdnson, a ménlelep-oszlály vezetőjén _[lm lőáebliek a lürdöhelyekel kemik fel, a ni-giinyek megelégszenek a kanálissal is. Több izoziii fürödnek naponta a Principális csatorna vizében, különösen a viilanuaávek gáU$nW» meri otl legmélyebb. A gózmalom-tulaj donosok j voltú-ri bálás a közönség, ba tattal nem Is, de^ szóval sok dicsérettél halmozzák el ökel. Ehlez -a helyben a hercegi b rtok <n gyalogú vezet keresetűi <1 vágóhídi zsáköltőt. Időakar tas-ból kezdtek ki ezi n fürdőzők már évekkel ezelőtt. Ni-m igen neheztelt ezért aa akkori bérlő, bús as egész alig hosszabb 200 l-pésnél, ha tilos volt is, kárt nem tellek vele. A közönség mr teljesen megszokta est mial szabad utat, mert iobl ellenvetést ezért nem tetlek. Az idén is igy vo.t, mi denki erre járt, de 1 bélen furfangos ötlete támadt a csősznek, Oslet-t óhajtott csinálni az ő kezébe leteti hatalomból, melyet a k»iján pihenő csillogó balta szörnyű módon 10 es s közönség szemében Ott ődöngött déhráaooként a fürdő körül és néha (élelmetes-jeleneleket rög-\'öTöt1. mert e rövid nisl lilatomlévaJ lezárta. Parányi kis keresztbe lett g-tyacska az egész. kivfll otl volak: Lotonety Mihály min, tanácsos, löldmivalésűgyi minisztérium részéről, továbbá : Compotchl Al/ons ezeredes, Kitt Oyida a vasmegyei, és KoUtr hátán a xalamegyei lólenyéaz-tési bizottság elnöke; Cterldn Károly aliapán, Btrttltndy Ferenc, Kemény Andor, Bogyay Máté, Háeky Kálmán, Haik Mikáiy, Viota Ferenc fíyömörey Jdnot, Ebentpanger Erní Somogyi Onla, t//. KoUtr hátán, KoUtr Ferenc, Lötty Mikta éa több salai éa lomogyi érdeklődő. ,__. ... „iI selejteztek 18 mént. beigaaoláat nyer, hogy a jó terméaről szóló hirek mesterségesen tnlostaltak, akkor drága pén- — Hamis t>uk«. Szerdán este lelartózlat-sea áaetlssaék meg a most bóaégeaen beszerzett, ták városunkban Nagy Jó sef rőtőakereskedöt, ki beraktérozolt gabonát. A gabona termelöket caödöt kért maga ellen, a kiről a rsődoyllás utén éppen ásért a legnagyobb óvalnaaégra figyelmeztetjük. Akinek nincsen okvetetlenül pénzre szOk-ségi, tarlóakodjék is eladástól, mert alig hihetjük, hogy a gabona a mai bőrsei értékénél drágább nem lesz. — Aa ara, aa hir. oalmasAváaaell akeéUwia 1898/99. tanévére a beiratkozások I. évi ampiember hó 9., 10., éa 11-ik napjain (d. u 1-6 óráig) laasnek ; s (elvéteti vizsgálat pedig szeptember bó 18-én tog meg\'artatni. A három nappal kiderüli, hogy több kereskedői Aöza^jnjwwr Jarint-- erejéig megkárosított, bukása pedig hamía volt CsöHIeltározáskor Nagy Jósel vagyona alig tett ki eg. -kétszáz forintot. Cokn Zsigmond béesi nagykereskedő, kinek helyben fióküzlete ia v n, midőn a eltúr-rőt tudomást szerzett, bün ádi (eljelenlésí adott be Nagy JAzaef ellen, mert ez alig néhány nap pal a caödnyitáa elölt több, mini 2000 forint értékű árat vásárolt nála hitelbe, a hűiivizsgála-1 ot megindították és kidertll, hogy Nagy Inbb helyen yásáriilt árut, iz utóbbi időben azonban a sainmávésseti akadémia tanárai: dr. Alezaoder Bernát 1 dramaturgia, aaatkelika éi létetMt^____ . BBWW^WHPHWMB^^^^B Bercsényi Béla (drámai gyakorlat), Giaasarlmra vaintrót Hitodenf egyenesen néhány he\'ybelí uüípánja támogaija legelső sorban. Osaseiratja drámai gyakorlat, szinéstst elmélete), Fodor ismerőséhez rzáttiltaloll, sőt még vidékre is elrej- ugyanis szón kis gazdákat kik öt>en p rcanlnél — . — a- Ittél A ..ABlAlók Aen mutkaaA\'l la Al ir ft írni _ a_\'t La__Ll á ________la . L _ i___ __as I___ _ melynek jelenléeét sokan aem ia értik tán, sokuk nak meg éppenséggel nem imponált. Ebből támadtak n galibák és smoadatlan azáju csősz durvaságai Különösen a kiaebbfiuk lOleit rázldk meg legjobban. A közönség azért sem birta reepaktá ni a csősz ur ha-t Imát, mert ez nagyon ig. saagtaian. "Szép szóért és egy kevée borravalóért sokaknak készeóggel utal engedett Ettől aztán vér semet kaptak sokan éa a veszekedés, -lárma egész dslulánoakint tartolt Ajánljuk ezt a hercegi birtok bérlőinek asivas figyelmébe, mert a ceősat bizonynyal nem asér állítják s kassálóba, bogy veeaekedjék. hanem hogy felügyeljen. M ir púdig ha ez rendes I helyén állna, a lilos gyalogjáró kezdeténél, ugy mindenki elkerülné intő szavára az utal Hogy pedig ebből üzletet ctináljon, azsal sífflmlemtre aem bízták m<g. — Végre J A n -kanizsai képviaelótas Ölet mil-Isnnérisdíszközgyűlése lobbik között s timtviaalők-fizetés-tnieléeét is elhalározla. A multévi kólt-ségvetm keretében lóg inuio»no:íak ia" est a határozatot, de Diek József dr ügyvéd éa társai n egfö) \'bbeztek a vármegyei köagyű ésheí j majd mivé" a téfivtielöiéstDlei határoíalál es ia jávahagyta — a belügyminiszterhez. De sikertelenül, mert a. balígymiuiazler Is a várost kapvlaalé tislűlet határozatai hagyta jóvá. Igy sok huzavona után végre városi tisztviselőink megkapják uz. igen-igen megérdemelt fizetes-emelést — A Jégkár.attakért. A dunántolt képviselők üdvös akcióját Veszprém vármegye Károly, (viváa), Kobier Ferenc (tánc, tnltartáa éa musgáataa), gróf Fealelicb Andor (mavaléa), Isos Sideon (Iraucia nyelvi Újházi Ede (drámai gya korlat), dr. Váradi Antal igasgaló, (költésMilsii, müvelödéatörténet). Az orsz. m. kir. színművé-suti akadémiába vató felvételhez megkívántatnak: a) színpadias, csinos alak; b) tlssla kiejtésű csengő hang; cl kifejlett teali alkotás, (melyről as iötéáett orvos ad véleményt) legalább 18 éves kar a férfiaknál, legalább 16 évee kor a leányok nél, mi hiteles okirattal bebizonyitandó. d) Annyi mávebég és iskolai képzettségről való bizonyítvány, a mennyit e korban minden művelt iijulól megvárhatni különösen a magyar nyelvtan elapoa ismerete, e) Szülői vagy gyámi megegyezéa. Amely jeieotkeaővel ezek nem azemélyeaen jelennek meg, megegyezésüket hiteles iratban tartozik aa il elő felmntatni f) a jelentkező növendék csanán a valóságos és törvényea családi nevén Írathatja be magát, g) Jó msgaviaeletről szóló arkllost buenyitvány, mely vigy isko\'ai l izo-nyitványayal, vagy natóeágileg. vagy ismert egyének aláírásával mnlhallanul igazolandó, hl Min-tlen ujonuan jelenlkeiö az első osztályba caak práhaidőra vétetik lel, viaagálatnak vettetik alá. lett. A portékák nngv része megkerült. Kél kocsi nagyobb károkat szenvedtek a igy adó lengerakomány egy uabarí paraszlgazdánál voll désre a vetőmag egélyre szbrnlnak. Aa öeszeiráa elrejtve. Kanizsán özv. Spakini takarnnjában1 már javában folyik. Ezt a példát a káiosuli s a több azáz lorint értékű árut lellek, ezenkívül lönkszéién álló kisgaadák érdekében biaonyayal a Nagynak még három ismerőse adott helyet Többi vármegyék is követik, az elrejtett portékának. Nagy csak kél év ólaj -Toronyéra A aaeul fennetek lemp kereskedő, azelőtt vidéken a takácsmesterséget lomán az óra mntatója állhatatos kösőnynyel már űzte, ezt a módos eszelte ki n legkönnyebb bol év\'uk óla egy helyben áll, és a legmagasabb ven- dogulásra. A nyomozások mgkazdésrkor Nagy Józzelet azonnal letartóztatták A vizsgálat tovább folyik, mert még több gazdát sejtenek, kik ebben a csalásban segédkezet uynjtóltak u bűnös kereskedőnek. — As Igasaaitgonstá rendőr Megbotránkozik ó jelenetet rögtönzött csütörtökön délben ilég láttára aem mozdulná ki helyéből. AH mereven, mintha a csökönyös konzervativizmus bive volna, hallgatja a nehéz kalapács-ütéseket, a harangok zúgását, de ki ura lép pótéból. —- A városi liliö-lemplom a héten ruhát cserélt. A régi, kopott falakat, a magsa, karceu tornyot nép fibérre meszelték A toiony végleges, s letelt próbeidő után- n tehetségtelen cuk az a szegény emb-r toporzékolt lehetetlenül, vagy hasysg növendék elboentiatik. Ha a fölvett majdnem sirvs A rendnek e derek őre ptlrallsn növendék tebeliéget, szórtaimat, haladást nem igazssgérzetével azonnal helyre üföné a závárt, tanúsít, bármely évben időközben is elbocsát ható. ,i) A belépő uj növendék I írt beirstáai l egy rendőr a Fő-utcán a felső-tomplom közelében, óráját is restaurállak és moat éppenséggel nem ép mikor legtöbben jártik as utcán. Néhány "[tudjuk, hogy hányat ütött nálunk. As újonnan lestett óra-lap alapulna teljesen beleolvad a a torony vakító fehérségébe éa ebbenjöeszelolyik, elmosódik a kicsi római számok feketesége. Ke véabé jó nem tintán meglát!á eddig a postától: mennyi időt mulat as óra, most a városháza épületétől a legélesebb nem aem tudná kivenni, mert aa aranyozott mutáló esine majdnem telje-st-n fehér. A templomtornyokra\' az órát nem fényűzés -vagy pompa céljából helyeaik, hahem jhogy az idő haladásáról ladomáat szerezzünk. Moat igyloruián rosszak városunkban a torony órák. — Megörült. Egy még fiatal, szorgalmas rakoncátlankodó inasgyerek aa 0 megszokott arcátlanságukkal gúnyolták aal a saerendléllen embert, kit mindenki ismer városunkban .^llkal I 8itkal I" - ordítozták végig as utcán és kavi-esokkal hajigáltak uténna Addig ingerelték, mig a szerencsétlen ember vad dűhéheu éktelen káromkodásban töitkl Sokan öaneszaladtak erre. A ennek leteltével tpbb I csődületet énrevetle egy közeli rendőr, ki sebbel A lölvétel teliéi nem;lobbal sietett most oda. As inasok s élrebbén ek, mert egész egyszerűen kikapta Pisla keséből botját és alapoun lejbe vágta vele, egyet meg!ember örült meg a heten Kis-Kanissán. Uvreátk dijat s 6 Irt felvételi dijai, va\'amennyi növendék lasritoll rajta, hogy most már kotródjék is. As (Barom) .lómel nz illet t neve, jómódn fö dinives padig 1 irt beiratási dijkt, azonkívül 30 Irt összesereglett emberek a reudőr e brutális eljár 1 tölih kiont gyermek atyja. Dacára jómódjának, taadijt lartosik 8 réseiéiben, u. m. szeptember rám - (előtti mé tuilaukodáiokoak hangos szóval gazdag, igen gazdag szeratae lenne, ea a mást - Nggy-Kaniisi vasárnap 2mk 91. mán. (5. Isp.) ája Caóadn larmáuelű, békás, jóun embernek umerlt .eddig mindenki As örültaég ellő jelét attal adls, hogy s nspokbso egy és egy negyed XI iái rakott fél kocsijára, msg elé ossk kft lé •volt fogva, Hiába marasztalták, bogy ne dolgos-sék, ezzel csak felingerelték, mert 4 gazdag akar lenni Dia megy naponkint az erddre .és a szerencsétlen ember idegen tnlsjdonoeok Iáját rskja tel szak erére, s melyet salán ssépen lopva vlssss kell ssálUtsnia- Pénteken reggel, mikor ss erddre ment, egy sereg vidéki asssonvt, lértioi szedett lel koesgára, kik a letenyei vásárra Igyeksslefc. A rigyáci majornál egész véletlenül letért az or-Uágutról á* u ntszéli árkon át befordult az úttalan mezőkre Szekere leiborult. Stsreooaére senkiben sem eseti kár. Ssekerát megrskva jtMt este leié vitán és akkor a nagy teherrel a gyalogúton tartett telteié a meredek /arahegynél. As étoslgáaolt lovak alig bírtak már mosópii. mert mánál, abrakot sehova aem visz magával ás agésa nap étien, ssomjsn dolgozlak. Ilikor visaga akart térni a rendes uira, as alkalommal szintén fetdőlL Néhány klakaniaiii ember légiiéit neki éi elvették tdle a gyeplő szárit, nehogy vilimiként migári boriin i komit. Hir szerint héttőn délu\'án Horváhot behosták a városházira, de isnsn egy óra multán illiociiátotiák, mert aigy zajt csinált, bogy 0 nem örfklt. A gabonaüzletröl. Nagy-Kanizsa, 1896. jaliui 80-án. . A két második faié ben az iráayzit megszilárdult. Ai áremelkedés annak tulajdonítható, hogy a lermelők s jelentékenyen alább szállt árak ■ellett aa eladást nem forszírozzák oly mérvben, mint ut közvetlen az aratás után jelentékenyen otagssabb árak melleit telték. — Hetivásárainkra a hozatal még igen jelentéktelen, mert ■ kisgazdák még I behordiseal vannak ilfúgtihri. Piaci Araiak: Buta » Rou Ttngtri Zab Árpu Irt 8.60-60 6.60-76 6.40—60 7.40—60 6.60-7.- Budspest, 1898; julius 30-án. (Távirati todósítás.) A buzi kétzáru 10—16 krral szilárdabb. HatiriddBzIet: Buta mpt—okt , márc—ápr, , Rou azept—okt \|, Ttngth jul— aug. , > májua juniusra „ Zab ssept-okL, . Rpt aug—asspt , irt 8.16-18 . 8.36—87 6.68-66 6-08 417—18 648-44 18.80 Esetközés. Irta T Hala MI. Azzondik: huncut s némót. No/fíát én mégis becsaptam ögyet. As ferdetai vásárban tanálkoslsm ss Csuka komáve. Naot Orvendőitltnk egymásnak, ont beálltunk bormitérium tüntetőnek. Picire szabványosuk a surak sz litört, mér nem Cinkotán vittek mértéköt; az mi testületünk belső világossági esaőg nigy lévén : igy bél nem ciudi, ha az faliakók száméi kitüntetésbe nem hozom, ölégséges u hozzá, hogy ittuk i bort; szidtuk as némőtőt Az Csuka koma\' mondi: — Kala Pál koma, huncut eazőa az némót. — Maly érdőmben? mondom én. — Mér mindétig kQfog az migyaron. Ogyet intenem íz füatőa Eigó-ivadékoknik, ont neki hmltim az gnndolkodiinik. Küllü veszOttflí esőit sz eső, fujt a azé). Ni kOllemet-ség vót ai égben, mér olt 16101 jobbra dörömböltek, mint itt lent a nagybőgővel. Alighanem kvótapecsenyét nyársaltak a zördógök. Egy szór csak kiderült az képeslelem. As Csuka köhécseli, mint vslsmelyes Tsrnécy-vizipizis, mér bogy a sidő kiderüjjön, arra semmi remény séf mm vót. — Hogyan gyutunk GOrbeuögre? szólt ki nagy köservel. — Az az én gondom láezön, róflőkfállok sggságstrs. Hlntó-igyekesetón megyOng hsza. Hétrét górbOljek, he nem ullösz. — Még tíz pöngöér se fognak be ebben a vihederben. — Csak bizaék kend bennem, noszogatom belé as bisodalmat ssóvel. Mikor mán as bormatéria as azzlaldaukáa la beooOgótt mint az filáao-minialör papirosán az lólóaleg, u utolsó löllyaetéare mógbozdultunk. Fölzörgettem a lerdefii némót feleiért, aki vila-bunnan Stájer tájikárul gyOtl ide magyarópérációra. Elvaszaklerozlam bajunkat, hogy nagy beteg aa Csukán é komusszonyom; nám az fotyoión bömböl az Ciuki komi, szánji mőg i szögényt. (— Itt mOgjegysöm, hogy ludok ám én svábul is- Mikor ss mull ssstendőben Buds-Oisön létöstem, ippag akkor dobulta az sováb kisLiró: >Atlatik tutiára mintenkineknak neki boly aki matyar-pelyárt mekfoz itt, Buia-örión, azok ■ aimet-szói neki a fejedpe pelevertk.« — Lefogott éngőm is vagy két tueit csámpái, out puhéjtották az feje/etemet a némöt sióra. Egy hónipig nyögtem ii belé.) Három foréntot kért befogilái előtt. A torvos mellé helyösköiioók; Cuki komi el ii ilutt az ■ok könyvezéatül. Otthon ébredöiött föl. Csukáné komaamony várt u vámőrével; nem ereeztöttak az némötöt se. Jajgatott az rossz idő miánl, mőg az belegöt akarta látni; de hamar ott termött az kulacstöltelék sbbul s fáin görbenőgi tüke-termisböl: oszt belediktálluk ss felcserbe s. báuatöblögetőt Jókedvi kereködött; az Ciukáné peeitonkájára ráböcsülle, hogy indiános kolerában létőzik, aki ragsdós. Az Miska báróit rögveai el távolította melOle az pedkárul, aki ezér olyan szórnak et velögetötl rá, aint iz vasvella. Hajnalban lölhelyözlOk U hintó-igyeközelre, oezt elküldtük haza. Igy hunculkodtam gyöngádedön a nem öttel: möghinlóetattam ollan időben, mikor jaa magyar az kutyáját sem veri ki. CSARNOK levellák éa aavellalrék. Irta: ■ahnaa Láaalé. (Tol/tatás.) Korolenkó , Az álomben* egy Mikár nevfl permtől rajiól, ki mig magának íéazket teremi, irt ée kapál, hogy megélhessen, napról napra jobban alvadni. A legfaniégeeebb s igazi termé-szeles hüaéggel az van visszaadva Makár álmában, hogy midőn a mennybe kerül éa bűneit as Ur mérlegre teszi, lesksija nyomni az ártatlanság mérlegét ott is, oatlni akar, mire ss Dr elitéli, hogy s kerületi főnök rabszolgája legyen, mig cnk meg nem hal, de ekkor megjelenik a megváltó, isi a lőldőn jár 4i ismeri as oroei sorsát, kimenti, Mikár erre bátoriágot nyer, i elbeszéli miót élettörténetét ai Ornak: hogy ki-noita pap, bíró, hogy uenvedett lüzmelegel, hideget; ivott, mert lelke bánata hajlottá rá, a 400 ito4bŐl azonban, imit megivott, 300 törlendő, mert vii volt. Fát lopott, de uért telte, mert feleeégét nem volt min eltemetni. £i Mikár u Or elölt igmágot liláit éi nyert, ■ mely i földön meg volt vonvi tőle, jó lehel: Isten mindenkit egyenlően teremtett. Ai oroszok legjelesebb beszélyhrójs azonban Tolsstoj Leo gróf, Id lángelméjéről s különcségéröl egyaránt hirea, i kinek •lipelvei i sociáiismusn, a szentírás szavaira, s nép és sorsi javítására vannak tek- 1898. juliaa hő 31-én telve. Tolsztoj már beviszi bsssétysibsn i modern tbeoriákil is. s az emberre gyakorolt htittá a környezetnek, löt i vállon tokit íl, ímelyakél ezek kOlönbőió időkben s helyeken gyakorolnak, szereti rajzolni. Beállítja a kalnaai étetne, a tata oaendee világéba, a nagyváros iflmkMegOki 4a azután lefesti sz erkólcsí változásokat, msiyss SZ iHetók lénye átment A assK* tsistsjsdy c. beszélyéböl megértjük, bogy a nerelem, mely iga\', mély, benső nem emelkedhetik, i ba mágia elkövetkezhetnék, hogy ki nen elégít, a családi csendes, senkitől sem lálott g irigylat jioldngság — s arra vágynánk, hogy aat mimtmki tadja, Isssa, irigyelje, ugy járnak ve\'e, mint a gyémáat-tal, mely maga ia fényt nór, de aa Iftske tesssük, megsemmiaíljük, és ha átakaijak élvszni az életet, ut cnk bcliingaágnsk titáldiaém ágéa lehetjük; ea éta baud, de nem ismétli mánál; aki átfuer boldog volt. ilégedjék meg, ■ adjon hitét sorsának és ne zúgolódjék sfölött, hogy elmúlt. Más u ifjú nő — i u anya, mái • férj a atya szerelme. Tolsztojnál a szeretet mai egét éressék, mintha cnk ő lenne arra hivatva, bogy beWsenyitaa, miszerint a nfhilisnqus, peaaimismus Mioeéasstí elvek nem adnak békét, aam adnak lyigalasat, caak keeerüaéget; a legmagenbb ideál Mfii • é legfőbb igazság a szeretet marad, és aa nt maly kivezet a lévelyből, ez a cél, metyia törekednie kell mindenben i ez u eszköz, mely aa emberiség boldogságai eszközli ■Gyönyörűen világítja ő meg e léteit e\'.Mikól élnek az emberek* c. elbeszélésében, ihol i na gény varga éi neje, bér Ínséggel küldenek, ejy jó ui\'vvel bírnak, hogy a szegénynyet megosztják lilitjukai, ruhájukat de meg Is jutakaasMnak érte, mert-akit megsegítenek, u ég angyala, akitől megtudják: mi lakik u emberbea, mi aian megadva u embernek, s miből 41 u ember. Oly evangéliumi szerelet vonul át e kie be-szélysn, oly tartalmú áa leiemetö, hogy össse-ol vashatunk egész könyvtárakat mig bouá hasonlóra akadunk. Turgenjeffnek, Tolutojnak málló verssoytáraa Dnutojevsaky, ki Moszkvábsn 1881-ben mOkástt 1848 bin mérnökkari tiszt lett, de rangját letette asz irodalommal kezdett foglilkoant 1810 kn titkos tafsnlstbsn vsló részvét aastt-dsportalátoa ttétta-teli, hol 4- 5 évet löltötl Ssibertaban, de mWOtt megőrült volna — amnestiát kapott 4a hasat4rvs Szentpétervárt tslspsdat meg. DosstQjevuky műveiben aa öanu halagaégak _ rajnt, leírását megtaláljuk, bisonyoi myatikus theoriák kiwntében i u elmebetegségek aualyá-sét, miben különös ügyei séget fejt ki Fiáé ülnsotál s keresi: miben nyüatkoaik meg a ■ által a beteglég; 0 nem a azokások i arMaattna ftkttti s fS tulyi, ét u trUMomfohro, ráasgg. lign, Sr&ltúgrt — t nekbBl áUitja M s létka latia* tmberi Itlktl esataMasAn és iwdoisüsw* A tattól s lattá, s tett bottjoépM s UUk bttof ttftü fijti ki i analyaia folytán (eremti alakja!1 betegségükből lelkületüket rajadra:- bér a mr: lat arra li megtanítana; hogy kall n ikaratna erőanek tenni, a környesetet, Térmérsékisástt öröklött betagségeka legyőzni 4s mint ksU megmenekülni a hydráktól, ugy legalákb aa Ily beteg ember tanulmányosán máaoknsk eröt, OntOat adna, szenvedélyeik legyőzésére, betegségeik kiirtására, egyazóval u agáanégae való álelhu — tetthez, a boldogító, tevékeny mupkámághos. Doutojevazky mán bátran sorolhntínfc a klras benétyirók közé Qogolj Miklóst (1809-1868) ki bevéguve tanulmányait, kia idejű hivatalaokoskodás után Romába ment, hol alméjébsn megháborodott. Gogolj kitüoO elbeszélő, amint nt Arabeaaki Povjenti c. csinos elbméléea matatják. A modern oron irodalomnak aaonban, amily 1840-től kaadödik, Gogol a megteremtője, a 6 a nyalva ajjá, Irodalmivá téve, u oron reiliaaw úttörője. (Vatytafiae kovetktaák ) HserkeuMI laeaeL — .............lik Sgyalmlki #al\|U, kasr ha valamal/ ágjtaa kiaaázk krGteak MvOágasiaa vagy atkalgaallái vág»tt, lavallkM a ,U>\' ■niiiallilglkm ilii laalk a ha vátisakltjeirt cnutaU, kSMa tvWtok j tlksktsálag Itt a kalyas. Nagy-Kanieaa. vasárnap Zala 61. ssám (4- lap) 1898. julius bó 91-én. NY1LTTÉR.) isiiyasszoiiymha 65 krtil HMI kr% iHwiMé, — ralaaüat Mata, Mér la ■Ma MlMlSln allj it tf krtél M M SS krif ■toakM — a lnHiihiaH. mM, Ma éa ailatáaat-kaa. Miéi hpaMékaak pattaké- éa véaiawrtaaaa nWM káikai aiáWtva. - alMM pmél§ \| ia< hrtalttial klMaaak HBNNEBERG 6. galyemgyáral (aa. la Ur atart M11IM) lliMkw. (S) Uatrar lltlliall. Srifcka kétaaaraa larélké^af 0\|Mtaa\|é •)Aa a ri lalkia Malmi kirí wm rtUal hlilMIgit a Mark- Leptu lajdonoa ia ktado: rinoHRK. r (I i é r, Kéríá (onfinertfal a ^XjAeCjft fonfwu/^ oilághirii spanyol és portugál bonkt Sherry Portbor Malaga Madeira Tarragonastb. Kaphatók az összes finomabb fűszer ét csemtgt krrrskedé -íMti»» na tanunt poharanként tvMvtóM uájtladdk. káothátak is oend/glökben Sajülfíok: \' Budapest , csakis, SYKossukh-Lajos is Ujpilág utoza tarkán, a Genlnj-Ctisitwoalszrmbtn Kaphat* NfcU és KLEIN ISinw«n»aiaiatt«a Mi»T>K AHI2HÍK. AaaaiadéraakUUlj téaaa u araaj ir-d«karaaattal éa a ■IlMalaai up énual kltaatatra. WEISERJ . c. Aa aaraíéraa ktáitt Uaaa aa araay ér-daak.raaattal éa a ■ll\'-arilaal aafj érvaiai-l kittatatva gazdasági gépgyár és vasöntödéje Nagy-Kanizsán. Taáeaaáaára Maaa isi \|iiliWilsil\|silr, fcagjr Xaijararssás legjobb samMgépe • ZsIS-DrÍII Ai Orsi. aairar BaiAati\|l [\|y«IM Utal ISS7 efctéfcar ifcaa KIsMrss rsaéezstt aaazrtkfil vatlfisvsrssaysB s assisi IlUai. u áilaal araarlra—il és az I8S7 Wft kékaa léváa ■aftartstt vaM\|ir>trseayea a toyatoS «#«: ,ju0 liifi" araa/iíé—ll tlatrttatrtt IL Ajánlja szab kiváltható kspsosuklyókksl ellátói! NSIaalkataUaaak aa ((jrttaaaa éa kllraaa acélakék, aa acrataaiaa akékkaa ilhlaiihH Maaa falaeerefrényak, \'■■m UlalBÍTalt aaaklMk, •aAaafirlftSk, darálók ia afjék gaadasáfi (épak. FeJhivom a n. s. gazdakozönség figyelmét ll „Planet Jr" mdiaar egykerekű kézi répakapáló és töltögető eszközökre, melylyel a répakapálAsnal és töltésnél óriási megtakarítás érhető el. iijtgzá ingyen & béuoefllre. Hirdetések rtHWtsJOOöeeMeeooocww faWktetaak e lap kiadóhivatalában Nagy-Keniiaán I w A SUTION i SHUTTLEWORTH "S$!SX BUDAPEST, Vácaf-kOrÚt 63. az. Által a lígjuúnjroiabb árak maUatt aj állhatnak : HIRDETMÉNY. Alulírott Eszteregnye község "elöljárósága által a W község képviselőtestületének folyó évi július hó 24-én V 7I898. szám alatt hozott határozata folytán ezennel köz-^ hírré tétetik, hogy Eszteregnye község vadászterülete )v IS9S. évt kngaaztas 25-én d. e. 8 órnkfcr, W Esztereghyén,, a k«zségibró házánál nyilvános árverés " utján 1S98. évi augusztus i tál 1904. ém julius 311 kéig terjedő időre a legtöbbet Ígérőnek haszonbérbe fog adatni. Az árverési föltételek Sormáson, a jegyzői irodában jjj megtekinthetők._ w Eszteregnyén, i8$8 évi julius 24éu. w rt\\ Wrüiifelil József, Jesr»«- Slaiea alánén, Mri. w j«ií«a. mm. w Locomohíi ts gozcsíplbgíp keszletek tfépak, kara a.épiafc. Uwüta-raaták. konkoljroaók, kauálö 4a anrt-aafak, MtMirlJHI. ca m ca M i Smm _ j - \'\' i Hiiiamiii11 iiiimmii—iii\'i1 s n [ t» J i\'.i. »nai\|l)i>, karaaik, nmk.Tta«k, réparáaék, kakartraa ^ ^jai h aom.Uk, darál Ak, ArlA-matmok, UoM awélahék. két- éa káraairki< akékéavla. 4aa aayék srrifrrtst MM ■hililM I tmgpwm tk lé»ni mtwtmtk, Nagyobb és kisebb fajtájú szabad. Ifgsleoébb gyári áron asiUlt lg Heller Bves, n. Praleralraaaa 40 Nyomatott Fiitohel,Fülöp laptulajdonosill Nagy-ílaDÍsán 1898. 1