Zala 1898 12 december k.pdf - nagyKAR

A legtöbb, ami tudható Nagykanizsa kistérségéről

Nagykanizsai Kistérségi Adatkezelő Rendszer

www.nagykar.hu
Működteti a Halis István Városi Könyvtár

nagyKAR honlapok:

* Adobe Reader letöltése (PDF fájlokhoz)

	Letöltés Előnézet Megnyitás
Méret:	45.64 MB
Keltezés:	2010-06-10 09:18:25

Fajta:
Láthatóság:	Nyilvános
Letöltések száma:	716
Megtekintések száma:	2412
Leírás:	Rövid leírás \| Teljes leírás (548.23 KB) Zala 1898 december Politikai lap. A következő szöveg az újságból keletkezett automata szövegfelismertetés segítségével: Huszonötödik évfolyam. 88. szám. iMrkMltaéi t Vtrailiii-iplUt F(«ck«l ril&p kui;»- kirwktdMWi A «if k—tflTil érlakiaal Ukit n»p«s-klnt d, i. 4-t in k»al lI • iieee46 i Up aaatlial ruitn jkn.ű amUa kft«U««a, ViV CiaáéklTaui: ■y<\|pt\|<l: mA</ Hit, ittyf- ZALA Politikai lap. - Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszervasárnap s csütörtökön. iLOmitan tui Iféts ém II Ima (( frt — r. rtUm t kanta (• trt — * . JtaÓratfém I koreai (1 M 6C kr, KjriltUr ptütasrt 10 knt{3r (ISIiitéiak, Tiiaaiat a blrditink a .nn.tkoaók Pbekal Http kAn. ktn. krftatka laitwadSk ItmMlN Imitt eaak íaaart kaaa Ml NfiHii aL UT- kn M krajsár Nagy-Kanizsa. 1M8. Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Csütörtök, november 3. Komidia vagy torrádalom ? Irta: egy kli\|aida. Mit jelent az a zenebona, amit az or- Deák Fe< enc igy vagy ugy értette e azt a törvényt, a mit 67 ben csinált; nekünk az a fontost, hogy abból a törvényből Magyarországnak haszna legyen. Már most, ha a szág házában egy pár elkeseredett hazafi I korm% ennek « \'örvénynek a segítségével támasztani akar? Az újságok azt Írják, hogy ,,ekUnk a hil"not\' ha a kormány, obstrukció lesz Hát értsük meg jól atyám- nak "W Párlla< tchál aZ országgyűlés fiai, hogy mi a veleje ennek a szónak. Az a veleje, hogy harminc egynéhány ember nekidurálja magát és mivelhogy az többsége, egy nézeten van vele, s az ország népe is ezt akarja, akkor csakugyan megáll az ember esze, ha azt látja, hogy egy pár ország sorát nem ugy intézik, a hogyan I mokánY há">\' valamennyinek ők akarják, hát mindenfélé furfanggal azt\|és ^fordulást akar csinálni az országban, erőltetik, hogy az ország sora sehogy se \| Komédiát csinálnak vájjon ezek az urak, intéződjék. Azt akarják, hogy a törvényes vagy pedig igazándi forradalmat? rend felbomoljon és azt remélik, hogy Mert. csak a bolond ember megy fejjel a kormány megbukik s más, nekik tetszői a falnak. A törvényhozó, még ha szélbali emberek kerülnek a bársonyszékekbe. is, valami célt csak a sz-me előtt tart, ha Hát ebbe a dologba tán volna egy kisolyan fába vágja a fejszéjét, hogy beleszólása az országnak is. Azoknak a I szembe száll a törvényes renddel ? Hát már polgároknak, a kik nem szavalhatnak az m<»t mit higyjen az ember? Azt-é, hogy országgyűlésen, akik csak vesződnek és csak rí akarnak ijeszteni a kormányra, vagy keresik a kenyerétNt maguk és családjuk; pedig, hogy fel akarják lázítani az orszá-számára és a kiknek országos békesség és RÖt? törvényes rend kell, hogy nyugodalmasan Ugyan vegyék elő egy kicsikét a jobbik végezhessék a dolgukat. Nekünk, kis em- eszüket Nézzenek csak szerte az országban, bereknek, hiába prédikálnak arról, hogy \| hogy mit csináltak már eddig is csökönyös- ségükkel. — A gazdasági életre a bizonytalanság lidérce [nehezedett, Teng-leng az üzlet, mindenki, akinek az üzlete, vagy keresetmódja a kiegyezés kérdésével valahogy összefügg, aggodalmasan lest, mi less, hogy lesz ? Ez a bizonytalanság mint a köd ugy ereszkedik a kilátásaira és mint a \| filloxera a szőlőtőkét, ugy rágja meg láthatatlanul számításainak gyökerét. A pénz, minden látható ok nélküli egyszerre megdrágul. A külföldi nagy pénzpiacokat a i nálunk mutatkozó zavaros helyzet bizalmat-j lanná teszi; kihallatszik hozzájuk, hogy valami felfordulás készül; hát először is becsukják la pénzes ládát Aztán a budapesti nagy bankok is megszeppennek. — Bedugják » („pénzforrást a vidéki intézetek elől; az apró j kis erek, a melyek a nagy pénzintézetek* bői viszik a táplálékot az ország legtávolabb eső kis zugába, el-elapadoznak; a kisember hiába fordul pénzért a vidéki intézethez ; ha ég is a tető a teje fölött, nem kaphat I egy csöpp vizet se, hogy olthassa a tűzet I Nincs pénz, nincs mivel fenntartani vagy folytatni a gazdálkodást. Holomea dől minden s?ámitás és az amúgy is sok gond és keserűség tetejébe egy gonosz komedii- TÁRCA.. Himfy dalai. Irta: tlitl Jlóe« Mikszáth nemrégiben feltámasztotta halottaiból Zrínyit, a szigetvári hőst, 1 a mai tiraadalmi meg politikai viszonyok krtzé helyeste. Ai ilyen villalkosás háládaloo, meri a megváltoioit időn szelleme, a tizenhatodik század aritag lellogá-aáva\' cézve, sokazor kacagtató. Hova-tovább hozzá szokunk ahhoz, hogy a múlt, mint holmi divatból kiment ócskáiig, mint gavalléroktól leveteti lérfiruha lessálliloll, sót .mélyen lessálliloll áron kelendő. " Hoesssbb léiokzetU történeti regényre gondolni sem merünk, sót a század elejének viszonyai ia nagyon ismeretlenek előliünk, mert mi csupán a jelennek élünk. Finom, sőt luUágosan finom idegzetű emberek vagyunk; rengeteg okosak, szellemesek, gúnyosak, újdonságra vágyók. Egy csipetnyi szenzáció, ha még oly sületlenség in, tapsra izsaistja tenyerünkéi, s arccal nyugat Itf é fordulva, lásas izgatottsággal Iessük, hogy mikor ir valamelyik franci", spanyol, olass író valami eredeti dolgot, hogy azt ason melegében leltá-latjuk. Hja, az idegen lőzet nagyon IQueres. Behoz- zuk gőzerővel az érzé csiklandó operetteket, (elordítjuk u problémákkalTcciegtelŐ drámákat Elismerjük, hogy nem érnek valójában egy hajító lát s>m, elismerjük, hogy frivolak, léhák, igazi szellem nélkül s/ükülküdnek, végig borsó-kásik a hátunk, amig előadják vagy a mig elolvassuk — de azért végig néazQk é« elolvas-uk. Voltak még idők, mikor küllőink rajonglak a deák, német, olau poéták munkáiért, lélkeaedve írtak azokhoz hasonlót, de őket más cél, sokkal nemesebb cél veselle, mint minket. A nemzeti lileraturAnak becsülete", igaz lelkű napszámosai voltak, kiknek az irás sem kenyeret, sem dicsőséget nem adott, kiknek as irás lelki gyönyörűség és hasuüua cselekedet volt. Ennek a lelkes korunknak egyik legnagyobb hatású lóltőjél lépte\'le minap a nemzeti ssinhaa desskujára Bérezik Árpád. Nem korszakot alkotó esemény, igas; nem is jelenti as irodaloiiibau uralkodó isiéinek gyökeres reformját, igas; és mégii be kell vallanunk, hogy e dolog lelett csak ugy könnyedén napirendre térnünk nem izabad. „Himfy dalai\'-nak sikere valamelyea tanulságot reji magában. Mikor a szenzációs drámák izgató pilulái olyan kelendők, mikor „Toscá"-k, „Trilby"-k, .örülte vagy Szenf-ek, a .Becstelenek\'\', .Csalj meg édea\'-sk, Faydeau léhaiágai 1 a házauágtóréaiOI ea lábikramutogatástól duzzadó francia drémák és bohózatok virágzanak ; miko* ambiciózus drnmniróink ia az énekes bohózatok írását kívánatosabbnak tartják, mint a magyar társadalom leslését: előáll egy tisztes magyar író, a a „Kesergő és Boldog Szerelem" poétájának szerelmi törtenetét írja imj, a század etejenek kepét tárja elénk — s ime - 0 csodák csodáját — nem jut edsébe seukinek, hogy la I urrogja, kinevetne öt e miatt as ócskaság miatt. Vaiami egészséges, becsületes ilssta hang köti le figy- Imüuket. A költn szivéből áradó meleg észrevétlenül reánk is hat. Azéri-e mert ssokatlan, azért-e ti-ert igas, azért-e 1 mert magyar? Nem tudom ás nem akarom eldönteni. Van-e magyar ember, aki igas szive szerint ne Örülne annak, hogy Berciik Arp d a század elejének patriafcbália világát ma, kilancvenhét esztendő után, ugy tudta (eltüntetni, hogy gyönyörködve néztük, hogy a szivünk megmozdult, a a caengfí. édes, lágy Himfy-strólák felidézték gyermekkorunk emlékeit, mikoron as Iskolitan j olvasgattuk, a a szürke avagy kevésbé szürke tanár mesélt nekünk a nemesség hires költőjéről, \|a provencei ircubaduutoklól ihletett magyar I poétáról ? Vájjon, mikor Bérezik felidézte sírjából as \| olvasatlanul heverő >Himfy< nek költőjét, nem szólalt-e meg Kisfaludy « következőképen: — Hagyj pihennem, késő ulédl £0 megelégszem avval, hogy egykor szerettem ás énekeltem. Nekem as is elég, hogy as érettségi viaagá aton TORONTÁLI SZÖNYEGGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. Egyedüli uéayr\|gyár. KpQ7lt \' ké,,el 080móz0" «mirna szőnyegeket, terem-, szalon-, ebédlő-, totfóa^boudnir- és ur szobák részere mindenféle (\\BO£ll . nagyság és s\'ilb n. b.mnely lajz szerint: hollandi futóazönyegeket, keleti (kapusam) függttnyöket, torontáli azarb szőnyegeket (Tyllln), terítők, függönyök, dlvánátvatök all>. részérő. Főri.Ut..p: HHDAPENT, VI. keriiin, A»drámy-a( 4 u«a -fea Duai felszerelt raktérmlndtnnimll, 1 »igiyeg-»nk»ka vjjfli elkktkkis, u ■ oloaóbbfajtéju STŐnyegek, fiigjanyök, tef-ltSk, tikarak. aklakviMk uita h"-i-tirtiu 1 a 1 § 1 Xiuy-Kaniiaa c<-iujirl\'>k Zala 88. si&m. (X lap.) val vagy pedig könnyelmÜ lázitással még rendkívüli bajt is csinálnak az emberek. És ez csak a kezdete. Most még csak egy kis füstje mutatkozik a fenyegetődző tü vésznek, olyanformán, mint ha a kazal tövéből vékony pipaíQsl száll levegőbe. Istent kisértenek azok az urak, hogy a kazal tövében rágyújtanak az obstrukció pipájára? Komédiának ugyancsak rettentő bolondság de százszor őrültebb komédia, hogyha csakugyan a kazal közé dugják az égő taplót. * Most az indemnitásnál kezdik a próba-gyujtogatást. Azt akaiják, hogy az esztendő végével ne legyen a kormánynak törvényes felhatalmazása arra. hogy az ország háztartását vezethesse. S ha majd a kormány, teszem fel, mégis behajtatja az ailót és fizeti az állam tisztviselőit, akkor a népet feluszitják, , hogy lázadjon fel a kormány ellen, mivelhogy az törvény nélkül csinálja, > mit Csinál. Hát ők előbb erőszakkal megcsinálják a a törvénytelen állapotot, aztán felszólítanak engemet, meg a szomszédjaimat: Pétert és Pált, hogy ez ellen a törvénytelen állapot ellen lázadjunk fel. No már, urak, ha a mi béketürésQnk néha nagyobb is a birkáénál, de már az ilyen koitlédiára mégis csak ökölbe szorul ám a markunk. Ha pedig nem ez a gondolat vezérli azt a harminc és eg) néhány képviselőt, a ki most megakarja akasztani a törvényhozás munkálkodását, ha nem az a céljuk, hogy; a maguk akaratát, még forradalom utján\' is, ráerőszakolják háromszáz képviselőre és az ország kilenctizedrészére, akkor olyan komédiát csinálnak törvénynyel és néppel, 1 alkotmánynyal és elvvel, a milyet Magyar ország történetében alig ismerünk. En nem hiszem, hogy a közt a harminc egynéhány em: er közt, a ki a foiradalom rémeit festi a falra, csak egy is volna, a ki komolyan hiszi, hogy ma, az Ur 1898-ik esztendejében, a gazdasági kiegyezés kérdése miatt forradalmat lehessen csinálni Magyarországon. Ma, amikor harminc esztendő becsületes munki\'ljával annyira vittük hogy számot leszünk a müveit nemzetek közt; amikor a magyarság és íDflgKU^sfisjás szóval, a magyar nemzeti eszme oly erős, mint tán még soha; amikor egy nagy és müveit nemzet cs\'szára országnak-világnak hirdeti, .hogy megbecsülésre méltók vagyunk; am kor gazdasági életünk minden téren óriást lendületet vett, áruforgalmunk a* ezer millió körül jár, Vasutaink behálózzák az egész országot, pénzintézeteink száz meg száz milliókkal dolgoznak s államháztartásunk minden esztendőben 20—30 millió fölösleget mu.at; Dinikor osztály-, rang- és felekezeti kü-lömbségeket nem ismer a törvény s az emberek szabadságát, függetlenségét senki részéről veszély nem fenyegeti: — hogy ilyen állapotok mellett fegyverbe szólíthassák a nemzetet, ezt, bármily bolondot is beszéljenek vagy írjanak azok az urak, nemcsak hogy én nem hiszem, hanem ök maguk sem hiszik. ini,ilA \'litk kínosan élnyflgl. turgj 11 Ilimfj-rritirk j lyrattk, ti imiyM\' d^rab isidei Imtaiuk, mint tizenkét torból állanak és „igen dalra saabott, mi - d« mser«tet n szivetekbeu u.ncsen annyi • tnrmiuk. Mit keresnék én most közötleek ? mint bennük volt, igaz magyar 1 pségleket hova Emlegetitek-e Kazinczyt, az én aiyameterenH r tovább ilve-ztiu-k, p«dig ha akarnalok, Jalán Van-e szó öcsémről, akinek egykor tapsolt a két lehelnélek róla... A nemzeti mull, melyből mi a hata? Tartjátok-e ialen kegyelméből való nagy; lelkegedés szűz heveben kikaptuk a bztaló, tö költőnek Vörösmartyt\'\'. No látod, hallgatsz s leg p-dig a vigasztaló eseményeket, ina is ki ez a hallgatás igen sokat elmond nekem. Tannál \' nem aknázott kint-ses bánya, melyhez vinoza-köllők. akik letDnnek a korokkal együtt Kezük-\' visaza\'érni nemcsak i rdeines dolog, hanem ma-ben a lant. a késő unokák ítélete szerint, do- gyárán megmondva: kötelessége is a magyar rombbA változik: lelkesedésük naivság; reménv- iróuak. — Hogy uinc hami8itatlan magvar tár-légük dijkamese.; tudásuk bárgyúság; hazasze- ssidulmi élet, — hogy az idegesség korsukábau Metük érthetei en rajongás De nekünk, diva<ból csendet1, tiaxtu érzelmek unalmasok; bogy a kiment óeakaságoknak, nem táj az utónemzedék - í közönség izlese elkényesedelt; hogy nem az a nek ítélete — csak az fáj. hogy azt a forrást fontos: mit. Imueui hogyan moudjuk el . e<t becsmérelik, a mely nekünk szent vala, ez a szoktátuk mondogatni, es igazalo lehel. minden forrás pedig a nemzet éleiének a forrása: a iró. minden költő a inaga korának eszméit fejezi nemzet múltja. f<áad, mikor én éltem,» idegen j ki, abban a levegőben él, abban a társadalom-töldön, idegen köntös alatt magyarul dobogott, > bon szerepel, attól elszakadni itm tud, de mes-magyarul érzett a sziv; 1 m kor egy-egy igény- terségesen Imniis világot teremteni, az idegen telen dal nyomtatásban megjelent, ünnepet ültünk, szellem* i beplántálni a mmzet szivébe, tatun kézről-kézre adtak, (irtunk és nevettünk boldog- mégis bün. A mig a magyar Faj megőrzi a maga ■álunkban. Ti mos\' sem sirni, sem nevetni nem: specifikus magyar sajátságát, addig lejlődik, tudtok sem az egyik, sem a másik nem jói) a \| azontúl elsatnyul.\' szivetekből. De hát erről ti nem lehelek, mert llocsása meg, késő utód együgyű ea jámbor airrii és nevelni csak a gyermek lud. Mi Tfyer-1 beszéd ez, de hát te megbolygattad -iri nyugal-mekek voltunk, ti már akkor, amikor szQlet ek: mama1, s en haladalosságból prédikáltam neked bölcs, öreg,jósán, ó! szörnyűségesen iózan em ócata dolgokat. Nem változatom meg a kur emberek vigylok. Nekünk kellelt minden, umi I szellemét, de tájna nekem, ha dalaimat azáz esz-aagyar volt, rajongva c üngöttünk a dicső mul- tendö múlva unatkozva hallgatnátok, lieke veled, ton 1 reméltük a mwbb jövőt, megénekeltük a 1 én tovább alszom... virtnst, egymás tejére büszkén lettük fel a babér- \' t • kooorat, 1 az igaz literátor! a nemzet napszá-i, \' mostnak tekintettük. Ti okos nemzedék sok-sok Es Uarczik Árpid thegirlu „Himty dalai\'-!, pénzt kaptok, hanem ihgyen ielkeaedni nem tud-: Adassék ezért néki tisztesség és becsület, tok; ódára csak akkor hegyezitek n tollalokal, 1 Hu csak liz ember akadt, akinek .\'gyűlt érztll ha arany a jutalom: a nemzeti hisióriát csak j» »»«v« a költő szivével ez u.ár bizonysága akkor veszitek élő, hapályadii biztat,. Pedig ezl^nak, hogy az egyszerűség, régi magyar épség, nagy baj. mert ja\| annak a nemzetnek.^ mely a i« drámni világ llsila levegője még mindig kivi-jiemzeti hagyományokat elhanyagolja. A való I naiossk. poézis, amint izerétte bírálom, n nemes Kölcsny Vajha akadqn még lölib magyar drámaíró, a •sépoégesen megírta csak ott virágozhat!!\', Imi ki tizeit ni utón intlu tilt llsrolk Árpid ulátí. nemzeti inlmhóf ^rjwH kl Am ll lássátok, mit! 1898, november itó 3-án Már pedig ha forradalmat nem csinál? nak, mert nem csinálhatnak, hát akkor micsoda kézzel fogható, észszel elérhető célja van annak, hogy a kormányt és az országol törvénytelen állapotba vigyék b.le? A parlamenti felfordulás — amit anarkiának nevetnek — csak az országnak okukat kárt — sok, igen soli kárt, anyagit is, meg erkölcit is, De azt nem érhetik el vele, hogy egy önérzetes többséget rákényszerít* senek meghajolni a kisebbség előtt Kivált képen mikor az ország túlnyomó íjésze is a kisebbség ellen van. Mert eddig ugyan csak kevés biztatást kapott a kisebbség az 1 ország közvéleményétől, ellenben a többség, illetve a kormány szándékai mellett igen komoly és mértékadó tényezők nyilatkoztak. Az utolsó órában gondolják meg az urak, mire vállalkoznak, A népbolonditásnak is van hatara; egy ideig csak eltűri a magyar ember a mókát, tán mosolyog is rajta, hanem ha aztán elbizakodik a bohóc és csúffá karja tenni ország-világ előtt, hát akkor a botnak a vastagabb végit fogja rá s a komédiából szomorújáték lesz — a komédiásra. Országgyűlés Oki, 2W. Kardos Kálmán lU ni elnöki széken és jelenti, hogy mára Itakovuky látván jelenteit be interpellációt, a Milán felállt »szóinokolol« Marjsy tiszteletes. Ki teljesen elegendő arra, hogy a tör fitty-huzaa a teremne! barátságosabbnak lalulja a folyosói, Pedig a sora ötletei kiszámíthatatlanok, Marjay Péter, is mondhat erdekeset. Ai érdekei ai volt hogy tniudjáit a »ió-noklata elején kitöri a Jegy vei barátság.1 Holgár Ferenc tegnapi fejtegetéseire reflektált 8 n gy-lelai tuzteletei és tiltakozott a tegyverbarútja lellogásn eltei\', a kinek politikai meggyőződése iránt egyébkánt la jei tiaaielellel viseltetik. No én nem! — vág közbe dacosan Pulcner JtaO. — En az irtiéni vázolt képviselő ur egyéni tne.győzódesét értetlem, magyaraikodik Mtffjay tiiztaleies. Megint kellellen leiiüllaég lámadl, ugy, hogy a tiszteletes ur jónak láita megsimogatni enge-z-lelőleg — a barátait. — De ez nem ok arra, folytatta, hogy meglazuljon n legyverbarálság. Össze kell tartanunk a kormány ellen, megest csak az! mondom... — He\'yesen mondjál — kap a -zón Zmeskái Zoltán. Szeressük egymást I mditványozza kenetesen Páder tiszteletei. Erre a fölhívásra Polczner Jenő riadtan sietett ki a teremből. — A kormány összevásárolja az országot I panaszkodik tovább a lisz eletei ur — Még engem magamat ii megakartak venni üt a mellére büszkén az öreg Lakatos Miklós, a mire nagy derültség támad. — Ugyan minek? kérdik tréfálkozva a< öreg urat. — Azt mar nem tudom; — felel vallat vonva. Megint a nemzeti párti tegyverbarátokon volt a sor, Frey Ferenc tegyverbarát állt szólásra. Igen különös szónoklat volt <a, a mely indoklásokért nem röstelt elfáradni — u utcán folytatott privátbesiélgc lesekig, tíz a szokatlan parlamenti harcmodor csak a néppárton keltett letazö viszhangot, ellenben a Háa túlnyomó nagy. része meglehetöi megütödésael konstatálta, hogy * ime, hogyau harcolnak immár a fegyver barátok Hiionyoi ugyótii sti uia ii van az eweigoini képviielönek, a ki kijelentette, hogy u >gorom-hassgoakodisukat, elitéli: inulán továhh fi.Knuim NagyKamwa, csütörtök Zala HH. Mim {8 lap) IHHH. november hó Sáo. oly mi viwlnPMi hogy Mni\'jny lls<ltlel«s rllstnl kadv« wululi <m)h I.i\' hios Miklósunk ■ — lililnw kspsit mink -- illamtanárok voltunk I A kővelkeiitei lúrfiu atulán ronpRiil vAl» IftlílQSiiAggpJ uurtliokdll mind»iit«léről un meg ugyöittikfíil, fliiftk flbbmi vull n konsakvaiii, ltoyy ■» konink vám itmridl mindig Tudvslttvő, hogy n ilfti\'iik lóriiul »«llati<iníllkus progtímcn itliijijiiti küldték tilőaaör u nai antantba, IllOHl ptull^i neki ttumtll n mlniiilereliiflknek, ■ mturl umn tittu• kélik ni ellen,* hogy at oaiirak piirlADKinibim dflhfia tAmnd«k«ohnt Iniéiuek a miigvitr trald^b elleti, 15* «i öllol nagy derttlliéget kelteti \| ilti Miik= hamar a lelbáborodii ilioi\'líjll lugoll ffll, mlkuf ni sMlargomiuk kttlönöt lilésil képvirnilöje, hlvfiti j volt olyuti paprikái u hangja, mint rendesen, inaugurál! renditaréliet inoKt <>r nttui I »•1 lltiimntHii Hogy Igenis hordott bocikor!, d* ciak utoel prlvAibaitélgetoiakból nedegelall njtitttiol iwflil, incii m ItányiiliiKM vlwlot ti vudtziton. vönynkül, hiitiétn elmondotta ttitl komolyén, hogy; Itntdi ulnll ia A itnlgáh, Innom n édesapja, lenyegeue intíjt Ot ii mlnlitlerelnök ugy idiÉl \| Megkérte hát Kublnyii, a kínok hu ti haialliagá« VOlljtt után lii \|i(!!\'fl(ifl eiUnet tartamira elnémultak « ím-möivM liilw ólnlAf\|oli> Hiliiial után itgoiibnii tovább föl y tolódott « dolíjgi Dn ,már sokkul simábban. Fnlkoll Kubinyi líéaa. KljaleiiiatiH, hogy • mit ö i) ttiioh\'hUHiAfPH vnnalkoiólag mondóit, ntoAllitlAbüti nam érlli«lle Lnltiiinit Miklósra. A mit ö mondoll tul - /meikll XollAn urri érlelte, Idikiilos Ml klóul Dokkul johbun uinarl, mdi-liogy allmte II)mii vádai emelhetne. Kgést m«\|\|tndultun illl tol mi ilr«g kurue. <= Kubinyi líéaa kndvos burAlom lóvítftiHK lillvllá{\|OíitlOiA ulán iwm leh tak mail, mint hogy líllii «/.I)iimiI engedelmet iii iiooíáiiiitol kórok,! mondáit nagyon meghatott hinnon KaIdw\'iIn\'I /mwknl ii Mmt dpn<iiMA)(gol uum u. 2-4\| Kaniuán. A Elted i rkas Sebw- JEV k! Eger-xegen A Farkas Sabea- 2—4. Kalfl-E^ernegan, utln U\'él\'áá b«M(>l\|«itti kOihiu. Igai, mondnliu, hogy h mlnliilaralnOk J kumn Jogot! 4i blHtpillylt róla, hogy n mit; moadoll, IfiUbAI mondta ta rímeli, komolyan nam vaiaam, In inagti ail biiaoiii hogy bli n -- komoly voli. Ki a marOban mokallan aljirAa klmondhil-lanul kinoi báláit talt n* au^aa Htira. A )obb* Imii, in a lovagliiN uguhin nam kAlalkadik, vímiiii ni, n mit \' loiili mondoll, Kubinyi tlaaa padig lalkalt, Alaialatt a itdliA-balra 0* malavau katat iiorllott — Lakaloa Miklóiial, A /maikat lalhivaiara narnklvttl nam aduti mái valaiii, Kkkorra mtr a lavagflbűl allttut minden iiga-lum. Ilullnnr Uyula nónoklulának mir ciak — oldal ligHiollim iiiutiil, a baloldal laaiélyriva lanaMhn unalom jutott. hallgató\'ti ai alnOknai ImirUllan kalatt oaOngal* ma, hogy n Hóiidknik m> gliullgatail maraaian, A kapviialÁk agy riaia mallullankodva vonult kl • lolyoaúra. A dolog annál turibb volt, mart, inlnl kidarOH, aa a» „Inotdana* a mlntanlar-alnllk abadján tortául. KáaObb aaonban kadalycaan vatták a dolgot lla HánITy agy abád uiánl trátái diikuraaion mág Ullfiu \|a magmagyaráiiM Cray Karanonak, bogy bogy _JA Itiiialt Uáa kUlönhon magint kikOltOakOdOtl a lolyoHÓni. A aiónokok ott hagyták a iiamiati pártnak. Ai Ová ; á!vaaa« aavartalanu^ áa o<a<at-lanul. A iiálball lagyvarbaráiok padjai la dmek, ciak egy pár „ligria" áaitoiik a bagyan. Kiaket a •llgrtiaket* nem uabad Oaaseiéveai tani a rági liaHOiáo ligrlaeival. Gngeiaialbelalleo, da nam valami lalelmaa llgrinek eaak. Ok aaok, a kik .rand«/lk* a vltAkiit áa leghamarabb írják a tráta — tráfa, aa eaak alt bliooyllja,I alá a — név-aarinti iiavaaáat kérő l»akat. Olyan » )<mart aa íimbiii\'ukilt, \| «rendei>Higriiak, a kik annyira heleaaoklak a t£gy maalrhalOi aajna axrnvi\'délyi\'H iwna \| ((•iiD-imuHcalnáláiba a Háaban. hogy — otthon u kövotto a Krey Kovi\'ihi biiiHlál klubjukban la Állandóan aenebonákat rrn<iaanek, Mikor a nemaaii párti lionatya a privát* A mannyibon veiardalmeaek labal: a najái veié-baiaAigati\'iakliAI veit iiomalvanyai kbabán amli- rOkra vcisedelmaaak leginkább. Sok egyéb mellett táat telt agy kormánypárti kcpvInelórOl, a lr abban ia kOlOnlOmek aiek a modern • tigrisek» álUlólag ktjalantalle dAiti\', hogy jobb meggymO-déaa allanara iwvhi a ktirmanynyal, ttaknvaiky litván kltabekialloll \| — 8ientlváuyi Káloián I Niwiélyaa kdrdtahcii ki>rl iiói Siaollványl. Faliiölitolttt Krr^t, litifybn raulán Imaonló argu-iiienláctóhoi lulyanmdik, navfiie im\'g alt, a kirfli Mól. — Hakovul y urnnk padig, u kit iiamályanen nam ii iimar^k, da tiki ininduiitalun jónak látja a nevemet amlagaiai, tudomámlra botom, hogy a mit lettem, legjobb maggyóiódéaain uerint latiam éa angam a uabadalvilparirn liuiafiai mragfOtO-déaem Vftnletl. Kit vagya ludoináiul Kakovuky url ti régi ilgriiakiől. ilárumna yed katlOra marancaéaen belijvi\'a Uullner Uyula mónoklaiál; Rakovaaky látván padig maglarla a Hánt, angadják meg, hogy a jlivó KKimbuton inondhaian el ai Inlarpallgciojgi, Igrti aiiv<aen! hnngiotl mindenlelöl. Vi\'gai«lUi in i\'lhilk inaitvtnyára albalilroilák. Imgy u kórbaaaó Oimapak miatt lagkOxalabbi Ulánfi ciOtitrlókön dalalfltl lii órakor larlau u Ház. A népies gazdasági téli tanfolyam tervezete. . ,, . . . . , .,, .. A \'öldmivaléadgyi minluterium nbal elrendelt ^LíMl" ,i„-AU A ^"ÍL" "iliííi\'i^l!!! gifdaiági téli lunlolynmok Zalnvármegyeban éa niiuagatl ai ellemták. A >ivalaroe köibeiióhiHok largitiegábeti étaa móválláa iejlóddlt ki Kubinyi (láu ei Lukato-i Miklós kOiOlt. Knnnk a ki\'inóny ^dialógusnak ai lett ai eredménye, hogy Laktitoe Mlklóat ai elnök rendreutaaitotta. Ki ai OssialfliíB különben — mint kiUfibb kiderüli, — lé\|reértéaen alapult. Valamelyik néppárti köibeaióláara ugyanis Kubinyi haragosan kiáltott ál: — Én soh\'se voltam Bach-huuár! * ^Ciakó Héla gatd. int. tanár. Kit mayára vette ai öreg Liktlo>, a ki maga November 15 én d. u 2- ia .vihariotl\' kOiben éi uanvedélylid reiikeló a gy&mölciila muporilái éa hingoa reprodukilhallan kilrjeieaekHal utasította Farkua BebcalyAu gaid. int. lökertész. viliin a vádat, a mely nem neki volt adremálva. November iti án d. e. t>-11. Zala-Kgériiegan Terméaitteaen /meikál Zoltán nem álhatta A gyQmölcslu sitporiAi éa mag kötbeaiólái nélkül, Hikoltoiva kiáltott ál Farkai Sebestyén gaid. int Kubinyinak: November Xl-én d. u. i — Mibe kerQ t a mandátumod V Ai okszerű Ulujmiveléiröl. — Nem láncollam ki magamunk nemietiiégQ giud int. tanár, aiiafi bocskorban I — vágta viuia Kubinyi November ü2-ón d e. 9 (iéta. . Ai okszerű talajmivelésröl. Rákovatky ss«mélyt>i termésűit leliióluláia gaid. inl. Uinér. a kömének ben mar inegkaidödtek. A ZnUi-Kjjn-ttym éa Nam-Kanit idn ai IHOH. ev léli hómipjniban tartandó népiea gui-d nági lanlolyam larveiete a kővetkező: November 14-én d. o. 8- 4. Nagy-Kauiisán. A tragyikeieléa éa okiiarfi Irágyáiáaról. Előadó: Ciakó Béia gaid. int. tanár. November 16-én d. e. 0—11 Zala-Kgeraaegen. A Irágyakéielét éa okuerO Irágyámiról. Előadó: -4. Nagy-Kaniuán. neveiéiről. Klóadó: neveiéiről. Előadó: lókerléai. —4. Nagy-Kaniiaán. Előadó: Ctakó Béla -11. Xala-Egeraaegen. Előadó: Cmkó. Béla November SK-én d. u. 1—4. Nagy-Kaoíisln A gvttmöl^iták válaaitáaa éa iaUHttáaről. Előadó: Farka* Hebaalyén gatd. int. lökartáM, November Ü8-ái) d. ». 0 — II. Z.-Egerangen A gytlmölcilajon válaailá«a éa íaUllatéaről Előadó Farkas S«b««iyán gaid. int. lökartéai. November iM-án d. u K - 4. Nag-CaoiaaAo. A veiéiről éa veléalorgokrói. Előadó Ciakó Béla gaid. int. tanár. November 20-án d, e. 0-11 EgerMgen. k vetésről és a vetésforgókról. Előadó Ciakó Itéla gaid. int lanár. November 20-én. d. gyümölcilák gondoaáiáról. tyén gatd. ÍM. főkertéi. November Ho-áiu d. gyttmölcilák gondozásáról, tyén g»td. int. lőker éai. Dacamber 6-én. d. u. Ai álluilenyéasléa s%nbátyairól. Előadó Cakó Héla gaid. Int. lanár. December A-án. d. e, 0—11 Zala-Egcraaagan At állattnnyéailéa asabályairól Előadó Cakó Béla gaad. int. tanár. Oaeembtr 8. d. u. 2—4, Nagy-Kaniiaán. A lontoaabb töldaégléiék mug-t«rmelóiéről. Előadó Karkaa Hebealyán gaid int; főkertéi. December 7. d. e. 0 - II. /.ala-Eiareaagtn. A lontoaibb aőldaégfélák maglerméMiről. Előadó Farkaa Sebestyén gaid. int. főkertén. E 1 R II. ■atalteh u\|\|\|a ...Egy nap a aolfKniBl, a.mlyaa a halottak békét eainilntk u élők köxOU, vagy jobban mondva, a melyen a .Halál" gonaölata ay kissé fagyos ór/.é»t Iiaggtrál belénk. Nem mindenkibe, de eieo a napon mágia mindenki^ ugy ahogy: a maga goodotkodáaa uerini Vele Valamikor nép, lélekamélS, nagy ma nagy vonásaiban inkáon kevés benne •> öniataaég, a tin-iaaág. KiieneaaiMaaiaodőa molijAbaa lerde vAl-toiAaokoo mehetett A\', kivetköihetett a aaUagá ■áibau leljeaeu eredeti furmkjiból, A kioal sir, a magaa márvány obelink, a Hlrpc, durván ilragolt, elkorhadt fakerentek sorában eaak agy riatkndó, aebéx goadolat terba Uralkodik 1 a megsemmiilllésé, de iaaaaa, himbálóió, S\'irgíis gyertyaláng uelid fénye bevilágít a lelkek rejtekébe: feltámadunk. Így iraak erről, igy ie mondják eokaa, de ináskétit vau, mánként érex ai ember. Sóknak envbttléa, da egyúttal bizonyos kaján káröröm a balál gondolata. - Nézd, bogy blUikölkedik még azokkal a kapott, évtizedes poros knaiorakkal ia. Moet, ma ia. Gazdag, aagyou gazdag. Mii bámuljak rajta? A lámpionok «alne< üvegeit, vagy a molyette gndag, HiegvedleU nalagokat. Uazaviad; jövőre t\\)ból elhozza, éa igy tart at, mig agyaier majd ai i>vére húzzák ki. Ha ugyan kihozni váilan.\' Mert nézd, hány dísztelen sírbolt, a vairáca kiszakadt, a nehéz kőlapból levált a aarkokon egy-egv jó darab. Miért uem javitíák meg? Valamfkor etén ia igy volt, de a ki aok évekig hivalkodott, ma senki bQixkeaége. Magbalt, gazdag volt mégla meghalt, ép ugy, mint a bogy éu, vagy t«, vagy >i » rongyon vak kel-dns ott meg fog halni. Sokan, aagyou i»kau ilyeatélekéat gondol-koduak november elteién, kllnn a temetőben. - Kileiieiiáiadoii múltjában nagyon t»rd« változásukon aiehelait ál cifra aalangoaáaábaa aa a szép, a borongó emlékezés a szomorú, aaent lluaepe, mikor kiaa«kadva a mindennapi élet vásári zsivajából, ott hagyjak a jelent minden tóvári ágával, a jóvöl ragyogó, róiaaaaiul reményeivel a lelkttnk egyeden megnyugtató xigaaz-taláaa: a feltámadás foglalk<v.Ík, llnnep volt hivalaodáa, Slrkoszornk, csokrok, gyfimölcslák, diszlák és cserjék Mh iei(\|ol>bitii éi legalesábban knphMié \'Sl * Janda Károly mükertósznél Nagy-Kanizsán. H Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 88. ssám (4.) lap 1899 nevember hő 3 in Szokatlanul szépen, eoybéu köszöntött be november elseje éa Igy a rendesaél még többen zarándokoltak ki a temetőbe. A\' temető bosszn, egyenes főútján egyre nagy tömegben hullámzott Négy óra után kigyuladlak a sirokun n gyér- asszony! Ea a eaelekvény tengelye, • kifli tvák éa lampionok. Laasu pialogásus lénye messze IkmIII f"roe az egéaz mtt A gftykotnak kedves* bevilágított ii novemberi est komor homályába van, a ki férjes aaszony. A gyilkos ii;i nftnI Sötéten lassan uailak a lomha föllegek ;a világo- j meut egy szerény igényű, jámbor, azrgény, drM»> kora reggeltől késő estig a közönség. A fekete iság vörhenyes viaszfényében lörfldtek meg a mint i tóthoz. « ki a bsnagolá. n folytonos hiydo^ás ruhák sokaságából itt-ott egy bótebér, kacér, í hI evezlek a temető Kilőtt. Itt «tt elszórtan pia- keserűségeit meg akarja vilmztatni, fel akarji loilas Jkslap bukdácsolt a komoly arcok között, logolt egy egy magányos csillag, n hogy kibujl a) c-erélni ej»y nyugodalmasabb, békésebb toglsl-miért tagadoók, vot sok ktlanyelmtlen sortő vig cafrnngos lelböloazlánynk mögül. \| knzással: a földműveléssel. Brm egv lányt, is, a halk zsivajból ki-kiszakadt a kacaj hintó AzIAn kivonult InssaíT n tompa zaj a aaakn i hogy legyen fix pont, a aely »a 6 egyéniséget, hangja és u-a mindenki szeretett bslotijal íurut I dalian nyüzsgés a temetőből és tiz órakor már látogatni I temetőbe, hanem • légyottra" is. EzI ispiéj ur lett beir e a megzavart titokzatos néma aa igazi perspektíva. A családi sírboltok -kimart jesi>nd kőlapjait legtöbb helyen belepte a sok virág, a koszorúk azéles aelyemaza\'agja. Verőfénye, tiszta nap. eaak » lik főnyi dt, vörhenyes lombjai a lomhán zörrenő, halló levelak mondták, hogy das vao. Tolongtak az emberek, kiki elhozta szerény vsgy pnirp.V/ó\' drága kos/oiajat, Ifg-lölibje mégis az iyuii ktyytlri, sssznaiora inei/em- lékezés jeleit: borongó lelke kOnayeit. Inak, kik a Muraközben a magyarság spnstoai, A vidéki hírlapirodalom egyik volt tevékeny — Az ígazságügyminiszter (-Wrrfr Sándor j fara. munkásának, Bátorli Lajosunk, a .Zalai K3>«litny" szalmái -németi járásbirósági joggyakornokot a elsíi egykori felelős szerkesztőjének a sírkövét .lep- zala-egerszegi járásbírósághoz aljegyzővé ne-lezték le ea alkalommal, melyet a közöltééit vezte ki. kegyelete és a gyermeki szeretet emelt sírja föle.\' _ Atlielyexl. Az ignzaágBgyniiiiissttr i kogv kitárja férjét; blatté azért is mert hoaaá-A gyászüuuepséget lap-Arsnnk, ^ »Zalai j [{omlik Jái os billédi járáabirósági aljegvzót , nyalt gyerekének legszentebb ajándékához, » Közlöm • rendeite és a nagy közönaég a\|u\|a egerazegi kir törvényszékhez helyezteát. \'családi tűzhelyhez. Bíofl mert árt-tlau. véd\'a-legszebb módon adott kifejezést kegyel- _ Calliashutlii. A novemberi előlépte- \'rD embetbs mártotta gyilkát és btnö* ™»rt lének A kicai sirt városnnk előkelősége a helybeli 20. honvedgvalogezrednél Fitpök\' »» érez nlána aegbánáat, >eliát: mert n egrOg álla kOrOl. Rövid volt az tl• népség műsora, de húglief alezrede.it ezredessé, Fttll századost zölt gonosztevő. Miatbt csak a régi aatik viUg-meghstó. Ttébolf Viktor Bgyved, Bátorli Lajos Urn„Ky,y4; jHHgu Sebestyén, Pettis Miklós. 7toy D»k J kési spigoqá\' látnók neg.zewélye- aely »a 6 a- a sanyarú életét leláncolja, leköti. Jön a tagadás szelleme, a gyilkos. íiaaköt doh a rsslad szentélyébe. Patvarkodást, HÍirtölödést, I ötítkits zsivajt provokált. A gyilkosság ssoti-• Hlseiliésrk A vallA \' és közoktatás- vamai: egyrészről a aseretA, a ki tolvtoa insln ttgyi miniszter a vallás-alap kegyurssága alatt gátja érzéki azerel mének bálványát, a megatat-álló dekaHOveei plébániai javadalmat Ekrenreicli ködn\'t gyilkost; másrészről a kenyér, a melvet Nándor ot uni plébános helyettesnek adoiná- cinrgó verejtékkai keresett az áldoaa1 és neje, nyozta. — Ehreiireicb Náudurról csak nemrég de a melyhez « két azerclmef jogot formál emlékezifiuk meg, ö egyike ama hazafias papok- Az elóbbinél: „keresd aa as«zooy !• héiköznapi problémájával állunk szentben ; ai utóbbi kissé \' \| kissé szokatlan. A gyilkost elítéljük. Klitéll sorbau a józan logika, uásodaorbau a szigorú jury. Bttuös, mert szerelmet, tilos viszony szó egy férjea nfivel, a ki oly aUcaouy lelki. esykorn jó bírálja tartott emlékbe^zédet, de nem agéaaeo hiven a va óaághot, ép ugy, mint a hogy a márvány obeliszk felírása is hibás, Bá-u rfi Lajos nem volt a „Zalai KOzISuy" alapitója. Est a Isnot ,^4ala-Somogyi Közlöny" cinen aébai WMtít Jósaef indította meg és Robot latvin szerkesztette. Bátorfl Lajos már a „Zalai Közlönyhöz" jött mint segédszerkesztő. 7W«Wy Viktor emlékl eazéde utáa lebutlott a fehérmárváuy-«irköröl > gyászos lepel. Aa irodalmi é( u>ttvéazeti kör dalárdája megbató gyászdalt énekelt el igei szépen. Euel at tunepiég véget ért A sírhalmot igen szépen dissitellek löl I többen koaxorut helyezlek reá: öiv. Inkey Kálmanné GyOrffy János és szerkesztőségflnk. A kegy. tanitórend sírboltjához négy órakor vooolt ki • főgimnázium i juságs, liogy az inté-zet egykori tanárai emlékezetének hódoljanak. UUath Richárd Mór VIII. o. L beszédet tartott; Polgár Ferenc VIII o. I. költeményt az énekkar pedig gyásadalt énekelt István 11 out. szaudosókat I. oszt. századi ■«\'»•; "»\'•»"»» i. «■••» » mnlt kiaórtÖ aaaileraa sokká, iStafryPAl hadnagyot lőhadnagygyá, Hautr hajdokulns köuttnk .. Belenong a (felembe a (iéia tiastbelyetteat hadnagygya léptették elő. — A cs. és kir. 48. gyalogezrednél Píekltr Vilmos őrnagyot, a helyben állomásozó 2 zászlóalj pa rancsnokát, .lezredessé a 85. gyalogezredhet. Smtgytrfrf* Jitttf I. osztályú századost! őr nagygyá; Heinlein Alfréd II. oast századost I o»zt. szásadossá ; Batt Dezső főhadnagyot II. oszt. siáiadossá, TiUcotukf tiésa, Siaysr Viktor ba i-nagyokat tőhadnagvgyá, Jtutny Hermán, Btittn-rtin János, Weiaa Hugó liaathelyetteaeket had-nagygyá léptetlek • lő. — VJ tirvéayaiékl «r>ss A törvényszéki orvosi vizsgát, mely Budapesten oki. 24-én "kézdíidö t, oki. 31-ikéa fejezték be. A vizagáló bizottság ZalamegyAböl Thauy Gábor wln-egerazegi orvost képesítette a törvényszéki orvosi állás betöltésére. Aa nj«ar<»k trleskrléne. A katona szavaI;léiét legfontosabb moaianalti közé tartozik as eskütétel. A< büszke rómaiak tajongé tlimegének wy elmosódott bugása: ,Psnem !fe Okt 80-án este 6 órakor ideges futkosás, sikctitő lárma zavarta meg a Kégra-kásat. Kováes Fereec, a ki az áldotal nejének spj.t, iszonyú robajjal rontott be Uasparík György tót nemzet{"égll v»jnek szobájába « .ott keidéit ordituzui, hogy agyonveri őket mind. Zsebkését elővette s asaal oadoaáaott a házi nép előtt, ili Gáspárik kivette keséből. Ekkor a kenyér min\'t, — a melvet Kováes leányától szorgalmasan haza hn dott és kedvesével elfogyasztott — veaalek öassa. Dalakadni kssd «k tanéi. Kovám fa aarokbau illó alsMriomkos nyomta vejét a lekap a az almárium tetejéről a díssaőölőkéat é l folrágta vele Gasparik gyomrát így, hogy a \' belei majdnem kidűltek: A gyilkos akkor „re október hé elsején bevonult ujoncok »■«» A J"™"," Morgsnbesser János volt polgári iskolai igaz-1 nálunk, sőt mindenütt az orazágb .n, kedden es- «cí ■ elil?,U,««•■"• c,ík gató sirjái as iskola növendékei hagyományos j küdtek lel. A 80 hAnvédgyslogeared a m. éal \'Wo ,""el \|B"a A 1,1,01 * asokásukhoz hO n igen siepen díszítették lel s kir. 48. gyalogeared újoncai, valamint a póttar löbtten helyeztek reá koasorut. talekoaok kedden délelőtt misét tartottak a Ai általános munkásképzn egyesület Szalay ferencrendü \'k templomában. Knnek végestével a Mihály sírjánál rótta le kegyeletének legszebb i kaasárnyák udvaran mondtak el as eskúl Előbb •dóját. As sgyesfilet zász\'ú alatt vonult ki as\|magyarul m>ndla el, mar aki magyar, aalán a elrejteti kicsi sirhox, hol Ziltu Jáuos alelnök I horyál fiukra keríti\' a sor. A tisztek, valamint a tartott megható etnlékbeasedrt at egyszerű tnun-1 legénység is teljes diasben hosszú oszlopokban kas löiőtl, kinek tevékeny sselleme a leg zebb állottak lel, ott voi1 a szárnyon a sászló, mely-u at jelölte ki, melyen a b\'lyheii munkások öt I nek halálig tartó hűségét és törhetetetlen rag iss-■agy ssereteltel követték. 0 volt ss egykori ön- kodást esküdnek. Tisslsn, ércesen hsrsant a képső kör essméjének első előharcosa s lis éven kűrijei és a sxázadok egymásután vonultak el a át fáradhatatlan elnöke. 0 tőle eredt a helybeli, aasslo előli, feszesen, p ittogó. ütemes lépésben, kerületi belegsegélyő pénztár lelálliiasának elaő, valami lélekemelő szent éraéaael. gondolata. De gyenge erejét meghaladta a nagy, — HsUlaiáiak Htm Mihály állalánnaan ambíció, mely benne égeti éa agyára korán rá-! ismert kávéház nlajdonoa Nagy Kanizaáu e hó borait a sötétség nagy eple, mely hamarosan 1 éu életéuek 60-ik evében b <azas szenvedés sírba dőnlötle. Erről beszeli Zálesa János egy j után jobblétre szenderttlt. — Friedmann József szerűen, szépen, — Szalay Mihály sitjá1 ezentúl i déli vasúti mozdonyveselő azerdán reggel saiv-minden esztendőben meglátogatja a munkdsképző szélhűdés kövrtkeztélies 45 éves korában kir-egyesület ! teleti e hueyl. Tol a kápo.nán, olt hol a temető deli sövény- \\ — < aatailt drsus LégrMN. Meg reszket a sercegő toll az ember kezében; hideg bor/itugás nyilai át ideg<etén annak, a ki erre a brutális, erre a gálád vérengzésre gondol.. A hirliedt betyár romnnlioismus kora elsiklott lejünk felett, észrevétleall, álomszerüen; de C<ak a veröléoyes, n psngaras réaz». A náaik, a boniálybuu imbolygó, az ocamány bűu fekete- karilése szalad el, egy frissen hantolt domb áil. Egyszerű lakórészt van fejéhes tűzve, uj meg, rajta két koasoru. A szalagjáról lemosott egy-egy aranybetűt az eső. Nem sarjadt rajta még virág, de ralaki szépen odalűzOtl egy buján poinpázú Katalin-virág-égat a hant közepére. Lopvu jött arra egy elóke ő kisasszony, fátyol volt rajta bement Kanizsára, hogy jelentkezzék. Vét kas könnyelnűeég a bírótól, hosy mikor a dolgot jelentenék neki, nem tett semmi Intéiksdéat. A közvélemény felháborodott e miatt. — az áldozat még lelneat dr. Gróei orvoshoa, a ki ka-varrt seliét. Eielbenaaradá«ábi>i kevél re ■ény van. t\'égváituiáa A A\'oáa Ü. « lele rolüa és divatáru keraakedő Mgben váltosas történt. A cégjegyzés nzontul K«k» II i* fia lesz, As uj cégtárs, a lönök fia Kondor Odöti, ki tnár tovább egy evtizednél vezette atyja melleit az üzletei - MaAkill kataaa Sfp/dm Tamss 20 honvédgyslogsaradbelí közhonvéd, ki október hó elsején vonult be, ugy találta, hogy mégi* csak jobb n cibil élet. Nem volt semmi különös oka reá, de uzért petiteken éjjel, mikor mar mindett elcsendesttll a ka-aárnyeb m, szépen megugrott. A szökevényt keresik éa ezt a msg nem engedett kis kirándulást biaonynyal mag lógja sajnálni. — T«a. Oki. 29-én délután 2 órakor rÍQz űlOtt ki Ssenl-Andráa községben, A bucauazenl-láaalói önk. (tlzolió egylet bnagó önfeláldozó tag\' jninttk s a község lukólnak kteönhetö, hogy a tűs a nagy szél dacára csak két lakóházat, melléképületeivel hamvmtott el A tüzel az otthon hagyott apró gy-rmekak élesateltékrA le- Megáll. Lehuztn leber kezéről a kezlyűt és aietve ségében kavargó rész, a salakos, /avaros árnyék, égett lakóházak btzlnaitva voltak, felkötött egy szép kis koazorut aa egyszerű la keresrfre. Nemzetiszínű szslag volt csokorra rajta. Megigaziloltu szlán ép oly lop u lovu sie-telt. Csak kevesen látták, nem is igen iigvnllek reá, de valaki, kinek nagyon éles szemei voltak, figyelemmel ki érte a gyöngéd női kesék e szcp figyelmét. A >magyar nóta védelmezőjének\' j Tigeli Antal bon védnek sirjára lette le a koszorút. Tigelit csak három héttel ezelőtt szúrták agyon a bakák. A hazafias érzés suvalla a lis is női léleknek e meghaló szép figyelmei meg mindig felettünk, mellettünk leug . Mis/.- — Ratatassl (l>mii\|s Kntyó bó likna, rejtélyes históriák, vérfsgysaató kegyet-1 elsejétől kezdve a U ilatonou ui ir eaak Boglár é* leiiMéifi\'k, gvi kos azcésák játazódiuk le ebben a KévfUlllp kötött kötlekeiinek a személyszállító cbsoszbsu s a ml mrgvillatiik a sötét, áruyékna hajók. Révflllöpről indul d. e, 9 ó. 40 p. és kulisszák mligjl\'t; a mi, mial cikázó villám, I ti. u, 2 ó. 46 iioglárr.il indul d. s. 12 16 p. fényt araszt a borongó homályban a a - tőr, a éa d. u. 4 ó. 15 p véres ifilnk. — Mintha éreznök a párolgó, a — Mertéi kivitelt tlUlea. Hertéavéas gőzölgő vér máiuorltó meleg pirázatát. — De miatt vármegyénk területéről Ausztriába a sertés ha már pszikhologiára tértük át, ám vegyik kivitelt betilioltsk. boncoló kée alá a bortáíTáTmas dráma mozgató \| — Xfpaii\|alal aUthitlka akta. rugijj.it, n gyilkosság indiiA okát. Kenyér — berliet A népin « nk\'óber bóhati l N(UV\'K»lliAA ..iiltOillili ulu hm. twám (9, lap) JMÖK, november hó l\| An 0 Uli\'Pii kmlvoírt mAnvl lllU\'At liv\' A MtllAláark vVny llü\|[-kn\| íVbügl, iie tdliAlihiiiauk pitlg llfif-kai luíVMhtililftii iiiuiiituitjf lú\| n utlilti hótiftiioMr aa álliml Hnyükiinyvi biv»i»lal a uí.(í ftoyM.!iyvl$ bMagy»»iAiau i Hit a»«t aa p(»ittf4 > I lörUiiyn ilAMNNftlílli\'d •ittmmuit 116 Ilii án illi »Any ; iiA»a>ná»iiu kivlij a<UIaia\|i Mllu Aa 0 lí\\ll\\ j j a Imlnill HtiMkilnyvli* Mul (rgymlHHi \|i«\' (in \|\|ti(\|i\|) Ili flo^ntll Aa Jll Wlnesid, Imlvii »«il> laitjii 1 Ilu A* i laánygyartiiak i iiAíithiiWI<iHi\'« «ajitliil \|»líi)\|l\|is\'/iuil ÍJ iirtp ; hiMIHiflAjjOl \|)gl\|f\|[ \| ll px r Mt> A közönmy kttrébtfl. \| A iiugykAiilllul tar lilikitaiü lüko Mokit l\|ln , msívöühii muMktitlIk «iiy őluftilíiiii »ikaritil«ii aivliaá, u iupI; olyan illliijiolokdl l»i#ifllA(í, boiy \| niiiliulnfip uyüPiiimt uluk lakulAAiaiAau jiHihín\|niiú OU\'tsIt Ing Viliiül Nagyim tatmíaAAiM, hogy n laknlnagAk A« «lDl\|tirú<it\|i imitt iuliiyt)iii» rauu, nkikiinlt gytítiiiekid iftiíi\'t v»üy IliÁK -■» liiílii liiUiguljAk tm lr lük"Ini,\' vui\'iwi(\|un iiuiIhihAiíiihIí Urlii, huny hol i) iitnllii* kon. hol uuülft (mriiHi\'liíiwoktio iiyArifAlAMAAtm Hu a ki lutüa, hogy gyarmakA lakolni a \|ni » AitiiAk iMntitijM ligAioli, kigyúlt Mimi \|i\'\|i mh ilvit llAp Al IlkülÁbA fi lliltlümm gOlldulhal, inuk \|) ImiiIIAüim ii\'m . A aki lud\|a, hogy mn oiAC oda j Irjl\'iiloii a dolog, hogy agyatlan iaiiIIÓ aam valte Ili tiovainbvM llAalAaei, mart aiI midiül aaubáW\' \| gáAlU nyuglAjárA tiAIII liaalik kl * lllAlfAlt \| nyugtat mag « Imilluk nam hajlandók klillliAnl, \| — darára iiutty u pAiiaUkrt AgalU eatlkaiígttk »hii, j — mondom, aki iwTíkrl Imlljn Aa iudjrt, Bulink mim mQlOiisk, kUlolcHitégo, bógy falaiolaljof). 1 Kn miül kiH\'p.auiUi iiAin kuni om, hotiy kl >> I ukn «un rtihiiiolokiiiik, ün liliom, huny uhliillitn haris piTliiktidthi lolylk mnliok ok lAkoimi(«k kO \| AQtl, lioiiy a lüiiliöR ar lakolítain pariraiokhoa valé l (lilloklil k\'!Hy\|t!k\'ouk lO^iiiiilUAnl, meri ««\| vé)\|U, un Iiomaa a vitAAlvkudARiuik aa i\|iy inAgla imák mint Mttlll, ml kAracMin uyjf u liioitvoklOl I mint aa lukultu4k((ll; «\|UO UM\|U< Ittildtlu f Ilii miiguk kOtotl nőin ludjAk tUiiiAiui « dol-g()ti — bliAAk binudtAbb elelnokro. KurMiAk \| iné)! ■ taiileJgyalÖt) i\'h oainAljon ** rendel, do lAyycu véyo oniiak a vwiálykodAiDak, meri m iiuíkIh öntik inélttnylilan dolog, hoyy ilyon horrl-bili* tiiniKj mdlAlt u uQIOknek még uü ■ meg* nyuKvAin telaiMii, hogy olyan lanllök kcxébo van lultjvu u gyoriooKQ naralAae, a kinak nondo-lalAi aa btkvIAban Tanm<k — umtddig ai iako-ÍAban van. Ha \|Mdin aa anyagi arük biánjraanak u dolgok békAa alinlAiéaAbat, akkor na viiaalykodjanak a jilvü neuuedék rováaára, banam uaalaMiik lal — d« intatdbb — valamennyi lukolAiikat. — D.xi el aalvari animam maam. E ij f tiHlt, u tűéA itfiV6H lurkNitül ütanatak ,N t«\|tu •!, It „V«lakaraMr" ktaliil AI>flí(atayakÍHi in tnk, hugnlat a tomtthg la tUg tilnniak, Át lián orÖtaljtMn kldomboritva IxuliDk u ajap-gaiidnlit Ennek \|wdlg «tM alM4Aila a kOllaaAu-Mi AlltUbu la Mfjrdlib foadol»tpail»aA\|ta lörjkoiljük. E kit kiillamínytól aal láttak, honr nA\|>«a halai), ■ hlaaaUk, hogy aamaoMM mát kMlkatM ll bg prsduiiliii Már, Minta habntauk, hogy egyiket Javitiaaal kAiAUak; <h iaaUa nwipimloituk t dolgot. Hég h btitaMbb leu San ntave aa, ka taljawa a ■>(> aiaJiUl éri al a kOatihalMg ■éntkét. , A BMim" baiUt. K m& (fn<, OMimM í ^Oovyíl (wifrnij mhhjliirit 0/ifj/m A /füi\'hit/dí borúit Shfrnj Portbor Mutatja Madeira Tar ragun a,»///, ífaplitílM Ili ikuiti /\'iniimiléo fmttr ét üíéHté/fé ktt\\ \\k<>tU -ukbtn, Mtumint polutnuikinl it tloMdbb jitiUntík. ktluHiiíttik k wnM/lukitn, fyátfulk Budaptst é I uakUi &kkuuZ/i-Luai « l(imltlu ulna jarmii. ii (uHlni (\'minőmutmlim MaphalA NEU és KLEIN lltaurk rrnkfAmAbru ül 1 u V- K % N I « H i N Amerikai zsebórák. JAtAllAa^o1, liogy a nlokal aaisét saiu vAt- jj liiíítiiljn, i-íiiifliiwflto poatoaabb Aa jobb, mint I a laidrtgibbakA. Ara di>rabonként 8 forint. Jólrt lAa mallatt, alg a kécl«t lart. iiok/a atOalüa óraliaca 60 kr. Önberetváló készülék. Vox, valódi ao\'ingAni gyArimány, M>k kiöl-" litíiNOii ki!Hutaivo, gyakorlAa anm krll Mag-ágAti klAArva. Tiáiia Aa kényeline^ munka. llörbatrgaAgttfl ■agmeni. Tárlón A« piW.- ■agiakaritó. \'i05~i!O Darabja B forint, A peuga ** oalllagoa mAlhol Aa u li\'libi rAaari alptAOtból vummk. Jügy kdlOn pinga boa<A 1 foriat. MagrrodalbtUt: POLLAK SÁNDOR fAblzományoanil ■UOAPUT, V, kar. lAlaAaetea 17 (Iy0\|tókn«k AdrbntAn agy Ingyen kllldailk j KXXWKWKWK^KXKKKXKXKltKXCWWKWKKX^WWXXJ § Hirdetés. A ÖAIuliiotluk, mint Surd küxnég telke» bírlokos-\'ögnok megbizulljai, uztiunul kOsltirré U\'tmzük, Jtogy n aurdi lelkesek tulajdonát képező korcama-O épület a hoxti tartóid belaÖsÖH\' én inelléképülulokkel rgyült 3 évre, vagyis S^* 1800. évi jnnuár hó 16101 1902. évi január hó 1-éig (erjedd időre nyilvános árverés utján ti leglübbet Ígérőnek haszonbérbe kiadahtt fog. 8 Az árverés a surdi körjegyzői hivatalban folyó IStN éti n« v«AAiker ké 13-ln déleltlt ÍO érakar f«g BieigtartMtMl. tt A kikiáltási ár évi 200 írt, melynek 20\' a -a árverező állal bánatpénz gyanánt azonnal leteendő. — Egyébb fellételek a körjegyzői hivatalban a hivatalos órák íilall megtudhatók. Surd, 1898. október 81-én. 324 1 Tarr Lajos, De?só b. Ferencz, körjegyző. talkaa gaida A » Y 5 Laptuiajdono" éa kiadó: h 4\' ii n i. v ( l é v, közölje iwlünk becses cximét. Eladó. A pápni vizén levl úgynevezett Oöbröal mfimalom, amely két évvel ezelőtt épQlt újra, tiz hold mellette levő földdel minden órában eladó — Bővebbet Dr Kende Adám A96—I Ügyvéd urnái Tápár & s , Levelezö-lap K , A mi a^íi/uif kiifd/ú6 $rwwÁ/ ^1 fiaita /hmutMtl\', AfafrWittuun& (t/itnfmmu ^ .EtSO SZOMBATHELYI SERTESH3 ZS.ALDA És HÜSfUSTÖLÖeVÁR szombathely. .v<liy-K«nit«a úiii6rtux Zala 88 szám. (6 Up.) 10". novemUr hó 3-á ^XXXXXXXXXXXXXXI xxxxxxxxxx* x 20131(98 317—3 n HIRDETMÉNY. * Nagy-Kanizatt város rendezeti tanácsa közhírré teszi, hogy a tapolcai köüul 1—8 kmig, — és a Pécs-varasdi állami közút 181—144 kmig terjedő szakaszain az ut melletti nyárfák nyilvános szóbeli árverés utján azonnali X készpénzfizetés mellett évi noiember 28, X 9 rsetlejt » kSvftkeifi napjain elfognak x V adatni, »z árverés november 23-án a tapolcai ut récsei W v határánál, november 24 én pedig a Pécs-varasdi közű Inak ^ a sormási határnál levő részénél mindenkor reggeli 8 V órakor fog megkezdetni. MirOi a venni szándékozók ezennel értesíttetnek. Nagy-Kanizsán, 1808 október 21-én. A városi tanács 8 8 XMXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX 1 Pályázati hirdetés, i X M 2 A Zalavármegyei Nemesi és alapítványi választmány S 5 kezelése alatt levó Sümttjhy Ferencz-file, évi 50 forintot 5 2 tanulmányi Osztón díj üresedésbe jővén, erre pályázat ff 5 hirdettetik. \' 2 • Pályázhatnak a nagy-kanizsai képviselő választó kerület ff g terflletén lakó néptanítók fiai.__B ff A kérvények a megelőzi tanévi iskolai bizonyítvány £ Jg becsatolása mellett a Zala vármegyei Nemesi és Alapítványi J£ ■jta ■■ \' x x X X X X X víxxxxxxxxxxxi xxxxxxxxxxxxxy H választmány elnökségéhez címezve, f. 1898. évi n ^ vem brr ité 8-lg alulírotthoz küldendők be. X Zala-Egerszeg, 1898 október 24. A Zalavármegyei nemesi választmány nes&ten: X OKORZ PÍL, tá 3t»-i ál. Uf 4b \|«(7s4 **********XXXXXXXXXXXXXX j 878-10 ryümöloa-. utt-faaor éa díszfák, legjobb fajok, szép erős törzsei. Készlet sok ezer példányban. Diszbokrok. Olcsó árak. — Kéljen árjegyzéket. Jleyae JAiioit, ftiiktii-taiiiaHM. Mo\|»rou 0 IM^A+éááéAAAAA^ Q i Richter-féle Horgony-Pain-Expetler t ^ Linimentum Capsici compos. ► 4 Eud hirnOTM háritter «ll>>nU!ft u ídű m<tirnr.\'.biU i ... n. -\' r,i. t • >M» mm 30 •» Ha mfh«htii. b fájdalomoalllnpltó bcrförzsílésként atkalnutatik kStmnyséí, ctsiaal, tafu»tf(»aal in MftaKMtMl ós u orrosok által bedoruolétekre is mindig gyakubl.v. •;• ■•;< A \\2i-li Hurgnny- - Paln-Expellor, gyakorta Üorgony-Ijr.itneiit claovozés alatt, iw.t jitii s mar, han-Jm igáit néputrB Mzlszor, melynek egy MiUrtúbu sem kellőn-) biinyMaj. f" kr, 70 kr. <a 1 írt. üvogonkcníi Árban majdnem minden tyófyn«»rtírt>«n tösilotlrtis w: fírakt.lr: TMk Mntf gyógyszerésznél Budapesten. BevífoArlis aUuImáril igen úrat.<«t i-vjuak, mert több kiselWrtSkt utánzat van foi£nIanbiui. KI nem ikar megkárosodni, u mfnjan egy»< l^CegliiTró. —i- A Letenyei-önsegélyző-egylet-szövetkezet H-ik cyklusa 1898 évi november hó 20-án délelőtt 10 órakor v Letenyén, az egylet helyiségében Első évi rendes közgyűlést tart, melyre a t. egyleti tanokat ezennel meghívjuk. IÍBOYHOIOIÍT: 1. Az igazgatóság és felügyelőség jelentéje. 2. Az 1897\|9rf. évi zármérleg és veszteség és nyereség-számla bemutatása és jóváhagyása 3. Az igazgatóság és felügyelőség részére a felmentvény megadása. 4. A lemondás folytán üresedésben levő egyleti elnöki állás betöltése. 5. Az elnök megválasztása folytán esetleg üresedésbe jövö alelnöki és esetleg igazgatósági tagsági helynek betöltése 6. A felügyelőség megválasztása. (Három renden és két póttag.) 7. Alapszabályszeiüleg bejelenthető indítványok tárgyalása. 8. A jegyzőkönyv hitelesítésére két egyleti tag kiküldése. , Ab Igaigatiiáf ) A mérleg és veszteség, és nyereség számi az egylet helyiségében közszemlére kitétetett, hol a hivatalos órák alatt megtekinthető - Nyomatott Finchel Fülöp laptulnidonottiiai Na<y-K»iuiHitti 1898. Huszonötödik évfolyam. 89. szám. hrtiirtém; Vro«liáa-4ptlal Flaakal "l4P k araakad tatbaa á amarkaaaUtal Írtakaul lakai aapta-ktat i . 4-4 éra kW. 4a lUMait a lap aaallaaii raaakra •oaaikaM nata ktsla4tf m lUUklnuii Viroaháa4pliat: >ImU tUt khyf. ImtallaC ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-XANIZSÁN hetenkint.kétszer: vasárnap $ csütörtökön. iLömaran hü Kf4«a tm II kanca \|l M — kr FŰim 1 korona (t tri — ki kom* (I M 40 kf Rjflttér paUlaara 10 kr^atr. BMaaHuk, falaarat a kMrttatkw wiUutt Fiattal nitp H»a> Mn» kUUltl iaH»il4lk. MraaaWIaa laaalal mi hmh kaaa* Ml t\|lftii ai in M kn\|iti. Nagy-Kanizsa, lti98. Felelős szerkeszti: SZALAY SÁNDOR. Vasárnap, november 6. A királyné szobra Ax Erzsébet királyné emlékének becikkelyezéséről szóló törvény végrehajtása érdekében alakított országos bizottság november 2-án tartotta első, alakuló Qlését, melyen a létesítendő emlékmű helyére nézve is dfintótt A közmunkatanács, az arisztokrácia* 4 ^Mtolt fejjel ment el, a magyar főváron polgárság és nem utolsó sorban a képzőművészek is méltó helyeket jelöltek ki és semmi áldozat sem tetszett tulnagy-nak, hogy a felséges asszonyhoz méltó helyet teremtsenek, hova a nemzet zarándokolhasson és a fenkölt lelkű szenvedőnek kegyelettel adózhasson. A javaslatba hozott sok hely közöl egy se volt oly megfelelő, mint az, melyet a király jelölt ki. A bizottság ülésének végén előterjesztette báró Bánfly miniszterelnök Ö Felségének azt az óluyát, hogy Erzsébet királyné obra a budavári Szem-Györgytéren áttit-tassék fel, hol most a Hentzi-szobor áll. A miniszterelnök előterjesztése után az országos bizottság tanácskozása csakhamar véget ért s a tagok nagy lelkesedéssel és a ^_ király viharos éltetésével határoztak a felséges ur óhaja értelmében, mely határozattal a helykérdés közmegnyugvásra megoldatott; megoldatott egy királyi sziv sugallata, Ferenc József király magasztos gondolata álul. Azon a helyen, hol eddig a magyar\' -nAnzet búcsújáró helye fog emelkedni; a Magyarországra nézve történetileg oly szomorú helyet ezentúl a legnemesebb magyar királyné nemes alakja fogja disziteni, a ki még halálában is áldásosán működik király és nemzet jó egyetértése érdekében és még halálában is szent borzongással megreszket téti a magyarnak szivét. Ezsébet királyné élete áldásává lett az ő kedves és hQ magyar nemzetének és ime, a felséges asszonynak még halála is az engesztelés ér elmeinek áldásos nyilvánítását jelenti. Az uralkodói nagy tettek egész sorára a koronát tette fel legújabb elhatározásával a király. A magyar nemzet iránt érzett szeretetének és hajlandóságának számtalan bizonyítéka után most ismét maga jött a király, hogy Magyarország nemzeti kivinalmait győzelemhez segítse. A magyar udvarnagy kinevezése után következett a tíz magyar történelmi nagyság emlékv.obrának ajándékozása, ezután a magyar tannyelvű katonai nevelő- és képző intézetek alapítása, ma meg a Hentziszobor eltávolítása, a mi senkit sem sért a Magyarországnak nagy örömet szerez. Boldog az a fejedelem, aki a hitvese elvesztésén értett fájdalmától meglépett mi-vében erőt talál arra, hogy milliókat boldogítson s örvendeztessen, éa boldog az a nemzet, melynek a tors ily nemesen érző királyt adott De boldogoknak kell nevetnünk a király tanácsosait is, akik neki e nemes és korszakos cselekvés körfii tanácsot adtak, mert milliók boldogságátvak emlék* az ő tanácsukhoz fűződik és a becsületese* teljesített kötelességek tudatában lelhetik legnagyobb megnyugvásukat. Ezer és ezer szívből hangáik M a* éghez az örvendő kiáltás és a mélyen érzett kívánat: Éljen a király! TÁRCA. A médium. Irta: bj ösx volt. A titokasertt, mérhetetlen Terméssel örömünnepet Qlt Mintha maga is osztozkodni akart volna a virgonc, pajkos gyereksereg lelkendező ürömében, olyan issön, olyan áthatóan ontotta tzülötie, a Nap, verőiényes,, égető tuga-ait... Mert a vén assaoayok nyara • volt. Amolyan kápráztató, idegzsibbaszló forróság, pillanatnyi telheiülés, mélyet ezessélyes, mogorva tsémbelés követ nyomon. A vidám, Ode, minden szokatlanért fellobbanó gyerekek exaltálva, egéss valójukból kikelve fut-kosiak ide s tova, a sseréoy kis lalu sikátorain • mint megannyi élő reklám, kürtölték mindenütt Hadd gyönyörködhessék a naiv pórság is as ilyen mits\'ikut, rejtélyes hókuis pék aszókban ; tüneményes, érzékkápráatató gimnasalikai mutat-váayokbaa. Talán kimé tonák, klasé ssokatlaa ea a megjelölés: .premíére", loméduban. Pedig u volt óriási, lap dérít belükkel hirdette a «cédu\'a» m. Hart Ella elsó fellépését a nagy publikum előtt I Hart Ella, a világhírt médium 11 Délután 4-kor kexdödött. Éktelen zsivaj, dobhártyahasogató harsona-riadás, émelyitö, átkozottul roess verkli, sikstitő klarinalsió hirdette a< Qnnepélyas momentum kOssIsdtét; i misdss a sQnavaros, idetronló dissharmonia elhallatszott a fala talsó végire is. Ráncos képfl, ragyás keaft, viseltes öltözetű matróna osstogatta a jegyet Egy igen tekintélyes potrohú, fesses dresszbe bujtatott clown buzdította a kínnál lókat a be- ás epokhalit, nagysserfl eseményt: .Itt vannak a \| menésre, komédiások I Olyan meggyőzően, olyan nemes páthoszsaal 8 a ki mint első ujsásolhatta a világrenditő ecsetelte a bent látandó prodnkeiékal, hogy csak szenzációt, majd megbomlott örömében; srea ugy tódult be a n. érd. közönség, majd kicsattant a ■érhetetlen boldogságtól. \| Azt hittem szavai után, hogy legalább is a dij még aenkit koldusbotra nem juttatott, hogy a ion infjStliui jóaaagot venni nem lehet s Mka kényesebb financiális pwh láttákat is psibwt meg. Bementem én is, A tulajdonon, egy „echt* indián, kiadta a legfelsőbb ediclumot: „Husik (" Mire agy rekedt hangú, akó-, kéaép- éa fataó regiszterekben egyaránt kelleaMtienM kaogxé verkli keidte ateg ékes stvöltását Már-már ott akartam hagyni a áitsns. elökeéó publikamot, (a mely kősMt mint srisstokrata ttot ki a helység árdwnea fodrász, a u-iteaségbeo megáatült kisbíró stb. slb.,) a mikor a megráaott cseagö leazült Igeiemre öaalókett besnünket Megvallom, <»gm csak m. Hart klla 0 un. séf a eUö (ellépte érdekelt. Végre lel hangsolt valami irtósatos, héltiorséa látó kalapálás, mintha két jobblétre szendeHHt fa/ekat vetnének össze. Figyeltem. Megtermett, vikszolt ábrásam szenesen UpeU a porondra. Akkora volt, mint agy modern gi-fása; aeeliamai csakúgy duzzadlak a pléüe Hja 1 nem köznapi dolog: agy komédia — talon... Vasárnapra ttbték ki az első előadás napját, a pompás premiert. mennyei hurik lógnak lejönni a magúból ai 0 mellén szőrös vért Fejére, a melyet ritka, Me«»-tiezteletére, olyan hathalóaan .szavalt. • korodó, bolyhos haj fedett, kerek pláhkarikát Többször kiemelte magas röptű, élénk geastu- helyesett s abba néhaay tud és pulykatoltat eró-soktól kisért dikciójábtn, hogy a 10 kr. belépő-1 sitett. Kezében íjat és három nyilai szorongatott Aki M 1\' Pa melyei 80 év óta nagy bec-bentar-egésxté. I íflfiBI JDI8B1 ,gn»k " ««» világon. Az utolsó ki- tére * \' Alliltson egyedül lisileltetétt meg a nagy millei.niomi éremmel és egyedül "\'T™! 1 _« t i egy legmagasabb kitüntetései. — A \'ITék Mg Ferrnea J«»ft keoerivlarl (4 M^MlMtt* mindenütt áiusitják. Kapható: Rosenfeld A. ée fia ét Marton és Hub^r \'ozégeknél. f^RAPHIC TRÖGEP a legjobb, legegyszerűbb, legtartósabb és legkönyebben kezelhető. Ara 55 Irt egy lenyesett dobosban. — Kizárólagos képviselet és tóraktar: Fisohel Fülöp könyTkerMkadéaéban NK&niuáa. MT Prctpeetaeeal eitveeea tielgálek. 4 Zala 89. Mám (1.) lap 1»98. i.evembw hó 8 án Nagy-Kanizsa, vasárnap k narlamMiti halw?athaT í kérdésében alig sejlett, vagy legalább re- ideáé t, bizony viszhangzgpwk keltene a n üö,lttmc,lu méll sikereket vívott ki: ax ellenzéknek m-gyar társadalom mnden rétegébm. I Moll\'vasárnap két beszámold beszéd igazolnia ke\'l: mért jár igy el; és miatta számok megérdemlik a legnagyobb eHefJ-hangzott el. Visszatérünk most erre a két I sz»kszerü tárgyilagosan indokolt oppozíciót désl, in-rt érthetőbb nyelten beszélnek, beszámold beszédre. Érdemesnek tartjuk e! csinálni nem képes, személy eU»m irányzott mint valamennyi ellmsége a köaöa vám táradságot, mert ez a két beszéd oly ékes í obstrukcíóra ragadtatja magái, mely a mi- területnek. világila»t vetett a parlamenti helyzetre, ■ nisaterelnökuek aem eddigi működéiben. »Ma Budapesten 10 forintot ér egy mely a törvényhozási mechanismus legre - sem jövőre szó\'ó töveiben az indokolt métermázsa szép búza, — mondja gróf Eltebb részeibe is bepillantást enged és i ságnak ínég látszatát srm képes megtalálni. Tisza. Angliában, Londonban aaa a legtbb feltárja az judotokat és titkos rugókat, Epen gróf Tisza Jstván fejtette ki ugrai buza 8 Irt 50— 60 kr. Ha most azoszták melyek a jobbról és balról követett akció- választói előtt Báhffy miniszterelnök mökö- pincol elzárják előlünk, má« idegen óméban kifejezésre jutnak. déét és ezzel implicite bebizonyitotia, mily gokba kell menni piacot kereaai. Felteszem. Szoboszlón a saélBŐ-bal vitarendezője \| alapos a bizalom, m<-lylyel a szabadelvű el kellene menni Angliába, Arra, hogy aat az obstruketót iparkodott meamagyarázni \| párt és a nemzet túlnyomó többsége a « búzát Angliában 8 M 60 krért e\'adjok, és igazolni, ugyanaznap gróf Tisza István BániTy-kormátiy irá> t van. Ecsetelte a Budapesten a legjobb esetben sem trheina Ugrán a szabadelvű párt bizalomteljes és i nemzet kemény harcát a magyar tiszteknek azért a búzáért többet k \'rni 1 torint .SO azklaszilárd magatartását konsiatálta és a közös hadseregben elfoglalt állá>áérl, kri ál. Világos tehát, hovy sokkal tovrab-kifejtette a megg) Ozödést, mely a kormány- mely harc végre is teljes győzelemmel bul járnánk akkor is, l«a Ausztriával uwg-parira nézve mérvadó végződött a m «gyar katonai nevelő- és szűnnék a vámközösség, ha Angliába vagy Már maga aa a körülmény, hogy az képzö-inléz tek fe\'&llilása állal; a munkás-,Francaorszgba kell-ne eladni búzánkat, ellenzék szükségesnek taitja saját választói törvényhozási; az agrárszociál>zinus <-luyo- Vagy el kellenne menni Ausztriába, meg el«tt igazolni dolgát, egyik bifconyiték arra, imásái; a szociálizmus ellen folytatott ak-1 kellene fizetni azt az 1 frt 80 krl; tehát hogy »z obstrukció az ország költségén iciól; a nern-knlholicus lelkészek kongruá- ha nem is t h (él — 3 irtot, amint az személyes ügyért harcol. Íjának rendezéséi; a népoktatás terén tettjangol példáitól láthatjuk, de legalább m Auhttriában » volt, sőt v«n ma isi haladást, stb. n( az 1 Irt 80 krl elveaatenok aton a obstrukció, de ott a választók utasították I Méltatta a kormány működését az olcsó! métermázsa búzán, a melyet a közös vám- képviselőiket, hogy a legvégsőig obstruál-janak. Magyarországon ellenben az egésr nemzet kövaieli a gazdasági ügyek rendezését éa a képviselők egy kis csoportja megakadályoz minden tárgya\'ást, a nemzet nagy k»rára és a közérdek ellen. A közgazdasági megállapodások ellen, melyeket tökéletesen ismernek, legeseké-, liget és az európai koncertben és a melyebb kifogást sem képesek találni, azokat gyar állam túlsúlyát Ausztria és Magyar-éázszerü okokkal nem obstruálbatnák meg, j ország szövetségében, mert ami a javaslatokban van, az régi Kilörttlhellen és örök érdemei ezek b. ápolt kivánata a magyar nemzetnek, melyet; BánlTyn»k és társainak a kormányzásban, és könnyen hozzáférhető hitel terén ipa- j terület mai állapota mellett megnyerünk, rosok és gazdák részére; a központi hitel- l^m világosan megmsgyará u gróf szövetkezet alapítását; a kormány mükö- Tisza választóinak a meggyőzte Őket a dését a szőlők felújítása érdekéhen és vég- velük az orsaág egész g«daköiŐ«i-émH, telen sorát a haladásnak és vívmányoknak h igy a közti vámterű et védi nrg a ma- a magyar közélet minden terén, és végül, gyar gazdát sz amerikai, aa indiai én az de nem utolsó sorban Magyarország pr»a- oro-z verseny romboló hatásáló\'. Országgyűlés. Noveitibi r Hi A kegy — Orw, ctak At»\|tooyi hivm hullnál" báró Báifly minisztereh ök egy előde sem kik ezekkel örök bee ü berenbezéseket és ,,n* mílMággat egy aaavu ttregea tudott teljesítem, csak báró Bái.ITy eiélyes intézményeket teremtetlek, melyekhez sem RL\'K Iffi* fft^l?1"""\' up\|k i . \' . \'„,.. \' , . . \' i . inomtott a lötlHlelendö ur, aa alkat maMot a és céltudatos politikája lépésről-lépésre \| szunra, sem fonosságra nézve foghatót, ,yoratrwk titka marad. Más nem Igfti érdeklődött vívott ki az ellenféltől. j aránylag ilyen rövid idő alatt, egy magyar iránta Es épen, mert igy van; mert b. BániTy kormány sem tud felmutatni. Egyeiem azonban viharon, dörgO étjenaéa pénzügyi, közgazdasági és nemzeli téren ; A közös vámterületről éa a közgazda- i,10,\'\'k M JobbröL. Olyan eröt, olyan hatalma, a bankkérdésben ép ugy, mint mezőgazda- sági viszonyról Ausztria é< Magyarország SffL iiSSÍÍi .Uf t?dUtt ,4lb* x • i j u • L íj i ít ii i-m . n nr ... > ■_ . L^. _. ■ beatedéi aa ijedten reiti\'e lat • atemen •ági érdekeink védelmében : a valularende-1 közt gról Tisza töViden, de meggyőző inrt- _ Vajjoa mit mondhattam kegy .»t zésben ép ugy, mmt a fogyasztási adók\|don nyilatkozott és a számoknak, melyeket éljeneznek atok, a kik aUen b«aeUk m»jd meg egy talmi tomahawkoL Kéat volt a aamtati koatlüm. Méltóságon, btUake léptekkel haladt a porondon »égig és iirn ir-\|Maaen, nagyon UgyatleiiOl kwdttt pukadliini. Egy jobb aurara érdemes uri ember kezdte el moat a tolmoaoia-l, hogy Indiában ninm még Maolícbtr, i>«n p- dig Ufupp agyú, »e caatlogó paoat, a« rabbanú akrapnel Olt ilyen nyilakkal Work, mint a minők a kitollak A peckesen lépkedő Indián most oé.ba lötl. Azután orrhaogon elmormogta Imádnágukat a azzal illán I. Moat a bohócok okvellankedtek a azután bejött 1 a gyönyörtl Ella. Egy Oxlroxolt, hoaaaa vaadorong acaorgott a porond közepén. Ott kell majd végbe menni* a magnatUá-Iáinak. Kp elöltem állt a jünol t«rm«ifl keeaea lányka, jol a/emflgyra vehettem. Clrcit 16 évaa lehetett. Halymea, kuromleUte, redőkben aláomlú fürlei olyanna isitek, mintha valóságos Madonna-kép lati volna. Elénk, lárkwuO tekintető bogáiszemeit idegesen lorgatta ide a lova Finom, úrias vonású arca sápadt volt a Ieltér nyakai éa balavány arcai hullamoe, fekete ha\|a átég inkább lattOoMI. Almadozú, ábrándos volt a nézése mind a mellett, begy gyoraan, tttrgtn tekiulgetrt nerte-asét Szenvedés, titkos Ugdalom ironikus mosolya jálaaadoao\'l asép malaaéal ajkai kOrfil. Mint mikor Triby áll Mkéi.ak, agés akaratért anek kortátlan ara tMtt, Svengali, a felloval-kódolt lator tUHl: ugy tilt a ragyogó ásatna, , graciO<aa Cl a k aaaaélyM, tenyágöiá xaarnokn el Alt, ai otromba indkn elölt, resaketva, remegő térdekkel, mint egy áldozni, aki a bitóra lép..... Pihegő, lágyan ringó keblére kit fekete pruullt buiott, a melyre, IAI0I kopott, bérsonyoe lebernyeget akfluiolt. F\'ormti lábain piroa trikó v.il, amely kilejle\'t idomait éleken, plaulikuaaa tOntetle 101. Egy székre ált lal, a vaatag, nyirkon liídeg ■ vaaat bóna alá iioritotla és olyan fájdalmaaan j (QtOlte le enlllngó ueneii. A inagaetiaáló Indláii boaaaan, merően nézett tel ragyogó nemeibe, valami altató azért \'ártott orra alá a a m ymea pillák Usaan lectu Adtak. A testi) osaku«y reuketatt a merevségtől. Ai indián babrált valamit n l»any lebernyege alatt, amtan felemelte aa vitasi"i** helyzetbe liotla iik egy ponton ftxirosoil, megdermedef \| leitat. Ebben a flsikai abszurdumnak látszó szituációban maradt nehSny pillanatig; akkor ati p csen j daa-n leeresztette, aa orrát meeraala a kesét megrángatta ■ a ki< lány fetesaméll. Mintha melyaágea mély álomból ocsúdott volna lel; Ingaug lepéaekkel, aaam-it lőrttlgetve, mint \| egy alvajáró tántorgott ki a nézőtérről. Elég volt aa idugrató ucenabol. Oll bagylam a komédiái. Aa élaő peretói kezdve a gyanakodáa ördögei kiaértetl. Abbeli németemnek, bogy L i. Ella ö nagysága a ráncos képű, undorítóén ctunya lulajjtonoanak a lánya aoha aem volt, klasé hangoaabbaa adtam I kifejezést. Olyan sátáni arcnak milyen izembeasökő ellenléte aa Ilyen angyali, ilyen ItblvOM gretebeo-ábráaai. Keltetttm magamban, bogy fényt iratiuá aa álliatlan tOtéltégben, Egy hétig idóalek a taluban ea «n minden elóadáat végignéztem, aa Mu kedvéért. Valami kimondhatatlan varázs IHtö\'t rokon-aaenvea egyéniaégébet. Egy martirt latiam benne, a ki büntt* mtllsinek vétkeiért veaekal. Egy este az ÖltOxŐjs elölt lalahim rávedesve, tűnődve. Miga elé meredt. Mikor megszólítottam, magmaeni, — Montijaeaak, szép kiantaaoay, ltogy hívják magéi ? — Mariakénak, — monda bánntutan rijigfl hangon - magyarul — Ea maga magyarul la bataél f ~ kerdétn megQlkOave. — Hk\'n magyar leány vagyuk, - válaaaolt önérseleaen. ~ Magyar? — ^.töprengtem - Hál hogy kertit e közé a komédiás ,.branc«" közé ? l.ehorgURxtolin lejectkéjél át lájdalnuitan ingta, mintha almában suttogna: Nagy annak a sora . uram! szdmoru aa nagyon.. Ködös homály volt, hanem amint a cirkusz-lámpa egy eltévedt sugara felénk velödŐM,csillogó kOoyflt láttám sflrtk, árnyékos ntempWMn. A alán megcsuklott a szava éa sokogol! fejés, keservesen. Sokkalta nagyobb reaavétat éreztem iránta, semhogy csendes lájdalmáhaa kavartam volna. Aa előfdásig tél óránk vob. Mikor letOrálla.kéaifeil, gámkCIyá este ItWr karjait rátette a vállamra éa táluötoua tagét. \' Lsssaa, áaoepétyeMa ■était iség, l Nagy-Kanixaa vasárnap Zala 89. s«án. (4. lap.) 1898. november hd C-án katonái könnyedaeg. Esek a katonatisztek tulajdon-.képen cuk tisedréuben katonák, legtöbbje már családapa, nem jó szántukból, parancsból öltBtték M magukra a tiulirubát. - Minden évben, így Asusel szokták megtartani a tisali ellenőrzési tsemlét. Axok a tartalékos tixxtek, a kik a folyó évbeo iem vonultak ba gyakorlatra, kötelesek agy magbatáioiolt napon ott hagyni rendaa fog-lalkoxásukst, magukra veuik a tiuti ruhát, hogy a badkiagésxitő parancsnokságnál jelenthessenek. Nálunk pénteken délelőtt tartották meg aa ellen-őriési nemlét, aaéit volt oly sok idegen, kevésbé •oajdig katoostisxUálhaló, Zalavármegye terül?-téa lartóakodé tartalékos hadnagyok, kik aa idei i bevonulástól tel voltak mentve, a cs. és kir. \| 48. gyalogesred és bonvédgyalonexred hadkiegé-sxitö parancsnokságánál jelentkeztek. A jelentkeié után uonnal eibncsájtották őket és essél ujböl isekrénybe kerüllek az aranyxsyjoros uniformisok. gyönyörű é/iekével elragadta a közönséget. lgari I vasárnap, aa élet kiköltózkődöli a merev, szürke műélvezet volt hallgatni ezt aa üde és finoman iskolázott hanganyagot, mily könnyedén, minden erőltetés nélkül végez a trillák ét ttakkaUk tömegével." Közvetetten értesülés nyomán Írhatjuk, hogy a székesfehérvári színházba már csakis a mi kedves földink föllépése von még köxőnséget. — A l»nifgflet ki<g\|illéM A nagy kanizsai tornaegylet mult hó 29 én tartotta meg évi rendes közgyűlését rendkívül élénk érdeklődés melleit. A tagok majinem teljes azáabsn jelentek meg. A titkár\' évi jelentésében örvend-tesen eons-lilá\'ja. hogy ezen testet- é lelket nemesítő sport íimét hathatós lendületet veti és az egylet méltó kokaliekákból a napsugaras utcára. -A lik meztelen galyiin kiverték világoszöld, gömbölyű kiesi fejűket a rügyek. Fönn a Kaszinó nagytermében utoljára ülték együtt a vidám zaurafc vendéget. Halovány busongás ült az arcokon, a kedélyes va árnapi délutánoknak vége, a ragyogó saép tavasz megkonditoibf a zsurok halálharangját. Ma vasárnap délután feltámad njbóL A régi ismerősök ismét találkozni fognak a kiesi márvány asxtaiok körül, a Kaszinó nagytermében. Ezzel ismét bevonul a zsurok vidám hangulata. T- fiatáaságl immM/mm tág. A Tapolcán tartott kzöIű és borgaxdaaági tanfolyam — melynek első felét tavammal, második felél — ""-----fölvett Unitók,— — Haugversenyes láneestély. fel JW M úlí.n v^rn®P I Mart Ebenspanger SFf^Z\'afflS lesz régi hírnevébe.. Az ez alkalommal megejtett Pfd,« ^M1 \'uíT lv választás a kővetkező eredményt ..tüntette lel: Elnök Ungtr (Jlmann Elek, alelnök Weizzmayer Pá\' Lipót, titkár Samud, Oltó, pénztárnok W Adolf, müfel ügyelő ltipmmzr Gyu\'a, szertárnok . Sf"dor Schü/tr Arlur, mflvezelő Ponyracz Adolf, választ- jíí , f^ r (Valyus) Cimmtrmann Uuaatáv (Gyula-Ive at) nagykanizsai Általános Munkázképz, gg jg^Jr^zár ^ndor, dr ■ ^■-fpM Dénes^znak, tartandó estélye az előkészületek után Ítélve, igen fényesnek Ígérkezik A rendezőségnek sikerült » hangversenyen való szives közre működésre oly egyéneket megnyerni, kiket nemcsak szívesen lát, hanem szívesen hall is a közönség. Deák Péterné, dr. Rothschild Sándorné urnOk, Tuboly Ida, Zsubory Erzsi kisasszonyok, Böhm Emil, Major Gyula és Stzmeck Zsigmond urak előzékeny szeretetreméltósággal vállalkoztak arra, hogy a Munkásképző Egyesület estélye sikerét biztosítsák/— A hangverseny után az iparos osztály szépei allegorikus képben az »Ipart« fogják bemutatni. A póttagok Szonnauer Péter és S einer számvizsgálók Strem Tivadar és Weis József Mihály, Bódo^ — A ■eisserieiell nintsriutat. Lapunk egyik számában említettük már. hogy Ftkrtt Béla s<inészigazgató, ni ár szervezi a társulatot, melylyel Nagy-Kanizsára jő. A szervezést már belejezte s beküldte hozzánk társulata tagjainak névsorát, mely a következő: Férfiak: Fekete Béla, főrendező, operette-butTó, mik us. ____ Bánfalvy Béla, titkár, reudező, jellem és fl/ldélyea apa. \| Nógrád y Jáno \| társalgási szinés ko-ke- operet e-tenor, rendező és\| Munkásképzfl Egyesület azonban nemcsak { Csige Lajos. baritoni«la és cselszövő, aaját céljait Szolgálja ezen vigalmávalj Pataky Jenőv hőssxerelmes társalgási; hanem a felső templom építkezési ügyét is Remete Géza, énekes, szerelmes és szeles előmozdítja, amennyiben a szünóra alatt; 8>vyékrjcll Aladár lársalgási és jellemsainész Makay Elemér, fattyú komikus ás karénekes. Csele Lajos, LufTi és apasainész. Valter Frigyes, karnagy és ének mester. Mészáros Vilmos, zenekar-igaagató. tehát két olyan nemes célt szolgál, melynek L J^kM J,4nou«\'jSfJZSEi \'«nc • j ., 3,... ,. s , . <• és Kőrmendy Mór karénekesek és segédszlnésxek. mindegyike külOn külön ts megérdemli a Mjh4,yi ^ Bí\|inl IltTán rnh,uro. és szabó. megtartatik a felső templom bizottsága! által szeptemb.r hóban rendezni szándékolt tombola, melyre nagy mennyiségű igen azép ajándéktárgy érkezett be. Az estély frttah köet . M . . I drb. . 86 kötet. 160 » . 88 . nagyközönség pártfogását. — A meghívók most küldetnek szét. , — A keaat helyi llginaa«tan lla-J srpr A ke«x\'helyi főgimnázium dísztermében j ok\'- 30-án léptették 1 fairary Kolon hereg-i priBá é\'etnagyságu képét, me\'yet néhat Látkay jellem Dürr Viktor, kellékes a segéddel. Bácskay György, festő és diszmester. Füttyös Simon, szolga. * Nők: Feketéné Bánházy Teréz énekesnő és hőa Jeromoi jósrágigsxgu\'ó késifttele\'t. Xa ünnepen Burányi Gtrgtly fötxaagató besséde után Pikor\' Adorján fOitiinnftüiumi la ár mondott Ünnepi besxédei. Végül a* iga/gató bejelentette, hogy a jótékony hercetprinr.áa Erxsébet kirá\'yné ealékére ajsbb 20.000 koronás alapítványt tett szülővárosában, axután fölolvasta ásóknak a tanulóknak ; neveit, kik s idén a feiedeimi alapítvány kamatait sgfc:yül kpják. — Ilaekafedt Iréu alkerel. A ini nsgy-kaninai csalogányunk; Huckstedt Irén, nagyon saép sikereket arat sséhe«fehérvári színpadon. Az aa erdőn" cimü népszínműben Paczor Boriska szerep\'t játszotta. Erről a szerepleséről * .Székes-Fehérvár és Vidéke" ezt itja: Huckstedt Irén J\'actor Boriska szerepében kellemes csengésil, taép kangjdvat, diszkrét játékával nagy tetszést aratott. A- közönség minden énekszámát tapssal fogadta éf többet megismételtetett vele.\', A „Suhanc" eimU operettben Elix szerepét játszotta a erről a .Székesfehérvári Hírlap* igy emlékezik meg: „Huckstedt Irén igen rokonszenves Elia volt és Gutby Sarolta, opera operette-priiuadonn. Teöreök Malvin, operette énekesnő éa társat gási. Nagy Mariska, népszínmű énekesnő és nyelves. Major Ida, hősnő és drámai sxinéaanö. Bántalvy Etelka, naiva és lársalgási. Erdélyi Ilona társalgási saende. Sárközyné Judith, drámai anya. Franck Lenke, vígjátéki és paraszt anya. V. Csanády I.enke, operette és lársalgási komika. Szakonyi Gizella, sugónö, Mészár <s Lujza, Hunyady Ella, H. Sághy Kóisika, K. Lipthay Irén, V. Bozóky Boriska és Berényi Gizi kaVénekeae,k és segédszinésznök. Kovács Béláné, jegyelienör. Oürr Viktorné, uertárosnö. Ezeken kívül nyolctagú aenekar. Továbbá alkuban van Tomory Meliassa » .Magyar színház" primadonnájával vendégszereplés iránt legalább hetenkínt egyszeri túllépésre. Pttty Lajos Zala Nagy-Récse) — A xáró vizsgálat oki. SO-ikán volt. J-lenvoltak : ítícz Sándor miniszteri kiküldött, főfelügyelő; dr. Buztieska Kálmán kir. tanácsos tanfelügyelő; a zalamegyei gazdasági egyesület részéről: Hertelendy Ferenc és SkuUicz Jenő egyesületi tagok.es több érdeklődő vendég Tapolcáról. A vizsgálat eredményével a kiküldőit bizottság teljesén meg volt aMgadve. — Fgká>l kéafvUr. A 10 írtért be-szerzett Somogyi féle Lexikon vételárához hozzájárultak : Dr. Brood Tivadar......1 Hirachel Ede........2 Schwara Gusztáv.......2 \' Dr. Rothschild ...........I Kapoch Gyula........2 A könyvtárt gyarapították még : \| Kapoch Gyula.......IS Jókai-regénynyel (disakütésben) Fischet Fülöp.......2 szépirodalmi folyóirattal A könyvtár jelen állománya: .. Valláserkölcsi es tankönyv , Fali térkép....... s Ga«dasági és ipar oakkönyv Népies mulatlaló könyv . . Történeti könyv ..... Szépirodalmi i regény stb.) .... 48 a összesen 304 kötet könyv és 1 fali térkép A nemesazivü adakozóknak köszönetét nyil> vánitja a nagykanizsai királyi Qgyáaaaég, 1 — Fiatat váltalkié. A nagyváradi ; lapok hasábjain majd minden nap találkozunk egy építkezési vállalkozó nevével, kinek axemétye I közelebbről érdekel bennünket Nap nap után legdieserőbb hangon sxólanak a nagyváradi \| lapok ezen fiatal tehetség vállalatairól. A magán-I építkezések kOzt mint legimpozánsabbat kiemeli ] a Nagyváradi Napló különlegességénél lógva a Sonnenfeld-féle háaat, mely épület laptársuuk szerint (dicséretére válik Spuri Kárólynak^aki aat épi>etle,< Aa Agrárbank 28 me\'őgaadasági szeszgyár építését határozta el, mely 5—6 éves turnusokban tog kiépülni. Aa építést ugyancsak Scberz Károly nagyváradi vállalkoaó vezeti. Az oly kedvelt vállalkozó egészben még csak 26 éves, kanizsai, fia Sckrrz Samu helybeli gabona-bizományosnak. — Fiatal löídink sikereit azivesen regisstrá\'juk és örvendeni fogunk, ha erre minél \| többször alkalmunk nyílik. — TAtosA iraekar. Saereuesá .Nep-axinbáx* I Utgyi Aranka heteken át bues\'ttzik, a kOzUnség író gOrcsöket kap a mikor néhiny embert már • mentők vestnek gondjaikba t kisül, hogy aa egéaa búcsúzkodás nem egyéb, mint a mi rendesen folyik a sxíubázakban: komédiáxAs. A légvégéa az igazgatók baika- hir- ] kapnak Egész kis opaief, kítUaő talat — Aa elad mar. Zajos, lármás volt már \| lapoknak. Zoolmty Vilmos, tatás azt hitte., h;« ö ax utca, a kontón ép aznap \'Unt lel az elsöj%eat szintén teli kürtöli a várost az 8 Úvoiáaí kacér naparnyi\\ Március volt, enyhe, üde, derűs: bireVel, nem hiszik cl. lehet, hogy egé-uten maa Sirkoszorok, csokrok, gyOmAlcslák, diszi&k és csor\|ék Mh leg\|ebban én leK«l«n6bban kaphatá \'ttg Jenda Károly mükertósznél Nagy-Kanizsán. — Árjegyzékek és költségvetések bérmenne megküldetnek. — Távirat-czim: Janda Na\|ykanitia. mbbi l N»pT-K»niiMi vHxirntp Zala 89. szám (ff. lap.) 1896. november hó 0-án u ok, a vége u roll, hogy a ault hét egyik aapjta fl iitp cendbeo a béna alá Tégla egész bandájával együtt\' a hegedűt a amogy angol ■Adra eltávozol tdünk — Bktbt. Htyyi Arao-káaak aea kellett a .Magvar aaiobit előlege, Ztoloay peuzé két kéuel kapott k béci kávét zsebeihez, de aem et, más előlegek késatethették öt arra, hogy bac»nt te aoadjoo. Nem haragúik senki ízért, etsk t többi zenekari k örülnek, meri etiel emelkedett ax fl ázsiójuk. Annyi kizooyoe: egy kitté fnretán fugánk állani a báli-txeaon alatt egy bandával, mert Horcdtk Laci kiiftoő zenekarán Itlvül a többiek izáaba lem jöhetnek. — Haaaialiatt liorek Nálunk a bortermelőkre járnak rossz idők, mert kereakedőink a tzütel után nyakra lőre zár alá vétették igen sok termelő uj borát, mert azt.hitték, hogy k termelők már maguk hamiiitáMk. Hogy rá-bisonyithatták e ezekre a hamititáa bűnét, még eddig nem tudunk róla semmit. Sokkal uenzáció-ubb hamisítási manipulációban folytat mott vizsgálatot a vfSvároti rendőrség. Egy hétlel ezelőtt a fővárosi rendőrséghez nagy borhamisítás miatt érkezeit pai.au. Egy jóuei-köruli vendéglőt jelentette, hogy borai, a melyeket az Egtl J fiai oécil bornagykereskedfi-cég szalit, többnyire haBiiitottak. Minthogy másfelől it érkezett hasonló panan, megindították a vizagálatot s elsőbben ia az Engel-cég promontori borpincéjeben néztek körül. Ezen a helyen azonban, noha tüzetesen ét azigoruan járt el a kapitány, nem tudott olyan körülményeket megállapítani, a melyek öt energikus intézkedésre indíthatták volna. Ekkor aztán megtudták, hogy a hamisított borok nem a promontori. hanem a cég pécsi pincéiből kerülnek forgalomba, Pét-aről tudniillik a bort lölszálit-1 ják Budapestre, de nem viuik a promontori pincébe, hanem azon nal uétküldik a megrendelők nek. £aért nem találtak a pinceben gyanút bort. Két ügyes rendőrtisztviselő elutazott tehát Pécsre s ott ku\'atta a dolgot. A pécsi vizsgálatról érkezett jelentés nyomán Krecsányi kapitány az országos közegészségügyi tanácanak egy tagjával azonnal Pécsre utazott. Az odavalb hatóaág egy rendörbizlost adott melléje, a kivel aktán megjelent az Em/el J. fiai cég üzletében, a hol a cégtulajdonos, Eiiyel Mihály távollétében végezte a vizagálatot. A cég olasz vtyyétte kénytelen volt előkerileui a átadni a kapitány által kívánt összes bormintákat, hatvinnál többet Ezeket a mintákat Krecaányi lelvitte a budapeati országos borviss-gáló állomásra. Az .JErti Ujidg" uerint eddig a btírminU\'ík túlnyomó rémét hamisnak .találta a$ aHaluit. = l ellll — kataua. Katonáéinál a Vorukrift a leiinagyobb hatalom. Ea nem iamer alkado/áat, hidegen uáraxan szabja meg a katona napi leendőit, et paraactol ra, kinek és hogyan iulo>á:jon, ea teax békól minden lépégére mindjn gondolatára, ez határozza meg: bány eenümeter boaua legyen a haja, milyen maga a gallérja, a kabát, nadrág milyen sxábásu legyen. De bármekkora it a (egyelem, bármilyen az előírás, mégis szüntelen vétenek ellene a tias\'ek. A/t hihetné ax eml.er, hogy tgytHrnkdril lévén azé, a divat nem énényeaitbetí jogait, pedig éppen ellenkezőleg áll a dolog, A divat nagy ur a katonaságnál ia, A termetes Ui-h ilus-sapkák mellen olt vasnak a oteperkés kit sspkák, melyeket olyan kihívóan fé\'oldal* lehe\' csapni, a bő nadrágtól egeszen a vékony iurulya-nadrágig nkáj^ja van a nadrág uabásának, a gallér majd alacsony, majd olyan magat, hogy katona lettyen, a ki benne a nyakát megmozdítani tudja Időnkint aztán, mikor m»r asertelen s liszt arak e divathajbászása, hadat üunnek ax öreg generáliunk a divalnak. A hadügymi-nitxlerinm a napokban igen »aigoru rendeletet adott ki a katonatisztek polgári öltözködik ellen. A saigoru rendeletre az adott okot, hogy maga a király két ixben találkozott tábornokokkal, a kik polgári ruhát viseltek. A hadügyminiszter egyúttal megtiltotta a katonatisztek és katonák szabályellenes öltözködését és különösen szabályellenes rupka viselését. Nem. ex az elaff eset, de nem ia ax uiolsó, a mikor a bsdsereg ügyeinek vezetői szemet veinek a leu tnhára, lesa lapkára. Megtörtént ez akárhányssor, sőt bizonyos szabályszerűséggel ismétlődik ez a lilalom. Éppen ezért aem a tiszteknek, sem a leta uniformisért rajongó hoaleányoknak nem kell megijedniök, A c»iutipka nem halt meg, csak a\'úszik, hogy nemsokára még merészebb formában e&redjen 131. — Italt tla lerlslee Eddig eeak u egykoronáa pénzeket hamisították. Ujabban va-laal vakmerő vállalkozó megpróbálta a 10 foriatos bankjegyeket is haaisitan:. A budapesti államrendőrség átiratban hívta fel a csendőrség ét a readörség figyelmét a hamisítványokra. A fövároeban ét a vidéken több ha<ris tíz forintos bankjegyet találtak a lorgalo nbao. Ezek alakjakra a valódiaknál vslamível kisebbek ét az ékezetek a magyar oldalon feltűnően szabálytalanok. A német oldalba a négy . sorszám helyett eub háiom látható. A n\' i alakok mindkét oldalon axembeütiö izibálytalaciágot árulnak el. A hamisítványok a kellő ovatoseág ét figyelem mellen uonntl felitmerbelők. — Uaraaadlk aagy. klr. asak aas. tályaeriJáNk A harmadik játék első hozása november hó 17. ée 18-án leez ét a snrtjegyvá-sár ó kttTónaégat figyelmexteijük, bogy rnegren-déleBeivel minél im ább tieaaen, mintán a vásárlási kedv a mostani sorsjátékhoz általában igen nagy és a aortjegyké«slsi gyorsan ellogy. — Külouőien le hívjuk olvasóink figyelmét Törők A.\'és Társa kudaptitl bankbás hirdetésére, miután a cég s/igniuan ponips ét figyelmes kiszolgálásban réazesi l vevői\', azonkívül a tze-rerfceannyiia kedvezett e hankháa megbízóinak, hogy tudomárunk szerint az I.\'ét II. játéknál körűibe ül eity millió Ö00.000 korona nyereményt fiaeteit ki gyurisnes pon\'oaan. Aki lebát sxeren-cséi akar pióbálni, forduljon biaaloamal Török A. éa Társa budupes\'i liaakháuhox. —x l\'ealei naludenklnek. A nehezen eméuttő ételeknek cak mérsékelt élvezete ia már igen aokezor okoz veuedelmes gyouor bajokat, melyek kezdetben a gyomorkorüli nyomás hányás slb. állal észlelhetők. Minden bántalmak ellen legjobb sikerrel haunáják dr. Rósa élet-, életbalzwmát Fragner B. gyógyszertárából, tPrága 206. III.) Kapható minden uagyobb gyógyszertárban Is. — Aa iijaá\|(lrók aarajátéka iránt a magyar tárudalom öitzet rétegeibea a legmelegebb érdeklödét ét rokonezenv nyilvánul. Testületek éa intézetek, méltányolva az njaágirói aorajáték céljának egyfelől hamanitárin", aásfs öl kulturciln és mindenképen nemzeti leraészetit, a legszívesebb jóindulattal támogatják az annak megvalótilátára irányozott törekvéseket. Valóban példátlan ex a jelenség a sorsjáték terén. A magyar kstholikut főpapság magatartása igazán jellemző arra a felfogásra, mely u ujtágiróí sorajáték dolgában uralkodik^ — Ujabban dr, Seblaoch nagyváradi biborot püspök 300 drb. sorsjegyért 150 irtot, Samatta egri érsek hatonlóképpen 300 drb. aorajegyért 160 frtot, Hornig veszprémi pütpök 200 drb. sorsjegyért 100 frtot küldött be s aorajáték kexelőségének. Az újságírói sorajáték különben oly kiváló nyeremény-kilátáaokat uyujt, melyek ezt a sorsjátékot páratlanná teázik. Tekintetűi arTa, bogy egv oO krot sorajegygyei hat hazáson lehet jáls<aul, egy bnsátoo vsló résztvéiel körülbelül csak 8 krbs kerül. Eszel uemben áll az, hogy ngyanazul az egv sorajegygyel olyan batfőnye-reményre vau kilátás, melynek öuzege nem kevesebb mint 200.000 koroua. Igy tehát a sorsjáték ksl OuzefttxSdö nemu eél előmozdítása mellett ások, a kik tonjegyeket vásárolnak a gyakorlati aikerek számára is izerfölött kecsegtető kiáltásokat szereznek meg. A sorsjáték kexe lősége, mely eddig cuk intézetek és testületek tzáaára küldötte aeg a sorsjegyeket, most as ország kiváló magánosslnsk is megköanyiti a sorsjegyek meguerzéiét aa által, hogy nekik euket megküldi. Remélhető, hogy az a példa, melyet eddig sz iatésstek éa leatületek, meg a nagylelkű magyar katholikus főpapok nyújtottak, követőkre talál magánosoknál is, és ezek is hou^járulnak ahhoz, hogy az újságírók sora-já\'ék liumaout éa egyutlJhaufiai célja meg-valótiltaaték. Ea kiváuatos is. £ végből óhajtandó, bogy azok, kik a sorsjáték kezelöeégétől a küldendő 10 drb. sorsjegyet megkapják ezeket megtartsák éa az értök járó összeget a sorsjáték kezelőiégének (Budipeit, VI. Koisnth Lajos utca 1. u. t.) mielőbb megküldjék. Biztositás-ügy. A paraalybistoaltáa. (Fontos ujitás az életbiztoaitáe tarán.) A EUS Magyar Altalinot Biztosító Tártad</ a közönség azon részének, mely as sietbistositáa üdvös voltát eliameri éa a családtagokról élet-biziositás utján gondoskodni is kívánna, de nincs módjában jövedelméből egyszerre annyit elvonni, a mennyit a biztosítandó összegért dij címén — akár bavoota is — fizetni kellene; vagy pedu a ki napi megtakarítás uOáa akarja bistosítási célját elérni, tehát a közönség ezen részének ax életbiztosítás igénybe vehetését megkönnyíteni akarván: ptrtelgi bocsát rendelkezésére azon célból, hogy ebbe naponkint olyan összeget tehessen félre, mely a kötött biztosításért dijszabályilag — pótlékkal együtt — megállapított, havi dijat ka-vonkint ledezze. A persely célja tehát nem más, mint bogy a szerződő a ha vonkint fizetendő dijat ne egyszerre vegye el jövedelméből, hanem csekély összegű napi megtakarítás utján hozhassa ast öaaze. Legfontosabb jellegét \'ezen uj biztosításnak természetesen a díjfizetés képezi. A biztosított fél kötvényével egy azilárd keszilményfl, csinos külsejű perselyt íi kap, melyet lakásán ethelyea anélkül, hogy az terhére lenne. A hó elqén megjelenik s társaság pénsbessedóje és a lel jelenlétében hivatalos kulcsával felnyitja a perselyt, »" ál veszi a havi díjnak megfelelő, apránkint berakott összeget. Ha többet találnak s perselyben, a lölőtleg benne marad a következő díjrészlet fedezésére; ha kevesebb, akkor a hiány só Otsiag pótlandó, vagy a társaság pénxbeszedöje benne nagyja a csonka öaueget a jövő fizetésig. Ha a biztosított hosuabb időn ál nem rak létra sémáit,,a társaság bevoi ja tőle a perwyt, s a kötvény érvénye uüuetel. A társaság kiküldöttje hivatalos kulcsául van \| ellátva s etakit 8 nyithatja fú a ptrtttyektt, a tey a /élnek mm áll módjában, hogy pétié I tUdli-hittt. A perselybiatositás valóban áldásos less azért is, mivel a népnek oly elemeit lesá hivatva magához voosani, mely eddig parányi tőkéjénél fogva .nem részesülhetett a biztosítás áldásaiban. Különben a perselyei biztosítások a fővárosi közönségnél nagy tetszéssel találkoztak éa már számos és nagy összegű Ily biztosításokat vett (el az Első Magyar a napokban. Megismertettük e helyütt az Első Magyar által életbe lépett ezen fontos bistoaitáai m\'üo-satot, mert előre látjuk, bogy mily óriási lendületet fog venni ez a bistositás, melv olcsó, célt axerü és hozzáférhető lesz,a Igy utinaeuki hamarosan meg fogja kedvelni. C S A R N (XK Turistaság a rómaiak idejében. Irta : Blré Jéaaefc (Folytatál.) Midőn pedig a aorompón tul volt, rátette kesét a gyöngyökre a lefoglalta usokat, (Azonban megbocsát nekem Quinlilianua, ha est nem his/em el neki,) Kappadociában azonban a rablók egy Ideig garázdálkodtak. Augualus e különösen Severus segített a bajon atatáriumok által A befogott rablókat el(jeutő példaképpen és a meggyilkoltak rokonainak vigautalásául azon helyeken, hol paasiójukat űzték, leilüggewtetlék, nem ugyan aa állásaiktól, hanem a nyakuknál lógva. Ha már most aa ama korbeli aiasásokaak indító okait vizsgáljuk, aaok igen ssáaúeak voltak, limereies mindnyájunk előtt, bogy midőn Róma hadjáratait befejezte és a lArlományokát meghódította, központosított aindeat. A praelee-tusok és más bivaialnokok fulyton jöttek-mentek, tehát mindig útban voltak. A katonai asolgálat teljesítésére kötelezettek tolytonoaan váltakozó helyekre kü\'detiek. Ezerén meg eseren mentek a tartományokból Rómába és megfordítva. De természetesen legnagyobb volt a vándorlás Rómába. A görög tudósok, festé-zek és saohráaaok, kik hol Hispániában, hol Galliában kaptak fog- l- H Nagy-Ksnisss, vasárnap ZíIh 81). szám. (0 hp) 1H01 nrfrber hi frán Ulk<>sáe\', nagyban élénkítenék az oraágutk lurifMiBiti. De legnyugtalanabb Toh u k^reakedAk éi«trv kik, mint aa 0 b»n lelke, folytonosan vándorolták. Kft ftniieea akkor, midőn a rómaiak Kgyptomot ia meghódították, a rrtmni kareek»-d^lru naánára »j komák nyíl\', mely atun KcUv Indiába ia megnyitotta as u il, Továbbá indító oUi voltak as u azftaoknak a kn\'atáat vágy, hogy iameretefket bővítsék. Saemlélet utján kivanlak tanulni. Fólag uij ilyenek közé tartorai a tilövés/.e\'í óm régiség-1 búvárok, természettudósok é orvosok. Még ka diai Attemidor ál műtej fr is, hogy ismerteit gyarapítsa beutára Görögországot, Kif-As»iál, Itá<at, hogy minél több naaktársst megismer-1 ho«« és s<mett tapasztalataival a lii ők tejeit jól t-lforga-ss. (Akkor még a kártyavete* nem voli divatban.) KülóuÖaen a rh? torok és aophMták foly onoaan p\|»acirol<ak egyik városból a luáwkfc, j ho^y szónokoljanak én tanítanak, de leginkább a^er, bogy hírnevüket öregbíthessek és zsbeiket sesti\'rciusnkkai mégtdi1 hessek. A nÜ vészek én n ti paroaok i< okat vándorolták, de tőleg a srtn\'siek, senemtí éasek óm atbléiák, akár a jelen korbm. A tartományok bsn aaon időben tartott ünn\'-péiy estéitekre, színjátékokra, továbbá sg olympiai €8 py\'bui jstrkokra csak ugy ömlöt as rmberárodst. A búcsú\|áró helyekre e \|0t-lókhoa is cseren meg t«ren ssrándoko tak. U Hztak as egéastfg viaazaiizerzése céljából is A kezdődő leelibetegséHben szenvedőket az o vosok tenyéri útaráara e levegő vn tosutácra küldtek, a aorvsdsban sxenvedöket p»dig ren-dc en Egyiptomba. A turis sk egy tel öl R «n a rosss levegője iriatl üdii és céljából u aztak; insatelól azt, a mit o v»-s ak, s «ját nemeikkel akarták látni. Róma környékén a Tiber partján gyönyörű vi Iák voltak, de ezeket is egy idón tu rneg-U\'iták és azórNkozni kivániak. Hadrián cézárnak bírta szép kéjlaka volt T búrban, az epi\'éezet remeke, de Ő is uratkodáxi idejéből 16 évit elutazott. A római krp/eiet a kelei orza-j gokat, Arábiát és Indiát in mej új codákkal citraita lel Pruaiú Dió Indiai paldául az egekig mn;-aaaiaija, hol tejten vajban (űrödnek az entarek, a kaliténak kolha»zb<>l vannak lona, a legyek kaiai.ót Aanzerakva, a madarak mbben énekelnek ea még csilag ja több van ott, mint máebo. (Csoda, hogy egyúttal nem mondja, bogi két nap ia siit egyszerre Ugyancsak ő mondja, bogy a górcg tartományokban as emberek négyszáz évnél tovább élőnk a néikUl, bogy megbetegednének v agy megöregednének Galliába e« Hispániába, a hol a ró uai szukátok ea műveltség el voltak terjedve, igen sokan ütsxtak. KMön^n Gades várost látogatták. Azonban Uöröforasag, JíisA/sia és Kgyiptom voltak a turistáknak kedveuc kiránduló belyeik. E eket minden nüvelt tómai látni óhajtotta. Ha unták magukat, láliabi la tettek ki-ránduUa»kat Lerándultak Ctmpaniába, s ha kire vidékeinek a\'tmleléaébe ia belefáradtak, a lucani erdöaégefcet kerwék tel. !)■» unalom elütése céljából kevesen tet\'ék est meg. Hanem annál többen kereaték tel a nápolyi öb\'ó. Ebben az öbölben Misenuimól Sorreutumu aok latu, vároa és nyara dsvoit. Itt tekudr Baja, ni ó-világ eisO lazn«-fördő\|e, „a boldog azereiem istennőjének aranypirtja, a büaake természet gyönyörű ajándéka", miként tat Mirtiaiia nevezi. Sikou feküdt él zöld helyek által körülvéve. Fürdői a leggyönyörűbben votiak berendezne. Nyaralók voltak a magaslatokon, vagy k zvetlentil a tenger partján, sót még a tengerbe is valanak nyaralók beépítve. Bajae volt aa ó kor lejthireteub éa leglátogatottabb fürdője. A tengeren aajkák Jeng\'ek és ssamni gondola himbálózolt; itt-ott egy léjede\'mi diazgálya evezett, akar tuanapaás ss uralkodók yaehtjai. Óriási tenyQtéat t^jettek itt ki, mindennap osztriga ebédekre verték el pénzüket. (ValyUtáaa kövatkaiik.) NY1LTTÉR. Selyem damaszt 75 krtal 14 írt 66 krig ■étareakéat — vataaiat faknt«, fikér nlaaa HMMb«r\| Ml\|Mi is krtól 14 trt 65 k<ig aéU raaktet, — a Ugditatotalb aaftTéa, aaia éa utatáiaibaa frtfat-fnr—ték—S potUUr éa v»tntn«utM«a, v»U-■tat kártM aaáltttiva, — aűatákal p«4ig pwlaftr éslláial kUéiaik. HENHEBEBO 0. telyemg^ráral . (ea éa Ur. advart aaáUi«6) XArtekbMa.) (I) Magyar Imlihr Bvijeba kéiaasrat Iav4lb4lyag ragaiataodó. Köszönetnyilvánítás. Felejtbefetle 1 eqlékü családfőnk Hrln Wlhá y ur elhunyta és tometése alkalmával a jól eső részvét oly számos jelét vettük, hogy ez uton mondunk háíás kö-zőne et mindazon testületek és egyeseknek, kik fogyele tak és résztvetüknek kilcjesést adni szíveskedtek. Nagy-Kanizsán, 1898. november 4-én. Ozv. HEIN MIHÁLYNÉ éi gyanatkaí. Hirdetések: Amerikai zsebórák. Jótállás\', hogy a níckel ^ziaet nem vá -toztatjs, szerkezete pontosabb éa jobb, mist * legdrágább* ké. Ara darabonként 3 forint Jótá\'lán mellett, mii a képlet tart. Hozzá ezüstös óraláacz 60 kr. önberetváló készülék. Foz, valóii soUnseni gyártmány, möIc kiai-titason kitüntetve, gyakorlás nem kell. Xe<-vágás kizarva. Tisda é.i kényelme* mnnka. Bőrbeteg8éytől megmen. Tartói és pées- megiaksritó. 295-30 Dirsbja 3 forist. A penge Ml csillagos scéli"l ét a többi réssei alpaccából vannak. Egy külön pjnge h >z<a 1 forint. Megrendelhető: POLLAK SÁNDOR fóblzominyosnál IU0APE8T, V. kar Kálsiás-stes 17. Gyűjtőknek 5 drb után egy i\'«g)ea küldetik. Magyar királyi dohány éa szivar különlegességi áruda. Vaa aaaraacaéak a aagyérd^atS kftaöaaigat értwl-tant, hogy a VafyméUóeágu m klr pésilfy miaiaxtaríam niagblii\'ábót mai naptól l\'gva a IV.. Váoii utoa 18. sz. a levő Magyar királyi dohány- és uiur tdtol^sfei áruda k#aal«ait átvaltttk — Kiváló figyelmünk oda fog iri-nyalat, koajr a t. rrök meg4* tgdéaét alöaékany kiszolgálás éa doa válaiaUtk által aiindaa takiatat-baa kialégttaftk. Dgyamja b»ly«a bátrak vagjwak\' ■egamliUni, hagy kltSalagiatégi iru tánkkal ka cao-laiban ss ált fsrgslombiui livó (Ida töza közönséges dohány és azlvarnemeket aasy válaaatékbau, továbbá okmánybélyag. váltó-űrlap ée poatajagyakat fognnk nagy kéaz-latban tartant Midőn még b flfjrataiSkat arra akarlak Mkival, b^gy a ciaikakkal allálatt. aámalagoa, kdakadvalt leghoB&U frueii DoabIon tzirtrkahlTeljak •lárváitól ml l««fl<ik. a továbbá, hogy g lagkhft .fltib aiiM\|« eredeti w\\ éi frueiia uirír- éi Míijiüi kellékek, s ■ r aradati franoiU btivalyak papírok, ataft aiafiaégt valódi borostyán t> alafántoaont aaivar- és aaiTsrkaraaipkák, k-wanlviiitaá s Ernhoffar féla magyfaasipkák, taljaaaa fo!»a«.ait oaibnkok, Magyar U^tákplpák, erdell magol Prier»ou-plpák valaatat lagaaabh ki vitai ti arany- aaftat áa Mr nlvar é« alvarkatáróik agraaíotéa gynfatartók. továbbá slkslaü ajándéknak Ugiakabb m-gMaifl diaaaa kiálltiá^a éoüáayaáai kallákakkal falaaaralt, laléaaa kosarakban alkalyaaatt a zItt ax-- 1c o 11 • icc z 1 ó Jr at fagaak raktáron tartaal Maradnak kiválé UaaUlattal Abonji én Nsg^srl, m Ur. dakáay- áa aalvarkakWalageaeégi árodája. il mm 111 halhólyag alaöraagn orvoai tekintélyek ayilatkoaatai Martat a lafBMtbiafaatább éa faltétlaat1 árUtnaiiaa év- azar arak éa hötgyrk aaáaiái a. Ára taezataaáéat eredeti pártái esaamaetáalaa: (lnaai, alaftraadl tyáitaUay . . 0 80 S. frttg tlall ólyag kiváló tnaa niaSaég 2 — 8 - 9 í\'ai-ottaa amaricaaa (révtdj__t . 2.— 5.— » Oytjtaaiéay uraknak Igaa cálaaarsaa doboaokbaa ö«a eállitva . . . 3 — It — , Saapatiaortaai.......0 50 3.— , pártai nöl aalvaoska (Salaty 8poegw) 2 - 6. — . Irrieator latjaaa>t falaaaratva . . ISO 5.— . E adrti eaaartaai aclaaivam i Pali poron) Naaalaga taaár aaarlat . . t 80 2 50 , V«Miö koaaá kttlün.......I 50 M OUaa-84, Mab bavibaj el. kftt. 3.50 ,, wliwl.M hOlf > u«k nálk Sldakatallaa.) II greadatáaakat poatunaa áa dlaeréfeds eaakftaol: Keleti J. os. és klr. orvoa, eebéaxetl mű és kdtszsr-gyáros. 84t-U (Alapit 1878.) Bndiayrslrn, (Alapit. 1878.) IV Maraaahereaeg-alea 87* ■asasi Aijagyzák lagysa ss bsnasatvs. ama \| l I I r Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capsioi compos. laaa kiiSavaa háitaier eUeotállt aa id6 megpróbáláiáaak, mert óvár több nuat 30 év óta metbiaható, fl\|áalaawalUaptté kedtknWéikéat alkalaiaitatik klazváayaát, oaázaál, tagazatsataanai éa taejkftlaaaÉLaél áa aa orvoaok által bedörtaóléaakre ia mindig gyakrabban rendeltetik. A valódi Horgony-Pala-lzpeUer, gyakorta Horgony-Linimoat elnevaaéa alatt, nem titkoa aaar, hanoin Ifazl aéyazsrfl káztazer, melynek egy háatartáaban aam kellene hlányoxnl 40 kr., 70 kr. éa 1 fri üvegenként! árban m^dnem minden gyógyaaartárban kéailetben vaa; fftraktár: TMk lénef gvécyuerieaaél Budapeitea. Bevásárlás alkalmával igen óvatosak legyünk, mert tftbb kiaebbértáM ntánxat vaa forcakMaban. U aam. akar sirtitmital, aa mindea egyea üveget „Mérges?" védjegy ia Riohter oaágjegyaéa nálktl mint sem vatédtt ataaitaa vieaaa. Riohtor F. Ad. és társa, oaéaa. éa kir. udvari aaállitók, Rudolstadt (Thvtóa^iaK l Naj-Kanizsa vasárnap ■ \'Wt 89. nam. (7. Ip) 1898. i«o> ember M 6-án m »■ V 183.8. 326— 1 Árverési hirdetmény. (Alulírott kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. 1. >c. 102. § a értelmében ezennel közhírré leszi, hotj a leienyei kir. járásbíróság V 178/1 \'1898. atána végzése áhal Fiscbl György szepel néki lakos végrehajtató javára Kósa Remus tó\'sze da-belyí lakos ellen 60 Irt töke hátralék, ennek \| 1897. éii május hó 1 tői a letörlesztett fiü trt\| után 1897. évi május hó 1-töl 1898. jator 1-tií számítandó 8* kamatai és eddig Összeeen I 22 trt 30 kr. perköltség követe és erejéig elrendeli kielégítési végrehaj ás alkalmával b róilag Mogialt és 340 frirs becsül\' lovak, kocsi, sxéna, pejta és mtm* ólból álkT ingóságok dr. Csempesx Kálmán jetepyei lakos, lelp. Bgyvéd közbejöttével nyílva-nos árverés u\'jsn eláda\'nalr. * Mely árverésnek a V. 1 <3/3/1898. az. kikül-{ éetést rendelő végzés lolytan a helyszínén vagyis Tútszerdahelyea alperes lakásánál leendő eszkós-kaaers INS. éti aevcaiber káSlk Mfjáask d n 2 érája hataridöül kitüzetik s ahhoz a venni sundéko* sók ezeunel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy u érinteti ingóságok ezen árverésen az 18Í1. évi LX. t. c. 1 7. g-a értelmében a legtöl lm ígértnek becsáron a\'.üi is eladatni lógnak. As elárverezendő ingóságok vételára az lvl évi LX. L c. 108. §-ban megállapított feltétele\'-, szenoi lesz kifizetendő. •Kell Lelenyén, IfcrtK évi okób. hu 24. napja: SCHM1DT JÁNOS kir. bir. végrehajtó. Aaiar«4t?M Mailt-lásoa u Iruj ér> ttaaikmaxltal t* a miUanntaici - uan trunaal kitúuutyc WEISEH J. C. liaa u HU7 ét-IwsktnntM 4a ■INsiM HO ÉesaailklISatm* voooooooooo ■ Csak fiatal embereket 4rdakalk>t Ind I, k«\|j a párisi Dr. BOITON UtMtu Odaatil ■ár niliiity aapj haauiitat Ilin alaulaaatja míg a Itpiglkb Mutalankat la, toltelataa tahit aaatal \' atsj rtfjr eapalta káliumai kl.t»»-aal, aaaat 1 aaek camk a gyomrot inalják (a s bajt 1MB pi. tjitjik Mf I üveg Bolton Injectio ára 1 forint. Xatjraraniaáfl faraktár: Mlíúíh Q\'^aertánllailapesl, i, üiglmu-ila 23- lürtÉqi-lftwUi) lapltaid aüadaa nagyobb iry\')a y aartáf baa. M/lPoalal m«ir.ailnU.»k dan-MSéss ni)aarnár BaSáfral Hraktár Naiy Kaaliaáa: q Prágsr IMIa gjégjaitrllrlbsa. OOOOOOOOOOiOOOOOCÖ Phönix-Kenőcs a ilattgartl közegészség-i llgyí és betegápolás! ki \| állításon IHSO-beu érdemet uyer\', orvosi véleményezés és • kOszOnö levelek ezrei szerint ki-tKilőnek elismerve. Aa -m-r~ rgyednl létező, kipróbált és ánalaitlsa Mer, sUrtt és gazdag hajnöváa V elfítuozditáaira Irigyeknél és araknál, ! ha) kl-1U hullása él a korpa képződés «eggálláár* ; egészen fisul tmlierekuél erőteljes bajuszt lé Ml — JóUllás «z eredmény- és irtalwallsu-ságérf. Tégely 10 kr., postán küldve vagy atáu véltei SO kr. ft. Hasas WIcm. 1, Wipfliagar-Ktrasse 14. !(»-« gazdasági gépgyár és vasöntődéje Nagy-Kanizsán. Maaáiin kaiia s a 4- méakli laiipak, kap Mao ur onaxáK legjobb a>«r» «-té\|£f ■ 7 Q J fl\'Dj^lll Az Om Ssiyar CstSaaá\|i IlynlW iltal l«7 aktákat kákaa Slaktraa raaéairtt aeaualkitl «stHftraaayaa a taastrf aljjal u alla»l araayrrtamal ra ai HS7 itspt bakaa Itvss a r (tart a ti Hlé\|»»<<\'iti>«i a leeste* Stjja : aa(y úitsire sraajréraasMl tlatsttotMt kl. ajanljH szib. kiváltható kspacsuklyókkal etlatutt \'\' m-WILL ő IttFEffl «IÍÉ felbivom a n.. gazdaközóiaég Igeiéi a Icjijá utMáii „Planat Jr rtaiuir egykerekű kézi répakapálé és töltögeti) tszköiökre, inelylyel a lV\|iakn\|iillAsii«l éa iöltésnél ónás megtttkuriláa et lietó el. FtHkbsalkat\'iluek aa tfy.r aaa >t kétTaaa acilakik. aa tfyattau akáklaa alktlaa. katú imm itl.i»r«l»«M.» * 9 aaa lilijalnU Mtlaat aiaa\|)tiiía, Sa>i«k s \|)áli tuii^i \|t\|«k M MMM Mimii Hl KüawöaBpwlí iWjKAjA BSMBwS t Nagy-KamiM vaaároap Zala 09. asám (S. I«P) 1899- november bó tj\'ie. A Icgjahkaak Manyiit HÁZllZtR, ■tiy ii eriuHil iiikályini, riadó »rt«rii(«i •rerfaaiayatl, a •Mrialitt hibái vtralketriut •)■ távilHJa (I al II 0\|»n»\| flflIMtltl), gyarmM ú bllluiu BipiOitatl • tjo-■ortajt, « p ilvifjrlilaaiifot, Mfiijn SIMMfbt, káiyiii tipr, fyoBor- ia kuUatahut, ptllt\|fcMtti I jjromor ultwMMt MÍIIil, »jálkl»dUt, rér-lililiit, hlaorkoldákil, aAl bialiiaikit, bilbajokal. > Bár 40 h itl jónk bitoijmlt Dr. ROSA-féle Mluai Hindu lyalaéél, Mk ék kilét gyé-lytltu blttoi ilkimt Jár, i aöl aitt ndtdiiiaU, Ujnkidéi- »■ koaéiyi-dtaail, i (firul olrilustáliaál, til jogok, tirkiténk, fokolfir te golyódé-wkiil, torábbi kSMsfinjuMi u ngy-loviaitt ki)iömi4r»»oél I kinn ii lik ■Ijikoi, kiaáajtdiiikiil, difiaatskiál. ■l^0di\|Mxtokakl, kolttetn MptMk-Mkitl itb. 50 ér 6U bovMt Prágai Mm FRAGNER B. gyógysz.-től Prágában 203-111. II M mliitiw ■lidti ■iiki\|tt ij IMn Mikuil i\|tirit\|H él lllitl rirt MM, Hlklkll ll WlIM te MM méla kim, kofáit káiluor I »VI\| 50 kr.j klttll Uvng I toriul futái 20 krral dráfákk * tyi jolte ftjdtlom oilktl bilid » koitci hkiiU) lnUu ililt. Dikiiku 25 ki SS kra\|tár\|ávtl Pollii • kitti éré\|ikk. IGYELMEZTETÉS1 __________ •■ irMiti ké- Mllaéljrl kérj* i pri\|»l Frifitr B KJ\'W mrtiribdl te Il0«lj«n ím, kogy i Dr. Rttt kaliiaai cwaicolü alidn riaái u Itt Ittkilá kink vtdjofj l«\|j«r>; a nOMifoltiii H\'l i jobbról lálkttó kára pré\|al háilkiaiti ■ MÁglltt rUjfjr ——- A kl i\|y itátlált talál él tokia bejilintl, dijat kap 1 —— IlUtiirl levelek emrel naédknéw* klliaik. Raktárak Budapesten: M M gjifouerUrtii, Ep A- gjtfgjsz.-bap, Thalmayer H Seíiz, Kochmeister 1M1 Fink tár D C r o n n a r Aaith«k« „iib wkwtrzn Adlir" la Prt\|. k kailttol O. I l a y II BI fok d«r Spinirgim Nr 203 rulikiléra SSl-St Húzás már 1899. január hó 4-én Sorsjegyeket ajánl: N.-kanizsai Bank-Egyesület. Alólirt főelcirusitó által, több najry nyeremény között f. év mirezius hó 224a ■ar g o<ooo .\'mn f. év április hó 6-én a 8 a — 600,000 kor. \|atilMél\| flaattotett ki. LBONAOTOBB NYEREMÉNY A LKOUIMMCltUBB ESETBEN EGY IWIIililÓ KORONA. Itat oaatályu erodett loríjlftkk Arai t \' egy égési egy (él egy i)?^ryed ejjjr nyolczad «.- írt 3.- frt i.so trt 75 kr. A sorajegyeket utánvéttel küldöm, de az összeg postautalványon vagy ajánlott levélben Is beküldhető. A hivatalos tervezetet minden megrendeléshez ingyen melleklem. A hozási jegyzéket minden további felszólítás nélkül a búzás megtörténte után azonnal beküldőm. Cfl Súns«;l\|ék k atfrtadelesét aWM latna, aiit i nujtflak MtoM aeqfeizatt fMinwtihi jittttn BUDAPEST, lg Granétos-trtcza 14. MlWefttJJl* 0i Mfl WRICÍWC1 WWWH UflUt 0 VIUIMIM VlfM Bihari Ede _ti Nyomatott Fiachel Pülöp lap&laiddnusr>ál Nagy-Kaiiii«au 189». Huszonötödik évfolyam. 90. szám. % IwrkMlrtMi: Virniliks-iptlit Flsektl rilDp ku«»». kirakadMbas. 4 otrktntinl iruktaai lihtt utpu-kiit d. 1. 4—K irt ktst. d> uutundt « lap ualltai rwatrt rasartoM m»éa* fc !>■ !.■»•■ I UUtklnHl: Táriwktatpllet: Fhektl tdlői kllnyv-laraakadáw . ZÁLÁ Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN helenkint kétszer: vasároap s csütörtökön. iCLOriUTM ilU E»ia» lm 11 konu IMM — kr TUim a koroat (t Irt — kr. JtpiMni I kamu ll M M k. NjttiUr pttitsora 10 kn^rir. IIHnUhé, itltaM t kiféMÉnfe«« <«.>tk»s4k Fiackfl f«Hf kk. kan. ktdMt Utt—»Slk. Nwinilu cul aiai k«Mk Ml kiwiii ai IfTM nta tn M kiajaás. Nagy-Kanizsa. 1698. Felelős szerkeszti: SZALAY SÁNDOR. Csütörtök november 10. A gyermekszeretet nevében! Nemzetközi gyermekvédl-kongre-s/us lesz a jövö év sz •pletnher havában fiuda-pésten. Eiles hazánk vemlége- lesznek a világ emberbarátai 6-t tudósai, a kik eljön >ek, hogy velünk a multak lep tszialalail meg-vitatva, együttesen tanácskozzunk a módok feleit, hogyan lehelne a j"vő nemzedék csemetéit eiőteljes szervezetű, nemesen gondolkozó, munkis egyénekké nevelni. B>; fogjuk nekik mulatni azokat az eredményekel, a melyeket hazánk az újjászületés rövid évtizedei alatt eléri, megismertetjük Velük azokat az intézményeket, a melyeket az~émberazerete- létesített és meggyőzzük őket arról, hogy mi is érezzük a gyermekvédelem szükségességét, ismerjük annak módjait és sem gondolkozásunk, sem Áldozatkészségünk nem hiányzik, hogy a müveit nyugat elismerését e téren is kiérdemeljük. De hogy e kongresszuson méHókép bemutathassuk hazánk gyermekügyéi, az egész ország nemcsen érző nőinek és (ér-fiainak közreműködésére van szükségünk. Kell, hogy számszerűleg is dokomen- 1 táljuk,r hogy a gyermekvédelem fontossá-Lgiitól áthatva a jövö nemzedék sorsa iránt \| nem egyesek, de iiz egész ország szive együtt érez és hogy a ja vitás eszközeinek megszerzéséhez nz egész ország k-zet fog1 h egygyé tömörülve, vállveteti munkássággal igyekszik bebicony tani, hogy nem ismer fontoaabb kérdést, nemesebb feladatot, mint a inely az államlen\'artó utódok testi éá szellemi épségét van h vatva elömoz-\' ditani. bizalommal fordulunk hazánk minden emberbarátjához, minden egyesületéhez,j minden polgárához s kérjük, hogy e célra velünk egyesü\'jön; nyújtson támogatást erkölcsileg és anyagilag, hogy tündöklő fényben mutathassuk be emb rszere telünk nagyságái, mely bennünket a kulturállamok színvonalára emel. A kongresszus részvételi dija egyénen-; kint csak 5 forint ftl\'iködő tanítóknak és nevelőknek, valamint tanintézeteknek pedig 2 frt fiO kr. Oly csekély összeg, melynek egyedül a kongresszus naplója, mely körülbelül 50 ivnyi terjedelmű s a gyermek- ügyre vonatkozó nagyfontosságú közleményeknek valódi kincstára Icaz, teljes egyenértékét képezi. Ezenkívül gondoskodni fog a rendező-bizottság arról is. hogy a kongresszuson résztvevők mindegyike része 0 jön az ily alkalmakkor szokásos kedvezményekben, a minők vasúti é« hajózási díjmérséklések, kedvezményes ré\'zvétel a kirándulásokban, kiállítás megtekintésében a más táraas összejövetelekben, — mindenek fel-U pedig gondoskodik egyen, a kongresszus céjatval összeköttetésben álló becses nyomtatványok kézbesítéséről. Mindezekről a kongresszus értesítője lógja a beiratkozott tanokat részleié en tu-liójilaní, mely értesítőnek ezentúl megjelenő szám \'it minden tag, megjei-nése után azonnal megkapja. A tagsági dijak a bizottság pénatárno-kához: dr. Mandello Károly úrhoz (Bpst, V. ker.. Sas-utca 6 ) küldendők be, máa-nemü ügyekben pedig a kongresszu-i iroda vezetője: Scherer István ur (Budapea, VIII., Sándor-utca 38.) ad felvilágosítást, Hiszszük és reméljük, hogy hazánk TÁRCA. Nőalakok innen onnan. — Miaodlk aoroul — Irta: Xllsf VI. Kél három generációt oktatóit már a .Iran-ciáné^ (igy nevezték városazerte) ki Moliére nyelvén kivdl „kívánatra, angolul is taniloll, eöt lelnöttebh uri lányok általánoa irodaliaii-me-reteit is bővítette Volt olyan fiatal növendéke, kinek már anyját is 6 vezette be a »grammaire< útvesztőjébe, — de akkor még fiatal, alig iakolavégzett magán-tanítónő volt. Moat már! Férfiak éa itjak ia bátran tanulhatlak nála, roeaz hírbe már nem keveredhetett A lányok nagyon voosódtak az öregecske, egyezerű éa okos franciánélioz, ki egéaz lanil-ványseregét ellátta olvasmánynyal, tanár apja könyvtárából, melynél egyebet ugy sem örökölt ttHe. Azt a könyvtárt tudta ö kívülről. Örömmel hallgatták növendékei, ha vasárnapi »gyfljlő-sétájok« alalt azép, megható részleteket szaval\' el bárom-négy nemzet klaaazikuaaiból. Uj irodalommal meg a tanítványok szolgáltak, e- de ennek hangjavai, irányával as ö lelke nem tudott megbarátkozni. Két kedves müve volt: a Saen-iván-éji Alom < meg a »Cid« Valahány tanítványa volt, mindegyikkel >átrágla< ast a két remekművet Megegyezlek belső világával: az egyik i mesés, naiv, képzelődő, mint sz 0 elaszott leánykedélye, - a másik ragyogó hősről mond gyö-! nyörü históriái, smílyet as ő fajtájú nők annyira I ai ereinek. Egyszer osak azzal s birrel járta végig as ö I •házait, hogy - megkérték. — Ugyan ki vetemedett erre — gondolák a növendékek, de azért külsőleg • szívből gratulál-\| tak< neki. özvegy etnber volt a kérő, volt már lelcse-peredett fia, kinek nevelöt, magának meg hás-isrtót keresett. Egypár levelet irt a franclánénak, ki est el nem mondls volna senkinek, mer* léit, \| hogy becsapják, aztán rajta mulat a világ. De ,jöll a kérő maga ia, éa kevés, de praktikai I szóval rábírta a szerénykedő lisasaznnyl, hogy \' hozzá mé\' jen. Növendékeitől sorban elbúcsúzott, \' mert — mint mondá — jövendőbelije nem engedi meg, hogy tovább is adjon órákat. Sok szép nasssjsndékot adlak a tanítványok csöndes esküvőjér , sőt néhányan elkísérték a vasútra is, midőn uj hónába elutazott lérjeslűl. Első levelei, melyeket nekik (különöaen a serdülő lányoknak) irt, érzelgöaék, áradozék voltak mintha nem ia olyan azep műveltségű nő irta volna, mint ő Volt bennök, \'gyöngy, harmat, liliom, szellő, susár villám • mim A rántunk mondaná, — de az uj há/aaok örök « boldogsága thémájáról édes kevés volt bennök. Később gyérebbek, de annál klaamikaaabtMk lettek levelei. .. Fiatal barátnői perese nem igen tudhatták, hogy aaok a levelek as ö leik) gyakorlat.\'), «•> lyekkel lönn akart* tartani a é»ei haa«aág mindennapi kényezerűsége köat is a csalóka lánykori eszményeket. Két év múlva eljött újra a vámba, látogatóba. Rendesebben, divatosabban járt mint aa-elölt — hiaa jó módban élt — de bizony nem \'Valami jó aainben volt. Mikor ennek okát kérdezték töle, ezer meg egy magyaráaatát adta, a őrölt, ha kibújhatott a felelet alól. De a legkedvesebb tanítványa, egy sxegéuy púpos úrilány — elöU elairta bajái. Tudta, hogy ea megérti ke-erv»lt. - midőn. — kizokogván fojtott könyelt, ast mondá: — Ne busiilj édesem, mert punoaka lettél I Se heked kis nyomoréknak, se nekem mint egyszerű öreg lánynak nem hozhat a házasság boldogságot I Kegyelemb I vesznek el eaak i yen teremtéseket — aa egyiknek a pénzét, a másik* nak a lelkét kérik cserébe t VII. Bekísérték a pógáraaszonyt a kapitányhoz h 8 a ■ H TORONTÁLI SZÖNYEGGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. EgjédBII .ti k ysr szőn.i eggyár. t/x__jx, készei osomózott szmlrna szőnyegeket, tereiu , < in- ebédlő-, háló-, boudoir- éa urszobák részére mindenfele tNÖbZIl. nagyság és stílben, bármely rsjt szerint: hollandi futószönysgsket, ks\'atl (karamani) NggönyOket, torontáti sssrk szőnyegeket (Tyllln), teritök, függönyök, divánátvetők stb. részérő. \' \' Mi 2n Fftrnktár: BUDAPEST, VI k ril el, A ndirAiuij-at 4. szám "fet Désaa fituwilt raktár ailsésssssil, s »liyt\|usk«ált twtttk, tokarU, ma»Mk mtt t* tá»kmt Nagy-Kanizsa oui(jrn* Zala 90. nim. (9. lap) J8M. novembar bd HM® müveit közön* ge, hatóságai éa egylete1 tömegesen caatlakosoak hozzánk. A gjer-Mkvidaien és a gyermekszeretet nemes atsaéje nem egyéni leiadat, ezreknek kall Mntmiiködni, hogy biztosan rakhassuk la • saebb jőrű alapját, melynek munkásai a I megmentendő gyermekek lesznek Budapesten, 1898. október havában. A kongresszus előkéazitö-bizotisága nevében: j Rakovuky IsMn, eMfc. Gráf Tikit G4aa, Dr, ÁoArea BéU, •Mb, u i\|U\|iM« iQTlri lUltt, Bér4 CM M, /V. Kttáct QfuU, m li«i\|tljTn<iii ln ililti > kiáttitáai llsiiaig ilitti Béré Máetmtt Jrromauti IMtn/g Sándor, S j»»k«rié«i —kassl «U- t imfai\'e\'\' imkiml. Ma. Dr. Bákui Játm, Káint, Jtmi, m wná mtkmtUj Watke- at InMal MsstMf aliMs Dr. Cmmfkf Kánig, . 0r. Wtki Oha, ■ jif* -r-—■"]• -\'-■"•- ia saMarátt makiul. ila. Dr. MuMlo Kánig, Sthmr httán, (tolnil. utki. mivartOsőt. Piehler Győző pedig as izgatottságtól reasketre teoyegetódaött. - Megyek, fetiratkoaoa éa ugy logom kóvstalm, hogy kitakarodjék t Az elvtársat azonban nsszaiariottak Nagyon meghiggadlak ezek as oron ánok. Folyt a ceíad kapaci\'álái éa végre eredertaye ia lett. A pélar I egyszerre UMkelt éa a dühtől eltorzult arccal ki-; sietett a teremből Pár perc múlva már k&ua volt az utóén ea búaan tartott a nagy esőben hasatele, Gaalatt Lázár Árpád w eléggé megkérdette a kormányt, .rajian. mi az oka a halgetáaáaak és a fekete honatya ezomesédaégban felkelt egy teher honatya: Bogyay Mété. Megírták a tápok, hegy mér hat év éta nem beaaélt as Öreg ur. Ne valami pazarul pótolta ma a hallgatását. A aaá-noklat nem tartott egéaa hat percig; - épen csak hogy inegéljezték érte hívei Harmadiknak a néppárti Uusáth Ferenc pörgetett le egy szapora tulyéae orációt aa átkos Kbe-ratismus ellen. Háromnegyed kettő volt, mikor a gyoraasava ds a kitárté eeéaok aMg agyra ttj gipirnlnt húzott aNk — - Leszek szíves átég egy cikket lalilvaaai Háromnegyed ksttéáor mar — a ieewéalam aál tartott a hangú* férés Saaéi aagyá* raaai delemmel már nem Isaysga\'héMs m^s házat, b* is leeste hát aaéanálaiát. Ekkor mér Séra voN. Aa laiarpeiáisá aa mm-peHáeiök ethalasatéaét kértéé, u»t pedig ketta szerdára, a harmadik Malnérapéi, kértére Saaréa a rendes nap I faiftfáá jaMeél Mi héttőn akarjuk I — oéeemliaéiáasé a halmosán Ebben a pihaaethea már masmi alt «ak aa elnök előtt a aéisasnaiiaaevaaael kért iv mtker interpelláljon Molrár apái Ez a komédia Wiagereüe a jebhslésa. A Házszabályokhoz aaét kért <ínján Oéé* A bktoMal idsgsiin téarUHéSti. - Kitettem magamai a aaamretéaysaaaá. kezdette tiejáry — hagy oktatással asatgéksé aa elli aaékaeá , és aa a >asawfcáa«ée aesa akaéa-éalyesbot meg ahhsa. hagy minden ottan a tatommal, amikor a kiseohség vteaaaH a HaasaaM lérfiu magasra emelve Jobbját, telkesen kiáltotta lyok renéaNteaéesivet, Mee<\|é» *tvam»t a el magáit — Veaasen a liberalizmus éljen a kereaatéay restauráció! Eziel leült a gőmbőlyé honatya pedig rákiáltott: — Ilotond besséd volt esi vieaaaéiéeek ellen, A bakida) izgatottan muagnlúdutt, _I — Elmondom, a mii mondani akarok, Mytaii a Hígé Ferenc Uajári és aem értem a taretaaetisaaéiat aa éaéfe \| lésaérét, a kik a aeptreaé-vlla mmén karom hét éta beaéiaak miaéanMiértl a vtftaae... Országgyűlés. November 6. ÖmlőU a gápor és itehéz homály éti a teremre. Talán az a boamly Mslslla arra Lepséayi pátert, hagy amst már meg cselekedje aat, a mit a mull- i kar eaak megkMrtett A páter megjeleni a Házban és odaaurrant a régi helyére Rakovsaky1 István mégé. laerevették a begyen, Halk megjegyzések hangzót lak — Mát még el mert jéaai I — KI kéé dobni! , A jakkoldali ol átcsap egy gúnyos kaag t — (Iraiulálunk a legvvsnaővttségaastekbea I j A aMeébalon hullámáé keletkezik Egv pere alatt Sree lett a bfgylejtö. A eegyveanyoloasok a héjaséra vonaliak ée nemeokára élénk itrgéa-toegái támadt Uusáth Kirsnc, a kit a negyven-1 ayatsasnk megbíitak, bogy bírja stlévoaésra a pátert, Isgaiotlan és tanécatalanul éoaogatta a vállai —. Ca aem táhétémí Majd iaag Rskoviaky Istvánt blvlák tanács* \| knaáara a aagyvsanyoteia legyverberálek. Meré laasleai vall a Myoaé. Otav lájoa boesau léptekkel mérte végig a csarnokot és haragosan Ugia a Igy még délre elérték a negyedik aaőaokboa.\' A jobbo dal viharaam belyaaek la aa* IDi.dkk Es a nagyvennyoleaaok sereiből kettlt ki. A Salai tett a helyest* aMter tlajárt ayéiaa lette Ve Féy Is; vén. Már sí első negyedórában konstslátni U betett, bogy sokáig beszél Kahogyee tudo t úrrá lenni a liáa ftgyeimal-leuségén. Mikor a habzó lamperamentumu fiatal tőrvényhozó kijelentette, hogy éa igama obstraál nak éa akciójuk jelzeseül elfogadják est a aaét akár a legrosszabb értelmében is, a aaélsObak>u léthaló boazuaég veit erőt Hefejezéaét azután olyan háuiQil aaéaokolt aa! mawtásil elleaaéknok i •>• Mire való ea • kuaseéw ? — KoaMdia T ulianaleé balrét. — Igen, komédia I uőmV keményen jattra* a vAua. — Ai in létemlayem wm«t, <— ta\|ieta ha ssavalt iiijári, a háaaaahályal éeMtsrtéaa itt aévssertaii aasvaaaaaak uiaoa Myi as aaért kén ín a aévaaertatl asavaeáat kéré I* rtaa<a> iljü lörvényhoaó, bogy a mélailanség háhMgáaa kell a jobbo\'dalen. A levegő megteli ísgatonmal és epen jól jffll as Wperce* »iOaet, a melyet aa elnök adott a Házunk Ssénet után a nemiek párt obstraék tovább libáit Antal asemélyében. A hál legvastagabb .embere a Has legvékonyabb hámján aaónekoll. Ha iges, hogy Tlbáé A nini annyira haaanlli ÜMihoe: a kantái aaép Háa Félháromkor ml ve§e as éteaasé. Meglehetas ligatott hangalathaa neakat ssrt a Hm Lá»g Lttfm eiaékéé. Kgy ftla jagyséáéayvhllvlaateai üMf>pété sMaéa meg a aaptrenéei, Féiea\|W végre laa^tiaééééit * as éléa, A hölgyéi ellgbtt tiignak l\'áriaba maaní csak aaért,\|liaaaaaiáH-par igrvéavetéái slaéáa, é twmtti hogy Zolát lámák. — (errnéaseiieta msjé ha párti Korntaa Ferew oMreáli /ahi haaamfiy Pártaba Tagadhatatlan t volt a b»iaéde kompostoliijáben relami -» a Hinta Fa-réneéből. De mig Nma négy éráig gyéate a magéiból, libáid Antal minduntalan ieWvaaéaok-hoa folyamodon. pedig ilkirkH agy u\| (gravament\' Is lallenHale ai Rriaébet-érem alapltáaa körül Kiesé hoeHura nyalt már a Molvaso isónokki n Némi aMflepetéat ibbea a eaaaoélethee reak ai klltttt, hogy a éerek teréa, a kínak a ma-éaiuma aaak agy kameay penelé akaéé yéa >irs»« léi lalett el aa tgaanáka réveke • reiaaatéa Uaa.ieiéaek eHea aManyééegéll. Ae >eea, hagy naayon halkan meeaiééigwt. Kgyarare vége lette awaayéevféaaak re agt searta Uateaa érték, ée é vekájáben te egy halom \| - ttiaye I bel akkor mért tapotl vtaanai., Jaj, tekenutó »», a* h».»aa rám aat eletakélélt vásári j< aUgot laléHak. meg moaóesappenl, ut nak nem aaal mag reakt saé«iéat, a három gyerék«\|i ae aée rám KéaÉéayéievel nsgvban törülge I a Minvl Ra ? ttaéval, belameri, Iteay lopott, most már lé wéaime - ha heeéraak. Tébbet mhaie lé-som. ■imili, nioiha reak ártetleaeégát akarná kl-l obb lese, ha nyugton ttri abhntHésl.nek»verje inkább wasi ie mégttlaetam aa ara\', HHit.im j magát ettem mondásukba aaőn - el. valé\' a kamrthabai. Három aap árMom I ■■ Ürága jé lak salaiéi ar ae eanMaaa mégt ÚiÉk mael as eareer eeaaméa lit a« Ma ttertakaéjéé mini as néaléi gyeeah. .. M retet\' saaaeiu léi éra\' - . t^ak aa e rengi ai myim nit A nuill lUöttóí, Is. vigye a bs««áa (As sasialoo iskvé lopott jésságrs k»H0 "!wif Mlöt,flm b<ií M térhábn. * él se loptyák a kewira. 1 Mtkar a renéér mf ak»r)a lógni ^ Mlfele kaaelrél f Kgylk laival a (BAkiktől kényét, kapitányt félti álénáiail iso A » ina •• • Mgoram kaeeilani\' — Mit Imgtak a kocáin f ■i A Uyart hoaoti riijt kápoaatái, éa aiag évva\' s vékává atélét<». vagt taé ,, • Ahá I Kiaek a asái^et r Haaaaa ? — A jakabhegyt tertálaami. No tatja meftegtam — is slébb iáig Már megint elém került iéaweony, — I _ Hsőgény magaatiraim t Még hálni aread a kapUáav, kl etoe erttl annak a altra ágyuk stnoaen. háromnak van két Qagi. vallatáeeak. melf mwt eikővetkeaaaéé létt. \' ^ Hern meg is ember! Ittasén magán még - Nem vélaai éa még a lekéaietés ar éMMú^ kendő la van. Üiy reedte ast la Oaaaa mán IS aaak u.hhretak arOaeekke. bisonyoaaa. mint eal aholnut Hál pareeel Ha a maaa jőéttáitlábél nem jéa, akkor he kéli kleérnl. — lunert-a tlt á partékat 7 aHMal) • ftimaien bál! As ángyom rakta a ka-ssrsmba. «• As tinit 141)1 padig ast mondja a readér. kegv eaea skter eiíple meg, mtkar ki isfta agy eélonél k«delyeikeétk i kapitány « lu télyeéieb ei, ha,.. — tMaél Riaéóe, igas-ef — Igenis igy folt kérem Mf aagy dühőéen ea tMsiaiiél, és « — Látia, hiába sekadöeik. Hát nem iaegy»U guggénf volt, akinek hetévé falatja énre, must! negál <MMaoar llabi, tahetéa aeaeoey létére meg i saóiejéról heesét Mnaai komin aeaaaay éyeare vetemedni \| kend. muabb a oairhelotéoét, me,l u lop ha ~ ttoae le vétem én lóhetés, takéatetöa ur, éhes, kend meg azért lop, mert gonosz a termé «i» siránkozik aa amaony. — Hségénysagyéltem esete. s Világra, moat la u vsgyob, Ae a mentségei — As tyioay, a terméaietőm, — aokotla a ssaat Isten Is láils, caak a tekéatetea ur aem jómadár — láare láiao takáatetea ur. — Nem aksegya létayi. R\'hihali, könyörgöm, bo\'nnem tébrtek én rala ha allén a termessel óm I , •éa vélt rája ■lat a lasgiaviég. aynawmiág I •— Muugság Is a tirmáreate ? I. Rgy kis dutyi Hárem gy erők óm várgyá a liwl kösyeret.. maié mag regulázza leiadve, imiilhne rohan, tetka^a a némi tartalmat a « Oaeéa hala a meayééffla aiáaéé I Ma má\' sngim asaM lőaeaik aat te mágraauim. <m HaadSr\' gueai ejkeaéee • - Hékát aaak íttBasi éease s kssamat, 0t még letalálom a poiejére\' tepayi a bari. — Hogy a... A többit már a asaéáa kivgl moaéts l^ag-\| elébb aaael a vaskos »állomásul asm .léűs oaaii a jegyaékéaifft lé! VUi. Maa tudják, mi aa a <aéi aki* ? ser etil így aa, eauté. MamM A Mai jreesalsmmsl fordult el a paaellhan. Már s képtár ajtajában elénk véágH a lastA 1 Nsgy-Kaniiwa, oaatortttk Zala 90. f«im («.) lap ncvembtr M 10 én. • nagy ai<>«gsioni, betódulái, balljukosái ás izgalom tani dl, atalkor "óléin amalkedall BánfTy Dezső báré miniszterelnök. A jobboldalon vibaroa halljuk kfrtkcdell éa euoek a dörgő cstuidkéráiiiili > hatása alnll ax ellenzék m«gltledkezeli aa „ellanvihiriáaról, Nagy ügyelem fa lesiüll érdeklődés közöli kaidéit alólam a minlaileralnók. liivi létéiül ki mulaUa aiokal aa ellentmondásol at, a mulyák aa elleniek, meg az tg)4 pirlok szónokainak a kormény nyiUlkezaiairn vtmalkuzó követeléseiben megnyilvánulnak. — llyi-fl körülmények kötött olyan uyllalko-aaioi tanúi, a mely aa urakat mind kielég tané, a kormánynak szinte lehetetlen. A kormány annak Pestmegye alispánjának mtg o válasatás elült ki-jelentette^ hogy Deaseóffy járjon et, a mint jónak Idljo, eljárásáért semmi/üt bántódása ne Ügyen. Kx leírhatatlan kotieleniáciM keltett ax ellen-aék«H, A párlfelei i<malulian v Iliik körül IAlkáli líyulát. - Tönkreletetted ax akciónkat! — kesergett Pólón yl, . Ax igazat meg kellett mondanom —, véde-keseii Lukács. A miniaaterelnók a jobboldal viharul «ljea-sóae között konatatálla, hogy íme, aa igazolás megjött onnan, n hol a vád eredt. A baloldal konslarnációja időközben dtihbr futott ál. A „vilarendexOk" izgatottan, tanács- ke d\'tte i4jéa nyilatkozott, kijalenlelte, liugy az Auaatriá vgl való megegyecésl inog újítani, a közösseget í laiunul éa szenvedélyeién gyülekeztek taatartani óhajij. é» a rnig erre yJirlataeniárís H««Máknrm prdig felállt Kubik Héla. T >,ll!tk0Ml?, Tillil\' - A mliiiaiterelno ixemiyese... mái intáikedésekel loganalba vem.. •zOlu.ége.n.k. „.„^wi vibrAló haogon. \' aare látja, A klegvesési javaalati.k targyaláau > \' \' .... .. . . . épen ax ailei aéktól függ a mi pedig n kvótát ,ováM) lolylalhaltu. Mennydörgőrobai- tUeti, « kormány a tOrvéuy rendalkeaéae értelmé- J1 augojt fal a jobboldal és egymásbaoml.\'. kíleja-ban jár el é« nincs iával aa kdO, Melyben u Uás- ««« » lavegőben «ak előterjesztést lux. KlAlt 1 Kendre I zúgott keményen. KtyelsnteUs, hogy a DeiieOffy a yről kivAn, Nréler Alfréd Ixgatottan kiáltott ax elnOk ayilataoaai. j leié: — Apponyí Ahert gróf - mondotta a miiili<a-1 Miért neiu utaaiija rendre I? tsrelnök — egy Ixben nagyon xokon vette,mikori _ Kubik képviselő ural rendreutaaitom, — a japán iienfliléa tárgyalásakor cakk hivitkot- axóll ax elnök, d<> rendreutasítom Hréier képviselő tam egy kdatdnk lefolyt beaxélgetéare. Ea ime \'Urai i«, mert ax elnöknek ulaailáal adni nem moal ftnök mindent elkövetnek, bogy egy négy- lehet. aasmkftilí betegeiéiből el enem fegyvert kova- cMD4j \\M. a, Kubik c«,k „«\|,nu\| állt a ctoljanak Támadáaaik aertö volta ellen vévtei\' engem aiok iiaatilanaága Hivatkotom magára BeaseMTy föszolgsbiró uyilatkozaiára. Kiderül e i.yitatkoxstbOl, hogy én becsületszavának meg-roásHáiára aenkii ae kényaieriietlemi köxtünk becallatasóról említés ae tétetett. DeateOffy ur mi ti áHáiában van; kiderül ebből, hogy ellene wemiiéle me.torláaaal nem éltem. DeiaeőITy ur ráaiavaiotl Lakáti Gyulára. I.u\'-Ata Gyaiá\' meg helyén, papiroeaal a kesében. I.áag várt egy darabig, de végre iá csak rásxólt: — Beszéljen hát a képviselő ur, mert igiián meg iog történni, hogy kénytelen leszek elvonni a «zói egy képviselőtől, mert — nem bissaL Derültség támidl; de Kubik Béla lobogó indu lattal csapta le a papírjait. — Sokkal jobban lel vagyuk indulva, mcn- ia vllaastoltak , k\'derül ebből, hogy preaaxiót \| \'tolla, — semhogy most beszélni tudnék. Nem nem gyakoroltam. Kiből merítik hál vádjaikat ?, beaxéltk Egy ellenzéki képviselő felszólított, hogy becsület -saavimra jelentsem ki, bogy én 11 lösz\' lgabirói adott Hava megtnaailására nem kényszeritettem. Smmtm Mikét h k Mét haiti nyotm nm uok-fae, • mit mondok, at 411 ét nlcídttétul trSul-mini mm stkté</t>. Pörgő tapa áa éljenzés kerekedett a jobboldalon. Lakács Gyala sápadtan kért szól — Halljak I zúgta az ellenzék. Lakáts üyuls pedig skri némaság közepette aróekódótt a maga jóhiaten Qsége mellen. A szenzáció azosban a beszéde végén ciattant el. — El heti itmemetn, kogy a mimtilerelnfk azon műalkotása, melylyel a természet nyomán remekeli. Kseo mgvéui tormában többel használ a szépérzéknek, mini amennyit ront ax erkölcsön. Nagyon elönyöa helyre akautották tol a képel, tftra oda tlz a lejáveg-letön ál egy kéve nap-augár; megcaiUogialja aa elevenxöld bokrot, megragyogiatja a vixet és a gyönyörűséges sxép fedetlen testet, mely belőle kiemelkedik. Sxinte ág a hultámxó vöröa hajáradal, maly a liliom vállakra omlik. Elölta áll így csomó néxö. No itt ciak meg-egiexik ax ialé>tek, ti báméaa lárflak 1 Ca ti nők, U irigy aa tekintitek mag a .Iflrdőbe Málló nimlál — eaküdai marnék, hogy irigykedtek arra a lő* Mániák népségre .. Hiába huxxa óasxe keskeny ajkait alorgnetta/ö hölgy, éa kapcsolja szorosabbra boisaa gallérját — Irigykedik ö ia. Hiába buxxa el hórihorgaa lányát a trabália mama, — axt mondván rá hogy: — .iszonyú, aa. de ilyet I\' — irigyek ők mindaketlen Hiába suhogtatja meg nehéi kalméjű ruháját B kevély uriaaavony és forgatja lejét, bogy gyé-llás veszedelmébe jutóit táhorkar ismét,valamire náotjai jobban ragyogjanak I Megvan neki a készül. A végső vonaglás a kétségbeesett erő-világ btlaége, — de axért irigy 0 is erre a axe- feuitéanek fenyegető Ilire azonban nem rémített (iieharangoslak már ekkor annak a aaónok-latnak, a melyet jó Kubik Héla — el mondott tolna, i — Jal van I — mondotta aa alnAk — áa miután még többen vannak seótásra jelantkeave, aa Wéat holnap folytatják. November 8. Aa a végxeiea csapás, a mely ax obstruáló hadakat tegnap a Dexeeőffy-Ogy kereteiben érte, kimondh itatlanul fáj a fegyverssövetkexetnek. A a hatás a< első pillanatban a végletei ösaaeomlás képét mutatta és világosnak liktsiotl, hogy a nagy akció\' romjai maguk ala temetik ai obitrak-ció amúgy is erősen ingadoió épületét. A mint igy, a maga pusxta inextelenségében kiderüli, micsoda fegyverekkel harcol a (egyverbarátok aiemélyl siövetkeiele, ma ax ellenzék egy nevezetes réssé siet megtigadni a köiöaséget exxel a most már leiepleaett akcióval. A negyvennyolcas párt liberális erselmü tagjai, nyíltan állást loglalnak a személyes gvOlölölködés pusztító hadjárata ellen, a mely elaő sorban a par lámenl méltóságát rombolja és éreihető vissxa-tetssést kelt a köavéleményben. A folyosói be-sséigetéa főtárgyát ax Egyelértéa mai két cikke képesté, a mely a negyvennyolcas párt egy igen nagy aulyra, és tekintélyre nézve pedig mérték-■dó rétiének a véleményét tomáewja. A negyvennyolcas párt éni, hogy esikOiavé lett a nemzeti párt éa néppárt asemélyea gyülölaéglöl sagalt vállalkoxásánsk éa e megalázó helyzet nyomását tovább tQrni nem igen hajlandó. Ai obstrukció megindítói éa vexetöi, a kik egéu hí telüket telték a harcban ki ekára, kétségbeesel len kereanek bármily eaxköat éa bármiaö fegyvert a helyett, a mely tegnap kie ott a kezükből Híre járt a to yoaön hogy az öaaxeom géay, pőre aktra. — Padig ha tudnák ők mind, bogy sem nimfa, sem istennő nem állt modellt szerencsés ifs\'ftnek, hasam egy sxegény és lenéietl varrólány. Természet I Te kipótolod dua adományaiddal ga élalsors 1 yomoiuságaii .. meg sen-it. A már lisstáxott Dexseöfiy ügy miatt megint xárt ülést kértek. A zárt illés megtart ása után a nyilt ülésben folytatták a tárgyalást. A mai üióa végén ia meaydörgö éljeiAéaaei l&ntetetl a johb-oldnl Hánlfy mellett. I H I R X K - Ulastriéi. Itekkert Józ* f csákiorafai kir. adóhivatali ellenőrt a pénzügyeiaiaxtar a debreceni kir. adóiiivatalhoz eiaő osztályú ellenőrré nevezte ki. - Ertméb+t k irályné-eeil^k. I Wcsty Zsigmond polgármester folyó kó 15 én értekezletre hívta teszt a helybeli nő egyleteket, melyek képviseletei re 10 10 tagu I izottságot küldtek ki Az értekezleten megjelentek az Ur. Jótékony NvttjyUt képviseletéhen Vidor Samuné elnök, Hiumtn-schci* Vilmosné, dr. Rothschild Samuné, dr, Neumetn* Cdéné, dr. Rothschild dr. Sckwars Adolfné, Wtistr Józsefné vál tagok és RostnfM Lajos titkár; a Kertts lény Jótékony Nfcgyltt képviseletében Sebestyén Lajosné elnök helyettes, J urkas Vilma, A\'adn Irma, Pdlfy Alajosné, Pretngtr Karolin, Szalay Sándoraé, Sttriutg Sán-dorné vál, tagok és Etptrjtty Gábor titkár - Véctty Zsigmond polgármester, mint az értekezlet egybehivója, üdvözölte a nöegyle-lek küldötteit és előadta, mi késztette öt az értekezlet egybehívására. Hazánk nöegye-sOlelei ugyanis ErwsíUt kérdlyni olaj létesítését tOzték ki célul, mely jótékonyságával a vidéket is fogja szolgálni. Hegy ezen alap városunk, de főleg ennek hölgy-közönségnek adományával ia gyarapot^ék, kérte a nöegyletek támogatását és inditvá nyoza helyi bizottság megalakítását. — A polgármester előterjesztésének tudomásul vétele után szót emelt Rosenfthl Lajos aa Izr. Jótékony Nőegylet titkára, «Z érteket let jegyzője, é* a megjelentek nevében-köszönetet mondott V é c s e y Zsigmond polgármesternek az értekezlet egybehív ináért. — Egyúttal köteleaségszerttlag kijelentette, hogy sz Izr. Jótékony Nőegylet bizottsága nem az Erzsébet királyné alapra nézve kapta megbízatását, hanem arra, hogy a Keresztény Jótékony Nfagylattal vállvetve indítson mozgalmat, hogy UhoifUg vdrosnnk kötőnségt is omoljon, hn még oly surtny emléket 1s dicsóült királynénk nak, amennyiben tehát a helyi bizottság megalakul, kivánatos, hogy ezen eszmét i« s olgálja. A lelkes beszéd a jelenlevőkre nagy hatást t tt és ax éitekezlet kimondta, hogy a helyi bizottság az Izr. Jótékony Nőegylet határozatára^ kellő figyelemmel lesz. A helyi bizottság elnökéül: k\'étsoy Zsigmond polgármestert, alelnökökQl pedig a két Jótékony Nőegylet elnökeit: Vidor Samunét és Zadnhinssky Lajosnét, jegyző-kttl: £porjty Gábor és Rostnjold Lajos nöegyleti titkárokat válaaitotta az értekezlet ; választmányi tagok pedig a Nöegyletek által kijelölt bizottsági tagok. Az »Erzsébet királyné alap« ra a gyűjtés már kezdetét vette és ezen célra a legszerényebb adomány is sz Ívesen fogadtatik. A helyi emlékre a gyűjtés csak később lasz foganatba véve - Wlasales eaielaeier krgya let. Vallás és közoktatásOgyi miniszterin-ket, IVlnsncs Gyulái, mivel ugy eszméánai; {idealizmusával, minta tanflgy iránti lankadatlan lelkesedése I teljesen haHutstlan Eötvösünk színvonalán halad, ennek s \|n«gy költíl-léleknek egyenes utódjául saek-Iták emlegetni. És hogy mennyire jói talál \|az egybehaaonlitás, hogy minden vonásban milyen nemesen érező költői szíva van Wlasaics Gyulának, fényeasn mutatja agy levele, melyet Juéoly Viktor irótársunkhőc intézett. Ebben a levélben őszinte sajttála-latát fejezi ki a fölött; hogy elkésve értesült csak Bdtorfi Lajos síremlékének leleplezésé Nagy Kanissa, wütörtök Zala 90. esám (4. lap) IH98. november hó 10-dn. rűl; rnVrt nagyon szeretett volna ő is «ereplóiérOl a .Hteketfehérrár ét Vidéke" igy Ml űdvOsőltók u őszbeborult tanítót, S.iringw kositorui tetetni egykori barátja síremlékére. Ir: v$g# Galaiheábatt a emzerefiet Huckstedt Károly, ki lelke éljenzés közt hagyta el b^ju-,,„ ni- ii i rj ~ , ... .. , ,, . . ixo. s már-már javarészben szQrkaJni kezdd Wlassics Gyula mai magas polcán sem j Mtt játszotta, A mbttség tnegdégidéssel hallgatta tan\|,vjnyij( f£— feledte el, hogy boldogult Bátorfi Lajos « társulat ultiig rejtegetettművésznőjét, aki tisztán _ Si\|ié»iik rendelése. Evrdl-érre mellett kezdte meg irodalmi működését is esengi, dallamos hangjával, Ízléses, diszkrét játé- szaporodik a vidéki téli színházak száma s míg igazin példás kegyelettel órai lelkében At kával egy csapásra meghoditótta hallgatóit. Elbájoló igy at orstág ntgyobb városai mind elsön ndo egyszerű szűrke-ember emlékét. szép Gatathea volt, esnpu gráfia és temperamentum, «inhMkho« íulnik, - W»t«-tlrh«xobor Az tOrszdf/on akinek ritmikus, elandalító, remek hangja lágy ^fü faJJ; mtfy TTLk Mifö\'ar Gamasdj>t hgytsülrtt, Fttíthtk harmóniákban zsongja kifrii! a hallgatók fülét színtársulat nyáron ? A .Pécsi Napló" foglalkozik György gráfnak, a keszthelyi Georgicon, Méltán megérdemelte azt a sok tapsot, melylyel a ezzel a kérdétsel, és az állandó sziokerüJetek nagynevű megalapítójának szol.rol <\\\\\\n\\v kötöttség énekszámait nyilt snittéit megismételtette, terveiénél jósolja. Meri más megoldási nincs A emelni és ezért gyüilésl indított n gazda- U ismételten négyszer a lámpák elé huta: többek között ezeket Írja: .Amire nem rwdelkosik közönség kőiében A szobor létesítésének - Halóink M/M Rozalit atfl. JJ a váSk aSraíltóTea^r m" eszméjét maga Darányi földmivelésü.;yi W»» ""»« H» 8-án életének 74-ik évében \' « merjűk ho„"2-3 év múlva csakis miniszter velelte föl a Georgicon száz évés jNA derék ntatronában Gro„ M \|efI e(göreiKtó táraiilat, mely 8-9 bónnpot jubileumán és mindjárt 1000 koronát áján- EjLTi fijE aít Z-Oreví édl JZZ ,ahhet W állomon. A vidéki sxmeaiet reform- Int! fftl . írnlwir rtiáim tlovnnilv AaaiMMt 5"Tj?\' K. l \'i , «»7I«« Ját a vidéki színészetnek állandósításával kell toll 181 a szobor adatra. Ug^ily íjn^lk k^rjedt rokooiéggal egyítemben. - k , d(jjnk h l900.\|d\| adót maga az O.M. G. E., gróf Desewffy Kktrn Resiö, undalnll«p»a, folyó hó ..fa, oö L «ye pécgen mrr 8Khavi \\it\'ny Síié ap\'esi Aotél, a szobor bizolt ág elnöke pedig I <;« korábtD,.xlvuól hHdá.kllvetke«tél,e» elbourt „jnl4riuiil , hóDapot Kaposvárott, 1 hón-pot 200 koronát. Az 0. M 0 E azóta már fM,hy,u ■ _ . ..... . .... ., Nagy-Kanizsán fog tölteni, két bónapon át pedig alakított Kzobor-bicollságol, igazgatótanácsé- ,! ? "".\'i. . .i P\'henni fog a nintársalat. - Nem uj keleiO es ■wkiiuu Fwuyi i»v ioorui, iKtt/,KH«u mim... a dé u ánra Terpsz chon) mgyságától a Kaszinó . w.„.v ___. „ . ) \' _... . nak tagjaiból. Tagjai a bizottságnak a föld- dinlermét. A oallri-kiaasaaonykók helyett a mamák Í^.SCl , ÜÍI müvelésügy. miniszter. Zalavármegye tör- Jöttek .1 Ide. A. eU ^rlT.léunemvoll oly Sn\'^UuS.Sgyí Wr^ítm vényhalósága, Keszthely város és a készt- WJ«. mint a tavalyi elsfl, de akkor már duru hAbon,a,itl( , mi TároauS asént nyugalmát " ^^l.!4!\'1,j",a!e.,n.í.\|lir0_t0.1! bármennyit ii Írunk róla. Ölöd halod rangSssín- helyi gazdavági tanintézet kiküldöttei is. A gazda közönséget iKözteleleki cimü szak: nan kályhában, komor,BzinlelenÖaz volt, most öyomoV"v^ödésfaiT felmos lapjában most lelkes Ungu lölbivámf r^ft^Ön?^! 1.^.1^. "í \' 101 ^^ szólitja föl az egyeffllet az adakozásra. A csak máoiap köaöiitö\'i be kemény arcával ! SSL^^\'TSíSSÍíSlfc\'ÍTÍIíSt Í^S ..... . , , i, - , , , j ,, . „i, neket nem támogatták, és igszuk van, mert a mi (elhívás est mondja: Annak a szoborn-k, te. De azért kedvesjoltaz eteöuuréamegörült,^ ^ Tttpoleá;ik _ u mindenesetre, kevfa hogy Festetich Gyöigy gróf emlékéhez s a • ^ ,e\|Jfl?en. « tálcák gazdagon JuekUnk Da\'rajlunk ft\|\|, hogy ei , nyomorúságos n^tyar gudákötó..^ eliame^hez egy- \' JSÍTnyS" ? muSÍK ir^SS!^^ IZÍT^ff FÖllkíVjok. tehát a m»8yaf.. a.mll már nem (indokban fa tálcán hordanak! t\|»\|a már ezl%bl) izhe Mm pzdaközönségel:járaton hozzá adományai- (Wl- 0\' a remMt hangverseny elmaradt. ^ M örúm\|u, L ^^^ , ^ g^ntinolatnak. val a kegyeletes lerv kiviteléhez. Hiv uk a i - HT-,M,t* u"^.^\'\'\' , ríM A Mert voll ilyen ii már Nagy Kanizián, oakhogy közkegyeletet: jöjjön, segítsen megterem- I ~ régen: n^yon régen £ ha a .PécrKa^ leni a szobrot követ : jöjjön, segítsen meglerem- D,g/ka?i,MÍ k\'tonai H»daityán egy»« árva- n _ \' , : aVelsö i?ari értékű emlék.iS^M\'fei11 teW^rViSÍ Nagy-Kanizfa\'-t öaasefBzö i, az eiso igazi ertek i emtea. aO—20 Irt, Weiser .lózsel 10 frt, dr. Neumann kj(fl . . r,mdiuk m i a magyar mezőgazdasági kuHura\| Kde, Pálly Alajw, Heimler Jó/tel j®""\'®\' wá?nilhaíuiik ^ ^\'Jton-roUk terén, a mely hirdesse nagyságát a meg- wiveakedtek adományozni, melvekéri hálás kö- ke)\|em<(„wi Mj„ai»i allai«tok Mönetéi a "gylainevében az elnök-ég. ^ k vaUlha> — A légrMI éráma álfaiata. Meg _ pk., örökiltelnek s legyen tanúsága a magyar gaadák hálateljes kegyeletinek. Az ado színi-kerület kilQnft (ervét i>em ragadjuk meg, nem nagyon bata-vonák szinügyi allatotok mrgssBnuek PhylUxrra iártal /a lavármegje mánvokat a Festet:ch-stoboralan t.»a^l.koad!\'lt «lrfa, «lntha aa js etán- ■ 0rúutM§< StetMg fa kötegek asfllöiBin * resiei cn sxoooraiap javara kogná azt a azegény, nyomorult tótot, aki messze „u-hoÍb™ íAt-niei* mPiiAllaniitatvan a nevesett Frstich Szobor-Bucotlság eimén az Ország<»\| hadából eljö7 hogy jobb, boldogabb, életet viselő Budapestről, folyó hó H-án vezette oltérlios Krippel Camilla kisassznnyl, Krippcl Jóssef déli vasúti lelOgyetö leányát, Nagy-Kanizsán. — A klIlKjwlalaslé\'r Kiaxt* helyen. Gróf Goluchovstky Agcnor külügyminiszter nov. 6-án gróf í\'tslttick Tasziló látogatására Keszthelyre érkeseth-Másnap a gióf vadaskertjében nagy vadászai volt, amelyen a külügyminiszteren kivül T<oys őrgróf, Anirdssy Géza és FtsUiich Vilmos Magyar Gazdasági Egyesület pénztárához kezdjen, hogy letegye a szegea, otromba vándor- lw ^95- i\|\|etve 61949. ssámu rendele- kérjük küldeni bo">1 » holT«Ue a kapahoz, kassához nyaljon.... • \|ft\|(,iie, lAr gjA helyestrttek. Apécílklr.itélő tábla ?1fku«»n i,!.l«l,! .tt1milr, ker\'"l,t: Ti - Xéppáril ■é\|M><-r«.éK Fejérmegyei elnöke WWy Ottó Ogyvédjelöllel a nagykaniiaai!PW4\'re «enderölt.. Ssegény Gasparik t.yurkó! K\|\| k kÜMét(ben f. Í¥Í november Hú 3-án volt kir. törvényszékhez joggyakornokká nevezte ki. H" ,®d,a vo • ,HoMXU> lájdatmas voll at oU}flki körhöz tartozó községek mcyrebitoii-- Haaa.A(. Jtéu Hugó pénzinlézeli lissl- Hom> annál édesebb lea a savartalan, «ők, ,4-1 tsgválaaatása, mely alkalommal a kilépő .... -w---- - ....., ^serény rsvaialán lekszik sápadtan, /imkál\\\\m>c és lirilrte, Ltjoa helyér* két uj vértelentll, szederjes jakkal aa egyszerű, lekete,;, , ke\|)eU yá,MI,„ni. Kz alkalommal a válasz-politurozatlan koporaoban... A vergődő lélek meg- \|ia vaM(Ji B„\| h gyurA; Wk<M etndkleie tért. nyugvóhelyére...... Nem torzsalkodnak, nem „,„,, KA\|niAn Károly, (iaél Antul, Váradi Mihály civódnak többé vele. Hinalos öivegye meglörve, éH ,uk JÖ!{He, bitultm férfiak kfaremOködéee megzúzva térdel a reteda-i latos koporsó lábú- me)leU r(Wi H úrilö\| délután 4 óráig folyt ssa-uál... Nem zokog, nem Mvewékel, még csak ktadaalatiul s beadalolt nem is ■könnyezik... Nem bir többé urni....... A , mbb MavaMlol, knpolt \|)ritrecc Lajo, l .JMM derengő fényné még fakóbb, még betaetfebb a (!rt Wmka\| Kwtnc ,et . j,y tlik )eUek újból .iiépe t melléből csak hébe-korba sukai lel egy- n,e.vu\|autv«. A két megválaniott után Kálmán egy saivstakgaló csukás, egy egy fájdalmat bőr- Kft°ly Hoógkutj p\|öbános, ortsággyBléai képvitető, u . i.^., ■ ... lr___... gfa a mini gügyögö, bánatot még nem ismeri, genpárii apostol kapott B0 aaaz: ötven aaavasatot. grólok, báró Berckhnm és lord GranvtlU gyermekét kebléhez szór, ja ..\' Az a megrögzött ^Z proféta in patria sua - vigasztalhatja vettek részt. \| gyilkos meg oll subbaut söfét, zordon tekintető- \|nag4l Kt\|ma„ Karoiy kl>„jg< itö ur, ha viassa- - TamtelB\|Cjel«l Ut«(t«tá-. Dr. \| " \'■^J\' ípttlt? ®»]1ik ^"f,; "Ü\\,xá\'k" Kondol u ő nagy kudarcára, hogy ugy aa ö RnusU K^V ir. taSLi Ji^te^V&ta? í alkalommal kü önösen a polgári leánytako- - n«g«»4a«ágl «i«a4Aa. Mitőgutda- ,i«\|ö képeatégűk, belátbunák, hogy aa ö néppárt. Iánál a tanév elején felállított párhuzamos laági előadást tartott Langvizen, oki. 8-an a dél- propagandájuk nem jár sikettel éa kár aa időt L osztályt vizsgálta meg hogy megtelel-é "táni órákban, .WÍHjtr Károly, magyarssarda- {jy Hhazlalan dologra pazarolni, a kedélyeket is- hel)i laniló.\' A levnaxyobb kíváncsisággal nfatünk gatni, aa embereket egymás ellen bujtogatni A a dolog el, hist igen sok községben a nem- ió sxent-gottkárdiak pedig szintén okulhatnak, törödömséggel ydálkotlunk ezen uj inlétkedéssel hogy bizony nem olyan nagy boumentö fa ómen szemben. Nem Ugv Uugvisen. Mir délután egy lehet az ö kedvaa néppárti papjuk fa képviselőjük, órakor összegyültök a község gazdái teljes szám- ha saját plébániájának 161 választója ban, mély jelenség kellemesen érintette a tiszte- közfii csak 89 asava>oll reá. annak dacára, hogy leiben megőszült tanítót. — Tanított is lelkesen, hetek óla iagatták már őket a papok, tanítók, szakszerűen a helyts uzSlSmheUirSL Nemcsak és más néppárti korteaek. A Kálmánra esett előadott, li nem szemléltetett is a velehosott szavazatok aránya •<: fittyekről ÜO, Soóskutról tárgyakkal, amivel igazán tanulságossá ét érde- 29. (iyuráról 1 uavazat; s ha meggondoljuk, késsé telte cöadástl., A szölökezelét után rátért hogy Ettyek kilenc tis drészbeu, Sofakul pedig az áUatbetegtájekre, melyek e vidéken leginkább egészen katholikus vallású hívókból ált, ez nagyon előlordulnsk; ismertetvén eteket, egyúttal Uok- szomorú bisonyilvány a néppárt népszerűségéről, tatta a hallgatóságot a helyes és biztos gyógy- főleg ha hotzá vesszük azt, hogy es a néhány kezeiét módozataira. - Az elöadát végeztével szavazat is csak több heti fanatikus rábeasé-Ltngviz közjég megköszönté a szíves fáradozást, lésnek, ördög és pokollal való ijesttgetfanek sg minden lekiolatben a követelményeknek. A szervezést teljesen kielégítőnek találta. - Htekiltél Irfat alkaréi. Megtstlé-kastlsk már ltgttóbbi\'iiámutkbin is ttokról a nép sikerekről, miket a ni kedves földisk ara* a taéktaitbérvári tsiapadon. Október al-ikén .A kü alamuszi" eiaafl operettben játsiotta Maryt, nely alkalommal sajostapiokat kapott. Noveaber 2-án ..Szép Galathea" operett cimtHrepébea, a sió ttoros értelmében elrsgadta umét a kötön-téget. £1 alkalommal lallamerték benne azt ia, a miben nálank toktn kétségeskedtek, hogy színpadi tempetameatamt aa, hogy igsti mttvéstnő ntsscaak t dal, btarm at ilakitfa terén is. E mivel mácrsp Károly nrpja következett: taiv- eredménye. Nagy-Kanosa, oalltönök Zala 90. szám. (ff. iap.J CSARNOK írta : Blré Jéutf. Proteailaua pihentek \| sírdombján, miként mosdják. állottak jHecior, amott - A J4\|Mré»allak léiaeglléae. A é tat aluli .jéskároenltak felttgélytsá>ért tlakull _ ortzátot buotiui annak idtjéa ■.emoraadumotj \| melytk osiadig elasárad\'ak, vatskésyaser l4"°«,,é,t "j1;Turistaság a rómaiak idejében. i°jr a legkárosultak rétiért. A memorandumra l«g- j 9 _ __ \| ták, utóbb Liti Gyula orttággyülési képviseld, mint magasra nőttek, h a azután tájból i pH ljk, lOftT I __ klbajkották Ninot >t sedsrai (Folytaiké.) Regilliai us Antboiogiájiban aat K, aa országos bizottság elnöke, báró fiánffy Dezső miniszterelnöktől leiratot kapott. A miniszterei- »fl.k "/"0r"Í"T0t H^KnuL^AÍtogy Bajaiba, a v.z egykor bideg volt; Van a. kel, leikérve őket, bogy a bMMrtkba./Böl.^ba- Amort úsztatta benne, szövétnekéböl tbeie eseti egy aukra és meggyolt. Axóta min-I denki, a ki ott fürdik, stertlmeaeé lesz. (A nöi \| s/ivekre az veszedelmes hely lehetett l) Pouipts Iliumot megpillanthat __ijtották. Nioes darák kő, melyhez valamely menáa a* Hl > an Sfv lel iáik j Láthatók voltak aznn időben melyeknél Prlamns király ti est\'t. (Folytatás* ktwŰMtk I amaa oltárok inUzkcdéttket tényék meg. A Í0ldmivtlé»0gyt miniszter különben már az állaadó bizottság ■ttalakilása előtt io>rikodett, bogy a veaapréa* és Itkármegyti jégkátosnt kisgazdák .kedvexő teltételek mellett vetőmaggal láttassanak el, a iti6mig-kólcti>at asonbaa a ki\'gszdáknak csak igta csekély rétst vette igénybe. At elemi oaa-páaok következtében, munka nélkül maradt a unkátoknak állami munkálatoknál valé elhelytJéte iránt a miniszter szintén gondoskodott — Taétnék Nagy-Bajom határában a ■alt napokban egy egész sereg vtdor/ót ingtak el a c endőrök, midőn a>ok formális b«j\'6vadá tsalat tartottak. A vadorzók elfogáaa nem ment simáa, mert a csendőrök át vadörök felszólítására lövéssel faleltek. Szeret cséré a vadorrék senkit te találtak y,.tl4aben a csendőrök két vadorzót megsebta. a ellógtak. Ezek vallomása után kézrektrólt aatan az egész vadáaatártaaAg. — HSlyék zieakása Magyarorsaágban a legutolsó népszámlálás adatai uerint 15.894 hülye egyén él t ezek számár* egyetlen állami intéaet áll fenn, a melybe caak gyermekeket helyesnek ti. A leinőttek szakszerű ápolásáról és toglalkoatatásáiól mindez ideig nem történt gondoskodás s esek a község rémei maradnak t bárba látszólag ánalmalaaok, sohasem biatos senki sem, bogy egy ilyen szerencsétlen lelizgult nem-e Öl lógja életveszélyesen megsebesíteni. Ez történt nem régtn, amidőn egy ilytn felizgatott izerencséllen a gyanullauul baladó község birit Ingasokban satrelmea párok turbékoltak, (Ezt nálnnk is megcseieksaik, t ilyenkor nem azt jszokták lérdesni: .babám mi less vacsorára ?) Kár, bogy tten kitt fürdőhelyet 1698 ávbat ; ál itólag egy lödrengéa elpu-zlitotta. Kedvenc kiránduló hely volt Sieilia s/.igete. Iit különösen aa Átinti látogaták a turisták. Ctrtt. templomába is zarándokoltak. A mese I tzerínt az ennai mezőkön rabolta el Pluló C -rest. A réten • virágok oly illtloatk voltak l.ogy a I vadászebek elvesztették a vad ayomát Már mott síivcskadjék (iörőgorstágl tllá-j Lradni. A világ tatn klantacat ét ragékben oly] st.dsg foldj* >ok tuii-lál vonzott magáimé. Ezen időben kerdett azonban a putztu ás és banyatláa beál ani GörOgor»>átbas, melyet a római admiaialratio és lóa-ai műveltség ttm voltl képet telUrlóatatai. Ai elmúlt dietO idökstk kedves emlékei csalogatták a turiaiákat. Leginkább a városokat látogattak, a külöoüstn Athene1, mely jólétének megsemmisülése után is, a maga csendjében és végvonaglásában la fensége* maradt. Azon nagyszerű alkotások, melyek* Palikles hozott létre, még láthatók voltak eten időben ét a n üvészet liánt fogékony rómaiak csüngtek tiokon. Hadriaa császár volt a, kiatk Szerkesztői ftcsaetek rigltlf, aeulket) oa «a uSa i ás sasual na btaoayitj* jobbaa aa t áUtoltM (adásával ■■>■ ,iHi< i\' — tsrsMt. Aa tkvtsotfaMt \| HjtAktha aa a tofioatUea kaaoat Ss Britig smsi olapao blmnyiirot adetl kazlakba, top a ut lUllttoaak w Igaal Lapuk Ip hoata - ,3»fnIVtttor S\|\|I\|\|«H ii .,Reimtrri»\' János titiltoljrottwt ksIssMII tlflitlta <M 0 h in aitla U, saátt tlvo* asvak at* »M«Uk «W a W •trté tísaU ssuUsaiatábaa. A s»J«klM» aáhak kamttt •t, ktSI psttaa t mit Mm tojott ásoM tava tea ja«MP . Jjmfér aa atéMá Immw — Hsa ittak aa alkalsaaal. Ut ka tag n a Maaajsic, tnay asálsl veit akkor Igtsaak. llilimSn k(St5^)ii a luits\'* tárt át a Jé akaratot. 1.1. Ib i ItfoRáasti —» uljmm plbit ágy, utr ■0 irtják, kogy (talM konlla Mát thttat itp »a tbglalkoahataak vsls a tálkát, kop tosUm in aa akasBtaaának a ajakaakka. á nmotM* assa mlaltt ilyontk, Mtivo, ka aty ált, a aiat át l>K kafjr okstrt Utt«. VtrláalÜ, ka agy tolás gansa Sn asa ttU* kaiántaoMaa. H. B. Hiai JavMáaaat kaaal fogjuk \| t-gysa Mm „BlMrtaWMAt" otaártak a IsgattátAk falkába Mms okaitok, top irtson aa S< «M%t »tkin\|»k Ihatfeyeet. Ww ItéisHÉsái Usaiaták llotatk top a atgpirtt tsgaláwkuk v%* fegaíia^M >ka Kát ják lovákkn Is sslvts tráskta NYILTTKR. Elsőrendű intózet mely az élet- nép- ktházasitási- és baleset elleni biztositást üzi, Zalamegye ré- azerencseuen a gytnutmuui natauo zoateg ujabbi felvirágzását ^kösíOnhette, de tt HJ konyhakéssel. Ezeknek a neren-U ,, ,étrell0l0u uj \\\|kűl4Mk H ékítmények csétleneknek ctak zárt intézetekben van helyük, L(nm t\|.,r„)uk a régiektől, Athene atan * \'J0 4S°li-lba.n,,Ja? ariho1 Korlnthus csábította a turiatáknl,.melynek szép . . . , , ____b •mff . I0,!?1..... »» ; )ekléte lebilli csele a látogatókat. Ili már miadan i . . * intézetet létesített a „Szerolei" országos egyesület, müjern h uj vol. fődiszét képnták a skép a--------------- - btaánk f»»köH WkO bercegprimátántk kbla{( é„ n^}(Hr0 vitt mQvtk Apbrodi- Vaswry Kolosnak védnOktége slait átokult "Mg tmk iltfl ktd„B0 elemi ot apátoknak a melynek elnökei gróf Battbvány Gézáoé __ Hakovaaay István - BwUn a legegységesebb I VégíztsT^já épliésél mely intései december hóban nyílik » ■ ■" • Ez inlezelnen 800. 400 és 250 írt évi díjért1 swvw vsaay helyen, a mai meg. El logadnak el ápolásra 10 éven felüli korban Itvő mindkét nembeli hülye egyéneket, azonkívül van volt kitért é Camtr keadto mag és Haditan KorinthttshAI lerándultak Pelnponaesusba, bel tt Aiakulap tzeil lyógyilókelyél tekintettek meg. Inaan ellátogatlak Aedlpousba, mely egé-z GtirOgorsaág . , . , . , ... ,Uv..>.v<.... gyűlölteivé volt. E/en taiger part- »állotla aak mgyanet balytk ít vagyontalan hülyék .An £kv(> \|0rííbtly biaonyot tehwetben mntén ^ I«vát> iBrdő voli, min Bajaa. Aaoabtn a fényűzés _ tfleti titkárnál (Hwtapsst, VIII. Sándor uloa » ünniMM nem volt atgymérvtt, mlot Bt\|at . ta. a.\', a kl a szüksége* utbalgaaitáal a bővebb \|,u ni i telviltgojHtáet bárkinek «lvtnmegadjt. ^ „^.g , ,uri\|1Ék, ^ „^^ éti » I H...... •>•»..• báty. Sok baja van A(\|Ub(u ,„ a hajdan virApé éa népÍM__ vesetésére kl(er\|«4t Ismeretség grl blré. ellkell lArMMlttltml AllAaii irat kmrrm. Szukismeret nem okvetlen wflkt^ea Dtia jövedelem biztoaitva. ütSvebb értesítés nyerhető IUkl<«ek Manó vezérfelügyelő urnái >Arany Szarvas* azám alatt délelőtt délután )—6 önt között. 11—18 éa baptula\|doaea ■ CUKI. kiadói * l é r. a tinitókntk aa ipsrot tanoncok banyagaágával, a kik mindtal inkább, ttm hogy aa lakofákal randa- j tea látogatnák. De sok báj van a munkaadó\' Iparasokktl it, a kik mámlalan esetben tanoncai-1 kai odabsaa tartják, loiytanoa munkára taorilják éa asm engedik as iskolába, l y módon maggátol I ják Okát jámereteik bővítésében, tanulmányaik Mgla\'áatMh és ezenkívül a törvény ellen la vétetlek. Most a kereskedelemügyi mlntaater is figyelmessé lett a visszaélésekre ét erélysa rendeletet bocsátott ki>zzé. Flgyelmezielle as Illetékes koasaakst a mulasztásra ás felhívta figyelmükéi az 1884: évi XVII, l.-c. 167 V-éra, mely szerint a hanyag Ipsrot, ha tanoncát vissza lanja aa aló-adásról, már legkisebb büntetésképen Is 20 forintban msrasttsltstik el. De ugyancsak szigorúan lógnak elbánni az itkotakerüló tanoncókkal Is, a kik jóblaasmü gazdáikat felültetve, a helyett, hogy as Iskolába járnának, — csavarognak Heméljük, bogy a kellő taigoratágnak ktdátaaÉ meg lass as eredménye. krlvkt; aerajsatrsl- tMvas/.ink ssgei •ligeteket it in quentnlták Igy:Chlea,,j Samoat, Rbodusi á* Miiylaeet. Hbodaa veit még aa e\'aO tsásad végén lé GSrÓgorazág leggtsdt gabb éa Itgvirágsobb várass a kaaoslo sevü i taigeltn. Pkőtbus A\| ollrt tten diosó városát taoa- [ bsn t má\'odik stásad kősepe táját agy töltlren-gáa romba dnntotta. Innen ts\'áa tte>estek Kia-Ami partjaira, I hol Illám volt tgy k egneveaalembb post. Bit* kán sslaa. tották tl megtekinteni. „Iliumot t a mi olt a sora változása és Rómt eredete altsl tisztelőire méltó." Ilium, melyet eltlate aa aeioll görögök lakták, egy piszkos városka volt audlg, mlg a \| rómaiak aat Is elloglailák. Bstni ábi\'áttal . zarándokoltak a mdslák tatn helyre, a mélyeti a Hotaeros-félg tsaal Illón (Trója) állott. Ea\' abban as Időben senki sem vonta kétségbe, inert tudni való volt, bogy aaea kis városkái Hirdetések. er«J«fytl ayárs tmiáktasak még t hírhedt slkkatxlóra, ak az aradi árvapénatárt oly éraéktnytn károsította. Tudvalevő aa \|t, bogy Kriváa oszlálvtoraiegyekkel a most li intéz- grogok tltávotásn utáa" trójtt menekültek fiúét felépllstták. Est ugyan aa utóbbi idókbta ^ sok iró tagadta, de Sehiieawss Henrik kétséget ilálysoriritgiéL-_____ r, ^ ^ arról ért teli, bogy Dörge Frigye "W1i\'6,\'lóial j ro»káttk a teljes adómentességét adomáuyo/lák la — Budapest Gnnátot-nloa 18 — vásárolte»y Al muiiilk most u mint suoak előtte meg-negyed sorsjegyei, mely tgyesar korosát ay^-1 matatták a templomot éa aat a helyet a melyen A bankház a nyert összeget deponálta as aradi , p^Uss-káp állott, a mely kép jelenleg Kóssá-árvspénrtárnál, mely ezáltal oly összeghez jufoti,k,0 tAthtkló. Az igag turisták vezetőikkel ba-■tlyre bizonyára nem számított. ! jtrtak a városon és küravékea kívül at tgá»a siktágot, bol dicaO tmlékaa aaásitalaa nyomaira --véltek akadkaiaf. Itt terültek el s tiidombok mtlyrk s trójai hőeök bamvait takarták. Eun I kisáré\'agbebizonyította, hogy Ilium helyén állóit I hajdani Trója. Psllas Atbenae, kihez íléeubn iv sagiban jMaatt \|, Andromache imádkoztak egykor, tatn várue-ö\'árw ludosiiónk\| ktBtk védistennöje maradt. A rómaiak e aaea vá- fl cn<i (fJ f Oxiiitits&ií. \\./q a tuUifhlru fptífti/t\'l ét ftrtuéü barnít Shrrry Portbor X Malaga b Madara Tarragor^a »* Kaphatói 4i ftssítj /m<smW fülltr tt ttamaéiltirttkiéU\' mMm, oahmuru peluirankint n* Mtstoü uiÜtéik kwtbáiak k mdéjlőkb, Sqjálfiók: Budabtst # 4 tiakut IViíusuth Lqjot tslhoilda mAm JOrnbk a őtnby-/wwiivmw gipkatt t In és XJsim fbitrkereakiéétébet Nagy-Kanlzaás. Líff^ fiSrn l Nagy\'Kenieaa cailtürlük ZkIa 90. szám. («. lap.) 1898 november hó !0>én 8M az. V 1898, 8)0-1 Árverési hirdetmény. Alulirolt kiküldőit végrehajtó az 1881. évi LX. I, o. 102. \|\| a érlalméban áienntl közhírré laaii, hogy a leleayel klr. járásbíróság 4 I8Ü 1807. számú végséae által Itaok .lóiaal atepsinekl lakoa végrehajtató javéra Hoiján György tótszentmár-tonl lakoa ellan IA Irt tőke ennek 1807 év maró. hó 19. napjától némítandó ()% kamatai óh eddig ósaztsen 15 Irt 06, kr. perköltség követeié* errjélg elrendelt kivlégitési végr«hajlá» alkalmával bíróilag lefoglalt éa 560 Irt. becattlt k), tehén éa háii bútorból álló Ingó aágok nyilvánoa árveréa utján aladatnak. Mely árverésnek a l\'V. 11/1808. ez. kiklll-detéat rendelő végzés lolylán a helyszínén vagyis Tólaaentmáriouban alperea Inkáimnál leendő ck«-kőaléeére ItWN évi aevtaiktr hó IS llt mipjit-nak 4. i. 10 árája határidőül kilOzelik a ahhoi a venni szándékozik eieunel oly megjegyzésael hivatnak meg, hogy ai érinteti ingóságok oien árverésen aa 1881. évi LX. t. o. 1 7. §-u értelmében a legtöbbel Ígérőnek becaáron alul Is eladatni lógnak. A< elárverezendő ingóságok vételára aa 1881. évi LX. t. o. 108. K-ban megállapított Teltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Letenyén, 180. évi nov. hó 8. nepján. 8CHMIDT JÁNOS klr. bírj végrehajló 6618\|lk. 808. 820-11 Árverési hirdetmény. A nkanUsai kir. ta-ék >kvi osztálya részéről közhírré tétalik, hogy Heroeg István orosztonyi lukóe végrehajtalónak Dell Márton egeraraosai inkia végrehajtást szenvedő elleni 26 irt 10 kr. tőke 6 frl 25 kr. Végrehajtás kérelmi 6 Irt 46 kr. jelenlegi a még felmerülendő költségek iránti végrebajtáaiügyébm alant neveseit kir. törvény »zék terftletéhez tartozó a p Ikonvui Í08. számú Ijkvbeo -f M/l bm. a. lel veit 708 litra éa + 866/1 hm. a. felveti éa 66 írtra becaült ingatlanok 1SM. év Aeeeaibsr t. nag\|áa 4. • 10 érakar, Palkonyán a kőzaégbiróházánál Remete Géza fel-peresi ügyvéd vagy helyetleae közbejöttével megtartandó nyitv«noa árveréaen eladatnak. Kikiálláai ár a lentebb kileli becaár. Árverezni kivánók tartoznak a becaár 10/.-át készpénzben vagy óvadékképes papírban a kikül dőli kezéhez letenni. Kelt Nagy-Kanizsán, a kir. ívszék mini tkvi hatóságnál, 1896. évi zug. hé 10. napján. GŐZONY, kir. tvraéki aljbíró Amerikai zsebórák. Jótállással, bogy a nickél «inét nem vál-tostatja, szerkezete pontosabb éa jobb, mint a legdrágább iké. Ara darabonként 8 forint. Jótá la* melUtt, mii a ké»altl tart. Hoaiá aiOstfia óralánc* 60 kr. Önberetváló készülék. Foz, valódi aeliazeni gyártmány, ok kiál-litaaoa kitüntetve, gyanoriáa nem kall. Meg-vágá kitárva. Tia<ia éa kényelme* munka. Börbetegie tói megment. Tartót én pénz- megukaritó. 296-80 Dombja B foriat. A pange "* otiilugoo acélhAl éa a lóbbi ré«ei afpneoából vannak. Egy külön p age hna«a 1 lorint. Meg- nd-lhetö: POLLAK SÁNDOR főbizományoanál BUDAPEST. V. kar. Sálain utca 17. Qyttjtftaek 6 d> db u ii •<> i gtea küldetik. közölj* iwlunk farses cxi/nét, 1 I l / Levelezőlap .tu^úfl , <0 mi azonm/ Mhúí fhvntk/ AhWwmÁ/, /fhtmfiaAamA M mtíidcmmá* vfliűGóZfMfn /]> toMkt \' dümmvvnf ía/ncfr\' U % 3 ? s 8 íl I I. ELSŐ SZOMBATHELYI SERTÉSHIZLALDA és HUSFÜSTÓLÖ6YÁR SZOMBATHELY. ZHZixcLetaao. s XL3?".. A Nagy-Kanizsai Takarékpénztár által alapított OJÍNEGKLTZé szövetkeze ben az a\'apazabályok 4 g-a értelmében 1898. évi deowmfcir Iáé el««-jéii D) évtársolat lép életbe, miről a I közönséget van saareocaénk ezennel liazleleliel ertaaileui. A: ojonnaii njitiiLi 1898-1904. évi wiareiilaira OzletrenSHk ehijegyzeae már n mai nnpiól kezdve • N.-kaulraai lakarékpéatiár ielyl^gében eliugadia ttak. Al első kM i 1898. evi dcezember hó 5-én iHijevilendö i Nagy Kanlzua. 1808 november hó 7-en 331—2 r A* iffl»irmté«g. Hirdetesek felvétetnek e lap kiadóhivatalában Nagy-Kanizsán. Nyomatott Fiachel Fülöp kaptulaidouoai.rat Nhiív-a-iiuk-mi. hmm Huszonötödik évfolyam. 91. szám. rvtp Mff-tmtiWkK ■•Májaattval ártekaaei lakat uafaa-kut <1. 1. M ára kta. •« wimmM • Ud aa»ti»«. NH1H> M U«l htfMU ItaMUnm \'imuuniKi iim iv<<<- HfH>ilm ZÁL/A Politikái lap. / Megjelenik NAGY-KAMtZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökén. iLftnumm IUI Icáaa Mtt II twaaa (I kl - k. NMm • kaiaaa n tn — ka. SieyWéir. I karaaa (I W M kr. N/Uttir péHbWB 19 kl^aér. jCItluuwt, -aJaauai a kMeMaakM tmllnM JteM ri^Uli l«n» útnlli lnInM. NfaaiMlw ImM Ml taaaan kasak Ml kiitui m \|0N ütB ált M kiajaál Nagy-Kanizsa, ld98. Felelős szerkesztő: SZALAY SÁNDOR. Vasárnap, november 13. Titkolódzás. Vége a komédiának. A titkos Illések kora kiszenvedett Rövid volt, de annál dicstelenebb. Őszintén szólva, merényletnek tetszett az nekünk az alkotmány egyik leglényegesebb bástyája: a nyilvánosság ellen. A\| reája való visszaemlékezés egyikét a legszomorúbb lapoknak fogja igénybe venni a magyar parlamentárizmus történetében. Teteme azonban ne szálljon sirba a nélkül, hogy a boncolóasztalra ne jusson. A pathologia szempontjából érdekes az eset és tanulságos; menthetetlen lenne le nem vonni az üdvös következtetések tömegét, melyet a eset magában zár. Napokon át száműzték a nyilvánosságot a kisebbségi urak az> a nyilvánosság előtt a legszélesebb alapon tárgyalni. A nyilvánosságtól való félelem csak azzal a pillanattal kezdődik, melyben akinos személyes! él eltűnt és az egész ügy egy tisztán poti I tikai kérdéssé változott át. Ez csak elég komikus! A skandalumot a nyilvánosság dötl tárgyalni, a tárgyilagos diszkussziót pedig a titkolódzás leplével takarni be: oly eljárás ez, mely a pa lamentiritmusról táplált min-den fogalomból gúnyt fiz. Mert mit jelmt ez az eljárás? Átszolgáltatja a nyilvánosságnak, a mi diszkrét és e helyett eltitkolja azt, a mi a nyilvánosság elé tartozik. Azok a képviselő urak, a kik a parla- pirlamrvből ímentáris alkotmány megmentőinek adják Miért s mi végből ? ki maSukat- bÍMny meggondolhatnák azt Az ürügy, melyet hallottunk, az volt, M «>«\' ^ " mélu,lan kora4" hogy a Dezseőffy-esetet a legnagyobb ala-\|diákkal a \'^veszedelmesebb rést ütik a par- possággal kell tárgyalni s megvilágítani. llamentArui alkotmAn> <Mn- Különös felfogás. A parlamentárizmus, a hogy azt modern Amig ez az eset nem volt felderítve és I értelemben érteni s vele bánni kell, nem mig kinos személyes éle volt báró Bánffyl ismer elillanást a nyilvánosság elől. miniszterelnök ellen, addig nem tartózkodtak A titkos ülésekről a házszabályok gon- doskodnak ugyan, de csak mint kivételkép alkalmazható eszközről oly esetekben, melyekkel nem politikai természetű delikát ügyek vannak összekötve s a parlamentnek mintegy házi perpatvarait akarják békwsé-gesen elintézni nem érdekelt személyek beavatkozása által. De ebből az eszközből a kormány dlen harci esakőct csinálni, a nyilvánosságot száműzni onnan, a hol az 0 ellenőrzése nemcsak szükséges, banem elengedhetetlen : oly eljárás ez, mely homlokegyenest ellenkezik a parlamentáris rendszar alapeszméivel. Megfoghatatlan, mint feledkezhetett m«f magáról valaki annyira, hogy taktikai célok kedvéért, pusztán azért, mert ily mó4o« néhány napot megint d lehet pocaékoW, I ilyen ökölcsapást mérjen a parlamentária elv arcába. Az a haszon, mdyet a kisebbség ebből a dologból húzhatott, siázadrésaévd sem ér fel annak a kárnak, mdyet a nyilvánosság s benne a parlament tekintélye vesztett « dolog mellett. TÁRCA. Spiritiszta dolgok. .Mi a spiritizmus\'(" címmel különös könyv jeleni meg DasewfTy Aríaatid tollából. Magyar nyelven es aa első összefoglaló munka a spiritizmusról-«a nem a históriai vagy a magyarító rAaae az érdekesebb, hanem at a fejezet, amelyben DeaewfTr Anniid a maga kötvat en lapaaz-laláaaiMI vagy hitelt érdemlő ismerőseinek auto-rizált eloes<éléseiröl axámol be. Ezeket a különös dolgokat még a hitetlen ia bizonyos érdeklődéssel fogja olvaani, mert DasewfTy sajátkezű aáirásávsl ilyenlormán vezeti b« az egyes esetekel: — Mindazon tényekért, amelyek velem történtek, valamint mindazon szellemayilaikozalok szószerinti bü közléséért, melyeket mi\'diumi ulon kaptam, vagy jelenlétemben szűk baráti körben kap unk, becsületszavammal szavatolok. A többi nyilvánulásokst aa lényekel, mint a legteljesebb bitéit érdemlő komoly egyénektől kapod adatokat teszem közzé. K bevazatéa után többek közölt ezeket mondja el: Egy délelőtt igen lehangol\'an panaa/kodotl aöréremnek egy barátnője, hogy kis Ra súlyos beíeg a feleitébb aggódnak miatla. Eate, seance- unk folyamán lelkérittk a beteg gyermek elhalt nagyanyjlt. hogy menne el unokájához s nézné meg, milyen as állapota ? Azt felelte, hogy a krizisan pár órája szerencsésen tuiesell, mag van mentve a mór ia a javulás utján van. Máan:ip, ludakozódaaunkra, a boldog szőlők ■ megerősítenék a gyermek állapota felöl a nagy anya szelleme réven kapuit megnyugtató birl. j Ugyanaz a szeli-m, ki földi életében rokonom \' volt, egy mia alkalommal kérdésünkre, hogy mit \| csinálnak aeance-ank órájában gy -rmekeí (fia éa i menye) azt lelelle, hogy kitűnően mulatnak. — Hol, olthan vagy miauit ? — kérdéséin. — Vendéglőben vacsorálnak, cigányt hallgatnak. ! Azon kérdésre, hogy melyik vendéglőben és \| kikkel vacsorálnak, azt felelte, hogy a Hungáriáiban agy nagyobb srosi láraaaággal mu\'alnak a egyeseket meg is neveaett. Még csak ast sem tudtuk, hogy Rudapeatea I vannak-e az il etök, annál kevésbbé, hogy hol és i mit csinálnak. Nyomban abbahagytuk a aeance-ot a két ven-dégemmel, kik a azeilemnyilutkoiat szemtanúi I voltak, a Hungária vendéglőbe mentünk. Tényleg egy hoastu aulainál, cigáuyzene melletl, víg lakománál találtuk a megyilatkozolt j szellem fiát (országgyűlési képviselő), nejét s a : megnevezetteket. A velem volt tanuk egyikét (ki ez időaterint járásbiró Sárosban) a a ki semmiképen sem vol hajlandó az.előző nyilatkozatokban hinni, es a trapping esel aztán közvetlenségével teljesen meggyőzte. a Ennél még aokkal megkapóhb az a szeltam-I nyilatkozat, melyet bárom évvel ezelőtt Lőayay \| Sándor barátom kapott, ki akkor Be reg vármegye löispánja volt, most pedig oruággyOléai képviaeiő és aki aa alábbiak kőaiél éleié re - a< elvitázba-tatlan hitelesség kedvéért — (elhatalmazni szíveskedett — C-ak hárman, neje As egy rokona votak jelen Ueregazaazon, mikor váratlanul, spontán jelentkezik: látván HorvAtb (hihetőleg kalonaviasit, legalább aal gyanitlatja, hogy előrt taaaí a kőrist nevét) Páaatoriegény voltam Kecskömetőn. Kérdés: Mikor balt mag? Válasz: 1898 októberben, (Vagyis három év vei ezen szellemi jelentkezés előtt.) Kérdés: Miben halt meg ? Válasz; Magöllek. KArdéa : Kl ölte meg ? Vtlaaz: Kajoa, jubá«s. Kérdést Kitudódott? Válasz : Nőm. Kérdés: Hol van most Kajoa? Válasz: Kecskömélön. 5? p.mCi Jjmf & ^ffiSJrtW PIU88-Staufer Ragasz, Doboz és Üvegekbon. legeiterjed- j______a J...1 viz« elnevezést használni, nehogy kltte»etve. ENNELF08VA niaututrn 6lebb" " mm máa, caekélyebbértékő visel Tlrltt aéAajisk ra\|islArtrs a IsgaJAalaliMM. Kapható; Rosenfeld A. ét fia és Marton és Huber ezéoaknél. j Alt ét Bftha oéfnél »nylaillláa, Nagy-Kanizsa, vasárnap \\ Országgyűlés. November 9. Ai tt\'áa azzal ketdödöit, hogy — bezárult l tyilváaoaaá] (I6it. Hogy as IvjáUk már a«ui ia gát, uj Isgyverntk Ml t aárlBláseadíl euell* kl •I elleoiék. Hogy ml okon tárkoaik «t minden áro* • uyilvánotáf Ml — a jobboldal llltako Un dacéra, a mely erélyaeu af>v»tK, bogy a orsaág aaina előtt tárgyaljanak — aat 6 luifya. A litőksaloeságot keresik : bitonyára okuk van rá. Micsoda okuk, al ők tudják, aa oraaát csak sanyit lAibat, hogy etek aa urak oem hsjísndók • nyilvánoaaái elölt bestéim. A dolog ugv ketdődóll, bogy IlUlénl at e\'nökí iMltrjiatiiiik uian felemelkedett Po óoyi ur a Ívvel a kaséban, tielelt aa emelvény Idé: — Zárt 0141 kérttok I végű ki keménye. — Kerülik a nyllvánoaeágol I — kiállják jobbnl. — A tért liléit elrendelem I ától Hailágyi, a karútok kötöttsége pedig, amely jóformán még al aa halyaikedett, kissé boeiuaen ée húzódozva kaadl mag a távozást. Olyan vontatva megy á kihusódás, hogy a elnök Ismételten ígyelmet-Mi dlet: — Zárt ülée van, a teremben caak a képviselők maradhatnak. Egy perc múlva magéra maradt a törvéuy-boaái ...Konstatálni lehet, hogy a folyotó igen ba \\ Zala 91. Hzájn (S.) lap aaon panasskqdott, ho, y a rendőrség lefoglalta aa 0 lapjánál gyűjtési engedély nélkül begyült pénteket. — Hadig mi ne® gyüj Öltük ett a pénal, h» nem at magától nyílt; uavalta a jobboldal aajoe darttltaége köti a alpti preülos, a ki végfll el-prédikálta aat, mit ig mondani a bojniányról — at utókor. — A kdaépkorrM beszéljen; annak hfvatotiabb lo\'méoaa I tugják faléje jobbról. Molnár apát után o*k ő maga kövefkeibetetl. At elad után ittatént bouálogolt a máaodik interpellációhoz. Kbb«n aat „téMmezte, bogy Tatán eihalaattotiák * törvényhatótági bizottsági tagvá- lasztás!; holott >a talaj már annyira elő volt késsitve, hogy a néppárti jelöltek többségre aaá- " inithatlak. K ót ben támadta a komáromi lOiapánt it ; a mi felssólalásra kéiatette Percei Dezső balOgyminieilert. A blttgymini«tler rábiiooyitolia a pápai prelátuara, hogy nem itmeri a törvényt. Különben kijelentene, nogy aa Ogyet alaposan meg fogja viaagálni. Ett a válatat maga a bossavu apái ia kő-•tünettel vatta dléanek. 098 revsaber bt) 13 \|0. kopik minden varásaa, ha tolaágoaaa békaaaoéljék, a ma mir nemcsak á kertét élMt Orwen de MpteJenttl áailoatak • lóid padaoruk is Mindenki a folyosóra kivánkosotí, hói vidámabb emberek fisaik • atót, mint fdttoaiekmdd Waakovica ur. A folyosón ugyanja tokkal eleveaebb volt as dlt éa legalább kacagoi lebete\'t agy pár öt\'eteo. Ait mondta például valaki : •v Mindenki roaa< néven veheti á kormányoktól, ha egykiaoyomáaaal dolgosnak, osak papok nem Mert dk találták ki as iokvisíeidt, ami aaia-tén cainoa kit nyomát volt. Máaik ötlet páltant ki ennek nyomábao : — A népei lormáayoui biaony nehezebb, mini zongora zei. Padig zongorázni ia caak ugy lehet, ha kénél ia, lábbal ia agj kit nyomát! gyakorlunk, a a nép (alán caak komplikáltabb inaimat emum, mint a songon. .. Esalatl pedig Ilin\' terjedt, bogy mag* ss. ellensék ia megcsömörlött már as ujaimat zárt Qléack\'öla Ivánka Osakár, Bariba Miklós é* Polonyi (íéta zörgőt tsoácskotásra tt.t Oess* a folyosón. Ott mindjárt el is balárosiák, bogy ss obstruk-ludomásul. Ettél vége is lati axjciónak erre s félvonásán legokowbb less legör- Idiiani s függönyt. Kimondták? asért, hngy még November 10, págliy <>yula beetéijan (ralóssinfileg a célszerű elaltalás okáért) a jűúlán áttérnek * nyílt fllésen Ortsággyttlátnek utak némi tulaáaaal nevez- való obatruálát folytatására. Iielű et a dolog. Szégyenkezve tárt ajtók rnöge I Oe Ságbyn nem kerttll olyan hamar a sor. I búvó emberkék gyűlése et, a kik miatt már uz A folyosóra szivárgott hírek szerint ugyanis .Egyetértés* Is rettenetesen szégyenkezik. A lüg- előbb nagy ösazec«apás volt órley Kálmán és-\|gauanaégl párt lapja ugyan azt mondja, hogy ajBIsskovics Sándor között. (Ea a második Blasko-mar msgssokls s sári Ulési.A csarnokban semmi sajtó ellenérzése válik igy lehetetlenné, de ez j vics). Hlstkovict ugyanis a szabadelvű pártból lagalom ée hogy odabenn se lehel vslami gyulé-loesk amolyan szép köpönyeg. Mert a sajtó ellen- való kilépését próbálta a >mortl< alapján igazolni kony a hangulat, mutatja, hogy a honatyák sűrttn örsése igy is megvan, de s mi a tárt Illések i s ekkor Urley Kálmán ssjns tetszés kőiben je-jönnek ki a lanmböl ét nem igen tietnekvitat.Imellett lehetetlen, as egészen iné. Lehetetlen\'gyette meg: A kiérkező jelentések inkább unalmas, mini isgs- ugyanis s komolyságot megőrizni £* lermé-1 — Hu Ubiskovirs ur s ^morál" szcmpoutjából lott tscéoákról referálnsk es a hangulat kttnn\' asateaen, lehetetlen az országol komoly munkával kárhoztatja s pénzen vsló választást, akkor nem inkább mfás mint lessült. I kielégíteni. volt elég s pártból kilépnie, hanem le kellett Egysssrn azután ugy derllltaég támad. I As obtlrukció azonban nem gondolkozik, volna lennie mandátumát, mert ss i pénzbe Jön ülay Lajos, sietve leszi le a szivarját és!Reggelig alszik * akkor félálmosan, Ásítozva meg került.\' befelé igyekszik. A mint a<onban a szolga kinyitja szülei: az ajtót és Olay egy pillantsa! vethet a terembe, — Kértti k zarl ülést! hirtelen elfintorítja az arcát, egy jellemző kézmoz-1 Ma Ulaskovics Fenne szólalt igy meg. A kik duistot tesz ét tiel vissza s szivarjáért. \| hallottak róla a folyosón, első pillanatban aat bit* Nsgy derOltseg támad : a lolyosó népe lék, hogy s másifc U askovios kérle a tárt ülést, rögtön (titulálja, hogy oda benn — l\'olónyi tíéss Egy kicsit nehéz ugyanis eligazodni köttök, meri beszél. I ugy lálssik, hogy s hánf Mlaskovica, a* mind a — El\'alállák! mondja Olay és ö is kinn msrsdt levélírással vá\'ik hirhedellé As egyik s neppárl-egy csöpp hajlandóságot sem érezvén a tzobotzlóí hot ir levelet, pedig nem lartotik oda; a. másik ililüg-lérlUi hallgatásán. meg s ttsbad-el> 0 párlhot, pedig ől it máshová Különben állandóén ss unslom variálta msgát húzza s szive, ( Mii asonban az a Ulaskovics vitte a szól, uki a nemzeti párton képviseli a néppártot. Ilesdta s mindennapot ivet es ezzel kiparancsolta a kai -tatokról a közönséget. iJó Isten, ha egyszerűen Valami nagy ayönyőrttség nem várt rá. Molnár csak beszélt volna, akkor is szívesen megszökik apát interpellál. Indokolásában a>t beszélte el sjelöle s közönség.) tisztelendő lerflu, hogy különböző alkalmakkor \| Féltizenegykor tehit már zárt hányazor .kiáltott fel* és mit kiáitolt fel ilyen-: folyt a diskurzus. De a hogy a lolyosón beszéltek, kor. A ielkiáltások történetének előadása ulán j kitté unalmatan lolyt. A zárt öleseknek is le- a lolyosón egész negyed kettőig, s mikor ss előre megállapitolt napirend szerint sz interpellációkra kerü t a tor. A tárt Illést tehát (elfüggesztették és • nyilvánosság bevonulhatott (Am * .mórál* ilyen magaslatára Itiaskovic* ur nem kivúnt emelkedni, Mert ez is lehet ugyan népszerű, de már csöppet sem kel emes.i Pulszky Ago.t erre megkisérlette, bogy visszatérjen a tárgyra és kimutaesa, hogy a zárt ölesnek nincsen tárgya. Világosan bebizonyította, bogy as obstrukció csak asert velte elő a zárt illések fegyverét, mert elősöleg mindén más légyért elkoptatod. Zárt ölésre tehát nincsen ok. iöl st összes fegyverek kilissznalata után körülbelül az obatruk-trióra sem. Ez az okos besséd sok eaberre hatott. Sághira nem. Ki csodálkoznék rajta? Az >áliains<óaok> löikell és kibesté le egyréssl k hallgatóságot * leremböj, másrészt pedig a maga háromnegyed órájál. S ss ö lelstólalásával talán már el ia ajtók mögött aludt volna as egész zárt ölés, ha Ságby as utolsó pillanatban ni\' g nem piszkálj* Olay Lajost, mert — nem aksr obstruálm. Kérdés: Válasz Mán pedsi. Kérdés: ben? v Most is juhász? idösseiint Kecskeméten Kajoa és Sslsnszky nevtt Igén, mögött. Nagy uram gyanakodik, jubássok ? M liy. beregstásri Iái vényszéki biró, bár Akarjt, hogy lépést ti gyek az ügyé-1 ismeretlenül, bizalmasan kereste meg B. K. biró- Nőm kívánok botsul állni, mer mii szötötetet hoizuk magunkkal, a .ha-Pedig cudarul sgyonvertek s nádas-s Ksjos, mög a Sslsnszki. A Szlanstki Ksjos a lábomnál fogva Válasz ide c-ak a ragot nira ban ketten: tttött egy doronggal, büaott. Kérdés: A holttestéi megtalálták? Válást: Mög. Most februárban még uem tuu tak tömmil. Csák gyanuskodlak. Azóta nem jártam olt. Csak egy öreg embör, at tudja, inán forgatja az ülméjebön, bogy leiadja őket, mer mei-igvn kunérozták". Ezzel a nyilvánu\'át egyszerre megakadt, j Ellenben három nappal később ugyanez s szellem ismét jelentkezett: .Mögött Horváth.* —Kérdés : — Miért gyilkolták meg ? Válasz; — M;in ki udódik a vizsgálaton. — Nőm beszéhetök, gyöngék iludniilik a sesnce, jelenlevőinek delejes áramára erthette caupán azt, I hogy gyenge) Jojsaakát. A löispán kivai csi lévén, U\|i lehet igaz az egészben, mi nem, felkereste M. Gy. beregszászi törvényszéki bírói s bizalmasan felkérte, tudná ms magánúton n kecskeméti bíróság valamelyik birájü ól, hogy vájjon élt e oll Iiorvá h István n vü jttlui-7. s igaz-e. hogy három évvel ezelőtt! tártát Kectkemélen, kinek nevét a címtárból kereste ki. Néhány napra rá at alábbi váletst kipta: • Kedvet barálom! Amidőn bUalmaa megszójilásodal hasonló I bitalommal via<onoznám, kéttylelen vagyok tudomásodra hozni, miként én linár nem vagyok i vizsgálóbíró, a jelenlegi, Nagy Mihály kartársam. (Ezért jelezte Horváth István sselleme, hogy Nagy urain gyanakodik, mán pedsi.) Az ügyre voualkozólag válaszolhatom, hogy ! miután épen előadója vagyok a kérdéses Ugy-I nek, azon lölvilágositást nyujlha\'om, miként Kajos, ntlanitki, meg egy harmsdik, Horvátit meggyilkoltatása és megrablása, valamint más bönügyek miatl már jogerősen vád alá vannak helyetve t atl hiszem, a végtárgyalái is röviden megtartatni log Amennyiben tehát ea ügyre vonatkozólag valami közölni valód lenne, \| atl a mostani vizsgálóbíróval közölni szives-kedjel. Tiszteletid vagyok : Kecskeméten, 1800. épri\'is 14 Hirótársad U. K. Dr. Nagy Mihály vizsgálóbíró, agyonvortitell volna ; tovuhh\', liojiy élnek-e ez \|g)Ölési képviselővé választatott, s később ország-kérdésemn nemregiben, a képviselőházban többek jelenlétében kinyilatkoztatta hogy a Horváth latváu szelleme állal elmondott részlelek a vizsgálati adatokkal teljesen egyesnek. A gyilkosok töredelmes vallomást lettek s el is ítélteitek. Azt hittem, hogy st előadottak ulán a leg-tkeplikusabb materialisták sem vehetik tagadásba o tényt, Et év lavaatan ugyancsak l^nyay Sándortól egy Nagyasőllösról keltezett levelei kaptam a déli érákban, melyben arról ért»il, hogy elölte való estén u tesnee-jukon valamely ismeretlen szellem minden egyéb bevezetés nélkül értesítette őket, hogy egy .Szirma)« nevtt rokonom van hasaulazóban London vgy Hamburg lelöl, ki engem fel fog keresni s egyben ss Andrássy-ul X. szihn alá is igyekttik vtlakihea, hanem azzal nincs tisztában, hogy kihet. Aszal végezte nyi-taiko atkt a szellem: >Szirmay érkezését bejelentheted Arisztidnek.\' Meglepett az értesítés, meil Szirmai J. öcsém tényleg London és Hamburgból érkezett haza néhány nappal előbb, s meg is lálogaltott s tovább is utazott vidékre éde* atyjához. Meglepett, hogy a fiatal ember hazaérkező-jsét London és Hamburg pontos é* helyes mg-ijelUlesével tgyáltalán jelezte az ismeretlen sjtel-\| iem; hanem csodálkoztam bogy elkésve telte a í kilátásba helyezeti látogatást, a látogatás megtör-I lénte után. — Különben megjegyzendő, hbgy- l tflgf tlara vasárnap Zala 91, síim it. lap) llll. DormW U !t4a Át e\'s<5 acóiicik a Nemteli November II. Ktzioo elnöke: u Erre aztán Qlay Lajos U le.pát\'ani. — Kóvetkeseies voltain, is vegyek ma ia. De nem lefejtek el egy laniiaai, amii olyan lif-.. ._ .. „, „ ... „ , .. . Autói kaptam, a kit, ugy latsaik én tisztelek iob-tMerházj Mihály arot. A szürke gtöf a beszédéi - nem is mondja, hanem olvassa, a mi még a jó jb szédet is megölhetné. De azért a demokrata ellenzék éa élén a demokrata Po\'éovi tiéaa tüu- ban. mint Saghy ur. A tavalyi obstrukció idején ugyanié gról Apponyi Albert volt az, a ki hoz j aáak küldte Bolgár Fereocel olyan üzenettel, hogy na obatraájjonk, mert az veszélyezteti at alkotmány\'. Nos. éa követem at Apponyi tanácséi. Nem obstruálok. Nem veszélyeztetem at alkotmányt. Esi, már Indnüllik as üzenetet, Bolgár Ferenc ia kénytelen vot igazolni S erre mondták kflnn a lolyotón: Apponyi gróf ia csak olyan pap, a kl másnak vizet prédikál s maga bo I iszik. Olayt kitsniijs, hogy oe kockástasaa az alkotmányi, de maga vígan kockáztatja ■> * Benn a teremben ez alatt .fölkelt l\'olónyi, a •védő* Talált egy kibúvót. Azt mondta — Haaaookél évvel euoMn, ami M-gvinaak, né>tem a Hét kanalam) a pjrta»ot kátétámeit. Akkor a gyermek iatkasodaat morttbuoti \| o»p és uamw kuid«im«kMt. 0 Mt m-rttoon ar aa ifju. aki m i nea le a karatréi t Kertekig lapirtta a I bboeg eat a hatahasa —=-i-p^- ,, , .. beszédet é* nem trat a mbtoMaloa ember, a letae é lenzetl, mtkor E-slerbásy aról kaasinot w \|r1\|,uM\|rt >4W W<w( robta Ttaa István elnök ur ;zt mesélte, hogy aa ellenzéknek jogo \| grélbot. van megtorolni az kat a lájdelmaial, melyekel Főre or Ót* vioeai kévelkeaioá a as »•* kislik csak az ortamkoe kormány okozott. Egyébtet L !oíjobb vioc, bagy s ellenzék - MM atomul a gról ur Shakoapeerobói ia aiált, a miből két j Ktre okvetetlenül aaAaetet Miatt lésitel Hat tanulság vüagloit ki: eióatör at, bagy Ktaieriiasy gról h tud rósszul szavalni; másodszor pedig as, hogy at ellenzék mégis leikasebben tud lap tolni Sltaíespearenek, mint a Nemzeti kaszinó elnökének. At percig pihent a vicc a\'áa. Ötkor már az tdfl kéaüro járt asrtigaik— peltáetóra istakiatattal akartak immh, s naiait otsa tehát már eaak a kis Mesáasy Hala nalksh Mi Nyugodtan a aa nbstraketé teadss MáaskoliMl Igaai mozgás akkor támadt, mikor Tisza látván j mmm\\tk ^pontból bestéit,de épaaaMrt gról emelkedett fel Seaki nála világosabban még kl nem fejletie, «o< raiait egy zteuvot. azi monota: . —— :. v—M - ..-r------ - Fölösleges rokriminációk ezek. Es Apponyi T. vem obsit uál. Mert moat nincs is obstrukció. De ezen as egész zári Illés nevetelt. Másréast azonban ez a lordulal fölpaprikázta •z obstrukció táborát Az Ivánka Rartha Polónyi nevezelII szélkakas egyet tordu\'l és megválton tattá halátosatái Mo t már igenis Ügyen to vább >árt ülés. már csak azért is, hogy s ktr-satok ne tudjak meg mindjárt, mi volt tavaly az Apponyi véleménye ay obalrukcióról. Nagy örömmel fllotl ki a lolyn óra egy ssél-betli: — Yégig log tartani a zárt Qléa. Már Lessél Wiltmann és jönni lógnak utáaa a többiek. ps előbb szinel vol. Wiltmann után muttáj ssfinetnek lenni. H a szünet alatt érdekes hir keringeti a folyosón. Képviselők mesélték ugyanié hogy a sért Illés alatt hirtelen egv alakot véllek észre a diákkarzaton. Miniha aludt volna. (Ugy látszik, a Sághy beaaéde alatt surrant a karzatra.) A képviselők figyelmezietlék Is rá as elnököt áj agy vezették ki sstán a jövevényt, a ki a sarl H é"ben a nyilvánosságot képviselte. A ssOnet után as elnök még egyszer lelkére beszélt a törvényhozó testületnek. - — Ne csináljanak ok és tárgy nélkül sári •léseket. 8 akkor megtörténi a csoda, l\'olónyi tíésa meghajolt at elnöki óbsjtáa előtt éa bejelentette, hogy a zárt ülések manőveréi lemreUk. lisjári Óaön llyenlnrmin abba aisokat\'aa helyattba ke rttlt,hogy belveeeihette a l\'olónyi beasédéi K helyeslés indokolásának azonban alig örvendett Palányi B miután még egy két panaszos vagy összegező beazéd elhangsoti, a aárt filé éa talán as egéas sárillések kora lehanyatlott. De ekkor már későre járt as idö a a nyilt •les eaak éppea megnyílt, astán mindjén be Is aaralt. deííezése. Est a lejtegetét még aa eltebzék ia a legmélyebb figyelemmel hallgatta e a szélsőbal j csak akkor kezdett megint fészkelődni, a mikor! Tisza látván gról gúnyosan jegyezte meg, hogy az a lenzékek rendesen elégületlenek a .gép\'M-szel és el ia szerelnék távolítani. De start bolond ÍM m la celsail akkora hatást Moat görgőé intet pelláctór* kérit\'i s sor Halljuk a Heotsi-asobral! — amadts Métifi 8 a szobor, aaaa defcaay .. Ka—Ik Feraae megszólalt Hosszabb mnolmléwol nini etoka meg a miniszterelnököt, hogy oh igaa a Hea>st-szobor átköltöztetésének hiríböl ia o*k«gya s , kadét laknia elé állítják a, hogy mintaképé imts a dolog volna, ha rendwterré válnék, hogy minit. n\|ulágBt\|fVArva kevie a kormsayt, to»y terelnök eaak a kisebbség kegyelméből lehessen ] M jeüáttti u országot "alaki. i Hánfly DmmA bar ainMtn Inak yumkn A szónok nután asl a kértért is Islvetelie. M m^w^. N*a«i rs«Ma^ hogy helyes-é a parlamenti anarktát állítani aa w, [iMtti -eobrat távoHtaalral a esetleg nem kifogástalanul válásától! pariement s^omí^,-,.^ ee rlrja tőié fcaly«aa«t Ka helyébe? Ha aa ellensék annyira elítéli eat a mo#, ti ^aHéalk, ogyMom mnh parlamentet, akkor kidéitől fogva kellett voltm; ^^ Histae oaak e. tartént, bagy e tiltakoznia ée mm ma, de két évvel ssaMtl W- j^tj temetöböl éltaáUitják a IMa vwM H^et lelt volna már a parlament mindea •""^M\' Ueeeti katnaak mntiait. a iíWHStmm k4ét«lala lehetetlenné tennie. Am as elletiiék egy ktisMt bellerUlelén os-srtouMi r«ital»k későn ébredt. Apponyi gról tavaly vaasémaaskj-tartotta as obstruijaíőt, ss idén nem tártja JA. De eat a tavalyelőtti válasatáaokkal imlo ölni legalább ia küMnőa. A mlnisatóralnökrul beszélt ezután Tísta Isi* ván gról: — Mint kormányelnőkrtL de korábban ia al* mondliatták p la. hogy kíméletlen. De lerilnak ée i t\|j0)( hélrdtléadl magyar embernek iamerték el még aa allanatgvi \| ^ u Arm-ehlatt e a km* ha lyetík aa emlékaealopoi. De ennek twMttlai vonat* kO\'ása nincsen s abbál (wlitilai kerééat m jhelyteléti. Roaaulh Far ne a veka«ai neati alltja Azóta p d.g eaak aöit... — Elli n llánlf) I harsogott végit a Háeon. I\'creekig tarioll es a hatalmas tüntetés és Tleoa István utána aat la bebizonyította, hogy minden személyi hsj<aa eaak aal lógja ertdmenyesal, hogy • többség még nagyabb alkeeodéaeol fog tömörülni éa kitartani a minisétarainók mallall. Végetelül Ttssa István a nagy dátumról Is besaétl. Január elsejéről, a mikor noall a d lamma, hogy kiaebbaég vagy a többság akarata aaerlot legyen-é törvénytelen állapot. A lőbbeOgnek akkor minden ráskódást at ktll msjd hárítania... Egy gyönyört képpal vegasla Tissa István a beszédét máéul venni, sson HanUti hsat aaabod a kaiüntl ifjutígnak pékiául odoaMtani — PeMárél na laawMt baasélM jegyaata kost a hMsMNMI saetl aa Aria*fcUil ím bivatakoa laf a a mii mond, eaak olyaa sáskádon asoadjs. mtat akár a Magyaroraaag vagy as Kgy étert a» A válását tudomásai vettal Gazdasági ingyenes uakelo adások. Már lölib Itbén migsmltkeatink a kueaMay abbéit laiéakadéaértl, bagy u\'li\'trt l»pi»t lö« agéaohkal a gatdaköaönaég érdsboM htvaaja tángálni Kaea slfisdasokMyy-K»tada imnaiásr arra a kértésemra. ismert-e engem loldi élelébea nőmmel lelett. Megl\'peléeem azonban akkor volt iután meg-kapb, mikor feketekávénál (ven levélbeli érti-t4 napjának délutánján) a vidékről váratlanul! visesaérksteti Ht\'rmsy nyílott be bossám Mm atyMval. K stérint a ssellem mégis jól olvasta gondolatában. hogy lelktmoi ttándékotlk s e tatndé! kát eset le* épen egy nappal előbb olvas-1 balta agyában Aa Illetők nem tévés sairitiesták, nem leltem emlttétl LóáVIV leveléről. Mikor eztán később távozni kéeiálies a marasitottsm Ők«\', est felül* lék, boty atataak,mert még X Ismerősükhős kellj menaiöB as Aadrássy-uira. - Hányadik ssám alá t — kérdesém. — X-ik tttm — válsstoMák Is iránybss is helyesen látott s széli\' m I Nem ktváabbé megható at alábbi eeet. Egyik esasoe-aok lolyamán mlsdeu egyéb bevasalta nélkül est a manileasláelót kaptuk: » Látom s gyilkol ssép asssooy kezében. Már S asivtiabao vso I. tdes lekintats okosta halálom A gyQrt\' miért sem lették koporsómba f Kicsodáikotva oéttüak ötsss. — Kl basáéi ? - kértém. Km ■saasTsait magát, oask egyikünk ismerte ss életben. IlökaM ssép lalaleaber volt kl, mial egykor a láma bosséite, ragyogó atép assaoayba volt szerelmes. Utóbb megőrült s egy etmegyégy* intés1 ben ball msg. —• Ml at oka, nogy még a mát életlien le ilyen tévelygő beazédei lolylatsa ? kértesém, — italán le nogy ■ satudéiul as anyag börtönéből I a lOldi lát keserveitől 11 — Hünhődta — volt a válats, — hásasság-törésra eeébioilsm a Ifikét I... As addig Ispaaslalt lünsménysserü eoatok köfül s<oabai ligmegleaőbb baldogalt édeaat\|éa>-nak as a látomáaya von, mikor már teljes agóniában. alig néhány perooel halála iőti, leljaaea őnklvéieti állapotban vivődön a halállal Már tasklt tm ismer! meg e utolsó ereje lg kialvóban volt. Cgysaerre tvengeaégi állapota feletti Mtnli érthetellea erővel emelt, erte hangon klMtpUtéli — Burtantól Boraaaatól — msjd mind el-halóbben; —, Hsegénv X-ik, etegtay asfllők, ssogéay flu s azzal párnáira baajatloit, iabbét ajkai kl nem nyíhak, aislriatva ilrök álomba aseodartUt Nem értettük; tévelygeaek, hallocinéciónak vertük Két nappal ktaőbb, boldogult atyám lemeléea napján, legjobb barátjának, a kit lentebb X «l jalistlnk. asgyttméayü W éva« to Maralmi ba-nalbél löba lütla migál a eaörnyet balt. A megkapó e lltomlnynál st, hogy iIjm két ssppsl előbb kellelt at sloaálió iéleksok látnia a tzerenceétlen fiatalember agyábsa annak végiolM és agv laiaslk mvgatanhatatlii #lh»ll» rosáaai la Mtivilotbas mlaiaa Mat, ami küt* lőtte történi, JooídiiaaMl b>rt arra, bugr oaw Monveiő létek vergAdtoe i a bátramarada uSWk lljéalma itial kisyarilalM saAnaiommal vtiol • leaeék. Még aékány apróbb, da Jeitemaőa* értakw nyllaikowtrtl wámolok m í Utatiády táodar saeUeaMlől 1. B eat kéeta, idn* n«kl valamely paüukai taaOoM, mtr* aa .álkoa kfliősggy* s „Aasstrta-HéM* »ng*stalb let Ion alltmelga, nagy magttgiat Mánkra, kiveiks* sMbaa vélastoil — Kisd maaad ás mindén politikai ntaaUiai alUnlaiembao. Majd mtfjAak rOla, bo«y 6 saá aadaak legkimagaslóbb alakja. Mllyea Modálalraméltó etollam lakik e törékeny tettben 1.,. Azon kérdésünkre, hogy jól atdauek-e meg fa egyhaapollllkal kérdések, lakonikus sAvídMggal eaayit feleit í _ Földi szempontból jél. Mikor s Dreyftuttgy Kttrépesstrte ligmigitskb hullámalt vstetts, agy smqm uakoa Iránéit Mellem jelent mag i — Arlailao-é Draytas, vagy büaő V — kér* dosénk. — 11 ast iaaooesi, la jaset de tas e aa* aa-tion — telel. 1 { Nagy-Kanitaa vasárnap 1891 no vem be Ü> 13-áa M H-U kezdődnek éa erra vonatkozólag Véaey Zsigmond polgármester a következő MbiWkat eszi közzé: Felhívás Előadó Czakó lanár. ti. November bú 19-én, méhen d. u 2-4 óráig. Tárgy a gyümölcsfák gondozásáról. Hela gazdasági laninléaeli \| \| a városház nagytér meiögatdaaág tqlódése főkertész. 7. December ho 5-én i ben déluláa 2—4-ig. Tárgy meléséról A magaa kormány áa okaiererü vezetése erdekében elrendelni méltóztatott, bogy a megyei gazdaaági egyesületek e tárgyban rtipaeri h i\'ayy«w> tsakilSadátokat tart-aaaak. A zalamegyei gazdasági egyaaAlel a magas \'anar. kormány eien nemes és Odvöe inientiójának 8 December hő tf-án megfelelve goodoekodott, hogy az általa alkalma méfan d. u. 2-4, óráig zct a. n. vándor lanilók állal különböző helyeken ilyen előadáaok lartaaaanak. Ezen előadások megtartására amelyek I. évi november bú 14-én vasaik kezdetüket a városház nagytermét rendelkezésre hocsáitottam. Mindezekről aszal erteailem Nagy-Kanizsa varoe tiazlell gazdakőzőnaégél, bogy ezen ingye-nee előadásokat, a melyek határidejét és tárgyát a túloldalon közlőm i>mereteik gyarapítása éa aajál érdek ók ben lálosaini és annak tttogatáasra taaaerOaeikei, rokonaikat és azomazédjaikat buzdítani szíveskedjenek. — gtlaká* hit* Béla anaiáasaiau mm-batoa este kezdi meg előadásait NagyKaaianee. Ha jó előadásokat fognak prodakáJai, kttoóa-ségBak méltányolni fogja ezek el mladsaeaatne - Wl-._______.___BB Az előleges hirdetés asgy falra aaazaia Fthtt EÍőadó Farkas Sebestyén gazdasági tanintézeti j nem igyekszik nagykaaga azavakkal féJrevezetai a közöaaéget. nem igér egei földet, csupáa Iá a városház nagyiérmé- j rsdbsstlao törekvést: tartózkodó. Mi aem teke-tünk egyelőre enné) többet, mi ia tanóakodaak minden elóaetee kritikától, mert felte véstek tt ! esetleg kőanyen aegeáfolkatná a valóság. Ha a \| társalai eaak fél aanyit jól fog matatni, mint a I mennyit tőlük várnak, egy esi készséggel állaak oldalukra, bogy bazgő törekvéseikben előre eegtl-hessttk őkef. — uj lap Zala-Egeraagen, állítólag, a Tárgy az állattenyésztés azabályairói. Előadó Czakó Béla gazdasági tanintézeti . a városház nagytér-a lonloaabb zöldségfélék mag ter-j lökertész HÍREK Kell Nagy Kanizsán, 1898 november 3-án. Véoaay Zsigmond a. k. potfáf aataf. tanárok neveinek »orrtndj* 1. November bő 14-éo a mében délután 2 - 4 óráig. Tárgy: A trágya kezeléséről éa a célszerű trágyázásról. Előadó : Czakó Béla gazdaaági intézni tanár. 2. November ha 15-én a városház nagytermében délután 2—4 óráig. Tárgy : A gyümölcsfa szaporítás séról. Előadó Farkas Sebestyén gazdaaági tanintézeti \| jövő év kezdetűn uj politikai lapot aaándekoanak I inditan\', mely az országgyűlési e lenzék Kossuth árnyalatának irányát követné. Ha ez a bír való, \' ugy ez lesz vármegyénk ináaodik poti\'ikal lapja. — A Xépkeayha megnyitása IA Népkonyha válasxtmánya folyó hó 12-én délután tartott ülésében ell>atároxta. hogy ! a népkonyhát szerdán, /. hó i6 dtt int-g-nytlja. — Biimfta artss Az előkelő osztályul tanulta r\| a nép a talán sehol az országban uem divatozik annyira az aayák rcttenelea bflue: a magzatelhajtás, miut ép a Dauáatalbaa. A lapokban minden azátma kerül egy-egy eeet Aa előkelő enyák gazdaaági spekulációját örökölte ezzel csak a nép, a goaoK, fülét Ma azAHft oka kétségkivll a magyar parasztban ia meglevő ostoba, arisztokratikus g\'ig A gazdag párasat ép ugy nem akarja, bogy gyermekei, unokái az osztályozás, a vagyonfelosztás miatt eaagaayebb* > — TaiiMélt kiagjAiéM A „Zalamegyei \| Altalános TaniótesiBiel" nagykanizsai járási kőre \|uov. 10-én d a. 9 órakor tartolla őasi rendes 1 közgyűlései a nagykanizsai polgári Quiakoia rajz-termében. A gyűlésén a rendes tagok mintegy I nyolcvanan vetlek részt. — Ifajgaló Sándor elnök {a gyűlés megnyílása uian igen szép beszédben emlékezel! meg Erzsébet királyné tragikus h da- I Iáról, a végűi indítványozta, hogy a tanítói kör At Módúnk idtjimk, lóriinak h iu ffóm/dirájda\'ma jegyzőkönyvben órőkiliessék meg, a I királyné emiékszobrahoz pedig pénztárából 10 Irt \| városház nagytér- j uialljissék ki. A közgyűlés nagy helyesléssel lo-gadla el az elnök indítványát. nrdíhiné, Soták1 Lujza. nagykanizsai tanítónő, az elemi iskola 8-ik j osztályú növendékeinek a .Hulló cs a róka* c. \| olvauaaaffl tanmodorral, i bork .lózsa éa Mm Antal tagokból álló bizottság I "" ! bírálta. Mint bizottsági tiöado: IViredus Antal I rM és nevele- szerepeli. — Koráit Zaiginoi.d, pö öskelől taoiló, A falusi néptanító helyzete* éítnű dolgozatai tárgyalla élénk hangulattal, helye.jA ""f"\'""\'\'\'""4r \' Tnnílásál Márlm SáSdtirné,uJZ * ^uorg^P kW* Előadó Farkns Sebestyén gazdasági főkert esz. 3 November hó 21-én a váraház nsgylermé. ben d. u. 8—4 óláig. Társy az okszeiQ lalajmttvelésrói. Előadó Csákó Béla gazdaaági taaintézati lanár. 4. November bó 22-én a városház nagytermében d. u. 2 4 óráig. Tárgy a gyümölcsfajok választása éa ültetéséről. Előadó Farkas Sebestyén gazdaaági tanintézeti lökertész , 6. November hó 28 án a vároeház nagytermében d. u, 2—4 óráig. Tárgy a vetésről és a vetés forgókról. lamtézetí olvasta löi. A jő humorral es egészséges teifo- veszedelmesen karapódzík egyik várnagyéból át a Tolna alspsasH fertőzvo vannak uir. A legszomorúbb a dologban, bogy a aép ez aljas, sötét bünat nagyon ji) pontforrásnak <alá jak itt-ott aa orvoaők, kik aa II- g-al mrtdo^to« E^oSlfflSk A Majd elmondta, hogy valamely előző életében tadvz sok krtaihint ítéH el. Dogé volt Velencében. Jelen incarMtioja ulotaó bUnbödéae, ha megadással képes azt el viaelal. A Egy magyar médium révén a szellem igy nyilatkozott — Dreylus árlaüan. teljesen ártatlan; illetőleg távolról sincs arányban vétaége bOnbödőaével. A könnyelműségig tulhiszékeny volt, ennyi az egész, Pőre a legközelebbi jövóben revízió alá Vételik e megéli ártatlanságának felderítését. Előbb azonban még kétrendbeli gyilkoeeági kísér* latnak lesz kitéve, legalább igy érzem éa aejtem; mindazonáltal azéirt nem aaavalbatok, mert túlhaladja képességémei, hogy a jövőbe lássak, derengő eajt\'lem sugalata es csupán. Bűnhődése ígasaágos. Egyik előző anyagi (földi Bátíekovich János, nagykanizsai tanító, az elemi népiskola V. éa VI. osztályáról értekezett, eróeen hangaulyotva. hog.v eaekfe elengedhetetlen aiQk-ség van a mellőzésök mindenütt nagy kárára van \| a népiskolai lanitáa eredményének. Ezt a felfogast aa egész közgyűlés ia oaztotla. — Eráhi Halmi a szamv wgáló bizotlaág jelentését terjesztette * elö, mely szerint a pénztárt é< a pénztári számadásokat a bieottaág rendben lalalta a ennak alapján Kwh Irma pénzlaroanö réstere a tői-mentvény megadását éa jegyzőkönyvi köszönetet inditványozoli. A közgyűlés ezt helyesléssel el-togsdia. — A jövő tavaszi közgyUlés helyéül jSornidst jelölték ki. - llj tagokul jelentkeztek i Márkul Sándor, Mirkiu Sándorne, KtUor .láuoa, Variju Kerene, i\'ttlnűa Aurél, &hn«i\'miinn Júlia, AütmoHH János. — A NunkásképiA-Kgyralliet fslélye, Ma vasárnap este tartja a nagykanizsai Munkásképzó-EgyesQlet jótékony-célú vigalmát. Nem csodáljuk, hogy ez iránt .a közönség minden rétegében oly rendkívül nagy érdeklődés- mutatkozik. A műsor felettébb érdekes éa vonzó és nngy műélvezetet fog nyújtani; a kik pedig a táncban keresik az élvezetet, azt ezen estélyen bizonyára a szokottnál nagyobb mérvben meg fogják találni, mert /Azzt Sándor híres keszthelyi bandája fogja a talp alá valót húzni. A műsor a következő; I. Nyitány. Előadja Bizzl zeneksra. 2. a) Reginaid de Sándor keazibelyi Köven, Oh ígérd életében rajong* <aralmetÍMwégt>aC dkTkiiy* IS^1!) MT"M"6,k u\'í1! I— "-L.L.. L____"I. . Dr. Rothschild hamuné. — Zongorán kiaéri Deák Pélerné. 8. a) Verdi, Kequiem. Trloa. Előadják Deák Pélerné, (zongora) Uöhm Emil (harmónium) Slerneck Zsigmond fceilo). bi Stemeók, Sterenade. Előadják Deák Pélerné, Sterneck len Inquisilor sokakat ártatlanul sanyargatott óiomsárkákba záratott, Ma haaonló vallási és faji gyűlöletnek, az anliaemiliamuenak, esett áldó- -tálául. íme, ha nem jelezte ia a szeltem, hogy tevé-keoyaégi köre Velence voli, »z ólomzárkákról ktanyen ráismerünk. Tehát kétrendbeli szellem-nyilatkozat, két évi idököszei, teljesen egybehangzó a a rendkívül erdekaa manileestAció egy Igaaolá-aal több, mílyea precízen olvassák a Miiemé,k gondolatainkat! napokban ia Hmsíiüss letartúalal\'ák Ifiaatny Béla dr. orvolt, ki már több Ízben béaaaéggvl segédkezett néhány anyái megszahaditkni térné-löl. Az orvos álibalosan tagad, de igen ankaa elleae vallanak. — I,elartéttale4l aaárktata A eo-mogymegyei Marcali község egyik koraeraájábe* csütörtökön délután egy jól öltözött idegea mun-káa vetődött be éa aa ott talált ambarektl anar-kiata temakra kezdte oktatni. Kgy hosszú t* asad-ben nagy hangon lajtagMla a tudatlan embnmk elölt az 0 örült tanait, aaidia, gaaembaraknak nevskte a lejedelmrket áe királyokat aa kilakadva erőaitette, hogyha egyiknek ia közaléb* Jathatna biztosan megölné, mert annyi bomba áll readal-kezesere amennyit eaak akar. A jelaolavok Ugy< l mezleltek, hogy ne beaaáljan ilyanakel, uiart ebből bej lehet, de erre aa ittaten bQaakálkedva jelentette ki, hogy ö aem Istentől, aem embertől nem fél, mart neki külön törvénye van. A végen löl)Im/öf I.ucchenil ettette Aa egyik polgár mag-kérdezie tőle, bogy ki aa a Luceheni. — Ö ölt* meg a királynét — hangoztatta éa dicaérni keadte a ttyomoralt beatiát. Da erra már mindenki fal* I ugrált éa aa örült apoetol leié rontottak, cak a korcsmárosnak köaztohatle, hogy nahány kiaabb \| űtéa árán menekü\'bpteil a leTboaaült polgárok karmai közül. Azonközben valaki értveiieile a \' caendöraéget, áa a veszedelmes embert nyomban ] letar óalállák. A logoly mindent beismeri, seuimtt nem tagad, da a névét sehogyaem akarja mag-, mondani, Moat a csendőrség azon farad, hogy a letartóztatott ember kilétéi megállapiltuuaa. — Haaiararaka Neo eld Héla JúnevÜ I tánolaúitó iskolájában vége felé kóMladtk a lan-lolyam. A tan\'olyamot ugy mint addig, az évben \| is igen sok növendék lá\'ogatta áa a jövő hát \| végén, szombaton eele lógják bemutatni, mit tanultak. A koszorúcskát a Kaazioó dísztermében fogják megtartani éa igy naaoaak a nőve dákek- Zsígmond. 4. Tuboly Viktor, >A munka éa ipar nk. b«"b«n azoknak ia, kik már rég láncolnak la jelenkorban. Szavuljn Tuboly Ida. 5. Teracbaa » 1swretnak táncolni, egy élvezetes, szép estéro D-, Caprice da Concert. Előadják /aubory Erzai "bet kiatásuk. \| (zongora) Major Gyula (luvola). Záradékul .Az - Kiu^.u kalailaiiailiál. Siófokoa \|ipar< alle orina kép. Baünóra alatt azerencae- egy elvetaaadett aasber lelopta a halo trol a játék Jegyek előre válthatók. Asztalos Béta, AU l szemfedőt. A megdöbbentően asomoro aaetrdl a iea Uölim, Kohn L. I-ajos Üzletében. A kangvér-1 következő Srteeitéai kaplak: A mait csütörtöki aeny kezdete 8 éa fél órakor. \| kalva bazták ki a Sió folyóból kUmtut Férem l r Nagy-Kaattsa vasárnap iklui foldmivegi. SicjBélyawaoatága ■agállapil-tása nlia kivitték a •iölőki katb. temtlö balottaa hátába i of ravatalra helyetlék. Kate kiutat a lem elibe Kotz Péiar rovott életű csavargó azzal a Hindikkai, bogy a holt ember csirmáit ellopja, de agylátszik, e»e szándékát oem tudta meg-valóai\'aai, limitm, bogy hiába ne menjen ki a temetőbe, ellopta a halottról a szemfedőt a eladta azt barom krajcárért. Bűnös tette csakhamar aapíeayre keililt a-az cmberteleu goaoatlesőtaz Ottani eieudöraeg letartóztatta éa vaura verve kitérte át a tabi kirf járáabiróaág börtöaébe. — ka araajak kitilt Három katonát, karúm 48-as bakát kiaa.trk péatekea délelőtt atnroayok küiütt ki az álloakaboz. Hiányzott a fegyverük, mert nem illik as olyan katona oldalara a kard, ki ezt skkor is ugy baatnálja. a mikur éa a Ik gyau ezeket használni ueb szabad. KBon a temeiűben urmrég banioltak egy sirt a déli ösvény mellett. Es a három eniher hely este a az^géuy bdottat ebbe a airba. Tlgtli Antal bonvéd gyilkosait kisérték pénteken reggel Komáromba, a kerület! logbásba. A nemrég lefolyt botrányos koreamai verekedéa bárom böae: H mcwí láazlónlj-kOrtös, Freiuinger kűrtöe éa Néiuetb János őrvezető, alihorgaaziott fejjel lépkedett s szuronyos kiséret közölt, A komáromi kerületi fölhúz szomszédságában ott ásítozik komor falaival a várfogház. Szigora, hossza aaslea-dők következnek, bele»zelidttl alapoaan as ember. — I\'\| mrgAIIAkeljr. Megbízható forrásból fiitsültünk, hogy f. évi dec. 1-től kezdve a Déli-vasut budapesti vonalán a Komái város és Nagy-Récse közötti vonal-részen £sén£Jakab elnevezéssel föllételes megállóhely lesz. — Lapunkban már több ízben irtunk e megállóhely szervezése iránt; örülünk, hogy végre az érdekeltség meghozta e célra azt a csekély áldozatot, a mit a közönség érdekeit mindig készségeden támogató Déli-Vaspálya-társaság üzletigazgatósága a megállóhely létesítése tárgyában az érdekeltséggel szemben ugy is ™ l\|e" iok"ur1 okul «tedelme« gyomor nagyon méltányosan állapitolt meg. **^ klede,be" »noooekWri nyomás, — Na«kll kaiaaa. Sagyfaliui Tamaa 20. bányáa atb. állal észlelhetők. Minden bántalmak boi.védgys ogezredbeli köshoovéd mult hó 28-án {ellen legjobb sikerrel haasnáják dr. Róaa élet-1 éjjel, miaden különös ok nélkül megszökött a.balswmát Fragner fi. gyógyszertárából, tPrága kaszárnyából. A szökevényt keresték, d« nem(IIL) Kapható mindan nagyobb gyógyszertár-] sikerült elfogni. Aojry/a/iMi két hétig céltalanulI. . csatangolt Muraközben, vegre megunta ezt, hélön \| regje önként jelentkezett Csáktornyán az ulánua1 kaszárnyában. Tegnapelőtt hozták haza Kanizaára és itt azt adta élő, hogy átért azökötl meg, meri félt, bogy nem log megtanult ijó magyarul, ebből\' aztán sok kellemetlenség származik. — Ilalultrl ktrlavél a váaárokrál ! A kereskedelemügyi miniszter körlevelet intézett a kereskedelmi iparkamarákhoz, a melyben a i Láaalólta, Háika lud., Róasasarg U kJ SatWd 4 u., Sojtftr 80 udvar, Ssent-Giör»yár 7 udvar, Vidornyalak 1 u., Vonyarc-Vaebegv I u., Za\'a£geraaeg 21 n, Zala-Stántó I-öaaaeaen 33 kiizaég. • i — Harcaiarii eélMrkMtTvt helybeli állomásozó ea. éa kir. 48 az. gyalogezred pót-; tartalékos legénysége folyó évi november kő 17 és. reggali 8 órától kezdve Kia-Kaaizsa, Byjeaa azepetneki a>ajor éa a/~Piincipálk kanális által; batárolt lőtéren harcaser B cellövéaaatet tart. A readőrfftkapitány felhívja a közönséget, hagy a] jelzett terttletet 6000 lépés körMetbaa ezen na-1 pon annáliakább ia kikerülje, mert at ott tartós-1 kodás életveszélyes. — üfélkftlttaheleileu miadaa Mlgf ack azon képes- árjegyzék, melyei Bérci D. Sándor elismert kézimunka-nagyiparoa Uudapeal VI. Király-utca 4 232 oldilon 1726 eredeii rajz-j zal rendkívül csinosan álliloll össze Ezen árjegy \| zék páratlan a maga nemében, mert minden elképzelhető kézimunkák éa anyagok részletesen, rajzokkal és árakkal vannak benne leírva éa caakia ez ál<al lehetséges Írásbeli megrendeléseket a vevő kívánságának meglelalő pontosan elintézni. Kapható posta utjáa 40 krért, mely ö-azag azonban b Irtoa megrendelésnél le \| vonalik. \' — Keleti J. birneves kudapaati or bopac-diai mdintéaet-tulajdonoa IV. Koronaherceg-\' utca 17. a/ám alatti Qalelhelyiaégét aaegnagyob-1 bitotta éa oly lényeaen, miniaazerüen rende/te be, bogy sz egész mnnarcbiái ao at első helyet foglalja al. Elsőrangú orvosi tekintélyek ia el-iamarik, hogy Keleti nrhopaedai müiatésata\'i — hol ca, éa. éa kir. i-aab. aervlölők, műlábak,\' mükesek, járó- és uyujiókéuűlékek, egyenestar. lók atb. vtr\'ék szerint jótállás mellett késait-letmk, — a legkényesebb és legmagasabb igé-l uyekat i« kielégíti. — x l\'aala< ailuitaklaak. A nehezen1 eméazttő ételeknek c ak mérsékelt élvezete is CSARNOK Bákflljftmk t Mao litaa ! Madarak katalaaa Inasa ! Ehanlt-a kát riluak, áMáaadaak kant Hagy caapaa akaata, dalú kaaáa ataa BtaütaSk j«fjaa a tlaaiaii ejnakkán. kárt aaa aukltod al tikárak Magáit Lálaók tinta ItajrWa haaáak Wna áfát. kart uyag.it kídáaak fsjU lágkán Napkalat gaznál gftnal vaaja k». Vagy tán aaa ia tikár, akit faltak ránt A te árákiítáa. cndáaaa kSIca kané. Tán oak alt akarod, kap a káka kápa: Salvárváuy, kaflan a kn á( IbUagáka Hogy a aalvárríajftay taajagl tagira Vlláfitam majd aa IpaaÉg aljára Hatvan u a aagy kiaaa. aa karaaatk aat . Feltalálva, Maion ayarkak a«jl vlgtrtl, ŰrSkSa karcába kutató tlmiaak, Zavart kaaú okok, ml irt n jfJuaiatk t Fánylt ari\| a nap ia oak a\|jr, akkor lakat Hafyka álHrta a kavatgá fatlagat. Km In \' kamályUI, világaaha Iának, Élteti aagárl, ak aabari ktaak. — a rablánc ettrgiaa k éráaat okot Hfdüa lakalltárat taakadaágat koa. A atl aa agjlkat irluttllaa kajjja, káaiknk a tárát, karaira toralja. Hal vak dabbauáaa, agyaali a«tt marad, Váltaalk a kaéáty ■áaatia ayoatáa alatt. Kráternak aaija la, akkar lujjt ia«M, Ha aaa rtaalM, a fulda.k awhfát ■ál hatalom «aa, ml mkait naat: Barátaág, — aatáa ai igaa asaratat, Háaakak akár lakkra, ainlak akár kaira \' itt la air,varkodnak, alt la a atagyaria — n ka agjraaar talkk, ktadalaara aaállaak, RMI agyadat ank taagtakkaa találnak, A fa agy áll aaaaha, aaálfán atajiyal rtldka kapaaakadik aráa gyátaiárai. — Itt tan áaaa anyánk 81 SM\|ak at kautakk agytlkltan, maatakk a kaaát! Nagy-Kaaiaaáa, l>KM. asraatkar 104a. laakay Kárálj lurkwtil flxenetek V. J. Nagyaa kixdetlagaa, kaaáa kanna a aa aáf aa Igaaaág, Da aaárt oaak prákálkoaaik, agy «cy aaán rtaalat arra aagml köntkaatatni, kagy tag atá,- haaaaálkaw la Iral. XY1LTTÉH. Aa rovatliau káalMUkárt na vállal tilillamil a Törvényszék. végtárgyalások és ítélethirdetések Henneberg-selyem 75 krtól 189H. november M 14.-én. Magánokiralhamisilás büntette miatl vádolt ^oagal^ a^pon^ából jalentéklaen éa ajTöm S4ndor e„eni b0llü ben végtArgyatAll ÍSLíSfíí JL\'^a^t " ÜT « XXXI- \' o. 122 ^ ban még- r kÖMÍK,\' , nf",\'ko" \| határozott vétséggel vádolt Uttky Jóuet elleni bta- zik. Kilejti a mimazler a köHevélben, hogy ezek . a ^ YAglárgrV%R. f y.t^kk?d"TQmk .Vld>i.y>r?,0k Rágalmazáa vétaége miatt vádoli Narangya p^^Üa,4 D VTs í" Ivánnéasfll. NarangyaFranciaka elleni bönügyKn f ulhívja tehát a kamarákat, bogy a kőaaégi vá-1 Tédtrmláa aárok engedélyezésénél mindig vegyék figyelembe, í Magánokiralhainisilás büntette miatt vádolt vauén_milyen beloyáaaalvannak azok a környék Ko\|laric, Mlbály e)leni bűnügyben itélathir-ipari és kereskedelmi viazonyaira. \'detéa á ~ . ■ka4*r«"11 Lopa büntette, lopia véiaége. és a.kksssláa u y^ftJ^Avéiaége miatt vádolt Hieronimi Ambrua a társai tisztikát tüntet lel. Aa 1897-98.ik évben a közös I e„eai bü))ügyben it«le.hird«téa. hadsereg magyarorasági ezredeinél 168 öngyilkos-1 \'rtibbrezTdboli opás büntette slb. mialtl vádolt k,M9Í? \\ílh0íiid\'lz«idl Fewnc " \'Aroai elleni bünügyben léleT ségnél 81 öngyilkosság s 21 öngyilkossági kísér-1 ^irdeléa let fordnll elő. Az okok kilencyenkilenc százalék ban ismereliének. Egy ki-vé boazanló ez. mikor 1898. november M 18-án. a nagy közönaég elölt ezek aa imeritlin okok, I már olyan nagyou imerüsdk, csak épen a Magánokiralhamisilás büntette miatt vá-katonáéknál nem akarnak tudni erről. dolt Szabó József elleni bünOgyben végtár- — AilsUegáasaéxAajr. Rsgadós állati be- gyatáa. tégségek állása vármegyénkben : Uplene : Zala-1 Lop I h II ktii vitaraakant — aaak akkar valódi, lia káa-vatlan gyáralakol raadatlataak, — ftkata, lakár ia aataáa, — a lagdlvaloaabb aaáráa, aaiu áa alaláaalkaa PrlvAá tk-gyaaaáékaak poatabár áa táaaawaaaa, ralaatat káakn aaáll t«a, — alalákal paila rultfaráaiata kitnaaki HENNEBERG 0. sslyemgyárai (ca. áa kir. udvari aaálllU) liHikkia tl) Vagyarlawln ia. livájaka lliaati kválbilyag r«faa.iiaüiH lérdiutk meg a háaiorroetl KRONDORFI ^■•savanyúvíz Szanl-öról 1 udvar. Ragadós száj- is körömfájás; ] bünügyben végtárgyaláa. Vorliola 1 udv. Sertasvész; A.-Nemea-Apátbi 26 Lopás bűntettével vádolt Hajdú György elleni n., A.-Szemehye 6 u., Barabás 14 a, Lopás bűntettével vádolt Cserncsec József el-ka 11 leni bünügyben ítélethirdetés. n^ Botlom ya 6 u., Döbréte 16 u., Egeaföld 1 ii., Egregy 3 u.t Eazteregaye 31 u., Garabonc 16 udvar, Hahót 2 udvar, Hoeaiói 6 udvar, Káp\'alanfa 16 udvar, Keratye i ndvar, Kiako-márom 4 udv., Lntenye 8 u, M.-Szerdahely 1 udvar. Milej-Egybázazag 6 ud\\ar, Monoszló 16 •dv^ N -Kanwaa 4 udv., Namea-Boldogaauonyfa 6 adv , N-Récte 1 u, Ollár 18 Huuia-Szt- Magárnak megsértésének bűntette és jogtalan elsajáiitáa vétaége miatt vádolt id. Kele lózset elleni bűnügyben* Ítélethirdetés. Sikkasztás vétsége miatt vádolt Szitkovics György elleni bünügyben ítélethirdetés. mint l GYÓGYITAL minden hurutos bántalmaknál le«\|«kkaa ajáalva. Laptulajdonmi éa kiadó; riNCHKL r 0 l ó r. Neff\'Ksmaae, wroap \'A\\» i)l, műim. (41. Jjii,) Ilii november hó tU án. Phönix-Kenöcs a stattgartl kösegéstség-ingvl ée beteaápoiáal ki I \| állításon 1890-mb érdemel njr«r<, orvosi véle- j méuveaée éa a kOesönA! lavefek aarai eaeriui kl-\| tttuOuek eliaaierve. A»I rey«dU) léiesö, kipróbált1 áa ártalaatlaa aaar, aUrll 4a piáu hajnövé« előmozdítására bUIgyekaál ál araknál, a ha) kla hulláaa áa a korpa kápaédás taegáilá«4ra -egáasea Salat embereknél erőteljes bajuszt lül Icait, — Jótállás aa ersdnáuy- áa ártabnalan-«ágért. Tégely 80 kr., p alán küldve vagy után-váttal 00 kr. K IUri>« H len 1. Wlpcll.iger-itraaaa 14. 161—86 84(1 a. V 1808. ItóO-I Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldött v \'grelmjtó ai 1881. ávil.X. I. e. 102. \|a árldmébon csennél közhírré laaai,l hogy a leteayei kir. laráeblrúaág 4IH0 IM)7.\' aaárnn végzése állal llcck Jóxaol aatpaluaki lakoal végrehajtató javára Ilonján (i)örgy tótaaenlmár-1 toni lakoa elion 18 Irt töke ennek 1897 evmaro.j hó 18, napjától aaámilandu A"/, kamatai áa eddig Aeoecaan 15 Irt lift. kr. porkÖltaég kövote-léa erejéig elrendelt klMcgitéai végrehajtás alkalmival bíróilag lefoglalt éa MO Irt. becaOII ló, tehén áa háai bútorból álló ingó aágok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a l\'V. H/1808, aa. kikül-1 dotéat rendelő végzés loiytán a helyűmen vagyis Tótaaanlmtrfonban alperes lakáaánál leendő eaa-köaléaéra IIWM. éti aaveaiker bé 17 Ib aaapj-aak 4 a. IO Arája határidőül kitiaatik a ahhoz a venni asándáko-zók ezeunel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy aa érintett ingóságok ezen árveréaen a 1881. évi LX. I. c. I 7. S-a értelmében a legtöbbet Ígértnek becsáron alul ia eladatni lógnak. Aa elárverezendő ingóságok vételára aa 1881. évi LX. t. e. 108. 9-ban megállapított fellélelek szerint lesz kifizetendő. Kell Latenyén, 1WI. évi nov. hó 8. napján. SCHMIDT JAN08 kir. bir. végrehajtó Richter-féle Horgony-Pain- Expeller Linimentum Capaioi oompoa. Atta klisénk káabssr sllssUlU ss M4 msfsaiéMUsásak, msrt niir UIM> mist 30 ív te swgWsba^ W\|iili>ull«eaé MMMM alkalautaak ktavéayaM, asánét, tatsoasatásaál és aMfkMssfea w aa erysssk állal bsáansálisskre Is miniig gyakrabban raadeltatuc. á rsládj fforjoar-Ms-fapaltar, fjskart* Hsmay- Maimsat slaavszés slstl, asin titkos sssr,hsasrn Igazi aáaaaarr kásbissr, astjnsk ap kástarlásfcss mm ksilsw hiányosai. 40 kr., 70 kr. is I ftt. ávegekÉHÉ árún sta\|desnt minden jrágrsssrtárkas Usslstbse ss; fársktár: TMk Masef nénsMréaiail Magéiba. Harttriás slkslmivsl Ion irstossk lenünk, mert »SH MaaWmi sMasal raa kmlwtai kl eaa akar ■ íjkfriiláali u abdas apaa ,srfs>* »Wkcr b Waatsr rúCH7M iMktt alat mm ym ntsstas nmm. I Riobtsr F. Ad. éfl táraa, oaiai. k kir. lársfi asáOitík, Rudolatadt (Tbá«ia(leX s ACHAIA PATRAS Görög borai. Vezérképviaelöség Osztrák-Magyarország részér C. J. SCHRAUTH, Báaa, IX Fraakgaaae 4. Raktár Nagy-Kanlxaán: £T«u. ée Klein czég csaaa\|»kawekaááaibaa. Legnagyobb nyeremény legs 288- 1.000,000kn^ m i Aa éaaaea tio.ooo mjtmmémy J Eli VZfiKK, A tegaagyebk ayamaiey letaisrseesáeebk ssstkM 1000,000 korona á ».varcínjak rtsstslM btai U t kbeatkaa Karsaa i jmiM 600000 i m < 400000 i „ 200000 m „ ,, 100000 1 „ „ 60000 i , „ 80000 i „ „ 70000 * .. 60000 t— 40000 » „ „ 30000 - ♦ i „ 25000 7 .. „ 20000 s „ 15000 ti „ w 10000 •T „ 5000 a „ , 3000 , 2000 7M „ „ 1000 ists ,, „ 500 „ 300 stroo „ „ 200 16650 1 170. 180, 100, 80, 40 á karmáik o»jx B»cr»r klriljrl ontil^sorjiták aianskirt Imit kcsd&éik ia 100,00 sorsjegyre 50,000 nysraméay 50,000 "^v:1 13.100,000 melyek hat huzásbsn sorsoltatnak kL \|st, Tiijts ss oldalt istí sy«wiey)tp«4> asrlat mm Misjintk r«t» f«náei—ai ■;tnl faa. á ■y«ré«t aaéljiak tbát. abt air iltitiisssB Uainf, éfMaiah. éasseaaa UaaaMraai sűllM laa ooo karaaas ssnelsak kl UmtMss. A lumjitt ir» nmtay lepwwssisskb natSin egymillió borona Mss ntsttbU sitgre áalésskaál ináitl aaea Jagfakaá a hrrmmt sisásU arkaa ás ptáv HZ egáaa t-aá swl. arWaii onj«tjtt a,— tri » fai , n , . a- , «ssBW ,; ,. „ i ao „ „ ayeüaatf, n — TS . kálélsk asit aMasétáel <«fj a Mas aWlas* kaktMéaa allaaékea A kssások stán aafktti\|)lk llatialt esTilakssk s blrstaloa kásást Jsgysekst, Űrstsles tsrrasatsk feálg díjtalanul állsssk raudalkssásiá A basáaok s asaa/ kir. kaeaaSar •llaaSraóaa aallau aj¥ru« aaa ttrtásssk áa asaksál aiadaaki aaafi laakattk Eirjlk s raa4«laaóarakat aalaMkk, l^káaikb ssoabsa f. évi november hó 17-ig kaisáak kakáldaut Török A. éJ^i a aa. blr. aaab aaaUlgaaraJAUb rSalSraaiáéi BU0APEST, .ZJSTV. Kárak rtsaaara_ IsrraasUtl aiyttt klláasl. As átiM(at I, 11 •dé TörSk A. éa Tárna uraknak Baéaprat I. eatáljrs raigjr kir. sssb ssslUrsorsjUik aradeti asisi(rsl s bteststss ) aáAaféáeleaa! kérasa ) A Ma ^ (MmU, At j iailsalalTSa/ayal káiáta ) I naponta<a Sagy-Kanisaa vasárosp - Utóiét WitM o káztiiajáeiostk figyelmébe ajánlja gyártmányát az ELSÓ MAGYAR <Mto MIB mis tata-tóvAros. A sssbadalausott építőlemez, ugarain, laU-Umí, ptittiií k ffári éplletekaél »l\|j euk átalakításánál klválósa alktlmts Jii ét mmHiu. It liften uórat mtuuyfU kk, Mtotaioi, iiníá/u/ai nUotr/a/ok WWajf ét mMiUl! atokktt tlktlmu, jómba jtortf éa to-Utrom mentet tnytg. , Uj, gyón ia a UgoleMb épitketéti rendszer tráió nuetek éa egye aaytgok árai Ztla 91. alám. (7. lap.) 1898. aovenabir M IUt Uj, gyon Magytrii aleaul ktl detaek. Nvb«4a Gyata, épitétt. Hirdetések felvétetnek e lap Idadóhivatalábad Nagy-Ianlzsán. •••H«MMII#MM« I Amerikai zsebórák. Jétáliára1, h»gy a nickel uisét nem vá\'-tottalja, utarkatete pontosabb éa jobb, aiat a legdrágábbaké. Ara darabonként 8 forint. Jótá lés mellett, mia a káuslet tart. Hozzá aiOitüe éraláaet 60 kr. ■ önberetváló készülék. Fox, valódi aoliaieni gyártmány, >«k kiállításon kitűntél ve, gyakorlás nem kell. Meif-vágás kitárva. Tis/la ét kényelme\'1 munka. Bőrbetegségtől megment. Tartót áa péni- megiakaritó. 296—30 Darabja A torlat. A penge ** osillsgot scélból és a tftbbi réatei slpseeaból vannak. Egy kii Ilin penge hozzá 1 lorint. Megrendelhető: POLLAK SÁNDOR fflblzományotnál BUDAPEST. V. kar gálaát ates 17. <>)&)tőknek ftdrbntán egy ingyen ktlldeiik. f lí Bfl I i\'i 1 ® n 3 * s-n * r* If^HllM! I lü^ li! ^ 1 * A EB s" t S ** 2 ü s < lilfí 2 H; Elai : 2 H k il ^ ijfH 3 ISk r H ly i ÉSk?^^ \\ú WSFyfi i:jf i & l - * ír 1 ?1111 < ^ ÍM pliBffiilil tg Mentős a babkévénak igéiuifra értalma* alkálit ^MH^n Egyndül a Kuthf«ta§r-fé!«\' maMtakév* az, mely annak Mft^L^ és kebelt izó^ magában foglalja. A Sétfirelner-íéla ngMlÉlldu) étvígygarJewW, könny »n eméaíthaW, év«k «0riiv4llSlnflt\|\|ki3FN \'fytrmakekro nózve egyaránt haunoanak bizonyát LegkitlipMl\' pótléka 1 babkévénak, valamint ajánlásra legipélt^bv#eyete\|j[U ; ia túrtak. TaklutatteUie ll!) ^Kalhr«lnBr«nek többé eg^liaUu-IÉiltil atí\|^ab4áj4\|H k Óvás azl^ffi^^mÉÉ lis N^ff\'KawIw., wiwrBMp Phönix-Kenőcs "9m « elntlgarti kűiigésiség-lt«yl h heteeápoláli ki láilltáioM lfllKnien érdemel nyeri, orvosi véle-méuvesés éa s kOeaOoő lavsiak tarai eaariut kl« tlluönok elismerve. A< I ] egyedül létező, kipróbál!1 éa ártslmatlas i«er, sttrtt is faidag hajnflvéi elAmoadltáeára Wllfyekuél él araknál, a ha) kis j hullása éa a korpa képsMéa megállására -•\|ésMB áatsl eaberekuél arólalja* btjaist lé!: leill, — Jóiallás aa efetlinény* éa ártaluiatau-aágért. Tégely 60 kr., p elán küldve vagy sláu* véltei IM) kr. K Happa Wiaa I. Wipcliuger-eiraase 14. • 161—86 /í\'ilu 91, mzíÍui, (II lap,) ÍUS november bé t"d án sao -i MM SÍ. V ItOH. Árverési hirdetmény. Alulírott kiküldőit v\'graltitjió ns 1881. évi IX f ■ I, c. 101. )\|a értelmében ezennel közhírré teasi,! hogy a lelenyel klr, járásbíróság 4180 IHU7.I aaáinu véeiéas állal lleok Jósnőt aaepetnekl lakon < végrehajtató javára llotján M)Orgy lólsaenlmár- I toni lakoa ellen 18 Irl tőke ennek 1807 óv mura. hó Itt. napjától Nsámiiandti IV, kamatai éa addig , öe«eesen 15 Irt Mi. kr. parköllerg követ* léa erejéig elrendelt kt»leatléai végrehajláa alkalmával bíróilag lefoglalt ea 660 Irt. becsült ló, lehen és hási bútorból álló ingó ságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a i\'V. 11/1808. as. kiküldőiéit rendelő vegaé* lolylán a helyszínén vagyis Totaaenlmártonban sl\|>erea lakásánál leendő ees-héaléeére 1MH. évi aeviMker hé 17 Ik aagjá-nak d a. 10 érája határidőül killsalik a ahhox a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy as érintett ingóságok esen árverésen as 1881. évi LX. t. c. I 7. 8"» értelmében a legtöbbel Ígérőnek becsáron alul ia eladatni lógnak. As slárvereséndö ingóságok vételára aa 1881, évi LX. 1. c. 10H. é-han megállapított feltételek eaerint less kiflsetendő. Kell Lelenyén, IHfl". évi nov. hó 8. napján. 8CI1MIÜT JÁNOS Vir. bír. végrehajtó ACHAIA PATRAS Görög borai. Vesérképviaelöség _ Osztrák-Magyarország részéra C. J. SCHRAUTH, Sács, IX Frsakgaaaa 4. Raktér Nagy-Kanizaán: iT«vt éa ICleln czég jS8-4 CMmkmaMMka. Richter-féle Horgony-Pain-Expeller Linimentum Capaioi oompoa. apaioi oompoé. lem kkasvea báitair stlealáiu sí lát mupróMláiásak, mert mir tObb mint 30 é» te t»\|léiai<li>ai lillralliMil itkataaita* kleivéeyaél, eaéméL tipaaitiiill «si _ éa aa imai által kaélrieMleitoa la mindig gyiknkkia randeltatik. A rslédi Haegoey- EBB PlU-IzpaUsr, gyakerta Horgony-Llnlment elnsreiés alatt, aem titkos inr, hanem tgaa a O 1 aásmré káitaier, melynek igy háatartáibaa wm killeae hUayoini. 40 kr, 70 kr « I ftt. f "T" 1 evagsnkéatt árban majdnem minden jjrógytsertlrtaa kéislstbeo tsb; főraktár: UrSk Há I jM Maaef gvégmariasaál Saéagntia Hertoirlis alkalmára! ina évatoaak ttgváak, mart p \'*\' HwWítéká utáasat tsb krzaletikaa. g\| asa akar ■ igktillléal, ---1 u tiatat reá krgalfkas M aaa akar ■egkáreeeéal, aa adódta agyaa ML^LM I iviflt Jtüfisy védjegy k RiokUr eségjegjsás otlkul mist aaa vaMM ataataa TÍassa. I™ ^ Rlohlar F. Ad. éa téraa, aiiL a Ur. sdrsfi itállitnk. RudolaUdt fthárágtak Legnagyobb nyeremény laga 288- 1.000.0001™. Aa éaaaea Se.OOO ayereaéay JEGYZÉK G. á tegaagyekk ayareaéey iquirmitnU eestkai 1.000,000 korona A ny»roi#D)-.k ritsltlw bsosztása s klfttktsé I 1 juUlom Keroia 600000 1 ijer. á 400000 ] tf . 99 200000 M tt 99 100000 t 19 80000 ] »• 99 \' 80000 1 99 ft 70000 » 99 ff 80000 1 » 40000 • 99 ff 30000 1 H II 25000 7 M \|\| 20000 3 11 15000 Sl -If" 10000 •T ff 99 5000 a 9\| f\| 3000 411 1 \|i 2000 701 19 99 1000 1988 91 99 500 >0 99 19 300 S1TOO II »9 200 A kanatdik aagr asgya kiril/l MrtáijatrjUik BMiekára Inait keid Mik éa 100,00 m 50000 aor ajegyre nyeremény \|at, npli aa oldalt IitC iywali,\|imét saaeial aa S—aes aarajscrek fele fatllllsaai ajaral faa. A ajraréai eaétjrek uhát aútairiltaUaaaaa Isaitetie, ertéalak óassiasa Uwakina aailiu ia* ooo karaaál isrsalaak ki Watasaa. A ktaacrfkk t/a-maiajr lnnan ■inVk saatW* egymillió korona Mm ■Ullkbi aacr* éslisakaál sreásll saea JegyakeS a tsrewarl araéail irtsa éa ptáif atr aaéas I-sS ssat. fredsti am<f7S a.— tri » m . . , , a- . ,. a agyad „ w . „ I ao „ ,. n i, -7a . 15650 á 170. 130, 100, 80, 0 50,000 \'^V:\' 131(30,000 melyek hal huzáaban sorsoltatnak ki k Ildink ssit slisiiiitl a piai sM(s«aa bakáMéaa allaaéfcsa A kásátok atáa ■•fklUJIk tisatett rirtiakafk a kÍTStaios kásást jt(rssktt, kivataiat tirmtUk ptdtt dytiUnul átiauk rtudflkfiétn. á kaaásak s aaa klr. kteais; cllaaérméac ■allali ayUtáaa. fai tlitisaak ia saakaát anduki anjilfski«ik Kifjtk a ea«4»tasés/akal Mlaáékk, Iffkétikk aaanbaa f. évi november hó 17-ig kassánk bfklldwl. Török A. esT^í • m. klr. aaak «Miai\|sarjaiék féelárasMét BUDAPEST, TMMé/a Urak riaasart- Ifertatttfl >i;lti kilétei, áa tdupt--- aéé Török A. TAraa uraknak Baéapeal I. autátya ai(j klr. nak. ttalilrtorajilik trtdttl sorsjtz/tt • kieatalta ) aláavélatasal kéreaa ) A MB frt ) \| aalaalalváayayal káláesa.) í l Ntfj-JUawtt vaiáaaaf Zab-91. mim (B. kp.) 1H99. uanrewber W t a — I ■JZZi-T\'^J- —iUBU.Li - ._ .IH, I. \\ wplp.l j I ■■ ■»!-■■«\' ■ j r* I A \'iy, • árf JŰ ■ f Alólirt főekktujiW. dffnl több najjgy nyeremény között I. év miroxiw* hé Jf-én (50.000 f. év április hé «-éss a tor. 600.000 jaaáalsaJij fiaaMatatt hl. ICCÉM EGYMIültlOKOWfl. KM oaatálya aradatl aorajapyak árai l cpv cjf^aa egy (él epy nejved ejy nvolczad •.-Irt ».— Irt i.só irt 75 kr. A sorsjegyeket utánvéttel küldöm, de az összeg \'postautalványon vagy ajanintt tevéiben is ba-kilMhctö. A hivatalos tervezetet minJen megrentlcljshez ingven mcilc»lem. A h :z>i .:eket min Jen további fcl<?nlitás nélkül s húzás megtörténte után azonnal beküldőm. _ sima)* i mmtm* mm 1éh i tinjua lUéiwwi m$tm mn—na 101 Bihari Ede Breaétes-aiteia 14. I h»kkssk WsMyslt HAZIS7E* asty az ssilsrtlsl szsbályezzs. raa-Iss vtrksrlagtst irilataysil, a aiarialstt és Más riralkatréait st-tirsWJs (s al sí ifUM\| MMMtsts), 0«ai ia blatooau aafoaaatoli ■ «J»-■arbajt. te p iiriijrtalanaáfot. n\'uyi IMbOMfto, básjráat Isgar, (jroaMr- ia kaahásultaat, ptaánSrastt, s Ijroowr wllarhaliaM MalUt, ajilkioadiat, rir-talaliat, hlaaorholdákat, sót báaUiaaiat, balbajakal, tBár 10ít éta jóaak biaoayalt Dr. ROSA-feie íltllaliui Maisa lystsSáa. aak éa kstás gyá-lyttáas biataa alkarral jár, s sM aatl gyaladiaanil, tajrokaáia- is kaaásy* áiaaét, a gyáraak riráklioiail.tályo-l>k, rirMóoak, pokolw te gaeyadi aak.il, totábbi kSrftagaiiyadáa aa agy-soroiott kuniaairagoil s kissa ás Iák s\|)sko(, kanU7adtaak.il, daganatokat! airigj.lagaa taksál, Mttataaa kipoáát-aakail alk. 10 ár áta boriit Prfyai házikeaics FRA6NER B. gyógysz.- tol Prágában 203-111. U as aataatiaa atadaa anakájit aj üotro aaaka.il s\|sszss\|ss és tiszta rift asaraa, klISsboa ia Maion e- aaaaia (Mt. blraa, borált kázltzsr. 1 »ra\| M kr., kattio iros 1 fartat Psstáa U krral drágább A gyá ysláa fájdalom (áiklt balad a kanta klailt hatáa. alatt Dabarkaa 15 ia SS krajsárjirtl Psstáa \| krral drágább. ■IGYELMEZTETÉSl »«««•£ ——_____ aa aroáotl ki- F! __ aaltainr t ktrjo 1 prifu Fra\|sar I. gyilfy-aaartiribál ia ágyaljan arra, koff a Dr Se«s balzaaa craaagolái aiisáoi rtaaio aa Itt látható karok rí.lj.gy hajrán 1 s práfsl káztksalei caoaa\|olá.in padig s Jobbtól látható bárom saBgUtA radjagy. A kl S\|y slászáal talál ás ssksa bejalaatl, dijat kap 1 ——— Elleaaarra Ittclsk ssrsl roaárlkMésrs Állassak. Raktárak Budapaitan: lirtk Jtwí gígutrUrtii, Ipet A. gjiipu.-lui, Ikilim ti Sáli, bckitiittr tUét Firaktar a kaillial Breanaas Aaetkaks .raa ackwtrtas ASIar" la Praf, . rrayitur tu dw $p,rnarftaaa Nr. 213 Paotaklláia a.aaaal. Ml—M MIND A O HÚZÁSON JÁTSZIK. Húzás már 1899. január hó 4-én. Sorajegyeket ajánl: N.-kanizsai Bank-Egyesület. Nyomatott Fiaobel Fttlfip laptulajdouoenál Ns^-Laiaái 1898 l Huszonötödik évfolyam. 92. szám. » lürtmlém 1 troibis4pttt rimk«l rilíp kk;i- kirakidWbn MarkasaUral krUkwal lakat tiapss. UilitMkikM. nitiiift a Itp asallsal naHN maikiM ■ladaa ktelMM\|. UtMUnttl: v •PMbáaApilti: n—ktl hm, ktiyv. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY KANIZSÁN hetenkint káuer: vasárnap t csütörtökön. iLöramn mi as II kra (• M » kt, tUtm • kmat (I Irt — bt. iHjrilin • kmu ItMKh njtmér 10 Itv^rts BltaM, rtlahii kWnenbi .wttnlk FMmI Hitf kssr- kar» hWi i»i>wlefc. HiaaaUMia ttvaM mmk Imi kMÉ kV Min m In M hsnfeÉt. Nagy-Kanizsa. 1698. Feieiös surkesztö: szalat Sándor. Csütörtök, november 17. A züllö gyermekek érdekében. Nagy-Kanizsa utcáin a járó-kelő úriembereket hol egyik, hol másik sarokbah szólítja meg egy-egy szánalmat, könyörü-letet keltő, rongyos, sápadt didergő gyermek, egy kis kenyérért esedezve remegő hangon. Az éhező. inség, az Istenhez kiálló nyomor ri le szegénykéktől. Akinek érező szive van és melegebben °\'yn \'ájt* W ) érdeklődik a nyomot ultak sorsa iránt, megtudhatja tőlük, hogy hazulról kergetik ki őket és kényszerilik a cxatangolásra, a koldulásra. Megdöbbentően szaporodnak. Jó lesz ezeknek sorsával még idején komolyan, nagyon komolyan foglalkozni, mert a vérlázító genfi eset mutatja, hogy hova vezeti az ilyeneket a fokozatos züllés. Egyenesen az anárkizmus karjaiba Mi az anarkízmussal, mely az emberi ség lélektana szempontjából képtelen, elér hetetlen utópiának tekinthető csak, nem akarunk foglalkozni Még ha olyan eszmei emberietlen, minden érzést meg tagadó erőszak miatt, melylyel lelketlen fanatikusai magának az eszmének érvényt szerezni akarnak. Hanem- foglalkozni akarunk és foglalkoznunk kell is azzal a jelenséggel, hogy ennek az utópikus irányzatnak honnan és miként toborzódnak fanatikusai, akik majd kik valamely nagyobb szabású társadalompolitikai irányzatnak eszmei tartalmát sem lényegében, sem a jövővet kapcsolatos vonatkozásaiban megérteni képtelenek; akik tehát nem egyebek, mint egy kitűzött cél érdekében kiadott és fölkapott jelszó érteimetlen Qvöltői, lelketlen eszközei. Ha figyelemmel kísérjük és vizsgáljuk a közelmúlt évek alatt szinte megdöbbentő gyorsasággal egymást követő anarkista-merényletek hőseit: nzt tapasztaljuk, hogy azok majdnem kivétel nélkül a társadalomnak ab ól a rétegéből toborzódtak, ahol elazomoritó és mélyebben fekvő erkölcsi tartalma volna s, mely a fokozatos fej- okoknál fogva at lődés alapján némi reménynyel nézhetne a jövő (elé, meg kellene vetnünk a miatt az szorosa bb- ér lelem ben vett erkölcsi érzék (ítéletről nem is beszélünk) csak nagy ritkán, úgyszólván megérthetetlen kivételképen alakulhat ki. Atéle szerencsétlen, törvénytelen viszony áldozatai azok legnagyobb részben, vagy pedig olyan szomorú körülmények kőzött felnőtt egyének, akik a szülőt gyöngéd szeretet áldásos és az egész életre kiható jótéteményétől megfoutottan, idegen, durva nevelői kezek között teljesen elventi tették leiküknek, s ivüknek isten adta zománcát is, Olvaahattuk királynénk elvetemült gyilkosának vallomásából is, hogy milyen viszonyok i között nőtt fel; hogyan volt kitaszítva már gyermekkorában a tisztességes, emberi nevelésben részesQltek sorából, s miként tat már tizenháromévet korában anarkista, a nélkül, hogy tudta volna: mi tulajdonképpen az anarkia. Mire lelkének fokozatoa elvadulásában a gyilkosságig ért, arra az i önérzetes hitre jutott, hogy ő most már tu-. datoa anarkista; pedig most éppen olyan ! tudatosság nélküli zür-zavar kavargott leikében, mint tizesháromévea korában. Da hát most már perfekt anarkistának hitte magát, mert gyilkol mert kezébe ragadni és végrehajtó hatalommá tat egy társadalom-politikai törekvés szolgálatában. TÁRCA. Szent-Erzsébet napjára. Hol Ctrfu stift/A a tenger átfogja, [Uéltidéki sulii titkosan susogja :) Achilleon csendes árnyas ligetének Sürii bokrait, a csalogány lepé meg. Féstket is épített at áfai között, .Vert a menynybit oda, egy Angyal költi sün. )Érette, — kis stive ott dobogta néki. Hogy tt angyalt ott is búbánat kiséri. Pici szemével f a lelkébe né telt; ÉstreveUt rajta, hogy egy stent igétet: Fátyol\'a van arcán s bus stemjnek fénye Ide stáll elárvult, stegény nemedére. A kedves madárka dalra nyitá ajkát, F/tengte legszebbik vigasztaló dalát Kicsi csalogánynak mefte retgS hangja At isteni csendnek alkonyi harangja, A nap elnyugodva, a tengerbe merült ; At égést terméssel álomba szenderült.. Majd hogy a keli nap ébredi sugára, Rásüt Corfu stifrt ÁchUleonjára, S ragyogó szemével ablakán benézhet Imádkozva térdel bellii Stent Erzsébet. Angyali ajkának at a ki jokásta: Szálljon vigasztalás at árva határa, Lenkei/ Károly A tánc. i. Csapó Gergely gyanakodva, lehorgasztott lóval l lépegetőtt ki udvttrábó. Kiinti, az ucán megállott e/y kisaé lioijsvalszórogatla azét maga elöli a 1 vastag nyári port. Lat tolt rajta, hogy valamin nagyon erősen lOnödik A belső kQsködés mely barázdákat irt homlokára, szemöldökei közé. Egy lépest halad, előre. Megint imgalloM i m ginl i verdeate, nórla szél az utcai porrétegei. Majd \| hirtelen elhatározással sarkon lordult és visszament bajl-ka lété cáendaa, saj alan lépéeekkel. A pitvar-ajtóban megállott. Onnan egyeneaen \| a nyltolt-ajlaju konyhába leheteti látni. Gyönyörű, barna-piros menyecske surrant be jeppen a konyhából a szobába, Oltözöfelben volt, ! feiaOwruha nélkül. Gömbölyű nyaka éa remekszép I válla ssinte vakítóan fehérlelt ki, amint belibbent az aj\'ón. ! Csapó Gergelynek egy pillanatra fejébe eaök-\| kent a vér. Talán atlój a gondolattól, bogy ha est a gyönyört! teremtést valaki máa ía megölelné. Szép csend sen belépett a konyhába a megállott a szobába vese o ajtóban. H.lk sikoltás hallalszolt ki a a/ohából. Csap \\ Gergelynek nagyon jól eaeit i% Csendes, ssinte bűnbánó hangon mondta: \' — Én vagyok Juliakám, ne ijedj meg I Szavára a menyecske egyszerre ott termeti as áj\'óban ugy amint volt. Igézeten pongyolában. — Te még Itt vagy GergelyAzt bitiem, hogy már a fa\'u végén jánu. Csapó kissé zavartan néaett feleségére. — As igaz, hogy már (ullehetnék a falun; de vieaaa kellett jönnöm. — Talán itthon feledtél valamit? — Hál persze. No bál. Igen. A plpai. hagytam a pitvarban. — Máskor gyújts rá lelkem ilthoo, ugy menj el, akkor talán nem taleded itthon a pipádat. Csapó Gergely zavartan isgetl mozgott — Végre bizonyos elszántáéggal lépett a menyecske közelébe. — Na, gyere, csókolj meg még egyszer! A menyecske nevelve karolta ál ura nyakát. — Ejnye, de ráaaomlastál, lelkem. Caak nesa ezért jöttél talán viaasaf A lérű Allogla a menyecske karcait, puha derekát, magahoa szorította i odt tapadt síi-kával anhak forró ajakára Csók ulán még sokáig nézett a menyecske szemébe gyönyörűségtől ködös as\'mskkel, aztán lompa hangon mondta; • - Te asszony, ma vasárnap van ám I A menyecake kérdő szemekkel nézett urára — Persze bogy as, egeaz nap Mii alarea e<zel mondani ? Látod, hogy készülök mar misére. Zsolnay gyárak fóraktára.1 Nagykanizsai $mlék bögrék á 15 és 20 krajezár. Rosalyt edények. — Majolika dísztárgyak. _M" AL.T én BÓHflL NagyKanizsa, -fef Ujj^T Nagy-Kantzsa, csütörtök Zala 92. szám. (M. iapj 1898 november hó 17 én. E±y Szerencsétlen áldozat tulajdonképpen ez a gyilkos maga \' \\ minden erkölcsi alap nélküli lelk\'s - tta egy képtelen társadalom-politikai irányzatnak mérgezd jelszavát és magának az eszmének megértése, felfogása nélkül lelketlen,, vad eazkflzül vetette magát az értelem és gondolkozás nélküli fanatizmusnak. Olyan nevelői hatások után, mint ami-nők az ő lelkét irányították, nem is történhetett másképpen. Hisz már tízenhároméves korában anarkista-palánta volt, értelmetlen, elragadott áldozata az emberiségben hullámzó socialis áramlatoknak. És hány ilyet ragadott már el — akikről nem is tudunk — a sociális áramlatok legveszedelmesebb (mert legnehezebben Megérthető) áramlata: az anarkismus I Hány tariás-dij mellett, hogy tisztességes család j Magyarország minden megyéjében kel-nevelésüket el sem vállalhatja. így azután j lene felállítani nevelő intézetet az ilyen ki-olyan egyének kezébe kerülnek, akik — [taszított vagy árván maradt gyermekek számig kicsinyek - a tartásdíj arányában mára, hol szakavatott kezek pótolnák a gondozzák, illetőleg koplaltatják és verik ki „0\|öj g0ndos nevelés és szeretet hiányát Okét a szabad ég alá; s mikor kissé erő- Néhány megyében van ugyan már ár-södnek, durva bánásmóddal, ütéssel, verés- vah4l) ^„j a teljesen árva gyermekeket résel kényszeritik ófcet erejűket meghaladó SZRSÍtik megfeW<j nevelésben és készítik elő munkákra vagy olyan dolgok elkövetésére, j„ iparos p^. de ez még nem elég; amik kezdő lépései a lelket megmérgező mert ezek „ 4tvah4lak nem adnak mene. börmk- déket a törvénytelen gyermekeknek. Semmi sem természetese b, mint hogy Igaz, Hbgy nálunk Magyarországban az ilyen gyermekek, akik a szülői vagy m,\'g nem szaporodtak el v lami megret-általában az emberi szeretet legcsekélyebb lentő módon az anarkisták; de ez nem melegében sem részesülve, durva szitok és ment fői bennünket az intézkedés kötelesverés között nőnek lel és érik el tizenkét ségétOl; mert azok a rongyos, kócos, züllött éves korukat: életük tizenharmadik, tizen- jkülsejű suhancok, akik egyes városok va negyedik évében egyebet sem érezhetnek, sutj állomásain várakoznak a bőrönd-szálli-2yen szerencsétlen, semmiféle erkölcsi alapot\' mint elkeseredett gyűlöletet, boszut az egész tásra, mind aféle anarkista növ \'kek. A nem nyert lelket I emberiség iránt. Iskolát csak ritkán látnak,\' \|e\|kük( a „j^ kiian<J ta\|aj ar „„„10,. És mit hangoztatnak minden ilyen meg- mert nálunlc a kényszeriskolázutást az . is \| mu,nak. Ctak gonosz kéz keli, Sogy belé-rázó merénylet után? Azt, hogy föl kelljk°:iba járóknak különben is folyton omel-ijök hjnlíe a magot lépni teljes erélylyel az anarkisták ellen. jkedö létszáma a így a költségeknek nagy Pedig ugyancsak régen elismert és szinte í »rny°kban ^ azaporodása miatt éppen elkopott axióma az, hogy nincs szerencsét-\'" °\'yan Wyiségdtben nem szorítják teljes lenebb orvosság az erőszak ellen.... az ^J11\' aho1 u elhagyatott gyer- erőszaknál. mekek "ima lelnaB,obb- Látjuk . azt az őrületes fanatizmust, melylyel ezek a bomlott agyú merénylők Ezeknek a züllött, félig-meddig kitaszított, nevelésben nem tészcsült alakoknak mindegyik csoportja kiáltó, intő jel arra, hogy teniri kell valamit, inig jobban el nem azaporodnak, míg az elhanyagolás Mire azután valamely iparos pályára veszélye imminensebbé nem lesz. Ezt pedig léphetnek, már a leikök teljesen meg van csak a nevelő-intézeteknek megyénkint való az ő képzelt hősi martiriumukba rohannak.! mételyezve, s akkor már a legjobb lelkű \| felállításával lehet meggátolni. Ezeket fegyverekkel megrendszabályozni iparos-mester mellett sem igen lesz belőlük \| nem lehet. \| társadalmi renddel a az emberekkel meg Hanem igenis oda keli hatni teljes erő-1 barátkozni tudó agyén. Ha még hozzá y vei, hogy ezek az anarkista növendékek ne évek alatt is folytatódik m—. hngy g \|yenraéUen víszo- velők szemben a durva bánásmód (ami nyok között született vagy teljesem elárvult »>ntén nem rilkadotog): akkor lélektanilag gyermekekből tizenhároméves korukban egészen igazolt az erkölcsi érzéknek az a anarkisták ne legyenek. Vizsgáljuk csak: minő elbánásban, minő sorsban részesülnek nálunk a törvénytelen vagy elárvult gyermekek ? Az elbukott anya vagy a hatóság kiadja őket tartásba rendesen oly csekély teljes hiánya, amit az ilyen egyéneknél tapasztalunk. Ezekből toborzódnak azután a gyilkos anarkisták. Itt kell a baj forrását keresnünk. Itt kell az anarkisták elszaporodása ellen intézkedést alkalmazni. Országgyűlés. November 12. Úreg tél lesa maholnap, meleg télikabátban, dere* bajusszal sietnek a honatyák a jól AliOU Hásba — és még mindig tart a. namrendvita, mely még a nyáriasan meleg napokon kezdődőit, a könnyű, világos nyári ruhák idejében. Aa unalom széles tengerén lul, ködös messzeségbe véts a vita éltje, alig hinne az ember, hogy .csak" az ötödik beiébe lépünk most. £a hömpölyög to vább, tovább...... Ma még a atombal Uasttletére tem rendeseit vihart az obatrukció, jó asereooae, hogy egy kormánypárti szónok nagyaaabáau bestéddel elevenére tapintott as nbelrukcióoak, mert kütömben — Azt nem bánom; aat akarom la, hogy a templomba elmenj. De... A férfi elhallgatott. A menyecske kíváncsiskodott. \\ — No? Mit de? — Tánc is Ittz Oda ne mtoj el I A menyecske egész szivéből kacagott De Csapónak arca motolytalan maradi. — Te, Juliska, ha én azt megtudnám, hogy Uacolláll — No, mi letoe akkor? <t — Magam sem tudom. Isten oltalmaazoo meg áltól téged is, tngem is. II. Ragyogó, oapsugaras délután volt. Csapóné künn áldogállt a kapuban. — Fiatal menyecskék, leányok mentek arra, siettek a láncba. Arató Vendelné, Csapónénak leánykori pajtása is arra haladt. A mint megpillantotta Csapónál, megállott. — Talán esak egyedül vagy, Juliskám ? — Magam vagyok. As uram valami törvényes dologban jár a városban. — Csukódjál be, gyere láncba I — Nem, szivem, nem hagyom a hajlékomat augára. — Sohse féllad 1 Nem lopják le a tetőt. — latén Indja. Aztán meg az uram ellenére tem akarok lenni.\' — Az urad ellenére? Azt caak nem tiltotta aaag, bogy nézd a táncot. — Aat nem. aaasonyok kösöl. Hol egyik, hol másik mondott — No, hát skkor gyere velem, ne örlsd bosaá valamit. IU egész délután a kiputélfát. En tem láncolni \| — Hiába, nem leaa a faluban többé olyaa megyek, csak gyönyörködni kicsit a mulatókban, táncot, mint Ctapóné volt. Caapónd ugy értele, mintha valami láthatatlan! — Aranyért nem adnám, ba még egyszer lát-kés lógná karját, hogy ne menjen. De etaábe hatnálak táncolni Hajú Pistával, jutott, nogy máskor talán sohase less neki ilyenI — Hajdú Pista sem ken jár a láncba, mióta alkalma megnézni a táncol, a hol leánykoriban te elmaradtál. Veled tudta csak klrskni arra s annyiszor megbámulták as ö gyönyörű táucá.\' saép nótára. Gondolta: uzzal csak nem rét tem Isi.n, sem\| — A te táncodat talán aa angyalok la meg-ember ellen, ba elmegy láncot nézni. Azt nem it. bámulták. mondta tz ura, bogy el ne menjen, ctak hogy I Ilyen megjegytéteket hallott Ctapóné. Aztán ne táncoljon. {mondja valaki, hogy ezeket nem agyeaesen aa Elmaaat \' ördög bérelte lel Éa hogy a kísértés teljes leg/en, Sokáig nézte a táacolókat. Hol egyik, hol fe^ J^M ÍSitt" másik legény tkarta beleugralnla láncba\'de nem I ™4b« H-"du »,,lu "SM \'áncos-legésys. ment. Nagyon aötét, fenyegető képpel ment el az ura; Isten tudja: mi történnék, ha megtudná, hogy táncolt. Egyszerre azután rázendítsd q cigány az ö lánykori kedrea nólájárt. Hallgatta édee \'gyönyörűséggel; elgondolkodva és ssinle szánó arccal nézte a láncoló párokat. Hejh, nem igy rakta ö ezl leánykorában I A (él falu szeme, asája nyitva maradt a bámulattól, mikor ö, mag Hajda Pists, a falu legjobb táncos-legénye, járták a verbungost, után rá a csárdást. A mellette álló Aralóné, mintha csak a lelkébe látott volna, megszólalt: — Hajh Jatiaka, nem igy jártad te est két esztendő elölt Hajdú PiatávalT Las-an-lassan melléje gyülekeztek többen it az Amint Caapónél megpillantotta, ragyogó aroaal lulott oda hozzá, A körülálló asasonyok a karjaikon adták kerébe Csapóoét, aki gyönyörüaéglől szédült fővel tette keaét a legény vállára. Akkor már nyugodtan kacaghatott aa ördög. HL. Csapó tiergely elvégette s dolgát s városban. Bandukolva járkált az utcákban, hogy talán akad, neki valami kocsi-alkalmatosság, As egyik korcsmából ssnessó hallatszott ki. Bet^kiolatt agy pillanatra. Sziláján járták ott a láncot. Furcsa teremtések Whettek azok. A fehérnépek jobban likogattak, mint a lérlak. Szime haragot képpel néste esi a aokadalmaU l N«\|y-K«nw»i csütörtök Zala 92. agám. (B lap.) I8M. nOvemUr M 114* nagyon is unalmas iiombel leit volna. Bernáth nemzeti párti ea TM János lűggellenségi áznunk begznie ulán feiszAlalt a jobboldalon KristóíTy József, aki eddigi feiazólalaMi állal már igen jó renomét arerzett magának. Nagy éa ügyeimen hallgatósága volt ma is Formában ügyes, éa prédálni, a miért a regi ellenzék aa elelél adta ] csak assal, hegy kényelmei helyen nagy báléval volna: a parlamentarizmust. 8 állítólag azért, aranybalakat aaedek éa po icdpkal ktásn mert a válaealáaok leUiáboriiotlák, nálták. — Aal mondja erre a galambősz Saaapály I _ Tisza Islváa grM a Isgtimsgaalahk egyé-J nő: jtuaég! ■■— kiáltott feükábomdámal Kusnksig — Száznál tö ilmn ragya.k a szabadelvű- tiynlo. tartalmában igen batáaoa Iraaédeben aaembeszal i!piiii>en, akiket egyhangúlag <alastoiiak. Tbat. — l)h igen, a bankban — Mólt aa allenaéknek ama léte ével, hogy önnadelkező i kétszer ktinyian, mint az •»•« Kiawiiib-part, Ivánka Oszkár, jogunkból kifolyóan csikis a vámsorompókat kell j háromszor annyian, tnitil az egén nemaett párt S azonlul is ilyen • szelíd vak, ttok föiá blanuak, a kőzőa vámterületet pádig a jog éa hatszor annyian, mint aa ageaa néppárt. jéa holtak iölőlt, miudjg ilyen alapján meg érdekeink károaodáaa raelén sam Ki tovább is m nl Saentpóly Jeni: subád fsalartaao <k. Es megcáfolta, megdöntötte — Bégeu vagyok képviselő ée soha a szabadat a tétéit hivilkozvi azoknak a nyilalkoiatain, alvűpárt pénz árából agy krasoárt sam kaptam, akik magái a \'örvényí megalkották. Kriatóffy —Fehér holló I — kiáltott kóabe Pótoay eligim előadáiában valobsn mjlóaa balo lak eaek Gaa. a citátumok éa majdnem mindenik ulán heíyesléa —Nem fehérholló, mert igaa sokan vagyunk éljenzés, taps zúgott a jobboldal aoraibói a szónok Ilyenek, — le élte önen-tana a szónok. Isié A baloldal padig hallgatott, csak itt-ott ró- Majd a régi nbatrakoMröl beszeli, a mikor aa (kitelt egy-egy nyugtalan kiállási Kri-tóffy felé, ellenzek haree inkább bumorw volt a míg aa •kinek pártielei seregesen gratulállak Végű a I egyik képviselő a bibliái olvasta lel, addig agy " "másik egrss érlekeaést tartóit — a szelek erede- téről, Trélás volt akkor az obatrnkcté, de as emberek egymást megbeeaülték... — 8 ea ma Is ránk férnél — végeste b\'-loe figyelmeiieté-ei Szentpály Jenő, a kii za\|Osan meglapanlt érte (es<Mate ki a Baafy múltját ók a \|its» \| asnss I mindig as Ő >szelíd, nmeivel, A Daíamlf-Ügyről ia basaált a végassitM aal mislto. bagy C sajnálja, hogy olyan **** es müvai mkm aifat Tiaaa István gröf, támogatja Bánfly Osssl aam á >szélldaég« koronája m vaái — Nem lógunk obsiraatui, ha s aWMW» elnöki aaskbea •itaateaalgM éa IMIsMrstWéM* (érti fot Ülni. — Rendre I Haedril * hangsort mmi már a legnagyobb Islhábomdásaal. — A képviselő ural latétM ssttoat I «* Méál erélyesen Láng Lajos — Ellen Ivánkái — kiáltotta Wksiaa Bs-a tflbbaég \| kovsaky laiváo. \| 8 ss a Mkaa táiMgatáe még agy Krattoi- li valóban sikerült beséédhea Mtaőssy Méla, iki tégnip hasonló dlámmokksl aa étlebzék igazat bizonyította, most ügyesen próhálgatta a Krlstólfy cáfolását, de kőiben PulszkV Ágoston kerüli vele easmbe, aki magyarázatokkal szolgált a Halai MaaAaaytwk. - Régen voll, — feleli erre Mszőaey, — Jtogy Kakovssky lá ván személyes kérdésbea lyi-j dntokra ragadta Ivánka Osaáárt, a Pttlszky tanár ur magyaráaa ail hallgattam, \| latkoaoll s aztán megint a nemaati párt álütotl egy elnöki rendréutasilás járt ki aoái és őssinién bevallom, akkor se értettem, ma sem I sorompóba egy harcost. A román Mihályi ulán a\' értem I ^ a -erb Jágíci Józsefet Ks Tisza István gróffal As sgéss Hás "mmogó derültséggel honorálta poiemi\'ált és talán a Szentpály Jenő llgyelmeste-•ezt i csípős riposztut. O\'éa végén Polónyi inlsr téee halott rá, mert humoros leiadatra vállal* kosntt. Ast akarta kimutatni, hogy ninessn obslrukció. Különben Jágics elég gyorson végaetl a aztán Kslocssi Alán szólalt lel, aki aal moadta magáról. hogy párton kivül áll Oi perc szünet vo t utána. Szünet ulán nagyobb Ügyelem mutatkozott, mert Hódtrny Imre kértsaót. Ast vártakiMa, I m^ZSuTÁi Ivánka leg.apí támadáséit ^Lílt-^u t ",T Z^1? aumben Védelmeite Hágát. A «M mtato.Mr a hírhed pártküri WiraiOt, de MMt * ^ .l^kMg^ {mért e. ag^b am ea»alt \|.á.k. rnsl p\'ktumoi próbálta mkébb menteget. s aal ^ klemre), 4. Ki _____ Hl \| sohsiem paláaénMi Soommá* Wp- - \' ■■ ....... pslláll egy rendőrileg lefoglalt gyüjléa miatt éa megcselekedte azt a nagyszerű tréfál, hogy lei-ssólitoila a belügyminisztert, foglaltassa la ssl a 8 milliós gyűjtést ia, melyet választási célokra rendezett a miniastsrelnök. November 14. As ülés elején Mihályi Péter esólt. Sokkel érdekaMbb voll, mikor 1 szabadelvű Srtbói egy galambősz faji ember emelkedett lel t enfpály Jenő. Mial aa alkotmlnyos élei bajna tedásának egyik ssemtsnuja hasonlította Ossza as meséile, hogy a séruai válaaaiáaoknél egykori ellenzékei ezzel" 3 maival; mély saatnel»as \| párt egyáltalán nem ia tftfgyail A levegőben a leaayabb IsgatéM, Btrs jr, bsgr napirend elöti m felisólatanök IsmhÍsK. Egy peren rnesbas amibe meetaysa Inmm a dolog. _ Mert a jegyző kimondja : — Következik Kálmán Eároly l — Nem Bty, moetlja Szilágyi Deesá. Baba a mMeelerelnak klváa aeálaat 8 eaak agy aa fSlemlkedik !••(; Uimé Wré a nemzeti hajasával ast a legnagyobb kincsei akarja el- párttal. Hoasaabhan lajlegelte ezután, begy önállóm I nem lehet kőelte vámterületet lenlsriani áa aa 1 ellenzéknek külőoöaen WaMt egy Hesshirhül I veit eltétnm, a mely szerint asm ráköti államok [vámuniója alatt a kiesebbik nemiét okvetlenül lüggulsMágéi. S ti a aiiáiam. Aklwr aaián még aa öklsii le esorongslta. mi kor agy Isbéniépst megplllsaloll, amelyik Makas> leit olyaa volt, mist aa 0 liteiágs. IggBBSfffi4S A Ju\'íakljara gondot. Nem villáé ssl ie kMrtcíbs 11 öflög? Nem "J4., P. . , ., asovongalják . nem ölelael.k é mások aal la, mig M»T VOlBS, ha vattt SSl akarná ^ lg,ol van .ellagidni, hogy Migyirorsiagnaá Joga vss ss Valami megmagyarásbatailaa ayugl.lanság ;0nBtlw vémterilelre. De mofl M «r«l fgjlk esáII Wkérsj ne>« voll mirsdáss. Ott hagyta • A» omt" nnnak M*- a városi kis koroama láüüülólt; ment Mlelé as slsára. tpgán ekkor hajtott arra a lala jegysöje. Meg 4M ás Caapiv Mlvsile koesijárs. Gyorsan baaaérteb Oapó lasaAlll hajiéba elOl\'. Mikor miadeni sárvs isláll, eltápadl meg-tásioredotl. Hohsnt egyeneeen a koreamáka. Mlk«r odaért, nem vet le éeire eeaki 1 mrt sMadw nem egy tánooió páron osüngőtt egén gyünVüvüiéggel. Csapóaé és llajdu PieM járták a vsrbMgoiI- Misths saéas viri\'lsnal villám mspoil volna la, agy hslsil, mikor Ciapó (lergely a tánooté gór késé sgroit. msgkipti aa aiansy derekát, a odaklálleil a rtgáayokaab 1 — Három a láae halálig I A Higanyok bsievigtak a a«ardáiba ée ksilák Mbm gyom ütemben. Mihályi el,aksrtak bsgyni, Csapó tíersely megint odakiáltotta vadsl lorgó, üesküe smMtaskel 1 •» Három a láae halálig I Mindenki lélbesbagita aiár A lásoot, üfák ö járta a liliságévsl, aki már vnaegloil karjai kósőtt. De asm eveanens, eaak járta a láeeol vadai, hsulmsi mail* hörögve alkáli. Villa, vemaolte sMgával aa asseoayt, aki végre már MOkoliaa lekfldt karjsibea, iápadt iraeel, kódMIi matatta, bagy vlátMélíééil) i ariatbogy Bt isóaéMel aem la Igsa vádolták, még aasksl inkább brsUMa ke. gyuliisggil. Aatáa a saatMéalv! párt Wlkse étyeMáae kii hsa még eaak ennyit amiden t A Meméljrea iam4á«<4n padig ama t«f lek látok, mert Hl itlija ialriitom. Muei Tina telváa gtót kért •« AmiI a higgadtsággal brtnéli, ssely sassb ak Uja paMá ksiaak Tafeaodáíaisa«kb tnl-\|ésitge A mtkaa aeeaUlyéhea ért a legbevwbb taaMHta, •« vall elég ayagodlséga. bft elabb Wreeya»á 1011 Hsvstl tgiiltoa keiyea, ■ •!« mmó mn vádto miadjárt magái, SálM etoab «• 1W lŰImásl. I elmasdatl. bagy n s Ttoaa Kálm, ben i ni1 Rmohir sem liylájs, h«gy a mikor as nraság érdeke ngy kívánja, akkor a vámunió a joblk etpediena l\'eras« Hódos y st hAtca nlhaligatta áa a kl aikl édie atyja, i»mrsib bl tw b*ált inkább siivik\'4 kspaakodoii Mert péidáal aoito<ájái, biaem lfaa aaygt k»»»d«l»a>be Tina laiván gról isi mondotté, hogy Daák [stoM, hogy baaasa Időbe ée aagr msakába lül\', Ferene a gtadaaágl különvaia kóayssarórs namlmig •»\' a to»ny«dlmbbél Hv»igódbi»«t. gondolt. Hódoeay kikapja a .kénysaer* sól a aal Ki 1 k. »i«ii á ni, a Ion vári t ép* akarja v»l» kimulitni, hogy issl a ayülól!*\| sért táu - .#11, hágj kSsguditégi tóns Kgyaaam enk aa őrjöngő ember haiilmai Ürmét* nagyot nadvH ás végig törött a földön. A gett* rögtón ehkémsli. A biltMáacaak végs volt. hagy kaa4ai saékáT magái s szabadságol la meglehet gyB-\|érvényesül k« rtéfél\'i mart **** Igy sálbMM KMMat. lebrtiégwé, b«y eavtblli a bmydatmabat et- il dossy Imn agy ón lálbaa aihaltoatolt. bártila. máeMól pad%, bagy ayg< ftgge!i«#t> 8 mni swraj tántadt. A jagyas Iváaka góaek WtoiHáiávil tdetóoek egr résall bls Onkárt kivia fel asóiásn a ő aaasl kasdle a Igrekaak la iaisnlbmai Kai tton* Ha ****** beesédél l esért nsmélyes sértéMbk! UU1I1, sít mm a A alnlMlenlnó öt fogom (Am adni, Éáibaa latéal st, mert öt bivautoa állá* *• 8 hagy a bajatoniéel igaa\|ja, mtudják skag-latietji s makié esitokvéebss. Illesb irt jslíátl támadta — Thwa Irtfás gfó\'M, a kl ma saai 11 [bt, bagy s mlg iU éUlklkápináasi igdtk, voll jelén. aMadtm lámdái éaaán le megmarid vaiammi Fájt neki példásl. hogy Tlsaa Islvái gróf ^ján rámuMI as ofcrtrskeió aMjetask ittksln. Oh — Kljén I Klj«a I — haagiwl a isbbaég Ms nm aksrsak a aanroebia bslóatai «- mnodis smróes. Ivánka Oigktri Máa politikai iskimalboa Mm, A N igjnun több s kiáimiiáb 1 eeó küiünaigsi éruilmébea pedig ippM aas, mart Tgy b*al gy ar, M d\'aai\' I áa aigyos köffilMf dotog volna •> Még OUy l«jo»k Is vh Mgéeaad dóit Láng Lajos itt sa ülnöki nókbdl Uitakaooll s sébáay auvii kllojeaéi ülléHi I OaelMeioa miggyósSdasam eaartal • bagy — Ml « f 8aakil m banloll - kiáltott kava* isiáa Iváaka araak u Mtoiik rólam giiáifii, san Hakonsky lalváa. aaul éa aam tolódom. — Rakovsaky képvtaolö ont nadmttaaitom 11 „ g asl s lagaapi dotog pirtimeaü róaM — szól) si elsős. .moat aUr l voltlaléav* gs«tb«MU aapiraad. — Htosan .kOMln kanyór* ée „komis* baka* I l)e Kálmáa Király bslyctt, a kn nődig már • la vss — tréfsii IteMióny Latoe- [jegyaő fel I* btvoU, eiübb Htsek Jiom mótott Ivá ka Omkár maaigarle, hogy aam ba«a- leLBév klekbilt biaaalaital kezdte — a kártyánál tovább eröe kifejeaéaikat, de nyomban jáukbáL AM mondta,bogy a két állam kaeaMkay utána mérgedett szavakkal mulatta ki mag«aaU* féiiai baaárd\|iiákol jttnanik 1 a többség tagjai dőléséi. A Tiszákat vádolta — nem zavaróéban\|miad pölUUai hibaek, inkább Maak a Báatfy hiláaaáaaal, oh nem, 6 moat már aal4 vall — Daseó báró M«naasé)ábas, start tm ályM) •tábai l Nagy-Kanizsa, csütörtök Zala 92. szám (4.) lap 198, t.even.ber hó 17 én. mindig ö ham be a k»«iál. Ezért paasta ándaagból rárakják a miniszterelnök ismeretien í\'irtyáíra s pénzt, de sem » magukéi, hanem az orsságét A beaséd kllöoban exsel a képpel végződött: — Aikotmáaylevelflaket inkába egy kiráyi oroaaláo tépje azét, aeabogy háromnás, éléskamrából kisiabadnlt egér rágja ösase. A lelkei ellenzék arra ízt kiáltotta: — Ot perel De Szilágyi DessÖ a legsyugodlabbsn l\'t a keyén éa iatatt a jegyzőnek, hogy azólitaa fel a következő azónokot. Ei pedig Boda\' Vilmoa Tolt S igy mégia esak megvolt ss öt perc azBoet Mart jóformán az agéaa törvényhozás pihenni mehetett a folyosóra. As igazi öt pere aem maradt el. 8 jiután Heataller Lajoa szólalt fel, aki egy statiztiksi megjegyzés kezdte: * — A vita haazonkilencedik napján azért azfr lalók fel, bogy Magyarország Dreyftu-ttgyéről: a Hentzi-szoborról baaséljek. El is mondta Haatsi éleírajzát. De moat jött a szenzáció. Nem jelentkezett több ssóeok. — A vitát bezárom I — mondta nagy mozgás I kikötő hidakn jármüvekkel járni tilos, közben Szilágyi Dezső. A pénzügyminiszter rendeletére intézkedett «. Következtek volna tehát a záróbeszédek, de bizottság aa egyenes adók 1899. évi, illa a Barabáa Béla mindjárt ast kérte, bogy a sárii- 1899., 1900. fa 1901. é>ekre vonatkozó kivelé-beszédek marsdjaaak holnapra a ezt a többaég „ének mngindilusa tárgyi ban. Zala Egerazeg város tanácsának jelentéae axerint Matica Jóssef épülete a m. á. v. oaztály-mérnőkség előterjesztése szerint a szabványos tüztávlalon kivűl esik. A szombathelyi flzietve-zetőaéghez az előterjesztés nyilatkozattétel végett megkflldetik. Előterjesztetett a m. á. v« szombathelyi Bzlet-vezetőségének átirata, melyben todatja, bogy Ukk—csáktornyai vonal mentén az 611 -f- 43 szelvénynél Bak kösaég állal kérelmezett átjáró lélesiléas ellen nincs éaarevetele, ha a község a 60 írtban megállapított költséget ledezi előzetesen. Az átirat másolatban érdekeit községnek meg-küldetik. . Olvastatott a kereskedelemügyi miniszter I rendelete, melyben tudatja, bogy Pacsán egy távirdaáliomáit ez idő szerint nem állithat fel .; A szenlgrdtb-polgárvárosi, nemes-apátií, I falusi, kerka-németbfalusi, nagy radai. aaloaaván, boticai, pesteaháa, akalü, csáíordi, míkefai, ba-gonyai iskolák lacitői rásséra segélyt arai engedélyezett, miről érdeke t községi k éne-aille nak. A nagy-kanizsai taaiióválaaatá-boa air ökai Eperjesy Sándor bizottsági tag kiküldetik. A kapcai építkezési ől a főszolgabírói jelenles tudomásul vétele t. Kir. tanfelügyelő bemuUtta a közigazgatási bi\'ottaág vegzéséval berendezni rendelt adatokat a ezek kapcsán a nagy-áaoutaai isr. hilkflaaag előterjesztését azon panaszos kírvény érdemében, melyet löbb nagy^kanizsai iar. elemi iskolai tanító éa tauitónő adott be lakbérOk és ötödéves korpóllékuk rendezése tárgyában. — Miután a gondja leat azonban arra, bogy mibeiyt a lőr-1 becsatolt okmányokból kitűnik, hagy panaszos vényhozás állal a távrda éa távbaazéiő hálózat lanilók éa taiitónók összes illetménye mdr alki -Intenzivebb fejlea\'léaére m gfélélö bilel fog ren mazlalA>uk kezdetétőt 600 Írtban állapíttatott delkezésére bocsáttatni: a pacsai távirda-1 meg. sőt a nagy-kani\'sai izr. hitközség annak állomás felállítása iránt a tárgya *! magindiija A mioiszter leirata másolaban az érdekelt kézség-n\' k megkü delik. A közigazgaláai bizottság a lőszolgabirálat felhívja azigorn intézkedésre az iránt, hogy e BMg ia engedte. As Bléa hamar végződött. tebát ma azokallanal A vármegye házából. A megyei közigazgaláai bizollaág november bizásiból jelen volt a tapolcai al ami vincellér havi üléséi, dr. Jaiikovick László gróf lőispánj iskolánál salamegyei Innilól számára rendezeti elnöklete alatt i. hó 8-án tartotta [szőlészeti és borásza\'i tanfolyam sáré vizsgalatán. Az alispáni bavi jelentés a vármegye lerüle-j Ogyanilt a jelenvolt tunilókkal értekezletet lar-tén a közigazgatás egyes ágiiban október hóban tolt, hogy nyert szakismereteik mikép volnának dacára, bogy időkösb-n po\'gart flu- iskolát álli-lotr a kereskedelmi iskoláját felső kereak-delmi iskolává fejtesztelte, panaazos lanilók Szaténét 720 friig kiagéaaitelta; tekintettet továbbá aa :895. évi májua 16-án. ¥5676. aa. a. kelt. i üzteri rendelet konltrét intézkedésére: aa th:>8. évi 26 t. c. oly értelmezésének, mely a üi\'községet a lanilók és tanítónők mai Áaatéaévei sz- mben ia külön, részükre mrgvalaas\'ávak alkalmából aem biztositolt lakbér kisxogál atáaara Kir. tanfelügyelő jeeoiéae izerinl aa fc\'!ami köielesné, htW aem adbató. Má-rasal a hittan iskolák mellé szervezendő gnzdaságt ísr.éllö éa lornat.miiaeórt a magb-aaiáakor magái la pilotl iakolak ügyében aa intezkedéaaket as egéaa ro- tiszteletdíj addig, míg a magbiaotl esrn kOtalaaatl-nalon megindította. — Gról Festet les Jenő a súgnak ia kilogáalalanul megtelel, mag naa jánoa-luluai mellé állítandó állami iakoa reszére csonkítható. A hitköaaagnek a laalaatAM-1 aa 8 hold löldel ajándékozott. — A miniszter mag 1893. évi 26. t c értelmében megillető évöiődöa korpát lék jogosultságától tett kijelentdsa után előfordult esemény ékről lelolvastslvan, he yeslö-leg tudomásul vélelett. Skublios Jenő bizottsági tag indítványára a közigazgaláai búftUság leliraiilag metfkere.-i a belügyminisztert ss iráni, bogy a jövő évtől kesdva Badacaonyban a fBrdő idény magkeadé-aélöl asörétig csendőr külőniiméayt léleailaen a közbiztonsági szolgálat teljaaitéaéra. Egtes anyakönyvi kerületekben Breaeléaba iőlt anyakőnyvvesetöí, vagy anyakönyvvezető "j^j? helyettesi állások betöliéae iráni lesz a £l—111"" a belügymlnlsilerhaz alö\'erjesztést » a nyaiban Medvad Lajoa, érvényeailhetök vidékeik viszonya S\'erint a gazdasági iaméllő iskolázás keretében — Meglátó gal\'s a lenlii, lenti-kápolnai, lenii-szombathelyi r. k. i kólákat. A Mahomfán talált zugiakofa bezáratása iráni intézkedett, — Járási főszolgabíróval meglátogatta a lelső-nemea apátíi bdtolát a megtekinlette aa alaö-aemaa apálii iskola uj épületét; meglátogatta a bessenyői éa botfai közaégi és a csatári r. k. iskolát. A csatári tanteremnek kibővítése, a botfai iakola hiányai ti .. miatt a helyszínén intézkedeit. — A söjiörí boti ltkoMt tneglátogalvn, a kí\'dedvédetem, faiskola és gazdiaági Ismétlő iskola viszonyait tárgyalta éa iakolaazékkel. A ^\'a?3r^r07Íba"n mlnhL^^nnÍy\'utSii1 köztégi jegyzőnek anyakönyvvezatövé, a fcmi,.n.h.n..... még csak aal jegyzi mag a közigazgatási htao\'l-aág, hogy nyugdijlevonáa caak a nyugdíj meghatározásnál beszámilhellan lakbér levonásával It nm.\'iradó összeg után logat.aloutbaió. HIRIK. — Há\'aaaá\|ak, FaraacM Kii min, kara-caenyl tanító I. á. november ro-íkaa délután 4 órakor kőt házasságot JKayafho/ltf MJría kiaast-szonynyal Himodon (Sopronmegye). — früé Mihály, maiánhlxatilaök, Pégaatt, folyó bó 6-á« házasságot köt Strmtaa Hermin kiaaaaaoayayal, Slrausz Manóné urnő leányává\', Straasa Sándor könyvkereskedő nővéré vei; Csáktornyán. -» KpirjMy In re, oki. mé aOk, a a«egedy ipar mttveszetl iskola tanára, aov. 16 áa kőtiMi hásaa- KoUay Lajos nyűg. jegyzőnek, a helyiben Hadrovica Józaal községi írnoknak, a a puszta magyuródiban . .. »i miniszter a nagykanizsai községi elemi iakolák laágot Sta/aja Irma kiaaaaaoayayal, AVafay Lajoa . államoailáaának felléleleil ujabban megállapítván,\' nagykanizaai flgyvéd leányával. további inlétkedéaek érdemében a na ykanitaaij - Kijegyiéa Ftrlnu Janő, Kraaaa aacv-kanornakiban Várkonvi Ödön iearző-irn\'ok- Po\|g«f®«l«i,t személyesen megkereata; egyullsl Farkas oeg baHagia, jegyat válu tt Waaéaaáer ST rl^ írö- 011 m«lekinl6,,e » ***** leányi.kola G.iel a ^m.^ Kagy-K.h.«áa. "V„^\'L10"\'^.,^01r Jr.I4V7L„ ptrallel osztályának elhelyezését. _ Vlrtek.lUa Drlísalait FaraiK. vároai segédnek éa a dióskáliban Szász Domokos jegyző-Írnoknak anyakönyvvezető helyetleaeké való kinavezáaat hozta javaalatba. A dobrónaki anyakönyvvezető tiazlelatdijának lelemeléae, továbbá a zula-izent-grólbi anya könvi kerületben második anyakönyvvaae-Mi állásnak szervezése tárgyában a (öszotgablróí és anyakönyvi elügyelöi jelentés alapján a bizottság előleijesztéat laas a belügyminiszterhez. Csáktornya és Pobtrau közölt MUaavárnál Mlaailandő vásuli magállóhely létesítése tárgyában a kereskedelemügyi miniszterhez (elterjesztés tétetik. Hasonlóan fel elvesztést int\' z n bizottság a Csáktornyái vasúti állomás köz* ében lévő közüli áij\'ronál eszközölni szoko t va»uti tolatások okozta torgalmi zavarok megazB tatéaa tárgyában. A kereskedelemügyi miniszter leiratára a bizottság hozzájár uláiái nyilvánítja, hogy Gógánla éa SBmagb kőzött Nylrlik elnevezéssel a -7-lk számú őrháznál leltélelea megállóhely, továbbá a dáli vaaut vonalán Zala-Szent-Jakabon megállóhely létesíttessék; parallel osztályának elhelyezését Lenti Ssombatbely, Taakánd, Uarabáa, Karka-Ssent-Mlbályfa, Vlndornyalok k\'iaaégak lavaaaual iskolsépité-re, Vindornyalak as laknia épület helyrea litáaára és lalaxereléaéro kölelezletett. Martincaevlea Júlia okleveles óvónöuak a usákiornyai ovodához segéd-óvónővé való meg-válaastáaát a bizottaág magaröailslls. Anderaz Károly anrmáai éa Polyák Mátyás csáklornyai tanítók uj dijlavelalt a kőaigugatáai bizollság inegerőailetle, A aényei t >nll<>válaaatáal a kösigasgalasí bi-toiiság jóváhagyja s ss államsngély lolyóva lélala végell jelenicai leas a miniszterhez A minisztérium sz akalii ág. sv, paloznaU, mindszentkállai, assólöl, balaion magyaródi, c<er-nyalöldl r. k. iakolák taaltélnak ötödéves korpótléka cimen 60 - 60 Irt államsegélyt engedélyeztetvén, erről érdekeltek értesíttetnek, A oaálordl, galamboki lördamíol iakolák ujabb kérvényei aa 60 Irt ölödávsa kopóllékoak államsegély utján való fedetéae tárgyában a minixsler-hrs faltarjeastatnék. Vlrágkatlás p flgyées n\'gyévra krdvaa gyaraakál, /mréi, kiragadta a bB ál a aaara<4 a<Blők karialból. Novafbrr 11-én huayia la örök álomra aeemati aa ártatlan kisded. „Múlása kőnaytt volt éa lis\'ta, miat ss égbaröpi>a"ő sugáré, temetése november 18-én. dfijrfíán 8 órakor volt a köa-lltz\'olétben ál lő otalád számos barátjának éa liazialőjének megható reaavétáv»L — Ua>daaágl vAndwrtasaártak. A mezögazdaaá\|{i szakiam eretek terjesztése érdekében a ftJldmivelési ministar gazdasági vándor szaktanárokat nevezett ki, éa pedig Csej>ltdi Tivadart a tejgazdasági szakra Kapotvdr székhelylyel; Abonyi Károlyt a szövetkezeti szakra Nyíregyháza, Csér Lajosi a komlótermelési szakra Sageavár, Füredy Lajost a bortermelési szakra Liptó-Szent-liiklóa székhelylyel. A vármegyék alispánjait telhivta, hogy e vándortanárokat működésűkben támogatni szíveskedjenek. TORONTÁLI SZÓNYEGGYÁR RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG. EgytMII Hagyar uiayeggyár. Kó<Q7Ít* kézzel esomózott szmirna szőnyegeket, terem-, sasion-, ebédlő-, háló-, boudoir- éa urissobák részére mindentéle nagyság éa aiilben, bármely raja szerint: hollandi futószónyagaket, ka\'atl (ksrsmaní) függönyök at torontáli szerb szőnyegeket (Tyllln), taritök, függönyök, dlvánátvatök atb. részére. 292-20 \|f FCraktár: BUDAPEST, VI. kerHtet, Aiidráeay-at 4. uám ^t Dasaa fakzaran raktár rtaéaaaaa. a uáayag-atakaáka vág alkkekkea, «•■ alaaákk tkjUla Mlayagak, t»wlayBk, tartták, taksák, aklakráMk utál áal»«krliak Ngy-K»nixs* csütörtök Zala 91 nám. (f. lap) 1898. nű?emb«f hé 17-** CurUa Károly, vármegyénk alispánja, m\'l,rTt teknikajál, melylyel tbból as agyssert, sok te irányban a szükséges intézkedéseket járások és a reedezett tanácsú vá •>. ■> natóság i utján meg is tette. — »lkrr«lt e«léiy. Rég volt Nsgy-Kani-zsán egy minden izében oly szép, oly aikerftít vigalom, mint aa .Általános munkásképző egyesület* vasárnapi lianmrsenynyel egybekötött táncmulatsága. Már alór^nagy érdeklődés mulat-koson, de a közönség s várakozáson (elöl váltotta be ígéretét. Bég láttunk ily lénye* és oly nagy ssám* közönségét \'\'együtt a \'Polgári Egylet* termeiben, mint vasárnap sete. Est tarthatja a maakáaképaó egyesölei eddigi nagyszámú szép likerei köafl * legszebbnek, a legnagyobbnak, Megérdemelték, méltók voltak r a. Nagy igyekezettel, fsradhstatsa töret vétsél indullak meg, s csak sa tudja, hogy mily nagy kitartásom! y végtelenül nagy Hinlem kell már jó előre egy ily m«lig rendezésihez, ki egy egy hangverarny-bez toborzott már szereplőket A íőérdem Dóira fim Ml éné. a vigalom rendező birotlság buzgó, klmoényra elnökéé, valamint Hthd Lajosé, as egyesület t\'rekvő tlttökéé. Ok ketten minden tehetőt elkövettek és a közönség velük ,voll. — Szípen, Ízlésesen diaztitiuk (öl mindent. A lépcső házban a I1 járónál virávtűzérekból fontak kaput, a korlátok alall égess föl hosszú örökiöWlűzírek. A nagy termet ha.ontó.n dekorálták, mindenfelé virágfüzérek, a nézőtéren, ■ színpadon, a páholyok és a karzat vasrácsait köröskörül nemzeti saintt forral vonták be A villamos körték n tarkaaeiaű lampionok burkán vetették át fényüket, lányee zöld koszorúk, fölötte háromszínű pici lobogók. Fel kilenc ulán özönlött már a közönség Meglellek • kényelmes bártooyűié-sek, zsúfolásig vo tak a széksorok, ká ul tolongott I egyre! atűnk írást taaewtnti megtíssielŐ rokon- pu hangszerbői olyan szép méla hangokai tud alni. Zongorán ftsiir) Erzsi kitért* kellő r "itilástaL A zajos tspeokoa kirtl a szereplők • \'ül a hölgyeket a rendezőség egy-egy iaaa szép virágcsokorral lépt* meg. A mösor utolsó pontja egy népen sikerült allegorikus tábtó volt. A némakép as ipart ábrától!a. Minden egyes alak méeterségénelr ss<rszámalt tartotta kezében ugy mintba otak hirtelen a aranka mellől széli-tot\'ák .volna el, egyik-másikat agy illestették a képbe, a hogy a munka mellett ül Iwgíelfll Hl 111 bólebr r taép aái alak emelkedett kl a leányok kőtől, jobbjába a siker koázoriyával, bajában a béka obyágáral. Kedves volt * kép, mindenkit meglepett a ■ohorsarfl szép elhelyezés é* a pontot atnadulatlanaág, a mely mégis tele volt élettel, beszéddel. E után kead.lét vti a vidám tánc éa a legjobb hangulatban folyt a mulatság. Aa eitő négyest kiltnettnaégp pár táa colit. A taflnór* a Irt m gtartották a ftíti-tmjb hm javára rendeaett éa már kát Ízben elmaradt tombola játékot, níinety meglehetős hoasau ideig tartott és szép anyagi jövedel* mmel járt D* a jókedvű fiatalok annál több hévvel kezdtek iámétj a láncba, miutba caak Helyre akarták volna j hozni az elmulasztott idői. A kedély.t h angolai nem lohadt I\' egy perm tm, táradhaiatlaaubbek { voltak a cigányok, caak boámra idököfökbm pihent rövid n-hány percig kezükben a vonó A kelleme mulatság csak hat ara után ért vegei. — A laakátképiI RgyMŰIti klré Ml. A InlyA bő 18-án Urmt eatátyűak ténye* sikerét főleg a szíves kötr működőknek kiVsöo-betjtk, kik oly Onaetkali érvényesítették kiváló telie légüket enyesületünk éréekéb*. Kódúkat len kedves kötelaasácet teliealiüak, raldóit »«en a közönség. Ritka a kalomkor láihst ily au p képel as ember. As előkelő osztály nagy számban volt képvlteiv, * klnáikotó élvezet csábítgatta őket, meg talán at, hogy manapság a józan gondolkodású ember megbecsüli a törekvő munkaai. A hangversenyt IHatt Sándor keta.helyt zenekara nyitott\' meg Van é* volt nekünk már Ilyen zenekarunk, éppenséggel nem valami nndkivlll. — Dr. fotMiild Samiiné következeti. Zajoe tapaaal foaadlák. Hterttfiremélló, kedvet ismerő** ő * pódiumról is a közönségnek. Reginald de Kovenlöi agy édas, bájos apróságot énekelt, tatkek, mert a dl sttánsok ritkán értenek ebes. Abogy Rothanbtldné lud bánni aa 0 tládán, ádén csengő twjedelmes hangjával, aat tok naáetnö megirigyelhetné tőle. At ö ajakán melódiává less a hangjegy, mintha a szivéből toiyaa aa édea hang. Qmpk érzés, ba kell rapteodikuHn tara-vadélyea, ba kell lágy, aa álmaelk mindi* fluornak, almák. Taroay Alajos "Mag mretm kéul..," eimű.kle dala után viharosan tugoii fel á taps. N- hány magytr népdalt énekelt még ataaa Igen taápen, lltsel, tslnpadra lrmtt igaai Uaperammluamtl. Zongorán Mi Péterná kitárté ágyéra. taépn. - Ett Verdi t tU^uim j* követi* hármaaban, Ihih Péteraé aoagorán, Mám Calt harmooiumoa é* Sttrntth Zelgmood eeilon \|áiat< ii. Gaak művéss ember mer egy Uy dacak etjátastaára tállelkotn1. Nem tévedünk, ka Mraeek meréataégéi éa bltalmél látják tbbea, Ült eredbetelt es sg Idát, mert megütött ttravéri elaft sorban Is DM Péteraé és ár Relktchild Saaaté úrnőknek, JKatrWg Sra-i ea TtMf Ida ki\'S^Monrokenk, ttírntrk Z«lgmun<l lifihm Emil é Major (Íjul* arainak ea ulon Is bálás kóteönetlnkil nyilvánítjuk : ép agy at élőkép Kgeméiyeiltőiitek, valamint Mfá* Kamiy lény képért Unták árlvéá kBirwi tlköd*éért, melylyel aa élőkén Wavitttrát lehetővé telis Fogaték leváabá bálá kOarOnetáakct aa áldásaiké** le tiltsatok éa mtadamk, kik vy«-letUnkel megjelenésükkel anyagilag la támotii hegyeikiét et, — veillfiaettek i Ebea.p.ngsr Kinő, dr Frtar Rudol\', dr, Rothschild Samu, geltel Ueimaaa Vilmos l-l írt. Batoier Bet 4 fH, Kitehet Uj\' t, Málovee* Qyala é« Dbra<ic« Milán l-l fnrl\', Béliitg Lajó, Iktfam Emil, Matti* Károly 1 I Irt Otv Htiit Mikályné I frt BO kr. Trlpaaarr tiynla, M, N Otv, Haltat Kakná, Ue»er lllti an Klek, Ullner UtlÖti, Danit Kálmán éa Knortcr Ily őrt y 1—1 tortái. Vearael ItMtO. Marton áa Héber, ée Moalkár Via** 60—60 kr. N. N él kr. Pur N. H0 kr. N. N, lO kr. a felüillaetéeek ö»ta i 46 In H0 kr. A aagtkaaltaal AlUláaoa M«nktkprO-Kgyl let tlalaséft. — Titnétlart Járttá;, A Murakőa több vidékén ttedl áldoaalail a dlflamiaa, de kOló-nóaen Mlktavároll áa kflmyékéa grsaaaál legjobban e vedlmt bmepség — A keretkiéllUák őaképtltgylelt. tton Deák Péteraé áe Uohm Kaiil tudáÍMban. I Fő a kártya I Síibe veti agyetlea Ntnényél a kereskedő ifjak egy töredék, bogy aacgyeeáleU élt ONHtmaugofodoiI rrvlh uj éleiét lekelhatnk Egf kissé farraa traumeniapló, daity vaa. Kártya kell a magyarnak, különben nem boldog. A aeont ball köagyűléara aa Ifjúság kOaöa ótiajál lo »a otolla egyik Indllvényosá t ragadj ék meg a kártya-Játékát ugv nem tátongnak emmlul aa ártatéglól at egycMwt lermel. Hoaeaan magyaráata, de keváe aaer»ncat<el Igat, votna akkor talán agy kényrlmee kit kártyabarlang, meg a így praktt-kuaabb, oioaobble Itnfift A aávábáaakbu drágán kéli megfizetni a kártyái. — A ktratkedó lOab öakéeaő egyesülete aa tatoltó évben nagyot aa» ayallou, htbáa lebt tgvbta mákban a válatat-mány, de a legnagyobb hiba mégis magában aa iQuaágben rejlik, fiam érdekli legnagyobb részét t kártyán klvll temmL la aa 6 agyetlea élvoe-tlk; ennek neatelik szabad Idejtik nyolotlMd rétaál. Pölőaleae munkai vágta as, kl ettől et-lénteol ssándutoalk őket: megmutallák tt azzal, bogy t-kártgajálákot be akarták vlnní az agyatö-ltb, mtyni minden tisztességes tUmtfole ávee keretkedefml alkalmazott tagja lehat. Van már a tizennyolc évesek köaótt la számtalan, kl a makk ^tltőt tokkal jobbaa ismeri, aa gyi<rű könyv- Tatán mga örüli lgjobba, bogy nem tévedett A kfla0nég lrtgadlatá**l iwllgalta a litrmool-ka ty0yőrt elő dátl, nem lebtltil töbkat t itptolt, loinítoll bfjaéeitél. •• Bhmtth most ttwlóbáö egtlk Igen a» pea slktrült taaneméayél t a ,Waeraadti adta I0 gordonkán. Nem Itlámnk eMagé m-gteWO aj klfrjaét aa Ő játéba dioaé-retár. A mealevök mletba kopottak, szürkék volnának HtlTotiok öt már tokttor, gyönyörköd I0k btma* aolawr. dagadtra lanaollaí mlmtonkor . a tanyrrtnkat, eaak irat ae keilea* róla, mert et őrökké nahát marad. Nm nálunk vaa t etek igy, mindenül! ahol ö jálaelk. Dleaőaéa át folyton dicsőség) éa a mellntl ö oly azerény Zongorán D<4k Pétorné kitérte méltóan aa 0 művéati játékához, — "ÜVtWy Ida, Taboly Viktor >X Maiié* át m ifar * fdmttrim* oiml, a alka> iömr Irt költeményéi ttaval\'t el ktdvaeen. A közönség szívásén mgtap»olta M I éá a aaaraől it, kl a taőnyegea levő vámletűlflt«kárdétl Igya tea Hóit* be a költeménybe. Nm Ml Mtát tdaKéHIWl A baláa nem maradi al. A köti* ményt lapnak más helyen hozzuk. — Mqjtr tltula, Ttfacbtk K, >Caprit* dt Cteetrt* eimtt sikerült darabját jaitzoita luvolán leméi ayBayflr-ktdltak as ö remek előadátában éa báaul\'.uk\'vltei elemeinél, a ennek tulajdoníthatják aat ia, \' hagy a aaoabati közgyűlésen ly kM jelentek m -g; a nagyobb réaa, agykaM b stiell vei, biaonyayal akkor moodta ka a aán MaA a bálával, mikor a« a kómflléa a>gk»dtálit -Kkmufmüfti- Ert.ő atónök, vmUaiat laatftM Lajot igen, erélyeta tfatllák amg eaea éadu-váayt. melyet at gyáil céljával áe lauatiáivai ű*.«agy«tttkit0aa a— tartanak; ~ egMááit ift la kárált ea aa iMÜtváav a aaalrMi — A közgyűlést Mwiyptr BrN» alsMát nyftetts meg, atána Wirmáto Odda titkár tilalret » éye* at\'gtrt éri jeteaMaét, mWybia rátaolatM aa lagyartlet baayailáaán, amrt \| vretUatfel am támogtlják kellőleg a tagok. A tárnám áát> \| felo\'ivasáta aláa megejWIék * lálteaHal. ünftr-IVmimn Etek at gyatlt t\'Bákt mm elfoglaltsága miatt lemondott tHáaárál, Mlyi l éven ét vitelt A kőagyMae kaanM ieraaaH iáradhalallan mankáaaá^áért áe •IKaitraata, hegy ót diÍHttagttl togjá megválasztani, létmftmmt Ernő alelnöknek , vtaJat Htraekiar Uda titkár^ aak jegysőkőayvlleg mvaaott káatőnetét trátaitll elismeréséül A raegejtell valaamta ertéatáai* a. kővetkaaő; elnök : Orittktl ilenrík, alelnök i flu^ntír Ernő. igaagatá: Lti btwb ti a Pál liitkár i líirwhler OMa, pénstáw* SteíMt ilattá, háznagy i Wtiat Bádo«, kyvtároa Wtáta Ignác, ágyé: ár Frtod Oéáa Válaaaiatáayt tagok,: Unger Ullmann M.FIMM U^aaJVt*-feM Lajot, ér. Ranabera Mór, Street Tivadar, llóbai Kmll Dakrta Rtokaré, Kseatl Utém rrtrd-Iftnder Mik Xartkavita Oaakár, Hlrwkltr Mat, Kondor OMa, Pollák Kraá. Suráayt Bawtar Itaá, HoAaaaa barnát, Neumann Henrik - á •ámtgl mlttk htvaéilék-Igya A kflvelkétfl érttMtéai kaptak tlmurtl i A- tanítók otUévaa torpál lék járulékának, haa^-gállaiáaa Wáwrgaa a áttt\|n jataM. Aaaal dacára hogy a várta kellően Itltaaitlra aéla ha at államsegély Iránti kérráayát, * káttgtapifl bltollaág tnooaoíáa n«lkől *at káMátt* viaaw Söm«gM «Nem trj*tktt* tél paroláiag a aaa mmiatlarkaa. < Hátétg áfM kéyt I tálát talál ae újra kari a kotigatgatáti btaatitápm. <lMra a vára anyagi köMilMényeit. kátáj* M páiraiatii Hpaaira Most, kalg a MÉMtteaMi agrtéy atm jön, a vára* wa lám. Kl >■* aat a várakaeá* léWt ? — A taaHák. Ltgirtanráhli lm rala* at 1MU tórvéyb» kiawáaat, bagy tanilök ötflééVM póiléktt aa áll** adj* Mk**u ItttMNrtNrtft A Wtt&f ^NtWHMt VM^i fc^SPVM^ ti, aa laeana. A nwgboaott törvényt végra kall I hajtani, atét aa iratt aial*t « *# a taaMák i baján- guilálá hartttvttér A la«tákM la tenyrl váiaMMá* iuap«i kallámat vadai tűiabá) lak, lemrtiáM * aéppárt, a b0 taah btrt ét mtgbééalt e«(éa, a iaétlaaáfáka iélrr»Wlt eaegéay ép kávéit* * d»kra agya vnánkeé, é* aa erédméay tgy hfuétfi, egy aaatutH, taereaitMlia alakja a kéiivláalehátnak, M bat-rtála* ttémlttlátM* v**ati aaal aao báaalárt. Glnkoálintáitl atrgódMI a lOrakbeati pttbaMaaab, a (aktit hiénák laékak^j**k, Hitit] rah tgy nagy biat KuaNibwk: urat rali kalbaitka Lepsényi ar laprdáh a >tl- padról, lt\|}obÍ\|áa macatálta ttját karalat é annak * aayat valaaláe*k iattpná balláttat Mm baay ak magák aiáa. b ataa tóitok mágáii srtt lataláedik togbáa aa» ít«l, Mlkar bét ét Mu Aáér tar kápweawe\'al\' liaeptakea még akar* tat* Ual praframaW\'éééi, Ltpaéayi Urai alnéaa ára* **a Tollak kön aki aetakaáliymaák. A baraaalá krtaáraára válaetMáat at\|táaaié iák, mtaéabálláb, a UdlbadOK Mmg anrabaaia a koeeUti, kegy tolbariiea. Sémtth Oéat rati aak aa eaellaa raakkéáatk aa Mtlai atérzfijé, 1 Wwltt M * aéaat. Háat(k Oatáá azért a kaalaaal t»rvéyttáa a ét métaa hé II éa kit havi togbátra Kálla, rai tgilá eá-jtéllék még Jfana Jáarat, 4gaár jlMWl tataié két-két báMpra, Tkmtmm Oyárfrát. Chtaétr Itlvéai rgy-tgy havi loghaara. Aa %y«r , vtia-aiat a vMlottak ftfokmlah. A pécaiklr tábláiéi a aalt bél** érkttU lg aa ltált stalyet a napokban birdrtlek ki * vád lőttek tiát> A királyt táM* Mtaéá Oéat, BytOr Jówrf, TWímt Uyrgy é Om4tr Itlváa ítéletét helyben htgyta, kwnu János blsteitaél t bóaaptét o káaapra Hátit-tolta le, slleab* Cnptr Aaérat totmratett vád loUtt Hintáé egy bóatpra ítélte ti. — Ttaaéat aa ataAa. Káikltlnaaáai állapotelak, éppaá\|gel nem ttaaékaióh kttHafll* ak. Ha ttáaot Utrutánk at apró áwgrá ktite-atlt«égtkról, tgy a i taaaibM tebratm f \'graáeb hl. Mapirtadn vaaaak tt ateai verakaaéaah. 4 Na^y-Kaniua csütörtök Zala 92. siám. («. lap.) 1898 no>tnlMf hé 17-én 4a még caak a /Mri sksndslamokról Mm igao akar I adomát! szerezni a rendőriig. Jó, ex még éppen uaai a Irgveaaedélmesebb, De a mi a (8 álon kivtl esd negyedekben történik,arról is caak a szállingózó hírek ayosiáe szereznek tadomást vsgr aemmitsem tadaak erróL Ea a legobjekti-vebb illssztráeió. Pedig aéha oapjáa tórtéoik si egyszerű ateai botrányokon kívül nagyobb baj ia. — Péatekea e»le kilenc órakor két oaáktor-ayai iriaaatoayt támadlak aieg a Caeageri-ateá hsa. A vasali állomásra akartak meaai; kiaérö aáikll, magánosan voltak. A vaaati őrházon lal, e t, hol Mszslaé-at al a sétatérre, a magsa sövény kerítés mögül hirtelen egy leratstee aakaae agroti eiö éa as egyik hölgy keséből kiakarta lépai kis kéai táskáját. Nem slkertii. bár eröaaa viaskodott. de kegy meg aa maradjon oioden zaákmáay tiélkll. ifolkapta a iráaík bölpy elejtett aelysm esernyőjét ée elsuiadt vele. „Az álcán alig járt valaki s így a v»kmerö támadja elég aitraeeeéecn folyt la, mart as aloaálló ctnpán alUasiloita as egyik sssaoayt, mikor stáaakapott, hosy elvem tőle ez ernyőt. A segély kiáltásokra sokára érteitek oda aébinyaa, de ekkor s> aloaálló már lal vall árkos-bokron. A Irgatóbbi idöbea námislsa aj cssrsrgó ütötte tel sátrát a vároebaa, aéha egéea sereg rongyos, sfillöU alak Cgyelag a piaaoa s a pálinkás butikik elölt, IstaL erős leatalksta, dologkei ülő aakaucok, leg többje liter bal, tizennyolcesz\'endfts, pistko, ki cbeie t, saiatelen ibrazank ijaastö, ss ember öakentalenBl le a saabére tesxi a keséi, ka el-* halad mellettllk. Mindenki ladja, látja, mindenki, étire veetd Akai, eaak éppen a rendörftk asm — Kaaaaraeaka. Egy kedves, vidám eal, kioai, apró kiaaassoofkák edes öröme. Saép ieat Ntufdá liels lánetaniló növendékeinek aaombat esti kossorucsksjs. Ktnlékezeiünkben él még a tavalyi A polgári Mnyiikoh növendékei, kik külön tanfolyamot végezlek öotnaguk kösőtt, egyetemlegesen a többi inléselsk növendékeivel lógják megtartani a bemnlaiáal asombalon, a Cuiuo dísztermében. Ea leaz a leánynövendékek* nek első nyilvános szereplése éa lölotte érdekesnek igérkeziK ea a kis mulal-ág. A láncrend a legqjsbb láncok egées aurát öleli lel, de különösen szépnek Ígérkezik a magyar asó\'ó, melyet caupán leánykák fognak előadni. Résel veaaaak benne. Bhimsnschein Klára, Blan Margit, Grflnhot Elza, Nagy Msrlsks, Pflaaaar Jolán, Rothschild Róssa, Szslsy üizella, Tóth Mariaka ás Weisz Böske. A koszorúcska félnyolckor kezdődik, Horváth Laci kitönő zeneksrs fog jálasani. Belépti d\|j sxemé-lyenkint 1 Irt. — Taaetsahlysm. A helybeli kereskedő ^^^^^H^HHH^^I iljsk egy csoportja saórakoslaló táneealétyek ren- ■ deiését határozta a: és as első éstélyt november . , . . . ... hó 19-én asas asombalon. a .Siervas azálló> iTUriStftSáQ B rómaiak t06\|6Déf1 diaslermében megtartja. Aa első estélyi követni! fogják a többiek, melyek mindenkor vasárnap írassak. — Allatuk kéljagafea. Aa álla\'nkask tOr/tükön Btövaa>al való bélyegzéséből fzumazó áll. — Ugyancsak osztatlan elismerésben réwéai-1 volt, hanem görög éa keiéti, Két l>m eajs vatt, lik a (?o»tiim»tdl- tíodfát: Ziemsten ir egyetemi I mindegyik a<aa láb stélae. K»ek 4acéke«Agkaa tanár ée a müncheni áll. kórka igszgaióia egy j ■e\'aietták sttymásl és e.-ekböl tfulit ki a nagyobb megrendelés kisőrefébeu, AWi dr. Ml- t hbi utcák. HorntaeSea aa egyik n eának áih-kos egésuégggyi tsnáesos és\'\' udvari orvos Ber-: lé as J mértfófd volt. Templomokkal, f-ai»taus\', linbeo ThiUmdim dr. H<mibnígbsn és Angtrtr I sétaterekkel gazdagon el vnli látva ea aaaytrn, dr* egyetemi taaár Mtaebeabea, kik e borokat, bogy eaak a városnak majdnem \| részé\' átfog lind kiváló egéazségfeptsrtó-éigyójryiló erejtek- laliák. A templomot kflall nsvestlea volt as nek mondják. Vonatkozással a TTu Contiiiei»• Augusteum ■ a Serapeom, melyaél tasa a tál Bodtga Cmpuij/ boraira aziveikedjek a mai római capnoliuni (esne osak eltebb, A asti eaak námaukbait kőssateil hirdetést figyelemmel \| s világ ir\|drágábbaak és "legri kabbnak i«a k leérni — CSARNOK A oub és ipar a Jeleakorbaa- Irts: Takály Viktor L Ji—ttaátfat Kgyaaílat" aatitjrtn taaralta, Tl\'BOtT IDA Uasaaj > A rlltgoi kajdaa \'-gyror, I a ijmtft aralia; Htr, dicsSaig kamatjai Caopás a kla arat\'a. Da na már a taauká«rS Klratoll lti\|ai>i j Todoaáay, Ipar, ■trtoaot Taaotk tiaf,rgr« a kasai 8 a .donSIrtt kti k.«tr.l Oyejt aa Ipar rllágot, Ttraikol fcá*la<rs Rtfadják s rSip.1 Pld, atsa. rária rkta\|ál KMnttáa nnyébas As lpar»a alaS k l,nt Ali kIMWs, ■•••!•> Kalapaatkt aaa-tjat kát, 8 hódoljonk aa Ipának I Ssartalaánl tllfói altait Sotaoro., Ttna ia traak S tgj talsdtastk a ai ai\|/tr Dlata krpyon ta tra 1 S lágyon iln ra a aoaká-sak ; Do aaak a kos Javtra t Kltill-k* SM\|d mag fog aaSarl A kánáa otataftlat I Akkor tutit Ipartra Saá\'l art ta toaitM ! a»i»lrt»io"-iSd««i ait.i«f ~ \' - - — Igss koiil a k \'al tar As áa solvaa la oal aatia. — B »iytk-t mo»t mm klrta t irta : Rlr J«.rf. (ralyUtáa) kárn odás meggállása réljshól a 10 dmivelátOgyi a iaisiter rendeletei adott ki, h»gy a gstds knaön-•Agei IsWl ágo-iisák, a< ál ati bőröknek esen el-láráaból eredő érték-csökkenéM (elöl e- figyelmes-lessék a tenyéestö gaadftkn\', bogy jövőre a lUzas-vasisl való bé yegsé4 telireea\' msllössák, vagy pedig sst a lürxs helyeit st illat szarván esetleg állkapcsán alkalssas/ák - i s és gyeriiaaal. Csiamadla Btlása ■ara-királyi gazda két lova —írja todósttóuk— a minap knttn legéíésselt a \'ttske-saant-györgyl hslárbaa. Mitől, mitől sem, egysaarra ntétnokro* sodtak éa örl\'t iramodáaaal kssdtak vágtáltti hazafelé. Utköaban (ölbapssakodtak a vauti tölléars a melyen éppen szembe robogod a dél vaatit egyik gyorsvonata, EttAI ménréinülvé meglnréul-lak a lovak éa a tlilié-on fjloitak tovább gyorsvonat e atl. A venaay nem sokáig inriotU !a gyorsvonat — ámbá\'or aaulolaó pillanaihan lé-keaai^karta a lokomntlvvesetŐ, — uiotéito paripákat éa aav<>agá<olU ókat. Aa egyik ló egy kétazáa forintra breaOlt maraközí anya-kanea volt — ráayta Mtsajlltáayl álUtoti kl dr. 8dunk Lipót héesi ea, k. egyetemi tanár a Cottflntnlál-Bodtga borairól ast Irváa, hogy a borok üdülőknek resékivll jó awlgálalokat toaz nek és hegr nacvréatt e borok batáaáaak kOatöai sikeren, sr, BardoUho* berlini orvos elismerő hangon máltaija a ContinmUál Bodtfa borait ast ■ondváa, bogy miadsa dicséret Islesleges, meri ataMrketetlea jóaágak miadsa dieaéretaak felette Isp" Tánikba útastak a tariaiák. Itt valtak a te !\'b, legnagyobb ée legsasbb tewploi ok, mini. .US\'\' inpltoa áa Mllataabsn, a legsaabb városok , <• »s tardokkal. Kttlönöees 8 nymát MtogaUák, iitsil rendkívül Uaata és ramak arabi- laotarkval épttlt várna volt. NagyatsrO tek>éeben, fálkörbaa smtlksdsit s leageri ktkö ö mal\'ett. Aa aioák mársáaysyal voltak kikövesve. Kla-Asslában Is idltvén, lagyOak agy rt»id kiránduláat Egyiptomba, s ba«á a róaaisk b gyakras ellátogattak. Alezandriáka Puisoti kikötgjéböl hajósiak ál. Moagalmas élet vail puleoli klkMObea, valódi világlorgslam Aa aleaandrlsi bajókai már masatlrfll megismerték éa atoa privilsgiamuk volt, hogy mintán Oapri és Mioervaiak Uaötl mar ksraoaiQ> eteslek. orom vitorlát iartkssaaa«k klieaaiivs; esi a löhhí halóknak ha kellati hasniok. Kedvesé Időben II nsp alatt vitorláztak Pmeolóbél Atrzsadriába. (Akkor s kőszén még nem IBs\'SIt a hsjók kéi nyélből.) Ennyi Idő alatt ma aa angolok Aaserikáha le elhsjósaak. Aa egyplowi párokat, asyek Igen veasá ye«sk voltak aaos időben, a pkarox Világító torony fénye már 800 stádiumnyl (1 8 mártlbld) távo ságrs jelsé. A isrlata, ahogy lábát Egyatom földiára ki-tette, egészen aj világ tártul alája. lUsaint ■lat as emberek larks-bsrks rsgyüláks, réaaist pedig mint a Igöróg-réaaai műveltség asinbelyfc Egypiom amiékel a legrégibbek éa legsevesete gebbak valáaak aaok kősóit, melyeket as «-kar ismert, fővárosa Alvzssdris nem egyiptomi vára I vsfsha, sa itt hatemaaémra havert. A atfl s osáj kirá hatot\', aat in mind Megkaphatta, 1 Saőróaaákei, Övegpyárai, papírgyárai ta\'»salaaak, \| A legkirsaebh orvosok Alosantlrtábaa iak ak. A mely ifja orvosi karsasái itt végire, aaaak \| ranootaeja meg voli alapítva. Lakosai a arattak éa életre valók valiak, külon>V«n Seettek a gúnyolódásból éa élroiodéehee; a tekintetben a \|Caesarokat aegg kímélték. As ottani saaa tiiá\|> birlt éa a laka»eág nagy aatteSrló vnll. A citerások raWatgua ez\'aataba tudták hasai a tömagst. Itt volt töiikólijs a Wle^ésretnsk-, nyelvé«t« nek, irodalomsak-, atensyiaóglaaaak- éa c4l-lagássainak, Ai sgyiptaatsk slialábia jót sr< (ették e csillagászától. Alexandria has t met ék el Nagy Sándort, Macedónia kkas királyit. A ittrlslák Alexandriából kirándultt tokattek a Mseotla tóhos III asealiyolko tek iherarap* uták la sksreté. Ásatás a kj- ea fürdőhelyeket lekintanék meg, Tsp-ainet ás tvleusist. Oa íag-nevezetesebb vall Kaaobaa, akol sséaa á> baa mindig vandégak voltak áa dós»d tk. Kaaóbasal Aleiamlriával agy 3 wérfflld kaa>a aaal <faa kötö\'le öaata. melynek partjai tHalna fákkal áa hu is rirájNkiat voltak aaesélyeava. ^jj\'elnappsl bérkék ewloi\'ak a cilontán. Ti nagy aaj\'iél aztán ktbaaiakaavaa. néma á-magányos helyekel karaalák lal, Mí-d»aak »l5tl Mmplilat \'áiagattak, bogy sa Oarégi királyi Mák belykirea smttkall atagiaalt\'bae^s. A régi pha-rsék palotai romba dőliek Ugyan, do s pyrsaoaak aa idők viszmtagságaiva! talán Őrökre daaaat (ogask. Teea»étasiaatii ea k akkor nás látványt nyultonak, mint bms\', Aana időben ■ \'eata Sitielkedö kőóriások agéiaaa b* ralsaak iisrkelrs. kölstl aéaaik lábát négy hajló1\', l«a síkból állottak, melyek hleroglypbákksl voltak boiwrilrs. A bttfkoUtm a Illa «aáaad Iá4 krgdték leasedni. A pyramisokst a isidák ásóin, yomáaya a>arlni, Jóaaaf épiitsite éa graaa-Iírnoknak beaeaaték. - As tstsaók »abaasm mslaoalo ták al baaasa aerOkst n pyraattaokbe aljagyeiai. Majd a tsrifik Tfcehoei, a hiraa ea mppsnt nagy > be bari birodalom lárároeebt ia leimnl»k é< Mamnon sesgó siohrát ia atagte-klatellék, A Nt\'a- nyugati partján Iszonya r«>» almás k^lül kst Blo koloouaa omalk.dstl kt, melyek már négy ótáiiyi lá»»loagr» látho\'Ok voltak, Mindkettő asiktáhéi val klmragts és 80 láb SMgsaeágot ért ai, Igy köléavig Aéáai mwamebaa lljtt arccal, agjsaas isriáiasl, >aor«aa letthez ragadi lehucsájtoit karokkal, a lérdektn pihentetett késekkel. A 97 [k évben Kr- s< égy Ifktdrangét st sgylkaek a ntlso résatt egasaaa ladtaUHta agy, hogy osak a iáh«aarsk a píbes-alatt keaekkál msrod\'ak meg a trónon, A látO" Katók III egy tajáisasrS lUnsményi Igyaiiak meg. Midőn sapielkaltakor a kst kolösiant srayakal klöes veié, abbéi, s mily mag vall sárflivi a fMdrsagéa állal, halk, da vtÍ4go<sn kivehető hang kallat«aoit. Eseti hangol aémslysk emberi hangnak vélték, másak tompa giéabas li»so« ital* Iák 4s s képaeist aaarlnl Mamaóit, a bajost ta asas hanggal advötft\'le rapgoiaatóiii édso anyját. Bepilmius Saverui aaau koloisaosoktl kíjívlitatá aa SsaaehstaMaatl aagy ksioatagea a>a^s< Sa-letvén s ra<vés\', Mamaoa aaobra elnémult, A Memaoa-saabrua kivll a kuályok Uijtil la lalkiriaták a taraPák, 4s rsskról mkr nem ttok. Közgazdaság Nékásy aaé m névéayek \' asysg sslkségletérél. Régsnis, mikor ts4g as aayatS\'éha a magot osak elvetni kel att éa as éaa ksláaaa termést hozott, midőn még a visssapót\'ás amáláta tstua-rellen vall, nam hallsiszott aaayi paaaa a a gssdák ajkain, mint napjainkba. As idők rállozlak, ■ a isrtstd fold a gaaSa 1 Nag)-Kanisa* csütörtök Zala 92. ssám (7. lap.) 1898. november bó 17 éa. % kincse, mindene, mim ha hálatlan lett volna •i Iránt, h ki megmunkálta, évről évre líisehbl-lette a munka jutalmát. Meitguntlolva a dolgot, nem ii t«l J von a vétke, l.auew a g«ds. 0 volt kilét len u tőiddel eembeit, mert táplálékát ki vonta, neln \|Oadol>a aaaal, hoy eljöhet aa as idd mikor a< meglogyaUo<\|v, mit ayyuldelu megmivelée lulytau mindinkább elvont, A növények etet aüködéeéi tbigálva re jflitek arra, hogy aa a kie magból fejlődő utl vény ke épp ugy el, vegetál, láp.áékot kiván, lélekaik, p«rzze niáe sserveae\'tel, "mint aa ál ai \| ba a láplelek logy, ba ai ellető nep.ugár uein éri, senyved, végre pusstal, hisz élst aa la, mely a földhöz tapadt éa >aiv)a apró győkasőreivel a táplálékot éa a mint as logy, agy fogy élete ia, sőt el ia paaata, A növényeknek léhát lénálékia vau aattksegOk nézzük milyenre. A via, levegőn kivül a loealor, nitrogén, méaa és kéli asoa tápanyagok, melyek nélkül növény meg nem élhet. A ai\'rogén, ea a legfontosabb de naerenoaénkre legnagyobb mennyiségben Is ál rendelkeseaüakre. Aa btállo trágya larki\'masaa a«t töt épen; de vannak növényét, melyek levegőből ia lelvebetlk éa lerakturodhalják sss gyökereikbe, gumóikba. A luaafor ea ásványi alkairésse a aövényoek ép oly nélké.Oabetslleu tápanyag, mint aa allai, vagy eaabsrnél, Uiaa a nü>éoy n/áta, aiagja aattkaegli. Fuszfur podig t istállói rág) ábau v»jtni kavéa mmnyaegbeu van jelen, a kait éa u,és> véyttl ép Oly siütségea tápanyag mint aa elébbick A növényi tápanyagok, meg vannak agyaa t talajban, nebol nagyobb máas t kiaebb mennyi\' aégben. A növény te aa egyik tápanyagod \'nagyobb, meunyiaeget szükségei miut a ■áaikból Vegyünk oaak agy példát. A bnaa kiván foealort a lép emellett káliumot, ka a talajban eaekből auk vsa, fslvshetó állapotban a busa gyókaaőre, könnyen feltehetik a loo/lnrt, a növény dua levéwettt később magaa ezáru ea telt kaláazu íé<z; ha viszont a réps m gtalélja a káleiumol ugy jói kittjlődlk, eröa gyökül lio< tétre, de ha a talajban muea vagy kevés a káli, agy ott a répát kevés sikerrel lógjuk mivelbetui, épen agy mint toasforeaegéay laiajoa a basát A talaj tehát nem egyforma mennyiségben és nem la egylorma tápanyagokat rojt mehébea. A növény pedig éppeu a aeki okvetlenül. aiükaéges tápanyagukul éa pedig a künyuyen tel vehető álla-pótban levőket kereti ée ha azok nu.caenek meg, ugy niiioa ii fejlődés legfeljebb beteges, satnya élet. , Mint már aa elődökben említettük, a talaj tápanyag tartalma ép agy logy, mint kavmbedik ■inden, mit nem pótolank. Ha folytoa basát termelünk egyugyauaaon talajon, ott logyni log a foaslor éa minden más lápanyar, melyeket a buta fejlődésére okvetleiOI megkiváu. Visaaa kell tehát aduunk a talajnak as\', uiit a lerméaben élveit link, eal a ssahályt már rég kimondta Ltebig. de évtlaadaknek kellett elmúlnia, mire a gazda, aajét kárán okulva rájött, as igaaeágra. Tadjuk már moet, mi aa a viaesapótláa, de mivel illetve miben adjak vissza a talajnak azt amit Idla elvettünk, kiaearoltuak ? EgyasarQ erre a felelét; trágyában trágyázáséaC Napjainkban sokfélé trágyáról beatéinek már; régi időben csáb a< istállóból hordták ki azt, ma már merete vidékről houtjnk, gyárakban állítjuk el& Aa ilyen meeiereégeaen előállított trágya as annyiszor félre ismert és még gondolkozó gazdák állal is, megveteti — műtrágya. Sokan hibáztatják még ma is a műtrágyájáéi minek es, faiaa az istálló-trágyában meg van minden tápanyag, a mellett! még a kothadási la megindítja, televényt hos k talajba, minek tebát pénsl kiadii egy oly anyagra mely cisk egyoldalú, a mely rosss időben naez-nélvs értéktelen befektettél képez, igar, \\an toa való dolog as állf\'áaokban, de ba meggoado(ja a Sázda ait, hogy % sövények »át él mái inlalekot óhajtanak és as á ml fgyikoek jó, S másiknak fttletlegee, a talajnak pedig istállótrágyában nem njujthaijuk mindazt, mit a külöuléle növények kívánnak. Kérdem továbbá, van-e a gazdáknak annyi islállólrápyája, a mennyit a növények igéoyelaek, trágyázhatja-e lé\|alább mindéu harum évben tala\|át? Ugyebár aem, j Mit legyen hát, mivel pótolja a foszfort, mivel j a kálik, meeaat, ha as a talajban ninea meg és ha meg is raa, mi haazon ha a növény aem férhet £ossá Műtrágyát kell venni. A mi pedig a mechaoikái, fizikai hatást illeti meg van as a műtrágyánál is. A kálium lasa talajokat köt, a mész pedig a kötött anyagot megporbanyitja. \| A inü\'rágyéaáa gyakorlati haa/.n* 1 < van biso-nyitva; a ga<da köznutégeaen most már a tap«aztlakon okulva oélii< > ■• . e1 járva, a mülngyásá-t iolkurnlni, n ig,, úsbftit helyre hozni, vis.zaa\'ltil a lő UHi\'k hu a m a földé éa a siker nem initívdltut el, Isarkasztől ttsanetak — Iáiba tik a aaac a uákkél. Kár ratt atyaa küM» kitér lanWt « tira* atllé oMtalal. KMajak, 4* ■•a nfltktálaak •!?»• ■»kluai\|árm. A tán mtp, Igásig uéj>, uk hí Ha — ami Au irta. lat aár aleisuk •gy ki ISmim, atl)*k aaa ta ara4\|«. rtfietl láaaaéhalf. á atal látja, f.lkuaailtak. e. ti Iá aaa ára a. Idáját ailta aár. Iá. •. Tamla. Unlát aMkaytak, as ígért ktaira-tokra ssámttank. á képak Igeá laipek. I«*a\|Sk. ÖdrOsUt S lávelbél. I. W. KIWili klld\|( l», eiak ailáa mondhatunk bírálatot ráta. gg. Iá. Nia kOsétheUI. V, J. Rnrtatr aár M\|lrtak, ka y aem kesétják. Hivatalnok kerestetik biztoaitáai iroda vazetéaéra. Kellékek: Bel és kUlUzletbeni jártasság. A\|fiillatok latéseidék: ROBICSEK MANÓ 885—1 vezért elünyelöhöz BC. „ARANY SZARVAS szálloda 3M ijit\|tviilujdonne éa kinilii: n » r II K I. f t I. O r Hirdetések. • Phönix-Kenőcs a stuttgarti közegéezaég-illgyi és l.etegápolási ki állításon 1890-ben érdemet nyert, orvosi véla-ményesée és a kössőnő levelek ezrei szerint kitűnőnek elismerve. Aa egyedét létező, kipróbált és ártalmatlan azer, atirü éa gasdag hajnövés slömosdiláaára hölgyeknél ée araknál, a haj kis hulláaa és a korpa képződés megátlá-árs -egészen fiatal embereknél erdta^aa bajuszt lei teáit. — Jótnllás az eredmény- éa ártalmatau-eágért. Tégely 80 kr., poétán küldve vagy ntán véltei bO kr. K lloppe Wlam I. W\'ipplinger-itrasae 14. 168—26 HÁZELADÁS. Eg), a Nagykanizsai takarékpénztár-utcában íekvőegy traletea Bérház szabad közből eladandó Bővebb tudositás a kiadóhivatalban nyerhetó. SSS- Richter-féle Horgony- Pain - Expeller Linimentum Capsioi oompoa. ben hhnevw klitmir ellentállt u Idő megpeikáláeáaak, mart már több mint 30 év éta magkúkatd, MjéalameeiHaiMtá keéirzaltáekéat aikalaaitadk klezvéayaM, asémál, tagawgaatáaaát ia ■agkfceaheéi Is as orvosok által beéAnsttUseki* Is mindig gyakrabban rendeltetik, á valódi Horgonjr-ndn-XzpeUer, gyakorta Horgony-Llnimont elneveséa alatt nem títkoa aaer, hanem Igád etpezerl kádesiF, malyaak egy háztartáaban eem kellene hiányozni. 40 kr., 70 k(. éa 1 át IvagaaMatl krbtn aeHana minden gyigyaaeetárhaa kéaalamea tan; főrsktár: TMk láaea gyégyaaaiéasaál leé^setss. Bevkárláa aikatmáral igea óvatoaak Unlak, matt étek kkeakfaMkt aMasat vaa kegalcmkaa. KI aaa akar aeakkeeeéaL u mind** egyes Int .MergestT védjegy ás HHektet eságfegysés aélkál mist asa taléélt ntaaitH vkssa. Riohtor F. Ad. é« tAraa, oaáss. k Ur. advsri aaállMik, Rudolatadt (nirtagk), közölj* ősiünk focsea ctünét. HP Levelező-lap -iMntí fimuJl/ éuóáiam/h {(btmnuMuré vmdcnmmúMtw fiancty \' dfitMtővn/ ELSŐ SZOMBATHELYI Sertéshizlalda és husfűst6lö6yar SZOMBATHELY. 4 Kagy-Kanísa, unó Zala 92. ssam (8 l»pj ld»H. noven.ber M 17 é Amerikai zsebórák. Játállásaai, hogy a niokil ralaél nem változtatja, iMrliiiiU pontoaehb 4a jobb, mini a Ugdrlgáhbaké. Ara darabonként 8 (oriat. JőtállftH mtlUtt, »ln * ké»lt (art. Hon* HOittU óraláaei 00 kr. önberetváló készülék. Fox, valódi solingenL gyártmány, ok ktál-IlUson kitUuUiti, gyakorlA nem k«ll. Mdg« vágás klaárva, TU/la óh kényelme, mnnk. Bórbtgéytöl meguitn. Tartón é« péo«- megiuknWtÓ! 196-80 Darabja 8 forint. A p«ng twlllagos aodlhAi é* a többi réassi alptcoából vannak. Egy kllön p»ng* bn»<* 1 forint. Megrendelhető: POLLAK SÁNDOR Mbtzományosnál aUOAfflT, V. kar Káhaáa-atea 17. Uyí\|tÓknk\'6 drbnUa gf ingr** kflldatik. HHird.et3aa.é3^3r. A Nagy-Kanizeai Takarékpénztár által alapított ONNEGÉLTZtf szövetkezőtben\| az alapszabályok 4 §-a értelmében 1898. éri deezt mbrr hé elarjén üj évtársnlat lép életbe, miről a t közönséget van szerencsénk ezennel tlasteletlel értesíteni. At újonnan nyitandó I898rl904. é?i MMtn (lilétrészek előjegyzése már s mai naptól -keidre * N.-kssslaaal takarékpénztár helyiségében eltogadla\'nak. Az első befizetés 1898. évi deczember hó 5 ón teljesítendő. Kugy Kanissa, 1898. november hó 7-én. 381—2 A* lKH«K«iáaftK (ontin a-jSjweffBtii na « Continental ffiÍMt/my. otldgkirü spanyol és portugál borait . Sherru Portbor Malaga Madeira Tarragonasib Kaphatók az Össies finomabb füsur és cssmogt ktrtsktdá-sikbtn, oalamtnt poharanként a előkelőbb sxáUodák. kávéházak és vendéglőkben. Sa/át fiók: Budapest i I tsakisi ÍV Kossuth-Lajos is Újvilág uloza sarkán, a Omthy Gtslnoualtoembon Kaphat* NEU és KLEIN ltt»serkcr«i>li(dfiiébta H A tt Y- KA Jf IZMÁN ! Hirdetések lel vétetnek FISCHEL FÜLÖP könyvkereskedésében Nagy-Kanizsán. Nyomatott Fisohel r Fülöp UptulaidoDoanál Nagy-Kanizsán 1898, Huszonötödik évfolyam. 93. szám. lurkmrtHf »iw.hi»-piut rik»i rutp a karaktdMWa. 1 oarkMrttnl irukaul l«kat ntp.a- UiliiMMkM. 14* imímM * Up iMllaai rtaasn iHMfelM liadn hlfJMtl). UlléUnitl: V«,-n.kUpál.l: rUekM Hit, Ha? kanskaám. ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap t csütörtökön. u>raivft)i a aat <IM «m IS mmé (1 fn — ki, rum I kartan IS an — k>. )«Wém S kanaa 41 Ért ao ki Njlltttr patíSera 10 kn^ár. IiatMitMk, nutaS Fisakat rWpM»\'to» kiátiiM \'«i>«ialk- HfiiWtw iinM amk !«■ írl taaat Mi hl^HI t laánM knl^r Nagy-Kanizsa. Is 98. Felelős szerkesztő: sZalay Sándor. Vasárnap, november 20. Erzsébet királyné enilékfdt. ^ vö\'gyön> a vároeok népáradata a csen- í ^ Ez az óhajtás indított engem arra, hogy -v Ides falvak egyszerű lakói közt szomorú- ez eszmének felkarolására jelen körievdem-Dwrinyi Ignác földmiveUsügyi mntszr k terebé,yes hárSj viharral dacoló tölgy mel az országnak mindama köreit és vezér-Ur, boldoguUiErzsébztlárdlyné névnapjának L ^^ fenyfl hirdetné „ ö emlé-1 férfíait felkeressem, a kiknek közremükö. évfordulója alkalmából, hatóságokhoz, egye- , dése a biztató szónak erejével és a vonzó szikes, földbirtokosokhoz, stb az alábbi\\ Bár igaz, hogy az a tekintet, melynek!példának hatalmával általános és egységes körlevelet intézte, melyben miként a ^»\'moso]yi egykoron egy nemzet jövőjének mum aDcedmáiM, annak a kérésnek oáu. , . ^ ^^ ^ i](a\| meg. Kfejezéd, hogy királynénk emUhezeUre^^ né2end ^ , kaUplevéve emlékfákat ültessenek. A körlevél igy hangzik: .Két éve mult, hogy az ezredéves mult emlékét hiven ápoló nagyjainkhoz, s a föld mozgalomra serkentheti a nemzetet E végből teljes bizaloqunaJ fordulok t. címedhez is szzal a kétéste£ ~Tfogy a kegyeletes cselekmény gyakorlásában vagy állunk meg majd egy emlékszobor előtt, melynek parányait szinte csodás lelkesedés- j M ^ megvalósításának előmozdításé, sel hordu össze szegény és gazdag hálája ^ körülményeihez képest (szóval vagy és hűsége: a kegyeletnek ezeknél az emlé-!tette\| hathatósan közreműködni méluVztas-becsületes népéhez, azt a kérést intéztem, í kéknél még sem szabad megpihennie 1 aék; és mivel az emlékftk ültetésének hogy a millennium emlékére Okát ültes-i Mcrt a kindc bölcsője ott ringott egy élményét annak idején örök emlékezetül senek; és kérő szavam meghallgatásra erdőkoszoruzta tó bűbájos partjain, a ki- közzétenni a j^dékozoni, felkérem t, Ulált. nék kedélye annyiszor vidult fel erdeink dnM)det) hogy a részérő\| vagy köm. Ma már e hazafiúi érzés biztos jeléül \| zugó fái közt és a kinek sebzett lelke "öly í mQködésével svagy felhívására foganatomlátom, hogy az ország minden VÍdÖcén j édes enyhülést talált távol vidékek mythoszi tott a\|tetésekről engem még a jövő évnek közel két millió fit vert gyökeret az ezred-\|ege alatt magasba nyúló százados erdőkig telébén értcstteni „fedjék. éves anyaföldben, hogy majdan erős, sudár törzse hirdesse országnak-világnak, hogy a nemzet a második ezredévet a honfoglaló elődök érdemének dicsőitéeével kezdte a hogy fenmaradásának alapját és jövőjének biztosítékát első sorban higyományaitrsér-tetlen fentartásában és az azokhoz való hü ragaszkodásban kereste. Esek az örömteljes emlékezet fái lesznek! De most a balsors a nemzetet őran gyalától (osztotta meg s minden kebelbe igaz és örök bánatot ültetett Kétszeresen érezzük a gyászt és bánatot a mai napon, mely máakor örömünk napja volt, melyen dicsőült királynénk -névnapi évfordulóját ünnepeltük. ^ Mily szép és nemes elhatározás lenne a mai emlékezetes napon; mily igaz kifeje-zője lenne az országos gyásznak, ha hegyen mélyén; a ki a természet szépségeinek oly A közreműködés módjának megválást-csodálója volt: annak emlékét fik milltói-I ^ a kegyeletes ^^y kivitelének nakkell hirdetni fannak tis leletére, mint u cimed bölcs belátás az ó-kor mesés világában szentelt berkek-U ,n ^ klvánom megem.tem, nek kell támadniok, hova áhítatul közeled L M Q\|(etend<) ^ kflxt „^^ ^ jélranim; -höha-fáradt- vándor a nap ^ koroAáju ftk, heve ellen enyhhelyet ^találjon s nemes \|jnintflc a szomorúfűz, kőris- és szomorít bükk; ép ugy a megdicsőült kiiályné- kedvenc fái: a tölgyek és a fenyők, valamint zelmekre gerjedjen a lélek I Én bizalommal intézem azt a kérést a magyar társadalomhoz, hogy dicsőült királynénk tessünk I emlékezetére emlékfákat ül- Óhajom - s bizonyára csak ez lehet óhaja mindannyiunknak — hogy a nemzet hálás kegyeletének «-z ősi szokás szerint való megnyilatkozása megdicsőült király- az egyéb hosszú életű ftk fajai Ai emlékfáknak, faisoportoknak a kedvező körülmények kötött égést kis ligetek-nek ültetésére alkJmas helyet nem lest nehét találni sehol; de ne maradjon jeltelen at országnak egyetlen tája sem, melyet a megdicsőült királyné valaha meg Iá- nénk tündöklő erényeihez, nemzetünk iránt [ togatott 1 tanúsított jóságához és nagylelkűségéhez Az ültetett fák, csoportok vagy ligetek méltó legyen. >Erzsébet királyné emlékfáit nnvet viseljenek Ortoti körökben már réj ismert lény hogy a 6 Kapható FimuJmtí valamrnnyí baaonló vizet tartót baabajló hatása éa umlilésrp méltó kellemes izénél lógva már kit xdagbait is lelemeten felülmúlja. Kéljünk határozót\'an Verettet Jk\'trl keterüvlzel. Rosenteld A ét fia ét Marton és Huber ozégeknét. ORAPHIC TROGEP a \'ettjobb, legegyszerűbb, laglartósubb és legkönyebben kezelhető. Ars 66 Irt egy lenyesel! dobosban. — Kizárólagos képviselet éa lOraktár: Flaohel Fülöp könyvkereskedésében I liilwál Proagsetáwal tzlvtáta ustgáltk "91 A XIX. század legnagyszerűbb találmánya s LONGLIFE * légtisztító készülék. - Tttrv»yete« »<d»e A longlife \'készülékben előállított kellékek vegyi őtumflkőd^te által a levegőtisztítás célja sikeresen és tartósan el ttsz érve.\'A,Longlife nél- külözhetetlen hálószobákban és minden mát lakóba yen, IratUkbinMt; kórtermekben, kjÁVÍ heijl»é«ekin-i», egyiliatitMn mindenütt, hol rótta levegő képződik. Ara « vegyi kellékei és Illatos totyadfikal sggrMt darakeakéat I.M kr Mt" B s f • « tt I I ffraktár ALT és BÖHM NAGY-KANIZSA. - Prospectust ingyen küldünk I l Nagv-Ktina«« vaaárttap és legyenek ily feliratú táWák\'">l megjelölve, hogy azokat mindenki gondnr,;>.!an részesítse bántalmazástól megkímélje Husa 4t mindannyiunk lelkét rt kegyelet neme* indulata; lógjunk keiet a nemiet e uép éa nagy emlékművének létrehozására, hogy a mint onuágunk ezredévea örömünnepének emlékét a millennária emlékfák milliója őrzi i hirdeti, akként a megicaöQlt királyné nevében ültetett emlékfáknak milliója legyen őrizője a hirdetője a nemzet hálás kegyeletének ia. Hizafiui üdvözlettel Budipeit, I898 évi november hó lq-én Darányi lgndci.* Zala 98. hu* in (9. lap.) 1898. november hó W in ellen egyáltalán semmi Országgyűlés. November 10. Btrabái Béla beszélt. Mindenképen ravaszkodott, hogy milyen jó volna a varosok ksrpót-láaáról azólA javulatot tárgyalni, mert hiaaen as indemnity dolgában sem a tóbbság, sem a kisebbség aein ensed a igy nem ii leea belőle eleven dolog. Jobb volna tebát legalább a városok kedvére csinálni valsmit. — Mindjárt, mindjárt I — monda rá a többség. Mert a városok kétségtelenül érdemelnek vauimit, de elóbb Islánjmégis az orazág érdekeit kell kielégíteni. Hanem as orsságnak Barabás Balé mm volt hajlandó egy kie engedményt tenni. Ebben • tekin leiden még as aem tudta meglágyítani, hogy maguk a vároeok imak lel as obatrukcló ellen. Mert a mikor as obstukcióról van sió, ott süket 0 még a vároeok kiváneágának is. Sót ugyan 0, a ki halárosati javaslatával szinre a vároeoknak akar kedvében járni, egyszerre csak meggyanúsította eaeket a vámokat, hogy a kormánytól kilátásba helyese\'! kárpótlás kedvéért Ítélik el az ebetrukoíót. Minths a vároaok snyagi előnyökért tennének szolgálatot a kormánynak. Nagyon hosszan beszélt még, de rebus om-albus el quibusdsm aliis. Végre az utolaó szavakhoz ért. Nagyon maghatva kérte a miniszterelnököt: — Távozzék arról a helyről I De a t Ház ezudálatoeképen nevetelt ezen a meghaló kérésen Ezután Ivánka Osskár beasélt; ő ia csak any-aytt jelentett ki, kogy beszédében Tiaaa Islví.n gról személye sem volt. Aztán több záróbeezéd nem kővetkeselt. Ds felszólalt még Bánlly Dezső báré minissterelnék és azzal a komoly figyelmeaietéssel kezdte hogy ő la aagyon saomorunak látja a helyzete1, de kért áa ellenaéket, gondolja, meg bogy a miniszterelnök ellen Indított személyes bajsza voltaképen es alkotmány megingatására log vésetni. Irtózatos sej támadt. , — Nem Igazi RágalmazI— orditoti aa ellenzék éa különösen Bolgár Ferenc éa Ivánka Osikár Az eluők a legnagyobb eréiylyel ssOll közbe: — Mindenkit rendre fogok ulasilani, hs csönd nem lessl — De es a tisztesség ellen van 1 — aivitoit Ivánka Osakár. — A képviselő ural rendre utaailom, most nincsen ssava I — hangzott az elnök flgielmeste-léae a hozzá let\'e, hogy tudni lógja köteleaaégél, ha i.árkl Is vélne a ssahályok ellen. A miniszterelnök végre oaöadbeo mondhatta meg, hogy 0 oeak veszélyesnek nézi az ellenaék akcióját, épen azért, mert végeó eredményében az alkotmányt veszélyeztetheti. Ks a többség zajos tetszés* közben lejtette ki ezulán, bogy a vároeok kárpótláaa bármilyen lonloe, mégis az ország érdekenek kell elttljárnia. S hasonló tetszés közben szólt a többi halároza\'ijavaalat ellen is, csak a aemzeti pártról sivilották folyton közbe: — Menjeo arról a helyről I Ka még eröaebb szavak is röpkétek. Da a miniszterelnök renditbeteileu nyugalommal kelt ki a határozati javaalatokban rejlő trndencia, a 1 ugyanezt lette Boda Vilatoe la, caaábogf ő kérdését a kereskedelmi miniazterbes tntás\'e. Darányi Ignáo földmivelési miniazter válás .olt miad a két interpellációra éa pedig társai aeve ben ia. A legeréljesebb törvényes tnláskedéeeket helyezte kiláláaba, bogy a borbamiaítáaokat maggátolja. A három illetekea mioissier ebben az irányban kl is adott már agy rendkívüli szigorú szabályreadeletet. De ha ez sem. volna elégséges, akkor még erélyesebb tőrvényt is be fognsk nyuj\'ani. A reália borkereskedés ellen azonban a kormány eemmit aem fog isnoi, mert as panaszkodik leginkább és legjogoaabban a borhamiaitáa allén. De a táraadalmra is vár szerep mert téves as a feltevés, hogy a borhamisítást feljelenteni nem volna foire dolog- Bolgár Ferenc és Boda Vilmos a választ a legnagyobb megnyugvásaal vették tudomásul a a Ház szintén. Idököaben Asbóth János mégis előkerült a & is interpellált a nógrádi közbiztonsági állapotok tarthatatlan voltáról. November 17. A Hentzi szobor tárgyában kiadott hadögy-miniaateri napiparancs miatt voltak fel-szólalasok. Kossuth Ferenc kezdte a tort Mikor faloiveala a hadiparanc* asövegrt, a nélsőbalon megindul! a le.háborodás hangversenye. — Gyalázat! — monda Eodrey Gynla. — Alávalósági — toldotta meg Heoialler Lajos. Maga Koaaolb Ferenc azt hámozta ki a hadiparancsból, hogy igy lehetetlen a leledéa Mert azt a fátyolt, ma y« Deák Ferenc borított e multakra, odaát emelik tél. A aiinissterelnökböa cél<atoa helaazláa ellen. Ea caakia ai Orley ha\'tá- "í • kéi^ intézl* bon ludott-e ■ rozati javaalatánsk elfogadásárkéite. A jobboldal lelkesen éjjeazett, mig az ellenzék gúnyosan kiáltotta: —. Éljen I De most már eaak az inditványok éa bat. javaslatok fölölti szavazás volt bálra,— As igari névszerinti szavasás szonbsn holnapra maradt. Orley Kálmán javaslalára ugyanis h.\'diperancsról a ba igen, bofy letol érte e nemzetnek ? Nagy mozgáa közben emelkedett lel BantTy Dezső báró miniszterelnök. De egyelőre nem nyilatkozott érdemben, csak annyit mondott, bogy az Armeablatl aem hivatalos top a a mit ir, annak nincaeu jelentősége. Eölvöe Károly moat éleaabb szavakkal keli ki e tendencia ellen, mely » multakra borított tá- a aiokáaoa Ívvel holnapra halaaztola a ellenzéke lyo\|t ntmcttk ,jlem,ü ^ , Mmi((Mk trcAb. szavazási S igy az interpelláeiókra kellelt állérni. — Sima Ferenc; — hívta tel a jegyző az jelaó interpelláció bejegyaöjéL — Nincs itt, Az elaö interpelláció tehát elmaradt. _ — Asliótb Jánosi — szólította a jegyző a második interpellálni szándékozót. — Az sincs itt Elmaradt tehát a második ia. De azért kettő igy ia maradt. Előbb Bolgár Ferenc interpellálta meg a belügyi éa a löidmi-veléai miniszteri a pécai borhamisítások ügyében ia csapja Mennyi helyei lehetett volna annak a szobornak találni I mikre aem telték. Csak a magyar ifjúság elé példának nem volna e/abad aililani I Hál odaállilolfák: Az ellenséges indulatnak igazán nagy lángelméje kellelt hozzá, bogy aat a saobrot igy akarja elvinni a mégis saaJbá-nak meghagyni. Lángelme az, a ki így rontja meg a magyar ifjúságot: — Henlzire nézzetek ée nem Hunyadyra nem Rákócyra! Raikay László kővetkeselt. Nem fukarkodott az erős stoodáaokkal, Aat mondta: TÁRCA. A régi gárda. Irta: Uéumm. Nincs boldogabb koraiak az ember életében, mint aa iskolai évek. Ezek as édes, bohó gondtalan napok, melyeket ugyan akkor megbecsülni nem tudunk. — Hányszor visaaa óhajtjuk őket később, de hiába — .ami elmúlt as már elmúlt áe vissza nem tér, jól tudom." Milyen lázas tórelmelleneégsel, milyen izgató örömmel varluk mindig a vakációt, nem törődtünk vele, ha csuk egy két napig tartott ia, — c-ak szttnel legyen. Tanárainkat nem mind sze-jáaerint állitoss őket) rettük, jobban mondva, csak egyel szerettünk. I voltak, ellenaégei az pezdébe mentek, hol uem sokáig élvezhették az együttlétet, mert egy nagyon hamar bucaut In\'ett a földi létnek. Olen maradlak. A véletlen ugy hozta magával, hogy mind az ötnek Irén volt e nevük. A vezetéknevüket nem árulom el, ugyia ha netán az öt közül tgyik késhes kaparintja tárcámat és az árulást éssreveasik.........Y bizony nem is merek a következményekre gondolni. Előre is bocsássatok meg, többé sohssem árulok el senkit — rak most ss egyszer, mert -Jó barátok yollak a képeidében ia esek aa Irének. Pedig milyen különböaő lermésaetlel bírtak I Irén nom.ro egy és nomero négy (nagyság csendes, szerény leányok úgynevezett .cainyeknek Hanem arra az egyre lápaaaroltük bakfisch-szi-: pontoe ée rend-ierolő mindkettő. Addig, míg vünk egász ragaszkodását. \| leckéiket el nem végezték, nem létezett, hogy aa Olyan jó ember jó volt! Mikor az a magyar\|udvaron vagy parkban megjelenjenek, óra közelgett, boldogok voltunk. Szeretelünknek Irén nomero három, mogorva, hórihorgaa éa liasteletünknek ugy adtuk nagyon ia éaare-1 aaikár alak, kiben meg van minden hajlam, »vén vebetó tanujeleit, hogy aierelelt tanárunk meg- kisasszony«-uak lenni. Síinle elképsellük, a érkezését a legnagyobb eaendben vártuk. 0 volt pápaezemmel jól kilejlett orrán, éa gyakran kér-a mi édea jó atyánk, ki jóságosan, szigorúan lük: tegye meg az előkészületeket egy mopszll, báni mindnyájunkkal Kivételi soha nem lelt. ; kia eica, éa jé caomó kötőtűk beazerzéaére. 0 Kedvencei voltak neki ia, de azokat nem tüntette1 ilyenkor eaak moaolygoiL — Ha aékem mooda-ki, nem réMeailelle előnyben a többi fölött. 1 nátok ilyesmit, — veté gyakran oda a .lót Irén Elhagytuk az intézetet, örömmel, caakia ked-\' nomero öl — biiouy megismertetnélek benne-venc tanárunktól bueauilunk sürükönybullatáaok1leket a tíz karmommal. 0 vot a\' legnagyobb között. kópé ai egén oaztályban. Mind- n csíny, mindén Ot év mull el aaóta. Köaűlüak hatan a ké-\' larpisság, minden rakoncáttonaág, a<abadelvüaég, emancipáció — terméaaeleaen aa iskola falai kösött. Tud\'ák aat tanárai is, de haragudni nem voltak képesek reá. Caak a direklorné nézett ferde nemekkel a pajzán vta kedélyű leányra. Nem nevezte máskép mint .tulároak* éa Írén aoeMro őt eme diaajeiaöt meg ia érdemelte. Betaö titkon tanácsosa ée igaz barátja volt neki a nomero kettő, vele előre tudatta minden elkövetendő csínyjét Segítséget ugyan soha nem nyert a kis kövér Iréutöl, de annak )6 iaü egészséges kacaja, miaden elbesaétoenáL mind n tervénél mulattal ta a „lutárt.* — Te azért hízol olyan nagyon, aa intését eovány koszija dacára, mert oly sokat nevetsz. — szokta néki mindig mondani. De aa Ot Irén között a barátság selyem aaá-ssünt meg al egyeiértéa, ami tekintve a külőobőső terméssetéket — bámulatos volt Ok ia egyetértettek a német költővel, aki azt moodla : — .Ne tépd el as etoő barátság selyem salait, mert ha ismét öaeaskótöd, agy eaosaft vegyül közéje.* Egy napon azokatlan élénkség uralkodott aa intéseiben. A negyedik oaztály növendékeit egyenkint kihallgatták, mert a tiaaleletee ur aat a panaaat- tette a direktoráénál, hogy a zsebéből kivették az ajságol. --Ugyan ki tehette est más, asinl a felár I monda a panaszra a szigora direktoráé Ea csakugyan eltalálta. Aa újságot Irén tofla sást tapintatlannak mondotta. Ennek aa keletnek akkor Bdaiahaim-tiyutoi áldozatul eeelt, — áhk* 1 Nagy-Kaniua vasárnap Zala 93. «ám. (9 lap.) — Ai trsdlseb ojrs fog váratni éa ugy figyel-\'meiieti a magyart, hogy ugy vegyen magának elégtételt a bogy >ud... Hentaller Lajos maga helyeit Tiata Kálmánt ssőlaltatta meg, u kinek tizenkét évvel ezelőtt mondott egyik beszédéből olvasott fel hosszabb csöngetett közbe: Irtóztató taj támadt. — Rendre I Oyalázat!hangzóit jobbról. — Ml ia megvetjOk f — ordította fékavantot-len a szélsőbal. Szilágyi Deztö a lgng)obb erélyeaséggel pisssutt. Akkor a H nlti tírjáuak megkoszorúzása volt a gravamen ét Tisza Kálmán ezt a kotzoru maradni, — Bánllyntk bukni kell I — mondta ki az ö jAmbor óhajtását Lakatos Miklós. Bari* Odöu, sz ötödik volt toron — A h> intet szive tátong — ez volt az ö mottója a az< hangoataita, bogy ily arculcsapást még az enervált nemzet sem fog eltörni. De logika sincs a dologban, mert ma kellett volna kezdődni.\' az indemnity-vitáaak t ezi bizony kár volt ilyen mérttm léin Avul gazdagítani. A hatodik Endre) (iyúla volt. — Mint magyar családapa tiltakozom, mert bal Sani van, a kinek moat Hentzit akarják példaképen odaállítani \' Boda Vilmos jött hetediknek. Az ö mottója ez volt: „ — Hiromtzátőlven év óla nekünk tóba sem volt állandó békénk. Félssásadonkint elfilről kellett kezdeni a harco\' alkotmányunkért ét ttabadaáguukérl. A nyolcadik Piehler (iyőaö volt. 0 volt az elaő, a ki rendreutoeitást kapott. Mikor ugyanit elmeiéit* (Hent»ller nyomán), bogy Hentzi hogyan kért kegyelmei Kossuth Ijijostól, aat mondta róta, hogy gyáva katona módjára letérdelt. — Holtakról aem saabad ilyen kifejesésekkel nyilatkozni I •- atólt közbe aa elnök. Heolaller felkiáltott: — Hát hősiesen térdelt la 1 Igy korrigálta ki magát csakugyan Piehler Győző. KOlőnben ez a szónok a humor búrjait it pengette t a közös badögyminifz\'erről aai mondta, bogy az .valami Krieghammer nevű A képviselő ural rendreutaiitom Ea nem lógom eltűrni, hogy a házszabályok valamelyik tételét azétazakitta. — De ba megvetjük t — ordított tovább a ttéltöbal. Szilágyi Oezaó igy kiáltott lel: — Nem atén ültem ebbe a ttékbe, bogy af elnöki nyilatkozatból gúnyt engedjek ütni I A stéliőbal lorditott egyet a manőverén. — Az elnököt lisreljak 1 Caak őt liasleljOk ! Kljén Szilágyi Detaö I — Ht listielnek, engdelm>ktdjnek I a inkább leszállok erről a tsékröl, >mliogy az elnöki tekintély at én időmben caökkenj\'B. — Ebből tanulion Bánllyl - kiáltott aa ellenaék. — Ne Bánfyzzanak folyton! fakadt ki dobósén Szilágyi. S ekkor végre caónd lett. Kubik Béla szólt tizediknek; Olay Lajos tizenegyediknek; Balogh Itaaló pedig tizenkettediknek s ő ia mim családapa botránkozott meg. A tizenharmadik Tóth Jánoa lett volna, de ö eltávozott. Nem akart tizenharmadik lenni. S motl a felsiólalátok íukataga után löt-emelkedett Fejérváry Háza báró honvédelmi mintatér : Máslél óráig álltam a golyósáport nyugodtan, hallgassanak meg lehat önök it nyugodtan — — kezdte a mintatér. 8 elmondotta eauián, hogy a hadOgymintater a maga rendeletét a magyar kormány tudta nélkül bocsátotta ki, a mint nem ia lehetett másképen, mert ebben a do ogban övé a kizárólagos rendelkezési jog. A magyar kormány azonban hozzájárul a rende- tábornok". (Mint a mikor egy lOzfapoéta kérdezte I lOhez, mert a hadsereg szelleme caak a királyé tehet a a hadOgymintater terlő >aándékkal nem bocsálballa ki rendeletét. Józan ember tzánl-ttándékkal nem skarbatja a magyar önérrelet és bősakeaéget sérteni s igy ilyen aaándék a badngymintatert sem vezethette. Máskülönben a nemset ellen" mini Krieg-Í felháborodás feltétlenül jogosult volna. Igaz, hogy a rendelet szerencsésebben is megválsasthalla valamikor: Hogy ie hívják azt a versirőt, a kinek otl emeltek szobrot a Dunaparton t) Sikerűit Pichleraek egy második rendreutasítani is kapnia. Azt mondotta ugyanit: — Ilyen alávaló merényletet még nem követlek el a klrá\'y éa liammer ur,. —— Tartoon mértéke:! - flgvelmezlette az «lna egyes kilejezései\\ de egészében minden elnök. politikától fűggelleiiűl, csak a katonai kő\'efssség — Bocsánat, csak ma reggel tudtuk ineg a j teljesítés elismerései cé ossa. Hiszen olyan haddolgot i nem volt időnk a szavakat meggondolni "HT -" " — mentegetődzött Piehler általánoa derültség közben. A kilencedik: Barabás Béla volt. Neki it volt egy erős mondása a tartalékban. — A mint megvetem azt a lekete oszlopot megvetem azt is, a ki odaállítja, Báulfy Dezsőt. űgyminiszter nem is képzelhető, a ki katonáinak nem a kötele»ségtejesrésböl akarna példái sdni. — Az akták szerint Hent\'i a legjobb tábornokok egyike volt .. — Botrány, hogy itt Hentil melleit védbetzé det mondjanak) — kiáltott közbe Rigó Ferenc. A honvédelmi mintatér pedig az akták alapján elmondta, hogy Hentai nem teli esküt s magyar alkotmányra. ,, 1896. no vem bar bó 104a. — Horváth Mihályban teeeék stoWaaait -asóH köche Hartba Miklós. — Horváth Miliály könyv nagyon trdekaa, á* ex neai hivatalon akta — letelte rá a mintatér. — Majd aat fejtegeti* bogy Heatai ■■ tatatelt eaktlt a Koaeu\'b kesébe aea^ mert tannta—g volna, hogy annak aklába nyoma ne legyen, ha egy uolgátalálM s«egyenlete*ii felmenteit tábornok térden állva kér kgylatl a kormáayaóiói. — Megtette — erőekőddtt TtaJy Kálmán — Hál tegyék tel, hogy megtelte D* ba ke gyeimet kért s nem kapott, akkor aa f helyét a* Thai-. Kálmáa *m leit volna máakápea. — Menjen a Reuliwathba I — kiáltott Rartba Miklós. Oa az oraság miataier I — Nekem kiabéláeaal sem tapoaálaak éa lturtha Miklóe úrtól leckézletést nem tagadok el I — jelentette U a többség tapsai kőiben a miataier. Hentaller kezdett moat kösbeasólai. De Ssilágyi Deseő ráaaóll: — Ha tovább it közbeszól, szándékos rend zavaráénak fogr.m tekinteni s a iseriat tagok eljárni. Végül a honvédelmi miataier arra kért* aa ellentéket, hogy ne gyanúsítsa a hadügyminisztert olyasmivel, mintha politikai tendenciával járt vo na el egy I tatán katonai dologban. Egy csomó személyes lelaaólaláa következett. Thaly Kálmán volt as első és lőttét lenül hitt a mintator jóhiszeműségében. ... Tudom, bogy a lovagias {ettemO favédelmi mintatér nem védené Henlsil, ha tgaaaágá-ról nem volna ineggyóaődv. De aa aktátaa m lehet tévedés. Még a aaavazát veit bálra Ortey Kátaáa halárotnli javaslatira öt perc azttnet után ea is megtörténj s • Hát kétozázegy sióval ötveaegy Hea Ortey Kálmán indítványát el ogadta HÍREK. — Nseaélyl hlr Cmné4f Artkar earedea, háziezredünk parancsnoka csütörtökön eet* N. Kanisaára érkezett ás másnap szem léi tartott az itt állomásozó X. zászlóalj, valamint aa okt. hó 1-én bevonult póttartalékosok fötott. — Kasraeska HiuftU B4a téi«»H«A tegnnpra hirdetett koesoráe.káíát, aa Kr»* ■!»■ -•évnap kegyelete* emléke miatt, ma, vaáftt$li eate tartja meg a Kaszinó dísztermében. Kenet lé nyolc órakor. — áéeHáayek m lépkeaykáwk. A népkonyhát november 10-án nyitottak mag. Mtod- t\'árl az elaő napon -kősl háromtzáz szegény la tolás gyermek kapott ingyene* ebédel * a hetivásárra bejölt lalasl szegény emberek kőzöl le sokan leikeresték az olcsó konyhát, abul áldatták Istennel azokat a jólelkű mabereket, akik a nép aat nélkül tehát az a mostani sérelem lem fog el, de oly ügyesen hajtotta végre ctinyjél, hogy a legszigorúbb kutatás melleit sem jöhettek a tatles nyomára Az egész, osztlÉUltliődölt, de a gonoas Irént még sem árqjjflFel. — Miért lelted est IrénMférdé lefekvéskor a titkos tanácsos, — Kíváncsi vagyok mi történik a nagy világban. De nézd — tévé kedvetlenül utána - i t az összehajtott újságot óvatosan elővonva zsebéből — semmi érdekes tincs benne, kerülve minden költőiség, olyan rémséges esetek és csúnya dolgok, bogy az ember irtózik olvasni. Rablógyilkoaaág, sikkasztás, betörés, mind olyan századvégi szenzációs események és semmi — poézis. IU hirtelen elhallgatod. - Nézdl olvasd csakt Irén átvette a lapot, di kutatva körültekinted nem-e lálja-e meg valaki az ö kezében azt a lopott lapot, melyért ugyan már meglakollak mind* nyájan, de ha valakinél megtalálják, annak lesz ne mulasa. Végre, midőn meggyőződött, hogy áru\'ó szemek nincsenek j-len, elolvasta. .Lukács Elemér emlékezteti volt tanulólár-sail, kik 1894-ben vele együtt lettek érettségit a V—i gymaáziumbun, hogy az 1894. májusi laláikán V-n jeienjenék meg.\'* — Noa ? ez nem ttjság 1 majdnem minden iskolában be van ez vezetve. -r No jól van I feküdjünk most le aludni, majd holBap beszélünk még felőle. Ha be van es mindenütt vezetve,, miért mulasztanék mi e< ? Másnap után összehívta a másik négy Irént és hoaszaa bevezetés után, előadta tervéi az újságban olvasottak alapján. — (^tkhogy — tevé pajzánul utáaa, ml ne liz éves találkát lüzzünk ki, mert az bizony nngyon hosszú és mi ugy megváltozhatunk, hogy eg)ikűnk sem ismeri meg a másikat Ajánlom tehát, hogy mi öt év múlva, itt as Intézetben találkozzunk — és ba lehel, kikt... — Ugyani ne tréláljl kiélték a többiek boatzusan. — Mi van abban ? De milyen pompás goo-dolatolviisilt vagytok, még ki sem mondtam, bogy mit akarok, és már >u4jáiok I — Bizarr eszme, veié oda a szikár Irén. — Nálad talá 1 ? adja vissza csípősen a kis paj/án. — A „belső titkot tauácsoa4 azonban kis gondolkodás után élénken lelkiállott: Leányok! as eszme nem is olyan bizarr! —• és tréfának baváll. Mi öt év múlva, remélem csak mindnyájan lókötő alá jutunk! Hogyne! motl vagyunk lizeuhét és tizennyolc évesek (bocsássatok mag, hogy még ezt seiu hagytam ki) öt é« múlva — öl évvel idősebbek leszünk t... és busza.. — Jó I jó azt mi is tudjuk I — Nos? léhát arra az időre egész kőzőané* ge* S\'ámilát szerint, mindannyian párosan jelenbelünk meg. írd alá a szerződést, te komoly mogorva kit Irén — levé kérőén hízelegve boazá a kis hamis. A.bármaa számú Irén még vonakodott, de végre mégis, — nagynebaaen beleegyezett l A tanév végén éraékeny bucaul vetlek egymástól. Ol évig nem látják egymást a jó barátnők, öl évig még caak birt sem adnaa egymásnak. Ugy volt a .vérszerződésben* megállapítva, A határidő végéhea jár. Caak egy hét - egy I rövidke bét, választja el a leányokat a viszont 1 látástól. — Olyan büa, borús idő van, nly önkény leien a kedélyre ia hat. Aa eső aprón, finoman, egykedvűen buli a tőidre. Aa flüő számú Iréa I ép ilyen büiake, borongó* kedvvei ül aa tMáknál \| é* türelmetlenül varia a postást. Egy levetet Irt már vagy nyolc nappal ezelőtt Odöo bácsinak, I édes anyja legifjabb öcacsének, éa dactra, bogy ja borítékra ráírta nagy vaakoa beükka), hogy •türgőe, mind a mai napig válasz nem érkezett, — Olyan udvariatlanok ezek a flatal nagy bácsik, lelnóti unokhúgok irányában, hofy at valóban kétségbeejtő — monda Irén édes anyjának. Es esek kőaőtt aa elaő helyei az. én kidvaa OdÖn bátyám loglalja el. Végre megjött a várva várt tudósítás éa amiifl Íren arcáról Ítélhetünk, a válaaa kedvező. — Dacára, bogy mi a .futár\' jelzővel díszítettük, mégis ő az utolsó — mond • d vek tómé vendégeihez — volt növendékeiben, olyan kedvesen, mint azelőtt soha. — Kíváncsi vagyok — szót a titkos tanácsos, bogy lerjhez meut- af Közülünk bizony agytk aem, nevetnék, ba a régi gárda, ugy taltlkoaaék, mint őt év eiőU elvált. Nagy-Kaniasa vasárnap Zala 93. ssám. (4. lap) 1898. november hó lO-án konyhái .kitalálták\' is lentartják. A pártolásra, támogatásra valóban kiválóan méltó intézményt lelkeaeu aegitik is működésében a nemessziv ambarbarátok. Mária tóbban küldtek be adományokat és psdig Somftld Emiiné (Belisőéről 6 frtot) Shm üándemi (10 Mot) KoUtr István (Alsó: Rajkról 10 frtot dm. Inkty Kálmánná (Rígyácról 1 ssák burgonyát, 1 saák almát éa egy fél saák diót) ér. BtŰmkiUl Jakabné (8 saák burgooyát) franki Samu (Nagy-ftécséről 10 saák burgonyát 1 ssák liaatet) Blm Pálné (8 ssák burgonyát, 1 ssák sárgarépát) Lmsar éa CtilUa (1 zsák bur gonvát, 1 ssák babot, 1 saák sóldaéget, 30 fej kslkáposstát) Kitin Ulésné (1 fásak sairt, 1 bögre befőttet) atrm Vilmoané (1 saák liaatet) Ebtn-ipaayar Lipót (800 kilogramm burgonyát.,) i mindenasentekeati temetői perselyből jutott i népkonyhának 8 frt 9 kr. — A nemesaiivü ada kősóknsk a küldői t adományokat ea uton kő ssőni mag Vidor Samtjné, a Népkonyha elnöke, — Rtjagyiéi. Devltck Laios, bocskal föld birtokos, a nagy-kanizsai „Deutaoh Sándor éa fia" cég ballagja, ma (nov. 80.) tartja eljegyzését Pécsett Sekvart* Vi ma ki»aaonynyalj dr. Schwarti Frigyéé kórházi iöorvos leányával. — A dunántull Jjéickároaultak segítsége. A dunántuli jégkárosullak fölaegitésére alakult oraságos bizottság kezdésére eddig mintegy 18 ezer forint adomány gyfilt egybe, melynek széloaztáaa a jövő bónap elején veszi kezdetét. A bizottság átiratot intézett a jég állal elvert vármegyék alispánjaihoz, kérve, hogy részletes kimutstásokat készítsenek a jég állat pkosott kárról, nemkülönben arról is, hogy s gazdákat mily mértékben sújtotta a jégverés. A jelentések be-érkssésének legutolsó batárideje november 30-ika, ds a jelentések már legnagyobbréast a bizottság kaséi kőst vannak, ugy, hogy a bizottság a hónap végén már abban a helyzetben laaz, hogy a beérkezeti jelentések alapján a segítség kioastására nézve a szükséges intézkedéseket megteheti. — Téresek kongreaaxum. GjrJr városa érdekes mosgalmat indított meg, malynek célja, hogy aa orsság varosai kongres-zust tartásnak a A tervbe vett kongresszuanak valóban sok megbeszélni valója akadna éa ezért reméljük, hogy a mozgalomban Nagy-Kanizsa is részt és bozditanl fogja a többi tesivérvároaokst a csatlakoaáara. — Aagyllkssaág-e vagy ktatéajr ? Unum» Imre rózsa-utcai lakos f. hó 9-én jelentene a rendörs égnél, hogy felesége eltűnt, azóta köröztették, maga a rendőrség is kereste, de nem akadtak nyomára, híre veszett teljesen, anélkül, hogy bárki csak a legparányibb felvilágosítást adhatta volna róla. Elment hazulról s többé nem jött vissza. — Pénteken reggel a sáncí marhavásár-tér itató kuljából vizet akart meríteni egy kia cigány gyerek. Nehezen emelte viasza a hosszú rudat, azonközben kilocacaant a víz a vödörből. Megnézte, miben akadt meg. A víz fel-azinén egy boliteat uszolt. Nyomban ertesitették rendőrséget. A kútban talált holttestben ünsztuz Imrénére ismertek, az orvosi vizsgálat megálla->itotta, hogy már 8—9 nap óla lehetett a kútban, dóst az irányban folyik a vizagálat vájjon öngyilkosság vasjy bűntény forog-é itt fenn? ■— áséhi morgók rém tékal sam kapnak, minden jövedelmet falaméast. Kugler Antal melliü, Milhotoe Ottón gytíatartá, Bárén y Jóxssf nyakék, Góaosy Sándor mistert, dr. Tripamer RezsőnéliamulartÓ, SchWt Gyatáea 8 drb. diaatárgy, éa i drb. kéaiartó, Mekare Iván né I csésze, Miltéayi Sándor bonboaaiar, dr. Szekeres Jözsefné 3 drb. sobadit, Kaortaar György 8 kötet könyv, és 1 drb, hasaamna, Veisz Ignác 1 korsó, Veíss Barnát 1 Ivat oag-nao, Marion és Huber egy Oveg szesz, Mae ás Kiéin 1 Scherry, Sohlezínger Izidor f Ivag likőr Lőwy Samu 8 üveg liqueur, Pauk Jakab I üveg cogiae, Kasati i esi vérek 6 drb. Boteakay Károly 1 drb. éa Koba L. Lajos, 8 drb dwi tárgy, BelltIheim áa Guth 1 aaadár-kaK\'ka, Halpbea Mór 1 legyező, Tfiurn Lipót 8 árk Markuas Frigyes, ldrb. Bécset Pál 1 drb Láng Miksa 8 drb, és Seherc S. L. aióda 1 drb. nőt kendő, Singar Samu 1 drb. Kohn éa Liohlaohein 4 drb. Koba S B. I drb. éa Faail testvérek 1. drb kötény, Irmler Jóssef, Koba Zsigmond éa Kövaadi Kálmán, \'zsebkendők, Keller Mátyás 8 pár cipő, fiargl Arnold, 1 pár eipó, Joaipovic Kreiaer Gyula 1 tintatartó, Daráé \|M. I látcső, Ok aaatala. Közeledik a nyo- i Agostonné 4 drb. aaobadiai, Berger Adolf I do-veszedelme : a nebés, szigorú tét. boz szappan, Pollák Lipót 1 doboa ssafpaa. maguk bajainak, érdekeinek, kivánaágainak meg-beütléae végett, Győr törvényhatósága kérdést intés es ügyben a teslvérvárorokbos, megtudandó, bajlandók-s a többi magyar vároaok a kongre--uuson résxtvenni és hol a mikor ólisjtanák a kongresssust megtartani. Es a mozgalom annál balyaaabb es aikere annál kívánatosabb, mivel a vidéki vároaok halyaete valóaággal kétségbeejtő és as Ország érdekében áll, hogy a vároaok ■aguk aűrgeaaék mag annak a városi törvénynek a létrejöttét, amelyet o y régen ígérget a kormány a vidéknek, éa amely hivatva less a varosok vállairól levonni aaokat a súlyos terheket, melyek alatt a városi lakóaaág már-már ősazeroskad. Ma alig van magyar váron, melynek pótadója as ötvsa aiázaiekot meg nem közelítené, (mi már ennél jóval meaasebb tartunk) amellett pedig a kösegésaaétügy, a kósreadéazet, a köstisstaság siralmaa állapotban van. Minderre nem .jut pénz a súlyos pótadókból, mivel as állaofy iunkoiók teljesítése, melyekért a vároaok aemmi ellsnér- Ettöí irtóznak, tlön félnek- A saép, a ragyogó I Csillag Lajos 1 tányér alma, F eiaebbaekar Jóssef nyár meleg sugaraival letörli évről-évre a nehéz 11 üveg cognao, Dezaényi Elekné 4 drb. virágtartó, hónapok inaégét, de aztán újból megjíí a rém,! Köhler testvérek 1 album, Jaada Károly 8 mogorván fordítja feléjök megdermedt, pussis j cserép tubarózsa, Graaa József 1 nagy kenyér, arcát. Szellős ruhában, hol a csípős szél caak i Kaáa Irma 1 cukortartó, Weiss ás Ledoisaky lyukat lel, olyan iszonyatos lehet éhes gyomorral j dissmű, Weiss és Smtdt 8 űvsg cognao, Soávara belébámu ni as ég vigasztalan, komor szürkése- ] ea Táaber cognao, Feskelboler Jóssal 1 Ivag A humaniamua éltető melegének sngarail! pezsgő, Mikor Gé<a 8 Ivag bor, Klein Jéraaf I szélbocsájfja, ekkor enyhíteni igyekezik a min-{drb kendő, flell János 1 pár-cipő, Sebars Lajaa dennapi nyomor nagyságán.\' Egy tál meleg élei I utóda 1 kézi varrógép Kraaaa éa Farksa 1 Az ember nem asületik gazembernek, caak a dobos levélpapír, Fabirk éa Asztalos vlrágcaozrok, körülmények tessik azzá Az éhség rettenetes! Meri>a Ede 1 pár cipő, L larbach Jenő kéai szörny, egy tál meleg étel azonban könnyen le-\' festmény, Belus Lajoa 1 doboa aaappaa, ü&rtner csillapítja csattogó fogait. A kanizsai különböző \| Vilmos 1 diazkalaea, ViHÍngar Anlalaé 1 torta, jótékony egyesületek közölt első helyen emlitenlö, Hamburg Miksa 3 drb. [oujou, özv. Zadnbanazky mindenkor a népkonyha. Szerdán nyitották meg; Lajoané 1 Oveg liqueur, üager Üllman Elek 1 népkonyhát éa napról-napra körülbelül három- í vasaló, Frank Vilsao 1 kalap. Feigtstock Adolf azázan foglalnak helyet az éhezők asztalánál. ; sóskiflik, kenyér, Kalpek Vlaaa 1 disxkaláos, Aa életből. Hidegtől kipirali arccal, kő- Siefánovita Vince 1 drb. torta, Kpsrjaay Gábor nyeső azemekkel állottak a a egy nyolc évea -fíu j azobsdisr. Kocsirabogás verte Isi a csendes utcái és a lógat as intézet előtt állott meg, abból elöazör egy elegáns fiatal ember ugrott ki. Kéazaéggel segített aztán annak a pajzán teremtéanek, ki msllstta Olt. Egy .ah\' kiállásbsngzoti s teremben minden ajkról és s nagy meglepetéaben aenki aem vatta éasrs, mint remag agy az Irének közül. Az ajtó leltárul és beugrik sson édesen kscsgvs s kis »lmár«, követve kísérőjétől. Vizsgálva tekint körűi a teremben, de bisoey a régi gárdát uj tagok nélkül pillantja mag. — Tudlak, hogy ta leszel az első, ki páriádat felcseréled... — Igen, igen — veié közbe Irén — engedjétek, bogy bemutaaaam — nagybácsimat — ki — folytaié kacagva, volt o\'yan kegyes éa elkiaért engem. — A iréta sikerüli -* szól a direklorné éa az egész társaság jóizűt ktcagoll a pajzán leány ötletén. Ekkor a szerződést megújították, ama hő kívánsággal, hogy a régi gárda uj tagokksl jöjjön öl év mutva a találkára. Talán akkor nem les* szűkség .udvariatlan, nagybácsikat kéréaael ostromolni! és egy 10 éves leányka a kapitány előtt. Loptak.] —z Fealea aaladeaklaek A oabaaao Vékony nyári ruha volt mindkeitőn, elül is ■ emészt tő ételeknek esak mérsékelt élvezete is folt, hátán ia tolt diaselgép. már igen aokaaor okos veszedelmes gyomor — Mii loptál — kéraia fiútól a kapjjány. bajokai, melyek kaadatbao a gyomorkOrflli nyomás A fiu didergett a hidegtől, reszketett a (éle- hányás stb. által észlelhetők. Minden bántalmak lemtől, alig tudta kinyögni > perecet, Míg ejy ellen legjobb aikerrel használják dr. Rósa élal- f^atuaiOCt Thagn«r B. gyógyszertárából. (Prága 806. III.) Kapható minden nagyobb gyógy sawtár- utcán áruló pék elbámnft, f benyúlt "a kosárba a vagy lis darabbal el akart fúlni. — Hogy mertél lopni I Ehea voltál F — £n nem voltam éhes, de a kia hu^om otthon mindig perec ulán. air, apám meg nem veaz mart azt mondja, hogy kenyérra aem telik. Iatenem hát mit tehettem máat ? Lopni akártam szegénynek, hadd örüljön. — Hát ie mit loptál ? — kérdi tovább a leányt. A leány nem telel, esak a aaemét süti le. Végre is a rendőr meséli al, bogy egy eelyeai kendőt cauaztatoti a köténye alá egyik kereskedésben. — Hogy merted ezt tenai ? A leány ráné<eit a kapitányra a aatán kopott fejkandőjéra mutat — Iatenem, kapitány ur, hál nem láija hogy milyen osn.f, kopott ea a kendő.... Székeltem mtr viselni... — Hihetetlen. Szinte hihetetlennek lát>só eaelröl értesítik lapunkat. Egy szegény áldott állapotban levő asssony gombát vásárolt s ksni-z8si piacon. Jó étvágygyal elköltötte ast, de csakhamar oly roaazul lett, hogy orvosi aegélyért kellett küldenie. Az orvos gombamérgesést konstatált. A beteg aaasony térje nagy aggodalmak kőst jelentést tett a rendőrségnél ea mit lati a. rendőrség? A városi orvos helyett két rendőrt küldött s beteg ssazonyhos, hogy kibsllgsaaa azt — Njarrainy-lárgjak Az .Altaláooa munkásképző egyesület\'1 vasárnapi mulatságán tartottak meg a teleőtemplom javara rendeznit és már két ízben elmaradt tombolát. A azerenc-e játékhoz akövetkezők adtak nyeremény tárgyakat: Yfciser J. C. vaa»li\\ Hírauhler éa Steíuer kuaár, Alt éa Bőhm humniartó, szappan, tintatartó, Sabaatyén Lajoané névjegytartó, otirilng Sándorne asnbadisz, Jágar Ferencné levélpapír, Boae Endráné virágtartó, Ro«enield Adolf éa fiai 5 drb, aprósay, Gernes József 1 férli kalap, Halvaz Frigyea 1 férti kalap, Gondos Ignác Mair József, Schless Antal,\'és ifj. Vajdita Joasef levélpapír, Fiacbel Fülöp 1 kötet diazmti, ban ís.- IRODALOM. — A katapkeraaa gyégyéd. Ily Ha-mai érdekes orvosi szakkönyv jelent mag dr. Miltftr Tivadar tollából. A mű as öasaaa Ideg* éa nemi batagaégak gyógyitaaáoak módját Ismeri teti kimernő alaposaággal. A fiatal tadóa, ak-aliamart tekintély szakmájában, legújabb munkájában a kataphoraaa gyógymód tejlődéaél, előnyeit ismerteti uagy réssletesaéggel. A kataphoraaa gyógyitáai (nódja, melyet hazánkban agysdfll dr. Mitzgar alkalmaz, abbaa áll, bogy egyaa gyógy-snyagok galvanikus éa magnetiku* villanyáramok behatása alatt Jutnak a bőrön keresetál a testbe, mig a kóranyagokat ugyanezen aa uton a vérből eltávolítja. Alkalmazható as a gyógvkeaelés agy lokális, miat as egéss szervezatra kiható módon a\'óbbi esetben bydro-nlekroiberapiai gyógyfürdők alapjában. Dt. Mitzger gyógyitáai saódjáaak rendkívüli előnyeit nemcsak mély tudoaányoaaágra valló fejtegetéseivel, baaaa gyakorlatában tapasztalt eredmények kimutatásával Is igazolja, ugy bogy köayve méltó le!tünést kelteti agy a bel, int a külföldön, Dr. Mi\'zger kitűnő aaagyaraáf-gal megírt muakáiának ára 8 frt. 60 kr, megrendelhető intéseiében: Budapest, Teréz-kOrul 44. NY1LTTÉR. Foulard selyem 65 krtól 8 frt 86 Vrlg attanakáal — japáni," aklaal aU. tafajabk alatáaalak ia aslnakbaa, náaaiat hkaáa, akár áa aalaM Ueaaebcrrael/em át fatál lá frt » kiig ■lliiisklsl — a lagdlvataaabb satfáa, tala ia -íirláas"--. Mtá> ftpawUkuk póatakár te ttaaialiaia valaadat kia kaa mállltra — atiakáfcat aailg > Islafci SsSaaial HMaaak, I1ENNEBERG Q. selyemgyárai (ca. áa Ur. névari nállltó), lariaklasa. fl) Magyar tavalaita, 8v»\|eaha kátsaatalnklkilyaa taamaktaW r t Lapka la\|doaoa ican kiadó t fll.8 N»g»-Krmsa, vasárnap Zala 93. saám. (9. lap.J 1898 november hó tOáw OOOOOOOIOOO a Csak l ; n fiatal i L 00 embereket irdekalhat tad\'ii, hogy a párisi Dr. BOITON Iajsotlo Orientál _ léi u; aapi kiutUI ttin alaitlaamlja ■«( • lafticibb béiiutaakst ia, foMsIscss uhit uaUI dal copalva katmasul kWratasai, Bárt aat eaak a tygmrot roatják ia a bajt aa fji-IjitJák M\| \| üveg Bolton Injectio Ara t forint Safyaroraaáffi ftraktir: ZoliásBéla gyúgyszertán Budapest^ § !, Xigjkmu-ita 23. (Széchcöjí-tér sarkán,) Kapható miadan nagyobb gyógjrsssrUrbsa. U/m Psatsl ■agr.sd.ti.ak dm: lalUn náijraarrtár Badapaat Flrsktsr Nafy-gsslisás: Práger Béla i;é\|jiMrUrÉkaa< OOOOOOOOtOOOOOQŐ Amerikai zsebórák. Jótállás*\', hegy a nickel ►ziaét nam változtatja, szerkezete pontosabb és jobb, akiat a legdrágábbaké. Ara darabonként 3 forint. Jótá la mellett, aiig a készlet tart. Hoará ezüstös óral&ncz 80 kr. önberetváló készülék. Fox, valódi aolingeni gyártmány, sok kill-litaaon kitüntetve, gyakorlás aem kell. Mag-vágás kizárva. Tieata éa kényelme* munka. Bőrbetegséslől megment, Tartás és péna- meginkaritó. 296- 30 Darabja 8 foriat. A penge *** csillagos acélból és a többi részei alpaeeából vannak. £fy külön penge hoezá 1 foriat, Megrendelhető: POLLAK SÁNDOR fóbtzományosnál •UOAPÍST, V. kar. Kálmán stea 17. Gyűjtőknek 6 drb ntán egy ingyen küldetik. J X t» á 1 i I i f 11] \\ j & J leciaMsta Sérvkötőkben. * 1 1 KsieU-ftia aa ka kir. asab. Strvkitl arvsai ks-ktatéljsk >lli«ii)» assrist s tagUkétatasahb aaas na kaa, ősei casssik. saas gyakorol kall.aatl.a ajo-■áat ia stkAnlltjs oélssart asirkasalisil lof\'a aa ad-diii airrkitSk klisjái. a Ksletl-ftl. \|m sérv-UM MsaltksisfsUsttávst, asarrss kSrfMtvsl is bts-tsassgl Imi. Cs. és klr. eestrák-aMiyar ée ketga klr. inkaiilw Kitüntetve Brüsielben araajiraimiial.dtaaokm4sa>at. Árak saveWalaeM-n\' dH. kitsMals 12 frt lyársakss káazUaek szsaklvit: aelAWk, aS-kaask, (áró- is nysjli^ipak, ipsaaskarték iHas-slag-Illa raadasar). srUwpiálal Hűk, UskSUk, görcair kartan ják k* aiadaslila psaitrik arak is batgysk riasin. SipasiiMaakat psalaaas éa SHakrktas wsfcasat Keleti J. ot. é« klr. orvot, sebészeti mu- és kötszer gyáros Alapit 1871. Baéspeatea Alapit 1871 IV. lareaaherezeg-ataza 17. szia. Bsbtawtl alMptr (tuoUr artvsl: IV. lastilf-slM IS. 140-14 Magy kéass árjegyzék lagyea ée kérneahs. Mtm megfeltW kíllntrtk M»tafrfal btotrAltlnek seeeezeee eeeeegie I ph I :.-ea ÍM 1 a1 SSi h 9 " 3 ■ J í í • J1 fi UH Bei 2 rh; Pl3! U S51 \'S1 Pl 9 * i ® í\'i flfl< P E Hl M»IIIIMfHIIH IRDETESEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában NAGY-KANIZSÁN. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Nagy karácsonyi és újévi selyemáru eladás Szénásy Hoffmann és Társa lyoni én páriái nelyen kelne klllilegMiégek áriháiáku BUDAPEST, IT7\\ ieer. Bécsi-ia.tca. 4. sz. Vtif KewMkUk noveaber l®-én ét Uiri deeeaber yé\|«l\|. A több\'k közölt ■ következő árok kerülnek eladásra, u. m.: Tinta selyem fonlírd, méterje 45 kr. és feljebb. Mintázott fekete selyem\' kelmék, garanlirozolt lisztá selyem, egén ruhákra alkalmai, méterje 70, §5 kr. éi feljebb. Bengalin, nép di falsainak bon, méterje M kr. Tatfetlas, kockái ée csikoa, garantiro<ott tinin sefyeaa, méterje 85 kr., ilb. stb A lenti lubetl árak n»v, 15-töl dreirmbrr végélK érvényesek. Cégláknél m tslbeealéei trlj kl van zárv, mslvtl tis ármk ailiiden egyes cikken iiántkku lAtkntik —— - Mintákkal kívánatra vidékre készséggel szolgálunk. =- XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXKXMUU Nagy-Kaniwa minnp Zala 93. aim. (4. lap) koayhét .kitalálták\' éa feotattják. A pártolásra, támogatáara valóban kiválóan méltó iotésményt lalkaasu segítik ia müködéaébtn a namesaaivO taabarbarálok. Már is többes küldtek be adományokat éa padit BmmfM Emiiné (Beliaöéröl 6 frtot) attm HMoné (10 frtot) KolUr látván (Alaó-Rajkról 10 frtot én. fofeap Kálmánné (Rigyácról 1 saák burgonyái, 1 aaák almát\' ás egy fél ssák diót) ér. BaikteMd Jakaboé (2 saák burgonyát) írattld Samu (Nagy-Récaéröl 10 saák burgonyát, 1 saák Hantét) BUtu Pálné (2 saák burgonyát, 1 ssák sárgarépát) Limmr éa CtiUm (1 saák burgonyát, 1 aaák babot, 1 saák zöldséget, 30 lej kalkápontál) KUm tlléené(l faaék aairt, 1 bögre baAttet) Strm Vilmoané (1 aaák liaatei) Í2n-tffmmr Lipót (fiOO kilogramm burgonyát.) A mlaasnsasntskssli temetői perselyből jutott a népkonyhának 8 frt 2 kr> - A nemessaivfl ada-koaóknak a küldőn adományoAl ea utón kő-eaőni meg Vidor Samuné, a Népkonyha elnöke. — Rljegyiéi. DmUttk Lajoa, boeakal töld-birtokos, anagy-kaniaaai „Deutseh Sándor és fia" eée beltagja, ma (nov. 20.) tartja eljegyzését Pécsett 8cAcartt Vi ma ki«a«a»onynval, dr. ftáwrls Frisyes kórhási iöorvoa leányával. — A dmmámtmll JéitkAroaoltak negll-aége A dunántuli jégkárosultak fölaegitéaére alakult országoa bixottaág kesdésére eddig mintegy 18 eser forint adomány gyűlt egybe, melynek ssétoestása a jövő hónap elején vessi kezdetét A bizottság átiratot intézett a jég álial elvert vármegyék árapályaihoz, kérve, hogy részletes kimutatásokat kéesitaenek a jég által okozott kárról, nemkülönben arról ia, hogy a gazdákat mily mértékben sújtotta a jégveréa. A jelentének be-érkaaésének legutoleó határideje november 30-ika, de a jelentések már legnagyobbrésst a bizottság kasai köst vannak, ugy, hogy a bizottság e hónap végén már abban a helyzetben less, hogy a beérkezett jelenlétek alapján a segítség kiosztására nézve a szükséges intézkedéseket megteheti. — Váretak keagww»a»a Oytr vároaa érdekes mozgalmat inditotl mag, melynek célja, hogy as oreaág varosai kongres-xuat tartaanak a i maguk bajaiaak, érdekeinek, kivánaégainak meg-1 besaeléae végett Hyör tör«ényhstósága kérdést! intés aa ügyben a taalvérvárorokboa, megtudandó, I hajlandók-e a többi magyar városok a kongre-iraaon réeatveaai éa kői a mikor óhajtaaák a kongre aaa ual megártani. Ea a mosgalom annál I helyesebb és sikere annfit kívánatosabb, mi vet a vidéki véroeok helyzete valósággal kéleégbeejtö éa az oraaág érdekében áll, hogy a váratok maguk alrgeaaék meg aanak a városi türvéaynek a létrejöttét, amelyei n y régan Ígérget a kormány a vidéknek, ée amely hivatva lese a vtroeok vállairól levnaoi aaokat a aalyoa terheket, melyek alatt a várom lakóaaág már-már össaeroakad. Ka alig vaa magyar váró, melynek pótadója az Mvea eiéaalékoi meg aem köaelilené, (mi már eoaél jóval meeeaebb tartunk) emellett pedig a közegészségügy, a kózrendéazet, a kSatieziaaág airalmaa állapotban van, Minderre nem \|ut~])éiiz a eulyo* pótadókbél, mivel aa állami lunkoiék teljesítése, melyekért a tárotok semmi ellenér- tékat sem kapnak, minden jövedelmet felemészt. A tervbe vett kongresszusnak vsiéban sok meu-beaaélai valója akadna éa ezért reméljük, hogy a mozgalomban Nagy-Kanizsa ia részt éa buzdítani lógja a többi testvérvárosokat a eaatlakaaáara. — Óagyllkim>g-e vagy káaléav T Umzusz Imre rózsa-utcai lakos f. hó 9-én jeten-tetle á rendőrségnél, hogy leleaége eltűnt, azóta köröztették, maga a rendőrség is kereste, de nem akadtak nyomára, bire vessett teljesen, anélkül, bogy bárki csak a legparányibb felvilágosítást adhatta volna róla. Elment hasúiról s többé bem jött vissza. — Pénteken reggel e sánci marhavásár-tér itató kutjából vizet akart meriteni egy kia cigány gyerek. Nehezen emelte vissza a hosuu rudat, azonközben kilocacaant a vis. n vödörből Megnézte, miben akadt meg. A vis lel-ezinéa agy holdest úszott. Nyomban ertesitették a rendőrséget. A kútban talált holttestben fastatt Imrén ere ismertek, as orvoei vizagálat megállapította, hogy már H—0 nap óla lehetett a kútban. Most az irányban folyik a vizagálat vájjon öngyilkosság vu3j bűntény torog-é itt lenn? — A> ehr ou smtsla Közeledik a nyomorgók réni"- veszedelme : a nehéz, asigoru tét Kagler Antal mellié, Milbeéer Oééa gyaístarté, Barény József nyakék, Qéaoay Sándor gyufaUrld, dr. Tripamer Benőné hamutartó, Schks* Glynláaé 8 drb. diaatárgy, és I drb. kémarté, Makara 1 vénné 1 csésze, Mittéayi Sándor bonboaaisr, ér. Saékerea Józsefné S drb. szobadisz, Knorlzer György 2 kötet könyv, éa 1 drb, haawar*, Veiaa Ignác 1 korsó, Vsása Barnát 1 Iveg oag-nae. Marton ét Hnber egy üveg aaeee, Nea és Klein 1 Seberry, Schtezinger Izidor 2 üveg likőr Löwy Sma 2 üveg liquenr, Pauk Jakab I üteg cogiae, Kanti teatvárok 6 drb. Bnraakay Károly 1 drb. éa Kaka L Lajoa, í drb din tárgy, BeOilheim é* Gath 1 madár-kalitka, Hálphen Mór 1 legyező, Thara Lipót • drb. Márkust Frigyes, 1 drb. Récém Pál 1 drb Laag Miksa 8 drb, é* Seben S. L. aióda 1 drb, nőt kendő, Singer Samu 1 drb, Koha ée Lwkleaheia ( drb. Koba S. B I drb. éa Faatl testvérek Í drb kötény, Irattér Jóasef, Koha Zsigmond éa Kővesdi Kálmáa, zsebkendők, Ketter Mátyás 2 pár cipő, Bergl Arnold, 1 pár oipő, Jaeipavw M. I látcső. Kreiaer Gyala 1 liatatartó, Daráé Agoatonné 4 drb. saabadiet, Bargtr Adolf I éa- boa szappan, Fóliák Lipót ! dobot aaafpaa. Ettől irtóznak, olőrn felnek. A szép, a ragyogó I Csillag La\|ot 1 tányér alma, F eiaehhaoker Jéaaeí nyár meleg augaraival letörli évről-évre a nehéz 1 üvegeognee, Daiméayi Elekaéé drb. virágtartó, hónapok inaégét, de aztán újból megjő a rém.■ Kshler testvérek 1 album, Jaada Károly I mogorván lorditjn leléjök megdermedt, puma cserép tubarósaa, ttroaa Jóssal 1 nagy kényét, arcát. Szellős ruhában, hol a csípős síéi caak Kaáa Irma 1 cukortartó, Weiaa és bedutaaky lyukat lel, olyan iuonyatos lehet abes gyomorralj dinmö, Weiss és Smidt 2 Iveg eoaaae, Sehvara beiéhámu ni az ég vigasztalan, komor ssürkese- é* Táaber oognae, Faanlboltr József 1 üvea gébe. A humaniamua éltető melegének sugarait\' pezsgő, Mikor Gé<a 2 üveg bor, KMa Jótsel a saélbocaájlja, ekkor enyhíteni igyekssik a min- > drb kendő, Bell János 1 pár ctpé, Schtn Lujza dennapi nyomor aagyaágán. Egy tál meleg étel I utóda 1 kézi varrógép Kraaat ée Frkaa 1 — As ember nem mületik gazembernek, csak a dobot levélpapír, Fahtrk ét Aastáloe virágcsokrok, körülmények tnaik azzá As éhaég rettenetes! MertHa Kde 1 pár cipő, Llevbaeh JeaA kézi szörny, egy tál meleg étel azonban könnyen le festmény, Belua Lajos I dobos aaappae, (Uriatr caillapitja csattogó fogait. A kanizsai különböző, Vilmos 1 díatkaiaoe, Vinlager Aatalaé 1 torta, jótékony egyesületek között első helyen emliten lő j Hamburg Miksa 1 drb, joaioe, áa. Zasltibanaaky mindenkor a népkonyha. Szerdán nyitották meg Lajoené 1 üveg líqueur, Uagar Oilman Elek 1 a népkonyhát és napról-napra körülbelül három- vasaló, Frank Vilmos 4 kalap, Keiglstock Aéoll asásan loglalnak helyet az éhezők asztalánál. sóakifllk, kenyér, Katpek Vince 1 diaikaláoa, Aa 4lelMI. Hidegtől kipiralt arocal, kö- > Sielanotita Vince 1 drb. torta, Eperjwy tlébor nyeső ütmekkel állottak ma egv nyolc évea llu i szobsdlar, éa eiy 10 évn leányka a kapitány előtt. Loptak. —t l\'eate ■almdaaklmah A nehsatn Vékony nyári ruha volt mindkei lőn, elül It■ tméazttö ételeknek otak ménékait éhrtaate ia tolt, bálán la folt diaaelgéf. már igen eokaanr okoz vaeaadetmas gyomor — Mit loptál — kérdi a éutól a kapitány. bajokat, melyek keadeibea a gyomorkötüll nyomás A fiu didergett a hidegtől, ronkétott a féle- hányás atb. állal éarlelhelők. Minden háatalmak lentől, alig ,tadta kinyögni: perecet. Mig egy elten legjobb sikerrel hatsné ják ér. Hón élet-uicán áruló pw elbámalt, d beayult a kőtárba jbatanmát Fragner B. gyógyszertárából, (Prága a vagy tia darabhal el akart lutéi. 206. I1L) Kapható minden nagyobb gyügyaaartár- — Hogy mertél topni l\'Ebn voltál f ban la. - — En nem voithm éhes, de a kis húgom IRODALOM. Kocsirobogés verte lel a caendea utcát és a lógat as intézet elölt állott meg, abból először egy elégé na Halai ember ugrott ki, Kéazaéggel Mglteit aztán annak a pajzán teremtésnek, ki aMllélle élt. Így ,ah* kiáltás haagsoti a teremben minden ajkról éa a nagy meglepetésben senki sem vette ésare, mint remeg egy az Irének közül. As ajtó lattáral ée beugrik azon édesen kacagva a kis •lalár«, kötetre kitérőjétől. Vizagálva tekint kóréi a teremben, de bűoay a régi gárdái aj tagok nélkül pillantja meg. — Tudlak, hogy le leszel az akó, ki páriádat feleseréled... — Igen, igen — veié késbe Irén — engedjétek, bogy bemutassam — nagybácsimat — kl — folytaik kacagta, volt o yan ksgyn ée e\|kleért engem. — A tréla sikeréit — szól a direklorné éa u egész lársaaég jóízűt keeagott a pajzán leány öUsiéa. Ekkor s tsersődésl megújították, ama hő kivánaággal, bogy a régi gárda aj tagokkal jöjjön őt év múlva a találkára. Talán akkor nem leu nékaég .udvariatlan* nagybácsikat kéréssel ostroeaolm I otthon tniadig perec után air, apám meg nem ven mert aat mondja, hogy keayérre nm telik. Istenem hát mit tehettem máat r Lopni akártam szegénynek, hadd örüljön. — Hát te mit loptál ? — i érdi lavább a leáayt A leány nem telel, enk a eaeméi süti le. Végre ia a rendőr meséli tl, bogy egy nlyem knadőt caueitatotl a köténye alá egyik ktretkedét ben. — Hogy merted nt tenni ? A Itáay ráaé<eit a kapitányra a astán kopott (ejkendőjére mutat. n — Istenem, kapitány ur, hál oem látja bogy mllyea otvf, kopon ts a katidő.... Szégytl-ttm mar vlstlai... — Hihetetlen. Szinte hihetetlennek lát-zó esetről érlntlik lapunkat. Egy asegény áldott állapotbaa levő asszony gombéi vásárolt a kanizsai piacon. Jó étvágygyal elköltötte ast, de euk-hamar oly roanul lett, hogy orvosi segélyért keilelt küldenie. As orvos gombamérgeaéat kon-stalélt, A beteg aaaaony térje nagy aggodalmak kőat jelentést telt a rendőrségnél n mit lett a. rendőrség? A vároti orvos helyeit két rendőrt küldött a beteg aastonyhoz, hogy kihallgassa azt. — lytremlay-llrgyaki Ai .Általános munkásképző egyesült)4 vatáraapi mulatságán \| tartottak mag a teiaötemplom javára rendezeti é« már két tsbea elmaradt tombolát, A azereno-.o jálékbottakóvetkerök adtak nyeremény tárgyakat: Walser J. C. vualó, Hirsuhíer ée Stelner kosár,\' Alt és Bölim hamutartó, snppan, tintatartó, Sebeetyéa Lajoené név jegytartó, oiirting Sándorne nnbadlst, Jágar fereacné levélpapír, Boné Endrené virágtartó, Hősenfeld Adolf ét fiat 5 drb, apróság, Gertiéit Jó\'tei 1 farit kalap, Halvax Frigyes 1 férti kalap, Gfondos Ignác Maír József, Schleaa Aatal, éa itj. Vejdite Joaeef levélpapír, KUihel Fülöp 1 kötet diaamü, — A kalapksreis gyégyméá Ily símmel érdekea orv ni seakkéayv jelent meg ér. MUftr Tivadar tollából. A ml aa Hatan idegét nemi btitgeégek gyógyításának módját lamert tett kimeríti alapostággal, A Datál taéée, ak-elltmtrt lekietéiy asakmájában, legújabb munkájában a ktlaphoreM gyógymód ft\|lődésél, elOnyett ismerteti nagy rénletnséggel. A katapherne gyógyítási tajdja, melyet hazánkban egyedit dr. Mitager alkalmaz, abban élt, bogy egyn gyógy-anyagok galvaatkae éa magaetiktm villanyáramok bebatán alatt jutnak a béréé kereseté! e testbe, mig a kóranyagokát agyaanea aa atea a vérből eltávolítja. Alkalmuhaté n a gyógykezelés agy lokális, mlat as egés aasrteaetro kiható módon Qiőbbi esetben hydre-elehroiheraplal gyógyfürdők alapjában. Or. Mitager gyégyitáai módjának rendkívüli előnyeit nemenk mély tudományosságra valló ItjtageléMlvel, hanem gyakorlatában tapaaa-lalt eredmények kimutatásával le Igazolja, ugy begy könyvé méltó leltttnéat keltett agy a bet, lat a kültftldön. Or. MUsger kitűnő magyarsággal magtrl munkáiénak ára 2 Irt 60 kr, stea-renddketé Intézetében i Hudpe»t, Terés-körut éé. NYILTTÍR. Foulard selyem 65 krtól I Irt SS Ma mttanakáat — Jtpial, eklaal atb, tspjtók mlhláaatek it misskksa, ttltadtl hktm, fehér ét miatt ■aaabari eelyan él krtél Iá fet w iuti ■tuniktti - a Ugdlntosabb Máté, tat te alttttalhaa, Mi» facratatéhaak aéatokér ée rámmaatmn valaasM Ma-kas máimra — niartákaá faaig ptitilkifelMnl klMtWk, HENNEBERG G. a el yem gyárai (m. ét klr, téttel siklltté), ~ái1ilTT" () Micrsr it< ilitls, Stt\|ah kUsf itliiMkMin nga r 1 Laptulajdonoa éa kiadói • i€hil r t l I r. N(i-KiOÍtu, vwlroap Zala 93. ssám. (5. iapj Í8S8 november hó aOá-» ooooooo - Csak I- fiatal Q M L oo embereket liMiIkt tad\'ii, kogy a párisi Dr. BOITON lajMtta Qrteatil már atliáaj napi kaasnilat alán tlnalaaatja mtt a I«créiüb biiiUlaukal it, lüMaltfaa tahit tattal aial \'w capaiva ktlTtftt ktiteHiaal, aart aaak aaak a tjomwt rontják te n bajt na gyé-tfitják ■>{ t Qvtg Bolton Injsctio ár a t forint. » kafyararaaáci Araktir: ZoltánB éla gyógyszertára Bodspest^ f, ütrkmu-Vta 3. (UÉqM* arkk) Kapható atadsa nagyobb gyégysaartárkaa. H/W Pwtai MfinMM ciaa latMn \|já(j«atHir Baiafaal Firaktir Nagy-kaalztát: Prágrr Bála \|)4\|;u«rMrtkaa, ooooooootooooooő .Amerikai zsebórák. Jétálláa»a\', hegy s nickel ninét nem változtatja, aaerkexete pontosabb éa jobb, aiist a legdrágáiibaké. Ara darabonként 8 foriat. Jótá.lax mellett, mig » késsiet tart. Hoa/i ezüstös óralánc* 60 kr. önberetváló készülék. Fox, valódi solingeni gyártmány, aok kiállításon* kittlotei ve, gyakorlás nem kell. Mag* vágás kitárva. Tiáita és kényelme* munka. Bőrbetegsévtől megment. Tartót át péns- ... > . meglnktritó. ..... ... 296- 30 Darabja 8 foriat. A penge *** osillsgot sóéiból és a többi réatei slpseeából vaunak. Egy külön penge kossá 1 forint. Megrendelhető: POLLAK SÁNDOR fóbirományoanAl BU0APE8T, V. ktr. Xálaáa atea 17. Gyűjtőknek 6 drb atán egy ingyen küldtük. 4 I * I a } l m II i i \| 1 * Specialista * í\'ísw* Sérvkötőkben. * A Mtet-ftl* - te kir. aaak. HntM arnaá to-UttMjak Tilamiajt aaariat a ln1lkilateMk> mm mm-bu. ma aaaaaák, aaa karai ksllaaellea ayo-■iat te altivoUtja itlin rt ■irkmllntl t«t" at aé di\|i airvkBtik klánját « Kttstt-Ma mmmt tár* UH Uoadduté peltotttval, aaarvaa MrrMSvsl te kte- Ca. te kir twtréáHMgyar át katfa kir. UltiMll Kitüntetve Emseiben aranjéramn>at.dlaaokn,kaajal. Árak: asüSíttw Byártakta ktelített trtaklvfll: atlábnk. a-kaatk, járt- te aynjlt »>pik. igynultrlék iBm> aiut HU wiiaair). artk)aálti Aatk kaaktUk, glfárktrfatyák »• ■lata.Wi garalteak arak te kelffah rteaéia. Suritáiléaikal pitliiaa 4a tffci álea isiklill Keleti J. os. ét kir. orvot, ssbétittl mü- ét kftttxtr gyérét Alapit 187S Badapeatea itnpti. is» IV. átretsátritu ttasa 17. taáe. Bakésattl alitagjár ilmtír artral iv. iitrtli am is. sis-U Nagy káftt árjtgyitk lagyrtt éa MraaSn. Htm mrgft,Ut ItMtttrtk H ii^pJ laatarftihut sseeexece tteetxtt \| ?H i 1,\'BB ifi íl ©i i sih I O a St J * I f * j S2L h - r-tít^H si! f-Nfcrfii l wa r * -I CB r" i \\ ígii í rslitlS ím £ a i> " w t\'fia [Elli u M "j : CII ! latiba HÍ ». __ I HMMMIflIIIH I * \| IRDETESEK felvétetnek e lap kiadóhivatalában N A G Y • K A N I Z S A N. íbfTir W Nagy karácsonyi és újévi selyemáru eladás Szénasy Hoffmann \' és Társa L ^ l/eal és párlel sgtyeakelM kililwMeéiek áraháaáfcaa T, IT7", kex. lOócsi-ULtca. sz. ReadMIk levraker lS4a H l»rt deMaber végéig A több-k közölt a kővetkező árak kerülnek eladásra, u. m, t Tissta selyem foulard, méterje él kr. ée feljebb. Mintésott fekete selyem-kelnek, garanlirozolt tinta selyem, egész ruhákra alkalmat, méterje 70, 85 kr. ée feljebb. Betigalin, snép dirataiinekben, méterje M kr. TaSettaa, kockáé ét ősiket, gsrsntiro<otl liszta selyem, méi«j« M kr., stb. etb. A lenti szabetf árak lS-lél deesember végéig érvényeeek. Céglaknél » tllb«eella lelj kl rak tárva, mivel at árak alaelea egyem elkkea agáMkku látkaUk Mintákkal kivánathi vidékre készséggel szolgálunk. l Nay-Kani»a vaárn«p 4 Zala 93. stim. («, lap.) 1894 november M .\'(Vén g 9 Richter-féle Horgony-Pain-Expeller t a 4 Linimentum Capsioi oompoa. f 11 X Hl iwa Hmmm hlahasr mM m M ai«6káláitaik. mmt már Mkk —> »tv át* nMMsIstá, Ip , I \\J Hl atfckidNlta ItdliiaMáskást itiimaa kUi.\'toiul. aaénii, ti~Mtt»»n S asaktátskaW a ■ a ál"* tnrnü WlafassÉMM k aádif mkrakk** raadoltotá. \'i i3édi Horpy- IT _J C # O ^ IMS fcpáhi, pa Imii] IMaal ihnná siatt, Ma «fa» aa, ku kar m W O X J 4fssaíkdsssr, aMvUMUa mm ksBseTMfasaaaL 40 kr, 70 kr\'aa 1 ki ff T 1 Lfl V M > >1 » Mai mik/m aMaa páfyaarttrta* k*alotkw m fórakttr TMk Ll JfV 0 4 aáyteaW Maata Borfcártto tlkalaár! fan liSnrt tartat. aori j\\IA] Ih O S ^fl MM mmmH aÜBMá na kaphatta. ■ na akar aaakáreaadal, u ute «m iLVi L A V J l*at Jktfmf s Mkitaiti«jais >UHI ».t aa vttMN «t*ta. f V X f KMrtar F. Ai éa tAraa, Hm. k dnr ntaiMt, Rudolatadt fflktnscttk fr Q o M- 01 Főképviselő kerestetik Egy néma) slsárvadl, varaaaykevaie ée kiváló bisiooiiási intexyt kara* májas pata-Iák mellett előkelő ás kaarió kápas ktrálvtl Hképtietlái Nagy-Caaii-a • >tdk«r* Nagy-Kanisa jzékbeiylytJ. írásbeli ajánlatok fiwiapeai VII. Kraaé-beikDrut &S as. 1 •«. I. pj4 S\'á, a „Hamburgi katönasolgá)s>i«, ktMaasMet es korbtatosiiisi tár-alat\' -has iaiáasaáok. A kjskkstk Maaayalt MAZISZES. asty u aaiaiMtl tzakályeiza, rae-áes »irtirtsaM triáaliyszl. a asareatstt te kikás váraftatrtezt lá<lÉ)s (s al si Sfteztaf WstMtsts), 0WSSS éa ktstma ■■fiatat! a lyo aarboji, ét p ttoieylaüaatgot, nraji Mkeáeks, káayáal íi\|W, Diait k kaaááaulaat, gjiaSufcMlt, s tyeaor isltarkslMt itsUal, nyilklaodtat, rif laldést, btaarkaHtkil, sM káatlakt, wmsUt,aaár Wtvátsjlsikkísiiyslt Dr. ROSA-féJe úMmt BiaSaa tyeiaM. ssá ás kstáe iyá gyltsss blstot atkartal jár, a ott aall nysladtaiatl, tajnkadls- ás kaalaya-"dtantl, s iransak tlválttslásáfcál, táljro-(Sk, oárkoMnk, pótol ?u k í«ny«dt-aaknál, tatákká kírümgonyodia aa «gy-aavasatt kártaaáragitl a kásae ás Iák a \| \|aka. kaatayadlaokotl. daaatkoáiy airtfydagaa tokaal, katMatoa klpatSt aakatl Mk. M áv át* átvált Prágai iiiMtt FRA6HER B. gyógysz.- tol Prágában 203-111. Ki aa talllii adadaa asakáiát aj álak* ■rksati íJtaÉsii áa tlsit* tért ssoisa, ktláakta is Uslos ás attiaa lilát* kin, tortll káilszsr 1 ávs( SS kr.. ksMs Ivaa 1 fsrlst Psstáa IS krral árájjáká- A tyó yláa ftjdaloa atlktl kUd a kasán kásltá kttáta latt. Dataitaa 2S áa IS krjotr)t»l Psstáa S krral Sráfákk IGYELMEZTETÉSI aaitatayt ktrja * práasi Fragarr asartárákál Is leyttjaa arra. kogy Utas kalssaa >aaaae«lt« alsdw rtaat* a* itt látkaté kirak vtdj«iy l«sy»n i a prágai háilksaMi ^M>as\|«látáa padit * jobbról látkató káron aatflotS td)t\|y. —— A kl tfy atáaiáit Illái ta saksa ks^altstt. étjst kap I .a. ■llaasrl lévaiak ssrsl rsadrlbssásss állaaak. Raktárak Budapaaten: M M fjáfjiwUrtu, IffK i négju.\'ki, Ibiaiw él Sfih,Mimiir iK i\'i \'.•kí^a. B. Fragner ápttkaka „ia aokwsria* ASIor la Pra«. Iák Str Hporaorystto Hr. HS WtT PaataklIS^a aaanaal. Ml-IS i [VyWWWWVVWWWWVf WWWWWVWtfV ImAmAmmmAmMrtV A AAmAMAAinMAmiam Nagy-Kanizsa várót f ndőrktpítányi hivatalától. j* TII6. ih«H u Pályázati hirdetmény. Nagy-Kanizsa város rendőrségénél agy kdzrandflri állás UMt Qresetléabe. Ezen állás juo írt és természetbeni egyenruhátat Q élvezetével van egybekötve, — A pályázni óhajtók Nagy-" Kanizsa váron tanácsához intézett erkölcsi és orvosi bizonyítvány nyal felszerelt kérvényüket f. é éeerakar taó 15 41g s rendőrfőkapitánynál lehetőleg személyesten annál inkább nyújtsák be, mert később béérkező kérvények ftiyclttmbe nsm vétetnek. Kiarol^ált altiszt.k és csendőrök előnyben réáxesQlnek. Nagy Kanizsán, 1898. november hó 19-én. Deák Péter s. k. 889-: rendőrfőkapitány Húzás már 1899. január hó 4-én So raj agyakat ajánl: N.-kanizsai Bank-Egyesület ;xxxxxxxxxxxxixxxxxxxk I3Iirci©tm©rL3r. Nsgy-Ksnizaa város közkórházi igazgaiőaágs részéről az 1899. évre, közkórházi szükségletek baazrtréaéra verne ny tárgyalás hirdettetik éa prlig: Irodaszerek as nyo-nUtványok, bolti cikkek, kőtaie-rak, fa, éa betegek részére szódavíz szállitásárs. KölRivstnsk s helybeli kereskedők, hogy ezen fant elősorolt tárgyak szállítására zárt ajánlatukat falyé ávl deeeaikrr hé S-ig a kéikóriiáz Igazgatóságához adják be. A szállításra vonatta)tó fekélyek a közkórházi gondnokaágnál a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagy-Kanizsán, {898 november 17. Dr. Szekeres József 0 M-l Q xxxxxxxxxxx xxxxxxx Nyomatott Fi-mhel Fülöp laptuiaifionoei.ál Nagy-Kaniaaéo 1898 Huszonötödik évfolyam. 94. szám. IwkNiUHi ! »trailiia-áplUt riMhal raiop ktayv. kr«ak«dMka. A msrkoBíldvúI IrUktsal lelint ntpta-kiút 4. u. 4-\'6 irt kön >4. laUaaaél t l«p IV.Htm ra.ttr. .imulklmA MÍbiltitt kAtl«M.«i IltUklnltl: VtrMktatpllel! H—kft HIAi lt»p,v. ZALA Politikai lap. Mogjefonik NAÜY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap i csütörtökön. ztórtáiraM íui t tttm tm IS >iwi (S Ét — ar. rtlt.n I karaa (I M — kl. a kaswa (IMNkt NjiltUr iiíkai 10 knfrtt. tltlilllMk, .alaalak a Urtllkilkw •KittMtt Naekal Hay • tv kxIMka í>«ImM. Níraiafin i.T.tat aaa* Itaw trat bal Axadaak at én w ksagsár Xagy-Kanizsa. IM8. Felelős szerkeszti: SZALAY SÁNDOR. Csütörtök, november 24. A kártya. • SséfJ kis problémát \'tudok a nemzpt-gazdászok- és ujság\'rók számára: viszonyítsák .egymáshoz a közö» vámterületet, az önálló „vámterületet és a nemzeti kártyajátékokat. . . • " \'\'. \' \' N.em tréfa — kérem; valóság, szomorú valósig akar ez lenni. Sokk\'al szorosabban összefüggnek ezek, mint eNő hallomásra tetszik. Aki pedig »Ures« szavaknak nem hisz, hanem kézzel és észszel fbifogható bizonyítékokat kivAnJ —- az nézzed körül - •intrar muros* e "vácos falaid belül, —• és egy\'látszólag kis mérvű eseményben1 frappáns bizonyítékot fog találni. Az együttlakók, egyjltiélők nem is ta-j • pasztalják annyira u közélet kórjelenségeit,. • rftint aki távol illó jő ismerősül — bi-tálja azokat; valamint ha beteggel folyton 0 együtt élünk, nem észleljül rajta annyira a kór sorvnszflS\' hatásáV mintha időközönként . . - . látvárf őt, a Jhahyatlás* jelet jobban sze- I szabid szó kimondását, more patrió, valami j feladatra mégeresitenék — üdvükét látják befolyásolásnak -vegyék. """ egy pusztító, elernyesztő társadalmi beteg- KereskedŐ ifjak, önképzésükre — kdf- ségbpri I Nem látják, hogy nagyabb tevé-lya -egyletet akarnak urvni, . 1 kchyg^g kifejtésére\' nagyobb érteimi erő Ezen tétel, (mely valóságos inditvány ként hangzott el) önmagában\'Hordja sújtó keli? A 82 „platt" \|tözött keresik ezt iT értelmiséget? Ha, foglalkozásuk technikai müffkbc\' tűnnek.-—-£——— \' Gzzel csak úgyszólván pártonkivűlisége-met akartam hangsúlyozni, — nehogy a \|sxarknrmunál, a az ellentétek ^komikumát is,. részét elsajátították, elegendőnek vélik est Azt kérdiV-bogy •míiMr\'hézve frappáns egy modern, törekvö kereskedőre nézw, bizonyíték" ez? . Ütnek nemcsak adnia, vennie, fnéjrnie, siS- Bizonyiljn, mint föntebb mondók, hógyfmolnia, hanem gondolkodnia, előrelátja, a a vámterület és n kártyajátékok egyazon viszonyokból Ítélnie ia kell? j gazdasági szempontból fontosak, mert mind- „ „Hisz ezt mi ugyírtudjuk," mondják ők keltő iminens kereskedelmi szülcségletet i . Tudják, de nem követik,- mint a legtöbb képez. , • \| jóra vehető utat — mert nem Igen kényel- Mosolyognak ezen ál-logikán? .No hát - mes a követése, akkor csak mo,totyogjanak, ó kereskedő: ób, — nem akarok böjti morál Jn-éjji-ifjak, a saját téveszméik fölött A guny ; kációt tartani ! Nem szólok a lelkouí^ a mosoly, kivált ha Önmag\'t a mosolygót; világért sem akarok móralista hirébe jutni, éri, nagyon .közel áll ahhoz, a „nevetséges.■ hanem igenis apellálok a kereskedői lelkihez, mely öl." Ez pedig itél I ismeretükre. A kereskedő természetében ítél egy oly generáció fölött, mely!rejlik a teijeszkedés, szerzés Hol akarnak a jövő gazdasági alakulása -folytán talánjterjeszkedni, szerezni? "Kártyamüvelő kitt hatványozott munkára, ereinek nagyobb!bókban ? Terjeszkedjék az intelligenciájuk, kihasználására lesz utalva Felvirágozást ki-\'szerezzenek szellemi tökét, és ez bővebb vánnak, gazdasági előmenetelt, és ahelyett, \| kamatokat hozand, mint bármely .sprengö-hogy szellemüket értelmiségüket a nagyobb lés" a zöld asztalnál. , TÁR C A. A kasszírnő Irta: hj Alig vi.lt 17 esztendős. Szende, mint egy i Msdonnakép; bájon mint a legszebb, legelrsga-j dibb bnjadér; fi mi m,\' rojtos pillái íztő viliim-1 lelúnU-lel árnyékoltak be Arca si-lynies, átlátszó,1 fehér, nnnt az alabástrom, 8 arra egy egy diszkrét mneoly indott esak rózsás pirt lehelni... Mikor mle és éjjehkeu At felemelkedeti kun,yako-, likőrös, abszínthos, sartrCaős fiaskók-tói körülbástyázott uisgas tréuusán. megláts/.oit minden mozdulatán, minden rithmlkus lépéséit az előkelőség, cniszoltság, síit, ne átalljak meg-1 vallnni. a >ikk« is ,. Nem amolyan ktinnyttvcrll, Prevost Miircel uovelláíban niegr íjsolt, ledér, et\'-da, érzéki lány volt ... Szi-retett ő is lángolón, odaadással,- .hévvel, de szere kezese ii\'-m f.ijult el, nem stllyedt lii-i ebambre separec-beli Szenvedelemmé .. Mikor az alkonyat leszállt és síitát, árnyékos talárjai kiterítette a nagy, végtelen minden-"] ségre, akkor vette ál szolgálatát....\' Egy szerzetes Ult következetesen trónasAval szembeni Éji 11 órakor jött, 12\'órakor, ment... Csuk diszkrétül, agyszálvan lopva kokettíroz-lak, mert a szerzetes ángyon csinos, impozáns megjelenésű vol1. Titkon, osak amúgy >sub ross< szállt a pletyka szájról ssájra, hogy szerelmes a pap az igéző, grseiózns tnédikébe... Mióla a kasszírnő enuél aa üzletnél anga-zsálta magát; azóta a szerzetes telítiliff pontos-ságr-l jelent meg s kávéházbau... Találgatták a tGizs cudégek, bogy kicsoda, micsoda, de a goidíusi\'oseu ót megoldani nem leheteM. Nem jnloltsk dűlőre... Egy este sz eg,ylk bankbivalalnok ragyogó srcual, leik-ndu\' Vu Ult le a efoglall asztalhoz; a klikk, a tarokk-p ni ohuaradhatatlan tagjai csak Isssan szttllitikóziak .. Csakttjy toporz,\'kult helyén a > Mcpbi.ló, a liogy csiilultAk ; sehogy sem találta lielyót. Az Iheg Diin\'iis, sz adóhivatali - pénztáros kiiseit ligiovább. Alikor egyJUi vol a lársaxág, még oszlás i-lűii elirakknli u ballotiakkal... • Uraimín I .. pompás, i pnkkAIn . .Mindent tado\'«... Mrgiiili\'rvi\'.\'MiliHin ő nngysáyá; h íi tOio-delmeson vhIIoM .. — Ugyan! . hilljak !.-,. Ic a kártyát. Do csak ittviden, rtlviden . iliirtigtek bele miaduyá-jaa .. Nus? .. fioi)U voltam m< (léinHl/l a badoAi\'jábúu .. Az igaz, hogy ki akait dobni, de végro is engoai "cm1 oly könnyen lehet lerázni., gyo Ab a n\' fogadott Lebegő pon- Ea, és?., sürgeti mind feszülten... — Nos és — leültem a bórdiváejára... A diváuual szemben egy porlraii tUggOtt, a — pap areképe... Mikor megakartam kösstebbröt tekinteni, lerántott* a tálról \' éa empir kötője alá rejteti* .. Azt mondta n* nrofaniíftljam .. Kérdőjellé változtam ,, No?... bogy-hogy ? .. kis hands I...\' Nagyot sóhajtott s asü* — köayazal kezdett... Vigasz\'alDÍ]akrum, ellóditott^magától.. Mikor szép, .okos, kék szeméiből ki törülte aa utolső féuylő cseppet i..., balkan, fátyolozott hangon szólalt meg... — Uraiul... ne zavarjon boldogságomba,éa — menyasszony vagyok... — M o—cuyaHSzoiiy ?... A?.., sápítozott a klabb. -Ha vőlegény ?... . r— Igen. 0 monyasazony, vőlegénye padig — a pap...- — Boszéljiin « bolondnak ilyeu Ezeregy éjszákába ilt-> meaát, ne nekünk .. SáiiqOtt * kar, méltó felhAliurodáaaJbiiú... — Dft ba . Semmi; osszatok! üvöltött atont\'ori tia-t>an a ragyás, kissé ideges Darvsa... A legjobb a fogaknak a RIEGER-fóle RYMODONT t Egyedüli gyári főraktár Alt és Bóhm NAGY-KANIZSA. Nany-Knis» calitörlök Zala 94. 3lám. (9. lap.) 1898. november hó 24-én. ..Vagy önök csak szórakozni akarnak kártya mellett. Szórakozás-e az, ha órák* hosszát, napról-napra elfecsérelnek egy bizonyos szellemi tökét, hogy egymást né-hány garas erejéig megkárosítsák ? Ha jobb célra érdemes, találékonysággal és kombi nációval igyekeznek egymáson egy-egy semmiségéit túllicitálni? Nem okosabb-e, ha csak sétálni mennek, vagy akár átalusz-azák ezt az időt, melyet hivatalból önképzésre akarnak fordítani?) Gyönyörű önképzés! De nem csupán a kereskedő ifjaj<é a hiba, ha ennyire eltévelyedtek az önképzés terén. Társadalmi rákbaj maija őket is, aajmn, magyar társadalmi. \' Nálunk az egylet-alapitást a kártyaszobikon kezdik, a könyvtárra, művelődési célokra épen csak annyit szánnak, ho^y a helyiségek ne maradjanak szégyenszemre könyvtár és újság htjával. Ha végigjárja az ember a nap bizonyos szakaiban az egyletek termeit, láthatja minőt fanatikus állhatatossággal dinek tömött sorokban az asztalok körül a kártyások, és mily kevés látogatója akad az olvasótermeknek, könyvtáraknak. Kereskedők, kik üzleti idejűket megrövidítik, értelmi munkások, kik szellemi ténykedésüket a zöld asztalhoz viszik, — ezek a klubok kártyaemberei A kártya absor\'oeálja azt az időt, melyet talán közművelődési célokra, nemes szórakozásokra jobban fordíthatnának, A rossz hírnél Ulán csak a rossz szokás teijed el hamarabb és mételyezi meg a kedélyeket Ha kártyáz a lérfi, kártyáz esz- ne- az asszony, kártyáz a gyermek, a tacskó, — és last nót least a kereskedő ifju. Honnan kerüljön ki az a bizonyos művelt, széles látkörü kereskedői osztály, melybe a jövő Magyarország reményét ved! Fülledt kártyaszobába szorítja a szellemét a kereskedő ifjúság, a helyett, hogy minden közzel bővítené tudását. Tanuljunk, nagyon sokat kell még künk, fiatal magyar kereskedőknek, tanul nunk. Apáink ám hódoljanak a klubszokásoknak, de mi, akik a küzdőtérre lépünk, ne essünk a kártya áldozatául. Lássák be azqjc, akik — a korszellem téves fölfogásából kiindulva — azt a boldogtalan indítványt tették, mennyire eltértek a fiatal ke reskedő nemzedék által követendő úttól. Ne hozzák be erlnek erejével a mérget ahelyett, hogy gyökerestül kiirtanák a bajt. Szégyen volna, — ha más szórakozás, más szellemi irányzat nem jutna túlsúlyra Hogy sem állok egyedül szerény nézeteimmel, annak bizonyítására ide igtatom Goethe mély értelmű mondását: „Ich wüsste nicht wessen Geist aus-gebreiteter wSre, ausgebreiteter sein musste, als der eines echten GeschSftsmannes." — Hát a honvédelmi miniszter ar-hoi volt akkor? — Az akadémián! — leiolts lOréot Fejérváry báré. az bizonyos, hogy nagy csendben lejest* be beszédét Saalay Károly. Uiána Anp nyi A bert következett volna, ds nemzeií párt vezérének a szónoklatát öt per- M-rB-g. Országgyűlés. November 21. ces szünet előzte meg, A mint leült — felemelkedeti a bon védelmi miniszter, \\ — Halljuk a miniszterelnököt I — viharzott a nemzeti part. — Felszólalok, — mert a aaavaimat a tusiéit képviselő urak aok\'étekép magyarázták, már pedig saját magának mindenki a ioghivalott-bb interpretálom Arról beszélt a honvédelmi miniaater, hogy a Hen\'si becsületsa-tvának hataaa oaak addig tar jedt, a mig a magyarok Budán voltak — Szép fog ilmák a becsületszóról J — sivítja egy éles hang a nemzeti pórt MM. A ketnnaminiaaiar arca kigyúl aa izgalomlét. Magasra emeli a fejét éa keményen csattanó hangja áthasítja a morajt: — Ne adi«nak nekem leckét a becsületszóról, épen a beceületroató éa bqjkottirosó párt részéről I Soha ae látott jelenet színhelye lett most a Ház. A nemzeti párt képvteéMM felugráltak. — Kik azok ? - kiállják reszkető dühvel, — Nevezae meg t A miniszter egész magasságéban kiagyen*-dik és saembe lordul a kérdezőkkel t — Önöket értem I — vágja kl kemény. Ebben a pilla atban valósággal ,\'ailordul* a terem. A baloldalon sttkstltö zaj lór ki, a melynek hullámaiban teljesen elmerül as elnöki csönttelyű hangja A kepvts- lök a padra allénak. Ivnnka i>ípcspiro»au Intko tel éa nla, ivvel a kesebeh. Egyetlen a ó értelmet a* lehet ki> «in> • viharban .A néppartot) a padok! döngetik éa Rakovssky u lábaival dobog. A tönwgb n I ilaáik, a mint Bolgár F-reite aa tikiéit rázza. A pokoli zsiviijhan teljesen me bomlik a Haa kép A ír r .... . ,. ... r . ,. i képviselők tillii vjak * helyeiket e* alabómpó- Kerek féltucst ellenzéki houalya kért azót., Jk Reprodukálhatatlan kt.ej-zéaek arad.ta napirend előtt a Hen^i szobor dolgához. \| k» , Zvqflton. Henialler Lajoa, a hegyvidék lagtaleotumosabb> _ \|.\'irt\|\| \| vitarendezője, ma mini hiaatórikua -tepsit a Háaj — frem t>e«zéTT~^"gvVtni\' báltól. Pwieklg elé. Tagadhatatlanul sok könyvel hozott m igával ;\|urt ex j<y A h(lborgó elemek msgfékezéaéröl, teca»nde<ité-éröl szó sem lehel, Aa Imó« bha- eeztendö merült el iámét az Egy keserves Irők Nirváaáha.. A pesti .Boyal" előu egy kopott, hajdan jobb időket élt bordár ácsorgott, 166 öe numerus eeillogott a piros sapkájau .. Ugy rémlett, mintha már láttam volna.. — Nem volt maga B—n valamikor?.... kér-dém iadisakrélűl... — De igen... Sokszor... Esy időben sokáig... Mikor ott hsgytam, valami bttszke dsc, vagy annak eaak egy sziatelen, elmosódott nlaaszs rezgett ajkai körül. Kassáit, torzonborz tüskés bsjttsz éktelenkedett vastag, dnszadt ssájaszéle felett... TUnöUtem magamban ,. Törtem a feiemel, de eeak nem talállsm meg s kiutat a zűrzavaros kksosabóL Est, mikor leimentem . a szállóba, valami ssekélységért csengettem a szobalánynak. Szépen kifejlett, teli id)nn nő lépett be ajtómon... Visszahőköltem... — Parancsol?... kérdé alázatos, engedelmességhez szokott lágy, dallamos hangon .. — Bem ..mit .. Semmit I... hebegtem ssvar tan. — On itt?... nagyaád U — Igen, uram! Itt... Ssjnoel... — No Újöa ide erre a székre, mondja el tragikus\' sorsukat. — Rövid ss, kér m, ds tövises, (á\|ól;., ...Férjem, a kl imádott és rajong most érettem, kivetkőzött, szt hivén, hogy jó civil állásbot isi Azt hajtogatta mindig, hogy értem mindent megteáz. Fát vág, hírlapot árat, hordá rakodik, bármit teazj eaak eaereaaem. A sors iricy, kaján volt hozzánk. Coodiiiót nem kapóit s így in — hordár lett.. — Hordár?... Talán?... — Igen, a ki itt lenn áll a portáé mellett. ... Hogy oly tömérdek ss ember s a fóka oly Igsa kevés 11 sok papiros a-ónban kevéssé gyújtott. Egyáltalában merész túlzás volna azt ál\'ilani, hogy a Hentaller saonoklala. a melyben nagyon sok volt a hia Ariai értekezés, valami lázas izgalmat keltett volna. Fél tizenkettő lett, mire Henialler telolviaia az őaazea adatait, kilejtelte pezihikai nézeteit és befejezte szónoklatul. Második volt a sorban Holló Lsjoa. Neki már kevesebb volt as-adata, de a mi itt hiánysolt, szt pótolta haraggal. Hentallér fejtegetett Holló Lajos haragudott éa kons\'alálni kelj, hogy ea bangosabb visszhangot keltett. A hegy saiveaeb-ben baragazlk, minisem azt hallgaasa, bogy — miért haragszik Mikor a vastsg már nem hatolt, még vastagabbal próbálkozott. Látva, a mi ill történik, azt biaai az ember, hogy a hülyék intéaetében van 1. A felháborodás moraja rúgott fel a teremben, az elnök pedig keményen rácsöngelett a dühös bonatyára: . — A képviselő urat rendreutasítom A képviselő ur pedig űrre sietett a beaséd* végére éa be is szűntette magái hamarosan. Kö\'vetkezett a harmadik bajnok, as öreg ttaalay Károly. Nagyban kuruckodult as öreg ur, a mikor jobbról élesen, metssőn csapott át agy kösbsszolás — As ötvenes evekben is es volt \'i véleménye ? Mint valami vészes sslkra, ea a közbeszólta lángba borította mindazt, a mit Szalay Károly eddig a szónokaiéban épített. Megrokkant öreg ur hangja : — Beismerem, hogy 1860-től 1860-ig állam-ssolgálatban voltam .. — Bach alatt I hangzik jobbról. — Helyeal Helyes) — kiabálja Rakovssky István. — ......ds a véleményem, «z az volt akkor is, a mi mai — erősködik Ssalay Károly Kínos fessültség támadt s begyen. A vezér kar főnöke, Potóayi, s kit feldühített aa elvtáraa i kudarca, izgatottan kiáltott át * jobboldalra: hagyja a csöngetést ea neat: mivé fognak t jtödül dolg k. Egyszerre megmozdul a jobboldal. V haroa halljuk önü el az elleaaskt ármal A jobboldal i* alhagyja a helyt. A levegő peraaai aa taga-lomlól A -árast kőtöneégeia limkdik Kóa-ben a dör >mböf<ia egyre tart. A néppárt veaet a lábdobogásban A terem köaepén már e Inl* gybér a két átttoinuló tömeg. Ebben a viharban mindenki lein van izgalommal, minden loei^ Egye len ember nyugodt a teremben: a honvédelmi miniszter Összelőni karokkal ált éa egyensaan arra fordul, ti hol légslikelltóbb a a<j A pil\'anal Immár kr Ilka. Csak a szenvedélyek tombolásáoak legutolsó tünete van még balra, Aa elnök látja aal a hirtelen leiemelkedik be lyeröl. Ili letfüggewiödlk aa ül*. A miniszter, a mint észreveszi aa elnük lávoaáeü, egy darabig meg helyett áll, azulan viharos éljanaé éa i közön kimegy a teremből. A képviselők\' asonban ben maradnak. Egy forrongó kraier a has A mint módja nyílik, l\'olónyi siet, hogy átvegye a — vezérhangot I Nem szabad szólni engedni! Nem Jathat ásóhoz I kiáltja, lel es sió latkoeva. A zsivaj réme. Vagy tia pereg tart a szünet. Főrater Ottó tréiáaen szól le ss elnöki dobogóról: — As ülést bezárom I Am s pillanatban Mtüoik Kardos Kálmán alakja. A jobboldal la b-vonal óa tömören Imi el a padjait. A honvédalmi miniaater bejön,éa helyére megy. A jobboldalon láthatólag olyan a hangulat, hogy a hagy meg ae próbálja a vihart. D nem tart aokáig a csönd. Polónyl felpattan ; — Halljuk as elnököt I Jelentse be as elnök, bogy a miniszter bocsánatot kór. — Utasítsa rendre t — sivítja Kabik Béla. I Nngy-Kaoissa csütörtök — Ha igy lármáinak, senkit «e utasíthatok rendre I - mondja ai elnök. Felpattant megint Poónyi. — Siót kérek I — keidi, de nem mehet tovább. — Öljön le I dörgt a jobboldal olyan erővel, hogy Polónyl csakugyan tflsient — leül, Most Horánssky próbáikosi k. Siót kér. — Nem lebei I —dörgi a jobboldal és as elnök látva, hogy a dolog még egyre tart, egy { lélórára lellüggess\'i as Oléat. Es a lélöra megint ssakadatlan izgalmak kő-sött telik el. A mint elmúlik, Kardos megint megnyitja aa Qléet: — Nem akarok preoedenet szolgáltatni arra, — mondja, — hogy egy beasédet léibe leheaaen szakítani. » De a< ülés es úttal se tart tovább, mint as elébb. Az iménti jelenei megismétlődik. As elle lék állva marad ée asakadatlanul zajong. Horánssky megint saöt kér. — A ssó s honvédelmi minlssler ural illeli — mondja as elnök. — Kér booaénalot ? — kiáltja a miniszter felé Bartha Miklós. A miníeslar végigméri a kérdasöt és olyan hangon, a mely átnaailja a vihari, leleli j — Soha I Megint aa a dolog vége, hogy as elnök még egy félórára felfllggeestl as Illést. Háromnegyed háromra jár as idö, a mikor ttjra betódul a Hás. A bonatyák még — többen vannak, mint voltak azelőtt. A nemzeti párt időközben betelelonálla még a távollevőit is. As elnök szólal meg moet is először. — Félórára felíüggeeztettem ss Illést, bogy lehiggadjanak a kedélyek. — Utasilsa rendre a minisztert I — kiállják balról. Feláll a honvédelmi miniszter és feláll vele egy időben Horánszky Nándor is. — Halljuk Horánsskytl — sivítják balról. — A miniszter bessél I — dörgi viharos erővel a jobboldal, közben pedig a néppárt megkend! a pad alatti akciót. A lábaival dobog éa est a példát hamarosan követi a nemzeti párt is. Rettenetes hangzavar tőr ki. Moat már a szenvedély tüzében ég az egeaz Ház. A zaj po koli. A baloldalon a padokat döngetik. Az elnök hasztalan próbálkozik assal, bogy rendet csináljon. Erre as után az elnök agy órára felfüggesztette ez ülést. ;--------- Délután négy órakor nyilik meg is Olée megint — ezuital már gyertyalény mellett. Uj astlnetek után ngyenssok s jelenetek ismétlődnek, mint as előbbi ssttnelek után. Az ülés éjfélkor végződik. Nov. 89. Félegy volt és megkezdődött ss ülés. As elnöki emelvényen megjelenik Szilágyi Dezső... vEszterhásy Kálmán gróf jegyző olvassa a tegnapi ülés jegyzökönyvét. Templomi csendben szólni kezd az elnök. ^ \'Végtelenül sajnálom a tegnapi eseményt-kat-éa azt hiazem, sajná\'nia kell mindenkinek, mert esek ez események alkalmasak arra, hogy a parlamentáriamuat alapjaiban megrenditaek. Nsbéz dolgot kell rendbehöznuak és es mindnyájnak érdese. A honvédelmi minisatert megakadályoztak beszéde befejezésében. Ea törvényellenes dolog, a mit a éggé sajnálni nem lehet, A dolog ugy áll; a gyorsirási jegysetek felvilágosításnál nem szolgáloak, de a nyomozás eredménye az, hogy a honvédelmi miniszter a nagy zajban ezt a köabsazóláit vélte hallani: — BeeaületrŐI ön ne beszéljen 1 A nemae i párt (elriad. — Nem mondtuk I — augja tihakozva. — Epen ast keli konstatálnunk, — folytai ja az elnök — hogy mii mondtak, mikor a miniaz-j tar ur Hentzi becsületszaváról asóloti. Valaki a becaületrői mondott valamit éa es az\' ur bizonyára jelentkezni fog. Erre a Ms/óliásra leláll Ivánka Oszkár. — A becsület asó az én kősbeaiólánomban foglaltatik. Azt mondtam: fiecaületaió határidőre! De ebben sértés ninos. A honvédelmi mintssier kivin es ügyben szólni: islenli aa elnök. Fajérváry báró leláll. A teremben a légy-zugást is meg lehelne baliani. Zala 94. iffiána. (8 lap.) 1898. november hó 14-da. — Tanúm rá a* egén Ház, a ijezteli túloldal is, hogy s legnehezebb kérdésekben is nyugodtan szokta in srólani. A tegnapi zajban ast a kő/hrs/ó-Issl véltem hsllani, amelyet as elnök ar reprodukált éa aat hiszem, természetesek találják mindannyian, bs egy becsületben eltöltött hosa/n paiya után iu a közbeszólás fellnailotta a véremet — As aa ember vagyok éa vo\'tam teljes életemben, a ki, ha hibázott, sohase tért ki annak heimeresa elöl, sőt esetleg bocsánatot le kért Miuián a tegnapi nyiatkozalom télreértés alapján f.rtént, kijelentőm, hogy aa aaj-nálom éa kérem a Házat, méltóztaseék azt meg nem lőrténlnek lakinteni. Ez a minden iaében lovagias nyilatkozat, a\| melynek nemea hangulata szinte ellepte a Hazat, leirhaiatlan hatá>t tett- A honvédé mi miniszter másodszor ia felemelkedett, hogy folytaaaa a tegnapi beszédét, figyelő csöndben ha\'lgiltsk: Hentailerral polemizált, azután igy szólt: — Kérve kérem az urakat, tiszteljék mások i jogo-ult érzelmeit és vegyék le ezt ss ügyet I mindenkorra a napirendről... Viharos taps, tetszés és éljemtés dördült fel a jobboldalon, aa elnOk pedig leszólt a baloldalra. — Kérem, az ügy el van intézve, erre többé visszatérni ne teasék I — Nem térünk I Jól vsn: — hangzott srre. innen ia. Holló Lajos azonbsn a rendőri közbelépés\' ellen emelt szót. Ebből megint vihar keletkezett \| Ptrtul belügyminiszter ellen. Így ért végei az ülée félháromkor. A vármegye házából A feinnálló szabályrendelet értelmében fo\'yó 1808 évi deeember hó 12-én tsrtandó törvény-hstósági bizottsági közgyüiésbeo felveendő ügyek közgyűlési tárgyalásának előkészítése végeit az állandó vátasstmány ülése folyó 1898. évi nnv. hó 28 án délelőtt 9 és fél órakor a megyebas gyűlés termében fog mégtartatni, melyre az állandó válaa<tnlányi tag nrak tisztelettel meg hlvitnst—---—-r— Iszéllodi- vendéglő- kávéház- és étkesde \'ulajdo noaokat, továbbá a társaskörök es caamók ei-nökaégét, bogy a fentebb érintett köpőedényekel h-dyiségeik és forgelmukhoz mért arányban legkésőbb 1899. évi január l-ig beszerezve, ezeket helyiségeikben célszerű módon helyessék el, as otl megforduló kö\'öosóget pedig szoktassák rá, hogy ne a prnH n szerieszét hanem az e célra szolgáló kőpőedényekbe köpködjön. Nagyobb éa eiőkeőbb helyisegekben a közönség figyelmeztető táblácskákon volna erre felhívandó. Miről az öaazea érdekelteket ezea rendelet kézbesítése ulján azzal értesítem, bogy a kitűzött határidő letelte után a leisorolt ösazes üzleti ée min. rendeletben érintett egyeb helyiségeket, ugy a kellő tiaztaaági követelményekre nézve; valamint a köpő edények beszerzőkéről való meggyőződés szempontjából bs\'óeágilsg felülvizsgáltatni fogom és a m\'isf felsoroltak ellen elkövetett mulasztás s közegészségügyi törvény 7. § ábsn érintett meg-lorláat vonandja maga után. Nagy Kanizsán, 1898. november hó 1. Deák Péter, • k„ raall»Hka\|ttáar Zala-Egerszegen. 1898. evi nov. 18. Dr. Jukovleh László gróf ak. Wsfáa s állasáé válaastaisjt alaDk. A város házából. Városi köxg) ülés. Nagy-Kaniisa rendezett tanánu vároe kép-viselőiestülete 1898, évi november hó 2fö-én d. n. 3 őrskor s városház oagytermébeu közgyűlést ÍM.\' Tirgyvtrotat: 1, Ak 1897. évi városi záró számadás 9. A fi\'gyssziási adó keaelési felügyein bizottság jelentése ss 1897. évi eredményről és az év végével lejáró kezeié* újból leeadö megszerzése iránt nz eljárás megindítása tárgyában. 8. As 1899. évi városi költségelöiránysati tervezet. 4. Küldöttség! jelentés aa 1899. évi legtöbb sdót fizető v. képviselők névjegyzéke kiigasiisss tárgyában Bendelet. A tűdővéaz terjedésének moggállása szempontjából kiadott 49881(97. az b. ü. m éa 22237. 98. vz. alispáni rendelet éa a közegészségügyi I. loku hatóság (elhívása folytán következőket rendelem: Minden oly helyen, hol jelentékenyebb az emberlorgalom, mint szállodák, vendéglők, kávéházak, társasköröd, casinókiiaii, indóházakban és a közönség sziimára nyílva levő egyéb helyiségekben a kellő tisztaság és a jó ssellösés állán dóan iennlarlassék és ugyanitt kellő számú köpő edéuyek alkalmaztassanak, melyek a köpe ek kiszáradásának megelőzése céljából vizet tartalmazzanak éa oly szerkezettel bírjanak, mely tartalmukat a szem elQI éiledje. Felhívom tehát a város területén levő összes Felhívta! Az ujabb időkben az esti órákban fért áa nö cselédek találtatnak a vároe nagyobb forgalma utcáin ácsorogva, kik trágár beszédeikkel a járókelő közönséget megbotránkoztatják A cselédek eate későn való utcai csavargáaa és eszel kspcsolstbsn levő erkölcstelen Hsaméi még közvetve s vagyonbiztonságra is aagy hátránynyal vannak, mert a kiszökdöső cselédek \'tapasztalat szerint a házak kapaü nyitva hagyjak, mi a tolvajok garSzdálkodlaát nagyon meg-könyllk Ezen reiidelleneaaegek megszüntetése céljából leikérem a t. háztulajdonosokat, bogy háaok kapuit közliizlonaégi tekintetekből esti 10 örakor zárassák be. A cselédtartó gazdákat pedig figyelmeztetem az I87Ö. évi XU1. I ó. 80. f ra, mely köteles! e gazdát arra ügyelni, bogy cselédje, mint háznépének tagja, józan takarékos ée erkőfeeős életei folytaason, miért ia felhivom a cselédtartó gazdi* kat, hogy aaeiédjeik estéli kimaradlaát saját haiáskörM\|ben annál inkább ia gátolják meg, mert a jövőben mindaaon cselédeket, kiket esti 9 óra ulán a v. rendőrség kellő igszoláa nélkül aa utcán kóborolva talál as 1876. évi XIII. I. e. 108. §. alapján szigorúan meg fogom büntetni. NagygKanizaán, 1898. november hó 1-én. Deák Péter, a. k., V rsadMtfcsfMay. HÍRES. — Msvaaél) I hlr. SpUhi Laios dr. a saékeslehérvári tankerület föigasgatója hétfőn reggel Nagy-Kanizsára érkezeit a még aa> nap lolyamán meglátogatta a lögimnáziomol. — Ktneveaéaek. A király KMmtn Károly drt. a sümegi áll. alreáliakola igazgatójává, — Eöty Szabó Jenő dr. sümegi aljáráabiról a nagykanizsai törvényaaékbez bíróvá nevezte ki — A társas kérttk ««>áll A haladás türveoye.néba el-elhagyja rendea útját éa egy-oldslsiökéssel öaa<esuzza mindazt, mii eddig felépíteti. As idö megszül egy határozott irányelvet, éi a lelkesedés mámorában hivéttl szegődik mindenki. AS egyesülésben adjak meg aa Irány erős bélyegét, de lassan hitelét veesti .mégis, kopik, vásik ss elv, as idö aeas áll meg velük egy hélybea, egyik párt qj eszmékkel akarja felcserélni az avultakat, de ennek eltea-szevül a másik, mely a régit, a fakultat még mindig jóuak látja. Az ellentétekel as ifjak, a fnlytou fejlődő uj geaeráeió mindinkább kieleaili, igy ssakítd ki egy kis öredék az anyateatböl: igy alakulnak a tár* skörök, a külöatéle egyesületek,. igy állítják fel egy vároe társadalmában azokat a nehéz válaszfaiakat, melyek as egyöntetűség ellenségei. Hibának nagy hiba, segíteni ezeu még aem lehet, mert est a hibát magá\'ól a természettől örökölte as ember, mert as ellentét V. Nagy-Kantasa caütörtök Zala 94. Hám. (4. lap) 1898. november hó 84-én, miga ti Alól. \|)« \|ü IdA, midiin tt támi-kllWlk oihét lüiltis levegőjébe belttfargkodlk ««y Jobb, egy egi«uégéaebb goidolit Mm stellAje, mely a hagyoaáuyos elvek alapját uiegingal\|a és belátják, liogy ven ebben egy JA ráit a un-vilaégotiégböl, mert elvégre ember, ember t s kiváltság nem egy-egy uáisdoe návőrükléiébta rejlik ma már, bauem át agyiul Inltjiloniágok-bae. A diploma la oeak a ktnyérkireteiri libát \|A, mert •• tem egyesül mindenkor kidvető uép lajáliágokkil, eil nem aslskolábia tanhják már, ebbAI ttom adnak o«itálftatot, ebbAI nem kell vlssgál lenni a nagy fejit professorok előtt. Ember legyen, ülve, lelse legyen, ei ktlll Mle-deoklaek van, osak nem Igen törődik vele, a nemea plánták elfejeltek Aa kflilUk filvere magát a dudva, fia mikor a liMagkArljji ilolióx AlilAe le-vtgőjéo mindinkább úrrá leaa egy aiebb, egy tlastább goudoUl fénye, ennek a percnek miieket akarnak állítani. Igy lArlént »» Idéu ei nálunk la. Nem aaayoa vtuidilmttek atok a váltattalak, melyeket a lárgaa igyteülilik emellek vároeaak láreadalml éleiében, de a kOuledéat, aa egybeolvadást még oaak egy isiére le kitár Iák. Kdlőn-külAn tartották eddig edélvelkei s ha aragl" hívtak erre másokat, eiupáa a kénysseritő koavtució balalma elAtt hajoltak meg, Egy nebli IdA lliata lugara veti elAre fényéi, a válawlalak oldalai tOreuesnek, előbb a régi IdAk mobsved lik le. atián a leket, foltoa viaolal hull. Nem kell, Dogy őmtdöljön, eiak finomodjék kl»sé, legyen olyan), mint egy paha selyemfátyol, durván agy tem illeti teakl, és Igy praktlkaubb, mert a flnom ssövte a tat inged a aiemaik, nem gátolja a bangót éa aaabb la. Hillvetltr tité\|én kOaelabb jönnek egymáahoa a knlAaböső tártai körök, igy oly körnek lennek vendégei, mely nek aa elvei fenn éi lenn mindenütt tárt héditanak, nem tánaa igycittlet, bálba Nein tongorán lógják ma a walaert ját aaani, hanem cigányok, valőtágot élö cigányok foglak huanl hegedűn Ha Ja láss a baba. a kia mama\'holnap korán reggel meaélnl log, elmondja hogy mulatóit. Nem ádea babutka, nem foglak én léged ott i«m ellilednl, olt ia rád gondolok, de nem taabad aalán csintalankodni. Kt sok helyen menoiókollá a kellimetlenaa agu viataba* bák kendertiöko fejéi, mái egyaaar kinyitották annak a uép kii doboznak it ajlejá\'. A baba olt leküdl a selyem pAlyák közöli mereven, plroe arcán, vonalnvl caöpp ajakán,- aa őrökőe moaolvlyal. Ka a kl» mamák elmentek a bálba. A tőből la alig tart meaiaebb, a bokán felül jókora klláittik még a harltnyábAl ét Igen tokán öuaetéveutik a vármegyék aíékbelyeil, pedig ctak a mult évben tanulták. — Kedvei ssőke, barna kla babák, apró klaaaaionykák, kik etek maguk íözöti tanullak láncolni, mert igy ekarla ezt néhány ludóa pedagógus. Aptdagogueok utblzooy-nyal jobban értik, Igy akarták, bét igy voll. Egy prAba után aaonban teljesen beleélték magokat a helyzetbe á kicsi kieasssontkák és fim/M Béla növendékeinek koesoruotkája Igen szépen alkaréit vaaárnap. Kljöltek a mamák, papák, el* Jöttek maguk a tslgoru IsnliAnök Is. hogy mtg-gyöiődjinik i mit tanullak a kis babák. Kedvw saép eat, caupa édu mosolygó arc, mintha Ralatl pici angyalai otlbagyiák volna a nagy vásunikai, éi eljöttek a Kaulnó diistermábe te táncollak komolyan, vigyázva. A polgári leánylakola növendékei a menQelt-valoerrel migmutallák, hogy műterük aokat foglalkoaolt velük. Hsépen, ügyt-aen táncoltak, a közönség zajosan megtapsolta a formás lejléet. Egyik legérdekesebb pontja volt a koszorúcskának a magyar isAtó Nyolc kedvei kis baba lejtőt te kicaciel, kimérten. As ingáaok, a egyaránt\' hajlások ssépek, tormásak voltak; nem tévesz-ti I tette el egyik aem az ütemet, A fordulatok simák, ellentétek kanosa, süt ugyláttáik a legaaebb pontosak, aebol a legparányibb tl\'érte, a kAivitiiA aaerepére válltlkosoit. Nem tagadjuk aagyon örttltttnk, bogy a kaniisat társsa körök magukévá tették aa „Irodalmi ét müvétMii Ur" óhaját, bogy S/llvesaterkor egyik sem tart ma-latiégót, hanem 0«i<tftaAdve tgy haljon adnak egymásnak találkozói. Mindemm nagyon örültünk — d* ime tgytitrrt aab MM a Katiini, ét ott mondja, én nm lmom Korost, etodálkotnak rajta, aa oaát ntm It ktruiBk, meri ninei erre-mentség, nem leliotett okuk. fippen a KiisioAiAI aem vártuk volna eat I Igen, éppen tAlttk nem I Htaailk, hogy még elég jékor elállnak a tervük mellül, uetn lógják épp ük megaktdályomi a kOseledtet, a melyei legjobban maguk Is óhajtottak mlsdeakor. — Featénsetl Ukola. Major Jenő, tartalékos hadnagy, ki már a budapesti festészeti akadémián — mint növendék is — feltűnést keltett tehetségével, — Nagy-Kanizsán, az Erzsébet-téren (a régi boká penge- iáinál aa éles csllingaléa, a sarkantyúk sének riltáusa vele tartott a zenével Zugó tapssal bonorállák graciöz, isép táncukat te as est lolyamán még vagy kétszer meg kellett ismételniük. Egész tizenegy Aráig volt csak szabad a gimnazistáknak mulatni, amiért a pici táncosnők persze haragudtak, de aaért mulattak ók ióvább Is. A sikerült kis mu-lataá£kéí érékükért réget.-Horváth Laci különös jókedvvel, igasi miivészettéi játszott ez este. As utóbbi időben lelllinOeo nagy gondot lordit zenekarára te ö maga ia a régi évek tsenvedé-lyáve) kezeli isméi a vonót. Ezzel peraae csak magának használ legjobban, viaaashoditja régi jó hírnevét. — A népkaisj báréi. A Sitgényk Táp iméttU (Népkonyha) as uí idény migkesdteekor küldi isél a mult idényről taóló kimulatáaait te ez által alkalmat nyq)t arra, hogy akkor loglal-konék á nagyköaönaég a népkonyhával, midőn at ismét megkesdle imb> rbaráti működését. A hurgonys, van xu., , . . . . . - most kiadott 1897/98. evi kimutatás i népkonyha urodalmi épület emeleti részétyn) műtermet 1(Mk ét4r0, ^„„i ^ ^ w ^„^ ^fc £ Á éa ieetéezeti iskolát rendezett be. Már a j^uMr forgalmi kimutatói; II. a vagyoni áüa- nö-világ elsókelóbbjeiból többen jelentkeztek pot; III. a forgalmi kimiifaidf, IV. tirménthrni a festészeti iskolába; Még mindig fogad el ü adományokét V. a udmviiigáli bi»ott»ág jelentkezőket A lestő-művészet iránt érdek* lödők bizonyára sietni fognak a műtermet kellemes találkozáti, buzdltási és haladási helyűi felhasználni. Mi is örömmel üdvözöljük a fiatal festő-művészt és melegen óhajtjuk, hogy itteni szereplésének sikerüljón egy kissé lelkesebb művészi érdeklődést és hangulatot vinni be a mi egykedvű színtelen társadalmi életűnkbe. Legközelebb ezzel a festészeti iskolával még részleteeebben is foglslkozunk. jtltnléit. A pénztárforgilmi kimutatásból azon kellemet meggyőzödéire jutunk, hogy a várat te ennek minden rétege,"* pénzintézeteink, de mégl számos idegen emberbarát is jóakaró támogatás-1 ban részesiti esen áldásosán mükddö intézményi, mélynek éri Me\'ei 2086 Irt 26 kr, tényleges kiaddmi pedig 1781 frt 06 krajoárra rúgtak. As inléaet jelenlegi vagyona 4004 írt 60 kr. — Hogy mily nagy munkát végte a népkonyha a humanizmus lerén, an«ak tényei bizonyítékát utolgál-talja a lorgalmi klmutaláa. A népkonyha a mu\'t télen 1897. november 18-tól 1898. március 19-ig tehát 192 nspon át volt nyitva. Esen idő alatt 21407 iskolás «im« 21407 iskolás gyermek 8240 felnőtt, — BaMk kátja A legtöbbje előbb e\'bu- Ammtm 24647 tgyén ezek köst őtsesen 9tt6volt a csusolt otthon a lüréssporos kis viasz bábutól, fizető, tehát 22431 nyén ingyen jutott tápláló itleiea Megölelte, megcsAkolta, figyelmealette, hogy ne meleg ebédhez. Ezen nagymérvű jAlékonyaág rakoncátlankodjék, jó legyen, sírni nem szabad, \| gyakorlatát az telte lehetővé, hogy lóldbirtoko-mert a kla mama ma bálba megy, ugy bizony, aaink te más emberbarátok as édes anyalöld termékéből sagélyesték a népkonyhát. Burgc bab, káposzta, tűzifa te sok minden egyén leltoro va a természetbeni te egyéb adományok kimutatásában. Sokan elküldtek egyetmá«i s nélkülözhető fnleslegböl - a nélkülözök seregének. mely s népkonyhában találja meg ádea otthonát. — A számvizsgáló bizottság kijelenti, bogy a kimutatásokat rendben találta. Eaeo jelentést ml klsgéatlljOk azzal, hogy teljes elismerteiéi adóznál a népkonyha vezetőségének te elsü sorban annak lelkee elnökének Vidor Samuné úrnőnek, ki az intései\' titkárával Botn/M Lajos kollegánkkal az Intézet keletkezeit óta, tehát már 10 éveo ét láradbajatlan tnuokáatággtl hat oda. hogy a népkonyha megleMhesaen mindinkább nagyobbodó feladatának. De ehhaa dm elegendő a \' veaetőség lelkes Qgy buzgósági; a lökellék a nagykösöneég áldosstkésaségs, mely elég s/épen nyilvánult ugyan a múltban, de látva a népkonyha áldásos müküdését, bizonyára még impoaánsabban fog nyilvánulni a jövőben — Kalalla-bai Paoaáa. Kotty Antal Jóhlrü vendéglőjében Pacsán november bó 87-én a keszthelyi zenekar közreműködésével zártkörű Katalin-bál tanallk. — Belépti-díj személyenkint 1 korona, családjegy 2 korona. — A ffilMrnár njabb álntfala. AUg egy pár bele, bogy hirt adtunk a Weiaer gyár gvőaelmérül, melyet a Zala-Drill torv>-tógépével a Maroe-Torda vármegyti gaidaaági egyesület által október havában Maros- Vásárhelyen randái itt gépkiálliiáaou araion. Akkoriban elnjerie az első arany-dijat; bssonló kitüntette éru t. bó 19-én Hidmmi VitifhAym a gtoia \'ági egyesület által a földműves Iskolai telepen rendezeti vetögépversenyon, hol ugyanoMk as ornságbirü Zala-Drilld minden konksrrtneiét háttérbe ssorilvx, élvl\'le aa riső dijat: SS aroajf-éruiri. A második te harmadik díjjal Kehaa mosojnyi eég vetőgépei jatalmaa\'ittak. — A fogházl Ipar. A kereskedelmi és iparkamara előtt már ismételten panasz tárgyát képezte, hogy a fogházak iparOz-letei a kisiparosokkal egészségtelen — i szabad ipart dőlő — versenyt folytatnak. A nagykanizsai kir. ügyészség a végből, hogy ezen konkorreocut végleg megszüntesse, elrendelte, hogy a kisiparosok szokott megrendelésének tárgyit képező esztergályozott butoralkatrészeken felül első sorban egész berendezések u. m. ebédlők, háló-szobák, ruhatárak gyártaaaanak. Ilyen dióút-és tölgyfából ó-német, renaiaeance, barokk és angol atylhen előállítandó berendezésekre a megrendelések bármikor elfogadtatnak. Minthogy a kisiparosok egéaz szoba be rendezéseket nem kéazitenek, minthogy továi bá a fogházi készítmények nagyobbára exportárukat fognak képezni; minthogy végül a butöralkatrészeknek esztergályozása kizáró* lag az asztalosok érdekében azok megrendelésére fogsnatosittatik: a rabmunka versenyének veszélyéhez fűződő sggodalom eloezlatottnak tekinthető. — Aloaeromtá kilaaák A reugeli órákban a Kiráiy (Német) uteáa át a gyakorlótérre kivonuló ct. ét kir. caipatok a lenálló badlaai-ptrinctnoktágt rendelet ellenére a lakosság nyugalmát falsavtró dobaaó mattéit mtatttlaek. Art /M ivjuk s formeintkiág hím fiyytimét. Aa tlotitályokai veaéayM tliutttkntk tndaiok kell ut, hogy reggel a városon belül dobolai ét trombitálni nem szabad. — BalaUal kaláaiaá. Siófokon egy réuvényláriuág alakoli, mely a >88181001 Ha-láuati Tár ulitok-iól u egéti balatoni bálámtól 96 évre bérbe vette. A réuvénytátsaság százezer forint alaptökéval, 100 frtos részvényekre alakult. Mintán a bérlő részvAnytáruság haltenyéutte céljából is nagy beruházásokat 1 B TORONTÁLI SZÓNYEGGYÁR RÉSZVÉNY-TARSASÁG. Egyedüli Magyar ssényrggyár. KÓQ7Ít\' W"el °°m6loU im\'rna azönysgeket, terem-, etalon-, ebédlő-, háló-, boudoir- és ur>ssobák réaá^ire mindentele nagyság éi stílben, bármely rijz szerint: hollandi futóazónyagaket, keleU (kiramani) tUoaönyökst, torontáli szert saőnysgskst (Tyllln), terítők, függönyök, dlvánátvetök itb. részérő. 992-90 •4T Főraktár: BVDAPEMT, VI knrOlel, Aiidniany-ut 4. uám ^S* n«t^stotrtltr^ hks^. sMitiTtátii inti H MgnkrUik Nagy-Kanizsa csüiörtÖK Zala 94. színi (0, lap.) 1898. november hó 14-én. oaioál, azt ramélik, hogy a Balatonban a halakat mag fogják szaporítani a uj faj\'ákat honosítanak meg. Kérdéa, hogy olo-bbb lesz-e nálunk a balatoni hal, vagy egyáltalán kapható lesz-e, meri nem lehetetlen, bogy a részvénytársaság nagyobb nyereaég okáén minden valamire való halat a nagyvárosok piacain log eladni. — ftaékttU rak. Míg élvezhetné táját kénye aierint a szabadságot, addig visszaél vele a a logházik vasrácsos kicsi ablakén tul hiába vigyáanak at ember egéssségére, kellemetlen olt aa élet, rosszstfb a kalonaaágiiál. Hét évjg ült már Kolompár Jánoa kóbor cigány a soproni loghátban, da még három bálra . volt. Vágyott a szabadság uláo, a mi elmúlt az már aemmi, . csak a mi még jón, az. volt a bosszú. Meg szókölt. Néhány napig élvezte a meg nem engedett azabadságol, a héten elfosla Ót a\'keazlhelyi cseodörség az slsó-pákoki erdőben és vissss-vitték Sopronba. * j — Bora< A halál. Nagy takariláat \'végzel l ütoluy Gyuláné megyeri lakna, az udvaron forró vizzal mosta a bútorokat, de egyszerre mellette termett három éves fiacskája, ki epilep-likua rohamokban sseaved. A kia gyereken hirtelen eról vett a nehéz betegség és belevágts msgát a forró viszel lelt leknöbe. Dacára a gyors orvoai ausélynek, a .szenvedett égési sebekbe belehall a kicsike. — Haaser ■ vláékaa. Vendég a karc-mdros leányihoz .Ugy-e kisasszony, kaphatunk koc»i\' Lendvára .?• A kortmárot leánya: ,0b igen; de caak egy lóval, mart édes apám Lenlibsn vau." Színház. Mogorva, lusla ősz, <\'e benne iekazik a komor szürkeség nehéz mozdulatlanságában a léi lagyes lehelele; ba az ablakon át nézzük Otthon: sejIjök, látjuk; a színházban — éreztük, de mennyire. Nem is igen csodáljuk, keresni, meg éppenséggel nem keressük, miért maradt az elaő etöadáanál oly hideg a közönség. Nem tudóit falmelegedni, lázolt.didergett. Nam a színészek a hibásak, legalább mindenbennem, inkábba fűtetlen terem. A bemutató előadás végét ali* várta a közönség ; kevéa figyelmet fordítottak, a színpadra, mindenki aaját magával voll elfoglalva. Mikor olyan nagyon hideg volt Tapsom tapsollak, inkább a maguk kedvééri, hogy meg ne aermed^ jenek. így élveztük végig az első előadási. Kezdetnek éppen nem kedvező. Csupa ismeretlen név, kikről eddig keveset hallottunk. Vatárnap egy ismeretlen iró népszínművét mulatták be, Papo János .Cttptrkt kalap" című darabja került stinre. Egy valamire való újság iró csak ssűk időben szentelne ennek a paraazt tragédiának lizenöt sort a hirrovalban. Papp Jánoa három feivonáat gyártott ebből a mindennapi űrea témából. Minden történik ebben darabban, caak éppenséggel nam caelekazik aenki semmit, a mi szorosan a darabhoz larloznék. Zagyva tömkelege ez a darab az öaazefOggéstalen jeléteteknek, a legfurcsább balyseteknek. Jönnek mennek éa hogy valami történjék ia, megölnek agy féltékeny férjet, egy börtönből megazőkötl rabol, a kinek ninca oka a féltékenységre és s kit igaztalanul ölnek mag. Papp Jánoa elölt erre a darabra nem nyiloU meg a magyar drámairodalom történetének kissé berozsdásodott nsgy kapuja A népszínművek hagyományoa, raegvéo-hedt alakjaival találkozunk, aehol aemmi jele aa eredetiségnek, a drámairól tehetségnek. Hazugság ebben minden, Újból Iáztunk, da ehhes most már a darab ia ho/sájárult, bármennyire törekedtek is a szereplők, ebből ugyan ki nam halászbal a legnagyobb talanlum két percnyi figyelmet. At egéazben legtöbbét ért Nóqrády Jánoa asép éneke, ami ugyan nem a szerző érdeme; Nógrády néhány iamert Dankó-nólát énekalt az 6 bahizelgőjlágyan, tisztán csöngő tenorján. Nem nagy terjedelmű a hangja, de élvezel hallgatni, a ami ritka az énekeseknél, játssani is tud. Meg is tspsollák néhányszor szívesen. 7eőraők Malvin kedvea voll. aajná\'luk szegénykét abban a azellőe ruhában. Fekete Béla löbbazör élénk di>.rüllaégst kelleti kicsi szerepével. Bán/altg mindvégig othetoakodotl, Lukaui Aladár pedig egy fiók Jágot mutatóit be A karút, vasárnap lévén — folyton nyugtalankodott, sőt két badfi ösate ia veasett, míg végre sz egyinel s rendőrök elv«- HtitSn: szünet. Kedden mérnem toll szűkség s léi kabátokra, egészeu máa, vidám, kellemes élet uralkodott a nézőtéren, a telt aorok azonnal elárulták, bogy az igazgató kisaé figyelmetlen rolt ás első kél előadásnál, de még elég koráa megértette, hogy a mi közönségünkből hiányzik ss a aagy áldozst készség, bogv három órán át fűtetlen teremben dideregjen. Fölütlek és esz-l egyezerre máa, kedvezőbbjeit a kép, a közönség jól stn\'a-lott az „Álarcot búi" sikerűit előtdásáo. fekete Bála minden tekin\'etban kiaknáz\'a azerepének jó oldalai, úgyannyira, hogy még a partnerei aem alhattak meg, hogy ne moaoiyog-janak. feketéné kedves volt, tigjreaen aaőtle cseleit és egy dieaeretreméltó a«ép tu\'atdonaagot lede<tünk fel benne: termés<etesa4ge\'. Olyan ritka sájá\'aág ez a vidéki asinéssek kösótt. Ügyes és élénk vot Nagy Mariska. Ttörtök Malviii ugy láiaaik nem volt megelégedve kicsi aserepével, egyébként kériűk ől, lekinlaan ezentúl aa oldal ülések kél slaö során meaasebb ia, na cak ennek a két aornak jálasék, ba jaiazik, ason\'al ia van közönség. Ctigt Lajos még mindig nem tud tiastán, értbalően beszélni. Mohai Elemér (Flótás) neve elé ebben a szerepében valóban odaillett az a jelző, - melyet ö maga ia aokasor használt, hiaaen tudja: a gazdag ellsatéta. Nem volt ő inírnök, ej dehogy vol\', ha caak eat nam vetie olyan értelemben, a mivel a rölö» segédekel osulolják. A sugAval jó barátságban állhat, meri egyre at Ő szavára hallgat, egyre aat leai: mit mond 6. — As előadás elég gyorsáé gördült, osak itt ott akasztotta meg egyesek azerepaem-i adása. A közönség a felvonások utáa sokai lapaolt. Szerdán: „Niöbe" került sainra, ,8-d. Tőrvényszék. Végtárgyalások és ítélethirdetések.^ November 1898,hó SM. Hatóság elleni erőszak bűaietts mialt vádolt Ágoston József elleni bünügyben vég tárgyalás. Zsarolás vétaége miatt vádolt Cyuráa Fereno elleni bfiaűgyben. Folytatólagos végtárgyalás. Sikkasitas bűutei tévéi terhelt Pévac Jánoa elleni bünügyben végiárgyalás. Hatóság elleni eröszaa bünietta miatt vádolt Kecskés látván a láraai elleni bűnügyben ilélathirdetéa. Magánlsk aérléa büntette, könnyű taati sértés v6t«ége, kő/oaend el eni kibagáa miatt vádoll Kréssinger György a társa elleni bünügyben itélethirdetéa. Magánlakaénéa bűntettének kísérlete, becsű-letaértés vétsége éa kózcsénd elleni kihágás miatt vádolt it). Tóih Stári Máitoa a taai elleni elleni bünügyben iiélatbirdeiés. CSARNOK A halálról- Irta: ár. Laaál Aéalt zették. Egyéb baj nem történi. t Mi a halál? — Ki tudná megadni a kérdésre s teleletet ? — Röviden talán aenki, mert valljuk be öaaintén, még nem it igaa gondolkoztunk lölötle a hs akartunk volna fölötte gondolkozni, skkor mindig agy fájó érsés lógta eT gondolatainkat — hiszen kinek szivét nam aaomorilolta volna el már a halál kegyetlensége a kinek sasa erejét nem győzte volna Te ennek a tájé érzésnek az emlske? Nem sz eszünk, de a aaivflnk érzelme felelt mindig kérdésünkre; azért is nem ia tudjuk, hogy mi a halál? Caak hiuünk róla valamit, azt, hogy a halál az élet betejeséss. Padig es nem álll . Gondolkozzunk a halál fölött éa nehogy a bánat elfogjon, vagy magléveaazan bennünket, ne elmélkedjünk magunkról és ssereleitsinkröl, hanem máa aaaresétsk haláláról — hiaaen a halál nemcsak a miénk, de minden máa élő lényé is. A növények, as állatok csakúgy halnak el, mint mink a mart az utóbbiak mindenben, halárukban ia hasonlóbbak hozsánk, vizsgáljuk meg, mi hát az ö báláink? Az állatok halála kétféle: természetes és nam tqrméezetee. Ez ulóbbiv \'I na foglalkozzunk Minthogy minden, amit éaalelhelünk aa élet- leien avagy élő világban, agyaránt mindig eaak okozat, nágyon természetesen, ha á hálái igaa mivoltát meg akarjuk ismerni, szintén esak okozat lévéu, elaő sorban okát kell kikutatnunk. Eszet pedig szorosan függ össze as a kérdis, bogy vájjon mikor éa miért balnak meg aa illa* Iák, vagyis meddig élsek ? Erre sem tudunk röviden (etetni, mart as állatok életkora oly különböző és elhalásuk közvetlen okai oly aokfáléknek látszanak, hon * legeltérőbb tényezők figyelembe vétele nraűl egyáltalában bé sem tekinthetjük azt a ta< mezői, amelyre minket"* kérdéa kulatáaa vezet. Számos éa a legtöbb esetben eléggé megbízható megfigyeléseken alapuló feljegyzett adat áll rendelkezésünkre; első látásra tehát elég könnyen fogunk eligazodhatni e kérdéa megfejtésében Os majd meglátjuk, nem csalódunk-e ebbea, ka az adatokat. összefoglalni és a tényeket mérlegelni kezdjük. Az állatok elhalása il előleg életkoruknak megfigyelése oly mindennapoa dolog, hogy a legtöbb embernek már vannak némi fogalmái arról, legalább a közönséges állatokról; meddig élnek. Tudjuk a lóról, a kutyáról, a kakasról, a kanáriról stb. hány évig ál, de más állatokról is; ha pedig ezeket a közkeletű adatokat összeveijűk, arra a nézetre jutunk, bogy az állal nagyságával arányos — ugy látásik — as élettartama is: a nagy állat tovább él, mini a kicainy. Foglalkozzunk ezzel, vájjon Helyes-e ss a véleményünk ? Kétségtelen, hogy as ösassa szervezetek között lagkorosabbsk lesznek a legnagyobbak, as óriási nagy \'ák; bár nem ia tudunk megbizonyosodni aboan, amit a mesélő nép mondákban őrit meg (a Capverdi-azigtteken állítólag 0000 évaa Adanaonia-lák vannak és t—9000 éves tölgyek a monda ajkán nem ia oly ritkákj, mégis vad elég bislos ad* unk a sok ssás évet élt tá- ról. Az állatok közül azintén sz óriáaok s boaasu-élelűek, a törpék pedig hamarább lejetik \'ba életüket. A bálnák löbb évszázadot álnak ál; aa elefánt (mint házi állat) 900 éved kort ér al; a ló 40 éves leas, a kutya rendesso 14-16 éves; a rigó 18 évig lűiyöl, aa egér állítólag 6 évvel éri be, a bogarak pedig általában caak agyaabáni hétig búzzák az életei, \| De ha moai még körültekintünk, akkor ugyan mag sok a mellett bizonyító adat birtokába juthatunk, azonban találunk majd elég ; olyant ia, amely ellentmond eme véleményünknek, Sok apró álul randkivül sokáig ét, slianbao I némely nagyobb szerveset röviden pusziul al; a csukáról és a pontyról tudjuk, hogy esak tul-\| lesznek az elelánlon: vannak maoskák, amelyek 40 ével élnek, mint a ló; aői a varasbékák is is elérik esi s tetemes évasámot; a rák éa a diaanó egyaránt 90 évig birja aa életet éa némely apró tengeri állatka (psldául a tengeri rózsa) bO étig al — padig a diaanó talán aasr-szer akkura, mint a rák, a ló és a macska közölt százszoros a különbül;. Ha tahál s lényekből következtetni akarunk, I akkor csakis arra as eredményre juthatunk, hogy \'habár ugy látásik, mintha aa állatok testének nagyságéval arányos volna at élalkor, mégis sok eset amellett tanúskodik, hogy nem épe a aa a mérvadó éa nam aa állatok nagysága szabja mag tu élet tartamát. Mi lehet hát s döutö abban ? Ismét közeitek vő okot keresünk. Hiaaen nem Is képsalhatő, bogy az elefánt kolosaaális méreteiben olyan gyorua fejlődjék ki, i mint a törpe agár; előbbinek 94 évre, utóbbinak oaak 8 hétre van szüksége ahhoz, bogy a megszületőitől számitva annyit őssaa ssaqjan magára, amennyire lenti kílajlődétébaz szüksége van. Természetesnek látszik tehát, hogy a löbb időig Iqlődö állal tovább is 41 azután. A kifejlődés időtartama batároaná mag eszerint as é titartamot. Aaonban annak ellentmondásául felemlíthetjük mindiárt, hogy a lónak 4 év a fiatalsága, a macskáé caak 4 hónap, padig mtnda-kotló elét 40 évig; a rák 4 évigküsködik, amíg ivaréretté lesz és elél azatán 90 évaa kort, a oasrebogár atin\'én minden 4-ik évben jslaaik meg, mart addig fejlődik a löldben a azután pedig csak egy-két hétig élvezi a napvilágot t a tiszavirág fejlődése hasonlóképen hosszú tdtt vass igénybe, ez legalább egy esztendő és aaégto oaak egy napot 41 asu\'áa; a rövid fejlődés® varasbéka atlanbsn 40 évig birja. Még aak baaonló adat állna reodaikaaésOakre, amely \|mindazt bablaoeyltaná, bogy a tajHéiaaal, a I fiatalkor tartamával ugyan sok sasiban látaaá ng \\ Nagy-Kanizsa csütörtök Zala 94. atám. (4. lap) 1898, november tó 24-én. ■iga as élet. De jő idő, midőn n tánn- körők nehéz Itlilő* lovoglIjtSbo boleftirakodlk tgy jobb, egy egéeiségénbb gondolat fricjt szellője, mely á hagyományos elvek alapját megingelj* Ae belátják, hogy van ebben egy jó réti a ne-velségeeeégböl, mert elvégre ember, ember a a kiváltaág nem egy-egy azáttados névörőítlésébea rejlif ma már, banem a* egyéni tulsjdonaágok-ban. A diploma ia oaak a kenyérkeresetre lehet jó, mert ex aem egyesül mindenkor kedvező axép ssjátságokkal, ezt nem aziakoláhan taniiják már, ebből nem adnak osztályzalót, ebből nem kell vizsgát tenni a nagy fejű profei«zorok előtt. Ember legyen, tsive, lelke légyen, ez kelti Mie denkinek van, oaak nem igen törődik vele,; i nemee plánták elfajultak éa kőzttlk felveri magit a dudva. £s mikor a lámaskőrők nehéz Atetös levegőién mindinkább úrrá less egy tzebb, egy tiestább gondolái fénye, ennek « percnek emlé kel akarnak állitanL Így történt as idéo ez ná-Innk ia. Nem nagyon veazedelmesek azok a vi-laasfalak, melyekel a láreaa egyesületek emellek városunk társadalmi életében, de a közeledést, ss egybeolvadást még csak egy estére is kisár-lák. Külön-külön isrtották eddig esélyeiket s ha megia kivlak erre másokat, esupán a kényszerítő konvenció bslalma előtt hajoltak meg. Egy siebb idő tinta tugara veti előre fényét, a válaufalak oldatai töredeznek, előbb a régi idők moba ved -lik la, aztán a fekete, foltoa vakolat hull. Nem kell, hogy öeszedőljön, oaak Auomodiék kisaé, legyen olyan, mint egy puha Mlyemfátyol, durváé agy nm illeti aeaki, és igy praktikusabb, SMrt s finom szövés otat enged a szemnek, nem gátolja a hangot éa subb is. Ssilvnter estéjén könlebb jönnek egymáshoz a külőnböső tárán kőrők, egy oly körnek Insnek vendégel, melynek as elvei fllnu éa leun mindenütt egyaránt bálba Nem zongoráo fogják ma a walzert ját szani, hanem cigányok, valóságos élő cigányok fogják húzni hegedűn. Ha jó lesz a baba. a kis mama holnap korán reggel mesélni fog, elmondja hbgy mulatott. Nem édes babuska, nem foglak én léged ott asm elfeledni, ott is rád gondolok, de nem .szabad aztán csintalankodni; És sok helyen mejcsókoltá a kellemetlenaz agu viaszbabák kenderszőke fejét, még egyner kinyitották annak a szép kis doboznak az ajtajá\'. A baba Olt feküdt a selyem pólyák közölt .mereven, piros arcán, vonalnyi csöpp ajakán sz örökös mosdtylyal. Es a kis mamák elmentek a bálba. A többi is alig tart mesuebb, a bokán fel 01 jókora kilátszik még a harisnyából és igen sokan összeléveutik a vármegyék székhelyeit, pedig cuk a mull évben tanulták. — Kedves szőke, barna kis babák, apró kisaaszonykák, kik cnk maguk kőzött tanultak láncolni, mert igy akarta nt néhány tudós pedsgogus. A pedagogusok est biiony-nyal jobban értik, igy akarták, bál igy volt. Egy próba után asonhan teljesen beleélték magukat a helyzetbe a kicsi kisuuonykák és Ntuftld Béla növendékeinek koszorúcskája igen népen sikerült vasárnsp. Eljöttek a mamák, papák, el jöttek maguk a szigorú laniiónők ia, bogy meggyőződjenek : mit tanultak a kis balták. Kedves ssép nt, csupa édes mosolygó arc, mintha Raiael pici angyalai otthagyták volna a nagy vásznakat, és eljöttek a Kaszinó dísztermébe és táncoltak komolyan, vigyázva. A polgári leáoyizkola növendékei a meoűelt-valcerrel megmutatták, bogy mnterflk sokat foglalkozott velük. Szépen, ügye-nn táncoltak, a közönség ujonn megtapsolta a formás lejtést. Egyik legérdeknebb pontja volt a koszorucakának a magyar asóló Nyolc kedvn kis baba lejte\'le kecsesei, kimérten. Az ingások, a hajlások szépek, formásak voltak; nem tévén tért bódítanak, nem társn egyesület, aem m tette el egyik aem az ütemet. A fordulatok simák, ellentétek harcosa, sőt ugylátasik a legszebb I pontoMk, nhol a legparányibb ei\'érés, a boká-közvetítő sterepéro vállalkozott. Nem tagadjuk : sásnál sz éln csilingelés, a sarkantyúk pengé-nagyou örültünk, hogy s kanizsai társas körök aónek ritmun vele tartott a seoével. — magukévá tették az ,Irodalmi it müvisssti Ictr* óhaját, bogy S/i\'vnzterkor egyik aem tart mulatságot, hanem ö»e<efttxödve egy helyen adnak agymáaoak találkozót. Mindtnntk nagyon örültünk Zugó tapssal honorálták graciős, szép táncukat és az est folyamán még vagy kétszer meg kellett iaméteiaiök. Egén tizenegy óráig. volt csak szabad a gimnazistáknak mulatni, it imt tgyutrrt etak elMl a Kauini, és amiért a pici táncoanők perne haragudtak, da att mondja, hi nm tmttm Farosa, csodálkoznak azért mulattak ők iovább is. A sikerült kis mu- rajta, az okát nem ia keruahk, mert nines erre mentség, nem lehetett okuk. Éppen a Kaszinótól nem vártok volna ezt 1 Igen, éppen tőlük nem I Hinzttk, hogy még elég jókor elállnak e tervük mellől, uem fogják épp Ók megakadályozni a közeledést, a melyet lerobban maguk is ób mindenkor. b ajlottak — Fealéazetl Ukola. Major Jenő, tartalékos hadnagy, ki már a budapesti festészeti akadémián — mint növendék is — feltűnést keltett tehetségével, — Nagy-Kanizsán, az Erzsébet-téren (a régi latság két órakor ért véget. Hortáik Laci különös jókedvvel, igazi művészettel játszott es este. As utóbbi időben tellünöen nagy gondot lordit zenekarára és ö maga is a régi évek szenvedélyével kezeli ismét a vonót. Ezzel persze csak magának hnssnál legjobban, visuahódilja régi jó hírnevét. — A népkaaj káról A Stegénytk Táp inlhtit (Népkonyha). <az uj idény megkezdésekor küldi szél a múlt idényről uóló kimutatásait ea es állal alkalmat nyújt arra, bogy akkor foglal-koziék a nagyközönség a népkonyhával, midőn ez ismét megkezdte etnbi rbnráti működését. A most kiadott 1897/98. évi kimutatás a népkonyha urodalmi épület emeleti részében) műtermet 10.ik é¥érö) gl4mo\| és öt részre oulik. L A és festészeti iskolát rendezettbe. Már a \\pénthir forgalmi kimutatás; II. a vagyoni álU-nö-világ elsőkelőbbjeiből többen jelentkeztek pcí-; 411. a forgalmi kimutatás; IV. Itrmhmtbtm a festészeti iskolába. Még mindig fogad el ** adományok it V. a ttámvitsgáli bUottság jelentkezőket. A lestő-művészet iránt érdek- A ,kil?u\'»ubó\' Cj- .. , . . c , , kellemet meggyőződésre jutunk, hogy a város éa lődők bizonyára sietni fognak a műtermet e nek minden\' réteR8) pénzintézeteink, de még kellemes találkozási, buzdltási és haladási számos idegen emberbarát ia jóakaró támogatáshelyül felhasználni. Mi is örömmel üd- ben részesili ezen áldásosán működő intézményt, vflzöljük a fiatal festő-művészt és melegen melynek éri bevitelei 2086 frl 26 kr, ténylagn óhajtjuk, hogy itteni szereplésének sike- ki<á»\\ ft"® M «£«£»• [^ui! ...fi l- x. i ii uu i. z. • x a i intését jelenlegi sagyona 4004 írt 80 ki.— Hogy rülkJn egy kissé lelkesebb művész, érdek- ni\|y ^ munkát végn a népkonyha a buma termékéből segélyezték a népkonyhát. Bwaoaya, bab, káposzta, tűzifa éa aoa minden agyée van lelsoro va a természetbeni éa egyéb adományok kimutatásában. Sokan elküldtek egyetmát t nélkülözhető feleslegből — a nélkülözők aerefé-nek. mely a népkonyhában találja meg édn otthonát. —i A számvizsgáló bizottság kijelenti, hogy a kimutatásokat rendben találta. Esea jelentést mi kiegészítjük azzal, hogy teljes elismeréssel adósunk a népkonyha vaselőségének és első sorban annak lelkes elnökének PMtr Sámáné úrnőnek, ki az intézel lilkántval Sostn/tld Lajos kollegánkkal az intézel keletkezése óla, tehát már 10 éven át fáradhajatlan munkássággal hat oda, hogy a népkonyha megfeJelbeeeeo mindinkább nagyobbodó feladatának. De ehhez nem elegendő a vezetőcég leiket ögybozgótága ; a tőkei lék a nagyközönség áldozatkészsége, mely elég s/épen nyilvánult ugyan a múltban, de látva a népkonyha áldásos működését, bizonyára még impozánnbban fog nyilvánulni a jövőben. — láalalla bél Pataéa. Ktttf Antal jóhirü vendéglőjében Pacaán november hó 27-én a keszthelyi zenekar közreműködésével sártkőré Katalin-bét tanatik. — Belépti-dlj ssemélyeakint I korona, cnládjagy 2 korona. — A Welser gjár ajabk diadala Alig egy pár bele, hogy hirt adtunk a Weiatr gyár gyözélméról, melyet a Zala-Drill sorr-tógépével a Msrot-Torda vármegyei gazdasági egyéaültt által okióber harsban Maros Vásárhelyen reodnett gépkiéllitéaoii aratott. Akkoriban elnyerte az első arany-dijat: hasonló kiténtetée érte f. hó 19-én HidmmS VátdrMytn a ga.Ha sági egyesület állal a fötdaüvn iskolai itlepan rend-zen vetőgép versenyen, hol ugyannak as orxságbirü Zala-Drilltl minden keakarrtneiál báltérbe saoritvs, elvile aa «bö dif&t: ós aranyérmet. A msaodik ét harmadik díjjal Kükae mosonyi céit vetőgépei jutalnaas\'attak. — A fogházi Ipar. A kereskedelmi és iparkamara előtt már ismételten panasz tárgyát képezte, hogy a fogházak iparüzletei a kisiparosokkal egészségtelen — a szabad ipart elöld — versenyt folytatnak. A nagykanizsai kir. ügyészség a végbdi, hogy ezen konkurenciát végleg megszüntesse, elrendelte, hogy a kisiparosok szokott megrendelésének tárgyát képezd esztergályozott butoralkatrészeken felül első sorban egész berendezések u. m. ebédlők, háld* szobák, ruhatárak gyártassanak. Ilyen diófa-és tölgyfából ó-német, renaissance, barokk és angol stylhen előállítandó berendezésekre a megrendelések bármikor elfogadtatnak. Minthogy a kisiparosok egész szoba be rendezéseket nem kéazitenek, minthogy továl bá a fogházi készítmények nagyobbára export-árukat fognak képezni; minthogy végűi a butoralkatrészeknek esztergályozása kizáró, lag az aaztaloaok érdekében azok megrendelésére foganatoaittatik: a rabmunka versenyének veszélyéhez fűződő aggodalom eloazlatottnak tekinthető. — áltartalé Itataaák. A rengeti órákban a Király (Német) utcán ál a gyakorlótérre kivonuló ea. éa kir. cupalok a lenálló badlnt-paraneanokaági rendelet eflenéra a Itkonag nyugalmát felsavtré dobató mellell a eseteinek Érrt /sikítjuk a paranetnoktág mim fifftktél. lődést és hangulatot vinni be a mi egy- oiztnus terén, ani\'sk tényes hizonyitékát szolgál-1 Aa akastélyokal vezénylő áltlastakaak todoiok kedvű színtelen társadalmi életünkbe. Leg- tatja a forgalmi kimutatás. A népkonyha a mu\'t kell ut, hogy réggel a vérosoa belül dofcolat es közelebb ezzel a festészeti iskolával még télen 1897. november 18-lél 1898. március 19-ig trombilélni nem ssabad. részletesebben is foglalkozunk. ÜT B?t>T\'-. ^JÜ!1 „ "1 S^"![ W0" a hí.„h 9lüi7 iskolás orermek SíéO telnAti részvény táras tág alakult, mely a •Balatoni Ha- lánati Tárulatok.-tól as egén balatoai halásza- tot 26 évre bérbe vette. A rénvénylársaság Megölelte, megcsókolta,\' figyelmeztette, hogy ne I meleg ebédbes. Ezen nagymérvű jótékonyság [százezer forint alaptőkével, 100 frtos rénvé- rakoncátlankodjék, jó legyen, sirni nem szabad, I gyakorlását az tette lehetővé, hogy földbirtoko- nyékre alakult. Miután a bérlő réasvénytársaság mert a kis mama ma bálba megy, ugy bisony, nink és más emberbarátok as édn anyaföld j haltenyéutéa céljából ia nagy bem házétok a t — Bakák kAMa. Ezen idő alatt itkatU 21+07 iskolás gyermek \'8240 felnőtt, A legtöbbje előbb e\'bu- Sssusen 24647 toyin esek közt őszesen 2216 volt a csasotl otthon a fűrészporos kis viau bábutól, .fizető, tehát 22431 nyin ingytnjntolt tápláló izletn olta, figyelmeztette, hogy ne meleg ebédbez. Ezen nagymérvű jótékonyság i TORONTÁLI SZŐNYEG GYÁR RÉSZVÉNY-TARSASÁG. s lagyar szónyrggyár. m készei csomózott azmlrna szőnyegeket, terééi-, etalon-, ebédlő-, háló-, boudoir- ós ur.szobák rén\'re mindenféle — — INÖbZIl. nagyság éa stílben, bármely rajz szerint: hollandi tutóazönyegeket, keleti (karamani) függönyökét, torontáli aaarb azőnyegeket (TylHn), teritök, függönyök, dlvénátvatők atb. réuérc. Wi-20 • i Főraktár: BUDAPEST, VI. kerület, Andráaay-at 4. uám. lm Oeen felsisrelt raktár alaéssssak, t azéaytg-Vakwán vágé olkkekkta, a.a tletákk ft\|tá\|s wétytgtk, tlggleylk, terítik, takarék, skiaávééik tseáa it tégaáfénk Nagy-Kanizsa csüi örlön Zaia 94. sxém (ff. lap.) 1898. november bő 24én. csiriál, ut remélik, hogy a Balatonban a halakat meg lógják szaporítani a uj fajtákat bonoaitanak meg. Kérdéa, hogy olcsóbb lesz-e nálunk a balatoni bal, vagy egyáltalán kapható lesz-e, mert nem lehetetlen, hogy a részvénytársaság nagyobb nyereség okáért minden valamire való halat a nagyvárosok piacain fog eladni. — Niékiit rab. Míg élvezhetné saját kénye szerint a szabadságot, addig visszaél vele s a fogházak vasrácsos kicsi ablakán Inl hiába vigyáznak az ember^. egészségére, kellemetlen ott az élet. rosszabb a katonaságnál. Hét évjg Olt már Kolompár János kóbor cigány a soproni togházban, de még három bálra volt. Vágyott a szabadság ulán, a mi elmúlt az már semmi, csak a mi még jón, az volt a hosszú. Meg szökött. Nebány napig élvezte a meg nem engedett szabadságot, a héten elfovta ót a keszthelyi csendőrség az alsó-pákoki erdőben és visszavitték Sopronba. — Bsrisulé halál. Nagy takarítást \'végsőt I Stalay Gyuláné megyeri lakos, as udvaron forró vízzel moala a bútorokat, de egyszerre melle\|te termelt három éves fiacskája, ki epileptikus robsmókban szenved, A kis gyereken hirtelen erőt vett a nehéz betegség és belevágta magát a forró vízzel telt teknőbe. Dacára a gyors orvosi sesélynek, a szenvedett égési sebekbe belebalt a kicsike. — Humor a vtéékea. Vendé;/ a\'korct-mdrot Uinyikot: -.Ugy-e kisasszony, kaphatunk _ koc-i\' Lendvára ?* - A korcmdroi leánya: ,0b ig«n; de csak egy lóval, meri édes apám Lentibin vau.1 Színház. HMtSn: szőnél. Kedden már nem toll szükség a lé i kabátokra, egészen más, vidám, kellemes élet uralkodott a nézőtéren, a telt sorok azonnal elárulták, bogy az igazgató\'ki^sé figyelmetlen volt aa eieő két elöadáaoál, de még elég korán megértette, hogy a mi közönségünkből hiányzik ss a aagy áldozatkészség, bogv három órán át Hitetlen teremben dideregjen. Fűtöttek ée eaz-1 egyszerre máa, kedvezőbb lett a kép, a közónaég jól ara a-toit as „Aíareot bál\' sikerűit előidásán. tekete Béla minden tekinetben kiaknáz\'s szerepének jó oldalat, úgyannyira, bogy mé< a partnerei sem álhsttak meg, hogy n« mnsoiyog-jansk. Fekete né kedves voll, Űgyeeen saőtte caeleit ée eiy dieaéretreméltó a>ép tu\'ajdonaágot ledeztünk fel benne: termézeteasége<. Olyan ritka anjá\'ság ez a vidéki azinéssek kősóit Ügyes és élénk vo I Nagy Mariska. Mroők Malvin uiiy látszik nem volt megelégedve kic«i szerepével, egyébként kériűk Ől, tekintsen eseatal az oldal ttléwk kél elaő során messzebb is, ne csak enuek a két sornak játezék, ha iaiazik, aaon\'nl is van kösönség. Ctig Lajos még mindig nem tnd tisztán, érthetően beaaélni. Malmi Elemér (Flótás) neve elé ebben a szerepében valóban odaillett az a jelző, melyet ö maga ia sokszor használt, hiszen tudja: a gazdag ellentéte. Nem volt ő ui >rnok, ej dehogy volt, ha eaak eat nem vette olyan értelemben, a mivel a rö(ö»-eegédekat eautoiják. A súgóval jó. barátaágbsn állhat, mert egyre az ő szavára hallgat, egyre aat leai: mit moud ő. — As elöedás elég gyoreaa gördült, eaak itt ott akasztotta meg egyeaek szoropuem-tudása A közönség a lelvonaaok után aokat tapsolt. Szerdán: „A\'ióós" karttlt sainre, Mogorva, lusla ősz, >\'e benne fekszik a komor szürkeség nebéz mozdulatlanságában a léi lagyos lehelele; ha az ablakon át nézzük otthon: aejtjűk, látjuk; a színházban — éreztük, de mennyire. Nem is igen csodáljuk, keresni, meg éppenséggel nem keressük, miért maradt az első előadásnál oly hideg a közönség. Nem tudott felmelegedni, Iázott, didergett. Nem a színészek a hibásak, legalább mindenben nem, inkábba fűtetlen terem. A bemutató elöadáa végét ali* várta a közönség; kevés ügyeimet fordítottak a színpadra, miodenki saját magárai voll elfoglalva. Mikor olyan nagyon hideg volt Tapeo\'ni tapsollak, inkább a maguk kedvééri, bogy meg ne dermed jenek. Igy élveztük végig az elaő elöadáat. Kezdetnek éppen nem kedvező. Caupa ismeretlen név, kikről eddig keveset hallottunk. Vatárnap egy ismeretlen iró népszínművét mutatták be. Papp Jánoe ,C*prkt kalap* című darabja került színre. Egy valamire való ujaág-iró csak aaük időben szentelne ennek e parsszt tragédiának tizenöt sort a hírrovatban. Papp Jánoe három lelvonáat gyártott ebből a mindennapi üres témából. Minden történik ebben s darabban, eaak éppenséggel nem cselekszik senki semmit, a mi szorosan a darabhoz tartoznék. Zagyva tömkelege ez a darab az ösaaelüggéstelen jeleneteknek, a legfurcsább helyzeteknek. Jönnek, mennek ée hogy valami történjék .is, megölnek egy féltékeny lérjet, egy börtönből megszökött rabot, a kinek nincs oks a féltékenységre és a kit igaztalanul ölnek meg. Papp Jánoa eiölt erre a darabra nem nyílott, meg a magyar drámairodalom történetének kissé berozsdásodott nagy kapuja. A népszínművek hagyományos, megvén-hedt alakjaival találkozunk, sehol semmi jele as eredetiségnek, a drámaírói tehetségnek. Bazugaág ebben minden. Újból láziunk, de ebhez moat már a darab ia hozzájárult, bármennyire törekedtek ia a szereplők, ebből ugyan ki nem ha-láazhat a legnagyobb talentum két percnyi Igyelmet. Az egészben legtöbbet ért Niqrddy János ssép éneke, ami ugyan nem a szerző érdeme; Nógrády néhány ismert Dankó-nótát énekelt az 0 behízelgő, lágyan, tisztán csengő tenorján. Nem nagy terjedelmű a hangja, de élvezet hallgatni, a ami ritka az énekeeeknél, játazani ia Ind. Meg ia tapeollák néhányszor szívesen. 7iőr0k Malvin kedves volt aajnátuk szegénykét abban a szellős ruhában. Fekdt Béla többször élénk derültséget keltett kicsi szerepével. Binfalvy mindvégig otheloekodolt, Lukaai Aladár pedig egy fiók Jágot mutslotl be A karzat, vasárnap lévén — folyton nyugtalankodott, sőt két hadfi 5ss<e is vsszett, mig végre sz «gyi>et a rendőrök elvezették. Egyéb baj nem történt __8—4. Törvényszék. Végtárgyalások és itóiethirdetésak. November 1898M 25-4. Hatóaág elleni erőszak bűntette miatt vádolt Agoeton Jósaef elleni bűnügyben vég tárgyalás. Zsarolás vétsége miatt vádolt Cyuráa Fsrano elleni bűnűgyben. Folytatólagos régtárgyaláa. Sikkaaztsa bűntettével terhelt ~ elleni bűnügyben végiárgyaláa. Hatóság elleni erösaak büntette miatt vádolt Kecskés István s társai\' elleni bűnügyben Ítélethirdetés. Magánlak sértés bűntette, könnyű testi sértés vétsége, közoaend ei.eni kihágás miatt vádolt Krészinger György a társa elleni bűnügyben Ítélethirdetés. Magánlaksértés bűntettének kieérlete, becsületsértés vétsége éa köseaénd elleni kihágás miatt vádolt it). Tóth Szári Máttoa a tsai elleni elleni bűnügyben Ítélethirdetés. C 8 A A halálról Irta: ér. Unél Aéslf Mi a halál ? — Kl tudná megadni e kérdéere a feleletei ? — Röviden talán senki, mert valljuk be őesintén, még nem is igen gondolkoztunk lölötte e ha akartunk volna lölölle gondolkozni, akkor mindig egy fájó érzés lógta « gondolatainkat — hissen kinek szivét nem ssomoritolta volna el már a halál kegyetlensége s kinek eue erejét nem győzte volna le ennek a lájó éraéanek aa emieke? Nem az eazünk, dé a szivünk érzelme felelt mindig kérdésünkre; azért ia nem is tudjuk,\'hogy mi a halál? Csak hitsünk róla valamit, ast, bogy a halál az élei belejeaéea. Pétig es nem áll! Gondolkozzunk a halál fölött és nehogy a bánat elfogjon, vsgy megtévesszen beanünkst, ns elmélkedjünk magunkról és szeretetleinkről, hanem más szervezetek haláláról — hissen a halál nemcsak a miénk, de minden máa élő lényé la. A növények, as állatok caakugy halnak el, mint mink a mert az utóbbiak mindenben, halálukban ia haaonlóbbak hozzánk, vizsgáljak meg, mi hát az 0 balálak ? Az állatok halála kétféle: terméazates és nem természetes. /Ez utóbbiv I ne foglalkozatlak. Minthogy mtsden, amit éaalelhetűnk aa élet- telen avagy élő világban, agyaránt mindig eaak okozat, nagyon természetesen, ha s halál igas mivoltát jneg akarjuk ismerni, szintén csak okosat lévén, első sorban okát kati kikutatnuak. Essél pedig szorosan függ öaase az a kérd -a, bogy vájjon mikor és miért halnak mag az áltattok, vagyis meddig élnek ?. Erre sem tudunk röviden felelni, mert aa állatok életkora oly kűlönböaö éa elhalások közvetlen okai oly sokféléknek látasaoak, bogv a legeltérőbb lényesök figyelembe vétele nélkül egyáltalában bé sem tekinthetjük ast a tág mezőt, amelyre minket e kérdéa kutatása veaat. Szamos és a legtöbb esetben eléggé megbízható megfigyeléseken alapuló leljegysett adat áll rendelkezésűnkre; első látásra tehát elég köanyeo fogunk eligazodhatni e kérdéa meglejiéeében De majd meglátjuk, nem csalódunk-e ebben, ha aa adatokat ösazefoglalni és a tényekei mérlegelni kezdjük. Az állatok elhalása il előleg életkoraknak megfigyelése oly mindennapoe dolog, bogy a legtöbb embernek már vannak némi fogalmai arról, legalább a közönséges állalokról, meddig élnek. Tudjuk a lóról, a kutyáról, a kakasról, a kanáriról stb. hány évig él, de máa állalokról ia; ha pedig ezeket a közkeletű adatokat öassovajjük, arra a nézetre jutunk, hogy aa állat nagyságával arányos — ugy látszik — aa alattartasoa ia: a nagy állat tovább él, mint a kicsiny. Foglalkozzunk ezzel, vájjon belyee-e esjk véleményünk ? Kétségtelen, hogy sz Összes szervezetek között legkoroeabbak lesznek s legnagyobbak, aa órtáal nagy \'ák; bár nem ia Indunk megbizonyosodni abban, amit a mesélő nép mondákban örir mag la Cspverdi-aaigeieken állítólag 6000 evea Adansonis-lák vannak és 1—2000 évea tölgyek a mouda ajkán nem ia oly ritkákj, mégis vaa elég bistos ada unk a sok száz évet élt tá\'- ról. As állatok közül színién sz óriások a bosssu-éieiűek, a törpék pedig hamarább lajsatk "be életűket, A bálnák több évssázadot élnek ál; aa élefánt (mini háai állal) 200 evea kort ér el; a ló 40 éves less, a kutya rendesen 14-1A éves: a rigó 18 évig lütyöl, az egér állítólag 6 évvel éri be, a bogarak pedig általában csak ogynoháaX hétig húzzák az életei. De ha moat stég. kórüliektnlüek... akkor __ ugyan mag sok e mellett bizonyító adat btrto- Péveo Jánoe kába juthatunk, azonban találunk majd eiág [olyant Is, amely ellentmond eme véleményűnkndü \| Sok apró á lat rendkívül sokáig ót. aUonboa i némely nagyobb aaerveset röviden pasaiul el; a \'csukáról éa a pontyról tudjuk, hogy esak tul-j leesnek as elelánlon: vannak maeakák, amelyek 40 ével élnek, mini a ló; sőt s varasbakák ia ia elérik eat a tetemes évsaáatot; a rak ea a diaznó egyaránt 20 évig birja aa életet ós némely apró tengeri állatka (például a tengeri róasa) bO évig el — pedig a-dissoó talán osor-szer akkora, mini a rák, a ló és a macska között százszoros a különbség I Ha tehát e lényekből követkeatstni akarunk, iákkor csakis arra áa eredményre juthatunk,bogy habár ugy látazik, mintha as állatok testének nagyságával arányo* volna aa életkor, mágia sok eaet amellett tanuakodik, hogy nem épen ea a mérvadó éa nem aa állatok nagysága Saabja mag as élei tartamát. Mi lehet hál a döntö ebben ? Ismét közelfekvő okot keresünk, Hiszen nem ia képaolhaiö, hogy as slafánt kolosszális méroteiben olyan gyorsan fejlődjék ki, mint a-törpo agár; előbbinek M évre, utóbbioak eaak 8 hétre van szüksége ahhoz, bogy a megszületéstől eaámitva annyit óaoao-aaeqjen magára, amennyire teati kifqjlődéaéhez szüksége van Természetesnek látszik tehát, bogy a több időig fejlődő állat tovább ia él aaulán. A kifejlődés időtartama határoaná meg eszerint as éettarlamot Azonban ennek ellentmondásául tel-emllthetjük mindiárt, bogy a lónak 4 év a" fiatalsága, a macakáé csak 4 hónap, pedig mtnda-kattö elél 40 évig; s rák 4 évigklUködik, a mig ivaréretté leaz éa elél aaatán 80 éves kort, a aeerebogár szin\'én minden 4-ik évben jelenik meg, mert addig fejlődik a löldhen a azután pedig csak egy-két hétig élvoai a napvilágot t a tiszavirág tejlödése hasonlóképen hosszú idót vau igéoyba, ez legalább egy esztendő éa mágia eaak egy napot él azu án; a rövid fejlődési varasbéka ellenben 40 évig birja. Még aok hasonló adat állna rendolkaaéeéakr, amely mindazt bebizonyítaná, bogy a tajlOéásoal, a fiatalkor tartamával ugyan soa ecetben látszó ag -V N«H(y\'K.HBÍí6»«, KúMivk Z»I 94. mim. <• lap) I HM nnvtn ber U 24 én Urtt lurkMtA flunttik tlllOi hmrtmimir. Wín IM <Mm Mm tartafaair tiwiáiti* kéjéét. ás^tUha, MM » MtUttutf f<*>■»■ értaktt i MU itt UnMjtl filkwaat • MM- l$>bé-kevésbbé párhuzamban ha\'ad »t éa ir-laaa tó, át azért mag mm t Mutf/jit i»«g u étet b*taát, vagy rávid<tgái, Könnyön tnihtiaáa aott tz< áa, IU-ímí ka taaguakrs ia gondolunk, bogy aa 4ittakk<K\|utaAk átaaktwa élénUége, at áiat rohamot át nyugia-l ti- jw m ""Su^íaha I Mik aat miiéftk - «.< wk, Iái, t álfái Örököt nm%h», tft4átt ttav- laJ\'Jrt k t 4ttt ab mindezek olytn okok. amelyek at átetet %gHm kotr • rtntot»i»>it«p« wyik\'ttiwtó ■ágrávtáiiik j ettMbaa a laayt áMaód, a aot- «ka Imw fateiiaotág, vy a jóiét** ilpakalát, a torok ,ur97\' A leftr. te,trókWy JküMteybrvéUi, a tesi ttrftJLiZ* \' \' liifibb ideig tartják ne( e taae* cftijtaat atoátt rtwini laljma «er- \| írttuk taojti lm" Bt erre eaakugyan aaarvaaetei éielképeetigehrn Ttttáftak, k< ezl hitetik aaa laÉI«<ltaliafc aalyt, igát agyart hogy t — lomha btá* tlál addig, aiai t lá; »gt ugyan, j kan tt eirák éiai majmok mind rövi-áaaa éiotáte. aaui aat baaoaló nagyságú álla-1 lak át bogy a myl— awadalallea $prA tengeri \| ráata tiatarttta akkora, mtal a aagf tmUMÍé; f a hagyták umu evttzodon ál (olyitiják laatu-aeatiril éetükel. tál tvasái4okoi It megírnék, keáeü aa eteakew bogarak át pillák etakktmar \| hatetáratk at árát ojrutalómba — láay wiadaf WRuk Annyin Mttttfil Mktakbr, btti — (IUI •Mtrtkf — »nmk WfM mtiié—k UHU V I Lt>uiij4<rtM" W € II K I. á kiatki: c í l á r. Hirdetések felvétetnek ■ág aaámot hasonló példára) Itbaiat erről \'tji r n r< U ü T n fi t Ad láuogaiw, bt aem rolat ugyan- f lotllüiL rULUx eaiá ate allata aaayt eJlwtmoodái it, lat Ml rtaaak a mada rak, tgy egáat aagy állatcaoport, amely tiltakozik ette aézelíoglatásunk tttta. Alig vannak állatok még f oltHl, amelyeknek tialt oly élénk awz-fHnt)iá\|k t örököt át nagymérték! erőlogytat-láakaa frtpllttj, Myteaot amakátágbea át! kgiáelaabwi, mtf gyakran ezoetoru aeikáttaát be* laiyaa le, tuot a madaraké — pedig mind ■ ezek agyatáhr** kivétel nélkül boaau aöi lel-láaöa* aóttaa éi-tátk. A vad lovak, a zebrák,! melyek ezatetdoo étoek, k\'-rálb* II 90—80 évig bírják, ét ltjaik kipattlulaak ét kipnaztuMak ; aa a aiigtay. ő/Okk* erötogyaadátra kialúdáara báikatl«ti,trmMt«i>böl kivatkáHatdt, igavonóul laayéttutt lá pedig, az tokáig él ét bár tz em> berek btiatvtlkozaak atapocoaáaáaak ieroiéaze-imt\|Én it ét t<ó*kkal iogjaflják /tajáll klaliiaatnik UaaytUMtrM okából a bá •»» lekalalka állatot é» beletörik »»jét •zenved- j •akb i Íme, n át tUal tukátg «I át mif teiu j paauv ki, ét túlélj tzabed fcjrokoiiuít Azok ut állaloh, amelyek oiy nehezen luduak botduguimj é tfcét toraik vu, mini a laHuumak. ráké] atá. a aytduak, mindezek aránylag Im>«»z áleiH élnek, Elttabt* a kéuyelmeaen t bőven táplál-1 kaé, 4* awg tekintetben védet! ptrazi-l iák áMaf\'hi" rövidttm UJaaik be lőldi pályájukat; a balba, t Irtá caak napokat, vagy beleket élnek át aaia agy a poloska, meg a knláiict u a.kort ba káwiyc* eiótködb! \\ b p>dig kod vetótl** aa éiti* km)* batkéggi kll kiaiódmi,j ba Mai jaáitai boaza t atdtbot, amelyei mg-: au«a. ha krg\'lé uéikáiözo, koplalta a wxta, akkor en at, tói ávtizdek\'H ál él ■ot ugytntz az állal. Valamely kAzóu tyea t-1. boruyOjt például, autfly Upláio aőyéoyén; kai ki a patkol, o i nyomban m^tawja az! tplaz éltUrt való eittéga it; utotognit, (áradnia aam kt; a köry«toU4i-z való bMonUI\'Naága, atOrba »oll», ulálaU>»aa a, UMo alakia <:» aunt, BMudezék paMZiv »\'<itr\'ntw ; meg van óva mm* ■ 4altÜ, ami batlat\|a é* ím-, Itaiaar Ut<zi b«\' áieiet a<>t bemyó éa miot báb, m«g Mllantó Egy mtak lepke pedig, épen olyan az ÓM mint azé, óvtfc** át marad meg mint hernyó é* báb, 4 eH atka míoi lepke i* két yri lát, A alyem> hernyó, amely ctakuíyau uem eméezlf életerejét, \| nn l)íwen bazi á\'Uiikáal lonyéazijik, ápoljuk \| ét aá^ák, ez rövidét!; tileobou a bvwun-káabb rovarok, amelyek mindig i:mk doboznak, tór dn\'k <»\'«"g ak, nem maguk eaznek, dr táp-Iáinak iMéto<»t, aweiyrk tjálwwk, raboltak, ronltoak, booianak • a hangyád, a itrin^\'Zek, a mtíuk wM\'tezak evekig wtradaak wg látták miifden trajébott, Tebái az etet\' ek gyrt tempóiban haladé, a crv«ui w/íiwk Mytoiw logytaz\'kaa az éit az állal vzáii«zUi«tt et Utr( byttgintialla* tMttód>a, a bajlódáaab nem okozzak a i«tt gyoral<b kimortil\'téi, vagyie a haiá korai ÍM\'4v«ikz<wtt. Minthogy tz eádtgitfc, mik»t pedig Oly kóaal-Itávó okoznak gonjloliiink. állatába kielégítő magyttázaira nm vazetiok, iamói máattlá kell Iwiatnuak. Amerikai zsebórák. Jétálláe>a\', hogy a nicfcai »iaái nem vu tozUlja, •MritMU inetMtkkM jobb, aiai a ltgrtrágákbké Ara 4rkoakái 8 (oriet. Jótállás mellett, mág kétzlet tart Hottá etMttőt áraláaet 00 kr. önberetváló készülék. Fox, valódi ao\'iataai grrtaaáay, tok kiat-littaoa kitüntetve, gyakorié néni kall M«-vágá kitárva. Tíazia át káaytaa> a tak a. Bőrbetegséytől megment. Tárté áa pénzmegtakarító, 216-80 Darabja • forint A p»t« ** etilltfo* acélból ée a többi r»wi alpaeeáhói vannak. Egy külön p»nge bottá 1 forint Megrndlhtá: POLUK IAMD0I (Sblzominyotnál MtfUT, V, kar tál* Ét atia 17 Oyljtlknak 6 drb után egy iogy** k!ld"ik. kony vkerraked^aéun Iá\|y«Iá!Ítiái Kérjő - (oatinmtal a ^ ffltgÜfanpau^ nihlfjltlrU tpniitfol ét portugál burait Siurry Portbor Malaga * Madeira Tnrragonattí) Kaphatók ai ómét finomabb [taiir i» utnugt ktruktdd • tfJrb/n. oalarrunt poharanként cjttokthbb tiáiLodák kaeéhaiak ét otndiqUUkn, Scyálfíók/ Budapest h á uakui IVKusulh-UfjM it U/oilda u/cta ■tarkón a Cutnlry taunootuurmbrn Mtpkal* NbU ét KLEIN llto—rkorooltoMéoáhoa SAil¥<KAHllNÁH 7»26\|tk. 808. «I1 - 1 Árverési hirdetmény. A nkaaiaaai kir. It\'ék mint \'kW halóság jréazéről közhírré tétetik, bogy ócv Szabó Jánooná atáf. Plaodar Katalin h • magyarod! lakát végre-hajulónak — üaabá Jtooa komárvároti lakót j végrektfláa tzetivedö elleni 86(1 irt tÖk«,t— agy j őzv, Hzabó Jáaoaoá azáL Piánder Katalin át Htabó Anna férj, Szalat íaváa** b magyarod! lakót vtgrthaj\'atókaak, — ugyanazon végrehéj -, láat szenvedő elleni 90 frt jp«r, II i«i 40 kr. , végrabajtat kérelmi, II Irt 8b ar. jelenlegi t a mtg lel merülendő kőlutgtk Iránti végrehajtat a lnl nevezett, klr. törvényszék taráletab* tar-I totó a koraárvtroai 126 tz. ijkvba -f 159. km alatt navstt vágrahajtáai szenvedő tulajdonául (elvett 229 Írtra é* ugyanazon tjkvben Ull4 hm a. Itivtll t 60 írtra becsült i«-gaiiaook — valamint a komárváro i 719 u lljkvlimi -j- 1646. hrat alatt lel* r*«ba Otv ( Hzabó Janoon* azll. Pláuder Katalin ét let* : roatben Hzabó János tulajdonául (elveit áe BÜ j írtra becsült ingatlan (ez utóbbi ** 1881. ári IX t e. 166. \|j pontja érltlaMboo) á«l jtaalr M Mgját érakar. It Komárváro káaaég báatnal dr. Hoibarhiid Kamu lel perm ügyvád <agy baiyaie** kőbt0ttávl \| mgtrtodó nyilvános árverésen ti* dal na a. Kikiáltást ár a lentebb kiteli bocar Árverezni kívánók tartoznak a hcar l(j\\-át ] keaapnzbti vagy ávadokkep* paptrh.n * kikül i dőlt kezéhez leienni. Keit Nngv-Kinnzaau, a kir. Ivtsék mtal Ikvi htlóságnái, 1898, évi aov. hó I. napján, ÍJÖZ0MV, kir. ivtaákl aljbíró gatfixki kOwttatt^ Jtozöli* vvliutk IwcHt\'H cxímót. Levelezö-lap iJ^ia « ó mi ammal -kúldiül fAmeA/ <fuión/uiunts, ftiMmixat/nÁ/ vwdcnnmtl mfMdxMÁ/iJtif/mJífJ íaticx- Mtimmmf CL30 SZOMBATHELYI SERTÉSHIZLALDA is HUSFÜSTÖLOGYÁR SZOMBATHELY. Nyomatott Ktaibel Mal6p laptuiaidoooeuál Nagy-Kanisau 1818. Huszonötödik évfolyam. 95. szám. virsaliis-iptlst Klwbil Pilop UljrT\' ksraaktdiaihaa. A lonrkssstllval irtskasal Ishst napaa-kint 4. a. 4—A ér kSst. i4« iiUimiIa 1 Ufi ••.Ham rwtifi (iMIIIlM RIIÍM kAllMllt> lUMklííül; v.r.nliaaanalni é\'iaa./ éa/A, n.avv. SaraskadaM ZALA Politikai lap. Megjelenik NAGY-KANIZSÁN hetenkint kétszer: vasárnap s csütörtökön. iLémtm A bak ItM arra II kom ti In — kr, Vélem i kanaa (I irt — í>, N«widivr« I karaaa (1 irt 60 kr HjrlltUr patitsort 10 kttjetr. EIBAsatiaak, .alaalat a Urdstésakia mnatkosdk fíackal fllkf ltar-kin» kadá\'Aia mia.adlk. S4iaa»isHa« i»nM aaaá aaad kaaae Ml hndut «i. SgjM ssaza in te knjair Nagy-Kanizsa. 1898. Felelős szerkeszti: SZALAY SÁNDOR. Vasárnap, november 27. A kisgazdák ingyenes kirándulásairól. < \' A mezőgazdaság jelenlegi vezérének dr. Darányi Ignác földmiyelésügyi minisz-, temek a kisgazdák javára életbeléptetett reform-intézményei sorában nem utolsó helyen áll azon bőkezű gondoskodása, mely szerint a földmüveAnép a jobb gazdálkodási fogások szemléleti- uton történhető elsajátítása céljából és illetőleg a hasznos- okulás és tapasztalás okáért teljesen ingyen látogathatja .a hozzá legközelebb tekvő azon kincstári mintagazdaságokat, \' melyeket a kormány a ménesbirtokokon folytat illetve berendezett. Ezun ingyenes kirándulásoknak szerve-\' zéte a következő. Az egyes községbeli vagy; Ikörnyékbeli, kirándulásra. Össteiratkozott I egkevessbb io és legfellebb 100 tagból; álló-csoport egy vezető alatt -\'-(gazdasági; VándoVtanitó, körjegyző, . állatorvos stjj); bejelenti kirándulási szándékát a megyei, gazdasági egyesület titkárjánál; egyúttal, előre, jelezvén a megérkezés napját a meg- í tekinteni szándékolt ménes-urodalam igaz-j gató^ágánál is. " J A gazdasági egyesületi titkár megküldi\' —a- vezető kezére, a kirándulók névsorát tar • talmazó vasúti-igazolványt, melylyel a vasúton el és vissza fél-jegygyel. utazhatni, s mely vasúti költséget a fóldmivelésügyi i minisztérium fedezi,^ a megyei gazdasági egyesület előlegezi, illetve a kirándulás vezetőjének kezére ár elindulás előtt kiküldi. A kirándulókat a végállomáson* mintagazdaságoknak megfelelő számú fogatai várják, melyeken egy ufodalmi tiszt szakszerű kalauzolása mellett\' tiéj iiják a kirán-A dulók a birtok összes majorjait, megtekintvén a juh-, csikó-, borjú-, sertés-, baromfi-, méh-tenyésztést, valamint az éppen akkor folyamatban lévő mezei munkálatokat is, egyszóval mindent és pedig a. kalauzoló tiaztnek folytonos magyarázgattása közben. Az ott időzés 1—2 tfapra terjed, mely idd I a "Szorosan vett egyesületi dolgok végzésén alatt a ménesbirtokon a kirándulók tisztes- \| felül ily fáradságos ügyeket is, mint minők séges reggelit, ebédet, vacsorát, valamint I e kirándulások szervezése s a most folyó tiszta ágyakat teljesen ingyen kapnak. évi gazdasági vándortanitások rendezése is Mindegyik ménesbirtok 100—100ágyra tapintattal s nagy szorgalommal intéz éa van berendezve, ugyanennyire tőznek ott vezérel, naponkint; tehát egyszerre too-nál több kirándulót nem fogadhatnak. BÉKE FI ELEK, gaaéasá(i vindorianité. fisz •utazás után a kirándulás vezetője jelentést tesz és a kezére adott pénzről a vasút által bélyegzett igazotványnyJ beszámol a kirándulásról a megyei gazdasági egyesületnek ; honnét íelteijésztik azt a miniszternek, ki az előiegzett pénzösszeget a gazdasági egyesületnek az adóhivatalnál j legott kiutalványozza. Most, midőn az idénre már befejezett Országgyűlés. November 83 Szilágyi 01 ez elnöki dobogón ée caendben nyilik meg as ülés. Megint as elnöké volt as első szu. — Megnéztem a tegnapi gyorsírói jegyzete* kel, hogy meggyőződjem, moodoi\'-e a belügyminiszter ur olyat, a mi a Házal aértene.. ilyen sértő kifejezési, a gyórsírót jegyzeiekben nem-lenek tekinthetjük a rövid s zord téli napok ilaltam es a miniszter ur is kijelentette ismétel-miatt a további kirándulást: közérdekűnek ,en< bogy ilyesmii nem mondott. Mar pedig nua-lalálom közzétenni a megyei gazdasági Je"kl "«gsnk l^h vatoiubb mterpretaiora. •. .. . , . 6 ., 1 Kérem tehát, méltóz>aaaunak ezt az Bgvet elm- egyesülftből vett hivatalos adatok után azt, lézetlDek lekimenL hogy vármegyénk területéről hányan, hon- j _ Elhazudták! — tombolnak balról. nét vettek részt a minisztérium által enge- Keményen, erélyesen ásol az elnöki eeöa- délyezeít ingyenes gazdasági tanulmányi gettyü. kirándulásokban s mibe került az államnak?! — As urak roppantul érzékenyek minden bánlódás ellenében es e mellett n legsértöiib ki-1. A nagy lengyeli gazda \' át kr I fejezeseket használják. Ha ezen as oldalon szabad korbői.:.... ■.—■■.■■— -Mezőhegyesre 90 370 — ;sertem, szabad n máatKon ia. De nem asabad 2. A rédec-i körjegyzőségből . ........... 3. A cseszlregi kőrjegy- \' zősegbőt ..... .:....,. 4. A sümegi járásból 6. (iulamboki körjegyzőségből A. Dobronoki „ .7. tiyeriyanosi . „ Neines pecaalyi „ 0. Hellaliuoi Jüabérre 93 409 54 „ 71 316 63 45 130 25 47 179 40 67\'2ö6 99 18 80 il 68 137 58 28 63 64 Összesen tehát 442 egyén és 1844 frt 14 ,krba keiült; megjegyezvén, hogy még 300 látogató jelentkezett, kik már csak a tavaszszal fogadtatnak* Mondanom sem kell, hogy ezen mindenesetre a kezdetnek elég tisztességes eredmény elérése nem csekély utánjárásba, illetőleg levelezésbe került s valóban teljes elismerés illeti megyei gazdasági egyesülő tünk tevékeny titkárát, Orosz Pál urat, aki •aapi- egyiken sem. Kü vetkezett a napirend, a mi aanttal rend előtt* ma is, mint tegnap. Épen tíz honatya kéri a Ház figyelmét napirend előtt, A sor elején Polényi áll, a vege* Kakovssky, a közepén — Sima Ferenc. A ren döraég a témája, valamennyinek. — Hála Istennek, kerekszám ! — konstatálják jobbról, Feláll a nagy Elad. Konstatálni kell, hogy • nagy ember aggaazióan rekedt Ha nem kiméit a hangiéi, félő, bogy Szoboazló teljesen hang nélkül marad a parlamentben. Ma azonban még van. A vezérkar főnőké ■ég kellőleg mennydöröghet a rendőrség ellen — Engem is csak as isteni gondviselés mentáit meg áltól, hogy eltiporjanak — szavalja ég la lé lorditntt szemekkel — Hála as isteni gondviselésnek ! teszi össze gúnyosan a kezeit Rownberg Gyula. A hegyen kitör a méltatlankodás aaon, bogy a jobboldal nem readOI meg kellőleg a veszedelem miatt, a mely a vasért fenyegette. Kevés gyóüyviz küldetik oly fáról vidékre és örvend oly közkedvelt* ségnek, mint -a már több\' mini husz év óta használatban levő firtitiJmil kwÉ miről a négy világrészben uyertJO aranyerem tinuskodnak Fersae J6a«rl keserAtls-btfl mini rendszeres adagé gyboroe pohárral reggel éhgyomorra 7 véve elégaégea. Kapható: Rosenfeld A. és da és Marton és Huber ozégeknél. Plüss-Staufer Ragasz, Doboz és Üvegekben Araay s srtst crtnael tfibbazör aaa TIz év éU elliaert legtarteaabk kltiatatva ENNÉLFOGVA ra\|ssztsasya« Téréti eééay ek ragastéaára a legajáatatasabk. Kapható Alt és Böhm oégnel Nagy Kanizsán. Használatban utolérhétlen! Kleger-léle legújabb és elismert legjobb illatszappan. I dobos z tt darab ára 65 kr. "PT1 TiáTÓlagoa főxadrtáLx Baranya, Somogy. Tolna és Zalamegye területére Alt és Böhm PÉCS és NAGY KANIZSA. Nagy-Kanizsa v«áinHp Znla 96. asám. <8. Inp> 1898. november bö 27-én. Mag > nagy ember li felháborodott, hogy öt entvire nem (Ütik. Megrázta a* öklét éa rekedten hörögte : — El vagyok én készülve ilyeamire de foga dom, bngy nem megyek egy eddi a másvilágra. — No, na ilyen tragikusan I iati ai elnök, de a nagy ember hihetetlenül (el van indniva, mely felindulását mélységesen jellemei ea a nagy ■oadáaa; — Kijelentem, bogy akár teljes vagyoni romláeom árán is, a magaméból kiüielem aaokat a birságokst, a melyeket ai Ujakra a rendőrség kirótt... Naayoa fel lehetett indulva a retér, hogv arre a kijelentésre ragadtstta magát, a me y kétaégielenBI nagy lelkeaedést (og kelteni a tüntető itjuság körében. De aa)noe, nem volt ott aenki a szomszédjában, a ki megrántotta volna a aabátját -hogy: — Mérsékeld magad! Végesetol különben kijelentette a nagy ember bogy a asavak ideje lejárt; tett kell a magyarnak. A vutag hangú negyvennyolcaa után egy vékonybangu néppárti gróf, Zichy Aladár követ-kesett. Szónoki pályáján a nemes gróf aasal tette magái nevesetessé, hogy ö mondo\'la á magyar parlamentben a legrövidebb aaónoklatol. Elismerésre méllóau rövid volt most is. A a egyetemi körben történt eseményekről asolgált epizódokkal, a hol a rendőrök ,telpo(oiták. il-letre - bouányultak az iljzkboz.* Végeseiül fejtegetései eredményéi akövetkező tanulságban defiaiália:. — Tessék a rendőrségnek megmondani, bogy: többet ésxxiel, mial erővel — Nagyon jó I Éljen I a csattanós beiejeséaen a A korona lényeit csak snnyfban lehel lel-a mennyiben a miniszterek felelősaége Az ellenlétek vonsaák egymást, A rövid beasédü grólot követte — Sághy Gyula. Szintén „adalékokkal" szolgált az egyetemről. — Kérem, az én előadáaaim ala\'t az iljuaág nagyon csendes... mondotta. • — Bizonyára alazik I — mondják egyezerre löbblelöl is.\' Wittmann Jánoa következett volna, de sz ováció agy kia időre elodázódo\'t. hozni, fedezi Egy óra volt, mikor Fgycal Dezaö belügy-minisater állt szóláara. Röviden ismertette a rendőri jelenlések eredményét Kérem az urakat, tartsák meg a nyugodtságot és na induljanak WBhirek után. Hisz ma meglörtént, hogy egy képviselőtársunk, teljesen avahiheló\' ember, olyan hirrel izgatta lel a Házat, a melyről bebizonyult, hogy téves információn alapult. Haugau\'yoznom kell, hogy as elaő elfogott tüntetők ae egyetemi, se műegyetemi hallgatók nem voltak, ha em egészen másfajta emberek, köslük bizonyos Samoraili Kálmán nevű egyén, valóságos őalünlelő, a kik már a védei tüntetéseknél is szerepelt. H mgsulyoznom ki hogy a demonsráció éppenséggel nem volt ol ártatlan természetű, mert a miniszterekéi kövekkel dobál\'ák, a ház ablakára ia repült kö. Ez teljesen indokolja a rendőraeg közbelépését A jobboldal helyeaelt; személyes pedig szót kert Lázár Árpád. — Kijelentem, bogy azt n hirt a Házba én hoztam. Zajt hallottam é» szupponaltam, hegy bántják az ifjuaágol. De azt, hogy ölik őkel, én nem mondtam. Moet Kakovazky István jelentelte he a maga mentelmi eaelél. Azon panaszkodott a néppárti honalva, bogy tegnap Krecaányi kapitány feltartóztatta az uteán, ugy, hogy eaak Perczel Béni képviselő karján jöhetett he a Házba Szöts Pál kiaéreteben. — Teljes elégtételt kérek I —. haragudott a néppárti kamaráa. Kerem, hogy a bizottság há- Helyea I — lelkesedett I rom nap alatt intézkedjék az ügyben 1 nappárt. [ Vita nélkül á mentelmi bizot sag elé — Arról legyenek le az urak,—lordiCT szembe velük a mini«zler—bogy engem e helyen valamire terrorizálni próbáljanak. Biztosíthatom, hogy egy ilyen kísérlet semmiféle eredményoyal nem járhat. Ismétlem, ea as ifjúságnak meleg, igaai barátja vagyok éa ez őezinle bsrá\'ságom öoluda-bau e helyről kérem, tartózkodjék mindén olyaa tüntetéstől, a melynek a kereteiben büntető cselekmények ia fordullak elő. A balvidék kősb zajongott — Önök, kik annyira érzekenyek jogaik tekintetében, nem tartják büntetendő cselekménynek a mikor képviselőket kö»ekkel dobálnak. - De igen t — ismerte be Makfaivay Uesa. — Az egyetem immunitása — folytatta a miniszter — nem »zt jelenti, mintha aa • gyelem valami középkori azilum volna, a hol a büntetendő ia menedéket lel és a honnan büntetlenül lehet büntetendő cselekményeket elkövetni. Ilyesmit a jogegyenlőség elve m g nem tür é< én kijelentem, bogy ha az egyetemi tűnte lesek to- Itérdéshen\'l vábbíölynuk, nem logok habozni as egyetemet hnladéktnlanul bezáratni. Ez pedig a hallgatókra né/.ve félév elveszte**-! jár. Nagyou sajuSln>m ha est kellenu lennem, de a dolog ilyetén lolyUlása u-m áll érdekében magának a fiatalságnak sem. A jobbolbal dörögve helyeselt éa a tetszés vihara osak akkor némult a, a mikor a negyvennyolca- Kiss Allbert ál i sióilásra es az ő siró hangján elszónokolta a legújabb gravámenl. Es a gravámen pedig az volna, hogy a kultuszminiszter utasilas\' intézeti as iljnsághot, bogy december 8-án, 0 Felsége uralkodásának ötvenedik évfordulóján, az iakolák ifjúsága isten tiasletelet hallgaseon. nevü lerjÜ i vek-: li ütaii- — Hallatlan 1 — zúgta a hegy ám agyasam lőtték a dolgot éa — egy Arii tévén — rátériek i nagy mozgás kerekedett, mikor váratlanul Danffy az interpellációkra. j Dezső, miniszterelnök állott szólásra. Kesdle Vároaay Gyula n (szerető testvér), a Halljuk 1 — dörög j-bhrol, a baloldal pa-ki as újvidéki ügyéasvélasziás dolgában inler-jdig mevpróbal egy kia vihari »elólegesni pellált. — Valami protekció történt? .kioltják te éje jobbról. Hihetetlenül ürea volt a terem ; csak.akkor\' telt meg, a mikor a belügyminiszter kelt válaszra Hirtelen Bolgár Ferenc futott a terembe és lés tüstént kimutatta, bogy Vároaay Gyula (a sze-lelkendesve kiáltotta: retö testvér) nem iamari a törvényt,-.mert akkor — ölik a gyerekeket a műegyetem udvarán! tudni, hogy as az ügy nem a mi-i\'ilfrhn, hesem\' A vészes kiáltás nagy ribilliót keltett azj a közigazgatási bírósághoz tartozik. egéaz Hásbaa. A képviselők felugráltak. Justh Gyula fenyegetve rázta az ökleit a levegőben. — Elégtételt fogunk szerezni a kiontott — Reményiem -— szólt n miniszterelnök — jogom van eiinond»ni nézeteimet mindaddig, a míg a Házat, valamely .pártját, vagy egyeseket nem sértettem. Ezt i>edig nem lettem. A v ihar restelkedve némul el, a miniszterelnök pedig u Ház Naplójából lelolvaasa,- hogy 1878. november 88-én. e<eiőti huszonöt évvel, a Has — Percei Béla volt házelnök éa pénzügyminiszter indítványára — ő Felségéhez irónraiépt* buszon- vérértl — Nem tanácskosunk 1 — Nem lehet tárgyalói:! Csupa iorrongás a parlament. — Az ülést űz percre felfüggesztem I — szót as elSök; a képviselők padig »ietnek a bpfTet ablakaihoz, a honnan kilátás pyilik a műegyetem ndvsrárs. A mit látlak, egy pillanat alatt heiyreálliUHla a nyugalmat Senkit sa a öltek Az iljuaág nyugodtan állt egy ceoportban. Bolgár Ferencet tévesen infor-• aálták.. - .. \' \' ■ ■ Mikor az ülés megint megnyúl, meglehetős nyugalom volt és Wittmann beszelhetett. Hallgatni agyán nem hallgatták; 0e, zajongás ae volt, s mig be nem rohant a terembe Jpsih Gyula. \';•".* \' \' \' . A tudományegyeteme^ vdn a baj! Most nem lehet tárgyalni. — Nem tárgyalunk I segédkezik neki Fgy István. ■ izgatottan verik a padokat éa megint feliorr a vihar, a mig meg nem szólal sz elnök: — Az üléat iel nem függeszthetem. Teeaék meghallgatni a szónokot. — intézkedést \| Intézkedést rivalganak a hagyta. En caak a Ház falain belül intézkedhetem, — ssól az lnök. — Nem ereeztik be a képviselőket I — dübörög Zay látván. — Intézkedtem, hogy a kordonnál a Ház egy liszt viselője őrködjék a képviselő urak atabad közlekedése felelt — nyugtatja meg b; elnök. — De izgatottak vagyunk 1 — kiáltja az öreg Szal-ty Károly. Jón az ötödik bajnok Sima Férencz. A leg-rekedtebb mind közölt. 0 a Henlzi«3gyban kéjeleg éa hamarosan a. koronánál \'art. Itt arooban megállítja az elnök. — ügy?.— szólt nyugodtan Váróssy Gyula ötéves fordulója alkalmával, amely daium utólag ta szerelő testvér). — Akkor hát tudomásul l törvényesen szsukcioiiá\|t«toit, jókiváo-ásai kivessem a válaazt. . lejezesére küldöttséget meoeszteti, a lörvény-A második interpelláló Jágics József nemzeti halóaá. ok feliratokat intéztek éa ez oraságbén párti vo t,\'a ki egy baranyamegyei közaég logyags- \'bálaadó isteni tisztáiéi eket tartottak... Magsaa->ási adója dolgáiban panaszkodott. ! vazta azt az indítványt Eötvös Károly ia. A harmadik megint Rskovzky volt, ma\'— — Azóta husaouöl év mtilt el, — folytatta a másodszor. Konstatálni kell, hogy ép oly haragos\' minlsz\'erelnök— huszonöt év, a melynek minden volt, mint előezör. perce igazolta lelaegca urunknak, királyunknak \',—A bíróságok pártatlanságába~>etetf hil alkotmányunkhoz való büaégé\', nemzete iránti megrendült es méltán — pattogta. 1 igaz uereletél. Ne teaaék tehát graVamáia keresni • — Meghalt Mályáa király!—sóhajtja kenetesen j b-n ne, ha hivek maradunk a hsaaoQM év slőtti I Paper tisztelendő ur. • eljáráahoz éa ki^eaéet\' aduak l.alantnak, hogy , Egyébkéat a várnai válaazláaból kerekedett l leien lelaégea urunkat, sirályqnkat jó egéssség-lenyitd ügy elintézését sürgette a türemetlan j ben nemzrlete üdvére megtartotta, honatya.\' j Vibaroa lapa és ba talmaa ováció zúgott lel a Ezzel vége ia- leli volng sz ülésnek, de,jobboldalon, Bolgár Ferenc személyes kérdésben óhajtolt nyi- — Éljen a király I — dörgött percekig a (átkozni. Kijelentette, hogy ő kiáltotta, hogy :ölik többség padjain. Caakugyan a tudomány-egyetemen tehát való a dolog éa nincs aa iljuaágotl van ia baj, tévedés. Felemelkedett a belügy mmiaá<er. — C<ak\'röviden, kívánok szólni. Egv pár szó hz egész. Hogy ki kiállóit, azt nem láttam, de\'jelentelte, én — ezt a kiáltást hallottam: — ölik a fiatalságot a teknika udvarán I Ismétlem én ezt hallottam. Hogy ki kiáltotta, nem tudom, mert nem néztem arra Ezzel végződött az üléa. November 24. Felpattant Pap Elek, de nem igen sokáig gyóste haraggsl. Hanem már a követője, Pfchler Győző, annál dühösebben haragudott. A kulluszminiazirr áÚt megint szállá ara. Ki bogy az ő uiaailáaa nem volt titkoa rendelet, a ilyennek tekinteni nem kivápja, nem kívánja, nem ia engedi\' Erieeilette rófk az egyházakat ia éa a katolikua főpapok pásztor levelekben szólnak az ünnepről. Seaki abban sérelmet nem lathat, ha ő Felségét, királyunkat 1898. december 9 án, midöa életének oly jelentős fordulatához érkeaik, nemzete hálás jókívánságával Ketten a rendőrség dolgában beszéltek. I kereái tel és megemlékezvén róla, halaimat mond Elsőnek a\'nemzeti párti Maktalvay Géza, máao-j Nincs ebben sereiéin nincs elmúlt idők szellemé -diknak pedig Major Ferenc nek magaazialáaa, ez ünnep a királynak szól éa Megtelt a terem, mikor Wjassics Gyula aa aa évi dátumnak, éa hogy nem széleaebb körű kulluazminiazter állt szólásra \| ebben csak a Felség gyásza akadályozza a — Senki ae vonhatja kétségbe — mondotta i nemzetet, emeli hangon — bogy a magyar tanulóiljuaág- A beszed alatt ismételten vibarot ovációkban nak vagyok olyan barátja, mint bárki más. tört ki a Ház .ö Felsége mellett. Eleiemnek egy szép korszakát töltöttem vele . Kiss Albert ia felállt, hogy pártja hódolatát a együtt.. I király iránt tolmácsolja. Sima Ferenc elvtársai\' id-jét látták, hogyj Most már balról ia zúgott: közbebábirúgjanak. I — Éljen a királyi t Nagy-Kanitaa vasárnap Zala 96. reám. (S lap.) 1896. november bő I74n .. fia ezzel tzerencsésen elérkeztek — a nspi-reodkez. öt perc ssflnet multán már Hegedűt Sándor, at idemoity-javatlai reterente állt at előadói emelvényen. Az előadói emelvény körűi egyre sűrűbb lelt a figyelő c-oport. Ctendet Agyelem ét letlsö moraj váltakozáiai kötött magyarázta meg át idemnity iraai értelmet ét ai igazi parlamentári zmut igazi lényegét, — Ugy küzdeni a kormány ellen, hogy a parlamentárizmuit döngetik, ott támadni a kormányt, a hol a csapások az a\'kotmányt legjobban sújtják : nem helyet dolog I — mondott* a többeég viharos tetszésé között, miallatt at ellen zék Déma maradt. Apponyi gróf pedig átült a szélsőbalra, bogy jobban hallhassa Hegedőst. — Ne egymással törülközzünk, hanem lel-adatainkkal; — végzi Hegedűt — éa ne feledjük el a nagy angol államkölcsész Kivált: A parlament légyen * nemzet Igmagaiabb nevelőintézete I Tapa, helyetlés étéljentét kavargott at egétz jobboldalon é* időbe lelik, a mig szóhoz jut Koeiuth Ferenc A negyvennyolcatok vezére nem azon a han gon bettel, a mely a hegyen gyújtani szokott. A vezér igyekezett helyenkini a kérdéshez is szólni: ez padig nincs t tábor tiája\'te szerint Csak a mikor egy egy erős mondásra szánja magát, támad viszhang mögötte. Két óra elmúlt már, mikor Kossuth Ferenc egy határozati javaslatban utoljára kijelentette, bogy nem biaik a kormányban. Eszel vég* ia lett az ülésnek. November 26. Ores padok elölt uyiija meg az elnök az ülést és ebben a reggeli hangulatban kezdődik meg Zichy Jáno< gróf szónoklat. C«ak a néppárt hallgatja as ö szónokát, inig Hódossy Imrének már nagyobb hallgatósága támad. 0 fogja benyújtani a uemzeti párt feliratát, a melyet a maguk aláírásával támogatlak a többi párton ölő fegyvenzővetségesek is.. — Hock olvassa 1 — kiállják balról. — A aaóesékröl I — tódítják mátok. — Halljuk I - kiállja olyan kitaHáml Rtkovtzky, hogy Hock Jánot egy darabig nem jut tzóhoz. Dél leié vége lti a le olvasásnak. Jöttek tz aláirátok.\' Az eliö Hódossy Imre volt, az utolsó Kálmán Károly. A két név közölt ott volt s Kossuth-párt egy része, * nemzeti párt é* a néppárt — Szünetet kérünk! — kiáltanak balról. — Kérem, ba óhajtják, idok öt perc szünetet I —«• szól mosolyogva Szilágyi. Ssflnet után egy fiatal Kotaulhitta honatya, Thtly Ferenc beesél\'. Kiürült azonban tökéleteeen a terem, a mint a nemzeti part Wittmann Jánot ket szólásra. Hogy hatton, elkezdett olyan hangon bet/élni, a milyet rajta kivül a Házban más nem szokott bá\'zaalni. A jobboldalról ingerülten kiállolt át Hűnnlcb Aurél: —- M;csoda baóg es? — Nem ált uándékomban sértegetni, magyarázkodik Wittmann ur — én a repdtierről beszélek... Ugy bestéit azonban, hogy alig pár pere mulv* már keményan rácsőngetett at elnök : — A képviselő ur olyan kifejezés\' hasznai, a melyekért rendreutaiitom I Nemsokára megint olyan kifej-tétt szalaszt ki at ajkai kőzöl, bogy he raggal tudul fel at egétz jobboldal, az elnök pedig moat már megvonja tői* bzót - — Pedig volna egy határozati javatlatom... — tagolja megzavarodva a jó ember.- — Nincs többé szava I — dörög Jelé az elnök, a mire Wittmann haladéktalanul le i* 01. ...Két óra elmúlván már ekkor, vége i* lett tz Illésnek. Tudóméiul vették I. st 1897. évi városi sáró számadást, 9. a fogyasztási adó kezelést felügyelő bizottság Jelentését az 1897.\' évi eredményről é* annak elötirjenitését s jövö évre vonatkozólag; letárgyallak a váró* 1899.évi költségelőirányzatát ét végül tudomásul vet\'ék t az IH09 évi legtöbb adófizető v. képviselők névjegyzékének kiígatiláiára kiküldőit bizoltiág jelenlétét. At étitáriuámaáái mindenegyes városi képviselőnek megkűldetvén, ennek leiolvasása me-lötteleli. At egyedüli felzóll<> ezen tárgynál Hchtcart Adojf dr. vároai kepvitelő volt, ki néhány tétel iránt felvilágoiitáit kert av. ttnáca-lól. A. kivánt felvilágoiitáit Vkty Zsigmond polgármester es Rtinitt .lótaef számvizsgáló bizottsági tag megadták, miu\'án akötgyülét egyhangúlag tudóméiul vett* a zárszámadást. Hogy ezen árgygyal nem loglalkoaott tüzetesebben u káviselő testület lton körülménynek tudjuk be, hogy a zámviitgáló bizottság nyomtatásban megküldött jegytökönyve a váro.i képviselőknek kellő Iáé-kozáttal izolgált azon eltérésekre vonatkozólag, melyek a költségelőirányzattal izemben bu tatkosnnik A /ogyantdri adó 1897. évi. eredményéről a felügyelő bizotltág azon örvendetes jel-ntéat tette, bogy ettn kezeiéiből 6196 frt 10 kr. nyeresége volt a varosnak. Folyamaiban vinnak a tárgya látok, hogy a város a hus-logyaazlási éa italmérés bérletetat t899.évreit megszerezz- A közgyűlé* iz eddigi ellenőrző bisotliágot, melynek elnöki Vectey Zsigmond polgármester, megbitta, hogy ezen ügyben telaöbb halyen járjon el. Az 181)7. évi zánsámadáanál sem toká idő-aött a képviielőteitület Ugy ládtik, hogy a vá-roti képviselők azon tudatban vannak, bogy a városi tanáci és a pénzügyi bizottság oly reáli« alapon kéizitette el az előirányzatot, melyhez kritika nem fér. — A váró* szükséglete tz 1899. évre a következő: I. Tisztviselők 11 etéie Irt 30010 - 11. Sxolgaizemélyzet fizetéie „ 16204.80 III. Iroda szerekre .. 309&10 IV. Királyi adó n 7469.61 j V. FSgy muáztumi kiadások „ 11863.99 VI. KözMgi népiskola H 93632.97 VII. Polgári fiúiskola „ 149460, VIII. Pogári leanyisko * „ 6779.68] IX. Iparo* iskola \' „ 1762.361 X. Segély a Kisdednevelő Eyye-tűletrek és Népkonyhának „ 9600.— \' XI. Egyhátbalitkr* „ 6684.— XII. Epületek tataroaáia „ 6364.36 XIII. Adóttágok ét terhek „ 16690.91 XIV. Segedelmek „ 5029.97 XV. Kegydijakra „ 1646.62 XVI. Erdei kiadásokra „ 9693.99 XVII. Erdei munkálatokra „ 186460 XVIII Erdei személyzet fizetése „ 4917.60 XIX. Világitás „ 10000.— XX. Kitonatiuti álvonnlát „ 1694.90 XXI. Közhelyiségek költsége „ 8313.94 XXII. Tűzoltó oélokra „ 1944.80 XXIII. Egyéb nemüekre „26191.26 XXIV. Lilét egy állandó uiubázra „ 1000.— XXV. Rendkívüliekre „ 61 mi XXIV. Nyugdíj . „ 2860.— XXVII. Mezőőrök fizetése v 1410.21 XXVIII. Hátralékokra „ 26791,79 igy, ennek egyedüli oka as, bogy a városi levéltárnok nem élhetett saját hivatalának, mert munkaerő hiányában — mái, baiamiáat aea türö átmeneti munkákat kellett végeznie. — A közgyűlés s polgármester válaszát helyeetéaaal tudomásul veirr-a polgarmetter lelke* éltetésével végei ia ért. Sajnálattal látjuk, hogy a rendőrség isetée-felemeléie a jövő évi költiégvetésben sem nyert kedvező megoldást. Eanek ellenében >00 toriul vétetett lel olyan rendőrök jutalmasáaára, kik lelkiismeretei pontosság es odaadó buzgalommal erre érdemet izemnek. Ezen juiltn**t ia teljewn helyén valónak találjuk, de jutalomra nem minden rendőr számíthat, egy kiaftaetée-emelés azonban mindegyikre nagyon, de nagyon ráfér. Szívesen táljuk a városi költségvetésben a 208-ik számu léteit, mely milleniumi közgyűlésnek határozata folytán a táron mutewm it könyvtár céljaira vétetett feL A mntenm réesárt izükséglendő tárgyak besserséévl a városi itnáca megbizatotl. Különösnek találjuk, bogy a Su/émpk Táp-iniit,lének (Népkonyhának) adott 400 forint ■egály, a költségvetésben mindenkor a KiaM-nmlü-EgytiüUt eimén szerepel. A Kisdednevelő Egyesületnek a Szegények Tápintézetéhez semmi köse. A népkonyhának adott 400 loriut segély a XIV. rovat illetve, a Stgtdtlwuk alá tartoaik, hol a rokon termémtű tételek foglaltatnak. — A költségelőirányzat őtszesiléie 9600 torintot tüntet ki a Kisdednevető Egyesületnek, holott téaylag csak 9900 forintot kap, ni lélreértésre dbt okot A város házából. Nagy-Kanista váró* képviselő les\'Qlele pénteken I. hó 26-én. délután Vécuy Zsigmond polgármester elnöklete alatt köigyüléit tarlóit. A közgyűlés al.g tartóit egy óráig. Ezen idő alalt a várót atyák a következőket intézték el: összes szükséglet Irt 228666.97 fedezet\'.., 189898.86 fedezetlen hiány- r 96767 01 melyre fedezetet nyújt 184189 frt 68 kr. állami adó mindée egyet forintja után kiyeténdő 71T\| kr. köziégi pótadó. E szerint a pótadó 2TJ saá-talékkal kitebb. , A költségelőirányzat isimén egyhangúlag elfogadtatott, ciak dr. Schwtrz Adott éi Eperjeay Sándor v. képviselők szólallak lel, előbbi asért, bogy a vároai lanáct a város adminiizlratiójáról, az egyet hatóságok, illetve osztályok működéséről jelentéssel is szolgáljon; Eperjeay Sándor pedig-; len a v. tiszlviielök fizetését véglegesen szabályozó rendelet elkészítéséi é* a levéltár rendezését sürgeti. Ffctéy Zsigmond polgármester kijelenti, hogy a dr. Schmrctg Adolf, v. képviselő által kivánt jelentéi, me y a városi ndministratió minden ágáról töieteien be log számolni, már el it készült ét a városi képviselőknek megküldetni fog; hasonlólag papírra van már téve a városi szabályrendelet. Intézkedett továbbá az iránt hogy t lewltár 1891). január 1-töl kezdve rend-uereien kretelle^ték, hogy ez ez ideig nem volt Hirdetmény A házbéradó három év tartamára vagyis 1899. 1900. é* 1901. évekre való érvényre újból kivetendő lévén, tz ezea kivatéa •lapjául izolgáló házbérjövödetam v ti lom, ok benyújtására a m. kir. Péntűgyminislrium t. évi 86661. tsám állal kiadott rndUié»el as 1898. évi november hé 16-től 30 áig terjedő időt tű/te ki. Felhívatnak énnélfogva a báalufajdoaoeok, bogy a nékik kétbeiiUtt házberjóvedelem váltóinál! ivet pontoean és a valóságnak megfelelő 14-\' léggel töltsék ki, i azt a vároai dóhivalaluál legkésőbb november 90 álg okvetlenül nyujtták be. . . >. ;". i. . Ez alkatommal ugy a háztulajdonosok, miut bérlők figyelmeztetnek, hogy valk>máaikat a v»-lótágnak megfelélöleg töltsék ki, Illetve írják alá, mert ellenkező ecetben az 1888. évi XLIV. t e. 100. §. illetve az 1868. évi XXII. t o. 22. fa értelmében ellenük jövedék bihágá miatt as eljárás a m. kir. Péntügyigaagklóság állal m<gindi-tni i * a törvény szigora ellenük elkalmaaiatsi log. \' A vároai tanáca Nagy-Kanizsán, Nu Albert, k-, •llaatr. november 99. Véeeey Zsigmond, tk., palfánMatar. Hirdetmény. A zalamegyei ai. kir. Péoftgyigajgatóaágoak 1898, évi november 10-én 66067. 98. száau körrendeletével az ad< összeírást elrendelte,1 * igy legközelebb (oganatoaitatni fog. Felhivatik léhát Nagy Kanizsa vároe közönségé, hogy as ösiseiró bizottságnak át összeíráshoz \'Züksége* adatokat a valóságnak biveh mondják\' be, \'me t ellenkező esetben ellenük aa 1883. évi XLIV. t. 10Í. fában meghatározott eljárás fog foganatba vétetni. A városi tapács; Nagy-Kanizsa, 1Ö98. nov. 99. Neu Albert, s. k., •Itaatr. Vécaey Zsigmond k. f(iláfsa>«. Náfy-Kantaaa faiármp Zala 96. mám (4. lap.) 1898. november hó 27-én. HÍREK Valóban n év egyik legszebb sikert leoae, ha tt ,,Irodalmi k müeitMií Ur" síiiveulerl mulat* aágáa a két egyesület mint mér egy test Volna képviselve; bt ts, \' s Urasa egyesületek közös Imzsájérulásávsl megtartandó nép estély volna a esés at öltlkazéinta ét milyen tsép lenne, ka a kattM gratulálna koeid ott ttöttSr — JlegMrgese<( llMllktr. A hétan ll\'éculi könnyen végietana vtlbsté gombamérge Két történt, t megdöbbenté szenzációt kellett ott ss slső hir, mert as éldosttok száma igen nagy.] Hói lön a pécsi 44, és 62. gyslogesred tlssti éttermében élkssö MwaMto tiszt közöl hvétontit kaloaalittl gombamérgeiítbtn mlyoton megbetegedeti A mérges tombaból buszonkilenc litst nem evett, m\'rt ktWn érkezeit as étierembe. A többiek logyaatloilak belőle Alig keltek fel ss ass táltól, valamennyi rosszul Isti. Két atredoroa valld azonnal ápolás alt a beteg liszteket, a kii kötűl tizennyolcon olyan súlyos rosszullét lőne ei mutatkosiek, hogy kórbásbs kelleti ökst sstlü-lanl. — r.isflliait báré Nemrég adiunk hirt inumm Imréim rejtélyéé haláláról, kii állítólag addig kins\'itt ss ura, mig a stsreneséllan el nem ssökő\'l. Aslán Ha nap múlva holtan laiállik mag a sáncl vásártér nyitott ku<jábsn. — A ,Kapondr" érdeket dolgot kösöl Unszu«z cta Itdjtról; tt álliijt ugyanis, hogy et aa Unszusz elzöllöit Ivadéka volna valami Umtomt báró genartllanak, ki Homogy vármegyében a \'mull év-atázadban oagybirtokoa volt éa az oltan! egein kelőbb namaai caaladokkal rokonaágban álMl. — Unaanaa aa őseire ugyan bünké lehet, aajái magára már nem annyira. — Havlea-hiiaik a gyalegjáréa. Minden esztendőben mitt megjön az őst, s város különböző részein feltlnae. a kavicshalmok azokban as álcákban, melyek sincsenek kikö vetve. Es minden évben, mire at sletinálók bottá akarnak fogai a k ivíoshalmok aaéileregeté-aéhez csak hirét lelik, addig rég széthordták a gyerekek a gyalogjárókon, keresztül gázolt rajiak a sok kitérő kocsi, Egy egy kisdiák gyerek félve kert i el ezt h helyei, hol agy kavios balom állt, s keserű emlékekre, a legelső bezúzott fejre goadol, mert a kis diákok rendesen mikor at Iskolából jönnek, egy kit bareot ren Vmst Endre, nagykt ninai kir. törvényttéki jegyző, nov, 33-án kötött házasságot Dard* Tinka kitastiony-nval, Darás Ágoston, takarékpénztári ti?t> Aelő leányával. A polgári kötés délelőtt volt, az egyházi padig délután 4 órakor, Az utóbbit Krániti Kálmán, alsópáhoki plébános, a menyasszony nagybátyja végezte, a ax egyházi szertartás végeztével megható beszédet intézett az uj párhoz — Htu Jenő zákányi dálivaauti forgalmi tiszt. nov. 14-ikán kötött házasságot Ltgrádon, Ktusrra Anuska kitasazonynyal, Kánéra Albert, légrádi állomáai főnök leányával. — A .relgárl-B«jlet\' 4a a •Táraaa-kér< ffcakeja Mait ssáasskban adlaak kirí arról ss örvaadttsa éa isladeatttirt fnatoe téay-ről, melynek lagbatkatósabb szószólója lati ss ■AidWatt k mtimli Ur.\' Stllvess éri ettélvs kedvesé nyomot fog kagyal térssdslmi éltünk i ben, asm várask ettől cgystorre óriási tikért, aem reméljük, bogy rövid néhány óra alatt megold aa agy a agy kérdést, melynek itrbét . Hgyoa em-ok Nam, Ment gordlaai csomó es, aaiytt tsgysásdorusa egybrsvar végáaaal kellé lakat aselni nekttak azőauebogaot\' fonalai vi.yáava kall néiattdslnk, t aaál finom, ügyelnünk kell, hogy ulakogy t) noszsksdjon, Dtat sz alkalom tsgibégéra jön agy sgyaseaak nagyon fonton éa már rég hatódó kérdésnek, melynek a megoldása óriási lendülettel vinné előbbre aa egéét ágyat. Mali ttámsak erre vonatkozó híréből ki kell atakitaiBbk agy kis réast, mert atóáredat-ta\|. sagy hanga da Irta tartxlaallaa közhelyekkel aem asgitteak aoka előbbre agy Bgyet, tőt lakább esak hátráltatják. A dmokrataaig örökös emlegetése : unalmas éa bogzanló is, de mégis sokan igytkezaek szilaj ostort Ionul belőle. Ezt Írtak catlörtőkön: Az Idő merüli egy katározotl Mayslvet .ét t lelkesedét elaő mámorában kivéti taegódik ssiedeaki. As egyeallétben nyomják rá ts iráayrt, tt eszmére tt erős bélyeget, da lassan hiteiét veszti mégis. Kopik vásik az ___ •v, t atgy eraae, ts idő nem áll meg vellk I ^kra! \'Eédaeyik tábor ""íeforíalja! Ggsalávaá (Csurgó) 9 loriat, Oesterricher uw L l-l - - - u«[L IU..m.I AL.Iii. ■ \'..... J . \' in k.U Im.t z klU Q UJ a kik okióber elsején vonultak ha nyolc heti kikapas\'etéars, tegnap leasarailek. Volt aagy < röa. A civilből katonává vadlett lagéoysk újból felöltötték a polgári ruhái, a mely kényelmes, jé ta liíiiositja a föggetlenaégat, a atabad-aágol. A m. kir. bon véd.égnél ás a ca. éa kir. kőzöa h»d«eregaé bavonull pótlartá\'ékosok ma már odahaza leatnak. A padlásról előkerültek u\|ból a polgári rubák, mig a -zflk kékpontéból várról1 aat\'ina ruba víe«zakerult a magazinba, k\'leven, élénk voll az ntea. Fslbaagzotf a nóta, a vig knrjongalás, a melyet a szabadság érta\'e csalt elő a megg) ötrőtt, megkínzott baka mailekből... Mess tadslt s leieaéga aélkll fial. OSndöct István /oaoaí bognár - mini onnan Írják. szerdán esle szivén lőtte magái s szörnyet bslt. Göndőcsön már régóta észlelhető volt a bás-komor-ág. A lavaszszal balt meg a felesége, est a csapást nem udta elviselni Régóta panaszkodott, hogy nem tud a (elesege nélkül élni, gyakran emlegette, bogy utána megy a halálba, (ferdén a/okallanul ittas állapotban jölt hasa A Inasa egy dől dolgozóit, mikor befordult a műhelybe. s gyerek csodálkozva nézett rá. — No ne félj fiam, öbbet nem iszom ennyit, még sgy decit se soha Menj caak basa, mond meg as édes spádnak, bogy ebben a műhelyben \' többet nem dolgozhatsz, mert én aem dolgozom, aaa itt, aem másutt. — As Inas síig szédelöritt öaaze, \|még a kapóig aem ért, erős fegyver durranásra fordult vissz«. A mester ott lefcűdt a műhelyben agy aagy rakás aziácshalmon szótlanul, merev szemekkel, mellette sgy buldog revolver hevert áa hosszú szűk vonásban lepte ba ruh»ját a vér. — AdoaaAaf. S$mmr Ignác csapi birtokos a váro-i aétáay csinosbitására löbb díszcserjét és lát szíveskedett adományozni, melyért köszönetet mond a SatfiH EgyetüUt elnökség. - A Ilpkaayha kéeéMI. Ujabban a kővetkező jótékony adományok érkeztek be a népkonyha javára: Slrem Tivadar* I forint, Geisl Viktonié 1 ss. burgonya. Sommer Ignácné (Csapi) 1 ss. bab, Birk Oazkár (Som Sat. Miklós) tél aaák Sárgarépa, 80 \|. j kapostta, Wicskáa zsák kukorica liszt, 9 ssák burgonya, Jánúsné 10 kiló bab, Sommer Sándoy 5 forint Reichenfeld Geuiáná 86 Ué ria»,1 dr." ■ ,11 I agy hely ben; egyik párt a) iránynyal óbállji felcserélni az avattat, da ennék elírna azegűl agy másik, aaly a régit, a fakaiat még mindig jónak latja. At ellenteteket a folyton fqlödöl ifjabb generáoió mindinkább kiélési1!, így szakad ki egy Ut tőradék tt aayat estből, így a laka egy körből keltő éa így állítják fel egy váras tánadalai alatébea azokat a nehéz válaatfalakil, amlyak a* agyOslaiteég tlluiéaaL Hibtaak aagy Uába ttgltest ezen aégsea leket aert es a hiba agy réas a terméaietböl, attól örökölt* at ember saart as ettastét két kttonbözt eszme harca, aag* at élet. Nta elysa atőrnyea veszedelme-aak azok a válaszfalak, melyeket s láraaa egye-t\|ltitk emeltek városuk tárudaiai eleiében, de atgéraui azért sagyon olyaa alkalomkor, aikor a aaga munícióját éa utáa hajrá. Végűi a \| madarakra kerti a tor S tavuasal lelt vannak kertek kavicséul, aindea hazáéra ebben aked meg a gereblye. A legtöbb aleáben a gyalogjáró-1 StirUng Sandoroé 1 kosár sóldség. A ® • \' 8 . . . V . I - —t---1---tt.l---1. Ll áa bXasAaatál a nátná 10 kiló liszt, 6 kiló riss, 9 kié dara, Ledofszky Árminná 10 forint, MBilar Józsefné zöldség, vöröshagyma aa bab, asanlgytigyvári oemeaazivQ emberbarátoknak bálás köszönetét nyilvánítja a népkonyha elnöksége — Allaieg>aggyl klsaaiaiAs. Za-laváraegy* területén as állaieg »«,aégűgy aaa lakóház. 10\'pajts, Í9 mslléképölél és nagy meny-1 ■°"<\|h»t4 nyiségű takarmány. A kár meghaladja / 60001k,mntft,ta nowmber b6 * Toh! Irlot, mely esak (eleréuben volt bislosi vs. — Bátaaailatt baakjegjek. A rég ki- koa vannak tzéiarórva a kavicabalmok, a kocái alakra kevéa kerti. - óriási (Aa. Nagy tnz pusztított a héten Ó-Budavár [Zalamegye) községben. Elégett ll I Lépfene: Zals-3st.-Gv6t-Polgar> áru I u. dót száj it körömfáját Vorbota 1 udv. Sortihé: A.-NemeB-Apáthi 9b u., Barabás 14 a^ Bocska 1 a., Bottornva 6 n., Döbréte 16 a^ Garaboee 16 udvar, Ktakomárom 4 udv., Lataaya 8 u., Miltj-Egykásaaeg 6 ad var, Marakerasatur-KalAt-ateg 1 0., Nagy-Pali 1 a., N Récse 1 a., Ollár —5— , —r—i— 118 u.. Pókafa l u.. Puszta-Szl-Láwló 16 «,, atép vt égo. rétaaaitnű bankjegyeket nyomatoU\|Ruka j ^v., Rózsasug 11 u., Sőj\'Ör 80 advar, Vidornyalak 1 a., Voayarc-Vasbegy I é., Zala- ault. köpeti egy loiintos uin most végra kivonják a (orgalomliól a többi aagmaradt papiroepénst: az öl lorintost, tizlorintoal, űtveneat, a várwv«géu előkelő közönségére szűkség raa I azá»>»t, as ezréét; Helyette at Osztrák-Magyar bizonyos társadalmi ügyek e\'őiegitésénél. Minden-1 Bank előkelő mfitéuekkel rataoll minták után kinek a hitét, a meggyőződését tisztelni kell, frl-. r téve h* nem él viasza aubadUgéval, éa botzá ■,1Tk knűníien nkerűltek. Az uj bankjegyeknek simul a kar szelleméhez, éa ezert aohaaea illet-1 kül-eje igen csinos éa a többi követelményeknek ttk gáaorcsal egyik vagy mánk társas kör] uralkodó szellemét, ka elazigeteliségűk ki it tárta at érintkezést, lonveneioDáliun elég advaria-aakvoltakegyaáasal szemben. Mindenki megtalálja sajál tiláspontja védelmet, ha caak- nem vakon, gonddal nélkül követi vuérét. A mi tárni egyetfileteink békében elvoltak egymás mellett is minden tekintetben megtelel As értékek a egyes tartományok nyelven vannak jelezve uyolo derékszögben. Először cseh, a gután langy el( olasz, szlovén, 1 orvát, cirill, román éa végűi rutén nyelven. A misik oldalon vaa azután a tiazta aagyr a;övg. \| — Aa éaakll auáarak Ihgáu Noha soatea álltak egymásul htdiláboa, tőt őrömmel télelás töivén; tiltja nálunk as énekes madarak regisztráljuk: auna ponton ált ép a•lUrsos-Wr éa a »i%ári Egyltf hogy egybeőlelkezzenek, j álfilják Hsa a kuytterttég, sz elvi azonosság vájta hozzá a medret, ez az ölelketéi caak at őszinte, ayiitaág apoihemiu leit. Ha tlveikben volt ia títéret egykor, a modern -zátadvég nagy kól ó I jé hat aaat elhagyott egyet-máat uilangjatbul, \| emez aeglitztalva előbbre lűrekedett s így lépesről lépésre mindig köulebb jöttek egymáabot. A fuiá kérdését nem most vetették föl, a két egylet vua tői már rég munkálkodnak ezen éa hisszük, hagy törekvésük még ez évben lelju befejezést nyer. A „ttrauáér\' egy kicsi töredéke bizo-syu elvi éif-rtaciákkal akadályt gördít agyaa síég u egyesülés elé de kétségtelenül egy kevéa önmegtagadással la fogják est ők maguk kürdení S saa fogják hátrafutni at agybtolvaááat. logáaat és puutitáUt, azért most derűre borura iöl a különféle cubdákat éa hálókat u énekes madarak tőrbe ejtésére. A madarászok azután a lépre csalt nőstényekét agyonverik, a hlmekst pedig apró, szűk kínzó kalitkákba tunkolják. A közeli erdők mentén elhúzódó földeken több msdarasz és cuvargó puutil al ily módon helenkint löbb száz kit énekes madarat: a rend-őrség nagy dicséretére, amely tűri nt a barbárságot, a a közgazdaság érzékeny kárára; meri a hernyóevő kia lollfsok száma a környékan.évröt-évra mindinkább fogy. Szüksége volna emez üzelmeknek mielőbb végei vetni ts s Egers<tg 91 u, öaatesen 11 kOuéf. —z Faale* aalaAeaklaeh A eménUÖ ételeknek csak mérsékelt élvezete ia már igen sokszor okoa veszedelmes gyomor bajokat, mélyek kenletbeh a gyotnorkörü\'i nyomás bányás stb. állal észldhetök. Minden bfkntalmak ellen legjobb sikerrel haasnáják dr. Róu életbalzsamát Fragner B. gyógyszertárából. (Prága 906. HL) Kapbató minden nagyobb gyógyszertárban is. - Szinház. kószáló éhenkórász cux argó madarászokra erélyesen telűgyelnL Nem ia sejtjük, miből láplálkostk ftbto Béla bizalma. A festett világ rataceanö dasakáta a véletlen aohsem le bel ur, és ö mágia abban reménykedik. Mi már előre látjuk a színi asezoe végét, kellemetlenül sötét, zavaros a kép, nehezen mozog, megfuaitéasai kütködík a bizonytalanság homá yoa ulvsntöibaa. Már aa évad kezdetén akadályokkal küad, hetenként károm négy nap azünel, hiaba kerauftk, nem tatájuk okát a var-városban. gödesen kívül egyébben. Hiányos repertoár, b«á- kísUlnyu társulat, száras emlő u a közönség jóaka-[rátához. Mi len később, ba már u első lápé — Leitrrrlh Nyo\'c beti gyötrelem tt^áo icknél i\|\| ctcllikboÜik t Mi ub hmtul t bektt^aööiöu m .piheoe^. A pótUrUl4ko« kaiosák leileaben. Nagy-Kanisaa vilit linmp Zulu 06. ssám. (5. lap,) 1898. november Ló 27-én. Kérdezzük ni( «nid« a kél faulton kitűnő bohónla: a „jViW kardit ezlnre law alOndAaban. Oly un volt ez, inlnl mikor agy piktor \|ól latnarl palai, táján elcseréli. a lealékekel.aslán bekötőit aaamtnal odnÁlIHlAk a vásson elé, hogy dolgoeiék. Aa ér-Mmelleuaég vlaitkodoll aa este m leheleilenaeggal nineaieliik nam érlelték inag a merész helyzet komikumát, lalieaen elmoaódolt keiclk közöli a durab, padig ennél sikerültebb. ügyosubb mog-aeneeiteilen operett alig van. CmIi Lnjoaból (Dtlliri f«tar) aok blanyilk, hogy eil u sserep«i Jól el-játszbnsaa, pedig a atllféainek a sajátjából éppenséggel semmit aam kell ebhea hozzáadni Bzáraz, üzletember Dunn, kl a Mzloeilolt szobor értéket a listuer Iont sterlingen kivül egyébben meg nem I latja, épp ugy lélteue.i <gy értéktelen, hitvány,! i\'Oaka kla vasdsrabot, ha aat nala liiisunló öaezegr«: biitoaítanék. GitlMl hiényilk minden Aihataeg, hogy alakjának aiint köloaön4ihetne. Kétségbe onúao merev voll, néni tudla valószínűvé Unni,; mert biénysott belőle tt rideg, asáras reálist i 10 j vonása. Nem érlelte inog ur. író Inl mielőtt, hk»- j (Nióbe) minden komikus alOr nélkül asavallii j a klasszikus verseket, de nem elég erőteljesen. \| Egyméségéböl hlanysotl a lőnség, mozdulataiból \| a Verekdedség, a plasztika, lépteiből tt rll-i nius, pedig a terméssel elég sxép küluU előnyükkel ruhasta (01. Stihol aem latálkoatunk tnégj eddig aszal a pózzal, molyhon ő s tnosdulullan i asubrot ábrázolta, Prakezllelees semmiesetra som I faragott könyöklő! az ö Nlóbejének. Ctigt Lajos (lord Tonklns) eksscentriku, rajongó mUburátju egyhungu, unnmae, szürke ember voll. 1 tűrtük Mií.vin (Helty) isméi a nézőtérrel tursslgott és asen mulatott és bnssankodotl is a közőiiaeg; alig hisazük ast ia. hogy Helty kiaasssony Londonban utcai toalettben megy aalnbá\'ba, ti löbbi hölgyek nemkülönben. A darab, pezsgő friaaeáég helyett, negyon vonliilollmi oamtnogoll előre éa a Adtai, gatiatági h gyári épületeknél vagy ezek mellett ínég elkövették azt az ügyellenaéget is, atalakiláaáuAI kiválóan alkalmas, hogy a második felvonás köze egy huss percig j 70a éa /agyminltt. telesen \'tárat mtnnyut tarló balletet ssuriek be A .zenekar igen szépen i$k. boltozatok, kmtit/ulak válait/alak. kémény és játszott, de annál több hibát Odinálluk a láncos- mllSiMS etövtkhet alkalmas, gomha ftrtg és na- GYÓGYITAL minden hurutos bántalmaknál ls\|\|elikan sjtalva. La\|)tuia\|dono« éa kiadó t k l N ( II K I. P \|) I, A P. Epiimek,/epiliiíM ftgyclmébc ajánlja gyártmányát u ELSŐ MAGYAR W M-M OYAR TATA-TÓVÁROS. A assbadslmasolt építőlemez, nyaraiák, laká- nők. C-ttM6kún lemét asünet. Pinltkm Uerö Károly „Prábakátauág\' a került színre. Moal, hogy majdnem mar minden szereplővel i ■1 meg ismerkedtünk, kérdessük a direktort" I, merre, rejtegeti as énekesnőit, peri ilyennel még eddig nem inlálkoztunk, azt már oaak maga aem hlazi el, hogy Itt nálunk Ttirile Malvint vagy Hagy Mariskái énekesnőknek tartják. Ej es egy kis ha-miskodAs. Az előlsges jele ntés több nevet Ígért. A nevek ugysn megvaurak ma ia, de sokakat nem láttunk még eddig és tudjuk, bogy nem is találkozunk velfls. Igazgató ur, hál kivel akarja ön meghódítani a mi közönségünket ? Mikor jövünk ki már az egymásra sudiiotl bohózatok seregéből ? Kilenc nsp múlott es operettet eddig még csak Ígéretben bírunk, egy modern szinmü ulsn epekedünk, hissen most a lövároa négy előkelő asinhazacaak ugy önti magából az ujabbnál-ujabb darabokat. Mire varjúnk ? Aa agyondomboritott ócskaságokkal e jálaza a közönaég eddig lanusi-lott eaakélyke jó akarni ál ia. A pénteki előadáson csupán Bán/alty iHsjdu Bokor) mutatott be egy jobb ügyhöz méltó, minden izében sikerOlt alakitást. Eltrsintve egy kiosi kis túlzástól itt-oU, egy érdemeaebb darabban szerelnénk egy ebhez hasonló s\|akot látni tőle; mellelte csupán Ctanády Lenke (Rozália) vaskos komikumán mulatott jól a közönség. Ctigt Lajos [Patonayl énekelte— Szombaton „í>r«y/«z"-t adták, ma ugyanaz kerül azinre. Ulrom mentes anyag. UJ, gyora és a ItgoUtUb építkezési rendeseri Msgyarásó füzetejc és egyes sayagok ára dljtalaual küldetnok. halhólyag alaSrasga orvosi tsklalálysk nyllstkosatsl sesrlat s UfsMgblskalébk is fellátlaatl ártalmatlan óvszer arak ia kslgyak asámárs. Ara taeiateakáat sesáett pártel asaasailáshaa: Oaiaatl, elaftsadS gyártmány . . 0.80 I. Írtig Halhólyag kiváló flaam minősig 2.— Bv- , Cspottss saHflsaas (rtvld) . . 2.— 5.— , OyIJtsaáey srakaak Igav aálasirSaa tlobosokbsa ássnállltva , . . 3.— 10.— a UasMiisorlaai , , , , 0,50 S.— » Párkai aSI saivaeaka (Bslsty Spoagsa) 2— 0.— , Irrlgstor utjaaaa (slsasrslv* . . 1.00 5.— , Eredeti laaaariam asiaslrsa \|Pallporaa) Hanalnga taaár aaarlat . , , 180 2 50 , Vasald lioaaá kltós.......I50 „ „Dlana-ív", sssb, ksvlliaj sl. kst. 3.50 B.- „ fmladtii hölgynek nklkOIWittallan) g.piilillaka poatassa is élssriiaa isakSall i Keleti J. ot. éa klr. orvot, sebészeti mii ét kötszer-gyáros. >41-14 .(Alapit, 1878.) Baéaprstea, (Alapit 187H.) IV. Ksrsaskeeeaeg.alas 17. amaaa Árjsiyiák isgyaa se kérawahs. mm 0 -41 Vvoliutfa U/tsIia, építész. vasár nap 8-á. Berkeaitői ttzenet <\'outr« kártya Közölni lógjak. Báli NY1LTTÉR, selyem 45 krtól 14 fit krlg ■itaisskiat valamint fekete, (akié-is sslsaa Heaneberg-seljrem 46 krtól 14 frt Sí krig aiUraskist s lagdivstotabb aaívka, asls iaalaUaatbán. Privát-fogjraas-lákaak postsbir ia vánmaatssea, valaalst háskus asll-lltva. — alalákalpeéliMiUfaiSalllial kddaaak. HENNEBEBQ O. aelyemgyáral (ca. ia klr. advsrl asáüiU) Itriekkaa. (4) lü\|;i{ lsvs\|asis 8vkjcba kitsssrsa laviljbiljreg raiaaataadi. A lt\|)abbaak btsnsrstt HÁ7ISZER, aaly u aakaiWat siakályeiza, raa-daa virksriagist srsésrtayazl, a aagroalstt is hibás viratkátrisit sl-távolltja (a at az sgiazsa« fí(altkisls), gyorsas is blstoaui aagsaSatatt s gje-aorbajl, is p. itváfytalaaaágot. aavaajra ltlb0M\|<at, káayáal lag.r, gjoator* is kssbéslalast, (jrSMrgörosSt, a gyomor isltarksliait •lattal, ayklkkaodáat, vir-lolaláai, l laorkoIdákat, aSI báaUlaakat, balbajokat, a aár 4Q iv éta Jóaak blaosyilt Dr. ROSA-féle MUim Mlsdas (yalaéáa, seb éa kslée iyá lyltáss blstaa alkarral Jár, a st aalt gyátadásánál, tajrakadia- ia kaaéey-disail, s gyaraak slválaaatásánál, tálya-gok, virkalissk, pokolvar ia gsayaéi ■aknát, kavábbá klrtagstiyadás aa agy-savaastk kírtaaáragsát s kásás is Iák njfskoa, kaaáayidáaakaál, daganatoknál ntrlgyilsgaaatokaál, bolttatsa ktpsfldi taksál atb. 10 v éte bevált Prtai Miuki FRAGNER B. gyógysz.-töl Prágában 203-111. KI ss aaáastiss alsdaa munkáját aj ilstrs sarksatl sg^aiasgaa ás tiszta várt asans, kSISabsa ia blatos áa aaassa MldSS ktraa, bsváll káilaiar I Ivei 50 kr., kettls Ivaa I fortst. Psatás 20 krral érájjább. A gyó yalás fájdatoa aálkst bslsá a kaata httsltO hatása alatt. Debetbu 25 is )5 krajeárjával Psatás g krral érágákk. IGYELMEZTETÉS! "\'^\'.Tí _______ as aradatl ki- I asltaáayt kirja a prágai Fragaer B. gyógy-issrtárából ás ágyalJau arra, hogy a Dr Rata balzsam caovagolás minden ráaaás Iffe Itt láthatd korok védjegy lágyan i a prágai káilkaeáea csomagolásán padig a Jobbról látható károm aatglalS váéjsgy. ——— A kl agy atáazást talál áa sakia ka\|elaatl, dijat kap > ——— Btlsmeré levelek rarcl r^aéelhesésre állasa ak. Raktárak Budapeattn: Török Jdutf KjöKjutrUfku, Eger l gjögju.-lüi, TUujtr ét tok, Uctaitiff tMt F Irak tár D r.nnnQr Apotkska „isa sehwarzaa ASIar" la Prag, a kazltéa I D. F i tt y II ö r Eok dsr Sporsortasso Nr. 203 Psilshllééa sasaasl. Hl—M c N»vK«iu/.h«, vic«rii\'i\|\' Zala 96. H«áin. (0, Japj 189* imveiiber lié 27 én. ACHAIA PATRAS Görög borai. tt fi x Veaérki iivi- lii«ég Osztrák-Magyarország részére C. J. SCHRAUTH. nn, a riMk\|MM 4. Raktár Nigy-Ksnittén: £T«vi ém ICleln czég ISS—I —na>mi>«léaékas A S • 1 ■ ő SZEGEDI g6zmüfestő ós vegyészeti rnhatisztltó-gyár fi63s:-"CLzl©t© Nevrisbrr Is5 97-én megnyílt itt helyben, Deák Ferencz-tér Nagykanizsai Takarékpénztár épületében Vosits-féle házban. Nói-, férfi-, gyermek- és egyenruha íaitéia és ««fjl tlasll\'iaa. sálra* rbmSajrSk, itftrsk, SsUiulwXk. Mmaj iWMs M préauieaa atk Siolld klaiolgátáal . Jutányos árak I TlsstoUltol 348-6 BIJKKM JÓZMKF Hsnlxs tjnrgDay-cslM: Barcs, asegea Matat éa pár: >i»\|\|s, ImsI djrSfgyM* S- aaaa. . Fiók Salséak: NsacaSaa : Rfatjra-ntcss IS. aa és Tlsss L^Joa-Mint 48. asáa VMékw : lao-Hsalaas, Ssfantn Péts, HSásasaS Táaárkslr, Varas aa. KOZOTDLES A Nagy-kanizsai Malátagyár és Serfóződe Részvénytársaság t. c. részvényesei ezennel tisztelettel meghívatnak a f. évi decesiber hó 17-éa délelőtt ÍO érskor a nagy-kanizsai Kereskedelmi s Iparbank helyiségében tartandó hatodik évi rendes közgyűlésre. Napirend: ■„ . f. ki igazgatóság és felügyelő bizottság jelentései. 2. A zárszámadások előterjesztése, a mérleg megállapitása és a tiszta jövedelem hov&fordil&sa, valamint ;, . \' - az iguZgatóság és felügyelő bizottság részére adandó fölmentvény iránti határozathozatal. 3. Hivatalos közlöny kijelölése. 4. A/.-alapszabályok 20. §-a értelmében kilépett Bitek Oszkár, Eperjesy Sándor Linzer Béla, Vidor - Samu igazgatósági tagok helj ett- háyom évre ujabbak megválasztása, vagy dfcek újbóli megválasztása. VÜtMügyelÓ-biZ\'i\'tságilagnak egy évre való megválasztása. m \\ Ason-t. c.■■raazvéiiyi-si-k, kik szavazatjogukat gyakorolni-akarják, szíveskedjenek részvényeiket szelvényeikkel együtt sz alapszabályuk-J 3 jji éri elmében- i-süiiább három nappafa közgyűlés elölt a nkanizsai kereskedelmi s iparbank pénsláránál téritvény N mellHl léleiini,-\'tiol a lelügyeiti liuMiaáráltal megvizsgált éa helybenhagyott mérleg, valamint az igaagatóaág és felQgyelö-bizottsag jelentökei nyolc naj pal a iöi\'jjy-illte előtt a t. részvényesek rendelkezésére állanak. Nagy-lútnissa, 189$. t ovember 24-én. Az igazgatóság. Nyomatott Fisohel Fülöp laptalaidonoewál Nagy-Kanisaan 18981